TOLSZTOJ ÖSSZES REGÉNYEI ÉS ELBESZÉLÉSEI

A GUTENBERG KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT KÖNYVEI

TOLSZTOJ

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN
OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA GELLÉRT HUGÓ

TARTALOM ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK ISZIDOR BARÁT FALUSI DALOK A PARASZT ÉS AZ IDEGEN

2

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN

3

a leányuk. Vánja tanitója. Borisz. a felesége Ljuba. Fiatal pap. Missy. Rendőrbiztos Gerászim atya. Tábornok. Liza (Lizánjka). Csendőrtiszt. Cseremsánova hercegné. Ugyanazon osztály ápolói Beteg tiszt. Parasztasszony. Parasztok. Ugyanazon osztály alorvosa. Sztyópa. a fia. paraszt. Ezredes. Cseremsánova hercegné másik leánya. Alexándr Petróvics. a leányuk. A tábornok segédtisztje. A Szarűncov-gyermekek nevelőnője. Tónja. a leánya. Vánja. a fiuk. hölgyek Táncoló párok. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev. a leányuk. Ljuba vőlegénye. 4 . Grófné. Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. Szarűncovék dadája. pap. parasztasszonyok. Zongorás. Mitrofán Jermílücs. Szarűncovék kis gyermekei. Közjegyző Asztalos. Ezredirnok. Maláska. Alexándra Ivánovna Kohóvceva. Iván Zjábrev. a fiuk. Márija Ivánovna nővére. Diákok. Két fegyőr. kislány. Őrszem. a férje.SZEREPLŐK: Nyikoláj Ivánovics Szarűncov Márija Ivánovna Szarűncova. paraszt. A katonai kórház elmeosztályának főorvosa. a felesége Pjotr. a leánya. A csendőrtiszt irnoka Ezredlelkész.

. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen nem tudom..2 Nem félek én senkitől. il n’y a pas de raison que ça finisse. hát nem látom magam is? Csak nem gondolom. Ha igy folytatódik. koldusok. esztelenkedik. hogy véget érjen.5 Micsoda dolog ez? Férj. au cher Nyikoláj Ivánovics. hanem egy idegen nő és Nyikoláj Ivánovics nem a te férjed. amit a férfiak csinálnak. Meg fogom mondani az igazat. a férfiak. hogy a te helyeden ezt nem engedném meg. amit gondolok. mert ha a fajtátok. elegáns. te nem gondolod. hogy mit mondasz. falun. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. et fait le généreux à droite et à gauche. Mi is értünk hozzá valamennyire. A kroketpályán gyerekek játszanak nevelőnőjükkel. koldusok. hogy meg ne mondjam.és kroketpálya. csak azt mondom.. Az asztalon szamovár és kávéfőző. kedves. Nous en savons quelque chose. egyszer ostobáskodni kezdenek. a kedvesnek. Du train que cela va. A terrasz előtt virágágyak. 1.4 Én csak azt mondom. szemüveges. Te. igen.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Te sohasem tudod. hogy ez mivel végződik. Véget vetnék mindezeknek a balgaságoknak. És jobbra-balra nagylelküsködik. légy szives és ne szakits félbe. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha nem a nővérem volnál. az ő vagyonukkal. szép. kövér. akkor ugy találnám. 5 . Alexándra Ivánovna Kohóvceva. A te szemedben mindig jó. Nincsen ok. családfő és semmivel sem foglalkozik. hogy a férjed esztelenkedik.1 De amikor azt látom. a férjednek. Kávéznak. tennisz. Je lui dirai son fait. nyári ruhában. püffedt. Nővére.6 Tudom. És meg fogom mondani neki is.ELSŐ FELVONÁS Szin: egy gazdag ház fedett terrasza. mindent a sorsára hagy és mindent szétosztogat. akkor koldusok fogtok maradni. JELENET Márja Ivánovna. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. akkor lehetetlen. J’aurais trouvé tout ça très gentil. hanem egy ismerős. hogy ha igy hagyod menni a dolgokat. 40 éves. Alexándra Ivánovna és Pjotr Szemjónovics. kövér. MÁRJA IVÁNOVNA: Én egyáltalán nem sértődöm meg. hogy a dolog eredeti és nagyon kedves és talán magam is helyeselnék neki. 45 éves. hogy a dolog olyan fontos volna. A terraszon teritett asztal mellett ülnek: Márja Ivánovna Szarűncova. határozott és ostoba és férje.3 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugyan már. Pjotr Szemjónovics dohányzik. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev. J’aurais mis bon ordre à toutes ces lubies.7 1 2 3 4 5 6 7 Mindezt nagyon kedvesnek találnám. de én azt mondom neked.

Rögeszme.. hogy vallási kérdésekről tanácskozzék. azután utazgatni kezdett püspökökhöz.ezt is értem. és áldozott? MÁRJA IVÁNOVNA: Ezt megelőzőleg. Mondjuk. felkelt. minden bőjtöt betartott.. Il etait très gentil et comme tout le monde. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen ő tegnap elmondta önnek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azt mondom én is. szocialisták: les grèves. S a tifusz után már teljesen megváltozott. Evangélium. mert a férfiaknak nincsen semmi vallásuk.az Evangélium. Nagyon komor lett. A szögletes zárójelekben álló szövegrészeket a forradalom előtti orosz kiadásokból a cenzura törölte. Most aztán egy izben kolostorba vonult. dehát ez micsoda? Magyarázza meg nekem.8 .PJOTR SZEMJÓNOVICS (Márja Ivánovnához): De magyarázza csak meg nekem. iskolák.. rád nézve minden semmi. s utána egyszerre . Nagyon kedves volt és olyan. Mondjuk. egy hónappal ezelőtt még egyetlen misét sem mulasztott el. ami belőle következik. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hogyan is kezdődött el a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: A mult évben kezdődött el. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen ez még semmi. PJOTR SZEMJÓNOVICS: És pedig milyen? MÁRJA IVÁNOVNA: Teljesen közömbössé vált a családja iránt s aztán ez az idée fixe12 . PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bevallom. Napokon keresztül olvasott. 10 11 12 6 . hogy mindent lerombol és semmit sem állit a helyébe. hogy templomba járni nem kell].ezt értem. vagyis huszonöt éven keresztül nem áldozott.. hogy a szent áldozásra készüljön [és a szent áldozás után tüstént arra a felfogásra jutott. jegyzeteket. nem értettem meg. éjszakánként nem aludt.10] De hogy legyünk az imával és minden egyébbel?. hogy áldozni nem kell.minderre nincs szükség. 8 9 És mindaz. nővére halálával. sztarecekhez.11 MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. állandóan a halálról beszélt. mi is ez az uj irányzat. [templomra nincs szükség.9 nyolcórai munkaidő . házasságunk óta. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Beszéltem is és fogok is beszélni. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. mint mindenki. hegyi beszéd. Nagyon szerette és a halála nagyon hatott rá. Sztrájkok. s amint tudja. liberálisok: zjemsztvo. Beszélj vele. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen az éppen a legfontosabb. kivonatokat csinált. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. hogy nincs benne semmi következetesség. maga is megbetegedett. alkotmány. hogy olvasson. de akkor már egészen más volt. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis tavasszal még ellátogatott hozzánk Moszkvába és nagyon kedvesen viselkedett és visztezett. Marie. olvasótermek et tout ce qui s’en suit.

de a shake hands-ről semmi sem áll benne. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De miből éljünk meg. irányitást követelnek. De nekem ettől még nem könnyebb. az Isten is megsegit. de csak türök. 13 14 15 16 Kézfogás. hogy többé nem foglalkozik a gyermekekkel. mint anya. Azelőtt annyira gyengéd. mit akar az Evangéliumtól? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt. Pénzbirságra és börtönre itélték őket. Minden rámegy. az iskolákat.tout y passera.14 Nekem az a véleményem. Parasztok kivágták egy erdőnket. aminthogy egy időben tulzásba vitte a zenét. ha mindent szétosztunk? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És azt hol találta a hegyi beszédben. 7 . Most meg minden mindegy neki. hogy az Evangélium.PJOTR SZEMJÓNOVICS: Engedj csak beszélnem. lányok és fiuk. másfelől pedig az idősebbek. de aide toi et Dieu t’aidera. Hiszen. de tudom. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miért is ment be a városba? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem mondta meg. hogy nincsen egyedül és hogy igy nem lehet élni. hogy emiatt utazott be. És mindenben egyedül kell intézkednem. hogy shake hands13-eket kell csinálni a lakájokkal? A hegyi beszéd azt mondja: boldogok az együgyüek . s mint Nyikoláj Ivánovics elmondta. hogy az erdőrontás ügyében ment. a vadászatot. ha igy folytatódik . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. hogy te. hogy mindez elmulik.15 MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan mit tehetek? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hogy mit? Megállitani. MÁRJA IVÁNOVNA: A legrosszabb az. hogy a dolgot nem szabad annyiban hagyni. hogy igy nem mehet tovább. gondos atya volt. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Meg fog nekik bocsátani és holnap idejönnek és kivágják a parkot. Nekem meg itt van egyfelől a csecsemőm. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. megmagyarázni. hogy mindazonáltal nem itt van a bökkenő. amint elmultak a korábbi szenvedélyei.16 Éreztetni kell vele. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csodálatos. És mindenben egyedül vagyok. ez a kezdet. abban a reményben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azért mondom. akik felügyeletet. hogy tulzásba csap. Neked gyermekeid vannak! Micsoda példát látnak? MÁRJA IVÁNOVNA: Természetesen fáj nekem. Óvintézkedéseket tenni. Letördelték az összes almafákat. az természetes. Segits magadon. köteles vagy prendre tes mesures. letapossák a zöld gyepet: ő mindent megbocsát. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. a hegyi beszéd szerint kell élnünk és mindent el kell osztogatnunk. Én azt mondom. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Az ültetett fenyvest? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. Ha az egyházat tagadja. ebben az ügyben van ma ujabb tárgyalás és én biztosra veszem. aminthogy mindig tulzott volt.

mit csináljon? Hozzám jön és engem kérdez s nekem kell mindent elintéznem. . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És mondd meg egyenesen. Be akart lépni az egyik minisztériumba. hogy te teljesited a kötelességeidet és neki is teljesitenie kell az övéit. Je lui dirai son fait. MÁRJA IVÁNOVNA: Most Sztyópa befejezte a tanulmányait. hogy nem értek velük egyet. (Belép egy fiatal pap. Megkérdezte: mit tegyek hát? Csak nem szánthatok? Nyikoláj Ivánovics pedig ezt felelte: már miért ne szánthatnál? ez sokkal jobb. ha teljesen kivennők a gimnáziumból. Ha. hogy Vánja nem tanul és megint meg fog bukni és erre azt feleli.azt nem mondja meg. egyetértenék velük. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): Nyikoláj Ivánovics adta elolvasni. meg kell lennie. mindenkivel kezet fog. hogy mondjam csak. be akart állni a lovas testőrséghez. A végső szó azonban mégis mindenben Nyikoláj Ivánovicsé.akkor adjon át neked mindent.Tegnap elmondom. MÁRJA IVÁNOVNA: Ah. életpályát kell választania.) 2. akkor miért nem győzi meg Nyikoláj Ivánovicsot? 8 . Nyikoláj Ivánovics egyáltalán nem helyeselte. hü szolgája az egyháznak. hogy minden rossz. hogy mondjam csak. mint irodában ülni. beszélni fogok vele. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Milyen könyvet vitt el? PAP: Renan munkáját. az egyház szolgája. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De ha ön. könyvvel. Az éppen a borzasztó. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hová adjátok? MÁRJA IVÁNOVNA: Sehová. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szólok én neki. akkor nem volnék. hogy sokkal jobb lenne. MÁRJA IVÁNOVNA: Beutazott a városba. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Egyenesen meg kell neki mindent mondani. zavarodottan és izgatottan. hogy mondjam csak. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugy? Hát ilyen könyveket olvas? PAP (zavarában cigarettára gyujt): Nyikoláj Ivánovics tanácsolta. ha akarod. hogy nem kell... amint mondják. hogy olvassam el. ez olyan kellemetlen. JELENET Ugyanazok és a fiatal pap. egy könyvet hoztam vissza. hogy ez igy nem mehet. Nemsokára itt lesz. Ön talán egyetért Nyikoláj Ivánoviccsal és Renannal? PAP: Természetes. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ez különös. Nyikoláj Ivánovics azt mondta. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mi különös van benne? Ez a ti legáltalánosabb tulajdonságotok: mindent leszóltok és magatok semmit sem tesztek. „Jézus életé”-t. Noshát. az apja pedig semmit sem tanácsol neki. de hogy mit tegyünk. amint mondják. ha pedig nem . MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. PAP: Nyikoláj Ivánovicsnak.

megszenteli. hogy mennyire kinlódik. de a fődolgot. Nem tréfadolog. DADA: A nagyságos asszony nem is hallja Nyikóluskát sirni? Tessék jönni megszoptatni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. hogy itt valami nincs rendben. a szemébe mondom. Nem jó ez. lehet mondani. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor hát ön miért nem mond le a földi javakról és cigarettázik például? PAP: Gyengeségből. talán helyes az. Látom. hogy a hegyi beszéd értelmében birtokunkat szét kell osztani idegenek közt. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Látom már.) 4. hogy mondjam csak. s hozzá ezek a bogarak is. hogy lemondjunk a földi javakról. a dada és Márja Ivánovna nélkül. családunknak pedig koldusbotot kell adni a kezébe? PAP: Az egyház. megyek. PAP: Senki sem tudhatja. egy házat vezetni. méltatlanságból. 3. JELENET Ugyanazok és a dada bejön. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos és ön.PAP: Mindenkinek megvannak. A paphoz. házas? PAP: Magától értetődik. hogy eszére téritené Nyikoláj Ivánovicsot. sokban igaza van. JELENET Ugyanazok.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Velem szemben csak hagyja abba a ravaszkodást. hm. Nekem az a gyanum. de egyszerü halandóknak ugy kell szerintem cselekedniük. hogy mire hivatott el. a családot és az egyházatyák. áldásukat adták a családra. lehet mondani. a hitbuzgók igy cselekedtek. még tapsol neki.) Kérdezem önt: miféle uj vallást találtak ki? PAP: Nem értem. az egyházat illetőleg téved. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És vannak gyermekei? PAP: Kettő. amint az minden jó keresztényhez illik. persze. lehet mondani. (A fejére mutat... amiben Nyikoláj Ivánovicsnak igaza van? Hogyan. hogy mondjam csak. azt követeli. e tárgyról a maga gondolatai és Nyikoláj Ivánovicsnak. Ön nagyon jól érti. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Olyan borzasztóan sajnálom a nővéremet. egyik még karonülő. hogy ahelyett.. Hét gyermek. hogy mondjam csak. PAP: Engedje meg. de a legfőbb tökéletesség. (Feláll és kimegy. hogy mit kérdezek. hm. lehet mondani. 9 . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): És mi az a sok.

Ljuba nagynénjét és nagybátyját.. (Feszélyezett csönd.. Hogyan kell ezt értelmezni? PAP: Én azt hiszem. .) Bejön Ljuba és Lizánjka. vagy valamilyen kamasz helyeselne neki.. ön pravoszláv pap. hogy fát lopjanak. hagyja abba. Márja Ivánovna leánya. ha én volnék a püspök. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Mais cessez au nom du ciel.ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt kérdezem öntől. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Különben miért pap és miért hord hosszu hajat és reverendát? PAP: De hiszen bennünket nem kérdeznek. de. amint kellett volna. szép. Renant olvassa vele és a maga módján magyarázza az Evangéliumot. Mi joga van ehhez? Igy hivják az orosz papokat.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én pedig azt hiszem. hanem amint tanitottak bennünket: hogy mindenkinek megvan Istentől a rendeltetése. hogy ez a kereszténység. 10 . Ljuba 20 éves. hogy a szószerinti értelemben. ha visszafojtom. Nyikoláj Ivánovics azt mondja nekem tegnap. családunkkal pedig nem kell törődnünk? PAP: Én erről nem tudok. Nem igaz? PAP: Bocsásson meg. 17 18 De az ég nevére. bocsásson meg. Alexándra Ivánovna leánya. PAP (izgatottan): Képtelen vagyok felelni. pénzt kell nekik adni vodkára. Mindketten kosárral. hogy milyen felelősséget visel. Üdvözlik egymást . parancsolja-e a kereszténység. amikor Nyikoláj Ivánovics nem jár a templomba és nem veszi magához az urvacsorát? Ön meg ahelyett. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Most már tisztán látom. amely szerint le kell kezelni minden paraszttal.és a papot. Csak azt mondtam meg. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Micsoda vallás lehet ez. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nyikoláj Ivánovics azt mondja. energikus. ami a szivemen feküdt. PAP: Természetes. Rosszabb lett volna. . hogy nem a szószerinti értelemben.. gombát mennek szedni. hogy a bátjuska18 nem haragszik rám. meg vagyok döbbenve és hallgatok. Hogy mondjam csak. ha nem ugy fejeztem ki magam. hagyni kell. És ez helytelen dolog. amint figyelmeztettek is rá. hogy ösztökéljük a tolvajlást? PAP: De hiszen.. miféle uj vallás az. hogy az Evangélium igy tanitja: adj a kéregetőnek. Ha még egy tanitónő. hogy ön is Nyikoláj Ivánovics oldalán van.. Lizánjka.. megmondom egyenesen. De quel droit?17 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engem ne tanits.de önnek az ön állásában nem szabad elfelejtenie. következéskép köteles tudni és köteles megmondani. hogy jobb belátásra birná. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Már hogyne kérdeznék? Én kérdezem. megtanitanám önt Renant olvasni és cigarettázni.. Lizánjka apját és anyját. fejükön kendővel. PAP: Én igyekszem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Oh.. valamivel idősebb Ljubánál. kérlek. Meg vagyok győződve.

ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Elhatározta már magát Sztyópa valamire? LJUBA: Igen.. az apróság krokettezik. JELENET Ugyanazok.19 . Vánja meg a kutyákkal bibelődik a tornácon. papa. hogy csunyán viselkedtél apáddal szemben. és mit határoztatok? SZTYÓPA: Hogy papa mit határozott.. Azt mondta. semmi sem jó. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Quand on parle du soleil. Mitrofán Jermílücs beutazott papával a városba.A fiatalembernek el kell kezdenie és azt mondják neki . ő megmondta a véleményét és én is megmondtam a magamét.) 6. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Menj. jó. azt nem tudom. JELENET Ugyanazok és Sztyópa bejön kerékpárján. hogy meggyőződéseink nem egyeznek. Ljuba semmihez sem ért és mindenről véleményt mond. de nagyon meleg van. Semmi különös sem történt.5. mindegy. on en voit les rayons. Nem az én hibám. LJUBA: Papa nem igy mondta. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csak igyekezzetek és hozzatok minél többet. LJUBA: Hát mama hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az imént ment ki szoptatni. De itt van ő maga. hogy Sztyópának élni kell kezdenie és bármit tervezzen is ki. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igaz. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jó. 19 20 Minden türelemnek van határa. félek. menj. kinyit egy könyvet és olvasni kezd. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hol vannak a fiatalok? LJUBA: Sztyópa kiment biciklijén az állomásra. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Na nem bánom. (A pap félrevonul. JELENET Ugyanazok Pjotr Szemjónovics nélkül. A lényeg az. de neki is nehéz a helyzete. Mikor az ember a napról beszél. (Elmegy. látja a sugarait. 11 . személyesen adta be önkéntességi kérvényét. Ljuba és Lizánjka. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. különben még elhizol. SZTYÓPA: Egyáltalán nem.) 7. hogy tulajdonkép ő maga sem tudja: de ami engem illet.menj szántani. Ljuba elmondta. LIZÁNJKA: Gyere. hogy belépek a lovas testőrséghez önkéntesnek.20 Csak az imént beszéltünk rólad. Tegnap utálatosan goromba volt papával. elhatároztam. Ma reggel egy kislány csodaszép fehéreket árult. csak cigarettát veszek magamhoz. Il n’y a pas de patience qui tienne. Én is veletek tartanék.

. hogy kicsoda. eleget kell tennem katonai kötelezettségemnek.] SZTYÓPA: Hiszen én fogok szolgálni és nem ő. Borisz és Tónja. (Utána nyul. hogy [a katonai szolgálat a leghitványabb szolgálat és hogy ezért] nem kell szolgálni és pénzt sem ad hozzá.21 8. Add ide a sürgönyt. LIZÁNJKA: Nem.. ahol barátaim vannak. hogy nem a pénzkérdés fontos itt. LIZÁNJKA: Igen. SZTYÓPA: Itt nem a meggyőződésekről van szó . Megszimatolja. sürgönnyel. hogy ki jön. amit hallottam. elpirult. nézd. hogy mindenben egyetértesz papával. hogy Liza mindenben teljesen papa pártján áll? LIZÁNJKA: Ami igaz. mint magunknak választani ezt a szolgálatot. de önkéntesnek menni annyi. Az. hogy ha már lehetetlen nem szolgálni. Hiszen én is jelen voltam. Meg aztán ő is szolgált. hogy elpirult. LIZÁNJKA: Csak azt mondtam.nagyon örülök. amely ellenkezik a meggyőződéseivel. A gyalogságnál [részeg és durva tisztek alatt] szolgálni kellemetlen és ezért a gárdába lépek. befut piros ingben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Dehát papa miért nem egyezett bele? SZTYÓPA: Papa! Mit is beszéljünk róla? Most. Elle flaire cela de loin. Sztyópa. akitől elpirulsz. Hát . LJUBA: Á-á! VÁNJA: Bizony á! És mitől pirulsz? LJUBA: Mutassa. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nagyon jól tudom.) „Hárman postavonattal érkezünk. kitől? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Cseremsánovéktól. nem igy mondta. kivéve azt.” Szóval a hercegné. LJUBA: Szükségtelen találgatni. LJUBA: Ostobaság! Kitől van a sürgöny? VÁNJA: Nini. Alína néni. Tanulmányaimat bevégeztem. 21 Messziről megszimatolja. hogy nem tud egy olyan dologban részt venni. Azt mondja. Tudja-e. hogy Liza mindig pártjára szegődik minden ostobaságnak.) VÁNJA: Nem adom oda és nem mondom meg. JELENET Ugyanazok és Vánja. VÁNJA (Ljubához): Találd ki. Vánja nem adja. hogy elpirult? LJUBA: Micsoda ostobaság! Kitől? Alína néni. amit akar látni. SZTYÓPA: Tudom. pedig a dolog nagyon egyszerü. semmit sem lát. akkor csak sorozás alapján kell bevonulni. néni. idée fixe-ének hatása alatt. (Olvassa.szolgálni kell és kész. a sürgönyt. elpirult.Nálunk olyan nagy hü-hót csinálnak mindenből. Cseremsánovék. hanem az. 12 . VÁNJA: Persze. hogy hol az ostobaság. kutyákkal. ugy-e igaz. [Azt mondta. néni. hogy nagyon örülsz! Sztyópa. de azt mondja.

Nyikoláj Ivánovicsnak is jönnie kell. Róma óta. nyilván ő lesz. Hát csak vessetek sorsot. LJUBA: Persze. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem. PAP (el akar menni): Ajánlom magam. nemde? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. (Bejön Pjotr Szemjónovics. mert te meg Tónjának udvarolsz. VÁNJA: Persze. hogy fivér a nővérrel és nővér a fivérrel házasodjon össze. beszélni szeretnék önnel. Akkor hát nem megyünk. játszol? SZTYÓPA: Nem bánom. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miféle Cseremsánováról van szó? Csak nem a Golícün-lányról? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Persze. nem megyünk. akkor azonnal itt is lesznek. LJUBA: Én Vánjával. nem láttuk egymást. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Vajjon miért? LJUBA: Tüstént itt lesznek Cseremsánovék.) 9. Inkább játsszunk addig egy szet tenniszt. Rendben van? Akkor hát megyek lapdákért és szedő-gyerekekért. aki együtt lakott Rómában a nagynénivel. cigarettákkal. velük is érkezik látogatóba. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Nem tudtam. csak várjon. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igy hát itthon maradtam. Ha jól tudom. hogy találkozni fogok vele. Sztyópa. PAP (leül és ismét rágyujt): Talán még sokáig fog tartani. LJUBA: Petja bácsi. Állandóan egy és ugyanaz. hogy róla. ugyanarról a Cseremsánováról. két gyermeke van. Hányszor megmondták neked? LIZÁNJKA: Ha a postavonattal jönnek. mert az nem járja. ellened és Lizánjka ellen. persze.SZTYÓPA: Elég volt az incselkedésből.) 10. bátjuska. Semmi közöd hozzá. JELENET Ugyanazok és Pjotr Szemjónovics. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen most hajt valaki a ház elé. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül. mikor együtt duetteztünk. SZTYÓPA: Ne járasd már a szádat. 13 . azért beszélsz igy. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Örülök. hogy ilyen közeli viszonyban vannak Szarűncovékkal. (Elmegy. Nagyon bájosan énekelt.

Az asszony felségfolyamodványt nyujtott be. Hát Mása hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szoptat.) Á.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Köszönöm.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Kávé van még. Különben.) 11. Alína. De itt van Nicolas is. beszalad a kroketpályáról és a nyakába csimpaszkodik): Papa. ha van tea.22 PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hiszen Cseremsánovék maguk is gazdagok voltak. igen. nem kérek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jól van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jól. 14 . Nyikoláj Ivánovics kezet nyujt neki. JELENET Ugyanazok és Missy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem kell. Alexándra Ivánovna vállat von és jelentős pillantást vált férjével. vagy kávé. köszön. igy is megiszom. hogy Mása nem nagyon fog nekik örülni. Hát te elintézted az ügyeidet? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Elintéztem. elle flaire une jolie dot. JELENET Ugyanazok és egy lakáj. a fiu elvégezte az egyetemet és nagyon kedves. Nem kell tea és ha kelleni fog. 12. (Bejön Nyikoláj Ivánovics. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Voltak. Azt hiszem azonban. Töltsek? Kissé hideg. És azt hiszem. (A paphoz. de fel lehet melegiteni. de mult évben együtt laktak külföldön. adjál. A herceg él. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Legyen szives. Pjotr Szemjónovics. Okos asszony.ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nincsenek közeli viszonyban. Il faut lui rendre cette justice. Vaszílij Nyikánorovics! (Köszön. 13. C’est une fine mouche. El kell ismerni az igazat. A lakáj bejön. Ezzel szemben pompásan felnevelte a gyermekeit. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szervusztok Alína. csinos hozományt szimatol. (A paphoz. Most nem jönnek kapóra a vendégek. (Csönget. elhozta a könyvet. néhány morzsaszemet megmentett és otthagyta a férjét.23 A leány nagyszerüen zongorázik.) Á. elolvasta? Az egész uton önre gondoltam. gyere velem. de mindent eltékozolt és az alkohol rabja lett. melegitse fel a szamovárt. MISSY (meglátja apját. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. 22 23 A hercegné Ljubára pályázik a fia számára. Már ettem. hogy la princesse a des vues sur Louba pour son fils.

mert tiz szál fát kidöntöttek egy erdőben. érdemes-e.. de nyomatékosan Alexándra Ivánovnához fordul): Alína. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megengedem. de ők maguk is mindent beismertek. JELENET Ugyanazok Missy nélkül. amelyet az én tulajdonomnak tartanak. hogy ez az erdő az enyém . hogy erre a szamovárra is szükségük van. hogy miért nem vagyok képes biróság elé vinni a parasztokat a fáért. csak hadd egyek valamit. de ha ezért az egy negyvenötezredrészért nem keresünk jogorvoslást. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Már megint vitatkoznak.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (cirogatja): Azonnal. A föld mindenki tulaj- 24 És te megcáfoltad beismerésüket. Menj játszani. alapjában véve pedig nekem semmi néven nevezendő jogom sincs erre az erdőre.. (A paphoz.akkor van nekünk 900 gyeszetyin erdőnk.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha pedig komolyan tudni akarod. lehet-e vajjon ezért egy embert a családjától elszakitani és fegyházba juttatni? SZTYÓPA: Igen ám.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a pappal kezd beszélni. hanem elvettek.) 14...450 ezer fánk.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én azt hiszem. Ők kidöntöttek tizet. hogy Renan nem elég meggyőző az ön szemében. hanem az egyházban.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. (Missy elmegy. hogy ezeket az embereket tömlöcbe vessék és megrontsák azért. (A paphoz. vádat emeltek a tárgyaláson a parasztok ellen? (Nyikoláj Ivánovics leül az asztalhoz. minden gyeszetyinen körülbelül 500 fánk. amelyet kivágtak s amelyre szükségük volt. jól számoltam . azonnal. amire én sehogy sem vagyok képes. mohón teát iszik és eszik. ne üldözz tüszurásokkal és célzásokkal. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De te nem nyugodtál meg az itéletben? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (bosszusan): Természetes. vádat emeltek.) Hiszen önre nézve a kérdés lényege nem Krisztus Isten-voltában és nem a kereszténység történetében van. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Annak tart mindenki. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha tehát azt akarod.) Arra gondoltam. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. következéskép ... [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Még ha ugy is vesszük a dolgot. persze. hogy nem nyugodtam meg.24 Nem loptak. hogy megmondjam: miért nem engedhetem meg. mingyárt jövök. nagyon hamar mind a 44.azt hiszem. vádat emeltek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. de ezt csak a néni számára mondtam. azaz egy negyvenötezred részt. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Eszem ágában sincs.999 negyvenötezred részt is kivágják. ők mindent beismertek et vous leur avez donné un démenti.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Más szóval. galambom. 15 .

ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És gyermekünkét is? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. hogy az ember nem csupán szellem. amit ő és tettem elkövetése után kétségbe lennék esve. a felvilágosodás szelleme pedig arra. és ezért . ugy ezt lehetetlen bebizonyitani és az egész nemzetgazdaságtan. ha tömlöcbe vetnének érte. hogy munka nélkül élvezi másoknak a munkáját.. a tudomány lerombol minden előitéletet. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyanugy. Munkát pedig semminőt sem fektettünk ebbe a földbe. annál jobb. De éppen azon fordul meg a dolog. SZTYÓPA: Nem áll. ha nem szabad. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor sokkal előnyösebb lopni. hogy odaadjuk magunkat. Következéskép ez a tan az életre alkalmazhatatlan. Meg kell feszitenünk minden erőnket. ha az ember nem érez szégyent azért. Igen. (Pjotr Szemjónovicshoz. amelyet nem használunk fel és sohasem láttunk. akkor nem szabad élnünk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen és ha meghalsz a barátaidért . hanem az eredő irányában. hanem szellem a testben. Ebben van Krisztus egész tanitása. senkisem nyom el senkit. És a test arra huz. ugyanezt tettem volna. hogy meghaljunk. SZTYÓPA: Ellenkezőleg. hogy ha Jefím helyében volnék. ez sem fontos rám nézve. oda kell adnunk a ruhánkat is és a kenyerünket is. hogy oda kell adnunk az erdőt.) És nem is szabad. Persze. mint dolgozni. hanem önmagunkat is. hogy Istenért. hanem mindent oda kell adnunk. Én azt mondom. De nemcsak. hogy velem cselekedjenek . PJOTR SZEMJÓNOVICS: De ha igy van. hogy kinek válaszoljak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És nem is szabad ugy élnünk. aki megtakaritást csinált. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Különben. Rám nézve fontos az.dicső lesz rád nézve is és másokra nézve is. hogy ruhánk. SZTYÓPA: Te sohasem válaszolsz az érvekre. hogy igazolja ezt a mi helyzetünket. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha pedig nem szabad semmit sem birnunk. ha az ember nem érez szégyent azért. amint szeretném. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehogy.nem tudok vádat emelni ellene és minden lehetőt megteszek a kiszabaditására. hanem igenis..minthogy ugy akarok cselekedni másokkal. kizárólag acélból szükséges. hogy elnyom egy másikat. SZTYÓPA: Más szóval. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi módon tettem szert ezekre a megtakaritásokra? És az erdőt nem én magam őriztem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (mosolyogva): Már azt sem tudom. SZTYÓPA: Ugyan. megtakaritásokat csináltál. ugy nem képezheti semmi a tulajdonunkat. hogy tudom. mindezt nem lehet bebizonyitani. amelyet az egyetemen tanultál. És 16 . gyermekünkét is és nemcsak kenyerünket. hogy valami a tulajdonunkat képezze. és minél közelebb esik az Istenért való élethez. amint élünk. SZTYÓPA: Vagyis meg kell halnunk. mindent oda kell adnunk. hogy érte éljünk. hogy annak. vagyis nem lehet senkinek sem a tulajdona. őrizted. joga van az élvezésre. hogy másokért éljünk és az élet mindenkinél nem az állati irányban halad.dona. éppen az élet számára adatott. vagy egy darabka kenyerünk legyen.

nem bizonyitja. hinni kell. mondjuk. De az a körülmény. hogy van is. ha volna olyan csalhatatlan rend. eszem utján. az igaz. hm.25 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit tegyek? Ezt nem lehet szavakkal megmagyarázni. C’est tiré par les cheveux. Különben is. nem egyszerü. hm. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Rendben van. de nem abban kell hinni. Sem Krisztus isteni voltát. hm. aminek hitéhez magam jutok el. hm. PAP: Ez az a pont. hogy megtedd. mondjuk hiteltérdemlő. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érthető. 17 . hm. létezése esetén ezek az igazságok nem szenvedhetnek el torzitásokat. tulságosan kevés. örök életben.hinni kell.. milyen benyomást gyakorolt önre a könyv? PAP (izgatottan): Hogy mondjam csak: a történelmi oldal eléggé fel van dolgozva. felügyelő közeget kellett igazságainak teremtenie. mert az anyag. az eredő. hogy előbb be kellett bizonyitania magukat az igazságokat. PAP: Én szerintem bizonyitja. hitelessége nem teljes. (Elmegy. elég volt. ha ugy jó élni. hanem olyan. hogy kivánatos. az állati élet viszont amugy is megteszi a magáét. JELENET Ugyanazok. mindenkinek külön-külön esze van... akkor adjunk csak oda mindent és haljunk meg.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Talán az egyház? PAP: Hát persze. Légy rajta. Sztyópa nélkül. SZTYÓPA: Minek a középut. hogy az Ur kitette légyen törvényeit torzitások és félremagyarázások lehetőségének. 25 Hajánál fogva ráncigált. A különbség az. (Beszélgetésük közben előbb a hölgyek mennek el. és jó lesz neked is és másoknak is. ahol. annál jobb.. hogy nagyszerü dolog lenne. most pedig be kell bizonyitani az igazság őrzőjének igaz voltát. sem nemisteni voltát. amelynek. mondjuk. SZTYÓPA: Tényleg. elég volt és nem értem. amit mások mondanak. hit nélkül élni nem lehet. szent személyek tanuságtétele. hm. PAP: Az ész megcsalhat. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És dicső dolog lesz. gondolkodásom. Hit Istenben. minél inkább fogunk igyekezni Istenért élni. az egyház. hanem abban. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hinni . hogy legyen.) 15. ugyhogy csak a pap és Nyikoláj Ivánovics maradnak a szinen. kivánatos. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az én számomra ez nem világos. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a paphoz fordul): Noshát. azután Pjotr Szemjónovics. Lehetetlen. csak egy kétségbevonhatatlan bizonyiték van. amelynek hihetnénk.ezért. hm. de meggyőzőereje. nem lehet történelmileg bebizonyitani.

ami mindnyájunkat egybe forraszthat. akkor az ilyen istenség csak elkülönit. vagy a zsidó Isten. és hogy mindennek van oka. mert félreértettük [Krisztus minden templomot lerombolt. kétségtelen. . ha nincs.. Isten egy megszentelt eszközt adott nekünk az igazság megismerésére.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez aztán már rettenetes istenkáromlás. igazságunk? 18 . sem Krisztus Isten-voltát. ezekben és az ezekhez hasonló dolgokban eltérő véleményen vagyunk valamennyien. ahol a fény felülről a középre esik. mint a kotlóstyuk a kiscsibéket. mert az ön hitében születtem? Vitatkozás a tenniszezők között: Out.A beszélgetés ideje alatt a lakájok rendbehozzák az asztalt. Akkor. hogy Isten a Szinaji hegyen kinyilatkozott Mózesnek. a legborzasztóbb széthuzás mindig az egyháztól származott. és az ezekhez hasonló igazságokat valamennyien elismerjük. amit nem akarsz magadnak. ami rettenetessé teszi az egyházakat: konkolyt hintenek el azáltal.Nem. mi nem vagyunk eltérő véleményen valamennyien. PAP: Nem. A lényeg a tanitás szellemén fordul meg Krisztus tanitása az egész világra szól és magába zár minden hitet és nem enged meg semmiféle kizárólagosságot. csalhatatlan igazságnak: „Ugy tetszett nekünk és a Szentléleknek. hogy kétszer kettő négy. mint ha egy óriási épületben. kávé. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ön azt mondja: az egyház egységet ad. hm. Isten-voltán és a feltámadáson alapszik.” Ez még az apostolok első gyülekezetével kezdődött. . hogy azt állitják. PAP: De hogyan vezessük a népet. véleménykülönbségekkel találkozunk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol vannak ezek a véleménykülönbségek? Azt. Abban viszont. de megvetik az egyesülés egyetlen kétségtelen eszközét . PAP: Igy. [sem a feltámadást. És mi éppen ennek az eszköznek nem hiszünk.Vánja: Én láttam. és hogy nem kell tenned másnak. meg aztán e szavak nem is mondanak semmit az egyházról. . ahelyett. mint a buddhista lámának? Csupáncsak azért. És aztán miért higyjek inkább önnek. valamennyien egyek vagyunk az Istenben. mondjuk. még itt sem vagyunk egyek. nem out.. hogy van Isten: a világ kezdete. a szögletekben igyekeznénk csoportokba verődni. megint tea. hogy a teljes és kizárólagos igazság birtokában vannak. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lám.. vagy a Háromság. mondjuk. hm. semmi olyant. amikor. Ellenkezőleg. ami szétválaszt.” PAP: Ez Krisztusig volt. sem a szentségeket]. hm. hogy valamennyien a világosság felé mennénk.] PAP: Hát akkor mit jelent: „Mondd meg az egyháznak?” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A lényeg nem a szavakban van. ez az éppen. a Krisztusban való egyetlen hitben. hogy birtokában vannak a teljes. valamennyien egyesülnénk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. vagy hogy Buddha elrepült egy napsugáron. „Hányszor akartalak összegyüjteni benneteket..az igazságra való törekvést. akik az igazságban vagyunk. hanem valamennyien különböző véleményre jutottunk. Hiszen ha azt mondom. Ettől az időtől fogva kezdték hangoztatni. akkor mindenki egyetért velem és Istennek ez az elismerése valamennyiünket egyesit. vagy hogy Mahomet az égbe repült és Krisztus ugyanoda repült. mert valamennyi összhangban van észjárásunkkal. Krisztus tanitását. csak ön magyarázza. nem is gondolva az egyesülésre. de valójában Krisztus egész tanitása. határozott. hogy van Isten-Brahma. de ha azt mondom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Krisztus tényleg összegyüjtötte őket. hm. Afféle ez. Az emberek egyesülni akarnak és ecélból egyesülési eszközöket gondolnak ki. de Krisztus össze is gyüjtötte az embereket. de mi széthulltunk. valamit. PAP: Már hogyan hinnénk.

S vajjon mire tanitjuk őket? Még elgondolni is rémséges.. jóra és igazságra fogékony gyermek azt kérdezi.jó lenne neki is és mindenkinek. és azután felrepült az égbe. Istennek tulajdonitva őket. senki sem hisz benned. Mi ehhez hozzászoktunk. Krisztus tanitását. mondjuk. de ha meglátná az igazságot. őszinte ember. racionalisztikusan nézzük. . az összes állatokat beterelte egy bárkába és tanitjuk az ótestamentum összes többi ostobaságait és ocsmányságait. PAP: Igen. mindegyikünknek magunknak kell elvégeznünk Isten müvét. és aztán azt. mindig ugyanaz marad. akkor ez tényleg igy van.) (Bejön Alexándra Ivánovna. Bocsásson meg. Hiszen ez olyan büntény. amelynél rosszabb nincsen e világon. ellenkezőleg. azt tanitjuk. hogy mindenkit kereszteljünk meg vizzel. amely nélkül nem lehet üdvözülni. Ha pap is.még gyerek. PAP: Nem. s a magunk gyermekeivel ne törődjünk. JELENET Ugyanazok és Alexándra Ivánovna. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Helytelen. .) 16. nem lehetnek szilárd meggyőződései. Sohasem fogja megérteni. Időt adni neki. JELENET Ugyanazok. Most. Az ügy tulontul. nem állapodott meg. És ezt a bünt mi. azután özönvizet árasztott rá. buzgón a fejébe kezdünk tömni mindenféle elrettentő badarságot és iszonyatot. és leült ott. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt ki mondta neked? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Magyarázd csak ezt meg neki. hogy nem vagy iránta sajnálattal. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Isten áldja meg bátjuska. Hiszen ez borzalmas. hogy Krisztus megparancsolta.) 17. amely nincsen. Az üde.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ebben van a borzalom. ahelyett. akkor mindenki hitelt adna neked. hogy megállapodjék. de hiszen ez borzasztó. mondjuk. most azonban.. és mi. hm. ha hitelt adna neked? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nekem nincs értelme hinnie. hogy megmentsük és tanitsuk a többieket. ne hallgasson rá. ugyan minek. hm. (Elmegy. Meg aztán jó. hogy megkeménykedjék [a csalásban]? Nem. az égben. és a feleséged mindenkinél kevésbé. a tizenkilencedik század végén. hogy másokról kelljen gondoskodnunk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bárhogyan nézzük is. követjük el. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha jó lenne. nekünk meg az okoz gondokat. hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. fontos ahhoz. A pap elköszön. És nem is hihet. Ezt magyarázd meg Másának. hogysem megvessük. ha igy. csak tanulmányozza az Irást. hogy feltárnánk előtte a jónak és igazságnak örökül kapott tanát. 19 . a pap nélkül. Nicolas. hogy mi a világ és milyen a törvénye. (Hallgatnak. Elcsavarja a fejét. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. vagy hogy higyjünk a megváltás badarságában és iszonyatában. az Atya oldalán. Valamennyiünknek a saját lelkünket kell megmentenünk. és ön az ön egyházával. és én sem értem meg és senki sem fogja megérteni a világon. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De mi lenne vele.

ami a sziveden volt és alkalmat adtál rá. hanem Istené. Én egy pillanatra sem kételkedem. Az Ő akarata pedig. . aki akarata szerint való életet követel tőlünk. mert jó és okos. de ha nem volnának idegen befolyások. és meglátod. hogy megröviditse gyermekeit a részeges Jefím et compagnie javára? Soha. out. hogy mindenkit magammal egyenlőnek tartsak. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Saját gyermekeimnek is. de nem tudok hallgatni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És te erről fogod meggyőzni Mását? 20 .ez csak az. LJUBA: Out. utközben gondolkodtam a dologról és tüstént szólni fogok neki. hogy ebben kételkedjem. rákényszeritettél. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szerinted ez Krisztus kinyilatkoztatása. ide esett ni. LJUBA: Először is: illetlen dolog volt azt mondani. és amit Krisztus kinyilatkoztatott előttünk. és a te életed nem a tiéd. (Lárma a tenniszezők között. hogy saját gyermekeimnek is. Isten? És a lelkiismeretem. nagyon örülök. hogy haragszol rám . Sőt ellenkezőleg. hogy az akaratát cselekedjük. mindenkit szeressek. hanem hallgass végig. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyebár igaz. out.a lelkiismeretem. . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én nem haragszom. „nem igaz”.. ne vitatkozz. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi mást tehetek hát ebben az életben. mi nem láttuk. hogy megértsem. A fődolog az. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Más nem lehet. hogy elmondtad. hogy egyet fog velem érteni.) LJUBA: Out! VÁNJA: Nem. Alína. LIZÁNJKA: Én láttam. Ma. hogy mi valamennyien minden pillanatban meghalhatunk és elmehetünk vagy a semmibe. hogy én is megmagyarázzam Márja Ivánovnának a felfogásomat.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És Mása feltétlenül meg fog érteni. Hiszen nem valami fantazmagóriámról van szó.bocsáss meg. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engedd meg. én szerintem másvalami. amelyeknek nagyon könnyen kerül a hatásuk alá. már megértene és velem tartana. mint amit a legfőbb biró követel tőlem a lelkemben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Abban. vagy Istenhez. hogy megtegyek mindent. amit mindannyian tudtunk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várj csak. VÁNJA: Nem igaz. mindenkinek szolgáljak. VÁNJA: Szerintem viszont illetlen dolog nem igazat beszélni. Isten azt követeli. hallgatlak. de a lényeg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. aki küldött bennünket és aki megköveteli tőlünk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Természetes. hogy az én életem nem az enyém.. amit a lelkiismeret parancsol. És bocsáss meg nekem. Ami pedig azt illeti.

dehát én csak nem dönthetek! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit döntsünk mi? Dönthet ő maga is. MÁRJA IVÁNOVNA: Alkalmatlan az idő. MÁRJA IVÁNOVNA: Sztyópáról akartam neked beszélni. MÁRJA IVÁNOVNA: Miért iszol mindent hidegen? Eszembe jut . hogy nincs más teendőnk. hogy mi lesz vele. de te is meg fogod érteni. (Elmegy. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (feláll): Na. MÁRJA IVÁNOVNA: Szeretem a hercegnét és a fiatalokat.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása. te pedig nem adsz neki pénzt. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudod. Csönd. nagyon örülök. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Soha! (Bejön Márja Ivánovna. most beszélj vele. Jól utaztál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. hogy Cseremsánova jön a fiával és a leányával? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha szivesen látod őket. hogy önkéntesnek akar belépni a testőrségbe és ehhez szülői nyilatkozatra van tőled szüksége és el kell tudnia magát tartani. Mása. [Önként katonai szolgálatba állni . beszélj te. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi ujság. utána Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna egyszerre kezdenek el beszélni. Tudod. A szegény emészti magát.) 18. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És ő abbahagyja gyermekei nevelését és sorsukra bizza őket? Soha! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nemcsak ő fogja megérteni... Csak egy kissé alkalmatlan időt választottak ki.) 19. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. (Izgatottan. az Isten szerelméért ne izgasd fel magad és hallgass végig. nem aludtam. JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. Én semmit sem adok és semmit sem tagadok meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ép az imént mondtam Alinának. nem tudja. hogy hogyan tenniszeznek. nagyon jól. mert nekünk beszélnünk kell egymással. Hozzám fordult.elő kell készülnünk a vendégekre. én megyek és megnézem.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltétlenül. nem ébresztettelek fel ma reggel? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. Alexándra Ivánovna nélkül.ezt 21 . Hiszen el kell valamire magunkat határoznunk. JELENET Ugyanazok.

amikor senki sem szólt nekem. hanem őrajta.] MÁRJA IVÁNOVNA: A te szemedben most minden vad és ostoba. ha nem fogja fel tette egész iszonyatát. jó. Amig én rendelkezem a birtokkal. Hiszen élnie kell Sztyópának. amelyre csak vadember lehet képes. táplálnom is. Hiszen nem lehet ugy élni. amikor te nem adsz neki pénzt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudok azt adni. Hiszen ez igy nem mehet tovább. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan nem te rajtad. mint ahogy a lelkiismeretem parancsolja. de a dolog nem énrajtam fordul meg. de nem értelek. hogy ne tudjuk. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudod.] Vegyétek el tőlem a birtokot és akkor nem leszek felelős. és Isten tudja. (Észreveszi férjén a bosszuság kifejezését. Nem adhatom oda a véres verejtékkel dolgozó parasztok munkájának gyümölcsét testőrhuszári dőzsölésekre. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És mindenki boldogtalan.) Na jó. nem értelek. Addig még türhető. hogy borzasztóan boldogtalan vagyok és boldogtalanokká teszlek téged és a gyerekeket. hallgatlak.. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyhogy nem a tied? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: [Más emberek munkájának gyümölcse nem az enyém. és megkérdeztem magamtól: tényleg erre teremtett volna bennünket Isten? És mihelyt erre gondoltam. hogy miért élünk. A pénzt. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (heveskedve): Éltem. ugy. az életenergia kicsattan belőlünk. én is rákezdtem s ki akartam önteni előtted a lelkemet. hogy ezt nem akarom.nem mulatság ez az élet. ha számitáson alapul. esztelen lépésnek tartom. én megláttam. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érts meg tehát. másokat dolgoztatva ránk]. Jól van. nem vagyok rá képes. hogy mi történt veled. másoktól kellene elvennem. nem is annyira engem. drágaságom! Hiszen nem ez a lényeges. amig. MÁRJA IVÁNOVNA: Egyáltalán nem. amikor semmit sem értettem.vagy ostoba. vagy hitványságnak. szülnöm is. a magad életét. most élünk [idegen munka gyümölcséből. Megkérdeztem magam: miért is teremtett bennünket Isten? (Bejön egy lakáj. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ami engem illet.. meg aztán nem is birom. tüstént ráeszméltem. De eljön az öregség. mint Vánjánál. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is éltem ugy. Ez kegyetlenség. hogy miért élek. Együtt élünk és nem értjük meg egymást.) 22 . ami nem az enyém. gyermekeket nemzve és nevelve [ugyanerre a célra]. hanem értsd meg magadat. Érts meg. Néha szinte szándékosan nem értjük meg egymást. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindenki igy él. Nincsen jogom.. mikor lesz az ideje. nem tudok másként rendelkezni vele. hogy nem. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezelőtt is ugy éltünk és nagyon jól éltünk.. Te éltél. amelyet adnék neki. Bárha nem most van az ideje. mint amilyen én vagyok?] És ami a legfőbb . Amikor beszélni kezdtél. MÁRJA IVÁNOVNA: Én szeretnélek megérteni. azaz nem gondolva arra. a halál és én meg fogom kérdezni magamtól: minek éltem? [Hogy életet adjak ugyanolyan parazitáknak. de eljött az idő és megborzadtam. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása. Nem értem. Nekem kell nevelnem is.

igen. Csak arra az egyre gondolj Mása. JELENET Ugyanazok és a lakáj. hogy aztán mindenkinek egyenlően adott. amit nem értek.) VÁNJA (átugrik a padon): Én nem hagyom abba.. amikor az egész életünk nemcsak nem teljesitése. nem az a lényeg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez a parabola valamiért rendkivül világosan megmutatta nekem. Hiszen.. MÁRJA IVÁNOVNA: Én nem tudok gondolkodni és okoskodni.) 23 . mint ama vincelléreké. akkor nem folytathatjuk az életet ugy. Azt gondoltam. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olyan nem tudok lenni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (szünet után): Nem. szoptatok. ez éppen az élet olyan felfogása. megjöttek. Nyikoláj Ivánovics töprengve jár fel és alá. amikor ugy élünk. hogy Isten müvét végezzem. kérlek.) MÁRJA IVÁNOVNA: Most nincs időnk. (Alexándra Ivánovna férjével és Lizánjkával bejön a terraszra.. mint azok a vincellérek. olyasmit beszélsz nekem. munkások. de te hallgass rám. (Megcsókolja. ismerem a hasonlatot. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen ezt valamennyien tudtuk. MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát miben áll ez a megszegés. az egész házat vezetem és ahelyett.20. MÁRJA IVÁNOVNA: (nem hallgat férjére és a lakájhoz fordul): Hozzon be forralt tejszint. Ismered? MÁRJA IVÁNOVNA: Ismerem. végezzük be a játékot. hogy élet csupán egy van és vagy szentül éljük le vagy elrontjuk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása! MÁRJA IVÁNOVNA: Most még ezek a vendégek is. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És az Evangéliumban azt a választ találtam. (Csengetyüszó és fogat közeledése hallatszik. csak olyan légy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha meg tudtátok. hanem azért küldettem a világba. Sztyópa és Ljuba követik. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. hanem ellenkezőleg. szakadatlan megszegése az Ő akaratának. Ljuba! Mi lesz? LJUBA (komolyan): Csak ne ostobáskodj. amint élünk. MÁRJA IVÁNOVNA: Jól van. (Elmegy a ház mögé. hogy segitenél.. hogy senkinek sem teszünk rosszat? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Már hogyne tennénk senkinek sem rosszat? Lám. de mihelyst megértettem. Akkor lett ez előttem világos. Igen. hogy az életem . Éjszakákon keresztül nem alszom. Megyek fogadni őket. hogy a kert az ő tulajdonuk. amikor a vincellérek hasonlatáról kezdtem gondolkodni. és minden borzalmas volt. hogy az életem az enyém.nem az enyém. még végigbeszéljük a mondanivalónkat. hogy miben állt a hibám. mint ezelőtt voltál.) Igaz? MÁRJA IVÁNOVNA. hogy távolról sem magunkért élünk.

JELENET Nyikoláj Ivánovics. amikor együtt énekeltük: La ci darem la mano.. kérlek Másának. csak ne szakits félbe és ne képzeld be magadnak.21. akkor holnap. Nem én győzöm meg. akit tizennyolc éve nem láttam. A rettenetes az. hogy beszélni fog veled. ha nem ma.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (férjére): Kérlek. Alexándra Ivánovna. már jönnek is. Pjotr Szemjónovics és Lizánjka. hogy meg ne győződjék. Catiche Cseremsánova. hogy össze fogok veszni Nicolas-val. akkor. És tréfák itt nincsenek a helyükön. de furának találtam. jó. hogy a szobámban leszek. hanem az igazság. Ki érkezett? PJOTR SZEMJÓNOVICS: Cseremsánovék. ami közöttünk végbe megy. hanem Isten győzi meg és ezért lehetetlen.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. ha nem holnap. (Elmegy. Utoljára akkor találkoztunk. hanem az élet. amikor éppen ő is elhatározta. (Énekel. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jó.Függöny - 24 . (Nyikoláj Ivánovicshoz. magasztos dolog. hogy soha senki sem ér rá.) . Komolyan beszélek. Mondd meg. meggyőzted? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Alína! Az.) Egyáltalán nem nevetek. hogy akkor akartad Mását meggyőzni.

tea és kávé. hogy mindezt tulságosan a szivére veszi. Ez afféle magasztos hangulat. rombadőlése mindennek. egy hét mulva. Csakhogy mások az idők. ami ezt illeti. A falnál zongora.) Különben megyek rágyujtani és amig a fiatalok felkelnek. nagyon jól játszik. régen volt. Oh.. Nagyon későn értek haza. hogy ön Rozinát énekelte. 1. Ma már Don Basilio szerepe sem nekem való. JELENET Márja Ivánovna.. csak nem alszanak még? MÁRJA IVÁNOVNA: Tegnap este holdfény volt és kilovagoltak. Szoptattam és hallottam őket. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bizony hercegné. kottaállvány. Je l’admire. Az asztal mellett Márja Ivánovna. hanem tökéletes fejtetőre állitása. ha tényleg alamizsnát fog osztogatni a szegények közt? Ugyis tulságosan sokat gondolunk magunkra. A szin a nagy szála. a hercegné és Pjotr Szemjónovics. Teritett asztal. HERCEGNÉ: Ma a gyermekeink énekelhetnének. pour ceci.) 2. De mi van velük. ce n’est pas ce qui nons manque. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hát az én hüséges élettársam mikor jön vissza? Kiküldte érte a kocsit? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. kedves Márja Ivánovna. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igen. tegnap este jutott a gondolat az eszébe és tüstént már repült is érte. . Ugy tetszik.27 (Szivart vesz elő.. hogy Gerászim atyát idehozza? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. MÁRJA IVÁNOVNA: Oh. Ez nem segitség a szegényeknek.de ön nem ismeri őt. Én megértem Nyikoláj Ivánovicsot. HERCEGNÉ: Tényleg csak azért utazott volna el Alexándra Ivánovna. HERCEGNÉ: Én nem tudom. 25 .MÁSODIK FELVONÁS Ugyanott. falun. komolyan mondom. ha csak erről volna szó. ebben nem szenvedünk hiányt. De a kegyed leánya. És mi történik. ön nem tud mindent. Csodálom. Korán elutazott és nemsokára itt kell lennie. 26 27 Micsoda energia. Pjotr Szemjónovics és a hercegné. HERCEGNÉ: Quelle énergie. én pedig. sétálok egyet a parkban a kutyákkal. JELENET A hercegné és Márja Ivánovna. (Elmegy..26 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Oh. de nekem ugy tetszik. pozitivabbak. Szamovár.

veteményes kertet és a partmenti rétet. (Olvas.. mint aki a családunkhoz tartozik. MÁRJA IVÁNOVNA (izgatottan): Itt nincsenek határok. hogy igy nem kell élni. . Tegnap elengedte az árendát a dmitrovkai parasztoknak és teljesen nekik akarja adni a földet. HERCEGNÉ: Meg kell tennie gyermekei érdekében. Amikor beszélgetni kezdünk.. sem azt nem tudom megtenni. amikor beszél. HERCEGNÉ: Most már én is hinni kezdem. hogy ezt nem kell megengednie. Tegnap ezt a levelet irta nekem. .) „Tervem a következő: Minden földünket odaadjuk a parasztoknak. Fel fogom olvasni. engedje át önnek. az én koromban. mit ir? MÁRJA IVÁNOVNA: Hallgassa. sajnálom a gyerekeket és nem tudom rábizni magam. én ezt megértem. Igyekezni fogunk magunk dolgozni. hogy rombadöntöm az eddigi életet. hogy a dolog nem normális. Hiszen kilenc gyereket szültem. hogy most. Nyikoláj Ivánovics mindent oda akar adni. mindketten izgatjuk magunkat. sem a gyerekeket. nem mondom meg. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. hanem keresztény módra kell élni. (Olvas. MÁRJA IVÁNOVNA: Ennyiben is maradt.HERCEGNÉ: Én nem szeretnék beleavatkozni az önök családi életébe. és örülök. amint éltem. mindazonáltal hozhat körülbelül 500 rubelt. És ön mit felelt? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt mondtam.) Sem ezt. de nem fogjuk kényszeriteni sem magunkat. és ezért irok. HERCEGNÉ: Hogyan? egy fedél alatt lakik önnel és leveleket ir? Milyen különös. ugy tekintem.” HERCEGNÉ: Hét gyerekkel 500 rubelből élni! Ez lehetetlen.. és meggyőzni téged arról. HERCEGNÉ: Bizony nem gondoltam volna. Egy idő óta féltem az egészségét. Hiszen gondolja csak el. magunknak mindössze 50 gyeszetyint tartunk meg és az egész gyümölcsöst. HERCEGNÉ: Én azt tanácsolnám. Két lehetőség közül választhatsz: vagy hitelt adsz az igazságnak és szabad akaratból követsz. hogy egyedül bárhová követném. hogy mindent elmondhatok önnek. vagy követsz . hogyan engedjük át a házat iskola céljaira és költözzünk át mi magunk a kertész-kunyhóba. Nem vagyok azon a véleményen. Hogy miért nem tudom ugy folytatni az életet. hogy mondja meg nyiltan és őszintén a követeléseit és jusson vele megállapodásra atekintetben. hogy mi lesz.. Azt akarja. Annyira izgatja magát. de a gyerekekkel. kivált most. 26 . hogy nem tehetem meg. hogyan szeretnék berendezkedni a családban. MÁRJA IVÁNOVNA: De én ezt nem akarom. HERCEGNÉ: Noshát.levélben nem vagyok képes. és nem adok semmi ujat. HERCEGNÉ: Ez lehetetlen! Csodálatos! MÁRJA IVÁNOVNA (levelet vesz elő): Egyedül vagyunk. MÁRJA IVÁNOVNA: Itt következik aztán az egész terv. Mondom neki: lehetetlen mindent derékban kettétörni. Ha nem tudja kezelni a birtokot. Az. tápláltam.” (Félbeszakitja az olvasást. Ön köteles megvédelmezni a gyermekeit. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem.) „Azt veted a szememre. amit meghagyunk magunknak. HERCEGNÉ: Én azt hiszem. hogy ugy kell élni. Irassa át a birtokot az ön nevére. és nem tudom. de ha megengedi. hogy milyen határokig.hitelt adva nekem és rámbizva magad bizalomból. amint ő akar.Nyikólenjkát szoptatom. hogy ilyen messzire jutott a dolog. szakácsnő és mosónő váljon belőlem.. Ezért mentem hozzá vajjon? Már gyenge vagyok és öreg. én önt.. már elmondtam sokszor. két szobába.

csak rettenetes. tegnap észrevettem. hogy a dolog sokkal komolyabb. hogy győzze meg Nyikoláj Ivánovicsot. nem segithetnék-e azon. HERCEGNÉ: Igen. hogy egy hitvány fenyőfánkért Pjotrt tömlöcbe vetik.MÁRJA IVÁNOVNA: Szása nővérem meg is mondta neki. MÁRJA IVÁNOVNA: Ő azonban Gerászim atyának sem fog hinni. papirral a kezében. beszélni akart a közjegyzővel. mire feljelentették a békebirónál. döntetlenül.) 3. (Bejön a dajka. De megyek és megnézem. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon egyszerüen. felizgattam magam és a kicsinek hasfájása van. HERCEGNÉ: Igen. ez lehetetlenség! MÁRJA IVÁNOVNA: Mi történt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az. Annyira határozott. akik dolgoznak rajta és hogy kötelessége átadni a parasztoknak]. HERCEGNÉ: Ez azért van. aki három havi börtönre itélte. nem tudok ellentmondani neki. [azt felelte. Kivágta a fát. DADA: Nyikólenjka felébredt és kiabál. mert szereti őt. amit mi követtünk el. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. hogy a kereszténységnek nem az a lényege. most már látom. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem tudom. (A másik ajtón belép Nyikoláj Ivánovics. HERCEGNÉ: Én is azt hiszem. magával akarja hozni Gerászim atyát. hogy ugy rémlik. a hercegnő és Nyikoláj Ivánovics. a pap az ő pártját fogja. (A terraszra megy és találkozik Borisszal és Ljubával. Nesze neked kereszténység. MÁRJA IVÁNOVNA: Azonnal. MÁRJA IVÁNOVNA: És a pap. Igy is marad minden. hogy miért van. hogy a föld azoké.képzelje -. megyek. semmint gondoltam. JELENET Márja Ivánovna. hogy tönkretegyük családunkat. MÁRJA IVÁNOVNA: S most mit lehet tenni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy dolgot mindenesetre: nem lenni erdőtulajdonosnak. Éppen az a rettenetes. És én nem is leszek. s amikor beszél .) 27 . hogy nincs rá joga. rettenetes. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezért is utazott be nővérem Moszkvába.) 4. JELENET Ugyanazok és a dada. Megyek. s ami a fő. A felesége jött el. hogy neki van igaza.

mert.Függöny - 28 . Nem látom a végét. LJUBA: Jó reggelt. azért. papa. LJUBA: Papa pedig azt mondja. amit tennünk kell. Most hurcolnak ott egy éhes embert a börtönbe..5. (Mindketten különböző irányban el.. Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna nélkül. de életünket nem szabad odaadnunk. De Pjotrt.) 6. Mit gondolsz. nem zavarom. Látom. Hacsak te. (Elmegy. felvilágosulatlan. ha utána megyek a faluba? LJUBA: A legkevésbé sem. Én igy akarok berendezkedni. LJUBA: Állandóan egy és ugyanaz. Minden tudásunkat a szolgálatába kell állitanunk. LJUBA: Csak nem Pjotrt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. a ruha viszont teljesen egyszerü.) . Borisz és Ljuba.. BORISZ (kiissza kávéját): Akkor hát megyek.) Hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluból és megint a faluba. én pedig felkeltem Lizánjkát és Tónját. LJUBA: Én azt akarom. hogy tönkretennők az életünket. LJUBA: Mivel hát? BORISZ: Minden tevékenységünkkel. Márja Ivánovna utána. JELENET Ugyanazok. hogy serkentsük a tolvajokat. hogy a nép szegény. hogy segiteni kell neki. BORISZ: Én nem értem Nyikoláj Ivánovicsot. BORISZ: Én szeretnék még Nyikoláj Ivánoviccsal beszélni. de igazán nem azzal.. LJUBA: Csak menj. amit te akarsz és semmitől sem félek. hogy éppen ez az. ez a ruha? LJUBA: A fülbevalót el lehet adni. (Megcsókolja. BORISZ: Ezt nem értem. JELENET Ugyanazok. BORISZ: Hát ezek a fülbevalók. hogy megszeretett és legtöbbször hozzád intézte tegnap a szavait. LJUBA (leül a szamovár mellé): Kávét vagy teát? BORISZ: Mindegy. Szolgálhatunk a népnek anélkül is. Azt tudom. Csak nem öltözhetem madárijesztőnek.

JELENET Iván Zjábrev és Maláska a csecsemővel. JELENET IVÁN: Maláska! (A kunyhóból kijön egy csöppnyi kislány. Harangoztak már az ebédhez? MALÁSKA: Harangoztak. hogy igy óbégat? Megállj.) 2. PARASZTASSZONY: Te mért tetted le a kicsit? Lám. MALÁSKA: Mondd meg neki. meg nagyon melegem volt. IVÁN: Mit ütöd folyton a kicsit. JELENET Ugyanaz és parasztasszony.VÁLTOZÁS Utca. MALÁSKA: Voltam náluk. csecsemővel a karján. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Most jobban vagy? IVÁN: Ugy érzem. Mindig az utcán kódorogsz? MALÁSKA (óbégat): Ebben a pillanatban jöttem ki. bárcsak értem jönne a halál. itthon? IVÁN: Persze. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát Pjotr hol van. IVÁN (iszik): Kérhetnél tejet Gyomkinéktől. Amott jön az uraság. Inni! MALÁSKA (bemegy a kunyhóba . megmondom anyádnak. Iván Zjábrev tuluppal letakarva fekszik a kunyhó előtt. Apa inni kért.) 3. hogy ordit. 29 . de nem kaptam. (Nyikoláj Ivánovics bejön.) 4. 1.és kihoz egy meritőkanál vizet). mintha tüz égetné az egész testemet. (Jön egy terhes asszony egy kéve rozzsal és gereblyével és tüstént tarkón üti Maláskát. A csecsemő ordit. Nem volt senkisem otthon. IVÁN: Ah. a rendőrbiztos kiment utána a szántóra. IVÁN: Vizet. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te miért jöttél ide ki? IVÁN: Odabenn sok a légy. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. Az éhségtől óbégat.hallani a gyermek sirását .

IVÁN (nyög): Oh. nálunk két oszjminnyik még nincsen lekaszálva. Mások már betakaritottak. mit bánom! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem félsz Istentől? PARASZTASSZONY: Tudom. készits az ebédhez. Magamnak kell végeznem mindent. hogy bünt követek el. vagy sem.) Te mért hallgatsz? IVÁN: A kórházba akarok menni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mitek van ebédre? PARASZTASSZONY: Hát mink lenne? Krumpli meg kenyér. Csak vesződség van velük. hogy mit tegyünk.) Adj’ Isten bátjuska. már nagyon rossz bőrben van. Arra gondolok. De sétálni. csak le lenne kaszálva. JELENET Ugyanazok. Tényleg nagyon betegnek látszik. Nyikoláj Ivánovics? Biztosan rámegy. megcsinálom én magam is. PARASZTASSZONY: A kötözés már nem nagy dolog. egy terhes asszony és egy beteg férfi és krumplin kivül nincs mit enniök és most dől el a kérdés. de hová legyek dühömben? Hiszen teherben vagyok és kettő helyett dolgozom. JELENET Ugyanazok és Borisz. Be kellene fejezni a kötést. (Meglátja az uraságot. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom. jóllakottak lesznek-e a jövő évben. meg a hajamat tépni nem beteg.) 5. hadd haljon meg itthon. Ime egy család . min is épitjük fel a boldogságunkat.hát én nem vagyok beteg? Mihelyt dolgozni kell.PARASZTASSZONY: Adok én neked. hogy belátjuk. BORISZ (bejön). NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Majd én fogadok valakit.) Ne vitesd el. mint egy kutyának. ez a mihaszna meg a hasát sütteti. de nem lehet. uram. hogy mi lesz vele. Hát vele mi lesz. beteg. utánanézni ezeknek a gyerekeknek. BORISZ: Nem lehetnék valamiben a hasznára? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Itt már nem lehetünk másoknak a hasznára. 30 . 6. (Férjéhez. a parasztasszony nélkül. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hogy beszélhetsz igy. (Bemegy a kunyhóba.öt gyermek. . Csak önmagunknak használhatunk azzal. mikor beteg? PARASZTASSZONY: Beteg. haza kell jönni. aki a zabot lekaszálja és összekötözi. Maláska. Dögöljön meg. mint egy kutya. A baj tulságosan régikeletü. hogy bevitetem a kórházba. Itt rosszabb dolgom van. Hiszen ennivalója sincs az embernek. Az utolsó munkáskezet tömlöcbe viszik. Nyikoláj Ivánovics. Malacröfögést és gyermeksirást hallani. PARASZTASSZONY: Magam sem tudom. bár meghalnék. PARASZTASSZONY: Ó Istenem! (Óbégatni kezd.

Ha talán kezességet vállalnál értem. nem szegődnél el. el kell igy pusztulnunk. Éltem és nem értettem meg. Most meg kell tenni. aki áldozata lett az iszákosságnak és a nélkülözéseknek. JELENET Ugyanazok és parasztok és parasztasszonyok. Szevasztján bá’! Kaszásokat fogadnak fel. Különben. hogy ki tisztogatja a kertünket. (Elmennek.) 7. Csak egyet mondok: hogy azelőtt vak voltam. de akkor mit csinál itt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megismerem a helyzetemet. a felesége és a fia. de reggel négy órától este tiz óráig dolgozik és alig él. JELENET Ugyanazok. Ma egy nap egy évig táplál. hogy mindenkinek egyenlő joga van az életre. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megállitja az egyiket): Jermíl. SZEVASZTJÁN: Szegődj el te magad. (Jönnek parasztok kaszával. Hogy tudjon egy asszony mindent ellátni. megtudom. hogy behordj ezeknek? JERMÍL (a fejét rázva): Szivesen megtenném. A lényeg itt az. De amikor erre ráeszméltem. az Isten szerelméért. BORISZ: Bocsásson meg. Hál Ivánnal mi lesz? Meghal? MÁSIK PARASZT: Szevasztján bá’ talán elszegődne. Pjotr. És ki a munkás? Egy ugyanolyan nyomorult. ne együk az ő munkájuk gyümölcsét]. legalább is énvelem igy volt.. nem tudom.. nem értettem meg. csak egyszerüen nem vadállatoknak?] BORISZ: Dehát mit tegyünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ne vegyünk részt ebben a rosszban [ne legyen földünk. Különben. hogy Isten fia vagyok és hogy mi valamennyien Isten fiai és testvérek vagyunk.) 8.És segiteni nem lehet rajtuk. nem tudok igy élni tovább. Annak az aggastyánnak amott sérve van. most viszont kinyiltak a szemeim és nem tudok nem látni. amit lehet. beteg. lehet talán nyugodtan élnünk. És mi? [Ha ezt láttuk.gyökerestől megváltozott az életem. JELENET Ugyanazok. öltöztet bennünket. 9. 31 . majd máskor. sietünk munkára. amint vakok az enyéim odahaza. parasztok és parasztasszonyok nélkül. rendőrbiztos. PJOTR (Nyikoláj Ivánovics lábai elé borul): Bocsáss meg. keresztényeknek tartva magunkat? Nem is keresztényeknek. puszta kenyéren és vizen él. csinálja a ruhánkat. hogy hogyan élek. .. Hogy miként lehet ezt megcsinálni. táplál. amikor megértettem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Valamennyi félig jóllakott. de sehogysem lehet: a magamé sincs behordva. parasztasszonyok gereblyével és köszönnek. Mivel segitsünk? Fogadok neki egy munkást. ezt most nem tudom önnek megmagyarázni. Ha pedig látok. épiti a házunkat.. nagyrészük öreg.

) . megteszem. amit csak lehet. Ez már az én dolgom lesz. hogy szállitsuk be a kapitányságra. Hogy lehessen igy élni? (Elmegy.Függöny - 32 . majd felfogadok valakit. Nem lehetne most itt hagyni? RENDŐRBIZTOS: Az a parancs. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor menj.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a rendőrbiztoshoz): Bemegyek a városba és kérvényt adok be.

) LJUBA: Nem.) Kit keresnek?. hogy nehézségek már nem léteznek az ön számára. LIZÁNJKA: Nagyon szép. És ily módon csodás reggelünk volt az ön jóvoltából. hogy nem szeretem. Tónja egy Schumann-szonátát játszott el és a zongora mellett ül. Künn eső esik.) LJUBA: Nem. ré mineur-ben. hogy ön ilyen virtuóz.a dalokat szeretem. Nos.VÁLTOZÁS Ugyanott. a scherzo. TÓNJA: Ah. TÓNJA (feláll és kinéz az ablakon): Megint parasztok. Valami elemi. de megértem. aki semmit sem ért a zenéhez. Semmiféle müvészet sem felejtethet el mindent annyira. 1. SZTYÓPA: Nem is gondoltam volna. SZTYÓPA: Több benne a lirizmus.. várjanak egy keveset. kifáradt. kérlek. de Chopin mégis jobban a szivbe markol. amit akarok. Ljuba. Borisz ül. Még sokminden hiányzik. LJUBA: És nemesen. LJUBA: Ez az. pap. TÓNJA: Én viszont ugy érzem.. LJUBA: Schumann szép. igen. kérem. de kissé elcsépelt. TÓNJA: És olyan emberhez mégy feleségül. Játssz.. LJUBA: Az lehetetlen. hogy nem az volt. Sztyópa a zongoránál áll. (Tónja játszani kezd. Lizánjka. LIZÁNJKA: Hogy lehetne még jobb? Csodás. SZTYÓPA: Nem. JELENET LJUBA: Milyen gyönyörü az andante. játssza el. BORISZ (szórakozottan): A zene. Különben nem. helyesebben nem mondhatom. Különben az egész gyönyörü. Én megértem Sault.. PARASZTOK: Nyikoláj Ivánovicshoz küldtek bennünket. . Szalón. LJUBA: Emlékszel a prélude-jére? TÓNJA: Ez az ugynevezett George Sand-féle. (Az ablakhoz lép. SZTYÓPA (nevet): Igen. egy másikat. a világteremtést megelőző időből. . LJUBA: Nincs itthon. Látni. (Játssza az elejét.. mint a zene. nem ezt gondoltam. Nem.a játéktól izgalomban. Mitrofán Jermílűcs.az valami csodás darab. Engem nem kinoz az ördög.. 33 . TÓNJA: Nem igen lehet őket összehasonlitani. zongora. de abbahagyja. csak a kifejezésre gondol és olyan bámulatosan finoman fejez ki mindent. Ez gyönyörü. én szeretem a zenét. ami a zenét értékessé teszi. azt gondolod? . Igazi mesteri játék volt. De inkább kedvelek valami egyszerübbet. falun.

a gyerekszobában. Nem értem! Minthacsak bünösek lennénk valamiben.) 2. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a lakájt is üdvözli és kezet nyujt neki): Adj’ Isten. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. 34 .) LIZÁNJKA: Milyen jó. Ljubát. LJUBA: Papa.) SZTYÓPA: A szerencsétlen Afanászij! Borzasztó zavarban van. hogy vőlegény és cukorkát eszik. (Az asztalon cukorkák. BORISZ: Ez ugyan nem az én hibám.. megragadja és elviszi a valóságból. akik fontosságot tulajdonitanak neki. Nyikoláj Ivánovics el. Lám. JELENET Ugyanazok és a lakáj.) 4. Tónját.. (Játszik. hogy nincsen jelentősége.) 3. és engem bánt egy kissé. felderült. Mitrofán Jermilücst és a papot.. milyen komor volt minden. Valamennyien esznek. Sztyópa hivja a lakájt. Sztyópát. (A lakáj bejön. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van mama? LJUBA: Azt hiszem. hogy vannak. hogy Tónja milyen csodásan játszik! Hát te hol voltál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluban. TÓNJA: És nagyon jól teszi. Lizánjkát. Igazán. JELENET Ugyanazok. LIZÁNJKA: Chopin keringői elkopottak. (Lakáj zavarba jön és kimegy.) (Bejön Nyikoláj Ivánovics. üdvözli Boriszt.TÓNJA: Nem bájos talán ez a szonáta? BORISZ: A fődolog. a lakáj és Nyikoláj Ivánovics nélkül. de mindazonáltal. TÓNJA: Ez?. LJUBA: A zene azért drága. hanem a mamáé. és te egyszerre játszani kezdtél és minden felderült.. SZTYÓPA: Hozz be egy másik szamovárt. mert urrá lesz az emberen.

és meg kell hogy értsük szenvedéseik és örömeink összefüggőségét. sérteni fogja. hát lehet igy élni? (Izgatottan áll) LIZÁNJKA: Igaz. hogy bevárjuk a kérdés közös alapon való megoldását. hét-nyolc egészséges. S ez még nem elég: e pillanatban egyiküket. Az egyik dolog nem zárja ki a másikat. gyermekek. tavasszal kidöntötte az ott növő százezer fenyőnek egyikét. SZTYÓPA: Jó. hanem ugy. eszünk. és öregek. Hogyan éljem végig az életemet. hogy melyikük hat meg bennünket jobban. LJUBA: Ha az ember igy gondolkozik . ahonnan én most jöttem. nem szenvedve benső meghasonlástól? BORISZ: Természetesen egyetlen eszköz van: nem venni részt. hogy mindenekelőtt nem szabad tulajdonnal rendelkeznünk. (Tónjához. BORISZ: Ezért is mondja. de nem tudok nem beszélni.nem lehet élni. (El. szoptató és terhes nők utolsó erejüket megfeszitve dolgoznak. 35 . felcicomázottan. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (dühvel): Ha valakinek nincsen szive. amit érzek. igaz. amelyen keresztül a nép életét nézzük. Nem tudtam meg nem mondani. hogy másoknak kelljen nekem szolgálni. mert az erdőben. üzi el jobban az unalmunkat. bocsásson meg. hogy miért nem szabad beszélni Schumannról.) Ha önt. nem beszélek. e pillanatban tömlöcbe hurcolják azért. azt latolgatva. Mindegyikünk ma-holnap meghalhat. tiz óráig aludtak. iszunk. ha valaki fából van. BORISZ: Igen. amit mondok. hogy munkájuk gyümölcsét mi itt feléljük. ettek. SZTYÓPA: Miért? Én nem látom be. miközben önök mellett elmentem.. TÓNJA: Amint látom.. Meg aztán az. gyengék. Erre gondoltam. ha a nép szegény. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (visszatér a szobába): Be akartam menni a szobámba. korunk kérdése. Nos. Ljuba. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nincs időnk arra.ez elég. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bocsássanak hát meg.. meg kell változtatnunk egész életünket. Csak le kell vennünk a szemüveget. És azt hiszem. Mi pedig itt tisztára fürdötten. egyenesen szemébe kell néznünk a valóságnak. Ha az emberek. amit a faluban láttam. és ezért megmondtam önöknek. betegek. anélkül. egy család egyetlen. Schumannról és Chopinről vitatkozunk. ha megsértettem önöket. mások reggel háromkor keltek fel. és nem aludtak hálóköntösben. fiatal férfi és nő. ittak. hogy ez helytelen. hogy a kérdést megoldjuk.) 6. rabok gondjára bizva hálószobáink szennyeseit. ott pedig. mint vendéget. JELENET Ugyanazok. SZTYÓPA: Hogyan ne vegyünk részt? Az egész életünk bele van kapcsolódva. Te azt mondod. most értettem meg először. Nyikoláj Ivánovics nélkül.. ne éljünk ugy. még fognak enni és muzsikálnak és a zenéről vitatkoznak.5. hogy kifejezést adtam volna az érzéseimnek. . Önök itt mind. hogy a hercegné szépen játszik. utolsó munkását. és nem kell tőle félni. hogy én szolgáljak másoknak. gondolják csak meg. teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára álltál. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. TÓNJA: Rettenetes kérdés. amelyet az enyémnek mondanak.

Alexándra Ivánovna.) 36 . Valamennyien elhallgatnak.ne tegyük tönkre az életünket.és feladatomat elvégeztem. és ezért oly életberendezkedést kivánnak. BORISZ: Érthető.) 7. a pap szintén. hogy tönkretegyük az életünket.) 9. amely biztositja számukra ezt a kellemességet. JELENET Ugyanazok. csak alá kell irni. Önök mindaketten kellemesen akarnak élni. Márja Ivánovna és a hercegné. BORISZ: Mindent homályba takar és elhalaszt.) 8. A pap ugyancsak ki akar menni. (Elébe indul. csakhogy ennek nem az a módja. Ez minden kérdést eldönt. (Alexándra Ivánovna sug valamit a fiatalságnak. GERÁSZIM ATYA: Ha nem is esett az utamba. JELENET Ugyanazok. A közjegyző is itt van. Az okirat készen van nála. a közjegyző nélkül.] (A zongorázás alatt Márja Ivánovna és a hercegné csendesen bejönnek és figyelve leülnek.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Amint feltettem magamban. Gerászim atyát otthon találtam és rábeszéltem.MITROFÁN JERMILÜCS: Igen. keresztény kötelességemnek tartottam hogy eljöjjek. LJUBA: Ez a néni. hogy térjen be utközben ide . MÁRJA IVÁNOVNA: Én nagyon hálás vagyok Gerászim atyának. (A hercegné áldásra járul elé. ugy meg is csináltam mindent. hogy én és Mitrofán Jermílücs két különböző póluson állunk és emellett megegyezünk egymással: ezek az én szavaim . GERÁSZIM ATYA: Kérem. Kellemes. (Ljuba és Tónja suttognak. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem parancsolnak villásreggelit? (A közjegyző az asztalra teszi az irományait és elmegy. Tónja a zongorához megy és Chopin nocturne-jét játssza. Ön (Sztyópához) a mostani rendet akarja fenntartani. A fiatalok összebeszélnek és Borisz kivételével valamennyien kimennek a terraszra. A nocturne vége előtt csengetyüszó hallatszik. Belépnek Alexándra Ivánovna és Gerászim atya (pap. mellén kereszttel) és a közjegyző.) SZTYÓPA: Ez a legjobb. Mitrofán Jermilücs pedig ujat akar.Kurszkba utazik . Valamennyien felállnak. SZTYÓPA: Csodálatos.) (A zene folytatódik. JELENET Ugyanazok. folytassák. Gerászim atya és a közjegyző.

Egyedül ön az. minthacsak családomhoz tartoznék. S aztán hirtelen abbahagyta mindezt és mindenben megváltoztatta az életét. hogy a cselédség kiszolgálja s ami a legfőbb. hogy legyen. aki különben dolgos és kitünő fiatalember. de a tanultság csak árthat. a legszebb éveinket . aki a spiritizmusba gabalyodott és sok kártékony dolgot kezdett csinálni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (hozzá lép): Ön tudja. (Elmegy. . hét gyerekem van.) 11. GERÁSZIM ATYA: Csak maradjon ön is. aki segithet és eszére tériti. Isten mégis megsegitett visszatéritenünk az egyházhoz. Gerászim atya. kolostorokat látogatott. Félek. de koránál fogva tulságosan kevés a tekintélye. ezzel hasznot szerezhet magának és hasznot hozhat másoknak. Bemegyek hozzá és megkérdem. Maradjon. GERÁSZIM ATYA: Egészen ugy van. hogy akar-e önnel találkozni. Márja Ivánovna nélkül. MÁRJA IVÁNOVNA: Nincs. a hercegné. JELENET Márja Ivánovna. az Evangéliumot bujta. De a leány hozzászokott a fényüzéshez s ezért kell. Ez éppen a baj. GERÁSZIM ATYA: És milyen rangja van? HERCEGNÉ: A rangja nem magas. hogy miről van szó. mint pásztor és lelkiatya. Okos. teljesen közömbös volt a vallás iránt és igy éltük le és gyönyörüen leéltük. Gerászim atya. Odesszában volt egy nő. a pap és Borisz. hogy a keresztény törvény szerint az embernek semmije sem szabad. Vele is tanácskoztam. kapitány. egészen ugy van. A fiam most készül nőül venni a leányát.10. HERCEGNÉ: Értse meg a legfontosabbat is. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak ilymódon. tanult ember. én Vaszílij atyát szeretem. nem engedi meg. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak manapság. Azután gondolkodni kezdett. A vagyon az övé. hogy gondolkodni kezdett. Az egyházatyák eléggé kifejtették ezt a kérdést. vagy a feleségéé? HERCEGNÉ: Az övé. tulzás. Én beleegyeztem. elosztogatja a birtokot. Katona volt. Talán a nővére. Azt állitja. (Bejönnek: Márja Ivánovna és Nyikoláj Ivánovics) 37 . Alexándra Ivánovna. az elme büszkesége. vagy az olvasmányai voltak rá befolyással. templomba járt. . Tegnap elajándékozott egy erdőt földdel. Lehetséges ez vajjon? GERÁSZIM ATYA: Hivalkodás.az első husz évet.tény. elkezdett egyedül dolgozni. Azt hiszem. hogy maga tudja fedezni a szükségleteit s eltartása gondja ne nehezedjék teljes sulyával a fiamra. és akkor egyszerre tulzottan vallásos lett.amikor megházasodtunk. JELENET Ugyanazok. Valahogy elhomályosodott a józan itélőképessége. Beszéljen vele. De hogyan történt a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy mindent elmondjak. ha Márja Ivánovnának nincs ellene kifogása.

ott vagyok Én is közöttük.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sem vonatkozik ide és semmit sem bizonyit. hogy nem értek egyet az egyház tanitásával. nem óhajtok. Jóreggelt. hogy ez az egyház . [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jóreggelt. hogy ön Alexándra Ivánovna meghivására látogatott meg bennünket. GERÁSZIM ATYA: Hogy lehet az egyedül üdvözitő egyházat tagadni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem is tagadtam mindaddig. azzal a céllal. De ha még el is ismernők. hanem térjünk rá egyenesen a dologra. mert maga az Ur alapitotta meg. Tónja. GERÁSZIM ATYA: Gerászim Fjódorovics. hinnék neki.) 38 . Mondva van: „Hatalmat adok nektek. melyet Isten rendelt el. Egész lelkemből kivánok azonban részese lenni az igazságnak és tüstént elfogadom. Ljuba. akkor ne kerülgessük a forró kását. GERÁSZIM ATYA: Hogy mondhatja azt. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tanithatja az ellenkezőjét. hogy kigyógyitson eltévelyedéseimből és ráirányitson az igazi utra. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen már megmondottam önnek. GERÁSZIM ATYA: Az egyház éppen ezt a törvényt tanitja. és ezen a sziklán épitem fel templomomat és a pokol kapui nem diadalmaskodnak rajta. mert egyedül benne van az igazság. És kedvező a gabona betakaritására. Bocsásson meg.) GERÁSZIM ATYA: Kellemes időnk van. Azok tévelyegnek. GERÁSZIM ATYA: Az egyház elismeri és megszenteli a hatalmat. (Beszélgetés közben egyenként bejönnek: Sztyópa. hogy Krisztus alapitotta meg az egyházat. hogy mindent támogat. JELENET Ugyanazok.és atyai neve? GERÁSZIM ATYA: Áldást nem óhajt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. de az egyház szent.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az idézet egyáltalán nem ide vonatkozik. hogy nem hisz az egyház tanitásának? Minek higyjünk. valamennyien elhelyezkednek a szoba sarkaiban és figyelnek. (Lakáj villásreggelit és bort hoz be. honnan tudom én. hogy az egyház áldását adja az esküre. egyetértettem vele.12. de éppen az ellenkezőjét tanitja. Nagyon örülök. de azután más véleményre jutottam. ha megmutatja. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tévedhet. akik elpártoltak tőle. ami ellenkezik a kereszténységgel. amely az Evangéliumban adatott meg nekünk..az öné? GERÁSZIM ATYA: Onnan. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha azt tanitaná. És nem ismerem el azért. ha nem az egyháznak? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Istennek és az Ő törvényének. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltételezem. hogy ezt nem ismerem el. amig meg nem győződtem. hogy meg van mondva: „Ahol ketten vagy hárman összegyültek a nevemben. és rájöttem. hercegné.. mi a kereszt. Ha ez igy van. mint az Evangélium mondja: müveik után ismeritek fel. a halálbüntetésre. Lizánjka. gyümölcseik után ismeritek fel őket. mert. Márja Nyikolájevna és Nyikoláj Ivánovics. Nem tagadom. a gyilkosságra.

amint az egyház fiához illik. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? GERÁSZIM ATYA: Azért. Önnek családja. ne ölj meg engem. mint a ti mennyei atyátok. Nem. ami megmondatott a hegyi beszédben. Alázd meg ember büszke elmédet. vagy odaadjam-e a földet azoknak. Krisztus elismerte az esküt és azt mondta: „igen. hogy ne lopj. És ha jót akar tenni. GERÁSZIM ATYA: Éppen azért is nem helyesli az egyház. Az Evangélium azt mondja: legyetek tökéletesek. Hisz ez nevetséges. . hogy ugyanolyan ember vagyok. ne lopd el tőlem. tegyen jót.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyan mit beszél. hogy befejezzem a mondanivalómat. és ezért ugy kell hogy éljek. hanem mint az anya.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tudom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Micsoda büszkeség. mint mindenki. GERÁSZIM ATYA: Bocsánat. aki villásreggelit és bort hoz be). hogy a vers mire vonatkozik. amit én loptam. ő gondoskodik gyermekéről s ő ad neki erejéhez mért magyarázatot. akiktől őseim elrabolták? GERÁSZIM ATYA: Ugy kell cselekednie.. látogassa a szegényeket. hogy minden egyes ember a maga módján magyarázza az Evangéliumot. mert ez eltévelyedésre vezet. amikor meg van mondva. az egyház pedig áldását adja a katonaságra. hanem a parancsolatok teljesitését követeli: szeress. ne ölj. és mindaz. adja oda vagyona egy részét. aki azt tartom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: De vajjon ki a büszke: én-e.. Az Evangélium azt mondja. hogy az Evangélium azt mondja: necsak ne ölj. elloptuk a földjét és aztán törvényt hoztunk. akik kiváltságos emberek- 39 . törvényt. de ne is haragudj. hogy ami el van rejtve a bölcsek elől. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. Az egyház nem rak gyermekei vállára elviselhetetlen terheket. gyermekei vannak. a magam munkájából. az elme büszkesége beszél önben. amikor felismertem ama bünömet. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És akkor miért mondta Krisztus a gazdag ifjunak. vagy pedig azok.egyszerü és érthető. hogy a népet megraboltam a földtől és rabszolgasorba döntöttem általa? Hogyan cselekedjem? Továbbra is birtokomban tartsam-e a földet. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igyekszem is megérteni. hogy a gazdag nem mehet be a mennyek országába? GERÁSZIM ATYA: Igy mondta: ha tökéletes akarsz lenni. Az Evangélium azt mondja: „ne esküdj”. mint mindenki. én vagyok az. akikre tekintettel kell lennie s akiket rangjához illően kell felnevelnie. Mi mindannyian kifosztottuk a népet. mikor Pilátus azt mondta: „megesketlek az élő Istenre”. ne paráználkodj. mert Isten önt ebbe a helyzetbe állitotta. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tökéletes is akarok lenni. mint testvéreim. hagyja. az egyház esküt vesz ki. nyitva áll a csecsemőknek? GERÁSZIM ATYA: Nyitva áll az alázatosaknak. de nem a büszkéknek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én kérdezem öntől: hogyan kell Krisztus törvénye szerint cselekednem. ugyanolyan szükségben. És az egyház áldását adja minderre. GERÁSZIM ATYA: Az elme büszkesége. GERÁSZIM ATYA: Meg kell azonban érteni. GERÁSZIM ATYA: A hivalkodás. ne lopj. igy használva fel éhezők munkájának gyümölcsét (a lakájra mutat.

Nyikoláj Ivánovics. Isten nevében kérni: térjen észre. ön kegyetlenül téved és pusztulásba viszi önmagát. hogy oktatásokat halljak öntől. azután elmosolyodik gondolatain): Mása! Mire jó ez? Miért hivtad meg ezt a [szánalomraméltó. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (eltöprengve ül. akkor nem kell megházasodnod. kivéve Nyikoláj Ivánovicsot és Márja Ivánovnát. hogy jöjjek el és beszéljek a lelkére. hogy abbahagyjam beszélgetésünket. hogy nincs mit felhoznia. Ön mindent jobban tud nálam és azért jobbnak látom. (Elmegy. Annyira nyilvánvaló. (Alexándra Ivánovnával el. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA (a paphoz): Nos. kinek van közülünk igaza és nem is azért. hogy én nem vagyok haszonleső és hogy nekem magamnak semmire sincs szükségem.] Különben mindez nem tartozik miránk. hazugság volt. mert Alexándra Ivánovna megkért.nek tartják magukat. hogy összemérjem. utána a többiek is valamennyien. 40 .) MÁRJA IVÁNOVNA: Nem enne valamit? GERÁSZIM ATYA: Nem. Hiszen tudod.] HERCEGNÉ: Nem hagyták beszélni. Csupán arra akarom utoljára.) 14.)] 13.] HERCEGNÉ: Látom. (Feláll. nem tetszett neki. szenteknek. amikor mindenüktől meg akarod fosztani a gyerekeket? Ezt nem lehet nyugodtan elviselnem. Ha igy gondolkozol. hogy valami szellemi torna-félére hivták ki. igaz és nem tudok nem beszélni. HERCEGNÉ: Te igy igazán nem beszélhetsz. amit mondott. mert te szegény vagy és neked nincs mit odaadnod. én nem azért jöttem. és most mi lesz? [PAP: Szerintem Nyikoláj Ivánovics helyesen beszélt és Gerászim atya semmiféle érvet sem hozott fel. JELENET Ugyanazok. Mindenki bejött a vitát hallgatni. hogy állhatatlan természetedhez hiven most már teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára készülsz szegődni. BORISZ: Miért? HERCEGNÉ: [Azért. hanem azért. . BORISZ: Én csak azt mondom: ami igaz. Szerénységből távozott el. [BORISZ: Egyáltalán nem szerénységből. Alexándra Ivánovna és Gerászim atya nélkül. akik ismerik a teljes igazságot és nem tévedhetnek és a maguk módján magyarázzák Krisztus szavait? GERÁSZIM ATYA (sértődötten): Bocsásson meg. s ami a fő.hisz mindaz. eltévelyedett] embert? Miért vesz részt ez a nyelves nő és ez a pap a mi legintimebb életünkben? Mi talán nem tudjuk magunk is elintézni az ügyeinket? MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát mit tegyek. köszönöm.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Na.te bünnek tartod. hogy husz év óta szeretlek.) Te akartad ezt. amint élünk. hogy már nem szeretsz. De te lehetetlent követelsz tőlem. nem élhetek veled tovább és el kell mennem. Azt akarjátok. . akkor követnél.] MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. Nem élhetek tovább ezek közt a feltételek között.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tudom.már nem az én. hogy ha nem volnának gyerekeink. És te erre akarsz engem rábirni. ez rettenetes! Miért ez a kegyetlenség? Jó. (Az asztalhoz lép. . jól van. Szeretlek és a javadat akarom és ezért nem tudom aláirni az okiratot. (Sir. Mása. de amikor koldusbotra akarod juttatni a gyerekeket. mindig hittem. csupán magunkat pusztitanók el.a hercegnének és másoknak. . MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszek neked. hogy mit beszélsz. hogy miért rendeltétek ide ezt a [szánalmas. Nem tudom kivenni gyerekeim szájából a falatot és másoknak adni. hogyan fogják őket tömlöcbe vetni. sem az igazságnak nem hiszel. hogy a gyermekekre nézve ez nemcsak lehetséges. aláir. hogy te nem hiszel. ugy azok javára irom alá. papruhába öltözött] embert [a kereszttel] és hogy miért hozta Alína a közjegyzőt magával. Hiszen nem tudok ugy élni. Nem tehetek mást. De az a szerencsétlenség. amikor nem értelek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? Hiszen tudom. Te mindig azt mondod. Én nem tudok igy élni.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te nem tudod. igy meg őket rontjuk meg. Nem tudom látni.hiszen tudom. És örülök a közjegyzőnek s ezt köteles vagyok megtenni. hogy nem hiszel. Hiszen te tudod. Add hát nekem. Válassz. De hiszel egy egész tömegnek . oda kell nekik adnom. hogy miért. MÁRJA IVÁNOVNA: Milyen kegyetlen vagy! Micsoda kereszténység ez? Ez gonoszság. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit tegyek hát. hogy ez az egyetlen.a parasztok javára. hogy látod az igazat. [Ha már aláirom. Ha neked adom. akiktől a földet elvettük. sem nekem. hogy higyj benne. nem féltem? De később meggyőződtem. akkor lehetne ugy élnünk. Hát csak kényszerits. . aláirom. hogy rád irassam a birtokot. ami szükséges és jó. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ez mutatja. én pedig azt mondom: ha nem volnának gyerekeink..az utolsó csepp vért is kisajtolni. hogyan fogják a parasztoktól ..még az igazságnak sem hiszel. Nem tehetem meg. Látom. sőt azt is tudom. amint te akarod. de kell is. hogy én nem harcoltam. de nem vagy képes magad elhatározni. Azt hiszed. hanem a te nevedben . tudom és elhiszem.Függöny - 41 . .

tétlenül élni. hogy élni sem tudunk egymástól. Jákov. mindig szabad. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megint dolgozik): Röstellem magam. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megmutat egy deszkát): Igy jó? ASZTALOS (megigazitja a gyalut): Hát nem éppen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megértem. JELENET Ugyanazok és Ljuba. ASZTALOS: Minek is kell Kegyelmességednek az asztalosmesterség? Magunk fajtájabeli is annyi van már. egészséget. én még keresni akarok.III. 2. ahol annyi a felesleges. asztal irományokkal. de azért önnek mégis felesleges dolgoznia. Mindenhez érteni akarnak. Önnek Isten birtokot adott. ismerem én az uraságokat. FELVONÁS A cselekmény Moszkvában játszódik. ASZTALOS: Az ön helyzete más. akkor ossza szét a vagyont. az asztalos gyalul. hogy én szerintem Isten semmit sem adott.] ASZTALOS (értetlenül): Igy van valóban. ASZTALOS: Erőt. hogy ezelőtt szégyenkezés nélkül éltem. Félek. Most a kis gyaluval menjen rajta végig.Papa. testvéreiket fosztották ki. hogy magának különös látnia. kisasszony. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem fogja elhinni. Valamivel bátrabban. Benne esztergapad. Éppen azon fordul meg a dolog. de mégis elmondom. vagy mond ott valamit. De nem megy a dolog. szabad. most azonban hitelt adtam Krisztus törvényének. szabad?) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szabad. de nem sikerült. hogy tesz. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. hanem mindent maguk az emberek harácsoltak össze. JELENET Nyikoláj Ivánovics és az asztalos. (Hang az ajtó mögül: . 1. [LJUBA: Borisz elutazott az ezredéhez. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is szeretném bátrabban csinálni. megszokta. ASZTALOS (nevet): Dehogy. szekrény könyvekkel. ASZTALOS: Ha szégyeli. ki fog érte nevetni. LJUBA (belép): Adj’ Isten. feleségemnek adtam át. Nyikoláj Ivánovics kötényben dolgozik az esztergapadnál. Mit gondolsz? 42 . hogy ebben a házban. igy ni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akartam. ASZTALOS: De hiszen nem is lehetne el nélküle. Nagy szoba. hogy valamennyien testvérek vagyunk és szégyelek igy élni. deszkákkal beszögezett tükör és festmény.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit gondolhatok? Meg fogja tenni. Oly kevés hiányzik nála ahhoz. És itt megy végbe a legmagasztosabb isteni mü. aki ezen az uton indult el. én ugy akartam cselekedni. A püspökhöz utazik. Éppen mert erőmön felülit akartam cselekedni. egyet tanácsoltam volna neki: nem tenni semmit okoskodásból. JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. ami van benne. ASZTALOS: Min nevessek? Ön megfizet. higyj Istenben. Lám. Hiszen olyan ember vagyok. hogy éppen azért nem akar szolgálni. akkor rajta keresztül higyj Benne. hogy szerencsétlenné tegye magát. hogy ne utazzam-e el hozzá? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Kedvesem. megteáztat. milyen előkelő összejövetel van ma nálam. értelmetlen helyzetem. Semmi rossz nem létezhetik. amint Krisztus parancsolja: otthagyni apát. aki megértette az életet.. Most is látom. hogy semmi mást sem mondhatok neki. És itt minden idegen beavatkozás borzalmasan veszélyes és kinzó. rettenetes a sorod. hogy visszatértem és veletek élek a városban. hogy egy terhet felemeljen. galambom. Ugyanigy vagyunk a lelki életben is. És köszönet érte. ami rossznak rémlik. És mi lett a vége? Az lett a vége. lakájokkal és portásokkal. mint ő. Maga mondta nekem. hogy az ember rettenetes erőfeszitéseket tesz. LJUBA: Éppen attól félek. mint az. aljasabb sincs nála . választás előtt áll. hogy nem jött be hozzám. mert tudja. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon jól tette. Azt az egyet meg kell azonban értened. [MÁRJA IVÁNOVNA: A papunk érkezett meg. állatibb foglalkozás. kegyetlenebb.ő mindezt tudja. hogy nincsen nemcsak törvénytelenebb. hogy nehéz. És vannak helyzetek. Azt lehetne mondani. csak affektálás lesz belőle. 43 . Csak egyet mondok neked: Borisz igazi keresztény és ezért szabad. fényüzésben. amit maga is tud. hanem csak akkor. eltörhet a hátgerince. LJUBA: De miért szenvedjünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akárcsak egy anya mondaná: miért a szenvedés? Szülés nincsen szenvedés nélkül. És ha te még nem tudsz az lenni. tudja. s hacsak egy ujjal is hozzányulunk ilyenkor. éppen ezért állt elő az én megalázó. az az Isten.de ebben a környezetben. a mi Vaszílij Nyikánorovicsunk. gyermekeket és menni Utána és csaknem el is mentem. MÁRJA IVÁNOVNA (kintről): Szabad? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mindig szabad. Mindaz. Különben nem létezik rosszabb. LJUBA: Hiszen ez borzasztó. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt a lelkiismerete fogja eldönteni. dolgozni. amikor egész lényünk követeli. lemondott hivataláról. hogy Jákov Nyikánorovics nevet rajtam. aki van benne. de megalázóbb. amely kizárólag gyilkosságra irányul. feleséget. csak örvendezteti a szivet. . Lám. LJUBA: Arra gondolok. Egyszerüen akarok élni. én tudom. ha nem tudsz.] 3. Ha hozzám jött volna. jóllehet nem kellene rettenetesnek lennie.ellentmondás nélkül engedelmeskedni mindenben a legelső magasabbrangu jöttmentnek: . hinni Istenben. hogy az az ember. hogy tudja ezt és még eszébe jut és csinál valamit. amikor az isteni és az ördögi serpenyője kiegyenlitődik és egyensulyt tart. ami ő. mint azt..

áldozni kell. (Elakad. Nálunk volt az anyósom és magával vitte a kisfiamat. Hiszen te tudod. Csak egy . Ez fáj. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor hát ne kérdezz. ami neked bánatot okoz.a feleségem. MÁRJA IVÁNOVNA: Akkor kell valami más. . PAP: Hiszen lehetetlen volt folytatni. hogy Vánjáról beszéljünk.. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül. ugy is kell lennie.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Isten segitse meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem vártam ilyen gyorsan. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Végzett valóban? PAP: Nem birtam tovább. Rám nézve borzalmas kérdés: van-e jogom nézni. hogy micsoda. A legelső: meg kell szabadulni ettől a megrontó fényüzéstől.gorombáskodik.. valami határozott. Azért is jöttem még hozzád. aztán más elhatározásra jutottam: kishitüség.) 5. mikor arra gondoltam. A mi hivatásunk mellett az ember nem lehet közömbös.) 4. s amikor rájössz. Mása. Téged akar látni. visszafojtja a könnyeit. Nagyon szerettem volna. hogy külföldre szököm. amit te adsz? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom megmondani. Ljuba. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. hogy én a ti egész életmódotokkal és a gyerekek nevelésével nem értek egyet. (Bejön a pap és Ljuba. hogy Szolovjecbe számüznek.] (Ljuba kimegy. az ön segitségét kérem. a pap és Ljuba.de mi az. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy parasztok legyenek? Ebbe nem egyezem bele. mint pusztulnak szemeim láttára.. hogy teljesen kizárt. Volt egy idő. Csak egyet mondok. Kezdtem a lelkére beszélni .. JELENET Ugyanazok.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetetlen! MÁRJA IVÁNOVNA: Itt van nálunk.. Nálunk szállt meg? 44 .. Borzasztóan viseli magát és ugy tanul. hogy ez nem az igazság. hivd be. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És most mi lesz? PAP: Most a püspökhöz utazom kihallgatásra. MÁRJA IVÁNOVNA. hogy átjöjjön a vizsgán. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van most? PAP: Elutazott az apjához. A pap összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal. Gyónni. Félek. Annak.

HERCEGNÉ: Mindegy. JELENET Ugyanazok és a hercegné. Megtagadta a szolgálatot és letartóztatták. amitől az emberek szenvednek és elpusztulnak? Gyülölöm ezt az ön kereszténységét. hogy szolgálni nem fog. de a kereszténység nem ebben áll. Ezt csak gazdag emberek tehetik meg és nem mi. hercegné. bátjuska. ön is mentse meg. És micsoda átkozott kereszténység az. hogy hagyjon fel ezekkel az ostobaságokkal. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné! Talán lehet tanitani erre valakit? HERCEGNÉ: Azt nem tudom. - 45 . hogy nem bántják. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Csillapodjék. Önnek jó. papa? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megyek hozzá! Talán tudok segiteni. (Elmennek. (Leveszi a kötényt.Függöny. LJUBA (sír): Mit tegyünk. Önnek jó. menjen el ön! LJUBA: Hogy-hogy megtagadta a szolgálatot? honnan tudja? HERCEGNÉ: Magam voltam ott. de elmegyünk együtt s most bejutok. Nyikoláj Ivánovics. PAP: Már nem vagyok bátjuska. Most voltam ott. HERCEGNÉ (befut a szobába): Most aztán helyben vagyunk. Vaszílij Andréjevics elmondott nekem mindent. Menjen el hozzá és beszéljen a lelkére. Ő tagja a biróságnak. de nem engedtek be hozzá. én ezt nem hagyom ennyiben. HERCEGNÉ: Ön. ön tette tönkre. Ön tette tönkre. amikor tudja.6. esküt tenni nem fog. Nem.) HERCEGNÉ (segit neki öltözködni): Engem nem bocsátottak be. Egyenesen bejött és kijelentette.) . De különben ön is olyan. és a többit. Vagy talán ez a kereszténység? Legalább ön feleljen. De nekem egyetlen fiam van és ön szerencsétlenné tette. amire Nyikoláj Ivánovics tanitotta.

SEGÉDTISZT (olvas): „Felelek a feltett kérdésekre: 1.” TÁBORNOK: Ez is okoskodik s a maga módján magyarázgat.. miért tagadom meg a kormány követeléseinek teljesitését. A harmadik kérdésre. ugy Máté Evangéliumában. TÁBORNOK: Jól van. azért vonakodom. hanem a legmagasabb hatóságra nézve is sérelmesek. akik magukat kormánynak nevezik. Az első kérdésre: nem teszem le az esküt azért. IRNOK: Parancsára. amely esetleg nem egyezik meg az emberek akaratával. a lelkiismeretem megtiltja. s ami ezen felüli. nem.) 2. hogy lépjek be katonának és tanuljam és gyakoroljam a gyilkosságot. igen.. ne esküdjetek sem a mennyre. és 3. Iroda. az irnok felugrik. TÁBORNOK: Maga mit másol? Talán az ujonc vallomását? IRNOK: Parancsára. gonoszak. V. Azt követelik tőlem. Jákov levelében: „Mindenek előtt. Kegyelmes Uram. De még nem elég. nem fordulna elő ilyesmi. JELENET TÁBORNOK: Hol van az ezredes? IRNOK: Az ujonchoz ment. mi késztetett azon szavak kiejtésére. hogy nem szabad esküdni: ha ilyen nem is volna. nehogy bünt kövessetek el”. testvéreim.. JELENET Ugyanazok. hogy az Evangéliumban ilyen pontos utasitás van arra nézve. mint Jákov levelében V. 33-37. hogy teljesiteni fogom az emberek akaratát. A tábornok kezet nyujt neki. mindig Isten akaratát kell teljesitenem. kérje ide hozzám.mert ezek a követelések bünösök. Ül egy irnok és őr jár fel és alá a szemközti ajtó előtt. akkor sem tudnék megesküdni arra. nem. TÁBORNOK: Adja ide. 12... mert nekem. SEGÉDTISZT (tovább olvas): „Az Evangélium azt mondja: „Ne esküdj egyáltalán.. (Az irnok átadja az irást és elmegy. Krisztus tanitásában pedig az eskü egyenesen és határozottan meg van tiltva. s ami a legfőbb. SEGÉDTISZT (olvas): „Teljesiteni pedig azoknak az embereknek a követelését. 1. 2. Belép a tábornok a segédtiszttel.” TÁBORNOK: Ez is okoskodik. sem a földre és semminő más esküvel. a katona tiszteleg. a keresztény törvény szerint. holott ezt a régi és az uj testamentum. Szavad csak ennyi legyen: igen.VÁLTOZÁS. Kegyelmes Uram. az irnok nélkül. csak ennyit mondjatok: igen. miért nem teszek esküt.” TÁBORNOK: Micsoda szemtelenség! SEGÉDTISZT: „. nem. igen és nem. amelyek nemcsak a katonaságra. Kegyelmes Uram. TÁBORNOK: (Átadja az irást a segédtisztnek): Olvassa fel kérem. Ha rám hallgatnának. mert..” (Belép az ezredes az irnokkal. mert Krisztus tanitását vallom.. az a gonosztól származik”.) 46 .

hogy porszem a kerék alatt s azt nem tarthatja fel. És nekünk teljesitenünk kell a legfelső akaratot. És kész. EZREDES: Igen. hogy megvédjünk másokat a fertőzéstől. TÁBORNOK: Felesleges volt sokat beszélni vele. SEGÉDTISZT: „A harmadik kérdésre. (Segédtiszt az irnokkal el. vagy fogoly.mindez mireánk nem tartozik. Előttünk egy katona áll. teológiai fejtegetéseket fog nekem tartani. és anyja van és menyasszonya. ezt nem helyeslem. Borisz.” TÁBORNOK: Elég volt. Azért vagyunk katonák.) Ön beszélt vele? EZREDES: Jó sokáig beszéltem. hogy szolgáljak Istennek és leleplezzem azt a csalást. Nekem semmit sem kell megpróbálni. hogy őrá magára nézve rosszabb. hogy ezzel semmit sem ér el. BORISZ: Engem szükségtelen állitani. hogy inkább meggyőzéssel lehet megingatni. A fődolog az. Határozottsággal. (Bejön Borisz két fegyőrrel. az embernek kedve sincs végighallgatni ezt az egész fecsegést.. hogy ezt ki kell irtanunk és gondoskodnunk kell arról.. TÁBORNOK (indulatba jön): Nincs mit megpróbálni. JELENET Ugyanazok és az ezredes az irnokkal. JELENET Ugyanazok. Vezessék ide. Ott állok vagy ülök. azt felelem. Remélem. hanem parancsokat teljesitsünk. TÁBORNOK (mutatja ujjával): Ide állitsátok. Ezt intézze el a papokkal. Nos. Beszéltem a családjáról.) 5. mert az ön hatalmát magam felett nem. ahol akarok. a segédtiszt és irnok nélkül. Egy koszos bárány az egész nyájat elrontja. Itt nem szabad kesztyüs kezet használni. utánuk a segédtiszt és az irnok. folytassa. hogy mi késztetett arra. meg lehet próbálni. És ezért. Éreznie kell. EZREDES: A vallomást méltóztatik olvasni? TÁBORNOK: Igen. hogy jelentéktelen semmi. meggyőzni. hogy a beteg tagot lemessük. Az efféle legényekkel nem igy kell elbánni. hogy herceg. amelyet az ő nevében követnek el. (Az ezredeshez. Negyvennégy év óta szolgálok a császáromnak. . Voltak már ilyen eseteim. JELENET Ugyanazok. 47 .) 4. csupán határozottsággal. Velem csak egyről lehet szó: vagy katona. TÁBORNOK (leül): Nem. Nagyon izgatott. hogy ez az óhajom megmarad bennem halálom percéig. Itt határozott rendszabályokra van szükség. hogy erre az az óhaj késztetett. EZREDES: Én azt hiszem. ezredes. de állandóan a maga felfogását hangoztatja. hogy a tárgyaláson sértő szavakat használjak.3. e szolgálatnak adtam és adom az életemet és egyszerre egy tacskó fog tanitani. hogy ne okoskodjunk. a segédtiszt és az irnok. a fegyőrök... TÁBORNOK: Egyáltalán nem. Igyekeztem a lelkiismeretére hatni. Megbocsáthatatlanul szemtelen szavak.

TÁBORNOK: Küldjék hát el.) Miért nem válaszol? Igazán. EZREDES: Az volt a parancs. én mindent megmondtam. hogy mit is kiván tőlünk Isten. (Belép a csendőrtiszt az irnokkal. Isten vele. TÁBORNOK: Megkötözni.) 6. Csak fel kell öltöztetni..TÁBORNOK: Csend! Nem ismered el a hatalmat. Ugy jobb lesz. TÁBORNOK: Hiszen őrült. Hagyja abba.) Menjen. amit önnek mondok. hogy mi lesz önnel. hogy mi. hogy beszélnek? Ők maguk is tudják. hogy engedelmeskedjem önnek. El fog rohadni az erődben. esküdjön fel és hagyja ezt abba. (A segédtiszthez. Menjenek el! Hadd zárják be magukat a fegyelmi zászlóaljba. (Boriszhoz. Az ember nem mehet fejjel a falnak. Én majd kényszeritelek. Kórházba kell küldeni. Nekem egészen mindegy. hogy megvizsgálják. De a saját érdekében tanácsolom. Ön is heveskedett. AZ EGYIK KATONA: Hogy is van megmondva: „Krisztust szerető28 hadsereg?” BORISZ: Ezt sehol sem mondja az Evangélium. mint e csalók szolgáinak lenni. Mást nem tehetünk. KATONA: Hogyan? A püspököknek csak érteniök kell a dologhoz. Nekünk azon kell gondolkodnunk.) BORISZ: Ezt megteheti. 48 . BORISZ: Ezen nem nekünk kell gondolkodnunk.. amit te mondani fogsz. TÁBORNOK: Ön azt irja. TÁBORNOK: Felemelni és felállitani. az is könnyebb. IRNOK: Hogy legyünk meg katonaság nélkül? Lehetetlenség. hogy az Evangéliumban ilyen és ilyen vers áll. hogy elismerd. mikor is üdvözölhetni fogom a cári szolgálat megkezdése alkalmából. Beszéljen a bátjuskával.) Hallgassa meg.) Itt van a bátjuska? (Boriszhoz. remélem . amit mondani fogok. A papok értenek ehhez. BORISZ: Egyáltalán nem akarom hallani. Hallgasd meg. TÁBORNOK: Csend legyen. (Megveregeti a vállát. hogy kiabál. Mi nem fogjuk kényszeriteni. BORISZ (az irnokhoz és a katonákhoz): Látják. (A katonák felemelik Boriszt. JELENET Borisz.. én is heves voltam. azután pedig gondolkozzék. Nos. Dobják el a fegyvereket. jobb ugy.. (Elmegy. mi lesz? BORISZ: Nincs többet mit beszélnem. de kényszeriteni. hogy a csendőrségen kérdezzék ki. mi lesz? (Borisz hallgat. hogy térjen észre. Ezt a csalók eszelték ki. Tartsa meg magának a gondolatait. EZREDES: Nem hagyja magát. BORISZ (leül egy székre): Milyen rosszul teszi. az irnok és a katonák. Az ezredes és a segédtiszt követik. Isten pedig azt akarja. Küldjék a bátjuskát.viszontlátásra. És semmit sem használ senkinek. azt mondtam. hogy megcsalják a katonáikat.) Nos. szolgálja le az idejét.) 28 Az orosz hadsereg hivatalos jelzője. Ne engedelmeskedjenek nekik. Meg is ölhet.

Ha ez a feltevés igaz. akkor ki fog kelleni önt vennünk a katonai szolgálatból és vagy be kell zárnunk. de a leghatártalanabb undorodást érzem iránta. (Boriszhoz. És éppen ez az. CSENDŐRTISZT: Nem hinném. CSENDŐRTISZT (leül és az asztal tuloldalán helyet mutat magával szemben): Kérem. CSENDŐRTISZT: Milyen vallásu tehát? BORISZ: Nem tudom határozottan definiálni. az igazság elterjesztésével. ujonc? IRNOK: Parancsára. Mit óhajt tudni? CSENDŐRTISZT: Először is. én vagyok.) Milyen alapon dolgozik ennek a célnak az érdekében? BORISZ: A csalás. üljön le. amelybe befonták őket. aki megtagadta az eskü letételét? BORISZ: Igen. már az ön hivatása is olyan. Amint látja. CSENDŐRTISZT (az irnoknak): Irja. JELENET Ugyanazok és a csendőrtiszt az irnokkal. akik ezt hordják itt. CSENDŐRTISZT: Mit jelent az. hogy valamelyik államhoz és társadalmi osztályhoz tartozik? BORISZ: Nem. Csupán egyetlenegy kérdés bir rám nézve nagyon nagy fontossággal: nem vagyok ugynevezett pravoszláv. Mindazonáltal nem vonakodom felelni a kérdéseire. Éppen most. hogy a forradalmi párthoz tartozik. hogy milyen fokon vett részt a forradalomban. Legalább is önre nézve nem lesz céltalan. hogy ne higyjenek a csalásnak. nem ismerem el. mert nem ismerek el semmiféle államot. amit vizsgálat tárgyává kell tennem. Itt van. Embernek. hivatása és vallása? BORISZ: Ezt ön tudja mind. Ön Borisz Szemjónovics Cseremsánov herceg. .) Mindazonáltal elismeri magáról. én örömmel nyilatkozom ön előtt és remélem. 49 . ahhoz mérten. hogy beszélgetésünk teljesen hasztalan lesz. Kivánom és ennek érdekében dolgozom. BORISZ: Azt hiszem.7. hogy nemcsak nem becsülöm. ugy a katonai hatóság őrizetére itt hagyjuk. CSENDŐRTISZT: De mégis? BORISZ: Mondjuk keresztény. (Az irnok ir. CSENDŐRTISZT: Irja. Boriszhoz. CSENDŐRTISZT (az irnokhoz): Itt tartózkodik Cseremsánov herceg. BORISZ: Nem viseltethetek bizalommal először is olyan emberek iránt. hogy ön megtagadja a katonai szolgálatot és az esküt. és erre nem fogok felelni. Isten rabszolgájának ismerem el magam. hogy nem ismer el. engedje meg: mi az ön neve. Tudomásomra jutott. ni. a hegyi beszéd tanitása szerint. hogy ön is bizalommal viseltetik irányomban. CSENDŐRTISZT: Sziveskedjék idejönni. a hazugság leleplezésével. amint tüstént meglátja. ezért az a gyanu merült fel. amikor ön belépett. Ha pedig nem. mondtam ezeknek a katonáknak.kivánja az összeomlásukat? BORISZ: Kétségen kivül. és másodszor. CSENDŐRTISZT: Miért nem ismeri el magát az orosz állam tagjának? BORISZ: Azért. vagy számüznünk.

PAP: Helytelenül értelmezi az Irást.CSENDŐRTISZT: De a leleplezés és meggyőzés ez eszközein kivül elismer még másféléket is? BORISZ: Nem. Nemcsak erőszakot. Az irnok áldásra járul elé. hogy nem veszélyes és nem tartozik a mi hatáskörünk alá. CSENDŐRTISZT (mosolyogva): Köszönöm a tanácsát. JELENET Ugyanazok. CSENDŐRTISZT: Kleint? BORISZ: Hallottam róla. hogy ne tegyék. Ennek megvannak az okai. kereszttel és Evangéliummal. hogy meg van tiltva az Evangéliumban.. Bocsásson meg. Mielőbbi szabadulást kivánok önnek.kis.) BORISZ: Egyet szeretnék csak önnek megmondani. PAP: Hát felesküdni miért nem akar? BORISZ: Ön tudja. a csendőrtiszt és irnoka nélkül.. gonosz hivatást? Azt tanácsolnám.. hogy a katonák már akkor is raboltak és ő a lelkükre beszélt. Keresztelő Szent János azt mondta a katonáknak. de sohasem láttam. (Kezet fog. feláldozni a magunk életét és nem elvenni egy másét. Jól van.) 9. CSENDŐRTISZT: Irja. Bátjuska. (El az irnokkal.ez az igazi keresztény. amit akarok: feláldozni az életemet. öreg ember. de nem tudok nem szólni: miért választotta ezt a rossz. Ismeri Ivásenkót? BORISZ: Nem. BORISZ: Igen. JELENET Ugyanazok és a pap.. Megállapitom önről. Most legyen szives bevallani ismeretségeit is.) 8. .. PAP: Miért okoz bánatot a feljebbvalóinak. BORISZ (mosolyogva): Ez csak azt bizonyitja. hogy hagyjon fel vele. fiatalember. Ajánlom magamat. miért nem akarja teljesiteni a keresztény ember kötelességét: szolgálni a cárnak és a hazának? BORISZ (mosolyogva): Éppen hogy a keresztény ember kötelességét akarom teljesiteni s ezért nem akarok katona lenni. (Bejön a pap. PAP: De miért nem akar? Megmondatott: „áldozd fel életedet felebarátaidért” . Éppen ez az.. de minden erőszakot a legnagyobb bünnek tartok. 50 . CSENDŐRTISZT: Azt hiszem. hogy befejezhetem. átadom a helyemet. Magamat ajánlom. Nemcsak hogy nem ismerek el. de minden tettetést. ravaszságot.

hogy elvigyem. ha igy van.. fiatalember. és .PAP: Egyáltalán nincsen. te vagy Krisztus?” Az Ur Jézus Krisztus kijelentette: igen. nem fogunk vitatkozni. Az a parancsom. tényleg? Ön. PAP: Rendben van. PAP: Ne makacskodjék. Azt pedig. Nekünk az ildomos. öreg ember. Borisz a háttérben ül. csak bizza rá az egyház megitélésére. BORISZ: Nem szégyeli magát. mi ujság. hogy tagadjam meg Krisztust. PAP: Isten vele. a pap nélkül. PAP: Nagy konokság. Kifáradtam. BORISZ: Hová? 51 . kényelmesebb. Ha még olyan lenne. Miért mondhatta akkor Pilátus: „megesketlek az élő Istenre. SEGÉDTISZT: Nos. én vagyok. (Izgatottan. Különben csábitó példa lenne. borzasztóan kifáradtam. (Elmegy.) 10. SEGÉDTISZT: Nem egyezett hát bele. Vezettessen el. Távozzék. SEGÉDTISZT: Szóval el kell vitetni a kórházba. hogy engedelmeskedjünk az öregeknek. JELENET Ugyanazok. Én sajnálom önt. (A segédtiszt belép. hogy mi bün és mi nem bün. BORISZ: Hagyjon engem magamra. Szóval az eskü nincsen megtiltva. hogy ön annyi embert megcsal? Mert hát mi is van ezeknek a fejében? (Az ajtónál álló őrre mutat. .utálkozom önt hallgatni. BORISZ: Kin van hát a bün azért. SEGÉDTISZT (Boriszhoz lép): Legyen szives. Tegye le az esküt és nyugta lesz. Magamat ajánlom. mint az a tábornok.) 11.bevallom bünömet . . hogy senkit se lássak.) Távozzék. Távozzék.de ön kereszttel.bün nem lehet rajtam.. engedetlenség. hagyjon magamra. SEGÉDTISZT: Vizsgálatra az elmeosztályra. PAP: Beteget csinálni belőle? Ez.) PAP: Ezen mi önnel. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. az Evangéliummal. Krisztus nevében jön hozzám rábeszélni. Ez a parancs. hogy felesküszik és szolgál? PAP: Semmilyen formában sem. tanácsolom. Mi nem alakithatjuk át a világot. BORISZ: Az ön megitélésére? És ön tényleg nem fél annyi bünt venni magára? PAP: Micsoda bünt? Amint szilárd hitben nevelkedtem s amint lelkészi hivatásom gyakorolva harminc évet leéltem. persze.

SEGÉDTISZT: Egyelőre a kórházba.Függöny - 52 .. BORISZ: Már mindent régen meggondoltam. Menjünk hát.) . (Elmennek. ahol nyugodtabb körülmények közt lesz s ahol ideje lesz meggondolni..

de az Evangélium alapján megtagadta a szolgálatot. Önnek jó. FŐORVOS (nevetve): S mint mindig. önnek könnyü okoskodnia. 1. hogy nem tartozik a hatáskörükbe. amit itt töltök. de az ápolók megragadják. De tudja ön maga is. hogy ápolás alatt fog állni. akik hátulról közelednek.) 2. ALORVOS: Megint rájött. Már néhányszor teljesen egészségesnek éreztem magam. A bátjuska a lelkére iparkodott beszélni. A főorvos. Ápolók bluzban. (Az alorvos kimegy. SEGÉDTISZT: Érdekes alakot hoztam be önöknek.) Mit közeledsz! Takarodj! FŐORVOS: Kérem. hogy csak betegebbé tesznek. FŐORVOS: Alkoholista és. köntösben. Nos. csak ártalmamra van. Habár valami javulás mégis van az állapotában. hogy megint inni fogok. de ez sem fogott rajta. mint utolsó instanciához. hogy a szabadság veszélyes önnek. (Belép a segédtiszt. És minden felesleges nap. Nem. BETEG TISZT: Ön azt hiszi. amit (heveskedik) tennie kellene. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. FŐORVOS: Jóreggelt. hozzánk. de mit tegyünk mi az őrültek között? (Az ápolókra. JELENET A főorvos és az alorvos. lássuk hát. hogy önnek nem esett. katonakötelezettségének kellett volna eleget tennie. BETEG TISZT: Én kérem önt.. Ön a megforditottját teszi annak. nyugodjon meg. az alorvos és egy beteg tiszt. (Felordit és az orvosra akarja magát vetni. JELENET BETEG TISZT: Mondom önöknek. Küzdelem. FŐORVOS: Csak ne izgassa fel magát. FŐORVOS: Nyugodjon meg. Semmit sem lehet csinálni. Ön kegyetlen.VÁLTOZÁS Fogadószoba a kórházban.) 3. (Jelt ad az ápolóknak. Valami Cseremsánov herceg. Ha tudnám. A csendőrökhöz küldték. hogy irjon ki. nem megbizhatatlan politikailag. elvezetik.) 53 . már észre tértem.) BETEG TISZT: Ön szabad. SEGÉDTISZT: Jónapot. azok azt véleményezték. Én kész vagyok önt elbocsátani. követelem öntől.. Hajszál hiányzott.

FŐORVOS: Hogyan értelmezi ezt? BORISZ: Ugy. El fogunk beszélgetni. mint azok közt. és a katonáskodást. BORISZ: Én ugy cselekszem. hogy nagyon müvelt fiatalember. vissza kell tartani a rendbontókat a féktelenségektől. de azt biztosan tudom. FŐORVOS: De mi lesz a világgal? Hiszen az ész azért adatott nekünk. Mit érez? Mije fáj? BORISZ: Semmim. hogy például a bajok föokát . (A segédtiszthez. FŐORVOS: Igen. a hazug. JELENET Ugyanazok. az alorvos nélkül. FŐORVOS: De hiszen meg kell védeni a hazát az ellenségektől. a segédtiszt nélkül. amelynek teljesitését követelik tőlem és amely a legfőbb eszköze a romlottságnak. SEGÉDTISZT: Azt mondják. hogy ha be akar zárni valahová. hogy önöknél van a megfelelő helye. Be kell ismernem. csaló hitet a kormány terjeszti. BORISZ: Amennyiben lehetséges. arra kérném. BORISZ: A hazát senki sem támadja meg. 54 .a kormány követeli. És gazdag menyasszonya van. Mivel indokolja azt? BORISZ: Keresztény vagyok és ezért nem gyilkolhatok. (Bevezetik Boriszt. mint mások.) 6. FŐORVOS: Bocsásson meg. FŐORVOS: Ön megtagadta a katonai kötelezettség teljesitését. hogy előre lássunk. rendbontó sokkal több van a kormány kebelében. FŐORVOS: Legyen szerencsénk.) 5.4. . Tökéletesen egészséges vagyok.. FŐORVOS: Mania. FŐORVOS: Az ön véleménye szerint tehát nincs szükség kormányra és államra? BORISZ: Én ezt nem tudom. Csak néhány kérdést. JELENET Ugyanazok és Borisz.a vodkát .a kormány árusitja. JELENET Ugyanazok. amint a lelkiismeretem parancsolja. zárjon be minél előbb és hagyjon pihennem. de mégsem cselekszik ugy. Foglaljon helyet. akiken erőszakot követ el. Csodálatos.) Ön hagyjon bennünket magunkra.. (A segédtiszt elmegy. hogy nekem nem kell résztvennem a rosszban. de a szabályokat be kell tartanunk.

nem vagyok hajlandó. én nem fogok önnek segiteni. JELENET Ugyanazok és az alorvos. Megértem.) 7.) Most legyen olyan jó néhány lépést tenni becsukott szemmel. Bejön Nyikoláj Ivánovics és Ljuba.és ön segédkezet nyujt nekik ebben. (A főorvos. Sziveskedjék lefeküdni. FŐORVOS: És itt? BORISZ: Nem. hogy kissé megvizsgáljam. FŐORVOS: Most engedje meg. BORISZ: Szeretnék beszélni velük. Köszönöm. . hogy idegei fel vannak zaklatva. FŐORVOS: Csillapodjék le. de tegye egyedül. Nem kivánna átmenni az osztályába? (Bejön az alorvos.) 8. Megkinozhat. hogy abnormálisnak tartanak. és hogy egy ember vonakodása a rosszban való részvételtől nem jelent semmilyen veszélyt. hogy azért küldtek ide. (Tapintani kezdi. én majd azután”. A hercegné benéz az ajtón és utánuk szól: „Menjenek. hogy lássuk. JELENET Ugyanazok és az ápolók. (A főorvos megnyom egy csengőt. ALORVOS: Látogatók érkeztek Cseremsánovhoz. az alorvos és az ápolók el.) Itt nem érez fájdalmat? BORISZ: Nem. BORISZ: Nem rösteli magát mindezt végigcsinálni? FŐORVOS: Mit? BORISZ: Mindezeket az ostobaságokat. Hiszen ez ocsmány és szégyenletes. Ne vegyen lélegzetet. hanem a jó tartja fenn. Hagyja abba.) Hagyjon békében. hogy nem tudnak mivel felelni az igazságra s hogy ezért azt tetették. Itt fogadhatja őket.) 55 . Két ápoló lép be.BORISZ: És arra is adatott az ész. (Mérőeszközt vesz elő és megméri a homlokát és az orrát. hogy egészséges vagyok. ahogy akar. FŐORVOS: Szóval nem hajlandó néhány lépést tenni? BORISZ: Nem. FŐORVOS: Kérje őket ide. hogy a társadalmi rendet nem az erőszak. mert vonakodtam résztvenni a gonoszságukban. (Hevesen. Hiszen ön tudja. Most engedje meg. FŐORVOS: Sóhajtson. BORISZ: Kicsodák? ALORVOS: Szarűncov a leányával.

azt fogom mondani. Magamról merem neked mondani. sem jobban nem foglak szeretni és tisztelni. JELENET Borisz. amikor megmérlegelted. hogy mit fogtok mondani.) 56 . amire kér. ne sajnálj. És te segits nekem. De mikor engedik szabadon? BORISZ: Senki sem tudja. akik elvonszolják. hogy nem cselekedhetsz másként.9. (Összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal. Nem gondoltam arra. Én nem gondolok a jövőre.” Vagyis ne akkor csináld. Csak egytől félek . mint ezelőtt.nem gondolni meg előre: igy fogok csinálni. hogy ez jó. Én sem örülök. nyomában ápolók.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A legfőbb pedig. akiknek a véleményével törődöl. sem kevésbé. hogy ugy kell. egy beteg beront a szobába. hogy meg fogom tagadni a szolgálatot. ami a világon történt. BORISZ: Én igy is tettem. oly könnyü. Isten hozta. És te még jobbá teheted. Olyan jól érzem magam. hogy egyet. a szivem oly örömteli. cigarettázó birókat. És féltem. ezeket a kihallgatásokat. amit akartam. BORISZ: Természetes. mert ha valami történt a lélekben. nem voltam képes nem mondani azt. hogy helyeseljenek neked azok. hanem amikor egész lényeddel érzed. LJUBA: Jól van. hogy ebben a dologban ugy kell cselekedni. a legfőbbet. az isteni szellem fog bennetek beszélni. Én olyan jól érzem magam. BORISZ: Nem. Meg vagyok győződve. hogy ezekben a dolgokban rosszabb átcsinálni. hogy ne tégy semmit az emberi dicsőség kedvéért. És rettenetesen le van sujtva. mégis szenvedek és tudom. LJUBA: Képes lehetek talán örülni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Örülni nem. megmondjak neked: az első. amint az Evangéliumban van megmondva . . mint végig nem csinálni valamit. De csak addig. hogy segiteni fogsz nekem. mert nem az a drága. Ezt akartam neked mondani. És te itt leszel. ne gondolkozzatok azon. ami a lélekben történt. ezt nem lehet. örvendetes lett minden. utána olyan egyszerü. Az anyád itt van. rendőrséget.) BORISZ: Nekem ez nem félelmes. a világon is változás lesz. (A folyosón eszeveszett jajveszékelés hallatszik. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megmondtam neked. hogy ha most leleszed az esküt és szolgálni kezdesz.) LJUBA: Ez rettenetes. nekem most semmi sem félelmes. amit mondtam. azért. (Ljuba ül és sir. iratokat. (Bejön a hercegné. Ha meg tudod tenni. hanem az.tedd meg. Nyikoláj Ivánovics és Ljuba. amig el nem kezdtem. A jelen olyan jó. és bármilyen örömmel cserélnék is vele. szenvedek miatta. tenyerei közé veszi a fejét és megcsókolja): Szegény Borisz. „S amikor elvisznek benneteket a kormányzókhoz. a második. LJUBA (egyenesen Boriszhoz lép.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azért jöttem. De amikor megláttam mindezt a hazugságot.a te magatartásodtól. (Sir.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mondd. Isten áldjon! Gondolkozzál. JELENET Ugyanazok és a főorvos. BORISZ: Hallgass meg. A fia felzaklatott kedélyállapotban van. hogy félbe kell szakitani a beszélgetést. De nem.. De nem tudok igéretet tenni. Borja. HERCEGNÉ: Kitaláltad. A látogatási napokon .) Az egész életem csak szomoruság volt. HERCEGNÉ: Ne tagadd meg a szolgálatot. minek kinozod magadat és valamennyiünket. Isten veled.ennek nagyon sulyos következményei lehetnek. hogy nem tudsz. HERCEGNÉ: Jó. HERCEGNÉ: Ön miért nem szól semmit? Ön döntötte romlásba. FŐORVOS (belép): Urnőm. Igy nem tudok én szolgálni. amely mindenkit csak szenvedni kényszerit. Harminc éven keresztül csak érted éltem. rábeszélte? Beleegyezett? Borja. hogy én mit szenvedek. 11. Borja. LJUBA: Mit tudok én mondani! BORISZ: Értsd meg. Boriszt kivéve. Badarság. légy irántam szánalommal és fogadj csütörtökön jó hirrel. hogy meg fogod gondolni és gondold meg. éppen annyira lehetetlenek. . már megyek. galambom. (A folyosóról megint jajveszékelés hallatszik. ostobán van mondva. JELENET Ugyanazok és a hercegné.. Borja. HERCEGNÉ: Nem. mintha holnap biztosan meghalnál.csütörtökön és vasárnapon . mondd. önnek is kell rábeszélnie. Azt hiszem. mama. Értsd meg. s ha mondva van.) Hiszen az őrültek házában vagyok. (Sir és elmegy. . amik lehetetlenek.méltóztassék tizenkettőig idefáradni. Gondoztalak. mama.) Nos. egyszerre csak lemondani mindenről! Börtön. . Csak akkor fogsz helyes elhatározásra jutni.10. (Nyikoláj Ivánovicshoz. nekem rettenetes súly van a szivemen. Borja! Légy szánalommal irántam! BORISZ: Mama. nem tudok tovább várni.. BORISZ (Ljubához lép): És mit mondasz te nekem? LJUBA: Én nem tudok hazudni.. galambom. S amikor minden kész van. Egyetlen örömsugár. örvendeztem. De maga is legyen én irántam szánalommal. BORISZ: Igy is van megmondva az Evangéliumban. Mindenki szolgált és szolgál. Valami uj kereszténységet gondoltatok ki Nyikoláj Ivánoviccsal. mama.) 57 . (Megcsókolja. (A nyakába veti magát és sir. hanem ördögi tanitás. hogy beállsz.az ember még bele is bolondulhat. Ljuba. Nem tudom.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (kezet nyujt): Gondolkozz. Nem értem és semmit sem tudok mondani. BORISZ: Na jó. légy irántam szánalommal. gyalázat. hogy vannak dolgok. megcsinálódott.és te kinná változtatod. HERCEGNÉ: Semmi sincs megmondva. mint ahogy nem lehet repülni. Önnek jó. Ez nem kereszténység. Nekem is nehéz. mondd hát neki. Utána a többiek is mind. jó.

Bejönnek az ápolók. mennyire nehéz! Uram. JELENET Borisz egyedül. mennyire nehéz.12. JELENET Borisz és az ápolók.) 13. köntössel. BORISZ: Ah.Függöny - 58 . ÁPOLÓ: Tessék átöltözni. . segits nekem. (Imádkozik. Borisz átöltözik. Ah.

Én legalább annyira boldog vagyok most Ljuba miatt.Borisz Cseremsánov. JELENET Márja Ivánovna. une sauterie. Ah.30 Csak nem küldhetem a gyerekeimet máshová táncolni. Belép Márja Ivánovna elegáns selyemruhában. hanem egyszerüen szerény estély. Nem bál. 1. hogy nem szereti.Kit? Alexándr Mihájlovicsot? Természetes. (Az egyik lakájhoz. mit tegyek? Hiszen mindenkinek élnie kell. Még mindig ott van. Lakájok virágokat állitanak fel a zongora előtt. hogy igen. ami a szivén van.NEGYEDIK FELVONÁS Moszkvában. A fiatalság számára. Szarűncovék házának szálája zongorás táncestélyre van előkészitve. vagy az ép eszét. (Bejön a zongorás. MÁRJA IVÁNOVNA: Hát mit tegyek? Nos. A harmadik felvonás óta egy év telt el. hogy mennyire szeretnék nem okozni neki kellemetlenséget. Azt mondják. . Alexándra Ivánovna és lakájok.) Ide állitsa. Hiszen heten vannak. S ha otthon nem szórakoztatom őket. hogy ma már egyáltalán nem annyira követelőző. hogy borzasztóan lesoványodott és az orvosok féltik az életét. kedves. MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan. MÁRJA IVÁNOVNA: Borisz bizony Nyikoláj Ivánovics eszméinek rettenetes áldozata. Alexándra Ivánovnával. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ez megint borzasztó csapás lesz Nyikoláj Ivánovicsra. Mit csinál? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Lizánjka többször járt nála. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit csináljak. ez a rettenetes lidércnyomás . MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudja. Miért kellett elpusztulnia? Különben sohasem szerettem különösebben.29 mint régebben mondták. . hogy Nicolasnak ez nagyon kellemetlen. De azt hiszem. pour les adolescents. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem szereti Alexándr Mihájlovicsot. kellemes és jó ember. csak nem mondja meg.) 29 30 Kisebbszerü táncest. Beszélt Ljubával és Ljuba azt mondta. micsoda bál. és mindenütt táncoltak. Lehetetlen nem tudnia. Ebéd után nagyon rosszkedvüen ment be a szobájába. És szinielőadás volt Mákovéknál. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Félek.Isten látja. mintha megkérte volna. MÁRJA IVÁNOVNA (a lakájoknak): A gyümölcsöt állitsák a büffére. mert ez megtagadása összes elméleteinek: nagyvilági. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ó nem. mit fognak csinálni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Talán már megkérte a kezét? MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyanaz. 59 . Viszonoznom kell nekem is valahogyan. Isten tudja.

Alexándra Ivánovna és Ljuba. SZTARKÓVSZKIJ: Hát Ljubovj Nyikolájevna? Annyit készült táncolni. MÁRJA IVÁNOVNA: Üljön le. nem kérek. a zongorás vagyok. JELENET Márja Ivánovna. legyen szives. SZTARKÓVSZKIJ: Megyek segiteni neki. MÁRJA IVÁNOVNA: Fanatikusok. LJUBA (estélyi ruhában. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis. (A zongorához lép. csodálatos a meggyőződés ereje. hogy segiteni fogok neki. MÁRJA IVÁNOVNA (Ljubának): Hallgass csak ide. Ljuba. De itt jön Alexándr Mihájlovics. csillagokkal. és várjon egy kicsit. Be lehet jelenteni? 60 . JELENET Ugyanazok és a zongorás. célozgatni. Vagy nem akarna egy teát? ZONGORÁS: Köszönöm. vagy a kórházban hagyják.) MÁRJA IVÁNOVNA: Annál jobb. de azért mégsem volt parti Ljuba számára. A táncokhoz jött? ZONGORÁS: Igen. párnával. JELENET Ugyanazok és Ljuba. szalagokkal. Azt mondják neki. hozzon ide mindent. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. kérdezősködni fognak. jó estét. kárpótlásul mindazért.) MÁRJA IVÁNOVNA: Sohasem szerettem különösebben. Hiszen mennyire szenved. hogy ha bele nem egyezik.) 5. (Kezet csókot mind a kettőnek.2.) 3. Kiváltkép. És Lizánjka azt mondta. Jó estét. amit elmulasztott. MÁRJA IVÁNOVNA (a zongoráshoz). dekolté nélkül): Á.) 4. Állandóan egy és ugyanazt a választ adja. Szabad? MÁRJA IVÁNOVNA: Nagyon jó lesz. A szalónban van még két párna. hogy emellett derüs. SZTARKÓVSZKIJ: Repülök. Vállalkoztam. sőt vidám is. SZTARKÓVSZKIJ: Korán jöttem. Segitsen nekem. vagy egy erődbe dugják. (Bejön frakkban az elegáns Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. amikor belegabalyodott Nyikoláj Ivánovics eszméibe. ön is itt van? Nagyon jó. Vele szembe jön Ljuba. (El. Kedveltem Borját. MÁRJA IVÁNOVNA: A cotillionhoz csinál előkészületeket. Ma este ismerősök lesznek itt. (Sztarkóvszkij elmegy.

én sem vagyok vőlegény s egy gyereknek is mögötte maradok. JELENET Ugyanazok és Vánja. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij. nehogy összetörj valamit. MÁRJA IVÁNOVNA: Amint akarod. majd én felemelem. nem. te már előzetesen megszolgáltad az érdemrendeket. SZTARKÓVSZKIJ: Ami azt illeti. Minek? Hadd kérdezzenek. (Vánja indul. Nem. a vacsora előtt. legyen szives. Hiszen c’est le secret de la comédie. én meg gyerek. te mindenkit ismersz. Azért mégis adok neked negyven poén előnyt. VÁNJA: Azért vagy te vőlegény. VÁNJA: Mindent összetörök. 8. mama.31 LJUBA: Nem. nem. csak hagyja. hogy melyikünknek lesz több érdemrendje. LJUBA: Mindent hoz? MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek.) 6. 61 .) Csak az Istenért. három párnát hoz és egyet utközben leejt): Ljubovj Nyikolájevna. (Elfut. menj be a szobámba és hozd el a polcról a ragasztót és a tűpárnát. megnézem Natását. Vánja. gyere. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudja. Ljuba. de nekem előbb még el kell büvölnöm a leányokat. (Sztarkóvszkij bejön. Azt hiszem. és előbb vagy utóbb meg fog kelleni neki mondani. hogy utána megkapjam a jutalmamat. mint megmérgezni az egész estét. SZTARKÓVSZKIJ: Neked könnyü. mama. (Alexándra Ivánovnával el. vagy gyanitja anélkül is.) 7. LJUBA: Hát tudja mit: az estély végén. LJUBA: Vánja. kérlek.LJUBA: Nem. Papának kellemetlen lesz. Ez annyit jelentene.) 31 Ez a bohózat titka. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. hogy jobb ma bejelenteni. SZTARKÓVSZKIJ (állával leszoritva. nem kell. fogadtam Alexándr Mihájloviccsal. VÁNJA (szintén egy párnával): Most itt van minden. Hogy mi mindent csinált! Csak érteni kell a rendezéshez.

9. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij. SZTARKÓVSZKIJ (megfogja Ljuba kezét): Ljuba, szabad? Olyan boldog vagyok. (Megcsókolja a kezét.) A mazurka az enyém, de ez nekem kevés. A mazurka alatt az embernek nincsen ideje beszélni. Nekem meg kell beszélnem. Sürgönyözhetek az enyéimnek, hogy megkaptam a beleegyezését és boldog vagyok? LJUBA: Igen, ma este. SZTARKÓVSZKIJ: Még egy szót: hogy fogja ezt Nyikoláj Ivánovics fogadni? Szólt neki? Igen? LJUBA: Nem szóltam. De meg fogom mondani. Ugy fogja fogadni, amint most mindent fogad, ami a családjára vonatkozik. Azt fogja mondani: tégy, amint tudsz. De a lelkében bánkódni fog. SZTARKÓVSZKIJ: Azért, hogy én nem vagyok Cseremsánov? Azért, hogy kamarás-ifju és nemesi marsal vagyok? LJUBA: Igen. De én már harcoltam magammal, igyekeztem megcsalni magamat miatta. És nem azért nem csinálom azt, amit ő akar, mintha őt kevésbé szeretném, hanem azért, mert nem tudok hazudni. És ő maga is ezt mondja. Tulontul élni akarok. SZTARKÓVSZKIJ: És ez az egyetlen igazság - az élet. És ő, Cseremsánov? LJUBA (izgatottan): Ne beszéljen nekem róla. Szeretném, ha el tudnám itélni, és elitélni őt akkor, amikor szenved. És tudom, hogy ez azért van, mert bűnös vagyok előtte. Csak azt az egyet tudom, hogy van szerelem, és azt hiszem - igazi szerelem, amellyel őt sohasem szerettem. SZTARKÓVSZKIJ: Igaz ez, Ljuba? LJUBA: Ön azt akarja, hogy azt mondjam, hogy önt szeretem ezzel a valódi szerelemmel; de nem mondom. Én önt más szerelemmel szeretem, igen, de még ez sem az igazi. Az sem az igazi és ez sem az igazi; ha össze lehetne a kettőt keverni... SZTARKÓVSZKIJ: Nem, én meg vagyok elégedve a magaméval. (Megcsókolja a kezét.) Ljuba! LJUBA (eltólja): Nem, kezdjük csak el a rendezést. Már jönnek is a vendégek. (Bejön a hercegné Tónjával és kislányával.)

10. JELENET Ugyanazok és a hercegné Tónjával és kislányával. LJUBA: Mama azonnal itt lesz. HERCEGNÉ: Mi vagyunk az elsők? SZTARKÓVSZKIJ: Valakinek csak kell elsőnek lennie. Már ajánlottam, hogy csináltassunk egy gumibabát első vendégnek. (Bejön Sztyópa. Vánja hozza a ragasztót és a tűpárnát.)

62

11. JELENET Ugyanazok és Sztyópa Vánjával. SZTYÓPA: Tegnap azt hittem, hogy látni fogom az olaszoknál. TÓNJA: A néninél voltunk és varrtunk a szegények számára. (Bejönnek diákok, hölgyek, Márja Ivánovna, a grófné.)

12. JELENET Ugyanazok, Márja Ivánovna, a grófné, diákok, hölgyek. GRÓFNÉ: Nyikoláj Ivánovicsot nem fogjuk látni? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, ő sohasem jön a vendégek közé. SZTARKÓVSZKIJ: Négyesre, kérem! (Tapsol. Felállnak, táncolnak.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (Márja Ivánovnához lép): Nyikoláj Ivánovics rettenetes izgalomban van. Borisz Szemjónovicsnál volt s amikor visszaérkezett, meglátta a bált és el akart menni itthonról. Az ajtajához álltam és hallottam, amint Alexándr Petróviccsal beszélgetett. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit mondott? - Rond des dames. Les cavaliers en avant.32 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt mondta, hogy igy nem lehet élni és hogy elmegy. MÁRJA IVÁNOVNA: Micsoda emberkinzó! (El.) - Függöny -

32

Négyes-figura.

63

VÁLTOZÁS Nyikoláj Ivánovics szobája. Messziről zene hallatszik. Nyikoláj Ivánovics kabátban van; egy levelet tesz az asztalra; a rongyos Alexándr Petróvics mellette áll. 1. JELENET ALEXÁNDR PETRÓVICS: Legyen nyugodt; egy fillér nélkül eljutunk a Kaukázusig. Ott aztán már célnál van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tuláig vonattal megyünk, onnan tovább gyalog. Na, minden készen van. (A levelet az asztal közepére teszi és kifelé indul. Találkozik Márja Ivánovnával.)

2. JELENET Nyikoláj Ivánovics, Alexándr Petróvics és Márja Ivánovna. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Miért jöttél? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy hogy miért? Azért, hogy ne engedjelek kegyetlenséget elkövetni Mire való ez? Miért teszed? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? Azért, mert nem tudok igy élni tovább. Nem tudom elviselni ezt a borzalmas, erkölcstelen életet. MÁRJA IVÁNOVNA: Amit mondasz, az a rettenetes. Az életem, amelyet csak neked és a gyermekeknek szentelek, egyszerre csak erkölcstelen. (Meglátja Alexándr Petróvicsot.) Renvoyez au moins cet homme. Je ne veux pas qu’il soit témoin de cette conversation.33 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várjon rám odakünn. Alexándr Petróvics, azonnal jövök. ALEXÁNDR PETRÓVICS (kimegy).

3. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi köze lehet hozzád egy ilyen embernek? És miért áll hozzád közelebb a feleségednél? Ezt lehetetlen megérteni. És hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy levelet hagytam a számodra. Nem akartam beszélni. Tulságosan fájó. De ha akarod, igyekezni fogok nyugodtan elmondani. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, nem tudlak megérteni. Miért gyülölöd és bünteted feleségedet, aki neked mindent odaadott? Mondd, mit tettem, báloztam, cicomáztam magam, kacérkodtam? Egész életem a családomnak volt szentelve. Mindegyik gyereket magam tápláltam, neveltem; az utolsó évben a vagyonkezelés egész súlya is az én vállaimon nyugodott... NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (félbeszakitja): De ez a suly csak azért nehezedik rád, mert nem akartál ugy élni, amint ajánlottam.

33

Legalább küldje ki ezt az embert. Nem akarom, hogy tanuja legyen ennek a beszélgetésnek.

64

ha senki sem értene meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sajnálatraméltó. hogy az evangéliumi szegénységet prédikálom.hanem arról. s nekem magamnak mosnom és főznöm. amit csinálok. amint te akartad. MÁRJA IVÁNOVNA: És te szégyeled magad az emberek előtt? Nem tudnál tényleg e fölé emelkedni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem arról van szó. mert féltem. de. Nemcsak kinzom magam. hogy lehetetlen nem tennem. hogy meggyülölted a családodat. aki pénzt kunyorál tőled? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ő is. Látom. .estélyt rendeztem? És ez is milyen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én ezt sohasem akartam. hogy a kötelességem. de nem idézheti elő azt. MÁRJA IVÁNOVNA: Te magad mondtad nem egyszer. . Az sem változtatna a dolgon. Miért bünteted hát azt az asszonyt. még ha ellene cselekszünk is. mindenki azt mondta. hogy Isten müve végbemegy. az alatt az ürügy alatt.nem értem. még a részeges Alexándr Petróvicsot is. de nem tudok igy élni. Miért? Miért? (Sir. és Vaszílij Nyikánorovics is. Valami effélét akartál. te keresztény vagy. aki odaadta neked egész életét? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mivel büntetem? Hiszen szeretem is. és éppen azért. az én lelki életemet. De ez lehetetlen. . MÁRJA IVÁNOVNA: Vaszílij Nyikánorovics megbánta a bünét és ujból visszatért egyházközségéhez. hogy a fekete fehérré váljék és nem képes az én életemet sem megváltoztatni. hogy szereted az embereket.MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen lehetetlenséget kivántál.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen te nem akarod megérteni az életemet. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi van abban borzasztó. . hogy mindent odaadtam a feleségemnek. szereted az egész világot. hogy az egész tél folyamán egyetlen egyszer. legyek őrült. azt mondod.. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindegy. és ezért gyalázatba kell. vagy hogy te megőrültél. ami az én számomra az egész életet jelenti. és mások is. még ennek az Alexándr Petróvicsnak is joga van azt mondani és a szememre hányni. nem tudok élni nélküled. De nemcsak a gyalázatról van szó. És ez büntény. Mondd meg. és Tónja is. hogy mit akarsz tőlem. de nem tudom megérteni. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyne büntetnél.. Bocsáss el.. hogy csaló vagyok. amikor itt hagysz. te jót akarsz tenni.. MÁRJA IVÁNOVNA: Kicsoda? Alexándr Petróvics. De nem ez a fontos. Különben nekem egészen mindegy. meggyülöltél engem.kérdezd meg Mánját és Varvara Vasziljevnát. De hogy miért. Lehetetlen analfabétáknak hagyni a gyerekeket. hogy a te kereszténységed azt tette. hogy kellemetlen lesz neked. Mása! Neked nincs rám szükséged. elmégy tőlem. hogy szétrombolom Isten művét.de szégyelem is magam . magam pedig fényüzésben élek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mások megértik. hogy essem. de össze is rombolom azt. Tónja pedig e pillanatban táncol és Sztyópával kacérkodik. de nem cselekszem.de én mégis szeretlek téged. A legfontosabb az. MÁRJA IVÁNOVNA: Meg akarom érteni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem bánom. Mindenkinek. . Mit fog mindenki mondani? Egyet a kettő közül: vagy hogy én rossz asszony vagyok. 65 . hogy most nem szeretsz. Igyekeztem részt venni az életetekben. Csak az az eredmény. Kérdezd meg az egész világot. Nem. hogy szégyelem magam. belevinni azt. hogy beszélek. hogy kinozlak benneteket és kinzom magamat.

Mi nehéz a számodra? Csak türj el bennünket. hogy vizet hozzon neki. JELENET Ugyanazok és Vánja. menj. külföldön is és mindenütt. ezt a tiszta. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen magad is tudod. hogy az élet megrontja a gyerekeket: „jaj annak. mint halt ott a szó szoros értelmében éhen egy gyermek. Hiszen ez igy van mindenkinél. (Elmegy. hanem nem tudlak. frakkba bujtatott emberek. erős. [Ma például.) 5. amely teljesen rablásra van alapozva. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azóta. Számomra minden egyes ebéd kinszenvedés. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz megérteni és egyre jobban eltávolodunk egymástól. Hatolj belém. én pedig saját szemeimmel látom. MÁRJA IVÁNOVNA: Mondd. már nem tudom ezt szenvedés nélkül nézni. mint vált egy fiuból alkoholista. szeress. Gondold csak meg: Ljuba most férjhez megy. ne fossz meg bennünket magadtól. aki csak egyet is elcsábit e kicsinyekből”. hogy ez lehetetlen. Nem tudom látni. amely reánk dolgozik. [de én nem tudom másként nevezni azt az életet. egy tacskó. amelyen ti éltek. hogy őt. hivnak. látom egész hadseregét a szolgaszemélyzetnek. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindez csak tépelődés. Hogy lehessen mindezt derékban kettétörni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? MÁRJA IVÁNOVNA: Tedd azt. annak a földnek a hozadéka. amit prédikálsz: türj. képzeld magad egy pillanatra az én helyzetembe és meg fogsz érteni. hogy valamennyien testvérek vagyunk. Az első: az élet itt minden izében erkölcstelen. mint követeli ettől a lakájtól. Misa. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez a meg nem értés éppen a rettenetes. hogyan szolgálnak nekünk rabszolgák gyanánt felnőtt. Ezenkivül látom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz látni és engem megérteni.) 4. aki életével száll sikra az igazságért. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem hogy nem akarlak. Te haragszol erre a szóra. Azután elmegyek Boriszhoz. Vánja beiratkozott az egyetemre. VÁNJA: De aztán gyere. amelyet a néptől raboltak el. látom. hogy most nem jöhetek.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen megmondtam. Ma reggel kinn vagyok a Menhelyen. Nicolas. Noshát. VÁNJA: Mama. Kátja tanulnak. ahhoz az emberhez. hogyan pusztulnak és romlanak]. azután hazajövök és egy fehér nyakkendős lakáj nyit nekem ajtót. Menj. jellemes 66 . mi kinoz? (Vánja beszalad. hogy megértettem. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindez ezelőtt is igy volt. mert a pénz. hogyan megy egy tüdővészes mosónő fehérnemüt öblögetni. látom. hogy a fiam. és látom.

hogy beleéld magad az én helyembe.nem engem. egy hazughoz. Csak azt kérem. Nem utazom.] Nem tudok igy élni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (haragosan): Nem bánom. És utána hazajövök és megtudom. de mások. Csak azt mondom.. Légy irántam szánalommal. Ne rontsuk el huszonnyolc évi házasság után. Ha legalább fel tudnék erre a magaslatra emelkedni. ők is tudják. 6. hogy Neked mi kell. (Elmegy Vánjával és Kátjával. Én tudom. Nem.megtagadta a vőlegényét. az én házamban belépek. hogy megtagadta az igazságot.] MÁRJA IVÁNOVNA: Ez aztán keresztény kijelentés. ez rémes. beismerem a hibámat. mert ő csak a hasznot keresi. Igy van Tónjánál is. Bocsássunk hát meg egymásnak. S ha nem veled.elmegyek majd az alá a vonat alá.embert hogyan viszik szándékosan az őrületbe és pusztulásba. amely tőlem elvisz. Istenem! Micsoda szenvedés. Az ilyesmi csak pillanatnyi gerjedelem. Misa is és Kátja is. hogy szivbajos és ingerlik és a dühöngő őrültek közé zárják. a többség azt mondja: belátta az eltévelyedését. hogy megértsetek. akinek szerelmet igért.. teljesen gyermek.karácsonyfa. . mindegy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetséges volna? MÁRJA IVÁNOVNA: Lizánjkának irt. hogy a leányom.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (az ajtóban): Alexándr Petróvics.) MÁRJA IVÁNOVNA (megöleli): Nem sok időnk maradt még az életből. nem fogok estélyeket rendezni. hogy megalázzanak. Igen. ez rémes. VÁNJA és KÁTJA (befutnak): Mama. gyere gyorsan. legyen. Jó. ravasz gyermek. azt akarod. halálra vagyok gyötörve. az egyetlen ember a családomból. MÁRJA IVÁNOVNA: Ha elmégy. hogy munkásod legyek ebben a Te müvedben. Isten veled.. és az igazságot. [És itt. igen. hogy azelőtt volt tévuton s most visszatért az egyházhoz. Vánja és Kátja. Bocsáss el. Istenem.) 7. hogy megszabaduljanak tőle. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. de nem cselekszik. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. Te jobban tudod. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Gyermek. Nyilván Te nem akarod. én is veled megyek. JELENET Ugyanazok. hanem megértette az igazságot . JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. és férjhez megy egy lakájhoz. Az igazságot én mindazonáltal igazságnak tartom.. Hiszen Vaszílij Nyikánorovics is azt hitte. de csak azt akarom. bál. Annyira fáj ez nekem. Jól van. mikor emberek pusztulnak éhen. megyek. Igen. (Levetkőzik. Alexándr Petróvicsról már nem beszélek. ő majd megmutatja neked a levelet. De ne büntess meg. hogy mindenki ujjal mutogathasson rám: beszél. látom . És vesszenek el valamennyien. 67 . aki megértett . Engedelmesség. vagy ravasz asszony. miért? (Sir. százasok és százasok fecsérlése. együgyüség. maradok. menjen haza. Jól van. ocsmány dolog volt. Miért. MÁRJA IVÁNOVNA: Te azt mondod: az igazságot.

csak mindig arra tudnék gondolni. Megtisztelt vele. De mindazonáltal ez rettentes.] LIZÁNJKA: Még azt is jöttem mondani.) 10. Nekem irja. hogy az élet csupán a Neked való szolgálatban áll. benn volt nálam és feltétlenül beszélni kiván önnel. és örül a szivem. azzal a kéréssel. hanem a Te akaratodat. hogy jobb. segits nekem megtennem nem a magam akaratát. hogy elviseljem. igen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. hogy a hercegnő megérkezett. hogy adja tovább Nyikoláj Ivánovicsnak. JELENET Nyikoláj Ivánovics és a hercegné. Van szerencsém. Máskülönben nem is volna megpróbáltatás. LIZÁNJKA (olvas): „Önnek irok. HERCEGNÉ. LIZÁNJKA: Bocsánat. (Bejön a hercegné. kérlek. rettenetesen izgatott állapotban van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehát mi történt? HERCEGNÉ: Az.. Most volt a fiánál. ez azért van. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Lizánjka. Ugyanezt kivánom önnek és Nyikoláj Ivánovicsnak.. Nem nyujtok kezet. Csak mindig arra tudnék gondolni.(Bejön Lizánjka. nyilván.) 9. (Elmegy. Azt hiszem.]” [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Meggyötörték a szegényt. amelyben nyiltan elpártoltam a Szent pravoszláv egyháztól. Nagyon sajnálom azt az eltévelyedésemet.) 8. Egy levelet hozok megmutatni Vaszílij Nyikánorovicstól. mert gyülölöm és megvetem. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. de kéri. hogy áthelyezik a fegyelmi zászlóaljhoz. hogy visszatértem hozzá. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát igaz volna tényleg? LIZÁNJKA: Felolvassam? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olvasd fel. bocsássanak meg nekem. hivd ide. mert a megpróbáltatás az erőmhöz mért. Mégis csak fogadott. hogy közöljem önnel a tartalmát. ha nem fogadja. És ez az ön müve. 68 . LIZÁNJKA: Akkor hát idehivom. Minek ez a találkozás? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. A megpróbáltatások borzalmas napja van ma. hogy ha megpróbáltatást küldesz rám. [Kérem. Atyám! segits. mert képesnek tartasz arra.

És Isten látja. JELENET Nyikoláj Ivánovics. Már ismerjük önt. én tudom. SZTYÓPA: Papa nincs itt.) 13. partit csinál. Hiszen bizonyára nemcsak azért jött. ha kiván valamit. LJUBA (meglátja apját): Ah. Boriszt áthelyezik a fegyelmi zászlóaljba és ezt nem fogom tudni elviselni. 12. De ön ezt köteles megtenni.) 11. ön. Szarűncov ur. HERCEGNÉ: Nem tudom engedelmesen elviselni. hanem Isten tette. engem ön nem fog megcsalni. HERCEGNÉ: Micsoda irgalmasság. Az ajtó kinyilik. Ön meg itt szinészkedik az egyszerü életével. de ha csak azért jött. Isten vele. és ön elvette tőlem és tönkretette. Ha pedig nem teszi meg. hogy mit kell tennem. amilyen önnek kellemes. Én mindenre kész vagyok. ön bálokat rendez és a fiam menyasszonya. Bejön Sztyópa). HERCEGNÉ: Megismétlem ujból. gyertek. akkor csupán önmagának árt. Engem ugyanis nem tud megsérteni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (lefekszik a diványra. HERCEGNÉ: Azért is. Ha nem menti meg . hogy mit óhajt.emlékezzék rá. Ön felelni fog nekem ezért. Amit pedig kivánok. Nem tudok én nyugodt lenni. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Sztyópa. (Elmegy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tanitson meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem én tettem. hogy ön tette tönkre. hogy mit fogok tenni. az ön leánya. (Párok jönnek be. És ezt ön tette. Önnek meg kell mentenie. Viselje engedelmesen. 69 . Ön.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. mert egész lelkemből együtt érzek önnel és sajnálom. mondja meg. önnek is kell megmentenie. az asztaloskodásával. a cárhoz. Hogy a fiam megrontotta. hogy leszidjon. Menjen. kicsinyek nagyokkal. hogy én önt mennyire sajnálom. utolsó kisérletet teszek. hogy szabadon eresszék. az önnek mindegy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. hogy megmondjam. Sztyópa. Eljöttem önhöz. eszközölje ki. csillapodjék. férjhez megy. amely bennem felgyülemlett. Ne szegüljön ellen Isten akaratának. Mondja meg. akihez akar. Hogy mennyire utálom ezzel az uj farizeusságával. Menjen a parancsnokságához. Az én egész életem csak a fiam volt. te itt vagy? Bocsáss meg. Ki kell öntenem a düht. Ljuba és a párok. keresztény magaslat! Nem. ön. a „Grossvater”-t játsszák. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. Ő próbára akarja önt tenni. A zene erősebben hallatszik. hogy szidalmazzon. a következő.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (feláll): Sebaj.. A szerző kéziratai közt előkerült még a dráma megiratlan V. 1902. Ljuba férjhez megy. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül.. hogy hiszek Neked? Nem. . Atyám! segits nekem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Vaszílij Nyikánorovics visszatért. Boriszt szerencsétlenné tettem.. felvonásának következő fogalmazása: 70 .Függöny 188. Tévuton lennék-e tényleg? Tévedek-e abban. 1900. (A párok kimennek.) 14.

„Meg fogjuk vesszőzni. belészur. ha egy Pugacsov támadna ellenetek. Elutasitás. Valamennyien elmennek. Én vagyok a gyengeség példája. VÁLTOZÁS Márja Ivánovna a betegségről beszél az orvossal. S amikor erre világosan ráeszméltem. kikergetik. fekszenek. Sok más szolgája van.” Lizánjka elmegy. A verés drágább. Vaszílij Nyikánorovics visszatért. hogy a szolgája legyek. hizelegnek. De felesége kedvéért beleegyezik. örvendve azon. Imára. Nyikoláj Ivánovics imádkozik. „Ah. hogy maga sebezte meg magát véletlenül. igyekszik senkit meg nem bántani. elintézi nélkülem is.” Bejönnek a folyamodók. Meghal. Cella. Boriszt egyesbe.ÖTÖDIK FELVONÁS Fegyelmi zászlóalj. Magyaráz. „Várjon. Ljuba Sztarkóvszkijjal. A hercegné beront. Nyikoláj Ivánovics megváltozott. gyengédségek. de csüggedt. Összeütközés egy tiszttel. „Örökösen ingadozom.” A hercegné beront. Azután a hercegné. Bejön Tónja Sztyópával.” VÁLTOZÁS Az uralkodó dolgozószobája. tréfálkozások. hogy az egyház csalása napvilágra került s az élete értelmet kapott. helyesen cselekedtem-e. beszél az orvossal. Nyikoláj Ivánovics azt mondja. Valamennyien beszaladnak. Isten nyilván nem akarja. Folyamodványt ir a cárhoz. Elmennek. Bevezetnek egy lebüntetettet. Jön Vaszílij Nyikánorovics a duhobórokkal. megnyugodtam. (Vége) 71 . Bejelentik a hercegnét. Nyikoláj Ivánovics bejön. szelid. Cigaretták. A gyógykezelés hiábavalósága. Semmit sem tettem: Boriszt megrontottam. Borisz az Evangéliumot olvassa. Rabok ülnek. Nyikoláj Ivánovics Lizánjkával. Beszélgetés a földről.

JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA: GELLÉRT HUGÓ 72 .

Nős ember volt és négy gyermeke született. de a legjobban sajnálta Julius. hogy maradjon és folytassa a tanulmányait. gyakran hozta zavarba. ahol ismételten megfordult üzleti ügyekben. mert mindenki. amikor még éltek Krisztus tanitványainak tanitványai és a keresztények rendületlenül betartották a Tanitó törvényét. mig Pamfilius a bölcsészet tanulmányozásában. aki fia volt Juvenalius elhalt felszabaditott rabszolgájának. sajnálta Juvenalius. apja egy filozófushoz adta tanulásra. névszerint Julius. AMIG VAN VILÁGOSSÁG ELSŐ FEJEZET Traianus római császár uralkodása alatt történt. 4 fej. Egy évvel tanulmányaik befejezése előtt Pamfilius bejelentette tanitójának az iskolában.. hanem tisztára emberi kezek müve. Két év mult el. Kilikia földje messze van Rómától. mint pusztult el egyik császár a másik után. amint az Apostoltörténetek elmondják. Sok földet beutazott s bárha nem volt tanult ember. egy maradt életben. Erre a Juliusra pazarolta Juvenalius egész szeretetét és minden gondoskodását. látta később. 73 . ami Rómában történt. s mint okos ember megértette. A környező élet és főként annak esztelensége. hogy mit csinált Nero Rómában. hogy a római vallásban semmi sem szent. akinek földjei vagy házai voltak. hogy ne kinozzák azok a kétségek. amelyek őt magát zavarták. Abban az időben történt. Juvenalius. visszhangja támadt Kilikiában is. Mindkét ifju szorgalmasan tanult. mindkettő jó természetü volt. Pamfiliusszal együtt adta be a filozófushoz. Egyszerü és szegény emberektől származott. Julius inkább a költők és a matematika tanulmányozásában tüntette ki magát. mindketten szépek és barátok. Az apostolok nagy erővel tettek tanuságot az Ur Jézus Krisztus feltámadásáról és nagy áldás volt a hitükön. elvált tőlük. Nélkülöző nem volt közöttük. amelyet a római birodalom összes köztiszteletben álló férfiai vallottak . Mikor Julius 15 éves elmult. közülök három fiatalon halt meg. és a kormányzók utánozták császáraikat. a vételárat az apostolok lábai elé rakta és mindenkinek megadatott. amelynek szertartásait Augustus császár ideje óta kezdték szigoruan betartani s amelyhez a mostani császár. hogy özvegy édesanyja Daphne városába költözik és hogy ezért abba kell hagynia a tanulást. aki a városukban telepedett le. pogány hit volt. Az ifjak egykoruak voltak. de római parancsnok kormányozta és mindannak. Pamfilius hajlithatatlannak bizonyult s miután megköszönte barátainak iránta tanusitott szeretetüket és gondoskodásukat.az a hit. 32-35. Voltak kételyei. eladta őket. nem tudott mindent felfogni s ezt müveletlenségének tulajdonitotta. vers. Bármennyire igyekeztek is rábeszélni. Ugy szerette volna fiát felnevelni. Hite az a római. (Apostoltört. Tarsos városában egy gazdag szir drágakőkereskedő. Játszótársával. sokat tapasztalt és megismert és Tarsos lakói előtt nagy tekintélynek örvendett eszéért és igazságosságáért. ami Rómában történt. hanem minden közös volt náluk. A hivők legtöbbjének egy szive és egy lelke volt és senki semmit sem mondott a birtokából magáénak. aki becsületére vált. de szorgalmával és szakértelmével vagyont szerzett magának és kiérdemelte polgártársai tiszteletét. amiben szüksége volt. Traianus is szigoruan ragaszkodott. száz évvel Krisztus születése után. Juvenalius még emlékezett gyermekkorából az arról szóló elbeszélésekre. Julius befejezte tanulmányait és az egész idő alatt egyetlen egyszer sem látta barátját.JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN. A tanitó sajnálta a tanitványa elveszitését.) Élt ezekben az első időkben Kilikia országában.

egyszerüen élünk.És ha nem javult volna meg? .mondta Pamfilius. de hamarosan megváltoztatta életmódját és most jó testvérünk. hogy a keresztények megölik és megeszik a gyermekeket. . vagy nincs mivel betakaróznunk.Ugy.felelte Pamfilius . ők is odaadják nekünk a magukét.Vannak ilyenek is és mi szivesen fogadjuk őket.Miért teszitek ezt? . . hogy semmi rosszat se kövessünk el. Ha mi odaadjuk testvéreinknek munkánk gyümölcsét.mondta Julius . hogy senki semmit sem tart magáénak közülünk. .Egyizben találkozott vele az utcán. .kiáltott fel Julius.Ilyenek nincsenek köztünk.Hogyan lehetséges ez? 74 . . de nem adják oda a magukét? . .Ha az én atyám mindenkinek adna. . ha munka nélkül eltartják? .mondta .de szükség esetére mindig marad valamink. mert nagyon kifáradtam és nem akartam elmenni testvéreimhez kérni. amit kérnek? . . hogy ti hogy csináljátok. És ha meg is történik. igaz.mondta Pamfilius . azzal az igyekezettel. De ilyesmi csak ritkán fordul elő. hogy eleinte lustálkodott és rosszul viselte magát. . aki kér tőle.Mennyiben közös? .De hogyan tudjátok mindenkinek megadni.felelte Pamfilius. Cirill sztárec azt mondja. akikkel mindenünk közös.kérdezte Julius. . hogy anyjával együtt még mindig ugyanott lakik. Velem csak egyizben történt meg.Mi keresztények vagyunk. .a mi életünk egyszerü és fényüzés nélkül való. Élünk és nemcsak nem szenvedünk szükséget. . Gyere.Hisz lehetetlen embert nem szeretni! . . .Vannak ilyenek is. és ez is csak azért. hogy vacsora nélkül feküdtem le aludni. akkor könnyen éhen hal.És mi lesz akkor. hogy az ember semmit se tartson a magáénak? . . hogy hogyan és hol él. nagyon gyorsan semmije sem maradna.Nem egyedül lakunk.Nekem azt mondták.Gyere el és nézd meg.Semmi különöset nem csinálunk. ugy kérünk másoktól és kapunk. csak nem veszel ebben te is részt? .Kevés talán a naplopó. Nemrég jött hozzánk egy ilyen. ha testvéreitek elveszik a ti munkátok gyümölcsét. . . . nézd meg.Ezt nem tudom. . . megszökött rabszolga.de apám azt mondja. de sokban feleslegünk is van.Mi nem halunk éhen.Közösen tartjuk el magunkat.De hogy lehet élni ugy.Valóban? . aki szivesen veszi. mint a legdrágább testvérekkel s még jobban kell őket szeretnünk. . hogy ha az ember a magáéra nem vigyáz s hozzá még mindenkinek ad. .hanem sok barátunk van velünk. hogy nincs mit ennünk.Lehet talán semmirekellőket szeretni? . aki kér tőle.az ilyen emberek fényüzésben szeretnek élni és nem jönnek hozzánk. Pamfilius elbeszélte neki.Nem tudom. . hogy éppen az ilyenekkel ugy kell bánni. elhivta magához és kikérdezte. .kérdezé Julius.

. . hogy eltértek Krisztus tanitásától és csak szinleltek. nem fitogtatás végett tesszük. de apja megint ad neki.olyanok. a másik csak most kezdi el. Pelagéja.Nem értem. És nem tanácsolom neked. mert csak ebben látjuk az életet és az üdvösséget. Mindannyiunk élén ott áll Krisztus a maga életével és mi valamennyien igyekszünk Őt utánozni s csupán ebben látjuk az üdvünket. aki kéri.A következőképpen. de mindannyian egy és ugyanazon uton járunk.és megrontották lelküket. . akik nem tudnak mindent odaadni.azok. hogy mit fognak rólunk mondani az emberek. Vannak még gyengébbek. hogy ugy értelmezzük az életet. amit teszünk. A negyediknek a felesége pogány. birtokot tart a tulajdonában és ad a fiának. hanem hitünk szerint. Ezeknek semmi sem kell. hogy ne ossza szét és az anya a fiai iránti szeretetből elfogadja az adományt és mégis odaadja másoknak.Mit jelent. . Szerintem.mondta Julius. 75 . Az egyiknek az apja pogány. de nem tudják megtenni. A másiknak az anyja pogány. És éppen ezek a hátulsók jönnek az elülsők segitségére. És ti is ugyanazt csináljátok. akik csak nemrég léptek rá az utra. amit mi csinálunk. a másiknál kisebb. Az egyik már tökéletesült a jó életben.Igen. az anya pedig keresztény és a gyermekek tisztelik anyjukat. Julius ezt mondta erre: .Cselekedj eképpen. amikor fát dobnak rá. . meg fogom tenni. hogy vannak köztetek olyanok. És számunkra egészen mindegy. . hogy fitogtatás végett gyere hozzánk és változtasd meg az életedet. . ezek még a régi módon élnek. Mi valamennyien egy törvényt vallunk.Lehetetlen nem élni önmagunkért. . hogy megnyerjék. hogy hitetek szerint? .Hogy hitünk szerint .. . Ép ebben van a hit. sokat tartanak meg a maguk számára s csak a fölöset adják oda. hogy jobban szeretjük magunkat másoknál és örömöket keresünk magunknak.annyit jelent. mint ahogy a tüz sem alszik ki soha. ha már keresztény akar lenni valaki. hogy ti mit tesztek.A mi hitünk abban van.Ez tényleg a legjobb. adnak neki és kérik.De ha igy van. ezek nem sajnálják magukat és Krisztus törvénye szerint utolsó ingüket is odaadják annak. amikor meglátom. hogy a földi gonoszságoktól. Egyesek közülünk. . de a teljesités ereje mindannyiunknál más: az egyiknél nagyobb. mint Kirill sztárec és felesége. ismét mások még hátrább.Nem. amint Krisztus magyarázta meg nekünk. azt. Igy vagyunk valamennyien összefonódva és az elülsők örömest odaadnák utolsó ingüket. Ezen kivül valamennyiünket rokonsági kötelékek füznek össze pogányokkal.felelte Pamfilius . nincs is köztünk s közöttetek különbség. a haláltól való menekvés csupán a Krisztus tanitása szerinti életben van. Vannak mások. . A harmadiknak gyermekei pogányok. előttünk állnak. . ellankadnak a megszokott ruha és táplálék hijján és nem adják oda mindenüket. gyengébbek is.az önmegtagadáshoz .a mieink más uton haladnak és sohasem lankadnak. Mi nem az emberek miatt cselekszünk.Az istenek maguk oltották belénk. Éppen ez az. Ezek egyre több örömet fognak maguknak szerezni és egyre jobban el fognak tántorodni a hitetektől. A fiu ad a kérőnek.mondta Pamfilius. Az ötödiknek a férje pogány. mások mögöttünk. ugy ez annyit jelent. Magad mondod. akik sajnálják magukat. . és ugyanazt fogják csinálni. Az elülsők már közel vannak Krisztus törvényéhez . ami támogatja hitükben a gyengéket s amitől sok felesleges halmozódik össze. hogy miben van ez a hit? . És ha nem adtok oda mindent. . ugy teljesitsen is mindent: adjon oda mindent és maradjon koldus. hanem azért.Mi semmit sem akarunk fitogtatni. sajnálja a fiát és segiti. hanem egyre erősbödnek.

az örömökre való gondolat és azok reménye nélkül. Az atyjától kapott pénz hamar elfogyott. annál jobban látjuk. . s a pénz hiányozni kezdett Juliusnak. fényüzésben és kicsapongó mulatságokban. amiket mi örömöknek nevezünk: étel. amely szerint mindazok az emberek élnek a világon. haragra lobbant és gorombaságokra vetemedett atyjával szemben. ez az a világi hit. Atyja adott. hogy ezután már senki sem fogja őket zavarni. Egyizben többet kért atyjától. A gazda követet küldött az emberekhez.Mi emberek vagyunk azok. hogy csak akkor örömök. A fiu. Ime. mint kerék a szekérrudat követik nyomon Isten akaratának teljesitését. . de megfedte fiát. akik nem ismerik el. Julius hallgatta és szive megindult. nem lehetnek örömök. ha bennük tételezzük fel az élet lényegét. mint hogy élvezzék. és minél tovább élünk. hogy nézze meg az életüket. akik tudják a bünüket és nem akarják beismerni. játék és ledér nők. Elküldte a gazda a fiát a dézsmáért. hogy a dézsmáját megkapja. ha a kertből elüzi a gazda követét és fiát és nem ad dézsmát. Julius élete ugy folyt. mulatság.ilyenkor barátja őszinte szeme közé nézett és visszaemlékezett jóságára. maradjon velük élni.Isten akaratának teljesitését. amint a gazdag fiatalemberek élete folyik: tétlenségben. hogy nem kell fizetniök érte és egyéb dolguk sincs.. amelyek mindig ugyanazok voltak és maradnak: bor. akik e világon élünk és dézsmát kell. aki dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket. hogy az örömök és a boldogság. hogy az összes örömök. hogy az a világi hit. hogy a kert az övék. büszkélkedett vele és nem sajnálta érte a pénzt. . mert Én szelid és alázatos vagyok szivemben. hol ugy tetszett. amely azt tartja. hogy az élet csak azért adatott. . ital. de nem volt neki világos.ez ugyanaz. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü. és ha megtetszik neki.Krisztus a következő hasonlatot mondotta. egyre több és több pénzt követeltek. de azok elkergették a követét. mert vagy dézsmát kell adnunk.Éspedig hogyan? . elszakitani a puszta örömöket a munkától . szerette egyetlen fiát. És mi igy élünk. hogy Pamfilius önmagát csalja meg. amint mindig haragszanak azok. MÁSODIK FEJEZET Julius atyja gazdag volt. Pamfilius meghivta magához Juliust. elfeledkezett róla. Vincellérek éltek egy idegen kertben és dézsmát kellett fizetniök a gazdának. vagy kiüzetünk a kertből. hogy az embernek jobb sora lesz. Krisztus azonban arra tanitott meg bennünket. Krisztus megtanitott bennünket arra. amelyeknek Julius a rabja lett. A mi hitünk az. hogy csak akkor követik nyomon természetes jutalomként ezek az örömök Isten akaratának teljesitését. de azok megölték a fiát. és nyugtot találtok lelketeknek. Örömöket venni akarni Isten akarata teljesitésének munkája nélkül. s ugyanakkor Julius történetesen összeverekedett egyik részeg 76 . amikor mást keresünk . De az élvezetek. És Julius megigérte. aki bünösnek érezte magát és nem akarta beismerni a bünét.hogy ez a hit hamis. hanem Isten akaratának teljesitésében rejlik. Tanitónk azt mondta: „Jöjjetek Hozzám valamennyien. Vegyétek magatokra az igámat és tanuljatok Tőlem. mint amennyit az rendszerint adni szokott volt neki.” Igy beszélt Pamfilius.Amaz emberek már most a világi hit szerint azt gondolták. Mi hiszünk ebben és ezért nem kereshetünk csalást az igazság helyett. mint letépni a virágok kocsánjait és gyökér nélkül elültetni őket. hogy fizessünk Istennek: teljesitenünk kell az akaratát. hogy Pamfilius megcsalja. de nem ment el Pamfiliushoz és belevetve magát a maga életébe. hogy az élet boldogsága nem az örömeiben. abban a feltevésben. amit Pamfilius beszélt: hol ugy tetszett. hogy Istennek szolgáljunk.

A fiu megragadta atyja kezeit. ugy be tudtam volna rendezni az életemet és nem láttam volna szükséget. Nem mérlegelte. szemére hányta. . kénytelen voltam uzsorásokhoz fordulni. Ő hozott ebbe a helyzetbe. ha nem szerez annyit. Férje nem hallgatta végig. Ha megigéri. hogy teljesiti akaratomat.Menj. A maga vagy atyja halála tünt fel neki egyetlen kiutnak abból a helyzetből. akik mindent kiszipolyoztak belőlem. hogy pénzre van szüksége és hogy megöli magát. Amikor egyedül maradt. amit kérek. hogy ha nem teljesiti a kérését. megbocsátok neki. Csak szeretett magzatán sajnálkozott. amely mint gazdag ifjut megillet. amit anyja elkövetett. add el. aki már régóta igyekezett elütni Julius kezéről. mint amennyit később adott. hogy kérjen atyjától bocsánatot és engedelmeskedjék neki. Julius az anyjához ment és megmondta neki. az atyához ment. Julius nem magát.társával és megölte. minthogy azonban mindig kevesebbet adott a kelleténél. Egy cimborájától vett kölcsönt és megigérte a visszafizetését. de csak azzal a feltétellel. 77 . Megigérte. És az otthoni élet most pokollá változott a számára: atyja nem beszélt vele. Az atya bekiáltotta rabszolgáit. anyja sirt. az asszony szemrehányást tett a férjének. hogy bocsásson meg fiának. hogy félrenevelte a fiát. hogy ilyen helyzetbe került. de nem volt szándékában betartani igéretét. De az anya nem törődött a veréssel. aki rajongott fiáért. Azt mondta: atyám szoktatott a fényüző élethez s azután sajnálni kezdte tőlem a pénzt. Az atya maga elé hivta a fiát és anyjával együtt korholni kezdte. mint amennyire szüksége van. én meg igyekszem egyidőre leplezni a kő eltünését. atyám pedig mindezt nem akarja megérteni. szemrehányások nélkül annyit adott volna. s most az anya a férjéhez ment és megkérte. de ne itt. Ezzel szemben megigérte fiának. Megrettent attól. és teljesitsd. Az atya sokáig korholta feleségét és fiát. Másnap anyja behivta a lakosztályába és titokban átadott neki egy drágakövet. hogy bocsánatért könyörögjön számára. Anyja szavai meginditották Julius szivét. Julius mindenre ráállt és szabadlábra került. Azért. az egyik rabszolgára fogom rá a lopást. ami szükséges. elment fiához és igyekezett rábeszélni. amelyet elvitt a férjétől. Ha kezdettől fogva. Elfelejti. és most.Meg fogja kapni tőlem a pénzt és felesége hozományát. A városparancsnok tudomást szerzett erről és őrizet alá akarta venni Juliust. Ezenkivül szeretője is ajándékot követelt tőle: egy gyöngynyakék tetszett meg neki és Julius tudta. Most viszont semmit sem kap tőlem és első bünénél a parancsnok kezére juttatom. hanem atyját vádolta. de atyja kieszközölte számára a bocsánatot. hogy ki volt a bünös mindebben. Férjéhez ment. s ha kiderül. hogy atyja háta mögött megadja neki a pénzt. megkötöztette fiát és bezáratta. de végül elhatározta. öngyilkos leszek. Az anya. ha abbahagyja ledér életmódját és nőül veszi egy gazdag kereskedő leányát. amelyre szüksége volt. Julius anyja többet szenvedett nála. a leány faképnél hagyja és összeáll egy gazdag emberrel. Julius megátkozta atyját és az életét.mondta az atya .és tisztességes életet kezdhet vele. hogy valamikor maga is fiatal volt. hogy a férj alaposan megverte a feleségét. . akit már régen kiszemelt a fiának. hogy megnősül és abbahagyja a rossz életet. nem vette el a drágakövet és elment hazulról. A fiu beleegyezett. amelybe került. s dolog azzal végződött. és az élethez. semmim sem maradt és szégyenlem magam a barátaim előtt. Atyja megütötte. Éppen ebben az időben még több pénzre lett Juliusnak dőzsöléseiből kifolyólag szüksége. veszekedett miatta anyjával. ha nem adja meg. . A fiu durván felelt atyjának. hogy megbocsát fiának. hanem egy másik városban.

egyedülállónak érezte magát. hogy az ő tanuk szerint ezeket mondta Krisztus: „jöjjetek Hozzám valamennyien. Egy zavartalan helyen gondolkodni kezdett. atyja. És az a gondolata támadt. vadállat vagyok. Igaz lenne ez valóban? Gondolkodni kezdett. hogy senki sem szereti és ő sem szeret senkit.. Miért kinozta magát annyira? Miért rontotta el annyira a fiatal éveit? Öröm kevés volt. hanem innen egyenesen elmegy a keresztényekhez és velük marad. Valamennyien vetélytársai voltak.Maga sem tudta. nekem egészen mindegy. hogy kivánják. Anyja. de mennyi bánat és boldogtalanság! S ami a legfőbb . „Atyja?” . Valamennyiük számára kivánatosnak kellett lennie. barátai számára veszélyes és kellemetlen vetélytárs volt. Amint igy végignézett életén. halálát kellett.és ha biztos volnék abban. sem barátaimat. amit a vadállat nem tehet meg . „Anyámat? Igen. senkit sem szeretek. de nem szeretem. amely a fejébe ötlött.. és holtfáradtra hajszolt és kergetett vadállat. megtehetem azt.gondolkodott és megint felidézte emlékezetében mindazt. anyámat sajnálom. hogy hová és miért megy. el a városból. Lelkében zürzavar és köd volt. hogy kordában tartotta. és megint megborzadt attól. amikor a szivébe tekintett ennél a kérdésnél. akkor kitől? Tulságosan különösnek tetszett neki.. De ha tőlük nem. Az első gondolat. S ugy ez. . amelyet egy egész élet munkájával gyüjtött össze. de talán az egyetlen Pamfiliust?” És megint felidézte az emlékezetében. hogy soha senki sem fogja meglátni és megtudni . de egyenesen gyülölte azért. hogy atyjának halála szükséges a boldogságához. de ő maga is szeretett-e valakit? Barátait? Érezte. . „De tényleg ilyen kétségbeesett-e a helyzete?” . hogy mi történik vele. Azelőtt volt szerető anyja. hogy egyedül maradjon és átgondolja mindazt. A lelkiismeretéhez kellett fordulnia és vizsgálat tárgyává tette előtte életét és cselekedeteit. Amint egyre tovább és tovább ment. amikor szerencsétlenség érte. hogy nem várhat tőlük segitséget. rettenthetetlen és örömteli arcára és szeretett volna hinni tudni abban. Ment előre. 78 .. De nem volt mi mást tennie. volt atyja. rossznak és főként ostobának tünt fel szemeiben. amit Pamfilius mondott. hogy ő maga vegye fontolóra a helyzetét. szükségét érezve annak. voltak még barátai is. Senki sem szerette! Mindenkinek terhére volt! Mindenkinek keresztezni tudta az életét: anyja számára ő volt az oka atyjával való civakodásának. hogy módomban van elmenni ebből a hazug és gonosz életből. eszébe jutott Pamfilius és vele való utolsó találkozása és az. ami történt vele s ami várja. kiért a városból és bejutott Diana istennő megszentelt berkébe.most nem volt senkije.. Atyámat gyülölöm. valamennyien irgalmatlanok voltak hozzá most. a keresztényekhez. De már nem hitt az isteneiben és ezért tudta. hogy nem tér vissza haza.kérdezte magától és rémület fogta el. hogy meghaljon.kérdezte magától Julius . barátai nem szerették. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket”. az volt. atyja számára tékozlója volt annak a gazdagságnak. és csupán abban az egyben különbözöm a vadállattól. megölném!” Ezt felelte magában és maga is elrémült magától. mint amaz. Visszagondolt legutolsó találkozásukra és beszélgetésükre és Pamfiliusnak ama szavaira. visszaemlékezett Pamfilius szelid. hogy segitséget kér az istennőtől..megölhetem magam. sem anyámat. hogy megsértette. Gyülölte s emellett világosan látta. Nemcsak nem szerette. Igen. folytonosan előre. ami vele történt.vajjon mit tennék. hogy senkit sem szeret. ha egyetlen csapással megfoszthatnám életétől és megszabadithatnám önmagamat?” És Julius igy felelt magában: „igen. „. nekem csak a segitségére van szükségem. hogy Pamfilius meghivta magukhoz. hogy ugy tetszett.Nos.

A falusi magány csöndjében ugyanazok a szenvedélyek fognak kinozni.azért. A nap már estére hajlott és Julius meg akart pihenni. mint én élek. ami téged nyugtalanit.mondta Julius és szót szóba füzve. Az ismeretlen figyelmesen hallgatta. szenvedélyek lobognak benned. minthogy ennek a törvénynek nem az ember természete. hogy sokan vannak ilyenek és hogy mindenki ilyen lesz. hanem benned magadban van. én bonckés alá veszem egész életedet és összes gondolataidat. sőt még jobban is fogsz tévelyegni és ezen a szenvedésen kivül részed lesz még a kielégitetlen emberi szükségletek szakadatlan szenvedésében is. erőszakkal fojtva vissza a szenvedélyeidet. kikérdezte a részletekről és maga nem nyilvánitott véleményt. Mikor meglátta Juliust. A keresztények csalása vagy tévedése (én nem akarom őket elitélni) éppen abban áll. mikor az utszélen egy üldögélő embert pillantott meg. most mégis részed van a felszabaditott szenvedély nyujtotta kielégülésben.mondotta magának .Ifju. ugyanugy. annál könnyebb lett a szive. mert az. Engedd át a vizet a gáton és itatni fogja a földet és a réteket és az állatokat. szép. Ilyen hely nincsen. amely helyesebbnek fog látszani előtted. Középkoru. aki még nem próbálta ki az életet és önmagát. És mindazok. Kerestem érzéki élvezetekben és nem találtam meg.tévuton jársz. gazdag. amit a Tanitójuk mond.„Mi is vagyok valóban. Most a szenvedélyeid hamis utakra vonzanak. Pedig van ember. betette iszákjába a megmaradt elemózsiát. nem engedelmeskedhetik törvényüknek. ugyanattól fogsz szenvedni. aki mindig örvendezik . amitől most szenvedsz. olyat. Te fiatal vagy. . . Én ismerem az életet. de ha hibáztál is egyszer az irányban. Ülj le és pihend ki magad. hanem hiu bölcselkedés képezi az alapját. hogy ne háboritsanak benne a szenvedélyek és ne szenvedj a következményeiktől. Hátha ez az igazság? Akár igazság.én vonzódom hozzá és megyek. erős. Ha elmégy hozzájuk. nem Kilikiában. amit Pamfilius beszélt.ki vagyok? ember. hogy nem akarják elismerni az ember természetét. csak sokkal erősebb mértékben.A keresztényekhez. ha megfogadja azt. ifju! Az ut még hosszu. nem Rómában. egész életét és elhatározását elbeszélte az ismeretlennek. de te nem ismered. A keresztények tana azokon a hittételeken kivül. visszaemlékezve mindarra. Tanaik tökéletes követője csak az aggastyán lehet. elmosolyodott és megszólitotta: . Te csendes révet akarsz magadnak találni. és ugy tetszik neked. akik ugy élnek. mert semmit sem keres.Hová mégy? . csak hogy százszor erősebben. oly elhatározásra fogsz jutni. hogy nem tér több vissza haza. amelyben a keresztények laktak. . Egy ereje teljében lévő ember vagy egy hozzád hasonló ifju azonban. akár nem igazság . de tartsd vissza és ki fogja vájni a földet és sár gyanánt buzog elő! Ugyanigy vagyunk a szenvedélyekkel. vagyis az életben.Julius köszönetet mondott neki és leült. Én ismerem a keresztényeket. de mikor Julius befejezte. .” Igy beszélt magában Julius és azzal az elhatározással. kedves ifju. s mikor meghallod őket tőlem. Figyelj ide.a keresztények tana az életre vonatkozólag a következőkben áll: nem 79 . hogy a keresztények közt fogsz ilyen menedéket találni. Közöttük azonban. Pamfilius azt mondja. HARMADIK FEJEZET Julius frissen és jókedvüen lépdelt és minél messzebbre ért és minél élénkebben képzelte el magában a keresztények életét. Ült és olivát és lepényt falatozott. aki kiöregedett összes szenvedélyeiből. te pedig nem ismered őket. ugyancsak nem találják. megigazitotta a ruháját és megszólalt: . amelyekkel vigasztalják magukat s amelyekről nem fogok beszélni . kiment a berekből és megindult afelé a falu felé.Adjon Isten. ne hajtsd végre tervedet . még jóvá teheted a hibádat. aki boldogságot keres.kérdezte az ismeretlen. Valamennyien gonoszok és szenvednek. okosarcu férfi volt. .

hogy náluk minden közös és mindent összeadnak. sem szinházak.szánalmat keltő csalás! Érts meg egyet: a mi tanunk azt mondja: a világ az isteneken nyugszik. amit olyan emberek hoztak létre. Nem lesznek náluk sem templomok. egyetlen állatot sem fognak gondozni és felnevelni. hogy ők maguk dolgoznak.egyszóval mindent kizárólag a tulajdon feltétele mellett hoztak létre az emberek. nem lenne éhség és nem lennének azok a csapások sem. a düh. sem szobrok. ugy ezt azért tették. akik a tulajdont elismerik. minden egyes házat. hogy az embereknek testi jólétük érdekében nem kell táplálkozniok. tagadásba is veszik a tudományokat és müvészeteket. a bosszut. nem lenne kapzsiság. és Maga a Tanitó. tartják is meg az embereket azok közt az életfeltételek között. minden egyes keritést. hogy visszavigye őket őseredeti állapotukba. ha valamennyi ember ugy engedelmeskednék. amint a keresztények engedelmeskednek. sőt még a gonoszokkal szemben való gonoszságot is. sem isteni akarat. Nem is ismerik el a mi tudományaink és müvészeteink hasznát.ismerik el az erőszakot. és nem ismerve őket. müvészeteket. mindössze életüket tudnák fentartani. ha minden ember olyan volna. A barbárok nem ismernek semmiféle korlátozást és egyetlen vadember az egész világot elpusztitaná testi vágyai kielégitése végett. amit dolgoznak. Sőt még ha el is tudnák magukat tartani. létezik. aki szerintük felfedte nekik az élet összes titkait. mindazt. a fényűzés. nem ismerik el a tudományokat. hogy jól éljenek. sőt még a nők. s már nem lenne körükben helye sem tudományoknak. ha nem élnének azzal. A tanuk . a csillogás és a pompa szeretete is az isteneknek is tulajdonsága és ezért megváltoztathatatlan tulajdonsága az embernek. Azt mondják. nem ismerik el a háborukat. akit a maguk Atyjának is neveznek. akik tulajdon felett rendelkeztek. hogy valaki ne szégyenkezzék alacsony volta miatt . Élünk. Ugyanez áll a tulajdonról is. Mindez jó lenne. Valóban.vak hit keresztre feszitett Tanitójukban és mind80 . hogy ezekre nincsen szükségük. tényleg nem venne táplálékot magához és éhenhalna. Nem ismerik el az isteneket s beavatkozásukat az emberek ügyeibe. sem müvészeteknek. Hajitsd el a tulajdon jogát és egyetlen gyümölcsöst sem fognak megkapálni. mert ezek az érzések szükségesek az emberek életéhez. ami az életet könnyüvé és örömteljessé teszi. de hasonló ahhoz a feltevéshez. olyan emberektől kapták. háboruk. és ezért egyfelől az istenek akarata. A keresztények csupán rászedik az embereket s a jobbik esetben rászedik önmagukat. hogy ezek az érzések rosszak és hogy az emberek boldogak volnának nélkülük. Az embereknek pedig. de az. a vadsághoz és az állatiassághoz. Az emberek rosszak és szenvedélyek rabjai. amelyet a keresztények állitólag tagadnak. hogy eltartsák magukat. Te azt mondod. Tekints magad körül: minden egyes gyümölcsöst. amelyeket előidéznek. Ha az istenek az emberekbe beoltották a haragot. sem emberi bölcsesség. amelyek az éhségből erednek. gondolkodunk és keresünk és ezért az igazság felé közeledünk. Egész tanitásuk csupán arra megy ki. hanem csak egy van . a bosszuság. ez nem változtatná meg az ember természetét. amit tesznek. kivégzések. ugyanigy semmisitsd meg az ember jellemző szenvedélyeit és megsemmisül az emberiség. amit összeadnak. az istenek pártfogolják az embereket. biróságokat. De azt. A keresztények azt tanitják. ez az éppen. Náluk viszont nincsenek sem istenek. A keresztények azt állitják. amelyekben élnek. Az ő számukra csak Tanitójuk Atyja. de azért élnek a tulajdon gyümölcseivel. nem tartaná el őket. Ez igaz. Ámde ez nincs igy és nem is lehet igy. Mindazonáltal ez a feltevés nem változtatná meg az ember természetét. minden egyes öszvért .megvetni a magaslatot. És ha két-három tucat ember ennek hitelt adna. Éppen a szenvedélyeknek ez a játéka és azok az összeütközések. sem muzeumok. nem lennének gyilkosságok. tisztelniük kell az isteneket s maguknak kell keresniök és gondolkodniok. Nem tudnak szolgálni az emberiségnek tudományokkal és müvészetekkel. Semmisitsd meg az ember táplálkozását és megsemmisül az ember. másfelől az egész emberiség együttes bölcsessége vezérel életünkben. amilyennek a Tanitójukat irják le. Ugyanez a helyzet az ember többi szenvedélyeivel is: a méltatlankodás. De nem is cselekedhetnek másként. A legkönnyebb módszere annak. A keresztények istentelenek. amelyek az ember kizárólagos tulajdonságát képezik s az istenekhez közelitik. hogy náluk nincsen tulajdon. nem tudnak azokkal az eszközökkel szolgálni. Azt mondják.

Belevetetted magad az ifjuság szórakozásaiba.folytatta az ismeretlen.Éppen erről akartam most beszélni. Köszönetet mondott az ismeretlennek és hazatért. Ha vonzódol ahhoz a magányhoz. aki megváltoztatta életmódját. De az idő elmult. ha több hajlamod van a filozófiához. hogy a keresztényekhez megy. Nősülj meg. utad világosan áll előttem. Még mindig nyilt maradt azonban a kérdés. ami téged a legjobban bánt.és kérdést intézett eziránt az ismeretlenhez.abban. Akkor menj. hagyd abba az ifjukor szórakozásait. Az utolsó szavak végleg meggyőzték Juliust. Az az elhatározása.az atyáddal való ellenségeskedés. hogy szenvedtél. mint az élet tevékenységéhez.Hogy mit tegyél? Amennyire az emberi bölcsesség hozzáférhető a számomra. nősülj meg.az ifjuságot . Ismerd el. nemcsak megingott. akkor valódi vonzódás lesz és nem elégedetlenség fellobbanása. amelyet a keresztényeknél gondoltál megtalálni. ugyancsak kibékült fiával. Anyja örömrepesve fogadta. A szenvedély magával ragadott és oly messze sodort. hogy melyik vezér a megbizhatóbb: az istenek akarata és az emberi bölcsesség együttes. és azonkivül. Az. És csakis mint önálló polgár és családfő ismerheted ezt meg. Tanácsa bölcs. szabad tevékenysége-e. És ezért a legfontosabb tanácsom: teljesitsd atyád kivánságát. hogy az ifjuság kora elmult és bátran elhajitva mindent. . Ezeket a leckéket hasznunkra kell forditanunk. akit ő szemelt ki a számára. ez természetes és ezért jó is. amit ő mondott nekik. Te átélted az élet egyik korszakát . már nem követheted el mégegyszer ugyanazokat a hibákat. . Mérlegeld csak. Ha azután csábitani fog a magány. megnyugvást és örömöt is fogsz találni. vagy pedig a felkényszeritett.és beléptél a másikba. te egy férfi erőivel adtad oda magad az ifjuság féktelenségének s a jóból rossz lett. hogy ki fogsz békülni atyáddal és barátaiddal. mig megfelelt a korodnak. Te sokat tapasztaltál és tudod. válassz egy másik helyzetet s az ellenségeskedés megsemmisül. ami az ifjukor tulajdona és nem fér össze egy férfivel. miután az életet valódi jelentésében megismerted. Atyád azt ajánlja. Minden balszerencsédnek helyzeted fonáksága volt az oka. vagy legalább is nem fog oly fájón megnyilvánulni. hogy nősülj meg. Mikor apja tudomást szerzett arról a szándékáról. de most egyenesen érthetetlennek látszott előtte. ami téged elsősorban bántott. lépj rá az uj utra. Minden balszerencséd az emberek sajátos szenvedélyeiből ered. . hogy mi most a teendője és hogyan lábaljon ki abból a szorult helyzetéből. amelyet atyja neki átadott. Minden bajod az átmeneti állapotnak jele. hogyan tudta magát balsorsának befolyása alatt ilyen esztelenségre elhatározni. . polgárrá kell válni. vak hit egyetlen ember szavaiban? Juliust meglepte. szolgálni kell a hazának és dolgozni kell a hasznára. És jó volt. Ez az ellenségeskedés a helyzetedből származott. amelyben volt. közéleti ügyekkel. . Az. Ilyenek az élet szokásos leckéi. Férfi lettél és házasságra kell lépned és férjjé kell válnod. Használd ki saját tapasztalatodat. amit az ismeretlen mondott. hogy engedelmeskedik akaratának és nőül veszi azt a lányt. ugy csak azután adhatod át magad haszonnal ennek a tevékenységnek. tudományokkal és müvészetekkel. amikor férfivé. foglalkozz kereskedelemmel. add magad át neki. külön házba költözött feleségével és maga vezette a vállalat egy részét. NEGYEDIK FEJEZET Három hónap mulva megülték a szépséges Jevlampijával való lakodalmát és Julius. Abban a korban vagy. 81 . hol keserü s hol édes. kivált az utolsó kijelentése. mint most. helyzetednek természetellenessége volt.

kérdezte Pamfilius. .mondotta Julius. Feleségem szép. . a nősülést. . . Hogy mentesitsétek magatokat a kiábrándulásoktól. Julius elmondotta barátjának mindazt. ami vele történt: hogyan volt már a keresztényekhez vezető uton. látom a lehetőségét. Igen.fejezte be Julius.Ha nem a házasságot. fokozatosan csökkenve távolodott és végül elenyészett. akik gazdagabbak nálam és nagyobb tiszteletben állnak.Nos. barátom.Boldog? . akkor természetes. amikor az ismeretlennel való találkozás megmagyarázta neki a keresztények eltévelyedését és a maga legfőbb kötelességét. . . hogy az embert megszabaditsátok az élet dolgaival együttjáró csapásoktól. tanult és jó. hogy utoljára látták egymást: még mindig a keresztény obscsinában lakott. tagadjátok magát a házasságot. . én nem találtam kielégülést a házasságban. Az első időben tökéletesen boldog voltam. A barátok kikérdezték egymást életkörülményeikről. őszintén szólva. és hogyan fogadta meg a tanácsot és nősült meg.te ezt nem ismered. Egy nő. Egyelőre sikeresen vezetem a vállalkozásomat. amit az ismeretlen igért? .magát az életet. hogy elbeszélgethessenek. Jóllehet sok embert látok. Életemnek ez az oldala teljes. kiment hozzá az utcára és kérte.A ti csalástok abban áll. ahol öröm volt. hogy élete minden évvel.tette hozzá mosolyogva. csak a szeretetet nem.Mi nem tagadjuk a házasságot. hogy utolérhessem. most bánat sarjad a házaséletből. és ugy ebben mint amabban némi kielégülést találok. Ezt most a házaséleten tapasztaltam. A fiatal leány. okos. hát akkor tagadjátok a szeretetet. hogy vagy ő vágyik olyankor gyengédségeim után. De most . sietett megnyugtatni kisérőjét. Mikor Julius felismerte barátját. meglátta Pamfiliust. nem volt házas és biztositotta barátját. az emberek kezdenek tisztelni. hogy éppen ez a házasélet. hogy letelepszik a szőlővel és várja a vevőket. de a házasságom. mint a feleségem. az első időben jobban érdekel nála. amelynek őrömmel kellett volna eltöltenie. De az.Miben is látod a mi csalásunkat? . . nem elégit ki. Pamfilius köszönetet mondott neki és bement Juliusszal a boltba. Pamfiliusszal együtt a hátsó lakrészbe távozott. . .Megtaláltad vajjon a házasságban. tagadásba veszitek az élet valamennyi dolgát . Mindketten nehéz szőlősputtonyokkal mentek és árujukat kinálgatták. hogy barátjával visszavonulhasson lakószobájába s az engedélyt megkapva.Ellenkezőleg. Julius engedélyt kért az ismerős kereskedőtől. mi mindent tagadunk.surlódások lépnek fel közöttünk abból kifolyólag. . tagadjátok az elbüvölőt. hogy jöjjön be az üzletbe. .kérdezte Pamfilius. hogy boldog? Ha e szó alatt kivánságaink teljes kielégülését értjük. hogy Pamfilius szeretne barátjával menni. amikor én vagyok közömbös iránta. A szeretet nálunk mindennek legelső alapja. sőt el is hagyhassam őket. hogy neki nincsen rá szüksége. azt ajánlotta.Egyizben a vállalata ügyeiben elutazott egy nem messze eső városba és ott.mondta Pamfilius. nem hozta meg azt a számomra. hogy acélból. 82 . látva. hogy a ti csalástok megadhatja. Többet mondok: érzem. hogy boldogtalan vagyok. mint a feleségem. de utána még hidegebben hagy. minthogy nem vagy házas . Pamfilius élete nem változott azóta. viszont azonban nem szivesen hagyná őt egyedül. és azon a helyen. vagy megforditva. Ezenkivül a szerelemnek feltétlenül szüksége van az ujszerüségre. amelyet a lélek óhajt.a bölcseknek igazuk van: az élet nem adja meg azt. aki kevésbé vonzó. nappal és órával egyre örömteljesebbé válik. amely eleinte eltöltött. amit a lélek óhajt. és hogy az öröm. ezen már átestem. és most boldog vagy? .Mi az. aki egy ismeretlen fiatal leánnyal elment az üzlet előtt. hogy az élet nem adja meg azt az üdvösséget. Nem. még nem bizonyitéka annak. amint egy kereskedő boltjában üldögélt.

ha nem akarja. hanem egy test.Isten akarata. mint a madarak röptéből. . . Ti nem gondoskodtok az emberi faj fenntartásáról. annyira eltávolitani törekszünk azt magunktól. de még ösztökélést is kap öregeink-tanitóink részéről. Nekem ő csak a nővérem. szépség és szerelem és Vénus istennőnek való szolgálat elnevezés alatt. amit gyakorta hallott. de uj házasságra nem lépnek. amely rosszá válhatik.Még nem tudom.De mindez nagyon határozatlan valami. Az Ő akarata pedig kifejezést nyer a mi prédikációinkban és a mi kinyilatkoztatásunkban. ez a három leány azért volt kiszemelve. amiért mindeddig nem vagyok házas.felelte Pamfilius. hogy el tudjátok nyomni a szépség iránti lelkesedést.mondta Pamfilius elpirulva. hogy mikor és kivel kell házasságra lépned? Amikor én voltam házasság előtt.Ha sohasem keresed az utmutatásait. amit a mi és a ti házasságtok különbségéről akartam neked mondani. . . hogy a mi törvényünk felfedte nekünk. . ugy az áldozatok beleiből.. és ezért mi és a mi asszonyaink ahelyett. hogy holnap megnősülök. A házasság nálunk nemcsak nincs eltiltva. . szivük és más emberek gondolatainak sugallata és főként irántuk való szeretetük alapján. sohasem is pillantod meg őket. hanem jónak. hogy a kisértést kerüljük. az emberi faj már régen kihalt volna. De folytatom azt. azok világosak lesznek. mint mi ezt nevezzük. A három 83 . hogy nem tüzzük célul magunk elé az emberi faj fenntartását és nem törődünk ezzel annyit. mégis csak felkelti benned a szerelem érzését. hogy még nem vagy házas. előmozditjátok. A mi házasságunk és a tiétek közt csupán annyiban van különbség. amelyet ti szerelemnek neveztek. hogy a férj egyesüljön a feleségével és legyen ne két. . valamint azon körülményből. . amikor nincsen a helyén.kisértéssé. . jóllehet könnyen meglehet.vetette ellen Julius. akként nekünk is megvannak a bölcseink. . akivel szőlőt hoztál. ami ezt eldönti? . . ha viszont állandóan keresed az utmutatásait. akik megmagyarázzák számunkra az Atya akaratát Krisztus kinyilatkoztatása. . hogy ti a testi vágyat. nem a mi gondunk: a mi gondunk . hogy a nőre vetett érzéki pillantás bün. amit másoktól és tőled hallottam.Én nem gondoltam a szépségére. És mi minden lehető módon rajta vagyunk. ugy a faj folytatódni fog. annak dacára.Én nem értelek. mint ahogy sokszor hallottam a ti bölcseitektől. mint amilyen világosak számotokra az áldozati állatokból és a madarakból való jóslások. hogy az Ő akaratának megfelelően éljünk. hogy nálatok nincsen házasság. hogy a szeretet érzése köztünk mint fivérek és nővérek között erősebbé váljék az egyetlen nő iránti testi vágy érzésénél. megismételve azt. Te először beszéltél nekem róla. És amint nektek megvannak a bölcseitek. amely azt mondja. ez nem a mi dolgunk.De mi az.De mindazonáltal lehetetlen. . hogy felékesitenők magunkat és a testi vágyat felkelteni igyekeznénk. hogy az a szépséges fiatal leány. Különbség van már abból kifolyólag is. mi pedig megforditva: az érzéki vágyat nem tekintjük rossznak (Isten nem csinált rosszat). feltüzelitek az emberekben. mert szépek és gazdagok voltak és atyám hozzájárulását adta bármelyikkel való házasságomhoz. . mondta Julius.mindebből azt a következtetést vonom le. .Miről ismered fel? .mondta Julius.Ki fog például neked utbaigazitást adni. három leány közül választhattam. . a mi célunk csak az. . hogy egykoruak vagyunk. És ha egyedül lennétek. dacára a bájait eltakaró öltözetének.Meg vagyok például győződve. Hogyha Neki tetszik az emberi faj fenntartása.Igaz. . A tieitek folytatják a már korábban megkötött házasságokat. akik bölcsességükhöz mérten megmagyarázzák számotokra az istenek akaratát. hogy Atyánk már gondoskodott erről.Ez helytelen állitás.az Ő akarata szerint élni. akkor bevégződik.Abból. És ez az. Mi feltételezzük.mondta Julius.

már előzőleg létezett szeretetet. .közül pedig Jevlampiját választottam.akként a testi szeretet csak akkor törvényes. mint te. aki nőül vesz egy olyan lányt. Ez az érzés állati vágy és nagyon gyakran átcsap gyülöletbe. keresztény családi élet. azért valamennyi mielőttünk is egyenlő. Keresztény házasság csak akkor lehetséges. képet festeni. A pogány. A keresztény számára azonban nem létezik ez az önmaga számára való választás vagy helyesebben a személyes élvezetét szolgáló választás nem első.mondta Julius.Én nem mondom. De mi fog téged vezetni a választásban? .De miben állhat Isten akaratának megszegése egy házasságnál? . ugy helyzetük. amelyet Páris érzett? . aki erőszakot téve rajta. avagy mást szeret. ha nem az összes emberek iránti testvéri szereteten alapul. . hiszen kinozzuk azt.mindez mindama borzalmas csapásoknak a leirásai. a legtöbb élvezetet nyujtja. nem nevezhető joggal szeretetnek. ez érthető. nem pedig az embert. . amikor az emberben megvan az emberek iránti szeretet s amikor a testi szeretet tárgya megelőzőleg már tárgya az emberek kölcsönös testvéri szeretetének. hanem másodrangu helyet foglal el nála. hogyan válik állatiassággá ez az ugynevezett szeretet (erosz).hogy az ilyen. mikor van alapja. nem szabadna elfelejtened. ésszerü és tartós. aki őt nem szereti.Én elfelejthetném az Iliászt. . aki hozzá hasonló. amelyet a költők magasztalnak s amelyet jónak ismernek el önmagában is. A legjobb példája annak. Menelaosz és Páris és Hélena és Achillesz és Agamemnon és Krizeisz. ellenkezőleg. hogy az ember a nőben a vele való érintkezés nyujtotta élvezetet szereti. hogy a keresztény házasság nem engedi meg a nő iránti kizárólagos szeretetet. . Csakis ezen az alapon keletkezhetik ésszerü. Emellett a felfogás mellett az ember csak a szemeit meresztgeti és nehezen tud dönteni. a házasság csak akkor ésszerü és szent. .mondta Pamfilius. . szenvedést okoz a lánynak és nem sajnálja.Ez még nem könnyiti meg a döntést. amelyek Isten akaratának ebből a megszegéséből származnak az emberekre. mert szebb és rámnézve vonzóbb volt a többinél. hogy meg ne szegje házasságával Isten akaratát. hogy az emberek iránti szereteten alapulna. . hogy mivel tanitásunk szerint valamennyi ember egyenlő az Atya előtt. amelyet együtt tanultam és olvastam veled.A megszegés abban áll.Hogy felelhessek neked. de a nő iránti kizárólagos szeretet csak akkor támadhat fel. amikor elő van készitve. De a nem keresztény házasságnál gyakran fordul elő leplezett erőszak: mikor az. Az erőszak esetében nyilvánvaló. 84 . Mi is az egész Iliász? Elbeszélés a házasságra vonatkozó Isteni akarat megszegéséről. anélkül. mert az élvezet még előtte áll.mindenekelőtt meg kell jegyeznem. hogy nincs meg az ember iránti szeretet. ha nem szegtük meg az összes emberek iránti. csakhogy kielégitse szeretetét. és ezért élvezete kedvéért köti a házasságot. akit állitólag szeret az.mondta Julius. mint lelki és testi tulajdonságaik szempontjából. .De miben áll ez a megszegés? .Én azt mondom el neked. annál is inkább. amelyik a véleménye szerint neki.Mindazonáltal nem látom . de neked. aki bölcsek és költők között élsz.az erőszak esetei ugyanazon a nőn. . s ezért választásunkat (hogy ezt a számunkra érthetetlen szót használjam) semmi sem korlátozhatja. Egy keresztény férfi felesége és egy keresztény nő férje bárki lehet a világ összes férfiai és női közül. amikor az emberek kölcsönös tisztelete és szeretete képezi az alapját. akit szeretünk. Mint ahogy ésszerüen és tartósan csak akkor lehet egy házat épiteni. szenvedést okoz neki és megrontja. azt a feleséget választja. amin fessünk. amit a mi sztárecünk mondott a keresztény és a pogány házasság közötti különbségről. . . szerinted keresztény házasság miért zárja ki a nőnek azt a szeretetét. személyileg neki. A keresztény számára az a fontos. Az a kizárólagos szeretet viszont a nő iránt.

- Megengedem, hogy ez igy van, - mondta Julius; - de ha a leány szereti a férfit, akkor nincsen igazságtalanság sem és én nem látok különbséget a keresztény és a pogány házasság között. - Nem ismerem a házasságod részleteit, - felelte Pamfilius, - de tudom, hogy minden olyan házasság, amelynek csupán a személyes boldogság képezi az alapját, lehetetlen, hogy ne legyen egyenetlenkedés okozója, egészen ugy, amint a közönséges táplálkozás nem mehet végbe civódás és verekedés nélkül állatok és olyan emberek között, akik kevéssé különböznek az állatoktól. Mindenkinek kedve van egy édes falatra, de minthogy édes falat nem jut mindenkire, viszálykodás tör ki. Ha nincs is látható viszálykodás, titkolt mindenesetre van. A gyenge szeretne egy édes falatot, de tudja, hogy az erős nem adja oda neki; s bárha már belátta annak lehetetlenségét, hogy ezt a falatot nyiltan elvehesse az erőstől, titkolt, irigykedő dühvel nézi az erőset s a legelső alkalmat felhasználja, hogy elvegye tőle az édes falatot. Ugyanez, sőt még kétszeresen rosszabb a helyzet a pogány házasságnál, minthogy az irigység tárgya az ember, ugyhogy a düh még házastársak közt is megszületik. - De hogyan lehet elérni, hogy a házasulandók egymáson kivül senkit se szeressenek? Mindig akad olyan ember vagy leány, aki emezt vagy amazt szereti. És szerintetek a házasság ilyenkor lehetetlen. És éppen ezért látom már, hogy igaz az, amit rólatok beszélnek: hogy egyáltalán nem házasodtok meg. Ezért nem vagy te sem nős és nem is fogsz bizonyára megnősülni, mintahogy lehetetlen az, hogy egy férfi nőül vegyen egy nőt anélkül, hogy megelőzőleg szerelmet ne ébresztett volna maga iránt egy másik nőben, vagy hogy egy leány elérje érettségét anélkül, hogy fel ne keltette volna maga iránt egy férfi érzelmeit. Hogyan is kellett cselekednie Helénának? - Kirill sztárec igy beszélt erről: a pogány világban az emberek, nem gondolva a testvéreik iránti szeretetre és nem melengetve ezt az érzést, csak egyre gondolnak: arra, hogy felgyujtsák magukban a nő iránti szenvedélyes szeretetet s melengessék ezt a szenvedélyüket. És ezért az ő világukban minden Heléna, vagy hozzá hasonló nő sok ember szeretetét ébreszti fel. A vetélytársak ökölre mennek, egyik igyekszik felülmulni a másikat, mint a vadállatok, hogy a nőstényt elnyerjék. S a házasságuk többé vagy kevésbé erőszak. A mi obscsinánkban nemcsak nem gondolunk a szépség egyéni élvezetére, de kikerüljük az összes csábitásokat is, amelyek ehhez vezetnek s amelyeket a pogány világban érdemmé és istenités tárgyává emeltek. Mi ezzel szemben felebarátunk tiszteletének és szeretetének azon kötelességeire gondolunk, amelyek különbség nélkül minden emberrel szemben fennállanak, ugy a legnagyobb szépséggel, mint a legrémesebb torzszülöttel szemben. Mi minden erőnkkel melengetjük ezt az érzést és ezért az emberek iránti szeretet bennünk felülkerekedik a szépség kisértésén és győzedelmeskedik felette és megszünteti a torzsalkodást, amely a nemi élet talajából fakad. Egy keresztény csak akkor nősül meg, amikor tudja, hogy a nővel való egyesülése senkinek sem okoz bánatot. - De vajjon lehetséges ez? - vetette ellene Julius; - lehetséges vajjon uralkodnunk gerjedelmeinken? - Nem lehet, ha szabadjára eresztjük őket; de képesek vagyunk megakadályozni, hogy felébredjenek és felüssék a fejüket. Vedd például az atya viszonyát a leányához, az anyákét a fiaikhoz, a fivérekét a nővéreikhez. Anya a fiu számára, leány az atya számára, nővér a fivér számára, bármennyire szépek legyenek is, - nem az egyéni élvezet, hanem a szeretet tárgya, és az érzéki vágyat nem kelti fel. Ez az érzés csak akkor ébredne fel, ha az atya megtudná, hogy az, akit a leányának tartott, nem a leánya, vagy a fiunak nem az anyja, vagy a fivérnek nem a nővére; de ez az érzés még ekkor is nagyon gyenge és engedelmes lenne s az embernek hatalmában állna megzabolázni. A kéjvágy gyenge volna, mert az alapját az anya, a leány, a nővér iránti szeretet érzése képezné. Miért nem akarod elhinni, hogy az emberben oly érzést lehet felnevelni és megszilárditani minden nő iránt, mint az anyák, nővérek, leányok iránt, s

85

hogy ennek az érzésnek az alapján kinőhet a házastársi szeretet érzése? Valamint a fivér csak miután megtudta, hogy az, akit nővérének tartott, nem a nővére, engedi meg felgerjedni magában az iránta mint nővel szemben való szeretetet, éppen ugy a keresztény is csak miután érzi, hogy szeretete senkinek sem okoz bánatot, hagyja ezt az érzést felgerjedni lelkében. - Nos, és ha két férfi szerette meg ugyanazt a leányt? - Akkor az egyik feláldozza a boldogságát a másik boldogságáért. - S mikor a leány egyiküket szereti? - Akkor az, akit a leány kevésbé szeret, feláldozza érzését a leány boldogságáért. - És ha a leány mindkettejüket szereti és mindketten feláldozzák magukat, akkor a leány senkihez sem megy férjhez? - Nem; ilyenkor az öregek megvizsgálják az ügyet és olyan tanácsot adnak, hogy a legnagyobb szeretet mellett a legnagyobb boldogság származzék valamennyire. - De hiszen igy sohasem történik, és nem történik azért, mert ellene van az ember természetének. - Ellene az ember természetének? Az ember milyen természetének? Az ember, azonkivül hogy állat, - ember is; és bár igaz, hogy a nővel szemben való ilyen magatartás, nincsen összhangban az ember állati természetével, de összhangban van az észszerü természetével. S amikor az ember eszét veti latba állati természete szolgálatára, rosszabbul cselekszik az állatnál; erőszakra, vérfertőzésre vetemedik, amire nem vetemedik egy állat sem. De csak amikor az ember az állat megfékezésére alkalmazza észszerü természetét, mikor az állati természet szolgálatába áll az észnek, - csak akkor éri el az ember azt a boldogságot, amely kielégiti.

ÖTÖDIK FEJEZET - De beszélj nekem egyénileg magadról, - mondta Julius. - Ezzel a gyönyörü leánnyal látlak, nyilván közelében élsz és szolgálsz neki, - valóban nem kivánnál férjévé lenni? - Nem gondoltam erre, - mondta Pamfilius. - Egy keresztény özvegyasszonynak a leánya. Ugyanugy szolgálok nekik, amint mások is szolgálnak nekik. Te megkérdeztél: szeretem-e annyira, hogy egyesüljek vele? Ez a kérdés nehéz a számomra, de egyenesen fogok felelni. A gondolat az eszembe ötlött; de van egy ifju, aki őt szereti és ezért még nem merek erről gondolkodni. Ez az ifju keresztény és mindkettőnket szeret s én nem tudok olyasmit tenni, ami bánatot okozna neki. Látok, anélkül, hogy erről gondolkodnék. Egyetlen egyet keresek: teljesiteni az emberek szeretetének törvényét, - ezt az egyetlen lelki szükségletünket. Akkor fogok megnősülni, amikor meglátom, hogy igy kell tennem. - Az anya számára azonban nem lehet közömbös, hogy jó, munkaszerető veje legyen. Téged fog kivánni és nem másokat. - Nem; neki mindegy, mert tudja, hogy rajtam kivül a mieink valamennyien készek neki szolgálni, mint bárki másnak is; és én nem fogok neki sem kevésbé sem jobban szolgálni, akár leszek, akár nem leszek a veje. Ha pedig ebből leányával való házasságom fog következni, örömmel fogom fogadni, de ugyanigy fogom fogadni egy mással való házasságát is. - Ez nem lehetséges! - kiáltott fel Julius. - Éppen az nálatok a borzasztó, hogy ti magatok csaljátok meg magatokat. És ezzel megcsaltok másokat. Az igazat mondta nekem rólatok ez az ismeretlen. Amikor hallgatlak téged, önkénytelenül is alávetem magam azon élet szép86

ségének, melyet te lefestesz előttem; de ha gondolkodom, látom, hogy mindez csalás, amely az állatihoz közeledő élet elvadulásához és eldurvulásához vezet. - Miben látod vajjon ezt az elvadulást? - Abban, hogy munkátokkal tartva fenn életeteket, nincsen szabad időtök és lehetőségetek, hogy a tudományokkal és müvészettel foglalkozzatok. Ime, te rongyos öltözetben jársz, eldurvult kezekkel és lábakkal; társnőd, aki a szépség istennője lehetne, rabszolgalányra hasonlit. Nincsenek nálatok sem Apollo-dalok, sem templomok, sem költészet, sem játékok, semmi, amit az istenek az ember életének felékesitésére adtak. Dolgozni, dolgozni mint a rabszolgák vagy mint a barmok, hogy csupán a szükös táplálékotokat megszerezzétek, vajjon nem önkéntes és istentelen megtagadása-e ez az ember akaratának és természetének? - Megint az ember természete! - mondta Pamfilius. - De miben áll ez a természet? Abban-e, hogy elviselhetetlen robottal kinozzuk a rabszolgákat, megöljük és rabszolga sorba döntsük fivéreinket, mulatozás tárgyává tegyük a nőket? Minderre szükség van az élet ama szépségéhez, amelyet te az emberi természet sajátosságának tartasz. Ebben van-e az ember természete, vagy pedig abban, hogy mindenkivel szeretetben és egyetértésben éljen s egy világtestvériség tagjának érezze magát? Akkor is nagyon tévedsz, ha azt gondolod, hogy mi nem ismerjük el a tudományt és a müvészetet. Mi magasra értékeljük mindazokat a képességeket, amelyekkel az emberi természet meg van ajándékozva. De az összes képességekre, amelyek az ember sajátosságai, mi ugy nézünk, mint amaz egyetlen cél elérésének eszközére, amelynek egész életünket szenteljük, s e cél - Isten akaratának teljesitése. A tudományban és a müvészetben mi nem szórakozást látunk, amely csak semmittevő emberek mulattatására alkalmas; a tudománytól és a müvészettől mi ugyanazt követeljük, amit minden emberi foglalkozástól, - hogy megvalósuljon benne ugyanaz a tevékenysége az Isten és felebarátunk iránt való szeretetünknek, amely egy keresztény valamennyi müvét áthatja. Tényleges tudománynak csak olyan tudásokat ismerünk el, amelyek segitségünkre vannak, hogy jobban éljünk, s a müvészetet csak akkor becsüljük, ha megtisztitja szándékainkat, felemeli lelkünket, megszilárditja erőinket, amelyekre szükség van a szorgos, szeretetteljes élethez. Mi nem mulasztjuk el az alkalmat, hogy az ilyen ismereteket magunkban és gyermekeinkben a lehetőséghez képest kifejlesszük és az ilyen müvészetnek szivesen odaadjuk magunkat szabad időnkben. Mi olvassuk és tanulmányozzuk azokat az irásokat, amelyeket az előttünk élt emberek bölcsessége hagyott számunkra örökül; mi verseket énekelünk és képeket festünk és a mi verseink és képeink megerősitik szellemünket és megvigasztalnak bennünket a bánat perceiben. Éppen ezért nem tudjuk mi helyeselni azokat a célokat, amelyekre ti a tudományokat és a müvészetet alkalmazzátok. A ti tudósaitok arra használják fel gondolkodó-képességüket, hogy uj eszközöket eszeljenek ki, amelyekkel rosszat tehetünk az embereknek: tökéletesitik a háboru, vagyis a gyilkosság módszereit, uj eszközeit találják ki a nyereségnek, vagyis a mások rovására való meggazdagodásnak. Müvészetetek azon istenek tiszteletére emelt templomaitok felállitására és ékesitésére szolgál, akikben a szellemileg közületek legfejlettebbek már régóta nem hisznek, de akiknek hitét másokban fenntartjátok, arra számitva, hogy ezzel a csalással jobban megtartjátok őket hatalmatok alatt. Szobrokat a legerősebb és legkegyetlenebb zsarnokaitok tiszteletére állittok fel, akiket senki sem tisztel, de mindenki retteg. Szinházaitok olyan darabokat adnak elő, amelyek a bünös szerelmet magasztalják. A zene gazdagjaitok szórakoztatására szolgál, akik betegre ették magukat fényüző tivornyáikon. A festészetet arra alkalmazzátok, hogy olyan képeket ábrázoljatok az erkölcsi romlottság házaiban, amelyekre nem nézhet pirulás nélkül a józan vagy az állati szenvedélytől el nem vakult ember. Nem; nem e célra adattak az embernek azok a magasztos képességek, amelyek az állatoktól megkülönböztetik! Nemlehet szórakozást csinálni belőlük testünk számára. Egész életünket az Isteni akarat teljesitésének szentelve, még inkább ugyanerre a szolgálatra forditjuk legmagasztosabb képességeinket is.
87

amelyek a ti szemeitekben tulajdont képeznek. hanem eladod és megint vásárolni fogsz. Ha arra törekszünk. Üdvünket keressük. anélkül. Mikor Julius befejezte. akik keresik az üdvöt. hogy megöljenek vagy kinozzanak bennünket. amit mondtok. akik egész lelkükkel keresik az igazság megismerését. ugy vajjon azért. akik venni kivánnak. hogy a szükölködők számára megszerezzük azt. Ha valakinek eszébe jutna elvenni tőlünk ezt a szőlőt.Megint tévedsz és téved az. Éppen ebből az okból kifolyólag nem félünk a vademberek támadásától sem. De ha nem volnának római légiók. A mi hitünk azt mutatja nekünk. gazdagságért és elismerésekért törekszünk . de igy csak megcsaljátok a többieket és magatokat! Julius tüzbe jött és kiöntött mindent. hogy elismernők. ugy erre nem külső célokért. És mi. Pamfilius igy szólt: . hogy élvezzük védelmeteket. . és kevesebbet kellene tőlük szenvednünk. a maga módja szerint éri csak el. ahol az üdvünket látjuk! Mi nem teljesitünk mindent. amire életükhöz mulhatatlan szükségük van. ha azt követelnék. . . sem leleplezést. hogy nem követelünk védelmet. akiknek szükségük van rájuk. mint a bennünket jelenleg környező és üldöző felvilágosult emberektől. az üdvöt keressük. mert szabályainknak egyike . A mi üdvünk abban áll.semmiségünk beismerése. Ha el akarnák venni tőlünk munkánk gyümölcseit. Ti nem ismeritek el a tulajdont. de kihasználjátok. Sőt magad mondtad. sőt. A vadak hamarosan megértenének és megszeretnének. mi átengednők nekik azokat. azok. Krisztus tanitása szerint üdvünk a szeretetben van. hogy csalással vádolj bennünket. Te magad nem adod ingyen a szőlődet. ti talán tudnátok nyugodtan élni? Ti élvezitek a védelmet.Helytelenül tételezed fel.Igen. az Atyával való közösséget. Ti nem ismeritek el a mi védőszerveinket. de hátrányos is lenne a számukra. de távolról sem teljesen és kiki másként. mi ellentállás nélkül odaadnók. a különbség csak az. és hisztek csak a megfeszitett Tanitótoknak? Rabszolgaságtok. akkor igazságtalan lenne.De miért nem hisztek az egész emberi bölcsességnek és fordultatok el tőle. ami engem visszataszit. 88 . hogy nem ismerjük el az erőszakot és a tulajdont és ugyanakkor kihasználjuk. De vajjon lehet ez másként? Te arra törekszel. hogy tanunkat vallva csak azért hiszünk. Ti abban hisztek. hogy mi és ti az üdvöt különbözőben látjuk. hogy dolgozzunk rájuk. mert sokszor nem talált. akkor nincs miért beszélni velünk és nem érdemlünk meg sem haragot.ez az. hogy elismernétek. engedelmességtek Előtte . Ellenkezőleg. hogy üdvösségünk nem az erőszakban.mondta Julius. Ti magatok csaljátok meg magatokat. amint törekszem én is és testvéreim is. Mi nem saját hasznunkért adjuk el a szőlőt olyanoknak. Ha csalók vagyunk.hiszen mi mindezt el sem ismerjük. De ha mi őszintén törekszünk afelé. a legnagyobb vagyonod. nem fog többé célozni rá? Ugyanugy vagyunk mi is.talán te vagy bárki más elérte ezt a célját? Ha a lövész nem talál a célba. anélkül. ámde igy élni nem lehet. mi nem tekintjük őket a sajátjainknak és tovább adjuk azoknak. mert igy parancsolta meg az az Ember. a mieink meg rendelkeznek vele s adnak nektek. mi ezt is örömest megtennők és nemcsak nem lenne okuk. hogy nem érjük el teljesen azt. amit üdvünk érdekében akarunk: ez igaz. mint ti. Pamfilius hallgatott és várt. és ezt senki sem veheti el tőlünk. hogy neked legyen a legszebb feleséged.mindez nagyon szép lenne. hanem kizárólag megvetést. hogy az üdvösség a gazdagságból és az elismerésekből áll. hogy köztetek is vannak néhányan. hanem minden átengedésében. hogy eltarthassák magukat. aki azt gondolja. hanem az engedelmességben van: nem a gazdagságban. . ami felé törekszünk. Ellenünk emelt vádjaidnak az a lényege. még hagyján. nem tudunk nem törekedni oda. ami a szivén volt. hogy teljesitsük Tanitónk törvényét. Mindez csalás! Ha azt tennétek. mi meg másban hiszünk.hanem valami másért. azok. hanem kizárólag azért. . Mi ugyanugy. akik védelmezték magukat. . Ha keresztül is mennek kezeinken olyan anyagi tárgyak. akinek hiszünk. amit vallunk. És mi a megvetést szivesen fogadjuk. mint a növény a fény felé. ha az élet lehetséges volna ilyen körülmények között..

hogy ezt a hirtelen fordulatot végrehajtsa.Neked jobb lesz. hogy vigye haza Magdalínával a gabonát és vállalkozott. hanem azért.kérdezte. HATODIK FEJEZET Tiz év mult el.hogy boldogabb volnék.Semmi jobbat sem kivánok. .azok önkéntelenül jutnak el ahhoz az uthoz. majd házi tüzhelye. nem azért. . amely italos ebéddel és éjszaka feleségükkel fejeződött be.mondta Julius. de megunt és kihült feleségével. amint jóságos és derüs arccal kosarakat visznek a fejükön. hogy hajlik a kereszténységre.mondta az ifju és eltávozott. . Az utkanyarodónál Pamfilius hátra fordult. Pamfilius azt ajánlotta az ifjunak.és veled fog tartani. elképzelve atyja. és te is igy vagy. hátára vetette nehéz terhét.Te boldog vagy? .mondta Pamfilius mosolyogva.majd az erős Pamfilius a sudár.. végig kell élnem. . .Te azt mondod. És képzeletében két kép rajzolódott ki váltakozva . .De ha igy gondolkodol. összetalálkoznak ezen az uton. ha veled megy. maguk előtt találják a Fiát és önkéntelenül is csak Rajta keresztül értik. . jobb tettem volna. Eközben Pamfilius társnője és egy ifju jelentek meg az üzlet ajtajában. ha akkor folytattam volna utamat hozzájuk”. . Pamfilius zsákokba öntötte a gabonát s miután egy kis részt átadott Magdalínának..mondta Pamfilius. szép.Már más életet kezdtem. hogy Kirill megbizásából bőrt kell vásárolnia. aki oly határtalanul boldog. mosolyogva biccentett fejével Julius felé és igy. akik Istent keresik. Pamfilius kiment hozzájuk és az ifju közölte vele Julius előtt. mi akadályoz meg benne? . gondolta Julius. Julius elkisérte Pamfiliust egy ismerős kereskedő boltjába. akik Istent szeretik. elbucsuzott Juliustól s a leányka oldalán kifelé indult a városból. légtöbbnyire értetlenkedem s szinte igazságtalanságot érzek: miért éppen én vagyok az. erős szüzzel.mindazon erőfeszitéseket. amelyen Krisztus ment s ezért önkéntelenül is mögé állnak. amelyből reggel indult el s amelybe visszatér. hogy a bőrt ő maga fogja megvenni és elhozni. látják és ismerik Istent! Julius nem felelt és sokáig szótlanul ült. Julius nem jött össze többé Pamfiliusszal és találkozásaik lassanként elhalványodtak emlékezetében és a róla és a keresztény életről való benyomások kitörlődtek. . maguk előtt látják! Mindazok. amint pompás ruhákban és karkötőkkel fekszik a szőnyegeken és a párnákon. kényes. . Magdalínának jobb. anyja és barátai elégedetlenkedését és főként . még vidámabban mosolyogva mondott valamit Magdalínának s ezzel eltüntek a szem elől. ha akkor nem találkoztam volna az ismeretlennel és folytattam volna utamat hozzátok.Bizony lehetséges. mert ezt valaki mondta nekünk s mi ebben vakon hiszünk. Ő Isten Fia és a közvetitő Isten és az emberek közt.Hát a feleségem? . . melyekhez folyamodnia kellene. . A szőlőt már eladták és gabonát vettek az árából. 89 . „Igen. mondta Julius. .Nem. De Juliusnak nem volt ideje gondolkodni: kereskedő-társai csatlakoztak hozzá és megkezdték szokásos foglalkozásukat. mert mindazok. Sőt mi több. hogy törjem ketté derékban? Megkezdtem.

mint egy idegen ember életére. melyet ő remélt betölthetni. ugy tekintve rá. A második az volt. Juliust hazavitték és három hónapig ágyban kellett maradnia. Julius akaratlanul is belemerült az üzleti ügyekbe és nekik szentelte egész idejét. melyeket be kellett hajtani s amelyeket ki kellett fizetni. Igy élt Julius. de mint feltételezte. annál jobban esett neki. munkája után izléses pihenésre volt szüksége. hanem gyermekeinél. mint örömöt okoztak neki. A harmadik és Juliusra nézve legkellemetlenebb esemény pedig az volt. És az élete komor szinben tünt fel előtte. másodszor. voltak eladók Afrikában. Üzleti ügyeken kivül közügyekkel is foglalkozott s minthogy eszes és ügyes szónok volt. Julius egy könnyüvérü nővel állt össze és vele töltötte el szabad idejét. voltak segédek. hogy kocsija ujjszélességnyire balfelé vett irányt. és ezek a gondolatok rávezették más gondolatokra és korábbi balszerencséinek emlékére: arra a kisérletére. És ez az uj foglalkozás. Egy köztisztségre választották meg. amelyhez nem vegyült volna a jóllakottság unalma. amit keresett. egyre jobban belemélyedt az uj tanba s életéből elhajitott minden külső pogány vonást. akit már tiz éve nem látott. akaratlanul is arról kezdett gondolkodni. hogy egyik rabja. mert időközben három olyan kellemetlenség történt vele. hogy a keresztényekhez menjen és Pamfiliusra. Az olimpiai játékokon részt vett a kocsiversenyben és szerencsésen célig érve. megszökött velük és nagy kárt és megrázkódtatást okozott Julius vállalatának. de egyetlen dolog sem volt olyan. ami a bájat jelentette Julius számára. Jóllehet a gyermekeket. Emlékei erejét csak fokozták feleségével 90 . hogy folytatni kivánta volna: Minden dolog olyan volt. és egyetlen olyan élvezete sem volt. hogy teljesen kielégitette volna. Mindennek Julius szerint az volt az oka. csábitó volt a szemében. amely csaknem egész életére kihatott. vagy anyjukat találta nem a szobáiban. mikor olyan esemény történt vele. felesége elvesztette szépsége és frissesége nagyobb részét. amely mélyen szomoritotta. amelyet annál kevésbé talált meg feleségénél. E tiz év folyamán családi életében ugyancsak jelentős és ránézve kellemetlen változás állt be: három gyermeke született és ezek a születések elhidegitették feleségétől. amely nem lett volna valamivel megmérgezve. Ez alatt az idő alatt meghalt az atyja s neki át kellett vennie az egész kereskedelmi vállalatot. Julius abbahagyta korábbi ledér életét. Ha megkérdezték volna Juliust. Ezen kivül uj gondjai támadtak. Minden gyengédsége és kedveskedése a gyermekekre összpontosult. de a tisztséget vetélytársa nyerte el. Először is. hogy minél gyorsabban tudott tőle szabadulni. Sérülései sulyosak voltak. Minthogy feleségében nem találta meg azt. hogy milyen jelentéktelen véletlenekből függött a boldogsága. hogy szeretője elhagyta és uj pártfogót választott magának. amelyet utolért. A vállalat bonyolult volt: voltak törzsvevők. hogy betegsége idején folytak le a választások egy magasabb tisztségre. Annyira el volt foglalva! Az egyik dologtól és élvezettől egy másik dologhoz vagy élvezethez sietett. kezdett kitünni a többiek közül. amely csiklandozna becsvágyát. Julius gyakran találta őket anyjuknál. agya dolgozni kezdett és Juliusnak elég ideje volt. vajjon boldog vagy boldogtalan volt-e házassága ezen éveiben. mellyel elfoglaltsága mellett rendelkezett. A gyermekek pedig legtöbbnyire terhére voltak Juliusnak és több kellemetlenséget. hogy magas társadalmi állást érhetett el. Miközben egyedül feküdt az ágyában. dajkák gondjaira bizták. hogy átgondolja egész életét. szekerével véletlenül összeütközött egy másikkal. nem tudott volna felelni. nehéz testi szenvedések közepette. Ez alatt a három hónap alatt. annál is inkább. kevesebbet törődött a férjével. de nem életveszélyesek. voltak tartozások. Üzletével s a közügyekkel elfoglalva. A kerék eltört. Julius kiesett és két bordáját és kezét törte. ugyannyira. atyja egy megbizható szolgája. aki Afrikában drágaköveket kapott a részére. pogány szokás szerint.Julius élete a szokásos mederben folyt. minthogy az ezalatt az idő alatt egyre jobban összebarátkozott keresztény rabnőjével. Az első az volt.

amit rabnőjétől a kereszténységről tudott. amit magad nem kivánsz. a hallottakról kezdett töprengeni.mesélte a rabnő. Ne fordulj el a szükölködőtől. Ne habozz adni és ne zugolódj. hogy ki a jó adakozó.el kell mennie és megnéznie az életüket. sem perlekedő. És ne tapadjon lelked a büszkékhez. aki nem hisz abban. mert a hazugság lopáshoz vezet. add neki ingedet is. . ha valaki elvette ami a tied. sem rosszakaratu.Pamfilius. Ifjukoruktól tanitsd gyermekeidet istenfélelemre. sem pénzvágyó. „Gyermekem! ne légy hazug. . de érintkezz az igazakkal és alázatosakkal. de legyen mindened közös a testvéreddel és ne nevezz semmit a magadénak. „Gyermekem! ne okozz széthuzást és békitsd ki a civódókat. a tulajdonodnak. sem hivalkodó. és mindazt elmondta neki. .egyike volt a legjobb testvéreknek. hogy mindenki megajándékoztassék az Ő jótékony adományaiból. De légy szelid. tartsd felé a másikat és tökéletes leszesz. Irigység fogta el. ha szeretitek akik benneteket szeretnek? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azonban szeressétek azokat. akit mindenki szeretett és becsült. . hogy menj vele egy versztát. Hogy másfelé terelje a gondolatait. felebarátodat. mert ebből lopás származik. Már néhány gyermekük volt. mert ha közösen vagytok részesei az el nem rothadónak. felvette és olvasni kezdte azt a görög kéziratot. a következő: áldjátok azokat. amelyeket meghallasz. gyakran volt vele. Ne nyujtsd ki kezed elfogadásra és ne csukd össze a markod az adakozásnál. ne légy mosdatlanszáju. mert ezt nem teheted. aki most. akik benneteket gyülölnek és nem lesznek ellenségeitek. sem lobbanékony. Mindenkinek. mert ez vezet az istenkáromláshoz. hogy történjék veled. szeretned kell Istent. sem féltékeny. sem kihivó. betegsége folyamán. Haragodban ne parancsolgass rabodnak vagy rabnődnek. Ha valaki arra kényszerit. mely e szavakban foglaltatik. Ugyanazzal a Magdalínával volt házas. annál inkább vagytok közösen részesei az elrothadónak. tudva azt. mert a kéjvágy bujasághoz vezet. menj vele kettőt. mert az Atya azt kivánja. akik benneteket átkoznak. Légy türelmes és irgalmas és gyengéd és alázatos és jó és mindig remegj a szavaktól. Boldog az. „Gyermekem! ne légy zsörtölődő. Tartsátok magatokat távol a testi és világi élvezetektől. ami veled történik. ha adsz. aki ad a parancsolat szerint! „Gyermekem! kerülj minden rosszat és hozzá hasonlót. mert mindebből származik az istenkáromlás. aki téged alkotott. adj és ne kérd vissza. ne követeld vissza.fejezte be a rabnő. Mindazt. mert Ő nem 91 . „Gyermekem! ne légy kéjvágyó. Ha valaki megüt jobb arcádon. A kéziratban a következőket olvasta: „Két ut van: egyik az életé és egyik a halálé. amelyet felesége hagyott az asztalán. mert a szelidek fogják örökölni a földet. vedd mint üdvödet. akit Julius tiz évvel ezelőtt látott. . Julius elbocsájtotta a rabnőt és magára maradva. hogy semmi sincs Isten nélkül. te se tedd másnak. Julius látni kivánta ezt a rabnőt s mikor az megjelent szobájában. Ne légy dühös. Annak. amikor Pamfilius életét a magáéval összehasonlitotta és nem akart rá gondolni. mint tenmagadat és mindazt. hogy Isten boldogságra teremtette az embereket. Ne légy fenhéjázó és ne légy lelkedben kihivó. részletesen kikérdezte mindenről és kiváltképpen Pamfiliusról. Ez a rabnője egyidőben ugyanabban az obscsinában lakott. mert mindebből paráznaság származik. Az élet utja a következőkben áll: először. mert igy tudod meg. imádkozzatok ellenségeitekért és üldözőitekért. mert mindebből gyilkosság származik. ahol Pamfilius és ismerte is őt. mert mi köszönet van abban. másodszor. aki kér tőled. ha valaki elveszi felső ruhádat. A tanitás pedig. mert a düh gyilkosságra vezet. aki mindkettőtök felett van.való beszélgetései. nehogy megszünjenek félni Istent.

De az anya féltette a gyermekeit és azt mondta. hogy bármikor jöjjön hozzájuk. csak Julius betegsége késleltette a megvalósitást. mikor az történt vele. amely abból áll. rémületbe ejtő tévedésnek tünt fel. kéjvágy. az összes ilyen emberektől”. akiktől messze van a szelidség és a türelem. akik az igazság őszinte óhajával olvassák a könyveket. És ebben meg is egyeztek.Nem akarom tönkretenni az életet. hogyan valósitsák meg a tervüket. gyermekeim. bujaság. elég volt tévelyegni és szenvedni! . a becsületességért járó megjutalmazás tagadói. büszkeség. bálványimádás. És ő maga és az egész élete egyetlen. itt van a gyilkosság. hogy az ugynevezett eleven ember elevenné válik. arcátlanság. a gyermekgyilkosok. a Teremtőjüket nem ismerők. a gazdagok védelmezői. alattomosság. düh. hanem azokat szólitja magához. paráznaság. a jóhoz és a méltányos itélethez való csatlakozás ellenzői. hanem szinte maga fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. itt vannak a jók üldözői. a mindenben bűnösök! Óvakodjatok. pökhendiség. Az a mindennapos. mosdatlanszájuság. élni akarok.jön magához szólitani külső szerint itélve. varázslás. tettetés. Olvasott. . az elnyomottak elnyomói. mérgezés. legtitokzatosabb és legjelentősebb jelensége történt vele az életnek. amikor megpróbáltad az életet. kétszinüség. Felesége kész volt mindenre. Közölte szándékát feleségével és felesége el volt ragadtatva tervétől.Nem. vagy hagyják a nagymamánál? Hogy vigyék el őket? Hogy tegyék ki őket kényes nevelésük után a kemény élet minden nehézségének? A rabnő azt ajánlotta. amit az ismeretlen mondott neki: .Nos. az igazság gyülölői. hanem a gonoszban szorgoskodók. amikor érintkezésbe lép. Visszaemlékezett arra is. összeolvad az ugynevezett holtakkal és egy életet él velük. én megpróbáltam és semmit sem találtam benne. a robotolókért nem dolgozók. a felebarátaik iránt részvétlenek. Csak az volt a kérdés. az élet utján akarok menni! . hogy mi fog következni és nemcsak egyetértett a könyv gondolataival.mondta magának.Menj akkor. Mit csináljanak a gyermekekkel: vigyék-e őket is magukkal.Eszébe jutottak Pamfilius szavai is. kapzsiság. hiuság. amit Pamfilius mondott neki korábbi beszélgetéseik során. Még távolról sem olvasta el Julius a kéziratot végéig.. tolvajlás. hogy menjenek valamennyien. előre eltalálva.elmenni a keresztényekhez. hogy jobb a nagyanyjuknál hagyni őket és egyedül menni. irigység. vagyis mások gondolatait: az történt. Minden el volt határozva. 92 . amint ez az irás mondja. a szegények törvénytipró birái.itt hagyok mindent és elmegyek hozzájuk ugy élni. . lopás. hogy lelki közösségbe lépett azokkal. az adomány-hajhászók. Julius lelke közösségbe lépett azzal. hogy csodálkozott. a hazugság szeretői. Nem élt. örömmel fogják fogadni. ami megszokott történni az olyan emberekkel. Isten képének pusztitói. . csak tönkretette magában az életről való gondjaival az igaz élet lehetőségét. az életére. akiket a Lélek felkészitett. a szükölködőktől elfordulók. aki e gondolatokat irta és sugallta és ezután az összeolvadás után visszatekintett magára.szólt magában. mint volt képes akkor hitelt adni az ismeretlennek és nem teljesiteni a szándékát . . hamistanuskodás. . Visszagondolt mindarra.. a nem a jóban. „A halál utja pedig a következő: mindenekelőtt gonosz és átokkal tele. ugyancsak itt vannak a hivalkodásszeretők. fennhéjázás. és mindez most annyira világosnak és kétségtelennek tünt fel. sokaktól észre nem vett. akik e gondolatokat sugalták.

Tételezzük ezt fel. de az élet nem adta meg neki. akivel akkor találkozott Julius. mindaz a szeretet ezek iránt a gyermekek iránt. Igy vagyunk az emberi élettel is. kiábránditotta és ezért most végre ki akarja vinni azt a szándékát. ne esküdjünk. . . amelyet előző nap elolvasott. De abban rejlik a csalásuk. ölni. amilyen te vagy.mondta az orvos. . mint ugyanaz az ismeretlen. hogy a célt veszik eszköznek. hogy a keresztény tan alapjait bizonyos csöppek beadásával minden emberrel közölhetjük és hogy egyszerre csak minden ember teljesiteni fogja Krisztus tanitását. amit a célbalövés tanitója mondana. . ezek a szofisták és emberek és istenek elleni lázitók olyan utját ajánlják az életnek.. tegyük fel. és csodálkozom. Miután a sebeket megvizsgálta. az orvos füveket irt elő a beteg testi erejének helyreállitása céljából.Ellenkezőleg. . amely mellett mindenki boldog lenne szerintük: nem lennének sem háboruk. beleeshetik egy ilyen csapdába. . amikor látjuk.mert erre a te helyzetedben nem lehet szükség.és az ő tanuk szerinti életut mégsem birja ki a bonckést. az esetben érjük el.Látnivaló. 93 . hogy egy olyan tanult ember. vagy csak egy nő azzá tiz közül. hogy latba vetették hazugságuk egész fegyvertárát és elcsavarták a fejedet. ne paráználkodj. Mi fogja megóvni ezeket a gyermekeket. Miben áll a csapda? .Nem értelek.HETEDIK FEJEZET Ebben a lelkiállapotban Julius elaludt. a lehetetlenséget. az olyant. hanem ellenkezőleg. hogy egyenes vonalban repüljön? . sem kivégzések.Olvasd el ezt. amikor a nyilad egyenes vonalban fog repülni a célhoz.. rugalmas ijj . ne uszits népet nép ellen. . mégsem veszed észre eltévelyedéseiket. paráználkodni. Hiszen ők csaknem azt mondják. hogy mind az a szenvedély.A lényeg az élet. Reggel közölték vele. amelyek különösen gyermekeid tekintetében háramolnak reád. amit igért. az ő tanácsát követte. Az ő tanitásuk szerint minden gyermeknek egyenlőnek kell lennie mindegyik anya vagy apa előtt. És ezt a célt a céllövészetben azzal érjük el. . hogy a hur ki van feszitve. . .mondta Julius és elbeszélte az orvosnak. ne paráználkodjunk stb.kérdezte Julius. sem erkölcstelenség. sem civódás.mondta . éppen erre van szükségem. ne erőszakoskodj. és ez a cél csak a társadalmi élet eszközeivel érhető el..igen. mint a másokéinak. amelyről akkor beszélt.csak ennyit mondott Julius és átadta az orvosnak a kéziratot. .De nehéz munkát végezni. A legjobb emberi életet. megismerkedett az élettel. Élet nem lesz és az élet megszünik. . . ugy hogy ebben a te helyzetedben. sem harag. amikor az emberek teljesiteni fogják Krisztus parancsolatait: ne civakodj. szeretni fogja Istent és felebarátját és teljesiteni fogja a parancsolatokat. hogy amióta találkoztak. A cél abban áll. De hogyan érhető el.ez éppen a kérdés. sem szegénység. hogy egy átutazóban levő kitünő orvos akarja meglátogatni. hogy ne civakodjunk. a nyilvessző egyenes.ismerem ezt a csalást. hogy ez az állapot akkor fog bekövetkezni. irni . és ime.Tegyük fel a badarságot.Ó igen! Kocsit hajtani. de gyermekeik nem nőnek emberré. .De ez még nem minden. ne esküdj. a saját gyermekeknek épp ugy.folytatta az orvos. amikor a keresztényekhez indult. amikor van hur . Az orvos fogta a kéziratot és belepillantott.Ismerem ezt.Képes leszek kézzel dolgozni? . És azt állitják. A most élők eltengenek.a hatalom ereje és egyenes nyilvessző . . azokkal a kötelezettségekkel. az ijj rugalmas. Julius örömmel fogadta az orvost. .a kormányzók.Erre nem gondoltam. kapálni? .a törvény igazságossága. Az orvos nem volt más. ha igy szólna: akkor találod el a célt. amely mellett nem kell civakodni. aki gyors segitséget igér. .

Adj’ Isten. ők elveszik ezt a védőpajzsot. akikkel nem törődtél. ha ez a szenvedély minden gyermek iránt szánalomba megy át? Melyik gyermeket vegyük és gondozzuk? Ki fog ülni éjszakákon keresztül a beteg. vagyis az emberi faj fenntartása.mondta Julius. hogy a gyógyfüvek. az a kötelességed velük szemben. amikor nehéz volt a győzelem. barátom. de menj tovább és nem lesznek kételyeid. hogy nagyon gyorsan erőre kapott és a keresztény életre vonatkozó gondolatai fantazmagóriáknak tüntek fel előtte. Állitsd őket talpukra. amelyben Pamfilius élt. akit nem ismert fel tüstént. akkor sem találnál egyebet. akire hatott az orvos ékesszólása. Első és legkétségtelenebb kötelességed . hogy a haza méltó szolgáit formáld belőlük. A fennálló állami berendezés adott neked mindent. Téged bántott és kiábránditott a kudarcod. neked magadnak is szolgálnod kell neki és méltó szolgákról is kell gondoskodnod számára gyermekeid képében.szolgálni a köznek. de tény. A másik kötelességed . És a diadal öröme csak akkor erős.Nagy kérésem van hozzád. Julius nemsokára rá már felkelt és élve a kapott tanácsokkal. hogy velem való kapcsolatod folytán elveszited állásodat. Egy gyermeket vezetett kezénél és Juliushoz lépett. . Teljesitésük . amikor a főtéren lévő hivatalába ment. szegényesen öltözött férfi csatlakozott hozzá.amely az anyákban remeg. amely csábit. mikor olyan nagyszerü. melyeket a keresztények ellen foganatositottak. de különben ha neki is szentelnéd magad. barátom . büzös magzat mellett.a becsület dolga! Eléltél a kétségek második periódusáig. Pamfilius volt. nem gondolt rá. de nem tudom. ha nem az anyja? A természet védőpajzsot alkotott az anya szeretetében a gyermek számára. Kilikiába megérkezett a római császár követe a keresztény prédikáció elnyomása céljából. semmivel sem helyettesitve! Ki fogja a fiut tanitani. Csak betegségeddel kapcsolatban szálltak is meg. . hogy a jelenlegi keresztény-üldözések idején kedved lesz-e elismerned barátodnak és nem félsz-e attól. nagyon gyorsan nagy jelentőségre tett szert a városban. De az év elmultával törvény volt kitüzve városukban a keresztények felett. Minden idejét a közügyeknek szentelve. hogy elfoglalhassák a helyedet. NYOLCADIK FEJEZET Nem tudni. Julius hallott azokról a rendszabályokról. és abban a feltevésben. de addig nincsen rá jogod.ez muló véletlen. Az orvos néhány napi nála tartózkodás után elutazott.szólitotta meg Pamfilius. Egyizben azonban. Tanitókat fogadott gyermekei mellé és maga ügyelt fel a tanulásukra. Kezdd el az életet a kötelesség tudatával és elenyészik valamennyi kételyed. fontos és parancsoló kötelességek hárulnak rád. uj életet kezdett. Igy élt Julius egy évet és ez év folyamán még csak nem is gondolt a kereszténységre. amivel rendelkezel. 94 . hogy szolgálsz neki és felkészited gyermekeidet erre a szolgálatra.Ez is igaz! . . ha nem az apja? Ki fogja oltalmazni a veszélytől? Mindez kiküszöbölődik! Kiküszöbölődik az egész élet. ki fog a lelkébe hatolni. Erőfeszitések és harc nélkül semmit sem lehet elérni. ugyanezzel boldoggá teszed gyermekeidet is. hadd a fantazmagóriákat és élj ésszerüen. különösen most. vagy a bölcs orvos tanácsai hatottak-e Juliusra. . mint szenvedést. és utána nyugodtan szentelheted magad annak az életnek. egy éltes. alig oltalmazza meg őket a pusztulástól? Mi lesz akkor.Nem. .gyermekeid nevelése. hogy ez nem érinti azt a keresztény obscsinát. Teljesitsd kötelességedet az állammal szemben azzal.

Valamennyien rabszolgái lennétek a szkitháknak. Julius kihivta feleségét és gondjaira bizta a fiut.és ennek bizonyitékául kérlek. és a kikerülhetetlen testi halál egyaránt félelmetlen és örvendetes volt számukra most.Itt mindent elmondhatsz. hogy találkoztunk veled. hogy legyen szabad nyilvánosan megvallani hitüket. Julius csodálkozott Pamfilius kérésén. Kirill sztárec. hogy meghallhat valaki . Gyere velem. mert büszkeségből. ti büszkeségetekben egyszerre valamennyi embert egyenlőnek tekintettek.felelte Pamfilius. a tömlöcből értesitést adtak helyzetükről obscsinájuknak. És a gyengék és lusták számára erős ez a csábitás! Munka helyett minden rab egyenlőnek tartja magát a császárral. vagy tanuságot tehettek róla vértanusággal. Tanuságot tehettek erről hosszu. akik tudomást szereznének 95 .az önszereteten. ti sem lennétek. hogy hivatva vannak tanuságot tenni Krisztus tanitásának igazságáról. amelyet mindig felkeltesz bennem. Megismerem benne arcodat.Azért. hogy a letartóztatott keresztényeket törvény elé ne állitsák és halállal ne büntessék.mondta Julius. ami hatalmában áll. . hogy tanitástokat a legesztelenebbnek és a legártalmasabbnak tartom. A barátok bementek Julius házába. hogy menjen el megkérni a keresztények érdekében. be kell azonban neked vallanom. Tudom. Kié ez a gyermek? .de ezt az igéretemet irántad való barátságomból és ama különösen jóleső ellágyulásból tettem. ez asszonyok hite és nem férfiaké. A keresztények nem kértek kegyelmet. .Én nem félek attól. hogy a törvénykezés és az itélkezés a nép előtt menjen végbe. mert a közelmultban a kiábrándulás és a betegség egy csüggedt pillanatában megint magamévá tettem nézeteiteket és megint hajszálon mult.Megigértem neked közbenjárásomat. hogy a keresztények. Ti magatok igy gondolkodtok és erre a gondolkodásra tanittok másokat. megbizást adott Pamfiliusnak. Azért vagyok képes itélkezni erről. mert átestem rajta.Eltaláltad . De magának létezésteknek az állam létezése az előfeltétele. Még a főtéren rámváró hivatalos ügyeimet is elmulasztom. a feleségem lett. csakhogy beszélhessek veled és hasznodra lehessek. tudva Pamfilius és Julius viszonyáról.felelte Julius .Sőt. hogy ki a feleséged: az a gyönyörü szép nő. hogy mindent megtesz.Csakhamar azután. akit néhány évvel ezelőtt veled láttam. a legelsőknek. hogy munkátokkal résztvennétek az állam ügyeiben és érdemeitekhez méltón egyre magasabbra emelkednétek munkátok révén az emberek tiszteletében. .Nem is kellett volna kérdeznem. Ha állam nem volna.De miért? . senki sem hallhat meg bennünket . 80 éves élettel.Én senkitől sem félek . hogy ez következik-e be vagy amaz. hogy itt nem hagytam mindent és el nem mentem hozzátok. . hanem csupán annyi. de szerették volna. . Mindegy volt nekik. Megismerem ezeket a kék szemeket is és szükségtelen megkérdeznem. maga pedig bevezette Pamfiliust fényüzően berendezett elkülönitett szobájába. hogy életük hasznára váljék az embereknek és ezért küldték Pamfiliust annak kieszközlésére. vagy a vadembereknek. Ti az államban az állam elpusztitását prédikáljátok. hogy gyere velem hozzám. vagy ötven év mulva. . Ha az emberek hallgatnának rátok. És Pamfilius elbeszélte. hogy senkit se kelljen magatoknál magasabbnak tartanotok. de megigérte. . . akiket a hatóságok letartóztattak. . ahelyett.felelt Pamfilius.A fiam. a társadalom széthullna és visszatérnénk a vadság korába. Azt tartották.. a lelki gyengeségen s a beteges ernyedtségen. . kérésem sem az. hogy min alapszik eltévelyedéstek. magatokat pedig egyenlőnek tarthassátok a cézárral.mondta Julius .

s mi keressük ezt az üdvöt. ellenünk irányuló ellenséges érzést megszüntessük. hogy milyen kevés szükséges egy embernek ahhoz. A bárányok hallják a pásztor hangját és utána mennek. feldulni az államot. ugy nézek tanotokra. jóllehet nem tudod. És az élő test harcol vele és megfojtja! Ugyanezt tesszük mi is veletek és lehetetlen nem tennünk.mondta . ahol akar. de Én megszabaditottalak benneteket a világtól. amely elpusztitja a testet. nem kezdhetünk uj életet lelkiismeretünkkel és eszünkkel ellentétben. Ha ettől a világtól valók volnátok. aki benneteket gyilkol. de minthogy nem ettől a világtól valók vagytok. s utána semmi többet sem tehetnek. hogy békét hozni jöttem a földre. hogy honnan jön és hová megy. Te azt állitod. És dacára annak az igéretemnek. mint a legártalmasabbra és a legaljasabbra: aljas azért. hogy fény jött a világba. .gyülöl a világ. mondta Tanitónk: „Ne gondoljátok. Olyanok vagytok. Mi csupán azokat az állami törvényeket teljesithetjük. Annak folytán pedig. szóval is és tettel is mi egyet vallunk: türelmes megalázkodást és munkát. akkor a világ szeretne benneteket. az összes emberek üdve pedig egyesülésükben áll. a munkásember munkáját. hanem kardot!” Krisztus tapasztalta magán ezt az ellenséges érzést és bennünket. azért a világ gyülöl benneteket. amikor mindenki. mint a fényt. nehéz elképzelnetek. És Krisztus nyája nem fog elpusztulni. aggastyánjainkat is. amiért az emberek üldöznek bennünket. hogy azt a keblet rágni. gyöngéinket is. Az ember ugy van megalkotva. Mi az Isteni törvényt állitjuk a legmagasabb polcra. de csak a testen léphet fel és táplálkozhatik. de az emberek jobban megszerették a homályt. nem egyszer figyelmeztetett rá: „Engem . erőlködés nélkül el tudjuk tartani gyermekeinket is. mert ismerik a hangot. És éppen ez az.Szavaidban . ugy mi sem félünk azoktól. mert: „A Lélek ott van.” De valamiként Krisztus.azt. miért viselkednek veletek szemben az emberek ellenségesen. keresztények. becstelenség és méltánytalanság! Felhasználni az állami berendezés előnyeit és nem véve részt az őt fenntartó berendezésben. mert gonoszak voltak az ő dolgaik. hogy ezt a nem tőlünk kiinduló. ahol a mások üdve van. uj bárányokat vonzva magához a föld minden országából. ha tényleg ugy élnénk. s ami Isteni . hogy segitségedre leszek óhajotok megvalósitásában. hanem kivülünk van. azt fogja gondolni. hogy üdvünk csak ott van.” 96 . De te nem ismered a mi életünket és hamis képet alkottál róla magadnak.De mondd csak meg nekem. ellenkezőleg. mint amely lelkiismeretünket és eszünket kormányozza. miért üldöznek.létezésetekről.” Nem kell. mert gonoszak az ő dolgai. betegeinket is. és te hallod a hangját. hajszolnak és ölnek meg benneteket? Miért származik civódás a ti szeretet-tanitásotokból? .Ennek oka nem bennünk magunkban. együttes munkákkal. mert nem szünhetünk meg megérteni azt az igazságot. hogy császár legyen belőle. mert azt tartom. Mi semmit sem tudunk és értünk az államügyekből. melyet hitünk kelt fel ellenünk másokban. amint gondolod. . hogy egészséges állapotában sokkal többet tud kezeivel megkeresni. hogy mi. amelyek nem ellenkeznek az Isteniekkel: cézárnak . azt a vágyat keltjük fel a rabszolgában. akik megölik testünket. mint egy kelés.ami a cézáré. Éppen erről az ellenséges érzésről. a legalacsonyabbrendü munkát.Istennek. „Az itélkezés abban áll felettük. Pamfilius. hanem nő. hogy ezzel Istennek szolgál. hogy ez befolyásoljon bennünket. akik megszoktátok a fényüzést. mert az igazság győzni fog. amely táplál benneteket.sok volna az igazság. Nincsen lehetőségünk. hogy nélkülözések nélkül létezzék. mi egyet tudunk és tudjuk ezt kétségtelenül . a tanitványait. hogy együtt élünk.mondta Pamfilius . nem békét jöttem hozni. melyet megértettünk. mint amennyi az életéhez feltétlenül szükséges. Eljött az idő. Nektek.

akin keresztül a csábitások jönnek. másrészről pedig kezelőorvosom fejtegetései meggyőztek. amely a gyermekeit várta. hogy a régi életmódot folytassam a kedvükért. . elszaladt tőle és apjához sietett. hogy ez hogyan lehetséges. hogy ugy éljünk. az életnek. volt egy idő. amikor gyermekeddel jelentél meg. hogy gyermekeik jövője nincs biztositva? . Hogy oly élet mellett. Én kész voltam mindent eldobni és elmenni hozzátok.Miért volna a mi gyermekeink jövője kevésbé biztositva. mint a tiéiteké? . hogy ti csak tettetitek. Pamfilius felsóhajtott. amint ti élitek. de Julius tartóztatta. akik leromboljátok a társadalmi rend összes alapjait. de a gyermekek? Ez rettenetes! Élni velük a világ közepette és csábitani őket! Jaj a világnak a csábitásoktól. hogy vértanuk vagytok és szivesen pusztultok el az igazságért. hogy egy keresztény családnak ne legyenek határozott létfenntartási eszközei? 97 . vagyis az emberi fajnak meg kell szünnie. hogy a keresztény élet. hogy ti. hogyan nevelhetitek gyermekeiteket a tulajdon nemlétezése mellett? Hogyan élhetnek anyáitok nyugodtan. megsimogatta fiát és felállt. hogy bármennyire jó lenne is nekem elmennem. hogy gyermekek vannak közöttünk. Ez betegségem ideje alatt volt.mondta Pamfilius.de sok-e köztetek az őszinte? Gyakran vádolnak benneteket azzal. mert tényleg igy van.. A legkényszeritőbb oka annak. akikről megmondatott: ha nem lesztek olyanok.Csodálkozom. Pamfilius semmit sem felelt és szomoruan nézett Juliusra. . kérte. . mert már el vannak rontva. és maradtam. De hogyan lehetséges.Különös. de az igazság nem a ti oldalatokon van. De nekem gyermekeim vannak és én ráeszméltem. De legelsősorban az a bizonytalan jövő.Mi éppen a forditott módon okoskodunk. de családos embereknek. Ezért ejtett különösen ámulatba. amikor tudják.mondta Julius . De egyrészről feleségem félelme.Magyarázd meg nekem. amely a ti felfogásotok szerinti. és én sem tudtam egyet nem érteni vele. Dacára Julius felesége minden becézgetésének. KILENCEDIK FEJEZET Mialatt Julius ezeket mondotta. . oly lények. Megundorodtam egész életemtől és mindennel szakitani akartam. Nem értem. Mi azt mondjuk: ha a felnőtt emberek világian élnek . Igy beszél a mi Tanitónk és ezért nem ellenvetés céljából mondom ezt neked. csak a családtalanok számára jó és lehetséges. mint a gyermekek. hanem azért. hogy maradjon még. amint valamennyien élünk. Feleségem nagyon hajlik a kereszténység felé.szakitotta őt félbe Julius . Vele együtt akartam menni hozzátok. . mert jönniök kell a csábitásoknak. Büszke őrültek vagytok.hogy megházasodtál és gyerekeid vannak. nem juttok be a Mennyek Országába. . nincsen vagyon. nincs jogom feláldozni gyermekeimet. beszélgessenek tovább és ebédeljen nála. Pamfilius kisfia befutott a szobába és apjához simult. amelyek közepette én magam felnőttem és éltem. mikor itt is akarta hagyni ezt az életet.Nem csak egy gyermekem van: egy csecsemőm és egy hároméves leánykám még odahaza maradt. És ez tökéletesen igaz.Azért. . de jaj az embernek. mert nálatok nincsenek rabszolgák. ránk nézve az. Nem tudom megérteni. az a nélkülözés ijesztette. hogy felneveljem őket ugyanazon körülmények között. anyáknak gyermekekkel nincsen benne helye.Igen. . keresztények.ezt még meg lehet bocsájtani.

a világi tanitás nem fogja megadni soha. És amikor ez megvan. és akkor csupán a munka és az emberek szeretete marad fenn. Nyilvános törvénykezés volt. annál kevésbé lesz képes a munkára. ugy kétségeim is és habozásaim is tüstént végetérnének. nevezik az emberek gondoskodásnak! Vedd a te fiadat és az enyémet és küldd most el őket megtalálni egy utat. . és abban a mértékben. azt lehet mondani. de a gyermekek nevelése meg van kezdve. hogy a keresztény élet csak a gyermektelenek számára lehetséges. melyek közé gyermekeiket állitják. . amilyennek lennie kell. természetes és csalhatatlan biztositékától. amelyek közt te nőttél fel és a gyermekeid nőnek. hogy melyikük fogja jobban elvégezni.vajjon melyiküket fogják szivesebben fogadni? Nem. hogy igazad van. sőt kellemes életet él. Isten veled.a munkával. amint a vagyon szaporodott. annál jobban megfosztódik az igaz és örök biztositéktól. TIZEDIK FEJEZET Még husz év mult el. Elmehetnek hozzátok. . Bármilyen életberendezést csináljunk is magunknak mi néhányan. . közölni egy rendelkezést. Élete a közszereplés gondjai közepette folyt le. A ti eszköztök viszont az erőszak. hogy pogány életet élni csak a gyermekteleneknek bocsátható meg. mihelyt lábukra állitottam a gyermekeimet és szabad leszek. ami mindennek az alapja.Tudjátok meg az igazságot és szabadok lesztek.Krisztus egyszerre teljes szabadságol ad.lehet. De jaj annak. Ugyanigy vagyunk a másik biztositékkal . és Julius látta Pamfiliust. . a legjobb tanitók tanitják őket. hol kisiklott a kezei közül. de félve a legfelső hatóságtól. . a hatalom hajhászásában.És Pamfilius eltávozott a fiával. Az életfenntartó eszköz mindig csak az emberek szeretete és a munka marad. Időnk pedig van még nekem is és nekik is. . Lyukat fürt a vödör fenekén.csodálatos dolog! . Nem. Mi azt tartjuk.Igen. elvégezni valami szükséges dolgot. Minél jobban szabaditja meg magát az ember a munkától és szokik hozzá a fényüzéshez. amit mi tudunk.mondta. Fiai felnőttek és kiváltkép a második kezdett fényüző életmódot folytatni. amely hol az ölébe hullt.minél jobban biztositjuk ezzel látszólag az életünket. hogy éppen ahhoz kell ragaszkodnunk. Ellenkezőleg. Látta őt. amint megsemmisülnek gazdagságok. Vagyona nagy volt és egyre nagyobbodott. az emberek többségének élete mégis olyan marad. ha a gyermekek sorsára gondolnék. Mi magunk meg akarjuk szabaditani magunkat és gyermekeinket ezektől a feltételektől. És éppen ezeket a feltételeket.folytatta Pamfilius. nem ment oda hozzá és nem hivta meg magához. ha szükségesnek fogják találni. hogy éppen azt kell növelnünk.mondta Pamfilius. . és nézd meg. Kár nem származhatik belőle. . Én pedig meg fogom tehetni. . amelybe a vagyon gyülemlett. hogy szolgáljanak nekünk és . rabszolgákkal s idegen országok hozzánk szállitott termékeivel. mikor felnőnek. a család él. ne mondd ezeket a rettenetes szavakat.ha kételkednék Krisztus tanitásának igazságában és ha haboznék annak teljesitésében. Hadd tudjanak meg mindent. aki csak egyet is elcsábit ezekből a kicsinyekből! Julius hallgatott. akik azok közt a körülmények közt nevelkednek a pogányoknál. Az erőszak megsemmisülhet. és erőszakkal s nem szeretettel kényszeritünk másokat. 98 . annál jobban megfosztjuk magunkat a szeretet igaz. és próbáld őket iskolába adni. amint más keresztényekkel együtt elvitte a vértanuk testeit. Julius felesége meghalt.Életfenntartási eszköz a mi hitünk szerint csak egy van: szeretetteljes munka az emberek érdekében. kastélyokkal.

Nem engedték a császár elé és hazaküldték. akit valamennyien szerettek és tiszteltek. Igaz bölcsességre tettél szert. Vegyétek magatokra az Én igámat és tanuljatok Tőlem. A szerencsétlenség . léha ifjakkal lepte meg fiát a házában. aminthogy a viz sem lesz borrá. . amely próbának veti alá az aranyat. Te keresztül mentél az olvasztótégelyen.Lehet. a szerencsétlenségek legyőznek. . Sokáig ült Julius a szétteritett Evangéliummal a térdein. ahelyett. Ebben az időben történt. most már nem fogsz lebeszélni. hogy mit kell tennem. és igám nehéz volt és a terhem gonosz”. . Julius kiment az utcára és elindult a keresztény obscsina irányában.csupán tüz. és nyugtot fogtok találni telketeknek. Azután felállt és bement a fiához.kiáltott fel Julius. A régi hizelgők nem törődtek többé vele. Julius elvesztette önuralmát. Harag. . akik megismerték az embereket. öklével földre sujtotta a fiát és bement felesége lakosztályába. Mi volna a polgárokkal. de nem teljesitetted a kötelességedet. A léptek zajára az ember felemelkedett. szenvedélyeiket és az életfeltételeket.A keresztényeknél. Rómába utazott. Nem hittem Neki és engedetlen és gonosz voltam. jóllehet nem tudták. Vacsoránál Pamfilius meglátta barátját és örvendezve sietett átölelni. . egy ember feküdt. hogy ütése nem járt komolyabb következményekkel. .gondolta magában Julius. A következő nap estéjén elérkezett a keresztényekhez. és számüzetés várt rá. Egyetlen szót sem szólva fiához. . féltékenység. hogy Julius meghalt és a fiu atyja halálát ünnepelte. hogy Julius kiesett az uj helytartó kegyeiből.Nem. amelybe belépett. Elkezdődött Julius küzdelme fiaival. és engedelmeskedni fogok neked. Kilikiában az a hir terjedt el. 99 . Igy beszélt Julius és magára kapva köpenyét. mert Én szelid vagyok és alázatos a szivemben. . hogy barátja Pamfiliusnak. melyet a haza üdvére kell forditanod. .Ő már régóta hiv. hogy csak ott fogok nyugtot találni! .nőtt a lyukból való kiáramlás sebessége is. hogy a társadalom hasznára vetnék latba ismereteiket és tapasztaltságukat. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü”.Mondd meg.harmadszor indulok el ugyanoda és tudom. „Igen. amit különböző időkben mondott neki Pamfilius. Talpon találta és kimondhatatlanul megörült. „Jöjjetek hozzám valamennyien. aminőt ő folytatott apjával. . Egész napon át ment és estére kelve egy paraszthoz tért be éjszakára. eltöprengve egész elmult életén és visszaemlékezve arra. hogy védje magát. És éppen most van rád szükség és éppen most futamodsz meg! Most tedd próbára az embereket és önmagadat. Amikor Julius hazaérkezett. ugyanolyan harc. A szobában. Felesége szobájában megtalálta az Evangéliumot és ezt olvasta benne. Az orvos volt. kiment a házból és pihenés nélkül folytatta utját. elásnák azokat a megnyugvás keresése közepette? Életbölcsességedet a társadalomban szerezted meg és ugyanannak a társadalomnak is kell rendelkezésére bocsájtanod. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én meg foglak benneteket nyugtatni.kérdezte az orvos.szólt Julius . bármilyen régi és poshadt legyen is.De nekem nincsen semmiféle bölcsességem! Nyakig merültem az eltévelyedésekbe! Tévelygéseim régiek. A valódi filozófusok nem igy cselekesznek.Hol? . Örömmel fogadták. gyülölet. de ettől még nem váltak bölcsességgé. hogy nyugtot fogsz találni. ha azok.Eljöttem végre. Benned nincsen férfiasság.

aki rossz dolgokat müvel. igy szólt hozzá: . kedves testvér! Örömteljes munka! . hogy mindenkinek. . de most . a szőlőhegy idősebb volt.Hogy mivel lehetsz az emberek szolgálatára. . Kertjeinkben most folyik a szőlőszüret. örök élete legyen.lám milyen az életem: olyan. hogy rajtad kivül nem akad szolgája? És hogyan.. amire Neki szüksége van. mikor másodszor indultam el. És Julius elszomorodott és igy szólt: . letépte és beletette az aggastyán kosarába. Ha akkor jöttem volna.Dolgozz.És nem kelt fel helyéről és sirt. hófehérhaju aggastyánt pillantott meg. amit már nem lehet visszahivni. Még ha tengerannyiszor is többet tennél az összes embereknél. fiam! Mi valamennyien Isten fiai és az Ő szolgái vagyunk! Mi valamennyien az Ő egy hadserege vagyunk! Hogyan. hogy napfényre ne kerüljenek az ő dolgai. . talán mindent megtennél. talán azt hiszed. testvérem. hogy világosság jött a világba. amit tett. magad fogod meglátni. még ha egész erődet is az Ő szolgálatának áldoznád.És Pamfilius bevezette Juliust a házba. hogy kétszer. hogy hol van a helyed. amit meg kell tenniök az embereknek. .És megmutatta. amely azért várja. gyülöli a világosságot és nem megy a világosság felé. . menj oda és segits. talált néhányat. és Én feltámasztom őt az utolsó napon. Az itélkezés pedig abban áll.Ezzel ne törődj. aki a Fiut látja és hisz Benne. százszor annyit cselekedtél volna. ahol a jövevények laktak és megmutatva ágyát. Az első kert fiatal volt. az. és látszólag valamennyi csupasz.Dolgozz. És Julius megijedt attól. hogy itélkezzen a világ felett.Nézd meg. nincsenek határai és nincsen vége! Isten 100 . Minden hely el volt foglalva és bármerre nézett is Julius.Gyere velem. tizszer. de a hitetlen már el van itélve. És váratlanul egy öreges hangot hallott. hanem hogy a világ megváltassék Általa. aki az igazság szerint cselekszik. de az emberek jobban megszerették a világosságnál a sötétséget. akár Istennek. Annak akarata. . Reggel Julius kiment a szőllőbe.mondta a Tanitónk. Julius hozzá lépett. Egy szőlőtőnél állt és itt-ott rajtamaradt édes.mondta Julius magának. munkát adok neked holnapra. megijedt attól a büntetéstől. mert Istenben cselekedte azokat. Elment tovább. amig van bennetek világosság. mert az ő dolgaik gonoszak voltak. kiöregedett tövek. olyan lett volna. Fiatalok szüretelték le és rakták kosarakba. amely hivta: . „Ez az én életem. Ne szomorkodj. hogy a dolgai láthatók legyenek. amelyeket ama kertekben ott szüretelnek? Járjatok a világosságban. A tövek göbösek és görbék. hangot. Még tovább ment és kiért egy már elhalt szőlősbe. . aki hisz Benne.mondta a hang. de itt sem volt keresni valója Juliusnak: valamennyien párosával dolgoztak és neki nem akadt helye. mint ezek a szükségtelen. Julius keresni kezdett. olyan lett volna. mivel hitványabbak ezek a fürtök azoknál. aki alig-alig vonszolta a lábait.Ha első izben jöttem volna. Julius hátrafordult és egy évek sulyától meggörnyedt. nem talált magának munkát.mondta Pamfilius. a termés benne kevesebb. mert azok gonoszak. hogy felállitsák az Ő országát? Azt mondod. hogyan keresse meg az itt-ott megmaradt fürtöket. Magad is látni fogod. mint az első kert gyümölcsei. És a sztarec azt mondta neki: . Az. . mint a második kert gyümölcsei. fürtöket szedegetett róla. aki küldött engem. amelyek csak tüzelőnek jók”. a világosság felé tart. mikor megismerted életünket. mi lenne ez az Isteni müben? Semmi! Az Isteni münek. de hogy tudd. Teljesen kopár volt. mindent.Semmire sem vagyok jó és már semmit sem tehetek. hogy tönkretette azt. mert céltalanul tette tönkre az életét. nem itéltetik meg. Mert mindenki. hogy addig is mire forditsd szabad idődet. . Mert nem azért küldte Isten az Ő Fiát a világba. tele dus fürtökkel. Az pedig. mert nem hitt Isten Egyszülött Fiában.

müve benned van. Gyere el Hozzá és légy ne a munkása, hanem a fia, és részesévé válsz a határtalan Istennek és az Ő müvének. Istennél nincsen kicsi és nagy, csak egyenes van és görbe. Lépj rá az élet egyenes utjára és Istennel leszesz, és a te müved nem lesz sem kicsi, sem nagy, hanem Isteni mü lesz. Jusson eszedbe, hogy az égben nagyobb az öröm egy megtért bünösért, mint száz jámborért. A világi dolog, mindaz, amit elmulasztottál, csak a bünödet mutatta meg és te megbántad. De mihelyt megbántad, meg is találtad az egyenes utat, menj rajta Istennel és ne gondolj a multtal, a naggyal és kicsivel. Isten előtt valamennyi élő egyenlő! Egy Isten és egy élet! És Julius megnyugodott és erejéhez képest élni és dolgozni kezdett testvéreiért. És igy élt örömben még husz évet és nem látta, mint halt meg testi halállal. 1887.

101

NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK
Első fogalmazás. ELSŐ FEJEZET Iván Fjódorovics Porhúnov, egy nagyorosz kormányzóság egyik gazdag kerületének nemesi marsallja este érkezett meg birtokáról a kerület székhelyére, ott városi lakásában töltötte az éjszakát és miután jól kipihente magát, másnap délelőtt megjelent a zemszho hivatali helyiségében. Munka volt bőven: zemsztvo-gyülés, az árvaügyek, a sorozó-, egészségügyi, fogházügyi bizottság és az iskolaszék ülése. Iván Fjódorovics a Porhúnovok ősi nemzetségének volt a sarja, akik régi idők óta kezükben tartották a nagy nyikóljszko-porhúnovói uradalmat. A nemesi apródiskolában nevelkedett, de nem lépett a katonai pályára, hanem az egyetemre ment és elvégezte a filológiai fakultást. Azután rövid ideig a kijevi főkormányzó mellett dolgozott, ott szerelemből nőül vette a nála társadalmilag alacsonyabbrangu, vagyontalan, de fiatal Klodt bárónőt, lemondott állásáról és birtokán telepedett le, ahol mindjárt az első választás alkalmával nemesi marsallnak választották. Ezt a tisztet most már harmadizben töltötte be. Porhúnov okos, müvelt, kiváló emlékezőtehetségü ember volt, sokat olvasott és gondolatait röviden, tisztán tudta kifejezni. Legszebb jellemvonása azonban, amely megszerezte neki az emberek rokonszenvét, szerénysége volt. Éppen ezért külső képességeiről: müveltségéről, becsületességéről, jóságáról, őszinteségéről nem sokat tartott. Szüntelenül arra törekedett, hogy tudását gyarapitsa és hogy még becsületesebbé, jobbá, őszintébbé váljék. Az önmagáról való vélemény látható „nevező”-je tehát igen kicsiny volt nála. Épp ezért az emberek, akikkel érintkezett, olyannak látták, amilyennek kellett, a mindig kellemes, jóságos és őszinte Iván Fjódorovicsnak. Az élet, amit folytatott, társadalmi körének felfogása szerint feltétlenül erkölcsös volt: feleségéhez nem lett hütlen, nem követett el bolond csinyeket - ezek ideje kijevi tartózkodására esett, amikor még nőtlen volt, de ott is igen rövid tartamu volt - és uradalma parasztjaitól, valamint embereitől csak olyat követelt, ami a gazdaság karbantartásához feltétlenül kellett. Politikai tekintetben a fölvilágosodott konzervativizmust ismerte el helyesnek. Azt tartotta, hogy jobb fölvilágositó, haladó szellemben a dolgok fennálló rendjére hatni, mint fantomokat hajszolni, amelyek megvalósithatatlanok, mindent és mindenkit elitélni és az állami életben való részvételtől tartózkodni. A birodalmi dumába is beválasztják képviselőnek, ha egy másik jelölt, aki a választóknak jobban tetszett, egy nyugalmazott tanár és kiváló szónok meg nem buktatja. Vallásos kérdésekben, ebben a mindenkire nézve fontos ügyben, Iván Fjódorovics ugyancsak fölvilágosodott konzervativ álláspontot foglalt el. A kételyeknek még árnyékát sem engedte magához férkőzni, noha a pravoszláv egyház dogmáit illetően megengedhetőnek tartotta a történelmi kutatást és e téren nagy olvasottsága volt. A dogmák tekintetében azonban a legnagyobb óvatossággal viselkedett. E tárgyra vonatkozó eszmecseréket némán hallgatott végig. Az egyház minden parancsának rendületlen pontossággal tett eleget, nemcsak ami a szentségeket illeti, hanem a keresztvetést és a mindennapi imádságokat is, amikre még anyja tanitotta. Általában tisztelte és nagy gonddal óvta ezt az alapot, amelyen az emberi élet nyugszik, anélkül, hogy tulságos szilárdan helyezkedett volna reá, mintha mégsem lenne meg a teljes bizalma a megdönthetetlenségében.

102

Társadalmi érintkezésben, a társalgásban nagyon kellemes volt és kellő helyen mindig tudott egy-egy idézetet vagy anekdotát belefüzni. Egyébként is kellemes ember volt és a legkomolyabb arckifejezéssel el tudott mondani egy tréfát vagy vidám történetet. Szenvedélyes vadász volt, szeretett kártyázni és sakkozni és kitünő játékos hirében állott.

MÁSODIK FEJEZET Mig Porhúnov a titkárral javában dolgozott, megjelent a zemsztvohivatal elnöke, egy szélsőséges reakcionárius, akivel azonban Porhúnov az eltérő politikai álláspont ellenére a legjobb viszonyban volt. Azután megjött az orvos, egész ellentétes felfogásu ember, demokrata, majdnem forradalmár. Vele Porhúnov még jobb barátságot tartott fönn, mint az elnökkel. Gyakran szokta tőle kedélyes hangon megkérdezni, mikor proklamálják Oroszországban a szocialista köztársaságot, amire az orvos szintén mosolyogva, tréfálódzva felelt. - Nos, hogy vagyunk a játékkal, Iván Ivánovics? - fordult Porhúnov az elnökhöz. - Megint sikerült „hatos” nélkül beugrani, mint a multkor egyszer? De komolyan ideje, hogy hozzálássunk, mert rengeteg munka vár ránk. - Bizony ideje. - De volna még egy kérésem önökhöz, kedves munkatársaim, ezt akarom előterjeszteni, mielőtt munkához fogunk. A doktor megkérdezte miről van szó és Porhúnov elmondta, hogy a diák, akit gyerekei mellé házitanitónak fogadott, elmegy és ezért uj nevelőre volna szüksége. - Tudom, - mondta az elnökhöz fordulva - hogy önök ismernek fiatalembereket, akikről itt szó lehetne és talán ön is ismer egy megfelelő embert - mondta a doktornak. - Tudnának valakit ajánlani? - Az én ismerőseim esetleg, hogy is mondjam, tulságosan haladó szellemüek - jegyezte meg a doktor. - De hát ezzel a Nyeusztrójevvel se volt semmi baj, pedig az igazán eléggé vörös. - No és mi van vele? - Elmegy. Azt mondja, hogy az ön ismerősei számomra nagyon is vörösek. Lehet e tekintetben rosszabb valaki, mint Nyeusztrójev? És mégis egész jól megértettük egymást. Egész őszintén megszerettem. Pompás fiu. A feje ugyan tele van éretlen, meg nem emésztett eszmékkel, ahogy az a mai fiatalembereknél olyan gyakori, de ami a természetét illeti, hát igazán nagyszerü fiu. - Miért megy el? - Nem mondja meg az igazat. A hazudozás tudvalevően a forradalmárok programmjához tartozik. De csak ugy mellékesen. Egy barátja látogatta meg, aki a faluban Szolovjov tanitónál vendégeskedett és ott gyakrabban találkoztak. Alighanem a pártja, a frakciója, vagy a szervezete, vagy aminek ők már nevezik, felszólitotta, hogy álljon rendelkezésükre. Nekem bejelentette, hogy tovább nem maradhat. Kár; derék, lelkiismeretes tanitó volt és ismétlem, pompás fiu, noha az ön forradalmárai közé tartozik és bizonyára tagja valamely szervezetnek - tette hozzá Porhúnov mosolyogva és tréfásan az orvos térdére csapott.

103

ismét mások. hogy én katonáéknál. Egymásután jöttek be a fiatal sorozókötelesek. Iván Fjódorovics kollégáira tekintett.. . Egészséges vagyok. . hanem arcán is átvillant a vonaglás.Miért? Mert iszik? Ez nála csak igen ritkán fordul elő.Miért nem fogadja meg Szolovjovot? . . gyorsan kiküldték őket (hisz még annyi elintézni való volt) és másokat hivtak be.szörnyü el is gondolni . arisztokrata. .mondta az elnök.kérdezte az elnök. komoly arccal. Akadtak olyanok is. Most aztán fogjunk munkához. . de legalább folyamatba hoztam. 104 . .Miféle meggyőződésed szerint? . . egy pillanatig hallgatott és azután komoly arccal válaszolt. A szokásos kérdéseket intézték hozzájuk.Miféle nyilatkozatot? Mit akarsz? Bodros.De ő sem fog megfelelni az ön izlésének: tulságosan konzervativ. a hadseregnél. . . Egyébként tudok még egy fiatalembert. .Az orvos is önkéntelen mosollyal válaszolt a nemesi marsall kedves mosolyára. kérem.Hogy hiszek Istenben és Krisztusban és nem lehetek gyilkos.. . lelke mélyén maradi”. nagyon müvelt ember. nemcsak homlokán és bal szemöldökén.Nincs semmi bajom. gondolta magában. miként mondta. De nem tehetek esküt. kisszakállu fiatalember volt hosszu orral és sötét homlokkal. mert a nagy szomoruságtól nem is értették. de a legtöbb már házas ember..mert késsel eszik.. hogy. „nyilatkozatot adhasson le”. egyesek még nőtlenek.készen van az anyaggal? . Szolovjov tanitó volt Porhúnov birtokán. kérem.Megfogadnám. akik igazán betegek voltak.fordult a titkárhoz . mert meggyőződésem szerint nem szabad fegyvert a kezembe vennem. De sokkal sulyosabb vétségeket követett el mondta Porhúnov azzal a nyugodt.hallani sem akar róla. hogy iszik.felelte Iván Fjódorovics mosolyogva . szőkehaju. aki a papi szemináriumot végezte és azután lett tanitó. aki helyet keres .Ez igazán pech. . A sorozási ügyekkel kezdték. az én jelöltem tulságosan liberális. És volt egy közöttük.de Alekszándra Nyikolájevna Porhúnov felesége .” . amellyel tréfáit szokta elmondani. Sztyepán Sztyepánovics. .Doktor ur. Iván Ivánovicsé meg tulságosan reakcionárius. . akik betegnek tettették magukat és megint mások.. akik a jelenlevők csodálkozására engedelmet kért. Irok majd neki.Az én nyilatkozatom az. Voltak közöttük olyanok.Legyen szives. Miután szavait befejezte. Az ügyet tehát nem intéztem el.Valami bajod van? . ..Igen. Alekszándra Nyikolájevna lehetetlen embernek tartja.kérdezte Porhúnov. „és mégis szeretni kell. akik nem tudták leplezni bánatukat és nagy kinnal nyögték ki a feleleteket. még nem olyan veszedelmes. nem szolgálhatok. akik megelégedettnek és jókedvünek akartak feltünni. „Nemes ur. .Az.Tudnék egy szemináristát. amelyen beszédközben mindig megrándultak az izmok a szemöldök felett. A jelenlevők nevettek. mit kérdeznek tőlük. válaszaikat jegyzőkönyvbe foglalták.

hogy mint besorozottat fölvétessem a lajstromba. Megdöbbentette az a gondolat. vagy nem. „Mese a négy testvérről”. de mostanáig ezt nem vette észre. kell-e katonai szolgálatot teljesitenie. De nem sokallta a munkát és mint minden ember . az a józan ész fogalma volt. mig a kereskedőnek és a szomszéd földbirtokosnénak zöldelő kertjei. ami akármilyen könyvben van. Tizenhétéves korában szellemi átalakulás ment végbe lelkében. A vonat korán reggel indult. hogy olvashasson. Kilenc óra tájban a kocsi elgördült a park mellett és a nyikólszkoje-porhúnovói emeletes udvarház előtt állt meg. HARMADIK FEJEZET Jegor Kuzjmin családja egy már hajlottkoru. Fedot. Ezek az iratok különösen nagy hatással voltak rá. Élénk szellemi képességekkel volt megáldva. házának hü barátja és öreg szolgája ült a bakon. nemcsak a gazdasági élet rettentő igazságtalanságát. amely minden ismeret első föltétele. mindent maga vizsgált felül. Félig álmosan felkelt. Jöjjön a következő! A sorozás két óráig tartott. csillagászati füzeteket. amit az öregek mondanak..U-ugy! Nem tudom magának (már nem tegezte a fiatalembert) bebizonyitani és nem is érzem kötelességemnek.szeretett a réten. nem is szólva a szénáról.mindez hüvösen hagyta. A parlag simára volt legelve és ha nem esett az eső. Nekem csak az a kötelességem. ahol pompás pejszinü trojka várta. amit addig igaznak vélt és feltárult előtte a józan ész világa. amit a pópa prédikál. ahol először is mindenféle aktákat irt alá. amely szétrombolta mindazt. öccséből. azután az elnökkel. Te kaszálsz nekik és ők eladják a szénát. az öreg kocsis. beszállt a vasuti kocsiba és csak a maga állomásán szállt le. A tanitó kedvelte és mindenfajta népszerü tudományos munkát kölcsönzött neki. akik Moszkvában egy gyárban dolgoztak és forradalmi iratokat meg szabad szavakat hoztak magukkal. Az iratok cimei ezek voltak: „A katona hőstette”. ami a nép fiai közül sokat ámulatba ejt. a doktorral és a sorozóbizottság vezetőjével leültek kártyázni. Ebéd után ujra kezdődött a munka: először került sorra a kerületi főnökök tanácskozása. Ezt azonban nem találta fontosnak és továbbra is ugy élt.bár öntudatlanul . anyjából és fiatal feleségéből állott. de még azt sem. Ami a legnagyobb hatást tett reá. mint a többiek: 105 . hanem egyedül csak azt. Nyáron nem tudtak takarmányt adni a jószágnak és igy nem jutott tej a gyerekeknek. Apjával együtt harmadfél hold földje volt. Sok dologról adtak neki elméleti felvilágositást. Ugyanahhoz az eredményhez jutott. Középszerü években a termés nem volt számukra elegendő. Az. Egy merőben uj hit támadt benne. „A pókok és a legyek”. Sokat kellett dolgoznia. hogy nem azt kell hinni. a kutatások mélysége és a szellemes hipotézisek . azt majd közölje feljebbvalójával. hogy bebizonyitsam magának. Mikor igy a dolgok mélyére pillantott. Az estét Iván Fjódorovics a lakásán töltötte. Nem hitt többé senkinek. Ami a meggyőződését illeti. azután a börtönügyi bizottság ülése és igy tovább öt óráig. amikor környezete vallási életét vizsgálta. „Éhinség”. a mezőn dolgozni.a világegyetem nagysága. iszákos apából. jó tanuló volt és különösen télen minden szabad órát felhasznált. de a saját bőrén tapasztalt. Nemsokára ezután néhány fiatalember jött haza ünnepre a faluba. a te tehened azonban bőg az éhségtől s a gyerekeidnek nem tudsz tejet adni! Mindez már eddig is igy volt. saját ménesének nevelése. Most már semmi sem takarta el szeme előtt az ilyen életmód egész ridegségét és esztelenségét. ha megnyilik előttük a tudomány birodalma . Ez a fölfedezés egész világszemléletét és ezzel egész életét megváltoztatta. Most azonban nemcsak látta. természettudományi iratokat. azt sem. a csillagok töméntelen száma. amely álláspontját a környező világgal szemben megváltoztatta. erdei és rétjei voltak és napi ötven kopékás bérért kaptak aratómunkást. akivel tizennyolcéves korában házasitották össze. hanem egész lehetetlenségét is meglátta. de érezte is egész lényével. amiket nemcsak látott és megértett. az éhes jószág bőgött az éhségtől. amit a józan eszünk diktál. a távolságok.

este imádkozott. hogy ugyanabba a cellába egy parasztot zártak. a biróság elé állitották és három hónapi fogházra itélték. „Élj Isten parancsai szerint és senki se tehet neked semmit!” Minden hit benne van az evangéliumban. A közös cellában csakhamar megismerkedett néhány emberrel. mint a többi szegény paraszt. hogy valami haszontalan lim-lomot készitenek a gazdagok részére: illatszert. amely a parasztok végtelenül szomoru helyzetének fölismeréséhez vezette. hogy ujra visszamehessen Moszkvába és oda is ment. ami a siron tul is az örökkévalóságban szolgálatodra lehet és üdvözlünk és jóegészséget kivánunk kedves bátyánknak Jegor Ivánovicsnak hugaid Várvara és Anna és Alekszándra Ivánovna üdvözöllek és jóegészséget kivánok az én hü uramnak Jegor Ivánovnak én a te feleséged várvara mihájlovna és kislányunk Katyerína Jegórovna küldöm neked hitvesi tiszte- 106 . Mikor szülei ezt szemére hányták. Ez az ember . mint eddig. havi husz rubel volt a fizetése. észrevette a gyári munkás még sokkal szomorubb állapotát. vagy amikor kiment a szobából és reggel. annak nem szabad a világ fejedelmeit szolgálnia. Jegor egyre mélyebben hatolt ebbe a gondolatvilágba és mikor kijött a fogházból. mindig egyformán nyugodt és mindenki iránt egyaránt jó emberrel még egyszerübb és értelmesebb életfelfogásra tanitotta. Jegor elfojtotta dühét. Odament hát. Egyszer apja ittas állapotban meg is verte. de ők nem értették meg. nem tartotta meg a böjtöt és nem is vetett keresztet. a megszabott napokon böjtölt. Ezentul önmagát még komolyabban és még szigorubban birálta meg. akik hozzá hasonlóan a társadalmi forradalom irányához tartoztak. gőgjüket és civódó természetüket. akik ezt az igazságtalan állapotot megteremtették és nőtt a reménye. hogy ezek az emberek. keresztet vetett. megkapta az állást. NEGYEDIK FEJEZET Télire Jegor Moszkvába ment Társai megigérték.templomba járt. Jegor Ivánovnak atyai áldásomat küldöm. igyekezett nekik álláspontját megmagyarázni. Moszkvában még fokozódott Jegor gyülölete azok ellen. urvacsorához fordult. bronztárgyakat és egyéb fölösleges portékát és a gazdagok gyüjtik a szegényekből kipréselt pénzt a bőségtől tuláradó ládáikba. aki templomgyalázás. szentképek megsértése miatt került a vádlottak padjára. Az evangélium szerint kell élnie és nem a pópák vallása szerint. hogy a világ minden igazságtalansága nem abból származik. Mityecskának hivták . hanem egyedül Istent. becsvágyukat. hogy az emberek nem élnek Isten parancsai szerint. de most már Jegor képtelen volt részt venni minden egyházi szertartásban: nem járt többé a templomba. Régi munkahelyét más foglalta el. Látta. A városban sokáig nem kapott munkát és ezért nem tudott pénzt hazaküldeni. amelyet a pópák teljesen elferditettek. hogy ennek véget lehet vetni. Érintkezése ezzel a szelid. hogy gonosz emberek elnyomják embertársaikat és megfosztják őket a földtől és munkájuk gyümölcsétől. De Moszkvában egy teljes hónapig sem élhetett szabadon: egy munkásgyülésen letartóztatták. Ekkor történt. betegek. Itt Moszkvában a gyárimunkások közt Jegor éleslátásával. gyengék és gyerekek napi tizenkét órát azzal töltenek. Minden jól ment volna. és nem önönmagát. hogy fölemelik. visszatért tehát apjához és feleségéhez és megint ugy dolgozott.fogolytársai. Erre atyja megharagudott és a következő levelet irta neki: „Levelem elején fiamnak. férfiak és nők. de kérte. Nemzedék jött nemzedék után és senki sem ismerte föl s nem is akarta fölismerni ennek az állapotnak az igazságtalanságát és esztelenségét. hanem abból. De minél közelebbről ismerte meg őket. azonban kilátása volt. elvált régi társaitól és egész a maga módján kezdett el élni. hogy munkát szereznek neki a gyárban. Aki azonban az evangélium szerint él. annál visszataszitóbbnak találta hiuságukat.Jegornak is meg tudta magyarázni. mielőtt asztalhoz ült. akik mind tisztelettel bántak vele.

amilyet kövér asszonyok közt női életük alkonyatán elég gyakran látni.Nem maradhatok. . nem magamért mondom. aki egy nagy ház élén állott és hat gyermek anyja volt. hogy az arisztokraták és bourgeois-k ellensége. az orvosnak a káró hetest átadni és igy a játszmát fényesen megnyerni. érzéki szája hiánytalan. arányos termetü. hogy ez a büszke asszony. Egyszerü. de szikár. ajánlom. ilyen érzéssel viseltetik.mondotta elpirulva.. igazi vagy hamis fogakból álló fogsorral. de modern selyemruha volt rajta keskeny. bármennyire is becsülöm az ön barátságos érzelmeit irántam. . ÖTÖDIK FEJEZET A késő esti órában. Nagy szürke szeme volt. Nem tartotta volna lehetségesnek. most felmondta állását. . bajusza és serkedő kis szakálla fekete volt mint a szurok. A fiatalember arca komoly és szigoru volt. Többet érzett ki belőlük az egyszerü érdeklődésnél. előzékenységet látott bennük. bár nem szivesen veszitem el. Most is megjelent a mosoly az arcán. amitől félt és aminek. sürü.mondta egy olyan asszony arckifejezésével. mely a fehér fogak villogását még jobban érvényre juttatta. hogy igy van. hullámos haja. akármi is . mert szeretem és érdeklődöm sorsa iránt. iránta. izgatott hangon beszélt az előtte ülő fiatalemberhez.De a maga érdekében is. hogy maradjon nálunk. hogy sikerült partnerének. amelyen két gyűrüt viselt. akiről pedig tudta.Ez több mint barátság.nos. Jegor hazautazott. finom arcbőre és ugyanolyan szép. Ez az érzés azonban még egészen öntudatlan volt benne. felesége Alekszándra Nyikolájevna az ódon ház nagy szalónjában ült Nyeusztrójev diákkal aki miután tiz hónapig mint házitanitó müködött Porhúnovéknál. ápolt keze. Alekszándra Nyikolájevna negyvenöt éve és hat gyermeke ellenére még mindig az az őszi szépség volt. a kedvemért. fehér gallérral.. Jóságos.. aki biztos a maga hatalmában. A fiatalember nem volt magas. ez az arisztokrata nő.letemet és szivbéli üdvözletemet kedves fiam Jegor Ivánovics ha megkapod levelemet gyere el a feleségedért és költözzél el éntőlem hogy ne legyen többet itt mert nem tudok vele együtt lakni és ő panaszkodott a rokonainak hogy én tanitottalak hogy ne küldj pénzt és hogy elveszem az egész kis szerszámot akit vettünk és megsértették és az egész falu előtt csufolódtak én pedig nem tudok semmiről egy szót sem nem szóltam neki egy szót sem se pénzről se szerszámról ha pedig nem jössz érte kikergetem a házból hogy ne legyen itt minálunk és még a héten menjen el mitőlünk és még egy cédulát hozott a rendőr neked a sorozás miatt”. amikor Iván Fjódorovics Porhúnov a kártyaasztalnál ült és csak nehezen tudta leplezni azon való örömét. feszülten nézett a szeme közé. aligha lesz képes ellentállni. Nem tudok semmi szin alatt.. hogy a sorozóbizottságnál jelentkezzék. nem tudta leleplezni a megelégedést. és fejletlen izomzatu. Nem tartotta lehetségesnek és mégis határozottan érezte. Szó nélkül végighallgatta apja veszekedését és felesége panaszait és gyalog ment be a városba. Kérem tegye meg. melyet fekete haj keretezett és a sötét arcszin mellett. hanem a gyerekek kedvéért. A diványon ült és szenvedélyes. ez. aki figyelmesen. szemöldöke.. rövidre nyirt haja.maradjon. Csak tulságosan erős alakja és rendkivül fejlett keble nem vált előnyére.Amit mondok... okos arcában keskenyvágásu szem csillogott. miként jól tudta.. 107 . . . Amikor ezt a levelet megkapta. . melyet az asszony szavai benne keltettek. azért különösen szépnek és kellemesnek hatott a mosoly ezen a szigori arcon. . egyenes orra. Alekszándra Nyikolájevna.

. elhatározta. Még egyszer kérem. aki mint az államtudományok magisztere egyetemi pályára lépett. ne beszéljen igy. szerettem önt.. Nyeusztrójev mint tehetséges. utazzék el Moszkvába.Ó. nem is tehetek másképpen. amelyek minket elválasztanak. amióta megismertem és megértettem. Nyeusztrójevet viszont felelősségre sem vonták. akit a sok pálinkaivás sirba vitt. Ha szeretném önt. . . melyet az ifju szerelmének emléke szerzett neki.. borzalommal és gyönyörrel gondolt arra. mégsem hódolhatnék meg ennek a szerelemnek. Tiz hónapot töltött itt..A fiatalember ismét mosolygott. mert világnézeteink közt mély ellentét van.Alekszándra Nyikolájevna. azon nem lehet változtatni és az érzésnek nem lehet gátat vetni. a kártékony egyéniségek erőszakos eltávolitása árán is. ugy ahogy férfi a nőt szereti. (Egész akaratlanul akadozott mielőtt a szót kimondta. amennyi a párt kiadásait fedezheti.mondotta -. hogy most mindent szabad megtennie. igen. tekintet nélkül a társadalmi korlátokra. de más diáktársaival együtt forradalmi üzelmek miatt kizárták az iskolából. amely hirtelen tünt föl előtte és ellenállhatatlanul csábitotta.. amit sem az asszony.Nos hát. a vezetőknek azonban sikerült elszökniök. Arról volt szó.Egy pillanatra elhallgatott. Mindjárt azután. Hazudott. ahogy csak a magamfajta proletár szerethet. hogy nem tudnék teljes szivvel önnel együttérezni? Egyszerüen kénytelen vagyok. amikor a párt egy tagja jelent meg Szolovjovnál és megbeszélést folytatott Nyeusztrójevvel.Ami megtörtént. hogy a titkos társaság tagja lett. akinek szabad önre feltekinteni. Ez a kör feladatául tüzte ki. ne beszéljen igy! Egyedül voltak és megtörtént az. HATODIK FEJEZET Mihaíl Nyeusztrójev apja gyógykovács volt. a tiszta igazat. . . . Két óra volt éjfél után. Miután üldözői szemei elől eltünt. ami történt. erkölcsös gondolkodásu és törekvő fiatalember önkéntelenül forradalmárok társaságába keveredett és az egyetemről való távozása után még erősebb vonzalmat érzett barátjai iránt. Ehhez 108 . szivem minden porcikájával.) Maga sem tudta. hogy egy állami pénztárból akkora összeget szerezzenek meg. amelyhez szükség van reá. És szörnyü helyzetének tudata még fokozta a gyönyört. mit beszél.. A végrehajtóbizottság nevében felszólitotta.De miért gondolja. hogy elérje célját. hogy majd falun fog élni a nép között és ezért Szolovjov tanácsára örömest elfogadta a házitanitói állást Porhúnovéknál. sem a fiatalember nem látott előre és ami egyetlen óra alatt megsemmisitette a nő tizennyolcévi boldog és tiszta házaséletét és ami a fiatalember számára örökké kinos emlék maradt. . . de ugy rémlett neki. egy spicli besugta a tagok neveit és néhányat közülök le is tartóztattak. Anyja. megbuktassa. hogy fontos ügyben. még élt és Mihaíl bátyjánál. egy müveletlen asszony.Igen.Igazán? . Sztyepánnál lakott. hadd mondjam meg az igazat. Mihaíl is diák volt. ne menjen el! Ugy-e marad? Az asszony kezét nyujtotta és a fiatalember megragadta ezt a kezet. hogy a fennálló kormányzatot minden elképzelhető eszközzel. az asszony még nem aludt. .

Nem.És bizzál Istenben . hogy fölkeresi Szolovjovot. akivel már legalább egy tucatszor tárgyalta meg ezt a kérdést. mialatt Szolovjov szakadatlanul beszélt.. Nyeusztrójev. a harmadikban fehérnemüláda állt. Csak még a poggyászát kell elhozatnia.mondotta. tovább érsz. . Elhatározta. Szolovjov beengedte barátját. váratlan élmény végleg megerősitette abban az elhatározásában. elméleteidet. hogy minél hamarabb elutazzék. majdnem kerek. 109 . miért jött és mit akar tőle. .ugy-e? Azt mind tudjuk. Az éjjeli őrön kivül Nyeusztrójev utközben senkivel sem találkozott a faluban. Mert nem ismered Istent és nem tudod.A holmidat idehozatom. A másik sarkot könyvespolc foglalta el. hogy felmondta házitanitói állását. meggyujtotta a kis lámpát.Hát hol lenne? Alkalmasint alszik már. . Gyakran mosolygott. leült a gyürött ágyra. Leginkább feltünt nagy. .Kit hoz a jó Isten házamba? Beszélj. orra széles volt és szája nagy. Szolovjov valamivel idősebb volt Nyeusztrójevnél és egészen más szabásu. hogy a „vallásos fluidum” nem hatol át rajta.Ah! Hova ilyen későn? . Nyeusztrójev az ablakhoz lépett és zörgetett. mig végre egy friss.Tudom. hogy mindenkitől elbucsuzott és az ismert ügyben utazik el. ilyenkor kilátszottak rossz fogai.. kék szeme és széles homloka. vagy meglocsollak! A recsegő padlón mezitláb közeledett az ablakhoz. .Lassan járj. Otthon van? .Oh.Az uraság házitanitója. . Misa! Mit kószálsz éjjel? Gyere be. a falusi tanitót.folytatta jobb kezével hadonászva és baljával a földrecsuszó takarót huzta vissza. . . még nem tudod. Arca teljesen más volt mint Nyeusztrójevé.. bodros haj takarta.Én vagyok. tudom..Kicsoda? . kinyitom az ajtót. nála tölti az éjjelt. jól van. Sötét éj volt és a bakter szigoruan megkérdezte tőle. mi Isten. erélyes hang kérdezte: .hisz ismerem. Szolovjov az iskolaépület egyablakos hátsó szobájában lakott. Nyeusztrójev leült az asztalhoz és elmondta Szolovjovnak. Igy is tett. mintha nem éjfél után két órakor zörgették volna fel álmából és nem olyan emberrel beszélne. És Szolovjov elkezdte neki fejtegetni felfogását Isten mibenlétéről.. . Nyeusztrójev mosolyogva hallgatott. Szolovjov fejét oldalt hajtva nézte vendégét és figyelt szavaira. . odahozatja a holmiját és elutazik anélkül. Az aznap esti különös. az egyik sarokban több szentkép függött és alattuk mécses pislogott. Tulságosan lassuaknak találom azokat. . . Ez volt az oka annak.erélyes emberek kellettek és ezért fordultak Nyeusztrójevhez is. egymáshoz dörzsölgette a lábát és kikérdezte Nyeusztrójevet.Na. Az ágyon kivül asztal és két szék volt a szobában.. hogy Porhúnovékhoz visszamenne.Szolovjovhoz. Fejét dus. Egy ideig senki sem felelt. karjaival gyakran hadonászott a levegőben. akiről maga jelentette ki. A vonat csak másnap reggel indult. Csak tudod. hogy kicsoda. . amikor Nyeusztrójev befejezte mondanivalóját. Hosszu termete kissé előrehajolt és amikor beszélt.

kereskedősegéd lett. a Hiszekegyet. ha husvétig tartana. . . Afanászjevna lánya. (Öklével a mellére ütött. amikor ezektől várod a jutalmat. a tanitás szünetelt és igy elhatározta. Amikor Szolovjov egy pillanatra szünetet tartott. Öccse előadta szomoru helyzetét. fejét rázta. mikor ment el. hogy tudta volna. Amikor Szolovjov fölkelt. és amit teszek. felöltötte kabátját. . kocsit fogadott és kiment a vasuti állomásra. Nyeusztrójev csak hallgatta és néha-néha elmosolyodott.Ez a metafizika nekem igen magas. anélkül. szerencsétlen fiatalember. De Natáliára gondolva. mert az ujj helyett keze mindig a bélés alá tévedt. Szolovjov cigarettát sodort. az elhalt szüleiért való imát. gondolta magában és erről tüstént eszébe jutott Natália. . nem másokért teszem.hogy az én jutalmam ott van. Inkább lefekszem aludni. majd mikor gazdája lopáson érte. barátom. mert egynek érzem magamat Istennel. szokása szerint a szentképek elé állt és elmormogta a gyerekkora óta ismert imádságokat: a Miatyánkot. mégis kötelességének tartotta. „Majd szólnom kell Afanászjevnának”. tisztitsd meg minden hibától és büntől és mentsd meg lelkünket. feküdj le. Aludni már nem akart. hogy szándékától eltéritse. A postán feladott egy levelet és átvett egy szomoru tartalmut.Tudta. miért lenne ez jó. oh Istenem!” Ma különös buzgósággal imádkozott. Kitünő hangulatban volt. hanem Istenért és magamért. Pompás fehér hólepel boritott mindent körüskörül és a friss.Könnyü neked. amit már az ünnepekre vett használatba. A postahivatal mintegy két versztányira volt az iskolától.Szolovjov apja diakónus volt . a falusi rendőrségen irnokoskodott. a Szent Szüzhöz valót és végül az „Oh. amely sürgős javitásra szorult. Öccse irta. (Fölfelé mutatott. fizetése mindössze havi negyven rubelre rugott. mert a Nyeusztrójevvel folytatott beszélgetésre gondolt. Mosdás közben arra gondolt. Rágyujtott és mohón szivta be a füstöt. Azután felhuzta magasszáru csizmáját. Ebben a pillanatban hét rubel 110 .) Nem. Vasárnap lévén. Jó volna. .) A magunkfajta embernek mindent meg kell tennie. Szolovjov még aludt és nem is hallotta. hogy két nap óta nem evett és támogatást kért tőle. Mennybéli Atyám” kezdetüt. amelyet különösen szeretett: „Jövel és lakozzál szivünkben. ahol szintén valami szabálytalanságot követett el. . hogy közvetitő legyen közte és társai közt. vigye el őket az ördög. megirta.Feküdj hát le. ami tőle telik. aki abbahagyva a papi szemináriumot. szinte önmagának téve szemrehányást. gondolta. egy huszonhatéves. az én jutalmam itt van. hogy vajjon meddig tart még az a darab szappan. hogy valami terrorista vállalkozáshoz hivták meg Nyeusztrójevet és ha nem is tagadta meg. gyakran segitett másokon és sok pénzt költött könyvekre. amely cimére érkezett. hideg levegő még jobb kedvre hangolta.felelte hevesen. megjegyezte: . HETEDIK FEJEZET Nyeusztrójev korán reggel elküldött egy embert a holmijáért.Azt mondod. amig csak él és nem szabad önmagára gondolnia. (A szentképekre mutatott. hogy elmegy a postára.) Ő itt bent van. Szolovjov maga is szegény ember volt.

hogy nem kaphatna-e haladékot. kifizeti. hogy azonnal fizessen.’ „A tehenet nem adom. vigyétek el.rád talán hallgat. . hogy tagadja meg tőle a segitséget? Ezt a megoldatlan kérdést hánytorgatva a fejében. . Az előljáró erről hallani sem akart és követelte. . indult hazafelé és töprengése közben olykor hangosan beszélt önmagával. hogy behajtsa rajta a bért. nem annyira a maga. Megkérdezte.Ezért a feleletért a járási főnök háromhavi fogházra itélte. Szolovjov melléje ült és beszédbe eredtek egymással. mihelyt megszerzi a pénzt. . Ebben a faluban tanitóskodott régebben. Kérését megtagadták.tönkremegy és nem tud rajta segiteni. Alighogy leültek teázgatni és cigarettára gyujtott. de nem tud. hogy betegyem a lábamat a házba. Sajnálta. Nekem még azt is megtiltotta. . Épp tárgyalásról jött a járási főnöktől. Apró gyerekeim vannak.Én meg azt parancsolom. amivel tartozik. te jótevőnk vagy! Az iskola előtt Szolovjov leszállt a szánról és hazament. könyörögtem neki a nővérem miatt. három rubelt mégis csak elküldött az öccsének. az asszony utána. Azt nem tehette. Szolovjov kiment az utcára.Törődj a magad dolgával! Tanitsd a gyerekeket.kezdte Szolovjov . hogy egy kopékám sincs.Az itélet ki van mondva és vége’. mint öccse érdekében. Meg kellett tehát tagadni öccse kérését. De másrészt.hogy verheted meg ugy az asszonyt? De Parmén tüstént a szavába vágott: .az öccse . majd megirom nektek a kérvényt. Elpanaszolta. hogy Afanászjevnának még a kosztpénzzel tartozik. Az ura a háza előtt állt. A paraszt üdvözölte és meghivta. A járási előljáró eljött az asszonyhoz. . hogy adjanak neki haladékot a bérletfizetésre. hogy Vászja . hogy eligya a lószerszámot.rimánkodott Szolovjovnak . ha bármily keveset juttat neki. a járási főnök háromhavi fogházra itélte.Akkor add ide a tehenet. hogy semmit se küldjön. mert nem engedte. hogy szivesen fizetne. .” . „Hát már megmondtam. egy asszony jött át a szomszédból. hogy add a tehenet!’ „Magamtól nem adom. De mit csináljon a gyerekekkel. Utközben utolérte egy nyikóljszkojei parasztnak a szánja.A nővérem azt mondja.Hát nem félsz az Istentől? 111 . az asszonnyal majd megegyezik valahogy. hogy üljön fel a szánra. én azonban nem vezetem ki az istállóból. Mégegyszer megolvasta pénzét és eszébe jutott.Nem szép tőled. viszont. azt mondotta. akit nekem kell. az Isten szerelméért. . Az özvegy arra kérte az uraságot.hatvan kopéka volt minden vagyona. hogy az ura véresre verte. Ha hatalmatok van hozzá.Nem lehetne itt valamit tenni. én meg azt tanitom. Nővérét. hogy lehetek el tehén nélkül?” . A paraszt figyelmessége nem volt egészen önzetlen.Próbáljátok megfellebbezni. Parmén. kire hagyja őket? Most a főnöknél voltam. . . egy szomszéd falubeli idősebb özvegyasszonyt. .Nem tehetek semmit’. mint azelőtt. az majd biztatásnak veszi a jövőben.Beszélj a lelkére.” . Az iskolaszolga teavizet forralt a szamovárban. atyuskám? Szolovjov hallgatta és még jobban elszomorodott. Mit tehetett egyebet.Atyuskám. Már a fehér hónak se örült ugy.

Apja. hogy a magas egyházi állásban. hogy lelki üdvének és Istennek élhessen. Szolovjov még ott állt egy percig. amelyet majd el akarsz és minden valószinüség szerint el is fogsz érni. csóválta a fejét. hanem tanitói is kijelentették.Ne kételkedj benne. egyetlen kivánsága az volt. Eredj az utadra és törődj inkább azzal. De különösen hatott reá egy intelem püspöke részéről. Felmászott a padkára és még egy darabig locsogott az igazi életről. aki a szemináriumot elvégezte. ivott belőle és cigarettázott. még pedig a földi dicsőségre való vágyódás. aki titokban pálinkát árult. Erre az elhatározásra korántsem a becsvágy késztette. becsapta az ajtót a tanitó előtt. Mikor az italt és a dohányzást megelégelte. hogy mi az igazi élet. Ez tudomást szerzett egy theológiai vitáról. egy asszonyhoz. hogy le ne idd magadat megint. feleségül is venném. hirtelen változás ment végbe lelki életében.Oh. Iljínszkojéban. na. még egy másik. hanem Arinához. Te pedig . Tehát Isten veled!” Mihelyt Szolovjov ezeket a szavakat hallotta. amelyre nézve fennállott a nősülés kötelezettsége. de nem ment haza. két pálya állt előtte: vagy a szerzetesség. De azt a gondolatot. Itt is a legjobbak közé tartozott és kitünő bizonyitvánnyal hagyta el az intézetet. óvatosságra és bölcs mérsékletre van szükség. amely magasabb egyházi állással kecsegtetett. mint a minap. már menyasszonyt és parókiát keresett ki számára. arra kényszerült volna. mert Isten nincs bennem. Egy félpalackot vett tőle. hogy nemcsak társai. . Most azonban. hogy a szerzetesi pályáról való lemondást határozta el. csakugyan berugtam és pedig azért. olyan undort érzett önmaga ellen. fékezned és mérsékelned kellett volna magadat. Ez a valóság. A püspök magához rendelte és hosszas oktatás után a következőket mondta neki: „Sok dicséretreméltót hallottam rólad. amelyet Szolovjov egyik tanitójával az egyetemes egyház jelentőségéről folytatott és amelyet a püspök Szolovjov javára döntött el. elment Afanászjevnához. Szolovjov az előbbi mellett döntött. hogy csak azért nősüljön. hogy részeg vagyok? . igen? . Tartsd meg a tanitásaidat. Amint ennek tudatára ébredt. . Mint minden fiatalember előtt. hogy lelkében azon a kivánságon kivül. Afanászjevna csóválta a fejét. hogy megnősüljön. De még mielőtt a kolostorba lépett. de tőled nem. ne fecsegj bolondokat! Feküdj le inkább és aludd ki magad ebédig. azt megtehetem. Pjotr a felekezeti iskolában tanult és mint jeles tanulót fölvették a szemináriumba. tüstént átlátta. Ezt a változást főként az okozta.Jó. Ne felejtsd el soha. de noha Makárij atyával folytatott vitádban neked van igazad.Natása? Elment sétálni.Tán nem hiszed. Mikor azonban az asszony kiment a szobából. amikor megpillantotta.. . Hozzám adnád.Az Istentől félek.Jaj. menten elaludt és ebédig fel sem ébredt. . nehogy megbántsd az idősebbet. aki akkor még élt. hogy Istent és lelke üdvét szolgálja. mert 112 . Afanászjevna. Gyenge pedig azért vagyok. alacsony érzés él. mert gyenge vagyok.kérdezte az asszonytól. vagy a világi pap tisztsége. Ellenkezőleg. NYOLCADIK FEJEZET Pjotr Fjódorovics Szolovjov apja diakónus volt a kosztromai kormányzóság egy nagy falujában. de pompás kislányod van! Szeretem és ha meg akarná érteni. Hol van Natália? .kotródj befelé! rivallt rá a feleségére és miután az asszonnyal együtt belépett a pitvarba. hogy meg vannak róla győződve. hogy a papi pálya legmagasabb fokára fog emelkedni. ha mégis pap akart maradni.

Minden volt. Nyeusztrójev. mégis őszinte „nép barátja” volt. mintha minden iránt rendkivül érdeklődne. Egyéni. Nyeusztrójevvel ellenben őszinte barátságot kötött. amelyet utált. De ami a fő. mert nem volt elég tiszta és mert a villa helyett a kést használta az evésnél. Nyeusztrójev nem értette meg Szolovjovot és nem tudta. Egy iránta jóindulattal viselkedő tanitója ajánlotta neki ezt a helyet. Mikor ezen a vasárnapon kijelentette. a szentekről és főként Krisztusról. böjtölt. akinek lánya.a két legkisebb még a dada gondjaira volt bizva . pufókképü Natása és a tanitó között valami különös viszony fejlődött ki: Szolovjov szerette a társaságát. Azután a gyerekek. nem nagyon tisztelték. megtartotta az egyházi ünnepeket. amelyet magában már régóta latolgatott. főként azonban iszákos hajlama miatt. de másrészt nem tartozott a forradalmárokhoz sem. Alekszándra Nyikolájevna megmondta neki. Többnyire ő beszélt. ha ezentul nem hozom többé zavarba és nem fogok tovább alkalmatlankodni. mert fizetésén kivül még jól fizetett magánórákat adott Porhúnov nemesi marsall gyermekeinek. urvacsorához járult és szerette az evangéliumot. sajátságos pravoszláv hitet teremtett meg önmagának. a nyolcéves Tánja és a tizéves Petja nagy bánatára átköltözött az iskolába. Igy hát Porhúnovot legidősebb lánya Alekszándra vagy Lina. De a lány Szolovjov kedvéért igyekezett. hogy annyi elnézéssel türt meg eddig nagyrabecsült házában és bocsássa meg. tehát jó háziasszony és anya is válik belőle. Most már csak egy lehetősége maradt: hogy néptanitó legyen. végre megszabadulna ettől az agglegényélettől. ami nem volt könnyü feladat. amikor Szolovjov félbeszakitotta: . melyik táborba sorozza. Előnyös állás volt. egészséges. a lány mosolyogva hallgatta és csak ritkán szólt egy-egy szót. hogy egészséges. különösen a két legfiatalabb.ilymódon álláshoz juthat. De csakhamar magára vonta a háziasszony. az angol nevelőnő és a három fiatalabb gyerek . Elfogadta a tanitói állást Nyikóljszkoje-Porhúnovóban. ittas állapotban olyan gondolatot fejezett ki. amig megjött az uj házitanitó. ahogy otthon nevezték. csak nem konzervativ vagy monarchista. amikor Natáliával együtt ebédelt és barátságosan elbeszélgetett vele. A falubeliek furcsa természete. hogy egy uriházban való tartózkodás bizonyos kötelezettségeket ró reá. de Porhúnovékkal nem érintkezett. Alekszándra Nyikolájevna csak hajnaltájban aludt el és még nem kelt föl. 113 . templomba járt. hogy nőül akarja venni. Erre a lépésre nem tudta magát elszánni és azért szülei nagy bánatára a világi papi hivatás tervét is föladta. Afanászjevnánál étkezett. Olvasni is tanitotta. visszataszitónak és minden erkölcsöt kigunyolónak találta. Talán idővel házat és földet is tudnak szerezni. Alekszándra Nyikolájevna. Az volt a szerencséje. sokat beszélt vele az igazi életről. hogy tanitói és ismerősei mindig jóakarattal voltak vele szemben. KILENCEDIK FEJEZET Iván Fjódorevics Porhúnov délfelé érkezett haza a városból.Köszönöm. Ugy vélte. amit könyv nélkül tudott és gyakran idézett. a vidám. Még ottmaradt néhány hétig. hogy Szolovjov a parasztok társaságában kétszer is lerészegedett. Ez foglalkoztatta őt most vasárnap. beszédét is mindig olyan arckifejezéssel hallgatta. Már több mint egy éve élt a faluban. de még be sem fejezte szavait. a bün. amelyet olyan könnyen környékez meg a bün. aki semmiben sem különbözött a szocialistáktól. Szolovjov Porhúnovék házába költözött és ott tanitotta a gyerekeket. Alekszándra Nyikolájevna haragját. De különösen felháboritotta az asszonyt. egyszerü lány.fogadta az előszobában.

mintha az asszony kicsit izgatott volna. finom. aki nagyon csinos.tette hozzá hangosan.Igen. hogy meggyanusitottam ezzel az emberrel”. . ha izgatottnak látta: nem vett észre semmit és utazásáról kezdett el beszélni.Semmi baj. . mint mindig. nyilt. feszes egyenruhát házikabáttal és papuccsal cseréli fel. El sem tudod képzelni.Megirom Misának. üdearcu kislány volt. Nem kellett immár gondosan lépkednie és folytonosan körülnéznie. puha divánjához.Verekedtél megint? . hogy nálunk marad.Megcsókolta a gyerekeket.Nos. amennyit akart. jóleső megkönnyebbülés és felszabadulás érzése fogta el. bocsásd meg.És mi van Nyeusztrójevünkkel? Azt hallom. de ez nála elég gyakran fordult elő. Még mindig reméltem.Óh. . Valahányszor hazajött családja körébe. nyugodtan. „De minket férfiakat..Nem sikerült tehát maradásra birnod? . nagyon jól.Ugylátszik. amit szivelelke kivánt: egészséges.Köszönöm. mindig ez a nyomorult gyanakvás kinoz. mint aki a kényelmetlen. Porhúnov elszundikált a szobájában és csak a felesége keltette fel. villant át Iván Fjódorovics fején.. pontosan felszolgált étkezései. aki apró hibái és szertelenségei és korához sehogysem illő könnyelmüsége ellenére pompás teremtés volt. Hogy vagy? . nincs más mód. a tizenhat éves Linának. Ő.Nem.Kár. .kérdezte a kis Petjától. ha az ember hazajön hozzád. a megszokott anyagi és szellemi környezetbe. Különben jól van. . olvashatta a legérdekesebb könyveket. milyen jó. ha dolgozni támadt kedve. szép gyermekei. hogy van a mama? . De mindenekfölött itt volt ez az aranyosszivü. De már csengetnek reggelihez. A gyerekeket már láttam. akik fiatalkorunkban nem éltünk tiszta életet. . Ugy-e te is jösz mindjárt? .Igen.Ezekkel a szavakkal a szobája felé indult. második énje. Meg volt mindene. leülhetett iróasztalához. 114 . hogy alszol.Hogy tudtam volna megcsinálni? . Pjotr Vasziljevics azt mondta. azt hiszem. vidám. Mit tehetek már most?” . . kényelmes pamlagán pihenhetett. Ugy látszott. . szeliden megsimogatta a nyakába gyürüző fürtjeit és mosolyogva kérdezte: . csak átnézem a postát.És mi van Nyeusztrójevvel? Nem akar mégis itt maradni? . a gyerekekhez. hogy elvitte a holmiját és elutazott. mennem kell. Jó tanitó volt és forradalmár létére is derék ember.Jövök. ellenkezőleg. Hát te hogy vagy? . férjének igazi élettársa. . Ezért ura most is ugy tett. gyengéd és szeretett asszony. sőt még annál is több.mondotta az asszony és magában hozzátette: „Istenem. aki urának egyhangu életébe szint és változatosságot varázsolt. parasztjaival és cselédségével mindig békés viszonyt tartott fenn. nem tudtam. hogy itt vagy. kénye-kedve szerint járt-kelt házában. hogy szerezzen egy másik diákot. Megcsókolták egymást. nagyon későn feküdt le. milyen gyalázatos nő is vagyok én!” „Milyen csunya dolog volt részemről. Pjotr Vasziljevics a ház öreg szolgája volt. örülök. elment. .

jósága. De éppen az az emberi élet átka. mely talán romlásba dönti. akit ismerősök ajánlottak.. nyugodt embernek bizonyult. A gyerekek szamárhurutot kaptak és emiatt minden egyéb feledésbe merült. gondolta magában az asszony. a mindennapi élet apró gondjai és a megszokás lassankint begyógyitják és behegesztik. A legborzasztóbb azonban most az a tudat volt. Szelleme. hogy testi sebek és betegségek mélyen bevésődnek az emlékezetbe s egyrészt fájdalmat okoznak. a gyermekekhez való viszony hasonlóképpen. És már nyolc év óta . Három hónap mult el. 115 . aljassággal? Nem mondhatom meg neki. ezzel az. lelki sebeket azoknál az embereknél. Kisajátitások és merényletek napirenden voltak. A házastársak egymáshoz való viszonya változatlanul jó maradt. De akkor eszébe jutott ő. Egy sógornak a családja eljött vendégségbe. Tőle nem jött hir. Ez történt Alekszándra Nyikolájevnával is. lelke mélyén.. Az uj házitanitó.. TIZEDIK FEJEZET A nagy egyetemi város egy szegény negyedében Perepjólkina özvegyasszony házában már második éve lakott Matvéj Szemjónovics Nyikolájev. Csak ne rohanjon könnyelmüen vesztébe! Bizonyára valami vakmerő vállalkozásról van szó. a szerelem és a sorsáért való aggódást. gyengédsége. amint kiment a szobából. amelynél életét és szabadságát kockáztatja. müvészi érzéke. hogy tovább éljek ezzel a hazugsággal. Ez mentette meg a szégyen és a megbánás gyötrelmeitől. minden fogyatékossága eltünt az asszony szemében: minden jó tulajdonság foglalatát látta benne. Fölmerült előtte átszellemült szerelmes arca és ugy tünt föl neki.amióta mint negyedéves vizsga nélkül távozott az egyetemről . Harminckétéves volt. Rettegett. szilárdan meg volt győződve tökéletességéről. Az élet rendes medrében folyt. Szégyene. Minden hibája. Leült a reggelihez és a hétköznap gondjai egészen elfoglalták s elfeledtették vele a megbánás. több izben be kellett utazni a városba. ahol a régi ismerősökkel való találkozás uj gondolatokat vetett felszinre. másrészt védekezésre inditanak. Az asszony figyelemmel kisérte a forradalmárok mozgalmairól szóló hireket. főként azonban önmegtagadása. amely a szocialista eszmék terjesztését tüzte ki céljául a munkások közt. ha nem bizik szerelme legyőzhetetlenségében. őszintesége. Nemcsak képzelete csinált belőle tökéletes embert. a másik. hogy nem viselheti el. 1909. hogy az ő gyerekét hordozza a szive alatt. egyszer a fővárosba is. bünbánata oly erős volt. miért tegyem tönkre a nyugalmát? De másrészt hallgatni sem tudok”. az ő neve azonban nem került a nyilvánosság elé. hogy ennek a szerelemnek a boldogsága kimondhatatlan: érdemes érte szenvedni. csodálattal töltötte el az asszony szivét. amiben akaratlan tulzás volt. ha erre gondolt. de mint forradalmár a „narodovolcok” végrehajtóbizottságának tagja és egy körnek a feje.. polgári foglalkozásánál fogva a zemsztvo statisztikusa. mig az erkölcsi.„Lesz-e erő bennem.egészen a forradalom ügyének szentelte magát és társai közt előkelő helyet foglalt el. akik nem élnek benső lelki életet. amilyennel még sohasem találkozott életében és akinek nem volt párja a világon: nem.

életem követelményeivel összhangban nem álló . de a mult bonyolult körülményei. amikor megpróbáltam megváltoztatni ezt az én . nyolcvanadik életévem betöltése után. nincs erőm elmenni belőle. ami oly erősen kinoz.Második fogalmazás. amely testileg is. koldussorba döntött többsége van. az a gondolatom támad. még ha csak részben is. hacsak részben is. a demokraták mindennapos hibájába. amit érzek és ezzel a vallomással ellensulyozzam esetleg azt. alvás. vagy (helyesebben: nem tudtam és nem volt erőm kiszabaditani magamat közülük. . MÁSODIK FEJEZET Egy több mint 1000 gyeszetyin föld tulajdonosának gazdag falusi házában vendégeskedett felesége unokafivére.étel. nem tudok. de erőlködnöm kell. vagy legalább is néhánynak azok közül. hogy ez a helyzetem azt követeli tőlem. Én éppen ilyen helyzetben vagyok: nemcsak nem kivánom magam igazolni. a helyzetemet. amelyekkel való érintkezésemet szégyenlem. a maga világában köztiszteletnek örvendő agglegény. hogy ez az én helyzetem nincsen hasztalan. hogy a testi szükségletek . amelyek közt élek. csodálatos a sorsom. ELSŐ FEJEZET Milyen furcsa. hogy ne tulozzam amaz osztályok büneinek leleplezését.kielégitését ne kisérné nyomon a büntudat s a helyzetemért való szégyenkezés. És valóban. amelyek helyzetét lelkem minden erejével gyülölöm s amelyek életében való részvételtől nem tudok megszabadulni. lelkileg is szenved. amelyben vagyok.mint ahogy én érzem most . a felszabaditott néptől való félelem. Ugyanugy képtelen vagyok beleesni az elnyomott és rabszolgaságba döntött nép és védői.helyzetemet. az a helyzet. mozgás . testi erőim kimerültével már nem is próbálkozom megszabadulni és különös. alighanem a legalkalmasabb arra. ruházkodás. akik még nem látják azt. hogy elmondjam e helyzetről a teljes igazságot. akik nem látják e nép fogyatékosságait és hibáit és ugyancsak nem akarják látni a mult azon enyhitő körülményeit és bonyolult feltételeit. bünös környezetben élek és nem birok. 116 . Alexándr Ivánovics Volgin. nem birom. egy moszkvai bank 8000 rubel fizetésü alkalmazottja. Az önigazolás óhaja. hogy leleplezzem az emberek közt kialakult viszony minden hazug és bünös voltát. Volt idő. családom és annak követelései nem bocsátottak ki a karmaik közül. amelyben az emberiség elnyomott. Lehetséges.testi erőim gyengülésének mértékében egyre erősebben ráeszmélek helyzetem egész bünös voltára és egyre jobban szenvedek ettől a helyzettől. hogy az igazságnak megfelelően elmondjam. aki csak századrészben is átérezné . és kinyissam esetleg a szemeit azoknak. Igyekezni fogok ezt képességeimhez mérten kihasználni. megalázott. Kinosan érzem most mindezt és ennek dacára ebben az erkölcstelen. Aligha létezik egy olyan meghajszolt.annak a helyzetnek az igazságtalanságát. Régóta érzem ezt és ez az érzésem az évek során nőttön-nőtt és az utóbbi időben legmagasabb fokát érte el. Most pedig. amit én olyan világosan látok. nem tudom megváltoztatni életemet ugy. És ime. hogy lássam és el tudjam mondani az igazságot. és alighanem a legelőnyösebb arra. kegyetlenségét és minden borzalmát. melyet nem homályosit el sem az ön-igazolás óhaja. sem a szegények és elnyomottak irigysége a gazdagok és elnyomók iránt. annak a tulnyomó többségnek a helyzetét. hogy a sors éppen ezért is állitott ebbe a különös helyzetbe. szenvedő szegény ördög. és hasonlókép a nép irigysége és elkeseredése hijján a legelőnyösebb körülmények közt vagyok abból a szempontból. Hogy legalább ez enyhitse. és megkönnyitsem esetleg. amelyek az uralkodó osztályok többségét csaknem beszámithatatlanokká teszik.

hogy sihederfiának megfenje a kaszáját. amelyet barátjánál szándékozott eltölteni. köröm-. hogy a nap ne zavarja akár tizenegy óráig is aludni. Lehet a parkba. ameddig a háziak többsége aludt. cipőjét. hatunokás lakáj. gondosan kitisztitotta a körmeit. de lehet Portocskiba34 is (ilyen nevetséges neve volt az erdőnek). azután elfujta a gyertyát. leült egy puha karosszékbe és cigarettára gyujtva arról kezdett gondolkodni. arról a tegnapi neveletlen viselkedéséről. Először a kettős angol kefével kétfelé kefélte a tükör előtt göndör. Miután megnézte magát a tükörben és megelégedéssel vett tudomást külsejéről. azaz ki voltak mosva és tisztitva a tegnap bepiszkitott mosdó. Alexándr Ivánovics bement az ebédlőbe. aztán kiment.vagy ezüst kinézésü szamovár.” Határozott mozdulattal felállt. pénztárcáját. a kulcsárnő és a bevásárló gondoskodásainak. 34 Portocski = (alsó) nadrág. melynek folyamán minden ok nélkül gorombáskodott apjával. Az óra tizenkettőt mutatott. A viz elő volt készitve. azután levetette kabátját. hogy az öltözködés után kipihenje magát. .jó „honoráriumot” várt Alexándr Ivánovicstól és annyira megszokta ezt a munkát. aki már harminc év óta szolgált a házban. mellényét. csöngetett. kitette a szalvétával leteritett asztalkára aranyóráját. angolkészitményü cipőjét. tegnap levetett cipőjével. a másodszülött fiu tanitója és ez a fiu és a házigazdának . azzal a pénzzel. hálóköntösébe. körömkésecskék és ráspolyok. Reggel nyolc órakor felébredve. aki ezért. kidobta füléből a piszkos vattát és frisset dugott be. sikertelen fia volt. zokniját. Az öreg. bajuszkeféjét és fésüjét.betette a mellényzsebébe. bebujt papucsába. „Talán Portocskiba. egy óra körül mégis elaludt.és szakállkefék.a függönyök le voltak huzva. fog-. Alexándr Ivánovics bement hálószobájába. a forró tej. szivaccsal ledörzsölte fehér. oldalt őszbecsavarodó szakállát. vagy öt percig a hátán feküdt. a tiszta. csillogó nadrágtartóval biztositott nadrágját.egy nagybirtokosnak. a nadrágzsebébe betette az erszényét. . a tejszin.Este. Sztyepán.a másolónője. Azután sürü fésüvel látott neki a fejének. hogy milyen idő van . azután a ritka teknősbéka fésüvel kifésülte. De Szemjon Nyikolájevics levelét is meg kell válaszolni. A vendég megköszönte fáradozását. keményitett ingét. kiporolt és kikefélt ruhájával és összehajtogatott keményitett ingével. ezüst cigarettaszelencéjét. Fjódorit a házigazda felnőtt. majd ritkuló haját vette hasonló kezelés alá. három párnával és ráöltött lepedőjü takaróval. Maga a házigazda már nyolc órakor kiment a gazdaságba. zemsztvói előkelőségnek és mezőgazdasági cikkirónak .és fésülködő szerszámok: szappan. ahogyan a mindig kijáró borravalót nevezte: .és kezdett tisztálkodni. mellényét és még kabát nélkül. vette óráját. mindezt a holmit kiállitotta az ajtó elé. lábujjhegyen besietett hozzá. a tegnapi vintről és Fjódoritról. Ezüst cigarettaszelencéjét és villanyos öngyujtóját és két zsebkendőjét betette a kabátjába. akinek még pirkadat előtt sikerült besietnie a falujába. ott állt a kávéfőző. oldalára feküdt s bár sokáig hánykolódott. Különben ez ráér azután is. két matraccal. Alexándr Ivánovics órájára pillantott: még nincs késő. magától értetődően az ötvenéves lakájra. maga pedig lefeküdt a tiszta. Felvette alsó fehérnemüjét. a háziakkal játszott vinttől fáradtan. nagy szattyánbőr erszényét. Alexándr Ivánovics cigarettára gyujtott. frissen felhuzott ruganyos ágyra. Az asztalnál csak egy egyetemi hallgató ült.öt perc hiányzott már csak a kilenchez . 117 . az ebédlőben. damaszt-abroszon már csillogott az ezüst. amennyit az utra és apró kiadásokra vett magához a két hétre. haj. Sztyepánra hagyva az általa okozott rendetlenségnek és tisztátalanságnak eltakaritását. zsiros testét és megmosta a lábait. sorra véve emlékezetében az elmult nap benyomásait. Miután sietség nélkül megmosta az arcát és kezeit. a vaj és a sokféle zsemlye és sütemény. Ott. hogy teljesitésekor már a legcsekélyebb undorodást sem érezte. családos. A kávé mellett Alexándr Ivánovics elbeszélgetett a tanitóval és a másolónővel az időjárásról. nadrágját. ami a 180 rubelből maradt. és belebujva hálóingébe és hálóköntösébe. fényesre tisztitott. hogy milyen irányba vegye aznapi sétáját. megkérdezte. mosakodni és öltözködni. hála egy másik lakáj. Alexándr Ivánovics fésülködni kezdett.

.A mienk. az unokanővérénél. piszkos ingben és sapkában.felelte. de ez már nem tart sokáig. elől pedig. angolgyártmányu cipőjében. s most ott élt a birtokon. visszaemlékezve gyakori külföldi utazásaira. hogy mennyit dolgozik télen a bankjában. A virágokkal diszitett terraszról az előkertbe ért. de a földeken még kellemesebb. Ezt a fasort a parasztlányok tisztogatták ásókkal és seprőkkel. A parkban kellemes volt. hogy rajtaragadt még akkor is. disznók. azután beállt a lovastestőrséghez. de szintén megunta. amelyet vagy 50 gyeszetyinnyi területen gondozott ösvények csikoztak. Elsziva egy cigarettát. a két sovány tehén rámeredt. piros és kék virágokkal szabályosan csikozott. Alexándr Ivánovics teli tüdővel lélegzett és örült életének. néha mindennap.és vezetéknevének kezdőbetüivel. Beiratkozott az egyetemre. amelynek közepén fehér. borjak. gondolta.mondta fejét csóválva és mosolyogva Alexándr Ivánovics. durva. amelynek ernyője le volt tépve. kupalaku ágy volt kiképezve.Kié ez a nyáj? A fiu rémülethez közel ámulattal nézett a kalapra. a kétfelé kefélt szakállra és főleg az arany szemüvegre és nem tudott tüstént válaszolni. a házigazda nővére. Mikor Alexándr Ivánovics megismételte a kérdést. falun élnek”. amelyen éppen szántottak. ölberakott kezekkel és mindent leszólt és mindennel elégedetlenkedett. . a lugas mellett és kiért a földekre. Ez a Fjódorit még aludt és aludt az egész háznép is. A juhok megijedtek tőle. a fiu magához tért. de egyszer valaki tréfából vagy szándékosan Fjódoritnak szólitotta és ez a név annyira nevetségesnek tünt fel. oldalam ugyancsak virágokból monogramokkal. „Igaz. atyai. S aztán a Duma. Alexándr Ivánovics az előszobában vette panamakalapját (20 rubelbe került).Hogyhogy a mienk? . Aztán az ülések. Egy pásztorfiu kurjantott a juhokra és pattogtatta ostorát. és e virágok mellett befordult az évszázados hársfasorba. Alexándr Ivánovics elsétált kedvenc ösvényein. . arra gondolt. faragott. .” És Alexándr Ivánovicsnak kedve támadt megkérdezni: hová vezet ez az ut. vastag. „Boldog emberek. a disznók ugyancsak. itt. Portocski sötét-zöld tölgyei. különösen most. A földön parasztjószág legelészett: tehenek. egyenes uton indult visszafelé egy földcsikon keresztül. Annyira meg vagyok elégedve. nevezetesen: maga a háziasszony. 118 . egyik a másik után elrugaszkodott. amit tett. Igy volt ez most. aki a házukban élt.Fjódornak hivták. Lehet. Anna Mihájlovna. ugyanott a kertész valamit méricskélt és egy legény valamit fuvarozott szekerén. ahol olyan kellemesen pihenheti ki magát a bankban végzett fáradságos munkája után. gondolta magában. Magához szólitotta a fiut. amely szögben tért el attól. amelyen ő ment és hogy kié a nyáj. már egyáltalán nem volt nevetséges. A fiu bocskorban és kapcában volt. de ez az ő akarata. balra a rét és a gabonaföldek és a legelő nyáj.” És Alexándr Ivánovics. „Mégis mennyire el vagyunk maradva Európához képest”. amikor az. egy volt kormányzó özvegye és egy tájképfestő. aztán a magántermészetü kérések.” És elmosolyodott. esetleg ötig. Alexándr Ivánovics a régi parkba jutott. Nem ugy. de a második évben abbahagyta. mint itt. miközben fejét csóválva uj cigarettára gyujtott és rugalmasan lépkedett erős lábaival kemény. juhok. hogy Nyikoláj Petróvics itt. Ezt könnyü mondani. falun sem lehet nyugodt az ő agronómikus terveivel és zemsztvójával. Jobbra festői piros-fehér szinfoltoknak látszottak a krumpliszedő asszonyok. elefántcsontfogantyus sétabotját (50 rubel) és kiment a házból. A Portocskiben tett sétája után. ugyan. a háziasszony kereszt-. vállán lyukas. Mellettük elhaladva. „Egész Európában nem találni egyetlen ilyen tehenet. hogy hiányzom már neki. kissé jobbfelé. Az egyenes ut a park felé a nyájon keresztül vezetett. „Kilenctől kettőig.

Nos. kékkaftános kocsissal a bakon már ott áll a tornác előtt. csak minél gyorsabban.Aztán hány éves vagy? .Nem tudom. pardon. Várhatunk egy keveset. hogy Nyikoláj Petróvics beutazik a városba és ő levelet akart küldeni vele Moszkvába. bárhogyan igyekezett is Alexándr Ivánovics rábirni. . A házhoz közeledve. hogy mit kiván. A paraszt beszélt a helyzetéről. Alexándr Ivánovics megnézte az óráját és bosszusággal állapitotta meg. Azonnal megirom. A ház elé érve. anélkül. És letérdelt és nem kelt fel. Eszébe jutott ugyanis. látta. hogy a mienk? . . jóllakott.Hát ez az ut hova vezet? A fiu megmondta és Alexándr Ivánovics folytatta utját a ház felé. Nyikoláj Petróvics az előszobában állt..Nyikoláj Petróvicshoz jöttem. de csak egyetlen lova volt és sirva fakadt. szakadozott kaftánban és sapka nélkül. A paraszt földig hajolt előtte. ..Mítrij Szudárikovnak. .Azonnal utazom. . Meghajtással köszönt.Alamizsnát kérni.kérdezte a házigazda. Teljesen kiment a fejemből.Pardon. hogy mindent elfelejt. Olyan jól érzi magát itt az ember. A lovak amugy is már negyedórája várnak. 119 . hogyan fog csipkelődni Nyikoláj Petróvicson afölött.Hát a levél? . .Hogyan.Jártam. . . Az ajtó előtt egy mezitlábos paraszt állt. Alexándr Ivánovics bement a házba..Nem. Alexándr Ivánovics megkérdezte. meg-megrázva csengetyüit. . Pedig a levél nagyon fontos volt.Lehetni lehet. Arszéntyij? . hogy már 12 felé jár. . . hogy minden igyekezete dacára mégis rosszul áll a népoktatás ügye.azt akarta megirni barátjának és tisztviselőtársának. azon gondolkodva. és nem tanultál meg? .a levél azonban még nem volt megirva. A házigazda. hogy öt gyereke van. .A nyomor hajt.Pirogóvói.Hogy hivnak? . Ha lehetséges. .felelte a paraszt. talán nincsen iskolátok? .Irni-olvasni tudsz? .Nem. . S a legyek nagyon bántják őket. elmondta. amint az előszobában találkoztak. Alexándr Ivánovics kérdezősködni kezdett. . gondozott fajló ezüstöves. a lovam felfordult.Mi az. Alexándr Ivánovics elővett egy háromrubelest és átadta a parasztnak. .S most mit akarsz? . hogy szerezzen meg a számára egy árverés alá kerülő Madonna-képet.Miért? . nem tudok.fordult Nyikoláj Petróvics a kocsishoz. hogy a napon fekete lakktól csillogó kocsi elé fogott négy erős. hogy felállt volna.

Igy ment ez a villásreggeli egész ideje alatt. hogy az urasághoz eljött. siess. A háziasszony szünet nélkül fecsegett. kiment Nyikoláj Petróvicshoz.mint maga nyilván hitte. kancsókkal. ásványvizes palackokkal. . . sem beszélnie.az asztal nyolc ezüst teritékre volt megteritve. Azután elkérte a szomszédja lovát. Ő csak a „Russzkije Vjedomosztyi”-t. a „Rjecs”-et és néha a „Russzkoje Szlovo”-t olvasta. tudományos ujdonságokra.elragadó volt és mindig a legnagyobb élvezetet szerezte mindenkinek.higgadtan és szokásához hiven átment a szinházakra. miniszterek cselekedeteiről és a parlamentek határozatairól . segitett neki a csődört a szekérre dobni is. köztársasági elnökök. de visszafordult és megkérdezte Nyikoláj Petróvicsot a parasztról. kezébe se vette. Első dolga az volt.az ásó tompa volt. 120 . Sztyepán megsajnálta.Láttad őt? . a pecérhez. melyet a házigazda járatott. mert neki magának kellett burgonyát behordania. hogy minden kiesett a kezünkből.a császárok. amikor nem indulnak? Ugy siettünk a fiukkal. kivéve a legostobább embereket. Néha csend állt be és ilyenkor Fjódorit lépett az előtérbe s a helyzet kinosan unalmassá vált. Andréjevkába. a másik teljes. kuktákon és végezve a lakájokon. nem szabad elásni. Amig várakozott rá és megalkudott vele a bőr árára nézve.. Alexándr Ivánovics érezte és tudta. kertészeken. abrosszal.ahol megdöglött.Boriszák. behozva. szalvétákkal. most meg hizlalhatjuk a legyeket. fütőkön. aki segélyt kért. A csődört 35 Az első három liberális. kizárólag ezzel foglalkozó ember munkájának. boros. hogy elment Szanyinhoz.Viszontlátásra. . szikrázó kristállyal.kezdve a mosónőkön. de tényleg sajnálatra méltó. kolerára és versikékre.és berepültek. . ebédre fordult az idő. de nem mutathatta ezt és tápot adott a beszélgetésnek. a konyhába és a kulcsárnőhöz.Azonnal. gondolt és beszélt. nagynehezen megkapta Sztyepánét. Mítrij Szudárikovnak hivták. amit csinált. . azonnal. kitépett csekkönyvéből egy lapot. Kérlek. . és két lakáj szünet nélkül futkározott ide és oda. Az egyik csak féldarab volt. Alexándr Ivánovics bement szobájába. Az elülső lábakról Mítrij letépte a patkókat és odaadta feleségének. fel nem szolgált ételt hozatott és a lakájok ki. De valamennyien erejükön felül ettek és beszéltek. aki elhult lova miatt jött kéregetni. a tanitó egy-egy szót váltott az özveggyel. az utolsó konzervativ napilapja volt a cári Oroszországnak. elővette irómappáját. Senkinek sem akaródzott sem ennie. Andreján nem adta a lovát. megirta a levelet. A megelőző nap. . reggeltől estig lótott-futott a felfordult csődör miatt. Fjódorit komoran hallgatott.megjött Szanyin is. felszolgálva és lehordva a hideg és meleg ételeket. Villásreggeliig Alexándr Ivánovics az ujságokkal foglalkozott.” . hogy mindaz. Ilyenkor aztán a háziasszony valami uj. kulcsárnőkön és edénymosogató asszonyokon. Miután a politikai hirekről . hogy a csődört kivigye a határba. A pecér Szemjon nem volt odahaza.mondta a kocsis. ostobaság. . de a „Novoje Vremjá”-t35. kitöltötte 180 rubelről és betéve egy boritékba. hogy befogjak. HARMADIK FEJEZET A parasztot. kvasszos. . Alexándr Ivánovics meghallotta a villásreggelire hivó harangot. gondolt és beszélt. Alexándr Ivánovics megindult a szobája felé. öngyilkosságokra. magában pedig ezt gondolta: „mit parancsolják. folytatva a szakácsokon. Hála több mint tiz. amit az unokanővére beszél.Miért ne lehetne várni. . és mindaz. elmondva mindazt. Mig a gödröt megásta. amit csinált.

amikor visszagondolt a tegnap történtekre: hogyan vergődött. azért hivják csépelni. A konyhakertben. Az ostoros körül sovány lovak jártak körbe. A három versztára levő urasági szérüskertből egyszerre csak felhangzott a gőzcséplőgép füttye. Azt üzenik. a nyolcvanéves. fordult fel a csődör. szalmát adogatni. a padról felkapott egy rongyot és kiment a pitvarba. Ugrjumajába? . mig a másikkal a csecsemőt szoritotta piszkos ingéből kivett. hogy hová álljon . rendbehozta és lesimitotta haját és göndör szakállát. rongyos kaftánjával betakarózva. füsttől fekete kunyhóban már be volt fütve. és szive összefacsarodott. Mítrij. aztán bedobták a gödörbe és beásták. és kiment az udvarba. egy mezitlábas fiatal leány egy szál ingben. Mítrij levetkőzött. ismét más asszonyok és parasztok nagy szalmakötegeket nyujtottak fel a boglyán álló parasztnak. Kaluskinéknél már régóta egyenletesen bugott a cséplőgép. magas. mert az előző héten őnála dolgoztak a bérbevett lovas cséplőgéppel. megfeszitve az istrángokat. Mítrij a szérübe ment és tüstént munkához látott. amely Mítrijt érte. nadrágban. Mítrij bácsi. Szanyinnal kiivott egy félmeszelyt. Elmegyünk az urasághoz. bánatában betért Matrjónához. előbb kiment az udvarba s utána bement a kunyhóba. pirkadat előtt ébredt. Levetkezetlenül aludt. Négyen voltak.Jó egészséget. visszajött. Felesége és a lányai a kunyhóban maradtak. Az asszony félkezével szalmát dugdosott a kályhába.Viz mért nincs? . csak ritkán hagyva ki egy-egy megakadt szalmaszál miatt. Talán vissza is jött a lány. Mítrij a szájába vett egy kortyot és megmosta vele a kezeit. vette ásóját és gereblyéjét és elment Kaluskinékhez. és most nincsen lova.Nagyapa a szérüskertben van. piszkos. megtörülközött a rongyban és ujjaiban.Igen. a pénzt odaadta az asszonynak. hogy Kaluskinék. .a kazalhoz.Már küldtem érte. Mítrij holtra fáradt. jövök. Miután megkapta a három rubelt Alexándr Ivánovicstól és ugyanannyit Nyikoláj Petróvicstól. ujból a szájába vett egy korttyal és megmosta az arcát. .Jól van. összeveszett feleségével és lefeküdt a pitvarban. de nem mintha nem hittek volna nekik: egyszerüen meg sem hallották a figyelmeztetést a munka és a róla folyó beszélgetés hevében. amely mellett Mítrij elhaladt. A füsttől köhögni kezdett. . . Felkelt. És a gazda. . A kakasok már háromszor is kukorékoltak.A nagyapád hol van? . öthetes.mondta Mítrij. a legkisebb csecsemő. Az utcáról egy tizéves leány jött be. Igy ment a munka megszakitás nélkül ebédig. egy szál piszkos ingben. jövök. szokása szerint. rugaszkodott. mások a szalmát és a kalászokat gereblyézték össze. lelógó melléhez. Tudta. mondd meg. ugyanolyan szegény ördögök.Jól van. kezeivel kotorta ki a krumplit és tette be egy kosárba. A düledező. hogy gyere csépelni. Mítrij a szöglet felé fordulva háromszor keresztet vetett magára. kedvesek!” Néhány asszony a kévéket bontotta szét. El kell mennem Ugrjumajába. egyenes testtartásu öreg Maszéj. Az ostoros egy és ugyanazzal a hanggal kurjongatott rájuk: „Na. . csupán négy rubel 80 kopékája maradt a bőréért. Köszöntötte és megmutatta. A nyolcvanéves öreg gazda már hallott a csapásról. el kell menni. mint ő. Leánya éppen a vizet hozta. hogy tiz óra körül ott leszek.lenyuzta. tüstént a dolgozókhoz lépett. A munka forrt. 121 . összecsavarta és a kerités alá dugta rongyos kaftánját és kettőzött szorgalommal látott neki a munkának: villájára vette a szalmát és feldobta a kazalra. megigazitotta a nadrágját.

mondta a gazdasszony. Leves volt kenyérrel és főtt krumpli kvasszal. aki egész életét tétlenségben. félrevezetett. amely az egyetemre bocsátja a zsidókat. valamennyien . A munka most még élénkebben fellángolt. . imádkoztak. az emberek már ujból munkába álltak. zöld férges almát rágcsáló gyermekeket és megszokja. erkölcsi vakságra kárhoztatott gyermekek. Itt van egy kedves. nézve és nem látva őket. Adjatok Krisztus szerelméért. hanem a boltoshoz szaladt dohányért. aggastyánok. Márfa. hogy ne önmagát. ez nem szép tőled. éhes. Ebéd közben egy félkaru koldus jött be a kunyhóba.nem maradt más hátra. 122 .mondta az ostorosnak. fiatalemberek. akik magukat keresztényeknek vagy annyira felvilágosultaknak tartják.Elég volt. . És élnek e korszaknak közepette.Ebédelni. A koromtól fekete kunyhóban már minden elő volt készitve és az asztal körül padok álltak. .. Kenyeret és sót. Az aggastyán a kamraajtóban állt. Márfa engedelmeskedett. az aggastyán öregasszony-menye. . hogy felezzünk meg mindent. . amely megengedi „Az orosz nép szövetségé”-t. megköszönték gazdáiknak az ebédet és kimentek pihenni. Igy dolgoztak estélig. jó anya. gyermekek. emellett gyakran jószivüek. tarisznyával a vállán és nagy mankóval. szerencsétlen.Anélkül is találgatom. Egy szempillantás alatt felhányták a kicsépelt szalmát a kazalra és a szérüskertben megtisztitották a pelyvás szemet a kalászoktól. Elbeszélgetett a gyomeni paraszttal. A cséplőmunkások felálltak. falánkságban és paráznaságban töltötte el és aki a „Novoje Vremja” cikkének olvasása közben csodálkozik a kormány értelmetlenségén. Miért van ez? 1910 augusztus-szeptember.Vágj le. ugyhogy miután elvégezték a szentképek előtt az imát. nyugalombavonulása után is élvezett fizetéssel. amely megszánta a nyulakat. hanem valami diszletet. Itt van a vendége.s mikor visszatért. . aki helyesléssel olvassa a jogászok gyüléséről szóló beszámolót.Béke a háznak.Isten adjon neked . Isten azt parancsolja. aki a „Russzkije Vjédomosztyi”-t olvassa és csodálkozik a kormány vakságán. nyugodtan élve le éveiket. aki leánykájának felolvassa Fuchs-kutya történetét. annyira magasabban állóknak tekintik magukat. itt van egy öreg aggastyán.a gazdákon kivül kilencen voltak . anyák. vénasszonyok.magunknak sincsen. majd bementek a kunyhóba. . . És itt van ez a kedves leányka. egy volt kormányzó. tájképet lásson bennük. Márfa. Itt van ellenfelük. hogy elég lesz-e.helyetfoglaltak az asztalnál. A koldus elment.Ne vétkezz. ahol elismerték a halálbüntetés szükségességét. * És ezek közt az emberek közt nyugodtan élnek olyanok. Borzasztóan vágyódott egy cigaretta után. Nyikoláj Petróvics. szenátor. . egy darab kenyeret. aki látja sétáin a mezitlábas. Vágj neki. kikérdezte a marha-árakról. Ime. ezer és ezer gyeszetyin birtokosa. hogy már szükségük sincs kereszténységre vagy bármilyen más vallásra. mint hogy eladja tehenét . Mítrij nem feküdt le.

ISZIDOR BARÁT (TÖREDÉK) ELSŐ FEJEZET Iszidór barát az istentisztelet alatt fejét lecsüggesztve. még inkább az ájtatos hangulat. Iszidór atyáról már régóta beszéltek az emberek. egy leánynevelőintézet felügyelőnője. Tverszkoj Iván hercegből. ismét visszamegy az oltárhoz. mosolyogva mondotta. a magányos imádságok éspedig nemcsak bizonyos órákban. aki évenként egyszer meglátogatta. kivált Szent Pál leveleinek olvasása. a próféták. akik a kolostorban meg szoktak fordulni. hogy most még vigabban néz a halál elébe. lehunyt szemmel ült a monostor templomának szentélyében. Istennek lelkében való egyre erősebb felismerése. amely utóbbi időben gyakran eltöltötte. És amikor a nő szavaira emlékezett. amit a sztarec ugyancsak ajánlott. arra is kellett gondolnia. megcsinálja a szokott kézmozdulatokat. amelyet ujonnan elvállalt kötelezettségeinek teljesitése után érzett. A testi és szellemi fáradtság. a szentirás. Eleinte az a tudat. az episztolák. hogy lesz. mennyi jót tesz az emberek közt példaadó életével és tanitásaival. Mikor ezt reggel hallotta. miként gyakran szokás. hogy az eksztázis perceit. az oltár elé lép. Ennek az időnek a vége felé megesett vele. hirtelen és minden külön ok nélkül eszébe jutott a beszélgetés. akikkel nem érintkezett.. arcát a szentély főajtaja felé forditja. nem tulajdonitott e szavaknak semmi jelentőséget.. aminek a test szenvedélyeitől való fokozódó felszabadulás járt a nyomában. a nyugalmazott gárdaezredesből az alázatos Iszidór barát lett. amikor a jószivü sztarec a sok látogatót emlitve. amikor is szüntelenül a földi élet mulandóságán elmélkedett és felismerte magában Istent . mit mondott neki a hizelgő számtartó. rádöbbent. A vén kisasszony. mennyire becsüli még az effajta dicséretet és a földi hiuságot egyáltalán. gyöngeség és levertség percei. evangéliumok. valamint a testi fáradtság. mert bizonyos benne. meg nővérét.a sztarec tanácsa számára parancs volt . A rendbe való belépése után három éven át állandóan eksztátikus állapotban volt. Mihelyt kitudódott. mint mentorát a sztarecot. öreg. látnivalóan lelkes hive emlitette. hogy megszabadult a test bilincseitől és örömét az elragadtatás fokáig emelték. aki reggel gyónni jött el hozzá. A hetenként való misemondás. teljesen elfojtotta a csüggedés érzetét. Arra a sok mindenféle 123 . jólesett neki. hanem megerősitették abban a tudatban. óráit és napjait gyakran a csüggedés.hogy a többi barát módjára mondjon misét a templomban. ismét eszébe jutottak ezek a szavak és megijedt attól. teljes kielégitést szerzett neki. mégsem történt meg vele az. amit érzett. Mialatt a szentélyben ült. A szelid. Magányos remeteként élt az erdőben és az egész idő alatt nem látott más embert. mondja a meghatározott szavakat. szintén felüditette Iszidór atya lelkét. hogy belőle. órái és napjai váltották fel. hogyan hizelegtek. hogy megmenti őket a hitetlenségtől és az elkárhozástól.nemcsak megelégedéssel töltötték el. amikor feláll. ami várt reá. Ez majdnem három évig tartott igy. amikor rákerül a sor és fogadja a látogatókat. hogy a sztarecnek engedelmeskedik és látogatóinak javát szolgálja. hogy fogad. az istentiszteletek alatt pedig a templomban a barátokat. kezébe veszi az ezüstkelyhet és elvégzi az urvacsoraosztást. aki helyettesiti a földön. Noha már negyedfél év mult el azóta. Imádság közben. valamint arra az örömre. Iszidór tudtára adta ezt a sztarecnek és ez azt tanácsolta neki . egyszerü és mélységesen vallásos sztareccel folytatott beszélgetései. amelyet kötelességei teljesitése után érzett. amely közte és egy nő közt folyt le. valósággal megostromolták a látogatók. hogyan szereztek neki örömet. Közeledett a pillanat.

akihez könyörögtem. hogy ne gondolkodjék. „De hiszen én magam veszem magamhoz az Ur testét és vérét. ő azonban nem fogadott senkit és bezárkózott kamrácskájába. annál kinosabb volt ránézve. az oltárhoz lépett. egészen közömbösen állt vele szemben. Mítrij hallotta sóhajtásait.esetre kellett gondolnia. mi a nevük. hogy földi dicsőségre vágyódjék.. Nincsen.. hogy ráeszmélt. akit szolgáltam. Tisztelői cellája elé gyülekeztek. földi dicsőségre törekedett. És hozzáfogott a szertartáshoz.Nincs talán jól. nincs menekvés. amit nem Isten. mindennek vége. hanem az emberek kivánnak tőle. Az Isten. 1909. hogy nyilatkozzék meg előttem. hogy az urvacsora olyan cselekedetté lett. De minél tovább tartott a szent ritus. Anélkül. 1902. Eszébe jutott.kérdezte tőle Jevményij. Iszidór naplója. hogy segitsen neki. de hiába. Iszidór ráeszmélt.hazudta Iszidór. ha a Szellemével tudnék egyesülni! De ez itt csak puszta külsőség. szeptember 15.igen. hogy szeldelte a szentelt kenyeret apró darabokra. amelyet már annyiszor végzett. Azt mondta magában. . tizenkét napig ki sem mozdult belőle. Igen.. aminek kötelező méltóságot és ünnepiességet már nem tulajdonitott. hogy olyasmit cselekedjék. hogy mit várnak tőle és mit kell tennie. visszataszitó csalás. amit a kehelybe öntött. MÁSODIK FEJEZET Aznap Iszidór sokáig időzött a sztarecnél. Mindenről megfeledkezett és rettentő kinok közt csak azon iparkodott. ájtatos hangulatának tulajdonitották. Megdöbbent. hogy az urvacsora osztása talán megszabaditja a kisértéstől. elkezdett imádkozni és kérte Istent. vagy rettentő. minden földi dolgon tulemelkedő. hogy a szertartás. 124 . akinek életemet odaadtam.. eszébe jutott a bor ize. amikor megfeledkezett Istenről és a lelkéről és hiu. És tépelődése közben elfelejtette. Iszidór fölemelkedett helyéről. kiüritette a kelyhet és helyére tette. nem tud rajta segiteni.Igen. amelyet most elvégezni készült. aki meghallgatna. nincsen. . Kételyek mardosták szivét. sirását és hangos imádkozását. És megtörtént. Gondolta. nem jól érzem magam .ó borzalom hirtelen ugy érezte. hogy az első pillanatban tudta volna. mi történik vele. igen. Iszidór ezalatt az idő alatt csak szentelt kenyeret evett és vizet ivott. hogy csak egy lehetséges: vagy a magasztos szentség volt ez a szertartás. Igen. kénytelen volt minden ételt egyedül elfogyasztani. közömbösen .. mig most. tehát egyesülök Vele. amikor még a sztarechez járult urvacsorára. Mikor meghallotta az éneket. ami a földi dicsőséget szolgálja.” Rémület szállta meg. atyám? . De . Miután visszatért cellájába. hogy fogjon hozzá a szertartáshoz. Nincs kivezető ut. Jevményij atya odalépett hozzá és figyelmeztette. És amikor ezek a kétségek elfogták.. hogy emelte fel lelkét ez a szent cselekedet régebben. Ehelyett azonban csak azért igyekezett gondolataitól és az imádságoktól szabadulni. hogy az urvacsoraosztás szentséges pillanata megszabaditja a kisértéstől. mégis annyira magához tért. hogy hol van és mi vár reá. átlátta. aki vitte neki az ebédet és a vacsorát a közös asztaltól. Amikor a főajtón ismét visszament a szentélybe. A vöröshaju Mítrij. amikor maga végezte. Egyre inkább megvetette önmagát és viselkedését. Ámde mindent annak rendje és módja szerint elvégzett és megkérdezte fiataltól és öregtől. És külső méltósággal és ünnepiességgel olyat tett. akik észrevették izgatottságát. hol is van. Sokan.

akiket bucsuztattak.kérdeztem tőle. kik a besorozottak és miért mentek be a legények ebbe a házba. szabálytalan.. A legények bementek a házba. a nóta ritmusának megfelelő lépésben neki indult a falu utcájának. Az énekesek. Csak önmagával törődik. . Csak egyes szavakat értett az ember: „Halál. hogy az egyik igen hórihorgas legény volt.figyelmeztette egy asszony az egyik kezét tördelő anyát. a másik a bevonuló rekruta. amely az egyik rekruta apjáé volt. Csupa vidám nótát daloltak és menetközben egyetlen panaszos szót sem lehet hallani. Abba az irányba fordultam. Mellette egy tagbaszakadt szőke.. Minhogy hétköznap volt. alighanem a rekrutákat bucsuztatják.. egy kőből épült kétszobás parasztházba mentek be. kifejező arca volt. de hát mit tehetek? 125 . ki ugy mint a második. A hozzátartozók sikitásába az ismerősök vigasztaló szavai vegyültek. Olyan a fiunk. először hosszan sóhajtozott és aztán majd odalett a hisztérikus nevetéstől. Meghajolt előttem és ujjait fürgén végiglibbentve a billentyükön. amely vállán átvetett szalagon lógott. . hogy már reggel dalolnak. A többi három. idegen embereknél szolgált és becsületesen támogatta szüleit. mint az ág. apa és anya. tüstént megszólaltatta nagy. Ők ketten haladtak elül. én kint maradtam az utcán és Vaszílij Orjéhovval.FALUSI DALOK Közvetlenül a házam mellett emberi hangokat és harmonikaszót hallottam. „Igaz. nem illik se hozzánk. lány és gyerek állt. Nehezen lehetett megállapitani. miért óbégatnak.” Minden nóta után a siránkozó mélyen beszivta a levegőt. sajnálod? . Három fia volt. amit a fáról levágnak.Nos. csak talán. amiről a minap értesültem. Amint kilépett az ajtón. amely önkénytelenül megkapott. Nem volt semmi különös ismertető jelük. ugyancsak középtermetü cimborája lépkedett. A tömeggel együtt követtem az öt legényt. . Kihivó pillantással nézett körül és kitünő ütemérzékkel kisérte az első hangon éneklő társát. akár nem. Mialatt az egyik asszonytól megkérdeztem. megkezdődött az asszonyok jajveszékelése. derék fiu tetszett meg. a jókedvü „Bárünyá”-t kezdte el játszani. Az öt besorozott közül négy nőtlen volt. a kedves szülőföld. mögöttük ballagtak. valamennyin kabát. Ezek a rekruták anyái és nővérei voltak. serkedő bajusza. A rekruta azonban nyilván nem sokat juttatott keresetéből a szülei háznak. egy ismerős paraszttal. szakálla és csillogó barna szeme. vidám. az énekes harmonikaszó elhallgatott. . finom csizma volt.Hagyd már abba.. hogy falunkból öt legényt soroztak be. És elmondta családi helyzetét.A felesége városi asszony. Mindegyik legjobb ruháját vette fel. Mikor a nótázókhoz értem. (ahonnan a vidám nóta jött. azaz a legények. az ötödik házas.. Az ajtó előtt kis csapat asszony. hisz már félholt vagyok! . Sajnálom.Mit tegyek.” Eszembe jutott. se a munkánkhoz. Azután hetyke. Falunk a város tőszomszédságában fekszik. eleinte csodálkoztam. A bevonulók majdnem mind a városban dolgoztak és városiasan öltözködtek. uj sapka és magasszáru. Kedves. a fiatal emberek ismét kijöttek az utcára. egykori tanitványommal beszélgettem. Matrjóna. A legények közül különösen egy középtermetü. akár sajnálom. Ez volt a nős rekruta. aki menetközben második hangon énekelt. Az öt rekruta egyike és pedig a nős.. Az egyik otthon. a fia volt. de a köd miatt nem láthattam senkit. ahol szintén bucsutornak kellett volna lefolynia. drága harmonikáját. a harmadik. Mikor azonban eljutottunk egy másik házhoz. akik éppen olyan jól voltak öltözve. csak be kell vonulnia.

Ördöngős fickó . sem sértődött arca. egy pillanatra abbahagyta. rövid imádságot mondtak. nevetés és csititgatás. hogy a bevonulókat a kerületi főnökségre vigye.Mialatt beszélgettünk. A falu végén néhány szekér várakozott. aki a legények mögött csoszogott. . melyik udvarból való. Nem tudtam megérteni. Az egész menet megállt. Mikor földet ért a lába. vidám.A bánat sir. Nem tudtam. A házigazda. ahol ültem. friss.kérdeztem. Mind az ötöt abrosszal teritett asztalhoz ültették. meghajtották magukat vendéglátóik előtt és ismét kimentek az utcára. amelyik engem is körülvett. A legények alig ittak. lábával dobogott. köztük jómagam is. megtöltötte a poharakat és kinálgatta vendégeit. Mikor az ötödik és utolsó házhoz értünk és a legények bementek. a legények megint kijöttek az utcára és ujra kezdődött a sirás. .mondta az egyik paraszt. a másik lábát taktusban lóbálta és karjaival lendületes.. aztán visszatették a poharakat az asztalra. Egy hajlotthátu öreg asszony kezdte. ahogy biztos érzékkel betartotta a taktust. Fejét félrehajtva féllábon állt.A nagyanyja. Arca nem árult el se örömet. legkevésbé azonban a fülbevalója. Vaszílij édesanyja. hogy hivják. Az utcán tüstént megkezdődött a jajgatás. hogy a többi asszony folyton csendesitette és a jajveszékelő. Miután a tömeg vagy ötpercig álldogált az udvar előtt. a bánat dalol. hogy ki az. A háziasszony kenyeret szelt nekik. Mialatt a rekrutákat figyeltem.. Az asztalon kenyér és bor volt. ugy éreztem. legfeljebb egy negyedpohárral. egy asszony mászott le a kemencéről éppen ott. de a legények megköszönték az italt. groteszk mozdulatokat csinált. Azelőtt szobalány volt . magas hangján énekelte a szöveget a dalhoz és Vaszílij fia nyomban kisérte kellemes hangján. . uj cipője magas sarkával kopogva kiment a pitvarba és egy pillantásra sem méltatta a legényeket. Furcsa. mintha zavarba jönne: egyik szemöldökét felhuzta. Apraja-nagyja. ingadozó. Figyeltem. Mihelyt kellett. Csodálatraméltó volt a harmonikás legény kitartása és ügyessége. akivel beszélgettem. bukdácsoló öregasszonyt támogatta. .Vaszílij menye. az.Micsoda hatalmas legény! . panasz elnémult. 126 . Sirás. Olyan keservesen sirt és óbégatott. elhallgatott. A házigazda már harmadszor töltött. én is követtem őket. mindnyájan. majd a kellő pillanatban ujra rázenditett és közben barátságos. . A harmonikás egyre szilajabbul viselkedett. akinek nős fia vonult be.Ki az? . Világosszőke haja magas kontyba volt feltüzve és fülében nagy aranyfüggő csillogott. elfordult és még szenvedélyesebben játszott hangszerén.hangzott a felelet. se szomoruságot. felállottak. sem a ruhája. mintha meg volna sértődve. ki lehet és hogy került a kemencére Vaszílij házában. különösen azonban a gyerekhad. a menet ujra megindult és ismét felhangzott a vidám nóta és ujjongott a harmonika. nagy zenei tehetség volt. szokatlan öltözék volt rajta. sikoltozás. A házigazda megint teletöltötte a poharakat és ismét megkinálta az öt legényt. barna szemével körültekintett. Mikor pillantásaink találkoztak. rátapadtunk a szemünkkel az énekesre és gyönyörködtünk benne. látszólag selyemből való divatos ruhát viselt és magassarku cipőt. Ebből az asszonyból semmi sem illett a környezethez. Ebben a pillanatban a hórihorgas nagy. erélyes léptekkel odalépett az énekeshez. harmonikaszó mellett tovább indult.Ezt biztosan a gárdába fogják besorozni. a menet nótázva. Mikor az öregasszony hisztérikusan fölzokogott és az őt támogató asszonyok karjaiba vetette magát. Megkérdeztem egy mellettem álló asszonytól.gondoltam magamban. Világoszöld. . Igazi. . inkább ugy látszott.

összefüggéstelen. világos és rettentő jelentőségüvé vált előttem. . Prokófij mint középtermetü. Az öreg levette sapkáját. jó parasztra. hogy aljas cselekedetet követtem el.amint az oly gyakran megesik . te vagy. Prokófij! . csinos legény? .Ah.csapás csapás után ért: majd a lovait lopták el.kérdeztem az óriásra mutatva egy kis öreg paraszttól. 1909.Mi tetszik? Az első pillanatban nem ismertem meg. Megállottam és azzal a tudattal tértem haza. . minden borzalmát annak. . ami azon a felejthetetlen ködös reggelen szemeim előtt lejátszódott. hogy ki az a legény . kinek a fia az a fiatal legény ott. Azután elfordult tőlem.. . akit azonban . Csak most. Prokófij arcát mély barázdák szántották végig.felelte végre. különös valami hirtelen egyszerü.ismételte Prokófij s a hórihorgas legényre mutatott.Azt kérdeztem. állkapcsa remegett. mint egy gyerek. Prokófij szavai után fogtam fel nemcsak az eszemmel. de egész lényemmel.mondottam még egyszer és ránéztem Prokófijra.Az én fiam. amint azonban elkezdett beszélni.Kinek a fia az a hosszu. . . Mind az érthetetlen. majd tüz ütött ki nála. meghajtotta magát. Ingatta a fejét és valami érthetetlent mormogott. aztán meg a felesége halt meg.Azt kérdezem. most azonban már fehér volt a haja és alakja egészen összetöpörödött.szóltam hozzá. vöröshaju ember élt emlékezetemben. de nem értette a kérdésemet. . hogy mindazt. eltakarta arcát a kezével és zokogott. 127 . mint valami érdekes szinjátékot néztem végig.Az? . tüstént visszaemlékeztem rá mint dolgos. Gyötört a szégyen. aki éppen mellettem állt.

IDEGEN: Amit azok isznak. feláll. itt maradhatok-e éjszakára. ennyivel érjük be mindnyájan! Idegenbe kell hát menni. Cudarabb életet a miénknél el se lehet gondolni. Az emberek szaporodnak.mindenütt inni kell. hogy néha egész nap nincs mit enniök. Mindenki lovagol rajtunk és csak az nem ül a nyakunkon. de a föld nem. PARASZT: Miféle pénzzel dobálódznak? Milyen furcsán beszélsz! Az emberek éhen halnak és te azt mondod. lakodalmon. Amint befejezte. IDEGEN: Köszönöm szépen. hogy parasztjainknak egészen jó soruk van. Vegyük például jómagamat: kilenc embert kell eltartanom. 128 . Ünnepnapon. az adó pedig nő folytonosan. maradj csak. hogyne. pedig csak hat mérő rozsot arattam. PARASZT: Hogyne. leül vacsorázni és meghivja az idegent is. mindegyik enni akar.A PARASZT ÉS AZ IDEGEN (PÁRBESZÉD) Parasztszoba. Ez igy van és igy is marad. IDEGEN: Azért gondoltam. hogy ne kerülne pálinka az asztalra. Talál az ember munkát. a fogyasztási adó. a kemencepadkán ül és könyvet olvas. Az idegen. biztositás. Az urak meg éppenséggel nem. községi adó. azok sem vetik ám meg az italt. az igen kevés. PARASZT: Hát már egy pohár pálinkát se engedhessen meg magának az ember? IDEGEN: Azt nem mondom. akkor nem lehet olyan nagy a szegénység. aki egészen lusta. fel se tudja az ember sorolni mi minden. egy öregember. az ezerszer ezer rubel! PARASZT: Hát csak mi magunk iszunk? Látnád csak mit csinálnak a pópák. hogy ha a parasztok hétszáz milliót adnak ki egy év alatt pálinkára. Itt van a földadó. Csak azt gondolom. PARASZT: Olyan jó soruk van. A paraszt hazajön a munkából. meg az utadó. PARASZT: Mi hozott a házamba? IDEGEN (leveszi pápaszemét és becsukja a könyvet): Lekéstem a vonatról. alig lehet kimondani! PARASZT: De mikor olyan szokás mindenre áldomást inni. a földesur. igy hát megkérdeztem a feleségedtől. Nincs alku. halotti torban . Ez köszönettel visszautasitja a meghivást és a paraszt egyedül költi el vacsoráját. hogy dobálódznak a pénzzel! IDEGEN: Hát igen! Az ujságban olvastam. Hétszáz millió! Nem kis summa! Irtózatos nagy szám. hogy megy a dolgotok ebben a nehéz időben. lám! Én meg azt hittem. Azt mondta. A váróteremben kellemetlen. mert már nagyon bőkezüen dobálódznak a pénzzel.lehet. akár akarok. PARASZT: Már hogy menne a dolgunk? A rossznál is rosszabbul. amit akarnak. akár nem. IDEGEN: Lám. a legtöbbet a parasztok isszák meg. igen. egy cseppet sem hagynak a pohárban. hogy a mult évben a parasztok hétszáz millió rubel ára pálinkát ittak meg. a pópa. csak holnap mehetek tovább. IDEGEN: Igazán? És miért? PARASZT: Miért? Mert betevő falatunk sincs. mindenkinek kell valami. hogy . Nem mi vezettük be és nem is tudjuk megszüntetni. Egy millió pedig nem kicsi dolog. de a bérek olyan hitványak! Azt teszik a gazdagok velünk. imádkozik és odaül az öreg mellé. De mondd csak. meg a pótadó.

PARASZT: Van.IDEGEN: De vannak emberek. Hisz azért van pénze: másokat fogad. Utolsó ingünket el kell adnunk. némelyek idegenből. mindenütt földet lát. de nem a mienk. IDEGEN: És ha nem szegődnének el hozzá munkára? PARASZT: Akár elszegődnek. amennyire szüksége van. mert nincs takarmány. de igy lehetetlen. ha abbahagyod. eladja a termést. PARASZT: Persze. IDEGEN: És mind parasztok? PARASZT: Persze. akár nem. akár iszik az ember.mindenki annyit szánthasson. csupa paraszt. akkor mégse kellene innotok! PARASZT: Hagyd el. IDEGEN: De a csőszeit csak tiközületek válogatja ki. akár nem. a pénzt meg beviszi a takarékba. mint egy kis gyerek. mind paraszt. IDEGEN: Hogy nincs elég föld? Abban lenne hiány? Amerre csak néz az ember. van ezerkétszáz holdja. akik nem isznak és mégis élnek. A magunkfajta szegény pedig egy pár tyukot sem tarthat. A föld. hogy kifizethessük. mert mivel etesse? Nemsokára a tehenet is el kell majd adni. akkor szabad lesz a föld. IDEGEN: Kié volna tehát. IDEGEN: Minek neki az a sok föld? PARASZT: Minek neki? Furcsa! Beveti. Abból sincs sok hasznod. vethessen és arathasson. hogy kevés a föld. Ő csak heverész és hizlalja magát. azt mondja: „Ez az enyém!” de még mindig kevesli. A pástétom az asztalon van. azok megmívelik a földjét és learatják a termést. Ha földünk volna. de nem szabad enni belőle. IDEGEN: De hogy tarthatja szemmel azt a rengeteg földet? Hisz az legalább öt verszta terjedelmü határ. PARASZT: Hát mit tegyenek? IDEGEN: Mit tegyenek? Ne szegődjenek el hozzá munkára. ne szolgálják mint csőszök. IDEGEN: A parasztok tehát jószántukból megmívelik az urak földjét és ráadásul még vigyáznak is rá. mint a paraszt? Hogyne. Hogy tud rá vigyázni? PARASZT: Ugyan miket beszélsz! Hát arra valók a csőszei. arat rajta. Ha a borjunk vagy a lovunk a vetésébe téved. Ki dolgozna más. de mást nem enged a közelébe. Az a baj. IDEGEN: A munkások. nyomban lefoglalja zálogba. Sok jót még nem tett a pálinka. Mint a kuvasz a szénaboglyán: maga nem eszik szénát. IDEGEN: Hogy tud olyan hatalmas darab földet bevetni és learatni? PARASZT: Olyanokat kérdezel. is erről a vidékről valók? PARASZT: Némelyek idevalók. akiket megfogad. csakis! Miközülünk valók. emberségesen élhetnénk. ha nem a tietek? PARASZT: Hogy kié? Itt ül egy olyan pocakos sátán. IDEGEN: No lám. a földet semmiesetre sem engedi ki a kezéből. PARASZT: Dehogy is tett! Csak baj származik tőle. egészen mindegy. Inkább parlagon heverteti. Istené és az emberek is Isten teremtményei . 129 .

áldjátok azokat. hogy az. lőnek. méltó az itéletre. IDEGEN (elővesz egy könyvet. PARASZT: De a pópák azt mondják. IDEGEN: Én szerintem nem kellene ezt megtenniök. Én pedig ezt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket. Én pedig azt mondom nektek. ugy. hogy háborut üzentek és hogy a tartalékosoknak be kell vonulniok? IDEGEN: Arról nem tudok semmit. 33-37) Krisztus tanitása szerint tehát nem is szabad esküdni. hogy semmiképpen ne esküdjetek! Hanem a ti beszédetek legyen. kinyitja. PARASZT: Már hogyne tennék meg. PARASZT: Akkor miért olvasott fel a pópa a templomban egy ukázt. de annyit tudok. PARASZT: Mit nem kellene megtenniök? IDEGEN: Nem kellene esküdniök. PARASZT: Nem értem. az ám! Elhozatják a katonákat. Ennek felette valami esik.ezt parancsolja. Vagy tán azt parancsolja a Szentirás.” És tovább azt mondja: „Szeressed felebarátodat és gyülöljed ellenségedet. nem. az méltó az itéletre. hogy az ötödik parancsolat azt mondja: Ne ölj! Az embernek tehát nem szabad más embert megölni. aki Istenben hisz. mikor a Szentirás parancsolja? IDEGEN: A Szentirás nem mond erről semmit. tán nem vagy orosz ember? Az eskü .) PARASZT: Olvasd hát! IDEGEN (olvas): „Hallottátok. esküt tettek! IDEGEN: Esküt? Hát mi az az eskü? PARASZT: Ejnye. hogy a trónért és az oltárért. ugy. én pedig azt mondom nektek. semmiesetre se fog embert ölni. három. van halott és sebesült és egy csomót áristomba vetnek! A katonák nem sokat teketóriáznak. egy. hogy valaki haragszik az ő atyafiára ok nélkül. Krisztus tanitása szerint pedig egyenesen tilos. hogy megmondatott a régieknek: A te esküvésedben ne hazudj. életüket is odaadják. egyáltalán nem lesz több katona. akármilyen parancsot is kap. IDEGEN: Megesküdtek tehát? PARASZT: Persze! A keresztre és az evangéliumra esküdtek meg. keresgél benne és olvassa): „Ismét hallottátok. a gonosztól vagyon. punktum. akkor intézzék el maguk a civakodásaikat is. Hogy gondolod ezt? IDEGEN: Hogy gondolom? Ugy.eskü. akik titeket 130 .PARASZT: Egyszóval: sztrájkoljunk? De azoknak katonáik vannak. V. hogy minden embert megöljünk? (Lapozgat a bibliában.” (Máté ev. mert valaki öl. De mi köze ennek a háboruhoz? Hisz ott ellenség van! IDEGEN: Krisztus evangéliuma szerint nincs ellenség. kettő. PARASZT: Ha nem kell esküdniök. nem. IDEGEN: De hiszen a katonák is a ti fiaitok. miért lőnek hát a saját embereikre? PARASZT: Muszáj nekik. PARASZT: Ez itthonra vonatkozik. ha kell. Ne esküdj! . hogy meg kell tenni. IDEGEN: De minek is kellenek katonák? PARASZT: Hát ha az idegen cár megtámadja a mi cárunkat? Mi lesz akkor? IDEGEN: Ha a cárok egymással veszekednek. hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj.

azokat agyonlövik. nincs hatalma. Pedig óriások. akkor senkit se fogsz elkergetni egy darabka földről. a katonák közül is meghalnak némelyek. sem csősz. akik titeket háborgatnak és kergetnek titeket.) PARASZT: Nos és hogy legyünk az adókkal? Azokat se fizessük? IDEGEN: Ebben tégy akaratod szerint. nem az emberekre. de legfeljebb két-három ember van. PARASZT: És a katonákra. PARASZT: No és? IDEGEN: Büntetőszázadokba osztják be őket és ott maradnak három-négy évig. mert hisz végül a feljebbvalók is emberek és tekintettel vannak rájuk. lábukat. IDEGEN: Miért máskép? PARASZT: Hát csak ugy. a rendőrfőnököt vagy Istent? Kinek akarsz engedelmeskedni: a rendőrfőnöknek vagy Istennek? PARASZT: Mit feleljek erre? Istennél magasabb nincs. hogy az az övé. Ha Isten akarata szerint akarsz élni.) (Hosszabb hallgatás. aki ellenszegül. hogy alkalmatlanok. 22. Dehát végre. Ha nem engedelmeskedtek. akik titeket gyülölnek és imádkozzatok azokért. hogy jóllakjanak. gyenge az egészségük. jót tegyetek azokkal. IDEGEN: Most is vannak már fiatal emberek. Meg találnák mondani a többieknek. IDEGEN: Hogy-hogy „ugy”? PARASZT: Mert a felsőbbségnek hatalom van a kezében. Azt mondják nincs is ott rossz dolguk. Ha gyerekeid éheznek. de a végén mégis máskép üt ki. amit akartok. néha meghalnak a katonaságnál. hogy eltarthassák őket. Nem merik őket bent tartani. 43. Azt mondják: „Krisztus parancsa szerint nem szabad embert ölnöm”. azok volnának gyengék. hogy embereket fogsz ölni. Isten akarata szerint élni: ez az első kötelességünk. elvesztik karjukat. nincs szükség? IDEGEN: Minek? Sok-sok milliót kell fizetnetek. 131 . nem leszel sztároszta és adóbeszedő. PARASZT: Tréfás kópé vagy. vagy nyomorékká válnak. mert holmi pocakos azt mondja. De inkább elengedik őket. hogy katonai szolgálatra kényszeritsék őket. akik Isten törvényét megvédik és nem türik. amig ti engedelmeskedtek.) PARASZT: Igaz. IDEGEN: Hatalma csak addig van. vagy elviszik Szibériába. 44. Egyeseket végkép elbocsátanak. ölnyi széles vállal. de elsősorban nem leszel katona és nem igéred meg. mondom. hogy a katonai szolgálat Isten parancsa ellen való. elbocsátják. azt mondod. V. De kit tartasz te tulajdonképpen felsőbbségnek. PARASZT (rázza a fejét): Milyen furcsákat is beszélsz te össze! Hogy éljünk felsőbbség nélkül? Az lehetetlen! IDEGEN: Persze hogy lehetetlen. 21. Ha mindnyájan egyszerre ellentállnánk. de fegyvert nem veszek a kezembe. mert nem csekélység ám ilyen rengeteg embert ruházni és élelmezni.” (Máté ev.átkoznak. Van tán egy millió belőlük! (A paraszt sóhajt és rázza a fejét. PARASZT: Igazán? IDEGEN: Néha. először természetesen gondoskodj róla. sem rendőr. ez a nóta vége. IDEGEN: Aki pedig Isten akarata szerint akar élni. Hisz ez mind nagyon szép volna. azt mondják ilyenkor. annak Istenre kell hallgatnia. Tegyetek velem.

ezt nem hiszem. Csak. élj te is a magadé szerint. akkor mienk lesz a föld és nem kell adót fizetnünk? IDEGEN: Nem testvér. Nem azt gondolom. vállaljuk a csősz. hanem az emberek parancsaira és életed nyomorult lesz. PARASZT: Igazad van. PARASZT: Ez mind igaz. talán jobb helyzetben volnánk. fellázadunk Isten parancsai ellen és elitéljük embertársainkat: az egyik pocakos. mézes madzagot huznak el a szánk előtt és nem jön ki belőle semmi.PARASZT: És a pópák? A hosszuhajuak? Bizonyára hamisan magyarázzák a Szentirást! Miért nem tanitják azt. a pribék.) Azt hiszed tehát. fecsegnek összevissza. amit kell? IDEGEN: Azt nem tudom. Néha bizony az ember nem ura magának. keveset hallgatunk az ilyen okos szóra. mert mi magunk rosszak vagyunk. PARASZT: Igaz. ne gyülölj és ne itélj el senkit. ma éppugy. igazán nagyon szépen. üssük agyon ezeket meg ezeket az urakat. bizony semmi sem javult. hamar megjavulnak az állapotok. nem. 1909. szép szavaidat. majd az asszony mindjárt mgcsinálja a fekvőhelyedet. Azért megy olyan rosszul a sorunk. vagy az ördögöt. hogy lehetne az állapotokat megjavitani. sajnos. gyilkolnak. ne bocsátkozzál gonosz dolgokba! Akkor az életed sem lesz nyomorult! PARASZT (sóhajt): Szépen beszélsz. De ha jobban odanézünk. kedves öregem. Ha azonban Istent akarod szolgálni. de annyi bizonyos. akkor nem volna rossz életünk. Hogy milyen volna az életünk. a katona szolgálatát és nem riadunk vissza attól. Ha gyakrabban kapnánk ilyen tanitást. aztán majd jobb életünk lesz. hanem hogy életünk csak azért olyan komisz. Hová akarsz lefeküdni? A kemencére? Jó. Ha az ördögöt akarod szolgálni. nagyon nehéz mindennek ellentállni. ha mindnyájan összefogunk és ellenszegülünk. azt csak Isten tudja. Köszönöm. PARASZT: Oh ezek a hosszuhajuak! IDEGEN: Ne csufolódj! Másokat akarsz elitélni? Gondoljon csak mindenki magára! PARASZT: Ebben megint igazad van. Ha Isten akarata szerint élnénk. akkor csak Reá hallgass. káromkodjál. ne ölj meg senkit. (Hosszu hallgatás. Mi iszunk. hogy ha Isten akarata szerint élünk. ha Isten akarata szerint élnénk. zsákmányold ki őket. És igy van a felsőbbséggel is: várjatok csak. hogy akkor nem volna többé rossz élet. ne rabolj ki senkit. megfojtsuk és megöljük. gyülöljük és irigyeljük egymást. akkor igyál pálinkát. IDEGEN: Csak egyet tehetsz: vagy Istent szolgálod. IDEGEN: A lelked üdvéért mégis meg kellene tenned. De nehéz. verekszünk. Ők a maguk esze szerint élnek. De jön ide mindenféle népség a városból. a gazdag nagyhasuakat. hogy testvérünket kifosszuk. IDEGEN: Ugy van. verekedjél. kedves öregem. Az egyetlen dolog: Isten parancsai szerint kell élni. perlekedünk. 132 . A sztrájkolók azt mondják: gyertek. mint régebben és mégsem lesz semmi se jobb. ne hallgass az Isten. mert megfeledkezünk Istenről. azt mondják. mienk lesz a föld és nem kell adókat fizetnünk. minden rabszolgamunkára készek vagyunk. gyülöld embertársaidat. Azért olyan cudar az életünk. Rázza a fejét és nevet megában. hanem inkább rosszabbodott. ha majd egy csomó tisztviselőt felakasztottunk és egy-két ezret börtönbe zártunk. a másik sörényes. És akkor ütnek. de ha bankóval csalogatnak.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful