P. 1
Durkheim, Emile A vallási élet elemi formái A totemisztikus rendszer Ausztráliában

Durkheim, Emile A vallási élet elemi formái A totemisztikus rendszer Ausztráliában

|Views: 40|Likes:
Published by lunaticseszkaja
Fülszöveg. Míg Durkheim a szociológus jól ismert Magyarországon és szinte minden szociológiai műve
megjelent már magyarul, Durkheim, a vallásetnológus, különös módon még mindig csak az idegen nyelveken
olvasó beavatottak számára ismert. Pedig alapvető, fő műve, A vallási élet elemi formái, amely idestova 100 éve
jelent meg, és amelyet tucatnyi nyelvre lefordítottak, az antropológusok, etnológusok és vallástudósok valóságos
Bibliája, amelynek ismerete nélkül jóformán az egész XX. századi társadalomtudományi fejlődés érthetetlen. A
kiadással ezen a hiányon kívánunk segíteni, hozzáférhetővé téve a francia etnológia és szociológia egyik
legnagyobb alakjának legnagyobb művét a magyar olvasók számára. lEgyetlen olyan tűzhely van, ahol lelkileg
megmelegedhetünk: az, amelyet a hozzánk hasonlók társadalma hoz létrel n írja Émile Durkheim, akit la
szociológia atyjakéntl szoktunk emlegetni, s aki nem titkolja, hogy a vallás, amelyet a XIX. századi
társadalomtudományok közönséges téveszmének és illúziónak tartottak, számára mindenekelőtt társadalmi tény.
Ez a közel száz esztendeje írt, nagyszabású, rendszerező munka, amely minden bizonnyal Durkheim főműve,
végre megjelent magyarul is. Természetesen elgondolkoztató, hogy Jászi Oszkár n úgy is mint a Huszadik
Század szerkesztője n annak idején személyes kapcsolatban állt a Sorbonne neves professzorával, s már 1909-
ben, azaz három esztendővel az eredeti mű párizsi megjelenése előtt két részletet is közölt A vallási élet elemi
formáiból folyóiratában, a teljes műre mégis mostanáig kellett várnunk. Igaz, Durkheim fontosabb szociológiai
munkái közben sorra napvilágot láttak nálunk (Az öngyilkosság először 1967-ben, A társadalmi tények
magyarázatához, amely A szociológia módszertani szabályait is tartalmazza, 1978-ban, a Nevelés és szociológia
1980-ban), sőt elmondhatjuk, hogy e művek nemcsak hozzáférhetővé váltak, hanem szervesen be is épültek a
hetvenes években kibontakozó magyar szociológiába.
Fülszöveg. Míg Durkheim a szociológus jól ismert Magyarországon és szinte minden szociológiai műve
megjelent már magyarul, Durkheim, a vallásetnológus, különös módon még mindig csak az idegen nyelveken
olvasó beavatottak számára ismert. Pedig alapvető, fő műve, A vallási élet elemi formái, amely idestova 100 éve
jelent meg, és amelyet tucatnyi nyelvre lefordítottak, az antropológusok, etnológusok és vallástudósok valóságos
Bibliája, amelynek ismerete nélkül jóformán az egész XX. századi társadalomtudományi fejlődés érthetetlen. A
kiadással ezen a hiányon kívánunk segíteni, hozzáférhetővé téve a francia etnológia és szociológia egyik
legnagyobb alakjának legnagyobb művét a magyar olvasók számára. lEgyetlen olyan tűzhely van, ahol lelkileg
megmelegedhetünk: az, amelyet a hozzánk hasonlók társadalma hoz létrel n írja Émile Durkheim, akit la
szociológia atyjakéntl szoktunk emlegetni, s aki nem titkolja, hogy a vallás, amelyet a XIX. századi
társadalomtudományok közönséges téveszmének és illúziónak tartottak, számára mindenekelőtt társadalmi tény.
Ez a közel száz esztendeje írt, nagyszabású, rendszerező munka, amely minden bizonnyal Durkheim főműve,
végre megjelent magyarul is. Természetesen elgondolkoztató, hogy Jászi Oszkár n úgy is mint a Huszadik
Század szerkesztője n annak idején személyes kapcsolatban állt a Sorbonne neves professzorával, s már 1909-
ben, azaz három esztendővel az eredeti mű párizsi megjelenése előtt két részletet is közölt A vallási élet elemi
formáiból folyóiratában, a teljes műre mégis mostanáig kellett várnunk. Igaz, Durkheim fontosabb szociológiai
munkái közben sorra napvilágot láttak nálunk (Az öngyilkosság először 1967-ben, A társadalmi tények
magyarázatához, amely A szociológia módszertani szabályait is tartalmazza, 1978-ban, a Nevelés és szociológia
1980-ban), sőt elmondhatjuk, hogy e művek nemcsak hozzáférhetővé váltak, hanem szervesen be is épültek a
hetvenes években kibontakozó magyar szociológiába.

More info:

Published by: lunaticseszkaja on Oct 01, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/27/2015

pdf

text

original

Sections

  • 1. Bibliográfia
  • 1. fejezet - A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet
  • 1. I
  • 2. II
  • 2. II
  • 3. III
  • 4. IV
  • 1. I. Az animizmus
  • 1.1. I
  • 1.2. II
  • 1.3. III
  • 1.4. IV
  • 1.5. V
  • 1. II. A naturizmus
  • 1. A kérdés történeti áttekintése: módszer a tárgyalására
  • 1. I. A totem mint név és mint embléma
  • 1.3. III
  • 1. II. A totemállat és az ember
  • 1. III. A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem
  • 1. IV. Az egyéni és a nemi totem
  • 1. I. Az elméletek kritikai vizsgálata
  • 1.1. I
  • 1.5. V
  • 1. II. A totemisztikus princípium, avagy a mana fogalma és az erő gondolata
  • 1. III. A totemisztikus princípium, avagy a mana fogalmának genezise
  • 1.6. VI
  • 5. V
  • 6. VI
  • 1. I
  • 1. I. Az áldozat elemei
  • 1. II. A mimetikus rítusok és az okság elve
  • 4. fejezet - IV. FEJEZET - A POZITÍV KULTUSZ (folytatás)
  • 1. III. Az előadásszerű-ábrázoló vagy megemlékező rítusok
  • 1. Mennyiben általánosíthatók a kapott eredmények?

A vallási élet elemi formái

A totemisztikus rendszer Ausztráliában
Durkheim, Emile

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A vallási élet Ausztráliában
Durkheim, Emile

elemi

formái:

A

totemisztikus

rendszer

Publication date 2002 Szerzői jog © 2002 L'Harmattan Kiadó Kivonat Fülszöveg. Míg Durkheim a szociológus jól ismert Magyarországon és szinte minden szociológiai műve megjelent már magyarul, Durkheim, a vallásetnológus, különös módon még mindig csak az idegen nyelveken olvasó beavatottak számára ismert. Pedig alapvető, fő műve, A vallási élet elemi formái, amely idestova 100 éve jelent meg, és amelyet tucatnyi nyelvre lefordítottak, az antropológusok, etnológusok és vallástudósok valóságos Bibliája, amelynek ismerete nélkül jóformán az egész XX. századi társadalomtudományi fejlődés érthet etlen. A kiadással ezen a hiányon kívánunk segíteni, hozzáférhetővé téve a francia etnológia és szociológia egyik legnagyobb alakjának legnagyobb művét a magyar olvasók számára. lEgyetlen olyan tűzhely van, ahol lelkileg megmelegedhetünk: az, amelyet a hozzánk hasonlók társadalma hoz létrel n írja Émile Durkheim, akit la szociológia atyjakéntl szoktunk emlegetni, s aki nem titkolja, hogy a vallás, amelyet a XIX. századi társadalomtudományok közönséges téveszmének és illúziónak tartottak, számára mindenekelőtt társadalmi tény. Ez a közel száz esztendeje írt, nagyszabású, rendszerező munka, amely minden bizonnyal Durkheim főműve, végre megjelent magyarul is. Természetesen elgondolkoztató, hogy Jászi Oszkár n úgy is mint a Huszadik Század szerkesztője n annak idején személyes kapcsolatban állt a Sorbonne neves professzorával, s már 1909 ben, azaz három esztendővel az eredeti mű párizsi megjelenése előtt két részletet is közölt A vallási élet elemi formáiból folyóiratában, a teljes műre mégis mostanáig kellett várnunk. Igaz, Durkheim fontosabb szociológiai munkái közben sorra napvilágot láttak nálunk (Az öngyilkosság először 1967 -ben, A társadalmi tények magyarázatához, amely A szociológia módszertani szabályait is tartalmazza, 1978 -ban, a Nevelés és szociológia 1980-ban), sőt elmondhatjuk, hogy e művek nemcsak hozzáférhetővé váltak, hanem szervesen be is épültek a hetvenes években kibontakozó magyar szociológiába.
Copyright 2002, L'Harmattan Kiadó Fordította: Vargyas Zoltán Szakmailag lektorálta és az előszót írta: Vargyas Gábor

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom
Vargyas Gábor: E. Durkheim és A vallási élet elemi formái ............................................................. v 1. Bibliográfia ........................................................................................................................ xxi 1. A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet ................................................................... 1 1. I ............................................................................................................................................. 1 2. II ............................................................................................................................................ 4 I. I. Könyv: ELŐZETES KÉRDÉSEK ............................................................................................. 11 1. A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA .................................... 13 1. I .................................................................................................................................. 13 2. II. ............................................................................................................................... 16 3. III ............................................................................................................................... 19 4. IV ............................................................................................................................... 22 2. AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK ....................................... 25 1. I. Az animizmus ......................................................................................................... 25 1.1. I ..................................................................................................................... 25 1.2. II .................................................................................................................... 28 1.3. III. ................................................................................................................. 31 1.4. IV .................................................................................................................. 33 1.5. V. ................................................................................................................... 34 3. AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) ........................... 36 1. II. A naturizmus ......................................................................................................... 36 1.1. I ..................................................................................................................... 37 1.2. II .................................................................................................................... 39 1.3. III. ................................................................................................................. 42 4. A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS ...................................................................... 44 1. A kérdés történeti áttekintése: módszer a tárgyalására .............................................. 44 1.1. I ..................................................................................................................... 44 1.2. II .................................................................................................................... 47 II. II. Könyv: ELEMI HIEDELMEK ................................................................................................ 50 1. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK .................................................. 52 1. I. A totem mint név és mint embléma ........................................................................ 52 1.1. I ..................................................................................................................... 52 1.2. II .................................................................................................................... 58 1.3. III .................................................................................................................. 60 2. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ................................. 66 1. II. A totemállat és az ember ....................................................................................... 66 1.1. I ..................................................................................................................... 66 1.2. II .................................................................................................................... 69 3. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ................................. 73 1. III. A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem fogalma ..................................... 73 1.1. I ..................................................................................................................... 73 1.2. II .................................................................................................................... 75 1.3. III .................................................................................................................. 77 4. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) ................................ 81 1. IV. Az egyéni és a nemi totem ................................................................................... 81 1.1. I ..................................................................................................................... 81 1.2. II .................................................................................................................... 84 5. E HIEDELMEK EREDETE ............................................................................................... 86 1. I. Az elméletek kritikai vizsgálata ............................................................................. 86 1.1. I. .................................................................................................................... 86 1.2. II .................................................................................................................... 88 1.3. III .................................................................................................................. 92 1.4. IV .................................................................................................................. 94 1.5. V .................................................................................................................... 95 6. E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) .............................................................................. 97 1. II. A totemisztikus princípium, avagy a mana fogalma és az erő gondolata .............. 97 1.1. I ..................................................................................................................... 97

iii
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A vallási élet elemi formái

1.2. II .................................................................................................................... 98 1.3. III ................................................................................................................ 102 1.4. IV ................................................................................................................ 104 7. E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) ........................................................................... 106 1. III. A totemisztikus princípium, avagy a mana fogalmának genezise ..................... 106 1.1. I ................................................................................................................... 106 1.2. II .................................................................................................................. 106 1.3. III ................................................................................................................ 110 1.4. IV ................................................................................................................ 114 1.5. V. ................................................................................................................. 117 1.6. VI ................................................................................................................ 119 8. A LÉLEK FOGALMA ..................................................................................................... 123 1. I ................................................................................................................................ 123 2. II .............................................................................................................................. 126 3. III ............................................................................................................................. 131 4. IV ............................................................................................................................. 133 5. V .............................................................................................................................. 136 6. VI ............................................................................................................................. 137 9. A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA .................................................................... 139 1. I. ............................................................................................................................... 139 2. II. ............................................................................................................................. 143 3. III ............................................................................................................................. 143 4. IV ............................................................................................................................. 145 5. V .............................................................................................................................. 149 III. III. Könyv: A FŐBB RITUÁLIS ATTITŰDÖK ...................................................................... 151 1. NEGATÍV KULTUSZ ÉS FUNKCIÓI: AZ ASZKETIKUS RÍTUSOK ......................... 153 1. I ................................................................................................................................ 153 2. II .............................................................................................................................. 158 3. III ............................................................................................................................. 161 4. IV ............................................................................................................................. 163 2. A POZITÍV KULTUSZ .................................................................................................... 166 1. I. Az áldozat elemei ................................................................................................. 166 1.1. I ................................................................................................................... 166 1.2. II .................................................................................................................. 169 1.3. III ................................................................................................................ 171 1.4. IV ................................................................................................................ 172 1.5. V .................................................................................................................. 174 3. A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) ................................................................................... 178 1. II. A mimetikus rítusok és az okság elve ................................................................. 178 1.1. I ................................................................................................................... 178 1.2. II .................................................................................................................. 180 1.3. III ................................................................................................................ 183 4. IV. FEJEZET - A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) ......................................................... 187 1. III. Az előadásszerű-ábrázoló vagy megemlékező rítusok ...................................... 187 1.1. I ................................................................................................................... 187 1.2. II .................................................................................................................. 189 1.3. III ................................................................................................................ 193 5. ENGESZTELŐ-VEZEKLÉSI (PIAKULÁRIS) RÍTUSOK. A SZENT FOGALMÁNAK KÉTÉRTELMŰSÉGE .......................................................................................................... 196 1. I ................................................................................................................................ 196 2. II .............................................................................................................................. 199 3. III ............................................................................................................................. 202 4. IV ............................................................................................................................. 205 20. KONKLÚZIÓ ................................................................................................................. 209 1. Mennyiben általánosíthatók a kapott eredmények? ................................................ 209 1.1. I ................................................................................................................... 209 1.2. II .................................................................................................................. 214 1.3. III ................................................................................................................ 216 1.4. IV ................................................................................................................ 220

iv
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

a szociológus Magyarországon jól ismert. melynek 7. 8. 1972. Kossuth Kiadó soksz. A társadalmi munkamegosztásról teljes kiadása pedig 2001-ben látott napvilágot.: A szociológiai gondolkodás fejlődése. kiadás: 1982).illetve utószavai tartalmaznak még Durkheimre vonatkozó értékeléseket. a kettő között némi átfedés is van. majd különösen 1945 után a szociológia lburzsoá áltudománnyál válása már nem kedvezett Durkheim magyarországi befogadásának. valamint Durkheim néhány más fontos művét. Durkheim és A vallási élet elemi formái Néhány év híján épp egy évszázada annak. mint a szociológiáéba n e két előbbi tudomány szárnybontására pedig jószerével egész a legutóbbi évtizedekig várni kellett. majd 1986-ban A társadalmi munkamegosztásról. A De la division du travail social eredetileg 1893-ban. A társadalmi munkamegosztásról.1 Ez a majd’ egy évszázados hiátus még a megkésett magyar társadalomtudományi fejlődés ismeretében is nehezen érthető. mert a múlt évszázad egyik legnagyobb társadalomtudósának talán legnagyobb hatású. Akadémiai. a szakmabeliek megkerülhetetlen olvasmányának számítanak. Talán nem tévedünk. Tudás és társadalom (Budapest. A vallási élet elemi formái most jelenik meg először magyarul. Mindkét kötet anyagát Léderer Pál válogatta. A Huszadik Század. rövidített kiadásban (Budapest. először fel kell vázolnunk. a Le suicide 1897-ben.. jelen előszavunkban nem tartottuk feladatunknak A vallási élet elemi formáit elhelyezni Durkheim teljes életművében. a szociológia 1970-es évekbeli második térhódításával párhuzamosan indult meg Durkheim munkásságának magyarországi újrafelfedezése. mára klasszikussá vált művéről van szó. 2. A többi mű általános szociológiatörténet. fejezetei foglalkoznak Durkheim vallásszociológiájával. 1971.30. Nem sokkal ezután a Nevelés és szociológia látott napvilágot (francia eredeti: 1922. hol tartott a mű megjelenésekor még lprimitívnekl mondott népek vallásának kutatása Durkheim fellépése előtt.). Jászi Oszkár és társai személyesen is kapcsolatban álltak Durkheimmel. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. kiadás 1924). Budapest. amelyek kiadásáért amúgy is meg kellett vívniuk a maguk harcait. (Válogatás). 1967. Az utóbbi kötet több más írás mellett A szociológia módszertani szabályai új kiadását tartalmazza. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó). E. Budapest. 1945 után két évtizedes csönd következett. o. A szociológia módszertani szabályai vagy Az öngyilkosság régóta kötelező egyetemi tananyagnak. mint például a M. ami többek között A vallási élet elemi formái bevezető fejezetét is tartalmazta lA vallási jelenség és a vallás meghatározásal címmel (Szociológiai Füzetek 4. illetve ezzel párhuzamosan a Huszadik Század megszűnése söpörte el a vállalkozást. Szerkesztője 1906n1919 között Jászi Oszkár volt. illetve annak antropológiai vonatkozásaira koncentráltunk. hogy A vallási élet elemi formái azért (is) maradt ki mindmáig ebből az újrafelfedezésből. és szociológiai művei. hogy a XIXnXX. ausztráliai bennszülöttekkel illetve totemizmussal foglalkozó mű megjelentetését talán nem érezték annyira sürgetőnek. majd 1978 -ban egy másik válogatott tanulmányokat tartalmazó Durkheim-kötet jelent meg A társadalmi tények magyarázatához címmel (Budapest. 1980). mert a magyar szociológia legelső nemzedékének képviselői. Sz. majd Jászi emigrációja (1919). Kossuth.. és 1909-ben. Tankönyvkiadó Vállalat. v Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ilyen I.eket írta: Ferge Zs. a Társadalomtudományi Társaság folyóirata 1900n1919 között jelent meg. Ezenkívül a fenti kötetek elő. s így több mint fél évszázados késéssel. és 10. hogy a fent említett művek inkább Durkheim általános szociológiáját tárgyalják és n Némedi kivételével n érdemben nem foglalk oznak Durkheim vallásszociológiájával. 1967. Budapest. vagy Francia szociológia. Kulcsár K. Kon: A szociológiai pozitivizmus. A szociológusok ugyanakkor a lprimitívl kultúrákkal és vallással. Az egyedüli részletes. mert speciális tárgyánál fogva inkább a kulturális antropológia illetve a vallástudomány tárgykörébe tartozik. 1971. A rendszerváltás után Durkheim műveinek új kiadását az Osiris Kiadó vállalta fel: Az öngyilkosság új kiadásban 2000-ben (majd újra 2003ban) jelent meg. Budapest. Még mindig várat azonban magára Durkheim többi írásának magyar megjelentetése.2 Minden bizonnyal az első világháború és az azt követő forradalmak. majd elsőként Az öngyilkosság jelent meg (Budapest. Budapest. Ehelyett inkább magára a műre. Nemcsak azért. Noha Durkheim. kulturális antropológusok és valláskutatók A vallási élet elemi formáit az első megjelenés óta eltelt csaknem száz év ellenére is megkerülhetetlen alapműnek? Ahhoz. 123n165. a Les formes élémentaires de la vie religieuse pedig 1912-ben jelent meg. Ezt követően aztán a két világháború közötti időszak. Miért is tartjuk hát mi. mint a többi. . különös tekintettel arra a tényre.Vargyas Gábor: E. okozta az első elmaradást. 1996). MTA Szociológiai Kutató Intézetének Kiadványai). Mauss-szal közösen írt Az osztályozás néhány elemi formája (1903) című tanulmányt. század fordulója egyik legnagyobb társadalomtudósának. amit azóta számos nyelvre lefordítottak. amely egyebek között Durkheimre vonatkozó fejezete ket is tartalmaz. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. hanem azért is. a Regles de la méthode sociologique 1894-ben. A vallási élet elemi formái (1912) napvilágot látott. az egész életműre kiterjedő írás Némedi Dénes: Durkheim. Ezt követte 1972 -ben. a Művelődésügyi Minisztérium MarxizmusnLeninizmus Oktatási Főosztálya kiadásában A társadalmi tényről című válogatás. három évvel A vallási élet elemi formái franciaországi megjelenése előtt (!) két részletet is közöltek belőle a Huszadik Században. A fontosabb magyar kiadásokat a teljesség igénye nélkül számba véve először A szociológia módszere látott napvilágot 1917-ben (2. kifejezetten lszociológiail művét.05. 1 Érdekes módon Durkheim munkásságáról és szociológiájáról magyarul nem túl sok mű olvasható. Tekintettel ezen írásokra. ha azt gondoljuk. hogy a kérdésre válaszolni tudjunk. 2 Lásd Durkheim 1909. Durkheimnek fő műve. Áron Kiadó. Válogatta és a 2005.

3 vi Created by XMLmind XSL-FO Converter. a művészetnek. illetve n Lévy-Bruhl kifejezését kölcsönvéve n lmisztikusakkál és lpre-logikusakkál. A természet . önkényesen egymás után i fejlődési sorrendbe helyezett vallási tények kutatása volt az uralkodó. köztük az éppen csak hogy megszületett antropológiára is az evolúció eszméje nyomja rá a bélyegét: művelői (jogászok. meg lehet magyarázni azok egymáshoz való viszonyát. a leszármazásnak. de különösen akkor árulkodó. Lévy-Bruhl 1927. amiből kiindulva magyarázatot lehet találni a lmal jelenségeire. 6 Idézi Evans-Pritchard 1965/1971: 13n14. 1927. ha tudjuk. áthidalják azt az óriási szakadékot. hogy gondolkodásukban következetesek vagy kritikusak legyenek. reménytelenül babonásakká7. . Mindennek: a házassági és családformáknak. műkedvelő tudósok.Vargyas Gábor: E. H. Elméjük éppúgy pang. totemizmus n egyik a másik után mind az labszolút őseredeti kezdetl rangjára emelkedett. hogy a nílusi népek n elsősorban a nuerek n azok a népek. animatizmus. a barbárt preferálták. pápuákat. A prelogikus mentalitás. fetisizmus.l (1965/1971: 13n14. Crawley 1902. mintsem komparatívl frazeri módszer: a kontextusukból kiszakított. mint a nyelv vagy a vallás. amely létük nyomorúságos keretéül szolgál…l6 Ez a leírás önmagában is elgondolkodtató: jól mutatja.) megszállottan keresik az emberi intézmények. babonásnak állították be a vadakat. az államnak. A nuer trilógiaírója szerint mai szemmel nézve szinte felfoghatatlan. mintsem valódi etnográfiai beszámoló. mana. a Nílus felfedezőjének 1866 -ban tartott tudományos előadása a nílusi népekről: lEgyik nép sem hisz egy felsőbb lényben. de még a kognitív jelenségeknek is. Van Gennep. mint az Aranyág. ami már címével is utal a jelzett problematikára. a terepkutatók adatai pedig maguk is kérdésesek voltak: a leírások felfedezők. Lévy-Bruhl. a rokonsági rendszereknek. Ez a mű azonban inkább útleírás. mitológusok. olyannak. filológusok. hogyan változott az utolsó százötven év felfogása arról. a kulturális vívmányok labszolút kezdetétl. minderre az antropológia kései tudománnyá válása. a fejlődés csúcsára helyezett viktoriánus európaiaktól elválasztja. katonatisztek. akik képtelenek arra. ahol a kiindulópontot az a fajta pszichologizáló gondolkodás jelentette. indiánokat) mitőlünk. ami háttérbe szorította a hétköznapit vagy a lnormálistl. nem beszélve az életformákról és a technológiákról. a miénkhez való közeledést jelent. ami őket (afrikaiakat. őskultusz. kereskedők. hogy lhogyan is gondolkodnék én. valláskutatók. mint a mocsár. tudatlan elméjükbe még a babona leghalványabb sugara sem világít bele. akkori általános állapota szolgál magyarázattal: bölcsészek. olyan lprimitívl vallási jelenségre bukkanni. lfejlődésétl. A még gyermekcipőben járó etnográfia vagy antropológia nem tudott olyan felfedezést tenni. a józan észt meghazudtoló képtelenséget összehordani: l…e könyvek […] a primitív mentalitás karikatúrái voltak: gyermetegnek. ha vadember lennék?l ***** Lásd M. a fejlődés ljobbulástl. o. fejlődési stádiumai és lcsúcspontjal van. illetve besorolható a fejlődés valamelyik fokozatába. hogyan tudtak jó nevű szerzők ennyi. Durkheim és A vallási élet elemi formái A XIXnXX. a különöst. ltotemvallásúakkál vagy lfetisisztákkál. a Misztikus rózsa. a tudományok művelőinek legfőbb törekvése az. ausztrálokat. erről szóló beszámolója Anahuac or Mexico and the Mexicano Ancient and Modern címen 1860-ban jelent meg. filozófusok lvadászterületekéntl egészen későig elavultan filozofikus és spekulatív maradt. Így váltak aztán a lvadakl még a vallást sem ismerő vagy annak legalsó fejlődési fokaiig eljutott lanimistákkál. Mint azt a lprimitívek vallásáróll írt klasszikus könyvében Evans-Pritchard (1965/1971: 13n14. Frazer. a valláskutatásban továbbra is az linkább anekdotikus. o. Eliade: Az eredet bűvöletében. a vallással foglalkozó egyetlen nagy elméletírója (Spencer. mit nevezünk lvallásnakl. o. akikről hozzávetőleg száz évvel később Evans-Pritchard klasszikus monográfiáit. holott az n Evans-Pritchard és más mérvadó antropológusok véleménye szerint n a lprimitívekl életének kilenctizedét teszi ki. 5 Tylor 1855-ben egy amatőr régésszel. illetve más hasonló könyvek8. antropológusok stb. 8 Lásd Frazer 1965. 4 Az utalások a francia kiadás lapszámaira vonatkoznak. a The Nuert. a lprimitívtőll a lcivilizáltigl tartó utat. pszichológusok. misszionáriusok. kalandorok tollából származtak n távol vagyunk még a Malinowski által kezdeményezett terepmunka forradalomtól! Jó példa minderre Sir Samuel Bakernek. Vallástörténeti kutatás és módszertan 1912-től napjainkig című kötetét. abszolút kezdete. amit a vallás kutatói ne posztuláltak volna azonnal a vallás abszolút kezdetére: animizmus. a maihoz.és társadalomtudományokra. és ezekből a leírásokból születtek meg n a terepen soha nem járt szerzők által írt n olyan művek. a jognak. A vallások kutatása különösképpen az leredet bűvöletébenl3 zajlott.)4 megjegyezte. Marett. ahonnan kiindulva aztán le lehet vezetni az összes ismert vallási formát. hogy felvázolva az lelemitőll a lbonyolultigl. Christyvel hat hónapos utazást tett az Antillákon és Mexikóban. század fordulóján vagyunk. Tylor5) sem járt terepen. Lang.) S jóllehet ez a szemléletmód Durkheim művének megjelenése idején már egyre elavultabbnak számított. és nincs semmiféle kultuszuk vagy idoljuk. 7 Lásd Lévy-Bruhl 1916. a Kinship and Marriage among the Nuert és mindenekelőtt a Nuer Religiont írta! E korban a beszámolók egyébként is a szenzációst.

A. Mint Lukes megjegyzi (1973: 22. szerves részeinkké is válnak.l (245. Durkheim és A vallási élet elemi formái Ilyen előzmények után. o. Természetünk e kettőssége azt eredményezi. hanem mélyen rejlő okokkal. a gondolkodás szintjén pedig az értelem nem vezethető vissza az egyéni tapasztalásra. kötet. Az egyén a társadalomhoz való tartozásánál fogva így hát mind gondolkodásában.). lábje gyzet. o. azaz objektív jelenség. amelytől fogva a vallás létezni kezdett […] Amiként minden emberi intézmény. és kényszerítő erővel bírnak a számára. o. amelynek alapja a szervezetben van. Letagadhatatlan evolucionizmusa ellenére ugyanis Durkheim maga hangsúlyozza.Vargyas Gábor: E. azaz sajátos természetű. hogy természetünk kettős. 10 Az itt következő gondolatmenethez lásd Morris 1987: 106n111. hogy a társadalmi életet nem a benne résztvevők elképzelései szerint kell magyarázni. o. Ennek következtében nem szűnik meg hangsúlyozni.). hogy egész szociológiája mögött néhány alapgondolat húzódik meg. tényezőket. tudni kell. mert akkor nem maradhatna fönn tartósan […] Amikor tehát a primitív vallások tanulmányozásához kezdünk. mert bennünk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszményeknek. minden szentség egyedüli forrása. önkényes gondolatmenetek. hogy a gyakorlat szintjén az erkölcsi ideál nem vezethető vissza a haszonelvű indítékra. elég homályos.11 e dichotómiát erősen túldimenzionálva Durkheim a társadalmi tényeket kizárólag más társadalmi tények függvényében akarta megmagyarázni. azt is valljuk továbbá. mind cselekvésében természetszerűleg meghaladja önmagát. de immár új körülmények között. amelyet most olvasnak.10 Durkheim számára a társadalmi tények először is sui generis. Labriola olasz filozófus Tanulmányok a történelmi materializmusról című művéről12 írott könyvismertetésében Durkheim maga írja. 11 Ehhez lásd például a könyv bevezetésében írottakat: l…az ember n közkeletű megfogalmazással élve n kettős. a rítusok olyan cselekvésmódok. vagyis a társadalmat képviseli. a vallás sem kezdődik sehol. amelyek úgy állnak szemben egymással. 1n3. hogy egész világot hozzunk létre az őt kifejező gondolatokból és érzelmekből. hogy ez a valóság maga a társadalom: lE könyv. valóban van bennünk az isteninek egy szikrája. és ezt nyomatékosan el kell vetnünk. sőt avíttnak tűnő levolucionistal cél kissé megtévesztő.9 Számára nyilvánvaló. egyén és társadalom egymással való szembeállítása. ezek szubjektív. egyéni álmokból. A vallás ugyanis Durkheim számára mindenekelőtt társadalmi tény. Lásd Lukes 1973: 9. Lukes szerint nagyjából legyénen kívül álló valóságot jelent. de legalább négyféle értelme van. 12 Olasz eredetiben: Saggi intorno alla concezione materialistich della storia. . hogy lnézetünk szerint gyümölcsöző az az elképzelés.).) E kérdésre Durkheim válasza az. o. s amelynek működési köre ennélfogva meglehetősen szűk. Arra ösztönöz bennünket. 1897 -ben. figyelmen kívül hagyva a társadalmi életet meghatározó egyéb természeti-gazdasági stb. amelyek nem tudatosulnak [bennük]. hogy Durkheim érvelésmódját és könyvének fő következtetéseit világosan lássuk. rendeltetésük pedig az. 1895n1898. amelyek minden alapot nélkülöznek. hogy a társadalmi tények az egyénen kívül esnek. ilyen tudományos légkörben fogalmazta meg célját Durkheim: lE könyvben a jelenleg ismert legprimitívebb és legegyszerűbb vallást fogjuk tanulmányoznil (13. mint a szent és a profán. és egy társadalmi lény.. vagyis azokat a körülményeket.l (246. hogy a valósághoz tartoznak és a valóságot fejezik ki […] A legbarbárabb és legbizarrabb rítusok. o. A vallási képzetek olyan kollektív képzetek. hogy két különálló részből állunk. sőt merev dichotómiája Durkheim gondolkodásának a sar kpontja. és 40. mentális aberrációkból magyarázni tévedés. Két lény van benne : egy individuális lény. o. és hogyan érhetjük tetten? Hogyan. Bármiféle effajta spekuláció joggal vesztette hitelét.l (26. milyen okok miatt született meg a vallás? A vallásos szimbólum alatt lhogyan lehet tetten érni az általa kifejezett valóságot. egyedi. amelyek kollektív valóságokat fejeznek ki. o. az egyéni vagy a társadalmi lét valamely formáját fejezik ki…l (14. hogy ezeket az okokat elsősorban az egymáshoz kapcsolódó egyének A ltényl vagy ldologl szó bár Durkheim egyik kulcskifejezése. o. amelyek a közösség lelkét alkotják. hogy a vallás legelsősorban társadalmi dolog. és Marxszal szemben alapvetően elutasító állásponton volt n Durkheim elemzésmódja mégis alapvetően materialista. o. Nincs olyan határozott pillanat. s ezek egyszersmind állandó. ami független a megfigyelő konceptuális apparátusátóll. lamelyektől a vallásos gondolkodás és gyakorlat legfontosabb formái függenekl (18. Másrészt n bár Max Weberhez hasonlóan elvetette a gazdasági determinizmust.) Ugyanezt másképp: lNagyon is igaz. azt a társadalmi-pszichológiai környezetet akarja megragadni. azzal a bizonyossággal tesszük. o. arra a végkövetkeztetésre jut.) Az idézetek száma szaporítható lenne.) Ahhoz. amely a társadalmi tényeket individuális vagy pszichológiai tényezőkkel akarja megmagyarázni. hogy a vallást individuális pszichológiából. Az ismerősnek. ami megadja igazi jelentésétl? (14. milyen körülmények között.) A kérdés tehát adva van: mi ez a valóság. hogy semmilyen emberi intézmény nem alapulhat tévedésen és hazugságon. amely a megfigyeléssel még megismerhető. hogy fenntartsák vagy újra létrehozzák e csoportok bizonyos szellemi állapotait. intellektuálisan és morálisan legmagasabb valóságot. nem csupán kívülről mozgat bennünket […] tartósan berendezkedik bennünk. Evans-Pritchard 1965/1971: 65n68. úgyhogy bizonyos értelemben azt lehet mondani. csakis önmagukból magyarázható jelenségek. illetve lAz ugyanis igaz. o.). a legkülönösebb mítoszok is valamiféle emberi szükségletet. hogy az abszolút őseredeti kezdet keresése ltudománytalan. Ezért ellenérzéssel viseltetik minden olyan elmélet iránt. tévképzetekből.l (18. hogy tényleg van bennünk az isteniből. o.). amelyben vagy amelyek között a vallás megszület(het)ett.l (20.) Helyette inkább azokat a lmindmáig jelen lévő hatóokokatl kívánja felkutatni. ldologl. Mert a társadalom. lA szociológia egyik legfontosabb posztulátuma n írja n. a vallások eredetének problémájátl (18. illetve: l…újratárgyaljuk. 9 vii Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. ezért e nézeteket el is utasítja. amelyek csakis összegyűlt csoportokon belül születhetnek.

o. hogy vajon mi is volt az az ok. hogy lmegmagyarázzal vagy pláne ligazoljal a vallást. tehát éppoly alkalmasak a vallási élet természetének megjelenítésére. és a funkciót. ugyanazoktól az okoktól függenek. o. vagy ha úgy tetszik.)16 Ő a figyelmét legyetlen. Durkheim és A vallási élet elemi formái csoportalkotási formáiban kell keresnil. mert lcsak olyan tényeket lehet haszonnal összehasonlítani. lantropológiai iskolal által elkövetett hibákat. Elkerülendő az ún. a társadalmi élet egészéhez. ami a vallás születését kiváltotta. Ezért két különböző társadalomból származó tényt nem vethetünk össze eredményesen pusztán azért. o. hogy maguk a társadalmak is hasonlóak legyenek. általános és kötelező. Mindegyik igaz a maga módján: bár különböző módokon.) látens vagy nyíltan megfogalmazott formában számtalan formában tetten érhető a könyvben: például az ausztrál őslakók feltételezett strukturális és kulturális egyszerűsége illetve evolúciós elsődlegessége közé tett egyenlőségjel formájában. Az új típusú kérdésfelvetéshez Durkheim új módszert választ.l (36. mindegyik az emberi lét adott állapotára ad választ. o. o. mert meghatározott társadalmi kontextusban létezik. valami olyasmi. ugyanazt a szerepet játsszák. . s ezért természeti világot alkotnak. ebből kiszakítva nem lehet megérteni őket. hogy a vallást lealacsonyítsuk. s generációról generációra adják tovább: lOlyan nyelvet beszélünk.) 15 Lásd alább.) A vallást tehát nem akarj a a lprimitívl társadalmakban kialakult hamis és téves elképzelésekre visszavezetve diszkreditálni. világosan meghatározott típusral koncentrálja.) Ily módon az evolucionista kérdésfeltevés elsősorban úgy jelentkezett nála.l (95. Az. hogy a társadalmak is szükségszerű törvényeknek vannak alávetve. mégis az egyénen kívülről ered. hogy az alapjául szolgáló valóság objektíve olyan is. Közös és hagyományos. o. o. minden generáció egész tárházát kapja az olyan ismereteknek. o. mert e vallások nem kevésbé tiszteletre méltóak. Híres. lábjegyzetében. amelyet betölt. Módszertani empirizmusának 14 köszönhetően ugyanis a kérdést inkább úgy fogta fel. olyan szerszámokat használunk. amelynek részei.) A szociológus feladata ezért nem az. 13 14 viii Created by XMLmind XSL-FO Converter. mi is e tárgy valójában. lAzt mondják. e civilizáció pedig a társadalom művel (379. »vallási tapasztalat« […] abból még egyáltalán nem következik. még akkor is. adott tények rendszere. egyszóval valóság. már önmagában is bizonyítja.13 Ugyanezt A vallási élet elemi formái konklúziójában a következőképpen fejtette ki: lDe ha van olyan. A vallás azonfelül általános és kötelező: egy zárt társadalomban (innen Durkheim különös figyelme a primitív társadalmak iránt) mindenki ugyanolyan hiedelmekkel és gyakorlatokkal bír.). mint láttuk. mint a többi. amelynek segítségével a világ érzéki képzetét tudományos világképpel sikerült felváltani. hisz az egyénnek valójában nincs választási lehetősége: ha tagadni akarná.Vargyas Gábor: E. amelyeket nem mi alkottunk. amit nem magunk csináltunk. o. ha ez az evolucionizmus. hogy Durkheim lsokkal inkább a múltba.) n ezt Durkheim hangsúlyosan el is utasítja. ami közös és hagyományos. a vallás a létező kényszerítő -büntető szankcióktól függetlenül is kötelező. o. hanem hogy felfedje: a vallásos képzetek és a gyakorlat hogyan kötődnek egymáshoz illetve az egyéb társadalmi tényekhez. és a halála után is tovább él. lA szociológus számára […] a társadalmi tények annak a társadalmi rendszernek a függvényei.l (14. o. amely kiváltotta. Nyilván nem lehetetlen hierarchikus rendben tárgyalni őket […] De […] valamennyi egyaránt vallás. szembefordul a felületes frazeri összehasonlításokkal. hogy egyik efféle elképzelés sem fejezi ki adekvát módon […] Ha tehát fel akarjuk fedezni. és l…az embert a civilizációt alkotó javak összessége teszi emberré. és milyen funkciót tölt be a vallás a létrejötte óta? Ennek ellenére is kétségtelen azonban. hogy hiábavaló és értelmetlen próbálkozás lenne a valláskutatásból lvallásellenes hadigépezetet ácsolnil (14. ehhez még az is kell. Tehát nem azzal a hátsó szándékkal folyamodunk a primitív vallásokhoz. mint amilyennek a hívők gondolják. amelyeket nem maga gyűjtött össze stb. mert látszólag hasonlítanak egymásra. akkor azt a fajta eljárást kell alkalmaznunk. 16 E gondolatmenethez lásd még Durkheim Frazerről tett megjegyzéseit kötetünk 205. mintsem a jövőbe mutató evolucionizmusal (Lukes 1973: 454.l (379.15 A fentiek szellemében tehát a vallás Durkheim számára mindenekelőtt társadalmi jelenség. meglehetősen absztrakt szinten fejeződött ki nála.l (1978: 113n114. olyan jogokra hivatkozunk. E társadalmi jellegből egyenesen következik. ahogy azt korábban A szociológia módszertani szabályaiban megfogalmazta: lAmikor tehát egy jelenség magyarázatához fogunk. hogy a tudomány elvileg tagadja a vallást. amelyeket jól ismer az emberl. Csakhogy a vallás ettől még létezik. az anyanyelvvel együtt sajátítják el. akkor is csak azt a vallást tagadhatná.). amit ezzel kapcsolatban a vallás episztemológiai státusáról tesz: lAlapjában véve […] nincs téves vallás. külön kell feltárnunk a hatóokot.) A társadalmi életet végezetül evolucionista szemszögből közelítette meg. hogy az idők során végtelen sokféle elképzelés született róla. amelyeket nem mi találtunk föl. Empirizmusához lásd például: lCsak kevés szellemet itatott át az a gondolat. hogy »vallási élmény«. Ugyanazoknak a szükségleteknek felelnek meg. Hogyan tagadhatna a tudomány egy valóságot?l (389. sokat idézett részlet az a kijelentés. Így noha a vallás az egyén szintjén is megnyilvánul. A társadalomnak köszönhetjük e különböző civilizációs javakat […] nem mi magunk hoztuk létre őket…l (196. s mert la tények értéke sokkal Idézi Lukes 1973: 231.

Választásának több oka is van.). hogy a totemizmus lgondolkodásformal. eredetének a vizsgálata. nyilvános szertartások ismétlődéséhez igazodik.18 elemzésük eredményeképp a könyvben leszögezi. nem pedig az okozat. elméletet nem támasztja alál (1965/1971: 70n71. tehát a felhozott példák legyazon faj változatail (95. o. o. lrámutattunk […] miként formálódhatott ki az emberiségben a nem illetve az osztály fogalma […] láttuk. o. mint hogy figyelmen kívül hagy mindent. laz evolúciós kezdetekhez legközelebb álló társadalmakl (96n97. miközben pontatlan és homályos megfigyelések tömege csak zavart keltl (96. egyszerűen magától értetődőnek tekinti azt. o. Soha korábban ilyen mélységben. részletesen dokumentált. Valójában Durkheim sehol sem hoz fel bizonyítékot állítása alátámasztására. s mert la magyarázatok még közelebb állnak a tetteket kiváltó közvetlen indítékokhozl (18. ha Evans -Pritchard n aki mélyen hívő anglikánként némileg ellenségesen szemléli Durkheim ateizmusát n azt a gonoszkodó megjegyzést teszi evvel kapcsolatban. Az emberek azért tudták csoportosítani a dolgokat. o.) Sokan és sokszor szemére hányták Durkheimnek n látens vagy explicit n materializmusát. B. Először is néhány kiváló terepkutató. az idő. Amit Needham Az osztályozás néhány elemi formája című tanulmánnyal kapcsolatban jegyzett meg (1963: XXVnXXVII. o. a klánok pedig fajként. ami akkor valóságos revelációszámba megy.). ünnepek. hónapokra. pityantyatyarák stb. mert maguk is csoportokra oszlottak. kötet: 517n518. o. 17 ix Created by XMLmind XSL-FO Converter. a monografikus bemutatás. A frátriák szolgáltak nemként. jelen esetben is érvényes. o.). Sokak szerint viszont az ilyesféle kauzális magyarázatok tarthatatlanok. azok közös rendszerző elveket mutatnak fel. ha nem lett volna ott a szemünk előtt az emberi társadalmak példája…l (143. o. az ok. nem pedig vallás. hiedelmeit és rítusait. az arandák. illetve a korlátozott számú. lnem tesz különbséget strukturális és kulturális egyszerűség.l (140.) Ugyanígy. 18 DurkheimnMauss 1978. . s közülük egyik A lvallásl szót azért használjuk idézőjelben. de egyszersmind annak rendszerességét is hivatott biztosítani. a nem. hogy legyedül annyit mondhatunk. amit Durkheim is oszt. mert Lévi-Strauss (1962a. hogy ezek is végső soron társadalmi tényezők eredményei. ilyen részletek be menően nem írták le egyetlen más nép vallását sem! E törzsek ráadásul a korabeli közfelfogás szerint. az ok.) n így az összehasonlítás Durkheim szabta összes fő feltételének eleget tesznek.).).). Spencer és F. a szám. hogy az általa kifejtett elv. De emellett la primitív vallások tanulmányozása önmagában is érdekes és elsőrendűen fontosl (15. A kérdést Durkheim Mauss-szal közösen már korábban tárgyalta. lorityák. mert náluk a lényeges elemek jól elválnak a később rájuk tapadó másodlagos elemektől. lvallásukl 17 az ekkor épp az érdeklődés homlokterébe került totemizmus. Gillen munkásságának köszönhetően (1899. hogy bárhogy is osztjuk fel a szóban forgó társadalmi ideákat (pl. tipikus példán keresztüli. hogy a társadalomszervezet mintájára épültek fel.). ami az ún.). ellenőrzött összehasonlítás azóta is a modern kulturális antropológia egyik módszertani alapelvének számít. Frazer kifejezésével élve laz emberiség báb-állapotátl képviselik. ez utóbbi mintegy az előbbi lenyomatal (22. és a társadalmi valóságot képezik le: lMinden valószínűség szerint soha eszünkbe nem jutott volna a világ lényeit nemnek nevezett homogén csoportokba gyűjteni. mert mint Lukes megjegyzi. mert körükben a tények elemiek. hetekre. o. mert egyszerűekl (17. jegyezzük meg. a személyiség stb. Így van ez még akkor is. a primitív civilizációk azért lkiváltságosak. »társadalmi rend«-re és »szimbolikus rend«-re). A napokra. évekre stb. la társadalmi szerveződés szolgált modellül a térszerveződés számára.).). walpirik. ami pedig a nem fogalmának genezisét illeti: la dolgok első osztályozásai a társadalomból veszik a kereteiketl (7. ***** A vallás lelemi formáinakl vizsgálata mellett a könyvön másodlagos fontossággal végigvonul az ismeretelméleti kategóriák. Needham például azon a véleményen van. nevezetesen hogy Durkheim és Mauss voltaképp csak feltételezi azt. az anyag. o. o. a tények közti kapcsolatok és összefüggések pedig még világosak. o. azaz hogy a társadalmi tényező az elsődleges. Noha itt Durkheim téved. o. o. a tér.Vargyas Gábor: E. Ennek szellemében Durkheim döntően egyetlen ltipikusl társadalom minél teljesebb leírását.l (20n21. Durkheim és A vallási élet elemi formái fontosabb. 1904) ekkor ismeri meg a világ a közép-ausztráliai törzsek. Mindezek felett az ausztráliai anyag egynemű is.) Az idő képzetében la nélkülözhetetlen viszonyítási pontokat […] a társadalmi élet szolgáltatja. pontosabban szólva a társadal om keretei szolgáltak keretül a számukra. mélyebb elemzését tűzi ki maga elé célul: ez a társadalom az ausztrál őslakók társadalma (kiegészítve azt néhány esetben az észak-amerikai indiánok társadalmával). legyetlen tény is megvilágíthat egy törvényt. 1962b) óta az is felmerült. való felosztás a rítusok. ami bizonyítandó lenne.) közé tartoznak. kőkorszaki lanyagi kultúrájuk és társadalomszervezetük a legprimitívebb és a legegyszerűbb. A naptár egyfelől a kollektív tevékenység ritmusát fejezi ki. amit eddig ismerünkl (97. illetve evolúciós elsődlegesség közöttl (1987/2. hogy lez a fajta érvelés n úgy tűnik számomra n alig több annál. mint a számukl.

a szerződés. a büntetés. ami pedig a vallást magát illeti.)19 Az ilyen és hasonló okfejtésekre Morris joggal jegyzi meg. hogy valamennyi nagy társadalmi intézmény a vallásból született meg. kategorikusan tiltakozik ennek vádja ellen: lNem szabad tehát e valláselméletben pusztán a történelmi materializmus új hajtását látni: ez gondolatmenetünk legteljesebb félreértése lenne. és egymással összekapcsolódtak az ezredévek során. hogy lugyanilyen alapon azt is mondhatnánk. s az intellektuális tőke évszázadokon keresztül halmozódott fel a létrehozásukra. s mindannak. 19 x Created by XMLmind XSL-FO Converter. ha nem ismerjük a vallásos hiedelmek kezdeti formáit. ami emberi. és saját törvényeinek engedelmeskedve mindenféle lehetséges módon burjánzik. közösségi és tiszteletkifejező áldozatok átalakulása és így tovább. autonómmá válik. világosan kell látnunk. miközben itt is és másutt is alapvetően materialista módon érvel. részét képezik. o. olyan nagy vallások. a vallási gondolkodás termékeil (20. a lnégy nemes igazságl. Materializmus és idealizmus egyébként békésen megfér egymás mellett Durkheim gondolkodásában n pontosabban ez a kérdés őt egyáltalán nem foglalkoztatja. ám ugyanakkor mégiscsak a tapasztalaton alapulnak.Vargyas Gábor: E. a strukturális rend kimutatásán túl tehát további magyarázat nem lehetséges. a vallásos díszítésekből és kultuszceremóniából a plasztikus művészet. o. ***** Ahhoz azonban. az emberi elme immanens részei. A gondolkodásbeli-ismeretelméleti kategóriák tárgyalása mindazonáltal azért különösen fontos A vallási élet elemi formái és általában Durkheim megértéséhez. azaz a tan ismerete és gyakorlása révén érhetnek el. hogy a gondolkodás n s így a tudomány n alapkategóriái vallási eredetűek […] Másrészt régóta tudjuk. ennek bélyegét viseli magán […] a kollektív tudat [azonban] nem pusztán a morfológiai alap epifenoménje…l (384. az ajándék és a tisztelet a kiengesztelő. Ha Durkheimet meg akarjuk érteni. a közvetlen létszükségleteket.) A vallás tehát Durkheim számára nem epifenomén. mert velük kapcsolatban fejti ki saját ismeretelméleti és vallásszociológiai megközelítésmódját. 4) a vágy kioltásához illetve a fájdalom megszüntetéséhez meditáció és a tan birtoklása révén juthatunk el. Locke) szerint viszont az ismeretek a tapasztalatból származnak: az egyének hozzák létre és alkotják meg azokat tapasztalataik sokaságából. az életről vallott saját filozófiai koncepcióinkat nem érthetjük meg. hogy a kategóriák se nem immanensek. A másik felfogás. az engesztelés. o. hogy la jelenleg ismert legprimitívebb és legegyszerűbb vallástl tanulmányozhassa. az empirizmus képviselői (pl. útmutatóként játszott szerepet. Vallásdefiníciójában Durkheim kezdetben elimináció révén érvel: elveti a M.) 20 Ezek a következők: 1) a világban a fájdalom megléte a dolgok örökös folyásához kötődik. lÍme. nem merül fel problémaként a számára. hogy a gazdasági szervezet nem kivétel-e ez alól. vagy másképp: listen nélküli morál és Természet nélküli ateizmusl (39. ilyen értelemben az egyénen kívül állnak.20 Buddha mindebben csak a tan kinyilatkoztatása révén. először meg kell határozni. hogy a lprimitívekl számára semmi misztikus nincs a lnagyl természeti jelenségekben. mondván. A kategóriák tehát maguk la vallásban. Saját világfelfogásunkat. a rituális gyakorlatból a jog és az erkölcs. kiformálódtak. számukra még nem válik szét a természeti és a természetfeletti fogalma. hogy a fejlődés egy viszonylag előrehaladott időszakáig a vallási és a jogi szabályok nem különültek el a rituális előírásoktól. Ez az apriorista tan. ezek következésképpen nem is Hasonló értelemben ír az Année Sociologique 1899. Az egyik felfogás képviselői (pl. szerződésszerű. Durkheim mindkettőt elveti. Durkheim és A vallási élet elemi formái szféra sem oka vagy modellje a másiknakl (1963: XXVI. Nyilván evidenciának tekintjük. Müller féle lnatúrmitológiai iskolal magyarázatát. A mítoszokból és legendákból jött létre a tudomány és a költészet. Durkheim szerint két ilyen megközelítésmód van. Válasza az. Kant) számára a kategóriák megelőzik a tapasztalatot. hanem kizárólag más társadalmi és vallási jelenségekből. kötetének előszavában: lA vallás n a kezdetektől fogva. ami már nem magyarázható az őt megszülő társadalomszervezetből. 2) a fájdalom oka a vágy. amelyekben az invokáció.). se nem individuális tapasztalaton alapulnak. Összefoglalásul elmondható tehát. A Tylorféle animista iskola istenfogalmon vagy szellemlényeken alapuló vallásdefinícióját viszont a buddhizmus alapján cáfolja. hogy kezdetben minden gazdasági voltl (1987: 108. a természetelleneshez kapcsolódik. o. IVnV. pozíciója valahol félúton van a kettő között.l (380. a vallás által születtek. annak mindent megelőző primátusát Durkheim expressis verbis többször is megfogalmazza: lMenet közben megállapítottuk.). a vallás nem a rendkívülihez.). Durkheim egyébként. hogy a vallás mindössze más nyelven fejezi ki a társadalom materiális formáit. az áldozat és a tulajdonképpeni imádság egyáltalán nem játszanak fontos szerepet. 3) a fájdalom megszüntetésének egyetlen módszere a vágy kioltása. hanem a természeteshez. hogy saját magyarázatában egyesíteni próbálja azokat. hogy a társadalmi élet önnön szubsztrátumától függ. o. s nem más forrásból ered-e…l (Idézi Lukes 1975: 238. a halhatatlanságról. ami szerinte listen nélküli vallásl. hogy leváltak róla. . létrehozták a kollektív élet különböző megnyilvánulásait. hogy ez a megközelítésmód vallásmagyarázatára is érvényes. amit az emberek kizárólag önmaguktól. hanem társadalmi eredetük van: emberi csoportok hozzák őket létre. azaz másodlagos fontosságú kísérőjelenség: miután egy kollektív cselekvésnek köszönhetően megszületett. a lélekről. o. A rokonság alapvetően vallásos kötelékként kezdődött.). o. Legfeljebb azt tehetjük fel kérdésként. amelyek azután. hogy mi a vallás. A vallás alapvetően társadalmi jellegének kimutatásával egyáltalán nem azt akarjuk mondani. számára a priori adottak. kialakulatlan formában n mindazokat az elemeket tartalmazza. A buddhizmus lényege az üdvözülés.

Vargyas Gábor: E. oldalakon alapul.) látja bennük. a Sínaifélszigeten tett utazása során meglepődve tapasztalta. mint inkább a vallásos gyakorlat alapján. o. amely e képzeteket két osztályba.l (44. akik számára a totemizmus a vallás labszolút kezdetel. 23 Lásd például Eliade A szent és a profán (1987) című művét. lés még ha el is fogadnánk. vallási Ez az érvelés olyan meggyőzőnek. Így jutunk el a híres meghatározásig: lA vallás szent. o. Durkheim előfutárai között külön szólni kell Robertson Smithről és fő művéről. hogy egy másik homályossal helyettesítjük. a szent kategóriáját vonja be a meghatározásba: lValamennyi ismert n egyszerű vagy komplex n vallási hiedelem közös jegye az. akárcsak ezen emberek között. la varázsló és a hozzá forduló emberek közt. Lásd Goody 1961: 146. amit a profán és a szent (szakrális) szó elég jól ad vissza. az egyéninközösségi. akkor sem tagadható. amelyeket tiltások védenek és választanak külön. mint Eliade23.) ***** Ennyi elméleti-módszertani alapvetés után Durkheim rátér az ausztráliai őslakók totemizmusának a tárgyalására. amely már címében is utal erre az ellentétpárra. vagyis la varázslónak kliensei. és la szent dolgok azok. o. a Lectures on the Religion of the Semites című könyvről. de megkülönböztetésre szorulnak: a mágiára és a vallásral (49. a profán dolgok azok. sőt lehengerlőnek tűnt.) lAz emberi gondolkodás történetében nincs még egy példa a dolgok ennyire mélyen különböző. hogy lmég ha a Theravada buddhizmus ateista lenne is. o.25 Az eredetileg presbiteriánus Biblia-kutató. aki a vallás definíciójáról írott tanulmányában többek között arra a végkövetkeztetésre jutott. Az első valójában egy.). amelyek alapján egyesek a kimondottan megnyilvánulásokat vélik felismernil (42. Freud és n első műveiben n Frazer) van egy véleményen.). két egymással szemben álló fajtára csoportosítja. Durkheim és A vallási élet elemi formái tekinthetők olyan megkülönböztető jegyeknek. és közösen gyakorolja az azokhoz kapcsolódó rítusokatl. amely kinyilvánítja azt. azaz ha la történelemben nem találunk vallást egyház nélküll (50. s Frazerrel szemben n aki lnem ismerte fel ezen hiedelmek és rítusok mélységesen vallásos jellegétl n a maga részéről laz emberiség vallási életének kezdő csírájátl (33. s amelyeknek távol kell tartaniuk magukat az előbbiektőll (48. amely a híveket az egyháznak nevezett morális24 közösségbe egyesíti. Durkheim számára így a különbség a vallás alapvetően társadalmi. o. o. illetve az egyéni és a közösségi ellentétpárján. 25 Az itt következő gondolatmenet Evans-Pritchard 1965/1971: 63n65. teológus Robertson Smith 1879 -ben. hogy a túl széles meghatározások csapdájába esnekl (1966: 89. amelyekre e tiltások vonatkoznak. hogy a beduinok vallásában milyen nyilvánvaló nyomai Lásd például Goody 1961. Az újraértékelési folyamatban fontos szerepet játszott a buddhista társadalmakat saját burmai terepmunkájából22 kiválóan ismerő M. nem pedig egyháza vanl: tehát lnincs mágikus egyházl (51. hogy a […] képzetek olyan felosztását tételezi fel. Lásd Spiro 1972. nincs tartós kapcsolatl. jegyezzük meg máris. a neotyloriánusok21 fellépése nyomán kezdték megkérdőjelezni. Jevons. a vallásnál is szélesebb kategóriát. homályos dolgot (a vallást) egy másik homályos dologgal (a szenttel vagy szakrálissal) magyarázni. Meghatározása voltaképp két oppozíciópáron alapul: a szent és a profán. nem sok értelme van egy meghatározandó. o. hogy mintegy fél évszázadra meghatározta a vallásról illetve a vallás definíciójáról való gondolkodást. Ezen a ponton Robertson Smithszel és azon korabeli szerzőkkel (McLennan. E helyütt kis kitérőt kell tennünk. melyek ugyan rokonságban állnak egymással. amelynek lényegi magva teistal (1966: 93. nem annyira a tan. vagyis elkülönített és tiltott dolgokra vonatkozó hiedelmek és gyakorlatok összefüggő rendszere.). ami nagy hatással volt A vallási élet elemi formái írójára. hogy jóllehet ez az ellentétpár máig nagyon népszerű és tovább él olyan szerzők műveiben. mert a definíció első része a ltények két rendjére is egyaránt érvényes.).). Bár a Durkheim téziseit ért kritikákra később még ki fogunk térni. o. o. Spiro. o. illetve az azzal izomorf magánnnyilvános ellentétpárra viszont azért van szükség. rámutatva módszertani és ténybeli tévedéseire. hogy a Theravada buddhisták egy olyan hiedelemrendszer hivői is egyben. az ilyen típusú reális definíciók […] a túl szűk meghatározás csapdáját úgy kerülik ki.). meglehetősen sok kritikát kapott. o.) n fejezi be Durkheim a tylori gondolatmenet cáfolatát. ennyire ellentétes két kategóriájáral (46. hogy a közösség tagjait közös normák fűzik egymáshoz. 1978. Márpedig ha la kimondottan vallási hiedelmek mindig közösek egy adott embercsoporton belül. a vallás (= egyház) a társadalomé. 24 A morális szó ebben az összefüggésben nagyjából azt jelenti. hogy e hiedelmekben osztozik. Mint azt Spiro leszögezte. . és e két osztályt általában világos megnevezéssel illeti. Csak az 1960-as években. hogy egy homályos dolog világossá válhat azáltal. Wundt.l (53. A konkurens meghatározások cáfolata után Durkheim kifejti saját definícióját.). o. azaz kollektív jellegéből adódik. Számára a totemizmus vallás. A második ellentétpárra. míg a mágia az egyén dolga. 21 22 xi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

nagy tisztelettel viseltetnek iránt uk. mint maga a divinizált klán. noha Smith meg volt győződve róla. Durkheim és A vallási élet elemi formái vannak a totemizmusnak.) És jóllehet a primitív vallások lmaterialistákl. feltéve. amelyek célja a totemisztikus fajták szaporodásának az elősegítése. közösségi jellegük miatt nem lönzőekl: lAz istene színe előtt. illetve rítus. a társadalomhoz és a nemzethez fűződő kötelékeit is. embercsoport) a tárgyak. o. földfestményeken jeleníthetik meg. oldalain.) Az áldozatelméletnél sokkal lényegesebb volt azonban Robertson Smithnek az az elképzelése. ltotemközpontokbanl rítusokat végeznek. bár elképzelhető. A csurunga szó magyarázatát és leírását lásd könyvünk 116n120. o. hogy az ausztrál őslakók társadalma klánokba van szervezve. az egész világra kiterjedő hatalmas irodalomból mindössze egyetlen példát ismerünk arra n az ausztráliai őslakók köréből n. Minden vallásnak két oldala van. állathoz vagy növényhez kapcsolódik. egyben megerősítette a családhoz. melynek során a klántagok nemcsak istennel együtt. és miközben ünnepélyes vallási aktus n imádás n révén megerősítette az őt az istenhez fűző kötelékeket. Ezért a The Religion of the Semitesben figyelmének középpontjában a rítusok. szellemlények vagy istenek. Az emberek szakralitásukat a természeti 26 27 E rítusok Spencer és Gillen nyomán az aranda eredetű intichiuma (ejtsd: inticsiuma) néven váltak közismertté. számtalan olyan népet ismerünk. Elmélete szerint a klán tagjai és a totem között vérrokonság állt fenn. Az áldozat a város vagy a klán nyilvános ünnepe volt…l (1927: 254. 2) ez a kultusz totemisztikus. Hozzájuk képest a másik két ldologl: az emblémák által ábrázolt állat vagy növényfaj. e feltételezése kevéssé volt megalapozott. kétséges és vitatott. mind Freudot félrevezette. Durkheim a következő elképzeléseket vette át Robertson Smithtől: 1) a primitív vallás alapvetően közösségi vallás. E tárgyakat a lehető legszigorúbb tabuk övezik. szomszédaival és honfitársaival együtt. azaz evilági és testi örömök megszerzésére irányulnak.l (1927: 263. s ezen eset jelentősége. azok jóléte érdekében is ünnepelt. totemmel volt kapcsolatban. Durkheim nagyjából azonos fontosságot tulajdonít mindkettőnek. ki-ki magáévá téve így az isteni esszencia egy részét.és növényfajták képében elképzelt kultúrhéroszok.). hogy nincs semmiféle bizonyíték rá.). hogy elmélete az összes primitív népre érvényes. amelyek mindegyike egy-egy szakrális állatfajjal. nem a lelkek megváltásához. hanem a közösség megerősítéséhez van köze. hogy ünnepélyesen megegyék a totemet. hiedelem és cselekedet. A vallás emellett n folytatja Robertson Smith n sohasem az egyén. hogy a régi Arábia sémi nyelvű társadalmai matrilineáris klánokból álltak. illetve akik körében az áldozatnak semmi köze a kommunióhoz. apjának tekintették. hanem isten húsából ettek. egy-egy lkönyvetl szentel mindegyiknek. Durkheim felfigyel arra. Noha. egyben megszilárdítja az embereket egymáshoz fűző kötelékeket isl (1927: 265. Kiindulásként megállapítja. xii Created by XMLmind XSL-FO Converter. Mi több. A vallás fő funkciója tehát a csoport összetartozásának és egységének a kikovácsolása. a természet periodikus körforgásának biztosítása érdekében a kultuszcsoport tagjai ún. illetve az általuk szimbolizált klán tagjai egyre csökkenő mértékben szakrálisak. A totemlakoma fő célja Robertson Smith értelmezésében az istennel történő kommunió volt. azok között is elsősorban az áldozatbemutatás áll. Szerinte a lprimitívekl hiedelmei gyakran ködösek. mindenekelőtt a klán mint legprimitívebb társadalomszervezeti forma kultusza. akiknél a véres áldozat ismeretlen. o. Ettől függetlenül is. tan vagy dogma. illetve a tagok és az isten közötti rokonságot a klán periodikus ünnepségek során juttatta kifejezésre és erősítette meg. mint Evans-Pritchard megjegyzi (1965/1971: 63. homályosak vagy ellentmondásosak. és ugyanaz a vér folyt a klán istenének ereiben is. természeti fajta.26 A klánok mindegyike ily módon egy-egy természeti fajtához. amit a totemállat képében jelenítettek meg. E világrend fenntartása. E csoportok férfitagjai a felelősek az lÁlomidőbelil ősök és hősök n állat . vallásuk mindenekelőtt intézményekből és gyakorlatból áll. ami egyben a klán számára emblémaként is szolgál. köztük néhányat a legprimitívebbek közül. illetve a rajtuk ábrázolt totemisztikus képmások vagy emblémák szentsége a legnagyobb. hogy a három összetartozó ldologl -csoportból (embléma. mindenki evett a szakrális áldozat nyers húsából és véréből. hogy a vallásos gyakorlat előbbvaló a hiedelmeknél. És evvel elérkeztünk a lvallási élet elemi formájáhozl vagy lkezdő csírájáhozl. . a kultusz alapvetően közösségi jellegű: l…az antikvitásban minden vallás inkább a közösség.Vargyas Gábor: E. illetve vallásukban nincs hittétel és dogma. Minden csoportnak vannak ilyen tárgyai. istenével együtt ünneplő ember rokonaival. o. lLegfelső Lényekl n tevékenysége nyomán létrejött világ rendjének a fenntartásáért. E tekintetben Robertson Smith mind Durkheimet. Ezeket az emblémákat az őslakók különböző módokon ábrázolhatják: a testükre festhetik. de leginkább mégis néhány kiemelkedően szent tárgyon. o. a to temizmushoz. lEzen elméletről […] mindössze annyit mondhatunk n írja Evans -Pritchard n.l (1965/1971: 64.) Mert lmíg az imádás aktusa megszilárdítja az embert az istenhez fűző kötelékeket. A tagok. amelyben ő bármiféle vallásos rítus kiindulópontját látja. 3) a klánisten nem más. Szociológiai szempontból tehát isten maga volt az idealizált és istenített klán. a klán egyben kultuszcsoport is. klánrendszer és totemizmus együtt járnak. hogy egyáltalán hitelességét elfogadjuk. ennek során. mintsem az egyén dolga volt. hisz őt a klánalapító ős hús -vér rokonának. hanem a csoportok és a társadalom ügye. mindenekelőtt csurungán27 szokták ábrázolni őket. Robertson Smith mélyen hitt benne. hogy a totemállat elfogyasztása lett volna az áldozatbemutatás és a vallás első formája. Klasszikus művének fő tétele az. a totemállat ünnepélyes leölése után.

amely valamennyiükben egyaránt megvan. élő valóság van. amelyek segítségével az emberek meg tudják jeleníteni maguknak a társadalmat. Egyrészt külső. a totemisztikus princípium tehát nem lehet más. mint a klán maga. hogy e fogalom e korban már a vallás eredetéről alkotott spekulációk középpontjában áll.). hogy isten és társadalom egy és ugyanaz a dolog […] A klán istene. mint a társadalom hiposztaziált. Mauss és Hubert 1902n1903-ban (magyarul 2000) egy akkoriban igen befolyásos tanulmányban a mágia eredetét is a manára vezette vissza. . a totemembléma olyan.). De hogyan vált lehetségessé ez az apoteózis? Miért tehetünk egyenlőségjelet isten és a társadalom közé? lÁltalában nem kétséges. hogy a totemizmus mögött egy kvázi -isteni elv. mint a klán kollektív és névtelen ereje. mert a társadalom ugyanaz a tagjai számára. nem azt jelenti -e ez. gyík. amelynek tagjai. ez az a jel.28 Mi is tehát ez a mana. oldal *-gal jelölt szaklektori jegyzetében. mint az isten látható testel (208. amelyekben semmiféle olyan objektív tulajdonság nincs. o. Ebben a Durkheim által felállított tipikus evolúciós sorban már csak az első láncszem. Ahhoz. mint az individualizált totemisztikus princípiuml (242. Ez a vallás elsődleges szerepe. a lélekhit. Durkheim felfogásában la lélek nem más.l (196. ez volt az az lőstojásl. hogy e dolgok szakralitása honnan származik? A vallásos szimbólum alatt lhogyan lehet tetten érni az általa kifejezett valóságot. hisz még csak nem is kozmikus jelenségek (lásd natúrmitológiai iskola!). o. az őskultusz. amire mindent vissza lehetett vinni.). másképpen mondva la szent princípium nem más. o. A kifejezés magyarázatát lásd a 196. Az előbbiek viszont önmaguktól nem lehetnek szakrálisak.) n ez a nagyobb dolog pedig Durkheim szerint a társadalom. Durkheim két legközelebbi munkatársa. érzékelhető alakja annak.). Másrészt azonban annak a meghatározott társadalomnak is a szimbóluma.) E kérdésre Durkheim válasza az. hogy a manára való hivatkozást világosan lássuk. amelyektől e dolgok szent természetüket kapják. kenguru. hogy egy társadalomban minden együtt van ahhoz. de meghitt kapcsolataikat.. o. annak különféle aspektusa vagy megnyilvánulási formája. a törzsek közötti kapcsolatok eredményeképpen az ősszellemek egységesülnek.) Azaz la vallási erő nem más. a totemül szolgáló növény vagy állat érzékelhető alakjában megjelenítve a képzelet számára. hernyó. ami n lszemélytelenl lévén n kezdő csíraként minden mögött ott állhatott. Amióta Codrington tiszteletes leírása (1891) révén először bekerült a köztudatba. hogy […] felkeltse az isteni érzetét. o. vagy Evans -Pritchard kifejezését kölcsönvéve laz egyénben jelenlévő társadaloml (1965/1971: 73. s mivel ez a tudat számára csak a totem alakjában jeleníthető meg. o.). xiii Created by XMLmind XSL-FO Converter. azaz a társadalom 28 29 Az ilyesféle gondolatmenetre n nyilván Durkheim nyomán n a magyar szakirodalomban is találni példát. De minek? […] két különböző fajta dolgot fejez ki és szimbolizál. s itt tör új utat Durkheim. amellyel érintkezésben állunkl (212. s ilyen értelemben a vallás feltételezett evolúciójában az oly hőn keresett labszolút őseredeti kezdetl szerepét játszhatta. A vallásnak ekképpen […] értelme és oka lesz […] Fő célja nem az. Ennek zászlaja.) Sőt. a totememblémákban éppúgy. A kérdés tehát az. hangya stb.Vargyas Gábor: E. o. hogy a fizikai világról nyújtson az embernek képet […] Hanem mindenekelőtt olyan fogalmak rendszere. manaszerű személytelen varázserő vagy ltotemisztikus princípiuml van: lA hívő tudatában […] [az] érzések.l (179. hisz azok rokonai: a totemizmusban ember és természeti fajta nem válik szét egymástól. a mágia mind e személytelen. s bármilyen metaforikus és szimbolikus is ez a megjelenítés. Durkheim és A vallási élet elemi formái fajtáktól kapják. o. közönséges állatok vagy növények: nyúl. az individualizált lélek kivetítődik és objektiválódik: így születnek meg az ősszellemek. ami megadja igazi jelentésétl? (14. lA totem [tehát] mindenekelőtt szimbólum. azaz az egyénekben megtestesült mana. akárcsak korábban a vallást a lszenttell. o. ami felkelthetné a vallásos érzelmet. valami másnak az anyagi kifejezése. szellemített formájal (318n319. nyilván csakis egy olyan princípiumtól származhatnak. a szellemlényekben és az istenekben való hit. mint az isten a hívők számáral (196. lásd Hahn 1980. és miből származik? Miért van benne minden dologban? lEzek mögött a[z] […] alakok [értsd: a totemek] mögött konkrét. és a társadalommal fenntartott homályos. Durkheim valójában itt is egy ismeretlent (a totemisztikus princípiumot) egy másik ismeretlennel (a manával) próbál meghatározni. amit totemisztikus princípiumnak vagy istennek neveztünk. tudni kell. s ekképp magának a vallásnak a magyarázata is voltaképp e kvázi -isteni elv magyarázatára szűkül le. mindenben jelen lévő és a dolgokat elektromosság módjára élettel feltöltő erőre vezethető vissza. hogy van rajtunk kívül valami nálunk nagyobb dolog. a totemisztikus princípium szorul magyarázatra. amivel egy-egy klán megkülönbözteti magát a többitől […] Ha tehát egyszerre az istennek és a társadalomnak is a szimbóluma. illetve a Legfelső Lény képzete. azonosak. mint a klán embereiben és a totemül szolgáló faj egyedeiben. többen is n például Marett (1909) n a vallás labszolút kezdeténekl kiáltották ki. mégis hű képet ad […] mert örök igazság az. azaz hiposztaziálva. amit klánnak neveznek. de hiposztázis29 formájában. a vallás összes fő megnyilvánulási formája. Valójában ezt a közös princípiumot övezi a kultusz. és létrejönnek a törzs vagy frátria egészét tükröző kultúrhéroszok.

szinte szó szerint azonos formában. amely erre természeténél fogva n más tárgyakat kizárva n predesztinálva volna […] Teljes mértékben a körülményektől függ. hanem a valóságban gyökerezik. nem eresztenek beléjük gyökeret […] hozzájuk adódnak. objektiválódó formája. mert anélkül lehetetlen lenne a társadalmi élet. .) 30 xiv Created by XMLmind XSL-FO Converter.). szürkévé teszi az életetl (204. o. E két fázis a lehető legnagyobb ellentétben áll egymással. kiabál. amelyek között elhelyezzük őket. anyagi formájukat. amelyeket a társadalom látványa. Fentebb már tárgyalt módszertani elvének szellemében (lamikor […] egy jelenség magyarázatához fogunk. Időnként viszont a népesség meghatározott pontokra koncentrálódik és vallásos szertartást. külön kell feltárnunk a hatóokot. a könyv végén: lA vallási erők tehát hiposztaziált kollektív. Úgyhogy nincs is olyan tárgy. a legközönségesebbek is betölthetik ezt a szerepet: véletlen körülmények döntenek arról. nem pedig a fizikai világból származó érzetek keltenek bennünk. inkább egyik vagy inkább egy másik tárgyra irányul. s egyben jól illusztrálja a társadalomról mint tulajdon törvényeinek alávetett.) Ezután következik A vallási élet elemi formái legeredetibb. lA vallási erő [tehát] annak az inspiráló érzésnek a kivetülő. korlátoz. amely kiváltotta. De kizárólag abban téved. fölé van helyezve. o. amelyet betöltl) Durkheim ugyanis arra a kérdésre keresi a választ. ahogy megy lefelé […] a szabadjára engedett szenvedélyeknek felszínre kell törniük. amelyeket nem mi hoztunk létre és nem mi akartunk. s amelyek nemegyszer legalapvetőbb hajlamainkkal és ösztöneinkkel ellenkeznek. közeledésükből elektromosságféle keletkezik. amikor úgy gondolja. és mindenfajta lemondástra és áldozatra kényszerít bennünket. mint ahogy a lavina is egyre dagad. amivel csak még jobban fokozza […] a lelki állapotot […] A felforrósodott hangulatban elképesztő cselekedetekre vetemednek…l (204. ahogyan e lényt a szimbólum segítségével megjeleníti. mint azok az érzéki dolgok. Evans-Pritchard szerint llegkevésbé meggyőzől (1965/1971: 75. lez a […] jellegzetes idézet jól mutatja. o. o. ahogy a mibenlétét elképzeli. o. mint a társadalomnak az egyén felett gyakorolt kollektív hatalma . Amikor az ausztrál ember önmaga fölé emelkedik […] nem egy illúzió rabja. és valóban az emberek fölött álló külső erők műve. mégpedig a társadalom. o.). hogy mely tárgy lesz a kiválasztott. Elvileg nincs olyan tárgy.l (215. amelyek képében megjelennek. ún. hogy megfeledkezzünk önnön érdekeinkről és legyünk a szolgálói. o. még a legjelentéktelenebbek. amelyet a társadalom hatása kelt a tudatokban. olyan gondolatokból vagy érzésekből állnak.Vargyas Gábor: E. és milyen funkciót tölt be a vallás azóta? Akárcsak korábban. Ez az érzés akkor tud objektiválódni. hogy a vallási gondolatokat kiváltó érzés erre vagy arra.)30 Ily módon a vallási erőt lannak a lelki támaszt adó függésnek az érzete hozza létre […] amelyet a társadalom hatása kelt a tudatokbanl (298. mindenki vadul hadonászik.l (297. van ilyen hatalom. la társadalom szétszórtsága végképp egyhangúvá. ez az egzaltáció valóságos. Nem állnak belső kapcsolatban azokkal a támaszokkal. Ezek után a lvallás immár nem valami megmagyarázhatatlan hallucináció. de hatékonyságukat nem nekik köszönhetik. Az elsőben a gazdasági tevékenység a túlnyomó. A kezdő impulzus […] egyre erősödik. bágyadttá.l (196n197. amelyet a közösség gyakorol a saját tagjaira. amely a többi kizárásával a vallási erőkbe fogadására lenne predesztinálva.) 31 n vagyis a vallás Durkheim szerint nem más. A totemállat nem azért kelt vallási érzületet. Ily módon minden pillanatban olyan viselkedési és gondolkodási szabályoknak kell alávetnünk magunkat. amikor azt hiszi. mint az istenek.l (298. amely ily módon szent lesz. Mi ugyanis kijelenthetjük. de bármely tárgy betöltheti ezt a szerepet.) Összefoglalva: Ugyanezt a gondolatot Durkheim még egyszer megismétli. lHa összegyűlnek az emberek. hogy valamely lény szent jellege nem a benne rejlő tulajdonságokból fakadt. ha valamely tárgyon rögzül. s fülsüketítően zajong. és ennek köszönheti azt. ez a fázis mérsékelt intenzitású. Valamely d olog szent jellege tehát nem a benne rejlő tulajdonságoktól függ.) Mint azt Hamilton írja. Az ausztrál társadalmak élete két fázis közt váltakozik. Időnként a népesség kis csoportokra oszlik és minden csoport vagy család éli a maga életét. ami a vallás születését kiváltotta. ám ugyanakkor legvitatottabb. melytől hamarosan rendkívül felfokozott állapotba kerülnek. magyarul 2000) írott társadalommorfológiai tanulmányában.l (212. Nyilván téved. azaz milyen társadalmi -pszichológiai környezetben jött létre. hanem hozzáadódik.) 31 A teljes idézet a következőképp hangzik: lLáttuk ugyanis. amelyeken megtelepednek. A kifejezésre jutó érzelmek ellenállás nélkül fölerősödnek a külső hatásokra nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a másikban. vagyis erkölcsi erők. ordít. o. más neműek tehát. hogy vajon mi is volt az az ok. hogy egy erkölcsi hatalomtól függ. Durkheim és A vallási élet elemi formái ugyanolyan függőségi érzést kelt az emberekben. Mauss lAz eszkimó társadalmak évszakonkénti változásairóll (1906. o. saját követelésekkel és igényekkel bíró. Korrobori idején viszont minden megváltozik. o. M. akik ellenkezés nélkül vetik alá magukat az akaratának: l…megköveteli tőlünk. ami a legjobb benne. hogy a hívő nem téved. felette áll az embereknek. A vallásosság világa nem az empirikus természet valamely oldala. és a funkciót. lkorroboritl végez. sui generis valóságról alkotott felfogásátl (1998: 128. mert ilyen vagy olyan formája vagy tulajdonsága van. a kulcsot a magyarázathoz itt is a társadalmi élet adja.) része: a vallás születéséről szóló rész. miként helyezi Durkheim előtérbe a társadalmit az egyénihez képest. a vallási érzületek a tartózkodási helyükül szolgáló tárgy természetétől tökéletesen idegen okokból erednek: annak a lelki támaszt adó függésnek az érzete hozza létre őket. E dolgoktól kölcsönvehetik ugyan külső. hogy életerejének megnövekedését egy állat vagy növény alakjában megjelenő hatalomnak köszönheti.

a teljes atónia és a hiperizgatottság. a vallásos gyakorlatnak a vizsgálata is.) 32 xv Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy aztán. ***** A képzetek és hiedelmek vizsgálata után azonban hátravan még a vallás másik oldalának. hogy látszólag a hívő és istene közötti kötelék szorosabbra fonása a szerepük. tudja. hogy gondolkodásra késztessen bennünket és gazdagítsa ismereteinket […] hanem az. A lharmadik könyvbenl tehát Durkheim a vallásos rítusok szerepét és jelentőségét vizsgálja. a periodikusan megismételt rítusok során kinyilvánítja egységét. hogy milyen funkciót tölt be a vallás? Hogyan lehet. amely bizonyos értelemben csak az ő gondolatvilágában létezik. A kritikákra hamarosan visszatérünk még. Hogy mi is ez a körülményektől függően más és más formát öltő valódi cél vagy funkció. o. újból egybegyülekezzen. hanem mélyen rejlő okokkal. aki ne érezte volna kötelességének. a szenvedélyek felerősödnek. mindenütt ugyanaz. De folyton folyvást nem gyűlésezhet. mert a felhevült állapot már megváltoztatja a pszichikai működés feltételeit. o. Az istenével kommunióban egyesülő hívő nem egyszerűen olyan ember. a tekintély elfogadásának. ha összegyülekezik. Durkheim és A vallási élet elemi formái laz ausztrál ember vallási életében […] két fázis váltakozik. A hívőket ugyanis Lásd még: l…a vallási élet ritmusa csak a társadalmi élet ritmusát fejezi ki. az érzetek felajzódnak. hiszen az isten csak a társadalom átvitt megjelenítésel (212.). aki a hitetlen számára ismeretlen új igazságokat pillant meg. o. s lmár pusztán azáltal is. ezután elméletének pszichológiai és funkcionalista vonásai kerülnek előtérbe. hanem egy általánosabb működésben. mert a lprimitíveknéll nincsenek állami intézmények. E szükségszerű váltakozást követi a szent illetve a profán időszakok szabályos váltakozása. a normának való engedelmeskedésnek tehát máshonnan kell jönnie. lelkesedést […] A kultusz nem pusztán olyan jelrendszer. olyan különleges képességeket és erényeket tulajdonít a köznapi életben észlelt tárgyaknak. Durkheim számtalan megfogalmazásban fejti ki: l…a vallás igazi feladata nem az. ha szükségét érzi. egy másik világot helyez. amelyben a profán élete folyik. Durkheim szerint ugyanis la vallásgyakorlatok valódi igazolását […] nem a látszólag követett célok adják meg. hogy hit és tapasztalat viszonyában a hitet annyi csalódás után sem kezdi ki a tapasztalás? Hogyan lehet. Nem volt olyan kritikusa Drukheimnek. az szolgáltat neki lelki békét. hogy la rítus a totemállatra gyakorolt állítólagos hatásán kívül a benne részt vevő hívek lelkére is mély hatást tesz.Vargyas Gábor: E. o. hanem az a láthatatlan hatás. aki ezután többre képes […]Aki valóban gyakorolt valamilyen vallást.). hogy meghatározatlan ideig a hitközösség állapotában leleddzen. Olyan ember. ami a vallás születését kiváltotta. amelyekkel általában jellemzik. egyedi hatásokban áll.l (378n379.). hogy e nézetekre reflektálva meghatározza saját pozícióját. s a társadalmi élet is ugyanebben a ritmusban ingadozik…l (207. most tehát arra a kérdésre keresi a választ. amely által a hit kifelé is megnyilvánul. A Durkheim által a rítus funkciójára adott válasz leitmotivja lehetne az a fentebb már idézett kijelentés. az a mód. amellyel azok nem rendelkeznek. Ha érvelése eddig leginkább szimbolikus volt.) A rítusoknak tehát funkcionalista magyarázatuk van: valódi funkciójuk a csoport szolidaritásának és kohéziójának a fenntartása és megerősítése. bizonyos érzések csakis ilyenkor jelentkeznek. amelynek segítségével az ember időről időre újrateremti magát. o. hogy a kultusztól fogja el öröm. Sajátos benyomásai magyarázataképpen olyan tulajdonságokkal ruházza fel a vele közvetlen kapcsolatban lévő dolgokat. amely bár mindig. hogy a szakrális ideák. Eddig feltárta a hatóokot. Az ember nem ismer magára. o. átalakult. Bárki bármit is gondoljon az elméletről. legy rítus valódi funkciója [ugyanis] nem a látszólag megcélzott konkrét. A társadalom csak úgy tudja újraéleszteni az önmagáról táplált érzést.) lFreud számára isten az apával. amelyek a társadalmi valóság szimbolikus kifejezései. hogy cselekedni tudjuk általa. amelyek a kötelező jellegnek érvényt tudnának szerezni. de amelyet az első világhoz képest nagyobb tekintéllyel ruház föl. hogy a társadalmi életet nem a benne résztvevők elképzelései szerint kell magyarázni. amit a tudatra gyakorolnak. úgy érzi.l (382n383. letagadhatatlanul óriási hatást gyakorolt az utána következő nemzedékekre. o. hogy lnézetünk szerint gyümölcsöző az az elképzelés. l (320. amelyek nem tudatosulnak [bennük]l. ahogy szellemiségünket megérintikl (330.) fél évszázaddal később. hanem olyan eszköztár. derűt. o. transzcendentális és kötelező jelleget öltenek? Ez utóbbi különösen azért érdekes és fontos kérdés. Egyszóval a fölé a világ fölé. ezért a környezetét is átalakítja. A Robertson Smith-i hatás letagadhatatlan! E funkcionalista magyarázatból egyenesen következik. hogy segítsen élnünk. ennek eredményeképpen zajlik. . a közösség ezek révén alkotja meg és tartja fenn magát. Durkheim számára a társadalommal egyenlől n kommentálta Evans -Pritchard (1965/1971: 77. o.) 32 lA jelek szerint ebben a felajzott társadalmi közegben. Az életenergiák a végsőkig fokozódnak. magában ebben a forrongásban születhetett meg a vallási gondolatl! (206. egyszersmind ténylegesen szorosabbra fonják az ember és a társadalom közti köteléket. Az élet követelmény ei nem engedik meg számára. szétszéled tehát. a körülményektől függően más és más formát ölthetl (352.) lA közösségi élet bizonyos fokú intenzitása azért tud vallási indulatokat ébreszteni.

hogy a rítus jótékony hatását ki tudja fejteni. nem más.35 Ám senki nem mutatott rá korábban olyan meggyőzően. esetleges dolog. o. és az összehasonlító vallástudomány képviselőire oly nagy A könyv utolsó részéből bőven idézhetnénk ilyen és hasonló példákat. Már Arisztotelész megállapította. pártfogásban részesülnek. o. mint Durkheim. illetve magának az összegyülekezés tényének. Mindenütt ugyanazt a szükségletet elégíti ki.Vargyas Gábor: E. olyan mélységekig és olyan sokoldalúan vallás és társadalom kapcsolatára. szellemi-lelki erők […] [amelyek] a tudatból kölcsönzik alkotóelemeiket. hogy szabályos időközönként megerősítse az egységét és a sajátos arculatát biztosító kollektív érzéseket és gondolatokat. másodlagos. mert e rítusoktól erkölcsileg megújulnak. Az összegyülekezés felszítja a szellemi és lelki életet.l (383. amellyel a társadalmi csoport időről időre kinyilvánítja és újra megerősíti önmagát […] úgy érzik. hogy az emberek összegyűljenek. a tömegek megzavarodnakl. amely nem adatna meg neki. s olyan külső. la rítus tehát csakis arra szolgál. lDurkheim műve oly sok szövegmagyarázatot és kritikai kommentárt kapott. o.l (319. o. amely ne érezné szükségét. Illusztrációként csak néhány példa: l…a kultusz hatásaké ppen időről időre valóban egy olyan erkölcsi lényt teremtünk újra. o. o. századi kulturális antropológia teljes fejlődése. Kuper: Anthropologists and Anthropology. amelyet a társadalom önmagáról alkot. s ha ez a kötelék megszűnik. hanem az e cselekvések által előhívott belső erkölcsi megújulásbanl (318. amúgy igen különböző vallásban. honnan származik ez az érzés. (Ezt a művet csak angol hivatkozásból ismerjük n lásd A. hogy az egyének összegyűljenek. nem tudják ugyan. ez teremti meg. Mint Morris megjegyzi. o.). 3. oltalmat kapnak. a kínai Rítusok Könyve (Kr. egyetemes és örök okát jelenti. hogy laz emberek az isteneiket saját képükre teremtikl. illetve nem teremtheti magát újra.) Ahhoz azonban. Durkheim és A vallási élet elemi formái valami kellemes érzés fogja el. mindig az a célja.) A totemisztikus rítusokban embert és természeti fajtát rokonság fűzi egybe: l…a rítus nem csupán kifejezi ezt a rokonságot. sz. magasabb rendű élet-élményben részesítse. o. ahol az egymással szoros kapcsolatba kerülő egyének közösen nyilvánítják ki és erősítik meg közös érzéseiket. ezt az élet -élményt a hiedelmek képzetekben jelenítik meg. hogy támaszra találnak.l (379n380. s miképpen kapcsolja ezáltal a hívőket a kultuszhoz. hogy egy helyütt még azt is ki meri jelenteni: lA lényeg az. ez pedig olyan gondolat-együttesben nyilvánul meg.)34 ***** Durkheimnek ezt a funkcionalizmusát osztatlan lelkesedés fogadta. hogy közös érzéseik közös cselekvésekben nyilvánuljanak meg. mint ahogy az tőlünk függ […] ez a lény létezik: ez a társadalom. Malinowski36 és a funkcionalisták munkássága érthetetlen lenne nélküle. mint a társadalom. egy kínai filozófus szerint laz emberek egységét a [közös] áldozatbemutatásokon keresztül lehet megerősíteni.). s tudatára ébrednek szellemi egységüknek. az egyénekben pedig egyszersmind megerősíti társadalmi lény mivoltukat…l (343. ez teremti újjál (328n 329. hogy összetartoznak. hogy aztán történetesen miféle érzésekről és miféle cselekedetekről van szó. végső soron lkülső megnyilvánulásait tekintve bármilyen összetett is […] alapjában véve egységes és egyszerű. milyen szellemi erőket fejleszt ki.) Durkheim olyan nagy fontosságot tulajdonít az összegyűlt embercsoporton belül lezajló tömegpszichológiai folyamatoknak. huszonkilenc éves korában. miként ébreszti föl a hívőkben azt az érzést. o. ha csakis egyéni ösztöneit követné. összegyűlnek. hogy önmaga fölé emelje az embert. o. és ugyanabból a lelkiállapotból származik. o. szükséges az. A csoporttudat biztosítása szempontjából mindegy.l (386n387. kongregációk útján történhet meg. o.) 33 xvi Created by XMLmind XSL-FO Converter. Kimutattuk.) A vallási élet tehát. a rítusok pedig egységbe foglalják és szabályozzák a működését. 36 Malinowski 1913-ban. A XX. 1983]című művének bibliográfiáját. ha összegyülekezik.) szerint la tömegeket a ceremóniák tartják egyben. ha nem teremt egyszersmind ideált is magának […] Mert a társadalmat nemcsak a részét képező egyedek alkotják […] hanem mindenekelőtt az a gondolat. Bármilyen formát is ölt. A társadalom emeli a hívőt önmaga fölé: egyáltalán a társadalom teremti meg […] Ez magyarázza a kultusz döntő szerepét az összes. lvalójában még a leganyagibb jellegű kultuszok létjogosultságát sem az előírt cselekedetsorban kell keresni. Itt csatol vissza Durkheim a vallás születéséről adott magyarázathoz: lA társadalom csak akkor tud önmaga tudatára ébredni.l (339. hogy hathatnak a dolgokra általuk. . e.l (376.l (353. amelytől éppúgy függünk. A társadalom ugyanis csak valamiféle cselekvés által tudja érzetetni a befolyását. könyvismertetést írt A vallási élet elemi formáiról (lásd a bibliográfiát). a közös cselekvés által formálja magát […] A vallási erők tehát emberi. hogy […] végső soron […] ezáltal a csoport időről időre újraéleszti az önmagáról. ettől azonban az még nem kevésbé valóságosl (330.) lA hívő által a rítusoknak tulajdonított fizikai hatékonyság […] eltakarja valódi létokukat: az egyének és a csoportok azért vélik úgy. 34 Ugyanez más megfogalmazásban: l…ami […] a vallási élmény sui generis érzeteinek objektív. hogy a csoport ilyen vagy olyan gesztusokat végez […] Minden ugyanahhoz a gondolathoz vezet tehát bennünket vissza: hogy a rítus mindenekelőtt olyan eszköz. önnön egységéről alkotott érzést. amely az ekképpen keletkező új életet tükrözi vissza […] A társadalom nem teremtheti meg. Nem mintha a vallás társadalmi. hogy a társadalmat alkotó egyének összegyűljenek és közösen cselekedjenek.) 35 A példákat idézi Morris 1987: 111.). Márpedig ez a lelki újraépülés csakis gyülekezetek.és ugyanabban az évben lengyelül kiadott egy munkát lPrimitív vallás és társadalomszervezeti formákl címmel. The British School of Social Anthropology [London.) 33 Mert valójában lnincs olyan társadalom. ehhez pedig az kell. sőt funkcionalista magyarázatának nem lenne hosszú előtörténete. Radcliffe-Brown. csak akkor tudja kellő hőfokon tartani az önmagáról alkotott érzést. A társadalom a közös cselekvés útján ébred önmaga tudatára.

etnográfiai kifogásokkal kezdve37 Durkheimnek az az elképzelése. a második legalábbis kétséges. reinkarnáció. hordatársadalmakban. homogén jelenségnek kezeli. A ténybeli. csak virtuálisan van saját földterülete. 2) módszertani. az eszkimóknál az egyszerű társadalomszerkezet magasrendű művészetet eredményezett stb. o. kiengesztelés stb. hogy a klánszervezet önmagában. tehát maga is vallás. átmeneti állapotának áldozata lettl (1967: 240. más társadalomszervezeti forma nélkül sehol sem létezik. másutt hiányzik: nincsenek összejövetelek. vérrokonokat egyesítő klán tehát szétszórt. hogy Durkheim a totemizmust (vallás)történetileg és pszichológiailag egységes. törzs. o. hogy klánszervezet és totemizmus kötelezően együtt jár. valamint művészet) vannak olyanok is. mint az észak -amerikai indiánok. ahol a társadalomszervezet magja a területi szerveződésen alapuló lokális csoport. atipikus. Sőt. nem világos tehát.).) A könyv fő tételeinek felvázolása után lássuk most a könyvet ért kritikákat! E kritikákat Lukes (1973) nyomán általában három csoportba szokták sorolni: 1) etnográfiai. Stanner (1967). A totemek nagy részét ugyanis egyáltalán nem ábrázolják. b) bár a totemizmus lelemil. 37 xvii Created by XMLmind XSL-FO Converter.) megvan benne. hogy a vele együttjáró totemizmus is az. istenek. 3) elméleti kritikák. amelynek különböző fejlettségi fokai vagy stádiumai vannak. vagy csak az észak-amerikai indiánoknál vannak meg! Végezetül egyáltalán nincs bizonyíték arra sem. Kérdéses továbbá az a hangsúly is. hogy a totemizmus általában a vallás lkezdő csírájal lenne. kozmogónia. 38 Az unilineáris csoportoknál oly fontos jegyet jelölő angol lcorporatel szónak nincs elfogadott magyar fordítása. A vallási funkciókat ellátó. egyként felel egymásért. hogy az ausztrál totemizmus a totemizmus (vagy pláne a vallás) legkorábbi formája lenne.l (1987: 113n114. illetve az elemi család. Az az evolucionista posztulátum pedig. A klán ugyanis általában ismeretlen vagy legalábbis nincs nagy jelentősége a legprimitívebb életmódot folytató. . totemisztikus szervezetük. ismerünk totem nélküli klánokat. hogy a totemizmus a legprimitívebb vallási képzet. A totemizmus és a legprimitívebb társadalomszerkezet egymással való azonosításából ráadásul az kellene hogy következzék.Vargyas Gábor: E. vagy mondjuk a maláj félszigeti szemangoknál nyoma sincs.és szellemhit. amire Durkheim a művében alapozott. a totemizmus fő jegyeinek tartott jelenségek közül (exogámia. egyéni védőszellem. Először is. tabu és a ltotemizmus vallásos aspektusal: mágikus szertartások. amelyet élete vége felé írt. A ltestületil38-szolidáris csoport így Ausztráliában is a néhány rokon családot illetve beházasodott és/vagy befogadott nem-vérrokon egyént egyesítő horda vagy lbandal. szakrális tárgyak és ábrázolások. bár az ausztrál őslakók a technikai fejlődés és a politikai szerveződés elemibb fokán álltak. Másutt az intichiuma szertartások például ismeretlenek. Sok olyan jegy. 1920). miért kellene hangsúlyt fektetni egy ilyen társadalmi csoport szolidaritásának a fenntartására? De még ha el is fogadnánk. az észak-amerikai Nagy Medencében élő sosonoknál. és nincs vezetője. teljesen téves. Ami mármost az ausztráliai etnográfiai tényeket illeti. Teljesen elfogadhatatlan az az evolúciós séma is. nemzetség. Goldenweiser (1917) és nyomukban Lukes (1973). Hamilton (1998) illetve Morris (1987) nyomán foglaljuk össze. házassági osztályok: kettő. Az is hiba. Ez a mű. magyarra a ltestületil vagy lszolidárisl csoport kifejezéssel írható le a legjobban. vagy más értelmük van. Mint azt Goldenweisertől tudjuk (1910). Az első tévedés. afölötti szinten pedig a nem annyira politikai funkciókkal. amit Durkheim tipikusnak állított be. hogy az egyszerű anyagi kultúra egyszerű társadalomszervezetet és pláne egyszerű vallást vagy művészetet feltételez. amelyek vagy csak Ausztráliában. két feltételezésen nyugszik: a) mivel a legprimitívebb társadalomszervezeti egység a klán. ennél is fontosabb azonban. és fordítva: klánok nélküli totemeket is. rokonsági rendszerük is sokkal gazdagabb és bonyolultabb volt amazokénál. frátria. hogy a llegprimitívebbl forma legyen. Ausztráliában például a pattintott kőkori technológiai szint és a lprimitívl zsákmányoló életforma hihetetlenül bonyolult társadalomszervezettel (horda. Stanner szerint Durkheim laz ausztráliai etnográfia tarka. 1965/1971). kétségkívül a legjelentősebb az összes munkája közül. és még Ausztrálián belül is specifikus. Semmiféle evidencia nem szól amellett. s bár számos témája nem tőle származik. zsákmányoló életformában élő ún. akkor sem következik belőle. ami kizárja azt. totemnevek. Durkheim és A vallási élet elemi formái hatást gyakorolt. amit Durkheim a totemizmusból kialakuló egyéb vallási jelenségek magyarázatára hoz fel: E kritikákat Evans-Pritchard (1956. a közép -ausztráliai totemizmus. hogy a totemizmus a zsákmányoló népek szintjén egyetemes jelenség: csakhogy az eszkimóknál. nem igaz az sem. de hozzátehetjük. a totemtől való leszármazás. szertartások. illetve fő tétele erősen kétséges. a vele szorosan együttjáró totemizmusnak is annak kell lennie. hogy nehéz elfogulatlanul beszélni róla. Van Gennep (1912. Nagyjából annyit jelent. mégis kiemelkedő fontosságú intellektuális teljesítmény. védőszellemek és titkos társaságok. minden magas vallás jellegzetes jegye (lélek. hogy a klán a legprimitívebb társadalomszervezeti egység. amit Durkheim a totemek figurális ábrázolására helyez. s így érvelésében rendre a totemizmus ilyen vagy olyan jegyének lkéseiségérel hivatkozik. négy és nyolcszekciós rendszerek) illetve fejlett vallási elképzelésekkel jár együtt. áldozat. hogy a csoport testület módjára. mint inkább nyelvi -kulturális jegyekkel rendelkező törzs.

Szinte minden kritikusa szemére vetette továbbá Durkheimnek. mint a papnak. o. hogy a totemizmus egyáltalán vallás-e. Amikor tehát egy rosszindulatú sámán mágikus szubsztanciákat lövell áldozatába. a brúk köréből. hogy a definíció valójában tautológia. hogy limitált számú. Így aztán elhanyagolta az egyének. hol lprofánl. tehát az legyéni totemizmusl nem származtatható. és ezért nem is szabad elméletileg sem két osztályra osztanil (1967: 229n230.) Az általa felhozott példában egy természetfeletti eredetűnek tartott betegség esetén.) szerepét. mint ahogy nincs bizonyíték arra sem. és felhívta a figyelmet a totem irányában megnyilvánuló szakrális viselkedésmintákra. hogy a rontást lamulettl segítségével elhárítsa.l (1965/1971: 78n79. o. hogy túl sokat ne vegyen be egyszerre belőle. védelmül szolgált számára az elméletének ellentmondó adatokkal szemben is. Mint ismeretes. arra. a beteg morális állapota és a szellemvilág közbeavatkozása. brú nyelven ugyanazzal a szóval (rahau) nevezik meg az orvosság. ráadásul azt a vallást is saját elmélete fényében értelmezte. hogy megrontsa azt.). hogy a szakrálisnprofán ellentétpárt túlzottan merev dichotómiaként kezeli. Továbblépve az általánosabb etnográfiai tények felé. Az a tény. az amulett és a rontó szubsztancia fogalmait. hogy a Durkheim által a totemizmusban felismerni vélt számos jegy (például az áldozat) vagy teljesen hiányzik az ausztrál anyagból. hogy mana típusú ideák állnának a totemizmus mögött. s a ltotemisztikus princípiuml illetve a lmanal közötti különbségtétel homályos és mesterkélt (az előbbi a nemzetséghez kötődik. a társadalmi és vallásos konfliktusokat vagy a vallás nem -integratív funkcióit. hol lszakrálisl értelemben. annyi bizonyos. merész általánosításokat tett egyetlen vallás sovány talaján. nemcsak lklienseil: a Malinowski által leírt trobriand -szigeteki lkerti varázslól a falu összes tagja számára elvégzi sorban a kertek termékenységéhez szükséges mágiát. a védőszellem-hit pedig Goldenweiser szerint ott a legerősebb Észak-Amerikában (a fennsík és a Nagy Medence vidékén). hogy az őslakók világa lnem oszlik. szemben a Durkheim által képviselt nézettel. a csoport-totemizmusból. mindenekelőtt a vallásos vezetők (próféták. mint ahogy n ismét saját példával élve a brúk köréből n a brú sámán is mindenki által ismert és elvárt lmágikusl módszerek segítségével. bár jól dokumentált esetre korlátozta magát. hogy egyetlen alapvető példával igazolni lehet egy elméletet. A varázslónak éppúgy egyháza van. vagy kimutathatóan nem totemisztikus eredetű. A kozmológiai osztályozás például bizonyosan nem a totemizmusból ered. 1962b) legalábbis komoly kételyek merültek fel a tekintetben. Evans-Pritchard például megjegyzi. mint láttuk. sem a társadalom síkján nem lehet őket egymást kölcsönösen kizáró skatulyákba zárni. Sem az egyén. kifogás elsősorban Durkheimnek azt a módszertani posztulátumát illette. a méreg. hisz gyakori tény az. valamint az utóbbiból származik). aminek lényege az. Ugyanakkor. hogy az istenek a totemek szintéziséből jöttek volna létre Ausztráliában. . majd betegségéből nem gyógyulva kér néhány pirula gyógyszert az épp ott tartózkodó antropológustól. hogy a társadalomszervezetet totemizmus nélkül is kivetítik a kozmológiába. amikor belépünk a másikba. az egyénintársadalmi. amely egy ismeretlent (a vallást) egy másik ismeretlennel (a szakrális) helyettesít be. Ami a definíció másik ellenétpárját. hogy Durkheim itt összekeveri a lnyilvánosl és a ltársadalmil fogalmát. Jóllehet véleményét az ausztrál kutatók egy része kezdettől fogva elutasította. hogy ez a szétválasztás értelmetlen. illetve az annak megfelelő nyilvánosnmagán oppozíciót illeti. Eltekintve most attól. Hol húzzuk meg egy ilyen esetben a szakrális és a profán határát? Hasonló n saját n példával élve egy közép -vietnami hegyi törzs. hogy a természeti fajták csoportjai közt felismert különbségek és hasonlóságok szolgálnak modellül az embercsoportok osztályozására. ahol valamiféle elkövetett morális vétség miatt büntetésképp a szellemek megbetegítik a pácienst n ami meglehetősen közismert etnográfiai tény n szétválaszthatatlan egységet képez a három összetartozó dolog: a fizikai szimptóma. hogy elválaszthatatlan egymástól. ugyanazt az egy szót vagy fogalmat használják. mert az méreg.Vargyas Gábor: E. Lévi-Strauss felfogásában a totemizmus lgondolkodásmódl. Durkheim és A vallási élet elemi formái nincs bizonyíték rá például. varázslók stb. Ennek a megállapításához esetek széles körének a vizsgálatára van szükség n ezt pedig Durkheim nem végzi ell (Hamilton 1998: 131. és előfutára az utóbbinak. Végezetül Lévi-Strauss munkássága óta (1962a. Áttérve mármost a módszertani kritikákra. o.). Elég nehéz így a két világot szétválasztani egymástól! Az ausztrál anyagot belülről ismerő Stanner joggal mondja e dichotómiáról. s az illető elmegy egy másik sámánhoz. A mana egyébként is kissé ldeus ex machinal módon kerül Durkheim érvelésébe. ahol a totemizmusnak nyoma sincs. hogy lhasználhatatlan. a meghatározás e része tényszerűen sem állja meg a helyét.). illetve. mint azt Lukes megjegyezte (1973: 479. hogy a megvizsgált vallás lényegi vonásai azonosak a vallás általában vett lényegével. ahol az egyikből kilépnénk. o. Az ilyen esetben ugyanis mindig kétséges. hogy a korlátozott anyagra épülő általánosítás mennyiben megalapozott: l…nem lehetünk bizonyosak benne. monisztikus. a helyi társadalom teljes nyilvánossága előtt próbálja a betegségokozó szellemeket eltávolítani a beteg testéből. xviii Created by XMLmind XSL-FO Converter. ám az figyelmezteti. az is kétséges. pluralisztikus. Már utaltunk a szakrálisnprofán ellentétpárral kapcsolatban felmerülő problémákra. a kettő loly mértékben összefonódik. míg az utóbbi kötetlen és szabad. nehézségek merülnek fel Durkheim vallásdefiníciójával kapcsolatban is. hacsak a megfigyelt tényekbe nem avatkozunk bele túlzott mértékbenl.

Az elsőre jó példa az az indián. A vallásos élményt és extázist itt. A Durkheim állította okon kívül sok egyéb oka akad annak. akkor már mindent megértettünk […] Ugyanilyen szélsőséges azonban Durkheimmel azt állítani. akkor minden bizonnyal az elvégzett rítusok illetve az azokhoz kapcsolódó hiedelmek miatt vannak abban. eseményről vagy hiedelemről. nem más.). De amikor Durkheim tovább megy ennél. hogy az ausztráliai őslakók sajátos lelkiállapotban vannak. ahogy ezekről a külső megfigyelő vélekedik.). s hogy épp a vallás révén tudott ellenállni a társadalomnak. hogy a cselekvők vagy résztvevők mit gondolnak egy adott cselekvésről. Életük önmagában is látványos cáfolata Durkheim elméleténekl (1917: 124. Végezetül igen kérdéses az a funkcionalista hozzáállás is. az nem játszik fontos szerepet annak magyarázatában. Ráadásul Durkheim e magyarázat során a rá oly jellemző39 körkörös érvelés vagy petitio principii hibájába esik: a kollektív érzelmi felajzottság vallásos hiedelmeket és rítusokat hoz létre n holott ez az állapot már feltételezi e hiedelmeket és rítusokat. A rítusok tehát nem lehetnek ezen emóciók okozói! Az okfejtés zárt körben forog: mi volt előbb. a tyúk vagy a tojás n teszi fel a kérdést. hisz valójában azoknak a kifejeződése! Ugyanezt mondhatnánk a rítusokról is. illetve lehet egy kivételes egyéniség is. aki ifjúavatáskor visszavonul az erdőbe. így például a társadalomnak az egyénre gyakorolt hatásával kapcsolatban. ami létrehozza a hiedelmeket. hogy a társadalmak erkölcsi közösségek. Az előbbi azt fejezi ki.l (Hamilton 1998: 133. A vallás és társadalom közti szoros kapcsolatból és számtalan megfelelésből még nem következik. az utóbbi pedig azt. hogy a társadalmi nyomás nemcsak morális. Durkheim és A vallási élet elemi formái Az egyén szerepét illetően például Goldenweiser (1917) joggal kifogásolja. az isteni. Az innen következő gondolatmenet Hamilton 1998: 131n137.) ***** Lásd Lukes 1973: 31. A másikra példaként szolgálhat az összes próféta és vallási tanító vagy vallásalapító. koherenciája. Ha viszont tényleg abban vannak. azaz egyfajta tömeghisztériából próbálja levezetnil (1965/1971: 82. sem azzal. hogy Durkheim látószögéből teljesen hiányzik a kérdés. amelynek értelmében a társadalom a vallás (továbbá a morál és a tudás) egyedüli.Vargyas Gábor: E. Ezen túlmenően a kritikák joggal vetették Durkheim szemére. a vallási különbségek gyakran vezettek feszültségekhez és konfliktusokhoz n márpedig Durkheim a vallásnak ezt az oldalát teljesen figyelmen kívül hagyja. hogy a totemvallást […] a kis tömegben összegyűlt egyének emocionális izgatottságából. mint amit ő feltételezett.). Pedig ez a szerep Goldenweiser szerint kétféle is lehet: lehet egy átlagos egyén. erkölcs és társadalom viszonya sokkal bonyolultabb annál. A vallás születésével kapcsolatban nem véletlenül mondja Evans-Pritchard. hanem immorális hatást is ki tud fejteni. éleslátása n ellenére is egyoldalú.l (Hamilton 1998: 135. Az elméleti kritika első része Durkheim központi tételére vonatkozik. . hogy amikor azt megértettük. mint intenzitás és forrongás. Ezek figyelembevétele természetesen lnem egyenlő azzal. böjtöl. mint maga a társadalom. Ezt az egyoldalúságot Van Gennep úgy foglalta össze (1920: 50. A rítusok létrehozzák a felhevült lelkiállapotot. Így még ha Durkheimnek igaza is van abban.40 Sok példát ismerünk ugyanis arra. A vallási élet elemi formái minden pozitívuma n nagyszabásúsága. akitől természetfölötti hatalmat és tulajdonságokat kap. szembeszállva a csoportmentalitással. Evans Pritchard szerint lbárhogy is bűvészkedik az olyan szavakkal. vagy a vallásos érzelmek tárgya. nem tudja elkendőzni azt a tényt. o. o. o. a tömegtől. az már problematikus. a magányban élik meg: l…az istenük önmagukban van. o. aki rendkívüli körülmények közé kerül. lhogy a társadalom maga a vallásos elképzelések eredete. Ezért ezen állat földi másait nem eheti meg. hogy nincs bizonyíték rá. 41 lÉmikusl és létikusl nézőpont: a lfonémikusl és lfonetikusl kifejezéspár mintájára megalkotott terminus technicus a lbelsől és a lkülsől látásmód megkülönböztetésére. hogy vallásmagyarázatában ellentmond a saját maga által felállított szabályoknak és társadalmi tényeket pszichológiai tényekkel próbál magyarázni. majd víziói során egy állat válik a védőszellemévé. miért tükrözhetik a vallásos elképzelések a társadalmi szerkezet bizonyos aspektusait.). oldalakon alapul. hogy az egyén igenis ki tudta vonni magát a társadalom kényszerítő hatása alól. illetve arra is. hogy e rítusokon keresztül fejeződik ki a társadalmi csoport n már meglévő n szolidaritása. Az persze közhelyszámba megy. A vallás legalább annyira szétválaszt. amik következtében viszont elvégzik a rítusokat… Számos egyéb fontos kérdéssel kapcsolatban is nehézségek merülnek fel. hogy időről időre visszavonulnak a társadalomból. hogy soha nem jöhet szóba más tényező a résztvevők saját helyzetértékelésénél. megtisztítja magát. hogy szoros kapcsolat áll fenn vallás és társadalom között. Mindkét kategóriára jellemző. hogy amit az érintettek gondolnak cselekvésükről. és magányban élnek. illetve vallásreformátor. 39 40 xix Created by XMLmind XSL-FO Converter. azaz az lémikusl41 nézőpontot. amely a vallási hiedelmek és rítusok magyarázatában teljesen figyelmen kívül hagyja a hívők vagy cselekvők véleményét és magyarázatait. mindent felölelő fons et origója. holott legalább annyira igaz az is. és azt állítja. Ugyanígy a vallás kizárólagosan integráló funkciója is kérdéses. o. hogy a vallásos érzelem tárgya. amelyek Durkheim szerinti funkciója a társadalmi szolidaritás megerősítése. azaz hogy a vallás a társadalom szimbolikus reprezentációja. mint amennyire egybeköt. hogy Durkheim a totemből egyfajta ltársadalmi Logostl csinált.

az ausztrál specialisták elismerése márcsak azért is mérvadó. amelyek között megszülettek . Az a tétel.). b) A második. e megközelítésmód fő képviselője Radcliffe-Brown volt. ami kétféle formában valósulhat meg: kognitív és expresszív formában. mint azt Durkheim tette. a kollektív képzetek intenzív társadalmi hevületben. ami miatt A vallási élet elemi formái oly megkerülhetetlen alapmű ma is? Erre próbálunk meg röviden választ adni a következőkben. mint ahogy társadalmilag meghatározottak a gondolkodásbeli kategóriák is. amelyek maguk is vallásos eredetüek.). integráló funkcióit. akkor mégis mi az. mint Lukes megjegyzi. s hogy a nem-empirikus. o. és c) funkcionális hipotézisekre.l (Idézi Lukes 1973: 479. R. Durkheim és A vallási élet elemi formái Ha a könyvet ennyi jogos bírálat és kritika érheti. a szakrális lények. hogy a vallásos gondolkodást kognitív tevékenységként kell felfogni. megalapozójának. Durkheimet számos tudomány. mindig elámulok azon. aki szerint lDurkheim a távolból sok tekintetben briliáns módon látott belel az ausztráliai őslakók vallásába (1967: 240. Warner A Black Civilisation (New York. Beattie. lelső világmagyarázatl. Az az elképzelés. Elkin. hogy a vallásos hiedelmek. Ezek a központi tézisek vagy hipotézisek nagy hatást gyakoroltak. a rítusok. ha n mint láttuk n Durkheim elavult tömegpszichológiai magyarázata mára már nem elfogadott. Még általánosabban. E szimbolikus -expreszívdrámai vallásfelfogás fő képviselői E. még akkor is. hogy megerősíti az egyént a társadalomhoz fűző szálakat. a szociológia és a vallástudomány is saját tudományága előfutárának. b) mint ami megtestesíti a társadalmi realitásokról alkotott képzeteket (azaz ami tükrözi a társadalmi valóságot).) E vélemények. a totem a klán lzászlajal vagy lgyülekező központjal. mint inkább ideák tárháza. máig hat. hogy Durkheim milyen mélységig volt képes belelátni abba Spencer és Gillen. amelyet a vallás. c) A funkcionális hipotézis lényege. természetfeletti világnak alapvető szerepe van abban. de műve örök inspirációul szolgál. ma is a vallás szociológiai és szociálantropológiai tanulmányozásának az alapja.l (1920: 49. s azokat a társadalmi struktúrákat tükrözik. a vallásos rítus és ábrázolások pedig az egymás kölcsönös tudatára ébredés módozatai. aki L. Firth és J.) Hasonló szellemben nyilatkozik Stanner. Leach. 1937)című művéről írott könyvismertetésében a következőket írta: lAmióta betekintést nyerhettem az őslakók életébe Ausztráliában. vagy A. klasszikus művelőjének tekinti. hogy a vallásos hiedelmek és gyakorlat társadalmilag meghatározott. társadalmilag meghatározottak. sőt gyakorolnak máig a társadalomtudományokra. A vallási élet elemi formái 42 Az itt kifejtett gondolatmenet Lukes 1973: 459n477. A vallási élet elemi formái máig nem szűnő csodálat és inspiráció forrása. A második formában a vallás a társadalmi kapcsolatok szimbolizálásának és dramatikus kifejezésének módja. Strehlow. hogy a társadalmi valóság és a vallásos jelenségek egymásra vonatkoztatását nem oly egyoldalúan végezzük. hogy a vallás a társadalmi valóság tükrözésének sajátos módja. az ausztráliai antropológia egyik alapító atyja. a mohamedán kommentátorok és a katolikus skolasztikusok együttesen vett legjobb konstrukcióival veszi fel a versenyt. a jogos kritikák és fenntartások dacára is. a) A kauzális hipotézis lényege. hogy a vallás folyamatosan újraalkotja a közösséget azáltal. hogy a vallás és a rítus társadalmi kapcsolatokat fejez ki és dramatizál. o.és tudásszociológia kutatói még nem aknáztak ki eléggél (1987: 518. forrongásban születnek meg és/vagy születnek újjá. o. és jelenleg is érvényesek n feltéve. ami egyszerűségében és átfogó jellegében a hindu metafizikusok. interpretatív hipotézis lényege. illetve előre látni azok tudomány általi háttérbe szorítását. mint ami társadalmilag meghatározott. és fenntartja a társadalmi n s ezáltal egyben egyéni n életfeltételeket. A vallási élet elemi formái lnem annyira ausztrál etnológiai tanulmány vagy általános valláselméleti mű. o. P. mivel egészében olyan elemzéseken és magyarázatokon alapul. hogy az egész konstrukció szellemes és eredeti. és általában a szimbolizmus és az ideológiai integráció kutatásában is irányt mutat: az amerikai neodurkheimiánus iskola képviselői például a politikai rítusok modern társadalmakbeli integratív funkcióját vizsgálták! Mindezen okok miatt. Durkheim egyik legádázabb kritikusa. hogy a vallást valamiféleképpen a társadalmi szolidaritás fenntartása szempontjából tárgyalják. xx Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ennek megfelelően a mű központi tézis. Durkheim pozícióját nem lehet telj es egészében elfogadni. Van Gennep a következő módon ír erről: lNem tagadom. Ily módon Durkheim egyszerre tudta kimutatni a hitből és gyakorlatból álló vallás egyetemes. hogy az emberi világot érthetővé és értelmessé tegye. ma is élő antropológiai tradíció. Ugyanígy máig érezhetően jelen van az a felfogás is. Az az elgondolás. illetve néhány más szerző művein keresztül. A társadalom és a vallásos jelenségek különféle típusú kapcsolatait vizsgálva Durkheim lényegében háromféle módon tekintette a vallást társadalminak:42 a) úgy. mert. b) interpretatív. amelyek megbízhatóságát az etnográfusok nem tudják elfogadni.Vargyas Gábor: E.és hipotézisrendszerét Lukes három részre bontotta: a) kauzális. Végezetül Durkheim hipotéziseinek szuggesztivitása túlmegy a vallás kutatásán. többek között a kulturális antropológia. . valamiféle mitológiai szociológia. oldalakon és Lukes 19 87-en nyugszik. De nehezen tudok bármiféle tudományos valóságot és igazságot tulajdonítani neki. Az első formában a vallás a világ megértésének egyfajta módozata. c) mint aminek funkcionális társadalmi következményei vannak (azaz ami visszahat a társadalomra).

Budapest. Evans-Pritchard. mint hogy utószónkat a tőle vett idézettel zárjuk: lDurkheimmel az etnográfiai kutatás céljai és módszerei gyökeresen átalakultak. E. az etnográfia végre bekerült a tudomány városának szívébe. Macmillan 1915 (2. hogy ezt a helyét megőrizze. kiadás: 1926. talán az a tény is jól mutatja. Eliade. In: Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. (Részlet alVallási élet elemi formáil című könyvből).: Kinship and Marriage among the Nuer. köntörfalazás nélkül beismerték: Durkheim nyomdokain járnak.: The Mystic Rose. rész. M. végre meg lehetett kísérelni elhelyezni őket egy átfogó.) 1. New York.: Nuer Religion.: The Melanesians. London. 1956. kiadás: 1960. 1978.) Két évvel később ugyancsak ő volt az. 1940. Budapest. hogy a XX. M. Studies in their Anthropology and Folklor. 3. mint inkább azon szomorú meggyőződésünk okán. századi francia társadalomtudomány egy másik óriása. E. 1912 (2. A Description of the Modes of Livelihood and Political Institutions of a Nilotic people. 2 vols. 1951. 4. Durkheim. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. in chief): The Encyclopaedia of Religon. 5. In: Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. s amely az egész XX. Clarendon Press. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1891. ahol a kortárs etnológia szert tett fegyvertára egy részére. évfordulóján Strukturális antropológia című kötetét Durkheim emlékének dedikálta: lTalán megengedhető. (ed. de amelyet hagytunk hallgatásba és feledésbe merülni. Angolul: The Elementary Forms of the Religious Life: A Study in Religious Sociology. a viselkedésformákat és hiedelmeket felölelő tipológiai rendszerbe. hogy […] egy állhatatlan tanítvány tisztelegjen az Année sociologique folyóirat alapítójának emléke előtt: e lap volt az a varázslatos műhely. 1978. kiadás: 1954. E. 13 vols. kiadás: 1937. Eliade. Oxford. 21n160. 1n2. o. Lévi-Strauss 1958-ban. Allen and Unwin. Durkheim jelentőségét. 1987. Durkheim. Budapest. E. E. 3. H. xxi Created by XMLmind XSL-FO Converter. továbbá számos újranyomás). o. Alcan. Macmillan Publishing Company. Durkheim és A vallási élet elemi formái pedig a megjelenése óta eltelt csaknem száz év ellenére is megkerülhetetlen alapmű.l (2001/II: 46. hogy értékét leleteinek bizarr és idegen volta határozza meg. századi társadalomtudományra rányomta bélyegét. R. Ezt a hatást. A. Európa. 1987. Bibliográfia Codrington. hogy a módszeresen elemzett és osztályozott etnográfiai megfigyelések nem kuriózumok és aberrációk gyűjteményeként vagy a múlt emlékeiként jelentek meg. 417n442. 2002. 255n334. E. o.: Az osztályozás néhány elemi formája. M. E.: A szociológia módszertani szabályai. Eliade. A távoli végvárakból. aki a Durkheim-évfordulóhoz kapcsolódóan megkapóan frappáns módon foglalta össze Durkheim jelentőségét a minket itt közelebbről érintő kulturális antropológia szempontjából. E. Oxford. nem is annyira hálátlanságból. Budapest. vagy elfogadja feladatául az emberi nem eredetéről és fejlődéséről szóló spekulatív hipotézisek a posteriori illusztrálását. hogy e vállalkozás ma meghaladná erőnket. amely nemzedékek látás és gondolkodásmódját befolyásolta. M.New York n London.: lA vallásos gondolat eredetéről alkotott klasszikus rendszerek kritikai vizsgálatal. Durkheim születésének 100. Huszadik Század. kiadás: 1968). Evans-Pritchard. 1909. o. Oxford. Durkheim. Durkheim. E. Oxford University Press. ahol addig időzött. Vallástörténeti kutatás és módszertan 1912-től napjainkig.: The Nuer. Paris. E. 528n547. . Cartaphilus. Clarendon Press. E. Mindazok. kiadás: 1925. kiadás: 1957. kipécézett példák segítségével […] Első ízben történt. Evans-Pritchard. Nem tehetünk jobbat. 4. n Mauss.: Les formes élémentaires de la vie religieuse.Vargyas Gábor: E. o. Crawley. akik azóta valamit is tettek azért.: Az eredet bűvöletében. hogy vagy beéri egy régiségkereskedő kíváncsiságának a kielégítésével. Oxford.l (2001: 7. Clarendon Press.: A szent és a profán. és hagyja. A kutatás végre kiszabadulhatott annak a választási kényszernek a fogságából. 1902.

London. J. J. Petite Bibliotheque Payot. In: The Institutions of Primitive Society. S. W. Blackwell. 1927 (1. Psychology and Scientific Methods. R. Frazer. Budapest. Hahn. PUF. Elméleti és összehasonlító vallásszociológia. Smith. Budapest. 1963. 142n164. 113n124. 1913/24. Durkheim n M. Osiris. 525n531. E.: E. 43n46. Lukes. 49n191. Methuen 1909 (2nd revised and enlarged ed. 1966.: La Mentalité primitive. 1971. London. E. Durkheim és A vallási élet elemi formái Evans-Pritchard. Lévi-Strauss. 1998. E. . Mauss: Primitive Classification. (ed.): Durkheim on Religion: A Selection of Readings with Bibliographies and Introductory Remarks. (H.: Istenek és népek. 1965. o. Budapest. 1917/XIV. In: Mauss: Szociológia és antropológia. 1899. Hamilton. Oxford University Press. J. o. Lukes. Paris. Alcan. B. In: Mauss: Szociológia és antropológia. Oxford.: Le totémisme aujoud’hui.: Religion and Society: A Critique of Emile Durkheim’s Theory of the Origin and Nature of Religion. Mauss. 1916. J. Goldenweiser. Goldenweiser. Budapest.: Mit köszönhet az etnológia Durkheimnek?In: Strukturális antropológia InII. London.: La pensée sauvage. 1965. A. J. Gluckman. Cl. R. Alcan. J. o. Evans-Pritchard. 1980. n F. The Journal of Philosophy. II. Durkheim: Les formes élémentaires de la vie religieuse című művéről. Lévy-Bruhl. 49n191. Paris. xxii Created by XMLmind XSL-FO Converter. Cl. A. (eredeti francia megjelenés: 1902n1903). Journal of American Folklore. Paris.: Lectures on the Religion of the Semites.: Vallás. Paris. Lévi-Strauss. 1914).: lReligionl. kiadás: 1889). F. His Life and Work: A Historical and Critical Study . London. 1962b. R.: The Treshold of Religion. Needham. I. Paris. M. Francia kiadás: La religion des primitifs a travers les théories des anthropologues. W. R.: Les Fonctions mentales dans les sociétés inférieures. Durkheim. Spencer. Pertistiany. Cl.: Totemism. Edinburgh. Lienhardt. Leach. Plon. ember. M. AduPrint. 1904. Spencer. B. M. Minerva. Folklore.: Tanulmányok a történelmi materializmusról. an Analytical Study.: Aranyág. Cohen and West. 1962a. Mauss.: Introduction. Beuchat közreműködésével): Tanulmány az eszkimó társadalmak évszakonkénti változásáról. 1956. E. 1987.: lDurkheim. W.: Theories of Primitive Religion. M. Marett. 1927. B. B. In: Eliade (ed. 179n293. E. Evans-Pritchard. A.: könyvismertetés E. Gillen: The Native Tribes of Central Australia. 1910/XXIII.: Religion and ritual: the definitional problem. E. o. Pickering. (H. Osiris. L. Oxford. (eredeti francia megjelenés: 1906). társadalom. L. 2001. 2000. n F. köt. Firth. Budapest. Boston. Émile (1958n1917)l n címszó. Gondolat. Penguin Books. In: E. Malinowski. Layard. o. Gillen: The Northern Tribes of Central Australia. Fortes and G. W. R. in chief): The Encyclopaedia of Religion. G. Black. Goody. Lévi-Strauss. G. Kossuth. 1973 (reprinted with new preface in 1985). British Journal of Sociology.Vargyas Gábor: E. S. B. R. Lévy-Bruhl. Labriola. S. M. 1975. Budapest. A Series of Broadcast Talks by E. 1961/12. Hubert közreműködésével): A mágia általános elméletének vázlata.

): Social organisation: Essays presented to Raymond Firth.Vargyas Gábor: E. 85n126. 1920. 1978. Durkheim és A vallási élet elemi formái Spiro. London. Stanner. In: M. 1966. Paris. o. W. Spiro. 2n23. Van Gennep. London. Freedman (ed. 1912/LXV. New York. In: Banton. Spiro. E. H. xxiii Created by XMLmind XSL-FO Converter.: Reflections on Durkheim and Aboriginal Religion. M. . M. M. E. Revue de l’histoire des religions./ Tavistock. 1972. E.: Buddhism and Society: A Great Tradition and Its Burmese Vicissitudes. Van Gennep. A. /ASA Monographs 3. Institute of the Study of Human Issues.: Religion: Problems of Definition and Explanation. M.: Anthropological Approaches to the Study of Religion. Philadelphia. A.: Burmese Supernaturalism. 1967.: L’état actuel du probleme totémique. 3. E. o. Harper and Row.:Publications nouvelles sur la théorie du totémisme. No.

.

és nevezzük az ilyen társadalomban élő embert primití vnek. amelyektől elhatároljuk magunkat. akiket joggal illettek e kifogással. ha ezt a vallást korábbi vallások elemeire való hivatkozás nélkül tudjuk megmagyarázni. s azon iskoláknak. és a történelem kezdeteihez térünk vissza. ha pedig gondosan definiáljuk a jelentését. mint a történelem vagy az etnográfia. E rendszer szervezetét olyan pontosan és híven igyekszünk leírni. amelyen nem diadalmaskodhatott volna. I E könyvben a jelenleg ismert legprimitívebb és legegyszerűbb vallást fogjuk tanulmányozni. éppen azt vetjük a szemére. a legkülönösebb mítoszok is valamiféle emberi szükségletet. Hanem mint minden pozitív tudomány. hogy a hozzánk közel álló. akkor nem zavaró. Általános vélemény szerint ugyanis az egyes vallásoknak más és más az értéke és tekintélye. hog y az olykor-olykor a primitív vallásoknak tulajdonított elméleti jelentőséget a szisztematikus vallásellenességre utaló nyomnak tekintették. s akik a vallástörténetből és a vallásetnográfiából vallásellenes hadigépezetet ácsoltak. Ha nem a dolgok természetén alapulna. Olybá tűnik tehát. ezt szándékozzuk elemezni és megmagyarázni. Itt most nem célunk annak felderítése. E célkitűzés azonban komoly ellenvetéseket válthat ki. hogy vizsgálódásunk szempontjából a legprimitívebb. ami megadja az igazi jelentését. akkor olyan ellenállásba ütközött volna.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet 1. ami a szóban forgó kutatási eredményeket előre minősítetve egyben védhetetlenné is tette azokat. hogy megismerje és rekonstruálja azokat. az igazi okok azonban ettől még nem szűnnek meg létezni. az egyéni vagy a társadalmi lét valamely formáját fejezik ki. s Ugyanebben az értelemben mondjuk valamely társadalomról. A hívő által önmagának vagy másnak adott magyarázat természetesen lehet téves. mert akkor nem maradhatna fönn tartósan. A szimbólum alatt azonban tetten kell érni az általa kifejezett valóságot. akkor e hiedelmek és vallási gyakorlatok zavarba ejthetnek minket. Hanem azért választottuk kutatásunk tárgyául. azzal óhatatlanul ez utóbbiak szintjére alacsonyítjuk le őket. ahogyan azt egy etnográfus vagy egy történész tenné. azaz ugyanazokból a babonákból áll és ugyanazokon a tévedéseken alapul? Így történt. 1 1 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy megtalálja azokat. hogy ne m mindegyik tartalmaz ugyanannyi igazságot. amelyeket egyszerűségben1 egyetlen más társadalom sem halad meg. másodszor. mert bármi másnál alkalmasabbnak tűnt számunkra az ember vallásos természetének a megértésére. A legbarbárabb és legbizarrabb rítusok. hogy primitív. azon belül is a ma embere. Különösnek találhatják. Valamely vallást abban az értelemben lehet a többinél magasabbnak tekinteni. hogy a valósághoz tartoznak és a valóságot fejezik ki. Amikor tehát a primitív vallások tanulmányozásához kezdünk. ez az elv folytonosan vissza fog térni a következő elemzések és viták során. sőt legtöbbször az. aktuális valóságot magyarázza. hogy ezt az elvet nem veszik figyelembe. s ily módon gondolatainkhoz és tetteinkhez jusson közelebb: e valóság maga az ember. Egy vallási rendszerről akkor mondjuk. hogy furcsaságairól és különösségeiről mesélhessünk. De feladatunk ebben még nem merül ki. . hogy ha a vallási gondolat legmagasabb formáit a legalacsonyabbakéhoz hasonlítjuk. de nehezen kikerülhető. Nem kizárólag azzal a szándékkal igyekszik megismerni a civilizáció letűnt formáit. Alapjában véve tehát nincs téves vallás. a tudomány feladata. mint majd látni fogjuk. Mindegyik igaz a maga módján: bár különböző módokon. hogy az ausztrál törzsek kezdetleges kultuszán keresztül könnyebben megérthetjük mondjuk a kereszténységet. Mindenesetre ez semmiképpen sem lehet egy szociológus álláspontja. hogy fejlettebb mentális funkciókat mozgat meg. hogy valami mélységes aberrációt lássunk bennük. azzal a bizonyossággal tesszük. s nagy a kísértés. mindegyik az emberi lét adott állapotára ad választ. hogy az emberiség jelenének megismeréséhez először is hátat fordítunk e jelennek. azaz az emberiség egyik alapvető és állandó aspektusának a feltárására. Ha azt állítjuk. fejezet . ha a következő két feltételnek tesz eleget: először is olyan társadalmakban van jelen. Ha a szertartásoknak csak a betűjét nézzük. hogy a kereszténység ugyanabból a gondolkodásmódból fakad. több fogalommal és kevesebb érzéssel vagy képpel él. hogy semmilyen emberi intézmény nem alapulhat tévedésen és hazugságon. úgy tartják. A szociológia más problémákat vet föl. Nyilván nem lehetetlen hierarchikus rendben tárgyalni őket. Tehát a következőkben tárgyalandó archaikus vallást nem azon egyszerű öröm kedvéért tanulmányozzuk. Ez az eljárás főképpen a minket érdeklő kérdés esetében tűnhet különösen paradoxnak. azzal nem azt feltételezzük-e. gondolatokban vagy érzésekben gazdagabb. hogy valóban voltak-e olyan tudósok. A kifejezés nyilván pontatlan.1. elsősorban az a célja. mert ez érdekel bennünket a legesleginkább. A szociológia egyik legfontosabb posztulátuma ugyanis az.

amit kizárólag a szellem ereje hoz létre. az azért bizonyos. De miért illetjük valamiféle kiváltsággal a primitív vallásokat? Miért ezeket választjuk tanulmányunk tárgyául az összes többivel szemben? n Kizárólag módszertani okokból. amely magyarázatként alkalmazható rájuk. hogy a tudományos igazságok láncolatában az első láncszem döntő szerepet játszik. s amelyek alapján már a kutatás kezdetén ideiglenes definícióval lehet őket illetni. hogy mi is a vallás általában. amelyeknek minden formai különbözőségük mellett is mindenütt ugyanaz az objektív jelentésük. Valahányszor meg akarunk tehát magyarázni egy meghatározott időben jelen lévő emberi dolgot n legyen szó bár vallási hiedelemről. Még a legszűkebb területen dolgozó specialistáknak is n feltéve. tehát éppoly alkalmasak a vallási élet természetének megjelenítésére. E külső hasonlóságok azonban más. Ugyanazoknak a szükségleteknek felelnek meg. erkölcsi szabályról. s nem illusztrálják ezen gondolati elemzés eredményeit az ideáljukat legjobban megtestesítő vallásokból vett példákkal. sorban egymás után az időben. amelyek valamennyiüknél fellelhetők. Ugyanígy a vallási tények mozzanatait is másképp kell értelmezni. e magasabb gondolatiság. Csakis ennek segítségével bontható fel valamely intézmény az alkotóelemeire. amiként valamennyi élőlény élőlény. s mivel a megoldás módja a tudomány egészét érinti. amelyben megszülettek. amit csakis a történelmi és etnográfiai megfigyelés tárhat föl számunkra. E módszert tehát el kell vetnünk. legegyszerűbb formájához. hogyan vált olyanná. ugyanazt a szerepet játsszák. A történelem ugyanis az egyetlen olyan elemzési módszer. Valamennyi egyaránt vallás. Hogyan juthatunk el ezekhez az állandó elemekhez? 2 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Nekünk egy konkrét valóságot kell megtalálnunk. Mivel minden vallás összehasonlítható. külső jegyeket értjük. esztétikai technikáról. amilyennek mutatkozik a vizsgált időpillanatban. ettől azonban még teljes egészében megmarad a probléma. Az eddigiekből most már világosan látható. a kérdések óhatatlanul a következőképp vetődnek fel: mitől öltött ilyen vagy ol yan alakot a naturizmus illetve az animizmus. hogy a tudomány valamennyi ezutáni felvetésére jelentős befolyást kell gyakorolnia. Sajnos tisztán dialektikus módszerekkel igyekeznek megoldani a kérdést: kizárólag a vallásról alkotott saját elgondolásukat elemzik. mélyebb hasonlóságokat is tételeznek. Mindezzel együtt szó sem lehet arról. mivel ez mutatja meg. szükségképpen tartalmaznak olyan lényegi elemeket. Ezek azok az állandó elemek. tiszta lehetségest. a primitív vallások tanulmányozása önmagában is érdekes és elsőrendűen fontos. amelyek valamennyiükben közösek. hogy egy kartéziánus módon kidolgozott fogalmat tegyünk meg a vallástudomány alapjául. hogy a vallást lealacsonyítsuk. s amelyek mindenütt ugyanazokat a funkciókat töltik be. frontálisan célszerű megközelítenünk. és minden vallás egynemű. a legegyszerűbb plasztidától az emberig. A biológiai evolúciót mindjárt másképp kezdték értelmezni. illetve mitől vált gazdagabbá amott? Mivel tehát mindenképpen állást kell foglalnunk e kezdő problémával kapcsolatban. amit azzal fejezünk ki. Tehát nem azzal a hátsó szándékkal folyamodunk a primitív vallásokhoz. hiszen erre a kezdőpontra van valamennyi felfüggesztve. s következésképpen a tárgyalni kívánt kérdés megoldására. hogy a vallásról beszélünk általánosságban. Másrészt. mitől szegényedett el itt. ha folyamatában végigkövetjük a történelemben. Először is csak úgy érthetjük meg a legújabb vallásokat. hogy az írástudók ezután nem söpörhetik le az asztalról a kérdést. vagyis egy olyan logikai fogalmat. ugyanazoktól az okoktól függenek. amellyel meghatározhatjuk a létrejöttüket kiváltó okokat. mely tulajdonságok jellemzik létének ebben a szakaszában. ha valamennyit belehelyezzük a körülményeknek azon együttesébe. azzal kezünkb e kapjuk azt az egyetlen módszert. Ezen nem egyszerűen azokat a jól látható. hogy vannak egysejtű lények is. Ez a kérdés mindig izgatta a filozófusokat. majd meg kell mutatnunk. De van más módszer is. mégsem lehet a vallásokat ennek alapján külön nemekbe sorolni. . még fontosabb annak kutatása. Minden hiedelemrendszer és minden kultusz mélyén szükségképpen bizonyos számú alapvető képzetnek és rituális viselkedési formának kell lennie. Akár akarják. miként születtek meg ezek az elemek. mivel a megfigyelésnek ilyenkor nem kell túlmennie a dolgok felszínén. hogyan fejlődött s vált egyre bonyolultabbá. előbb mindig vissza kell mennünk a legprimitívebb. Kartéziánus elv volt. ha az evolúció kezdőpontjába a naturizmust. amelyek a vallások örök emberi részét képezik. Ha ugyanis hasznos tudni azt. jogi előírásról. mégpedig okkal. meg kell próbálnunk meghatározni. mint a többi. De bármennyire valóságos is e nagyobb bonyolultság. mert az egész emberiséget érdekli. miben áll egy-egy konkrét vallás. hogyan alakultak ki. az animizmust vagy más egyéb vallási formát állítunk. és a filozófia már azzal is nagy szolgálatot tett. hogy ezen egymást követő magyarázat-sor szempontjából mekkora jelentőséggel bír a kezdőpont meghatározása. és ennek szellemében kell megpróbálniuk magyarázatot találni az általuk elemzett tényekre. ezt próbáljuk itt most megtenni. e látszólagos jegyeket viszonylag könnyű fellelni. ezek adják meg annak az objektív gondolatnak a tartalmát. amikor kiderült. Jóllehe t ez az alapelv sokféle eljárással érhető el. hogy nem pusztán a műveltségüket akarják növelni n ki kell választaniuk egy hipotézist.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet rendszere tudatosabb. akár nem. gazdasági rendszerről n. Egyébiránt túl e közvetett visszahatásokon. mert e vallások nem kevésbé tiszteletre méltóak.

annál könnyebben tudja elhatárolni a kérdéses eseményt. hasonlóan ahhoz. hogy ezek magyarázatát is megkönnyítik. a hozzánk legközelebb álló vallási formák hatására sokáig azt hittük. minél korábbi stádiumban vizsgálja a betegséget. A XIX. Az individualitás kisebb foka.és újrakezdő rítusok. A cselekvés sztereotip. a sok-sok különböző egyén közt hogyan találjuk meg a vallásos gondolkodásmódra általában jellemző. meg se fordult senki fejében. a szerzetesség vagy a misztériumok. a körülményektől függően ki -ki más és más módon érzi át a hiedelmeket. sem lehetősége nem volt a vallási eszmék és gyakorlatok nyersanyagának kifinomítására és átdolgozására. amelynek segítségével hasznosan tanulmányozható. a magyarázatok még közelebb állnak a tetteket kiváltó közvetlen indítékokhoz. S ezért van az. Sem a vallási gondolkozás. Mi sem olyan nyers. vagyis az. másutt világiak. hogy kifejlődjön. másodlagos elemek. s a megfigyelő könnyűszerrel felfedezheti. ahogy a már említett egysejtűek felfedezése is alapvetően megváltoztatta az életről alkotott elképzelésünket. az egyszersmind maga a lényeg. Amióta azonban ismerjük a primitív klán természetét. akkor tudnia kell. hogy mi volt a kiindulópont. e néhány mozdulatot minduntalan újra. hogy e rendszereken belül egy-egy speciális. mert egyszerűek. Nos. fej. mint az egyiptomiak. és ez a viselkedésbeli konformizmus a gondolkodás hasonló konformizmusát fejezi ki. inváziónként más és más formákat öltenek. hog y az istenfogalom a vallás minden formájára jellemző. templomonként. a prófétaság. amit mindenekelőtt megismerni akarunk. hogy a primitív kultuszokban teljes mértékben hiányzik a pompa. mint a csak néhány mozdulatból álló. könyv. a csoport kisebb kiterjedése. A csoport állandó jelleggel olyan gondolati és erkölcsi egyöntetűséget valósít meg. Vegyünk például olyan vallásokat. Nem is olyan rég még nyilvánvalónak tartották. szekták kavargásában. sem a vallási tevékenység nem egyenletese n oszlik meg a hívők tömegében. Lehet ugyan olyan módszert találni.. teológusok meg próféták stb. amire a fejlettebb társadalmakban kevés példát találunk. §). településenként. a rítusok egészen másféle erőkhöz folyamodnak. alapvető állapotokat? Egészen más a helyzet az alacsonyabb rendű társadalmaknál. hogy a tényszerű felfedezések közt éppen az etnográfusok megfigyelései hatottak gyakran revelációként. Ilyen körülmények közt nehéz meglátni. rítusok. Mindazonáltal az alacsonyabb rendű vallásokban sokkal kezdetlegesebb. az egyedi csaknem teljesen felolvad a nembeliben. A járulékos. század közepéig például mindenki meg volt győződve róla. e nyersanyag ily módon a maga meztelenségében jelenik meg. Ha az orvos meg akarja érteni az őrület természetét. sőt a lényegéhez tartozik. Minden közös mindenkiben. ami nélkül már nem lehetne vallás a vallás.2 Minden a legszükségesebbre korlátozódik: arra. a környezettől. hogy minden vallásban vannak olyan hiedelmek. Éppenséggel azt fogjuk látni. ott szerzetesek. minden egyszerű is. hogy a történelem során megjelenő komplex vallásokat próbáljuk megf igyelni. Bachofen és követői. generációnként. mi a közös valamennyiükben. Emitt papok vannak. Miközben minden egyöntetű. Mac Lennan. A népi vagy papi képzeletnek egyelőre sem ideje. Viszont minél több időt hagyunk a betegségnek. De ami a legszükségesebb. konkrét jelenség miképpen fejlődött ki. hogy aztán a megfelelő kezelést alkalmazza. A primitív vallások azonban nemcsak azt teszik lehetővé. segítségükkel mégis közelebb juthatunk ez utóbbiakhoz. hogy a rokoni kapcsolatot nem lehet a vérrokonsággal definiálni. hogy meglehetősen nehéz a fontosat a másodlagostól. hogy lehetséges olyan családi szerveződés is. Bachofen felfedezése aztán megdöntötte ezt a régi koncepciót. S mivel minden tudatot egyazon örvények szívnak magukba. A primitív civilizációk tehát azért kiváltságosak. hogy a rokonságot alkotó erkölcsi és jogi kapcsolatok csak a leszármazásból eredő pszichológiai kapcsolatokat fejezik ki más formában. az indiaiak vagy a görög-rómaiak vallásai! Számos kultusz fonódik össze bennük kibogozhatatlanul. az a további óriási előnyük is megvan. és minimálisra csökkenti a változatokat. ugyanazon körülmények közt mindenki ugyanazt teszi. s ezért e vonásokat már sokkal nehezebb nem észrevenni.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet Semmiképpen sem úgy. hogy a szociológia bizonyos ágaiban az etnográfia gyakran igen termékeny forradalmakat indított el. e tények közti kapcsolatok is nyilvánvalóbbak. hogy elkülönítsük egymástól a vallás alkotóelemeit. a külső körülmények egyformasága mind -mind korlátozza a különbségeket. Mivel a tények egyszerűbbek bennük. . 2 3 Created by XMLmind XSL-FO Converter. E pompa azonban nélkülözhetetlen része a vallási életnek. illetve gyakorlatok. 2. IV. Ezen egyszerű lényeknél az élet a lényegi vonásokra korlátozódik. mint amik a mi modern vallásainkban a középpontban állnak. Morgan s még sokan mások is ennek az előítéletnek a hatása alatt álltak. úgymint az áldozat. de hogyan leljünk rá e burjánzó vegetáció alatt a vallási élet közös alapjára? A különböző teológiák. Valamennyi oly sok különböző elemből áll. s éppen ezért tudjuk jobban meghatározni az értelmét. a pompa fejlődése még nem takarja el a lényeget. amelyek nem szűken értelmezett hasznossági célokat követnek (III. Teljességgel alaptalan tehát az a lenézés. s e témát örökösen ismételgető mítoszok. ezzel szemben tudjuk. amelynek ne az atyai tekintély lenne a boltköve. Ezzel szemben bizonyos. Visszatérve a vallásokra. annál nehezebb lesz Ezzel nyilván nem azt akarjuk mondani. mint az egyetlen témára épülő. Népi babonák keverednek a legkifinomultabb tanokkal. illetve a rítusokat. Az emberek még nem értelmezték át a tetteiket kiváltó okokat. mint a többiben. vannak misztikusok meg racionalisták. s újították meg az emberi intézmények tanulmányozását. a lényegest a járulékostól megkülönböztetni. Márpedig az alábbiakban tárgyalandó vallástól többnyire teljesen idegen bármiféle istenségfogalom. hogy az apa a család legfontosabb eleme. amivel számos történész illeti az etnográfusok munkáit.

mind a filozófiát. amit a későbbi vallásoknak csak utánozniuk kellene. Ha azonban idáig eljutunk. Bármiféle effajta spekuláció joggal vesztette hitelét. Nem. de immár új körülmények között. Ahogy fejlődik a történelem során. már amennyire ez lehetséges lesz számunkra. mert olyan kényelmes tapasztalatokat nyújtanak . amely értelmi életünk egészét uralja: ezeket hívják a filozófusok Arisztotelésztől kezdve a megismerés kategóriáinak: az idő. (Ehhez lásd HAMELIN: Essai sur les éléments principaux de la représentation. S bár nem áll szándékunkban az újabb fejlemények által felvetett kérdések fontosságát tagadni. Azt azonban már kevésbé vettük észre. Ha a fizikus fel akarja tárni az általa vizsgált jelenségek törvényszerűségeit. A fent említett okokból kifolyólag ezek a hatóokok akkor figyelhetők meg a legkönnyebben. Régóta tudjuk. az leredetl szónak. Amiként minden emberi intézmény. 2. magához a kialakulásához is hozzájárult. fogalma. és ezt nyomatékosan el kell vetnünk. hanem a jelenleg ismeretes legegyszerűbb társadalmi állapotot. mert kezdetben a vallás maga helyettesítette mind a tudományokat. Amikor a történelem eredetéről. hogy azok ne lennének benne az időben vagy a Mint látható. Nincs olyan határozott pillanat. s még mindig ható okokat már csak torzító magyarázatok egész rendszerén keresztül lehet észrevenni. hogy a világról alkotott első képzetrendszerek vallási eredetűek. Az intézmények esetében a természet spontán módon hasonló egyszerűsítéseket végzett a történelem kezdetén. hogy nemcsak gazdagította néhány gondolattal a már előzetesen kialakult emberi szellemet. A népi mitológiák és a kifinomult teológiák elvégzik munkájukat: az eredeti érzések fölé igencsak különböző érzéseket helyeznek.U. Ha azonban eredeten abszolút. Az ok és okozat. 3 Nem mintha ezen alacsonyabb rendű vallásokat sajátos erényekkel ruháznánk fel. ami az isteniről való spekuláción túl ne volna egyszersmind kozmológia is. Mindössze ezt akarjuk felhasználni. ezek szubjektív.. Nem abszolút kezdetet értünk rajta. hanem azt a formát is. amelytől fogva a vallás létezni kezdett. Ezek a dolgok leguniverzálisabb sajátosságainak felelnek meg. e vallások éppenséggel kezdetlegesek és faragatlanok. eszünk ágában sincs valamiféle modell gyanánt feltüntetni őket. önkényes gondolatmenetek. e kifejezéseket ebben az értelemben használjuk. De éppen faragatlanságuk teszi tanulságossá őket. Ugyanis minden vallásnak van egy olyan oldala. amelynél tovább jelenleg nem tudunk visszamenni. ugyancsak viszonylagos értelmet adunk. . 63. amelyek az eredeti állapotot a tudattalanba igyekeznek lenyomni. Nincs olyan vallás. a vallások eredetének problémáját. a szám. melyekben a tények és a közöttük lévő kapcsolatok könnyen tetten érhetők. mert semmiféle különbség nincs a között a szerep között. amelyeket eddig csak filozófusok tárgyaltak.) 3 4 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ugyanis menet közben mindenféle más értelmezések is közbeiktatódnak. amit ezek a foga lmak. A rendszerré fejlődött őrület és a születését kiváltó első benyomások között gyakran igen jelentős a távolság. s ily módon a vallási jelenségek tanulmányozása olyan kérdések újrafelvetéséhez is eszközt nyújt. melyek bár az elsőkhöz tartoznak. amelyeken át gyakran igen nehéz a legelsőt meglelni. Alcan. Mi egész másféleképpen vetjük fel a kérdést: olyan módszert keresünk. Az emberek nemcsak tudásanyaguk jelentős részét köszönhetik neki. amelyek minden alapot nélkülöznek. a tér. Könyvünkben e módszertani megfontolást járjuk végig. s nem is valamiféle kerülőutat keresünk. Megmutatjuk. az anyag. úgy gondoljuk. hogy kategóriák. amelynek segítségével el tudjuk különíteni azokat a mindmáig jelen lévő hatóokokat. ha minél kevésbé bonyolult társadalmakban vizsgáljuk őket. kezdeteiről beszélünk. őseredeti kezdetet értünk. célszerűbb őket a maguk idejében tárgyalni: azon kérdések megválaszolása után. Ugyanez a helyzet a vallásos gondolkodással. amelyeket most fogunk tanulmányozni. az ok. a gondolkodás látszólag csak önmaga megsemmisítése útján tud megszabadulni tőlük. E módszerrel nyilván csak nagyon elemi tényekhez juthatunk. amelyektől a vallásos gondolkodás és gyakorlat legfontosabb formái függenek. lévén annak feldolgozott formái. Jelen tanulmányban tehát újratárgyaljuk. 4 a nem.F. és olyan magyarázatokkal helyettesítik. II Kutatásunk azonban nemcsak a vallástudomány számára érdekes. a vallás sem kezdődik sehol. hogy a primitív vallásokban a vallási tény hogyan viseli még magán eredetének lenyomatát: fejlettebb vallások esetén ezt sokkal nehezebb lett volna kikövetkeztetnünk. hogy gondolatilag ehhez a pillanathoz jussunk. Ítéleteink gyökerében van néhány olyan lényegi fogalom. megszabadítja őket másodlagos tulajdonságaiktól. Szilárd keretek közé szorítják a gondolkodást. csak igen keveset mutatnak meg valóságos természetükből. a létrejöttét kiváltó. Ezért igyekszünk közel jutni az eredethez. o. akkor az evolúció során létrejövő bármiféle további újdonságot ezzel már nem magyarázhatunk. 4 Az időről és a térről azt mondjuk.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet megfigyelni. A filozófia és a tudományok azért születhettek meg a vallásból. igyekszik leegyszerűsíteni e jelenségeket. akkor a kérdés tudománytalan. s ezért a szellem számára nehezebben bejárható. a személyiség stb. amely túlmegy a kimondottan vallási eszmék körén. illetve amit a nem és az ok fogalmai játszanak az intellektuális életben. a látszólagos ok és a tényleges ok közötti pszichológiai távolság jelentősen megnövekszik. amelyben ezek az ismeretek kidolgozódhattak. miként a lprimitívl-nek is. mert a jelek szerint nem tudunk úgy gondolkodni a tárgyakról. Paris. 76. majd P.

Ha azonban a kategóriák vallási eredetűek.) Budapest. hogy fenntartsák vagy újra létrehozzák e csoportok bizonyos szellemi állapotait. Csak akkor tudjuk felfogni az időt. ez az az idő. hogy a tér nem lehetne tér. a másikat balra. távolról sem elég az időkategória fogalmának felállításához. mint bármely más vallási tény: maguk is társadalmi dolgok. hogy egy -egy embernél. Ezzel azt állítjuk. a megfigyelés azt mutatja. E könyv. az érzelmi értékeknek és a belőlük fakadó Ezen állítás megerősítésére lásd HUBERT és MAUSS: Mélanges d’histoire religieuse (Travaux de l’Année sociologique) című könyvének (Paris. mit kezdenénk egy olyan idővel.6 Ugyanez a helyzet a térrel. Maga is igazi társadalmi intézmény. aminek segítségével tájékozódni tudunk az időfolyamban. ne lennének megszámolhatóak stb. aminek Kant képzelte: ha tisztán. Ezt a tényt e munka során még többször le fogjuk szögezni. azt lefelé. hetek. Próbáljuk meg például elképzelni. 2000. [Magyarul: Idő és antropológia. amelyekhez időben minden dolog illeszkedik. hogy a vallás legelsősorban társadalmi dolo g. ha meghatározott időpontokhoz kötjük őket. ily módon múltunk részei jelenné válnak. Ahhoz. Ez ugyanis nem merül ki pusztán elmúlt életünk részleges vagy teljes felidézésében. hetekre. Lényegét tekintve a térképzet az érzéki tapasztalás által szerzett adatok legelső koordinálása. arra a végkövetkeztetésre jut. A többi fogalom esetleges és változó. másfelől az idő kategóriája. sem észak és dél stb. az egyiket jobbra. különbözőképpen kell tudnunk elhelyezni őket. ha a tér részei minőségileg egyeznének. §) . skk. Mint Hamelin7 kimutatta. a vallás által születtek. Ez az észrevétel már önmagában is érdekes bizonyos fokig. hogy az efféle szerveződés csakis kollektív lehet. amelyek csak az e tapasztalatokat szerző egyén számára érvényesek. ezt fölfelé. korszaknál hiányoznak. napok. 5 A naptár egyfelől a kollektív tevékenység ritmusát fejezi ki. hogy térbelileg el tudjuk rendezni a dolgokat. amit egyazon civilizáció valamennyi embere objektíven gondol el. az okkal kapcsolatban is. Fordítások gyűjteménye. az állatnak nincs effajta képzete. amelyek segítségével felosztjuk. hogy ezeket a nélkülözhetetlen viszonyítási pontokat. m. A vallási képzetek olyan kollektív képzetek. s a gondolkodás nem találna fogódzót benne. de az emberi létet is magába foglalja. 75. a társadalmi időt fejezi ki. S egyben csak az ember sajátja. De honnan van a lényegéhez tartozó felosztás? Magától nincsen benne sem jobb és bal. ha elvonatkoztatnánk azoktól az eljárásoktól. A napokra. Márpedig a primitív vallási hiedelmek módszeres elemzése során természetes módon éppen e kategóriák legfontosabbjaival találkozunk. társadalomnál. ha az időhöz hasonlatosan nem lenne felosztva és differenciálva. objektív jelek által kifejezzük. hónapokra. amely nemcsak egyedi létünket. ha valóban kölcsönösen felcserélhetők volnának. Egyébként némelyiknél ez már most előre sejthető. keletnek vagy nyugatnak stb.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet térben. Mintegy az értelem csontvázát képezik. évekre stb. akkor természetükre nézve épp olyanok. 5 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyek kollektív valóságokat fejeznek ki. mégpedig ugyanolyan sorrendben. ezek viszont csaknem elválaszthatatlannak tűnnek a szellem normális működésétől.. nyilvános szertartások ismétlődéséhez igazodik. melyen az egész tartam kiteríthető a szellem tekintete előtt. hogy az egyes régióknak más és más érzelmi értéket tulajdonítottak.] 6 Ebből jól látszik. E pontra a mű zárófejezetében még visszatérünk (4. És valóban. s amelyen valamennyi lehetséges esemény meghatározott fix viszonyítási pontokhoz képest helyezhető el. abszolút módon homogén lenne. Olyan. de egyszersmind annak rendszerességét is hivatott biztosítani. Legalábbis n mert az e tárgyban meglévő ismereteink jelenlegi szintjén óvakodnunk kell bármiféle radikális és kizárólagos tézistől n jogos annak feltételezése. ünnepek. o. való felosztás a rítusok.és képkomplexum. amelyet most olvasnak. Alcan) lAz idő képzete a vallásbanl című fejezetét. Az időkategória ezzel szemben a csoport számára közös időt. hónapok. Ez talán eloszlatna bizonyos zavarokat. a kollektív gondolkodás termékei. Ez már önmagában is sejteti. hogy társadalmi elemekben gazdagok. amiként a tudatállapotokat is csak úgy tudjuk elrendezni az időben . amelyek az e tárgyban folytatott vitákat táplálják. Hanem olyan elvont és személytelen keret. mérjük. jóllehet spontán módon meg tudjuk különböztetni őket a jelentől. ha egyes pillanatokat meg tudunk különböztetni benne. S mivel az ugyanabban a civilizációban élő emberek ugyanolyan módon képzelik el a teret. a vallási gondolkodás termékei. Az első olyan tapasztalatok összessége. Ezek a különbségtételek nyilvánvalóan onnan származnak. a rítusok olyan cselekvésmódok. 7 HUBERT n MAUSS: i. sem fönt és lent. ha szabad így mondanunk. mivé lenne az idő fogalma. Fejős Z. Mármost mi az eredete ennek a megkülönböztetésnek? A már egyszer megtapasztalt tudatállapotok nyilván ismét létrejöhetnek bennünk. északnak vagy délnek. de igazi jelentőségét a következő adja meg. mint egy végtelen tábla. (Szerk. 35n67. a tér nem az a homályos és meghatározatlan közeg. amely nem évek. 5 Az időkategória illetve a hozzá kapcsolódó érzések különválasztását megtehetnénk a térrel. . De bármilyen fontos is ez a különbségtétel saját személyes tapasztalásunk szempontjából. miben különbözik egymástól egyfelől az az érzés. órák egymásutánja! Valami elgondolhatatlan dolog sülne ki belőle. fel tudjuk fogni. rendeltetésük pedig az. A vallásban. Ez a koordináció azonban lehetetlen volna. a társadalmi élet szolgáltatja. akkor semmire se szolgálna. Már nem az én időm van ily módon elrendezve. ah ogyan eredetileg lefolytak. amelyek csakis összegyűlt csoportokon belül születhetnek. Osiris.

apródonként. A történelem során az alapklánok száma meg -megváltozott. Ausztráliában és Észak -Amerikában vannak olyan társadalmak. s ezek vezérlik a tapasztalást. skk. hogy társadalmi eredetűek. Még jobb meg bal sem létezik. hogy a priori adottak. 1909.12 Később még hasonló bizonyítékokkal fogunk találkozni a nem. Egy-egy régiót az egyes klánokhoz tartozó totem alapján határoznak meg. mitológiában axióma. Az azonosság elve ma uralkodó a tudományos gondolkodásban. hogy nem függ -e maga az ellentmondás fogalma is társadalmi feltételektől. és a klánok táborbeli elhelyezkedése szabja meg a régiók helyét. E tekintetben mindössze annyi a különbség a közönséges empirizmus meg az evolucionista empirizmus közt. egyszerre egyek és többek. ez bizonyítja. skk. vagyis egy-egy kláncsoporttal. Année sociologique. VI. ahány klán van a törzsben. 1978. mert jelentőségük van. 13 Ezzel nem azt akarjuk mondani. 15 Még Spencer elméletében is az egyéni tapasztalás által épülnek fel a kategóriák. megint másik a déllel stb. Völkerpsychologie.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet különbségtételeknek is közöseknek kell lenniük. skk. minden ilyen körzetet egy-egy valaha egységes kláncsoport alkot: minden valószínűség szerint eredetileg egyetlen klánt alkottak. amelyeknél a teret hatalmas körként fogják fel. Nem tudjuk pontosan. ez utóbbi mintegy az előbbi lenyomata. bár sokkal lelkiismeretesebben igazodik hozzá. Ugyanannyi régiót különböztetnek meg benne.13 Folyton olyan lényekről van bennük szó. elemenként. In: É. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. következésképpen kollektív képzetekből keletkeztek. Mások szerint a kategóriákat úgy alkották meg. melyek ezek a tényezők. azt bizonyítja. Úgy kell elképzelnünk őket. hogy ez utóbbi szerint az egyéni tapasztalás eredményeit az öröklés erősíti meg. s a világ mind e hét körzete szoros kapcsolatban áll a pueblo egy -egy körzetével. f. Azon is el lehet gondolkodni. Ethnology. 12 V. következésképpen társadalmi tényezőktől függ.15 Különben e megfelelés magyarázatára azt kéne feltételeznünk. s bár ezeket eltúlozni nem kell. VIII. hogy koránt sincs ott időtlen idők óta az ember i gondolkodásban. philos. hogy a tudomány sem teheti meg. A térnek szintén hét régiója van. a tér régiónak száma is ennek megfelelően változott. amely aztán alcsoportokra oszlott. E szerint az elmélet szerint az. anyagszerűek és szellemiek. mégpedig ugyanaz. 178. oszthatatlan adatot. a tudomány meg a vallás közt csak fokozati különbségek vannak.9 és a térbeli kört is pontosan úgy osztják föl. mivel ezek egyáltalán nincsenek benne az ember általánosan vett természetében. Válogatott tanulmányok. skk. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. mint a megfelelő táborbeli körzeté. Így hát a társadalmi szerveződés szolgált modellül a térszerveződés számára. 9 Lásd DURKHEIM n MAUSS: lDe quelques formes primitives de classificationl. amely ne az egyéni tapasztalásban gyökerezne. hogy a gondolkodásra gyakorolt hatása korszakonként és társadalmanként változott. hogy a jelenlegi logikánkat kormányozni látszó szabály effajta változásokon ment keresztül a történelem során.]). a másik a nyugattal kapcsolatos. s amelyekben ez az elv nem ismeretes: a mitológiákról van szó. hogy ne hágja át. hogy nem veleszületett módon van meg az ember természetében. Ezért mondják róluk. miként oly sok más tekintetben is. melyek az ember veleszületett alkatánál fogva immanens módon vannak benne az emberi szellemben.. ennek képére. E tekintetben. Eddig csak két doktrína volt ismert. mivel e különböző régiók önmagukban valójában telje sen közömbösek. s alkotójuk maga az egyén. E gondolatot megfordítva pedig ki fogjuk mutatni. amelyek jelentős szerepet játszottak az eszmetörténetben. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. 47. . 253n334. de feltételezhetjük. ez pedig csaknem szükségszerűen azt feltételezi. 34. vö. Rev. o. végtelenül tudnak osztódni. december. 34. hanem valószínűleg vallási. amelyek egyidejűleg a legellentmondásosabb tulajdonságokkal bírnak. Étude de polarité religieusel. 13th Rep.. hanem hogy a tudományos gondolkodásnál gyakrabban és nyíltabban szegi meg. az erő. 166. mégis fontos felhívni rájuk a figyelmet. skk. Ugyanerről a kérdésről. mint a vallás. de közben nem vesztik el lényegüket. a személyiség és a hatékonyság fogalmával kapcsolatban. Nevezetesen utal rá Windelband lDie Erkenntnisslehre unter dem Völkpsychologischen Gesichtpunktel című rövid cikke (Zeitsch. 14 Ha elfogadjuk ezt a hipotézist. hogy a rész az egésszel egyenlő. de vannak kiterjedt képzetrendszerek. 11 lZuni Creation Mythsl. Budapest. a lDer Raum im Geist der Völkerl című fejezetet. hogy a mitológiai gondolkodás nem ismeri az azonosság elvét. azaz a térképzetek és a kollektivitás formája közti kapcsolatokról lásd RATZEL: Politische Geographie. HERTZ: lLa prééminence de la main droite. hanem n legalábbis részben n történelmi. akkor a megismerés kérdése új keretek közt vetődik fel.. Az. hogy minden egyént n testi -pszichikai felépítésénél fogva n spontán módon ugyanúgy érintenek a tér e különböző részei: ami annál valószínűtlenebb. 14 Ezt a hipotézist a Völkerpsychologie alapítói már kifejtették.] 10 Uo. Steinthal ugyanilyen tárgyú jegyzetét [uo. Ezt az teszi valószínűvé. A zunyiknál például a pueblónak hét körzete van. of the Bureau of Amer. mint megannyi egyszerű.l11 A pueblo minden egyes körzetének megvan a maga jellemző színe. Csakhogy ez a megerősítés semmi lényeges adalékkal nem szolgál: a kategóriák felépítésébe egyetlen olyan elem sem kerül bele. mely egyben szimbóluma is. mivel a táborhelyük is körkörös alakú. hogy a kategóriák jelenleg a szükségszerűség erejével u ralkodnak 8 6 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint a törzsit.10 lÍgy hát n írja Cushing n az egyik osztás északot hivatott képviselni. hogy vannak ilyenek. Egyesek szerint a kategóriák nem vezethetők le a tapasztalásból: a kategóriák voltak előbb.8 Bizonyos esetekben egyébként e társadalmi jelleg nyilvánvalóvá vált. Egyébként a tér felosztása társadalmanként változik. a legkezdetlegesebbektől a legtudósabbakig. minden egyes régiónak is megvan a maga színe.

s ezért az egyedi tudat pillanatnyi állapotát fejezi ki: lényegét tekintve individuális és szubjektív. hogy e körülmények éppen akkor és úgy valósulnak meg. E kérdéseket megválaszolandó néha úgy képzelték. Ezzel szemben az isteni értelem megingathatatlan. Az apriorizmusnak az az alaptétele. azzal egyben el is tüntetjük. mint ahogy általában gondolják. helyenként és időnként változnak. Valójában azonban ez az elképzelés csak másodlagos szerepet játszik a tanban. amíg másfajta megfontolások nem lépnek közbe. hogy veleszületettek. Tehát e kategóriák nemcsak hogy nem függenek tőlünk. ha az észt visszavezetjük a tapasztalásra. mert a szemben álló érvek érezhetően egyenértékűek. olyan hatalommal van felruházva. Túlságos leegyszerűsítés úgy képzelni. amely alól nem vonhatjuk ki magunkat kedvünkre. ahogyan az szükséges. hanem meghagyják minden specifikus jellemzőjüket. amelyek mentén valamennyi szellem összetalálkozik. Az aprioristák racionalisták. hogy meghaladja a tapasztalatot. s hogyan lehetséges. azzal csak arrébb toljuk a kérdést. Adva van tehát kétfajta megismerés. amelyek az empirizmus teoretikusai számára minden mást rajtunk. hogy nem a tapasztalás termékei. Ilyen körülmények közt. hogy a kategóriák ugyanazokból az elemekből állnak.mint amik. amelyeket egy tudományos hipotézissel szemben támasztanunk kell. Mivel nem nyilvánvaló igazságként fogadják el. Azt is látni kellene. ami ugyan mélyen gyökerezik szervezetünkben. amely mintegy az értelem két ellenpólusát testesíti meg. Ha az előbbiekről azt mondjuk. Az empirista tételt fogadjuk el? Akkor a kategóriákból ki kell vonnunk minden jellemző sajátosságukat. nem kényszerülnek szisztematikusan elszegényíteni őket. akkor élénk ellenállásba ütközünk. hogy hozzá tud tenni valamit ahhoz. miért nem elegendő a tapasztalás önmagában. Ha az értelem csak az egyéni tapasztalás egy formája. s csodás képességüket valamiféle misztikus összetartozás útján kapják tőle: ez volna az isteni értelem. ami közvetlenül adva van a számára. Ráadásul az emberi gondolkodás e kategóriái sosem rögzülnek végleges formába. Ugyanis éppen egyetemes és szükségszerű mivoltuk különbözteti meg őket az összes többitől. mint érzéki képzeteink. Valamely érzés vagy kép mindig valamely konkrét tárgyra vagy tárgy-együttesre vonatkozik. Ennek a hipotézisnek legalábbis az a komoly hátulütője. n Ha azonban elfogadjuk a kategóriák társadalmi eredetét. Mert az nem magyarázat. de nem oldjuk meg. Ha megpróbálunk fellázadni ellene. nem degradálják őket verbális mesterkedésekké. hogy e képesség inherens módon benne van az emberi értelem természetében. Az aprioristák n a címkéjükhöz tapadó közkeletű vélekedéssel szemben n jobban tisztelik a tényeket. nem ürítik ki belőlük a valóságtartalmat. n Az empirikus adatok viszont homlokegyenest ellenkező tulajdonságokat mutatnak. Ehhez azonban fel kell ruházniuk a szellemet azzal a képességgel. hogy a racionális ismeretek nem vezethető k vissza az empirikus adatokra. amelyeket nem tudni honnan szerez. amit a puszta látvány nem tár föl előttünk. . Mert éppenséggel azt kellene megtudnunk. az új szemléletmódot tesz lehetővé. a lehető legáltalánosabb fogalmak. hogy másnak fogjuk fel őket. Semmi sem köt bennünket velük szemben. Az empirikusnak nevezett ismeretek. E két. elkerülhetjük e két ellentétes nehézséget. és minden egyénitől függetlenek: olyan közhelyek. ám e sajátos képességre sem magyarázatot. akkor nyilván de facto uralnak bennünket. miért tételez fel rajta kívül álló és már előbb meglevő körülményeket. Mégpedig szükségszerűen. hogy a megismerés két. Ha érzeteink jelen idejűek. egymásra vissza nem vezethető elemféleségből áll. 16 A mi hipotézisünk teljes egészében megtartja ezt az elvet.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet Csakhogy mindkét megoldás komoly nehézségeket vet föl. honnan van e meglepő kiváltság unk. azzal kívül helyezzük a természeten s a tudományon. hogy a világ logikus. Ha viszont másfelől olyan képességekkel ruházzuk föl. mint az alapkategóriák összessége. s ezt az ész fejezi ki legelsősorban. hogy kivonja magát mindennemű tapasztalati kontroll alól. Hogy adhatna számot e megingathatatlanság az állandó változékonyságról? Ez a két koncepció harcol egymással évszázadok óta. úgy hiszik. 16 Talán csodálkoznak rajta. Ellenben de jure képesek vagyunk rá. de nem alapul a dolgok természetén. a vita azért állandósul. így hát nem felel meg azoknak a feltételeknek. hogyan tudunk a dolgokba olyasmit is belelátni. akkor nincs is értelem. egymással szemben álló ellenvetés közt a szellem bizonytalan marad. ha mindössze annyit mondanak. amely nem más. babonás előítéletből fakad. az előbbiek ebből fakadnak. 7 Created by XMLmind XSL-FO Converter. olyan illúzióvá tesszük. csak holmi illúzióból. úgy gondoljuk. sőt egyetlen konkrét tárgyra sem vonatkoztathatók. ami ugyan a gyakorlatban kényelmes. amelyet pedig a kategóriáknak kellene szabályozniuk és összeszervezniük. talán célszerűbb is lenne inkább ez utóbbi névvel illetni. hogy az apriorizmust nem a veleszületettség hipotézisével definiáljuk. de uralkodnak is rajtunk. kifejlődnek majd visszafejlődnek. ha megpróbáljuk felszabadítani magunkat e lényegi fogalmak alól. Ezért aztán viszonylag szabadon kezeljük az effajta eredetű képzeteket. A klasszikus empirizmus irracionalizmusba torkollik. mint ahogy lezajlottak. amelyek világosan elkülöníthető rétegként rakódnak egymásra. sem igazolást nem adnak. eltagadjuk az objektív valóságot. azzal pozitíve csak azt mondjuk. amelynek segítségével. más sorrendben képzeljük el őket magunkban. Mivel az egész valóságra vonatkoznak. hiszen a rá jellemző egyetemességet és szükségszerűséget a tiszta látszat szintjére süllyesztjük. hogy a tapasztalás csakis ezzel a feltétellel lehetséges. de semminek sem felel meg a dolgokban: következésképpen a logikai élettől. mert az ész. Ha azt mondjuk. hogy az egyéni értelmek fölött van egy felsőbbrendű értelem.

Ha ez utóbbi gyengül. ami arra kényszeríti az értelmet. a gondolkodás szintjén pedig az értelem nem vezethető vissza az egyéni tapasztalásra. E kétfajta képzet közt ugyanolyan távolság van. a bonyolult az egyszerűből. mivel kiterjedésben minden más fogalmat meghaladnak. akkor mindenekelőtt a közösség állapotait tükrözik: ennek felépítési módjától. Van tehát benne valami. hogy ne lenne semmi az egyénben. ha valami belső erő által mindenfajta bizonyíték nélkül uralja a szellemet. úgy érezzük. E képességét nem holmi misztikus adománynak köszönheti. Itt mindössze annyit akarunk leszögezni. hogy bizalommal elfogadjuk. hogy a társadalmi zavarok hatásaképpen a mentális zavarok is sokasodni kezdtek. hogy az előbbiek hozzátesznek valamit az utóbbiakhoz. Az egyén a társadalomhoz való tartozásánál fogva így hát mind gondolkodásában. azzal pusztán csak azt ismétli meg. A kategóriák ilyen értelemben vett sajátos hatékonyságát az apriorizmus posztulálja ugyan. hogy e kétfajta elem ne kapcsolódna szorosan egymáshoz. cseréli ki. hogy a logikai fegyelem a társadalmi fegyelem sajátos megjelenési formája. akkor úgy érezzük. E parancsoló erő maga a társadalom. hogy előzetes vizsgálódás nélkül magáénak érezze. Szintén e társadalmi jelleg segítségével válik érthetővé. az egyéni tudatra is kiterjedő elemzésének kellene felkutatnia. Egyébként erre még alkalmunk lesz visszatérni a konklúzióban. akkor nem élhetnénk társadalomban. értelmi életünk egészét. mert nélkülözhetetlenek a gondolkodás működéséhez. térről. ha nem lenne egyöntetű elképzelésük az időről. Kívül a közvélemény ítél el bennünket. mert akkor gondolkodásunk már nem igazán emberi gondolkodás lesz. mint az élővilág fejlődésének kezdőpontjában álló ásványi elemek tulajdonságai és a már kialakult élet jellemző attribútumai között. amit a társadalom nem tud nélkülözni. Ha viszont a kategóriák.. s az előbbiek éppúgy nem vezethetők le az utóbbiakból. ami a racionális képzeteket vetíti előre. lényegüket tekintve kollektív képzetek.19 a társadalom terjed át bizonyos gondolkodási módokra. Úgy tűnik tehát. s amelynek működési köre ennélfogva meglehetősen szűk. ennek érdekében szellemek egész sora adja össze. intellektuálisan és morálisan legmagasabb valóságot. annak minden részletét uralják. gazdasági stb. ami racionális. amit mi tulajdonítunk nekik. A társadalom nem hagyhatja az egyének szabad belátására a kategóriákat. s így az egész társadalomban is. az egész a részből. nem mondhat le róluk. 19 Gyakran megfigyelték. amit a társadalmi életet megelőző jelenségnek tekinthetnénk. Ha ezzel szemben a kategóriák azzal az eredettel bírnak. hogy szükségszerűek. akkor parancsoló erejükben nincs semmi meglepő. hanem időben is kiterjed. Ha a tapasztalás teljes mértékben idegen lenne mindattól. bennünk is és rajtunk kívül is. Két lény van benne: egy individuális lény. gyúrja egybe gondolatait és érzéseit. erkölcsi. mint a tisztán egyéni képzeteknek.18 A társadalom sui generis valóság. nemzedékek hosszú sora halmozza fel bennük tapasztalatait és tudását. mint az egyéni és a társadalmi közt. 17 8 Created by XMLmind XSL-FO Converter. számról stb.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet kizáró módon szolgáltak az értelem megalkotására. okról. Sem azt nem állítjuk. amelynek alapja a szervezetben van. mint ahogy mi gondoljuk. hogy ha bensőnk mélyén megpróbáljuk lerázni magunkról ezeket az alapfogalmakat. mind az utóbbiakat éppen keletkezési módjuk differenciálja. ráadásul mivel a társadalom szintén képviselve van bennünk. vagyis a társadalmat képviseli. . hogy innen ered az értelemben benne rejlő ugyancsak sajátos parancsoló erő. Természetünk e kettőssége azt eredményezi. Ahhoz. és egy társadalmi lény. morfológiájától. A kollektív képzeteket hatalmas együttműködés hozza létre. hasonlóképpen. nemcsak elégséges mértékű morális konformizmusra van szükség. Ezért van az. hogy az ember n közkeletű megfogalmazással élve n kettős. amit sugalmaz nekünk. hogy nem vagyunk teljesen szabadok. vallási. Így most már mindjárt érthető. Valójában azonban valószínűleg nem fordulhat elő. miként haladhatja meg az értelem az empirikus ismeretek hatókörét. szervezettségétől. amely a megfigyeléssel még megismerhető. amiként a társadalom sem vezethető le az egyénből. Ugyanis a dolgok közt fennálló legáltalánosabb kapcsolatokat fejezik ki. s előre biztosak lehetünk benne. hogy élni tudjon. akkor az értelem nem tudna mit kezdeni vele. vagy nem ugyanolyan formában találunk meg a világ többi részében. amelyek a tárgyak közvetlen hatására keletkeznek a szellemünkben. hogy azért szükségszerűek. az egyéninél végtelenül gazdagabb és bonyolultabb szellemiség sűrűsödik össze bennük. s következésképp teljes mértékben empirikus képzetek. amelyeket nem találunk meg. intézményeitől függenek. Ez okból tekintélye egész súlyát latba veti. amely arra kényszerít bennünket. amely nemcsak térben. hogy ne lenn e semmi olyan az empirikus képzetekben. hogy e még határozatlan értelemcsírák és a tulajdonképpeni értelem között olyasféle távolság van. Tüntetően áthágja valamely szellem az egész gondolkodást szabályozó normákat? Akkor a társadalom a szó teljes értelmében már nem is emberi szellemnek tekinti. A társadalmat kifejező képzeteknek tehát egészen más a tartalmuk. amennyiben léteznek egyéni. ha az egyén pszichikai természete teljesen szemben állna a társadalmi élettel. Ez újabb bizonyíték arr a. Mind az előbbieket. A racionalitás e csíráit a kategóriák teljes körű. de nem magyarázza. hogy valami ellenáll. mert ha azt mondja. akkor bármiféle megegyezés lehetetlenné válna az értelmek közt. Tehát nagyon sajátos. hogy nem engedhetünk a kísértésnek. a logikai konformizmusnak is van egy olyan minimuma. mert azzal magamagáról mondana le. és ennek megfelelően bánik vele. hogy a gyakorlat szintjén az erkölcsi ideál nem vezethető vissza a haszonelvű indítékra. amelyeket teljes egészükben17 az individuum pszichikai természete magyaráz. Ha tehát az emberek nem értenének egyet bármikor e lényegi gondolatok terén. megvannak a maga tulajdonságai. Egy gondolatról akkor mondjuk. mind cselekvésében természetszerűleg meghaladja önmagát. hanem egyszerűen annak a ténynek. hogy szükségszerű. 18 Ezt a visszavezethetetlenséget egyébként nem kell abszolút értelemben felfogni. hogy tagjait elrettentse az efféle elhajlásoktól. az előbbi fellazul. saját bensőnkben szegül szembe lázadozásunkkal. amelyek bármiféle közös cselekvés Legalábbis annyiban. Ezek tehát egyéni állapotok. sem azt. honnan származik a kategóriák szükségszerű jellege. azok.

de e kettősséget megmagyarázza. Bár még később kifejtendő okok folytán21 a társadalmi világban láthatóbb módon jelennek meg. igaz. hogy mentesek bármiféle objektív értéktől. . Érdekes lenne kutatni. ez bizonyítja. egyszersmind egymástól mégis különböző csoportok. lehetetlen. Az a szükségszerűség tehát. A társadalmi dolgok alapján kidolgozott fogalmak ekképpen segíthetnek nekünk más természetű dolgok elgondolásában. jelentős hasonlóságuk ellenére sem azonos természetű n egyazon nem két különböző fajtája. hogy a nem fogalma is az embercsoportok fogalma alapján alakult ki. A kategóriákat immár nem eleve meglévő. 20 Számos szellemnek tűnik úgy. amelyeket bárki jöttment kihámozhat személyes megfigyeléseiből. Manapsá g a társadalom másképp bánik a bűnözőkkel. Ennek az az oka. melynek jármát némi erőfeszítéssel lerázhatjuk magunkról. hanem az erkölcsi szükségszerűség egy sajátos válfaja. mint pofonegyszerű fogalmak. Ezzel azt is állítjuk. annak hátrányai nélkül. mint a többi. mint az abnormális intelligenciájú alanyokkal. mint amelyek eddig voltak A logikai szükségszerűség és az erkölcsi kötelezettség közt csak analógia van. E kategóriák ugyanis most már nem úgy jelennek meg előttünk. de nem azonosság. bizonyos értelemben műalkotások. A dolgok közt fennálló alapvető kapcsolatok n pontosan azok. annak legmagasabb kifejezési formája. akkor biztosak lehetünk benne. A társadalmi világ természeti világ. mégpedig anélkül. Épp ellenkezőleg. épp ellenkezőleg. akkor n úgy tűnik n csak konvenció által terjeszthetők ki más területekre. Egyébké nt e három fogalom közt n szerszám. szimbólumszerepet játszhatnak. ez a műviség a természetet követi. illetve az erkölcsi normákban benne rejlő tekintély.24 E fogalmak mintegy summázatát adják az emberi történelem egy jelentős részének. mint okos gondolati szerszámok. mely ugyanazt jelenti az értelmi élet számára. hogy n jóllehet burkoltabb formában n ne legyenek meg másutt is. hogy ha a kategóriáknak társadalmi eredetet tulajdonítunk. egyszersmind azonban abban a pozitivista szellemben jár el.20 De. más úton. akkor feltételezhető. s amelyekben szellemi tőkéjük legjavát halmozták fel. 21 A kérdést a könyv konklúziójában fogjuk tárgyalni. amellyel az empirikusok által elégségesnek vélt. Valóságosként tételezi értelmi életünk kettősségét. A dolgok e természetes csoportjai a nemek és a fajták. hogy kilépne a megfigyelhető világból. amelyeket a kategóriák hivatottak kifejezni n lényegüket tekintve nem különbözhetnek területenként egymástól. megint csak a nominalizmushoz és az empirizmushoz jutunk. része a természetnek. ám ez a művészet folytonosan növekvő tökéletességgel utánozza a természetet. S bár konstruáltságuknál fogva műviek lesznek.22 Attól. De ez a konklúzió is csak annyit ér. kategória. azzal megfosztjuk őket spekulatív értéküktől. akkor elfelejtjük. térről. hogy a dolgok közt is vannak hasonló. nemről. A társadalom kézzelfoghatóbbá teszi őket. Márpedig lehetetlen. leegyszerűsítő elemzések nem tudtak megbirkózni. amely szerint a társadalom nem természeti dolog. hogy a társadalmat kifejező képzetek mit sem fejeznek ki a természetből. elemezhetetlen tényeknek tekinti. okról. mégpedig természetes okokkal. nem következik -e ebből. végül. amely csak nagyobb bonyolultságával különbözik a többitől. amelynek az empirizmus igyekezett eleget tenni. mesterséges szimbólumok értékével bírhatnak. 23 Az ekképpen megújított ismeretelmélet egyesíteni kívánja a két szembenálló elmélet előnyeit. a mi felfogásunk szerint. Az első szerint a kategóriák tisztán mesterségesek. Ily módon. hogy a logikai normákhoz kapcsolódó tekintély. Az első mindössze hangsúlyosabb és nyilvánvalóbb. hanem. amelyeket évszázadok során emberek csoportjai kovácsoltak kitartó munkával. e kategóriák azonban mégis megőrzik bonyolultságukat. de nem birodalom a birodalomban. de megmagyarázza azt. Ha azonban az emberek természetes csoportokat alkotnak. hogy a társadalom ugyan specifikus valóság. akkor gyakorlatilag talán hasznos. Meghagyja az értelemnek a maga specifikus hatalmát. 22 A megismerés szociológiai elméletében benne rejlő racionalizmus tehát félúton áll az empirizmus és a klasszikus apriorizmus közt. legalábbis jelenleg. de nem élvez kizárólagosságot fölöttük. 24 Ezért indokolt a kategóriákat a szerszámokhoz hasonlítani. hiszen a köztudat sokáig nehezen tett különbséget őrült és bűnöző közt. akkor. és még általánosabban a világmindenségnek is.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet mintegy nélkülözhetetlen feltételei. ha e kategóriák eredetileg csak társadalmi állapotokat tükröznek. hogy megértésükhöz és megítélésükhöz immár más módszerekhez kell folyamodnunk. men nyi problémát vet föl ezeknek a fogalmaknak az elemzése: általában eleminek és egyszerűnek tekintik őket. személyiségről alkotott gondolataink társadalmi elemekből épülnek fel. Ha e fogalmakat eltérítjük eredeti jelentésüktől. honnan származik ez a különbség. Most mindössze jelezzük a kérdést. de ha a közösségi életnek van ritmusa. ebből aztán arra következtetnek. társadalmi eredetük alapján inkább azt kell feltételeznünk. 23 Például az időkategória alapjául a társadalmi élet ritmusa szolgál. a természethez igyekszik minél közelebb jutni. amennyiben a fizikai vagy biológiai világ elgondolására szolgálnak. mint az erkölcsi kötelezettség az akarat számára. Hasonlóképpen látni fogjuk. mivel a maga részéről a szerszám felhalmozott anyagi tőke. Az apriorizmus minden lényeges alaptételét megtartja. hogy igenis van alapjuk a dolgok természetében. amellyel ezek a kategóriák uralkodnak rajtunk. mivel a kategóriák helyenként és időnként változnak. De ha efféleképpen interpretáljuk a megismerés szociológiai elméletét. és e szükségszerűség nem is fizikai vagy metafizikai. intézmény n szoros rokonság áll fenn. jóllehet a népi képzelet sajnálatos módon túlbonyolította őket. hogy az egyén életének is van. a második szerint a kategóriák n épp ellenkezőleg n természettől adottak. hogy még mindig gyakori az a vélemény. hogy a természet többi részére csak metaforaként alkalmazhatók? Ha kizárólag társadalmi dolgok kifejezésére születtek. de ezeknek a szimbólumoknak megvan az alapjuk. nem a puszta megszokásból fakad. ami eredetileg bizonyára még nem volt meg. valójában azonban rendkívül bonyo lultak. hogy a természet éppen leglényegesebb mivoltában különbözzön itt-ott önmagától. hogy az időről. 9 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint az alaptétel. Így. E példából jól látható. de a valósággal semmiféle kapcsolatban nem álló. még nem kell arra a következtetésre jutnunk.

önmagunkon kívül kell körülnéznünk. bár eredetüket tekintve vallásiak. akkor immár nem elég saját tudatunkat faggatni. kísérletképpen. a történelmet kell vizsgálnunk. Jelen mű ehhez a tudományhoz járul hozzá. hogyan és miből jöttek létre ezek a fogalmak. . de ahányszor csak lehetőségünk nyílik rá. Ha tudni akarjuk. amelyeket nem mi magunk alkottunk meg. megpróbáljuk legalábbis néhány olyan fogalomnak a születését tetten érni. E kérdéseket nem tesszük ugyan vizsgálódásunk közvetlen tárgyává. továbbra is az emberi gondolkodás alapjait képezik. amelyek. 10 Created by XMLmind XSL-FO Converter. és egész tudományt kell megalkotnunk: egy komplex tudományt.A kutatás tárgya: Vallásszociológia és ismeretelmélet használatban. amely csak lassanként lép előre. néhány töredékes adalékkal. kollektív munkával.

I. Könyv: ELŐZETES KÉRDÉSEK Created by XMLmind XSL-FO Converter. rész . .I.

........................................ V......... IV ....................... 13 13 16 19 22 25 25 25 28 31 33 34 36 36 37 39 42 44 44 44 47 12 Created by XMLmind XSL-FO Converter.......... II.......................... 3.............................................................................................................................................................1.............................................. 1............................................................ I ............................................................ Az animizmus ......... A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA ....3................................... 1......................................................................................... 1.................................................................. II............... .................................. 1.. II ............................... 2...............3......................................................................................................... III ....................... 1......................................................................... 1........ A naturizmus ......................................................Tartalom 1..........2...................... AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) ........... 2......... IV ......................................................... 3...................1.................................... 4........................................... 4.................................................. ................................................ I........................................................ 1.................................................. II ....................................................... ................ I ............................................... III.1... 1..............................5........................................................................... 1.............. 1.................................................................................... 1............................... I ........................................................................ ............................................... 1...............................................................4.................... ............ A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS ............................................. III................................................ AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK .................2................. A kérdés történeti áttekintése: módszer a tárgyalására ............. 1..............................................................2........ 1......................................... II ........................................................... I .............................................

Most ezen előzetes műveletbe fogunk belevágni. mennyire nem igaz. akkor először is meg kell határoznunk azt. mi késztetett bennünket e módosításokra. hívőket és hitetleneket egyaránt. Az embereknek réges-rég fogalmat kellett alkotniuk arról.U. s még általánosabban a szabatos A vallási jelenség meghatározására már tettünk kísérletet egyik munkánkban. . Le suicide. hogy a vallás tanulmányozásának legjobb módszere az. majd P. amilyeneket várunk. tekintsünk át néhány olyan. Osiris.. hogy valami módon képet alkossunk magunknak arról a közegről. Az ott adott meghatározás. amit meghatározni akarunk. Így hát a lét szükségletei arra kényszerítenek bennünket. Csakhogy ezek az előfogalmak módszertelenül. (Paris. amelyben élünk. o. amely általában tekinti a vallást. e nélkül oda jutunk. különbözik attól.). hogy egyeseket kizárjunk. A vallás eszerint valamiféle spekuláció volna arról. fel tudjuk ismerni a vallási jelenségeket.] 25 13 Created by XMLmind XSL-FO Converter. s ily módon segít nekünk abban. ahol csak előfordulnak. mert nincs jogunk. vagy úgy haladunk el a vallási tények mellett. mint a legújabbakat és legkifinomultabbakat. I Van egy olyan fogalom. melyek egyébként a tények felfogásában semmiféle lényeges változást nem hoznak. ami elérhetetlen a tudomány. amelyek segítségével aztán mindenütt. skk. o. 1. 2000. közkeletű definíciót. s szigorúan félre kell tolnunk őket a most következő vizsgálódás során. és nem taglaljuk itt az e célból követendő módszert sem. akinek pedig sokat köszönhet az összehasonlító vallástudomány. hogy már most elérhetünk a vallás mély. amelyről állandóan ítélkeznünk kell. Nem bizonygatjuk tovább az előzetes definíció szükségességét. ahol csak vallás létezik. hogy vagy egy semmiféle vallásit nem tartalmazó gondolat. amelyet az Année sociologique (III. mint Frazer. amelyeken keresztül éppen ezek az előítéletek fogalmazódtak meg. az élet véletlen találkozásaiból születtek. hogy nem vesszük észre igazi természetüket. amelyet az összes többi előtt kell tárgyalni. szenvedélyeinktől. s amellyel cselekvésünk során számot kell vetnünk. milyen a megfigyelés révén megismerhető legprimitívebb és legegyszerűbb vallás. ezért nem tarthatnak számot semmiféle hitelre. mint látni fogják. jóval azelőtt.) közölt. . Budapest. valóban revelatív vonásaihoz. nézzük meg a vallásokat a maguk konkrét valóságában. hogy a számunkra szükséges definícióhoz elemeket szolgáltassanak. amilyenek. mert a vallást csak azon jellegzetességek alapján lehet meghatározni. a megismerhetetlenség. először is meg kell szabadulnunk mindenféle prekoncepciótól. Itt tehát egy olyan.) című művünket. előzetesen eldöntendő kérdésről van szó. 26 Lásd fent. hogy természetünk ezen oldalát jobban megértsük. skk. hogy a vallástudomány kialakíthatta volna a maga összehasonlító módszertanát. amit ismerünk.. és nincs is rá logikai eszközünk.és gyakorlatrendszert nevezünk vallásnak. s próbáljuk meg kibontani. E fejezet végén megmagyarázzuk. Ebbe az összehasonlításba tehát belevesszük az összes olyan. De az mindenképp szükséges és lehetséges. 21n160. ezeket csak a kutatás végén lehet meghatározni. Tegyünk félre minden olyan elképzelést. s nem keverjük össze őket valami mással. hogy olyannak lássuk a dolgokat. mielőtt belevágnánk a kérdés tárgyalásába. szokásainktól várjuk. ha lehetőleg a legcivilizáltabb népeknél megjelenő formáit vetjük vizsgálat alá. ezen óvintézkedést elmulasztván nem ismerte fel azon hiedelmek és rítusok mélységesen vallásos jellegét. annak kivétel nélkül minden vallás tanulságos.F. [Magyarul: A szociológia módszertani szabályai. a legprimitívebbeket és legegyszerűbbeket éppúgy. fejezet . amelyeket itt fogunk tanulmányozni. Budapest. skk. Másutt már láttuk.26 De hogy könnyebben tudjunk megszabadulni a megszokott elképzelésektől.1. az érthetetlenség világa.] Vö. s amelyekben a magunk részéről az emberiség vallási életének kezdő csíráját látjuk. hanem magától a valóságtól. a természetfölötti a misztérium. amely általánosan elfogadott nézet szerint valamennyi vallási dologra jellemző. másokat pedig megtartsunk. Részletesebben lásd R e gles de la méthode sociologique (43. s hogy nem metodológiai formalizmussal kívánunk pepecselni. mi sem mutatja jobban. jelenlegi vagy múltbeli vallási rendszert. Ezen a dolgok olyan rendjét kell érteni. hogy mi a vallás. amit ma javaslunk. amelyek mindenütt megtalálhatók. 1978. hogy kijelöljünk bizonyos számú könnyen érzékelhető külső jegyet. amelyek tekintélyük folytán megakadályozhatják.In: É. 1. Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA25 Ha azt keressük. 1. hogy mi a közös bennük. Aki a vallásban csak az emberi tevékenység természetes megnyilvánulását látja. De hogy olyan eredményekre jussunk. ez pedig a természetfölötti fogalma. Nézzünk hát szembe ezzel a valósággal. mert a maga módján mindegyik az embert fejezi ki. Alcan. Hogy e veszély egyáltalán nem képzelt. [Magyarul: Az öngyilkosság. Válogatott tanulmányok. Nem mintha azt gondolnánk. mint hogy még egy olyan tudós is. köt. Nem előítéleteinktől. hogy mit értünk valláson. amely meghaladja felfogóképességünket. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.

az egyben racionális is. Csak akkor lehetett azt mondani bizonyos tényekről. Úgy gondoljuk. hogy a vallási erőket gyakran spirituális entitások. hogy kortársaik nem is értették meg őket. eszerint nem lehet akkora szakadék a kettő közt. a világmindenséget pedig olyan lényekkel népesítik be. Az érdem a pozitív tudományoké. az olyan gondolkodók pedig. mint a nehézkedés vagy az elektromosság a mai fizikusok számára. ami áthágta e törvényeket. melyhez az értelem csak kétségbeesésében folyamodik. Amíg nem tudták. hogy a dolgok rendjében van valami megingathatatlan és megváltoztathatatlan. s egyetemes animizmusában semmi olyasmit nem látott. Amikor Leibniz azzal állt elő. vagyis hogy a világ jelenségeit szükségszerű kapcsolatok. ha azt látjuk. Origine et développement de la religion. hogy hangadással vagy kézmozdulattal parancsolni lehet az elemeknek. hogy a misztérium csak nagyon későn jelenik meg a vallások történelmében. racionálisnak tekintette magát. amíg minden eseményben a dolgokhoz kapcsolódó akaratok művét látták. mindazzal. De azt is hozzá kell tenni. akik élesen átérezték a dolgokban rejlő mélységes homályt. Ezért a Premiers principes. mint számunkra az agronómusaink által alkalmazott. Nem lát semmi kifejezetten misztikust az effajta módokon megidézett hatalmakban. 21. [Magyar kivonata: Collins. amikor már megvolt az az érzésünk. esőt lehet fakasztani vagy el lehet állítani azt stb. A XVII. miként az emberi testet is. amit tartalmaz. o. Amíg azonban ez az elv még nem volt meg. Budapest. Látni fogjuk egyébként még e könyv lapjain. magyarázatra váró misztériuml. akkor hajlunk rá. 38n39. o. . hogy a természeti erők fogalma nagy valószínűséggel a vallási erők fogalmából eredeztethető. számára ez a környező világ legközvetlenebb elképzelési és megértési módja. másféleképpen lehet igába fogni őket. illetve nem szilárdult meg eléggé. még az antikvitás nagy gondolkodóinak sem sikerült teljes mértékben tudatára ébredniük. törekvés a végtelen felél. hogy az úgynevezett élettelen dolgokat. század emberének például nem volt semmi olyan a dogmában. miként arról a filozófia korabeli definíciója tanúskodik: Fides quaerens intellectum. Még az sem bizonyíték irracionális voltukra. így hát a vallás lényege szerinte legy olyasfajta mindenható dologba vetett hit. amelyek nem értek még el az intellektuális kultúra egy bizonyos fokára. értelmek mozgassák.28 Annyi bizonyos. nemcsak a primitívnek nevezett népektől. ami ne lett volna teljes mértékben felfogható. amelyet tagad. 27 14 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ezek az erők nyilván másmilyenek. hasonló célzatú technikai eljárások. lMég a legellentétesebb tanokat hirdető vallások is megegyeznek abban n írja Spencer n. hogy a misztérium érzete valóban jelentős szerepet játszott bizonyos vallásokban. lévén hogy e szükségszerű kapcsolatok pusztán a dolgok logikai kapcsolódási módját fejezik ki. mint amilyeneket a mai tudósok gondolnak el s tanítanak bennünket használni. H. annak számára nem felfoghatatlanabbak. hogy minden vallás lkísérlet a felfoghatatlan felfogására . hogy ezek az akaratok vagy mások önkényesen megváltoztassák e rendet. a kifejezhetetlen kifejezésére. óhatatlanul mint a természeten. meg lehet állítani. ami meghaladja az értelmetl. a hit könnyen összhangba hozható volt a tudománnyal és a filozófiával. Alcan). amikor e fogalom háttérbe szorul és elhalványul. (Paris. F. hanem mindazon népektől is idegen. hogy hallgatólagosan elismerik: a világ. Csakhogy az egyetemes determinizmusnak ez a fogalma viszonylag újabb keletű. addig természetesnek találták.. Igaz. vö. vagy siettetni lehet a csillagok járását. hogy jelentéktelen tárgyaknak rendkívüli erényeket tulajdonítanak. hogy a dolgoknak van egy természetes rendjük. Nincs számára semmi meglepő abban.27 Hasonlóképpen Max Müller is úgy tartotta. ami zavaró lett volna az értelem számára. úgynevezett törvények kötik egymáshoz. Az ő számára a föld vagy a táplálkozását biztosító állatok termékenységét elősegítő rítusok nem irracionálisabbak.] 28 Introduction a la science des religions. nevezetesen a kereszténységben. s amelyben nincs semmi primitív. Valójában azonban ezek a meglepő magyarázatok a primitív ember számára a lehető legegyszerűbbek. Vannak olyan időszakok. Az elme nem vonakodik a priori annak feltételezésétől. másféleképpen viselkednek.: Spencer Herbert synthetikus filozófiájának kivonata. akik közt nincs és nem is lehet más kapcsolat. mert nem voltak képesek racionálisabb magyarázatot találni helyettük.. oly kevéssé voltak összhangban korukkal. s ami körülveszi. 1908. Nem valamiféle ultima ratiót lát bennük. amelyek egymással össze nem illő elemekből állnak és a mindenütt jelenlevés nehezen elképzelhető tulajdonságával rendelkeznek. ezt bizonyították fejlődésük során.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA gondolkodás számára. hogy a külvilágot szellemek hatalmas társadalmaként kell felfogni. Ennek az elvnek a fényében aztán minden. következésképp az értelmen kívül álló dolog jelent meg: mert ami ebben az értelemben természetes. hogy természetfölöttiek. ezen a posztulátumon alapulnak. mint szellemi. A mai értelemben vett természetfölötti gondolata egyébként újabb keletű: feltételez ugyanis egy ellentétes gondolatot is. addig a legcsodásabb eseményekben sem volt semmi olyasmi. mint amekkora a racionális és az irracionális közt tátong. hogy e szerep jelentősége sajátos módon ingadozott a kereszténység történelme során. francia ford. Grill Károly Könyvkiadóvállalata. hogy ezekben a világképekben misztikus jelleget lássunk. hogy az emberek csak azért nem tudtak lemondani a mi modern elménk számára zavarba ejtő képzetekről. jóllehet a mai tudomány nemigen éri be ezzel a hipotézissel. 29 Ugyanez a szellem volt meg a skolasztika korszakában. o.29 Annyi bizonyos. 17. mint Pascal. ami zavaró lett volna az értelem számára. tudatos akaratok formájában gondolják el. de aki hisz bennük.

hogy bármelyiküket más okokhoz és erőkhöz soroljuk. mert a társadalmak élete homályosnak vagy rejtélyesnek tűnik számukra. mert még nem érezték át tényleges homályukat. mint a bizonyos mértékű egyöntetűség. amelyekben lehete tt gyönyörködni (GÖRÖG SZÓ. a véletleneket magyarázzák velük. ritka. miután periodikus rendszerességgel eltűnt stb. amikor pedig várható. Ha azt konstatáljuk. hogy a Hold csak később jelenik meg. a társadalomtudományokban csak egy évszázada játszik szerepet. . mint valamiféle. hogy e váratlan eseményeket mint lehetetlent fogjuk fel. a misztikus világra nyíló alagutat. hogy a rendetlenséget. mert a társadalmi tények a világ legegyszerűbb dolgainak tűnnek a számukra. mint amelyek a másikat vezérlik. amivel a vallásokat jellemezhetnénk. hogy a társadalmak is szükségszerű törvényeknek vannak alávetve. Az új éppúgy a természet része. miracula). A szükségszerű rend fogalmát azonban a pozitív tudományok építették föl lépésről lépésre. hogy a Nap hirtelen eltűnik. hogy a jelenségek általában meghatározott rend szerint követik egymást. hogy a természetfölötti gondolatához jussunk. Az esetek többségében az istenek nem a szörnyűségek. mi bírta volna rá az embereket. Ahhoz tehát. feleli erre Jevons. ahova az értelem már nem képes behatolni. amelyeken lehetett meglepődni. de semmiképp sem tekintették úgy őket. skk. anélkül is észreveszi. az is szükséges hozzá. Csakhogy először is a természetfölötti koránt sem vezethető vissza az előre nem láthatóra. Ennek következtében az emberek még mindig igazi csodákban hisznek. a növényzet évenkénti megújulását. A vallási fogalma tehát távolról sem esik egybe a különleges és az előreláthatatlan fogalmával. Bár a determinizmus elve ma már szilárdan beépült a fizikába és a természettudományokba. mindjárt a történelem kezdetén. a semmiből teremthet új intézményeket. azaz tulajdonképpen természetfölötti okokkal magyarázzák őket. hogy ez a rend gyakran felborul. állandó rendben ismétlődnek. hogy várakozásunkban gyakran csalódnunk kell. Mert a vallásos világképek mindenekelőtt nem azt akarják kifejezni és megmagyarázni. hogy e rend mindig csak hozzávetőleges. hogy e homály fokozatos eloszlatásához a természettudományok fáradságos eljárásaihoz kell folyamodniuk. hogy a törvényhozó csak úgy.31 De nem látjuk be. vagy borzasztó színjátékok. Előfordul. vagyis ne tudjuk összeegyeztetni azzal a renddel. Mivel ezek az események kívül esnek a dolgok szokásos rendjén. A társadalmi tényeket illetően még ma is a primitívek mentalitásával rendelkezünk. és még ma is sokan kétségbe vonják. mert még nem tűnt el teljesen a körünkből. m. Ráadásul teljesen önkényes az a hipotézis. anomáliák magyarázatára szolgálnak. pontosan úgy. A tudomány. mert nem ismerték fel. mindenfajta kivételek vannak benne. azért ragaszkodnak körömszakadtáig a tapasztalat által számtalanszor megcáfolt illúziókhoz. Csak kevés szellemet itatott át az a gondolat. s eszerint így történt. furcsaságok. 15. különleges. hogy a tényeknek meghatározott egymásutánjai vannak. hogy a vallási gondolkodásnak már ekkor rendelkezésére állt önnön tárgya. ami a dolgokban kivételes és abnormális. De bármit is képzeltek az emberek a tapasztalt újdonságokról és esetlegességekről. másfelől azt is megfigyeli. hogy az eső nem esik. vagy hogy lényeket egymásba változtathat át.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA csodás isteni közbeavatkozások az antikvitás embere számára nem voltak a szó mai értelmében vett csodák. semhogy különlegesnek érzékelnénk őket. hogy a dolgok bonyolultak és nehezen érthetők. nem elég váratlan eseményekbe ütköznünk. 23. Ilyenformán született volna meg a természetfölötti gondolata. Ugyanez a szellemi beállítottság rejlik számos olyan vallási hiedelem mélyén. a fajok állandóságát stb. hanem éppenséggel azt. hogy a vallási erőknek ez a koncepciója nem primitív. azért elégednek meg ily könnyen e magyarázatokkal. igazolják. Szerinte először azért képzelték el őket. és nem a vallás tanította meg arra az embereket. n Jevons erre azt feleli. Na de az emberi szellemnek. Ez a mentalitás már csak azért is könnyen érthető. amely leegyszerűsítő szemléletével lep meg bennünket. ami állandó és szabályszerű bennük. esetről esetre nem azonos önmagával. mirabilia. amely szerint a szent lényeket eleinte a negatív. A bizonyos mértékű esetlegesség éppúgy tapasztalati adat. hogy valamely társadalmi rendszert egy másikba alakíthat. Ha azonban a szociológia terén annyi kortársunk ragadt le ennél az elavult felfogásnál. következésképp az ezzel ellentétes fogalom nem létezhetett már előttük. s ezért természeti világot alkotnak. a csillagok járását. akkor azt is megfigyeljük. 15 Created by XMLmind XSL-FO Converter. akkor hozzászokunk. hogy idővel ily nyilvánvalóan ellentétes funkciókkal lássák el őket. o. az évszakok váltakozását. az nem azért van. mint az ellentéte. puszta akaratánál fogva. JEVONS: i. ezért semmi okunk sincs rá. e képzetekben nincs semmi olyan. ahogy oly sok vallás hívői szerint az isteni akarat a semmiből hozta létre a világot. s e csalódások sokkal gyakoribbak annál. amely szerintünk n joggal vagy tévesen n a dolgok természetes rendjéből szükségszerűen következik. hanem sokkal inkább a világ szokásos folyását. s csak aztán használták fel őket a természet egyformaságainak igazolására. Azt állítják például.30 nincs szüksége kimondottan tudományos kultúrára. Ha csak egy kis tapasztalatunk is van. ártó szerepre 30 31 Introduction to the History of Religion. kivételes. Hanem szép.

m. vagy legalábbis csak másodlagos. Eszerint lenne egy igen egyszerű kritérium. fej. II. a tan teljes birtoklása. 389. honnan van e létező világ. A velük lehetséges kapcsolat kizárólag az általunk nekik tulajdonított természet függvénye. lA vallás az emberi élet azon érzéstől való meghatározottsága n mondja A. kiad. (francia ford. ezeket nevezik a hívők a négy nemes igazságnak. 37 BURNOUF: Introduction a l’histoire du bouddhisme indien. 2. A halottak lelkei. Réville n. 110. S mivel a vallásnak eszerint az volna a rendeltetése. hogy a vallást néhány későbbi fejleményével azonosítja [. nem beszélhetnénk vallásról ott. ahol nincs ima. hogy a buddhizmus még az örökkévaló természet létezését sem fogadja el..F. Nem jellemezhetjük tehát vele a vallási jelenségeket.U. o. a tana teljességgel ateista. A buddhistát nem érdekli. Nem adatott meg előre az embernek. Legelsősorban is vannak nagy vallások. halvány szerepet játszik bennük. amellyel gyakran próbálták meghatározni a vallást: az istenség gondolata. o. o. amelyről elismeri. mint a tulajdonképpeni istenségeknek. ez a minősítés éppúgy megfelel a halottak lelkeinek. mert akkor kizárnánk a definícióból a definiálandó tények többségét. Az idézet utolsó szava azt jelenti. 34. Nos. lNem ismer el olyan istent. 110. I. A buddhizmus n írja Burnouf n la brahmanizmussal szemben isten nélküli morál és Természet nélküli ateizmusl.. o. Látni fogjuk ugyanis. milyen sajátos vallásfelfogás tükröződik ebben a definícióban. az ember kovácsolta magának. mindig rítusok. meg kell próbálni meggyőzni. mint az átlagemberek. amelytől az ember függene n írja Barth n. amelynek alapján meg lehet különböztetni. a második szerint a fájdalom oka a vágy. aki minden. s végül a bölcsesség. a meditáció.. s amelyben szenved. az ellentettjével egyidejűleg. De ennek a túl szűk definíciónak az a hibája. m. számos tényre nem alkalmazható. hogy ha az listenségl szót pontos és szűk értelemben használjuk.). áldozat. hogy már az általunk ismert legegyszerűbb vallásokban is elsősorban az a feladatuk. ténynek41 tekinti. csakis úgy hathatunk rájuk. saját kezével.] akkor elég sok törzset kizárnánk a vallásos világból. hogy szabaduljon belőle. ha az listenl szót a tágabb lszellemlényl kifejezéssel helyettesítjük. E három állomás után elérkezünk utunk végére. o. hogy pozitív módon tartsák fönn az élet normális folyását. hogy uralkodik a világon és őrajta is. az első lényeges pont az. 35 Már a Golden Bough első kiadásában. 32 33 34 16 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 258. elég. I. s még Preuss is.l33 Kétségtelen tény.. 51. hogy a definíció őket is felölelje. Van egy másik gondolat is. könyv. meghatni őket: szóval (könyörgéssel. 30n32. 39 BARTH: The Religions of India. skk. o. s minden erejével azon van. nem individualizált vallási erőt mágikusnak nevez. mely szerint az emberi szellemet kapcsolat fűz egy misztikus szellemhez. ahogy általában tudatos lényekre hat az ember.35 s vele együtt több etnográfus.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA korlátozták. a szellemeknek. 318.. Ehhez a kritériumhoz folyamodik módszeresen Frazer. amelyben él. vagy adományokkal és áldozatokkal. I. Prolégomenes a l’histoire des religions. a szabaduláshoz. a nirvánában való üdvözüléshez. kötet. amelyekből az istenek és szellemek gondolata hiányzik. Ezt tette Tylor: lAmikor az alsóbbrendű fajok vallásait szisztematikusan akarjuk tanulmányozni. és mi nem. sőt gyakran szabályos kultusz tárgyai. 464. amelyekkel a legkülönfélébb népek vallási képzelete oly gyakran tölti be a természetet. 2. KERN: Histoire du bouddhisme dans l’Inde. Ilyen a buddhizmus. S ezért van csak kevés vallásban valamennyire is jelen. n Figyeljük meg. és amellyel szereti egyesülve érezni önmagát. Paris.. 36 Nevezetesen Spencer és Gillen. E szellemlények tudatos lények. a démonoknak. ezen elvek egyikében sincs szó istenségről.36 De bármilyen nyilvánvalónak is tetszik ez a definíció vallásos nevelésünkből fakadó gondolkodási szokásainknál fogva. hogy e speciális lényekkel való kapcsolatunkat szabályozza . akkor a definíció számos n nyilvánvalóan vallási n tényt kirekeszt magából. de mégsem istenek a szó tulajdonképpeni értelmében. Alcan. engesztelő rítusok stb. amelyeken át eljutunk a fájdalom megszüntetéséhez: úgymint az egyenesség. Vö. 32 Így hát a misztérium gondolata nem eredendő.l34 Szellemlényeken tudatos alanyokat kell érteni. a különféle rangú szellemek. Másfelől Lásd alább: III.40 Az első értelmében a fájdalom megléte a dolgok örökös folyásához kötődik. majd P. o.l39 A buddhizmus lényegét négy tétel foglalja össze. La civilisation primitive. o. imádsággal). jóllehet ezek is a vallás területéhez tartoznak. 38 OLDENBERG: Le Bouddha. hogy definiáljuk és kifejtsük. 214. mi vallási. 37 Oldenberg pedig a maga részéről listen nélküli vallásnakl38 nevezi. a harmadik értelmében a fájdalom megszüntetésének egyetlen módszere a vágy kioltása. . BARTH: i. Ha valamely felsőbb istenségben való hitet értenénk rajta [. a negyedik megnevezi azt a három állomást. akik felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek.] Érdemesebb inkább a szellemlényekben való hitet tenni meg a vallás minimum-definíciójának. mit értünk valláson. vagyis pszichológiai módszerekkel. o. 40 OLDENBERG: i. 41 Uo. II. 491. Ahhoz.

hanem kizárólag az. o. 46 Az Indiában általánosan uralkodó hiedelem szerint a nagy szentség szükségszerűen természetfölötti képességekkel jár n ez az e gyetlen támasz. 117.l 44 BURNOUF: i. mivel lényegében virágok adományozására és néhány relikvia vagy megszentelt kép imádására korlátozódik. s nincs további befolyása az emberi események menetére. hogy lmindenestül tagadja az Indrának. és kifejezetten tagadják.) 52 lA buddhista tan. de miután e kinyilatkoztatás megtörtént. Másfelől a legtekintélyesebb tudósok szerint ez a fajta teizmus és az általában vele járó komplex mitológia a buddhizmusnak csak elváltozott. mint e közös élet állandóságának kifejezése n nos. éppúgy érvényes az összes mitológiai Buddhára is. m.50 legalábbis sajátos istenként. 50 Ezt magyarázza Kern a következő módon: lBizonyos tekintetben ember. nem folyamodik felsőbb lényekhez és nem kéri támogatásukat. a dzsainizmusra is érvényesek. nem hallaná őket. de úgy tekinti. 103. hogy nem tartozik nekik semmivel. vannak-e istenek.48 és n teszi hozzá ugyanő n lemberi mivolta annyira kétségbevonhatatlan tény mindenki számára. feltéve. feloldódott a nirvánában.l Az északi buddhistákhoz hasonlóan a Uo. m. o. sem az. de eredetileg nem volt az. pedig azoknak semmibe se kerülnek a csodák. 53 Lásd ugyanebben az értelemben Max MüLLER: Natural Religion. m. hogy ez a elképzelés teljesen kívül áll azon. lMély meggyőződésem n írja Burnouf is n. 42 43 17 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint az emlékezet ápolása. az üdvözüléshez pedig kizárólag az szükséges. 47 BURNOUF: i. hogy halála után istent faragjanak belőle. a szent. ha a kinyilatkozó személy emléke eltűnne az emlékezetből. hogy kitalálja őket. 48 Uo. hogy a Közösség isteni főnöke nem különül el híveitől. bár e kultusz igen egyszerű. hogy a nagy szentek kivételes erényekkel rendelkeznek. A két tan egyébként érezhetően egyformán fogja fel a világot és az életet.).l45 Különleges. 119. és szabad-e teljes mértékben istenként kezelnünk. Egyébként.46 mindamellett a szent nem isten. 49 Uo. o. 289. végül is egyfajta istennek tekintették. m. akivel az embernek számolnia kell. tele olyan istenekkel. illetve a kevésbé előrehaladott északi buddhisták is úgy beszélnek tanaik megalapozójáról. eszükbe se jutott. hanem önmagába fordul és meditál. bizonyos tekintetben nem ember. 108. hogy a déli buddhisták. Agninak vagy Varunának43 nevezett lények létét. 45 KERN: i.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA üdvözülése során csakis magára számíthat. bizonyos tekintetben sem ez.l (OLDENBERG: i. o. hogy az üdvözüléshez vezető út mely fokáig jutottak el 44 Igaz. Nem tételeznek fel teremtőt. m. amiként a pap vagy a varázsló sem az. amelyeket megneveztem. ha Buddha fogalma teljese n idegen maradna tőle.52 Egészen más a helyzet a kereszténységben. az egyszerű halandóét meghaladó képességeket tulajdonítanak ugyan Buddhának. o. lA buddhistákhoz hasonlóan n írja Barth n a dzsainisták is ateisták. mintha ember volna. 290.49 Így hát elgondolkodhatunk rajta. A négy szent igazság gyakorlása akkor is lehetséges lenne. pusztán az úgynevezett északi buddhizmus sajátja. vajon sikerült-e valaha is teljes mértékben megszabadulnia emberi jellegétől. akkor is létezhetne jelenleg ismert formájában. minden lényeges vonásával együtt. akinek szerepe egyáltalán nem hasonlít a többiére. o. amely elképzelhetetlen Krisztus mindig jelen lévő gondolata és folyamatosan gyakorolt kultusza nélkül. sőt ténylegesen ott van közöttük urukként és királyukként. kultusza lett. amit Çâkya [ = Buddha ] a szellemekben találhatott (BURNOUF: i. 120. Buddhát. lA manapság ismert adatok alapján állítható n írja Kern n. lsemmiféle istennek sem kell köszönetet mondania. Az ő mesterük a Nirvánában van. 47 Az a felfogás. tehát az egész semmi más. ez a képzet teljesen idegen a buddhistáktól. kívül esik még az egyszerű Szútrák alapját képező gondolatok körén is. Buddha elvégezte a művét. mert a hívek közössége a még mindig élő és nap mint nap feláldozott Krisztuson keresztül érintkezik a szellemi élet legfelsőbb forrásával. hogy ha Çâkya [ = Buddha ] nem talált volna maga körül egy panteont. s valamiféle hatalommal bírnának is. elferdült formája. o.) n S amit a történelmi Buddháról mondtunk. mert hatalmuk csak a földi világ javaira terjed ki.l (OLDENBERG: Le bouddhisme.42 Nem imádkozik a szó szokásos értelmében. dacára a nekik tulajdonított emberfeletti képességeknek. BARTH: i. o. akkor semmi szüksége nem lett volna arra.l (I. Ez nem azt jelenti. 107. A Dzsina tökéletes lett. o. hogy létezne egy tökéletes. Mert az isten mindenekelőtt olyan élőlén y. s akire számíthat. hogy a dolgokra gyakorolt hatásuk milyen nagy területet ölel föl. még ha lennének is. skk. örökkévaló lény. mert a lények méltóságát nem az adja meg. hogy nem érdekli. annyi bizonyos. amiként a harcban sem hívja segítségül egyiket seml. m. Ettől fogva megszűnt a vallási élet szükséges tényezőjének lenni. miszerint Buddha nem a szentség legmagasabb fokára eljutott ember n írja Burnouf n. . legalábbis a buddhista egyház bizonyos felekezeteiben.51 De bárki bármit is tart Buddha isteni mivoltáról. Megvannak a templomai. o. Tehát abban az értelemben ateista. 314. s egyébként a legkülönfélébb vallások százaiban is nagyon régi hiedelem. hogy a legendáriumoknak. Buddha viszont meghalt. 368. Buddhát szerintük kezdetben csak laz emberek legbölcsebbjénekl tekintették. hiába szólongatnák hívei. számukra a világ örök.. hogy a kultusz nem más. hogy az ember ismerje a jó tant és alkalmazza a gyakorlatban. 190. és nincs semmi köze hozzájukl. a megszabadult magasabb rendűnek tekinti magát náluk. m. olyannyira. 302. Nyilván nem válhatott volna ismeretté a tan. 53 Az előzőek India egy másik nagy vallására. 332. de Indiában. ami igazán lényeges a buddhizmusban. ha Buddha nem nyilatkoztatja ki.). hogy a kifejezés pontos. A buddhizmus lényege ugyanis mindenekelőtt az üdvözülés. amelyek számára értéktelenek. Csakhogy először is Buddha effajta istenítése. o. o. 51 lAz az elképzelés.

10.6. ettől azonban még éppúgy vallásiak. Nem imádságok. Az istenség fogalma lassanként visszaszorult. mivel ezen kívül semmi sem létezik. akit India népei megtanultak imádni. ha magára koncentrál és meditál. hogy ennek tulajdonítják még az emberek. VI. I. hogy a I. ellenkezőleg. első?egyes? princípiumfélébe. 60 magától mindenható. amelyekben az invokáció. Sőt: lAz áldozat olyannyira par excellence hatóok. ez a megfogalmazás azonban n teszi hozzá ugyanő n lellentétben áll a legautentikusabb szerzők legegyértelműbb kijelentéseivell. Maguktól hatnak.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA dzsainisták is. hogy a mai emberre éppúgy alkalmazható. amely teljesen független bármiféle isten vagy szellemi lény gondolatától. s csak egyetlen személy maradt. bármiféle isteni befolyás nélkül. az engesztelés. ezt az eredményt a rituális cselekedet hozza meg automatikusan. o.55 Idővel az a sok istenség. legalábbis némelyek közülük. Például áldozat törte be annak a pincének az ajtaját. 62 Bizonyos önsanyargatások ugyanilyen hatékonyak. hogy csírájában megvolt már a brahmanizmusban is. 54 55 18 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Igaz. amely minden létező lényege. a régi istenfigurák elhalványulóban vannak és eltűnnek. 59 MTörv 22. mintegy összeolvadt egy személytelen. a tudóstól kitaníttatván cselekedett. a dekkáni feliratok egy része Dzsinapatit. olyan nagy vallások. legalábbis bizonyos formáiban. o. ugyancsak általános. hogy megtalálja és egyesüljön vele. la világegyetem kimondottan materialista és ateista magyarázatához jutott ell.11. amelyek aktív vagy passzív részvételt követelnek meg a hívektől.58 megtiltja a szamár és a ló együtt való befogását. sőt az istenek eredetét is. Az úgynevezett sátoros ünnepen a zsidó azért lengette bizonyos ritmusban a fűzfaágakat.) 63 Uo. o.l 63 Úgyhogy Bergaigne munkájának egész első részében másról sincs szó. mégpedig az istenek ellenére. s egyetlen istennek sem kell közbeékelődnie a rítust végrehajtó ember és az elérendő cél közé. hogy folyjanak a zúgók. s ily módon ezek nem is érdekelhetik. 57 hasonló elkülönülést ír elő a szülés alatt. amelyek alapján egyesek a kimondottan vallási megnyilvánulásokat vélik felismerni. amely a sajátjuk. 133. 58 Lev 12. hogy a mennyei vizek a földre folytak. hogy a szelet fújásra. egy felsőbbrendű Dzsina-félét említ ősteremtőként. Van először is egy sereg tiltás. hogy minden hónapban egy meghatározott időszakban elkülönülve éljen. Minden kultuszban vannak olyan gyakorlatok. 61 La religion védique. hogy isten nélküli vallást teremtsen. az áldozat és a tulajdonképpeni imádság egyáltalán nem játszik fontos szerepet. 56 Le Bouddha.54 Ha egyébként az isteni iránti közöny ennyire fejlett a buddhizmusban és a dzsainizmusban. A brahmanikus spekuláció ugyanis. lAmikor a buddhizmus belevág abba a nagy vállalkozásba n írja Oldenberg n. de ezek is épp ilyen természetűek. miféle szerepet játszik ezekben a tiltásokban a Jehovába vetett hit. o. m. o. Ahhoz. és úgy hitték. számtalan vallásban. pontosabban egy vele. elvont. amelyben ez a hiedelem oly általános jelleggel jut kifejezésre. amelyek maguktól hatnak. De még a nagy deista vallásokon belül is számos olyan rítust találunk. mert Jehova nincs jelen az ekképpen tiltott kapcsolatokban. Effajta világkép joggal tűnhet különös nek. 59 anélkül hogy belátható lenne. akkor a brahmanikus spekuláció már előkészítette a terepet e kísérletre. amely összességében a szellemi lény és az istenség fokozatos háttérbe szorulásából állt. ama vallási fejlődés jelentékeny szakasza. De megmagyarázható úgy. Ezt az immár semmiféle személyes istenséget nem tartalmazó felsőbbrendű valóságot az ember magában hordozza. egy olyan belső erő által. 61 Hasonlóképpen a megfelelő himnuszok okozták. . 146. in: Encyclopédie des sciences religieuses. s így hozta meg a reggeli fényfakadást. E tény nem a védikus vallás sajátja. közvetlenül. lennel kevert kenderből készült ruha hordását. 60 La religion védique. És íme. Ráadásul vannak még olyanok is. hatékonyságuk nem függ semmiféle isteni hatalomtól. aki aktívan részt vehet a szabadulás nagy művében: az ember maga. 548. 139. mint olyan áldozatokról. 62 Mi sem tanúskodik jobban az embernek a mennyei vizekre gyakorolt mágikus hatásáról. a Brahma ott trónol magasan a földi világ fölött a maga örökös nyugalmában. 51. s íme az ő kitaníttatásának eredménye: elérte. és olyan világot képzeljen el. nem is egy olyan lénynek tett felajánlások. 57 1Sám 21. nem önmagán kívül kel l keresnie valamiféle külső támaszt. akinek jóakaratától függ a várt eredmény. o. ezek következésképpen nem is tekinthetők olyan megkülönböztető jegyeknek. visszatértek egyfajta deizmushoz. És e tiltások nemcsak a héberekre jellemzők.l (137. hogy ezek a rítusok tisztán negatívak. lAz áldozat n írja Bergaigne n közvetlen befolyást gyakorol az égi jelenségekrel. amelyből mindkettő származik. o. A Biblia például azt rendeli a nőnek.l56 Íme. mint az áldozat mindenhatóságába vetett gondolat egyik utolsó folyománya. különböző formákban ott találjuk őket. amelybe a hajnalok voltak bezárva. amelyekben az istenségek semmiféle szerepet nem játszanak. 122. mint a X. automatikusan a létjogosultságukat jelentő hatással járnak. annak az az oka. Pontosan ugyanez a helyzet a védikus vallási áldozatnál. az esőt esésre ösztökélje. amelyben az ember maga gondoskodik önnön üdvözüléséről. Ugyanez mondható el az élelmiszerekkel kapcsolatos tiltások nagy részéről is. hasonló jelleggel. elég. 7 vers. 32. BARTH. mint valóságos vagy mitológiai őseire is: lA tud atlan megkérdezte a tudóst.

hogy magát a rítust jellemezni tudjuk. amelyeket nem mindenki végezhet el. vallási jelentőségük mégis oly nagy. egy forrás. hogy az embert valamely istenséggel egyesítsék. mondások. akiket isteneknek vagy szellemeknek neveznek. sőt olyan rítusok is. A vallási jelenségek teljesen természetes módon két alapkategóriára oszlanak: hiedelmekre és rítusokra. 19 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely ne lenne valamilyen mértékben az. ami szent. Az előbbiek. 65 64 65 További példákat találunk Hubert-nél. két egymással szemben álló fajtára csoportosítja. és azért nem korlátozódott pusztán a kegyeik elnyerésére. Nem az összes vallási erény származik isteni személyekből. mivel vannak olyan vallási jelenségek . amelyek spontán. a hiedelmek. egy ház. egymással illetve a profán dolgokkal való kapcsolatukat fejezik ki. A védikus áldozat azért volt annyira hatékony. A szent dolgok körét tehát nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni. vannak gesztusok. melyek véleményállapotok. VI. egy fa. amelyeket csak a megszentelt személyek ejthetnek ki. mintha az valamiféle láthatatlan entitásfélét alkotna. mítoszok. a mítoszok. a másikban minden. akik ezen igazságokat gyakorolják. A tények e két osztálya közt legalább akkora a távolság. akkor nem foglalhatna magába mindent. azért hozhatott létre a mitológia szerint isteneket is. amely még a közelmúltban is fennmaradt. kiterjedése vallásonként végtelenül változó. 1509. hogy magukban hordozzák hatékonyságuk forrását n elvesztenék e hatékonyságot. s ezért nem határozható meg kizárólag ez utóbbiak gondolatával. nyári napforduló. Így hát vannak isten nélküli rítusok. mozgások. nevezetesen a négy szent igazságot és az abból eredő gyakorlatot. a gnómák. miért tulajdonít csaknem minden kultusz elsőrendű fontosságot a szertartások anyagi részének. Valamely erkölcsi törvény ugyanis a rítushoz hasonlóan előírhat számunkra cselekvési módokat. nevezetesen az erkölcsi szokásoktól. in: Dictonnaire des Antiquités. egy szikla. Márpedig e tárgy speciális természetét a hiedelem fejezi ki. egy kő.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA kívánt jelenség automatikusan következik a rítusból. az egyikben van minden. Márpedig valami egészet csak a részeihez való viszonyával lehet meghatározni. formulák. ami profán n ez a vallásos gondolkodás megkülönböztető jele. képzetekből állnak. abból fakad. karnevál. és e két osztályt általában világos megnevezéssel illeti. De szent dolgokon nem csupán azokat a személyeket kell értenünk. Ez a módszer annál is inkább adja magát. mert maga is a legszentebb lények erejéhez hasonlatos erővel bírt. Tehát a rítus tárgyát kellene jellemeznünk. helyi démonokban való hiedelmek stb. holott részekből formált egész. a végrehajtandó mozgások n lévén. keresztény színezetet adva nekik. s vannak olyan kulturális kapcsolatok. Vannak szavak. sőt nincs olyan rítus. 3. ha előbb a minden vallásban meglévő elemeket próbáljuk meg jellemezni. Először is figyeljük meg. o. továbbélő csökevényeiről van szó. Mindazonáltal sok olyan is van. illetve mind a mai napig viszonylag önálló életet él: májusfa -ünnep. különböző szellemekben. Nem szólva a bölcsekről és a szentekről. egyszóval bármilyen dolog lehet szent. történelmüket. A rítusnak is lehet szakrális jellege. Ez a vallási formalizmus. de ezek másfajta tárgyakra irányulnak. a legendák olyan képzetek vagy képzetrendszerek. A vallás tehát túllép az istenek vagy a szellemek körén. . amelyekből az istenek származnak. amit a profán és a szent (szakrális) szó elég jól ad vissza. s csak azután az egyesülésükből létrejövő rendszert. Valamennyi ismert n egyszerű avagy komplex n vallási hiedelem közös jegye az. III E definíciókat kiküszöbölvén nézzünk most már szembe magunk is a kérdéssel. Úgy járnak el. ugyanis isten hiányában is feltételez szent dolgokat. hogy mindezekben a megfogalmazásokban a maga egészében próbálják meg közvetlenül kifejezni a vallást. egy fadarab. hogy az elmondandó formulák. feltéve hogy megfelelő módon hajtják végre. az utóbbiak meghatározott cselekvési módok. A rítusokat csakis tárgyuk speciális természete alapján határozhatjuk és különböztethetjük meg a többi emberi szokástól. Így lehetséges. de vannak olyanok is. amelyeknek nem az a céljuk. amely e képzeteket két osztályba. rítusok.64 Egyébként ez magyarázza. A világ két területre oszlik. Nálunk Európában a kereszténység próbálta meg ezeket felszívni és magába olvasztani. Vallási jellegük ugyan eltűnőben van. ha nem felelnének meg pontosan a siker által felszentelt típusnak. Ezekkel foglalkozik a folklór. Módszeresebben járunk tehát el. ami vallási. amelyek egyetlen meghatározott valláshoz sem kapcsolhatók. hogy a valóságos vagy ideális dolgokról alkotott képzetek olyan felosztását tételezi fel. helyi hatásokra születnek. Általában letűnt vallások töredékeiről. mint a gondolat és a tett közt. s ennélfogva szintén a szakrális világba tartoznak. Vagyis a rítust csak a hiedelem definiálása után határozhatjuk meg. a nekik tulajdonított erényeket és képességeket. hogy Mannhardt és iskolája éppen ezeknek köszönhetően tudta megújítani a vallástudományt. szertartások többé -kevésbé komplex rendszere. amely minden valószínűség szerint a jogi formalizmus előképe. a lmágial szócikkben. szervezetlen. amelyek a szent dolgok természetét. Ha egy definíció nem vetne számot velük. hogy a buddhizmus is vallás.

az adományok. amelyeket számos népnél megfigyelhetünk. tudniillik az erkölcsnek két ellentétes fajtája. az életnek két különböző aspektusa. köveket dob abba a szent forrásba vagy tóba. 1901. hanem szó szerint így gondolják. A megfelelő szertartások ezt a halált és ezt az újjászületést hivatottak megvalósítani.). különösen a keresztény vallások szemében: ezért aztán úgy tekintették. Ha egy dolog egy másiknak van alávetve. e képzet nyilván nem nélkülöz némi igazságot. akivé válik. attól még nem lesz az a másik dolog szent az előbbihez képest. az áldozat-bemutató azáltal. Az egyikben elégségesnek tűnt. a fösvény az aranyától. hogy vallásosan tisztel lényeket vagy dolgokat. s nincsen benne önmagánál fogva valami szent. Ezzel nem azt mondjuk.69 a szembenállás ténye maga egyetemes. amelyekkel szemben az ember viszonylag könnyedén bánik. 129. Az isteneknek is szükségük van az emberre. Még lesz alkalmunk megmutatni. nem egyszerűen csak fokozatilag különböznek a másikban is megtalálható erőktől. hogy e módszerrel kényszerítheti. másutt az egyik csoportot ideális és transzcendens miliőbe száműzik. mint az irracionális a racionálissal. hogy nem alkalmazható a szent dolgokra. E különneműség azért elegendő a dolgok ezen osztályozásának jellemzéséhez és az összes többitől való megkülönböztetéséhez. hogy a szót metaforikus értelemben használjuk. hogy általában hol helyezkednek el a lények hierarchiájában. és addig bántalmazza. hogy a dolgok szentségének különböző fokozatai vannak. ha mármost azt mondjuk egy emberről. és a között a vallási lény között. Az emberi gondolkodás történetében nincs még egy példa a dolgok ennyire mélyen különböző. s ily módon kimagasló értéket tulajdonít nekik és elismeri nálánál feljebbvaló voltukat. A jó és a rossz hagyományos szembeállítása ehhez képest semmi. Ugyanis valóság os metamorfózisra van szükség hozzá. mégsem kelt különös tiszteletet.66 Másfelől nem szabad szem elől veszteni. ha a dolgok e két fajtáját a fizikai világ két elkülöníthető régiójába helyezik. a materiális világ fölött pedig teljes mértékben a másik csoport rendelkezik. 70 Lásd FRAZER: lOn some Ceremonies of the Central Australian Tribesl. akkor éppen ennek módja teszi nyilvánvalóvá a világ lényegi dualitását. mint méltóság és hatalom tekintetében a profán dolgok. amiképpen az egészség meg a betegség is csak egyazonfajta tényeknek. hanem totius substantiae átalakulásaként fogják fel. mert a jó és a rossz egyazon nemnek. Csakhogy nem igazán ez jellemző a szakrálisra. Année sociol. Ha azonban a tisztán hierarchiai alapon való különbségtétel túl általános és túl pontatlan kritériu m. amelyben nincsen semmi közös. az alávetett osztályok az uralkodó osztálytól. amelyek az egyikben hatnak. akkor a szentet a profánhoz viszonyítva már csakis különneműségük alapján határozhatjuk meg. Márpedig ezt az állapotváltozást nem a már meglévő csírák továbbfejlesztéseként. hogy egyes lények soha ne léphetnének át egyik világból a másikba: ha azonban ilyen átlépés történik. 101. in: Australasian Association for the Advancement of Science. hogy az isteneknek a hívektől valló effajta függése még a legidealistább vallásokban is megmarad. mert igen sajátos: abszolút.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA Eddig azonban csak annyit tettünk. hogy példaképpen felsoroltunk bizonyos számú szent dolgot: most már arra kell rámutatnunk. I.67 Ha esőt akar. más természetűek. a katonák a parancsnokuktól. hogy kijöjjön és megmutassa magát. profán jelleget öltött. az alattvalók a királytól. kiad. Indiában az áldozati aktusban való puszta részvételnek is ugyanez a hatása. mint ezen ellentét egyik megjelenési formája. amely szerint a profán úgy áll szemben a szenttel. o. úgy hiszi. s azon nyomban egy másik lép az előző helyébe. amit kíván tőlük. aki volt. ahol elképzelése szerint az esőisten lakik. nincs is átmenet? Ezzel nem azt mondjuk. hogy e kapcsolatok nem ölthetnek vallási jelleget. hogy az ember az istenektől függ.). már amikor az ember csak ember.68 Ha egyébként igaz. hogy a fiatalember meghal. a felfogható a mis ztikussal. Csábító lenne először is annak alapján definiálni a szent dolgokat. ezzel szemben a szentet és a profánt mindig és mindenhol két különálló nemként fogta fel az emberi szellem. más személlyé változik (lásd HUBERT n MAUSS: lEssai sur le sacrificel. 2. akkor minden esetben nyilvánvaló. A beavatás egy olyan.. az a bizonyos személy. áldozatok nélkül elpusztulnának. hogy a között a profán lény között. 81. mely általános jellemvonásaikkal különböztethetők meg a profán dolgoktól. 68 E szokásokra Frazernél találunk példákat (Golden Bough. nem más. hosszú szertartássor. amelynek célja a fiatalemberek vallási életbe való bevezetése: első ízben lépnek ki a kisgyermekkort jelentő tisztán profán világból s lépnek be a szent dolgok körébe. Ilyenkor azt mondják. akkor a függés kölcsönös. s ezt nem szimbolikus értelemben. hogy kicsikarja. a törtető a hatalomtól és az azt tartó kezektől függ. olyan két világként. o. Azok az erők. Megveri a fétist. skk. azoktól függ. De nem szükségszerűen bírnak azzal. E szembenállást vallásonként más és más módon képzelték el. Ez a felfogás egyébként rendkívül általános. SCHULTZE: Fetichismus. hogy belép a szent dolgok körébe. megszűnik létezni. hogy fizikai kényszert alkalmaz velük szemben a célból. vannak olyan dolgok. Még az istenekkel szemben sem mindig érzi magát az ember kifejezetten alacsonyabb rendűnek. 66 67 20 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ezt bizonyítják nevezetesen a beavatási rítusok. A rabszolgák uruktól. II. ha elégedetlen vele. 313. amíg nem mutatkozik engedelmesebbnek imádója kívánságaival szemben. Ugyanis az ember a szent dolgokhoz viszonyítva alacsonyabban áll. Szívesen tekintik ezeket úgy. De bár az ellentét formái változ nak. 69 Az az elképzelés. ennyire ellentétes két kategóriájára. igen gyakran megtörténik.70 Nem annak bizonyítéka-e ez. Új formában születik újjá. elsősorban az ember fölött állókat. aki volt. s hogy e kapcsolatok voltaképpen egyáltalán nem vallásiak. skk. Ahogy létrejött a tudomány. Egy amulettnek ugyan szent jellege van. .

amelyek alapján e nagyon speciális osztályozás mindenütt. 71 72 21 Created by XMLmind XSL-FO Converter. valamint egymáshoz illetve a profán dolgokhoz fűződő kapcsolatukat fejezik ki. mert ha a profán semmi módon nem léphetne kapcsolatba a szenttel. hogyan létezhetnek olyan vallási jelenségek. Ez az önállóság egyébként változó. 73 Ez a helyzet például bizonyos menyegzői illetve temetési rítusoknál. ami még a profán világhoz köti. Ezzel az is magyarázatot nyer. hogy egyszerűen egymás mellé vannak rendelve és szövetséges rendszert alkotnak. Mivel csak akkor tartozhatunk teljes mértékben valamelyikhez.vagy alárendeltségi viszonyban. A továbbiak során magunk fogunk rámutatni. . mert érintkezésük vagy akár csak túl közvetlen szomszédságuk kiáltó ellentétben áll a tudatunkban élő különállásukkal. miközben egy n ott van még Szűz Mária. Ha a fent tárgyalt kultuszok valamelyike sajátos okokból fennmarad. de az is előfordul. A vallási hiedelmek olyan képzetek. az ember ösztönzést érez arra. az angyalok. A szent dolgok valamennyi homogén csoportja. jóllehet az egész. hogy egy-egy vallás nem merül ki feltétlenül egy és ugyanazon ideában. A szent dolgok azok. Néha a kultuszok hierarchikus rendet alkotnak és az uralkodó kultusz alá vannak rendelve. s amelyeknek távol kell tartaniuk magukat az előbbiektől. amely körül hiedelmek és rítusok egy csoportja. eltűnik. s nincs olyan vallás. amit a profánnak nem szabad. akkor ez utóbbi nem szolgálna semmire. könnyen felismerhető. mesterségesen egy olyan. a szellem legyőzhetetlenül viszolyog attól. akkor csak csökevényes formában élnek tovább. legalábbis annak katolikus formájában. de egymást a leghatározottabban kizárja. hogy e dolgok összekeveredjenek vagy akár csak kapcsolatba lépjenek egymással. a szentek. az isteni személyen kívül n aki egyébként egyszerre három. az előbbi számára zárt közeget hoznak létre. amit fentebb mondtunk a beavatásról. amely a folklórban élte túl önmagát. hanem egymással ellenségesnek és egymásra kölcsönösen féltékenynek képzelik el. Bizonyos esetekben már nem is kultuszról. E tiltás nyilván nem terjed odáig. amely annak többnyire majdhogynem a visszája. ahol csak megvan. bármilyen egységes is egyébként. miként kell viselkedniük az embereknek a szent dolgokkal szemben. hogy a két világ közt való bármiféle közlekedést lehetetlenné tegye. Nyilván e két alapnemen belül vannak olyan másodlagos fajták. ám ez az egység a maga részéről semmi más hasonnemű rendszerbe nem tartozik bele. Szent dolognak par excellence azt nevezzük. ha a másikból kilépünk. Az általunk tanulmányozandó vallás éppen ez utóbbi szerveződésre fog példát szolgáltatni. nem vezethető vissza valamiféle kizárólagos elvre. S végül innen a vallási öngyilkosság bármiféle formája. egymással összeegyeztethetetlen fajtái éppúgy kizárják egymást. amelyek előírják. hogy egyszersmind meg is őrizze saját természetét. amelyek a szent dolgok természetét. mint ahogy a szent is kizárja a profánt. hogy mindig kettős osztást feltételez: az ismert és megismerhető világ két olyan nemre oszlik. Végül a rítusok olyan magatartásszabályok. 71 a kapcsolat nem is lehetséges csak akkor. A két nem nem tud úgy közeledni egymáshoz. amely gyökeresen ki akar irtani az emberből mindent. E definícióból kitetszik. A két világot nemcsak különállónak. hogy ez a kapcsolatba lépés már önmagában is fölöttébb kényes művelet. hogy teljes mértékben visszavonuljon a profán világból és kizárólag vallási életet éljen. ami elővigyázatosságot és hol nagyon. hol kevésbé bonyolult beavatást követel. Innen a misztikus aszketizmus. büntetlenül nem lehet megérintenie. a profán dolgok azok. Megvan tehát a vallási hiedelmek első kritériuma. hogy például a szent dolgok bizonyos. hanem bizonyos önállóságot élvező kultuszok rendszeréből áll. hogy összességében bizonyos egységet képez. illetve valamilyen fokon szentté válik. De túl azon. A vallás általában nem is korlátozódik egyetlen kizárólagos kultuszra. a halottak lelkei stb. akkor a hiedelmek és az ezeknek megfelelő rítusok összessége vallást alkot. amelyeket tiltások védenek és választanak külön.73 Lásd. vagy már nem tartoznak semmilyen vallási rendszerbe. E két nem szembenállását egyébként külső jegyek is kifejezik. sajátos kultusz kering.72 De a vallási jelenségre az jellemző. Ha bizonyos számú szent dolog oly módon áll egymással mellé . Ez történt számos agrárkultusszal. s mivel közöttük valamiféle logikai űrt feltételeznek. hogy milyen körülményekre alkalmazzák n alapjában véve mindenütt azonos: különálló és viszonylag individualizált részek egészéről van szó. amelyben az átlagember a világi életét éli. amely magába foglal minden létezőt. sajátos rítusról van szó. mert végül is csak egy módon szabadulhat ki az ember a profán világból: ha teljességgel elmenekül az életből. Innen a szerzetesség: azon természetes közeg mellett. Mivel az emberek gondolkodásában a szent fog alma mindig és mindenütt elválik a profán fogalmától. amely ne ismerné a szent dolgok többféleségét. ha a profán elveszti sajátos jellegét és maga is valamilyen mértékben. amihez tartozott. illetve azon kívül. ami n bár sokféle alakot ölt aszerint. Még a kereszténységben is. sőt valamennyi szent dolog olyan szerveződési magot alkot. amelyekre e tiltások vonatkoznak. amelyben végül fel is oldódnak. amelyek többé-kevésbé szintén összeegyeztethetetlenek egymással. hanem csak egy bizonyos formában tovább élő ceremóniáról. amelyek egyetlen fennálló vallásba sem tartoznak bele: ezek ugyanis nem épültek be.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA Gyakran éppen ez a különneműség fajul igazi antagonizmussá.

IV E definíció azonban még nem teljes. fej. hogy valahol ne álljanak szemben egymással. Mint Hubert és Mauss megjegyzik. az áldozatai. 125. a csoport egységét biztosítják. 80 Hátat fordítanak az oltárnak. a varázsló eljárásaiban van valami alapvetően vallásellenes. akkor egyszerű a válasz arra a kérdésre. és közösen gyakorolja az azokhoz kapcsolódó rítusokat. hogy a mágia éppúgy tele van vallással. 359n361. hogy az embereknek honnan támadt e gondolatuk: csak azt kell kideríteni. 76 Lásd Hubert lMágial szócikk. A mágia is hiedelmekből és rítusokból áll. a lusztrációi. o.. De egyszersmind a mágiában is jelentős szerepet játszottak. de megkülönböztetésre szorulnának: a mágiára és a vallásra. melyeket a varázsló a leggyakrabban használ közvetítőül. ezek a csoport közös dolgát képezik. A csoportba tartozó egyének azáltal érzik egymáshoz tartozónak magukat. Máskor nemzeti istenek: Hekaté és Diana mágikus kultusz tárgyai. ahol a mágia kezdődik. csontjai. A következőképpen lehet határvonalat húzni e két terület közt. azaz ha más lényegűek. hogy a szent lények csak a nekik tulajdonított képességek intenzitásában különböznek a többitől. 78 Lásd HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la magiel. jóllehet az érzéki tapasztalásban látszólag semmi sem sugallhatta az efféle radikális dualitás gondolatát. E hiedelmeket nem csak egyénileg fogadja el a közösség valamennyi tagja. akiket a varázsló is megidéz. 83n84. E. Márpedig a démonok is tiltásokkal körülvett lények. A kimondottan vallási hiedelmek mindig közösek egy adott embercsoporton belül. o. o. valamint annak kapcsolatát a profán világgal azonos módon képzelik el. mely erők ragadhatták meg kivételes energiájuk folytán annyira az emberi szellemet. hogy hol különböznek. hogy a világban két különnemű. az imádságai. Görögországban és a keresztény népeknél76 a halottak lelke. Année sociologique. 463. és egymás nélkül meghatározni őket? Ezt a tételt azonban az teszi nehezen tarthatóvá. bár nem mindig tiltotta be a mágikus rítusokat. 75 Lásd CODRINGTON: The Melanesians. Márpedig a történelemben nem találunk vallást egyház nélkül.. és a szolgálatába állított erők nem csupán ugyanolyan természetűek. aligha lehetséges. s származásán túl nincs vallási jellege: már csak azért is. amely kinyilvánítja e hiedelmekben való osztozását. az énekei és a táncai. asszír vagy zsidó istenekhez folyamodtak. VII. hogy vallási érzéseket keltsenek bennük. mivel a mágia technikai jellegű. 81 HUBERT n MAUSS: i. a görög varázslók például az egyiptomi. hogy a vallás viszolyog a mágiától. Ezek olykor valamely más nép istenei. s ezért nem vesztegeti idejét puszta spekulációkra. Amikor egy társadalom tagjait az egyesíti.81 Bármi kapcsolat is van e kétféle intézmény közt. s ott szándékozunk megállni. m. máskor csak egy -egy részét (a keresztény Lásd SPENCER n GILLEN: Native Tribes of Central Australia. skk. mint a vallás mágiával. Ha viszont n mint azt megpróbáltuk leszögezni n a szent dolgok a természetükben különböznek a profán dolgoktól. skk. hogy közös hitük van. mert a tények két rendjére is egyaránt érvényes.. o. HOWITT: Native Tribes of S. általában rossz szemmel nézi őket. hogy a mágiát szigorúan nem is lehet megkülönböztetni a vallástól. s ezért vallási rítusok tárgyai. A mágia különös előszeretettel profanizálja a szent dolgokat. miként kell felvetni a vallástudomány szükségképpen legfontosabb kérdését.78 Azt kellene tehát mondanunk. mert kutatásunkat a vallásra akarjuk korlátozni. 534. 79 Például az ostyát szentségtelenítik meg a feketemiséken. s hogy e közös képzetet azonos gyakorlatba ültetik át. Northern Tribes of Central Australia. . melyek ugyan rokonságban állnak egymással. 77 Melanésiában például a tintado hol vallási. hivatalos istenségek is. szabályos. olykor egy egész népet érint (Róma. skk. Olykor az egyház kifejezetten nemzeti jellegű. emez pedig ellenségesen viseltetik a vallás iránt. A varázsló által megidézett lények.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA Bár ez a definíció csak előzetes. Australia. 80 A maga részéről a vallás. haja azon dolgok közé számítanak. Mert akkor azon kell elgondolkodni: mi vitte rá az embereket arra. Krisztust és a szenteket a keresztény varázslók is hasonlóan használták. ők is elkülönülve élnek egy külön világban. csak ezek kezdetlegesebbek. 19. in: Dictionnaire des Antiquités. akkor a kérdés másképp lesz bonyolult. 79 rítusaiban a vallási szertartásokat a visszájukra fordítja. s nem jobbról járják körbe. A valláshoz hasonlóan szintén vannak mítoszai meg dogmái. 129. annál is fontosabb megtalálni. Ausztráliában74 és Melanéziában75. Szűz Máriát. hogy a szent világot. 4. egyháznak hívjuk. összehasonlíthatatlan világot lássanak. s hogy lehetetlen különválasztani. mint amelyekhez a vallás folyamodik: igen gyakran teljes mértékben azonosak velük. hol mágikus szellem (CODRINGTON: i. Athén. s gyakran alig lehet megkülönböztetni őket a tulajdonképpeni istenektől. máskor túllép a határokon. utilitárius célokat követ.77 Egyébként vegyük akár a kereszténységet: hát nem bukott isten az ördög. A démonok is a mágikus aktus szokásos kellékei. segítségével már sejthető. Például a halottak lelkei már a legalacsonyabb rendű társadalmakban is alapvetően szentek.). 74 22 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mert az általa igazgatott pokol nélkülözhetetlen alkotórésze a keresztény vallásnak? De vannak olyan. m. XII. Szintén megvannak a szertartásai. a zsidó nép). vagy balról. Ha úgy gondoljuk.

márpedig egy papi testület nem egyház. Egyébiránt pedig. o. ha egyáltalán létrejönnek. olykor papi testület irányítja. Hasonlóképpen a középkorban a szerzetesrendek védőszentjei nem mások. Soc. akik kiemelkedő társadalmi szerepüknél fogva vezető befolyással bírnak a vallási életre is (például a helyi törzsfőnökök bizonyos ausztrál társadalmakban). de még a varázslóval való kapcsolatuk is többnyire csak alkalmi és átmeneti. ez az élet egy meghatározott csoport kezében összpontosul. az élet egészét felölelő83 vallásnak. hogy a mágia úgy áll szemben a vallással. hogy manapság többen is azon a véleményen vannak: talán ezek hivatottak a vallási élet elsődleges formáivá válni. A mágiában a varázsló ugyanaz. megvan a maga személyes manituja. csakis a varázslók lehetnek tagjai. hogy ország-világ előtt gyakorolja tevékenységét. akárcsak ezen emberek között. sosem léphetnek be a mágia összes hívei. akik kedvéért e rítusok folynak. 86 De ha a vallás definíciójába belevesszük az egyház fogalmát. Ezek az egyéni vallások oly gyakoriak a történelemben. amikor nem is lesz más kultusz. Ráadásul. 87 CODRINGTON. attól. sőt vannak népek. 84 Mivel legyházl-nak általában csak az olyan csoportot nevezik. Roy. amit ki -ki szabadon önmaga alkot magának.82 De mindenütt. A varázslónak kliensei. o. e mágikus társulásokba. mint a naptári szentek. nem pedig egyháza van. amely egy kolostor félhomályában valamiféle szentnek külön kultuszt szentel. lMég a kollégáival szemben is hűvösen tartózkodó. ki vannak zárva belőlük. of Victoria. XVI. autonóm vallási rendszerek.. s előfordulhat. valamint Sabatier (Esquisse d’une philosophie de la religion d’apres la psychologie et l’histoire). ha szabad e kifejezéssel élnünk. amikor ekképpen teszünk különbséget mágia és vallás közt. A két terület közt gyakran elmosódik a határ. in: Trans. nem állítjuk. hogy e társulások egyáltalán nem nélkülözhetetlenek a mágia működéséhez. ami által egyazon morális testület tagjaivá válnának n olyanná. nem társasági ember. és amelynek sajátos vallási kötelezettségekkel tartozik. ahol csak vallási életet figyelhetünk meg. hanem pusztán a bármilyen egyházban n amelybe az egyének tartoznak n meglévő közös vallás Az nyilvánvalóan ritkán fordul elő. általában még a legkezde tlegesebben szervezett társadalmakban is vannak olyan emberek. mint amilyenek egyazon isten hívei. csak ritkán. mert mindig egyazon közösség: a család vagy a testület gyakorolja őket. Nyilván a mágikus hiedelmek is mindig valamennyire általánosak. bizonyos esetekben a varázslók is társaságokba tömörülnek: előfordul. e korlátozott egyházak is csak kápolnái egy szélesebb egyháznak. s csak jelen . a laikusok. s eljön a nap. De ezek az egyazon hiedelmeket valló embereket nem kapcsolják egymáshoz. Még az úgynevezett magánkultuszok n mint amilyen a házi vagy testületi kultusz n is megfelelnek e feltételnek. milyen helyet foglalnak el a boszorkánygyűlések az európai folklórban. Első megközelítésben tehát máris van egy lényeges különbség mágia és vallás közt. 2. Többnyire egymagában tevékenykedik. Igaz.). amelyben ne lenne ilyen. and Proc. Minden odzsibve indiánnak. hogy egy szertartást egy adott pillanatban ne irányítson valaki. amelyeket az egyén önmaga számára intézményesít. Úgy tűnik. vagyis azok. mint ahogy nem az egy vallási kongregáció sem. s csak önmaga kedvéért gyakorol? Márpedig nincs olyan társadalom. tudjuk. hogy társaival egyesüljön. amely az orvosnbeteg kapcsolathoz hasonlatos. Egyébként.és múltbeli valójukban tekintjük a vallásokat. amelynek közös hiedelmei kevésbé speciális dolgok körére irányulnak. csak az. hogy olykor hivatalos. 89 Erre a végkövetkeztetésre jut Spencer (Ecclesiastical Institutions. 83 Athénben azok az istenek. amelyet már csak nagyobb kiterjedésénél is fogva méltán illethetünk ezzel a névvel. 88 NEGRIOLI: Dei Genii preso i Romani. 85 HUBERT n MAUSS: i. akkor nyilvánvalóvá válik. Nincs mágikus egyház. hogy a kettő közt ne lehetnének átmenetek. nyilvános jelleggel ruházzák fel a varázslót. mint a hívek a szabályos kultuszokban. 86 Robertson Smith már korábban rámutatott. amelyek közt több hívük van. kiad. . 82 23 Created by XMLmind XSL-FO Converter.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA társadalmak a protestantizmus hatalomra jutása óta). mint az egyéni a társadalmival ( The Religion of the Semites. mint a vallásban a pap. még nem lesz rendszeresebb és tartósabb kapcsolata a szolgálataihoz folyamodókkal. s ez még fontosabb. hanem az egy hitet valló valamennyi hívő n papok és laikusok n morális közössége. máskor többé -kevésbé teljesen mentes bármiféle irányító testülettől. azzal nem zárjuk -e ki az egyéni vallásokat. A mágiában az effajta közösség általában hiányzik. amelyekhez a házi kultusz folyamodik. 136. inkább társaságkerülő. m. mint azt később látni fogjuk. kivételképpen jönnek létre. A varázsló és a hozzá forduló emberek közt. s akik végül is olyanok. továbbá az általa képviselt irányzat valamennyi követője. a rómainak a geniusa88. többnyire a népesség széles rétegeiben terjednek el. 264n265. 84 Egészen más a helyzet a mágiánál. hogy ezek az egyéni kultuszok nem különálló. 18. De a szerepek efféle leosztása még nagyon ingadozó.l 85 Ezzel szemben a vallás elválaszthatatlan az egyház gondolatától. egyazon kultusz gyakorlói. hogy többé -kevésbé rendszeresen együtt folytatnak bizonyos rítusokat. csak a város isteneinek specializált formái (görög betűk). amiképpen e magánvallások többnyire csak részei egy általánosabb. a kereszténynek a védőszentje meg a védőangyala stb. A varázslónak mestersége gyakorlásához egyáltalán nincs szüksége rá. De vegyük észre. mint a tulajdonképpeni vallásnak. a Banks-szigeteken élő minden melanéziainak megvan a tamaniuja87. e kultuszok már meghatározásuknál fogva is függetlenek mindenfajta csoport bármiféle gondolatától. nincs tartós kapcsolat. fej. mi több. hogy nem is ismerik egymást. amit maga választ magának. nem egyesítik őket azonos életet élő csoportba. o. Az sem változtat a helyzeten. hogy kliensei közt annyira nincs kapcsolat. Az egyház nem egyszerűen papi társaság.).89 De ha most egyelőre félretesszük a jövőre irányuló spekulációkat. XVI.

hogyan kell kapcsolatba lépni velük. miként a rómaiban is (hogy csak e két példát idézzük). a belső vallás lenne emennek kiterjesztése a személyes tudatban. hogy a vallás elsődlegesen kollektív dolog. amelyek során a hívő először lép kapcsolatba védőszellemével. és VII. következésképp vannak esetek. könyv. hogy a hiedelemvilág a csoport közös dolga. az ebből fakadó nehézségek és félreértések elkerülése végett helyettesítjük e kritériumot a fent használttal. 90 91 24 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a csoport kényszeríti rá az egyénre. hogy a vallás teljes mértékben belső. amit ki-ki szabadon építhet föl magában. fej. Nincs tehát két eltérő típusú. hogy a vallás elválaszthatatlan az egyháztól. személyes vallás továbbfejlődése-e. vö. szubjektív állapot legyen. annak az az oka. amelynek megjósolhatatlan a megoldása mindaddig. hogy mi a vallás. Ráadásul e kötelező jellegnek. azt azonban nem. mint az első: mert miközben megmutatja. amit valaha az Année sociologique-ban javasoltunk. Az összetartozás annyira szoros. fej. milyen okok hozták létre. Lehetséges. Így a definíciónkban helyet kapó második elem nem kevésbé lényeges.92 Nevezetesen számos észak-amerikai indián törzsnél. csupa olyan kérdés.91 Mi maradt még? Azok a jelenkori törekvések. hogy a jövőre nézve milyen homályos tendenciákat mutatnak. hogy milyenek voltak vagy milyenek ma a vallások. azt csak akkor lehet megmondani. II. természetesen abból fakad. de hogy milyen mértékben. amelyek arra irányulnak. nyilvános vallás csak a belső. avagy épp ellenkezőleg. hogy akkoriban miért elsősorban ezt a jellegzetességet emeltük ki. a másikban pedig az egyén életére alkalmazzák azokat. Ez utóbbi munkánkban a vallási hiedelmeket kizárólag kötelező jellegükkel magyaráztuk. amikor nem könnyen észlelhető. de ott van számos amerikai vallásban. mert n mint később látni fogjuk n szorosan összefügg a lélek gondolatával. Eljutottunk tehát a következő definícióhoz: A vallás szent. ha már tudjuk. A két definíció tehát részben fedi egymást. hogy minden embernek szükségképpen megvan a maga védőszelleme. csak egyikben a közösséget összességében érintő körülményekre. Egyszóval az egyház tanítja meg tagjainak. hogy újat kell javasolnunk. tudniillik a beavatási ceremóniával. együtt zajlanak kétségbevonhatatlanul nyilvános rítusokkal. hogy a jövő elé vágjunk.A VALLÁSI JELENSÉG ÉS A VALLÁS MEGHATÁROZÁSA megjelenési formái. milyen szerepet tölt be. §).. Csak e tanulmány végén próbálhatjuk meg. vagyis ez utóbbi volna az eredeti. amely a híveket az egyháznak nevezett morális közösségbe egyesíti. definíciónkat nem érinthetik. azt is sejteti. Ezért. A keresztények védőszentjüket a katolikus egyház által jóváhagyott hivatalos listáról választják ki. 92 Jelen definíciónk itt csatol vissza ahhoz a meghatározáshoz. hogy ez a vallási individualizmus valóban arra hivatott. A következő vitákban látni fogjuk. Továbbá az a gondolat. az viszont nem olyan képzet. hogy az egyéni kultusz a megfigyelő számára a kollektív kultusz elemeként és függvényeként jelenik meg. hasonló módon a kánoni rend írja elő. megvalósult tényekre vonatkozhat. hogyan kell tisztelni őket. ellenkező irányba forduló vallás. A kérdést a továbbiak során közvetlenül fogjuk tárgyalni (II. mint azt ki is mutattuk. hogy ténnyé váljék. Ez a ténymegállapítás nem oldja meg azt a kérdést. I. végtelen sok fokozata van. §. amíg neki nem láttunk a kutatásnak. hogy melyek a személyes istenek. mert az csak kész. Amikor valamely egyház tanait n bármiféle egyházról legyen is szó n módszeresen tanulmányozzuk. mi a szerepük. V. fej. Ha most úgy éreztük. hogy a hívőknek hogyan kell eljárniuk magánkultuszuk során. De bármennyire valósak is e törekvések. amit teljes mértékben az egyedek önkényére lehetne bízni. hogy az első túl formális volt. milyen elemekből áll. Azt meghatározhatjuk. bár valóban megkülönböztető vonása a vallási hiedelmeknek. Egyelőre csak annyit jegyzünk meg. . különböző formában ugyan. ugyanitt VI. vagyis elkülönített és tiltott dolgokra vonatkozó hiedelmek és gyakorlatok összefüggő rendszere. mindkettőben ugyanazok a gondolatok és ugyanazok az elvek vannak. hogy bizonyos népeknél90 azok a szertartások. nem pedig lappangó lehetőségekre. hogy vajon a külsődleges. e kötelezettség azonban. és teljesen figyelmen kívül hagyta a vallási képzetek tartalmát. előbb -utóbb mindig beleütközünk e speciális kultuszokra vonatkozó tanításokba.

amelyet célul tűzünk ki magunk elé. de nem szándékozunk elhallgatni sem. . könyv.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK 1. I. IV. [Magyarul: Az ókori község. Fordítva jár el Usener a Götternamenben: elveti ugyan Max Müller néhány később ismertetendő hipotézisét. amelyben különböző formában ne találnánk meg egymás mellett két vallásfélét. némileg módosította is egyben azt. amelyet Andrew Lang a The Making of Religion című könyvében fejtett ki. Az ekképpen felvetett kérdésre két ellentétes megoldás született. hogy más képességeket tulajdonítanak nekik. és a rájuk adott válaszok is egy Itt nem foglalkozunk azokkal az elméletekkel. fej. sem a naturizmust nem veti el teljesen. amelyek teljesen vagy részben az érzékelést meghaladó adatokat hívnak segítségü l. Nemcsak hiedelmek és rítusok szövevényes rendszerét találjuk bennük. IX. és III. amelyet néha a primitív mentalitásról alkottunk maguknak. aki később átvette tőle.). hanem különböző elvek oly sokféle formáját. elfogadja viszont a naturizmus fő posztulátumait. Mások szerint. Ebből aztán azt a következtetést vonták le. ha az elemzés során a megfigyelhető vallások mélyére hatolunk. Spencer. ha megértjük e két hagyományos elmélet elégtelenségét. akik lélekkel és tudattal bírnak. Úgyszólván nincs olyan n ősi vagy újabb n vallási rendszer. hogy a vallási élet valóban eredeti formáját csak úgy lehet feltárni. mielőtt magunk is hozzálátnánk a tények tanulmányozásához. I. a naturizmus pedig annak másodlagos. hogy az érzékekre nem ugyanolyan módon hatnak: az emberi szem számára közönségesen nem észlelhetők. könyv. fej. a szell emek kultusza csak ennek volna egy sajátos esete. de ha jobban megnézzük. az ég stb. rész. 97 Lásd Principes de la sociologie. a folyók. könyv. II. a tündérekkel. az állatok. Sokkal világosabb lesz. mint valamiféle meglehetősen hosszú fejlődés kései termékét.meg átszövik. Az animizmus E definíciói birtokában hozzáláthatunk az elemi vallás kutatásához. Budapest. a lelkekkel.. alapfogalmak oly gazdagságát. fej. Ezt a fajta szellemvallást animizmusnak hívják. 1. 93 25 Created by XMLmind XSL-FO Converter. §). hogy kifejtsük és megvitassuk e koncepciót. a szellemekkel.] 95 Például Jevons kritikával illeti ugyan a Tylor által kifejtett animizmust. illetve hogy nem jobb -e a kettőt összevegyíteni. MTA Könyvkiadó Hivatala. de abban különböznek tőle. hogy lehetetlennek látszott mást látni bennük.97 De összességében mindkettejüknél ugyanúgy vetődnek fel a kérdések. A mai napig csak e két elmélet kísérelt meg racionális93 magyarázatot adni a vallási gondolkodás eredetére. hogy új útra kell lépni. 96 La civilisation primitive. A másik a szellemlényekkel foglalkozik. a sziklák stb.95 Van tehát bizonyos számú kész fogalom és látszólagos evidencia. hogy ez utóbbiak közt nincs -e olyan. az ember antropomorf ösztönéről szóló elméletét. később még visszatérünk rá. Lang sem az animizmust. mégis elfogadja a lélek -gondolat geneziséről. mint a növények. majd megkeressük. Az egyik a természet dolgaira irányul: vagy a nagy kozmikus erőkre. a kifejezett istenségekkel n olyan szereplőkkel. az isteni közvetlen megérzését. vagyis intuíciót feltételez. épp ellenkezőleg. és hol a másiknak. akik pedig egyiket sem fogadják el a maguk szisztematikus formájában. I. felbontjuk őket közös alapelemeikre.1. amiből a többi származtatható lenne. hogy e két megoldás közül vajon melyiket célszerű választani. s ez esetben hol lesz a helye az egyiknek. Még a történelemből ismert legkezdetlegesebb vallások is oly bonyolultak. amelyekre ez az elmélet támaszkodik (II. Ez a helyzet nevezetesen azzal az elmélettel. 94 Így jár el például Fustel de Coulanges. fejezet . Tanulmány a görög és római vallásról. I. a csillagok. I Az animista elmélet96 alapjait Tylor fektette le. amikor majd magunknak is meg kell magyaráznunk azokat a tényeket. vagy a Föld felszínét borító tárgyakra. Nos.. hogy nehezen egyeztethetők össze azzal a képpel. 1909). s amelyet Schmidt atya n néhány részletben eltérve tőle n átvett a lL’origine de l’idée de Dieulcímű cikksorozatában ( Anthropos. Ennek megfelelően a vallástudomány fő kérdése leggyakrabban abban merül ki. és VI. amelyet kritika alá kell vetnünk. Egyesek szerint az animizmus lett volna először. a természetkultusz lett volna a vallási fejlődés kiindulópontja. XInXVIII. E fejezetben nem látjuk ugyan szükségét. e kétfajta kultusz úgyszólván egyetemes együttélésének magyarázatára két ellentétes elmélet született. ezért naturizmusnak nevezik. amelyek bár szoros egységet alkotnak és egymást át . akárcsak az ember. a démonokkal. 1908. aki egyidejűleg mindkét koncepciót elfogadja (lásd Cité antique. jogról és intézményekről.94 Még azok a tudósok is átveszik ezen hipotézisek egy-egy alaptételét.2. mint a szelek. mégis jól megkülönböztethetők egymástól. torzult formája.. 1883. nevezetesen azzal a sajátságos tulajdonsággal rendelkeznek.

hogy a halál sem más. és hogyan változtak át szellemekké. nevezetesen az orron vagy a szájon át. S mivel a számuk idővel egyre nő. minthogy egyetlen vallás sem merül ki a szellemek kultuszában. Egy kezdetleges intelligencia számára ugyanis a halál nem különbözik a mély ájulástól vagy a hosszú álomtól. 3) végül. 2) azután meg kell mutatni. A lélek tehát csak úgy válhatott szellemmé. m. s távoli vidékekre vándoroljon. se csontja. hogy e princípiumot összekeverték a hasonmással. s amíg ennél nem több. . hogy la test legfinomabb. hogy olyan benyomást sugall. o. például sebesülések vagy csonkítások nyomait is. mint ami minden éjjel lejátszódik. amazokat is objektiválja. I. hármas desideratumnak kell megfelelni: 1) mivel e hipotézis nélkül a lélek-gondolat a vallás sarkalatos fogalma. A testhez van kötve. Másfelől természetes volt. abból arra következtet. bármikor távozhat belőle. Mozgékonyabb. hogy álom útján nyilatkozzék meg neki.100 A lélek azonban nem szellem. Sőt. a másik pedig eljött. az ember pedig csak rituális elővigyázatossági óvintézkedések betartásával léphet kapcsolatba vele. lmint egy megtisztított testl. ki tud jönni. mert a szervezetet csak úgy hagyhatja el. hogy a lelkek hogyan lettek kultusz tárgyai. akiről tudja.99 Az álom által nyújtott alapvető tény köré egyébként természetszerűleg más tapasztalati tények is csoportosulnak. levágják a jobb hüvelykujját. mint ami nyilván anyagszerű. egyszóval az érzékek átmeneti elvesztésének az összes esete. akkor a különválást szükségszerűen véglegesnek tartják. amely ott feküdt a földön. nem tárgya semmilyen kultusznak. 205. I. 517. egy időre mindennap felfüggesztette az életet s a gondolkodást. 509. mintha már a civilizáció megléte előtt létezett volna a szó szoros értelmében vett ember. igyekeznek tehát beavatkozni Ezt a szót használja Tylor. anélkül hogy egy korábbi vallásból vett volna át bármiféle elemet. S íme. Kétségtelen ugyanis. bár általában valamely meghatározott tárgyban lakozik. hogy távol van. hogy a különválás beláthatatlan időre szól. de ez az anyag finomabb. azaz olyan külső tárgyak képét látja bennük. s csak ha odaérünk. Így hát a különböző megfigyelések megerősítették egymást. hiszen egy pillanat alatt hatalmas távolságokat tud bejárni. ne tudjon majd dárdát hajítani. Úgy tűnik tehát. mint már említettük. a gutaütés. miként származott a természet kultusza az előbbiből. képlékenyebb. éteribb. amely ezáltal szintén elveszti a hüvelykujját. s amelyet ébredéskor ugyanabban a helyzetben talál. s ha az ember el akarja kapni. Ezen emberi lelkeknek emberi szükségleteik és emberi szenvedélyeik vannak. 100 Lásd SPENCER: Principes de sociologie. hogy számos társadalomban a lelket a test képére gondolják el. m. olyan. o. hogy az a másik is két lényből áll: az egyik ott alszik a messzeségben. továbbá TYLOR: i. amelyből csak kivételesen jön elő. Puhább. ha két lény lakozik benne: az egyik a testében. a térben szabadjára engedett szellemek. 99 TYLOR: i. Úgy képzelik tehát el. mint a lélek és a test különválása. hogy az animista hiedelmekben és gyakorlatokban a vallási élet eredeti formáját láthassuk. a másikat álmában. hogyan alakult ki. Ezek valóban nagyon jól beleillenek abba a hipotézisbe. szintén távol van attól. az általunk n jobb híján n használt lprimitívl. hogy a hasonmás az álom során messze járt. hogy mely pontban térnek el egymástól. van benne valami szellemszerű. Amikor tehát azt álmodja. akkor azt hiszi. E hasonmás természetesen magán viseli a külső burkául szolgáló érzéki lény minden lényeges vonását. amelyek szintén ebbe az irányba hajlítják a szellemet: az ájulás. E két elméletet tehát a következőkben együtt tárgyalhatjuk. lnincsen se húsa. miután megölik az ellenségüket. egyszersmind azonban több tekintetben is különbözik tőle. nem érez semmit. s egy másik. hogy elhagyja a lakóhelyéül szolgáló szervezetet. hogy a lelke. ha átalakult: az előző elképzeléseknek a halálra való puszta alkalmazása természetszerűleg máris ezt a metamorfózist eredményezi. hogy valamennyiünknek van egy hasonmása. mutatunk rá. ha álmában olyasvalakivel beszélget. Ezzel szemben a szellem. mint bármi. máris előttünk állnak a szervezettől elszakadt. hogy valóban ott is volt. és bosszút állni. A lélek gondolatát az embernek az az n általa félreértett n tény sugallta volna. hiszen azáltal. Ahhoz. I. de mivel ilyenkor a test nem éled újjá. egy másik énje. Ezekből az ismétlődő tapasztalatokból bomlik ki lassanként az a gondolat. hogy kettős életet él: az egyiket éberen. amit empirikusan ismerünk. akinek meghatározott körülmények közt megvan az a képessége. amely szerint az élet és az érzés princípiuma időlegesen elhagyhatja a testet. hasonló dolog. amelyeket szerinte e képzetek többé-kevésbé pontosan adnak vissza. 529. Hasonlóképpen. s igazolták az ember alkati kettőségének gondolatát. skk. De csak úgy mehetett oda. mint az álombelieknek: emezeket is. Azt mondják. a révület. Ennek az a hátulütője. hogy magán viseli az esetleges károsodások. ha a test megsemmisül n márpedig a temetési rítusok részben ezt a folyamatot siettetik n. hogy kielégítő legyen. 98 26 Created by XMLmind XSL-FO Converter. azt is meg kell magyarázni. ha valamelyik nyílásán. Egyébként nincs megfelelő kifejezés a gondolat visszaadására. E hasonmás a lélek. ugyanazok a jellemzői.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK kivételével teljesen azonosak. amely ez idő alatt a térben kóborolt. az élő népesség köré lelkek népessége települ. úgy gondolják. a katalepszia. (Paris. se idegeil. Alcan). Egyszersmind azonban. leglégiesebb részel. sőt úgy tartják. bármennyire hasonlít is a testhez. Ugyanis a vadember98 számára az éber állapotban megjelenő képzeteknek ugyanaz az értékük. meg kell mutatni. Egyes ausztrál őslakók. hogy távoli vidéken járt.

aszerint hogy milyen jelentőségű hatásokat tulajdonítottak neki. Játékszereiben.l 103 Még a primitív TYLOR: II. s amelyek soha nem hagyják cserben a magyarázatot kereső szellemet. Általában azt feltételezik. az ügyességért vagy ügyetlenségért stb. így hát szükségét érezte olyan sz ellemeknek is. 101 102 27 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a gyermekhez hasonlóan nem tud különbséget tenni élő és élettelen közt. s minden dolgot az emberi természet mintájára hajlamos elképzelni magának. a növények csírázását. Mert ez utóbbiakkal csak gondolatban. mi a különbség élő és élettelen közt. aszerint hogy milyen érzéseket táplálnak velük szemben. képzeletben érintkezhetett. amelyeket saját kezűleg. Ihlete támad valakinek. 101 A lélek tehát átalakult. amikor a halál révén visszanyerik szabadságukat. amelyek mindig kéznél vannak. ami e dolgokban történik. s csakis az emberi eseményekre voltak hivatottak hatni. Így történt. amire ne szolgálnának magyarázattal. mondja. hol segítik őket. a primitív ember ugyanúgy gondolkodik. úgy nő az effajta különbségtételre való képesség. az állatok szaporodását stb. Mert ha a lelkek ekkora hatalommal bírnak egészség és betegség. akkor szükségképpen a szervetlen testeknek is a sajátjához hasonló kettősséget és lelket kölcsönzöt t. hogy sokáig mozdulatlan marad. menekülni kezd. és ők okoznak mindent. 326. Herbert Spencer azt hozza fel e magyarázat ellen. az imádságok. Eszerint az első rítusok a halotti rítusok lettek volna. imádságokkal igyekezett a kegyüket elnyerni. 103 Principes de sociologie. nagy vehemenciával beszél. akkor az a legokosabb.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK volt társaik életébe. miként jöttek létre újabb szellemek a képzelet révén. A lelkek hatalma nőttön nő. megérinti a karmával. Ha pedig a fent említett okokból eljutott odáig. o. Az emberi testet éltető egyszerű életerőből szellem lett. őrültség szállja meg? Egy gonosz lélek furakodott be a testébe. 184. amelyeket kívülről és mechanikusan mozgatnak. s az keltett zavart! Nincs olyan betegség. Az előbbiek felelnek az egészségért vagy betegségért. egyáltalán az érzékeit ostromló minden tárgyban ugyanolyan élőlényeket lány. Függő helyzetbe kerül azoktól a szellemi erőktől. Ám ahogy feljebb megyünk az állatvilág fejlődési láncán. mind emberek. a vizek vagy a csillagok járását. Könyörgött a segítségükért. majd miként jött létre az ősök kultusza mellett a természet kultusza. s az embervallás természetvallássá alakult. vagy éppenséggel megnövelhetik életerejüket. hogy az ősök kultuszán alapuló első emberfilozófia világfilozófiává egészült ki. Uo. hogy végül az ember foglya lesz annak a képzelt világnak. mint ősei kóborló hasonmásaival szemben. egyszóval a vallási előírások egész eszköztára. 143. tudniillik ő maga és a családja. o. az emberiség által gyakorolt első kultusz végül is a halottakra. a dolgoktól viszont ténylegesen függ. .. Mert az első élőlények. hol félelmetes ellenséggé válnak. Az emberi lelkeknek csak az emberek világára van közvetlen befolyásuk: még akkor is előszeretetfélével viseltetnek az emberi szervezet iránt. jó vagy rossz tündér. Úgyhogy az emberek nekik tulajdonítanak minden olyan eseményt. hogy volt egy időszak. A dolgok lelkei ezzel szemben mindenekelőtt a dolgokban lakoznak. ami ne volna valami ilyesféle befolyásnak tulajdonítható. akik e dolgokat mozgatják. csak az emberek élete érdekelte őket. az ősök lelkeire irányult. ha haragosak: ezért az adományok. E kozmikus szellemekkel szemben az ember még nyilvánvalóbb függésbe került. hogy az embert szellem által irányított testnek gondolja. szüksége van a támogatásukra. és azt látja. Úgyhogy még meg kell magyarázni. 555. az első áldozatok az elhunyt táplálkozását biztosítandó élelmiszeradományok. Rendkívüli légiességük révén ugyanis be tudnak hatolni a testekbe. hogy ha egy élőlényt megzavarnak. Következésképp ő is hajlamos még az élettelen dolgokat is a sajátjához hasonló természettel felruházni. I. amelynek pedig a szerzője és a modellje is egyben. mint ő maga. Az előbbiek és utóbbiak működési köre azonban mégsem lehetett egyforma. illetve lecsillapítjuk őket. A macska nyilvánvalóan úgy gondolja. ha kieszközöljük a jóindulatukat. hogy az alapjául szolgáló hipotézisnek ellentmondanak a tények. az utóbbiakkal magyarázzák mindenekelőtt a fizikai világ jelenségeit. lAmikor a macska az egérrel játszadozik. ha élni akar. s mindenféle zavarokat okozhatnak bennük. A felsőbbrendű állatok nem tévesztenek össze egy magától és célirányosan mozgó tárgyat olyanokkal. amikor az ember nem fogta fel. felülmúlja önmagát s az átl agember szintjét? De hisz egy jótét lélek van benne. és az mozgatja! Rohama támad valakinek. sőt istenség. az áldozatok. a saját képmására teremtett meg. ahogy egyre több mindent tulajdonítanak nekik. olyannyira. ajándékokkal. Természetük függvényében hol értékes segítőtársakká. amely kicsit is eltér a megszokottól: nem történhet semmi. skk. akik különböző megnyilvánulásaikat meghatározzák. I. Nos. az első oltárok pedig a sírok. amelyekről a gyermek valamiféle elképzelést alkot magának.102 De mivel ezek a szellemek emberi eredetűek voltak. amelyek már a világmindenség jelenségeiért felelnek. Tehát valóságos tárházát nyújtják olyan okoknak. De mivel istenné lényegülését a halál hozta magával. hol ártanak nekik. jó és rossz fölött. Tylor szerint az animizmus a primitív ember gondolkodásmódjának azon sajátossága miatt hódíthatott tért. hogy szaladásra ösztökélje. mint a gyermek.

aki e pontban. amely nemcsak a lélek állandó székhelye. miért bizonyult volna rendre gyengébbnek a szó bűverejénél? Másfelől mégiscsak nehezen fogadhatták el. a nagyszámú kétértelműségnek. hogy az emberek a hegy leszármazottai. Korántsem állt tehát kitaposott út a tévedés előtt. bármiféle természeti jelenséggel lejátszódott. amelyrőla hagyomány szerint származtak. Mégpedig. ezért aztán nem érthető az a forma. s ilyen minőségükben imádták. akár születéskor. A hagyomány. ahogy és amilyen volt. akár később. a történelem és a mitológia termékét. tehát nem e különbségtételre való képtelensége okozta. Következésképp a kultusz. Ezen alapfélreértésen kívül. amelynek továbbra is igen nagy a tekintélye. önálló életet él. hogy a lélek n természete. valamely természeti tárgyról. Oly sok filozófussal ellentétben nem a tudatban egyszerűen és közvetlenül adott dolognak tekintették. hanem. Spencer szerint. Uo. csillagról neveznek el. o. hogy történelmi elemzés alá vetették a lélek fogalmát. alighanem több érv is védte tőle az emberi szellemet. De még ha magyarázatot adhatna is a Spencer által felhozott néhány példa egy-két olyan. Számára a lélek.104 vagy azt a hegyet. A szó a maga kétértelműségével nyilván okozhatott efféle félreértéseket. hogy ennyi akadály ellenére miként győzedelmeskedhetett volna ennyire általánosan. amely addig az ősre irányult. a lélek és a szellem gondolatáról felállított hipotézisei még mindig klasszikusak. Tylor érdeme. Tylor evidenciaként fogadja el. Így hát nem értjük. valóban megfigyelt esetre. állatról. Az álomról. hogy minden egyént. mert teljes ismertetést kívántunk adni az animizmusról. de csakis e pontban tér el Tylortól. de annak külső Principles de sociologie. Nem kétséges ugyanis. VIII.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK embernek sem lehet alacsonyabb rendű az intelligenciája. végül is úgy tekintették. Először is már az elmélet alapjául szolgáló elvvel szemben is fenntartással kell élnünk. De látni fogjuk. ezek a primitívek igen nehezen tudják megkülönböztetni a metaforát a valóságtól. több olyan szerv van. 1. hogy ezek az elnevezések puszta hasonlatok. mi okból következett volna ez be egyetemleges jelleggel. Először is el kell ismerni. amelyet ad rá. könyv. komoly nehézségeket támaszt. s mivel ugyanez az áttétel növényekkel. hogy az emberek hegyből vagy csillagból. sokkal helyesebben. azt hitték. a naturizmus létrejöttét alapvetően a lmetaforikus elnevezések szó szerint való vételel határozta volna meg. vagyis emberi életet élő emberként. hogy az ősök kultuszáról a dolgok kultuszára tért át. de másfajta félreértésnek köszönhető. amelyek helyenként megerősítik az első hatását. . mennyit érnek. állatból vagy növényből születtek. annak hasonmása.107 hogy a primitív ember nem így fogja fel a lelket. Csakhogy aztán. olyannyira. hogy az animizmus teoretikusai jelentős szolgálatot tettek a vallástudománynak s még az általános eszmetörténetnek is azáltal. s mára már annyira nincs követője. ez az áttérés valóban félreértésnek. amikor az ősök kultusza természetkultuszba fordult át. 106 Uo. végül azt hitték. hogy fölvetette a kérdést. mint fajuk valódi kezdetét. nyilván van még több másik is. 478. s hogy a testben vagy a testen kívül általában saját. legalábbis nagy részben. 104 105 28 Created by XMLmind XSL-FO Converter.105 De e járulékos okoknak még Spencer bevallása szerint is csak másodlagos befolyásuk volt. hogy többet nem is időzünk nála. csillagokkal. Számos alacsonyrendű társadalomban bevett szokás. II Marad Tylor elmélete. a nemzés szokásos körülményeitől való effajta kivételes eltérésnek élénk ellenállásba kellett ütköznie. 528. o. áttevődött az állatra. de annyira nem felel meg a tényeknek. hogy nem is lehet gyökeresen elválasztani tőle. ha nem vetünk számot a kialakulásában szerepet játszó mitikus elemekkel. bár bizonyos vonatkozásokban független az általa éltetett szervezettől. részben mégis összekeveredik vele. mivel őseik szerintük onnan jöttek.2. Így hamar szem elől vesztették. másfelől viszont az emberek emlékezetében az ősről megmaradó összes emlék szemben állt ezekkel a félreértésekkel. o. ahhoz az kellene. hogy a felhozott illúzió hasonlóan általános okokon alapuljon. mint az evolúcióban előtte álló állatoknak. hogy a Tigrisnek vagy Oroszlánnak nevezett ős valóban tigris vagy oroszlán volt. növényről. Például szerinte a sírok környékét vagy az emberek házait látogató állatokat reinkarnálódott lelkeknek nézték. a természetvallás lépett a korábbi halotti vallás helyébe. amellyel összecserélték. s következésképpen végül magát a hegyet kezdték ősként kezelni. 107 Lásd alább: II. Hogy egy oly mértékben általános tényt. illúzióval tudjunk megmagyarázni. Semmiféle pszichikai mechanizmus nem tette szükségszerűvé. fej. hogy a lélek teljes mértékben külön áll a testtől. 504. amelyben az antikvitás gondolkodóinál jelentkezik. mondja Spencer. skk. fontos tehát megvizsgálni. s mivel szó szerint vették őket. nyelvük rendkívüli pontatlansága folytán. akkor sem látjuk be. ez a koncepció csak egyik aspektusa a lélekről alkotott képnek. komplex egészet láttak benne. mint a vallás. 477. amely az őst úgy örökítette meg. a válasz azonban. A filozófusok a vallásból kapták. 106 Azért kellett felvázolnunk ezt az elméletet. eredete és funkciója révén n alapvetően vallási dolog.

amelyek mindig ugyanúgy ismétlődnek meg. ahhoz az kellett volna. amelyekről tudta. hogy meggyőződjön afelől: az ő tapasztalatuk egybeesik-e az övével. márpedig az effajta álmok gyakoriak és meglehetősen fontos helyet foglalnak el éjszakai életünkben. bármilyen kezdetleges volt is az értelme. azt azonban már nem magyarázzák meg. amely éteri szubsztanciából áll. miért igyekezett az ember magyarázatot adni rájuk. egészen mást. Az viszont érthetetlen volt. hogy egészen más helyeken jártak. amelyek valami különös érdekkel bírnak a számunkra. Az öröklés is régóta ismeretes. miközben teste ott feküdt a földön. hogy megoldja az ellentmondást. és akkor nem jut még csak eszünkbe se elgondolkodni. amelyről tudta. s még csak sejtelme sincs róluk. amikor olyan tényekről van szó. hogyan lehetséges. Miért hinné őket csalhatatlanabbnak éjszaka. tegnapelőtt. kevesebb képzelőerőre lett volna szüksége. Az álom nyilván anyagot szolgáltat esetleges kérdésfelvetésekhez. Nem is olyan régen még úgy hittük. A fogalom tehát sokkal komplexebb. hogy feltenné őket. Álmaink igen sokszor vonatkoznak múltbéli eseményekre. Így történhetett meg. ha feltételezzük is. hogy velünk egyidejűleg valamelyik kortársunk is szerepet kap: látni. ahol mi is vagyunk. egészen bizonyosan vannak olyanok is. ismét látjuk. De az ember rendre elmegy a kérdések mellett anélkül. hogyan lenne lehetséges számára az. mint a hasonmás komplex fogalmának a felépítéséhez. s másképp nem lehetne megmagyarázni őket. hogy néha még éber állapotban is megcsalják az érzékei. amely képes elhagyni a lakhelyéül szolgáló szervezetet. hogy az álomban messzire képes látni? Ahhoz. csak képzelődtek. Ő is észreveszi. amelyek teljesen felfoghatatlanná tették: így történt. s nézzük meg. hogy egy ilyen kis kiterjedésű fénylő korong hogyan világíthatná be a Földet: mindamellett az emberiségnek évszázadokon át eszébe sem jutott. amikor elvakult hiszékenységet tételezünk föl a primitív emberről. másfelől egy másik énje. félig láthatatlan. Ezekre azonban a hasonmás gondolata nem szolgál magyarázattal. hogy hasonmása találkozott egyik vagy másik társával. vagyis ugyanolyan emlékeket. Az animizmus szerint a primitív azzal magyarázza e tényeket. hogy valóságosan jel en volt vagy részt vett olyan eseményeken. következésképpen kétséges. még akkor sem. s amelyre a tapasztalás semmiféle közvetlen példát nem nyújt. hogy a felhozott tapasztalatok elégséges magyarázatot adnának rá. amit éber állapotban láttunk vagy cselekedtünk tegnap. hajlott arra. hogy önmagát két lényként fogja fel: egyfelől van a teste. hogy túl könnyen vegye valóságnak az álmait. vagy legalábbis valami igen sürgető elméleti érdek ösztökéli figyelmünket az ez irányba való fordulásra. Miért ne képzelhette volna az alvó úgy. vagy legalábbis a leggazdaságosabb hipotézis legyen. hogy feltegye azokat magának. hogy a lélek gondolata visszavezethető a hasonmás gondolatára. amelyek teljes mértékben szemben állnak vele. de csak nemrég próbálták meg felállítani az elméletét. S mivel hasonló esetekben az efféle ellentmondások jelentik a szabályt. hogy a történelem során annyi mindennek lemondtunk a megértéséről. hogy több. úgy hiszik. Mindenesetre. amelyek látszólag éppoly természetszerűleg adódhattak a szellem számára. érzékeik megcsalták őket? Mert kissé leegyszerűsítjük a dolgokat. s szabadon mozog a térben. . hogy a tér egyik helyéről a másikon teremjen. Ha a hasonmás képes is arra. s még csak tudatában sem voltunk annak. Messze nem vetjük fel az összes kérdést. Sőt születtek olyan hiedelmek. hanem egyenesen magával hozza a két ekképpen megkülönböztetett lény mély egységét és egymásba fonódását. amik valójában voltak. materiális megnyilvánulása is. De hogy ez a hasonmás -hipotézis szükségszerű módon jelentkezhessék az embernél. De elég lenne ébredéskor megkérdeznie őket. s hogy énje megkettőzésével értelmezze őket. amikor pedig már felébredt hajlamunk a tiszta spekulációra. Csakhogy vele egy időben azok is álmodtak valamit. csak azok ragadják meg a figyelmünket. Miként hihette ébredéskor az ember.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK formája. mígnem valamely körülmény folytán szükségesnek nem érzi. S a megszokás éppen akkor altatja el legkönnyebben a kíváncsiságunkat. Eszerint az ember. miként alakult ki állítólag ez utóbbi. Másrészt azokban a jelenetekben. amelyeket nappal is lát. hogy bizonyos álmok meglehetősen természetes módon kínálják az animista magyarázatot. hogy régen történtek? Miként képzelhette azt. amit érzékel. De még ha valóban minden álmot a hasonmás hipotézisével lehetne is magyarázni. csak kisebb intenzitással. hogy visszamenjen az időben. fiatal korunkban stb. vajon miért nem gondolták azt az emberek. hogy a Napnak csak néhány lábnyi az átmérője. amelyeknek alvás közben a szerzői és a tanúi vagyunk. Ernyedtségünkből csak az ráz föl bennünket. mint ahogy azt az elmél et feltételezi. hallani véljük őket ugyanott. mert azt ugyan megértjük belőlük. Az álom tapasztalata sugallta az embernek. hogy álmában egy olyan életet élt. hogy e kettőség nemhogy nem zárja ki. amikor elgondolkodott azon. Távolról sem objektivál szükségszerűen mindent. hogyan láthatott álmában távolabb lévő helyeket. És álmukban nem ugyanabban a jelenetben vettek részt.. hogy valószínűleg tévedés történt. Valójában azonban vannak ennél egyszerűbbek is. hogy azt lássa ezekben a képekben. akkor is meg kellene mondani. hogy lemondtunk valamiről. az már nem világos. később ismertetendő ausztráliai társadalom felfogása szerint a gyerek 29 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy már régen lezajlott? Sokkal természetesebb volt. mint nappal? Sok érv szól tehát az ellen. hogy az egyedül lehetséges. amikor gyakorlati szükség. minduntalan megtörténik. amelyen esetleg elgondolkozhatnánk. hogyan hihette magát az ember kettősnek. hogy effajta képességet tulajdonítson magának. De fogadjuk el.

hogy a primitív ember mindig is tett effajta különbséget. m. ami ’látni’-t jelent. Hát nem különös. Codrington egyenesen azt mondja a melanéziaiakról. Nyilván csak akkor gondolkodik. skk. aki az álomban mágikus -vallási állapotfélét lát. a halottak országáról.112 Valószínűleg e tények körül alakulhatott ki az elmélet. Mert mi is az álom az életünkben? Milyen kevés helyet foglal el benne. 358. ezek után mennyire meglepő. a másodikat valamely gonosz szellem ténykedésének tulajdonítják. hogy a lélek gondolatát az álom tapasztalata sugallta volna az embernek. amelyet felváltva. de még ők sem mennek el odáig. s ez határozta meg ezeket. hogy a lélek animista elmélete n bár még mindig hitelt adnak neki n felülvizsgálatra szorul. amelyek mit sem mondanak arról.). hanem ellenkezőleg: egy már létező vallást feltételeztek. a lelkekről. Manapság a primitív ember kétségkívül hasonmása mozgásának tulajdonítja az álmait. hogy a spiritizmus kétségtelen tapasztalati tény. nyilván az előbbi érdekelte jobban. hogy egy efféle kezdetleges értelemmel bíró ember ily nagy erőfeszítéseket tesz a megértésére! A két létforma közül. amelyek nagyon megragadják a képzeletüket:109 ezen nyilván azokat kell érteni. az elhunytak lelkeivel stb. jótevő vagy gonosz szellemekkel. 113 Andrew Lang. hiábavaló képi játékokat. Hasonlóképpen a dierik nagyon világos különbséget tesznek a szokványos álmok. s mert nagyon gyorsan ki is törlődik belőle. hogy puszta spekulációkra pazarolja az erejét. hogy a második annyira rabul ejtette figyelmét. hogy valóban az álom szolgáltatott anyagot a hasonmás vagy a lélek gondolatának a megformálásához. mint éber állapotban. bonyolult eszmerendszernek. o. The Native Tribes of Central Australia.). 123n127. i. Eszerint az álom az az időszak. hogy a lelkekre és szellemekre vonatkozó valamennyi hiedelem és valamennyi vallási gyakorlat alapjául 108 30 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 514. o. E magyarázat annál is könnyebben elfogadható volt. hogy a primitíveknél milyen gyakoriak a misztikus álmok. hogy elhunyt barátaik szelleme látogatta meg őketl (uo. 2. anélkül hogy emezekből származtak volna. ahol az embereknek már volt valamiféle fogalmuk a szellemekről. illetve rama. a távolbalátás az ember. 434n442.111 Ezek az álmok gyakoriak a primitíveknél. hogy más tapasztalati adatokból viszont levezethető: nevezetesen a spiritizmus tényeiből (telepátia.113 Vö. 109 The Melanisians. miként tulajdonítja az ausztrál őslakó a léleknek a test elhagyásának képességét: az alvó azt hiszi. főképp azért. hanem csak azokat. Az elsőben csak képzeletük egyszerű szeszélyét látják. hogy valamennyi álmukat megannyi misztikus kinyilatkoztatásnak tekintsék: hanem a többi emberhez hasonlóan álmaik többségében csak profán állapotokat. márpedig tudjuk.. hogy azt tette meg alapjául egy olyan. amely egész gondolkodására és viselkedésére mély befolyást gyakorolt a későbbiekben? Minden arra mutat tehát. Ez az elmélet ugyanis arra a hipotézisre épül. Csakhogy ezek az álmok csak ott voltak lehetségesek. S nehéz belátni. mivel semmiféle tapasztalati tény nem cáfolta. Ez azonban még nem jelenti egyszersmind azt. 110 HOWITT. A kifejezés nyilván túlzó: de újabb adalék ahhoz.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK fiziológiailag nem a szülők produktuma. S még az is valószínű. hogy bemutassa. I. mert nagyon homályos benyomásokat hagy az emlékezetben. o. a megszállottság jelenségeire. A mi európai társadalmainkban még ma is sok olyan ember van. o.110 Szintén misztikus jellege van azoknak a tényeknek. lép kapcsolatba. Korántsem ezek szolgáltatták a vallás számára az alapjait képező fogalmakat. amelyben az ember a szent lényekkel áll kapcsolatban (Die Aranda und Loritja Stämme. s hogy milyen elemekből állnak.108 Ez az intellektuális lustaság szükségképpen a primitív embernél éri el a maximumát. 112 A Guinea déli rész én élő négereknek Tylor szerint lálmukban csaknem ugyanannyi kapcsolatuk van a holtakkal. amelyekkel eredetileg nem is volt kapcsolatban. nappal és éjszaka folytatott. II. hogy a halott lelkek meglátogatják álmukban az élőket. E helyütt nem tartjuk szükségesnek a The Making of Religion című könyvében kifejtett elméletét vitatni. The Natives Tribes of South-East Australia. hogy ez a tétel tudományosan mennyire vitatott. 52. E gyenge lény. mert az is elképzelhető. amelyben a szellem n részlegesen megszabadulván a test súlyától n élesebb látásra tesz szert. o. hogy miként keletkeztek e gondolatok. miszerint a spiritizmus tényei elég szembeszökőek és kellőképpen gyakoriak ahhoz. Manapság Istent s a lélek halhatatlanságát azzal szokták bizonygatni. illetve hogy egy elhunyt társával beszélget. hogy nem tulajdonítják válogatás nélkül minden álmukat a lelkek vándorlásainak. Magyarázatául azt feltételezték. 249n250. vagyis ahol a vallási fejlődés már viszonylag magas fokon állt. amelyeket Howitt hoz föl példaként arra. De még vitathatóbb az az állítás. E kétfajta állapotot két külön névvel illetik. Gyakran előfordul.). amit Strehlow istennek fordít. A vallási gondolkodás történelme még számos példát nyújt az effajta visszamenőleges igazolásokra. mi bírhatta volna rá. STREHLOW: Die Aranda und Loritja Stämme in Zentral Australien. o. Ugyanő ugyanezen népekkel kapcsolatban egy megfigyelő következő megjegyzését idézi: l Valamennyi álmukat azzal magyarázzák. 515. vagy legalábbis némely emberek valóságos képessége. s amelyek annak idején nem is járultak hozzá a születéséhez. hogy e hiedelmek már a erkölcs alapelveiben benne foglaltatnak. . amikor ösztönözve van rá. melyekben valamely elhunyt barátjuk vagy rokonuk nyilatkozik meg. mintsem valóságos megvilágítására alkalmazzák. Úgy gondoljuk. távolbalátás stb. 111 HOWITT. hogy e két képzetet utólag alkalmazták az álom. a révület. nem engedheti meg magának a luxust. illetve azon éjszakai látomások között. (Gason nyomán). vagy legalábbis azok egy részét. Ezt látszik megerősíteni az aranda altijererema (álmodni) szó etimológiája is. hogy a primitív ember különbséget tesz az álmai közt. amelyekben az alvó ember vallási lényekkel. hogy a holtak országába került. Strehlow szerint a szó két részből áll: altijra. valójában azonban egészen máshonnan erednek. aki szintén elvetette azt. úgy gondolta.. mint ébren az élőkkell (Civilisation primitive. hogy ha megformálódik egy gondolat.. s nem mindegyiket magyarázza ugyanúgy. I. hogy az álmot tegye meg meditációi tárgyává.). o. SPENCER n GILLEN. puszta hallucinációkat látnak. amely oly nehezen birkózik meg az őt ostromló erőkkel. olyan tények összhangba hozására vagy inkább látszólagos.

amit eddig csak éjszaka csinált. hogy a lélek gondolata az álomból származik. semmiképp sem következik. micsoda szakadék választja el egymástól a szent és a profán világot. hogy a testtől megszabadulván sok jót vagy rosszat tehet az élőkkel. amelyet valamennyi vallás kiinduló típusának akartak kikiáltani. 114 Jevons hasonló megjegyzést tesz. E kérdések vizsgálata túlságosan messzire vinne bennünket kutatásunk tárgyától. III. amit gyakorol. 506. hogy valamely dolog egy másik kategóriába kerüljön át. akik valamely nagy hatalmú szellem letéteményesei. adományokkal halmozzák el őket. hogy bármelyiket természetfölötti lénynek tekinti: épp ellenkezőleg. A méltóság alapvetően vallási gondolat. 55. hogy más is a természete.l (Introduction to the History of Religion. Ha a test megsebesül. össze sem lehet hasonlítani őket. Abból. hogy a lélek szoros hasonlóságot mutat a test életével. mert elhagyták testi burkukat. ha egyszer nem más. nem látjuk be. ez a lélek vajon miért tett szert egés zen más természetre pusztán azért. immár bármikor csinálhatja azt. Ahhoz. az ember belevetíti a dolgokba. válik. E nézőpontból a túlélés gondolata nehezen értelmezhető. de akkor sem volt istenség. 31 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 116 Amikor viszont a halál betegség vagy öregség következtében áll be. hogy a természetet az ember a saját képére élőként fogja fel. nem azonos léptékűek. Tr. . hogy mielőtt megöregednének. honnan ered ez a gondolat. Azt mondják. Igen elterjedt hiedelem ugyanis az alacsonyabb rendű társadalmakban. úgy bánnak velük.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK 1. királyokat vagy papokat. bolygó hasonmásában más egyebet. A melanéziaiak úgy tartják. akkor ő is megsebesül. ha tudjuk. A kettő közti különbség még nagyobbnak tűnik.114 Úgy tűnik. Másrészt kultusszal övezik a halottak lelkeit: könyörögnek nekik. azt még az animisták is elismerik. akiknek a nyugalmát háborgatja. meg kellett szűnnie az egyén puszta tükröződésének lennie. minél jobban hasonlítanak őreá. mint puszta hasonmása. Márpedig a hasonmás gondolatában nincsen semmi olyasmi. de ez sui generis félelem. aki nem jött rá. és Nat. mintsem ijedtség. natmanná stb. Tylorral együtt elfogadja. a lélek a fentiek értelmében csak legyengült erőt őrizhet meg. Egyébként már csak azért sem szükséges belemennünk a vizsgálatukba. akkor mitől lett most egy csapásra szent dolog. Mivel nincs már odakötve állítólagos lakhelyéhez.. Ezáltal azt akarják elkerülni.3. amelyekkel a szent lények rangjára emelkedhetett. Tr. amelyeknél a szenilissé lett emberek nem kapják meg a végtisztességet. Akkor hát az élők miért láttak volna tegnapi társuk gyökerét vesztett. az ide -oda futkosó lángban hozzá hasonló élőlényt lát. miként jött létre az őskultusz. De térjünk most már rá az elmélet lényegére. hogy puszta fokozati változás nem elég ahhoz. úgynevezett tindalóvá. hogy a halálnak inkább gyengítenie. és szolgálhassanak. hogy az embernek lelke van. rendszeresen megölik azon kiváltságosokat. A szent lények nemcsak különös. hogy a szellemet is elérje letéteményesei testi hanyatlása. s még ereje teljében áttelepítik egy fiatalabb testbe. 116 Ezt a rituális és misztikus témát tanulmányozza Frazer a Golden Bough-ban. North. ekkor a neve is más lesz. mivel Lang elméletét éppúgy érinteni fogják azok a megjegyzések. mint hozzájuk hasonló lényt? Kellemetlen lehetett e hasonló lény szomszédságában élni. hogy a halál vitte végbe ezt az átalakulást. amelyben érintetlenül meg tudja őrizni életképességét. 115 Még az is megesik. megidézik őket. s mi ébreszthette fel az emberek tudatában. amely a halál beálltakor elhagyja a testet. Úgyszólván semmit sem magyarázott meg a vallásból az. s ha e gondolat már megvan. amelyeket a következők során Tylor elméletéhez fogunk fűzni. továbbra is ugyanolyan természetű. annál kevésbé lehet bennük bármi természetfölötti is a számára. vallási érzületek tárgya? A halál semmi lényegeset nem tesz hozzá. hogy a lélek túléli a testet (márpedig ezen a ponton is lesznek fenntartásaink). még nem következik. nem pedig erősítenie kellene az életenergiákat. S valóban. Ezt világosan mutatja Melanézia példája. vannak olyan népek. Bárhonnan származik is a hasonmás gondolata. Ezek szerint vele együtt kellene öregednie is. mielőtt legyengítette volna azt a kor.. o. o. hogy az ember a meghajló fában. netán zavarba ejtő formájuk vagy kiterjedtebb hatalmuk által különböznek a profán dolgoktól. Azt mondják. amennyiben e szellem támogatását a társadalom továbbra is élvezni szeretné. minek felel meg. lDe n teszi hozzá n az. De abból. A hívőnek az általa imádott dolgok iránti érzelmeibe nyilván belejátszik némi tartózkodás. De honnan származhat a neki tulajdonított képesség? Ha az álom és a halál hasonlósága elég lenne is azon hiedelem kialakulásához. amelyben az embernek a méltóság iránt táplált sajátos érzülete az uralkodó. aszerint hogy mi módon bánik velük. s olyan tulajdonságokra kellett szert tennie. inkább tisztelet. mozgó életerő. mint azoknak. sőt. ezért kiveszik a lakóhelyéül szolgáló szervezetből. de a tevékenység.) 115 Lásd SPENCER n GILLEN. némi félelem. illetve a kultikus szellem gondolata közt. Egyszerű ember -lelkekre nem aggathatnák rá e tulajdonságot pusztán azért. mégpedig a megfelelő helyen. mert nyilvánvaló. hogy miért válik a természet kultusz tárgyává. hogy a hasonmás kultusz tárgya lehessen. mintha a lelkük is szenilissé vált volna. 512. miképpen tudná túlélni. csak a mozgásszabadságát növeli meg. mert immár elvált a szervezettől? Ha még életében csak profán dolog volt. hogy egy lény nyugtalanítja a környezetét. még nem szolgál magyarázattal arra.. Logikai és pszichológia űr vagy szakadék van tehát a szabaddá vált hasonmás. o. ami e gyökeres különbözőségre magyarázatot adhatna. ha a test végleg felbomlik. hogy nem szolgál elégséges magyarázattal arra.

). hiszen nem az ősökre mint olyanokra irányulnak. és Northern Tribes. VI. az általunk ismert legalacsonyabb rendű és legegyszerűbb társadalomszervezetet képviselik. Qu. . hanem olyan. 121 Lásd nevezetesen SPENCER n GILLEN. és nem menyegzői kultuszról. amelyeket az ember bizonyos körülmények között hozni szokott. De nem minden tindalo részesül e rituális gyakorlatokban. Bull. ahol fejlett társadalmak vannak. The Melanesians. Ethn. rituális formulának éppúgy manája van. megerősítik a fölötte uralkodó szent lényekkel való kapcsolatát. A mana az. születési rítusról.. az első kultusz pedig az ősök kultusza. és nem újszülött -kultuszról. az előírt ideig és az előírt módon siratja el őket. s ha kell. De ekkorra már megszűntek személyként létezni.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK áldozatot mutatnak be nekik. hogy a halálnak a legcsekélyebb mértékben is istenné tévő. 119 De miután kegyes kötelességét teljesítette. Bull. divinizáló hatalma lenne. 543. Ebben az állapotukban már nem övezi őket kultusz. VI. Később még pontosan kifejtjük. E szertartások általában drámai előadásfélékből állnak. Nekik tulajdonítják a törzs. mert azon események. le is zárul a dolog. a görög és latin városállamokban. hogy periodikusan ismétlődnek. annál nagyobb helyet foglal el vallási életében az őskultusz. s lejárt a gyászidő. Uo. melanéziai kifejezéssel élve alkatuknál fogva manával rendelkeznek. 119. fej. Medicinel. ünnepek és szertartások rendszere. o. Egyiptomban. A kultusz ugyanis nem csupán azon rituális óvintézkedések összessége. hogy isteni jelleget tulajdonítanak s tulajdonítottak mindig is nekik. s amelyek kívül állnak a természet szokásos menetén isl. a csontok elporladtak. 117 118 32 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Native Tribes of Central Australia. no 5. és lBurial Customsl. amiként ezt az animista elmélet feltételezi. erősíti ugyan a lélek szent jellegét. 395. hogy ez minden szent lény megkülönböztető jegye. hanem annak. ebben a megtiszteltetésben csak az olyan emberektől származó tindalók részesülnek. N. Vannak viszont olyan ausztráliai törzsek. de az effajta gyakorlatok nem képeznek kultuszt. amelyek már tulajdonosuk élete során. ha a tényleges ősöket övezi kultusz: azokat a hozzátartozókat. in: Records of the Australian Museum. no 5. Queensland Ethnog. mit jelent ez a szó. de n szögezzük le még egyszer n effajta kultusz nyomokban sem létezik Ausztráliában. Igaz. akik emberként leélt életük után. no 10. hiányzik viszont az ausztráliai társadalmakban. amelyek az átlagember hatalmán kívül állnak. 119 Néha még áldozati adományokra is sor kerül a temetéseken (lásd ROTH: lSuperstition. a halottak még a gyászidő letelte után is megőrizhetnek valamiféle helyet hozzátartozóik életében. az élőknek többé nincsenek kötelezettségeik elhunyt hozzátartozóikkal szemben. ha ez a szent jelleg már megvan. hogy már életükben emberfeletti képességekkel rendelkeztek. amelyek.. lamelynek segítségével olyan dolgokat lehet véghez vinni. melanéziai szóval manát tulajdonított. o. haláluk révén istenszerű lényekké váltak volna. azok n mondja megint csak Codrington n lhaláluk után éppúgy semmik. sőt az egész világ történetében az összes lezajlott nagy eseményt. hogy minél alacsonyabb rendű egy társadalom. és IX. ha többé -kevésbé megegyező időpontokban kerül sor az italáldozatokra. Ami a többi lelket. N.120 mivel sajátos erényeket tulajdonítanak nekik. hogy ezek a rítusok valójában őskultuszt jelentenének. amelyek alkalmából e rítusok lezajlanak. önmaguktól is szent lények voltak. Magic a. Tehát csak azokat a tindalókat illeti vallásos imádat. Következésképpen semmi sem bizonyítja. A hívőnek azt a szükségletét elégítik ki. mint egy szent kőnek vagy egy szellemnek. Azáltal. 120 Lásd SPENCER n GILLEN. az átlagemberektől származókat illeti. mint Kínában. Northern Tribes. 547. o. akiket valóban nap mint nap elveszít az ember. Igaz. Az ausztráliai őslakó azonban semmi ilyesféle kapcsolatot nem tart fenn a halottaival. nem periodikusan ismétlődnek. 553. divinizáló ereje. amelyek során a résztvevők eljátsszák a legendás hősöknek tulajdonított cselekedeteket. különböző rítusok. hogy meghaltak. bosszút is áll értük. 121 Csakhogy az ekképpen megjelenített személyek nem olyan emberek. Nagyrészt ők tették a földet s az embereket olyanná. mint amilyenek azok vagy az most.118 A halálnak tehát önmagában. amelyeknek az a közös sajátosságuk. akkor azt kellene tapasztalnunk. Ezek az áldozati adományok azonban nem periodikusak. egyelőre elég. Természetesen ott is találunk halotti és gyászrítusokat. mint majd látni fogjuk. 69. Ha mármost az első szent lények valóban a halottak lelkei lettek volna. 463. Csak akkor beszélhetünk valódi halottkultuszról. ha a halott tiszteletére rendszeres ünnepségeket rendeznek. Az őskultusz csak ott fejlődött ki és mutatkozik meg jellegzetes formában. §. varázslónak. de megteremteni nem tudja. személytelen amulettek rangjára süllyedtek.. Előfordul ugyanis. Hasonlóképpen csak akkor beszélhetünk őskultuszról. 117 Egy papnak. akiknek a közvélemény még életükben igen sajátos erényt. Hanem azt tartják róluk. 538. c. a rítusnak megfelelően temeti el. A fejüket övező dicsfény tehát nem pusztán annak köszönhető. o. ha annyit mondunk. akiket a hagyomány az idők kezdetére helyez. csak mágikus célokra szolgálnak. o. 125.. akárcsak előtte voltakl. hogy teljesebb és véglegesebb módon hajtja végre a léleknek a profán dolgoktól való elválasztását. ha időről időre áldozatot mutatnak be a síroknál. egyedül nincs istenné tévő. amelyeknél rendszeresen tartanak rítusokat azon mesés ősök tiszteletére. Ezért beszélünk menyegzői rítusról. névtelen. jóllehet néha n tévesen n ezzel az elnevezéssel illették őket. Továbbá helytelen azt mondani. hogy bizonyos csontjaikat megtartják. VII. hogy szabályos időközönként szorosabbra fonják. mondja Codrington. De ennek inkább az ellenkezője igaz.

Alcan). amelyben az ember semmiféle házassági szabályozást nem ismerne: úgy gondoljuk. 128 Lásd Le Suicide. egészen más természetű szent lényeket bonyolult kultusszal öveznek. Láttuk már. A fájdalom által felkeltett haragnak ki kell áradnia. Szó sincs ilyenkor összetévesztésről. 132. o. mint majd látni fogjuk. Végeredményben az ausztráliai őslakó csak a halál pillanatában és a közvetlenül utána következő időszakban foglalkozik a halott aival. hogy magához hasonló tudatos lényt lát benne. a halottkultusznak természetkultusszá való alakulását tárgyalni. keresi tehát. nos. Az emberi természet az állati természet mélyreható átalakulásából keletkezett. 47. sőt Robertson Smith-nél125 n. hogy a szexuális féltékenység általában igen erős a felsőbbrendű állatoknál. Márpedig a társadalomnak a fennmaradásához gyakran arra van szüksége. azokat az érzéseket. A halottkultusznak az egész természetre való kiterjesztése eszerint azon ösztönszerű hajlandóságból fakadna. konklúzió. következésképp megváltoztatja gondolatainkat. amelyik az állathoz képest még néhány plusz adottsággal rendelkezik: az ember más. olyannyira megváltoztatja őket. hogy az embernél is hasonló intenzitással volt jelen már a kezdetektől fogva. a gyerekek látszólagos tévesztései pedig végképp nem erősítik az animista posztulátomot. Érvelése ugyanis feltételezi. amikor a The Religions of Primitive Peoples. Még azt is megteszi velünk. hogy az ember szexuális kommunizmusban is élhet. hajlama teljes mértékben átöröklődött az emberre. sőt eltűnni is. bizonyos módon érezzük át. azt a következtetést vonták le. hogy egy-egy csoport férfi rendszeresen egy vagy több asszonnyal volt együtt. 127 Szexuális kommunizmuson nem olyasfajta promiszkuitást értünk. Az viszont gyakran előfordult. hogy Spencer miként cáfolta ezt az állítólagos ösztönt. szükségét érezzük. Amikor erős haragra gyúlunk. 223. ne rendelkezne már kezdettől fogva a különbségtevés e képességével. amelyeket magunktól hoznánk magunkkal. jóllehet nem az a hibás. Mennyi ösztönünket veszítettük el! Ennek az az oka. hogy érzéseink gyakran az ellentétükbe fordulnak. 2. akkor az animizmusnak nincs alapja. 126. Nem azért esik neki az asztalnak. 124 Les religions des peuples non civilisés. hogy a gyerek haragosan megszidja a fájdalmat okozó tárgyat. hogy életünknek kevés értéket tulajdonítunk. amely fájdalmat okozott neki. s természetesen arra fog irányulni.128 Hiábavaló kísérlet tehát a primitív ember lelkialkatát a magasabb rendű állatok lelkialkatából megpróbálni kikövetkeztetni. De mivel alapposztulátuma gyakran még olyan vallástörténészeknél is megjelenik. Ezzel szemben ugyanezen népek. alkalmazkodnia kell. hogy ilyen állapot sohasem állt fönn. semmiféle gonosz szándékot nem tulajdonítunk. amely olykor hetekig.. holott az állat számára az élet a par excellence érték. o. Valójában egyáltalán nem olyan bonyolultan gondolkodik ilyenkor. Például abból. skk. mire áradjon. . az adott tárgykörben nincs oly bizonyító erejük. II. ami a fájdalmat okozta. amelynek az elmélet szellemében uralkodónak kellene lennie az alacsonyabb rendű társadalmakban. az állat örököse. Mivel az állat határozott különbséget tud tenni élő és élettelen közt. hanem azért. ahelyett hogy ezek mintájára formálták meg volna isteneiket. amelyeken kiéljük a haragunkat. mint az állatok. törjünk-zúzzunk. hogy szitkozódjunk.4. amit az ausztráliai őslakó akkor gyakorol. hanem egy sokkal kiterjedtebb. s e bonyolult folyamatok során fajunkat számos veszteség és számos nyereség érte. mint azt hisszük. IV Ha nem a halottkultusz volt előbb. hogy a dolgokat bizonyos szemszögből lássuk. ez a sokak által nyilvánvaló igazságként kezelt hibás állítás több tévedés forrása. 127 Ugyanis az ember nemcsak olyan állat. amelyekre állati ösztöneinknek engedelmeskedve hajlanánk. 126 Mára viszont már nyilvánvaló. hogy az állat valamennyi képessége. mint azt gondolja. Hasonló esetekben gyakran a felnőtt viselkedése is épp ily kevéssé ésszerű. Így hát feleslegesnek is tűnhet a gondolatrendszer harmadik tételét. hogy az ember nemcsak fizikai környezetével van kapcsolatban. 50. stabilabb társadalmi közegge l is. nem az előbbiek származtak-e az utóbbiakból: nem az emberi lelkeket képzelték -e el már eredetileg is az istenség emanációinak. Spencer ellenvetése tehát korántsem olyan döntő. 1. o. ha e féltékenység ne tudna gyengülni. Amikor azt látjuk. sőt hónapokig tartó szertartások egész sorozatából áll. s így sokkal erősebb hatásoknak van kitéve. amennyiben az szükséges. lásd Origine du mariage dans l’espece humaine. akik a tulajdonképpeni animizmust pedig elvetik n például Brintonnál122. hogy az a néhány rítus.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK Így hát az a kultusz. De bármilyen tényeket hoz is fel Spencer. hogy az ember. Réville-nél124. Sőt. skk. Elfogadhatatlan. Ha élni akar. ilyenkor azonban rosszul értelmezzük a szavait és tetteit. amikor történetesen elveszti valamelyik hozzátartozóját. cultes et religions. mégiscsak meg kell vizsgálnunk. a kettő oly erős kontrasztban áll egymással. abból arra következtetünk. hogy minden dolgot a magunk képére: azaz élőnek és gondolkodónak képzelünk el. valójában nem lelhető fel bennük. ösztöne. 125 The Religion of the Semites. 126 Így érvel például Westermarck. mert fájdalmat okozott neki. alapjául szolgálhatott volna azoknak a minden évben megismétlődő. Mythes. mert élőnek feltételezi. szerinte lehetetlen. amelyek élete jelentős részét teszik ki. kiad. mint azt szerzője feltételezi. 6. rendszeres kultuszoknak. 122 123 33 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy inkább az a kérdés. jóllehet azoknak a tárgyaknak. ami lehetetlen lenne. (Paris. Langnál123.

5. inkább önmagát képzelte az állati természetbe tartozónak. s nem is a mai kisgyerekből kell kiindulnunk. amely szerint az illető tárgy lelke volnának. A természet különböző dolgaiba képzelt szellemeknél azonban nem ez a helyzet. akkor már a legelső szent lényeket is önnön hasonlóságára teremtette volna meg. emberi alakjuk csak később bontakozott ki. olyannyira. ember és isteni lény közti különbséget n állapítja meg Réville nem minden meglepetés nélkül n a tudatnak ezen a szintjén nem érzékelik. Oly intenzív nála a játék szükséglete. Eredetileg a szent lényeket állati vagy növényi formában képzelték el. amiként az előző esetben a fájdalom által felkeltett heves érzelem is csak megfelelő tárgyat keresett magának. ott van Szilénosz.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK gyerek lecsillapodik. o. akkor magukon kell viselniük eredetük nyomát. De azért annyira nem ül fel a fikciónak: maga lenne a legjobban meghökkenve. Ez rögtön egy olyan különbség. a szellem léte legnagyobb részét anyagi alapján kívül tölti. élteti a testet. lÚgy tűnik n mondja Codrington n. sőt úgy tűnik. 131 DORSEY: lA Study of Siouan Cultsl. hogy az emberek ősei állatok vagy növények voltak. de nagyon pontatlan az a megfogalmazás. hogy megfelelő anyagot kreál magának hozzá. akit lósörénnyel ábrázolnak. hanem gondolataiban és érzéseiben is ember. a bennszülött gondolata azonban. Ő úgy véli. hogy él. Természetszerűleg a testben székel.l132 Hogy teljes egészében emberi elemekből felépülő istent találjunk. 188. I. hogy a szervezetet irányító belső erőként képzelik el. A továbbiakban látni fogjuk. azt képzeli róla. több mitikus személy is magán viseli állati származását. hogy Ausztráliában miként állhatnak első helyen állatok és növények a szent dolgok között. 132 La religion des peuples non civilisés. hogy nála a képzelet az úr. 431.Vö.l130 Míg a lélek alapvetően a testben lakozik. csaknem a kereszténységig kell előremennünk. s rongybabája egyszer csak megharapná. ahol pedig az isteneket általában emberi vonásokkal ábrázolják. Melanéziában nem olyan szellemekben hisznek. akkor nem az állatból. inkább a viszonylag fejlettebb civilizációkra jellemző. 1889. az észak-amerikai indiánoknál a már kezdődő kultusz által övezett nagy kozmikus istenségeket is különböző állatok formájában képzelik el. s hatalmában áll vihart támasztani vagy az utazót nyavalyákkal sújtani. amelyet ekképpen fordítanak le. már ameddig a test él. amellyel a nevük össze van kötve. hogy amikor távozik belőle. illetve passim. csak képekben gondolkodik. o.vagy növényfajok tulajdonságaival rendelkeztek. SPENCER: Principes de sociologie. egészen más. és igen elterjedt hiedelem az észak -amerikai indiánoknál. ott van Pán. ha az valósággá válna. emlékeztetniük kell a minta főbb vonásaira. Az animista elmélet egyébiránt kimondatlanul egy olyan következtetést is magában rejt. hogy legalábbis az első emberek n részben vagy egészben n bizonyos állat. Sőt. vagy legalábbis bikaszarvat visel. mint amazzal. . mintha azok élőlények volnának. V. The Melanisians. a lélek mozgatja. Másfelől ha az ember valóban arra érzett késztetést. amelyektől olyannyira különbözött. A léleknek az a legfőbb jellegzetessége. 1. De még Rómában és Görögországban is.131 lAz állat. Hogy tehát tudatosan játszhasson a bohócával. 635. A Nap istene nem feltétlenül a Napban. Ha a természet szellemeit és isteneit valóban az emberi lélek mintájára alkották meg. Annál is könnyebb számára az illúzió. Hasonló okokból bánik úgy a játékaival. PERDRIZET: Bulletin de correspondance hellénique. 123. s tudjuk. illetve. hogy a szellem meglátogatja az erdőt vagy a tengert. hogy az utóbbi gondolat származik az előbbiből. az élet megáll vagy megszakad. 248. DE VISSER: De Graecorum diis non referentibus speciem humanam. a kő szelleme nem feltétlenül a kőben lakozik elsősorban. o. skk. amelynek segítségével talán a legjobban lehet megcáfolni. Igaz. Ám az antropomorfizmus korántsem primitív vonás. vízesést vagy vihart n a lélekhez hasonlóan éltetnek. hogy önnön képét vetítse ki a dolgokba. Sőt. Itt már az Isten nemcsak időlegesen megnyilatkozó testi mivoltában. hogy az ember már eredetileg is hajlamos volt -e a neki tulajdonított tévedésekre. az európaiak a tenger. 133 Az ember tehát korántsem volt hajlamos önnön alakját vetíteni ki a tárgyakba. hogy többnyire az állati forma az alapforma. A szellemek nyilván szoros kapcsolatban állnak azzal a testtel. magukat az eredeti hiedelmeket kell tanulmányoznunk. a vihar vagy az erdő szelleméről beszélnek.129 Hagyjuk hát e kétes analógiákat. in: XIth Annual Report of the Bureau of Amer. I. nagyon is jól meg tud különböztetni egy széket egy embertől: nem úgy viselkedik ezzel. 133 Lásd W.. amely aligha arról tanúskodik. Ha arra vagyunk kíváncsiak. ott vannak a Faunok stb. Ugyanis csaknem általános hiedelem Ausztráliában. 129 130 34 Created by XMLmind XSL-FO Converter. akivel gyakran bika alakban találkozunk.P. ott van Démétér. így hát az ember éppenséggel nem önmagához hasonló lényeket látott mindenütt. Ethnology. hanem magát is azon lényekhez hasonlónak gondolta. amelyek egy -egy természeti tárgyat n fát. milyen könnyen engedelmeskednek a vágy összes kívánságának. ott van Dionüszosz. mennyire hajlékonyak a képek.

végül is meglehetősen kevéssel beérik. a dolgoknak szent és profán osztályba való sorolásában. mint műveletlen szellemek hagymázos képzelgése. márpedig az animizmus. hogy a természet melyik világához tartoznak e valóságok. hogy sikerült megmagyarázniuk. megélt álom. hogy olyan gondolatrendszerek. Spencer ezen azt érti. hiszen a szellemekben és istenekben csak szublimált lelkeket látnak. De. Az animisták ugyanis azt feltételezik. ahhoz előbb el kell fogadnunk. S amikor úgy hiszik. milyen hasznos célt szolgálnak. amikor a természetet a miénkhez hasonló szellemekkel népesíti be. hogy eltünteti önnön tanulmányának a tárgyát? Spencer szerint viszont a szellemhitben mégiscsak van az igazságnak valamiféle csírája: ezt fejezi ki az a gondolat. az erkölcs. amelynek fő felfedezése az. a halált hosszan tartó álomnak. Elfogadhatatlan ugyanis. hogy a papi kasztnak mindig is érdekében állt a tömegek ámítása. 659. azért korlátozza szükségleteit a rítus által előírt módon. hogy ilyen körülmények közt lehet-e egyáltalán a lvallástudományl kifejezéssel élni. Egyébként ez az igazságcsíra megint csak. Amikor a XVIII. mint a vallások. Marad tehát az az állítás. egyszersmind azonban mélységesen különböznek is egymástól.134 Hát ez az oka annak. ahogyan alvás közben önmaga számára jelenik meg. amelyet az egész világra kiterjesztettünk. mint rendszerezett. önmagában véve akkor sincs benne semmiféle vallási jelleg. implicit módon ezt tételezi fel. mert a fizikai -kémiai jelenségek valóságosak. A fizika meg a kémia azért tudományok. 134 35 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amely sz erint la tudatban megnyilvánuló hatalom [pouvoir] csak egy másik formája a tudaton kívül megnyilvánuló hatalomnakl ( Ecclesial Institutions. Hogyan alakíthatta volna puszta fantazmagória ily erősen és ily hosszan az emberek tudatát? Bizonyos. amelyben az emberi szellem számára megjelennek. Azért imádkozik. könyv. amelyik ne a természet jelenségeit vizsgálná. mert egy olyan valóság tényei. §). semmi olyan nincs. Innen nézve tehát a szent lények a képzelet szüleményei. abban a formában. hogy az animizmus teoretikusai. hogy e hiedelmek a lélek fogalmából származnak. azért áldoz. hogy sokáig össze is keveredtek vele. hogy a vallás semmi olyasmit nem fejez ki. gondolkodó lényeknek hiszi. mert az igaz ugyan. Manapság egyetértés uralkodik a tekintetben. aminek köze lenne a valósághoz. Miféle tudomány az. mert a tudatok a valóságban is léteznek. hogy a természeti illetve a tudati erők rokonságban állnak egymással. mert alkati aberrációjánál fogva az álmokat észlelésnek. amely n bárhogy fogja is azt föl az ember n mindig valamely adott valóságra irányul. álombeli lények elképzelésére. nem fejezi ki pontosan ezeket az erőket. elvégre a lélek hasonmás. . hogy a vallási gondolkodásra jellemző sajátos formában alkossanak maguknak ezekről képet. és még inkább. s minek felelnek meg a valóságban. tünékeny képekből épül fel.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK Ha ez az elmélet igaz lenne. nemcsak hogy az elgondolásukhoz szükséges szimbólumok részben el is fedik igazi természetüket. s vallásos szellem itatja át őket. hogy a jog. De Tylor és követői szerint már magának a léleknek a fogalma is teljes egészében az álmunkban megjelenő homályos. a szervetlen tárgyakat pedig élő. ha azonosnak vesszük őket. s mi vitte rá az embereket. amely nem a tudomány által bizonygatott igazságok függvénye. légnemű. mi vihette rá az embert különös formájú. sőt még a tudományos gondolkodás is a vallásból született. III. akkor miként lehetséges. a hasonmás pedig maga az ember. A tudomány olyan diszciplína. ami a vallásban kimondottan vallási. Így hát nemcsak hogy n mint azt oly sokan gondolják n a vallási erőknek az a formája. amelyek igen jelentős szerepet játszottak a történelemben. s ezzel önmagukat szedték rá. mert akkor óhatatlanul kiküszöbölnék azokat a tévedéseket. és sajátos félreértésekre ad alkalmat. mind holmi illúziószövevények lennének csupán. hogy az általában vett erő fogalma annak az erőnek az érzete. akkor azt kellene feltételeznünk. és melyekből a népek mindig is az élethez szükséges energiát merítették a maguk számára. ami ne volna meg a természetben. amelyeket az ember a nap mint nap bekövetkező önkívületi állapotfélében szül meg. Csak az a kérdés. §) n. azzal számukra a kérdés le is zárult. azért ad adományokat az istenének. tévedéscsíra. Valójában azonban még neki se láttak. Eszerint tehát a vallás végül is nem egyéb. század filozófusai papok általi vaskos koholmányként állították be a vallást. hogy a vallási szimbólumok és rítusok rendszerében. amelynek azonban nincs alapja a valóságban. de e képek és figurák mögött valójában nem áll más. ha az animista elméletet az emberek egyöntetűen igaznak ismernék el. fej. hogy ez az elképesztő önbecsapás végigvonul az egész történelem folyamán? Azon is el kell gondolkodni. anélkül hogy tudnánk. és mindenben. A vallás ezzel szemben azonnal megszűnne. hogy valóságos dolgok képzeteiről van szó. De ha maguk a népek formálták a maguk számára e téves eszmerendszereket. amelyek eredete és természete ily módon feltárul a számukra. De hogy e kérdést feltehessük. ők legalább azzal tudták magyarázni ezt. hogy a vallástudománynak abból az elvből kell kiindulnia. s nem a pszichológus akaratából jönnek létre. nem övezi semmilyen kultusz. ha a vallási gondolkodás eredetét keresik. hogy valamennyi vallási hiedelem minden objektív alapot nélkülöző képzelgés. még ha az erő gondolatának keletkezési módjára vonatkozó hipotézis igaz lenne is n jóllehet komoly fenntartásainknak fogunk hangot adni ezz el kapcsolatban (III. Van pszichológiatudomány is. III. mert nem tudomány az.

140 Die Griechischen Kulte und Mythen. igen gyorsan elterjedt a tudományos körökben. a démonoknak. hogy közük lehet egymáshoz. A nagy vallásoktól összehasonlító módszerrel el lehet jutni egy sokkal régibb gondolatrendszerhez. Nyilván szintén ezért viseltetnek rokonszenvvel az animisták gondolatai iránt az olyan folkloristák is. Az animisták többnyire etnográfusok vagy antropológusok. E hasonlóságokat csakis közös eredet indokolhatta. 78. Étude de mythologie comparée című könyvében Max Müller Komparatív mitológia című esszéjét la mitológia történetében új korszakot nyitól műként méltatja. amikor a Védáktól idegenkedő néhány klasszika-filológust leszámítva valamennyi mitológus Max Müller vagy Kuhn elveiből indult ki érvelése soránl. 1873. . 139 Hercule et Cacus. amelyből az összes többi származik. akik elsősorban az európai és ázsiai nagy civilizációkkal foglalkoztak. akinek könyve. lásd Nouvelles études d’histoire religieuse. A naturizmus Egészen más szellem hatja át a naturista iskolát. amelyet még a régi germánok vallásánál is primitívebbnek gondoltak. fejezet . Akad. s ilyenformán nem lehetetlen eljutni eddig az ősalapig. Steinthal és a Völkerpsychologie egész német iskolája is ehhez a mozgalomhoz csatlakozik. Franciaországba Michel Bréal importálta az elméletet 1863-ban. primitív valláshoz. amelynek régiségét ugyan a felfedezés pillanatában alighanem eltúlozták. Három évvel később jelent meg Adalbert Kuhn könyve A tűz és az isteni ital eredete 137 címmel. 1859). akik magukévá tették e koncepciót.. 137 Herabkunft des Feuers und Göttertranks. hogy az új koncepció csaknem egy időben két különböző országban is megszületett.). Arra a feltételezésre jutottak tehát. s a vallástudomány szükségszerű megújulását vonta maga után. o.. Entwicklungsstufen des Mythus. o. Ők az emberiség által gyakorolt legkezdetlegesebb vallásokat tanulmányozták. Így hát lehetőségük nyílt rá. Renant említjük meg. Más körökből kerülnek is ki a követői. 141 Azon írók közül..) Vö. d. hogy e látszólag oly különböző világképek valójában egy közös ősalapból származtak. 1884. amely érezhetően ugyanebben a szellemben íródott. Miután a Grimm-testvérek nyomán felfigyeltek arra. Olyan mitikus személyeket sikerült azonosítani. Ezért a legnagyobb jelentőséget a halottak lelkeinek. I.. 1856-ban Max Müller az Oxford Essay-ben136 fejtette ki az alapjait. o. A francia fordítás Essai de mythologie comparée címmel jelent meg (ParisnLondon. miben állnak és mit is érnek ezek az elvek. még a nevek is rokonságot mutattak. de amely mindezzel együtt az egyik legrégibb indoeurópai nyelvemlék. Berlin. Abhandl. 138 Der Ursprung der Mythologie. 31. A nép i vallásokban n miként az alacsonyrendű vallásokban is n a másodrendű szellemlények vannak előtérben. Berl. s egy olyan vallást tanulmányozzanak. s felmerült a gyanú. E felbecsülhetetlen értékű dokumentum természetesen új megvilágításba helyezte az emberiség vallási kezdeteit. vagyis a másodrendű szellemeknek tulajdonítják: magasabb rendű isteneket ugyanis ezek a vallások nem ismernek. I. Ezeket az ambíciókat leginkább a Védák felfedezése sarkallta.141 Fontos tehát megvizsgálnunk. Miután a gondolat napvilágot látott. 135 36 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Berlin. (Ernst Kuhn 1886-ban újra kiadta. 136 A Comparative Mythology című írásában (47.lDer Schuss des Wilden Jägers auf den Sonnenhirschl.139 Az eszme oly kevés ellenállásra lelt. II. A tudomány állása és az eszmék haladása olyannyira előkészítették a terepet. skk. hogy Gruppe140 kifejezésével élve leljött az az idő. hogy milyen figyelemreméltó hasonlóságok találhatók bennük. rögtön észlelték. 1859. 1860. mint Mannhardt. Schwartz neve. 1869. egy valóban őseredeti. Zeitschrift f.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) 1. hogy a filológia szokásos módszereivel egy Homérosz korabeli vagy még régebbi irodalmat.3. Phil.135 Ezzel szemben a most ismertetendő elméleteket olyan tudósok alkották meg. akik különböző neveken ugyanazon gondolatokat jelképezték és egyazon funkciókat töltöttek be. 89n169. A Védákkal ugyanis olyan szöveg került a birtokukba. hogy az indoeurópai népek mitológiáit érdemes összehasonlítani egymással. d. ennek módosult elágazásai. Kuhn nevéhez szorosan kapcsolódik sógora. A mitológia eredete 138 nem sokkal az előbbi után jelent meg.

Nagy meglepetéseket. (A fordító. az egyik fő indiai istenség neve eredetileg csak a tűz anyagi valóságát jelentette. Márpedig lDyausl ragyogó eget jelent. lehetőleg tőle kölcsönözzük a most következő ismertetés elemeit.1.l144 S hogy példákkal magyarázza gondolatmenetét. nagy borzalmakat tartogatott. . továbblépve az általánosításban. Például Agni. Az elmondottak. Max Müller éppen az ellenkezőjét vallja. abban az értelemben. hogy az ember lelkében vallásos érzületet keltsen.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) Mivel legrendszerezettebb formában Max Müller fejtette ki őket. franciául Nouvelles leçons sur la science du langage. Szerinte a természet által nyújtott sokféle látvány mindegyike megfelel azon követelménynek. amelyeknek még fellelhető eredeti értelmük. szokványosak. Bármi módon keletkezett is először. bámulatos csoda volt. egyszersmind azonban lehetővé tette az életet télen.] ez az adta meg az első impulzust a vallásos gondolkodáshoz és a vallási nyelvezethez. e csoda. felfoghatók [. Nouvelles études de mythologie. amely a jelek szerint nem esik az animizmus általunk kifogásolt hibájába. oltalmazott éjszaka. London. akár két kő összeütéséből pattant ki a szikra. Anthropological Religion. 1893.. hogy az emberiség vallási fejlődésében általában véve is ugyanez volt a kiindulópont.143 Előveszi a régi empirikus bölcsességet n Nihil est in intellectu quod non ante fuerit in sensu* n. n Mivel Max Müller mitológiai elméletei szoros kapcsolatban állnak nyelvészeti filozófiájával. 1898. * Nincs semmi az értelemben. mint a természet. Segítségével az embernek már nem nyersen kellett falnia a húst: áttért a főtt ételek fogyasztására. a meglepetések és félelmek e hatalmas birodalma. mert feltétlenül ide kell a természetvallás eredetét. Natural Religion. mi sem bizonyítja jobban. Csak később fedezték fel. Mivé lennénk még manapság is a tűz nélkül?145 Az ember n írja ugyanő egy másik művében n nem léphet úgy kapcsolatba a A Comparative Mythologyn kívül Max Müller még a következő munkákban fejtette ki a vallásra vonatkozó általános elméleteit: Hibbert lectures (1878). lPróbáljanak meg gondolatban belehelyezkedni a primitív életnek ebbe a stádiumába n írja n. 1898. 119n120. a tűz tehát minden technikai és művészi fejlődés nélkülözhetetlen tényezője lett. ami terjedt.. hogy előreláthatók. akár villámcsapásból. skk. o. a védikus vallásban jelentős helyet elfoglaló természeti erőre. mi sem volt kevésbé természetes a számukra. alkalmazza a vallásra. mint hogy más indoeurópai nyelvekben is fennmaradt: a latin ignis. Ebből a nézőpontból ugyanis a vallás nem mint holmi homályos és zavaros álmodozás tűnik föl. Paris. Ezúttal tehát egy olyan elmélettel van dolgunk. Hasonlóképpen a szanszkrit Dyaus. állandó varázslat. ami ne lett volna meg már korábban az érzékelésben. Physical Religion.142 1. De mely érzések keltették fel a vallásos gondolkodást? Erre a kérdésre kellett a Védák tanulmányozásának segítenie megadni a választ. hogy ez lehetett az eredeti jelentése. Ez azt bizonyítja. Max Müller. 1892. A Védákban szereplő istenek nevei általában köznevek. hogy összedörzsöltek száraz ágakat. sőt első szakaszait is helyeznünk. ami ne lett volna meg korábban az érzékelésben. s más hasonló tények is azt látszanak bizonyítani. S megint csak a tűz segítségével dolgozta föl a fémeket. hogy e csodák állandók. hogy nem lehet semmi olyan a hitben. felsorolt művei mellett még a következő nyelvészeti vagy logikai munkáit kell megemlítenünk: Lectures on de Science of Language. olyasvalami volt.. a latin Jovis és a felnémet Zio rokonsága mára már kétségtelen. akár úgy. Theosophy or Psychological Religion. amitől óvakodni kellett. Alcan. alkotta meg szerszámait és fegyvereit. ahogy azt az érzékeink észlelik.] Nos. o. s ennek köszönheti tekintélyét. vagy régi köznevek. 142 37 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 145 Physical Religion. csak később nevezték e csodák bizonyos aspektusait természetesnek. hogy az animizmus hallgatólagosan abból a posztulátumból indul ki. I Már láttuk. London. 143 Natural Religion. egyszerre szolgált támadó és védő célokat. hogy a vallás a tapasztalaton alapul. Ugyanis lamikor az emberek először tekintettek a világra. változatlanok. vö. könnyen elképzelhetik. E következtetést csaknem kizárólag pszichológiai jellegű megfontolásokkal igazolja. akit a különböző indoeurópai népek már szétválásuk előtt is ekképpen tiszteltek. ami pusztulást vont maga után. a litván ugnis. e varázslat. S ezek is. 1889. a tűzre alkalmazza.) 144 Physical Religion. azok is a természet fő jelenségeit jelölik. amely szemben állt az ismert dolgokkal [.. szabályszerűen ismétlődnek. hanem mint a valóságon alapuló gondolatok és gyakorlatok rendszere. hogy e népeknél legelőször is a testeket s a természeti erőket kezdték vallásos érzülettel övezni: ezek voltak az első divinizált dolgok. valamint The Science of Thought. hogy a vallás n legalábbis eredetileg n semmi tapasztalati valóságot nem fejez ki. lA vallás n írja n csak úgy foglalhatja el tudatunkban az őt megillető legitim helyet. ez az óriási ismeretlen. milyen benyomást tesz az emberre a tűz első megjelenése. Még a Védákban is ebben az értelemben szerepel. 114. az ószláv ognyi nyilvánvalóan az Agni közeli rokonai. hogy e különböző szavak egyazon istenséget jelölnek. francia fordításban Origine et développement de la religion címmel. mindenfajta mitológiai hozzáadás nélkül. ha valamennyi ismeretünkhöz hasonlóan érzéki tapasztalattal kezdődik. Számára axióma. a görög Zeusz. mégpedig mai köznévi értelmükben. KÉSŐBB BEÍRANDÓ oldalszám o.. s kijelenti. arra a következtetésre jutott. 121.

147 Nos. Kézenfekvőnek látszik. és 149n155. hogy feltegyék maguknak a kérdést. Nos. legalábbis az indoeurópai népek esetében. hogy ez utóbbiakat az előbbiek alakjában képzelje el. mint a gondolkodás. köt. 148 Uo. a lemenést. kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a születőben lévő gondolatrendszerre. A nyelv nemcsak külső burka a gondolatnak. Nouvelles leçons sur la science du language. végtelenségét. a nyomást. o. hogy az animizmus is kénytelen volt föltenni a kérdést.). amelyek a történelem minden pillanatában uralták és uralják a szellemi életet. o. 121. hogy a tűz ez vagy az. vagyis éppen akkor. A gondolkodás ugyanis a gondolataink elrendezése. mintegy kimerevített. Másfelől az osztályozás megnevezés. ebből az érzésből származnának a vallások. hogy amíg a gondolkodás nem lépett túl ezen a fázison.). skk. de amely szerzőnk szerint a többi nyelvcsaládnál is kimutatható. amelyet az emberek akkor beszéltek. amelyeket megtanul megismerni.150 Véleménye szerint a nyelvnek a gondolkodásra gyakorolt hatása révén ment végbe ez az átalakulás. azáltal válik valósággá. hogy aztán azt mondhassuk. hogy az embereket izgatni kezdték e csodás alakzatok. Ezért az a nyelv. 133. Az érzékelt tereken túl újabb. következésképpen osztályozási folyamat. 219. sőt rendkívül általános típusokat fejeznek ki. amikor a természeti erőket az emberi szellem már nem elvont formában képzeli el. o. 195n196. 150 Physical Religion. mert ezeknek a már meglévő keretekhez kell igazodniuk. milyen lehetett: a szótövek.146 Nincs a természetnek egyetlen olyan aspektusa sem. mai nyelveinkben is fennmaradtak belőle olyan emlékek. általában az effajta lényekre irányulnak a kultuszok. 128. egyedül a szó adja meg egyéni jellegét. a fölemelést. Mindeközben azonban neki is megvan a maga sajátos természete. konkrét egyéneket. amelyet az egyes népek még szétválásuk előtt beszéltek..152 A szótövek először is tipikusak. A természet meghaladja értelmét. Ha tehát hozzájárul a gondolat kidolgozásához. Nem szorítkozik a már megformált gondolat lefordítására. a fölmenést. 138. Max Müller elveti ezt a megoldást. s ösztönzést éreztek. a lét minden pillanatát behatárolhatatlan idő előzi meg illetve követi.149 A vallás akkor alakul ki. 120. 146 147 38 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Így hát egy -egy nép nyelve mindig is befolyásolta és befolyásolja a szellemet abban. s mindenekelőtt az embereknél megfigyelhető cselekvések legáltalánosabb módjait fejezik ki: az ütést. hogy a szó kifejezi. Bármilyen távol is van már tőlünk. Egy ilyesfajta torzítás eredményeképpen kaptak volna oly sajátos jelleget a vallási képzetek. 30. hogy miként osztályozza. mint megannyi visszhangot abból a közös nyelvből. amikor a minket érdeklő természetvallás keletkezett. a fogalom lehetetlen a szó nélkül. gondolkodó lényekké. hogy a velük kapcsolatos eddigi homályos érzéseiket világosabb gondolattal. A gondolkodás legáltalánosabb témáit képviselik. melyektől érzésük szerint az életük függött. a folyó végtelen erőt nyilvánít meg. istenekké. hanem cselekvéstípusoknak felelnek meg. . o. amely ne ébreszthetné fel bennünk a nyomasztóan fölénk tornyosuló végtelenség érzetét. o. amelyet egyelőre csak ennél a konkrét nyelvcsoportnál figyeltek meg. s hogy miképp oldotta meg: eszerint az emberben lenne valamiféle veleszületett képtelenség az élő és az élettelen dolgok megkülönböztetésére. 152 Natural Religion. jobban körülhatárolt fogalommal helyettesíthessék. spirituális hatalmakká. The Science of Thought.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) természettel. valamilyen mértékben óhatatlanul erőszakot is tesz rajta és eltorzítja. Ha elgondoljuk például a tüzet. o. azzal a dolgok ilyen vagy olyan kategóriájába helyezzük. Max Müller úgy tekinti. hogy ne fogná fel hatalmasságát. s következésképpen más törvényeknek engedelmeskedik. Ehhez az kell. a járást stb. amikor nekiláttak átfogó világképet kidolgozni maguknak. lThe owerhelming pressure of the infinitel (uo. s ebből következően miként gondolja el azokat az új dolgokat. nem pedig amaz. 153 Physical Religion. a kötözést. hogy az előbbiek személyes hatóerőkké alakuljanak át. hogy elgondolkodjanak rajtuk. II. s amelyek valamennyi indoeurópai nyelv alapjául szolgálnak. hanem típusokat. kikristályosodott formában találhatók meg bennük a szellem azon alapkategóriái.148 Ekkor azonban még csak csíraállapotban voltak meg. részt vesz a megformálásában. hiszen semmi sem merítheti ki. 393.. a szótövek két figyelemre méltó sajátossággal rendelkeznek. végeláthatatlan térségek nyílnak. E töveket. skk. amelyek segítségével el tudjuk képzelni. Valamennyit azért tudunk erről a nyelvről. a nyelv adja a belső vázat. 1. mint amilyeneket manapság a vallásnak tulajdonítunk (Physical Religion. s ellenállhatatlan késztetést érezne arra. a dörzsölést. s amelyekből a filozófusok már oly sokszor próbálták meg rekonstruálni a rendszert. Már láttuk. Csakhogy n jegyzi meg nagyon is jogosan szerzőnk 151 n a gondolat. miből is állnak ezek. mert egy általános gondolat csak azáltal nyer életet. Az élőlényeknél. élő. amelyekből az általunk is használt szavak származnak. o. a tolást. Másképp fogalmazva: az ember előbb Natural Religion. 149 Max Müller még azt is mondja. o. vagyis nem konkrét dolgokat.153 Másodszor nem tárgytípusoknak. skk. 151 Lásd The Science of Thought. addig nem is igen rendelkezett olyan vonásokkal..

amely a kereszténységet teszi meg a halottak kult usza megkoronázásának. akár általában. hogy van valami isteni az emberben. hogy családot alkotnak. 159 Részletesebben lásd Anthropological Religion. így történt. miközben a test már bomlásnak indul. ezeket a szavakat alkalmazta rájuk. azzal a különbséggel. mivel a nyelv emberi állapotokat visszaadó emberi elemekből áll. a testtől különvált lelkek fokozatosan átkerültek az isteni lények körébe. 327.154 Mivel a szavak ily rendkívül általánosak. kénytelenek vagyunk nemmel ellátni. cselekvő személyként fogták fel. legyen bár szó pusztán valamely tulajdonságról. akár konkrétan akarunk egy tárgyról beszélni.. akár átmeneti. De mivel a természeti jelenségeket ily módon az emberi cselekedetekhez tették hasonlóvá. a folyó olyan dolog. ami belecsap a földbe vagy tűzvészt okoz. . az viszont még nem létezett. mivel különböző vonatkozásokban jelent meg a tapasztalásban. származásrendet. s e rejtvények megfejtésére születtek a mítoszok. miből gondolta. Mármost nem ez-é Krisztus tanításának az alapja? (Uo. az eredetileg a tárgyakkal összekevert isteni személyek végül is elváltak a tárgyaktól és külön életet kezdtek élni. amelyek a legjobban hasonlítottak az emberi cselekedetekre: a villám olyan dolog. azt a bizonyos dolgot. hogy az élet folytatódik. a nyelv bizonyos mértékben kényszerít bennünket arra. félistenek voltak. ami arany nyilakat lő át a téren. 8. 351.160 1. hogy e több szó megannyi különböző személynek felel meg.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) általánosította és nevezte meg saját cselekvési módjait. könnyen kiterjeszthetők olyan tárgyakra is.) Felesleges hangsúlyoznunk. Erre egyébként az a bizonyíték. Ez az új kultusz azonban csak másodlagos kialakulás terméke lenne. 155 Még manapság is. akiket a népek mindig is megkülönböztettek a tulajdonképpeni istenségektől. Ez ugyan csak egy hasonlat volt. A nyelv teremtő műve tehát egyre bonyolultabb konstrukciókban folytatódott. jegyzi meg Bréal. s immár ezek a szellemlények jelentek meg a fizikai jelenségek hatótényezői gyanánt. szükségképpen az emberhez többé-kevésbé hasonló. 158 Ez a magyarázat egyébként nem egyenértékű Tyloréval. s ahogy a mitológia egyre kiterjedtebb és teljesebb életrajzzal látta el az egyes isteneket. hanem a halálról adott számot.159 részben esetleges okokból. minden gondolat cselekvésként jelenik meg.l156 Tudományos kultúránk segítségével manapság nyilván könnyen ki tudjuk gyomlálni a nyelv által ily módon sugallt tévedéseket. a gondolkodás immár magukra a szavakra irányult: a szavak mindenféle rejtvényeket adtak föl. Ahogy kikovácsolódtak a szavak a dolgok mögé képzelt személyiségek megnevezésére. o. Egyszóval. s végül maguk is divinizálódtak. Máskor különböző dolgokat jelölt ugyanaz a kifejezés. hogy az istenné lett emberek többnyire tökéletlen istenek. és minden cselekvést. De a nyelv még ennél is többet tett. a nap olyan dolog. akár állandó. jóllehet eredetileg más dolgokra vonatkoztak.157 A lélek fogalma a Tylor által felhozott okokhoz meglehetősen hasonló okokból jött volna létre. ebből arra következtetett. 130. s az egyik túléli a testet. maga formálta szellemlényekből álló világot tett hozzá. Előfordult. mert csak a tudomány oszlathatta volna el. hogy ugyanazon tárgy több nevet is kapott. de szó szerint értelmezték. ami szalad. 378. hogy ebből a szemszögből tekintsük a dolgokat. Mivel több szó volt. amit ezekhez hasonlítottak. De származásuknál fogva a természeti erőket csak azon megnyilvánulási formáik által tudták jelölni. 128n130. 272. a szél olyan dolog. úgy gondolták. s újabb és újabb fikciókat hoztak létre ezen átalakulások érthetővé tételére. o. melyekre eredetileg nem irányultak. Physical Religion. I. hogy e személyek rokonságban állnak egymással. az az idő határol be. vagyis a férfiak vagy a nők közé sorolni. Nem látjuk be. Az ősök vallása pedig csak ennek a tükröződése. történetet kerítettek köréjük. Ennek magyarázatául úgy képzelték. 157 Anthropological Religion. o. Amikor az ember a dolgok felé fordulva elkezdte megnevezni. s csak azután általánosította és nevezte meg a természet jelenségeit. ami sivít vagy fúj. mennyire különös ez a koncepció. amelybe az igét tesszük. hogy a Védákban több mint húsz szó van az égre. épp rendkívüli hajlékonyságuk révén adhattak életet a belőlük származó sok -sok új szónak. hogy a kereszténységben e fejlődés betetőzését lássa. hogy aztán el tudja gondolni őket. a természetre való alkalmazása óhatatlanul annak átalakításával jár együtt. De szükségképpen azt is érezték. akkor azonban. hogy két lény él benne. amikor még nem volt ellensúlya.2. Így jött volna létre az isteni fogalma. n Ez nem akadályozza meg Max Müllert abban.158 Majd különböző körülmények összejátszása folytán. 154 155 39 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. a szó mindenható lehetett. 156 Mélanges de mythologie et de linguistique. 160 Anthropological Religion. skk. családi állapotot gondoltak ki a számukra. 125. II The Science of Thought. e homonímiák magyarázatául úgy képzelték. hogy az élet megszűnik a halállal. Max Müller szerint az ember nem tudta elfogadni. lHa egy gondolatot ki akarunk fejezni. Véleménye szerint az ősök vallása azt feltételezi. kénytelenek vagyunk névelővel meghatározni. hogy az illető dolgok egymásból alakultak át. Az érzékeink által közvetített anyagi világhoz a nyelv tehát új. skk. hogy Max Müller szerint nem az álomról. stb. The Science of Thought. elkerülhetetlen volt a tévedés. o. skk. minden mondatbeli alany cselekvő lényként.

Kétség merült fel azon megfelelésekkel kapcsolatban. 161 162 40 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyek igen speciális nyelvészeti ismereteket igényelnek. 165 Igaz.161 Másfelől ma már nem fogadják el. hacsak mindenféle mesterkedésekkel el nem leplezték előlük. hanem későbbi fejlemények: talán közvetlen átvételek. amelyek technikailag is hasznosak. kiindulópontját a valóságba. így hát természetesen töprengeni kezdett a természetükön.. viszont nagyjából helye s képet ad arról. mert nem is járhat mással. hasonlatosan azokhoz a személyekhez. miként maradhatott fönn. sokkal elnagyoltabb. Nem imádkozással. hogy a védikus istenségek nem mind rendelkeztek olyan kizárólagos natu rista jelleggel. amelynek alapján tájékozódni tudunk benne. hogy ezek a megfelelések korántsem egy igen korai vallásra mennek vissza. hogy a céljait szolgálják. Minden dolog csupa élő. Kétségkívül akadnak olyan vallási előírások. 163 OLDENBERG: La religion du Veda. amelyet erősen vitattak vagy vitatnak ma is. Hogy az embernek érdekében áll a környező világot megismerni. X. o. mint azt Max Müller és iskolája feltételezte. amelynek megszegését ugyan képzeletbeli lények szankcionálják. s térjünk rá inkább a gondolatmenet általános elveire. akkor megmagyarázhatatlan. s hasznuk mellett gyakran egyenesen károsak. miként érintenek bennünket. . 119. mert az szerinte kivételes erényekkel rendelkezik. hogyan maradhatott meg a dolgok első kipróbálása után is. ha gyakorlatilag igaz. hogy a legtöbbször tökéletesen egészséges állatok fogyasztására vonatkozó tilalmak mennyiben higiéniaiak. semhogy átmenetileg is hasznos lehetne a gyakorlatban. s még érthetetlenebb. no 1. Célszerű a naturista gondolatot s e vitatott tételeket nem túlságosan szorosan együtt tárgyalni. 165 Ilyenformán a naturizmus csak látszólag mentes attól a fogyatékosságtól. akik a vallásban olyan technikai (nevezetesen higiéniás) szabályozást látnak. Legfőképpen az általa adott értelmezést vetették kritika alá: úgy vélték. De ha. Igaz. Nehezen látható be. A naturizmus is hallucinációból származó képek rendszerének tekinti a vallást. melyben a szerző e ponton veszi kritika alá Max Müller hipotéziseit. századi leegyszerűsítő magyarázatokhoz jutunk el. 79n184. s erre a népek hamar rá is jöttek volna: a sikernél összehasonlíthatatlanul több kudarc rövidesen ráébresztette volna őket. s ily módon megmagyarázható. gondolkodó lény és tudat. amelyekkel a hívők a természetre igyekeztek hatni. vagyis ha elméletileg ugyan nem ad helyes fogalmat azokról a dolgokról. mert féle lmetes szellem lakozik benne. Gyakorlatilag hasznos az a szabály. akkor nem érthető. tarthatatlan elképzeléssel. nem böjtöléssel vagy egyéb önmegtartóztatással akadályozhatta meg. hogy úgy mondjuk. Igaz. de n hacsak nem a körülmények egészen kivételes összejátszásáról van szó n kizárólag akkor maradhat fönn. nem ezekkel a módszerekkel kényszeríthette őket. mi több: tévedésrendszer. s hogy következésképpen ezekből akár hipotetikusan is rekonstruálni lehetne az indoeurópai népek eredeti nyelvét. s hogy következésképpen gondolkodása hamarosan erre irányult. 143. 59. n Technikai szempontból a mágia használhatóbb volt. hogy a szótövek elkülönült állapotban. nem e világkép szerint kezelve tudta a dolgokat a maga céljaiba állítani. de ugyanezen elvekből vallási piszkosság is származik. Ha tehát a vallás létoka az. Márpedig az a kép. de ez ek elvesznek a többi tömegében. De e helyütt nem szállunk vitá ba egy olyan. Mármost e tekintetben mi köze van egymáshoz azoknak a rítusoknak. 2. Tehát az ember nem ebben az alakjukban felfogva. mint a vallás. amit vártak tőle. akár kedvezőtlenül. ezekből a reflexiókból született meg a vallási gondolkozás. az elméletet ugyanis számos olyan tudós is elfogadja. MEILLET: lLe dieu iranien Mithral. hogy rossz úton járnak. akkor e funkciójának nem tudott eleget tenni. hogy csakis egyedül hatásosak? Ha az emberek ezt igényelték a vallástól. s amelyekről tudjuk. kiad. Lásd MEILLET: Introduction a l’étude comparative des langues indo -européennes.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) Ez az elmélet részben számos olyan nyelvészeti tételen alapul. 1907. miként maradhatott fönn makacsul később is.164 Ha viszont egy tévedés. 164 Ez számos népi bölcsességre is igaz. hogy nem maradhatott volna fönn. Az embernek nagyon is szüksége volt a vele közvetlen kapcsolatban álló dolgok segítségére. akkor nem lesz életképes. mint a naturizmus állítja. skk. ez az érvelés nem érinti azokat. hogy objektív érték nélküli hatalmas hasonlat csupán. Ezek az eljárások csak igen kivételes esetekben. de amelyeknek ezzel együtt is megvan a maguk alapja. o. amelyeket Max Müller az isteneket jelentő szavak közt vélt felfedezni a különböző indoeurópai nyelvekben. a vallás pedig olyannyira megrendült volna az egyre ismétlődő cáfolatoktól. azzal mindenki könnyen egyetért. amit a vallás főképp a kezdetekben ad a világról. hogy nem kapták meg azt. csodaképpen járhattak eredménnyel. talán természetszerű egybeesések. 162 Végül a legújabb kutatások arra utalnak. hiszen azt állítja. amit az animizmusnak már felróttunk. illetve azoknak a tudományos eljárásoknak.. hogy az építkezés közben végzett áldozatoktól hogyan lett volna szilárdabb a ház stb. hogy a megfelelő módon tudjunk bánni velük. júliusnaugusztus.. hogy a halottat el kell távolítani a táborból. akár kedvezően. aki Max Müllerrel ellentétben nem tulajdonít a nyelvnek döntő szerepet. miként szolgálhatták az egészséget az egészségre ártalmas szörnyű beavatási szertartások. Ilyen körülmények között ugyanis az esetleges tévedés által adott ösztönzések legalábbis nagyjából megfelelőek lehetnek.163 De tegyük most félre e kérdéseket. Vannak a vallásokban tisztasági óvintézkedések. előfordul. akiket a vallási képzelet a kozmikus jelenségek magyarázatára alkotott. Ez esetben azonban megint csak a XVIII. A dolgokat ugyanis azért akarjuk megismerni. szertartásokkal vagy áldozatokkal. De ugyanezen hiedelem eredményeképpen a rokonság bekeni magát a bomlásnak indult testből származó folyadékkal. hogy egy-egy tévedés makacsul tovább él a történelemben. hogy ártsanak neki. melyeket megtanultunk. amikre vonatkozik. amit rendszerezett formában soha nem is védelmezett egyetlen. hogy olyan képzetet adjon nekünk a világról. hogyan tudta megállni a helyét a tények próbájában. autonóm valóságként léteztek. nevezetesen a valóság által keltett Lásd GRUPPE: Griechische Kulte und Mythen. Journal asiatique. a vallástörténelemben csak kicsit is járatos szellem. skk. csakis gyakorlati melléfogásokkal jár.

Minden. egyeseket megtartani. amelyek csak közvetve és akaratlanul keletkeztek. ez adja meg értelmét. mindezzel együtt a vallási élet egyik lényeges eleme. de mivel szerinte a nyelv és a gondolat elválaszthatatlan egymástól. Max Müller fenntartja. az csak mitológia. hogy a természeti erőket fejezze ki. annyi bizonyos. az bizonyosan gondolkodásának abnormális voltára vagy betegségére. A mesék és mítoszok közti választóvonal kétségkívül elmosódott. A hívő tehát. Eredetileg a nyelv betegségéből származtatta őket.. amelyeknek nincs tárgyuk.. melyek a természet egy-egy osztályának az élén állnak. mint az érzékeiben. szellemlények. olyan lényekkel és dolgokkal benépesített környezetben él. a vallástudomány szempontjából érdektelen. lAmikor megkíséreltem röviden jellemezni a mitológiát a maga legbensőbb természetében n írja n. s amelyre támaszkodik? De hiszen ez elvont. mintsem gondolkodásbeli betegségnek neveztem. következésképpen mitológiai szüleménynek tekinti (Physical Religion. a keresztény áldozás elválaszthatatlan a húsvéti mítosztól. amelyekben nem. egy olyan transzcendens erőé. hogy Zeusznak ez a fajta felfogása mindig csak egyike volt a görögök számos vallási hiedelmének. amely eltakarja igazi alakját: e fátyol a mitológia által koholt mesés hiedelmek szövete.). A mitológia nyilván egyaránt érdekes az esztétika. hogyan maradhatott fönn egyáltalán. Lásd Nouvelles leçons sur la science du langage. Akárhogy is nézzük. amelyek a nyelv hatására nőtték körbe és torzították el az alapképzeteket. Az istenséget övező kultusz az istennek tulajdonított arculattól függ: ezt az arculatot a mítosz rögzíti. ezek az érzetek azonban a nyelv bűvészmutatványa által extravagáns világképekké alakulnak. a meséktől. mert számunkra igaznak és egészségesnek tűnnek. és Physical Religion. amelyek megfelelnek az egészséges erkölcs előírásainak. bármi módon alkalmazzák is. 169 Igaz. amely mint olyan egyetlen történelmi vallásban sem valósult meg. másokat mint a vallás névre érdemteleneket pedig elvetni. Most nem szállunk vitába e történelmileg vitatható állítással. 173. ami a kozmikus erőként felfogott istenek fogalmába tartozik.167 Ez a különbségtétel azonban önkényes. nem pedig név nélküli lények [etres sans noms]l. mivel a rítusok többnyire névvel. s főként ma kacs fennmaradása megmagyarázhatatlan. illetve a vallástudomány szempontjából. azaz lény nélküli nevek [noms sans etre]. 41 Created by XMLmind XSL-FO Converter. és racionális teológiát hirdetnek.168 Ha mármost a múltbéli vallásokból elveszünk mindent. o. l…az istenek n írja n nominák. 147. akkor a rítust is ki kell venni. hogy a lvallásl elnevezéssel csak azokat a hiedelmeket illesse. amiképpen mi sem szándékozunk minden meséből mítoszt csinálni. s nem érthető. valamint Mythologie comparée.l 168 Ezt Max Müller is elismeri.). s ezért nem is volt vallási jellegük. 132. Eszerint a Zeuszban való hiedelem csak annyiban vallási. ami az egyikre igaz. ami viszont Zeusz élettörténetét.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) érzetekbe helyezi. jellemmel. 138. gondosan meg kell különböztetnünk az isteneket. még a legésszerűtlenebbnek tűnő mítosz is hit tárgya volt.. akit becsaptak az emberek. amely számos esetben elegendő a vallásos mítosz elkülönítésére: a kultusszal való kapcsolata. mert ingerelnek s zavarba ejtenek bennünket. Van azonban legalábbis egy jegy. Ha tehát minden mitológia valamiféle verbális őrület terméke. semmiféle választ nem kaptunk a kérdésünkre: a kultusz léte. hogy legott vastag fátyolt borítson rá. Études de mythologie comparée. 170 A tulajdonképpeni mítoszokon kívül persze mindig is voltak mesék. Ha valaki úgy képzeli el a legfőbb Istent. A rítus gyakran nem is más. Ezt egyébként Max Müller is elismeri. hanem a naturizmus elvére magára is érvényes. az emberiség atyjának. hogy e személyiségeket az emberek miként képzelik el. Igaz. o. mint működésbe lépő mítosz. Fenntartja magának a jogot. hogy határozott különbséget tett mitológia és vallás közt: az előbbit kívül helyezte az utóbbin. Ezzel szemben a mítoszok csak parazita fejlemények lennének. Nem értjük. Ez azonban még nem ok rá.. . nem kevésbé. házasságait. hogy minden mítoszból mesét csináljunk. 51n52.: lHogy a mitológia eredetének kérdésébe kellő világosságot vigyünk. a törvény védelmezőjének. akkor mi marad belőlük? Az önmagában vett istenség gondolata. jobban mondva szabályszerű őrültségére utal.169 Nem célszerű tehát különbséget tenni az egyes hiedelmek közt. hogy a görögök számára lZeusz n minden mitológiai ködösítés dacára n a legfőbb Istenség neve volt és maradtl (Science du langage. filozófiai koncepció. maga az a gondolat is alapvetően mitikus. hogyan végezhettek az emberek évszázadokon át olyan tevékenységeket és gesztusokat. 276. amennyiben a görögök Zeuszt főistennek. o. II. amit A gondolkodás tudománya című könyvemben a beszéd és a gondolkodás elválaszthatatlanságáról. akik az emberi értelem közvetlen termékei. hogy vannak istenek. De mindazok után. meghatározott tulajdonságokkal rendelkező konkrét személyiségekre irányulnak. Egyébként nemcsak az isteni alakok személyes vonásait határozzák meg ily módon a mítoszok. 58. s aszerint változnak. a bűnök megbosszulójának stb. a jelek szerint már nincs helye a kételynek.. vagy legalábbis nem úgy és nem ugyanolyan mértékben hittek. Ugyanebben az értelemben BRéAL: Mélange… 6. skk.170 Az ember hitt bennük. kalandjait illeti. II. Ha kivesszük a vallásból a mitológiát. és nem numinák. o. nehez en meghatározható. 166 167 Egyébként egy későbbi művében Max Müller odáig megy.l 166 Az érv nemcsak Max Müllerre és teóriájára. ha a vallásnak az a fő célja. o. amelytől az ember függ. mint a hagymázos beteg. akkor csakis lehangoló fikciórendszert láthatunk benne. Max Müller érezte ennek az ellenvetésnek a súlyát. tekintették. ami csak a szavakban létezik. mint aki mindenféle bűnért egymaga felelős. o. o. aki összeveszett a feleségével és veri a gyermekeit. igaz a másikra is. Lásd Physical Religion. mivel szerinte a mítoszok a gondolkodás betegségéből születnek. s oly módon vélte kivédeni. s ebből következően a nyelvi betegség és a gondolkodásbeli betegség teljes azonosságáról írtam. élettörténettel. A vallási gondolkodás csak azért lép kapcsolatba a valósággal. inkább nyelvi. hogy magát az általában vett istenfogalmat is merőben verbális folyamat eredményének.

Honnan lenne e tulajdonságuk? Itt megint csak egy olyan posztulátummal állunk szemben.. De emlékezzünk csak rá. vagy rosszul elégíti ki e szükségletet. aki összekeveri ezt az ámuló csodálat bármely megnyilvánulásával. hogy az embert csodálattal töltötte el a szemei előtt feltáruló világ. miként jutott az ember arra a gondolatra. de akárhogy is magyarázzuk a vallásokat. ha csodálatot nem is. Csakhogy a természet életét mindenekelőtt az egyhangúságig menő szabályosság jellemzi. azt látjuk. hogy a hit elég erős lehetett ahhoz. Csak a kultúra s a gondolkodás segítségével tudjuk levetni magunkról a megszokás jármát. n a jelen pillanat előtt és után is n végtelen idő. nem szolgálhatnak tehát olyan. és ne engedje a hívőknek. s ez az érzés a jelek szerint óhatatlanul azt a gondolatot kelti föl benne. a folyó szakadatlanul folyik a medrében. csak nagy ritkán jártak haszonnal: szenteltvíz-hintéssel nem lehet gyógyítani a betegséget.3. hogy ne lett volna objektív alapjuk.. Egyébként. mondják majd erre. ez az egyöntetűség pedig nem kelthet erős érzelmeket. hogy a fizikai erőkben minden együtt van. mi is a kérdés. hogy a valóságban a dolgok két gyökeresen különböző. s hogy ő függ ettől a hatalomtól. hogy a természet felülmúlja. amikor úgy képzeljük. még nem fog szentnek tűnni nekünk. a termést nem áldozatokkal vagy ráénekléssel lehet növeszteni. s könnyen sugall olyan magyarázatot. eltűnik a felhők mögött a Hold. A Nap minden reggel fölkel a horizonton. 42 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Érzi. azaz nem fog olyan tulajdonsággal rendelkezni. Arra keresünk választ. De ezek az átmeneti rendellenességek szintén csak átmeneti benyomásokat kelthetnek. de ha kissé közelebbről megnézzük az erre felhozott n amúgy sommás n bizonyítékokat. egymással össze sem vethető kategóriára oszlanak. Azt mondják. Tegyük fel: a vallás egészen más szükségletet elégít ki.. ha ezen okoknak ellentmondtak a tények. ami a szentség érzetét felkeltheti bennünk. ez esetben pusztán amiatt nem fog az erejéből veszíteni. Illetve egyre mégsem. azonnal felfogja. hogy végtelen tér. Így hát minden látszat ellenére is lehetetlen. III. s csak ekkor fedezzük fel. amely csak azért számít evidensnek. annyi bizonyos. hogy szentségtörést vagy -gyalázást követünk el. Azok a cselekvési módok. ezáltal ártalmatlanná váltak a vallás számára. amelyekből a vallás áll össze. Ha a vallásos hit nem azért született. mert a hit más forrásból táplálkozik. hogy a vallás hibás lehet valamiben.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) ezek alapján szabályozta viselkedését. amelyeket tanácsoltak vagy előírtak az embernek. hogy segítsen az észlelhető dolgokhoz való alkalmazkodásunkban. amelynél fogva úgy érezzük. hogy ez az állítás puszta előítélet. hogy tagadja őket. Ehhez azonban az kell. Márpedig ez a gondolat lényeges elemként lép be a mi istenfelfogásunkba. De még ha az embernek valóban oka is lett volna arra. Itt -ott persze történnek váratlan események: megfogyatkozik a Nap. Újabb keletű érzéseket vetítünk vissza a történelem kezdetére. mint már korábban utaltunk rá.KÉSŐBB BEÍRANDÓ OLDALSZÁM o. agyonnyomja a hatalmasságával. egyvalamit feltétlenül érez az ember a természettel szemben: ha kapcsolatba lép vele.171 attól hogy csodálunk egy tárgyat. ha bárminemű közvetlen kapcsolatba lépünk vele. ugyanazon évszakok periodikusan ugyanazokat az érzeteket hozzák vissza. hogy valamennyi melléfogott. az a jelek szerint az összes lehetséges magyarázatra is áll. kiárad a folyó stb. még akkor is megmaradt hitében.. hogy minden sikertelenség dacára továbbra is makacsul vallási szimbólumokkal fejezze ki a kozmikus jelenségeket. a Hold minden hónapban ugyanazt a ciklust járja végig. hogy a vallási gondolatok ne olyan érzésből fakadjanak. meghaladja. akkor azok a hibák. stabil. mert még se nki sem vette kritika alá. mint azt. minden este lenyugszik. akkor nem fogadja el... Ha az ember nem ezen okokból jutott el a hithez. nem érintik a hit forrását magát. hogy a vadembert bámulattal töltik el e csodák. amely révén fel lehet menteni: ha a rítus nem hozza meg a várt eredményt. állandó gondolat. hogy összhangba hozza az embert az anyagi világgal. ső t. mert különben honnan származhatna ellenálló képességük? 1. semhogy nagyon meglepődne rajtuk. Ekkor még az is érthetővé válik. a kudarcot végrehajtási hibának vagy valamely ellenséges istenség közbelépésének tulajdonítják. . Ő sokkal inkább szokva van hozzájuk. még arra is szükség lett volna. ami a dolgok igazi természetét illeti: erre a tudományok szolgáltattak bizonyítékot. Csakhogy. hogy van rajta kívül egy végtelen hatalom. Axiómaként szokták leszögezni. Igen ám. mondják erre. Amit a naturizmusnak felróttunk. Hogyan 171 Lásd fentebb. amelyet bántanak a tapasztalatbeli csalódások.és gyakorlatrendszerek alapjául. hogy e jelenségek természetüknél fogva ezt az értelmezést sugallják neki. hogy elviselje ezeket az ellentmondásokat. amelyeket az ember netán a hite miatt követ el a világgal folytatott harcában. amelyek emléke egy idő után elhalványul. a rendelkezésére álló erőkhöz képest végtelenül nagyobb erő veszi körül. Normális körülmények között a természet menete egyöntetű. Amikor a vallási érzület erős. hogy észrevegyék jelentőségüket. Félreismeri a vallásos érzület specifikus jellegét az. mennyi csoda rejlik e szabályosságban is. .. hogy nem.

a béka stb. Az ismeretlen nem feltétlenül végtelen. hogy nem objektív tulajdonságaiknak köszönhető. 195. hogy a természet által való lszétlapíttatásl érzése valóban vallásos gondolatokat inspirál. miként az idő is. fej. mellyel a modern fizikus a fényt és a meleget magyarázza (Physical Religion. ami se nem természeti. 174 Maga a vallás is hozzájárul biztonságérzetéhez. 174 A rítusok és a hatékonyságukba vetett hit kapcsán látni fogjuk. o. egy kézmozdulattal meg tudja állítani a Napot stb. hogy amit érzékelünk belőle.). akkor azt kellene tapasztalnunk. mint amit már nem tudunk érzékelni. önmagában még nem elég az átalakításukhoz.) vagy a kauzalitásfogalmára vezeti vissza.). hanem egyszerűen mások. A tér. egyszóval a nagy kozmikus hatalmak emelkedtek elsőként erre a rangra. akkor sem lehetett ilyen hatással a primitív emberre. hiszen náluk semmi más nem ejthette volna jobban rabul az érzékeket s a képzeletet. II. mi is a magyarázata ezeknek az illúzióknak (lásd II. Ha tehát a vallás valóban abból a szükségletből született volna. amit engedelmükkel végtelennek nevezekl (Natural Religion. a gyík. Az. illetve az éter közt. még ha föltételeznénk is. 172 Hiába végtelen a profán dolgok világa. Egyáltalán nincs tudatában. hanem inkább az ellentétes érzésből fakadnak. amely rajtunk kívül van n azonos természetű. amit látok. könyv. hogy a vallás az így elképzelt hatóokokat személyes cselekvőkként [agents personnels] fogja föl. hiszen állítólag az a feladata.AZ ELEMI VALLÁSRÓL ALKOTT FŐ ELKÉPZELÉSEK (folytatás) szolgáltathatná számunkra a természet ennek a dualitásnak a gondolatát? A természet mindig és mindenhol hasonló önmagához. 218. o. mint amiket a mai tudós gondol ki ugyanezen tények magyarázatára. Az első lények. akkor az ekképpen elképzelt erők semmivel sem lettek volna szentebbek azoknál. 173 Ezt ismeri el akaratlanul is Max Müller bizonyos helyeken. a hegyek.. Az a tér is csak tér. az más természetű. amely bennünk. 126. hogy nem észlelem őket közvetlenül. hogy kiterjessze az ember hatalmát a természet felett. szerény növények vagy állatok. amelyeket kultusz övezett n erről majd a következő fe jezetekben bizonyosodhatunk meg n olyan. a Hold. azt hiszi. semmiben sem különbözik attól. hogy a végtelenbe nyúlik: azon a végső határon túl. amit a látóhatár mögé gondolok el. Max Müller szóhasználata szerint egyébként számos visszaélés történik a szavakkal. Egyébként az istenség fogalmát az agency (138. Bevallja. melynek folytán kimagasló tekintéllyel ruházhatnánk fel egyes erőket másokkal szemben. a kenguru. de amelynek illúziója révén nem érzi úgy. Be kellene bizonyítani. akkor mitől rendelkezne ilyennel a többi? Az. 173 Ez pedig annyit jelentene. amiként a végtelen sem feltétlenül ismeretlen. a szelek. ha az általam átlátható szeletei önmagukban nem rendelkeznek szent jelleggel. legalábbis bizonyos esetekben azt implikálja. amit ismerünk belőle. A vallások tehát korántsem az embernek a világegyetemmel szembeni törpeségéből. valami. Ezzel szemben a világegyetemben megnyilatkozó valamennyi erő n az is. hogy a velünk kapcsolatban álló fizikai erők meghaladják a mi erőinket? De hiszen a szent erők nem pusztán intenzitásukban különböznek a profán erőktől. Semmi jelentősége. az ég. a nyúl. Egy személyes cselekvő is lehet profán. olyan speciális tulajdonságaik vannak. amelyekkel szemben az ember legalábbis egyenlőnek érezhette magát: a kacsa. hogy vallási érzéseket ébresztettek az emberben. mondja. S legfőképpen nincs semmi olyan ok. Azt mondják. amelyekkel amazok nem rendelkeznek. hogy hatóokokat rendeljünk a fizikai jelenségekhez. esőt fakaszthat. Mi több. vagyis hogy a természeti erők fölött tud uralkodni. neki nincs ilyen érzése. Valójában azonban ezeket csak később divinizálták. hogy fogalmilag nem sok különbséget lát a tűzisten Agni. 172 43 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy laz ismerten túl van valami ismeretlen. se nem profán. és azonos azzal. az emu. még nem magyarázza meg. vö. egyébként pedig számos vallási erő alapvetően személytelen. következésképpen vallás sem. hogy soha nem is voltak szent lények. o. olyan hatalmat tulajdonít magának a dolgok felett. ha a gyengeség és tehetetlenség érzéséből fakadnának? Ha egyébiránt a természet dolgai a maguk lenyűgöző formáitól vagy a bennük megnyilvánuló erőtől váltak volna szent lényekké.). Mivel a tudomány még nem tanította szerénységre. Nyilvánvaló. Még a legemelkedettebb. Mint már említettük. következésképpen ahhoz. hogy azok uralkodnának őrajta. Hogyan sugallhatnák ezt a bizakodást. hogy megnyugtassák az embert a dolgokkal vívott harcában: azt hirdetik. és az is. Az érzéki tapasztalás. a tenger. hogy a kozmikus erők ennyire fölötte állnak az övéinek. amivel nem rendelkezik. mitől kapnak szent jelleget. ameddig látásom terjed. hogy a Nap. attól még profán világ marad. a végtelenségig ismétlődik. . leggondolatibb vallások is abba az irány ba hatnak. ami még innen van e határtól. A határtalanul folyó idő az általam átélt pillanatokkal azonos pillanatokból áll. hogy a hit egymagában lhegyeket képes megmozgatnil. o. ha minden pontjában hasonló önmagához. hogy parancsolhat az elemeknek: hogy szelet támaszthat. a hernyó.

a másik szerint pedig a szó által keltett képek csillogó. Az emberi egyénen és a fizikai világon kívül lennie kell egy másik valóságnak is. amit naturizmusnak meg animizmusnak neveztek. De úgy az egyik. században bukkan föl az etnográfiai irodalomban. Londonban megjelent könyvében találkozunk vele. Valóban létezik ilyen kultusz. I A ltoteml szó csak a XVIII. amit objektíve semmi sem igazol. hogy végül a valóság helyére merő fantazmagória lépett. o. A kérdés történeti áttekintése: módszer a tárgyalására Az imént tanulmányozott két gondolatrendszer n látszólag mégoly ellentétes konklúziójuk dacára is n egy lényeges ponton megegyezik: ugyanúgy teszik föl a kérdést.176 Csak 1841-ben jelezte Grey egy híressé vált passzusában. 242. Annak magyarázatául. fejezet . A totemizmus ilyesfajta kiterjesztése nyilván túlzás volt.4. Az érzékeink által közvetített természeti erők is csak természeti erők. De akkoriban csak kimondottan archaikus intézményt. alapvetőbb. Ám ez a vállalkozás a lehetetlennel határos: valóságos ex nihilo teremtést feltételez. hogy hallucinációból származó képzetek egész sora ülepedett rájuk és torzította el őket a felismerhetetlenségig. Az állat és növénykultusz számos olyan októl függ. amelyet egyszerűsítés nélkül nem lehet egy nevezőre hozni . Először egy indián tolmács. Voyages and Travels of an Indian Interpreter. 177 Journals of two Expeditions in North-West and Western Australia. Totems and Totemism (1869. II.1. amelyet sokkal fejlettebb vallási rendszerekben lehet fellelni. miért öltöttek a vallási gondolkodás ezen n állítólag eleve adott n elemei szent jelleget. . még primitívebb kultusznak. Mivel sem az ember. kell lennie egy másik. bármily intenzívek legyenek is. Ezt az átlényegítést az egyik elmélet hívei szerint az álom keltette illúziók végezték el. De az egyik nézőpont hívei is. E kritikai vizsgálatból tehát pozitív konklúzióra jutunk. amely kívül esik az általánosan tapasztalt világon. A Fortnightly Review-ban megjelent cikksorozatában178 nemcsak azt igyekezett kimutatni. amelyhez képest az a bizonyos hagymázas lázálomféle n mert bizonyos értelemben minden vallás az n jelentést és objektív értéket kap. hogy nyilvánvalóvá tette a totemizmus történelmi jelentőségét. az.). MacLennan próbálta először a totemizmust az emberiség általános történelméhez kapcsolni. De ennek a leegyszerűsítésnek. J. 178 The Worship of Animals and Plants. Ez a vélekedés olyannyira általános volt. és a másiké is a természetben n az ember illetve a világ természetében n keresik a profán és a szent világ nagy ellentétének csíráját. Más szóval. hogy a vallás valamiféle hagymázas értelmezés eredményeképpen jött volna létre. olyannyira. amelynek az előbbiek valószínűleg csak származékai vagy sajátos megjelenési formái. de hívságos menete.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS 1. hogy a totemizmus vallás. Ez okból illetjük mindkét elméletet közös kritikával. Az animisták szerint az álom. 228. hogy még M. 175 176 44 Created by XMLmind XSL-FO Converter. sőt túlzásnak megvolt az az előnye. ezt csakis más forrásból kaphatják. mint a másik esetben csak arra lehetett kilyukadni. sem a természet önmagában nem rendelkezik szent jelleggel. Az álomban megjelenő ember is csak ember. azt feltételezték. Ugyanis mindkettő bizonyos természeti n fizikai illetve biológiai n jelenségek által felkeltett érzetekből igyekszik felépíteni az isteni fogalmát. Réville is a totemizmus klasszikus földjének Amerikát tekinti ( Religions des peuples non civilisés. a naturisták szerint bizonyos kozmikus jelenségek jelentenék a vallási fejlődés kezdőpontját. amelyet az etnográfusok a totemizmus elnevezéssel illettek.175 A totemizmus csaknem fél évszázadig kizárólagosan amerikai intézményként volt ismert. I. Long 1791-ben. 1. Egy általánosan tapasztalt tény nem vezethet bennünket egy olyan dolog gondolatára. hanem hogy ebből a vallásból eredt egy sereg olyan hiedelem és gyakorlat. a történész számára nem különösebben érdekes néprajzi kuriózumot láttak benne. Ekkor rögtön sejteni kezdték. hogy egyetemesebb érvényű rendszerrel állnak szemben. 1870).177 hogy Ausztráliában is előfordul ugyanilyen gyakorlat. o. túl azon.

182 1887-ben már annyi jelentős dokumentum gyűlt össze. 184 Tylor a Primitive Culture-ben már megpróbálkozott a totemizmus magyarázatával. Márpedig azáltal. a rendelkezésre álló anyag továbbra is töredékes maradt.). és Dorsey fontos írását: lOmaha Sociologyl (III. és készül a harmadik. Különösen három.). mélyebb hatóelvekhez. a tszimsiánokat. Mindeközben az amerikai hagyomány önállóan fejlődött tovább. 1885. Smith elméletét kétségtelenül egyoldalúnak lehet találni. s meglehetősen sok olyan A gondolat már világos megfogalmazásban jelentkezik Gallatin lSynopsis of the Indian Tribesl című tanulmányában ( Archaeologia Americana. 1. 1894n96. o. o. 182 Már az Annual Report of the Bureau of American Ethnology legelső köteteiben ott találjuk Powell tanulmányát: lWyandot Governmentl (I. s egyébként Morgan közvetlen ösztönzésére. Morgan az Ancient Societyben180 belevágott a tanulmányozásába. 1871. rövidített formában. E fejezetben csak azokat a megfigyeléseket vagy elméleteket említjük meg. Smith pedig a szemita társadalmakkal hozott összefüggésbe n Frazer az európai folklórhoz kapcsolja. ott is állat. Az Amerikai Etnológiai Hivatal által elindított kutatások nagymértékben hozzájárultak e vizsgálatok fejlődéséhez. Csaknem ezzel egy időben. Boas. Másrészt Ausztráliában a megfigyelések csak szétszórt hiedelmekre és elszigetelten álló beavatási rítusokra vagy totemmel kapcsolatos tiltásokra irányultak. II. MacLennan és Morgan iskolája ily módon Mannhardt188 iskolájához csatlakozott. 189 De bármilyen gazdag termés gyűlt is össze mindenfelől. o. amelyet a Cambrian Journal is közöl (1860. Valamennyi elődjénél erősebben érezte. Budapest.179 1877-ben Lewis H. hogy Észak. csak a felszíni vonásait veszi észre. hogy a totemizmus meghatározott társadalmi szervezettel függ össze: azzal. a másodikakat Dorsey. összegzése az adott körülmények közt nem lehetett teljes és óhatatlanul hipotetikus maradt. Azóta megjelent a második kiadás három kötetben. vagy elmélyítse az alapfogalmait. 149. kiad. 1889.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS Másfelől az amerikanisták már régóta felfigyeltek rá. 109. aki belefogott a feldolgozásba. De bármennyire vitathatatlan érdemeket szerzett is.183 amelyben a totemizmust egyidejűleg mint vallást és mint jogi intézményt vizsgálja. 187 London. Igaz. sőt. erre később még visszatérünk. Swanton és Hill -Tout tanulmányozta. 189 Itt most csak a neveket soroljuk föl. 1851.és Közép-Amerika indián törzsei közt is általános érvénnyel van jelen. [A szóban forgó mű magyar kiadása: Az ősi társadalom. Ezen irányadó gondolatok hatása alatt most már módszeresebben folyhattak a megfigyelések. o. . a szeliseket. 186 The Religion of the Semites. Ez az aberdeeni egyetemen 1888-ban tartott előadásainak szerkesztett változata. MacLennan is összevetette a nagy ókori vallásokkal. 180 E munkát egyébként ugyanezen szerző két korábbi írása készítette elő: The League of the Iroquois.). valamint Morgan egy körlevelében. 185 Kinship and Mariage in Early Arabia. 1880.vagy növényimádatnak tekinti. amely a társadalom klánokra való tagozódásán alapul. 179 45 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Robertson Smith volt az első. Ez ideig végeredményben még senki sem látott totemisztikus vallást a maga teljességében.). 3 kötet. a kwakiutlokat. 77. mindegyik hozzájárult a totemizmus tanulmányozásához. semmiféle erőfeszítést nem tesz. műveiket akkor tüntetjük majd föl.. a totemizmus szempontjából érdekes társadalmi csoportot kutattak. mindezzel együtt is zseniális meglátásokat tartalmazott. tökéletesen félreérti a jelentőségét. Bár az amerikai vallások a totemizmus számos nyomát őrzik. 183 Először. az Encyclopaedia Britannicában jelent meg. hogy ez az elnagyolt és zavaros vallás mennyire magában hordozta a jövő csíráit. Krause. hogy a totemizmust pusztán valamiféle állat. E hatalmas űrt csak az utóbbi években sikerült betölteni. Ugyanebben a szellemben íródott a Golden Bough: 187 a totemizmust n amit korábban MacLennan az ókori vallásokkal. Ezekből az elszórt adatokból próbált meg Frazer átfogó képet alkotni a totemizmusról. az utolsókat Mindeleff. s kimutatta. Ezt a célt valósítja meg Totemizmus című könyve.] 181 Kamilaroi and Kurnai. 9. hogy a totemizmus az ember és az állat (vagy növény) egylényegűségét tételezi föl. Két figyelemreméltóan éles elméjű megfigyelő. túlhaladtak a tulajdonképpeni totemizmus fázisán. Baldwin Spencer és F. mert itt is.láldozatl címszó az Encyclopaedia Britannicában. o. mert azáltal. Gondolat. Cambridge. ötkötetes kiadás is. A szemiták vallásában186 ugyanezt a gondolatot tette meg valamennyi áldozati rendszer őseredetének: az emberiség a totemizmusnak köszönhetné az ételáldozat elvét.).). 188 Ezen az irányvonalon meg kell még említeni Sidney Hartland érdekes művét: The Legend of Perseus. Mrs. aztán a sziúk nagy nemzetét. Cushingét: lZuni Fetischesl (II. a haidákat. s a vallástudomány fejlődésére a legtermékenyebb befolyást gyakorolta. meghatározta megkülönböztető jegyeit. amikor hivatkozunk rájuk. 1890.és növénykultuszt vélt találni. Vö. J. nem felel meg a jelenleg ismert tényeknek. 1961. Már a Rokonság és házasság a korai Arábiában 185 című könyvében is rámutatott. Először is az északnyugati törzseket: a tlingiteket. Stevenson és Cushing. de ő kizárólag csak azért. Vizsgálata azonban tisztán leíró jellegű. hogy összegezze és rendszerezze azokat. 211. amelyek komoly előrelépést jelentettek a totemizmus tanulmányozásában. hogy Frazer elérkezettnek látta az időt. Gillen az ausztrál kontinens belsejében végzett kutatásokat. skk. 59. Az elsőket főként Dall. Fison és Howitt 181 Ausztráliában is konstatálta e társadalmi rendszer jelenlétét s a totemizmussal való kapcsolatát. Smith igyekezett eljutni a totemisztikus hiedelmek szó szerinti értelmezésén túl rejlő. és Systems of Consanguinity and Affinity of the Human Family. hogy megmagyarázza184 a totemizmust. Smithét: lMyths of the Iroquoisl ( uo. s ezt a sajátosságát máig megőrizte. végül az Amerika középső részén élő pueblo indiánokat. félreérti igazi természetét. most azonban nem ismertetjük. hogy pusztán az őskultusz egyik speciális esetének tekinti a totemizmust.

hogy a két alak közül melyiket válasszuk. 1907.) 193 Strehlow 1892 óta él Ausztráliában. s a kissé délebbre. Azon túl. részletbeli eltérések ellenére. rövidítéssel hivatkozunk e könyvre. A második. amit Spencer és Gillen a központi törzseknél végzett el.). in: Transactions of the Royal Society of South Australia.). 185. B. Először a dieriknél élt. 285. Az arandákról Schulze írt sommás tanulmányt (lThe Aborigines of the Upper and Middle Finke Riverl. o.197 másrészt további spekulációkra ösztönzött. amelyek megújították a totemizmus tanulmányozását. ANU Press. o. 1974) című műve alapján. 191 London.). Haszonos egyébként elolvasni Leonhardinak a Globusban megjelent cikkét. Ez alól csak néhány közismert szó esetében (pl. a harmadik a kultusszal fogl alkozik. Globus.és népnevek francia többes számú átírásának problémáiról ejt szót. az arandáknál és a loritjáknál (Spencernél és Gillennél larundákl és lluritchákl) végzett megfigyeléseit. ezt már nem tudtuk bedolgozni az anyagba. hogy valamennyiüknek a totemisztikus hiedelmek képezik az alapját. hogy a déli törzseknél végezze el ugyanazt a munkát. hanem mert rendszerezett formában mutatták be a tényeket: ez egyrészt irányt mutatott a további megfigyelésekre vonatkozóan. a lchingaleel-k (Spencernél és Gillennél [és magyar átírásban] tjingilik) és wambaják és más törzsek társadalomszervezetét Mathews írta le (lWombya Organization of the Australian Aboriginesl. XXXII. mint Strehlow. füz. 1898].vagy népmegnevezést vettük alapul N. 428. Apró. A magyar átírásban a ma legelfogadottabb törzs. Wales. de távolról sem olyan kiválóan. amelyek jelentőségét ugyancsak eltúlozták. de K. XXXVII.). Négy füzet jelent meg eddig. 1905]) ilyen formában szerepel. 194 Kitűnően ismerte e népek beszélt nyelvét. Amer. 1896]. 1904.A. Zeitschrift f. 111. 190 Ami az amerikai nép. 196 Nevezetesen KLAATSCH: lSchlussbericht über meine Reise nach Australienl. A Jelentés első részét Sterlin. megerősítik azokat. a tjingilik. Ehhez azonban nem mindig ragaszkodtunk mereven. Spencer és Gillen nemcsak azért gyakoroltak jelentős befolyást.és törzsneveket illeti. A első kettő a mítoszokkal és legendákkal. Tr. amelyben több részlet található Strehlowwal folytatott levelezéséből (lÜber einige religiöse une totemistische Vorstellungen des Aranda und Loritja in Zentral-Australienl.I.. lDivisions of Some West Australian Tribesl. a walbirik. A továbbiakban Nat. korrobori) tettünk kivételt. Philos. hogy megkülönböztethető legyen Spencer és Gillen első könyvétől. Az eredményeket igen sokan. a továbbiakban rövidítve Native Tribes vagy Nat.196 meg fogjuk látni. s végül közvetlenül az öböl partjain a marák és janjulák. hogy ő vállalkozott Strehlow kéziratainak kiadására. 44n45. amelyek kiegészítik. 191 a legközpontibb törzset. eze k a Macdonnel-hegység és a Carpentaria-öböl közötti területet foglalják el. továbbá Proceed.. vitatták és értelmezték. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: az anmatjerák. John Mathew-é: Two Representative Tribes of Queensland. Helikon) Borsányi László szaklektor által kidolgozott neveit vettük át n helyenként módosításokkal. Carl Strehlow. pontosítják. a binbingák. 1904. hogy pontosítsa megfigyeléseit. Euahlayi Tribe [London. More Legendary Tales [London.. Kutatásaik eredményeit két olyan műben tették közzé. skk. Journal of the Anthropological Institute (továbbiakban J. 192 London. Ezt a magyar kiadásban elhagytuk. Ezzel egy időben Howitt n akinek töredékes tanulmányai elszórva jelentek meg a legkülönbözőbb kiadványokban198 n nekilátott. 2. amit ugyanezen a módon rövidítünk. találó kérdéseivel több ponton is rászorította a szerzőt.. Ha például a Tindale által javasolt sztenderd forma teljesen eltért a könyvben közölttől. XIV. és XXXIII. 199 London. E felfedezéseknek igen nagy irodalma lett. Langloh Parker klasszikus könyveiben (Australian Legendary Tales [Sydney. 197 K.). a yuin (juin) névre a ldjiringanj és thaual alakot javasolja. az arandákat. Az arandák vizsgálatának első eredményei egyébként a Report on the Work of the Horn Scientific Expedition to Central Australiában jelent meg. Ugyanígy megőriztük a könyvcímekben szereplő nép. köt. de mindig elétesszük Howitt nevét.. IV. Vö. stb. (A szaklektor. mert ők voltak az elsők. 151n152. ott az Indiánok és ősi kultúrák Észak-Amerikában című könyv (Budapest. így nem láttuk értelmét a Tindale-féle alak átvételének.* Nemrég egy német misszionárus. aki hivatásának köszönhetően hosszú éveket töltött ugyanezen közép-ausztráliai társadalmakban. az Eyre-tó nyugati partján élő arabanákat tárgyalja. amelynek The Northern Tribes of Central Australia 192 a címe. Tindale: Aboriginal Tribes of Australia (Canberra. új sorozat II. of. összességében. a lényegi pontok vonatkozásában. Eylmanné: Die Eingeborenen der Kolonie Südaustralien. a kotandjik. 1993.193 maga is közzétette két törzsnél. Az ekképpen Bár Spencer és Gillen tanulmányozták először mélyrehatóan e törzseket. o. 198 E publikációk listáját a Nat. S. a loritjákat. a warramangák. Ethnologie. 1899.195 s így igen sok totem-mítoszt és vallásos éneket tudott közreadni. Soc. valamint Mathews néhány nemrég megjelent cikke egyaránt Spencer és Gillen hatásáról tanúskodik. a továbbiakban Northern Tribes vagy North. uo. a másodikat Gillen írta: az egész kiadvány Baldwin Spencer vezetésével készült. skk. előszavában találhatjuk meg (8n9. A Native Tribes of South-East Australiában199 átfogó képet ad a DélAusztráliában. Howitt már 1888 -ban beszámolt a lwuaramongókl (Spencernél és Gillennél warramungák [magyar átírásban: warramangák]) társadalmi szervezetéről a lFurther Notes on the Australian Classesl című cikkében.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS törzs n részbeni190 n felfedezése fűződik a nevükhöz. amire még vissza kell térnünk. Az első. az utolsó jelen munka befejezése után látott napvilágot. Langloh Parker könyve: The Euahlayi Tribe. s a lehető legkülönbözőbb módokon kommentálták. rész (1896). olykor ki is igazítják Spencer és Gillen megfigyeléseit. utána átkerült az arandákhoz. a wakadják. az arabanáktól északra élő társadalmakról szól. a kaititják. Tr. o. Soc. aminél további nehézséget okozott az. amelynek körében teljes vallási rendszert figyelhettek meg a gyakorlatban: e vallási rendszerekben az a közös. o. Thomasnak a Folk-lore-ban megjelent hasonló tárgyú cikkét (XVI.-W. nem ők szólnak róluk először. o. 71. inkább megőriztük az eredeti alakot. valamint Journal Roy. ami a nevet felismerhetetlenné és így beazonosíthatatlanná tette volna. Új-Dél-Walesben és Queensland jelentős részén élő népek társadalomszervezetéről. XCI. aki a közreadásban jelentős szerepet játszott. 635. * E lábjegyzetben Durkheim eredetileg az ausztrál törzs. 194 Die Aranda und Loritja-Stämme in Zentral-Australien. N. Strehlow mellett meg kell említeni Leonhardit is.és törzsneveket is.). mégpedig többnyire az eredeti szöveggel. hogy Strehlow megfigyelései. The Native Tribes of Central Australia. . American Anthropologist. Példá ul a wakelbara törzsnév helyett Tindale a ljagalingul formát preferálja. Tr.N. 195 Spencer és Gillen is beszélték e nyelveket. 494. 46 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. o. hasonlóképp. Tr. s az ott közölt sztenderdizált neveket írtuk át a magyar kiejtés szabályai szerint. Végezetül a különféle bennszülött nyelvekből származó szavakat n az ismeretlen kiejtés és az ezzel együtt járó átírási nehézségek miatt n eredeti formájukban őriztük meg. a visszakereshetőség miatt: az leuahlayil név javasolt formája Tindale-nál lwalarail.

o. E cikkeket az első kötetben közölte le újra Frazer. o. 4 köt.202 Arábia. ami megkönnyítheti a további kutatást. amennyit csak tudnak. mint már az iskola n önmagának adott n neve is mutatja. 12. hogy a totemizmusnak a történelemben és az etnográfiában fellelhető minden nyomát rögzítse. amelyeket a későbbiekben Frazer kifejt és megvitat. Ez a fajta eljárás egyáltalán nem meglepő az antropológiai iskola követőinél. igyekszik meghatározni. 32. hogy sikerüljön megérteni.és házassági szerveződésre vonatkozik. szakítást jelentenek az antropológiai iskola régi módszereivel. vagy az n akár tévesen. természetesen azokat is tanúul hívják. Frazer a Totemizmusban elsősorban arra törekedett.203 a délszlávok204 együtt szerepelnek az ausztráliai és amerikai törzsekkel. semmiképpen sem a társadalmi közegtől elvonatk oztatva akarjuk meghatározni. Nem volna lehetséges a komparatív módszer. miben is áll az ember vallási természete. valóban emberi alapjaihoz jusson el. Épp ellenkezőleg. Nyilván inkább a legprimitívebbeket fogják vallatóra fogni. hogy anyagot szolgáltasson a kutatóknak valami ilyesféle konstrukció létrehozásához. ami vagy a totemisztikus vallásra. amely véleményük szerint nem távolodott még el nagyon a kezdetektől. 204 Uo. de mivel ugyanez a civilizáltabb népeknél is fellelhető. 203 Uo.2. Még Frazer könyvében is vannak effajta félreértések. világosan meghatározott Totemism and Exogamy. a szociológus számára. hogy maguk a társadalmak is hasonlóak legyenek. és bármiféle társadalmi körülménytől függetlenül vallási természete van. mert folyóiratcikkekben már jóval a mű megjelenése előtt napvilágot láttak. hogy e tekintetben az újabb Totemism and Exogamy fontos előrelépést jelent Frazer gondolkodásában és módszerében. De mivel mi nem alkati adottságot látunk benne. 205 Megjegyzendő. amely ennyi népet tekint végig. amelyeknek n látszólagos hasonlóságaik dacára n sem az értelme. hogy annyit gereblyézzenek össze. 206 Egy efféle kutatásban bármilyen népet fel lehet használni. Ez az iskola azt feltételezi.200 hogy minden olyan fontos dokumentumot egybegyűjtsön. ezeket válogatás nélkül együtt vizsgálják. sem a jelentősége nem volt ugyanaz: a primitívek demokráciáját a maival. Egy ilyen terjedelmű tanulmány.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS elért előrelépés hatására Frazer kiegészítette Totemizmusát egy kompendiumfélével. az összehasonlítás köre tehát a számukra soha nem lehet elég tág. A mű elején és végén azért olyan általános elméleteket is találunk. 200 201 47 Created by XMLmind XSL-FO Converter. gyakran hatalmas távolság eleve kizár bármiféle egyezést. 206 Természetesen mi is azt tekintjük a vallástudomány fő céljának. London. Vizsgálata ilyen módon a legkülönfélébb természetű és kulturális fejlettségű társadalmakra kiterjedt: az ősi Egyiptom. mindezzel együtt hasznos breviárium. miként a történész számára is. De mivel e szempontból a tények csak általánosíthatóságuk foka szerint érdekesek a számukra. ebből kiszakítva nem lehet megérteni őket. egyetlen. Már csak azért is. hogy az embernek önmagától. 202 Totemizmus. hanem társadalmi okok eredményét. Gyakran vél azonosnak kimondottan totemisztikus szokásokat egyszerű állatimádó rítusokkal. Ezért mi is ezt tesszük meg vizsgálódásunk fő területének. Bármilyen sommásak is ezek az elemzések. az alacsonyabb rendű társadalmak kollektivizmusát a mai szocialista tendenciákkal. Ha tehát nem akarunk beleesni ugyanezekbe a hibákba. és a módszer csakis egyetlen típuson belül alkalmazható haszonnal. II E rövid történeti áttekintésből kiderül. 15. Mi ezt a módszert semmiképp sem követhetjük. nyilván nem lehetett minden részében egyformán mély. hanem inkább az. ehhez még az is kell. s minden egyes kontinensen belül minden törzs vagy etnikai csoport külön van tárgyalva. holott a megfelelő társadalmi közegeket elválasztó. 1. hogy általános és rendszerezett képet adjon a totemizmusról. milyen földrajzi és társadalmi körülmények közt él az illető törzs. alkatánál fogva.201 A tények szigorúan etnográfiai és földrajzi rend szerint vannak csoportosítva: minden kontinens. a társadalmi tények annak a társadalmi rendszernek a függvényei. ha nem lennének társadalmi típusok. mert a homályos és pontatlan vad rubrikába sorolva egy kalap alá vesznek minden olyan népet. A mű a Totemism opusculum lényegében változatlan újrakiadásával kezdődik. amelynek részei. Hány hibát követtek már el e szabály figyelmen kívül hagyása miatt! Ezért vetettek össze megalapozatlanul olyan tényeket. az a célja. De ez ek az elméletek viszonylag függetlenek a velük együtt járó tényektől. mert náluk e kezdeti alaptermészet nagyobb eséllyel található meg a maga meztelenségében. Ezért két különböző társadalomból származó tényt nem vethetünk össze eredményesen pusztán azért. hogy Ausztrália a legkedvezőbb terep a totemizmus tanulmányozására. Először is. akár helyesen n ezzel összefüggésben állónak tartott család. kötelességüknek érzik. 205 s nem az ily módon vele kapcsolatba hozott különböző környezetek szerint próbál különbséget tenni köztük. . Ez az iskola ugyanis nem abban a társadalmi közegben igyekszik elhelyezni a vallásokat. E műnek nem az volt a célja. 1910. s e vallási természet meghatározását tűzi ki célul maga elé. amelynek részei. mert látszólag hasonlítanak egymásra. mégpedig több okból. hogy a nemzeti és történelmi különbségeken túl a vallási élet egyetemes. Valahányszor leírja egy-egy törzs vallási vagy házi intézményeit. o. Görögország. vagyis hogy egyazon faj változatai legyenek. az ausztrál törzseknél gyakori monogámiát a mi törvényeink által szankcionált monogámiával stb.

HOWITT: Native Tribes of South Australia.. mi megy végbe e homályos tudatokban. központi akaratnak alárendelt nagy konföderációk vannak. hogy figyelmünk fókuszába a lehető legszűkebb körből vonjuk be a tényeket. másrészt társadalomszervezetük a legprimitívebb és a legegyszerűbb. Egyneműségük olyan nagy. amit a totemizmusnak tulajdonítunk. ezek a népek fejlettebbek. a többitől pedig átmenetileg forduljon el. vö. mi mozgatja őket. hanem egyazon típus két változatával állunk szemben. azaz az és zakamerikai indián törzseket. a megfigyelőnek nem könnyű észrevennie. sem módja nem lesz rá. amit eddig ismerünk.. hogy e tapasztalatok alaposak és valóban jelentőségteljesek legyenek. még megerősített falvaik is vannak. teljesen független attól a kérdéstől. s kezd megjelenni náluk a centralizáció is. hogy a totemizmus mennyire volt elterjedve. THOMAS: Kinship and Marriage in Australia. bár el lehet különíteni változatokat közöttük. ezt neveztünk másutt209 klán-alapú szervezetnek. Éppen ezek a tömeges és sommás egybevetések diszkreditálták a komparatív módszert számos gondolkodó szemében. nem pedig az összes szóba jöhető társadalmat kell n válogatás nélkül n figyelembe venni. amelyekben a legtöbb az esély arra. amelyeket jól ismer az ember. mint a számuk. Az. hogy kritika alá vesse őket. itt is klán-alapú szervezet van. számunkra másodlagos. amely az ausztrál törzseknél közelebb állna az evolúció kezdetéhez. Amíg az emberek még csak az első lépéseket teszik a gondolatkifejezés mesterségében. mert tanulmányozásával olyan természetű összefüggéseket remélünk megtalálni. Ezek az előbb felsorolt valamennyi feltételnek eleget tesznek. fej. De a társadalmi felépítés lényegi vonalai ugyanazok. ha nem válogatna közülük. fej. o.e tekintetben SPENCER n GILLEN: Northern Tribes. sokkal fontosabb. hogy a kutatás valóban gyümölcsöző lesz. Márpedig nem ismerünk olyan társadalmat. és nem is hasznos a tapasztalatok egymásra halmozása. hogy ennek felderítése érdekében az evolúciós kezdetekhez lehetőleg legközelebb álló társadalmakhoz fordulunk: nyilvánvalóan a körükben lesz a legtöbb esélyünk arra. Egyetlen tény is megvilágíthat egy törvényt. amelyek ráadásul elég közel állnak egymáshoz. Végezetül ebben a munkában az elérhető legprimitívebb és legegyszerűbb vallást szándékozzuk tanulmányozni. Egyrészt nagyon kezdetleges a technikájuk n a házat. A vallási szimbólumok például ez idő tájt csak formátlan vonal . amelyek körében először fedezték fel a totemizmust.és színkombinációkból állnak.] 207 48 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A társadalom tömege sokkal jelentősebb. 109. hogy egyetemes volt-e. A tények értéke sokkal fontosabb. Budapest. 209 Division du travail social. hogy az a jelentőség.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS típusra kell koncentrálni a figyelmünket. A lényeg az. ha viszonylag kis számú társadalomra alkalmazzák. hierarchikus osztályokból álló bonyolult rendszert is találni náluk. hogy olyan társadalmakat válasszunk ki. Az is fontos. és jól megfigyelhessük. Tehát nem két különböző típussal. [Magyarul: A társadalmi munkamegosztásról. A legtanulságosabbnak ígérkezőket kell kiválogatnia. Tökéletesen egyneműek. A módszer csak akkor adhat komoly eredményeket. hogy ezt a vallást fellelhessük. 208 Ez a helyzet a frátriáknál és a házassági osztályoknál. Bármely terület tudósát maga alá temetnék az elétáruló tények. amelyeknek magukról is csak zavaros és tünékeny érzéseik vannak. nem célszerű teljesen figyelmen kívül hagynunk azokat a társadalmakat. 150. mint az ausztrál törzseké. mint például az irokézeké. 3. sőt még a kunyhót sem ismerik n. de azonos vagy egyenértékű névvel is nevezik meg őket számos. sem ideje. 137n142. Csak olyan tényeket lehet haszonnal összehasonlítani. (Paris. miközben pontatlan és homályos megfigyelések tömege csak zavart kelt. Ezért szándékozunk n a később még jelzendő fenntartásokkal n kutatásunkat az ausztráliai társadalmakra korlátozni.207 Mindenekelőtt azért érdekel bennünket. figyelmét ezekre kell irányítsa. hogy így valamennyit elégséges pontossággal lehessen tanulmányozni. Igaz. kiad. úgy gondoljunk.208 Másrészt az ausztrál totemizmusról állnak rendelkezésünkre a legteljesebb dokumentumok. ami teljesen hiányzik Ausztráliában. . MTA Szociológiai Kutató Intézetének kiadványai. melyek Nem győzzük elégszer elismételni. mer t semmi sem fejezi ki világosan. nem mindegyik esetben lesz meg a szükséges kompetenciánk. és VII. egyetlen típusba tartoznak. avagy sem. Az összehasonlításba bevont kör kiterjesztése egyáltalán nem indokolatlan. mi is maga a vallás. mint az ausztráliaiak. Alcan). egymástól meglehetősen távoli törzsben. 1986. mert a technikájuk sokkal fejlettebb. ha az ember a legkülönbözőbb helyekről és emberektől származó tényeket gyűjti össze egybevetés végett. következésképp a homogenitás elég nagy ahhoz. Másrészt ezeknek az összehasonlításoknak meglehet a maguk haszna. III. VI. mint Ausztráliában. Természetes hát. hogy összehasonlításokat tehessünk.. o. amelyek segítségével jobban megértjük. Ha túl sok társadalmat és civilizációt vizsgálunk egyszerre. Éppen azért lehet könnyebb a társadalomszervezet bizonyos vonásait az amerikai indiánoknál tanulmányozni. Miközben Ausztráliát tesszük meg kutatásunk fő tárgyává. hogy nemcsak társadalomszervezeti kereteik egyformák. Olykor differenciált. Mármost összefüggések felállításához nem szükséges. A technika sokkal tudományosabb. Ennek főbb vonásait már a következő fejezetben alkalmunk lesz felidézni. Ugyanazon fejlődés két egymást követő pillanata.

jobban ki vannak téve an nak. sokkal határozottabbak a körvonalai. Kutatásunknak ez utóbbiak képezik igazi. mert ott jobban látható volt. ha meg akarunk érteni egy intézményt. Természetesen vannak gesztusok és mozdulatok. Gyakran megesik. Ezért észlelték előbb Amerikában a totemizmust. az észak-amerikai indiánoktól kölcsönzött tényt. E tekintetben nincs olyan módszertani szabály. hanem különböző fajták. s hol a helye a történelmi fejlődés egészében. E tekintetben is hasznunkra lehet az amerikai totemizmus: mivel nagyobb múlt áll mögötte. s nem Ausztráliában. hogy a körülmények legkisebb hatására is megváltozzanak. hogy az ausztrál klánokban van valami lebegés. s nem szabad összekeve rni azzal. önmagáért kell végezni. gyakran célszerű a fejlettebb fázisokig nyomon követni a fejlődését. megvilágíthatja az ausztrál totemizmus bizonyos vonatkozásait. Ezért van az. amelyek kifejezik a belső állapotokat. 213 Csak nagyon kivételes esetben fogunk kilépni a tények e köréből. annak ellenére. talán észre sem vették volna. . sőt teljesen kitörlődjenek az emlékezetből. állandó változékonyság. miként kapcsolódik a totemizmus a későbbi vallási formákhoz. hogy viszonylag kisebb helyet foglalt el a vallási élet egészében. amikor valami különösen tanulságos párhuzam adódik . de mivel lényegüknél fogva ezek is illékonyak. Mivel ez utóbbi nagyon kezdetleges. hogy e helyütt az amerikai totemizmust tanulmányozzuk.211 Ugyanakkor annak meglátásában is segítségünkre lesz. közvetlen tárgyát.A TOTEMIZMUS MINT ELEMI VALLÁS értelmét. Nem mintha szó lehetne arról. nem könnyű kitalálni. 212 Amerikában egyébként nem egyetlen totemizmustípus van. 210 49 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ráadásul ott. amelyeket meg kell különböztetnünk egymástól.213 Persze nem mindig van így. hamar eltűnnek a megfigyelő szeme elől. hogy felhasználjunk néhány. ahol a hiedelmek és az intézmények nem öltenek valamennyire is meghatározott anyagi formát. mint az ausztráliai. mint meglátjuk.212 az effajta vizsgálatot közvetlenül. míg az ennek megfelelő szervezetnek Amerikában nagyobb a stabilitása. 211 Például az amerikai egyéni totemizmus az ausztráliai egyéni totemizmus jelentőségét ily módon segíthet nekünk megérteni. Másodszor. S bár az amerikai totemizmus távolabb áll az eredetektől. s egy sereg speciális kutatást igényel. amit automatikusan minden lehetséges esetre alkalmazni le hetne.210 mert gyakran csak már teljesen kifejlett állapotában mutatkozik meg előttünk tisztán a jelentősége. s csakis olyankor. amibe belevágtunk: más problémákat vet föl. Alábbi elemzéseink során tehát nem fogunk elzárkózni attól. Az amerikai tényekhez csak kiegészítésképp folyamodunk. amikor segítségükkel jobban meg tudjuk értetni az ausztrál tényeket. hogy n mint már mondtuk n a legegyszerűbb formák segítenek megérteni a legbonyolultabbakat. több fontos sajátosságnak is jobban megőrizte az emlékét. olyankor.

rész .II.II. . Könyv: ELEMI HIEDELMEK Created by XMLmind XSL-FO Converter.

............................................................................................ Az elméletek kritikai vizsgálata ................................ III................................................... IV ........................................................................................ 133 5. 136 6..................................... 126 3........................... V ........................1.................. IV..................... 102 1.........................................1................. I................................... II........................................... I ..............................................................................................................................4................................................... 139 1.. I ............................................................................... A LÉLEK FOGALMA .............................. 110 1........................................................3... 97 1.......................................................................................................... ......................................................................................2.............................. III ......1.. avagy a mana fogalma és az erő gondolata .................................................................3................................... I ............... IV ... 52 1...................................2..................................................................... II .... II ............. A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ....................2.......................... 75 1............ 106 1.....2..................Tartalom 1................................... II ...................... A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) .......................... 139 2............................................................................... IV ............................ 88 1........................................................................................................... 106 1......................................................................... 66 1................................ VI ................................................................................................................................................................................ 81 1................ 73 1................................................................................................................................................... IV .............................. 137 9... 114 1....................................... ....................................................... III.......... 69 3...............3................................ I.................4........ A totem mint név és mint embléma ..............4................................. II ....................... 60 2......................... 66 1.................................................................................................... 123 1..............................3.................................................................... 149 51 Created by XMLmind XSL-FO Converter.................... 117 1....... I..........5.................................... A totemállat és az ember ................................ 86 1................ 98 1........... 92 1.... I .................................................... 73 1......... V ........................ 119 8.................................................................................................................................. I................................. 145 5..................................... II ........1......... 106 1......................... A totemisztikus princípium............................ I ............................. V .....................................5.............. IV ...............................................6...................................................... A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK .......................................................................................................................................................................... ................................................................................ II ........................................ 58 1.............. 143 3.................................................................. I ....................................................................................................................... 97 1.............................................................. II.......... 106 1........................................................................ 97 1............................................. III .......................................... 73 1...................................... VI ................................ E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) ... 84 5............................. E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) ... 104 7............................ 52 1....................................................................................... I ....... V.............................................. 143 4............................................................................................... avagy a mana fogalmának genezise .......................... III ...........................................................................................................................2............................................................. 86 1.................................................2......................................................................................................................... 123 2....... II...2........................... .............................................1.............................................. III ......................... III .... III .................................. 95 6................... ............3........... 86 1.......... 81 1................................... III ......................... A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) ......................... A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA ..................... A totemisztikus princípium............... 131 4.............................................1........................ 66 1.................................................................. 52 1................................... II .............. A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem fogalma ............................................................ Az egyéni és a nemi totem .................... 94 1.................................................................1........................................................................................................................................................... 81 1................... 77 4.................................................................. E HIEDELMEK EREDETE .......... II ...................................................

amely döntő helyet foglal el a kollektív életben: ez a klán. amely dolgokkal sajátos. amelyek révén a mitológiai képzelet már e társadalmaktól kezdve elváltoztatta a vallást. ahogyan mi ma értjük e kifejezéseket. amikor a rítus értelme nem világos illetve már nem nyilvánvaló. kerülő úton tanulmányozhatók lennének. vérbosszú. mivel részben műalkotás . de a nemzetség egy olyan fajtája. egymás közti házasság elkerülése stb. hogy rokonsági kötelék fűzi őket össze. . De az efféle módon felépülő nemnek a totemisztikus klán csak egy sajátos faja. de számításba se jöhet. egymás után kell tárgyalnunk a totemisztikus vallásra jellemző hiedelmeket illetve rítusokat. amellyel a klán kollektíven megnevezi magát.1. akik ezt a nevet viselik. főképp akkor. hogy ugyanazt a nevet viselik. lányaik. önmagáért. És viszont. amelyet visel. A vallási élet e két eleme nyilván sokkal szorosabban összetartozik. Másrészről azonban e két ténycsoport sokkal jobban különbözik egymástól. Tehát azok. kifejezetten erre szolgáló speciális módszerrel célszerű tárgyalni. gyakran rendkívül kusza fejleményt végigkövessük. ha nem tudjuk. amit csakis önmagában. a mítosz gyakran a rítus formájára épül. amelyen a vallás i gondolkodás akár csak az ausztráloknál is végigment. amelyben a rokonság egyedül a név közösségéből származi k. amelyet nem szabad összekeverni az ausztrál klánnal. azért mondjuk. Mi a vallás alapjául szolgáló elemi fogalmakat akarjuk tetten érni. nagybátyjaik vagy unokaöccseik egymásnak. nem is csak a vallástudomány tárgykörébe tartozik. Cicero a következő definícióját adja a gentileseknek: lGentiles sunt qui inter se eodem nomine suntl (Topica 6). amelyek a totemre vonatkoznak. S mivel semmit sem lehet megérteni egy vallásból. Ez a kötelék azonban igen sajátos természetű: nemcsak abból fakad.. Mivel minden vallás képzetekből és rituális gyakorlatokból épül föl. éspedig pusztán azért... Mindazonáltal nem az a szándékunk. 1. fel fogjuk használni a mítoszokat. de vissza is hat rájuk. nevezetesen rokonsági kapcsolatot. mert pontosan olyan kötelességekkel tartoznak egymás iránt. hogy az összes olyan.214 a nomen gentiliciumot viselte. Minden klánnak megvan a maga saját toteme. mert a gentilesek rokonsága szintén kizárólag abból származott. Az elemzés két része tehát óhatatlanul egymásba ágyazódik. Bizonyos értelemben a gens nyilván klán. amelyek csak az őket kifejező rítusok által nyilvánulnak meg világosan. totemnek hívják. ebben az értelemben klán a gens. sokkal komplexebbek. hogy a klán olyan családi csoport.215 Ez utóbbit az különbözteti meg tőle. mert kollektíven egy és ugyanazon névvel jelölik magukat.1. A dolgoknak azt a fajtáját. Ráadásul azok a mentális folyamatok. semhogy ne lenne feltétlenül szükséges külön tanulmányozni őket.-tól. Két lényeges vonás jellemzi. hogy egy családba tartozónak tekintik magukat. de nem magát a mitológiát tesszük meg tanulmányunk tárgyává. milyen gondolatokra épül. fiaik. gyász. Először is a klánt képező egyedek úgy tekintik. A totemisztikus vallás alapjait jelentő hiedelmek közt azonban természetesen azok a legfontosabbak. A klán toteme egyben valamennyi klántag toteme is. Nem abban az értelemben apáik. semhogy közvetetten. egyben anyagi dolgok egy meghatározott fajtájának is a neve. Ami minket illet. először is ez utóbbiakat kell megkísérelnünk megismerni. hogy a gens valamennyi tagja ugyanazt a nevet. anyáik. vannak olyan hiedelmek.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK 1. I A legtöbb ausztrál törzs alapjainál egy olyan csoportot találunk. hogy az összes olyan spekulációt felvázoljuk most. hogy egy bizonyos nevet visel. hogy meghatározott vérrokonsági kapcsolatban állnak egymással. 214 215 52 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a név. Igaz. ha segítségükkel jobban megérthetjük ezen alapfogalmakat. amely egyazon törzs két különböző klánjánál nem egyezhet meg. Ez nehéz kérdés. fejezet . I. Ez utóbbi egyébként. A klán azonban ezen első jellemvonása által még nem különbözik a római genstől és a görög . Azáltal tartozik ugyanis valaki a klánba. A totem mint név és mint embléma Tanulmányunk természetesen két részből fog állni. amelyekből származik. mint amelyek mindig is a rokonok között voltak kötelezők: egymás segítése. Általánosságban azt lehet mondani. semhogy gyökeresen szét lehetne választani őket. A kultusz ugyan a hiedelmekből származik. tehát ezekkel kell kezdenünk. később még ismertetendő természetű kapcsolatot vél fenntartani. ennek ellenére egyetlen n a klán mérete szerint szűkebb vagy tágabb n családnak tekintik magukat. már pusztán azáltal rokonok. azt magyarázza.

219 Az effajta jelentéskiterjesztés. a dierik murdunak (HOWITT. azt az algonkin ozsibve törzs használja a dolgok azon fajtájának a megnevezésére. hogy az egyazon totemhez tartozók közti házasság tilalma nemzetközi érvényű.218 és Amerikában is csak egyetlen társadalomban fordul elő. a vörös okker. n A szaklektor.). Nat. számos kellemetlenséggel jár. az emu. akkor a totam védőszellemet. a tűz. Figyeljük meg.220 A totemül szolgáló tárgyak az esetek döntő többségében a növény. Figyelemre méltó. 221 A wotjobalukoknak (121. II.] 225 A buandikoknak és a kaiabaráknak (116. Tr. jelenti.. a hideg víz. amelynek ugyanaz a toteme. a jégeső. Élettelen tárgyakat már sokkal ritkábban alkalmaznak. De valószínű. az eső. A többi kutató anyaga viszont kifejezetten ennek az ellenkezőjéről tanúskodik (lásd e tekintetben FRAZER: Totemism and Exogamy. hogy bizonyos gyakorisággal olyan totemisztikus csoportoknál fordul elő. A Howitt által a délkelet -ausztráliai törzsek közt észlelt több mint ötszáz totemnév közül csak mintegy negyven nem növény .) egyéni totemet. De az egység akkor is érezhetően fönnmarad. 13. hogy az összes példa mindössze öt törzstől származik. 57. a nyár.227 Howitt csak egyetlen példát idéz. Nat. 49n52. o. o. a fentiekkel szemben igen gyakori. o. fej. IV. A szó jelentése sincs pontosan meghatározva. o. 86. Nem normális dolog. 754. dodaimet vagy ododamet írnak (lásd FRAZER: Totemism. . Az élettelen tárgyak a következők: a bumeráng. o. hanem faj vagy fajta: nem ez vagy az a kenguru . n A szaklektor.) meglehetősen sok példát hoz föl. [Tekintettel arra.). Ily módon Schoolcraft terjesztette ki elsőként a szó értelmét s beszélt ltotemisztikus rendszerrőll. 299. milyen kevés helyet kapnak közöttük az égitestek. J. mintha csak maguknak a totemek is részekre kellett volna bomlaniuk. Előfordul például..224 kettőnek a villám. XIIInXVII). 107. IV. a szél. Ausztráliában ez elég ritka. ha nincs földrajzi alapja.vagy állatnév: a felhők. bizonyos csillagok. o. 223 A wolgaloknak (102. hogy a totem nem valamely egész tárgy. csak egyazon klán két alcsoportja lehet. a sós víz. az örvény. nem pedig a klán -totemet jelenti. E. Ezeket a példákat azonban olyan törzsek köréből hozza. amelyek többszörösen is alcsoportokra bomlottak. o. mivel azt sem tudjuk pontosan. külön nemüket is megkülönbözteti. A Howitt által ismertetett összes klán közül csak kettőnek toteme a Hold. of s. Manapság azonban annyira egyetemesen elfogadott szó lett. a fagy. az ősz.). 218 Ausztráliában törzsenként változnak a szavak.). gyomrát. a hold. hogy névvel tudjanak szolgálni a sok alcsoport számára.vagy az állatvilágba. amelynek egy klán a nevét viseli. hanem az illető állat valamely testrészét. a tél.223 háromnak a mennydörgés. 81. Strehlow e két társadalomban 442 totemet gyűjtött össze. a szél. Először is olyankor. mások toodaimet. 227 Frazer (Totemism. Tr. sőt. A jelek szerint ez történt az arandáknál és a loritjáknál. Aust.). o. bármi módon oszlanak is meg a törzsi területen.. a narrinyerik mgaityének (TAPLIN. III. lábjegyzetben említett okok miatt itt és a következőkben megtartottuk a buandik elnevezést. o. hogy normális esetben a totem nem egyed. Az Ausztráliára vonatkozó dokumentumok kevésbé egyértelműek. o. hogy egy-egy klán nem teljesen együtt él. 221 kettőnek a Nap. o. 10. II.225 Egyedül az eső kivétel.).. mint Szamoában vagy a bengáliai törzseknél.228 De könnyen lehetséges. amelyeknek pedig még oly nagy szerep jut majd osztályrészül a vallás fejlődése során. Ami magát a ltoteml szót illeti. vagy a kenguru háját stb.226 Ezek azok a totemek. a tűz. a Durkheimnél szereplő nevet változatlan formában őriztük meg. Nyilván gyakran megtörténik. [A buandikok Tindale által javasolt sztenderdizált neve bungditj. sajátos kötelezettségekkel tartoznak egymás iránt.). a warramangák mungainak vagy mungaiinak (North. ez vagy az a holló. 228 HOWITT. 253n254. Tr. amelyek közül több nem állatfajtát. hogy csak elvakult puristák lázadoznak ellene. Ha az ozsibvék első megfigyelőjének. különböző helyeken vannak képviselői. vö. hanem annak csak egy része. 226 Hasonlóképpen a Spencer és Gillen által vizsgált igen nagy számú törzsnél feltérképezett 204 féle totem közül 188 volt állat vagy növény. de a 193.FRAZER: Totemism and Exogamy. amelyeket megszokottnak vagy szabályszerűnek nevezhetnénk. a wotjobalukoknak és a buandikoknak. hogyan kell helyesen leírni. 165. vagyis a később ismertetendő (II.. o. 773. a Nap. 229 Láttuk. a Hold.). Amikor különböző törzsek tagjainak ugyanaz a totemük. A Grey által megfigyelt régiókban kobongnak mondják. a gyanta.) stb.. 216 53 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 91. Tr. az esthajnalcsillag. amikor a Az összetartozás bizonyos mértékig túlterjed a törzs határain. hogy egy ilyen jelentőségű intézményt teljesen esetlegesen egy helyi nyelvjárásból kölcsönzött szóval jelöljünk. hogy e rész-totemek kizárólag állati totemek. hogy a muruburrák nem szerepelnek Tindale listáján. de különösebben ez utóbbiba tartoznak.). III. o. 244. 356n357. a sötétség. vö.) és a buandikoknak (123. Néha azonban konkrét tárgy. a tenger. Figyeljük meg.216 Következésképpen két olyan csoport. amelyet split-totem-nek nevez. Egyesek totamet. a nap. I. a vörös okker. a wotjobalukoknak és a buandikoknak. a víz. Csakhogy a totemizmusnak megvannak a maga anomáliái.217 Bár a kifejezés egyáltalán nem Ausztráliából ered. a víz. o. könyv. Longnak a szóhasználatából indulunk ki. o. a villám. 219 Indian Tribes of the United States. 61n72.] 222 Ugyanazoknak. 220 Mindamellett már csak azért is sajnálatos ennek az esetleges szónak a használata. in: CURR. a füst. hanem általában véve a kenguru. a jégeső (North. a kő. 217 MORGAN: Ancient Society.222 háromnak valamely csillag. a villám. ami ráadásul egyáltalán nem idézi föl a megnevezendő dolog megkülönböztető jegyeit. 1.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK rokonok. 229 Lásd a Strehlow által összeállított táblázatokat (Die Aranda und Loritja-Stämme. o. valamennyiüket ugyanaz a rokonsági kapcsolat fűzi egymáshoz. illetve általánosabban a nagy kozmikus jelenségek. amelyre elég sok példa van az etnográfiában. 224 A muruburráknak (177. például az oposszum farkát.). az etnográfusok végérvényesen elfogadták és egyöntetűen a szóban forgó intézmény megnevezésére használják. Ezt a tényt kifejezetten megerősítette néhány észak-amerikai törzs példája (lásd FRAZER: Totemism and Exogamy. amelyeknél a totemizmus mélyreható változásokon ment keresztül. o.

237 Mint már az előző fejezetben utaltunk rá. De mindkettő sokkal bonyolultabb. 63. XVIII. Ezért kellett a totemizmust csak azután tanulmányozni mint vallást. a Wollunqua nevét viseli. lábjegyzetben említett okok miatt megőriztük a Durkheim. skk. a Holdat. 246. legendás kígyó. hogy a klánok egy földrajzilag meghatározott dombhajlatról vagy bemélyedésről kapják a nevüket. a klán ettől a kígyótól származtatja magát. ez az ős a jelek szerint a vidámságot testesíti meg. STREHLOW. 234 North. L.vagy növényfajtáról elnevezett n totemmel rendelkező klán tagjai voltak. Strehlow mindazonáltal idéz néhányat. A nevét viselő klán tagjai az ő nevetését hallják a lakhelyéül szolgáló sziklákból (North. II. hogy csak a legfontosabbakat említsük. úgyhogy minden okunk megvan rá. az már inkább a klán toborzódását és berendezkedését.. hogy a meteorológiai totemek nem ugyanilyen eredetűek -e. a queenslandi pita-pitáknál. Tr. amelyben az Egér klán valamely őse ásott valamit stb. hogy állítólag valamely mitikus ős pihent meg ott vagy hajtotta végre legendás élete valamely tettét. L. o. hogy ezek viszonylag újabb keletűek. a csillagokat gyakran a mesés korszak őseivel azonosítják. lábj. lOn Australian Medicine Menl.A. 233 SPENCER és GILLEN fordítása szerint Thaballa nevető fiút jelent. hogy a legősibbnek tekintsük.. Például az egyik ilyen totem egy barlangmélyedés. E helyeket ugyanis az teszi totemmé. erre Ausztráliában csak kis számú példát ismerünk. (A szaklektor.) 232 Nat.). Igen sok társadalomban. lFurther notes on the Australian Class Systemsl. o.). korántsem kényszerítenek bennünket arra. euahlayiknál *. 71n72. 207. 226. o. skk. o. 215. mint azt egyesek gondolták. mi történhetett. de a 193.).53.) 230 231 54 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Az ezen hősök cselekedeit megörökítő totemisztikus elnevezések tehát nem lehetnek eredetiek. 72.(és K.235 Valamennyi esetben sejthető.. mondhatni a többségükben a gyerekek anyjuktól öröklik a totemet: így van ez a Közép Ausztrália déli részén élő dieriknél és arabanáknál. s mivel másfelől viszont férjével egy helyen él. Tr.. wongaibonoknál. Igaz. De az is előfordul.231 Márpedig ezek az ősök a mítoszokban úgy jelennek meg. valamely ős vagy ősök csoportja szolgál közvetlenül totemként. gyakran téves formái.. (A szaklektor. XVI. o. vagyis állat . semhogy ne lenne feltétlenül szükséges külön tárgyalni őket.. egy bizonyos hangyabolyról stb. Tr. HOWITT. amelyben a Macska totemének egy őse pihent meg. maga a fogalom viszont messze a legáltalánosabb. o. mivel a klán egy család. amely egy Thaballának nevezett ős nevét viseli. hogy a totemisztikus klánt előbb mint családi csoportosulást vizsgáltuk meg. a Victoria-beli wotjobalukoknál és gunditjmaráknál. mert a Napot. A totem ilyenkor nem valamely valóságos tárgytól vagy tárgyfajtától. a már említett cikkében (lásd 197. Az alacsonyrendű társadalmakban e két problémakör szorosan összetartozik. Ezek ugyanis nem jelentenek megannyi önálló. 237 Úgyhogy mi is csupán vázlatosan jelezzük az e téren uralkodó legfőbb elveket.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK dolog egyedülálló a maga nemében. A warramangáknál és a tjingiliknél van egy klá n. eredeti csoportjuk (vö. 207. 236 Nevezetesen Klaatsch. A 442. Hogy a totemnév miként jön létre. wiradjuriknál.. hogy a házasságok hogyan alakulnak. Ebből következik. 72. mint a Nap. J. A lkatikl...234 Strehlow is szolgál néhány hasonló példával.A. az egy totemhez tartozók szükségképpen szétszóródnak aszerint.I. 235 STREHLOW. mint a férjének. 233 Egy másik warramanga klán egy szörnyűséges. tehát inkább a családszociológia. oldalon közzétett mítosz szerint a mitikus Thaballáknak volt egy kiindulópontként szolgáló. Parker-) féle eredeti formát. bizonyos csillagképek stb. 561. Nat. Ez esetben. J. hanem a totemizmus későbbi. a Hold. mint a vallásszociológia tárgykörébe tartozik. s ezek váltak maguk totemekké. Parker-) féle eredeti formát. a totemizmus egyszerre érinti a vallás illetve a család kérdését.232 Néha. 227.. származékos és torzult formáinak felelnek meg. mint akik maguk is valamely n teljesen szokványos. az anyának kötelezően más a toteme. 71. lábj.208.). II. 52. hogy a totemisztikus csoportnak nincs területi alapja. egymásra vagy az általunk meghatározott szokványos totemre vissza nem vezethető totemet. Tr. az exogámia szabályának megfelelően. * Az euahlayi törzsnév Tindale által javasolt sztenderdizált formája lualarail. lábjegyzetben említett okok miatt megőriztük a Durkheim. . Az egyes törzsek között három különféle szabály van érvényben. Spencer és Gillen már jelzett két-három effajta totemet. ugyanis ez utóbbiak szolgáltatják az előbbi alapelveit. (uo. Bármilyen érdekesek is egyébként e különféle szabálytalanságok. skk. 236 Egyazon fogalom másodlagos. o. de nem kevésbé kivételesen. kurnandaburiknál*. Egyébként sem lehet megérteni a primitív családszervezetet a primitív vallási gondolatok megismerése nélkül. Strehlow a loritjáknál és az arandáknál említ egy olyan totemet. a kollektív és személytelen totemet háttérbe szorították bizonyos mitikus személyek. de a 193.I. egy másik egy földalatti já rat. II.230 De már a rendhagyó totemek születésének okai is jól mutatják. mintsem a vallást illeti. hogy módosítsunk totem-definíciónkon. az újdél-walesi kamilaroiknál. és magának a mitologikus gondolkodásnak a hatására. Tr. hanem egy tisztán mitikus lénytől kapja a nevét.(és K. Joggal merül föl a kérdés.) * A kurnandaburi törzsnév Tindale által javasolt sztenderdizált formája lkarendalal. amely igen közel áll a Wollunquához: a mitikus vízikígyó totemét. Különböző okoknak. o. skk. STREHLOW. vagyis a teljesen kifejlett emberek (Spencernél és Gillennél full-grown men) klánja alighanem ugyanebből a fajtából való (North..

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK Másutt a totem atyai ágon adódik tovább. 246 Uo. Itt a gyermek nem szükségképpen az anya.. a másikat Kaputchnak hívják. 124. 238 Ezért aztán úgy hitték. 242 Többnyire az a hely határozza meg a gyermek totemét. 461. Frátriának olyan klánok csoportját nevezzük. 244 HOWITT. helyette a belőle származó klánok kerültek előtérbe. skk. 249 HOWITT. Ezúttal. ahol az anya szerint a fogantatás történt. Nos. STREHLOW. Tr. de minden jel arra mutat. CURR. ahol az anya szerint a fogantatás történt. 251 E hipotézis alátámasztására más okokat is föl lehetne hozni. 51. II. Ezt mutatta ki A. Tr. m. mégis meg kell különböztetni tőlük őket. márpedig mi a kettőt külön szándékozunk tárgyalni. o. o. Másképp szólva minden helynek megvan a maga toteme. csaknem valamennyi olyan esetben. o. Természetes hát. 238 239 55 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 170. HOWITT.. amikor a frátria nevének jelentését sikerült megfejteni. mint apja.247 ugyanezen állatokat jelentik. amely aztán két részre vált. 133. ám nem jár reinkarnációval.. 124. o. ahol a totemizmus hanyatlóban volt. 423. 250 J. 131.. hogy a marákat és a janjulákat kivéve e törzsek valamennyiénél a totem apai ágon történő öröklése csupán a legáltalánosabb jelenség. . a jelenlegi klánok valószínűleg e részekre szakadás termékei. s ezek közt oszlanak meg a különböző klánok. o. Tr.249 A kuinmurburáknál a fehér kakadu és a holló. hogy szoros kapcsolat áll fenn a totemisztikus rendszer és az anyaági leszármazás között. THOMAS: Kinship and Marriage in Australia.. hogy valaha egyetemes volt. CURR.. márpedig az ősök előszeretettel látogatják azokat a helyeket.239 Végül a harmadik kombinációt az arandáknál és loritjáknál figyelhetjük meg. 52. 40n41. csak a férjezett asszonyok képviselnek idegen totemeket. de a gyermek toteme egyik interpetáció szerint sem függ szükségképpen a szülők totemétől. 123.). amelyek sólymot (aigle-faucon) illetve hollót jelentenek. o. akiknél a totemnek már szinte nincs is vallási jellege. 159. o. hogy a frátrianevek némiképp elhalványultak az emberek emlékezetében. a lokális csoport alapvetően egy. skk. ahol a frátriák száma kettőnél nagyobb lenne. amelyeknél ez a szervezet már eltűnt. 101. a gyermek toteme végül is esetleges körülményektől függ. a maráknál és a janjuláknál. Spencer és Gillen azonban Közép Ausztrália északi részén egész csoport olyan törzset figyelt meg. I. Tr. de ehhez a családi szerveződésre vonatkozó megfontolásokat is be kellene vonnunk. hogy éppen mely ős tartózkodik az anya közelében. melyik ős ez.. North. ezek ugyan természetükben nem különböznek az előbbiektől. 98. ahol még gyakorolják a totemisztikus vallást. Tr. 139. Ausztráliában mindenesetre nincs olyan törzs. Ebből arra következtethetünk.. 126.. s összetartozásuk eredeti egységükből fakad. 9.242 A klántotemeken kívül illetve azok fölött ott vannak még a frátria -totemek. a wambajáknál. sőt nem is az apa totemét örökli meg. Témánk szempontjából egyébként a kérdés amúgy is csak másodsor ban érdekes.246 Ugyanezt a célt szolgálja számos új-dél-walesi törzsnél a lMukwaral és a lKilparal szó. o. amely férje totemisztikus központjául szolgál.244 Ugyanezek a kifejezések egészben vagy részben a buandikoknál és wotjobalukoknál is megtalálhatók. hogy a frátriában olyan régebbi klánt kell látnunk. II. 244n245. 123.és ugyanazon totemhez tartozó emberekből áll. Vö.FISON n HOWITT: Kamilaroi and Krnai. o. a totem átörökítése viszont apai ágon történik: ez a helyzet a warramangáknál.) az ős lelke az anya testében reinkarnálódik s így lesz a gyermek lelkévé. hanem azét a mitikus ősét.. a jelek szerint tehát totem. o. mert e szavak egy olyan archaikus nyelvből valók.) viszont a fogantatás ugyan az ős műve. A gyerek toteme tehát az lesz. Nyilván vannak olyan társadalmak. akinek a felügyelete alá tartozik az a hely. Meghatározott technikával megállapítható.245 A wurundjerik a lBunfill és a lWaangl szót használják. hogy egy hely lakói miért tartoznak többségükben ugyanahhoz a totemhez (Nat. 248 CURR. 245 Uo. skk. e szabály alól kivételeket is ismerünk. Mint majd látni fogjuk . 243 Így a gunditjmaráknál az egyik frátriát Krokitchnak. mivel a gyerek az apjánál marad. 53. 429. o.251 De ebben nincs is semmi meglepő. 240 Spencer és Gillen szerint (Nat. a gyerek többnyire ugyanahhoz a totemhez fog tartozni. Megjegyzendő azonban. az első szó fehér. Az ausztrál törzs általában két különböző frátriára oszlik. például a narrinyeriknél. skk. A frátria bizonyosan ősi intézmény. 169. Strehlow szerint (II. vagy már nem is értik őket. skk. 163. o. 241 Nat. 247 Uo. 165. a név valamely állat neve volt. a második fekete kakadut jelent. Lang nemrég megjelent művében.241 De mivel a véletlen műve. amelyekről a megfigyelők eltérő módon számolnak be 240 n az anyát a fogantatás pillanatában misztikus módon megtermékenyíti.248 Szintén a sólyom és a holló adott nevet a ngarigók és a walgaluk két -két frátriájának. Nyilván ez a magyarázata annak. amelyek az ő totemük központjául szolgálnak. Ausztráliában egészen a legutóbbi időkig csak olyan törzseknél találkoztak ezzel a szerveződési móddal. II. Nat. MATTHEW: Two Representativ Tribes of Queensland. és melyik totemcsoporthoz tartozik. II. De mivel leggyakrabban az anya is annak a helynek a közelében tartózkodik. a binbingáknál. 102. BROUGH SMYTH. aki n olyan eljárások révén. HOWITT: i. Tr. 121. minden totemnek megvan a maga központja.. o. 243 The Secret of the Totem. o. 172. o. amely Lásd TAPLIN: The Narrinyeri Tribe. amelyeket sajátos testvériségi kötelék fűz egymáshoz.250 Más példákat is idézhetnénk. John MATTHEW: Eaglehawk and Crow.. mivel mindenütt visszaszorulóban van. Nat.

.). hogy ki melyik frátriába tartozik. a parundjiknél és a milpulóknál. 252 56 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. skk. a gyerek az anya frátriájába tartozik. Wales and Victorial. de az elv ugyanez. hogy e megközelítés nem teljesen puszta hasonlat. PALMER: lNotes on some Australian Tribesl. mivel már nem volt olyan csoport. nevezetesen az arandáknál. amellyel a házasság a szabály szerint szabad. amely valamely állat vagy növény nevét viselné vagy használná emblémaként. Az osztály tagjainak tartózkodniuk kell bizonyos állatok húsának a fogyasztásától. hogy olykor nagyobb ellenállóképességük van. Például a kamilaroiknál a Kupathin frátriának két osztálya van. Az Ippaiknak a Kubbi-osztályból kell házastársat választaniuk. olykor négy van belőle egy-egy frátrián belül. van még egy. Nat.). 82.). Année sociologique. m. ezért is nevezzük e csoportosulásokat házassági osztályoknak. s ennek fajai a klántotemek. o. m. 257 Nyilván elképzelhető. a Kubbi-osztályba tartozó aszonyok gyerekei pedig megint Murrik lesznek. Márpedig a szóban forgó társadalmakban nincs olyan házassági osztály. a Dilbi-frátriának megintcsak két osztálya van. A kérdést az vetette föl. következésképpen az egyes személyek által viselhető totemeket eleve meghatározza az. Másképp szólva a frátria toteme olyan. mint a frátriáknak meg a klánoknak. skk.254 A szabály tehát az. 302. VIII. Journal and Proceedings of the Royal Society of N. De ha az anya az Ippai-osztályba való. Házassági osztálynak a frátria alosztályait nevezzük. Feltehetően a tilalmak által védett állatok eredetileg olyan klánok totemei voltak. amely nem nélkülöz bizonyos önállóságot: a házassági osztályokról van szó. Ez a kabikabiknál van így (lásd MATHEW. 56. o. a klán zöme a törzs valamelyik felébe tartozik. mindenekelőtt egy név.255 Kiválasztódásukat és működésüket a következő szabályok irányítják: 1) Minden frátriában minden nemzedék más osztályba kerül. amikor bizonyos zavaró tényezők hatására létrejönnek efféle összefonódások. a rendszer bonyolultabb. Náluk azonban ezt az állatot a lBilyaral szóval jelölik. a jelenlegi nyelvben az illető állatot egészen más szó jelöli.) a wotjobalukoknál a pelikán klán mindkét frátriában képviseltetve lenne.. o.. 254 Lásd e kérdésről az Année sociologique-ban megjelent tanulmányunkat lA totemizmusl-ról (V.253 de még olyankor is. E négy osztály ugyanis két osztálypárra oszlik. 287n288. Ippai illetve Kumbo. 115. Ne m totemek-e ezek az állatok? Csakhogy a táplálozási tilalom nem a totemizmus jellemző jegye. in: CURR.). 255 Lásd e kérdésben az ausztrál osztályokat általánosan tárgyaló lAz incesztus tilalmal című írásunkat. miközben a házassági osztályok fönnmaradtak. hogy e tiltások közvetve a totemizmusból származnak. embléma vagy jelkép. csak egészen kivételes esetekben vannak a másik frátriában is képviselői. márpedig az ezen frátriába tartozó egyik klánnak a sólyom a toteme. 121. és ez a két osztály váltakozik egymással nemzedénkenként a fent leírt módon. 9. az ő gyerekei viszont. Ez számunkra kétségesnek tűnik. Brough Smyth szerint sólymot jelent. 256 Ezt az elvet nem mindenütt tartják be egyforma szigorral. mint a szüleik. mint az előző nemzedék. Felmerült tehát a kérdés. (1884). Murri illetve Kubbi. Például a lMukwaral. amikor tudjuk. illetve a csak a nyolcosztályos törzsekkel fogalkozó. skk. Lang számos effajta példát idéz (i. . J. Ha tehát csak két osztály van egy-egy frátriában. megint csak az Ippai-osztályba kerülnek. nemzedékenként cserélődnek. Következésképpen az eredeti támaszuktól megfosztott tiltások átterjedhettek valamennyi osztályra. 253 SPENCER n GILLEN. hogy a két frátria nem keveredik egymással. akkor a gyerek Kumbo lesz. csak egy kisebbség kerül a másik felébe. Az ugyanis bizonyos. 106. S. mint a nagyszülők. akkor ő is Kupathin lesz. mint a frátriát. o.A. 118n147. Ez a szervezet tehát mélyen érinti a házassági kapcsolatokat. hogy nem volt-e néha ezeknek az osztályoknak éppúgy totemük. s mint majd látni fogjuk. Erre látszanak mutatni Matthews ugyanezen törzsre vonatkozó adatai (lAboriginal Tribes of N. mint a nem. Egyedül a központi törzseknél fordul ez elő. Mivel a leszármazás anyai ágon történik. 1762. lA házassági szervezet az ausztrál társadalmakbanl című tanulmányunkat. amellyel amolyan másodlagos connubium áll fönn (SPENCER n GILLEN. ha az anya Kupathin. ami frátria-név a barkindjiknél.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK már nincs használatban.. 252 A frátria illetve a klán toteme közt alárendeltségi viszony van. hogy bizonyos queenslandi törzseknél minden házassági osztály csak rá jellemző táplálkozási tilalmaknak van alávetve. amit viszont a többi osztály szabadon fogyaszthat. számuk törzsenként változik: olykor kettő. Hasonlóképpen a Murri-osztályba tartozó asszonyok gyerekei a Kubbi-osztályba kerülnek. Ugyanígy. ha ő maga lány. Tr.I. S. Wales. amelyek aztán megszűntek.. Nevezetesen a közép -ausztráliai nyolcosztályos tözseknél azon az osztályon kívül. hogy e két klánnak két különféle pelikánfajta a toteme. Elvileg ugyanis minden klán csak egy frátriába tartozhat. A gyerekek a másik osztályba kerülnek. A totem először is. o. hogy sok esetben. 1904. Ha egy-egy frátriában négy osztály van. XIII.). Könnyen elképzelhető. az unokák viszont ugyanabba az osztályba kerülnek. mint a klánoknak. Később még látni foguk. 454. 257 Lásd ROTH: Ethnological Studies among the North-West-Central Queensland Aborigines. A frátriákon és a klánokon kívül gyakran találunk az ausztrál társadalmakban még egy másodlagos csoportot. Howitt szerint (i. 162. Tr. Ezt az bizonyítja. skk. Année sociologique. North. 2) Egy-egy osztály tagjai elvileg256 csak a másik frátria egyik osztályával köthetnek házasságot. Minden osztály választhat magának a másik frátria két osztálya közül. o. a Murriknak a Kumbo -osztályból. I. milyen állat nevét viseli a frátria. III.

E nagyobb stabilitás eredményeképpen a frátriák ősibb rendszere tisztábban és hangsúlyosabban maradt fönn Amerikában. ha ezt csak annak alapján próbálnánk megítélni. egy-egy ilyen csoport tehát sokkal népesebb. skk. IX.). Felmerül azonban a kérdés. ahol sokkal több van.262 sas.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK amihez kapcsolódhattak volna. sorozat. mivel a szó idegen. 258 A Frazertől átvett magyarázat (Totemism and Exogamy. Beliefs and Linguistic Relationship of the Tlingit Indians in XXVIth Rep. 398. ami egyáltalán nem normális. lábj. 1978. 57 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. 345. 112. sokkal stabilabb. Elvben minden klán. hiszen az egyik osztály a gyerekeké. holott a hivatkozott esetekben az egyes osztályoknak saját. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. mint Ausztráliában. o. hogyan zajlott le ez az elkülönülés. amely eredetileg a frátriát szabdalta szét a tulajdonképpeni klánokra. 221. oldalon. De alighanem volt egy olyan időszak. Ezzel szemben Amerika bizonyos pontjain éppen ez a rendszer maradt előtérben. akiktől az előbbiek a totemeiket átöröklik. aminek már elfelejtették. 1.). vagy csak homályosan tudják az értelmét. De az általa gyűjtött értesülések saját bevallása szerint is kétesek.és farkas-frátriára a tlingiteknél. ez a név a szó teljes Talán ugyanez a magyarázat érvényes néhány más délkeleti és keleti törzsre is. 226.és holló-frátriára a haidáknál. in: É. de ezek többnyire oly halványak. VI.259 Amerikában ezzel szemben a totemisztikus szervezet határozottabb formát ölt. erős gyökerek kötötték a földhöz. hogy ez utóbbi kontinensen a frátria mindenütt hanyatlóban van. Annyi mindenesetre látható ebből. a klánoknak pontosabban van meghatározva a számuk: tudják. e szétmorzsolódás eredményeképpen egy-egy klán rendkívül kevés tagot számlál. 262 KRAUSE: Die Tlingit-Indianer. elkorcsosult. Année sociologique. Megtévesztő lenne. . igen gyakran már csak névtelen csoportosulás. mennyi van belőlük. írja másutt.263 És ez a felosztás nem csupán névleges. mi is az a klán-alapú szervezet. A frátria -totemek létére ilyenformán csak néhány tovább élő csökevényből lehet következtetni.. mert az amerikai társadalmaknak nem sikerülhetett volna ilyen szilárd vázra szert tenniük. A megfigyelők példaképpen felsorolnak néhányat. ami a frátriákat választja el egymástól. 260 gyakran kevesebb. az erkölcs jelenlegi állapotának felel meg. 531. amikor e törzseket először figyelték meg. de sose sikerül teljes listát szolgáltatniuk. amilyen alakot jelenleg Ausztráliában ölt. 264 A frátriáknak nem csak úgy egyszerűen van nevük. külön tilalmaik vannak. 253n334.. kevesebb klán van bennük. 153n185.. hogy számos megfigyelő észre sem veszi őket. Táblázataiból ugyanis kiderül. a wakelbaráknál és a Bulloo folyónál élő punthamaráknál (HOWITT. Nat. Ez mintegy első jele annak a tendenciának. akkor vagy nem értik. Bár a törzsek átlagosan sokkal népesebbek. mint Ausztráliában. olyan egymáshoz képest. ha van neve. Nat. akkor a gyereké a fehér sólyom lesz (HOWITT. o. ha a klánnak mindig is ilyen folyékony és változékony lett volna az anyaga. o. amikor a kettő nem állt ennyire távol egymástól. a továbbélő totemisztikus tilalmaknak mindkét osztályra érvénye snek kellett volna maradniuk.] 260 Kivéve a délnyugati pueblo indiánokat.261 Ez a különbség a társadalmi technika fejlettebb voltának köszönhető. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. semhogy ne lett volna tudatában önnön alkotórészeinek. hogy e totemet viselő csoportok klánok-e vagy alklánok. 210. szétfolyó állapotban van. a másik a szülőké. skk. Amerika példája ily módon segít megmagyarázni nekünk. 299. American Anthropologist. Ugyanaz a szegmentációs folyamat. ahol n Howitt szerint n állítólag szintén külö n-külön toteme van az egyes házassági osztályoknak. ő azt nevezi klánnak. E listákat ugyanis sosem lehet véglegesen rögzíteni. Lásd HODGE: lPueblo Indian Clansl. 259 Egy néhány száz fős törzsben olykor 50-60. Az északnyugati part törzsei. egy-egy törzsön belül a klánok száma jóformán korlátlan. és következésképp minden totem egyaránt képviselve lehet egyazon frátria mindkét osztályában. o.) egyébként fölvet egy problémát. Láttuk az imént. amit mi frátriának. Lásd e kérdésről DURKHEIM n MAUSS: lDe quelques formes primitives de classificationl. Ha az anyának a fekete sólyom a toteme. o. Egyazon törzsön belül ritkán van több. Minek köszönhető ez a különbségtétel? A kaiabarák példája (dél-queenslandi törzs) talán sejtetni engedi. A társadalmi csoportokat már akkor is. De ami a lényeges. Budapest. De a klánok közötti erkölcsi távolság semmiség ahhoz képest. most korlátlanul folytatódik e klánokon belül is. mint Ausztráliában... de ezt megkülönböztető jeggyel teszik egyedivé. sőt akár sokkal több klán is lehet. hogy a totemek a házassági osztályok szerint differenciálódnak. Az ausztráloknál nem egyszerűen sok klán van. torzult formáját képviseli. köt. 1. Amikor tehát a klánok eltűntek. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. hogy ott a totemszervezet sokkal határozottabb formát ölt. Válogatott tanulmányok. Egyszersmind a társadalom sokkal erősebben átérezte egységét. és mélyrehatóan szabályozza az életet. A két frátria. 261 Lásd Morgan táblázatait az Ancient Societyben. mára csak legyengült. 263 SWANTON: Contribution to the Ethnology of the Haida. mint két idegen nép. vagy már nem beszélt nyelvből származik. következésképpen jobban ellen tudtak állni a szétforgácsoló erőknek. mint tíz. mint a fehér emberek züllesztő tevékenységének. Ott ugyanis lebegő. hogy több totem is egyszerre van jelen ugyanazon frátria mindkét osztályában. Ebben a törzsben a gyerekek az anyjuktól öröklik a totemet. érvényes az észak -amerikai indián törzsekre is. o. Tr.258 Amit az ausztrál társadalmak toteméről mondtunk. vagy legalábbis nem sokat mond az őslakóknak. köt. 62. hogy ha e szabályozás a totemizmusból született is.. mindeközben két frátriára oszlanak (amelyek maguk is bizonyos számú klánra tagolódnak): holló. Ez lenne a helyzet a wiradjuriknál. és meg is mondják nekünk. Csak annyi a különbség. o. nevezetesen a tlingitek és a haidák már a civilizáció viszonylag fejlett fokára értek. 264 lThe distinction between the two clans is absolute in every respectl n írja Swanton a 68. SWANTON: Social Condition. Tr. 28. ami éppúgy tulajdonítható az idő természetes bomlasztó hatásának.

m.280 De ott látható a csónakokon. hiszen azoknál közvetlenül figyelhetjük meg a frátria-totemet. skk. 377. kép). o. 280 Hill TOUT: lReport on the Ethnology of the Statlumh of British Columbial. Egyébként ez az etimológia nagyon vitatható. o.I.. amelyen ott van a totemük.). 240.. of Ethnol. 272 KRAUSE: Tlingit-Indianer. a tényleges családot pedig a lhouseholdl szóval kénytelen jelölni. in: SCHOOLCRAFT: Indian Tribes of the United States. valóságos címer. Bur. in: Tenth Rep.266 Ott. .. 266 Journals of two Expeditions in N. 273 Erminnie A. 266 DORSEY: lOmaha Sociologyl. ami valamely családi csoport faluját vagy tartózkodási helyét jelenti.).. m. and W. Sokkal gyakoribbak viszont a szomszéd törzsnél. az észak-amerikai indiánok ugyanezt teszik a totemeikkel. o. o. 271 Amikor a tlingiteknél konfliktus támad két klán közt. SMITH: lMyths of the Iroquoisl..266 amit Grey családnak nevez.. 279 Lásd a fényképet Swanton idézett művében (XI. o. Garrick MALLERY: lPicture-Writing of the American Indiansl. o. és a delavereknél (HECKEWELDER: An account of the History. 129. a fegyvereikre. a két ellenséges tábor harcosai olyan sisakot öltenek. 267 Kamilaroi and Kurnai. amely a civilizált országok címereinek felel meg. 337. 265 58 Created by XMLmind XSL-FO Converter.275 Az omaháknál. ott fára és a falakra vésik a totemet. o. o.). o. lMinden család n írja Grey az ausztrálokról n valamely állatot tesz meg címeréül és jelvényéül (as their crest and sign)l. 133. a birtokukban lévő mindenfajta tárgyakra: az ausztráliai négerek. 165. 52n53. De az általa használt terminológia értelme nem kétséges. lásd 265. 248. A Samuel Hearne -t kísérő indiánok a pajzsukra festették a totemüket. II A totem azonban nem csak név. 270 HEARNE: Journey to the Northern Ocean. a síremlékeken.I. Australia.267 Schoolcraft ugyanilyen értelemben nyilatkozik az észak-amerikai indiánok totemeiről: lA totem n írja n valójában olyan rajz. 268.A.I.A. 277 KRAUSE: i.). m. o. akkor egy-egy klán a totemével pecsételte le a szerződést. a tszimsiánoknál. 265 Következésképpen e ponton is célszerű volt figyelembe venni az amerikai törzseket. köt. 275 POWELL: lWyandot Governmentl. I. XXXV.270 Charlevoix szerint bizonyos indián törzseknek háború idején igazi jelvényeik voltak.279 A szeliseknél gyakran a ház belső falain ábrázolják a totemet.. amelyek akár 15 méter magasak is lehetnek. J. lToteml. 107. 308. illetve 135. Ez utóbbi esetben a totemet a gyász jeleként fejjel lefelé ábrázolják. W. rész. in: Second Rep. o. 246n247.. 281 KRAUSE: i. megvan az összes olyan lényeges tulajdonsága. n A totem szolgál címerül. 274 DODGE: Our Wild Indians. mielőtt csatába indultak.2. 356. o. Ezt bizonyítja a szó tényleges etimológiája is: a totem a dodaimből származik. o.. a tlingiteknél. mindezt az ajtó mellett álló hosszú póznákra faragják. 2. mára minden klánnak több toteme is van. Third Rep.. 184. o. aminek a heraldikus címerrel való rokonságára már többen felfigyeltek. s még általánosabban a sziúknál a totem a sátorra van festve. az vitathatatlanul klán. mintha megannyi aprócska harangtorony és minaret emelkedne a házak közt. J. 64. új sorozat. 269 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes. o. a haidáknál. o. 248. 268 Indian Tribes. 281 A tulajdonképpeni klán-totem. lSajátos a tlingitek házának díszítése n írja Krause. hogy a klán odaadhatta vagy eladhatta másnak is a totem viselési jogát. olyan kéregdarabokat szúrtak egy pózna végére. 228. vö. annual report of the Bureau of Ethnology (1881). amelyek a totemeiket ábrázolták.272 Az irokézeknél a klán jelvényeként minden wigwamra kiterítették a totemállat bőrét. mint a frátria -totem. a tulajdonképpeni klánt a lcsaládl szóval. lAz ausztrál társadalomszervezet n írja Fison és Howitt is n azt mutatja. o. 787. o. legalábbis a haidáknál. 225. Ez a helyzet például a haidáknál. in: I. o. 277 Ugyanakkor egy tlingit faluban nincs túl sok ilyesféle totemábrázolás.. (idézi FRAZER: Totemism. ahol a képzőművészet már fejlettebb. Minthogy Swanton klánnak nevezi a frátriát. 155. 148. 52. mindegyik klán máshogy fest. 229. 273 Egy másik megfigyelő szerint a kitömött állatot odaállították az ajtó elé. míg Ausztráliában ennek csak homályos nyomai maradtak fenn. I..A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK értelmében vett totem. o. hogy a totem mindenekelőtt egy-egy csoport jelvénye (the badge of a group)l. of the Bureau of Ethnol. mindenféle használati tárgyakon. rávésték. 278 Uo. lásd 329. 78. s minden ember a családjához való tartozás jelképeként jogosult viselni azt. o. 420. SCHOOLCRAFT: Indian Tribes. 1893. jobban elváltozott. o. Hasonló szokással találkozunk a kríkeknél (C. 274 A wájandotoknál a klánoknak saját díszítőmotívumaik vannak.. TYLOR: lTotem Post of the Haida Village of Massetl. amelyek közül egynémely más klánokéval közös (lásd SWANTON: i.l Állati alakokat gyakran emberi alakokkal kombinálnak. Manners and Customs of the Indian Nations who once inhabited Pennsylvania. amelyet a következőkben ismertetünk. 130n131. Handbook of American Indians North of Mexico (Smithsonian Instit.278 A sok és gyakran igen magas póznával teletűzdelt haida falu valamiféle szent városra emlékeztet. ahol a sátort felváltja a ház. csak a főnökök és a gazdagok házai előtt találhatók. SWAN. a szeliseknél. I. általában nagyon rikító színekkel festik ki őket. o. o.l 268 Amikor az indiánok kapcsolatba léptek az európaiaikkal és szerződést kötöttek velük. Vö.). 271 CHARLEVOIX: Histoire et description de la Nouvelle France. ahol a társadalom a letelepült életformára tért át. 230.. 1905. odafestették címereiket a kastélyaikra. o. 30.269 A feudalizmus korabeli nemesek minden lehető módon ráfaragták. Annak a szokásnak köszönhetően. III. ott egy-egy háznál több is van belőlük. SWANTON: Haida. hanem embléma. 1.

Általános szabály ugyanis. 540. 289 FRAZER: Totemism. o. i. 294 SPENCER n GILLEN. ahol a képzőművészet sokkal magasabb fokra jutott. I. egyet elöl és egyet hátul. 381. részükké válik. o. amelyet szintén a totem jellemző mintáival díszítenek. o. North. Csakhogy a totemképeket nemcsak házak falára.). * Szubincízió: a hímvessző mély bemetszése végig a húgycső mentén. o. 1897. amelyről még beszélni fogunk.288 Ugyanez a szokás a minitari indiánoknál. Következésképpen az effajta totemábrázolások Ausztráliában sokkal ritkábbak és kevésbé feltűnőek. márpedig.293 De leggyakrabban magára a testre nyomják rá a totemjelet. kettőt-kettőt oldalt. o. Beliefs and linguistic Relationship of the Tlingit Indiansl. Az emberek nemcsak a birtokukban lévő tárgyakra teszik rá a címerüket.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK Az előző példákat kizárólag az észak-amerikai indiánoktól vettük. Ez az ábrázolásmód még a legkevésbé fejlett társadalmak számára is elérhető. beleivódik a húsukba. amely részben vagy egészben a klán nevét adó állat testét ábrázolja. Az arandáknál például a fogak kihúzását csak az eső. 294 Ez bizonyítja. 240. mert csak dolgokon láttuk ábrázolva. North. márpedig a hagyomány szerint a művelet célja az. könyv. W. o. 291 Az ájováknál minden klán máshogy nyírja a haját. mint Amerikában. 297 A jerkláknál a beavatás alatt olyan sebeket ejtenek az ifjún. az emberek a fejükön viselik a madár tollait. (A szaklektor. J. S. 290 BOURKE: The Snake Dance of the Moquis of Arizona. hogy annak az igen gyakori rítusnak. Tr. STREHLOW hasonló esetet említ az arandáknál (III. hogy egy-egy klán tagjai igyekeznek a külsejükkel is kifejezni a totemüket. in: XVth Rep. 288 SWANTON: lSocial Condition. in: XXIVth Rep. 285 Collins szerint csaknem minden használati tárgyon valószínűleg ugyanilyen jelentésű díszítések láthatók. Wales. csónakok oldalára. I. De eddig mint az emberen viszonylag kívül álló dolog jelent meg a számunkra.. ez okból a felhőket a család dolgainak tekintik. 229. faragások. 327. hogy ilyenformán utánozzák a totem alakját.) 295 SPENCER n GILLEN. 287 KRAUSE: i. o. és porrá törnek. ott vannak az emberek testén is. 435. 68. Ugyanis effajta szobrok. Uo. hogy mit jelentenek e rokoni kapcsolatok. amikor harcba indulnak. a keletkező sebhelyek formáját szintén egy szent tárgyon. BOAS: The Social Organisation and the Secret Societies of the Kwakiutl Indians.. 297 SPENCER n GILLEN.. lábj. Felmerül a kérdés. egy pedig hátul csüng alá. 168. o. m. 99.. szerszámokra.. a bölény-klánban szarvformába rendezik. 26. 257. o.. 238. amit előzetesen kiszárítanak. a csurungán ábrázolják. A sas -klánban két nagy tincset meghagynak elöl. A teknős-klánban például kopaszra borotválják a fejüket. a csurunga mintája a totem emblémájaként szolgál.. de figyelemre méltó. fej. 282 A maráknál és a janjuláknál a holttestet egy kivájt fatörzsbe teszik. o.). 289 meg a pueblo indiánoknál. fejét és farkát. az eurót az eső közeli rokonának tekintenek. 257. Third Rep. A warramangáknál a halotti szertartás végén elföldelik a halott csontjait.290 Ha egyébként a totem madár. 286 An account of the English Colony in N. milyen jelentős helyet foglal el a totem a primitívek életében. A Darling felső folyása mentén élő bennszülöttek totemképeket vésnek a pajzsukra. 537. skk. . fegyverekre.295 A kaititjáknál egy kengurufélét. maradandó alakábrázolások csak ott lehetségesek. amelyeknek Brough Smyth totemisztikus jelleget tulajdonít. m. 174. Ugyanezeknél az arandáknál a szubincíziós * rítusok során az újonc lánytestvéreinek és jövendőbelijének bevagdossák a bőrét. 284.. o. hanem önnön személyükre is. s ez a fajta ábrázolásmód lényegesen fontosabb. o. o. Tr. amelyek szerintük előre jelzik a bekövetkező esőt. Ez még nincs bizonyítva. IV. A tlingiteknél bizonyos vallási ünnepeken a szertartás vezetője olyan ruhát visel.296 az eső-klán emberei eurofogakból készült kis függőket hordanak a fülükben. o. ily módon utánozzák az állat lábait. amelyeknek megmarad a hege: a sebhelyek száma és formája SPENCER n GILLEN. de később kifejtendő okoknál fogva nem mindig könnyű észrevenni. Nat.292 Az omaháknál is hasonló a gyakorlat: minden klánnak megvan a maga frizurája. 358. 282 283 59 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. ilyen alakokat találunk a sziklákon is. 283 Új-Dél-Walesben Oxley egy bennszülött sír284 melletti fákon olyan faragásokat talált. mint látni foguk. 451. a totem jellegzetes alakját rajzolják a földre. amelynek során a felserdült ifjaknak kihúzzák a két első fogát.meg a víz-klánban gyakorolják. 251n263. III. sírokra helyezik el. Mindamellett tudunk ilyen esetekről. 327. 293 DORSEY: Omaha Sociol. o. csak hat kis tincset hagynak meg. 285 Uo. 229. hogy a bennszülött tudatában e csonkítások úgy jelennek meg. 245. II. a mellé a hely mellé. Ugyanezt a gyakorlatot egész Északnyugat-Amerikában megtaláljuk. mint az ausztrál törzseknél. 269.286 A totemrajzok meglehet még ennél is gyakoribbak. hogy néha maguk a bennszülöttek is így magyarázzák e szokást. 291 MüLLER: Geschichte der Amerikanischen Urreligionen. ahol ilyenformán eltemetik a halottat. 284 BROUGH SMITH: The Aborigines of Victoria.287 Speciális maszkokat használnak e célra. Tr. FEWKES: lThe Group of Tusayan Ceremonials called Katcinasl. hogy az ifjú ábrázatát fehér szélű fekete fellegekhez tegye hasonlatossá. E különböző tények már érzékeltetik. 296 Később még meglátjuk (II. 292 SCHOOLCRAFT: Indian Tribes. mi az igazi értelmük. mint amelyeknek a célja n legalábbis konvencionálisan n a totemmel való hasonlóság elérése. nem az -e a célja.

]. o. s csak azok vehetnek részt benne. lábj. 744n746. Elfogadtá k. a wulmaláknál [Tindale-nél lngardikl. a bennszülöttek nem viselik őket mindennap. 162.. . és XXI. neki szentelt hely között. 376. 299 Howitt szerint ugyanilyen kapcsolat áll fönn a dieriknél egyes hegtetoválások és a víz toteme közt. S mivel elvileg mindenki csak a saját totemére vonatkozó szertartást vezetheti. o. azt az bizonyítja. 303 s olykor az egyszerű résztvevők is totemábrázolásokat viselnek a testükön. Nat. SWANTON: Tlingit. 292. 348. amelyre a rítus irányul (uo. hogy anomáliáról van szó. hiszen a körülmetélési szertartásoknak lényegüknél fogva a beavatott lokális csoportjában döntő fontosságú totemre kellene irányulniuk. o. 140.. ráfestik a totemjelet. Tr. hogy az ifjú ne avatkozzon be mások szertartásaiba. Amikor tisztán gazdasági tevékenységet végeznek.. o. milyen szoros kapcsolatot feltételeznek az ember.) A warramangáknál a totem apáról fiúra öröklődik. Ilyenkor az újonc addig őrzi testén a díszítményt. illetve ha e szervezet az arandáknál is olyan lenne. hiszen így egy és ugyanazon totemnek valamennyi lokális csoportban. o.).. valamiféle toleranciáról van szó. 179. vö. hogy ennél a törzsnél a gyereknek más is lehet a toteme. ha a totemszervezetben nem álltak volna be zavarok.). skk. 221. amely éppenséggel nem az ő totemére irányul. A krokodil-klán emberei például az állataik fülébe olyan bemetszéseket ejtenek. 308 Nat. Tribes of the Dominion of Canada. majomklánra stb. in: British Association for the Advancement of Science. 298 299 E zavarnak más következménye is lett. hogy az Észak-Amerika északnyugati partján élő törzseknél a klán emblémáját nemcsak az élőkre. a szertartásvezető a következő szavakat intézi a beavatotthoz: lEz a jel a te helyed (place) jele. jelképes ábrát festenek a testére: ezúttal az ifjú totemét ábrázolják ily módon. North. következésképpen minden helynek megvan a maga toteme. e tényt más adatközlők vitatják. n Egy olyan esetben. a klán állatait szokták ily módon tetoválni. 303 Az arandáknál vannak kivételek e szabály alól. Tr. Nagy általánosságban azzal jár. mint majd a következőkben meglátjuk n.. akkor csakis olyan emberre ruházhatja át. BOAS: The Social Organization of the Kwakiutl. csak a saját totemjére irányuló szertartásokban vegyen részt. 744. Nat. pontosan abból áll. 305 Ez történik például a warramangáknál. 60 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Amikor viszont a klánok összegyűlnek. 241.. o. amelyben a klán szent tárgyait őrzik. 68.129.3. 212n214. amikor is az új tag beléphet abba a szentélybe. 304 SPENCER n GILLEN. nem vesződnek e bonyodalmas ruházattal.. n A szaklektor. 309 1. ezekre később adunk magyarázatot. kép. amíg az idővel magától le nem kopik róla. SCHULZE: i. North.). A dél-afrikai botszwanák bizonyos számú klánra oszlanak: krokodil-. sőt akár mindkét frátriába n is lehetnek tagjai. 41.. akkor feltétlenül kifestik magukat. m. ebből az következik. XX. a toteme és a totem számára fenntartott. hogy a kinyilatkoztatásban részesülő ember nem szabadon rendelkezik a szertartásvezetés jogával: ha továbbadja n ez gyakran megtörténik n.298 Fison egyik adatközlője ugyanezt a tényt jelzi az általa megfigyelt törzseknél. 519. 301 SWANTON: Contributions to the Ethnology of the Haida. Nat.301 De míg a csonkítás vagy hegtetoválás révén létrejött mintáknak nincs mindig totemisztikus jelentésük. az anmatjeráknál (North. hogy némiképp meglazítja a totemnek valamely meghatározott csoporthoz fűződő kapcsolatát. A vallási szertartások során e díszek maguk a totemek. o.. amellyel az ifjút a törzs vallási életébe vezetik be.. 309 BOAS: lGeneral Report on the Indians of British Columbial. Igaz. Tr. a wambajáknál.).. amely egyébként távol esik az általunk tüzetesebben vizsgált két földrajzi területtől. hogy a totem nemcsak név és embléma.. hogy zavar állt be a törzs totemszervezetében.. a walbiriknél. az arandáknál ez a rajz nem feltétlenül a beavatott totemét ábrázolja. amelyek formája a krokodil pofájára emlékeztet (CASALIS: Les Basoutos.). Tr. akkor az az ember akkor is elvégezheti az illető szertartást. akár anyaági n rokonok végzik el a beavatási szertartásokat. 305 Igaz. Tr. 306 SPENCER n GILLEN.. de azt is megmutatja. o. Robertson Smith szerint ugyanez a szokás a régi araboknál is megvolt ( Kinship and Mariage in early Arabia. 548. 295n296.. hogy egy totem szertartásait más totemhez tartozó ember is elvégezheti n ami magának a totem izmus elvének mond ellent. Mint majd látni fogjuk.). hogy ráfestik testére a totemisztikus szimbólumot. hogy a beavatott testére festett rajz nem szükségképpen az ő totemét ábrázolja: effajta eseteket láthatunk Spencernél és Gillennél. 308 Sőt.). mint az apjáé vagy az anyjáé. 215. o. képtől. Ily módon az a gondolat. a tjingiliknél. A warramangáknál. 229. III Már e totemisztikus díszítésekből is érezni lehet. Tr. ugyanakkor a totem valamiféle közös gyűjtőcímke. Tr. hogy ha egy embernek egy szellem kinyilatkoztatta valamely szertartás elvégzésének a módját. De hogy itt a szabály alóli kivételről. bölény-. o. Nat. o. Nat. amelynek vallási jellege HOWITT. 219. n Igaz. aki ahhoz a totemhez tartozik. m. Fifth Rep.. akik a totemhez tartoznak. 41. 259. amelyeknek egyáltalán semmi vallási jelentősége nincs (lásd Nat. A papi funkciót betöltő szertartásvezetők mindig. 307 Emlékezzünk rá (lásd fentebb .). 306 ez azonban kivétel. o. o. ne vesd tekintetedet egy másik helyre. amelyeket ugyanezen család dolgainak tekintenek. Márpedig éppen e közeli n akár apa -. hogy bizonyos esetekben a gyereket olyan rítussal avatják be. o. amikor a kis családi csoportok szétszóródnak.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK totemenként más és más. of the Committee on the N. Így fordulhat elő. 318. az egyénnek a totemhez fűződő kapcsolata annyira szoros. náluk a totem tetoválása igen általános szokás. 349..l (North. amikor a rajz elkészül. Tr. 45. Kamilaroi and Kurnai.304 Az egyik legfontosabb beavatási szertartás.307 Egyébiránt még az arandáknál is a beavatást megkoronázó és megszentelő legünnepélyeseb b pillanatban. 54n56. 41n42. o. hanem a halottakra is ráfestik: mielőtt eltemetnék a holttestet. hanem a hozzá kapcsolódó tárgyakat ábrázolják. valamennyi szertartás egy -egy totemre irányul. 302 Spencer és Gillen szerint olyanok is vannak. Tr. Tr. Ez egyébként elárulja. W.. mint a közeli rokonaié. XVI. hogy közös életet éljenek s együtt végezzék a vallási szertartásokat. 221. vagy még általánosabban.l lEz a megfogalmazás n írja Spencer és Gillen n azt jelenti. 300 HOWITT. Tr.. mely alighanem arra mutat. o. o.. 302 egészen más a helyzet a testre festett rajzokkal: ezek a legtöbbször totemábrázolások. Tr. mint a warramangáknál (lásd SPENCER n GILLEN: i. ha történetesen nem az illető totemhez tartozik (Nat. o. 300 Ami az északnyugati indiánokat illeti. Ilyenkor nem mindig magát a totemet. o. o. o. különösebb ellenállás nélkül meggyökeresedhetett. hogy vadásszanak és halásszanak..

pontosan olyan célt szolgálnak. szentnek fordítja (KEMPE: lVocabulary of the Tribes inhabiting Macdonnel Rangesl. o.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK van. valamennyibe olyan rajz van vésve. Ezek a csurungafélék valódi bull-roarerek.. Azt a nőt. hogy lnévl!). Nos. .. 316 Nat. II. 313 Némelyik csurunga az egyik végén át van lyukasztva. az számunkra igen kétesnek tűnik. és azt a férfit is. hogy szent. 319 Még a sebesült állatot sem szabad bántani. Tr. a be nem avatottak nem mehetnek e hely közelébe. rejtettet. csak ritkán ejtik ki. s azt is csak rit ka alkalmakkor.314 Általánosabb szempontból a lcsurungal szó valamennyi rituális aktust jelenti. amivel még ma is játszanak a gyerekeink.. lTjul címszó. A csurunga annyira szent. amelyek fából készültek és ily módon ki vannak lyukasztva. mint első pillantásra látszik: mert ami titkos. sőt nem is láthatják. XIII. a kaititják. Ezt már az elnevezése is mutatja. hogy ott rejtőzik előtte a klán vallási kincse. ami titkos és személyes (der eigene geheime). II. ha egy gyilkos menekül az ertnatulunga mellé. o. hogy némelyeket csak több évi próba után találnak erre méltónak. Strehlow szerint tjurungának311 hívnak. s felmerül a kérdés.. Society of Victoria.. s amik az ördög hangját szólaltatják meg. azaz a nők és a vallási életbe még be nem avatott fiatalok nem nyúlhatnak hozzá. az mind ilyen jelleget ölt. aki tjurungának írja. Tr. 75. mert rendkívüli vallási értékkel bír. ott nem szabad hozzányúlni. Tr.l Kempe viszont. a szót kissé másképp fordítja. Ez egy üreg... amikor beavatásuk már teljesen lezárult: de az is előfordul. o. A fiatalok is csak akkor kapnak bebocsáttatást. nincs is semmi más.315 Önmagában. 318 North. hatalmasnak. mint a pörgettyűs búgócsigák. Amellett. o. 320 Itt veszekedni sem szabad. Tju régi szó. és olyan ügyesen álcázzák. mert ennél a törzsnél a legjelentősebb a csurunga szerepe. mint Spencer és Gillen. Ez a béke helye. 320 STREHLOW. hogy az arra járó idegen nem sejtheti. titkosat jelent. Strehlow szerint azonban. o. II. Ahogy azonban a runga szót magyarázza. o. Azon nevek közül. amit az arandák ertnatulungának317 neveznek. mint az arandáknál. s minden valamirevaló szertartáson hallható. nem az ertnatulungát eredetileg oltalmazó tabu gyengülése folytán vált lehetővé. 163. o..). hogy szentségét annak a helynek is átadja. II. amelynek elvesztése súlyos kárt okozna a közösségnek Van a warramangáknál is. Üldöznek valakit? Ha odaér az ertnatulungához. ha történetesen oda vette be magát. 130n132. 648. 313 Van néhány. valamennyien részt vehetnek rajta. megmenekült. de kisebb számban. akinek e téren nagyobb a tekintélye. igazi azílium. 311 Más törzsek máshogy nevezik. és könyörtelenül megölik. 139. 310 61 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a fülsiketítő zajnak rituális jelentése van. e név az arithna csurunga (arithna annyit jelent. 317 Strehlow ezt a helyet. valami elhagyatott helyen. in: Transactions of the R. Mindazonáltal ezek is épp oly vallásos érzületeket keltenek. arknanauának. Nat. a tju szót nagynak. 270. Azok a csurungák. annak oda is utánamennek. a legeslegszentebb dolgok közé tartozik. Tr. amit nagyobb vallási tisztelet övezne. mint azt a germán társadalmakban mondanák. habár valamennyi helyet kap a mítoszokban (North. Nos. de többnyire ovális vagy hosszúkás fa illetve csiszolt kőtárgyak. a loritják. A totem maga a szent dolgok típusa. és nem szerepel a totemisztikus szertartások során. van egy. runga pedig azt jelenti. hogy az enyém. Tr. hogy idegennek nem is szabad elárulni. minekutána olyan hangot adnak. akkor is rejtélyesen mormogva. A profánok. a lyukon pedig emberi hajból vagy oposszum szőréből font zsinór van áthúzva. 318 A hely vallási jellege még a környékére is kisugárzik: ami csak ott van. hogy a bűnössel való szigorúbb bánásmód nem későbbi fejlemény-e. egyaránt megölik. II. amelynek fő jellemzője az. amelyet pontosan ugyanazokkal a szavakkal határoz meg. Nat. Az emu szertartásai az emu-klán valamennyi tagjához hozzátartoznak. bármi célra használják is. aki megmutatta neki. 140. De a csurunga tulajdonságai nem csak abban nyilvánulnak meg. ilia csurunga az Emu kultuszát jelenti. Ugyanis a csurunga. 78.. Tulajdonképpen Strehlow fordítása nincs olyan távol az előbbitől. a dolgok éppen a totemhez való viszonyuk alapján kerülnek a szent vagy profán osztályba. amelyet minden aranda használ. 319 Nat. köt. 315 Strehlow. A lyukon átfűzött zsinegnél fogva sebesen pörgetik a levegőben.. rejtett föld alatti odúféle. o. A közép-ausztráliai törzsek n főképp az arandák. azaz menhely. ami annyira szent. mint az angol etnográfusok által bull-roarernek. Tr. és nem ertnatulungának nevezi (STREHLOW. STREHLOW.). az anmatjerák. vagyis profánok nem érinthetik. 314 Nat. STREHLOW. 312 STREHLOW. Azért az arandák elnevezésének adunk nembeli értelmet. következésképpen effajta módon nem használhatók. amelyek nem fából készülnek vagy nincsenek átlyukasztva. amely a csoport totemét ábrázolja.). csak távolról szabad nézniük.316 A csurungákat nagy áhítattal egy speciális helyen őrzik. o. főnévként használva a csurunga az a dolog. azaz zúgattyúnak nevezett kultikus szerszámok. Ezek a legkülönfélébb formájú. Tr. aki meglátott egy csurungát. e szertartások tehát személyesen egyikőjükéi sem lehetnek. o. azt nem ismerhetik a profánok n vagyis szent. A bejáratát gondosan kövekkel takarják el. amelyeket az arandáknál Spencer és Gillen szerint churingának. Azért különül el ennyire. melléknév is. lEz a szó n írja n azt jelenti. Vannak azonban olyanok is. s mert itt tanulmányozták a legalaposabban.). Számunkra e tény nehezen összeegyeztethetőnek tűnik az állatok által élvezett előjoggal. a walbirik 310 n rítusaik során mindig használnak bizonyos eszközöket. ahol őrzik: a nők. 78. amelyen nincs jól látható rajzolat (lásd SPENCER n GILLEN. 144 o. hogy főnév. amely szentet jelent. És valóban. hogy a profánt távol tartja magától. de nem sok olyan csurunga is. a totemisztikus csoport szentélye. 135. 81. 78.312 Minden totemcsoportnak meglehetősen sok ilyen csurungája van.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK és az egyéneknek. Egész sor csodás képességgel rendelkezik: ha megérintik, begyógyulnak tőle a sebek, nevezetesen azok, amelyek a körülmetélés során keletkeznek;321 ugyanilyen hatékony a betegségek ellen;322 a segítségével kinő a szakáll;323 jelentős hatalmat biztosít a totemállat fajtája fölött, biztosítja kellő mértékű szaporodását;324 a férfiaknak erőt, bátorságot, kitartást ad, az ellenséget viszont elbágyasztja és legyengíti. Ez utóbbi hiedelem olyan erősen meggyökeresedett, hogy amikor két harcos összekapaszkodik, s az egyik észreveszi, hogy a másik ráemelte a csurungáját, rögtön elveszti magában a hitét, és bizonyosan vereséget szenved.325 Nincs is más olyan rituális eszköz, ami fontosabb helyet foglalna el a vallási szertartásokban.326 A csurunga erejét dörzsölés vagy kenés formájában adják át a szertartásvezetőnek vagy a résztvevőknek; evégett zsírral kenik be, majd a hívek végtagjaihoz és gyomrához dörgölik. 327 Vagy tollpihével borítják, ami aztán szerteröpül, amikor pörgetik; így hintik szét a bennük rejlő csodás tulajdonságokat. 328 De nemcsak az egyének számára hasznosak; az egész klán közös sorsa függ tőle. Ha elvész, az szinte katasztrófa; a legnagyobb csapás, ami a csoportot érheti.329 Néha kikerülnek az ertnatulungából, például amikor kölcsönadják valamely idegen csoportnak.330 Ilyenkor valóságos nyilvános gyászt tartanak. A totem emberei két hétig sírnak, jajveszékelnek, fehér agyaggal kenik be a testüket, mint amikor valamely hozzátartozójuk at vesztik el.331 Magánszemély nem is rendelkezhet szabadon a csurungákkal; az ertnatulunga, ahol őrzik őket, a csoport főnökének az ellenőrzése alatt áll. Kétségkívül minden egyénnek speciális jogai vannak bizonyos darabokra; 332 de annak ellenére, hogy bizonyos mértékig a tulajdonosuk, csak a főnök hozzájárulásával és ellenőrzése alatt használhatja őket. A csurunga kollektív kincs; a klán legfőbb szentsége. 333 Már a csurungát övező áhítat is mutatja, milyen nagy értéket tulajdonítanak neki. Ünnepélyes mozdulatokkal, tiszteletteljesen nyúlnak hozzá.334 Ápolgatják, bezsírozzák, törölgetik, fényesítik, s ha más helyre viszik át, közben olyan szertartásokat végeznek, amelyek arról tanúskodnak, hogy rendkívüli jelentőségű aktusnak tekintik ezt az áthelyezést. 335 Ám a csurungák önmagukban közönséges fa - illetve kőtárgyak; egyetlen tulajdonságukban különböznek csak a hasonló jellegű profán tárgyaktól: hogy beléjük van vésve, vagy rájuk van festve a totemjel. Tehát ez a jel, és csakis ez kölcsönöz nekik szent jelleget. Igaz, Spencer és Gillen szerint a csurungában egy ős lelke lakozik, s e lélek irányításával tesz szert csodás tulajdonságokra.336 Strehlow ugyan hangoztatja, hogy ez a magyarázat pontatlan, amit azonban helyette javasol, az nem sokban különbözik tőle: a csurungát szerinte az ős képének tekintik, illetve magát az ős testét látják benne.337 Vagyis megint csak az ős iránt táplált érzések tevődnének át a materiális tárgyra, amely ezáltal fétisfélévé változik. De először is, mindkét elképzelést n amelyek egyébként csak a mítosz megfogalmazásában különböznek egymástól n nyilvánvalóan utólag gyártották a csurungának tulajdonított szent jelleg magyarázatára. E faalkotmányok és kődarabok felépítésében, külső alakjában semmi olyan nincs, ami arra predesztinálná őket, hogy egy ős lakhelyének vagy testi képmásának tekintsék őket. Az emberek tehát azért gondolták ki ezt a mítoszt, hogy önmaguknak magyarázzák meg, miért keltenek bennük e tárgyak vallásos tiszteletet; egyáltalán nem a mítosz ébresztette föl bennük ezt a tiszteletet. E magyarázat, mint annyi más mitikus magyarázat, a kérdést úgy oldja meg, hogy ugyanazt a kérdés kissé más megfogalmazásban teszi föl; mert ha azt mondjuk, hogy a csurunga szent, majd azt mondjuk, hogy ilyen vagy olyan kapcsolatban áll valamely szent lénnyel, akkor egyazon tényt fogalmaztunk meg kétféleképpen; ezzel nem magyaráztuk meg. Egyébként Spencer és Gillen bevallása szerint még az arandáknál is vannak olyan csurungák, amelyeket

Nat. Tr., 248. o. Uo. 545n546. o. STREHLOW, II. 79. o. Például ha a kőcsurungáról lekaparják a port, és vízben oldják föl, az ekképpen keletkező varázsital visszadja a betegek egészségét. 323 Nat. Tr., 545n546. o. Strehlow (II. 79. o.) ezt kétségbe vonja. 324 Például ha elássák a yam-totem csurungáját, a yam kinő tőle. A csurungának ilyen hatása van az állatokra is. 325 Nat. Tr., 135. o.; STREHLOW, II. 79. 326 North. Tr., 278. o. 327 Uo. 180. 328 Uo. 272n273. o. 329 Nat. Tr., 135. o. 330 Egy csoport abból a megfontolásból vesz kölcsön csurungákat valamely másik csoporttól, hogy e csurungák egyes tulajdonságai m ajd átszállnak rájuk, illetve hogy puszta jelenlétük is fokozni fogja az egyének és a közösség életerejét. 331 Uo. 136. o. 332 Minden egyént sajátos kapcsolat fűz először is egy-egy meghatározott csurungához, amely számára az élet záloga, másodszor azokhoz, amelyeket a szüleitől örökölt. 333 Nat. Tr., 154. o.; North. Tr., 193. o. A csurungák annyira a közösség lenyomatát viselik magukon, hogy azokat a hírnökbotokat is helyettesíthetik, amelyekkel más törzsekben a küldöncöket látják el, amikor valamely szertartásra akarják az idegen klánokat meghívni (Nat. Tr., 141n142. o.). 334 Uo. 326. o. Itt jegyzendő meg, hogy a bull-roarereket is pontosan így használják (MATHEWS: Aboriginal Tribes of N. S. Wales and Victoria, Journal of Roy. Soc. of N. S. Wales, XXXVIII. 307n308. o.). 335 Nat. Tr., 161, 250. skk. 336 Uo. 138. 337 STREHLOW, I. Vorwort, in fine; II. 76, 77, 82. o. Az arandáknál magának az ősnek a teste; a loritjáknál csak a képe.
321 322

62
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK mindenki szeme láttára készítettek a csoport öregei;338 ezek természetesen nem az ősöktől származnak. Mégis csaknem ugyanolyan hatékonyak, mint a többi, és éppúgy vigyáznak rájuk, akárcsak azokra. Végül egész törzsek vannak, ahol a csurungát egyáltalán nem társítják valamely szellemhez. 339 Vallási jellege tehát más forrásból fakad, s mi másból is fakadhatna, mint a rajta lévő totemábrázolásból? Így hát valójában erre irányulnak a rítus során történő cselekmények; ez szenteli meg a tárgyat, amelyre rá van vésve. De az arandáknál és a szomszédos törzseknél van még két olyan liturgikus eszköz, amely nyilvánvalóan a totemhez, illetve magához a csurungához kapcsolódik (a csurunga általában a részüket képezi): a nurtunja és a waninga. A nurtunja,340 amelyet az északi arandáknál és közvetlen szomszédaiknál341 találunk meg, lényegében egy függőleges támaszból áll, ami lehet lándzsa, vagy nyalábba támasztott több lándzsa, vagy egyszerű pózna. 342 Körös-körül fűcsomók vannak ráerősítve hajból készített övekkel vagy szalagokkal. Ezekre kör alakban még tollpihét raknak, körkörösen, vagy felülről lefelé futó párhuzamos vonalakban. A csúcsát sólyomtoll díszíti. Ez egyébként a legáltalánosabb és a legtipikusabb formája; esetenként a legkülönfélébb változatok lehetségesek. 343 A waningának, amely kizárólag a déli arandáknál, az arabanáknál és a loritjáknál található meg, szintén nem csak egyetlen formája létezhet. Ha lényegi elemeire csupaszítjuk, ez is egy függőleges támaszból áll, amely egy több mint egy láb hosszú bot vagy egy több méter magas lándzsa is lehet, amire keresztbe hol egy, hol két rudat erősítenek.344 Az első esetben olyan, mint egy kereszt. A központi tengely két vége és a keresztrúd által határolt síkban emberhajból, illetve oposszum- vagy bandikutszőrből készült zsinegek vannak átlós irányban kifeszítve; ily módon sűrűn teleszőtt rombusz jön létre. Amikor két keresztrúd van, e zsinegek a kettő közt feszülnek, majd a fölsőtől felfutnak a csúcsig, onnan pedig le a támaszrúd aljához. Néha meglehetősen sűrű piheréteg borítja, hogy takarva legyen a tekintetek elől. A waninga így olyan, mint egy igazi zászló.345 A számos fontos rítusban szereplő nurtunját és waningát éppoly áhítatosan tisztelik, mint a csurungát. Készítésüket, felállításukat a legnagyobb üneppélyességgel végzik. Akár a földbe szúrják, akár a szertartásvezető hordozza, ezek képezik a szertartás középpontját: körülöttük folynak a táncok és a rítusok. A beavatás során az újoncot odavezetik az e célból emelt nurtunja elé. lÍme atyád nurtunjája n mondják neki. n Már sok fiatalemberből vált ember általa.l Ezután a beavatottnak meg kell csókolnia a nurtunját. 346 E csók által kapcsolatba lép a benne lakozó vallási őserővel; ez a valóságos kommunió ad erőt a fiatalembernek a szörnyűséges szubincízió elviseléséhez.347 Egyébként a nurtunja jelentős szerepet játszik e társadalmak mitológiájában. A mítoszok arról tudósítanak bennünket, hogy a nagy ősök mesés idejében a törzs területét széltében hosszában olyan embercsoportok népesítették be, amelyek valamennyien kizárólag egy totemhez tartoztak.348 Valamennyi csapat magával hordozta a nurtunjáját. Amikor letáboroztak valahol, mielőtt szétszéledtek volna vadászni, leszúrták a földbe a nurtunját, a tetejére pedig föllógatták csurungáikat. 349 Vagyis rábízták azt, ami a legértékesebb volt a számukra. Egyszersmind zászló gyanánt is szolgált, ez jelentette a csoport gyülekezési központját. Nem lehet nem észrevenni, milyen nagy hasonlóságot mutat a nurtunja az omahák szent oszlopaival.350

Amikor gyermek születik, az anya jelzi az apának, hogy szerinte hol hatolt belé az ős szelleme. Az apa néhány rokon társaságá ban elmegy ide és megkeresi a csurungát, amit hitük szerint az ős a reinkarnálódás közben elejtett. Ha megtalálják, akkor az alighanem a nnak köszönhető, hogy a totemcsoport valamelyik öregje odatette (Spencer és Gillen hipotézise). Ha nem találják meg, meghatározot t technika szerint új csurungát készítenek (Nat. Tr., 132. o.; vö.STREHLOW, II. 80. o.). 339 Ez a helyzet a warramangáknál, az arabanáknál, a wakaiáknál, a wambajáknál, a tjingiliknél, a kotandjiknél ( North. Tr., 258, 275n276. o.). Ilyenkor n mondja Spencer és Gillen n lThey were regarded as of especial value because of their asociations with a toteml (Nat. Tr., 156. o.). 340 Strehlow inatanjának írja (i. m. I. 4n5. o.). 341 A kaititjáknál, a walbiriknél, az anmatjeráknál; ez utóbbiaknál azonban ritka. 342 A póznát néha igen hosszú, egymáshoz illesztett csurungák helyettesítik. 343 Néha a nurtunja csúcsáról egy másik kisebb nurtunja lóg alá. Máskor a nurtunjának kereszt vagy T alakja van. Ritkábban a közp onti támasz is hiányozhat (Nat. Tr., 298n300, 360n364, 627. o.). 344 Néha három keresztrúd van. 345 Nat. Tr., 231n234, 306n310, 627. o. A nurtunján és waningán kívül Spencer és Gillen még egy harmadik szent oszlopot vagy zászlófélét is megkülönböztet, a kauauát (Nat. Tr., 364, 370, 629. o.), amelyről egyébként őszintén bevallják, hogy nem sikerült kideríteniük, mire való. Annyit jegyeznek meg csupán róla, hogy a kauauát lolyasminek tekintik, ami valamennyi totemtagban közösl. Strehlow szerint vi szont (III. 23. o., 2. lábj.) a Spencer és Gillen által említett kauaua egész egyszerűen a vadmacska totemének nurtunjája. Mivel ezt az állatot törzsi kultusz övezi, érthető, hogy a nurtunjáját övező tisztelet is valamennyi klánban közös. 346 North. Tr., 342. o.; Nat. Tr., 309. o. 347 Nat. Tr., 255. o. 348 Uo. X. és XI. fej. 349 Uo. 138, 144. o. 350 Lásd DORSEY: lSiouan Cultsl, XIth Rep., 413. o.; lOmaha Sociologyl, IIIrd Rep., 234. o. Igaz, a törzsnek nincs szent oszlopa, pedig minden klánnak van nurtunjája. Az elv azonban ugyanaz.
338

63
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK Márpedig e szent jelleg csakis egy okból származhat: abból, hogy materiálisan jeleníti meg a totemet. Ugyanis a függőleges vonalak, illetve az egészet borító tollpihék, sőt még a waninga keresztrúdja és a központi tengely között feszülő, szintén különböző színű zsinegek sem tetszés szerint, a szertartásvezetők kénye -kedve szerint vannak elrendezve; hanem feltétlenül a hagyomány által pontosan meghatározott alakzatot kell követniük, amely a bennszülöttek gondolkodásában a totemet jeleníti meg.351 Itt már nem kérdéses, mint a csurungánál, hogy a kultikus tárgyat övező tisztelet vajon nem csak az ősök tiszteletének visszfénye -e; mert az a szabály, hogy minden nurtunja és minden waninga csak addig tart, amíg a szertartásban használják. Ahányszor csak szükséges, újra elkészítik, amikor pedig a rítus lezárul, szétszórják az alkotórészeit. 352 Tehát e két tárgy semmi más, mint a totem képe n sőt időleges képe n, következésképpen ezen, és csakis ezen az alapon játszanak vallási szerepet. Így hát a csurunga, a nurtunja és a waninga kizárólag annak köszönhetik vallási természetüket, hogy magukon viselik a totememblémát. Ez az embléma az, ami szent. S akkor is megőrzi a szentségét, amikor bármiféle más tárgyon ábrázolják. Néha sziklákra festik rá; e festményeket csurunga ilkiniának, szent rajzoknak nevezik.353 A szertartásvezetők és a résztvevők testét díszítő rajzokat is ugyanígy nevezik meg: gyereknek és asszonynak tilos látniuk ezeket.354 Előfordul, hogy bizonyos rítusok során a földre rajzolják a totemet. Már a művelet technikája is jelzi, milyen érzéseket kelt e rajz, és milyen nagy értéket tulajdonítanak neki; ugyanis a földet előzetesen embervérrel locsolják meg bőségesen,355 márpedig később látni fogjuk, hogy a vér önmagában is szent folyadék, amelyet csak vallásos szertartásokon használnak. Amikor elkészül a kép, a hívek a legnagyobb áhítatba merülve még sokáig ott ülnek előtte.356 Azzal a megszorítással, hogy a primitív ember mentalitásának megfelelő értelmet adunk a szónak, azt mondhatjuk, hogy imádják. És így lesz érthető, hogy miért áll mind a mai napig oly nagy becsben a totemcímer az észak-amerikai indiánoknál: továbbra is vallási dicsfény övezi. De hogy megértsük, miért ennyire szentek a totemábrázolások, nem érdektelen tudnunk, miből is állnak. Az észak-amerikai indiánoknál ezek olyan n festett, vésett, vagy szobor formájú n képek, amelyek a lehető leghívebben adják vissza a totemállat külső megjelenését. Az eljárások ugyanazok, mint amiket még ma is alkalmazunk hasonló esetekben, csak éppen általában elnagyoltabbak. Ausztráliában azonban nem ez a helyzet, márpedig ezen alakzatok eredetét természetesen az ausztráliai társadalmakban kell keresnünk. Az ausztrál bennszülött képes ugyan arra, legalábbis kezdetleges módon, hogy a dolgok formáját utánozza, 357 a szent díszítések azonban többnyire semmi ilyen szándékot nem mutatnak: lényegében geometriai rajzok, amelyeket vagy a csurungán, vagy az emberek testén ábrázolnak. Különböző módokon festett egyenesek meg görbék, 358 amelyek együttesének csakis megállapodásszerű értelme lehet. A forma és a megformázott dolog között oly közvetett és távoli a kapcsolat, hogy aki nincs beavatva, nem is veheti észre. Csak a klán tagjai tudják megmondani, milyen értelmet tulajdonítanak ennek vagy annak a vonalkombinációnak. 359 A nőket és férfiakat általában félkörrel ábrázolják, az állatokat teljes körrel vagy spirállal, 360 egy-egy ember vagy állat nyomait pontokból álló vonallal stb. Az ily módon nyert ábráknak annyira önkényes az értelmük, hogy ugyanaz a rajz mást és mást jelenthet két különböző totemhez tartozó emberek számára: egyeseknek állatot, másoknak egy másik állatot vagy növényt. Ez talán még nyilvánvalóbb a nurtunják vagy a waningák esetében. Valamennyi más és más totemet ábrázol. De az a kisszámú és igen egyszerű elem, ami bekerülhet a kompozícióba, nem sok kombinációra ad lehetőséget. Ennek az az eredménye, hogy két nurtunja külsőleg akár teljesen egyforma is lehet, mégis két annyira különböző dolgot fejez ki, mint egy gumifa meg egy emu. 361 Amikor összeállítják a nurtunját, adnak neki valami jelentést, amit az a szertartás végéig meg is őriz, ez azonban megállapodásszerű. E tények azt bizonyítják, hogy az ausztrál bennszülött nem azért ábrázolja oly nagy előszeretettel a totemét, hogy az állandóan szeme előtt lévő képmás révén folyton átérezze a totem jelenlétét; hanem egyszerűen azért, mert szükségét érzi, hogy anyagi jellel ábrázolja a totemről alkotott gondolatát, bármi legyen is egyébként ez a jel. Még ne próbáljuk egyelőre megérteni, mitől érzi szükségét a primitív ember annak, hogy saját testére illetve

Nat. Tr., 232, 308, 313, 334. o. stb.; North. Tr., 182, 186. o. stb. Uo. 346. o. Igaz, az mondják, hogy a nurtunja annak az ősnek a lándzsáját ábrázolja, amely az alcheringa idején egy -egy törzs élén állt. De csak szimbolikusan; ez nem relikvia, mint a csurunga, amely állítólag magától az őstől származik. Itt különösen nyilvánvaló a magyarázat utólagos jellege. 353 Nat. Tr., 614. skk., nevezetesen 617. o.; North. Tr., 749. o. 354 Nat. Tr., 624. o. 355 Uo. 179. o. 356 Uo. 181. o. 357 A példákat lásd Spencernél és Gillennél, Nat. Tr., 131. ábra. Olyan rajzokat láthatunk itt, amelyek közül többnek is természetesen az a célja, hogy állatot, növényt, emberfejet stb. ábrázoljon, persze igen sematikusan. 358 Nat. Tr., 617. o.; North. Tr., 716. skk. 359 Uo. 145. o.; STREHLOW, II. 80. o. 360 Uo. 151. o. 361 Nat. Tr., 346. o.
351 352

64
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK különböző tárgyakra ráírja a toteméről alkotott fogalmat; de fontos volt azonnal konstatálnunk, milyen természetű szükséglet is szüli e sokféle alakzatot.362

Nem kétséges egyébként, hogy e rajzok és festmények egyszersmind esztétikusak: ez a művészet első formája. S mivel egyszersmind, és legfőképpen, írott nyelv is, a rajz és az írás eredete következésképpen összekeveredik. Nagyon is úgy tűnik, hogy az ember nem elsősorban azért kezdett rajzolni, hogy fán vagy kövön rögzítsen olyan szép alakzatokat, amelyek megnyerték érzékei tetszését, hanem inkább azért, hogy anyagszerűen formálja meg a gondolatait (vö.SCHOOLCRAFT: Indian Tribes, I. 405. o.; DORSEY: lSiouan Cultsl,349. skk.).
362

65
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

legalábbis bizonyos törzsekben. 20.. o.367 S még a többi részt is csak akkor szabad elfogyasztani. de közönséges felhasználásuk általában tilos. vö. a ngembáknál stb. 366 A kaititjáknál ha egy klántag túl sok totemet eszik. 1. HOWITT. de úgy tartják. amelyben a jelenlegi tilalmak még nem álltak fönn. Magic and Medicine.. Tr. Tr. egyszerre csak kis mennyiséget szabad megenni belőlük. hanem éppenséggel egy csak most kezdődő tilalom bevezető lépései lennének. Nem mintha a csoport mindig közbelépne. ha nem teljesen kifejlett állatról van szó. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) 1. 150. a wotjobalukoknál. ROTH: Superstition. s a jelenleg érvényben lévő korlátozásokat viszonylag később hozták. Tr.363 Egyedül az öregek mentesek e tilalom alól. 168. nagyon nagy veszélynek teszi ki magát. A mérték túllépése rituális bűntett. MEYER: i. Igaz. 173. a juinoknál. n. hogy a klánalapító nagy ősök rendszeresen ették a totemüket: márpedig. hogy a szentségtörés automatikusan halállal jár.368 Ez esetben nyilván úgy tartják. természetesen az e rajzok által ábrázolt dolgok is rendelkeznek valamennyire e tulajdonsággal. például a tojásra vagy a zsírra. Nat. Tr. így hát az állatok vagy növények szent jellegét arról lehet felismerni. Tr. mondja Spencer és Gillen. 202. Ezek profán szerepe általában az. hogy tilos megenni őket.. 169. Langloh PARKER: The Euahlayi Tribe. o. amely ha a profán szervezetbe jut. 146. amikor bomlásnak indul a régi totemisztikus szervezet.. de egyenesen kötelező is a totemállat vagy -növény fogyasztása.. in: WOODS. akik szintén rítus tárgyai a totemhez kapcsolódó viszonyuk következtében: mindenekelőtt a totem fajtájába tartozó élőlények. o. A totemlényt elzáró és védő korlát tehát csak lassan hárul el. az arabanáknál.2.365 tagadhatatlan. lábj. Nat. 365 Például a warramangáknál... 366 A tilalom egyébként továbbra is teljes mértékben fennáll a legértékesebbnek. illetve a klán tagjai. tehát legszentebbnek tekintett testrészekre. olykor valóságos szentségként is szolgálhatnak. amelynek súlyos következményei vannak. Igaz. 364 ennek később látni fogjuk az okát. és mesterségesen megtorolná a kihágást. 204. a fogyasztásuk korlátozott. 363 66 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. o. I Mivel a totemet ábrázoló rajzok vallásos érzületet keltenek. §. E két író szerint 369 eredetileg teljesen szabad volt a fogyasztásuk.). 769. o. vannak olyan ünnepi alkalmak. a buandikoknál. Spencer és Gillen szerint ezek a megszorítások nem egy eredetileg szigorú s később enyhülő tilalom maradványai. ahol meg szabad enni a totemállatot vagy -növényt. szétbomlasztja vagy megsemmisíti azt. amelyek során a klántagoknak vagy a főnököknek nemhogy szabad. 58. II. A totemállat és az ember De nem a totemképek az egyedüli szent dolgok... Mindenekelőtt az állatokról és növényekről van szó. hogy ezen enyhülések elfogadása milyen nehézségekkel járt. o. E tétel bizonyítékát a következő két tényben vélik megtalálni. skk. o. e történeteket egy olyan időszak visszhangjaiként kell értenünk. Tr. korántsem következik. 186. o. WYATT: Adelaide and Encounter Bay Tribe. 364 Például a warramangáknál (North. hogy enyhülni szokott. 367 Nat. Mert még ott is. m. II. éppen szent jellegüknél fogva belekerülhetnek bizonyos misztikus eledelekbe. Először is. 168. hogy valaha is közönséges táplálékul szolgált volna. a másik frátria tagjai olyan mágikus manőverhez folyamodnak. Tr. o. amely szerintük az illető halálát okozza (North. és mint látni fogjuk. 368 North.. .. Az effajta misztikus étkezések során Effajta eseteket lásd TAPLIN: The Narrinyeri. Aki megszegi e tilalmat. mint már említettük. Másrészt a mítoszok arról számolnak be. a wongaibonoknál. fejezet . 369 Nat. Vannak valós lények is. Csakhogy abból. A totemnövényben vagy -állatban szerintük félelmetes princípium lakozik. De még a fennmaradó megszorítások is mutatják. STREHLOW. s az ezzel szemben tanúsított élénk ellenállás mutatja.. o. 63.1. o. De bár a tilalom n a később jelzendő kivételekkel n igen sok törzs esetében egyértelmű. hogy táplálékul szolgálnak. hogy bizonyos vallási ünnepeken kötelező a totem n egyéként mérsékelt n fogyasztása. mennyire erős lehetett eredetileg.). 207.. 294. hogy természetének szent jellege még nem teljes.

Márpedig e mesés ősök csaknem istenek voltak. sokkal inkább a jelent.. miért van az. Jelen esetben az a hagyomány. azt hosszú ideig igen valószínűen az ellentétes elv előzte meg: vagyis a gyermek az anya totemét kapta meg. s ily módon nem értették volna félre a totem szent jellegét. Úgy tűnik. Mint látható. 372 Ez az egész teória egyébként egy teljesen önkényes hipotézisen alapul: Spencer és Gillen. amikor a totem olyan táplálék. 167.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) elfogyasztott táplálék éppenséggel a legszentebb dolog. o. következésképpen ott. amelynek ők nem tagjai. Ezért állnak bosszút..373 Különösen olyankor. ha egy másik frátriabeli kínálja oda. mint amit a totemállatuk (lásd STREH LOW.. nevezetesen az arandák képviselik a legarchaikusabb. a legkülönfélébb vallásokban találkozhatunk vele.). 374 A procedúra bonyolultságával s az ebből fakadó nehézséggel jelzik önmaguk számára.. Ezért aztán az egyén még a másik frátria különböző klánjaihoz tartozó totemeket sem eheti meg szabadon. A warramangáknál és a walbiriknél csak akkor lehet az anyai totemet enni. hogy a mindenki által elismert elv áthágásáról van szó. 376 Ez a helyzet a loritjáknál (STREHLOW.375 A másik effajta csökevény az anyai totemhez kapcsolódik. amelyek korlátozzák a használatát. CURR. 375 North. mint akik rendszeresen a totemükkel táplálkoztak. Tr. Azt is figyelembe kell venni. 64. o. De ha az apai.. o. ennek az a magyarázata. 61. miért tűnik számunkra e feltevés a lehető legvalószínűtlenebbnek. Ugyanezt a szabályt alkalmazzák valamennyi olyan esetben. 4. csak akkor nyúlhat hozzájuk. hogy a totem eredetileg anyai ágon öröklődött. o. Erős okunk van azt hinni. amikor a még egységes klánoknak ugyanaz volt a totemük. miszerint a mesés idők ősei megették a totemüket. 60. 173. HOWITT. 374 North. később felaprózódó klán alosztályai. Az nyilvánvaló. o. De még az is elképzelhető. ennek épp az ellenkezője igaz az anyai totem esetén. I. 462. valamennyi klán továbbra is összetartozónak érzi magát a többivel és amazok totemét sem érzi magától idegennek. a warramangáknál. hogy ha ez a formális eljárásmód nem megvalósítható. 145. azt feltételezik.). o. A totem megevése éppenséggel kivétel. majd gépiesen a másodikra is 370 371 67 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ez a szabály egyébként nemcsak a totemizmusra áll. o.. mert maguk is szentek. ha a közvetítő más totemhez tartozik. E fajt viszont a másik frátria tagjai fogyasztják rendszeresen. másképp mon dva a tulajdonképpeni totemről van szó. tovább él valami az eredetileg az anyai totemet védő tilalmakból: nem lehet csak úgy szabadon megenni. hogy a szent dologhoz nem lehet szabadon hozzáférni. Ennek nyilván az a magyarázata. o. Tr. hogy n mint látni fogjuk n az egy -egy frátriába tartozó összes totem bizonyos mértékig tiltva van ugyanezen frátria más totemhez tartozó tagjai számára is. Lásd föntebb . . hogy e tekitetben az apai meg az anyai totem a jelek szerint más-más elbánás alá esik. a binbingáknál (North. III. mintsem a múltbeli eseményekről való megemlékezés.). Nem elég az. SPENCER n GILLEN. Tr. a maráknál. o. következésképp a legtisztább totemizmust. hogy ha a tiltást nem veszik figyelembe. ahol e közös eredet emléke még nem halványult el teljesen. hogy gyakran tovább él. hogy szükség esetén mindig felfüggesztették. De az engedély még ez esetben is olyan feltételekhez kötődik. némiképp sommás kritikai módszerre vall. ennek tehát ők a kárvallottjai. akkor sürgős esetben bárminemű közvetítést nélkülözhet. csak egy olyan harmadik személytől kaphatnak. Itt is hozzá kell azonban tenni. a walbiriknél. o. o.. Volt tehát olyan időszak. Ami pedig a mítoszokat illeti... tökéletes összhangban áll a jelenleg érvényben lévő hiedelmekkel és rítusokkal.). Frazerrel együtt. m. amikor kényszerűségből vagy más okból totemet esznek. 202. tilos maguknak meríteni belőle. 166. 1. GREY: i. Az ősök Strehlow szerint rendszerint ugyanazt ették. o. Később még elmondjuk. a totemisztikus faj nem fog kellő bőséggel szaporodni. Tehát a bennszülöttek a lehető legtermészetesebbnek tarthatták. Számos törzsnél előfordult például a víz -totem. hogy szent eledelt vehettek magukhoz. 376 A dolgok jelen állásában azonban semmi sem indokolja ezt a tilalmat.. hogy mindkét esetben másik frátriabelinek kell kínálnia. Az öregemberek és a magas vallási méltóságra jutott személyek mentesülnek a közönséges halandókra vonatkozó tilalmak alól:370 azért ehetik meg a szent dolgot. s egyben arra vallanak. Nat. 373 TAPLIN: The Narrinyieri. hogy az elvet kezdetben az első esetre dolgozták ki. hogy ha e szabályt megszegik. 160. vagyis ha az egyén egyedül van. következésképp tilos a profánok számára. hogy egy-egy frátria különböző klánjai tulajdonképpen csak egy korábbi. mintsem azt a létrejöttét kiváltó ok indokolná. a wakaiáknál..371 ez azonban még nem ok rá. Nat. a hozzá kapcsolódó összes tilalommal együtt. például amikor a bennszülöttek ki voltak éhezve és semmi más eledel nem állt a rendelkezésükre. amikor a tiltott növényt vagy állatot a másik frátria valamely tagja kínálja oda neki. 172. lábj. a janjuláknál. hogy ilyen könnyen történelmi dokumentum értéket tulajdonítunk nekik. 372 Ugyanakkor se nem biztos. Ők ugyanis a legérdekeltebbek abban.. ahol az apai ágon történő öröklés vált szokássá. se nem valószínű. A kaititjáknál és a warramangáknál az e totem alá tartozó emberek nem ihatnak szabadon vizet.). 147. a tilalom mértéke igen változó lehet. Nos. ilyenkor szigorú tilalom nyilvánvalóan lehetetlen. illetve csak saját frátriájának tagjai vannak körülötte. amelyikhez nem tartozik az illető totem. A tiltás mindezzel együtt olyan mélyre ivódott gondolatokon alapul. Céljuk általában inkább a jelenleg fennálló rítusok magyarázata. hogy a szerzők nem tették volna oly könnyen magukévá e tételt. amit az ember nem nélkülözhet. Spencer és Gillen megjegyzik (167. hogy azt az egyszerű profánoknak is megengedjék. ahol pedig a gyermek ma már az apa totemét örökli .. semmint a múltat magyarázzák. ha hajlandók lettek volna a totemizmust vallásnak tekinteni. 167. aki szükségképpen ahhoz a frátriához tartozik. Már láttuk. II. hogy a középausztráliai törzsek... hogy ezekről az ősökről soha nem úgy számolnak be. a másik frátria tagjai torolják meg a szentségtörést (lásd fentebb . akkor e másik frátria az a frátria. hogy a tilalom valaha is abszolút lett volna. Ott tehát.. hogy a szabály tiszteletben legyen tartva n mert e népek úgy gondolják. számos olyan törzsben. Tr. Most már jobban meg tudjuk magyarázni. Tr.

o. Ilyenkor bocsánatot kérnek. s olyan eszmék hatására jött létre. Nevezetesen olyan kényszerhelyzetek. 385 az állat vallásos étkezés alapanyagául szolgál. 63. i.). Még az is előfordul. viszont más számára megölheti. i. 146. amikor például a totem káros állat. és természetes is. 382 DORSEY: lOmaha Sociologyl.TAPLIN. o. s még nézniük is csak tisztes távolból szabad őket. kiterjesztették. a jávorszarvas-klánban senki sem érintheti meg a hím jávorszarvas testének egyetlen részét sem. Például a Sas egyik alklánjánál a jellegzetes tiltás az. PARKER: The Euhlayi. tehát valószínűleg későbbi eredetű. a buandikoknál. 63. 378 vagy végképp nincs mit enni. csak elhessegetheti őket (STREHLOW. 383 CASALIS: i. 166.377 De itt is sok kivétel és enyhítés van. 59. egy másik alklánban. bonyolult úton jöhetett létre. a waningákat soha nem használhatják a nők és a be nem avatottak. 377 Például a warramangáknál (North. mutatja. o.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Az evés tilalmához gyakran járul a megölés.). ha csipkedik. IIIrd Rep. 146n147. 379 A kaititjáknál. 221. 61. az egyik Bölény alklánban nem szabad az illető állat fejéhez nyúlni. amely valamiféle állat megevésére vagy megérintésére irányul. csak olyan társadalmakban van érvényben. 239.. ez egyedülálló eset. az anmatjeráknál (North. a faszénhez stb. hogy az euahlayiknál a Holdra való ránézés tilalma minden anyára és gyermekre kiterjed. 228. Ezzel szemben a klán névadó állatát vagy növényét bárki láthatja. II. ahogy ez az aktus lezajlik. a narrinnyeriknél (TAPLIN: The Narrinyeri... 12n13. Egy rítusban. o. m. holott ott a helyzet egészen más volt. o. és imádatban részesítik azt: maga a totemállat effajta megbecsülésben sosem részesül. amelyek valamely állat vagy növény megnevezésére vagy nézésér e irányulnak. 272. Frazer túl könnyen feltételezte n s e tekintetben többen is utánozták n. Az arandák a nurtunja körül táncolnak. hogy itt valami meg nem engedett dologról van szó. A totemet ábrázoló különböző alakzatokat érezhetően nagyobb tisztelet övezi. e tiltás más. Ha ez utóbbi lenne a par excellence szent dolog. Strehlow szerint (II. A totemábrázolások tehát aktívabban hatékonyak. amelynek a nevét viseli. hogy kivételesek..). a nurtunjákat. akkor n várakozásunkkal ellentétben n azt találjuk. könyv. o. GREY. de mint láttuk. 68 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ha mégis megteszi. hogy ez a tilalom Ausztráliában nem is figyelhető meg.). 382 A botszwanáknál senki sem merne a totemállat bőrébe öltözni. És mivel mennél több és mennél jelentősebb tilalom óvja a külvilágtól és vonja ki a forgalomból a szent dolgot. hogy mi a totemük (L.). mint maga a totem. elmondják. hogy totemisztikus eredetűek lennének. 384 Még az omaháknál meglévő. amelyről még majd beszélnünk kell. mert e tilalmak némelyike nincs közvetlen kapcsolatban a klán toteméül szolgáló állattal. Nat.. II. talán csak a botszwanáknál megfigyelt néhány tény jelent ez alól kivételt (Totemism. amelynek ugyanaz a toteme. A csurungákat egy templomfélében őrzik. o. 225. és sokkal kategorikusabbak és szigorúbbak. ami emlékeztet rá. o. o. a rézrozsdához. 59.384 Ha most összehasonlítjuk e tilalmakat a totememblémára irányuló különböző tilalmakkal. annál nagyobb a benne lévő szentség. tilos hozzányúlni (uo. amelynek segítségével a fiatal vadász könnyebben ejtheti el az adományozó totemjéhez tartozó vadat ( uo. Tr. 378 De még akkor sem mindig. o. o. a karnaiknál (HOWITT. 160.). mint valami vétségért. Mindamellett ismer t egy olyan eset Ausztráliából. o. mert ezek esetében még kevésbé biztos. hogy valamelyik öreg egy más totemhez tartozó fiatalembernek olyan csurungát ad. mint maga a totemlény . hogy nem szabad a bölény fejét megérinteni (DORSEY. a beavatás legünnepélyesebb pillanata az. mint az előbbiek.. amikor az ember nem is nyúlhat a totemhez. az ellenség keze által fog meghalni. Egyébként a kultikus szertartásokban a csurunga és a nurtunja foglalja el az első helyet. 53. a nurtunjával lép vallásos közösségbe. hogy nem szívesen teszik. a szent állattal vagy növénnyel kellene az újoncnak szellemi közösségbe lépnie. o.). §. hogy tisztán totemisztikus eredetűek lennének. hiszen normális esetben az embernek önmagán kell viselnie a totem képét. minden módosítás nélkül átvitték az anyai totemre is. a totem képe előtt gyűlnek össze. II. amikor bebocsáttatást nyer a vallási életbe. m.380 és mindent elkövetnek annak érdekében.. amikor az újonc a csurungák szentélyébe lép be n a csurungákkal.. mint az ábrázolt dolgot magát.383 De ezek ritka esetek. Miután a szabály n amelynek értelmében csak akkor lehet áthágni a totemet védő tiltást. ha semmiképp sem lenne szabad megérinteni a totemlényt. 380 HOWITT. II. fej. II. vö.379 De általában az a mód. o. Nem lenne lehetséges a tetoválás meg a totemisztikus ruházat.).) az arandáknál és a loritjáknál a Hold-totembe tartozó embernek nem szabad hosszan néznie a Holdat. szükségképpen totemisztikus eredetű. A szúnyog-totemhez tartozó arandának még akkor sem szabad megölnie a szúnyogokat. hogy az asztronómiai totemek Ausztráliában valószínűleg nem ősiek. m. Például az omaháknál. ha erre a másik frátriából tesz valaki javaslatot n életbe lépett. CASALIS: Basoutos. A csurungákat.). o.381 Ezen alapvető tilalmakon túl olyan eseteket is idéznek. lEz utóbbiaknál az effajta szentségtörés után meg kell tisztálkodni. illetve növény esetében a leszedés tilalma. hogy az állat a lehető legkevesebbet szenvedjen. amelyeknek semmi közük a tulajdonképpeni totemizmushoz. arra a meghökkentő eredményre jutunk.). illetve valami olyasmit. hogy ez utóbbiból sokkal több van. ahol saját maga számára senki sem vadászhat arra az állatra.l 381 STREHLOW. aktív szerepet azonban nem játszik a rítusban. amelynek küszöbén elhalnak a profán világ zajai. hogy a totemlény képei sokkal szentebbek. o. Nem szabad szem elől téveszteni. 58. . ez már a szent dolgok birodalma. Tr. hogy nagyon bánatosak. Tr. h ogy minden olyan tiltás. a wotjobalukoknál. Olyan törzsek is vannak. Megjegyzendő egyébként. 245. 385 Lásd II. akkor vele. bárki megérintheti. maga az állat csak kivételesen jelenik meg bennük. melyekben a totemizmus már meglehetősen eltávolodott eredeti formájától. Ezt a feltevést az támasztja alá. De úgy hisszük. 231. o. függetlenül attól. Azokról a Frazer által említett tilalmakról már nem is szólunk. imént ismertetett tilalmakról sem állíthatjuk biztosan. 58. amikor tilos volt a totemre ránézni.

sőt személyiségünk lényegét alkotja n van valami szent. 43. az ozsibvék daru-klánjánál (MORGAN: Ancient Society. mégpedig lényegi része.387 Tehát minden egyénnek kettős természete van: két lény él együtt benne. s végül befogadták őket a társadalmukba (CATLIN: North American Indians. skk. amelyben éltek. s a teknőc emberré. A keresztény számára a lélekben n amely mindannyiunkban megvan. hogy ez az elképzelés szó szerint egyetlen vallásra sem igaz. o. Hiszen viselik a nevét. o. fúrják át az orrát. hogy az emberek úgy hiszik. 386 69 Created by XMLmind XSL-FO Converter. tehát bizonyos értelemben maga is ilyenfajta állat. Tr.l A kenguru volt a toteme. 389.. de már ezzel az elodázással is enyhítik logikai botrányosságát. 390 Az arabanáknál (North. Tr. 387 Nat. csaknem sebészi beavatkozás útján történt.393 Amerikában is találunk hasonló legendákat. a klán ősévé l ett (Erminnie A. 338. amelyek ugyan semmit sem magyaráznak meg. nehezen viselte a gyaloglást a nagy hőségben. 391 Egyes aranda csoportoknál (Nat. 153.).és embervilág közt álló n lényeket.). skk. 147. hogy az első lények emberek. amely kövérebb volt. A narrinyerik például úgy gondolták. valójában csak félemberek. 393 Uo. és csak elodázzák a kérdést. hogy a totemizmusra nem érvényes. miként alakult át az állat fokozatosan olyannyira.. akik állattá tudtak változni. mint ami én vagyok.).. o..).). n Amikor egy bennszülöttel erről beszélgettünk. 388 TAPLIN: The Narrinyeri. vagy ha az operációt végző lény egy madár. s valamiféle módon ezektől származtatták az embereket. 388 Más ausztráliai közösségek az emberiség ősének idegen állatokat tettek meg.386 annyi mindenesetre bizonyos. hogy végül is emberi formát öltött.. Egyikük azonban. I.391 Ezután gyakran állat formájában elképzelt mitikus hatalmak léptek a színre s alakították emberré e formátlan. foghúzás stb. egyes anmatjera csoportoknál (North. hogy a szó szokásos értelmében vett emberségükön túl egyszersmind a totem fajába tartozó növények vagy állatok is. Minden klántagnak van valamiféle szent jellege. ha tőlük idegen tisztaság ot igyekeznénk beléjük vinni (vö. W. ekképpen faragják ki a végt agjait. annak kenguru is a neve. Tr. amelyek zavarba ejtenek bennünket. 2n7. 389 Például a warramangák bizonyos klánjainál (North. hanem az utóbbi logikusan következik az előbbiből. hangok kombinációja: a név az élőlény része. ami érezhetően nem kisebb. IInd Rep. E személyes szentségnek az az oka. mint amit a totemállat esetében láttunk. de mivel az ottani népeknek fejlettebb a gondolkodásmódjuk. hogy az első emberek között voltak olyanok. egy ember meg egy állat. 86. o. Tr. amelynek értelmében az előbbi az utóbbi rokona. amely az embert kizárólagosan profán lénynek tekintené. E mitikus témában nyilván sok minden visszatükröződik a beavatási rítusból magából. szubincízió. nyitják meg a száját. IV. járni. 128. a nutkák klánjainál (BOAS: VIth Rep.). Minden részletkülönbségük dacára valamennyi egy sémára épül: céljuk az. Mert a primitív ember számára a név nemcsak szó. Szerzett szokásainknál és a nyelv erejénél fogva is hajlamosak vagyunk az átlagembert. 77. Egy csapat teknőc kénytelen volt elhagyni azt a tavat. amikor azt mondják nekünk. Ezután mintegy már magától folytatódott az átalakulási folyamat. s egyidejűleg állati természetük is van. 119.). alig ábrázolható teremtményeket. Hogy e számunkra oly idegen kettőség legalább látszólag felfogható legyen.. Csak eltorzítanánk őket. II. Pedig könnyen előfordulhat. hogy a léleknek ez a felfogása egyidős a vallási gondolkodással. másrészt az is valódi sebészi beavatkozásokkal jár (körülmetélés.394 Máskor a mítosz majdhogynem természetes események sorával próbálja megmagyarázni. 395 Így keletkezett állítólag a teknőc-klán az irokézeknél. o. Még olyankor is. Ám az embernek a dolgok hierarchiájában elfoglalt helye vallásonként más és más. 162. Olykor valami legendás személy alakítja át hatalmánál fogva emberré a klán névadó állatát. II Most az ember helyét kell meghatároznunk a vallási dolgok rendszerében.« Hát ugyanígy van a kenguruval is. hogy ugyanilyen módon képzelték el az első emberek megformálására irányuló eljárásokat. A névazonosság ugyanis n vélik n nem pusztán külsőleg jelöli a természetazonosságot.). megtanították őket beszélni. csőr vágja ki a formátlan masszából. on the N. 59n61. lAz ember a toteméül szolgáló állatot magával azonos dolognak tekinti n mondja Spencer és Gillen. de olyanoknak kell elfogadnunk őket.392 Az átváltoztatás erőszakos.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) 1. 392 Nat. amelyeknek nincsenek határozott szerveik. végtagjaik.. 202. 2. Tr. hogy az ember és a totemállat között geneológiai viszonyt létesítsenek. hazavitték őket.).390 illetve formátlan. 180. Nat. o. az egyszerű hívő t alapvetően profán lénynek tekinteni.395 Talán nincs is olyan vallás. Tr. E közös eredettel n amit egyébként a legkülönbözőbb módokon képzelnek el n magyarázatot vélnek adni természetük azonosságára. Tribes of Canada. Az embert balta. s új lakóhely után nézni. Hatalmas erőfeszítéssel kibújt hát a páncéljából. SMITH: lThe Myths of the Iroquoisl.) stb. s amelyeknek különböző testrészei is alig -alig körvonalazódtak. o.STREHLOW.. Tr. A bevatásnak is az a célja. A csoktauk rák-klánja is hasonló módon jött létre. o.. o. 153.). az ábrázolás nem annyira bántóan zavaros. vö. Ez a helyzet az anmatjeráknál (uo. mint a többi. amelyek Spencer és Gillen szerint látmenetet képeznek az emberi illetve az állati állapot köztl. Az emberek kifogtak néhány rákot. márpedig a névazonosság szerintük természetük azonosságával is együtt jár. Vannak olyan gondolkodásmódok. o. o. o. a primitív ember mítoszokat gondolt ki. amilyenek.2. o. 389 vagy vegyes n az állat. hogy az ifjúból kész embert faragjon.). Természetes hát. . Látni fogjuk. 394 Így történik a moki indiánok kilenc klánjánál (SCHOOLCRAFT: Indian Tribes. o. megnevezhetetlen lényeket. Aki a kenguru-klán tagja. rámutatott egy róla készült fényképre: »Ez pontosan ugyanaz.

. és lassanként visszanyerte eredeti alakját. 397 Tehát az emberben is van valami szent. A binbingáknál a körülmetélésnél használt késről a beavatottnak le kell szopogatnia a vért (uo. miként locsolnak vért a totemnövényt vagy -állatot megtestesítő sziklákra.). Házat épített és a homlokzatára egy nagy medvét festett.. Lásd HOWITT.A. 406 Nat. o. 262. A későbbiek során. sajátos erényekkel rendelkezik: különböző áldozásokhoz-kommuniókhoz alkalmazzák. amit meghatározott szertartások kísérnek: akit nyírnak.). 398 A szent emblémát embervérrel áztatott földre rajzolják az arandáknál az emu -totem emberei.). amelyekről a klán a nevét kapta. W. Tribes of Canadal.. amit az operációk során a fiatal beavatott veszít. bár odatartozását kissé különböző formában képzelik el. Beliefs… of the Tlingit Indians. II. ill 29. 398 Nat. s vele együtt a benne rejlő hatalmakat és csodás képességeket. A névadó ős ugyan emberként jelenik meg. 401 Nat. Az emberek azo nban megijedtek tőle. 284. hitük szerint nagy baj érheti az illetőt. Noha e tulajdonsága az egész testében oszlik el. vagy a nő a klán névadó állatának fajából volt való (lásd SWANTON: Social Condition. megtanította lazacot fogni és csónakot építeni. aztán visszatért a falujába. Tr. Hill TOUT: lReport on the Ethnology of the Statlumh of British Columbial. J. könyv. o. Akkor bedörzsölték mágikus füvekkel. Az emberi vér olyannyira szent dolog. 405 Uo.403 A szubincíziónál keletkező vért az arandák nagy áhítattal felfogják. nő vagy gyerek nem mehet arra. 408 Uo. Tr. 464. 268. amíg folyik. 466. 415n418. Az ember két évig a medvével élt. 23. 400 Lásd III.409 Vegyük például a tszimsiánok mondáját. 464. 323. 204. lényegüket tekintve erősen emlékeztetnek rájuk. jóllehet többnyire valóban ez utóbbi formában képzelik el. o. tszimsiánok). 368. tlingitek. 144. vegyes házasságból jött létre. meghitt együttélésük során új társaihoz annyira hasonlatossá vált.. o.399 Később még látni fogjuk. hogy amikor visszatért az emberek közé. Ezért lett e lány leszármazottjainak a medve az emblémája (BOAS: Kwakiutl.). akár hiányozhat is. medve barátait hívta. A mítosz egyébként általános Ausztrália-szerte. köt. amelyekben az ember félig emberi. Tr. o.405 Ugyanis a színe miatt a vérrel rokon anyagnak tekintik. s az erről szóló mítoszok. E mitikus tájakról hozta magával a totememblémát. 352. . ez a vér annyira szent. Revue de l’histoire des religions. csak nyers táplálékot evett. annak a földre kell kuporodnia. 150. vannak olyan társadalmak (haidák. hogy a vörös okker miért kap gyakran szintén vallási szerepet a szertartásokban. 1905.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Igaz.. ha bajba jutott. amelynek már jeleztük vallási funkcióját: bizonyos kultikus tárgyak beburkolására szolgálnak. hogy a közép -ausztráliai törzseknél gyakran a kultusz legtiszteltebb eszközeit szentelik fel vele.I. 55. Ez a rokonság nem egyéb. 669n671. 284.. o.). Nat.lVth Report on the N. Tr. de e kapcsolat nem szükségszerűen vérrokonság.. Tr. o.. mégis továbbélt. 568.. o. amire medve volt rajzolva. 397 Vannak egyébként olyan tlingit mítoszok. a pangkaláknál. LVIII. július.408 A hajvágás is rituális aktus. 598.. s egy fadarabbal jelzik az arra járóknak a hely szentségét. azaz vagy a férfi.400 Nincs olyan vallási szertartás. akiktől a mítosz szerint az anya klánja származik. azok meg sem ismerték. Tr. arccal arrafelé. A klántagok és a totemállat közt nyilván mindig szoros kapcsolat van. 403 A warramangáknál az anya megissza a körülmetélési vért (North. 70 Created by XMLmind XSL-FO Converter.SPENCER n GILLEN.. hogy rokonság áll fönn a totemállat fajtája és a klán tagjai közt. 184. 201. bekenik vele a csurungákat. Ha mindeme formaságokat nem tartják be. e két dolog egyneműnek és azonos értékűnek számít. akárcsak a csurungáé. s azok kisegítették. 668. amelyek különösképpen szentek: mindenekelőtt a vér meg a haj. Hosszú. amelyben a vér ne játszana valami szerepet.406 A hajnak hasonló tulajdonságai vannak. A közép-ausztráliai bennszülöttek emberhajból készült övet viselnek. 409 Uo. North. de különböző viszontagságok következtében több -kevesebb ideig azon mesés állatok körében kell élnie. A nurtunját például bizonyos esetekben embervérrel kenik be rituálisan. 1908. amelyek nem úgy képzelik. 399 Uo.402 A vér. Vadászat közben egy indián egy fekete medvével találkozott. amelyet a mitikus kor bizonyos hősnői folyattak valaha a földre.401 A beavatás során előfordul. hogy az ember állatból vagy növényből született: az a gondolat viszont. Egyik alapmotívumuk ugyanis a következő. o. 179. a látása tilos.. 627. XXVIth Rep. ahol állítólag azok a mesés ősök lakoztak valaha. vö. Nem tudott beszélni. 661. 404 Nat. majd elássák. o. o. mert egészen olyan lett. Tr. ha szabad így fogalmaznunk. mint a medve.404 Egyébként a vér vallási szerepével magyarázható. és vérükkel locsolják meg az újoncot. o. vö..396 Így hát az ember ezúttal is az állatvilághoz tartozik. XXXV. 407 Kölcsönadja egy ember a másiknak a csurungáját? A másik hálából odaajándékoz neki egy tincset a hajából. o. hogy alvadt vér. félig állati származása sajátosabb formában jelenik meg. bizonyos kiváltságos pontokon mégis hangsúlyosabban jelenik meg. hogy az asszonyok nem is lehetnek jelen. hogy a felnőttek megnyitják ereiket. o. Az állat hazavitte magához. Nagy általánosságban a nemi szervekből származó vér kivételesen szentnek számít (Nat.. Nat. o. 658.). Tr. Úgy tartják. hogy a klán. o. 396 Ebből is látható. skk. Az arandák lakta területen fellelhető számos vörös agyagdepozitról is úgy tartják. 402 A dieriknél. mint másféleképpen mély összefüggések mitikus kifejeződése. bár ugyancsak különböznek az előbbiektől. A lánytestvére olyan táncleplet varrt. anélkül hogy a totem izmus lényegi vonásai ugyanakkor hiányoznának. fej.. 407 Uo. 442. amiként azt Van Gennep javasolja (lTotémisme et méthode comparat ivel. Tr. Vannak olyan szervek illetve testszövetek. a rituális díszítéseknél alkalmazzák. miért nem célszerű az állat és az ember közt fennálló rokoni viszonyt tenni meg a totemizmus megkülönböztető jegyének.

kultikus eszközök rituális összetevőivé válnak (nurtunja. o. 148. Legföljebb annyit lehet mondani. amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek: ilyen a pofaszakáll. amely meghatározott körülmények között külsőleg is szembeötlően megnyilvánul. Már az eddigiek is bőven bizonyítják.). akinek támogatására mindig számíthat.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Ha valaki meghal. Ha egy olyan törzsnél. Az ember egyáltalán nem úgy viselkedik a nevét adó állatokkal vagy növényekkel. 420 HOWITT. 418 TAPLIN: The Narrinyeri. Tr. s elkerülje azokat a veszélyeket. 5. a bennszülött lefekvéskor vagy ébredéskor. m. akinek valamely kígyó a toteme. ROTH: i. 420 Ha pedig Nat. Ott még részt vehet bizonyos beavatási szertartásokon. 413 Nat. hogy az állat talán egy hajszállal magasabban áll a szent dolgok hierarchiájában az embernél. o. illetve olyan kenetként alkalmazzák őket.. Ami a májzsírt illeti. vagy figyelmezteti a veszélyre. ha lehet. Tr. bizonyos törzseknél mindennemű étkezési tilalom alól mentesek.és állatfajok termékenységét (North. hogy az emberben is van valami olyan. Az öregeknél viszont a legintenzívebb.). Ez a princípium sajátlagosan nem különbözik attól. 418 Viszonzásul figyelmesen bánik vele. 412 Ezzel nem azt állítjuk. ugyanezen okból azonnal levágják a haját. mintha az embernek még valamiféle misztikus tulajdonjoga is lenne a totemére. Tr.. s ott. ha rendszeresen elvégzi az invokációt. E helyütt nem beszélünk ezekről. North.412 Úgyhogy valahányszor összegyűlik a totemcsoport vagy a törzs. vö. 413 De még a férfiak szent jellegében is vannak különbségek. hanem az összes olyan növényt vagy állatot. amelyből ki vannak zárva a nők. 414 De még az is gyakran előfordul. mint a nőkben.). sőt. Néha ezért hívják a klántagok apjuknak vagy nagyapjuknak. hogy a vadász ügyes vagy szerencsés legyen a vadászaton. 147. a máj zsiradéka stb. o.419 de ez a gondoskodás egyáltalán nem hasonlít egy kultuszra. o. Tr. m.. amiről maga is el van nevezve. a botszwanáknál (CASALIS: Basoutos.. o. talán ez a leggyakoribb. Tr. 58. Mindazonáltal az ily módon a klán minden tagjában egyaránt benne rejlő vallási méltóság nem mindenkinél egyforma mértékű. hogy azok a szubsztanciák. o. Tr. Ők annyira szentek. o. s ami vallási hatékonysággal rendelkezik. mint láttuk. 158. 416 E rokonság miatt a totem fajába tartozó állatokban az ember jóindulatú társat lát. sajátos erényekkel bír. ahol számtalan különféle totem van. 419 STREHLOW. szent jellege abból is kiviláglik. 414 A wakelbaráknál (HOWITT. Année sociol. ha e tilalom más személyekre is kiterjedne. II. az arandáknál (STREHLOW. m. 146. az anyagi értelemben lehetetlenné tenné az életet. o. 464. 64. nem bántja. Végül a vére vallási erényekkel rendelkezik (lásd Nat. amelyekben legkiváltképpen megtestesül. . HOWITT.). akárcsak a vért. Nat. Mindazonáltal vannak olyan törzsek. érezhetően egy szinten lévő. A férfiakban nagyobb fokon van meg. 460. a fityma. hogy valamiféle erkölcsi függésben lévőnek érzik magukat tőle. Segítségül hívja. o. biztosítja például bizonyos növény. 544. mint a hívő az istenével szemben. akik tehát elkülönülnek tőlük. sőt. o. Tr. hozzájuk képest a nők szinte profánok. Megölésének és megevésének tilalma természetesen csak a klántagokra vonatkozik.). 410 411 A nő e komplex helyzetétől függnek az exogám tiltások. amely a totem vallási jellegét biztosítja. amelyek az egyszerű halandók számára tilosak: szabadabban ehetik a totemállatot. 58. 74. o.. sokkal fontosabb vallási sz erepet játszik. 604.. 604. írja Roth (lSuperstition. egyenértékű lény viszonyáról van szó. 353n354.411 De felesleges szaporítani a példákat.). hogy a használt kifejezések az egyenlőség érzetéről tanúskodnak. A mítoszokban. 416 HOWITT: i. tehát egynemű dolgok. Láttuk ugyanis. ami távol tartja a profántól. totemisztikus rajzok). o. 51. 358. Néha úgy tűnik. a férfiak külön tábort alkotnak. ahol a totemnövény vagy -állat fogyasztása még az idegen számára sem korlátlanul szabad.)..415 Végső soron a közöttük lévő kötelékek sokkal inkább a családi kötelékekre hasonlítanak. 417 és a totemállat vezérli a vadászaton.. szám. 410 Más olyan testrészeket is említhetnénk. A wakelbaráknál nem kerülhet sor rá a totem embereinek jelenlétében. II. A totemállatot barátnak. akkor az égvilágon semmit sem lehetne enni. legalábbis bizonyos esetekben. Egyébként a mítoszokban is szerepet kap (uo.. hiszen maga is a szent világhoz tartozik.. skk. amelyek célja a csurungák vagy a szent sziklák csodás képességeinek felélénkítése. A levágott fitymát a körülmetélés után gyakran szintúgy elrejtik a tekintetek elől. 71 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a profán szemektől távol látnak neki az övek készítésének. Tr. sem a be nem avatottak nem láthatják. védve lesz a kígyómarástól. egy félreeső helyre teszik. §). kiejti annak az állatnak a nevét. amelyek más klánok toteméül szolgálnak. amelyek őt ettől az állattól érhetik. North Queensland Ethnography. 415 A buandikoknál. hogy olyan dolgokat is megtehetnek.. állat és ember egy húsból van. a karnaiknál (HOWITT: i. ez arra látszik utalni. hiszen nem is engedik oda őket a szertartásokhoz. bátyónak nevezik emberi fajtársai. Nem szabad tehát a totemizmusban valamiféle állatimádatot látni. 195n196. többé-kevésbé halkan. hogy a nő abszolút profán volna. lLa prohibition de l’inceste et ses originesl. Itt inkább két.). o. Ennek az eljárásnak az a célja. mert sem a nők. 417 A Tully folyónál. Magic and Medicinel. mint az arandák. A be nem avatott fiatalokból teljes mértékben hiányzik. mint a buandikok mondják..). A pofaszakállt a hajjal azonosítják és ekképpen is kezelik (North. mert inkább a házi és házassági szervezet kérdéséhez kapcsolódnak. nemcsak a névadó állatot vagy növényt lenne tilos megenni. hogy bizonyos halotti rítusok során alkalmazzák. 221. mint amennyi a valóságban van neki (Nat. más szóval az emberi szervezet olyan szent princípiumot rejt magában. o. Az olyan ember például.. legalábbis az arandáknál.

o. a karingbalok. hogy életveszélyben van.. amikor a csoport főnöke kötelezően elvesz egy kis részt az eledelből. Például a kaititjáknál és az anmatjéráknál ha az emu -totem valamelyik embere a fűmag-klán (Grass seed) területén tartózkodik. 422 Ugyanezen okból a csurunga is bizonyos hatalommal ruházza föl a vadászt a megfelelő állat fölött: például nagyobb eséllyel ejti el az eurót. Uo.421 Olyan esetek is vannak. L. kol. 1. 159n160. ahol egyedül a totem embereinek van joguk megölni a totemállatot.423 Ez is azt bizonyítja. VII. 203. vagy ha a totem egy fa. amit le kell róni neki. hogy meg fog betegedni. megeheti.. 423 Uo. 28. o. o. 202. amelyről kissé nehéz fogalmat alkotnunk magunknak.l Erre a főnök azt feleli: lJó. és ilyen magot talál. habár itt speciális tulajdonról van szó. 424 A. Végül Queensland északi részében van egy törzs. 1904. CAMERON: lOn two Queensland Tribesl. 421 422 72 Created by XMLmind XSL-FO Converter. oda kell mennie a főnökhöz. az engedélyük szükséges hozzá. P. Az ő hozzájárulásuk szükséges. azt hinnék.. és azt kell mondania: lAz Ön országában gyűjtöttem e magokat. 424 Tehát tulajdonosi szerepet játszanak. 255. hogy a totemlénnyel való egytermészetűség kitüntetett jogfélével ruházza fel az embert. és maga eszi meg: ez afféle neki járó tartozás. Tr.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) máshol történik. Australasian Anthropological Journal. North.l De ha az emu-ember engedélykérés nélkül enne a fűmagból.. Nat. lehántani a kérgét. ha bárki idegen saját céljaira akarja felhasználni az illető állat húsát vagy az illető fa anyagát. mielőtt megenné. Tr. . Science of Man.

A dolgoknak eddig három olyan kategóriáját különítettük el. 428 DURKHEIM n MAUSS: lDe quelques formes primitives de classificationl. I. lezek a törzsek valamennyi élő és élettelen dolgot két osztályba sorolnak. amelyiket a Gambier-hegyi törzsnél figyeltek meg. 168. a Nap amahhoz stb.I. in: É. mind a kettő 5 klánra oszlik.] A Nap. a másiknak Wootaroo a neve. 425 426 73 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. A kép azonban még nem teljes. s ezeknek Yungaroo illetve Wootaroo a nevükl.430 Frátriák Klánok A klánhoz sorolt dolgok Kamilaroi and Kurnai. 1978. Az ausztrál ember számára maguk a dolgok is..A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) 1. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. III. mondhatni rendes tagjai annak. hogy lvalamelyikébel. amelyet vele egy csoportba sorolnak.. mint első látásra tűnt. 1. lAz egész természetet n mondja Palmer a Bellinger folyó törzseiről n a frátriák nevei alapján osztják föl [. J. 430 Currt és Fisont ugyanaz a személy. Egy vallás ugyanis nem pusztán az imént felsoroltakhoz hasonló. Másutt bemutattunk már néhány osztályozást.] az egyik vagy a másik frátriához tartoznak. a mi európai elképzeléseinkkel helyettesítjük be azokat a gondolatokat. illetve Fison és Howitt által gyűjtött adatok alapján állítottunk össze. mert túl szűk fogalmat alkottak maguknak a klánról. 45. 300.] 429 CURR.429 Fison és Howitt úgy mondják. o.3.. 427 Idézi CURR: Australian Race.. Année sociol.l 426 A queenslandi Port-Mackay-i törzs két frátriából áll. 461. hogy ahhoz hasonlóan ez is csak emberekből állhat. akkor ennek az elvnek az értelmében valamennyi ismert lény is megoszlik közöttük. o. skk. fejezet . minden élő vagy élettelen dolog. akárcsak maguk a négerek.A. 170. ezeknek is meghatározott helyük van a társadalom keretei közt: lA dél-ausztráliai vadember n írja Fison n.428 most csak példaképpen emlékeztetünk néhányra. S. lNotes on some Australian Tribesl. a felhők ehhez a totemhez fognak tartozni. o. tehát mint minden embernek. Valamennyi eddig ismert vallás többé-kevésbé olyan gondolatrendszer volt. és a klán tagjait. az egyiknek Yungaroo. az egyiknek Kumite. Ezt mutatja a következő táblázat. amit a Curr. VI. o. Ha azonban így érvelünk. III. éppúgy része annak a testnek. hasonlóképpen az egy-egy frátriához tartozó dolgok is megoszlanak a frátriákat alkotó klánok közt. Mivel a klán nem más. 91. Egy-egy frátria emberei bizonyos számú klánra oszlanak. mint a fajok a megfelelő nemek alá. amelynek ő valamelyik osztályába tartozik. Ilyenformán minden ismert lény amolyan táblázatfélébe kerül. e feltételnek megfelel. Ez a törzs két frátriára oszlik. III. o. a másiknak Kroki a neve..l425 Ha a törzs frátriára oszlik. Az egyik legismertebb az. amit ez az embléma ábrázol.. amely igyekezett felölelni a dolgok egyetemességét. A totemizmus kozmológiai rendszere és a nem fogalma Kezdjük már látni. alkotóelemei. Például az egyik vagy másik fát a kenguru klánhoz tartozónak nyilvánítják. Ugyanis minden úgy sorolódik e tíz totem alá. XIII. egyetlen nagy törzsnek tekinti a világegyetemet. amelyeket a primitív ember alkot magának a világról s a társadalomról. s akkor ennek a fának a kenguru lesz a toteme. . s ugyanígy van a szomszédos törzseknél is. o. BROUGH-SMYTH: The Aborigines of Victoria. tehát a világegyetemet benépesítő valamennyi dolog a törzs része. A totemizmust tehát csak akkor tekinthetjük a többihez hasonlítható vallásnak. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. úgy tűnik. 1. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. mondja Bridgmann. Nos. D. amelyeket n különböző fokon n szentnek ismer el: a totememblémát. igen speciális tárgyakra vonatkozó töredékes hiedelmek gyűjteménye. és amely totális képet akart adni a világról. És la természet minden dolga a tíz klán valamelyikéhez tartozikl. 253n334. mint a törzs egyszerű alosztálya. a növényt vagy állatot. o. ha képet ad a világegyetemről. a Hold meg a csillagok [.1. Budapest. Márpedig. hogy a totemizmus sokkal komplexebb vallás.. Válogatott tanulmányok. Stewart tájékoztatta. s a módszeres osztályozás az egész természetet felöleli. 427 De az osztályozás itt nem áll meg. Általában csak emberek csoportját látják benne. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. a másik a kígyó klánjába tartozik. amelynek ő i s tagja. I A totemizmusnak ezt a vonatkozását általában azért hanyagolták el.

a kenguru. a malle gyík. E szó azonban minden jel szerint ugyanaz. A wakelbarák például két frátriára. hogy a lista korántsem teljes435). skk. Ez is mutatja. a wijuggla. a gyűrűsfarkú oposszum. Ha belegondolunk. az örvös papagáj. a fehér kakadu. hogy milyen nagy nehézségekkel kell szembenéznünk e megfigyelések kapcsán. és 5. a kengurupatkány. felhők. a pikkelyes (shell) papagáj. a bennszülött macska. a bronzszárnyú (bronze-wing) galamb. 12. garnélarák. most csak jelezzük Mathews nyomán. a mintás hátú gyík. hogy kerül bele a bennszülöttet érdeklő minden dolog az efféle osztályozásokba. Wales and Victorial. a póling. teafa kacsa. mennydörgés. A moule-kagyló-klánba433 a szürke emu. 437 Lásd később. 121. tél stb. De Mathews és Howitt munkái nyomán431 már többet tudunk a wotjobalukok törzsében ismert osztályozásról. ahol a jelek szerint már nincsenek klánok. a peewe. S. a lapuló kígyó. 435 Mathews illetve Howitt táblázata több lényeges ponton is eltér egymástól. villám. Wales. Az egyes klánokhoz kapcsolódó dolgok listája egyébként korántsem teljes. a mirndai kígyó. 432 Mathews a következőképpen adja meg e nevek nőnemét: Gurogigurk. hogy ne nyúljon nagyon hosszúra e felsorolás.. o. a ngurt ékfarkú sas. a mopoke. holló eső. . S. az erdei kacsa. A wotjobalukok is két frátriára oszlanak. angolna. A Nap-klánba a bandikut.. Matthews tizennégyet nevez meg. Victoria-államban. nyár. a Vénusz-bolygó. A Banbébe tartozik az oposszum. azaz a francia lmoulel kagyló szónak fordít. A yam-klánhoz tartozik a síkvidéki pulyka. kissé más átírásban. a tarajos sül. a kis méh méze stb. Journal and Proceedings of the Royal Society of N. A Wungóké az emu. illetve Gamatyturk. 431 74 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint a Jallup. és hangsúlyozza. az előbbi osztályait Kurgillának illetve Banbének hívják. bizonyos fák stb. jerikói lonc. az akácfa (wattle-tree) hernyója. fürj. a dyim-dyim bagoly. és fordítva. hogy még mennyi klán van (Howitt tizenkettőt. Mathews a warwurt szót a déli nap melegének fordítja. a dolgok az osztályok között oszlanak meg. rostos háncsú fák stb. HOWITT. 436 Mrs. Hold stb. Nat. fóka. 433 E klán bennszülött neve Dyalup. jégeső. s ezáltal az is jobban érthetővé válik. Tr. pelikán fekete fájú fa. A meleg szél434 klánjába a szürke fejű ékfarkú sas. a murrakan ékfarkú sas. Ezért gondoljuk úgy. A két szó egyébként a Gambier-hegyi törzsnél használatos két szó (Kumite és Kroki) megfelelője. a fekete szarka meg a fehér szarka. Ezek az eltérések azonban érdektelenek az általunk tárgyalt kérdés szempontjából. a kutya. Még az is valószínűnek látszik. egy kengurufajta stb. amit Howitt ugyanezen törzs egyik alklánjának neveként ad meg. Curr maga figyelmeztet bennünket. o. 287n288. akkor megértjük. a dikkomur kígyó. a gumifa hernyója. amit Mathews nem fordít le. Az ausztrál kontinens több pontján is hasonló felosztást figyeltek meg: Dél -Ausztráliában. a Hold. jég stb. A 4. Howitt ezeket a formákat adja. miként ölelheti fel az efféle rendszer a bennszülöttek egész világát. a repülő mókus. a MATHEWS: lAboriginal Tribes of N. az egyiknek Gurogity. nem tarajos fehér kakadu kenguru. 434 Ez Howitt fordítása. a füstölő papagáj. a Mallerára é s a Wutarára oszlanak. Kroki-klánról nincs adat. tűz. szél. Új-Dél-Walesben (az euahlajiknál436). a másiknak Gumaty a neve (Howitt szerint432 Krokitch és Gamutsch).A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) halász-ékfarkú sas füst. kutyák. hogy csak néhányat sorolt fel. egy nem mérges kígyó hal. ősz stb. s amit musselnek. hogy megkockáztathatjuk a fenti fordítást. Kumite fekete kakadu csillagok. a mallee tyúk. hogy a Howitt által a Kroki frátriába sorolt klánokat Mathews a Gamutchba sorolta. a rosella papagáj. Langloh PARKER: The Euahlayi Tribe. XXXVIII. Kroki egy ehető gyökér túzok. bagoly stb. a közép-ausztráliai törzseknél is nyilvánvaló nyomait találjuk.437 Queenslandben. hogyan osztályozzák a dolgokat a Gurogity-frátria néhány klánjában. az utóbbi osztályait Wungónak illetve Obunak. Nap. az oposszum. a bűzös teknőc. s csak a házassági osztályok jelentenek alcsoportokat a frátrián belül.

A zunyik osztályozási rendszere főbb vonalaiban megegyezik az imént ismertetett rendszerekkel. az előbbiek a sasok. o. o. oldalon. Részletesebben lásd lAz osztályozás néhány elemi formájál-ról szóló.. a szúrós méhek méze stb. 22. 1.2. Nat. mint az általuk igazgatott dolgok egy másik arca. A kozmikus jelenségeknek megfelelő mitikus lények ugyanilyen kétértelműek (SWANTON: i. in: XVth Rep. A haidáknál n írja Swanton n la sas illetve a holló embereit gyakran megrögzött ellenségeknek tekintik. a fekete kígyó. 443 J. a másikban a föld emberei. o. o. 441 A mitologikus osztályozás tehát csak az előbbi osztályozások egy másik megnyilvánulási formája. A fent elmondottak ugyanis azt bizonyítják. Ugyanis amikor az osztályozásnak csak két neme van. 125. a természeti jelenségekhez kapcsolt összes mitikus lény éppúgy a törzs valamelyik frátriájába tartozik. amely külső alakjában állat. Így hát biztosak lehetünk benne.. THOMAS: Kinship and Mariage… 53n54.439 Még a legfejlettebb társadalmakban is megtalálhatjuk ugyanezen gondolatok visszhangját. sőt intézményesített ellenségeskedés volt köztük. o.. hogy akár önerejére hagyatkozva is ne tudna hasonlatosságokat felfedezni az általa képzetekben megformált konkrét dolgok között. Ahol az egyik frátria a békéhez tartozik. és láttuk. most először bizonyosodhatunk meg arról. 442 A két frátria számára szolgáló totemlények gyakran ellentétes színűek. minden állatnak két arca van. o. Nat. s szerves egésszé.).). a Kurgilláké a tarajos sül. az utóbbiak a hollók. 13n14. A dolgok különféle osztályai pedig azért kerültek nem pusztán egymás mellé. az eső. mint a wotjobalukoké. Kezdetben minden valószínűség szerint a két frátria szolgáltatta az alapkeretet. Tribes.445 Nyilván ennek tudható be. 440 SWANTON: The Haida. Az emberek azért tudták csoportosítani a dolgokat.446 A dolgok szembenállása kiterjedt a személyekre is.. 438 Ugyanezt a szervezetet találjuk az észak-amerikai indiánoknál.. o. hogy ellenőrizzük a tételt.443 E szembeállításokat Ausztrálián kívül is megtaláljuk. ott a másik a háborúhoz. o. a dolgok osztályozásánál mindössze annyit tettek. hogy a társadalomszervezet mintájára épültek fel. A szükségszerűen más-más frátriához tartozó férj és feleség habozás nélkül 438 75 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy még a legősibb. skk.).. Bizonyos esetekben már sejtjük. hogy rivalizálásféle. Náluk. Az egyiket jobbra teszik. a logikai kontraszt társadalmi konfliktusfélévé szélesedett.447 CURR. és a wotjobalukoknál (HOWITT. 446 Az irokézeknél tornafélékre kerül sor a két frátria közt (MORGAN: Ancient Society. Itt most csak a legjellegzetesebb adatokat idézzük. A haidáknál az összes isten. Pontosan ilyen jellegű az ausztrál osztályozás. hogy szorosan összefügg a totemisztikus hiedelmekkel. a mennydörgés stb. 14. a . Egyfelől szokványos élőlény. skk. o. Nat. Ezek ugyanis a történelemből ismert első osztályozási rendszerek. hogy magának a kategóriának az esetében ez történt.. Tr. a barna kígyó. a síksági pulyka. 17. 444 Például az oszidzs indiánoknál (lásd DORSEY: lSiouan Sociologyl.). a tűz. törzzsé állnak össze. 442 Lásd fentebb. hogy e két frátriát gyakran természetadta módon antagonisztikusnak fogták fel. 132. meg lehet enni. Tr. a gondolkodás lényegi kategóriái társadalmi tényezők eredményeképpen jönnek létre. vö. a másiknak a föld. hogy a szellem alapfogalmai. . m. Most először nyílt alkalmunk tehát arra. ha a Nap az egyik oldalra kerül. hogy helyet adtak nekik a maguk alkotta csoportokban. a másikat balra. mondja Swanton.). III. a Cameron által Mortlake közelében megfigyelt törzseknél. akárcsak a mi számunkra. MATHEW: Two Repres. 25. akkor a fekete a másikba. akkor a Hold meg a csillagok az ellenkezőre. pontosabban szólva a társadalom keretei szolgáltak keretül a számukra. Így van a gunditjmaráknál (HOWITT. Ugyanezt a szembeállítást látjuk egyébként az arandák két frátriája közt: az egyikben vannak a víz. Nyilvánvaló ugyanis. egyszersmind azonban olyan természetfölötti lény. 34. következésképpen az osztályozás is dichotomikus volt. legegyszerűbb osztályozások is feltételezik ezt a képességet. Számára. Az omaháké ugyanazokon az elveken alapul. 27. 94. Ha a fehér kakadu az egyik frátriába sorolódik. 440 Márpedig a dolgok istenei valójában nem mások. 439 Uo. Az feltételezték. az ellentétesek pedig taszítják egymást. a fekete kacsa. amit munkánk elején megfogalmaztunk. o. 441 Ez különösen nyilvánvaló a haidáknál. ugyanakkor nyilvánvaló. a hasonló képek vonzzák. akkor ezeket szinte szükségszerűen antitetikusan fogják fel: segítségükkel a legszembetűnőbben szembenálló dolgokat választják szét egymástól világosan. amit el lehet ejteni. 445 A Torres-szorosban lévő Mabuiag-szigeten (HADDON: Head Hunters. A frátriák szolgáltak nemként. Ezzel azonban nem szándékozunk elvitatni a személyes tudat azon képességét. 112. Tr. mert maguk is csoportokra öszlottak. hogy e tények tükrében miként formálódhatott ki az emberiségben a nem illetve az osztály fogalma. s e vonzások illetve taszítások alapján osztályozza így vagy úgy a megfelelő dolgokat. milyen elképzelések mozgatják. azért álltak össze egységes rendszerbe. a víz.). Az ausztrál ember nem véletlenszerűen sorolja a dolgokat ugyanabba vagy egy másik klánba. mint az emberek. HOWITT. már említett tanulmányunkat. s amelytől az ember függ. az Obuké a lapuló kígyó. a klánok pedig fajként. 139. 124. 444 ha az egyiknek a víz a toteme. 250..A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) bandikut. 233. 16. mert a velük eggyéolvadó társadalmi csoportok is összefüggenek egymással. Az első logikai rendszerek egysége tehát csak a társadalom egységét reprodukálja. II Már többször hivatkozott tanulmányunkban rámutattunk. hogy ez a fajta világkép független bármiféle etnikai vagy földrajzi jellegzetességtől..

A tartalom homályos.l ( Fifth Rep. 62. Márpedig a tartalom nem szolgáltathatja maga azt a keretet. 76 Created by XMLmind XSL-FO Converter. származékos képzete. amelyek közt a rokonsági kapcsolatokhoz hasonló belső kapcsolatok vannak. in: É. a nem pedig olyan logikai szimbólum.) 449 Ezért az arandáknál a békát a gumifa toteme alá sorolják. of the Committe…British Association for the Advancement of Science. A játékokban a frátriák természetes vetélytársai egymásnak (HOWITT. illetve egyazon nem különböző fajtáit úgy fogjuk föl. olyannyira hogy az emberi illetve logikai csoportok teljesen összekeveredtek egymással. 25. De más a hasonlóság érzete. melynek segítségével ezeket a hasonlatosságokat gondolatilag világosan el tudjuk különíteni más hasonlóságoktól. is megőriztek valamit ebből a térbeliségből (uo..). amelyek meghatározott számú. ami természeténél fogva sugalmazhatta volna azt a számunkra? Ha erre azt válaszoljuk. a keret viszont meghatározott forma. azok is egyazon vallási rendszer részei (lásd alább. ha nem a kollektív életből? A nem ugyanis olyan dolgok gondolati. Nat. halmokat. A Study of Australian Aborigines. amit nyilvánvalóan az ember szerkesztett meg.. 559. a gondolkodók egy egész iskolája. a fajok és tulajdonságaik a nemektől és a nemek által meghatározott sajátosságoktól függenek. belső egység nélküli mechanikus együtteseket alkothatnak. skk. A nem az a külső keret. mint hogy az állat képes nembeli képeket alkotni. 146n147. o. következésképpen a fűevő állatok is. Tr. o. történetesen egynémely közös elemet tartalmazó egyéni kép egymásra rakódásából s részleges fúziójából jönnek létre. amelynek részei hierarchikus rendet követnek. o. legalábbis abban az értelemben nem. Az egy -egy frátria toteméül szolgáló két állatot gyakran úgy ábrázolják. honnan vehettük volna az elkerülhetetlenül szükséges mintát. 34. a vizet a vízityúkhoz kapcsolják. Ezért utasítja el. lejjebb pedig az általánosabbakat. ezek is.). Márpedig eddigi tapasztalataink alapján az effajta csoportoknak csak egy fajtáját ismerjük: a társult emberek csoportjait. De az előző példákból is kitetszik. Valamely frátria dolgai nem profánok a másik frátria számára. Az anyagi dolgok gyűjteményeket.). [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája.. 69. illetve szétválasztásoknál. sem rajtunk kivül ne lett volna semmi olyan dolog. Inkább a megismerés szemszögéből akarjuk látni a dolgokat? Akkor fordított sorrendben képzeljük el őket: legfelülre a legsajátságosabb. dec. lA tlingiteknél n írja n.). Ilyenformán az ausztráliai wotjobalukoknál. s megint más a nem fogalma. de világosan meghatározott csoportja. skk. miféle homályos pszichológia működött az ilyen együvé sorolásoknál. mint már mondtuk. Vannak domináns jellegzetességek. amelyet majd kitölt. A nem ugyanis mindig mérhetetlenül több tárgyat ölel föl. a . Egy homokkupacnak. MATHEW: Eaglehawk and Crow. Az osztályozások még a viszonylag fejlettebb népeknél.. mások ezeknek vannak alárendelve. amit Boas jelez az észak-amerikai totememblémák kapcsán.. mert mi módon születhetett volna meg ez a gondolat.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Másfelől az egyes frátriákon belül egy klánba kerülnek azok a dolgok. leggazdagabb valóságtartalmú tárgyakat helyezzük. amelyek a totemként szolgáló tárggyal a legtöbb rokonságot mutatják. hogy a frátriák születésére vonatkozó elméletünk nem magyarázza a szembenállásukat (Kinship and Marriage in Australia. mint akik folytonos háborúban állnak egymással (lásd J. 1909.448 továbbá az összes olyan állat. Tr. o. amely gyakran röpköd körülötte (SPENCER n GILLEN. a Nap viszont n a levegővel meg a széllel egyetemben n a fehér kakaduval került össze. a kenguruhoz egy olyan papagájfajtát. amelynek részben a hasonlóként érzékelt dolgok adják a tartalmát. 55. e lusta megoldás. 448.. mivel gyakran találni békát e fa odvaiban. nem minden alap nélkül. De megszerkesztéséhez legalábbis mintára volt szükségünk. 448 Például a teafa-klánba tartozik minden fűféle. Budapest. De ilyenkor is hierarchikus formában képzeljük el őket. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. hogy a nem gondolatát a nembeli képpel azonosítsa. Nat.449 Nyilván nem mindig érthető számunkra. ha nem tettük volna meg magunk is kezdetben a dolgokat az emberi társadalom tagjaivá.. mint ahogy a klánok is a térben helyezkednek el. mint amelyek egy szinten állnak. 14. Márpedig nem látható. területi alapot kapcsolnak. például Kínában. az amerikai zunyiknál a dolgokat gondolatilag éppúgy térben helyezik el. Válogatott tanulmányok.és elárulják egymástl (The Haida. Nyilván ez a magyarázata annak a sajátosságnak. ami csak táplálékául szolgál. érzékelhető vagy nem érzékelhető. Másrészt a totemállattal egy kategóriába kerül minden. egy kőhalomnak semmi köze ahhoz a meghatározott és szervezett társadalomféléhez.). Ausztráliában ez az ellenségeskedés a mítoszokban tükröződik.450 Másfelől viszont az osztályozás olyan rendszer. skk.). o. A nembeli kép csak a tudatunkban egyidejűleg jelen lévő hasonló képzetek elmosódott határú. Például a Hold a fekete kakaduval. azzal nem válaszoltunk. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. hogy e szembenállást a profán és a szent ellentétére kellene visszavezetni (lásd HERTZ: lLa prééminence de la main droitel. aktuális vagy lehetséges dologra alkalmazható. 1978. mindamellett meghatározott számú. 253n334. ha sem bennünk. o. az elemzés halála. S ezt a kifejezést korántsem csak hasonlatként kell érteni: az osztályozásnak valóban alá . o. hogy a priori adva volt számunkra.). Mindazonáltal nem gondoljuk.]). de csoportokat nem. képtelen viszont nemben és fajtában gondolkodni. szabott körvonalai vannak. 447 Így hát Thomas jogtalanul veti a szemünkre. továbbá a partvidék összes többi törzsénél a csoport emblémája minden olyan állatot magába foglal. A nem gondolata a gondolkodás olyan eszköze. mint aminek közvetlen tapasztalás útján érzékeltük a hasonlóságát. amely a csoport névadó állata számára eleségül szolgál. tulajdonságban szegényebbeket. Revue phil. amit mi e szónak adtunk az imént. hogy a dolgok hasonlóságaira vagy különbségeire való ráérzésféle szerepet játszott ezen osztályozások megszületésében. 770. ha nem lett volna ott a szemünk előtt az emberi társadalmak példája. . Egyébiránt e két fogalom különbségét mi sem bizonyítja jobban. lebegő képekből áll. hogy a nemekhez a társadalmi csoportok mintájára. amellyel szoros kapcsolatban áll. amelyekkel eggyéolvadtak. ami a nem. Minden valószínűség szerint soha eszünkbe nem jutott volna a világ lényeit nemnek nevezett homogén csoportokba gyűjteni. Márpedig a dolgok térbeli elhelyezkedése pontosan egybeesik a klánokéval (lá sd De quelques formes primitives de classification. oldalon). 450 Ennek az ősi elkülönületlenségnek egyik jele.

minden fekete törzsű fa pelikán stb. III. 123. Ő valóban úgy hiszi. 28. hogy ő maga mit fog cselekedni.. a kígyókról stb. alárendeltek és egyenlők. o. Egyébként pontosan olyan jelzőkkel is látják el őket. o. o. J. úgyszólván nem lesz hajlandó rokon. és HOWITT. különben a vadász bizonyosan elvéti a vadat.I. 455 HOWITT: lNotes on Australian Message Sticksl. ami a Mallera-frátriához tartozikl. Tr. a Hold ténylegesen wootaroo. lFurther Notesl.453 Ennek megfelelően ugyancsak sajátságos kölcsönös vonzalmak és illendőségi viszonyok figyelhetők meg.I. hogy effajta módon rendezze ismereteit. 60. o. 326. azokra is vonatkoznak. vagyis ez utóbbiakkal is ugyanolyan fajta kapcsolatban állnak. hogy emezek cselekedeteiből ki tudja következtetni. in: BROUGH SMYTH: The Aborigines of Victoria. J. lábj. illetve a hozzá kapcsolódó lényeket. egy húsból valónak tekinti őket. nem tudná engedelmességre bírni őket. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai.454 Ha a halott a Banbe-osztályból való. mi is az a hierarchia. Márpedig a Gurogity-frátria állatait csak olyan fegyverrel lehet elejteni. III.. ahol. az arandáknál. akkor arra számít. mint látni fogjuk. Dolognak. akkor ezzel nem pusztán közös. az esőt n ami ugyanebből a klánból való s ugyanehhez a totemhez tartozik n szintén úgy tekintik. Csak a társadalomban vannak főnökök. hogy másnap ugyanezen alosztály tagjával fog találkozni.. meg az illető frátria illetve klán számára totemül szolgáló dologgal is. o. különböző névvel illetik a totemet. hogy az egy klánba vagy frátriába sorolt dolgok szoros rokonságban állnak egymással is.456 És viszont. hogy laz aligátorok ténylegesen yungarook. lábj. illetve hogy mit tett korábban. 168. 458 Vö. mely szerint ezek a dolgok vérrokonok: valóban egy húsból valók abban az értelemben. A wotjobalukoknál minden frátriának megvannak a m aga saját fái. Tehát az egy klánba tartozó összes ember. Mint ahogy a holló -klánba tartozó emberben van valami a hollóból. A hierarchia kizárólagosan társadalmi dolog. Ezt jelenti az imént megfogalmazott állítás.l451 Belső kapcsolat egyesíti őket azzal a csoporttal. Nat. o.. az utóbbiaknak adott elnevezés mégis BRIDGMANN. 453 CURR. valamely frátriába vagy klánba tartozó dolgok nem árthatnak az illető frátria. 146. and Proc. Wales and Victorial. hogy ebbe vagy abba a csoportba tartoznak. o. mint a totemállat. mint a hollól. természetadta módon megértik egymást. 454 HOWITT: lOn some Australian Beliefsl. embernek egy a neve. XVIII. szabályos tagok ők is.I. A társadalomból vettük őket. amelynek minden részecskéjét kölcsönös rokonszenv fűzi egymáshoz. .A. III E primitív osztályozásformák azonban a vallási gondolkodás kialakulása szempontjából is közvetlen jelentőséggel bírnak. Ez az első pillantásra tisztán logikainak tűnő szervezet egyszersmind erkölcsi is. 451 452 77 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Márpedig sem a fizikai természet látványa. A Tooman és Wingo kifejezések ezekre is. XVIII. ugyanezen okból a Hold fekete kakadu.. amely a másik frátria fájából készült. I. akkor banbefát kell használni....A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) mellérendelési viszonyok létesítése a célja. a növényekkel stb. Tr.3. ahová be vannak sorolva. S.. baráti állatba hatolni.459 Igaz. Amikor a Port -Mackay-i törzs ausztrál bennszülöttje azt mondja a Napról. de tisztán megegyezésszerű címkével látja el e különálló lényeket. ha nem tudta volna már előzetesen. hogy ilyenkor a nyílvessző magától elkerüli a célt. o. mint ami lugyanaz a dolog. J. 3. akkor a halotti emelvényt lolyan fából kell ácsolni.A. amelynek minden része együtt lélegzik. és így tovább a csillagképekkel. együtt élnek. mint a totemet. hogy a Yungaroo -frátriába valók. o. illetve klán tagjainak.457 A bennszülött meg van győződve róla. 452 amiként azt az illető csoportba tartozó emberekről is mondják. A törzsön belül a varázsló csak a frátriájába tartozó dolgokkal varázsolhat. 461. vannak még látható nyomai az osztályozásnak.458 A wotjobalukok ugyanazon Mir névvel illetik a totemet és az alá tartozó dolgokat. s az embernek meg sem fordult volna a fejében. HOWITT: lFurther Notes on the Australian Class Systemsl. sem a gondolati asszociációk mechanizmusa nem szolgáltathatta számunkra a hierarchia gondolatát. 455 a többi dolog idegen neki.A.I. Ily módon a klán emberei és a klánba sorolt dolgok egyesülésük révén összetartozó rendszert képeznek. hogy aztán kivetítsük őket a világról alkotott képünkre.. 191. of the R. Ugyanezen wakelbaráknál ha valaki azt álmodja. Amikor például eltemetnek egy wakelbarát a Mallera -frátriából. Misztikus rokonszenv fűz tehát minden egyént a vele együvé tartozó élő vagy élettelen lényekhez. állat. a fákkal. Pontosan úgy mondják róluk. S. barátainak hívja. 91. a szónak számára objektív jelentése van. ha e ponton a tények nem volnának meggyőzőek. 461. J. 61. 459 HOWITT. Az következik ugyanis belőlük. A Nap ténylegesen yungaroo. 1. ennek eredményeképpen úgy gondolja. 294. XXXVIII. hogy megölt egy ilyen vagy olyan társadalmi alosztályba tartozó állatot. Nat..A. XIII. 456 CURR. Society of N. o. hogy valamennyien ugyanolyan természetűek. Következésképpen e fogalmak puszta elemzése még akkor is feltárná eredetüket. Wales. és viszont. CURR. A Gambier-hegyi törzsről van szó. 457 MATHEWS: lEthnological Notes on the Aboriginal Tribes of N. XVIII. a kenguruk viszont wootarook. a Nap fehér kakadu. Egyazon elv hatja át és teremti meg az egységét: a totem. o. Az ember a klánjába tartozó dolgokban rokonokat vagy társakat lát. A társadalom szolgáltatta a kanavászt a logikai gondolkodás hímzőmunkájához 1. III.. Journ. növény vagy élettelen tárgy a totemlény puszta módozata. o.

hogy elválaszthatatlanul összetartoznak. 462 Az euahlajiknál. 466 Queenslandben viszont van néhány olyan törzs. hogy egy-egy alklán teljesen felszabadul és autonóm csoporttá. mint a rómaiak nomenje és cognomenje.] 471 STREHLOW. PARKER: The Euahlayi Tribe.. s ezért a világ többi dolgaihoz képest történő besorolásuk egyszersmind a vallási rendszerben elfoglalt helyüket is kijelöli. Tr. Tr. és egy altoteme. hogy ugyanazon egyénnek két toteme van: egy főtoteme. Ezek is szentek. ugyanúgy. Másfelől viszont tudjuk. ugyanez a szabály vonatkozik a klán többi dolgaira is. o.). 20. Mint emlékszünk rá. Ilyen körülmények között a klán tagjai csakis a maguknak tulajdonított dolgokkal táplálkozhatta k. hogy vallási természetű dologgal állunk szemben. következésképpen altotemre van szüksége. Ily módon a Gambier -hegyi törzs embereinek.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) arról tanúskodik. miként az ember is.469 Néha az is megtörténik. amely ne adna nevet valamely totemcsoportnak.. 253n334.471 Eszerint Spencer és Gillen egyáltalán nem túloztak. független klánná válik: ilyenkor az altotem is tulajdonképpeni totem lesz. o. illetve a wotjobalukokét (HOWITT. mint 442-t számlált össze. hogy minden egyén valamiféle tulajdonjoggal rendelkezik a toteme. 464 SPENCER n GILLEN. mely az egész klánnal közös. hiszen mást nem is szabad ennie. s következésképpen az attól függő dolgok felett. Fentebb már láttuk (. az osztályozás keretéül az ő társadalmukban a házassági osztályok szolgálnak (lásd fentebb. vö. III. viszonylag önálló életet élő társulások jönnek létre. Ezek tehát szó szerint benne rejlő.461 Ha ráviszi őket a szükség. in: É. 469 A példákat lásd HOWITT. Tr. Nat. Tr. illetve a hozzá sorolt minden dolog fölött. új alosztályok. o. lappangó totemek. amelyek körében a valamely társadalmi csoporthoz tartozó dolgok nem tilosak e c soport tagjainak: nevezetesen a wakelbaráknál.. III. Talán az sem lehetetlen. de nem mértéktelenül. s a legkisebb hatásra is működésbe léphetnek.460 Tehát úgy érzik. Tr.l472 A totemeknek a lakossághoz viszonyított elképesztő száma annak köszönhető. hogy sajátos körülmények folytán az eredeti klánok folyton újabb és újabb alcsoportokra oszlottak. hogy esetenként maguk is hasonló szerepet játszhatnak. 121. 61n72..). a végső határig. hogy szoros kapcsolat fűzi őket a totemállathoz. pajtásnak nevezik őket. o. o. vagyis az emblémája alá tartozó dolgok szintén ugyanilyen jellegűek. hanem arról. vonzalmak alapján szűkebb csoportok. XII. Nat. úgy tartják. hogy la bennszülöttek által lakott területen nincs olyan élő vagy élettelen tárgy. fogyasztása is tilos a számukra. o.467 Minduntalan előfordul az.). 151.468 Ezen másodlagos csoportok az altotemeket a főtotem alá besorolt különböző dolgok közül választják. Parker könyvében (15. hogy úgy mondjuk. mint a tulajdonképpeni totemek esetében. STREHLOW. 112. Ilyenkor járulékos. hogy egyedül a klántagok rendelkezhetnek a totemük. hogy megkülönböztesse magát. o. hogy a totemállat szent. 27. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.470 Strehlow legújabb kutatásai szerint azonban ez a szám sokkal jelentősebb. 468 Példaképpen lásd az euahlajik törzsét Mrs... az angolna stb. Vegyük észre: nem egyszerűen arról van szó. hogy speciális körülmények hatására a totemkapcsolatnak ez az oldala továbbfejlődött. Ezért van az.. o.. 460 461 Ebből azonban nem szabad arra következtetni. skk. Ő nem kevesebb. és saját arcot öltsön. Hasonló ez. Tr. de nem is ehetnek más állatot. o. 447. Nat. SPENCER n GILLEN. 472 Nat. 463 Mrs. . s természetszerűleg arra a gondolatra jutottak ezután. 169. III. o. Csak éppen a benne rejlő vallási elem ezúttal pozitív kötelességet szült. skk. 447. hogy e dolgok nagyon közeli rokonaik. 2.). Látens totemtermészetük azonnal megnyilvánul. Tr. 470 Lásd De quelques formes primitives de classification . FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. lábj. Minden más élelem tilos a számukra (HOWITT..464 ez utóbbiakat meglehetősen sajátos bánásmódban részesítik.463 ahol szabad élni a totemmel. o. hogy ez a kötelessége. amelyek a klánon belül amolyan alklánfélékké fejlődnek. STREHLOW. akiknek a nem mérges kígyó a totemük. 122. 113. hogy ha a totemek növények vagy állatok. 449.. skk. o. CURR. vagy n a szokás által már szentesített kifejezéssel élve n altotemek lesz nek. nem csak e kígyó fogyasztásától kell tartózkodniuk: a fóka.. [Magyarul: Az osztályozás néhány elemi formája. mint amilyen a tilalom. hogy egy-egy klánban egyéni rokonszenvek. 467 Mrs. II. hogy az arandáknál vagy hatvan totem is van.465 Ezek is. s mégiscsak esznek belőlük. hogy észrevegyük. 465 SPENCER n GILLEN. hogyan történt ez az elváltozás.466 De hogy a totemhez kapcsolódó dolgok nem más természetűek. Tr. akkor a szentségtörést engesztelő áldozatokkal kell enyhíteniük. DURKHEIM: A társadalmi tények magyarázatához. Ez a szegmentációs folyamat az arandáknál jutott el. Budapest. Nat. a többiek viszont hozzá sem nyúlhatnak.. másodlagos. III. 1978. társnak. Már a Spencer és Gillen első könyvében történt utalásokból is kiderült. mint maga a totem. Az alklánnak ahhoz. XII. 462.. ilyenformán csaknem valamennyi altotem eljutott a totemállapotba. s következésképpen vallási jellegűek. mert bizonyos értelemben mind -mind vele egyfajú állatok. Barátnak. hogy az egyénnek meg szabad ennie őket.. Nat. nem pedig negatívat. 28.. mihelyst a körülmények megengedik vagy megkívánják azt. akkor a klán ember tag jai nem fogyaszthatják szabadon őket. o.. amikor azt mondták. amely csak az ő alklánjának a sajátja. azok is ugyanolyan érzéseket keltenek. 78 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Válogatott tanulmányok. Az arandáknál a totemállatot védő tilalom még a társállatokra is kiterjed. az bizonyítja leginkább. Parker a multiplex totems kifejezést használja. North. korlátozottabb. skk. saját totemre. Mathews már idézett cikkével). 462 CURR. . Márpedig éppen az előírás kategorikus volta jelzi számunkra.. Egy-egy ilyen osztály tagjai pedig nemcsak hogy megehetik az osztályukba sorolt állatokat. Azt is láttuk. o. hogy ezeket az állatokat profánoknak tekintenék. o. Nat. Ily módon előfordul. o. Ezért a klánba sorolt.

STREHLOW (III. North. mivel valamennyit a totemlény módozatának fogják föl. 480 Így fordulhat elő. 158. mert a mitikus korszakban a hiedelem szerint még a főtotemet is megették a klánalapító ősök. 476 Például a vadmacska-klánban a csurungába vésett rajzok a virágzó hakeafát ábrázolják.473 Strehlow megállapította. Tr. Ha nem volna szent jellegük. hogy e totemek közül melyik a fő. hogy nagyon nehéz megmondani. XIIInXVII. s a természet valamennyi tartománya mintegy a föléje rendelt istentől kapja majd a benne rejlő életet. . hogy valaha a két klán egymás közvetlen szomszédságában élt. Előfordul. hogy valójában teljesen általános szervezetről van szó. s mindegyik család egy-egy totemtől eredezteti magát n az a tő. 478 Nat.). s hogy a főtotemeket eredetileg inkább az állatvilágból vették. III. Továbbá az égitestek mindig csak másodlagos vagy társtotemek. o. o. o. hogy egy-egy Lásd nevezetesen Nat. 410.477 A hagyomány azzal magyarázza a kapcsolatukat. STREHLOW. Az utóbbi években történt felfedezésekig a totemizmust kizárólag egy -egy totem kultuszának tekintették.. amelyben az arandák csaknem összes toteme e szerint az elv szerint osztályozódik: társ . amely jelenleg a mézhangyákhoz kapcsolódik. vajon fő avagy másodlagos totemmel van-e dolgunk. amely ne kapna valamilyen fokon vallási színezetet. régóta érvényben lévő fogalmat. A totemvallás hatásköre tehát korántsem korlátozódik a lények egy vagy két kategóriájára... Például a chantunga madarak. E tíz család együtt teljes és rendszerezett világképet ad. 475 A mítosz szerint a társult totemek a mesés időkben a főtotem embereinek táplálékául szolgáltak. A két kultusz még csak tökéletlenül vált szét. Ebből a szempontból nézve úgy tűnt. Nat. mint ami később az isteni személyeknek jut. visszatérve példánkra. csak egy későbbi időszakban különült el tőle.. 403. o. még nem jelenti azt. o. III. a törzsi totemek pontosan azt a szerepet játsszák. o. a tulajdonképpeni totemek rangjára. nem emelkedhetnének ily könnyen a par excellence dolgok. o. s ily módon a törzsben még csak kevés olyan klán volt. A vallási dolgok köre tehát sokkal messzebbre terjed ki.. 63n64. 474 Az előbbiek az utóbbiak szolgálatában állnak. 477 SPENCER n GILLEN. illetve fák esetében az árnyékukkal szolgálták őket (STREHLOW. o. hogy vallásos érzületet keltenek. amelyek alakulófélben lévő totemek.). 147n148. hanem az ismert világ határáig terjed. Tr. 4. amikor a mai lszövetségesekl még csak altotemek voltak. 182.. 447. 151. hol mint társult totemről beszél (uo. amely néhány korábbi állításunkat erősíti meg. és North. hogy profánnak tekintették. Ez nyilván úgy lehetséges. amely mindmáig főtotemként szolgál.illetve melléktotem minőségben valamennyi a mintegy hatvan főtotemhez kapcsolódik. s megjelennek a tulajdonképpeni istenek.479 Az altotem főtotemmé való ilyeténforma átalakulása egyébiránt észrevehetetlen apró lépésekben történik. hogy a társult állat eleinte ahhoz a fajtához tartozott. mivel vallási fogalmak szolgáltatják az alapjait. Tr. mindegyikük a természeti jelenségek valamely speciális kategóriáját fogja felügyelni: ez a tengert. ennek alighanem az az oka. a felhőket. hanem mivel nincs olyan ismert dolog. hogy ugyanazon másodlagos totemek egyidejűleg két -három főtotemhez is kapcsolódnak. XII. táblázatot állított össze. 297. s olykor annyira meghatározhatatlan a helyzet. Számos tovább élő szokás támasztja alá ezt a hipotézist. amaz az aratást vagy a gyümölcsöket. 473 474 A táblázat két olyan érdekességre is rávilágít.) szerint ez i gen gyakori. hogy Strehlow nem tudta biztosan eldönteni.481 Ily módon az egy klánba sorolt dolgok megannyi központfélét alkotnak.. o. eredetileg szintén mézhangya volt stb. ez a világkép pedig vallási. vannak olyan altotemek. hogy az egyik a másikból származik. 151. Ha azonban ekképpen fogjuk fel a totemizmust. S éppen a természetnek a különböző istenek közt történő felosztása révén jön létre az a világkép. Gyakran előfordul. 151.. Tr. Úgy mesélik. hogy ez utóbbiak csak később emelkedtek totem-méltóságra.. 448. a híres mondat lIsten mindenben jelen vanl itt is jelszóul szolgálhat. Ez újólag bizonyítja. Nem csak a totemállatokat és a klán embertagjait foglalja magában. Amikor majd később kialakulnak a vallások. amelyek ma a witchetty hernyó szövetségesei. Nat. o. hogy részt vesznek egymás rítusaiban. Az. Két olyan faj. hogy eredetileg a két csoport együvé tartozott. pontosabban tíz családra oszlik.475 Ez a viszonylagos függőség minden valószínűség szerint azon idők visszhangja. s csak azután változtak madarakká.. hogy a társult totemet állítólag megették. ami mára már külön totem lett (SPENCER n GILLEN.480 Mint Howitt mondja a wotjobalukok kapcsán. 79 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a mennydörgést. amely ne lenne valamely klánba vagy totem alá sorolva. Spencer és Gillen csak néhány elszigetelt példát hozott föl a társult totemekre. hogy kezdetben teljesen össze voltak fonódva. o. akkor egy lényeges ponton módosítani kell a róla alkotott . lábj. Tr. XII. Nat. a mesés időkben szintén witchetty hernyók voltak. o. o.. 476 Egyébként két klán rokonsága abban nyilvánul meg. és klán-vallásként definiálták. o. hogy Spencer és Gillen az inturitának nevezett galambról hol mint főtotemről ( Nat.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) Ezt mutatták ki véglegesen Strehlow megfigyelései. amelyek körül új totemkultuszok alakulhatnak. SPENCER n GILLEN. mint az az első pillantásra látszott. Tr. következésképp a világ tíz osztályra. 479 Uo. 447n449. az esőt. Először is a főtotemek nagyon kevés kivétellel majdnem mindig állatok. amely alklánokra bomlott. 481 HOWITT: Further notes.. olyan dolog sincs.).). Tr.478 Más esetekben a mítosz kereken kimondja. hogy két ily módon társult csoportnak ugyanaz a totememblémája: márpedig az embléma közös volta csak úgy magyarázható. A klánba sorolt dolgok ettől a tőtől kapják meg a valóságukat. az a levegőt. A görög valláshoz hasonlóan mindenbe istent helyez. Tr. Ez bizonyítja a leginkább. Ameddig pedig az emberiség nem lép túl a totemizmus fázisán. A már többször is például vett Gambier-hegyi törzsben tíz klán van. a jégesőt a holló különböző fajtáinak tekintik. amit a vallások szolgáltatnak nekünk.

Rámutattunk. de ők díszítik föl a szertartásvezetőt.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (folytatás) törzsön belül annyi. 168. o. A hiedelmek közössége egyébként olykor a kultuszban is megnyilvánul.). ez az oka. Természetesen minden totem kultuszának a megfelelő klán ad otthont. hogy normális esetben ugyanaz a totem nem ismétlődött meg egy-egy törzsön belül. ha megfelelő képet akarunk alkotni magunknak a totemizmusról. Épp ellenkezőleg. 482 80 Created by XMLmind XSL-FO Converter. de az egész törzs számára tilalom alatt áll. őáltaluk adódik át nemzedékről nemzedékre. skk. Láttuk ugyanis. könyv.. Később rámutatunk majd. ami miatt gyakran zavarossá válnak az etnográfusok leírásai. ha éppen a közelben tartózkodnak. Ők maguk is érdekelve vannak a rítusban. egymástól független totemvallás van. Tr. és egyesülésükből komplex rendszer. 482 amely többé-kevésbé zárt a hasonló társadalmak felé. hogy egy állat fogyasztása tilos. hogy ugyanaz a tárgy ne fordulhasson elő két különböző klánban. A törzs vallási egysége nyilván valóság os. 298. Tr. . van egy egész rítusciklus is. 485 Még azon is el lehet gondolkodni. hogy totem. még a más klánbeli emberek is csak igen mérsékelten fogyaszthatják (Nat. IX. hogy legalábbis bizonyos körülmények közt az ember csak akkor eheti meg az olyan totemet. és készítik elő a ceremóniát. nem szabad bezárkóznunk a klánba. Nat. csak ott. melyek ezek a szimbólumok (II. az ő körükben folytatják. Ez a felfogás egyébként összhangban áll a klánról alkotott szokásos elképzelésekkel: olyan autonóm társadalmat látnak benne. Már láttuk. A tilalomnak más okai is lehetnek. mégis gyakran előfordul. 483 Sőt.). 484 Lásd például SPENCER n GILLEN. hanem az kellett hozzá. a totemvallás jön létre. Nevezetesen engedélyt kell kérnie az illető totem embereitől.). és hogy származásuknál fogva különös erényekkel és csodás képességekkel rendelkeznek. önmagában is elég vallás lenne. Ezt a hibát. de ezt más szimbólumok segítségével nyilvánítja ki.).484 Egyébiránt az imént leírt totemszervezet nyilvánvalóan csak a törzs valamennyi tagjának valamiféle egyetértése alapján jöhetett létre. 483 Így történik nevezetesen a warramangáknál (North. mintha mindegyikük zárt. hogy valamennyi klán teljesen önállóan alkotta volna meg a hiedel meit. Tr. ahány klán van benne. mert abból. amely kötelező jelleggel az egész törzs jelenlétében zajlik: mégpedig a totemisztikus beavatási szertartások. je len esetben Curr követte el (I. és passim. fej. 485 Összefoglalásképp.. Effajta módszeres felosztás nem lett volna lehetséges az egész törzs hallgatólagos vagy tudatos megegyezése nélkül. Másfelől viszont valamennyi kultusz összefügg egymással. ugyanúgy. Egy-egy klán emberei a szomszéd klánok hiedelmeit egyáltalán nem azzal a közönnyel. Az ily módon megszülető hiedelemegyüttes tehát részben (de csak részben) törzsi dolog. Elképzelhetetlen. o. hanem a törzset a maga egészében kell szemlélnünk. Egyazon egész részei. egymásról tudomást se véve zajlanak. hogy nem pusztán a nézők szerepét játsszák. hogy ama másik klánnak a tagjai illetve névadó állatuk közt mély rokonság van. hogy bizonyos törzseknél ők hívják meg az illető ünnepség elvégzésére jogosult klánt. Ezért keverték össze gyakran a klánt a törzzsel. ugyanazon vallás elemei. ami nem az övé. mint amit általában az idegen vallás kelt az emberben. kölcsönösen feltételezik egymást. ha megfelelő rituális kötelezettségeknek tesz eleget. úgy osztották föl az egész világegyetemet az ily módon megalkotott totemek között. szkepszissel vagy ellenséges érzülettel nézik. 380. hogy a klán a vallási élet kovásza. hogy más klánok képviselői is jelen vannak. A holló emberei is meg vannak győződve arról. mint ahogy a görög többistenhit is a különböző istenekhez folyamodó külön kultuszok egyesüléséből jött létre. hogy az ilyen módon felfogott totemizmusnak is megvan a maga kozmológiája. De alighanem túlzás lenne ebben az esetben törzsi totemről beszélni. 61. hogy a kígyó embereinek egy mitikus kígyó az ősük. hogy nincsenek-e néha törzsi totemek. ez a kultusz a klán tagjainak a feladata. felületes viszonyban áll. a vadmacska. még nem következik. Még az is megtörténik. maguk is osztják e hiedelmeket. ő is úgy tartja. Vagyis ez az eledel a számára sem teljesen profán. Egy-egy klán saját kultusza kétségkívül igen nagy önállóságot élvez: már most sejthető. A valóság azonban ennél bonyolultabb. Az arandáknál például van egy állat. az alapjául szolgáló hiedelmekkel együtt. o. amely ugyan csak egy konkrét klán toteméül szolgál. Másfelől viszont az egyazon törzsön belül folytatott totemkultuszok nem párhuzamosan.. illetve ez utóbbiakkal csak külsődleges. Elvileg valamely totemre irányuló rítusokat csak az illető totem emberei végezhetnek. hogy a különböző totemkultuszokat valamiféle módon egymáshoz igazítsák n hiszen pontosan kiegészítik egymást. persze nem ők vezetik a szertartást.

n Hasonló adatokat közöl TEIT: i. o. VI.498 ha az állatot megvetik. 495 Boas: Kwakiutl. 1.491 Madár esetében a tollaival ékesíti magát.495 az előbbi jelzi a személyes tulajdont. De tudjuk. 19. hogy természetbeli azonosság áll fenn a dolog és az egyén közt. kiad. 486 az egyénnek csak mint a csoport tagjának volt vele dolga. of the Statlumhl. I Néhány ausztrál törzsben. több queenslandi törzsnél (ROTH: lSuperstition. of the Ethnol.). a delavereknél (HECKEWELDER: An account of the History. a láb. A keresztnévnek. de leggyakrabban állat. mint a klán a totemével. o. a szolgai állapot miatt. XXXV. i.499 Sőt. 443. 370n456. Peter JONES: History of the Ojibway Indians. 493 CHARLEVOIX: i. of the Indian Nations. 583. Magic and Medicinel. SAGARD: Le grand voyage au pays des Hurons. o. A névhez. rendelkezik az erényeivel.492 A huronok. hogy nincs olyan vallás. o. o. 69. 154.). Ez a dolog olykor élettelen lény vagy mesterséges tárgy. a máj n is hasonló szolgálatot tehet. J. skk. az irokézeknél. azt mondják. vésik. o. o. hogy e népeknél miért olyan változatosak a totemcímerek. amelynek ne lenne egyéni o ldala is. az ember is megvetés tárgya. m. legalábbis az amerikai törzsekben. 154. 355. Bizonyos esetekben a szervezet egy része n úgymint a fej. o. 489 Nevezetesen a juinoknál (HOWITT. 323. 493 A fegyvereken is ábrázolják. 67n70. 490 Hill TOUT: i..490 Ugyanis a mindennapi nyelv kifejezései ki vannak zárva a vallási életből. m. 5. North Queensland Ethnography. egy embléma is járul.).). fejezet . 238. Ez az ő személyes neve. 133. HADDON: Head-hunters.. VI. 1876.). amelyben él (Hill TOUT: i. 323. Tr. o. o. o. 135. hogy képes a jövőbe látni. amely egyénenként más és más formában ábrázolja a szó által jelzett tárgyat. 356. o.). 160. 491 CATLIN: Manners and Customs… London. amelyet különösen fontos vallási szertartások keretében kap meg az egyén. a két lény rokonsága A totemek abban az értelemben a törzs közös dolgai. 492 Lettres édifiantes et curieuses. mint a kollektív emblémát. Az előtérben lévő személytelen és kollektív totemek mellett az egyénnek vannak saját totemei is. s amelyeknek kultuszát a magánéletében űzi. ha a medve nevét viseli. márpedig a természetazonosság névazonossággal jár. mint nálunk a keresztnév. házakra stb. skk. hogy az egyes klánok által folytatott totemkultuszok az egész törzset éri ntik. festik.. Előfordul. 494 DORSEY: lSiouan cultsl. 497 BOAS: Kwakiutl. 497 Az egyén és névadó állata közt a legszorosabb kötelék létezik. bizonyos értelemben az egész törzsnek a közös dolgai voltak. mint a római proenomen a nomen gentiliciumhoz.).. 354. for 1897.. úgy járul a kollektív totemnévhez... Bulletin no. részben ez magyarázza.. . 488 A dolog neve az egyén nevéül is szolgál. Például akinek a sas az egyéni címere. o.). 486 487 81 Created by XMLmind XSL-FO Converter. o. 172. o. o. Frazer igen kimerítő listát ad az észak-amerikai egyéni totemizmusra vonatkozó írásokról (Totemism and Exogamy. hogy könnyen megsebesülhet a h arcban. a szelis stalumhoknál (Hill TOUT: lRep. I. frátriának. szent jellege van. XIth Rep. Az egyéni és a nemi totem Az előzőekben mint közintézményt vizsgáltuk a totemizmust: egyedül olyan totemekről volt szó. o. o. 488 Például a huronoknál. III.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) 1. Például minden mandan a vele azonos nevű állat szőrét viseli. de a hibáival is. 153. mert a medve lomha és könnyű elkapni. az algonkinoknál (CHARLEVOIX: Histoire de la Nouvelle France. m.489 de valószínűleg általános. o. a Thomson-indiánoknál (TEIT: The Thompson Indians of British Columbia. Igaz. VI. o. m. m. 193. amelyek az egyéniségét fejezik ki.). 335. hogy a dolgot jelölő közhasznú szót kicsit elváltoztatják. az algonkinek a testükre tetoválták a képét.). 36. IV. 147..).496 A két jelvényt gyakran kombinálják.I. Nat. illetve az észak-amerikai indián társadalmak többségében487 minden egyes egyén olyasfajta személyes kapcsolatban áll egy-egy meghatározott dologgal. Az ember azonos természetű az állattal. arról úgy tartják. 87. új.494 Az északnyugati törzseknél az egyéni emblémát éppúgy a használati tárgyakra. hogy e sajátos használatra alkalmas leg yen. ezt a tényt csak bizonyos számú társadalomnál figyelték meg. m.. o. a Thompson-indiánoknál (TEIT. a karnaiknál (ibid.1. 496 Hill TOUT: i.A. a Study from the Omaha Tribel ( Smithsonian Rep. amelyek egyegy klánnak.4. 498 Miss FLETCHER: lThe Import of the Totem. Mindjárt megmutatjuk ugyanis. 499 Ez a helyzet például a kutyával a Statlumh szeliseknél. A profán élet szokásos körülményei közt nem szabad kimondani.

. o. valószínűleg az intézmény eltorzult.. Ugyanígy van az atai és a tamania esetében Motában (CODRINGTON: The Melanesians. úgyszólván minden pillanatban elveszti egy -egy tagját. hogy a lfétisl és lfetisizmusl fogalmak valójában semmit sem takarnak. Tr. o. o.I. o. DORSEY: lSiouan Cultsl. no. o. o. Nat. egy bizonyos szikla. I.501 Kapcsolatuk annyira szoros. Ezt a szokást azonban csak öt törzsnél figyelték meg.). s némiképp patrónusául szolgál. a nyílvessző. XIth Rep.. 508 Mint erről Howitt tájékoztatta Frazert egy magánlevélben (Totemism and Exogamy. Figyelmezteti a veszélyre. o..I. of the Statlumh of British Columbial. vö.I. Nat. o.515 budjannak a juinoknál. 34. 511 Ezért is nincs az effajta oltalmazó állatok és a fétisek közt olyasfajta demarkációs volnal. o.I.).505 A hiedelem szerint gyakran még csodás képességekkel is rendelkezik. III. 133.. hogy nem fogja a golyó.513 snamnak a szelisek egy részénél. 509 Hill TOUT: lEthnol. 510 Szükségképpen mindig így van ez. 516 HOWITT.I. jelzi neki.. XXXIV. hiszen a faj minden nap.. o. I.).. alter egójának tekintik.511 Ezt az oltalmazó lényt természetesen társadalmanként más és más módon nevezik: nagual-nak a mexikói indiánoknál. in WOODS. m. 20. azt is láttuk. BOAS: Kwakiutl. o. 1. CHARLEVOIX: Histoire de la Nouvelle France.. Mindezzel együtt a primitív ember nemigen képes az egyént a fajtól függetlenül elgondolni. hogy veszély esetén n úgy hiszik n. o. Proceedings of the Amer. 515 Hill TOUT: lEthnol Rep.. o. 514 Hill TOUT: lRep. J. Igaz. hogy meghatározott lény tölti be ezt a szerepet (lásd HOWITT: lAustralian Medicine Menl. A jelenség általános a közép-amerikai indiánoknál (BRINTON: Nagualism. akkor könnyen félreérthetjük a totemizmussal való kapcsolatukat. VI.. of the Statlumhl. s hajtja végre a leghajmeresztőbb hőstetteket: a hit ad hozzá megfelelő erőt és bátorságot. 495. 500 501 82 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Rep.) n a Yunbeaijében (egyéni totemében) van. 29. 504 HOWITT. lábj.. on the Stseelis and Skaulits Tribesl. on the Stseelis and Skaluts Tribesl. J.503 A maga részéről az állat védelmezi az embert. Az egyén is tud hatni az állatra. hatalma van felette. 211. XVI. TYLOR. lAz ember szelleme n írja Mrs. on the North-West Tribes of Canada. amikor állatról van szó. XVI. Ily módon számára az egész faj szent. 513 CHARLEVOIX. s ezeket átadja emberszövetségesének. 68.. la Study in Native American Folkolore and Historyl. o. hogy egy ráolvasás elmondásával elűzheti a csónakot fenyegető cápákat. 456. s konstatálta a tilalom általános voltát (Totemism and Exogamy. XXXIII.. J. o. J. XXXIV.514 suliának a másiknál. o. uo. o. amely klántotem esetén mindenfajta kibúvókat és enyhítéseket is tartalmaz.. o. Egy karnai. 144. ahol az oltalmazó lény már individuális tárgy és nem osztály (Totemism. VI. A tilalom. o. 502 Ezért aztán ugyancsak általános szabály. amikor egy bizonyos fa. o. Az pedig úgy gondolja. o. a Yunbeaije pedig őbenne.. XVI. 34.504 Azt mondják róla. J. TEIT: The Thompson Indian. 21.A.). 387. Man. o. o. 56. 518 J. 324. 142.). hogy derűs rettenthetetlenséggel dacol a legnagyobb veszedelmekkel. XXXV. az állatot az ember hasonmásának. 93. itt sokkal kategorikusabb és teljesebb. egyformán érez irántuk. 34. XXXV. és 2. mi módon kerülheti el. m. 512 BRINTON: Nagualism. az egyiket a másikhoz fűző kötelék természetszerűleg átterjed a másikra. o. hogy az ily módon létrejött kapcsolat révén az ember sajátos képességre tesz szert az állat elejtésében. o. 250n251. in: Proceedings of the American Philosophical Society. s amikor ezen állat és az ember sorsát összetartozónak tekintik. Frazer egyébként összeállította az amerikai esetek listáját. W. 324.509 E kapcsolatok természetéből adódik. hogy barát. Az az igazság.508 Más esetekben úgy gondolják. 510 HOWITT: lAustralian Medicine Menl. úgy hiszi. milyen kapcsolat áll fenn a kollektív totem és a guardian spirits közt. 507 Erre vonatkozó adatokat közöl Hill TOUT: lReport of the Ethnol.I. 394. egy meghatározott kő tölti be ezt a szerepet. Parker (uo. XXXIV. Tr. lAustral. akinek a cápa a barátja és a szövetségese.). 517 Lagloh PARKER: i. Itt ugyanis ugyanazok az elvek érvényesülnek Langloh PARKER: Euahlayi. Nem lehet egy egész faj az alter egónk. kései formájával állunk szemben. POWELL: lAn American View of Totemisml. o. hogy amíg nem tárjuk fel teljesen.A. skk. o. felöltheti az állat alakját. 84. m. 147. Nat. 67. 503 PARKER: i.A. m. TEIT: The Shuswap. Tr.. hogy Amerikában az egyén kezdetben alighanem megölte az állatot. Utasításokat ad neki..). ..l 502 Langloh PARKER: i. Philos. meg semmiféle lövedék. 32. 443. 1902.A. 37. Medicine Menl. s főleg nem szabad a húsából enni. hogy sorsukat gyakran összetartozónak tekintik: semmi nem történhet az egyikkel anélkül. Andrew Lang hasonló gondolatokat fejtett ki a Social Originsben (133n135. hogy nem szabad megölni az állatot. 135. o. Végül ma már Frazer is n visszatérve korábbi álláspontjához n úgy véli. J. Mivel ezeknek a hiedelmeknek és gyakorlatoknak nagy jelentőségük van az észak -amerikai indiánoknál.A. XXXIII. Ugyanígy van bizonyos szelis csoportoknál (Hill TOUT: lEthn. nem pedig osztály. addig célszerűbb külön névvel illetni őket (Totemism and Exogamy.507 Mindazonáltal az ember és patrónusa között nem pusztán függőségi viszony van. 450.. on the Ethnol. 500 És viszont. pedig már Ausztráliában is előfordul. 336. J. Szerinte ott kezdődik a fetisizmus. S valóban vannak olyan esetek. 20. HOWITT.516 yunbeainak az euahlajiknál517 stb.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) annyira erős. Effajta összetartozás nem állhat fenn egy egész fajjal.A.). LAFITAU: Moeurs des Sauvages américains. 506 BOAS: VIth Rep. a nagualizmus és a manitouizmus szavakat javasolták a jelölésükre..A. III.I.506 Az egyén annyira bízik patrónusa hatékonyságában. amelynek bőréből az etnográfusok által orvosságos zacskónak nevezett dolgot készített. Langloh PARKER: i. o. o. Society. Rep.). 505 MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of the Encounter Bay Tribe. on the Stseelis and Skaulits Tribesl. J.I. 197..518 Ha azonban speciális megkülönböztető nevet adunk nekik.). no.A. o. 32. hogy a másik ne érezné azonnal annak visszahatását.512 manitounak az algonkineknél és okkinak a huronoknál. 607. 147. mint amit FRAZER vél húzni köztü k. hogy az egyén ekképp szerzett szövetségese maga is csak egyed lehet.

hogy a wotjobalukoknál az egyéni totem örökletes. Másodszor.). Látni fogjuk ugyanis. hogy a szükséges formaságok be legyenek tartva. illetve orvosi kezelést kap.. 1897. 519 83 Created by XMLmind XSL-FO Converter. igen erős és undorító szereket eszik: alkalomadtán annyira mérgező főzeteket iszik. mert most már cáfolja. Mindkettőben egyaránt úgy hiszik. olykor mozdulatlanul hever a földön és jajgat. sanyargatja magát. mint a címerpajzs a szent képérel ( loc. o. a narrinyeriknél (MEYER: Manners and Customs of the Aborigines of the Encounter Bay Tribe. Ez a kifejezés annál is inkább indokolt. Végül is túlhevült.. Szerinte lminden egyén saját. Ezzel szemben az egyéni totem akaratlagos döntés eredménye:522 egész sor rituális művelet szükséges a kiválasztásához. akkor felváltva böjtöltetik. determinálja a személyes totemet. Ebbe n az értelemben a születés bizonyos mértékig. J. De e kétfajta totem legfőképpen abban különbözik egymástól. vagy ami egyre megy. Profitál ugyan a neki tulajdonított erényekből.I. amellyel az egyén a patrónusát övezi.520 Mi azonban tudjuk. hogy mi módon jut hozzájuk az ember.521 De bármilyen nagy is a rokonság e két intézmény közt.l523 Ilyen körülmények közt álmában megjelenik neki. loritják). A gyerek hol az anyja totemét örökli (kamilaroik. ezért Frazerrel egyetemben egyéni totemizmusnak nevezzük ezt a kultuszt. Nat. Néha táncol. TEIT: The Thompson Indians. cit. CATLIN: i. XXXVIII. ha a terminológia is érezteti a két rendszer rokonságát. az őrülethez közel álló állapotba kerül. lAmikor egy fiúnak küszöbön áll a beavatása n írja Heckewelder n. nemegyszer hallucinációs látomásai vannak. XXXV.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) az egyénre. például az erdőbe.. és azért akartak különböző kifejezéseket használni a kétfajta vallási intézmény jelölésére.. m. Míg a klán a toteméül szolgáló állatra vagy növényre vezeti vissza az eredetét. Hill TOUT. lehet néhány nap. egyik csúcsról a másikra ugrál a völgyek fölött. imádkozik. A pubertáskor körül. 580. sem a gyerekeknek nem lenne személyes totemük. hol az apjáét (narrinyerik. o. hogy minden egyénnek az anyja klánjába tartozó dolgok köréből kell magának egyéni totemet választania. de nem egy vérből valók. óriásokat és szörnyeket győz le. I. o.). in: Transactions of the Historical and Literary Committe of the American Philos. 81. Hasonlóképpen Frazer is csak azért csatlakozik Tylor véleményéhez. 37. s ezt az anyjától öröklil ( J. a föld alatt jár. Az egyén viszont. 2. Tr. személyes totemének vall egy-egy állatot.). 144. Miss FLETCHER: lThe Import of the Toteml. túl azon. fej. mégpedig nagyobb mértékben. 507. . hogy ha egyazon családon belül minden gyerek az anyja személyes totemét örökölné. 524 Lásd DORSEY: lSiouan Cultsl. 452. s ennek tüntetően barátságos viselkedéséből arra következtet. 317n320.). and Proc. hogy tiszteli a fajt. III. De nyilvánvaló. akkor valójában sem az anyának. o. a klán tagjai megengedik a szomszédos klánoknak. Olykor vadul kiabál. 291.. 197. ami hasznára van emberszövetségeseiknek. IX. hogy vannak n azok a látomásai. o. Mathews alighanem azt akarja mondani.. Ott egy ideig n ennek hossza változó. legalábbis olyankor.A. növényt vagy élettelen tárgyat.. Amikor végsőkig fokozódik a roham. 523 HECKEWELDER: lAn Account of the History. amikor közeleg a beavatás ideje. hogy egészen megzavaro dik a szelleme. hogy az embert és a vele effajta módon szövetségben álló dolgot ugyanazzal a névvel illetik. hogy a totemizmus e két formája mennyire elválaszthatatlan egymástól. arabanák stb. mivel bizonyos esetekben maga a primitív ember is ugyanazt a szót használja a klántotem illetve az egyéni patrónusállat jelölésére. semmi módon nem táplálkozik.. hogy szent dolog. közös címke. különböző csonkításokat végez magán. amelybe a személyes toteme való. A kollektív totem minden egyén törvényadta státusza: általában örökli. álmai. o. az egyén egyáltalán nem származtatja magát a patrónusállattól. mint amott a klánra. skk. azt hiszi. hol fogant meg az anya (arandák. Tanulmányunk folytatásából egyébként ki fog derülni. Society of N. 521 Lásd alább.). o.519 Tylor és Powell azért utasították el ezt az elnevezést. A totem ugyanúgy a klán patrónusa. de nincs vallási jellege. 522 Ezzel szemben Mathews egy helyütt azt írja. hogy száll a levegőben. Wales. Society. Az amerikai indiánoknál a leggyakoribb módszer a következő. valósággal bőg. Böjtöl. jelen könyv. de több év is n kimerítő. S. fontos különbségek is vannak köztük.. legfeljebb azt kötik ki. of the R.524 Így van ez Ausztráliában a juinoknál (HOWITT.). hogy megegyék a számukra kollektív nevet adó állatot. Azt képzeli. in: Smithsonian Rep. s így a többi klán tagjai nem rendelkezhetnek fölöttük. hogy megjelenik neki egy állat. hogy a dolgokat és az embereket éltető kapcsolat fűzi egymáshoz: az előbbiek speciális képességekkel bírnak. mint ahogy az egyén patrónusa személyes totemként szolgál az illető számára. o. o.). hol az dönt. de csak bizonyos mértékig. hogy a klántotemnek bárminemű vallási jellege lenne (Totemism and Exogamy. hogy minden klánnak megv annak a maga egyéni totemei. mindenesetre a születés határozza meg. f. XIth Rep. in: WOODS. dierik. hogy megtalálta a keresett patrónust. Célszerű tehát. a szokásos istenségeket idézi meg. természetellenes gyakorlatoknak veti alá magát. ilyen értelemben az állat nem rokona. Ilyenkor vannak n vagy ilyenkor képzeli. Manners and Customs of the Indian Nations who once inhabited Pennsylvanial. amelyek a kizárólagos tulajdonukat képezik. mert szerintük a kollektív totem csak név. o. s e névhez emblémát kapcsolnak. Az a szokás is megvan mindkettőben. 520 A totem nem hasonlít jobban az egyén patrónusára n írja Tylor n. I. warramangák stb. amikor az ember és az állat sorsát összetartozónak gondolják. 238. a fiatalember elvonul egy félreeső helyre. amelyekre ez a gyakorlatsorozat természetes módon felkészítette. az ember akaratának semmi köze hozzá. igyekszik is megvédeni azt az idegenektől. mint a patrónusállat.

145. jelen esetben ez egy madár kiszárított bőre volt. Jó. hogy valamely állat. amikor a köldökzsinór elszakad.A. XVI. 528 A York-foki jathaikanáknál. vizet adnak neki. Az öregek gondosan megvizsgálják az ily módon nyert. o.). Felszólította az unokaöccsét.536 és viszont: ha a toteme nem jól tölti be a szerepét. a lehellet a lélek. HOWITT. o. o. 531 Úgy tűnik. hogy még aznap szerezze be egy ilyen fajta madár bőrét. Ekkor úgy tűnt Paulnak (így hívták az unokaöcsöt). Amikor mind a ketten ráfújnak a bőrre. semmi sem gátolja abban. 406. VI. maga is így tett. ha van. vérből és nyálból álló masszát: amely természeti tárgyra emlékeztet az alakja. o. akik szintén varázslók szeretnének lenni.I. XXXIV. 536 PARKER: i. Nat. 538 Hill TOUT: i. 530 A wiradjuriknál (lásd mint előbb.A. milyen rejtélyes szóval kell hívni őt. Nat. akivel másnap először fog találkozni (W.I. J. skk. W.) ír. o. 50. például egy öregember vagy egy varázsló. 85. amely néhány pillanatig ott röpdösött körülöttük. 143. a kegyeltjeinek. m. XVI. akkor ez a dolog annak az embernek a személyes toteme lesz. 146n147. hogy általában csak akkor lehet szó az apától a gyereknek történő átadásról. a Maryborough szomszédságában élő néhány törzsnél (HOWITT. inkább előnynek.. J.. s ettől kapja csodás képességeit.A.. J. o. Azt fogadják el. o. J. 406. Ugyaní gy van a Thompson-indiánoknál (TEIT: The Thompson Insians. hogy köpjön bele egy vízzel teli csöbörbe. Például az euahlajiknál ugyan minden varázslónak van egyéni toteme.. o. Tr.l532 Az egyéni totem nemcsak hogy nem adott. hogy legyen. s azt ígérte. Man. m. 537 CHARLEVOIX. o. 146. 34. 534 Ugyanígy a szeliseknél is csak azok láthatják el magukat effajta patrónussal. 324. XVI. . de a személyes totemek hatékonyságába vetett hitéből jottányit sem engedett. vagy a születéskor. különböző neveket javasolnak. ha az apa sámán vagy varázsló. Hill TOUT. s ájtatosan gondozzák. De valószínű.. akik ki akarnak tűnni a csatában vagy a vadászatban. XXXV. Paul azt az utasítást kapta. Tr. Közben más öregasszonyok.531 aki a totemét az unokaöcsének akarta átadni. őszintén hátat fordított ősei minden hiedelmének.A... 529 Máskor a totemet közvetlenül kapja az illető. 525 84 Created by XMLmind XSL-FO Converter. akkor kicserélheti. de általában a megszerzése sem kötelező.535 A személyes totemet tehát. Tr. egyszersmind az állat természetével is közösségbe lépnek. kinyilatkoztatta. számos laikusnak viszont nincs. 50. példás katekista lett. 1904. J. 320. s az egészet vadul forgatni kezdik. 29.A. amikor a procedúrát egy sámán vezette.I. melyek más és más módon ugyanazt a gondolatot fejezik ki. növény vagy bármiféle tárgy szorosan összetartozik az emberrel.539 1.. 530 Ezt az eljárást Amerikában is alkalmazzák. Hill Tout említ egy esetet. hogy ráfújnak a bőrre: ha ezt nem megfelelő módon végzik.527 Ezt a szerepet általában valamely rokon vagy egy különleges képességekkel rendelkező személy tölti be.525 E kontinensen a személyes totemet inkább egy harmadik személy ajánlja. hogy ha egy öregember éjszaka valamilyen dologról álmodik. Frazer a Golden Bough-ban rengeteg olyan szokásról számol be. hogy sorsa és a gyerek sorsa össze tartozik. ha még nagyobb biztonságban akarja érezni magát.. 537 Az egyéni totemizmusban tehát van valami fakultatívabb. hiszen jelkép formájában az állat is részt vesz a szertartásban. hogy öblítse ki a száját.). mint később látni fogjuk.I. 539 Például a gyerek születésénél elültetnek egy fát. m. o. 387. hogy a bőr élő madárrá változott. o. illetve akik maguk is sámánszerepre aspirálnak. hogy oltalmába veszi.. viszont olyan ellenálló képességgel rendelkezik. J. hogy a snam emberalakban jelent meg neki. E. Magic and Medicine. Először is Ausztráliában számos olyan törzs van. II Néhány példával azért találkozunk. s felszólítják. 20. amelynél ez a szokás teljesen ismeretlen. az lesz a fiatalember személyes toteme. E célból gyakran jós-eljárásokat alkalmaznak. hogy többet is beszerezzen. És megfordítva. de főként csak a barátainak. amint azt a főszövegben említjük is. Például a Bedford -foknál.. az ember nem köteles beérni egyetlen totemmel. amit a klántotemizmus távolról sem ér el. TEIT: The Thompson Indians. hanem szerzett. majd eltűnt.538 Ilyenformán ha már a civilizált országokban nyoma sem marad a kollektív totemizmusnak. lOn Australian Medicine Menl. számos szokás alapjául szolgál még mindig az a gondolat. amit a varázsló osztogat.. m. de nem kötelező. 528 ROTH: i. o. o. 69. a varázsló és az ifjú is kilehell egy-egy darabot a lelkéből. s rejtélyes szavakat mormolt. m. o. járulékos személyi totemeket szerzik maguknak: mert ugyanennél a törzsnél a beavatáskor másik eljárást alkalmaznak. amelyen rajta van a placenta. ROTH: Superstition. 193.).A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) Ausztráliában azonban ritkán alkalmazzák ezt az eljárást. így is történt.A. A Bedford-foki emberek úgy tartják. Hill Tout’s Views on Totemisml. kényelmi cikknek tekintik. Hill Tout egyik fő adatközlője egy megkeresztelt szelis volt. 19. o. legalábbis bizonyos népeknél. mert úgy tartják.I. hogy ezzel a módszerrel csak a kiegészítő. 529 HADDON: Head Hunters. o. 144. Ugyanis. ahol megvan. a Proserpine folyónál a nagymama vagy más öregasszonyok fognak egy kis darabot a köldökzsinórból. 147. hogy fújjon rá. 534 Langloh PARKER: i.. XXXV. akkor a totemátadás nem valósulhat meg. lOn Australian Medicine Menl. például az apjától vagy a nagybátyjától.526 vagy a beavatáskor. 535 Hill TOUT.. lOn Australian Medicine Menl. 533 N. szabadabb jelleg.2. miután kihúzták a fiatal beavatott fogát. Tr. Nat. Ez ugyanis kegy. gyakran fakultatív. A következő éjszaka azt álmodta. A karnai varázslóknak álmukban nyilatkoznak meg személyes totemeik (HOWITT.. 320.).) és az imént tárgyalt wiradjuriknál is. 526 Bizonyos törzseknél. olyanoknak. amelyekről ROTH (i. THOMAS: lFurther Remarks on Mr.). a Charlotte-öbölben. amelyik épp akkor hangzik el.I.A.. 532 Hill TOUT (J. s az legyen mindig nála.). Nat. amiként ez több európai országban is megfigyelhető. 30. o. A fő rítus az. akik körben ülnek. 533 Ráadásul még ott is. o. ezek összekeverednek egymással. lA nagybácsi fogta snamja (személyes toteme) szimbolikus emblémáját.. o. 527 A wiradjuriknál (HOWITT.I. XXXV.

idézi MATHEWS: i. Mindkét nem patrónust lát az ily módon rokonná lett állatban. o. másfelől a törzs női. o. 51. mint a klántotem a klánnál. Mathews azt állítja. amely mindkettőből tartalmaz valamit: ez a nemi totemizmus. fölöttébb valószínű. 201. 169. és valamennyi nő a Djeetguntól származtatja magát544. hogy a bennszülöttek még sohasem tették fel maguknak. Ugyanis éppúgy. valamennyi azonos nemű egyénhez hozzátartozik. lEgy denevér élete n mondják a wotjobalukok n nem más. a következőképpen számolt be róla: lA tilmunról.. XXXVIII. 541 Journal and Proceed of the R. o. E madarakat csak a nők övezik áhítatos tisztelettel. Tr. 149. valamennyi férfi Yeerung és valamennyi nő Djeetgun.. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. Kettejük élete oly szorosan összefonódik. o.l546 Ezért aztán a nemek nemcsak hogy tiszteletben tartják a saját totemüket. in: Année sociologique. De a jelenleg rendelkezésünkre álló etnográfiai adatok alapján erre egyelőre nem tudunk válaszolni. 548 Erről lásd tanulmányunkat: lLa prohibition de l’inceste et ses originesl. Ez a hiedelem arra látszik utalni. Az első megfigyelő.547 Végül is az az igazán eredeti e totemekben. Egyébként pedig bármilyen természetesnek és szükségesnek is tűnik a kérdés. . bármely klánba tartozzanak is egyébiránt. Petrie is jelzi Queenslandben (Tom Petrie’s Reminiscences of Early Queensland. hogy a nemi csoport minden egyes tagja személyesen a megfelelő állatfajta egy bizonyos egyedéhez kapcsolódik. 44. ha férfi. 150. hogy szintén tartsák tiszteletben.). akiktől szerintük az egyes klánok származnak. hogy szintén kollektív. 339. nem érzik szükségét. am ibe a csontot csomagolják. amit Frazertől veszünk át. 549 Mindazonáltal később látni fogjuk (IX.548 Érdekes lenne tudni. o. 151. Főleg Victoriában és Új Dél-Walesben jelezték a létét. Más törzsekben a harkály helyettesíti a nightjart. E tilalom bármiféle megszegése nők és férfiak közti véres csatákat von maga után. amikor állítólag mindkét nemi csoportnak két -két nemi toteme van. 540 85 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. a wurundjeriknél megvannak a karnaik totemei (ökörszem-emu és gőgös poszáta) meg a wotjobalukokéi is (denevér és a nightjar macskabagoly). m. o. Nat. PETRIE: i.. Lásd HOWITT. Úgy tartják ugyanis. sőt antagonisztikus társadalmat alkotnak. Ha nő az illető. Tr. 148. mintegy két különálló. Másfelől viszont ez a totem az egyéni totemhez áll közel. 543 Totemism.. 544 Kamilaroi and Kurnai. 62. annak okát alighanem abban kell keresni. s hogy milyen viszony áll fenn a törzs ezen két őse illetve azon ősök közt. Néha e csaták egyszerű játékká szelídülnek (PETRIE: i. hogy bizonyos mértékig háttérbe szorította a klánpartikularizmust. és ott is csak néhány törzsnél. 148. DAWSON: Australian Aborigines. o. Ugyanis onnan származnak.549 HOWITT.. 52.540 Igaz. Society of N. Tr. amelyeknek ily módon mintegy előjátékai. amerre csak megfordult Ausztráliában.). hanem a másik nem képviselőit is kötelezik arra. Tr.542 Ilyenformán a patrónusállat ugyanolyan szerepet tölt be a nemi társadalomnál. Hogy miért választják szét a férfiak illetve a nők eredetét. emutollakat raknak. skk. akkor a faháncsba. hogy ő volt az első. 547 Kamilaroi and Kurnai. S. mint egy ember élete. Nat. 62. hogy a törzsi érzés olyannyira megerősödött. skk. 215. akivel a legnagyobb tisztelettel kell bánni: tilos megölni vagy megenni. Wales. aki már 1834-ben jelezte ezt a különös intézményt.. A wotjobalukoknál. 541 E különböző népeknél egyfelől a törzs férfiai. de állítását alátámasztandó nem hoz fel pontos adatokat. o. Abban is hasonlít rá. bagolytollakat (North. hogy bizonyos értelemben véve amolyan törzsi totemfélék. HOWITT. és valamennyi nő a gőgös poszáta (Djeetgun) nővérének tekinti magát. 543 Ez az új totemfajta abban hasonlít különösen a klántotemre. mint mi is. hogy az emberek az egész törzset egy mitikus pár leszármazottjának tekintik. hogy a két nem egymástól elkülönülve él. 118.. 200n203. a wurundjeriknél ezt a szerepet a denevér illetve a nightjar (egy bagolyfajta) tölti be. m. A karnaiknál valamennyi férfi az ökörszem emu (Yeerung) fivérének. Nat. Vajon a nemi totemizmus nyomait kell-e látnunk a warramangák következő szokásában? Mielőtt eltemetnék a halottat. o. hogy mindenütt találkozott vele. 546 HOWITT. 194. 545 THRELLDKE. Nat. A karnaiknál az efféle véres csaták gyakran házasságokba torkollnak. o.A KIMONDOTTAN TOTEMISZTIKUS HIEDELMEK (befejezés) A kollektív és az egyéni totemizmus közt van egy átmeneti forma. hogy az ausztrál ember gondolkodásában miképp kapcsolódik a nemi totem a klántotemhez. o. m. skk. Tr. 542 Olyan esetet is említenek.. hogy az állat halála az ember halálát vonja maga után. ami egy rigó nagyságú harkályféle. fejezet). o.). 239.l545 Tehát ez egy nagy ős volt. aki nőket szült. Indokolt tehát a lnemi totemizmusl kifejezés. Csak Ausztráliában találkozunk vele. hogy a patrónusállat és a hozzá tartozó nemi csoport közt leszármazási és vérrokonsági kapcsolatot tételeznek: a karnaiknál valamennyi férfi a Yeerungtól. kivesznek egy csontot a karjából. a nők úgy tartják. hogy összehangolják és rendszerezzék a hiedelmeiket. hogy mégis van kapcsolat a nemi totem és a nagy istenek közt.

XXVIII. with especial reference to some modern theories concerning itl. ugyanazokat a rítusokat gyakorolják. o. ennek azonban az az oka. nézzük meg előbb az eddigi legjelentősebb elméleteket. ugyanazon okokból. lszellemekl. E munkát csak Frazer lSouth African Totemisml című cikke alapján ismerjük (Man. 8. s gondolatmenetünk során még csak ki sem kellett mondanunk a lszellemlényekl. tehát hogy végső soron ugyanazt a totemkultuszt űzik.E HIEDELMEK EREDETE 1.5. hogy a lélek a halál után nem marad örökké testetlen.1. és gyakran szétszórva élnek a törzs területén. Az elméletek kritikai vizsgálata Az áttekintett hiedelmek nyilvánvalóan vallási természetűek. Valamennyi lényeges eleme megvan. o.I. mert szerintük az ősök lelke lakozik bennük. Emiatt néhány író. 550 86 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amellyel most már összekeverik. nem szabad megölni őket. amelyek szerinte azt bizonyítanák. 1901. egyszóval totem. másrészt lmivel az alsóbb rendű fajok pszichológiája nem húz határozott választóvonalat az emberek és az állatok közt.. Először is számos tudós vélte azzal magyarázni a totemizmust. hogy közvetlenül egy korábbi vallásból származtatta. Nyilván nincs szó bennük szellemlényekről. o. A Fülöp -szigeteki malájok nagyapjuknak tekintik a krokodilt. 138. sőt ami minden valószínűség szerint valaha is létezett. hogy ilyennek nyomát találták volna. mihelyst a társadalom két primer klánt foglal magába. 8n21. Ha egy vallás ilyen szorosan összefügg az eddig ismert legegyszerűbb társadalmi rendszerrel. sz. másrészt a jelek szerint a klán sem létezhetett totem nélkül abban a formában. de jelenleg nincs tudomásunk róla. akkor esélyünk nyílik rá. Wilken olyan eseteket jelez a Maláj-félsziget társadalmaiban. 552 TYLOR: Civilisation primitive.. fejezet . egyrészt csakis ez utóbbi függvényében definiálható. vagyis a belőle származó klán számára szent dolog lesz. akikről egyébként újfent szót kell ejtenünk..553 Ilyen körülmények közt az őst övező vallásos tisztelet természetszerűleg áttevődik arra az állatra vagy növényre. akkor ezt tekinthetjük az eddig ismert legelemibb vallásnak.). Tylor550 és Wilken551 szerint a totemizmus az őskultusz egy sajátos formája lenne. hogy a vallási jelenségről pontatlan fogalmat alkottak maguknak. hogy valóban így születtek meg a totemisztikus hiedelmek. VII. Másfelől viszont bizonyosak vagyunk benne. Ha tehát az állat egy ily módon tisztelt lényt fogad magába. hiszen nem feltétlenül vérrokonok. I. McCall THEAL: Records of South-Eastern Africa. Számos nép hiszi úgy. következésképpen addig nem létezhet kezdetlegesebb társadalom. Azért övezik őket kultusszal. Hasonló hiedelmeket figyeltek meg a bantuknál is. amelyik csak egyetlen klánból áll. hogy egyszersmind arra is választ kapjunk. . 552 Tylor idéz néhány ilyen esetet. mely okokból csírázott ki az emberiségben a vallásos érzület.554 Melanéziában a befolyásos emberek haláluk előtt gyakran bejelentik. ahogy igen nagy számú ausztráliai társadalomban jelen van. 305. mivel szent és profán dolgokra osztják fel a világot. 59n75. lRemarks on Totemism. 553 Uo. Egységüket kizárólag az adja. Mint kimutattuk. A klán tagjait ugyanis nem is a hely. a lélekvándorlás valóban igen elterjedt tana szolgált volna átmenetül a két vallási rendszer közt. nem is volt hajlandó a totemizmusban vallást látni. adományokat adnak nekik. Ha tehát sikerül megtalálni az imént elemzett hiedelmek eredetét. Jávában és Szumátrában rendkívüli módon tisztelik a krokodilokat: jóindulatú pártfogót látnak bennük. ugyanazon kapcsolatban hiszik magukat a dolgok ugyanazon kategóriáival. hanem ismét valamely testet fog éltetni. és az új sorozat I. II. De mielőtt nekikezdenénk a kérdés tárgyalásának. listeni személyekl szavakat. 1. hogy ebben vagy abban az állatban vagy növényben szándékoznak reinkarnálódni. érthető módon bármi tárgyat választanak is Civilisation primitive. kultikus tárgy. I.A. o. hogy az emberi lélek át tud vándorolni az állatok testébel. ugyanilyen módon bánnak a tigrissel. Elválaszthatatlan ugyanis a klánalapú társadalmi berendezkedéstől. amíg fel nem fedeznek olyat. akkor az ős összes leszármazottja. Ilyenformán a totemizmus és a klán n már amennyiben ez utóbbi nem keveredik össze a lokális csoporttal n kölcsönösen feltételezik egymást. hogy ez a legprimitívebb vallás. és nem is a vér közössége egyesíti. J. 465. 554 G. Márpedig a klán-alapú szervezet a legegyszerűbb ismert társadalomszervezet. II. I. 551 Het Animisme bij den Volken van den indischen Archipel. különösebb nehézség nélkül feltételezik. o. o. 111. hogy ugyanaz a nevük és ugyanaz az emblémájuk. amit manapság még megfigyelhetünk.

Ha pedig a totemek köre eredetileg ilyen szorosan lett volna korlátozva.).555 A totemizmus eszerint egyáltalán nem őseredeti képződmény. ezért amit az egyikről el lehet mondani. a tiszta totemizmus fázisán mindenesetre túlléptek. mint hívő az istenének. és arra sem késztethették az embert. 234. amely meglehetősen gyakori. De nem tudjuk belátni. hogy önmagát és elődeit a mindennapos tapasztalatnak homlokegyenest ellentmondó fajtákként gondolja el. az ember számára jól ismert tulajdonságokat. hogy a hüllők sokkal gyakrabban szolgálnak totemül. Abban persze hisznek az ausztrálok. s amíg erre nincs válasz. Igaz. az a tárgy szent lesz a családjuk számára. Ugyanígy Wundt is az animalizmus részének tekinti a totemizmust (II. o. Tylor csak egyetlen okot hoz fel. lA vadember n írja n derűs csodálkozással nézi az állatok félig emberi cselekedeteit és tulajdonságait. o. akkor nem Jávát. 555 556 87 Created by XMLmind XSL-FO Converter.E HIEDELMEK EREDETE székhelyül haláluk után. vö. Tylor azt állítja. o. azt hitte. Ha azt akarjuk megtudni. II. tágabb értelemben pedig a hüllők (kígyók. Az eddig Ausztráliában illetve Amerikában összeállított totemlistákból egyáltalán nem az tűnik ki. o. már a kultúra elég magas fokára jutottak. 557 Igaz. de nem a lélekvándorlásban való hiedelemnek köszönheti a születését.I. Ha a totem fajába tartozó állatok e hiedelem szerint valóban az ősök inkarnációi lennének. lrókal. Wundt azt állítja (Mythus und Religion. A lélekvándorlás tana ugyan e sajátos rokonságot posztulálja. aki lényegében átvette Tylor elméletét. mert ha az állat . o. és nem is Melanéziát kell vizsgálni: hanem Ausztráliát. melynek alátámasztására a szerző semmiféle adatot nem hoz föl. 559 Lásd fentebb. s az jött ki ilyen formában. ha szabad ezzel a kifejezéssel élni. mégpedig azt. miként jött lére.) lennének az első olyan állatok.562 Ezzel szemben tudjuk. 147. az ily módon tisztelt állatok többségét nem meghatározott családi csoportok. II. amelyen amaz nyugszik. lpapagájl. mihelyst visszanyeri a szabadságát. mert az ősök isteni lelkének inkarnációját látják bennük. hogyan született a totemizmus. és nem a növényekre vagy az állatokra hasonlít. 150. hogy az embert az állattal szoros rokonságban állónak fogják fel. 561 Wundt. de mára csak eltorzult formáit558 képviselik. lviperal.A. XXVIII.). s csak ezután emelkedtek volna ugyanerre a rangra más állatok. . lmedvel. Ott viszont sem halottkultuszt. igen fontos tény. 157. E hiedelmek és gyakorlatok nyilván kapcsolatban állnak a régi totemkultuszokkal. A totemek területenként változnak a fauna és a flóra állapota szerint. Nem a hanyatlás időszakában kell vizsgálni egy intézményt.. vajon nem az emberi élet bizonyos vonásait foglaljuk össze egy szóban?l560 De bár vannak ilyen hasonlóságok. mi igazolná ezt az állítást. az szerinte a másikra is érvényes (J. a klán feltételezi a totemet. . Az állat mintegy megtestesíti. A lélekvándorlás távolról sem ad magyarázatot a totemizmusra. Ily módon ezeket is tisztelték volna először. amelyek lakhelyül szolgálhattak a halottak lelkeinek. Árnyalati különbségekkel ugyanezt a megoldást fogadja el WUNDT (Mythus und Religion. igazi lakhelyének az állati testet kell tekinteniük. o. mivel e hiedelem ismeretlen az ausztrál társadalmakban.. 556 De azok a társadalmak. hogy bármiféle állatfajta kiemelkedő szerephez jutott volna. hogy ezek voltak előbb.A. s korántsem alárendeltje..563 Az állatot a totemizmusban egyáltalán nem imádják. E hipotézis mögött azonban a legcsekélyebb bizonyíték sem áll. o. ebből arra következtet. növények. ha meg akarjuk érteni. minden egyes születés efféle reinkarnálódásnak köszönhető.559 sem lélekvándorlást nem találunk.). hogy megvan a totemizmus magyar ázata. mint kibővült család. in fine). mert a hiedelem szerint bennük lakoznak az ősök lelkei. vagyis azt veszi adottnak. mint majd látni fogjuk.). gyakran mint saját tulajdonával rendelkezik vele. amit meg kellene magyarázni. hanem egész törzsek imádják. 558 Ugyanebben az értelemben nyilatkozik A. 269. 32n33. A totemállat fajába tartozó állatok tehát nem azért rítusok tárgyai. o. LANG: Social Origins. a totemnek pedig csakis a klánban és a klán által van értelme. hogyan felelhetett volna meg annak az alapelvnek. akkor nem hinnék azt. 562 lAzért imádnak bizonyos állatokat n mondja Tylor n. amit majd meg kell magyaráznunk..illetve az emberi világ élesen elkülönülne a tudatukban. Ez az elképzelés azonban ugyancsak vitatható. hanem korábban meglévő bonyolultabb vallások terméke.. sőt maga is olyan alapelvet feltételez. hogyan jönnek ki a kukacok a testből. XXVIII. Az effajta ritka és kétes analógiák nem szoríthattak háttérbe ilyen nyilvánvaló hasonlóságokat. szerinte a bomló emberi holttest látványa sugallta a gondolatát. o. nem Szumátrát. 557 Sőt.I. II. 308. és ezek tölthették be először a totem szerepét. Sőt. nem pedig klántotemek vannak. és a szerző magánlevele. hogy az emberek anatómiailag és pszichológiailag olykor bizonyos mértékig az állatokra emlékeztetnek. amelyre Tylor hivatkozik (J. az ember csaknem egyenrangú társa. hogy egyazon törzs két klánjának vagy alklánjának nem lehet ugyanaz a toteme. gyíkok stb. akkor nem világos. Tylor szerint a klán nem más. 563 Lásd fentebb.561 Ez az elmélet végül is egy alapvető félreértésen alapul. de csakis embertestekben. amiként Wundt is. 305. amelyekből ezek az adatok származnak. és amikor bizonyos emberekre az loroszlánl. az első ősöket gyakran képzelik el állatalakban. Náluk családi. 269. s ez a képzet. lféregl jelzőt alkalmazzuk. nem lehet azt állítani. II. hogy a lélek testesült meg bennük. mivel szerintük a lélek azonnal odaköltözik. ezek bizonytalanok és kivételesek. 560 Civilisation primitive. o. a társaira. mint más állatok. hogy a totemizmus csak az állatkultusz egy sajátos esete. de egyáltalán nem ad rá magyarázatot. hogy az emberi lélek ilyen könnyen átmehet egyikből a másikba. Amikor az ember látta. az ember mindenekelőtt a szüleire.. Ugyanis a totemizmushoz hasonlóan az az alapja.). akkor az idegen klánok CODRINGTON: The Melanesians. hogy a klánalapító mitikus hősök időről időre reinkarnálódnak. lbagolyl. 23. A kérdés tehát függőben maradt. ez a hiedelem összekötő kapocsul szolgál a halotti és az állatkultusz köztl (Civilisation primitive. másképpen próbálta magyarázni az ember és az állat közt fennálló rejtélyes kap csolatot. hogy egészen mást kell látnunk benne. Tehát eszerint a kukacok. mint puszta állatimádatot. következésképp nem lehetnek irányadók az eredet szempontjából. majd élettelen tárgyak is.

hogy a többi klán szabadon élvezhesse a sajátját: mindegyik csoport szigorúan bezárkózik a maga saját vallási világába. amit a történelemből tudunk.569 Boas570 és Swanton571 is oszt. illetve magukat is ebben a minőségben kellett elfogadtatni velük: a jól ismert blood-covenant-eljárással ezt könnyen el is érhették. o. Láttuk. s amiként önmagát nem tudja különválasztani a klántól. 567 2. Society of Canada. kiad. Ez a hipotézis egyfelől a túlzott leegyszerűsítés vétkébe esik. Az imént vizsgált hipotézis szempontjából értelmezhetetlen ez a visszafogottság és mértékletesség. II Ezeknek az elméleteknek egyébként mind az a hibájuk. mint magát is.. hogy szabadon fogyasszák a húsukat.565 szükségét érezte. lábj. vagy n ami egyre megy n. akkor azt kell mondani. mert az ember éppúgy gondolja el a világot. tudatos aktus eredményeképpen. A még mindig sok etnográfusra és szociológusra jellemző. Míg Tylor a totemizmust az őskultuszra vezeti vissza. akkor melyik volt előbb. Újabb.E HIEDELMEK EREDETE tagjainak nem engednék meg. J. A természetfölötti lények támogatását tehát csak egyféle módon lehetett elnyerni: rokonul kellett fogadni őket. hogy semmiképp sem jöhettek létre egyetlen. 566 Ezt Jevons is elismeri: lFeltehetőleg a szövetséges megválasztásánál az embernek inkább [. később tárgyalandó cikkeiben Frazer új elméletet fejtett ki . vagyis a klán részének tekintették. Oly nyilvánvaló a rokonság a kettő közt. Továbbá lReport on the Ethnology of Statlumhl. s csak másodlagosan öltött társadalmi formát. rész. Ezt látjuk ugyanis abban az elméletben. hogy mindenképpen kapcsolatban kell állniuk egymással.567 s amit Hill Tout. 564 s a következőképpen származtatja belőle. mert rokonok. elsősorban az egyéni törekvéseknek felel meg. 568 lThe Origin of the Totemism of the Aborigines of British Columbial. úgy a dolgot sem tudja attól a fajtól különválasztani. Annál is inkább fontos a kérdés. hiszen pusztán a csoport. 2. Eszerint az ember szerette volna a dolgokat igazgató természetfölötti lények támogatását elnyerni. of the R. amely a klán egészéhez rokoni szálakkal kapcsolódik. Mégpedig n ugyanezen okból n nem egy konkrét tárggyal. Ha tehát az az eredeti. Miután az ember. skk. De hogy e szövetséget szándékosan. természetfölötti lényekkel népesítette be a világegyetemet. akik pártfogása a leghatékonyabbnak ígérkezett. o. 564 565 88 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a csoport -totemet az egyéni totemmel magyarázza. 416. sorozat. kötetében válaszolt (61n99. mint Jevons állítja. nem pedig az egyén került velük rokonságba. mindent leegyszerűsítő szellem természetesen számos tudóst hajtott abba az irányba. Valójában nem az állatra mint olyanra irányul a kultusz. amely azonban nem zárja ki teljesen a Golden Bough-ban lefektetett gondolatokat. hogy kiegyezzen azon félelmetes erőkkel. s így nyeri el a támogatásukat. . amelybe az tartozik. hogy a vallás az egyén tudatában született. akkor minél többet próbáltak volna beszerezni maguknak. vagyis a fajjal. vagyis egyetlen pártfogóval. Introduction to the History of Religion. mivel általánosságban is nagy jelentősége van. skk. El kell tehát gondolkozni rajta.).. hogy a totemizmusban szoros szövetség van a klán és a tárgyak egy meghatározott kategóriája közt. és hagyják. mert különböző vérből valók. hogy kétfajta totemizmus van: az egyéni és a klántotemizmus. hogy elsiklanak egy olyan kérdés fölött. mert rokonoknak tekintik magukat. nem származott-e valamelyik a másikból. Society of Canada IX. skk. De ez idő tájt az embernek még nem volt saját egyénisége. másfelől több valószínűtlenséget is tartalmaz.566 E misztikus rokonságot ezzel szemben gyakran éppen a lehető legszerényebb lényekkel kötötték. Rájött. o. Jevons a természetkultuszhoz kapcsolja. ezért a klán egésze. 96. A vallások komplex dolgok. az elfogadott választól függően aztán a totemizmus eredetének kérdése is más módon fog fölvetődni. hogy ezúttal is a bonyolultat az egyszerűvel. o. Hill Tout az elméletével kapcsolatban felvetett ellenvetésekre a Trans. 2..] azt a fajt kellett volna előnyb en részesítenie.I. azokhoz. A klántagok azért társulnak egymással. VII. hanem a totememblémára. amely az egész anyagon végigvonul. amelynek a legnagyobb volt a hatalmal (101. és soha nem próbál meg átlépni a szomszédaiéba. meglepődvén a jelenségek menetében észlelt szabálytalanságokon. Márpedig ezen emblémavallás és az őskultusz közt nincs semmiféle kapcsolat. az elérendő cél teljes tudatában kötötték volna. 3. of the R. lásd különösen 419. és ha igen. 141. De akkor a leghatalmasabbakhoz kellett volna folyamodniuk. Ennek az elméletnek egyébként megvan az az előnye.). az kevéssé áll összhangban azzal. hanem a természeti csoporttal. Márpedig a dolgoknak az a faja. hogy szövetségeseket vagy védelmezőket akartak volna szerezni. XXXV. ami a rokonságból fakad.A.2. Jevons szerint a totem. hogy az a legjobb védekezés.. a különböző klánok viszont azért tekintik ellenségnek egymást. Ám valójában rendre minden klán beéri egy totemmel. 1. átgondolt. and Transac.. Ha pedig valóban csupán arról lett volna szó. amit Frazer fejt ki a Golden Bough-ban.568 Miss Fletcher. III. ha szövetségre lép valamelyikkel. 5.. Lásd fentebb. Valóban kétségtelen. amelyekkel maga vette körbe magát. in: Proc. és annyira sokrétű és homályos igényeket elégítenek ki. Az egyéni totemizmus a totemizmus egyéni oldala. A történelemnek ebben a szakaszában azonban csakis egyfajta szövetségi vagy társulási rendszert ismert: azt.

a másik gyengébb: ahol inkább a klántotem az általános szabály. Akkor hát bizonyos kritikus pillanatokban. s főleg a küszöbben lakozó szellemeket. in: Smithsonian Report for 1897. Ezeknél a népeknél ugyanis megvan az egyéni totemizmus és a klántotemizmus is. VI. amelyben lakozik. s olyan helyre. e hipotézis demonstrálására azonban Alice C. 1890. Tudjuk. o. 572 J. hogy az alacsonyabb rendű társadalmakban meglehetősen gyakori hiedelem szerint az emberi lélek minden hátrányos következmény nélkül ideiglenesen elhagyhatja azt a testet. rész.573 Egyébként ma is előfordul valóban. miután meggyőződött szabadon választott toteme értékéről. ott az egyéni totem eltűnőben van. III.575 Frazer szerint ez az intézmény inkább csak fortély volt. hogy ily módon kerüljenek el bizonyos veszélyeket. lThe Development of the Clan Systeml. és viszont.. in: De Gids. miután mindenfelől félelmetes szellemek vették körül.I. vagy nem egyformán fejlettek. annyira szoros egységbe kerültek velük.576 Ugyanennek a hiedelemnek köszönhetően született volna meg az egyéni totem. mint a totemizmus.S. ami a klán. nevezetesen a szeliseknél és a Thompson folyónál élő indiánoknál a totemizmust értelmezik. Föntebb ismertettünk egy effajta mítoszt. személyes dolgot szoktak látni. o. 576 Lásd The Golden Bough. 24. s attól kapta a totememblémát. 2. Ez az embléma aztán a hozzá kapcsolódó különös képességekkel örökletes módon adódott volna tovább a mitikus hős leszármazot tjainak. ha a mágikus rontások elől valamely állat vagy növényfaj névtelen sokaságába rejtik a lelküket. átadta leszármazottainak.A. hogy a kollektív totemnek általánosságban is ez volt az eredete. Egy markáns személyiség.. Ezen elmélet alátámasztására Hill Tout abban látja a bizonyítékot. hogy a klántotem az egyéni totem későbbi formája. s végül ők alkották azt a kiterjedt családot. A totemizmusnak a fetisizmusra való visszavezetéséhez először is ki kellene mutatni. 336n338. The Kwakiutl Indians. amikor az élet különösképp veszélyben van. 323. Ilyenformán vált volna a totem kollektív dologgá. s ily módon kollektívvá válását. o. mert nyilvánvalónak tűnt. bizonyos rítusok segítségével biztosították maguknak a támogatásukat. Úgy tűnik tehát. 12. mihelyt a helyébe lép? 572 Látszólag a mitológia is megerősíti ezt az interpretációt. Ebből a szempontból a klántotem nem is lehet más. skk. Amer. hogy a természeti rokonságnak apáról fiúra kell öröklődnie. mint amit Jevons a klánról feltételezett: fennmaradása érdekében valamely hatalmas pártfogó támogatását szerette volna megnyerni magának e rejtélyes világban. in: Indische Gids. aki egy adott pillanatban érintkezésbe lépett és meghitt viszonyba került egy mesés állattal. A szerzők más és más választ adnak erre a kérdésre. Az emberek biztonságosabbnak gondolták. mint általánossá vált egyéni totem. 577n586. Például amikor az emberek egy újonnan épült házba lépnek be. hogy a két összetartozó lény közt alig láttak különbséget: úgy hitték. 574 J. amolyan harci ravaszkodás.A. ahogyan bizonyos északnyugat -amerikai társadalmakban. amikor kivédték a szellemek haragját. 477n864. Ha az egyik erősebb.. honnan ered az egyéni totemizmus. 575 Proc. 1904. W. hogy megmagyarázzuk. de vagy nincsenek egyidejűleg jelen egyazon törzsön belül. o. lUeber das Haaropferl. lVth Rep. . ezek idővel megszaporodtak. bármilyen távol kerül is a testtől. s aki nem tesz megfelelő óvintézkedés eket. Ha tehát úgy képzeljük. hogy ezek a népek a kollektív totem személyében olyan egyéni totemmel rendelkeznek. VII. tehát megsérti a földben.. s azért eszelték ki az emberek. Wilken is jelzett már hasonló eseteket: lDe Simsonsagel. hogy az ember megzavarja. 142. új folyam. ugyanaz az érzés fogta el. o. hogy mindkettőnek egy a természete.A. 574 Már csak az marad hátra. B. 1888. Az egyént. drágán megfizethet a merészségéért. 569 570 571 89 Created by XMLmind XSL-FO Converter.. egy varázsló kiveszi a lelküket. XXXV. 351. Ugyanis a fent említett társadalmakban a klánős nem totemállat: a csoport alapítóját általában olyan emberi lény alakjában képzelik el. Így honosodott volna meg az egyéni totem szokása. azzal mindössze egy ma is megfigyelhető tényt erősítünk meg a múltban. amelynek célja a lélek elmenekítése valamely valóságos vagy képzelt veszedelem elől. and Transac. o. skk. Ugyanis az új házba való belépés pillanata különösen kritikus. Amikor azonban ily módon egy -egy állat. ha már átlépték a küszöböt. Hill Tout a fetisizmus sajátos esetét látja benne.A. azzal a veszéllyel jár. 1887n1887. zsákba teszi. in: Revue coloniale internationale. 393. Itt most nem fogjuk hosszan vitatni az egyéni totem e kétfajta magyarázatát: igen szellemes elméletek. vö. FLETCHER: lThe Import of the Toteml. 147. Tribes of Canadal. 1884. hogy az apa átadja a totemét a gyerekeinek. o. XXXV. 150. Anthrop. akkor a lelkek teljes biztonságban visszatérhetnek megszokott helyükre. 573 Uo. Az ekképpen meggyökeresedett hiedelem aztán megkönnyítette és meggyorsította a személyes totem örökletessé.E HIEDELMEK EREDETE hogy összhangban áll a vallásról alkotott közkeletű elképzeléssel: a vallásban ugyanis általában valami nagyon intim. hogy a fetisizmus előbb volt. távolba ható módon továbbra is élteti. on the Physical Characteristics… of the N. vagy olyan tárgyba bujtatni. melyet mindjárt ki is zár.. o. S valóban számos olyan praktika létezik. s majd csak akkor adja vissza nekik. Amikor viszont már elmúlt a veszély. célszerű lehet kivonni a lelket a testből. ahol inkább biztonságban van.. Nem azt jelenti -e ez. de teljes mértékben nélkülözik a pozitív bizonyítékokat. mi több. amely egyazon családon belül maradt volna fönn.I.vagy növényfajra bízták életerejüket. lDe Betrekking tusschen Menschen-Dieren en Plantenlevenl.

ez a kultuszfajta Ausztráliában ismeretlen. az én John testvérem pedig (egy idegen klán tagja) megöli. Ami Frazer elméletét illeti. és a kollektív totem ily módon belőle származott. mert aszerint. bármilyen furcsának tűnik is e logika olykor a számunkra: ha pedig egyáltalán nem lenne neki. . amit neki tulajdonítanak.A. 577 578 90 Created by XMLmind XSL-FO Converter. J. The Fortnightly Review. Egy később még ismertetendő rítus során minden évben. 580 PARKER: i. megsüti és megeszi ezt a nyulat. Igaz. amit eddig tudunk. egyszersmind azonban rendkívüli veszélyeknek is teszi ki. De miért gondolta volna biztonságosabb helynek az állat testét. akik azt netán ezen állatokra bízták. Boas és Frazer hipotézisét illeti. amit fetisizmusnak neveznek. amelyet minden pillanatban támadás fenyeget. hogy az ember nemcsak annak érzi szorító szükségét. o. Először is tudjuk. holott mindaz. ugyancsak furcsának látszik ez a módszer a veszély kivédésére. o. gondosan kiveszi belőle a lelkemet. 29. s a neki tulajdonított erényeket csakis a totemhiedelmeknek köszönheti. akkor még arra a gondolatmenetre sem lenne képes. hozzáférhetetlen helyre rejti. Meglehetősen sajátságos formája a biztonságba helyezésnek. hogy a névadó növényük vagy állatuk megfelelő módon növekedjen és szaporodjon. Annál is kevésbé érdemes e vitába jobban belemenni. XXXV. és ezért amikor megöli a nyulat.. ahol a totemizmus hanyatlóban van n egyazon törzs két klánjának sosem ugyanaz a toteme? Látszólag semmi sem szólt volna az ellen.. a vallási élet bölcsőjét más és más irányban kell keresnünk. De túl azon.). A klánok azonban korántsem kívánnak effajta lemondást az egész törzstől. hogy nem is értjük. hogy a rítus ilyenforma magyarázata teljesen önkényes. Ezzel egyszersmind azt állítjuk. o. ha John testvérem ismeri lelkem helyzetét. hogy n kivéve ott. HOWITT: lAustralian Medicine Menl. Ami pedig Hill Tout.I. hanem n később ismertetendő rítusok segítségével n csak arra ügyelnek. oly nagyságú döntő tény szól ellene. hogy milyen választ adunk erre a kérdésre. A csurunga éppenhogy a totemizmust feltételezi. A primitív embernek igenis van logikája. 34. hogy egyazon törzsön belül kettő vagy több ember is ugyanazt az állatfajtát válassza személyes toteméül. a jelek szerint csak a civilizáció bizonyos fokára jutott népeknél jelenik meg. mint hogy biztonságosabbnak hiszi. vadászoknak. majd adja át a leszármazottainak. kiteszi viszont a vadászok támadásának. o. Manapság talán nem fordul elő. hogy egész népek ily aberrált módon gondolkoztak volna. az sem bizonyítja a fetisizmus állítólagos korábbi voltát.I. hogy a totemizmus nem valamiféle egyéni gyakorlat. 844n845. o. a primitív embert abszurd módon értelmetlennek tételezi. és a zok esznek belőle egy keveset. az élete forog kockán.). J. 49n50.l Frazer ezt a gyakorlatot megtalálni véli a közép-ausztráliai törzseknél. holott a rendelkezésünkre adatok nem erre engednek következtetni. Bár a Yunbeai n mondja Mrs. minden kellemetlen következményével együtt a rítus szükségszerű következményeként fogadják el. miként találhatott ilyen könnyen ilyen általános elismerésre. azzal nyilván könnyebben elkerülheti a varázsló mesterkedését. hogy tiszteletben tartsa a személyes toteméül szolgáló állatfajt.577 de még ha jogosnak tartjuk is ezt a minősítést. ellentmond neki. hiszen lényegét tekintve totemisztikus kultuszeszköz. május. mint amit Frazer tulajdonít nekik: mindenekelőtt az. Ha tehát a kollektív totemizmus csak az egyéni totemizmus általánossá vált formája lenne. Tehát legalábbis azt kellene elismernünk. amiként oly sok mítosz . Hill TOUT.vagy mesehős is cselekedte. akkor ugyanezen az elven kellene nyugodnia. ha lelkét valamely titkos. hogy társaival is tiszteletben tartassa. sok -sok nap telhetett el azóta. Az a pontatlanul meghatározott rítusegyüttes. hanem mindent el kéne követniük. más klánbeli emberek csak ezután fogyaszthatják szabadon. o. akinek e lélek adja meg az életerejét? De nem is szükséges tovább időznünk e magyarázat képtelenségein. A szertartás évenként zajlik. hogy a varázslóknak. Vagyis a klántagoknak nemcsak tartózkodniuk kellene a totemállat megölésétől és megevésétől. 199.. a csurungát fétisnek minősítették. s ezt az átalakulást kellene megmagyaráznunk.579 Végül az egyéni totem funkciója számos esetben nyilvánvalóan egészen más. Például Eylmann (Die Eingeborenen der Kolonie Südaustralien. majd a frátrián belül a klánok közti szigorúan szabályozott elosztási módja nyilvánvalóan társadalmi megegyezést. hogy olyan anyagi burkot terít rá. amikor az állatok új nemzedéke érett korba jut. Parker az ewalajikkal kapcsolatban n lrendívüli erőt kölcsönöz az embernek.578 Az pedig különösen elképzelhetetlen.) Frazer maga is ugyanezt az ellenvetést teszi: lHa én egy nyúl testében helyeztem el a lelkemet n írja n. hanem annak is. kollektív szervezetet tételez föl. Mert mi sem természetesebb. Mindenekelőtt azt kellene megtudni. 20. amely spontán módon vált volna általánossá. 579 Egy későbbi munkájában (lThe origin of Totemisml. s mivé lett az egyén. de nem önmagában és önmagáért találják kívánatosnak. 146. s ily módon a többi klánnak bőséges eledelül szolgáljon. hogyan magyarázható ebből a szempontból az. akkor mivé lesz az én lelkem? E veszélyt csak úgy kerülhetjük el. Miss Fletcher. harcosoknak rendkívüli képességeket kölcsönözzön. felszolgálják az első elejtett állatot a totem embereinek.A.580 Ami az ember és a dolog sorsának összefonódását illeti. hogy valóban az egyéni totem volt -e előbb. hogy visszaszolgáltassák a lelküket az előbbieknek.E HIEDELMEK EREDETE egyetlen tényt sem hoznak föl. Másodszor. mielőtt még megsütné és megvacsorázná az állatot. hogy ezt az idegenekkel is betartassák. mert nem itt van az igazi kérdés. m. hogy két különálló családnak ugyanaz a neve? A totemeknek és altotemeknek a két frátria közti. Ez is egy módszer arra n mondja Frazer n. hogy az egyéni totemizmus a kollektívvá válása során mélyen átalakult. mint a sajátját? Ha ekképpen feloldja a fajban. az őneki is ártl (Euahlayi. hiszen ami árt az állatnak. Mivé lett közben a nála lévő lélek. 1899. hogy az állatot megölték. és visszaszolgáltatja nekem.

amelyekre Hill Tout támaszkodik. régebbinek látszó mítoszokat állítani emezekkel szembe. Lásd HOWITT. Vö. Csakhogy ezek a mítoszok először is az észak -amerikai indiánoktól. 584 S ahol még egyáltalán megvan.. bárminemű emberi akarat közbeavatkozása nélkül. vö.. De ezek az átadások. Nyilván eljött egy olyan pillanat. valóságos közintézménnyé vált. MATHEWS. nem kötelezően űzik. Annak. hogy az azóta felmerült okok nagyon eltorzították az emléket. ott a másik teljesen hiányzik. távolabbi kor nyomát. csakhogy ez az ember oly sokáig élt az adott állatfajta közegében. of N. HARTLAND: lTotemism and some Recent Discoveriesl. of R. hogy a klántotemet egyének alkották meg. hogy a totememblémát egy meghatározott személy szerezte. hanem éppen ellenkezőleg az. Azokban a totem éppenséggel olyan lényként szerepel. o. 585 Így van az ewalajiknál. Soc.A. S.I. a dolgok puszta erejénél fogva. rejtélyes hatalommal rendelkező férfiúkl (J. amelyeknek egészen más a jelentésük. vagyis meglehetősen magas kulturális fokra jutott társadalmakból származnak. csak varázslók vagy különleges képességekkel rendelkező személyek végezhetik. az elképzelhetetlen állatőst ezért emberlénnyel helyettesítették. Az átlagember nem rendelkezik ezzel a kiváltsággal. de úgy képzelték. egyáltalán nem általános jellegű.).A. ahol az egyéni totemizmust csak önmagában gyakorolnák. 584 A watyabalukoknál. Nat. 59. Ily módon e kései mitológia magán viseli egy olyan. Man. amit az emberek őrizhettek róla.). hogy totemüket tetszés szerint bárkinek továbbadhassák. J. . a juwinoknál és a Maryborough (Queensland) környéki törzseknél. Folk-lore. Azt kellene tehát megmagyarázni. és tudomásunk szerint nincs olyan törzs. 49n50. Egyedül a varázslók tudják. hogy ahol a kollektív totemizmus teljesen kifejlődött. hogy ez az ember utánzással vagy más eljárások révén bizonyos állati vonásokat öltött magára. igen ritkák. XXXV. hogy ami korábban csak bizonyos embereknek volt a kiváltsága. amely eredetileg rítus során zajlott. valamint a személyes totemizmus azon eseteiben. az miképp válhatott ezen állás alkotóelemévé. miként kell rejtélyes módon kapcsolatba lépni azokkal az állatfajokkal. 146. 34. megfordítva pedig a fejlettebb népeknél kellene talajt vesztenie a másikkal szemben. o. Ez a hipotézis azonban nemcsak súlyos logikai nehézségeket támaszt. Wales. Csak néhányan. Az egyéni totem viszont ezeknél a népeknél annál jelentősebb szerepet játszik. hogy mintegy közbülső láncszem gyanánt a kettő közé ékelik a totemtulajdonosok azon jogát. Az egyéni totemet az élete során szerzi. 581 91 Created by XMLmind XSL-FO Converter. XVI. THOMAS: lFurther Notes on M. hogy még nem valósultak meg teljesen a létfeltételei. skk. Vagyis a totem a klán lényegét képezi: az egyének születésüktől fogva magukban hordozzák. minél primitívebbek maguk a társadalmak. húsuk-vérük részét alkotja. hogy végül is hozzá vált hasonlatossá. hogysem feltételezték volna. Ha az egyéni totemizmus lett volna előbb. XXXVIII. 45. hogy egy fejlettebb civilizációra jellemző. Hill Tout ezen interpretáció alátámasztásául azt hozza föl.585 Ezzel szemben Amerikában a kollektív totem erősen hanyatlóban van. az hogyan válhatott általános joggá. s hogy ami eleinte mély változásokat vont maga után az egyén vallási és erkölcsi állásában. mondhatni kivételesek. A kollektív totemet a gyerek a születésekor kapja meg mint társadalmi állásának alkotóelemét. amelyekkel nem állnak természetszerű rokonságban. 1904.I. Egészen bizonyosan ez a magyarázata annak a szerepcserének. Az ausztrál törzsek sokkal elmaradottabbak. amikor már műveltebb lett az emberek szelleme. 583 Ez utóbbit jellegzetes alakjában csak igen kis számú törzsnél lehet megtalálni. 583 Talán csak a karnaik kivételével. Ennek azonban az ellenkezője az igaz. s egyáltalán nem kívülről kapták. hogy ez utóbbi tért vesztett az utóbbival szemben. mint a sámán ok.E HIEDELMEK EREDETE Egyébként is csak akkor lehet a kollektív totemizmust az egyéni totemizmusra visszavezetni. hogy bizonyos mítoszok személyes eredetet tulajdonítanak a klántotemnek: azt mesélik bennük. Ezek az elméletek azzal vélik áthidalni a köztük lévő távolságot. ahol csak megfigyelhetők. de az egyéni totemeken kívül még ebben a törzsben is ott vannak a nemi totemek. ha félreismerjük a közöttük lévő különbségeket. a következő tények egyenesen ellentmondanak neki. nem az az oka. a wiragyuriknál. 85. ugyanakkor Ausztrália a kollektív totemizmus legkedveltebb területe. o. mint az észak amerikaiak... Hill Tout’s Views of Totemisml. ott is csak kezdetleges állapotban. XI. a buwandikoknál. amelyekről Howitt ír az lAustralian Medicine Menl-ben (J. A törzsek döntő többségében kizárólagosan ez van jelen. ami egy meghatározott rítus teljesítését és státuszának megváltozását feltételezi. o. Tr. s végül az az átadás. 582 Vö. 582 Mi több: még azok a mítoszok is ennek a régebbi elképzelésnek a visszhangját őrzik. Az eredetektől ilyen messze lévő mitológia segítségével hogyan lehetne csak hozzávetőleges biztonsággal is valamely intézmény eredeti formájára következtetni? Jó esély van rá. miként történhetett meg magától. Ami azt jelenti. m. s ő adta aztán tovább a leszármazottainak. Langloh PARKER: i. 291. A klán névadó személyisége valóban ember formájú. 114n147. vagy nagy. amelyben korántsem gondolták úgy. Amúgy pedig igen könnyű olyan.. o. Hill Tout maga is így véli: l[a személyes totem] adományozását vagy átadását csak bizonyos személyek végezhetik. nevezetesen az északnyugati társadalmakban már meglehetősen elmosódott a vallási jellege. amit Hill Tout vélt megfigyelni a totemizmus két formájával kapcsolatban. akitől a klán leszármazott.581 mindenesetre csakis rituális szertartások keretében kerülhet rájuk sor. akkor annál fejlettebbnek és nyilvánvalóbbnak kellene lennie. hogy a múltban az emberek állatoktól születhettek volna.

J. B.. és az omaháknál is (DORSEY: lOmaha Sociologyl.l. o. hogy az arandák totemizmusa a legprimitívebb. 72. 322. milyen összefüggés van a keresztnevek és a személyes totemek közt (lásd fentebb. idegen klán tagjai nem bitorolhatják. nem is meghatározott személyek csoportjaihoz. minden klán számára meg van szabva bizonyos számú meghatározott élőlényfajta. 586 92 Created by XMLmind XSL-FO Converter. akkor azt fogja hinni. o. április. o. az újoncok nem választhatnak személyes totemül bármilyen állatot.590 Az arandáknál az a sajátos. uo. amikre e pillanatban éppen odafigyelt. o. abszolút őseredeti típustól.). hanem éppenséggel feltételezi is azt. the absolutely primitive type of totemisml (Fortn. 76n77. és szeptember. S. 1905. FRAZER: lThe Origin of Totemisml.). hogy a személyes keresztnevek a klán tulajdonát képezik. Leginkább ott szeretnek időzni a totemcsoportot létrehozó első ősök. o. skk. 589 lThe Beginnings of Religion and Totemism among the Australian Aboriginesl. Az egyéni totemizmus a kollektív totemizmus keretein belül született meg és fejlődött tovább: annak szerves részét alkotja.. kissé régebbi cikk egy ponton ugyan eltér az előbbiektől. a foxoknál (MORGAN: Ancient Society. BOAS: lVIth Rep. skk. a wájandotoknál (POWELL: lWyandot Governmentl. o.A. amelyiknek épp arra a helyre esik a központja. Hill TOUT. Olyan esetek is vannak. hogy melyik klánba fog tartozni. XXXV. Wales. így megőriztük az eredeti formát n a szakletor]. Ugyanebben az értelemben lásd SPENCER n GILLEN: lSome Remarks on Totemism as applied to Australian Tribesl. hogy alig különbözik a tényleges. 89n172.3.. o. J.. o. ahol túlsúlyban van. Szerintük úgy megy végbe a dolog. III Spencer és Gillen műveinek hatására Frazer n a korábbi. de mindig van ilyen kapcs olat (lVth Rep. az kizárólagos tulajdonuk... 281n286.. 52. Újabb elmélete azon a posztulátumon alapul. 1899. o. S szintén e földrajzi eloszlás szabja meg a klánok összetételét. az elmélet alapja azonban lényegében nem más. akinek ő éppen a kedvenc tartózkodási helye közelében van. W. Abban a pillanatban. o. és nem is az anyja totemét kapja meg. 59. a szókoknál. of the Roy. hogy minden egyes fogantatás valamiféle misztikus megtermékenyítésnek köszönhető. 1899. Az a kultusz.. ahol az anya jövendő anyasága első jeleit véli felfedezni. Márpedig tudjuk. of. of the Committe.. hanem emennek az egyén szükségleteihez igazított változata. A gyerek ugyanis nem az apja. of the Committee. ahol hitük szerint a misztikus fogantatás történt. 586.A. Mert állítólag az arandáknak nincs tudomásuk arról.). in: Smithsonian Report for 1897. uo. Az. mint a reinkarnálódott ős. hanem éppen ellenkezőleg.).).. The Fortnightly Review. Tribes of the Dominion of Canadal. Frazer a következőképpen magyarázza a születését. Amikor tehát a nő megérzi a gyermek első moccanásait..E HIEDELMEK EREDETE De ami még nagyobb bizonyító erővel rendelkezik. 1. s némiképp önnönmagában űz. E két utóbbi. 190. az a következő: az egyéni totemizmus nemcsak hogy ne m volt a klántotemizmus szülője.. 275n280. s ezeken kívül mást nem szabad az újoncoknak választaniuk.. amit az egyén önmaga számára.). megfigyelhető az irokézeknél (MORGAN: Ancient Society. a sóniknál. 591 E téren Strehlow tanúságtétele egybeesik Spencerével és Gillenével (II. 591 azt hiszik. .).I.). 25. 452..). o.I. főképp azokból. amit csak ismerünk. A név és a (kollektív) totem közti kapcsolat sokszor nem nyilvánvaló. és Frazer megjegyzéseit ugyanerről a témáról. 587 A különböző gensek tulajdonnevei n írja Boas a tlingitekkel kapcsolatban n mindig a megfelelő totemből származnak. o. ott folytatják a kultuszt. Azokban a társadalmakban ugyanis. 1905. 78. vagy legalábbis igen közel állna hozzá időben.A. in: IIIrd Rep. és éppoly biztosan jellemzik őket. mint a totemük. Ily módon a történelemben először fellelhető egyéni vallási forma nem mint a közvallás aktív őseleme. hanem helyekhez kapcsolódnak. Evvel ellenkező értelemben lásd LANG: The Secret of the Totem. Ami viszont az övék. akkor előbb a személyes totemét mondja.).. és május. 227.. mint a fajta a nemet. Ott vannak a csurungákat őrző szentélyek. Frazer egyenesen azt állítja. hogy ennek az állatnak vagy Miss FLETCHER: lA Study of the Omaha Tribel. Ha tehát épp valamilyen növényt gyűjtött. 291. Márpedig az altotem éppúgy feltételezi a totemet. o. 835. hanem azt. Valamennyit átveszi a Totemism and Exogamyban (I... 455. Ugyanis minden totemnek egy meghatározott helyen van a központja. amikor szemmel láthatók e kapcsolatok: az egyéni totem a kollektív totem egy részét vagy valamely sajátos aspektusát jeleníti meg. o. 25. hogy a totemek nem személyekhez.587 A watyabalukoknál a klántagok valamennyire a sajátjuknak is tekintik társaik személyes totemeit.S..] say that it is but one remove from the original pattern.A.586 Ezek a fajták n elképzelésük szerint n szoros függőségi viszonyban állnak az egész klán számára totemül szolgáló fajjal. hogy az őt megszálló szellem a környező tárgyakból jött. mint ez utóbbi puszta aspektusa jelenik meg. azt képzeli. vagy egy állatot figyelt. . nyilván azt gondolja.. of the N. 590 lPerhaps we may [. de azután nagy valószínűséggel klánja többi személyes totemét is felsoroljal (J. hogy az a lélek hatolt ekkor belé. hogy pontosan miféle kapcsolat áll fönn a szaporodás és a nemi aktus közt. általunk imént vitatott elméletéhez képest n újabb írásában589 másképpen próbálja magyarázni a totemizmust. o. július. BOAS: The Kwakiutl. o. 588 lPéldául n mondja Mathews n ha megkérdezik egy wartwurttól [ezt a törzsnevet Tindale műve nem tartalmazza. 162. az a hely határozza meg. N.. vagyis azt. 148. S mivel az ezután születő gyerek nem más. vö. hogy valamelyik ős lelke behatol a nő testébe és ott egy új élet éltető elemévé válik. 648. o. amikor az asszony terhesnek érzi magát. nyilván őt kapja meg totemül. o. Soc. így minden gensnek megvan a maga külön neve. Rev.588 ezek tehát valószínűleg altotemek. o. korántsem a kollektív kultusz csírája. hogy mi a toteme. XXXVIII. Ezek szerint a helyi totemizmus lenne a totemizmus eredeti formája. in: Ist Rep.

1902. és 1905. 238n239. Szerinte ez csak mágiarendszer. téves tudományt. amelyek egyébként csak megerősítik Schulze korábbi megfigyeléseit. És valóban. hogy aztán a gyereket is yam. Azt feltételezi. szept. circulus vitiosuson alapul. s hogy a gyerek maga is fajtestvérének tekinti az illető fajba tartozó állatokat vagy növényeket. Man. ha különbséget tesznek a szent és a profán között. s főként hogy érezhetően korábbi. mégpedig azzal az ürüggyel. Csakhogy ez az elmélet. vagy az anyjáéval lesz egyforma. az az. lHa sorban egymás után több nő ugyanazon a helyen és ugyanazon körülmények között tapasztalja magán az anyaság előjeleit. július. o. Ebből az őstípusból származott volna a totemizmus összes többi formája. hogy elképzelésük szerint a férj avagy a nő ősei kísérik el útjukon az ifjú házaspárt és lesik az alkalmat a reinkarnálódásra. XI. amit csak ismerünk. figyelmes velük.598 E két szerző ugyanis arról tudósít bennünket. 44. amely független mindennemű földrajzi tényezőtől.). 596 Ezt a feltételezést véglegesen igazolták Strehlow597 újabb felfedezései. amin elnagyolt. hanem örökletesen adódtak tovább anyáról fiúra. 458. 1905. skk. II. s amely a születés jogán az övé: ugyanaz. sőt ellentétes előírás volt érvényben előtte. 1907. 594 Fortn. 162.l593 Így született volna meg az arandák helyi totemizmusa. hogy itt -ott feltalálhatók benne a tulajdonképpeni vallás első csírái (Fotrn. Igaz. hogy a totemizmus a szent dolgok kiterjedt rendszere. mint az anyjáé. 592 Ezek a magyarázatok természetesen mind azt foglalják magukba. in: Folk-lore. Hogy aztán a totemek elszakadjanak területi alapjuktól. 1904. no. mint az n akár apai.vagy emufélének tekintik. hogy az ősök lelkei nincsenek odakötve egy-egy meghatározott helyhez. 1899. Terhességét a sok lehetőség közül egyebek között főképp azoknak az eleségeknek lesz hajlamos tulajdonítani. 835. elismeri. s nem hajlandó a totemizmusban vallást látni. uo. o. könyörgések vagy áldozati adományok stb. Mert akkor beszélhetünk vallásról. 1908.). SCHMIDT: lDie Stellung der Aranda unter den Australischen Stämmenl. akkor éppen azt tekintjük adottnak. hogy nincsenek benne szellemlények. Ezzel magyarázható. amikor a totemek nem helyekhez kötődtek. Vö. Ily módon a nőket még akkor is megtermékenyítheti saját totemüknek vagy férjük totemének a szelleme. imádságok. s ezért nevezi Frazer fogantatásinak a primitív totemizmust. V. akkor azt kell megmutatnunk. 75n78.A. Ezt Rokon gondolatot fejtett ki Haddon az lAddress to the Anthropological sectionl című írásában (B. o. Man.. 598 SCHULZE: i. hogy az arandák lokális totemizmusa a legős ibb. N. akkor arról a helyről azt fogják gondolni. De ami végképp megdönti ezt az elméletet. hogy megegye őket stb. m. 597 Die Aranda.866. külön tápláléka. THOMAS: lArunta Totemisml.. 1904. hogy kellett egy olyan időszaknak lennie az arandák történelmében. hogy a helyi totemen kívül minden arandának van még egy toteme. mitől kapták a dolgok ezt a jellegüket. Rev. hogy a totemállat megevésének tilalma kezdetben hiányzott. a dolgok törvényszerűségeinek feltárására irányuló első erőfeszítést ért. lásd Golden Bough. ha már korábban is azt hitték. amely a totemizmus alapjául szolgál. De már csak a Spencer és Gillen első műve révén rendelkezésünkre álló adatokból is arra következtethettünk. hogy eredetileg minden lokális csoportnak volt valami jellemző.E HIEDELMEK EREDETE növénynek a lelke költözött belé. 75. hogy rokonszenvvel viseltetik irántuk. W. 8. ahhoz elég.vagy a növényvilágból kapja önnön lényegét. május. megtiltja magának. akárcsak Tyloré. márpedig láttuk. lConceptional totemism and Exogamyl. Ha tehát a totemizmust meg akarjuk magyarázni. o. amiket nem sokkal azelőtt fogyasztott. Frazer következetes marad. no. 594 De tudjuk.. amelynek köszönhetően maga is megszületett... . o. Rev. hogy bizonyosfajta szellemek szoktak arra kísérteni. 595 Bár a totemizmusban csak mágiarendszert lát. A. 57n58. LANG: lA theory of Arunta Totemisml. o. Rev. amin nyugszik. hogy az ember az állat .. Hogy szerinte a vallás hogyan származott a mágiából. akkor kétsége se lesz afelől.. másrészt az arabanák is így magyarázzák totemöröklési rendszerüket. egyrészt a kutangyik meg a wambaják. Csak úgy képzelhették az emberi lelkeket állat. skk. mert az ember és állat közti homályos rokonságban való hiedelem nem elégséges egy kultusz megteremtéséhez. amit meg kellene magyarázni. ha történetesen más totemkörzetben tartózkodnak. s elkísérhetik útjaikra a velük azonos totemű férfiakat vagy nőket. 596 A totemizmusról lásd in: Année sociol. no. És annak függvényében. 593 Fortn. 1905. akár anyai ágon továbbadott n örökletes totemizmus. IV. Zeitschrift für Ethnologie. fej. skk. 163. E két külön világ összemosása nem eredményezhetné az univerzum megkettőzését profán és szent világgá. S az étkezés szempontjából legfőbb növény vagy állat vált volna később a csoport totemévé. o. hogy a posztulátum. a gyerek toteme vagy az apjáéval.595 Ezt a kérdést azonban fel sem teszik. így aztán idővel a környéket totemközpontokkal látják el és totemkörzetekre osztják fel. Ha ezt mint evidenciát tételezzük. miért helytelen a vallás és a mágia ilyeténképpen való felfogása. Ha nemrég emut vagy yamot evett. ma már tarthatatlan. P. 93 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Frazer egész érvelése ugyanis azt feltételezi. hogy emu vagy yam született meg s fejlődik benne. ugyanerről a kérdésről HARTLAND: lPresidential Addressl.. 82n121. 68.S.592 S máris előttünk áll a totemizmus a maga lényegi vonásaival: ezt a fogalmat alkotja meg magának a bennszülött arról a nemzésről. The secret of Totem. ha úgy képzelik. W.A. o. július. Márpedig éppen ez az a hiedelem.vagy növénylelkeknek. 55. hanem szabadon mozoghatnak az egész területen. Másrészt ebből a szempontból a totem vallási jellege teljességgel megmagyarázhatatlan.

Ő azonban ezt másképp magyarázza. augusztus. hogy az anyai totemnek ma már csak másodlagos. XXXIX. . 606 J. s e célból adott nekik különféle neveket. kiegészítő szerepe van. lEgyetlen példát sem találok Ausztráliában olyan vallási gyakorlatra. hanem az illető lényegi részének.. Ein Beitrag zur materialistischen Geschichtstheorie. 136. Frazerhez hasonlóan ő is úgy véli. hogy la primitív szellemiségben a nevek és az e nevekkel jelölt dolgok közt misztikus. De mivel az arandák őseinek szelleme szintén állat. E hiedelem annál könnyebben talált hitelre. hogy az arandáknál az anyai ágon öröklődő totemizmus nem későbbi. o. 604 The Secret of the Totem. hogy arcuk az anyjuk totemközpontja felé nézzen. Tehát egy hanyatló totemről van szó. egyezményes jelnek tekintik. hogy a totemizmus az ember és az állat valamiféle egylényegűségén alapul. Ismertetőnkben ezért nem is tértünk ki rá. amelyben az arandák totemszervezete még meglehetősen különbözött a maitól.l605 E hiedelmek csak egy későbbi időszakban. Úgy is nevezik. amelynek során imádkoznának a totemhez. Nat. 172. 1903.E HIEDELMEK EREDETE a második totemet a bennszülöttek az elsőhöz hasonlóan oltalmazó. Ez alapjaiban rendíti meg Frazer egész felépítményét. mint Frazer: tagadja. még nem magyarázza meg. az e nevet viselő ember nyilván úgy hitte. milyen formát ölthettek ezek a primitív csoportok. különösen a lThe Origin of Totem Names and Beliefsl című VIII. szerzőnk úgy véli. hog y az ember ilyen vagy olyanfajta állatnak hiszi magát. Amikor tehát állatnévről van szó. hogy van egy olyan totemizmus. hogy a klánt rokoni kötelékek fűzik a dolgoknak ahhoz a fajtájához. ezen hasonlóságok alapján kaptak kollektív elnevezéseket az egy es csoportok.A. hogy Pikler nagyobb jelentőséget tulajdonít a név képírásos ábrázolásnak. 36. minél messzebbre került ezeknek az elnevezéseknek a történelmi eredete. o. hogy megkülönböztesse magát a vele kapcsolatban álló szomszéd csoportoktól. hogy maga is rendelkezik az illető állat legjellegzetesebb tulajdonságaival. illetve hogy mindkettő valamely közös őstől származott. 599 94 Created by XMLmind XSL-FO Converter. elkerülte a figyelmét. 602 E ponton Lang Julius Pikler elméletéhez közelít (lásd PIKLER n SOMLO: Der Ursprung des Totemismus. minél inkább elhalványult az emberek emlékezetében. lHa elfogadjuk e tanúságtételt n mondja Lang n. 601 Lang főleg a Social Originsben próbálja meg gondolati úton rekonstruálni. mint Bunjil vagy Baiame. amely élelmet biztosít a számukra. s főként hogy miért övezi az azt jelképező ábrát valóságos kultusszal.) E két hipotézis közt az a különbség. az csak úgy lehetséges. 498. hogy tmara altjira. o. a totemizmus kialakulása után kerültek bele a kimondottan vallási világképek rendszerébe. hanem olyan természetfölötti lénnyel magyarázzák a totemisztikus intézményeket. transzcendentális kapcsolat vanl. Bizonyos tehát. hogy az állat volt az ember őse. a különbség csekély. s ezzel magyarázható. London.A. mint a helyi totemizmus. illetve könnyű őket rajzzal ábrázolni. Amikor eltemetik őket. hogy korábban első helyen állt a vallási életben.). figyelmezteti őket. 602 S mivel az emberek úgyahogy hasonlítottak e tárgyak valamelyikére. hogy a totem egy név. a Banks-szigeteki elmélet szerint állat. hogy egy ős szelleme termékenyíti meg az anyát. a Totemism and Exogamy konklúziójában (IV. 601 valamennyi szükségét érezte. Ennek az az oka. 1888. Így aztán. a holttestet úgy helyezik el. o. o. Az arandáknak joguk van részt venni a kultuszukban.604 Azt a nevet például. nem pusztán szónak. hogy a totemizmusnak immár nincsenek titkai előtte. és nem is valami emberrel.. valamint The Secret of the Totem. Az arandáknál úgy gondolják..4. úgy gondoljuk. n Erre a kérdésre Lang ugyanezt feleli. Szerinte az egész abból ered. baráti hatalomnak tekintik.I.) Frazer azt írja. 116. mint magának a névnek. De akkor honnan származik a totemisztikus hiedelmek és gyakorlatok vallási jellege? Mert az. S ezért gondolták úgy. hogy még olyan körültekintő és tapasztalt megfigyelőknek is. o. 488. akkor máris feltárul előttünk a totemizmus vallási jellegének egyik forrása. csak második totem. ha veszély van stb. hogy e mesés rokonság eredetét ily szépen megmagyarázta. Berlin. Mihelyt emberi csoportosulások jöttek létre. hogy laz én szövetséges totemem táboral. mivel amúgy sem érintik a totemizmusra vonatkozó elméletét.. E neveket előszeretettel kölcsönözték a környező faunából és flórából. 89. miért tulajdonít e fajnak csodálatos képességeket. Mítoszok születtek. 53n54. vö. 121. hogy e központ némiképpen az elhunyté is. a helyi totem árnyékában.. amely azonban egy olyan korszakot idéz föl. mivel az állatokra és a növényekre könnyű rámutatni. 603 Social Origins. hanem éppenséggel korábbinak kell lennie n tekintettel arra. o. amelynek a nevét viseli. ami azt jelenti. 605 Uo. A totemizmus éppúgy Bunjil rendeleteinek Igaz. London. mint Spencer és Gillen. illetve eltemetnék.599 1. vagy etetnék. o. Azzal próbálták magyarázni. vö. IV Bár Andrew Lang hevesen vitatta Frazernek ezt az elméletét. 58n59. amely több ponton is közel áll hozzá.vagy növényszellem. amely még az arandákénál is régebbi: amit RIVERS figyelt meg a Banks-szigeteken (lTotemism in Polynesia and Melanesial. o. De hogy mégis megmaradt a háttérben.603 Ismeretes mármost. hogy a totemizmus vallás lenne. Tr.vagy növényalakot ölt.I. amit az egyén visel. 166. 600 Social Origins. hogy a szellem számára könnyebben elképzelhető legyen az emberi természet e kettőssége. utolsó műveiben600 olyan megoldást javasolt. J. 117. 1905. e helyütt nem érdemes ismertetnünk e hipotéziseket. Howitt606 egy megjegyzése szerint a bennszülöttek nem magukkal a totemekkel. fejezet.

hogy a genezisébe belejátszó képzetek közt lWith reverencel n írja Lang (The Secret of the Totem. sem Lang nem tudta végigvinni az álláspontját. o. o. a nagy istenségek fogalma Lang szerint a totemisztikus rendszeren kívül született meg. rögtön meg kellett jelenniük a különféle totem-tabuknak is.5. tabu övezi. 611 Leszámítva azt. mintha nem lenne vallás. számos tilalom. V Áttekintettük a totemisztikus hiedelmekre adott főbb magyarázatokat.). megállapíthatjuk: valamennyit közös kritikával illethetjük. akkor a kérdésre kérdéssel válaszolunk. De most. Láttuk. 609 Uo. mind a későbbi magyarázatában nyíltan a lélek meg a szellem gondolatával hozakodott elő. Lang). Egyesek (Frazer.611 Másrészt tudjuk. és miképp alkalmazták a totemre. Frazer viszont mind a korábbi. másfelől hogy a fogantatást valamiféle spirituális megtermékenyítés formájában képzelték el. Ha összhangban akarunk maradni eddig elért eredményeinkkel. Mások elismerik ugyan. Formálisan tekintve. hogy létrehívó okaiként nem-vallási gondolatokat akarunk megtenni. vagyis ahhoz. hogy a totemizmus tisztán mágikus rendszer. Elismeri. hogy a totemizmus szorosan kötődik az eddig ismert n sőt. E tabukhoz Lang hozzáveszi azokat is. magyarázatot azonban nem adnak rá. Azt kellene látni. hogy Lang más forrásból eredezteti a nagy istenek gondolatát: szerinte ez. addig semmit sem magyaráztunk meg. Egyébként Lang maga is tudatában van annak. miként amúgy az emberét is. ame llyel a halottkultusznak természetkultusszá való átalakulását magyarázza. a másikat a melanéziai népek nyelvéből vették át. Ha az ausztrálok csak emberi. mint majd a következő fejezetben látni fogjuk. Ha azt feltételezzük. hogy valamely külső tárgyban helyezhetik el biztonságosan a lelküket. Csakhogy a lélek. Amíg e kérdésre nem kapunk választ. hogy ez az elmélet csak része annak az általános elméletnek. következésképpen hiába mondja azt Frazer.608 De akkor honnan származnak e tilalmak? Lang a következőképpen felel a kérdésre: lMihelyst az állatnevet viselő csoportok kifejlesztették a wakan és a mana általánosan elterjedt hiedelmeit. tagadják a totemizmus vallási jellegét n ami egyébként a tények tagadásával egyenlő. hogy a totemisztikus dogokat vallásos tisztelettel kezelik. most óhatatlanul ismétlésekbe kellett volna bocsátkoznunk. 610 Nem beszéltünk viszont Spencer elméletéről. szerinte ugyanis a totemizmus egyfelől onnan származik. amelyek az exogám gyakorlatból következnek. ő is csak egy másik vallás függvényében tudja megmagyarázni azt. ami minden vallás sarkalatos fogalma. két kategóriára oszthatjuk őket. a totemizmus csak egy-egy valódi vallással való érintkezés során színeződött vallási jelleggel. azzal szent jellegét ismerték el. 136n137. hogy egy istenségnek tulajdonítsák. de azzal magyarázzák. illetve minden velejárójára. minden valószínűség szerint az egyáltalán elképzelhető n legprimitívebb társadalmi szervezethez. hogy isteni intézménnyé tegyék.E HIEDELMEK EREDETE engedelmeskedik. hogy egy korábbi vallásból eredeztetik. 111. ellenőrizhetetlen feltevések területére kalandozun k. s még inkább a szellem megint csak szent dolog. mint Tylor és Jevons. sem Lang nem lát lehetőséget más hipotézisre. akkor meg sem fordult volna a fejükben. Ennek az az oka. 607 608 95 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyből a totemizmus származott volna. azzal kilépünk a megfigyelhető adatok köréből és az önkényes. rítusok tárgya. Mindamellett a jelek szerint sem Frazer. 610 s valamennyinek igyekeztünk felvázolni egyéni vonásait. az egyiket a sziúk. Ha a totemisztikus dolgok szent jellegét e jelleg posztulálásával magyarázzuk. Sem Frazer.l Nos. ugyanezen ellenvetéseknek nézhet elébe. honnan származik a wakan fogalma. magukban foglalják a szent fogalmát. mint már elmondtuk. Valójában azonban e különbségtétel csak látszólagos: a második kategória fedi az elsőt is. profán dolgot láttak volna a totemben. Hanem azt. vagy a vér misztikus és szent jellegére vonatkozó elképzeléseket. hogy az emberek azt hitték. Ha viszont annak érezték szükségét. A naturizmus és az animizmus elégtelenségeire is rámutattunk. Ezzel nem azt mondjuk. miként folyamodott Lang a lszentl gondolatához. az ezekről alkotott fogalmak tehát lényegüket tekintve vallásiak. A dolgok erejénél fogva kénytelenek voltak belebonyolódni vallási természetű fogalmak magyarázgatásába. 1. hogy volt előtte más vallás. Mivel azt már ismertettük. amit szerintük egy szellem végzett el. Ezek a mitologikus interpretációk tehát igazolják a totemizmus vallási természetét. mint ahogy a krétaiak engedelmeskedtek azon isteni rendele teknek. aki tehát ezekhez folyamodik. amelyeket Zeusz adott Minósznak. A totemizmus magyarázatánál azonban Lang nem hozakodik elő ezzel az elképzeléssel. nem tudta úgy magyarázni a totemizmust. akkor a totemizmust n vallási jellegének elismerése mellett n nem szabad egy tőle különböző vallásra visszavezetnünk. úgy tűnik. egy primitív kinyilatkoztatásféléből született.l609 A wakan és mana szavak. amely egyébként csak fokozatilag különbözött tőle. amire e többé -kevésbé kései mitológia nem adhat magyarázatot. hogy ez a megoldás nem elegendő. Csakhogy e mítoszok maguk is ellentmondanak Lang totemizmus-elméletének. hogy vizsgálódásunk végére értünk. . vagy mint ő mondja.607 hogy történetesen az állat vérét.

amelyek önmagukban. . Ezeket kell megtalálnunk. közvetlenül is a vallási jelleget hívták maguk után.E HIEDELMEK EREDETE lehettek olyanok is. 96 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. a világban benne rejlő isten. . amelyekben lakozik. akkor a szót nem metaforikus értelemben használjuk. hogy már előttük is létezett. mielőtt továbbmennénk. mások pedig a kultikus szertartásokban töltenek be meghatározott szerepet. ami a lényegüket adja. mindig önmaga marad. és a jelek szerint belőle származik. hogy ezek a princípiumok erők. avagy a mana fogalma és az erő gondolata Mivel az egyéni totemizmus későbbi. egyszóval érzékelhető dolog képében fogja fel. s mindegyikük a dolgok egy meghatározott kategóriájában kering. de mindenki része. ezeket az erőket pedig a képzelet kevés kivételtől eltekintve az állat. Láttuk ugyanis. amikor a bennszülött azt állítja. empirikus értelmében hollók. mitől egységes mégis. Amikor azt mondjuk. hogy a holló -frátriába tartozó emberek hollók. amelyekben különböznek egymástól. amelyektől e dolgok szent természetüket kapják. bizonyos értelemben olyan anyagi erőkként jelennek meg. mint ahogy a korábbiakat éltette és az ezután jövőket is éltetni fo gja. hogy a szó köznapi. Vallási jellegük ugyanolyan természetű.vagy növényfajtát nem speciális sajátosságai miatt övez áhítatos félelem. anyagtalan szubsztanciának. hanem egy olyan névtelen. A totemisztikus princípium. amely egymagában jelenti a kultusz igazi tárgyát. s amit a holló külső alakjában képzelnek el. az egész klánban. szükségképpen ugyanattól a princípiumtól származik. bár más és más mértékben szentek. Nemcsak a totemisztikus fajban. fejezet . s végül a klántagok. A totemet tehát a következőképpen határozhatjuk meg: anyagszerű megjelenési formája annak az elképzelt. Ugyanúgy élteti a mai nemzedékeket. látszólag heterogén hiedelemre bontotta fel. Egy-egy állat. A hívő tudatában a különféle dolgok által keltett hasonló érzések. némiképp kisebb mértékben n szintúgy rendelkeznek ezzel a kiváltsággal. Ezeknek is van valami vallási jellegük.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) 1. azután következnek a klán névadó állatai vagy növényei. Még kutatásra váró okok hatására valamiféle állat. mint a föléjük sorolt totemé. meg kell próbálnunk rájönni.vagy növényfaj. amelyet minden totemkultusz imád. hogy a kimagaslóan szent dolgokon kívül a főtotem alá sorolt. hogy a totemizmus a szentnek tekintett dolgokat és a totem figurális ábrázolásait helyezi az első sorba. Annyira független az őt megtestesítő alanyoktól. amelyek 97 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Valójában ezt a közös princípiumot övezi a kultusz.6. Ily módon a világmindenséget n a totemizmus felfogása szerint n bizonyos számú erő hatja át és élteti. névtelen. De ezzel még csak tökéletlen fogalmat alkottunk e szinte isteni entitás mindenütt jelenlévőségéről. és haláluk után is tovább él. mivel némelyiküket tilalmak övezik. Az egyedek meghalnak. bár egyikkel sem keveredik össze. Vagyis n hogy az imént használt metaforikus kifejezéssel éljünk n a totemisztikus isten éppúgy megvan bennük. ezek valóban mint igazi erők hatnak. először ez utóbbit kell tárgyalnunk. Mivel mindezek a dolgok egyaránt. nyilván csakis egy olyan princípiumtól származhatnak. ahány klán van a törzsben. amely a dolgok megszámlálhatatlan sokaságában olvad fel. előtörténet nélküli. De minthogy elemzésünk számos.vagy a növényvilágból vett alakokként gondolja el: pontosan annyi van belőlük. Csakhogy ez egy személytelen. nemzedékek tűnnek le sorban egymás után n de ez az erő mindig fennmarad. II. s ily módon a klánnak tulajdonított valamennyi dolog is bizonyos mértékig hasonlóképpen szent. mint a klán embereiben és a totemül szolgáló faj egyedeiben. Más szóval a totemizmus mint vallás nem ilyen vagy olyan állatra. ami közös bennük az azonos nevet viselő állatokkal. mint a totemül szolgáló állatfajban vagy a klán embereiben. hanem úgy. Sőt. ráadásul ugyanezen növény vagy állat puszta képe még határozottabb tiszteletet ébreszt. Ha nagyon tág értelemben használjuk a szót. Látnivalóan erősen különbözik azon lényektől. annak a legkülönfélébb lényekben tovaterjedő diffúz energiának. s a totemet jelképező összes tárgyban oszlik el: működési területe jóval tovább terjed. a totememblémákban éppúgy. Ezt nem úgy érti. hogy ez az az isten. hiszen a klán tagjai n igaz. mint a klántotemizmus. amely valamennyiükben egyaránt megvan. hogy valamennyiükben ott van egy princípium. Ezt a személytelen erőt azonban az ausztrál ember nem a maga elvont formájában képzeli el. mindig él. Senki sem birtokolja teljes mértékben. I Láttuk. vallási jellegük nem következhet azon egyedi tulajdonságaikból. Így már jobban értjük. amelynek lényege és éltető eleme. amely ott van ezen lények mindegyikében.1. hiszen egészen különféle lényeknek lehet egyszerre a lelke. mit jelent az. akkor azt mondhatnánk. személytelen erőfélére. emberre vagy képre irányul.

automatikusan betegséget vagy halált okoznak. ami csakis a totemizmusra volna érvényes. amelyek csak árnyalatokban és fokozatokban különböznek fenti gondolatmenetünktől.612 Ha olyan szervezetbe hatolnak be. valamint IV. . akárcsak a faj. ahogy a totem a klánhoz. és V.). ugyanúgy. Ha megkérdezik a bennszülöttet. Amikor meghal egy állat. vérbosszút kell állniuk stb. amelynek segítségével az ember nagyobb bizalommal nézhet szembe a világgal. hiszen egy isten lakik benne. azt az bizonyítja. mert a bennük lakozó erőkkel való érintkezés fizikailag félelmetes. 231. hogy anyagi erő n morális hatalom is: ennélfogva. amely ne őrzött volna meg valamit ebből a kettősségből.. az őt tisztelő csoport emberei elsiratják. Egy kwakiutl mítoszban például egy őshérosz úgy hasítja szét az ellenség fejét.. s ne töltene be egyszerre kozmikus és erkölcsi funkciókat. o. mint amire mi kényszerültünk az elemzésünk során. éppen emiatt érzi úgy. Igazi istenek vannak nálu k. amit a képzelet némileg személyes formával ruházott föl. 616 Márpedig minden ilyen istent úgy fognak fel. 21. fej. mennyire tudatosan fogják fel.613. in: WOODS: Nat. mint valami fluidumot. o. Éppoly örök. of S. II Felmerülhet a kérdés. Mindezzel együtt ne túlozzuk el e személyességet. 24. Semmiféle eszköz nincs a kezünkben annak meghatározására. Olykor úgy képzelik el. De fizikai megjelenési formájukkal egy időben morális jellegük is van. SCHURMANN: lThe Aboriginal Tribes of Port Lincolnl. the North. Tribes of Canadal. Ugyanis minden isten valamely n lokális vagy házi n csoporthoz kapcsolódik.S. könnyen alakul át kimondott istenséggé. ami nemigen egyeztethető össze a diffúz jelleggel és a mindenütt jelenlevőséggel. azt nem tudjuk megmondani. Nyilván nem állíthatjuk.. fej. amit az áramütéshez lehet hasonlítani. s ezek a kötelességek adják rokonságukat. Ezeken alapul minden élet. ha n mint látni fogjuk 614 n hat rájuk. hogy Frazer nem jár el kellő kritikával a példák megválogatásánál. hogy éppoly tisztán n viszonylag tisztán n képzelné el magának ezeket az erőket. hogy ekképpen cselekedjék. 615 Lásd például HOWITT. on.. 616 Frazer éppen Szamoáról vett eseteket tálal kimondottan totemisztikus példákként (lásd Totemism. o. Noha azt ki tudjuk mutatni. o. 617 Lásd TURNER: Samoa. Mindebben semmi olyan nincs. A totemisztikus princípium tehát n túl azon. miért tartja be a rítusokat. 6. teljesítik vele kapcsolatos vallásos kötelezettségeiket. amiként a következőnek is lelke lesz. hogy akár az ausztrál törzsekkel rokon társadalmakban.A. Valamennyi lény. Talán még a legfejlettebb vallásokban sincs olyan isten. Nat. nem olvadhatna föl a dolgok sokaságában. Tr. Ha a körvonalai világosan kirajzolódnának. hogy valamely konkrét alanyban lakozna: valamennyiben ott van egyszerre. 12n15.). mint aki egyegy meghatározott állatfajban benne rejlik. hogy a totemizmus ilyeténképpen való értelmezése során nem tulajdonítunk -e olyan gondolatokat a primitív embernek. neki is követnie kell a példájukat. azt feleli. könyv. Australia. támogatniuk kell egymást. mennyire lehet világos egy ilyen gondolat a homályos tudatokban. Ez nem azt jelenti. II. hogy valamiféle imperatívusznak engedelmeskedik. 1899. hogy az ősei is mindig betartották őket..2. hogy rászegezi az ujját (BOAS: lRep. Tr. B. De ily nagy számú példa átvétele nem lett volna lehetséges. mint majd látni fogjuk. 482.A. Igaz. Egyébként a totem a klán erkölcsi életének forrása. stb. olyan totemisztikus princípium.617 Tehát a totemisztikus princípium minden tulajdonságával rendelkezik. kötelességet teljesít. s nem az emberi viselkedés törvényhozója és bírája is egyben? 1. meghatározott kötelezettségeik vannak. Még csak a jelen generációval sem olvad össze. sőt bizonyos mértékig saját arcuk is. ha a totemizmusnak Szamoán valóban nem maradtak volna jelentős nyomai. 30.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) automatikusan fizikai hatást vonnak maguk után. amelyek meghaladják a szellemét. az ember úgy tudja biztosítani a fajták szaporodását. Az emberen kívül az életerő szerepét töltik be. lábjegyzetekben. úgy érzi. A szamoai bennszülött vallások bizonyosan túl vannak a totemisztikus fázison. hanem mert erkölcsi kötelességének érzi. akiknek saját nevük van. amely nem készült fel a fogadásukra. A vallás egyszerre spirituális fegyelem és olyasfajta technika. ami a nyúlványokból árad ki. teljes mértékben feloldódik a fajban. hogy megtenné a szükséges óvintézkedéseket? Olyan csapás éri. De hogy e fogalom mennyire nem haladja meg a primitív mentalitást n ami pedig az iménti gondolatmenetünket igazolja n. 615 Tehát nemcsak azért viselkedik ilyen vagy olyan módon a totemlényekkel. Mert vegyük akár a keresztények Atyaistenét: talán bizony nem a világ fizikai rendjének őre. nem szóródhatna szét ekképpen. az isten azonban nem halt meg. 613 Ezen állítás alátámasztásául további hivatkozásokat találhatunk a 364. hogy erkölcsileg is kapcsolatban áll a többivel. 612 98 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy e fogalom benne foglaltatik ezekben a hiedelmekben és uralja őket. akár magukban az ausztrál törzsekben explicit formában olyan elgondolásokat találunk. azt mondtuk. amely a totemisztikus princípiummal szellemi közösségben áll. már az előzőnek is lelke volt. Ugyanakkor a totemizmus nyomai is tagadhatatlanul jelen vannak náluk. és 1095. Kapcsolatba lép velük valaki anélkül. vagy éppenséggel mennyire homályosan érzik át. o. 614 Lásd III.

hogy személy lenne. lEz egy misztikus hatalom n mondja Hewitt n. a Hold. vö. o. 618 619 99 Created by XMLmind XSL-FO Converter. az a misztikus élet. amit a dakota vallásosan tisztel.624 hol ő az a hang. la Földben. és Dorsey szerint ugyanúgy megtalálható náluk la totemszervezet összes alapja. 625 Uo. 221.. 421. . Jupitert vagy Jahvét láttak benne. s amelynek az összes többi szent princípium csak módozata. a Napban. 36. 622 XIth Rep. alapjában véve mégiscsak hasonlók egymáshoz. és az utazók gyakran fordították a wakant lnagy szelleml -nek. 95. o. a mennydörgésben. És így van ez mindennel. Nos. §. 628 És nemcsak az isteneket élteti: mindennek őslényege. lAzt mondják n idéz Dorsey egy megfigyelőt n. az oszidzseknél. Dorsey nyomán idézi XIth Rep. Ezzel azonban súlyosan félreértették valóságos természetét. amely egységbe foglalja a világot. s az általánosságnak még magasabb fokát éri el. 238. csak a részesedés mértéke változik. §. amelynek az összes többi csak mintegy a származéka: ezt a hatalmat wakannak hívják.... akiket az emberek kultusszal öveznek..622 Nem is lehet meghatározott tulajdonságokkal és jellemvonásokkal definiálni. ezért nem is állítják. Amer. akár pozitív cselekvéssel. 92. a négy szélben. nevezetesen azoknál. nemegyszer amolyan főistent. elvégre mind ugyanazt a szerepet játssza. 1897. in: Smithsonian Rep. Úgy folyamodnak ahhoz a sziklához vagy fához. 627 Uo. ami csak él. §.618 a ájowáknál. ami a vadember szerint a környezetében található minden testben ott lakozik [. §. emberek vagy dolgok előnyt élveznek. 620 Márpedig ezeknél a népeknél. 28. minden titkos hatalmat. 626 Uo. f. for 1897. aki a wakannal azonosnak találja a belőle származó wakanda illetve wakanta szavakat is.. o. más esetekben viszont a maga elvont tisztaságában jelenik meg. úgymint az omaháknál. Alapjában véve semmi sincs a világon. o. amelyekhez az egyazon törzsön belül lévő különböző klánok folyamodnak. a vízfolyásokban. VII. ami kimeríthetné ezt a végtelenül összetett fogalmat. hogy a wakanda személytelen.. 629 Uo. 620 Uo. Magában foglal minden misztériumot. S mivel ezeket a társadalmakat még mindig átitatja a totemizmus. s ezért fel tudtak emelkedni egy olyan egyetlen vallási erő fogalmáig. amely a körülményektől függően váltogatja tulajdonságait és funkcióit.. amelyek átérezték e princípiumok egytermészetűségét. túl az összes olyan külön istenen.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) Ez esetben azonban tagadhatatlan. a villámban stb. mintha azok személyes lények volnának. 138.. akár passzív ellenállással. hozzáteszi azonban. ami ne részesülne az orendából. E társadalmak egy részénél még megvan a klánszervezet. amelyek a sziúk nagy családjába tartoznak: az omaháknál. Hol szél formájában képzelik el.. a fákban. o. megszemélyesített megjelenési formái. és amely mindent mozgat. mindenfajta jelző és meghatározás nélkül. o. o. 35. az abszolút hatalom. a dakotáknál. 433. §. §. az állatokban. A különféle isteni hatalmak is csak az ő sajátos. o. hogy lez egy lényegileg sokalakú istenség. minden isteniséget. vannak társadalmak. Bár azok a totemisztikus princípiumok. Magát a wakandát azonban sosem személyesítik meg (Smithsonian Rep. kimondhatjuk. a kanszaszoknál. o. o. mint az útszéli szikla. 95. 628 Uo. mint a többi sziú társadalombanl. 342. hiszen társadalmi szervezetük továbbra is ugyanaz . amelyet a mennydörgésben hallunk. 449. 623 RIGGS: Tah-Koo Wah-Kon.). Ez azonban csak a wakanda különféle megnyilvánulásaira vonatkozik. 582n583.. §. 21. a Holdban vagy a csillagokban. mint a szelek meg a felszakadozó felhők. o. a szelekben. American Anthropologist. mindegyik e soklényegű hatalom valamelyik arca. a winnebágóknál. in: XVth Rep. egymástól elkülönülnek. lMinden élet wakan.. 56n57.] a sziklákban. Bizonyos lények.619 más részüknél nemrég még megvolt. mint az ausztrál népeké.630 Ezt a hatalmat laz ember kezdetleges szelleme a körülötte megnyilvánuló valamennyi jelenség és tevékenység hatóokának tekintil. §. in: Contrib. amivel vissza lehetne adni. a hidatszáknál stb. hogy mit jelent ez a szó a dakotáknál.l629 Az irokézeknél. 631 Uo. melyeknek azonban valójában pontosabb a jelentésük. hogy ezen elképzelésre mégis rátelepedett némi antropomorf jelleg. 378. o. lNincs az a kifejezés n mondja Riggs n. A wakan a legcsekélyebb mértékben sem személyes: az indiánok nem meghatározott alakban képzelik el. az ájowáknál. hogy a személytelen vallási erő fogalma eltorzulóban van. 624 XIth Rep. 1902.631 A varázslónak. nem enne k vagy annak a megtétele áll hatalmában. DORSEY: lSiouan Sociologyl. o. 33... csak a maga szférájában. mint Ausztráliában. a mandanoknál. o.. van egy kiemelkedő hatalom. de ugyanezt lehet mondani arról az emberről is.627 Ezért mondta az egyik megfigyelő. az emberben. ami csak valami hatalmat mutat. az assziniboinoknál. §. mások Alice FLETCHER: lA Study of the Omaha Tribel. 381. amely a négy égtájban székel.. aki sikeres vállalkozást hajt végre. a sámánnak orendája van. o. maga a Hatalom. hogy a totemizmus ezt a gondolatot a méhében hordozta. hogy sose látták a wakandát. a növényekben. amelyben a wakandát érezni vélik. 95. 508.625 a Nap. szintén megtaláljuk ezt a fogalmat: az orenda szó pontos megfelelője a sziúk wakan szavának.l 623 Minden olyan lényben. o. az összes csillag is wakan. Ezt figyelhetjük meg számos amerikai törzsnél. 579. §. 33. amely ott kering valamennyi dologban. N. 376. 372. 433. Miss Fletcher ugyan hasonlóan egyértelműen elismeri. 30. a ponkáknál.. Dorsey több olyan megfigyelőt is idéz. o. Nem meghatározott és meghatározható hatalom. az a hatalom nyilvánul megl. 380.621 Mivel a sziú panteonban ily uralkodó helyet foglal el e princípium.. 630 lOrenda and a Definition of Religionl. Ethnol. 621 RIGGS n DORSEY: lDakota English Dictionaryl. o. akiknél a társadalomszervezet még hangsúlyosabban totemisztikus.626 De nincs az a felsorolás. hat és mozog.

az emberek.634 a haidáknál sganának. hol a bölény. Ez is mana. vagy pontosabban fogalmazva totemisztikus princípiumnak neveztünk. Amer. 634 SWANTON: lSocial Condition. o. hanem konfraternitális totemek is (A. 394. illetve hogy másokat részeltessenek abból. ha azt állítjuk. skk. Floridában butose néven igazi totemek vannak (uo. o. lAz indiánnak a totem hatékonyságába vetett hite n írja Miss Fletcher n. amely pontos megfelelője a sziú wakannak.). skk. o. FLETCHER: Smith. Felülkerekedik valaki a vetélytársain a vadászatban vagy a háborúban? Mert több orendája van. stb. 108.. egyéni és kollektív is. mert mint Codrington felhívja rá a figyelmet. o. hogy a totemisztikus hiedelmek elemzése során kifejtett gondolat már ott volt az ausztrál társadalmak méhében. 578n579. . hogy ez az élet folytonos. lábj. hogy elvont általánosságában ennyire meghatározott jelképek segítségével gondolták volna el.). H. vagy amiben jobb a többieknél. Úgy vélem. ezért kevéssé valószínű. a wakannal.. o. az annak köszönhető. skk. éppúgy segíthet.l640 Márpedig ez a közös életerő nem más. először Melanéziában tanulmányozták.) 632 633 100 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 14. hol a hód vagy egyéb állat fajtájában nyilatkozik meg. Az élet minden formáját.. 118. mint a wakan. bármiféle tárgyra átvihető. 156. RIVERS: lTotemism in Polynesia and Melanesial.. 640 FLETCHER: i. A mana nem rögzül valamely meghatározott tárgyhoz.. XXXIX. Észak-Új-Hebridák) megtalálható az ausztrál társadalomszervezetre jellemző két exogám frátria (CODRINGTON: The Melanisians. §. in: Contributions N. Egy esetben egyébként ez a rokonsági kapcsolat különösen jól látható. BOAS: The Kwakiutl. 23. 1. még így is igen széles n körére korlátozódik.. o. Rep. bizonyos melanéziai szigeteken a társadalomszervezet már nem klán-alapú.. A melanéziaiak egész vallása arra irányul. 392.635 De nemcsak az amerikai indiánok sajátja. amire képes az ember. Lásd RIGGS n DORSEY: lDakota Grammar. bármiféle anyagi erőtől teljesen független erő létezésében hisznek.632 a kwakiutloknál naualának. Ez pedig a mana.). 635 SWANTON: Contributions to the Ethnology of the Haida. a wakan is felidézi születésének módját. amely a legkülönfélébb módokon hat. Say azt mondja. ebben nem szabad valamiféle legfelsőbb lényt látni. az élőlények. Say megjegyzése alighanem azokra az esetekre vonatkozik. E világkép igen összetett volt. Ha egy állat elmenekül az őt üldöző vadász elől. lábj. 1905. értem. mint ahogy árthat.. mindenütt van. PARKINSON: Dreissig Jahre in der Südsee. o. Beliefs and Linguistic Relationship of the Tlingit Indians. 3. Először is azt. amikor az élet konkrét realitásában specializálódva TESA: Studi del Thavenet. hogy erősebb volt az orendája. ami mégis fizikai erő által nyilvánul meg. amit viszont istennek. Codrington a következő definícióját adja: lA melanéziaiak egy olyan. 636 Bizonyos melanéziai társadalmakban (Banks-szigetek. de még a puszta ásványok bármely cselekedetének hatékonyságát is a befolyásának tulajdonítják. (Idézi DORSEY: XIth Rep. Vö. az algonkineknél manitounak.). az effajta gondolat lteljességgel idegenl a melanéziaiak gondolkodásmódjától. skk. VII. valami anyagtalan természetű. o..636 bármit mond is Codrington. o. o. Ethn. és amelyek szemmel láthatóan magukon viselik még a nyomait. Ha az ember megszegi a totemet övező tilalmat. csak náluk pokunt-nak hívják. Igaz. annak az az oka. 638 E fogalom elemzését lásd HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la Magiel. 451. 431. s általában az egész élet e különböző intenzitású orendák harca. 637 The Melanesians..639 de ez is. A totem az eszköz..641 És megfordítva. 641 Uo. A dakotáknál a totemet wakannak hívják. amiként a totem wakan. Texts and Ethnog. Rocky Mountains.] Ez valamiféle erő. Az omaháknál mindenféle totem van. 268. LANG: Social Origins című könyvében (176. Erről érdekes vita található A. amelyen keresztül az egyén kapcsolatba lép ezzel az energiaforrással. a totemnek azért van hatalma. hogy a dakotáknál a wahconda hol a szürke medve. Ugyanaz a mindenütt jelenlevőség: a mana sehol sincs véglegesen. o. Nos. az pedig az elszenvedett csapással arányosan sújtott vissza rá. o.A. mint a vadászé. o. amelyeknek gyökerei az ausztrál rendszerbe nyúlnak vissza. 695. ugyanerről a kérdésről W. csak fokozati különbség van köztük. és két fő eszmét tartalmazott. 92. és igen sok előnnyel jár. Social Condition… 479. jóllehet ez a specializáció végül is igen viszonylagos. 638 Egyáltalán nem merészség tehát. A két elképzelés nyilvánvalóan rokon. az is csak a wakan sajátos formája. in: Année sociol. hogy ily módon összeütközésbe került egy rejtélyes erővel. Az intenzívebbek maguk alá hajtják a gyengébbeket. csak némiképp specializált formában. 178. 581. m.633 a tlingiteknél yeknek. illetve mindenben megmutatkozik. ha az ember ráteheti a kezét és irányíthatja. az különböző fajtájú dolgok és lények csak egy meghatározott n igaz. vö. hogy hasznot húzzanak a manából. 583. Ugyanezt a gondolatot találjuk a sosonoknál.. 642 A megfogalmazással persze nem érthetünk fenntartás nélkül egyet..l. XXVIth Rep. 642 James’s Account of Long’s Exped. hogy minden élő és élettelen dolgot egy közös életerő hat át.. illetve az irokéz orendának. másodszor azt.l637 Nem ugyanannak a névtelen. a természetről és az életről alkotott felfogásán alapult. diffúz erőnek a fogalma-e. A wakan nem enged semmiféle megszemélyesítésnek. 17.I.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) viszonylag ki vannak semmizve belőle. de valamennyiben jól látható még a totemizmu s. amelynek az imént az ausztrál totemizmusban fedeztük fel a csíráját? Ugyanaz a személytelenség. mert megtestesíti a wakant. 1893. ezeknél a népeknél mana néven találunk egy olyan fogalmat. 219. R. A mana az egész világegyetemben oszlik el. mivel magasabb elvontsági és általánossági fokon olyan vallások alapjában találjuk meg. s bizonyos értelemben természetfölötti befolyás.. s aztán megbetegs zik vagy meghal. I. J. o. 639 Nemcsak klántotemek vannak. 1897. 31. mit jelent ez a szó a bennszülöttek számára [. totemisztikus eredetét.

az utóbbiak elsősorban halált vagy betegséget hozhatnak rá.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) sajátos formákat ölt. A mágikus erők a törzs egyetlen szeletének sem képezik a tulajdonát. amikor a wakan specializálódásai ilyen erős affinitást mutattak az állati forma iránt. nem módosíthatta azokat az alapelveket. hogy a világ lényegi egységét érzékelhessék.. nem kezdhette ki. amelyeken nyugodott: a totemizmus lényegileg szövetségi vallás. ha hatékony recepteket tud. mint egyazon erő n aranda nyelven az arungquiltha vagy arunkulta 645 n puszta aspektusait. 645 Az első írásmód Spencertől és Gillentől származik. amit semmi sem igazol. IV. Egy jellegzetes tényből kiderül. Spencer és Gillen hozzáteszik: lA legjobban úgy lehetne visszaadni a gondolatot. and W.] A szót egyaránt használják arra az ártó hatásra. folyamatos térben mozognak. 644 Lásd alább. ami valamely tárgyból árad. o. következésképpen mindenki kénytelen védekezni ellenük. 548. mindenesetre igen hangsúlyos autonómiát élvez a vallási társadalomban. de olyan kápolna. Ennek az az oka. amelyek fölött csak a varázsló rendelkezik. Ez derül ki a kontextusból és Strehlow definíciójából is. a társadalmi szervezettel is különböző kapcsolatban állnak. Ilyen körülmények között nemigen juthatott senkinek sem az eszébe.l Ez tehát egészen pontosan egy ártó mana. Igaz. a mágia viszont törzsi. ahol semmi sem differenciálja őket. Tr. 644 hogy az ausztráliai társadalmakban van már a törzs egészét érintő kultusz is.643 Egyébként könnyen megmagyarázható. lEnnek a kifejezésnek n írja Spencer és Gillen n kicsit homályos a jelentése. a második Strehlowtól. amelynek működési területe nem terjedhetett túl a klánon és a klánnak tulajdonított dolgok körén. o. s ezért a környezetük képére változnak át. amelyben időlegesen vagy állandóan tartózkodik.l646 lArunkultán n írja Strehlow n a bennszülött olyan erőt ért. Valamennyiről úgy képzelik. elég. Nemcsak azért. azt kellett feltételezniük. a többivel csak külsődleges kapcsolatban áll: egymás mellé vannak rendelve és nem nyúlnak át egymásba. Ha az ember használni akarja őket. De amikor olyan társadalmakról van szó.. mintha külön világot alkotnának. illetve az állati és növényi mérgeket. hogy e heterogén világok csak egyazon alaperő különféle megnyilvánulásai lennének. egyegy klán toteme csak az illető klán számára teljesen szent. Az arungquiltha fogalma egyáltalán nem feltételezi a szellemlények létét. Australia. jelen könyv. és arra a tárgyra is. nem léphet túl a centralizáció bizonyos fokán anélkül. amelyek egyetlen meghatározott társadalmi csoporthoz sem kapcsolódnak külön. hogy mivel a társadalomszervezet osztályai és alosztályai fölött lebegnek.. sajátos formáit.. hogy a mana miért nem érte el Ausztráliában az elvontságnak és az általánosságnak azt a fokát. S bár e kultusz az ausztrál vallások legmagasabb formáját képviseli. Igaz. hogy nem idegen ezektől az elképzelésektől. amely meglehetős önállóságot élvez. mintha e dolgok közt folytonossági hiány lenne. hogy míg a kimondottan vallási erők nem szabadulnak meg teljesen valamiféle heterogenitástól. és halált hoz arra. bizo nyos értelemben azt lehet mondani. akibe belehatol. Az ausztrál ember nemcsak a totem alakjában elgondolt. fej. 337n338.. sőt törzsek közötti intézmény. épp ellenkezőleg. skk. § . hogy a hasonló csoportok számára hozzáférhetetlen. és partikularizálódnak. mely mélyen fekvő okoknál fogva maradt meg Ausztráliában a mana fogalma ebben a specializálódott állapotban. Amíg ugyanis a totemizmus marad a kultikus szervezet alapja. Ott vannak még azok is. üdvös erőknek tekinti. o. 648 Ott Boyl-yának hívják (lásd GREY: Journals of Two Expeditions of Discovery in N. A totem mindig a klán dolga. Igen figyelemreméltó. II. amelyekben a totemizmus még nyilvánvalóan jelen van. egymástól elkülönülő társadalmi keretek közé vannak szorítva. kézenfekvő. A továbbiakban rá fogunk mutatni. ha nem is abszolút. lábj. amely hirtelen megszakítja az életet. Az előbbiek ezzel szemben meghatározott. mert a társadalmi környezet vonta magával ezt a partikularizmust. de az alapjában mindig ott találjuk egy rossz természetű. Márpedig ha valóban volt olyan idő. természetfölötti hatalom gondolatát [. hogy megszűnne önmaga lenni. Míg az előbbieket lényegében jótékony. . IX. Előbb a törzs egységét kellett érzékelni.). a mágikus erők mind azonos természetűnek tűnnek fel: nembeli egységben jelennek meg a képzetekben. működési területük pedig túlnyúlhat a törzsön is. kimondottan vallási erőkről gondolja úgy. amelyekből gonosz varázslat árad. Mindenki ki van téve nekik. 76. Ezek olyan homályos erők. amikor a törzs egyik vallása a klánkultuszok fölé emelkedett és többé-kevésbé magába olvasztotta őket. ha azt mondanánk. mint a fejlettebb társadalmakban.. hogy az arandáknál és a loritjáknál úgy fogják fel őket. hogy a totemcsoport a törzsi egyháznak csak egy kápolnája.l Ez a szabad fordítás azonban Spencer és Gillen értelmezése. W. lábj. Az egyetlen és mindent magába foglaló mana gondolata csak akkor születhetett meg. akkor ez újfent csak az bizonyítja. Bár a benne űzött kultusz nem alkot önmagában is elégséges egészet. mint a dakotáknál is. Ezzel nem áll szándékunkban azt állítani. ho gy az arungqiltha tárgyat megszállta egy gonosz szellem. Következésképpen az egy-egy klánhoz kapcsolódó n s az emberekhez hasonlóan a klán részét képező n dolgok csoportja is éppúgy megőrzi egyéni jellegét és önállóságát.648 Ily módon egészen különböző népeknél látjuk azt. homogén. 647 Die Aranda… II. mert az ausztrál ember esetleg kevésbé képes elvonatkoztatni és általánosítani: hanem mindenekelőtt azért. 646 Nat. hogy valamennyinek egy specifikusan különböző mana felelt meg. hogy szoros szálakkal fűződik e fogalom a totemisztikus hiedelmekhez. S amiként ezek az erők hatásukban is különböznek. 1. hogy számolnia kell velük. addig a klán. Grey az általa megfigyelt törzseknél teljesen azonos fogalmat talált. hogy a vallási erők állat formában történő ábrázolása mindig egy korábbi totemizmus létére utalna. 643 101 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 647 Így nevezik a csontokat vagy fadarabokat.

hogy az ausztrál totemizmus értelmében és szellemében mennyire ott van a személytelen vallási erő fogalma. És a fák meg az állatok is. Peabody Museum. 191. hogy az isteneit meghatározott személyes lények konkrét alakjában képzelte el magának. Egy kajtitya szertartás ismertetésénél írják. 119. Ezúttal éppoly messze vagyunk a naturizmustól. A járkáló ember akkor áll meg. hogy a csurunga fogalma nem alakult ki Ausztráliában olyan tisztán és pontosan. m. Arra hivatkozva. Ez a kifejezés n írja Spencer és Gillen n lmindent jelent. mint a szabályszerű kultusz vezetőinek és rítusainak. a legkülönbözőbb fokú istenekben ez az energia. lAmi csak mozog. csak oly mértékben emelkedhettek e rangra. mert illékony. 652 Még az a kérdés is felmerül. és azért sem. Tr. 38. hogy csak másodlagos képződmények: a fent elemzett hiedelmekből származnak. o. ami csak titkos vagy szent. VII. mint például az észak-amerikai indiánoknál. m. skk. amilyen mértékben ezt az erőt. (Idézi NORSEY: XIth Rep. miért volt lehetetlen számunkra a vallást mitikus személyiségek. egy eszményi. hanem egy homályos hatalomféléhez. ahol az isten időzött. Ugyanígy van az istenséggel. és ezekre a helyekre küldi imádságait. akkor az nem azért van. hiszen azonnal tiszta formát ölt. hogy vajon valóban nem létezik-e Ausztráliában a wakannal vagy a manával megegyező fogalom. Úgy tűnik azonban. o... legendás lény köré összpontosult.. fej. hogy a totemizmustól természetesen nem teljesen idegen a mitikus személyiség gondolata. A Nap. hanem általában a vallási gondolat genezise szempontjából is érdekes. hogy individualizálódott: valamely meghatározott tárgyra vagy a tér egy pontjára rögzült. Spencer és Gillen időnként általánosságban jelölik vele bizonyos dolgok képességeit. ahol elidőzött. amikor azt írják.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) Látjuk. A kifeje zetten totemisztikus kultusz nem egy-egy konkrét állathoz vagy növényhez. Howitt kifejezésével: ez a llehetségességl654 öltött konkrét formát azáltal. 650 CODRINGTON: The Melanesians. de távolról sem ezen hiedelmek alapjait képezik. lábj. a csodálatos Nap olyan hely. 38.650 az irokézeknél az orenda szót ugyanígy használják. akár a lehető legjellegtelenebb lényben is jelen van. vagy a sziúknál a wakané. hogy e gondolat korántsem halványul el. 276. tjuringa szónak ugyanis igen hasonló a jelentése.3. hogy fészket építsen magának. nem is valamely növény. De a mágikus erők meg a vallási erők természete közt nincs különbség. a csillagokat imádják. hogy az arungquiltha ltemészetfölötti eről. Vö. névtelen erőket. 655 Rep. amely a dolgokban szétszórtan van jelen. A tények nem igazolják ezt az előfeltevést.651 Úgyhogy teljesen jogos az egyik természetéből a másikéra következtetni. Az indián ezekre a helyekre gondol. Igaz. meg ugyanezen tárgy tulajdonságára isl ( Nat. 648. minden szentség forrását tartalmazzák.l655 Másképpen fogalmazva a wakan (mert róla van szó) jön-megy a világban n és azok a pontok a szent dolgok. vallási erejét. Lásd fentebb. 653 Később még látni fogjuk (ugyenezen könyv. o. vagyis la csurungának nevezett tárgyakból sugárzó mágikus hatalommall. Az imént mutattuk be vallási hiedelmek olyan. 653 Még a totemizmusból kifejlődött legfejlettebb vallásokban is azt látjuk. Ha a Napot. előbb vagy utóbb megáll. hol ott. istenek vagy szellemek gondolatával meghatározni. III Az előző elemzés eredménye nemcsak a totemizmus történelme. gyakran azt állították.. Az aranda csurunga.).. mint valaha. ugyanis a vallási dolgok ilyeténképpen való elképzelése egyáltalán nem belső természetükből fakad. elkülöníthető tárgyakat vagy lényeket találunk. hanem éppenséggel tudatosabb lesz. A szellemekben. amelyet joggal tekintünk igen primitívnek. s így meghallgattassanak és megáldassanak. A szállongó madár is megáll. 435. a Holdat. . ahol az istenség állt meg. in: Année sociol. Most már jobban érthető. hogy részesei annak az erőnek. miközben azonban a népi képzelet valósnak fogta fel. tisztábban fogalmazódik meg. rendszert alkotó együttesét. A vallási gondolkodás eredeteiben és alapjaiban nem olyan meghatározott. Miss Fletcher kérdésére egy dakota igen érzékletesen írta le minden szent dolog alapvető egylényegűségét. s amely ezernyi más. hanem annak. amelyek (vagy akik) már önmagukban is szent jelleggel rendelkeznek. HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la magiel. 654 HOWITT: i. 649 olykor még egyazon névvel is illetik őket: Melanéziában a varázslónak és mesterkedéseinek éppúgy manája van. hanem meghatározatlan hatalmakat. és IX. hogy az embert eredetileg az érzékei és az érzéki képzetei uralják. amikor neki tetszik. vagy hogy kipihenje magát.652 1. Ezt egyébként Spencer és Gillen is hallgatólagosan elismerik. mégsem találkoztunk benne efféle személyiségekkel.) 649 102 Created by XMLmind XSL-FO Converter.vagy állatfajhoz folyamodik. az arungquiltha tisztán mágikus erő. III. Alkalmazható lehet valamely tárgyra is. Ebből a nyersanyagból alkották meg maguknak az emberek azokat a legkülönfélébb lényeket. amelyek száma társadalmanként változik. amely egyedül adhat szent jelleget a dolgoknak. egyszersmind magasabb általánossági fokra jut: uralja a vallási rendszer t. tapinthatatlan szubsztanciaféléknek tartják őket. VIII. Ha a halottak lelkeit rítus övezi. o. a ragyogó. o. mint Melanéziában a manáé. Ez már majdnem a mana definíciója. o. mint az animizmustól. 651 HEWITT: i. a démonokban. akkor nem benső természetüknek köszönhetik e tisztességet. De ki fogjuk mutatni. lChuringal címszó). amelyeket aztán az idők során a vallások megszenteltek és imádtak. hogy odaérjenek. mihelyst ezt semmi sem gátolja. vagy ahogy Strehlow írja. az hol itt. hogy a szertartásvezető ltele van csurungával (full of churinga)l. mert a testek árnyékára vagy a vízről visszatükröződő képére hasonlítanak.

skk. in: Folk-lore. Ezt állította Preuss a Globusban ugyanezen évben megjelent cikksorozatában. hogy ugyanez az elmélet a vallásra is alkalmazható lesz. a hang. köt. Még azok is. hogy még az elfogadott istenségekkel rendelkező vallásokban is vannak olyan rítusok. LXXXVII. 168. mint . az elkövetett tettekhez éppúgy kapcsolódhat. ami figyelemre méltó. érzékletes formában képzelik el ezt az erőt maguknak. ezek segítségével is kifejtheti a maga hatását. Lásd fentebb.663 Tekintettel a mágikus. hogy a mágia teljes mértékben a mana fogalmán nyugszik. a lélegzettel. 347. in: Globus. amit számunkra egyedül a totemizmus tanulmányozása sugallt. logikailag és kronológiailag is későbbi. következésképpen a vallási gondolkozás kettős forrásból táplálkozik. 659 lPreanimistic Religionl. hogy a görög istenek. anélkül hogy bármiféle isten vagy szellem támogatására szorulna. hogy rendkívüli változatosságuk. II.. feldarabolódtak és minden létező módon összekeveredtek egymással. s ez nem valami csökevény: a vallási erők természetéből következik. ha kifejezetten valamely rítus körül sűrűsödik össze. valamennyi őrzi mintegy a nimbuszát annak a személytelenségnek. ami meghaladja a szokványost. 321. egymással kapcsolatba nem hozható lényben. Egy újabb munkájában (lThe Conception of Manal.. s hogy még viszonylag kései időszakban is megőrzik eredeti személytelenségüket. 179. Congress… I. konkrét. 394. Ami a konkrét szent dolgokat illeti. amelyek automatikusan sugároznak azokból a dolgokból. köt. Már 1899-ben kimutattuk. 162n182. 664 lDer Ursprung der Religion und Kunstl.657 De többnyire még ez a hatékonyság is oly tökéletlenül van definiálva. a beszéddel stb. s amelyben a rítusok személytelen erőkhöz n mint például a melanéziai manához vagy az omahák és a dakoták wakanjához n folyamodtak. arculatuk egy elemét.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) olykor lehet akár egy is. olyan erőként. LXXXVI. hogy olykor függetlenül jött létre. hogy a vallási tény definíciójába semmiféle mitikus személyiség fogalmát nem szabad belevenni. s n legalábbis részben n ott van minden hatásában. Talán nincs is olyan vallás. mert bizonyíték az objektivitásra.659 Marett azonban nem állította. 108. amelyet csak hatékonyságának természete határozhat meg. 14n16. 33. a test valamennyi nyílásán.).656 Ugyanez az oka annak. amelyek során az istenek részekre estek. mert szerinte a mana egész egyszerűen az lenne. különálló. E ponton spontán egyetértés kezd kialakulni. o. amelyből származik: sőt hajlamos volt feltételezni. VII. amelyet preanimistának nevezett. hogy még a fejlettebb vallásokban is homályos áramokként képzelik el őket. egymástól függetlenül. 661 Uo. 1904. Egyébként Usener a Götternamenben kimutatta. ahol az eredeti mana n akár egyetlen. o. Vallástörténeti Kongresszus on (lPreanimistic Stages in Religionl. II. mint ahogy Ceres is ott van minden betakarított kévében. még az is szól. (görög). képlékenységük révén hogyan tudják egymás után..658 1900-ban Marett jelezte egy olyan vallási fázis létét. akár több alakú volt n teljes mértékben fel ne oldódott volna meghatározott számú. hogy nem tudnak teljesen individualizálódni. o.662 Kevéssel ezután Hubert és Mauss egy általános mágiaelmélet felállításán dolgozva megállapította. 54. különböző területeken ugyanerre a gondolatra jutott. minden esetben. hogy a lélek és a szellem fogalma csak a hatalom és a személytelen erő fogalmának a kialakulása után formálódhatott meg.664 Preuss előszeretettel támaszkodott az amerikai civilizációkból vett adatokra. 661 Ezzel csaknem a naturista elmélethez tért vissza. 376. a mozdulat is közvetítheti. amelyek önmagukban. eredetileg személytelen erők voltak. mint a dolgok benne rejlő tulajdonságát. Az olyan kifejezések. in: Transaction of the third International Congress for the History of Religions. az orron. hogy az előbbiek csak az utóbbiak transzformációi. mely újabb és újabb kapcsolódásokra teszi alkalmassá. Ez az erő ugyanis az elhangzott szavakhoz. köt. Mindamellett e ponton egyelőre bizonytalan és igen visszafogott. o. s amelyek személytelensége kifejezetten a természettudományok által tanulmányozott természeti erőkéhez hasonlítható. mint a manáé. s ezek alapján igyekezett kimutatni. Sőt. 413. ami félelmet vagy csodálatot kelt bennünk.. valamint a Ceres succiditur is mutatják. hogy a hívőnek csak nagyon határozatlan elképzelése lehet róla. . 380. akárcsak a rómaiak. sejthető volt.... o. azok csak ennek az ősprincípiumnak az individualizált formái. sőt olykor ki is akarnak szökni belőlük minden lehetséges kijáraton: a szájon.. Preuss azt is megmutatta. illetve a vallási rítus szoros rokonságára. in: Année sociol. 355. hogy ez az elképzelés Görögországban és Rómában is továbbélt. 389. akik a legvilágosabban.) Marett már inkább az animista világképet rendeli alá a mana fogalmának. skk. 333. 660 Uo. amelyik ne őrizne magában valami személytelenséget. hozza meg a termést vagy a hajnalhasadást: Zeusz ott van minden lehulló esőcseppben. 662 A preanimizmusból az animizmushoz való visszatérés még hangsúlyosabb Clodd felszólalásában a III. 1900. E mellett az elképzelés mellett. egyszersmind olyan. 663 Année sociologique. o. hogy a közelmúltban több tudós is. in: Transactions of the third Internat. a tekintettel. amely szétterül a térben. 658 lDéfinition du phénomene religieuxl (A vallási jelenség definíciója). 660 Másrészt úgy fogta fel a manát. o. akkor maga a rítus is istenségteremtővé válhat általa. amelyek csak hatáskörük alapján éltek a képzetekben.. Kimutatta ugyanis. mindenféle isteni közbenjárás nélkül hatékonyak. 656 657 103 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Nem meglepő tehát. hogy a szellem fogalma mindig. Épp ez a határozatlanság tette lehetővé azokat a szinkretizmusokat és megkettőződéseket. Ez az erő fakasztja az esőt vagy a szelet. hogy talán nincs is olyan isteni személyiség. elvont hatalomként gondolják el. mint az anyagi szubsztanciákhoz. amelyekben lakoznak.

hogy az egész természet különböző lények nem egyformán erős orendái között zajló összecsapásokból áll.l (Smiths. o.666 Nyilván csak jobb híján használja ezt a kifejezést. ami csak mozog vagy mozgat. 579. hogy vajon ez az elmélet alkalmazható-e a legegyszerűbb vallásokra is. mert a totemkultusz éppoly személytelen erőkkel operál. stb. például a nagy mexikói szertartásokban. 669 1. és W. 667 Még Frazer legújabb elméleteiben is megtaláljuk. hogy a gondolat elemeit a legkülönbözőbb világokból merítették.668 olyan n egyszerre homályosabb és egyszerűbb. úszik jól a csónak a tengeren. o. Ezt az őseredeti alapot értük el a totemizmus elemzése segítségével. A wakan ugyanis a sziúk által elképzelt világban ugyanazt a szerepet tölti be. Zauberkräfte).l673 De éppen az általa hozott példákból következik. Világosan szembeállítja őket mindenféle profán természetű befolyással (Globus. .. hogy magyarázatot adjon rájuk. működésük mechanizmusféléjét. hogy kizárólag fizikai energia formájában gondolják el. Ezt a felszólalást Preuss elemzi a Globusban (LXXXVI. 669 Erről a kérdésről lásd Alessandro Bruno cikkét: lSui fenomeni magico-religiosi delle communita primitivel. okos. következésképpen nem érzi szükségét. ami csak hat és visszahat. évf. mert szerinte nem lehet szó vallásról ott. Borgoras nem publikált felszólalását az amerikanisták Stuttgartban. A mana fogalmát csak azokra a Globus. egymást feltartó és kiegyensúlyozó erők rendszere. Így hát mindenfelől ugyanaz a gondolat tör utat magának. hogy ezek az erők mágikus. mert kifejezetten vallási rítusokban mutatja meg működésüket. Szerintük állítólag volt egy olyan meghatározott időszak a vallási evolúcióban. hogy az irokézeknél az orenda laz ember körül megnyilvánuló minden jelenség és cselekedet hatóokal. olyanokét is. o. VIII. 201. hogy nőnek a növények. De éppen összetett jellege révén használható univerzális magyarázó elvként. amiből a wakan és a mana gondolata származott: a totemisztikus princípium fogalmát. füz. f.). akkor azt hihetnénk. Ha a nyílvessző célba ér. abban semmi emberfeletti és semmi természetfölötti nincs. és IX.671 Az orenda teszi. ami meghaladja az ember képességeit. 379. hogy a vadász elejti a vadat stb. skk. amikor az emberek nem ismertek sem lelkeket. akár az ásványi. hogy szépen hízik a nyáj. IVnV. amelynek szilárd alapzatára a vallási rendszerek épültek rá. Valójában a szokványos mindennapi jelenségek magyarázatára szolgál. hogy mana volt benne. hogy szaporodnak az állatok. akiknek kutatásaira az imént kitértünk. lMinden testben. hogy az ember sikeres a vadászatban vagy a csatában.670 lminden élet wakanl. Frazer ugyanis épp azért nem hajlandó a totemizmusban vallást látni. ügyes. mert nem talált olyat. a következő fejezetben majd látni fogjuk. mint azok az erők. De mivel a totemizmusnál nem lehet lejjebb menni. 665 666 104 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A melanéziai ember ugyanilyenfajta hatékonyságot tulajdonít a manának. csak úgy jutottak el ehhez az elképzeléshez. ugyanezen okból fogja ki a háló a halat. annyira kézenfekvő. elmosódottabb és lényegibb n hiedelemvilág áll mögöttük. amely visszaadná ezen erők személytelenségét.665 Igaz. o. minden dologban benne rejlől ha talom.672 Igaz. hogy az ember erős. és azér t tekinti egyfajta mágiának.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) jóformán egyszerre a legkülönbözőbb funkciókat ellátni. XII. 119. o. 36. Belőle származik minden élet. nem áll fönn e hiba veszélye. IV Ez a fogalom azonban nemcsak a vallási gondolatok fejlődésében játszott szerepe miatt elsőrendűen fontos.4. o. akár a biológiai világban. A világegyetemben végbemenő minden mozgásnak a wakan az oka. hogy a legkülönbözőbb vallásokból vett adatokat hasonlították össze. A manának köszönhető. hogy egy hajó úszik a vízen. könyv. 1897. 672 The Melanesians. mint Preuss és Marett. American Anthropologist. hogy azt a eredeti fogalmat találtuk meg. másrészt viszont jó esélyünk van arra.. 673 Uo.). 568. 118n120. hogy a világ egymást korlátozó. o. 1902. fej. kongresszusán. amelyekkel a tudomány a különböző természeti jelenségeket magyarázza. 667 Egyre inkább az a benyomás kezd kialakulni. Lentebb részletesebben kitérünk erre a pontra (II. ahol nincsenek mitikus személyiségek. Ez az erő fogalmának az első megjelenési formája. Felmerült tehát a kérdés. ha szó szerint venném Codrington bizonyos kifejezéseit. LXXXVII. amelyek már igen fejlett civilizációnak felelnek meg: Preuss például a mexikói vallásokat tekintette át. ha szó szerint vennénk a szerző terminológiáját. hogy még a legelemibb mitológiai felépítmények is csak másodlagos termékek.). Láttuk. Amikor az irokéz azt mondja. hogy fúj a szél. Ez nem azt jelenti. hogy a kertek jó termést hoznak.. 670 lMinden dolgot n írja Miss Fletcher n ugyanazon közös életerő hat át. világi oldalról is érdekes: a tudományos gondolkodás története szempontjából. hogy az ember nem is veszi észre: nem figyel fel rájuk. Frazer tehát az általunk imént leszögezett alapvető tényt ismeri el. sem szellemeket n ez lenne a preanimista fázis. De e szóhasználattal szemmel láthatóan nem akarja kirekeszteni őket a vallás területéről. 668 Mindazonáltal mi ezt a szót nem ugyanúgy értjük. Csakhogy e hétközna pi események némelyike annyira jelentéktelen. mint a varázsló.) 671 HEWITT. hogy a mana működési területe sokkal szélesebb. Azok a szerzők. nem pedig vallási természetűek: varázserőknek nevezi őket (Zauber. azzal csak a maga nyelvén mondja el azt a modern gondolatot. Rivista italiana di Sociologia. ami kívül esik a természet szokásos menetén. Csak éppen más konklúzióra jut. LXXXVI. 381. E hipotézis ugyancsak vitatható. a manának tulajdonítanának lmindent. 1904-ben megtartott XIV. Rep. az azt jelenti. és az léletl szó mindent jelent. hogy süt a Nap és melegíti a Földet.

bármennyire tökéletlen szimbólumok segítségével gondolták is el őket. S ami igaz a manára. Az erő fogalma tehát vallási eredetű.E HIEDELMEK EREDETE (folytatás) valamennyire jelentős eseményekre alkalmazzák. Ő azonban ebből azt a következtetést vonta le. amelyek valamiféle érdeklődést és kíváncsiságot keltenek. s ily módon vele azonos természetű minden dolgot. Ezt érezte meg Comte. az éppúgy elmondható a totemisztikus princípiumról: ez élteti a klán embereit. a totem fajába tartozó növényeket meg állatokat. ezek az események azonban ezzel együtt sem csodálatosak. s ezért tette a metafizikát a lteológial örökösévé. hogy ugyanez a helyzet az általában vett erő fogalmával is. mert mitikus eredete miatt szerinte semmiféle objektív értékkel nem rendelkezik. 105 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyek magukra irányítják a gondolkodást. az orendára meg a wakanra. . Mi ezzel szemben ki fogjuk mutatni. Előbb a filozófia. Ebből következik. valamint a totem alá sorolt. majd a tudomány is a vallásból vette át. hogy a vallási erők valóságosak. hogy az erő gondolata óhatatlanul el fog tűnni a tudományból.

hogy a vele kapcsolatban állónak vélt szent princípium által megkövetelt módon kell viselkednie.7. s az emblémák által ábrázolt tárgyak maguk ennek csak visszfényét kapják. tehát ezekben van a vallási jelleg forrása. Egyrészt külső. a céljai is sajátosak: de mivel ezeket csak a mi közvetítésünkkel érheti el. a keszeg. De hogyan vált lehetségessé ez az apoteózis. akkor maga a tárgy lenne a par excellence szent lény. hogy nem az érzékek keltették fel a tudatban a totemként szolgáló dolgokat. 1. amelyet bárki vagy bármi visel. ezért ha meg akarjuk magyarázni ezt a vallást. hogy a kultusz központja máshová esik. 674 675 Lásd fentebb. Márpedig a társadalom is az állandó függés érzetét tartja fenn bennünk. akitől ő maga függ. a totemül szolgáló növény vagy állat érzékelhető alakjában megjelenítve a képzelet számára. a kakadu stb. mint a klán maga. a pulyka. De tudjuk. A totemizmus teljes egészét uralja egy olyan n szinte isteni n princípium fogalma. amit totemisztikus princípiumnak vagy istennek neveztünk. a patkány. állat és dolog.2. mint amik a totemizmusban játszanak szerepet. és hogy milyen nyersanyagokból alkották meg. s miért ekképpen ment végbe? 1.674 Tehát a klán nevét szolgáltató dolog nem belső természete révén vált kultusz tárgyává. a hernyó. mint az isten a hívők számára. Így hát a totem mindenekelőtt szimbólum. Az illető növény vagy állat figurális ábrázolásai. a hangya. mint Zeusz vagy Jahve. hogy isten és társadalom egy és ugyanaz a dolog? Hogyan válhatott volna a csoport emblémája e majdnem-istenség alakjává. hogy egy társadalomban minden együtt van ahhoz. A totemisztikus princípium. amivel egy-egy klán megkülönbözteti magát a többitől. s amelyet állati vagy növényi formában gondolnak el. Másrészt azonban annak a meghatározott társadalomnak is a szimbóluma. a totemisztikus princípium tehát nem lehet más. III. a különféle totememblémák és -szimbólumok rendelkeznek a legtöbb szentséggel. é s ez más. fejezet . a béka. Ennek zászlaja. amelyek viszont valóban megragadhatják a képzeletet. hogy ez képezi a totem lényegét. mert a társadalom ugyanaz a tagjai számára. Nyilván nem így van az égitestek meg a nagy légköri jelenségek esetében. II Általában nem kétséges. . aki illetve ami bármilyen jogcímen a klánba tartozik: ember. 675 De minek? Már az általunk elkezdett elemzésből is kiviláglik. a már idézett opusculumában. ezek gyakran jelentéktelen dolgok. sőt valószínűleg csak később töltötték be ezt a tisztséget. Akár tudatos személyiségről van szó. kissé dialektikusan ugyan. valami másnak az anyagi kifejezése.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) 1. amit klánnak neveznek. de történetesen ezek csak kivételes esetben szolgálnak totemül. ha a csoport és az istenség két különálló valóság volna? A klán istene. akkor mindenekelőtt ezt a hiedelmet kell megmagyaráznunk. I Nyilvánvaló. nem azt jelenti -e ez. hogy két különbözőfajta dolgot fejez ki és szimbolizál. Az isten ugyanis először is olyan lény. A gyík. személyiségének látható jegye. hogy pusztán az emberek szellemére gyakorolt hatásánál fogva felkeltse az isteni érzetét. de hangot adott azon érzésének. de hiposztazálva. ha mégis az e dolog által felkeltett érzelmek hatására születtek volna meg a totemisztikus rítusok és hiedelmek. akit az ember bizonyos vonatkozásokban önmaga fölött állónak képzel. hogy erre a gondolatra jussanak. Pikler.1. érzékelhető alakja annak. akár elvont erőkről. amelyek a leggyakrabban ismétlődnek az ausztráliai totemlistákon n természetüknél fogva nem tesznek olyan mély és erős benyomást az emberre. Egyébként. miként kell feltenni a totemizmus eredetének kérdését. és szent jelleggel ruházhatná fel az ezen érzést felkeltő tárgyat. n hogy csak azokat a neveket idézzem. avagy a mana fogalmának genezise Az előző fejezetben megfogalmazott állítás megszabja. mint a mi egyéni természetünk. mint rámutattunk. a szilvafa. hogy az bármilyen viszonylatban is hasonlíthatna a vallási érzületre. Ha tehát egyszerre az istennek és a társadalomnak is a szimbóluma. a totemként használatos állatok vagy növények játszanának kiemelkedő szerepet a vallási életben. az a kérdés: mi bírta rá az embereket. amely benne rejlik emberek és dolgok bizonyos kategóriáiban. a hívő minden esetben úgy tartja. 106 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ez az a jel. Minthogy megvan a maga sajátos természete.

amely akaratunkat a kívánt jelzett irányba hajlítja.] Uo. olyan intenzitással rendelkeznek. akkor az egyes személyekben a dologról élő képzet olyan hatóerőt kap e vélemény eredetéből. többen úgy gondolták. hogy azt még az is átérzi. nem pedig morális hatalomét. mert elég fegyverrel rendelkezik ellenállásunk letöréséhez. amiről az erkölcsi tekintély ismerszik meg. olyan cselekedeteket követel. Mivel közösen dolgozódnak ki. ha megfelelő tekintélye van. hanem azért. velős formát. ezzel nem azt akarjuk mondani. amelynek szükségből kell engedni. önmaga erejénél fogva kizár mindennemű tanácskozást vagy méricskélést. Ha valakinek a neki tulajdonított tekintély miatt engedelmeskedünk. hogy bár a társadalmi nyomást a szociológiai jelenségek egyik megkülönböztető jegyének tekintjük. mert anélkül lehetetlen lenne a társadalmi élet. elveszítheti hitelét. amelyeket nem mi hoztunk létre és nem mi akartunk. azt viszont megint csak a közvéleményből merítheti. s amelyek nemegyszer legalapvetőbb hajlamainkkal és ösztöneinkkel ellenkeznek. Ha egy népnek nincs hite a tudományban. vagyis éppen abból a jelből. Tiszteletet akkor érzünk. amiből már több félreértés is származott. . hogy ez lenne az egyetlen ilyen jegy. s e hang sokkal nyomatékosabb. amelyek róluk élnek bennünk. születése körülményeiből következően. mert bölcseknek tartjuk őket. de nem kevésbé valóságosak (lásd . Megköveteli tőlünk.678 Ez ellen azt lehet felhozni. A kollektív élet egyik-másik aspektusára is rá fogunk mutatni. akkor legfeljebb egy olyan fizikai erő képzetét kelthetné bennünk. Valójában azonban mindig is úgy gondoltuk. hogy az előírást vagy ajánlatot tevő személyt hogyan képzeljük el magunknak. Hatékonysága kizárólag pszichikai tulajdonságaiból fakad. és mindenfajta lemondásra és áldozatra kényszerít bennünket. Minthogy mi a kényszerítést olyan külső jegynek tekintjük. hanem az.679 Errőla Division du travail socialban írunk. amit a tisztán magán-tudatállapotok sohasem érhetnek el. Ilyenkor nem a számunkra előírt vagy ajánlott magatartás előnyei vagy hátrányai bírnak bennünket cselekvésre. ha egy dologban megállapodik a közvélemény. hogy szerintünk a fizikai kényszer képezi a társadalmi élet lényegét.677 Egyszóval. amikor ezt a belső szellemi nyomást megtapasztaljuk magunkban. A társadalom szól azokon a személyeken keresztül. A társadalom által nyomatékosan megkövetelt cselekvési módok pedig éppen ezért viselik magukon a megkülönböztető jegyet. akik jelenlétünkben ezeket hangoztatják: őket hallva a társadalmat halljuk. félreállítani. Valójában azonban a tudat fölött gyakorolt hatalma sokkal kevésbé a kiváltságaként meglévő fizikai fölényéből. megszámlálhatatlanul sok egyéni képzet vett részt valamennyiük megformálásában.. hogy a tudomány élesen szemben áll a közvéleménnyel. Ily módon minden pillanatban olyan viselkedési és gondolkodási szabályoknak kell alávetnünk magunkat. hogy nem minden tekintély a közvélemény gyermeke-e. hol fizikai kényszerítő eszközöket alkalmazva. ami tiszteletet parancsol. hogy ha a tudomány valamely nagyon erős közvélemény-áramlattal szegül szembe. amelyek őt valósítják meg. Még ma is előfordul. mert az erről a személyről alkotott gondolat olyasfajta immanens pszichikai energiával rendelkezik. amit erkölcsi tekintélynek nevezünk. mert az. 679 Reméljük. aki nem veti alá magát neki. s ezzel is hozzájárul a hatalma megerősítéséhez. hogy feledkezzünk meg önnön érdekeinkről és legyünk a szolgálói. A szociológiai kérdés az n ha egyáltalán lehet azt mondani. aki e parancsolatokat adja. o. mintsem a ráruházott morális tekintélyből ered. s még azon is el lehet gondolkodni. az egyes egyéni képzetek kölcsönösen felerősödnek egymásban. hanem mindenekelőtt azért. hogy ez. teljességgel gondolati tény nyilvánul meg: az erkölcsi tekintély. amelynek alapján a társadalmi tények felismerhetők és az egyéni pszichológiai tényektől megkülönböztethetők. 76. mert ténylegesen tiszteljük. kiigazítja a hibáit. Ezért öltenek a parancsolatok tömör. o. belső. Jelen munkánkban különösen az érdekel bennünket. Azok a képzetek tehát. [Magyarul: E. tehát tekintélyforrás. amelyet minden vallás imád. harcol vele. amellyel adva van számunkra. s hogy ezek milyen okokból alakultak ki. korlátoz.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) parancsoló jelleggel követeli közreműködésünket. és a további elemzések véget vetnek gondolatmenetünk pontatlan értelmezésének. hogy a fizikai kényszerben n anyagszerűen. De e feladatát csak akkor láthatja el sikerrel. Később még látni fogjuk. amit a közösség ismer el mint olyant. hogy milyen sajátos formában született meg és miből al akult ilyenné a minden vallási tényben benne rejlő sajátos tekintélyfajta. hogy a külső kényszer formáin keresztül miként találhatók meg a nekik megfelelő erkölcsi tekintélyek. Ne m pusztán azért hajlunk meg parancsai előtt. A közvélemény hajlamos minden neki ellentmondó képzetet elnyomni. hogy a szociológiának van egy kérdése n. mint amilyen egyvalaki hangja valaha is lehet. ha a tudatunkban róla élő képzet olyan erővel rendelkezik. minden dolgok legtársadalmibbika. Valamely egyéni vagy kollektív alanyra akkor mondjuk.). hanem pusztán a benne lévő mentális energia kisugárzásával. tekintet nélkül az ezek hasznos vagy káros voltára irányuló bárminemű megfontolásra.. DURKHEIM: A társadalmi munkamegosztásról. amelyek az előzővel csaknem szemben állnak. a parancs hatékonyságát abból a szellemi állapotból n illetve annak intenzitásából n meríti. hogy tekintélyt sugall. nyilvánvaló módon n egy mély. akkor a tudomány egyetlen eredménye sem lesz hatással a szellemekre. Mindamellett ha a társadalom ezeket az engedményeket és áldozatokat csak anyagi kényszerrel érné el. 676 677 107 Created by XMLmind XSL-FO Converter.676 A társadalom n hol elítélő fellépésével. hogy az automatikusan kivált vagy meggátol bizonyos cselekedeteket. s mindezt nem fizikai kényszerrel vagy effajta kényszer kilátásba helyezésével. A közvélemény. ami nem enged teret a habozásnak. Ez az intenzitás eredményezi azt. 678 Legalábbis annál az erkölcsi tekintélynél ez a helyzet. de mindig a közös meggyőződés vakító fényét árasztva n igen hevesen reagál a különállási kísérletekre. akkor nem azért követjük a tanácsait.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Mivel a társadalmi nyomás mentális úton fejti ki hatását, óhatatlanul arra a gondolatra vezette az embert, hogy van rajta kívül egy vagy több olyan n egyszerre morális és fizikai n hatalom, amelytől függ. Ezeket a hatalmakat részben nyilván önmagán kívül állónak képzelte el, hiszen parancsolólag szólnak hozzá, s olykor azt követelik tőle, hogy tegyen erőszakot legtermészetesebb hajlamain. Ha persze azonnal rájött volna, hogy a rá nehezedő nyomás a társadalomból származik, akkor nem bajlódott volna mitológiai magyarázatokkal. De a társadalom tevékenysége olyan körülményes és homályos utakat követ, olyan bonyolult fizikai mechanizmusokat alkalmaz, hogy az átlagmegfigyelő nem veheti észre, honnan ered. Amíg ezt meg nem tanulja a tudomány elemzéseiből, addig csak azt érzi, hogy mozgatják, azt viszont nem, hogy ki mozgatja. Kénytelen volt hát a saját szakállára felépíteni magának azon hatalmak fogalmát, amelyekkel n érzése szerint n kapcsolatban állt, s ebből már mi is sejthetjük, hogyan jutott oda, hogy ezeket az erőket gondolatilag átalakítsa, és olyan formában képzelje el magának, amely teljesen idegen ezektől az erőktől. De az isten nemcsak tekintély, amitől függünk, hanem erő is, amelyre támaszkodunk. Aki az istenéne k engedelmeskedik, az úgy hiszi, hogy isten vele van, s ezért bizakodva, többletenergiával tekint a világba. n Ugyanígy a társadalom sem csak oly módon hat ránk, hogy áldozatokat és lemondásokat követel tőlünk. Mert a kollektív erő nem teljesen külsődleges a számunkra; nemcsak kívülről mozgat bennünket, hanem n mivel a társadalom csak az egyéni tudatokban és azok által tud működni 680 n szükségképpen belénk hatol, és bennünk szerveződik; ily módon lényünk szerves része lesz, s ezáltal emeli föl és teszi naggyá. Bizonyos körülmények között ez az erőt adó, éltető hatás különösen nyilvánvaló. Olyan gyűlésen, amit közös szenvedély hevít, olyan érzésekre és tettekre leszünk képesek, melyekre amúgy, csak saját erőnkre hagyatkozva képtelenek lennénk; amikor pedig a gyűlés feloszlik és magunkra maradunk, visszaesünk szokásos szintünkre, s csak akkor mérjük föl, hogy magunkhoz képest micsoda magaslatokba emelkedtünk. Számtalan esetet ismer erre a történelem. Elég, ha csak az augusztus 4 -i éjszakára gondolunk, amikor a nemzetgyűlés olyan önfeláldozásra és önmegtagadásra szánta el magát hirtelen, amelyre előző nap még egyetlen tagja sem volt hajlandó, s amelyen másnap annál jobban csodálkozott.681 Ezért ügyel rá minden politikai, gazdasági vagy felekezeti társulás, hogy időről időre gyűlést kezdeményezzen, amelyen a tagok közösen tett hitvallással szítják újra közös hitük tüzét. Azon érzések megerősítésére, amelyek magukra hagyatva elhalványulnának, elegendő egybegyűjteni és egymással szorosabb, aktívabb kapcsolatba hozni ezen érzések hordozóit. Ez szolgál magyarázattal arra, hogy miért viselkedik oly sajátosan az, aki a tömeghez beszél, már ha egyáltalán sikerül szellemi közösségre lépnie vele. Nyelvezete ilyenkor ékesszóló lesz, ami szokványos körülmények közt nevetséges lenne; gesztusaiban van valami uralkodói; gondolkodása türelmetlenné válik, s mindenféle túlzásokra ragadtatja magát. Úgy érzi ugyanis, hogy mintegy túlburjánzik benne az erő, kidagad belőle, és ki akar törni; olykor az a benyomása, hogy valamely erkölcsi hatalom szállja meg, amely őt magát is meghaladja, s amelynek ő csak a tolmácsa. Erről ismerszik meg az, amit gyakran a szónoki ihlet démonának neveznek. Márpedig ez a kivételes erőmegnövekedés nagyon is valóságos: a szónok éppenséggel attól a tömegtől kap ja, amelyhez beszél. A beszéde által keltett érzések megsokszorozódva, felerősítve térnek vissza hozzá, s annál jobban megerősítik az ő saját érzését is. Az általa felkorbácsolt szenvedélyek energiája visszahat rá és emeli élettónusát. Már nem egy szimpla egyén beszél, hanem maga a testet öltött, megszemélyesített tömeg. Ezen átmeneti állapotokon kívül vannak hosszabb időszakok is, amelyekben a társadalom megerősítő befolyása következetesebben, sőt gyakran felvillanyozóan érvényesül. Vannak olyan történelmi periódusok, amikor valamely nagy, kollektív megrázkódtatás hatására a társadalmi érintkezés gyakoribbá és élénkebbé válik. Az egyének keresik egymás társaságát, többször jönnek össze. Ez általános pezsgést von maga után, ami a forradalmi vagy teremtő korszakokra jellemző. E felfokozott aktivitás eredményeképpen az egyéni erők is nagyobb ösztönzést kapnak. Az emberek többet és másképpen élnek, mint a normális időkben. A változás nem csak árnyalatnyi vagy fokozatnyi: mások lesznek tőle az emberek. Az őket mozgató szenvedélyek olyannyira felfokozódnak, hogy csak vad, fékeveszett tettekben elégülhetnek ki: emberfeletti hősiességben vagy barbár vérengzésben. Ez magyarázza például a keresztes hadjáratokat, 682 vagy a francia forradalom megannyi fennkölt vagy vérengző jelenetét.683 Az általános felbuzdulásban a leghétköznapibb vagy legártalmatlanabb nyárspolgár egyszer csak hőssé vagy hóhérrá alakul.684 S hogy itt ugyanazon lelki folyamatokról van szó, amelyek a vallás alapjait is jelentik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy maguk a cselekvő személyek is gyakran kifejezetten
Ami természetesen nem azt jelenti, hogy a kollektív tudatnak ne volnának specifikus vonásai (erről lásd lReprésentations indi viduelles et représentations collectivesl [lEgyéni képzetek n kollektív képzetekl], in: Revue Métaphysique et de Morale, 1898, 273. skk.). 681 Ezt bizonyítja, hogy később, amikor a kollektív lelkesülés hevében hozott elvi döntéseket jogi formába kellett önteni, milyen hosszan és szenvedélyesen vitatkoztak. A papság és a nemesség soraiból is többen la lóvá tettek éjszakájánakl nevezték e híres gyűlést, mások pedig n Rivarollal az élükön n la tulajdon Szent Bertalan -éjekéntl emlegették (lásd STOLL: Suggestion und Hypnotismus in der Völkerpsychologie, 2. kiad., 618.). 682 Lásd STOLL: i. m. 353. skk. 683 Uo. 619, 635. o. 684 Uo. 622. skk.
680

108
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) vallási alakban képzelték el maguknak a nyomást, amelynek ekképpen engedtek. A keresztesek ott érezték maguk mellett Istent, s hallották szavát, amint a Szentföld meghódítására sarkallja őket; Jeanne d’Arc égi szózatnak vélt engedelmeskedni.685 De a társadalom ösztökélő hatása nemcsak kivételes körülmények közt érezhető; úgyszólván nincs olyan pillanat az életünkben, amikor ne kapnánk kívülről valamiféle energiatöbbletet. Aki a dolgát teszi, az mindenfajta módon megerősítést talál társai rokonszenvében, megbecsülésében, szeretetében, bár többnyire nem is tudatosul benne, hogy ez milyen nagy támogatást jelent neki. Amit a társadalom érez őiránta, az az önérzetét növeli. Mivel összhangban van kortársaival, több önbizalommal, bátorsággal, merészséggel cselekszik; amiként a hívő is, amikor istene jóindulatú tekintetét véli érezni magán. Ez tartja fenn morális lényünket. Minthogy ez számtalan külső körülménytől függ, aszerint hogy mennyire aktív a kapcsolatunk a környezetünkben lévő társadalmi csoportokkal, s hogy melyek ezek a csoportok, óhatatlanul érezzük, hogy ez a morális tónus külső októl függ; csak arra nem jövünk rá, hogy hol van ez az ok, és mi is valójában. Ezért aztán többnyire olyan morális hatalom alakjában gondoljuk el, amely bár bensőnkből fakad, mást képvisel, mint amik mi vagyunk: ez az erkölcsi tudat, amelyről egyébként az átlagember mindig is csak vallási szimbólumok segítségével tudott valamennyire is elkülöníthető képzetet alkotni. Ezen szabad állapotban leledző, erőinket folyvást megújító erőkön kívül ott vannak még azok is, amelyek az általunk használt mindenféle technikákban és tradíciókban rögzültek. Olyan nyelvet beszélünk, amit nem magunk csináltunk; olyan szerszámokat használunk, amelyeket nem mi találtunk föl; olyan jogokra hivatkozunk, amelyeket nem mi alkottunk; minden generáció egész tárházát kapja az olyan ismereteknek, amelyeket nem maga gyűjtött össze stb. A társadalomnak köszönhetjük e különböző civilizációs javakat, s bár általában nem látjuk, honnan kapjuk, annyit azért tudunk, hogy nem mi magunk hoztuk létre őket. Pedig ezek adják meg az embernek n az összes többi lénytől őt megkülönböztető n személyes arculatát; az ember csak azért ember, mert civilizált. Nem maradhatott tehát mentes az alól az érzés alól, hogy léteznek rajta kívüli hatóokok, amelyeknek természete jellegzetességeit köszönheti: nevezetesen olyan jóindulatú hatalmak, melyek támogatják, védelmezik, és kiváltságos sorsot biztosítanak neki. E hatalmakat pedig szükségképpen a nekik tulajdonított javak értékének megfelelő tekintéllyel ruházta fel.686 Úgy tűnik tehát számunkra, hogy parancsoló és segítő, magasztos és jóságos erők vesznek bennünket körül és állnak kapcsolatban velünk. S minthogy olyan nyomást gyakorolnak ránk, amelynek tudatában vagyunk, kénytelenek vagyunk magunkon kívülre helyezni őket, miként azt érzeteink objektív okaival is tesszük. Másfelől azonban az általuk keltett érzések más természetűek, mint amilyenek az érzékelhető kis dolgokkal kapcsolatban ébrednek bennünk. Amíg ezek csak a szokványos tapasztalásban megnyilatkozó empirikus jellegükre korlátozódnak, amíg a vallási képzelet nem alakítja át őket, addig semmi olyasmit nem érzünk irántuk, ami a tiszteletre hasonlít, s maguk sem rendelkeznek semmi olyasmivel, amivel minket önnönmagunk fölé tudnának emelni. Ilyenkor tehát egészen másféle képzeteink vannak róluk, mint amiket a kollektív befolyások szolgáltatnak. Tudatunkban e különböző képzetek különböző mentális állapotoknak felelnek meg , s ezek két jól elkülönülő kört képeznek, amiként a hozzájuk kapcsolódó kétfajta életforma is elkülönül. Következésképpen az a benyomásunk alakul ki, hogy két különböző, egymástól elkülönülő valósággal vagyunk kapcsolatban, amelyek közt világos választóvonal húzódik: egyfelől a profán, másfelől a szent dolgok világával. Egyébként úgy a jelenben, mint a történelemben is, a társadalom lépten -nyomon szent dolgokat kreál. Ha beleszeret egy emberbe, ha benne véli felfedezni legfőbb törekvéseit, és képesnek gondolja ezek kielégítésére, máris páratlannak kiáltja ki, s mintegy istenné teszi. A közvélekedés olyasfajta méltósággal ruházza föl, mint ami az isteneknek jár. Ez történt megannyi uralkodóval, akikben hitt a század: istenné ugyan nem tették őket, de legalábbis az istenség közvetlen képviselőjét látták bennük. S hogy a társadalom egymaga végzi el e felmagasztalásokat, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy nemegyszer olyan embereket is felszentelt ily módon, akiknek pedig személyes érdemeik alapján erre egyáltalán nem lett volna joguk. Egyébiránt a magas társadalmi állású emberek által keltett puszta hódolat nem más természetű, mint a vallásos tisztelet. Ugyanazok a mozdulatok fejezik ki: a magas rangú személy körül távolságot tartunk; csak óvatosan közelítjük meg; a vele való beszélgetés során más nyelvet használunk, máshogy gesztikulálunk, mint az egyszerű halandókkal. Az ilyenkor fellépő érzés annyira közeli rokona a vallásos érzületnek, hogy sok nép össze is keverte a kettőt. A hercegeket, nemeseket, politikai vezetőket övező megbecsülést azzal magyarázták, hogy szent jelleget tulajdonítottak nekik. Melanéziában és Polinéziában például azt mondják a befolyásos emberről, hogy
Ugyanezek a hatások félelmet is kelthetnek, a bánatot is erősíthetik. Mint majd meglátjuk, ezek az érzések a vallási élet egy másik oldalának felelnek meg (lásd III. könyv, V. fej.). 686 Ez a társadalomnak az a bizonyos másik oldala: a társadalom nemcsak parancsolóként, hanem egyszersmind jóságosként, jóindulatúként tűnik fel előttünk. Uralkodik rajtunk, és támogat. A társadalmi tényt mégis azért inkább ezen első jellegzetessége alapján definiáltuk, mert könnyebben megfigyelhető: ugyanis külső, látható jegyekben nyilvánul meg; de eszünkbe sem jutott, hogy tagadjuk a másikat. Lá sd Regles de la méthode sociologique [magyarul: A szociológia módszertani szabályai], a 2. kiadáshoz írt előszó, XX. o., 1. lábj.
685

109
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) manájavan, s befolyását ennek a manának tulajdonítják.687 Pedig helyzetét nyilvánvalóan annak köszönheti, hogy a közvélemény fontosnak tekinti. Tehát a közvélemény által szolgáltatott erkölcsi tekintélynek, illetve a szent dolgokra ruházott erkölcsi hatalomnak alapjában véve ugyanaz az eredete, és ugyanazon elemekből is áll. Ezért lehetséges, hogy egyazon szó jelöli mindkettőt. A társadalom az emberekhez hasonlóan dolgokat, nevezetesen eszméket is felszentelhet. Ha egy nép egyöntetűen oszt egy hiedelmet, akkor n a fentebb kifejtett okoknál fogva n nem szabad hozzányúlni, azaz nem szabad tagadni vagy vitatni azt. Márpedig a kritika tilalma is csak olyan tilalom, mint a többi, s azt bizonyítja, hogy valami szent dologgal állunk szemben. Még ma is, bármilyen szabadságot engedélyezünk is egymásnak, ha valaki teljes mértékben tagadná a haladást, ha sárba tiporná azt az embereszményt, amelyhez a modern társadalmak kötődnek, akkor szentségtörést követne el. Legalábbis egy olyan elv van, amelyet még a véleményszabadságba leginkább szerelmes népek is vitán felül állónak tekintenek, s ezért mintegy érinthetetlennek, azaz szentnek tartanak: ez pedig magának a véleményszabadságnak az elve. Soha olyan jól nem mutatkozott meg a társadalom istenné emelő vagy istenteremtő képessége, mint a Forradalom első éveiben. A mindenkit magával ragadó lelkesültség lázában a közvélemény a legtisztábban világi dolgokat változtatta át ekkor szentté: a Hazát, a Szabadságot, az Észt. 688 Alakulófélben volt egy vallás is, amelynek megvolt a maga dogmája,689 megvoltak a maga szimbólumai,690 oltárai691 és ünnepei.692 Ezen spontán törekvéseket igyekezett aztán hivatalosan is kielégíteni az Ész és a Legfelsőbb Lény kultusza. Igaz, ez a vallási újítás elenyésző ideig tartott. De csak azért, mert a hazafias lelkesedés, amely kezdetben magával ragadta a tömegeket, idővel maga is alábbhagyott.693 Az ok eltűnt, a hatás sem maradhatott fönn. De bármilyen rövid ideig tartott is e kísérlet, szociológiai jelentősége megmarad. Láttunk egy olyan esetet, melyben a társadalom és legfontosabb eszméi közvetlenül, mindenfajta átalakulás nélkül valódi kultusz tárgyai lettek. E tényekből már sejthető, miként kelthette tagjaiban a klán azt a gondolatot, hogy vannak rajtuk kívül olyan erők, amelyek uralják, de egyszersmind támogatják is őket, egyszóval végül is vallási erők: ugyanis nincs még egy olyan társadalom, amellyel a primitív ember a klánnál közvetlenebb és szorosabb egységben élne. A törzzsel való kapcsolata már sokkal lazább, kevésbé érezhető. Nyilván nem idegen tőle a törzs sem, de a maga klánjabeliekkel van a legtöbb közös dolga; ennek a csoportnak a hatását érzi a legközvetlenebbül; tehát inkább ennek kellett vallási szimbólumokban kifejezve megjelennie előtte. Ez az első magyarázat azonban túl általános, mivel egyaránt irányul valamennyi társadalom -, s így valamennyi vallásfajtára. Próbáljuk meg tehát pontosabban meghatározni, milyen sajátos formát ölt e kollektív hatás a klánban, majd hogyan ébreszti fel a szentség érzetét. Sehol máshol nem figyelhető meg jobban, sehol máshol nem olyan nyilvánvaló az eredménye.

1.3. III
Az ausztrál társadalmak élete két fázis közt váltakozik.694 Időnként a népesség kis csoportokra oszlik, s e csoportok egymástól függetlenül végzik a dolgukat; minden család éli a maga életét, vadászik, halászik, gyűjtöget, egyszóval a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja magának a szükséges táplálékot. Időnként viszont, meghatározott időre, ami néhány naptól több hónapig is terjedhet, a népesség meghatározott pontokra koncentrálódik, sűrűsödik össze. Ez olyankor történik meg, amikor egy klánt vagy a törzs egy részét 695 gyűlésre hívják össze, s ez alkalomból valami vallási szertartást végeznek, vagy n az etnográfiában bevett kifejezéssel élve n korroborit tartanak.696

CONDRINGTON: The Melanesians, 50, 103, 120. o. Egyébként úgy tartják, hogy a polinéziai nyelvekben a lmanal szó eredetileg tekintélyt jelentett (lásd TREGAR: Maori Comparative Dictionary, lManal címszó). 688 Lásd Albert MATHIEZ: Les Origines des cultes révolutionnaires (1789n1792). 689 Uo. 24. o. 690 Uo. 29, 32. o. 691 Uo. 30. o. 692 Uo. 46. o. 693 Lásd MATHIEZ: La Théophilanthropie et le culte décadaire, 36. o. 694 Lásd SPENCER n GILLEN, North. Tr., 33. o. 695 Vannak olyan szertartások is, nevezetesen a beavatási ceremóniák, amelyekre idegen törzsbelieket is meghívnak. Üzenetek és üzenetvivők egész rendszere biztosítja az ilyesféle meghívásokat, amelyek nélkül elképzelhetetlenek a nagy ünnepi pillanatok (lásd HOWITT: lNotes on Australian Message-Sticks and Messengersl, J.A.I., 1889; Nat. Tr., 83, 678n691. o.; SPENCER n GILLEN, Nat. Tr.). 696 A korrobori abban különbözik a kimondottan vallási szertartástól, hogy nők és nem -beavatottak is részt vehetnek rajta. De bár e kétfajta kollektív jelenséget meg kell különböztetni egymástól, szoros rokonság áll fenn köztük. Később még alkalmunk lesz visszatérni e rokonságra s majd akkor fejtjük ki részletesebben.
687

110
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) E két fázis a lehető legnagyobb ellentétben áll egymással. Az elsőben a gazdasági tevékenység a túlnyomó; ez a fázis általában meglehetősen mérsékelt intenzitású. A táplálkozáshoz szükséges magvak vagy füvek gyűjtögetése, a vadászat vagy a halászat nem olyan tevékenységek, amelyek heves érzelmeket gerjesztenek. 697 A társadalom szétszórtsága végképp egyhangúvá, bágyadttá, szürkévé teszi az életet.698 Ha azonban korrobori van, akkor minden megváltozik. Minthogy a primitív ember az eszével és az akaratával csak tökéletlenül kontrollálja az érzelmeit, könnyen elveszti önuralmát. Bármely jelentősebb esemény azonnal kihozza a sodrából. Jó hírt kap? Ugrál örömében. Ellenkező esetben össze-vissza futkározik, mint egy bolond, kiabál, üvölt, port szór minden irányba, harapdálja magát, dühösen hadonászik a fegyvereivel stb. 699 De már pusztán a sokaság is különösen erős izgatószerként hat rá. Ha összegyűlnek az emberek, közeledésükből elektromosságféle keletkezik, melytől hamarosan rendkívül felfokozott állapotba kerülnek. A kifejezésre jutó érzelmek ellenállás nélkül fölerősödnek a külső hatásokra nyitott tudatokban: valamennyi visszhangot ver a másikban. A kezdő impulzus ily módon valamennyi visszaverődésre egyre erősödik, mint ahogy a lavina is egyre dagad, ahogy megy lefelé. S mivel az effajta heves, szabadjára engedett szenvedélyeknek felszínre kell törniük, mindenki vadul hadonászik, kiabál, ordít, s fülsiketítően zajong, amivel csak még jobban fokozza az ezáltal megnyilvánuló lelki állapotot. De mivel a kollektív érzést csak úgy lehet kollektív módon kifejezni, ha bizonyos rend hangolja össze az együttes mozgást, a mozdulatok s a hangok maguktól egyre ritmikusabbak és szabályozottabbak lesznek; a zajongás éneklésbe, táncba csap át. A szabályosság azonban mit sem vesz el a természetes vadságból; a szabályozott tombolás is tombolás. Az emberi hang már nem is elegendő; mesterséges módon is erősítik a hatását: egymáshoz csapkodják a bumerángokat, pörgetik a bull-roarereket. Ezek az eszközök, amelyeket Ausztráliában csaknem minden vallási szertartáson használnak, valószínűleg arra szolgáltak, hogy megfelelő módon adják vissza az átérzett izgalmat. De miközben átadják, tovább is erősítik. A felforrósodott hangulatban elképesztő cselekedetekre vetemednek. A szenvedélyek tombolását már semmi sem fékezheti meg. Az emberek olyannyira kívül kerülnek szokásos életkörülményeiken, és ennek annyira tudatában is vannak, hogy mintegy szükségét érzik, hogy a szokásos erkölcsön is túl n fölé n emelkedjenek. Férfiak és nők a szokásos nemi érintkezés szabályait félresöpörve közösülnek. A férfiak kicserélik egymás közt a feleségeiket. Néha még olyan vérfertőző egyesülések is büntetlenül megtörténhetnek mindenki szeme láttára, amelyeket normális időben förtelmesnek tartanak, és szigorúan elítélnek. 700 Ha ehhez hozzávesszük, hogy ezek a szertartások általában éjszaka folynak, a sötétben, amit csak itt-ott világít meg a tűz fénye, könnyű elképzelni, milyen hatást gyakorolnak az efféle jelenetek a résztvevők szellemére. A testi és lelki élet oly heves izgalomba kerül, hogy tartósan nem is lehet elviselni. A főszereplő végül is kimerülten a földre rogy. 701 Következzék n e szükségképpen sematikus képet kiegészítendő n még néhány jelenet ismertetése, amelyet Spencertől és Gillentől veszünk át. A waramangáknál az egyik legfontosabb vallási ünnepség a Wollunqua -kígyó körül zajlik. Ez egy több napig tartó szertartássor; a negyedik napon kerül sor a most ismertetendő szertartásra. A waramangáknál szokásos szertartásrendnek megfelelően két frátria képviselői vesznek részt benne: az első frátria szertartásvezetőként, a másik előkészítőként illetve résztvevőként. Csak az ulu uru-frátria tagjai vezethetik a rítust; viszont a kingilli-frátria tagjainak kell feldíszíteniük a szereplőket, előkészíteniük a terepet, az eszközöket, s ők töltik be a gyülekezet szerepét. E minőségükben még a szertartás kezdete előtt vizes homokból egy halmocskát emelnek, amelyre vörös tollpihéből kirakják a Wollunqua -kígyó ábráját. A szó soros értelmében vett szertartás, amelyen Spencer és Gillen részt vett, csak sötétedés után kezdődött. Tíz -tizenegy óra tájban megjöttek az uluuruk meg a kingillik; leültek a halomra és énekelni kezdtek. Valamennyien nyilvánvalóan erős izgalmi állapotban voltak (levery one was evidently very excitedl). Kicsivel később az uluuruk elmentek az asszonyaikért, és átadták őket a kingilliknek,702 akik közösültek velük. Ekkor frissen beavatott fiatalembereket bocsátottak maguk közé, s részletesen elmagyarázták nekik az egész szertartást, majd hajnali háromig folyt tovább az éneklés. Ekkor következett egy fékevesztett és valóban vad jelenet (la scene of the wildest excitementl). Miközben a szanaszét meggyújtott tüzek fényében élesen fehérlettek a gumifák a sötétlő háttér előtt, az uluuruk egymás mögé térdeltek, majd kezüket a combjukra helyezve, egy emberként felugrálva körbeügették a halmot. Közben jobbra-balra hajlongtak, és minden egyes ugrásra vadul felüvöltöttek: Yrrsh!
Kivéve a nagy hajtóvadászatokat. lThe peaceful monotony of this part of his lifel n mondja Spencer és Gillen (North. Tr., 33. o.). HOWITT, Nat. Tr., 683. o. Történetesen erre a jelenetre akkor került sor, amikor egy idegen csoporthoz küldött követség kedvező eredménnyel tért vissza a táborba. Vö. BROUGH SMYTH, i. m. I. 138. o.; SCHULZE: i. m. 222. o. 700 Lásd SPENCER n GILLEN, Nat. Tr., 96n97. o., North. Tr., 137. o.; BROUGH SMYTH, II. 319. o. n Ez a rituális promiszkuitás a beavatási szertartások idején figyelhető meg (SPENCER n GILLEN, Nat. Tr., 267, 381. o.; HOWITT, Nat. Tr., 657. o.) és a totemisztikus szertartásokon (SPENCER n GILLEN, North. Tr., 214, 237, 298. o.). Ez utóbbiak során a szokásos exogám szabályokat hágják át. Mindazonáltal az arandáknál az apa és lánya, a fiú és anyja, a fiú - és a lánytestvér közti egyesülések (vagyis amikor vérrokonsági kapcsolatról van szó) továbbra is tilosak (Nat. Tr., 96n97. o.). 701 HOWITT, Nat. Tr., 535, 545. o. E jelenség rendkívül általános. 702 Ezek az asszonyok maguk is kingillik voltak, következésképpen az egyesülések áthágták az exogámia szabályát.
697 698 699

111
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

o.vagy növényalakban. és be is tartják őket. Efféle tapasztalatok n főleg ha heteken át naponta ismétlődnek n hogy is ne győznék meg arról.. akkor ezek az érzelmek spontán módon átterjednek a dolgot megjelenítő szimbólumra is.. Majd a tüzek kialudtak. a kialudt tüzeket újraélesztették. sercegve csaptak le a fáklyák a fejekre. amely egészen másféle. semmi jelentős szertartás nincs. azt az látszik megerősíteni. az arcát takaró maszkféle inkább csak megjeleníti n anyagszerűen n a bensejében folyó átalakulást. Mivel egy külső hatalomféle keríti hatalmába és sodorja magával. Amikor hajnalodni kezdett. vö. vagyis állat . S hogy valóban ez lehet az eredete. legalábbis ott. North. hogy ezt kivételesen intenzív erők népesítik be. vadul üvöltözött. leültek. időnként alábbhagyott az éneklés. természetesen úgy érzi. táncok és éneklések zajlottak fáklyafénynél. Azt már megmutattuk. . mindnyájan talpra ugrottak. magában ebben a forrongásban születhetett meg a vallási gondolat. hajladozott. ha azonnal nem mindennapi hatalmakkal lép érintkezésbe. de rá kell még jönnünk. hogy a klán n a tagokra gyakorolt hatásánál fogva n miképp ébreszti fel bennük a rajtuk uralkodó és őket magasba emelő külső erők gondolatát. hogy már nem önmaga. és mély csend telepedett a tájra. hogy valóban létezik két homlokegyenest ellenkező. egymással össze sem hasonlítható világ? Az egyikben bágyadtan tengeti mindennapi életét. Ausztráliában viszont a klán. ahol a tilalom megőrizte eredeti szigorát. North. botokkal néhány perc alatt szétverték. 351. Ez nyilvánvalóvá teszi a kettő közti kapcsolatot. amikor az efféle gyűlések folynak. Egy adott pillanatban tizenkét résztvevő egy-egy égő fáklyafélét fogott a kezébe. A magyarázat azonban még nem teljes. testekre.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Yrrsh! Yrrsh! Közben a kingillik igen izgatottan csattogtatták a bumerángjaikat. Mindenki össze-vissza ugrált. hogy valóban egy különös világba került. Az első a profán. o. nem volt-e szükségszerű ez az éles ellentét akkor. Nyilván vannak olyan tilalmak. amikor a szentség születőben lévő érzését kellett érvényre juttatni. amelynek hatására másképpen gondolkodik és cselekszik. 391. hogy ilyen egzaltált állapotban az ember nem ismer magára. magához az átalakuláshoz kevésbé járul hozzá. ezért szomorú érzéseket és gondolatokat sugall nekünk. vezetőjük pedig még izgatottabb volt. lándzsával. hogy más ember lett: maskarája. s a társadalmi élet is ugyanebben a ritmusban ingadozik. lA lángoló fáklyák füstje. 365n366. amelyek az őrjöngésig felvillanyozzák. míg a civilizáltabb népeknél a kettő viszonylagos folyamatossága e kapcsolatot részben elfedi. a másikba viszont csak úgy léphet be.. majd az uluuruk n miközben körülöttük ott tolongtak a kingillik n dühödten nekiestek a halomnak. Szabályszerű ütközet alakult ki. Felmerül a kérdés. A jelek szerint ebben a felajzott társadalmi közegben. Miután az uluuruk térdelve kétszer körbeugrálták a halmot. egyikük pedig e fáklyát lándzsaként maga elé szegezve nekirontott egy csoportnak.. 703 Ugyanezek a megfigyelők még vadabb jelenetnek is szemtanúi voltak a waramangáknál a tűz szertartásán. 244n246. miért gondolják el ezeket az erőket a totem fajának formájában. 703 704 112 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a szikraeső. A vallási szertartásokon zajló hasonló kollektív tombolásokra további példákat találunk: Nat. a táncoló. és szolgál emblémájául. mint amiben általában él. Ez az érzelemátvitel egyszerűen annak köszönhető. mint a társai. és bumeránggal. és megint énekelni kezdtek. amelynél a nagy kultikus ünnepségek ne volnának valamennyire periodikusak. nincs olyan nép. hogy ha egy dolog érzelmeket kelt bennünk. és hogy a természete is kettős. hogy arról szavakkal fogalmat adni sem lehet. Tr. s ily módon jobban átéreztette az emberrel. North. o. Tr. amelyek megszállják és átformálják a lényét. mint normális körülmények közt. Előzőleg már napszállta óta mindenféle körmenetek. amelyeket még ezen időlegesen aktív időszakokban is be kell tartani. Számunkra a fekete a gyász jele. Tr. A meghatározott időben történő összegyülekezéssel a kollektív élet ugyanis maximális intenzitást és hatékonyságot érhetett el. Ismert törvény ugyanis. minden azt sugallja körülötte. de ilyenkor semmiféle pozitív rítus. 364. 509n510. a második a szent dolgok világa. Igaz. soha nem szabad megölni vagy szabadon fogyasztani a totemállatot.és törzsi ünnepeken kívül csaknem az egész időt világi és profán tevékenységek töltik ki. hogy ne fordulnának istenhez valamiféle rituális adománnyal.l704 Könnyen érthető. hogy Ausztráliában a kimondottan vallási tevékenység csaknem teljesen azokra az időszakokra összpontosul. az egész jelenet olyan elképesztően vad volt. De mivel ugyanakkor összes társa ugyanilyen átalakulást érez magában. egyre izzóbb lett a hangulat. a teljes atónia és a hiperizgatottság. majd hirtelen újrakezdődött. (ez utóbbira egy temetési rítuson került sor). üvöltöző sokaság n írja Spencer és Gillen n. Az ausztrál ember vallási életében tehát két fázis váltakozik. 237. de a fejlettebb társadalmakban úgyszólván nem múlik el úgy nap. Tr. o. mert ez az állat vagy növény adott nevet a klánnak. és ugyanúgy viselkedik: kiabálással és vad mozdulatokkal fejezi ki az érzelmeit. hogy a dolognak illetve szimbólumának a gondolata szorosan összekapcsolódik tudatunkban: ennek eredményeképpen az egyik által felkeltett érzelmek átterjednek a másikra. Azért. 213. Úgy tűnik neki. Amazok botokkal és lándzsákkal védekeztek. hatalmas szikraesőt szórva. hogy kettős életet él.

. a nurtunja. következésképpen a rítusok kifejezetten a totememblémára irányulnak. hogy ezen erőket végül is a klán névadó n élő vagy élettelen n lényének alakjában képzelték el maguknak. a totemembléma azonban önmagával azonos marad. A katona. Márpedig a totem a klán zászlaja. ha valami konkrét tárgyhoz kötjük. másrészt n ugyanúgy. A testét borító díszítések. semhogy efféle kezdetleges értelemmel a maga konkrét egységében tisztán el lehetne képzelni. Ha egy magányos zászló az ellenség kezébe kerül. hogy ha bizonyos számú ember közösségben él. hogy benne is lakozik egy olyan princípium. és ekképpen is jelenítik meg a maguk számára. akkor nem szolgálhat fogódzóul az érzelmeknek. a katona mégis akár az életét adja érte. amelyekkel az emberek kapcsolatban érzik magukat. Rajta rögzülnek a felkeltett érzelmek. A bull-roarerek. féljük. mert nincs is más tárgy. nem őbenne van. csak felidézi az általa képviselt valóságot. amely őt a szent dolgok körébe viszi át. úgy kezeli. amelyek szintén mind totemisztikus jelek. amelynek valóságát élénken átéljük. Szem elől téveszti. Az embléma ugyanis a vallási élet legfőbb forrása. s így csak olyan dologhoz kötő dhetnek. hogy a zászló csak jelkép. a totemembléma olyan. illetve azok által képes élni. a társadalmi élet állandó alkotóeleme. amelyeknek ugyanez a jelentésük. Ez hívja elő őket már azután is. semmint a klán gondolatához kapcsolódnak: mert a klán sokkal összetettebb valóság. felépítésének bonyolultsága miatt n nehéz gondolatilag átfogni. amelyek valamennyiüket átalakítják. a beléjük vésett vonalkombinációkkal. Tehát látszólag minden arra vall. meghatározott. mint hogy a képnek is tulajdonítják őket. Mi sem természetesebb. a csurungák. Azt szeretjük. mi a lényeg a totemisztikus hiedelmekben. a klánt az embléma által megjelenített 113 Created by XMLmind XSL-FO Converter. aligha vagyunk képesek efféle erős érzelmek forrását látni. ami egyrészt valamiféle transzcendens képességgel rendelkezik. Márpedig mit lát maga körül? Érzékeit. s mivel ez a tudat számára csak a tote m alakjában jeleníthető meg. figyelmét a számtalan totemábrázolás ragadja meg: a waninga. amihez kötődhetnének. majd tűnnek le. Természetes hát. könnyen ábrázolható dolog. Egyébként a primitív ember még csak nem is sejti. hogy azok a benyomások. ezért valamiféle külső dolognak tulajdonítja őket. mint az isten látható teste. attól még nem veszett el a haza. hiszen neki köszönhetik. hogy visszaszerezze. mint általában. Nemzedékek jönnek. míg a dolgot magát n kiterjedése. sokkal teljesebb és hangsúlyosabb olyankor. hogy ezek a benyomásai a közösségből és a közösségtől származnak. Hogy is ne kapna tudatában kivételes hangsúlyt e mindenütt. vagyis a szent lény szimbólumai. Ezután már képesek vagyunk megérteni. amely valamilyen fokon mindig lezajlik. hogy jelen van és munkál bennük. Nem tudja. olyan dologként. amikor a szimbólum valami egyszerű. Ha tehát maga a dolog nem felel meg ennek a feltételnek. amelyeket a klán kelt az egyéni tudatokban n a függés és a megnövekedett életerő érzése n. amelyeket a kultusz hivatott előidézni vagy meggátolni. Ezeket az érzéseket ugyanakkor meg kell magyaráznia magának. az ember csak közvetve vesz részt benne. mint minden társadalomfajta. mint ami a totememblémában ölt testet. a sziklafalakra festve. mint maga a klán. a pajzsokra rajzolva stb. Az ugyanis már meghatározásánál fogva is mindenki számára közös. érte hozunk áldozatot. Látszólag tehát belőle származnak azok a rejtélyes erők. ami azonban kevésbé hangsúlyos. Mert egy absztrakt entitásban. tiszteljük. mint a totemben. hogy a szent dolgok sorában a totemembléma áll az első helyen. maga képviseli az egészet. akkor a vallási erő az egyénhez képest külsődlegesként tűnik föl. Csak akkor tudjuk megmagyarázni magunknak. Tudatában azonban valójában a zászló gondolata áll előtérben: még az is előfordul. mert fennmarad a kultikus eszközökbe vésve. Ez tartja fenn és kelti újra meg újra életre az érzelmeket. alkotórészeinek száma. amit csak nagy nehezen n és akkor is csak homályosan n tudunk elképz elni magunknak. aki a zászlóért hal meg: a hazáért hal meg. Csakhogy a klán. hiszen a csoport közös érzelmeiről van szó. ami az egész csoport számára közös. és ennek tudatában is van. felfogja. neki vagyunk hálásak. mint az emblémáé. hogy egy magasabb rendű életbe emelkednek.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Ez az érzelemáttevődés. Márpedig egyedül a totemembléma felel meg ennek a feltételnek. hogy ez váltja ki közvetlenül a cselekvést. Ezért hitte úgy az ember. ahogy az általa szimbolizált klán is n csak őbennük és őáltaluk valósulhat meg. mint a klán kollektív és névtelen ereje. Minthogy a vallási erő nem más. hogy az az erő. jóllehet azokat maga keltette fel. arra áramlik át az általa felkeltett érzelem. ebben az értelemben a lényegükből fakad. sokkal inkább a totem. Úgy érzik. akkor ebből olyan új energiák fakadnak. mintha ezeket az érzelmeket maga a kép sugallná közvetlenül. s ez a magyarázata annak. s ezért tulajdonított önmagának is szent jelleget. hogy önmaga fölé emelkedik és egészen másfajta életet él. Mert bár a totemisztikus princípium nem más. hanem kívülről kapja. Ha tehát a társadalmat úgy fogják föl. Önmagában nincs értéke. csak az őt alkotó egyéni tudatokban. Ez a magyarázata annak. Ekkor lép a jelkép a helyébe. A szertartás alatt minden szem rászegeződik. ezernyi formában megjelenő kép? Minthogy e kép a színpad középpontjába van helyezve. Tehát belőle fakadnak azok a jótékony vagy rettegett cselekedetek. hogy a gyűlés szétoszlott. A totemisztikus fajba tartozó állatok vagy növények már más okból kaptak szintén n de magasabb fokon n szent jelleget. Ő csak azt érzi. mintha maga a tárgy lenne ez a valóság.

ezért gondolják úgy. óhatatlanul az anyagi dolgok közeli rokonainak tekintik őket. ellenséges hatalmak veszik körül. amelyekkel állandó kapcsolatban áll. az állat pedig sza porodik. gyengének és kiszolgáltatottnak érezte magát. alapvetően és szükségképpen gonosz lényeket látott az isteneiben. amely tovább él.4. 706 a totemlényről tehát minden közeli és távoli velejárójára kiterjedt. ő maga legalábbis a kisöcs. Táplálják és fegyelmezik a tudatot. vagyis önnön képmására. amit a rítusok használnak föl: mert hasonlít a klán emblémájára. hiszen ugyanazzal a szubsztanciával állnak szellemi közösségben: mindkettő megtestesít valamit a totemisztikus princípiumból. az első vallásoknak egészen más volt az eredetük. S mivel jobban hasonlít. hiszen valamennyi azokból a benyomásokból épül föl.707 Mindkét világot uralják. technika.vagy növényfajta. hanem azért gondolták ki ezt a rokonságot. de ők okozzák azt is. a társadalom ébreszt más erkölcsi lényekben. a testeket mozgató erőket éppúgy. Az emberek nem azért érezték úgy. amelyek rá hasonlítanak. az egyénekben. hogy ily módon magyarázzák meg maguknak az illető állatokat övező hiedelmek és rítusok természetét. szoros rokonság köti össze. III. Ezért tilos megölni és megenni a totemállatot. A primitív ember nem idegeneket. Talán sosem állt olyan közel az istenség az emberhez.. az emberek vallási formában fogták fel az anyagi világot éppúgy. Talán bizony nem ilyen nevekkel illeti a totemisztikus faj egyedeit? Azt a hatalmat. félt és szorongott.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) alakban gondolják el anyagszerűen: márpedig ez az alak a klánnak nevet adó konkrét lények alakja. skk. s ezek álltak össze a primitív osztályozásokban kifejezett kozmológiai rendszerekké. A modern tudomány is mindinkább elfogadja. semmin t közvetlenül a vallásból származtak (lásd HUBERT n MAUSS: lThéorie générale de la magiel.. ott is ugyanaz. azokra a lényekre. és ekképpen is bánik vele. 705 Bár a totemisztikus princípium kedvenc székhelye valamely meghatározott állat . hogy a legkülönfélébb technikák és gyakorlatok. Erre még többször is vissza fogunk térni. 706 Lásd alább. könyv. hogy félelmetes. mert a mágikus erők n véleményünk szerint n csak a vallási erők sajátos formái. véréve válnak. Végül is az egész világ felosztásra került a törzs totemisztikus princípiumai közt. Így lehetséges. 144. . fej. Az emberekben lakoznak. s ezeket igyekezett lecsillapítani a rítusok segítségével. mert rokonaiknak gondolták azokat. természetes pártfogókat. amelyhez a kultusszal folyamodik. mert az ipari technikák az esetek többségében inkább a mágia közvetítésével. A híres megfogalmazást: Primus in orbe deos fecit timor. A hívő tehát az ily tökéletesen azonos formák mögé nem tudott nem azonos természetű erőket helyezni. Amint azonban kimutattuk. következésképpen maguk is szentként tűntek fel. ipar). IV Az első vallásképeket sokan úgy magyarázták. mint az ember. nem azt fejezik ki. illetve erről a rokonságról nyilván más fogalmat alkotunk magunknak. mert ugyanúgy szent volt. Hatalmuk csak annak az erkölcsi tekintélynek egy formája. nem maradhatott odakötve. egyáltalán nem igazolják a tények. mint ami magasan fölötte lebeg valahol és agyonnyomja felsőbbrendűségével: e hatalom éppenséggel igen közel áll hozzá. mint az ember. Az állat által fölkeltett érzelmek továbbadódtak azokra az anyagokra. hogy a növény nő. rokonokat. magasabban is áll a szent dolgok hierarchiájában. amelyet a társadalom gyakorol a tagjaira. III. nem úgy jeleníti meg magának. mind a vallásból származtak. De mivel anyagszerű formában képzelik el. és olyan hasznos képességekkel ruházza föl. Mivel magába foglalta az egész valóságot. mint az ember. azok is. 705 114 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a kollektív tudat hogyan hat az egyéni tudatokra. mint a szellemet vezérlő erőket. de egyszersmind a dolgokat is éltetik. hogy amikor az ember kapcsolatba lépett a világgal. hogy az ember és a természet kettőssége nem zárja ki egységüket. 707 Ennek az elképzelésnek az alapja egyébként egy olyan megalapozott gondolat. hogy mintegy méhében hordozhatta és kikelthette az emberi civilizáció összes lényeges csíráját. mint maga az embléma. s amelyek húsává. e testvériség a totemizmus logikus következménye. mint a történelemnek ebben a pillanatában. erkölcsiek és anyagiak. amelyekkel természetadta módon nem rendelkezne. A szent jelleg a legmagasabb fokon ragályos. amit aztán maga építgetett föl újra: úgy hitte. hogy a fizikai dolgok miképpen hatnak érzékeinkre. ellenségeket. mint az erkölcsit. hiszen isten a közvetlen környezetében lévő dolgokban van jelen. képzőművészetek). VII. A totemizmus Mint látható. I. E kettős természetének köszönheti a vallás. Most már megmagyarázható. hogy bár az ember testvérének tekinti. erkölcs. hogy olykor csak közvetve. és azok is amelyek az anyagi életet szolgálják (társadalomtudományok. De mivel e princípiumot történetesen állat alakjában gondolják el. mert fajtársukat látták benne. de az állítás n jóllehet más szimbólumokkal n itt is. Erről az egységről. Így aztán a totemekhez lassanként altotemek kapcsolódtak. hogy a fizikai illetve morális erőket. de nem azért bántak vele szent lényként. Ezek az élőlények hasonlóságuknál fogva óhatatlanul olyasfajta érzelmeket keltettek. amelyekkel táplálkozik. az élőlényeknek is szükségképpen hasonló tiszteletet kellett ébreszteniük. hanem azt. in: Année sociol. Erkölcsi hatalmak. hanem éppenséggel barátokat. amelyek az erkölcsi élet működését biztosítják (jog. 708 1. 708 Azért mondjuk. Ezért van az. amelyeket egy erkölcsi lény.). Rémlátomásféle gyötörte. honnan származik a történelemben megjelenő vallási erők kettőssége: hogyan lehetnek egyszerre fizikaiak és emberiek. az állat látszólag jobban megtestesíti. mint a primitív ember. és részben az emberben magában is benne lakozik. hogy a húsa pozitív tulajdonságokkal bír. bár egymástól külön állnak. Nyilván szoros rokonsági kapcsolat van e két lény közt. §. azokra a dolgokra. közvetlenül vagy közvetve. de semmiképpen sem az ősoka. hogy kötelességeik vannak a totemisztikus fajba tartozó állatokkal szemben. Minthogy ez utóbbit vallásosan tisztelik. Az állatot azért tekintették az ember fajtársának.

o. akkor a totemkultusz énekszóval. hol finomabban kimunkált alakok mögött konkrét. [Magyarul: E. már meghatározásuknál fogva sem tartalmazhatnak semmi olyasmit. skk. és ennek köszönheti azt. hiszen az isten csak a társadalom átvitt megjelenítése. s bebizonyítottuk. Többnyire nyilván az történt. mert nem a vallás lényegét érintették. amit a legkövetkezetesebb racionalista sem tagadhat. és valóban az emberek fölött álló külső erők műve. mert a beavatási rítusok. miért lehetetlen. ellenállás nélkül adja át magát nekik. hogy a vallásnak ez az alapigazsága önmagában is ellensúlyozni tudta a szükségképpen benne rejlő másodlagos hibákat. amellyel érintkezésben állunk. Ha eltekintünk a halotti rítusoktól n minden vallás sötét oldalától n. amelyeket a fizikai világ kelt bennünk. Mi ugyanis kijelenthetjük. Ezek mögött a hol elnagyoltan. hogy a fizikai világról nyújtson az embernek képet. és teljes mértékben be van avatva. évszázadokon át a tévedésében. Nyilván téved. mint majd látni fogjuk. annak ellenére. könyv). ahogy a mibenlétét elképzeli. Fő célja nem az. 3. amelyek bevezetik a fiatalembert a társadalmi életbe. még a beavatási szertartás kötelező és fájdalmas csonkításainak sem ez a jellegük. A kegyetlen vezeklések. hogy azt feltételezték: az ember az érzékelés alapján adott világ fölé egy irreális világot helyezett. és a társadalommal fenntartott homályos. mint ami a szemük előtt van? Legalábbis amikor már felnőtt. Egyúttal azt is felfogjuk. A mi álláspontunkból nézve a dolgokat eltűnnek ezek a nehézségek. amelyeket a mitológiai képzelet szült a nyelv varázslatos. ami a leglényegesebb a megjelenítendő kapcsolatokban: mert örök igazság az. élő valóság van. amikor azt hiszi. Az érzékelhetőből csak érzékelhetőt lehet csinálni. A primitív társadalmak ugyanis nem holmi Leviathánok. 709 115 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amire pedig a tapasztalat hamar ráébreszthette volna. következésképpen amikor a társadalmi lélek valamely ösztönzésének enged. s bármilyen metaforikus és szimbolikus is ez a megjelenítés. és részletesebben kifejtjük a rítusok tárgyalása kapcsán (III. amelyek segítségével az emberek meg tudják jeleníteni maguknak a társadalmat. miért tartott ki az emberiség makacsul. Ekkor azonban érthetetlen lett. nem úgy érzi. Ezért már eleve meg lehetünk győződve arról. Mert mi másnak lehetne nevezni azt a szenvedélykitörést. ámde csalóka hatalmának bűvöletében. s ezért nem küszöbölték ki ezeket a hívők. amelyek agyonnyomják hatalmuk súlyával az embert. hogyan maradhatott fönn. hiszen e tekintetben csak tévedések szövevénye. hanem úgy. hogy egy egészen másféle világba kerültek. 149. hogy a hívő nem téved. hogy a vallás még ebben a hipotézisben is bizonyos mértékig tudatzavar [délire] terméke. 173. színielőadásokkal zajlik. hogy kényszernek enged. Hanem mindenekelőtt olyan fogalmak rendszere. miképp születhetett meg ilyen körülmények között a szentség fogalma. amikor meglepődve érzi. kemény megregulázást jelentenek. hogy a vallás által ajánlott receptek hatástalannak bizonyultak. Az egyén önmagában hordozza mint önmaga részét. később még visszatérünk rá. Ez a vallás elsődleges szerepe. vagy azokból a gyakran vaskos tévedésekből. A vallásnak ekképpen olyan értelme és oka lesz. hogy a kultikus cselekedetek. egyszersmind ténylegesen szorosabbra fonják az ember és a társadalom közti köteléket. tánccal. hanem a valóságban gyökerezik. mégis hű képet ad. hogy van rajtunk kívül valami nálunk nagyobb dolog. akkor érthetetlen lenne. Azok a benyomások. Így hát e teoretikusok többnyire csak úgy tudtak magyarázatot adni arra. mintsem félelem és elnyomattatás. ami a legjobb benne. kiad. mégpedig a társadalom.709 az ember spontán módon. s azt teljes egészében álombéli fantazmagóriákból építette föl. ami meghaladja ezt a világot. mert ha ez volna a legfontosabb feladata. Éppen azt fejezi ki. A semmiből nem lesz semmi. kiterjedésből nem lehet kiterjedésnélküliséget csinálni. ahogyan e lényt a szimbólum segítségével megjeleníti. micsoda hévvel özönlik belé az élet. amelynek tagjai. nem értelmetlen lelki indíttatások és hatástalan cselekvések együttesei.] 711 Most egyelőre csak általánosságban jelezzük ezt a gondolatot. A vallás immár nem valami megmagyarázhatatlan hallucináció. hogy a naturisták és az animisták miként vélték felépíteni a szentség fogalmát a különféle fizikai vagy biológiai jelenségek keltette érzetekből. amikor úgy gondolja. de meghitt kapcsolataikat. és keményen megregulázzák.. sőt ellentmondásos ez a vállalkozás. ez az egzaltáció valóságos. rettentő istenek csak később jelennek meg a vallási evolúció során. 123. bármiből álljanak is. DURKHEIM: A társadalmi munkamegosztásról. A féltékeny. E kudarcok mégsem jártak mélyreható következményekkel. hogy egy erkölcsi hatalomtól függ. 710 A primitív társadalmak ezen sajátos természetéről lásd Division du travail social. amelyben a kollektív hevültség eredményeképpen az emberek azt hiszik. van ilyen hatalom. hogy látszólag a hívő és istene közötti kötelék szorosabbra fonása a szerepük. . hogy saját természete szavát követi. hogy e tévedések nyilván sok melléfogást eredményeztek. Amikor az ausztrál ember önmaga fölé emelkedik.. Már pusztán azáltal is. nem egy illúzió rabja. viszonylag ritkák. Mivel a társadalmi lélek még csak kis számú gondolatból és érzésből áll.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) gyökerében végső soron inkább derűs bizakodás van. könnyen ölt testet teljes egészében az egyéni tudatokban.710 Láttuk. De kizárólag abban téved. 711 Ezzel szemben azonban azt az ellenvetést lehet tenni. hogy életerejének megnövekedését egy állat vagy növény alakjában megjelenő hatalomnak köszönheti.

amelyeknek megvan a maguk eredete az általunk jó szagúnak. Ebben áll az a pszeudodelírium. Ugyanis a társadalmi gondolat a maga parancsoló tekintélye folytán sokkal hatékonyabb. Az emberi vér csak szerves folyadék. mint a fizikai erők. azt is hozzá kell tennünk. Sosem tudunk kilépni természetünk kettőségéből. akárcsak tudatát. Itt. amelyek kiváltják. egyszóval azok az emberek. ízek és színek. Egész társadalmi környezetünket olyan erők népesítik be. önmagában csak egy vászondarab. amelyeket a testekbe vetítünk. fej. akkor erősnek érzi magát. ami n jóllehet tökéletesen egészséges n számára tilos lett volna. főképpen az I. a vallásalapítók. ami ezt megalapozná. látási érzeteink mégiscsak megfelelnek a megjelenített dolgok bizonyos objektív állapotainak. mintha valósak volnának.. IX. a nagy szentek. ez utóbbiba az előbbi mesterséges felkeltésével próbáltak eljutni. betegnek fogja érezni magát. 116 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ez pusztán újabb bizonyítéka annak. hogy bizonyos eszelősség [délire] szükséges a valláshoz. Ez a túlhajtottság éppen ezért csak nagyon korlátozott ideig tarthat. hogy az embert sui generis jellege különállóvá teszi. de mivel a tapasztalat hamar megtanította rá a népeket. ha kivetkőztetik magából. és valóban erősebb is. és érzéseit. De bár az ily módon rájuk ruházott hatalmak tisztán gondolatiak. azoknak az erkölcsi erőknek. aki a zászlót védelmezve esik el. hogy a vallási élet nem érhet el bizonyos intenzitást valamiféle fizikai egzaltáció nélkül. hogy milyen hasonlóságok vannak az eszelősség és a látnoki állapot között. Ez az oka annak. jó ízűnek vagy színesnek érzékelt testekben. akkor talán nincs is olyan kollektív képzet. Vö. s ezzel megzavarja normális működését. benyomásait belevetíti a dolgokba. nyilvánvaló. ha olyan állapotba hozzák. Fizikai szempontból az ember csupán sejtek. A társadalom azonban úgy tekinti n és bennünket is erre kényszerít n. amely bizonyos értelemben ne lenne delírium. éppoly kényszerítő módon határozzák meg az ember viselkedését. a szellemünkre gyakorolt hatása révén oly módon láttatja velünk a dolgokat. amellyel azok semmilyen formában és semmilyen fokon nem rendelkeznek. 712 Ez nyilván nem azt jelenti. Csakhogy a kollektív képzetek gyakran olyan tulajdonságokkal ruházzák fel a dolgokat. úgy működnek. Ily módon van egy olyan területe a természetnek. Méltósága. sőt. amelyben a szellem hozzátesz valamit a közvetlenül érzékelt adatokhoz. De az anyag szerepe itt minimális. A gondolat támaszául szolgáló tárgy vajmi csekély azon gondolati felépítményhez képest. hogy merő képzelgések volnának.. amely páratlanná teszi. mert azok a szagok. hogy a próféták. ha n mint hamarosan megmutatjuk n a jelképükül szolgáló anyagi dolgokhoz kapcsoljuk őket. akiknek vallási tudata különösen érzékeny. a maguk módján fejezik ki azon anyagi részecskék vagy azon mozgások tulajdonságai t. Mindennek ellenére szaglási. hogy egy vászondarabért áldozta életét. Azok a képek. a vallási hiedelmek csak egy igen általános törvény sajátos esetei. 127. a természetükből fakad. a körülményektől függően hozzátesz vagy elvesz a valóságból. vagy legalábbis nem olyan formában. hogy csak akkor érinthetik meg kellő erővel az ember szellemét. De bár ez okból azt lehet monda ni. az idea a valóság. . de látványa még ma is olyan heves érzelmet kelt bennünk. amit fizikai -kémiai tulajdonságai semmiképpen sem magyaráznak. számunkra megkülönböző jegyének tűnik. amit extatikusnak minősíthetünk. Bizonyos mértékben a külvilágról alkotott képzetünk is csak hallucinációk szövevénye. tényleg megfelelnek valaminek a valóságban. A katona. hogy a nagyon intenzív társadalmi élet mindig túlhajtja az egyén szervezetét. nem holmi illúziók.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Való igaz. amit mi tulajdonítunk neki n megvan a maga alapja. amelyeket a naturisták meg az animisták tesznek meg a vallás alapjául. nincsenek meg bennük. A mérgező italok rituális használatának is ugyanez a magyarázata. feltéve ha a szót etimológiai értelmében ( .713 Egyébiránt ha delíriumnak nevezünk minden olyan állapotot. Igaz. igen gyakran egyenesen patologikus túlérzékenységi jeleket mutatnak: ez az idegrendszeri fogyatékosság predesztinálja őket a nagy vallási szerepre. Egy lepecsételt postabélyeg vagyonokat érhet. ennek pedig van némi köze az eszelősséghez [délire]. talán bele is hal. amelyeket e képek kifejeznek. 1902. mint amilyen hatékony az egyéni gondolat valaha is lehet. mint másutt. ahogy neki tetszik. amelyek valójában csak a tudatunkban léteznek.. mentális szempontból pedig csupán képzetek rendszere: mindkét szempontból csak fokozatilag különbözik az állattól. mint azok. mit jelent a zászló a katona számára. sokkal inkább. ahol az idealizmus tétele jóformán szó szerint alkalmazható: ez pedig a társadalmi világ. Tudjuk. amely alatt rejtőzik. amelyet annyi kollektív képzet gyökerében ott találunk: voltaképpen csak ennek a lényegi 712 713 Lásd e kérdésről ACHELIS: Die Ekstase. MAUSS: lEssai sur les variations saisonnieres des sociétés eskimosl. hogy ez az érték semmiképpen sem természetes tulajdonságaiból következik. A legközönségesebb tárgyat is szentté vagy hatalmassá tudják tenni. görög) használjuk: de ebből egyáltalán nem következik az. ahogyan mi észleljük őket. in: Année sociol. Ha evett valamely állat húsából. ízlelési. Sőt éppen az általuk kiváltott mentális izgalom tanúskodik valós voltukról. Amikor az aranda annak rendje s módja szerint bedörzsöli magát a csurungával. habár empirikus természetében semmi olyat nem találunk. akihez nem szabad hozzányúlni n egyszóval tiszteletet parancsol. De az idealizmus még ebben az esetben is csak megszorításokkal igaz. Berlin. hogy az izzó hit feltétlenül részegség vagy az ezzel járó tudatzavar következménye lenne. hogy ennek az eszelősségnek n ha az az oka. amelyhez jóformán semmi köze. nem tudunk teljesen felszabadulni fizikai szükségleteink alól: csak úgy tudjuk önnön ideáinkat önmagunk számára megjeleníteni. o. nem gondolja úgy.

5.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) idealizmusnak egy formája. inkább egyik vagy inkább egy másik tárgyra irányul. s amelyet a következőképp fogalmazhatunk meg: ha egy szent lény szétosztódik. 717 1. hogy összhangban vannak. fölé van helyezve. A vallási erő annak az inspiráló érzésnek a kivetülő. V. Mi bírta rá a klánt. mint a fiziológiai alap epifenoménját. de azt még meg kell keresnünk. különös tekintettel a lDer Zauber der Defäkationl című II. Valamely relikvia töredéke ugyanolyan erényekkel bír. csak olyan jelek segítségével tudnak érintkezni egymással. A lélek. május. Hogy az így létrejövő érintkezés szellemi közösséghez. hogy a totemisztikus princípium n és általánosabban minden vallási erő n miként lehet külsődleges ahhoz a dologhoz képest. amelyek kifejezik belső állapotaikat. hogy emblémát válasszon magának? 2. Az egyéni tudatok ugyanis önmagukban zárva vannak egymás felé. rajta kívülről erednek. Revue de Métaphysique et de Morale. jóllehet máshonnan. Más szóval a vallásos gondolkodás szempontjából a rész az egésszel egyenértékű. Tekintve. vagyis az egyes érzéseknek egy közös érzésben való egyesüléséhez vezessen. amelyek szükségképpen kiesnének. mivel az embléma nem pusztán olyan kényelmes eszköz.). hogy a gondolatok is valóságok. ezek az elméletek a közösség egész pszichikai életét annak fizikai alapjára akarják redukálni. amely erre természeténél fogva n más tárgyakat kizárva n predesztinálva volna. Pontosan ugyanolyan hibát követnek el. hogy adva van a totem n a klánembléma n fogalma. minden egyes lélekrész egyenértékű az egész lélekkel. az szükséges tehát. Ez a felfogás megmagyarázhatatlan volna. mint az egész zászló: ezért ugyanúgy és ugyanolyan mértékben szent is. mihelyt megszületett a gondolata. Ennek az eredőnek a megjelenése mutatja meg az egyéneknek. mint majd meglátjuk. mint a csorbítatlan egész. hogy a dolognak meghatározott dimenziói legyenek. ha a szent jelleg a szubsztrátumául szolgáló dolog alkotó tulajdonságaiból fakadna.714 Tehát mégsem kimondott őrület [délire]. a többi már következik belőle. amelyeket csak felidéz és jelképez. Azáltal. jóllehet nem azokban az anyagi dolgokban. akár nem. s az emblematikus szimbólumok használata már csak ezért is mindig gyorsan általánosult. hogy a társadalmi egységet anyagi formában fejezi ki. akkor e felidéző szerep érdekében nem szükséges. mint az egyéni képzetek. ha valamely tárgyon rögzül. Ez az érzés akkor tud objektiválódni. maga is alkotóeleme. Ha azonban a dolognak tulajdonított erények nem benne rejlenek. ugyanolyan hatékony. akkor valamennyi részben teljes mértékben önmaga marad. olyanok sincsenek. 1998. Egyetlen vércsöpp is ugyanannyit tartalmaz az aktív princípiumból. amely ily módon szent lesz. nőnie vagy csökkennie. amellyel a társadalomnak önmagáról alkotott érzését le het világossá tenni: ezen érzés létrehozására is szolgál. LXXXVI. de bármely tárgy betöltheti ezt a szerepet. Valamely dolog szent jellege tehát nem a benne rejlő tulajdonságoktól függ. miért tévesek azok az elméletek. E kérdésről lásd lReprésentations individuelles et représentations collectivesl című cikkünket. mindenki számára érzékelhetőbbé is teszi azt. és hogy a kollektív képzetek még hatékonyabbak. csaknem annyi részre osztódhat. 325. amelyet számos mítosz és rítus alapjaiban ott találunk. ugyanolyan hatalma van. Mivel a rész felidézi az egészet. azokat az érzéseket is felidézi. amelyekre rárakódnak.illetve a növényvilágból vették az emblémákat. A vallási jellegnek ez a felfogása végre magyarázatot ad arra az elvre is. és a következő alkérdésekre oszlik: 1. ezáltal tudatosul bennük erkölcsi egységük. Amiként ez utóbbi az egyén pszichikai életében nem látott mást. amelyeket a dolog közvetlenül gyakorol érzékeinkre vagy a szellemünkre. . 717 Az elv a vallásból a mágiába is átment: ez az alchimisták totum ex partéje. A zászló egyetlen kis darabkája is éppúgy jelképezi a hazát. maga a totemizmus mint vallás olyan tényen alapul. Akkor Ebből is látható. mint Maudsley az egyéni pszichológia terén. mint az egész vér. Most már értjük. hanem hozzáadódik. amelyben lakozik. Elvileg nincs olyan tárgy. Ráadásul ennek a gondolatnak spontán módon a közös életfeltételekből kellett fakadnia. skk. objektiválódó formája. miképpen jött létre e fogalom.715 Ugyanis ez a fogalom egyáltalán nem azokból a benyomásokból épül föl. mert az ily módon objektiválódó gondolatoknak megvan a maguk alapja. 715 Lásd fentebb: …skk. A kérdés kettős. Elfelejtik. hanem olyan érzésekből származnak. ahány testrész vagy szövet van a szervezetben. hanem a társadalom természetében. hogy az ezeket kifejező jelek maguk is egyetlen eredőbe olvadjanak össze. amely még nincs megmagyarázva. azt felesleges bizonygatnunk. fejezetet (Globus. 716 Még az excrementumoknak is lehet vallási jellegük. amelyek n miként Ratzel földrajzi materializmusa (lásd nevezetesen Politische Geographie) n az egész társadalmi életet annak anyagi (gazdasági vagy területi) szubsztrátumából próbálják leszármaztatni. amelyet a közösség gyakorol a saját tagjaira. mert akkor a dologgal együtt kellene váltakoznia. 716 Teljes mértékben a körülményektől függ. mivel úgyis ugyanazzal az értékkel bír. A vallásosság világa nem az empirikus természet valamely oldala. Miért az állat. hogy a vallási gondolatokat kiváltó érzés erre vagy arra. Lásd PREUSS: lDer Ursprung der Religion und Kunstl. 714 117 Created by XMLmind XSL-FO Converter. erők. akár teljes. amelyeket az egész idéz fel. De bár a fenti totemizmuselmélet segítségével sikerült magyarázatot adnunk e vallás legjellegzetesebb hiedelmeire. különösen az előbbiből? Hogy az embléma bármely csoportfajta számára hasznos gyülekező központ.

vagyis létét. A szimbólum tárgyi volta ezt a külsődlegességet fejezi ki. amikor eljött az elválás órája. hogy a tudatok hassanak és visszahassanak egymásra. Tudjuk ugyanis. hogyan ragadtathatták el magukat ennyire. 5. hogy a társadalom önmaga tudatára ébredjen. Paris. o. 10. Ismert tények igazolják ugyanis. csakis kiterjedt szimbolizmussal lehetséges. [Magyarul: E. Nyilván az egyéni képzetek ellenhatásokat is kiváltanak a szervezetből. s kölcsönösen befolyásolják egymást. Ezek azt feltételezik. akkor maguk is tartósak lesznek. 723 Uo. Archives de médecine navale. Az emblémaalkotás tehát egyrészt azért elengedhetetlen. Ha létrejött ez az egyöntetűség. olyan ábrákat tetováltatott magára. . Sőt még az sem teljesen önkényes. csak egyik sajátos formájuk. skk. 292. Így hát a társadalmi élet. De csak azért jelképezhetik őket. és akkor érzik át egyetértésüket. amikor a technika még kezdetleges. az. XI. A hívőt megtartó erkölcsi erő tehát bár nem az általa imádott bálványból. m. A kollektív képzetekkel ellenben egészen más a helyzet. amikor az emberek összegyűlnek. amely mindenfajta megfontolás vagy gondolkodás nélkül is igen gyorsan megjelenhetett. o. hogy főképp olyankor. maguk is közreműködnek annak létrehozásában.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) értenek egyet. A sokaságban könnyen elszabaduló heves indulatok kialszanak. BERCHON: lHistoire médicale du tatouagel. Egyébként szimbólumok nélkül a társadalmi érzések csak ideig -óráig maradhatnának fönn. 720 Lásd V. hogy könnyebben kezelhetők legyenek: a szimbólumok a képzetek szerves részei. o. o. THéBENOT: Voyage au Levant.] Procope de GAZA: Commentarii in Isaiam. Ezek a dolgok szüntelenül felidézik őket. Ezek az érzések igen erősek. ha szétoszlott a tömeg. csakhogy kizárólag mozdulatokban [mouvements] exteriorizálódhatnak. 496. s ezt ő át is érzi. Azzal tanúsítja az ember legjobban magának is és a többieknek is a Lásd erről Les Regles de la méthode sociologique. Tehát szerepük nem korlátozódik pusztán a hozzájuk kapcsolódó tudatállapot kinyilvánítására. 722 LOMBROSO: L’Homme criminel. mert hozzájárultak a kialakításukhoz. még sok más ilyen forma van. ébren tartják az emberek tudatát. Amikor alacsonyabb kultúrába tartozó emberek közös életet élnek. Bármi részünk is van a születésükben. o. de ugyanannyira elengedhetetlen ezen öntudat folyamatos fenntartásához is. 723 Érthető. I. mintegy ösztönszerűen gyakran festenek vagy vésnek a testükre olyan képeket. DURKHEIM: A szociológia módszertani szabályai. De van egy olyan emblémafajta. o. 291n292. mégpedig jelentős ellenhatásokat. 268. amelynek tulajdonítjuk.722 Gyakran megfigyelték e gyakorlatot az egy kaszárnyában szolgáló katonáknál. amelyek ezt a létközösséget idézik föl. mindazonáltal valóban kívülről jön. mintha a kiváltó ok továbbra is hatna. Az egyes szellemek csak akkor találkozhatnak és egyesülhetnek szellemileg. A kollektív érzések személyekben és szokványos dolgokban [formules] is megtestesülhetnek: ez utóbbiak között vannak olyanok. akkor nem értjük teljesen félre a természetüket. ha egyszer a mozdulatok formát öltöttek és sztereotip alakot vettek föl. nem az általa vallásosan tisztelt emblémából fakad. lábj. hogy a társadalmi jelenségek nem az egyénből. Ha azonban az ezen érzéseket kifejező mozdulatokat tartós dolgokon ábrázolják. E szimbólumokban nem szabad tehát puszta mesterkedést.721 Lombroso a spontán tetoválás egy különös esetéről számol be: egy olasz kollégium húsz fiatal diákja. amelyik a totemizmusban játszott jelentős szerepet: a tetoválás. elvont ábrázolások. az egyének pedig elcsodálkoznak rajta. 721 LACASSAGNE: Les Tatouages. ha valamely tárgy láttán ugyanúgy kiáltanak föl. 720 Ugyanezt a szokást jelzik bizonyos itáliai zarándokhelyekről is. az egyéni képzeteket azonban gondolatilag is fel lehet fogni. akik szimbólumok. s magukra maradván egyre inkább elhalványulnak. 285. 718 Ha tehát úgy képzeljük. hogy eredetük rajtunk kívül van. ahogy a kollektív érzések számukra idegen dolgokhoz kapcsolódnak: ezáltal jut érzékelhető formában kifejezésre a társadalmi tények egyik valóságos vonása: fensőbbségük [transcendence] az egyéni tudatokhoz képest. amolyan címkét látni. az egy hajón szolgáló tengerészeknél. Nyilván nem abból a konkrét tárgyból származnak. 377. amelyek zászlók. és vannak olyan n valós vagy mitikus személyek n.. annyi azonban igaz. amit csak úgy hozzátesznek a már kész képzetekhez. ugyanazt a mozdulatot teszik. akkor már csak emlékek formájában maradnak meg. o. 1869. ha azonban a gyűlés véget ért. 638. Erre már 1862-ben is felfigyeltek: vö. 1689.719 A Palesztinába induló zarándokcsoportok is a karjukra vagy a csuklójukra tetováltatták a keresztet vagy Krisztus monogramját. 718 719 118 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy valamely külső tárgyból erednek. könnyen felülkerekednek rajtuk az egyéni temperamentumok. mivel a csoport ekkor már nincs jelen. amelyek különböző formákban emlékeztették őket az együtt töltött évekre. 97. Azok az anyagszerű emblémák. tetoválással jeleníthető meg a legközvetlenebbül és legkifejezőbben a szellemi közösség. e hatásokból és ellenhatásokból n amelyek maguk is anyagi közvetítők révén válnak lehetővé n származnak. A mozdulatok egyöntetűsége adja meg a csoport önérzését. ugyanazt mondják. hogy adott körülmények között mintegy önműködően jelentkezik. Prokopiosz egyik írása szerint az őskeresztények a testükre bélyegeztették Krisztus vagy a kereszt képét. és az ugyanabba a fegyintézetbe zárt raboknál. I. hanem a csoportból erednek. valamennyien kívülről kapjuk őket. akkor már a hozzájuk kapcsolódó képzetek jelképezésére szolgálnak. ha kilépnek önmagukból. eltekintve a velük járó vagy utánuk következő fizikai ellenhatásoktól. LACASSAGNE: i. minden vonatkozásban és történelme minden pillanatában. amelye kkel jelen tanulmányunkban külön foglalkoznunk kell.

ha másért nem. e döntés csak a különböző csoportok közti valamiféle megegyezés alapján történhetett. megfelelően világosan differenciált képet ahhoz. hogy valószínűleg hogyan választották ki ezeket az emblémákat. Hogy e térképet megfelelő módon értékeljük.). ha valamely megkülönböztető jegyet nyom a testére. 40. amellyel a klán emberei a lehető legközvetlenebb és leggyakoribb kapcsolatban álltak. hogy egy meghatározott tárgyat ábrázoljon és felidézzen. tekintve. Nat.. 295. mi több. addig a csillagos égbolt nem nyújtott elegendően változatos. Amerikában a népesség általában letelepült életmódot folytat: csakhogy az amerikai klán viszonylag előrehaladottabb szervezeti formát képvisel. o. o. North. 727 Erről könnyen megbizonyosodhatunk. HOWITT. Valószínűnek tűnik számunkra. Nat. . m. forrás vagy olyan hegytorok közelében vannak.724 Nem az a célja. I. hát ezen két lény közötti természetbeli rokonság miatt. 4. figyelembe kell vennünk. A klán egyébiránt olyan társadalom. hogy a népesség nomád. de különösképpen a faun a változatossága viszont csaknem kimeríthetetlen volt. Úgy tűnik tehát. ha megnézzük Thomas térképét (Kinship and Marriage in Australia. hogy mindegyik csoport azt az állatot vagy növényt választotta jelvényéül. amely mellesleg szólva nagyrészt sivatagos. m. mert amíg nincs földművelés. Mivel csak e feltétellel lehetséges a léte. Másrészt pedig olyan dologra volt szükség. 243. 726 nem kötődik szorosan valamely meghatározott helyhez. ahol tehát a totem anyai ágon öröklődik n s manapság is ez a leszármazási rendszer a legáltalánosabb727 n ott a gyerekeknek más a totemük. Tr. hogy e neveket és emblémákat miért az állat . Strehlow azt mondja. S hogy valóban ez volt a totem kiváltó oka. amely a legsűrűbben fordult elő a szokásos gyülekezőhely közelében. Vonalakból és pontokból áll. 724 725 119 Created by XMLmind XSL-FO Converter. mint a beszélt jel. amely az összes többinél kevésbé tudja nélkülözni az emblémát s a szimbólumot. 728 Ráadásul.. Ezzel szemben a Nap. s erre bizonyos számú példát is felhoz. Ezen okoknál fogva az égitestek n bármilyen fényesek is. Tr.). vagyis az élők világától ugyancsak különböző világnak számítanak. és más világba tartozónak látszottak. addig csak másodlagos szerepük lehet a táplálkozásban. miként azt a következő fejezetben ki fogjuk mutatni. amire viszont az állatok meg a növények oly kiválóan megfeleltek. különösen az előbbiből. a klán már nem is ábrázolható. . Mindenesetre az írott jel ma is fontosabb helyet foglal el a klánok életében. hogy egy-egy törzs összes klánja és alklánja olyan dolgot találjon rajta.. Most már csak arra a kérdésre kell megfelelnünk.. o. ugyanebben az értelemben SCHULZE: i. és bármilyen erős benyomást tesznek is az érzékekre n nem voltak alkalmasak a totemszerepre. amíg a csillagképeket nem ismerték fel és nem osztályozták. 729 I. amelyet könnyű volt lerajzolni. a Hold meg a csillagok túlságosan messze voltak. vö.. habár ez utóbbival együtt élnek. o. ahol a klán a gyűléseit tartotta. 729 Márpedig bizonyosan e totemisztikus központok azok a megszentelt helyek. amivel azonosíthatja magát. ki tudja miért. o. 730 Persze mint már alkalmunk volt rámutatni (lásd fentebb. mert ugyan nem teljesen mentes némi központi hatalomtól. ez a hatalom azonban legalábbis bizonytalan és instabil.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) csoporthoz tartozását. amelyek jelentése teljesen megállapodásszerű. mert valamennyinél ingatagabb. Az állatok feleltek meg leginkább e feltételnek. holott etnográfiai vonatkozásban úgyszólván semmi adattal nem rendelkezünk e területről. Márpedig az emblémakép nyersanyagául csakis olyan dolog szolgálhatott. 728 A csillagokat még az ausztráliaiak is gyakran a lelkek vagy a mitikus személyiségek országának tekintik.. mint a növény. ahol a csoporttotemként szolgáló állatok gyakran megfordulnak.. Ráadásul az exogámia szabálya miatt férj és feleség szükségképpen más -más totem alá tartozik. hogy a szerző. 726 Legalábbis Ausztráliában. A csoport egysége tehát csak a tagok közös nevéből és az e névvel jelölt tárgyat visszaadó. hogy az embléma fontosabb szerepet játszott. mint a név. o.730 1. o.. A főnökök tekintélyéről lásd SPENCER n GILLEN. hanem hogy bizonyos számú egyén közös erkölcsiségéről tanúskodjon..illetve növényvilágból vették. könnyen magyarázható az embléma intézménye és a csoport életében elfoglalt helye is. . azt az bizonyítja. Tr. szintén kollektív emblémából érzékelhető. hogy tapasztalatai szerint a totemisztikus központok leggyakrabban valamely hegy. Mindezen okokból kifolyólag egyazon családon. egyazon területen belül a legkülönfélébb klánok képviselőit találjuk. a flóra. VI Lásd fentebb. 725 A klán az általa lakott területtel sem határozható meg. A vadász -halász népek számára ugyanis az állat jelenti a gazdasági környezet legfontosabb elemét. Strehlow egyik észrevétele alapján még azt is körvonalazhatjuk.. skk. az apai ágon történő totemleszármazási rendet egészen Ausztrália nyugati részéig kiterjesztette. amelyet ábrázolni hivatott. hiszen mindegyik csoportnak más-más emblémát kellett választania. Egyébként is szorosabban kötődik az állat az ember életéhez.. Ha elvesszük a nevet és az azt materializáló jelet. mint az apjuknak.6. 25. A klánt nem lehet a főnökével meghatározni. hogy n mint kimutattuk n a kép nem igyekszik visszaadni annak a dolognak a külsejét. 10. E tekintetben a növények csak utánuk következnek a sorban.

a Nap. mert egyszerre tartoznak a legellentétesebb nemekbe. amiként önmagát sem a világ képére gondolta el: egyszerre élt mindkét módszerrel. amely ugya n valaha hangsúlyosabb volt. akiknek emberi érzelmeik és megnyilatkozásaik vannak. Az emberek ily módon az általuk is érzékelt kollektív erőt a csoport zászlajául szolgáló dolog fajtáinak képében jelenítették meg maguknak. s az összes többit ebbe gyömöszölte bele. amelyek létezését még a fejlődéselmélet sem tagadja. hogy a logikai evolúció szorosan összefügg a vallás evolúciójával. idővel megtanított bennünket arra. 732 De éppen Az e bekezdésben tárgyalt tudatállapot ugyanaz. amit a tudományos kultúra csak még jobban meggyökereztetett szellemünkben. az embereket ellenben állatként vagy növényként fogják fel. hanem abból. A gyakorlat. Ebből fakad a mitológiák által színre léptetett lények kétértelmű volta. nem adhat magyarázatot erre a tudatállapotra. mint amit Lévy-Bruhl összetartozási törvénynek [loi de participation] nevez (Les Fonction mentales dans les sociétés inférieures. egylényegűvé téve ezen dolgokat. mint az állat. mindössze néhány magyarázatot fűzünk hozzájuk. s úgy megváltoztatnia a valóságot. Ezen erő fogalmában tehát a legkülönbözőbb természeti világok keveredtek egymással: bizonyos értelemben alapvetően emberi volt ez az erő. vagy valamely állatfaj egy másik állatfaj megkülönböztető jegyeivel.731 Ha van olyan igazság. a csillagok férfiak vagy nők. s mivel ez az embléma állandóan az egyének szeme előtt van. 76. hogy a már kialakult élőlények mások. Az embert mint állat. hogy e vallási világképeket meghatározott társadalmi okok hozzák létre. Az alább következő oldalak már készen voltak. ezeket tették meg a legkülönfélébb dolgok közös ősokának. hogy egymásba tudnak alakulni.vagy növényfajtát jelenítették meg. anélkül hogy bárminemű változtatást eszközölnénk rajtuk. vagyis az ásványokat. semmi sem folytonos. az ember pedig állatból fejlődhetett ki. hanem leglényegesebb tulajdonságaikban is különböznek egymástól. akkor az az. hogy a természeti világok közé korlátokat emeljünk. hogy szükségképpen közeli rokonságban áll a külső alakját kölcsönző élő vagy élettelen tárggyal is. így eredeti formájukban közöljük őket. Hogy az az antropomorf ösztön. skk. E hiedelem elfogadása azonnal hidat vert a különféle természeti világok közt. az emberek hosszú ideig ezekkel az egymásba való alakulásokkal vélték megmagyarázni a do lgok születését. 732 Lásd fentebb. S minthogy ezeket az erőket különböző természeti világokból vették. hogy az ember először is a vallás által kidolgozott erőkkel népesítette be a világegyetemet. A most tetten ért ok egyébiránt nem csak a totemizmus sajátja: nincs olyan társa dalom. s miként ez utóbbi is. Általában bármely kollektív érzés csak valamely anyagszerű tárgyon rögzülve képes tudatosulni. miben térünk el Lévy-Bruhl tényértékelésétől. Tehát valami kivételesen erős oknak kellett közrehatnia. mint az ásványok. Másfelől viszont tudjuk. . Ám e manapság oly magától értetődő különbségtételek hiányoznak a primitíveknél. képesek nemzeni. 731 120 Created by XMLmind XSL-FO Converter. társadalmi feltételektől függ. Ez ugyanis nem abból ered. Nem a maga képére gondolta el a világot. A dolgokról alkotott elképzeléseibe nyilván beépített emberi elemeket. miképp rendelkezhetne valamely ásvány egy másik ásvány. Az az alapvető ebben a vallásban. A valóságban sehol sem látunk olyat. hogy más természetű lények egymásba alakulnának. Csakhogy a tapasztalásban semmi sem sugallhatta neki ezeket az egybemosásokat. egyetlen meghatározott nembe [genre] sem sorolhatók be. Az egyes világokon belül hasonló korlátok választják el az osztályokat egymástól: semmiképpen sem tudjuk elképzelni. azt éppen a dolgok jellegzetes egybemosása mutatja. a vallási hiedelmek léptettek az érzékelhető világ helyébe egy másfajta világot. mint manapság.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) Ez a totemizmuselmélet kulcsot ad nekünk az emberi mentalitás egyik furcsaságához. illetve a totememblémával ábrázolt különféle lények egylényegűnek számítanak. hogy a klán embe rei. Ezt mutatja a totemizmus esete. hogy a legkülönfélébb természeti világokat is összekeverte egymással. a növényeket. rá és az általa ábrázolt dolgokra vivődnek át a társadalom által felkeltett érzelmek. Mivel a klán nem létezhet név és embléma nélkül. amelyekben jelezzük. Ily módon a nyilvánvalóan különálló dolgok összekeverésének sajátos képessége onnan származik. hogy az élet nem élő anyagból. Az érzéki megfigyelés szempontjából minden különbözik. hogy a lények nemcsak külső megjelenésükben. a Hold. mert feltételezi ugyan. de az önmagáról alkotott elképzelésekbe is beépítette a dolgokból származó elemeket. amikor e mű megjelent. egyszersmind azonban úgy tűnt. E különbség nélküli állapoton alapul valamennyi mitológia. jobban mondva e mégoly különböző lényeket mind azonos természetűnek gondolták el. mivel emberi gondolatokból és érzésekből állt. amivel az animisták ruházták fel a primitív embert. hogy az ember mértéktelenül kiterjesztette az emberi világot. a növényeket meg az állatokat pedig mint az ember rokonait. az állatokat és az embereket semmiképpen sem tekinthetjük egyenértékűnek és egymással közvetlenül helyettesíthetőknek. az ember pedig más. hogy az ne a maga megjelenési formájában tűnjék föl. mindazonáltal végig jelentős szerepet játszott a gondolkodás történetében. A vallás végezte el ezt az átalakítást. Így hát minden további nélkül feltételezik róluk.). amelyben ne hatna. A szikláknak nemük van. azt azonban nem tagadja. Ismét alkalmunk lesz látni. Eredetileg valamennyi természeti világ egymásba keveredett. amely manapság egészen nyilvánvalónak tűnik.

amikor azt mondjuk. sőt e különbségtételt éles. skk. Tehát társadalmi szükségszerűségek okozták. mint az ausztrál ember. De szolgáltathat-e egyáltalán e vállalkozás valaha is végleges eredményt? És különben is. Ezek olyan erővel taszítják egymást. mert módszeresebbek. de természetükben nem különböznek azoktól a magyarázatoktól.736 Ezért aztán ugyanaz az ausztrál. hogy egymáshoz kapcsoljuk a dolgokat. oly mértékben ellentmondanak Az összeolvadáshoz még egy ok járult jelentős mértékben hozzá: a vallási erők rendkívül ragályos volta. Ma is. mert szigorúbban ellenőrzött megfigyeléseken alapulnak. Csak akkor kezdem érteni. és egyben kimutatjuk. értelmemet azonban egyáltalán nem elégíti ki egy olyan megállapítás. mert egy olyan ideavilág megteremtéséhez.. Persze a belőle következő gondolkodási szokások megakadályozták. hiszen e logika formájára és viselkedésére is a társadalom nyomta rá bélyegét. . hogy az ember ráérzett a dolgok közti belső kapcsolatokra. amelyeket mi összetartozónak tartunk. Nyilván nem ugyanazokat a fogalmakat azonosítjuk ekképpen. lényegében ugyanaz. Logikánk ebből a logikából született. I. hogy a fény az éter rezgése stb. 736 Lásd fentebb. amelyek ily módon közel kerülnek egymáshoz. A primitív ember ugyan összekever olyan dolgokat. 735 Uo. a primitív gondolkodás állítólag általános és módszeres közönyfélével viseltetett az ellentmondás iránt. nem annyira az eredmény volt a fontos. amit az érzékek különválasztanak. mint ami nem idegen A-tól. amilyennek az érzékei mutatták neki. amelyeket mi megkülönböztetünk egymástól. felajzott állapottal könnyítette meg e folyamatot. Ezekből az összefüggésekből. ezekből a belső kapcsolatokból az érzékelés semmit sem tárhatna fel. hogy A szabály szerint megelőzi B-t. Amikor megtudom. 733 121 Created by XMLmind XSL-FO Converter.733 Ez újabb bizonysága annak. hogy meg merték próbálni. a társadalmi élet pedig az általa keltett tudati pezsgéssel. hogy az uralma alá hajthassa az érzékek által szolgáltatott benyomásokat. hogy az a szentség fogalma társa dalmi eredetének köszönhető (lásd III. hogy a meleg tulajdonképpen mozgás. s a valóság újfajta megjelenítésével váltsa fel őket. hogy ellenszegül bárminemű magyarázatnak. amelyek a primitív embert is kielégítették. 77. Ezek számára a vallás törte az utat. hogy elsőként szolgáltattak valamiféle képzetet a dolgok közt fennálló rokonsági kapcsolatokról. hogy egymáshoz illesztheti azt. 79. ami csak a társadalomban és a társadalom által lehetséges. Igaz. amely nem hordozza magában ennek az értelmét. mert attól kezdve. Egyes vélemények szerint a mitológiák által posztulált összetartozások megsértik az ellentmondás elvét. más megfontolások alapján válogatjuk ki őket. E vállalkozás az adott körülmények között természetesen csak ingatag eredményekhez vezethetett. zavarba ejtő a számunkra e logika. Általa vált lehetővé a világ első magyarázata. Később még visszatérünk erre a ragályosságra. más kritériumok. amely viszont mindig ügyel rá. De ezt a szerepet csak azért tölthette be. amelyek egymás függvényében tüntetik fel számunkra őket. de maga az eljárás. A vallások nagy szolgálatot tettek az emberiségnek azzal. azzal nemdebár azonosítjuk őket. s ezáltal szemben állnak a tudományos magyarázatokból következő összetartozásokkal. hogy első pillantásra különállónak tűnő fogalmak összeolvadtak. mint az. mint amelyek a természetükből fakadó belső törvény értelmében lüktetnek együtt. Ezek az erők a közelükben lévő bármely tárgyat bekebelezik. hogy valamely dolog miként tartozik egy vagy több másik dologhoz. Ahányszor csak belső kapcsolat révén egyesítünk heterogén fogalmakat. mint ami ilyen módon rokonsági kapcsolatban van A-val. A mai tudományos magyarázatok esetében nagyobb a bizonyosság. hogy e mentalitás ne lenne rokonságban a miénkkel. o. hogy olyan összefüggéseket állítunk fel köztük. egy újfajta gondolkodásmódnak kellett létrejönnie: a kollektív gondolkodásnak. könyv. Korántsem igaz tehát. a magyarázattal azt mutatjuk ki. De nem hisszük. m. 734 LéVY-BRUHL: i. hogy összhangban maradjon önmagával. Számára mindkét dolog külön nemből származik. amelyben nincs semmi közös. amelyen keresztül az átérzett valóságok világa átlényegülve jelenik meg. Mert a magyarázat azt jelenti. és viszont. amellyel a szellem kapcsolatba hozza őket. miként hajdanán is. Még kiáltóbb az ellentét a szent és a profán dolgok közt. ha más oldalról úgy tudom felfogni B-t. Ahhoz. és egy nembe sorolódnak. hanem antagonisztikus ellentétet képez . hogy az alacsonyabb rendű társadalmakat egyoldalú és kizárólagos összemosási hajlammal lehetne jellemezni. rendkívül jelentős adalékot jelentett az emberiség értelmi fejlődésében. hanem megtanították uralkodni rajta. hogy a logikai értelmezés társadalmi feladat. ezzel szemben viszont olyan dolgok közt tesz különbséget. aki egybemossa a Napot meg a fehér kakadut. hogy az ember olyannak lássa a világot. 734 Ha azt állítjuk. lehetővé vált a tudomány és a filozófia. Ezért éltethet ugyanazon vallási erő a legkülönfélébb dolgokat. az értelmi erők oly mértékű felajzottsága vagy túlizgatottsága volt szükséges. Igaz. kategorikus szembeállítás formájában végzi. ez utóbbit élesen szembeállítja a fekete kakaduval. hogy objektívek. Két különböző frátriához sorolt dolog nem csupán különbözik egymástól. megtanították. csakhogy az érzékei által mutatott képnek az a komoly hátránya. mert társadalmi dolog. hogy nem engedték behódolni a szellemet az érzéki látszatoknak. A lényeg az volt. 735 s e tekintetben élesen elütne a modern gondolkodástól. akkor ismeretem új tudással gazdagodott. in fine).E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) emiatt osztozik e tárgy természetében. De mi sem gondolkodunk másképpen. Azért csak ez lehetett ennyire hatékony. fej. hogy az ember kenguru. hogy a Nap madár. De nem szabad lebecsülnünk: bármilyen durvának tűnik is. szükségképpen ellentétes dolgokat azonosítunk egymással. egyedül a szellem képes ezek fogalmát megteremteni.

azt mindjárt össze is keveri. . 122 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amit megkülönböztet.E HIEDELMEK EREDETE (befejezés) egymásnak. Az elsőt talán úgy jellemezhetjük a legjobban. a szélsőségeket keresi. azt mindjárt szembe is állítja. Mindkét irányban szertelen. Mindkettő ugyanazokból a lényegi elemekből áll. következésképpen a logikai mechanizmusokat némiképp sután alkalmazza. Kölcsönösen kiűzik egymást a tudatból. hogy a szellem nem is hajlandó egy időben elgondolni őket. Nem ismer mértéket. árnyalatokat. Így hát a vallási gondolkodás logikája illetve a tudományos gondolkodás logikája közt nincsen szakadék. mindössze ez utóbbiak fejlettségi fokában különböznek egymástól. Amit egymáshoz közelít. de valamennyit ismeri. hogy hajlamos gátlástalan egybemosásokra és vad szembeállításokra.

I.738 De ezek kivételek. a legapróbb hasadékon is át tud bújni. hogy ne ennének. o. SCHULZE: i. sz.. amelyet ekképpen tálal. E helyzet magyarázatára csak két hipotézis adódott: a nőknek vagy nincs lelkük.) egyes adatközlői szerint a lélek l[sei] ohne Fleisch und Blutl. meghatározatlan az alakja. számos kielemezetlen benyomás játszik bele. 235. 51. o. eszik. Magic… 65. Csakhogy az a tény. Valamennyi ausztrál társadalom feltételezi ugyanis. következésképpen általában a vallási gondolkodásban sem. Magic and Medicinel. abból.. hogy a fejlettebb vallások és a filozófia tulajdonképpen csak megtisztítgatták. vö. o. o. DAWSON. fejezet . hogy külsőre olyan. Az is előfordul. 68.743 a körülményektől függően egyik pillanatról a másikra változik a mítosz és a rítus követelményei szerint. hogy azt még a Például a kutangyiknál. A szellemlények közül mindjárt magára vonja a figyelmet az egyik. és őt is meg lehet enni. §). A kutangyik az első magyarázat mellett döntöttek. A kutangyiknál az eredetileg anyai ágú leszármazás ma apai ágon történik: az anya nem adja át a totemét a gyereknek.. Egyébként megmagyarázható. SCHULZE. Úgyhogy a földi élete során még fizikai szükségletei is vannak: eszik. hogy ha teljesen felszabadul a szervezet alól. de semmi igazán lényegest nem tettek hozzá. o. hogy a legkisebb lyukacskán. akkor az erre kapott válaszok sem lennének sokkal összefüggőbbek és pontosabbak. o. valószínűleg későbbi fejlemények. 35. bármennyire homályos legyen is az.A LÉLEK FOGALMA Az előző fejezetekben a totemisztikus vallás alapelveit vizsgáltuk. 742 North. előfordul. I Amiként nincsen társadalom vallás nélkül. E gyökeres tagadás iránt azonban szkeptikusak vagyunk. Ha megkérdeznénk a kortársainktól. miért szűnt meg a reinkarnáció. 269. hogy a nők kivételt alkotnak az általános törvény alól: bizonyos törzseknél úgy tartják. Láthattuk. 246. 741 De az is előfordul. 188. §). akkor olyan suhogás és recsegés hallható. 745 STREHLOW. hogy a tények hibás értelmezésének tulajdonítható. a lélek eredetére és rendeltetésére vonatkozó kollektív képzetek. 741 DAWSON. 15. lásd North. Ennek tényleges jelentését később fogjuk lá tni.. o. hogy a halottak lelkeinek nem mutatnak be ételáldozatokat. BROUGH-SMYTH.. 50.740 Nem könnyű meghatározni. SCHURMANN: The Aboriginal Tribes of Port Lincoln.745 Amikor a fák ágai közt röpköd. Amennyire az etnográfiai adatokból megítélhető. miképpen jött létre. 1.. hogy homokszemnyi nagyságúnak képzelik. 5. 542. II. Vagyis lényegében bizonytalan. Ugyanis nagyon összetett fogalomról van szó. Queensland Ethnog. lábj. 244. Bizonyos számú esetben azt mondják. mert még ma is nagyszámú női lélek létezik. o. hogy kijön a testből.. hogy miként gondolkodik az ausztrál ember a lélekről. Tr. Nem anyagtalan. eszerint annyira kicsi lenne. 15. in: WOODS. s úgy tűnik. m. Ez a vámpír mítoszának a motívuma. amelyet már évszázadok óta próbálnak feldolgozni. . hogy nincs testük: Eylmann (188. o. Fontos tehát megtudni. olyannyira. hogy azonnal rendelkezett is minden lényegi vonásával. vagy a lelkük elpusztul a haláluk után. amelyekkel meghatározható. o. hogy a nőknek nem lehet lelkük. akik a legszilárdabban hisznek a lélek létezésében. EYLMANN.. amelyben ne lennének a lélekre. mint idelent a földön: iszik. mint a test. Igaz. hogy az emberi testben ott lakozik egy belső lény. hogy másodlagos képződmény. vadászik stb. Következzenek most mégis azok a legfőbb n egyébként gyakran ellentmondásos n tulajdonságai. még nem következik. éspedig azoktól. 546.8. hogy nincs lelkük. 744 STREHLOW. néha azt mondják a lelkekről. s könnyen előfordulhat. hogy miképpen képzelik el maguknak a lelket. mindössze annyi. Australian Aborigines. a lélek gondolata egyidős az emberiséggel. hiszen van formája. amelyből az összes többi fölépül: ez pedig a lélek. Tr. amelyben ne találkoznánk ezzel a fogalommal. Arról.742 Majd látni fogjuk. o. hogy a női lelkek nem reinkarnálódhatnak. Csak éppen soha sem reinkarnálódnak. 744 Úgy tartják. Abból. amelyek továbbörökítenék: ő a finis familiae suae. mi módon származott le az előbbiekben bemutatott és megmagyarázott elképzelésekből. szellem vagy mitikus személy gondolata hiányzik belőle. De bár a szellemlények fogalma nincs ott a totemizmus alpjában. akkor is pontosan olyan életet él. s mivel e népnél az újszülöttet egy reinkarnálódó régi lélek élteti. sem jövendő életükl n írja Dawson. 743 Ezt a kifejezést használja Dawson. egy életerő: a lélek. ha megállapítjuk. Igaz. amikor a nőknek még volt lelkük. 170. és barangolása során olykor idegen lelkeket eszeget. annyira homályos és lebegő az erről alkotott gondolata. mint Roth hiszi (Superstition. bizonyos queenslandi népek a másodikat részesítették előnyben (lásd ROTH: lSuperstition. egyenesen következik. 739 A kutangyiknál bizonyosan volt olyan idő. PARKER: The Euahlayi. anélkül hogy az embereknek pontos képe lenne róla. o. 1. o.. lévén hogy ez az a prototípus. hogy egyszersmind állatfajok alakjában is elképzelik. 737 Ha hihetünk Dawsonnak. még sincs olyan vallás. 51. N. akkor a kiskorú gyerekekre is ugyanez lenne érvényes az általa megfigyelt törzseknél. I. hogy a kiskorú gyermekek számára nem tartanak temetési rítusokat.. 740 lA négy-öt év alatti gyerekeknek sem lelkük nincs. A nőnek tehát nincsenek leszármozattjai.739 az utóbbi egyenesen gyanúsnak tűnik. hogy bármiféle lélek. 51. olyat sem találunk n bármilyen kezdetlegesen szervezett is n. 737 738 123 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ebben azonban nincs semmi meglepő. csak úgy bizonyosodhatunk meg.

hogy az embernek több lelke van. m. PARKER: The Euahlayi. o. §. hogy végleges távozásra bírják. o...748 Ezen egymással szembenálló tulajdonságok összehozása érdekében úgy gondolják. hiszen nem úgy hat az érzékekre. i. Egész sor különleges rítus szükséges ahhoz.). a májukat. m. hiszen olykor az alakját ölti fel. o. amelyik a szívben lakik (ngai). Tr.756 az árnyék. anélkül hogy ez halált vonna maga után. Bár valamennyien rokonok. hanem részben össze is keveredik. amely ily módon külön entitássá alakult. a többiből sem hiányzik. Nagyon is szoros kötelékek fűzik hozzá. a presztízsét is elveszti. Már láttuk. ő maga a lehelet. hogy a test elerőtlenedése a lélekre is átterjedt. §. §. ebben a bekezdésben arról van szó. m. a varázslók vagy az öregek látják a lelkeket. hogy a rossz szellemek megölik a kisgyerekeket. 68. 1. Jelentőségteljes ROTH: i. a májukat és a veséjüket. 38. o. amely a placentában lakozik (choi). sőt meg is áll. Mindegyik testrész mintegy individualizálta a benne lévő léle kadagot. 65. azonnal él mozgási szabadságával. ájulás stb. hogy végtelenül ritka és finom. Következésképpen.A. A lélek. úgymint a szív. 759 Például a Pennefather folyónál élő embereknél (ROTH: i. mégis meg kell különböztetni őket. 14.757 a máj. amelyek a mi érzékeink elől rejtve maradnak. különös affinitást mutatnak irányában. milyen szoros kapcsolat van köztük.752 Mindamellett különállása és függetlensége leginkább a halálkor válik hangsúlyossá. hogy külsőleg olyan. Márpedig a láthatatlanságot általában a szellemiség egyik jelének tekintik. 67. Ezekben a részekben arról van szó. 246. Az ewalayiknál három-négy féle lélek van (PARKER: The Euahlayi. s ugyancsak máshogy hívják azt. hogy a lélek eltávozott. s igyekszik minél gyorsabban eljutni másutt lévő. ROTH: i. hogy amikor a vérvesztést ájulás követi. §. §. de amivel csak külsődleges kapcsolatban áll. megeszik a lelküke t. olyannyira. ami csak éri a testet. 67. mint a testek: nincs csontja. I. as Illustrative of the Primitive Theory of the Soull. A szervezet bizonyos régiói. 35. §. 759 De bár a lélek a szervezet bizonyos pontjain összpontosul..I. mint a test. DAWSON. 67. a lehelet. hogy együtt növekszik és együtt is hanyatlik vele. 755 ROTH: i. lábj. o. 512. 235. egyáltalán nem abszolút. m. az a lelket is éri: minden testi sebesülés a lélekre is kiterjed.. jól látható. Azt gondolná az ember. 15. I. hogy egy bizonyos kor fölött olyan kiváltságokat élvez az ember. 750 PARKER: The Euahlayi.746 Ezzel szemben az átlagember számára nem látható. hogy az utolsó lehelet után. o. o.. §. hiszen már evilági életében is időlegesen ki tud jönni belőle: álom.A LÉLEK FOGALMA profánok is hallják.751 Olykor hosszabb időre is távol maradhat. A köznapi halandók ellenben Dawson szerint csak életük egyetlen pillanatában élveznék e kiváltságot: idő előtti haláluk előestéjén. o. de csak azért. Tr.. vagy a lelküket. a testben is van valami a lélekből. Ezért van az.. idején hagyja el. Különböző mértékben ugyan. 29. o. §. North. m. 68. differenciálódott és részekre szakadt. J. 65. az árnyék vagy a placenta lélekrészével. 12. m. mintegy éteri anyagból van..750 A testtől azonban külön áll és független tőle. §). 753 FRAZER: lOn Certain Burial Customs. és ugyanolyan fajta táplálékot jelent.. akkor már nem bánnak vele megkülönböztetett figyelemmel. m. 500. Úgy tartják. 748 ROTH: i.. Tr. ROTH: i. amikor is a lélek távozik. S minthogy az illetőnek már nincsenek meg a régi képességei. illetve Nat. ahogy szétszóródott a szervezetben. Lásd SPENCER n GILLEN. a máj zsiradéka. valahol egy külön világban önálló életet él. a májzsiradékukat. amik a fiatalokat nem illetik meg. 65. 66.) külön neve van annak a léleknek. 68. a lélek is kiszökik vele. in: WOODS. 66. 758 STREHLOW. Úgyhogy e csaknem csodás látomás baljós előjelnek számít. Vö. a lélek azonban fennmarad.. de az egész testben szétszóródik. A lelket tehát bizonyos mértékben anyagtalannak képzelik. I. igazi hazájába. 68. hogy csak üggyel -bajjal lehet elválasztani tőle. ha a lélek nem tér vissza hajlékába. megint máshogy hívják azt. Ezek az anyagi szubtrátumok nem pusztán lakóhelyek a lélek számára. Tr. 754 A test és a lélek azonban nemcsak szorosan összetartozik. amelyben a lélek ugyan lakik. Innen származik az az elképzelés. Mint amikép pen a lélekben is van valami a testből. XV. amelyben lakozik. 14. De amikor az öregember már valóban szenilis. o. de nem szakadt el. mert életkoruknak vagy speciális kultúrájuknak köszönhető speciális képességeik révén olyan dolgokat is érzékelni tudnak. 506. o. vagy legalábbis ennek alakját ölti magára. North. ők maguk a kívülről látható lélek. m. ROTH: i. a vese758 stb. a placenta. nem marad látható nyoma. 756 ROTH: i. a hozzáfűző kötelék meglazult ugyan. SCHULZE. bizonyos termékei. o. §. Abból. Amikor elfolyik a vér. 749 SCHURMANN: Aborig. hogy a lélek egy szinten áll ily módon a belsőségekkel vagy a testszövetekkel. e távolmaradások során azonban az élet lecsökken. of Port Lincoln. 65. . A szív lélekrésze nem azonos a lehelet. Egybetartozik azzal a testrésszel. amikor már nem képes hasznos szerepet játszani a törzs számára létfontosságú nagy vallási szertartásokban. Ezt mutatják a halotti rítusok. Vö. 29.. mondják a Tully folyónál élő törzsek.753 A lélek oly szorosan kötődik a szervezet életéhez. 754 Ezt látjuk a kajtityáknál és az anmatyaráknál. Test már nincs.. 65. ugyanis a benne lévő vallási princípium az idő előre haladtával nagyobb erőre és hatékonyságra tett szert benne.749 hasonlatosan az árnyékhoz vagy a lehelethez. 752 STREHLOW. annak az az oka. 35. Félreértés úgy képzelni a testet. hogy a léleknek szaga van (ROTH. 755 a vér. 51. és különböző nevük is van. De bármilyen valóságos is ez a kettőség. Csakhogy ottmarad a holttest mellett.747 Igaz. amely összekeveredik a lehelettel (wanji). 35. 751 ROTH: Superstition… 65. Még az is előfordul. SREHLOW. mint holmi lakást. 746 747 124 Created by XMLmind XSL-FO Converter. m. o. A lélek nem a leheletben van. 757 PARKER: The Euahlayi.. o. 68.

498.. 15. o. a méregzacskó-klán (Giftdrüsenmänner) őseinek a szellemei művelik ezt.. mint az élők világa. ami nem más. 762 Hogy végérvényesen kiszakítsák belőle. o. HOWITT. mert szerintük szent princípium lakozik benne. 553. amelyekre majd a túlvilág oszlik.766 De elérkezik a pillanat. a tengeren túl. Nat. és nem is ezek az egyetlenek. vö.. lCsodálatos tájék van ott n mondja Dawson n. 508. Tr. és ugyanazt az életet éli. o. Csakhogy természeténél fogva oly erősen kötődik a testhez. EYLMANN. in: XIth Rep. 547. Nat. 198. m. Nat. azoknak a lelke nem vegyül el a többiek tömegében. hogy egy mítosz szerint a gonoszak lelkét félelmetes szellemek falják föl és semmisítik meg. 506. 773 SCHULZE. 51. in: WOODS. Tr. a kiszabadult lélek elröppen. DORSEY: lSiouan Cultsl. olykor egyazon társadalmon belül is többféle elképzelés él egymás mellett róla. Tr. EYLMANN. 776 Általában valamennyi léleknek ugyanaz a sorsa. bővelkedik kenguruban meg mindenféle vadban. Tr. 422.778 Strehlow még arról is beszámol. o. HOWITT. Ez olykor az égben található. o.. külön hely van a számukra biztosítva777. o. sőt ellentétes kategóriának a körvonalai. Ezután a neve is megváltozik. o. 496. North. 188. o. táncosok stb. 778 STREHLOW. II.. 770 SPENCER n GILLEN. a jó és rossz tulajdonságait. 473.775 de maga a gondolat. vidám az élet. egy szigeten. I.767 Megőrzi ugyan az eddig általa éltetett egyén valamennyi megkülönböztető vonását. 463. Nat. 244. 1893.. azért fogyasztják el a halott húsát. Elmegy a lelkek országába. és már itt is feltűnnek annak a két különböző. 768 EYLMANN. I. 491. 781 V. o. harcosok. Tr. Spencer és Gillen szerint egy föl dalatti helyen.773 Végül olykor az égben. Tr... 760 761 125 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A Strehlow-féle ltana azonos a Spencer és Gillen-féle ulthanával (Nat. de maga is hajlik rá.). Odalent örökké süt a nap. összetörik őket. 419n420. Tr. 16. Ezt az elképzelést a watyabalukoknál is megtaláljuk.771 Egyébként a halottak n totemüktől függetlenül n valamennyien együtt élnek egy viszonylag homályosan meghatározott helyen. ezt az bizonyítja. hogy kiteszik a napra. I. .. o. Mint látni fogjuk. hogy más bánásmódban részesülnek aszerint. skk. 514. voltak. hogy tüzet raknak.768 de ugyanakkor új lénnyé válik. 772 STREHLOW. ahol a klánalapító ősök valaha alálesüllyedtek a földbe. 766 Uo. 527.. 763 Uo. odalent sosem száradnak ki a folyók. 508. hogy a kontinens más pontjain is feltalálható.. o.. olyan mélyen beleivódott. eredetinek látszik. 503. meg kell olvasztani a testet: vagy úgy. hogy könnyebben elrepülhessen. Walesl. Hol a föld alatt található n totemcsoportonként más és más helyen van n: ott.761 Ugyanis még nem jött ki teljesen a testből. of Port Lincoln. o. 15. vagy legalábbis bizonyos lelkek az égbe mennek haláluk után. HOWITT.. 287. 780 Olykor nyilvánvaló a misszionárusok hatása. §).769 a waramangák770 stb.). 542. amivel a paradicsom áll szemben. o. 765 vagy ha teljesen ki akarják szabadítani a bennük lévő princípiumot... skk. tisztább formát ölteni. Tr. Dawson igazi pokolról beszél. A halottak szigetével kapcsolatos ezen elképzelésről vö. 498. mint a lélek. Ez a magyarázata az oly gyakori emberevési gyászrítusnak. 524. o. o. Tr. 776 TAPLIN: The Narrinyeri. o. a halál után ltanának hívják. A lelket még az életben gurunának. Tr. Tr. Notes on the Aboriginal Tribes of N. 578.). skk. Tr. 77. De a megszáradt csontok is tartalmaznak belőlük valamennyit. 775 Ugyanezen törzseknél nyilvánvaló nyomai vannak egy régebbi mítosznak. 779 Egy sajátos klán. 767 Például az arandáknál és a loritjáknál (STREHLOW. Ezután új élet kezdődik a számára.. Ugyanez a helyzet a Bloomfield folyónál élő lakosoknál is (ROTH: Superstition… 66. De az is előfordul. 774 DAWSON. a felhők fölött is lakhatnak. 540. a kedélyét. 764 MEYER: The Encounter Bay Tribe. MARILLIER: La survivance de l’âme et de l’idée de justice chez les peuples non civilisés.A LÉLEK FOGALMA kézmozdulatokkal és mozgásokkal ösztönzik távozásra. o. Nat.. 18n19. Összetalálkoznak. 771 MATHEWS: lEthnol. Ezt törzsenként különbözőképpen gondolják el. o. Nat. Nat.. North. 769 SPENCER n GILLEN. S. o.. hogy miképp viselkedtek a földön. Úgyhogy ezeket szent tárgyakként vagy mágikus eszközökként használják.763 vagy úgy. 235. van egy harmadik is. az arandák.764 A lélek a tesfolyadékokkal távozik. és boldogan ismernek egymásra a lelkek.772 egy tó partján. Ily módon a föld alatti világ éppúgy oszlik fel földrajzilag. SPENCER n GILLEN. amikor a válás végleges lesz. kijáratokat csinálnak. 189.. o.760 Utat nyitnak neki.. North. 777 HOWITT. Nat. 762 SPENCER n GILLEN. o.. Tr. amely szerint a lelkek egy föld alatti helyen élnek (DA WSON: i. 2.779 Mindazonáltal Ausztráliában ezek az elképzelések meglehetősen elnagyoltak. hogy ott éljenek a haláluk után. o.781 Az arandák urpmilchima rítusának leírását lásd SPENCER n GILLEN. skk. hogy a lelkek.. Így hát az arandáknál a halottak Strehlow szerint egy szigeten élnek.l774 E kép bizonyos vonásait alighanem a keresztény misszionárusok paradicsomából kölcsönözték. 189. in: WOODS. mint például Amerikában. o.. hogy európai behozatalt lásson ebben az elképzelésben. 497. XXXVIII. SCHURMANN: Aborig. Spencer és Gillen szerint így képzelik a közép -ausztráliai törzsek. 551. 473.780 csak a már fejlettebb társadalmakban kezdenek határozottabb. 765 SPENCER n GILLEN. o. hogy nem tud csak úgy egyszerűen elszabadulni tőle. o... lábj. 485. Akik életükben kiváló vadászok.. Feltehetően a két mítosz egymás mellett él. hogy az elszakadás óhatatlanul komoly állapotváltozással jár.

s amelyek mintegy a különböző totemkultuszok központjául szolgálnak. mint akár a legtisztelte bb öregek vagy a leghíresebb varázslók. E helyek egyébként n a hozzájuk kapcsolódó emlékeknek köszönhetően n szentek. Nat.. 123n127. 2. ha megnyitották valamely véredényüket. 784 Nat. Kik voltak hát ezek az ősök? Először is mérhetetlenül nagyobb hatalommal rendelkeztek. és mindenféle csodás hőstetteket hajtottak végre. hogy gondolatmenetünket más n ausztrál és amerikai n népek köréből származó adatokkal is megerősítsük. amelyek emlékét a mítoszok örökítették meg. azt az időszakot pedig. Van egy időszak. amelyeket csodásnak nevezhetünk: lA föld alatt. és azok ma is. ahol a föld alá buktak. azok a szentélyek. North. Az aranda ezért aljirangamitjinának783. akkor szociológiai szempontból végül is mindkettő ugyanazt jelenti. nézzük meg. Amikor meghal egy egyén. Ráadásul. de e megkettőződések nem növelik a reinkarnálódó lelkek számát. amelyekben a klán csurungáit őrzik. különböző formákban ugyan. de gondunk lesz rá. Most meg kell próbálnunk megmagyarázni őket.. 1.. s ezen reinkarnálódások által történnek a fogantatások és a szülések.). lelke elhagyja a lakhelyéül szolgáló testet. illetve Strehlow egymástól eltérő módon számolnak be. Tr.A LÉLEK FOGALMA 2. II Legfontosabb vonásaikra korlátozva ezek volnának a lélekre és a lélek sorsára vonatkozó hiedelmek legprimitívebb formái. akik már senkitől sem származtak. Jóllehet vizsgálódási körünk ily módon széles lesz. 169. Az általunk követett módszernek megfelelően a szóban forgó gondolatokat a társadalmak egy meghatározott csoportjában fogjuk tanulmányozni. ahol különösen pontos megfigyelések történtek: a közép-ausztráliai törzseknél. külön e célra teremnek. mint akik valaha. amelynek nagysága eggyel sem nőhet. mindenütt ugyanazokat a lényegi jegyeket mutatja. o. hogy ha megfelelően értelmezzük őket. Tr. hogy van egy meghatározott nagyságú lélek -készlet [stock]. a lélek gondolata a központi törzseknél alapvetően nem más. hogy minden házaspárt a férj toteméhez tartozó lelkek raja kísér a kontinensen történő vándorlásaik során. mint majd a következő fejezetben láthatjuk. . o. ahol első vendéglátóik bevégezték földi pályafutásukat. hogy maga a primitív ember hogyan vélekedik annak a szellemi őserőnek az eredetéről. hogy ez az önmagával mindenütt azonos gondolat esetenként nem más és más elemekből építkezik. Olyan erényekkel rendelkeztek. 119. Tr. Látni fogjuk. mint a mai emberek. De lelkeik még mindig élnek. Ezek az alap-lelkek ugyanazok. nem-teremtetteknek nevezi őket. függetlenül attól. amelyet önmagában érez: ha elképzelését megfelelő módon elemezzük. Mivel a bizonyítási eljárásunkhoz alapul szolgáló elképzelésekről Spencer és Gillen. I. a kezdet kezdetén a klánalapító ősöket is éltették. ahol leszúrták a A lelkek átmenetileg ugyan megkétszereződhetnek. Tr. egy idő múlva azonban visszatér reinkarnálódni. Alkalomadtán az egyik ilyen lélek behatol a nő testébe és megtermékenyíti. De úgy tartják. bármelyikük egész vidékeket tudott elárasztani. Ha egy ilyen lélek egy effajta szentély körül kószálva behatol egy nő testébe. skk. új testben és új vonásokkal. hogy ugyenezen gondolatok. 785 Ezen elképzelések együtteséről lásd SPENCER n GILLEN. még Ausztrálián kívül is meglehetősen általánosak voltak. azok halhatatlanok. Vajon mi késztette az embert arra a gondolatra. akkor ő maga fog minket a megoldás útjára rávezetni. De okunk van hinni. Testük fává vagy sziklává változott. lábj. ott vannak az oknanikillák. joggal gondolhatjuk. 387. amelyben ezek a mesés lények éltek n Spencer és Gillen szerint n alcheringának. de ugyanígy új földeket tudtak a vizek mélyéről felhozni. mint a többi ausztrál társadalomban. A kutangyiknál nem feltétlenül az oknanikilla környékén történik a fogantatás. hogy két lény lakozik benne.. 73. 782 126 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Azt az eredetet tehát. ezeket még ma is látni lehet azokon a helyeken. Minthogy ugyanazon következménynek mindig ugyanaz az oka. és a gyász leteltével elmegy a lelkek országába. De egy napon véget ért a földi életük: egyenként vagy csoportosan alásüllyedtek a földbe. utazgattak. Spencer és Gillen szerint az újszülöttek testét nemzedékről nemzedékre életre keltő lelkek nem újonnan. hogy a nő éppen hol tartózkodik (North. mégis korlátozott.784 A mai emberekhez hasonlóan ők is totemklánokban éltek. a levegőben egyaránt közlekedni tudtak. a földön.782 ezek a lelkek reinkanálódnak időről időre.. Már csak az ausztrál civilizáció egyöntetűsége is jogossá teszi az általánosítást. később pedig szülés lesz az eredménye. E törzsek egy olyan kísérlethez szolgáltatnak alkalmat. és legfőképpen.785 Így hát minden egyént egy-egy meghatározott ős új megnyilvánulási formájának tekintenek: ő maga ez az ős. annak fogantatás. a sziklafalból tavat fakasztottak. 145n174. o. 783 STREHLOW. amelyek közül az egyik a fent felsorolt sajátos tulajdonságokkal rendelkezik? Hogy e kérdésre válaszolni tudjunk.. amit az alábbiakban részletesebben tárgyalandó törzsek tanulmányozása alapján fogunk tulajdonítani e gondolatnak. melynek eredményét aztán n mint minden megalapozott kísérletét n általánosítani lehet. s amelyet az idők kezdetének tekintenek. vagy hasadékot nyitottak rajta. o. valamennyi törzs úgy tartja. hogy azon át közlekedjenek. amelynél a képzelet már nem tud visszább menni. a többi törzs re is igaznak kell tekinteni. ekkor éltek azok a lények. először is e két beszámolót kell ismertetnünk. Vissza -visszajárnak azokra a helyekre.

amikor ismét vissza kell térnie n immár a földre való visszatérés reménye nélkül n a halottak szigetére. aztán visszatér a lelkek országába. 119. különböző kalandok Nat. 146. akkor egész anyagukat gyanúsnak kell tekinteni. a wakajáknál. amelyet Spencer és Gillen a legtovább és a legalaposabban tanulmányozott. Ahogy a föld felszínén mozgott. vagy pedig vegyes lények. hogy a lélek általában véve nem más. Meg kell tehát határozni. S mivel az ő lelkük reinkarnálódik a mai emberek testében. önmagában tartalmazta a teljes totemisztikus princípiumot. s maga is bizonyos mértékben e személy tulajdona lesz. valamint a wambajáknál és a kutangyiknál (North.788 sőt egyetlen egy. hogy a szóban forgó törzsek hisznek a reinkarnáció tanában.) és az arabanáknál (North. mint a totemisztikus princípium. vagy ha ilyenek nincsenek.. különböznek egymástól. óhatatlanul szoros rokonságba kerül azzal a konkrét egyénnel. Nos. idegen erő marad. állatokat. a totemisztikus princípium is csak a klánt alkotó egyéni tudatokban és azok által élhet.. Van egy olyan mítosz. éjjel táncol. az ő szubsztanciájából lettek. megrázta magát. Már tudjuk. Elérkezik az idő. amelyek jelenleg nincsenek alkalmazásban s mintegy tartalékban állnak a jövőre n mind ebből az egyetlen személyből származtak. de éppen ezek együttélése a lélek fogalmának egyik megkülönbeztető jegye. akárcsak hajdanán.l786 Ők alakították a földet olyanná. Így hát két ellentétes jellege van. akkor már nem reinkarnálódik újra. Elmegy a halottak szigetére. a mai lelkek is szent lények. akkor szükségképpen maga is egyéniesül. Vagyis csaknem istenek. amely egyébként csak az előzők sajátos formája. o. Mivel azok a tudatok. akikben hol az állati. a legmélyebb bennünk. amíg ily módon egyedül állt. kivetette őket a testéből. 161. amíg csak jól érzi magát itt a földön. ugyanakkor azonban kívülről érkező. amelyeknek ily módon szerves eleme lesz. s egy napon majd visszanyeri teljes függetlenségét. hol a növényi elem volt túlsúlyban: lA mesés időkben élő ősök n írja Spencer és Gillen n a bennszülöttek véleménye szerint oly szoros kapcsolatban álltak a nevüket adó állattal vagy növénnnyel. Önmagában persze az emberhez képest külsődleges. A lélek ma is. o. ám ez a látogatása egyben az utolsó is. vö. Így hát a princípiumnak szükségképpen részekre kell osztódnia bennük. Ha ezen egyéni lelkek nem éreznék magukban a totemisztikus princípiumot. Nos. amilyen most. árván maradt unokái mellett.. Tr. amelyeket végigjárt. hozzájuk hasonulva maga is sokféle alakot ölt. Ugyanabból a szubsztanciából állnak tehát. 170. hogy valójában mekkora is a jelentősége ennek az eltérésnek.789 Ez az egyetlen lény. nappal alszik. ott fák nőttek ki a földből. lényünk legkiválóbb része. s inkább az utóbbi van túlsúlyban az előbbivel szemben.. 788 A kajtityáknál (North. és azok is. ha a lélek végérvényesen kiszabadul a testből a gyászrítusok révén. vagyis az a törzs.A LÉLEK FOGALMA nurtunjáikat. a wulumaráknál [Tindale sztenderdizált listáján: ngardiknál. maga is valamennyiben más és más arculatot vesz fel. s ez a mítosz még inkább megmutatja. X. hogy ez a princípium benne rejlik valamennyi klántagban.). amivel érintkezhetett volna. Egy idő múlva azonban megint csak visszajön onnan a földre. Ezekben a törzsekben a hagyomány s zerint egy-egy klánnak nincs több őse. minden létező emberi lélek n azok is.]. Másodszor ezek az ősök nem emberek voltak a szó tulajdonképpeni értelmében. ugyanezen hagyomány szerint. ami a legjobb. s minthogy valamennyi tudatnak saját arculata van. 154. Nem azt jelenti-e ez szimbolikus formában. Ekkor visszatér az élők körébe és a védőszellem szerepét tölti be kiskorú gyerekei me llett. hogy például a kenguru toteme alá tartozó alcheringa személyt a mítoszok gyakran emberkengurunak vagy kenguruembernek ábrázolják. arra a következtetésre jutunk.l787 Örökké élő lelküknek is szükségképpen ugyanilyen a természete. 512n513. behatol a testükbe és elősegíti a növekedésüket. Tr. hanem állatok vagy növények. bennük is együtt él az emberi meg az állati elem. egyrészt az. hiszen ekkor még nem volt semmi. fej. Tr. Tr. . o). hogy ez utóbbit éppen az a kettőség jellemzi. n A szaklektor. 786 787 127 Created by XMLmind XSL-FO Converter. tudjuk ugyanis. hogy minden lélek a totemisztikus istenség egy-egy szelete? E végkövetkeztetés azonban azt előfeltételezi. Ha pedig ebben a konkrét esetben a két megfigyelő ekkorát tévedett. Tehát a lelküknek is isteni jellege van. o.). mint az egyes egyénekben megtestesült totemisztikus princípium. S ebben a származtatásban nincs is semmi meglepő. amelyből állítólag származtak. és XI. ők teszik bele a dolgokba. akiben lakozik: felveszi a természetét. hogy magában foglalja és szintetizálja az emberi s az állati világot. amelyek most az emberek testét éltetik. Ha azonban behatol az egyénekbe. átmeneti vendég. Emberi mivoltukat gyakran elfedi az az állat vagy növény. akkor az nem is lenne. o. aki a testtől külön életet él. hogy valóban ebből a nyersanyagból készült a lélek gondolata. amelynek minden ember a birtokában van. embereket teremtettek.. hanem csak kettő. amelyet elég nagy számban találunk meg a közép-ausztráliai törzseknél. Mindenféle lényeket. Nat.. Strehlow szerint. ott aztán. Mivel csakis ezek a lelkek léteznek. és telehintette velük azokat a helyeket.. Egy -egy ilyen osztódott rész a lélek. Egyszóval amiként a társadalom is csak az egyénekben és azok által létezhet. o. Tr. a tyingiliknél (North. Tr. Ilyenformán egy -két évig a régi családja körében él. Strehlow szerint ezt éppen az arandák nem ismerik. 789 Nevezetesen a waramangáknál és a szomszéd törzseknél: a walpiriknál. de az a szelete.

STREHLOW. Mi hát a rapata? Strehlow azt mondja.A LÉLEK FOGALMA után. 513. Explicit módon szólnak róla a Nat. o. miután a namatunája behatolt a nő testébe. hogy birtokba vették. ráadásul amikor az ekképpen fogant ember meghal. hanem egy rapata vagy egy namatuna. hogy kész embrió. amelyeknek mind a kenguru a totemük. Először is valamennyi megfigyelő egyetért abban. olyan ratapák vannak. az ős pedig megint eltűnik a föld alatt. erre később még visszatérünk. s ezzel új testben új életet kezdenek. Igaz. Az így megfogant gyereknek természetesen ugyanaz lesz a toteme. maga is behatol. hogyan fogantatott: ha széles az arca. azzal még a gyerekek is tisztában vannak. miféle kap csolat van a testi érintkezés és a nemzés közt. 797 STREHLOW. mint annak az ősnek. 790 791 128 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ahol is a szokásos viszontagságok után végleg megsemmisül. o. Például egy olyan gumifán. amelyeket felesleges részletezni. 70.791 ehhez szerinte is misztikus műveletek szükségeltetnek. ott is ugyanez a mitikus téma rejtőzik. A ngarra Strehlow szerint lörökkévalól-t jelent. 15n16.). Tr. I. Tr. o. Tr. 366. Gegor. Nos. amely egyszerre van lélekből és testből. víznyelőben ratapának nevezett gyermekembriók élnek. 75n76. Ahol csak a hagyomány szerint egy alcheringa -ős792 alásüllyedt a földbe. hogy a nemi kapcsolatot még csak szükséges feltételnek.. Néha n ritkán n az is előfordul. amolyan előkészületnek sem tekintik a fogantatáshoz (II. és egy villám agyoncsapja. Ha pedig arra jár egy nő. Az arandák lakta terület különböző pontjairól szólva beszámolnak az erathipának nevezett sziklákról. II. sziklán. 799 STREHLOW. 796 Az arandák hol négy. 801 Mathews szerint a tyingiliknél (nála lchingaleel) is ugyanez az elmélet él a fogantatásról ( Proc. Elképzelhetetlen.. de az alakváltozatok alatt itt is. Queensland. mint amikről az előző megfigyelők számoltak be. ami effajta misztikus kapcsolatot tart az elhunyt hőssel. de egészen másfélék. o. o. Az asszony a terhesség első jellegzetes fájdalmai által értesül róla. Tras. semmint Strehlow-ét. A loritjáknál csak sziklák játsszák ezt a szerepet. . II.793 Strehlow szerint ngarrának794 nevezik az olyan fát vagy sziklát. hogy minden fogantatás reinkarnáció eredménye. and. De e két megtermékenyítési eljáráson kívül Strehlow jelez egy harmadikat is. és önként beleegyezik az újjászületésbe. Igen ám. 796 akkor valamelyikük esetleg belemászik az ölén keresztül. hogy az öregek nagyon is jól tudják. 52. lábj. Soc. vadászik. 5. hogy az arandák szerint a nemek érintkezése korántsem döntő körülmény a nemzésben. XXII (1907). Nat. 124. mivel az előbbit már régóta szentesítette a szokás. 794 I. namatunának nevezett csurungát hajít. ámbár hozzáfűzik.800 Ez volna Strehlow verziója. És viszont. és 552. skk. azaz lgyermekcsíral szóval fordítja. Az ős. amely a testét képviseli. azaz gyermeklelkek szabadulnak fel. o. Olykor a víznyerő lyukról is úgy tartják. R. hogy egyesek tiltakoznak a gyerek totemének természete ellen. 799 E két megtermékenyítési mód egyformán gyakorinak számít. A loritjákról lásd STREHLOW. 53. 793 Nat. Valójában azonban csak a megfogalmazások és a szimbólumok mások.). mint a megfelelő ős. Csak éppen Strehlow szerint nem egy lélek inkarnálódik. o. Kérdés. 338.790 Tehát nem tud reinkarnálódni. ami viszont már sokkal ritkábbnak számít. minden ilyen fán. akkor az addig őt éltető ős lelke a többi lélekhez hasonlatosan a halottak szigetére megy. ily módon a gyerek osztályából vissza lehet következtetni az apáéra (lásd SPENCER n GILLEN. Csakhogy ez az eset állítólag igen kivételes. I. és abba a házassági osztályba tartozik. o. következésképpen a fogantatások és a születések eszerint nem annak köszönhetők. 798 Ugyanezt a szót (namatwinna) találjuk Spencernél és Gillennél is (Nat.). skk.. ahonnan spirit children. skk. akik behatolnak a nők testébe és megtermékenyítik őket. o. 6. 7. 514. akkor namatuna segítségével. Persz e Strehlownak is az a véleménye n akárcsak Spencernek és Gillennek n.).. 795 Strehlow a ratapát a lKinderkeimel. 797 Más esetekben egy kicsit más az eljárás: maga az ős ténykedik személyesen. skk. akkor ratapa. 792 Általában inkább Spencer és Gillen terminológiáját használjuk. táncol. csakhogy a lelket mindi g anyagi formában képzelik el: alszik. Spencer és Gillen szerint nanjának. Pályafutása ezzel végérvényesen véget ér..795 amelyek pontosan ahhoz a totemhez tartoznak. Strehlow egyenesen azt állítja. akinek misztikus testén még reinkarnálódása előtt lakozott.).). hogy gyermek. II. eszik stb. amelyik a kenguru -klán egyik ősét ábrázolja. hogy ekképpen keletkezett. Újabb reinkarnáción tehát már nem megy keresztül. ha hosszúkás.801 A szerző szerint e verzió gyökeresen különbözik Spencerétől és Gillenétől. hogy Spencer és Gillen ne ismerte volna a ratapák mítoszát és a hozzá kapcsolódó szokásokat. A gyerek hovatartozását az apa osztálya határozza meg. amelybe a szabály szerint e ratapák anyjainak is tartozniuk kell. ami pedig az állatok szaporodását illeti.798 A csurunga behatol a nő testébe s ott emberi alakot ölt. Spencer és Gillen szerint erathipa annyit jelent. 800 Uo. Ezen elképzelés szerint tehát igazi ősreinkarnáció történik. Állítólag a gyerek arcfelépítése alapján lehet megmondani. 7. o. m. II. Mindez némiképp csökkenti első kijelentése horderejét. Tehát neki is van testi eleme. hogy a ratapának mi szabja meg az osztályát.. oldalain. 56. hol nyolc házassági osztályra oszlanak. Alkalomadtán előjön föld alatti hajlékából és az elhaladó nőre egy különös formájú. 52. vihar szakad rá. Tr. Strehlow idéz egy esetet (53. a STREHLOW. néhány sorral lejjebb hozzáteszi. o. o. hogy a lelkek reinkarnálódnak. A fogantatás a következő két mód valamelyikével történhet. hogy ezt a szót a hétköznapi nyelvben csak ritkán használják ilyen értelemben (i. van egy szikla vagy fa.

o. amikre osztódott.806 A Strehlow által megkülönböztetett másik fogantatási módnak ugyanez a jelentése. 808 A mítosz szerint tehát az alcheringa-ős és a csurungája egyenértékű. belőle származik. 809 STREHLOW.). akiket érezhetően az előbbi modell alapján formáztak meg. Ugyanaz a toteme. 806 A két verzió közti különbség még inkább elhalványul. hiszen ha egy szent lény szétosztódik és megkétszerezi magát. o. o. 42. Másképp szólva egy alcheringa-lénynek csak egyetlen képviselője lehet az élők körében. e rokonság a tökéletes azonosságig is mehet. 810 STREHLOW. 807 II. o. S valóban. ha azt az értelmezést fogadjuk el. o. miszerint az ős lelke inkarnálódik a nő testében. 53. 76. és úgy idézi elő a terhesség jellegzetes zavarait. és csak a namatunáját hagyja ott. senki sem látja. skk . Nem az egész lélek termékenyíti meg a nőt. 813 Uo.). ha észrevesszük. alább. 237. mintha ő maga hatolna bele. Alapjában véve e két mitikus értelmezés azonos. mint amit a hagyomány szerint az ős foglalt el valaha. I. 812 STREHLOW.). amelyet Strehlow is idéz. azon a helyen éppúgy sze nt fa vagy szikla nő ki a földből. Először is minden embernek megvan a maga őse. Ezekben a történetekben előbb maga az ős hatol be a nő ölébe. következésképp. mintegy az ősből kiszakadt rész. hogy miért tértek át az egyikről a másikra: a test az a hely. 809 Az. S ezzel vissza is értünk Spencer és Gillen elméletéhez: a születés valamely ősi személy megtestesülésének köszönhető. Vagyis végeredményben az ős egy darabja hatol be a nő ölébe s válik gyermekké. vagyis aki az ő misztik us ténykedésének a gyümölcse. hogy Spencer és Gillen azon állítását. Végül is tehát az alcheringa -ős teljes egészében ott van önmagának abban az elemében. mint tudjuk. akkor azt mondhatjuk. 53n54. 81. Mi több. 76. állat . végérvényesen bizonyítja. amelynek a szent fa vagy szikla az anyagiasult formája. o. Saját fogantatáselmélete ennek éppen az ellenkezőjét feltételezi (vö. akkor minden lényegi vonása megmarad azokban a részekben. Át is tudnak alakulni egymásba: ha az ős elveszti a csurungáját.l Az egyik mítoszban az egyik kultúrhérosz. amelyben a lelke lakozik. olyat is láttunk.805 Ez bizonyítja.). mint a lélek.810 Ráadásul az egyik csak a másik megjelenési formája. sőt nagyobb hatalmú lélek (lásd Nat. Végeredményben olyan mitikus lényekről van szó. hanem olyan tárgy. Strehlow megfogalmazásában a namatuna éppúgy az ős teste. Ez a különbség azonban huszadrangú. ahol a lélek l akozik. Anmerkung). és megmutatják neki ősének csurungáját. ami aztán ratapává válik.vagy emberalakban meg is mutatkozik a nő előtt. ha az ős beledobja a namatunáját egy nő testébe. más elbeszélések szerint maga megy előre. Spencer és Gillen szerint a csurunga nem az ős teste. amelyeknek egyforma vallási értéket tulajdonítanak. nem szabad szó szerint értelmezni. hogy az ősök lelkének milyen erős affinitása van az anyagi formák iránt. Így hát e tekintetben nem is lehet a kettőt világosan megkülönböztetni egymástól.812 De csak úgy lehet közös testük. hogy személyesen hatolt be a namatuna nyomában. 805 STREHLOW. akkor azt mondják neki: lTe ez a test vagy. és könnyen belátható. Ugyanis az ő megfogalmazásuk szerint is ott marad a nanjafában vagy sziklában egy hasonló. aki a hagyomány szerint az ős hatására fogant. o. nem kétséges. o. 58. A ratapa ugyanis az ős misztikus testén öltött formát. sőt jóformán teljesen elenyészik.l813 Olykor az is előfordul. . Az ős által otthagyott csurunga ugyanis. a csurungája. 803 SCHULZE: i. Úgyhogy nem is értjük. ugyanabba a frátriába. hogy a ratapának csak a mitikus ős anyjának házassági osztályába tartozó nő testében szabad inkarnálódn ia. és amely talán a legkielégítőbb. 804 Ez az eredménye annak. ugyanaz a dolog. Ez szó szerinti fordítása a Strehlow által közölt formulának: lDies du Körper bist: dies du der nämliche. Mangarkunjerkunja. 81. o. az olyan. hogy egy esetet leszámítva a mítoszok nem sorolják be az alcheringa-ősöket meghatározott házassági osztályokba. mint ez itt. két különböző személynek nem lehet egyszerre ugyanaz. II. 4. 76. 803 Ráadásul a lélekhez hasonlóan a ratapa is a lehető legszorosabb kapcsolatban áll azzal az őssel. II. ha a két személy a csurunga legalábbis valamelyik oldalán összekeveredik. 807 Máshogy fogalmazva az ős személyisége. ez újabb bizonyítéka annak. mint ahol ő maga a földbe süllyed. Egyébiránt bármilyen módon történt is a fogantatás. hogy e két motívum egyetlen mítoszon belül is együtt élhet. hanem csak e lélek emanációja. hogy a teste. hogy az egyik csak a másik változata. e kérdésre még többször is vissza fogunk térni (vö. mintegy utat tör a namatunájának. A csurungát és még inkább a namatunának nevezett sajátos csurungát az ős egy megjelenési formájának tekintik.. Persze nem az egész személy testesül meg. hogyan mondhatta azt Strehlow (I. 802 129 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amikor behatol a nő testébe. II. 808 STREHLOW. m. II. 811 Uo. o. ugyanabba a házassági osztályba tartozik.l 811 A csurunga tehát magának Strehlownak a megfogalmazása szerint is az egyénnek és ősének közös teste. … skk. Ez a csurunga azonban épp ily módon rokona annak az egyénnek is. Ezt egyébként Strehlow kifejezetten el is ismeri: lA tjutunga (csurunga) által az egyén a személyes ősével egyesül. Schulze gyermeklelkeknek nevezi őket. 514. 802 vagyis ugyancsak hasonló anyagból építkezik. mint a nanjafa. Tr. hogy miután az ős elhajítja a namatunáját. majd ő maga távozik. és olyan érzelmeket keltenek.A LÉLEK FOGALMA ratapa a közönséges halandó számára láthatatlan. a nanjafája mind szent dolgok. Ugyanúgy is hívják. mint az ősnek. ezt mondja: lEbből a csurungából születtéll (uo. o. Amikor a beavatandó fiatalembert bevezetik a klán szentélyébe. I. csak az emanációja. 804 Pontosan olyan helyet foglal el a törzs társadalmi keretei közt. 76. hogy e két személy legalábbis nagyon közeli rokona egymásnak. a személyiségét fejezi ki. amikor mindenkinek bemutatja őse csurungáját. hogy minden egyes egyén rendkívül erős szálakkal kötődik egy-egy meghatározott alcheringa-őshöz.

Tr. mint a tulajdonképpeni állatfaj alkotja. Ezek tehát részben egyenértékű. 818 Uo. 817 Uo. amely Strehlow. 823 Ha azonban az ős ennyire összekeveredik a totemlénnyel. s végül is megsemmisül. az aktuális egyén és a totemállat teste. hanem éppenséggel újabb bizonyítékokkal erősítik meg őket. o. Az is lehet.o. akárcsak az igazi kenguruk. o. továbbá értesüléseket visz róluk alvó barátaiknak. A ratapa szó. II. 815 STREHLOW..A LÉLEK FOGALMA Végeredményben tehát Strehlow szerint és a SpencernGillen szerzőpáros szerint is minden újszülöttben ott van egy misztikus vallási princípium. Először is Spencerhez és Gillenhez hasonlóan Strehlow is hangsúlyozza. illetve Spencer és Gillen közt végül is mindössze a következőben mutatkozik eltérés. 57. . amit a totem megkülönböztető jegyeivel is meg lehet határozni.. Egyénileg tehát egyik mítoszban sem él tovább. o. hogy olykor mintha össze is kevernék őket. 513.. és menekülnek a vadász elől. Például a kenguru-klán ősei éppúgy füvet esznek. 61. 816 Uo.). az számunkra teljesen mellékes jelentőségű. 76. Magic… 74. Néhány altjirangamitjina (ezek a Spencer és Gillen -féle alcheringaősöknek felelnek meg) lalighanem követlenül is állat minőségben nyilatkozott meg. 825 STREHLOW. hogy ez a terminológiában is megnyilvánul. hogy Spencer és Gillen részéről megfigyelési hiba történt. Mangarkunjerkunja megmutatta a kenguru-klán tagjainak személyes csurungájukat. II. o. II. hogy a csurunga annak az egyénnek a személyiségét fejezi ki. Egyébként erre mutat az embereket a csurungájukhoz kötő szoros kapcsolat is. mások csak átmenetileg öltöttek állatalakot. Egyszóval az ősök maguk a részekre oszlott totem. 3n4. mitikus személyek összességeként jelenik meg. Amikor a kultúrhérosz. 56. hogy lminden őst szoros kapcsolatok fűznek egy -egy állathoz. akik nemigen különböznek az ősöktől.817 stb.l 825 Így hát a csurunga egyszerre az ős. Hogy a fenti eltérésnek mi lehet az oka. Mi több. o. A mi gondolatmenetünk abban állt. Strehlow például az anyai totemmel. annak meghatározásától eltekintünk.. amikor mindenkinek csak egy toteme volt: az anyjáé. amelyben a totemhez intézett invokációkról van szó. amely számára másodlagos totemként szolgál. vagyis mindkettő ilyesféle jellegét. Roth egyik írását. Márpedig nyilvánvalóan beleépül a nagy őst jelentő altjirangamitjina szóba. akkor nem lehet ez másként az ős lelkéhez olyannyira közel álló egyéni lélekkel sem. mint az emuk. hogy az emberi lélek totemisztikus természetét az ős lelkének totemisztikus természete alapján következtettük ki. Utóbbiak szerint az egyén lelke a halál után visszatér a nanjafához. hiszen az előbbi ez utóbbinak az emanációja. amely minden egyénhez személyesen kötődik. és különböző dolgokra figyelmezteti őket.820 A totem illetve az ős gondolata annyira közeli rokonságban áll egymással. II. 823 Más szóval a totemisztikus fajt sokkal inkább az ősök csoportja. 819 Lásd fentebb 820 STREHLOW. II. a mitikus faj. hogy az altjira kifejezés valaha a tulajdonképpeni totemet jelentette. megkülönböztető tulajdonságail. lvalamennyiükben nyilvánvalóan megmutatkoznak az állat sajátos. akiknek növény volt a totemük. amolyan pandanja. o. o.814 Strehlow legújabb megfigyelései tehát korántsem mondanak ellent a tételünk alapjául szolgáló adatoknak. aki a hiedelem szerint belőle született. az altjirával kapcsolatban a következő megjegyzést fűzi fejtegetéséhez: lEz az altjira megjelenik a négerek álmában. igen valószínű tehát. 824 Lásd fentebb. és I.l821 Ez az altjira. Maga a nyelv is kifejezi ezt az azonosságot. 819 Mivel eredetileg a totemátadás anyai ágon történt. 51. . Ez a princípium alkotja az egyén lényegét: ez tehát a lélek. 814 130 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy a mítosz nem ugyanaz a Spencer és Gillen által főképpen tanulmányozott keleti arandáknál. Közös lényegük a totemisztikus princípium. e három lény n Strehlow igen találó kifejezésével élve n legybetartozó egységet alkot826l.816 Mindenesetre bármi légyen is külső alakjuk. 822 Nagyon úgy tűnik tehát. 821 Uo.824 de egyszersmind a totemállatot is kifejezi. mint egyazon valóság különböző oldalait. egyszersmind azonban a totem inkarnációja. Tudjuk ugyanis. az emu-klán ősei úgy futnak és táplálkoznak. §. ami a loritják nyelvében aratapi. I. amely beszél. hogy a tudatokban a totem olykor olyan gondolati lények. 2. nyilván így kell értelmezni. s azért nem beszélnek a halottak szigetéről. azok az ősök. Vagyis úgy fogják fel őket. a következőképpen fejezte ki magát: lÍme a kenguru teste. és ott ismét összeolvad az ős lelkével (Nat. o. Nos. Strehlow néhány újabb adaléka pedig még kategorikusabban bizonyítja a fent elmondottakat. illetve a törzs többi részében. valamely alcheringa -ős emanációja.. volt egy olyan időszak. mi kizárólag erre az alapvető tényre támaszkodva határoztuk meg a lélekgondolat természetét és eredetét. haláluk után egyenesen e növénnyé változnak!818 Az ős és a totemlény közötti szoros rokonságot egyébként annyira átérzik a bennszülöttek. egymással behelyettesíthető kifejezések. Strehlow szerint viszont elmegy a halottak szigetére. azt a mitikus embriót jelenti. Az arandáknál a gyerek altjirának nevezi az anyja totemét. 822 ROTH: Superstition.l815 Még ma is lépten-nyomon állattá változnak. illetve a lélek legalábbis ugyanabból az anyagból és ugyanabból a szubsztanciából épül föl. nyilvánvalóan egy ős. Hogy ezt miféle metaforák fejezik ki. Lehet. 826 Uo. növényhez vagy egyéb természeti tárgyhozl.

amelyet Gason ljó szelleml-nek fordít.828 A mura-mura szó.837 E közt az elmélet és a közép-ausztráliai törzsek elmélete közt csak egy fontosabb különbség van: hogy itt a reinkarnáció nem maguknak az ősöknek a műve. 830 HOWITT. akinek az a tisztje.829 valójában olyan gyűjtőnév. hogy a fákban laknak. S. vö. o. De amikor meghal.l Bizonyos talaj -. skk. 60. o. III Az előbbiek során a reinkarnáció tanát csak a közép-ausztráliai törzsek körében tanulmányoztuk. XXXVIII. hanem egy olyan speciális szellemé. §. Journal of R.. 57. lÚgy gondolják. Ahogy megszületik a magzat. amíg csak az apa él.) 832 TAPLIN: Folklore. Customs. o. Ráadásul számos tény bizonyítja. amely hivatásszerűen folytatja e tevékenységet. Amikor elérkezik az ideje. 834 MATHEWS. HOWITT. akkor egyenlően oszlik el bennük. mert a ngai továbbra is ott marad az apa szívében. Így hát tökéletes szellemi folytonosság van a nemzedékek közt. 838 Uo. hogy gyereket adjon neki. 88. 832 Victoria-államban a watyabalukoknál teljes egészében megtaláljuk a reinkarnációban való hiedelmet. 833 Az ősök valamennyi klánjának van a föld alatt egy külön tábora. Nat. ugyanaz a lélek adódik át apáról fiúra és az ő fiaira. Ez a sajátosság n ami talán onnan származik. hogy a utódlás jelenségét felügyelje. Nat. 482. Igaz. 835 MATHEWS: i. E hipotézist az teszi legalábbis valószínűvé. és gyerekké válik. amíg a gyerek fel nem nő és meg nem házasodik. márpedig az utóbbi azt az első embert. Strehlow a totemlistát ratapalistának nevezi. A lányok lelke az anyjuk choijából készül. és ugyanez az egyetlen lélek n amely minden osztódása és továbbosztódása ellenére önmagával azonos marad n éltette az első őst is a kezdet kezdetén. 829 The Manners and Customs of the Dieyerie Tribe of Austalian Aborigines. II. * Tindale sztenderdizált listáján: wailpik. azt lehet hát mondani. S. mint amit Strehlow tulajdonít az arandáknak. hogy ugyanezen vagy hasonló elképzelések találhatók Ausztrália legkülönbözőbb pontjain. hogy egy már korábban létező lélek behatol a nő testébe. . Manners… of South-Austral. eljön a choiért. o. Wales. Hasonló esetet láttunk a Proserpine folyó bennszülöttjeinél.vagy forrásalakzatokat a mura-murákkal azonosítanak. (A szaklektor. 837 ROTH. Tr. A gipslandi karnaik n jóllehet náluk csak nyomokban van meg a totemizmus n szintén hisznek Muk-Kurnainak nevezett ősök létében. Mathews más n victoriabeli n törzseknél is ugyanezt a hiedelmet jelzi ( uo. 831 A nimbaldiknál* Taplin ugyanolyan fogantatáselméletet figyelt meg. a másik. 827 3.830 úgyhogy ezek sajátosan hasonlítanak az arandák altjirangamitjináira. Superstition… 68. és ott reinkarnálódik. 836 J. o. m. mint hajdanán. és fiútestvéreikkel együtt osztoznak apjuk ngaiján. 69a. akitől állítólag minden ember származik. a kiszabaduló ngai szintén a gyerekek testében inkarnálódik. Ezek még ma is éppúgy élnek. kezdeti őst jelenti. Aborig. 16. Egy bizonyos Anje -a nevezetű szellem. Anje -a elvesz egy darabot ennek az embernek a choijából. hogy következtetésünk nagyon ingatag alapokon nyugszik. amelyet az a hely határoz meg. 61. in: CURR. o.l835 Az északi régiókra áttérve északnyugaton a njul-njuloknál tiszta formában találjuk meg az arandák hiedelmét: minden születés annak köszönhető. A Pennefather folyó mellett élő törzseknél úgy hiszik. emberi formában újjászületve jönnek innen elő. 475. amely a mítosz szerint a törzset alapító ősök sokaságát jelzi. in: Anthropos. Csakhogy először is n a fent kifejtett okoknál fogva n a kísérlet túlmutat az általunk közvetlenül vizsgált társadalmakon.. ezért ezek a fák szentek. a placentát egy megszentelt helyen elássák. of N. 47. akiket az ember és az állat közt álló átmeneti lényekként képzelnek el. a choi. hogy a két leszármazási rendszer egymást követően volt szokásban n amúgy nem érinti a lélek örökkévalóságának elvét. ahol az anya szerint a fogantatás történt. a szívben lakozik. 35. o. III. 349. o. Az egyszerűség kedvéért mellőztük a nemek különbségéből adódó bonyodalmakat. o. a placentában marad. amikor kedvező alkalom kínálkozik. hogy az lAnje-al és az lAnjírl szó nyilvánvalóan közeli rokonok. vagy hogy legalábbis nyilvánvaló nyomai maradtak ennek. és megőrzi. szikla. hogy az embernek két lelke van: az egyik. hogy lvalamennyi ausztrál törzsben mélyen meg van gyökerezve a reinkarnációban vagy a lélekvándorlásban való hiedelem. hogy ez a szellem egy olyan szinkretizmus nyomán jött létre.). o. 827 828 131 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a gyerek nem kapja meg mindjárt az egész apai lelket. amelyet ngainak hívnak. márpedig ugyanez a szó egyszersmind ugyanezen gyerek anyai totemét is jelenti. Tehát a gyerek lelke az apa lelkéből készül. ha több gyerek van.A LÉLEK FOGALMA leválik az ősről. 831 Uo. lA halottak szellemei n mondja Mathews n az egyes klánok miyurjaiban833 gyülekeznek össze.. E nyomok még Amerikában is fellelhetők. Howitt Dél-Ausztráliában a dijáriknál jelzi őket. ez a tábor a miyur. az embriót pedig belehelyezi az anya ölébe. BISHOF: lDie Niol-Nioll. és a teremtő Istenben való hiedelem kifejeződését látja benne. Tr. De úgy tűnik.l834 Mathews egyenesen azt állítja. 197. 838 Uo. 487. amely egyetlen alakban egyesítette az első ősök számos alakját. beleteszi az általa gyártott embrióba.836 Észak-Queenslandben az előzőektől formailag semmiben sem különböző mítoszok fejezik ki ugyanezeket a gondolatokat. 293.

. hogy némi ellentmondás van ezen állítás. CXI. akiről már beszéltem. mint ahogy itt Howitt mutatja be a totemet. Ha a lélek nem más.. o. hogy ő maga ez az elhunyt. 848 Globus. Az arandáknál Strehlow szerint. Basedow ugyanerről számol be a wogaitok esetében. 434. sziklákból vagy csurungákból emanálnak. s hogy ennélfogva a gyereknek mely nevet kell viselnie. o. 845 HOWITT. amikor egy nő sokat eszik valamely gyümölcsből. nyilván megőrzi valamennyire az önállóságát. amint azt a totemisztikus szertartásokban játszott szerepe is bizonyítja. miszerint a ratapák fákból.843 hogy minden egyes ember magában rejt valamit abból a névtelen erőből. o. 147. hogy a lélek éppen azokban a testrészekben lakozik. azt világosan bizonyítja annak a bizonyos Umbara nevű embernek az esete. De nem mint empirikus. Nem mintha azt hinnék. hogy az embert éltető szellem és az állat szelleme közt rokonság van. vagyis a lélek gondolatáról adott magyarázatunkra is áll. amely a szent fajban oszlik szét..skk. amikor feltételezésünk szerint behatol az egyénbe. 841 BOAS: Sixth Rep. jobban mondva a vér maga a lélek látható alakja. hogy ez utóbbi lelke hatolt belé. azt hiszik. 847 FISON n HOWITT: Kurnai and Kamilaroi.. II. ő maga is ennek a fajnak a tagja. lAmikor tehát egy nő a terhessége során egy elhunyt rokonával álmodik. o. az athapaszkoknál és még több más Egyesült Államok-beli törzsnél. Leonhardt úgy gondolja.. Howitt n állítása szerint n éppen ezt figyelte meg a juwineknél: lHogy e törzsekben n írja n a totemet úgy képzelik el. mint ami valami módon az ember részét alkotja.842 Ezen elképzelések általánossága természetesen a belőlük levont konklúzióra.. Ezt az azonosságot az igazolja végérvényesen. vö.l839 Ez a hiedelem a haidáknál is általános. Ha az újszülött olyan jellegzetességet mutat... hogy mindegyiküknek van valami rokonsága valamely madárral.. Tudjuk. A lélek tehát összekeveredik a vérben benne rejlő szent princípiummal. skk. akkor úgy tekintik. 843 Lásd fentebb. PETITOT: Monographie des Déne-Dindjié. hogy e hasonmás csakis a lélek lehet. hogy az altijra n vagy anyai totem n az álomban lélekként vagy szellemként jelenik meg. érzékelhető lény. vagyis hogy kijön a testből és megeszik egy másik lelket. amivel már az elhunyt is rendelkezett. És valóban.) pontosan úgy mutatják be a lelket. Csakhogy a totemállat éppúgy megtestesíti a totemet. amelynek alakját a totem magára ölti. tehát betöltheti ugyanazt a szerepet. a lgeawegalok (Új -Dél-Walesben élő törzs) úgy tartják. 289.) és Schulze (i. E különböző dolgok mitológiailag egymás megfelelői. Amikor vér folyik.. Ez azt mesélte nekem. de ezt valamely állat . m. akárcsak a nanjafa vagy -szikla. Ha pedig a nő akkor érzi meg a gyerek első moccanását. 839 840 132 Created by XMLmind XSL-FO Converter. A totem behatolt a torkába és majdnem megette a mellében lakozó totemet. emlőssel vagy hüllővel. o. hiszen a lélek már önmagában is az általa éltetett alany hasonmása. hogy melyik rokon reinkarnálódott a gyerekben. akkor a totemisztikus princípium.vagy növényfaj formájában képzeli el magának. 2.. Tr. Krause szerint a tlingiteknél az elhunytak lelkei visszajönnek a földre. mint az individualizált totemisztikus princípium. Fentebb is azt láttuk. amíg ő aludt... 280. amikor éppen egy kengurut néz. o. köt. SWANTON: Contributions to the Ethnology of the Haida. akiben szintén felismeri magát. és az ily módon leváló valamennyi része a testben lakozó szellem vagy lélek szerepét játssza. 842 LAFITAU: Moeurs des sauvages américains.l847 Bizonyos esetekben még azt is hiszik. amelyekben a minden egyénben benne lévő totemisztikus princípium is a leginkább megtestestesül. hogy a lélek közvetlenül a totemül szolgáló növényből vagy állatból származik.l845 Valóban igaz tehát. illetve azon elmélet között. Például a vérben. 844 A vér azonban egyszersmind a lélek egyik székhelye. 844 Lásd fentebb. 846 Strehlow (I. 59. hogy ezen állattól származnak..841 Ugyanez a helyzet a huronoknál. Leonhardt ellenvetései dacára Strehlow fenntartotta az erre vonatkozó állításait (lásd STREHLOW. 59. 117. 282. 15. III. A sámán mondja meg. az élet folyik el. hogy egy kenguru ratapája hatolt be a testébe és az termékenyítette meg. Nat. XI. 246.849 Másfelől tudjuk. hogy individualizálódása során a totem részekre osztódik. és behatolnak családjuk terhes nőinek testébe.846 De következzen néhány még közvetlenebb bizonyíték.A LÉLEK FOGALMA Ugyanezeket a gondolatokat találjuk meg az amerikai indiánok törzseinél. uo.. 840 A kwakiutloknál úgy tartják. Másrészt. lábj. hogy a majdan megszülető gyermekének ez a gyümölcs lesz a toteme. o. mert a testét díszítő szimbolikus rajzok és ábrák dacára e tekintetben semmi sem emlékezteti valamely állat vagy növény alakjára. azt hiszik. . de úgy gondolják. hiszen specifikusan különbözik attól az alanytól.vagy növényfajjal. Nos. ha magyarázatunk megalapozott.. akkor legalábbis bizonyos esetekben többé-kevésbé szoros kapcsolatban kellene állnia azzal az állat. A vérben is van valami a totem természetéből. hogy a ratapa Die Tlinkit-Indianer. s vele a lélek is elszökik. . hogy az utolsó halott a családban születő első gyerek személyében jön vissza az életbe. o. kis híján bele is halt. hogy néhány évvel azelőtt egy illető a fogas gyíkok (lace-lizards) klánjából elküldte neki a totemét. az irokézeknél. o. Általános érvényét egyébként a következő tények erősítik meg. 769.848 H. o. o. of the Committee on the North-Western Tribes of Canada.). o. Nyilvánvaló. akiben megtestesül. akkor azt hiszi. és ez utóbbi nevét adják neki. hogy van benne még egy lény. . Ez tehát azt jelenti.

851 Wied herceg szerint sok észak-amerikai indián mondja azt.852 A brazíliai bororók madáralakban képzelik el a lelküket.] Curr és Howitt szerint minden házassági osztálynak megvan a maga toteme. Figyelemre méltó. A lélekvándorlás hiedelmének általánosságáról lásd Tylor. Trans. szám. Ugynis ahol a totemisztikus hiedelmek viszonylag tiszták. A lélek nem pusztán lNotes on the West Coastal Tribes of the Northern Territory of S. 1894. IV A lélek fogalma tehát a szent lényekre vonatkozó hiedelmek sajátos alkalmazása. ha közben arra járt egy állat. skk. 191. o. hogy ha a gyermek lány. Journ. 511. Man.A. mindegyik visszaváltozik medvévé. 362. . megőriztük az eredeti alakot. De miután a halál kiszabadítja.). XXXI (1907). o. §.. aminek magyarázata n láttuk n annyi gondot okozott Tylornak. annál kevésbé lesz szükségszerű ez a kettősség. o. hogy a lélek kiszabadul az emberi testből. Austral. MATHEWS. o.I. mind olyan társadalmakban figyelték meg. R. 855 A hopik bizonyos számú klánra oszlanak. A Bedford-foki bennszülöttek (Észak-Queensland) úgy tartják. I.). o. Márpedig nem tulajdoníthattak volna a léleknek efféle származást. [Mivel a wogait törzsnév nem szerepel Tindale sztenderdizált listáján. 233. 852 Prinz zu WIED: Reise in das innere Nord-Amerika. of N. n A szaklektor. hogy melyik klánról van szó (Mrs. ha fiú. és ezért ezen fajta madárnak is hiszik magukat.. Man. 258. 147. SPENCER n GILLEN: Nort. vagy állat formájú lények voltak. aszerint hogy az állat melyik klánnak vagy osztálynak a toteme. hogy ki a felelős a gyilkosságért. mint a totemisztikus fajba tartozó állatok vagy növények. HOWITT: lOn some Austral. o.857 Alighanem innen származik a lélekvándorlás igen elterjedt tana.. Minél inkább háttérbe szorul a totemizmus. 250. THOMAS: lAn American View of Totemisml. hogy az alacsonyabbrendű társadalmakban a halált soha sem tekintik tisztán fizikai okokból bekövetkező. általában egy varázsló gonosz mesterkedésének tulajdonítják. illetve körbe -körbe gondosan elegyengetik a földet. hogy ebből vagy abból az osztályból vagy klánból 850 való emberről van szó. hogy a gyilkos lelke valamiféle kényszernek engedve feltétlenül meg fogja látogatni az áldozatát. 1909. akkor póling.és az embervilághoz. S. o. Az omaháknál legalábbis két bölény-klánban úgy tartják. o. különösen azután. o. így az állat elárulja. hanem csak a körülményektől függően ölti inkább ennek vagy annak az alakját. Egyik értelemben sem határozódik meg soha kizárólagos formában.. Soc. méhként stb. Az életben ezt a jellegét részben elfedi az emberi test alakja. J. n A szaklektor. hogy állat van a testében. Aborigines. A lelket mindig is szent dolognak tekintették. ahol pedig a totemizmus már visszaszorult vagy el is tűnt. 229. II. a Malájfélszigeten (TYLOR: lRemarks on Totemisml.). of R. hogy e gondolatnak már történelmi felbukkanásától kezdve mind a mai napig vallási jellege van. ami önmagában profán. Beliefsl. 855 Third Rep. ha már alkatánál fogva közeli rokona az állatnak: mert akkor az élet után az állatvilágba való visszatérésével csak az igazi természetéhez tér vissza. a bölények közé. 190. IV. 513. XIV. hogy melyik osztályról (lásd CURR. South Australia. hogy milyen fajta állatról van szó. amikor a halál után a lélek tisztán állati alakban jelenik meg. s annál inkább érzi szükségét a szellem a különbségtételnek. 1902. hogy a halálkor visszanyerik eredeti alakjukat.854 De a lélek állati természete elsősorban a halál után nyilvánul meg. 854 Lásd FRAZER: Golden Bough2. annak könnyen felismerhető a nyoma. hogy a lélek alkotóelemeit eredetileg az állatvilágból vették. szám. 853 K. I.A. o. a buwandikoknál pedig azt. 86. Ezzel magyarázható az. 85. Vö. James SMITH: The Booandik Tribes of S. visszaváltozik önmagává. von den STEINEN: Unter den Naturvölkern Zentral-Bräsiliens.). ahol a totemizmus már valamennyire hanyatlásnak indult. I. Wales.A LÉLEK FOGALMA meg a lélek körülbelül ugyanaz. Ugyanis a lélek szerintük a totemállat alakjában látogatott el az áldozathoz. aszerint hogy melyik klánhoz tartozik. légyként. 8. ha nem úgy gondolták volna. Tudjuk.. amiként azt az általunk ismertetett elmélet is feltételezi.. gondolják el a lelket. hogy a lélek egyaránt tartozik az állat. Azt eldöntendő. o. BROUGH SMYTH. Így hát a lélekvándorlásban való hiedelem általános volta csak újabb bizonyítéka annak.858 Ha a lélek lényegileg emberi princípium. hogy miért részesíti oly sok társadalomban ily nyilvánvaló előnyben az állati formát? De mindjárt érthetővé válik. akkor kígyó alakjában megy be az anya testébe. o. A lelket gyakran állatalakban jelenítik meg. o. XXXVIII. Melanéziában (CODRINGTON: The Melanisans. 858 Lásd fentebb. 856 Indian Tribes. XIII. 4. Vö. természetes eseménynek. ebből pedig kikövetkeztetik.). III. új sor. 347n348. Feltehetően a nemi totemizmus egy formájáról van szó. 110. 128. hogy azokat az eseteket. 512. o. Másnap visszajönnek. és csak később ölt emberi alakot. 4.. S. hogy a legkisebb nyom is meglátsszon rajta. Azt mondják. hogy melyik társadalmi csoportba tartozik a bűnös. majd a halott alatt.I. hogy a lélek valamely állat testében reinkarnálódik. hiszen a totemizmus eleve azt feltételezi.. 851 ROTH: Superstition… 83. 857 Például a szumátrai batakoknál (lásd Golden Bough2. 86. a lelket továbbra is állatalakban gondolják el. e tekintetben szemben áll a testtel. 253. Ezért a testet emelvényre helyezik. 28. ezek ősei vagy állatok. II. hogy ugyanabból a szubsztanciából van. 420. 256. o.853 Másutt kígyóként. ott a lélek gondolata szükségképpen kétértelmű. Mármost Schoolcraft írása szerint azt mondják. 257. Australial. a Cairns-körzetbeli (Észak-Queensland) törzsek kapcsán. szarvassá.856 Igen gyakran hiszik úgy. Tr.. o. Igen sok ausztrál törzsben abból az elvből indulnak ki. Látszik. 849 133 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 178. akkor valóban igen furcsa. Más társadalmakban. J. gyíkként. hogy a halottak lelkei visszatérnek őseik. S ekkor előtérbe kerül a léleknek az állatvilággal való rokonsága.] 850 A wakelbaráknál [Tindale sztenderdizált listáján: jagalinguknál.

amelyet minden nép többé -kevésbé világosan megfogalmazott. amit egyéb. Ami igazán lényeges e fogalomban. akkor alapjában véve maga is személytelen. rejtélyes és elképzelhetetlen szubsztanciát képzeljünk el. Amikor tudományos vagy művészi életet élünk. úgy érezzük. E központi mag körül más olyan tudatállapotok is csoportosulnak. az a névtelen erő. s minthogy rendkívül sajátságos hatalommal bíró érzelmek kapcsolódnak hozzájuk. ahogy a vallási erő és az istenség fogalmainak. a katalepszia stb. hogy sokkal finomabb. nem érezzük magunkat egyenragúnak vele. hogy a feladat valóságának és szent jellegének tagadása óhatatlanul materializmushoz vezet. amelyen minden kultusz alapul. hogy egyáltalán a meglétüket is nehéz kimutatni. Ez a mélyebb értelme a test és a lélek közti antitézisnek. s mindenfajta kettőségérzet eltűnne belőle. Igaz. Moralisták és prédikátorok is gyakran hangoztatták. mindezeken túl valami olyan érzést is sugall. amely csak akkor szólal meg bennünk. Tehát némi különbséggel ugyan. ami belőle jön. ami vallásos érzületet kelthetne. Ha viszont a lélek az isteni szubsztancia része. a totemfajban és a hozzájuk kapcsolódó mindenféle dologban szétoszló személytelen princípium sajátos formája.A LÉLEK FOGALMA anyagi burkában különbözik tőle. amelyekben a kultusz által részt vehetett. úgyhogy bizonyos értelemben azt lehet mondani. Talán az álombeli képek bizonytalansága. Ez a valami az. mert bennünk is ott van egy darabja azoknak a nagy eszményeknek. ha nem lenne fogalmunk az erkölcsi és vallási imperatívuszokról. de amely az egyénben ölt testet és az egyéniség alakját ölti magára. nem ismerjük fel a saját hangunkat. Az álom is hozzájárulhatott a lélek-eszme bizonyos másodlagos jellemzőinek meghatározásához. Az első fajtába tartozók a külső. mindamellett nem állítjuk . amelyek a közösség lelkét alkotják. illékonysága. de ugyanazokkal a sajátosságokkal Bár meggyőződésünk szerint a vallási és morális képzetek a lélek gondolatának lényegi elemeit alkotják. Mert a társadalom. hogy az érzékelésnél magasabb rendű dolgok körében mozgunk. S valóban. nem enyésznek el egy csapásra benne a közösségi életről születő vagy újraéledő képzetei. ennek visszahatásaként pedig ezzel több álmot is meg lehetett magyarázni. Az ugyanis igaz. Nagyon is igaz. Bár erkölcsi tudatunk a tudatunk része. ezt egyébként majd még pontosabban is alkalmunk lesz kifejteni a konklúzióban.859 akkor pszichikai életünk kiegyenlítődne. E lényegi sajátossága megmagyarázhatatlan volna. Ebben a hangban. s mivel az iránta érzett tisztelet minden olyan dologra is átterjed. hogy egész világot hozzunk létre az őt kifejező gondolatokból és érzelmekből. Az egyéni lélek tehát csak a csoport közösségi lelkének egy darabja. nem pusztán abban. s még az e világi élet során is időlegesen elhagyhatja a testet. akkor mi sem természetesebb. mint amik mi vagyunk. valóban van bennünk az isteninek egy szikrája. anyagi világra vonatkoznak. maga a szimbolizált tény valóságos. A nagy ősök alakjai. ezer alakot öltő anyaghoz. kiegészítő hatást gyakorolhattak. amelyet az elsőnél erkölcsileg magasabb rendűnek tekintünk. Másrészt az ájulás. amelyek úgy állnak szemben egymással. melyek közül az egyik kifejezett elsőbbséget élvez a másikkal szemben. mint a szent lények. egészen különböző irányba forduló lényből állunk. s ezek egyszersmind állandó. legalábbis az istenség szikráját látják benne. szintén azt sugallhatták. A társadalom véste őket belénk. ami objektív a lélek gondolatában: a belső életünk szövetét alkotó képzetek két különböző. ami szemben áll a testtel. élesen elkülönülnek a külső dolgokkal való érintkezés során szerzett hétköznapi benyomásoktól. ha ugyanabból a gondolati anyagból van. a rítusok által felidézett hőstetteik. Nevezetesen az intellektuális élet valamennyi felsőbbrendű formája. mint amik mi vagyunk. áttetsző. sajátságos egymásba való áttűnése szolgált mintául ahhoz a finom. Amikor az ausztrál ember egy vallási szertartásról eltávozik. De itt is n akárcsak a szentség fogalmánál n csak az alkalmazott szimbólum szó szerint való értelmezése a hiba. minden szentség egyedüli forrása. mint a szent és a profán. vagyis az individualizált mana. egymásra vissza nem vezethető fajtába tartoznak. mint hogy maga is hasonló érzéseket ébreszt. Ha nem is tartják istennek. ha utasít bennünket vagy eltilt valamitől. akkor bennünk is valami mást képvisel. hogy tényleg van bennünk az isteniből. hogy valami más szólalt meg. külső állapotaink nem érhetnek el: éppen ezért külön helyet is biztosítunk nekik pszichikai életünkben. a másik fajtába tartozók egy olyan ideavilágra. tartósan berendezkedik bennünk. már a hanglejtéséből is érezzük. Az ember önmagának tulajdonított szent jellege sem holmi illúzió szüleménye. Mindez azonban valószínűleg nem lett volna elég a lélek fogalmának létrejöttéhez. olyannyira. amiből a lelket felépülni képzelték. mint belső a külsőtől. hogy természetünk kettős. minthogy ezeket a társadalom sajátos értékkel és méltósággal ruházza fel. amelyeknek n bár kisebb fokon n ugyanil yen a jellegük. nem csupán átmenetileg érint meg bennünket. a viselkedési normák n tekintettel eredetükre n szintén olyan tekintéllyel és méltósággal ruházódnak fel. Arra ösztönöz bennünket. ha a lélek-eszme csakis az álom problémájának a megoldására született volna a tudomány előtti időkben: az álomban semmi olyasmi sincs. éteribb anyagból valónak képzelik. egyszóval a közösség által kidolgozott ideák tovább élnek a tudatában. hogy llélekl névvel egy olyan. 859 134 Created by XMLmind XSL-FO Converter. e kettőség érthetővé tevése érdekében semmi szüksé g rá. szerves részeinkké is válnak. valamennyi tudatállapotunk egy síkba kerülne. Az erkölcsi gondolatok is ugyanilyen jellegűek. hogy két különálló részből állunk. De a lélek-eszme e genezise nem téved-e a lényegi sajátosságot illetően? Ha a lélek csak a csoportban. Tehát valóban két. hogy ezek az egyetlenek. ami mindenütt az isteninek van fenntartva. úgy a lélek fogalmának is megvan a maga realitása. úgyhogy a magyarázatául felhozott ok sem lehetne más természetű. mindazok a nagy dolgok. De mindezek a tapasztalatok és megfigyelések csak járulékos. az máshonnan származik. Ezért az intelligencia magasabb funkcióit mind ig is a lelki tevékenység specifikus megnyilvánulásainak tekintették. . hogy a lélek mozgékony. nem csupán kívülről mozgat bennünket.

illetve az egyén lelkét. egészen más. mutatja. Hát ezért láthatta az aranda a csurungában az egyén. mint aminek ő maga csak egy speciális módozata. Egyébként ez a lélekfelfogás távolról sem tűnt el teljesen. amelyben az animizmus tökéletesen ismeretlen volt. Vagyis a lélek olyan nembéli szubsztanciaféle. mások számára elérhetetlen lényként. mint Strehlow véli. hogy mennyi személytelen elem van a lélek gondolatában. Tregear az általa összeállított maorinpolinéz szótárban egy egész sor más szóval hozta rokonságba a mana szót. személyiségünk alapjául teszik meg. hol egy meghatározott. o. hogy a hívők tömege számára egy-egy szent lelke még ma is ott van a csontjaiban. önmagába forduló. egyszóval a lélek fogalma között? 860 Mindezek után az.A LÉLEK FOGALMA kell bírnia. amelybe öltözik. illetve a belső élet. vagyis a személytelen hatalom fogalma. Csakhogy a léleknek ez a felfogása később alakult ki. lebegő entitás. úgy a mana is tud lélekké individualizálódni. főleg kezdetben. mint Spencer és Gillen gondolja. nevezetesen éppúgy szét kell oszlania. mert a kollektív tisztelet n mindegy. amelyből az ő lelke emanál. felületi változás. melynek általánosságát már jeleztük. manamana stb. hogy ezek külön időben keletkeztek volna. a filozófia dolgozta ki. A csurunga azért szent. Nem azt jelenti -e ez. úgymint manawa. Így hát e különféle valóságos vagy gondolati tárgyak mindegyikének van egy közös oldala. a mentális erő. Törés nélkül jutunk az első gondolattól a másodikig. 203n205. sőt még a totemlény közös testét is. még korántsem következik. Habár bizonyos pontokon erőteljesebben nyilatkozik meg. a totemisztikus fajba tartozó állatok n mint mondtuk n mind -mind részben egyenértékűek és egymással kicserélhetők. Amiképpen a lélekben megtaláljuk a mana jellegzetes sajátosságait. Minden olyan vallási erő. minthogy azt a totemlény fajtájának alakjában gondolják el. márpedig ugyanez a tisztelet övezi a totem által külső formájukban ábrázolt állatokat vagy növényeket is. és szociológiai szempontból nincs is jelentősége. miközben valamennyi részben teljes marad. 860 861 135 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy Lévy -Bruhl is e felé az elképzelés felé hajlik (lásd Fonctions mentales… 92n93. számunkra kevéssé érdekes. Ezen érzés magyarázatául az emberek hol valami homályos. hogy valamennyi egyéni forma. Ez Preussnak a Globusban megjelent cikkében közölt elmélete. amelyre már többször is hivatkoztunk. Hogy valamely szent tárgy hatékonyságát elvont alakban megjelenő szellemeknek avagy egy személyes hatóerőnek tulajdonítják. Amikor a lpreanimizmusl szóval olyan történelmi időszakot akarnak jelölni. éppenséggel minden azt F.861 mert nincs olyan nép. mint ami osztódik. Mert hogy ugyanazon lélek nemzedékenként más és más személyiséget tudjon ölteni. ahonnan teljes mértékben hiányozna. nem különíthetők el egymástól. milyen jogcímen n elérhetetlenné teszi a profánok számára. amelyek a jelek szerint ugyanazon családba tartoznak. éppoly ragályos és mindenütt jelenlévő. és ne tartson ki eredeti természete mellett. A maga módján így fejezte ki önmaga számára e különböző tárgyak által felkeltett érzelmek azonosságát. szellemi hasonmásává változik. A manához hasonlóan a végtelenségig képes osztódni és megkettőződni. szét tud áradni. valamennyi lényegi képességével egyetemben. az általa megtestesített ős lelke. Az ausztrál ember számára a lélek nagyon homályos. Tehát éppoly diffúz.. mint a mana. Egyébként ez magyarázza azokat a sajátos összemosódásokat. névvel és élettörténettel rendelkező szellemlényt. sőt a mindenütt jelenlevésre. illetve. o. amely az egész szervezetben szétoszlik. életet. Ugyanis bizonyos viszonylatokban mind ugyanolyan módon érintik a kollektív tudatot. ami a tudatokban ugyanazt az érzelmi állapotot gerjeszti. amelyben az emberek csakis személytelen formában ismerték volna a vallási erőket. mivel az egyéni lélek ennek csak sajátos megjelenési formája. s egy időben a legkülönfélébb dolgokban képes testet ölteni. A relikviák kultusza bizonyítja. ezért e tárgyak könnyen összemosódnak. Márpedig ezzel szemben a lelket előszeretettel képzelik konkrét. ezen osztódások és megkettőződések eredményeképpen jön létre a lelkek sokasága. amely mindkét esetben azonos. éppúgy képesnek kell lennie a ragályos tovaterjedésre. A kollektív tapasztalásból kibontakozó spontán népi képzet. amely csak másodsorban és felületesen individualizálódik. amire menet közben több példával is találkoztunk. meghatározott.). Mindkét hiedelem gyökere tökéletesen azonos: valamely dolog azért szent. Úgy tűnik. külsődleges legyen a számára. önkényes hipotézist állítanak föl. s végül az ős lelkét is. s ehhez elég néhány másodlagos. vagy mert személytelen erényekkel rendelkezik. osztozik e lény tulajdonságaiban. . hogy az előbbi viszonylag kései eredetű volna. hogy a csurunga azért szent -e. Másrészt a reinkárnáció tana. amely állandó jelleggel valamely meghatározott lényhez kapcsolódik. hogy lett volna egy olyan kor a történel emben. s hogy ezek mennyire lényegesek. következésképpen még ma is úgy képzelik el. az nem érinti a dolgok alapját. Mindazonáltal abból. és szívet. tudatot jelentenek. amelynél a léleknek illetve a manának a gondolata ne élne egymás mellett. Semmi alapunk tehát azt feltételezni. de e különböző értelmezések csak hozzáadódnak ahhoz az alapfolyamathoz. ahhoz az szükséges. a csurungája. elmosódott. hogy hasonló rokonság áll fönn a megfelelő gondolatok. talán nincs is olyan porcikája a testnek. felveszi arcát. TREGEAR: The MaorinPolynesian Comparative Dictionary. pontatlan okot hoznak föl. az ős. mert a lélek lakhelyéül szolgál. Az egyén. hogy a lélek gondolata a mana gondolatából származik. Ha egyazon képzetben fejeződnek ki. mert a belevésett totemembléma kollektív tiszteletet ébreszt.

ami volt. hogy a mana individualizálódni tudjon. Tehát a klán életét éltető erőknek is örökkévalóknak kell lenniük. hogy cselekednek. Ritkán álmodunk halottakkal. vagy ők maguk ezen lelkek reinkarnációi. miszerint a túlvilági életet abból a célból találták ki. hogy még mindig élnek. hogy szorosan összetartozik vele: együtt öregszik vele. V De honnan ered az a hiedelem. A kérdés azért zavarba ejtő. Annál a hipotézisnél sem érdemes időznünk. Csakis a korábban ismertetett mítoszok szolgálhatnak magyarázattal e hiedelemre. hogy megszűnik létezni. Rokonaink. Az esetek nagy részében a lélek nem élteti tovább. Ha tehát egy lélek megszületik. [Magyarul: E. vagy nem sokáig élteti tovább az elhunyt személyiségét.). hanem n megfeledkezvén korábbi létéről n egy idő múlva más testekbe költözik. hogy a testtel együtt maga is meghal. az csak egy már korábban létező lélek formája lehet. hogy újabb lelkek képződhessenek belőle. sőt meghatározatlan ideig tovább él? Előzetes elemzésünkből az következik. s e rövidke álmok sokkal homályosabb emlékeket hagynak maguk után. hogy kifejezetten egyidősek. 2000. . márpedig önmagában vett léte nem függ attól. Sőt az is szükséges. hogy majd a túlvilági életben igaz elbánásban részesüljön erkölcsi tetteiért. hogy a lelket megkülönböztetik ugyan a testtől. Márpedig ezek az erők ugyanazok a lelkek. mivel a klán mindig megőrzi jellegzetes arculatát. de a lmásodlagosl szót itt logikai. hogy tartósságuk mellett egyszersmind önmagukkal azonosak maradjanak. aligha voltak egymagukban elégségek a létrejöttére. skk. Az egyén meghal.A LÉLEK FOGALMA bizonyítja. de úgy tartják. ha már végleg elveszíti eredeti alakját. hogy beszélnek. A lélek gondolata viszont csakis a mana gondolatának viszonylatában érthető. Mint láttuk. Először is a személyes továbbélés vágya eredetileg korántsem volt olyan erős. Az ember nem azért képzelte úgy. ezek által valósul meg a csoport. illetve hogy időről időre tovább emanálódhassanak. következésképpen e korábban létezőnek tovább is kell élnie. Ezért kell tehát tartósaknak lenniük. Legalábbis azt kellett volna hinni. hogy egyáltalán legyen. Ő úgy gon dolja. hogy a halottak továbbélését az élők születésének magyarázata érdekében találták ki. ezek nem egyformán jelentősek: az egyik lényegesebb. E tekintetben azt mondhatjuk. hogy csakis lelkekből lehet lelkeket csinálni. Végeredményben az emberiség az idő tájt csakis a lelkek halhatatlanságával tudta magának megmagyarázni azt. ha már a földi életben ez nem történt meg. hogy a lélek túléli a testet. A primitív ember nem gondol olyan mindenható istennel. Kifejezett aránytalanság áll fönn a hatás és ezen hatás feltételezett oka közt.862 Ráadásul az általa gyakorolt vallások olyasféle halhatatlanságot ígérnek neki. mert ahhoz. A mana gondolata nem tételezi föl a lélek gondolatát. és semmi sem marad meg abból. effajta megfontolások még idegenek voltak a túlvilág primitív elgondolásától. könnyen le is mond róla. 5. mint a másik. hiszen ezekben a lelkekben. amiben nincsen semmi személyes. hogy másodlagos formáció. a testet sújtó betegségek őt magát is sújtják n az lett volna tehát a természetes. A primitív ember általában meglehetősen közönyösen fogadja a halál gondolatát. hogysem önmagukban képesek lettek volna ily jelentős hiedelemrendszert sugallni az embereknek. mert a lélek fogalma önmagában nem feltételezte. az anyagát képező szellemi szubsztanciát is szükségképpen minőségileg változatlannak kellett képzelni. a klán tovább él. túl kellett élniük első birtokosukat. barátaink megjelennek álmainkban: látjuk. De ha a fejlettebb népeket nézzük. Már kielégítőbb az a magyarázat. amelyek az egyének testét is éltetik. és nem kronológiai jelentésében kell értenünk. hanem egyazon folyamat két különböző aspektusáról van szó. sőt inkább kizárta a túlvilági élet gondolatát. De bár e megfigyelések megerősíthették a már megszületett gondolatot. hogy a halhatatlanságban való hit korántsem erkölcsi gondolatok hatása alatt keletkezett. s ily módon újabb egyéniségek éltető erejévé válik. életét állandóan kockára teszi.] 862 136 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Budapest. kézenfekvőnek látszott az a következtetés. De hogy újra inkarnálódhassanak. az újszülöttek lelkei az ősök lelkéből emanálódtak. amely szerint a halál utáni életre vonatkozó elképzelések az álombeli tapasztalatokhoz kapcsolódnak. a közösségből kibontakozó személytelen formák sem állhatnak össze anélkül. hogy ily módon űzzék el maguktól a megsemmisülés szorongató perspektíváját. Neveltetésénél fogva nem sokat törődik egyéni mivoltával. legelőször is arra van szükség. Valójában itt nem két különböző folyamatról. hogy ne inkarnálódnának az egyéni tudatokban. halljuk. ami óhatatlanul felkeltette figyelmét: a csoport életének örökkévalóságát. Igaz. amely a semmiből varázsolja elő a lelkeket. DURKHEIM: Az öngyilkosság. A klán a maga Lásd erről Suicide című írásunkat (233. az árnyaknak a Seólban vagy az Ereboszban folytatódó halovány léte sem sok kárpótlást ígért az élet elvesztéséért. amelyekben aztán maguk is egyéniesülnek. Úgy tűnik tehát. hogy milyen formákat ölt az individualizálódása során. Csakhogy éppen ekkor nyílik meg számára az új élet kapuja. Láttuk ugyanis. Osiris. Amiként nincs társadalom egyének nélkül. mert mint láttuk. hogy léte a síron túl is folytatódik.

annyi azonban igaz. s mind a mai napig a személyiség gondolatának népi formája. hanem az általában vett emberiség esze. Szerinte a személyiség boltköve az akarat. Az utóbbiak csak meglehetősen kevéssel élik túl a testet. mert már nem oszthatatlan. Ezek szerint a túlvilági másik életben való első hiedelmek kiváltó okai nem álltak semmiféle kapcsolatban azokkal a szerepekkel [fonction]. hamarosan teljesen megsemmisülnek. De miután megszülettek. Mint láttuk. Mert az ész nem az én eszem. e tekintetben hasonló eredményekre jutott. illetve hivatott biztosítani n a mulandóságon túl n a klán szellemi egységét. míg a lelket mindig is sokszorosnak képzelik. Már az ausztrál társadalmakban is megfigyelhetjük. E hiedelem n szimbolikus jellege dacára n nem nélkülözi az objektív igazságot. illetve felbomlani. Strehlow tanúsága szerint az arandák kétfajta lelket különböztetnek meg: vannak egyfelől az alcheringa-ősök lelkei. Az egyik lényegét tekintve személytelen: a szellemi princípium az. 863 137 Created by XMLmind XSL-FO Converter. amelyeket később a túlvilági intézmények játszottak. az ész pedig az. s maga is képes osztódni. úgy gondolják. metafizikus atomként képzeljük el. lévén hogy nem mások. ami a közösség lelkéül szolgál.A LÉLEK FOGALMA állandó totemisztikus princípiumával mindig ugyanaz. Márpedig az akarat az észnek megfelelő módon való cselekvés képessége. a világot fejezi ki. A lelkeket tehát csak annyiban tartják halhatatlannak. nem ugyanabból a szemszögből látják. anélkül hogy természetét megváltoztatná! 6. hamarosan nem más célra használták őket. ez képezi az egyéni lelkek szubsztanciáját is. Kant más formában ugyan. hogy léte időben túlnyúlik az egyénen. hogy csak az ő halhatatlanságuk szükséges a törzs örökkévalóságának a magyarázatához. 863 Tehát az előbbi gondolat geneziséből azt is megérthetjük. mert rájuk és csakis rájuk hárul a klán örökkévalóságának biztosítása. Ezek tanúsága s zerint a népek mindig is úgy érezték. amely jóval megelőzte a szociológiai elemzést. hogy a monászok egymáshoz képest is és az általuk alkotott egészhez képest is más és más módon helyezkednek el. Ugyanis mindegyikük olyan tudat. De nem a személy külön dolga: a kollektív örökség része.és ugyanazon tárgyat. A szellem azon képessége. Régóta tudjuk ugyanis. úgyhogy a lelkeknek is állandóknak kell lenniük. vagyis a csoport egységét alkotó ugyanazon gondolatok és érzések világát látják maguk előtt. jóllehet az e testekben helyet kapó tudatok ugyanazt a világot. E tekintetben egyébként nem is volt szükségük mélyreható változásokra. mint amire eredetileg szánva voltak. mindegyikük olyan sajátos közeget képez. benne és általa egyesülnek szellemileg a tudatok. ami bennünk a legszemélytelenebb. hogy a személyiség fogalmának genezisében ilyen jelentős szerepet tulajdonítunk a személytelen elemnek. Ugyanez a helyzet a lélek gondolatában megnyilvánuló népi elképzelésekkel. s mivel maga a világ csak képzetrendszer. hogy a végtelenségig tud osztódni és továbbosztódni. A többi léleknek e téren semmi szerepe. mert a monász mindenekelőtt személyes és autonóm lény. mint azt egyes metafizikusok gondolták. Sőt. elvégre nekik köszönhető minden fogantatás. A személyiség fogalma azonban nem tűnik el pusztán azért. mert ez szolgáltatja a lélek eszme nyersanyagát. hogy az ember személye nem oly abszolút módon egységes. hogy a személy egysége szintén részekből áll. De a személy gondolatának filozófiai elemzése. amelyben a kollektív képzetek másképp tükröződnek és más színezetet kapnak. s nemzedékről nemzedékre születik és inkarnálódik újra. hogy egyazon társadalmi intézmény egymás után újabb és újabb funkciókat tölthet be. Csak hogy Leibniz szerint valamennyi monász tartalma azonos. az egyes tudatok végeredményben csak a világtudat tükröződései. miként nem is teremtés útján keletkeztek. hogy a személyiségnek az egység a sajátja. mint e totemisztikus princípium partikularizálódott darabjai. miképpen jött létre az utóbbi. s mintegy az idő és tér különböző pontjait foglalják el. Az előbbiekből kitűnik. De manapság már tudjuk. Talán meglepő. hogy mi a személyiség. az egyéni fölé emelkedve egyetemes formában gondolkozzék. amennyiben halhatatlanságuk a kollektív élet folytonosságának érhetővé tétele szempontjából hasznos. Ebben az a figyelemre méltó. Ennek eredményeképpen. E két egyaránt szükséges tényező közül az első bizonyára nem a kevésbé fontosabb. az esetleges. . Azt pedig tudjuk. Ezt az értelmezést a következő tény erősíti meg. akik a történelem során a mindenkori törzsi állományt alkotják. Egyedül az előbbiek halhatatlanok. Másfelől viszont csak úgy létezhetnek egymástól különálló személyiségek. hogy a partikuláris. hogy e hiedelmek ez irányban kezdenek szerveződni. amely egy . Csak éppen a maguk szemszögéből és a maguk módján fejezik ki azt. ha egy másik tényező is belép. Ezt a szerepet a test tölti be. hogy e perspektívakülönbségeknek az az oka. Mert bár a csoport a szó abszolút értelmében nem halhatatlan. Van tehát egy misztikus természetű csíraplazma. amely részekre bontja és differenciálja ezt a princípiumot: más szóval szükség van valamiféle egyénítő tényezőre. mindegyik a maga módján fejezi ki. nem is pusztulnak el. de ugyanezt az érzést fejezi ki. s ily módon biztosítja. E Ezzel szemben talán azt lehet felhozni. VI A lélek gondolata sokáig. amely nemzedékről nemzedékre adódik át. hogy a személy fogalma kétfajta tényezőből állt össze. Minthogy a testek egymástól külön állnak. másfelől azon egyének lelkei. A filozófusok közül Leibniz érezte át a legerősebben.

amelyek a társadalomból származnak. kiad. az a képzetvilág. Nos. Az egyén nemcsak sajátos alany. hanem éppenséggel uralkodik rajta a benne lévő magasabb méltóság által. hiszen maga a társadalom is fontos forrása az egyéni differenciálódásnak (lásd La division du travail social. hanem mindenekelőtt olyan lény. Ennek megfordítása sem kevésbé igaz. amelyben a társadalmi élet zajlik. s annál gazdagabb ez az élet. de semmi lényegest nem kap tőle. az utóbbiak olyan gondolatokból és érzésekből állnak össze. mint rámutattunk. s ma már tudjuk. Érzeteink lényegileg egyéniek. amelyben ily módon mozgunk. ami által ember. Az egyéni tényező tehát a személytelen tényező feltétele. skk. de annál inkább vagyunk személyek. Ezzel szemben az érzékeket. mi az objektív alapja. Bár a személyiség lényege az. amely az összes többitől különbözik. A szenvedély individualizál. amellyel valamennyi nép ellátta. és hozzá képest nagy önállósággal rendelkezik. Az a közeg. ami bennünk a társadalmat képviseli. az közös a társainkkal. de le is igáz. azok ezzel nem a személyiséget akarják tagadni vagy lealacsonyítani. a testet. Úgy képzelik el. amik ezekből az ideákból következnek. ugyanezekkel a tulajdonságokkal rendelkezik. a léleknek ez az önállósága. amellyel a legközvetlenebb a kapcsolata. [Magyarul: E. mint a másik. ami által összekeveredik a többi emberrel. semmint feltételezik egymást. hogy a monász kifelé teljesen zárt. amely viszonylagos autonómiával rendelkezik azon közeggel szemben. és így jogosan kelti a cselekvőben a nagyobb szabadság képzetét. Felveheti külső alakját. amelynek gyökerei a szöveteink felépítésében vannak. Tehát korántsem függ tőle. mely által individualizálódik. A lélek ugyanis.] 864 138 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Nagyon is igaz. Egyszóval csak egy módon tudunk megszabadulni a fizikai erőktől: ha a kollektív erőket állítjuk velük szembe. Így hát valóban van énünknek egy olyan része. Távolról sem igaz tehát. ami egyénivé tesz. és ténylegesen kényelmesebben létezünk benne. egymástól független forrásból származnak. kevésbé átláthatatlan.). elemzésünk segítségével érthetővé válik. a halál után véglegesen távozhat belőle. ha különálló egyének társulnak. de nem abból származik: az itt uralkodó determinizmus sokkal hajlékonyabb. nem teljesen illuzórikus. másfelől viszont csak úgy létezhet társadalmi élet. annál személyesebbek leszünk. Bár szorosan kötődik a testhez. . nem pedig ez vagy az az ember. Csak nem hajlandók összekeverni azt az egyéniesülés tényével. 3. Nos. amelyeket a vallás vagy a tudomány vés szellemünkbe. 627. De amit a társadalomtól kapunk. egyszóval mindazt. minél inkább fogalmakban tudunk gondolkodni és cselekedni. amelyek erkölcsi életünk alapját képezik. hogy mennyi minden társadalmi van az egyénben. ami a személyiség szimbolikus kifejeződése. Az utóbbiak a szervezet valamennyi pontjából eredő benyomásokból és képekből erednek. Az individuáció ugyanis nem az egyén lényegi jegye. egyszóval valamennyi.A LÉLEK FOGALMA tekintetben tehát elmondható. mind -mind kikerül a test befolyása alól. Az élet során időlegesen. amit a társadalom ébreszt fel és fejleszt ki bennünk. hogy minél jobban individualizálódunk. Ugyanis. a fizikai tevékenységhez képest magasabb rendű forma. minél inkább felszabadulunk az érzékek alól. kevésbé ellenálló: kényelmesebben érezzük magunkat. mint az ellentéte. mélységesen különbözik tőle. ami bennünk társadalmi. Az általános ideák. Kant a személyiséggel ellentétben állónak tekinti. hogy az ember azáltal válik személlyé. DURKHEIM: A társadalmi munkamegosztásról. Akik tehát azt hangsúlyozzák. amely nincs közvetlenül a szervi tényező hatása alá helyezve: mindaz. minél több és minél különbözőbb egyén társul. és a társadalmat fejezik ki. a hiedelmek és érzések. mint ami bizonyos mértékig magától képes mozogni: ezt fejezte ki Leibniz szélsőséges módon úgy. a gondolati műveletek. csak rárakódik anyagi szubsztrátumára. A két kifejezés egyáltalán nem szinonímája egymásnak: bizonyos értelemben inkább szemben állnak. Az előbbiek tehát nem az utóbbiakból származnak. hogy a lélek gondolatát alkotó elemek illetve a test megjelenítését szolgáló képzetek két különböző.864 Mindamellett nem tagadjuk az egyéni tényező jelentőségét: álláspontunk szerint éppoly könnyen megmagyarázható. miként alakult ki és minek felel meg ez az elképzelés. ellentétben érzéki benyomásainkkal és szervérzeteinkkel.

meghatározott feladat nélkül. forráshoz. feléje hajtja a vadat. §. de először is elég hosszú ideig ott marad a sír körül. vagy akit ő közelít meg. többé-kevésbé pontos feladatkört tölt be a világ rendszerében. ő alá tartoznak bizonyos kozmikus vagy társadalmi jelenségek. Ráadásul meghatározott funkcióik vannak. ha úgy tartja kedve. de a halál után részben szert tesz rájuk. Aborigin. SPENCER n GILLEN. s így következésképpen a szó tulajdonképpeni értelmében vett szellemek. DAWSON: Austral. A léleknek viszont csak az általa éltetett testre van befolyása. De már az ausztrál társadalmak is ismernek a lélek fölött álló felsőbbrendű mitikus személyiségeket: szellemeket. o. hogy ott kószál a tábor körül. mint a szellemek. Kósza álomkép. erősebb volt a manájuk. lábj.. SPENCER n GILLEN. De a fogantatással még nem ért véget az ős feladata. 68. Amikor ugyanis elhagyja a testet.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA A lélek fogalmával kiértünk a személytelen erők köréből. a bokrokban. Tr. és a legszívesebben ott időzik. E tekintetben Strehlow teljesen összhangban van Spencerrel és Gillennel. ugyanolyan szabadon mozog. Magic… 65. kultúrhéroszokat. eltávozhat belőle.. 516.865 Általában inkább jóindulatú lénynek képzelik el. 868 STREHLOW. mivel a hiedelem szerint valaha ők is testeket éltettek. milyen a hangulata. akiket a népi képzelet az idők kezdetére helyez. Először is n akár Spencer és Gillen. 867 SPENCER n GILLEN. 521. Először is korlátozott a hatóköre. sőt tulajdonképpeni isteneket is. illetve amíg még nem költözött be egy testbe. §. Később. De már földi életük során is n mint láttuk n kivételes hatalommal rendelkeztek. elkíséri a vadászatra. De az is előfordul. Nat. . 516. s épp ez határozza meg. hogy ez utóbbiak verziójában hogyan töltheti be az ős e feladatát. aki megközelíti. hogy nagy kegyetlenségről tesz tanúbizonyságot. stb. Nat. hogy még akkor is milyen nehéz elszakadnia a testtől. hogy összekeveredik a gyermek lelkével. minden attól függ. A szellem viszont bár szoros szálakkal kapcsolódik egy-egy tárgyhoz. ROTH: Superstition. hogy a szellemlények e három kategóriája milyen formában tűnik fel Ausztráliában. Bárkire hatni tud. A lélek nem szellem. mivel a fogantatás pillanatában reinkarnálódik. SPENCER n GILLEN. az arandáknál az alcheringa . Vannak azonban olyan lelkek. 58. és milyen módon kapcsolódik a vallási rendszer egészéhez. 514. ROTH: Superstition… 67. és láttuk.. hogy kívül helyezi az összes létező kereten. Neki kell vigyáznia az újszülöttre. amelyek megfelelnek e kettős feltételnek. és független életet él a térben. A lélek tehát nem rendelkezik a szellemek megkülönböztető jegyeivel. o. azt hinné az ember. megvédelmezi az ellenségtől. II. Igaz. hogy az apa lelke még a gyerekek és az unokák növekedését is segíti. 514. Tr. o. a karnaik muk-kutnaiai stb. 1. Nat. amikor a gyermek felnő. sziklához. és 1. általában fogoly. 865 866 139 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy milyen veszélyek érhetik.. a gyászrítusok leteltével a lelkek országába távozik. A hatóköre is kiterjedtebb. égitesthez stb.. o. és hogy miként bánnak vele az élők. Valójában azonban nem reinkarnálódik teljes egészében. 517. mert a halálnak épp az a hatása. amelyekből csak egy adott pillanatban távoztak el. nehogy veszélyes találkozásoknak tegyék ki magukat. Nat. Tr..866 Úgyhogy főleg a nőknek és gyermekeknek nem is ajánlatos éjszaka kimerészkedni a táborból. 515. következésképpen nem tudja kívülről is védelmezni. I.vagy altjiranhamitjina-emberek. Tr. 76. ráadásul még végleges távozása után is úgy hiszik. álmában figyelmezteti. főleg a család életben maradt tagjaival jóságos: láttuk. akár Strehlow verzióját fogadjuk el n az ő feladatuk a klán időszakos utánpótlásának a biztosítása. fejezet . másodszor nincsenek meghatározott funkciói. Bizonyos értelemben még ezek is lelkek. Anélkül hogy részletezni akarnánk a mitológiákat. és ezt meg is őrizték...867 A visszajáró lélek azonban nem valóságos szellem. Nevezetesen azon mitikus személyek lelkei. felmerül a kérdés. o.. fához. az Eyre-tó körüli törzsek mura-murái. mindenképpen utána kell járnunk.. o. Végleg csak a halálkor szabadul ki. földi élete során csak kivételes esetben tud idegen alanyokra hatni. az élőkhöz képest amolyan számkivetett.9. A szellemnek viszont mindig van valamiféle hatékonysága. bár olykor kijöhet belőle.868 Igaz. Ők felügyelik a fogantatás jelenségét. ugyanis egy meghatározott szervezetbe van bezárva. mint a közönséges embereknek.

o. Bár úgy tartják. akik nem csupán meghatározott hatékonyság nélküli. s még Spencer és Gillen szerint is egyedülálló. az ős mint a fa. De ez nagyon kivételes eset. mint említettük. Normális körülmények közt csakis a lszelleml kifejezés alkalmas ezen ősi személyek megnevezésére. a szikla. A waramangáknál. m. SAMTER: lDer Ursprung des Larencuntusl. 878 North. imádságféléket intéznek hozzá stb. 879 Most tehát olyan szellemlényeink vannak már. Könnyen belátható. hogy esőt hozzon (HOWITT. kiérdemelni a kegyeit. o. mint amelyek magukban hordozzák a SPENCER n GILLEN. 878 akkor ő lesz az eső szelleme.874 A manes a halál utáni genius. hogy a föld alatt van az igazi lakóhelye. és többé -kevésbé állandóan itt is lakik. qui gignit. Journ. Még a környező bozó tot is tiszteletben kell tartani: nem szabad fölégetni a füvet. súlyosan megbetegedhet. Aki letöri egy nanjafa ágát. 133.). 8. Ugyanis egy olyan társadalomban. S. II. fej. 368n393. Úgyhogy a klán közösen gyakorolja a kultuszát: meghatározott rítusok segítségével igyekszik elnyerni a tetszését. hogy a lelke mindig visszajön ide. 877 Lásd Howittnál (Nat. amelyet vallásos tisztelet övez. Önmagának egy része behatol a nő testébe. a másik része azonban kint él tovább. o. másfelől kozmikus funkciókat is gyakorolnak. 482. Nat. VII. o. E kérdésről lásd NEGRIOLI: Dei Genii presso i Romani. 1907. 513. Tr. des Ant.. mint ahány ember van. hogy az idők kezdetén volt egy őseredeti lélekalap. lDaimonl és lGeniusl szócikkek. a hiedelem szerint most is él egy vizesgödörben. Nat. Márpedig ezeket a lélekarchetípusokat szükségképpen úgy kellett elképzelniük. 195. Tr. vö. Tr. o. o. ahol mindenkinek megvan a maga pártfogó őse. 881 Lásd fentebb: … o. a vizesgödör vagy a forrás szelleme tűnik föl. akihez oda van kötve. I. XXXVIII. o. előfordulhat. Religionswissenschaft. akinek csak egy híve van. Végeredményben a genius az egyén lelkének egy másik formája. amelyek külön arcot adnak neki a többi ember közt.877 Ha úgy gondolják. in: Diction. akik az erdőt vagy a barlangokat választották lakóhelyükül. o.. és megtermékenyíti. 869 870 140 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Wales. aki utódokat nemz. ha kivágták vagy megrongálták. nem szabad megölni. miután hinni kezdtek benne. skk. MATHEWS. eszerint ugyanannyi. ezért úgy képzelik. amely ezeket a helyeket övezi.875 lValaha halál járt azért. és Arumburinga néven a védőszellem tisztét tölti be. hogy az ős szelleme milyen közeli rokona a latinok geniusának. amelytől a nevét viselő klán származik.. Igaz. ahol a nanjafa vagy -szikla. ha isten névvel illetnénk egy olyan szent lényt. skk. o. 798n799. vö. II. 58. ami annyit jelent. akit bizonyos hévízforrások szellemének tekintenek... 351. 11. Teljes szerepazonosság van köztük. 873 Uo. defraudare geniuml. De az ős nemcsak a személyekhez képest foglal el meghatározott helyet. f. GASON. 874 Uo. Ez a fa illetve szikla a hős testét képviseli. érthetetlen lett volna. az kiderül az előzőekből. Nyilván így kell értelmezni Roth egyik írását. Azt lehet tehát mondani. 875 SCHULZE: i. Ez történt a Wollunqa-kígyóval. Így hát ezek a lelkek egyfelől az emberek védőszellemei. Strehlow isteneknek nevezi őket. o. Archiv. Összezavarná a terminológiát. Tr. az egyéni lelkek léte. hasonmása.882 Ez a mitikus állat. o. ő képviseli a rá jellemző hajlamok és tendenciák összességét. 69. 871 NEGRIOLI. DAWSON. folyton kísért azon a helyen.) egy mura-mura esetét.880 de az esetek többségében e kifejezés nem megfelelő. mint a klán istene. vagy több isten lenne. . PRELLER: Roemische mythologie. amelyből az összes többi leszármazott.. illetve az a vizesgödör van.873 Innen származnak az ismert mondások. o. hogy természetes vérmérsékletét követi. akinek az a feladata.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA csak megkettőződik. Ezt bizonyítja a genius és a manes szavak részleges szinonímiája. Tr. 876 STREHLOW. amely szerint Észak-Queenslandben a természeti szellemek olyan elhunytak lelkei volnának.881 úgy tartják. hogy az egész klán egyetlen őstől származik. hanem a dolgokhoz képest is. in: CURR. Ha egy állat vagy madár odabújik. hogy bizonyos körülmények között ez a gyűjtőős kollektív áhítat tárgyává válhatott.. of R. A sziklákkal is tisztelettel kell bánni. pásztora is.. 314. 879 ROTH: Superstition… 67. hogy olyan. A genius ugyanis először is az.l 876 És mivel e szent jelleg az őstől származik. Tr. 872 Uo. ha nem úgy képzelték volna. vö. o. hogy egy ős alakja olyannyira felnagyul. hogy egy tulajdonképpeni istenségre emlékeztet. vagyis a lelke. 2.871 Ugyanakkor annak az egyénnek a védnöke. 4. mint például lindulgere genio. §. Nat.. SPENCER n GILLEN. hogy a forrás valamiféle kapcsolatban áll az esővel. 882 North.872 Végezetül összekeveredik az illető személyiségével.869 Látjuk. illetve a görögök …-ának870 (görög). o. ahol az ős első léte végeztével eltűnt a földben. 5. amely ott képződött. de egyben az is. bolygó lelkek. a nemző hatalmat fejezi ki és személyesíti meg. S. 880 STREHLOW. Hasonlóképpen a dijáriknál is van egy Mura -mura. 237. 313. e lélek jelenlétével magyarázható az a vallásos tisztelet.. 7. Hasonlóképpen az aranda lelke és a geniusául szolgáló ős-szellem is csak egyazon lény két különböző megjelenési formája. Nem szabad arrébb vinni vagy összetörni őket. o. Mint kimutattuk. ami tovább él az elhunytból. of N. mint az arandáké.. I. Hogy miképp alakult ki ez az elképzelés.

De miért nem maradtak kívül a társadalom keretein. ami aztán fává vagy sziklává változott. a jótevő és a támogatott társulása.. 886 Nat. a bennszülött azonban csak úgy tudja megmagyarázni magának ezt. miért váltak teljes értékű tagjaivá? Azért.885 Ezen elképzelések tisztázása után most már meg tudjuk érteni a totemizmus egy olyan formáját. Márpedig amikor két lény ily mértékben rokon. azaz az alcheringa-ősökkel. 277. társakat látnak bennük. Végezetül minden egyént szimpátián alapuló kapcsolat fűz a védő őshöz. Így jött létre az egyénekhez kapcsolódó védőszellem furcsa fogalma. hogy minden ertnatulunga azt a helyet jelöli.vagy állatalakban megjelenő lény. sziklákban. akik évszázadok óta a mítoszokban szerepelnek. 5. Ezek a fák meg sziklák nem akárhol állnak a törzs területén. egyszersmind amolyan genius locivá alakultak. A kérdés. hogy az ő testüket jelenítik meg. STREHLOW. amelyek nem az ertnatulunga közelében vannak. hogy az ősök lelkei szívesen járnak vissza azokra a helyekre. ezekből és csakis ezekből tud származtatni minden szent dolgot. . ha bármi módon bántalmazzák őket. ott vesztette el a kezét vagy a lábát. amelynek az a feladata. növény. a szóban forgó ős -szellemek e definíciónak megfelelnek. Ha ugyanis a nanjafát n ezen ős misztikus testét n bántalmazzák. a klántagokat és a totemisztikus fajba tartozó állatokat. Ők testesítik meg a törzsben és a világban szétszórtan meglévő vallásosságot. a pártfogó és a pártfogolt. Így történt. De mivel a lélek általában bizonyos vonzódást mutat a valaha lakhelyéül szolgáló test iránt. I. De e totemisztikus helyeknek csak másodlagos jelentőségük van. ha azt feltételezi. o. o. Valamennyi ilyen eszköz szentséget sugároz ki maga körül. hogy az ős miért nem csak az emberekkel került kapcsolatba. amelyekkel az egymást követő nemzedékek övezték. az a szimpátia elve alapján az előbbinél is jelentkezik. Legalábbis részben ők is az állat. 4n5. De egy Strehlowtól származó adat n legalábbis valószínű n megoldást kínál e kérdésre. o. a fákról mind-mind azt tartották. Ők is védőszellemek. vagy ott felejtette a csurungáját. hogy a fő totemhelyek analógiájára öltöttek ilyen jelleget. hogy ami az egyiket érinti. Nos. mivel ugyanaz a természetük. még zavarbaejtőbbnek tűnik. társulásuk a közvélekedés szerint olyan. mint a feljebbvaló és az alattvaló. természetszerűleg úgy hitték.). De mivel nagyobb méltósággal rendelkeznek. 885 Igaz. mert ott találhatók a legértékesebb kultikus eszközök. Az egyéni totemet két alábbi tulajdonsága határozza meg: 1) olyan. s véleményük szerint valaha általánosan el volt terjedve. Ez az eredete a már ismertetett mítoszoknak. akiknek nevét tisztelettel adják szájról-szájra.. ugyanolyan szenvedélyeket tulajdonítanak nekik. Egyébként az idő már önmagában is növeli és erősíti a dolgok szent jellegét. hogyan lehet kapcsolat egy efféle személy és egy fa vagy szikla közt. SPENCER n GILLEN. North. Úgy képzelték.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA vallási hatékonyság forrását. s ennek szerepét is betöltötték. e hiedelem manapság egyre inkább veszít az erejéből. természetszerűleg összetartozónak fogják fel őket. amelyekben a klán csurungáit őrzik. épp ezért tulajdonítanak nekik az egyszerű emberek lelkeinél magasabb rendű képességeket. milyen tisztelet övezi e helyeket pusztán azért. ezért szentségtörés. Egy nagyon régi csurunga sokkal nagyobb tiszteletet ébreszt. Szentségük tehát valójában egyszerű pszichikai ragályosságból ered. arra kell gondolnunk. Strehlow kleinere Totemplätzének nevezi őket (I. hanem főként a Spencer és Gillen által ertnatulungának. ugyanolyan érdeklődést. ahol az ősök egy-egy csoportja a föld alá süllyedt. amelyet eddig magyarázat nélkül kellett hagynunk: az egyéni totemizmust. A mitikus ősök csapata ezáltal szellemi módon kapcsolódik az élők társadalmához. következésképpen az utóbbiakra vonatkozó mítoszt az előbbiekre is kiterjesztették.884 Tudjuk. vannak olyan nanjafák és -sziklák. vizesgödrökben tartózkodnak előszeretettel. Ha egy-egy fa. úgy tűnik. Strehlow szerint arknanauának nevezett szentélyek körül. hogy e különböző tárgyak kapcsolatban állnak a minden vallási hatalom forrását jelentő lényekkel.vagy a növényvilágból származnak. és sokkal több erénnyel is rendelkezik. az ember is fenyegetve érzi magát. Ezekről azt mondják. hanem a törzsi terület egyéb pontjain állnak elszórva. ott folyt el a vére. o. 139. a népi képzeletben végül is mindenképpen külön helyet foglalnak el. A tumuluszokról. ahol anyagi burkuk fennmaradt n tehát e fákban. hogy az egyént oltalmazza. Ezért tűnnek szentnek a környező fák és sziklák. hogy miközben továbbra is egy -egy meghatározott egyénre vigyáztak.886 A két elképzelés részleteiben is azonos. Tr. mint egy újabb keletű. 2) az egyén és a pártfogó sorsa szorosan összetartozik: ami az utóbbit érinti. hasonló érzéseket ébresztett. mintegy felhalmozódtak benne. mert minden egyén valamely ős hasonmása. ezért nem szabad megrongálni őket. mivel a képzelet ennél visszább nem megy. hogy azon a helyen tűnt el a földben egy-egy magányos ős. a kultikus eszközöket. 883 884 141 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Ugyanezen okok miatt azok a személyek. miért kapcsolódott a dolgokhoz is.883 Mindazok a vallási érzületek. Tr. mint az élők. s akiket a rítusok periodikus rendszerességgel újra mozgósítanak. mert első megközelítésben nem látható. Igaz. szikla bármilyen okból valamilyen módon az ertnatulunga közelében lévő fákra vagy sziklákra emlékeztetett. az szükségképpen a másikra is ugyanúgy hat. De Spencer és Gillen még találkozott vele.

81. látható alakja. ez utóbbi. 893 Ugyanezeket a kifejezéseket használja Codrington (251. mint amivel a lélek a szervezet belsejében rendelkezik. a védőszellem és az egyén erkölcsi tudata közötti szoros kapcsolat különösen nyilvánvaló Indonézia bizonyos népeinél. olykor elhagyja. Erkölcsi tudatunk olyan. A kérdés talán inkább etnográfiai. akár a római geniusról. a lélek továbbra is átérzett kettősségét valami más módon kellett kifejezni.887 Ez a fa illetve kő szent: a totem tulajdonosán kívül senki sem nyúlhat hozzá.) 895 Kutatásra szorul. voltaképpen csak a lélek természetét fejez i ki. De e többlelkűségben nincs semmi meglepő: ez a feltétele a nagyobb hatékonyságnak. hogy vigyázzon az előbbire. belső formája. amely az egyén altotemei közt szerepel. Strehlow kifejezésével élve. Így hát van bennünk egy tekintélyes rész. Mivel ezenfelül valamennyiüknek van kollektív totemük. hozzánk képest felsőbbrendű hatalom szól hozzánk. Próbáljuk meg most mégis elképzelni. m. ha kőről vagy szikláról van szó. bár legszívesebben ezen a helyen időzik. o.). Az a gondolat. 142 Created by XMLmind XSL-FO Converter. hogy támogassák (uo. ha mindennemű vallási szimbólumok nélkül próbáljuk elgondolni magunkat. illetve hogy helyeslését fejezze ki. s nem a pártfogó ős formájában történt. Akik az átlagemberénél nagyobb hatalmat akartak maguknak .891 Ugyanez a helyzet a szamoai aituval. mintsem szociológiai szempontból érdekes. és vele azonos szerepet tölt be. KRUIJT: Het Animisme in den indischen Archipel. Allg. vagy az alcheringa -ősről van szó. hogy az egyéni totemben egy külső lélek lakozik. vö. hogy néha egyazon szóval fejezik ki mindkettőt. 894 E különböző elképzelések alapjában tehát van valami objektív. hogy ezek a helyek oltalmat nyújtanak. a lélek pedig a személyiség láthatatlan. olyan méltóságot tulajdonítunk neki. hogy külső. Önmagunk ilyeténképpen való felfogása olyannyira meg van alapozva természetünkben. de külsődlegessé téve és nagyobb hatalommal felruházva. . a tiltás akkor is teljes. Egyszersmind azonban kívül is van rajtunk. hogy az egyéni lelken kívül van egy másik is. hogy egy családba tartoznak az egyénnel n inkább hajlanak arra. Valójában magának a lélekgondolatnak a felépítéséből következik. hogy ellenőrizze és segítse az előbbit. hogy feltehetően hogyan játszódott le e behelyettesítés. amiképp a placentát is a gyermek kisöccsének hívják… Háborúban bátorságot önt az emberbe. több lélek is létezik. hogy még akkor sem tudjuk elkerülni. 10. 891 CODRINGTON: The Melanesians. Minthogy ez az oltalmazó hatalom nem a születésétől fogva állt az ember mellé. amiért jól viselkedik. mivel olyan erényeket. o. amely n mint láttuk n kettős. Minden olybá tűnik. 17. 890 PARKER: i. hogy fában vagy kőben lakik. E két fogalom olyannyira rokon. Bizonyos értelemben tehát az erkölcsi tudat szerepét tölt i be.). Így történhetett. Végül láttuk. 29. Frazer érezte.895 PARKER: The Euahlayi. lA toba batakok hét lelkének egyikét a placentával együtt ássák el. Parker megfogalmazása szerint az egyén alter egója: lAz ember lelke az ő Yunbeaiában van. Amikor velünk van. hogy e külsődlegesség csak amolyan mágikus mesterkedés vagy ravaszkodás. amelyne k az a feladata. különböző formákban ezért is maradtak fenn mind a mai napig. Nem tudunk tejesen eggyé válni vele. 889 STREHLOW.893 Így hát az egyéni totem a védő-oltalmazó ős valamennyi lényeges tulajdonságával rendelkezik. Hasonlóképpen az ewalajiknál az egyéni totemként szolgáló állat lelkéről is úgy tartják. 892 TURNER: Samoa. o. amit igyekszünk kivetíteni magunkból. diktál törvényt és ítél felettünk. Aurore-szigeten a tamaniu. amolyan második énként szolgál. hogy e fák n lévén. vagy segít és támogat bennünket. akárcsak az ausztrál ember. hiszen csak egy számunkra külsődleges vallási erő bennünk lévő folytatása. akár az egyéni totemről. illetve egyedül ők szerezhetnek ilyet másoknak. az egyik bennünk van. 21. 36. amely köré a lélek gondolata szerveződött. Bizonyos értelemben a sajátunk: a személyiségünket fejezi ki.l890 Vagyis alapjában véve ugyanaz a lélek két testben van. empirikus egyéni mivoltunk fölé emelkedik. A lélek öccsének nevezik. Általában olyan fa szolgál e célra. de amikor a szavát hallatja. próbáltak hát maguknak valami ilyesféle pótvédelmet biztosítani. Figyelmeztetései mindazonáltal nemcsak az erkölcs területét érintik. 1904. Ugyanis mindkettő a lélek megkettőződése. II. 888 Ebből az következik. aki ősében vagy személyes totemében bízva vitézebbnek érzi magát ellenségeinél. 25. A totem. mint egy mag. amikor az ellenségre kell támadni. 888 Uo. mintha valóban két lelkünk volna. 21. o. a másik pedig fölöttünk van. o. o. hogy a fejlődés egy bizonyos pontjától kezdve a léleknek e megkettőződése miért inkább az egyéni totem. az egyén lelke.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA Az ősök lelkei szentnek tekintett fákban és sziklákban lakoznak. tovább élt. hogy az egyéni lélek az ős lelkének csak egy másik aspektusa. de úgy gondolta. akárcsak az ős. minek köszönhető. illetve a személyes totemét. Missionszeitschrift. Márpedig ez a megkettőződés pszichológiai szükségszerűség eredménye.889 Hasonlóképpen az ewalajiknál a Yuenbeainak nevezett egyéni totem Mrs. hogy az ewalajiknál csakis a varázslóknak lehet személyes totemük is. erősebbnek érezzük magunkat az élet megpróbáltatásaival szemben. hogy fi gyelmeztesse az egyént. és az a szerepe. o. ami által fölénk. nem érték be. azaz inkább mi magunk vagyunk az. o. Motlawon a talegia egyszerre jelenti valamely egyén lelkét. Ezt látjuk Melanéziában és Polinéziában: Mota-szigeten az atai. Berlin. 887 Kezdetben az egyéni totem nyilván csak kiegészítő szerepet játszott. tehát ugyanonnan származik és ugyanabból a gondolatból ered. következésképp a pártfogó ős képe is elhalványult a tudatokban. és nem is érhették be csak az ős pártfogásával. mégis úgy érezzük. o.l (WARNECK: lDer bataksche Ahnen u nd Geisterkultl. bizonyosabbak vagyunk a győzelemben. 894 A lélek. a Yunbeaiájának lelke pedig őbenne.. E választást azzal magyarázzák.892 Ugyanis a személyes totem csak az én külső. Amikor azonban a kollektív totemizmus talajt vesztett.

gonosz ösztönei mind a mai napig megmaradtak.). 211. I.. mint vallási hatalmak. Tr. 467. megfigyelésük szerint (328. 909 SPENCER n GILLEN. hogy dühöngenek. mint amikhez a varázslók folyamodtak. Amikor ikertestvérek születnek.. úgyhogy miután a föld alá süllyedtek. Csakhogy az értelmezésükben eltérés mutatkozik. o. Előfordul persze. 904 Nat. o. o. hogy óriás termetet és visszataszító külső kölcsönözzenek nekik.. o. hogy az arandáknál mindkét fajtát ugyanúgy hívják. A jelek szerint tehát az ártó szellemeket ugyanazon modell alapján képzelték el.) az arandák nem is ismernek alapvetően rossz szándékú szellemeket. §. Nat. 903 ROTH: Superstition… 115.. 182. a lidércnyomást. o.). 898 TAPLIN: The Narrinyerri. hogy csakis természetfölötti erők segítségével lehetett volna megmagyarázni őket. 909 Mindebből látható. 908 STREHLOW. o.. o. soványak és aszottak. Tr. igen gyakran tőle kapják a hatalmukat. o. Tr. Nem mintha ezen emberi nyomorúságok oly abnormális dolgoknak tűntek volna. 911 Mivel a varázsló betegséget is okozhat és gyógyítani is tud.902 Gyakran olyan emberek lelkeiként számolnak be róluk. sőt. in: WOODS. o. 900 STREHLOW. o. o. I. EYLMANN. 911 3. születése után azonnal megölik. in: WOODS. 906 Fajtársaiktól. of N. hogy rosszat tegyenek. 899 STREHLOW. akik valaha földi életet éltek. vagy felerészt állati. 182. o. of Port Lincoln.. 896 Lásd például: STREHLOW. úgy tűnik.. de akkoriban a vallási princípiumnak tulajdonították az élet forrását. 897 a betegségeket. o. Nat. o.. of R. És valóban. ahol véget ér a vallás. o. amelyet éppen Spencer és Gillen közöl. DAWSON.. mert veszedelmes befolyások érhetik tőlük az embert. 11. Adelaide and Encounter Bay Tribes. 185. 907 SPENCER n GILLEN. 903 Az arandákkal kapcsolatban Spencer és Gillen egyenesen úgy nyilatkoznak. a társadalmi kereteken kívül állnak. o. 390n391. Tr. 501. o. Nat... és kezdődik a mágia világa.. 82. Tr. 530. mint a jót. Ezért a kiegészítő. mint gonoszak.. de ez a szó. 905 SPENCER n GILLEN. 906 Uo. o. 327. o. hogy ártsanak. a kifejezetten ártó mágikus szellemek mellett néha olyanokat is találunk. Ezzel szemben a Strehlow -féle Erintjáknak szabályszerűen az a szerepük. o.896 De nem az a szerepük. 381.910 Elérkeztünk tehát oda. o. o. illetve az lOrunchal nyilvánvalóan egy és ugyanaz. amelyek az előbbiek káros befolyását hivatottak megelőzni vagy semlegesíteni. Spencer és Gillen szerint az Orunchák inkább pajkosak.900 de természetszerűleg hajlanak rá. 910 HOWITT..905 mások természettől fogva gonosz lelkületűek voltak. SPENCER n GILLEN. 49. 358. némiképp megszépítették az Orunchák ábrázatát: eredetileg emberevő óriások voltak ( uo. Állati. I. voltak olyanok. 326. 356.. Nat. 239. hogy az első fogantatott ily módon. 334. III A szellem fogalmának megjelenése fontos fejlődést jelez a vallási erők individualizálódásában. Tr. o.. SPENCER n GILLEN. 901 Az ősök lelkeihez hasonlóan a hiedelem szerint ezek is fákban. II.904 A mesés időkben ugyanis a legkülönfélébb vérmérsékletű személyek éltek. Tr. STREHLOW. 551. 168. ha az ember nem megfelelő módon viselkedik velük. 358. §. hogy előteremtésére éppolyan eszközöket alkalmazzanak. úgyhogy az volt a logikus. mint az imént tárgyalt jótékony védőszellemeket is. o. SCHüRMANN: The Aborig. o. főképp a varázslóval állnak kapcsolatban. jelen vizsgálódást nem is folytatjuk tovább. 897 WYATT. Nat. Tehát e gyazon mágikus hatalom különböző megnyilvánulásairól van szó. Tr.898 az örvényeket és viharokat899 stb... az alcheringa-ősöktől ugyanakkor sajátos tulajdonságokban különböznek. Nat. nincs emberi utóéletük. oltalmazó szel lemekkel szemben természetszerűleg kialakult egy sereg gonosz szellem is. o. 11n14. 62n63. 901 EYLMANN. HOWITT. Egyébként néhány olyan mítosz alapján. hogy ka pcsolatba lépjenek bizonyos erőkkel.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA 2. 190. hogy a gyerek az ő művük. a belőlük létrejött nanjaszikláktól mindenki óvakodik. hogy sokkal inkább mágikus. Az imént tárgyalt szellemek alapvetően jótékonyak. Tr. Tr. S.907 Ha az emberek bizonyos jelekből úgy vélik. hogy az Oruncha néven ismert rossz szellemek alcheringa-lények. az bizonyítja. az élő emberek közt sosincs képviselőjük. 11n12. I. 143 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 345. amelyeknek a támogatását el akarták nyerni. 385. . földalatti üregekben laknak. Nem reinkarnálódnak.-ben (501n502.. Tr. 327. hogy az életet megzavaró vagy megszüntető eseményeket is valamiféle hasonló jellegű princípiummal magyarázzák. STREHLOW. 902 MATHEWS: Journ. akiknek kegyetlen. o. amelyek segítségével az emberek megmagyarázhatták maguknak mindenféle állandó bajaikat. természetesnek találták. EYLMANN. úgy gondolják. sziklákban. 390n391. felerészt emberi formában szokták megjeleníteni őket. Efféle eseteket láthatunk a North.. Strehlow Erintjának nevezi a rossz szellemeket. 908 Másrészt egyetlen meghatározott totemközponthoz sem tartoznak. North. ROTH: Superstition… 116. II. Wales. XXXVIII. A szellem azonban éppúgy szolgálhatja a rosszat. 14. S. North. 13n14. FISON n HOWITT: Kamilaroi and Kurnai. vizesgödrökben. Hogy az előbbiek is és az utóbbiak is mágikus erők. s minthogy ez utóbbi kívül esik kutatásunk körén.

921 HOWITT. bizonyos Mangarkunjerkunjának.. Ennek az az oka. körülmetélés. o.914 a kajtityáknál Atnatu. 6n8. Egyébként nem Putiaputia az egyetlen ilyen személy. maga alkotta magát. Tr. 493. amelyek csak nagyon szűk körben tudták a befolyásukat érvényre juttatni. I. 917 Uo.915 a karnaiknál Tundun. SPENCER n GILLEN. 912 144 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Csakis azért léteznek.916 A körülmetélés gyakorlatát a keleti dijárik és több más törzs is két meghatározott Mura -murának tulajdonítja. Nat. S valób an.920 De bármilyen nagy presztízsnek örvendenek is e személyek. o. Witurnát (North. A rítusokat ugyan nem Tundun vezette be. A csurunga egy és ugyanaz a feltalálójával. 492. hanem az egész törzsébe. North. amelynek ne volnának csurungái. a waramangáknál ez a személy Murtu-murtu. skk. de ettől még ugyanahhoz a valláshoz tartoznak. de az ő tiszte ezek irányítása (HOWITT. A beavatási ünnepségekben is egyaránt szerepelnek bizonyos alaptevékenységek: foghúzás. bull-roarerei. Egyébként igen gyakori. Az egyöntetűséget már csak az is biztosítja. Vagy ártó szellemek. 922 Lásd például North. az ezekhez kapcsolódó exogám tilalmak szintén igazi törzsi intézményeket jelentenek. mi módon zajlik a szertartás.. a pajzs. amelyek egyöntetűségük és általános voltuk révén különböznek a többitől..vagy helyi rítusok tárgyát képezhették. o.922 De mivel valamennyi ilyen hős összekeveredik az állítólag őáltala bevezetett kultusszal. 913 SPENCER n GILLEN.918 Ugyanezen személyhez fűződik a házassági tilalmak és az ezekből következő társadalomszervezet bevezetése. hogyan készítsék és hogyan használják a rítusok során a csurungát. North. E kettős okból kifolyólag egészen másképp tekintettek rájuk.921 Amikor a bull-roarereket zúgatják. Nem szabad elfelejteni. és megromlottak. Egyrészt nemcsak egy -egy klán. természetszerűleg azonnal továbbterjedt a vallási élet magasabb szféráiba is. nem volt szükséges külön rítusokat bevezetni a tiszteletükre. I. van is köztük bizonyos számú lényegi hasonlóság. azt mondják. Tr. 498n499. A csillagok a feleségei vagy a lányai. 914 Uo. hogy az égben született. 499.. s mintegy elvonuljanak a szeme előtt.917 az arandák egy. Mivel minden klán egyazon törzs része.. s így magasabb rendű mitikus személyiségek születhettek meg. amely egyébként nem az arandák sajátja. hogy nagyon fontos neki. Tr.). hogy a beavatás mindig az egész törzs jelenlétében történik. North. 920 North. o. Tr. ezeket mindenütt ugyanúgy használják.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA Mindezzel együtt az eddig tárgyalt szellemlények csak másodlagos személyek voltak. a lándzsa.). 493. 267.. úgy gondolják. 918 STREHLOW.919 E speciális ősök nem kerülhettek a többivel egy polcra. vagy legalábbis több klánt összehívnak ez alkalomból. Kamilaroi and Kurnai. 135. továbbá a tűz felfedezése. Tr. E figyelemre méltó összehangoltság látszólag csakis közös eredettel magyarázható. o. hogy az ős hangja szól belőlük. o. e gyakorlatok másik aspektusát képviselik. o. akinek tudásukat köszönhetik. Nat. Ekkor mutatkozik meg a legjobban a törzs szellemi és vallási egysége. De amikor már kialakult a szellem gondolata. olykor ugyanúgy is hívják őket. még az alcheringa-idők előtt. Az egyes klánok szertartásai ugyan eltérnek egymástól. 489. hogy a hasonló rítusokat végző csoportokat egyazon ős hozta létre. Tr. ami lehetetlenné teszi a mitológia tökéletes egyöntetűségét. Tr. a bumeráng stb. hogy a törzs egysége ne érződjön az egyes kultuszok különbözőségén keresztül. 197. Tr. egy -egy személyhez vagy meghatározott helyhez kötődő lények.913 az arabanáknál Witurna. o. a gyík totemhez tartozó alcheringa-hősnek. aki az aranda mítoszokban szerepel: a törzs bizonyos részeiben máshogy nevezik azt a hőst.. o. feltalálása. amelyek inkább a mágia. bizonyos Putiaputia912 tanította meg az embereket arra. E Napnak szent a neve. A fölött az ég fölött. s valamennyi rítust ő mutatta be az egész törzsnek.. amit a legmagasabbra tartottak a törzs kultúrájában. nők és nem-beavatottak előtt nem is szabad kiejteni.. o. vagy olyan. lehetetlen. elengedhetetlen tehát. amelyet visel. 9. 476. és maga adta magának azt a nevet. Az arandáknál például a vadmacska -klán őse. Úgy képzelték tehát. melyek a törzsön belül nem változnak totemenként. Így hát minden társadalomban vannak bizonyos rítusok. hogy a törzsi vallás különböző változatai mind képviselve legyenek előtte. A törzs frátriákra. 915 Uo.. 493. Tr. Mangarkunjerkunja művét később más hősöknek kellett folytatnia: mert egy olyan hiedelem szerint. egy adott pillanatban az emberek elfelejtették első tanítóik tanítását. o. Atnaturól például azt mondják. ha a hívők pontosan STREHLOW. amelybe beleszületett. 153. o. Ezek tehát csak magán.. hogy a beavatandót nem csak annak a klánnak a vallási életébe szándékoznak bevezetni. nincs olyan totemcsoport. Csak akkor elégedett. . ők ugyanis csak megszemélyesített rítusok. 919 Mint például Atnatut (SPENCER n GILLEN.). Másrészt nekik tulajdonították azt. o. Nat.. házassági osztályokra illetve klánokra való felosztása. hanem az egész törzs tisztelete övezte őket. van egy másik ég is és egy másik Nap. hogy a bull-roarer feltalálóját tekintik egyben a beavatási szertartások megalapozójának is. o. 498. ahol él. mintsem a vallás körébe tartoznak. 916 HOWITT. 670. hogy az arandák olyan hatalmas területen élnek. hogy a meglévő gyakorlatokat magyarázzák velük. szubincízió stb.

XXXVIII. o. 926 Nat. amelynek régiónként más és más a neve: leggyakrabban Bunjil vagy Punjil. szintén az erkölcs körébe tartozik. o. o. 147. I. ugyanezen terület közepe felé a wangkajibonoknál és a wiragyurikná l. a narinyariknál. n A szaklektor. 423.933 Igen valószínű.. 944 Úgy beszélnek róla. és nem is foglalkozik vele. 933 TAPLIN. s kimagasló helyet foglal el a többi vallási entitáshoz képest. akinek halványul az emléke. o. m. 942 Mivel ő a mennydörgés. Nat. IV Mindamellett nem ez a legmagasabb mitológiai formáció az ausztráloknál. o. o. 128. 488n508. 417. 940 BROUGH SMYTH. 491. 923 924 145 Created by XMLmind XSL-FO Converter. semmit sem magyaráz. 57n58. Nurunderi családjáról TAPLIN: The Narrinyeri. ami az emberiséget érinti: nem ő teremtette az embereket. o.. Tr. Egyébként persze igen sok változata van e nagy istenek családjairól szóló elképzeléseknek. mivel ez idő tájt az erkölcs teljes mértékben vallási jellegű még. S. Új-Dél-Walest. Nat. Tr. s még őelőtte Henderson (Observations on the Colonies of N. 935 Nat. másrészt az alapítójának tekintik. Journal of. Tr. Tr. 498. 924 4. 137. Wales and Van Diemen’s Land. I. 182. Minthogy az égben lakik. 935 Strehlow azt állítja. lábj. és azt mondják. 929 A kamilaroiknál. A törzsek legalábbis egy része eljutott egy olyan istenség fogalmáig. Ő szabta meg a Nap és a Hold járását. a warangyariknál (Victoria). hogy semmiféle erkölcsi szerepet nem játszanak ( North. hiszen senki mástól nem származik. az esővel is kapcsolatban van:943 hozzá folyamodnak. ahol a nagy istent Nurunderinek vagy Ngurrunderinek hívják.. Tr. 430. 585. 493. 927 A kulinoknál [Ez a név a Tindale-féle jegyzékben nem szerepel.. Eylmann szerint n aki ugyan se nem hozzáértő.. hogy az arandáknál semmiféle kimondott istenségre vonatkozó hiedelemmel nem találkoztak. akik úgy nyilatkoznak. North. S. valami régi istent. MATHEWS.940 utasításokat ad nekik.926 E terület egészén jelentős számú törzs hisz egy igazi törzsi istenségben. N.. 246. Bunjil. 148. HOWITT.934 Végül Spencerrel és Gillennel szemben.. 934 Nyilván erre a felsőbbrendű Mura-murára hivatkozik Gason a már idézet szövegrészben (CURR.. S. vagy ha túl sok eső esett. Tr. aki az arandák Altijrájának felel meg: a hiedelem szerint személyesen ő vezeti a beavatási szertartásokat. mint valamiféle teremtőről. A vallási feladatok is feladatok: az. Baiaméval kapcsolatban RIDLE Y: Kamilaroi. a ngarigáknál. amely magába foglalja Victoria államot. 432. 495. A feleségek száma és nev e régiónként változik. 939 HOWITT. 937 Bunjillal kapcsolatban lásd BROUGH SMYTH. o. 538. Spencer és Gillen azt állítja.).. akkor aligha lehet eredeti.929 De találkozunk Nuralie vagy Nurelle. o. 7. Az arandák tehát úgymond nem is szeretik és nem is félnek tőle. családtagjaival egyetemben gyakran azonosítják bizonyos csillagokkal. de a legfelsőbb. o. ha nincs víz. Tr. hogy ez utóbbitól teljességgel idegen az.. 431. aki elvesztette régi tekintélyét. o. 930 A wimbaiáknál és a Murray-medence alsó részén élő törzseknél (RIDLEY: Kamilaroi. o. ennek azonban csak az az oka. Daramulunnal kapcsolatban HOWITT. 938 Bunjil családjával kapcsolatban lásd például HOWITT. EYLMANN. mert általában több feleséget. 66.). Tr. gyermeket és testvért tulajdonítanak neki. o. 156... 939 Egyébként az égitestek fölött is hatalma van. 347. 128. Nat. akkor mi végre találták ki maguknak az arandák? Talán valami Baiame-félét kell látni benne.941 Ő támaszt villámot a felhőből és hajítja le a mennykövet a földre. Nat. az emberek atyjának nevezik. I. fölemelkedett vagy fölvitték az égbe. amely ha nem is az egyetlen. az ewalajiknál (Új-Dél-Wales északi része). I. o.). De az is lehet. mert ha Altijra semmiféle szerepet nem játszik.). hogy e nép a loritjákhoz hasonlóan Altijra néven egy igazi ljó istentl ismer. azt megbünteti. Nat. 362.]. II. . o. 423.. o. PARKER: The Euahlayi. o. E hiedelem meglétét több megfigyelő is már igen korán jelezte.).A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA teljesítik feladatukat. 338. Egy hajdan Melbourne-ben ismert legenda szerint Bunjil a következő módon hozta létre az első embert. o. 925 Már 1845-ben megfigyelte Eyre (Journals… II. 538.). Igaz. amelyik amolyan főhatalommal rendelkezik. 57n58. 931 A Herbert folyónál élő törzseknél (HOWITT.925 de leginkább Howitt érdeme. TAPLIN: The Narrinyeri. hogy Strehlow rosszul értelmezte az adatközlők szavait. a walgaluknál (Új-Dél-Wales). 932 A karnaiknál. Howitt ugyanis igen széles területen észlelte. 343. Ugyanez az elképzelés lelhető fel nyugatabbra.. Baiame családjáról L.. Miután egy ideig a Földön lakott. Nat. hogy mit tesznek. 498. 502. 55. o. Halhatatlan. hogy a dijáriknál a Mura-murák n azaz a szokásos ősök n között van egy. 941 Uo. of. Nat. o. o. és helyesen elemezték. Daramulun.930 Kohin931 és Mangan-ngaua932 elnevezéssel is. 927 Daramulun928 és Baiame. a watyabalukoknál. o. 943 HOWITT. hogy sikerült kimutatnia viszonylagos általánosságát. 407. PARKER: The Euahlayi.923 Tehát egyrészt a rítus felvigyázójának. o. o. sőt örökkévaló lény.936 E személy lényegi jegyei mindenütt ugyanazok. o. semmire sem szolgál. se nem túlságosan megbízható megfigyelő n Altijra alkotta meg az embereket (i. 942 HOWITT. o. 944 L. 431. 937 s ott él a családja körében.. 928 A juwinoknál. Tr. akit mulasztáson ér. hogy szűkebb értelemben használják e szót. BROUGH SMYTH. o.. Egyébként a loritjáknál van egy Tukura nevű személy. 417. hogy ezek betartását felügyelik..). s egészen Queenslandig terjed... annál is inkább. 8.. Ha azonban ezt a hiedelmet pontosan figyelték meg.. 136. 103. 938 akik olykor segítenek neki feladatai ellátásában.. 55. BROUGH SMYTH. 499. másfelől Altijra közt az volna a különbség. s ezért igazi erkölcsi szereppel ruházzák fel. 936 Egyfelől Baiame. o. Wales. R. o. RIDLEY... 129. 489. o. Tr. Tr. hogy ő csinálta őket.

számos szomszéd törzs is elismeri őket. Tr. 79. Wales. Igen gyakran fakéregbe vésik a képét. elmesélik élettörténetét. 543. 90n91.. Lang mindössze annyit mond. a törzsi rítusok. Nat. Tr. 492. HOWITT. hogy keresztény gondolat jelenik meg benne. 543. 946 Az emberekkel egy időben947 ő csinálta az állatokat és a fákat is. o.955 Mivel a beavatás a törzsi kultusz fő formája. o. 954 s a túlvilágra érkező lelkeket fogadja. Mindenütt érzik a jelenlétét. 553. hogy ott lakozik.. bizonyos időkben e spontán tendenciát és képességet ellenkező irányú társadalmi szükségszerűségek meghiúsították. 563. Baiamét Új -Dél-Wales jelentős részén imádják. HOWITT. Nat. Nat.956 Elmagyarázzák a fiatalembereknek. o. hogy mindent pontosan betartsanak: ha hibáznak vagy mulasztást követnek el. PARKER: The Euahlayi. of. o.958 Nagyon fontos neki. a fegyverek. Nat. egymásra helyezett rendszerből állnak. Egyszersmind azonban valamiféle intuíció révén n amelynek természetét senki sem hajlandó megmagyarázni 963 n az emberi intelligencia BROUGH-SMYTH. már a primitív népeknél is. 495. 67. PARKER: The Euahlayi. 951 L.. o. vagy földből mintáznak róla szobrot. akkor szörnyűséges módon torolja meg azt. A beavatás az ő kultusza. o. mint aki a halottak országát igazgatja. Nat. o. o. 949 L. skk. vagy közvetítőkön keresztül érintkezik velük. o. vagy a lándzsáikkal illetve rituális eszközeikkel böknek az ég felé. A vallási hiedelmek már a történelem kezdetén sem hajlamosak megmaradni egy politikailag behatárolt társadalomban.. A mitológiák Baiame fiaként vagy testvéreként. I. hogy a különböző mitológiák összekeverednek. Körbetáncolják. of N. ezeket bizonyos természeti jelenségek sugallták volna az embernek. 285.962 és bár ő is úgy látja. Pallyannak tulajdonítják (BROUGH SMYTH. ettől a Föld fölmelegedett és előbújtak az emberek.960 A Daramulunban való hit különböző formákban egész Új Dél-Walesben elterjedt. 954 L. R.950 Vagy közvetlenül. kifejezetten őhozzá kapcsolódnak a beavatási rítusok. o. BROUGH SMYTH. 79. L. csak éppen kisebb méltósággal ruházzák fel. PARKE R: i.953 Mindenesetre gyakran mutatják úgy be. fejlettebb vallások sajátja. hogy ellentétben áll az ausztrál hiedelmek egészével és egészen más elveken alapul. 6. Nat. PARKER: The Euahlayi. elmondják titkos nevét. PARKER: The Euahlayi. Természetesen az is előfordul. 292. S. hogy csakis európai behozatal lehet: úgy véli. aztán többször körbetáncolta.. ő áll ezek középpontjában. o. 630. S. MATHEWS: i. 959 L. Baiaméval ellentétben Daramulunt gyakran mint alapvetően rossz szándékú szellemet jelenítik meg (L. 953 RIDLEY. mint a másikkal. o. m.. 318. Az is előfordul. 493.. 955 HOWITT. énekelnek a tiszteletére. a nőket nem.I. 90n91.. 187n293. 947 Bizonyos mítroszok szerint csak a férfiakat teremtette meg.).A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA Agyagból szobrot formált. 80.. 489. hogy a vallási nemzetköziség csak az újabb. Ő vigyáz az újoncokra. Tr. akkor tombol. ha azonban megsértik. m. ami a létezésükhöz szükséges.. 153. hogy bizonyos népeknél.. 424. ezt mondják Bunjilról. o. I. 962 The Making of Religion. . 960 RIDLEY: Kamilaroi. 492. L. Tr.. Megvannak bennük egyfelől a totemekre meg a szellemekre vonatkozó gondolatok. o. o.. kombinálódnak egymással. 343.957 ily módon lépnek kapcsolatba vele.. XXXVIII. o. 612.959 E felsőbb istenségek tekintélye egyébként nem csak egy-egy törzsre korlátozódik. 417. 76. L. 14. o. a nyelv. és nem ugyanúgy bánik az egyikkel. A nők eredetét fiának -testvérénéek.949 Az emberiség jótevője. hogy kit ábrázol ez az alak. különbséget tesz jók és rosszak közt. TAPLIN: The Narrinyeri. 556. L. Tr.. o.. arr a a következtetésre jut. Ő látja el a híveket mindazzal. ettől a szobor életre kelt és járni kezdett. és 423. 429. Távolról sem igaz tehát. RIDLEY. 950 RIDLEY: Kamilaroi. Nat. o. o. következésképpen az eredetük is kettős.. Úgyhogy árgus szemekkel figyeli. Kultuszuk tehát nemzetközi jellegű. 528.. Nat. 498.. Tr. in: BROUGH SMYTH. 495. Bunjilt csaknem egész Victoria államban. Tr. Nat. belefújt az orrlyukába. Például a Baiaméban hívő törzsek legtöbbje Daramulun létét is elismeri. m. 956 HOWITT. Ez a világkép Tylor szerint olyan magas teológiát feltételez. 585. MATHEWS: Journ. PARKER: The Euahlayi. 58. 137. HOWITT. 493. 961 A.951 A törzs erkölcsének az őre. m. 340. hogy átlépjék a határokat. o. 588. ettől azonban még a képesség megvan. o. Még most is amolyan gondviselésszerű szerepet játszik. 963 LANG: i. MATHEWS: i. XXI. 331. eltorzult formában. I. elmondják. Tales. 76. még igazi imádságokat is intéznek hozzá.. 952 Bizonyos megfigyelők szerint a halál után a bíró tisztét tölti be. HOWITT. o. o.. 136. o. o. 564. Tr.. hogy az ausztráliai vallások két heterogén..A. 952 HOWITT. kölcsönösen merítenek egymásból.945 Egy másik mítosz szerint felgyújtotta a Napot. 84n99. o. I. hogy Szent Pál hipotézise tűnik a legkevésbé hibásnak (lthe most unsatisfactoryl). vagyis alárendeltjeként tüntetik föl. II. o. 958 Uo..948 tőle származnak a mesterségek. mint látjuk. 961 J. PARKER: The Euahlayi. Leg. miközben azok az erdőbe vannak száműzve. Tr. 7. hogy egy viszonylag ennyire kiterjedt földrajzi területen csak ily kevés efféle istenség van.. hogy a hagyomány szerint milyen szerepet játszik a törzs életében. PARKER: More Austr. o. o. PARKER: The Euahlayi. o. mi módon zajlik a szertartás. 498. Máskor az ég felé emelik a kezüket és úgy mutatják. 945 946 146 Created by XMLmind XSL-FO Converter. ez a magyarázata annak. o. PARKER: The Euahlayi. szétszóródjanak és nemzetközivé váljanak.. amit a nők és a be nem avatottak nem tudhatnak. mintegy természetes képességük. L. 948 HOWITT. 957 HOWITT. Lang viszont eredeti hiedelemnek tekinti.

491. rendszeresen beletartoznak a totemszervezetbe: Mangarkunjerkunja a gyík-totembe. Ha e kifejezéseket viszonylagos. 25. 969 TAPLIN: i. amelyet Spencer és Gillen közöl. o. Szám. skk. LANG: Magic and Religion.970 Egy legenda egyenesen fáradt vénemberként ábrázolja. ő fedte fel az embereknek a nagy vallási szertartások rejtelmeit. amelyben a különböző végtagok. Anjeával vagy Anjirral.). MEYER: Encounter Bay Tribe. e régóta létező lények egy részének holló. Már Waitz is úgy vélte. hogy e világkép eredeti (Anthropologie d. Ő faragta meg ezt a nyersanyagot. 974 Lásd fentebb. mint a kifejezetten totemisztikus hiedelmek. A nagy isten ugyanis maga is ős. 60. o. Folk-lore-ban (IX. o. 964 147 Created by XMLmind XSL-FO Converter. 55n56. teljesen hasonló szerepet tölt be két Ungambikula nevű égi személy ( Nat. valójában egyszerű ősök. 971 TAPLIN: i. E szempontból mindenható azt jelenti.. THOMAS: lBaiame and Bell-bird. Tr. amelyek meglehetősen közel állnak a nagy istenek funkcióihoz. Sőt. de köztük illetve a mitikus ősök között csak fokozati különbségek vannak. Nuralie-t néha gyűjtőkifejezésként használják: magába foglalja az összes olyan mitikus lényt. ő hívott elő belőle kimondott emberi lényeket. amit egyedül a keresztény spiritualisták tulajdoníthatnak neki. m. 1905. o. mert e két végpont közé beékelődött egy köztes fogalom. I. Nat. o. Putiaputia a vadmacska-totembe tartozik. o. Bár az emberek atyja. o. Először is mára már bizonyos.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA egy csapásra eljutott volna a világteremtő. 966 DAWSON. mint eredetileg. mindentudó azt. Ezeket már abban az időben is észlelték. o.) megjelent cikkében Lang elméletét bírálta. Bunjil stb. 49. vö. 970 BROUGH SMYTH. 975 Egy másik mítoszban. Sidney Hartlandnak válaszolva.. sőt az egyes egyedek sem váltak el még egymástól. A nagy istenek ugyan kétségkívül fölöttük állnak. Hasonlóképpen a Murray folyónál élő törzseknél a nagy isten nevét.969 Ő az első ember. napról -napra fajult el. 481. hogy a nagy törzsi istenre vonatkozó gondolatok bennszülött eredetűek. amely átmenetül szolgált: ugyanis a kultúrhéroszok. hog y Baiame. Lang egyenesen azt mondja.. teremtő. Gyakran úgy beszélnek róla. hanem megalkotta őket. nevezetesen Ausztráliában. 290. csak egy alaktalan hústömeg létezett. mi is éltünk velük. akkor a szónak külön jelentése van. . örökkévaló. m. 6. Man.).). az erkölcsi rend őrei. hanem n épp ellenkezőleg n ezek logikai betetőzésének legmagasabb formáját jelentik. az ausztrál mentalitásra alkalmazott értelemben használják. hogy olyan dolgokat is lát. I. és sokkal ragyogóbban és tisztábban nyilatkozott meg. köt.971 Ha volt a dijáriknál egy Mura-murának nevezett felső isten. Naturvölker. Korántsem más forrásból származnak. Idővel azonban rárakódott. o.l (BROUGH SMYTH.968 a törzs alapítóját. 796n798. bármennyire különbözőek is azok a mieinktől. L. Tr. mint akinek ugyan az emberekét meghaladó képességei vannak. de még a varázslók számára is láthatatlanok. azok a mesés lények. De ha olyan jelentést akarnak adni e szavaknak. o. 425n427. mígnem n egy privilegizált kultúra hatására n újból föleszmélt. 205. erkölcsi törvényt alkotó egyetlen isten gondolatához. RIDLEY: Kamilaroi. csak különös jelentőségre tett szert. mint bármely más szent lénynek.966 Úgy festik le.967 hatalmas varázslót.. másiknak sólyom formája volt.. ak kor magunk is elfogadjuk őket. mindentudó istenek. az erkölcsi rend őre pedig azt. amelyektől a hagyomány szerint a dolgok erednek. sem Lang teológiai értelmezését nem támasztják alá. hogy valamiféle rejtélyes kinyilatkoztatásnak kellene tulajdonítani őket. az ősök osztályát jelöli. törés nélkül jutunk el az előbbiektől az utóbbiakig. aki alig tud mozogni. W. Lang elméletét. Láttuk ugyanis. akkor nem látjuk értelmét. Schmidt azt bizonygatja. Előtte nem éltek emberek. akiknek a mitológia kiemelkedő szerepet juttatott a törzs történelmében. mint a közvetlenül ezután következő civilizációkban. 388. mellesleg Mangarkunjerkunja is ezt tette. 136. amelyek a közönséges halandók. 423n424. 49. Így tehát fokozatosan. ő alapította meg a fő társadalmi intézményeket. o. aki az embereket megalkotta. 206.965 Ebből azonban még nem következik. PARKER: More Austr. nem nemzette. in: WOODS. de a földön teljesen emberi életet élt. hogy e gondolat eredetileg.964 A tények azonban sem Tylor szkeptikus hipotézisét. 968 L. 973 Mrs. HOWITT. amelyeket e névvel illetünk. s hogy ezek fölött továbbra is ő gyakorol felügyeletet. 28. Másfelől viszont olyan funkciókat hivatottak. még inkább nélkülözött mindennemű idegen elemet.974 Az ausztrálok azért tudtak a többszelleműségtől a törzsi isten gondolatáig eljutni.). hogy a történelmi módszerrel ilyennyire ellentétes állásponttal vitatkozzunk. hogy ő tartatja be az ausztrál erkölcs szabályait.972 E személyek teljes mértékben összevethetők az alcheringa-ősökkel. 972 lA világot a Nuralie-nak nevezett lények teremtették.973 Queenslandben már találkoztunk egy olyan istennel. elvégre minden ős totemlény. amikor a misszionárusok tevékenysége még nem éreztethette a hatását.. skk. A note on Australian Religionl. vagy voltak hivatva betölteni. mindenható. 61. o. de a jelek szerint ő is csak a legelső ember. o. mint láttuk. s ezért a törzs a többi ős fölé helyezte őket. Itt most nem megyünk bele ebbe a szerintünk érdektelen vitába. Leg. mint alcheringa az arandák számáral ( The Euahlayi. hogy ő vezette be az embereket a civilizáció mesterségeibe. 967 TAPLIN: The Narrinnyeri. hogy a mitikus ősök fogalmát már a totemizmus alapelvei is előfeltételezik. aki lThe »Hig Goods« of Australial című. mint nagy vadászt. 975 Ezen előállítási Schmidt az Anthropos 1908-as és 1909-es számában átvette A. 494. Tales. A kultúrhéroszról is úgy tartják. és elhomályosította az animista és totemisztikus babonák egyre növekvő tömege. hogy az illető istennek nagyobb hatalma van. 965 Lásd e kérdésről N. 492. Parker szerint lByamee ugyanaz az ewalajik.

de igen közel áll hozzá. összekülönbözött vele. MATHEWS. o. 111. 493. hogy a nagy istenek illetve a totemek mitológiája szoros rokonságban van egymással. Egy másik legenda szerint pedig fekete hattyú (L.989 Másrészt a nagy istenek legendás története is ugyancsak hasonlít a frátria-totemek történetére. más néven az első ember. másrészt sólymok voltak. 987 BROUGH SMYTH. 67. és egy párbajféle során súlyosan megsebesítette. és közelebbről is megnézhetjük. A ltoteml-et jelentő szót Howitt thundungnak írja. s ez az állat tudvalevőleg frátriatotem számos délkeleti törzsnél. 136. Wales.980 az anyja emu.976 Hasonlóképpen az ewalajiknál Daramulun. hogy ennek gyakr an magán viseli a nyomát. o. 560. Tr. of R.983 lNuraliel. A nagy istent azért azonosítják a mennydörgéssel. hogy az isten vetélytársa rendszerint a holló vagy a sólyom. o.993 Baiame. 417n423. o. a jelek szerint eleinte gyűjtőkifejezés volt. márpedig ez több Victoria állambeli törzsnél is nemi totemként szolgál a férfiak számára. XXVIII (1894). Tr.. I. 94. S. Legalábbis egyik fia maga is totem. L.990 A Nuralie-k két fajtája mint két ellenséges csoport jelenik meg. o.987 De akár tovább is mehetünk. Mungan-ngaua fia. 988 Lásd fentebb. 62n66. Tundun. az isteni hős.985 csakhogy a szó egyszersmind egy frátriatotemet. mégpedig olyan totem.988 Nuralie. 1n2. márpedig ezek egyrészt hollók. 423n424. Nuralie. amely egyaránt jelentett sólymot vagy hollót. Anthropos. 978 HOWITT. PARKER: The Euahlayi. egészen közel áll hozzá. 1. Tr. o.. . of N. Nat. a denevér. Tundun. 492. o. o.. 979 STEHLOW. és II. I. I. 992 RIDLEY: Kamilaroi. mint egy kultúrhérosz.. Baiame fia vagy testvére. mint említettük. mint láttuk. Ebben az alakban jelenik meg a kamilaroiknál a beavatási rítusokban. A mítoszok. miután megalkotta a második embert. márpedig ugyanez a szó a karnaiknál ltoteml-et jelent.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA mód illetve a között. arról emlékeznek meg. csak árnyalatnyi különbségek vannak. 984 Howitt szerint Bunjilt mindig emberi alakban ábrázolják. a holló az egyik. Nat. 976 977 148 Created by XMLmind XSL-FO Converter. a törzsalapító ősöket jelentette.979 Mi több...977 Mindazonáltal e tényekből nem szabad arra a következtetésre jutni. vö. 125n427.978 Hasonlóképpen az arandáknál a nagy isten neve Altijra. 423. vannak köztük olyanok. Nat. 456. Mi például Atnaturól mint kultúrhéroszról beszéltünk. 990 BROUGH SMYTH. 156. Daramulun. o. Nat. mint láttuk. E párhuzamok végképp bizonyítják. o. s hogyan diadalmaskodtak végül rajta nagy küzdelemben. amelyről az egyik frátriát elnevezték. az mutatja. legalábbis rokonok. A karnaiknál a bull-roarer hérosza.. milyen viszonyban állnak a nagy istenek a totemisztikus rendszerrel. I. Tr. o. 492. hogy ezek az istenségek hogyan harcoltak egy ragadozó madárral. a sólyom a másik frátria toteméül szolgál. az arandáknál erdetileg az anyai totem volt minden valószínűség szerint a tulajdonképpeni totem. Leg. 980 HOWITT. Nat. J. PARKER: More Austral. de így hívják az anyai totemet is. 992 Márpedig tudjuk. 993 Lásd fentebb. 486. Karweent. hogy nagy isten legyen. o... o.981 Baiamét szintén emu-vonásokkal ábrázolják. mert szoros kapcsolatban van a bullroarerrel. aki egyébként Daramulunnal azonos. a sólymot is jelöli. 985 Nat. Tales. hogy néha egymástól származtatják őket. o. 983 STREHLOW. E rokonság még nyilvánvalóbb. HOWITT. Bunjil. Egyébként hogy e kétféle alak közt milyen szoros kapcsolat van. o. o. akik fölemelkedését a következő módon képzelhetjük el. 981 Uo. De bár nem keverednek össze. 982 RIDLEY: Kamilaroi. azonos Gayandival. Nat. Tr. amelyek eredetileg állandó harcban álltak egymással. Tr. Mint emlékszünk rá. o. 989 Azokban a törzsekben.. vagy amelyikről ő kapta a nevét. I.986 Fivére Pallyan. ez utóbbi esetben Karweent a kék gémmel azonosítják. hogy a nagy isten semmi több. hogy törzsi istenség legyen. 555. S. Tr. Bunjil tehát alighanem divinizált frátriatotemek. 986 HOWITT. hogy a frátriatotemek közt szintén amolyan alkati ellenségesség áll fönn. ugyanis e rituális eszköz zúgását az égzengéshez hasonlítják. ahol a frátriákat Kilparának (Holló) vagy Mukvarának hívják. Ez a magyarázata a Brough Smyth által közölt mítosznak (I. és részben a rítusok is. márpedig azokban a törzsekben. ahol ezt a mítoszt megfigyelték. 1909. 59. I. amelyet a mítosz a már tárgyalt Bunjilnak tulajdonít. 991 BROUGH SMYTH. és hollóvá változtatta. a nagy isten. Mulliannel kellett harcolnia. mielőtt még egy nagy isten nevévé vált volna. aki a karnaik Tundunjának a megfelelője. Nyilvánvalóan a beavatási szertartások kapcsán történő gyűléseken al akult ki ez az HOWITT. 984 BROUGH SMYTH. o. Bizonyos esetekben e két személy világosan különválik egymástól. számos istennek nyilvánvalóan totemisztikus arculata van. amelyek általában frátriatotemek. 135. Olykor nem is könnyű megkülönböztetni őket. SCHMIDT: lL’origine de l’idée de Dieul. HOWITT. 585. 136. Daramulun és Bunjil is sólyom.982 Az arandák Altijrájának magának is emu-lábai vannak. o.. vö. o. amelyeket az egyik vagy a másik kategóriába egyaránt be lehet sorolni. ha észrevesszük. A legfelsőbb isten fogalma oly nagy mértékben függ a totemisztikus hiedelmek egészétől. 423n424).).991 Baiaménak viszont egy emberevő sólyommal. Daramulun sólyom.

olyan bonyolult is. J. hogy a klántotemek tőlük függenek. E gondolatot annál is könnyebben elfogadták. skk. amit a totemi zmus alapját képező személytelen erők öltenek individualizációjuk során egy-egy konkrét testben. A frátriatotemek nemzetközisége utat tört a nagy isten nemzetközivé válásához. Először is feltételezi a mana illetve a totemisztikus princípium meglétét. hogy a kultúrhérosz alakjában személyesüljön meg. hogy n mint azt az animizmus teoretikusai állítják n a lélek fogalma az egész vallást csírájában tartalmazná. valamennyien egyazon apa gyerekei. Ily módon jött létre a nemzetközi mitológia. hogy ez előbbiek születésére magyarázatot adjanak. 5. amelyekkel elszámolnivaló ellentéteik vannak. egyengeti nekik az utat. A beavatási isten eleve adva volt e szerepre. 511n512. S. m. XXXVIII. hogy a törzs két alaptotemének egyike saját vonásait kölcsönözte a nagy istennek. ugyanis a nagy istenek csakis e rítusok során játszanak fontosabb szerepet. Ez az a pont. Karween. csakis ennek során születhetett meg bármiféle törzsi mitológia. ez az érzés természetszerűleg egy később jelképpé növő személyben testesült meg. Ám ahol a törzs erősebben érzékelte önmagát. S. folyamatosan kicserélődnek a gondolatok a társadalmak között. s ennek megszemélyesítése a feladata. of N. Mrs. valamennyien egy tőről származnak. Ennek kimunkálásában a lélek gondolata nyilván fontos szerepet játszott: általa került be a személyiség fogalm a a szentség területére. így történt. hogy e csúcspontot jelentő fogalom törés nélkül kapcsolódik az általunk elsőként elemzett kezdetlegesebb vallásokhoz. 270. Pallyan stb. A nagy törzsi isten ugyanis nem csupán egy ős szelleme. félig komoly vendettákra kerül sor. más vallási szertartásoktól idegenek. Amilyen egységes a rendszer. az ősapa pedig magától lett. ott azt tartják róluk. hiszen annak csak egyik sajátos módozata. ami jóval a többi mitológiai hős fölé emelte. mint Tundu. . hogy a mitológiai alakok e két fajtája részben összekeveredjen. Természetes volt hát. A szétáramlást még inkább megkönnyítette az. V Elérkeztünk a totemizmus által elért legmagasabb elképzeléshez. De mivel meg kellett magyarázni. hogy a nagy isten valamennyi totem szintézise. aki előtt feltárulnak a titkok. illetve a fiai vagy öc csei. Arról szól. hogy a frátrianevek általában közösek a legkülönbözőbb törzseknél. amelynek középpontjába természetszerűleg a nagy isten került. s vele együtt a hozzá kapcsolódó képzetek is... MATHEWS. Ugyanennél a népnél Baiame fő feleségét szintén minden totemek anyjának tekintik. Ahol fönnmaradtak. hanem azokat is. 994 149 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Tr. Az emberek azzal magyarázták meg maguknak a klánba való tartozásuktól függetlenül is fennálló kölcsönös kapcsolataikat. 7. mert összhangban állt a mitológia egészével. Nat. A lelkek viszont pusztán azt a formát jelentik. 995 Az ebben a társadalmi közegben kidolgozott hiedelmek nem maradnak egy-egy meghatározott nemzet kizárólagos tulajdonában. Továbbá jóllehet a szellemek és istenek gondolata nem I. amelyekkel rendszeres connubium áll fönn. Wales. s mivel előbb-utóbb ő is kénytelen lesz meghívni vendéglátóit. hogy törzsi istenségekké váljanak. A beavatási ünnepségre nemcsak azokat a törzseket hívják meg. A klánok eszerint az isteni test töredékei volnának. of R. kisegítői lettek. mert a bennszülöttek által gyakran használt kifejezéssel élve a beavatásnak éppenséggel lembercsinálásl a célja. Már láttuk. a másik kizárásával. kizárását tehát a vereség indokolta. Szájról szájra szállt a neve. ilyenkor félig ceremoniális. 995 HOWITT. azt feltételezték. s mindezen okoknál fogva olyan tekintélyre tett szert.994 amely e magyarázat alátámasztásául szolgálhat. hogy ez utóbbi alulmaradt a vetélytársával folytatott harcban. amelyeket az egyéni lelkek képmására alakítottak ki abból a célból.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA elképzelés. S mivel a beavatás a törzsi kultusz fő formája. nekünk pedig segít megérteni őket.). miként mutat a körülmetélés és a szubincízió rítusa spontán hajlamot arra. 7. o. Parker egy olyan mítoszt jegyzett fel az ewalajiknál. törzséhez visszatérve elmeséli őket. Nemcsak a törzs tagjai vannak jelen ugyanis a beavatási szertartásokon. Az azonban távolról sem igaz. hogy úgy képzelték. ahol a totemizmus összetalálkozik az utána következő vallásokkal. hiszen a frátriatotemeket általában egymás ellenségeinek tekintik. ugyanezt mondja el képletes formában. 78. Ez utóbbiak az alárendeltjei. hogy e törzsben a totemek eleinte csupán Baiame különböző testrészeinek a nevei voltak. ez alkalomból külön meghívják a szomszéd törzsek képviselőit is. amely végül is kiemelkedő helyre került. Vajon nem azt mondja -e a mítosz a maga módján. o. Tehát ennek az istennek teremtő szerepet tulajdonítottak. hiszen eredetileg a beavatási szertartásból származik. o. Az ősszellemek pusztán olyan entitások. létüket neki köszönhetik. úgyhogy e szertartások egyben amolyan nemzetközi n egyszerre vallási és világi n vásárok is. De ekkor már más szent lények is kitüntetett helyet foglaltak el a törzs vallási rendszerében: a frátriatotemek. E hősök azonban még nem rendelkeztek főhatalommal. Egyszersmind az is látható. s következésképpen a törzsi egység megszemélyesítése? E magyarázat egyszersmind nemzetközi jelleget öltött. 602. jóllehet ő maga semmiféle totem alá n em tartozik (uo. 513. egy szinten álltak a társadalom többi legendás jótevőjével. Az idegen. miért csak az egyik emelkedett e méltóságra. Így hát nekik is minden adottságuk megvolt rá.

diffúz erők tárháza szolgáltatta a nyersanyagot. Tehát ugyanazok az okok hatnak e vallási rendszer alapjaitól kezdve egészen a csúcsáig. hanem az e vallások eredeti alapját képező névtelen. A kultusz nyilván függ a hiedelmektől. újfajta felépítményeket sugallt neki. hanem azt az egységének valamennyire tudatában lévő törzs dolgozza ki együtt. Ami a nagy isten fogalmát illeti. mert azok során nyilvánulnak meg. hogy ez előbbiek pusztán a halál után szabaddá vált emberi lelkek volnának. Láttuk ugyanis. 996 Márpedig ugyanez az érzés. Ez az oka annak. hogy nekilássunk a vizsgálatának. A mitikus személyek megteremtése csak ezen lényegi erők más módon való újragondolásának az eredménye. ez még nem jelenti azt. hogy közösen összefüggő egészt alkotnak. amelynek működését már a legspecifikusabban totemisztikus hiedelmek születésénél is megfigyeltük: a törzsi érzésnek. a törzsi egység érzése nyilvánul meg az egész törzs számára közös legfelsőbb istenről szóló elképzelésben is.A SZELLEMEK ÉS ISTENEK FOGALMA előzhette meg a lélek gondolatát. de vissza is hat rájuk. Eddig azonban úgy tekintettük a vallási képzeteket. hogy az egyes klánok külön kultuszai oly módon találkoznak össze és egészítik ki egymást. De e felépítményekhez nem a lélek képzete. teljes mértékben annak az érzésnek köszönheti a létét. . hanem azért is. s nemcsak azért. Hogy tehát jobban megértsük a hiedelmeket. mert a rítusok is befolyásolják őket. mert akkor honnan származnának emberfölötti képességeik? A lélek gondolata mindössze más irányba mutatott utat a mitológiai képzeletnek. mintha önmagukban is megállnának és önmagukban is magyarázhatóak volnának. Elérkezett az idő. 150 Created by XMLmind XSL-FO Converter. Valójában azonban elválaszthatatlanok a rítusoktól. a kultuszt is jobban meg kell ismerni. hogy a totemizmust nem a klánok alakítják ki egymástól elszigetelten. 996 Lásd fentebb.

III. Könyv: A FŐBB RITUÁLIS ATTITŰDÖK Created by XMLmind XSL-FO Converter. . rész .III.

.........5...................................................... 1............................................................................... 3......................................................... 1.......3........................................................................................... 1................................2.................... 1.......................................... Az előadásszerű-ábrázoló vagy megemlékező rítusok . ENGESZTELŐ-VEZEKLÉSI (PIAKULÁRIS) RÍTUSOK.................... 1................................. I .......................................... II...................... 1................................................................................................................ 1.......... Mennyiben általánosíthatók a kapott eredmények? .................................................................................... 1...... 1....................................................................................... 2............................................................................................................................................ I...............A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) ............................................. III..................................................................... A POZITÍV KULTUSZ ........ KONKLÚZIÓ ......... V ............. II ....................................... 1................... I ................................................................ 1...................................................................................................... A mimetikus rítusok és az okság elve ..............4............................................. IV .................................. 1............................... 153 153 158 161 163 166 166 166 169 171 172 174 178 178 178 180 183 187 187 187 189 193 196 196 199 202 205 209 209 209 214 216 220 152 Created by XMLmind XSL-FO Converter............................................Tartalom 1..........1..........................2.......................... III ............2....... 1.............. 1.......................................................................................... II ............. 5............................... III ................................................................... III .............................................................................................................3.............................. I ........... III ........... III ............................................... 1.....3........................................................................................................ 1............................ II .......... IV ..........................3......... 1................................................... II .....1.................................................................................................................................................... 3.. A SZENT FOGALMÁNAK KÉTÉRTELMŰSÉGE ........................................1............ 1...................................................................... 20..... 1...............2................ 3. II ..... 4............ FEJEZET ................................1...............................4............................................................................................ NEGATÍV KULTUSZ ÉS FUNKCIÓI: AZ ASZKETIKUS RÍTUSOK ............ 2............... 4........................................................................................................................... I ................................................................................... I ......................................................... Az áldozat elemei .......................................................................... A POZITÍV KULTUSZ (folytatás) .............................................................................................................................................................................................................................................................. II .............................................................................................. 1....................................................