P. 1
Tolsztoj_És a fény világít a sötétben

Tolsztoj_És a fény világít a sötétben

|Views: 8|Likes:
Published by Bertók Gyula

More info:

Published by: Bertók Gyula on Sep 20, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/07/2015

pdf

text

original

TOLSZTOJ ÖSSZES REGÉNYEI ÉS ELBESZÉLÉSEI

A GUTENBERG KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT KÖNYVEI

TOLSZTOJ

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN
OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA GELLÉRT HUGÓ

TARTALOM ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK ISZIDOR BARÁT FALUSI DALOK A PARASZT ÉS AZ IDEGEN

2

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN

3

pap. Parasztok. paraszt. Tónja. A Szarűncov-gyermekek nevelőnője.SZEREPLŐK: Nyikoláj Ivánovics Szarűncov Márija Ivánovna Szarűncova. Missy. Iván Zjábrev. Vánja tanitója. a férje. A katonai kórház elmeosztályának főorvosa. Zongorás. Őrszem. a fiuk. Mitrofán Jermílücs. a fia. a leányuk. a leánya. a felesége Ljuba. kislány. Fiatal pap. a fiuk. Parasztasszony. Tábornok. Grófné. Márija Ivánovna nővére. hölgyek Táncoló párok. Szarűncovék dadája. Ugyanazon osztály ápolói Beteg tiszt. Ezredirnok. Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. Csendőrtiszt. a leánya. parasztasszonyok. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev. Közjegyző Asztalos. Alexándr Petróvics. A csendőrtiszt irnoka Ezredlelkész. Maláska. A tábornok segédtisztje. Diákok. 4 . Szarűncovék kis gyermekei. Cseremsánova hercegné. Liza (Lizánjka). a felesége Pjotr. Ezredes. Alexándra Ivánovna Kohóvceva. paraszt. Rendőrbiztos Gerászim atya. Sztyópa. Vánja. Borisz. Két fegyőr. a leányuk. a leányuk. Cseremsánova hercegné másik leánya. Ljuba vőlegénye. Ugyanazon osztály alorvosa.

Nous en savons quelque chose. a férfiak. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Te sohasem tudod. hogy a férjed esztelenkedik. Mi is értünk hozzá valamennyire. Nővére.. MÁRJA IVÁNOVNA: Én egyáltalán nem sértődöm meg. 5 . hanem egy idegen nő és Nyikoláj Ivánovics nem a te férjed. Meg fogom mondani az igazat. A kroketpályán gyerekek játszanak nevelőnőjükkel. hogy a dolog eredeti és nagyon kedves és talán magam is helyeselnék neki. 1. az ő vagyonukkal. akkor ugy találnám. hogy ha igy hagyod menni a dolgokat. Véget vetnék mindezeknek a balgaságoknak. szép. Ha igy folytatódik. Je lui dirai son fait.ELSŐ FELVONÁS Szin: egy gazdag ház fedett terrasza. J’aurais mis bon ordre à toutes ces lubies. a férjednek. au cher Nyikoláj Ivánovics.2 Nem félek én senkitől. Pjotr Szemjónovics dohányzik. Du train que cela va. a kedvesnek. határozott és ostoba és férje. koldusok. akkor lehetetlen.3 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugyan már. mert ha a fajtátok. akkor koldusok fogtok maradni. igen. 45 éves.4 Én csak azt mondom. családfő és semmivel sem foglalkozik. amit a férfiak csinálnak. csak azt mondom. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha nem a nővérem volnál.. de én azt mondom neked. hogy véget érjen. légy szives és ne szakits félbe. il n’y a pas de raison que ça finisse. A terrasz előtt virágágyak.. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev. szemüveges. 40 éves. kedves. Alexándra Ivánovna és Pjotr Szemjónovics. elegáns. hogy a te helyeden ezt nem engedném meg. J’aurais trouvé tout ça très gentil. És meg fogom mondani neki is.1 De amikor azt látom.és kroketpálya. Az asztalon szamovár és kávéfőző. A te szemedben mindig jó. hogy ez mivel végződik. Te. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen nem tudom. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. te nem gondolod. püffedt. amit gondolok. kövér. hogy meg ne mondjam. Alexándra Ivánovna Kohóvceva. Kávéznak. nyári ruhában. mindent a sorsára hagy és mindent szétosztogat. hanem egy ismerős. És jobbra-balra nagylelküsködik. esztelenkedik. JELENET Márja Ivánovna. egyszer ostobáskodni kezdenek. tennisz. Nincsen ok. falun. hogy mit mondasz.7 1 2 3 4 5 6 7 Mindezt nagyon kedvesnek találnám. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. hát nem látom magam is? Csak nem gondolom. et fait le généreux à droite et à gauche.. hogy a dolog olyan fontos volna. kövér.6 Tudom.5 Micsoda dolog ez? Férj. A terraszon teritett asztal mellett ülnek: Márja Ivánovna Szarűncova. koldusok.

mint mindenki. ami belőle következik.ezt is értem. s utána egyszerre . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azt mondom én is. egy hónappal ezelőtt még egyetlen misét sem mulasztott el. Nagyon szerette és a halála nagyon hatott rá. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis tavasszal még ellátogatott hozzánk Moszkvába és nagyon kedvesen viselkedett és visztezett. azután utazgatni kezdett püspökökhöz. hogy templomba járni nem kell]. mi is ez az uj irányzat. hogy áldozni nem kell. éjszakánként nem aludt.11 MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. nővére halálával. iskolák. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. maga is megbetegedett. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen ő tegnap elmondta önnek. Mondjuk. PJOTR SZEMJÓNOVICS: És pedig milyen? MÁRJA IVÁNOVNA: Teljesen közömbössé vált a családja iránt s aztán ez az idée fixe12 . Sztrájkok. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen ez még semmi. alkotmány. olvasótermek et tout ce qui s’en suit. Beszélj vele.10] De hogy legyünk az imával és minden egyébbel?. vagyis huszonöt éven keresztül nem áldozott. de akkor már egészen más volt. hogy nincs benne semmi következetesség. hogy mindent lerombol és semmit sem állit a helyébe. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bevallom. 10 11 12 6 . Nagyon komor lett.. hegyi beszéd. Evangélium. Rögeszme. S a tifusz után már teljesen megváltozott. hogy vallási kérdésekről tanácskozzék. állandóan a halálról beszélt. A szögletes zárójelekben álló szövegrészeket a forradalom előtti orosz kiadásokból a cenzura törölte. mert a férfiaknak nincsen semmi vallásuk. jegyzeteket. Mondjuk.9 nyolcórai munkaidő . dehát ez micsoda? Magyarázza meg nekem. felkelt.az Evangélium. Marie.PJOTR SZEMJÓNOVICS (Márja Ivánovnához): De magyarázza csak meg nekem. s amint tudja. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hogyan is kezdődött el a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: A mult évben kezdődött el.. 8 9 És mindaz. nem értettem meg. liberálisok: zjemsztvo.8 . házasságunk óta. és áldozott? MÁRJA IVÁNOVNA: Ezt megelőzőleg.. kivonatokat csinált. hogy olvasson. minden bőjtöt betartott.minderre nincs szükség. Nagyon kedves volt és olyan.ezt értem. hogy a szent áldozásra készüljön [és a szent áldozás után tüstént arra a felfogásra jutott. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen.. sztarecekhez. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Beszéltem is és fogok is beszélni. Napokon keresztül olvasott. szocialisták: les grèves. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen az éppen a legfontosabb. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. [templomra nincs szükség. rád nézve minden semmi. Most aztán egy izben kolostorba vonult. Il etait très gentil et comme tout le monde.

MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. lányok és fiuk. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Meg fog nekik bocsátani és holnap idejönnek és kivágják a parkot. Most meg minden mindegy neki. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. de csak türök. És mindenben egyedül kell intézkednem. MÁRJA IVÁNOVNA: A legrosszabb az. Nekem meg itt van egyfelől a csecsemőm. az iskolákat.PJOTR SZEMJÓNOVICS: Engedj csak beszélnem. És mindenben egyedül vagyok. de tudom. Minden rámegy. hogy igy nem mehet tovább. Neked gyermekeid vannak! Micsoda példát látnak? MÁRJA IVÁNOVNA: Természetesen fáj nekem. az természetes. hogy shake hands13-eket kell csinálni a lakájokkal? A hegyi beszéd azt mondja: boldogok az együgyüek .tout y passera. a hegyi beszéd szerint kell élnünk és mindent el kell osztogatnunk. amint elmultak a korábbi szenvedélyei. hogy az Evangélium.16 Éreztetni kell vele.15 MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan mit tehetek? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hogy mit? Megállitani. mit akar az Evangéliumtól? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt. ez a kezdet. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. 13 14 15 16 Kézfogás. aminthogy egy időben tulzásba vitte a zenét. ha mindent szétosztunk? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És azt hol találta a hegyi beszédben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azért mondom. akik felügyeletet. abban a reményben. s mint Nyikoláj Ivánovics elmondta. Pénzbirságra és börtönre itélték őket. Segits magadon. megmagyarázni. hogy többé nem foglalkozik a gyermekekkel. Parasztok kivágták egy erdőnket. gondos atya volt. 7 .14 Nekem az a véleményem. Ha az egyházat tagadja. hogy az erdőrontás ügyében ment. hogy mindazonáltal nem itt van a bökkenő. a vadászatot. Én azt mondom. hogy nincsen egyedül és hogy igy nem lehet élni. letapossák a zöld gyepet: ő mindent megbocsát. ebben az ügyben van ma ujabb tárgyalás és én biztosra veszem. mint anya. az Isten is megsegit. aminthogy mindig tulzott volt. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De miből éljünk meg. ha igy folytatódik . hogy emiatt utazott be. Letördelték az összes almafákat. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csodálatos. irányitást követelnek. Óvintézkedéseket tenni. másfelől pedig az idősebbek. Hiszen. hogy a dolgot nem szabad annyiban hagyni.de a shake hands-ről semmi sem áll benne. hogy te. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miért is ment be a városba? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem mondta meg. köteles vagy prendre tes mesures. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Az ültetett fenyvest? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. Azelőtt annyira gyengéd. de aide toi et Dieu t’aidera. hogy mindez elmulik. hogy tulzásba csap. De nekem ettől még nem könnyebb.

hogy ez igy nem mehet. Be akart lépni az egyik minisztériumba. az egyház szolgája. akkor miért nem győzi meg Nyikoláj Ivánovicsot? 8 . mindenkivel kezet fog. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Egyenesen meg kell neki mindent mondani. „Jézus életé”-t. hogy olvassam el. amint mondják. hogy nem kell. Az éppen a borzasztó. ez olyan kellemetlen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): Nyikoláj Ivánovics adta elolvasni. ha teljesen kivennők a gimnáziumból. hogy nem értek velük egyet. könyvvel. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hová adjátok? MÁRJA IVÁNOVNA: Sehová.azt nem mondja meg. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mi különös van benne? Ez a ti legáltalánosabb tulajdonságotok: mindent leszóltok és magatok semmit sem tesztek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És mondd meg egyenesen. MÁRJA IVÁNOVNA: Most Sztyópa befejezte a tanulmányait.) 2. Megkérdezte: mit tegyek hát? Csak nem szánthatok? Nyikoláj Ivánovics pedig ezt felelte: már miért ne szánthatnál? ez sokkal jobb. Nyikoláj Ivánovics egyáltalán nem helyeselte. hogy mondjam csak. Nemsokára itt lesz. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. egyetértenék velük. egy könyvet hoztam vissza. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De ha ön. zavarodottan és izgatottan. Je lui dirai son fait. hogy Vánja nem tanul és megint meg fog bukni és erre azt feleli. amint mondják. . hogy mondjam csak. MÁRJA IVÁNOVNA: Beutazott a városba. hogy mondjam csak. meg kell lennie. beszélni fogok vele.. hogy te teljesited a kötelességeidet és neki is teljesitenie kell az övéit. de hogy mit tegyünk. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ez különös. hü szolgája az egyháznak. JELENET Ugyanazok és a fiatal pap. hogy minden rossz. akkor nem volnék. A végső szó azonban mégis mindenben Nyikoláj Ivánovicsé. Ha. mit csináljon? Hozzám jön és engem kérdez s nekem kell mindent elintéznem. Ön talán egyetért Nyikoláj Ivánoviccsal és Renannal? PAP: Természetes. be akart állni a lovas testőrséghez. ha pedig nem . az apja pedig semmit sem tanácsol neki. életpályát kell választania. ha akarod. hogy sokkal jobb lenne.Tegnap elmondom. mint irodában ülni. (Belép egy fiatal pap. Noshát. PAP: Nyikoláj Ivánovicsnak. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugy? Hát ilyen könyveket olvas? PAP (zavarában cigarettára gyujt): Nyikoláj Ivánovics tanácsolta. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szólok én neki. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Milyen könyvet vitt el? PAP: Renan munkáját.akkor adjon át neked mindent. MÁRJA IVÁNOVNA: Ah.. Nyikoláj Ivánovics azt mondta.

hogy ahelyett.) Kérdezem önt: miféle uj vallást találtak ki? PAP: Nem értem. amiben Nyikoláj Ivánovicsnak igaza van? Hogyan. hogy mondjam csak. de a legfőbb tökéletesség. Látom. megszenteli. hogy mondjam csak. Hét gyermek. (A fejére mutat. a szemébe mondom. az egyházat illetőleg téved. Nem tréfadolog. hogy mit kérdezek. hogy eszére téritené Nyikoláj Ivánovicsot. sokban igaza van. Ön nagyon jól érti. hogy mire hivatott el. hm. megyek.PAP: Mindenkinek megvannak. de a fődolgot. lehet mondani. méltatlanságból. 9 .. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És vannak gyermekei? PAP: Kettő. e tárgyról a maga gondolatai és Nyikoláj Ivánovicsnak. JELENET Ugyanazok. lehet mondani. PAP: Engedje meg. hogy itt valami nincs rendben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Látom már.. lehet mondani. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos és ön. a dada és Márja Ivánovna nélkül. amint az minden jó keresztényhez illik. talán helyes az. A paphoz. hogy lemondjunk a földi javakról. a hitbuzgók igy cselekedtek. JELENET Ugyanazok és a dada bejön. még tapsol neki. házas? PAP: Magától értetődik. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. hogy mennyire kinlódik. DADA: A nagyságos asszony nem is hallja Nyikóluskát sirni? Tessék jönni megszoptatni. a családot és az egyházatyák. Nekem az a gyanum. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): És mi az a sok. áldásukat adták a családra.) 4. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Olyan borzasztóan sajnálom a nővéremet. azt követeli. hm. családunknak pedig koldusbotot kell adni a kezébe? PAP: Az egyház. egyik még karonülő. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. lehet mondani.. hogy mondjam csak. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Velem szemben csak hagyja abba a ravaszkodást.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor hát ön miért nem mond le a földi javakról és cigarettázik például? PAP: Gyengeségből. hogy a hegyi beszéd értelmében birtokunkat szét kell osztani idegenek közt. persze. 3. egy házat vezetni. (Feláll és kimegy. Nem jó ez. s hozzá ezek a bogarak is. PAP: Senki sem tudhatja. de egyszerü halandóknak ugy kell szerintem cselekedniük.

Alexándra Ivánovna leánya.. ön pravoszláv pap. megmondom egyenesen. Hogyan kell ezt értelmezni? PAP: Én azt hiszem. Lizánjka. Lizánjka apját és anyját. Nem igaz? PAP: Bocsásson meg. családunkkal pedig nem kell törődnünk? PAP: Én erről nem tudok. pénzt kell nekik adni vodkára. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Mais cessez au nom du ciel. Ljuba 20 éves. szép. valamivel idősebb Ljubánál.) Bejön Ljuba és Lizánjka. 17 18 De az ég nevére. fejükön kendővel. PAP (izgatottan): Képtelen vagyok felelni.és a papot. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Már hogyne kérdeznék? Én kérdezem. gombát mennek szedni. . amely szerint le kell kezelni minden paraszttal. (Feszélyezett csönd.ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt kérdezem öntől. Nyikoláj Ivánovics azt mondja nekem tegnap. Hogy mondjam csak. hanem amint tanitottak bennünket: hogy mindenkinek megvan Istentől a rendeltetése. ha nem ugy fejeztem ki magam. Renant olvassa vele és a maga módján magyarázza az Evangéliumot. És ez helytelen dolog... De quel droit?17 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engem ne tanits. hogy a bátjuska18 nem haragszik rám. hogy a szószerinti értelemben. kérlek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Most már tisztán látom. ha én volnék a püspök. vagy valamilyen kamasz helyeselne neki. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nyikoláj Ivánovics azt mondja.. Csak azt mondtam meg. hogy jobb belátásra birná. energikus. Rosszabb lett volna. hogy fát lopjanak. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Oh.. ha visszafojtom. hogy az Evangélium igy tanitja: adj a kéregetőnek. hogy ez a kereszténység.. PAP: Én igyekszem. Üdvözlik egymást . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Különben miért pap és miért hord hosszu hajat és reverendát? PAP: De hiszen bennünket nem kérdeznek. amikor Nyikoláj Ivánovics nem jár a templomba és nem veszi magához az urvacsorát? Ön meg ahelyett.. hogy ön is Nyikoláj Ivánovics oldalán van. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Micsoda vallás lehet ez..Ljuba nagynénjét és nagybátyját.. . de. hogy milyen felelősséget visel. parancsolja-e a kereszténység. 10 .. hagyni kell. hagyja abba. megtanitanám önt Renant olvasni és cigarettázni. amint kellett volna. amint figyelmeztettek is rá. meg vagyok döbbenve és hallgatok.de önnek az ön állásában nem szabad elfelejtenie. Márja Ivánovna leánya. Meg vagyok győződve. Ha még egy tanitónő. hogy ösztökéljük a tolvajlást? PAP: De hiszen. PAP: Természetes. ami a szivemen feküdt. miféle uj vallás az. hogy nem a szószerinti értelemben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én pedig azt hiszem. bocsásson meg. következéskép köteles tudni és köteles megmondani. Mi joga van ehhez? Igy hivják az orosz papokat. Mindketten kosárral.

ő megmondta a véleményét és én is megmondtam a magamét. Én is veletek tartanék. Semmi különös sem történt. Azt mondta. LJUBA: Papa nem igy mondta. Ma reggel egy kislány csodaszép fehéreket árult.19 . JELENET Ugyanazok Pjotr Szemjónovics nélkül. A lényeg az. semmi sem jó. elhatároztam. és mit határoztatok? SZTYÓPA: Hogy papa mit határozott. Tegnap utálatosan goromba volt papával. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jó.menj szántani. JELENET Ugyanazok. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Elhatározta már magát Sztyópa valamire? LJUBA: Igen. Vánja meg a kutyákkal bibelődik a tornácon.) 7. Mitrofán Jermílücs beutazott papával a városba. Il n’y a pas de patience qui tienne. de nagyon meleg van.A fiatalembernek el kell kezdenie és azt mondják neki . Ljuba semmihez sem ért és mindenről véleményt mond. 11 . 19 20 Minden türelemnek van határa. azt nem tudom. De itt van ő maga. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igaz. Ljuba és Lizánjka. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Na nem bánom. hogy meggyőződéseink nem egyeznek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. papa. de neki is nehéz a helyzete. LIZÁNJKA: Gyere. SZTYÓPA: Egyáltalán nem. Nem az én hibám. Mikor az ember a napról beszél. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hol vannak a fiatalok? LJUBA: Sztyópa kiment biciklijén az állomásra. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csak igyekezzetek és hozzatok minél többet. menj.) 6. hogy csunyán viselkedtél apáddal szemben. jó. különben még elhizol. kinyit egy könyvet és olvasni kezd. félek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Menj. hogy Sztyópának élni kell kezdenie és bármit tervezzen is ki. (A pap félrevonul. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Quand on parle du soleil.20 Csak az imént beszéltünk rólad. az apróság krokettezik. on en voit les rayons. LJUBA: Hát mama hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az imént ment ki szoptatni. hogy tulajdonkép ő maga sem tudja: de ami engem illet. Ljuba elmondta. hogy belépek a lovas testőrséghez önkéntesnek. JELENET Ugyanazok és Sztyópa bejön kerékpárján. látja a sugarait.. csak cigarettát veszek magamhoz. személyesen adta be önkéntességi kérvényét.5. (Elmegy.. mindegy.

semmit sem lát. Borisz és Tónja.21 8. hogy nagyon örülsz! Sztyópa. JELENET Ugyanazok és Vánja. A gyalogságnál [részeg és durva tisztek alatt] szolgálni kellemetlen és ezért a gárdába lépek.. LJUBA: Ostobaság! Kitől van a sürgöny? VÁNJA: Nini. amit hallottam. mint magunknak választani ezt a szolgálatot. (Utána nyul. de azt mondja. hogy [a katonai szolgálat a leghitványabb szolgálat és hogy ezért] nem kell szolgálni és pénzt sem ad hozzá. LJUBA: Á-á! VÁNJA: Bizony á! És mitől pirulsz? LJUBA: Mutassa. nézd. amit akar látni. (Olvassa.” Szóval a hercegné. hanem az. Megszimatolja. eleget kell tennem katonai kötelezettségemnek. Meg aztán ő is szolgált. Cseremsánovék.) VÁNJA: Nem adom oda és nem mondom meg. Alína néni.) „Hárman postavonattal érkezünk. SZTYÓPA: Tudom. Az. LIZÁNJKA: Csak azt mondtam. VÁNJA: Persze. Tanulmányaimat bevégeztem. akitől elpirulsz.Nálunk olyan nagy hü-hót csinálnak mindenből. VÁNJA (Ljubához): Találd ki. amely ellenkezik a meggyőződéseivel. befut piros ingben. de önkéntesnek menni annyi. ahol barátaim vannak. LIZÁNJKA: Igen. Sztyópa. LIZÁNJKA: Nem. néni. elpirult. nem igy mondta. kutyákkal. Azt mondja. hogy ki jön. kitől? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Cseremsánovéktól. [Azt mondta. elpirult. ugy-e igaz.. hogy nem a pénzkérdés fontos itt. hogy hol az ostobaság. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nagyon jól tudom. Add ide a sürgönyt. idée fixe-ének hatása alatt.] SZTYÓPA: Hiszen én fogok szolgálni és nem ő. hogy ha már lehetetlen nem szolgálni. Elle flaire cela de loin. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Dehát papa miért nem egyezett bele? SZTYÓPA: Papa! Mit is beszéljünk róla? Most. Vánja nem adja. pedig a dolog nagyon egyszerü. kivéve azt. akkor csak sorozás alapján kell bevonulni. SZTYÓPA: Itt nem a meggyőződésekről van szó . hogy Liza mindenben teljesen papa pártján áll? LIZÁNJKA: Ami igaz. Hiszen én is jelen voltam. LJUBA: Szükségtelen találgatni. Tudja-e.szolgálni kell és kész. sürgönnyel. 21 Messziről megszimatolja. hogy kicsoda. a sürgönyt. hogy nem tud egy olyan dologban részt venni. hogy elpirult? LJUBA: Micsoda ostobaság! Kitől? Alína néni. hogy mindenben egyetértesz papával. hogy elpirult. néni. 12 . hogy Liza mindig pártjára szegődik minden ostobaságnak.nagyon örülök. Hát .

Sztyópa. SZTYÓPA: Ne járasd már a szádat. Állandóan egy és ugyanaz. akkor azonnal itt is lesznek. Nagyon bájosan énekelt.SZTYÓPA: Elég volt az incselkedésből. aki együtt lakott Rómában a nagynénivel. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igy hát itthon maradtam. mert az nem járja. LJUBA: Én Vánjával. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Vajjon miért? LJUBA: Tüstént itt lesznek Cseremsánovék. azért beszélsz igy. hogy ilyen közeli viszonyban vannak Szarűncovékkal. Róma óta. nem láttuk egymást. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Nem tudtam. Nyikoláj Ivánovicsnak is jönnie kell. 13 .) 10. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem. LJUBA: Persze. cigarettákkal. bátjuska. nyilván ő lesz. hogy fivér a nővérrel és nővér a fivérrel házasodjon össze. nem megyünk. mikor együtt duetteztünk. nemde? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen most hajt valaki a ház elé. ellened és Lizánjka ellen. PAP (leül és ismét rágyujt): Talán még sokáig fog tartani. Inkább játsszunk addig egy szet tenniszt. Semmi közöd hozzá. Akkor hát nem megyünk. VÁNJA: Persze. LJUBA: Petja bácsi. Hát csak vessetek sorsot. játszol? SZTYÓPA: Nem bánom. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül. Hányszor megmondták neked? LIZÁNJKA: Ha a postavonattal jönnek. két gyermeke van. mert te meg Tónjának udvarolsz. velük is érkezik látogatóba. hogy találkozni fogok vele. PAP (el akar menni): Ajánlom magam. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miféle Cseremsánováról van szó? Csak nem a Golícün-lányról? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Persze. Rendben van? Akkor hát megyek lapdákért és szedő-gyerekekért. JELENET Ugyanazok és Pjotr Szemjónovics.) 9. Ha jól tudom. csak várjon. beszélni szeretnék önnel. (Bejön Pjotr Szemjónovics. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Örülök. persze. hogy róla. ugyanarról a Cseremsánováról. (Elmegy.

elhozta a könyvet. Már ettem. A herceg él. Il faut lui rendre cette justice. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Voltak. hogy la princesse a des vues sur Louba pour son fils. (Bejön Nyikoláj Ivánovics. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem kell. Azt hiszem azonban. Nem kell tea és ha kelleni fog. De itt van Nicolas is. Vaszílij Nyikánorovics! (Köszön. de mindent eltékozolt és az alkohol rabja lett. 22 23 A hercegné Ljubára pályázik a fia számára. JELENET Ugyanazok és Missy. MISSY (meglátja apját. Különben. elolvasta? Az egész uton önre gondoltam. Alína. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Legyen szives. Hát te elintézted az ügyeidet? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Elintéztem. Ezzel szemben pompásan felnevelte a gyermekeit.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Kávé van még. És azt hiszem. Pjotr Szemjónovics. 13. Az asszony felségfolyamodványt nyujtott be. C’est une fine mouche.) Á.22 PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hiszen Cseremsánovék maguk is gazdagok voltak. de fel lehet melegiteni. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. de mult évben együtt laktak külföldön.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Köszönöm.) 11. igy is megiszom. (Csönget. melegitse fel a szamovárt. hogy Mása nem nagyon fog nekik örülni. Most nem jönnek kapóra a vendégek. beszalad a kroketpályáról és a nyakába csimpaszkodik): Papa. Okos asszony. El kell ismerni az igazat.23 A leány nagyszerüen zongorázik.ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nincsenek közeli viszonyban. elle flaire une jolie dot. 12. gyere velem. ha van tea. JELENET Ugyanazok és egy lakáj. Töltsek? Kissé hideg. Hát Mása hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szoptat. Nyikoláj Ivánovics kezet nyujt neki. Alexándra Ivánovna vállat von és jelentős pillantást vált férjével. (A paphoz.) Á. köszön. nem kérek. a fiu elvégezte az egyetemet és nagyon kedves. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szervusztok Alína. igen. A lakáj bejön. csinos hozományt szimatol. vagy kávé. adjál. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jól van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jól. (A paphoz. néhány morzsaszemet megmentett és otthagyta a férjét. 14 .

A föld mindenki tulaj- 24 És te megcáfoltad beismerésüket. hogy Renan nem elég meggyőző az ön szemében. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a pappal kezd beszélni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha tehát azt akarod. azonnal. nagyon hamar mind a 44. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Más szóval.. Menj játszani. mohón teát iszik és eszik. amire én sehogy sem vagyok képes. (A paphoz. galambom. 15 . Ők kidöntöttek tizet. hogy ezeket az embereket tömlöcbe vessék és megrontsák azért. hogy ez az erdő az enyém . hogy megmondjam: miért nem engedhetem meg. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De te nem nyugodtál meg az itéletben? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (bosszusan): Természetes. jól számoltam . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Annak tart mindenki.. de ha ezért az egy negyvenötezredrészért nem keresünk jogorvoslást. (A paphoz.. mingyárt jövök. JELENET Ugyanazok Missy nélkül. mert tiz szál fát kidöntöttek egy erdőben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Eszem ágában sincs. érdemes-e.999 negyvenötezred részt is kivágják. lehet-e vajjon ezért egy embert a családjától elszakitani és fegyházba juttatni? SZTYÓPA: Igen ám. de ezt csak a néni számára mondtam. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Még ha ugy is vesszük a dolgot. azaz egy negyvenötezred részt. hanem az egyházban. csak hadd egyek valamit. (Missy elmegy.akkor van nekünk 900 gyeszetyin erdőnk. hanem elvettek. amelyet kivágtak s amelyre szükségük volt. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Már megint vitatkoznak. vádat emeltek.) Arra gondoltam. vádat emeltek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. amelyet az én tulajdonomnak tartanak.. alapjában véve pedig nekem semmi néven nevezendő jogom sincs erre az erdőre.24 Nem loptak.450 ezer fánk.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. de nyomatékosan Alexándra Ivánovnához fordul): Alína. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha pedig komolyan tudni akarod..) Hiszen önre nézve a kérdés lényege nem Krisztus Isten-voltában és nem a kereszténység történetében van. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megengedem. hogy miért nem vagyok képes biróság elé vinni a parasztokat a fáért.) 14. vádat emeltek a tárgyaláson a parasztok ellen? (Nyikoláj Ivánovics leül az asztalhoz.. hogy nem nyugodtam meg.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (cirogatja): Azonnal... következéskép .. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én azt hiszem. de ők maguk is mindent beismertek. minden gyeszetyinen körülbelül 500 fánk. ne üldözz tüszurásokkal és célzásokkal..azt hiszem. ők mindent beismertek et vous leur avez donné un démenti. hogy erre a szamovárra is szükségük van. persze.

(Pjotr Szemjónovicshoz. Meg kell feszitenünk minden erőnket. ugy ezt lehetetlen bebizonyitani és az egész nemzetgazdaságtan. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (mosolyogva): Már azt sem tudom. Munkát pedig semminőt sem fektettünk ebbe a földbe. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És gyermekünkét is? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. hogy valami a tulajdonunkat képezze. vagyis nem lehet senkinek sem a tulajdona.. a felvilágosodás szelleme pedig arra. hanem önmagunkat is. hogy elnyom egy másikat. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha pedig nem szabad semmit sem birnunk. hanem igenis. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen és ha meghalsz a barátaidért .dicső lesz rád nézve is és másokra nézve is. SZTYÓPA: Nem áll. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Különben. Rám nézve fontos az. és minél közelebb esik az Istenért való élethez. amit ő és tettem elkövetése után kétségbe lennék esve. amelyet nem használunk fel és sohasem láttunk. SZTYÓPA: Ellenkezőleg. Ebben van Krisztus egész tanitása. SZTYÓPA: Más szóval. hogy meghaljunk. aki megtakaritást csinált. hogy odaadjuk magunkat. mindezt nem lehet bebizonyitani. senkisem nyom el senkit. hogy annak. hogy oda kell adnunk az erdőt. kizárólag acélból szükséges. ha tömlöcbe vetnének érte. hogy ruhánk. oda kell adnunk a ruhánkat is és a kenyerünket is. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi módon tettem szert ezekre a megtakaritásokra? És az erdőt nem én magam őriztem. akkor nem szabad élnünk.. De éppen azon fordul meg a dolog. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És nem is szabad ugy élnünk. hogy velem cselekedjenek .dona.) És nem is szabad. ha az ember nem érez szégyent azért. őrizted. Következéskép ez a tan az életre alkalmazhatatlan. hogy Istenért. vagy egy darabka kenyerünk legyen. Én azt mondom. Igen. hogy munka nélkül élvezi másoknak a munkáját. hogy ha Jefím helyében volnék. SZTYÓPA: Ugyan. És a test arra huz. hogy másokért éljünk és az élet mindenkinél nem az állati irányban halad. gyermekünkét is és nemcsak kenyerünket. annál jobb. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De ha igy van. És 16 . ha az ember nem érez szégyent azért. joga van az élvezésre. mindent oda kell adnunk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehogy. hogy tudom. SZTYÓPA: Vagyis meg kell halnunk. és ezért . ha nem szabad. hogy igazolja ezt a mi helyzetünket. hogy az ember nem csupán szellem. SZTYÓPA: Te sohasem válaszolsz az érvekre. ugyanezt tettem volna. hanem az eredő irányában. ez sem fontos rám nézve. hanem szellem a testben.nem tudok vádat emelni ellene és minden lehetőt megteszek a kiszabaditására. a tudomány lerombol minden előitéletet.minthogy ugy akarok cselekedni másokkal. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyanugy. hanem mindent oda kell adnunk. De nemcsak. hogy kinek válaszoljak. hogy érte éljünk. amelyet az egyetemen tanultál. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor sokkal előnyösebb lopni. amint élünk. ugy nem képezheti semmi a tulajdonunkat. amint szeretném. mint dolgozni. Persze. éppen az élet számára adatott. megtakaritásokat csináltál.

Hit Istenben. hm. elég volt és nem értem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hinni . csak egy kétségbevonhatatlan bizonyiték van. kivánatos. hanem olyan. amelynek. mondjuk. PAP: Ez az a pont. hogy van is. mindenkinek külön-külön esze van. Légy rajta. Különben is.25 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit tegyek? Ezt nem lehet szavakkal megmagyarázni. mondjuk. PAP: Az ész megcsalhat. De az a körülmény. nem lehet történelmileg bebizonyitani. tulságosan kevés. mert az anyag. örök életben. az állati élet viszont amugy is megteszi a magáét. az eredő. szent személyek tanuságtétele. hm. PAP: Én szerintem bizonyitja. A különbség az. nem bizonyitja. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az én számomra ez nem világos. hm. hitelessége nem teljes. milyen benyomást gyakorolt önre a könyv? PAP (izgatottan): Hogy mondjam csak: a történelmi oldal eléggé fel van dolgozva. az igaz. felügyelő közeget kellett igazságainak teremtenie. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És dicső dolog lesz. Lehetetlen. annál jobb. hogy előbb be kellett bizonyitania magukat az igazságokat. hm. Sztyópa nélkül. ha ugy jó élni. de nem abban kell hinni. JELENET Ugyanazok. hm. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érthető. 17 . Sem Krisztus isteni voltát... hm. eszem utján. (Beszélgetésük közben előbb a hölgyek mennek el.) 15.. hogy legyen.. hogy nagyszerü dolog lenne. minél inkább fogunk igyekezni Istenért élni.ezért. de meggyőzőereje. ha volna olyan csalhatatlan rend. SZTYÓPA: Minek a középut. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Rendben van. SZTYÓPA: Tényleg. létezése esetén ezek az igazságok nem szenvedhetnek el torzitásokat. 25 Hajánál fogva ráncigált. nem egyszerü. hit nélkül élni nem lehet. amelynek hihetnénk. ahol. sem nemisteni voltát. elég volt. azután Pjotr Szemjónovics. amit mások mondanak. hogy az Ur kitette légyen törvényeit torzitások és félremagyarázások lehetőségének. az egyház. gondolkodásom. ugyhogy csak a pap és Nyikoláj Ivánovics maradnak a szinen. aminek hitéhez magam jutok el. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a paphoz fordul): Noshát. hogy kivánatos.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Talán az egyház? PAP: Hát persze. hogy megtedd. és jó lesz neked is és másoknak is. most pedig be kell bizonyitani az igazság őrzőjének igaz voltát. (Elmegy. hinni kell. akkor adjunk csak oda mindent és haljunk meg.hinni kell. mondjuk hiteltérdemlő. hanem abban. hm. C’est tiré par les cheveux.

a Krisztusban való egyetlen hitben. mondjuk. ami mindnyájunkat egybe forraszthat. PAP: Nem. PAP: Már hogyan hinnénk. igazságunk? 18 . mert valamennyi összhangban van észjárásunkkal. hm. Abban viszont. mert félreértettük [Krisztus minden templomot lerombolt.. amikor. És mi éppen ennek az eszköznek nem hiszünk. mint a kotlóstyuk a kiscsibéket. hm. kávé. de valójában Krisztus egész tanitása. hogy van Isten: a világ kezdete. akkor mindenki egyetért velem és Istennek ez az elismerése valamennyiünket egyesit. de Krisztus össze is gyüjtötte az embereket. mondjuk. mi nem vagyunk eltérő véleményen valamennyien. akik az igazságban vagyunk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. mint a buddhista lámának? Csupáncsak azért. [sem a feltámadást.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez aztán már rettenetes istenkáromlás. A lényeg a tanitás szellemén fordul meg Krisztus tanitása az egész világra szól és magába zár minden hitet és nem enged meg semmiféle kizárólagosságot. mert az ön hitében születtem? Vitatkozás a tenniszezők között: Out. Ettől az időtől fogva kezdték hangoztatni.A beszélgetés ideje alatt a lakájok rendbehozzák az asztalt. hogy van Isten-Brahma. hogy birtokában vannak a teljes. semmi olyant. véleménykülönbségekkel találkozunk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol vannak ezek a véleménykülönbségek? Azt. . sem Krisztus Isten-voltát. valamennyien egyek vagyunk az Istenben. mint ha egy óriási épületben. ami szétválaszt. Ellenkezőleg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ön azt mondja: az egyház egységet ad. a szögletekben igyekeznénk csoportokba verődni. Akkor. PAP: De hogyan vezessük a népet. kétségtelen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Krisztus tényleg összegyüjtötte őket. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lám. nem is gondolva az egyesülésre. és hogy nem kell tenned másnak. valamit. Isten-voltán és a feltámadáson alapszik.” PAP: Ez Krisztusig volt.Vánja: Én láttam.” Ez még az apostolok első gyülekezetével kezdődött. vagy hogy Mahomet az égbe repült és Krisztus ugyanoda repült. Hiszen ha azt mondom.. ez az éppen. csalhatatlan igazságnak: „Ugy tetszett nekünk és a Szentléleknek. hogy kétszer kettő négy. akkor az ilyen istenség csak elkülönit.] PAP: Hát akkor mit jelent: „Mondd meg az egyháznak?” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A lényeg nem a szavakban van. és hogy mindennek van oka. határozott. „Hányszor akartalak összegyüjteni benneteket. hogy a teljes és kizárólagos igazság birtokában vannak. ahol a fény felülről a középre esik. vagy a Háromság. nem out. . PAP: Igy. ha nincs. de megvetik az egyesülés egyetlen kétségtelen eszközét . meg aztán e szavak nem is mondanak semmit az egyházról. a legborzasztóbb széthuzás mindig az egyháztól származott. de ha azt mondom. hogy azt állitják. Isten egy megszentelt eszközt adott nekünk az igazság megismerésére. hm.. hanem valamennyien különböző véleményre jutottunk. csak ön magyarázza. Krisztus tanitását.az igazságra való törekvést. És aztán miért higyjek inkább önnek.Nem. megint tea. Afféle ez. hm.. még itt sem vagyunk egyek. és az ezekhez hasonló igazságokat valamennyien elismerjük. ami rettenetessé teszi az egyházakat: konkolyt hintenek el azáltal. hogy valamennyien a világosság felé mennénk. ezekben és az ezekhez hasonló dolgokban eltérő véleményen vagyunk valamennyien. sem a szentségeket]. de mi széthulltunk. Az emberek egyesülni akarnak és ecélból egyesülési eszközöket gondolnak ki. . ahelyett. vagy a zsidó Isten. amit nem akarsz magadnak. hogy Isten a Szinaji hegyen kinyilatkozott Mózesnek. vagy hogy Buddha elrepült egy napsugáron. valamennyien egyesülnénk.

Időt adni neki. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bárhogyan nézzük is. hogy másokról kelljen gondoskodnunk.még gyerek. és azután felrepült az égbe. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Bocsásson meg. ha hitelt adna neked? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nekem nincs értelme hinnie. mindig ugyanaz marad. és aztán azt. hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. hm. most azonban. Istennek tulajdonitva őket. mondjuk. . Az ügy tulontul. Krisztus tanitását. a pap nélkül. JELENET Ugyanazok. akkor ez tényleg igy van. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Isten áldja meg bátjuska. PAP: Igen. és a feleséged mindenkinél kevésbé. és én sem értem meg és senki sem fogja megérteni a világon. Most.jó lenne neki is és mindenkinek. S vajjon mire tanitjuk őket? Még elgondolni is rémséges. 19 . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha jó lenne. nekünk meg az okoz gondokat. az összes állatokat beterelte egy bárkába és tanitjuk az ótestamentum összes többi ostobaságait és ocsmányságait. fontos ahhoz. Hiszen ez olyan büntény. de ha meglátná az igazságot.. azt tanitjuk.) (Bejön Alexándra Ivánovna. mondjuk.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ebben van a borzalom. Elcsavarja a fejét. csak tanulmányozza az Irást. jóra és igazságra fogékony gyermek azt kérdezi. (Elmegy. amelynél rosszabb nincsen e világon. És ezt a bünt mi. hogy Krisztus megparancsolta. ellenkezőleg. az égben. akkor mindenki hitelt adna neked. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Helytelen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt ki mondta neked? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Magyarázd csak ezt meg neki. az Atya oldalán. azután özönvizet árasztott rá. hogy megállapodjék. de hiszen ez borzasztó. A pap elköszön. ahelyett. Mi ehhez hozzászoktunk. vagy hogy higyjünk a megváltás badarságában és iszonyatában. amely nincsen. Az üde. hogy megkeménykedjék [a csalásban]? Nem. senki sem hisz benned. mindegyikünknek magunknak kell elvégeznünk Isten müvét. Sohasem fogja megérteni. és mi. Ezt magyarázd meg Másának. és leült ott. hogy feltárnánk előtte a jónak és igazságnak örökül kapott tanát. hogysem megvessük. buzgón a fejébe kezdünk tömni mindenféle elrettentő badarságot és iszonyatot.) 17.) 16. JELENET Ugyanazok és Alexándra Ivánovna. amely nélkül nem lehet üdvözülni. s a magunk gyermekeivel ne törődjünk.. Ha pap is. hogy megmentsük és tanitsuk a többieket. hogy mindenkit kereszteljünk meg vizzel. Valamennyiünknek a saját lelkünket kell megmentenünk. ne hallgasson rá. (Hallgatnak. . racionalisztikusan nézzük. Hiszen ez borzalmas. a tizenkilencedik század végén. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De mi lenne vele. hm. őszinte ember. ha igy. követjük el. És nem is hihet. és ön az ön egyházával. PAP: Nem. ugyan minek. Meg aztán jó. nem lehetnek szilárd meggyőződései. hogy nem vagy iránta sajnálattal. Nicolas. nem állapodott meg. hogy mi a világ és milyen a törvénye.

Én egy pillanatra sem kételkedem. mi nem láttuk. aki küldött bennünket és aki megköveteli tőlünk. ide esett ni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. Ami pedig azt illeti. mindenkinek szolgáljak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyebár igaz. out. ne vitatkozz. hogy én is megmagyarázzam Márja Ivánovnának a felfogásomat. hogy megröviditse gyermekeit a részeges Jefím et compagnie javára? Soha. Az Ő akarata pedig. LIZÁNJKA: Én láttam. „nem igaz”. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várj csak. (Lárma a tenniszezők között. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Abban. de a lényeg. vagy Istenhez. Isten? És a lelkiismeretem. de nem tudok hallgatni..) LJUBA: Out! VÁNJA: Nem. Ma. A fődolog az. hogy mi valamennyien minden pillanatban meghalhatunk és elmehetünk vagy a semmibe. Hiszen nem valami fantazmagóriámról van szó. én szerintem másvalami. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi mást tehetek hát ebben az életben. . hanem Istené. hogy ebben kételkedjem. mint amit a legfőbb biró követel tőlem a lelkemben.a lelkiismeretem. LJUBA: Először is: illetlen dolog volt azt mondani. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szerinted ez Krisztus kinyilatkoztatása.. hogy megértsem. de ha nem volnának idegen befolyások. utközben gondolkodtam a dologról és tüstént szólni fogok neki. amit a lelkiismeret parancsol. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Saját gyermekeimnek is.ez csak az. és a te életed nem a tiéd. már megértene és velem tartana. Isten azt követeli. hogy elmondtad. VÁNJA: Nem igaz. hogy az én életem nem az enyém. hogy saját gyermekeimnek is. Alína. hogy mindenkit magammal egyenlőnek tartsak. mert jó és okos. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engedd meg.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És Mása feltétlenül meg fog érteni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én nem haragszom. hogy az akaratát cselekedjük. . És bocsáss meg nekem. hanem hallgass végig. amelyeknek nagyon könnyen kerül a hatásuk alá. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Más nem lehet. Sőt ellenkezőleg. és amit Krisztus kinyilatkoztatott előttünk. nagyon örülök. VÁNJA: Szerintem viszont illetlen dolog nem igazat beszélni. aki akarata szerint való életet követel tőlünk. és meglátod. hogy haragszol rám . hogy megtegyek mindent. hallgatlak. LJUBA: Out. mindenkit szeressek. ami a sziveden volt és alkalmat adtál rá. amit mindannyian tudtunk. rákényszeritettél. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Természetes. hogy egyet fog velem érteni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És te erről fogod meggyőzni Mását? 20 .bocsáss meg. out.

MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudod. nagyon jól. hogy hogyan tenniszeznek. mert nekünk beszélnünk kell egymással. te pedig nem adsz neki pénzt. de te is meg fogod érteni. Én semmit sem adok és semmit sem tagadok meg. JELENET Ugyanazok. most beszélj vele. Hozzám fordult. [Önként katonai szolgálatba állni . Jól utaztál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. MÁRJA IVÁNOVNA: Sztyópáról akartam neked beszélni. hogy önkéntesnek akar belépni a testőrségbe és ehhez szülői nyilatkozatra van tőled szüksége és el kell tudnia magát tartani. hogy mi lesz vele. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ép az imént mondtam Alinának. hogy Cseremsánova jön a fiával és a leányával? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha szivesen látod őket.. MÁRJA IVÁNOVNA: Miért iszol mindent hidegen? Eszembe jut . nem tudja. nem ébresztettelek fel ma reggel? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. Hiszen el kell valamire magunkat határoznunk. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (feláll): Na. (Izgatottan.elő kell készülnünk a vendégekre.) 18. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És ő abbahagyja gyermekei nevelését és sorsukra bizza őket? Soha! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nemcsak ő fogja megérteni.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása. utána Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna egyszerre kezdenek el beszélni. Csönd.. hogy nincs más teendőnk. MÁRJA IVÁNOVNA: Alkalmatlan az idő. Csak egy kissé alkalmatlan időt választottak ki. én megyek és megnézem. az Isten szerelméért ne izgasd fel magad és hallgass végig. Alexándra Ivánovna nélkül. Mása. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. nagyon örülök. dehát én csak nem dönthetek! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit döntsünk mi? Dönthet ő maga is. beszélj te. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Soha! (Bejön Márja Ivánovna. Tudod. MÁRJA IVÁNOVNA: Szeretem a hercegnét és a fiatalokat.ezt 21 . nem aludtam.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltétlenül.) 19. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi ujság. A szegény emészti magát. JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. (Elmegy.

vagy ostoba. MÁRJA IVÁNOVNA: Én szeretnélek megérteni.] Vegyétek el tőlem a birtokot és akkor nem leszek felelős. táplálnom is. drágaságom! Hiszen nem ez a lényeges. hogy borzasztóan boldogtalan vagyok és boldogtalanokká teszlek téged és a gyerekeket. Néha szinte szándékosan nem értjük meg egymást. hogy miért élek. de eljött az idő és megborzadtam. Nekem kell nevelnem is. Érts meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érts meg tehát.. Te éltél. Nincsen jogom. Amig én rendelkezem a birtokkal. mint amilyen én vagyok?] És ami a legfőbb . hogy mi történt veled. Hiszen nem lehet ugy élni.. Megkérdeztem magam: miért is teremtett bennünket Isten? (Bejön egy lakáj. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És mindenki boldogtalan. azaz nem gondolva arra. én is rákezdtem s ki akartam önteni előtted a lelkemet. mint ahogy a lelkiismeretem parancsolja. de nem értelek. esztelen lépésnek tartom. amikor te nem adsz neki pénzt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudok azt adni. vagy hitványságnak.) 22 . Hiszen élnie kell Sztyópának.nem mulatság ez az élet. másokat dolgoztatva ránk]. amelyet adnék neki. hogy ezt nem akarom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ami engem illet. De eljön az öregség. nem értelek. és megkérdeztem magamtól: tényleg erre teremtett volna bennünket Isten? És mihelyt erre gondoltam. a halál és én meg fogom kérdezni magamtól: minek éltem? [Hogy életet adjak ugyanolyan parazitáknak. Együtt élünk és nem értjük meg egymást. Amikor beszélni kezdtél. és Isten tudja. Hiszen ez igy nem mehet tovább. mikor lesz az ideje. hanem őrajta. amikor semmit sem értettem. amelyre csak vadember lehet képes. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is éltem ugy. ugy. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindenki igy él. Addig még türhető. Ez kegyetlenség. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezelőtt is ugy éltünk és nagyon jól éltünk. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudod. hogy ne tudjuk. hallgatlak. ami nem az enyém. mint Vánjánál.) Na jó. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyhogy nem a tied? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: [Más emberek munkájának gyümölcse nem az enyém. az életenergia kicsattan belőlünk. jó. Nem adhatom oda a véres verejtékkel dolgozó parasztok munkájának gyümölcsét testőrhuszári dőzsölésekre. meg aztán nem is birom. a magad életét. másoktól kellene elvennem.] MÁRJA IVÁNOVNA: A te szemedben most minden vad és ostoba. hogy miért élünk. nem tudok másként rendelkezni vele. Jól van. ha nem fogja fel tette egész iszonyatát. én megláttam. de a dolog nem énrajtam fordul meg. MÁRJA IVÁNOVNA: Egyáltalán nem. szülnöm is. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan nem te rajtad. (Észreveszi férjén a bosszuság kifejezését. hanem értsd meg magadat. amig. gyermekeket nemzve és nevelve [ugyanerre a célra]. Nem értem. ha számitáson alapul. amikor senki sem szólt nekem. tüstént ráeszméltem. nem is annyira engem. most élünk [idegen munka gyümölcséből.. nem vagyok rá képes. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (heveskedve): Éltem. hogy nem. Bárha nem most van az ideje.. A pénzt.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (szünet után): Nem. és minden borzalmas volt.) 23 . amikor ugy élünk. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen ezt valamennyien tudtuk. MÁRJA IVÁNOVNA: Jól van. megjöttek. hogy senkinek sem teszünk rosszat? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Már hogyne tennénk senkinek sem rosszat? Lám. (Megcsókolja. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. szoptatok. hogy élet csupán egy van és vagy szentül éljük le vagy elrontjuk. még végigbeszéljük a mondanivalónkat. Sztyópa és Ljuba követik. mint ezelőtt voltál. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha meg tudtátok.) MÁRJA IVÁNOVNA: Most nincs időnk. JELENET Ugyanazok és a lakáj. Akkor lett ez előttem világos. hogy aztán mindenkinek egyenlően adott. (Alexándra Ivánovna férjével és Lizánjkával bejön a terraszra. végezzük be a játékot. mint ama vincelléreké. hogy miben állt a hibám.20. hogy az életem az enyém. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása! MÁRJA IVÁNOVNA: Most még ezek a vendégek is. Megyek fogadni őket. hanem azért küldettem a világba. Hiszen. ismerem a hasonlatot.) VÁNJA (átugrik a padon): Én nem hagyom abba.. Ljuba! Mi lesz? LJUBA (komolyan): Csak ne ostobáskodj. de mihelyst megértettem. amint élünk. csak olyan légy. akkor nem folytathatjuk az életet ugy. hogy távolról sem magunkért élünk. munkások. Csak arra az egyre gondolj Mása. olyasmit beszélsz nekem. hogy a kert az ő tulajdonuk. amikor a vincellérek hasonlatáról kezdtem gondolkodni. de te hallgass rám. mint azok a vincellérek. MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát miben áll ez a megszegés. hogy segitenél. hanem ellenkezőleg..) Igaz? MÁRJA IVÁNOVNA. hogy Isten müvét végezzem. nem az a lényeg. Éjszakákon keresztül nem alszom. Ismered? MÁRJA IVÁNOVNA: Ismerem. Azt gondoltam.nem az enyém. kérlek. (Elmegy a ház mögé. amikor az egész életünk nemcsak nem teljesitése. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez a parabola valamiért rendkivül világosan megmutatta nekem. hogy az életem . szakadatlan megszegése az Ő akaratának. amit nem értek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olyan nem tudok lenni... Igen. MÁRJA IVÁNOVNA: (nem hallgat férjére és a lakájhoz fordul): Hozzon be forralt tejszint. ez éppen az élet olyan felfogása. (Csengetyüszó és fogat közeledése hallatszik. MÁRJA IVÁNOVNA: Én nem tudok gondolkodni és okoskodni. Nyikoláj Ivánovics töprengve jár fel és alá. az egész házat vezetem és ahelyett. igen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És az Evangéliumban azt a választ találtam.

jó. Komolyan beszélek.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (férjére): Kérlek.. hogy a szobámban leszek. (Nyikoláj Ivánovicshoz. (Énekel. hanem az igazság.21. magasztos dolog. amikor együtt énekeltük: La ci darem la mano. amikor éppen ő is elhatározta. Ki érkezett? PJOTR SZEMJÓNOVICS: Cseremsánovék. akit tizennyolc éve nem láttam.) Egyáltalán nem nevetek. Utoljára akkor találkoztunk. Alexándra Ivánovna. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. csak ne szakits félbe és ne képzeld be magadnak. Mondd meg. Pjotr Szemjónovics és Lizánjka. akkor.. És tréfák itt nincsenek a helyükön. meggyőzted? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Alína! Az. hogy meg ne győződjék. hanem az élet. akkor holnap. Nem én győzöm meg. (Elmegy. ha nem holnap. már jönnek is.) .Függöny - 24 . JELENET Nyikoláj Ivánovics. hogy össze fogok veszni Nicolas-val. hanem Isten győzi meg és ezért lehetetlen. A rettenetes az. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jó. hogy soha senki sem ér rá. hogy beszélni fog veled. Catiche Cseremsánova. ami közöttünk végbe megy. hogy akkor akartad Mását meggyőzni. kérlek Másának. ha nem ma. de furának találtam.

MÁSODIK FELVONÁS Ugyanott. ha csak erről volna szó. egy hét mulva. tegnap este jutott a gondolat az eszébe és tüstént már repült is érte. A falnál zongora.. De a kegyed leánya.26 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Oh. ce n’est pas ce qui nons manque. hanem tökéletes fejtetőre állitása. Ez afféle magasztos hangulat. HERCEGNÉ: Ma a gyermekeink énekelhetnének. Ma már Don Basilio szerepe sem nekem való. én pedig. 26 27 Micsoda energia. (Elmegy... tea és kávé. Csakhogy mások az idők.27 (Szivart vesz elő. falun. MÁRJA IVÁNOVNA: Oh. sétálok egyet a parkban a kutyákkal. A szin a nagy szála. Ugy tetszik.) 2. ami ezt illeti. Szamovár. Nagyon későn értek haza. 1. nagyon jól játszik. Pjotr Szemjónovics és a hercegné. kedves Márja Ivánovna. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hát az én hüséges élettársam mikor jön vissza? Kiküldte érte a kocsit? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. Szoptattam és hallottam őket. HERCEGNÉ: Tényleg csak azért utazott volna el Alexándra Ivánovna. Ez nem segitség a szegényeknek. Teritett asztal.de ön nem ismeri őt. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bizony hercegné. De mi van velük. . Az asztal mellett Márja Ivánovna.) Különben megyek rágyujtani és amig a fiatalok felkelnek. És mi történik. ha tényleg alamizsnát fog osztogatni a szegények közt? Ugyis tulságosan sokat gondolunk magunkra. csak nem alszanak még? MÁRJA IVÁNOVNA: Tegnap este holdfény volt és kilovagoltak. JELENET Márja Ivánovna. Korán elutazott és nemsokára itt kell lennie. régen volt. Oh. kottaállvány. hogy ön Rozinát énekelte. rombadőlése mindennek. HERCEGNÉ: Én nem tudom. ebben nem szenvedünk hiányt. HERCEGNÉ: Quelle énergie. JELENET A hercegné és Márja Ivánovna. komolyan mondom. hogy mindezt tulságosan a szivére veszi. Je l’admire. pozitivabbak. hogy Gerászim atyát idehozza? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. de nekem ugy tetszik. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igen.. ön nem tud mindent. pour ceci. Csodálom. a hercegné és Pjotr Szemjónovics. Én megértem Nyikoláj Ivánovicsot. 25 .

az én koromban. amint ő akar. és nem tudom. hogyan szeretnék berendezkedni a családban. (Olvas. vagy követsz . Hiszen gondolja csak el. Ezért mentem hozzá vajjon? Már gyenge vagyok és öreg.. mint aki a családunkhoz tartozik. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. MÁRJA IVÁNOVNA (izgatottan): Itt nincsenek határok.. HERCEGNÉ: Bizony nem gondoltam volna. tápláltam. de a gyerekekkel. Hiszen kilenc gyereket szültem. hogy most.” (Félbeszakitja az olvasást. hogy ilyen messzire jutott a dolog. hogy ezt nem kell megengednie. már elmondtam sokszor. de ha megengedi. mindazonáltal hozhat körülbelül 500 rubelt. Mondom neki: lehetetlen mindent derékban kettétörni. és meggyőzni téged arról. és nem adok semmi ujat. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem.” HERCEGNÉ: Hét gyerekkel 500 rubelből élni! Ez lehetetlen. veteményes kertet és a partmenti rétet.. ugy tekintem. sem azt nem tudom megtenni.. És ön mit felelt? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt mondtam. hogy nem tehetem meg. HERCEGNÉ: Noshát. Azt akarja. magunknak mindössze 50 gyeszetyint tartunk meg és az egész gyümölcsöst.) „Tervem a következő: Minden földünket odaadjuk a parasztoknak. HERCEGNÉ: Meg kell tennie gyermekei érdekében. hogy milyen határokig. . hogy ugy kell élni. Egy idő óta féltem az egészségét. . Amikor beszélgetni kezdünk. hogy mindent elmondhatok önnek. Igyekezni fogunk magunk dolgozni. és ezért irok. Ha nem tudja kezelni a birtokot. és örülök. MÁRJA IVÁNOVNA: Ennyiben is maradt. hogy mondja meg nyiltan és őszintén a követeléseit és jusson vele megállapodásra atekintetben. mindketten izgatjuk magunkat. Fel fogom olvasni. hogy mi lesz. hogyan engedjük át a házat iskola céljaira és költözzünk át mi magunk a kertész-kunyhóba. sem a gyerekeket. Hogy miért nem tudom ugy folytatni az életet. Annyira izgatja magát. én önt. hanem keresztény módra kell élni. hogy egyedül bárhová követném. Két lehetőség közül választhatsz: vagy hitelt adsz az igazságnak és szabad akaratból követsz.HERCEGNÉ: Én nem szeretnék beleavatkozni az önök családi életébe.levélben nem vagyok képes. hogy a dolog nem normális. hogy igy nem kell élni. MÁRJA IVÁNOVNA: Itt következik aztán az egész terv.Nyikólenjkát szoptatom. én ezt megértem. mit ir? MÁRJA IVÁNOVNA: Hallgassa. engedje át önnek. (Olvas. Irassa át a birtokot az ön nevére. amikor beszél. két szobába. 26 . de nem fogjuk kényszeriteni sem magunkat. hogy rombadöntöm az eddigi életet. Nem vagyok azon a véleményen. szakácsnő és mosónő váljon belőlem.hitelt adva nekem és rámbizva magad bizalomból. Nyikoláj Ivánovics mindent oda akar adni. HERCEGNÉ: Hogyan? egy fedél alatt lakik önnel és leveleket ir? Milyen különös.) „Azt veted a szememre.. amint éltem. Az. Tegnap elengedte az árendát a dmitrovkai parasztoknak és teljesen nekik akarja adni a földet. HERCEGNÉ: Én azt tanácsolnám. Tegnap ezt a levelet irta nekem. MÁRJA IVÁNOVNA: De én ezt nem akarom.) Sem ezt. sajnálom a gyerekeket és nem tudom rábizni magam. nem mondom meg. kivált most.. HERCEGNÉ: Ez lehetetlen! Csodálatos! MÁRJA IVÁNOVNA (levelet vesz elő): Egyedül vagyunk. HERCEGNÉ: Most már én is hinni kezdem. Ön köteles megvédelmezni a gyermekeit. HERCEGNÉ: Én azt hiszem. amit meghagyunk magunknak.

papirral a kezében. beszélni akart a közjegyzővel. Igy is marad minden. döntetlenül. hogy a föld azoké. rettenetes. mert szereti őt. HERCEGNÉ: Igen. És én nem is leszek. JELENET Ugyanazok és a dada. hogy győzze meg Nyikoláj Ivánovicsot. magával akarja hozni Gerászim atyát. akik dolgoznak rajta és hogy kötelessége átadni a parasztoknak]. hogy egy hitvány fenyőfánkért Pjotrt tömlöcbe vetik. hogy nincs rá joga. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezért is utazott be nővérem Moszkvába.) 27 . hogy ugy rémlik. amit mi követtünk el. MÁRJA IVÁNOVNA: S most mit lehet tenni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy dolgot mindenesetre: nem lenni erdőtulajdonosnak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. (A másik ajtón belép Nyikoláj Ivánovics. Kivágta a fát.képzelje -. (Bejön a dajka. s amikor beszél . Annyira határozott.MÁRJA IVÁNOVNA: Szása nővérem meg is mondta neki. HERCEGNÉ: Én is azt hiszem. HERCEGNÉ: Igen. JELENET Márja Ivánovna. tegnap észrevettem. hogy tönkretegyük családunkat. megyek. s ami a fő. A felesége jött el. [azt felelte. a hercegnő és Nyikoláj Ivánovics. a pap az ő pártját fogja. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon egyszerüen. csak rettenetes. Megyek.) 4. (A terraszra megy és találkozik Borisszal és Ljubával. felizgattam magam és a kicsinek hasfájása van. De megyek és megnézem. nem segithetnék-e azon. MÁRJA IVÁNOVNA: Azonnal. HERCEGNÉ: Ez azért van. hogy a kereszténységnek nem az a lényege. most már látom. hogy neki van igaza. aki három havi börtönre itélte. mire feljelentették a békebirónál. hogy a dolog sokkal komolyabb.) 3. hogy miért van. Nesze neked kereszténység. semmint gondoltam. MÁRJA IVÁNOVNA: Ő azonban Gerászim atyának sem fog hinni. DADA: Nyikólenjka felébredt és kiabál. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem tudom. nem tudok ellentmondani neki. Éppen az a rettenetes. ez lehetetlenség! MÁRJA IVÁNOVNA: Mi történt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az. MÁRJA IVÁNOVNA: És a pap.

hogy segiteni kell neki. LJUBA: Jó reggelt. (Elmegy.) 6. Csak nem öltözhetem madárijesztőnek. BORISZ: Én nem értem Nyikoláj Ivánovicsot. de életünket nem szabad odaadnunk.5. hogy serkentsük a tolvajokat. nem zavarom. De Pjotrt. Borisz és Ljuba. mert. azért. Most hurcolnak ott egy éhes embert a börtönbe. ez a ruha? LJUBA: A fülbevalót el lehet adni.) . BORISZ: Ezt nem értem. hogy tönkretennők az életünket. (Megcsókolja. LJUBA (leül a szamovár mellé): Kávét vagy teát? BORISZ: Mindegy. LJUBA: Csak nem Pjotrt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. LJUBA: Csak menj. hogy a nép szegény. amit tennünk kell. Szolgálhatunk a népnek anélkül is. JELENET Ugyanazok. de igazán nem azzal. JELENET Ugyanazok. amit te akarsz és semmitől sem félek.) Hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluból és megint a faluba. Minden tudásunkat a szolgálatába kell állitanunk. papa. hogy éppen ez az. BORISZ: Én szeretnék még Nyikoláj Ivánoviccsal beszélni.. LJUBA: Én azt akarom. LJUBA: Állandóan egy és ugyanaz.. Azt tudom. ha utána megyek a faluba? LJUBA: A legkevésbé sem. LJUBA: Mivel hát? BORISZ: Minden tevékenységünkkel. Látom. LJUBA: Papa pedig azt mondja.Függöny - 28 . BORISZ (kiissza kávéját): Akkor hát megyek.. Márja Ivánovna utána. én pedig felkeltem Lizánjkát és Tónját. Hacsak te. Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna nélkül. Nem látom a végét. felvilágosulatlan. Mit gondolsz.. a ruha viszont teljesen egyszerü. BORISZ: Hát ezek a fülbevalók. (Mindketten különböző irányban el. Én igy akarok berendezkedni. hogy megszeretett és legtöbbször hozzád intézte tegnap a szavait.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát Pjotr hol van. mintha tüz égetné az egész testemet. MALÁSKA: Voltam náluk.VÁLTOZÁS Utca.) 2. megmondom anyádnak.) 4. IVÁN: Mit ütöd folyton a kicsit. IVÁN: Ah. de nem kaptam. 29 . bárcsak értem jönne a halál. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Most jobban vagy? IVÁN: Ugy érzem. Iván Zjábrev tuluppal letakarva fekszik a kunyhó előtt. Harangoztak már az ebédhez? MALÁSKA: Harangoztak. a rendőrbiztos kiment utána a szántóra. csecsemővel a karján. Az éhségtől óbégat. itthon? IVÁN: Persze.és kihoz egy meritőkanál vizet).hallani a gyermek sirását . JELENET IVÁN: Maláska! (A kunyhóból kijön egy csöppnyi kislány. MALÁSKA: Mondd meg neki. Mindig az utcán kódorogsz? MALÁSKA (óbégat): Ebben a pillanatban jöttem ki. PARASZTASSZONY: Te mért tetted le a kicsit? Lám. Amott jön az uraság. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te miért jöttél ide ki? IVÁN: Odabenn sok a légy. JELENET Iván Zjábrev és Maláska a csecsemővel. JELENET Ugyanaz és parasztasszony. (Jön egy terhes asszony egy kéve rozzsal és gereblyével és tüstént tarkón üti Maláskát. IVÁN: Vizet. 1. Inni! MALÁSKA (bemegy a kunyhóba . Apa inni kért. (Nyikoláj Ivánovics bejön.) 3. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. hogy ordit. A csecsemő ordit. IVÁN (iszik): Kérhetnél tejet Gyomkinéktől. meg nagyon melegem volt. hogy igy óbégat? Megállj. Nem volt senkisem otthon.

6. Itt rosszabb dolgom van. (Férjéhez. már nagyon rossz bőrben van. Malacröfögést és gyermeksirást hallani. egy terhes asszony és egy beteg férfi és krumplin kivül nincs mit enniök és most dől el a kérdés. Be kellene fejezni a kötést. mint egy kutya. JELENET Ugyanazok. Csak önmagunknak használhatunk azzal. de hová legyek dühömben? Hiszen teherben vagyok és kettő helyett dolgozom. Nyikoláj Ivánovics.PARASZTASSZONY: Adok én neked.) 5. hogy belátjuk. Nyikoláj Ivánovics? Biztosan rámegy. PARASZTASSZONY: Ó Istenem! (Óbégatni kezd. PARASZTASSZONY: Magam sem tudom. min is épitjük fel a boldogságunkat. hogy bevitetem a kórházba. hogy mi lesz vele. csak le lenne kaszálva. Csak vesződség van velük. aki a zabot lekaszálja és összekötözi. Magamnak kell végeznem mindent. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hogy beszélhetsz igy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mitek van ebédre? PARASZTASSZONY: Hát mink lenne? Krumpli meg kenyér. Ime egy család .) Adj’ Isten bátjuska. JELENET Ugyanazok és Borisz.) Ne vitesd el. 30 . a parasztasszony nélkül. uram. jóllakottak lesznek-e a jövő évben. Tényleg nagyon betegnek látszik. utánanézni ezeknek a gyerekeknek. Hát vele mi lesz. BORISZ (bejön). Maláska. Mások már betakaritottak. (Bemegy a kunyhóba. ez a mihaszna meg a hasát sütteti.öt gyermek.) Te mért hallgatsz? IVÁN: A kórházba akarok menni. De sétálni. bár meghalnék. hogy bünt követek el. mit bánom! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem félsz Istentől? PARASZTASSZONY: Tudom. A baj tulságosan régikeletü. (Meglátja az uraságot. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Majd én fogadok valakit. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom. de nem lehet.hát én nem vagyok beteg? Mihelyt dolgozni kell. mikor beteg? PARASZTASSZONY: Beteg. hogy mit tegyünk. vagy sem. megcsinálom én magam is. beteg. mint egy kutyának. Hiszen ennivalója sincs az embernek. BORISZ: Nem lehetnék valamiben a hasznára? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Itt már nem lehetünk másoknak a hasznára. Arra gondolok. IVÁN (nyög): Oh. készits az ebédhez. Dögöljön meg. . Az utolsó munkáskezet tömlöcbe viszik. meg a hajamat tépni nem beteg. haza kell jönni. PARASZTASSZONY: A kötözés már nem nagy dolog. hadd haljon meg itthon. nálunk két oszjminnyik még nincsen lekaszálva.

hogy hogyan élek. 31 . nem tudok igy élni tovább. Éltem és nem értettem meg. Ma egy nap egy évig táplál. ezt most nem tudom önnek megmagyarázni. a felesége és a fia. de akkor mit csinál itt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megismerem a helyzetemet. SZEVASZTJÁN: Szegődj el te magad.. Ha pedig látok.) 8. sietünk munkára. amit lehet. A lényeg itt az. hogy behordj ezeknek? JERMÍL (a fejét rázva): Szivesen megtenném. de reggel négy órától este tiz óráig dolgozik és alig él. épiti a házunkat. Ha talán kezességet vállalnál értem. Mivel segitsünk? Fogadok neki egy munkást. aki áldozata lett az iszákosságnak és a nélkülözéseknek. beteg. az Isten szerelméért.És segiteni nem lehet rajtuk. (Elmennek. hogy ki tisztogatja a kertünket. majd máskor. lehet talán nyugodtan élnünk. JELENET Ugyanazok és parasztok és parasztasszonyok. Hál Ivánnal mi lesz? Meghal? MÁSIK PARASZT: Szevasztján bá’ talán elszegődne. És ki a munkás? Egy ugyanolyan nyomorult. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megállitja az egyiket): Jermíl. amikor megértettem. nem tudom. rendőrbiztos. Annak az aggastyánnak amott sérve van.. Szevasztján bá’! Kaszásokat fogadnak fel. nagyrészük öreg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Valamennyi félig jóllakott. . táplál. JELENET Ugyanazok. Különben. Pjotr. parasztasszonyok gereblyével és köszönnek. Most meg kell tenni. 9. ne együk az ő munkájuk gyümölcsét]. csak egyszerüen nem vadállatoknak?] BORISZ: Dehát mit tegyünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ne vegyünk részt ebben a rosszban [ne legyen földünk. (Jönnek parasztok kaszával. de sehogysem lehet: a magamé sincs behordva. De amikor erre ráeszméltem. amint vakok az enyéim odahaza. most viszont kinyiltak a szemeim és nem tudok nem látni.. nem értettem meg. JELENET Ugyanazok.) 7. nem szegődnél el. Csak egyet mondok: hogy azelőtt vak voltam. És mi? [Ha ezt láttuk. megtudom. Hogy miként lehet ezt megcsinálni. hogy Isten fia vagyok és hogy mi valamennyien Isten fiai és testvérek vagyunk. legalább is énvelem igy volt. hogy mindenkinek egyenlő joga van az életre. Hogy tudjon egy asszony mindent ellátni. keresztényeknek tartva magunkat? Nem is keresztényeknek. parasztok és parasztasszonyok nélkül. Különben..gyökerestől megváltozott az életem. puszta kenyéren és vizen él. PJOTR (Nyikoláj Ivánovics lábai elé borul): Bocsáss meg. el kell igy pusztulnunk. BORISZ: Bocsásson meg. csinálja a ruhánkat. öltöztet bennünket.

Függöny - 32 . amit csak lehet.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a rendőrbiztoshoz): Bemegyek a városba és kérvényt adok be. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor menj.) . hogy szállitsuk be a kapitányságra. megteszem. majd felfogadok valakit. Nem lehetne most itt hagyni? RENDŐRBIZTOS: Az a parancs. Ez már az én dolgom lesz. Hogy lehessen igy élni? (Elmegy.

Semmiféle müvészet sem felejtethet el mindent annyira. hogy ön ilyen virtuóz. Még sokminden hiányzik. 33 . kifáradt. TÓNJA: És olyan emberhez mégy feleségül. nem ezt gondoltam. de abbahagyja. de Chopin mégis jobban a szivbe markol.) LJUBA: Nem. SZTYÓPA: Nem is gondoltam volna. SZTYÓPA (nevet): Igen. Különben az egész gyönyörü.a dalokat szeretem. ami a zenét értékessé teszi. ré mineur-ben. LIZÁNJKA: Hogy lehetne még jobb? Csodás.. zongora. Nem. SZTYÓPA: Nem. mint a zene. Én megértem Sault. kérlek. Szalón..) Kit keresnek?. JELENET LJUBA: Milyen gyönyörü az andante. És ily módon csodás reggelünk volt az ön jóvoltából. 1. hogy nem szeretem. LIZÁNJKA: Nagyon szép. TÓNJA (feláll és kinéz az ablakon): Megint parasztok. PARASZTOK: Nyikoláj Ivánovicshoz küldtek bennünket. Valami elemi. TÓNJA: Nem igen lehet őket összehasonlitani.az valami csodás darab. (Az ablakhoz lép. egy másikat. Borisz ül. Ljuba. de kissé elcsépelt.a játéktól izgalomban.. LJUBA: Schumann szép. Játssz. (Játssza az elejét.VÁLTOZÁS Ugyanott. várjanak egy keveset. Künn eső esik. a világteremtést megelőző időből. de megértem. játssza el. Sztyópa a zongoránál áll. De inkább kedvelek valami egyszerübbet. hogy nehézségek már nem léteznek az ön számára. Igazi mesteri játék volt. Lizánjka. Különben nem. igen. pap. falun. Engem nem kinoz az ördög. hogy nem az volt. amit akarok. LJUBA: Ez az. aki semmit sem ért a zenéhez. Látni. SZTYÓPA: Több benne a lirizmus. Nos. TÓNJA: Én viszont ugy érzem. Ez gyönyörü.. a scherzo. LJUBA: És nemesen. csak a kifejezésre gondol és olyan bámulatosan finoman fejez ki mindent.. (Tónja játszani kezd.) LJUBA: Nem. LJUBA: Emlékszel a prélude-jére? TÓNJA: Ez az ugynevezett George Sand-féle. . . kérem. én szeretem a zenét. LJUBA: Az lehetetlen.. TÓNJA: Ah. Tónja egy Schumann-szonátát játszott el és a zongora mellett ül. Mitrofán Jermílűcs. BORISZ (szórakozottan): A zene. azt gondolod? . LJUBA: Nincs itthon. helyesebben nem mondhatom.

Igazán.) 4. Nyikoláj Ivánovics el.TÓNJA: Nem bájos talán ez a szonáta? BORISZ: A fődolog. SZTYÓPA: Hozz be egy másik szamovárt. JELENET Ugyanazok. Lizánjkát. hogy vannak.. megragadja és elviszi a valóságból. JELENET Ugyanazok és a lakáj. üdvözli Boriszt. Ljubát. a lakáj és Nyikoláj Ivánovics nélkül. Sztyópát. TÓNJA: Ez?. akik fontosságot tulajdonitanak neki. Lám. Valamennyien esznek. LJUBA: A zene azért drága. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van mama? LJUBA: Azt hiszem.) LIZÁNJKA: Milyen jó. hanem a mamáé. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a lakájt is üdvözli és kezet nyujt neki): Adj’ Isten. Nem értem! Minthacsak bünösek lennénk valamiben.. hogy vőlegény és cukorkát eszik. hogy nincsen jelentősége.) SZTYÓPA: A szerencsétlen Afanászij! Borzasztó zavarban van. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. Tónját. (A lakáj bejön. és engem bánt egy kissé. TÓNJA: És nagyon jól teszi..) (Bejön Nyikoláj Ivánovics. (Az asztalon cukorkák.. (Játszik. mert urrá lesz az emberen. 34 . felderült. hogy Tónja milyen csodásan játszik! Hát te hol voltál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluban. Sztyópa hivja a lakájt. LIZÁNJKA: Chopin keringői elkopottak. Mitrofán Jermilücst és a papot. BORISZ: Ez ugyan nem az én hibám. milyen komor volt minden. LJUBA: Papa.) 3. és te egyszerre játszani kezdtél és minden felderült. a gyerekszobában. de mindazonáltal.) 2. (Lakáj zavarba jön és kimegy.

Meg aztán az. Schumannról és Chopinről vitatkozunk. És azt hiszem.. mert az erdőben. ha a nép szegény. JELENET Ugyanazok. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nincs időnk arra. korunk kérdése. hogy melyikük hat meg bennünket jobban. és nem kell tőle félni. S ez még nem elég: e pillanatban egyiküket. e pillanatban tömlöcbe hurcolják azért. hogy kifejezést adtam volna az érzéseimnek.. gyengék. Nyikoláj Ivánovics nélkül. Erre gondoltam. rabok gondjára bizva hálószobáink szennyeseit. sérteni fogja. mások reggel háromkor keltek fel. hogy én szolgáljak másoknak. amit mondok. BORISZ: Ezért is mondja.nem lehet élni. Mindegyikünk ma-holnap meghalhat. hát lehet igy élni? (Izgatottan áll) LIZÁNJKA: Igaz. Te azt mondod.. gondolják csak meg. Ljuba. ott pedig. amelyen keresztül a nép életét nézzük. TÓNJA: Amint látom. hogy a kérdést megoldjuk. most értettem meg először. hanem ugy. szoptató és terhes nők utolsó erejüket megfeszitve dolgoznak. felcicomázottan.5. még fognak enni és muzsikálnak és a zenéről vitatkoznak. üzi el jobban az unalmunkat. eszünk. utolsó munkását. (El. hogy mindenekelőtt nem szabad tulajdonnal rendelkeznünk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (dühvel): Ha valakinek nincsen szive. de nem tudok nem beszélni. egyenesen szemébe kell néznünk a valóságnak. betegek. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (visszatér a szobába): Be akartam menni a szobámba. fiatal férfi és nő. (Tónjához. meg kell változtatnunk egész életünket. tavasszal kidöntötte az ott növő százezer fenyőnek egyikét.ez elég. és öregek.) Ha önt. amit a faluban láttam. Mi pedig itt tisztára fürdötten. mint vendéget. egy család egyetlen. Csak le kell vennünk a szemüveget. hogy a hercegné szépen játszik. miközben önök mellett elmentem. Nos. ne éljünk ugy. Az egyik dolog nem zárja ki a másikat. ha megsértettem önöket. azt latolgatva. hogy munkájuk gyümölcsét mi itt feléljük. hogy bevárjuk a kérdés közös alapon való megoldását. hogy ez helytelen. hogy miért nem szabad beszélni Schumannról.) 6. és ezért megmondtam önöknek. iszunk. ahonnan én most jöttem. SZTYÓPA: Jó. ettek. bocsásson meg. Nem tudtam meg nem mondani. és meg kell hogy értsük szenvedéseik és örömeink összefüggőségét. ittak. SZTYÓPA: Hogyan ne vegyünk részt? Az egész életünk bele van kapcsolódva. Önök itt mind. TÓNJA: Rettenetes kérdés. nem szenvedve benső meghasonlástól? BORISZ: Természetesen egyetlen eszköz van: nem venni részt. gyermekek. Ha az emberek.. hét-nyolc egészséges. Hogyan éljem végig az életemet. ha valaki fából van. SZTYÓPA: Miért? Én nem látom be. anélkül. teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára álltál. . tiz óráig aludtak. LJUBA: Ha az ember igy gondolkozik . nem beszélek. amelyet az enyémnek mondanak. BORISZ: Igen. hogy másoknak kelljen nekem szolgálni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bocsássanak hát meg. amit érzek. és nem aludtak hálóköntösben. igaz. 35 .

) 8. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem parancsolnak villásreggelit? (A közjegyző az asztalra teszi az irományait és elmegy. (Alexándra Ivánovna sug valamit a fiatalságnak. BORISZ: Mindent homályba takar és elhalaszt. hogy térjen be utközben ide . GERÁSZIM ATYA: Ha nem is esett az utamba. keresztény kötelességemnek tartottam hogy eljöjjek. Valamennyien felállnak. MÁRJA IVÁNOVNA: Én nagyon hálás vagyok Gerászim atyának. (Ljuba és Tónja suttognak. A pap ugyancsak ki akar menni.ne tegyük tönkre az életünket. folytassák.) 7. A közjegyző is itt van.) (A zene folytatódik. Mitrofán Jermilücs pedig ujat akar.és feladatomat elvégeztem.) 9. Az okirat készen van nála. A nocturne vége előtt csengetyüszó hallatszik.) 36 . Ez minden kérdést eldönt. BORISZ: Érthető. csak alá kell irni. Tónja a zongorához megy és Chopin nocturne-jét játssza. Valamennyien elhallgatnak. LJUBA: Ez a néni. ugy meg is csináltam mindent. JELENET Ugyanazok. Belépnek Alexándra Ivánovna és Gerászim atya (pap. Ön (Sztyópához) a mostani rendet akarja fenntartani. mellén kereszttel) és a közjegyző. (Elébe indul. GERÁSZIM ATYA: Kérem. Gerászim atyát otthon találtam és rábeszéltem.] (A zongorázás alatt Márja Ivánovna és a hercegné csendesen bejönnek és figyelve leülnek. JELENET Ugyanazok.Kurszkba utazik . Önök mindaketten kellemesen akarnak élni. amely biztositja számukra ezt a kellemességet. Alexándra Ivánovna.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Amint feltettem magamban. és ezért oly életberendezkedést kivánnak. JELENET Ugyanazok. Gerászim atya és a közjegyző. (A hercegné áldásra járul elé.) SZTYÓPA: Ez a legjobb. a pap szintén. csakhogy ennek nem az a módja. Kellemes. SZTYÓPA: Csodálatos.MITROFÁN JERMILÜCS: Igen. A fiatalok összebeszélnek és Borisz kivételével valamennyien kimennek a terraszra. hogy én és Mitrofán Jermílücs két különböző póluson állunk és emellett megegyezünk egymással: ezek az én szavaim . Márja Ivánovna és a hercegné. hogy tönkretegyük az életünket. a közjegyző nélkül.

hogy maga tudja fedezni a szükségleteit s eltartása gondja ne nehezedjék teljes sulyával a fiamra. Talán a nővére. S aztán hirtelen abbahagyta mindezt és mindenben megváltoztatta az életét. elkezdett egyedül dolgozni. aki a spiritizmusba gabalyodott és sok kártékony dolgot kezdett csinálni. hogy legyen. a pap és Borisz. de a tanultság csak árthat. Katona volt. minthacsak családomhoz tartoznék. vagy a feleségéé? HERCEGNÉ: Az övé. A vagyon az övé. az elme büszkesége. tulzás. Gerászim atya. De hogyan történt a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy mindent elmondjak. Odesszában volt egy nő. Gerászim atya. teljesen közömbös volt a vallás iránt és igy éltük le és gyönyörüen leéltük. Alexándra Ivánovna. Isten mégis megsegitett visszatéritenünk az egyházhoz. Félek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (hozzá lép): Ön tudja. Valahogy elhomályosodott a józan itélőképessége. hogy miről van szó. Azt állitja. aki különben dolgos és kitünő fiatalember.) 11. az Evangéliumot bujta. MÁRJA IVÁNOVNA: Nincs. a hercegné. Okos. GERÁSZIM ATYA: Csak maradjon ön is. és akkor egyszerre tulzottan vallásos lett. elosztogatja a birtokot. hét gyerekem van. hogy a keresztény törvény szerint az embernek semmije sem szabad. (Bejönnek: Márja Ivánovna és Nyikoláj Ivánovics) 37 . én Vaszílij atyát szeretem. GERÁSZIM ATYA: Egészen ugy van. Tegnap elajándékozott egy erdőt földdel. aki segithet és eszére tériti. de koránál fogva tulságosan kevés a tekintélye. GERÁSZIM ATYA: És milyen rangja van? HERCEGNÉ: A rangja nem magas. Bemegyek hozzá és megkérdem. De a leány hozzászokott a fényüzéshez s ezért kell. JELENET Ugyanazok. .tény. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak ilymódon. Én beleegyeztem. JELENET Márja Ivánovna. A fiam most készül nőül venni a leányát. kapitány. . Ez éppen a baj. Azt hiszem. Lehetséges ez vajjon? GERÁSZIM ATYA: Hivalkodás. hogy a cselédség kiszolgálja s ami a legfőbb. Az egyházatyák eléggé kifejtették ezt a kérdést. HERCEGNÉ: Értse meg a legfontosabbat is. egészen ugy van. mint pásztor és lelkiatya. a legszebb éveinket .10.az első husz évet. nem engedi meg. Beszéljen vele. Egyedül ön az.amikor megházasodtunk. templomba járt. vagy az olvasmányai voltak rá befolyással. hogy gondolkodni kezdett. Vele is tanácskoztam. (Elmegy. Márja Ivánovna nélkül. ha Márja Ivánovnának nincs ellene kifogása. Maradjon. ezzel hasznot szerezhet magának és hasznot hozhat másoknak. Azután gondolkodni kezdett. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak manapság. tanult ember. hogy akar-e önnel találkozni. kolostorokat látogatott.

a halálbüntetésre. valamennyien elhelyezkednek a szoba sarkaiban és figyelnek. hanem térjünk rá egyenesen a dologra. Nagyon örülök. akkor ne kerülgessük a forró kását. de azután más véleményre jutottam. Tónja. GERÁSZIM ATYA: Hogy lehet az egyedül üdvözitő egyházat tagadni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem is tagadtam mindaddig. Nem tagadom. de az egyház szent.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sem vonatkozik ide és semmit sem bizonyit. (Beszélgetés közben egyenként bejönnek: Sztyópa. mert. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tanithatja az ellenkezőjét. honnan tudom én. Lizánjka. ha nem az egyháznak? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Istennek és az Ő törvényének. hogy kigyógyitson eltévelyedéseimből és ráirányitson az igazi utra.. és ezen a sziklán épitem fel templomomat és a pokol kapui nem diadalmaskodnak rajta.. Márja Nyikolájevna és Nyikoláj Ivánovics. És kedvező a gabona betakaritására. azzal a céllal. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen már megmondottam önnek. ha megmutatja. GERÁSZIM ATYA: Hogy mondhatja azt. mi a kereszt. melyet Isten rendelt el.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az idézet egyáltalán nem ide vonatkozik. hogy nem értek egyet az egyház tanitásával. hogy mindent támogat. egyetértettem vele. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jóreggelt. Mondva van: „Hatalmat adok nektek. És nem ismerem el azért.és atyai neve? GERÁSZIM ATYA: Áldást nem óhajt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. Ha ez igy van. de éppen az ellenkezőjét tanitja. Ljuba. Jóreggelt. hogy ezt nem ismerem el. JELENET Ugyanazok. Azok tévelyegnek.) 38 . nem óhajtok. gyümölcseik után ismeritek fel őket. De ha még el is ismernők. GERÁSZIM ATYA: Az egyház elismeri és megszenteli a hatalmat. GERÁSZIM ATYA: Az egyház éppen ezt a törvényt tanitja. hogy nem hisz az egyház tanitásának? Minek higyjünk. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tévedhet.az öné? GERÁSZIM ATYA: Onnan. (Lakáj villásreggelit és bort hoz be. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha azt tanitaná. mert maga az Ur alapitotta meg.12. akik elpártoltak tőle. hogy meg van mondva: „Ahol ketten vagy hárman összegyültek a nevemben. Bocsásson meg. hogy ön Alexándra Ivánovna meghivására látogatott meg bennünket. mint az Evangélium mondja: müveik után ismeritek fel. amig meg nem győződtem. hogy az egyház áldását adja az esküre.) GERÁSZIM ATYA: Kellemes időnk van. mert egyedül benne van az igazság. és rájöttem. ami ellenkezik a kereszténységgel. hercegné. amely az Evangéliumban adatott meg nekünk. Egész lelkemből kivánok azonban részese lenni az igazságnak és tüstént elfogadom. GERÁSZIM ATYA: Gerászim Fjódorovics. ott vagyok Én is közöttük. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltételezem. hogy ez az egyház . hinnék neki. hogy Krisztus alapitotta meg az egyházat. a gyilkosságra.

mint mindenki. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? GERÁSZIM ATYA: Azért. mert Isten önt ebbe a helyzetbe állitotta. Alázd meg ember büszke elmédet. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én kérdezem öntől: hogyan kell Krisztus törvénye szerint cselekednem. Hisz ez nevetséges. ami megmondatott a hegyi beszédben. amikor felismertem ama bünömet. mint mindenki. hagyja. mikor Pilátus azt mondta: „megesketlek az élő Istenre”. az egyház esküt vesz ki. . törvényt.egyszerü és érthető. akik kiváltságos emberek- 39 . az egyház pedig áldását adja a katonaságra. a magam munkájából. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. amikor meg van mondva. de ne is haragudj. Az Evangélium azt mondja. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És akkor miért mondta Krisztus a gazdag ifjunak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igyekszem is megérteni. mint testvéreim. hogy minden egyes ember a maga módján magyarázza az Evangéliumot. Az Evangélium azt mondja: „ne esküdj”. tegyen jót. hogy befejezzem a mondanivalómat.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyan mit beszél. én vagyok az. ugyanolyan szükségben. ne lopd el tőlem. mint a ti mennyei atyátok. aki azt tartom. hogy a gazdag nem mehet be a mennyek országába? GERÁSZIM ATYA: Igy mondta: ha tökéletes akarsz lenni. de nem a büszkéknek. ő gondoskodik gyermekéről s ő ad neki erejéhez mért magyarázatot. akikre tekintettel kell lennie s akiket rangjához illően kell felnevelnie. hogy ami el van rejtve a bölcsek elől. hanem a parancsolatok teljesitését követeli: szeress. GERÁSZIM ATYA: Éppen azért is nem helyesli az egyház. ne lopj. amint az egyház fiához illik. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: De vajjon ki a büszke: én-e. És az egyház áldását adja minderre. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Micsoda büszkeség. Önnek családja. ne paráználkodj. Krisztus elismerte az esküt és azt mondta: „igen.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tudom. ne ölj. adja oda vagyona egy részét. Mi mindannyian kifosztottuk a népet. hogy az Evangélium azt mondja: necsak ne ölj. hogy ne lopj. GERÁSZIM ATYA: Az elme büszkesége. Nem. hanem mint az anya. és ezért ugy kell hogy éljek. mert ez eltévelyedésre vezet. igy használva fel éhezők munkájának gyümölcsét (a lakájra mutat. Az egyház nem rak gyermekei vállára elviselhetetlen terheket. vagy odaadjam-e a földet azoknak. GERÁSZIM ATYA: Meg kell azonban érteni. ne ölj meg engem. az elme büszkesége beszél önben. és mindaz. amit én loptam. látogassa a szegényeket. aki villásreggelit és bort hoz be). akiktől őseim elrabolták? GERÁSZIM ATYA: Ugy kell cselekednie.. hogy a népet megraboltam a földtől és rabszolgasorba döntöttem általa? Hogyan cselekedjem? Továbbra is birtokomban tartsam-e a földet. hogy ugyanolyan ember vagyok. És ha jót akar tenni.. Az Evangélium azt mondja: legyetek tökéletesek. hogy a vers mire vonatkozik. gyermekei vannak. elloptuk a földjét és aztán törvényt hoztunk. nyitva áll a csecsemőknek? GERÁSZIM ATYA: Nyitva áll az alázatosaknak. GERÁSZIM ATYA: A hivalkodás. GERÁSZIM ATYA: Bocsánat. vagy pedig azok. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tökéletes is akarok lenni.

(Alexándra Ivánovnával el. igaz és nem tudok nem beszélni. kinek van közülünk igaza és nem is azért. amit mondott. Szerénységből távozott el. (Elmegy. hazugság volt. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. eltévelyedett] embert? Miért vesz részt ez a nyelves nő és ez a pap a mi legintimebb életünkben? Mi talán nem tudjuk magunk is elintézni az ügyeinket? MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát mit tegyek. azután elmosolyodik gondolatain): Mása! Mire jó ez? Miért hivtad meg ezt a [szánalomraméltó. hogy abbahagyjam beszélgetésünket. Nyikoláj Ivánovics. kivéve Nyikoláj Ivánovicsot és Márja Ivánovnát. Alexándra Ivánovna és Gerászim atya nélkül.nek tartják magukat.] HERCEGNÉ: Nem hagyták beszélni. hogy összemérjem.] HERCEGNÉ: Látom. hanem azért. Isten nevében kérni: térjen észre. hogy oktatásokat halljak öntől. hogy állhatatlan természetedhez hiven most már teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára készülsz szegődni. ön kegyetlenül téved és pusztulásba viszi önmagát. Ha igy gondolkozol.) 14. és most mi lesz? [PAP: Szerintem Nyikoláj Ivánovics helyesen beszélt és Gerászim atya semmiféle érvet sem hozott fel. (Feláll. JELENET Ugyanazok. akkor nem kell megházasodnod. köszönöm. 40 . Csupán arra akarom utoljára. én nem azért jöttem. BORISZ: Miért? HERCEGNÉ: [Azért. MÁRJA IVÁNOVNA (a paphoz): Nos.) MÁRJA IVÁNOVNA: Nem enne valamit? GERÁSZIM ATYA: Nem. BORISZ: Én csak azt mondom: ami igaz. szenteknek. Annyira nyilvánvaló.)] 13. hogy én nem vagyok haszonleső és hogy nekem magamnak semmire sincs szükségem. utána a többiek is valamennyien. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (eltöprengve ül. hogy nincs mit felhoznia. Hiszen tudod. hogy valami szellemi torna-félére hivták ki. hogy jöjjek el és beszéljek a lelkére. Ön mindent jobban tud nálam és azért jobbnak látom. [BORISZ: Egyáltalán nem szerénységből. HERCEGNÉ: Te igy igazán nem beszélhetsz. . Mindenki bejött a vitát hallgatni. nem tetszett neki. s ami a fő.hisz mindaz. mert Alexándra Ivánovna megkért.] Különben mindez nem tartozik miránk. akik ismerik a teljes igazságot és nem tévedhetnek és a maguk módján magyarázzák Krisztus szavait? GERÁSZIM ATYA (sértődötten): Bocsásson meg. amikor mindenüktől meg akarod fosztani a gyerekeket? Ezt nem lehet nyugodtan elviselnem. mert te szegény vagy és neked nincs mit odaadnod.

] MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. Nem tehetek mást. Nem tudom látni. Szeretlek és a javadat akarom és ezért nem tudom aláirni az okiratot. hogy rád irassam a birtokot. . De az a szerencsétlenség. papruhába öltözött] embert [a kereszttel] és hogy miért hozta Alína a közjegyzőt magával. És örülök a közjegyzőnek s ezt köteles vagyok megtenni. És te erre akarsz engem rábirni. nem élhetek veled tovább és el kell mennem. . sem nekem. Ha neked adom. (Az asztalhoz lép. hogy ha nem volnának gyerekeink. hogy ez az egyetlen. Azt hiszed. akkor követnél. .még az igazságnak sem hiszel. mindig hittem. aláirom. hogyan fogják a parasztoktól . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Na.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te nem tudod. Hiszen nem tudok ugy élni.az utolsó csepp vért is kisajtolni.a parasztok javára. Látom.te bünnek tartod. De te lehetetlent követelsz tőlem. aláir. ami szükséges és jó. Hiszen te tudod. Te mindig azt mondod. de nem vagy képes magad elhatározni. akkor lehetne ugy élnünk.a hercegnének és másoknak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ez mutatja. én pedig azt mondom: ha nem volnának gyerekeink. sem az igazságnak nem hiszel.már nem az én. csupán magunkat pusztitanók el. MÁRJA IVÁNOVNA: Milyen kegyetlen vagy! Micsoda kereszténység ez? Ez gonoszság.. akiktől a földet elvettük. hogy te nem hiszel. Nem tudom kivenni gyerekeim szájából a falatot és másoknak adni. [Ha már aláirom. amint élünk. nem féltem? De később meggyőződtem.Függöny - 41 . MÁRJA IVÁNOVNA: Mit tegyek hát. hanem a te nevedben . Nem élhetek tovább ezek közt a feltételek között. amint te akarod. hogy higyj benne. hogy én nem harcoltam. amikor nem értelek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? Hiszen tudom. Azt akarjátok. ugy azok javára irom alá. Mása. hogy már nem szeretsz. Add hát nekem. hogy nem hiszel. hogy miért. (Sir. de amikor koldusbotra akarod juttatni a gyerekeket. Én nem tudok igy élni. hogyan fogják őket tömlöcbe vetni. . .NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tudom. igy meg őket rontjuk meg. Nem tehetem meg. sőt azt is tudom. hogy látod az igazat. de kell is.) Te akartad ezt. hogy a gyermekekre nézve ez nemcsak lehetséges. De hiszel egy egész tömegnek . tudom és elhiszem. hogy miért rendeltétek ide ezt a [szánalmas. hogy husz év óta szeretlek..hiszen tudom. oda kell nekik adnom. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszek neked. Válassz. hogy mit beszélsz. ez rettenetes! Miért ez a kegyetlenség? Jó. jól van. Hát csak kényszerits.

ki fog érte nevetni. hogy ezelőtt szégyenkezés nélkül éltem. feleségemnek adtam át. hogy ebben a házban. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem fogja elhinni. szabad. mindig szabad. ahol annyi a felesleges. [LJUBA: Borisz elutazott az ezredéhez. FELVONÁS A cselekmény Moszkvában játszódik. ismerem én az uraságokat.] ASZTALOS (értetlenül): Igy van valóban. Jákov. asztal irományokkal. De nem megy a dolog. Önnek Isten birtokot adott. LJUBA (belép): Adj’ Isten. ASZTALOS: Erőt. Mit gondolsz? 42 . Nagy szoba. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. most azonban hitelt adtam Krisztus törvényének. deszkákkal beszögezett tükör és festmény. hogy valamennyien testvérek vagyunk és szégyelek igy élni. igy ni. 2. testvéreiket fosztották ki. vagy mond ott valamit. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megmutat egy deszkát): Igy jó? ASZTALOS (megigazitja a gyalut): Hát nem éppen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akartam. hogy én szerintem Isten semmit sem adott.Papa. Mindenhez érteni akarnak. (Hang az ajtó mögül: . Félek. de azért önnek mégis felesleges dolgoznia.III. 1. én még keresni akarok. tétlenül élni. de nem sikerült. JELENET Nyikoláj Ivánovics és az asztalos. hanem mindent maguk az emberek harácsoltak össze. Nyikoláj Ivánovics kötényben dolgozik az esztergapadnál. kisasszony. ASZTALOS: Az ön helyzete más. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megértem. egészséget. ASZTALOS (nevet): Dehogy. ASZTALOS: Ha szégyeli. hogy élni sem tudunk egymástól. ASZTALOS: Minek is kell Kegyelmességednek az asztalosmesterség? Magunk fajtájabeli is annyi van már. ASZTALOS: De hiszen nem is lehetne el nélküle. Éppen azon fordul meg a dolog. akkor ossza szét a vagyont. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is szeretném bátrabban csinálni. az asztalos gyalul. hogy tesz. JELENET Ugyanazok és Ljuba. megszokta. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megint dolgozik): Röstellem magam. Valamivel bátrabban. szekrény könyvekkel. de mégis elmondom. Most a kis gyaluval menjen rajta végig. Benne esztergapad. hogy magának különös látnia. szabad?) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szabad.

rettenetes a sorod. ASZTALOS: Min nevessek? Ön megfizet. aki van benne. JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. amikor egész lényünk követeli. amikor az isteni és az ördögi serpenyője kiegyenlitődik és egyensulyt tart. fényüzésben. Oly kevés hiányzik nála ahhoz. Csak egyet mondok neked: Borisz igazi keresztény és ezért szabad. hogy ne utazzam-e el hozzá? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Kedvesem. megteáztat. LJUBA: Éppen attól félek.. hogy Jákov Nyikánorovics nevet rajtam. LJUBA: Arra gondolok.ellentmondás nélkül engedelmeskedni mindenben a legelső magasabbrangu jöttmentnek: . aki megértette az életet. Lám. Mindaz. hogy tudja ezt és még eszébe jut és csinál valamit. mert tudja. hanem csak akkor. az az Isten. hogy az ember rettenetes erőfeszitéseket tesz. Most is látom. csak örvendezteti a szivet. hogy az az ember. ha nem tudsz. én tudom. És köszönet érte. lakájokkal és portásokkal.ő mindezt tudja. Egyszerüen akarok élni. amely kizárólag gyilkosságra irányul. hogy egy terhet felemeljen. És mi lett a vége? Az lett a vége. Semmi rossz nem létezhetik. hogy nincsen nemcsak törvénytelenebb. hogy nem jött be hozzám. hogy éppen azért nem akar szolgálni. feleséget. tudja. kegyetlenebb. mint ő.] 3. LJUBA: De miért szenvedjünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akárcsak egy anya mondaná: miért a szenvedés? Szülés nincsen szenvedés nélkül. Ugyanigy vagyunk a lelki életben is. amit maga is tud. Maga mondta nekem. És vannak helyzetek. dolgozni. aki ezen az uton indult el. amint Krisztus parancsolja: otthagyni apát. mint az. egyet tanácsoltam volna neki: nem tenni semmit okoskodásból. És ha te még nem tudsz az lenni. hogy semmi mást sem mondhatok neki. Azt az egyet meg kell azonban értened. hogy szerencsétlenné tegye magát. És itt megy végbe a legmagasztosabb isteni mü.. eltörhet a hátgerince. hinni Istenben. ami ő. Éppen mert erőmön felülit akartam cselekedni.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit gondolhatok? Meg fogja tenni. lemondott hivataláról. a mi Vaszílij Nyikánorovicsunk. állatibb foglalkozás. jóllehet nem kellene rettenetesnek lennie. választás előtt áll. hogy visszatértem és veletek élek a városban. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt a lelkiismerete fogja eldönteni. Különben nem létezik rosszabb. én ugy akartam cselekedni. hogy nehéz. Azt lehetne mondani. galambom. mint azt. ami rossznak rémlik. aljasabb sincs nála . s hacsak egy ujjal is hozzányulunk ilyenkor. . A püspökhöz utazik. Lám. gyermekeket és menni Utána és csaknem el is mentem. 43 . éppen ezért állt elő az én megalázó. Ha hozzám jött volna. akkor rajta keresztül higyj Benne. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon jól tette. milyen előkelő összejövetel van ma nálam. de megalázóbb. [MÁRJA IVÁNOVNA: A papunk érkezett meg.de ebben a környezetben. MÁRJA IVÁNOVNA (kintről): Szabad? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mindig szabad. És itt minden idegen beavatkozás borzalmasan veszélyes és kinzó. ami van benne. LJUBA: Hiszen ez borzasztó. higyj Istenben. értelmetlen helyzetem. Hiszen olyan ember vagyok. csak affektálás lesz belőle.

hogy Vánjáról beszéljünk. Nagyon szerettem volna.) 5. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van most? PAP: Elutazott az apjához. hogy én a ti egész életmódotokkal és a gyerekek nevelésével nem értek egyet.gorombáskodik. Félek. Volt egy idő... Borzasztóan viseli magát és ugy tanul. a pap és Ljuba. ami neked bánatot okoz. Nálunk szállt meg? 44 . Azért is jöttem még hozzád. Nálunk volt az anyósom és magával vitte a kisfiamat. A mi hivatásunk mellett az ember nem lehet közömbös.. Ez fáj. mikor arra gondoltam. Annak. áldozni kell. az ön segitségét kérem.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Isten segitse meg. Téged akar látni. MÁRJA IVÁNOVNA: Akkor kell valami más. Hiszen te tudod. Gyónni.. aztán más elhatározásra jutottam: kishitüség.. Ljuba. Csak egyet mondok. (Elakad. hogy átjöjjön a vizsgán. A legelső: meg kell szabadulni ettől a megrontó fényüzéstől. hogy ez nem az igazság. valami határozott. mint pusztulnak szemeim láttára. PAP: Hiszen lehetetlen volt folytatni. JELENET Ugyanazok. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És most mi lesz? PAP: Most a püspökhöz utazom kihallgatásra. hogy Szolovjecbe számüznek.) 4. MÁRJA IVÁNOVNA.. ugy is kell lennie.] (Ljuba kimegy. hogy micsoda. Csak egy . Mása. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor hát ne kérdezz. hivd be. (Bejön a pap és Ljuba. . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. visszafojtja a könnyeit. s amikor rájössz. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem vártam ilyen gyorsan. amit te adsz? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom megmondani. Kezdtem a lelkére beszélni . A pap összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal. hogy teljesen kizárt.a feleségem. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Végzett valóban? PAP: Nem birtam tovább.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetetlen! MÁRJA IVÁNOVNA: Itt van nálunk.de mi az. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy parasztok legyenek? Ebbe nem egyezem bele. Rám nézve borzalmas kérdés: van-e jogom nézni. hogy külföldre szököm. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül.

HERCEGNÉ (befut a szobába): Most aztán helyben vagyunk. (Elmennek. hercegné. Nyikoláj Ivánovics. de elmegyünk együtt s most bejutok. papa? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megyek hozzá! Talán tudok segiteni. Ezt csak gazdag emberek tehetik meg és nem mi. Ön tette tönkre.6. amitől az emberek szenvednek és elpusztulnak? Gyülölöm ezt az ön kereszténységét. Egyenesen bejött és kijelentette. ön tette tönkre. De különben ön is olyan. hogy hagyjon fel ezekkel az ostobaságokkal. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Csillapodjék. Önnek jó. én ezt nem hagyom ennyiben. - 45 . esküt tenni nem fog. HERCEGNÉ: Mindegy. hogy szolgálni nem fog. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné! Talán lehet tanitani erre valakit? HERCEGNÉ: Azt nem tudom. PAP: Már nem vagyok bátjuska. Menjen el hozzá és beszéljen a lelkére. bátjuska. de a kereszténység nem ebben áll. hogy nem bántják. HERCEGNÉ: Ön. és a többit. JELENET Ugyanazok és a hercegné. menjen el ön! LJUBA: Hogy-hogy megtagadta a szolgálatot? honnan tudja? HERCEGNÉ: Magam voltam ott. Megtagadta a szolgálatot és letartóztatták. Most voltam ott. amire Nyikoláj Ivánovics tanitotta. Ő tagja a biróságnak. Vaszílij Andréjevics elmondott nekem mindent.Függöny. amikor tudja. És micsoda átkozott kereszténység az. Nem. De nekem egyetlen fiam van és ön szerencsétlenné tette. ön is mentse meg.) HERCEGNÉ (segit neki öltözködni): Engem nem bocsátottak be. Vagy talán ez a kereszténység? Legalább ön feleljen. Önnek jó.) . de nem engedtek be hozzá. LJUBA (sír): Mit tegyünk. (Leveszi a kötényt.

azért vonakodom. Kegyelmes Uram.” TÁBORNOK: Micsoda szemtelenség! SEGÉDTISZT: „.. testvéreim. s ami a legfőbb. Jákov levelében: „Mindenek előtt. Iroda..mert ezek a követelések bünösök. miért nem teszek esküt. nehogy bünt kövessetek el”. Az első kérdésre: nem teszem le az esküt azért. miért tagadom meg a kormány követeléseinek teljesitését. TÁBORNOK: Jól van. hogy az Evangéliumban ilyen pontos utasitás van arra nézve. csak ennyit mondjatok: igen. TÁBORNOK: (Átadja az irást a segédtisztnek): Olvassa fel kérem. és 3. Kegyelmes Uram. nem fordulna elő ilyesmi..VÁLTOZÁS. TÁBORNOK: Maga mit másol? Talán az ujonc vallomását? IRNOK: Parancsára. ne esküdjetek sem a mennyre. 2. mint Jákov levelében V.” TÁBORNOK: Ez is okoskodik. 33-37. akik magukat kormánynak nevezik. ugy Máté Evangéliumában. a lelkiismeretem megtiltja. mi késztetett azon szavak kiejtésére. nem. IRNOK: Parancsára. V. Ha rám hallgatnának. mindig Isten akaratát kell teljesitenem. JELENET TÁBORNOK: Hol van az ezredes? IRNOK: Az ujonchoz ment. hogy lépjek be katonának és tanuljam és gyakoroljam a gyilkosságot.. Krisztus tanitásában pedig az eskü egyenesen és határozottan meg van tiltva. Ül egy irnok és őr jár fel és alá a szemközti ajtó előtt. holott ezt a régi és az uj testamentum. SEGÉDTISZT (tovább olvas): „Az Evangélium azt mondja: „Ne esküdj egyáltalán. Belép a tábornok a segédtiszttel. sem a földre és semminő más esküvel. A tábornok kezet nyujt neki. amely esetleg nem egyezik meg az emberek akaratával. 1. Azt követelik tőlem. A harmadik kérdésre. nem.) 46 . hogy teljesiteni fogom az emberek akaratát. s ami ezen felüli. 12. a katona tiszteleg. amelyek nemcsak a katonaságra. kérje ide hozzám. Szavad csak ennyi legyen: igen. gonoszak. az a gonosztól származik”. hanem a legmagasabb hatóságra nézve is sérelmesek. mert. (Az irnok átadja az irást és elmegy. hogy nem szabad esküdni: ha ilyen nem is volna.” (Belép az ezredes az irnokkal. igen és nem.. TÁBORNOK: Adja ide. SEGÉDTISZT (olvas): „Felelek a feltett kérdésekre: 1. az irnok nélkül. igen. De még nem elég. nem. SEGÉDTISZT (olvas): „Teljesiteni pedig azoknak az embereknek a követelését. mert nekem. JELENET Ugyanazok. akkor sem tudnék megesküdni arra...) 2. mert Krisztus tanitását vallom.. Kegyelmes Uram. az irnok felugrik.” TÁBORNOK: Ez is okoskodik s a maga módján magyarázgat. a keresztény törvény szerint.

Borisz. hogy erre az az óhaj késztetett. de állandóan a maga felfogását hangoztatja. a segédtiszt és az irnok. Negyvennégy év óta szolgálok a császáromnak. A fődolog az.” TÁBORNOK: Elég volt. Azért vagyunk katonák. hogy mi késztetett arra.) 4. Itt nem szabad kesztyüs kezet használni. azt felelem. hogy ezzel semmit sem ér el. teológiai fejtegetéseket fog nekem tartani. Remélem. e szolgálatnak adtam és adom az életemet és egyszerre egy tacskó fog tanitani. (Segédtiszt az irnokkal el. És nekünk teljesitenünk kell a legfelső akaratot. csupán határozottsággal. Előttünk egy katona áll.mindez mireánk nem tartozik. És ezért. hogy herceg. Nagyon izgatott.) Ön beszélt vele? EZREDES: Jó sokáig beszéltem. folytassa. Nekem semmit sem kell megpróbálni. hogy ne okoskodjunk. és anyja van és menyasszonya. utánuk a segédtiszt és az irnok. 47 . vagy fogoly. JELENET Ugyanazok. hogy őrá magára nézve rosszabb. Itt határozott rendszabályokra van szükség. a fegyőrök.3. Ott állok vagy ülök. TÁBORNOK: Egyáltalán nem. hogy a beteg tagot lemessük. EZREDES: Igen. meggyőzni. ezredes. meg lehet próbálni. hanem parancsokat teljesitsünk. JELENET Ugyanazok. (Az ezredeshez. hogy szolgáljak Istennek és leleplezzem azt a csalást. amelyet az ő nevében követnek el. hogy megvédjünk másokat a fertőzéstől. Határozottsággal. Vezessék ide. Beszéltem a családjáról. mert az ön hatalmát magam felett nem. Éreznie kell. hogy inkább meggyőzéssel lehet megingatni. hogy ezt ki kell irtanunk és gondoskodnunk kell arról. Nos. ahol akarok. . TÁBORNOK (mutatja ujjával): Ide állitsátok. hogy a tárgyaláson sértő szavakat használjak. hogy porszem a kerék alatt s azt nem tarthatja fel. hogy ez az óhajom megmarad bennem halálom percéig. TÁBORNOK (indulatba jön): Nincs mit megpróbálni. Az efféle legényekkel nem igy kell elbánni.. Megbocsáthatatlanul szemtelen szavak. Ezt intézze el a papokkal. ezt nem helyeslem. Egy koszos bárány az egész nyájat elrontja.. JELENET Ugyanazok és az ezredes az irnokkal. BORISZ: Engem szükségtelen állitani. (Bejön Borisz két fegyőrrel. Velem csak egyről lehet szó: vagy katona. hogy jelentéktelen semmi. az embernek kedve sincs végighallgatni ezt az egész fecsegést. És kész. SEGÉDTISZT: „A harmadik kérdésre.. EZREDES: A vallomást méltóztatik olvasni? TÁBORNOK: Igen. TÁBORNOK: Felesleges volt sokat beszélni vele.) 5. Voltak már ilyen eseteim. Igyekeztem a lelkiismeretére hatni. a segédtiszt és irnok nélkül. EZREDES: Én azt hiszem. TÁBORNOK (leül): Nem..

. mikor is üdvözölhetni fogom a cári szolgálat megkezdése alkalmából. hogy térjen észre. Meg is ölhet. És semmit sem használ senkinek. TÁBORNOK: Küldjék hát el. Mást nem tehetünk.) 6. hogy az Evangéliumban ilyen és ilyen vers áll. hogy mi lesz önnel. BORISZ (leül egy székre): Milyen rosszul teszi.) Miért nem válaszol? Igazán. hogy megcsalják a katonáikat. EZREDES: Nem hagyja magát... azután pedig gondolkozzék. A papok értenek ehhez. IRNOK: Hogy legyünk meg katonaság nélkül? Lehetetlenség. amit önnek mondok. remélem . Ön is heveskedett. Én majd kényszeritelek. (Boriszhoz. (Megveregeti a vállát. de kényszeriteni. Nekünk azon kell gondolkodnunk. (Belép a csendőrtiszt az irnokkal. BORISZ: Ezen nem nekünk kell gondolkodnunk. TÁBORNOK: Ön azt irja. szolgálja le az idejét. BORISZ (az irnokhoz és a katonákhoz): Látják. hogy kiabál. 48 . mi lesz? (Borisz hallgat. BORISZ: Egyáltalán nem akarom hallani. Ne engedelmeskedjenek nekik. De a saját érdekében tanácsolom. amit te mondani fogsz. hogy a csendőrségen kérdezzék ki. Csak fel kell öltöztetni. esküdjön fel és hagyja ezt abba. Tartsa meg magának a gondolatait. az is könnyebb. Hallgasd meg.viszontlátásra. (A katonák felemelik Boriszt. azt mondtam. amit mondani fogok. AZ EGYIK KATONA: Hogy is van megmondva: „Krisztust szerető28 hadsereg?” BORISZ: Ezt sehol sem mondja az Evangélium. Küldjék a bátjuskát. Nos. én is heves voltam. én mindent megmondtam. Nekem egészen mindegy.) Hallgassa meg.) 28 Az orosz hadsereg hivatalos jelzője. Hagyja abba. TÁBORNOK: Csend legyen.) BORISZ: Ezt megteheti. Mi nem fogjuk kényszeriteni. Dobják el a fegyvereket.) Menjen.) Nos. El fog rohadni az erődben. (A segédtiszthez. TÁBORNOK: Hiszen őrült. Kórházba kell küldeni. hogy elismerd.TÁBORNOK: Csend! Nem ismered el a hatalmat. hogy beszélnek? Ők maguk is tudják. EZREDES: Az volt a parancs. Az ember nem mehet fejjel a falnak. Isten vele. Ezt a csalók eszelték ki. hogy mit is kiván tőlünk Isten. mint e csalók szolgáinak lenni. Menjenek el! Hadd zárják be magukat a fegyelmi zászlóaljba. Isten pedig azt akarja. TÁBORNOK: Megkötözni.) Itt van a bátjuska? (Boriszhoz. TÁBORNOK: Felemelni és felállitani. mi lesz? BORISZ: Nincs többet mit beszélnem. Ugy jobb lesz.. jobb ugy. hogy engedelmeskedjem önnek. Beszéljen a bátjuskával. JELENET Borisz. hogy megvizsgálják. Az ezredes és a segédtiszt követik. (Elmegy. hogy mi. KATONA: Hogyan? A püspököknek csak érteniök kell a dologhoz. az irnok és a katonák.

Tudomásomra jutott. hogy ön megtagadja a katonai szolgálatot és az esküt. BORISZ: Azt hiszem. nem ismerem el. CSENDŐRTISZT (az irnokhoz): Itt tartózkodik Cseremsánov herceg. CSENDŐRTISZT: Milyen vallásu tehát? BORISZ: Nem tudom határozottan definiálni. ezért az a gyanu merült fel. Ha ez a feltevés igaz. ahhoz mérten. a hegyi beszéd tanitása szerint. CSENDŐRTISZT: Nem hinném. Ha pedig nem. Embernek. 49 . Legalább is önre nézve nem lesz céltalan. hogy ön is bizalommal viseltetik irányomban. CSENDŐRTISZT (leül és az asztal tuloldalán helyet mutat magával szemben): Kérem. CSENDŐRTISZT: Sziveskedjék idejönni. mert nem ismerek el semmiféle államot. JELENET Ugyanazok és a csendőrtiszt az irnokkal. ujonc? IRNOK: Parancsára. CSENDŐRTISZT: Miért nem ismeri el magát az orosz állam tagjának? BORISZ: Azért. ni. hogy beszélgetésünk teljesen hasztalan lesz. a hazugság leleplezésével. üljön le. CSENDŐRTISZT: Irja. amikor ön belépett. mondtam ezeknek a katonáknak. hogy nemcsak nem becsülöm. Itt van. hivatása és vallása? BORISZ: Ezt ön tudja mind. Isten rabszolgájának ismerem el magam. amit vizsgálat tárgyává kell tennem. és erre nem fogok felelni. az igazság elterjesztésével. Kivánom és ennek érdekében dolgozom. hogy milyen fokon vett részt a forradalomban. vagy számüznünk. amelybe befonták őket. és másodszor. akkor ki fog kelleni önt vennünk a katonai szolgálatból és vagy be kell zárnunk. én vagyok. Boriszhoz. ugy a katonai hatóság őrizetére itt hagyjuk. (Boriszhoz. CSENDŐRTISZT (az irnoknak): Irja. CSENDŐRTISZT: Mit jelent az. Ön Borisz Szemjónovics Cseremsánov herceg. Éppen most. (Az irnok ir. Mit óhajt tudni? CSENDŐRTISZT: Először is. Mindazonáltal nem vonakodom felelni a kérdéseire. És éppen ez az. engedje meg: mi az ön neve. hogy nem ismer el. . már az ön hivatása is olyan. hogy valamelyik államhoz és társadalmi osztályhoz tartozik? BORISZ: Nem. akik ezt hordják itt. hogy a forradalmi párthoz tartozik.) Milyen alapon dolgozik ennek a célnak az érdekében? BORISZ: A csalás. Csupán egyetlenegy kérdés bir rám nézve nagyon nagy fontossággal: nem vagyok ugynevezett pravoszláv.) Mindazonáltal elismeri magáról.7. de a leghatártalanabb undorodást érzem iránta. én örömmel nyilatkozom ön előtt és remélem. BORISZ: Nem viseltethetek bizalommal először is olyan emberek iránt. hogy ne higyjenek a csalásnak. CSENDŐRTISZT: De mégis? BORISZ: Mondjuk keresztény. aki megtagadta az eskü letételét? BORISZ: Igen.kivánja az összeomlásukat? BORISZ: Kétségen kivül. Amint látja. amint tüstént meglátja.

PAP: Helytelenül értelmezi az Irást. öreg ember. Mielőbbi szabadulást kivánok önnek. (El az irnokkal. Az irnok áldásra járul elé. hogy befejezhetem. Bocsásson meg. Magamat ajánlom. .kis.) BORISZ: Egyet szeretnék csak önnek megmondani. Megállapitom önről. átadom a helyemet.) 8. Jól van. Keresztelő Szent János azt mondta a katonáknak. hogy hagyjon fel vele.. feláldozni a magunk életét és nem elvenni egy másét. Nemcsak erőszakot. Éppen ez az.CSENDŐRTISZT: De a leleplezés és meggyőzés ez eszközein kivül elismer még másféléket is? BORISZ: Nem. miért nem akarja teljesiteni a keresztény ember kötelességét: szolgálni a cárnak és a hazának? BORISZ (mosolyogva): Éppen hogy a keresztény ember kötelességét akarom teljesiteni s ezért nem akarok katona lenni.) 9. a csendőrtiszt és irnoka nélkül. JELENET Ugyanazok és a pap. ravaszságot. Ennek megvannak az okai. 50 . JELENET Ugyanazok. de minden erőszakot a legnagyobb bünnek tartok. Ajánlom magamat. BORISZ: Igen.. CSENDŐRTISZT: Irja.. kereszttel és Evangéliummal. CSENDŐRTISZT (mosolyogva): Köszönöm a tanácsát. PAP: Miért okoz bánatot a feljebbvalóinak. BORISZ (mosolyogva): Ez csak azt bizonyitja. de sohasem láttam. PAP: De miért nem akar? Megmondatott: „áldozd fel életedet felebarátaidért” . hogy meg van tiltva az Evangéliumban. PAP: Hát felesküdni miért nem akar? BORISZ: Ön tudja.. CSENDŐRTISZT: Kleint? BORISZ: Hallottam róla.. CSENDŐRTISZT: Azt hiszem.ez az igazi keresztény. Most legyen szives bevallani ismeretségeit is.. Nemcsak hogy nem ismerek el. (Bejön a pap. amit akarok: feláldozni az életemet. hogy nem veszélyes és nem tartozik a mi hatáskörünk alá. Ismeri Ivásenkót? BORISZ: Nem. Bátjuska. hogy a katonák már akkor is raboltak és ő a lelkükre beszélt. de minden tettetést. fiatalember. de nem tudok nem szólni: miért választotta ezt a rossz. (Kezet fog. hogy ne tegyék. gonosz hivatást? Azt tanácsolnám.

SEGÉDTISZT: Szóval el kell vitetni a kórházba. persze. csak bizza rá az egyház megitélésére. Távozzék. SEGÉDTISZT: Vizsgálatra az elmeosztályra.. JELENET Ugyanazok. BORISZ: Hagyjon engem magamra. (A segédtiszt belép. hogy engedelmeskedjünk az öregeknek.) 11. Nekünk az ildomos.PAP: Egyáltalán nincsen. Vezettessen el. PAP: Ne makacskodjék. mint az a tábornok. Távozzék. PAP: Isten vele. BORISZ: Nem szégyeli magát. Az a parancsom. . hogy felesküszik és szolgál? PAP: Semmilyen formában sem. Szóval az eskü nincsen megtiltva. Kifáradtam. Magamat ajánlom. PAP: Nagy konokság. ha igy van. öreg ember.bün nem lehet rajtam. Tegye le az esküt és nyugta lesz. a pap nélkül. SEGÉDTISZT: Nem egyezett hát bele. te vagy Krisztus?” Az Ur Jézus Krisztus kijelentette: igen.utálkozom önt hallgatni. nem fogunk vitatkozni.de ön kereszttel. hogy mi bün és mi nem bün. engedetlenség. Különben csábitó példa lenne. az Evangéliummal. (Izgatottan. hogy senkit se lássak.. tanácsolom. borzasztóan kifáradtam. kényelmesebb. Azt pedig. BORISZ: Az ön megitélésére? És ön tényleg nem fél annyi bünt venni magára? PAP: Micsoda bünt? Amint szilárd hitben nevelkedtem s amint lelkészi hivatásom gyakorolva harminc évet leéltem. és . én vagyok. hogy ön annyi embert megcsal? Mert hát mi is van ezeknek a fejében? (Az ajtónál álló őrre mutat. BORISZ: Hová? 51 . fiatalember.) 10. hogy elvigyem.) Távozzék. Miért mondhatta akkor Pilátus: „megesketlek az élő Istenre. hagyjon magamra. Krisztus nevében jön hozzám rábeszélni. mi ujság.) PAP: Ezen mi önnel. Mi nem alakithatjuk át a világot. Én sajnálom önt. SEGÉDTISZT: Nos. tényleg? Ön. hogy tagadjam meg Krisztust. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. . Borisz a háttérben ül. Ha még olyan lenne. BORISZ: Kin van hát a bün azért. SEGÉDTISZT (Boriszhoz lép): Legyen szives. PAP: Rendben van. (Elmegy. PAP: Beteget csinálni belőle? Ez.bevallom bünömet . Ez a parancs.

ahol nyugodtabb körülmények közt lesz s ahol ideje lesz meggondolni. BORISZ: Már mindent régen meggondoltam.. Menjünk hát..SEGÉDTISZT: Egyelőre a kórházba.Függöny - 52 .) . (Elmennek.

csak ártalmamra van.VÁLTOZÁS Fogadószoba a kórházban. követelem öntől. (Felordit és az orvosra akarja magát vetni. FŐORVOS: Nyugodjon meg. de mit tegyünk mi az őrültek között? (Az ápolókra. A bátjuska a lelkére iparkodott beszélni. önnek könnyü okoskodnia. FŐORVOS: Alkoholista és. mint utolsó instanciához. katonakötelezettségének kellett volna eleget tennie. JELENET A főorvos és az alorvos. A főorvos. elvezetik. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. Önnek jó. de az Evangélium alapján megtagadta a szolgálatot. (Jelt ad az ápolóknak. hogy ápolás alatt fog állni.) BETEG TISZT: Ön szabad. Nem.. FŐORVOS: Jóreggelt. amit (heveskedik) tennie kellene.) 53 . ALORVOS: Megint rájött. Valami Cseremsánov herceg. SEGÉDTISZT: Jónapot. 1. FŐORVOS: Csak ne izgassa fel magát. nyugodjon meg. hogy irjon ki. SEGÉDTISZT: Érdekes alakot hoztam be önöknek. Már néhányszor teljesen egészségesnek éreztem magam. amit itt töltök. de az ápolók megragadják. de ez sem fogott rajta. hogy megint inni fogok. Ha tudnám. Semmit sem lehet csinálni. Ön kegyetlen. A csendőrökhöz küldték. Küzdelem.) 3. az alorvos és egy beteg tiszt. hogy önnek nem esett.) Mit közeledsz! Takarodj! FŐORVOS: Kérem. JELENET BETEG TISZT: Mondom önöknek. FŐORVOS (nevetve): S mint mindig. (Belép a segédtiszt. hogy nem tartozik a hatáskörükbe..) 2. nem megbizhatatlan politikailag. De tudja ön maga is. BETEG TISZT: Ön azt hiszi. Én kész vagyok önt elbocsátani. hogy a szabadság veszélyes önnek. Habár valami javulás mégis van az állapotában. azok azt véleményezték. (Az alorvos kimegy. És minden felesleges nap. hogy csak betegebbé tesznek. Ápolók bluzban. lássuk hát. Ön a megforditottját teszi annak. Hajszál hiányzott. hozzánk. köntösben. akik hátulról közelednek. BETEG TISZT: Én kérem önt. már észre tértem. Nos.

) 5. de a szabályokat be kell tartanunk. a segédtiszt nélkül. Mivel indokolja azt? BORISZ: Keresztény vagyok és ezért nem gyilkolhatok. arra kérném. csaló hitet a kormány terjeszti. hogy önöknél van a megfelelő helye. FŐORVOS: Mania.a kormány árusitja. Foglaljon helyet. FŐORVOS: De hiszen meg kell védeni a hazát az ellenségektől.. BORISZ: A hazát senki sem támadja meg.a kormány követeli. amint a lelkiismeretem parancsolja. de mégsem cselekszik ugy. JELENET Ugyanazok. akiken erőszakot követ el. zárjon be minél előbb és hagyjon pihennem. JELENET Ugyanazok. Be kell ismernem. És gazdag menyasszonya van. hogy például a bajok föokát . az alorvos nélkül. hogy előre lássunk. FŐORVOS: Hogyan értelmezi ezt? BORISZ: Ugy. de azt biztosan tudom. BORISZ: Amennyiben lehetséges.4. hogy nagyon müvelt fiatalember.) 6. FŐORVOS: Bocsásson meg. JELENET Ugyanazok és Borisz. Tökéletesen egészséges vagyok. és a katonáskodást. Mit érez? Mije fáj? BORISZ: Semmim. BORISZ: Én ugy cselekszem. amelynek teljesitését követelik tőlem és amely a legfőbb eszköze a romlottságnak.) Ön hagyjon bennünket magunkra. Csak néhány kérdést. rendbontó sokkal több van a kormány kebelében. vissza kell tartani a rendbontókat a féktelenségektől. SEGÉDTISZT: Azt mondják. mint mások. mint azok közt. (A segédtiszt elmegy.a vodkát . FŐORVOS: De mi lesz a világgal? Hiszen az ész azért adatott nekünk.. . FŐORVOS: Legyen szerencsénk. FŐORVOS: Az ön véleménye szerint tehát nincs szükség kormányra és államra? BORISZ: Én ezt nem tudom. hogy ha be akar zárni valahová. FŐORVOS: Ön megtagadta a katonai kötelezettség teljesitését. hogy nekem nem kell résztvennem a rosszban. 54 . (A segédtiszthez. Csodálatos. a hazug. (Bevezetik Boriszt. FŐORVOS: Igen. El fogunk beszélgetni.

Hagyja abba. (Mérőeszközt vesz elő és megméri a homlokát és az orrát. (Tapintani kezdi. FŐORVOS: Kérje őket ide.) Itt nem érez fájdalmat? BORISZ: Nem. mert vonakodtam résztvenni a gonoszságukban. FŐORVOS: És itt? BORISZ: Nem.) Most legyen olyan jó néhány lépést tenni becsukott szemmel. én majd azután”. hogy azért küldtek ide. Itt fogadhatja őket. ALORVOS: Látogatók érkeztek Cseremsánovhoz. hogy nem tudnak mivel felelni az igazságra s hogy ezért azt tetették. hogy idegei fel vannak zaklatva. Ne vegyen lélegzetet.) 8. JELENET Ugyanazok és az ápolók. . FŐORVOS: Szóval nem hajlandó néhány lépést tenni? BORISZ: Nem.) Hagyjon békében. Most engedje meg. hanem a jó tartja fenn.) 55 . és hogy egy ember vonakodása a rosszban való részvételtől nem jelent semmilyen veszélyt. Megkinozhat. FŐORVOS: Most engedje meg. BORISZ: Szeretnék beszélni velük. Hiszen ön tudja. én nem fogok önnek segiteni. Sziveskedjék lefeküdni. Nem kivánna átmenni az osztályába? (Bejön az alorvos. Bejön Nyikoláj Ivánovics és Ljuba. FŐORVOS: Sóhajtson. hogy egészséges vagyok.) 7.BORISZ: És arra is adatott az ész. A hercegné benéz az ajtón és utánuk szól: „Menjenek. Megértem. (Hevesen. (A főorvos megnyom egy csengőt. Két ápoló lép be. BORISZ: Nem rösteli magát mindezt végigcsinálni? FŐORVOS: Mit? BORISZ: Mindezeket az ostobaságokat. JELENET Ugyanazok és az alorvos. az alorvos és az ápolók el. nem vagyok hajlandó. Hiszen ez ocsmány és szégyenletes. hogy lássuk. (A főorvos. Köszönöm. de tegye egyedül. hogy a társadalmi rendet nem az erőszak. ahogy akar. hogy abnormálisnak tartanak.és ön segédkezet nyujt nekik ebben. BORISZ: Kicsodák? ALORVOS: Szarűncov a leányával. hogy kissé megvizsgáljam. FŐORVOS: Csillapodjék le.

amit akartam. Az anyád itt van. rendőrséget.nem gondolni meg előre: igy fogok csinálni. ne sajnálj. De amikor megláttam mindezt a hazugságot. Magamról merem neked mondani. örvendetes lett minden. A jelen olyan jó. nyomában ápolók. LJUBA: Képes lehetek talán örülni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Örülni nem. hogy meg fogom tagadni a szolgálatot. hanem amikor egész lényeddel érzed. ezt nem lehet. ne gondolkozzatok azon. ami a lélekben történt. akik elvonszolják. hogy helyeseljenek neked azok. Olyan jól érzem magam. „S amikor elvisznek benneteket a kormányzókhoz. Én nem gondolok a jövőre.) BORISZ: Nekem ez nem félelmes. És rettenetesen le van sujtva.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azért jöttem. sem jobban nem foglak szeretni és tisztelni. hanem az. megmondjak neked: az első. szenvedek miatta. ezeket a kihallgatásokat. a legfőbbet. (Bejön a hercegné. hogy ez jó. És te még jobbá teheted. De csak addig. Nyikoláj Ivánovics és Ljuba. mert ha valami történt a lélekben. hogy ebben a dologban ugy kell cselekedni. mert nem az a drága. amint az Evangéliumban van megmondva . Ezt akartam neked mondani. sem kevésbé. BORISZ: Én igy is tettem. amikor megmérlegelted. .) 56 . oly könnyü. hogy segiteni fogsz nekem. Én sem örülök. mégis szenvedek és tudom. hogy egyet.tedd meg. De mikor engedik szabadon? BORISZ: Senki sem tudja. iratokat. mint végig nem csinálni valamit. LJUBA: Jól van. nem voltam képes nem mondani azt. Csak egytől félek . hogy ezekben a dolgokban rosszabb átcsinálni. nekem most semmi sem félelmes.9. (Összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal.) LJUBA: Ez rettenetes. amig el nem kezdtem. BORISZ: Természetes. hogy ha most leleszed az esküt és szolgálni kezdesz. azért. BORISZ: Nem. hogy nem cselekedhetsz másként. Én olyan jól érzem magam.a te magatartásodtól. egy beteg beront a szobába. hogy ne tégy semmit az emberi dicsőség kedvéért. az isteni szellem fog bennetek beszélni. (Sir. hogy mit fogtok mondani. utána olyan egyszerü. és bármilyen örömmel cserélnék is vele. Nem gondoltam arra. LJUBA (egyenesen Boriszhoz lép. Ha meg tudod tenni. ami a világon történt. (Ljuba ül és sir. És te itt leszel. mint ezelőtt. a második. amire kér.” Vagyis ne akkor csináld. tenyerei közé veszi a fejét és megcsókolja): Szegény Borisz. (A folyosón eszeveszett jajveszékelés hallatszik. És te segits nekem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megmondtam neked. a világon is változás lesz. cigarettázó birókat. amit mondtam. És féltem. Meg vagyok győződve. Isten hozta. akiknek a véleményével törődöl. a szivem oly örömteli. hogy ugy kell. JELENET Borisz. azt fogom mondani.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A legfőbb pedig.

Nem tudom. hogy nem tudsz. Igy nem tudok én szolgálni. (A folyosóról megint jajveszékelés hallatszik. mama. hogy vannak dolgok.) Hiszen az őrültek házában vagyok. Isten veled.ennek nagyon sulyos következményei lehetnek. A látogatási napokon . JELENET Ugyanazok és a főorvos. hogy beállsz. éppen annyira lehetetlenek. (Megcsókolja. önnek is kell rábeszélnie. Harminc éven keresztül csak érted éltem. . Borja. megcsinálódott. HERCEGNÉ: Nem. Nekem is nehéz. egyszerre csak lemondani mindenről! Börtön. galambom. JELENET Ugyanazok és a hercegné. Gondoztalak. galambom. rábeszélte? Beleegyezett? Borja. Ljuba. minek kinozod magadat és valamennyiünket. A fia felzaklatott kedélyállapotban van. De nem tudok igéretet tenni. amely mindenkit csak szenvedni kényszerit. Valami uj kereszténységet gondoltatok ki Nyikoláj Ivánoviccsal. Boriszt kivéve. Nem értem és semmit sem tudok mondani. Értsd meg.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (kezet nyujt): Gondolkozz. BORISZ (Ljubához lép): És mit mondasz te nekem? LJUBA: Én nem tudok hazudni. LJUBA: Mit tudok én mondani! BORISZ: Értsd meg. Badarság. HERCEGNÉ: Semmi sincs megmondva. mama.) Az egész életem csak szomoruság volt. Egyetlen örömsugár. Utána a többiek is mind. (A nyakába veti magát és sir. BORISZ: Igy is van megmondva az Evangéliumban.az ember még bele is bolondulhat. jó. HERCEGNÉ: Jó. . már megyek. BORISZ: Hallgass meg.. 11. Isten áldjon! Gondolkozzál. Borja! Légy szánalommal irántam! BORISZ: Mama.. Borja.) 57 . nem tudok tovább várni. HERCEGNÉ: Ne tagadd meg a szolgálatot. Mindenki szolgált és szolgál. hogy én mit szenvedek. mama. De maga is legyen én irántam szánalommal. Ez nem kereszténység. HERCEGNÉ: Ön miért nem szól semmit? Ön döntötte romlásba. örvendeztem. légy irántam szánalommal. HERCEGNÉ: Kitaláltad. De nem. BORISZ: Na jó. Csak akkor fogsz helyes elhatározásra jutni.méltóztassék tizenkettőig idefáradni. mint ahogy nem lehet repülni. . légy irántam szánalommal és fogadj csütörtökön jó hirrel.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mondd.) Nos. s ha mondva van.csütörtökön és vasárnapon . Önnek jó. (Sir és elmegy. mondd.és te kinná változtatod. hogy meg fogod gondolni és gondold meg. amik lehetetlenek. hanem ördögi tanitás. gyalázat. (Nyikoláj Ivánovicshoz. Azt hiszem. mondd hát neki.10. hogy félbe kell szakitani a beszélgetést.. nekem rettenetes súly van a szivemen. S amikor minden kész van. FŐORVOS (belép): Urnőm. mintha holnap biztosan meghalnál. ostobán van mondva. Borja.

Borisz átöltözik. (Imádkozik. segits nekem. mennyire nehéz! Uram.Függöny - 58 . JELENET Borisz és az ápolók. ÁPOLÓ: Tessék átöltözni. BORISZ: Ah.12. köntössel. Bejönnek az ápolók. JELENET Borisz egyedül. . Ah.) 13. mennyire nehéz.

MÁRJA IVÁNOVNA (a lakájoknak): A gyümölcsöt állitsák a büffére. mintha megkérte volna. Nem bál.) Ide állitsa. Alexándra Ivánovna és lakájok. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ó nem. És szinielőadás volt Mákovéknál. Beszélt Ljubával és Ljuba azt mondta. Alexándra Ivánovnával.Kit? Alexándr Mihájlovicsot? Természetes. Ah. hanem egyszerüen szerény estély.) 29 30 Kisebbszerü táncest. Azt mondják.Borisz Cseremsánov. MÁRJA IVÁNOVNA: Hát mit tegyek? Nos. 59 . Én legalább annyira boldog vagyok most Ljuba miatt. ami a szivén van. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit csináljak. mert ez megtagadása összes elméleteinek: nagyvilági. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Félek. MÁRJA IVÁNOVNA: Borisz bizony Nyikoláj Ivánovics eszméinek rettenetes áldozata. ez a rettenetes lidércnyomás . JELENET Márja Ivánovna.Isten látja. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Talán már megkérte a kezét? MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyanaz. hogy borzasztóan lesoványodott és az orvosok féltik az életét. Lakájok virágokat állitanak fel a zongora előtt. une sauterie. Miért kellett elpusztulnia? Különben sohasem szerettem különösebben. és mindenütt táncoltak. hogy igen.30 Csak nem küldhetem a gyerekeimet máshová táncolni. Viszonoznom kell nekem is valahogyan. Isten tudja. De azt hiszem. hogy mennyire szeretnék nem okozni neki kellemetlenséget. A harmadik felvonás óta egy év telt el. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudja. 1. kedves. csak nem mondja meg. Hiszen heten vannak. kellemes és jó ember.29 mint régebben mondták. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ez megint borzasztó csapás lesz Nyikoláj Ivánovicsra. MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan. A fiatalság számára. S ha otthon nem szórakoztatom őket. . Szarűncovék házának szálája zongorás táncestélyre van előkészitve. Belép Márja Ivánovna elegáns selyemruhában. mit tegyek? Hiszen mindenkinek élnie kell. (Az egyik lakájhoz. mit fognak csinálni. pour les adolescents. Lehetetlen nem tudnia. hogy nem szereti. micsoda bál. Ebéd után nagyon rosszkedvüen ment be a szobájába. Még mindig ott van. . vagy az ép eszét. Mit csinál? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Lizánjka többször járt nála. hogy Nicolasnak ez nagyon kellemetlen. (Bejön a zongorás. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem szereti Alexándr Mihájlovicsot.NEGYEDIK FELVONÁS Moszkvában. hogy ma már egyáltalán nem annyira követelőző.

nem kérek. És Lizánjka azt mondta. a zongorás vagyok. Ma este ismerősök lesznek itt. SZTARKÓVSZKIJ: Megyek segiteni neki. A táncokhoz jött? ZONGORÁS: Igen. vagy a kórházban hagyják. célozgatni. SZTARKÓVSZKIJ: Hát Ljubovj Nyikolájevna? Annyit készült táncolni. A szalónban van még két párna. JELENET Márja Ivánovna. (A zongorához lép. (El. JELENET Ugyanazok és a zongorás. Vele szembe jön Ljuba. jó estét. amit elmulasztott.2. Azt mondják neki. amikor belegabalyodott Nyikoláj Ivánovics eszméibe. sőt vidám is. De itt jön Alexándr Mihájlovics. JELENET Ugyanazok és Ljuba. Állandóan egy és ugyanazt a választ adja. csodálatos a meggyőződés ereje. SZTARKÓVSZKIJ: Korán jöttem. Be lehet jelenteni? 60 .) MÁRJA IVÁNOVNA: Annál jobb.) 4. hozzon ide mindent.) 3. hogy ha bele nem egyezik. SZTARKÓVSZKIJ: Repülök. (Bejön frakkban az elegáns Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. LJUBA (estélyi ruhában. párnával. szalagokkal. Kedveltem Borját. hogy emellett derüs. MÁRJA IVÁNOVNA: Üljön le.) 5. és várjon egy kicsit. Szabad? MÁRJA IVÁNOVNA: Nagyon jó lesz. (Sztarkóvszkij elmegy. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis. Kiváltkép. de azért mégsem volt parti Ljuba számára. MÁRJA IVÁNOVNA (a zongoráshoz). MÁRJA IVÁNOVNA (Ljubának): Hallgass csak ide. legyen szives. csillagokkal. MÁRJA IVÁNOVNA: Fanatikusok. kárpótlásul mindazért.) MÁRJA IVÁNOVNA: Sohasem szerettem különösebben. Vagy nem akarna egy teát? ZONGORÁS: Köszönöm. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. Vállalkoztam. (Kezet csókot mind a kettőnek. MÁRJA IVÁNOVNA: A cotillionhoz csinál előkészületeket. Segitsen nekem. kérdezősködni fognak. Ljuba. vagy egy erődbe dugják. ön is itt van? Nagyon jó. Jó estét. hogy segiteni fogok neki. Alexándra Ivánovna és Ljuba. Hiszen mennyire szenved. dekolté nélkül): Á.

LJUBA: Hát tudja mit: az estély végén. SZTARKÓVSZKIJ: Neked könnyü. JELENET Ugyanazok és Vánja. 8. (Elfut. és előbb vagy utóbb meg fog kelleni neki mondani. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij. te már előzetesen megszolgáltad az érdemrendeket. de nekem előbb még el kell büvölnöm a leányokat. VÁNJA: Azért vagy te vőlegény. kérlek.) 7. te mindenkit ismersz. csak hagyja.) 31 Ez a bohózat titka. (Alexándra Ivánovnával el. nem. LJUBA: Vánja. menj be a szobámba és hozd el a polcról a ragasztót és a tűpárnát. VÁNJA (szintén egy párnával): Most itt van minden.LJUBA: Nem. Ljuba. Azért mégis adok neked negyven poén előnyt. SZTARKÓVSZKIJ: Ami azt illeti. hogy melyikünknek lesz több érdemrendje. mint megmérgezni az egész estét. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. VÁNJA: Mindent összetörök. Minek? Hadd kérdezzenek.) 6. Hogy mi mindent csinált! Csak érteni kell a rendezéshez. Papának kellemetlen lesz. hogy jobb ma bejelenteni. a vacsora előtt. én sem vagyok vőlegény s egy gyereknek is mögötte maradok. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudja. vagy gyanitja anélkül is. fogadtam Alexándr Mihájloviccsal. gyere. MÁRJA IVÁNOVNA: Amint akarod. majd én felemelem. mama. három párnát hoz és egyet utközben leejt): Ljubovj Nyikolájevna. SZTARKÓVSZKIJ (állával leszoritva. nehogy összetörj valamit.31 LJUBA: Nem. én meg gyerek. nem. (Vánja indul. mama. Nem. nem kell. Vánja. LJUBA: Mindent hoz? MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. legyen szives. hogy utána megkapjam a jutalmamat. Ez annyit jelentene. megnézem Natását. 61 . (Sztarkóvszkij bejön.) Csak az Istenért. Azt hiszem. Hiszen c’est le secret de la comédie.

9. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij. SZTARKÓVSZKIJ (megfogja Ljuba kezét): Ljuba, szabad? Olyan boldog vagyok. (Megcsókolja a kezét.) A mazurka az enyém, de ez nekem kevés. A mazurka alatt az embernek nincsen ideje beszélni. Nekem meg kell beszélnem. Sürgönyözhetek az enyéimnek, hogy megkaptam a beleegyezését és boldog vagyok? LJUBA: Igen, ma este. SZTARKÓVSZKIJ: Még egy szót: hogy fogja ezt Nyikoláj Ivánovics fogadni? Szólt neki? Igen? LJUBA: Nem szóltam. De meg fogom mondani. Ugy fogja fogadni, amint most mindent fogad, ami a családjára vonatkozik. Azt fogja mondani: tégy, amint tudsz. De a lelkében bánkódni fog. SZTARKÓVSZKIJ: Azért, hogy én nem vagyok Cseremsánov? Azért, hogy kamarás-ifju és nemesi marsal vagyok? LJUBA: Igen. De én már harcoltam magammal, igyekeztem megcsalni magamat miatta. És nem azért nem csinálom azt, amit ő akar, mintha őt kevésbé szeretném, hanem azért, mert nem tudok hazudni. És ő maga is ezt mondja. Tulontul élni akarok. SZTARKÓVSZKIJ: És ez az egyetlen igazság - az élet. És ő, Cseremsánov? LJUBA (izgatottan): Ne beszéljen nekem róla. Szeretném, ha el tudnám itélni, és elitélni őt akkor, amikor szenved. És tudom, hogy ez azért van, mert bűnös vagyok előtte. Csak azt az egyet tudom, hogy van szerelem, és azt hiszem - igazi szerelem, amellyel őt sohasem szerettem. SZTARKÓVSZKIJ: Igaz ez, Ljuba? LJUBA: Ön azt akarja, hogy azt mondjam, hogy önt szeretem ezzel a valódi szerelemmel; de nem mondom. Én önt más szerelemmel szeretem, igen, de még ez sem az igazi. Az sem az igazi és ez sem az igazi; ha össze lehetne a kettőt keverni... SZTARKÓVSZKIJ: Nem, én meg vagyok elégedve a magaméval. (Megcsókolja a kezét.) Ljuba! LJUBA (eltólja): Nem, kezdjük csak el a rendezést. Már jönnek is a vendégek. (Bejön a hercegné Tónjával és kislányával.)

10. JELENET Ugyanazok és a hercegné Tónjával és kislányával. LJUBA: Mama azonnal itt lesz. HERCEGNÉ: Mi vagyunk az elsők? SZTARKÓVSZKIJ: Valakinek csak kell elsőnek lennie. Már ajánlottam, hogy csináltassunk egy gumibabát első vendégnek. (Bejön Sztyópa. Vánja hozza a ragasztót és a tűpárnát.)

62

11. JELENET Ugyanazok és Sztyópa Vánjával. SZTYÓPA: Tegnap azt hittem, hogy látni fogom az olaszoknál. TÓNJA: A néninél voltunk és varrtunk a szegények számára. (Bejönnek diákok, hölgyek, Márja Ivánovna, a grófné.)

12. JELENET Ugyanazok, Márja Ivánovna, a grófné, diákok, hölgyek. GRÓFNÉ: Nyikoláj Ivánovicsot nem fogjuk látni? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, ő sohasem jön a vendégek közé. SZTARKÓVSZKIJ: Négyesre, kérem! (Tapsol. Felállnak, táncolnak.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (Márja Ivánovnához lép): Nyikoláj Ivánovics rettenetes izgalomban van. Borisz Szemjónovicsnál volt s amikor visszaérkezett, meglátta a bált és el akart menni itthonról. Az ajtajához álltam és hallottam, amint Alexándr Petróviccsal beszélgetett. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit mondott? - Rond des dames. Les cavaliers en avant.32 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt mondta, hogy igy nem lehet élni és hogy elmegy. MÁRJA IVÁNOVNA: Micsoda emberkinzó! (El.) - Függöny -

32

Négyes-figura.

63

VÁLTOZÁS Nyikoláj Ivánovics szobája. Messziről zene hallatszik. Nyikoláj Ivánovics kabátban van; egy levelet tesz az asztalra; a rongyos Alexándr Petróvics mellette áll. 1. JELENET ALEXÁNDR PETRÓVICS: Legyen nyugodt; egy fillér nélkül eljutunk a Kaukázusig. Ott aztán már célnál van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tuláig vonattal megyünk, onnan tovább gyalog. Na, minden készen van. (A levelet az asztal közepére teszi és kifelé indul. Találkozik Márja Ivánovnával.)

2. JELENET Nyikoláj Ivánovics, Alexándr Petróvics és Márja Ivánovna. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Miért jöttél? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy hogy miért? Azért, hogy ne engedjelek kegyetlenséget elkövetni Mire való ez? Miért teszed? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? Azért, mert nem tudok igy élni tovább. Nem tudom elviselni ezt a borzalmas, erkölcstelen életet. MÁRJA IVÁNOVNA: Amit mondasz, az a rettenetes. Az életem, amelyet csak neked és a gyermekeknek szentelek, egyszerre csak erkölcstelen. (Meglátja Alexándr Petróvicsot.) Renvoyez au moins cet homme. Je ne veux pas qu’il soit témoin de cette conversation.33 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várjon rám odakünn. Alexándr Petróvics, azonnal jövök. ALEXÁNDR PETRÓVICS (kimegy).

3. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi köze lehet hozzád egy ilyen embernek? És miért áll hozzád közelebb a feleségednél? Ezt lehetetlen megérteni. És hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy levelet hagytam a számodra. Nem akartam beszélni. Tulságosan fájó. De ha akarod, igyekezni fogok nyugodtan elmondani. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, nem tudlak megérteni. Miért gyülölöd és bünteted feleségedet, aki neked mindent odaadott? Mondd, mit tettem, báloztam, cicomáztam magam, kacérkodtam? Egész életem a családomnak volt szentelve. Mindegyik gyereket magam tápláltam, neveltem; az utolsó évben a vagyonkezelés egész súlya is az én vállaimon nyugodott... NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (félbeszakitja): De ez a suly csak azért nehezedik rád, mert nem akartál ugy élni, amint ajánlottam.

33

Legalább küldje ki ezt az embert. Nem akarom, hogy tanuja legyen ennek a beszélgetésnek.

64

Valami effélét akartál. és Tónja is. De hogy miért. hogy szégyelem magam. Kérdezd meg az egész világot. A legfontosabb az. Mit fog mindenki mondani? Egyet a kettő közül: vagy hogy én rossz asszony vagyok.. még ennek az Alexándr Petróvicsnak is joga van azt mondani és a szememre hányni. MÁRJA IVÁNOVNA: Te magad mondtad nem egyszer. még ha ellene cselekszünk is.MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen lehetetlenséget kivántál.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen te nem akarod megérteni az életemet.. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi van abban borzasztó. de nem idézheti elő azt.estélyt rendeztem? És ez is milyen. hogy meggyülölted a családodat. s nekem magamnak mosnom és főznöm. de nem cselekszem. mindenki azt mondta. Látom. Csak az az eredmény. amit csinálok. és mások is. ha senki sem értene meg. magam pedig fényüzésben élek. még a részeges Alexándr Petróvicsot is. de nem tudom megérteni. de nem tudok igy élni. hogy szereted az embereket. belevinni azt. . Miért bünteted hát azt az asszonyt. Nem. De ez lehetetlen. hogy a te kereszténységed azt tette. meggyülöltél engem. MÁRJA IVÁNOVNA: És te szégyeled magad az emberek előtt? Nem tudnál tényleg e fölé emelkedni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem arról van szó. Mindenkinek.. ami az én számomra az egész életet jelenti.kérdezd meg Mánját és Varvara Vasziljevnát. Miért? Miért? (Sir. aki pénzt kunyorál tőled? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ő is. Különben nekem egészen mindegy. te keresztény vagy. de. az alatt az ürügy alatt. hogy csaló vagyok. Az sem változtatna a dolgon. elmégy tőlem. Tónja pedig e pillanatban táncol és Sztyópával kacérkodik. hogy beszélek. . hogy Isten müve végbemegy. Bocsáss el. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindegy. hogy szétrombolom Isten művét. hogy az egész tél folyamán egyetlen egyszer. hogy mit akarsz tőlem. hogy a kötelességem. Lehetetlen analfabétáknak hagyni a gyerekeket. . De nem ez a fontos. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem bánom. hogy lehetetlen nem tennem. MÁRJA IVÁNOVNA: Vaszílij Nyikánorovics megbánta a bünét és ujból visszatért egyházközségéhez. amint te akartad. hogy mindent odaadtam a feleségemnek. és Vaszílij Nyikánorovics is. MÁRJA IVÁNOVNA: Meg akarom érteni. azt mondod. hogy az evangéliumi szegénységet prédikálom. legyek őrült. szereted az egész világot. az én lelki életemet. És ez büntény. hogy essem. . Mondd meg.de én mégis szeretlek téged. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sajnálatraméltó. te jót akarsz tenni.. MÁRJA IVÁNOVNA: Kicsoda? Alexándr Petróvics. hogy a fekete fehérré váljék és nem képes az én életemet sem megváltoztatni. amikor itt hagysz. vagy hogy te megőrültél. Nemcsak kinzom magam. Mása! Neked nincs rám szükséged. de össze is rombolom azt. hogy kinozlak benneteket és kinzom magamat. és éppen azért. hogy kellemetlen lesz neked. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mások megértik. és ezért gyalázatba kell. aki odaadta neked egész életét? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mivel büntetem? Hiszen szeretem is. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyne büntetnél. De nemcsak a gyalázatról van szó. nem tudok élni nélküled.de szégyelem is magam . 65 . . hogy most nem szeretsz. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én ezt sohasem akartam.hanem arról. Igyekeztem részt venni az életetekben. mert féltem.nem értem.

hivnak. és látom. VÁNJA: De aztán gyere. Azután elmegyek Boriszhoz. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz látni és engem megérteni. erős. ezt a tiszta. frakkba bujtatott emberek. Mi nehéz a számodra? Csak türj el bennünket. hogy őt. Hiszen ez igy van mindenkinél. aki csak egyet is elcsábit e kicsinyekből”. Hogy lehessen mindezt derékban kettétörni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? MÁRJA IVÁNOVNA: Tedd azt. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem hogy nem akarlak. hogy vizet hozzon neki. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen magad is tudod. szeress. hogyan szolgálnak nekünk rabszolgák gyanánt felnőtt. amelyen ti éltek. mint vált egy fiuból alkoholista. mint követeli ettől a lakájtól. Vánja beiratkozott az egyetemre. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azóta. Számomra minden egyes ebéd kinszenvedés.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen megmondtam. látom. ahhoz az emberhez. mert a pénz. Az első: az élet itt minden izében erkölcstelen. mint halt ott a szó szoros értelmében éhen egy gyermek. hogy most nem jöhetek. jellemes 66 . [de én nem tudom másként nevezni azt az életet. Nem tudom látni. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindez ezelőtt is igy volt. Noshát. azután hazajövök és egy fehér nyakkendős lakáj nyit nekem ajtót. Ma reggel kinn vagyok a Menhelyen. Menj. hogy valamennyien testvérek vagyunk. menj. MÁRJA IVÁNOVNA: Mondd. Te haragszol erre a szóra. amit prédikálsz: türj. Hatolj belém. VÁNJA: Mama. ne fossz meg bennünket magadtól. [Ma például. hogy az élet megrontja a gyerekeket: „jaj annak. látom. JELENET Ugyanazok és Vánja. hogy a fiam. hogy megértettem.) 5. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. hogyan megy egy tüdővészes mosónő fehérnemüt öblögetni. külföldön is és mindenütt. annak a földnek a hozadéka. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz megérteni és egyre jobban eltávolodunk egymástól. amely reánk dolgozik. mi kinoz? (Vánja beszalad. Ezenkivül látom. Kátja tanulnak. én pedig saját szemeimmel látom. Nicolas. képzeld magad egy pillanatra az én helyzetembe és meg fogsz érteni. már nem tudom ezt szenvedés nélkül nézni. Misa. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez a meg nem értés éppen a rettenetes. aki életével száll sikra az igazságért. hogyan pusztulnak és romlanak]. (Elmegy. hogy ez lehetetlen.) 4. amely teljesen rablásra van alapozva. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindez csak tépelődés. látom egész hadseregét a szolgaszemélyzetnek. hanem nem tudlak. egy tacskó. Gondold csak meg: Ljuba most férjhez megy. amelyet a néptől raboltak el.

De ne büntess meg. Nem utazom. teljesen gyermek. hogy a leányom. Vánja és Kátja. MÁRJA IVÁNOVNA: Ha elmégy.. MÁRJA IVÁNOVNA: Te azt mondod: az igazságot. egy hazughoz. Miért. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (haragosan): Nem bánom. bál. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Gyermek. Igen. Annyira fáj ez nekem. Nem. azt akarod. együgyüség. Csak azt mondom. legyen. hogy megszabaduljanak tőle.megtagadta a vőlegényét. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetséges volna? MÁRJA IVÁNOVNA: Lizánjkának irt. 67 . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. halálra vagyok gyötörve. és férjhez megy egy lakájhoz. És utána hazajövök és megtudom. igen. [És itt. beismerem a hibámat. Ha legalább fel tudnék erre a magaslatra emelkedni. ez rémes. JELENET Ugyanazok. Igen. ez rémes. hanem megértette az igazságot . Istenem! Micsoda szenvedés. miért? (Sir. mikor emberek pusztulnak éhen. és az igazságot. hogy Neked mi kell.karácsonyfa. gyere gyorsan.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (az ajtóban): Alexándr Petróvics. de nem cselekszik.] Nem tudok igy élni. hogy szivbajos és ingerlik és a dühöngő őrültek közé zárják. Az igazságot én mindazonáltal igazságnak tartom.. hogy azelőtt volt tévuton s most visszatért az egyházhoz. az egyetlen ember a családomból. Igy van Tónjánál is.. vagy ravasz asszony. ocsmány dolog volt. hogy megtagadta az igazságot. Hiszen Vaszílij Nyikánorovics is azt hitte. de mások. Jó. Isten veled. S ha nem veled. Te jobban tudod. az én házamban belépek. És vesszenek el valamennyien. Engedelmesség. százasok és százasok fecsérlése. megyek. de csak azt akarom. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. Istenem. Jól van. aki megértett . maradok. mert ő csak a hasznot keresi. ő majd megmutatja neked a levelet. én is veled megyek. ők is tudják.) 7. hogy munkásod legyek ebben a Te müvedben. menjen haza. (Elmegy Vánjával és Kátjával. Alexándr Petróvicsról már nem beszélek. hogy mindenki ujjal mutogathasson rám: beszél. Jól van. Misa is és Kátja is. Csak azt kérem.elmegyek majd az alá a vonat alá. hogy megalázzanak. Nyilván Te nem akarod. (Levetkőzik.nem engem. Bocsáss el. Bocsássunk hát meg egymásnak. . hogy beleéld magad az én helyembe. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. nem fogok estélyeket rendezni. Légy irántam szánalommal. mindegy. amely tőlem elvisz.. látom . Ne rontsuk el huszonnyolc évi házasság után.) MÁRJA IVÁNOVNA (megöleli): Nem sok időnk maradt még az életből. VÁNJA és KÁTJA (befutnak): Mama.embert hogyan viszik szándékosan az őrületbe és pusztulásba. Az ilyesmi csak pillanatnyi gerjedelem. Én tudom.] MÁRJA IVÁNOVNA: Ez aztán keresztény kijelentés. 6. a többség azt mondja: belátta az eltévelyedését. akinek szerelmet igért. ravasz gyermek. hogy megértsetek.

hogy a hercegnő megérkezett. JELENET Nyikoláj Ivánovics és a hercegné. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen.]” [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Meggyötörték a szegényt. és örül a szivem. Nem nyujtok kezet. Csak mindig arra tudnék gondolni. nyilván. Megtisztelt vele. rettenetesen izgatott állapotban van. Van szerencsém. Nagyon sajnálom azt az eltévelyedésemet.(Bejön Lizánjka..) 9. (Bejön a hercegné. Egy levelet hozok megmutatni Vaszílij Nyikánorovicstól. ha nem fogadja. csak mindig arra tudnék gondolni. (Elmegy. igen. LIZÁNJKA: Akkor hát idehivom. LIZÁNJKA: Bocsánat. bocsássanak meg nekem. Minek ez a találkozás? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. A megpróbáltatások borzalmas napja van ma. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. Ugyanezt kivánom önnek és Nyikoláj Ivánovicsnak. mert képesnek tartasz arra. hogy elviseljem. Azt hiszem. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Lizánjka. Máskülönben nem is volna megpróbáltatás.) 10. hivd ide. És ez az ön müve. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehát mi történt? HERCEGNÉ: Az. hogy ha megpróbáltatást küldesz rám. De mindazonáltal ez rettentes.) 8. Mégis csak fogadott.] LIZÁNJKA: Még azt is jöttem mondani. mert gyülölöm és megvetem. kérlek. ez azért van. Most volt a fiánál. 68 . hogy közöljem önnel a tartalmát. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát igaz volna tényleg? LIZÁNJKA: Felolvassam? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olvasd fel. de kéri. LIZÁNJKA (olvas): „Önnek irok. mert a megpróbáltatás az erőmhöz mért. hogy jobb. benn volt nálam és feltétlenül beszélni kiván önnel. hogy visszatértem hozzá. segits nekem megtennem nem a magam akaratát. hogy az élet csupán a Neked való szolgálatban áll. Atyám! segits. hanem a Te akaratodat. Nekem irja.. azzal a kéréssel. amelyben nyiltan elpártoltam a Szent pravoszláv egyháztól. hogy áthelyezik a fegyelmi zászlóaljhoz. HERCEGNÉ. hogy adja tovább Nyikoláj Ivánovicsnak. [Kérem.

Amit pedig kivánok. utolsó kisérletet teszek. Ne szegüljön ellen Isten akaratának. Már ismerjük önt. eszközölje ki. Én mindenre kész vagyok. LJUBA (meglátja apját): Ah. A zene erősebben hallatszik. te itt vagy? Bocsáss meg. hogy leszidjon. hogy mit fogok tenni. Ön meg itt szinészkedik az egyszerü életével. a „Grossvater”-t játsszák. Eljöttem önhöz. önnek is kell megmentenie. én tudom. ön bálokat rendez és a fiam menyasszonya. Isten vele. Ha nem menti meg . Ön. Hogy mennyire utálom ezzel az uj farizeusságával. a következő. Boriszt áthelyezik a fegyelmi zászlóaljba és ezt nem fogom tudni elviselni. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. a cárhoz.) 13. Ljuba és a párok. hogy mit kell tennem. csillapodjék. hanem Isten tette. Menjen a parancsnokságához. gyertek. De ön ezt köteles megtenni. amilyen önnek kellemes. hogy mit óhajt. ön. Engem ugyanis nem tud megsérteni. Az ajtó kinyilik. HERCEGNÉ: Micsoda irgalmasság. hogy szidalmazzon. Önnek meg kell mentenie. HERCEGNÉ: Nem tudom engedelmesen elviselni. az önnek mindegy.) 11. kicsinyek nagyokkal.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. keresztény magaslat! Nem. Sztyópa. (Párok jönnek be. mert egész lelkemből együtt érzek önnel és sajnálom. HERCEGNÉ: Megismétlem ujból. 12. Hogy a fiam megrontotta. az ön leánya. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tanitson meg. Szarűncov ur. hogy ön tette tönkre. hogy szabadon eresszék. Az én egész életem csak a fiam volt. Ön felelni fog nekem ezért. Bejön Sztyópa). de ha csak azért jött. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (lefekszik a diványra. partit csinál. Hiszen bizonyára nemcsak azért jött.emlékezzék rá. engem ön nem fog megcsalni. Ő próbára akarja önt tenni. hogy én önt mennyire sajnálom. mondja meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem én tettem. Ha pedig nem teszi meg. És Isten látja. akihez akar. hogy megmondjam. Nem tudok én nyugodt lenni. az asztaloskodásával. ön. férjhez megy. SZTYÓPA: Papa nincs itt. Ki kell öntenem a düht. akkor csupán önmagának árt. És ezt ön tette. ha kiván valamit. JELENET Nyikoláj Ivánovics. Menjen. Viselje engedelmesen. 69 . amely bennem felgyülemlett. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Sztyópa. HERCEGNÉ: Azért is. és ön elvette tőlem és tönkretette. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. Mondja meg. (Elmegy.

. 1900.. A szerző kéziratai közt előkerült még a dráma megiratlan V. 1902. hogy hiszek Neked? Nem.Függöny 188. . (A párok kimennek. felvonásának következő fogalmazása: 70 .) 14. Tévuton lennék-e tényleg? Tévedek-e abban.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (feláll): Sebaj. Ljuba férjhez megy. Atyám! segits nekem. Boriszt szerencsétlenné tettem.. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Vaszílij Nyikánorovics visszatért.

ÖTÖDIK FELVONÁS Fegyelmi zászlóalj. Összeütközés egy tiszttel. Borisz az Evangéliumot olvassa. kikergetik. Valamennyien elmennek. Valamennyien beszaladnak. Jön Vaszílij Nyikánorovics a duhobórokkal. hogy a szolgája legyek. megnyugodtam. igyekszik senkit meg nem bántani. Nyikoláj Ivánovics megváltozott. Magyaráz. Nyikoláj Ivánovics azt mondja. hizelegnek. gyengédségek. Folyamodványt ir a cárhoz. hogy az egyház csalása napvilágra került s az élete értelmet kapott. Cigaretták. Cella. Ljuba Sztarkóvszkijjal. A gyógykezelés hiábavalósága. fekszenek. Rabok ülnek. Semmit sem tettem: Boriszt megrontottam. Isten nyilván nem akarja. Imára. A verés drágább. „Örökösen ingadozom. De felesége kedvéért beleegyezik. Elutasitás. belészur. Boriszt egyesbe. szelid. Bevezetnek egy lebüntetettet. VÁLTOZÁS Márja Ivánovna a betegségről beszél az orvossal. (Vége) 71 . Nyikoláj Ivánovics bejön. Meghal. Nyikoláj Ivánovics Lizánjkával. beszél az orvossal. Elmennek. A hercegné beront. Sok más szolgája van. elintézi nélkülem is.” Bejönnek a folyamodók. tréfálkozások. Bejön Tónja Sztyópával. Azután a hercegné.” A hercegné beront. Bejelentik a hercegnét. örvendve azon. S amikor erre világosan ráeszméltem. „Ah. „Várjon. Beszélgetés a földről. hogy maga sebezte meg magát véletlenül. Én vagyok a gyengeség példája.” VÁLTOZÁS Az uralkodó dolgozószobája. helyesen cselekedtem-e.” Lizánjka elmegy. Nyikoláj Ivánovics imádkozik. Vaszílij Nyikánorovics visszatért. de csüggedt. „Meg fogjuk vesszőzni. ha egy Pugacsov támadna ellenetek.

JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA: GELLÉRT HUGÓ 72 .

Az apostolok nagy erővel tettek tanuságot az Ur Jézus Krisztus feltámadásáról és nagy áldás volt a hitükön. AMIG VAN VILÁGOSSÁG ELSŐ FEJEZET Traianus római császár uralkodása alatt történt. A tanitó sajnálta a tanitványa elveszitését.. mert mindenki. mig Pamfilius a bölcsészet tanulmányozásában. sokat tapasztalt és megismert és Tarsos lakói előtt nagy tekintélynek örvendett eszéért és igazságosságáért. Egy évvel tanulmányaik befejezése előtt Pamfilius bejelentette tanitójának az iskolában. 4 fej. visszhangja támadt Kilikiában is. Egyszerü és szegény emberektől származott. és a kormányzók utánozták császáraikat. Az ifjak egykoruak voltak. hogy a római vallásban semmi sem szent. amiben szüksége volt. hanem minden közös volt náluk. Játszótársával. hogy maradjon és folytassa a tanulmányait. egy maradt életben. apja egy filozófushoz adta tanulásra. de a legjobban sajnálta Julius. Ugy szerette volna fiát felnevelni. hogy mit csinált Nero Rómában. akinek földjei vagy házai voltak. Mindkét ifju szorgalmasan tanult.) Élt ezekben az első időkben Kilikia országában. eladta őket. Traianus is szigoruan ragaszkodott. amelynek szertartásait Augustus császár ideje óta kezdték szigoruan betartani s amelyhez a mostani császár. hanem tisztára emberi kezek müve. aki fia volt Juvenalius elhalt felszabaditott rabszolgájának. elvált tőlük. A hivők legtöbbjének egy szive és egy lelke volt és senki semmit sem mondott a birtokából magáénak. Nélkülöző nem volt közöttük. mindkettő jó természetü volt. 32-35. Hite az a római. (Apostoltört. vers. ahol ismételten megfordult üzleti ügyekben. 73 . Voltak kételyei. a vételárat az apostolok lábai elé rakta és mindenkinek megadatott. látta később. Abban az időben történt. ami Rómában történt. nem tudott mindent felfogni s ezt müveletlenségének tulajdonitotta. A környező élet és főként annak esztelensége. Juvenalius. közülök három fiatalon halt meg. hogy ne kinozzák azok a kétségek. Pamfiliusszal együtt adta be a filozófushoz. Nős ember volt és négy gyermeke született. Juvenalius még emlékezett gyermekkorából az arról szóló elbeszélésekre.JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN. pogány hit volt. de római parancsnok kormányozta és mindannak. Kilikia földje messze van Rómától. Sok földet beutazott s bárha nem volt tanult ember. mindketten szépek és barátok. mint pusztult el egyik császár a másik után. Bármennyire igyekeztek is rábeszélni. Mikor Julius 15 éves elmult. száz évvel Krisztus születése után. amelyet a római birodalom összes köztiszteletben álló férfiai vallottak . amikor még éltek Krisztus tanitványainak tanitványai és a keresztények rendületlenül betartották a Tanitó törvényét. Erre a Juliusra pazarolta Juvenalius egész szeretetét és minden gondoskodását. Két év mult el. aki a városukban telepedett le. Julius inkább a költők és a matematika tanulmányozásában tüntette ki magát. névszerint Julius. ami Rómában történt. Julius befejezte tanulmányait és az egész idő alatt egyetlen egyszer sem látta barátját. amelyek őt magát zavarták.az a hit. Pamfilius hajlithatatlannak bizonyult s miután megköszönte barátainak iránta tanusitott szeretetüket és gondoskodásukat. aki becsületére vált. gyakran hozta zavarba. Tarsos városában egy gazdag szir drágakőkereskedő. amint az Apostoltörténetek elmondják. de szorgalmával és szakértelmével vagyont szerzett magának és kiérdemelte polgártársai tiszteletét. s mint okos ember megértette. hogy özvegy édesanyja Daphne városába költözik és hogy ezért abba kell hagynia a tanulást. sajnálta Juvenalius.

amit kérnek? .felelte Pamfilius . .Ha az én atyám mindenkinek adna.Egyizben találkozott vele az utcán. de nem adják oda a magukét? . megszökött rabszolga. Pamfilius elbeszélte neki.az ilyen emberek fényüzésben szeretnek élni és nem jönnek hozzánk.Hogyan lehetséges ez? 74 . Cirill sztárec azt mondja. hogy semmi rosszat se kövessünk el. hogy nincs mit ennünk.De hogy lehet élni ugy.Mi keresztények vagyunk. . ha testvéreitek elveszik a ti munkátok gyümölcsét. hogy hogyan és hol él. . ha munka nélkül eltartják? . .hanem sok barátunk van velünk. aki szivesen veszi.kérdezé Julius. . csak nem veszel ebben te is részt? . .Közösen tartjuk el magunkat. . de hamarosan megváltoztatta életmódját és most jó testvérünk. nagyon gyorsan semmije sem maradna. Gyere. . . . . azzal az igyekezettel.Valóban? .de apám azt mondja.mondta Julius .Miért teszitek ezt? . nézd meg. . ők is odaadják nekünk a magukét. vagy nincs mivel betakaróznunk. De ilyesmi csak ritkán fordul elő. hogy ha az ember a magáéra nem vigyáz s hozzá még mindenkinek ad. . hogy a keresztények megölik és megeszik a gyermekeket. hogy az ember semmit se tartson a magáénak? . mert nagyon kifáradtam és nem akartam elmenni testvéreimhez kérni. . .Vannak ilyenek is.Hisz lehetetlen embert nem szeretni! . . .Lehet talán semmirekellőket szeretni? . hogy anyjával együtt még mindig ugyanott lakik. de sokban feleslegünk is van. Ha mi odaadjuk testvéreinknek munkánk gyümölcsét.felelte Pamfilius.Nem tudom. .Vannak ilyenek is és mi szivesen fogadjuk őket.Mennyiben közös? .Ugy. aki kér tőle.Nekem azt mondták. hogy eleinte lustálkodott és rosszul viselte magát. hogy senki semmit sem tart magáénak közülünk. .mondta . akkor könnyen éhen hal.a mi életünk egyszerü és fényüzés nélkül való.Gyere el és nézd meg. aki kér tőle. ugy kérünk másoktól és kapunk. egyszerüen élünk.de szükség esetére mindig marad valamink.Semmi különöset nem csinálunk.kiáltott fel Julius. és ez is csak azért. És ha meg is történik.mondta Pamfilius .Ilyenek nincsenek köztünk. hogy vacsora nélkül feküdtem le aludni.Mi nem halunk éhen. . Nemrég jött hozzánk egy ilyen. akikkel mindenünk közös.Nem egyedül lakunk. .mondta Pamfilius. mint a legdrágább testvérekkel s még jobban kell őket szeretnünk. elhivta magához és kikérdezte. hogy éppen az ilyenekkel ugy kell bánni.És ha nem javult volna meg? .Kevés talán a naplopó. igaz. . Élünk és nemcsak nem szenvedünk szükséget.És mi lesz akkor.De hogyan tudjátok mindenkinek megadni. Velem csak egyizben történt meg. . .kérdezte Julius.Ezt nem tudom. hogy ti hogy csináljátok.

Ez tényleg a legjobb. . akik nem tudnak mindent odaadni. hanem azért. Vannak mások. de nem tudják megtenni. amikor meglátom. aki kéri. Mi valamennyien egy törvényt vallunk. hogy miben van ez a hit? . de apja megint ad neki. hogy vannak köztetek olyanok. Az egyiknek az apja pogány. a másik csak most kezdi el. hogy jobban szeretjük magunkat másoknál és örömöket keresünk magunknak. Az ötödiknek a férje pogány. És éppen ezek a hátulsók jönnek az elülsők segitségére. sokat tartanak meg a maguk számára s csak a fölöset adják oda. hogy hitetek szerint? . hogy eltértek Krisztus tanitásától és csak szinleltek. hogy ne ossza szét és az anya a fiai iránti szeretetből elfogadja az adományt és mégis odaadja másoknak. Egyesek közülünk.mondta Pamfilius. ezek nem sajnálják magukat és Krisztus törvénye szerint utolsó ingüket is odaadják annak.Igen. És ha nem adtok oda mindent. . Ezeknek semmi sem kell.a mieink más uton haladnak és sohasem lankadnak. amit teszünk. ellankadnak a megszokott ruha és táplálék hijján és nem adják oda mindenüket. az anya pedig keresztény és a gyermekek tisztelik anyjukat. és ugyanazt fogják csinálni. Mi nem az emberek miatt cselekszünk. .Mi semmit sem akarunk fitogtatni. Mindannyiunk élén ott áll Krisztus a maga életével és mi valamennyien igyekszünk Őt utánozni s csupán ebben látjuk az üdvünket. A negyediknek a felesége pogány. És ti is ugyanazt csináljátok. amikor fát dobnak rá. de a teljesités ereje mindannyiunknál más: az egyiknél nagyobb.De ha igy van. Az egyik már tökéletesült a jó életben. mások mögöttünk. Julius ezt mondta erre: .és megrontották lelküket. Éppen ez az.. de mindannyian egy és ugyanazon uton járunk. Magad mondod.Lehetetlen nem élni önmagunkért. ha már keresztény akar lenni valaki.annyit jelent.mondta Julius. 75 . . .A mi hitünk abban van. . És számunkra egészen mindegy. akik sajnálják magukat.Nem értem. birtokot tart a tulajdonában és ad a fiának. A harmadiknak gyermekei pogányok. . hogy megnyerjék. . gyengébbek is. hanem egyre erősbödnek. sajnálja a fiát és segiti.Nem.A következőképpen. ezek még a régi módon élnek. .Mit jelent. Pelagéja. azt. Az elülsők már közel vannak Krisztus törvényéhez . adnak neki és kérik. hogy mit fognak rólunk mondani az emberek. hogy ti mit tesztek. a másiknál kisebb. Ezen kivül valamennyiünket rokonsági kötelékek füznek össze pogányokkal. . ismét mások még hátrább. ugy teljesitsen is mindent: adjon oda mindent és maradjon koldus. hanem hitünk szerint. A fiu ad a kérőnek. hogy ugy értelmezzük az életet. . hogy fitogtatás végett gyere hozzánk és változtasd meg az életedet. És nem tanácsolom neked. Szerintem.olyanok. Ép ebben van a hit.Cselekedj eképpen.azok. amit mi csinálunk. ami támogatja hitükben a gyengéket s amitől sok felesleges halmozódik össze. nincs is köztünk s közöttetek különbség. amint Krisztus magyarázta meg nekünk. . Ezek egyre több örömet fognak maguknak szerezni és egyre jobban el fognak tántorodni a hitetektől.Hogy hitünk szerint . meg fogom tenni. Igy vagyunk valamennyien összefonódva és az elülsők örömest odaadnák utolsó ingüket. hogy a földi gonoszságoktól. nem fitogtatás végett tesszük. akik csak nemrég léptek rá az utra.felelte Pamfilius .Az istenek maguk oltották belénk. mint Kirill sztárec és felesége. Vannak még gyengébbek. előttünk állnak. a haláltól való menekvés csupán a Krisztus tanitása szerinti életben van. ugy ez annyit jelent. mert csak ebben látjuk az életet és az üdvösséget. A másiknak az anyja pogány. . . mint ahogy a tüz sem alszik ki soha.az önmegtagadáshoz .

Pamfilius meghivta magához Juliust. de megfedte fiát.Krisztus a következő hasonlatot mondotta. hogy az örömök és a boldogság. amiket mi örömöknek nevezünk: étel. De az élvezetek. A gazda követet küldött az emberekhez. aki bünösnek érezte magát és nem akarta beismerni a bünét. Az atyjától kapott pénz hamar elfogyott. hogy az élet boldogsága nem az örömeiben. hogy csak akkor örömök. Vegyétek magatokra az igámat és tanuljatok Tőlem. maradjon velük élni.ilyenkor barátja őszinte szeme közé nézett és visszaemlékezett jóságára. játék és ledér nők. amely szerint mindazok az emberek élnek a világon. MÁSODIK FEJEZET Julius atyja gazdag volt. Elküldte a gazda a fiát a dézsmáért. büszkélkedett vele és nem sajnálta érte a pénzt. A fiu. Atyja adott. hogy fizessünk Istennek: teljesitenünk kell az akaratát. Krisztus azonban arra tanitott meg bennünket. haragra lobbant és gorombaságokra vetemedett atyjával szemben. mint kerék a szekérrudat követik nyomon Isten akaratának teljesitését. de nem ment el Pamfiliushoz és belevetve magát a maga életébe. hanem Isten akaratának teljesitésében rejlik. amint mindig haragszanak azok. Mi hiszünk ebben és ezért nem kereshetünk csalást az igazság helyett.Isten akaratának teljesitését. mert vagy dézsmát kell adnunk. Vincellérek éltek egy idegen kertben és dézsmát kellett fizetniök a gazdának. aki dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket. elfeledkezett róla. ha a kertből elüzi a gazda követét és fiát és nem ad dézsmát. de nem volt neki világos. elszakitani a puszta örömöket a munkától . És mi igy élünk. mulatság. hogy nézze meg az életüket. hogy a dézsmáját megkapja. hogy az embernek jobb sora lesz. akik nem ismerik el. . az örömökre való gondolat és azok reménye nélkül.” Igy beszélt Pamfilius. amely azt tartja. Julius hallgatta és szive megindult. Tanitónk azt mondta: „Jöjjetek Hozzám valamennyien. de azok elkergették a követét. hogy csak akkor követik nyomon természetes jutalomként ezek az örömök Isten akaratának teljesitését. hogy a kert az övék. amikor mást keresünk . amelyek mindig ugyanazok voltak és maradnak: bor. akik tudják a bünüket és nem akarják beismerni.. amelyeknek Julius a rabja lett. hogy Istennek szolgáljunk. Julius élete ugy folyt. és nyugtot találtok lelketeknek. A mi hitünk az. hogy az összes örömök. nem lehetnek örömök. hogy ezután már senki sem fogja őket zavarni. akik e világon élünk és dézsmát kell. egyre több és több pénzt követeltek. És Julius megigérte.Mi emberek vagyunk azok. s a pénz hiányozni kezdett Juliusnak. . hogy Pamfilius megcsalja. mint amennyit az rendszerint adni szokott volt neki.hogy ez a hit hamis. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü. ez az a világi hit. mert Én szelid és alázatos vagyok szivemben. hol ugy tetszett. ha bennük tételezzük fel az élet lényegét. és minél tovább élünk. hogy Pamfilius önmagát csalja meg. vagy kiüzetünk a kertből. Ime. Örömöket venni akarni Isten akarata teljesitésének munkája nélkül. ital. Krisztus megtanitott bennünket arra. s ugyanakkor Julius történetesen összeverekedett egyik részeg 76 . amint a gazdag fiatalemberek élete folyik: tétlenségben. mint hogy élvezzék. szerette egyetlen fiát. hogy nem kell fizetniök érte és egyéb dolguk sincs.ez ugyanaz. fényüzésben és kicsapongó mulatságokban.Éspedig hogyan? . és ha megtetszik neki. Egyizben többet kért atyjától. . hogy az a világi hit. hogy az élet csak azért adatott. amit Pamfilius beszélt: hol ugy tetszett. abban a feltevésben. de azok megölték a fiát. annál jobban látjuk. mint letépni a virágok kocsánjait és gyökér nélkül elültetni őket. .Amaz emberek már most a világi hit szerint azt gondolták.

A maga vagy atyja halála tünt fel neki egyetlen kiutnak abból a helyzetből. ami szükséges. Ha kezdettől fogva. Azt mondta: atyám szoktatott a fényüző élethez s azután sajnálni kezdte tőlem a pénzt. de végül elhatározta. Férje nem hallgatta végig. Julius anyja többet szenvedett nála. én meg igyekszem egyidőre leplezni a kő eltünését. A fiu durván felelt atyjának. Az atya bekiáltotta rabszolgáit. aki már régóta igyekezett elütni Julius kezéről. a leány faképnél hagyja és összeáll egy gazdag emberrel. De az anya nem törődött a veréssel. Az anya. minthogy azonban mindig kevesebbet adott a kelleténél. hogy megnősül és abbahagyja a rossz életet. Atyja megütötte. kénytelen voltam uzsorásokhoz fordulni. hogy bocsánatért könyörögjön számára. Elfelejti. amelyet elvitt a férjétől. Megrettent attól.Menj. szemére hányta. ha nem szerez annyit. hogy a férj alaposan megverte a feleségét. Ezenkivül szeretője is ajándékot követelt tőle: egy gyöngynyakék tetszett meg neki és Julius tudta. és az élethez. akik mindent kiszipolyoztak belőlem. hogy ki volt a bünös mindebben. . szemrehányások nélkül annyit adott volna. Julius mindenre ráállt és szabadlábra került. mint amennyit később adott. Julius az anyjához ment és megmondta neki. az atyához ment. hogy teljesiti akaratomat. A fiu beleegyezett. Nem mérlegelte. ha abbahagyja ledér életmódját és nőül veszi egy gazdag kereskedő leányát. Éppen ebben az időben még több pénzre lett Juliusnak dőzsöléseiből kifolyólag szüksége. Másnap anyja behivta a lakosztályába és titokban átadott neki egy drágakövet. semmim sem maradt és szégyenlem magam a barátaim előtt. de csak azzal a feltétellel. Férjéhez ment. Julius nem magát. amit kérek. Most viszont semmit sem kap tőlem és első bünénél a parancsnok kezére juttatom. elment fiához és igyekezett rábeszélni. Julius megátkozta atyját és az életét. hogy félrenevelte a fiát. anyja sirt. hogy atyja háta mögött megadja neki a pénzt.és tisztességes életet kezdhet vele.mondta az atya . az egyik rabszolgára fogom rá a lopást. add el. megbocsátok neki. ha nem adja meg. akit már régen kiszemelt a fiának. amelybe került. és most. hogy kérjen atyjától bocsánatot és engedelmeskedjék neki. Ő hozott ebbe a helyzetbe. aki rajongott fiáért. . Egy cimborájától vett kölcsönt és megigérte a visszafizetését. Az atya maga elé hivta a fiát és anyjával együtt korholni kezdte. mint amennyire szüksége van. s ha kiderül. hogy megbocsát fiának. A városparancsnok tudomást szerzett erről és őrizet alá akarta venni Juliust. .társával és megölte. s most az anya a férjéhez ment és megkérte. nem vette el a drágakövet és elment hazulról. megkötöztette fiát és bezáratta. és teljesitsd. veszekedett miatta anyjával. Ha megigéri. hogy pénzre van szüksége és hogy megöli magát. de ne itt. de nem volt szándékában betartani igéretét. Amikor egyedül maradt. 77 .Meg fogja kapni tőlem a pénzt és felesége hozományát. Anyja szavai meginditották Julius szivét. hogy bocsásson meg fiának. öngyilkos leszek. az asszony szemrehányást tett a férjének. amit anyja elkövetett. amelyre szüksége volt. A fiu megragadta atyja kezeit. Csak szeretett magzatán sajnálkozott. s dolog azzal végződött. hogy ilyen helyzetbe került. ugy be tudtam volna rendezni az életemet és nem láttam volna szükséget. hogy valamikor maga is fiatal volt. Az atya sokáig korholta feleségét és fiát. Megigérte. hanem egy másik városban. de atyja kieszközölte számára a bocsánatot. És az otthoni élet most pokollá változott a számára: atyja nem beszélt vele. hogy ha nem teljesiti a kérését. amely mint gazdag ifjut megillet. atyám pedig mindezt nem akarja megérteni. Azért. Ezzel szemben megigérte fiának. hanem atyját vádolta.

Anyja.. eszébe jutott Pamfilius és vele való utolsó találkozása és az. és csupán abban az egyben különbözöm a vadállattól. Ment előre. hanem innen egyenesen elmegy a keresztényekhez és velük marad. . és holtfáradtra hajszolt és kergetett vadállat. amikor szerencsétlenség érte. . Nemcsak nem szerette. Lelkében zürzavar és köd volt. anyámat sajnálom. halálát kellett. de ő maga is szeretett-e valakit? Barátait? Érezte. ami történt vele s ami várja. De nem volt mi mást tennie.Maga sem tudta. hogy egyedül maradjon és átgondolja mindazt. „Anyámat? Igen. sem barátaimat. Visszagondolt legutolsó találkozásukra és beszélgetésükre és Pamfiliusnak ama szavaira. hogy kordában tartotta. de talán az egyetlen Pamfiliust?” És megint felidézte az emlékezetében. Miért kinozta magát annyira? Miért rontotta el annyira a fiatal éveit? Öröm kevés volt. szükségét érezve annak. akkor kitől? Tulságosan különösnek tetszett neki. mint amaz. folytonosan előre. ha egyetlen csapással megfoszthatnám életétől és megszabadithatnám önmagamat?” És Julius igy felelt magában: „igen. Egy zavartalan helyen gondolkodni kezdett. hogy nem várhat tőlük segitséget. „. senkit sem szeretek. hogy soha senki sem fogja meglátni és megtudni . de nem szeretem.megölhetem magam. „Atyja?” . Valamennyiük számára kivánatosnak kellett lennie. A lelkiismeretéhez kellett fordulnia és vizsgálat tárgyává tette előtte életét és cselekedeteit. Amint egyre tovább és tovább ment. Amint igy végignézett életén. hogy senkit sem szeret. És az a gondolata támadt. atyja. nekem csak a segitségére van szükségem.kérdezte magától és rémület fogta el. amit a vadállat nem tehet meg . de mennyi bánat és boldogtalanság! S ami a legfőbb . Igen. hogy nem tér vissza haza. Igaz lenne ez valóban? Gondolkodni kezdett. hogy meghaljon. Gyülölte s emellett világosan látta. Atyámat gyülölöm.és ha biztos volnék abban. voltak még barátai is. el a városból. amit Pamfilius mondott. nekem egészen mindegy. barátai számára veszélyes és kellemetlen vetélytárs volt. valamennyien irgalmatlanok voltak hozzá most. barátai nem szerették. hogy ugy tetszett.egyedülállónak érezte magát.. hogy segitséget kér az istennőtől. vadállat vagyok.. volt atyja.most nem volt senkije. hogy az ő tanuk szerint ezeket mondta Krisztus: „jöjjetek Hozzám valamennyien. Senki sem szerette! Mindenkinek terhére volt! Mindenkinek keresztezni tudta az életét: anyja számára ő volt az oka atyjával való civakodásának. 78 . és megint megborzadt attól. hogy mi történik vele. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket”. a keresztényekhez. hogy kivánják. amelyet egy egész élet munkájával gyüjtött össze. hogy atyjának halála szükséges a boldogságához. sem anyámat. „De tényleg ilyen kétségbeesett-e a helyzete?” . hogy ő maga vegye fontolóra a helyzetét. atyja számára tékozlója volt annak a gazdagságnak.. kiért a városból és bejutott Diana istennő megszentelt berkébe. rettenthetetlen és örömteli arcára és szeretett volna hinni tudni abban. megtehetem azt.kérdezte magától Julius . De már nem hitt az isteneiben és ezért tudta.. ami vele történt. Valamennyien vetélytársai voltak. S ugy ez. hogy senki sem szereti és ő sem szeret senkit. Azelőtt volt szerető anyja.Nos. hogy módomban van elmenni ebből a hazug és gonosz életből. megölném!” Ezt felelte magában és maga is elrémült magától. hogy hová és miért megy. amikor a szivébe tekintett ennél a kérdésnél. De ha tőlük nem. hogy Pamfilius meghivta magukhoz. az volt. amely a fejébe ötlött. Az első gondolat.gondolkodott és megint felidézte emlékezetében mindazt. visszaemlékezett Pamfilius szelid.. rossznak és főként ostobának tünt fel szemeiben. hogy megsértette. de egyenesen gyülölte azért.vajjon mit tennék.

A keresztények tana azokon a hittételeken kivül. szenvedélyek lobognak benned. Ülj le és pihend ki magad. aki boldogságot keres.Ifju. mint én élek. Én ismerem az életet. nem Kilikiában. egész életét és elhatározását elbeszélte az ismeretlennek. de ha hibáztál is egyszer az irányban. még jóvá teheted a hibádat. kedves ifju. akik ugy élnek. betette iszákjába a megmaradt elemózsiát. amelyekkel vigasztalják magukat s amelyekről nem fogok beszélni . sőt még jobban is fogsz tévelyegni és ezen a szenvedésen kivül részed lesz még a kielégitetlen emberi szükségletek szakadatlan szenvedésében is. de mikor Julius befejezte. ami téged nyugtalanit. elmosolyodott és megszólitotta: . A keresztények csalása vagy tévedése (én nem akarom őket elitélni) éppen abban áll. ugyanattól fogsz szenvedni.én vonzódom hozzá és megyek. szép. Te fiatal vagy.mondta Julius és szót szóba füzve. hanem benned magadban van.kérdezte az ismeretlen. Te csendes révet akarsz magadnak találni. most mégis részed van a felszabaditott szenvedély nyujtotta kielégülésben. hogy nem akarják elismerni az ember természetét.azért. Egy ereje teljében lévő ember vagy egy hozzád hasonló ifju azonban. és ugy tetszik neked.Adjon Isten. Figyelj ide. ifju! Az ut még hosszu. . ugyanugy.Julius köszönetet mondott neki és leült. A nap már estére hajlott és Julius meg akart pihenni. Tanaik tökéletes követője csak az aggastyán lehet. aki mindig örvendezik . erős. És mindazok. mert az. . Én ismerem a keresztényeket. oly elhatározásra fogsz jutni. hogy nem tér több vissza haza. mikor az utszélen egy üldögélő embert pillantott meg. hogy a keresztények közt fogsz ilyen menedéket találni. mert semmit sem keres. nem Rómában. . hogy ne háboritsanak benne a szenvedélyek és ne szenvedj a következményeiktől.mondotta magának . amit Pamfilius beszélt. .ki vagyok? ember. amit a Tanitójuk mond. vagyis az életben. akár nem igazság . Ült és olivát és lepényt falatozott. Kerestem érzéki élvezetekben és nem találtam meg. te pedig nem ismered őket. aki kiöregedett összes szenvedélyeiből. csak sokkal erősebb mértékben. Valamennyien gonoszok és szenvednek. de te nem ismered. aki még nem próbálta ki az életet és önmagát. Középkoru. hogy sokan vannak ilyenek és hogy mindenki ilyen lesz. annál könnyebb lett a szive. Ha elmégy hozzájuk. Hátha ez az igazság? Akár igazság. amelyben a keresztények laktak. A falusi magány csöndjében ugyanazok a szenvedélyek fognak kinozni. Közöttük azonban. Engedd át a vizet a gáton és itatni fogja a földet és a réteket és az állatokat. kikérdezte a részletekről és maga nem nyilvánitott véleményt. ne hajtsd végre tervedet .tévuton jársz. Pamfilius azt mondja. kiment a berekből és megindult afelé a falu felé. okosarcu férfi volt. visszaemlékezve mindarra. olyat. csak hogy százszor erősebben. ugyancsak nem találják.” Igy beszélt magában Julius és azzal az elhatározással. nem engedelmeskedhetik törvényüknek. minthogy ennek a törvénynek nem az ember természete.a keresztények tana az életre vonatkozólag a következőkben áll: nem 79 . amitől most szenvedsz. hanem hiu bölcselkedés képezi az alapját. Pedig van ember.Hová mégy? . HARMADIK FEJEZET Julius frissen és jókedvüen lépdelt és minél messzebbre ért és minél élénkebben képzelte el magában a keresztények életét. s mikor meghallod őket tőlem. Most a szenvedélyeid hamis utakra vonzanak. amely helyesebbnek fog látszani előtted.A keresztényekhez. gazdag. megigazitotta a ruháját és megszólalt: . . Mikor meglátta Juliust. ha megfogadja azt. erőszakkal fojtva vissza a szenvedélyeidet. de tartsd vissza és ki fogja vájni a földet és sár gyanánt buzog elő! Ugyanigy vagyunk a szenvedélyekkel. én bonckés alá veszem egész életedet és összes gondolataidat. Ilyen hely nincsen. Az ismeretlen figyelmesen hallgatta.„Mi is vagyok valóban.

hanem csak egy van . Élünk. ugyanigy semmisitsd meg az ember jellemző szenvedélyeit és megsemmisül az emberiség. A tanuk . egyetlen állatot sem fognak gondozni és felnevelni. ez az éppen. Egész tanitásuk csupán arra megy ki.vak hit keresztre feszitett Tanitójukban és mind80 . amelyekben élnek. hogy az embereknek testi jólétük érdekében nem kell táplálkozniok. tagadásba is veszik a tudományokat és müvészeteket. a vadsághoz és az állatiassághoz. sem müvészeteknek. Azt mondják. amit olyan emberek hoztak létre. hogy ezek az érzések rosszak és hogy az emberek boldogak volnának nélkülük. Te azt mondod. amint a keresztények engedelmeskednek. nem tudnak azokkal az eszközökkel szolgálni. tényleg nem venne táplálékot magához és éhenhalna. hogy ők maguk dolgoznak.megvetni a magaslatot. A keresztények azt állitják. s már nem lenne körükben helye sem tudományoknak. akit a maguk Atyjának is neveznek. A keresztények azt tanitják. Tekints magad körül: minden egyes gyümölcsöst. Éppen a szenvedélyeknek ez a játéka és azok az összeütközések. hogy náluk nincsen tulajdon. nem ismerik el a tudományokat. nem lenne éhség és nem lennének azok a csapások sem. Valóban. És ha két-három tucat ember ennek hitelt adna. Nem lesznek náluk sem templomok. A barbárok nem ismernek semmiféle korlátozást és egyetlen vadember az egész világot elpusztitaná testi vágyai kielégitése végett. ha nem élnének azzal.egyszóval mindent kizárólag a tulajdon feltétele mellett hoztak létre az emberek.ismerik el az erőszakot. másfelől az egész emberiség együttes bölcsessége vezérel életünkben. sem isteni akarat. Náluk viszont nincsenek sem istenek. a bosszut. Az ő számukra csak Tanitójuk Atyja. mindössze életüket tudnák fentartani. de hasonló ahhoz a feltevéshez. tisztelniük kell az isteneket s maguknak kell keresniök és gondolkodniok. kivégzések. nem ismerik el a háborukat. és ezért egyfelől az istenek akarata. Ha az istenek az emberekbe beoltották a haragot. müvészeteket. A keresztények csupán rászedik az embereket s a jobbik esetben rászedik önmagukat. Az embereknek pedig. De azt. A legkönnyebb módszere annak. biróságokat. amelyet a keresztények állitólag tagadnak. Az emberek rosszak és szenvedélyek rabjai. Hajitsd el a tulajdon jogát és egyetlen gyümölcsöst sem fognak megkapálni. amelyek az éhségből erednek. amelyek az ember kizárólagos tulajdonságát képezik s az istenekhez közelitik. sőt még a gonoszokkal szemben való gonoszságot is. sem muzeumok. hogy visszavigye őket őseredeti állapotukba. nem lennének gyilkosságok. az istenek pártfogolják az embereket. Ugyanez áll a tulajdonról is. nem tartaná el őket. Nem is ismerik el a mi tudományaink és müvészeteink hasznát. de az. Azt mondják. ami az életet könnyüvé és örömteljessé teszi. minden egyes öszvért . amelyeket előidéznek. ugy ezt azért tették. a csillogás és a pompa szeretete is az isteneknek is tulajdonsága és ezért megváltoztathatatlan tulajdonsága az embernek. létezik. sem szobrok. Sőt még ha el is tudnák magukat tartani. A keresztények istentelenek. akik a tulajdont elismerik. sem szinházak. olyan emberektől kapták. Nem ismerik el az isteneket s beavatkozásukat az emberek ügyeibe. hogy ezekre nincsen szükségük. ha valamennyi ember ugy engedelmeskednék. amit dolgoznak. hogy jól éljenek. a düh. Mindez jó lenne. minden egyes házat. hogy valaki ne szégyenkezzék alacsony volta miatt . és nem ismerve őket. amit tesznek. és Maga a Tanitó. Semmisitsd meg az ember táplálkozását és megsemmisül az ember. akik tulajdon felett rendelkeztek. a bosszuság. sem emberi bölcsesség. aki szerintük felfedte nekik az élet összes titkait. De nem is cselekedhetnek másként. Ugyanez a helyzet az ember többi szenvedélyeivel is: a méltatlankodás. nem lenne kapzsiság. de azért élnek a tulajdon gyümölcseivel. mindazt. Nem tudnak szolgálni az emberiségnek tudományokkal és müvészetekkel. Mindazonáltal ez a feltevés nem változtatná meg az ember természetét.szánalmat keltő csalás! Érts meg egyet: a mi tanunk azt mondja: a világ az isteneken nyugszik. háboruk. sőt még a nők. tartják is meg az embereket azok közt az életfeltételek között. ha minden ember olyan volna. gondolkodunk és keresünk és ezért az igazság felé közeledünk. minden egyes keritést. ez nem változtatná meg az ember természetét. hogy náluk minden közös és mindent összeadnak. a fényűzés. Ez igaz. mert ezek az érzések szükségesek az emberek életéhez. amit összeadnak. hogy eltartsák magukat. Ámde ez nincs igy és nem is lehet igy. amilyennek a Tanitójukat irják le.

Ezeket a leckéket hasznunkra kell forditanunk. . amelyet a keresztényeknél gondoltál megtalálni.és beléptél a másikba. amelyet atyja neki átadott. lépj rá az uj utra. Még mindig nyilt maradt azonban a kérdés. nősülj meg. Nősülj meg. helyzetednek természetellenessége volt. . Mikor apja tudomást szerzett arról a szándékáról.az atyáddal való ellenségeskedés. Abban a korban vagy. külön házba költözött feleségével és maga vezette a vállalat egy részét. Te sokat tapasztaltál és tudod. És csakis mint önálló polgár és családfő ismerheted ezt meg. Ez az ellenségeskedés a helyzetedből származott. akkor valódi vonzódás lesz és nem elégedetlenség fellobbanása. hagyd abba az ifjukor szórakozásait.és kérdést intézett eziránt az ismeretlenhez. aki megváltoztatta életmódját. ugyancsak kibékült fiával. megnyugvást és örömöt is fogsz találni. hogy az ifjuság kora elmult és bátran elhajitva mindent. vagy legalább is nem fog oly fájón megnyilvánulni. Ha azután csábitani fog a magány.az ifjuságot . Az. ez természetes és ezért jó is. Az utolsó szavak végleg meggyőzték Juliust. szolgálni kell a hazának és dolgozni kell a hasznára. . hogy mi most a teendője és hogyan lábaljon ki abból a szorult helyzetéből. Ismerd el.folytatta az ismeretlen. Akkor menj. de most egyenesen érthetetlennek látszott előtte. NEGYEDIK FEJEZET Három hónap mulva megülték a szépséges Jevlampijával való lakodalmát és Julius. akit ő szemelt ki a számára. hogy szenvedtél. Tanácsa bölcs. foglalkozz kereskedelemmel. tudományokkal és müvészetekkel. amikor férfivé. kivált az utolsó kijelentése. utad világosan áll előttem. Minden bajod az átmeneti állapotnak jele. ami téged elsősorban bántott. mig megfelelt a korodnak. vak hit egyetlen ember szavaiban? Juliust meglepte. Ilyenek az élet szokásos leckéi. Anyja örömrepesve fogadta. hogyan tudta magát balsorsának befolyása alatt ilyen esztelenségre elhatározni. 81 . polgárrá kell válni. Minden balszerencsédnek helyzeted fonáksága volt az oka. vagy pedig a felkényszeritett. Minden balszerencséd az emberek sajátos szenvedélyeiből ered. Te átélted az élet egyik korszakát . mint az élet tevékenységéhez. Az. ha több hajlamod van a filozófiához. Köszönetet mondott az ismeretlennek és hazatért. Mérlegeld csak. közéleti ügyekkel. . hogy nősülj meg. hogy ki fogsz békülni atyáddal és barátaiddal. ami téged a legjobban bánt. hogy engedelmeskedik akaratának és nőül veszi azt a lányt. szabad tevékenysége-e. A szenvedély magával ragadott és oly messze sodort. És jó volt. Ha vonzódol ahhoz a magányhoz.abban. miután az életet valódi jelentésében megismerted. amelyben volt. te egy férfi erőivel adtad oda magad az ifjuság féktelenségének s a jóból rossz lett. . hol keserü s hol édes. Az az elhatározása. hogy a keresztényekhez megy. Férfi lettél és házasságra kell lépned és férjjé kell válnod. mint most. ami az ifjukor tulajdona és nem fér össze egy férfivel. válassz egy másik helyzetet s az ellenségeskedés megsemmisül. már nem követheted el mégegyszer ugyanazokat a hibákat. nemcsak megingott.Éppen erről akartam most beszélni. ugy csak azután adhatod át magad haszonnal ennek a tevékenységnek. Belevetetted magad az ifjuság szórakozásaiba. Atyád azt ajánlja. amit az ismeretlen mondott. Használd ki saját tapasztalatodat. és azonkivül. amit ő mondott nekik. add magad át neki. hogy melyik vezér a megbizhatóbb: az istenek akarata és az emberi bölcsesség együttes. De az idő elmult.Hogy mit tegyél? Amennyire az emberi bölcsesség hozzáférhető a számomra. És ezért a legfontosabb tanácsom: teljesitsd atyád kivánságát.

tette hozzá mosolyogva.Mi az. Julius elmondotta barátjának mindazt. Hogy mentesitsétek magatokat a kiábrándulásoktól. hogy neki nincsen rá szüksége. még nem bizonyitéka annak.mondta Pamfilius. de utána még hidegebben hagy. amit az ismeretlen igért? . mint a feleségem. . okos. mint a feleségem. hogy elbeszélgethessenek. nem hozta meg azt a számomra.Mi nem tagadjuk a házasságot. Pamfilius köszönetet mondott neki és bement Juliusszal a boltba. hogy boldogtalan vagyok. én nem találtam kielégülést a házasságban.Ellenkezőleg. De most . és most boldog vagy? . minthogy nem vagy házas . amint egy kereskedő boltjában üldögélt. hogy vagy ő vágyik olyankor gyengédségeim után. 82 . fokozatosan csökkenve távolodott és végül elenyészett. hogy az élet nem adja meg azt az üdvösséget. nem volt házas és biztositotta barátját. amelyet a lélek óhajt. De az. aki kevésbé vonzó. . Pamfilius élete nem változott azóta. és ugy ebben mint amabban némi kielégülést találok. vagy megforditva. most bánat sarjad a házaséletből.Ha nem a házasságot. ahol öröm volt. amikor én vagyok közömbös iránta. Feleségem szép. akkor természetes. és hogy az öröm. ami vele történt: hogyan volt már a keresztényekhez vezető uton. a nősülést. az első időben jobban érdekel nála. tanult és jó. nem elégit ki. A szeretet nálunk mindennek legelső alapja. . hogy éppen ez a házasélet. Igen. Egy nő.kérdezte Pamfilius. Többet mondok: érzem. akik gazdagabbak nálam és nagyobb tiszteletben állnak.Megtaláltad vajjon a házasságban. . A fiatal leány.a bölcseknek igazuk van: az élet nem adja meg azt. amelynek őrömmel kellett volna eltöltenie. . hogy Pamfilius szeretne barátjával menni. Az első időben tökéletesen boldog voltam. hogy boldog? Ha e szó alatt kivánságaink teljes kielégülését értjük. és azon a helyen.Miben is látod a mi csalásunkat? .mondotta Julius. látva. őszintén szólva. hogy az embert megszabaditsátok az élet dolgaival együttjáró csapásoktól. . viszont azonban nem szivesen hagyná őt egyedül. látom a lehetőségét. Ezenkivül a szerelemnek feltétlenül szüksége van az ujszerüségre. azt ajánlotta. Jóllehet sok embert látok.kérdezte Pamfilius.magát az életet. Nem. hogy letelepszik a szőlővel és várja a vevőket. az emberek kezdenek tisztelni. és hogyan fogadta meg a tanácsot és nősült meg.Egyizben a vállalata ügyeiben elutazott egy nem messze eső városba és ott. tagadásba veszitek az élet valamennyi dolgát . amely eleinte eltöltött. .Nos. nappal és órával egyre örömteljesebbé válik. amit a lélek óhajt. Julius engedélyt kért az ismerős kereskedőtől. csak a szeretetet nem.surlódások lépnek fel közöttünk abból kifolyólag.Boldog? . A barátok kikérdezték egymást életkörülményeikről. Ezt most a házaséleten tapasztaltam. sőt el is hagyhassam őket. Életemnek ez az oldala teljes. Egyelőre sikeresen vezetem a vállalkozásomat. ezen már átestem. . Mikor Julius felismerte barátját. hogy a ti csalástok megadhatja. aki egy ismeretlen fiatal leánnyal elment az üzlet előtt. . sietett megnyugtatni kisérőjét. de a házasságom.fejezte be Julius. kiment hozzá az utcára és kérte. hogy utolérhessem. tagadjátok magát a házasságot. meglátta Pamfiliust. hát akkor tagadjátok a szeretetet. Mindketten nehéz szőlősputtonyokkal mentek és árujukat kinálgatták. barátom. hogy barátjával visszavonulhasson lakószobájába s az engedélyt megkapva. hogy élete minden évvel. tagadjátok az elbüvölőt. amikor az ismeretlennel való találkozás megmagyarázta neki a keresztények eltévelyedését és a maga legfőbb kötelességét. hogy acélból. . hogy utoljára látták egymást: még mindig a keresztény obscsinában lakott. Pamfiliusszal együtt a hátsó lakrészbe távozott. .te ezt nem ismered. . hogy jöjjön be az üzletbe.A ti csalástok abban áll. mi mindent tagadunk.

.Ha sohasem keresed az utmutatásait. akivel szőlőt hoztál. hogy nálatok nincsen házasság. nem a mi gondunk: a mi gondunk . ugy a faj folytatódni fog. amikor nincsen a helyén.mondta Julius.Én nem gondoltam a szépségére. hogy nem tüzzük célul magunk elé az emberi faj fenntartását és nem törődünk ezzel annyit. hogy ti a testi vágyat.Miről ismered fel? . hogy a férj egyesüljön a feleségével és legyen ne két. mint ahogy sokszor hallottam a ti bölcseitektől. de uj házasságra nem lépnek. De folytatom azt. amiért mindeddig nem vagyok házas. jóllehet könnyen meglehet. . az emberi faj már régen kihalt volna. . amit gyakorta hallott. akik bölcsességükhöz mérten megmagyarázzák számotokra az istenek akaratát. hogy egykoruak vagyunk. amit a mi és a ti házasságtok különbségéről akartam neked mondani. . megismételve azt. hogy felékesitenők magunkat és a testi vágyat felkelteni igyekeznénk.De mi az. . amely azt mondja. valamint azon körülményből.Ez helytelen állitás. ugy az áldozatok beleiből. hanem egy test. . .Igaz.az Ő akarata szerint élni. három leány közül választhattam.. szépség és szerelem és Vénus istennőnek való szolgálat elnevezés alatt. . . És ha egyedül lennétek. Nekem ő csak a nővérem. mint mi ezt nevezzük. mint amilyen világosak számotokra az áldozati állatokból és a madarakból való jóslások. És mi minden lehető módon rajta vagyunk. . hogy a kisértést kerüljük. mondta Julius. mégis csak felkelti benned a szerelem érzését. sohasem is pillantod meg őket. hogy a nőre vetett érzéki pillantás bün. A házasság nálunk nemcsak nincs eltiltva. dacára a bájait eltakaró öltözetének. hogy holnap megnősülök. Te először beszéltél nekem róla. . hogy az Ő akaratának megfelelően éljünk.Még nem tudom. Mi feltételezzük. amely rosszá válhatik. hogy a szeretet érzése köztünk mint fivérek és nővérek között erősebbé váljék az egyetlen nő iránti testi vágy érzésénél.kisértéssé. ez nem a mi dolgunk. mi pedig megforditva: az érzéki vágyat nem tekintjük rossznak (Isten nem csinált rosszat).Meg vagyok például győződve. A három 83 . hanem jónak. hogy el tudjátok nyomni a szépség iránti lelkesedést. azok világosak lesznek. . előmozditjátok.Abból. akként nekünk is megvannak a bölcseink. mert szépek és gazdagok voltak és atyám hozzájárulását adta bármelyikkel való házasságomhoz.De mindazonáltal lehetetlen. ha nem akarja. És ez az. a mi célunk csak az. A tieitek folytatják a már korábban megkötött házasságokat. hogy Atyánk már gondoskodott erről. de még ösztökélést is kap öregeink-tanitóink részéről. hogy az a szépséges fiatal leány. akik megmagyarázzák számunkra az Atya akaratát Krisztus kinyilatkoztatása.mondta Pamfilius elpirulva. Hogyha Neki tetszik az emberi faj fenntartása. Különbség van már abból kifolyólag is. A mi házasságunk és a tiétek közt csupán annyiban van különbség. ha viszont állandóan keresed az utmutatásait. És amint nektek megvannak a bölcseitek. és ezért mi és a mi asszonyaink ahelyett. . mint a madarak röptéből.Isten akarata. ez a három leány azért volt kiszemelve. . hogy még nem vagy házas. .vetette ellen Julius. annak dacára. szivük és más emberek gondolatainak sugallata és főként irántuk való szeretetük alapján.felelte Pamfilius.mondta Julius.mindebből azt a következtetést vonom le. feltüzelitek az emberekben.Én nem értelek. . Ti nem gondoskodtok az emberi faj fenntartásáról. . amelyet ti szerelemnek neveztek. amit másoktól és tőled hallottam.De mindez nagyon határozatlan valami. hogy a mi törvényünk felfedte nekünk. . ami ezt eldönti? . akkor bevégződik. annyira eltávolitani törekszünk azt magunktól. Az Ő akarata pedig kifejezést nyer a mi prédikációinkban és a mi kinyilatkoztatásunkban.Ki fog például neked utbaigazitást adni. hogy mikor és kivel kell házasságra lépned? Amikor én voltam házasság előtt.

aki nőül vesz egy olyan lányt. . A legjobb példája annak. ésszerü és tartós. amit a mi sztárecünk mondott a keresztény és a pogány házasság közötti különbségről.Ez még nem könnyiti meg a döntést. A keresztény számára azonban nem létezik ez az önmaga számára való választás vagy helyesebben a személyes élvezetét szolgáló választás nem első.mindenekelőtt meg kell jegyeznem. már előzőleg létezett szeretetet. Egy keresztény férfi felesége és egy keresztény nő férje bárki lehet a világ összes férfiai és női közül. amikor az emberek kölcsönös tisztelete és szeretete képezi az alapját.mondta Julius. A pogány. A keresztény számára az a fontos. amelyet a költők magasztalnak s amelyet jónak ismernek el önmagában is. a legtöbb élvezetet nyujtja. Csakis ezen az alapon keletkezhetik ésszerü. és ezért élvezete kedvéért köti a házasságot. a házasság csak akkor ésszerü és szent. ha nem az összes emberek iránti testvéri szereteten alapul.Mindazonáltal nem látom . mert szebb és rámnézve vonzóbb volt a többinél. hogyan válik állatiassággá ez az ugynevezett szeretet (erosz). nem nevezhető joggal szeretetnek. képet festeni. amelyik a véleménye szerint neki. 84 . avagy mást szeret. nem szabadna elfelejtened. .Én nem mondom. De a nem keresztény házasságnál gyakran fordul elő leplezett erőszak: mikor az. nem pedig az embert. De mi fog téged vezetni a választásban? . Menelaosz és Páris és Hélena és Achillesz és Agamemnon és Krizeisz.De miben áll ez a megszegés? . . aki őt nem szereti.De miben állhat Isten akaratának megszegése egy házasságnál? .mondta Pamfilius. akit állitólag szeret az. Ez az érzés állati vágy és nagyon gyakran átcsap gyülöletbe. hogy az ember a nőben a vele való érintkezés nyujtotta élvezetet szereti. amelyet Páris érzett? .az erőszak esetei ugyanazon a nőn. ez érthető. . hogy az emberek iránti szereteten alapulna. . mert az élvezet még előtte áll. Az a kizárólagos szeretet viszont a nő iránt. mikor van alapja. anélkül. Az erőszak esetében nyilvánvaló. Mi is az egész Iliász? Elbeszélés a házasságra vonatkozó Isteni akarat megszegéséről. . azt a feleséget választja.Én elfelejthetném az Iliászt. . . hogy mivel tanitásunk szerint valamennyi ember egyenlő az Atya előtt.mondta Julius. azért valamennyi mielőttünk is egyenlő. aki bölcsek és költők között élsz. de a nő iránti kizárólagos szeretet csak akkor támadhat fel. keresztény családi élet. akit szeretünk. szenvedést okoz a lánynak és nem sajnálja. hogy a keresztény házasság nem engedi meg a nő iránti kizárólagos szeretetet. amelyek Isten akaratának ebből a megszegéséből származnak az emberekre. amelyet együtt tanultam és olvastam veled. szerinted keresztény házasság miért zárja ki a nőnek azt a szeretetét.közül pedig Jevlampiját választottam. de neked. hiszen kinozzuk azt. szenvedést okoz neki és megrontja. ha nem szegtük meg az összes emberek iránti. ellenkezőleg. . Keresztény házasság csak akkor lehetséges. hanem másodrangu helyet foglal el nála. . amin fessünk. Mint ahogy ésszerüen és tartósan csak akkor lehet egy házat épiteni. aki hozzá hasonló. mint te. amikor az emberben megvan az emberek iránti szeretet s amikor a testi szeretet tárgya megelőzőleg már tárgya az emberek kölcsönös testvéri szeretetének. hogy meg ne szegje házasságával Isten akaratát. s ezért választásunkat (hogy ezt a számunkra érthetetlen szót használjam) semmi sem korlátozhatja.Hogy felelhessek neked. hogy nincs meg az ember iránti szeretet. ugy helyzetük. annál is inkább. . mint lelki és testi tulajdonságaik szempontjából.Én azt mondom el neked. Emellett a felfogás mellett az ember csak a szemeit meresztgeti és nehezen tud dönteni.hogy az ilyen. amikor elő van készitve.akként a testi szeretet csak akkor törvényes. .A megszegés abban áll.mindez mindama borzalmas csapásoknak a leirásai. csakhogy kielégitse szeretetét. személyileg neki. aki erőszakot téve rajta.

- Megengedem, hogy ez igy van, - mondta Julius; - de ha a leány szereti a férfit, akkor nincsen igazságtalanság sem és én nem látok különbséget a keresztény és a pogány házasság között. - Nem ismerem a házasságod részleteit, - felelte Pamfilius, - de tudom, hogy minden olyan házasság, amelynek csupán a személyes boldogság képezi az alapját, lehetetlen, hogy ne legyen egyenetlenkedés okozója, egészen ugy, amint a közönséges táplálkozás nem mehet végbe civódás és verekedés nélkül állatok és olyan emberek között, akik kevéssé különböznek az állatoktól. Mindenkinek kedve van egy édes falatra, de minthogy édes falat nem jut mindenkire, viszálykodás tör ki. Ha nincs is látható viszálykodás, titkolt mindenesetre van. A gyenge szeretne egy édes falatot, de tudja, hogy az erős nem adja oda neki; s bárha már belátta annak lehetetlenségét, hogy ezt a falatot nyiltan elvehesse az erőstől, titkolt, irigykedő dühvel nézi az erőset s a legelső alkalmat felhasználja, hogy elvegye tőle az édes falatot. Ugyanez, sőt még kétszeresen rosszabb a helyzet a pogány házasságnál, minthogy az irigység tárgya az ember, ugyhogy a düh még házastársak közt is megszületik. - De hogyan lehet elérni, hogy a házasulandók egymáson kivül senkit se szeressenek? Mindig akad olyan ember vagy leány, aki emezt vagy amazt szereti. És szerintetek a házasság ilyenkor lehetetlen. És éppen ezért látom már, hogy igaz az, amit rólatok beszélnek: hogy egyáltalán nem házasodtok meg. Ezért nem vagy te sem nős és nem is fogsz bizonyára megnősülni, mintahogy lehetetlen az, hogy egy férfi nőül vegyen egy nőt anélkül, hogy megelőzőleg szerelmet ne ébresztett volna maga iránt egy másik nőben, vagy hogy egy leány elérje érettségét anélkül, hogy fel ne keltette volna maga iránt egy férfi érzelmeit. Hogyan is kellett cselekednie Helénának? - Kirill sztárec igy beszélt erről: a pogány világban az emberek, nem gondolva a testvéreik iránti szeretetre és nem melengetve ezt az érzést, csak egyre gondolnak: arra, hogy felgyujtsák magukban a nő iránti szenvedélyes szeretetet s melengessék ezt a szenvedélyüket. És ezért az ő világukban minden Heléna, vagy hozzá hasonló nő sok ember szeretetét ébreszti fel. A vetélytársak ökölre mennek, egyik igyekszik felülmulni a másikat, mint a vadállatok, hogy a nőstényt elnyerjék. S a házasságuk többé vagy kevésbé erőszak. A mi obscsinánkban nemcsak nem gondolunk a szépség egyéni élvezetére, de kikerüljük az összes csábitásokat is, amelyek ehhez vezetnek s amelyeket a pogány világban érdemmé és istenités tárgyává emeltek. Mi ezzel szemben felebarátunk tiszteletének és szeretetének azon kötelességeire gondolunk, amelyek különbség nélkül minden emberrel szemben fennállanak, ugy a legnagyobb szépséggel, mint a legrémesebb torzszülöttel szemben. Mi minden erőnkkel melengetjük ezt az érzést és ezért az emberek iránti szeretet bennünk felülkerekedik a szépség kisértésén és győzedelmeskedik felette és megszünteti a torzsalkodást, amely a nemi élet talajából fakad. Egy keresztény csak akkor nősül meg, amikor tudja, hogy a nővel való egyesülése senkinek sem okoz bánatot. - De vajjon lehetséges ez? - vetette ellene Julius; - lehetséges vajjon uralkodnunk gerjedelmeinken? - Nem lehet, ha szabadjára eresztjük őket; de képesek vagyunk megakadályozni, hogy felébredjenek és felüssék a fejüket. Vedd például az atya viszonyát a leányához, az anyákét a fiaikhoz, a fivérekét a nővéreikhez. Anya a fiu számára, leány az atya számára, nővér a fivér számára, bármennyire szépek legyenek is, - nem az egyéni élvezet, hanem a szeretet tárgya, és az érzéki vágyat nem kelti fel. Ez az érzés csak akkor ébredne fel, ha az atya megtudná, hogy az, akit a leányának tartott, nem a leánya, vagy a fiunak nem az anyja, vagy a fivérnek nem a nővére; de ez az érzés még ekkor is nagyon gyenge és engedelmes lenne s az embernek hatalmában állna megzabolázni. A kéjvágy gyenge volna, mert az alapját az anya, a leány, a nővér iránti szeretet érzése képezné. Miért nem akarod elhinni, hogy az emberben oly érzést lehet felnevelni és megszilárditani minden nő iránt, mint az anyák, nővérek, leányok iránt, s

85

hogy ennek az érzésnek az alapján kinőhet a házastársi szeretet érzése? Valamint a fivér csak miután megtudta, hogy az, akit nővérének tartott, nem a nővére, engedi meg felgerjedni magában az iránta mint nővel szemben való szeretetet, éppen ugy a keresztény is csak miután érzi, hogy szeretete senkinek sem okoz bánatot, hagyja ezt az érzést felgerjedni lelkében. - Nos, és ha két férfi szerette meg ugyanazt a leányt? - Akkor az egyik feláldozza a boldogságát a másik boldogságáért. - S mikor a leány egyiküket szereti? - Akkor az, akit a leány kevésbé szeret, feláldozza érzését a leány boldogságáért. - És ha a leány mindkettejüket szereti és mindketten feláldozzák magukat, akkor a leány senkihez sem megy férjhez? - Nem; ilyenkor az öregek megvizsgálják az ügyet és olyan tanácsot adnak, hogy a legnagyobb szeretet mellett a legnagyobb boldogság származzék valamennyire. - De hiszen igy sohasem történik, és nem történik azért, mert ellene van az ember természetének. - Ellene az ember természetének? Az ember milyen természetének? Az ember, azonkivül hogy állat, - ember is; és bár igaz, hogy a nővel szemben való ilyen magatartás, nincsen összhangban az ember állati természetével, de összhangban van az észszerü természetével. S amikor az ember eszét veti latba állati természete szolgálatára, rosszabbul cselekszik az állatnál; erőszakra, vérfertőzésre vetemedik, amire nem vetemedik egy állat sem. De csak amikor az ember az állat megfékezésére alkalmazza észszerü természetét, mikor az állati természet szolgálatába áll az észnek, - csak akkor éri el az ember azt a boldogságot, amely kielégiti.

ÖTÖDIK FEJEZET - De beszélj nekem egyénileg magadról, - mondta Julius. - Ezzel a gyönyörü leánnyal látlak, nyilván közelében élsz és szolgálsz neki, - valóban nem kivánnál férjévé lenni? - Nem gondoltam erre, - mondta Pamfilius. - Egy keresztény özvegyasszonynak a leánya. Ugyanugy szolgálok nekik, amint mások is szolgálnak nekik. Te megkérdeztél: szeretem-e annyira, hogy egyesüljek vele? Ez a kérdés nehéz a számomra, de egyenesen fogok felelni. A gondolat az eszembe ötlött; de van egy ifju, aki őt szereti és ezért még nem merek erről gondolkodni. Ez az ifju keresztény és mindkettőnket szeret s én nem tudok olyasmit tenni, ami bánatot okozna neki. Látok, anélkül, hogy erről gondolkodnék. Egyetlen egyet keresek: teljesiteni az emberek szeretetének törvényét, - ezt az egyetlen lelki szükségletünket. Akkor fogok megnősülni, amikor meglátom, hogy igy kell tennem. - Az anya számára azonban nem lehet közömbös, hogy jó, munkaszerető veje legyen. Téged fog kivánni és nem másokat. - Nem; neki mindegy, mert tudja, hogy rajtam kivül a mieink valamennyien készek neki szolgálni, mint bárki másnak is; és én nem fogok neki sem kevésbé sem jobban szolgálni, akár leszek, akár nem leszek a veje. Ha pedig ebből leányával való házasságom fog következni, örömmel fogom fogadni, de ugyanigy fogom fogadni egy mással való házasságát is. - Ez nem lehetséges! - kiáltott fel Julius. - Éppen az nálatok a borzasztó, hogy ti magatok csaljátok meg magatokat. És ezzel megcsaltok másokat. Az igazat mondta nekem rólatok ez az ismeretlen. Amikor hallgatlak téged, önkénytelenül is alávetem magam azon élet szép86

ségének, melyet te lefestesz előttem; de ha gondolkodom, látom, hogy mindez csalás, amely az állatihoz közeledő élet elvadulásához és eldurvulásához vezet. - Miben látod vajjon ezt az elvadulást? - Abban, hogy munkátokkal tartva fenn életeteket, nincsen szabad időtök és lehetőségetek, hogy a tudományokkal és müvészettel foglalkozzatok. Ime, te rongyos öltözetben jársz, eldurvult kezekkel és lábakkal; társnőd, aki a szépség istennője lehetne, rabszolgalányra hasonlit. Nincsenek nálatok sem Apollo-dalok, sem templomok, sem költészet, sem játékok, semmi, amit az istenek az ember életének felékesitésére adtak. Dolgozni, dolgozni mint a rabszolgák vagy mint a barmok, hogy csupán a szükös táplálékotokat megszerezzétek, vajjon nem önkéntes és istentelen megtagadása-e ez az ember akaratának és természetének? - Megint az ember természete! - mondta Pamfilius. - De miben áll ez a természet? Abban-e, hogy elviselhetetlen robottal kinozzuk a rabszolgákat, megöljük és rabszolga sorba döntsük fivéreinket, mulatozás tárgyává tegyük a nőket? Minderre szükség van az élet ama szépségéhez, amelyet te az emberi természet sajátosságának tartasz. Ebben van-e az ember természete, vagy pedig abban, hogy mindenkivel szeretetben és egyetértésben éljen s egy világtestvériség tagjának érezze magát? Akkor is nagyon tévedsz, ha azt gondolod, hogy mi nem ismerjük el a tudományt és a müvészetet. Mi magasra értékeljük mindazokat a képességeket, amelyekkel az emberi természet meg van ajándékozva. De az összes képességekre, amelyek az ember sajátosságai, mi ugy nézünk, mint amaz egyetlen cél elérésének eszközére, amelynek egész életünket szenteljük, s e cél - Isten akaratának teljesitése. A tudományban és a müvészetben mi nem szórakozást látunk, amely csak semmittevő emberek mulattatására alkalmas; a tudománytól és a müvészettől mi ugyanazt követeljük, amit minden emberi foglalkozástól, - hogy megvalósuljon benne ugyanaz a tevékenysége az Isten és felebarátunk iránt való szeretetünknek, amely egy keresztény valamennyi müvét áthatja. Tényleges tudománynak csak olyan tudásokat ismerünk el, amelyek segitségünkre vannak, hogy jobban éljünk, s a müvészetet csak akkor becsüljük, ha megtisztitja szándékainkat, felemeli lelkünket, megszilárditja erőinket, amelyekre szükség van a szorgos, szeretetteljes élethez. Mi nem mulasztjuk el az alkalmat, hogy az ilyen ismereteket magunkban és gyermekeinkben a lehetőséghez képest kifejlesszük és az ilyen müvészetnek szivesen odaadjuk magunkat szabad időnkben. Mi olvassuk és tanulmányozzuk azokat az irásokat, amelyeket az előttünk élt emberek bölcsessége hagyott számunkra örökül; mi verseket énekelünk és képeket festünk és a mi verseink és képeink megerősitik szellemünket és megvigasztalnak bennünket a bánat perceiben. Éppen ezért nem tudjuk mi helyeselni azokat a célokat, amelyekre ti a tudományokat és a müvészetet alkalmazzátok. A ti tudósaitok arra használják fel gondolkodó-képességüket, hogy uj eszközöket eszeljenek ki, amelyekkel rosszat tehetünk az embereknek: tökéletesitik a háboru, vagyis a gyilkosság módszereit, uj eszközeit találják ki a nyereségnek, vagyis a mások rovására való meggazdagodásnak. Müvészetetek azon istenek tiszteletére emelt templomaitok felállitására és ékesitésére szolgál, akikben a szellemileg közületek legfejlettebbek már régóta nem hisznek, de akiknek hitét másokban fenntartjátok, arra számitva, hogy ezzel a csalással jobban megtartjátok őket hatalmatok alatt. Szobrokat a legerősebb és legkegyetlenebb zsarnokaitok tiszteletére állittok fel, akiket senki sem tisztel, de mindenki retteg. Szinházaitok olyan darabokat adnak elő, amelyek a bünös szerelmet magasztalják. A zene gazdagjaitok szórakoztatására szolgál, akik betegre ették magukat fényüző tivornyáikon. A festészetet arra alkalmazzátok, hogy olyan képeket ábrázoljatok az erkölcsi romlottság házaiban, amelyekre nem nézhet pirulás nélkül a józan vagy az állati szenvedélytől el nem vakult ember. Nem; nem e célra adattak az embernek azok a magasztos képességek, amelyek az állatoktól megkülönböztetik! Nemlehet szórakozást csinálni belőlük testünk számára. Egész életünket az Isteni akarat teljesitésének szentelve, még inkább ugyanerre a szolgálatra forditjuk legmagasztosabb képességeinket is.
87

talán te vagy bárki más elérte ezt a célját? Ha a lövész nem talál a célba. Pamfilius igy szólt: . Mindez csalás! Ha azt tennétek. Üdvünket keressük. hogy megöljenek vagy kinozzanak bennünket. nem fog többé célozni rá? Ugyanugy vagyunk mi is. hanem az engedelmességben van: nem a gazdagságban. Ha csalók vagyunk.hanem valami másért. sem leleplezést. de igy csak megcsaljátok a többieket és magatokat! Julius tüzbe jött és kiöntött mindent. hogy élvezzük védelmeteket. A vadak hamarosan megértenének és megszeretnének. . Ti nem ismeritek el a tulajdont. Mi ugyanugy. a maga módja szerint éri csak el. De vajjon lehet ez másként? Te arra törekszel. mi ellentállás nélkül odaadnók. mi meg másban hiszünk. sőt. akkor igazságtalan lenne. az üdvöt keressük. És mi a megvetést szivesen fogadjuk. de kihasználjátok. Ha keresztül is mennek kezeinken olyan anyagi tárgyak. . akik keresik az üdvöt. Ha el akarnák venni tőlünk munkánk gyümölcseit. amit vallunk. Mi nem saját hasznunkért adjuk el a szőlőt olyanoknak.mindez nagyon szép lenne. hogy a szükölködők számára megszerezzük azt. akinek hiszünk. amire életükhöz mulhatatlan szükségük van. hogy köztetek is vannak néhányan. akik védelmezték magukat. amelyek a ti szemeitekben tulajdont képeznek. Ti abban hisztek. hogy elismernők.. Ti magatok csaljátok meg magatokat. amit mondtok. mi átengednők nekik azokat. hogy az üdvösség a gazdagságból és az elismerésekből áll. ha az élet lehetséges volna ilyen körülmények között. mi nem tekintjük őket a sajátjainknak és tovább adjuk azoknak. Sőt magad mondtad. aki azt gondolja.ez az. Éppen ebből az okból kifolyólag nem félünk a vademberek támadásától sem. ha azt követelnék. De ha nem volnának római légiók. . a mieink meg rendelkeznek vele s adnak nektek. Ha valakinek eszébe jutna elvenni tőlünk ezt a szőlőt. hogy nem követelünk védelmet. ti talán tudnátok nyugodtan élni? Ti élvezitek a védelmet.mondta Julius. mert sokszor nem talált. akik egész lelkükkel keresik az igazság megismerését. Ellenkezőleg. hogy csalással vádolj bennünket. mint a bennünket jelenleg környező és üldöző felvilágosult emberektől. ugy vajjon azért. A mi hitünk azt mutatja nekünk. . nem tudunk nem törekedni oda. .Megint tévedsz és téved az. akkor nincs miért beszélni velünk és nem érdemlünk meg sem haragot. És mi.hiszen mi mindezt el sem ismerjük. a különbség csak az. hogy neked legyen a legszebb feleséged. Ellenünk emelt vádjaidnak az a lényege. mert szabályainknak egyike . . mi ezt is örömest megtennők és nemcsak nem lenne okuk. gazdagságért és elismerésekért törekszünk . azok. ugy erre nem külső célokért. ahol az üdvünket látjuk! Mi nem teljesitünk mindent. mint ti. de hátrányos is lenne a számukra. ámde igy élni nem lehet. hogy üdvösségünk nem az erőszakban. Ha arra törekszünk. hanem kizárólag azért. ami a szivén volt. akiknek szükségük van rájuk. hogy dolgozzunk rájuk. 88 .De miért nem hisztek az egész emberi bölcsességnek és fordultatok el tőle.Igen. hanem minden átengedésében. mint a növény a fény felé. hogy eltarthassák magukat. hogy teljesitsük Tanitónk törvényét. ami felé törekszünk. hanem kizárólag megvetést. A mi üdvünk abban áll. ami engem visszataszit. hanem eladod és megint vásárolni fogsz. Krisztus tanitása szerint üdvünk a szeretetben van. és hisztek csak a megfeszitett Tanitótoknak? Rabszolgaságtok. mert igy parancsolta meg az az Ember. Mikor Julius befejezte. hogy nem ismerjük el az erőszakot és a tulajdont és ugyanakkor kihasználjuk. De ha mi őszintén törekszünk afelé. az Atyával való közösséget. anélkül.semmiségünk beismerése. a legnagyobb vagyonod. és ezt senki sem veheti el tőlünk. amint törekszem én is és testvéreim is. hogy elismernétek. amit üdvünk érdekében akarunk: ez igaz. de távolról sem teljesen és kiki másként. Te magad nem adod ingyen a szőlődet. hogy nem érjük el teljesen azt. Ti nem ismeritek el a mi védőszerveinket. még hagyján.Helytelenül tételezed fel. azok. Pamfilius hallgatott és várt. hogy tanunkat vallva csak azért hiszünk. akik venni kivánnak. és kevesebbet kellene tőlük szenvednünk. anélkül. hogy mi és ti az üdvöt különbözőben látjuk. engedelmességtek Előtte .

És képzeletében két kép rajzolódott ki váltakozva . hogy ezt a hirtelen fordulatot végrehajtsa. . akik Istent keresik. . mondta Julius. hátára vetette nehéz terhét. jobb tettem volna.mondta Julius.mondta az ifju és eltávozott. mosolyogva biccentett fejével Julius felé és igy.majd az erős Pamfilius a sudár. anyja és barátai elégedetlenkedését és főként .De ha igy gondolkodol. . szép. De Juliusnak nem volt ideje gondolkodni: kereskedő-társai csatlakoztak hozzá és megkezdték szokásos foglalkozásukat.Te azt mondod. mert ezt valaki mondta nekünk s mi ebben vakon hiszünk. akik Istent szeretik.Te boldog vagy? . .Már más életet kezdtem. . 89 . Eközben Pamfilius társnője és egy ifju jelentek meg az üzlet ajtajában. hogy vigye haza Magdalínával a gabonát és vállalkozott. amely italos ebéddel és éjszaka feleségükkel fejeződött be. hogy hajlik a kereszténységre.és veled fog tartani. Pamfilius kiment hozzájuk és az ifju közölte vele Julius előtt. . elbucsuzott Juliustól s a leányka oldalán kifelé indult a városból. majd házi tüzhelye. . Julius nem jött össze többé Pamfiliusszal és találkozásaik lassanként elhalványodtak emlékezetében és a róla és a keresztény életről való benyomások kitörlődtek.Nem. . Pamfilius zsákokba öntötte a gabonát s miután egy kis részt átadott Magdalínának. még vidámabban mosolyogva mondott valamit Magdalínának s ezzel eltüntek a szem elől. hogy a bőrt ő maga fogja megvenni és elhozni.mindazon erőfeszitéseket. Julius elkisérte Pamfiliust egy ismerős kereskedő boltjába. . hogy törjem ketté derékban? Megkezdtem.mondta Pamfilius mosolyogva.. Az utkanyarodónál Pamfilius hátra fordult.kérdezte. kényes. amint jóságos és derüs arccal kosarakat visznek a fejükön. HATODIK FEJEZET Tiz év mult el. Sőt mi több. hogy Kirill megbizásából bőrt kell vásárolnia. hanem azért.azok önkéntelenül jutnak el ahhoz az uthoz. összetalálkoznak ezen az uton. . de megunt és kihült feleségével.Bizony lehetséges. végig kell élnem.Semmi jobbat sem kivánok. melyekhez folyamodnia kellene. ha akkor nem találkoztam volna az ismeretlennel és folytattam volna utamat hozzátok.. mi akadályoz meg benne? . légtöbbnyire értetlenkedem s szinte igazságtalanságot érzek: miért éppen én vagyok az.hogy boldogabb volnék. Magdalínának jobb. amelyen Krisztus ment s ezért önkéntelenül is mögé állnak. ha akkor folytattam volna utamat hozzájuk”. Ő Isten Fia és a közvetitő Isten és az emberek közt. erős szüzzel. amint pompás ruhákban és karkötőkkel fekszik a szőnyegeken és a párnákon.Hát a feleségem? . elképzelve atyja. aki oly határtalanul boldog. maguk előtt látják! Mindazok. A szőlőt már eladták és gabonát vettek az árából. mert mindazok. látják és ismerik Istent! Julius nem felelt és sokáig szótlanul ült. maguk előtt találják a Fiát és önkéntelenül is csak Rajta keresztül értik.Neked jobb lesz. ha veled megy. nem azért.mondta Pamfilius. . . és te is igy vagy. Pamfilius azt ajánlotta az ifjunak. gondolta Julius. „Igen. . amelyből reggel indult el s amelybe visszatér.

A gyermekek pedig legtöbbnyire terhére voltak Juliusnak és több kellemetlenséget. Üzletével s a közügyekkel elfoglalva. akit már tiz éve nem látott. Julius egy könnyüvérü nővel állt össze és vele töltötte el szabad idejét. Ezen kivül uj gondjai támadtak. másodszor. mert időközben három olyan kellemetlenség történt vele. hogy kocsija ujjszélességnyire balfelé vett irányt. A harmadik és Juliusra nézve legkellemetlenebb esemény pedig az volt. A második az volt. dajkák gondjaira bizták. aki Afrikában drágaköveket kapott a részére. atyja egy megbizható szolgája. A vállalat bonyolult volt: voltak törzsvevők. mint örömöt okoztak neki. szekerével véletlenül összeütközött egy másikkal. melyet ő remélt betölthetni. ami a bájat jelentette Julius számára. E tiz év folyamán családi életében ugyancsak jelentős és ránézve kellemetlen változás állt be: három gyermeke született és ezek a születések elhidegitették feleségétől.Julius élete a szokásos mederben folyt. voltak tartozások. minthogy az ezalatt az idő alatt egyre jobban összebarátkozott keresztény rabnőjével. Először is. Julius gyakran találta őket anyjuknál. és ezek a gondolatok rávezették más gondolatokra és korábbi balszerencséinek emlékére: arra a kisérletére. hanem gyermekeinél. amit keresett. de mint feltételezte. agya dolgozni kezdett és Juliusnak elég ideje volt. Julius abbahagyta korábbi ledér életét. amely mélyen szomoritotta. Mindennek Julius szerint az volt az oka. hogy szeretője elhagyta és uj pártfogót választott magának. És az élete komor szinben tünt fel előtte. hogy betegsége idején folytak le a választások egy magasabb tisztségre. amely csaknem egész életére kihatott. de nem életveszélyesek. Minthogy feleségében nem találta meg azt. Ez alatt a három hónap alatt. nehéz testi szenvedések közepette. nem tudott volna felelni. munkája után izléses pihenésre volt szüksége. vagy anyjukat találta nem a szobáiban. melyeket be kellett hajtani s amelyeket ki kellett fizetni. hogy magas társadalmi állást érhetett el. Juliust hazavitték és három hónapig ágyban kellett maradnia. pogány szokás szerint. Az első az volt. amelyet utolért. hogy milyen jelentéktelen véletlenekből függött a boldogsága. hogy a keresztényekhez menjen és Pamfiliusra. mint egy idegen ember életére. csábitó volt a szemében. Egy köztisztségre választották meg. Julius kiesett és két bordáját és kezét törte. Ez alatt az idő alatt meghalt az atyja s neki át kellett vennie az egész kereskedelmi vállalatot. Jóllehet a gyermekeket. kevesebbet törődött a férjével. hogy egyik rabja. Emlékei erejét csak fokozták feleségével 90 . Üzleti ügyeken kivül közügyekkel is foglalkozott s minthogy eszes és ügyes szónok volt. vajjon boldog vagy boldogtalan volt-e házassága ezen éveiben. felesége elvesztette szépsége és frissesége nagyobb részét. ugyannyira. Az olimpiai játékokon részt vett a kocsiversenyben és szerencsésen célig érve. kezdett kitünni a többiek közül. A kerék eltört. de a tisztséget vetélytársa nyerte el. annál is inkább. amelyhez nem vegyült volna a jóllakottság unalma. voltak segédek. Sérülései sulyosak voltak. amely nem lett volna valamivel megmérgezve. mikor olyan esemény történt vele. és egyetlen olyan élvezete sem volt. hogy folytatni kivánta volna: Minden dolog olyan volt. voltak eladók Afrikában. annál jobban esett neki. hogy teljesen kielégitette volna. hogy átgondolja egész életét. Ha megkérdezték volna Juliust. amelyet annál kevésbé talált meg feleségénél. megszökött velük és nagy kárt és megrázkódtatást okozott Julius vállalatának. egyre jobban belemélyedt az uj tanba s életéből elhajitott minden külső pogány vonást. akaratlanul is arról kezdett gondolkodni. Minden gyengédsége és kedveskedése a gyermekekre összpontosult. És ez az uj foglalkozás. Annyira el volt foglalva! Az egyik dologtól és élvezettől egy másik dologhoz vagy élvezethez sietett. de egyetlen dolog sem volt olyan. Igy élt Julius. ugy tekintve rá. Julius akaratlanul is belemerült az üzleti ügyekbe és nekik szentelte egész idejét. amely csiklandozna becsvágyát. mellyel elfoglaltsága mellett rendelkezett. hogy minél gyorsabban tudott tőle szabadulni. Miközben egyedül feküdt az ágyában.

ha valaki elveszi felső ruhádat. menj vele kettőt. imádkozzatok ellenségeitekért és üldözőitekért. Már néhány gyermekük volt. és mindazt elmondta neki. amelyeket meghallasz. Ez a rabnője egyidőben ugyanabban az obscsinában lakott. de érintkezz az igazakkal és alázatosakkal. amit magad nem kivánsz. mert Ő nem 91 . Ifjukoruktól tanitsd gyermekeidet istenfélelemre. mert ha közösen vagytok részesei az el nem rothadónak. add neki ingedet is. aki kér tőled.Pamfilius. aki most. Mindazt. Julius elbocsájtotta a rabnőt és magára maradva. Irigység fogta el. mert az Atya azt kivánja. hogy menj vele egy versztát. Ne légy fenhéjázó és ne légy lelkedben kihivó. ahol Pamfilius és ismerte is őt. tartsd felé a másikat és tökéletes leszesz. aki ad a parancsolat szerint! „Gyermekem! kerülj minden rosszat és hozzá hasonlót. nehogy megszünjenek félni Istent. aki nem hisz abban. a hallottakról kezdett töprengeni. mert mi köszönet van abban. mert a kéjvágy bujasághoz vezet. sem hivalkodó. másodszor. sem lobbanékony. a következő: áldjátok azokat. de legyen mindened közös a testvéreddel és ne nevezz semmit a magadénak. sem perlekedő. mert a hazugság lopáshoz vezet. akit Julius tiz évvel ezelőtt látott. . „Gyermekem! ne légy zsörtölődő. Haragodban ne parancsolgass rabodnak vagy rabnődnek. Ugyanazzal a Magdalínával volt házas.mesélte a rabnő. Julius látni kivánta ezt a rabnőt s mikor az megjelent szobájában. részletesen kikérdezte mindenről és kiváltképpen Pamfiliusról. Ha valaki megüt jobb arcádon. aki mindkettőtök felett van. . Hogy másfelé terelje a gondolatait. szeretned kell Istent. betegsége folyamán. Ne nyujtsd ki kezed elfogadásra és ne csukd össze a markod az adakozásnál. hogy Isten boldogságra teremtette az embereket. sem rosszakaratu. tudva azt. akik benneteket átkoznak. Ne légy dühös. felebarátodat. ha adsz. ami veled történik. hogy semmi sincs Isten nélkül. mert ez vezet az istenkáromláshoz. hogy mindenki megajándékoztassék az Ő jótékony adományaiból. Tartsátok magatokat távol a testi és világi élvezetektől. akit mindenki szeretett és becsült. mert igy tudod meg. ne követeld vissza. amelyet felesége hagyott az asztalán. mert ebből lopás származik. te se tedd másnak. Légy türelmes és irgalmas és gyengéd és alázatos és jó és mindig remegj a szavaktól.el kell mennie és megnéznie az életüket. sem féltékeny. És ne tapadjon lelked a büszkékhez. A tanitás pedig.való beszélgetései. amikor Pamfilius életét a magáéval összehasonlitotta és nem akart rá gondolni. „Gyermekem! ne okozz széthuzást és békitsd ki a civódókat. hogy ki a jó adakozó. mint tenmagadat és mindazt. sem kihivó. annál inkább vagytok közösen részesei az elrothadónak. A kéziratban a következőket olvasta: „Két ut van: egyik az életé és egyik a halálé. Ha valaki arra kényszerit. ha valaki elvette ami a tied. amit rabnőjétől a kereszténységről tudott. mert mindebből gyilkosság származik. ha szeretitek akik benneteket szeretnek? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azonban szeressétek azokat. „Gyermekem! ne légy hazug. Az élet utja a következőkben áll: először. hogy történjék veled. mert a düh gyilkosságra vezet. De légy szelid.egyike volt a legjobb testvéreknek. ne légy mosdatlanszáju. . Annak. mert a szelidek fogják örökölni a földet. sem pénzvágyó. Ne fordulj el a szükölködőtől. a tulajdonodnak. Boldog az. aki téged alkotott. Ne habozz adni és ne zugolódj. . „Gyermekem! ne légy kéjvágyó. Mindenkinek. . mert ezt nem teheted. akik benneteket gyülölnek és nem lesznek ellenségeitek. mert mindebből származik az istenkáromlás. mert mindebből paráznaság származik. gyakran volt vele. vedd mint üdvödet. felvette és olvasni kezdte azt a görög kéziratot.fejezte be a rabnő. adj és ne kérd vissza. mely e szavakban foglaltatik.

hogy lelki közösségbe lépett azokkal. Nem élt. varázslás. büszkeség. . sokaktól észre nem vett. . a gazdagok védelmezői.jön magához szólitani külső szerint itélve. És ebben meg is egyeztek. tettetés.Menj akkor. vagyis mások gondolatait: az történt.Nos.szólt magában. az elnyomottak elnyomói. paráznaság. a nem a jóban. Csak az volt a kérdés. elég volt tévelyegni és szenvedni! . az összes ilyen emberektől”. legtitokzatosabb és legjelentősebb jelensége történt vele az életnek. és mindez most annyira világosnak és kétségtelennek tünt fel. mint volt képes akkor hitelt adni az ismeretlennek és nem teljesiteni a szándékát . Julius lelke közösségbe lépett azzal. a becsületességért járó megjutalmazás tagadói. fennhéjázás. arcátlanság. akik e gondolatokat sugalták. az igazság gyülölői. Még távolról sem olvasta el Julius a kéziratot végéig.Eszébe jutottak Pamfilius szavai is. az adomány-hajhászók. örömmel fogják fogadni. hogy menjenek valamennyien. a szükölködőktől elfordulók. pökhendiség.Nem. a mindenben bűnösök! Óvakodjatok. De az anya féltette a gyermekeit és azt mondta. akiktől messze van a szelidség és a türelem. kétszinüség. mosdatlanszájuság. hogy az ugynevezett eleven ember elevenné válik. hogyan valósitsák meg a tervüket. az élet utján akarok menni! . Visszagondolt mindarra. 92 . düh. kéjvágy. a Teremtőjüket nem ismerők. élni akarok. akiket a Lélek felkészitett. hiuság. Olvasott. bujaság. én megpróbáltam és semmit sem találtam benne. a szegények törvénytipró birái.. rémületbe ejtő tévedésnek tünt fel.elmenni a keresztényekhez. hogy mi fog következni és nemcsak egyetértett a könyv gondolataival. alattomosság. Mit csináljanak a gyermekekkel: vigyék-e őket is magukkal. hanem a gonoszban szorgoskodók. az életére. a robotolókért nem dolgozók. hogy bármikor jöjjön hozzájuk. amikor megpróbáltad az életet. amikor érintkezésbe lép. összeolvad az ugynevezett holtakkal és egy életet él velük. a jóhoz és a méltányos itélethez való csatlakozás ellenzői. itt van a gyilkosság. irigység. hogy jobb a nagyanyjuknál hagyni őket és egyedül menni. a hazugság szeretői. . hanem azokat szólitja magához. És ő maga és az egész élete egyetlen. Visszaemlékezett arra is. amit az ismeretlen mondott neki: . bálványimádás. . amely abból áll. Az a mindennapos. amint ez az irás mondja. aki e gondolatokat irta és sugallta és ezután az összeolvadás után visszatekintett magára. előre eltalálva. csak Julius betegsége késleltette a megvalósitást. a gyermekgyilkosok. itt vannak a jók üldözői. Közölte szándékát feleségével és felesége el volt ragadtatva tervétől. ugyancsak itt vannak a hivalkodásszeretők. „A halál utja pedig a következő: mindenekelőtt gonosz és átokkal tele.itt hagyok mindent és elmegyek hozzájuk ugy élni. hanem szinte maga fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. mérgezés. ami megszokott történni az olyan emberekkel. csak tönkretette magában az életről való gondjaival az igaz élet lehetőségét. hamistanuskodás.Nem akarom tönkretenni az életet. kapzsiság. lopás. hogy csodálkozott. Minden el volt határozva. amit Pamfilius mondott neki korábbi beszélgetéseik során. mikor az történt vele. tolvajlás. vagy hagyják a nagymamánál? Hogy vigyék el őket? Hogy tegyék ki őket kényes nevelésük után a kemény élet minden nehézségének? A rabnő azt ajánlotta. Felesége kész volt mindenre.mondta magának. . Isten képének pusztitói.. gyermekeim. akik az igazság őszinte óhajával olvassák a könyveket. a felebarátaik iránt részvétlenek.

mondta az orvos. . az ő tanácsát követte. paráználkodni. . ha igy szólna: akkor találod el a célt. sem erkölcstelenség.a törvény igazságossága. Hiszen ők csaknem azt mondják.ismerem ezt a csalást. De abban rejlik a csalásuk. kiábránditotta és ezért most végre ki akarja vinni azt a szándékát. hanem ellenkezőleg. amikor a nyilad egyenes vonalban fog repülni a célhoz.csak ennyit mondott Julius és átadta az orvosnak a kéziratot. de az élet nem adta meg neki. szeretni fogja Istent és felebarátját és teljesiteni fogja a parancsolatokat. ne erőszakoskodj. A most élők eltengenek. Az ő tanitásuk szerint minden gyermeknek egyenlőnek kell lennie mindegyik anya vagy apa előtt. hogy a célt veszik eszköznek. ne paráználkodjunk stb. a lehetetlenséget. Élet nem lesz és az élet megszünik. sem harag. . hogy latba vetették hazugságuk egész fegyvertárát és elcsavarták a fejedet.mert erre a te helyzetedben nem lehet szükség.és az ő tanuk szerinti életut mégsem birja ki a bonckést. vagy csak egy nő azzá tiz közül.Olvasd el ezt.Képes leszek kézzel dolgozni? . .Látnivaló. kapálni? .. . . amikor a keresztényekhez indult. hogy egy átutazóban levő kitünő orvos akarja meglátogatni.De nehéz munkát végezni.a kormányzók. ne paráználkodj. az ijj rugalmas. mindaz a szeretet ezek iránt a gyermekek iránt. . Reggel közölték vele. Julius örömmel fogadta az orvost. sem kivégzések.mondta Julius és elbeszélte az orvosnak.A lényeg az élet. az orvos füveket irt elő a beteg testi erejének helyreállitása céljából. Az orvos fogta a kéziratot és belepillantott. de gyermekeik nem nőnek emberré. Mi fogja megóvni ezeket a gyermekeket.a hatalom ereje és egyenes nyilvessző . . Az orvos nem volt más.mondta . beleeshetik egy ilyen csapdába. irni . mint a másokéinak. sem civódás. tegyük fel. amikor van hur . ne esküdjünk.HETEDIK FEJEZET Ebben a lelkiállapotban Julius elaludt. amilyen te vagy. amit igért.Ó igen! Kocsit hajtani.Tegyük fel a badarságot. 93 . a nyilvessző egyenes. éppen erre van szükségem. . mégsem veszed észre eltévelyedéseiket. az olyant. akivel akkor találkozott Julius. amikor látjuk. és ime. aki gyors segitséget igér. hogy amióta találkoztak. és csodálkozom.ez éppen a kérdés.Ellenkezőleg. megismerkedett az élettel. . amely mellett nem kell civakodni. A cél abban áll.kérdezte Julius. a saját gyermekeknek épp ugy. amikor az emberek teljesiteni fogják Krisztus parancsolatait: ne civakodj. ölni.Nem értelek. . amelyet előző nap elolvasott. amelyről akkor beszélt. Tételezzük ezt fel. Igy vagyunk az emberi élettel is. Miben áll a csapda? .. . . hogy mind az a szenvedély. . . . hogy ez az állapot akkor fog bekövetkezni. amit a célbalövés tanitója mondana. Miután a sebeket megvizsgálta.Ismerem ezt. hogy egyenes vonalban repüljön? . sem szegénység. De hogyan érhető el. hogy ne civakodjunk.folytatta az orvos. amely mellett mindenki boldog lenne szerintük: nem lennének sem háboruk. és ez a cél csak a társadalmi élet eszközeivel érhető el. az esetben érjük el.Erre nem gondoltam. hogy a hur ki van feszitve.igen. És ezt a célt a céllövészetben azzal érjük el. ezek a szofisták és emberek és istenek elleni lázitók olyan utját ajánlják az életnek. amelyek különösen gyermekeid tekintetében háramolnak reád. . hogy a keresztény tan alapjait bizonyos csöppek beadásával minden emberrel közölhetjük és hogy egyszerre csak minden ember teljesiteni fogja Krisztus tanitását. rugalmas ijj . azokkal a kötelezettségekkel. mint ugyanaz az ismeretlen. A legjobb emberi életet.De ez még nem minden. ne uszits népet nép ellen. És azt állitják. ne esküdj. ugy hogy ebben a te helyzetedben. hogy egy olyan tanult ember..

Kilikiába megérkezett a római császár követe a keresztény prédikáció elnyomása céljából. de menj tovább és nem lesznek kételyeid.szólitotta meg Pamfilius. Állitsd őket talpukra. hogy nagyon gyorsan erőre kapott és a keresztény életre vonatkozó gondolatai fantazmagóriáknak tüntek fel előtte. uj életet kezdett.ez muló véletlen. nagyon gyorsan nagy jelentőségre tett szert a városban. ha nem az anyja? A természet védőpajzsot alkotott az anya szeretetében a gyermek számára. fontos és parancsoló kötelességek hárulnak rád. ugyanezzel boldoggá teszed gyermekeidet is. Egy gyermeket vezetett kezénél és Juliushoz lépett. És a diadal öröme csak akkor erős. Erőfeszitések és harc nélkül semmit sem lehet elérni. hogy a haza méltó szolgáit formáld belőlük. hogy a gyógyfüvek. különösen most. ha ez a szenvedély minden gyermek iránt szánalomba megy át? Melyik gyermeket vegyük és gondozzuk? Ki fog ülni éjszakákon keresztül a beteg. vagy a bölcs orvos tanácsai hatottak-e Juliusra. Teljesitésük . melyeket a keresztények ellen foganatositottak. barátom .Adj’ Isten. Julius hallott azokról a rendszabályokról.amely az anyákban remeg. ők elveszik ezt a védőpajzsot. Igy élt Julius egy évet és ez év folyamán még csak nem is gondolt a kereszténységre. akire hatott az orvos ékesszólása. alig oltalmazza meg őket a pusztulástól? Mi lesz akkor. . és abban a feltevésben. hogy ez nem érinti azt a keresztény obscsinát. de nem tudom. akkor sem találnál egyebet. . neked magadnak is szolgálnod kell neki és méltó szolgákról is kell gondoskodnod számára gyermekeid képében. Az orvos néhány napi nála tartózkodás után elutazott. De az év elmultával törvény volt kitüzve városukban a keresztények felett. amikor nehéz volt a győzelem. amikor a főtéren lévő hivatalába ment. . Téged bántott és kiábránditott a kudarcod. az a kötelességed velük szemben. NYOLCADIK FEJEZET Nem tudni. vagyis az emberi faj fenntartása.Ez is igaz! . barátom. de tény.Nagy kérésem van hozzád. hogy elfoglalhassák a helyedet. A fennálló állami berendezés adott neked mindent. Minden idejét a közügyeknek szentelve. ha nem az apja? Ki fogja oltalmazni a veszélytől? Mindez kiküszöbölődik! Kiküszöbölődik az egész élet.Nem. akikkel nem törődtél. . hogy velem való kapcsolatod folytán elveszited állásodat. . Kezdd el az életet a kötelesség tudatával és elenyészik valamennyi kételyed. Teljesitsd kötelességedet az állammal szemben azzal.mondta Julius. Pamfilius volt. de addig nincsen rá jogod. A másik kötelességed . mikor olyan nagyszerü. nem gondolt rá. akit nem ismert fel tüstént. mint szenvedést.a becsület dolga! Eléltél a kétségek második periódusáig. egy éltes. Első és legkétségtelenebb kötelességed . Julius nemsokára rá már felkelt és élve a kapott tanácsokkal. 94 . hogy szolgálsz neki és felkészited gyermekeidet erre a szolgálatra. amelyben Pamfilius élt. hogy a jelenlegi keresztény-üldözések idején kedved lesz-e elismerned barátodnak és nem félsz-e attól. ki fog a lelkébe hatolni. Egyizben azonban.szolgálni a köznek. amely csábit. és utána nyugodtan szentelheted magad annak az életnek. hadd a fantazmagóriákat és élj ésszerüen. büzös magzat mellett.gyermekeid nevelése. Csak betegségeddel kapcsolatban szálltak is meg. de különben ha neki is szentelnéd magad. semmivel sem helyettesitve! Ki fogja a fiut tanitani. Tanitókat fogadott gyermekei mellé és maga ügyelt fel a tanulásukra. szegényesen öltözött férfi csatlakozott hozzá. amivel rendelkezel.

vagy tanuságot tehettek róla vértanusággal. kérésem sem az.Én nem félek attól.és ennek bizonyitékául kérlek. hogy senkit se kelljen magatoknál magasabbnak tartanotok. be kell azonban neked vallanom. Megismerem benne arcodat. senki sem hallhat meg bennünket . vagy ötven év mulva. Azt tartották. hogy itt nem hagytam mindent és el nem mentem hozzátok. a tömlöcből értesitést adtak helyzetükről obscsinájuknak.Itt mindent elmondhatsz. de megigérte. de szerették volna. akik tudomást szereznének 95 . akiket a hatóságok letartóztattak. Julius kihivta feleségét és gondjaira bizta a fiut. hanem csupán annyi. hogy életük hasznára váljék az embereknek és ezért küldték Pamfiliust annak kieszközlésére. maga pedig bevezette Pamfiliust fényüzően berendezett elkülönitett szobájába. hogy a törvénykezés és az itélkezés a nép előtt menjen végbe. Tudom. Ti magatok igy gondolkodtok és erre a gondolkodásra tanittok másokat.Én senkitől sem félek . Kirill sztárec. hogy menjen el megkérni a keresztények érdekében. . .felelt Pamfilius. 80 éves élettel. hogy legyen szabad nyilvánosan megvallani hitüket. hogy mindent megtesz. amelyet mindig felkeltesz bennem. akit néhány évvel ezelőtt veled láttam. .Azért.A fiam. . a feleségem lett. Gyere velem. magatokat pedig egyenlőnek tarthassátok a cézárral.Eltaláltad .de ezt az igéretemet irántad való barátságomból és ama különösen jóleső ellágyulásból tettem. Tanuságot tehettek erről hosszu. És a gyengék és lusták számára erős ez a csábitás! Munka helyett minden rab egyenlőnek tartja magát a császárral. . hogy meghallhat valaki . hogy hivatva vannak tanuságot tenni Krisztus tanitásának igazságáról. vagy a vadembereknek. Ha az emberek hallgatnának rátok. És Pamfilius elbeszélte. Ti az államban az állam elpusztitását prédikáljátok..De miért? .Csakhamar azután. és a kikerülhetetlen testi halál egyaránt félelmetlen és örvendetes volt számukra most. . hogy ki a feleséged: az a gyönyörü szép nő. hogy ez következik-e be vagy amaz. hogy munkátokkal résztvennétek az állam ügyeiben és érdemeitekhez méltón egyre magasabbra emelkednétek munkátok révén az emberek tiszteletében. ti büszkeségetekben egyszerre valamennyi embert egyenlőnek tekintettek. ti sem lennétek. Julius csodálkozott Pamfilius kérésén. Megismerem ezeket a kék szemeket is és szükségtelen megkérdeznem.mondta Julius . . mert a közelmultban a kiábrándulás és a betegség egy csüggedt pillanatában megint magamévá tettem nézeteiteket és megint hajszálon mult. hogy gyere velem hozzám. hogy tanitástokat a legesztelenebbnek és a legártalmasabbnak tartom. De magának létezésteknek az állam létezése az előfeltétele. megbizást adott Pamfiliusnak.Megigértem neked közbenjárásomat. hogy találkoztunk veled. mert büszkeségből.felelte Julius . hogy a letartóztatott keresztényeket törvény elé ne állitsák és halállal ne büntessék. Mindegy volt nekik. mert átestem rajta. hogy min alapszik eltévelyedéstek. a lelki gyengeségen s a beteges ernyedtségen. Ha állam nem volna.az önszereteten. Azért vagyok képes itélkezni erről. . Valamennyien rabszolgái lennétek a szkitháknak. ami hatalmában áll. tudva Pamfilius és Julius viszonyáról. Még a főtéren rámváró hivatalos ügyeimet is elmulasztom.mondta Julius.Nem is kellett volna kérdeznem. Kié ez a gyermek? . A keresztények nem kértek kegyelmet. ez asszonyok hite és nem férfiaké. a társadalom széthullna és visszatérnénk a vadság korába.Sőt. . A barátok bementek Julius házába.felelte Pamfilius. hogy a keresztények. . a legelsőknek. csakhogy beszélhessek veled és hasznodra lehessek. ahelyett.

mert nem szünhetünk meg megérteni azt az igazságot.” 96 . jóllehet nem tudod. amely táplál benneteket. Nektek. becstelenség és méltánytalanság! Felhasználni az állami berendezés előnyeit és nem véve részt az őt fenntartó berendezésben. ellenkezőleg. s ami Isteni . A bárányok hallják a pásztor hangját és utána mennek. azt fogja gondolni. hajszolnak és ölnek meg benneteket? Miért származik civódás a ti szeretet-tanitásotokból? . miért viselkednek veletek szemben az emberek ellenségesen. mint a fényt. „Az itélkezés abban áll felettük. gyöngéinket is. mint a legártalmasabbra és a legaljasabbra: aljas azért. mint amennyi az életéhez feltétlenül szükséges. akik megölik testünket. Mi az Isteni törvényt állitjuk a legmagasabb polcra. mert ismerik a hangot. hogy fény jött a világba. Eljött az idő.létezésetekről. amint gondolod. hogy békét hozni jöttem a földre. hogy honnan jön és hová megy. Te azt állitod. miért üldöznek. Éppen erről az ellenséges érzésről. mint amely lelkiismeretünket és eszünket kormányozza. azért a világ gyülöl benneteket. melyet megértettünk.ami a cézáré. és te hallod a hangját. uj bárányokat vonzva magához a föld minden országából. hogy egészséges állapotában sokkal többet tud kezeivel megkeresni. ugy nézek tanotokra. akkor a világ szeretne benneteket.” Nem kell. hogy üdvünk csak ott van. hogy nélkülözések nélkül létezzék. hogy segitségedre leszek óhajotok megvalósitásában. akik megszoktátok a fényüzést. . amelyek nem ellenkeznek az Isteniekkel: cézárnak . de minthogy nem ettől a világtól valók vagytok. hanem kivülünk van. . mint egy kelés. ahol a mások üdve van. feldulni az államot. ugy mi sem félünk azoktól. együttes munkákkal. Mi csupán azokat az állami törvényeket teljesithetjük. de csak a testen léphet fel és táplálkozhatik. amely elpusztitja a testet. hogy milyen kevés szükséges egy embernek ahhoz.De mondd csak meg nekem.mondta . a munkásember munkáját. hogy ezzel Istennek szolgál. azt a vágyat keltjük fel a rabszolgában. hogy együtt élünk. mert az igazság győzni fog. de Én megszabaditottalak benneteket a világtól. a tanitványait. ellenünk irányuló ellenséges érzést megszüntessük. szóval is és tettel is mi egyet vallunk: türelmes megalázkodást és munkát. hogy ezt a nem tőlünk kiinduló. hanem nő. melyet hitünk kelt fel ellenünk másokban. ha tényleg ugy élnénk.Szavaidban . hogy azt a keblet rágni. És éppen ez az. hogy császár legyen belőle. mert gonoszak az ő dolgai.sok volna az igazság. mert gonoszak voltak az ő dolgaik. erőlködés nélkül el tudjuk tartani gyermekeinket is. nem kezdhetünk uj életet lelkiismeretünkkel és eszünkkel ellentétben. mondta Tanitónk: „Ne gondoljátok. ahol akar. Mi semmit sem tudunk és értünk az államügyekből. aki benneteket gyilkol.azt. s utána semmi többet sem tehetnek. nehéz elképzelnetek. Olyanok vagytok.” De valamiként Krisztus. Ha ettől a világtól valók volnátok.Ennek oka nem bennünk magunkban. betegeinket is. mert azt tartom. hogy ez befolyásoljon bennünket. keresztények. nem békét jöttem hozni. mert: „A Lélek ott van. És az élő test harcol vele és megfojtja! Ugyanezt tesszük mi is veletek és lehetetlen nem tennünk. De te nem ismered a mi életünket és hamis képet alkottál róla magadnak. amiért az emberek üldöznek bennünket. Annak folytán pedig. nem egyszer figyelmeztetett rá: „Engem . Pamfilius. aggastyánjainkat is. hogy mi. s mi keressük ezt az üdvöt. Nincsen lehetőségünk.Istennek.mondta Pamfilius . a legalacsonyabbrendü munkát. Az ember ugy van megalkotva. mi egyet tudunk és tudjuk ezt kétségtelenül .gyülöl a világ. de az emberek jobban megszerették a homályt. És Krisztus nyája nem fog elpusztulni. És dacára annak az igéretemnek. amikor mindenki. az összes emberek üdve pedig egyesülésükben áll. hanem kardot!” Krisztus tapasztalta magán ezt az ellenséges érzést és bennünket.

másrészről pedig kezelőorvosom fejtegetései meggyőztek. beszélgessenek tovább és ebédeljen nála. ránk nézve az. Nem tudom megérteni. anyáknak gyermekekkel nincsen benne helye. de jaj az embernek. akikről megmondatott: ha nem lesztek olyanok. De nekem gyermekeim vannak és én ráeszméltem. akik leromboljátok a társadalmi rend összes alapjait. de családos embereknek. KILENCEDIK FEJEZET Mialatt Julius ezeket mondotta. de Julius tartóztatta. Büszke őrültek vagytok. akin keresztül a csábitások jönnek. . Feleségem nagyon hajlik a kereszténység felé. hogy gyermekeik jövője nincs biztositva? . hogy ez hogyan lehetséges. az életnek.de sok-e köztetek az őszinte? Gyakran vádolnak benneteket azzal.Azért. és én sem tudtam egyet nem érteni vele. hogy bármennyire jó lenne is nekem elmennem. kérte. hogy ugy éljünk.mondta Pamfilius. volt egy idő. amint ti élitek. de az igazság nem a ti oldalatokon van. mert tényleg igy van. . Megundorodtam egész életemtől és mindennel szakitani akartam.Igen. az a nélkülözés ijesztette. amikor tudják. amikor gyermekeddel jelentél meg. Igy beszél a mi Tanitónk és ezért nem ellenvetés céljából mondom ezt neked. De egyrészről feleségem félelme. hogy vértanuk vagytok és szivesen pusztultok el az igazságért. Pamfilius felsóhajtott. mint a tiéiteké? . nem juttok be a Mennyek Országába. oly lények. . hogyan nevelhetitek gyermekeiteket a tulajdon nemlétezése mellett? Hogyan élhetnek anyáitok nyugodtan. elszaladt tőle és apjához sietett. mert nálatok nincsenek rabszolgák. . Hogy oly élet mellett. mikor itt is akarta hagyni ezt az életet. hogy a régi életmódot folytassam a kedvükért.hogy megházasodtál és gyerekeid vannak. hogy felneveljem őket ugyanazon körülmények között.Miért volna a mi gyermekeink jövője kevésbé biztositva. hogy ti. amely a ti felfogásotok szerinti. Mi azt mondjuk: ha a felnőtt emberek világian élnek .ezt még meg lehet bocsájtani. hogy a keresztény élet. Nem értem. hogy ti csak tettetitek. De legelsősorban az a bizonytalan jövő.mondta Julius . Ezért ejtett különösen ámulatba. amelyek közepette én magam felnőttem és éltem.Mi éppen a forditott módon okoskodunk.szakitotta őt félbe Julius . de a gyermekek? Ez rettenetes! Élni velük a világ közepette és csábitani őket! Jaj a világnak a csábitásoktól. .Csodálkozom. És ez tökéletesen igaz. Pamfilius kisfia befutott a szobába és apjához simult. . mert már el vannak rontva. és maradtam. . hogy egy keresztény családnak ne legyenek határozott létfenntartási eszközei? 97 . csak a családtalanok számára jó és lehetséges. Ez betegségem ideje alatt volt. Én kész voltam mindent eldobni és elmenni hozzátok. mint a gyermekek. mert jönniök kell a csábitásoknak. Pamfilius semmit sem felelt és szomoruan nézett Juliusra. vagyis az emberi fajnak meg kell szünnie.Különös. keresztények. De hogyan lehetséges. nincsen vagyon. Vele együtt akartam menni hozzátok. amely a gyermekeit várta. A legkényszeritőbb oka annak. amint valamennyien élünk.Magyarázd meg nekem.. hogy gyermekek vannak közöttünk. megsimogatta fiát és felállt. . hanem azért. Dacára Julius felesége minden becézgetésének.Nem csak egy gyermekem van: egy csecsemőm és egy hároméves leánykám még odahaza maradt. nincs jogom feláldozni gyermekeimet. hogy maradjon még.

és Julius látta Pamfiliust. rabszolgákkal s idegen országok hozzánk szállitott termékeivel. amely hol az ölébe hullt. Élete a közszereplés gondjai közepette folyt le. . és erőszakkal s nem szeretettel kényszeritünk másokat.folytatta Pamfilius. a család él. Én pedig meg fogom tehetni. hogy melyikük fogja jobban elvégezni. Ellenkezőleg. hogy szolgáljanak nekünk és . természetes és csalhatatlan biztositékától.a munkával. és próbáld őket iskolába adni. annál jobban megfosztjuk magunkat a szeretet igaz. aki csak egyet is elcsábit ezekből a kicsinyekből! Julius hallgatott. hogy éppen ahhoz kell ragaszkodnunk. de félve a legfelső hatóságtól. A ti eszköztök viszont az erőszak. amilyennek lennie kell. És amikor ez megvan. melyek közé gyermekeiket állitják. de a gyermekek nevelése meg van kezdve. nem ment oda hozzá és nem hivta meg magához. ne mondd ezeket a rettenetes szavakat. ami mindennek az alapja. amit mi tudunk.Tudjátok meg az igazságot és szabadok lesztek. hogy a keresztény élet csak a gyermektelenek számára lehetséges. Az erőszak megsemmisülhet. a világi tanitás nem fogja megadni soha.És Pamfilius eltávozott a fiával. 98 . Isten veled. a legjobb tanitók tanitják őket. annál jobban megfosztódik az igaz és örök biztositéktól. Kár nem származhatik belőle.mondta. hogy pogány életet élni csak a gyermekteleneknek bocsátható meg. a hatalom hajhászásában. sőt kellemes életet él. Az életfenntartó eszköz mindig csak az emberek szeretete és a munka marad. ha szükségesnek fogják találni. . hogy éppen azt kell növelnünk. és akkor csupán a munka és az emberek szeretete marad fenn. ha a gyermekek sorsára gondolnék. .csodálatos dolog! . De jaj annak. Bármilyen életberendezést csináljunk is magunknak mi néhányan. közölni egy rendelkezést. Mi azt tartjuk.lehet. amint a vagyon szaporodott. hol kisiklott a kezei közül. akik azok közt a körülmények közt nevelkednek a pogányoknál.ha kételkednék Krisztus tanitásának igazságában és ha haboznék annak teljesitésében. És éppen ezeket a feltételeket. mihelyt lábukra állitottam a gyermekeimet és szabad leszek. az emberek többségének élete mégis olyan marad. Nyilvános törvénykezés volt. Hadd tudjanak meg mindent. . és abban a mértékben. Vagyona nagy volt és egyre nagyobbodott. nevezik az emberek gondoskodásnak! Vedd a te fiadat és az enyémet és küldd most el őket megtalálni egy utat.Életfenntartási eszköz a mi hitünk szerint csak egy van: szeretetteljes munka az emberek érdekében.Igen. . Látta őt. . . . Mi magunk meg akarjuk szabaditani magunkat és gyermekeinket ezektől a feltételektől. ugy kétségeim is és habozásaim is tüstént végetérnének.vajjon melyiküket fogják szivesebben fogadni? Nem. amint más keresztényekkel együtt elvitte a vértanuk testeit. Lyukat fürt a vödör fenekén.mondta Pamfilius. Julius felesége meghalt. Fiai felnőttek és kiváltkép a második kezdett fényüző életmódot folytatni. TIZEDIK FEJEZET Még husz év mult el. Nem. annál kevésbé lesz képes a munkára. kastélyokkal. és nézd meg. elvégezni valami szükséges dolgot.Krisztus egyszerre teljes szabadságol ad. Elmehetnek hozzátok. amelybe a vagyon gyülemlett. Időnk pedig van még nekem is és nekik is.minél jobban biztositjuk ezzel látszólag az életünket. . Minél jobban szabaditja meg magát az ember a munkától és szokik hozzá a fényüzéshez. hogy igazad van. amint megsemmisülnek gazdagságok. . mikor felnőnek. Ugyanigy vagyunk a másik biztositékkal . amelyek közt te nőttél fel és a gyermekeid nőnek. azt lehet mondani.

gyülölet. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü”. Elkezdődött Julius küzdelme fiaival. amelybe belépett. hogy Julius meghalt és a fiu atyja halálát ünnepelte. hogy csak ott fogok nyugtot találni! . Mi volna a polgárokkal. És éppen most van rád szükség és éppen most futamodsz meg! Most tedd próbára az embereket és önmagadat. Örömmel fogadták. ugyanolyan harc.Lehet. ahelyett. „Igen. melyet a haza üdvére kell forditanod. szenvedélyeiket és az életfeltételeket. most már nem fogsz lebeszélni. Kilikiában az a hir terjedt el. A szobában. öklével földre sujtotta a fiát és bement felesége lakosztályába. kiment a házból és pihenés nélkül folytatta utját. Talpon találta és kimondhatatlanul megörült. .Nem. Ebben az időben történt. Julius elvesztette önuralmát. Igaz bölcsességre tettél szert. léha ifjakkal lepte meg fiát a házában. de ettől még nem váltak bölcsességgé. Sokáig ült Julius a szétteritett Evangéliummal a térdein. hogy a társadalom hasznára vetnék latba ismereteiket és tapasztaltságukat. Benned nincsen férfiasság. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én meg foglak benneteket nyugtatni. akit valamennyien szerettek és tiszteltek. hogy ütése nem járt komolyabb következményekkel. mert Én szelid vagyok és alázatos a szivemben. hogy mit kell tennem. amely próbának veti alá az aranyat. A régi hizelgők nem törődtek többé vele. . 99 .szólt Julius . Vegyétek magatokra az Én igámat és tanuljatok Tőlem.Eljöttem végre. Vacsoránál Pamfilius meglátta barátját és örvendezve sietett átölelni. .nőtt a lyukból való kiáramlás sebessége is. . amit különböző időkben mondott neki Pamfilius. hogy nyugtot fogsz találni. Az orvos volt. és igám nehéz volt és a terhem gonosz”. akik megismerték az embereket.kiáltott fel Julius. bármilyen régi és poshadt legyen is. elásnák azokat a megnyugvás keresése közepette? Életbölcsességedet a társadalomban szerezted meg és ugyanannak a társadalomnak is kell rendelkezésére bocsájtanod. Nem engedték a császár elé és hazaküldték. jóllehet nem tudták.csupán tüz. és nyugtot fogtok találni telketeknek. Amikor Julius hazaérkezett. Felesége szobájában megtalálta az Evangéliumot és ezt olvasta benne. Egész napon át ment és estére kelve egy paraszthoz tért be éjszakára. Harag. Julius kiment az utcára és elindult a keresztény obscsina irányában. aminőt ő folytatott apjával. A valódi filozófusok nem igy cselekesznek. Rómába utazott. Egyetlen szót sem szólva fiához.De nekem nincsen semmiféle bölcsességem! Nyakig merültem az eltévelyedésekbe! Tévelygéseim régiek. aminthogy a viz sem lesz borrá. A léptek zajára az ember felemelkedett. hogy védje magát. .Hol? . .A keresztényeknél. Azután felállt és bement a fiához. A következő nap estéjén elérkezett a keresztényekhez.Ő már régóta hiv. .harmadszor indulok el ugyanoda és tudom. és engedelmeskedni fogok neked. . egy ember feküdt.gondolta magában Julius. ha azok. eltöprengve egész elmult életén és visszaemlékezve arra. hogy Julius kiesett az uj helytartó kegyeiből. féltékenység.Mondd meg. de nem teljesitetted a kötelességedet. Nem hittem Neki és engedetlen és gonosz voltam. a szerencsétlenségek legyőznek. és számüzetés várt rá. „Jöjjetek hozzám valamennyien. . Te keresztül mentél az olvasztótégelyen.kérdezte az orvos. Igy beszélt Julius és magára kapva köpenyét. hogy barátja Pamfiliusnak. . A szerencsétlenség .

igy szólt hozzá: .lám milyen az életem: olyan.Ha első izben jöttem volna. amit tett. Mert nem azért küldte Isten az Ő Fiát a világba. . És Julius elszomorodott és igy szólt: . fiam! Mi valamennyien Isten fiai és az Ő szolgái vagyunk! Mi valamennyien az Ő egy hadserege vagyunk! Hogyan. aki az igazság szerint cselekszik. hogy napfényre ne kerüljenek az ő dolgai. hogyan keresse meg az itt-ott megmaradt fürtöket. de az emberek jobban megszerették a világosságnál a sötétséget. Kertjeinkben most folyik a szőlőszüret.Semmire sem vagyok jó és már semmit sem tehetek. Mert mindenki. hogy világosság jött a világba. És váratlanul egy öreges hangot hallott. Egy szőlőtőnél állt és itt-ott rajtamaradt édes. nincsenek határai és nincsen vége! Isten 100 . az. kedves testvér! Örömteljes munka! . Fiatalok szüretelték le és rakták kosarakba. aki alig-alig vonszolta a lábait. Minden hely el volt foglalva és bármerre nézett is Julius. mert azok gonoszak. még ha egész erődet is az Ő szolgálatának áldoznád. hogy rajtad kivül nem akad szolgája? És hogyan. hangot. aki hisz Benne. .mondta a hang. Reggel Julius kiment a szőllőbe. .. tizszer. fürtöket szedegetett róla. a termés benne kevesebb. hogy felállitsák az Ő országát? Azt mondod.Hogy mivel lehetsz az emberek szolgálatára. letépte és beletette az aggastyán kosarába.Dolgozz. . Magad is látni fogod. A tövek göbösek és görbék. örök élete legyen. százszor annyit cselekedtél volna. Még ha tengerannyiszor is többet tennél az összes embereknél. mi lenne ez az Isteni müben? Semmi! Az Isteni münek. talán mindent megtennél. mint az első kert gyümölcsei. amely azért várja. de most . de hogy tudd. hogy kétszer. Annak akarata. amire Neki szüksége van. a világosság felé tart. de itt sem volt keresni valója Juliusnak: valamennyien párosával dolgoztak és neki nem akadt helye. mint a második kert gyümölcsei. hogy itélkezzen a világ felett. olyan lett volna. Julius keresni kezdett. nem talált magának munkát. mikor megismerted életünket. Julius hátrafordult és egy évek sulyától meggörnyedt. aki rossz dolgokat müvel. mivel hitványabbak ezek a fürtök azoknál. . hogy mindenkinek. mert az ő dolgaik gonoszak voltak. hófehérhaju aggastyánt pillantott meg. amelyeket ama kertekben ott szüretelnek? Járjatok a világosságban. kiöregedett tövek. És a sztarec azt mondta neki: . amely hivta: . mert nem hitt Isten Egyszülött Fiában.És nem kelt fel helyéről és sirt. hanem hogy a világ megváltassék Általa. Elment tovább. amelyek csak tüzelőnek jók”. Julius hozzá lépett.És Pamfilius bevezette Juliust a házba.Ezzel ne törődj. . hogy hol van a helyed. amit meg kell tenniök az embereknek. munkát adok neked holnapra. talán azt hiszed. mint ezek a szükségtelen. menj oda és segits. hogy a dolgai láthatók legyenek.mondta a Tanitónk. Ne szomorkodj.mondta Julius magának. mikor másodszor indultam el. „Ez az én életem. gyülöli a világosságot és nem megy a világosság felé. megijedt attól a büntetéstől. nem itéltetik meg. tele dus fürtökkel. Az pedig. hogy addig is mire forditsd szabad idődet. amig van bennetek világosság.És megmutatta. és látszólag valamennyi csupasz. magad fogod meglátni. Teljesen kopár volt. . Az itélkezés pedig abban áll. Még tovább ment és kiért egy már elhalt szőlősbe. testvérem. . a szőlőhegy idősebb volt. mindent. akár Istennek. és Én feltámasztom őt az utolsó napon.mondta Pamfilius. aki a Fiut látja és hisz Benne. mert Istenben cselekedte azokat. mert céltalanul tette tönkre az életét.Gyere velem. ahol a jövevények laktak és megmutatva ágyát. Az első kert fiatal volt. aki küldött engem. amit már nem lehet visszahivni.Nézd meg.Dolgozz. És Julius megijedt attól. . olyan lett volna. talált néhányat. hogy tönkretette azt. Ha akkor jöttem volna. de a hitetlen már el van itélve. Az.

müve benned van. Gyere el Hozzá és légy ne a munkása, hanem a fia, és részesévé válsz a határtalan Istennek és az Ő müvének. Istennél nincsen kicsi és nagy, csak egyenes van és görbe. Lépj rá az élet egyenes utjára és Istennel leszesz, és a te müved nem lesz sem kicsi, sem nagy, hanem Isteni mü lesz. Jusson eszedbe, hogy az égben nagyobb az öröm egy megtért bünösért, mint száz jámborért. A világi dolog, mindaz, amit elmulasztottál, csak a bünödet mutatta meg és te megbántad. De mihelyt megbántad, meg is találtad az egyenes utat, menj rajta Istennel és ne gondolj a multtal, a naggyal és kicsivel. Isten előtt valamennyi élő egyenlő! Egy Isten és egy élet! És Julius megnyugodott és erejéhez képest élni és dolgozni kezdett testvéreiért. És igy élt örömben még husz évet és nem látta, mint halt meg testi halállal. 1887.

101

NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK
Első fogalmazás. ELSŐ FEJEZET Iván Fjódorovics Porhúnov, egy nagyorosz kormányzóság egyik gazdag kerületének nemesi marsallja este érkezett meg birtokáról a kerület székhelyére, ott városi lakásában töltötte az éjszakát és miután jól kipihente magát, másnap délelőtt megjelent a zemszho hivatali helyiségében. Munka volt bőven: zemsztvo-gyülés, az árvaügyek, a sorozó-, egészségügyi, fogházügyi bizottság és az iskolaszék ülése. Iván Fjódorovics a Porhúnovok ősi nemzetségének volt a sarja, akik régi idők óta kezükben tartották a nagy nyikóljszko-porhúnovói uradalmat. A nemesi apródiskolában nevelkedett, de nem lépett a katonai pályára, hanem az egyetemre ment és elvégezte a filológiai fakultást. Azután rövid ideig a kijevi főkormányzó mellett dolgozott, ott szerelemből nőül vette a nála társadalmilag alacsonyabbrangu, vagyontalan, de fiatal Klodt bárónőt, lemondott állásáról és birtokán telepedett le, ahol mindjárt az első választás alkalmával nemesi marsallnak választották. Ezt a tisztet most már harmadizben töltötte be. Porhúnov okos, müvelt, kiváló emlékezőtehetségü ember volt, sokat olvasott és gondolatait röviden, tisztán tudta kifejezni. Legszebb jellemvonása azonban, amely megszerezte neki az emberek rokonszenvét, szerénysége volt. Éppen ezért külső képességeiről: müveltségéről, becsületességéről, jóságáról, őszinteségéről nem sokat tartott. Szüntelenül arra törekedett, hogy tudását gyarapitsa és hogy még becsületesebbé, jobbá, őszintébbé váljék. Az önmagáról való vélemény látható „nevező”-je tehát igen kicsiny volt nála. Épp ezért az emberek, akikkel érintkezett, olyannak látták, amilyennek kellett, a mindig kellemes, jóságos és őszinte Iván Fjódorovicsnak. Az élet, amit folytatott, társadalmi körének felfogása szerint feltétlenül erkölcsös volt: feleségéhez nem lett hütlen, nem követett el bolond csinyeket - ezek ideje kijevi tartózkodására esett, amikor még nőtlen volt, de ott is igen rövid tartamu volt - és uradalma parasztjaitól, valamint embereitől csak olyat követelt, ami a gazdaság karbantartásához feltétlenül kellett. Politikai tekintetben a fölvilágosodott konzervativizmust ismerte el helyesnek. Azt tartotta, hogy jobb fölvilágositó, haladó szellemben a dolgok fennálló rendjére hatni, mint fantomokat hajszolni, amelyek megvalósithatatlanok, mindent és mindenkit elitélni és az állami életben való részvételtől tartózkodni. A birodalmi dumába is beválasztják képviselőnek, ha egy másik jelölt, aki a választóknak jobban tetszett, egy nyugalmazott tanár és kiváló szónok meg nem buktatja. Vallásos kérdésekben, ebben a mindenkire nézve fontos ügyben, Iván Fjódorovics ugyancsak fölvilágosodott konzervativ álláspontot foglalt el. A kételyeknek még árnyékát sem engedte magához férkőzni, noha a pravoszláv egyház dogmáit illetően megengedhetőnek tartotta a történelmi kutatást és e téren nagy olvasottsága volt. A dogmák tekintetében azonban a legnagyobb óvatossággal viselkedett. E tárgyra vonatkozó eszmecseréket némán hallgatott végig. Az egyház minden parancsának rendületlen pontossággal tett eleget, nemcsak ami a szentségeket illeti, hanem a keresztvetést és a mindennapi imádságokat is, amikre még anyja tanitotta. Általában tisztelte és nagy gonddal óvta ezt az alapot, amelyen az emberi élet nyugszik, anélkül, hogy tulságos szilárdan helyezkedett volna reá, mintha mégsem lenne meg a teljes bizalma a megdönthetetlenségében.

102

Társadalmi érintkezésben, a társalgásban nagyon kellemes volt és kellő helyen mindig tudott egy-egy idézetet vagy anekdotát belefüzni. Egyébként is kellemes ember volt és a legkomolyabb arckifejezéssel el tudott mondani egy tréfát vagy vidám történetet. Szenvedélyes vadász volt, szeretett kártyázni és sakkozni és kitünő játékos hirében állott.

MÁSODIK FEJEZET Mig Porhúnov a titkárral javában dolgozott, megjelent a zemsztvohivatal elnöke, egy szélsőséges reakcionárius, akivel azonban Porhúnov az eltérő politikai álláspont ellenére a legjobb viszonyban volt. Azután megjött az orvos, egész ellentétes felfogásu ember, demokrata, majdnem forradalmár. Vele Porhúnov még jobb barátságot tartott fönn, mint az elnökkel. Gyakran szokta tőle kedélyes hangon megkérdezni, mikor proklamálják Oroszországban a szocialista köztársaságot, amire az orvos szintén mosolyogva, tréfálódzva felelt. - Nos, hogy vagyunk a játékkal, Iván Ivánovics? - fordult Porhúnov az elnökhöz. - Megint sikerült „hatos” nélkül beugrani, mint a multkor egyszer? De komolyan ideje, hogy hozzálássunk, mert rengeteg munka vár ránk. - Bizony ideje. - De volna még egy kérésem önökhöz, kedves munkatársaim, ezt akarom előterjeszteni, mielőtt munkához fogunk. A doktor megkérdezte miről van szó és Porhúnov elmondta, hogy a diák, akit gyerekei mellé házitanitónak fogadott, elmegy és ezért uj nevelőre volna szüksége. - Tudom, - mondta az elnökhöz fordulva - hogy önök ismernek fiatalembereket, akikről itt szó lehetne és talán ön is ismer egy megfelelő embert - mondta a doktornak. - Tudnának valakit ajánlani? - Az én ismerőseim esetleg, hogy is mondjam, tulságosan haladó szellemüek - jegyezte meg a doktor. - De hát ezzel a Nyeusztrójevvel se volt semmi baj, pedig az igazán eléggé vörös. - No és mi van vele? - Elmegy. Azt mondja, hogy az ön ismerősei számomra nagyon is vörösek. Lehet e tekintetben rosszabb valaki, mint Nyeusztrójev? És mégis egész jól megértettük egymást. Egész őszintén megszerettem. Pompás fiu. A feje ugyan tele van éretlen, meg nem emésztett eszmékkel, ahogy az a mai fiatalembereknél olyan gyakori, de ami a természetét illeti, hát igazán nagyszerü fiu. - Miért megy el? - Nem mondja meg az igazat. A hazudozás tudvalevően a forradalmárok programmjához tartozik. De csak ugy mellékesen. Egy barátja látogatta meg, aki a faluban Szolovjov tanitónál vendégeskedett és ott gyakrabban találkoztak. Alighanem a pártja, a frakciója, vagy a szervezete, vagy aminek ők már nevezik, felszólitotta, hogy álljon rendelkezésükre. Nekem bejelentette, hogy tovább nem maradhat. Kár; derék, lelkiismeretes tanitó volt és ismétlem, pompás fiu, noha az ön forradalmárai közé tartozik és bizonyára tagja valamely szervezetnek - tette hozzá Porhúnov mosolyogva és tréfásan az orvos térdére csapott.

103

akik betegnek tettették magukat és megint mások. akik nem tudták leplezni bánatukat és nagy kinnal nyögték ki a feleleteket. .Doktor ur. mert meggyőződésem szerint nem szabad fegyvert a kezembe vennem. Sztyepán Sztyepánovics.Megfogadnám. akik igazán betegek voltak. .. . Egymásután jöttek be a fiatal sorozókötelesek..Miért nem fogadja meg Szolovjovot? . kérem. egyesek még nőtlenek. egy pillanatig hallgatott és azután komoly arccal válaszolt. . de legalább folyamatba hoztam.Nincs semmi bajom.Legyen szives. Iván Ivánovicsé meg tulságosan reakcionárius. . „nyilatkozatot adhasson le”.kérdezte Porhúnov. A sorozási ügyekkel kezdték.Az.felelte Iván Fjódorovics mosolyogva .Igen. az én jelöltem tulságosan liberális. nem szolgálhatok. lelke mélyén maradi”. . hanem arcán is átvillant a vonaglás. .De ő sem fog megfelelni az ön izlésének: tulságosan konzervativ.de Alekszándra Nyikolájevna Porhúnov felesége . válaszaikat jegyzőkönyvbe foglalták.szörnyü el is gondolni .. szőkehaju.. . akik megelégedettnek és jókedvünek akartak feltünni. nemcsak homlokán és bal szemöldökén. Voltak közöttük olyanok. Alekszándra Nyikolájevna lehetetlen embernek tartja. . Most aztán fogjunk munkához.Hogy hiszek Istenben és Krisztusban és nem lehetek gyilkos.Az orvos is önkéntelen mosollyal válaszolt a nemesi marsall kedves mosolyára. . kérem. .Valami bajod van? . A jelenlevők nevettek. Miután szavait befejezte. . ismét mások. mert a nagy szomoruságtól nem is értették. akik a jelenlevők csodálkozására engedelmet kért.mert késsel eszik.Tudnék egy szemináristát.. Egészséges vagyok. amellyel tréfáit szokta elmondani. aki a papi szemináriumot végezte és azután lett tanitó. amelyen beszédközben mindig megrándultak az izmok a szemöldök felett.hallani sem akar róla. Akadtak olyanok is. a hadseregnél. De nem tehetek esküt. Irok majd neki. De sokkal sulyosabb vétségeket követett el mondta Porhúnov azzal a nyugodt. . komoly arccal. hogy iszik. 104 . gondolta magában. Szolovjov tanitó volt Porhúnov birtokán.Miféle meggyőződésed szerint? .mondta az elnök. aki helyet keres .Miért? Mert iszik? Ez nála csak igen ritkán fordul elő. . A szokásos kérdéseket intézték hozzájuk. „Nemes ur.Miféle nyilatkozatot? Mit akarsz? Bodros. nagyon müvelt ember. kisszakállu fiatalember volt hosszu orral és sötét homlokkal.Az én nyilatkozatom az. gyorsan kiküldték őket (hisz még annyi elintézni való volt) és másokat hivtak be.kérdezte az elnök.készen van az anyaggal? . miként mondta. arisztokrata. még nem olyan veszedelmes..Ez igazán pech. Az ügyet tehát nem intéztem el. Iván Fjódorovics kollégáira tekintett. „és mégis szeretni kell. .fordult a titkárhoz . És volt egy közöttük. Egyébként tudok még egy fiatalembert. . hogy én katonáéknál. de a legtöbb már házas ember. mit kérdeznek tőlük.” . hogy.

hanem egyedül csak azt. Ebéd után ujra kezdődött a munka: először került sorra a kerületi főnökök tanácskozása. Te kaszálsz nekik és ők eladják a szénát. „A pókok és a legyek”. öccséből. de érezte is egész lényével. Élénk szellemi képességekkel volt megáldva. Sokat kellett dolgoznia. Ez a fölfedezés egész világszemléletét és ezzel egész életét megváltoztatta. a csillagok töméntelen száma. Jöjjön a következő! A sorozás két óráig tartott. Nyáron nem tudtak takarmányt adni a jószágnak és igy nem jutott tej a gyerekeknek. Ezt azonban nem találta fontosnak és továbbra is ugy élt. amit a józan eszünk diktál. HARMADIK FEJEZET Jegor Kuzjmin családja egy már hajlottkoru. azt majd közölje feljebbvalójával. amely álláspontját a környező világgal szemben megváltoztatta. a kutatások mélysége és a szellemes hipotézisek . de a saját bőrén tapasztalt. nemcsak a gazdasági élet rettentő igazságtalanságát. Nem hitt többé senkinek. A tanitó kedvelte és mindenfajta népszerü tudományos munkát kölcsönzött neki.mindez hüvösen hagyta. azután az elnökkel. A parlag simára volt legelve és ha nem esett az eső. az öreg kocsis. akik Moszkvában egy gyárban dolgoztak és forradalmi iratokat meg szabad szavakat hoztak magukkal. Az iratok cimei ezek voltak: „A katona hőstette”. hanem egész lehetetlenségét is meglátta. Az estét Iván Fjódorovics a lakásán töltötte. Az. Nemsokára ezután néhány fiatalember jött haza ünnepre a faluba. Ezek az iratok különösen nagy hatással voltak rá. a távolságok. a te tehened azonban bőg az éhségtől s a gyerekeidnek nem tudsz tejet adni! Mindez már eddig is igy volt. azután a börtönügyi bizottság ülése és igy tovább öt óráig. ahol pompás pejszinü trojka várta. természettudományi iratokat. De nem sokallta a munkát és mint minden ember . amit a pópa prédikál.bár öntudatlanul . a mezőn dolgozni. a doktorral és a sorozóbizottság vezetőjével leültek kártyázni. Apjával együtt harmadfél hold földje volt. házának hü barátja és öreg szolgája ült a bakon. saját ménesének nevelése. Sok dologról adtak neki elméleti felvilágositást. mint a többiek: 105 . erdei és rétjei voltak és napi ötven kopékás bérért kaptak aratómunkást. hogy mint besorozottat fölvétessem a lajstromba. csillagászati füzeteket. beszállt a vasuti kocsiba és csak a maga állomásán szállt le. Megdöbbentette az a gondolat. kell-e katonai szolgálatot teljesitenie. az a józan ész fogalma volt. „Mese a négy testvérről”. Mikor igy a dolgok mélyére pillantott. nem is szólva a szénáról. jó tanuló volt és különösen télen minden szabad órát felhasznált. az éhes jószág bőgött az éhségtől. akivel tizennyolcéves korában házasitották össze. Nekem csak az a kötelességem. Ugyanahhoz az eredményhez jutott. Most azonban nemcsak látta. Egy merőben uj hit támadt benne. amikor környezete vallási életét vizsgálta. amiket nemcsak látott és megértett. Most már semmi sem takarta el szeme előtt az ilyen életmód egész ridegségét és esztelenségét. Ami a meggyőződését illeti.a világegyetem nagysága. iszákos apából. de mostanáig ezt nem vette észre. anyjából és fiatal feleségéből állott.U-ugy! Nem tudom magának (már nem tegezte a fiatalembert) bebizonyitani és nem is érzem kötelességemnek. amit az öregek mondanak. Tizenhétéves korában szellemi átalakulás ment végbe lelkében. A vonat korán reggel indult. mindent maga vizsgált felül. Fedot. ami akármilyen könyvben van. vagy nem. ahol először is mindenféle aktákat irt alá. hogy nem azt kell hinni. amely szétrombolta mindazt. ha megnyilik előttük a tudomány birodalma . amely minden ismeret első föltétele. Ami a legnagyobb hatást tett reá. ami a nép fiai közül sokat ámulatba ejt. Kilenc óra tájban a kocsi elgördült a park mellett és a nyikólszkoje-porhúnovói emeletes udvarház előtt állt meg. de még azt sem. amit addig igaznak vélt és feltárult előtte a józan ész világa. azt sem. „Éhinség”.. Félig álmosan felkelt. mig a kereskedőnek és a szomszéd földbirtokosnénak zöldelő kertjei. Középszerü években a termés nem volt számukra elegendő.szeretett a réten. hogy bebizonyitsam magának. hogy olvashasson.

hogy gonosz emberek elnyomják embertársaikat és megfosztják őket a földtől és munkájuk gyümölcsétől. betegek. vagy amikor kiment a szobából és reggel. nem tartotta meg a böjtöt és nem is vetett keresztet. A városban sokáig nem kapott munkát és ezért nem tudott pénzt hazaküldeni. hogy valami haszontalan lim-lomot készitenek a gazdagok részére: illatszert. Jegor elfojtotta dühét. NEGYEDIK FEJEZET Télire Jegor Moszkvába ment Társai megigérték. hogy ugyanabba a cellába egy parasztot zártak. a biróság elé állitották és három hónapi fogházra itélték. hogy fölemelik. ami a siron tul is az örökkévalóságban szolgálatodra lehet és üdvözlünk és jóegészséget kivánunk kedves bátyánknak Jegor Ivánovicsnak hugaid Várvara és Anna és Alekszándra Ivánovna üdvözöllek és jóegészséget kivánok az én hü uramnak Jegor Ivánovnak én a te feleséged várvara mihájlovna és kislányunk Katyerína Jegórovna küldöm neked hitvesi tiszte- 106 . Odament hát. Itt Moszkvában a gyárimunkások közt Jegor éleslátásával. „Élj Isten parancsai szerint és senki se tehet neked semmit!” Minden hit benne van az evangéliumban. férfiak és nők. annál visszataszitóbbnak találta hiuságukat. Érintkezése ezzel a szelid. bronztárgyakat és egyéb fölösleges portékát és a gazdagok gyüjtik a szegényekből kipréselt pénzt a bőségtől tuláradó ládáikba. visszatért tehát apjához és feleségéhez és megint ugy dolgozott. hogy az emberek nem élnek Isten parancsai szerint. urvacsorához fordult. Aki azonban az evangélium szerint él. hogy ujra visszamehessen Moszkvába és oda is ment. akik mind tisztelettel bántak vele. havi husz rubel volt a fizetése. De minél közelebbről ismerte meg őket. szentképek megsértése miatt került a vádlottak padjára. Nemzedék jött nemzedék után és senki sem ismerte föl s nem is akarta fölismerni ennek az állapotnak az igazságtalanságát és esztelenségét. mint a többi szegény paraszt. megkapta az állást. annak nem szabad a világ fejedelmeit szolgálnia. Régi munkahelyét más foglalta el. amelyet a pópák teljesen elferditettek. észrevette a gyári munkás még sokkal szomorubb állapotát. aki templomgyalázás. és nem önönmagát. de ők nem értették meg. a megszabott napokon böjtölt. keresztet vetett. elvált régi társaitól és egész a maga módján kezdett el élni. akik hozzá hasonlóan a társadalmi forradalom irányához tartoztak. Moszkvában még fokozódott Jegor gyülölete azok ellen. Mityecskának hivták . hogy a világ minden igazságtalansága nem abból származik. hanem egyedül Istent. De Moszkvában egy teljes hónapig sem élhetett szabadon: egy munkásgyülésen letartóztatták. azonban kilátása volt. igyekezett nekik álláspontját megmagyarázni. amely a parasztok végtelenül szomoru helyzetének fölismeréséhez vezette. akik ezt az igazságtalan állapotot megteremtették és nőtt a reménye. Látta. gőgjüket és civódó természetüket. hogy ennek véget lehet vetni. A közös cellában csakhamar megismerkedett néhány emberrel. hogy ezek az emberek. este imádkozott. mielőtt asztalhoz ült. Jegor egyre mélyebben hatolt ebbe a gondolatvilágba és mikor kijött a fogházból. mint eddig. Mikor szülei ezt szemére hányták. mindig egyformán nyugodt és mindenki iránt egyaránt jó emberrel még egyszerübb és értelmesebb életfelfogásra tanitotta. Jegor Ivánovnak atyai áldásomat küldöm. Ekkor történt. de most már Jegor képtelen volt részt venni minden egyházi szertartásban: nem járt többé a templomba. becsvágyukat. Az evangélium szerint kell élnie és nem a pópák vallása szerint. de kérte. gyengék és gyerekek napi tizenkét órát azzal töltenek.Jegornak is meg tudta magyarázni. hogy munkát szereznek neki a gyárban.fogolytársai. hanem abból.templomba járt. Ezentul önmagát még komolyabban és még szigorubban birálta meg. Egyszer apja ittas állapotban meg is verte. Erre atyja megharagudott és a következő levelet irta neki: „Levelem elején fiamnak. Minden jól ment volna. Ez az ember .

aki biztos a maga hatalmában. feszülten nézett a szeme közé. . bármennyire is becsülöm az ön barátságos érzelmeit irántam. egyenes orra. amilyet kövér asszonyok közt női életük alkonyatán elég gyakran látni. . . most felmondta állását. igazi vagy hamis fogakból álló fogsorral. akiről pedig tudta. miként jól tudta. . . Jóságos. fehér gallérral. aligha lesz képes ellentállni. ajánlom. Egyszerü. nem tudta leleplezni a megelégedést. nem magamért mondom.. A fiatalember arca komoly és szigoru volt.maradjon. hogy ez a büszke asszony. hanem a gyerekek kedvéért. mely a fehér fogak villogását még jobban érvényre juttatta.Amit mondok.. ÖTÖDIK FEJEZET A késő esti órában. de szikár. érzéki szája hiánytalan. Ez az érzés azonban még egészen öntudatlan volt benne.De a maga érdekében is. rövidre nyirt haja. aki egy nagy ház élén állott és hat gyermek anyja volt. Alekszándra Nyikolájevna. azért különösen szépnek és kellemesnek hatott a mosoly ezen a szigori arcon. izgatott hangon beszélt az előtte ülő fiatalemberhez. ilyen érzéssel viseltetik. Most is megjelent a mosoly az arcán. szemöldöke. amelyen két gyűrüt viselt.. hogy igy van. . aki figyelmesen. Nem tartotta volna lehetségesnek. ez az arisztokrata nő. a kedvemért. amikor Iván Fjódorovics Porhúnov a kártyaasztalnál ült és csak nehezen tudta leplezni azon való örömét. 107 . ápolt keze.. Nem tartotta lehetségesnek és mégis határozottan érezte. melyet az asszony szavai benne keltettek. Többet érzett ki belőlük az egyszerü érdeklődésnél.. bár nem szivesen veszitem el. hogy az arisztokraták és bourgeois-k ellensége. de modern selyemruha volt rajta keskeny. . Nagy szürke szeme volt. Alekszándra Nyikolájevna negyvenöt éve és hat gyermeke ellenére még mindig az az őszi szépség volt.letemet és szivbéli üdvözletemet kedves fiam Jegor Ivánovics ha megkapod levelemet gyere el a feleségedért és költözzél el éntőlem hogy ne legyen többet itt mert nem tudok vele együtt lakni és ő panaszkodott a rokonainak hogy én tanitottalak hogy ne küldj pénzt és hogy elveszem az egész kis szerszámot akit vettünk és megsértették és az egész falu előtt csufolódtak én pedig nem tudok semmiről egy szót sem nem szóltam neki egy szót sem se pénzről se szerszámról ha pedig nem jössz érte kikergetem a házból hogy ne legyen itt minálunk és még a héten menjen el mitőlünk és még egy cédulát hozott a rendőr neked a sorozás miatt”. mert szeretem és érdeklődöm sorsa iránt.nos.Ez több mint barátság. Szó nélkül végighallgatta apja veszekedését és felesége panaszait és gyalog ment be a városba. melyet fekete haj keretezett és a sötét arcszin mellett. hogy maradjon nálunk. A diványon ült és szenvedélyes. amitől félt és aminek.. Csak tulságosan erős alakja és rendkivül fejlett keble nem vált előnyére. és fejletlen izomzatu.. finom arcbőre és ugyanolyan szép. arányos termetü. Nem tudok semmi szin alatt. okos arcában keskenyvágásu szem csillogott. ez. az orvosnak a káró hetest átadni és igy a játszmát fényesen megnyerni. akármi is . Jegor hazautazott. hogy a sorozóbizottságnál jelentkezzék. A fiatalember nem volt magas.mondta egy olyan asszony arckifejezésével. bajusza és serkedő kis szakálla fekete volt mint a szurok. előzékenységet látott bennük. hogy sikerült partnerének. Amikor ezt a levelet megkapta. hullámos haja. felesége Alekszándra Nyikolájevna az ódon ház nagy szalónjában ült Nyeusztrójev diákkal aki miután tiz hónapig mint házitanitó müködött Porhúnovéknál. iránta.. Kérem tegye meg.mondotta elpirulva. sürü.Nem maradhatok.

amelyhez szükség van reá. Ez a kör feladatául tüzte ki. akit a sok pálinkaivás sirba vitt. Nyeusztrójevet viszont felelősségre sem vonták. de ugy rémlett neki. ahogy csak a magamfajta proletár szerethet. tekintet nélkül a társadalmi korlátokra. mert világnézeteink közt mély ellentét van. Tiz hónapot töltött itt.. ne menjen el! Ugy-e marad? Az asszony kezét nyujtotta és a fiatalember megragadta ezt a kezet. elhatározta.Alekszándra Nyikolájevna. mit beszél. Sztyepánnál lakott. Még egyszer kérem. egy müveletlen asszony. sem a fiatalember nem látott előre és ami egyetlen óra alatt megsemmisitette a nő tizennyolcévi boldog és tiszta házaséletét és ami a fiatalember számára örökké kinos emlék maradt.Nos hát. . . amely hirtelen tünt föl előtte és ellenállhatatlanul csábitotta.Ó. . Ha szeretném önt. hogy elérje célját. hogy fontos ügyben. . megbuktassa. . erkölcsös gondolkodásu és törekvő fiatalember önkéntelenül forradalmárok társaságába keveredett és az egyetemről való távozása után még erősebb vonzalmat érzett barátjai iránt. És szörnyü helyzetének tudata még fokozta a gyönyört. hogy most mindent szabad megtennie.mondotta -. hadd mondjam meg az igazat. szerettem önt. Nyeusztrójev mint tehetséges. ne beszéljen igy. ami történt. borzalommal és gyönyörrel gondolt arra. a tiszta igazat. Ehhez 108 . Hazudott. hogy a fennálló kormányzatot minden elképzelhető eszközzel. hogy egy állami pénztárból akkora összeget szerezzenek meg. még élt és Mihaíl bátyjánál.. amennyi a párt kiadásait fedezheti. azon nem lehet változtatni és az érzésnek nem lehet gátat vetni. ugy ahogy férfi a nőt szereti. a kártékony egyéniségek erőszakos eltávolitása árán is.) Maga sem tudta. amelyek minket elválasztanak. szivem minden porcikájával. .Ami megtörtént. hogy nem tudnék teljes szivvel önnel együttérezni? Egyszerüen kénytelen vagyok. ne beszéljen igy! Egyedül voltak és megtörtént az. Mindjárt azután. amikor a párt egy tagja jelent meg Szolovjovnál és megbeszélést folytatott Nyeusztrójevvel. amit sem az asszony. A végrehajtóbizottság nevében felszólitotta. utazzék el Moszkvába. Mihaíl is diák volt. . Két óra volt éjfél után. de más diáktársaival együtt forradalmi üzelmek miatt kizárták az iskolából. hogy majd falun fog élni a nép között és ezért Szolovjov tanácsára örömest elfogadta a házitanitói állást Porhúnovéknál. melyet az ifju szerelmének emléke szerzett neki. az asszony még nem aludt. .Igazán? .. mégsem hódolhatnék meg ennek a szerelemnek.De miért gondolja. (Egész akaratlanul akadozott mielőtt a szót kimondta. Arról volt szó. HATODIK FEJEZET Mihaíl Nyeusztrójev apja gyógykovács volt..A fiatalember ismét mosolygott. nem is tehetek másképpen. hogy a titkos társaság tagja lett. Miután üldözői szemei elől eltünt. aki mint az államtudományok magisztere egyetemi pályára lépett.Igen.Egy pillanatra elhallgatott. Anyja.. akinek szabad önre feltekinteni. amióta megismertem és megértettem.. a vezetőknek azonban sikerült elszökniök. igen. egy spicli besugta a tagok neveit és néhányat közülök le is tartóztattak.

akiről maga jelentette ki. Hosszu termete kissé előrehajolt és amikor beszélt. leült a gyürött ágyra.Az uraság házitanitója. akivel már legalább egy tucatszor tárgyalta meg ezt a kérdést. hogy fölkeresi Szolovjovot. Az éjjeli őrön kivül Nyeusztrójev utközben senkivel sem találkozott a faluban. hogy mindenkitől elbucsuzott és az ismert ügyben utazik el. . . . .folytatta jobb kezével hadonászva és baljával a földrecsuszó takarót huzta vissza. mintha nem éjfél után két órakor zörgették volna fel álmából és nem olyan emberrel beszélne.Szolovjovhoz. vagy meglocsollak! A recsegő padlón mezitláb közeledett az ablakhoz. Elhatározta.Kit hoz a jó Isten házamba? Beszélj. . mig végre egy friss. Csak még a poggyászát kell elhozatnia.Ah! Hova ilyen későn? .Hát hol lenne? Alkalmasint alszik már.mondotta. Nyeusztrójev. nála tölti az éjjelt. hogy minél hamarabb elutazzék.. még nem tudod. . ilyenkor kilátszottak rossz fogai. odahozatja a holmiját és elutazik anélkül. tovább érsz. Igy is tett. mi Isten. az egyik sarokban több szentkép függött és alattuk mécses pislogott. bodros haj takarta. Ez volt az oka annak. Szolovjov beengedte barátját. Szolovjov fejét oldalt hajtva nézte vendégét és figyelt szavaira. . Gyakran mosolygott. Arca teljesen más volt mint Nyeusztrójevé. Misa! Mit kószálsz éjjel? Gyere be.Oh. Szolovjov az iskolaépület egyablakos hátsó szobájában lakott. És Szolovjov elkezdte neki fejtegetni felfogását Isten mibenlétéről. Nyeusztrójev leült az asztalhoz és elmondta Szolovjovnak. Otthon van? . Fejét dus. a harmadikban fehérnemüláda állt..Na..Kicsoda? . . Mert nem ismered Istent és nem tudod. . . egymáshoz dörzsölgette a lábát és kikérdezte Nyeusztrójevet. majdnem kerek. Szolovjov valamivel idősebb volt Nyeusztrójevnél és egészen más szabásu. a falusi tanitót. tudom. . Az aznap esti különös. Egy ideig senki sem felelt.A holmidat idehozatom. hogy felmondta házitanitói állását.hisz ismerem. karjaival gyakran hadonászott a levegőben.Tudom.. hogy a „vallásos fluidum” nem hatol át rajta. Nyeusztrójev mosolyogva hallgatott. váratlan élmény végleg megerősitette abban az elhatározásában. Sötét éj volt és a bakter szigoruan megkérdezte tőle.erélyes emberek kellettek és ezért fordultak Nyeusztrójevhez is. kinyitom az ajtót. jól van. Leginkább feltünt nagy.Én vagyok. miért jött és mit akar tőle.. Nyeusztrójev az ablakhoz lépett és zörgetett.És bizzál Istenben . A vonat csak másnap reggel indult.. Tulságosan lassuaknak találom azokat. Az ágyon kivül asztal és két szék volt a szobában. hogy kicsoda. orra széles volt és szája nagy. A másik sarkot könyvespolc foglalta el. . 109 .Lassan járj. hogy Porhúnovékhoz visszamenne. erélyes hang kérdezte: . Csak tudod. .ugy-e? Azt mind tudjuk. meggyujtotta a kis lámpát.Nem. kék szeme és széles homloka. mialatt Szolovjov szakadatlanul beszélt. amikor Nyeusztrójev befejezte mondanivalóját. elméleteidet.

gondolta magában és erről tüstént eszébe jutott Natália. . (Öklével a mellére ütött. szerencsétlen fiatalember.) Nem. hogy közvetitő legyen közte és társai közt. aki abbahagyva a papi szemináriumot. amig csak él és nem szabad önmagára gondolnia. kocsit fogadott és kiment a vasuti állomásra. Amikor Szolovjov egy pillanatra szünetet tartott.Feküdj hát le. miért lenne ez jó. megirta. és amit teszek. hogy tudta volna. Kitünő hangulatban volt. mert az ujj helyett keze mindig a bélés alá tévedt. Aludni már nem akart. gondolta. (Fölfelé mutatott. . vigye el őket az ördög. mert egynek érzem magamat Istennel. szinte önmagának téve szemrehányást. fizetése mindössze havi negyven rubelre rugott.) A magunkfajta embernek mindent meg kell tennie. barátom.Szolovjov apja diakónus volt .Azt mondod. a Szent Szüzhöz valót és végül az „Oh. hanem Istenért és magamért. Öccse előadta szomoru helyzetét. Amikor Szolovjov fölkelt. Rágyujtott és mohón szivta be a füstöt. ahol szintén valami szabálytalanságot követett el. . amelyet különösen szeretett: „Jövel és lakozzál szivünkben. Mennybéli Atyám” kezdetüt. Szolovjov még aludt és nem is hallotta. (A szentképekre mutatott. hideg levegő még jobb kedvre hangolta.kereskedősegéd lett. majd mikor gazdája lopáson érte.Ez a metafizika nekem igen magas. „Majd szólnom kell Afanászjevnának”. Mosdás közben arra gondolt. ami tőle telik. . felöltötte kabátját. Afanászjevna lánya. Ebben a pillanatban hét rubel 110 . egy huszonhatéves. HETEDIK FEJEZET Nyeusztrójev korán reggel elküldött egy embert a holmijáért. megjegyezte: . hogy két nap óta nem evett és támogatást kért tőle. . hogy elmegy a postára. feküdj le.Könnyü neked. amikor ezektől várod a jutalmat. A postán feladott egy levelet és átvett egy szomoru tartalmut. tisztitsd meg minden hibától és büntől és mentsd meg lelkünket. Inkább lefekszem aludni. a Hiszekegyet. Pompás fehér hólepel boritott mindent körüskörül és a friss. amely sürgős javitásra szorult. a falusi rendőrségen irnokoskodott.hogy az én jutalmam ott van. Nyeusztrójev csak hallgatta és néha-néha elmosolyodott. ha husvétig tartana. a tanitás szünetelt és igy elhatározta. gyakran segitett másokon és sok pénzt költött könyvekre. fejét rázta. szokása szerint a szentképek elé állt és elmormogta a gyerekkora óta ismert imádságokat: a Miatyánkot. Öccse irta. mert a Nyeusztrójevvel folytatott beszélgetésre gondolt. Szolovjov maga is szegény ember volt. anélkül.) Ő itt bent van. amely cimére érkezett. az elhalt szüleiért való imát. A postahivatal mintegy két versztányira volt az iskolától.felelte hevesen. hogy szándékától eltéritse. Vasárnap lévén. az én jutalmam itt van. Szolovjov cigarettát sodort. Jó volna. mikor ment el. nem másokért teszem. amit már az ünnepekre vett használatba. hogy valami terrorista vállalkozáshoz hivták meg Nyeusztrójevet és ha nem is tagadta meg. Azután felhuzta magasszáru csizmáját. . hogy vajjon meddig tart még az a darab szappan. oh Istenem!” Ma különös buzgósággal imádkozott.Tudta. De Natáliára gondolva. mégis kötelességének tartotta.

ha bármily keveset juttat neki. Szolovjov kiment az utcára. A járási előljáró eljött az asszonyhoz. Meg kellett tehát tagadni öccse kérését. . hogy azonnal fizessen.Beszélj a lelkére. Kérését megtagadták. Alighogy leültek teázgatni és cigarettára gyujtott. mihelyt megszerzi a pénzt. atyuskám? Szolovjov hallgatta és még jobban elszomorodott. A paraszt üdvözölte és meghivta. Épp tárgyalásról jött a járási főnöktől. az asszonnyal majd megegyezik valahogy. Az özvegy arra kérte az uraságot. könyörögtem neki a nővérem miatt. kifizeti. hogy lehetek el tehén nélkül?” . . A paraszt figyelmessége nem volt egészen önzetlen. Apró gyerekeim vannak. Szolovjov melléje ült és beszédbe eredtek egymással.” . mint öccse érdekében. .Próbáljátok megfellebbezni. Az ura a háza előtt állt. Utközben utolérte egy nyikóljszkojei parasztnak a szánja. hogy tagadja meg tőle a segitséget? Ezt a megoldatlan kérdést hánytorgatva a fejében. akit nekem kell. Már a fehér hónak se örült ugy. kire hagyja őket? Most a főnöknél voltam. Sajnálta. indult hazafelé és töprengése közben olykor hangosan beszélt önmagával. .’ „A tehenet nem adom.Törődj a magad dolgával! Tanitsd a gyerekeket. amivel tartozik. Ebben a faluban tanitóskodott régebben. mert nem engedte. Elpanaszolta. vigyétek el. nem annyira a maga.A nővérem azt mondja.rád talán hallgat.kezdte Szolovjov . viszont. . az Isten szerelméért. egy asszony jött át a szomszédból.Nem tehetek semmit’. azt mondotta. hogy az ura véresre verte.hogy verheted meg ugy az asszonyt? De Parmén tüstént a szavába vágott: .az öccse . hogy semmit se küldjön. te jótevőnk vagy! Az iskola előtt Szolovjov leszállt a szánról és hazament. Az előljáró erről hallani sem akart és követelte. .Hát nem félsz az Istentől? 111 . a járási főnök háromhavi fogházra itélte. hogy adjanak neki haladékot a bérletfizetésre.Én meg azt parancsolom. Nekem még azt is megtiltotta.Nem lehetne itt valamit tenni.Akkor add ide a tehenet.hatvan kopéka volt minden vagyona. Nővérét. . Azt nem tehette. Megkérdezte. hogy eligya a lószerszámot. én meg azt tanitom. egy szomszéd falubeli idősebb özvegyasszonyt. mint azelőtt. Ha hatalmatok van hozzá. hogy Vászja . hogy nem kaphatna-e haladékot. De mit csináljon a gyerekekkel. hogy behajtsa rajta a bért. az majd biztatásnak veszi a jövőben. Mégegyszer megolvasta pénzét és eszébe jutott. hogy szivesen fizetne. . „Hát már megmondtam.rimánkodott Szolovjovnak . Az iskolaszolga teavizet forralt a szamovárban.Nem szép tőled.” . hogy üljön fel a szánra. . hogy Afanászjevnának még a kosztpénzzel tartozik.tönkremegy és nem tud rajta segiteni. Mit tehetett egyebet. én azonban nem vezetem ki az istállóból. hogy egy kopékám sincs. .Az itélet ki van mondva és vége’. majd megirom nektek a kérvényt. három rubelt mégis csak elküldött az öccsének.Ezért a feleletért a járási főnök háromhavi fogházra itélte. Parmén.Atyuskám. . de nem tud. hogy add a tehenet!’ „Magamtól nem adom. az asszony utána. hogy betegyem a lábamat a házba. De másrészt.

A püspök magához rendelte és hosszas oktatás után a következőket mondta neki: „Sok dicséretreméltót hallottam rólad. egyetlen kivánsága az volt. Amint ennek tudatára ébredt. Hol van Natália? . hogy részeg vagyok? . olyan undort érzett önmaga ellen. Eredj az utadra és törődj inkább azzal. egy asszonyhoz. óvatosságra és bölcs mérsékletre van szükség.Ne kételkedj benne. Afanászjevna. hogy csak azért nősüljön. Most azonban. De még mielőtt a kolostorba lépett. de noha Makárij atyával folytatott vitádban neked van igazad.Jó. alacsony érzés él. hogy megnősüljön. hogy nemcsak társai. . hogy mi az igazi élet. elment Afanászjevnához. hanem tanitói is kijelentették. De különösen hatott reá egy intelem püspöke részéről. becsapta az ajtót a tanitó előtt. hogy Istent és lelke üdvét szolgálja. Egy félpalackot vett tőle. amely magasabb egyházi állással kecsegtetett. Gyenge pedig azért vagyok. már menyasszonyt és parókiát keresett ki számára. de tőled nem. még egy másik. De azt a gondolatot. csakugyan berugtam és pedig azért. de pompás kislányod van! Szeretem és ha meg akarná érteni. Te pedig . amelyre nézve fennállott a nősülés kötelezettsége.Tán nem hiszed. Szolovjov az előbbi mellett döntött. Pjotr a felekezeti iskolában tanult és mint jeles tanulót fölvették a szemináriumba. még pedig a földi dicsőségre való vágyódás. aki akkor még élt. Mikor az italt és a dohányzást megelégelte.Jaj. csóválta a fejét. feleségül is venném.Oh. amelyet Szolovjov egyik tanitójával az egyetemes egyház jelentőségéről folytatott és amelyet a püspök Szolovjov javára döntött el. Mikor azonban az asszony kiment a szobából. aki a szemináriumot elvégezte. Szolovjov még ott állt egy percig. Ez tudomást szerzett egy theológiai vitáról. Ez a valóság. Felmászott a padkára és még egy darabig locsogott az igazi életről. Ellenkezőleg. Hozzám adnád. Apja.. ne fecsegj bolondokat! Feküdj le inkább és aludd ki magad ebédig. hogy lelki üdvének és Istennek élhessen. hanem Arinához. hogy lelkében azon a kivánságon kivül. na. azt megtehetem. hogy a magas egyházi állásban. mert gyenge vagyok. mint a minap. menten elaludt és ebédig fel sem ébredt. hogy meg vannak róla győződve. Mint minden fiatalember előtt.kotródj befelé! rivallt rá a feleségére és miután az asszonnyal együtt belépett a pitvarba. igen? . nehogy megbántsd az idősebbet. amelyet majd el akarsz és minden valószinüség szerint el is fogsz érni. Itt is a legjobbak közé tartozott és kitünő bizonyitvánnyal hagyta el az intézetet. hogy a szerzetesi pályáról való lemondást határozta el. mert 112 . Ne felejtsd el soha. Tartsd meg a tanitásaidat. Afanászjevna csóválta a fejét. Iljínszkojéban. arra kényszerült volna. Tehát Isten veled!” Mihelyt Szolovjov ezeket a szavakat hallotta. Erre az elhatározásra korántsem a becsvágy késztette. mert Isten nincs bennem.Az Istentől félek. . Ezt a változást főként az okozta. hogy le ne idd magadat megint. ivott belőle és cigarettázott.kérdezte az asszonytól. hogy a papi pálya legmagasabb fokára fog emelkedni. NYOLCADIK FEJEZET Pjotr Fjódorovics Szolovjov apja diakónus volt a kosztromai kormányzóság egy nagy falujában. aki titokban pálinkát árult. vagy a világi pap tisztsége. amikor megpillantotta. hirtelen változás ment végbe lelki életében. két pálya állt előtte: vagy a szerzetesség. tüstént átlátta. . ha mégis pap akart maradni.Natása? Elment sétálni. fékezned és mérsékelned kellett volna magadat. . de nem ment haza.

ittas állapotban olyan gondolatot fejezett ki. 113 . hogy Szolovjov a parasztok társaságában kétszer is lerészegedett. amikor Szolovjov félbeszakitotta: . mert fizetésén kivül még jól fizetett magánórákat adott Porhúnov nemesi marsall gyermekeinek. a nyolcéves Tánja és a tizéves Petja nagy bánatára átköltözött az iskolába.a két legkisebb még a dada gondjaira volt bizva . a bün. Alekszándra Nyikolájevna megmondta neki. hogy egy uriházban való tartózkodás bizonyos kötelezettségeket ró reá. Még ottmaradt néhány hétig. a lány mosolyogva hallgatta és csak ritkán szólt egy-egy szót. amelyet utált. csak nem konzervativ vagy monarchista. mintha minden iránt rendkivül érdeklődne. Azután a gyerekek. Alekszándra Nyikolájevna. Szolovjov Porhúnovék házába költözött és ott tanitotta a gyerekeket. de Porhúnovékkal nem érintkezett. Elfogadta a tanitói állást Nyikóljszkoje-Porhúnovóban. mert nem volt elég tiszta és mert a villa helyett a kést használta az evésnél. Erre a lépésre nem tudta magát elszánni és azért szülei nagy bánatára a világi papi hivatás tervét is föladta. A falubeliek furcsa természete. egészséges. Nyeusztrójevvel ellenben őszinte barátságot kötött. Egyéni. amit könyv nélkül tudott és gyakran idézett. Egy iránta jóindulattal viselkedő tanitója ajánlotta neki ezt a helyet. böjtölt. megtartotta az egyházi ünnepeket. sokat beszélt vele az igazi életről. mégis őszinte „nép barátja” volt. Többnyire ő beszélt. aki semmiben sem különbözött a szocialistáktól. hogy tanitói és ismerősei mindig jóakarattal voltak vele szemben. de másrészt nem tartozott a forradalmárokhoz sem. Ugy vélte.fogadta az előszobában. Már több mint egy éve élt a faluban. ami nem volt könnyü feladat.ilymódon álláshoz juthat. Nyeusztrójev. Most már csak egy lehetősége maradt: hogy néptanitó legyen. urvacsorához járult és szerette az evangéliumot. De különösen felháboritotta az asszonyt. végre megszabadulna ettől az agglegényélettől. egyszerü lány. amelyet olyan könnyen környékez meg a bün. a vidám. különösen a két legfiatalabb. Előnyös állás volt. Igy hát Porhúnovot legidősebb lánya Alekszándra vagy Lina. Alekszándra Nyikolájevna haragját. De csakhamar magára vonta a háziasszony. de még be sem fejezte szavait. Olvasni is tanitotta. akinek lánya. KILENCEDIK FEJEZET Iván Fjódorevics Porhúnov délfelé érkezett haza a városból. beszédét is mindig olyan arckifejezéssel hallgatta. amig megjött az uj házitanitó. Ez foglalkoztatta őt most vasárnap. De ami a fő. Afanászjevnánál étkezett. az angol nevelőnő és a három fiatalabb gyerek . templomba járt. melyik táborba sorozza. Nyeusztrójev nem értette meg Szolovjovot és nem tudta. visszataszitónak és minden erkölcsöt kigunyolónak találta. amelyet magában már régóta latolgatott. pufókképü Natása és a tanitó között valami különös viszony fejlődött ki: Szolovjov szerette a társaságát. Alekszándra Nyikolájevna csak hajnaltájban aludt el és még nem kelt föl. hogy annyi elnézéssel türt meg eddig nagyrabecsült házában és bocsássa meg. főként azonban iszákos hajlama miatt. De a lány Szolovjov kedvéért igyekezett. ha ezentul nem hozom többé zavarba és nem fogok tovább alkalmatlankodni. hogy nőül akarja venni. amikor Natáliával együtt ebédelt és barátságosan elbeszélgetett vele. Minden volt. Az volt a szerencséje. hogy egészséges. sajátságos pravoszláv hitet teremtett meg önmagának. a szentekről és főként Krisztusról. Talán idővel házat és földet is tudnak szerezni. Mikor ezen a vasárnapon kijelentette.Köszönöm. nem nagyon tisztelték. ahogy otthon nevezték. tehát jó háziasszony és anya is válik belőle.

nincs más mód.Óh.Igen. Valahányszor hazajött családja körébe.Köszönöm. gyengéd és szeretett asszony. aki nagyon csinos. Nem kellett immár gondosan lépkednie és folytonosan körülnéznie. üdearcu kislány volt. második énje.Megirom Misának. nem tudtam. akik fiatalkorunkban nem éltünk tiszta életet. El sem tudod képzelni. De már csengetnek reggelihez.Hogy tudtam volna megcsinálni? . villant át Iván Fjódorovics fején.. .. feszes egyenruhát házikabáttal és papuccsal cseréli fel. Különben jól van. Megcsókolták egymást. Meg volt mindene. „De minket férfiakat. hogy elvitte a holmiját és elutazott. férjének igazi élettársa. a tizenhat éves Linának. .Nem. amennyit akart. jóleső megkönnyebbülés és felszabadulás érzése fogta el. kényelmes pamlagán pihenhetett. mint mindig.Igen.Verekedtél megint? . Pjotr Vasziljevics a ház öreg szolgája volt.Jövök. Porhúnov elszundikált a szobájában és csak a felesége keltette fel.Kár.Ezekkel a szavakkal a szobája felé indult. mint aki a kényelmetlen. finom. Ugy látszott.És mi van Nyeusztrójevünkkel? Azt hallom. puha divánjához. Ugy-e te is jösz mindjárt? . ha az ember hazajön hozzád. parasztjaival és cselédségével mindig békés viszonyt tartott fenn.És mi van Nyeusztrójevvel? Nem akar mégis itt maradni? . Ezért ura most is ugy tett. mintha az asszony kicsit izgatott volna.Nem sikerült tehát maradásra birnod? . ellenkezőleg. csak átnézem a postát. bocsásd meg. mindig ez a nyomorult gyanakvás kinoz. nagyon későn feküdt le.mondotta az asszony és magában hozzátette: „Istenem. szép gyermekei. De mindenekfölött itt volt ez az aranyosszivü. mennem kell. 114 . Ő. . Hogy vagy? .Semmi baj. hogy nálunk marad. szeliden megsimogatta a nyakába gyürüző fürtjeit és mosolyogva kérdezte: . ha dolgozni támadt kedve. hogy itt vagy. hogy alszol. nagyon jól. olvashatta a legérdekesebb könyveket. pontosan felszolgált étkezései. aki urának egyhangu életébe szint és változatosságot varázsolt. elment. Még mindig reméltem. amit szivelelke kivánt: egészséges. A gyerekeket már láttam. . nyilt. aki apró hibái és szertelenségei és korához sehogysem illő könnyelmüsége ellenére pompás teremtés volt. milyen jó.Ugylátszik. vidám.Megcsókolta a gyerekeket. milyen gyalázatos nő is vagyok én!” „Milyen csunya dolog volt részemről. .Nos. sőt még annál is több. . de ez nála elég gyakran fordult elő. Jó tanitó volt és forradalmár létére is derék ember. hogy meggyanusitottam ezzel az emberrel”. kénye-kedve szerint járt-kelt házában. nyugodtan. . örülök. Mit tehetek már most?” . azt hiszem. ha izgatottnak látta: nem vett észre semmit és utazásáról kezdett el beszélni. hogy van a mama? . leülhetett iróasztalához. Hát te hogy vagy? . a megszokott anyagi és szellemi környezetbe.kérdezte a kis Petjától. a gyerekekhez. . . Pjotr Vasziljevics azt mondta. hogy szerezzen egy másik diákot. .tette hozzá hangosan.

a gyermekekhez való viszony hasonlóképpen. Tőle nem jött hir.. amilyennel még sohasem találkozott életében és akinek nem volt párja a világon: nem. ezzel az. a mindennapi élet apró gondjai és a megszokás lassankint begyógyitják és behegesztik. De akkor eszébe jutott ő. És már nyolc év óta . Minden hibája. aljassággal? Nem mondhatom meg neki. Szelleme. Harminckétéves volt. ahol a régi ismerősökkel való találkozás uj gondolatokat vetett felszinre. Csak ne rohanjon könnyelmüen vesztébe! Bizonyára valami vakmerő vállalkozásról van szó.. Nemcsak képzelete csinált belőle tökéletes embert. 115 . A gyerekek szamárhurutot kaptak és emiatt minden egyéb feledésbe merült. Egy sógornak a családja eljött vendégségbe. minden fogyatékossága eltünt az asszony szemében: minden jó tulajdonság foglalatát látta benne. az ő neve azonban nem került a nyilvánosság elé. jósága. Kisajátitások és merényletek napirenden voltak. amiben akaratlan tulzás volt. főként azonban önmegtagadása. Ez történt Alekszándra Nyikolájevnával is. Rettegett. egyszer a fővárosba is. ha nem bizik szerelme legyőzhetetlenségében. bünbánata oly erős volt. akit ismerősök ajánlottak. Leült a reggelihez és a hétköznap gondjai egészen elfoglalták s elfeledtették vele a megbánás. De éppen az az emberi élet átka. mely talán romlásba dönti. amely a szocialista eszmék terjesztését tüzte ki céljául a munkások közt. őszintesége.amióta mint negyedéves vizsga nélkül távozott az egyetemről . Az élet rendes medrében folyt.„Lesz-e erő bennem. Fölmerült előtte átszellemült szerelmes arca és ugy tünt föl neki. hogy tovább éljek ezzel a hazugsággal. lelki sebeket azoknál az embereknél. másrészt védekezésre inditanak. a szerelem és a sorsáért való aggódást. a másik. hogy ennek a szerelemnek a boldogsága kimondhatatlan: érdemes érte szenvedni. ha erre gondolt. akik nem élnek benső lelki életet.. de mint forradalmár a „narodovolcok” végrehajtóbizottságának tagja és egy körnek a feje. polgári foglalkozásánál fogva a zemsztvo statisztikusa. amelynél életét és szabadságát kockáztatja. A házastársak egymáshoz való viszonya változatlanul jó maradt. müvészi érzéke. miért tegyem tönkre a nyugalmát? De másrészt hallgatni sem tudok”.. hogy testi sebek és betegségek mélyen bevésődnek az emlékezetbe s egyrészt fájdalmat okoznak. lelke mélyén. Szégyene. Három hónap mult el. mig az erkölcsi. több izben be kellett utazni a városba. Az asszony figyelemmel kisérte a forradalmárok mozgalmairól szóló hireket. hogy az ő gyerekét hordozza a szive alatt. nyugodt embernek bizonyult. Ez mentette meg a szégyen és a megbánás gyötrelmeitől. gondolta magában az asszony.egészen a forradalom ügyének szentelte magát és társai közt előkelő helyet foglalt el. hogy nem viselheti el. szilárdan meg volt győződve tökéletességéről. gyengédsége. 1909. A legborzasztóbb azonban most az a tudat volt. amint kiment a szobából. TIZEDIK FEJEZET A nagy egyetemi város egy szegény negyedében Perepjólkina özvegyasszony házában már második éve lakott Matvéj Szemjónovics Nyikolájev. Az uj házitanitó. csodálattal töltötte el az asszony szivét.

hogy ez a helyzetem azt követeli tőlem. alvás. melyet nem homályosit el sem az ön-igazolás óhaja. akik még nem látják azt. amelyek az uralkodó osztályok többségét csaknem beszámithatatlanokká teszik. nem tudok. Az önigazolás óhaja. hogy ez az én helyzetem nincsen hasztalan. nincs erőm elmenni belőle. mozgás . És ime. nem birom. Igyekezni fogok ezt képességeimhez mérten kihasználni. Ugyanugy képtelen vagyok beleesni az elnyomott és rabszolgaságba döntött nép és védői. hogy a sors éppen ezért is állitott ebbe a különös helyzetbe. sem a szegények és elnyomottak irigysége a gazdagok és elnyomók iránt. vagy legalább is néhánynak azok közül. még ha csak részben is. amit érzek és ezzel a vallomással ellensulyozzam esetleg azt.annak a helyzetnek az igazságtalanságát. bünös környezetben élek és nem birok. hogy az igazságnak megfelelően elmondjam. és hasonlókép a nép irigysége és elkeseredése hijján a legelőnyösebb körülmények közt vagyok abból a szempontból. koldussorba döntött többsége van. az a gondolatom támad. a helyzetemet. a maga világában köztiszteletnek örvendő agglegény. Aligha létezik egy olyan meghajszolt. amelyben vagyok. ELSŐ FEJEZET Milyen furcsa. amelyekkel való érintkezésemet szégyenlem. hogy elmondjam e helyzetről a teljes igazságot.testi erőim gyengülésének mértékében egyre erősebben ráeszmélek helyzetem egész bünös voltára és egyre jobban szenvedek ettől a helyzettől. Hogy legalább ez enyhitse. alighanem a legalkalmasabb arra.kielégitését ne kisérné nyomon a büntudat s a helyzetemért való szégyenkezés. amelyben az emberiség elnyomott. Én éppen ilyen helyzetben vagyok: nemcsak nem kivánom magam igazolni. . És valóban. családom és annak követelései nem bocsátottak ki a karmaik közül. a felszabaditott néptől való félelem. és kinyissam esetleg a szemeit azoknak. ruházkodás. aki csak századrészben is átérezné . hogy leleplezzem az emberek közt kialakult viszony minden hazug és bünös voltát. akik nem látják e nép fogyatékosságait és hibáit és ugyancsak nem akarják látni a mult azon enyhitő körülményeit és bonyolult feltételeit. megalázott.étel. amikor megpróbáltam megváltoztatni ezt az én . de erőlködnöm kell. annak a tulnyomó többségnek a helyzetét. szenvedő szegény ördög. amely testileg is. testi erőim kimerültével már nem is próbálkozom megszabadulni és különös. és megkönnyitsem esetleg. amelyek helyzetét lelkem minden erejével gyülölöm s amelyek életében való részvételtől nem tudok megszabadulni. hogy ne tulozzam amaz osztályok büneinek leleplezését. MÁSODIK FEJEZET Egy több mint 1000 gyeszetyin föld tulajdonosának gazdag falusi házában vendégeskedett felesége unokafivére. Lehetséges. nem tudom megváltoztatni életemet ugy.mint ahogy én érzem most . hacsak részben is. egy moszkvai bank 8000 rubel fizetésü alkalmazottja. a demokraták mindennapos hibájába. de a mult bonyolult körülményei. amelyek közt élek. az a helyzet. Volt idő. Kinosan érzem most mindezt és ennek dacára ebben az erkölcstelen. lelkileg is szenved. hogy a testi szükségletek . Régóta érzem ezt és ez az érzésem az évek során nőttön-nőtt és az utóbbi időben legmagasabb fokát érte el. ami oly erősen kinoz. amit én olyan világosan látok. és alighanem a legelőnyösebb arra. Alexándr Ivánovics Volgin. hogy lássam és el tudjam mondani az igazságot.helyzetemet. Most pedig. 116 . kegyetlenségét és minden borzalmát. nyolcvanadik életévem betöltése után.Második fogalmazás.életem követelményeivel összhangban nem álló . csodálatos a sorsom. vagy (helyesebben: nem tudtam és nem volt erőm kiszabaditani magamat közülük.

hogy teljesitésekor már a legcsekélyebb undorodást sem érezte. zokniját. damaszt-abroszon már csillogott az ezüst. aki már harminc év óta szolgált a házban. ott állt a kávéfőző. De Szemjon Nyikolájevics levelét is meg kell válaszolni.” Határozott mozdulattal felállt. zemsztvói előkelőségnek és mezőgazdasági cikkirónak . gondosan kitisztitotta a körmeit. cipőjét. aki ezért. a tiszta. aztán kiment. hogy milyen idő van . Alexándr Ivánovics fésülködni kezdett.jó „honoráriumot” várt Alexándr Ivánovicstól és annyira megszokta ezt a munkát. Az óra tizenkettőt mutatott. ahogyan a mindig kijáró borravalót nevezte: . Maga a házigazda már nyolc órakor kiment a gazdaságba.és szakállkefék. Lehet a parkba. Sztyepán. keményitett ingét.a másolónője. hála egy másik lakáj. haj. és belebujva hálóingébe és hálóköntösébe. oldalára feküdt s bár sokáig hánykolódott. majd ritkuló haját vette hasonló kezelés alá. a nadrágzsebébe betette az erszényét. lábujjhegyen besietett hozzá. Azután sürü fésüvel látott neki a fejének.vagy ezüst kinézésü szamovár. azzal a pénzzel. azután elfujta a gyertyát. amennyit az utra és apró kiadásokra vett magához a két hétre. hogy milyen irányba vegye aznapi sétáját. amelyet barátjánál szándékozott eltölteni. azután a ritka teknősbéka fésüvel kifésülte. csillogó nadrágtartóval biztositott nadrágját. hogy sihederfiának megfenje a kaszáját. frissen felhuzott ruganyos ágyra. köröm-. csöngetett. a tegnapi vintről és Fjódoritról. fényesre tisztitott. azután levetette kabátját. oldalt őszbecsavarodó szakállát. vagy öt percig a hátán feküdt. Alexándr Ivánovics bement az ebédlőbe. Különben ez ráér azután is. az ebédlőben. sorra véve emlékezetében az elmult nap benyomásait. hogy a nap ne zavarja akár tizenegy óráig is aludni. melynek folyamán minden ok nélkül gorombáskodott apjával. de lehet Portocskiba34 is (ilyen nevetséges neve volt az erdőnek). ameddig a háziak többsége aludt. kitette a szalvétával leteritett asztalkára aranyóráját. leült egy puha karosszékbe és cigarettára gyujtva arról kezdett gondolkodni. mindezt a holmit kiállitotta az ajtó elé. vette óráját. A kávé mellett Alexándr Ivánovics elbeszélgetett a tanitóval és a másolónővel az időjárásról. zsiros testét és megmosta a lábait. a tejszin. Sztyepánra hagyva az általa okozott rendetlenségnek és tisztátalanságnak eltakaritását. bebujt papucsába. a másodszülött fiu tanitója és ez a fiu és a házigazdának . hálóköntösébe. két matraccal.egy nagybirtokosnak. a háziakkal játszott vinttől fáradtan. mosakodni és öltözködni. Ott. Alexándr Ivánovics órájára pillantott: még nincs késő. a forró tej. nadrágját.öt perc hiányzott már csak a kilenchez . megkérdezte. családos. a kulcsárnő és a bevásárló gondoskodásainak. Alexándr Ivánovics cigarettára gyujtott. pénztárcáját. akinek még pirkadat előtt sikerült besietnie a falujába. körömkésecskék és ráspolyok. 117 . kidobta füléből a piszkos vattát és frisset dugott be. egy óra körül mégis elaludt. ezüst cigarettaszelencéjét. Az öreg. 34 Portocski = (alsó) nadrág. arról a tegnapi neveletlen viselkedéséről.Este. mellényét és még kabát nélkül. Miután megnézte magát a tükörben és megelégedéssel vett tudomást külsejéről. . szivaccsal ledörzsölte fehér.és kezdett tisztálkodni. sikertelen fia volt. Miután sietség nélkül megmosta az arcát és kezeit. angolkészitményü cipőjét. azaz ki voltak mosva és tisztitva a tegnap bepiszkitott mosdó. Az asztalnál csak egy egyetemi hallgató ült. Alexándr Ivánovics bement hálószobájába.a függönyök le voltak huzva. magától értetődően az ötvenéves lakájra.betette a mellényzsebébe. maga pedig lefeküdt a tiszta. Felvette alsó fehérnemüjét. . Ezüst cigarettaszelencéjét és villanyos öngyujtóját és két zsebkendőjét betette a kabátjába. tegnap levetett cipőjével. bajuszkeféjét és fésüjét. ami a 180 rubelből maradt. hatunokás lakáj. hogy az öltözködés után kipihenje magát. Reggel nyolc órakor felébredve. nagy szattyánbőr erszényét. kiporolt és kikefélt ruhájával és összehajtogatott keményitett ingével. mellényét.és fésülködő szerszámok: szappan. A vendég megköszönte fáradozását. Fjódorit a házigazda felnőtt. A viz elő volt készitve. Először a kettős angol kefével kétfelé kefélte a tükör előtt göndör. „Talán Portocskiba. három párnával és ráöltött lepedőjü takaróval. fog-. a vaj és a sokféle zsemlye és sütemény.

a háziasszony kereszt-. de a második évben abbahagyta. A virágokkal diszitett terraszról az előkertbe ért. nevezetesen: maga a háziasszony. a lugas mellett és kiért a földekre. visszaemlékezve gyakori külföldi utazásaira.A mienk. ölberakott kezekkel és mindent leszólt és mindennel elégedetlenkedett. „Mégis mennyire el vagyunk maradva Európához képest”. piros és kék virágokkal szabályosan csikozott. de ez az ő akarata. Alexándr Ivánovics a régi parkba jutott. hogy rajtaragadt még akkor is. aki a házukban élt. aztán a magántermészetü kérések. vállán lyukas. amely szögben tért el attól. esetleg ötig. gondolta magában. Nem ugy. miközben fejét csóválva uj cigarettára gyujtott és rugalmasan lépkedett erős lábaival kemény. arra gondolt. . Portocski sötét-zöld tölgyei. kissé jobbfelé. hogy hiányzom már neki. S aztán a Duma. a házigazda nővére. „Egész Európában nem találni egyetlen ilyen tehenet. Az egyenes ut a park felé a nyájon keresztül vezetett. a fiu magához tért. durva. de a földeken még kellemesebb. elől pedig.” És elmosolyodott. hogy Nyikoláj Petróvics itt. már egyáltalán nem volt nevetséges. itt.Kié ez a nyáj? A fiu rémülethez közel ámulattal nézett a kalapra. amelynek közepén fehér. piszkos ingben és sapkában. Alexándr Ivánovics az előszobában vette panamakalapját (20 rubelbe került). A földön parasztjószág legelészett: tehenek. a két sovány tehén rámeredt. gondolta. egy volt kormányzó özvegye és egy tájképfestő. de ez már nem tart sokáig. de szintén megunta. mint itt. amit tett. ugyanott a kertész valamit méricskélt és egy legény valamit fuvarozott szekerén. egyenes uton indult visszafelé egy földcsikon keresztül. Jobbra festői piros-fehér szinfoltoknak látszottak a krumpliszedő asszonyok. amelynek ernyője le volt tépve. A Portocskiben tett sétája után. a kétfelé kefélt szakállra és főleg az arany szemüvegre és nem tudott tüstént válaszolni. A juhok megijedtek tőle. falun sem lehet nyugodt az ő agronómikus terveivel és zemsztvójával. „Igaz. „Boldog emberek. Alexándr Ivánovics elsétált kedvenc ösvényein. borjak. amelyen éppen szántottak. néha mindennap. Mikor Alexándr Ivánovics megismételte a kérdést. juhok.mondta fejét csóválva és mosolyogva Alexándr Ivánovics. angolgyártmányu cipőjében. atyai. disznók. Elsziva egy cigarettát. Ez a Fjódorit még aludt és aludt az egész háznép is. . Lehet. faragott. Egy pásztorfiu kurjantott a juhokra és pattogtatta ostorát. ugyan. különösen most. Aztán az ülések. Anna Mihájlovna. falun élnek”. Mellettük elhaladva. az unokanővérénél. ahol olyan kellemesen pihenheti ki magát a bankban végzett fáradságos munkája után. oldalam ugyancsak virágokból monogramokkal.Hogyhogy a mienk? . amikor az. a disznók ugyancsak.” És Alexándr Ivánovicsnak kedve támadt megkérdezni: hová vezet ez az ut. „Kilenctől kettőig.Fjódornak hivták. Igy volt ez most. . egyik a másik után elrugaszkodott. balra a rét és a gabonaföldek és a legelő nyáj. s most ott élt a birtokon. 118 . amelyet vagy 50 gyeszetyinnyi területen gondozott ösvények csikoztak. Alexándr Ivánovics teli tüdővel lélegzett és örült életének. azután beállt a lovastestőrséghez. hogy mennyit dolgozik télen a bankjában. Ezt könnyü mondani. Annyira meg vagyok elégedve. Magához szólitotta a fiut. A fiu bocskorban és kapcában volt.felelte. Beiratkozott az egyetemre.és vezetéknevének kezdőbetüivel. vastag. Ezt a fasort a parasztlányok tisztogatták ásókkal és seprőkkel. A parkban kellemes volt. de egyszer valaki tréfából vagy szándékosan Fjódoritnak szólitotta és ez a név annyira nevetségesnek tünt fel. amelyen ő ment és hogy kié a nyáj.” És Alexándr Ivánovics. kupalaku ágy volt kiképezve. és e virágok mellett befordult az évszázados hársfasorba. elefántcsontfogantyus sétabotját (50 rubel) és kiment a házból. .

Az ajtó előtt egy mezitlábos paraszt állt. Alexándr Ivánovics bement a házba.a levél azonban még nem volt megirva.Alamizsnát kérni. A házigazda.Nem tudom.Lehetni lehet. hogyan fog csipkelődni Nyikoláj Petróvicson afölött. . . Meghajtással köszönt. .Hát ez az ut hova vezet? A fiu megmondta és Alexándr Ivánovics folytatta utját a ház felé. S a legyek nagyon bántják őket.Azonnal utazom. A paraszt földig hajolt előtte. . Várhatunk egy keveset. a lovam felfordult. jóllakott. . látta. Alexándr Ivánovics elővett egy háromrubelest és átadta a parasztnak. de csak egyetlen lova volt és sirva fakadt. meg-megrázva csengetyüit. hogy mit kiván. szakadozott kaftánban és sapka nélkül.Pardon. csak minél gyorsabban.. bárhogyan igyekezett is Alexándr Ivánovics rábirni.. hogy a napon fekete lakktól csillogó kocsi elé fogott négy erős.Aztán hány éves vagy? .Nem. Teljesen kiment a fejemből. .. Arszéntyij? .S most mit akarsz? . kékkaftános kocsissal a bakon már ott áll a tornác előtt. hogy mindent elfelejt. hogy Nyikoláj Petróvics beutazik a városba és ő levelet akart küldeni vele Moszkvába. Olyan jól érzi magát itt az ember. .Jártam.kérdezte a házigazda. . . És letérdelt és nem kelt fel. hogy a mienk? . Alexándr Ivánovics megkérdezte.Pirogóvói. . és nem tanultál meg? . azon gondolkodva. .Nem.azt akarta megirni barátjának és tisztviselőtársának. anélkül. Alexándr Ivánovics kérdezősködni kezdett. . talán nincsen iskolátok? .Irni-olvasni tudsz? . Alexándr Ivánovics megnézte az óráját és bosszusággal állapitotta meg. .A nyomor hajt. amint az előszobában találkoztak. pardon.felelte a paraszt. Nyikoláj Petróvics az előszobában állt. Ha lehetséges. hogy minden igyekezete dacára mégis rosszul áll a népoktatás ügye. .Mítrij Szudárikovnak. gondozott fajló ezüstöves. hogy öt gyereke van. . Eszébe jutott ugyanis. . Pedig a levél nagyon fontos volt.fordult Nyikoláj Petróvics a kocsishoz.Nos.Hogy hivnak? . A házhoz közeledve.Hát a levél? . elmondta.Hogyan. Azonnal megirom.Mi az. hogy már 12 felé jár. 119 . hogy szerezzen meg a számára egy árverés alá kerülő Madonna-képet. hogy felállt volna. nem tudok. A lovak amugy is már negyedórája várnak.Miért? . A ház elé érve.Nyikoláj Petróvicshoz jöttem. A paraszt beszélt a helyzetéről.

. hogy elment Szanyinhoz. . nem szabad elásni.és berepültek. Mítrij Szudárikovnak hivták. kertészeken. kiment Nyikoláj Petróvicshoz.elragadó volt és mindig a legnagyobb élvezetet szerezte mindenkinek.Azonnal. A megelőző nap. aki elhult lova miatt jött kéregetni. . hogy minden kiesett a kezünkből.az ásó tompa volt. tudományos ujdonságokra. ásványvizes palackokkal. A háziasszony szünet nélkül fecsegett. kolerára és versikékre. Igy ment ez a villásreggeli egész ideje alatt. kezébe se vette. öngyilkosságokra.kezdve a mosónőkön. Andreján nem adta a lovát. kizárólag ezzel foglalkozó ember munkájának. ostobaság. hogy mindaz. elmondva mindazt. Néha csend állt be és ilyenkor Fjódorit lépett az előtérbe s a helyzet kinosan unalmassá vált. de visszafordult és megkérdezte Nyikoláj Petróvicsot a parasztról. 120 . kitépett csekkönyvéből egy lapot. kitöltötte 180 rubelről és betéve egy boritékba. a konyhába és a kulcsárnőhöz. fel nem szolgált ételt hozatott és a lakájok ki.higgadtan és szokásához hiven átment a szinházakra. kuktákon és végezve a lakájokon. folytatva a szakácsokon. . Kérlek.az asztal nyolc ezüst teritékre volt megteritve. . a „Rjecs”-et és néha a „Russzkoje Szlovo”-t olvasta. de a „Novoje Vremjá”-t35. ebédre fordult az idő. az utolsó konzervativ napilapja volt a cári Oroszországnak. köztársasági elnökök. A csődört 35 Az első három liberális.Boriszák. . és két lakáj szünet nélkül futkározott ide és oda. kancsókkal. Alexándr Ivánovics meghallotta a villásreggelire hivó harangot. Miután a politikai hirekről . Alexándr Ivánovics bement szobájába.Viszontlátásra. azonnal. aki segélyt kért. Alexándr Ivánovics érezte és tudta. siess. reggeltől estig lótott-futott a felfordult csődör miatt. melyet a házigazda járatott. felszolgálva és lehordva a hideg és meleg ételeket. de tényleg sajnálatra méltó. . miniszterek cselekedeteiről és a parlamentek határozatairól . amikor nem indulnak? Ugy siettünk a fiukkal. fütőkön. hogy az urasághoz eljött. Az elülső lábakról Mítrij letépte a patkókat és odaadta feleségének. nagynehezen megkapta Sztyepánét. Villásreggeliig Alexándr Ivánovics az ujságokkal foglalkozott. Mig a gödröt megásta. gondolt és beszélt. . de nem mutathatta ezt és tápot adott a beszélgetésnek.a császárok. megirta a levelet. a másik teljes.ahol megdöglött. a pecérhez. Alexándr Ivánovics megindult a szobája felé. Sztyepán megsajnálta. szalvétákkal.megjött Szanyin is. Az egyik csak féldarab volt. . A pecér Szemjon nem volt odahaza. Ő csak a „Russzkije Vjedomosztyi”-t. szikrázó kristállyal. a tanitó egy-egy szót váltott az özveggyel. behozva. Fjódorit komoran hallgatott. Amig várakozott rá és megalkudott vele a bőr árára nézve. Senkinek sem akaródzott sem ennie.” . segitett neki a csődört a szekérre dobni is. boros. elővette irómappáját. kivéve a legostobább embereket. amit csinált.Láttad őt? . abrosszal. magában pedig ezt gondolta: „mit parancsolják. sem beszélnie. De valamennyien erejükön felül ettek és beszéltek. gondolt és beszélt.mint maga nyilván hitte.. Andréjevkába. kvasszos.Miért ne lehetne várni. Ilyenkor aztán a háziasszony valami uj. Azután elkérte a szomszédja lovát. Hála több mint tiz. Első dolga az volt. hogy a csődört kivigye a határba. hogy befogjak. HARMADIK FEJEZET A parasztot. mert neki magának kellett burgonyát behordania. és mindaz. amit csinált. amit az unokanővére beszél. most meg hizlalhatjuk a legyeket. . kulcsárnőkön és edénymosogató asszonyokon.mondta a kocsis.

egy mezitlábas fiatal leány egy szál ingben. kezeivel kotorta ki a krumplit és tette be egy kosárba.Jól van. Az utcáról egy tizéves leány jött be. hogy tiz óra körül ott leszek. szalmát adogatni. Köszöntötte és megmutatta. . szokása szerint. a pénzt odaadta az asszonynak. és kiment az udvarba. Miután megkapta a három rubelt Alexándr Ivánovicstól és ugyanannyit Nyikoláj Petróvicstól. Szanyinnal kiivott egy félmeszelyt. előbb kiment az udvarba s utána bement a kunyhóba. a padról felkapott egy rongyot és kiment a pitvarba. Felesége és a lányai a kunyhóban maradtak. Mítrij holtra fáradt. jövök. A konyhakertben. el kell menni. mert az előző héten őnála dolgoztak a bérbevett lovas cséplőgéppel. A munka forrt. . amikor visszagondolt a tegnap történtekre: hogyan vergődött.mondta Mítrij. Talán vissza is jött a lány. csak ritkán hagyva ki egy-egy megakadt szalmaszál miatt. Leánya éppen a vizet hozta. ugyanolyan szegény ördögök. megigazitotta a nadrágját. . amely Mítrijt érte. A három versztára levő urasági szérüskertből egyszerre csak felhangzott a gőzcséplőgép füttye. a legkisebb csecsemő. Mítrij a szérübe ment és tüstént munkához látott. hogy gyere csépelni. A nyolcvanéves öreg gazda már hallott a csapásról. hogy hová álljon . Kaluskinéknél már régóta egyenletesen bugott a cséplőgép. visszajött. Igy ment a munka megszakitás nélkül ebédig. Levetkezetlenül aludt. Mítrij a szöglet felé fordulva háromszor keresztet vetett magára.A nagyapád hol van? . ismét más asszonyok és parasztok nagy szalmakötegeket nyujtottak fel a boglyán álló parasztnak. nadrágban. ujból a szájába vett egy korttyal és megmosta az arcát. magas. Elmegyünk az urasághoz.Igen. összecsavarta és a kerités alá dugta rongyos kaftánját és kettőzött szorgalommal látott neki a munkának: villájára vette a szalmát és feldobta a kazalra. . Ugrjumajába? . rugaszkodott. füsttől fekete kunyhóban már be volt fütve. amely mellett Mítrij elhaladt.lenyuzta. lelógó melléhez. mint ő. mások a szalmát és a kalászokat gereblyézték össze. Mítrij levetkőzött. .Már küldtem érte. kedvesek!” Néhány asszony a kévéket bontotta szét. piszkos. és most nincsen lova. a nyolcvanéves. de nem mintha nem hittek volna nekik: egyszerüen meg sem hallották a figyelmeztetést a munka és a róla folyó beszélgetés hevében. Felkelt. vette ásóját és gereblyéjét és elment Kaluskinékhez. tüstént a dolgozókhoz lépett. Mítrij bácsi. öthetes. fordult fel a csődör. Az ostoros egy és ugyanazzal a hanggal kurjongatott rájuk: „Na.a kazalhoz. jövök. Az ostoros körül sovány lovak jártak körbe. A düledező. hogy Kaluskinék. egy szál piszkos ingben. azért hivják csépelni. összeveszett feleségével és lefeküdt a pitvarban. Tudta.Jól van. 121 . rongyos kaftánjával betakarózva. aztán bedobták a gödörbe és beásták. Az asszony félkezével szalmát dugdosott a kályhába. pirkadat előtt ébredt. rendbehozta és lesimitotta haját és göndör szakállát. megfeszitve az istrángokat. egyenes testtartásu öreg Maszéj. Mítrij a szájába vett egy kortyot és megmosta vele a kezeit. . El kell mennem Ugrjumajába. és szive összefacsarodott. csupán négy rubel 80 kopékája maradt a bőréért.Viz mért nincs? . A füsttől köhögni kezdett. Mítrij. Azt üzenik. megtörülközött a rongyban és ujjaiban. Négyen voltak. mondd meg. És a gazda.Jó egészséget.Nagyapa a szérüskertben van. bánatában betért Matrjónához. A kakasok már háromszor is kukorékoltak. mig a másikkal a csecsemőt szoritotta piszkos ingéből kivett.

az aggastyán öregasszony-menye.Béke a háznak.Elég volt. amely az egyetemre bocsátja a zsidókat. vénasszonyok. És itt van ez a kedves leányka.mondta az ostorosnak. Az aggastyán a kamraajtóban állt. Kenyeret és sót. félrevezetett. A koldus elment. aki leánykájának felolvassa Fuchs-kutya történetét. itt van egy öreg aggastyán. A cséplőmunkások felálltak.mondta a gazdasszony. amely megszánta a nyulakat. zöld férges almát rágcsáló gyermekeket és megszokja. hogy ne önmagát. anyák. nyugodtan élve le éveiket. mint hogy eladja tehenét . . hogy már szükségük sincs kereszténységre vagy bármilyen más vallásra. gyermekek. ugyhogy miután elvégezték a szentképek előtt az imát. hogy elég lesz-e. hogy felezzünk meg mindent. megköszönték gazdáiknak az ebédet és kimentek pihenni. emellett gyakran jószivüek. aki egész életét tétlenségben. majd bementek a kunyhóba.Ne vétkezz. 122 . * És ezek közt az emberek közt nyugodtan élnek olyanok.Vágj le. aki a „Russzkije Vjédomosztyi”-t olvassa és csodálkozik a kormány vakságán. Márfa. . szenátor. amely megengedi „Az orosz nép szövetségé”-t. . Ime.Isten adjon neked . az emberek már ujból munkába álltak. Mítrij nem feküdt le. aki látja sétáin a mezitlábas. kikérdezte a marha-árakról. Elbeszélgetett a gyomeni paraszttal.a gazdákon kivül kilencen voltak . valamennyien . annyira magasabban állóknak tekintik magukat. . Vágj neki. szerencsétlen. hanem valami diszletet. Ebéd közben egy félkaru koldus jött be a kunyhóba. tájképet lásson bennük. éhes. aggastyánok. egy darab kenyeret. . Isten azt parancsolja. nézve és nem látva őket. . Márfa. Leves volt kenyérrel és főtt krumpli kvasszal. . fiatalemberek. . Borzasztóan vágyódott egy cigaretta után.nem maradt más hátra. Miért van ez? 1910 augusztus-szeptember. ezer és ezer gyeszetyin birtokosa. imádkoztak. tarisznyával a vállán és nagy mankóval. Igy dolgoztak estélig. jó anya. hanem a boltoshoz szaladt dohányért. erkölcsi vakságra kárhoztatott gyermekek. A koromtól fekete kunyhóban már minden elő volt készitve és az asztal körül padok álltak. Itt van ellenfelük. akik magukat keresztényeknek vagy annyira felvilágosultaknak tartják. Itt van egy kedves. ez nem szép tőled.helyetfoglaltak az asztalnál. A munka most még élénkebben fellángolt. falánkságban és paráznaságban töltötte el és aki a „Novoje Vremja” cikkének olvasása közben csodálkozik a kormány értelmetlenségén.Anélkül is találgatom.magunknak sincsen. És élnek e korszaknak közepette.s mikor visszatért. Egy szempillantás alatt felhányták a kicsépelt szalmát a kazalra és a szérüskertben megtisztitották a pelyvás szemet a kalászoktól. Itt van a vendége. nyugalombavonulása után is élvezett fizetéssel. Nyikoláj Petróvics.Ebédelni. ahol elismerték a halálbüntetés szükségességét. aki helyesléssel olvassa a jogászok gyüléséről szóló beszámolót. . egy volt kormányzó.. Márfa engedelmeskedett. Adjatok Krisztus szerelméért.

Iszidór atyáról már régóta beszéltek az emberek. szintén felüditette Iszidór atya lelkét. megcsinálja a szokott kézmozdulatokat. aki reggel gyónni jött el hozzá. amit érzett. Magányos remeteként élt az erdőben és az egész idő alatt nem látott más embert. miként gyakran szokás. amikor is szüntelenül a földi élet mulandóságán elmélkedett és felismerte magában Istent . A vén kisasszony. mennyi jót tesz az emberek közt példaadó életével és tanitásaival. arcát a szentély főajtaja felé forditja. jólesett neki. Ennek az időnek a vége felé megesett vele. hogy belőle. amit a sztarec ugyancsak ajánlott. A hetenként való misemondás. a próféták. Tverszkoj Iván hercegből. Mikor ezt reggel hallotta. akik a kolostorban meg szoktak fordulni. Eleinte az a tudat. hogy megszabadult a test bilincseitől és örömét az elragadtatás fokáig emelték. kivált Szent Pál leveleinek olvasása. hogyan szereztek neki örömet. valamint a testi fáradtság. a magányos imádságok éspedig nemcsak bizonyos órákban. mit mondott neki a hizelgő számtartó. teljes kielégitést szerzett neki. evangéliumok. Mialatt a szentélyben ült. mosolyogva mondotta. egyszerü és mélységesen vallásos sztareccel folytatott beszélgetései. óráit és napjait gyakran a csüggedés.. mennyire becsüli még az effajta dicséretet és a földi hiuságot egyáltalán. arra is kellett gondolnia. mert bizonyos benne. valamint arra az örömre. egy leánynevelőintézet felügyelőnője. aki évenként egyszer meglátogatta.a sztarec tanácsa számára parancs volt . valósággal megostromolták a látogatók. hogy megmenti őket a hitetlenségtől és az elkárhozástól. aminek a test szenvedélyeitől való fokozódó felszabadulás járt a nyomában. órái és napjai váltották fel. az oltár elé lép.nemcsak megelégedéssel töltötték el. ami várt reá. Ez majdnem három évig tartott igy. amikor feláll. még inkább az ájtatos hangulat. aki helyettesiti a földön. amelyet kötelességei teljesitése után érzett. akikkel nem érintkezett. Közeledett a pillanat. a szentirás. az episztolák. A rendbe való belépése után három éven át állandóan eksztátikus állapotban volt. nem tulajdonitott e szavaknak semmi jelentőséget. ismét visszamegy az oltárhoz. ismét eszébe jutottak ezek a szavak és megijedt attól.hogy a többi barát módjára mondjon misét a templomban. amikor rákerül a sor és fogadja a látogatókat. teljesen elfojtotta a csüggedés érzetét. A szelid. Noha már negyedfél év mult el azóta. amikor a jószivü sztarec a sok látogatót emlitve. Iszidór tudtára adta ezt a sztarecnek és ez azt tanácsolta neki . hogy a sztarecnek engedelmeskedik és látogatóinak javát szolgálja. amelyet ujonnan elvállalt kötelezettségeinek teljesitése után érzett. amely közte és egy nő közt folyt le. látnivalóan lelkes hive emlitette. Arra a sok mindenféle 123 . rádöbbent. mondja a meghatározott szavakat. hanem megerősitették abban a tudatban. gyöngeség és levertség percei. Mihelyt kitudódott. Imádság közben. öreg. meg nővérét. Istennek lelkében való egyre erősebb felismerése. lehunyt szemmel ült a monostor templomának szentélyében. A testi és szellemi fáradtság. hogy az eksztázis perceit. hogy lesz. mégsem történt meg vele az. kezébe veszi az ezüstkelyhet és elvégzi az urvacsoraosztást. És amikor a nő szavaira emlékezett.ISZIDOR BARÁT (TÖREDÉK) ELSŐ FEJEZET Iszidór barát az istentisztelet alatt fejét lecsüggesztve. az istentiszteletek alatt pedig a templomban a barátokat. a nyugalmazott gárdaezredesből az alázatos Iszidór barát lett.. hogy most még vigabban néz a halál elébe. mint mentorát a sztarecot. hogy fogad. hirtelen és minden külön ok nélkül eszébe jutott a beszélgetés. amely utóbbi időben gyakran eltöltötte. hogyan hizelegtek.

aminek kötelező méltóságot és ünnepiességet már nem tulajdonitott. eszébe jutott a bor ize. hogy emelte fel lelkét ez a szent cselekedet régebben. Iszidór ráeszmélt. nem tud rajta segiteni. Mindenről megfeledkezett és rettentő kinok közt csak azon iparkodott. közömbösen . földi dicsőségre törekedett. Nincs kivezető ut. akinek életemet odaadtam. átlátta.Nincs talán jól. amikor még a sztarechez járult urvacsorára. Ehelyett azonban csak azért igyekezett gondolataitól és az imádságoktól szabadulni.esetre kellett gondolnia. sirását és hangos imádkozását. És külső méltósággal és ünnepiességgel olyat tett. hogy mit várnak tőle és mit kell tennie.. tehát egyesülök Vele. az oltárhoz lépett. amikor megfeledkezett Istenről és a lelkéről és hiu. ájtatos hangulatának tulajdonitották. Tisztelői cellája elé gyülekeztek. Igen. „De hiszen én magam veszem magamhoz az Ur testét és vérét. hogy ráeszmélt. amit nem Isten. És megtörtént. Iszidór fölemelkedett helyéről.Igen. akihez könyörögtem. mig most. nem jól érzem magam . elkezdett imádkozni és kérte Istent. . Igen. nincs menekvés.hazudta Iszidór. A vöröshaju Mítrij. hanem az emberek kivánnak tőle. hogy az urvacsora osztása talán megszabaditja a kisértéstől. És amikor ezek a kétségek elfogták. minden földi dolgon tulemelkedő. ami a földi dicsőséget szolgálja. Mítrij hallotta sóhajtásait.kérdezte tőle Jevményij. annál kinosabb volt ránézve. kiüritette a kelyhet és helyére tette. Megdöbbent. hogy ne gondolkodjék. szeptember 15. MÁSODIK FEJEZET Aznap Iszidór sokáig időzött a sztarecnél.igen. Iszidór ezalatt az idő alatt csak szentelt kenyeret evett és vizet ivott. De minél tovább tartott a szent ritus. amikor maga végezte. hol is van.ó borzalom hirtelen ugy érezte. hogy segitsen neki. igen. Amikor a főajtón ismét visszament a szentélybe. . hogy fogjon hozzá a szertartáshoz. amelyet már annyiszor végzett. aki vitte neki az ebédet és a vacsorát a közös asztaltól. És tépelődése közben elfelejtette. 124 . De . hogy a szertartás. vagy rettentő. amit a kehelybe öntött. Iszidór naplója. visszataszitó csalás. egészen közömbösen állt vele szemben. hogy az első pillanatban tudta volna. És hozzáfogott a szertartáshoz. Gondolta. 1909. de hiába. ő azonban nem fogadott senkit és bezárkózott kamrácskájába. akik észrevették izgatottságát. Eszébe jutott. atyám? . Ámde mindent annak rendje és módja szerint elvégzett és megkérdezte fiataltól és öregtől. amelyet most elvégezni készült. Mikor meghallotta az éneket. Miután visszatért cellájába. mégis annyira magához tért. hogy olyasmit cselekedjék. hogy az urvacsora olyan cselekedetté lett.” Rémület szállta meg... Jevményij atya odalépett hozzá és figyelmeztette. hogy földi dicsőségre vágyódjék.. 1902. tizenkét napig ki sem mozdult belőle. mi a nevük. Nincsen. hogy hol van és mi vár reá. hogy csak egy lehetséges: vagy a magasztos szentség volt ez a szertartás. ha a Szellemével tudnék egyesülni! De ez itt csak puszta külsőség. mindennek vége. hogy nyilatkozzék meg előttem. Sokan. hogy szeldelte a szentelt kenyeret apró darabokra. nincsen.. mi történik vele. aki meghallgatna. Egyre inkább megvetette önmagát és viselkedését. kénytelen volt minden ételt egyedül elfogyasztani.. akit szolgáltam. Kételyek mardosták szivét. Az Isten. Anélkül. hogy az urvacsoraosztás szentséges pillanata megszabaditja a kisértéstől. Azt mondta magában.

azaz a legények. kifejező arca volt. Mikor a nótázókhoz értem. kik a besorozottak és miért mentek be a legények ebbe a házba. A rekruta azonban nyilván nem sokat juttatott keresetéből a szülei háznak. . vidám. lány és gyerek állt. idegen embereknél szolgált és becsületesen támogatta szüleit... valamennyin kabát. Meghajolt előttem és ujjait fürgén végiglibbentve a billentyükön. Csak önmagával törődik.Mit tegyek. szakálla és csillogó barna szeme. eleinte csodálkoztam. „Igaz. Nehezen lehetett megállapitani. Három fia volt. a nóta ritmusának megfelelő lépésben neki indult a falu utcájának. Olyan a fiunk. Az öt rekruta egyike és pedig a nős. az énekes harmonikaszó elhallgatott. akár sajnálom. Matrjóna. Csak egyes szavakat értett az ember: „Halál.FALUSI DALOK Közvetlenül a házam mellett emberi hangokat és harmonikaszót hallottam. A hozzátartozók sikitásába az ismerősök vigasztaló szavai vegyültek. a jókedvü „Bárünyá”-t kezdte el játszani.. először hosszan sóhajtozott és aztán majd odalett a hisztérikus nevetéstől.. a kedves szülőföld. Mindegyik legjobb ruháját vette fel. amely vállán átvetett szalagon lógott. Mialatt az egyik asszonytól megkérdeztem. csak be kell vonulnia. A tömeggel együtt követtem az öt legényt. ki ugy mint a második. finom csizma volt. Csupa vidám nótát daloltak és menetközben egyetlen panaszos szót sem lehet hallani. amely önkénytelenül megkapott. szabálytalan.. egykori tanitványommal beszélgettem. ahol szintén bucsutornak kellett volna lefolynia.figyelmeztette egy asszony az egyik kezét tördelő anyát. A legények közül különösen egy középtermetü. Ez volt a nős rekruta. csak talán. én kint maradtam az utcán és Vaszílij Orjéhovval. mögöttük ballagtak. amiről a minap értesültem. a másik a bevonuló rekruta. Falunk a város tőszomszédságában fekszik. A bevonulók majdnem mind a városban dolgoztak és városiasan öltözködtek. hogy már reggel dalolnak. Azután hetyke. . Abba az irányba fordultam. Az egyik otthon. tüstént megszólaltatta nagy. . amit a fáról levágnak. de a köd miatt nem láthattam senkit.A felesége városi asszony. Az ajtó előtt kis csapat asszony. Nem volt semmi különös ismertető jelük. Ezek a rekruták anyái és nővérei voltak. mint az ág. (ahonnan a vidám nóta jött. alighanem a rekrutákat bucsuztatják. miért óbégatnak. egy kőből épült kétszobás parasztházba mentek be. Kedves. amely az egyik rekruta apjáé volt. derék fiu tetszett meg. Kihivó pillantással nézett körül és kitünő ütemérzékkel kisérte az első hangon éneklő társát. A többi három. se a munkánkhoz. És elmondta családi helyzetét. hogy az egyik igen hórihorgas legény volt. nem illik se hozzánk. drága harmonikáját. aki menetközben második hangon énekelt. Minhogy hétköznap volt. a fia volt. akik éppen olyan jól voltak öltözve.Hagyd már abba. hogy falunkból öt legényt soroztak be. Sajnálom. serkedő bajusza.kérdeztem tőle. sajnálod? . Az énekesek. egy ismerős paraszttal. ugyancsak középtermetü cimborája lépkedett. megkezdődött az asszonyok jajveszékelése. A legények bementek a házba. Az öt besorozott közül négy nőtlen volt. Amint kilépett az ajtón. Ők ketten haladtak elül.” Eszembe jutott. . uj sapka és magasszáru. apa és anya. hisz már félholt vagyok! .” Minden nóta után a siránkozó mélyen beszivta a levegőt. a harmadik. de hát mit tehetek? 125 . Mellette egy tagbaszakadt szőke. Mikor azonban eljutottunk egy másik házhoz. akár nem.Nos.. az ötödik házas. a fiatal emberek ismét kijöttek az utcára. akiket bucsuztattak.

. Ebben a pillanatban a hórihorgas nagy. groteszk mozdulatokat csinált. a menet nótázva. magas hangján énekelte a szöveget a dalhoz és Vaszílij fia nyomban kisérte kellemes hangján. különösen azonban a gyerekhad. a másik lábát taktusban lóbálta és karjaival lendületes. Csodálatraméltó volt a harmonikás legény kitartása és ügyessége. Arca nem árult el se örömet. ahol ültem. nagy zenei tehetség volt. akivel beszélgettem. panasz elnémult. A falu végén néhány szekér várakozott.A nagyanyja. egy pillanatra abbahagyta. hogy ki az.Ördöngős fickó . Egy hajlotthátu öreg asszony kezdte. Sirás. meghajtották magukat vendéglátóik előtt és ismét kimentek az utcára. inkább ugy látszott. Miután a tömeg vagy ötpercig álldogált az udvar előtt. lábával dobogott. Mihelyt kellett. hogy a többi asszony folyton csendesitette és a jajveszékelő. vidám. aztán visszatették a poharakat az asztalra.gondoltam magamban. A házigazda már harmadszor töltött. Mind az ötöt abrosszal teritett asztalhoz ültették. Mikor pillantásaink találkoztak. Világosszőke haja magas kontyba volt feltüzve és fülében nagy aranyfüggő csillogott. mintha meg volna sértődve. .Ki az? . .Ezt biztosan a gárdába fogják besorozni. ki lehet és hogy került a kemencére Vaszílij házában. hogy a bevonulókat a kerületi főnökségre vigye. .Vaszílij menye. én is követtem őket. Az egész menet megállt. aki a legények mögött csoszogott. . köztük jómagam is. megtöltötte a poharakat és kinálgatta vendégeit. Ebből az asszonyból semmi sem illett a környezethez. rövid imádságot mondtak. Vaszílij édesanyja. friss. mindnyájan. látszólag selyemből való divatos ruhát viselt és magassarku cipőt. se szomoruságot.. elfordult és még szenvedélyesebben játszott hangszerén. legfeljebb egy negyedpohárral. 126 . de a legények megköszönték az italt. . Világoszöld. a bánat dalol. Azelőtt szobalány volt .kérdeztem. A harmonikás egyre szilajabbul viselkedett. mintha zavarba jönne: egyik szemöldökét felhuzta. barna szemével körültekintett. Megkérdeztem egy mellettem álló asszonytól. amelyik engem is körülvett. egy asszony mászott le a kemencéről éppen ott. ahogy biztos érzékkel betartotta a taktust. ugy éreztem.Mialatt beszélgettünk. . Nem tudtam megérteni. a legények megint kijöttek az utcára és ujra kezdődött a sirás. Mialatt a rekrutákat figyeltem. sikoltozás. bukdácsoló öregasszonyt támogatta. Mikor az ötödik és utolsó házhoz értünk és a legények bementek. Mikor földet ért a lába. akinek nős fia vonult be. Furcsa. felállottak. nevetés és csititgatás. majd a kellő pillanatban ujra rázenditett és közben barátságos. Igazi. A háziasszony kenyeret szelt nekik.A bánat sir. Olyan keservesen sirt és óbégatott. az..Micsoda hatalmas legény! . legkevésbé azonban a fülbevalója. szokatlan öltözék volt rajta. melyik udvarból való. sem a ruhája. erélyes léptekkel odalépett az énekeshez. Az asztalon kenyér és bor volt.mondta az egyik paraszt. sem sértődött arca. Figyeltem. harmonikaszó mellett tovább indult. A házigazda. rátapadtunk a szemünkkel az énekesre és gyönyörködtünk benne. A házigazda megint teletöltötte a poharakat és ismét megkinálta az öt legényt. a menet ujra megindult és ismét felhangzott a vidám nóta és ujjongott a harmonika. A legények alig ittak. Fejét félrehajtva féllábon állt. Apraja-nagyja. ingadozó. hogy hivják. Nem tudtam. elhallgatott. uj cipője magas sarkával kopogva kiment a pitvarba és egy pillantásra sem méltatta a legényeket.hangzott a felelet. Az utcán tüstént megkezdődött a jajgatás. Mikor az öregasszony hisztérikusan fölzokogott és az őt támogató asszonyok karjaiba vetette magát.

hogy ki az a legény . Prokófij szavai után fogtam fel nemcsak az eszemmel.Azt kérdeztem. Gyötört a szégyen. .szóltam hozzá.Azt kérdezem.kérdeztem az óriásra mutatva egy kis öreg paraszttól. Prokófij! . . hogy mindazt. Megállottam és azzal a tudattal tértem haza. .Az én fiam. vöröshaju ember élt emlékezetemben. jó parasztra. de nem értette a kérdésemet. különös valami hirtelen egyszerü. . mint valami érdekes szinjátékot néztem végig. eltakarta arcát a kezével és zokogott.Az? . Azután elfordult tőlem.Mi tetszik? Az első pillanatban nem ismertem meg. akit azonban .mondottam még egyszer és ránéztem Prokófijra.ismételte Prokófij s a hórihorgas legényre mutatott. Az öreg levette sapkáját. 127 . ami azon a felejthetetlen ködös reggelen szemeim előtt lejátszódott.csapás csapás után ért: majd a lovait lopták el. Prokófij mint középtermetü. állkapcsa remegett. Prokófij arcát mély barázdák szántották végig..Kinek a fia az a hosszu. hogy aljas cselekedetet követtem el. Ingatta a fejét és valami érthetetlent mormogott. . aki éppen mellettem állt.Ah.amint az oly gyakran megesik . te vagy. 1909. tüstént visszaemlékeztem rá mint dolgos. csinos legény? . összefüggéstelen. Mind az érthetetlen. meghajtotta magát. kinek a fia az a fiatal legény ott.felelte végre. világos és rettentő jelentőségüvé vált előttem. mint egy gyerek. aztán meg a felesége halt meg. . . most azonban már fehér volt a haja és alakja egészen összetöpörödött. amint azonban elkezdett beszélni. minden borzalmát annak. Csak most. de egész lényemmel. majd tüz ütött ki nála.

imádkozik és odaül az öreg mellé.mindenütt inni kell. mindegyik enni akar. akkor nem lehet olyan nagy a szegénység. Cudarabb életet a miénknél el se lehet gondolni. IDEGEN: Lám.A PARASZT ÉS AZ IDEGEN (PÁRBESZÉD) Parasztszoba. itt maradhatok-e éjszakára. IDEGEN: Igazán? És miért? PARASZT: Miért? Mert betevő falatunk sincs. amit akarnak. Ez igy van és igy is marad. a földesur. hogy . A paraszt hazajön a munkából. Ez köszönettel visszautasitja a meghivást és a paraszt egyedül költi el vacsoráját. hogy ha a parasztok hétszáz milliót adnak ki egy év alatt pálinkára. aki egészen lusta. községi adó. IDEGEN: Azért gondoltam. az adó pedig nő folytonosan. Mindenki lovagol rajtunk és csak az nem ül a nyakunkon. lakodalmon. Csak azt gondolom. Nincs alku. de a föld nem. a pópa. hogy parasztjainknak egészen jó soruk van. egy cseppet sem hagynak a pohárban. a kemencepadkán ül és könyvet olvas. akár akarok. hogy a mult évben a parasztok hétszáz millió rubel ára pálinkát ittak meg. Vegyük például jómagamat: kilenc embert kell eltartanom. fel se tudja az ember sorolni mi minden. igy hát megkérdeztem a feleségedtől. Nem mi vezettük be és nem is tudjuk megszüntetni.lehet. Egy millió pedig nem kicsi dolog. az ezerszer ezer rubel! PARASZT: Hát csak mi magunk iszunk? Látnád csak mit csinálnak a pópák. Azt mondta. de a bérek olyan hitványak! Azt teszik a gazdagok velünk. Az emberek szaporodnak. leül vacsorázni és meghivja az idegent is. hogy megy a dolgotok ebben a nehéz időben. igen. mert már nagyon bőkezüen dobálódznak a pénzzel. Ünnepnapon. alig lehet kimondani! PARASZT: De mikor olyan szokás mindenre áldomást inni. PARASZT: Mi hozott a házamba? IDEGEN (leveszi pápaszemét és becsukja a könyvet): Lekéstem a vonatról. a fogyasztási adó. hogy néha egész nap nincs mit enniök. Talál az ember munkát. feláll. Hétszáz millió! Nem kis summa! Irtózatos nagy szám. Az urak meg éppenséggel nem. Amint befejezte. ennyivel érjük be mindnyájan! Idegenbe kell hát menni. egy öregember. biztositás. IDEGEN: Amit azok isznak. halotti torban . 128 . pedig csak hat mérő rozsot arattam. PARASZT: Miféle pénzzel dobálódznak? Milyen furcsán beszélsz! Az emberek éhen halnak és te azt mondod. a legtöbbet a parasztok isszák meg. meg az utadó. PARASZT: Már hogy menne a dolgunk? A rossznál is rosszabbul. meg a pótadó. hogyne. Az idegen. Itt van a földadó. hogy dobálódznak a pénzzel! IDEGEN: Hát igen! Az ujságban olvastam. IDEGEN: Köszönöm szépen. lám! Én meg azt hittem. PARASZT: Hát már egy pohár pálinkát se engedhessen meg magának az ember? IDEGEN: Azt nem mondom. hogy ne kerülne pálinka az asztalra. PARASZT: Hogyne. azok sem vetik ám meg az italt. csak holnap mehetek tovább. az igen kevés. PARASZT: Olyan jó soruk van. maradj csak. mindenkinek kell valami. akár nem. De mondd csak. A váróteremben kellemetlen.

is erről a vidékről valók? PARASZT: Némelyek idevalók. Ő csak heverész és hizlalja magát. mert nincs takarmány. nyomban lefoglalja zálogba. akkor szabad lesz a föld. eladja a termést. Mint a kuvasz a szénaboglyán: maga nem eszik szénát. A pástétom az asztalon van. azt mondja: „Ez az enyém!” de még mindig kevesli. vethessen és arathasson. mind paraszt. IDEGEN: És mind parasztok? PARASZT: Persze. IDEGEN: Minek neki az a sok föld? PARASZT: Minek neki? Furcsa! Beveti. mert mivel etesse? Nemsokára a tehenet is el kell majd adni. PARASZT: Hát mit tegyenek? IDEGEN: Mit tegyenek? Ne szegődjenek el hozzá munkára. Ha a borjunk vagy a lovunk a vetésébe téved. Hogy tud rá vigyázni? PARASZT: Ugyan miket beszélsz! Hát arra valók a csőszei. Istené és az emberek is Isten teremtményei . IDEGEN: No lám. a pénzt meg beviszi a takarékba. A föld. egészen mindegy. akár nem. akik nem isznak és mégis élnek. IDEGEN: De a csőszeit csak tiközületek válogatja ki.IDEGEN: De vannak emberek. Hisz azért van pénze: másokat fogad. Utolsó ingünket el kell adnunk. csakis! Miközülünk valók. akár nem. IDEGEN: A parasztok tehát jószántukból megmívelik az urak földjét és ráadásul még vigyáznak is rá. csupa paraszt. de nem szabad enni belőle. IDEGEN: És ha nem szegődnének el hozzá munkára? PARASZT: Akár elszegődnek. Ha földünk volna. Az a baj. de nem a mienk. ne szolgálják mint csőszök. Ki dolgozna más. arat rajta. de mást nem enged a közelébe. amennyire szüksége van. PARASZT: Van. IDEGEN: De hogy tarthatja szemmel azt a rengeteg földet? Hisz az legalább öt verszta terjedelmü határ. hogy kevés a föld. IDEGEN: A munkások.mindenki annyit szánthasson. mindenütt földet lát. Inkább parlagon heverteti. de igy lehetetlen. IDEGEN: Kié volna tehát. van ezerkétszáz holdja. a földet semmiesetre sem engedi ki a kezéből. azok megmívelik a földjét és learatják a termést. akár iszik az ember. akkor mégse kellene innotok! PARASZT: Hagyd el. némelyek idegenből. mint egy kis gyerek. hogy kifizethessük. IDEGEN: Hogy tud olyan hatalmas darab földet bevetni és learatni? PARASZT: Olyanokat kérdezel. ha abbahagyod. Sok jót még nem tett a pálinka. mint a paraszt? Hogyne. Abból sincs sok hasznod. PARASZT: Persze. emberségesen élhetnénk. A magunkfajta szegény pedig egy pár tyukot sem tarthat. IDEGEN: Hogy nincs elég föld? Abban lenne hiány? Amerre csak néz az ember. PARASZT: Dehogy is tett! Csak baj származik tőle. ha nem a tietek? PARASZT: Hogy kié? Itt ül egy olyan pocakos sátán. akiket megfogad. 129 .

mikor a Szentirás parancsolja? IDEGEN: A Szentirás nem mond erről semmit. miért lőnek hát a saját embereikre? PARASZT: Muszáj nekik. PARASZT: Akkor miért olvasott fel a pópa a templomban egy ukázt. három. nem. áldjátok azokat. PARASZT: Nem értem. esküt tettek! IDEGEN: Esküt? Hát mi az az eskü? PARASZT: Ejnye.eskü.PARASZT: Egyszóval: sztrájkoljunk? De azoknak katonáik vannak. semmiesetre se fog embert ölni. Vagy tán azt parancsolja a Szentirás. Én pedig ezt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket. hogy semmiképpen ne esküdjetek! Hanem a ti beszédetek legyen. nem. hogy meg kell tenni. a gonosztól vagyon. PARASZT: Mit nem kellene megtenniök? IDEGEN: Nem kellene esküdniök. egyáltalán nem lesz több katona. 33-37) Krisztus tanitása szerint tehát nem is szabad esküdni. Hogy gondolod ezt? IDEGEN: Hogy gondolom? Ugy. hogy megmondatott a régieknek: A te esküvésedben ne hazudj. aki Istenben hisz. Krisztus tanitása szerint pedig egyenesen tilos. punktum. ugy. méltó az itéletre. ha kell. IDEGEN: De hiszen a katonák is a ti fiaitok. van halott és sebesült és egy csomót áristomba vetnek! A katonák nem sokat teketóriáznak. egy. életüket is odaadják. akármilyen parancsot is kap. tán nem vagy orosz ember? Az eskü . IDEGEN: Én szerintem nem kellene ezt megtenniök. lőnek. hogy az. V.) PARASZT: Olvasd hát! IDEGEN (olvas): „Hallottátok. hogy minden embert megöljünk? (Lapozgat a bibliában. Ne esküdj! . De mi köze ennek a háboruhoz? Hisz ott ellenség van! IDEGEN: Krisztus evangéliuma szerint nincs ellenség. hogy az ötödik parancsolat azt mondja: Ne ölj! Az embernek tehát nem szabad más embert megölni. Én pedig azt mondom nektek. IDEGEN: Megesküdtek tehát? PARASZT: Persze! A keresztre és az evangéliumra esküdtek meg. akkor intézzék el maguk a civakodásaikat is.ezt parancsolja.” (Máté ev. hogy a trónért és az oltárért. keresgél benne és olvassa): „Ismét hallottátok. hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj. hogy háborut üzentek és hogy a tartalékosoknak be kell vonulniok? IDEGEN: Arról nem tudok semmit. akik titeket 130 . kettő. IDEGEN: De minek is kellenek katonák? PARASZT: Hát ha az idegen cár megtámadja a mi cárunkat? Mi lesz akkor? IDEGEN: Ha a cárok egymással veszekednek. IDEGEN (elővesz egy könyvet. mert valaki öl. hogy valaki haragszik az ő atyafiára ok nélkül. PARASZT: Ez itthonra vonatkozik. ugy. Ennek felette valami esik. de annyit tudok. az méltó az itéletre. PARASZT: Ha nem kell esküdniök. én pedig azt mondom nektek.” És tovább azt mondja: „Szeressed felebarátodat és gyülöljed ellenségedet. PARASZT: Már hogyne tennék meg. PARASZT: De a pópák azt mondják. az ám! Elhozatják a katonákat. kinyitja.

néha meghalnak a katonaságnál. PARASZT: No és? IDEGEN: Büntetőszázadokba osztják be őket és ott maradnak három-négy évig. sem csősz. de fegyvert nem veszek a kezembe. Hisz ez mind nagyon szép volna. hogy az az övé. Egyeseket végkép elbocsátanak. azt mondják ilyenkor. annak Istenre kell hallgatnia. Tegyetek velem. Van tán egy millió belőlük! (A paraszt sóhajt és rázza a fejét. IDEGEN: Aki pedig Isten akarata szerint akar élni. Dehát végre. PARASZT: Igazán? IDEGEN: Néha.) PARASZT: Nos és hogy legyünk az adókkal? Azokat se fizessük? IDEGEN: Ebben tégy akaratod szerint. akik titeket háborgatnak és kergetnek titeket.átkoznak. Ha gyerekeid éheznek. gyenge az egészségük. PARASZT (rázza a fejét): Milyen furcsákat is beszélsz te össze! Hogy éljünk felsőbbség nélkül? Az lehetetlen! IDEGEN: Persze hogy lehetetlen. Ha Isten akarata szerint akarsz élni. akik Isten törvényét megvédik és nem türik. hogy a katonai szolgálat Isten parancsa ellen való. PARASZT: És a katonákra. a katonák közül is meghalnak némelyek. 43. Azt mondják nincs is ott rossz dolguk. vagy elviszik Szibériába. IDEGEN: Most is vannak már fiatal emberek. Nem merik őket bent tartani. IDEGEN: Miért máskép? PARASZT: Hát csak ugy. a rendőrfőnököt vagy Istent? Kinek akarsz engedelmeskedni: a rendőrfőnöknek vagy Istennek? PARASZT: Mit feleljek erre? Istennél magasabb nincs. először természetesen gondoskodj róla. mondom. jót tegyetek azokkal. hogy eltarthassák őket. amig ti engedelmeskedtek. azok volnának gyengék. mert holmi pocakos azt mondja. V. akik titeket gyülölnek és imádkozzatok azokért.) (Hosszabb hallgatás. De kit tartasz te tulajdonképpen felsőbbségnek. Isten akarata szerint élni: ez az első kötelességünk. de a végén mégis máskép üt ki. nincs szükség? IDEGEN: Minek? Sok-sok milliót kell fizetnetek. ez a nóta vége. mert nem csekélység ám ilyen rengeteg embert ruházni és élelmezni. ölnyi széles vállal. de elsősorban nem leszel katona és nem igéred meg. Meg találnák mondani a többieknek. PARASZT: Tréfás kópé vagy. IDEGEN: Hatalma csak addig van. De inkább elengedik őket. IDEGEN: Hogy-hogy „ugy”? PARASZT: Mert a felsőbbségnek hatalom van a kezében. 21. Pedig óriások. nem az emberekre. nem leszel sztároszta és adóbeszedő. aki ellenszegül. 131 . 22. akkor senkit se fogsz elkergetni egy darabka földről. hogy jóllakjanak. azokat agyonlövik. vagy nyomorékká válnak.” (Máté ev. 44. hogy embereket fogsz ölni. Ha nem engedelmeskedtek.) PARASZT: Igaz. elvesztik karjukat. azt mondod. lábukat. nincs hatalma. elbocsátják. Azt mondják: „Krisztus parancsa szerint nem szabad embert ölnöm”. amit akartok. mert hisz végül a feljebbvalók is emberek és tekintettel vannak rájuk. hogy katonai szolgálatra kényszeritsék őket. sem rendőr. de legfeljebb két-három ember van. Ha mindnyájan egyszerre ellentállnánk. hogy alkalmatlanok.

Csak. mienk lesz a föld és nem kell adókat fizetnünk. hogy lehetne az állapotokat megjavitani. mézes madzagot huznak el a szánk előtt és nem jön ki belőle semmi. hogy ha Isten akarata szerint élünk. (Hosszu hallgatás. Azért olyan cudar az életünk. ne gyülölj és ne itélj el senkit. Ha Isten akarata szerint élnénk. akkor csak Reá hallgass. Mi iszunk. azt csak Isten tudja. ha mindnyájan összefogunk és ellenszegülünk. aztán majd jobb életünk lesz. amit kell? IDEGEN: Azt nem tudom. hogy akkor nem volna többé rossz élet. PARASZT: Ez mind igaz. Ha az ördögöt akarod szolgálni. a gazdag nagyhasuakat. ne bocsátkozzál gonosz dolgokba! Akkor az életed sem lesz nyomorult! PARASZT (sóhajt): Szépen beszélsz. hanem inkább rosszabbodott. majd az asszony mindjárt mgcsinálja a fekvőhelyedet. hanem az emberek parancsaira és életed nyomorult lesz. PARASZT: Oh ezek a hosszuhajuak! IDEGEN: Ne csufolódj! Másokat akarsz elitélni? Gondoljon csak mindenki magára! PARASZT: Ebben megint igazad van. élj te is a magadé szerint. perlekedünk. mint régebben és mégsem lesz semmi se jobb.) Azt hiszed tehát. A sztrájkolók azt mondják: gyertek. igazán nagyon szépen. kedves öregem. a másik sörényes. És akkor ütnek. ha Isten akarata szerint élnénk. bizony semmi sem javult. De ha jobban odanézünk. verekszünk. minden rabszolgamunkára készek vagyunk. gyülöld embertársaidat. azt mondják. De jön ide mindenféle népség a városból. IDEGEN: Csak egyet tehetsz: vagy Istent szolgálod. Hová akarsz lefeküdni? A kemencére? Jó. ne rabolj ki senkit. Ők a maguk esze szerint élnek. ne ölj meg senkit. 1909. fellázadunk Isten parancsai ellen és elitéljük embertársainkat: az egyik pocakos.PARASZT: És a pópák? A hosszuhajuak? Bizonyára hamisan magyarázzák a Szentirást! Miért nem tanitják azt. hamar megjavulnak az állapotok. ne hallgass az Isten. káromkodjál. gyilkolnak. Néha bizony az ember nem ura magának. de ha bankóval csalogatnak. nagyon nehéz mindennek ellentállni. gyülöljük és irigyeljük egymást. Rázza a fejét és nevet megában. üssük agyon ezeket meg ezeket az urakat. De nehéz. Ha azonban Istent akarod szolgálni. IDEGEN: A lelked üdvéért mégis meg kellene tenned. kedves öregem. a katona szolgálatát és nem riadunk vissza attól. megfojtsuk és megöljük. nem. vagy az ördögöt. Nem azt gondolom. 132 . ha majd egy csomó tisztviselőt felakasztottunk és egy-két ezret börtönbe zártunk. verekedjél. Hogy milyen volna az életünk. vállaljuk a csősz. Köszönöm. Azért megy olyan rosszul a sorunk. a pribék. zsákmányold ki őket. akkor igyál pálinkát. Az egyetlen dolog: Isten parancsai szerint kell élni. fecsegnek összevissza. ma éppugy. És igy van a felsőbbséggel is: várjatok csak. mert megfeledkezünk Istenről. de annyi bizonyos. akkor nem volna rossz életünk. IDEGEN: Ugy van. keveset hallgatunk az ilyen okos szóra. talán jobb helyzetben volnánk. sajnos. szép szavaidat. PARASZT: Igaz. akkor mienk lesz a föld és nem kell adót fizetnünk? IDEGEN: Nem testvér. hogy testvérünket kifosszuk. mert mi magunk rosszak vagyunk. ezt nem hiszem. hanem hogy életünk csak azért olyan komisz. PARASZT: Igazad van. Ha gyakrabban kapnánk ilyen tanitást.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->