TOLSZTOJ ÖSSZES REGÉNYEI ÉS ELBESZÉLÉSEI

A GUTENBERG KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT KÖNYVEI

TOLSZTOJ

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN
OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA GELLÉRT HUGÓ

TARTALOM ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK ISZIDOR BARÁT FALUSI DALOK A PARASZT ÉS AZ IDEGEN

2

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN

3

SZEREPLŐK: Nyikoláj Ivánovics Szarűncov Márija Ivánovna Szarűncova. a fia. pap. Tónja. a leányuk. Zongorás. Rendőrbiztos Gerászim atya. A katonai kórház elmeosztályának főorvosa. a leánya. Missy. Fiatal pap. Ezredirnok. Diákok. Szarűncovék kis gyermekei. hölgyek Táncoló párok. Borisz. Maláska. a férje. Két fegyőr. Csendőrtiszt. a felesége Ljuba. Ugyanazon osztály alorvosa. a leányuk. Ugyanazon osztály ápolói Beteg tiszt. Cseremsánova hercegné. Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. a leánya. A Szarűncov-gyermekek nevelőnője. a fiuk. Ljuba vőlegénye. paraszt. Sztyópa. Tábornok. Vánja. Cseremsánova hercegné másik leánya. Alexándr Petróvics. 4 . Mitrofán Jermílücs. A csendőrtiszt irnoka Ezredlelkész. Liza (Lizánjka). Alexándra Ivánovna Kohóvceva. Parasztasszony. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev. kislány. a felesége Pjotr. Közjegyző Asztalos. Márija Ivánovna nővére. a leányuk. Grófné. a fiuk. parasztasszonyok. Parasztok. A tábornok segédtisztje. Őrszem. Ezredes. Szarűncovék dadája. Iván Zjábrev. Vánja tanitója. paraszt.

szemüveges. a kedvesnek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. amit a férfiak csinálnak. hogy a dolog eredeti és nagyon kedves és talán magam is helyeselnék neki. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev. Kávéznak.3 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugyan már. kedves. Véget vetnék mindezeknek a balgaságoknak. esztelenkedik.. Az asztalon szamovár és kávéfőző. hogy a te helyeden ezt nem engedném meg. hogy mit mondasz. elegáns. A te szemedben mindig jó. Du train que cela va. És jobbra-balra nagylelküsködik. mert ha a fajtátok. hát nem látom magam is? Csak nem gondolom. MÁRJA IVÁNOVNA: Én egyáltalán nem sértődöm meg. És meg fogom mondani neki is. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha nem a nővérem volnál. Te. határozott és ostoba és férje. de én azt mondom neked. Meg fogom mondani az igazat. kövér. koldusok. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen nem tudom.2 Nem félek én senkitől. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. családfő és semmivel sem foglalkozik. akkor ugy találnám. Nincsen ok. kövér. koldusok. hogy ez mivel végződik. A terraszon teritett asztal mellett ülnek: Márja Ivánovna Szarűncova. hogy ha igy hagyod menni a dolgokat. A terrasz előtt virágágyak.ELSŐ FELVONÁS Szin: egy gazdag ház fedett terrasza. hogy a férjed esztelenkedik. tennisz. Pjotr Szemjónovics dohányzik.. hogy a dolog olyan fontos volna. au cher Nyikoláj Ivánovics. J’aurais trouvé tout ça très gentil. J’aurais mis bon ordre à toutes ces lubies. nyári ruhában. Ha igy folytatódik. akkor koldusok fogtok maradni. Je lui dirai son fait.6 Tudom. te nem gondolod. a férfiak. az ő vagyonukkal.és kroketpálya. 1. hanem egy ismerős. Alexándra Ivánovna Kohóvceva.7 1 2 3 4 5 6 7 Mindezt nagyon kedvesnek találnám. Alexándra Ivánovna és Pjotr Szemjónovics.. mindent a sorsára hagy és mindent szétosztogat. igen. csak azt mondom. hanem egy idegen nő és Nyikoláj Ivánovics nem a te férjed. egyszer ostobáskodni kezdenek.4 Én csak azt mondom.1 De amikor azt látom.5 Micsoda dolog ez? Férj. A kroketpályán gyerekek játszanak nevelőnőjükkel. Nous en savons quelque chose. légy szives és ne szakits félbe.. Mi is értünk hozzá valamennyire. falun. püffedt. akkor lehetetlen. a férjednek. hogy véget érjen. szép. il n’y a pas de raison que ça finisse. hogy meg ne mondjam. 45 éves. amit gondolok. 5 . JELENET Márja Ivánovna. Nővére. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Te sohasem tudod. et fait le généreux à droite et à gauche. 40 éves.

ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Beszéltem is és fogok is beszélni. [templomra nincs szükség.ezt értem. S a tifusz után már teljesen megváltozott. mi is ez az uj irányzat. 10 11 12 6 . Sztrájkok. minden bőjtöt betartott. s amint tudja.10] De hogy legyünk az imával és minden egyébbel?. Nagyon komor lett. Rögeszme. nem értettem meg. hogy templomba járni nem kell]. Nagyon szerette és a halála nagyon hatott rá. Mondjuk. dehát ez micsoda? Magyarázza meg nekem. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen ez még semmi. Nagyon kedves volt és olyan. hogy nincs benne semmi következetesség. Marie.az Evangélium. hogy vallási kérdésekről tanácskozzék. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. hogy mindent lerombol és semmit sem állit a helyébe. ami belőle következik. hogy olvasson.11 MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. éjszakánként nem aludt. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis tavasszal még ellátogatott hozzánk Moszkvába és nagyon kedvesen viselkedett és visztezett. 8 9 És mindaz. kivonatokat csinált.. jegyzeteket. egy hónappal ezelőtt még egyetlen misét sem mulasztott el. hogy áldozni nem kell. mert a férfiaknak nincsen semmi vallásuk. Most aztán egy izben kolostorba vonult. Il etait très gentil et comme tout le monde. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen ő tegnap elmondta önnek.. liberálisok: zjemsztvo. nővére halálával. de akkor már egészen más volt. rád nézve minden semmi. házasságunk óta. azután utazgatni kezdett püspökökhöz.8 . olvasótermek et tout ce qui s’en suit. Napokon keresztül olvasott. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azt mondom én is. hogy a szent áldozásra készüljön [és a szent áldozás után tüstént arra a felfogásra jutott..9 nyolcórai munkaidő . maga is megbetegedett. szocialisták: les grèves. felkelt. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hogyan is kezdődött el a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: A mult évben kezdődött el.minderre nincs szükség. Evangélium. A szögletes zárójelekben álló szövegrészeket a forradalom előtti orosz kiadásokból a cenzura törölte.PJOTR SZEMJÓNOVICS (Márja Ivánovnához): De magyarázza csak meg nekem. és áldozott? MÁRJA IVÁNOVNA: Ezt megelőzőleg. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bevallom. sztarecekhez. mint mindenki.. s utána egyszerre . Beszélj vele.ezt is értem. iskolák. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen az éppen a legfontosabb. vagyis huszonöt éven keresztül nem áldozott. alkotmány. PJOTR SZEMJÓNOVICS: És pedig milyen? MÁRJA IVÁNOVNA: Teljesen közömbössé vált a családja iránt s aztán ez az idée fixe12 . állandóan a halálról beszélt. Mondjuk. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. hegyi beszéd.

de a shake hands-ről semmi sem áll benne. mit akar az Evangéliumtól? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt. az iskolákat. ha igy folytatódik .PJOTR SZEMJÓNOVICS: Engedj csak beszélnem. hogy mindazonáltal nem itt van a bökkenő. s mint Nyikoláj Ivánovics elmondta.tout y passera. Pénzbirságra és börtönre itélték őket. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Az ültetett fenyvest? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. De nekem ettől még nem könnyebb. Azelőtt annyira gyengéd. Parasztok kivágták egy erdőnket. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csodálatos. hogy igy nem mehet tovább. Minden rámegy. Letördelték az összes almafákat. lányok és fiuk. Nekem meg itt van egyfelől a csecsemőm. És mindenben egyedül vagyok. aminthogy egy időben tulzásba vitte a zenét. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. hogy nincsen egyedül és hogy igy nem lehet élni. hogy az Evangélium. köteles vagy prendre tes mesures. 13 14 15 16 Kézfogás. hogy a dolgot nem szabad annyiban hagyni. a hegyi beszéd szerint kell élnünk és mindent el kell osztogatnunk. irányitást követelnek. ebben az ügyben van ma ujabb tárgyalás és én biztosra veszem. gondos atya volt. Neked gyermekeid vannak! Micsoda példát látnak? MÁRJA IVÁNOVNA: Természetesen fáj nekem. hogy emiatt utazott be. de tudom. hogy tulzásba csap.15 MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan mit tehetek? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hogy mit? Megállitani. És mindenben egyedül kell intézkednem. hogy te. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azért mondom. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De miből éljünk meg. hogy mindez elmulik. hogy az erdőrontás ügyében ment. hogy shake hands13-eket kell csinálni a lakájokkal? A hegyi beszéd azt mondja: boldogok az együgyüek . abban a reményben. de aide toi et Dieu t’aidera. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. Óvintézkedéseket tenni. hogy többé nem foglalkozik a gyermekekkel. aminthogy mindig tulzott volt. az Isten is megsegit. akik felügyeletet. Ha az egyházat tagadja. mint anya. letapossák a zöld gyepet: ő mindent megbocsát. Most meg minden mindegy neki. másfelől pedig az idősebbek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Meg fog nekik bocsátani és holnap idejönnek és kivágják a parkot. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miért is ment be a városba? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem mondta meg.16 Éreztetni kell vele. a vadászatot. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. MÁRJA IVÁNOVNA: A legrosszabb az. amint elmultak a korábbi szenvedélyei. ez a kezdet. 7 . megmagyarázni. Segits magadon. Én azt mondom.14 Nekem az a véleményem. Hiszen. az természetes. ha mindent szétosztunk? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És azt hol találta a hegyi beszédben. de csak türök.

de hogy mit tegyünk.akkor adjon át neked mindent. ha teljesen kivennők a gimnáziumból. ha pedig nem . hogy sokkal jobb lenne. életpályát kell választania. (Belép egy fiatal pap. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mi különös van benne? Ez a ti legáltalánosabb tulajdonságotok: mindent leszóltok és magatok semmit sem tesztek. Az éppen a borzasztó. be akart állni a lovas testőrséghez. hogy te teljesited a kötelességeidet és neki is teljesitenie kell az övéit.. Nemsokára itt lesz. hogy nem értek velük egyet. akkor miért nem győzi meg Nyikoláj Ivánovicsot? 8 . hogy ez igy nem mehet. Je lui dirai son fait. mint irodában ülni. Ön talán egyetért Nyikoláj Ivánoviccsal és Renannal? PAP: Természetes. MÁRJA IVÁNOVNA: Most Sztyópa befejezte a tanulmányait. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugy? Hát ilyen könyveket olvas? PAP (zavarában cigarettára gyujt): Nyikoláj Ivánovics tanácsolta. Megkérdezte: mit tegyek hát? Csak nem szánthatok? Nyikoláj Ivánovics pedig ezt felelte: már miért ne szánthatnál? ez sokkal jobb. akkor nem volnék. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen.) 2. Ha. az egyház szolgája. hogy mondjam csak. hogy nem kell. . zavarodottan és izgatottan. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Milyen könyvet vitt el? PAP: Renan munkáját. hü szolgája az egyháznak.. ha akarod. PAP: Nyikoláj Ivánovicsnak. hogy Vánja nem tanul és megint meg fog bukni és erre azt feleli. ez olyan kellemetlen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És mondd meg egyenesen. hogy olvassam el. Nyikoláj Ivánovics azt mondta. egyetértenék velük. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szólok én neki. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De ha ön. mindenkivel kezet fog. egy könyvet hoztam vissza.azt nem mondja meg. MÁRJA IVÁNOVNA: Beutazott a városba. az apja pedig semmit sem tanácsol neki. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): Nyikoláj Ivánovics adta elolvasni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Egyenesen meg kell neki mindent mondani. A végső szó azonban mégis mindenben Nyikoláj Ivánovicsé. hogy minden rossz. meg kell lennie. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ez különös. amint mondják. hogy mondjam csak.Tegnap elmondom. amint mondják. Be akart lépni az egyik minisztériumba. JELENET Ugyanazok és a fiatal pap. Nyikoláj Ivánovics egyáltalán nem helyeselte. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hová adjátok? MÁRJA IVÁNOVNA: Sehová. mit csináljon? Hozzám jön és engem kérdez s nekem kell mindent elintéznem. MÁRJA IVÁNOVNA: Ah. hogy mondjam csak. „Jézus életé”-t. Noshát. könyvvel. beszélni fogok vele.

Hét gyermek. lehet mondani. (A fejére mutat. hogy a hegyi beszéd értelmében birtokunkat szét kell osztani idegenek közt. méltatlanságból. Ön nagyon jól érti. PAP: Engedje meg. hm. de a fődolgot. hogy mondjam csak. megszenteli. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És vannak gyermekei? PAP: Kettő. hm. lehet mondani. a hitbuzgók igy cselekedtek. e tárgyról a maga gondolatai és Nyikoláj Ivánovicsnak. PAP: Senki sem tudhatja. egyik még karonülő. sokban igaza van. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor hát ön miért nem mond le a földi javakról és cigarettázik például? PAP: Gyengeségből. amint az minden jó keresztényhez illik. de egyszerü halandóknak ugy kell szerintem cselekedniük. s hozzá ezek a bogarak is. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Olyan borzasztóan sajnálom a nővéremet. egy házat vezetni. megyek.PAP: Mindenkinek megvannak. családunknak pedig koldusbotot kell adni a kezébe? PAP: Az egyház.. A paphoz. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): És mi az a sok. hogy eszére téritené Nyikoláj Ivánovicsot. hogy mit kérdezek. hogy mondjam csak. JELENET Ugyanazok és a dada bejön. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Látom már. hogy lemondjunk a földi javakról. a családot és az egyházatyák. a szemébe mondom.. JELENET Ugyanazok. hogy itt valami nincs rendben. még tapsol neki. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. hogy ahelyett.. 9 . (Feláll és kimegy. Látom. a dada és Márja Ivánovna nélkül. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos és ön. hogy mondjam csak. persze. lehet mondani. házas? PAP: Magától értetődik. az egyházat illetőleg téved. Nem tréfadolog. 3.. Nekem az a gyanum.) 4. hogy mire hivatott el. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Velem szemben csak hagyja abba a ravaszkodást. talán helyes az.) Kérdezem önt: miféle uj vallást találtak ki? PAP: Nem értem. azt követeli. hogy mennyire kinlódik. de a legfőbb tökéletesség. Nem jó ez. DADA: A nagyságos asszony nem is hallja Nyikóluskát sirni? Tessék jönni megszoptatni. áldásukat adták a családra. amiben Nyikoláj Ivánovicsnak igaza van? Hogyan. lehet mondani.

ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Különben miért pap és miért hord hosszu hajat és reverendát? PAP: De hiszen bennünket nem kérdeznek.ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt kérdezem öntől. Mindketten kosárral. hogy ösztökéljük a tolvajlást? PAP: De hiszen.. bocsásson meg. Csak azt mondtam meg. Rosszabb lett volna. PAP: Én igyekszem. pénzt kell nekik adni vodkára.. Lizánjka apját és anyját. kérlek. ha visszafojtom. Üdvözlik egymást . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én pedig azt hiszem. amikor Nyikoláj Ivánovics nem jár a templomba és nem veszi magához az urvacsorát? Ön meg ahelyett. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Most már tisztán látom. Hogyan kell ezt értelmezni? PAP: Én azt hiszem.. Meg vagyok győződve. Nyikoláj Ivánovics azt mondja nekem tegnap. hogy a bátjuska18 nem haragszik rám. Ha még egy tanitónő. .. amely szerint le kell kezelni minden paraszttal. Alexándra Ivánovna leánya. de. ami a szivemen feküdt. amint kellett volna.. Ljuba 20 éves. parancsolja-e a kereszténység. gombát mennek szedni.. Hogy mondjam csak. következéskép köteles tudni és köteles megmondani. Mi joga van ehhez? Igy hivják az orosz papokat. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nyikoláj Ivánovics azt mondja. hogy fát lopjanak. hogy az Evangélium igy tanitja: adj a kéregetőnek. hagyni kell. PAP (izgatottan): Képtelen vagyok felelni.de önnek az ön állásában nem szabad elfelejtenie. hogy nem a szószerinti értelemben.. hogy a szószerinti értelemben. Lizánjka. ha nem ugy fejeztem ki magam. PAP: Természetes. hogy milyen felelősséget visel. fejükön kendővel. Márja Ivánovna leánya. megtanitanám önt Renant olvasni és cigarettázni. És ez helytelen dolog. 10 . De quel droit?17 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engem ne tanits. amint figyelmeztettek is rá. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Mais cessez au nom du ciel. .és a papot. ha én volnék a püspök.. 17 18 De az ég nevére. meg vagyok döbbenve és hallgatok.. szép. családunkkal pedig nem kell törődnünk? PAP: Én erről nem tudok. valamivel idősebb Ljubánál. hogy ez a kereszténység. energikus. ön pravoszláv pap.) Bejön Ljuba és Lizánjka. hogy jobb belátásra birná. vagy valamilyen kamasz helyeselne neki. (Feszélyezett csönd. hagyja abba. megmondom egyenesen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Oh. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Micsoda vallás lehet ez. Renant olvassa vele és a maga módján magyarázza az Evangéliumot. hanem amint tanitottak bennünket: hogy mindenkinek megvan Istentől a rendeltetése. hogy ön is Nyikoláj Ivánovics oldalán van. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Már hogyne kérdeznék? Én kérdezem.Ljuba nagynénjét és nagybátyját.. miféle uj vallás az. Nem igaz? PAP: Bocsásson meg.

(Elmegy. Nem az én hibám. az apróság krokettezik. papa. csak cigarettát veszek magamhoz. LJUBA: Papa nem igy mondta. azt nem tudom. SZTYÓPA: Egyáltalán nem.menj szántani. ő megmondta a véleményét és én is megmondtam a magamét. Semmi különös sem történt. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Na nem bánom. De itt van ő maga. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jó. (A pap félrevonul. Vánja meg a kutyákkal bibelődik a tornácon. hogy tulajdonkép ő maga sem tudja: de ami engem illet.. jó. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Elhatározta már magát Sztyópa valamire? LJUBA: Igen. Ljuba semmihez sem ért és mindenről véleményt mond. LJUBA: Hát mama hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az imént ment ki szoptatni. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csak igyekezzetek és hozzatok minél többet. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Quand on parle du soleil. elhatároztam. JELENET Ugyanazok és Sztyópa bejön kerékpárján. A lényeg az.) 6. és mit határoztatok? SZTYÓPA: Hogy papa mit határozott. Mikor az ember a napról beszél.19 .20 Csak az imént beszéltünk rólad. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Menj. Azt mondta. hogy meggyőződéseink nem egyeznek. mindegy. LIZÁNJKA: Gyere. JELENET Ugyanazok. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igaz. Ma reggel egy kislány csodaszép fehéreket árult. 19 20 Minden türelemnek van határa. Mitrofán Jermílücs beutazott papával a városba. Én is veletek tartanék. kinyit egy könyvet és olvasni kezd. de nagyon meleg van. Ljuba és Lizánjka. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. Il n’y a pas de patience qui tienne. hogy csunyán viselkedtél apáddal szemben. személyesen adta be önkéntességi kérvényét. Tegnap utálatosan goromba volt papával. Ljuba elmondta. különben még elhizol.5. semmi sem jó. on en voit les rayons. félek.) 7. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hol vannak a fiatalok? LJUBA: Sztyópa kiment biciklijén az állomásra. látja a sugarait. 11 .. hogy belépek a lovas testőrséghez önkéntesnek. JELENET Ugyanazok Pjotr Szemjónovics nélkül.A fiatalembernek el kell kezdenie és azt mondják neki . menj. de neki is nehéz a helyzete. hogy Sztyópának élni kell kezdenie és bármit tervezzen is ki.

ugy-e igaz. nem igy mondta. Tanulmányaimat bevégeztem. néni. elpirult. sürgönnyel. semmit sem lát. pedig a dolog nagyon egyszerü. Megszimatolja. hogy kicsoda. Add ide a sürgönyt. kivéve azt. VÁNJA (Ljubához): Találd ki. 12 . de önkéntesnek menni annyi. elpirult. kitől? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Cseremsánovéktól.. JELENET Ugyanazok és Vánja. SZTYÓPA: Itt nem a meggyőződésekről van szó . (Utána nyul. VÁNJA: Persze. akkor csak sorozás alapján kell bevonulni.21 8. mint magunknak választani ezt a szolgálatot. Meg aztán ő is szolgált. amit hallottam. hogy elpirult.szolgálni kell és kész.Nálunk olyan nagy hü-hót csinálnak mindenből. Hiszen én is jelen voltam. ahol barátaim vannak. hogy ha már lehetetlen nem szolgálni.. a sürgönyt. (Olvassa. akitől elpirulsz. hogy nagyon örülsz! Sztyópa. Az.] SZTYÓPA: Hiszen én fogok szolgálni és nem ő. hogy nem tud egy olyan dologban részt venni. LJUBA: Ostobaság! Kitől van a sürgöny? VÁNJA: Nini. LJUBA: Á-á! VÁNJA: Bizony á! És mitől pirulsz? LJUBA: Mutassa. befut piros ingben. SZTYÓPA: Tudom. A gyalogságnál [részeg és durva tisztek alatt] szolgálni kellemetlen és ezért a gárdába lépek. Vánja nem adja. hogy Liza mindenben teljesen papa pártján áll? LIZÁNJKA: Ami igaz. LIZÁNJKA: Nem. Sztyópa. de azt mondja. nézd. Alína néni. Cseremsánovék. kutyákkal. amit akar látni.” Szóval a hercegné. hogy nem a pénzkérdés fontos itt. amely ellenkezik a meggyőződéseivel. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nagyon jól tudom. LIZÁNJKA: Csak azt mondtam. Borisz és Tónja.nagyon örülök. Elle flaire cela de loin.) VÁNJA: Nem adom oda és nem mondom meg. hogy mindenben egyetértesz papával. LIZÁNJKA: Igen.) „Hárman postavonattal érkezünk. Azt mondja. hogy Liza mindig pártjára szegődik minden ostobaságnak. hogy [a katonai szolgálat a leghitványabb szolgálat és hogy ezért] nem kell szolgálni és pénzt sem ad hozzá. idée fixe-ének hatása alatt. hogy elpirult? LJUBA: Micsoda ostobaság! Kitől? Alína néni. LJUBA: Szükségtelen találgatni. eleget kell tennem katonai kötelezettségemnek. Hát . [Azt mondta. Tudja-e. hogy ki jön. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Dehát papa miért nem egyezett bele? SZTYÓPA: Papa! Mit is beszéljünk róla? Most. 21 Messziről megszimatolja. hanem az. hogy hol az ostobaság. néni.

mert az nem járja. (Elmegy. PAP (leül és ismét rágyujt): Talán még sokáig fog tartani.SZTYÓPA: Elég volt az incselkedésből. hogy róla.) 9. azért beszélsz igy. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen most hajt valaki a ház elé. akkor azonnal itt is lesznek. csak várjon. mikor együtt duetteztünk. bátjuska. beszélni szeretnék önnel. LJUBA: Persze. cigarettákkal. két gyermeke van. velük is érkezik látogatóba. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül. Állandóan egy és ugyanaz. Hányszor megmondták neked? LIZÁNJKA: Ha a postavonattal jönnek. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igy hát itthon maradtam. nem láttuk egymást. játszol? SZTYÓPA: Nem bánom. Ha jól tudom. Rendben van? Akkor hát megyek lapdákért és szedő-gyerekekért. (Bejön Pjotr Szemjónovics. nem megyünk. Róma óta. JELENET Ugyanazok és Pjotr Szemjónovics. nyilván ő lesz. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Nem tudtam. VÁNJA: Persze. ugyanarról a Cseremsánováról. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem. LJUBA: Én Vánjával. Akkor hát nem megyünk. Semmi közöd hozzá. SZTYÓPA: Ne járasd már a szádat. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miféle Cseremsánováról van szó? Csak nem a Golícün-lányról? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Persze. 13 . hogy ilyen közeli viszonyban vannak Szarűncovékkal. mert te meg Tónjának udvarolsz. Hát csak vessetek sorsot. LJUBA: Petja bácsi. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Vajjon miért? LJUBA: Tüstént itt lesznek Cseremsánovék. Sztyópa. PAP (el akar menni): Ajánlom magam. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Örülök. persze.) 10. Nagyon bájosan énekelt. Inkább játsszunk addig egy szet tenniszt. aki együtt lakott Rómában a nagynénivel. ellened és Lizánjka ellen. nemde? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. hogy találkozni fogok vele. Nyikoláj Ivánovicsnak is jönnie kell. hogy fivér a nővérrel és nővér a fivérrel házasodjon össze.

A lakáj bejön. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem kell.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Köszönöm. El kell ismerni az igazat. vagy kávé. (A paphoz. hogy la princesse a des vues sur Louba pour son fils. Alína. Vaszílij Nyikánorovics! (Köszön. Okos asszony. 14 . nem kérek. 13. hogy Mása nem nagyon fog nekik örülni. igen. A herceg él. elle flaire une jolie dot.) Á. Pjotr Szemjónovics. Különben. adjál. gyere velem.22 PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hiszen Cseremsánovék maguk is gazdagok voltak. Nyikoláj Ivánovics kezet nyujt neki. Alexándra Ivánovna vállat von és jelentős pillantást vált férjével. de mindent eltékozolt és az alkohol rabja lett. (A paphoz. de mult évben együtt laktak külföldön. de fel lehet melegiteni. köszön. JELENET Ugyanazok és Missy. igy is megiszom.23 A leány nagyszerüen zongorázik. De itt van Nicolas is. a fiu elvégezte az egyetemet és nagyon kedves. melegitse fel a szamovárt. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Voltak. Most nem jönnek kapóra a vendégek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szervusztok Alína. elhozta a könyvet. (Bejön Nyikoláj Ivánovics.ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nincsenek közeli viszonyban. ha van tea. Hát te elintézted az ügyeidet? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Elintéztem. JELENET Ugyanazok és egy lakáj. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jól van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jól.) Á. (Csönget. néhány morzsaszemet megmentett és otthagyta a férjét. elolvasta? Az egész uton önre gondoltam. csinos hozományt szimatol. Ezzel szemben pompásan felnevelte a gyermekeit. 22 23 A hercegné Ljubára pályázik a fia számára. Il faut lui rendre cette justice. Az asszony felségfolyamodványt nyujtott be. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Legyen szives.) 11. Azt hiszem azonban. MISSY (meglátja apját. Nem kell tea és ha kelleni fog.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Kávé van még. 12. Hát Mása hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szoptat. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. Töltsek? Kissé hideg. C’est une fine mouche. És azt hiszem. beszalad a kroketpályáról és a nyakába csimpaszkodik): Papa. Már ettem.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha tehát azt akarod. 15 . nagyon hamar mind a 44. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Annak tart mindenki. persze. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De te nem nyugodtál meg az itéletben? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (bosszusan): Természetes. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megengedem. vádat emeltek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a pappal kezd beszélni.. de ezt csak a néni számára mondtam. azonnal. ők mindent beismertek et vous leur avez donné un démenti.. következéskép . JELENET Ugyanazok Missy nélkül. lehet-e vajjon ezért egy embert a családjától elszakitani és fegyházba juttatni? SZTYÓPA: Igen ám.. hanem az egyházban. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Már megint vitatkoznak. hogy ez az erdő az enyém . hogy nem nyugodtam meg. mohón teát iszik és eszik.) Arra gondoltam.) Hiszen önre nézve a kérdés lényege nem Krisztus Isten-voltában és nem a kereszténység történetében van. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Más szóval.) 14. jól számoltam . mingyárt jövök.. hanem elvettek. (A paphoz. érdemes-e.. de ők maguk is mindent beismertek.450 ezer fánk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha pedig komolyan tudni akarod.. amelyet kivágtak s amelyre szükségük volt.azt hiszem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. galambom.. mert tiz szál fát kidöntöttek egy erdőben. hogy miért nem vagyok képes biróság elé vinni a parasztokat a fáért.24 Nem loptak. ne üldözz tüszurásokkal és célzásokkal. Ők kidöntöttek tizet. csak hadd egyek valamit.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos.. (Missy elmegy. hogy ezeket az embereket tömlöcbe vessék és megrontsák azért. (A paphoz.999 negyvenötezred részt is kivágják. hogy Renan nem elég meggyőző az ön szemében. hogy erre a szamovárra is szükségük van. amelyet az én tulajdonomnak tartanak.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Eszem ágában sincs. A föld mindenki tulaj- 24 És te megcáfoltad beismerésüket. azaz egy negyvenötezred részt.akkor van nekünk 900 gyeszetyin erdőnk. de ha ezért az egy negyvenötezredrészért nem keresünk jogorvoslást.. vádat emeltek a tárgyaláson a parasztok ellen? (Nyikoláj Ivánovics leül az asztalhoz. minden gyeszetyinen körülbelül 500 fánk. vádat emeltek. amire én sehogy sem vagyok képes. alapjában véve pedig nekem semmi néven nevezendő jogom sincs erre az erdőre. hogy megmondjam: miért nem engedhetem meg. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én azt hiszem. de nyomatékosan Alexándra Ivánovnához fordul): Alína. Menj játszani.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (cirogatja): Azonnal. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Még ha ugy is vesszük a dolgot.

hogy oda kell adnunk az erdőt. És 16 . hogy annak. hanem mindent oda kell adnunk. hogy az ember nem csupán szellem. És a test arra huz. hanem igenis. (Pjotr Szemjónovicshoz. SZTYÓPA: Más szóval. hogy ruhánk.dona. mint dolgozni. ugyanezt tettem volna. mindezt nem lehet bebizonyitani. a felvilágosodás szelleme pedig arra. ha az ember nem érez szégyent azért. SZTYÓPA: Vagyis meg kell halnunk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi módon tettem szert ezekre a megtakaritásokra? És az erdőt nem én magam őriztem. hogy elnyom egy másikat.nem tudok vádat emelni ellene és minden lehetőt megteszek a kiszabaditására. ez sem fontos rám nézve. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyanugy. és minél közelebb esik az Istenért való élethez.. oda kell adnunk a ruhánkat is és a kenyerünket is. hogy munka nélkül élvezi másoknak a munkáját. éppen az élet számára adatott.minthogy ugy akarok cselekedni másokkal. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (mosolyogva): Már azt sem tudom. SZTYÓPA: Ugyan. Munkát pedig semminőt sem fektettünk ebbe a földbe.) És nem is szabad. hogy odaadjuk magunkat. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehogy. ha tömlöcbe vetnének érte. SZTYÓPA: Ellenkezőleg. hogy másokért éljünk és az élet mindenkinél nem az állati irányban halad. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha pedig nem szabad semmit sem birnunk. hanem önmagunkat is. vagy egy darabka kenyerünk legyen. SZTYÓPA: Nem áll. De nemcsak. ugy ezt lehetetlen bebizonyitani és az egész nemzetgazdaságtan. amint élünk. amelyet az egyetemen tanultál. Rám nézve fontos az. Igen. ha az ember nem érez szégyent azért. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És nem is szabad ugy élnünk. Ebben van Krisztus egész tanitása. őrizted. mindent oda kell adnunk. Meg kell feszitenünk minden erőnket. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor sokkal előnyösebb lopni. hogy érte éljünk.. hogy tudom. gyermekünkét is és nemcsak kenyerünket. aki megtakaritást csinált. hogy valami a tulajdonunkat képezze. SZTYÓPA: Te sohasem válaszolsz az érvekre. Következéskép ez a tan az életre alkalmazhatatlan. akkor nem szabad élnünk.dicső lesz rád nézve is és másokra nézve is. ha nem szabad. annál jobb. hogy velem cselekedjenek . hogy igazolja ezt a mi helyzetünket. hogy Istenért. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen és ha meghalsz a barátaidért . hanem az eredő irányában. a tudomány lerombol minden előitéletet. hanem szellem a testben. amint szeretném. amelyet nem használunk fel és sohasem láttunk. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De ha igy van. és ezért . joga van az élvezésre. senkisem nyom el senkit. Persze. hogy meghaljunk. hogy ha Jefím helyében volnék. megtakaritásokat csináltál. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Különben. hogy kinek válaszoljak. Én azt mondom. De éppen azon fordul meg a dolog. vagyis nem lehet senkinek sem a tulajdona. ugy nem képezheti semmi a tulajdonunkat. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És gyermekünkét is? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. kizárólag acélból szükséges. amit ő és tettem elkövetése után kétségbe lennék esve.

örök életben. Sztyópa nélkül. hanem abban. nem lehet történelmileg bebizonyitani. elég volt és nem értem. azután Pjotr Szemjónovics. annál jobb. hit nélkül élni nem lehet. (Beszélgetésük közben előbb a hölgyek mennek el. mert az anyag. milyen benyomást gyakorolt önre a könyv? PAP (izgatottan): Hogy mondjam csak: a történelmi oldal eléggé fel van dolgozva. amit mások mondanak. Hit Istenben. elég volt. akkor adjunk csak oda mindent és haljunk meg. hogy legyen. mondjuk hiteltérdemlő.. és jó lesz neked is és másoknak is. de nem abban kell hinni. hm. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a paphoz fordul): Noshát. hm. az igaz. Sem Krisztus isteni voltát. mondjuk. az eredő. hogy kivánatos. A különbség az. (Elmegy. hm. szent személyek tanuságtétele. 17 .ezért. létezése esetén ezek az igazságok nem szenvedhetnek el torzitásokat. az állati élet viszont amugy is megteszi a magáét. Különben is. SZTYÓPA: Tényleg. hanem olyan. hitelessége nem teljes. csak egy kétségbevonhatatlan bizonyiték van. gondolkodásom. hogy van is. tulságosan kevés. kivánatos. hm. eszem utján. JELENET Ugyanazok. hm. minél inkább fogunk igyekezni Istenért élni. hm. hogy előbb be kellett bizonyitania magukat az igazságokat. most pedig be kell bizonyitani az igazság őrzőjének igaz voltát. mondjuk. Légy rajta.) 15. ha ugy jó élni. hm. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hinni . PAP: Az ész megcsalhat. ugyhogy csak a pap és Nyikoláj Ivánovics maradnak a szinen. az egyház.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Talán az egyház? PAP: Hát persze.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érthető. C’est tiré par les cheveux. de meggyőzőereje. 25 Hajánál fogva ráncigált. PAP: Én szerintem bizonyitja. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az én számomra ez nem világos. mindenkinek külön-külön esze van. aminek hitéhez magam jutok el. PAP: Ez az a pont. Lehetetlen.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Rendben van. De az a körülmény.hinni kell. ahol. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És dicső dolog lesz. ha volna olyan csalhatatlan rend. amelynek. sem nemisteni voltát. nem egyszerü. nem bizonyitja.. felügyelő közeget kellett igazságainak teremtenie. amelynek hihetnénk. hogy az Ur kitette légyen törvényeit torzitások és félremagyarázások lehetőségének. hogy nagyszerü dolog lenne. SZTYÓPA: Minek a középut. hinni kell. hogy megtedd.25 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit tegyek? Ezt nem lehet szavakkal megmagyarázni.

vagy hogy Mahomet az égbe repült és Krisztus ugyanoda repült.. hogy van Isten-Brahma. sem a szentségeket]. hanem valamennyien különböző véleményre jutottunk. de Krisztus össze is gyüjtötte az embereket. ami rettenetessé teszi az egyházakat: konkolyt hintenek el azáltal. a Krisztusban való egyetlen hitben. amikor. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Krisztus tényleg összegyüjtötte őket. mondjuk. még itt sem vagyunk egyek. hogy azt állitják. nem is gondolva az egyesülésre. mert valamennyi összhangban van észjárásunkkal. ez az éppen. vagy a Háromság. Isten-voltán és a feltámadáson alapszik. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. . a legborzasztóbb széthuzás mindig az egyháztól származott. hogy van Isten: a világ kezdete. ami mindnyájunkat egybe forraszthat.. „Hányszor akartalak összegyüjteni benneteket.Vánja: Én láttam. és hogy mindennek van oka. Abban viszont. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ön azt mondja: az egyház egységet ad. de megvetik az egyesülés egyetlen kétségtelen eszközét .] PAP: Hát akkor mit jelent: „Mondd meg az egyháznak?” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A lényeg nem a szavakban van. hogy Isten a Szinaji hegyen kinyilatkozott Mózesnek.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez aztán már rettenetes istenkáromlás.. sem Krisztus Isten-voltát. és hogy nem kell tenned másnak. valamit.” Ez még az apostolok első gyülekezetével kezdődött. kávé. akkor az ilyen istenség csak elkülönit. hogy kétszer kettő négy. a szögletekben igyekeznénk csoportokba verődni. igazságunk? 18 . [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lám. PAP: Már hogyan hinnénk. hogy a teljes és kizárólagos igazság birtokában vannak. ha nincs. ami szétválaszt. véleménykülönbségekkel találkozunk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol vannak ezek a véleménykülönbségek? Azt. csak ön magyarázza. semmi olyant. ahol a fény felülről a középre esik. mint a kotlóstyuk a kiscsibéket. mint a buddhista lámának? Csupáncsak azért. hogy valamennyien a világosság felé mennénk. Isten egy megszentelt eszközt adott nekünk az igazság megismerésére. vagy hogy Buddha elrepült egy napsugáron. . PAP: De hogyan vezessük a népet. akik az igazságban vagyunk.A beszélgetés ideje alatt a lakájok rendbehozzák az asztalt. Az emberek egyesülni akarnak és ecélból egyesülési eszközöket gondolnak ki. amit nem akarsz magadnak. akkor mindenki egyetért velem és Istennek ez az elismerése valamennyiünket egyesit. ahelyett. mert félreértettük [Krisztus minden templomot lerombolt.az igazságra való törekvést. hogy birtokában vannak a teljes. de valójában Krisztus egész tanitása. de ha azt mondom. És mi éppen ennek az eszköznek nem hiszünk. meg aztán e szavak nem is mondanak semmit az egyházról. Krisztus tanitását. És aztán miért higyjek inkább önnek. hm. Akkor. megint tea. A lényeg a tanitás szellemén fordul meg Krisztus tanitása az egész világra szól és magába zár minden hitet és nem enged meg semmiféle kizárólagosságot.” PAP: Ez Krisztusig volt. és az ezekhez hasonló igazságokat valamennyien elismerjük. hm. vagy a zsidó Isten. valamennyien egyesülnénk. ezekben és az ezekhez hasonló dolgokban eltérő véleményen vagyunk valamennyien. mint ha egy óriási épületben.Nem. mondjuk. hm. Afféle ez. nem out.. hm. Ellenkezőleg. csalhatatlan igazságnak: „Ugy tetszett nekünk és a Szentléleknek. [sem a feltámadást. . mi nem vagyunk eltérő véleményen valamennyien. valamennyien egyek vagyunk az Istenben. de mi széthulltunk. mert az ön hitében születtem? Vitatkozás a tenniszezők között: Out. PAP: Nem. határozott. PAP: Igy. Hiszen ha azt mondom. kétségtelen. Ettől az időtől fogva kezdték hangoztatni.

Hiszen ez olyan büntény. JELENET Ugyanazok. amely nélkül nem lehet üdvözülni.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ebben van a borzalom. ugyan minek. az összes állatokat beterelte egy bárkába és tanitjuk az ótestamentum összes többi ostobaságait és ocsmányságait. jóra és igazságra fogékony gyermek azt kérdezi. (Elmegy. ha hitelt adna neked? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nekem nincs értelme hinnie. PAP: Nem.) (Bejön Alexándra Ivánovna. azt tanitjuk. senki sem hisz benned. hogy feltárnánk előtte a jónak és igazságnak örökül kapott tanát. és én sem értem meg és senki sem fogja megérteni a világon. (Hallgatnak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. akkor mindenki hitelt adna neked. mindegyikünknek magunknak kell elvégeznünk Isten müvét. most azonban. hm. csak tanulmányozza az Irást. Most. a tizenkilencedik század végén. hogy másokról kelljen gondoskodnunk. az égben. Ezt magyarázd meg Másának. Ha pap is. hogy Krisztus megparancsolta. ne hallgasson rá. hogysem megvessük. amely nincsen. Meg aztán jó. .. és ön az ön egyházával. A pap elköszön. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Isten áldja meg bátjuska. és leült ott. . Valamennyiünknek a saját lelkünket kell megmentenünk. buzgón a fejébe kezdünk tömni mindenféle elrettentő badarságot és iszonyatot. akkor ez tényleg igy van. s a magunk gyermekeivel ne törődjünk. nem lehetnek szilárd meggyőződései. JELENET Ugyanazok és Alexándra Ivánovna. őszinte ember. és a feleséged mindenkinél kevésbé. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt ki mondta neked? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Magyarázd csak ezt meg neki. hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. Istennek tulajdonitva őket. hogy megkeménykedjék [a csalásban]? Nem. de ha meglátná az igazságot. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Helytelen. a pap nélkül. ellenkezőleg. Mi ehhez hozzászoktunk. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha jó lenne. hogy megállapodjék. racionalisztikusan nézzük. És nem is hihet. és aztán azt. Krisztus tanitását. Bocsásson meg. amelynél rosszabb nincsen e világon.) 17. hogy mindenkit kereszteljünk meg vizzel. És ezt a bünt mi. és azután felrepült az égbe. 19 . Az ügy tulontul..még gyerek. ha igy. mindig ugyanaz marad. Elcsavarja a fejét. Az üde. azután özönvizet árasztott rá. követjük el. nem állapodott meg. Hiszen ez borzalmas. fontos ahhoz. Nicolas. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De mi lenne vele. az Atya oldalán. Időt adni neki. és mi. hogy megmentsük és tanitsuk a többieket. PAP: Igen. hogy mi a világ és milyen a törvénye. mondjuk.) 16. vagy hogy higyjünk a megváltás badarságában és iszonyatában. nekünk meg az okoz gondokat. ahelyett. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bárhogyan nézzük is. mondjuk. Sohasem fogja megérteni.jó lenne neki is és mindenkinek. S vajjon mire tanitjuk őket? Még elgondolni is rémséges. de hiszen ez borzasztó. hm. hogy nem vagy iránta sajnálattal.

hanem Istené. LJUBA: Először is: illetlen dolog volt azt mondani. hogy megértsem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Saját gyermekeimnek is. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Az Ő akarata pedig. out. hogy én is megmagyarázzam Márja Ivánovnának a felfogásomat. Ma. mindenkit szeressek. LIZÁNJKA: Én láttam. én szerintem másvalami. de a lényeg. VÁNJA: Nem igaz. aki küldött bennünket és aki megköveteli tőlünk.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engedd meg. és meglátod. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én nem haragszom. ide esett ni. hogy az akaratát cselekedjük. de nem tudok hallgatni. hanem hallgass végig. VÁNJA: Szerintem viszont illetlen dolog nem igazat beszélni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyebár igaz. Sőt ellenkezőleg. Alína. mert jó és okos. már megértene és velem tartana. Ami pedig azt illeti. „nem igaz”. mindenkinek szolgáljak. Isten azt követeli.. És bocsáss meg nekem.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És Mása feltétlenül meg fog érteni. LJUBA: Out. . out. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várj csak.bocsáss meg. . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Természetes. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szerinted ez Krisztus kinyilatkoztatása. hogy megröviditse gyermekeit a részeges Jefím et compagnie javára? Soha. rákényszeritettél. hogy elmondtad.ez csak az. hogy mi valamennyien minden pillanatban meghalhatunk és elmehetünk vagy a semmibe. hogy mindenkit magammal egyenlőnek tartsak. A fődolog az. ne vitatkozz. utközben gondolkodtam a dologról és tüstént szólni fogok neki. amelyeknek nagyon könnyen kerül a hatásuk alá. és a te életed nem a tiéd. aki akarata szerint való életet követel tőlünk. Én egy pillanatra sem kételkedem. hogy megtegyek mindent. nagyon örülök. hallgatlak. hogy egyet fog velem érteni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Más nem lehet. de ha nem volnának idegen befolyások. mi nem láttuk. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És te erről fogod meggyőzni Mását? 20 . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi mást tehetek hát ebben az életben. hogy haragszol rám .) LJUBA: Out! VÁNJA: Nem. ami a sziveden volt és alkalmat adtál rá. és amit Krisztus kinyilatkoztatott előttünk.a lelkiismeretem. hogy ebben kételkedjem. Isten? És a lelkiismeretem. amit a lelkiismeret parancsol. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Abban. vagy Istenhez. amit mindannyian tudtunk. Hiszen nem valami fantazmagóriámról van szó. (Lárma a tenniszezők között. hogy az én életem nem az enyém. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. mint amit a legfőbb biró követel tőlem a lelkemben. hogy saját gyermekeimnek is.

ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És ő abbahagyja gyermekei nevelését és sorsukra bizza őket? Soha! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nemcsak ő fogja megérteni. hogy mi lesz vele. Csak egy kissé alkalmatlan időt választottak ki.ezt 21 .) 18. Tudod. hogy önkéntesnek akar belépni a testőrségbe és ehhez szülői nyilatkozatra van tőled szüksége és el kell tudnia magát tartani. Hiszen el kell valamire magunkat határoznunk. MÁRJA IVÁNOVNA: Sztyópáról akartam neked beszélni. hogy hogyan tenniszeznek. mert nekünk beszélnünk kell egymással.. (Elmegy. MÁRJA IVÁNOVNA: Szeretem a hercegnét és a fiatalokat. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudod. de te is meg fogod érteni. JELENET Ugyanazok.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltétlenül. most beszélj vele. Alexándra Ivánovna nélkül. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. (Izgatottan. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi ujság. hogy nincs más teendőnk. nem aludtam. én megyek és megnézem. [Önként katonai szolgálatba állni . A szegény emészti magát. hogy Cseremsánova jön a fiával és a leányával? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha szivesen látod őket.) 19.elő kell készülnünk a vendégekre. MÁRJA IVÁNOVNA: Alkalmatlan az idő. MÁRJA IVÁNOVNA: Miért iszol mindent hidegen? Eszembe jut .) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása. Csönd. Jól utaztál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (feláll): Na.. nagyon jól. nem ébresztettelek fel ma reggel? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. Én semmit sem adok és semmit sem tagadok meg. nagyon örülök. te pedig nem adsz neki pénzt. utána Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna egyszerre kezdenek el beszélni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ép az imént mondtam Alinának. az Isten szerelméért ne izgasd fel magad és hallgass végig. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Soha! (Bejön Márja Ivánovna. beszélj te. Hozzám fordult. dehát én csak nem dönthetek! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit döntsünk mi? Dönthet ő maga is. nem tudja. Mása.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ami engem illet. nem vagyok rá képes. hogy miért élünk. de nem értelek. mint amilyen én vagyok?] És ami a legfőbb . hogy borzasztóan boldogtalan vagyok és boldogtalanokká teszlek téged és a gyerekeket. amikor senki sem szólt nekem. vagy hitványságnak. de a dolog nem énrajtam fordul meg..) 22 . táplálnom is. amig. és Isten tudja. amikor semmit sem értettem. esztelen lépésnek tartom. tüstént ráeszméltem. Nincsen jogom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (heveskedve): Éltem. nem is annyira engem. mint Vánjánál. nem tudok másként rendelkezni vele.. Nem adhatom oda a véres verejtékkel dolgozó parasztok munkájának gyümölcsét testőrhuszári dőzsölésekre. én megláttam. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És mindenki boldogtalan. MÁRJA IVÁNOVNA: Egyáltalán nem. hallgatlak. ha nem fogja fel tette egész iszonyatát. másokat dolgoztatva ránk]. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan nem te rajtad. hogy nem. MÁRJA IVÁNOVNA: Én szeretnélek megérteni. A pénzt.] Vegyétek el tőlem a birtokot és akkor nem leszek felelős. hogy mi történt veled. szülnöm is. a magad életét. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érts meg tehát. én is rákezdtem s ki akartam önteni előtted a lelkemet. amelyre csak vadember lehet képes.) Na jó. jó. és megkérdeztem magamtól: tényleg erre teremtett volna bennünket Isten? És mihelyt erre gondoltam. Te éltél. Ez kegyetlenség. Együtt élünk és nem értjük meg egymást. hogy ne tudjuk. ugy. Addig még türhető. Hiszen élnie kell Sztyópának. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása. De eljön az öregség. mikor lesz az ideje. de eljött az idő és megborzadtam.nem mulatság ez az élet. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudod. Hiszen nem lehet ugy élni. ami nem az enyém.. Bárha nem most van az ideje.. Nem értem. meg aztán nem is birom. hanem őrajta. Jól van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is éltem ugy. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezelőtt is ugy éltünk és nagyon jól éltünk. másoktól kellene elvennem. most élünk [idegen munka gyümölcséből. a halál és én meg fogom kérdezni magamtól: minek éltem? [Hogy életet adjak ugyanolyan parazitáknak. Érts meg. gyermekeket nemzve és nevelve [ugyanerre a célra].] MÁRJA IVÁNOVNA: A te szemedben most minden vad és ostoba. az életenergia kicsattan belőlünk. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindenki igy él. Néha szinte szándékosan nem értjük meg egymást. hogy miért élek. Hiszen ez igy nem mehet tovább. nem értelek. hanem értsd meg magadat. drágaságom! Hiszen nem ez a lényeges. Amig én rendelkezem a birtokkal. ha számitáson alapul. Megkérdeztem magam: miért is teremtett bennünket Isten? (Bejön egy lakáj. hogy ezt nem akarom. (Észreveszi férjén a bosszuság kifejezését.vagy ostoba. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyhogy nem a tied? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: [Más emberek munkájának gyümölcse nem az enyém. azaz nem gondolva arra. Nekem kell nevelnem is. amelyet adnék neki. mint ahogy a lelkiismeretem parancsolja. Amikor beszélni kezdtél. amikor te nem adsz neki pénzt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudok azt adni.

. (Alexándra Ivánovna férjével és Lizánjkával bejön a terraszra. amint élünk. csak olyan légy. az egész házat vezetem és ahelyett. hanem azért küldettem a világba. Akkor lett ez előttem világos. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása! MÁRJA IVÁNOVNA: Most még ezek a vendégek is. hogy Isten müvét végezzem. és minden borzalmas volt. hanem ellenkezőleg. hogy az életem az enyém. mint ama vincelléreké.) Igaz? MÁRJA IVÁNOVNA. Hiszen. JELENET Ugyanazok és a lakáj. még végigbeszéljük a mondanivalónkat. hogy távolról sem magunkért élünk. hogy az életem . hogy segitenél. Csak arra az egyre gondolj Mása. Nyikoláj Ivánovics töprengve jár fel és alá. Azt gondoltam. Ismered? MÁRJA IVÁNOVNA: Ismerem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (szünet után): Nem. kérlek. amit nem értek.) VÁNJA (átugrik a padon): Én nem hagyom abba.. hogy senkinek sem teszünk rosszat? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Már hogyne tennénk senkinek sem rosszat? Lám.nem az enyém.20. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És az Evangéliumban azt a választ találtam. ismerem a hasonlatot.) MÁRJA IVÁNOVNA: Most nincs időnk. hogy miben állt a hibám. szakadatlan megszegése az Ő akaratának. akkor nem folytathatjuk az életet ugy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez a parabola valamiért rendkivül világosan megmutatta nekem. Ljuba! Mi lesz? LJUBA (komolyan): Csak ne ostobáskodj. végezzük be a játékot. mint azok a vincellérek. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen ezt valamennyien tudtuk. szoptatok. hogy aztán mindenkinek egyenlően adott. amikor a vincellérek hasonlatáról kezdtem gondolkodni.) 23 . hogy élet csupán egy van és vagy szentül éljük le vagy elrontjuk. (Megcsókolja. mint ezelőtt voltál. MÁRJA IVÁNOVNA: Én nem tudok gondolkodni és okoskodni. de mihelyst megértettem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. Megyek fogadni őket. olyasmit beszélsz nekem. MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát miben áll ez a megszegés. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha meg tudtátok. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olyan nem tudok lenni. hogy a kert az ő tulajdonuk. amikor az egész életünk nemcsak nem teljesitése. igen. MÁRJA IVÁNOVNA: Jól van. (Elmegy a ház mögé. nem az a lényeg. Éjszakákon keresztül nem alszom. Sztyópa és Ljuba követik. ez éppen az élet olyan felfogása. munkások. MÁRJA IVÁNOVNA: (nem hallgat férjére és a lakájhoz fordul): Hozzon be forralt tejszint. de te hallgass rám. amikor ugy élünk. megjöttek. Igen.. (Csengetyüszó és fogat közeledése hallatszik..

hanem az élet. hanem Isten győzi meg és ezért lehetetlen. Mondd meg. Catiche Cseremsánova. ha nem holnap. de furának találtam.) . hogy soha senki sem ér rá. akit tizennyolc éve nem láttam. ha nem ma. JELENET Nyikoláj Ivánovics. Pjotr Szemjónovics és Lizánjka. Alexándra Ivánovna.Függöny - 24 . hogy beszélni fog veled. hogy meg ne győződjék. Utoljára akkor találkoztunk. És tréfák itt nincsenek a helyükön. már jönnek is. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jó.) Egyáltalán nem nevetek. akkor holnap. (Énekel. jó.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (férjére): Kérlek. meggyőzted? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Alína! Az. ami közöttünk végbe megy. Nem én győzöm meg. Komolyan beszélek. (Elmegy. (Nyikoláj Ivánovicshoz. hogy össze fogok veszni Nicolas-val. magasztos dolog.. hanem az igazság. amikor együtt énekeltük: La ci darem la mano. akkor. kérlek Másának.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. amikor éppen ő is elhatározta. A rettenetes az.21. hogy a szobámban leszek. csak ne szakits félbe és ne képzeld be magadnak. hogy akkor akartad Mását meggyőzni. Ki érkezett? PJOTR SZEMJÓNOVICS: Cseremsánovék.

ön nem tud mindent. Korán elutazott és nemsokára itt kell lennie. hanem tökéletes fejtetőre állitása. Ugy tetszik. MÁRJA IVÁNOVNA: Oh. nagyon jól játszik. JELENET Márja Ivánovna. Nagyon későn értek haza. Csakhogy mások az idők. hogy Gerászim atyát idehozza? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. kedves Márja Ivánovna. HERCEGNÉ: Én nem tudom.) 2. ebben nem szenvedünk hiányt.27 (Szivart vesz elő. de nekem ugy tetszik. Pjotr Szemjónovics és a hercegné. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igen.) Különben megyek rágyujtani és amig a fiatalok felkelnek. tegnap este jutott a gondolat az eszébe és tüstént már repült is érte. régen volt. HERCEGNÉ: Tényleg csak azért utazott volna el Alexándra Ivánovna. falun. JELENET A hercegné és Márja Ivánovna. rombadőlése mindennek.de ön nem ismeri őt. Szoptattam és hallottam őket. Ez afféle magasztos hangulat. hogy mindezt tulságosan a szivére veszi. A falnál zongora. HERCEGNÉ: Ma a gyermekeink énekelhetnének. Én megértem Nyikoláj Ivánovicsot. ce n’est pas ce qui nons manque. ami ezt illeti. Oh. És mi történik. A szin a nagy szála. komolyan mondom. (Elmegy. 26 27 Micsoda energia.MÁSODIK FELVONÁS Ugyanott.. Szamovár. De a kegyed leánya.. én pedig. 25 . ha tényleg alamizsnát fog osztogatni a szegények közt? Ugyis tulságosan sokat gondolunk magunkra. Teritett asztal. Je l’admire. . PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hát az én hüséges élettársam mikor jön vissza? Kiküldte érte a kocsit? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. tea és kávé. csak nem alszanak még? MÁRJA IVÁNOVNA: Tegnap este holdfény volt és kilovagoltak.. Csodálom.26 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Oh.. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bizony hercegné. Az asztal mellett Márja Ivánovna. sétálok egyet a parkban a kutyákkal. kottaállvány. a hercegné és Pjotr Szemjónovics. egy hét mulva. pozitivabbak. hogy ön Rozinát énekelte. HERCEGNÉ: Quelle énergie. pour ceci. 1. De mi van velük. ha csak erről volna szó. Ez nem segitség a szegényeknek. Ma már Don Basilio szerepe sem nekem való.

Igyekezni fogunk magunk dolgozni. MÁRJA IVÁNOVNA (izgatottan): Itt nincsenek határok. Annyira izgatja magát.. HERCEGNÉ: Én azt tanácsolnám. mindazonáltal hozhat körülbelül 500 rubelt. Hiszen gondolja csak el. hanem keresztény módra kell élni. magunknak mindössze 50 gyeszetyint tartunk meg és az egész gyümölcsöst. szakácsnő és mosónő váljon belőlem. de ha megengedi.levélben nem vagyok képes.) „Tervem a következő: Minden földünket odaadjuk a parasztoknak. hogy mi lesz. HERCEGNÉ: Noshát.” (Félbeszakitja az olvasást.HERCEGNÉ: Én nem szeretnék beleavatkozni az önök családi életébe. már elmondtam sokszor. és örülök. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. hogy ugy kell élni. és meggyőzni téged arról. Azt akarja. MÁRJA IVÁNOVNA: Ennyiben is maradt. de a gyerekekkel. amikor beszél. HERCEGNÉ: Hogyan? egy fedél alatt lakik önnel és leveleket ir? Milyen különös. engedje át önnek. sajnálom a gyerekeket és nem tudom rábizni magam. hogy egyedül bárhová követném. hogy igy nem kell élni. és nem tudom. És ön mit felelt? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt mondtam. hogyan engedjük át a házat iskola céljaira és költözzünk át mi magunk a kertész-kunyhóba. két szobába. és ezért irok. veteményes kertet és a partmenti rétet. Nem vagyok azon a véleményen. hogy rombadöntöm az eddigi életet. hogy mondja meg nyiltan és őszintén a követeléseit és jusson vele megállapodásra atekintetben. sem a gyerekeket. amint éltem. hogy most. Hiszen kilenc gyereket szültem. Mondom neki: lehetetlen mindent derékban kettétörni. amit meghagyunk magunknak. kivált most. az én koromban. de nem fogjuk kényszeriteni sem magunkat. .) „Azt veted a szememre. MÁRJA IVÁNOVNA: Itt következik aztán az egész terv. ugy tekintem. vagy követsz . MÁRJA IVÁNOVNA: De én ezt nem akarom. hogyan szeretnék berendezkedni a családban. Ezért mentem hozzá vajjon? Már gyenge vagyok és öreg. Tegnap ezt a levelet irta nekem. sem azt nem tudom megtenni. Amikor beszélgetni kezdünk. Ha nem tudja kezelni a birtokot. hogy ilyen messzire jutott a dolog. HERCEGNÉ: Most már én is hinni kezdem. mit ir? MÁRJA IVÁNOVNA: Hallgassa.hitelt adva nekem és rámbizva magad bizalomból. én önt. 26 .” HERCEGNÉ: Hét gyerekkel 500 rubelből élni! Ez lehetetlen. tápláltam. Irassa át a birtokot az ön nevére.. hogy a dolog nem normális. Ön köteles megvédelmezni a gyermekeit. hogy nem tehetem meg. (Olvas. hogy mindent elmondhatok önnek. . Hogy miért nem tudom ugy folytatni az életet... mint aki a családunkhoz tartozik. Fel fogom olvasni. Két lehetőség közül választhatsz: vagy hitelt adsz az igazságnak és szabad akaratból követsz. nem mondom meg. (Olvas. HERCEGNÉ: Ez lehetetlen! Csodálatos! MÁRJA IVÁNOVNA (levelet vesz elő): Egyedül vagyunk. amint ő akar. HERCEGNÉ: Én azt hiszem. mindketten izgatjuk magunkat. hogy milyen határokig. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem.. HERCEGNÉ: Meg kell tennie gyermekei érdekében. HERCEGNÉ: Bizony nem gondoltam volna. és nem adok semmi ujat. Egy idő óta féltem az egészségét. Az.. hogy ezt nem kell megengednie.) Sem ezt.Nyikólenjkát szoptatom. Nyikoláj Ivánovics mindent oda akar adni. Tegnap elengedte az árendát a dmitrovkai parasztoknak és teljesen nekik akarja adni a földet. én ezt megértem.

Kivágta a fát. (Bejön a dajka. (A terraszra megy és találkozik Borisszal és Ljubával. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon egyszerüen. MÁRJA IVÁNOVNA: Azonnal. JELENET Márja Ivánovna. döntetlenül. hogy nincs rá joga. semmint gondoltam. hogy egy hitvány fenyőfánkért Pjotrt tömlöcbe vetik. És én nem is leszek. HERCEGNÉ: Én is azt hiszem. tegnap észrevettem. hogy ugy rémlik. hogy a dolog sokkal komolyabb. amit mi követtünk el. hogy neki van igaza. nem tudok ellentmondani neki. a pap az ő pártját fogja. felizgattam magam és a kicsinek hasfájása van. aki három havi börtönre itélte. [azt felelte. DADA: Nyikólenjka felébredt és kiabál. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezért is utazott be nővérem Moszkvába. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. HERCEGNÉ: Ez azért van. HERCEGNÉ: Igen. hogy a kereszténységnek nem az a lényege. hogy a föld azoké.) 3.képzelje -. nem segithetnék-e azon. Megyek. a hercegnő és Nyikoláj Ivánovics. A felesége jött el. most már látom. JELENET Ugyanazok és a dada. (A másik ajtón belép Nyikoláj Ivánovics. Nesze neked kereszténység. mire feljelentették a békebirónál. De megyek és megnézem. hogy tönkretegyük családunkat. papirral a kezében. s ami a fő. hogy miért van. MÁRJA IVÁNOVNA: És a pap. hogy győzze meg Nyikoláj Ivánovicsot. rettenetes. s amikor beszél .) 27 .) 4. Igy is marad minden. MÁRJA IVÁNOVNA: Ő azonban Gerászim atyának sem fog hinni.MÁRJA IVÁNOVNA: Szása nővérem meg is mondta neki. Annyira határozott. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem tudom. akik dolgoznak rajta és hogy kötelessége átadni a parasztoknak]. ez lehetetlenség! MÁRJA IVÁNOVNA: Mi történt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az. MÁRJA IVÁNOVNA: S most mit lehet tenni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy dolgot mindenesetre: nem lenni erdőtulajdonosnak. magával akarja hozni Gerászim atyát. Éppen az a rettenetes. csak rettenetes. megyek. beszélni akart a közjegyzővel. HERCEGNÉ: Igen. mert szereti őt.

(Mindketten különböző irányban el. én pedig felkeltem Lizánjkát és Tónját.5. Látom. Márja Ivánovna utána. hogy éppen ez az. hogy serkentsük a tolvajokat. azért. amit te akarsz és semmitől sem félek. LJUBA: Mivel hát? BORISZ: Minden tevékenységünkkel.) Hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluból és megint a faluba.. Nem látom a végét. LJUBA: Állandóan egy és ugyanaz. Csak nem öltözhetem madárijesztőnek. Én igy akarok berendezkedni... JELENET Ugyanazok. hogy megszeretett és legtöbbször hozzád intézte tegnap a szavait. BORISZ: Én nem értem Nyikoláj Ivánovicsot. ha utána megyek a faluba? LJUBA: A legkevésbé sem. Minden tudásunkat a szolgálatába kell állitanunk. (Elmegy. LJUBA (leül a szamovár mellé): Kávét vagy teát? BORISZ: Mindegy. BORISZ: Ezt nem értem. Borisz és Ljuba. hogy a nép szegény. Mit gondolsz. LJUBA: Csak nem Pjotrt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. JELENET Ugyanazok.Függöny - 28 . De Pjotrt. amit tennünk kell.. Szolgálhatunk a népnek anélkül is. hogy tönkretennők az életünket. felvilágosulatlan. nem zavarom. Azt tudom. Hacsak te. LJUBA: Papa pedig azt mondja. BORISZ: Hát ezek a fülbevalók. BORISZ: Én szeretnék még Nyikoláj Ivánoviccsal beszélni. de életünket nem szabad odaadnunk. mert. LJUBA: Csak menj. ez a ruha? LJUBA: A fülbevalót el lehet adni. Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna nélkül. hogy segiteni kell neki. BORISZ (kiissza kávéját): Akkor hát megyek. (Megcsókolja. Most hurcolnak ott egy éhes embert a börtönbe. de igazán nem azzal. papa. LJUBA: Jó reggelt.) 6. a ruha viszont teljesen egyszerü.) . LJUBA: Én azt akarom.

hogy igy óbégat? Megállj. mintha tüz égetné az egész testemet. IVÁN (iszik): Kérhetnél tejet Gyomkinéktől.) 3. hogy ordit.) 2. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát Pjotr hol van. de nem kaptam. megmondom anyádnak.) 4. Inni! MALÁSKA (bemegy a kunyhóba . csecsemővel a karján. A csecsemő ordit. Amott jön az uraság. Nem volt senkisem otthon.VÁLTOZÁS Utca. IVÁN: Vizet. PARASZTASSZONY: Te mért tetted le a kicsit? Lám. JELENET IVÁN: Maláska! (A kunyhóból kijön egy csöppnyi kislány. Mindig az utcán kódorogsz? MALÁSKA (óbégat): Ebben a pillanatban jöttem ki. 1. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. MALÁSKA: Mondd meg neki. IVÁN: Ah. itthon? IVÁN: Persze.és kihoz egy meritőkanál vizet). 29 . Iván Zjábrev tuluppal letakarva fekszik a kunyhó előtt. MALÁSKA: Voltam náluk. Apa inni kért. JELENET Ugyanaz és parasztasszony. IVÁN: Mit ütöd folyton a kicsit. Harangoztak már az ebédhez? MALÁSKA: Harangoztak. (Jön egy terhes asszony egy kéve rozzsal és gereblyével és tüstént tarkón üti Maláskát. JELENET Iván Zjábrev és Maláska a csecsemővel. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te miért jöttél ide ki? IVÁN: Odabenn sok a légy. meg nagyon melegem volt.hallani a gyermek sirását . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Most jobban vagy? IVÁN: Ugy érzem. bárcsak értem jönne a halál. Az éhségtől óbégat. (Nyikoláj Ivánovics bejön. a rendőrbiztos kiment utána a szántóra.

Nyikoláj Ivánovics. Ime egy család . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mitek van ebédre? PARASZTASSZONY: Hát mink lenne? Krumpli meg kenyér. Mások már betakaritottak. Hát vele mi lesz.) 5. Tényleg nagyon betegnek látszik. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Majd én fogadok valakit. aki a zabot lekaszálja és összekötözi. (Férjéhez. Arra gondolok. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hogy beszélhetsz igy. IVÁN (nyög): Oh. csak le lenne kaszálva. Nyikoláj Ivánovics? Biztosan rámegy. hogy mit tegyünk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom. haza kell jönni. min is épitjük fel a boldogságunkat.) Te mért hallgatsz? IVÁN: A kórházba akarok menni. Csak önmagunknak használhatunk azzal. hogy mi lesz vele. mint egy kutya. a parasztasszony nélkül. 30 . A baj tulságosan régikeletü. de hová legyek dühömben? Hiszen teherben vagyok és kettő helyett dolgozom. mit bánom! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem félsz Istentől? PARASZTASSZONY: Tudom. beteg. megcsinálom én magam is. JELENET Ugyanazok. 6. Magamnak kell végeznem mindent. meg a hajamat tépni nem beteg. hogy bünt követek el. mikor beteg? PARASZTASSZONY: Beteg. PARASZTASSZONY: Magam sem tudom. (Meglátja az uraságot. hadd haljon meg itthon.PARASZTASSZONY: Adok én neked. De sétálni. mint egy kutyának. egy terhes asszony és egy beteg férfi és krumplin kivül nincs mit enniök és most dől el a kérdés. JELENET Ugyanazok és Borisz. ez a mihaszna meg a hasát sütteti.) Adj’ Isten bátjuska. . bár meghalnék. Be kellene fejezni a kötést. hogy belátjuk. Az utolsó munkáskezet tömlöcbe viszik. készits az ebédhez. vagy sem. nálunk két oszjminnyik még nincsen lekaszálva. Itt rosszabb dolgom van. jóllakottak lesznek-e a jövő évben.) Ne vitesd el. Maláska. PARASZTASSZONY: Ó Istenem! (Óbégatni kezd.hát én nem vagyok beteg? Mihelyt dolgozni kell. Malacröfögést és gyermeksirást hallani. (Bemegy a kunyhóba. Hiszen ennivalója sincs az embernek. már nagyon rossz bőrben van. de nem lehet. uram. hogy bevitetem a kórházba. BORISZ (bejön). utánanézni ezeknek a gyerekeknek. PARASZTASSZONY: A kötözés már nem nagy dolog. Csak vesződség van velük. BORISZ: Nem lehetnék valamiben a hasznára? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Itt már nem lehetünk másoknak a hasznára.öt gyermek. Dögöljön meg.

gyökerestől megváltozott az életem. Különben. JELENET Ugyanazok és parasztok és parasztasszonyok. csak egyszerüen nem vadállatoknak?] BORISZ: Dehát mit tegyünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ne vegyünk részt ebben a rosszban [ne legyen földünk. de akkor mit csinál itt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megismerem a helyzetemet. A lényeg itt az. nem értettem meg. nagyrészük öreg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megállitja az egyiket): Jermíl. Ha talán kezességet vállalnál értem. Ma egy nap egy évig táplál. hogy Isten fia vagyok és hogy mi valamennyien Isten fiai és testvérek vagyunk. lehet talán nyugodtan élnünk. hogy hogyan élek. Most meg kell tenni.. el kell igy pusztulnunk. BORISZ: Bocsásson meg.És segiteni nem lehet rajtuk. Hogy tudjon egy asszony mindent ellátni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Valamennyi félig jóllakott. (Jönnek parasztok kaszával. Éltem és nem értettem meg. keresztényeknek tartva magunkat? Nem is keresztényeknek. Hogy miként lehet ezt megcsinálni. SZEVASZTJÁN: Szegődj el te magad... 31 . amint vakok az enyéim odahaza. parasztasszonyok gereblyével és köszönnek. ezt most nem tudom önnek megmagyarázni. Ha pedig látok. nem szegődnél el. hogy behordj ezeknek? JERMÍL (a fejét rázva): Szivesen megtenném. de sehogysem lehet: a magamé sincs behordva. majd máskor. hogy ki tisztogatja a kertünket. puszta kenyéren és vizen él.. sietünk munkára. 9. Különben. az Isten szerelméért. nem tudok igy élni tovább. de reggel négy órától este tiz óráig dolgozik és alig él.) 7. most viszont kinyiltak a szemeim és nem tudok nem látni. Pjotr. JELENET Ugyanazok. amit lehet. öltöztet bennünket. Hál Ivánnal mi lesz? Meghal? MÁSIK PARASZT: Szevasztján bá’ talán elszegődne. aki áldozata lett az iszákosságnak és a nélkülözéseknek. JELENET Ugyanazok. nem tudom. Mivel segitsünk? Fogadok neki egy munkást. Csak egyet mondok: hogy azelőtt vak voltam. parasztok és parasztasszonyok nélkül. És ki a munkás? Egy ugyanolyan nyomorult. csinálja a ruhánkat. Szevasztján bá’! Kaszásokat fogadnak fel. rendőrbiztos. PJOTR (Nyikoláj Ivánovics lábai elé borul): Bocsáss meg. . hogy mindenkinek egyenlő joga van az életre. (Elmennek.) 8. megtudom. És mi? [Ha ezt láttuk. ne együk az ő munkájuk gyümölcsét]. De amikor erre ráeszméltem. amikor megértettem. beteg. a felesége és a fia. épiti a házunkat. Annak az aggastyánnak amott sérve van. legalább is énvelem igy volt. táplál.

Hogy lehessen igy élni? (Elmegy. amit csak lehet. Ez már az én dolgom lesz. megteszem.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a rendőrbiztoshoz): Bemegyek a városba és kérvényt adok be. Nem lehetne most itt hagyni? RENDŐRBIZTOS: Az a parancs.) . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor menj.Függöny - 32 . hogy szállitsuk be a kapitányságra. majd felfogadok valakit.

De inkább kedvelek valami egyszerübbet. egy másikat.VÁLTOZÁS Ugyanott. LIZÁNJKA: Nagyon szép. TÓNJA: Én viszont ugy érzem. ré mineur-ben. TÓNJA: Ah. Én megértem Sault. a világteremtést megelőző időből. de Chopin mégis jobban a szivbe markol. játssza el. ami a zenét értékessé teszi. Künn eső esik.a játéktól izgalomban. nem ezt gondoltam. kérlek. Nem. hogy nem az volt. Nos. én szeretem a zenét. 1. falun. Különben nem. Lizánjka.) LJUBA: Nem. igen. Látni. JELENET LJUBA: Milyen gyönyörü az andante. 33 . amit akarok. Valami elemi.. TÓNJA: És olyan emberhez mégy feleségül. hogy nem szeretem. zongora. TÓNJA: Nem igen lehet őket összehasonlitani. helyesebben nem mondhatom. LJUBA: Nincs itthon.a dalokat szeretem. (Az ablakhoz lép. LIZÁNJKA: Hogy lehetne még jobb? Csodás.. hogy ön ilyen virtuóz. TÓNJA (feláll és kinéz az ablakon): Megint parasztok. azt gondolod? . LJUBA: Schumann szép. Ez gyönyörü.. kérem. Még sokminden hiányzik. kifáradt. Tónja egy Schumann-szonátát játszott el és a zongora mellett ül. LJUBA: És nemesen. LJUBA: Ez az. Semmiféle müvészet sem felejtethet el mindent annyira. Igazi mesteri játék volt. Játssz. Sztyópa a zongoránál áll. várjanak egy keveset. Engem nem kinoz az ördög.. . BORISZ (szórakozottan): A zene. mint a zene. Különben az egész gyönyörü. Ljuba. pap. de kissé elcsépelt. LJUBA: Az lehetetlen.) Kit keresnek?. SZTYÓPA: Nem. Mitrofán Jermílűcs. LJUBA: Emlékszel a prélude-jére? TÓNJA: Ez az ugynevezett George Sand-féle.) LJUBA: Nem. aki semmit sem ért a zenéhez. de abbahagyja. SZTYÓPA: Több benne a lirizmus. És ily módon csodás reggelünk volt az ön jóvoltából. PARASZTOK: Nyikoláj Ivánovicshoz küldtek bennünket. SZTYÓPA (nevet): Igen.az valami csodás darab.. de megértem. (Játssza az elejét. hogy nehézségek már nem léteznek az ön számára. Borisz ül. . Szalón.. SZTYÓPA: Nem is gondoltam volna. a scherzo. csak a kifejezésre gondol és olyan bámulatosan finoman fejez ki mindent. (Tónja játszani kezd.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van mama? LJUBA: Azt hiszem. Mitrofán Jermilücst és a papot. (A lakáj bejön.. LJUBA: Papa.TÓNJA: Nem bájos talán ez a szonáta? BORISZ: A fődolog. Sztyópa hivja a lakájt. 34 . Ljubát. hogy Tónja milyen csodásan játszik! Hát te hol voltál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluban. (Lakáj zavarba jön és kimegy. Lám. hogy vannak. Igazán. SZTYÓPA: Hozz be egy másik szamovárt. de mindazonáltal. Sztyópát. milyen komor volt minden. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. és engem bánt egy kissé. Lizánjkát. LIZÁNJKA: Chopin keringői elkopottak. Nyikoláj Ivánovics el. LJUBA: A zene azért drága.. hogy nincsen jelentősége. TÓNJA: Ez?. a lakáj és Nyikoláj Ivánovics nélkül. megragadja és elviszi a valóságból. mert urrá lesz az emberen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a lakájt is üdvözli és kezet nyujt neki): Adj’ Isten. a gyerekszobában. (Játszik. TÓNJA: És nagyon jól teszi. hogy vőlegény és cukorkát eszik.) 3.) 4.) SZTYÓPA: A szerencsétlen Afanászij! Borzasztó zavarban van. akik fontosságot tulajdonitanak neki. JELENET Ugyanazok. hanem a mamáé. Tónját. és te egyszerre játszani kezdtél és minden felderült.) LIZÁNJKA: Milyen jó. (Az asztalon cukorkák.) (Bejön Nyikoláj Ivánovics. JELENET Ugyanazok és a lakáj. Nem értem! Minthacsak bünösek lennénk valamiben.) 2. Valamennyien esznek.. felderült. üdvözli Boriszt.. BORISZ: Ez ugyan nem az én hibám.

) 6. Ha az emberek. teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára álltál. még fognak enni és muzsikálnak és a zenéről vitatkoznak. és meg kell hogy értsük szenvedéseik és örömeink összefüggőségét. Az egyik dolog nem zárja ki a másikat. tiz óráig aludtak. Mi pedig itt tisztára fürdötten. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nincs időnk arra. (Tónjához. Mindegyikünk ma-holnap meghalhat. azt latolgatva. hogy munkájuk gyümölcsét mi itt feléljük.nem lehet élni. eszünk. üzi el jobban az unalmunkat. és öregek. LJUBA: Ha az ember igy gondolkozik . miközben önök mellett elmentem. hogy a kérdést megoldjuk. meg kell változtatnunk egész életünket. hogy a hercegné szépen játszik. SZTYÓPA: Miért? Én nem látom be. nem szenvedve benső meghasonlástól? BORISZ: Természetesen egyetlen eszköz van: nem venni részt. anélkül. tavasszal kidöntötte az ott növő százezer fenyőnek egyikét. korunk kérdése. és nem kell tőle félni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bocsássanak hát meg. Nos. hogy mindenekelőtt nem szabad tulajdonnal rendelkeznünk. ne éljünk ugy. mint vendéget. Hogyan éljem végig az életemet. felcicomázottan. Csak le kell vennünk a szemüveget. amelyet az enyémnek mondanak. hogy én szolgáljak másoknak. mások reggel háromkor keltek fel. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (visszatér a szobába): Be akartam menni a szobámba. egyenesen szemébe kell néznünk a valóságnak.. 35 . de nem tudok nem beszélni. ahonnan én most jöttem. rabok gondjára bizva hálószobáink szennyeseit. Te azt mondod. hét-nyolc egészséges. gondolják csak meg. amit érzek. (El. Ljuba. Meg aztán az. iszunk. hogy miért nem szabad beszélni Schumannról. hogy kifejezést adtam volna az érzéseimnek. ha megsértettem önöket. hát lehet igy élni? (Izgatottan áll) LIZÁNJKA: Igaz. utolsó munkását. SZTYÓPA: Jó. fiatal férfi és nő.. ha valaki fából van. ittak. gyengék. betegek. BORISZ: Igen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (dühvel): Ha valakinek nincsen szive. mert az erdőben. igaz. egy család egyetlen. gyermekek. ha a nép szegény.5. Schumannról és Chopinről vitatkozunk. SZTYÓPA: Hogyan ne vegyünk részt? Az egész életünk bele van kapcsolódva. és ezért megmondtam önöknek.. TÓNJA: Rettenetes kérdés.. Erre gondoltam. és nem aludtak hálóköntösben.ez elég. ott pedig. Nem tudtam meg nem mondani. most értettem meg először. hogy másoknak kelljen nekem szolgálni. Nyikoláj Ivánovics nélkül. S ez még nem elég: e pillanatban egyiküket. hogy bevárjuk a kérdés közös alapon való megoldását. amelyen keresztül a nép életét nézzük. szoptató és terhes nők utolsó erejüket megfeszitve dolgoznak. e pillanatban tömlöcbe hurcolják azért.) Ha önt. amit mondok. BORISZ: Ezért is mondja. Önök itt mind. amit a faluban láttam. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. . hogy ez helytelen. sérteni fogja. És azt hiszem. hanem ugy. TÓNJA: Amint látom. JELENET Ugyanazok. ettek. bocsásson meg. hogy melyikük hat meg bennünket jobban. nem beszélek.

Kurszkba utazik . MÁRJA IVÁNOVNA: Nem parancsolnak villásreggelit? (A közjegyző az asztalra teszi az irományait és elmegy. (Ljuba és Tónja suttognak. Alexándra Ivánovna.) 7. A fiatalok összebeszélnek és Borisz kivételével valamennyien kimennek a terraszra. LJUBA: Ez a néni. A pap ugyancsak ki akar menni. Önök mindaketten kellemesen akarnak élni. Valamennyien elhallgatnak. a közjegyző nélkül. keresztény kötelességemnek tartottam hogy eljöjjek. a pap szintén. GERÁSZIM ATYA: Ha nem is esett az utamba. BORISZ: Mindent homályba takar és elhalaszt. Tónja a zongorához megy és Chopin nocturne-jét játssza. (Elébe indul. mellén kereszttel) és a közjegyző. Az okirat készen van nála. és ezért oly életberendezkedést kivánnak. (A hercegné áldásra járul elé. Valamennyien felállnak.) 8.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Amint feltettem magamban. JELENET Ugyanazok. hogy én és Mitrofán Jermílücs két különböző póluson állunk és emellett megegyezünk egymással: ezek az én szavaim . Belépnek Alexándra Ivánovna és Gerászim atya (pap. (Alexándra Ivánovna sug valamit a fiatalságnak. csak alá kell irni. A nocturne vége előtt csengetyüszó hallatszik. Ez minden kérdést eldönt.] (A zongorázás alatt Márja Ivánovna és a hercegné csendesen bejönnek és figyelve leülnek. hogy tönkretegyük az életünket. A közjegyző is itt van. folytassák.ne tegyük tönkre az életünket. Gerászim atya és a közjegyző.) 36 . Mitrofán Jermilücs pedig ujat akar. Ön (Sztyópához) a mostani rendet akarja fenntartani. JELENET Ugyanazok. ugy meg is csináltam mindent.és feladatomat elvégeztem.) SZTYÓPA: Ez a legjobb. amely biztositja számukra ezt a kellemességet. GERÁSZIM ATYA: Kérem. Kellemes. SZTYÓPA: Csodálatos. hogy térjen be utközben ide . Gerászim atyát otthon találtam és rábeszéltem. Márja Ivánovna és a hercegné. BORISZ: Érthető.MITROFÁN JERMILÜCS: Igen.) 9. csakhogy ennek nem az a módja.) (A zene folytatódik. JELENET Ugyanazok. MÁRJA IVÁNOVNA: Én nagyon hálás vagyok Gerászim atyának.

GERÁSZIM ATYA: És milyen rangja van? HERCEGNÉ: A rangja nem magas. Én beleegyeztem. ha Márja Ivánovnának nincs ellene kifogása. JELENET Márja Ivánovna. hogy miről van szó. vagy az olvasmányai voltak rá befolyással.amikor megházasodtunk. elosztogatja a birtokot. Isten mégis megsegitett visszatéritenünk az egyházhoz. HERCEGNÉ: Értse meg a legfontosabbat is. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak manapság. GERÁSZIM ATYA: Egészen ugy van. ezzel hasznot szerezhet magának és hasznot hozhat másoknak. Lehetséges ez vajjon? GERÁSZIM ATYA: Hivalkodás. aki a spiritizmusba gabalyodott és sok kártékony dolgot kezdett csinálni. . a pap és Borisz. kapitány.10. és akkor egyszerre tulzottan vallásos lett. Tegnap elajándékozott egy erdőt földdel. Gerászim atya. Azt hiszem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (hozzá lép): Ön tudja. hogy akar-e önnel találkozni. de a tanultság csak árthat. A vagyon az övé. Vele is tanácskoztam. De a leány hozzászokott a fényüzéshez s ezért kell. hogy a keresztény törvény szerint az embernek semmije sem szabad. Azután gondolkodni kezdett. az Evangéliumot bujta. teljesen közömbös volt a vallás iránt és igy éltük le és gyönyörüen leéltük. egészen ugy van. S aztán hirtelen abbahagyta mindezt és mindenben megváltoztatta az életét. JELENET Ugyanazok. De hogyan történt a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy mindent elmondjak. hogy maga tudja fedezni a szükségleteit s eltartása gondja ne nehezedjék teljes sulyával a fiamra. GERÁSZIM ATYA: Csak maradjon ön is. minthacsak családomhoz tartoznék. . vagy a feleségéé? HERCEGNÉ: Az övé.az első husz évet. Az egyházatyák eléggé kifejtették ezt a kérdést. Azt állitja. aki különben dolgos és kitünő fiatalember. Ez éppen a baj. a hercegné. Beszéljen vele. nem engedi meg. hogy legyen. Talán a nővére. Félek. MÁRJA IVÁNOVNA: Nincs. hogy gondolkodni kezdett. A fiam most készül nőül venni a leányát. Bemegyek hozzá és megkérdem. Egyedül ön az. a legszebb éveinket . én Vaszílij atyát szeretem. tulzás. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak ilymódon. hogy a cselédség kiszolgálja s ami a legfőbb. (Bejönnek: Márja Ivánovna és Nyikoláj Ivánovics) 37 . Gerászim atya. hét gyerekem van. Maradjon. Odesszában volt egy nő. Okos. Alexándra Ivánovna. de koránál fogva tulságosan kevés a tekintélye. aki segithet és eszére tériti.tény. Márja Ivánovna nélkül. az elme büszkesége. Katona volt. tanult ember. templomba járt.) 11. (Elmegy. elkezdett egyedül dolgozni. kolostorokat látogatott. mint pásztor és lelkiatya. Valahogy elhomályosodott a józan itélőképessége.

Egész lelkemből kivánok azonban részese lenni az igazságnak és tüstént elfogadom. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tévedhet. egyetértettem vele.az öné? GERÁSZIM ATYA: Onnan. de éppen az ellenkezőjét tanitja. hogy nem értek egyet az egyház tanitásával. akkor ne kerülgessük a forró kását. hinnék neki. gyümölcseik után ismeritek fel őket.) GERÁSZIM ATYA: Kellemes időnk van. azzal a céllal. De ha még el is ismernők. hogy ön Alexándra Ivánovna meghivására látogatott meg bennünket. hogy mindent támogat. mint az Evangélium mondja: müveik után ismeritek fel. hogy nem hisz az egyház tanitásának? Minek higyjünk. hogy az egyház áldását adja az esküre. Ha ez igy van. de azután más véleményre jutottam. akik elpártoltak tőle. hogy ez az egyház . GERÁSZIM ATYA: Hogy lehet az egyedül üdvözitő egyházat tagadni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem is tagadtam mindaddig. (Lakáj villásreggelit és bort hoz be. a gyilkosságra.és atyai neve? GERÁSZIM ATYA: Áldást nem óhajt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. mert. Azok tévelyegnek. hogy meg van mondva: „Ahol ketten vagy hárman összegyültek a nevemben.) 38 . GERÁSZIM ATYA: Az egyház elismeri és megszenteli a hatalmat. ha megmutatja. Nem tagadom. Bocsásson meg. hanem térjünk rá egyenesen a dologra. Ljuba. (Beszélgetés közben egyenként bejönnek: Sztyópa. nem óhajtok. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jóreggelt. és rájöttem. melyet Isten rendelt el. És nem ismerem el azért. És kedvező a gabona betakaritására. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tanithatja az ellenkezőjét. amely az Evangéliumban adatott meg nekünk. hogy kigyógyitson eltévelyedéseimből és ráirányitson az igazi utra. hogy ezt nem ismerem el. Jóreggelt.12. mert egyedül benne van az igazság. valamennyien elhelyezkednek a szoba sarkaiban és figyelnek. és ezen a sziklán épitem fel templomomat és a pokol kapui nem diadalmaskodnak rajta. Nagyon örülök. ott vagyok Én is közöttük. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha azt tanitaná. Márja Nyikolájevna és Nyikoláj Ivánovics. ami ellenkezik a kereszténységgel. GERÁSZIM ATYA: Hogy mondhatja azt. Mondva van: „Hatalmat adok nektek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen már megmondottam önnek. hercegné. hogy Krisztus alapitotta meg az egyházat..” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sem vonatkozik ide és semmit sem bizonyit. GERÁSZIM ATYA: Gerászim Fjódorovics. GERÁSZIM ATYA: Az egyház éppen ezt a törvényt tanitja. mert maga az Ur alapitotta meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltételezem. JELENET Ugyanazok. Lizánjka. mi a kereszt.. Tónja. de az egyház szent. a halálbüntetésre. ha nem az egyháznak? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Istennek és az Ő törvényének.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az idézet egyáltalán nem ide vonatkozik. amig meg nem győződtem. honnan tudom én.

ő gondoskodik gyermekéről s ő ad neki erejéhez mért magyarázatot. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én kérdezem öntől: hogyan kell Krisztus törvénye szerint cselekednem. mint mindenki. ami megmondatott a hegyi beszédben. hanem a parancsolatok teljesitését követeli: szeress. az egyház pedig áldását adja a katonaságra. tegyen jót. És ha jót akar tenni. és mindaz. amit én loptam. aki villásreggelit és bort hoz be). hogy ugyanolyan ember vagyok. a magam munkájából. vagy odaadjam-e a földet azoknak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tökéletes is akarok lenni.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tudom. Az Evangélium azt mondja. GERÁSZIM ATYA: A hivalkodás. ugyanolyan szükségben. ne paráználkodj. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igyekszem is megérteni. vagy pedig azok. GERÁSZIM ATYA: Az elme büszkesége. mint mindenki. ne ölj. ne lopj. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. Mi mindannyian kifosztottuk a népet. hanem mint az anya. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Micsoda büszkeség. Az Evangélium azt mondja: legyetek tökéletesek. hogy a vers mire vonatkozik. ne ölj meg engem. akiktől őseim elrabolták? GERÁSZIM ATYA: Ugy kell cselekednie. GERÁSZIM ATYA: Meg kell azonban érteni. amint az egyház fiához illik. az egyház esküt vesz ki. gyermekei vannak. és ezért ugy kell hogy éljek. igy használva fel éhezők munkájának gyümölcsét (a lakájra mutat. GERÁSZIM ATYA: Éppen azért is nem helyesli az egyház. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És akkor miért mondta Krisztus a gazdag ifjunak. hogy az Evangélium azt mondja: necsak ne ölj. hagyja. És az egyház áldását adja minderre. hogy minden egyes ember a maga módján magyarázza az Evangéliumot. elloptuk a földjét és aztán törvényt hoztunk. mert Isten önt ebbe a helyzetbe állitotta.. hogy ami el van rejtve a bölcsek elől. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? GERÁSZIM ATYA: Azért. amikor meg van mondva. mikor Pilátus azt mondta: „megesketlek az élő Istenre”. amikor felismertem ama bünömet. látogassa a szegényeket. Önnek családja. de nem a büszkéknek.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyan mit beszél. Hisz ez nevetséges. akik kiváltságos emberek- 39 . Krisztus elismerte az esküt és azt mondta: „igen. hogy a gazdag nem mehet be a mennyek országába? GERÁSZIM ATYA: Igy mondta: ha tökéletes akarsz lenni. . adja oda vagyona egy részét. hogy befejezzem a mondanivalómat. Alázd meg ember büszke elmédet. mint a ti mennyei atyátok. nyitva áll a csecsemőknek? GERÁSZIM ATYA: Nyitva áll az alázatosaknak. Az Evangélium azt mondja: „ne esküdj”. aki azt tartom. GERÁSZIM ATYA: Bocsánat. én vagyok az. Nem. ne lopd el tőlem.. az elme büszkesége beszél önben. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: De vajjon ki a büszke: én-e. törvényt.egyszerü és érthető. akikre tekintettel kell lennie s akiket rangjához illően kell felnevelnie. hogy ne lopj. mert ez eltévelyedésre vezet. Az egyház nem rak gyermekei vállára elviselhetetlen terheket. mint testvéreim. hogy a népet megraboltam a földtől és rabszolgasorba döntöttem általa? Hogyan cselekedjem? Továbbra is birtokomban tartsam-e a földet. de ne is haragudj.

HERCEGNÉ: Te igy igazán nem beszélhetsz. Mindenki bejött a vitát hallgatni. Annyira nyilvánvaló. MÁRJA IVÁNOVNA (a paphoz): Nos. hogy jöjjek el és beszéljek a lelkére. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. JELENET Ugyanazok.) MÁRJA IVÁNOVNA: Nem enne valamit? GERÁSZIM ATYA: Nem. hazugság volt. 40 . (Elmegy. BORISZ: Én csak azt mondom: ami igaz. igaz és nem tudok nem beszélni. Nyikoláj Ivánovics. szenteknek. Ön mindent jobban tud nálam és azért jobbnak látom. azután elmosolyodik gondolatain): Mása! Mire jó ez? Miért hivtad meg ezt a [szánalomraméltó. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (eltöprengve ül. hanem azért. hogy állhatatlan természetedhez hiven most már teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára készülsz szegődni. és most mi lesz? [PAP: Szerintem Nyikoláj Ivánovics helyesen beszélt és Gerászim atya semmiféle érvet sem hozott fel. hogy én nem vagyok haszonleső és hogy nekem magamnak semmire sincs szükségem. amikor mindenüktől meg akarod fosztani a gyerekeket? Ezt nem lehet nyugodtan elviselnem. Csupán arra akarom utoljára. hogy összemérjem. utána a többiek is valamennyien. hogy abbahagyjam beszélgetésünket. akik ismerik a teljes igazságot és nem tévedhetnek és a maguk módján magyarázzák Krisztus szavait? GERÁSZIM ATYA (sértődötten): Bocsásson meg. hogy valami szellemi torna-félére hivták ki. köszönöm. Hiszen tudod. hogy oktatásokat halljak öntől.)] 13. Alexándra Ivánovna és Gerászim atya nélkül. Ha igy gondolkozol. hogy nincs mit felhoznia. mert te szegény vagy és neked nincs mit odaadnod. (Alexándra Ivánovnával el.] HERCEGNÉ: Látom. amit mondott.hisz mindaz. .] HERCEGNÉ: Nem hagyták beszélni. eltévelyedett] embert? Miért vesz részt ez a nyelves nő és ez a pap a mi legintimebb életünkben? Mi talán nem tudjuk magunk is elintézni az ügyeinket? MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát mit tegyek. kinek van közülünk igaza és nem is azért. nem tetszett neki. (Feláll. Szerénységből távozott el. mert Alexándra Ivánovna megkért.] Különben mindez nem tartozik miránk. kivéve Nyikoláj Ivánovicsot és Márja Ivánovnát. akkor nem kell megházasodnod. s ami a fő. BORISZ: Miért? HERCEGNÉ: [Azért.nek tartják magukat. én nem azért jöttem.) 14. [BORISZ: Egyáltalán nem szerénységből. Isten nevében kérni: térjen észre. ön kegyetlenül téved és pusztulásba viszi önmagát.

hiszen tudom. ez rettenetes! Miért ez a kegyetlenség? Jó. tudom és elhiszem. hogy higyj benne. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit tegyek hát. Te mindig azt mondod. sem az igazságnak nem hiszel. oda kell nekik adnom. hogy látod az igazat. hogy husz év óta szeretlek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ez mutatja.Függöny - 41 . Nem tudom kivenni gyerekeim szájából a falatot és másoknak adni. De az a szerencsétlenség. Ha neked adom. . hogy rád irassam a birtokot. de kell is.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tudom. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszek neked. Hát csak kényszerits. én pedig azt mondom: ha nem volnának gyerekeink. Mása. Nem élhetek tovább ezek közt a feltételek között. Add hát nekem. jól van. hogy miért. (Sir. csupán magunkat pusztitanók el. hogyan fogják a parasztoktól . papruhába öltözött] embert [a kereszttel] és hogy miért hozta Alína a közjegyzőt magával. amikor nem értelek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? Hiszen tudom.. hanem a te nevedben . akkor lehetne ugy élnünk.az utolsó csepp vért is kisajtolni. De hiszel egy egész tömegnek . Én nem tudok igy élni. hogy ez az egyetlen. hogy mit beszélsz.] MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. nem féltem? De később meggyőződtem. . hogy miért rendeltétek ide ezt a [szánalmas. de amikor koldusbotra akarod juttatni a gyerekeket. akkor követnél. hogy én nem harcoltam. MÁRJA IVÁNOVNA: Milyen kegyetlen vagy! Micsoda kereszténység ez? Ez gonoszság. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Na. hogy már nem szeretsz. ugy azok javára irom alá.még az igazságnak sem hiszel. aláirom. És te erre akarsz engem rábirni. igy meg őket rontjuk meg. [Ha már aláirom. Hiszen nem tudok ugy élni. aláir. amint te akarod.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te nem tudod. de nem vagy képes magad elhatározni. . ami szükséges és jó. akiktől a földet elvettük.) Te akartad ezt. Nem tudom látni.te bünnek tartod. Látom. És örülök a közjegyzőnek s ezt köteles vagyok megtenni. Szeretlek és a javadat akarom és ezért nem tudom aláirni az okiratot. De te lehetetlent követelsz tőlem. amint élünk. Válassz. mindig hittem. Hiszen te tudod. hogyan fogják őket tömlöcbe vetni.a parasztok javára. Nem tehetek mást. sőt azt is tudom.a hercegnének és másoknak. hogy nem hiszel.. hogy te nem hiszel. Azt hiszed. Azt akarjátok. sem nekem. hogy ha nem volnának gyerekeink. . nem élhetek veled tovább és el kell mennem.már nem az én. (Az asztalhoz lép. hogy a gyermekekre nézve ez nemcsak lehetséges. . Nem tehetem meg.

III. Nyikoláj Ivánovics kötényben dolgozik az esztergapadnál. ismerem én az uraságokat. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is szeretném bátrabban csinálni. 2. igy ni. hogy ezelőtt szégyenkezés nélkül éltem. most azonban hitelt adtam Krisztus törvényének. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megértem. hogy én szerintem Isten semmit sem adott. JELENET Ugyanazok és Ljuba. Önnek Isten birtokot adott. hogy valamennyien testvérek vagyunk és szégyelek igy élni. ki fog érte nevetni. mindig szabad. az asztalos gyalul. de azért önnek mégis felesleges dolgoznia. Benne esztergapad. LJUBA (belép): Adj’ Isten. De nem megy a dolog. hogy élni sem tudunk egymástól. ASZTALOS: Az ön helyzete más. szekrény könyvekkel. de mégis elmondom. 1. ASZTALOS: Ha szégyeli. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megint dolgozik): Röstellem magam. Mindenhez érteni akarnak. (Hang az ajtó mögül: . [LJUBA: Borisz elutazott az ezredéhez. deszkákkal beszögezett tükör és festmény. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akartam. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Most a kis gyaluval menjen rajta végig. testvéreiket fosztották ki. én még keresni akarok. Mit gondolsz? 42 . ahol annyi a felesleges. Éppen azon fordul meg a dolog. asztal irományokkal. megszokta. akkor ossza szét a vagyont. FELVONÁS A cselekmény Moszkvában játszódik. Valamivel bátrabban. ASZTALOS: Erőt. hanem mindent maguk az emberek harácsoltak össze. ASZTALOS (nevet): Dehogy. hogy tesz. szabad?) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szabad. ASZTALOS: Minek is kell Kegyelmességednek az asztalosmesterség? Magunk fajtájabeli is annyi van már.] ASZTALOS (értetlenül): Igy van valóban. Nagy szoba. vagy mond ott valamit. hogy magának különös látnia. tétlenül élni. szabad. ASZTALOS: De hiszen nem is lehetne el nélküle. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megmutat egy deszkát): Igy jó? ASZTALOS (megigazitja a gyalut): Hát nem éppen. hogy ebben a házban. kisasszony. egészséget. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem fogja elhinni. de nem sikerült. Jákov. feleségemnek adtam át.Papa. Félek. JELENET Nyikoláj Ivánovics és az asztalos.

ha nem tudsz.. eltörhet a hátgerince. Ha hozzám jött volna. Semmi rossz nem létezhetik. feleséget. Éppen mert erőmön felülit akartam cselekedni. állatibb foglalkozás. amikor az isteni és az ördögi serpenyője kiegyenlitődik és egyensulyt tart. aki van benne. Most is látom. hogy Jákov Nyikánorovics nevet rajtam. Csak egyet mondok neked: Borisz igazi keresztény és ezért szabad. csak örvendezteti a szivet. hinni Istenben. hogy ne utazzam-e el hozzá? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Kedvesem. És itt minden idegen beavatkozás borzalmasan veszélyes és kinzó.] 3. lakájokkal és portásokkal. Azt lehetne mondani. ASZTALOS: Min nevessek? Ön megfizet. hogy az az ember. aki megértette az életet. ami van benne. amit maga is tud. higyj Istenben. megteáztat. akkor rajta keresztül higyj Benne.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit gondolhatok? Meg fogja tenni. választás előtt áll. És vannak helyzetek. És ha te még nem tudsz az lenni. a mi Vaszílij Nyikánorovicsunk. LJUBA: Hiszen ez borzasztó. de megalázóbb. És köszönet érte. .ő mindezt tudja. Lám. LJUBA: De miért szenvedjünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akárcsak egy anya mondaná: miért a szenvedés? Szülés nincsen szenvedés nélkül. hanem csak akkor. én ugy akartam cselekedni.. gyermekeket és menni Utána és csaknem el is mentem. amikor egész lényünk követeli. Azt az egyet meg kell azonban értened. hogy egy terhet felemeljen. LJUBA: Éppen attól félek. És mi lett a vége? Az lett a vége. lemondott hivataláról. amely kizárólag gyilkosságra irányul. mert tudja. s hacsak egy ujjal is hozzányulunk ilyenkor. Oly kevés hiányzik nála ahhoz. rettenetes a sorod. hogy visszatértem és veletek élek a városban. fényüzésben. A püspökhöz utazik. hogy nehéz. egyet tanácsoltam volna neki: nem tenni semmit okoskodásból. galambom. Maga mondta nekem. mint ő. hogy az ember rettenetes erőfeszitéseket tesz. amint Krisztus parancsolja: otthagyni apát. dolgozni. jóllehet nem kellene rettenetesnek lennie. éppen ezért állt elő az én megalázó. MÁRJA IVÁNOVNA (kintről): Szabad? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mindig szabad. értelmetlen helyzetem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt a lelkiismerete fogja eldönteni.de ebben a környezetben. ami ő. Lám. tudja. milyen előkelő összejövetel van ma nálam. Mindaz. 43 . kegyetlenebb. És itt megy végbe a legmagasztosabb isteni mü. én tudom. hogy semmi mást sem mondhatok neki. Különben nem létezik rosszabb. JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. az az Isten. ami rossznak rémlik. Hiszen olyan ember vagyok. LJUBA: Arra gondolok. csak affektálás lesz belőle. Egyszerüen akarok élni. hogy szerencsétlenné tegye magát. mint azt. [MÁRJA IVÁNOVNA: A papunk érkezett meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon jól tette. mint az. Ugyanigy vagyunk a lelki életben is.ellentmondás nélkül engedelmeskedni mindenben a legelső magasabbrangu jöttmentnek: . aljasabb sincs nála . hogy nem jött be hozzám. hogy tudja ezt és még eszébe jut és csinál valamit. hogy nincsen nemcsak törvénytelenebb. hogy éppen azért nem akar szolgálni. aki ezen az uton indult el.

(Bejön a pap és Ljuba.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van most? PAP: Elutazott az apjához.) 4. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Végzett valóban? PAP: Nem birtam tovább. hogy átjöjjön a vizsgán. visszafojtja a könnyeit. Volt egy idő. Nálunk volt az anyósom és magával vitte a kisfiamat. Kezdtem a lelkére beszélni . hogy ez nem az igazság. Nagyon szerettem volna. hivd be. Félek.. Csak egy . Gyónni. Nálunk szállt meg? 44 . Hiszen te tudod. az ön segitségét kérem. Azért is jöttem még hozzád. (Elakad.de mi az. hogy teljesen kizárt. Ljuba. MÁRJA IVÁNOVNA. Borzasztóan viseli magát és ugy tanul. áldozni kell. Ez fáj. hogy külföldre szököm. ugy is kell lennie. Téged akar látni.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Isten segitse meg. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül. hogy én a ti egész életmódotokkal és a gyerekek nevelésével nem értek egyet. valami határozott. A pap összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal. PAP: Hiszen lehetetlen volt folytatni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem vártam ilyen gyorsan. hogy Szolovjecbe számüznek. Rám nézve borzalmas kérdés: van-e jogom nézni..gorombáskodik. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És most mi lesz? PAP: Most a püspökhöz utazom kihallgatásra. ami neked bánatot okoz.. A mi hivatásunk mellett az ember nem lehet közömbös. mikor arra gondoltam.a feleségem. amit te adsz? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom megmondani. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy parasztok legyenek? Ebbe nem egyezem bele.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor hát ne kérdezz. .] (Ljuba kimegy.) 5.. mint pusztulnak szemeim láttára. Annak. JELENET Ugyanazok. s amikor rájössz.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetetlen! MÁRJA IVÁNOVNA: Itt van nálunk. a pap és Ljuba. A legelső: meg kell szabadulni ettől a megrontó fényüzéstől. Csak egyet mondok. Mása. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. MÁRJA IVÁNOVNA: Akkor kell valami más. hogy Vánjáról beszéljünk. aztán más elhatározásra jutottam: kishitüség. hogy micsoda.

ön tette tönkre.) . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Csillapodjék. bátjuska. PAP: Már nem vagyok bátjuska. Menjen el hozzá és beszéljen a lelkére. HERCEGNÉ: Mindegy. hogy nem bántják. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné! Talán lehet tanitani erre valakit? HERCEGNÉ: Azt nem tudom. Nem. amikor tudja. amire Nyikoláj Ivánovics tanitotta.Függöny. én ezt nem hagyom ennyiben. Megtagadta a szolgálatot és letartóztatták. JELENET Ugyanazok és a hercegné. (Elmennek. De különben ön is olyan. menjen el ön! LJUBA: Hogy-hogy megtagadta a szolgálatot? honnan tudja? HERCEGNÉ: Magam voltam ott. HERCEGNÉ: Ön. Ő tagja a biróságnak. de elmegyünk együtt s most bejutok. amitől az emberek szenvednek és elpusztulnak? Gyülölöm ezt az ön kereszténységét. És micsoda átkozott kereszténység az. Ön tette tönkre. és a többit. Nyikoláj Ivánovics.6. - 45 . hercegné. De nekem egyetlen fiam van és ön szerencsétlenné tette. hogy hagyjon fel ezekkel az ostobaságokkal. Most voltam ott. Vaszílij Andréjevics elmondott nekem mindent. HERCEGNÉ (befut a szobába): Most aztán helyben vagyunk. Önnek jó. Vagy talán ez a kereszténység? Legalább ön feleljen. Egyenesen bejött és kijelentette. esküt tenni nem fog. hogy szolgálni nem fog.) HERCEGNÉ (segit neki öltözködni): Engem nem bocsátottak be. LJUBA (sír): Mit tegyünk. ön is mentse meg. (Leveszi a kötényt. de nem engedtek be hozzá. Önnek jó. Ezt csak gazdag emberek tehetik meg és nem mi. papa? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megyek hozzá! Talán tudok segiteni. de a kereszténység nem ebben áll.

igen. csak ennyit mondjatok: igen. IRNOK: Parancsára. 1.. mindig Isten akaratát kell teljesitenem.. az a gonosztól származik”. nem. az irnok nélkül. nem. mi késztetett azon szavak kiejtésére.” TÁBORNOK: Micsoda szemtelenség! SEGÉDTISZT: „. és 3.” (Belép az ezredes az irnokkal. hogy nem szabad esküdni: ha ilyen nem is volna.) 2. a lelkiismeretem megtiltja. a katona tiszteleg. kérje ide hozzám..” TÁBORNOK: Ez is okoskodik. Kegyelmes Uram. TÁBORNOK: Jól van. az irnok felugrik. akik magukat kormánynak nevezik.. JELENET TÁBORNOK: Hol van az ezredes? IRNOK: Az ujonchoz ment. Azt követelik tőlem. gonoszak.” TÁBORNOK: Ez is okoskodik s a maga módján magyarázgat. Az első kérdésre: nem teszem le az esküt azért. De még nem elég. amelyek nemcsak a katonaságra. azért vonakodom. V. Krisztus tanitásában pedig az eskü egyenesen és határozottan meg van tiltva. (Az irnok átadja az irást és elmegy.VÁLTOZÁS. s ami ezen felüli. TÁBORNOK: Adja ide. A tábornok kezet nyujt neki.... Ül egy irnok és őr jár fel és alá a szemközti ajtó előtt. hogy lépjek be katonának és tanuljam és gyakoroljam a gyilkosságot.. igen és nem. Szavad csak ennyi legyen: igen. mert nekem. SEGÉDTISZT (olvas): „Teljesiteni pedig azoknak az embereknek a követelését. a keresztény törvény szerint. nem.mert ezek a követelések bünösök. testvéreim. 2. miért nem teszek esküt. s ami a legfőbb. miért tagadom meg a kormány követeléseinek teljesitését. nem fordulna elő ilyesmi. ne esküdjetek sem a mennyre. nehogy bünt kövessetek el”. ugy Máté Evangéliumában. Jákov levelében: „Mindenek előtt. mert Krisztus tanitását vallom. A harmadik kérdésre. holott ezt a régi és az uj testamentum. TÁBORNOK: Maga mit másol? Talán az ujonc vallomását? IRNOK: Parancsára. Belép a tábornok a segédtiszttel. Kegyelmes Uram. sem a földre és semminő más esküvel. amely esetleg nem egyezik meg az emberek akaratával. akkor sem tudnék megesküdni arra. 33-37. TÁBORNOK: (Átadja az irást a segédtisztnek): Olvassa fel kérem. mint Jákov levelében V. hogy az Evangéliumban ilyen pontos utasitás van arra nézve. Kegyelmes Uram. hogy teljesiteni fogom az emberek akaratát. Iroda. 12. SEGÉDTISZT (tovább olvas): „Az Evangélium azt mondja: „Ne esküdj egyáltalán. hanem a legmagasabb hatóságra nézve is sérelmesek. JELENET Ugyanazok.) 46 . Ha rám hallgatnának. mert. SEGÉDTISZT (olvas): „Felelek a feltett kérdésekre: 1.

És nekünk teljesitenünk kell a legfelső akaratot. hogy a beteg tagot lemessük. hogy megvédjünk másokat a fertőzéstől.. hogy porszem a kerék alatt s azt nem tarthatja fel. A fődolog az. Borisz. és anyja van és menyasszonya. EZREDES: Igen. az embernek kedve sincs végighallgatni ezt az egész fecsegést. JELENET Ugyanazok és az ezredes az irnokkal. Nekem semmit sem kell megpróbálni. hogy ezzel semmit sem ér el. Voltak már ilyen eseteim. Az efféle legényekkel nem igy kell elbánni. BORISZ: Engem szükségtelen állitani. a segédtiszt és irnok nélkül. SEGÉDTISZT: „A harmadik kérdésre. a fegyőrök. hogy szolgáljak Istennek és leleplezzem azt a csalást.. Nagyon izgatott. Beszéltem a családjáról. Ott állok vagy ülök. a segédtiszt és az irnok. Ezt intézze el a papokkal. TÁBORNOK (mutatja ujjával): Ide állitsátok. Itt nem szabad kesztyüs kezet használni. hogy erre az az óhaj késztetett. ezredes. És kész. (Segédtiszt az irnokkal el. És ezért. csupán határozottsággal. hogy jelentéktelen semmi. meg lehet próbálni. (Az ezredeshez. Nos. Megbocsáthatatlanul szemtelen szavak. TÁBORNOK (indulatba jön): Nincs mit megpróbálni..) 5. 47 . hogy őrá magára nézve rosszabb.3. Remélem. hogy mi késztetett arra. Azért vagyunk katonák. hanem parancsokat teljesitsünk. Negyvennégy év óta szolgálok a császáromnak. TÁBORNOK: Egyáltalán nem.” TÁBORNOK: Elég volt. Éreznie kell. Itt határozott rendszabályokra van szükség. Előttünk egy katona áll. de állandóan a maga felfogását hangoztatja..) 4. vagy fogoly. EZREDES: A vallomást méltóztatik olvasni? TÁBORNOK: Igen. mert az ön hatalmát magam felett nem. hogy a tárgyaláson sértő szavakat használjak. azt felelem. hogy herceg.mindez mireánk nem tartozik. e szolgálatnak adtam és adom az életemet és egyszerre egy tacskó fog tanitani. hogy ne okoskodjunk. Egy koszos bárány az egész nyájat elrontja. Velem csak egyről lehet szó: vagy katona. (Bejön Borisz két fegyőrrel. folytassa.) Ön beszélt vele? EZREDES: Jó sokáig beszéltem. amelyet az ő nevében követnek el. EZREDES: Én azt hiszem. utánuk a segédtiszt és az irnok. ahol akarok. Vezessék ide. ezt nem helyeslem. JELENET Ugyanazok. TÁBORNOK: Felesleges volt sokat beszélni vele. TÁBORNOK (leül): Nem. hogy inkább meggyőzéssel lehet megingatni. . meggyőzni. teológiai fejtegetéseket fog nekem tartani. Határozottsággal. JELENET Ugyanazok. Igyekeztem a lelkiismeretére hatni. hogy ez az óhajom megmarad bennem halálom percéig. hogy ezt ki kell irtanunk és gondoskodnunk kell arról.

Én majd kényszeritelek. És semmit sem használ senkinek. hogy térjen észre. én is heves voltam. TÁBORNOK: Megkötözni. A papok értenek ehhez. El fog rohadni az erődben. remélem .. EZREDES: Az volt a parancs.. TÁBORNOK: Küldjék hát el. TÁBORNOK: Csend legyen. (Elmegy. Ne engedelmeskedjenek nekik.. Meg is ölhet. BORISZ: Ezen nem nekünk kell gondolkodnunk. BORISZ (leül egy székre): Milyen rosszul teszi. IRNOK: Hogy legyünk meg katonaság nélkül? Lehetetlenség. amit te mondani fogsz. azt mondtam. Beszéljen a bátjuskával.) Menjen. Hallgasd meg. (A segédtiszthez.) Hallgassa meg. (Belép a csendőrtiszt az irnokkal. Isten vele. mint e csalók szolgáinak lenni. Nekem egészen mindegy. Isten pedig azt akarja. BORISZ: Egyáltalán nem akarom hallani. Mi nem fogjuk kényszeriteni. JELENET Borisz. amit önnek mondok. hogy mi lesz önnel. Dobják el a fegyvereket. hogy kiabál. AZ EGYIK KATONA: Hogy is van megmondva: „Krisztust szerető28 hadsereg?” BORISZ: Ezt sehol sem mondja az Evangélium.) 28 Az orosz hadsereg hivatalos jelzője. amit mondani fogok. Hagyja abba. hogy engedelmeskedjem önnek. Ugy jobb lesz. Csak fel kell öltöztetni. hogy a csendőrségen kérdezzék ki. de kényszeriteni. hogy mi. hogy megvizsgálják. (A katonák felemelik Boriszt. jobb ugy. Mást nem tehetünk. (Megveregeti a vállát. EZREDES: Nem hagyja magát. (Boriszhoz.TÁBORNOK: Csend! Nem ismered el a hatalmat. KATONA: Hogyan? A püspököknek csak érteniök kell a dologhoz. 48 . az is könnyebb. én mindent megmondtam. TÁBORNOK: Hiszen őrült. esküdjön fel és hagyja ezt abba. mi lesz? BORISZ: Nincs többet mit beszélnem. hogy az Evangéliumban ilyen és ilyen vers áll.) Nos. Nos. Menjenek el! Hadd zárják be magukat a fegyelmi zászlóaljba. Ezt a csalók eszelték ki. szolgálja le az idejét. TÁBORNOK: Felemelni és felállitani. Tartsa meg magának a gondolatait. mikor is üdvözölhetni fogom a cári szolgálat megkezdése alkalmából. Az ember nem mehet fejjel a falnak.) 6. hogy beszélnek? Ők maguk is tudják. BORISZ (az irnokhoz és a katonákhoz): Látják. TÁBORNOK: Ön azt irja. hogy megcsalják a katonáikat. hogy elismerd. Kórházba kell küldeni..) Miért nem válaszol? Igazán.) Itt van a bátjuska? (Boriszhoz.viszontlátásra. Nekünk azon kell gondolkodnunk. Ön is heveskedett. Küldjék a bátjuskát. azután pedig gondolkozzék. mi lesz? (Borisz hallgat.) BORISZ: Ezt megteheti. De a saját érdekében tanácsolom. hogy mit is kiván tőlünk Isten. Az ezredes és a segédtiszt követik. az irnok és a katonák.

hivatása és vallása? BORISZ: Ezt ön tudja mind. engedje meg: mi az ön neve. CSENDŐRTISZT: Irja. Mindazonáltal nem vonakodom felelni a kérdéseire. már az ön hivatása is olyan. mondtam ezeknek a katonáknak. BORISZ: Azt hiszem. Tudomásomra jutott. CSENDŐRTISZT: Mit jelent az. hogy nemcsak nem becsülöm. én vagyok. vagy számüznünk. Kivánom és ennek érdekében dolgozom. aki megtagadta az eskü letételét? BORISZ: Igen. BORISZ: Nem viseltethetek bizalommal először is olyan emberek iránt. de a leghatártalanabb undorodást érzem iránta. CSENDŐRTISZT: Milyen vallásu tehát? BORISZ: Nem tudom határozottan definiálni.) Mindazonáltal elismeri magáról.) Milyen alapon dolgozik ennek a célnak az érdekében? BORISZ: A csalás. Ha ez a feltevés igaz. CSENDŐRTISZT (leül és az asztal tuloldalán helyet mutat magával szemben): Kérem. . a hazugság leleplezésével. ni. Boriszhoz.kivánja az összeomlásukat? BORISZ: Kétségen kivül. akik ezt hordják itt. mert nem ismerek el semmiféle államot. Ön Borisz Szemjónovics Cseremsánov herceg. CSENDŐRTISZT (az irnoknak): Irja. ahhoz mérten. Csupán egyetlenegy kérdés bir rám nézve nagyon nagy fontossággal: nem vagyok ugynevezett pravoszláv. amelybe befonták őket. És éppen ez az. (Az irnok ir. én örömmel nyilatkozom ön előtt és remélem. CSENDŐRTISZT: Nem hinném. hogy nem ismer el. és erre nem fogok felelni. Isten rabszolgájának ismerem el magam. CSENDŐRTISZT: De mégis? BORISZ: Mondjuk keresztény. az igazság elterjesztésével. Legalább is önre nézve nem lesz céltalan. Éppen most. Amint látja. ugy a katonai hatóság őrizetére itt hagyjuk. amint tüstént meglátja. hogy ön megtagadja a katonai szolgálatot és az esküt. amikor ön belépett. ujonc? IRNOK: Parancsára. amit vizsgálat tárgyává kell tennem.7. 49 . hogy beszélgetésünk teljesen hasztalan lesz. Embernek. hogy milyen fokon vett részt a forradalomban. nem ismerem el. hogy valamelyik államhoz és társadalmi osztályhoz tartozik? BORISZ: Nem. és másodszor. a hegyi beszéd tanitása szerint. akkor ki fog kelleni önt vennünk a katonai szolgálatból és vagy be kell zárnunk. Itt van. JELENET Ugyanazok és a csendőrtiszt az irnokkal. hogy ne higyjenek a csalásnak. hogy a forradalmi párthoz tartozik. Ha pedig nem. hogy ön is bizalommal viseltetik irányomban. ezért az a gyanu merült fel. CSENDŐRTISZT: Sziveskedjék idejönni. CSENDŐRTISZT (az irnokhoz): Itt tartózkodik Cseremsánov herceg. (Boriszhoz. CSENDŐRTISZT: Miért nem ismeri el magát az orosz állam tagjának? BORISZ: Azért. üljön le. Mit óhajt tudni? CSENDŐRTISZT: Először is.

CSENDŐRTISZT: Kleint? BORISZ: Hallottam róla. hogy ne tegyék. fiatalember. feláldozni a magunk életét és nem elvenni egy másét. Magamat ajánlom. miért nem akarja teljesiteni a keresztény ember kötelességét: szolgálni a cárnak és a hazának? BORISZ (mosolyogva): Éppen hogy a keresztény ember kötelességét akarom teljesiteni s ezért nem akarok katona lenni.. hogy nem veszélyes és nem tartozik a mi hatáskörünk alá. de sohasem láttam. Ismeri Ivásenkót? BORISZ: Nem. CSENDŐRTISZT: Irja. kereszttel és Evangéliummal. Ennek megvannak az okai. Jól van. CSENDŐRTISZT (mosolyogva): Köszönöm a tanácsát. PAP: Miért okoz bánatot a feljebbvalóinak. hogy a katonák már akkor is raboltak és ő a lelkükre beszélt. Az irnok áldásra járul elé. a csendőrtiszt és irnoka nélkül. (Kezet fog. gonosz hivatást? Azt tanácsolnám. Bátjuska.kis. PAP: Helytelenül értelmezi az Irást. hogy befejezhetem. öreg ember.ez az igazi keresztény. Nemcsak hogy nem ismerek el. Nemcsak erőszakot.) BORISZ: Egyet szeretnék csak önnek megmondani. JELENET Ugyanazok. CSENDŐRTISZT: Azt hiszem. átadom a helyemet. Mielőbbi szabadulást kivánok önnek. amit akarok: feláldozni az életemet. ravaszságot. Éppen ez az. (Bejön a pap.. Ajánlom magamat. PAP: De miért nem akar? Megmondatott: „áldozd fel életedet felebarátaidért” .. Keresztelő Szent János azt mondta a katonáknak. BORISZ (mosolyogva): Ez csak azt bizonyitja. de minden tettetést. Megállapitom önről. .) 9. Most legyen szives bevallani ismeretségeit is. PAP: Hát felesküdni miért nem akar? BORISZ: Ön tudja. hogy hagyjon fel vele. BORISZ: Igen..) 8.. 50 .. JELENET Ugyanazok és a pap. de minden erőszakot a legnagyobb bünnek tartok. Bocsásson meg. (El az irnokkal. de nem tudok nem szólni: miért választotta ezt a rossz.CSENDŐRTISZT: De a leleplezés és meggyőzés ez eszközein kivül elismer még másféléket is? BORISZ: Nem. hogy meg van tiltva az Evangéliumban.

BORISZ: Nem szégyeli magát. (Izgatottan. tanácsolom. hogy tagadjam meg Krisztust. (A segédtiszt belép. SEGÉDTISZT: Vizsgálatra az elmeosztályra. kényelmesebb. a pap nélkül. Szóval az eskü nincsen megtiltva..bün nem lehet rajtam. hogy ön annyi embert megcsal? Mert hát mi is van ezeknek a fejében? (Az ajtónál álló őrre mutat. JELENET Ugyanazok. Mi nem alakithatjuk át a világot. persze. Magamat ajánlom. Távozzék. Különben csábitó példa lenne. hogy mi bün és mi nem bün. Vezettessen el. hogy elvigyem. Azt pedig. PAP: Ne makacskodjék. Én sajnálom önt. Miért mondhatta akkor Pilátus: „megesketlek az élő Istenre. engedetlenség. tényleg? Ön. Borisz a háttérben ül. Ha még olyan lenne. . ha igy van. csak bizza rá az egyház megitélésére.de ön kereszttel. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. Nekünk az ildomos. SEGÉDTISZT (Boriszhoz lép): Legyen szives. fiatalember.) 10. Távozzék.PAP: Egyáltalán nincsen. nem fogunk vitatkozni. BORISZ: Hagyjon engem magamra. BORISZ: Kin van hát a bün azért.) Távozzék. hogy senkit se lássak. PAP: Isten vele.bevallom bünömet . az Evangéliummal. PAP: Beteget csinálni belőle? Ez. hogy felesküszik és szolgál? PAP: Semmilyen formában sem. Tegye le az esküt és nyugta lesz. SEGÉDTISZT: Nos..utálkozom önt hallgatni. PAP: Rendben van. . SEGÉDTISZT: Nem egyezett hát bele. Krisztus nevében jön hozzám rábeszélni.) 11. mint az a tábornok. borzasztóan kifáradtam. én vagyok. és . PAP: Nagy konokság. mi ujság. hogy engedelmeskedjünk az öregeknek. SEGÉDTISZT: Szóval el kell vitetni a kórházba. Ez a parancs. te vagy Krisztus?” Az Ur Jézus Krisztus kijelentette: igen. BORISZ: Hová? 51 . Kifáradtam. hagyjon magamra. BORISZ: Az ön megitélésére? És ön tényleg nem fél annyi bünt venni magára? PAP: Micsoda bünt? Amint szilárd hitben nevelkedtem s amint lelkészi hivatásom gyakorolva harminc évet leéltem. Az a parancsom. öreg ember.) PAP: Ezen mi önnel. (Elmegy.

) ..SEGÉDTISZT: Egyelőre a kórházba. (Elmennek.Függöny - 52 . Menjünk hát. BORISZ: Már mindent régen meggondoltam. ahol nyugodtabb körülmények közt lesz s ahol ideje lesz meggondolni..

) 2. akik hátulról közelednek. katonakötelezettségének kellett volna eleget tennie. önnek könnyü okoskodnia. BETEG TISZT: Én kérem önt. FŐORVOS: Alkoholista és. amit (heveskedik) tennie kellene. FŐORVOS: Nyugodjon meg. De tudja ön maga is.VÁLTOZÁS Fogadószoba a kórházban. JELENET A főorvos és az alorvos. Semmit sem lehet csinálni. nem megbizhatatlan politikailag. nyugodjon meg.. (Az alorvos kimegy. hogy csak betegebbé tesznek.) 3. FŐORVOS: Csak ne izgassa fel magát. A csendőrökhöz küldték. Ön kegyetlen. hogy irjon ki. Nos. SEGÉDTISZT: Jónapot. hozzánk.) BETEG TISZT: Ön szabad. csak ártalmamra van. Már néhányszor teljesen egészségesnek éreztem magam. Nem. És minden felesleges nap. (Jelt ad az ápolóknak. Ön a megforditottját teszi annak.. Küzdelem. azok azt véleményezték. Hajszál hiányzott. elvezetik. SEGÉDTISZT: Érdekes alakot hoztam be önöknek. A főorvos. Én kész vagyok önt elbocsátani. FŐORVOS: Jóreggelt. Önnek jó. 1. hogy önnek nem esett.) 53 . de az ápolók megragadják. (Felordit és az orvosra akarja magát vetni. amit itt töltök. Valami Cseremsánov herceg. hogy a szabadság veszélyes önnek.) Mit közeledsz! Takarodj! FŐORVOS: Kérem. (Belép a segédtiszt. de ez sem fogott rajta. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. JELENET BETEG TISZT: Mondom önöknek. de mit tegyünk mi az őrültek között? (Az ápolókra. Ápolók bluzban. Habár valami javulás mégis van az állapotában. hogy megint inni fogok. FŐORVOS (nevetve): S mint mindig. de az Evangélium alapján megtagadta a szolgálatot. BETEG TISZT: Ön azt hiszi. követelem öntől. köntösben. az alorvos és egy beteg tiszt. hogy nem tartozik a hatáskörükbe. A bátjuska a lelkére iparkodott beszélni. mint utolsó instanciához. lássuk hát. ALORVOS: Megint rájött. Ha tudnám. már észre tértem. hogy ápolás alatt fog állni.

54 . amint a lelkiismeretem parancsolja. hogy nagyon müvelt fiatalember. hogy ha be akar zárni valahová. És gazdag menyasszonya van. . a segédtiszt nélkül.) Ön hagyjon bennünket magunkra. Be kell ismernem. mint azok közt. FŐORVOS: Legyen szerencsénk. hogy előre lássunk. FŐORVOS: Ön megtagadta a katonai kötelezettség teljesitését. akiken erőszakot követ el. FŐORVOS: Hogyan értelmezi ezt? BORISZ: Ugy. (A segédtiszt elmegy. BORISZ: A hazát senki sem támadja meg. (Bevezetik Boriszt. rendbontó sokkal több van a kormány kebelében. FŐORVOS: Igen. zárjon be minél előbb és hagyjon pihennem. JELENET Ugyanazok. amelynek teljesitését követelik tőlem és amely a legfőbb eszköze a romlottságnak. de a szabályokat be kell tartanunk.4. FŐORVOS: Az ön véleménye szerint tehát nincs szükség kormányra és államra? BORISZ: Én ezt nem tudom. a hazug. hogy önöknél van a megfelelő helye. hogy nekem nem kell résztvennem a rosszban. Mit érez? Mije fáj? BORISZ: Semmim.. de azt biztosan tudom.a kormány árusitja. FŐORVOS: De hiszen meg kell védeni a hazát az ellenségektől. Foglaljon helyet. SEGÉDTISZT: Azt mondják. az alorvos nélkül. csaló hitet a kormány terjeszti. de mégsem cselekszik ugy.) 6. Csodálatos.a kormány követeli.a vodkát . JELENET Ugyanazok és Borisz. Tökéletesen egészséges vagyok. Mivel indokolja azt? BORISZ: Keresztény vagyok és ezért nem gyilkolhatok. hogy például a bajok föokát . El fogunk beszélgetni. FŐORVOS: Mania. (A segédtiszthez. vissza kell tartani a rendbontókat a féktelenségektől. mint mások.) 5. FŐORVOS: Bocsásson meg.. Csak néhány kérdést. BORISZ: Én ugy cselekszem. BORISZ: Amennyiben lehetséges. FŐORVOS: De mi lesz a világgal? Hiszen az ész azért adatott nekünk. arra kérném. JELENET Ugyanazok. és a katonáskodást.

én majd azután”. .) 8.BORISZ: És arra is adatott az ész.) Itt nem érez fájdalmat? BORISZ: Nem. BORISZ: Nem rösteli magát mindezt végigcsinálni? FŐORVOS: Mit? BORISZ: Mindezeket az ostobaságokat. én nem fogok önnek segiteni. hogy a társadalmi rendet nem az erőszak. Nem kivánna átmenni az osztályába? (Bejön az alorvos.és ön segédkezet nyujt nekik ebben. hogy idegei fel vannak zaklatva. Bejön Nyikoláj Ivánovics és Ljuba. A hercegné benéz az ajtón és utánuk szól: „Menjenek. FŐORVOS: Kérje őket ide. nem vagyok hajlandó. Ne vegyen lélegzetet. mert vonakodtam résztvenni a gonoszságukban. hogy egészséges vagyok. Hagyja abba. ahogy akar. FŐORVOS: Csillapodjék le. ALORVOS: Látogatók érkeztek Cseremsánovhoz. Most engedje meg.) Hagyjon békében. FŐORVOS: Most engedje meg. hogy lássuk. Köszönöm. Sziveskedjék lefeküdni. FŐORVOS: És itt? BORISZ: Nem. Megkinozhat. BORISZ: Kicsodák? ALORVOS: Szarűncov a leányával. hogy kissé megvizsgáljam. Hiszen ez ocsmány és szégyenletes. hogy azért küldtek ide.) 7. (A főorvos. BORISZ: Szeretnék beszélni velük. hogy nem tudnak mivel felelni az igazságra s hogy ezért azt tetették. hogy abnormálisnak tartanak.) 55 . (Hevesen. JELENET Ugyanazok és az ápolók. FŐORVOS: Szóval nem hajlandó néhány lépést tenni? BORISZ: Nem. hanem a jó tartja fenn. Itt fogadhatja őket. (Mérőeszközt vesz elő és megméri a homlokát és az orrát. Két ápoló lép be. Hiszen ön tudja.) Most legyen olyan jó néhány lépést tenni becsukott szemmel. az alorvos és az ápolók el. JELENET Ugyanazok és az alorvos. és hogy egy ember vonakodása a rosszban való részvételtől nem jelent semmilyen veszélyt. de tegye egyedül. Megértem. (Tapintani kezdi. FŐORVOS: Sóhajtson. (A főorvos megnyom egy csengőt.

9. utána olyan egyszerü. Nem gondoltam arra. BORISZ: Én igy is tettem. Nyikoláj Ivánovics és Ljuba. mert nem az a drága. De csak addig. amint az Evangéliumban van megmondva . mert ha valami történt a lélekben. (Ljuba ül és sir. egy beteg beront a szobába. Én nem gondolok a jövőre. hogy helyeseljenek neked azok. A jelen olyan jó. (Összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal. ezt nem lehet. Én olyan jól érzem magam. (A folyosón eszeveszett jajveszékelés hallatszik. De amikor megláttam mindezt a hazugságot. azért. azt fogom mondani. a legfőbbet. mint végig nem csinálni valamit. hogy nem cselekedhetsz másként. amit akartam. mint ezelőtt. hogy meg fogom tagadni a szolgálatot. És te még jobbá teheted. BORISZ: Nem. LJUBA (egyenesen Boriszhoz lép. rendőrséget.nem gondolni meg előre: igy fogok csinálni. (Sir. De mikor engedik szabadon? BORISZ: Senki sem tudja. oly könnyü. És féltem. hogy ezekben a dolgokban rosszabb átcsinálni. Ezt akartam neked mondani. hogy segiteni fogsz nekem. hanem az. iratokat. hogy ugy kell. BORISZ: Természetes. cigarettázó birókat. és bármilyen örömmel cserélnék is vele.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azért jöttem. örvendetes lett minden. hanem amikor egész lényeddel érzed. Az anyád itt van. Isten hozta. Magamról merem neked mondani. a második. ami a lélekben történt. nekem most semmi sem félelmes. (Bejön a hercegné. amire kér. megmondjak neked: az első. amig el nem kezdtem. LJUBA: Képes lehetek talán örülni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Örülni nem. . akik elvonszolják. Olyan jól érzem magam. JELENET Borisz. Én sem örülök. És rettenetesen le van sujtva. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megmondtam neked.” Vagyis ne akkor csináld. LJUBA: Jól van. mégis szenvedek és tudom. Csak egytől félek . sem jobban nem foglak szeretni és tisztelni. amikor megmérlegelted. amit mondtam. És te segits nekem.tedd meg. nyomában ápolók. sem kevésbé. Meg vagyok győződve. hogy ebben a dologban ugy kell cselekedni. ezeket a kihallgatásokat. ami a világon történt. tenyerei közé veszi a fejét és megcsókolja): Szegény Borisz. És te itt leszel. hogy ha most leleszed az esküt és szolgálni kezdesz. Ha meg tudod tenni. akiknek a véleményével törődöl. nem voltam képes nem mondani azt. hogy ne tégy semmit az emberi dicsőség kedvéért. ne sajnálj.a te magatartásodtól. szenvedek miatta. ne gondolkozzatok azon.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A legfőbb pedig.) 56 . hogy mit fogtok mondani. a világon is változás lesz. a szivem oly örömteli. „S amikor elvisznek benneteket a kormányzókhoz. hogy egyet. hogy ez jó. az isteni szellem fog bennetek beszélni.) BORISZ: Nekem ez nem félelmes.) LJUBA: Ez rettenetes.

Önnek jó. Nem tudom. mama. örvendeztem. (Nyikoláj Ivánovicshoz. . JELENET Ugyanazok és a főorvos.. Harminc éven keresztül csak érted éltem. hogy meg fogod gondolni és gondold meg. JELENET Ugyanazok és a hercegné. HERCEGNÉ: Ne tagadd meg a szolgálatot. (Sir és elmegy. HERCEGNÉ: Ön miért nem szól semmit? Ön döntötte romlásba. HERCEGNÉ: Jó. Badarság. Gondoztalak. Boriszt kivéve. s ha mondva van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mondd.) Nos.. . hanem ördögi tanitás. éppen annyira lehetetlenek. hogy nem tudsz.. (A folyosóról megint jajveszékelés hallatszik. De maga is legyen én irántam szánalommal. Nekem is nehéz. minek kinozod magadat és valamennyiünket. BORISZ: Igy is van megmondva az Evangéliumban. LJUBA: Mit tudok én mondani! BORISZ: Értsd meg. mint ahogy nem lehet repülni. mondd hát neki.csütörtökön és vasárnapon . Csak akkor fogsz helyes elhatározásra jutni. ostobán van mondva. A látogatási napokon . galambom. HERCEGNÉ: Semmi sincs megmondva. mondd. (Megcsókolja.. . gyalázat.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (kezet nyujt): Gondolkozz. De nem. hogy vannak dolgok. Igy nem tudok én szolgálni.10. légy irántam szánalommal. Egyetlen örömsugár. hogy félbe kell szakitani a beszélgetést. galambom. BORISZ: Hallgass meg. Utána a többiek is mind.) 57 . már megyek. 11. nem tudok tovább várni. Borja. Borja! Légy szánalommal irántam! BORISZ: Mama. rábeszélte? Beleegyezett? Borja.és te kinná változtatod. jó. BORISZ (Ljubához lép): És mit mondasz te nekem? LJUBA: Én nem tudok hazudni.) Az egész életem csak szomoruság volt. HERCEGNÉ: Nem. mama. Ez nem kereszténység.az ember még bele is bolondulhat. BORISZ: Na jó. Azt hiszem. Isten áldjon! Gondolkozzál. Mindenki szolgált és szolgál. amik lehetetlenek. Ljuba.) Hiszen az őrültek házában vagyok. S amikor minden kész van. megcsinálódott.méltóztassék tizenkettőig idefáradni. légy irántam szánalommal és fogadj csütörtökön jó hirrel. nekem rettenetes súly van a szivemen. FŐORVOS (belép): Urnőm. Értsd meg. önnek is kell rábeszélnie. De nem tudok igéretet tenni. A fia felzaklatott kedélyállapotban van. hogy beállsz. amely mindenkit csak szenvedni kényszerit. Nem értem és semmit sem tudok mondani.ennek nagyon sulyos következményei lehetnek. (A nyakába veti magát és sir. mintha holnap biztosan meghalnál. Borja. mama. egyszerre csak lemondani mindenről! Börtön. hogy én mit szenvedek. Borja. Valami uj kereszténységet gondoltatok ki Nyikoláj Ivánoviccsal. HERCEGNÉ: Kitaláltad. Isten veled.

Függöny - 58 . köntössel. . segits nekem. mennyire nehéz. BORISZ: Ah.12. JELENET Borisz egyedül.) 13. Borisz átöltözik. Bejönnek az ápolók. Ah. ÁPOLÓ: Tessék átöltözni. (Imádkozik. mennyire nehéz! Uram. JELENET Borisz és az ápolók.

vagy az ép eszét. Belép Márja Ivánovna elegáns selyemruhában. mit tegyek? Hiszen mindenkinek élnie kell. Miért kellett elpusztulnia? Különben sohasem szerettem különösebben. Beszélt Ljubával és Ljuba azt mondta. Lehetetlen nem tudnia. hogy mennyire szeretnék nem okozni neki kellemetlenséget. hogy ma már egyáltalán nem annyira követelőző. Alexándra Ivánovnával. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Félek.Isten látja. MÁRJA IVÁNOVNA (a lakájoknak): A gyümölcsöt állitsák a büffére. . MÁRJA IVÁNOVNA: Borisz bizony Nyikoláj Ivánovics eszméinek rettenetes áldozata. (Bejön a zongorás. Ebéd után nagyon rosszkedvüen ment be a szobájába. Isten tudja. Nem bál. De azt hiszem. pour les adolescents. Én legalább annyira boldog vagyok most Ljuba miatt. (Az egyik lakájhoz. Viszonoznom kell nekem is valahogyan. mintha megkérte volna.29 mint régebben mondták.) 29 30 Kisebbszerü táncest. kedves. JELENET Márja Ivánovna. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ez megint borzasztó csapás lesz Nyikoláj Ivánovicsra. S ha otthon nem szórakoztatom őket. És szinielőadás volt Mákovéknál. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit csináljak. une sauterie. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Talán már megkérte a kezét? MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyanaz. A fiatalság számára.30 Csak nem küldhetem a gyerekeimet máshová táncolni.Kit? Alexándr Mihájlovicsot? Természetes. 59 . hogy borzasztóan lesoványodott és az orvosok féltik az életét. Mit csinál? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Lizánjka többször járt nála. csak nem mondja meg. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem szereti Alexándr Mihájlovicsot. hogy nem szereti. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ó nem. mert ez megtagadása összes elméleteinek: nagyvilági. hogy igen. 1. micsoda bál. A harmadik felvonás óta egy év telt el. Ah. . és mindenütt táncoltak. Lakájok virágokat állitanak fel a zongora előtt. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudja. MÁRJA IVÁNOVNA: Hát mit tegyek? Nos. ez a rettenetes lidércnyomás . Alexándra Ivánovna és lakájok. MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan.Borisz Cseremsánov. Azt mondják. ami a szivén van. mit fognak csinálni.) Ide állitsa.NEGYEDIK FELVONÁS Moszkvában. Szarűncovék házának szálája zongorás táncestélyre van előkészitve. hanem egyszerüen szerény estély. kellemes és jó ember. hogy Nicolasnak ez nagyon kellemetlen. Még mindig ott van. Hiszen heten vannak.

jó estét. és várjon egy kicsit. Kedveltem Borját. Ma este ismerősök lesznek itt. Szabad? MÁRJA IVÁNOVNA: Nagyon jó lesz. de azért mégsem volt parti Ljuba számára. hozzon ide mindent. MÁRJA IVÁNOVNA: Fanatikusok. sőt vidám is. A szalónban van még két párna. Segitsen nekem. (Sztarkóvszkij elmegy. SZTARKÓVSZKIJ: Megyek segiteni neki.) 4. nem kérek. JELENET Ugyanazok és a zongorás. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis. legyen szives. hogy ha bele nem egyezik.) MÁRJA IVÁNOVNA: Annál jobb.2. (Kezet csókot mind a kettőnek. (A zongorához lép. hogy emellett derüs. csillagokkal. Vállalkoztam. Be lehet jelenteni? 60 . JELENET Márja Ivánovna. De itt jön Alexándr Mihájlovics. vagy egy erődbe dugják. És Lizánjka azt mondta.) MÁRJA IVÁNOVNA: Sohasem szerettem különösebben. kérdezősködni fognak. Jó estét. SZTARKÓVSZKIJ: Hát Ljubovj Nyikolájevna? Annyit készült táncolni. MÁRJA IVÁNOVNA (Ljubának): Hallgass csak ide. Azt mondják neki. Hiszen mennyire szenved. kárpótlásul mindazért. ön is itt van? Nagyon jó. A táncokhoz jött? ZONGORÁS: Igen. a zongorás vagyok. Állandóan egy és ugyanazt a választ adja. MÁRJA IVÁNOVNA: Üljön le. (El. dekolté nélkül): Á. párnával. célozgatni. (Bejön frakkban az elegáns Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. Alexándra Ivánovna és Ljuba. vagy a kórházban hagyják. Vele szembe jön Ljuba. csodálatos a meggyőződés ereje. MÁRJA IVÁNOVNA (a zongoráshoz). Kiváltkép.) 3. szalagokkal.) 5. amikor belegabalyodott Nyikoláj Ivánovics eszméibe. hogy segiteni fogok neki. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. SZTARKÓVSZKIJ: Korán jöttem. MÁRJA IVÁNOVNA: A cotillionhoz csinál előkészületeket. JELENET Ugyanazok és Ljuba. SZTARKÓVSZKIJ: Repülök. LJUBA (estélyi ruhában. Ljuba. amit elmulasztott. Vagy nem akarna egy teát? ZONGORÁS: Köszönöm.

Azért mégis adok neked negyven poén előnyt. MÁRJA IVÁNOVNA: Amint akarod. kérlek. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij. 61 . hogy utána megkapjam a jutalmamat. Azt hiszem. Minek? Hadd kérdezzenek. SZTARKÓVSZKIJ: Neked könnyü. legyen szives. három párnát hoz és egyet utközben leejt): Ljubovj Nyikolájevna. fogadtam Alexándr Mihájloviccsal. (Sztarkóvszkij bejön. (Vánja indul. majd én felemelem. nem. csak hagyja. mint megmérgezni az egész estét. LJUBA: Vánja. menj be a szobámba és hozd el a polcról a ragasztót és a tűpárnát. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. megnézem Natását.) 31 Ez a bohózat titka. gyere.) 6. VÁNJA (szintén egy párnával): Most itt van minden. hogy jobb ma bejelenteni. nem.) 7. te mindenkit ismersz. Ez annyit jelentene. vagy gyanitja anélkül is. LJUBA: Mindent hoz? MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. mama. LJUBA: Hát tudja mit: az estély végén. Vánja. 8. Ljuba. mama. Papának kellemetlen lesz. hogy melyikünknek lesz több érdemrendje.) Csak az Istenért.31 LJUBA: Nem.LJUBA: Nem. a vacsora előtt. de nekem előbb még el kell büvölnöm a leányokat. Hiszen c’est le secret de la comédie. nem kell. SZTARKÓVSZKIJ: Ami azt illeti. (Elfut. Hogy mi mindent csinált! Csak érteni kell a rendezéshez. én meg gyerek. én sem vagyok vőlegény s egy gyereknek is mögötte maradok. te már előzetesen megszolgáltad az érdemrendeket. és előbb vagy utóbb meg fog kelleni neki mondani. SZTARKÓVSZKIJ (állával leszoritva. VÁNJA: Mindent összetörök. JELENET Ugyanazok és Vánja. nehogy összetörj valamit. VÁNJA: Azért vagy te vőlegény. Nem. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudja. (Alexándra Ivánovnával el.

9. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij. SZTARKÓVSZKIJ (megfogja Ljuba kezét): Ljuba, szabad? Olyan boldog vagyok. (Megcsókolja a kezét.) A mazurka az enyém, de ez nekem kevés. A mazurka alatt az embernek nincsen ideje beszélni. Nekem meg kell beszélnem. Sürgönyözhetek az enyéimnek, hogy megkaptam a beleegyezését és boldog vagyok? LJUBA: Igen, ma este. SZTARKÓVSZKIJ: Még egy szót: hogy fogja ezt Nyikoláj Ivánovics fogadni? Szólt neki? Igen? LJUBA: Nem szóltam. De meg fogom mondani. Ugy fogja fogadni, amint most mindent fogad, ami a családjára vonatkozik. Azt fogja mondani: tégy, amint tudsz. De a lelkében bánkódni fog. SZTARKÓVSZKIJ: Azért, hogy én nem vagyok Cseremsánov? Azért, hogy kamarás-ifju és nemesi marsal vagyok? LJUBA: Igen. De én már harcoltam magammal, igyekeztem megcsalni magamat miatta. És nem azért nem csinálom azt, amit ő akar, mintha őt kevésbé szeretném, hanem azért, mert nem tudok hazudni. És ő maga is ezt mondja. Tulontul élni akarok. SZTARKÓVSZKIJ: És ez az egyetlen igazság - az élet. És ő, Cseremsánov? LJUBA (izgatottan): Ne beszéljen nekem róla. Szeretném, ha el tudnám itélni, és elitélni őt akkor, amikor szenved. És tudom, hogy ez azért van, mert bűnös vagyok előtte. Csak azt az egyet tudom, hogy van szerelem, és azt hiszem - igazi szerelem, amellyel őt sohasem szerettem. SZTARKÓVSZKIJ: Igaz ez, Ljuba? LJUBA: Ön azt akarja, hogy azt mondjam, hogy önt szeretem ezzel a valódi szerelemmel; de nem mondom. Én önt más szerelemmel szeretem, igen, de még ez sem az igazi. Az sem az igazi és ez sem az igazi; ha össze lehetne a kettőt keverni... SZTARKÓVSZKIJ: Nem, én meg vagyok elégedve a magaméval. (Megcsókolja a kezét.) Ljuba! LJUBA (eltólja): Nem, kezdjük csak el a rendezést. Már jönnek is a vendégek. (Bejön a hercegné Tónjával és kislányával.)

10. JELENET Ugyanazok és a hercegné Tónjával és kislányával. LJUBA: Mama azonnal itt lesz. HERCEGNÉ: Mi vagyunk az elsők? SZTARKÓVSZKIJ: Valakinek csak kell elsőnek lennie. Már ajánlottam, hogy csináltassunk egy gumibabát első vendégnek. (Bejön Sztyópa. Vánja hozza a ragasztót és a tűpárnát.)

62

11. JELENET Ugyanazok és Sztyópa Vánjával. SZTYÓPA: Tegnap azt hittem, hogy látni fogom az olaszoknál. TÓNJA: A néninél voltunk és varrtunk a szegények számára. (Bejönnek diákok, hölgyek, Márja Ivánovna, a grófné.)

12. JELENET Ugyanazok, Márja Ivánovna, a grófné, diákok, hölgyek. GRÓFNÉ: Nyikoláj Ivánovicsot nem fogjuk látni? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, ő sohasem jön a vendégek közé. SZTARKÓVSZKIJ: Négyesre, kérem! (Tapsol. Felállnak, táncolnak.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (Márja Ivánovnához lép): Nyikoláj Ivánovics rettenetes izgalomban van. Borisz Szemjónovicsnál volt s amikor visszaérkezett, meglátta a bált és el akart menni itthonról. Az ajtajához álltam és hallottam, amint Alexándr Petróviccsal beszélgetett. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit mondott? - Rond des dames. Les cavaliers en avant.32 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt mondta, hogy igy nem lehet élni és hogy elmegy. MÁRJA IVÁNOVNA: Micsoda emberkinzó! (El.) - Függöny -

32

Négyes-figura.

63

VÁLTOZÁS Nyikoláj Ivánovics szobája. Messziről zene hallatszik. Nyikoláj Ivánovics kabátban van; egy levelet tesz az asztalra; a rongyos Alexándr Petróvics mellette áll. 1. JELENET ALEXÁNDR PETRÓVICS: Legyen nyugodt; egy fillér nélkül eljutunk a Kaukázusig. Ott aztán már célnál van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tuláig vonattal megyünk, onnan tovább gyalog. Na, minden készen van. (A levelet az asztal közepére teszi és kifelé indul. Találkozik Márja Ivánovnával.)

2. JELENET Nyikoláj Ivánovics, Alexándr Petróvics és Márja Ivánovna. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Miért jöttél? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy hogy miért? Azért, hogy ne engedjelek kegyetlenséget elkövetni Mire való ez? Miért teszed? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? Azért, mert nem tudok igy élni tovább. Nem tudom elviselni ezt a borzalmas, erkölcstelen életet. MÁRJA IVÁNOVNA: Amit mondasz, az a rettenetes. Az életem, amelyet csak neked és a gyermekeknek szentelek, egyszerre csak erkölcstelen. (Meglátja Alexándr Petróvicsot.) Renvoyez au moins cet homme. Je ne veux pas qu’il soit témoin de cette conversation.33 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várjon rám odakünn. Alexándr Petróvics, azonnal jövök. ALEXÁNDR PETRÓVICS (kimegy).

3. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi köze lehet hozzád egy ilyen embernek? És miért áll hozzád közelebb a feleségednél? Ezt lehetetlen megérteni. És hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy levelet hagytam a számodra. Nem akartam beszélni. Tulságosan fájó. De ha akarod, igyekezni fogok nyugodtan elmondani. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, nem tudlak megérteni. Miért gyülölöd és bünteted feleségedet, aki neked mindent odaadott? Mondd, mit tettem, báloztam, cicomáztam magam, kacérkodtam? Egész életem a családomnak volt szentelve. Mindegyik gyereket magam tápláltam, neveltem; az utolsó évben a vagyonkezelés egész súlya is az én vállaimon nyugodott... NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (félbeszakitja): De ez a suly csak azért nehezedik rád, mert nem akartál ugy élni, amint ajánlottam.

33

Legalább küldje ki ezt az embert. Nem akarom, hogy tanuja legyen ennek a beszélgetésnek.

64

az én lelki életemet. az alatt az ürügy alatt. hogy Isten müve végbemegy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sajnálatraméltó. Különben nekem egészen mindegy.kérdezd meg Mánját és Varvara Vasziljevnát. még a részeges Alexándr Petróvicsot is. és mások is. de. És ez büntény. hogy meggyülölted a családodat. MÁRJA IVÁNOVNA: Vaszílij Nyikánorovics megbánta a bünét és ujból visszatért egyházközségéhez. . hogy az egész tél folyamán egyetlen egyszer. hogy kellemetlen lesz neked. Nemcsak kinzom magam. hogy az evangéliumi szegénységet prédikálom. és éppen azért. s nekem magamnak mosnom és főznöm. aki odaadta neked egész életét? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mivel büntetem? Hiszen szeretem is. 65 . MÁRJA IVÁNOVNA: Meg akarom érteni. De ez lehetetlen. de össze is rombolom azt. hogy mit akarsz tőlem. te keresztény vagy. mert féltem. ha senki sem értene meg. Mit fog mindenki mondani? Egyet a kettő közül: vagy hogy én rossz asszony vagyok. Bocsáss el. . Mondd meg. . hogy most nem szeretsz. hogy essem. legyek őrült.de én mégis szeretlek téged. de nem tudom megérteni. mindenki azt mondta. Mása! Neked nincs rám szükséged. szereted az egész világot. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mások megértik.de szégyelem is magam . Mindenkinek. A legfontosabb az. hogy a kötelességem. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi van abban borzasztó. Igyekeztem részt venni az életetekben. De nemcsak a gyalázatról van szó. hogy szégyelem magam. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én ezt sohasem akartam. Nem. Kérdezd meg az egész világot. magam pedig fényüzésben élek. Csak az az eredmény. hogy szereted az embereket.MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen lehetetlenséget kivántál. Lehetetlen analfabétáknak hagyni a gyerekeket. és ezért gyalázatba kell.. még ennek az Alexándr Petróvicsnak is joga van azt mondani és a szememre hányni. Tónja pedig e pillanatban táncol és Sztyópával kacérkodik. hogy a fekete fehérré váljék és nem képes az én életemet sem megváltoztatni. hogy csaló vagyok. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindegy. aki pénzt kunyorál tőled? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ő is. hogy szétrombolom Isten művét. meggyülöltél engem. amikor itt hagysz.. de nem tudok igy élni. Látom. Az sem változtatna a dolgon. még ha ellene cselekszünk is. elmégy tőlem. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyne büntetnél. MÁRJA IVÁNOVNA: És te szégyeled magad az emberek előtt? Nem tudnál tényleg e fölé emelkedni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem arról van szó. ami az én számomra az egész életet jelenti. De nem ez a fontos. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem bánom. De hogy miért. hogy lehetetlen nem tennem. de nem idézheti elő azt. hogy a te kereszténységed azt tette. te jót akarsz tenni. Miért? Miért? (Sir.hanem arról.estélyt rendeztem? És ez is milyen. és Vaszílij Nyikánorovics is. hogy kinozlak benneteket és kinzom magamat. Miért bünteted hát azt az asszonyt. amint te akartad.. . Valami effélét akartál.. MÁRJA IVÁNOVNA: Te magad mondtad nem egyszer.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen te nem akarod megérteni az életemet.nem értem. azt mondod. amit csinálok. MÁRJA IVÁNOVNA: Kicsoda? Alexándr Petróvics. és Tónja is. . hogy beszélek. nem tudok élni nélküled. de nem cselekszem. vagy hogy te megőrültél. belevinni azt. hogy mindent odaadtam a feleségemnek.

hogyan pusztulnak és romlanak]. aki csak egyet is elcsábit e kicsinyekből”. hogy megértettem. hogy ez lehetetlen. Nem tudom látni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez a meg nem értés éppen a rettenetes. ne fossz meg bennünket magadtól. Ezenkivül látom. hogy valamennyien testvérek vagyunk. Hiszen ez igy van mindenkinél. Gondold csak meg: Ljuba most férjhez megy. aki életével száll sikra az igazságért. annak a földnek a hozadéka. MÁRJA IVÁNOVNA: Mondd. látom egész hadseregét a szolgaszemélyzetnek. Vánja beiratkozott az egyetemre. Menj. Ma reggel kinn vagyok a Menhelyen. hanem nem tudlak. Te haragszol erre a szóra.) 4. azután hazajövök és egy fehér nyakkendős lakáj nyit nekem ajtót. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. Azután elmegyek Boriszhoz. ahhoz az emberhez. amelyet a néptől raboltak el. képzeld magad egy pillanatra az én helyzetembe és meg fogsz érteni. mert a pénz. jellemes 66 . JELENET Ugyanazok és Vánja. hivnak. Számomra minden egyes ebéd kinszenvedés. Nicolas. Mi nehéz a számodra? Csak türj el bennünket. erős. amelyen ti éltek. hogyan szolgálnak nekünk rabszolgák gyanánt felnőtt.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen megmondtam. látom. VÁNJA: De aztán gyere. hogy most nem jöhetek. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindez csak tépelődés. Misa. egy tacskó. mi kinoz? (Vánja beszalad. Az első: az élet itt minden izében erkölcstelen. Noshát. mint vált egy fiuból alkoholista. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz megérteni és egyre jobban eltávolodunk egymástól. (Elmegy. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen magad is tudod. külföldön is és mindenütt. ezt a tiszta. Hogy lehessen mindezt derékban kettétörni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? MÁRJA IVÁNOVNA: Tedd azt. szeress. hogy őt. látom. hogy vizet hozzon neki. Hatolj belém. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem hogy nem akarlak. hogy a fiam. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindez ezelőtt is igy volt. és látom. frakkba bujtatott emberek. [Ma például. [de én nem tudom másként nevezni azt az életet. Kátja tanulnak. mint követeli ettől a lakájtól. menj. hogyan megy egy tüdővészes mosónő fehérnemüt öblögetni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz látni és engem megérteni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azóta. mint halt ott a szó szoros értelmében éhen egy gyermek. én pedig saját szemeimmel látom. amely teljesen rablásra van alapozva. VÁNJA: Mama. amely reánk dolgozik. amit prédikálsz: türj.) 5. hogy az élet megrontja a gyerekeket: „jaj annak. már nem tudom ezt szenvedés nélkül nézni.

. Isten veled. bál. és férjhez megy egy lakájhoz. Te jobban tudod. Az igazságot én mindazonáltal igazságnak tartom. hogy szivbajos és ingerlik és a dühöngő őrültek közé zárják. látom . . hogy megtagadta az igazságot. beismerem a hibámat. aki megértett . Vánja és Kátja. Ne rontsuk el huszonnyolc évi házasság után. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. de csak azt akarom.elmegyek majd az alá a vonat alá. amely tőlem elvisz. miért? (Sir. MÁRJA IVÁNOVNA: Te azt mondod: az igazságot. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetséges volna? MÁRJA IVÁNOVNA: Lizánjkának irt. Nyilván Te nem akarod. mert ő csak a hasznot keresi. hogy munkásod legyek ebben a Te müvedben. Hiszen Vaszílij Nyikánorovics is azt hitte. Miért. mindegy. nem fogok estélyeket rendezni. azt akarod. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Gyermek. S ha nem veled. az én házamban belépek. Én tudom. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. együgyüség. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (haragosan): Nem bánom. százasok és százasok fecsérlése. Engedelmesség.. ravasz gyermek.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (az ajtóban): Alexándr Petróvics. hogy megértsetek.] Nem tudok igy élni. Csak azt kérem. Légy irántam szánalommal.) 7. hogy megszabaduljanak tőle. VÁNJA és KÁTJA (befutnak): Mama. gyere gyorsan. én is veled megyek. Istenem! Micsoda szenvedés. hogy beleéld magad az én helyembe. 6. de nem cselekszik. halálra vagyok gyötörve. vagy ravasz asszony. ez rémes. hogy mindenki ujjal mutogathasson rám: beszél. Jó. maradok. (Levetkőzik. Bocsássunk hát meg egymásnak. Igy van Tónjánál is. és az igazságot. Jól van. hogy a leányom. igen. Az ilyesmi csak pillanatnyi gerjedelem. akinek szerelmet igért. hanem megértette az igazságot . menjen haza. [És itt. hogy megalázzanak. egy hazughoz. ők is tudják.megtagadta a vőlegényét. ez rémes. 67 . (Elmegy Vánjával és Kátjával.karácsonyfa. hogy Neked mi kell. Misa is és Kátja is. Alexándr Petróvicsról már nem beszélek.embert hogyan viszik szándékosan az őrületbe és pusztulásba. De ne büntess meg. az egyetlen ember a családomból. Annyira fáj ez nekem.. És vesszenek el valamennyien. Nem. megyek. MÁRJA IVÁNOVNA: Ha elmégy. Jól van. Csak azt mondom. ocsmány dolog volt. Igen. hogy azelőtt volt tévuton s most visszatért az egyházhoz. legyen. Igen. a többség azt mondja: belátta az eltévelyedését. És utána hazajövök és megtudom. de mások. ő majd megmutatja neked a levelet. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. Nem utazom.nem engem.) MÁRJA IVÁNOVNA (megöleli): Nem sok időnk maradt még az életből.] MÁRJA IVÁNOVNA: Ez aztán keresztény kijelentés. JELENET Ugyanazok. Istenem. Ha legalább fel tudnék erre a magaslatra emelkedni.. mikor emberek pusztulnak éhen. Bocsáss el. teljesen gyermek.

mert gyülölöm és megvetem. 68 . Csak mindig arra tudnék gondolni. Atyám! segits. Egy levelet hozok megmutatni Vaszílij Nyikánorovicstól. hogy visszatértem hozzá. Ugyanezt kivánom önnek és Nyikoláj Ivánovicsnak. Nem nyujtok kezet. Van szerencsém.. de kéri. rettenetesen izgatott állapotban van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen.) 9. hogy ha megpróbáltatást küldesz rám. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát igaz volna tényleg? LIZÁNJKA: Felolvassam? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olvasd fel.) 8. és örül a szivem. HERCEGNÉ. Nekem irja. hogy adja tovább Nyikoláj Ivánovicsnak.. LIZÁNJKA: Bocsánat.]” [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Meggyötörték a szegényt. (Elmegy.] LIZÁNJKA: Még azt is jöttem mondani. A megpróbáltatások borzalmas napja van ma. És ez az ön müve. Most volt a fiánál. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. Minek ez a találkozás? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem.(Bejön Lizánjka.) 10. nyilván. hogy a hercegnő megérkezett. Máskülönben nem is volna megpróbáltatás. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Lizánjka. Nagyon sajnálom azt az eltévelyedésemet. mert képesnek tartasz arra. hogy elviseljem. (Bejön a hercegné. azzal a kéréssel. hogy az élet csupán a Neked való szolgálatban áll. hivd ide. hanem a Te akaratodat. JELENET Nyikoláj Ivánovics és a hercegné. amelyben nyiltan elpártoltam a Szent pravoszláv egyháztól. bocsássanak meg nekem. LIZÁNJKA (olvas): „Önnek irok. LIZÁNJKA: Akkor hát idehivom. ha nem fogadja. De mindazonáltal ez rettentes. hogy közöljem önnel a tartalmát. csak mindig arra tudnék gondolni. segits nekem megtennem nem a magam akaratát. Megtisztelt vele. kérlek. mert a megpróbáltatás az erőmhöz mért. hogy áthelyezik a fegyelmi zászlóaljhoz. igen. [Kérem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehát mi történt? HERCEGNÉ: Az. Azt hiszem. Mégis csak fogadott. benn volt nálam és feltétlenül beszélni kiván önnel. hogy jobb. ez azért van.

(Elmegy. hanem Isten tette. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem én tettem. Bejön Sztyópa). utolsó kisérletet teszek. a „Grossvater”-t játsszák. én tudom. HERCEGNÉ: Azért is.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. Hogy a fiam megrontotta. Szarűncov ur. a következő. hogy megmondjam. de ha csak azért jött. Az ajtó kinyilik. hogy szidalmazzon. hogy mit kell tennem. 12. És ezt ön tette. az asztaloskodásával. engem ön nem fog megcsalni. Ki kell öntenem a düht. Ön meg itt szinészkedik az egyszerü életével. És Isten látja. ha kiván valamit. amilyen önnek kellemes. Mondja meg. Ön felelni fog nekem ezért. gyertek. Eljöttem önhöz. partit csinál. az ön leánya. csillapodjék. Az én egész életem csak a fiam volt. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. (Párok jönnek be. De ön ezt köteles megtenni. hogy ön tette tönkre. Ön. Ő próbára akarja önt tenni. HERCEGNÉ: Nem tudom engedelmesen elviselni. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Sztyópa. és ön elvette tőlem és tönkretette. férjhez megy. önnek is kell megmentenie. Viselje engedelmesen. mondja meg. te itt vagy? Bocsáss meg.emlékezzék rá. hogy mit fogok tenni. az önnek mindegy. JELENET Nyikoláj Ivánovics. Hogy mennyire utálom ezzel az uj farizeusságával. a cárhoz. hogy leszidjon. Nem tudok én nyugodt lenni. Sztyópa. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. A zene erősebben hallatszik. Engem ugyanis nem tud megsérteni. Ljuba és a párok. ön. akihez akar. amely bennem felgyülemlett. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (lefekszik a diványra. Hiszen bizonyára nemcsak azért jött.) 11. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tanitson meg.) 13. Ha pedig nem teszi meg. 69 . HERCEGNÉ: Megismétlem ujból. Isten vele. ön bálokat rendez és a fiam menyasszonya. keresztény magaslat! Nem. eszközölje ki. hogy szabadon eresszék. mert egész lelkemből együtt érzek önnel és sajnálom. HERCEGNÉ: Micsoda irgalmasság. Én mindenre kész vagyok. LJUBA (meglátja apját): Ah. SZTYÓPA: Papa nincs itt. Ha nem menti meg . akkor csupán önmagának árt. hogy én önt mennyire sajnálom. ön. Már ismerjük önt. Menjen a parancsnokságához. Amit pedig kivánok. Ne szegüljön ellen Isten akaratának. Menjen. kicsinyek nagyokkal. hogy mit óhajt. Boriszt áthelyezik a fegyelmi zászlóaljba és ezt nem fogom tudni elviselni. Önnek meg kell mentenie.

. hogy hiszek Neked? Nem.. felvonásának következő fogalmazása: 70 .. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Vaszílij Nyikánorovics visszatért.. Tévuton lennék-e tényleg? Tévedek-e abban. (A párok kimennek.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (feláll): Sebaj. 1900. Atyám! segits nekem.Függöny 188. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. A szerző kéziratai közt előkerült még a dráma megiratlan V.) 14. Boriszt szerencsétlenné tettem. 1902. Ljuba férjhez megy.

Vaszílij Nyikánorovics visszatért. Elmennek. de csüggedt. „Meg fogjuk vesszőzni. Meghal. hizelegnek. „Várjon. Nyikoláj Ivánovics azt mondja. hogy az egyház csalása napvilágra került s az élete értelmet kapott. örvendve azon. Rabok ülnek. A hercegné beront.ÖTÖDIK FELVONÁS Fegyelmi zászlóalj. igyekszik senkit meg nem bántani. Folyamodványt ir a cárhoz. Azután a hercegné. S amikor erre világosan ráeszméltem. Ljuba Sztarkóvszkijjal. Cigaretták. Nyikoláj Ivánovics Lizánjkával. szelid.” VÁLTOZÁS Az uralkodó dolgozószobája. fekszenek.” A hercegné beront. megnyugodtam. Nyikoláj Ivánovics bejön. Bevezetnek egy lebüntetettet. Semmit sem tettem: Boriszt megrontottam. Imára. kikergetik. VÁLTOZÁS Márja Ivánovna a betegségről beszél az orvossal. hogy maga sebezte meg magát véletlenül. Isten nyilván nem akarja. helyesen cselekedtem-e. A gyógykezelés hiábavalósága.” Bejönnek a folyamodók. Valamennyien beszaladnak. gyengédségek. Bejelentik a hercegnét. Jön Vaszílij Nyikánorovics a duhobórokkal. Valamennyien elmennek. Magyaráz. Nyikoláj Ivánovics imádkozik. Nyikoláj Ivánovics megváltozott. Sok más szolgája van. A verés drágább. hogy a szolgája legyek.” Lizánjka elmegy. tréfálkozások. belészur. De felesége kedvéért beleegyezik. „Ah. „Örökösen ingadozom. Összeütközés egy tiszttel. Én vagyok a gyengeség példája. (Vége) 71 . elintézi nélkülem is. Borisz az Evangéliumot olvassa. Beszélgetés a földről. ha egy Pugacsov támadna ellenetek. beszél az orvossal. Boriszt egyesbe. Elutasitás. Cella. Bejön Tónja Sztyópával.

JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA: GELLÉRT HUGÓ 72 .

eladta őket. Pamfiliusszal együtt adta be a filozófushoz.JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN. nem tudott mindent felfogni s ezt müveletlenségének tulajdonitotta. aki becsületére vált. (Apostoltört. látta később. mig Pamfilius a bölcsészet tanulmányozásában. sokat tapasztalt és megismert és Tarsos lakói előtt nagy tekintélynek örvendett eszéért és igazságosságáért. A hivők legtöbbjének egy szive és egy lelke volt és senki semmit sem mondott a birtokából magáénak. Erre a Juliusra pazarolta Juvenalius egész szeretetét és minden gondoskodását. amint az Apostoltörténetek elmondják. de római parancsnok kormányozta és mindannak.. mindketten szépek és barátok. Voltak kételyei. mindkettő jó természetü volt. hogy a római vallásban semmi sem szent. de szorgalmával és szakértelmével vagyont szerzett magának és kiérdemelte polgártársai tiszteletét. hogy ne kinozzák azok a kétségek. amelynek szertartásait Augustus császár ideje óta kezdték szigoruan betartani s amelyhez a mostani császár. Az apostolok nagy erővel tettek tanuságot az Ur Jézus Krisztus feltámadásáról és nagy áldás volt a hitükön. visszhangja támadt Kilikiában is. A környező élet és főként annak esztelensége. Egyszerü és szegény emberektől származott. egy maradt életben. a vételárat az apostolok lábai elé rakta és mindenkinek megadatott. Abban az időben történt. hanem minden közös volt náluk. Hite az a római. Traianus is szigoruan ragaszkodott. Kilikia földje messze van Rómától. névszerint Julius. mert mindenki. Tarsos városában egy gazdag szir drágakőkereskedő. pogány hit volt. 32-35. Nős ember volt és négy gyermeke született. amikor még éltek Krisztus tanitványainak tanitványai és a keresztények rendületlenül betartották a Tanitó törvényét. Pamfilius hajlithatatlannak bizonyult s miután megköszönte barátainak iránta tanusitott szeretetüket és gondoskodásukat. hogy mit csinált Nero Rómában. amelyet a római birodalom összes köztiszteletben álló férfiai vallottak . száz évvel Krisztus születése után. s mint okos ember megértette. közülök három fiatalon halt meg. gyakran hozta zavarba. amiben szüksége volt. Két év mult el. Játszótársával. A tanitó sajnálta a tanitványa elveszitését. Juvenalius még emlékezett gyermekkorából az arról szóló elbeszélésekre. amelyek őt magát zavarták. Julius inkább a költők és a matematika tanulmányozásában tüntette ki magát. AMIG VAN VILÁGOSSÁG ELSŐ FEJEZET Traianus római császár uralkodása alatt történt. hogy özvegy édesanyja Daphne városába költözik és hogy ezért abba kell hagynia a tanulást. akinek földjei vagy házai voltak. Ugy szerette volna fiát felnevelni. apja egy filozófushoz adta tanulásra. Julius befejezte tanulmányait és az egész idő alatt egyetlen egyszer sem látta barátját. hanem tisztára emberi kezek müve. ahol ismételten megfordult üzleti ügyekben. ami Rómában történt. ami Rómában történt.) Élt ezekben az első időkben Kilikia országában. Az ifjak egykoruak voltak. és a kormányzók utánozták császáraikat. Egy évvel tanulmányaik befejezése előtt Pamfilius bejelentette tanitójának az iskolában. 73 . mint pusztult el egyik császár a másik után. hogy maradjon és folytassa a tanulmányait. Juvenalius. Mikor Julius 15 éves elmult. de a legjobban sajnálta Julius. Bármennyire igyekeztek is rábeszélni. aki a városukban telepedett le. sajnálta Juvenalius. Mindkét ifju szorgalmasan tanult. vers. Sok földet beutazott s bárha nem volt tanult ember.az a hit. aki fia volt Juvenalius elhalt felszabaditott rabszolgájának. 4 fej. Nélkülöző nem volt közöttük. elvált tőlük.

. . Cirill sztárec azt mondja. . mint a legdrágább testvérekkel s még jobban kell őket szeretnünk. . megszökött rabszolga. .Hisz lehetetlen embert nem szeretni! .Vannak ilyenek is és mi szivesen fogadjuk őket.Nekem azt mondták.az ilyen emberek fényüzésben szeretnek élni és nem jönnek hozzánk. ugy kérünk másoktól és kapunk.Miért teszitek ezt? .És mi lesz akkor.Ezt nem tudom.Valóban? . aki kér tőle. de hamarosan megváltoztatta életmódját és most jó testvérünk. Ha mi odaadjuk testvéreinknek munkánk gyümölcsét.Egyizben találkozott vele az utcán.Mi keresztények vagyunk. . nagyon gyorsan semmije sem maradna. hogy éppen az ilyenekkel ugy kell bánni. . hogy ha az ember a magáéra nem vigyáz s hozzá még mindenkinek ad. akikkel mindenünk közös. nézd meg. . hogy ti hogy csináljátok. . mert nagyon kifáradtam és nem akartam elmenni testvéreimhez kérni. . . . azzal az igyekezettel. . És ha meg is történik. . ha testvéreitek elveszik a ti munkátok gyümölcsét.felelte Pamfilius.de szükség esetére mindig marad valamink.Közösen tartjuk el magunkat. amit kérnek? . . ha munka nélkül eltartják? .a mi életünk egyszerü és fényüzés nélkül való.hanem sok barátunk van velünk.Ha az én atyám mindenkinek adna. elhivta magához és kikérdezte.Semmi különöset nem csinálunk.Vannak ilyenek is. Élünk és nemcsak nem szenvedünk szükséget. aki kér tőle. hogy a keresztények megölik és megeszik a gyermekeket.kiáltott fel Julius.Kevés talán a naplopó. hogy az ember semmit se tartson a magáénak? . egyszerüen élünk. . hogy eleinte lustálkodott és rosszul viselte magát. . igaz.Ugy. ők is odaadják nekünk a magukét. akkor könnyen éhen hal. . hogy semmi rosszat se kövessünk el. hogy vacsora nélkül feküdtem le aludni. hogy anyjával együtt még mindig ugyanott lakik. . csak nem veszel ebben te is részt? .de apám azt mondja. aki szivesen veszi. De ilyesmi csak ritkán fordul elő. Nemrég jött hozzánk egy ilyen.Mennyiben közös? .mondta .mondta Julius .Gyere el és nézd meg.De hogyan tudjátok mindenkinek megadni. Velem csak egyizben történt meg. hogy senki semmit sem tart magáénak közülünk. . hogy hogyan és hol él. de sokban feleslegünk is van. . Pamfilius elbeszélte neki. Gyere.kérdezé Julius.kérdezte Julius. hogy nincs mit ennünk.Nem egyedül lakunk.Hogyan lehetséges ez? 74 . .mondta Pamfilius.mondta Pamfilius .felelte Pamfilius . és ez is csak azért. .De hogy lehet élni ugy.Mi nem halunk éhen.Nem tudom.Lehet talán semmirekellőket szeretni? . .És ha nem javult volna meg? . vagy nincs mivel betakaróznunk. de nem adják oda a magukét? .Ilyenek nincsenek köztünk.

előttünk állnak. de a teljesités ereje mindannyiunknál más: az egyiknél nagyobb. 75 . Vannak még gyengébbek.Az istenek maguk oltották belénk. A negyediknek a felesége pogány. hogy hitetek szerint? .azok. hogy jobban szeretjük magunkat másoknál és örömöket keresünk magunknak. nem fitogtatás végett tesszük. gyengébbek is. . nincs is köztünk s közöttetek különbség. És éppen ezek a hátulsók jönnek az elülsők segitségére. hogy miben van ez a hit? . akik csak nemrég léptek rá az utra. . . Szerintem. adnak neki és kérik. És számunkra egészen mindegy. hanem egyre erősbödnek. ellankadnak a megszokott ruha és táplálék hijján és nem adják oda mindenüket. Éppen ez az.és megrontották lelküket. hogy a földi gonoszságoktól. A fiu ad a kérőnek. amint Krisztus magyarázta meg nekünk.az önmegtagadáshoz . akik sajnálják magukat. Pelagéja. ami támogatja hitükben a gyengéket s amitől sok felesleges halmozódik össze. akik nem tudnak mindent odaadni. sokat tartanak meg a maguk számára s csak a fölöset adják oda.Cselekedj eképpen. hanem hitünk szerint. .Igen. Az egyiknek az apja pogány. És ha nem adtok oda mindent. mint Kirill sztárec és felesége. amikor meglátom. ugy teljesitsen is mindent: adjon oda mindent és maradjon koldus. . .annyit jelent. ezek nem sajnálják magukat és Krisztus törvénye szerint utolsó ingüket is odaadják annak. Az ötödiknek a férje pogány. mert csak ebben látjuk az életet és az üdvösséget. . . amit teszünk. Egyesek közülünk. hogy eltértek Krisztus tanitásától és csak szinleltek. Az egyik már tökéletesült a jó életben.mondta Julius. az anya pedig keresztény és a gyermekek tisztelik anyjukat. . sajnálja a fiát és segiti. hogy mit fognak rólunk mondani az emberek. ugy ez annyit jelent.Mi semmit sem akarunk fitogtatni. . Ezen kivül valamennyiünket rokonsági kötelékek füznek össze pogányokkal. de mindannyian egy és ugyanazon uton járunk. És nem tanácsolom neked. a másik csak most kezdi el. mások mögöttünk. aki kéri.felelte Pamfilius . . amit mi csinálunk. Igy vagyunk valamennyien összefonódva és az elülsők örömest odaadnák utolsó ingüket. .Ez tényleg a legjobb.. de nem tudják megtenni. hogy fitogtatás végett gyere hozzánk és változtasd meg az életedet. a másiknál kisebb. Vannak mások. azt. Mi nem az emberek miatt cselekszünk.Lehetetlen nem élni önmagunkért. Mi valamennyien egy törvényt vallunk. hogy vannak köztetek olyanok.A következőképpen. hogy megnyerjék. Julius ezt mondta erre: . Ezek egyre több örömet fognak maguknak szerezni és egyre jobban el fognak tántorodni a hitetektől. ha már keresztény akar lenni valaki. de apja megint ad neki. A másiknak az anyja pogány. hogy ti mit tesztek. amikor fát dobnak rá. A harmadiknak gyermekei pogányok. és ugyanazt fogják csinálni. .Mit jelent. hogy ne ossza szét és az anya a fiai iránti szeretetből elfogadja az adományt és mégis odaadja másoknak. mint ahogy a tüz sem alszik ki soha.mondta Pamfilius.De ha igy van. ismét mások még hátrább. Magad mondod. hanem azért.a mieink más uton haladnak és sohasem lankadnak. Ezeknek semmi sem kell. Az elülsők már közel vannak Krisztus törvényéhez .Hogy hitünk szerint . hogy ugy értelmezzük az életet. birtokot tart a tulajdonában és ad a fiának. ezek még a régi módon élnek. . És ti is ugyanazt csináljátok.A mi hitünk abban van.olyanok.Nem értem. meg fogom tenni. Mindannyiunk élén ott áll Krisztus a maga életével és mi valamennyien igyekszünk Őt utánozni s csupán ebben látjuk az üdvünket. a haláltól való menekvés csupán a Krisztus tanitása szerinti életben van. Ép ebben van a hit.Nem.

szerette egyetlen fiát. Pamfilius meghivta magához Juliust. hogy nézze meg az életüket. hanem Isten akaratának teljesitésében rejlik. s a pénz hiányozni kezdett Juliusnak. A fiu. Julius hallgatta és szive megindult.Amaz emberek már most a világi hit szerint azt gondolták. hogy az élet csak azért adatott. De az élvezetek. akik nem ismerik el. akik e világon élünk és dézsmát kell. MÁSODIK FEJEZET Julius atyja gazdag volt. mint kerék a szekérrudat követik nyomon Isten akaratának teljesitését. amikor mást keresünk .Isten akaratának teljesitését. . amit Pamfilius beszélt: hol ugy tetszett. amely szerint mindazok az emberek élnek a világon.ilyenkor barátja őszinte szeme közé nézett és visszaemlékezett jóságára. Elküldte a gazda a fiát a dézsmáért. hogy az a világi hit. amiket mi örömöknek nevezünk: étel. mert vagy dézsmát kell adnunk. Az atyjától kapott pénz hamar elfogyott. mint amennyit az rendszerint adni szokott volt neki.Krisztus a következő hasonlatot mondotta. fényüzésben és kicsapongó mulatságokban. Krisztus megtanitott bennünket arra. de azok megölték a fiát. és ha megtetszik neki.Mi emberek vagyunk azok. . de azok elkergették a követét. játék és ledér nők. hogy ezután már senki sem fogja őket zavarni. és nyugtot találtok lelketeknek. hogy nem kell fizetniök érte és egyéb dolguk sincs.ez ugyanaz. elszakitani a puszta örömöket a munkától . hogy az embernek jobb sora lesz. mint letépni a virágok kocsánjait és gyökér nélkül elültetni őket. hol ugy tetszett. ha bennük tételezzük fel az élet lényegét. Vegyétek magatokra az igámat és tanuljatok Tőlem. annál jobban látjuk. hogy a dézsmáját megkapja. És mi igy élünk. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü.” Igy beszélt Pamfilius. de nem volt neki világos.. hogy Pamfilius önmagát csalja meg. aki bünösnek érezte magát és nem akarta beismerni a bünét. A gazda követet küldött az emberekhez. hogy az örömök és a boldogság. hogy csak akkor örömök. mert Én szelid és alázatos vagyok szivemben. aki dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket. de nem ment el Pamfiliushoz és belevetve magát a maga életébe. Julius élete ugy folyt. hogy Istennek szolgáljunk. elfeledkezett róla. akik tudják a bünüket és nem akarják beismerni.hogy ez a hit hamis. Egyizben többet kért atyjától. ha a kertből elüzi a gazda követét és fiát és nem ad dézsmát. hogy az élet boldogsága nem az örömeiben. haragra lobbant és gorombaságokra vetemedett atyjával szemben. Krisztus azonban arra tanitott meg bennünket. hogy fizessünk Istennek: teljesitenünk kell az akaratát. egyre több és több pénzt követeltek. amelyek mindig ugyanazok voltak és maradnak: bor. Örömöket venni akarni Isten akarata teljesitésének munkája nélkül. ital. hogy Pamfilius megcsalja. nem lehetnek örömök. ez az a világi hit. az örömökre való gondolat és azok reménye nélkül. mulatság. vagy kiüzetünk a kertből. . hogy az összes örömök. És Julius megigérte. . hogy a kert az övék. amint mindig haragszanak azok. büszkélkedett vele és nem sajnálta érte a pénzt. de megfedte fiát. Atyja adott. s ugyanakkor Julius történetesen összeverekedett egyik részeg 76 . amint a gazdag fiatalemberek élete folyik: tétlenségben.Éspedig hogyan? . amelyeknek Julius a rabja lett. maradjon velük élni. hogy csak akkor követik nyomon természetes jutalomként ezek az örömök Isten akaratának teljesitését. mint hogy élvezzék. Ime. amely azt tartja. Mi hiszünk ebben és ezért nem kereshetünk csalást az igazság helyett. Vincellérek éltek egy idegen kertben és dézsmát kellett fizetniök a gazdának. Tanitónk azt mondta: „Jöjjetek Hozzám valamennyien. A mi hitünk az. abban a feltevésben. és minél tovább élünk.

amelyre szüksége volt. . de ne itt. Csak szeretett magzatán sajnálkozott. hogy ilyen helyzetbe került. Megigérte. hogy teljesiti akaratomat. anyja sirt. A fiu beleegyezett. szemére hányta. atyám pedig mindezt nem akarja megérteni. én meg igyekszem egyidőre leplezni a kő eltünését. ha abbahagyja ledér életmódját és nőül veszi egy gazdag kereskedő leányát. a leány faképnél hagyja és összeáll egy gazdag emberrel. aki rajongott fiáért. semmim sem maradt és szégyenlem magam a barátaim előtt. akik mindent kiszipolyoztak belőlem. s most az anya a férjéhez ment és megkérte. de atyja kieszközölte számára a bocsánatot. az asszony szemrehányást tett a férjének. Ha megigéri. Ő hozott ebbe a helyzetbe. az atyához ment. és teljesitsd. Azért. A városparancsnok tudomást szerzett erről és őrizet alá akarta venni Juliust. Férjéhez ment. Atyja megütötte. hogy ha nem teljesiti a kérését. Az atya maga elé hivta a fiát és anyjával együtt korholni kezdte. de nem volt szándékában betartani igéretét. Elfelejti. Másnap anyja behivta a lakosztályába és titokban átadott neki egy drágakövet. Ezzel szemben megigérte fiának. s ha kiderül. hanem egy másik városban. Julius nem magát.és tisztességes életet kezdhet vele. Amikor egyedül maradt. kénytelen voltam uzsorásokhoz fordulni. hogy a férj alaposan megverte a feleségét. Ha kezdettől fogva. Julius az anyjához ment és megmondta neki. hogy pénzre van szüksége és hogy megöli magát. hogy ki volt a bünös mindebben. akit már régen kiszemelt a fiának. ha nem szerez annyit. hogy megbocsát fiának. . A maga vagy atyja halála tünt fel neki egyetlen kiutnak abból a helyzetből. Most viszont semmit sem kap tőlem és első bünénél a parancsnok kezére juttatom. 77 . amit anyja elkövetett. Julius mindenre ráállt és szabadlábra került. mint amennyire szüksége van. Anyja szavai meginditották Julius szivét. . megbocsátok neki. ugy be tudtam volna rendezni az életemet és nem láttam volna szükséget. Férje nem hallgatta végig. ami szükséges. A fiu durván felelt atyjának. aki már régóta igyekezett elütni Julius kezéről.társával és megölte. Julius anyja többet szenvedett nála. Egy cimborájától vett kölcsönt és megigérte a visszafizetését. hogy megnősül és abbahagyja a rossz életet. nem vette el a drágakövet és elment hazulról. A fiu megragadta atyja kezeit. add el. megkötöztette fiát és bezáratta. ha nem adja meg. Az anya. amely mint gazdag ifjut megillet. amit kérek. hanem atyját vádolta.Meg fogja kapni tőlem a pénzt és felesége hozományát.mondta az atya . s dolog azzal végződött. veszekedett miatta anyjával. És az otthoni élet most pokollá változott a számára: atyja nem beszélt vele. és most. de csak azzal a feltétellel. mint amennyit később adott. az egyik rabszolgára fogom rá a lopást. elment fiához és igyekezett rábeszélni. Julius megátkozta atyját és az életét. hogy bocsánatért könyörögjön számára. de végül elhatározta. hogy valamikor maga is fiatal volt. hogy bocsásson meg fiának. De az anya nem törődött a veréssel. minthogy azonban mindig kevesebbet adott a kelleténél.Menj. hogy atyja háta mögött megadja neki a pénzt. és az élethez. szemrehányások nélkül annyit adott volna. Megrettent attól. amelyet elvitt a férjétől. hogy félrenevelte a fiát. Nem mérlegelte. Az atya bekiáltotta rabszolgáit. Az atya sokáig korholta feleségét és fiát. hogy kérjen atyjától bocsánatot és engedelmeskedjék neki. Ezenkivül szeretője is ajándékot követelt tőle: egy gyöngynyakék tetszett meg neki és Julius tudta. öngyilkos leszek. Éppen ebben az időben még több pénzre lett Juliusnak dőzsöléseiből kifolyólag szüksége. Azt mondta: atyám szoktatott a fényüző élethez s azután sajnálni kezdte tőlem a pénzt. amelybe került.

atyja. hogy ugy tetszett. Egy zavartalan helyen gondolkodni kezdett.kérdezte magától és rémület fogta el. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket”. hogy mi történik vele. hogy megsértette. hogy ő maga vegye fontolóra a helyzetét... Az első gondolat. mint amaz. ami történt vele s ami várja..kérdezte magától Julius . de mennyi bánat és boldogtalanság! S ami a legfőbb . „Anyámat? Igen. hogy kivánják. hogy hová és miért megy. Lelkében zürzavar és köd volt. hogy meghaljon. de egyenesen gyülölte azért. és holtfáradtra hajszolt és kergetett vadállat. amikor szerencsétlenség érte.. halálát kellett. A lelkiismeretéhez kellett fordulnia és vizsgálat tárgyává tette előtte életét és cselekedeteit. sem anyámat. De már nem hitt az isteneiben és ezért tudta. hogy senki sem szereti és ő sem szeret senkit. amely a fejébe ötlött. Anyja. Amint igy végignézett életén. el a városból. Igen. kiért a városból és bejutott Diana istennő megszentelt berkébe. Miért kinozta magát annyira? Miért rontotta el annyira a fiatal éveit? Öröm kevés volt. hogy módomban van elmenni ebből a hazug és gonosz életből. vadállat vagyok.és ha biztos volnék abban. hogy kordában tartotta. amikor a szivébe tekintett ennél a kérdésnél. hogy Pamfilius meghivta magukhoz. szükségét érezve annak. hogy nem várhat tőlük segitséget. de ő maga is szeretett-e valakit? Barátait? Érezte. ami vele történt.most nem volt senkije. hogy nem tér vissza haza. Senki sem szerette! Mindenkinek terhére volt! Mindenkinek keresztezni tudta az életét: anyja számára ő volt az oka atyjával való civakodásának. megölném!” Ezt felelte magában és maga is elrémült magától. hogy senkit sem szeret. rossznak és főként ostobának tünt fel szemeiben. Nemcsak nem szerette. Igaz lenne ez valóban? Gondolkodni kezdett.. amelyet egy egész élet munkájával gyüjtött össze. az volt. De ha tőlük nem. hogy az ő tanuk szerint ezeket mondta Krisztus: „jöjjetek Hozzám valamennyien. hanem innen egyenesen elmegy a keresztényekhez és velük marad. De nem volt mi mást tennie. 78 . hogy soha senki sem fogja meglátni és megtudni . Valamennyiük számára kivánatosnak kellett lennie. visszaemlékezett Pamfilius szelid. de talán az egyetlen Pamfiliust?” És megint felidézte az emlékezetében. Atyámat gyülölöm.Maga sem tudta. Gyülölte s emellett világosan látta.vajjon mit tennék. amit a vadállat nem tehet meg . Azelőtt volt szerető anyja.Nos. barátai nem szerették. hogy atyjának halála szükséges a boldogságához. sem barátaimat. nekem egészen mindegy. volt atyja. folytonosan előre. rettenthetetlen és örömteli arcára és szeretett volna hinni tudni abban. a keresztényekhez.egyedülállónak érezte magát. atyja számára tékozlója volt annak a gazdagságnak. Visszagondolt legutolsó találkozásukra és beszélgetésükre és Pamfiliusnak ama szavaira. és megint megborzadt attól. „. „Atyja?” . akkor kitől? Tulságosan különösnek tetszett neki. . Ment előre. hogy egyedül maradjon és átgondolja mindazt..megölhetem magam. megtehetem azt. barátai számára veszélyes és kellemetlen vetélytárs volt. hogy segitséget kér az istennőtől. „De tényleg ilyen kétségbeesett-e a helyzete?” . S ugy ez. voltak még barátai is. eszébe jutott Pamfilius és vele való utolsó találkozása és az. amit Pamfilius mondott. És az a gondolata támadt. . Valamennyien vetélytársai voltak. és csupán abban az egyben különbözöm a vadállattól. Amint egyre tovább és tovább ment. valamennyien irgalmatlanok voltak hozzá most. ha egyetlen csapással megfoszthatnám életétől és megszabadithatnám önmagamat?” És Julius igy felelt magában: „igen. anyámat sajnálom.gondolkodott és megint felidézte emlékezetében mindazt. nekem csak a segitségére van szükségem. de nem szeretem. senkit sem szeretek.

Mikor meglátta Juliust. s mikor meghallod őket tőlem. én bonckés alá veszem egész életedet és összes gondolataidat. minthogy ennek a törvénynek nem az ember természete. de tartsd vissza és ki fogja vájni a földet és sár gyanánt buzog elő! Ugyanigy vagyunk a szenvedélyekkel.Ifju.a keresztények tana az életre vonatkozólag a következőkben áll: nem 79 . Valamennyien gonoszok és szenvednek. sőt még jobban is fogsz tévelyegni és ezen a szenvedésen kivül részed lesz még a kielégitetlen emberi szükségletek szakadatlan szenvedésében is. hogy a keresztények közt fogsz ilyen menedéket találni. akár nem igazság . okosarcu férfi volt. Pedig van ember.kérdezte az ismeretlen. oly elhatározásra fogsz jutni. Én ismerem az életet. Ha elmégy hozzájuk. A nap már estére hajlott és Julius meg akart pihenni. hogy sokan vannak ilyenek és hogy mindenki ilyen lesz. vagyis az életben. hanem benned magadban van. Ilyen hely nincsen. visszaemlékezve mindarra. és ugy tetszik neked. . mint én élek. Egy ereje teljében lévő ember vagy egy hozzád hasonló ifju azonban. ami téged nyugtalanit. ugyanugy.tévuton jársz. még jóvá teheted a hibádat. betette iszákjába a megmaradt elemózsiát. amelyben a keresztények laktak. nem Kilikiában. hanem hiu bölcselkedés képezi az alapját. Most a szenvedélyeid hamis utakra vonzanak. Hátha ez az igazság? Akár igazság. Te csendes révet akarsz magadnak találni. Kerestem érzéki élvezetekben és nem találtam meg. amitől most szenvedsz. Az ismeretlen figyelmesen hallgatta. .ki vagyok? ember. kedves ifju. A keresztények tana azokon a hittételeken kivül. szép. A keresztények csalása vagy tévedése (én nem akarom őket elitélni) éppen abban áll. ne hajtsd végre tervedet . de mikor Julius befejezte. aki kiöregedett összes szenvedélyeiből. de te nem ismered. aki mindig örvendezik . ugyanattól fogsz szenvedni. mikor az utszélen egy üldögélő embert pillantott meg. aki boldogságot keres.„Mi is vagyok valóban. kiment a berekből és megindult afelé a falu felé. . csak hogy százszor erősebben. mert az. szenvedélyek lobognak benned. Ült és olivát és lepényt falatozott.A keresztényekhez. csak sokkal erősebb mértékben.én vonzódom hozzá és megyek.Hová mégy? . Tanaik tökéletes követője csak az aggastyán lehet. Engedd át a vizet a gáton és itatni fogja a földet és a réteket és az állatokat. HARMADIK FEJEZET Julius frissen és jókedvüen lépdelt és minél messzebbre ért és minél élénkebben képzelte el magában a keresztények életét. egész életét és elhatározását elbeszélte az ismeretlennek.mondta Julius és szót szóba füzve. erőszakkal fojtva vissza a szenvedélyeidet. hogy nem tér több vissza haza. gazdag. ifju! Az ut még hosszu. hogy ne háboritsanak benne a szenvedélyek és ne szenvedj a következményeiktől. amit Pamfilius beszélt. erős. akik ugy élnek. hogy nem akarják elismerni az ember természetét.azért. most mégis részed van a felszabaditott szenvedély nyujtotta kielégülésben.Adjon Isten. .mondotta magának . olyat. mert semmit sem keres. Figyelj ide. amit a Tanitójuk mond. Pamfilius azt mondja. te pedig nem ismered őket. Te fiatal vagy. ha megfogadja azt. nem Rómában. Középkoru. . elmosolyodott és megszólitotta: . amelyekkel vigasztalják magukat s amelyekről nem fogok beszélni . Ülj le és pihend ki magad. nem engedelmeskedhetik törvényüknek. de ha hibáztál is egyszer az irányban. aki még nem próbálta ki az életet és önmagát.Julius köszönetet mondott neki és leült. És mindazok. Én ismerem a keresztényeket. ugyancsak nem találják. A falusi magány csöndjében ugyanazok a szenvedélyek fognak kinozni. annál könnyebb lett a szive. megigazitotta a ruháját és megszólalt: . Közöttük azonban.” Igy beszélt magában Julius és azzal az elhatározással. amely helyesebbnek fog látszani előtted. kikérdezte a részletekről és maga nem nyilvánitott véleményt.

ugy ezt azért tették. akit a maguk Atyjának is neveznek. aki szerintük felfedte nekik az élet összes titkait. mindössze életüket tudnák fentartani. ha valamennyi ember ugy engedelmeskednék. ami az életet könnyüvé és örömteljessé teszi. Mindazonáltal ez a feltevés nem változtatná meg az ember természetét. Azt mondják.egyszóval mindent kizárólag a tulajdon feltétele mellett hoztak létre az emberek.megvetni a magaslatot. amint a keresztények engedelmeskednek. amelyeket előidéznek. A keresztények istentelenek. sem isteni akarat. amit összeadnak. A legkönnyebb módszere annak. de azért élnek a tulajdon gyümölcseivel. Élünk. a bosszuság. A keresztények csupán rászedik az embereket s a jobbik esetben rászedik önmagukat.ismerik el az erőszakot. Nem lesznek náluk sem templomok. Éppen a szenvedélyeknek ez a játéka és azok az összeütközések.szánalmat keltő csalás! Érts meg egyet: a mi tanunk azt mondja: a világ az isteneken nyugszik. s már nem lenne körükben helye sem tudományoknak. Ámde ez nincs igy és nem is lehet igy. hogy az embereknek testi jólétük érdekében nem kell táplálkozniok. Sőt még ha el is tudnák magukat tartani. tényleg nem venne táplálékot magához és éhenhalna. sőt még a nők. amelyek az éhségből erednek. háboruk. nem tartaná el őket. a bosszut. Valóban. mert ezek az érzések szükségesek az emberek életéhez. és nem ismerve őket. És ha két-három tucat ember ennek hitelt adna. amit tesznek. A keresztények azt állitják. nem tudnak azokkal az eszközökkel szolgálni. hogy ők maguk dolgoznak. Azt mondják. ugyanigy semmisitsd meg az ember jellemző szenvedélyeit és megsemmisül az emberiség. biróságokat.vak hit keresztre feszitett Tanitójukban és mind80 . Az ő számukra csak Tanitójuk Atyja. sem müvészeteknek. hogy ezek az érzések rosszak és hogy az emberek boldogak volnának nélkülük. Nem ismerik el az isteneket s beavatkozásukat az emberek ügyeibe. tagadásba is veszik a tudományokat és müvészeteket. Tekints magad körül: minden egyes gyümölcsöst. Ugyanez áll a tulajdonról is. hogy eltartsák magukat. Nem is ismerik el a mi tudományaink és müvészeteink hasznát. de hasonló ahhoz a feltevéshez. az istenek pártfogolják az embereket. Ha az istenek az emberekbe beoltották a haragot. Hajitsd el a tulajdon jogát és egyetlen gyümölcsöst sem fognak megkapálni. De nem is cselekedhetnek másként. Nem tudnak szolgálni az emberiségnek tudományokkal és müvészetekkel. De azt. másfelől az egész emberiség együttes bölcsessége vezérel életünkben. olyan emberektől kapták. nem ismerik el a tudományokat. mindazt. nem lennének gyilkosságok. ez az éppen. tartják is meg az embereket azok közt az életfeltételek között. Te azt mondod. amelyek az ember kizárólagos tulajdonságát képezik s az istenekhez közelitik. Semmisitsd meg az ember táplálkozását és megsemmisül az ember. kivégzések. hogy jól éljenek. amit dolgoznak. Egész tanitásuk csupán arra megy ki. nem lenne kapzsiság. sőt még a gonoszokkal szemben való gonoszságot is. Ugyanez a helyzet az ember többi szenvedélyeivel is: a méltatlankodás. A keresztények azt tanitják. a fényűzés. tisztelniük kell az isteneket s maguknak kell keresniök és gondolkodniok. hanem csak egy van . amilyennek a Tanitójukat irják le. minden egyes keritést. amit olyan emberek hoztak létre. akik a tulajdont elismerik. a csillogás és a pompa szeretete is az isteneknek is tulajdonsága és ezért megváltoztathatatlan tulajdonsága az embernek. sem emberi bölcsesség. létezik. A tanuk . hogy ezekre nincsen szükségük. gondolkodunk és keresünk és ezért az igazság felé közeledünk. minden egyes öszvért . hogy valaki ne szégyenkezzék alacsony volta miatt . a vadsághoz és az állatiassághoz. Az embereknek pedig. Az emberek rosszak és szenvedélyek rabjai. és ezért egyfelől az istenek akarata. ha nem élnének azzal. ha minden ember olyan volna. minden egyes házat. nem lenne éhség és nem lennének azok a csapások sem. egyetlen állatot sem fognak gondozni és felnevelni. amelyekben élnek. amelyet a keresztények állitólag tagadnak. sem szinházak. hogy visszavigye őket őseredeti állapotukba. müvészeteket. ez nem változtatná meg az ember természetét. hogy náluk minden közös és mindent összeadnak. hogy náluk nincsen tulajdon. és Maga a Tanitó. A barbárok nem ismernek semmiféle korlátozást és egyetlen vadember az egész világot elpusztitaná testi vágyai kielégitése végett. a düh. sem muzeumok. sem szobrok. nem ismerik el a háborukat. Mindez jó lenne. Ez igaz. Náluk viszont nincsenek sem istenek. akik tulajdon felett rendelkeztek. de az.

hogy a keresztényekhez megy. amelyet a keresztényeknél gondoltál megtalálni.és kérdést intézett eziránt az ismeretlenhez. vagy legalább is nem fog oly fájón megnyilvánulni. foglalkozz kereskedelemmel. szolgálni kell a hazának és dolgozni kell a hasznára. tudományokkal és müvészetekkel. vagy pedig a felkényszeritett. Ilyenek az élet szokásos leckéi. Akkor menj. ami téged elsősorban bántott.Hogy mit tegyél? Amennyire az emberi bölcsesség hozzáférhető a számomra. Belevetetted magad az ifjuság szórakozásaiba. Te sokat tapasztaltál és tudod. Az utolsó szavak végleg meggyőzték Juliust. Ha azután csábitani fog a magány. szabad tevékenysége-e.és beléptél a másikba. De az idő elmult. NEGYEDIK FEJEZET Három hónap mulva megülték a szépséges Jevlampijával való lakodalmát és Julius. Az. utad világosan áll előttem. hogy mi most a teendője és hogyan lábaljon ki abból a szorult helyzetéből. Ez az ellenségeskedés a helyzetedből származott. Minden bajod az átmeneti állapotnak jele. aki megváltoztatta életmódját. amit ő mondott nekik. Az. ugyancsak kibékült fiával. A szenvedély magával ragadott és oly messze sodort. Nősülj meg. Minden balszerencsédnek helyzeted fonáksága volt az oka. amit az ismeretlen mondott. és azonkivül. hogy melyik vezér a megbizhatóbb: az istenek akarata és az emberi bölcsesség együttes. lépj rá az uj utra. Még mindig nyilt maradt azonban a kérdés. Atyád azt ajánlja. válassz egy másik helyzetet s az ellenségeskedés megsemmisül. Ha vonzódol ahhoz a magányhoz. amelyben volt. hagyd abba az ifjukor szórakozásait. . Ezeket a leckéket hasznunkra kell forditanunk. ez természetes és ezért jó is. közéleti ügyekkel. de most egyenesen érthetetlennek látszott előtte. hogy engedelmeskedik akaratának és nőül veszi azt a lányt. És csakis mint önálló polgár és családfő ismerheted ezt meg. 81 . . . már nem követheted el mégegyszer ugyanazokat a hibákat. Köszönetet mondott az ismeretlennek és hazatért. nemcsak megingott.Éppen erről akartam most beszélni. Használd ki saját tapasztalatodat. mig megfelelt a korodnak. helyzetednek természetellenessége volt.az atyáddal való ellenségeskedés. hogy nősülj meg. hogyan tudta magát balsorsának befolyása alatt ilyen esztelenségre elhatározni. nősülj meg. Te átélted az élet egyik korszakát . Az az elhatározása. .abban. hogy szenvedtél. kivált az utolsó kijelentése. Mérlegeld csak. hogy az ifjuság kora elmult és bátran elhajitva mindent.az ifjuságot . amikor férfivé. Ismerd el. amelyet atyja neki átadott. hogy ki fogsz békülni atyáddal és barátaiddal. ami az ifjukor tulajdona és nem fér össze egy férfivel. akkor valódi vonzódás lesz és nem elégedetlenség fellobbanása. ami téged a legjobban bánt. Tanácsa bölcs. ugy csak azután adhatod át magad haszonnal ennek a tevékenységnek. megnyugvást és örömöt is fogsz találni. miután az életet valódi jelentésében megismerted. Férfi lettél és házasságra kell lépned és férjjé kell válnod. vak hit egyetlen ember szavaiban? Juliust meglepte. Minden balszerencséd az emberek sajátos szenvedélyeiből ered. te egy férfi erőivel adtad oda magad az ifjuság féktelenségének s a jóból rossz lett. polgárrá kell válni. Abban a korban vagy. És ezért a legfontosabb tanácsom: teljesitsd atyád kivánságát. hol keserü s hol édes. És jó volt. add magad át neki. akit ő szemelt ki a számára.folytatta az ismeretlen. Mikor apja tudomást szerzett arról a szándékáról. ha több hajlamod van a filozófiához. külön házba költözött feleségével és maga vezette a vállalat egy részét. . mint az élet tevékenységéhez. Anyja örömrepesve fogadta. mint most.

. amikor az ismeretlennel való találkozás megmagyarázta neki a keresztények eltévelyedését és a maga legfőbb kötelességét. hogy Pamfilius szeretne barátjával menni. A fiatal leány. vagy megforditva. .tette hozzá mosolyogva. De most . Igen. Az első időben tökéletesen boldog voltam. hogy utoljára látták egymást: még mindig a keresztény obscsinában lakott. mi mindent tagadunk. tagadjátok magát a házasságot. Mikor Julius felismerte barátját. Ezenkivül a szerelemnek feltétlenül szüksége van az ujszerüségre.Miben is látod a mi csalásunkat? . ezen már átestem. még nem bizonyitéka annak. . . Pamfiliusszal együtt a hátsó lakrészbe távozott. én nem találtam kielégülést a házasságban.Boldog? .Nos. aki egy ismeretlen fiatal leánnyal elment az üzlet előtt. tagadjátok az elbüvölőt. Ezt most a házaséleten tapasztaltam. hogy élete minden évvel.Mi nem tagadjuk a házasságot. tagadásba veszitek az élet valamennyi dolgát .fejezte be Julius. Julius engedélyt kért az ismerős kereskedőtől. ami vele történt: hogyan volt már a keresztényekhez vezető uton. viszont azonban nem szivesen hagyná őt egyedül. hogy neki nincsen rá szüksége. De az. Jóllehet sok embert látok.A ti csalástok abban áll.te ezt nem ismered. aki kevésbé vonzó. Julius elmondotta barátjának mindazt.Egyizben a vállalata ügyeiben elutazott egy nem messze eső városba és ott.magát az életet. . Egy nő. az emberek kezdenek tisztelni. látom a lehetőségét. amikor én vagyok közömbös iránta. és hogyan fogadta meg a tanácsot és nősült meg. Mindketten nehéz szőlősputtonyokkal mentek és árujukat kinálgatták. kiment hozzá az utcára és kérte. A szeretet nálunk mindennek legelső alapja. akkor természetes.Mi az. mint a feleségem. . sőt el is hagyhassam őket. amit az ismeretlen igért? . a nősülést. . meglátta Pamfiliust. látva. amelynek őrömmel kellett volna eltöltenie.Megtaláltad vajjon a házasságban. . de utána még hidegebben hagy. hogy vagy ő vágyik olyankor gyengédségeim után.mondta Pamfilius. Pamfilius köszönetet mondott neki és bement Juliusszal a boltba. hogy jöjjön be az üzletbe. de a házasságom.Ha nem a házasságot. hogy letelepszik a szőlővel és várja a vevőket. azt ajánlotta. . hogy acélból. mint a feleségem.mondotta Julius. amelyet a lélek óhajt. hogy az embert megszabaditsátok az élet dolgaival együttjáró csapásoktól.kérdezte Pamfilius. csak a szeretetet nem. Többet mondok: érzem. barátom. Feleségem szép. akik gazdagabbak nálam és nagyobb tiszteletben állnak.a bölcseknek igazuk van: az élet nem adja meg azt. és most boldog vagy? .surlódások lépnek fel közöttünk abból kifolyólag. Nem. hogy barátjával visszavonulhasson lakószobájába s az engedélyt megkapva. Egyelőre sikeresen vezetem a vállalkozásomat. hogy boldog? Ha e szó alatt kivánságaink teljes kielégülését értjük. Pamfilius élete nem változott azóta. nem elégit ki.kérdezte Pamfilius. . nem volt házas és biztositotta barátját. őszintén szólva. Életemnek ez az oldala teljes. és azon a helyen. ahol öröm volt. sietett megnyugtatni kisérőjét. . hát akkor tagadjátok a szeretetet. hogy éppen ez a házasélet. nappal és órával egyre örömteljesebbé válik. . okos. minthogy nem vagy házas . fokozatosan csökkenve távolodott és végül elenyészett. most bánat sarjad a házaséletből. Hogy mentesitsétek magatokat a kiábrándulásoktól. és ugy ebben mint amabban némi kielégülést találok. amint egy kereskedő boltjában üldögélt. 82 . hogy boldogtalan vagyok. amit a lélek óhajt.Ellenkezőleg. tanult és jó. hogy a ti csalástok megadhatja. A barátok kikérdezték egymást életkörülményeikről. nem hozta meg azt a számomra. amely eleinte eltöltött. hogy elbeszélgethessenek. és hogy az öröm. hogy utolérhessem. hogy az élet nem adja meg azt az üdvösséget. az első időben jobban érdekel nála.

ez a három leány azért volt kiszemelve. És ez az. .mondta Julius.mondta Julius. . akik bölcsességükhöz mérten megmagyarázzák számotokra az istenek akaratát. akivel szőlőt hoztál.Isten akarata. akkor bevégződik. Hogyha Neki tetszik az emberi faj fenntartása. amely azt mondja. az emberi faj már régen kihalt volna. Te először beszéltél nekem róla. dacára a bájait eltakaró öltözetének. . .Miről ismered fel? . előmozditjátok. amit gyakorta hallott. megismételve azt. . ami ezt eldönti? . hogy a kisértést kerüljük. A mi házasságunk és a tiétek közt csupán annyiban van különbség. A tieitek folytatják a már korábban megkötött házasságokat. A három 83 . hogy holnap megnősülök. ugy a faj folytatódni fog. mint amilyen világosak számotokra az áldozati állatokból és a madarakból való jóslások. mondta Julius. annyira eltávolitani törekszünk azt magunktól. sohasem is pillantod meg őket. ez nem a mi dolgunk. hogy nem tüzzük célul magunk elé az emberi faj fenntartását és nem törődünk ezzel annyit. hogy a mi törvényünk felfedte nekünk. hogy a szeretet érzése köztünk mint fivérek és nővérek között erősebbé váljék az egyetlen nő iránti testi vágy érzésénél. annak dacára.Ki fog például neked utbaigazitást adni. feltüzelitek az emberekben. ha viszont állandóan keresed az utmutatásait. És mi minden lehető módon rajta vagyunk. . akként nekünk is megvannak a bölcseink. hogy nálatok nincsen házasság. azok világosak lesznek. . mégis csak felkelti benned a szerelem érzését. . de uj házasságra nem lépnek. amit a mi és a ti házasságtok különbségéről akartam neked mondani. mi pedig megforditva: az érzéki vágyat nem tekintjük rossznak (Isten nem csinált rosszat).Ez helytelen állitás. . mert szépek és gazdagok voltak és atyám hozzájárulását adta bármelyikkel való házasságomhoz. hanem jónak. hogy a nőre vetett érzéki pillantás bün. Mi feltételezzük.De mindazonáltal lehetetlen.az Ő akarata szerint élni. .Én nem értelek. és ezért mi és a mi asszonyaink ahelyett. És amint nektek megvannak a bölcseitek. . Az Ő akarata pedig kifejezést nyer a mi prédikációinkban és a mi kinyilatkoztatásunkban. Ti nem gondoskodtok az emberi faj fenntartásáról. akik megmagyarázzák számunkra az Atya akaratát Krisztus kinyilatkoztatása. amelyet ti szerelemnek neveztek. .Meg vagyok például győződve.De mi az. mint a madarak röptéből. hogy mikor és kivel kell házasságra lépned? Amikor én voltam házasság előtt..Abból.mindebből azt a következtetést vonom le.Én nem gondoltam a szépségére. nem a mi gondunk: a mi gondunk . szivük és más emberek gondolatainak sugallata és főként irántuk való szeretetük alapján. . három leány közül választhattam. .mondta Pamfilius elpirulva.felelte Pamfilius. . mint mi ezt nevezzük.kisértéssé. hogy ti a testi vágyat. hanem egy test. ugy az áldozatok beleiből. És ha egyedül lennétek.Ha sohasem keresed az utmutatásait. de még ösztökélést is kap öregeink-tanitóink részéről.Igaz. hogy az a szépséges fiatal leány. hogy el tudjátok nyomni a szépség iránti lelkesedést. .De mindez nagyon határozatlan valami. jóllehet könnyen meglehet. a mi célunk csak az.Még nem tudom.vetette ellen Julius. ha nem akarja. . hogy a férj egyesüljön a feleségével és legyen ne két. mint ahogy sokszor hallottam a ti bölcseitektől. De folytatom azt. hogy még nem vagy házas. amit másoktól és tőled hallottam. hogy felékesitenők magunkat és a testi vágyat felkelteni igyekeznénk. szépség és szerelem és Vénus istennőnek való szolgálat elnevezés alatt. hogy az Ő akaratának megfelelően éljünk. hogy Atyánk már gondoskodott erről. valamint azon körülményből. hogy egykoruak vagyunk. Nekem ő csak a nővérem. A házasság nálunk nemcsak nincs eltiltva. amikor nincsen a helyén. . amely rosszá válhatik. amiért mindeddig nem vagyok házas. Különbség van már abból kifolyólag is.

mint lelki és testi tulajdonságaik szempontjából.mondta Julius. amin fessünk. a legtöbb élvezetet nyujtja. Emellett a felfogás mellett az ember csak a szemeit meresztgeti és nehezen tud dönteni.közül pedig Jevlampiját választottam. Az erőszak esetében nyilvánvaló. avagy mást szeret. . A keresztény számára az a fontos. azt a feleséget választja. de neked.az erőszak esetei ugyanazon a nőn. . csakhogy kielégitse szeretetét. amikor az emberben megvan az emberek iránti szeretet s amikor a testi szeretet tárgya megelőzőleg már tárgya az emberek kölcsönös testvéri szeretetének. ha nem szegtük meg az összes emberek iránti. hogy nincs meg az ember iránti szeretet. Mi is az egész Iliász? Elbeszélés a házasságra vonatkozó Isteni akarat megszegéséről. mert az élvezet még előtte áll. a házasság csak akkor ésszerü és szent. aki őt nem szereti. . amelyek Isten akaratának ebből a megszegéséből származnak az emberekre. . De a nem keresztény házasságnál gyakran fordul elő leplezett erőszak: mikor az.mindenekelőtt meg kell jegyeznem.A megszegés abban áll.mondta Pamfilius. ez érthető. nem nevezhető joggal szeretetnek. Ez az érzés állati vágy és nagyon gyakran átcsap gyülöletbe. hogy meg ne szegje házasságával Isten akaratát. aki hozzá hasonló. Mint ahogy ésszerüen és tartósan csak akkor lehet egy házat épiteni. Menelaosz és Páris és Hélena és Achillesz és Agamemnon és Krizeisz. hogy az ember a nőben a vele való érintkezés nyujtotta élvezetet szereti. . személyileg neki. mert szebb és rámnézve vonzóbb volt a többinél. anélkül.hogy az ilyen. hanem másodrangu helyet foglal el nála.Hogy felelhessek neked.Én elfelejthetném az Iliászt. . képet festeni. nem szabadna elfelejtened. A pogány. mint te.De miben állhat Isten akaratának megszegése egy házasságnál? . amikor elő van készitve. Az a kizárólagos szeretet viszont a nő iránt. nem pedig az embert. Keresztény házasság csak akkor lehetséges.De miben áll ez a megszegés? . hogyan válik állatiassággá ez az ugynevezett szeretet (erosz). ugy helyzetük.Én azt mondom el neked.akként a testi szeretet csak akkor törvényes. A legjobb példája annak. Csakis ezen az alapon keletkezhetik ésszerü. hiszen kinozzuk azt. A keresztény számára azonban nem létezik ez az önmaga számára való választás vagy helyesebben a személyes élvezetét szolgáló választás nem első. mikor van alapja. Egy keresztény férfi felesége és egy keresztény nő férje bárki lehet a világ összes férfiai és női közül. amelyik a véleménye szerint neki. . azért valamennyi mielőttünk is egyenlő. . De mi fog téged vezetni a választásban? . hogy a keresztény házasság nem engedi meg a nő iránti kizárólagos szeretetet.mindez mindama borzalmas csapásoknak a leirásai. szerinted keresztény házasság miért zárja ki a nőnek azt a szeretetét. amelyet Páris érzett? . akit állitólag szeret az. aki nőül vesz egy olyan lányt. s ezért választásunkat (hogy ezt a számunkra érthetetlen szót használjam) semmi sem korlátozhatja. ellenkezőleg. akit szeretünk.Ez még nem könnyiti meg a döntést. annál is inkább. hogy az emberek iránti szereteten alapulna. már előzőleg létezett szeretetet. 84 . amelyet a költők magasztalnak s amelyet jónak ismernek el önmagában is.mondta Julius. aki bölcsek és költők között élsz. amikor az emberek kölcsönös tisztelete és szeretete képezi az alapját. szenvedést okoz a lánynak és nem sajnálja.Én nem mondom. . és ezért élvezete kedvéért köti a házasságot. keresztény családi élet. ésszerü és tartós. hogy mivel tanitásunk szerint valamennyi ember egyenlő az Atya előtt. . aki erőszakot téve rajta. de a nő iránti kizárólagos szeretet csak akkor támadhat fel. amelyet együtt tanultam és olvastam veled. . amit a mi sztárecünk mondott a keresztény és a pogány házasság közötti különbségről. szenvedést okoz neki és megrontja. ha nem az összes emberek iránti testvéri szereteten alapul.Mindazonáltal nem látom . .

- Megengedem, hogy ez igy van, - mondta Julius; - de ha a leány szereti a férfit, akkor nincsen igazságtalanság sem és én nem látok különbséget a keresztény és a pogány házasság között. - Nem ismerem a házasságod részleteit, - felelte Pamfilius, - de tudom, hogy minden olyan házasság, amelynek csupán a személyes boldogság képezi az alapját, lehetetlen, hogy ne legyen egyenetlenkedés okozója, egészen ugy, amint a közönséges táplálkozás nem mehet végbe civódás és verekedés nélkül állatok és olyan emberek között, akik kevéssé különböznek az állatoktól. Mindenkinek kedve van egy édes falatra, de minthogy édes falat nem jut mindenkire, viszálykodás tör ki. Ha nincs is látható viszálykodás, titkolt mindenesetre van. A gyenge szeretne egy édes falatot, de tudja, hogy az erős nem adja oda neki; s bárha már belátta annak lehetetlenségét, hogy ezt a falatot nyiltan elvehesse az erőstől, titkolt, irigykedő dühvel nézi az erőset s a legelső alkalmat felhasználja, hogy elvegye tőle az édes falatot. Ugyanez, sőt még kétszeresen rosszabb a helyzet a pogány házasságnál, minthogy az irigység tárgya az ember, ugyhogy a düh még házastársak közt is megszületik. - De hogyan lehet elérni, hogy a házasulandók egymáson kivül senkit se szeressenek? Mindig akad olyan ember vagy leány, aki emezt vagy amazt szereti. És szerintetek a házasság ilyenkor lehetetlen. És éppen ezért látom már, hogy igaz az, amit rólatok beszélnek: hogy egyáltalán nem házasodtok meg. Ezért nem vagy te sem nős és nem is fogsz bizonyára megnősülni, mintahogy lehetetlen az, hogy egy férfi nőül vegyen egy nőt anélkül, hogy megelőzőleg szerelmet ne ébresztett volna maga iránt egy másik nőben, vagy hogy egy leány elérje érettségét anélkül, hogy fel ne keltette volna maga iránt egy férfi érzelmeit. Hogyan is kellett cselekednie Helénának? - Kirill sztárec igy beszélt erről: a pogány világban az emberek, nem gondolva a testvéreik iránti szeretetre és nem melengetve ezt az érzést, csak egyre gondolnak: arra, hogy felgyujtsák magukban a nő iránti szenvedélyes szeretetet s melengessék ezt a szenvedélyüket. És ezért az ő világukban minden Heléna, vagy hozzá hasonló nő sok ember szeretetét ébreszti fel. A vetélytársak ökölre mennek, egyik igyekszik felülmulni a másikat, mint a vadállatok, hogy a nőstényt elnyerjék. S a házasságuk többé vagy kevésbé erőszak. A mi obscsinánkban nemcsak nem gondolunk a szépség egyéni élvezetére, de kikerüljük az összes csábitásokat is, amelyek ehhez vezetnek s amelyeket a pogány világban érdemmé és istenités tárgyává emeltek. Mi ezzel szemben felebarátunk tiszteletének és szeretetének azon kötelességeire gondolunk, amelyek különbség nélkül minden emberrel szemben fennállanak, ugy a legnagyobb szépséggel, mint a legrémesebb torzszülöttel szemben. Mi minden erőnkkel melengetjük ezt az érzést és ezért az emberek iránti szeretet bennünk felülkerekedik a szépség kisértésén és győzedelmeskedik felette és megszünteti a torzsalkodást, amely a nemi élet talajából fakad. Egy keresztény csak akkor nősül meg, amikor tudja, hogy a nővel való egyesülése senkinek sem okoz bánatot. - De vajjon lehetséges ez? - vetette ellene Julius; - lehetséges vajjon uralkodnunk gerjedelmeinken? - Nem lehet, ha szabadjára eresztjük őket; de képesek vagyunk megakadályozni, hogy felébredjenek és felüssék a fejüket. Vedd például az atya viszonyát a leányához, az anyákét a fiaikhoz, a fivérekét a nővéreikhez. Anya a fiu számára, leány az atya számára, nővér a fivér számára, bármennyire szépek legyenek is, - nem az egyéni élvezet, hanem a szeretet tárgya, és az érzéki vágyat nem kelti fel. Ez az érzés csak akkor ébredne fel, ha az atya megtudná, hogy az, akit a leányának tartott, nem a leánya, vagy a fiunak nem az anyja, vagy a fivérnek nem a nővére; de ez az érzés még ekkor is nagyon gyenge és engedelmes lenne s az embernek hatalmában állna megzabolázni. A kéjvágy gyenge volna, mert az alapját az anya, a leány, a nővér iránti szeretet érzése képezné. Miért nem akarod elhinni, hogy az emberben oly érzést lehet felnevelni és megszilárditani minden nő iránt, mint az anyák, nővérek, leányok iránt, s

85

hogy ennek az érzésnek az alapján kinőhet a házastársi szeretet érzése? Valamint a fivér csak miután megtudta, hogy az, akit nővérének tartott, nem a nővére, engedi meg felgerjedni magában az iránta mint nővel szemben való szeretetet, éppen ugy a keresztény is csak miután érzi, hogy szeretete senkinek sem okoz bánatot, hagyja ezt az érzést felgerjedni lelkében. - Nos, és ha két férfi szerette meg ugyanazt a leányt? - Akkor az egyik feláldozza a boldogságát a másik boldogságáért. - S mikor a leány egyiküket szereti? - Akkor az, akit a leány kevésbé szeret, feláldozza érzését a leány boldogságáért. - És ha a leány mindkettejüket szereti és mindketten feláldozzák magukat, akkor a leány senkihez sem megy férjhez? - Nem; ilyenkor az öregek megvizsgálják az ügyet és olyan tanácsot adnak, hogy a legnagyobb szeretet mellett a legnagyobb boldogság származzék valamennyire. - De hiszen igy sohasem történik, és nem történik azért, mert ellene van az ember természetének. - Ellene az ember természetének? Az ember milyen természetének? Az ember, azonkivül hogy állat, - ember is; és bár igaz, hogy a nővel szemben való ilyen magatartás, nincsen összhangban az ember állati természetével, de összhangban van az észszerü természetével. S amikor az ember eszét veti latba állati természete szolgálatára, rosszabbul cselekszik az állatnál; erőszakra, vérfertőzésre vetemedik, amire nem vetemedik egy állat sem. De csak amikor az ember az állat megfékezésére alkalmazza észszerü természetét, mikor az állati természet szolgálatába áll az észnek, - csak akkor éri el az ember azt a boldogságot, amely kielégiti.

ÖTÖDIK FEJEZET - De beszélj nekem egyénileg magadról, - mondta Julius. - Ezzel a gyönyörü leánnyal látlak, nyilván közelében élsz és szolgálsz neki, - valóban nem kivánnál férjévé lenni? - Nem gondoltam erre, - mondta Pamfilius. - Egy keresztény özvegyasszonynak a leánya. Ugyanugy szolgálok nekik, amint mások is szolgálnak nekik. Te megkérdeztél: szeretem-e annyira, hogy egyesüljek vele? Ez a kérdés nehéz a számomra, de egyenesen fogok felelni. A gondolat az eszembe ötlött; de van egy ifju, aki őt szereti és ezért még nem merek erről gondolkodni. Ez az ifju keresztény és mindkettőnket szeret s én nem tudok olyasmit tenni, ami bánatot okozna neki. Látok, anélkül, hogy erről gondolkodnék. Egyetlen egyet keresek: teljesiteni az emberek szeretetének törvényét, - ezt az egyetlen lelki szükségletünket. Akkor fogok megnősülni, amikor meglátom, hogy igy kell tennem. - Az anya számára azonban nem lehet közömbös, hogy jó, munkaszerető veje legyen. Téged fog kivánni és nem másokat. - Nem; neki mindegy, mert tudja, hogy rajtam kivül a mieink valamennyien készek neki szolgálni, mint bárki másnak is; és én nem fogok neki sem kevésbé sem jobban szolgálni, akár leszek, akár nem leszek a veje. Ha pedig ebből leányával való házasságom fog következni, örömmel fogom fogadni, de ugyanigy fogom fogadni egy mással való házasságát is. - Ez nem lehetséges! - kiáltott fel Julius. - Éppen az nálatok a borzasztó, hogy ti magatok csaljátok meg magatokat. És ezzel megcsaltok másokat. Az igazat mondta nekem rólatok ez az ismeretlen. Amikor hallgatlak téged, önkénytelenül is alávetem magam azon élet szép86

ségének, melyet te lefestesz előttem; de ha gondolkodom, látom, hogy mindez csalás, amely az állatihoz közeledő élet elvadulásához és eldurvulásához vezet. - Miben látod vajjon ezt az elvadulást? - Abban, hogy munkátokkal tartva fenn életeteket, nincsen szabad időtök és lehetőségetek, hogy a tudományokkal és müvészettel foglalkozzatok. Ime, te rongyos öltözetben jársz, eldurvult kezekkel és lábakkal; társnőd, aki a szépség istennője lehetne, rabszolgalányra hasonlit. Nincsenek nálatok sem Apollo-dalok, sem templomok, sem költészet, sem játékok, semmi, amit az istenek az ember életének felékesitésére adtak. Dolgozni, dolgozni mint a rabszolgák vagy mint a barmok, hogy csupán a szükös táplálékotokat megszerezzétek, vajjon nem önkéntes és istentelen megtagadása-e ez az ember akaratának és természetének? - Megint az ember természete! - mondta Pamfilius. - De miben áll ez a természet? Abban-e, hogy elviselhetetlen robottal kinozzuk a rabszolgákat, megöljük és rabszolga sorba döntsük fivéreinket, mulatozás tárgyává tegyük a nőket? Minderre szükség van az élet ama szépségéhez, amelyet te az emberi természet sajátosságának tartasz. Ebben van-e az ember természete, vagy pedig abban, hogy mindenkivel szeretetben és egyetértésben éljen s egy világtestvériség tagjának érezze magát? Akkor is nagyon tévedsz, ha azt gondolod, hogy mi nem ismerjük el a tudományt és a müvészetet. Mi magasra értékeljük mindazokat a képességeket, amelyekkel az emberi természet meg van ajándékozva. De az összes képességekre, amelyek az ember sajátosságai, mi ugy nézünk, mint amaz egyetlen cél elérésének eszközére, amelynek egész életünket szenteljük, s e cél - Isten akaratának teljesitése. A tudományban és a müvészetben mi nem szórakozást látunk, amely csak semmittevő emberek mulattatására alkalmas; a tudománytól és a müvészettől mi ugyanazt követeljük, amit minden emberi foglalkozástól, - hogy megvalósuljon benne ugyanaz a tevékenysége az Isten és felebarátunk iránt való szeretetünknek, amely egy keresztény valamennyi müvét áthatja. Tényleges tudománynak csak olyan tudásokat ismerünk el, amelyek segitségünkre vannak, hogy jobban éljünk, s a müvészetet csak akkor becsüljük, ha megtisztitja szándékainkat, felemeli lelkünket, megszilárditja erőinket, amelyekre szükség van a szorgos, szeretetteljes élethez. Mi nem mulasztjuk el az alkalmat, hogy az ilyen ismereteket magunkban és gyermekeinkben a lehetőséghez képest kifejlesszük és az ilyen müvészetnek szivesen odaadjuk magunkat szabad időnkben. Mi olvassuk és tanulmányozzuk azokat az irásokat, amelyeket az előttünk élt emberek bölcsessége hagyott számunkra örökül; mi verseket énekelünk és képeket festünk és a mi verseink és képeink megerősitik szellemünket és megvigasztalnak bennünket a bánat perceiben. Éppen ezért nem tudjuk mi helyeselni azokat a célokat, amelyekre ti a tudományokat és a müvészetet alkalmazzátok. A ti tudósaitok arra használják fel gondolkodó-képességüket, hogy uj eszközöket eszeljenek ki, amelyekkel rosszat tehetünk az embereknek: tökéletesitik a háboru, vagyis a gyilkosság módszereit, uj eszközeit találják ki a nyereségnek, vagyis a mások rovására való meggazdagodásnak. Müvészetetek azon istenek tiszteletére emelt templomaitok felállitására és ékesitésére szolgál, akikben a szellemileg közületek legfejlettebbek már régóta nem hisznek, de akiknek hitét másokban fenntartjátok, arra számitva, hogy ezzel a csalással jobban megtartjátok őket hatalmatok alatt. Szobrokat a legerősebb és legkegyetlenebb zsarnokaitok tiszteletére állittok fel, akiket senki sem tisztel, de mindenki retteg. Szinházaitok olyan darabokat adnak elő, amelyek a bünös szerelmet magasztalják. A zene gazdagjaitok szórakoztatására szolgál, akik betegre ették magukat fényüző tivornyáikon. A festészetet arra alkalmazzátok, hogy olyan képeket ábrázoljatok az erkölcsi romlottság házaiban, amelyekre nem nézhet pirulás nélkül a józan vagy az állati szenvedélytől el nem vakult ember. Nem; nem e célra adattak az embernek azok a magasztos képességek, amelyek az állatoktól megkülönböztetik! Nemlehet szórakozást csinálni belőlük testünk számára. Egész életünket az Isteni akarat teljesitésének szentelve, még inkább ugyanerre a szolgálatra forditjuk legmagasztosabb képességeinket is.
87

Helytelenül tételezed fel. és kevesebbet kellene tőlük szenvednünk. és ezt senki sem veheti el tőlünk. mert sokszor nem talált. hanem az engedelmességben van: nem a gazdagságban. hogy tanunkat vallva csak azért hiszünk. hogy az üdvösség a gazdagságból és az elismerésekből áll. hanem eladod és megint vásárolni fogsz. hogy nem ismerjük el az erőszakot és a tulajdont és ugyanakkor kihasználjuk. hogy eltarthassák magukat. . hanem kizárólag azért. hogy megöljenek vagy kinozzanak bennünket. de távolról sem teljesen és kiki másként. sőt..De miért nem hisztek az egész emberi bölcsességnek és fordultatok el tőle. hogy csalással vádolj bennünket.hiszen mi mindezt el sem ismerjük. ami engem visszataszit. a maga módja szerint éri csak el. mint a növény a fény felé. Ha csalók vagyunk. anélkül. hogy nem érjük el teljesen azt. .Igen. azok.semmiségünk beismerése. a mieink meg rendelkeznek vele s adnak nektek. akik egész lelkükkel keresik az igazság megismerését. amelyek a ti szemeitekben tulajdont képeznek. sem leleplezést. ha azt követelnék. hogy neked legyen a legszebb feleséged. ha az élet lehetséges volna ilyen körülmények között. Ha keresztül is mennek kezeinken olyan anyagi tárgyak. még hagyján. mert igy parancsolta meg az az Ember.mondta Julius. mint a bennünket jelenleg környező és üldöző felvilágosult emberektől. az üdvöt keressük. A mi hitünk azt mutatja nekünk. de kihasználjátok. mi meg másban hiszünk. A vadak hamarosan megértenének és megszeretnének. amit vallunk. Mi ugyanugy. az Atyával való közösséget. akinek hiszünk. ugy erre nem külső célokért. hogy üdvösségünk nem az erőszakban. de igy csak megcsaljátok a többieket és magatokat! Julius tüzbe jött és kiöntött mindent. De vajjon lehet ez másként? Te arra törekszel. Mindez csalás! Ha azt tennétek. gazdagságért és elismerésekért törekszünk . mi ellentállás nélkül odaadnók.ez az. Sőt magad mondtad. akiknek szükségük van rájuk. Ha arra törekszünk.Megint tévedsz és téved az. hogy mi és ti az üdvöt különbözőben látjuk. Mi nem saját hasznunkért adjuk el a szőlőt olyanoknak. hogy elismernők. azok. Ti nem ismeritek el a mi védőszerveinket. . hanem minden átengedésében. akik venni kivánnak. Pamfilius igy szólt: . ami felé törekszünk. amit mondtok. ahol az üdvünket látjuk! Mi nem teljesitünk mindent. Pamfilius hallgatott és várt. hogy elismernétek. 88 . amire életükhöz mulhatatlan szükségük van. mi átengednők nekik azokat. nem fog többé célozni rá? Ugyanugy vagyunk mi is. A mi üdvünk abban áll.talán te vagy bárki más elérte ezt a célját? Ha a lövész nem talál a célba. hogy dolgozzunk rájuk. hogy élvezzük védelmeteket. Te magad nem adod ingyen a szőlődet. mi ezt is örömest megtennők és nemcsak nem lenne okuk. mint ti. Ellenkezőleg. hogy köztetek is vannak néhányan. hogy a szükölködők számára megszerezzük azt. ámde igy élni nem lehet. Ti nem ismeritek el a tulajdont. Krisztus tanitása szerint üdvünk a szeretetben van. Ellenünk emelt vádjaidnak az a lényege. mi nem tekintjük őket a sajátjainknak és tovább adjuk azoknak. Ti abban hisztek. amint törekszem én is és testvéreim is. akik védelmezték magukat. de hátrányos is lenne a számukra. anélkül. Mikor Julius befejezte. akik keresik az üdvöt. Üdvünket keressük. De ha mi őszintén törekszünk afelé. hogy teljesitsük Tanitónk törvényét. a legnagyobb vagyonod. És mi a megvetést szivesen fogadjuk. Éppen ebből az okból kifolyólag nem félünk a vademberek támadásától sem. De ha nem volnának római légiók. amit üdvünk érdekében akarunk: ez igaz. ti talán tudnátok nyugodtan élni? Ti élvezitek a védelmet. akkor igazságtalan lenne. és hisztek csak a megfeszitett Tanitótoknak? Rabszolgaságtok.mindez nagyon szép lenne. Ha el akarnák venni tőlünk munkánk gyümölcseit. hanem kizárólag megvetést. . engedelmességtek Előtte . Ha valakinek eszébe jutna elvenni tőlünk ezt a szőlőt. hogy nem követelünk védelmet. ugy vajjon azért. ami a szivén volt. a különbség csak az. És mi. Ti magatok csaljátok meg magatokat. akkor nincs miért beszélni velünk és nem érdemlünk meg sem haragot.hanem valami másért. . nem tudunk nem törekedni oda. . mert szabályainknak egyike . aki azt gondolja.

. kényes.mondta Julius. mert mindazok. . hogy ezt a hirtelen fordulatot végrehajtsa. amint pompás ruhákban és karkötőkkel fekszik a szőnyegeken és a párnákon.Semmi jobbat sem kivánok. maguk előtt látják! Mindazok. . amelyből reggel indult el s amelybe visszatér. . ha akkor nem találkoztam volna az ismeretlennel és folytattam volna utamat hozzátok. maguk előtt találják a Fiát és önkéntelenül is csak Rajta keresztül értik. összetalálkoznak ezen az uton. szép.Neked jobb lesz. elbucsuzott Juliustól s a leányka oldalán kifelé indult a városból.mindazon erőfeszitéseket. Pamfilius zsákokba öntötte a gabonát s miután egy kis részt átadott Magdalínának. erős szüzzel. végig kell élnem.mondta Pamfilius. látják és ismerik Istent! Julius nem felelt és sokáig szótlanul ült. aki oly határtalanul boldog. A szőlőt már eladták és gabonát vettek az árából. És képzeletében két kép rajzolódott ki váltakozva . . mi akadályoz meg benne? .De ha igy gondolkodol. ..mondta az ifju és eltávozott.Bizony lehetséges. Az utkanyarodónál Pamfilius hátra fordult.Hát a feleségem? . . amely italos ebéddel és éjszaka feleségükkel fejeződött be.Már más életet kezdtem. gondolta Julius. Pamfilius azt ajánlotta az ifjunak. légtöbbnyire értetlenkedem s szinte igazságtalanságot érzek: miért éppen én vagyok az. . mert ezt valaki mondta nekünk s mi ebben vakon hiszünk. . és te is igy vagy. Ő Isten Fia és a közvetitő Isten és az emberek közt. melyekhez folyamodnia kellene. hogy vigye haza Magdalínával a gabonát és vállalkozott.mondta Pamfilius mosolyogva.Nem.kérdezte. Sőt mi több. hátára vetette nehéz terhét.majd az erős Pamfilius a sudár. amint jóságos és derüs arccal kosarakat visznek a fejükön. . Julius nem jött össze többé Pamfiliusszal és találkozásaik lassanként elhalványodtak emlékezetében és a róla és a keresztény életről való benyomások kitörlődtek. elképzelve atyja. amelyen Krisztus ment s ezért önkéntelenül is mögé állnak. akik Istent szeretik.Te azt mondod. de megunt és kihült feleségével. De Juliusnak nem volt ideje gondolkodni: kereskedő-társai csatlakoztak hozzá és megkezdték szokásos foglalkozásukat. 89 . hogy törjem ketté derékban? Megkezdtem. hogy a bőrt ő maga fogja megvenni és elhozni. hogy Kirill megbizásából bőrt kell vásárolnia. anyja és barátai elégedetlenkedését és főként .Te boldog vagy? . „Igen. ha veled megy. még vidámabban mosolyogva mondott valamit Magdalínának s ezzel eltüntek a szem elől. mondta Julius. Magdalínának jobb. majd házi tüzhelye. . hanem azért.és veled fog tartani..azok önkéntelenül jutnak el ahhoz az uthoz. nem azért. Pamfilius kiment hozzájuk és az ifju közölte vele Julius előtt. Julius elkisérte Pamfiliust egy ismerős kereskedő boltjába. Eközben Pamfilius társnője és egy ifju jelentek meg az üzlet ajtajában. jobb tettem volna. akik Istent keresik. mosolyogva biccentett fejével Julius felé és igy. ha akkor folytattam volna utamat hozzájuk”. hogy hajlik a kereszténységre.hogy boldogabb volnék. HATODIK FEJEZET Tiz év mult el. . .

A gyermekek pedig legtöbbnyire terhére voltak Juliusnak és több kellemetlenséget. amely csaknem egész életére kihatott. nem tudott volna felelni. És az élete komor szinben tünt fel előtte. ugy tekintve rá. aki Afrikában drágaköveket kapott a részére. Jóllehet a gyermekeket. És ez az uj foglalkozás. amely csiklandozna becsvágyát. dajkák gondjaira bizták. amely mélyen szomoritotta. hogy a keresztényekhez menjen és Pamfiliusra. voltak segédek. amely nem lett volna valamivel megmérgezve. mint egy idegen ember életére. Julius kiesett és két bordáját és kezét törte. Mindennek Julius szerint az volt az oka. vagy anyjukat találta nem a szobáiban. de nem életveszélyesek. hogy kocsija ujjszélességnyire balfelé vett irányt. Miközben egyedül feküdt az ágyában. de mint feltételezte. hogy teljesen kielégitette volna. akit már tiz éve nem látott. nehéz testi szenvedések közepette. hogy átgondolja egész életét. felesége elvesztette szépsége és frissesége nagyobb részét. Egy köztisztségre választották meg. és egyetlen olyan élvezete sem volt. hogy minél gyorsabban tudott tőle szabadulni. amelyhez nem vegyült volna a jóllakottság unalma. hanem gyermekeinél. annál is inkább. amit keresett. melyet ő remélt betölthetni. Ez alatt a három hónap alatt. másodszor. hogy magas társadalmi állást érhetett el. melyeket be kellett hajtani s amelyeket ki kellett fizetni. Julius egy könnyüvérü nővel állt össze és vele töltötte el szabad idejét. agya dolgozni kezdett és Juliusnak elég ideje volt. pogány szokás szerint. mellyel elfoglaltsága mellett rendelkezett. amelyet utolért. Az olimpiai játékokon részt vett a kocsiversenyben és szerencsésen célig érve. hogy milyen jelentéktelen véletlenekből függött a boldogsága. ami a bájat jelentette Julius számára. Annyira el volt foglalva! Az egyik dologtól és élvezettől egy másik dologhoz vagy élvezethez sietett. voltak tartozások. hogy szeretője elhagyta és uj pártfogót választott magának. E tiz év folyamán családi életében ugyancsak jelentős és ránézve kellemetlen változás állt be: három gyermeke született és ezek a születések elhidegitették feleségétől. Üzletével s a közügyekkel elfoglalva. akaratlanul is arról kezdett gondolkodni. megszökött velük és nagy kárt és megrázkódtatást okozott Julius vállalatának. szekerével véletlenül összeütközött egy másikkal. Ha megkérdezték volna Juliust. Julius abbahagyta korábbi ledér életét. A vállalat bonyolult volt: voltak törzsvevők. Julius akaratlanul is belemerült az üzleti ügyekbe és nekik szentelte egész idejét. minthogy az ezalatt az idő alatt egyre jobban összebarátkozott keresztény rabnőjével. voltak eladók Afrikában. Minden gyengédsége és kedveskedése a gyermekekre összpontosult. Üzleti ügyeken kivül közügyekkel is foglalkozott s minthogy eszes és ügyes szónok volt. csábitó volt a szemében. Ez alatt az idő alatt meghalt az atyja s neki át kellett vennie az egész kereskedelmi vállalatot. Sérülései sulyosak voltak. Julius gyakran találta őket anyjuknál. Minthogy feleségében nem találta meg azt. mert időközben három olyan kellemetlenség történt vele. de a tisztséget vetélytársa nyerte el. kevesebbet törődött a férjével. kezdett kitünni a többiek közül. annál jobban esett neki. mint örömöt okoztak neki. és ezek a gondolatok rávezették más gondolatokra és korábbi balszerencséinek emlékére: arra a kisérletére. mikor olyan esemény történt vele. munkája után izléses pihenésre volt szüksége. A kerék eltört.Julius élete a szokásos mederben folyt. Az első az volt. de egyetlen dolog sem volt olyan. hogy betegsége idején folytak le a választások egy magasabb tisztségre. Juliust hazavitték és három hónapig ágyban kellett maradnia. Először is. ugyannyira. Ezen kivül uj gondjai támadtak. amelyet annál kevésbé talált meg feleségénél. egyre jobban belemélyedt az uj tanba s életéből elhajitott minden külső pogány vonást. A második az volt. hogy egyik rabja. Emlékei erejét csak fokozták feleségével 90 . A harmadik és Juliusra nézve legkellemetlenebb esemény pedig az volt. hogy folytatni kivánta volna: Minden dolog olyan volt. vajjon boldog vagy boldogtalan volt-e házassága ezen éveiben. Igy élt Julius. atyja egy megbizható szolgája.

akik benneteket gyülölnek és nem lesznek ellenségeitek. mert a kéjvágy bujasághoz vezet.való beszélgetései. Az élet utja a következőkben áll: először. amelyeket meghallasz. aki mindkettőtök felett van. Irigység fogta el.egyike volt a legjobb testvéreknek. sem pénzvágyó. gyakran volt vele. ahol Pamfilius és ismerte is őt. mert igy tudod meg. ha valaki elveszi felső ruhádat. . menj vele kettőt. mert ebből lopás származik. mely e szavakban foglaltatik. Ha valaki megüt jobb arcádon. Ha valaki arra kényszerit. hogy mindenki megajándékoztassék az Ő jótékony adományaiból. a hallottakról kezdett töprengeni. ha valaki elvette ami a tied.mesélte a rabnő.fejezte be a rabnő. sem perlekedő. ne légy mosdatlanszáju. add neki ingedet is. Ne légy fenhéjázó és ne légy lelkedben kihivó. De légy szelid. Tartsátok magatokat távol a testi és világi élvezetektől. amit magad nem kivánsz. mert a hazugság lopáshoz vezet. betegsége folyamán. adj és ne kérd vissza. hogy menj vele egy versztát. Boldog az. mert ezt nem teheted. akit Julius tiz évvel ezelőtt látott. mert mi köszönet van abban. Ugyanazzal a Magdalínával volt házas. felebarátodat. Ifjukoruktól tanitsd gyermekeidet istenfélelemre. Mindenkinek. „Gyermekem! ne légy kéjvágyó. imádkozzatok ellenségeitekért és üldözőitekért. aki téged alkotott. És ne tapadjon lelked a büszkékhez. „Gyermekem! ne okozz széthuzást és békitsd ki a civódókat. sem lobbanékony. akit mindenki szeretett és becsült. „Gyermekem! ne légy hazug. sem hivalkodó. sem kihivó. Julius látni kivánta ezt a rabnőt s mikor az megjelent szobájában. mert ha közösen vagytok részesei az el nem rothadónak. aki nem hisz abban. Haragodban ne parancsolgass rabodnak vagy rabnődnek. ne követeld vissza. ha adsz. mint tenmagadat és mindazt. Ne nyujtsd ki kezed elfogadásra és ne csukd össze a markod az adakozásnál. te se tedd másnak. . Ez a rabnője egyidőben ugyanabban az obscsinában lakott. akik benneteket átkoznak. amikor Pamfilius életét a magáéval összehasonlitotta és nem akart rá gondolni. A tanitás pedig. A kéziratban a következőket olvasta: „Két ut van: egyik az életé és egyik a halálé. „Gyermekem! ne légy zsörtölődő. ami veled történik. . Ne légy dühös. tudva azt. Már néhány gyermekük volt. aki most. de legyen mindened közös a testvéreddel és ne nevezz semmit a magadénak. amit rabnőjétől a kereszténységről tudott. szeretned kell Istent. a tulajdonodnak. mert a szelidek fogják örökölni a földet. másodszor. hogy Isten boldogságra teremtette az embereket. . Mindazt. Ne fordulj el a szükölködőtől. Julius elbocsájtotta a rabnőt és magára maradva. részletesen kikérdezte mindenről és kiváltképpen Pamfiliusról. ha szeretitek akik benneteket szeretnek? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azonban szeressétek azokat. tartsd felé a másikat és tökéletes leszesz.Pamfilius. sem rosszakaratu. mert mindebből paráznaság származik. mert mindebből származik az istenkáromlás. hogy ki a jó adakozó. Ne habozz adni és ne zugolódj. mert a düh gyilkosságra vezet. hogy semmi sincs Isten nélkül. aki kér tőled. vedd mint üdvödet. annál inkább vagytok közösen részesei az elrothadónak. aki ad a parancsolat szerint! „Gyermekem! kerülj minden rosszat és hozzá hasonlót. sem féltékeny.el kell mennie és megnéznie az életüket. Légy türelmes és irgalmas és gyengéd és alázatos és jó és mindig remegj a szavaktól. hogy történjék veled. amelyet felesége hagyott az asztalán. nehogy megszünjenek félni Istent. mert az Atya azt kivánja. Hogy másfelé terelje a gondolatait. . Annak. a következő: áldjátok azokat. és mindazt elmondta neki. felvette és olvasni kezdte azt a görög kéziratot. mert Ő nem 91 . de érintkezz az igazakkal és alázatosakkal. mert ez vezet az istenkáromláshoz. mert mindebből gyilkosság származik.

sokaktól észre nem vett. akik az igazság őszinte óhajával olvassák a könyveket. És ő maga és az egész élete egyetlen. . És ebben meg is egyeztek. a Teremtőjüket nem ismerők. ami megszokott történni az olyan emberekkel. arcátlanság. itt van a gyilkosság. akiktől messze van a szelidség és a türelem. csak Julius betegsége késleltette a megvalósitást. De az anya féltette a gyermekeit és azt mondta. amint ez az irás mondja. Visszagondolt mindarra. kapzsiság.Menj akkor. hanem azokat szólitja magához. a gazdagok védelmezői. Csak az volt a kérdés. az igazság gyülölői. és mindez most annyira világosnak és kétségtelennek tünt fel. irigység. vagyis mások gondolatait: az történt. az adomány-hajhászók. Közölte szándékát feleségével és felesége el volt ragadtatva tervétől. a hazugság szeretői. mérgezés. kétszinüség. örömmel fogják fogadni. előre eltalálva. hiuság. aki e gondolatokat irta és sugallta és ezután az összeolvadás után visszatekintett magára. mikor az történt vele. összeolvad az ugynevezett holtakkal és egy életet él velük.Nem akarom tönkretenni az életet. kéjvágy. a szegények törvénytipró birái. . pökhendiség. akik e gondolatokat sugalták. bujaság. lopás. a mindenben bűnösök! Óvakodjatok. hogy jobb a nagyanyjuknál hagyni őket és egyedül menni. Minden el volt határozva. paráznaság. hogy lelki közösségbe lépett azokkal. amit Pamfilius mondott neki korábbi beszélgetéseik során. Az a mindennapos.itt hagyok mindent és elmegyek hozzájuk ugy élni. elég volt tévelyegni és szenvedni! . rémületbe ejtő tévedésnek tünt fel. Isten képének pusztitói. tolvajlás. hogy mi fog következni és nemcsak egyetértett a könyv gondolataival.Eszébe jutottak Pamfilius szavai is.mondta magának. fennhéjázás. hogy bármikor jöjjön hozzájuk. Olvasott. az elnyomottak elnyomói. hanem szinte maga fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. Felesége kész volt mindenre. Julius lelke közösségbe lépett azzal. a robotolókért nem dolgozók. . amikor érintkezésbe lép. a jóhoz és a méltányos itélethez való csatlakozás ellenzői. a gyermekgyilkosok.. hogy az ugynevezett eleven ember elevenné válik. tettetés. csak tönkretette magában az életről való gondjaival az igaz élet lehetőségét. alattomosság. mosdatlanszájuság. „A halál utja pedig a következő: mindenekelőtt gonosz és átokkal tele. legtitokzatosabb és legjelentősebb jelensége történt vele az életnek. hogy csodálkozott. amikor megpróbáltad az életet. akiket a Lélek felkészitett. varázslás. 92 . élni akarok. gyermekeim. amit az ismeretlen mondott neki: . a szükölködőktől elfordulók.szólt magában.Nem. düh. Mit csináljanak a gyermekekkel: vigyék-e őket is magukkal. hogyan valósitsák meg a tervüket. a nem a jóban. itt vannak a jók üldözői. hamistanuskodás. .. bálványimádás. Visszaemlékezett arra is. ugyancsak itt vannak a hivalkodásszeretők. én megpróbáltam és semmit sem találtam benne. az életére. vagy hagyják a nagymamánál? Hogy vigyék el őket? Hogy tegyék ki őket kényes nevelésük után a kemény élet minden nehézségének? A rabnő azt ajánlotta. az összes ilyen emberektől”. a felebarátaik iránt részvétlenek. hogy menjenek valamennyien. hanem a gonoszban szorgoskodók. Még távolról sem olvasta el Julius a kéziratot végéig.elmenni a keresztényekhez. amely abból áll.jön magához szólitani külső szerint itélve. Nem élt. büszkeség.Nos. mint volt képes akkor hitelt adni az ismeretlennek és nem teljesiteni a szándékát . . az élet utján akarok menni! . a becsületességért járó megjutalmazás tagadói.

Az orvos nem volt más. amely mellett nem kell civakodni. Tételezzük ezt fel.igen. amikor a nyilad egyenes vonalban fog repülni a célhoz.és az ő tanuk szerinti életut mégsem birja ki a bonckést. Mi fogja megóvni ezeket a gyermekeket. tegyük fel. ezek a szofisták és emberek és istenek elleni lázitók olyan utját ajánlják az életnek.Látnivaló. hogy egy átutazóban levő kitünő orvos akarja meglátogatni.kérdezte Julius.A lényeg az élet. az ijj rugalmas. vagy csak egy nő azzá tiz közül. A legjobb emberi életet. rugalmas ijj . az ő tanácsát követte. hogy a célt veszik eszköznek. ha igy szólna: akkor találod el a célt. És azt állitják. ne uszits népet nép ellen. sem erkölcstelenség.Ismerem ezt.a törvény igazságossága. éppen erre van szükségem. .Képes leszek kézzel dolgozni? . . De abban rejlik a csalásuk. ugy hogy ebben a te helyzetedben. . amelyet előző nap elolvasott. amikor látjuk. beleeshetik egy ilyen csapdába. Reggel közölték vele. amikor van hur . hanem ellenkezőleg.Tegyük fel a badarságot.Ellenkezőleg. hogy egyenes vonalban repüljön? . megismerkedett az élettel. . sem kivégzések.mondta . ne erőszakoskodj. . hogy ne civakodjunk. sem civódás. és csodálkozom. paráználkodni. . hogy ez az állapot akkor fog bekövetkezni..folytatta az orvos. mint a másokéinak. ne esküdj. és ez a cél csak a társadalmi élet eszközeivel érhető el. de gyermekeik nem nőnek emberré. amilyen te vagy.. amikor az emberek teljesiteni fogják Krisztus parancsolatait: ne civakodj. kapálni? . ne paráználkodj.mert erre a te helyzetedben nem lehet szükség. . szeretni fogja Istent és felebarátját és teljesiteni fogja a parancsolatokat. De hogyan érhető el. .a hatalom ereje és egyenes nyilvessző . amelyek különösen gyermekeid tekintetében háramolnak reád. Az orvos fogta a kéziratot és belepillantott. . . . amit igért. mindaz a szeretet ezek iránt a gyermekek iránt.mondta Julius és elbeszélte az orvosnak. 93 . hogy mind az a szenvedély. ölni. kiábránditotta és ezért most végre ki akarja vinni azt a szándékát. de az élet nem adta meg neki. amikor a keresztényekhez indult.mondta az orvos. amit a célbalövés tanitója mondana.De nehéz munkát végezni. hogy egy olyan tanult ember.ez éppen a kérdés. mint ugyanaz az ismeretlen. . Hiszen ők csaknem azt mondják. amelyről akkor beszélt. A cél abban áll. A most élők eltengenek. aki gyors segitséget igér. az orvos füveket irt elő a beteg testi erejének helyreállitása céljából. Élet nem lesz és az élet megszünik. Igy vagyunk az emberi élettel is. akivel akkor találkozott Julius. És ezt a célt a céllövészetben azzal érjük el. a lehetetlenséget. az olyant. ne esküdjünk. hogy amióta találkoztak. . amely mellett mindenki boldog lenne szerintük: nem lennének sem háboruk.ismerem ezt a csalást.csak ennyit mondott Julius és átadta az orvosnak a kéziratot. . .a kormányzók. a nyilvessző egyenes. Miben áll a csapda? . és ime. ne paráználkodjunk stb.Erre nem gondoltam. hogy a hur ki van feszitve. sem szegénység. azokkal a kötelezettségekkel.HETEDIK FEJEZET Ebben a lelkiállapotban Julius elaludt. az esetben érjük el.De ez még nem minden.Ó igen! Kocsit hajtani. irni . sem harag. hogy a keresztény tan alapjait bizonyos csöppek beadásával minden emberrel közölhetjük és hogy egyszerre csak minden ember teljesiteni fogja Krisztus tanitását. Julius örömmel fogadta az orvost.Olvasd el ezt. mégsem veszed észre eltévelyedéseiket. Miután a sebeket megvizsgálta. hogy latba vetették hazugságuk egész fegyvertárát és elcsavarták a fejedet. Az ő tanitásuk szerint minden gyermeknek egyenlőnek kell lennie mindegyik anya vagy apa előtt. a saját gyermekeknek épp ugy..Nem értelek. . .

akikkel nem törődtél. de menj tovább és nem lesznek kételyeid. hogy a jelenlegi keresztény-üldözések idején kedved lesz-e elismerned barátodnak és nem félsz-e attól. . Téged bántott és kiábránditott a kudarcod. akire hatott az orvos ékesszólása. ha ez a szenvedély minden gyermek iránt szánalomba megy át? Melyik gyermeket vegyük és gondozzuk? Ki fog ülni éjszakákon keresztül a beteg. egy éltes.Nagy kérésem van hozzád. Egyizben azonban. melyeket a keresztények ellen foganatositottak. de nem tudom. akit nem ismert fel tüstént. neked magadnak is szolgálnod kell neki és méltó szolgákról is kell gondoskodnod számára gyermekeid képében. Julius hallott azokról a rendszabályokról. NYOLCADIK FEJEZET Nem tudni. és utána nyugodtan szentelheted magad annak az életnek. Az orvos néhány napi nála tartózkodás után elutazott. nagyon gyorsan nagy jelentőségre tett szert a városban. amelyben Pamfilius élt. Csak betegségeddel kapcsolatban szálltak is meg. ők elveszik ezt a védőpajzsot. Julius nemsokára rá már felkelt és élve a kapott tanácsokkal. Teljesitésük . hogy elfoglalhassák a helyedet. És a diadal öröme csak akkor erős. fontos és parancsoló kötelességek hárulnak rád. ha nem az anyja? A természet védőpajzsot alkotott az anya szeretetében a gyermek számára. nem gondolt rá. Kilikiába megérkezett a római császár követe a keresztény prédikáció elnyomása céljából. . de addig nincsen rá jogod.amely az anyákban remeg. barátom . Teljesitsd kötelességedet az állammal szemben azzal. Pamfilius volt.Ez is igaz! . Igy élt Julius egy évet és ez év folyamán még csak nem is gondolt a kereszténységre. 94 . hogy nagyon gyorsan erőre kapott és a keresztény életre vonatkozó gondolatai fantazmagóriáknak tüntek fel előtte. az a kötelességed velük szemben. mikor olyan nagyszerü. amely csábit. Erőfeszitések és harc nélkül semmit sem lehet elérni.ez muló véletlen. Tanitókat fogadott gyermekei mellé és maga ügyelt fel a tanulásukra. Minden idejét a közügyeknek szentelve. barátom. vagyis az emberi faj fenntartása. A másik kötelességed . de tény. vagy a bölcs orvos tanácsai hatottak-e Juliusra. Első és legkétségtelenebb kötelességed . de különben ha neki is szentelnéd magad. Kezdd el az életet a kötelesség tudatával és elenyészik valamennyi kételyed. .mondta Julius. hogy velem való kapcsolatod folytán elveszited állásodat. semmivel sem helyettesitve! Ki fogja a fiut tanitani. hadd a fantazmagóriákat és élj ésszerüen.szolgálni a köznek. szegényesen öltözött férfi csatlakozott hozzá. amikor a főtéren lévő hivatalába ment. mint szenvedést. akkor sem találnál egyebet. ki fog a lelkébe hatolni. büzös magzat mellett. ha nem az apja? Ki fogja oltalmazni a veszélytől? Mindez kiküszöbölődik! Kiküszöbölődik az egész élet.Adj’ Isten. amikor nehéz volt a győzelem.szólitotta meg Pamfilius. .Nem. hogy a gyógyfüvek.a becsület dolga! Eléltél a kétségek második periódusáig. hogy ez nem érinti azt a keresztény obscsinát.gyermekeid nevelése. . hogy szolgálsz neki és felkészited gyermekeidet erre a szolgálatra. hogy a haza méltó szolgáit formáld belőlük. ugyanezzel boldoggá teszed gyermekeidet is. és abban a feltevésben. uj életet kezdett. A fennálló állami berendezés adott neked mindent. amivel rendelkezel. Állitsd őket talpukra. alig oltalmazza meg őket a pusztulástól? Mi lesz akkor. De az év elmultával törvény volt kitüzve városukban a keresztények felett. Egy gyermeket vezetett kezénél és Juliushoz lépett. különösen most.

maga pedig bevezette Pamfiliust fényüzően berendezett elkülönitett szobájába. hogy a keresztények. Tudom. a legelsőknek. vagy tanuságot tehettek róla vértanusággal..Sőt. Ti az államban az állam elpusztitását prédikáljátok.Nem is kellett volna kérdeznem. . magatokat pedig egyenlőnek tarthassátok a cézárral.Én nem félek attól. hogy a törvénykezés és az itélkezés a nép előtt menjen végbe. Kié ez a gyermek? . de szerették volna.felelt Pamfilius. akit néhány évvel ezelőtt veled láttam. Julius kihivta feleségét és gondjaira bizta a fiut. be kell azonban neked vallanom. hogy min alapszik eltévelyedéstek. Tanuságot tehettek erről hosszu. Még a főtéren rámváró hivatalos ügyeimet is elmulasztom.Megigértem neked közbenjárásomat. tudva Pamfilius és Julius viszonyáról. Megismerem benne arcodat. Kirill sztárec. hogy ez következik-e be vagy amaz.és ennek bizonyitékául kérlek. a társadalom széthullna és visszatérnénk a vadság korába. a tömlöcből értesitést adtak helyzetükről obscsinájuknak. A keresztények nem kértek kegyelmet. . hogy tanitástokat a legesztelenebbnek és a legártalmasabbnak tartom. megbizást adott Pamfiliusnak.Eltaláltad . a lelki gyengeségen s a beteges ernyedtségen. hogy hivatva vannak tanuságot tenni Krisztus tanitásának igazságáról.mondta Julius . Azért vagyok képes itélkezni erről. hogy mindent megtesz. És a gyengék és lusták számára erős ez a csábitás! Munka helyett minden rab egyenlőnek tartja magát a császárral. hogy a letartóztatott keresztényeket törvény elé ne állitsák és halállal ne büntessék. De magának létezésteknek az állam létezése az előfeltétele. akiket a hatóságok letartóztattak. hogy ki a feleséged: az a gyönyörü szép nő. amelyet mindig felkeltesz bennem. Ti magatok igy gondolkodtok és erre a gondolkodásra tanittok másokat.De miért? .Azért.Csakhamar azután.mondta Julius.de ezt az igéretemet irántad való barátságomból és ama különösen jóleső ellágyulásból tettem. akik tudomást szereznének 95 . hogy munkátokkal résztvennétek az állam ügyeiben és érdemeitekhez méltón egyre magasabbra emelkednétek munkátok révén az emberek tiszteletében. Mindegy volt nekik. senki sem hallhat meg bennünket . ami hatalmában áll. hogy találkoztunk veled. mert átestem rajta. hogy menjen el megkérni a keresztények érdekében. vagy ötven év mulva. ti büszkeségetekben egyszerre valamennyi embert egyenlőnek tekintettek. ahelyett. 80 éves élettel. . . hogy gyere velem hozzám. Ha állam nem volna. hogy itt nem hagytam mindent és el nem mentem hozzátok. hogy senkit se kelljen magatoknál magasabbnak tartanotok.az önszereteten. . A barátok bementek Julius házába.felelte Pamfilius. . csakhogy beszélhessek veled és hasznodra lehessek. de megigérte. . . Julius csodálkozott Pamfilius kérésén. Megismerem ezeket a kék szemeket is és szükségtelen megkérdeznem.Itt mindent elmondhatsz. hogy meghallhat valaki . . vagy a vadembereknek.A fiam. Azt tartották. hogy legyen szabad nyilvánosan megvallani hitüket. ti sem lennétek. Ha az emberek hallgatnának rátok. És Pamfilius elbeszélte. hanem csupán annyi. mert büszkeségből. és a kikerülhetetlen testi halál egyaránt félelmetlen és örvendetes volt számukra most. a feleségem lett. Gyere velem. kérésem sem az.Én senkitől sem félek . Valamennyien rabszolgái lennétek a szkitháknak. ez asszonyok hite és nem férfiaké. mert a közelmultban a kiábrándulás és a betegség egy csüggedt pillanatában megint magamévá tettem nézeteiteket és megint hajszálon mult.felelte Julius . . hogy életük hasznára váljék az embereknek és ezért küldték Pamfiliust annak kieszközlésére.

s utána semmi többet sem tehetnek. de Én megszabaditottalak benneteket a világtól. nehéz elképzelnetek. mert: „A Lélek ott van. ugy mi sem félünk azoktól. mint egy kelés. aggastyánjainkat is. Mi csupán azokat az állami törvényeket teljesithetjük. És éppen ez az. akik megölik testünket.” 96 . nem békét jöttem hozni. akkor a világ szeretne benneteket. . hanem kardot!” Krisztus tapasztalta magán ezt az ellenséges érzést és bennünket. ellenkezőleg. azért a világ gyülöl benneteket. nem kezdhetünk uj életet lelkiismeretünkkel és eszünkkel ellentétben. azt fogja gondolni. mint amennyi az életéhez feltétlenül szükséges. gyöngéinket is.mondta . mint a legártalmasabbra és a legaljasabbra: aljas azért. melyet megértettünk. s ami Isteni . hogy segitségedre leszek óhajotok megvalósitásában. jóllehet nem tudod. hogy együtt élünk. ahol akar. mert az igazság győzni fog. hogy mi. ahol a mások üdve van. És az élő test harcol vele és megfojtja! Ugyanezt tesszük mi is veletek és lehetetlen nem tennünk. mint a fényt. Olyanok vagytok. A bárányok hallják a pásztor hangját és utána mennek.Ennek oka nem bennünk magunkban. melyet hitünk kelt fel ellenünk másokban.De mondd csak meg nekem. mert nem szünhetünk meg megérteni azt az igazságot. aki benneteket gyilkol.Istennek. hanem kivülünk van. És dacára annak az igéretemnek. Pamfilius.Szavaidban . ha tényleg ugy élnénk. amely táplál benneteket. hajszolnak és ölnek meg benneteket? Miért származik civódás a ti szeretet-tanitásotokból? . de minthogy nem ettől a világtól valók vagytok. a tanitványait. feldulni az államot. miért viselkednek veletek szemben az emberek ellenségesen. . De te nem ismered a mi életünket és hamis képet alkottál róla magadnak. Éppen erről az ellenséges érzésről. Nektek. s mi keressük ezt az üdvöt.azt. hanem nő. ellenünk irányuló ellenséges érzést megszüntessük.mondta Pamfilius . amikor mindenki. a munkásember munkáját. „Az itélkezés abban áll felettük. keresztények. de az emberek jobban megszerették a homályt. de csak a testen léphet fel és táplálkozhatik. mert gonoszak voltak az ő dolgaik.sok volna az igazság.” De valamiként Krisztus. hogy nélkülözések nélkül létezzék. amelyek nem ellenkeznek az Isteniekkel: cézárnak . Annak folytán pedig. hogy fény jött a világba. mi egyet tudunk és tudjuk ezt kétségtelenül . hogy egészséges állapotában sokkal többet tud kezeivel megkeresni. betegeinket is.ami a cézáré. mondta Tanitónk: „Ne gondoljátok. Eljött az idő. hogy ez befolyásoljon bennünket. mert ismerik a hangot. az összes emberek üdve pedig egyesülésükben áll. Mi az Isteni törvényt állitjuk a legmagasabb polcra. amiért az emberek üldöznek bennünket. mert azt tartom. Ha ettől a világtól valók volnátok.gyülöl a világ. akik megszoktátok a fényüzést. becstelenség és méltánytalanság! Felhasználni az állami berendezés előnyeit és nem véve részt az őt fenntartó berendezésben. nem egyszer figyelmeztetett rá: „Engem . hogy ezzel Istennek szolgál. hogy milyen kevés szükséges egy embernek ahhoz. hogy honnan jön és hová megy. hogy üdvünk csak ott van. hogy békét hozni jöttem a földre. amint gondolod. azt a vágyat keltjük fel a rabszolgában. hogy császár legyen belőle. szóval is és tettel is mi egyet vallunk: türelmes megalázkodást és munkát. mint amely lelkiismeretünket és eszünket kormányozza. Mi semmit sem tudunk és értünk az államügyekből. Te azt állitod. Nincsen lehetőségünk. mert gonoszak az ő dolgai. a legalacsonyabbrendü munkát. Az ember ugy van megalkotva. és te hallod a hangját. együttes munkákkal.létezésetekről. amely elpusztitja a testet. uj bárányokat vonzva magához a föld minden országából. hogy ezt a nem tőlünk kiinduló. erőlködés nélkül el tudjuk tartani gyermekeinket is. miért üldöznek. És Krisztus nyája nem fog elpusztulni. hogy azt a keblet rágni. ugy nézek tanotokra.” Nem kell.

amelyek közepette én magam felnőttem és éltem. . amikor gyermekeddel jelentél meg. de családos embereknek. Megundorodtam egész életemtől és mindennel szakitani akartam. Büszke őrültek vagytok. Pamfilius kisfia befutott a szobába és apjához simult. hogy ez hogyan lehetséges. mert jönniök kell a csábitásoknak. hogy vértanuk vagytok és szivesen pusztultok el az igazságért. vagyis az emberi fajnak meg kell szünnie.Azért.mondta Pamfilius. amikor tudják. anyáknak gyermekekkel nincsen benne helye. mint a gyermekek.mondta Julius . kérte. mint a tiéiteké? . Vele együtt akartam menni hozzátok. .Különös.. hogy gyermekeik jövője nincs biztositva? . elszaladt tőle és apjához sietett. mikor itt is akarta hagyni ezt az életet. Én kész voltam mindent eldobni és elmenni hozzátok. de jaj az embernek. hogy ti. De nekem gyermekeim vannak és én ráeszméltem. mert tényleg igy van. Ezért ejtett különösen ámulatba. Dacára Julius felesége minden becézgetésének. megsimogatta fiát és felállt. hogy maradjon még. . nincs jogom feláldozni gyermekeimet. Pamfilius semmit sem felelt és szomoruan nézett Juliusra. nem juttok be a Mennyek Országába.ezt még meg lehet bocsájtani. csak a családtalanok számára jó és lehetséges.Nem csak egy gyermekem van: egy csecsemőm és egy hároméves leánykám még odahaza maradt. akikről megmondatott: ha nem lesztek olyanok.Miért volna a mi gyermekeink jövője kevésbé biztositva. hogy egy keresztény családnak ne legyenek határozott létfenntartási eszközei? 97 . de Julius tartóztatta.Csodálkozom. mert már el vannak rontva. beszélgessenek tovább és ebédeljen nála. de a gyermekek? Ez rettenetes! Élni velük a világ közepette és csábitani őket! Jaj a világnak a csábitásoktól. akik leromboljátok a társadalmi rend összes alapjait. amely a ti felfogásotok szerinti. másrészről pedig kezelőorvosom fejtegetései meggyőztek. Nem értem. Mi azt mondjuk: ha a felnőtt emberek világian élnek . oly lények. hogy a keresztény élet. ránk nézve az. De hogyan lehetséges. és maradtam.hogy megházasodtál és gyerekeid vannak. hogy a régi életmódot folytassam a kedvükért. keresztények.Mi éppen a forditott módon okoskodunk. de az igazság nem a ti oldalatokon van. hogy ti csak tettetitek. amint valamennyien élünk.de sok-e köztetek az őszinte? Gyakran vádolnak benneteket azzal. De egyrészről feleségem félelme. hogy felneveljem őket ugyanazon körülmények között. nincsen vagyon. Igy beszél a mi Tanitónk és ezért nem ellenvetés céljából mondom ezt neked. . Nem tudom megérteni. . Ez betegségem ideje alatt volt. A legkényszeritőbb oka annak.Igen. hogy ugy éljünk. amint ti élitek. . volt egy idő. akin keresztül a csábitások jönnek. hogy gyermekek vannak közöttünk. Feleségem nagyon hajlik a kereszténység felé. az a nélkülözés ijesztette.szakitotta őt félbe Julius . az életnek. Hogy oly élet mellett. . hogyan nevelhetitek gyermekeiteket a tulajdon nemlétezése mellett? Hogyan élhetnek anyáitok nyugodtan. . amely a gyermekeit várta. De legelsősorban az a bizonytalan jövő. és én sem tudtam egyet nem érteni vele.Magyarázd meg nekem. mert nálatok nincsenek rabszolgák. hogy bármennyire jó lenne is nekem elmennem. KILENCEDIK FEJEZET Mialatt Julius ezeket mondotta. hanem azért. És ez tökéletesen igaz. Pamfilius felsóhajtott.

hogy a keresztény élet csak a gyermektelenek számára lehetséges. melyek közé gyermekeiket állitják. mikor felnőnek. amilyennek lennie kell. amint megsemmisülnek gazdagságok. . és abban a mértékben. És éppen ezeket a feltételeket. amelybe a vagyon gyülemlett.mondta Pamfilius. hogy éppen azt kell növelnünk.minél jobban biztositjuk ezzel látszólag az életünket. hogy szolgáljanak nekünk és . hogy melyikük fogja jobban elvégezni. az emberek többségének élete mégis olyan marad. Élete a közszereplés gondjai közepette folyt le. amely hol az ölébe hullt. rabszolgákkal s idegen országok hozzánk szállitott termékeivel. hogy igazad van. annál jobban megfosztjuk magunkat a szeretet igaz. és próbáld őket iskolába adni.mondta. és akkor csupán a munka és az emberek szeretete marad fenn. a hatalom hajhászásában.a munkával.vajjon melyiküket fogják szivesebben fogadni? Nem. Isten veled. Mi magunk meg akarjuk szabaditani magunkat és gyermekeinket ezektől a feltételektől. Látta őt. Vagyona nagy volt és egyre nagyobbodott. nem ment oda hozzá és nem hivta meg magához. akik azok közt a körülmények közt nevelkednek a pogányoknál. és Julius látta Pamfiliust. Ellenkezőleg. de a gyermekek nevelése meg van kezdve.folytatta Pamfilius. a legjobb tanitók tanitják őket. TIZEDIK FEJEZET Még husz év mult el. amelyek közt te nőttél fel és a gyermekeid nőnek.lehet. hol kisiklott a kezei közül. ha a gyermekek sorsára gondolnék.És Pamfilius eltávozott a fiával. Az életfenntartó eszköz mindig csak az emberek szeretete és a munka marad. elvégezni valami szükséges dolgot. sőt kellemes életet él. Julius felesége meghalt. Mi azt tartjuk. és erőszakkal s nem szeretettel kényszeritünk másokat. de félve a legfelső hatóságtól. . Nem. . .Krisztus egyszerre teljes szabadságol ad. A ti eszköztök viszont az erőszak. amint más keresztényekkel együtt elvitte a vértanuk testeit. . természetes és csalhatatlan biztositékától. Minél jobban szabaditja meg magát az ember a munkától és szokik hozzá a fényüzéshez. közölni egy rendelkezést. ami mindennek az alapja. hogy éppen ahhoz kell ragaszkodnunk. . ugy kétségeim is és habozásaim is tüstént végetérnének. annál jobban megfosztódik az igaz és örök biztositéktól. Lyukat fürt a vödör fenekén. nevezik az emberek gondoskodásnak! Vedd a te fiadat és az enyémet és küldd most el őket megtalálni egy utat. Az erőszak megsemmisülhet. kastélyokkal. annál kevésbé lesz képes a munkára. . Ugyanigy vagyunk a másik biztositékkal . Időnk pedig van még nekem is és nekik is. mihelyt lábukra állitottam a gyermekeimet és szabad leszek. a család él. . a világi tanitás nem fogja megadni soha. hogy pogány életet élni csak a gyermekteleneknek bocsátható meg. Kár nem származhatik belőle. És amikor ez megvan. és nézd meg.Életfenntartási eszköz a mi hitünk szerint csak egy van: szeretetteljes munka az emberek érdekében.csodálatos dolog! . amit mi tudunk. 98 .Tudjátok meg az igazságot és szabadok lesztek. ne mondd ezeket a rettenetes szavakat. Bármilyen életberendezést csináljunk is magunknak mi néhányan. De jaj annak. . aki csak egyet is elcsábit ezekből a kicsinyekből! Julius hallgatott. Nyilvános törvénykezés volt. . azt lehet mondani. ha szükségesnek fogják találni. Elmehetnek hozzátok.Igen. amint a vagyon szaporodott.ha kételkednék Krisztus tanitásának igazságában és ha haboznék annak teljesitésében. Fiai felnőttek és kiváltkép a második kezdett fényüző életmódot folytatni. Én pedig meg fogom tehetni. Hadd tudjanak meg mindent.

akik megismerték az embereket. Nem hittem Neki és engedetlen és gonosz voltam. elásnák azokat a megnyugvás keresése közepette? Életbölcsességedet a társadalomban szerezted meg és ugyanannak a társadalomnak is kell rendelkezésére bocsájtanod. jóllehet nem tudták.Mondd meg. Sokáig ült Julius a szétteritett Evangéliummal a térdein. akit valamennyien szerettek és tiszteltek. Az orvos volt. szenvedélyeiket és az életfeltételeket. aminthogy a viz sem lesz borrá. hogy a társadalom hasznára vetnék latba ismereteiket és tapasztaltságukat. Vacsoránál Pamfilius meglátta barátját és örvendezve sietett átölelni. melyet a haza üdvére kell forditanod.Nem. Nem engedték a császár elé és hazaküldték. A következő nap estéjén elérkezett a keresztényekhez.nőtt a lyukból való kiáramlás sebessége is. A régi hizelgők nem törődtek többé vele. gyülölet. A valódi filozófusok nem igy cselekesznek.Ő már régóta hiv. Ebben az időben történt. Egész napon át ment és estére kelve egy paraszthoz tért be éjszakára. A szobában.csupán tüz. most már nem fogsz lebeszélni. hogy Julius kiesett az uj helytartó kegyeiből. Elkezdődött Julius küzdelme fiaival. de ettől még nem váltak bölcsességgé. hogy Julius meghalt és a fiu atyja halálát ünnepelte. A szerencsétlenség . a szerencsétlenségek legyőznek. léha ifjakkal lepte meg fiát a házában.A keresztényeknél. .kiáltott fel Julius. Igy beszélt Julius és magára kapva köpenyét.harmadszor indulok el ugyanoda és tudom. Benned nincsen férfiasság. amely próbának veti alá az aranyat. aminőt ő folytatott apjával. Rómába utazott. 99 . Egyetlen szót sem szólva fiához. . Igaz bölcsességre tettél szert. Te keresztül mentél az olvasztótégelyen. ahelyett.Lehet. de nem teljesitetted a kötelességedet. . kiment a házból és pihenés nélkül folytatta utját.szólt Julius . öklével földre sujtotta a fiát és bement felesége lakosztályába. Talpon találta és kimondhatatlanul megörült.gondolta magában Julius. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én meg foglak benneteket nyugtatni. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü”. és nyugtot fogtok találni telketeknek. féltékenység. eltöprengve egész elmult életén és visszaemlékezve arra. és igám nehéz volt és a terhem gonosz”. . . A léptek zajára az ember felemelkedett.kérdezte az orvos. és számüzetés várt rá. hogy ütése nem járt komolyabb következményekkel. . Azután felállt és bement a fiához. Julius elvesztette önuralmát. . hogy nyugtot fogsz találni. egy ember feküdt. mert Én szelid vagyok és alázatos a szivemben. bármilyen régi és poshadt legyen is. hogy csak ott fogok nyugtot találni! .Hol? . ugyanolyan harc. Felesége szobájában megtalálta az Evangéliumot és ezt olvasta benne. Amikor Julius hazaérkezett. hogy barátja Pamfiliusnak.Eljöttem végre. . Vegyétek magatokra az Én igámat és tanuljatok Tőlem. hogy védje magát. amelybe belépett. „Igen. hogy mit kell tennem. Mi volna a polgárokkal. és engedelmeskedni fogok neked. Julius kiment az utcára és elindult a keresztény obscsina irányában. amit különböző időkben mondott neki Pamfilius. ha azok. „Jöjjetek hozzám valamennyien. Kilikiában az a hir terjedt el.De nekem nincsen semmiféle bölcsességem! Nyakig merültem az eltévelyedésekbe! Tévelygéseim régiek. Harag. . És éppen most van rád szükség és éppen most futamodsz meg! Most tedd próbára az embereket és önmagadat. Örömmel fogadták. .

És Julius elszomorodott és igy szólt: . de most .És nem kelt fel helyéről és sirt. örök élete legyen. az. . Ha akkor jöttem volna.Ha első izben jöttem volna. Julius hátrafordult és egy évek sulyától meggörnyedt. tizszer. És Julius megijedt attól. hanem hogy a világ megváltassék Általa. Egy szőlőtőnél állt és itt-ott rajtamaradt édes. mint az első kert gyümölcsei. nem itéltetik meg. ahol a jövevények laktak és megmutatva ágyát. tele dus fürtökkel. Julius keresni kezdett. olyan lett volna. hangot. A tövek göbösek és görbék. mikor megismerted életünket. hogy mindenkinek. „Ez az én életem. Minden hely el volt foglalva és bármerre nézett is Julius.lám milyen az életem: olyan. mikor másodszor indultam el. Teljesen kopár volt. Az pedig. talán mindent megtennél. fürtöket szedegetett róla.mondta Pamfilius. mert céltalanul tette tönkre az életét. amit már nem lehet visszahivni. mert azok gonoszak.mondta a Tanitónk. hogy napfényre ne kerüljenek az ő dolgai. Mert nem azért küldte Isten az Ő Fiát a világba. Annak akarata. Az itélkezés pedig abban áll. mindent. És a sztarec azt mondta neki: . hogy hol van a helyed. százszor annyit cselekedtél volna. nincsenek határai és nincsen vége! Isten 100 . hogy felállitsák az Ő országát? Azt mondod. aki küldött engem. igy szólt hozzá: . Fiatalok szüretelték le és rakták kosarakba. hogy addig is mire forditsd szabad idődet. és Én feltámasztom őt az utolsó napon. Kertjeinkben most folyik a szőlőszüret. .. hogy a dolgai láthatók legyenek.Hogy mivel lehetsz az emberek szolgálatára. Még tovább ment és kiért egy már elhalt szőlősbe.Ezzel ne törődj. Reggel Julius kiment a szőllőbe.mondta Julius magának. . mint ezek a szükségtelen. hogy tönkretette azt. talált néhányat. gyülöli a világosságot és nem megy a világosság felé. Mert mindenki.Dolgozz. Julius hozzá lépett. hogy itélkezzen a világ felett. aki a Fiut látja és hisz Benne. hogy világosság jött a világba. mert nem hitt Isten Egyszülött Fiában. hogy kétszer. hogyan keresse meg az itt-ott megmaradt fürtöket. amire Neki szüksége van. hófehérhaju aggastyánt pillantott meg. aki alig-alig vonszolta a lábait. amig van bennetek világosság.Dolgozz. de hogy tudd. . talán azt hiszed. mert Istenben cselekedte azokat. hogy rajtad kivül nem akad szolgája? És hogyan. . nem talált magának munkát. de a hitetlen már el van itélve. még ha egész erődet is az Ő szolgálatának áldoznád. Még ha tengerannyiszor is többet tennél az összes embereknél. amit meg kell tenniök az embereknek. . és látszólag valamennyi csupasz. kedves testvér! Örömteljes munka! . Magad is látni fogod.Semmire sem vagyok jó és már semmit sem tehetek. Elment tovább. amelyeket ama kertekben ott szüretelnek? Járjatok a világosságban. fiam! Mi valamennyien Isten fiai és az Ő szolgái vagyunk! Mi valamennyien az Ő egy hadserege vagyunk! Hogyan.mondta a hang. Ne szomorkodj. mint a második kert gyümölcsei. amely azért várja. . amely hivta: . testvérem. akár Istennek. És váratlanul egy öreges hangot hallott. amit tett. a világosság felé tart. a termés benne kevesebb. munkát adok neked holnapra. Az első kert fiatal volt. menj oda és segits. de az emberek jobban megszerették a világosságnál a sötétséget.Nézd meg. . aki rossz dolgokat müvel. kiöregedett tövek. aki hisz Benne.És megmutatta. olyan lett volna.És Pamfilius bevezette Juliust a házba. megijedt attól a büntetéstől. aki az igazság szerint cselekszik. mi lenne ez az Isteni müben? Semmi! Az Isteni münek. de itt sem volt keresni valója Juliusnak: valamennyien párosával dolgoztak és neki nem akadt helye. Az. . mivel hitványabbak ezek a fürtök azoknál. amelyek csak tüzelőnek jók”.Gyere velem. a szőlőhegy idősebb volt. magad fogod meglátni. mert az ő dolgaik gonoszak voltak. letépte és beletette az aggastyán kosarába.

müve benned van. Gyere el Hozzá és légy ne a munkása, hanem a fia, és részesévé válsz a határtalan Istennek és az Ő müvének. Istennél nincsen kicsi és nagy, csak egyenes van és görbe. Lépj rá az élet egyenes utjára és Istennel leszesz, és a te müved nem lesz sem kicsi, sem nagy, hanem Isteni mü lesz. Jusson eszedbe, hogy az égben nagyobb az öröm egy megtért bünösért, mint száz jámborért. A világi dolog, mindaz, amit elmulasztottál, csak a bünödet mutatta meg és te megbántad. De mihelyt megbántad, meg is találtad az egyenes utat, menj rajta Istennel és ne gondolj a multtal, a naggyal és kicsivel. Isten előtt valamennyi élő egyenlő! Egy Isten és egy élet! És Julius megnyugodott és erejéhez képest élni és dolgozni kezdett testvéreiért. És igy élt örömben még husz évet és nem látta, mint halt meg testi halállal. 1887.

101

NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK
Első fogalmazás. ELSŐ FEJEZET Iván Fjódorovics Porhúnov, egy nagyorosz kormányzóság egyik gazdag kerületének nemesi marsallja este érkezett meg birtokáról a kerület székhelyére, ott városi lakásában töltötte az éjszakát és miután jól kipihente magát, másnap délelőtt megjelent a zemszho hivatali helyiségében. Munka volt bőven: zemsztvo-gyülés, az árvaügyek, a sorozó-, egészségügyi, fogházügyi bizottság és az iskolaszék ülése. Iván Fjódorovics a Porhúnovok ősi nemzetségének volt a sarja, akik régi idők óta kezükben tartották a nagy nyikóljszko-porhúnovói uradalmat. A nemesi apródiskolában nevelkedett, de nem lépett a katonai pályára, hanem az egyetemre ment és elvégezte a filológiai fakultást. Azután rövid ideig a kijevi főkormányzó mellett dolgozott, ott szerelemből nőül vette a nála társadalmilag alacsonyabbrangu, vagyontalan, de fiatal Klodt bárónőt, lemondott állásáról és birtokán telepedett le, ahol mindjárt az első választás alkalmával nemesi marsallnak választották. Ezt a tisztet most már harmadizben töltötte be. Porhúnov okos, müvelt, kiváló emlékezőtehetségü ember volt, sokat olvasott és gondolatait röviden, tisztán tudta kifejezni. Legszebb jellemvonása azonban, amely megszerezte neki az emberek rokonszenvét, szerénysége volt. Éppen ezért külső képességeiről: müveltségéről, becsületességéről, jóságáról, őszinteségéről nem sokat tartott. Szüntelenül arra törekedett, hogy tudását gyarapitsa és hogy még becsületesebbé, jobbá, őszintébbé váljék. Az önmagáról való vélemény látható „nevező”-je tehát igen kicsiny volt nála. Épp ezért az emberek, akikkel érintkezett, olyannak látták, amilyennek kellett, a mindig kellemes, jóságos és őszinte Iván Fjódorovicsnak. Az élet, amit folytatott, társadalmi körének felfogása szerint feltétlenül erkölcsös volt: feleségéhez nem lett hütlen, nem követett el bolond csinyeket - ezek ideje kijevi tartózkodására esett, amikor még nőtlen volt, de ott is igen rövid tartamu volt - és uradalma parasztjaitól, valamint embereitől csak olyat követelt, ami a gazdaság karbantartásához feltétlenül kellett. Politikai tekintetben a fölvilágosodott konzervativizmust ismerte el helyesnek. Azt tartotta, hogy jobb fölvilágositó, haladó szellemben a dolgok fennálló rendjére hatni, mint fantomokat hajszolni, amelyek megvalósithatatlanok, mindent és mindenkit elitélni és az állami életben való részvételtől tartózkodni. A birodalmi dumába is beválasztják képviselőnek, ha egy másik jelölt, aki a választóknak jobban tetszett, egy nyugalmazott tanár és kiváló szónok meg nem buktatja. Vallásos kérdésekben, ebben a mindenkire nézve fontos ügyben, Iván Fjódorovics ugyancsak fölvilágosodott konzervativ álláspontot foglalt el. A kételyeknek még árnyékát sem engedte magához férkőzni, noha a pravoszláv egyház dogmáit illetően megengedhetőnek tartotta a történelmi kutatást és e téren nagy olvasottsága volt. A dogmák tekintetében azonban a legnagyobb óvatossággal viselkedett. E tárgyra vonatkozó eszmecseréket némán hallgatott végig. Az egyház minden parancsának rendületlen pontossággal tett eleget, nemcsak ami a szentségeket illeti, hanem a keresztvetést és a mindennapi imádságokat is, amikre még anyja tanitotta. Általában tisztelte és nagy gonddal óvta ezt az alapot, amelyen az emberi élet nyugszik, anélkül, hogy tulságos szilárdan helyezkedett volna reá, mintha mégsem lenne meg a teljes bizalma a megdönthetetlenségében.

102

Társadalmi érintkezésben, a társalgásban nagyon kellemes volt és kellő helyen mindig tudott egy-egy idézetet vagy anekdotát belefüzni. Egyébként is kellemes ember volt és a legkomolyabb arckifejezéssel el tudott mondani egy tréfát vagy vidám történetet. Szenvedélyes vadász volt, szeretett kártyázni és sakkozni és kitünő játékos hirében állott.

MÁSODIK FEJEZET Mig Porhúnov a titkárral javában dolgozott, megjelent a zemsztvohivatal elnöke, egy szélsőséges reakcionárius, akivel azonban Porhúnov az eltérő politikai álláspont ellenére a legjobb viszonyban volt. Azután megjött az orvos, egész ellentétes felfogásu ember, demokrata, majdnem forradalmár. Vele Porhúnov még jobb barátságot tartott fönn, mint az elnökkel. Gyakran szokta tőle kedélyes hangon megkérdezni, mikor proklamálják Oroszországban a szocialista köztársaságot, amire az orvos szintén mosolyogva, tréfálódzva felelt. - Nos, hogy vagyunk a játékkal, Iván Ivánovics? - fordult Porhúnov az elnökhöz. - Megint sikerült „hatos” nélkül beugrani, mint a multkor egyszer? De komolyan ideje, hogy hozzálássunk, mert rengeteg munka vár ránk. - Bizony ideje. - De volna még egy kérésem önökhöz, kedves munkatársaim, ezt akarom előterjeszteni, mielőtt munkához fogunk. A doktor megkérdezte miről van szó és Porhúnov elmondta, hogy a diák, akit gyerekei mellé házitanitónak fogadott, elmegy és ezért uj nevelőre volna szüksége. - Tudom, - mondta az elnökhöz fordulva - hogy önök ismernek fiatalembereket, akikről itt szó lehetne és talán ön is ismer egy megfelelő embert - mondta a doktornak. - Tudnának valakit ajánlani? - Az én ismerőseim esetleg, hogy is mondjam, tulságosan haladó szellemüek - jegyezte meg a doktor. - De hát ezzel a Nyeusztrójevvel se volt semmi baj, pedig az igazán eléggé vörös. - No és mi van vele? - Elmegy. Azt mondja, hogy az ön ismerősei számomra nagyon is vörösek. Lehet e tekintetben rosszabb valaki, mint Nyeusztrójev? És mégis egész jól megértettük egymást. Egész őszintén megszerettem. Pompás fiu. A feje ugyan tele van éretlen, meg nem emésztett eszmékkel, ahogy az a mai fiatalembereknél olyan gyakori, de ami a természetét illeti, hát igazán nagyszerü fiu. - Miért megy el? - Nem mondja meg az igazat. A hazudozás tudvalevően a forradalmárok programmjához tartozik. De csak ugy mellékesen. Egy barátja látogatta meg, aki a faluban Szolovjov tanitónál vendégeskedett és ott gyakrabban találkoztak. Alighanem a pártja, a frakciója, vagy a szervezete, vagy aminek ők már nevezik, felszólitotta, hogy álljon rendelkezésükre. Nekem bejelentette, hogy tovább nem maradhat. Kár; derék, lelkiismeretes tanitó volt és ismétlem, pompás fiu, noha az ön forradalmárai közé tartozik és bizonyára tagja valamely szervezetnek - tette hozzá Porhúnov mosolyogva és tréfásan az orvos térdére csapott.

103

egyesek még nőtlenek. Alekszándra Nyikolájevna lehetetlen embernek tartja. Az ügyet tehát nem intéztem el. . .felelte Iván Fjódorovics mosolyogva . Sztyepán Sztyepánovics.kérdezte Porhúnov. .fordult a titkárhoz .Tudnék egy szemináristát. „és mégis szeretni kell.Igen. amelyen beszédközben mindig megrándultak az izmok a szemöldök felett.. miként mondta. . kisszakállu fiatalember volt hosszu orral és sötét homlokkal. Most aztán fogjunk munkához. Voltak közöttük olyanok. De sokkal sulyosabb vétségeket követett el mondta Porhúnov azzal a nyugodt. szőkehaju.Valami bajod van? . Egyébként tudok még egy fiatalembert. 104 .” . Szolovjov tanitó volt Porhúnov birtokán. akik betegnek tettették magukat és megint mások. . . „Nemes ur. akik megelégedettnek és jókedvünek akartak feltünni. Irok majd neki. még nem olyan veszedelmes.Miféle meggyőződésed szerint? . .hallani sem akar róla. lelke mélyén maradi”. A sorozási ügyekkel kezdték.szörnyü el is gondolni . akik igazán betegek voltak. gyorsan kiküldték őket (hisz még annyi elintézni való volt) és másokat hivtak be. nagyon müvelt ember.. mit kérdeznek tőlük.mondta az elnök. egy pillanatig hallgatott és azután komoly arccal válaszolt.Az.Doktor ur. . válaszaikat jegyzőkönyvbe foglalták. ismét mások. kérem. mert a nagy szomoruságtól nem is értették. amellyel tréfáit szokta elmondani. .Hogy hiszek Istenben és Krisztusban és nem lehetek gyilkos. . A jelenlevők nevettek.De ő sem fog megfelelni az ön izlésének: tulságosan konzervativ. az én jelöltem tulságosan liberális.Miért nem fogadja meg Szolovjovot? .Megfogadnám.. de a legtöbb már házas ember. Egymásután jöttek be a fiatal sorozókötelesek. de legalább folyamatba hoztam. hogy iszik. De nem tehetek esküt. .Ez igazán pech.Miért? Mert iszik? Ez nála csak igen ritkán fordul elő. gondolta magában.Az én nyilatkozatom az.Nincs semmi bajom. nem szolgálhatok.. És volt egy közöttük.. mert meggyőződésem szerint nem szabad fegyvert a kezembe vennem. Iván Ivánovicsé meg tulságosan reakcionárius. Egészséges vagyok. Miután szavait befejezte.Miféle nyilatkozatot? Mit akarsz? Bodros. akik nem tudták leplezni bánatukat és nagy kinnal nyögték ki a feleleteket. . aki a papi szemináriumot végezte és azután lett tanitó. a hadseregnél. arisztokrata. komoly arccal. akik a jelenlevők csodálkozására engedelmet kért. .készen van az anyaggal? . hanem arcán is átvillant a vonaglás.kérdezte az elnök. „nyilatkozatot adhasson le”. aki helyet keres .de Alekszándra Nyikolájevna Porhúnov felesége . . hogy. Iván Fjódorovics kollégáira tekintett.Legyen szives. . nemcsak homlokán és bal szemöldökén.mert késsel eszik.Az orvos is önkéntelen mosollyal válaszolt a nemesi marsall kedves mosolyára. hogy én katonáéknál. A szokásos kérdéseket intézték hozzájuk. Akadtak olyanok is.. kérem. .

saját ménesének nevelése. Az. mig a kereskedőnek és a szomszéd földbirtokosnénak zöldelő kertjei. Fedot. nem is szólva a szénáról. Mikor igy a dolgok mélyére pillantott. hogy mint besorozottat fölvétessem a lajstromba. Sok dologról adtak neki elméleti felvilágositást. Apjával együtt harmadfél hold földje volt. Nem hitt többé senkinek. vagy nem. azt sem. Az iratok cimei ezek voltak: „A katona hőstette”. Sokat kellett dolgoznia. Most azonban nemcsak látta. a mezőn dolgozni. hogy nem azt kell hinni. iszákos apából. de érezte is egész lényével. hanem egyedül csak azt. Te kaszálsz nekik és ők eladják a szénát. azt majd közölje feljebbvalójával. amit addig igaznak vélt és feltárult előtte a józan ész világa. hogy bebizonyitsam magának. ha megnyilik előttük a tudomány birodalma . Ami a meggyőződését illeti. Ezek az iratok különösen nagy hatással voltak rá. beszállt a vasuti kocsiba és csak a maga állomásán szállt le. Megdöbbentette az a gondolat. a csillagok töméntelen száma. a doktorral és a sorozóbizottság vezetőjével leültek kártyázni..mindez hüvösen hagyta. Nekem csak az a kötelességem. ami a nép fiai közül sokat ámulatba ejt. Ami a legnagyobb hatást tett reá. a távolságok. ami akármilyen könyvben van. amit a pópa prédikál. hogy olvashasson. a te tehened azonban bőg az éhségtől s a gyerekeidnek nem tudsz tejet adni! Mindez már eddig is igy volt. Tizenhétéves korában szellemi átalakulás ment végbe lelkében. mindent maga vizsgált felül. HARMADIK FEJEZET Jegor Kuzjmin családja egy már hajlottkoru. amely szétrombolta mindazt. nemcsak a gazdasági élet rettentő igazságtalanságát. amit az öregek mondanak. ahol először is mindenféle aktákat irt alá. Kilenc óra tájban a kocsi elgördült a park mellett és a nyikólszkoje-porhúnovói emeletes udvarház előtt állt meg. kell-e katonai szolgálatot teljesitenie. akik Moszkvában egy gyárban dolgoztak és forradalmi iratokat meg szabad szavakat hoztak magukkal. Nemsokára ezután néhány fiatalember jött haza ünnepre a faluba.a világegyetem nagysága. A parlag simára volt legelve és ha nem esett az eső. amit a józan eszünk diktál. öccséből. Félig álmosan felkelt. ahol pompás pejszinü trojka várta. a kutatások mélysége és a szellemes hipotézisek . természettudományi iratokat. Egy merőben uj hit támadt benne. A tanitó kedvelte és mindenfajta népszerü tudományos munkát kölcsönzött neki. akivel tizennyolcéves korában házasitották össze. amikor környezete vallási életét vizsgálta. de még azt sem. „Éhinség”.U-ugy! Nem tudom magának (már nem tegezte a fiatalembert) bebizonyitani és nem is érzem kötelességemnek. azután a börtönügyi bizottság ülése és igy tovább öt óráig. házának hü barátja és öreg szolgája ült a bakon. A vonat korán reggel indult. amely minden ismeret első föltétele. de a saját bőrén tapasztalt. erdei és rétjei voltak és napi ötven kopékás bérért kaptak aratómunkást. „A pókok és a legyek”.bár öntudatlanul . azután az elnökkel. Ezt azonban nem találta fontosnak és továbbra is ugy élt. Ugyanahhoz az eredményhez jutott. amiket nemcsak látott és megértett. az a józan ész fogalma volt. de mostanáig ezt nem vette észre. hanem egész lehetetlenségét is meglátta. „Mese a négy testvérről”. Középszerü években a termés nem volt számukra elegendő.szeretett a réten. jó tanuló volt és különösen télen minden szabad órát felhasznált. Nyáron nem tudtak takarmányt adni a jószágnak és igy nem jutott tej a gyerekeknek. Élénk szellemi képességekkel volt megáldva. Most már semmi sem takarta el szeme előtt az ilyen életmód egész ridegségét és esztelenségét. anyjából és fiatal feleségéből állott. csillagászati füzeteket. az éhes jószág bőgött az éhségtől. De nem sokallta a munkát és mint minden ember . Ez a fölfedezés egész világszemléletét és ezzel egész életét megváltoztatta. mint a többiek: 105 . Ebéd után ujra kezdődött a munka: először került sorra a kerületi főnökök tanácskozása. az öreg kocsis. Az estét Iván Fjódorovics a lakásán töltötte. amely álláspontját a környező világgal szemben megváltoztatta. Jöjjön a következő! A sorozás két óráig tartott.

és nem önönmagát. A városban sokáig nem kapott munkát és ezért nem tudott pénzt hazaküldeni. mielőtt asztalhoz ült. hogy a világ minden igazságtalansága nem abból származik. Régi munkahelyét más foglalta el. Jegor elfojtotta dühét. de ők nem értették meg. azonban kilátása volt. vagy amikor kiment a szobából és reggel. akik ezt az igazságtalan állapotot megteremtették és nőtt a reménye. A közös cellában csakhamar megismerkedett néhány emberrel. bronztárgyakat és egyéb fölösleges portékát és a gazdagok gyüjtik a szegényekből kipréselt pénzt a bőségtől tuláradó ládáikba. Látta. szentképek megsértése miatt került a vádlottak padjára. visszatért tehát apjához és feleségéhez és megint ugy dolgozott. hogy ugyanabba a cellába egy parasztot zártak. Itt Moszkvában a gyárimunkások közt Jegor éleslátásával. ami a siron tul is az örökkévalóságban szolgálatodra lehet és üdvözlünk és jóegészséget kivánunk kedves bátyánknak Jegor Ivánovicsnak hugaid Várvara és Anna és Alekszándra Ivánovna üdvözöllek és jóegészséget kivánok az én hü uramnak Jegor Ivánovnak én a te feleséged várvara mihájlovna és kislányunk Katyerína Jegórovna küldöm neked hitvesi tiszte- 106 . annál visszataszitóbbnak találta hiuságukat. keresztet vetett. havi husz rubel volt a fizetése.fogolytársai. elvált régi társaitól és egész a maga módján kezdett el élni. hogy ezek az emberek. hogy munkát szereznek neki a gyárban. mindig egyformán nyugodt és mindenki iránt egyaránt jó emberrel még egyszerübb és értelmesebb életfelfogásra tanitotta. Ezentul önmagát még komolyabban és még szigorubban birálta meg. NEGYEDIK FEJEZET Télire Jegor Moszkvába ment Társai megigérték. annak nem szabad a világ fejedelmeit szolgálnia. mint eddig. Minden jól ment volna. de kérte.Jegornak is meg tudta magyarázni. Mikor szülei ezt szemére hányták. a megszabott napokon böjtölt. Moszkvában még fokozódott Jegor gyülölete azok ellen. hogy ujra visszamehessen Moszkvába és oda is ment. Erre atyja megharagudott és a következő levelet irta neki: „Levelem elején fiamnak. Aki azonban az evangélium szerint él. nem tartotta meg a böjtöt és nem is vetett keresztet. hanem egyedül Istent. Az evangélium szerint kell élnie és nem a pópák vallása szerint. gőgjüket és civódó természetüket. Jegor Ivánovnak atyai áldásomat küldöm. megkapta az állást. a biróság elé állitották és három hónapi fogházra itélték. hogy fölemelik. De minél közelebbről ismerte meg őket. férfiak és nők. akik hozzá hasonlóan a társadalmi forradalom irányához tartoztak. hogy valami haszontalan lim-lomot készitenek a gazdagok részére: illatszert. Érintkezése ezzel a szelid. De Moszkvában egy teljes hónapig sem élhetett szabadon: egy munkásgyülésen letartóztatták. gyengék és gyerekek napi tizenkét órát azzal töltenek. hanem abból. akik mind tisztelettel bántak vele.templomba járt. amelyet a pópák teljesen elferditettek. Ez az ember . este imádkozott. Mityecskának hivták . Jegor egyre mélyebben hatolt ebbe a gondolatvilágba és mikor kijött a fogházból. Odament hát. Nemzedék jött nemzedék után és senki sem ismerte föl s nem is akarta fölismerni ennek az állapotnak az igazságtalanságát és esztelenségét. amely a parasztok végtelenül szomoru helyzetének fölismeréséhez vezette. „Élj Isten parancsai szerint és senki se tehet neked semmit!” Minden hit benne van az evangéliumban. aki templomgyalázás. hogy gonosz emberek elnyomják embertársaikat és megfosztják őket a földtől és munkájuk gyümölcsétől. betegek. becsvágyukat. mint a többi szegény paraszt. de most már Jegor képtelen volt részt venni minden egyházi szertartásban: nem járt többé a templomba. urvacsorához fordult. Ekkor történt. igyekezett nekik álláspontját megmagyarázni. észrevette a gyári munkás még sokkal szomorubb állapotát. Egyszer apja ittas állapotban meg is verte. hogy ennek véget lehet vetni. hogy az emberek nem élnek Isten parancsai szerint.

iránta. hogy igy van. aki biztos a maga hatalmában. . azért különösen szépnek és kellemesnek hatott a mosoly ezen a szigori arcon. bár nem szivesen veszitem el. hogy ez a büszke asszony. aki figyelmesen. Kérem tegye meg. Szó nélkül végighallgatta apja veszekedését és felesége panaszait és gyalog ment be a városba. bajusza és serkedő kis szakálla fekete volt mint a szurok. ez az arisztokrata nő. mert szeretem és érdeklődöm sorsa iránt. egyenes orra.. amikor Iván Fjódorovics Porhúnov a kártyaasztalnál ült és csak nehezen tudta leplezni azon való örömét. akiről pedig tudta. Többet érzett ki belőlük az egyszerü érdeklődésnél.Ez több mint barátság. akármi is .Amit mondok. hanem a gyerekek kedvéért. a kedvemért. hullámos haja. Nem tartotta volna lehetségesnek. ápolt keze. Egyszerü. A fiatalember arca komoly és szigoru volt. és fejletlen izomzatu. ajánlom. Most is megjelent a mosoly az arcán. Nagy szürke szeme volt. szemöldöke. amelyen két gyűrüt viselt. ilyen érzéssel viseltetik.. nem tudta leleplezni a megelégedést. aligha lesz képes ellentállni. igazi vagy hamis fogakból álló fogsorral. ez. hogy a sorozóbizottságnál jelentkezzék. érzéki szája hiánytalan. . melyet az asszony szavai benne keltettek. amitől félt és aminek. hogy sikerült partnerének. 107 . arányos termetü. Amikor ezt a levelet megkapta. ÖTÖDIK FEJEZET A késő esti órában. rövidre nyirt haja. Jóságos. A fiatalember nem volt magas. aki egy nagy ház élén állott és hat gyermek anyja volt. most felmondta állását.. A diványon ült és szenvedélyes. miként jól tudta. Alekszándra Nyikolájevna negyvenöt éve és hat gyermeke ellenére még mindig az az őszi szépség volt.letemet és szivbéli üdvözletemet kedves fiam Jegor Ivánovics ha megkapod levelemet gyere el a feleségedért és költözzél el éntőlem hogy ne legyen többet itt mert nem tudok vele együtt lakni és ő panaszkodott a rokonainak hogy én tanitottalak hogy ne küldj pénzt és hogy elveszem az egész kis szerszámot akit vettünk és megsértették és az egész falu előtt csufolódtak én pedig nem tudok semmiről egy szót sem nem szóltam neki egy szót sem se pénzről se szerszámról ha pedig nem jössz érte kikergetem a házból hogy ne legyen itt minálunk és még a héten menjen el mitőlünk és még egy cédulát hozott a rendőr neked a sorozás miatt”. Jegor hazautazott. Nem tartotta lehetségesnek és mégis határozottan érezte.maradjon. Alekszándra Nyikolájevna.. Nem tudok semmi szin alatt. .. finom arcbőre és ugyanolyan szép. hogy az arisztokraták és bourgeois-k ellensége.mondta egy olyan asszony arckifejezésével. . melyet fekete haj keretezett és a sötét arcszin mellett. sürü. feszülten nézett a szeme közé.Nem maradhatok. izgatott hangon beszélt az előtte ülő fiatalemberhez. de modern selyemruha volt rajta keskeny. előzékenységet látott bennük.nos. Csak tulságosan erős alakja és rendkivül fejlett keble nem vált előnyére. amilyet kövér asszonyok közt női életük alkonyatán elég gyakran látni.mondotta elpirulva. mely a fehér fogak villogását még jobban érvényre juttatta. de szikár.. felesége Alekszándra Nyikolájevna az ódon ház nagy szalónjában ült Nyeusztrójev diákkal aki miután tiz hónapig mint házitanitó müködött Porhúnovéknál.. nem magamért mondom. .De a maga érdekében is. okos arcában keskenyvágásu szem csillogott. az orvosnak a káró hetest átadni és igy a játszmát fényesen megnyerni. Ez az érzés azonban még egészen öntudatlan volt benne. bármennyire is becsülöm az ön barátságos érzelmeit irántam. hogy maradjon nálunk.. . . fehér gallérral.

Miután üldözői szemei elől eltünt.Nos hát. hogy a fennálló kormányzatot minden elképzelhető eszközzel. hogy a titkos társaság tagja lett. Hazudott. . HATODIK FEJEZET Mihaíl Nyeusztrójev apja gyógykovács volt. . a tiszta igazat. amennyi a párt kiadásait fedezheti. borzalommal és gyönyörrel gondolt arra. egy müveletlen asszony. szivem minden porcikájával. megbuktassa.Igen. ne menjen el! Ugy-e marad? Az asszony kezét nyujtotta és a fiatalember megragadta ezt a kezet. ahogy csak a magamfajta proletár szerethet. . amelyhez szükség van reá. ugy ahogy férfi a nőt szereti. de ugy rémlett neki.. amelyek minket elválasztanak.. igen. ne beszéljen igy! Egyedül voltak és megtörtént az. A végrehajtóbizottság nevében felszólitotta. tekintet nélkül a társadalmi korlátokra. még élt és Mihaíl bátyjánál. .) Maga sem tudta.De miért gondolja. akinek szabad önre feltekinteni.. de más diáktársaival együtt forradalmi üzelmek miatt kizárták az iskolából.. mégsem hódolhatnék meg ennek a szerelemnek. Sztyepánnál lakott. Még egyszer kérem. amikor a párt egy tagja jelent meg Szolovjovnál és megbeszélést folytatott Nyeusztrójevvel. azon nem lehet változtatni és az érzésnek nem lehet gátat vetni. elhatározta. nem is tehetek másképpen. ami történt. mert világnézeteink közt mély ellentét van.Ó. hogy egy állami pénztárból akkora összeget szerezzenek meg. az asszony még nem aludt. Ha szeretném önt. hogy nem tudnék teljes szivvel önnel együttérezni? Egyszerüen kénytelen vagyok.Igazán? . Anyja. És szörnyü helyzetének tudata még fokozta a gyönyört. a kártékony egyéniségek erőszakos eltávolitása árán is. aki mint az államtudományok magisztere egyetemi pályára lépett. . Két óra volt éjfél után. melyet az ifju szerelmének emléke szerzett neki.A fiatalember ismét mosolygott. hogy elérje célját. Ehhez 108 . hadd mondjam meg az igazat. . egy spicli besugta a tagok neveit és néhányat közülök le is tartóztattak. (Egész akaratlanul akadozott mielőtt a szót kimondta. amit sem az asszony.. hogy majd falun fog élni a nép között és ezért Szolovjov tanácsára örömest elfogadta a házitanitói állást Porhúnovéknál. Arról volt szó. szerettem önt. . amely hirtelen tünt föl előtte és ellenállhatatlanul csábitotta. erkölcsös gondolkodásu és törekvő fiatalember önkéntelenül forradalmárok társaságába keveredett és az egyetemről való távozása után még erősebb vonzalmat érzett barátjai iránt. Mindjárt azután. sem a fiatalember nem látott előre és ami egyetlen óra alatt megsemmisitette a nő tizennyolcévi boldog és tiszta házaséletét és ami a fiatalember számára örökké kinos emlék maradt.Ami megtörtént. hogy fontos ügyben. hogy most mindent szabad megtennie. utazzék el Moszkvába. amióta megismertem és megértettem. Nyeusztrójevet viszont felelősségre sem vonták.. .Egy pillanatra elhallgatott. akit a sok pálinkaivás sirba vitt. a vezetőknek azonban sikerült elszökniök. Ez a kör feladatául tüzte ki. Tiz hónapot töltött itt.mondotta -. ne beszéljen igy. Nyeusztrójev mint tehetséges. Mihaíl is diák volt.Alekszándra Nyikolájevna. mit beszél.

Én vagyok. vagy meglocsollak! A recsegő padlón mezitláb közeledett az ablakhoz. hogy fölkeresi Szolovjovot. Arca teljesen más volt mint Nyeusztrójevé. mialatt Szolovjov szakadatlanul beszélt.Kit hoz a jó Isten házamba? Beszélj. Hosszu termete kissé előrehajolt és amikor beszélt. . .. elméleteidet. egymáshoz dörzsölgette a lábát és kikérdezte Nyeusztrójevet. Csak tudod.Lassan járj. amikor Nyeusztrójev befejezte mondanivalóját. hogy a „vallásos fluidum” nem hatol át rajta. Szolovjov az iskolaépület egyablakos hátsó szobájában lakott. hogy mindenkitől elbucsuzott és az ismert ügyben utazik el. Mert nem ismered Istent és nem tudod.folytatta jobb kezével hadonászva és baljával a földrecsuszó takarót huzta vissza. mintha nem éjfél után két órakor zörgették volna fel álmából és nem olyan emberrel beszélne. Nyeusztrójev az ablakhoz lépett és zörgetett. erélyes hang kérdezte: . Az éjjeli őrön kivül Nyeusztrójev utközben senkivel sem találkozott a faluban. Sötét éj volt és a bakter szigoruan megkérdezte tőle. Az ágyon kivül asztal és két szék volt a szobában. Szolovjov beengedte barátját. Misa! Mit kószálsz éjjel? Gyere be. .Nem. . Szolovjov fejét oldalt hajtva nézte vendégét és figyelt szavaira.És bizzál Istenben .mondotta. majdnem kerek. Elhatározta. Egy ideig senki sem felelt. tovább érsz. Nyeusztrójev leült az asztalhoz és elmondta Szolovjovnak. . leült a gyürött ágyra. . kinyitom az ajtót. még nem tudod. Fejét dus. Nyeusztrójev. . . hogy Porhúnovékhoz visszamenne. 109 . Nyeusztrójev mosolyogva hallgatott. nála tölti az éjjelt. mi Isten. orra széles volt és szája nagy..Az uraság házitanitója. . Gyakran mosolygott.ugy-e? Azt mind tudjuk.erélyes emberek kellettek és ezért fordultak Nyeusztrójevhez is. Otthon van? .Szolovjovhoz.Kicsoda? .Hát hol lenne? Alkalmasint alszik már.. Tulságosan lassuaknak találom azokat. hogy kicsoda. akiről maga jelentette ki. ilyenkor kilátszottak rossz fogai. Az aznap esti különös.Ah! Hova ilyen későn? .Tudom. A vonat csak másnap reggel indult.Na. jól van. . És Szolovjov elkezdte neki fejtegetni felfogását Isten mibenlétéről. Csak még a poggyászát kell elhozatnia.. . meggyujtotta a kis lámpát. A másik sarkot könyvespolc foglalta el. bodros haj takarta.A holmidat idehozatom. Ez volt az oka annak. a harmadikban fehérnemüláda állt.Oh. miért jött és mit akar tőle. mig végre egy friss. az egyik sarokban több szentkép függött és alattuk mécses pislogott. hogy minél hamarabb elutazzék. Leginkább feltünt nagy. odahozatja a holmiját és elutazik anélkül.. tudom. . Igy is tett. hogy felmondta házitanitói állását. váratlan élmény végleg megerősitette abban az elhatározásában. karjaival gyakran hadonászott a levegőben.. . kék szeme és széles homloka. akivel már legalább egy tucatszor tárgyalta meg ezt a kérdést. a falusi tanitót.hisz ismerem. Szolovjov valamivel idősebb volt Nyeusztrójevnél és egészen más szabásu.

. gyakran segitett másokon és sok pénzt költött könyvekre. (Fölfelé mutatott. .) Ő itt bent van. mert egynek érzem magamat Istennel. Amikor Szolovjov egy pillanatra szünetet tartott. A postahivatal mintegy két versztányira volt az iskolától.hogy az én jutalmam ott van. fejét rázta. megirta. Pompás fehér hólepel boritott mindent körüskörül és a friss. és amit teszek. ha husvétig tartana. . Nyeusztrójev csak hallgatta és néha-néha elmosolyodott. mert a Nyeusztrójevvel folytatott beszélgetésre gondolt. egy huszonhatéves. szerencsétlen fiatalember. Mosdás közben arra gondolt.Azt mondod. amely cimére érkezett.Tudta.) Nem. . .felelte hevesen.) A magunkfajta embernek mindent meg kell tennie. A postán feladott egy levelet és átvett egy szomoru tartalmut. Azután felhuzta magasszáru csizmáját. aki abbahagyva a papi szemináriumot. miért lenne ez jó. hogy tudta volna. amit már az ünnepekre vett használatba.Könnyü neked. szokása szerint a szentképek elé állt és elmormogta a gyerekkora óta ismert imádságokat: a Miatyánkot. megjegyezte: . fizetése mindössze havi negyven rubelre rugott. mégis kötelességének tartotta. Öccse irta. Ebben a pillanatban hét rubel 110 . . Kitünő hangulatban volt. Öccse előadta szomoru helyzetét. Szolovjov maga is szegény ember volt.Ez a metafizika nekem igen magas. Szolovjov még aludt és nem is hallotta. Vasárnap lévén. HETEDIK FEJEZET Nyeusztrójev korán reggel elküldött egy embert a holmijáért. Rágyujtott és mohón szivta be a füstöt.Feküdj hát le. hogy két nap óta nem evett és támogatást kért tőle. De Natáliára gondolva. hideg levegő még jobb kedvre hangolta.kereskedősegéd lett. majd mikor gazdája lopáson érte. Jó volna. hogy vajjon meddig tart még az a darab szappan. a Szent Szüzhöz valót és végül az „Oh. kocsit fogadott és kiment a vasuti állomásra. ami tőle telik. amig csak él és nem szabad önmagára gondolnia. a falusi rendőrségen irnokoskodott. az elhalt szüleiért való imát. amely sürgős javitásra szorult. mikor ment el.Szolovjov apja diakónus volt . nem másokért teszem. barátom. tisztitsd meg minden hibától és büntől és mentsd meg lelkünket. ahol szintén valami szabálytalanságot követett el. „Majd szólnom kell Afanászjevnának”. Szolovjov cigarettát sodort. hogy szándékától eltéritse. szinte önmagának téve szemrehányást. Mennybéli Atyám” kezdetüt. felöltötte kabátját. Afanászjevna lánya. vigye el őket az ördög. hogy elmegy a postára. Amikor Szolovjov fölkelt. a tanitás szünetelt és igy elhatározta. gondolta magában és erről tüstént eszébe jutott Natália. anélkül. mert az ujj helyett keze mindig a bélés alá tévedt. hanem Istenért és magamért. hogy valami terrorista vállalkozáshoz hivták meg Nyeusztrójevet és ha nem is tagadta meg. Aludni már nem akart. feküdj le. amelyet különösen szeretett: „Jövel és lakozzál szivünkben. a Hiszekegyet. amikor ezektől várod a jutalmat. (Öklével a mellére ütött. oh Istenem!” Ma különös buzgósággal imádkozott. Inkább lefekszem aludni. gondolta. hogy közvetitő legyen közte és társai közt. az én jutalmam itt van. (A szentképekre mutatott.

mint öccse érdekében. Ebben a faluban tanitóskodott régebben. Elpanaszolta. amivel tartozik. mint azelőtt. De másrészt. mihelyt megszerzi a pénzt. nem annyira a maga. Megkérdezte. Az előljáró erről hallani sem akart és követelte. Azt nem tehette. Épp tárgyalásról jött a járási főnöktől.Atyuskám. azt mondotta.Hát nem félsz az Istentől? 111 . Alighogy leültek teázgatni és cigarettára gyujtott. Mégegyszer megolvasta pénzét és eszébe jutott.rimánkodott Szolovjovnak .Akkor add ide a tehenet.Nem lehetne itt valamit tenni. mert nem engedte. . három rubelt mégis csak elküldött az öccsének.Nem tehetek semmit’. könyörögtem neki a nővérem miatt.kezdte Szolovjov . A paraszt üdvözölte és meghivta. De mit csináljon a gyerekekkel. én meg azt tanitom. hogy adjanak neki haladékot a bérletfizetésre. akit nekem kell.” . hogy betegyem a lábamat a házba. . . kire hagyja őket? Most a főnöknél voltam. Nővérét. Szolovjov melléje ült és beszédbe eredtek egymással.az öccse . indult hazafelé és töprengése közben olykor hangosan beszélt önmagával.Én meg azt parancsolom. az asszonnyal majd megegyezik valahogy. Az özvegy arra kérte az uraságot. hogy lehetek el tehén nélkül?” .tönkremegy és nem tud rajta segiteni. Mit tehetett egyebet. hogy Vászja . az majd biztatásnak veszi a jövőben. A paraszt figyelmessége nem volt egészen önzetlen.hatvan kopéka volt minden vagyona. hogy üljön fel a szánra.Az itélet ki van mondva és vége’. majd megirom nektek a kérvényt. hogy tagadja meg tőle a segitséget? Ezt a megoldatlan kérdést hánytorgatva a fejében.A nővérem azt mondja. . de nem tud. hogy az ura véresre verte. Utközben utolérte egy nyikóljszkojei parasztnak a szánja.Beszélj a lelkére. az asszony utána.Törődj a magad dolgával! Tanitsd a gyerekeket. a járási főnök háromhavi fogházra itélte. kifizeti. Szolovjov kiment az utcára. hogy semmit se küldjön. hogy nem kaphatna-e haladékot. Apró gyerekeim vannak.” . . vigyétek el. hogy add a tehenet!’ „Magamtól nem adom. viszont. Parmén. az Isten szerelméért. hogy behajtsa rajta a bért. „Hát már megmondtam. Meg kellett tehát tagadni öccse kérését.’ „A tehenet nem adom. hogy azonnal fizessen. hogy egy kopékám sincs. . atyuskám? Szolovjov hallgatta és még jobban elszomorodott.hogy verheted meg ugy az asszonyt? De Parmén tüstént a szavába vágott: . Ha hatalmatok van hozzá. ha bármily keveset juttat neki. hogy szivesen fizetne. Kérését megtagadták. . Nekem még azt is megtiltotta. Az ura a háza előtt állt. hogy Afanászjevnának még a kosztpénzzel tartozik. te jótevőnk vagy! Az iskola előtt Szolovjov leszállt a szánról és hazament. egy szomszéd falubeli idősebb özvegyasszonyt. én azonban nem vezetem ki az istállóból.Ezért a feleletért a járási főnök háromhavi fogházra itélte.Nem szép tőled. . hogy eligya a lószerszámot. A járási előljáró eljött az asszonyhoz. Sajnálta.Próbáljátok megfellebbezni. . .rád talán hallgat. Az iskolaszolga teavizet forralt a szamovárban. egy asszony jött át a szomszédból. . Már a fehér hónak se örült ugy.

hogy Istent és lelke üdvét szolgálja. Pjotr a felekezeti iskolában tanult és mint jeles tanulót fölvették a szemináriumba. mert 112 . alacsony érzés él. De különösen hatott reá egy intelem püspöke részéről. hogy a papi pálya legmagasabb fokára fog emelkedni. Apja. ivott belőle és cigarettázott. hogy mi az igazi élet.Az Istentől félek. óvatosságra és bölcs mérsékletre van szükség. mert Isten nincs bennem. Hozzám adnád. csóválta a fejét. Ez tudomást szerzett egy theológiai vitáról. igen? . hogy lelkében azon a kivánságon kivül. ne fecsegj bolondokat! Feküdj le inkább és aludd ki magad ebédig. Most azonban. . Ez a valóság. Szolovjov az előbbi mellett döntött. még pedig a földi dicsőségre való vágyódás. Ezt a változást főként az okozta.Natása? Elment sétálni. egyetlen kivánsága az volt. amelyet majd el akarsz és minden valószinüség szerint el is fogsz érni.. De még mielőtt a kolostorba lépett.Oh. hogy a szerzetesi pályáról való lemondást határozta el. Mint minden fiatalember előtt. hanem tanitói is kijelentették. aki titokban pálinkát árult.kérdezte az asszonytól. Itt is a legjobbak közé tartozott és kitünő bizonyitvánnyal hagyta el az intézetet. nehogy megbántsd az idősebbet. Hol van Natália? . hirtelen változás ment végbe lelki életében. mint a minap. arra kényszerült volna. csakugyan berugtam és pedig azért. Gyenge pedig azért vagyok. .Ne kételkedj benne. Mikor azonban az asszony kiment a szobából. azt megtehetem. hanem Arinához. de pompás kislányod van! Szeretem és ha meg akarná érteni.Tán nem hiszed. . amelyre nézve fennállott a nősülés kötelezettsége. hogy lelki üdvének és Istennek élhessen. két pálya állt előtte: vagy a szerzetesség. Erre az elhatározásra korántsem a becsvágy késztette. De azt a gondolatot. olyan undort érzett önmaga ellen. már menyasszonyt és parókiát keresett ki számára. amikor megpillantotta. fékezned és mérsékelned kellett volna magadat. mert gyenge vagyok. Felmászott a padkára és még egy darabig locsogott az igazi életről. hogy csak azért nősüljön. Tartsd meg a tanitásaidat. Afanászjevna csóválta a fejét. hogy részeg vagyok? . feleségül is venném. tüstént átlátta. amely magasabb egyházi állással kecsegtetett. hogy a magas egyházi állásban. de nem ment haza. hogy meg vannak róla győződve. de tőled nem. még egy másik. NYOLCADIK FEJEZET Pjotr Fjódorovics Szolovjov apja diakónus volt a kosztromai kormányzóság egy nagy falujában. ha mégis pap akart maradni.Jaj. A püspök magához rendelte és hosszas oktatás után a következőket mondta neki: „Sok dicséretreméltót hallottam rólad. hogy nemcsak társai. Ne felejtsd el soha. egy asszonyhoz. Tehát Isten veled!” Mihelyt Szolovjov ezeket a szavakat hallotta. hogy le ne idd magadat megint. Szolovjov még ott állt egy percig. aki a szemináriumot elvégezte. elment Afanászjevnához. menten elaludt és ebédig fel sem ébredt. Ellenkezőleg. amelyet Szolovjov egyik tanitójával az egyetemes egyház jelentőségéről folytatott és amelyet a püspök Szolovjov javára döntött el. aki akkor még élt. Egy félpalackot vett tőle. . Te pedig . becsapta az ajtót a tanitó előtt.Jó. Amint ennek tudatára ébredt. de noha Makárij atyával folytatott vitádban neked van igazad. vagy a világi pap tisztsége. hogy megnősüljön.kotródj befelé! rivallt rá a feleségére és miután az asszonnyal együtt belépett a pitvarba. Afanászjevna. Mikor az italt és a dohányzást megelégelte. Iljínszkojéban. na. Eredj az utadra és törődj inkább azzal.

Szolovjov Porhúnovék házába költözött és ott tanitotta a gyerekeket. Afanászjevnánál étkezett. amikor Szolovjov félbeszakitotta: . 113 . a lány mosolyogva hallgatta és csak ritkán szólt egy-egy szót. az angol nevelőnő és a három fiatalabb gyerek . Most már csak egy lehetősége maradt: hogy néptanitó legyen. De csakhamar magára vonta a háziasszony. Alekszándra Nyikolájevna haragját. hogy nőül akarja venni. Elfogadta a tanitói állást Nyikóljszkoje-Porhúnovóban. a bün. végre megszabadulna ettől az agglegényélettől. Alekszándra Nyikolájevna csak hajnaltájban aludt el és még nem kelt föl. urvacsorához járult és szerette az evangéliumot. Igy hát Porhúnovot legidősebb lánya Alekszándra vagy Lina. hogy Szolovjov a parasztok társaságában kétszer is lerészegedett. Előnyös állás volt. sajátságos pravoszláv hitet teremtett meg önmagának. Olvasni is tanitotta. Erre a lépésre nem tudta magát elszánni és azért szülei nagy bánatára a világi papi hivatás tervét is föladta. amig megjött az uj házitanitó. különösen a két legfiatalabb. amelyet magában már régóta latolgatott. Mikor ezen a vasárnapon kijelentette. megtartotta az egyházi ünnepeket. Ez foglalkoztatta őt most vasárnap. ahogy otthon nevezték. visszataszitónak és minden erkölcsöt kigunyolónak találta. Egyéni. Többnyire ő beszélt. Nyeusztrójev nem értette meg Szolovjovot és nem tudta. de Porhúnovékkal nem érintkezett. amelyet olyan könnyen környékez meg a bün. egészséges. a szentekről és főként Krisztusról. böjtölt. hogy egészséges. mert nem volt elég tiszta és mert a villa helyett a kést használta az evésnél. tehát jó háziasszony és anya is válik belőle. mert fizetésén kivül még jól fizetett magánórákat adott Porhúnov nemesi marsall gyermekeinek. amikor Natáliával együtt ebédelt és barátságosan elbeszélgetett vele. akinek lánya. Alekszándra Nyikolájevna. de másrészt nem tartozott a forradalmárokhoz sem. főként azonban iszákos hajlama miatt. pufókképü Natása és a tanitó között valami különös viszony fejlődött ki: Szolovjov szerette a társaságát. De a lány Szolovjov kedvéért igyekezett. aki semmiben sem különbözött a szocialistáktól. Minden volt. csak nem konzervativ vagy monarchista. amelyet utált. Nyeusztrójevvel ellenben őszinte barátságot kötött. templomba járt. a vidám. Még ottmaradt néhány hétig. Alekszándra Nyikolájevna megmondta neki. Ugy vélte. sokat beszélt vele az igazi életről. a nyolcéves Tánja és a tizéves Petja nagy bánatára átköltözött az iskolába. ami nem volt könnyü feladat. KILENCEDIK FEJEZET Iván Fjódorevics Porhúnov délfelé érkezett haza a városból. Már több mint egy éve élt a faluban. hogy tanitói és ismerősei mindig jóakarattal voltak vele szemben. nem nagyon tisztelték. A falubeliek furcsa természete.ilymódon álláshoz juthat. Egy iránta jóindulattal viselkedő tanitója ajánlotta neki ezt a helyet. hogy annyi elnézéssel türt meg eddig nagyrabecsült házában és bocsássa meg. mégis őszinte „nép barátja” volt. de még be sem fejezte szavait. Azután a gyerekek. Az volt a szerencséje. egyszerü lány. De ami a fő. Nyeusztrójev.a két legkisebb még a dada gondjaira volt bizva . amit könyv nélkül tudott és gyakran idézett. ha ezentul nem hozom többé zavarba és nem fogok tovább alkalmatlankodni. ittas állapotban olyan gondolatot fejezett ki. melyik táborba sorozza.fogadta az előszobában.Köszönöm. De különösen felháboritotta az asszonyt. mintha minden iránt rendkivül érdeklődne. Talán idővel házat és földet is tudnak szerezni. beszédét is mindig olyan arckifejezéssel hallgatta. hogy egy uriházban való tartózkodás bizonyos kötelezettségeket ró reá.

a megszokott anyagi és szellemi környezetbe. de ez nála elég gyakran fordult elő.Jövök.Igen.Nem. nem tudtam. a tizenhat éves Linának. nagyon későn feküdt le. . Különben jól van. Jó tanitó volt és forradalmár létére is derék ember. mintha az asszony kicsit izgatott volna. . Megcsókolták egymást. El sem tudod képzelni. szeliden megsimogatta a nyakába gyürüző fürtjeit és mosolyogva kérdezte: .Nem sikerült tehát maradásra birnod? . mindig ez a nyomorult gyanakvás kinoz.Megirom Misának. A gyerekeket már láttam. a gyerekekhez. mennem kell. pontosan felszolgált étkezései. Meg volt mindene.mondotta az asszony és magában hozzátette: „Istenem. ellenkezőleg. hogy szerezzen egy másik diákot. második énje. örülök. Porhúnov elszundikált a szobájában és csak a felesége keltette fel. hogy elvitte a holmiját és elutazott. elment.. kényelmes pamlagán pihenhetett. parasztjaival és cselédségével mindig békés viszonyt tartott fenn. aki nagyon csinos.Igen. jóleső megkönnyebbülés és felszabadulás érzése fogta el. leülhetett iróasztalához. . .tette hozzá hangosan. hogy nálunk marad. hogy alszol. Pjotr Vasziljevics a ház öreg szolgája volt. milyen gyalázatos nő is vagyok én!” „Milyen csunya dolog volt részemről.És mi van Nyeusztrójevvel? Nem akar mégis itt maradni? .. . nyugodtan. olvashatta a legérdekesebb könyveket.Ugylátszik. Még mindig reméltem. üdearcu kislány volt.kérdezte a kis Petjától. hogy itt vagy. Ő. nincs más mód.Óh.Hogy tudtam volna megcsinálni? .Ezekkel a szavakkal a szobája felé indult.Kár. ha dolgozni támadt kedve. Hát te hogy vagy? . De már csengetnek reggelihez. mint aki a kényelmetlen. Ugy látszott. milyen jó. aki apró hibái és szertelenségei és korához sehogysem illő könnyelmüsége ellenére pompás teremtés volt. csak átnézem a postát. . azt hiszem. hogy van a mama? .És mi van Nyeusztrójevünkkel? Azt hallom. kénye-kedve szerint járt-kelt házában. villant át Iván Fjódorovics fején.Nos. aki urának egyhangu életébe szint és változatosságot varázsolt. ha izgatottnak látta: nem vett észre semmit és utazásáról kezdett el beszélni. vidám. . . Valahányszor hazajött családja körébe.Megcsókolta a gyerekeket. puha divánjához. amennyit akart.Verekedtél megint? . Mit tehetek már most?” . Nem kellett immár gondosan lépkednie és folytonosan körülnéznie. Ezért ura most is ugy tett. finom. feszes egyenruhát házikabáttal és papuccsal cseréli fel. . nyilt. szép gyermekei. . mint mindig. Ugy-e te is jösz mindjárt? . 114 . sőt még annál is több. ha az ember hazajön hozzád. akik fiatalkorunkban nem éltünk tiszta életet. nagyon jól. Pjotr Vasziljevics azt mondta. De mindenekfölött itt volt ez az aranyosszivü. amit szivelelke kivánt: egészséges. Hogy vagy? . bocsásd meg. gyengéd és szeretett asszony.Semmi baj. férjének igazi élettársa. hogy meggyanusitottam ezzel az emberrel”.Köszönöm. „De minket férfiakat.

egészen a forradalom ügyének szentelte magát és társai közt előkelő helyet foglalt el. ha nem bizik szerelme legyőzhetetlenségében. A gyerekek szamárhurutot kaptak és emiatt minden egyéb feledésbe merült. miért tegyem tönkre a nyugalmát? De másrészt hallgatni sem tudok”. De akkor eszébe jutott ő. ezzel az. müvészi érzéke. főként azonban önmegtagadása. csodálattal töltötte el az asszony szivét. A házastársak egymáshoz való viszonya változatlanul jó maradt. a szerelem és a sorsáért való aggódást. szilárdan meg volt győződve tökéletességéről. minden fogyatékossága eltünt az asszony szemében: minden jó tulajdonság foglalatát látta benne. ahol a régi ismerősökkel való találkozás uj gondolatokat vetett felszinre. mig az erkölcsi. a mindennapi élet apró gondjai és a megszokás lassankint begyógyitják és behegesztik. Három hónap mult el. Az élet rendes medrében folyt. az ő neve azonban nem került a nyilvánosság elé. TIZEDIK FEJEZET A nagy egyetemi város egy szegény negyedében Perepjólkina özvegyasszony házában már második éve lakott Matvéj Szemjónovics Nyikolájev. egyszer a fővárosba is. gyengédsége. Egy sógornak a családja eljött vendégségbe.amióta mint negyedéves vizsga nélkül távozott az egyetemről . de mint forradalmár a „narodovolcok” végrehajtóbizottságának tagja és egy körnek a feje.. mely talán romlásba dönti. Az uj házitanitó. amint kiment a szobából. hogy ennek a szerelemnek a boldogsága kimondhatatlan: érdemes érte szenvedni. hogy nem viselheti el. Kisajátitások és merényletek napirenden voltak. Az asszony figyelemmel kisérte a forradalmárok mozgalmairól szóló hireket. bünbánata oly erős volt. amelynél életét és szabadságát kockáztatja. És már nyolc év óta . Minden hibája. amiben akaratlan tulzás volt. amilyennel még sohasem találkozott életében és akinek nem volt párja a világon: nem.. Ez történt Alekszándra Nyikolájevnával is. gondolta magában az asszony. másrészt védekezésre inditanak. polgári foglalkozásánál fogva a zemsztvo statisztikusa. ha erre gondolt. a másik. hogy az ő gyerekét hordozza a szive alatt. Nemcsak képzelete csinált belőle tökéletes embert. a gyermekekhez való viszony hasonlóképpen. akit ismerősök ajánlottak. aljassággal? Nem mondhatom meg neki. Fölmerült előtte átszellemült szerelmes arca és ugy tünt föl neki. A legborzasztóbb azonban most az a tudat volt. hogy tovább éljek ezzel a hazugsággal. Csak ne rohanjon könnyelmüen vesztébe! Bizonyára valami vakmerő vállalkozásról van szó.„Lesz-e erő bennem. Harminckétéves volt. több izben be kellett utazni a városba. Leült a reggelihez és a hétköznap gondjai egészen elfoglalták s elfeledtették vele a megbánás. őszintesége. Tőle nem jött hir. 1909. nyugodt embernek bizonyult. Rettegett. Szégyene. lelki sebeket azoknál az embereknél. 115 . amely a szocialista eszmék terjesztését tüzte ki céljául a munkások közt. hogy testi sebek és betegségek mélyen bevésődnek az emlékezetbe s egyrészt fájdalmat okoznak. lelke mélyén. Szelleme.. jósága.. akik nem élnek benső lelki életet. De éppen az az emberi élet átka. Ez mentette meg a szégyen és a megbánás gyötrelmeitől.

és hasonlókép a nép irigysége és elkeseredése hijján a legelőnyösebb körülmények közt vagyok abból a szempontból.életem követelményeivel összhangban nem álló . MÁSODIK FEJEZET Egy több mint 1000 gyeszetyin föld tulajdonosának gazdag falusi házában vendégeskedett felesége unokafivére. amelyben az emberiség elnyomott. És ime. amit én olyan világosan látok. az a helyzet. Aligha létezik egy olyan meghajszolt. kegyetlenségét és minden borzalmát. Igyekezni fogok ezt képességeimhez mérten kihasználni. csodálatos a sorsom. alighanem a legalkalmasabb arra. ami oly erősen kinoz. annak a tulnyomó többségnek a helyzetét. melyet nem homályosit el sem az ön-igazolás óhaja. nem tudok. az a gondolatom támad. amely testileg is. hacsak részben is.étel. Az önigazolás óhaja. de erőlködnöm kell.testi erőim gyengülésének mértékében egyre erősebben ráeszmélek helyzetem egész bünös voltára és egyre jobban szenvedek ettől a helyzettől. amelyek az uralkodó osztályok többségét csaknem beszámithatatlanokká teszik. nem tudom megváltoztatni életemet ugy. családom és annak követelései nem bocsátottak ki a karmaik közül. Most pedig. a demokraták mindennapos hibájába.kielégitését ne kisérné nyomon a büntudat s a helyzetemért való szégyenkezés. akik nem látják e nép fogyatékosságait és hibáit és ugyancsak nem akarják látni a mult azon enyhitő körülményeit és bonyolult feltételeit. és megkönnyitsem esetleg. szenvedő szegény ördög. vagy legalább is néhánynak azok közül. hogy elmondjam e helyzetről a teljes igazságot. aki csak századrészben is átérezné . hogy lássam és el tudjam mondani az igazságot. Ugyanugy képtelen vagyok beleesni az elnyomott és rabszolgaságba döntött nép és védői.annak a helyzetnek az igazságtalanságát. bünös környezetben élek és nem birok. Régóta érzem ezt és ez az érzésem az évek során nőttön-nőtt és az utóbbi időben legmagasabb fokát érte el. hogy ez a helyzetem azt követeli tőlem.helyzetemet. alvás. a helyzetemet. és kinyissam esetleg a szemeit azoknak. amikor megpróbáltam megváltoztatni ezt az én . nem birom. egy moszkvai bank 8000 rubel fizetésü alkalmazottja. mozgás . és alighanem a legelőnyösebb arra. a felszabaditott néptől való félelem. a maga világában köztiszteletnek örvendő agglegény. akik még nem látják azt. de a mult bonyolult körülményei. amit érzek és ezzel a vallomással ellensulyozzam esetleg azt. vagy (helyesebben: nem tudtam és nem volt erőm kiszabaditani magamat közülük. Lehetséges. Kinosan érzem most mindezt és ennek dacára ebben az erkölcstelen. amelyekkel való érintkezésemet szégyenlem. még ha csak részben is. Én éppen ilyen helyzetben vagyok: nemcsak nem kivánom magam igazolni.mint ahogy én érzem most . amelyben vagyok. ELSŐ FEJEZET Milyen furcsa. sem a szegények és elnyomottak irigysége a gazdagok és elnyomók iránt. amelyek közt élek. hogy az igazságnak megfelelően elmondjam. nincs erőm elmenni belőle. És valóban.Második fogalmazás. 116 . nyolcvanadik életévem betöltése után. hogy ez az én helyzetem nincsen hasztalan. hogy a sors éppen ezért is állitott ebbe a különös helyzetbe. megalázott. testi erőim kimerültével már nem is próbálkozom megszabadulni és különös. amelyek helyzetét lelkem minden erejével gyülölöm s amelyek életében való részvételtől nem tudok megszabadulni. Hogy legalább ez enyhitse. hogy ne tulozzam amaz osztályok büneinek leleplezését. . Volt idő. ruházkodás. hogy a testi szükségletek . koldussorba döntött többsége van. lelkileg is szenved. Alexándr Ivánovics Volgin. hogy leleplezzem az emberek közt kialakult viszony minden hazug és bünös voltát.

mellényét. hogy milyen idő van . vette óráját. hálóköntösébe.” Határozott mozdulattal felállt. Az asztalnál csak egy egyetemi hallgató ült. és belebujva hálóingébe és hálóköntösébe. amelyet barátjánál szándékozott eltölteni. melynek folyamán minden ok nélkül gorombáskodott apjával. De Szemjon Nyikolájevics levelét is meg kell válaszolni. megkérdezte. . amennyit az utra és apró kiadásokra vett magához a két hétre. Azután sürü fésüvel látott neki a fejének. a nadrágzsebébe betette az erszényét. aztán kiment.vagy ezüst kinézésü szamovár. ami a 180 rubelből maradt. a tegnapi vintről és Fjódoritról. hogy a nap ne zavarja akár tizenegy óráig is aludni. hogy az öltözködés után kipihenje magát.és fésülködő szerszámok: szappan. pénztárcáját. a forró tej. „Talán Portocskiba. Sztyepán. ahogyan a mindig kijáró borravalót nevezte: . de lehet Portocskiba34 is (ilyen nevetséges neve volt az erdőnek).és szakállkefék. 117 . . kiporolt és kikefélt ruhájával és összehajtogatott keményitett ingével. kidobta füléből a piszkos vattát és frisset dugott be. leült egy puha karosszékbe és cigarettára gyujtva arról kezdett gondolkodni. ott állt a kávéfőző. családos. majd ritkuló haját vette hasonló kezelés alá. körömkésecskék és ráspolyok. damaszt-abroszon már csillogott az ezüst. a háziakkal játszott vinttől fáradtan. Az öreg. keményitett ingét. bebujt papucsába. köröm-. arról a tegnapi neveletlen viselkedéséről. Alexándr Ivánovics órájára pillantott: még nincs késő. hogy milyen irányba vegye aznapi sétáját.jó „honoráriumot” várt Alexándr Ivánovicstól és annyira megszokta ezt a munkát.betette a mellényzsebébe. azután levetette kabátját. akinek még pirkadat előtt sikerült besietnie a falujába. mellényét és még kabát nélkül. Ott. azzal a pénzzel. vagy öt percig a hátán feküdt. 34 Portocski = (alsó) nadrág. zsiros testét és megmosta a lábait. A viz elő volt készitve. zemsztvói előkelőségnek és mezőgazdasági cikkirónak . Miután sietség nélkül megmosta az arcát és kezeit. fog-. aki már harminc év óta szolgált a házban. két matraccal. a kulcsárnő és a bevásárló gondoskodásainak. azaz ki voltak mosva és tisztitva a tegnap bepiszkitott mosdó. csöngetett. nagy szattyánbőr erszényét. zokniját. frissen felhuzott ruganyos ágyra. hála egy másik lakáj. Alexándr Ivánovics bement hálószobájába. Sztyepánra hagyva az általa okozott rendetlenségnek és tisztátalanságnak eltakaritását.a függönyök le voltak huzva. Különben ez ráér azután is. Miután megnézte magát a tükörben és megelégedéssel vett tudomást külsejéről. oldalára feküdt s bár sokáig hánykolódott. lábujjhegyen besietett hozzá. három párnával és ráöltött lepedőjü takaróval. maga pedig lefeküdt a tiszta. tegnap levetett cipőjével. sorra véve emlékezetében az elmult nap benyomásait. Alexándr Ivánovics bement az ebédlőbe. hogy teljesitésekor már a legcsekélyebb undorodást sem érezte.öt perc hiányzott már csak a kilenchez .és kezdett tisztálkodni. kitette a szalvétával leteritett asztalkára aranyóráját. ezüst cigarettaszelencéjét. A vendég megköszönte fáradozását. nadrágját. Ezüst cigarettaszelencéjét és villanyos öngyujtóját és két zsebkendőjét betette a kabátjába. aki ezért. Felvette alsó fehérnemüjét. Először a kettős angol kefével kétfelé kefélte a tükör előtt göndör. a tejszin. angolkészitményü cipőjét. a vaj és a sokféle zsemlye és sütemény. hogy sihederfiának megfenje a kaszáját. Az óra tizenkettőt mutatott.Este. Alexándr Ivánovics cigarettára gyujtott. hatunokás lakáj. A kávé mellett Alexándr Ivánovics elbeszélgetett a tanitóval és a másolónővel az időjárásról. sikertelen fia volt. Maga a házigazda már nyolc órakor kiment a gazdaságba. egy óra körül mégis elaludt. azután a ritka teknősbéka fésüvel kifésülte. Alexándr Ivánovics fésülködni kezdett.egy nagybirtokosnak. a tiszta. magától értetődően az ötvenéves lakájra. gondosan kitisztitotta a körmeit.a másolónője. szivaccsal ledörzsölte fehér. cipőjét. a másodszülött fiu tanitója és ez a fiu és a házigazdának . oldalt őszbecsavarodó szakállát. fényesre tisztitott. Fjódorit a házigazda felnőtt. az ebédlőben. Reggel nyolc órakor felébredve. Lehet a parkba. ameddig a háziak többsége aludt. mosakodni és öltözködni. csillogó nadrágtartóval biztositott nadrágját. haj. bajuszkeféjét és fésüjét. mindezt a holmit kiállitotta az ajtó elé. azután elfujta a gyertyát.

A földön parasztjószág legelészett: tehenek. esetleg ötig. borjak. Mellettük elhaladva. A virágokkal diszitett terraszról az előkertbe ért. gondolta magában. hogy mennyit dolgozik télen a bankjában. juhok. faragott. A juhok megijedtek tőle. A Portocskiben tett sétája után. 118 . Magához szólitotta a fiut. Az egyenes ut a park felé a nyájon keresztül vezetett. angolgyártmányu cipőjében. . Aztán az ülések. Alexándr Ivánovics teli tüdővel lélegzett és örült életének. „Kilenctől kettőig.mondta fejét csóválva és mosolyogva Alexándr Ivánovics. amelyen éppen szántottak. Lehet. Alexándr Ivánovics az előszobában vette panamakalapját (20 rubelbe került). a házigazda nővére.” És Alexándr Ivánovics. Alexándr Ivánovics a régi parkba jutott. „Mégis mennyire el vagyunk maradva Európához képest”. oldalam ugyancsak virágokból monogramokkal. Igy volt ez most. de ez már nem tart sokáig. amelyen ő ment és hogy kié a nyáj. . különösen most. Portocski sötét-zöld tölgyei. de a második évben abbahagyta.felelte. atyai. disznók. gondolta. miközben fejét csóválva uj cigarettára gyujtott és rugalmasan lépkedett erős lábaival kemény. s most ott élt a birtokon. Nem ugy.” És Alexándr Ivánovicsnak kedve támadt megkérdezni: hová vezet ez az ut. elefántcsontfogantyus sétabotját (50 rubel) és kiment a házból. Alexándr Ivánovics elsétált kedvenc ösvényein. egyenes uton indult visszafelé egy földcsikon keresztül. aki a házukban élt. hogy hiányzom már neki. néha mindennap.” És elmosolyodott. Anna Mihájlovna. amelyet vagy 50 gyeszetyinnyi területen gondozott ösvények csikoztak. de ez az ő akarata. ugyanott a kertész valamit méricskélt és egy legény valamit fuvarozott szekerén. Beiratkozott az egyetemre. vastag. . S aztán a Duma.és vezetéknevének kezdőbetüivel. azután beállt a lovastestőrséghez. kissé jobbfelé. Jobbra festői piros-fehér szinfoltoknak látszottak a krumpliszedő asszonyok. Egy pásztorfiu kurjantott a juhokra és pattogtatta ostorát. elől pedig. Elsziva egy cigarettát. ahol olyan kellemesen pihenheti ki magát a bankban végzett fáradságos munkája után. ölberakott kezekkel és mindent leszólt és mindennel elégedetlenkedett. mint itt. a fiu magához tért. amit tett. balra a rét és a gabonaföldek és a legelő nyáj. Mikor Alexándr Ivánovics megismételte a kérdést. arra gondolt. ugyan.A mienk. és e virágok mellett befordult az évszázados hársfasorba. piros és kék virágokkal szabályosan csikozott. falun sem lehet nyugodt az ő agronómikus terveivel és zemsztvójával. hogy Nyikoláj Petróvics itt. falun élnek”. „Igaz. amely szögben tért el attól. A parkban kellemes volt. hogy rajtaragadt még akkor is. durva. visszaemlékezve gyakori külföldi utazásaira. a két sovány tehén rámeredt. a disznók ugyancsak. piszkos ingben és sapkában. kupalaku ágy volt kiképezve. Ezt könnyü mondani.Kié ez a nyáj? A fiu rémülethez közel ámulattal nézett a kalapra. Ez a Fjódorit még aludt és aludt az egész háznép is. a lugas mellett és kiért a földekre. „Boldog emberek. . amelynek közepén fehér. de szintén megunta. A fiu bocskorban és kapcában volt. nevezetesen: maga a háziasszony.Hogyhogy a mienk? . egy volt kormányzó özvegye és egy tájképfestő. itt. aztán a magántermészetü kérések. amikor az. vállán lyukas.Fjódornak hivták. Annyira meg vagyok elégedve. amelynek ernyője le volt tépve. de a földeken még kellemesebb. az unokanővérénél. „Egész Európában nem találni egyetlen ilyen tehenet. a háziasszony kereszt-. de egyszer valaki tréfából vagy szándékosan Fjódoritnak szólitotta és ez a név annyira nevetségesnek tünt fel. a kétfelé kefélt szakállra és főleg az arany szemüvegre és nem tudott tüstént válaszolni. Ezt a fasort a parasztlányok tisztogatták ásókkal és seprőkkel. egyik a másik után elrugaszkodott. már egyáltalán nem volt nevetséges.

. Az ajtó előtt egy mezitlábos paraszt állt..Azonnal utazom. de csak egyetlen lova volt és sirva fakadt. . hogy a napon fekete lakktól csillogó kocsi elé fogott négy erős. . . Olyan jól érzi magát itt az ember. A lovak amugy is már negyedórája várnak.S most mit akarsz? . hogy minden igyekezete dacára mégis rosszul áll a népoktatás ügye. pardon. . Azonnal megirom. és nem tanultál meg? . . meg-megrázva csengetyüit. Alexándr Ivánovics bement a házba. hogy már 12 felé jár. hogyan fog csipkelődni Nyikoláj Petróvicson afölött. csak minél gyorsabban.A nyomor hajt. Nyikoláj Petróvics az előszobában állt. Alexándr Ivánovics megkérdezte.Lehetni lehet. Eszébe jutott ugyanis. 119 . . A paraszt földig hajolt előtte. .Nyikoláj Petróvicshoz jöttem. elmondta.azt akarta megirni barátjának és tisztviselőtársának. . A házigazda.kérdezte a házigazda. Ha lehetséges. bárhogyan igyekezett is Alexándr Ivánovics rábirni. hogy Nyikoláj Petróvics beutazik a városba és ő levelet akart küldeni vele Moszkvába. Arszéntyij? .Mítrij Szudárikovnak.Hogyan.. S a legyek nagyon bántják őket. A paraszt beszélt a helyzetéről.Nem.Jártam. a lovam felfordult.Irni-olvasni tudsz? . látta. azon gondolkodva. .Nos.fordult Nyikoláj Petróvics a kocsishoz.a levél azonban még nem volt megirva.Hogy hivnak? . .Nem tudom. Meghajtással köszönt.Aztán hány éves vagy? . .Pardon.Miért? . hogy mit kiván. Teljesen kiment a fejemből.Hát a levél? . hogy felállt volna.Alamizsnát kérni. .Nem. Alexándr Ivánovics kérdezősködni kezdett. Pedig a levél nagyon fontos volt. Alexándr Ivánovics megnézte az óráját és bosszusággal állapitotta meg.Pirogóvói. jóllakott.. .Hát ez az ut hova vezet? A fiu megmondta és Alexándr Ivánovics folytatta utját a ház felé. hogy öt gyereke van. hogy a mienk? . anélkül. szakadozott kaftánban és sapka nélkül. amint az előszobában találkoztak. Várhatunk egy keveset. A házhoz közeledve. . Alexándr Ivánovics elővett egy háromrubelest és átadta a parasztnak. hogy szerezzen meg a számára egy árverés alá kerülő Madonna-képet. talán nincsen iskolátok? . . nem tudok. gondozott fajló ezüstöves. hogy mindent elfelejt.felelte a paraszt. kékkaftános kocsissal a bakon már ott áll a tornác előtt.Mi az. És letérdelt és nem kelt fel. A ház elé érve.

Miért ne lehetne várni. siess. de tényleg sajnálatra méltó. Ilyenkor aztán a háziasszony valami uj. A pecér Szemjon nem volt odahaza. behozva. azonnal. Alexándr Ivánovics érezte és tudta.kezdve a mosónőkön. amit csinált. Első dolga az volt. . kezébe se vette. hogy a csődört kivigye a határba. A háziasszony szünet nélkül fecsegett. kancsókkal. Andréjevkába. a tanitó egy-egy szót váltott az özveggyel. Alexándr Ivánovics bement szobájába.higgadtan és szokásához hiven átment a szinházakra. kvasszos. de a „Novoje Vremjá”-t35. és mindaz. hogy minden kiesett a kezünkből. Sztyepán megsajnálta. most meg hizlalhatjuk a legyeket. aki segélyt kért. kiment Nyikoláj Petróvicshoz. . sem beszélnie. Fjódorit komoran hallgatott. Mítrij Szudárikovnak hivták. mert neki magának kellett burgonyát behordania.mondta a kocsis. elmondva mindazt. Alexándr Ivánovics megindult a szobája felé. hogy mindaz.a császárok. Néha csend állt be és ilyenkor Fjódorit lépett az előtérbe s a helyzet kinosan unalmassá vált. melyet a házigazda járatott. segitett neki a csődört a szekérre dobni is. Villásreggeliig Alexándr Ivánovics az ujságokkal foglalkozott. nagynehezen megkapta Sztyepánét. kitöltötte 180 rubelről és betéve egy boritékba. . felszolgálva és lehordva a hideg és meleg ételeket. Andreján nem adta a lovát. gondolt és beszélt. ostobaság.elragadó volt és mindig a legnagyobb élvezetet szerezte mindenkinek. kivéve a legostobább embereket. Hála több mint tiz. HARMADIK FEJEZET A parasztot. fütőkön. reggeltől estig lótott-futott a felfordult csődör miatt. . De valamennyien erejükön felül ettek és beszéltek. a pecérhez. az utolsó konzervativ napilapja volt a cári Oroszországnak. . boros. a másik teljes. A megelőző nap. . hogy befogjak. Az elülső lábakról Mítrij letépte a patkókat és odaadta feleségének. aki elhult lova miatt jött kéregetni. ásványvizes palackokkal. Senkinek sem akaródzott sem ennie. szalvétákkal. kertészeken.mint maga nyilván hitte.Láttad őt? . . Alexándr Ivánovics meghallotta a villásreggelire hivó harangot. a konyhába és a kulcsárnőhöz. fel nem szolgált ételt hozatott és a lakájok ki.Viszontlátásra. A csődört 35 Az első három liberális. köztársasági elnökök. hogy az urasághoz eljött. Mig a gödröt megásta.” . ebédre fordult az idő. amikor nem indulnak? Ugy siettünk a fiukkal. Miután a politikai hirekről .megjött Szanyin is.. folytatva a szakácsokon. kuktákon és végezve a lakájokon. . . abrosszal. Amig várakozott rá és megalkudott vele a bőr árára nézve. tudományos ujdonságokra. megirta a levelet. kulcsárnőkön és edénymosogató asszonyokon. kizárólag ezzel foglalkozó ember munkájának.Azonnal. szikrázó kristállyal. gondolt és beszélt. és két lakáj szünet nélkül futkározott ide és oda. kolerára és versikékre.ahol megdöglött.az asztal nyolc ezüst teritékre volt megteritve. a „Rjecs”-et és néha a „Russzkoje Szlovo”-t olvasta. de nem mutathatta ezt és tápot adott a beszélgetésnek. kitépett csekkönyvéből egy lapot. Igy ment ez a villásreggeli egész ideje alatt.az ásó tompa volt. Ő csak a „Russzkije Vjedomosztyi”-t. de visszafordult és megkérdezte Nyikoláj Petróvicsot a parasztról. elővette irómappáját. Az egyik csak féldarab volt. Kérlek. öngyilkosságokra. miniszterek cselekedeteiről és a parlamentek határozatairól . nem szabad elásni. hogy elment Szanyinhoz.és berepültek. amit az unokanővére beszél. magában pedig ezt gondolta: „mit parancsolják. . 120 . Azután elkérte a szomszédja lovát.Boriszák. amit csinált.

a legkisebb csecsemő. Elmegyünk az urasághoz. . visszajött. és szive összefacsarodott. bánatában betért Matrjónához. rongyos kaftánjával betakarózva. Mítrij. És a gazda. kezeivel kotorta ki a krumplit és tette be egy kosárba. Mítrij holtra fáradt. Tudta. egyenes testtartásu öreg Maszéj. jövök. Azt üzenik. Az ostoros egy és ugyanazzal a hanggal kurjongatott rájuk: „Na. A nyolcvanéves öreg gazda már hallott a csapásról.Jó egészséget. Levetkezetlenül aludt. de nem mintha nem hittek volna nekik: egyszerüen meg sem hallották a figyelmeztetést a munka és a róla folyó beszélgetés hevében. hogy gyere csépelni. Igy ment a munka megszakitás nélkül ebédig. Mítrij bácsi. amely Mítrijt érte. összeveszett feleségével és lefeküdt a pitvarban. fordult fel a csődör. csak ritkán hagyva ki egy-egy megakadt szalmaszál miatt. csupán négy rubel 80 kopékája maradt a bőréért. el kell menni. 121 . amikor visszagondolt a tegnap történtekre: hogyan vergődött. A munka forrt. jövök. füsttől fekete kunyhóban már be volt fütve. Négyen voltak. aztán bedobták a gödörbe és beásták. Felkelt. Mítrij levetkőzött. . mert az előző héten őnála dolgoztak a bérbevett lovas cséplőgéppel. ismét más asszonyok és parasztok nagy szalmakötegeket nyujtottak fel a boglyán álló parasztnak. A konyhakertben. azért hivják csépelni. El kell mennem Ugrjumajába. a padról felkapott egy rongyot és kiment a pitvarba.Nagyapa a szérüskertben van. hogy tiz óra körül ott leszek. . mint ő.Viz mért nincs? . a pénzt odaadta az asszonynak. megigazitotta a nadrágját. megtörülközött a rongyban és ujjaiban. és most nincsen lova. ujból a szájába vett egy korttyal és megmosta az arcát. megfeszitve az istrángokat. Felesége és a lányai a kunyhóban maradtak. ugyanolyan szegény ördögök. a nyolcvanéves. pirkadat előtt ébredt. . tüstént a dolgozókhoz lépett. Az asszony félkezével szalmát dugdosott a kályhába. mások a szalmát és a kalászokat gereblyézték össze. A kakasok már háromszor is kukorékoltak. . Szanyinnal kiivott egy félmeszelyt. mondd meg. Miután megkapta a három rubelt Alexándr Ivánovicstól és ugyanannyit Nyikoláj Petróvicstól.mondta Mítrij. Mítrij a szöglet felé fordulva háromszor keresztet vetett magára. és kiment az udvarba.Jól van. magas.Jól van. piszkos.A nagyapád hol van? . Az ostoros körül sovány lovak jártak körbe. szokása szerint. Kaluskinéknél már régóta egyenletesen bugott a cséplőgép. rendbehozta és lesimitotta haját és göndör szakállát. szalmát adogatni.lenyuzta. nadrágban. összecsavarta és a kerités alá dugta rongyos kaftánját és kettőzött szorgalommal látott neki a munkának: villájára vette a szalmát és feldobta a kazalra. Leánya éppen a vizet hozta.a kazalhoz. hogy Kaluskinék. előbb kiment az udvarba s utána bement a kunyhóba. vette ásóját és gereblyéjét és elment Kaluskinékhez. kedvesek!” Néhány asszony a kévéket bontotta szét. A füsttől köhögni kezdett. rugaszkodott.Már küldtem érte. Mítrij a szérübe ment és tüstént munkához látott. egy mezitlábas fiatal leány egy szál ingben. hogy hová álljon . lelógó melléhez. A düledező.Igen. Ugrjumajába? . egy szál piszkos ingben. Talán vissza is jött a lány. mig a másikkal a csecsemőt szoritotta piszkos ingéből kivett. Az utcáról egy tizéves leány jött be. amely mellett Mítrij elhaladt. öthetes. . Mítrij a szájába vett egy kortyot és megmosta vele a kezeit. Köszöntötte és megmutatta. A három versztára levő urasági szérüskertből egyszerre csak felhangzott a gőzcséplőgép füttye.

a gazdákon kivül kilencen voltak . Itt van a vendége. aggastyánok. hogy elég lesz-e. Adjatok Krisztus szerelméért. Borzasztóan vágyódott egy cigaretta után. 122 . És itt van ez a kedves leányka. amely megengedi „Az orosz nép szövetségé”-t.mondta az ostorosnak. amely az egyetemre bocsátja a zsidókat. Ime. Mítrij nem feküdt le. ez nem szép tőled. éhes. tájképet lásson bennük. valamennyien . akik magukat keresztényeknek vagy annyira felvilágosultaknak tartják. A munka most még élénkebben fellángolt. aki egész életét tétlenségben. Isten azt parancsolja. egy volt kormányzó. nyugalombavonulása után is élvezett fizetéssel. Nyikoláj Petróvics. megköszönték gazdáiknak az ebédet és kimentek pihenni. hogy felezzünk meg mindent. Márfa. imádkoztak.nem maradt más hátra. . Vágj neki.. aki helyesléssel olvassa a jogászok gyüléséről szóló beszámolót. . szenátor. . nézve és nem látva őket. hanem valami diszletet. aki látja sétáin a mezitlábas. ahol elismerték a halálbüntetés szükségességét. A koromtól fekete kunyhóban már minden elő volt készitve és az asztal körül padok álltak. Márfa.Isten adjon neked .Ebédelni. anyák. . Itt van ellenfelük. jó anya. amely megszánta a nyulakat.Elég volt. . annyira magasabban állóknak tekintik magukat. Miért van ez? 1910 augusztus-szeptember. itt van egy öreg aggastyán. hogy ne önmagát. . erkölcsi vakságra kárhoztatott gyermekek. az aggastyán öregasszony-menye. mint hogy eladja tehenét . aki leánykájának felolvassa Fuchs-kutya történetét. az emberek már ujból munkába álltak. * És ezek közt az emberek közt nyugodtan élnek olyanok. És élnek e korszaknak közepette. ezer és ezer gyeszetyin birtokosa.Béke a háznak. tarisznyával a vállán és nagy mankóval. Ebéd közben egy félkaru koldus jött be a kunyhóba. gyermekek.mondta a gazdasszony.Vágj le. Leves volt kenyérrel és főtt krumpli kvasszal. Igy dolgoztak estélig. fiatalemberek. falánkságban és paráznaságban töltötte el és aki a „Novoje Vremja” cikkének olvasása közben csodálkozik a kormány értelmetlenségén. Elbeszélgetett a gyomeni paraszttal. Egy szempillantás alatt felhányták a kicsépelt szalmát a kazalra és a szérüskertben megtisztitották a pelyvás szemet a kalászoktól. A cséplőmunkások felálltak. Az aggastyán a kamraajtóban állt. ugyhogy miután elvégezték a szentképek előtt az imát. hogy már szükségük sincs kereszténységre vagy bármilyen más vallásra.Anélkül is találgatom. hanem a boltoshoz szaladt dohányért. egy darab kenyeret.magunknak sincsen.s mikor visszatért. A koldus elment. vénasszonyok. majd bementek a kunyhóba. Kenyeret és sót. zöld férges almát rágcsáló gyermekeket és megszokja. nyugodtan élve le éveiket. . szerencsétlen.helyetfoglaltak az asztalnál. . kikérdezte a marha-árakról. emellett gyakran jószivüek. Márfa engedelmeskedett. félrevezetett.Ne vétkezz. aki a „Russzkije Vjédomosztyi”-t olvassa és csodálkozik a kormány vakságán. . Itt van egy kedves.

mint mentorát a sztarecot. valamint arra az örömre. hirtelen és minden külön ok nélkül eszébe jutott a beszélgetés. Imádság közben.ISZIDOR BARÁT (TÖREDÉK) ELSŐ FEJEZET Iszidór barát az istentisztelet alatt fejét lecsüggesztve. ismét eszébe jutottak ezek a szavak és megijedt attól. valamint a testi fáradtság. hogy lesz. mégsem történt meg vele az. hanem megerősitették abban a tudatban. Tverszkoj Iván hercegből. a próféták. amikor is szüntelenül a földi élet mulandóságán elmélkedett és felismerte magában Istent . mert bizonyos benne. mondja a meghatározott szavakat. öreg. A rendbe való belépése után három éven át állandóan eksztátikus állapotban volt. óráit és napjait gyakran a csüggedés.. akikkel nem érintkezett. amelyet kötelességei teljesitése után érzett. A testi és szellemi fáradtság. Arra a sok mindenféle 123 . aki évenként egyszer meglátogatta. hogy megszabadult a test bilincseitől és örömét az elragadtatás fokáig emelték. mosolyogva mondotta. órái és napjai váltották fel. jólesett neki. amikor rákerül a sor és fogadja a látogatókat. amit a sztarec ugyancsak ajánlott. egy leánynevelőintézet felügyelőnője. látnivalóan lelkes hive emlitette. az istentiszteletek alatt pedig a templomban a barátokat. ismét visszamegy az oltárhoz. egyszerü és mélységesen vallásos sztareccel folytatott beszélgetései. akik a kolostorban meg szoktak fordulni. Ez majdnem három évig tartott igy. A szelid. hogyan szereztek neki örömet. hogy belőle. Istennek lelkében való egyre erősebb felismerése. meg nővérét. Mihelyt kitudódott. arra is kellett gondolnia. Közeledett a pillanat. aki helyettesiti a földön. Magányos remeteként élt az erdőben és az egész idő alatt nem látott más embert. amit érzett. gyöngeség és levertség percei. Iszidór atyáról már régóta beszéltek az emberek. teljesen elfojtotta a csüggedés érzetét. amikor feláll. lehunyt szemmel ült a monostor templomának szentélyében. Iszidór tudtára adta ezt a sztarecnek és ez azt tanácsolta neki . amelyet ujonnan elvállalt kötelezettségeinek teljesitése után érzett. hogy az eksztázis perceit. mit mondott neki a hizelgő számtartó. a nyugalmazott gárdaezredesből az alázatos Iszidór barát lett. még inkább az ájtatos hangulat. aki reggel gyónni jött el hozzá. evangéliumok. nem tulajdonitott e szavaknak semmi jelentőséget. amely közte és egy nő közt folyt le. mennyi jót tesz az emberek közt példaadó életével és tanitásaival. A hetenként való misemondás. szintén felüditette Iszidór atya lelkét. rádöbbent. kivált Szent Pál leveleinek olvasása. hogy megmenti őket a hitetlenségtől és az elkárhozástól. hogyan hizelegtek. az episztolák. valósággal megostromolták a látogatók. mennyire becsüli még az effajta dicséretet és a földi hiuságot egyáltalán. Noha már negyedfél év mult el azóta.hogy a többi barát módjára mondjon misét a templomban. arcát a szentély főajtaja felé forditja. Mikor ezt reggel hallotta. a magányos imádságok éspedig nemcsak bizonyos órákban. az oltár elé lép. miként gyakran szokás. És amikor a nő szavaira emlékezett.a sztarec tanácsa számára parancs volt .. teljes kielégitést szerzett neki. a szentirás. hogy fogad. Ennek az időnek a vége felé megesett vele. megcsinálja a szokott kézmozdulatokat. amikor a jószivü sztarec a sok látogatót emlitve. Eleinte az a tudat. kezébe veszi az ezüstkelyhet és elvégzi az urvacsoraosztást. Mialatt a szentélyben ült. amely utóbbi időben gyakran eltöltötte. ami várt reá. hogy a sztarecnek engedelmeskedik és látogatóinak javát szolgálja.nemcsak megelégedéssel töltötték el. A vén kisasszony. hogy most még vigabban néz a halál elébe. aminek a test szenvedélyeitől való fokozódó felszabadulás járt a nyomában.

hogy ráeszmélt.kérdezte tőle Jevményij.. Iszidór ráeszmélt.. atyám? . De . hanem az emberek kivánnak tőle. de hiába. amit a kehelybe öntött. amikor még a sztarechez járult urvacsorára. Anélkül. Jevményij atya odalépett hozzá és figyelmeztette. nem jól érzem magam . hogy ne gondolkodjék.ó borzalom hirtelen ugy érezte. nem tud rajta segiteni. És amikor ezek a kétségek elfogták. Miután visszatért cellájába. amelyet most elvégezni készült. De minél tovább tartott a szent ritus. ha a Szellemével tudnék egyesülni! De ez itt csak puszta külsőség. nincs menekvés. vagy rettentő.. nincsen. szeptember 15. hogy csak egy lehetséges: vagy a magasztos szentség volt ez a szertartás. 1909. mig most. . Tisztelői cellája elé gyülekeztek. hogy mit várnak tőle és mit kell tennie. „De hiszen én magam veszem magamhoz az Ur testét és vérét.Igen. aki vitte neki az ebédet és a vacsorát a közös asztaltól. hogy nyilatkozzék meg előttem. akik észrevették izgatottságát. Eszébe jutott.. És külső méltósággal és ünnepiességgel olyat tett. Megdöbbent.. Egyre inkább megvetette önmagát és viselkedését. Igen. mi történik vele. akinek életemet odaadtam. átlátta. Nincs kivezető ut. Iszidór naplója. hogy az urvacsora osztása talán megszabaditja a kisértéstől. amikor maga végezte. hogy fogjon hozzá a szertartáshoz. amit nem Isten. aki meghallgatna. hogy emelte fel lelkét ez a szent cselekedet régebben. akihez könyörögtem. És hozzáfogott a szertartáshoz. Iszidór ezalatt az idő alatt csak szentelt kenyeret evett és vizet ivott. ő azonban nem fogadott senkit és bezárkózott kamrácskájába. földi dicsőségre törekedett. . egészen közömbösen állt vele szemben. Mindenről megfeledkezett és rettentő kinok közt csak azon iparkodott. hogy az urvacsoraosztás szentséges pillanata megszabaditja a kisértéstől. amikor megfeledkezett Istenről és a lelkéről és hiu. mi a nevük. visszataszitó csalás. ájtatos hangulatának tulajdonitották. amelyet már annyiszor végzett. MÁSODIK FEJEZET Aznap Iszidór sokáig időzött a sztarecnél. igen.” Rémület szállta meg. És tépelődése közben elfelejtette. hogy az urvacsora olyan cselekedetté lett.igen. sirását és hangos imádkozását. minden földi dolgon tulemelkedő. akit szolgáltam. Nincsen. Gondolta. Mikor meghallotta az éneket. 1902. tehát egyesülök Vele. mindennek vége. A vöröshaju Mítrij. eszébe jutott a bor ize. Az Isten. kénytelen volt minden ételt egyedül elfogyasztani. Sokan. Mítrij hallotta sóhajtásait.esetre kellett gondolnia. hol is van. Igen. hogy hol van és mi vár reá. És megtörtént. az oltárhoz lépett. Ehelyett azonban csak azért igyekezett gondolataitól és az imádságoktól szabadulni. tizenkét napig ki sem mozdult belőle. mégis annyira magához tért. Ámde mindent annak rendje és módja szerint elvégzett és megkérdezte fiataltól és öregtől. hogy földi dicsőségre vágyódjék. Kételyek mardosták szivét. hogy segitsen neki. kiüritette a kelyhet és helyére tette. elkezdett imádkozni és kérte Istent. aminek kötelező méltóságot és ünnepiességet már nem tulajdonitott.hazudta Iszidór. Amikor a főajtón ismét visszament a szentélybe.. hogy a szertartás. hogy olyasmit cselekedjék.Nincs talán jól. közömbösen . hogy szeldelte a szentelt kenyeret apró darabokra. Iszidór fölemelkedett helyéről. hogy az első pillanatban tudta volna. Azt mondta magában. 124 . annál kinosabb volt ránézve. ami a földi dicsőséget szolgálja.

tüstént megszólaltatta nagy. hogy falunkból öt legényt soroztak be. amely önkénytelenül megkapott. A legények közül különösen egy középtermetü. Mikor azonban eljutottunk egy másik házhoz.Nos. Mialatt az egyik asszonytól megkérdeztem. Az egyik otthon. ki ugy mint a második. a jókedvü „Bárünyá”-t kezdte el játszani. . „Igaz. amely vállán átvetett szalagon lógott.figyelmeztette egy asszony az egyik kezét tördelő anyát. a másik a bevonuló rekruta. lány és gyerek állt. aki menetközben második hangon énekelt. először hosszan sóhajtozott és aztán majd odalett a hisztérikus nevetéstől. szakálla és csillogó barna szeme. Matrjóna. hogy már reggel dalolnak. A rekruta azonban nyilván nem sokat juttatott keresetéből a szülei háznak. Sajnálom.” Minden nóta után a siránkozó mélyen beszivta a levegőt. Csak önmagával törődik. serkedő bajusza. mögöttük ballagtak. És elmondta családi helyzetét. a fia volt. hisz már félholt vagyok! . megkezdődött az asszonyok jajveszékelése. Kihivó pillantással nézett körül és kitünő ütemérzékkel kisérte az első hangon éneklő társát. én kint maradtam az utcán és Vaszílij Orjéhovval. Ezek a rekruták anyái és nővérei voltak. sajnálod? . de a köd miatt nem láthattam senkit. A tömeggel együtt követtem az öt legényt.Mit tegyek. valamennyin kabát. nem illik se hozzánk. Falunk a város tőszomszédságában fekszik. azaz a legények. szabálytalan. az énekes harmonikaszó elhallgatott. Abba az irányba fordultam. kifejező arca volt. A többi három. Az énekesek.” Eszembe jutott. akár sajnálom. idegen embereknél szolgált és becsületesen támogatta szüleit. amely az egyik rekruta apjáé volt.. miért óbégatnak. amiről a minap értesültem. Csak egyes szavakat értett az ember: „Halál. Mellette egy tagbaszakadt szőke. egy ismerős paraszttal. Meghajolt előttem és ujjait fürgén végiglibbentve a billentyükön. kik a besorozottak és miért mentek be a legények ebbe a házba. Az ajtó előtt kis csapat asszony.Hagyd már abba. eleinte csodálkoztam. mint az ág. A hozzátartozók sikitásába az ismerősök vigasztaló szavai vegyültek. ahol szintén bucsutornak kellett volna lefolynia. drága harmonikáját. Az öt rekruta egyike és pedig a nős. Ez volt a nős rekruta. csak be kell vonulnia. derék fiu tetszett meg. Minhogy hétköznap volt. de hát mit tehetek? 125 .. akiket bucsuztattak. egy kőből épült kétszobás parasztházba mentek be. vidám. apa és anya. akár nem. Ők ketten haladtak elül. Azután hetyke. Csupa vidám nótát daloltak és menetközben egyetlen panaszos szót sem lehet hallani. . a kedves szülőföld.. (ahonnan a vidám nóta jött. uj sapka és magasszáru. Amint kilépett az ajtón. amit a fáról levágnak. az ötödik házas. a harmadik. Nem volt semmi különös ismertető jelük. a nóta ritmusának megfelelő lépésben neki indult a falu utcájának.. Kedves. Az öt besorozott közül négy nőtlen volt. Olyan a fiunk. a fiatal emberek ismét kijöttek az utcára.FALUSI DALOK Közvetlenül a házam mellett emberi hangokat és harmonikaszót hallottam. A bevonulók majdnem mind a városban dolgoztak és városiasan öltözködtek. finom csizma volt. csak talán. . Mikor a nótázókhoz értem. ugyancsak középtermetü cimborája lépkedett. Három fia volt. se a munkánkhoz. A legények bementek a házba. .. Nehezen lehetett megállapitani.. egykori tanitványommal beszélgettem.kérdeztem tőle.A felesége városi asszony. akik éppen olyan jól voltak öltözve. Mindegyik legjobb ruháját vette fel. hogy az egyik igen hórihorgas legény volt. alighanem a rekrutákat bucsuztatják.

Az egész menet megállt. szokatlan öltözék volt rajta. Ebben a pillanatban a hórihorgas nagy. elfordult és még szenvedélyesebben játszott hangszerén.Ki az? . A házigazda már harmadszor töltött. akivel beszélgettem. uj cipője magas sarkával kopogva kiment a pitvarba és egy pillantásra sem méltatta a legényeket. Azelőtt szobalány volt . A házigazda megint teletöltötte a poharakat és ismét megkinálta az öt legényt. egy asszony mászott le a kemencéről éppen ott. nevetés és csititgatás. legkevésbé azonban a fülbevalója. Világoszöld. Figyeltem. erélyes léptekkel odalépett az énekeshez. Mikor az öregasszony hisztérikusan fölzokogott és az őt támogató asszonyok karjaiba vetette magát. amelyik engem is körülvett. A falu végén néhány szekér várakozott. Az utcán tüstént megkezdődött a jajgatás. rátapadtunk a szemünkkel az énekesre és gyönyörködtünk benne. Igazi. ingadozó. Sirás. sikoltozás. lábával dobogott. egy pillanatra abbahagyta. Nem tudtam megérteni. . 126 . meghajtották magukat vendéglátóik előtt és ismét kimentek az utcára. Mikor az ötödik és utolsó házhoz értünk és a legények bementek. mintha meg volna sértődve. ugy éreztem. látszólag selyemből való divatos ruhát viselt és magassarku cipőt. friss. hogy ki az. Olyan keservesen sirt és óbégatott. ahogy biztos érzékkel betartotta a taktust. . Világosszőke haja magas kontyba volt feltüzve és fülében nagy aranyfüggő csillogott. mindnyájan. Mialatt a rekrutákat figyeltem. A legények alig ittak.Vaszílij menye. A harmonikás egyre szilajabbul viselkedett. köztük jómagam is. .kérdeztem. nagy zenei tehetség volt. ahol ültem. Mind az ötöt abrosszal teritett asztalhoz ültették. Arca nem árult el se örömet. rövid imádságot mondtak. hogy a bevonulókat a kerületi főnökségre vigye. A háziasszony kenyeret szelt nekik. a menet ujra megindult és ismét felhangzott a vidám nóta és ujjongott a harmonika. Egy hajlotthátu öreg asszony kezdte. hogy a többi asszony folyton csendesitette és a jajveszékelő. hogy hivják. A házigazda. panasz elnémult. Mikor földet ért a lába. felállottak. se szomoruságot.gondoltam magamban. Furcsa. Nem tudtam. . a másik lábát taktusban lóbálta és karjaival lendületes. különösen azonban a gyerekhad. Vaszílij édesanyja. Mikor pillantásaink találkoztak.Mialatt beszélgettünk. barna szemével körültekintett. az. mintha zavarba jönne: egyik szemöldökét felhuzta. sem sértődött arca. Apraja-nagyja. . a menet nótázva.mondta az egyik paraszt. a bánat dalol.hangzott a felelet.A bánat sir. Mihelyt kellett. elhallgatott. majd a kellő pillanatban ujra rázenditett és közben barátságos.Ördöngős fickó . aki a legények mögött csoszogott. ki lehet és hogy került a kemencére Vaszílij házában. megtöltötte a poharakat és kinálgatta vendégeit.Micsoda hatalmas legény! . . . vidám. inkább ugy látszott. Miután a tömeg vagy ötpercig álldogált az udvar előtt. magas hangján énekelte a szöveget a dalhoz és Vaszílij fia nyomban kisérte kellemes hangján. aztán visszatették a poharakat az asztalra. de a legények megköszönték az italt. Megkérdeztem egy mellettem álló asszonytól. harmonikaszó mellett tovább indult. Csodálatraméltó volt a harmonikás legény kitartása és ügyessége. én is követtem őket. sem a ruhája. Ebből az asszonyból semmi sem illett a környezethez. bukdácsoló öregasszonyt támogatta. Az asztalon kenyér és bor volt.A nagyanyja. akinek nős fia vonult be. Fejét félrehajtva féllábon állt. a legények megint kijöttek az utcára és ujra kezdődött a sirás... legfeljebb egy negyedpohárral.Ezt biztosan a gárdába fogják besorozni. melyik udvarból való. groteszk mozdulatokat csinált.

Azután elfordult tőlem. Csak most.Azt kérdezem. Ingatta a fejét és valami érthetetlent mormogott. Prokófij arcát mély barázdák szántották végig. tüstént visszaemlékeztem rá mint dolgos. jó parasztra.Mi tetszik? Az első pillanatban nem ismertem meg. aki éppen mellettem állt. 127 .Az én fiam. eltakarta arcát a kezével és zokogott. most azonban már fehér volt a haja és alakja egészen összetöpörödött. amint azonban elkezdett beszélni. hogy ki az a legény . mint valami érdekes szinjátékot néztem végig. . összefüggéstelen. kinek a fia az a fiatal legény ott. 1909. ami azon a felejthetetlen ködös reggelen szemeim előtt lejátszódott. te vagy. . állkapcsa remegett. Mind az érthetetlen. akit azonban . vöröshaju ember élt emlékezetemben.ismételte Prokófij s a hórihorgas legényre mutatott.Kinek a fia az a hosszu.szóltam hozzá.kérdeztem az óriásra mutatva egy kis öreg paraszttól.Az? . Prokófij mint középtermetü. majd tüz ütött ki nála. minden borzalmát annak. Prokófij! . különös valami hirtelen egyszerü. de nem értette a kérdésemet. .mondottam még egyszer és ránéztem Prokófijra.Ah. Prokófij szavai után fogtam fel nemcsak az eszemmel.csapás csapás után ért: majd a lovait lopták el. de egész lényemmel. Megállottam és azzal a tudattal tértem haza. hogy mindazt. aztán meg a felesége halt meg.. meghajtotta magát.Azt kérdeztem. Gyötört a szégyen. . . világos és rettentő jelentőségüvé vált előttem. csinos legény? . . . hogy aljas cselekedetet követtem el.felelte végre. Az öreg levette sapkáját.amint az oly gyakran megesik . mint egy gyerek.

az ezerszer ezer rubel! PARASZT: Hát csak mi magunk iszunk? Látnád csak mit csinálnak a pópák. Azt mondta. leül vacsorázni és meghivja az idegent is. De mondd csak. Talál az ember munkát. IDEGEN: Köszönöm szépen. meg a pótadó. Vegyük például jómagamat: kilenc embert kell eltartanom. a fogyasztási adó. feláll. meg az utadó. hogy ne kerülne pálinka az asztalra. de a föld nem. PARASZT: Hogyne. hogy parasztjainknak egészen jó soruk van. Az emberek szaporodnak. mindegyik enni akar. aki egészen lusta. azok sem vetik ám meg az italt. Amint befejezte. Egy millió pedig nem kicsi dolog. Cudarabb életet a miénknél el se lehet gondolni. lakodalmon. mindenkinek kell valami. PARASZT: Hát már egy pohár pálinkát se engedhessen meg magának az ember? IDEGEN: Azt nem mondom. biztositás. Hétszáz millió! Nem kis summa! Irtózatos nagy szám. PARASZT: Miféle pénzzel dobálódznak? Milyen furcsán beszélsz! Az emberek éhen halnak és te azt mondod. hogy a mult évben a parasztok hétszáz millió rubel ára pálinkát ittak meg. imádkozik és odaül az öreg mellé. Ünnepnapon. Ez köszönettel visszautasitja a meghivást és a paraszt egyedül költi el vacsoráját. Mindenki lovagol rajtunk és csak az nem ül a nyakunkon. községi adó. IDEGEN: Lám. 128 . IDEGEN: Azért gondoltam. A paraszt hazajön a munkából. az adó pedig nő folytonosan.lehet. Itt van a földadó. Az urak meg éppenséggel nem. IDEGEN: Igazán? És miért? PARASZT: Miért? Mert betevő falatunk sincs. Nem mi vezettük be és nem is tudjuk megszüntetni. Az idegen. Ez igy van és igy is marad. Nincs alku. de a bérek olyan hitványak! Azt teszik a gazdagok velünk. fel se tudja az ember sorolni mi minden. hogy dobálódznak a pénzzel! IDEGEN: Hát igen! Az ujságban olvastam. hogyne. az igen kevés.mindenütt inni kell. lám! Én meg azt hittem. a földesur.A PARASZT ÉS AZ IDEGEN (PÁRBESZÉD) Parasztszoba. itt maradhatok-e éjszakára. Csak azt gondolom. igen. mert már nagyon bőkezüen dobálódznak a pénzzel. hogy néha egész nap nincs mit enniök. csak holnap mehetek tovább. PARASZT: Már hogy menne a dolgunk? A rossznál is rosszabbul. ennyivel érjük be mindnyájan! Idegenbe kell hát menni. halotti torban . akár akarok. hogy ha a parasztok hétszáz milliót adnak ki egy év alatt pálinkára. amit akarnak. hogy megy a dolgotok ebben a nehéz időben. alig lehet kimondani! PARASZT: De mikor olyan szokás mindenre áldomást inni. A váróteremben kellemetlen. a legtöbbet a parasztok isszák meg. egy öregember. egy cseppet sem hagynak a pohárban. IDEGEN: Amit azok isznak. a pópa. hogy . PARASZT: Mi hozott a házamba? IDEGEN (leveszi pápaszemét és becsukja a könyvet): Lekéstem a vonatról. maradj csak. igy hát megkérdeztem a feleségedtől. PARASZT: Olyan jó soruk van. pedig csak hat mérő rozsot arattam. akkor nem lehet olyan nagy a szegénység. akár nem. a kemencepadkán ül és könyvet olvas.

mindenki annyit szánthasson. arat rajta. de igy lehetetlen. Ha földünk volna. mert nincs takarmány. A magunkfajta szegény pedig egy pár tyukot sem tarthat. csupa paraszt. akik nem isznak és mégis élnek. de nem szabad enni belőle. is erről a vidékről valók? PARASZT: Némelyek idevalók. Inkább parlagon heverteti. nyomban lefoglalja zálogba. mint a paraszt? Hogyne. hogy kifizethessük. Sok jót még nem tett a pálinka. azok megmívelik a földjét és learatják a termést. Mint a kuvasz a szénaboglyán: maga nem eszik szénát. IDEGEN: Minek neki az a sok föld? PARASZT: Minek neki? Furcsa! Beveti. eladja a termést. IDEGEN: A munkások. ha nem a tietek? PARASZT: Hogy kié? Itt ül egy olyan pocakos sátán. de mást nem enged a közelébe. PARASZT: Dehogy is tett! Csak baj származik tőle. Hogy tud rá vigyázni? PARASZT: Ugyan miket beszélsz! Hát arra valók a csőszei. a pénzt meg beviszi a takarékba. emberségesen élhetnénk. mindenütt földet lát. IDEGEN: De a csőszeit csak tiközületek válogatja ki. ne szolgálják mint csőszök. egészen mindegy. Istené és az emberek is Isten teremtményei . Ő csak heverész és hizlalja magát. akkor mégse kellene innotok! PARASZT: Hagyd el. IDEGEN: Kié volna tehát. A pástétom az asztalon van. 129 . akár iszik az ember. PARASZT: Van. Hisz azért van pénze: másokat fogad.IDEGEN: De vannak emberek. van ezerkétszáz holdja. Ha a borjunk vagy a lovunk a vetésébe téved. Utolsó ingünket el kell adnunk. Az a baj. némelyek idegenből. IDEGEN: És mind parasztok? PARASZT: Persze. A föld. IDEGEN: No lám. a földet semmiesetre sem engedi ki a kezéből. Ki dolgozna más. mind paraszt. hogy kevés a föld. IDEGEN: Hogy nincs elég föld? Abban lenne hiány? Amerre csak néz az ember. PARASZT: Persze. IDEGEN: De hogy tarthatja szemmel azt a rengeteg földet? Hisz az legalább öt verszta terjedelmü határ. akiket megfogad. csakis! Miközülünk valók. IDEGEN: Hogy tud olyan hatalmas darab földet bevetni és learatni? PARASZT: Olyanokat kérdezel. mint egy kis gyerek. mert mivel etesse? Nemsokára a tehenet is el kell majd adni. azt mondja: „Ez az enyém!” de még mindig kevesli. ha abbahagyod. amennyire szüksége van. PARASZT: Hát mit tegyenek? IDEGEN: Mit tegyenek? Ne szegődjenek el hozzá munkára. IDEGEN: A parasztok tehát jószántukból megmívelik az urak földjét és ráadásul még vigyáznak is rá. de nem a mienk. akkor szabad lesz a föld. akár nem. Abból sincs sok hasznod. IDEGEN: És ha nem szegődnének el hozzá munkára? PARASZT: Akár elszegődnek. vethessen és arathasson. akár nem.

esküt tettek! IDEGEN: Esküt? Hát mi az az eskü? PARASZT: Ejnye.” És tovább azt mondja: „Szeressed felebarátodat és gyülöljed ellenségedet. áldjátok azokat. az ám! Elhozatják a katonákat. de annyit tudok. akármilyen parancsot is kap. egy. kettő. IDEGEN: De hiszen a katonák is a ti fiaitok. tán nem vagy orosz ember? Az eskü . nem. ugy. hogy valaki haragszik az ő atyafiára ok nélkül. van halott és sebesült és egy csomót áristomba vetnek! A katonák nem sokat teketóriáznak. mert valaki öl.eskü. IDEGEN: Megesküdtek tehát? PARASZT: Persze! A keresztre és az evangéliumra esküdtek meg. De mi köze ennek a háboruhoz? Hisz ott ellenség van! IDEGEN: Krisztus evangéliuma szerint nincs ellenség. Krisztus tanitása szerint pedig egyenesen tilos. ugy. akik titeket 130 . keresgél benne és olvassa): „Ismét hallottátok.PARASZT: Egyszóval: sztrájkoljunk? De azoknak katonáik vannak. hogy minden embert megöljünk? (Lapozgat a bibliában. hogy az ötödik parancsolat azt mondja: Ne ölj! Az embernek tehát nem szabad más embert megölni. ha kell. IDEGEN: Én szerintem nem kellene ezt megtenniök. 33-37) Krisztus tanitása szerint tehát nem is szabad esküdni.” (Máté ev. PARASZT: Mit nem kellene megtenniök? IDEGEN: Nem kellene esküdniök. Vagy tán azt parancsolja a Szentirás. akkor intézzék el maguk a civakodásaikat is. egyáltalán nem lesz több katona. én pedig azt mondom nektek. semmiesetre se fog embert ölni. méltó az itéletre. PARASZT: Már hogyne tennék meg. életüket is odaadják. IDEGEN (elővesz egy könyvet. három. miért lőnek hát a saját embereikre? PARASZT: Muszáj nekik. PARASZT: Ez itthonra vonatkozik. Ennek felette valami esik. Ne esküdj! . PARASZT: Akkor miért olvasott fel a pópa a templomban egy ukázt.ezt parancsolja. az méltó az itéletre.) PARASZT: Olvasd hát! IDEGEN (olvas): „Hallottátok. hogy megmondatott a régieknek: A te esküvésedben ne hazudj. PARASZT: De a pópák azt mondják. PARASZT: Ha nem kell esküdniök. aki Istenben hisz. hogy semmiképpen ne esküdjetek! Hanem a ti beszédetek legyen. lőnek. Én pedig ezt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket. punktum. IDEGEN: De minek is kellenek katonák? PARASZT: Hát ha az idegen cár megtámadja a mi cárunkat? Mi lesz akkor? IDEGEN: Ha a cárok egymással veszekednek. Hogy gondolod ezt? IDEGEN: Hogy gondolom? Ugy. V. a gonosztól vagyon. Én pedig azt mondom nektek. mikor a Szentirás parancsolja? IDEGEN: A Szentirás nem mond erről semmit. hogy a trónért és az oltárért. PARASZT: Nem értem. kinyitja. nem. hogy háborut üzentek és hogy a tartalékosoknak be kell vonulniok? IDEGEN: Arról nem tudok semmit. hogy az. hogy meg kell tenni. hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj.

43. de elsősorban nem leszel katona és nem igéred meg. azokat agyonlövik. hogy jóllakjanak. Ha nem engedelmeskedtek. akik Isten törvényét megvédik és nem türik. IDEGEN: Hatalma csak addig van. Ha Isten akarata szerint akarsz élni. nincs hatalma. ez a nóta vége. PARASZT: Igazán? IDEGEN: Néha. jót tegyetek azokkal. de legfeljebb két-három ember van. hogy az az övé. gyenge az egészségük.) (Hosszabb hallgatás. a katonák közül is meghalnak némelyek. Meg találnák mondani a többieknek.) PARASZT: Nos és hogy legyünk az adókkal? Azokat se fizessük? IDEGEN: Ebben tégy akaratod szerint. azt mondod.” (Máté ev. De inkább elengedik őket. Azt mondják nincs is ott rossz dolguk. IDEGEN: Aki pedig Isten akarata szerint akar élni. mondom. Azt mondják: „Krisztus parancsa szerint nem szabad embert ölnöm”. IDEGEN: Most is vannak már fiatal emberek. hogy eltarthassák őket. PARASZT: No és? IDEGEN: Büntetőszázadokba osztják be őket és ott maradnak három-négy évig. Tegyetek velem. nem leszel sztároszta és adóbeszedő. hogy katonai szolgálatra kényszeritsék őket. Pedig óriások. akik titeket gyülölnek és imádkozzatok azokért.átkoznak. akik titeket háborgatnak és kergetnek titeket. elbocsátják. néha meghalnak a katonaságnál. IDEGEN: Miért máskép? PARASZT: Hát csak ugy. mert nem csekélység ám ilyen rengeteg embert ruházni és élelmezni. amit akartok.) PARASZT: Igaz. hogy a katonai szolgálat Isten parancsa ellen való. Van tán egy millió belőlük! (A paraszt sóhajt és rázza a fejét. Ha gyerekeid éheznek. amig ti engedelmeskedtek. mert hisz végül a feljebbvalók is emberek és tekintettel vannak rájuk. 22. először természetesen gondoskodj róla. hogy embereket fogsz ölni. nem az emberekre. aki ellenszegül. IDEGEN: Hogy-hogy „ugy”? PARASZT: Mert a felsőbbségnek hatalom van a kezében. de a végén mégis máskép üt ki. elvesztik karjukat. sem rendőr. 21. Nem merik őket bent tartani. azt mondják ilyenkor. vagy nyomorékká válnak. akkor senkit se fogsz elkergetni egy darabka földről. ölnyi széles vállal. PARASZT: Tréfás kópé vagy. V. PARASZT (rázza a fejét): Milyen furcsákat is beszélsz te össze! Hogy éljünk felsőbbség nélkül? Az lehetetlen! IDEGEN: Persze hogy lehetetlen. 131 . PARASZT: És a katonákra. De kit tartasz te tulajdonképpen felsőbbségnek. vagy elviszik Szibériába. Dehát végre. Ha mindnyájan egyszerre ellentállnánk. hogy alkalmatlanok. a rendőrfőnököt vagy Istent? Kinek akarsz engedelmeskedni: a rendőrfőnöknek vagy Istennek? PARASZT: Mit feleljek erre? Istennél magasabb nincs. 44. mert holmi pocakos azt mondja. Hisz ez mind nagyon szép volna. Isten akarata szerint élni: ez az első kötelességünk. nincs szükség? IDEGEN: Minek? Sok-sok milliót kell fizetnetek. lábukat. azok volnának gyengék. annak Istenre kell hallgatnia. de fegyvert nem veszek a kezembe. sem csősz. Egyeseket végkép elbocsátanak.

de ha bankóval csalogatnak. ne ölj meg senkit. A sztrájkolók azt mondják: gyertek. aztán majd jobb életünk lesz. mert mi magunk rosszak vagyunk. sajnos. üssük agyon ezeket meg ezeket az urakat. 132 . nagyon nehéz mindennek ellentállni. ezt nem hiszem. Hogy milyen volna az életünk. ha Isten akarata szerint élnénk. IDEGEN: Csak egyet tehetsz: vagy Istent szolgálod. minden rabszolgamunkára készek vagyunk. talán jobb helyzetben volnánk. És igy van a felsőbbséggel is: várjatok csak. ne hallgass az Isten. gyilkolnak. gyülöld embertársaidat. a katona szolgálatát és nem riadunk vissza attól. bizony semmi sem javult. ne gyülölj és ne itélj el senkit. hanem inkább rosszabbodott. Ha azonban Istent akarod szolgálni. kedves öregem. Azért megy olyan rosszul a sorunk. hogy ha Isten akarata szerint élünk. ma éppugy. verekszünk. a pribék. 1909. megfojtsuk és megöljük. azt mondják. mert megfeledkezünk Istenről. majd az asszony mindjárt mgcsinálja a fekvőhelyedet. akkor mienk lesz a föld és nem kell adót fizetnünk? IDEGEN: Nem testvér. a másik sörényes. ne rabolj ki senkit. akkor igyál pálinkát. gyülöljük és irigyeljük egymást. akkor csak Reá hallgass. Köszönöm. azt csak Isten tudja. amit kell? IDEGEN: Azt nem tudom. zsákmányold ki őket. Néha bizony az ember nem ura magának. Rázza a fejét és nevet megában. Ők a maguk esze szerint élnek. Hová akarsz lefeküdni? A kemencére? Jó. PARASZT: Igaz. Ha az ördögöt akarod szolgálni. ha mindnyájan összefogunk és ellenszegülünk. IDEGEN: A lelked üdvéért mégis meg kellene tenned. kedves öregem. keveset hallgatunk az ilyen okos szóra. nem. Csak. De jön ide mindenféle népség a városból. verekedjél. Azért olyan cudar az életünk. szép szavaidat. mint régebben és mégsem lesz semmi se jobb. mézes madzagot huznak el a szánk előtt és nem jön ki belőle semmi.PARASZT: És a pópák? A hosszuhajuak? Bizonyára hamisan magyarázzák a Szentirást! Miért nem tanitják azt. hogy lehetne az állapotokat megjavitani. hanem hogy életünk csak azért olyan komisz. hanem az emberek parancsaira és életed nyomorult lesz. PARASZT: Igazad van. káromkodjál. a gazdag nagyhasuakat. PARASZT: Oh ezek a hosszuhajuak! IDEGEN: Ne csufolódj! Másokat akarsz elitélni? Gondoljon csak mindenki magára! PARASZT: Ebben megint igazad van. De nehéz. vállaljuk a csősz. Mi iszunk. IDEGEN: Ugy van. hogy testvérünket kifosszuk. vagy az ördögöt. hamar megjavulnak az állapotok. fellázadunk Isten parancsai ellen és elitéljük embertársainkat: az egyik pocakos. hogy akkor nem volna többé rossz élet. Nem azt gondolom. ha majd egy csomó tisztviselőt felakasztottunk és egy-két ezret börtönbe zártunk. Az egyetlen dolog: Isten parancsai szerint kell élni. (Hosszu hallgatás. fecsegnek összevissza. perlekedünk. És akkor ütnek. de annyi bizonyos. Ha Isten akarata szerint élnénk. élj te is a magadé szerint. Ha gyakrabban kapnánk ilyen tanitást.) Azt hiszed tehát. De ha jobban odanézünk. igazán nagyon szépen. ne bocsátkozzál gonosz dolgokba! Akkor az életed sem lesz nyomorult! PARASZT (sóhajt): Szépen beszélsz. PARASZT: Ez mind igaz. akkor nem volna rossz életünk. mienk lesz a föld és nem kell adókat fizetnünk.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful