TOLSZTOJ ÖSSZES REGÉNYEI ÉS ELBESZÉLÉSEI

A GUTENBERG KÖNYVKIADÓ VÁLLALAT KÖNYVEI

TOLSZTOJ

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN
OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA GELLÉRT HUGÓ

TARTALOM ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK ISZIDOR BARÁT FALUSI DALOK A PARASZT ÉS AZ IDEGEN

2

ÉS A FÉNY VILÁGIT A SÖTÉTSÉGBEN

3

a leánya. Tábornok. a leányuk. Ugyanazon osztály alorvosa. Alexándr Petróvics. Maláska. Ugyanazon osztály ápolói Beteg tiszt. Cseremsánova hercegné másik leánya. Közjegyző Asztalos. Ljuba vőlegénye. Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. Sztyópa. paraszt. Vánja.SZEREPLŐK: Nyikoláj Ivánovics Szarűncov Márija Ivánovna Szarűncova. A Szarűncov-gyermekek nevelőnője. paraszt. A katonai kórház elmeosztályának főorvosa. a leányuk. Mitrofán Jermílücs. Rendőrbiztos Gerászim atya. Szarűncovék kis gyermekei. Fiatal pap. hölgyek Táncoló párok. Két fegyőr. A tábornok segédtisztje. Márija Ivánovna nővére. Liza (Lizánjka). a fia. a férje. a fiuk. 4 . Tónja. A csendőrtiszt irnoka Ezredlelkész. Vánja tanitója. Missy. Iván Zjábrev. Ezredes. Őrszem. Grófné. a leányuk. pap. Ezredirnok. Cseremsánova hercegné. a leánya. a fiuk. Szarűncovék dadája. Alexándra Ivánovna Kohóvceva. Csendőrtiszt. kislány. a felesége Pjotr. Borisz. Zongorás. Diákok. a felesége Ljuba. Parasztasszony. parasztasszonyok. Parasztok. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev.

Je lui dirai son fait.5 Micsoda dolog ez? Férj. légy szives és ne szakits félbe. Nincsen ok. nyári ruhában.1 De amikor azt látom. hanem egy ismerős. hogy a férjed esztelenkedik. szemüveges. et fait le généreux à droite et à gauche. az ő vagyonukkal. tennisz. koldusok..és kroketpálya. A kroketpályán gyerekek játszanak nevelőnőjükkel. akkor ugy találnám. hogy véget érjen. A terrasz előtt virágágyak. J’aurais mis bon ordre à toutes ces lubies. Véget vetnék mindezeknek a balgaságoknak.6 Tudom. Alexándra Ivánovna és Pjotr Szemjónovics. És jobbra-balra nagylelküsködik. amit gondolok.ELSŐ FELVONÁS Szin: egy gazdag ház fedett terrasza. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen nem tudom. mindent a sorsára hagy és mindent szétosztogat. határozott és ostoba és férje. elegáns.3 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugyan már. koldusok. Meg fogom mondani az igazat. J’aurais trouvé tout ça très gentil. a kedvesnek. hogy a dolog eredeti és nagyon kedves és talán magam is helyeselnék neki. csak azt mondom. szép. hanem egy idegen nő és Nyikoláj Ivánovics nem a te férjed. 40 éves. mert ha a fajtátok. akkor koldusok fogtok maradni. esztelenkedik. hogy ha igy hagyod menni a dolgokat. Te... Nővére. 1. Nous en savons quelque chose. akkor lehetetlen. kövér. Az asztalon szamovár és kávéfőző. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Te sohasem tudod. hát nem látom magam is? Csak nem gondolom.4 Én csak azt mondom. egyszer ostobáskodni kezdenek. Kávéznak. Pjotr Szemjónovics dohányzik. A terraszon teritett asztal mellett ülnek: Márja Ivánovna Szarűncova. családfő és semmivel sem foglalkozik. a férjednek. au cher Nyikoláj Ivánovics. hogy ez mivel végződik. püffedt. MÁRJA IVÁNOVNA: Én egyáltalán nem sértődöm meg. 45 éves. JELENET Márja Ivánovna. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. 5 . Ha igy folytatódik. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha nem a nővérem volnál. kövér. Pjotr Szemjónovics Kohóvcev.. igen. És meg fogom mondani neki is. Mi is értünk hozzá valamennyire. Du train que cela va. te nem gondolod. il n’y a pas de raison que ça finisse. hogy a dolog olyan fontos volna. Alexándra Ivánovna Kohóvceva. a férfiak. hogy mit mondasz. hogy meg ne mondjam. kedves. A te szemedben mindig jó. de én azt mondom neked. amit a férfiak csinálnak. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen.2 Nem félek én senkitől. hogy a te helyeden ezt nem engedném meg. falun.7 1 2 3 4 5 6 7 Mindezt nagyon kedvesnek találnám.

PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bevallom. ami belőle következik. Il etait très gentil et comme tout le monde.. egy hónappal ezelőtt még egyetlen misét sem mulasztott el. mint mindenki.9 nyolcórai munkaidő . Beszélj vele. Nagyon kedves volt és olyan. azután utazgatni kezdett püspökökhöz. hogy templomba járni nem kell]. Marie. Napokon keresztül olvasott. mert a férfiaknak nincsen semmi vallásuk. de akkor már egészen más volt.10] De hogy legyünk az imával és minden egyébbel?. hogy olvasson. Nagyon komor lett. alkotmány. Nagyon szerette és a halála nagyon hatott rá. hegyi beszéd. és áldozott? MÁRJA IVÁNOVNA: Ezt megelőzőleg. Most aztán egy izben kolostorba vonult. hogy a szent áldozásra készüljön [és a szent áldozás után tüstént arra a felfogásra jutott..ezt értem. iskolák.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azt mondom én is. s amint tudja. hogy mindent lerombol és semmit sem állit a helyébe.8 . rád nézve minden semmi. S a tifusz után már teljesen megváltozott. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. jegyzeteket. liberálisok: zjemsztvo. szocialisták: les grèves.. állandóan a halálról beszélt. mi is ez az uj irányzat.PJOTR SZEMJÓNOVICS (Márja Ivánovnához): De magyarázza csak meg nekem. hogy áldozni nem kell.az Evangélium. Mondjuk. olvasótermek et tout ce qui s’en suit. hogy nincs benne semmi következetesség. s utána egyszerre . Rögeszme. dehát ez micsoda? Magyarázza meg nekem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis tavasszal még ellátogatott hozzánk Moszkvába és nagyon kedvesen viselkedett és visztezett. [templomra nincs szükség. 8 9 És mindaz. minden bőjtöt betartott.ezt is értem. nem értettem meg. Mondjuk. Sztrájkok.minderre nincs szükség. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hiszen ez még semmi. maga is megbetegedett. kivonatokat csinált.11 MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. sztarecekhez. házasságunk óta. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hogyan is kezdődött el a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: A mult évben kezdődött el. felkelt. éjszakánként nem aludt. PJOTR SZEMJÓNOVICS: És pedig milyen? MÁRJA IVÁNOVNA: Teljesen közömbössé vált a családja iránt s aztán ez az idée fixe12 . 10 11 12 6 . MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen az éppen a legfontosabb. A szögletes zárójelekben álló szövegrészeket a forradalom előtti orosz kiadásokból a cenzura törölte. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Beszéltem is és fogok is beszélni. hogy vallási kérdésekről tanácskozzék. nővére halálával. vagyis huszonöt éven keresztül nem áldozott. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen ő tegnap elmondta önnek. Evangélium.

de aide toi et Dieu t’aidera. Hiszen. aminthogy mindig tulzott volt. abban a reményben. 13 14 15 16 Kézfogás. 7 .16 Éreztetni kell vele. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De miből éljünk meg. hogy mindez elmulik. Parasztok kivágták egy erdőnket. Óvintézkedéseket tenni. Most meg minden mindegy neki. hogy az Evangélium. irányitást követelnek.PJOTR SZEMJÓNOVICS: Engedj csak beszélnem. De nekem ettől még nem könnyebb. hogy emiatt utazott be.tout y passera.de a shake hands-ről semmi sem áll benne. lányok és fiuk. ha mindent szétosztunk? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És azt hol találta a hegyi beszédben. Segits magadon. megmagyarázni. ebben az ügyben van ma ujabb tárgyalás és én biztosra veszem. hogy tulzásba csap. hogy a dolgot nem szabad annyiban hagyni. gondos atya volt. hogy igy nem mehet tovább.14 Nekem az a véleményem. Letördelték az összes almafákat. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen azért mondom. MÁRJA IVÁNOVNA: A legrosszabb az. mint anya. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. Neked gyermekeid vannak! Micsoda példát látnak? MÁRJA IVÁNOVNA: Természetesen fáj nekem. hogy shake hands13-eket kell csinálni a lakájokkal? A hegyi beszéd azt mondja: boldogok az együgyüek . Ha az egyházat tagadja. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Meg fog nekik bocsátani és holnap idejönnek és kivágják a parkot. hogy nincsen egyedül és hogy igy nem lehet élni. És mindenben egyedül vagyok. de tudom. akik felügyeletet. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. És mindenben egyedül kell intézkednem. ez a kezdet. köteles vagy prendre tes mesures. Nekem meg itt van egyfelől a csecsemőm. letapossák a zöld gyepet: ő mindent megbocsát. hogy többé nem foglalkozik a gyermekekkel. az iskolákat. hogy az erdőrontás ügyében ment. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miért is ment be a városba? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem mondta meg. az természetes. hogy mindazonáltal nem itt van a bökkenő. a hegyi beszéd szerint kell élnünk és mindent el kell osztogatnunk. a vadászatot. Én azt mondom. hogy te. Pénzbirságra és börtönre itélték őket. amint elmultak a korábbi szenvedélyei. az Isten is megsegit.15 MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan mit tehetek? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hogy mit? Megállitani. Minden rámegy. Azelőtt annyira gyengéd. másfelől pedig az idősebbek. ha igy folytatódik . PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csodálatos. s mint Nyikoláj Ivánovics elmondta. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Az ültetett fenyvest? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. mit akar az Evangéliumtól? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt. aminthogy egy időben tulzásba vitte a zenét. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. de csak türök.

életpályát kell választania. hogy nem értek velük egyet. amint mondják. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De ha ön. az egyház szolgája. „Jézus életé”-t. zavarodottan és izgatottan. hogy Vánja nem tanul és megint meg fog bukni és erre azt feleli. egy könyvet hoztam vissza. ha teljesen kivennők a gimnáziumból.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Egyenesen meg kell neki mindent mondani. Nemsokára itt lesz. (Belép egy fiatal pap. mit csináljon? Hozzám jön és engem kérdez s nekem kell mindent elintéznem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mi különös van benne? Ez a ti legáltalánosabb tulajdonságotok: mindent leszóltok és magatok semmit sem tesztek. be akart állni a lovas testőrséghez.. hogy mondjam csak. hogy minden rossz. ez olyan kellemetlen. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hová adjátok? MÁRJA IVÁNOVNA: Sehová. hogy sokkal jobb lenne.akkor adjon át neked mindent. Ha. akkor miért nem győzi meg Nyikoláj Ivánovicsot? 8 . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szólok én neki. könyvvel. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ugy? Hát ilyen könyveket olvas? PAP (zavarában cigarettára gyujt): Nyikoláj Ivánovics tanácsolta. . MÁRJA IVÁNOVNA: Most Sztyópa befejezte a tanulmányait. Noshát. Nyikoláj Ivánovics azt mondta. Megkérdezte: mit tegyek hát? Csak nem szánthatok? Nyikoláj Ivánovics pedig ezt felelte: már miért ne szánthatnál? ez sokkal jobb. hogy mondjam csak. MÁRJA IVÁNOVNA: Ah. ha pedig nem . amint mondják. hogy nem kell. mindenkivel kezet fog. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Ez különös. hogy mondjam csak. PAP: Nyikoláj Ivánovicsnak. hogy ez igy nem mehet. MÁRJA IVÁNOVNA: Beutazott a városba. MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. mint irodában ülni. egyetértenék velük.) 2. ha akarod. hogy olvassam el. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Milyen könyvet vitt el? PAP: Renan munkáját. Az éppen a borzasztó. A végső szó azonban mégis mindenben Nyikoláj Ivánovicsé. az apja pedig semmit sem tanácsol neki.Tegnap elmondom. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): Nyikoláj Ivánovics adta elolvasni. akkor nem volnék. hü szolgája az egyháznak. Je lui dirai son fait. Nyikoláj Ivánovics egyáltalán nem helyeselte.azt nem mondja meg. de hogy mit tegyünk. hogy te teljesited a kötelességeidet és neki is teljesitenie kell az övéit. beszélni fogok vele. Ön talán egyetért Nyikoláj Ivánoviccsal és Renannal? PAP: Természetes. Be akart lépni az egyik minisztériumba. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És mondd meg egyenesen. meg kell lennie. JELENET Ugyanazok és a fiatal pap.

s hozzá ezek a bogarak is.) 4. hogy itt valami nincs rendben. lehet mondani. megyek.. lehet mondani. hm. hogy mondjam csak. de a legfőbb tökéletesség. a családot és az egyházatyák. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. amint az minden jó keresztényhez illik. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos és ön. (A fejére mutat. családunknak pedig koldusbotot kell adni a kezébe? PAP: Az egyház. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Látom már. JELENET Ugyanazok és a dada bejön. DADA: A nagyságos asszony nem is hallja Nyikóluskát sirni? Tessék jönni megszoptatni. PAP: Engedje meg. hogy ahelyett. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Olyan borzasztóan sajnálom a nővéremet. hogy mit kérdezek. még tapsol neki. persze. a dada és Márja Ivánovna nélkül. egy házat vezetni. lehet mondani. megszenteli. házas? PAP: Magától értetődik. hogy eszére téritené Nyikoláj Ivánovicsot. hogy mondjam csak. a hitbuzgók igy cselekedtek.PAP: Mindenkinek megvannak. lehet mondani. sokban igaza van. hm. hogy mondjam csak. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (megvetően): És mi az a sok. a szemébe mondom. amiben Nyikoláj Ivánovicsnak igaza van? Hogyan. hogy mennyire kinlódik. hogy mire hivatott el. hogy a hegyi beszéd értelmében birtokunkat szét kell osztani idegenek közt. Nekem az a gyanum. 9 . de a fődolgot. de egyszerü halandóknak ugy kell szerintem cselekedniük. az egyházat illetőleg téved. azt követeli. egyik még karonülő. A paphoz. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És vannak gyermekei? PAP: Kettő. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Velem szemben csak hagyja abba a ravaszkodást. (Feláll és kimegy. Hét gyermek. Látom. áldásukat adták a családra. Nem tréfadolog. PAP: Senki sem tudhatja. talán helyes az.. JELENET Ugyanazok. Nem jó ez. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor hát ön miért nem mond le a földi javakról és cigarettázik például? PAP: Gyengeségből. 3. Ön nagyon jól érti... méltatlanságból.) Kérdezem önt: miféle uj vallást találtak ki? PAP: Nem értem. hogy lemondjunk a földi javakról. e tárgyról a maga gondolatai és Nyikoláj Ivánovicsnak.

kérlek. Nyikoláj Ivánovics azt mondja nekem tegnap. Üdvözlik egymást . gombát mennek szedni. ha visszafojtom. hogy a bátjuska18 nem haragszik rám. hogy ez a kereszténység. ön pravoszláv pap. megmondom egyenesen. Ljuba 20 éves. hogy jobb belátásra birná. Lizánjka. energikus. hogy a szószerinti értelemben. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Már hogyne kérdeznék? Én kérdezem. bocsásson meg..Ljuba nagynénjét és nagybátyját. Mindketten kosárral. Meg vagyok győződve. hagyni kell.és a papot. Hogyan kell ezt értelmezni? PAP: Én azt hiszem. ha nem ugy fejeztem ki magam. PAP: Én igyekszem.. hagyja abba. 10 . PJOTR SZEMJÓNOVICS: Mais cessez au nom du ciel..ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt kérdezem öntől. Renant olvassa vele és a maga módján magyarázza az Evangéliumot. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Most már tisztán látom. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Különben miért pap és miért hord hosszu hajat és reverendát? PAP: De hiszen bennünket nem kérdeznek. hogy az Evangélium igy tanitja: adj a kéregetőnek. Ha még egy tanitónő. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én pedig azt hiszem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nyikoláj Ivánovics azt mondja. amely szerint le kell kezelni minden paraszttal. Csak azt mondtam meg. szép. amint kellett volna. (Feszélyezett csönd. ami a szivemen feküdt.. családunkkal pedig nem kell törődnünk? PAP: Én erről nem tudok. PAP: Természetes. ha én volnék a püspök. hogy ösztökéljük a tolvajlást? PAP: De hiszen. hogy milyen felelősséget visel. 17 18 De az ég nevére. vagy valamilyen kamasz helyeselne neki. És ez helytelen dolog. . parancsolja-e a kereszténység.. miféle uj vallás az.. amikor Nyikoláj Ivánovics nem jár a templomba és nem veszi magához az urvacsorát? Ön meg ahelyett. valamivel idősebb Ljubánál. PAP (izgatottan): Képtelen vagyok felelni. hogy nem a szószerinti értelemben. Hogy mondjam csak. hanem amint tanitottak bennünket: hogy mindenkinek megvan Istentől a rendeltetése.. hogy ön is Nyikoláj Ivánovics oldalán van. megtanitanám önt Renant olvasni és cigarettázni. . de. meg vagyok döbbenve és hallgatok. amint figyelmeztettek is rá. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Oh. fejükön kendővel. Mi joga van ehhez? Igy hivják az orosz papokat. pénzt kell nekik adni vodkára...) Bejön Ljuba és Lizánjka. Márja Ivánovna leánya. Alexándra Ivánovna leánya.de önnek az ön állásában nem szabad elfelejtenie. Nem igaz? PAP: Bocsásson meg. Rosszabb lett volna.. hogy fát lopjanak. Lizánjka apját és anyját. De quel droit?17 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engem ne tanits. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Micsoda vallás lehet ez. következéskép köteles tudni és köteles megmondani.

ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Elhatározta már magát Sztyópa valamire? LJUBA: Igen. hogy Sztyópának élni kell kezdenie és bármit tervezzen is ki.menj szántani.. azt nem tudom. hogy csunyán viselkedtél apáddal szemben.) 7. menj. hogy belépek a lovas testőrséghez önkéntesnek. az apróság krokettezik. elhatároztam. (Elmegy. csak cigarettát veszek magamhoz. LJUBA: Papa nem igy mondta. személyesen adta be önkéntességi kérvényét. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Csak igyekezzetek és hozzatok minél többet. Ma reggel egy kislány csodaszép fehéreket árult. semmi sem jó. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igaz. de nagyon meleg van. 11 . Mitrofán Jermílücs beutazott papával a városba. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Menj. (A pap félrevonul.19 . Mikor az ember a napról beszél. Ljuba semmihez sem ért és mindenről véleményt mond. LIZÁNJKA: Gyere. Azt mondta. on en voit les rayons. papa. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jó. A lényeg az. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Quand on parle du soleil.) 6.A fiatalembernek el kell kezdenie és azt mondják neki . Tegnap utálatosan goromba volt papával. 19 20 Minden türelemnek van határa. Vánja meg a kutyákkal bibelődik a tornácon. Ljuba elmondta. SZTYÓPA: Egyáltalán nem. LJUBA: Hát mama hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az imént ment ki szoptatni. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Na nem bánom. ő megmondta a véleményét és én is megmondtam a magamét. látja a sugarait. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Hol vannak a fiatalok? LJUBA: Sztyópa kiment biciklijén az állomásra. jó. Nem az én hibám. kinyit egy könyvet és olvasni kezd. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. Semmi különös sem történt. mindegy. félek. de neki is nehéz a helyzete. JELENET Ugyanazok és Sztyópa bejön kerékpárján. és mit határoztatok? SZTYÓPA: Hogy papa mit határozott. különben még elhizol.. Ljuba és Lizánjka. Én is veletek tartanék. JELENET Ugyanazok. Il n’y a pas de patience qui tienne. De itt van ő maga.5.20 Csak az imént beszéltünk rólad. hogy tulajdonkép ő maga sem tudja: de ami engem illet. JELENET Ugyanazok Pjotr Szemjónovics nélkül. hogy meggyőződéseink nem egyeznek.

Hiszen én is jelen voltam. hogy ki jön.) „Hárman postavonattal érkezünk. Megszimatolja.] SZTYÓPA: Hiszen én fogok szolgálni és nem ő. kitől? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Cseremsánovéktól. hanem az. Elle flaire cela de loin. Add ide a sürgönyt.. SZTYÓPA: Itt nem a meggyőződésekről van szó . akitől elpirulsz. LJUBA: Ostobaság! Kitől van a sürgöny? VÁNJA: Nini. LJUBA: Szükségtelen találgatni. Borisz és Tónja. amit akar látni. (Olvassa. Az. ugy-e igaz. hogy Liza mindenben teljesen papa pártján áll? LIZÁNJKA: Ami igaz. Meg aztán ő is szolgált. (Utána nyul. SZTYÓPA: Tudom. hogy Liza mindig pártjára szegődik minden ostobaságnak. sürgönnyel. semmit sem lát. elpirult. néni. mint magunknak választani ezt a szolgálatot. nem igy mondta. Sztyópa. hogy hol az ostobaság. hogy ha már lehetetlen nem szolgálni. VÁNJA (Ljubához): Találd ki. LJUBA: Á-á! VÁNJA: Bizony á! És mitől pirulsz? LJUBA: Mutassa. JELENET Ugyanazok és Vánja. de önkéntesnek menni annyi. hogy elpirult. elpirult.nagyon örülök. Tudja-e.” Szóval a hercegné. [Azt mondta. Vánja nem adja. 21 Messziről megszimatolja. Alína néni. Tanulmányaimat bevégeztem. de azt mondja. amely ellenkezik a meggyőződéseivel. néni. hogy nem a pénzkérdés fontos itt. VÁNJA: Persze. hogy kicsoda. pedig a dolog nagyon egyszerü.. A gyalogságnál [részeg és durva tisztek alatt] szolgálni kellemetlen és ezért a gárdába lépek. befut piros ingben. Cseremsánovék. akkor csak sorozás alapján kell bevonulni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nagyon jól tudom. idée fixe-ének hatása alatt. kutyákkal. hogy mindenben egyetértesz papával. hogy nem tud egy olyan dologban részt venni. LIZÁNJKA: Igen. Hát . nézd. Azt mondja. kivéve azt. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Dehát papa miért nem egyezett bele? SZTYÓPA: Papa! Mit is beszéljünk róla? Most. hogy nagyon örülsz! Sztyópa.szolgálni kell és kész. hogy elpirult? LJUBA: Micsoda ostobaság! Kitől? Alína néni. eleget kell tennem katonai kötelezettségemnek. hogy [a katonai szolgálat a leghitványabb szolgálat és hogy ezért] nem kell szolgálni és pénzt sem ad hozzá. amit hallottam. LIZÁNJKA: Nem. a sürgönyt. LIZÁNJKA: Csak azt mondtam. ahol barátaim vannak.21 8. 12 .) VÁNJA: Nem adom oda és nem mondom meg.Nálunk olyan nagy hü-hót csinálnak mindenből.

) 10. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igy hát itthon maradtam. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Miféle Cseremsánováról van szó? Csak nem a Golícün-lányról? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Persze. Nagyon bájosan énekelt. nemde? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Igen. (Elmegy. Sztyópa. (Bejön Pjotr Szemjónovics. 13 . hogy fivér a nővérrel és nővér a fivérrel házasodjon össze. Hányszor megmondták neked? LIZÁNJKA: Ha a postavonattal jönnek. azért beszélsz igy.) 9. LJUBA: Én Vánjával. Semmi közöd hozzá. nyilván ő lesz. LJUBA: Petja bácsi. játszol? SZTYÓPA: Nem bánom. cigarettákkal. beszélni szeretnék önnel. Akkor hát nem megyünk. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Vajjon miért? LJUBA: Tüstént itt lesznek Cseremsánovék. VÁNJA: Persze. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül. Inkább játsszunk addig egy szet tenniszt. Ha jól tudom. mert te meg Tónjának udvarolsz. hogy róla. ugyanarról a Cseremsánováról. két gyermeke van. bátjuska. Róma óta. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Éppen most hajt valaki a ház elé. PAP (el akar menni): Ajánlom magam. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem. hogy találkozni fogok vele. mikor együtt duetteztünk. Állandóan egy és ugyanaz. LJUBA: Persze. aki együtt lakott Rómában a nagynénivel. JELENET Ugyanazok és Pjotr Szemjónovics. PAP (leül és ismét rágyujt): Talán még sokáig fog tartani. SZTYÓPA: Ne járasd már a szádat. hogy ilyen közeli viszonyban vannak Szarűncovékkal. nem megyünk. csak várjon. akkor azonnal itt is lesznek.SZTYÓPA: Elég volt az incselkedésből. ellened és Lizánjka ellen. velük is érkezik látogatóba. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Örülök. persze. Nyikoláj Ivánovicsnak is jönnie kell. nem láttuk egymást. Rendben van? Akkor hát megyek lapdákért és szedő-gyerekekért. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Nem tudtam. Hát csak vessetek sorsot. mert az nem járja.

Ezzel szemben pompásan felnevelte a gyermekeit. köszön. (Csönget. 14 . igen. Azt hiszem azonban. igy is megiszom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jól van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Jól. Nem kell tea és ha kelleni fog. A herceg él. 13. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. de fel lehet melegiteni. Hát Mása hol van? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szoptat. adjál.22 PJOTR SZEMJÓNOVICS: De hiszen Cseremsánovék maguk is gazdagok voltak. 22 23 A hercegné Ljubára pályázik a fia számára. ha van tea.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Kávé van még. JELENET Ugyanazok és Missy. Töltsek? Kissé hideg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem kell. hogy Mása nem nagyon fog nekik örülni. de mindent eltékozolt és az alkohol rabja lett. Il faut lui rendre cette justice. El kell ismerni az igazat. elolvasta? Az egész uton önre gondoltam. gyere velem.) Á. (A paphoz. (Bejön Nyikoláj Ivánovics. Vaszílij Nyikánorovics! (Köszön. hogy la princesse a des vues sur Louba pour son fils. elle flaire une jolie dot. vagy kávé. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Voltak. A lakáj bejön.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Köszönöm. Nyikoláj Ivánovics kezet nyujt neki. De itt van Nicolas is. C’est une fine mouche. Hát te elintézted az ügyeidet? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Elintéztem.23 A leány nagyszerüen zongorázik.) 11. MISSY (meglátja apját. 12. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Legyen szives. Az asszony felségfolyamodványt nyujtott be. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szervusztok Alína. És azt hiszem.) Á. melegitse fel a szamovárt. Különben. JELENET Ugyanazok és egy lakáj. néhány morzsaszemet megmentett és otthagyta a férjét. csinos hozományt szimatol. Most nem jönnek kapóra a vendégek.ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nincsenek közeli viszonyban. beszalad a kroketpályáról és a nyakába csimpaszkodik): Papa. Már ettem. Okos asszony. Alexándra Ivánovna vállat von és jelentős pillantást vált férjével. nem kérek. a fiu elvégezte az egyetemet és nagyon kedves. Pjotr Szemjónovics. elhozta a könyvet. (A paphoz. Alína. de mult évben együtt laktak külföldön.

galambom. hogy ez az erdő az enyém . amire én sehogy sem vagyok képes. hanem az egyházban.24 Nem loptak. hogy nem nyugodtam meg.999 negyvenötezred részt is kivágják.. nagyon hamar mind a 44. azaz egy negyvenötezred részt. érdemes-e. mert tiz szál fát kidöntöttek egy erdőben. amelyet kivágtak s amelyre szükségük volt. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha pedig komolyan tudni akarod. csak hadd egyek valamit. minden gyeszetyinen körülbelül 500 fánk. hogy ezeket az embereket tömlöcbe vessék és megrontsák azért. (Missy elmegy...) 14. de nyomatékosan Alexándra Ivánovnához fordul): Alína. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De te nem nyugodtál meg az itéletben? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (bosszusan): Természetes. jól számoltam .. hanem elvettek. de ők maguk is mindent beismertek. mingyárt jövök.. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Más szóval. 15 . ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Annak tart mindenki. persze. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a pappal kezd beszélni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Én azt hiszem. Menj játszani.akkor van nekünk 900 gyeszetyin erdőnk. azonnal.. de ha ezért az egy negyvenötezredrészért nem keresünk jogorvoslást. vádat emeltek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. hogy Renan nem elég meggyőző az ön szemében. hogy erre a szamovárra is szükségük van. hogy miért nem vagyok képes biróság elé vinni a parasztokat a fáért. ne üldözz tüszurásokkal és célzásokkal.. de ezt csak a néni számára mondtam. lehet-e vajjon ezért egy embert a családjától elszakitani és fegyházba juttatni? SZTYÓPA: Igen ám. (A paphoz.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. alapjában véve pedig nekem semmi néven nevezendő jogom sincs erre az erdőre.) Arra gondoltam. vádat emeltek a tárgyaláson a parasztok ellen? (Nyikoláj Ivánovics leül az asztalhoz. amelyet az én tulajdonomnak tartanak..450 ezer fánk.azt hiszem. JELENET Ugyanazok Missy nélkül. ők mindent beismertek et vous leur avez donné un démenti. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Eszem ágában sincs. (A paphoz. A föld mindenki tulaj- 24 És te megcáfoltad beismerésüket. vádat emeltek.) Hiszen önre nézve a kérdés lényege nem Krisztus Isten-voltában és nem a kereszténység történetében van. következéskép .. Ők kidöntöttek tizet. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Már megint vitatkoznak. mohón teát iszik és eszik.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (cirogatja): Azonnal. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha tehát azt akarod. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Még ha ugy is vesszük a dolgot. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megengedem.. hogy megmondjam: miért nem engedhetem meg.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehogy. ugy ezt lehetetlen bebizonyitani és az egész nemzetgazdaságtan. ha nem szabad. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyanugy. És a test arra huz. amint élünk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi módon tettem szert ezekre a megtakaritásokra? És az erdőt nem én magam őriztem. mint dolgozni. PJOTR SZEMJÓNOVICS: De ha igy van. hanem önmagunkat is. vagy egy darabka kenyerünk legyen. amelyet az egyetemen tanultál. Persze. hanem igenis. amit ő és tettem elkövetése után kétségbe lennék esve. (Pjotr Szemjónovicshoz. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha pedig nem szabad semmit sem birnunk. De nemcsak. És 16 . akkor nem szabad élnünk. a tudomány lerombol minden előitéletet. ez sem fontos rám nézve. joga van az élvezésre.minthogy ugy akarok cselekedni másokkal. Ebben van Krisztus egész tanitása. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen és ha meghalsz a barátaidért . hanem az eredő irányában. a felvilágosodás szelleme pedig arra. mindent oda kell adnunk. hogy annak. amint szeretném. Munkát pedig semminőt sem fektettünk ebbe a földbe. De éppen azon fordul meg a dolog. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Akkor sokkal előnyösebb lopni. Igen. senkisem nyom el senkit. aki megtakaritást csinált. SZTYÓPA: Nem áll. hogy oda kell adnunk az erdőt.. SZTYÓPA: Más szóval. Én azt mondom. amelyet nem használunk fel és sohasem láttunk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És nem is szabad ugy élnünk. hogy velem cselekedjenek . hogy kinek válaszoljak. hogy ruhánk. megtakaritásokat csináltál. és minél közelebb esik az Istenért való élethez. oda kell adnunk a ruhánkat is és a kenyerünket is. ha az ember nem érez szégyent azért. Következéskép ez a tan az életre alkalmazhatatlan. hogy ha Jefím helyében volnék. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És gyermekünkét is? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen..dicső lesz rád nézve is és másokra nézve is. ha tömlöcbe vetnének érte. hogy meghaljunk.) És nem is szabad. hogy Istenért. hogy munka nélkül élvezi másoknak a munkáját. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (mosolyogva): Már azt sem tudom. éppen az élet számára adatott. hanem mindent oda kell adnunk. SZTYÓPA: Vagyis meg kell halnunk. hogy valami a tulajdonunkat képezze. ugyanezt tettem volna. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Különben. hogy tudom. Rám nézve fontos az. ugy nem képezheti semmi a tulajdonunkat. SZTYÓPA: Ugyan.dona. hanem szellem a testben. hogy másokért éljünk és az élet mindenkinél nem az állati irányban halad. SZTYÓPA: Te sohasem válaszolsz az érvekre. mindezt nem lehet bebizonyitani. hogy érte éljünk. és ezért . kizárólag acélból szükséges. hogy elnyom egy másikat. annál jobb. Meg kell feszitenünk minden erőnket. vagyis nem lehet senkinek sem a tulajdona. SZTYÓPA: Ellenkezőleg. őrizted. hogy az ember nem csupán szellem. gyermekünkét is és nemcsak kenyerünket. hogy igazolja ezt a mi helyzetünket.nem tudok vádat emelni ellene és minden lehetőt megteszek a kiszabaditására. hogy odaadjuk magunkat. ha az ember nem érez szégyent azért.

hogy nagyszerü dolog lenne.25 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit tegyek? Ezt nem lehet szavakkal megmagyarázni. hanem abban. amelynek hihetnénk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Rendben van. de meggyőzőereje. csak egy kétségbevonhatatlan bizonyiték van. ha ugy jó élni. ha volna olyan csalhatatlan rend.ezért. hm. hogy az Ur kitette légyen törvényeit torzitások és félremagyarázások lehetőségének. elég volt és nem értem. nem bizonyitja. SZTYÓPA: Minek a középut. mindenkinek külön-külön esze van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hinni . Különben is. hm. hm. kivánatos. az egyház. gondolkodásom. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Az én számomra ez nem világos.. PAP: Ez az a pont. Sem Krisztus isteni voltát. ahol. de nem abban kell hinni. hit nélkül élni nem lehet.) 15. mondjuk hiteltérdemlő. mondjuk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érthető. JELENET Ugyanazok. Lehetetlen. sem nemisteni voltát.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Talán az egyház? PAP: Hát persze. felügyelő közeget kellett igazságainak teremtenie. hm. annál jobb.. PAP: Én szerintem bizonyitja. elég volt. az igaz. tulságosan kevés. azután Pjotr Szemjónovics. PAP: Az ész megcsalhat. hogy megtedd. nem lehet történelmileg bebizonyitani. minél inkább fogunk igyekezni Istenért élni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És dicső dolog lesz. amit mások mondanak. hanem olyan. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a paphoz fordul): Noshát. hinni kell. mert az anyag. A különbség az. nem egyszerü. Sztyópa nélkül. mondjuk. ugyhogy csak a pap és Nyikoláj Ivánovics maradnak a szinen. 25 Hajánál fogva ráncigált. szent személyek tanuságtétele. az állati élet viszont amugy is megteszi a magáét. hm.hinni kell. hogy kivánatos. C’est tiré par les cheveux. hm. létezése esetén ezek az igazságok nem szenvedhetnek el torzitásokat. (Beszélgetésük közben előbb a hölgyek mennek el. Hit Istenben. milyen benyomást gyakorolt önre a könyv? PAP (izgatottan): Hogy mondjam csak: a történelmi oldal eléggé fel van dolgozva.. akkor adjunk csak oda mindent és haljunk meg. hogy legyen. most pedig be kell bizonyitani az igazság őrzőjének igaz voltát. hogy van is. örök életben. eszem utján. hogy előbb be kellett bizonyitania magukat az igazságokat. hm. és jó lesz neked is és másoknak is. Légy rajta. De az a körülmény. aminek hitéhez magam jutok el.. SZTYÓPA: Tényleg. hitelessége nem teljes. (Elmegy. amelynek. az eredő. 17 .

nem is gondolva az egyesülésre. „Hányszor akartalak összegyüjteni benneteket. mondjuk. de Krisztus össze is gyüjtötte az embereket. hogy van Isten: a világ kezdete. hogy valamennyien a világosság felé mennénk. vagy a Háromság. . de megvetik az egyesülés egyetlen kétségtelen eszközét . ez az éppen. hm.Vánja: Én láttam. hogy a teljes és kizárólagos igazság birtokában vannak. Akkor. hogy Isten a Szinaji hegyen kinyilatkozott Mózesnek. valamennyien egyesülnénk. mert az ön hitében születtem? Vitatkozás a tenniszezők között: Out. Hiszen ha azt mondom.. vagy hogy Mahomet az égbe repült és Krisztus ugyanoda repült. [sem a feltámadást.. Isten-voltán és a feltámadáson alapszik. Az emberek egyesülni akarnak és ecélból egyesülési eszközöket gondolnak ki. és hogy nem kell tenned másnak. amikor. sem a szentségeket]. és az ezekhez hasonló igazságokat valamennyien elismerjük. semmi olyant. mert félreértettük [Krisztus minden templomot lerombolt. ahol a fény felülről a középre esik. határozott. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ön azt mondja: az egyház egységet ad.] PAP: Hát akkor mit jelent: „Mondd meg az egyháznak?” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A lényeg nem a szavakban van.A beszélgetés ideje alatt a lakájok rendbehozzák az asztalt. a legborzasztóbb széthuzás mindig az egyháztól származott. ami szétválaszt. Afféle ez. csalhatatlan igazságnak: „Ugy tetszett nekünk és a Szentléleknek. kávé. hanem valamennyien különböző véleményre jutottunk. csak ön magyarázza. de mi széthulltunk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Krisztus tényleg összegyüjtötte őket. Abban viszont. Ettől az időtől fogva kezdték hangoztatni. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lám. . hogy birtokában vannak a teljes.Nem. És mi éppen ennek az eszköznek nem hiszünk. valamennyien egyek vagyunk az Istenben. hm. vagy a zsidó Isten. sem Krisztus Isten-voltát. és hogy mindennek van oka. PAP: Igy. de ha azt mondom. ezekben és az ezekhez hasonló dolgokban eltérő véleményen vagyunk valamennyien. de valójában Krisztus egész tanitása. ami mindnyájunkat egybe forraszthat. mint a buddhista lámának? Csupáncsak azért.” PAP: Ez Krisztusig volt.az igazságra való törekvést. nem out. hogy azt állitják. hm. mondjuk. A lényeg a tanitás szellemén fordul meg Krisztus tanitása az egész világra szól és magába zár minden hitet és nem enged meg semmiféle kizárólagosságot. Isten egy megszentelt eszközt adott nekünk az igazság megismerésére. hogy kétszer kettő négy. . hogy van Isten-Brahma. És aztán miért higyjek inkább önnek.. akkor mindenki egyetért velem és Istennek ez az elismerése valamennyiünket egyesit.. véleménykülönbségekkel találkozunk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol vannak ezek a véleménykülönbségek? Azt. valamit. PAP: De hogyan vezessük a népet. meg aztán e szavak nem is mondanak semmit az egyházról. ahelyett. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. mert valamennyi összhangban van észjárásunkkal. akik az igazságban vagyunk. Krisztus tanitását. PAP: Már hogyan hinnénk. megint tea.” Ez még az apostolok első gyülekezetével kezdődött. még itt sem vagyunk egyek. mint a kotlóstyuk a kiscsibéket. ha nincs. Ellenkezőleg. amit nem akarsz magadnak. PAP: Nem. igazságunk? 18 . vagy hogy Buddha elrepült egy napsugáron. mi nem vagyunk eltérő véleményen valamennyien.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez aztán már rettenetes istenkáromlás. ami rettenetessé teszi az egyházakat: konkolyt hintenek el azáltal. a Krisztusban való egyetlen hitben. hm. kétségtelen. akkor az ilyen istenség csak elkülönit. mint ha egy óriási épületben. a szögletekben igyekeznénk csoportokba verődni.

ugyan minek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bárhogyan nézzük is. mondjuk. hm. nekünk meg az okoz gondokat. az Atya oldalán.) 17. Krisztus tanitását. buzgón a fejébe kezdünk tömni mindenféle elrettentő badarságot és iszonyatot. ne hallgasson rá. . és a feleséged mindenkinél kevésbé. akkor mindenki hitelt adna neked. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot. S vajjon mire tanitjuk őket? Még elgondolni is rémséges. Meg aztán jó. mondjuk. hogy nem vagy iránta sajnálattal. nem állapodott meg. és ön az ön egyházával. és aztán azt. Ha pap is. fontos ahhoz. És ezt a bünt mi. Valamennyiünknek a saját lelkünket kell megmentenünk. hogy másokról kelljen gondoskodnunk. Az ügy tulontul. a pap nélkül. Ezt magyarázd meg Másának. de ha meglátná az igazságot. hogy Krisztus megparancsolta. 19 . (Hallgatnak. JELENET Ugyanazok és Alexándra Ivánovna. hogy megkeménykedjék [a csalásban]? Nem. nem lehetnek szilárd meggyőződései. de hiszen ez borzasztó. ellenkezőleg. hm. és azután felrepült az égbe. PAP: Nem. Hiszen ez olyan büntény. senki sem hisz benned. Időt adni neki. s a magunk gyermekeivel ne törődjünk. Istennek tulajdonitva őket. amely nincsen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Helytelen. és én sem értem meg és senki sem fogja megérteni a világon. és mi. Most. amelynél rosszabb nincsen e világon. Elcsavarja a fejét. amely nélkül nem lehet üdvözülni. Mi ehhez hozzászoktunk. A pap elköszön. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt ki mondta neked? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Magyarázd csak ezt meg neki. ha hitelt adna neked? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nekem nincs értelme hinnie.. csak tanulmányozza az Irást. hogy mi a világ és milyen a törvénye.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ebben van a borzalom. hogy megállapodjék. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ha jó lenne. ahelyett. hogy feltárnánk előtte a jónak és igazságnak örökül kapott tanát. ha igy. jóra és igazságra fogékony gyermek azt kérdezi. mindig ugyanaz marad. a tizenkilencedik század végén. Nicolas.még gyerek. most azonban. (Elmegy. racionalisztikusan nézzük. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Isten áldja meg bátjuska.) 16. azután özönvizet árasztott rá. az összes állatokat beterelte egy bárkába és tanitjuk az ótestamentum összes többi ostobaságait és ocsmányságait. azt tanitjuk. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: De mi lenne vele. PAP: Igen.. JELENET Ugyanazok. és leült ott. És nem is hihet.) (Bejön Alexándra Ivánovna. hogysem megvessük. akkor ez tényleg igy van. Bocsásson meg. követjük el. őszinte ember. . Az üde. vagy hogy higyjünk a megváltás badarságában és iszonyatában. hogy megmentsük és tanitsuk a többieket. Hiszen ez borzalmas. hogy mindenkit kereszteljünk meg vizzel.jó lenne neki is és mindenkinek. Sohasem fogja megérteni. az égben. mindegyikünknek magunknak kell elvégeznünk Isten müvét.

hogy saját gyermekeimnek is. hanem Istené. és amit Krisztus kinyilatkoztatott előttünk. LJUBA: Out. nagyon örülök. de ha nem volnának idegen befolyások. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi mást tehetek hát ebben az életben. hogy egyet fog velem érteni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Engedd meg. Isten azt követeli. ne vitatkozz.) LJUBA: Out! VÁNJA: Nem. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Saját gyermekeimnek is. Ami pedig azt illeti. hogy megértsem. hogy én is megmagyarázzam Márja Ivánovnának a felfogásomat. hogy mi valamennyien minden pillanatban meghalhatunk és elmehetünk vagy a semmibe. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos. én szerintem másvalami.. (Lárma a tenniszezők között. ide esett ni. Hiszen nem valami fantazmagóriámról van szó. A fődolog az. hogy az én életem nem az enyém. VÁNJA: Nem igaz. out. mindenkit szeressek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Természetes.ez csak az. hogy megtegyek mindent.. vagy Istenhez. hogy elmondtad. ami a sziveden volt és alkalmat adtál rá. aki akarata szerint való életet követel tőlünk. már megértene és velem tartana. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És te erről fogod meggyőzni Mását? 20 . Ma. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Abban.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És Mása feltétlenül meg fog érteni. VÁNJA: Szerintem viszont illetlen dolog nem igazat beszélni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyebár igaz. utközben gondolkodtam a dologról és tüstént szólni fogok neki. hallgatlak. Isten? És a lelkiismeretem. LJUBA: Először is: illetlen dolog volt azt mondani. amit a lelkiismeret parancsol. „nem igaz”. mint amit a legfőbb biró követel tőlem a lelkemben. hogy mindenkit magammal egyenlőnek tartsak. hanem hallgass végig. de nem tudok hallgatni. . hogy az akaratát cselekedjük. amit mindannyian tudtunk. Az Ő akarata pedig. hogy haragszol rám . Alína. . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én nem haragszom. És bocsáss meg nekem. amelyeknek nagyon könnyen kerül a hatásuk alá. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Szerinted ez Krisztus kinyilatkoztatása. mi nem láttuk. Én egy pillanatra sem kételkedem.a lelkiismeretem. de a lényeg.bocsáss meg. és a te életed nem a tiéd. és meglátod. Sőt ellenkezőleg. rákényszeritettél. mert jó és okos. hogy ebben kételkedjem. hogy megröviditse gyermekeit a részeges Jefím et compagnie javára? Soha. aki küldött bennünket és aki megköveteli tőlünk. LIZÁNJKA: Én láttam. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Más nem lehet. mindenkinek szolgáljak. out. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várj csak.

JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. dehát én csak nem dönthetek! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit döntsünk mi? Dönthet ő maga is.) 19. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. Csak egy kissé alkalmatlan időt választottak ki. Csönd. nem ébresztettelek fel ma reggel? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. JELENET Ugyanazok. MÁRJA IVÁNOVNA: Sztyópáról akartam neked beszélni. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Soha! (Bejön Márja Ivánovna. (Izgatottan. hogy Cseremsánova jön a fiával és a leányával? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha szivesen látod őket. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mi ujság.) 18. nagyon jól. A szegény emészti magát. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (feláll): Na. Hozzám fordult. én megyek és megnézem. most beszélj vele. hogy nincs más teendőnk. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: És ő abbahagyja gyermekei nevelését és sorsukra bizza őket? Soha! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nemcsak ő fogja megérteni. te pedig nem adsz neki pénzt. nem tudja. Alexándra Ivánovna nélkül. hogy hogyan tenniszeznek..elő kell készülnünk a vendégekre. mert nekünk beszélnünk kell egymással.ezt 21 . MÁRJA IVÁNOVNA: Miért iszol mindent hidegen? Eszembe jut . MÁRJA IVÁNOVNA: Alkalmatlan az idő. (Elmegy. Én semmit sem adok és semmit sem tagadok meg. beszélj te. MÁRJA IVÁNOVNA: Szeretem a hercegnét és a fiatalokat. nem aludtam. Mása. nagyon örülök. Hiszen el kell valamire magunkat határoznunk. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudod.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása.. [Önként katonai szolgálatba állni . Tudod. utána Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna egyszerre kezdenek el beszélni. hogy önkéntesnek akar belépni a testőrségbe és ehhez szülői nyilatkozatra van tőled szüksége és el kell tudnia magát tartani. hogy mi lesz vele. Jól utaztál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltétlenül. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ép az imént mondtam Alinának. de te is meg fogod érteni. az Isten szerelméért ne izgasd fel magad és hallgass végig.

de nem értelek. másoktól kellene elvennem. amikor semmit sem értettem. Jól van. hallgatlak. gyermekeket nemzve és nevelve [ugyanerre a célra].. hogy miért élek. azaz nem gondolva arra. Te éltél. Néha szinte szándékosan nem értjük meg egymást. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindenki igy él. Amig én rendelkezem a birtokkal. meg aztán nem is birom. táplálnom is. Hiszen ez igy nem mehet tovább. jó. ugy.] MÁRJA IVÁNOVNA: A te szemedben most minden vad és ostoba. most élünk [idegen munka gyümölcséből. szülnöm is. nem értelek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És mindenki boldogtalan.. Hiszen nem lehet ugy élni. ami nem az enyém. ha számitáson alapul. hanem őrajta. esztelen lépésnek tartom. mikor lesz az ideje. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása.nem mulatság ez az élet. mint amilyen én vagyok?] És ami a legfőbb .. az életenergia kicsattan belőlünk.) 22 . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (heveskedve): Éltem.) Na jó. Megkérdeztem magam: miért is teremtett bennünket Isten? (Bejön egy lakáj. és Isten tudja. Amikor beszélni kezdtél. én is rákezdtem s ki akartam önteni előtted a lelkemet. mint ahogy a lelkiismeretem parancsolja. Addig még türhető. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ami engem illet. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyhogy nem a tied? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: [Más emberek munkájának gyümölcse nem az enyém. de a dolog nem énrajtam fordul meg. de eljött az idő és megborzadtam. a halál és én meg fogom kérdezni magamtól: minek éltem? [Hogy életet adjak ugyanolyan parazitáknak. Együtt élünk és nem értjük meg egymást. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudod. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is éltem ugy. Érts meg.] Vegyétek el tőlem a birtokot és akkor nem leszek felelős. hanem értsd meg magadat. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan nem te rajtad. amelyre csak vadember lehet képes.vagy ostoba. Nincsen jogom. Nem adhatom oda a véres verejtékkel dolgozó parasztok munkájának gyümölcsét testőrhuszári dőzsölésekre. hogy borzasztóan boldogtalan vagyok és boldogtalanokká teszlek téged és a gyerekeket. mint Vánjánál. hogy ne tudjuk. hogy ezt nem akarom. Bárha nem most van az ideje. vagy hitványságnak. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezelőtt is ugy éltünk és nagyon jól éltünk. amig. amelyet adnék neki. amikor te nem adsz neki pénzt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudok azt adni. amikor senki sem szólt nekem. drágaságom! Hiszen nem ez a lényeges. nem tudok másként rendelkezni vele. Nem értem. és megkérdeztem magamtól: tényleg erre teremtett volna bennünket Isten? És mihelyt erre gondoltam. (Észreveszi férjén a bosszuság kifejezését. hogy nem. másokat dolgoztatva ránk]. Ez kegyetlenség. De eljön az öregség. a magad életét. MÁRJA IVÁNOVNA: Én szeretnélek megérteni. nem is annyira engem. én megláttam. hogy mi történt veled. nem vagyok rá képes. A pénzt. tüstént ráeszméltem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Érts meg tehát. Hiszen élnie kell Sztyópának.. Nekem kell nevelnem is. MÁRJA IVÁNOVNA: Egyáltalán nem. ha nem fogja fel tette egész iszonyatát. hogy miért élünk.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. MÁRJA IVÁNOVNA: Jól van. amikor a vincellérek hasonlatáról kezdtem gondolkodni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És az Evangéliumban azt a választ találtam. amit nem értek. hogy az életem . Akkor lett ez előttem világos. de te hallgass rám. Ismered? MÁRJA IVÁNOVNA: Ismerem. Igen. amint élünk. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha meg tudtátok. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez a parabola valamiért rendkivül világosan megmutatta nekem. JELENET Ugyanazok és a lakáj. hogy senkinek sem teszünk rosszat? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Már hogyne tennénk senkinek sem rosszat? Lám. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen ezt valamennyien tudtuk. amikor az egész életünk nemcsak nem teljesitése. olyasmit beszélsz nekem.) VÁNJA (átugrik a padon): Én nem hagyom abba. hogy Isten müvét végezzem. Nyikoláj Ivánovics töprengve jár fel és alá. még végigbeszéljük a mondanivalónkat. amikor ugy élünk. MÁRJA IVÁNOVNA: (nem hallgat férjére és a lakájhoz fordul): Hozzon be forralt tejszint. (Megcsókolja. szakadatlan megszegése az Ő akaratának. Megyek fogadni őket. igen. szoptatok. Éjszakákon keresztül nem alszom.20. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (szünet után): Nem. de mihelyst megértettem. hogy az életem az enyém. és minden borzalmas volt. mint azok a vincellérek. mint ezelőtt voltál. hogy a kert az ő tulajdonuk. végezzük be a játékot. Sztyópa és Ljuba követik.. hogy aztán mindenkinek egyenlően adott. csak olyan légy. Ljuba! Mi lesz? LJUBA (komolyan): Csak ne ostobáskodj. Hiszen. hogy miben állt a hibám. MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát miben áll ez a megszegés.nem az enyém. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olyan nem tudok lenni. ez éppen az élet olyan felfogása. munkások. kérlek. MÁRJA IVÁNOVNA: Én nem tudok gondolkodni és okoskodni. megjöttek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mása! MÁRJA IVÁNOVNA: Most még ezek a vendégek is. ismerem a hasonlatot. hanem ellenkezőleg.) MÁRJA IVÁNOVNA: Most nincs időnk.) 23 . (Csengetyüszó és fogat közeledése hallatszik..) Igaz? MÁRJA IVÁNOVNA. nem az a lényeg. hogy távolról sem magunkért élünk. Csak arra az egyre gondolj Mása. hanem azért küldettem a világba.. az egész házat vezetem és ahelyett.. hogy segitenél. Azt gondoltam. akkor nem folytathatjuk az életet ugy. (Elmegy a ház mögé. mint ama vincelléreké. (Alexándra Ivánovna férjével és Lizánjkával bejön a terraszra. hogy élet csupán egy van és vagy szentül éljük le vagy elrontjuk.

amikor együtt énekeltük: La ci darem la mano. csak ne szakits félbe és ne képzeld be magadnak. Catiche Cseremsánova. Mondd meg. ami közöttünk végbe megy. amikor éppen ő is elhatározta. Alexándra Ivánovna. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jó. akkor holnap. hogy beszélni fog veled. hogy soha senki sem ér rá. hanem Isten győzi meg és ezért lehetetlen. hanem az igazság.) .. A rettenetes az.21. hogy a szobámban leszek. már jönnek is. JELENET Nyikoláj Ivánovics. Pjotr Szemjónovics és Lizánjka. de furának találtam.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (férjére): Kérlek. hogy meg ne győződjék. Ki érkezett? PJOTR SZEMJÓNOVICS: Cseremsánovék. hogy akkor akartad Mását meggyőzni. Komolyan beszélek. (Énekel. Nem én győzöm meg. ha nem holnap.. És tréfák itt nincsenek a helyükön. (Nyikoláj Ivánovicshoz.Függöny - 24 . Utoljára akkor találkoztunk. hogy össze fogok veszni Nicolas-val. hanem az élet. meggyőzted? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Alína! Az. kérlek Másának. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nos.) Egyáltalán nem nevetek. ha nem ma. akit tizennyolc éve nem láttam. magasztos dolog. akkor. (Elmegy. jó.

falun. HERCEGNÉ: Én nem tudom. Oh. Ugy tetszik. A falnál zongora. ön nem tud mindent. kottaállvány.. Nagyon későn értek haza. Szoptattam és hallottam őket. És mi történik. Ma már Don Basilio szerepe sem nekem való. ebben nem szenvedünk hiányt. 25 . Szamovár. HERCEGNÉ: Ma a gyermekeink énekelhetnének. Csakhogy mások az idők. rombadőlése mindennek. pour ceci..de ön nem ismeri őt. Csodálom. ha tényleg alamizsnát fog osztogatni a szegények közt? Ugyis tulságosan sokat gondolunk magunkra. Korán elutazott és nemsokára itt kell lennie.. csak nem alszanak még? MÁRJA IVÁNOVNA: Tegnap este holdfény volt és kilovagoltak. Pjotr Szemjónovics és a hercegné.. Az asztal mellett Márja Ivánovna. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Hát az én hüséges élettársam mikor jön vissza? Kiküldte érte a kocsit? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen.) 2. egy hét mulva. (Elmegy. hanem tökéletes fejtetőre állitása. Ez nem segitség a szegényeknek. JELENET A hercegné és Márja Ivánovna. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Igen. ha csak erről volna szó. Je l’admire. De a kegyed leánya. Ez afféle magasztos hangulat.26 PJOTR SZEMJÓNOVICS: Oh. 26 27 Micsoda energia. sétálok egyet a parkban a kutyákkal. MÁRJA IVÁNOVNA: Oh. tegnap este jutott a gondolat az eszébe és tüstént már repült is érte. HERCEGNÉ: Tényleg csak azért utazott volna el Alexándra Ivánovna. komolyan mondom. tea és kávé. Én megértem Nyikoláj Ivánovicsot. nagyon jól játszik. hogy ön Rozinát énekelte. JELENET Márja Ivánovna. én pedig. hogy Gerászim atyát idehozza? MÁRJA IVÁNOVNA: Igen. de nekem ugy tetszik.MÁSODIK FELVONÁS Ugyanott. hogy mindezt tulságosan a szivére veszi. A szin a nagy szála. ami ezt illeti. HERCEGNÉ: Quelle énergie. ce n’est pas ce qui nons manque. PJOTR SZEMJÓNOVICS: Bizony hercegné. pozitivabbak. a hercegné és Pjotr Szemjónovics. Teritett asztal. régen volt. De mi van velük.) Különben megyek rágyujtani és amig a fiatalok felkelnek. kedves Márja Ivánovna. 1. .27 (Szivart vesz elő.

hogy nem tehetem meg. Hiszen kilenc gyereket szültem. (Olvas. Tegnap elengedte az árendát a dmitrovkai parasztoknak és teljesen nekik akarja adni a földet. Amikor beszélgetni kezdünk. sem a gyerekeket. hogy milyen határokig.. hanem keresztény módra kell élni. hogy most. HERCEGNÉ: Én azt tanácsolnám. Hogy miért nem tudom ugy folytatni az életet. amint éltem. amikor beszél. hogy mi lesz.) Sem ezt. amit meghagyunk magunknak. Ezért mentem hozzá vajjon? Már gyenge vagyok és öreg. MÁRJA IVÁNOVNA (izgatottan): Itt nincsenek határok. én önt. szakácsnő és mosónő váljon belőlem. (Olvas. nem mondom meg.. tápláltam.. hogy a dolog nem normális. mindketten izgatjuk magunkat. Azt akarja. mint aki a családunkhoz tartozik. már elmondtam sokszor. hogyan engedjük át a házat iskola céljaira és költözzünk át mi magunk a kertész-kunyhóba. Mondom neki: lehetetlen mindent derékban kettétörni. Egy idő óta féltem az egészségét. hogyan szeretnék berendezkedni a családban. Tegnap ezt a levelet irta nekem. Az. hogy rombadöntöm az eddigi életet. engedje át önnek. Nem vagyok azon a véleményen. MÁRJA IVÁNOVNA: De én ezt nem akarom. HERCEGNÉ: Én azt hiszem. HERCEGNÉ: Meg kell tennie gyermekei érdekében. én ezt megértem. MÁRJA IVÁNOVNA: Itt következik aztán az egész terv. HERCEGNÉ: Noshát. és örülök. az én koromban.levélben nem vagyok képes. kivált most. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. és nem tudom.HERCEGNÉ: Én nem szeretnék beleavatkozni az önök családi életébe. de a gyerekekkel. Ön köteles megvédelmezni a gyermekeit. hogy ilyen messzire jutott a dolog.Nyikólenjkát szoptatom. 26 . HERCEGNÉ: Hogyan? egy fedél alatt lakik önnel és leveleket ir? Milyen különös.. és meggyőzni téged arról. hogy mondja meg nyiltan és őszintén a követeléseit és jusson vele megállapodásra atekintetben. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem. MÁRJA IVÁNOVNA: Ennyiben is maradt. . hogy mindent elmondhatok önnek. Igyekezni fogunk magunk dolgozni.” (Félbeszakitja az olvasást.. hogy igy nem kell élni. mit ir? MÁRJA IVÁNOVNA: Hallgassa. Fel fogom olvasni. Irassa át a birtokot az ön nevére. hogy ezt nem kell megengednie. Annyira izgatja magát.” HERCEGNÉ: Hét gyerekkel 500 rubelből élni! Ez lehetetlen. Nyikoláj Ivánovics mindent oda akar adni. két szobába. sem azt nem tudom megtenni.hitelt adva nekem és rámbizva magad bizalomból. És ön mit felelt? MÁRJA IVÁNOVNA: Azt mondtam. hogy ugy kell élni.. HERCEGNÉ: Most már én is hinni kezdem. amint ő akar. HERCEGNÉ: Bizony nem gondoltam volna. magunknak mindössze 50 gyeszetyint tartunk meg és az egész gyümölcsöst. de ha megengedi. veteményes kertet és a partmenti rétet. Hiszen gondolja csak el. ugy tekintem. vagy követsz . sajnálom a gyerekeket és nem tudom rábizni magam. mindazonáltal hozhat körülbelül 500 rubelt.) „Azt veted a szememre. Két lehetőség közül választhatsz: vagy hitelt adsz az igazságnak és szabad akaratból követsz. .) „Tervem a következő: Minden földünket odaadjuk a parasztoknak. hogy egyedül bárhová követném. HERCEGNÉ: Ez lehetetlen! Csodálatos! MÁRJA IVÁNOVNA (levelet vesz elő): Egyedül vagyunk. de nem fogjuk kényszeriteni sem magunkat. és nem adok semmi ujat. Ha nem tudja kezelni a birtokot. és ezért irok.

NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. ez lehetetlenség! MÁRJA IVÁNOVNA: Mi történt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az. rettenetes. hogy ugy rémlik. tegnap észrevettem. MÁRJA IVÁNOVNA: Ezért is utazott be nővérem Moszkvába. HERCEGNÉ: Én is azt hiszem. Igy is marad minden. HERCEGNÉ: Igen. felizgattam magam és a kicsinek hasfájása van. hogy tönkretegyük családunkat. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem tudom. döntetlenül. akik dolgoznak rajta és hogy kötelessége átadni a parasztoknak]. JELENET Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA: Ő azonban Gerászim atyának sem fog hinni. HERCEGNÉ: Ez azért van. nem tudok ellentmondani neki. Kivágta a fát. DADA: Nyikólenjka felébredt és kiabál. hogy a föld azoké. semmint gondoltam. hogy miért van. hogy győzze meg Nyikoláj Ivánovicsot. beszélni akart a közjegyzővel. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyan? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon egyszerüen. [azt felelte. hogy a kereszténységnek nem az a lényege. mire feljelentették a békebirónál.MÁRJA IVÁNOVNA: Szása nővérem meg is mondta neki. hogy a dolog sokkal komolyabb. Annyira határozott. nem segithetnék-e azon. papirral a kezében. amit mi követtünk el. csak rettenetes. megyek. a hercegnő és Nyikoláj Ivánovics. hogy nincs rá joga.) 3. (A másik ajtón belép Nyikoláj Ivánovics. HERCEGNÉ: Igen. És én nem is leszek. MÁRJA IVÁNOVNA: Azonnal. magával akarja hozni Gerászim atyát. mert szereti őt. aki három havi börtönre itélte. (A terraszra megy és találkozik Borisszal és Ljubával.) 27 . MÁRJA IVÁNOVNA: És a pap. most már látom. JELENET Ugyanazok és a dada. Nesze neked kereszténység. A felesége jött el. (Bejön a dajka. MÁRJA IVÁNOVNA: S most mit lehet tenni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy dolgot mindenesetre: nem lenni erdőtulajdonosnak. a pap az ő pártját fogja. Megyek. Éppen az a rettenetes. De megyek és megnézem. s ami a fő.) 4. s amikor beszél .képzelje -. hogy egy hitvány fenyőfánkért Pjotrt tömlöcbe vetik. hogy neki van igaza.

nem zavarom. Látom. LJUBA: Csak nem Pjotrt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. BORISZ: Ezt nem értem. ez a ruha? LJUBA: A fülbevalót el lehet adni. (Megcsókolja. LJUBA: Mivel hát? BORISZ: Minden tevékenységünkkel. ha utána megyek a faluba? LJUBA: A legkevésbé sem. papa. hogy a nép szegény. én pedig felkeltem Lizánjkát és Tónját...) Hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluból és megint a faluba. Minden tudásunkat a szolgálatába kell állitanunk. Márja Ivánovna utána. felvilágosulatlan. BORISZ: Én szeretnék még Nyikoláj Ivánoviccsal beszélni. LJUBA (leül a szamovár mellé): Kávét vagy teát? BORISZ: Mindegy. JELENET Ugyanazok. BORISZ: Hát ezek a fülbevalók. LJUBA: Csak menj. Borisz és Ljuba. (Elmegy. (Mindketten különböző irányban el.) 6. de igazán nem azzal. a ruha viszont teljesen egyszerü. de életünket nem szabad odaadnunk. LJUBA: Papa pedig azt mondja. azért. hogy tönkretennők az életünket..) . Nem látom a végét. Azt tudom. amit te akarsz és semmitől sem félek. LJUBA: Én azt akarom.Függöny - 28 . amit tennünk kell. LJUBA: Állandóan egy és ugyanaz. Mit gondolsz. Én igy akarok berendezkedni. Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna nélkül. Hacsak te.5. mert. hogy serkentsük a tolvajokat.. hogy segiteni kell neki. Most hurcolnak ott egy éhes embert a börtönbe. BORISZ: Én nem értem Nyikoláj Ivánovicsot. JELENET Ugyanazok. De Pjotrt. hogy éppen ez az. Csak nem öltözhetem madárijesztőnek. BORISZ (kiissza kávéját): Akkor hát megyek. LJUBA: Jó reggelt. hogy megszeretett és legtöbbször hozzád intézte tegnap a szavait. Szolgálhatunk a népnek anélkül is.

(Nyikoláj Ivánovics bejön. IVÁN: Mit ütöd folyton a kicsit.és kihoz egy meritőkanál vizet). 1. mintha tüz égetné az egész testemet. Inni! MALÁSKA (bemegy a kunyhóba . MALÁSKA: Voltam náluk. IVÁN: Ah. Mindig az utcán kódorogsz? MALÁSKA (óbégat): Ebben a pillanatban jöttem ki. 29 . JELENET Ugyanaz és parasztasszony. de nem kaptam. hogy igy óbégat? Megállj. PARASZTASSZONY: Te mért tetted le a kicsit? Lám. MALÁSKA: Mondd meg neki.) 2. Nem volt senkisem otthon. itthon? IVÁN: Persze. bárcsak értem jönne a halál.) 4. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te miért jöttél ide ki? IVÁN: Odabenn sok a légy. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. IVÁN: Vizet. a rendőrbiztos kiment utána a szántóra.VÁLTOZÁS Utca. (Jön egy terhes asszony egy kéve rozzsal és gereblyével és tüstént tarkón üti Maláskát. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Most jobban vagy? IVÁN: Ugy érzem. Harangoztak már az ebédhez? MALÁSKA: Harangoztak. Az éhségtől óbégat. JELENET Iván Zjábrev és Maláska a csecsemővel. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát Pjotr hol van. A csecsemő ordit. Amott jön az uraság. csecsemővel a karján. IVÁN (iszik): Kérhetnél tejet Gyomkinéktől. meg nagyon melegem volt. megmondom anyádnak. hogy ordit. Apa inni kért.hallani a gyermek sirását . JELENET IVÁN: Maláska! (A kunyhóból kijön egy csöppnyi kislány.) 3. Iván Zjábrev tuluppal letakarva fekszik a kunyhó előtt.

De sétálni. de nem lehet. Malacröfögést és gyermeksirást hallani. Be kellene fejezni a kötést. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mitek van ebédre? PARASZTASSZONY: Hát mink lenne? Krumpli meg kenyér. (Bemegy a kunyhóba. Itt rosszabb dolgom van. csak le lenne kaszálva. mikor beteg? PARASZTASSZONY: Beteg. PARASZTASSZONY: A kötözés már nem nagy dolog. megcsinálom én magam is. PARASZTASSZONY: Magam sem tudom. Nyikoláj Ivánovics? Biztosan rámegy. A baj tulságosan régikeletü. Hiszen ennivalója sincs az embernek. bár meghalnék. haza kell jönni. Mások már betakaritottak. uram. JELENET Ugyanazok. készits az ebédhez.) 5. beteg. vagy sem. PARASZTASSZONY: Ó Istenem! (Óbégatni kezd.) Te mért hallgatsz? IVÁN: A kórházba akarok menni. aki a zabot lekaszálja és összekötözi. a parasztasszony nélkül. de hová legyek dühömben? Hiszen teherben vagyok és kettő helyett dolgozom. hogy mit tegyünk. (Meglátja az uraságot. mint egy kutya. hogy bevitetem a kórházba. hogy mi lesz vele. hadd haljon meg itthon.) Ne vitesd el. Hát vele mi lesz. min is épitjük fel a boldogságunkat. Csak önmagunknak használhatunk azzal. Arra gondolok.hát én nem vagyok beteg? Mihelyt dolgozni kell.öt gyermek. Dögöljön meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Majd én fogadok valakit. JELENET Ugyanazok és Borisz. meg a hajamat tépni nem beteg. Nyikoláj Ivánovics. . 30 . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom. Az utolsó munkáskezet tömlöcbe viszik. Tényleg nagyon betegnek látszik.) Adj’ Isten bátjuska.PARASZTASSZONY: Adok én neked. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hogy beszélhetsz igy. hogy belátjuk. Magamnak kell végeznem mindent. IVÁN (nyög): Oh. mit bánom! NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem félsz Istentől? PARASZTASSZONY: Tudom. Maláska. utánanézni ezeknek a gyerekeknek. Csak vesződség van velük. egy terhes asszony és egy beteg férfi és krumplin kivül nincs mit enniök és most dől el a kérdés. ez a mihaszna meg a hasát sütteti. 6. BORISZ: Nem lehetnék valamiben a hasznára? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Itt már nem lehetünk másoknak a hasznára. (Férjéhez. BORISZ (bejön). nálunk két oszjminnyik még nincsen lekaszálva. Ime egy család . mint egy kutyának. hogy bünt követek el. már nagyon rossz bőrben van. jóllakottak lesznek-e a jövő évben.

nem tudom.. amikor megértettem. Annak az aggastyánnak amott sérve van.. de akkor mit csinál itt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megismerem a helyzetemet. nem szegődnél el. És ki a munkás? Egy ugyanolyan nyomorult. Hál Ivánnal mi lesz? Meghal? MÁSIK PARASZT: Szevasztján bá’ talán elszegődne. csak egyszerüen nem vadállatoknak?] BORISZ: Dehát mit tegyünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ne vegyünk részt ebben a rosszban [ne legyen földünk. (Elmennek. táplál. lehet talán nyugodtan élnünk. rendőrbiztos. Ha pedig látok. Szevasztján bá’! Kaszásokat fogadnak fel. SZEVASZTJÁN: Szegődj el te magad.. nem tudok igy élni tovább. de reggel négy órától este tiz óráig dolgozik és alig él. hogy behordj ezeknek? JERMÍL (a fejét rázva): Szivesen megtenném. Különben. ezt most nem tudom önnek megmagyarázni. JELENET Ugyanazok. épiti a házunkat. Éltem és nem értettem meg. majd máskor. el kell igy pusztulnunk. Hogy miként lehet ezt megcsinálni. BORISZ: Bocsásson meg. (Jönnek parasztok kaszával. De amikor erre ráeszméltem. aki áldozata lett az iszákosságnak és a nélkülözéseknek. JELENET Ugyanazok és parasztok és parasztasszonyok. hogy mindenkinek egyenlő joga van az életre. nem értettem meg.És segiteni nem lehet rajtuk. most viszont kinyiltak a szemeim és nem tudok nem látni. Most meg kell tenni. sietünk munkára. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Valamennyi félig jóllakott.gyökerestől megváltozott az életem.. Pjotr. 9. legalább is énvelem igy volt.) 8. a felesége és a fia. Különben. de sehogysem lehet: a magamé sincs behordva. Csak egyet mondok: hogy azelőtt vak voltam. . hogy hogyan élek. beteg. öltöztet bennünket. keresztényeknek tartva magunkat? Nem is keresztényeknek. az Isten szerelméért. parasztasszonyok gereblyével és köszönnek. 31 . csinálja a ruhánkat. És mi? [Ha ezt láttuk.) 7. nagyrészük öreg. Ha talán kezességet vállalnál értem. Hogy tudjon egy asszony mindent ellátni. hogy Isten fia vagyok és hogy mi valamennyien Isten fiai és testvérek vagyunk. amit lehet. megtudom. ne együk az ő munkájuk gyümölcsét]. parasztok és parasztasszonyok nélkül. hogy ki tisztogatja a kertünket. amint vakok az enyéim odahaza. puszta kenyéren és vizen él. PJOTR (Nyikoláj Ivánovics lábai elé borul): Bocsáss meg. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megállitja az egyiket): Jermíl. JELENET Ugyanazok. A lényeg itt az. Mivel segitsünk? Fogadok neki egy munkást. Ma egy nap egy évig táplál.

Függöny - 32 . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor menj. amit csak lehet. Nem lehetne most itt hagyni? RENDŐRBIZTOS: Az a parancs. hogy szállitsuk be a kapitányságra. Hogy lehessen igy élni? (Elmegy.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a rendőrbiztoshoz): Bemegyek a városba és kérvényt adok be. Ez már az én dolgom lesz.) . megteszem. majd felfogadok valakit.

játssza el. kérem. hogy nem szeretem. LJUBA: Emlékszel a prélude-jére? TÓNJA: Ez az ugynevezett George Sand-féle. Szalón.. Lizánjka.VÁLTOZÁS Ugyanott. LJUBA: Nincs itthon. LIZÁNJKA: Nagyon szép.) LJUBA: Nem. Még sokminden hiányzik. Ez gyönyörü. Különben az egész gyönyörü. Ljuba. Játssz. TÓNJA: És olyan emberhez mégy feleségül. helyesebben nem mondhatom. Künn eső esik. kérlek. Igazi mesteri játék volt. Valami elemi. . de megértem. én szeretem a zenét. mint a zene. ami a zenét értékessé teszi. falun. a scherzo. egy másikat.a játéktól izgalomban. amit akarok.a dalokat szeretem. SZTYÓPA (nevet): Igen. TÓNJA: Én viszont ugy érzem. Én megértem Sault. PARASZTOK: Nyikoláj Ivánovicshoz küldtek bennünket. Mitrofán Jermílűcs. LIZÁNJKA: Hogy lehetne még jobb? Csodás. várjanak egy keveset. ré mineur-ben. pap. igen. SZTYÓPA: Több benne a lirizmus. Látni. (Játssza az elejét. LJUBA: Az lehetetlen. SZTYÓPA: Nem is gondoltam volna. De inkább kedvelek valami egyszerübbet. JELENET LJUBA: Milyen gyönyörü az andante. TÓNJA: Nem igen lehet őket összehasonlitani.. BORISZ (szórakozottan): A zene. a világteremtést megelőző időből. (Az ablakhoz lép. de Chopin mégis jobban a szivbe markol. . Semmiféle müvészet sem felejtethet el mindent annyira. SZTYÓPA: Nem. Különben nem. azt gondolod? .) LJUBA: Nem.. aki semmit sem ért a zenéhez. Nos.. hogy nem az volt. És ily módon csodás reggelünk volt az ön jóvoltából. csak a kifejezésre gondol és olyan bámulatosan finoman fejez ki mindent. Engem nem kinoz az ördög. hogy nehézségek már nem léteznek az ön számára. (Tónja játszani kezd. TÓNJA (feláll és kinéz az ablakon): Megint parasztok. LJUBA: És nemesen. hogy ön ilyen virtuóz. zongora. Nem. LJUBA: Schumann szép. de kissé elcsépelt. LJUBA: Ez az. 33 . Tónja egy Schumann-szonátát játszott el és a zongora mellett ül.. TÓNJA: Ah. nem ezt gondoltam. de abbahagyja.) Kit keresnek?. Borisz ül. 1. Sztyópa a zongoránál áll. kifáradt.az valami csodás darab..

LIZÁNJKA: Chopin keringői elkopottak. Sztyópát. TÓNJA: Ez?. Ljubát. üdvözli Boriszt. hogy Tónja milyen csodásan játszik! Hát te hol voltál? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A faluban.) LIZÁNJKA: Milyen jó. felderült. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (a lakájt is üdvözli és kezet nyujt neki): Adj’ Isten. Lám. Igazán. hogy vannak.. Valamennyien esznek.. Lizánjkát. TÓNJA: És nagyon jól teszi. a gyerekszobában.. SZTYÓPA: Hozz be egy másik szamovárt.) 3. (A lakáj bejön.) 4. Nyikoláj Ivánovics el. LJUBA: A zene azért drága. és te egyszerre játszani kezdtél és minden felderült. Tónját. a lakáj és Nyikoláj Ivánovics nélkül. (Lakáj zavarba jön és kimegy. JELENET Ugyanazok.TÓNJA: Nem bájos talán ez a szonáta? BORISZ: A fődolog. milyen komor volt minden. Nem értem! Minthacsak bünösek lennénk valamiben.. de mindazonáltal. megragadja és elviszi a valóságból. Sztyópa hivja a lakájt. és engem bánt egy kissé. JELENET Ugyanazok és a lakáj. mert urrá lesz az emberen. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. akik fontosságot tulajdonitanak neki. (Az asztalon cukorkák. hanem a mamáé. LJUBA: Papa.) (Bejön Nyikoláj Ivánovics. (Játszik. Mitrofán Jermilücst és a papot. hogy nincsen jelentősége. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van mama? LJUBA: Azt hiszem. BORISZ: Ez ugyan nem az én hibám.) 2. hogy vőlegény és cukorkát eszik.) SZTYÓPA: A szerencsétlen Afanászij! Borzasztó zavarban van. 34 .

hát lehet igy élni? (Izgatottan áll) LIZÁNJKA: Igaz.) Ha önt. TÓNJA: Rettenetes kérdés. hogy kifejezést adtam volna az érzéseimnek. . ittak. gyengék. anélkül. hogy mindenekelőtt nem szabad tulajdonnal rendelkeznünk. hogy melyikük hat meg bennünket jobban. ott pedig. egy család egyetlen. Csak le kell vennünk a szemüveget. és nem kell tőle félni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nincs időnk arra. rabok gondjára bizva hálószobáink szennyeseit. Mindegyikünk ma-holnap meghalhat. Nos. fiatal férfi és nő. még fognak enni és muzsikálnak és a zenéről vitatkoznak. (El. (Tónjához. most értettem meg először. ettek. de nem tudok nem beszélni.ez elég. S ez még nem elég: e pillanatban egyiküket. JELENET Ugyanazok és Nyikoláj Ivánovics. Mi pedig itt tisztára fürdötten. és öregek. LJUBA: Ha az ember igy gondolkozik . hogy bevárjuk a kérdés közös alapon való megoldását.nem lehet élni. amelyet az enyémnek mondanak. teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára álltál. meg kell változtatnunk egész életünket. hogy miért nem szabad beszélni Schumannról. tavasszal kidöntötte az ott növő százezer fenyőnek egyikét. ahonnan én most jöttem. miközben önök mellett elmentem. gyermekek. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (visszatér a szobába): Be akartam menni a szobámba. igaz. nem szenvedve benső meghasonlástól? BORISZ: Természetesen egyetlen eszköz van: nem venni részt. hét-nyolc egészséges. BORISZ: Ezért is mondja.5. hogy én szolgáljak másoknak. Nyikoláj Ivánovics nélkül. azt latolgatva. hogy ez helytelen. betegek. hogy másoknak kelljen nekem szolgálni. és meg kell hogy értsük szenvedéseik és örömeink összefüggőségét. szoptató és terhes nők utolsó erejüket megfeszitve dolgoznak. és nem aludtak hálóköntösben. egyenesen szemébe kell néznünk a valóságnak. mert az erdőben. üzi el jobban az unalmunkat. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Bocsássanak hát meg. TÓNJA: Amint látom. hogy a kérdést megoldjuk. Hogyan éljem végig az életemet. JELENET Ugyanazok. tiz óráig aludtak. amit érzek. Te azt mondod. amit mondok. SZTYÓPA: Jó. ne éljünk ugy. utolsó munkását. Ljuba. bocsásson meg. sérteni fogja. Önök itt mind. Erre gondoltam. hogy munkájuk gyümölcsét mi itt feléljük.. ha megsértettem önöket. ha valaki fából van. hanem ugy... korunk kérdése. Az egyik dolog nem zárja ki a másikat.) 6. Nem tudtam meg nem mondani. Ha az emberek. amit a faluban láttam. Meg aztán az. nem beszélek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (dühvel): Ha valakinek nincsen szive. amelyen keresztül a nép életét nézzük. hogy a hercegné szépen játszik. mások reggel háromkor keltek fel. iszunk. e pillanatban tömlöcbe hurcolják azért. és ezért megmondtam önöknek. felcicomázottan. BORISZ: Igen. gondolják csak meg. eszünk. SZTYÓPA: Miért? Én nem látom be. 35 . mint vendéget. SZTYÓPA: Hogyan ne vegyünk részt? Az egész életünk bele van kapcsolódva. ha a nép szegény.. És azt hiszem. Schumannról és Chopinről vitatkozunk.

Kurszkba utazik . hogy tönkretegyük az életünket. JELENET Ugyanazok. GERÁSZIM ATYA: Ha nem is esett az utamba. és ezért oly életberendezkedést kivánnak. hogy én és Mitrofán Jermílücs két különböző póluson állunk és emellett megegyezünk egymással: ezek az én szavaim . A közjegyző is itt van. BORISZ: Mindent homályba takar és elhalaszt. csak alá kell irni. a pap szintén. Valamennyien elhallgatnak. keresztény kötelességemnek tartottam hogy eljöjjek.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Amint feltettem magamban. BORISZ: Érthető. Mitrofán Jermilücs pedig ujat akar.) 8. Önök mindaketten kellemesen akarnak élni. hogy térjen be utközben ide . (Alexándra Ivánovna sug valamit a fiatalságnak. Márja Ivánovna és a hercegné. Gerászim atya és a közjegyző.) 7.) 36 . Tónja a zongorához megy és Chopin nocturne-jét játssza. MÁRJA IVÁNOVNA: Én nagyon hálás vagyok Gerászim atyának. Ez minden kérdést eldönt. Gerászim atyát otthon találtam és rábeszéltem. JELENET Ugyanazok. Kellemes.) (A zene folytatódik. A fiatalok összebeszélnek és Borisz kivételével valamennyien kimennek a terraszra. ugy meg is csináltam mindent. mellén kereszttel) és a közjegyző. Belépnek Alexándra Ivánovna és Gerászim atya (pap. GERÁSZIM ATYA: Kérem. Ön (Sztyópához) a mostani rendet akarja fenntartani. amely biztositja számukra ezt a kellemességet. Alexándra Ivánovna. A nocturne vége előtt csengetyüszó hallatszik.MITROFÁN JERMILÜCS: Igen. A pap ugyancsak ki akar menni. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem parancsolnak villásreggelit? (A közjegyző az asztalra teszi az irományait és elmegy. csakhogy ennek nem az a módja.és feladatomat elvégeztem. (Ljuba és Tónja suttognak.) SZTYÓPA: Ez a legjobb. folytassák.ne tegyük tönkre az életünket.) 9. SZTYÓPA: Csodálatos. (Elébe indul.] (A zongorázás alatt Márja Ivánovna és a hercegné csendesen bejönnek és figyelve leülnek. LJUBA: Ez a néni. a közjegyző nélkül. Valamennyien felállnak. (A hercegné áldásra járul elé. Az okirat készen van nála. JELENET Ugyanazok.

de a tanultság csak árthat. Azt hiszem. én Vaszílij atyát szeretem.az első husz évet. Odesszában volt egy nő. kapitány. Katona volt. GERÁSZIM ATYA: És milyen rangja van? HERCEGNÉ: A rangja nem magas. JELENET Márja Ivánovna. hogy akar-e önnel találkozni. GERÁSZIM ATYA: Egészen ugy van. Isten mégis megsegitett visszatéritenünk az egyházhoz. vagy a feleségéé? HERCEGNÉ: Az övé. hogy a cselédség kiszolgálja s ami a legfőbb. vagy az olvasmányai voltak rá befolyással. a pap és Borisz. ezzel hasznot szerezhet magának és hasznot hozhat másoknak. JELENET Ugyanazok. Okos. HERCEGNÉ: Értse meg a legfontosabbat is. minthacsak családomhoz tartoznék.) 11. Márja Ivánovna nélkül. hogy miről van szó. aki a spiritizmusba gabalyodott és sok kártékony dolgot kezdett csinálni. elosztogatja a birtokot. Beszéljen vele. Gerászim atya. (Bejönnek: Márja Ivánovna és Nyikoláj Ivánovics) 37 . Valahogy elhomályosodott a józan itélőképessége. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (hozzá lép): Ön tudja. az Evangéliumot bujta. ha Márja Ivánovnának nincs ellene kifogása. tulzás. Az egyházatyák eléggé kifejtették ezt a kérdést. a hercegné. Tegnap elajándékozott egy erdőt földdel. Vele is tanácskoztam. az elme büszkesége. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak ilymódon. Azután gondolkodni kezdett. hogy a keresztény törvény szerint az embernek semmije sem szabad. Egyedül ön az. GERÁSZIM ATYA: Csak maradjon ön is. egészen ugy van. Alexándra Ivánovna. Félek. . tanult ember. hét gyerekem van. Lehetséges ez vajjon? GERÁSZIM ATYA: Hivalkodás. S aztán hirtelen abbahagyta mindezt és mindenben megváltoztatta az életét. A vagyon az övé. de koránál fogva tulságosan kevés a tekintélye. De hogyan történt a dolog? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy mindent elmondjak. (Elmegy. Gerászim atya.amikor megházasodtunk. és akkor egyszerre tulzottan vallásos lett. De a leány hozzászokott a fényüzéshez s ezért kell. MÁRJA IVÁNOVNA: Nincs. a legszebb éveinket .tény. kolostorokat látogatott. templomba járt. Én beleegyeztem. aki különben dolgos és kitünő fiatalember. Maradjon. mint pásztor és lelkiatya. Bemegyek hozzá és megkérdem. GERÁSZIM ATYA: Sokan eltántorodnak manapság. A fiam most készül nőül venni a leányát. elkezdett egyedül dolgozni. teljesen közömbös volt a vallás iránt és igy éltük le és gyönyörüen leéltük. aki segithet és eszére tériti.10. hogy maga tudja fedezni a szükségleteit s eltartása gondja ne nehezedjék teljes sulyával a fiamra. hogy gondolkodni kezdett. Talán a nővére. . nem engedi meg. Azt állitja. Ez éppen a baj. hogy legyen.

JELENET Ugyanazok. GERÁSZIM ATYA: Hogy mondhatja azt. hanem térjünk rá egyenesen a dologra. és rájöttem. (Lakáj villásreggelit és bort hoz be. Ha ez igy van. ha nem az egyháznak? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Istennek és az Ő törvényének. És nem ismerem el azért. Ljuba.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sem vonatkozik ide és semmit sem bizonyit. a gyilkosságra. Nem tagadom. melyet Isten rendelt el. gyümölcseik után ismeritek fel őket. hogy nem értek egyet az egyház tanitásával. GERÁSZIM ATYA: Az egyház éppen ezt a törvényt tanitja. És kedvező a gabona betakaritására. de éppen az ellenkezőjét tanitja. mint az Evangélium mondja: müveik után ismeritek fel.. Bocsásson meg. hogy ezt nem ismerem el. és ezen a sziklán épitem fel templomomat és a pokol kapui nem diadalmaskodnak rajta. hogy Krisztus alapitotta meg az egyházat. Egész lelkemből kivánok azonban részese lenni az igazságnak és tüstént elfogadom. hogy ön Alexándra Ivánovna meghivására látogatott meg bennünket. honnan tudom én. Azok tévelyegnek. hogy meg van mondva: „Ahol ketten vagy hárman összegyültek a nevemben. de az egyház szent. a halálbüntetésre. Lizánjka. akkor ne kerülgessük a forró kását. Nagyon örülök. akik elpártoltak tőle. hercegné. Mondva van: „Hatalmat adok nektek.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Az idézet egyáltalán nem ide vonatkozik. nem óhajtok. ami ellenkezik a kereszténységgel. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Feltételezem. hogy nem hisz az egyház tanitásának? Minek higyjünk. De ha még el is ismernők. hinnék neki. GERÁSZIM ATYA: Az egyház elismeri és megszenteli a hatalmat. mert egyedül benne van az igazság. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Jóreggelt.az öné? GERÁSZIM ATYA: Onnan. amely az Evangéliumban adatott meg nekünk. ha megmutatja. egyetértettem vele.. amig meg nem győződtem. ott vagyok Én is közöttük. (Beszélgetés közben egyenként bejönnek: Sztyópa. valamennyien elhelyezkednek a szoba sarkaiban és figyelnek. mert maga az Ur alapitotta meg. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tévedhet. hogy mindent támogat. Jóreggelt. hogy kigyógyitson eltévelyedéseimből és ráirányitson az igazi utra. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen már megmondottam önnek. Márja Nyikolájevna és Nyikoláj Ivánovics. de azután más véleményre jutottam. hogy az egyház áldását adja az esküre. hogy ez az egyház . azzal a céllal. mert.és atyai neve? GERÁSZIM ATYA: Áldást nem óhajt? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ha azt tanitaná.12.) GERÁSZIM ATYA: Kellemes időnk van. GERÁSZIM ATYA: Az egyház nem tanithatja az ellenkezőjét. Tónja. GERÁSZIM ATYA: Hogy lehet az egyedül üdvözitő egyházat tagadni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem is tagadtam mindaddig. mi a kereszt. GERÁSZIM ATYA: Gerászim Fjódorovics.) 38 .

és ezért ugy kell hogy éljek. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen.. amit én loptam. ne lopj. mert Isten önt ebbe a helyzetbe állitotta. vagy pedig azok. de nem a büszkéknek. mint testvéreim. És ha jót akar tenni. És az egyház áldását adja minderre. Az egyház nem rak gyermekei vállára elviselhetetlen terheket. akik kiváltságos emberek- 39 . hanem a parancsolatok teljesitését követeli: szeress. GERÁSZIM ATYA: A hivalkodás.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tudom. Mi mindannyian kifosztottuk a népet. igy használva fel éhezők munkájának gyümölcsét (a lakájra mutat. ne ölj meg engem. mert ez eltévelyedésre vezet. Hisz ez nevetséges. hagyja. és mindaz. az elme büszkesége beszél önben. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igyekszem is megérteni. Nem. törvényt. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És akkor miért mondta Krisztus a gazdag ifjunak. hogy ami el van rejtve a bölcsek elől. GERÁSZIM ATYA: Meg kell azonban érteni. GERÁSZIM ATYA: Az elme büszkesége. akiktől őseim elrabolták? GERÁSZIM ATYA: Ugy kell cselekednie. nyitva áll a csecsemőknek? GERÁSZIM ATYA: Nyitva áll az alázatosaknak. mikor Pilátus azt mondta: „megesketlek az élő Istenre”. aki villásreggelit és bort hoz be). a magam munkájából. . hogy ugyanolyan ember vagyok. GERÁSZIM ATYA: Éppen azért is nem helyesli az egyház. de ne is haragudj. hogy a gazdag nem mehet be a mennyek országába? GERÁSZIM ATYA: Igy mondta: ha tökéletes akarsz lenni. Önnek családja. tegyen jót. ami megmondatott a hegyi beszédben. én vagyok az. hogy a népet megraboltam a földtől és rabszolgasorba döntöttem általa? Hogyan cselekedjem? Továbbra is birtokomban tartsam-e a földet. hogy ne lopj. adja oda vagyona egy részét. amikor felismertem ama bünömet. hanem mint az anya. akikre tekintettel kell lennie s akiket rangjához illően kell felnevelnie. elloptuk a földjét és aztán törvényt hoztunk. mint a ti mennyei atyátok. az egyház pedig áldását adja a katonaságra. hogy minden egyes ember a maga módján magyarázza az Evangéliumot. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én kérdezem öntől: hogyan kell Krisztus törvénye szerint cselekednem. hogy befejezzem a mondanivalómat. az egyház esküt vesz ki. látogassa a szegényeket. gyermekei vannak. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én tökéletes is akarok lenni. amint az egyház fiához illik. Krisztus elismerte az esküt és azt mondta: „igen. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: De vajjon ki a büszke: én-e. mint mindenki. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? GERÁSZIM ATYA: Azért. Az Evangélium azt mondja: legyetek tökéletesek.egyszerü és érthető. vagy odaadjam-e a földet azoknak. GERÁSZIM ATYA: Bocsánat. aki azt tartom. Az Evangélium azt mondja: „ne esküdj”. ne ölj. hogy az Evangélium azt mondja: necsak ne ölj. Az Evangélium azt mondja. mint mindenki. ő gondoskodik gyermekéről s ő ad neki erejéhez mért magyarázatot. ne paráználkodj. ugyanolyan szükségben. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Micsoda büszkeség. ne lopd el tőlem.” NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ugyan mit beszél. amikor meg van mondva. Alázd meg ember büszke elmédet. hogy a vers mire vonatkozik..

amit mondott. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (eltöprengve ül.) MÁRJA IVÁNOVNA: Nem enne valamit? GERÁSZIM ATYA: Nem. (Feláll. hogy én nem vagyok haszonleső és hogy nekem magamnak semmire sincs szükségem. kinek van közülünk igaza és nem is azért. HERCEGNÉ: Te igy igazán nem beszélhetsz. Nyikoláj Ivánovics.] HERCEGNÉ: Nem hagyták beszélni.hisz mindaz. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. ön kegyetlenül téved és pusztulásba viszi önmagát. én nem azért jöttem. igaz és nem tudok nem beszélni. s ami a fő. nem tetszett neki.] Különben mindez nem tartozik miránk. . kivéve Nyikoláj Ivánovicsot és Márja Ivánovnát.)] 13.] HERCEGNÉ: Látom. akik ismerik a teljes igazságot és nem tévedhetnek és a maguk módján magyarázzák Krisztus szavait? GERÁSZIM ATYA (sértődötten): Bocsásson meg. BORISZ: Én csak azt mondom: ami igaz.) 14. BORISZ: Miért? HERCEGNÉ: [Azért. (Alexándra Ivánovnával el. Hiszen tudod. mert Alexándra Ivánovna megkért. Alexándra Ivánovna és Gerászim atya nélkül. hogy jöjjek el és beszéljek a lelkére. hogy valami szellemi torna-félére hivták ki. hogy állhatatlan természetedhez hiven most már teljesen Nyikoláj Ivánovics pártjára készülsz szegődni. hanem azért. [BORISZ: Egyáltalán nem szerénységből. amikor mindenüktől meg akarod fosztani a gyerekeket? Ezt nem lehet nyugodtan elviselnem. akkor nem kell megházasodnod. köszönöm. utána a többiek is valamennyien. eltévelyedett] embert? Miért vesz részt ez a nyelves nő és ez a pap a mi legintimebb életünkben? Mi talán nem tudjuk magunk is elintézni az ügyeinket? MÁRJA IVÁNOVNA: Dehát mit tegyek. és most mi lesz? [PAP: Szerintem Nyikoláj Ivánovics helyesen beszélt és Gerászim atya semmiféle érvet sem hozott fel. azután elmosolyodik gondolatain): Mása! Mire jó ez? Miért hivtad meg ezt a [szánalomraméltó. mert te szegény vagy és neked nincs mit odaadnod. JELENET Ugyanazok. hazugság volt. Annyira nyilvánvaló. Ön mindent jobban tud nálam és azért jobbnak látom. (Elmegy. Ha igy gondolkozol. Szerénységből távozott el. hogy összemérjem. MÁRJA IVÁNOVNA (a paphoz): Nos. 40 . Isten nevében kérni: térjen észre. Csupán arra akarom utoljára.nek tartják magukat. Mindenki bejött a vitát hallgatni. hogy oktatásokat halljak öntől. hogy abbahagyjam beszélgetésünket. hogy nincs mit felhoznia. szenteknek.

De az a szerencsétlenség. hogy mit beszélsz. Nem tehetem meg. sem nekem. hogy nem hiszel. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit tegyek hát. hogy a gyermekekre nézve ez nemcsak lehetséges. Mása. hogy én nem harcoltam. Nem tehetek mást. Nem tudom kivenni gyerekeim szájából a falatot és másoknak adni.te bünnek tartod. hogy miért rendeltétek ide ezt a [szánalmas. . nem élhetek veled tovább és el kell mennem. Azt akarjátok.] MÁRJA IVÁNOVNA: Nem.) Te akartad ezt. ugy azok javára irom alá. akiktől a földet elvettük. Add hát nekem. hogyan fogják a parasztoktól .az utolsó csepp vért is kisajtolni. hogy rád irassam a birtokot. de amikor koldusbotra akarod juttatni a gyerekeket. Szeretlek és a javadat akarom és ezért nem tudom aláirni az okiratot. ez rettenetes! Miért ez a kegyetlenség? Jó..) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Te nem tudod. De hiszel egy egész tömegnek . Látom. akkor követnél. oda kell nekik adnom.Függöny - 41 . papruhába öltözött] embert [a kereszttel] és hogy miért hozta Alína a közjegyzőt magával. tudom és elhiszem.. . És örülök a közjegyzőnek s ezt köteles vagyok megtenni. (Az asztalhoz lép. .még az igazságnak sem hiszel. Nem tudom látni. hogy husz év óta szeretlek. De te lehetetlent követelsz tőlem. akkor lehetne ugy élnünk. [Ha már aláirom. MÁRJA IVÁNOVNA: Milyen kegyetlen vagy! Micsoda kereszténység ez? Ez gonoszság. amikor nem értelek? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? Hiszen tudom. . ami szükséges és jó.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tudom. nem féltem? De később meggyőződtem. sőt azt is tudom. (Sir. hogy higyj benne. igy meg őket rontjuk meg. hanem a te nevedben .a parasztok javára. hogy ha nem volnának gyerekeink. Te mindig azt mondod. hogy miért. de nem vagy képes magad elhatározni. jól van. .a hercegnének és másoknak.hiszen tudom. aláir. hogy te nem hiszel. én pedig azt mondom: ha nem volnának gyerekeink. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszek neked. amint élünk. mindig hittem. Hiszen te tudod. Hiszen nem tudok ugy élni. Válassz. csupán magunkat pusztitanók el. hogy látod az igazat. hogyan fogják őket tömlöcbe vetni.már nem az én. Én nem tudok igy élni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Éppen ez mutatja. És te erre akarsz engem rábirni. Hát csak kényszerits. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Na. Azt hiszed. hogy már nem szeretsz. sem az igazságnak nem hiszel. amint te akarod. aláirom. hogy ez az egyetlen. Ha neked adom. Nem élhetek tovább ezek közt a feltételek között. de kell is.

ASZTALOS (nevet): Dehogy. de mégis elmondom. FELVONÁS A cselekmény Moszkvában játszódik. vagy mond ott valamit. most azonban hitelt adtam Krisztus törvényének. hogy ebben a házban. ASZTALOS: Erőt. JELENET Ugyanazok és Ljuba.] ASZTALOS (értetlenül): Igy van valóban.III. ASZTALOS: De hiszen nem is lehetne el nélküle. szekrény könyvekkel. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megint dolgozik): Röstellem magam. tétlenül élni. (Hang az ajtó mögül: . akkor ossza szét a vagyont. JELENET Nyikoláj Ivánovics és az asztalos. Félek. hanem mindent maguk az emberek harácsoltak össze. deszkákkal beszögezett tükör és festmény. az asztalos gyalul. Mit gondolsz? 42 .Papa. Mindenhez érteni akarnak. LJUBA (belép): Adj’ Isten. 2. testvéreiket fosztották ki. 1. ASZTALOS: Ha szégyeli. megszokta. ahol annyi a felesleges. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én is szeretném bátrabban csinálni. ismerem én az uraságokat. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (megmutat egy deszkát): Igy jó? ASZTALOS (megigazitja a gyalut): Hát nem éppen. igy ni. feleségemnek adtam át. Nyikoláj Ivánovics kötényben dolgozik az esztergapadnál. ASZTALOS: Az ön helyzete más. hogy ezelőtt szégyenkezés nélkül éltem. hogy tesz. Jákov. kisasszony. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. de azért önnek mégis felesleges dolgoznia. hogy valamennyien testvérek vagyunk és szégyelek igy élni. hogy magának különös látnia. egészséget. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akartam. Benne esztergapad. ki fog érte nevetni. hogy élni sem tudunk egymástól. szabad?) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Szabad. Önnek Isten birtokot adott. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megértem. hogy én szerintem Isten semmit sem adott. asztal irományokkal. [LJUBA: Borisz elutazott az ezredéhez. én még keresni akarok. Éppen azon fordul meg a dolog. Valamivel bátrabban. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem fogja elhinni. mindig szabad. de nem sikerült. De nem megy a dolog. Most a kis gyaluval menjen rajta végig. ASZTALOS: Minek is kell Kegyelmességednek az asztalosmesterség? Magunk fajtájabeli is annyi van már. szabad. Nagy szoba.

Azt lehetne mondani. Ha hozzám jött volna. értelmetlen helyzetem.. hogy szerencsétlenné tegye magát. én tudom. [MÁRJA IVÁNOVNA: A papunk érkezett meg. hogy tudja ezt és még eszébe jut és csinál valamit. én ugy akartam cselekedni. fényüzésben. Oly kevés hiányzik nála ahhoz. lemondott hivataláról. LJUBA: De miért szenvedjünk? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akárcsak egy anya mondaná: miért a szenvedés? Szülés nincsen szenvedés nélkül. eltörhet a hátgerince. gyermekeket és menni Utána és csaknem el is mentem. választás előtt áll. Semmi rossz nem létezhetik. hogy éppen azért nem akar szolgálni. Lám. ami ő. egyet tanácsoltam volna neki: nem tenni semmit okoskodásból. ASZTALOS: Min nevessek? Ön megfizet. csak affektálás lesz belőle. LJUBA: Arra gondolok. Ugyanigy vagyunk a lelki életben is. JELENET Ugyanazok és Márja Ivánovna. aki ezen az uton indult el. És mi lett a vége? Az lett a vége. hogy nem jött be hozzám. de megalázóbb. Mindaz.] 3. Csak egyet mondok neked: Borisz igazi keresztény és ezért szabad. s hacsak egy ujjal is hozzányulunk ilyenkor. . hogy nincsen nemcsak törvénytelenebb. a mi Vaszílij Nyikánorovicsunk. csak örvendezteti a szivet. dolgozni. hanem csak akkor.ellentmondás nélkül engedelmeskedni mindenben a legelső magasabbrangu jöttmentnek: . akkor rajta keresztül higyj Benne. hogy Jákov Nyikánorovics nevet rajtam. rettenetes a sorod. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nagyon jól tette. amint Krisztus parancsolja: otthagyni apát. Különben nem létezik rosszabb. MÁRJA IVÁNOVNA (kintről): Szabad? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mindig szabad. aljasabb sincs nála . Azt az egyet meg kell azonban értened. amit maga is tud. kegyetlenebb. mint ő. aki van benne. Hiszen olyan ember vagyok. 43 . mint azt. amikor egész lényünk követeli. ami rossznak rémlik. az az Isten.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mit gondolhatok? Meg fogja tenni. tudja. Maga mondta nekem. mert tudja. hogy egy terhet felemeljen. És itt megy végbe a legmagasztosabb isteni mü. A püspökhöz utazik. feleséget. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ezt a lelkiismerete fogja eldönteni. hogy az az ember. Éppen mert erőmön felülit akartam cselekedni. ami van benne. Lám. higyj Istenben. hogy visszatértem és veletek élek a városban. hogy az ember rettenetes erőfeszitéseket tesz. állatibb foglalkozás. És köszönet érte. hogy ne utazzam-e el hozzá? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Kedvesem. hinni Istenben.ő mindezt tudja. Most is látom. aki megértette az életet. hogy semmi mást sem mondhatok neki. LJUBA: Éppen attól félek. És vannak helyzetek.de ebben a környezetben. megteáztat. És ha te még nem tudsz az lenni. ha nem tudsz. éppen ezért állt elő az én megalázó. LJUBA: Hiszen ez borzasztó. amikor az isteni és az ördögi serpenyője kiegyenlitődik és egyensulyt tart. És itt minden idegen beavatkozás borzalmasan veszélyes és kinzó. lakájokkal és portásokkal.. hogy nehéz. galambom. Egyszerüen akarok élni. mint az. amely kizárólag gyilkosságra irányul. jóllehet nem kellene rettenetesnek lennie. milyen előkelő összejövetel van ma nálam.

. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hol van most? PAP: Elutazott az apjához. (Elakad. hogy átjöjjön a vizsgán. Nálunk volt az anyósom és magával vitte a kisfiamat. amit te adsz? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem tudom megmondani.. Borzasztóan viseli magát és ugy tanul. mint pusztulnak szemeim láttára. az ön segitségét kérem. Mása. JELENET Ugyanazok.) 4. Csak egy . MÁRJA IVÁNOVNA: Akkor kell valami más. Rám nézve borzalmas kérdés: van-e jogom nézni. Csak egyet mondok. Ez fáj. . hogy ez nem az igazság. A mi hivatásunk mellett az ember nem lehet közömbös. hogy külföldre szököm.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetetlen! MÁRJA IVÁNOVNA: Itt van nálunk.. ugy is kell lennie. s amikor rájössz.a feleségem. Volt egy idő.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Isten segitse meg. Félek.. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: És most mi lesz? PAP: Most a püspökhöz utazom kihallgatásra. Kezdtem a lelkére beszélni . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem vártam ilyen gyorsan.) 5.] (Ljuba kimegy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Nagyon szerettem volna. hivd be.. (Bejön a pap és Ljuba. hogy Vánjáról beszéljünk.de mi az. valami határozott. hogy Szolovjecbe számüznek. ami neked bánatot okoz. [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Végzett valóban? PAP: Nem birtam tovább.gorombáskodik. hogy teljesen kizárt. MÁRJA IVÁNOVNA. A pap összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal. Nálunk szállt meg? 44 . NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Akkor hát ne kérdezz. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy parasztok legyenek? Ebbe nem egyezem bele. Gyónni. Azért is jöttem még hozzád. PAP: Hiszen lehetetlen volt folytatni. visszafojtja a könnyeit. JELENET Ugyanazok Ljuba nélkül. Téged akar látni. áldozni kell. hogy micsoda. Annak. a pap és Ljuba. mikor arra gondoltam. hogy én a ti egész életmódotokkal és a gyerekek nevelésével nem értek egyet.. A legelső: meg kell szabadulni ettől a megrontó fényüzéstől. Ljuba. aztán más elhatározásra jutottam: kishitüség. Hiszen te tudod.

de nem engedtek be hozzá. Menjen el hozzá és beszéljen a lelkére.6. de a kereszténység nem ebben áll. menjen el ön! LJUBA: Hogy-hogy megtagadta a szolgálatot? honnan tudja? HERCEGNÉ: Magam voltam ott. Vagy talán ez a kereszténység? Legalább ön feleljen. JELENET Ugyanazok és a hercegné. papa? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megyek hozzá! Talán tudok segiteni. Ő tagja a biróságnak. Ezt csak gazdag emberek tehetik meg és nem mi. HERCEGNÉ (befut a szobába): Most aztán helyben vagyunk. Nem. hercegné. Ön tette tönkre. de elmegyünk együtt s most bejutok. Most voltam ott. HERCEGNÉ: Mindegy.Függöny. De különben ön is olyan. amitől az emberek szenvednek és elpusztulnak? Gyülölöm ezt az ön kereszténységét. (Elmennek. én ezt nem hagyom ennyiben. PAP: Már nem vagyok bátjuska. amire Nyikoláj Ivánovics tanitotta. bátjuska. - 45 . és a többit. (Leveszi a kötényt. amikor tudja. hogy hagyjon fel ezekkel az ostobaságokkal. De nekem egyetlen fiam van és ön szerencsétlenné tette.) . hogy nem bántják. Önnek jó. Egyenesen bejött és kijelentette. esküt tenni nem fog. ön tette tönkre. Nyikoláj Ivánovics. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné! Talán lehet tanitani erre valakit? HERCEGNÉ: Azt nem tudom. LJUBA (sír): Mit tegyünk. Vaszílij Andréjevics elmondott nekem mindent. Megtagadta a szolgálatot és letartóztatták. ön is mentse meg. HERCEGNÉ: Ön. hogy szolgálni nem fog.) HERCEGNÉ (segit neki öltözködni): Engem nem bocsátottak be. És micsoda átkozott kereszténység az. Önnek jó. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Csillapodjék.

s ami a legfőbb. TÁBORNOK: (Átadja az irást a segédtisztnek): Olvassa fel kérem. 33-37. az irnok nélkül. Jákov levelében: „Mindenek előtt. miért tagadom meg a kormány követeléseinek teljesitését.. mert Krisztus tanitását vallom. akik magukat kormánynak nevezik. Belép a tábornok a segédtiszttel. amely esetleg nem egyezik meg az emberek akaratával. Iroda. a keresztény törvény szerint. és 3. SEGÉDTISZT (olvas): „Teljesiteni pedig azoknak az embereknek a követelését. nem. a lelkiismeretem megtiltja. IRNOK: Parancsára. TÁBORNOK: Adja ide. Kegyelmes Uram.” (Belép az ezredes az irnokkal. igen. ugy Máté Evangéliumában. hogy nem szabad esküdni: ha ilyen nem is volna. Kegyelmes Uram.. akkor sem tudnék megesküdni arra... mert.VÁLTOZÁS. 1. A harmadik kérdésre. mindig Isten akaratát kell teljesitenem. mi késztetett azon szavak kiejtésére.) 46 . Ha rám hallgatnának.” TÁBORNOK: Ez is okoskodik s a maga módján magyarázgat. JELENET Ugyanazok. SEGÉDTISZT (tovább olvas): „Az Evangélium azt mondja: „Ne esküdj egyáltalán. gonoszak.. Krisztus tanitásában pedig az eskü egyenesen és határozottan meg van tiltva. hogy lépjek be katonának és tanuljam és gyakoroljam a gyilkosságot.mert ezek a követelések bünösök. De még nem elég. az a gonosztól származik”.) 2. az irnok felugrik. testvéreim. TÁBORNOK: Jól van.. holott ezt a régi és az uj testamentum. A tábornok kezet nyujt neki.” TÁBORNOK: Micsoda szemtelenség! SEGÉDTISZT: „. igen és nem. Azt követelik tőlem. ne esküdjetek sem a mennyre. Kegyelmes Uram.” TÁBORNOK: Ez is okoskodik. azért vonakodom. JELENET TÁBORNOK: Hol van az ezredes? IRNOK: Az ujonchoz ment. miért nem teszek esküt. 12. mert nekem. (Az irnok átadja az irást és elmegy. TÁBORNOK: Maga mit másol? Talán az ujonc vallomását? IRNOK: Parancsára. a katona tiszteleg. Az első kérdésre: nem teszem le az esküt azért. nem fordulna elő ilyesmi. amelyek nemcsak a katonaságra.. hogy teljesiteni fogom az emberek akaratát. nehogy bünt kövessetek el”. Szavad csak ennyi legyen: igen. nem. kérje ide hozzám. mint Jákov levelében V. s ami ezen felüli. Ül egy irnok és őr jár fel és alá a szemközti ajtó előtt. hogy az Evangéliumban ilyen pontos utasitás van arra nézve. nem. 2. V. hanem a legmagasabb hatóságra nézve is sérelmesek. SEGÉDTISZT (olvas): „Felelek a feltett kérdésekre: 1. sem a földre és semminő más esküvel.. csak ennyit mondjatok: igen.

. A fődolog az.. Az efféle legényekkel nem igy kell elbánni. ezredes. Éreznie kell.) Ön beszélt vele? EZREDES: Jó sokáig beszéltem. TÁBORNOK (indulatba jön): Nincs mit megpróbálni.) 4.3. hogy herceg. hogy őrá magára nézve rosszabb. Borisz. Nagyon izgatott. Ezt intézze el a papokkal. Igyekeztem a lelkiismeretére hatni. Vezessék ide. meggyőzni. TÁBORNOK (leül): Nem. Negyvennégy év óta szolgálok a császáromnak. ahol akarok. hogy a beteg tagot lemessük. 47 .” TÁBORNOK: Elég volt.. hogy jelentéktelen semmi. (Az ezredeshez. TÁBORNOK: Felesleges volt sokat beszélni vele. amelyet az ő nevében követnek el. EZREDES: Én azt hiszem. JELENET Ugyanazok. azt felelem. . Nekem semmit sem kell megpróbálni. Határozottsággal. a segédtiszt és irnok nélkül. Itt határozott rendszabályokra van szükség. mert az ön hatalmát magam felett nem.. TÁBORNOK: Egyáltalán nem. JELENET Ugyanazok. Itt nem szabad kesztyüs kezet használni. (Segédtiszt az irnokkal el. vagy fogoly. meg lehet próbálni. hogy ezt ki kell irtanunk és gondoskodnunk kell arról. hanem parancsokat teljesitsünk. EZREDES: A vallomást méltóztatik olvasni? TÁBORNOK: Igen. hogy ezzel semmit sem ér el. És ezért. És nekünk teljesitenünk kell a legfelső akaratot. Nos. Velem csak egyről lehet szó: vagy katona. csupán határozottsággal.) 5. az embernek kedve sincs végighallgatni ezt az egész fecsegést. ezt nem helyeslem. Ott állok vagy ülök. hogy erre az az óhaj késztetett. a segédtiszt és az irnok. Előttünk egy katona áll. Megbocsáthatatlanul szemtelen szavak. és anyja van és menyasszonya. (Bejön Borisz két fegyőrrel. BORISZ: Engem szükségtelen állitani. Beszéltem a családjáról. SEGÉDTISZT: „A harmadik kérdésre. hogy a tárgyaláson sértő szavakat használjak.mindez mireánk nem tartozik. hogy ez az óhajom megmarad bennem halálom percéig. Voltak már ilyen eseteim. JELENET Ugyanazok és az ezredes az irnokkal. És kész. e szolgálatnak adtam és adom az életemet és egyszerre egy tacskó fog tanitani. hogy megvédjünk másokat a fertőzéstől. hogy ne okoskodjunk. de állandóan a maga felfogását hangoztatja. utánuk a segédtiszt és az irnok. Remélem. Egy koszos bárány az egész nyájat elrontja. folytassa. hogy mi késztetett arra. hogy szolgáljak Istennek és leleplezzem azt a csalást. a fegyőrök. TÁBORNOK (mutatja ujjával): Ide állitsátok. teológiai fejtegetéseket fog nekem tartani. Azért vagyunk katonák. hogy inkább meggyőzéssel lehet megingatni. hogy porszem a kerék alatt s azt nem tarthatja fel. EZREDES: Igen.

El fog rohadni az erődben. az irnok és a katonák. EZREDES: Nem hagyja magát. Nos. Az ezredes és a segédtiszt követik. Ugy jobb lesz.) Miért nem válaszol? Igazán. Meg is ölhet. hogy kiabál.) Hallgassa meg. hogy elismerd. Hagyja abba. (A segédtiszthez. Mást nem tehetünk. Ön is heveskedett. BORISZ (az irnokhoz és a katonákhoz): Látják. (Megveregeti a vállát. hogy beszélnek? Ők maguk is tudják. Kórházba kell küldeni.TÁBORNOK: Csend! Nem ismered el a hatalmat.) Menjen. Isten vele. amit önnek mondok. azután pedig gondolkozzék. hogy megvizsgálják. Az ember nem mehet fejjel a falnak. Mi nem fogjuk kényszeriteni. hogy a csendőrségen kérdezzék ki. hogy az Evangéliumban ilyen és ilyen vers áll. hogy mit is kiván tőlünk Isten. mint e csalók szolgáinak lenni. BORISZ: Ezen nem nekünk kell gondolkodnunk. TÁBORNOK: Hiszen őrült. És semmit sem használ senkinek. én is heves voltam. azt mondtam. mi lesz? (Borisz hallgat. én mindent megmondtam. (Belép a csendőrtiszt az irnokkal. jobb ugy. Hallgasd meg. TÁBORNOK: Megkötözni.) Nos. hogy térjen észre. Én majd kényszeritelek. A papok értenek ehhez. Ne engedelmeskedjenek nekik. esküdjön fel és hagyja ezt abba. BORISZ (leül egy székre): Milyen rosszul teszi. Dobják el a fegyvereket. hogy engedelmeskedjem önnek. Nekünk azon kell gondolkodnunk.. az is könnyebb.. BORISZ: Egyáltalán nem akarom hallani.) 28 Az orosz hadsereg hivatalos jelzője. szolgálja le az idejét. Beszéljen a bátjuskával. JELENET Borisz. Ezt a csalók eszelték ki. TÁBORNOK: Felemelni és felállitani. TÁBORNOK: Küldjék hát el. TÁBORNOK: Ön azt irja. Csak fel kell öltöztetni. Isten pedig azt akarja. EZREDES: Az volt a parancs.. 48 . de kényszeriteni.) Itt van a bátjuska? (Boriszhoz. TÁBORNOK: Csend legyen.) 6. hogy mi. IRNOK: Hogy legyünk meg katonaság nélkül? Lehetetlenség.) BORISZ: Ezt megteheti.viszontlátásra. amit mondani fogok. (Elmegy. mi lesz? BORISZ: Nincs többet mit beszélnem. remélem . Küldjék a bátjuskát. (Boriszhoz. KATONA: Hogyan? A püspököknek csak érteniök kell a dologhoz. hogy megcsalják a katonáikat. amit te mondani fogsz. mikor is üdvözölhetni fogom a cári szolgálat megkezdése alkalmából. (A katonák felemelik Boriszt. hogy mi lesz önnel. Tartsa meg magának a gondolatait. Nekem egészen mindegy. AZ EGYIK KATONA: Hogy is van megmondva: „Krisztust szerető28 hadsereg?” BORISZ: Ezt sehol sem mondja az Evangélium. De a saját érdekében tanácsolom.. Menjenek el! Hadd zárják be magukat a fegyelmi zászlóaljba.

de a leghatártalanabb undorodást érzem iránta. és erre nem fogok felelni. mert nem ismerek el semmiféle államot. én vagyok. 49 . Ha pedig nem. (Boriszhoz. CSENDŐRTISZT (leül és az asztal tuloldalán helyet mutat magával szemben): Kérem. hogy ön is bizalommal viseltetik irányomban. Csupán egyetlenegy kérdés bir rám nézve nagyon nagy fontossággal: nem vagyok ugynevezett pravoszláv. én örömmel nyilatkozom ön előtt és remélem. üljön le. ni. hogy milyen fokon vett részt a forradalomban. CSENDŐRTISZT: Miért nem ismeri el magát az orosz állam tagjának? BORISZ: Azért. Isten rabszolgájának ismerem el magam. amint tüstént meglátja. Itt van.7.kivánja az összeomlásukat? BORISZ: Kétségen kivül. a hazugság leleplezésével. Kivánom és ennek érdekében dolgozom. amikor ön belépett. a hegyi beszéd tanitása szerint. CSENDŐRTISZT: Milyen vallásu tehát? BORISZ: Nem tudom határozottan definiálni. ugy a katonai hatóság őrizetére itt hagyjuk. amelybe befonták őket. CSENDŐRTISZT: Irja. CSENDŐRTISZT (az irnoknak): Irja. hogy nem ismer el. hivatása és vallása? BORISZ: Ezt ön tudja mind. Boriszhoz. Tudomásomra jutott. hogy a forradalmi párthoz tartozik. CSENDŐRTISZT: De mégis? BORISZ: Mondjuk keresztény. Mit óhajt tudni? CSENDŐRTISZT: Először is. Legalább is önre nézve nem lesz céltalan. CSENDŐRTISZT: Nem hinném. (Az irnok ir. hogy ön megtagadja a katonai szolgálatot és az esküt. Embernek. aki megtagadta az eskü letételét? BORISZ: Igen. Amint látja. Ha ez a feltevés igaz.) Milyen alapon dolgozik ennek a célnak az érdekében? BORISZ: A csalás. Mindazonáltal nem vonakodom felelni a kérdéseire. Éppen most. hogy nemcsak nem becsülöm.) Mindazonáltal elismeri magáról. és másodszor. mondtam ezeknek a katonáknak. amit vizsgálat tárgyává kell tennem. BORISZ: Nem viseltethetek bizalommal először is olyan emberek iránt. BORISZ: Azt hiszem. ezért az a gyanu merült fel. akkor ki fog kelleni önt vennünk a katonai szolgálatból és vagy be kell zárnunk. hogy valamelyik államhoz és társadalmi osztályhoz tartozik? BORISZ: Nem. ahhoz mérten. akik ezt hordják itt. Ön Borisz Szemjónovics Cseremsánov herceg. JELENET Ugyanazok és a csendőrtiszt az irnokkal. CSENDŐRTISZT (az irnokhoz): Itt tartózkodik Cseremsánov herceg. hogy beszélgetésünk teljesen hasztalan lesz. vagy számüznünk. az igazság elterjesztésével. . nem ismerem el. ujonc? IRNOK: Parancsára. CSENDŐRTISZT: Mit jelent az. CSENDŐRTISZT: Sziveskedjék idejönni. már az ön hivatása is olyan. hogy ne higyjenek a csalásnak. És éppen ez az. engedje meg: mi az ön neve.

BORISZ (mosolyogva): Ez csak azt bizonyitja. amit akarok: feláldozni az életemet. a csendőrtiszt és irnoka nélkül. Jól van. . de sohasem láttam.. PAP: Helytelenül értelmezi az Irást. Nemcsak erőszakot. CSENDŐRTISZT (mosolyogva): Köszönöm a tanácsát. Nemcsak hogy nem ismerek el.ez az igazi keresztény. de minden tettetést. JELENET Ugyanazok és a pap. de nem tudok nem szólni: miért választotta ezt a rossz. CSENDŐRTISZT: Kleint? BORISZ: Hallottam róla. Éppen ez az.) 9. Mielőbbi szabadulást kivánok önnek. Keresztelő Szent János azt mondta a katonáknak. hogy hagyjon fel vele. öreg ember. Magamat ajánlom. Ismeri Ivásenkót? BORISZ: Nem. Ajánlom magamat.kis. kereszttel és Evangéliummal. (Kezet fog.. de minden erőszakot a legnagyobb bünnek tartok. JELENET Ugyanazok. PAP: Hát felesküdni miért nem akar? BORISZ: Ön tudja. Ennek megvannak az okai.) BORISZ: Egyet szeretnék csak önnek megmondani... Bátjuska.) 8. CSENDŐRTISZT: Azt hiszem. hogy befejezhetem. BORISZ: Igen.. átadom a helyemet. hogy meg van tiltva az Evangéliumban. feláldozni a magunk életét és nem elvenni egy másét. ravaszságot. PAP: De miért nem akar? Megmondatott: „áldozd fel életedet felebarátaidért” . Megállapitom önről. 50 . (Bejön a pap. hogy nem veszélyes és nem tartozik a mi hatáskörünk alá. Bocsásson meg. gonosz hivatást? Azt tanácsolnám. miért nem akarja teljesiteni a keresztény ember kötelességét: szolgálni a cárnak és a hazának? BORISZ (mosolyogva): Éppen hogy a keresztény ember kötelességét akarom teljesiteni s ezért nem akarok katona lenni. CSENDŐRTISZT: Irja.CSENDŐRTISZT: De a leleplezés és meggyőzés ez eszközein kivül elismer még másféléket is? BORISZ: Nem. hogy ne tegyék. hogy a katonák már akkor is raboltak és ő a lelkükre beszélt. Most legyen szives bevallani ismeretségeit is. (El az irnokkal. fiatalember. PAP: Miért okoz bánatot a feljebbvalóinak.. Az irnok áldásra járul elé.

PAP: Isten vele. tanácsolom. persze. SEGÉDTISZT (Boriszhoz lép): Legyen szives. Távozzék. . BORISZ: Kin van hát a bün azért. mint az a tábornok.) PAP: Ezen mi önnel. Miért mondhatta akkor Pilátus: „megesketlek az élő Istenre. öreg ember. hogy elvigyem. (Izgatottan. Különben csábitó példa lenne. nem fogunk vitatkozni. mi ujság.utálkozom önt hallgatni.) Távozzék. hogy ön annyi embert megcsal? Mert hát mi is van ezeknek a fejében? (Az ajtónál álló őrre mutat. SEGÉDTISZT: Nos. BORISZ: Az ön megitélésére? És ön tényleg nem fél annyi bünt venni magára? PAP: Micsoda bünt? Amint szilárd hitben nevelkedtem s amint lelkészi hivatásom gyakorolva harminc évet leéltem. (A segédtiszt belép. Krisztus nevében jön hozzám rábeszélni. SEGÉDTISZT: Nem egyezett hát bele. Magamat ajánlom. Ez a parancs.PAP: Egyáltalán nincsen.. JELENET Ugyanazok. tényleg? Ön. az Evangéliummal. ha igy van. hagyjon magamra. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. (Elmegy.) 10.de ön kereszttel. csak bizza rá az egyház megitélésére. Az a parancsom. BORISZ: Hagyjon engem magamra. Ha még olyan lenne. Mi nem alakithatjuk át a világot. borzasztóan kifáradtam. Azt pedig. PAP: Ne makacskodjék. hogy tagadjam meg Krisztust. Távozzék. Szóval az eskü nincsen megtiltva. én vagyok. és .bün nem lehet rajtam. BORISZ: Hová? 51 . hogy senkit se lássak. engedetlenség. a pap nélkül. hogy engedelmeskedjünk az öregeknek. . kényelmesebb.bevallom bünömet . hogy mi bün és mi nem bün. Vezettessen el.. SEGÉDTISZT: Vizsgálatra az elmeosztályra. Borisz a háttérben ül. fiatalember. PAP: Nagy konokság. Én sajnálom önt. BORISZ: Nem szégyeli magát. SEGÉDTISZT: Szóval el kell vitetni a kórházba.) 11. te vagy Krisztus?” Az Ur Jézus Krisztus kijelentette: igen. PAP: Rendben van. Nekünk az ildomos. Tegye le az esküt és nyugta lesz. Kifáradtam. PAP: Beteget csinálni belőle? Ez. hogy felesküszik és szolgál? PAP: Semmilyen formában sem.

) .SEGÉDTISZT: Egyelőre a kórházba.Függöny - 52 .. Menjünk hát. (Elmennek. ahol nyugodtabb körülmények közt lesz s ahol ideje lesz meggondolni.. BORISZ: Már mindent régen meggondoltam.

Habár valami javulás mégis van az állapotában. de az ápolók megragadják. Valami Cseremsánov herceg. Önnek jó. mint utolsó instanciához. ALORVOS: Megint rájött. az alorvos és egy beteg tiszt. BETEG TISZT: Ön azt hiszi. de ez sem fogott rajta. És minden felesleges nap. (Jelt ad az ápolóknak. A főorvos. köntösben. Nos. hozzánk.) 2. hogy irjon ki. Ápolók bluzban. hogy nem tartozik a hatáskörükbe. lássuk hát. Én kész vagyok önt elbocsátani.) 3. (Belép a segédtiszt. FŐORVOS: Jóreggelt. Ha tudnám. hogy csak betegebbé tesznek. hogy önnek nem esett. FŐORVOS: Nyugodjon meg. már észre tértem. nyugodjon meg. (Felordit és az orvosra akarja magát vetni. azok azt véleményezték. követelem öntől. amit (heveskedik) tennie kellene. (Az alorvos kimegy. hogy megint inni fogok. csak ártalmamra van. JELENET Ugyanazok és a segédtiszt. akik hátulról közelednek.) BETEG TISZT: Ön szabad. Már néhányszor teljesen egészségesnek éreztem magam. Semmit sem lehet csinálni. katonakötelezettségének kellett volna eleget tennie. Hajszál hiányzott. BETEG TISZT: Én kérem önt. de mit tegyünk mi az őrültek között? (Az ápolókra. amit itt töltök. nem megbizhatatlan politikailag. A bátjuska a lelkére iparkodott beszélni.. elvezetik. SEGÉDTISZT: Jónapot. önnek könnyü okoskodnia. Ön kegyetlen. SEGÉDTISZT: Érdekes alakot hoztam be önöknek. JELENET A főorvos és az alorvos. De tudja ön maga is. Nem.. Küzdelem. 1. JELENET BETEG TISZT: Mondom önöknek. Ön a megforditottját teszi annak. de az Evangélium alapján megtagadta a szolgálatot. A csendőrökhöz küldték. FŐORVOS: Csak ne izgassa fel magát.VÁLTOZÁS Fogadószoba a kórházban. hogy ápolás alatt fog állni.) 53 . hogy a szabadság veszélyes önnek.) Mit közeledsz! Takarodj! FŐORVOS: Kérem. FŐORVOS (nevetve): S mint mindig. FŐORVOS: Alkoholista és.

JELENET Ugyanazok. hogy ha be akar zárni valahová.. és a katonáskodást. Mit érez? Mije fáj? BORISZ: Semmim. Mivel indokolja azt? BORISZ: Keresztény vagyok és ezért nem gyilkolhatok. de mégsem cselekszik ugy. (Bevezetik Boriszt. csaló hitet a kormány terjeszti. hogy nekem nem kell résztvennem a rosszban.) 5. de a szabályokat be kell tartanunk. hogy előre lássunk.4.) 6. FŐORVOS: De hiszen meg kell védeni a hazát az ellenségektől. JELENET Ugyanazok. FŐORVOS: Az ön véleménye szerint tehát nincs szükség kormányra és államra? BORISZ: Én ezt nem tudom. arra kérném. SEGÉDTISZT: Azt mondják. zárjon be minél előbb és hagyjon pihennem. El fogunk beszélgetni. Csodálatos. hogy például a bajok föokát . FŐORVOS: Igen. (A segédtiszthez. Foglaljon helyet. Tökéletesen egészséges vagyok. hogy önöknél van a megfelelő helye. Csak néhány kérdést. Be kell ismernem. . 54 . BORISZ: A hazát senki sem támadja meg. amelynek teljesitését követelik tőlem és amely a legfőbb eszköze a romlottságnak. amint a lelkiismeretem parancsolja. FŐORVOS: Bocsásson meg. FŐORVOS: Legyen szerencsénk. FŐORVOS: Ön megtagadta a katonai kötelezettség teljesitését.a vodkát . vissza kell tartani a rendbontókat a féktelenségektől. FŐORVOS: De mi lesz a világgal? Hiszen az ész azért adatott nekünk.) Ön hagyjon bennünket magunkra. BORISZ: Én ugy cselekszem. hogy nagyon müvelt fiatalember. FŐORVOS: Mania. a segédtiszt nélkül.. mint azok közt. a hazug. BORISZ: Amennyiben lehetséges.a kormány követeli. mint mások. JELENET Ugyanazok és Borisz. (A segédtiszt elmegy.a kormány árusitja. az alorvos nélkül. akiken erőszakot követ el. de azt biztosan tudom. rendbontó sokkal több van a kormány kebelében. És gazdag menyasszonya van. FŐORVOS: Hogyan értelmezi ezt? BORISZ: Ugy.

ALORVOS: Látogatók érkeztek Cseremsánovhoz. Bejön Nyikoláj Ivánovics és Ljuba.) Itt nem érez fájdalmat? BORISZ: Nem. (A főorvos megnyom egy csengőt.) Most legyen olyan jó néhány lépést tenni becsukott szemmel. nem vagyok hajlandó. hogy azért küldtek ide. A hercegné benéz az ajtón és utánuk szól: „Menjenek. én nem fogok önnek segiteni. FŐORVOS: És itt? BORISZ: Nem. hogy lássuk.és ön segédkezet nyujt nekik ebben. hogy egészséges vagyok.) 55 . (Hevesen. Hagyja abba. (Tapintani kezdi. JELENET Ugyanazok és az ápolók. hanem a jó tartja fenn.) Hagyjon békében. FŐORVOS: Kérje őket ide. hogy nem tudnak mivel felelni az igazságra s hogy ezért azt tetették. Két ápoló lép be. hogy a társadalmi rendet nem az erőszak. hogy kissé megvizsgáljam. én majd azután”.) 8.) 7. (Mérőeszközt vesz elő és megméri a homlokát és az orrát. Megkinozhat. mert vonakodtam résztvenni a gonoszságukban. de tegye egyedül. JELENET Ugyanazok és az alorvos. FŐORVOS: Csillapodjék le. Ne vegyen lélegzetet. (A főorvos. és hogy egy ember vonakodása a rosszban való részvételtől nem jelent semmilyen veszélyt. Sziveskedjék lefeküdni. BORISZ: Nem rösteli magát mindezt végigcsinálni? FŐORVOS: Mit? BORISZ: Mindezeket az ostobaságokat. az alorvos és az ápolók el. Most engedje meg. BORISZ: Szeretnék beszélni velük. hogy idegei fel vannak zaklatva.BORISZ: És arra is adatott az ész. Hiszen ez ocsmány és szégyenletes. Hiszen ön tudja. FŐORVOS: Most engedje meg. ahogy akar. Köszönöm. Nem kivánna átmenni az osztályába? (Bejön az alorvos. FŐORVOS: Szóval nem hajlandó néhány lépést tenni? BORISZ: Nem. BORISZ: Kicsodák? ALORVOS: Szarűncov a leányával. . hogy abnormálisnak tartanak. Megértem. FŐORVOS: Sóhajtson. Itt fogadhatja őket.

rendőrséget. (Ljuba ül és sir. szenvedek miatta. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Megmondtam neked. hogy ebben a dologban ugy kell cselekedni.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azért jöttem. De amikor megláttam mindezt a hazugságot. LJUBA: Jól van. amint az Evangéliumban van megmondva . egy beteg beront a szobába. oly könnyü. akiknek a véleményével törődöl. a világon is változás lesz. ne sajnálj. ne gondolkozzatok azon. amikor megmérlegelted. LJUBA (egyenesen Boriszhoz lép. Én nem gondolok a jövőre.) 56 . hogy ne tégy semmit az emberi dicsőség kedvéért. amire kér. mert nem az a drága. De csak addig. a második. ezeket a kihallgatásokat. BORISZ: Én igy is tettem.9. megmondjak neked: az első. nekem most semmi sem félelmes. amit mondtam.a te magatartásodtól. azt fogom mondani. hogy mit fogtok mondani. hogy segiteni fogsz nekem. (Sir. mint ezelőtt. Olyan jól érzem magam. a legfőbbet. amit akartam. BORISZ: Nem. hanem amikor egész lényeddel érzed. hogy nem cselekedhetsz másként. iratokat. a szivem oly örömteli. cigarettázó birókat. nem voltam képes nem mondani azt. Én sem örülök. De mikor engedik szabadon? BORISZ: Senki sem tudja. És te még jobbá teheted. mégis szenvedek és tudom. A jelen olyan jó. LJUBA: Képes lehetek talán örülni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Örülni nem. „S amikor elvisznek benneteket a kormányzókhoz. Én olyan jól érzem magam. Nem gondoltam arra. utána olyan egyszerü. Ha meg tudod tenni. nyomában ápolók. Magamról merem neked mondani. tenyerei közé veszi a fejét és megcsókolja): Szegény Borisz. hogy meg fogom tagadni a szolgálatot. Isten hozta. Csak egytől félek . És rettenetesen le van sujtva. hanem az. És féltem. hogy ezekben a dolgokban rosszabb átcsinálni.) LJUBA: Ez rettenetes. az isteni szellem fog bennetek beszélni. örvendetes lett minden. És te itt leszel.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: A legfőbb pedig. mert ha valami történt a lélekben. hogy ugy kell. azért. hogy ez jó. (Összecsókolódzik Nyikoláj Ivánoviccsal.nem gondolni meg előre: igy fogok csinálni. Meg vagyok győződve. JELENET Borisz. BORISZ: Természetes. (A folyosón eszeveszett jajveszékelés hallatszik. sem jobban nem foglak szeretni és tisztelni. hogy helyeseljenek neked azok. (Bejön a hercegné. mint végig nem csinálni valamit.) BORISZ: Nekem ez nem félelmes. ami a lélekben történt. hogy ha most leleszed az esküt és szolgálni kezdesz. Az anyád itt van. És te segits nekem. Ezt akartam neked mondani. amig el nem kezdtem. Nyikoláj Ivánovics és Ljuba.tedd meg. hogy egyet. ami a világon történt. .” Vagyis ne akkor csináld. akik elvonszolják. sem kevésbé. ezt nem lehet. és bármilyen örömmel cserélnék is vele.

. légy irántam szánalommal és fogadj csütörtökön jó hirrel. Utána a többiek is mind. FŐORVOS (belép): Urnőm. HERCEGNÉ: Kitaláltad. A fia felzaklatott kedélyállapotban van. éppen annyira lehetetlenek. (A nyakába veti magát és sir. (Nyikoláj Ivánovicshoz. Ez nem kereszténység.. Nem tudom. egyszerre csak lemondani mindenről! Börtön. mondd hát neki. mint ahogy nem lehet repülni. Harminc éven keresztül csak érted éltem. mama. BORISZ: Na jó. Valami uj kereszténységet gondoltatok ki Nyikoláj Ivánoviccsal.és te kinná változtatod. megcsinálódott. BORISZ: Hallgass meg. mintha holnap biztosan meghalnál. minek kinozod magadat és valamennyiünket. örvendeztem. nekem rettenetes súly van a szivemen. Boriszt kivéve. hogy én mit szenvedek. Borja. mama. De maga is legyen én irántam szánalommal. mondd. légy irántam szánalommal. gyalázat. hogy meg fogod gondolni és gondold meg. hogy félbe kell szakitani a beszélgetést. rábeszélte? Beleegyezett? Borja. Nekem is nehéz. amik lehetetlenek. De nem.ennek nagyon sulyos következményei lehetnek. jó. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mondd. amely mindenkit csak szenvedni kényszerit. ostobán van mondva. LJUBA: Mit tudok én mondani! BORISZ: Értsd meg. Nem értem és semmit sem tudok mondani. HERCEGNÉ: Ön miért nem szól semmit? Ön döntötte romlásba.. HERCEGNÉ: Semmi sincs megmondva.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (kezet nyujt): Gondolkozz. Egyetlen örömsugár.) 57 . Igy nem tudok én szolgálni.. JELENET Ugyanazok és a főorvos. Badarság. Csak akkor fogsz helyes elhatározásra jutni. már megyek. Borja. mama. . HERCEGNÉ: Jó. hogy beállsz. hanem ördögi tanitás. (A folyosóról megint jajveszékelés hallatszik.. hogy vannak dolgok. . Önnek jó. 11.csütörtökön és vasárnapon .10. s ha mondva van. Borja! Légy szánalommal irántam! BORISZ: Mama. Ljuba. (Megcsókolja. Isten áldjon! Gondolkozzál. Borja. Mindenki szolgált és szolgál. JELENET Ugyanazok és a hercegné. HERCEGNÉ: Nem. HERCEGNÉ: Ne tagadd meg a szolgálatot. BORISZ (Ljubához lép): És mit mondasz te nekem? LJUBA: Én nem tudok hazudni. De nem tudok igéretet tenni. önnek is kell rábeszélnie. BORISZ: Igy is van megmondva az Evangéliumban.) Nos. hogy nem tudsz.) Az egész életem csak szomoruság volt. Isten veled. galambom. Értsd meg. (Sir és elmegy. nem tudok tovább várni.az ember még bele is bolondulhat. S amikor minden kész van. Azt hiszem. A látogatási napokon .) Hiszen az őrültek házában vagyok.méltóztassék tizenkettőig idefáradni. Gondoztalak. galambom.

) 13. BORISZ: Ah. . ÁPOLÓ: Tessék átöltözni. mennyire nehéz! Uram. JELENET Borisz egyedül. JELENET Borisz és az ápolók. Bejönnek az ápolók. Borisz átöltözik. Ah. köntössel. (Imádkozik. mennyire nehéz. segits nekem.12.Függöny - 58 .

Alexándra Ivánovnával. JELENET Márja Ivánovna. 1.) 29 30 Kisebbszerü táncest. Viszonoznom kell nekem is valahogyan. hanem egyszerüen szerény estély. mit tegyek? Hiszen mindenkinek élnie kell. kedves. MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen tudja. 59 .NEGYEDIK FELVONÁS Moszkvában. micsoda bál. Miért kellett elpusztulnia? Különben sohasem szerettem különösebben. Lehetetlen nem tudnia. Alexándra Ivánovna és lakájok. És szinielőadás volt Mákovéknál. MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyan. csak nem mondja meg. A harmadik felvonás óta egy év telt el. MÁRJA IVÁNOVNA (a lakájoknak): A gyümölcsöt állitsák a büffére. . ez a rettenetes lidércnyomás . vagy az ép eszét. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ez megint borzasztó csapás lesz Nyikoláj Ivánovicsra. mintha megkérte volna.Kit? Alexándr Mihájlovicsot? Természetes. MÁRJA IVÁNOVNA: Borisz bizony Nyikoláj Ivánovics eszméinek rettenetes áldozata. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Ó nem. Belép Márja Ivánovna elegáns selyemruhában.Borisz Cseremsánov. (Az egyik lakájhoz. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Talán már megkérte a kezét? MÁRJA IVÁNOVNA: Ugyanaz. hogy igen. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Nem szereti Alexándr Mihájlovicsot. hogy Nicolasnak ez nagyon kellemetlen. Szarűncovék házának szálája zongorás táncestélyre van előkészitve. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit csináljak. pour les adolescents. . hogy mennyire szeretnék nem okozni neki kellemetlenséget. Ebéd után nagyon rosszkedvüen ment be a szobájába. MÁRJA IVÁNOVNA: Hát mit tegyek? Nos. hogy nem szereti. hogy borzasztóan lesoványodott és az orvosok féltik az életét. kellemes és jó ember. mit fognak csinálni. (Bejön a zongorás.) Ide állitsa. Én legalább annyira boldog vagyok most Ljuba miatt. Hiszen heten vannak. Mit csinál? ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Lizánjka többször járt nála. Még mindig ott van. une sauterie. Ah. Beszélt Ljubával és Ljuba azt mondta. Lakájok virágokat állitanak fel a zongora előtt.30 Csak nem küldhetem a gyerekeimet máshová táncolni. Azt mondják. De azt hiszem. Nem bál. hogy ma már egyáltalán nem annyira követelőző. Isten tudja. és mindenütt táncoltak. A fiatalság számára. S ha otthon nem szórakoztatom őket. ami a szivén van.29 mint régebben mondták.Isten látja. ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Félek. mert ez megtagadása összes elméleteinek: nagyvilági.

SZTARKÓVSZKIJ: Hát Ljubovj Nyikolájevna? Annyit készült táncolni. MÁRJA IVÁNOVNA: Üljön le. párnával. hogy emellett derüs. (Kezet csókot mind a kettőnek.) 3. JELENET Ugyanazok és Ljuba. kérdezősködni fognak. Ljuba. hogy segiteni fogok neki. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. (El. MÁRJA IVÁNOVNA (a zongoráshoz). ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Mégis. a zongorás vagyok. Kedveltem Borját. SZTARKÓVSZKIJ: Korán jöttem. vagy egy erődbe dugják. A szalónban van még két párna. Vállalkoztam. szalagokkal. kárpótlásul mindazért. hogy ha bele nem egyezik. (A zongorához lép. dekolté nélkül): Á. Hiszen mennyire szenved. amit elmulasztott. Állandóan egy és ugyanazt a választ adja. Jó estét. Kiváltkép.) 5. vagy a kórházban hagyják. MÁRJA IVÁNOVNA: Fanatikusok. Szabad? MÁRJA IVÁNOVNA: Nagyon jó lesz. és várjon egy kicsit. de azért mégsem volt parti Ljuba számára. LJUBA (estélyi ruhában. Vele szembe jön Ljuba. Be lehet jelenteni? 60 . (Bejön frakkban az elegáns Alexándr Mihájlovics Sztarkóvszkij. JELENET Ugyanazok és a zongorás. hozzon ide mindent.2. Ma este ismerősök lesznek itt. SZTARKÓVSZKIJ: Megyek segiteni neki. Segitsen nekem. SZTARKÓVSZKIJ: Repülök. Vagy nem akarna egy teát? ZONGORÁS: Köszönöm. A táncokhoz jött? ZONGORÁS: Igen. JELENET Márja Ivánovna. csodálatos a meggyőződés ereje. Alexándra Ivánovna és Ljuba. csillagokkal. MÁRJA IVÁNOVNA (Ljubának): Hallgass csak ide. Azt mondják neki. (Sztarkóvszkij elmegy.) 4.) MÁRJA IVÁNOVNA: Sohasem szerettem különösebben. célozgatni. legyen szives. És Lizánjka azt mondta. nem kérek. ön is itt van? Nagyon jó. amikor belegabalyodott Nyikoláj Ivánovics eszméibe.) MÁRJA IVÁNOVNA: Annál jobb. sőt vidám is. MÁRJA IVÁNOVNA: A cotillionhoz csinál előkészületeket. jó estét. De itt jön Alexándr Mihájlovics.

gyere. mama.) 7. LJUBA: Hát tudja mit: az estély végén. hogy utána megkapjam a jutalmamat. VÁNJA: Azért vagy te vőlegény. majd én felemelem. hogy jobb ma bejelenteni.) Csak az Istenért. LJUBA: Mindent hoz? MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. nem kell. Minek? Hadd kérdezzenek. SZTARKÓVSZKIJ (állával leszoritva. (Alexándra Ivánovnával el. Azért mégis adok neked negyven poén előnyt.LJUBA: Nem. Azt hiszem. Ez annyit jelentene. három párnát hoz és egyet utközben leejt): Ljubovj Nyikolájevna. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen tudja. csak hagyja. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij.31 LJUBA: Nem. nehogy összetörj valamit. de nekem előbb még el kell büvölnöm a leányokat. (Elfut. 61 . legyen szives. kérlek. nem. MÁRJA IVÁNOVNA: Amint akarod. nem. Nem. mama. SZTARKÓVSZKIJ: Ami azt illeti. Hiszen c’est le secret de la comédie. menj be a szobámba és hozd el a polcról a ragasztót és a tűpárnát. te mindenkit ismersz. én sem vagyok vőlegény s egy gyereknek is mögötte maradok. vagy gyanitja anélkül is. Ljuba. SZTARKÓVSZKIJ: Neked könnyü. (Vánja indul. mint megmérgezni az egész estét. JELENET Ugyanazok és Vánja. VÁNJA: Mindent összetörök. 8. VÁNJA (szintén egy párnával): Most itt van minden.) 31 Ez a bohózat titka. Hogy mi mindent csinált! Csak érteni kell a rendezéshez. és előbb vagy utóbb meg fog kelleni neki mondani. fogadtam Alexándr Mihájloviccsal. LJUBA: Vánja. Papának kellemetlen lesz. megnézem Natását.) 6. én meg gyerek. te már előzetesen megszolgáltad az érdemrendeket. hogy melyikünknek lesz több érdemrendje. Vánja. (Sztarkóvszkij bejön. JELENET Ugyanazok és Sztarkóvszkij. a vacsora előtt.

9. JELENET Ljuba és Sztarkóvszkij. SZTARKÓVSZKIJ (megfogja Ljuba kezét): Ljuba, szabad? Olyan boldog vagyok. (Megcsókolja a kezét.) A mazurka az enyém, de ez nekem kevés. A mazurka alatt az embernek nincsen ideje beszélni. Nekem meg kell beszélnem. Sürgönyözhetek az enyéimnek, hogy megkaptam a beleegyezését és boldog vagyok? LJUBA: Igen, ma este. SZTARKÓVSZKIJ: Még egy szót: hogy fogja ezt Nyikoláj Ivánovics fogadni? Szólt neki? Igen? LJUBA: Nem szóltam. De meg fogom mondani. Ugy fogja fogadni, amint most mindent fogad, ami a családjára vonatkozik. Azt fogja mondani: tégy, amint tudsz. De a lelkében bánkódni fog. SZTARKÓVSZKIJ: Azért, hogy én nem vagyok Cseremsánov? Azért, hogy kamarás-ifju és nemesi marsal vagyok? LJUBA: Igen. De én már harcoltam magammal, igyekeztem megcsalni magamat miatta. És nem azért nem csinálom azt, amit ő akar, mintha őt kevésbé szeretném, hanem azért, mert nem tudok hazudni. És ő maga is ezt mondja. Tulontul élni akarok. SZTARKÓVSZKIJ: És ez az egyetlen igazság - az élet. És ő, Cseremsánov? LJUBA (izgatottan): Ne beszéljen nekem róla. Szeretném, ha el tudnám itélni, és elitélni őt akkor, amikor szenved. És tudom, hogy ez azért van, mert bűnös vagyok előtte. Csak azt az egyet tudom, hogy van szerelem, és azt hiszem - igazi szerelem, amellyel őt sohasem szerettem. SZTARKÓVSZKIJ: Igaz ez, Ljuba? LJUBA: Ön azt akarja, hogy azt mondjam, hogy önt szeretem ezzel a valódi szerelemmel; de nem mondom. Én önt más szerelemmel szeretem, igen, de még ez sem az igazi. Az sem az igazi és ez sem az igazi; ha össze lehetne a kettőt keverni... SZTARKÓVSZKIJ: Nem, én meg vagyok elégedve a magaméval. (Megcsókolja a kezét.) Ljuba! LJUBA (eltólja): Nem, kezdjük csak el a rendezést. Már jönnek is a vendégek. (Bejön a hercegné Tónjával és kislányával.)

10. JELENET Ugyanazok és a hercegné Tónjával és kislányával. LJUBA: Mama azonnal itt lesz. HERCEGNÉ: Mi vagyunk az elsők? SZTARKÓVSZKIJ: Valakinek csak kell elsőnek lennie. Már ajánlottam, hogy csináltassunk egy gumibabát első vendégnek. (Bejön Sztyópa. Vánja hozza a ragasztót és a tűpárnát.)

62

11. JELENET Ugyanazok és Sztyópa Vánjával. SZTYÓPA: Tegnap azt hittem, hogy látni fogom az olaszoknál. TÓNJA: A néninél voltunk és varrtunk a szegények számára. (Bejönnek diákok, hölgyek, Márja Ivánovna, a grófné.)

12. JELENET Ugyanazok, Márja Ivánovna, a grófné, diákok, hölgyek. GRÓFNÉ: Nyikoláj Ivánovicsot nem fogjuk látni? MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, ő sohasem jön a vendégek közé. SZTARKÓVSZKIJ: Négyesre, kérem! (Tapsol. Felállnak, táncolnak.) ALEXÁNDRA IVÁNOVNA (Márja Ivánovnához lép): Nyikoláj Ivánovics rettenetes izgalomban van. Borisz Szemjónovicsnál volt s amikor visszaérkezett, meglátta a bált és el akart menni itthonról. Az ajtajához álltam és hallottam, amint Alexándr Petróviccsal beszélgetett. MÁRJA IVÁNOVNA: Mit mondott? - Rond des dames. Les cavaliers en avant.32 ALEXÁNDRA IVÁNOVNA: Azt mondta, hogy igy nem lehet élni és hogy elmegy. MÁRJA IVÁNOVNA: Micsoda emberkinzó! (El.) - Függöny -

32

Négyes-figura.

63

VÁLTOZÁS Nyikoláj Ivánovics szobája. Messziről zene hallatszik. Nyikoláj Ivánovics kabátban van; egy levelet tesz az asztalra; a rongyos Alexándr Petróvics mellette áll. 1. JELENET ALEXÁNDR PETRÓVICS: Legyen nyugodt; egy fillér nélkül eljutunk a Kaukázusig. Ott aztán már célnál van. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tuláig vonattal megyünk, onnan tovább gyalog. Na, minden készen van. (A levelet az asztal közepére teszi és kifelé indul. Találkozik Márja Ivánovnával.)

2. JELENET Nyikoláj Ivánovics, Alexándr Petróvics és Márja Ivánovna. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS. Miért jöttél? MÁRJA IVÁNOVNA: Hogy hogy miért? Azért, hogy ne engedjelek kegyetlenséget elkövetni Mire való ez? Miért teszed? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Miért? Azért, mert nem tudok igy élni tovább. Nem tudom elviselni ezt a borzalmas, erkölcstelen életet. MÁRJA IVÁNOVNA: Amit mondasz, az a rettenetes. Az életem, amelyet csak neked és a gyermekeknek szentelek, egyszerre csak erkölcstelen. (Meglátja Alexándr Petróvicsot.) Renvoyez au moins cet homme. Je ne veux pas qu’il soit témoin de cette conversation.33 NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Várjon rám odakünn. Alexándr Petróvics, azonnal jövök. ALEXÁNDR PETRÓVICS (kimegy).

3. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi köze lehet hozzád egy ilyen embernek? És miért áll hozzád közelebb a feleségednél? Ezt lehetetlen megérteni. És hová mégy? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Egy levelet hagytam a számodra. Nem akartam beszélni. Tulságosan fájó. De ha akarod, igyekezni fogok nyugodtan elmondani. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem, nem tudlak megérteni. Miért gyülölöd és bünteted feleségedet, aki neked mindent odaadott? Mondd, mit tettem, báloztam, cicomáztam magam, kacérkodtam? Egész életem a családomnak volt szentelve. Mindegyik gyereket magam tápláltam, neveltem; az utolsó évben a vagyonkezelés egész súlya is az én vállaimon nyugodott... NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (félbeszakitja): De ez a suly csak azért nehezedik rád, mert nem akartál ugy élni, amint ajánlottam.

33

Legalább küldje ki ezt az embert. Nem akarom, hogy tanuja legyen ennek a beszélgetésnek.

64

hogy mindent odaadtam a feleségemnek. hogy a kötelességem. hogy a fekete fehérré váljék és nem képes az én életemet sem megváltoztatni. hogy a te kereszténységed azt tette. elmégy tőlem. .kérdezd meg Mánját és Varvara Vasziljevnát. s nekem magamnak mosnom és főznöm. meggyülöltél engem.de szégyelem is magam . és éppen azért.hanem arról. és mások is. amit csinálok. Látom. és Tónja is. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ez sajnálatraméltó. te jót akarsz tenni. hogy szereted az embereket. . mert féltem. hogy lehetetlen nem tennem.. hogy beszélek. de össze is rombolom azt. hogy az egész tél folyamán egyetlen egyszer. 65 . Kérdezd meg az egész világot. vagy hogy te megőrültél. Mindenkinek. De hogy miért. A legfontosabb az. Igyekeztem részt venni az életetekben. de. Lehetetlen analfabétáknak hagyni a gyerekeket. Nemcsak kinzom magam. és Vaszílij Nyikánorovics is. De ez lehetetlen. hogy szétrombolom Isten művét. legyek őrült.. Bocsáss el. ha senki sem értene meg. belevinni azt. Különben nekem egészen mindegy. amint te akartad. Mit fog mindenki mondani? Egyet a kettő közül: vagy hogy én rossz asszony vagyok. hogy szégyelem magam. . hogy kinozlak benneteket és kinzom magamat. hogy az evangéliumi szegénységet prédikálom. aki odaadta neked egész életét? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mivel büntetem? Hiszen szeretem is. aki pénzt kunyorál tőled? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Ő is. hogy meggyülölted a családodat.MÁRJA IVÁNOVNA: Hiszen lehetetlenséget kivántál. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindegy. Tónja pedig e pillanatban táncol és Sztyópával kacérkodik. MÁRJA IVÁNOVNA: Meg akarom érteni. hogy Isten müve végbemegy. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Mások megértik. Mása! Neked nincs rám szükséged.de én mégis szeretlek téged. hogy kellemetlen lesz neked. .nem értem. magam pedig fényüzésben élek. hogy csaló vagyok. azt mondod. de nem tudok igy élni. még ennek az Alexándr Petróvicsnak is joga van azt mondani és a szememre hányni.. szereted az egész világot. hogy mit akarsz tőlem. nem tudok élni nélküled. mindenki azt mondta. hogy essem. te keresztény vagy. MÁRJA IVÁNOVNA: Mi van abban borzasztó. ami az én számomra az egész életet jelenti. amikor itt hagysz. Mondd meg. Valami effélét akartál. Csak az az eredmény. De nem ez a fontos. de nem idézheti elő azt. MÁRJA IVÁNOVNA: Te magad mondtad nem egyszer. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem bánom. Miért? Miért? (Sir. hogy most nem szeretsz. De nemcsak a gyalázatról van szó. MÁRJA IVÁNOVNA: Hogyne büntetnél. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Én ezt sohasem akartam. és ezért gyalázatba kell.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen te nem akarod megérteni az életemet. Miért bünteted hát azt az asszonyt. MÁRJA IVÁNOVNA: Kicsoda? Alexándr Petróvics.estélyt rendeztem? És ez is milyen. MÁRJA IVÁNOVNA: Vaszílij Nyikánorovics megbánta a bünét és ujból visszatért egyházközségéhez. Nem. Az sem változtatna a dolgon. még ha ellene cselekszünk is. az én lelki életemet. az alatt az ürügy alatt.. de nem tudom megérteni. És ez büntény. MÁRJA IVÁNOVNA: És te szégyeled magad az emberek előtt? Nem tudnál tényleg e fölé emelkedni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem arról van szó. . még a részeges Alexándr Petróvicsot is. de nem cselekszem.

ezt a tiszta. Vánja beiratkozott az egyetemre. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen mindez ezelőtt is igy volt. mi kinoz? (Vánja beszalad. MÁRJA IVÁNOVNA: De hiszen magad is tudod. Nem tudom látni. szeress. Azután elmegyek Boriszhoz. amelyen ti éltek. Számomra minden egyes ebéd kinszenvedés. látom egész hadseregét a szolgaszemélyzetnek. Misa. amely reánk dolgozik. Noshát.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hiszen megmondtam.) 5. Hogy lehessen mindezt derékban kettétörni? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát én mit tegyek? MÁRJA IVÁNOVNA: Tedd azt. ahhoz az emberhez. mint követeli ettől a lakájtól. erős. menj. amelyet a néptől raboltak el. MÁRJA IVÁNOVNA: Mindez csak tépelődés. hogy őt. látom. VÁNJA: Mama.) 4. külföldön is és mindenütt. Te haragszol erre a szóra. aki csak egyet is elcsábit e kicsinyekből”. Az első: az élet itt minden izében erkölcstelen. hogy ez lehetetlen. Hiszen ez igy van mindenkinél. hogyan szolgálnak nekünk rabszolgák gyanánt felnőtt. Ma reggel kinn vagyok a Menhelyen. hogyan pusztulnak és romlanak]. mint vált egy fiuból alkoholista. hogy valamennyien testvérek vagyunk. hogyan megy egy tüdővészes mosónő fehérnemüt öblögetni. egy tacskó. annak a földnek a hozadéka. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz megérteni és egyre jobban eltávolodunk egymástól. mert a pénz. [de én nem tudom másként nevezni azt az életet. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Azóta. amit prédikálsz: türj. hanem nem tudlak. (Elmegy. [Ma például. Hatolj belém. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem akarsz látni és engem megérteni. frakkba bujtatott emberek. JELENET Ugyanazok és Vánja. látom. hogy a fiam. már nem tudom ezt szenvedés nélkül nézni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (hevesen): Ez a meg nem értés éppen a rettenetes. hogy megértettem. és látom. amely teljesen rablásra van alapozva. hogy most nem jöhetek. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Márja Ivánovna. MÁRJA IVÁNOVNA: Mondd. képzeld magad egy pillanatra az én helyzetembe és meg fogsz érteni. azután hazajövök és egy fehér nyakkendős lakáj nyit nekem ajtót. hivnak. Kátja tanulnak. Ezenkivül látom. MÁRJA IVÁNOVNA: Nem hogy nem akarlak. mint halt ott a szó szoros értelmében éhen egy gyermek. VÁNJA: De aztán gyere. hogy az élet megrontja a gyerekeket: „jaj annak. ne fossz meg bennünket magadtól. Gondold csak meg: Ljuba most férjhez megy. Nicolas. Mi nehéz a számodra? Csak türj el bennünket. jellemes 66 . én pedig saját szemeimmel látom. hogy vizet hozzon neki. Menj. aki életével száll sikra az igazságért.

(Elmegy Vánjával és Kátjával. Nyilván Te nem akarod. És vesszenek el valamennyien. Misa is és Kátja is. halálra vagyok gyötörve. Jó. Igy van Tónjánál is. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. De ne büntess meg. Hiszen Vaszílij Nyikánorovics is azt hitte. azt akarod. Alexándr Petróvicsról már nem beszélek.. de csak azt akarom. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. hogy azelőtt volt tévuton s most visszatért az egyházhoz. miért? (Sir. akinek szerelmet igért. hogy mindenki ujjal mutogathasson rám: beszél.. hogy Neked mi kell. 6. aki megértett .) MÁRJA IVÁNOVNA (megöleli): Nem sok időnk maradt még az életből. hogy megtagadta az igazságot. hanem megértette az igazságot . Csak azt kérem. beismerem a hibámat. Nem utazom. ő majd megmutatja neked a levelet.nem engem. nem fogok estélyeket rendezni. bál.] MÁRJA IVÁNOVNA: Ez aztán keresztény kijelentés.karácsonyfa.] Nem tudok igy élni. Jól van.embert hogyan viszik szándékosan az őrületbe és pusztulásba. hogy beleéld magad az én helyembe. a többség azt mondja: belátta az eltévelyedését. gyere gyorsan. Az igazságot én mindazonáltal igazságnak tartom. legyen. ravasz gyermek. hogy megszabaduljanak tőle.elmegyek majd az alá a vonat alá. ők is tudják. látom . Te jobban tudod. ez rémes. én is veled megyek. maradok. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (haragosan): Nem bánom. S ha nem veled. Annyira fáj ez nekem. és férjhez megy egy lakájhoz. igen. ez rémes. Jól van.) NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (az ajtóban): Alexándr Petróvics. (Levetkőzik. hogy megértsetek. [És itt. MÁRJA IVÁNOVNA: Megyek. Vánja és Kátja. százasok és százasok fecsérlése. MÁRJA IVÁNOVNA: Te azt mondod: az igazságot. Nem. Miért. Isten veled. együgyüség. Istenem. amely tőlem elvisz. mindegy. és az igazságot. És utána hazajövök és megtudom. Igen..) 7. Csak azt mondom. Ha legalább fel tudnék erre a magaslatra emelkedni.. Istenem! Micsoda szenvedés. Ne rontsuk el huszonnyolc évi házasság után. de nem cselekszik. Én tudom. menjen haza. hogy a leányom. Légy irántam szánalommal. hogy szivbajos és ingerlik és a dühöngő őrültek közé zárják. ocsmány dolog volt. VÁNJA és KÁTJA (befutnak): Mama. . mert ő csak a hasznot keresi. Igen. megyek. az egyetlen ember a családomból. vagy ravasz asszony.megtagadta a vőlegényét. MÁRJA IVÁNOVNA: Ha elmégy. 67 . Bocsássunk hát meg egymásnak. JELENET Ugyanazok. az én házamban belépek. teljesen gyermek. mikor emberek pusztulnak éhen. Bocsáss el. hogy megalázzanak. egy hazughoz. de mások. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Gyermek. Az ilyesmi csak pillanatnyi gerjedelem. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Lehetséges volna? MÁRJA IVÁNOVNA: Lizánjkának irt. Engedelmesség. hogy munkásod legyek ebben a Te müvedben.

JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. A megpróbáltatások borzalmas napja van ma. Ugyanezt kivánom önnek és Nyikoláj Ivánovicsnak. csak mindig arra tudnék gondolni. ez azért van. amelyben nyiltan elpártoltam a Szent pravoszláv egyháztól. Most volt a fiánál. ha nem fogadja. hogy jobb. hogy áthelyezik a fegyelmi zászlóaljhoz. (Elmegy. kérlek.) 8. 68 . De mindazonáltal ez rettentes. benn volt nálam és feltétlenül beszélni kiván önnel. [Kérem.) 9. mert képesnek tartasz arra. Azt hiszem. hogy közöljem önnel a tartalmát. mert a megpróbáltatás az erőmhöz mért. LIZÁNJKA (olvas): „Önnek irok. rettenetesen izgatott állapotban van. nyilván. segits nekem megtennem nem a magam akaratát. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hát igaz volna tényleg? LIZÁNJKA: Felolvassam? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Olvasd fel. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Dehát mi történt? HERCEGNÉ: Az. LIZÁNJKA: Bocsánat. hivd ide. hogy elviseljem. Atyám! segits. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Lizánjka. hogy ha megpróbáltatást küldesz rám. LIZÁNJKA: Akkor hát idehivom. hanem a Te akaratodat. Egy levelet hozok megmutatni Vaszílij Nyikánorovicstól. hogy az élet csupán a Neked való szolgálatban áll. HERCEGNÉ. Nekem irja. Mégis csak fogadott. Megtisztelt vele. És ez az ön müve.. Máskülönben nem is volna megpróbáltatás.] LIZÁNJKA: Még azt is jöttem mondani. Csak mindig arra tudnék gondolni. és örül a szivem. Van szerencsém. bocsássanak meg nekem. Nem nyujtok kezet. azzal a kéréssel. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Igen. Nagyon sajnálom azt az eltévelyedésemet. mert gyülölöm és megvetem. de kéri. (Bejön a hercegné. igen. Minek ez a találkozás? NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem.(Bejön Lizánjka.]” [NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Meggyötörték a szegényt. hogy visszatértem hozzá.) 10. JELENET Nyikoláj Ivánovics és a hercegné.. hogy adja tovább Nyikoláj Ivánovicsnak. hogy a hercegnő megérkezett.

hogy szidalmazzon. LJUBA (meglátja apját): Ah. Az ajtó kinyilik. Bejön Sztyópa). (Párok jönnek be. Ön felelni fog nekem ezért.emlékezzék rá. Nem tudok én nyugodt lenni. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (lefekszik a diványra. És ezt ön tette. hogy mit óhajt. 12. és ön elvette tőlem és tönkretette. Önnek meg kell mentenie. Ő próbára akarja önt tenni. akkor csupán önmagának árt. keresztény magaslat! Nem. JELENET Nyikoláj Ivánovics és Sztyópa. de ha csak azért jött.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. Hogy a fiam megrontotta. Ki kell öntenem a düht. hogy szabadon eresszék. utolsó kisérletet teszek. önnek is kell megmentenie. csillapodjék.) 11. Szarűncov ur. mert egész lelkemből együtt érzek önnel és sajnálom. ön. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Nem én tettem. És Isten látja. 69 . (Elmegy. az asztaloskodásával. Isten vele. Boriszt áthelyezik a fegyelmi zászlóaljba és ezt nem fogom tudni elviselni. eszközölje ki. Eljöttem önhöz. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Tanitson meg. A zene erősebben hallatszik. az önnek mindegy. a „Grossvater”-t játsszák. Menjen a parancsnokságához. hogy mit kell tennem. JELENET Nyikoláj Ivánovics. Engem ugyanis nem tud megsérteni. Ljuba és a párok. Viselje engedelmesen. ha kiván valamit. HERCEGNÉ: Micsoda irgalmasság. gyertek. De ön ezt köteles megtenni. Már ismerjük önt. Hiszen bizonyára nemcsak azért jött. hogy ön tette tönkre. Hogy mennyire utálom ezzel az uj farizeusságával. mondja meg. hanem Isten tette. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. ön. kicsinyek nagyokkal. férjhez megy. a cárhoz. Ön meg itt szinészkedik az egyszerü életével. Ha nem menti meg . SZTYÓPA: Papa nincs itt. engem ön nem fog megcsalni. én tudom. te itt vagy? Bocsáss meg. akihez akar. ön bálokat rendez és a fiam menyasszonya. Mondja meg. hogy mit fogok tenni. amely bennem felgyülemlett. amilyen önnek kellemes. Amit pedig kivánok. HERCEGNÉ: Megismétlem ujból. hogy leszidjon. az ön leánya. Menjen. Én mindenre kész vagyok. Az én egész életem csak a fiam volt. Ne szegüljön ellen Isten akaratának. hogy én önt mennyire sajnálom. hogy megmondjam. Sztyópa. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Hercegné. HERCEGNÉ: Nem tudom engedelmesen elviselni. Ha pedig nem teszi meg. a következő.) 13. partit csinál. Ön. HERCEGNÉ: Azért is.

. 1900. A szerző kéziratai közt előkerült még a dráma megiratlan V. hogy hiszek Neked? Nem. JELENET Nyikoláj Ivánovics egyedül. Tévuton lennék-e tényleg? Tévedek-e abban..Függöny 188. NYIKOLÁJ IVÁNOVICS: Vaszílij Nyikánorovics visszatért.) 14. . 1902. felvonásának következő fogalmazása: 70 . Boriszt szerencsétlenné tettem. Ljuba férjhez megy.. (A párok kimennek. Atyám! segits nekem.NYIKOLÁJ IVÁNOVICS (feláll): Sebaj.

megnyugodtam. kikergetik. „Várjon. Isten nyilván nem akarja. Valamennyien beszaladnak. Magyaráz. elintézi nélkülem is. helyesen cselekedtem-e. Borisz az Evangéliumot olvassa. Bejelentik a hercegnét. belészur. hogy a szolgája legyek. De felesége kedvéért beleegyezik. Meghal. A hercegné beront. Cigaretták. S amikor erre világosan ráeszméltem. Sok más szolgája van. „Meg fogjuk vesszőzni. fekszenek. Elutasitás. Semmit sem tettem: Boriszt megrontottam.ÖTÖDIK FELVONÁS Fegyelmi zászlóalj. Jön Vaszílij Nyikánorovics a duhobórokkal.” VÁLTOZÁS Az uralkodó dolgozószobája. Nyikoláj Ivánovics Lizánjkával. (Vége) 71 . örvendve azon. Ljuba Sztarkóvszkijjal. Nyikoláj Ivánovics imádkozik. igyekszik senkit meg nem bántani. hogy az egyház csalása napvilágra került s az élete értelmet kapott. szelid. A gyógykezelés hiábavalósága. Beszélgetés a földről.” Bejönnek a folyamodók. tréfálkozások. Cella.” A hercegné beront. Imára. Elmennek. Boriszt egyesbe. Valamennyien elmennek. Vaszílij Nyikánorovics visszatért. ha egy Pugacsov támadna ellenetek. Nyikoláj Ivánovics azt mondja. Én vagyok a gyengeség példája. Azután a hercegné. Folyamodványt ir a cárhoz.” Lizánjka elmegy. A verés drágább. Nyikoláj Ivánovics bejön. gyengédségek. Összeütközés egy tiszttel. Bevezetnek egy lebüntetettet. beszél az orvossal. „Ah. hizelegnek. Bejön Tónja Sztyópával. VÁLTOZÁS Márja Ivánovna a betegségről beszél az orvossal. hogy maga sebezte meg magát véletlenül. de csüggedt. Rabok ülnek. Nyikoláj Ivánovics megváltozott. „Örökösen ingadozom.

JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN OROSZ EREDETIBŐL FORDITOTTA: GELLÉRT HUGÓ 72 .

Két év mult el. eladta őket. vers. amelyek őt magát zavarták. hogy maradjon és folytassa a tanulmányait. Juvenalius még emlékezett gyermekkorából az arról szóló elbeszélésekre. látta később. akinek földjei vagy házai voltak. száz évvel Krisztus születése után. a vételárat az apostolok lábai elé rakta és mindenkinek megadatott. ami Rómában történt. A tanitó sajnálta a tanitványa elveszitését. Kilikia földje messze van Rómától. Pamfiliusszal együtt adta be a filozófushoz. aki becsületére vált. névszerint Julius. Nős ember volt és négy gyermeke született. Az ifjak egykoruak voltak. hogy a római vallásban semmi sem szent. hogy ne kinozzák azok a kétségek. de szorgalmával és szakértelmével vagyont szerzett magának és kiérdemelte polgártársai tiszteletét. Egyszerü és szegény emberektől származott. Sok földet beutazott s bárha nem volt tanult ember.az a hit. Az apostolok nagy erővel tettek tanuságot az Ur Jézus Krisztus feltámadásáról és nagy áldás volt a hitükön. amelyet a római birodalom összes köztiszteletben álló férfiai vallottak . gyakran hozta zavarba. és a kormányzók utánozták császáraikat. mint pusztult el egyik császár a másik után. hogy özvegy édesanyja Daphne városába költözik és hogy ezért abba kell hagynia a tanulást.JÁRJATOK A VILÁGOSSÁGBAN. mindketten szépek és barátok. s mint okos ember megértette. sokat tapasztalt és megismert és Tarsos lakói előtt nagy tekintélynek örvendett eszéért és igazságosságáért. közülök három fiatalon halt meg. hogy mit csinált Nero Rómában. mig Pamfilius a bölcsészet tanulmányozásában. Hite az a római. visszhangja támadt Kilikiában is. aki a városukban telepedett le. Voltak kételyei. Julius inkább a költők és a matematika tanulmányozásában tüntette ki magát. de a legjobban sajnálta Julius. mindkettő jó természetü volt. Bármennyire igyekeztek is rábeszélni. Játszótársával. apja egy filozófushoz adta tanulásra. Ugy szerette volna fiát felnevelni. (Apostoltört. Abban az időben történt. Tarsos városában egy gazdag szir drágakőkereskedő. amint az Apostoltörténetek elmondják. hanem tisztára emberi kezek müve. amikor még éltek Krisztus tanitványainak tanitványai és a keresztények rendületlenül betartották a Tanitó törvényét. Traianus is szigoruan ragaszkodott. 32-35. Mikor Julius 15 éves elmult. nem tudott mindent felfogni s ezt müveletlenségének tulajdonitotta. 4 fej. Juvenalius. Egy évvel tanulmányaik befejezése előtt Pamfilius bejelentette tanitójának az iskolában. A hivők legtöbbjének egy szive és egy lelke volt és senki semmit sem mondott a birtokából magáénak. egy maradt életben. ami Rómában történt. Mindkét ifju szorgalmasan tanult. Erre a Juliusra pazarolta Juvenalius egész szeretetét és minden gondoskodását. aki fia volt Juvenalius elhalt felszabaditott rabszolgájának. ahol ismételten megfordult üzleti ügyekben. elvált tőlük. sajnálta Juvenalius. mert mindenki. A környező élet és főként annak esztelensége. Pamfilius hajlithatatlannak bizonyult s miután megköszönte barátainak iránta tanusitott szeretetüket és gondoskodásukat. de római parancsnok kormányozta és mindannak. AMIG VAN VILÁGOSSÁG ELSŐ FEJEZET Traianus római császár uralkodása alatt történt. hanem minden közös volt náluk.) Élt ezekben az első időkben Kilikia országában. Julius befejezte tanulmányait és az egész idő alatt egyetlen egyszer sem látta barátját.. amiben szüksége volt. amelynek szertartásait Augustus császár ideje óta kezdték szigoruan betartani s amelyhez a mostani császár. Nélkülöző nem volt közöttük. pogány hit volt. 73 .

Hogyan lehetséges ez? 74 . . amit kérnek? . csak nem veszel ebben te is részt? . Gyere.Mennyiben közös? .Nekem azt mondták. aki kér tőle. Élünk és nemcsak nem szenvedünk szükséget. aki kér tőle.Ugy. hogy eleinte lustálkodott és rosszul viselte magát. . hogy ha az ember a magáéra nem vigyáz s hozzá még mindenkinek ad.Semmi különöset nem csinálunk.Lehet talán semmirekellőket szeretni? .Nem tudom. aki szivesen veszi.De hogyan tudjátok mindenkinek megadni. ha munka nélkül eltartják? . . hogy éppen az ilyenekkel ugy kell bánni. . igaz. ők is odaadják nekünk a magukét. hogy ti hogy csináljátok.mondta Pamfilius .Nem egyedül lakunk.kérdezte Julius.Vannak ilyenek is és mi szivesen fogadjuk őket.kiáltott fel Julius. de sokban feleslegünk is van.mondta .az ilyen emberek fényüzésben szeretnek élni és nem jönnek hozzánk. mert nagyon kifáradtam és nem akartam elmenni testvéreimhez kérni.Ilyenek nincsenek köztünk. . és ez is csak azért. hogy hogyan és hol él. elhivta magához és kikérdezte. nagyon gyorsan semmije sem maradna. Cirill sztárec azt mondja. .Kevés talán a naplopó. nézd meg.Egyizben találkozott vele az utcán. . vagy nincs mivel betakaróznunk.Gyere el és nézd meg.Vannak ilyenek is. . Pamfilius elbeszélte neki. egyszerüen élünk. .de szükség esetére mindig marad valamink.hanem sok barátunk van velünk. . hogy az ember semmit se tartson a magáénak? . de nem adják oda a magukét? . . . .a mi életünk egyszerü és fényüzés nélkül való.És mi lesz akkor. megszökött rabszolga.mondta Julius . hogy a keresztények megölik és megeszik a gyermekeket. de hamarosan megváltoztatta életmódját és most jó testvérünk.Valóban? . . ugy kérünk másoktól és kapunk.Mi nem halunk éhen.felelte Pamfilius . . ha testvéreitek elveszik a ti munkátok gyümölcsét. akkor könnyen éhen hal.Miért teszitek ezt? . hogy anyjával együtt még mindig ugyanott lakik. Nemrég jött hozzánk egy ilyen. . .Hisz lehetetlen embert nem szeretni! . . És ha meg is történik.felelte Pamfilius.mondta Pamfilius. hogy semmi rosszat se kövessünk el. De ilyesmi csak ritkán fordul elő.Mi keresztények vagyunk. .de apám azt mondja.Ezt nem tudom. hogy senki semmit sem tart magáénak közülünk. . Ha mi odaadjuk testvéreinknek munkánk gyümölcsét.Ha az én atyám mindenkinek adna.De hogy lehet élni ugy. hogy vacsora nélkül feküdtem le aludni. . .És ha nem javult volna meg? . . hogy nincs mit ennünk. . azzal az igyekezettel. akikkel mindenünk közös. mint a legdrágább testvérekkel s még jobban kell őket szeretnünk.kérdezé Julius. Velem csak egyizben történt meg.Közösen tartjuk el magunkat.

. hogy a földi gonoszságoktól.az önmegtagadáshoz . Mi nem az emberek miatt cselekszünk. akik csak nemrég léptek rá az utra. hogy ti mit tesztek.Mi semmit sem akarunk fitogtatni. akik nem tudnak mindent odaadni. Ép ebben van a hit. amint Krisztus magyarázta meg nekünk. aki kéri.azok. de nem tudják megtenni. hogy fitogtatás végett gyere hozzánk és változtasd meg az életedet.A következőképpen. Az ötödiknek a férje pogány. ellankadnak a megszokott ruha és táplálék hijján és nem adják oda mindenüket. Julius ezt mondta erre: . de a teljesités ereje mindannyiunknál más: az egyiknél nagyobb. hogy mit fognak rólunk mondani az emberek. ugy ez annyit jelent. Ezeknek semmi sem kell. Ezek egyre több örömet fognak maguknak szerezni és egyre jobban el fognak tántorodni a hitetektől. birtokot tart a tulajdonában és ad a fiának. amikor fát dobnak rá. amit mi csinálunk. de apja megint ad neki. ugy teljesitsen is mindent: adjon oda mindent és maradjon koldus. Az egyiknek az apja pogány. adnak neki és kérik. hogy hitetek szerint? .Ez tényleg a legjobb.A mi hitünk abban van. Magad mondod. Vannak mások. Vannak még gyengébbek. . sajnálja a fiát és segiti.felelte Pamfilius . Az egyik már tökéletesült a jó életben. és ugyanazt fogják csinálni. Egyesek közülünk. amit teszünk.mondta Pamfilius. .és megrontották lelküket. sokat tartanak meg a maguk számára s csak a fölöset adják oda. a haláltól való menekvés csupán a Krisztus tanitása szerinti életben van.Mit jelent. Mi valamennyien egy törvényt vallunk. . az anya pedig keresztény és a gyermekek tisztelik anyjukat. Éppen ez az. . mint ahogy a tüz sem alszik ki soha. . És éppen ezek a hátulsók jönnek az elülsők segitségére. hogy ne ossza szét és az anya a fiai iránti szeretetből elfogadja az adományt és mégis odaadja másoknak.olyanok.Hogy hitünk szerint . . Pelagéja. A negyediknek a felesége pogány. . Igy vagyunk valamennyien összefonódva és az elülsők örömest odaadnák utolsó ingüket. Ezen kivül valamennyiünket rokonsági kötelékek füznek össze pogányokkal. meg fogom tenni.. A harmadiknak gyermekei pogányok.Az istenek maguk oltották belénk. 75 .mondta Julius. Szerintem. hogy miben van ez a hit? . hogy jobban szeretjük magunkat másoknál és örömöket keresünk magunknak. hogy eltértek Krisztus tanitásától és csak szinleltek. ismét mások még hátrább. akik sajnálják magukat. . hanem azért. És ha nem adtok oda mindent.annyit jelent. amikor meglátom. mert csak ebben látjuk az életet és az üdvösséget. ha már keresztény akar lenni valaki.Lehetetlen nem élni önmagunkért. Mindannyiunk élén ott áll Krisztus a maga életével és mi valamennyien igyekszünk Őt utánozni s csupán ebben látjuk az üdvünket. A másiknak az anyja pogány. nem fitogtatás végett tesszük. azt. hogy ugy értelmezzük az életet. . . És ti is ugyanazt csináljátok. És számunkra egészen mindegy. de mindannyian egy és ugyanazon uton járunk. A fiu ad a kérőnek. előttünk állnak. hanem hitünk szerint. a másiknál kisebb. mint Kirill sztárec és felesége. Az elülsők már közel vannak Krisztus törvényéhez . mások mögöttünk. ezek még a régi módon élnek. ezek nem sajnálják magukat és Krisztus törvénye szerint utolsó ingüket is odaadják annak. hogy vannak köztetek olyanok. ami támogatja hitükben a gyengéket s amitől sok felesleges halmozódik össze. nincs is köztünk s közöttetek különbség. gyengébbek is.Nem értem.De ha igy van. a másik csak most kezdi el.Nem. .Cselekedj eképpen. És nem tanácsolom neked. hanem egyre erősbödnek.a mieink más uton haladnak és sohasem lankadnak. hogy megnyerjék.Igen. . .

ital. Örömöket venni akarni Isten akarata teljesitésének munkája nélkül. És Julius megigérte. hogy nem kell fizetniök érte és egyéb dolguk sincs. mint hogy élvezzék. Vegyétek magatokra az igámat és tanuljatok Tőlem. amelyek mindig ugyanazok voltak és maradnak: bor. hogy az örömök és a boldogság. amit Pamfilius beszélt: hol ugy tetszett. de nem ment el Pamfiliushoz és belevetve magát a maga életébe. A mi hitünk az. haragra lobbant és gorombaságokra vetemedett atyjával szemben. Az atyjától kapott pénz hamar elfogyott. amint mindig haragszanak azok. és minél tovább élünk. És mi igy élünk. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü.Krisztus a következő hasonlatot mondotta.Éspedig hogyan? . A gazda követet küldött az emberekhez. Krisztus azonban arra tanitott meg bennünket. hanem Isten akaratának teljesitésében rejlik. elszakitani a puszta örömöket a munkától . de azok elkergették a követét. . Tanitónk azt mondta: „Jöjjetek Hozzám valamennyien. hogy Pamfilius önmagát csalja meg. mint kerék a szekérrudat követik nyomon Isten akaratának teljesitését. mint amennyit az rendszerint adni szokott volt neki. de megfedte fiát. hol ugy tetszett. hogy fizessünk Istennek: teljesitenünk kell az akaratát.Mi emberek vagyunk azok. . Atyja adott. nem lehetnek örömök. hogy az élet boldogsága nem az örömeiben. de azok megölték a fiát. mint letépni a virágok kocsánjait és gyökér nélkül elültetni őket. Egyizben többet kért atyjától. hogy az embernek jobb sora lesz. s ugyanakkor Julius történetesen összeverekedett egyik részeg 76 . vagy kiüzetünk a kertből.ilyenkor barátja őszinte szeme közé nézett és visszaemlékezett jóságára. az örömökre való gondolat és azok reménye nélkül. Mi hiszünk ebben és ezért nem kereshetünk csalást az igazság helyett. fényüzésben és kicsapongó mulatságokban. ha bennük tételezzük fel az élet lényegét. Ime. hogy Istennek szolgáljunk.” Igy beszélt Pamfilius. egyre több és több pénzt követeltek. amikor mást keresünk . Julius élete ugy folyt. . hogy az összes örömök. akik tudják a bünüket és nem akarják beismerni. hogy a dézsmáját megkapja. maradjon velük élni. Elküldte a gazda a fiát a dézsmáért. Vincellérek éltek egy idegen kertben és dézsmát kellett fizetniök a gazdának. és ha megtetszik neki.. akik nem ismerik el. hogy ezután már senki sem fogja őket zavarni. büszkélkedett vele és nem sajnálta érte a pénzt. De az élvezetek. ha a kertből elüzi a gazda követét és fiát és nem ad dézsmát. MÁSODIK FEJEZET Julius atyja gazdag volt. hogy az élet csak azért adatott. aki dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket. mert Én szelid és alázatos vagyok szivemben.Isten akaratának teljesitését.ez ugyanaz. hogy Pamfilius megcsalja. amint a gazdag fiatalemberek élete folyik: tétlenségben. amiket mi örömöknek nevezünk: étel. hogy csak akkor örömök. hogy nézze meg az életüket. s a pénz hiányozni kezdett Juliusnak. Pamfilius meghivta magához Juliust. annál jobban látjuk. mulatság. elfeledkezett róla. A fiu. hogy csak akkor követik nyomon természetes jutalomként ezek az örömök Isten akaratának teljesitését. Krisztus megtanitott bennünket arra. de nem volt neki világos. szerette egyetlen fiát. és nyugtot találtok lelketeknek.Amaz emberek már most a világi hit szerint azt gondolták. amely azt tartja. hogy a kert az övék. aki bünösnek érezte magát és nem akarta beismerni a bünét. . játék és ledér nők. ez az a világi hit. abban a feltevésben.hogy ez a hit hamis. mert vagy dézsmát kell adnunk. hogy az a világi hit. amelyeknek Julius a rabja lett. Julius hallgatta és szive megindult. amely szerint mindazok az emberek élnek a világon. akik e világon élünk és dézsmát kell.

megkötöztette fiát és bezáratta. akit már régen kiszemelt a fiának. akik mindent kiszipolyoztak belőlem. hanem egy másik városban. az egyik rabszolgára fogom rá a lopást. Az atya sokáig korholta feleségét és fiát. szemrehányások nélkül annyit adott volna. hogy teljesiti akaratomat. . mint amennyit később adott. Megrettent attól. A fiu durván felelt atyjának. A maga vagy atyja halála tünt fel neki egyetlen kiutnak abból a helyzetből.és tisztességes életet kezdhet vele. veszekedett miatta anyjával. hogy bocsásson meg fiának. kénytelen voltam uzsorásokhoz fordulni. Egy cimborájától vett kölcsönt és megigérte a visszafizetését. s most az anya a férjéhez ment és megkérte. Julius az anyjához ment és megmondta neki.mondta az atya . Atyja megütötte. és az élethez. semmim sem maradt és szégyenlem magam a barátaim előtt. hanem atyját vádolta. hogy atyja háta mögött megadja neki a pénzt. Ha megigéri. megbocsátok neki. . elment fiához és igyekezett rábeszélni. aki már régóta igyekezett elütni Julius kezéről. öngyilkos leszek. Julius nem magát. hogy bocsánatért könyörögjön számára.társával és megölte. az asszony szemrehányást tett a férjének. Ha kezdettől fogva. ha abbahagyja ledér életmódját és nőül veszi egy gazdag kereskedő leányát. szemére hányta. 77 . add el. Nem mérlegelte. Amikor egyedül maradt. Azért. és most. hogy ki volt a bünös mindebben. Az anya. az atyához ment. hogy ilyen helyzetbe került. a leány faképnél hagyja és összeáll egy gazdag emberrel. és teljesitsd. És az otthoni élet most pokollá változott a számára: atyja nem beszélt vele. mint amennyire szüksége van. aki rajongott fiáért. de ne itt. Julius mindenre ráállt és szabadlábra került. de nem volt szándékában betartani igéretét. amelybe került. . Azt mondta: atyám szoktatott a fényüző élethez s azután sajnálni kezdte tőlem a pénzt. Az atya bekiáltotta rabszolgáit. Az atya maga elé hivta a fiát és anyjával együtt korholni kezdte. hogy megbocsát fiának. A városparancsnok tudomást szerzett erről és őrizet alá akarta venni Juliust. Ezenkivül szeretője is ajándékot követelt tőle: egy gyöngynyakék tetszett meg neki és Julius tudta. hogy félrenevelte a fiát. amit kérek. De az anya nem törődött a veréssel.Menj. Elfelejti. atyám pedig mindezt nem akarja megérteni. Másnap anyja behivta a lakosztályába és titokban átadott neki egy drágakövet. anyja sirt. Megigérte. s ha kiderül. de atyja kieszközölte számára a bocsánatot. s dolog azzal végződött. hogy a férj alaposan megverte a feleségét. hogy megnősül és abbahagyja a rossz életet. A fiu beleegyezett. hogy pénzre van szüksége és hogy megöli magát. amelyet elvitt a férjétől. Férjéhez ment. Julius anyja többet szenvedett nála. Csak szeretett magzatán sajnálkozott. de végül elhatározta. amelyre szüksége volt. hogy kérjen atyjától bocsánatot és engedelmeskedjék neki. Most viszont semmit sem kap tőlem és első bünénél a parancsnok kezére juttatom. amely mint gazdag ifjut megillet. Éppen ebben az időben még több pénzre lett Juliusnak dőzsöléseiből kifolyólag szüksége. Férje nem hallgatta végig. hogy ha nem teljesiti a kérését. amit anyja elkövetett. ha nem adja meg. de csak azzal a feltétellel. ha nem szerez annyit. nem vette el a drágakövet és elment hazulról. én meg igyekszem egyidőre leplezni a kő eltünését. Julius megátkozta atyját és az életét. hogy valamikor maga is fiatal volt. ami szükséges.Meg fogja kapni tőlem a pénzt és felesége hozományát. Ezzel szemben megigérte fiának. ugy be tudtam volna rendezni az életemet és nem láttam volna szükséget. Anyja szavai meginditották Julius szivét. Ő hozott ebbe a helyzetbe. minthogy azonban mindig kevesebbet adott a kelleténél. A fiu megragadta atyja kezeit.

ami vele történt. hogy atyjának halála szükséges a boldogságához. De nem volt mi mást tennie. hogy ugy tetszett. atyja számára tékozlója volt annak a gazdagságnak.vajjon mit tennék. Amint egyre tovább és tovább ment. barátai számára veszélyes és kellemetlen vetélytárs volt. Igaz lenne ez valóban? Gondolkodni kezdett. a keresztényekhez. Miért kinozta magát annyira? Miért rontotta el annyira a fiatal éveit? Öröm kevés volt. Atyámat gyülölöm. de talán az egyetlen Pamfiliust?” És megint felidézte az emlékezetében. eszébe jutott Pamfilius és vele való utolsó találkozása és az. amit Pamfilius mondott. akkor kitől? Tulságosan különösnek tetszett neki. amikor a szivébe tekintett ennél a kérdésnél. Ment előre. hogy hová és miért megy. senkit sem szeretek. valamennyien irgalmatlanok voltak hozzá most. ami történt vele s ami várja. de nem szeretem. rossznak és főként ostobának tünt fel szemeiben.Maga sem tudta. . 78 . sem anyámat. Azelőtt volt szerető anyja. Valamennyiük számára kivánatosnak kellett lennie. hogy ő maga vegye fontolóra a helyzetét.gondolkodott és megint felidézte emlékezetében mindazt. atyja. folytonosan előre.. ha egyetlen csapással megfoszthatnám életétől és megszabadithatnám önmagamat?” És Julius igy felelt magában: „igen. Nemcsak nem szerette.. „Anyámat? Igen. Gyülölte s emellett világosan látta.megölhetem magam. amit a vadállat nem tehet meg . el a városból. amikor szerencsétlenség érte. de mennyi bánat és boldogtalanság! S ami a legfőbb . Igen. hogy módomban van elmenni ebből a hazug és gonosz életből. Egy zavartalan helyen gondolkodni kezdett.és ha biztos volnék abban. hogy nem tér vissza haza. amelyet egy egész élet munkájával gyüjtött össze. és megint megborzadt attól. visszaemlékezett Pamfilius szelid. vadállat vagyok. nekem egészen mindegy. hogy mi történik vele. hogy soha senki sem fogja meglátni és megtudni . „De tényleg ilyen kétségbeesett-e a helyzete?” .kérdezte magától Julius .kérdezte magától és rémület fogta el. kiért a városból és bejutott Diana istennő megszentelt berkébe.Nos. hogy nem várhat tőlük segitséget. rettenthetetlen és örömteli arcára és szeretett volna hinni tudni abban. az volt. de egyenesen gyülölte azért.. De már nem hitt az isteneiben és ezért tudta. hogy senkit sem szeret. hanem innen egyenesen elmegy a keresztényekhez és velük marad. és csupán abban az egyben különbözöm a vadállattól. hogy egyedül maradjon és átgondolja mindazt.egyedülállónak érezte magát. anyámat sajnálom. hogy senki sem szereti és ő sem szeret senkit. de ő maga is szeretett-e valakit? Barátait? Érezte. szükségét érezve annak. Anyja. sem barátaimat. A lelkiismeretéhez kellett fordulnia és vizsgálat tárgyává tette előtte életét és cselekedeteit. És az a gondolata támadt. volt atyja. De ha tőlük nem. amely a fejébe ötlött. hogy segitséget kér az istennőtől. hogy megsértette.. „. hogy kordában tartotta. megtehetem azt. Az első gondolat. . barátai nem szerették. hogy meghaljon. mint amaz. halálát kellett. hogy az ő tanuk szerint ezeket mondta Krisztus: „jöjjetek Hozzám valamennyien.most nem volt senkije. Visszagondolt legutolsó találkozásukra és beszélgetésükre és Pamfiliusnak ama szavaira. hogy Pamfilius meghivta magukhoz. Senki sem szerette! Mindenkinek terhére volt! Mindenkinek keresztezni tudta az életét: anyja számára ő volt az oka atyjával való civakodásának. S ugy ez. megölném!” Ezt felelte magában és maga is elrémült magától. Valamennyien vetélytársai voltak. voltak még barátai is. Amint igy végignézett életén. és holtfáradtra hajszolt és kergetett vadállat. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én megnyugtatlak benneteket”.. nekem csak a segitségére van szükségem. hogy kivánják.. „Atyja?” . Lelkében zürzavar és köd volt.

betette iszákjába a megmaradt elemózsiát. Te csendes révet akarsz magadnak találni. Te fiatal vagy.tévuton jársz. amitől most szenvedsz. A nap már estére hajlott és Julius meg akart pihenni. hogy a keresztények közt fogsz ilyen menedéket találni. gazdag. ami téged nyugtalanit. most mégis részed van a felszabaditott szenvedély nyujtotta kielégülésben. mert az. Ha elmégy hozzájuk. Kerestem érzéki élvezetekben és nem találtam meg. aki még nem próbálta ki az életet és önmagát.én vonzódom hozzá és megyek. aki kiöregedett összes szenvedélyeiből. Közöttük azonban. olyat. amelyekkel vigasztalják magukat s amelyekről nem fogok beszélni .” Igy beszélt magában Julius és azzal az elhatározással. akár nem igazság . . Egy ereje teljében lévő ember vagy egy hozzád hasonló ifju azonban. ugyanattól fogsz szenvedni.mondta Julius és szót szóba füzve. Középkoru. akik ugy élnek. . Én ismerem az életet. ha megfogadja azt. hanem benned magadban van. Tanaik tökéletes követője csak az aggastyán lehet. Valamennyien gonoszok és szenvednek. és ugy tetszik neked. amit a Tanitójuk mond. Hátha ez az igazság? Akár igazság. kedves ifju. csak sokkal erősebb mértékben. egész életét és elhatározását elbeszélte az ismeretlennek. sőt még jobban is fogsz tévelyegni és ezen a szenvedésen kivül részed lesz még a kielégitetlen emberi szükségletek szakadatlan szenvedésében is. aki boldogságot keres. erős. s mikor meghallod őket tőlem. szép. annál könnyebb lett a szive. ugyanugy. A keresztények tana azokon a hittételeken kivül. aki mindig örvendezik . te pedig nem ismered őket. hanem hiu bölcselkedés képezi az alapját. Pedig van ember. Engedd át a vizet a gáton és itatni fogja a földet és a réteket és az állatokat. hogy nem akarják elismerni az ember természetét. Én ismerem a keresztényeket. vagyis az életben. ne hajtsd végre tervedet . A falusi magány csöndjében ugyanazok a szenvedélyek fognak kinozni. Pamfilius azt mondja. hogy sokan vannak ilyenek és hogy mindenki ilyen lesz. ugyancsak nem találják.azért.Ifju. Ülj le és pihend ki magad. megigazitotta a ruháját és megszólalt: . de mikor Julius befejezte. amelyben a keresztények laktak. de tartsd vissza és ki fogja vájni a földet és sár gyanánt buzog elő! Ugyanigy vagyunk a szenvedélyekkel.„Mi is vagyok valóban. A keresztények csalása vagy tévedése (én nem akarom őket elitélni) éppen abban áll. Az ismeretlen figyelmesen hallgatta. hogy ne háboritsanak benne a szenvedélyek és ne szenvedj a következményeiktől. Ült és olivát és lepényt falatozott.a keresztények tana az életre vonatkozólag a következőkben áll: nem 79 . elmosolyodott és megszólitotta: .Adjon Isten.mondotta magának .Julius köszönetet mondott neki és leült. csak hogy százszor erősebben. mint én élek. Mikor meglátta Juliust. Figyelj ide. okosarcu férfi volt.kérdezte az ismeretlen. kiment a berekből és megindult afelé a falu felé. szenvedélyek lobognak benned. nem Kilikiában. de te nem ismered. nem Rómában. minthogy ennek a törvénynek nem az ember természete. ifju! Az ut még hosszu. visszaemlékezve mindarra. És mindazok. erőszakkal fojtva vissza a szenvedélyeidet. HARMADIK FEJEZET Julius frissen és jókedvüen lépdelt és minél messzebbre ért és minél élénkebben képzelte el magában a keresztények életét. én bonckés alá veszem egész életedet és összes gondolataidat. amely helyesebbnek fog látszani előtted. mert semmit sem keres. nem engedelmeskedhetik törvényüknek. . kikérdezte a részletekről és maga nem nyilvánitott véleményt. mikor az utszélen egy üldögélő embert pillantott meg. .ki vagyok? ember. Ilyen hely nincsen.A keresztényekhez. . oly elhatározásra fogsz jutni. hogy nem tér több vissza haza.Hová mégy? . még jóvá teheted a hibádat. de ha hibáztál is egyszer az irányban. Most a szenvedélyeid hamis utakra vonzanak. amit Pamfilius beszélt.

mindazt. Náluk viszont nincsenek sem istenek. ha valamennyi ember ugy engedelmeskednék. amit olyan emberek hoztak létre. sem müvészeteknek. A keresztények azt tanitják. és Maga a Tanitó. Élünk. Éppen a szenvedélyeknek ez a játéka és azok az összeütközések. hogy náluk nincsen tulajdon. müvészeteket. tisztelniük kell az isteneket s maguknak kell keresniök és gondolkodniok. amelyekben élnek. biróságokat. minden egyes keritést. sem szobrok. hogy ők maguk dolgoznak. A keresztények istentelenek. a bosszuság. Nem tudnak szolgálni az emberiségnek tudományokkal és müvészetekkel. Az ő számukra csak Tanitójuk Atyja. létezik. amelyek az ember kizárólagos tulajdonságát képezik s az istenekhez közelitik. nem ismerik el a tudományokat. a vadsághoz és az állatiassághoz. sem szinházak. Az emberek rosszak és szenvedélyek rabjai. akit a maguk Atyjának is neveznek. amelyet a keresztények állitólag tagadnak. de hasonló ahhoz a feltevéshez. nem lenne éhség és nem lennének azok a csapások sem. nem lenne kapzsiság. Nem ismerik el az isteneket s beavatkozásukat az emberek ügyeibe. minden egyes házat. Tekints magad körül: minden egyes gyümölcsöst. hogy visszavigye őket őseredeti állapotukba. és nem ismerve őket.egyszóval mindent kizárólag a tulajdon feltétele mellett hoztak létre az emberek. És ha két-három tucat ember ennek hitelt adna. Ez igaz. de azért élnek a tulajdon gyümölcseivel. tartják is meg az embereket azok közt az életfeltételek között. amilyennek a Tanitójukat irják le. hogy ezekre nincsen szükségük. hogy eltartsák magukat. amelyek az éhségből erednek.megvetni a magaslatot. hogy jól éljenek. gondolkodunk és keresünk és ezért az igazság felé közeledünk. Ugyanez a helyzet az ember többi szenvedélyeivel is: a méltatlankodás. Te azt mondod. Sőt még ha el is tudnák magukat tartani. ez nem változtatná meg az ember természetét. Ha az istenek az emberekbe beoltották a haragot. hogy ezek az érzések rosszak és hogy az emberek boldogak volnának nélkülük. Nem is ismerik el a mi tudományaink és müvészeteink hasznát. sem emberi bölcsesség. sőt még a gonoszokkal szemben való gonoszságot is. másfelől az egész emberiség együttes bölcsessége vezérel életünkben. amit összeadnak. akik a tulajdont elismerik. nem lennének gyilkosságok. A keresztények csupán rászedik az embereket s a jobbik esetben rászedik önmagukat. hogy az embereknek testi jólétük érdekében nem kell táplálkozniok. sem muzeumok. mindössze életüket tudnák fentartani. Hajitsd el a tulajdon jogát és egyetlen gyümölcsöst sem fognak megkapálni. A legkönnyebb módszere annak. tagadásba is veszik a tudományokat és müvészeteket. a fényűzés. ha minden ember olyan volna. sőt még a nők. a csillogás és a pompa szeretete is az isteneknek is tulajdonsága és ezért megváltoztathatatlan tulajdonsága az embernek. Egész tanitásuk csupán arra megy ki. amint a keresztények engedelmeskednek. Mindez jó lenne. hanem csak egy van . A barbárok nem ismernek semmiféle korlátozást és egyetlen vadember az egész világot elpusztitaná testi vágyai kielégitése végett.szánalmat keltő csalás! Érts meg egyet: a mi tanunk azt mondja: a világ az isteneken nyugszik. nem tartaná el őket. A tanuk . Nem lesznek náluk sem templomok. sem isteni akarat. háboruk. ha nem élnének azzal. De nem is cselekedhetnek másként. egyetlen állatot sem fognak gondozni és felnevelni. Azt mondják. nem ismerik el a háborukat. hogy náluk minden közös és mindent összeadnak. ami az életet könnyüvé és örömteljessé teszi. és ezért egyfelől az istenek akarata. kivégzések. Azt mondják. aki szerintük felfedte nekik az élet összes titkait. amelyeket előidéznek. minden egyes öszvért . Valóban. Az embereknek pedig. a düh. amit dolgoznak. de az. nem tudnak azokkal az eszközökkel szolgálni. A keresztények azt állitják. amit tesznek. a bosszut. mert ezek az érzések szükségesek az emberek életéhez. ez az éppen. Mindazonáltal ez a feltevés nem változtatná meg az ember természetét. Ugyanez áll a tulajdonról is. hogy valaki ne szégyenkezzék alacsony volta miatt .vak hit keresztre feszitett Tanitójukban és mind80 . tényleg nem venne táplálékot magához és éhenhalna.ismerik el az erőszakot. ugyanigy semmisitsd meg az ember jellemző szenvedélyeit és megsemmisül az emberiség. Semmisitsd meg az ember táplálkozását és megsemmisül az ember. Ámde ez nincs igy és nem is lehet igy. ugy ezt azért tették. az istenek pártfogolják az embereket. s már nem lenne körükben helye sem tudományoknak. akik tulajdon felett rendelkeztek. olyan emberektől kapták. De azt.

vak hit egyetlen ember szavaiban? Juliust meglepte. Nősülj meg. szabad tevékenysége-e. Tanácsa bölcs. Minden balszerencséd az emberek sajátos szenvedélyeiből ered. És csakis mint önálló polgár és családfő ismerheted ezt meg. És jó volt. Még mindig nyilt maradt azonban a kérdés. hogy nősülj meg. Te sokat tapasztaltál és tudod. tudományokkal és müvészetekkel. hogyan tudta magát balsorsának befolyása alatt ilyen esztelenségre elhatározni. Ilyenek az élet szokásos leckéi. A szenvedély magával ragadott és oly messze sodort.Éppen erről akartam most beszélni. utad világosan áll előttem. És ezért a legfontosabb tanácsom: teljesitsd atyád kivánságát. foglalkozz kereskedelemmel. 81 . lépj rá az uj utra. hogy engedelmeskedik akaratának és nőül veszi azt a lányt. nemcsak megingott. hagyd abba az ifjukor szórakozásait. amelyben volt. Férfi lettél és házasságra kell lépned és férjjé kell válnod.és kérdést intézett eziránt az ismeretlenhez. ugy csak azután adhatod át magad haszonnal ennek a tevékenységnek. Belevetetted magad az ifjuság szórakozásaiba. és azonkivül. Ismerd el. külön házba költözött feleségével és maga vezette a vállalat egy részét.az ifjuságot .az atyáddal való ellenségeskedés. Ha vonzódol ahhoz a magányhoz.folytatta az ismeretlen. Használd ki saját tapasztalatodat. Te átélted az élet egyik korszakát . mint most. Minden bajod az átmeneti állapotnak jele. ez természetes és ezért jó is. ami téged a legjobban bánt. Mikor apja tudomást szerzett arról a szándékáról. ami téged elsősorban bántott.és beléptél a másikba. add magad át neki. . közéleti ügyekkel. válassz egy másik helyzetet s az ellenségeskedés megsemmisül. De az idő elmult. Ez az ellenségeskedés a helyzetedből származott. Akkor menj. . szolgálni kell a hazának és dolgozni kell a hasznára.abban. mig megfelelt a korodnak. hol keserü s hol édes. amelyet a keresztényeknél gondoltál megtalálni. hogy melyik vezér a megbizhatóbb: az istenek akarata és az emberi bölcsesség együttes. hogy szenvedtél. Mérlegeld csak. Köszönetet mondott az ismeretlennek és hazatért. megnyugvást és örömöt is fogsz találni. polgárrá kell válni.Hogy mit tegyél? Amennyire az emberi bölcsesség hozzáférhető a számomra. NEGYEDIK FEJEZET Három hónap mulva megülték a szépséges Jevlampijával való lakodalmát és Julius. Anyja örömrepesve fogadta. vagy pedig a felkényszeritett. Abban a korban vagy. akkor valódi vonzódás lesz és nem elégedetlenség fellobbanása. Az. nősülj meg. akit ő szemelt ki a számára. amikor férfivé. Atyád azt ajánlja. . hogy az ifjuság kora elmult és bátran elhajitva mindent. de most egyenesen érthetetlennek látszott előtte. Ha azután csábitani fog a magány. aki megváltoztatta életmódját. Az. kivált az utolsó kijelentése. ami az ifjukor tulajdona és nem fér össze egy férfivel. hogy ki fogsz békülni atyáddal és barátaiddal. . Az utolsó szavak végleg meggyőzték Juliust. mint az élet tevékenységéhez. helyzetednek természetellenessége volt. te egy férfi erőivel adtad oda magad az ifjuság féktelenségének s a jóból rossz lett. miután az életet valódi jelentésében megismerted. Minden balszerencsédnek helyzeted fonáksága volt az oka. Az az elhatározása. amit az ismeretlen mondott. ugyancsak kibékült fiával. amit ő mondott nekik. . Ezeket a leckéket hasznunkra kell forditanunk. már nem követheted el mégegyszer ugyanazokat a hibákat. amelyet atyja neki átadott. vagy legalább is nem fog oly fájón megnyilvánulni. hogy a keresztényekhez megy. ha több hajlamod van a filozófiához. hogy mi most a teendője és hogyan lábaljon ki abból a szorult helyzetéből.

hogy vagy ő vágyik olyankor gyengédségeim után. okos. hogy boldogtalan vagyok. hogy Pamfilius szeretne barátjával menni. Pamfilius köszönetet mondott neki és bement Juliusszal a boltba. aki kevésbé vonzó. Pamfilius élete nem változott azóta.fejezte be Julius.kérdezte Pamfilius. barátom. még nem bizonyitéka annak. minthogy nem vagy házas . Nem. akik gazdagabbak nálam és nagyobb tiszteletben állnak. Jóllehet sok embert látok. most bánat sarjad a házaséletből. amely eleinte eltöltött. és ugy ebben mint amabban némi kielégülést találok. De az.a bölcseknek igazuk van: az élet nem adja meg azt.tette hozzá mosolyogva. Életemnek ez az oldala teljes. őszintén szólva.magát az életet. . hogy utoljára látták egymást: még mindig a keresztény obscsinában lakott. . hogy neki nincsen rá szüksége. és most boldog vagy? . hogy az embert megszabaditsátok az élet dolgaival együttjáró csapásoktól. hogy acélból. Feleségem szép. azt ajánlotta.Ellenkezőleg. amikor én vagyok közömbös iránta. . hogy boldog? Ha e szó alatt kivánságaink teljes kielégülését értjük. Igen. amikor az ismeretlennel való találkozás megmagyarázta neki a keresztények eltévelyedését és a maga legfőbb kötelességét. Mikor Julius felismerte barátját. mi mindent tagadunk. . Többet mondok: érzem. hogy letelepszik a szőlővel és várja a vevőket. meglátta Pamfiliust. amint egy kereskedő boltjában üldögélt. tagadjátok magát a házasságot. . aki egy ismeretlen fiatal leánnyal elment az üzlet előtt. látom a lehetőségét. Julius engedélyt kért az ismerős kereskedőtől. ezen már átestem. hogy a ti csalástok megadhatja. Julius elmondotta barátjának mindazt.mondotta Julius.mondta Pamfilius. Egyelőre sikeresen vezetem a vállalkozásomat. viszont azonban nem szivesen hagyná őt egyedül.Nos. . és azon a helyen. ahol öröm volt. Hogy mentesitsétek magatokat a kiábrándulásoktól. hogy az élet nem adja meg azt az üdvösséget. én nem találtam kielégülést a házasságban. . a nősülést. amelynek őrömmel kellett volna eltöltenie.te ezt nem ismered. . 82 . . csak a szeretetet nem. . az első időben jobban érdekel nála. de a házasságom.Mi nem tagadjuk a házasságot. fokozatosan csökkenve távolodott és végül elenyészett. tagadjátok az elbüvölőt.kérdezte Pamfilius. amelyet a lélek óhajt. Mindketten nehéz szőlősputtonyokkal mentek és árujukat kinálgatták.Boldog? . A barátok kikérdezték egymást életkörülményeikről. mint a feleségem. az emberek kezdenek tisztelni.A ti csalástok abban áll. hogy éppen ez a házasélet. Egy nő. A szeretet nálunk mindennek legelső alapja. Pamfiliusszal együtt a hátsó lakrészbe távozott. sietett megnyugtatni kisérőjét. ami vele történt: hogyan volt már a keresztényekhez vezető uton. Ezt most a házaséleten tapasztaltam. Az első időben tökéletesen boldog voltam.Egyizben a vállalata ügyeiben elutazott egy nem messze eső városba és ott. és hogyan fogadta meg a tanácsot és nősült meg. nem hozta meg azt a számomra. és hogy az öröm. hogy élete minden évvel. Ezenkivül a szerelemnek feltétlenül szüksége van az ujszerüségre.Mi az.Miben is látod a mi csalásunkat? . de utána még hidegebben hagy. hát akkor tagadjátok a szeretetet. nem elégit ki. kiment hozzá az utcára és kérte. vagy megforditva.Ha nem a házasságot. mint a feleségem. hogy elbeszélgethessenek. . hogy barátjával visszavonulhasson lakószobájába s az engedélyt megkapva. nem volt házas és biztositotta barátját. sőt el is hagyhassam őket. akkor természetes. tanult és jó. látva. amit az ismeretlen igért? . De most . tagadásba veszitek az élet valamennyi dolgát . nappal és órával egyre örömteljesebbé válik.surlódások lépnek fel közöttünk abból kifolyólag. amit a lélek óhajt. A fiatal leány. . hogy utolérhessem. hogy jöjjön be az üzletbe.Megtaláltad vajjon a házasságban.

. hogy egykoruak vagyunk. . . sohasem is pillantod meg őket. akivel szőlőt hoztál.De mi az. ugy a faj folytatódni fog. . annyira eltávolitani törekszünk azt magunktól. . hogy nem tüzzük célul magunk elé az emberi faj fenntartását és nem törődünk ezzel annyit.mondta Pamfilius elpirulva.Én nem értelek. És ez az. . szivük és más emberek gondolatainak sugallata és főként irántuk való szeretetük alapján. amit a mi és a ti házasságtok különbségéről akartam neked mondani. hogy Atyánk már gondoskodott erről. hogy még nem vagy házas. hogy a kisértést kerüljük. de uj házasságra nem lépnek. . ez a három leány azért volt kiszemelve. nem a mi gondunk: a mi gondunk . amit másoktól és tőled hallottam. hogy holnap megnősülök. mint ahogy sokszor hallottam a ti bölcseitektől. amiért mindeddig nem vagyok házas. A mi házasságunk és a tiétek közt csupán annyiban van különbség. hogy felékesitenők magunkat és a testi vágyat felkelteni igyekeznénk. amely azt mondja. A három 83 . amely rosszá válhatik. . És amint nektek megvannak a bölcseitek.Miről ismered fel? .Még nem tudom. mondta Julius.Én nem gondoltam a szépségére. .mindebből azt a következtetést vonom le. mint mi ezt nevezzük. . Különbség van már abból kifolyólag is. .felelte Pamfilius. mint a madarak röptéből.vetette ellen Julius. jóllehet könnyen meglehet. Ti nem gondoskodtok az emberi faj fenntartásáról. akként nekünk is megvannak a bölcseink. Az Ő akarata pedig kifejezést nyer a mi prédikációinkban és a mi kinyilatkoztatásunkban. És mi minden lehető módon rajta vagyunk. hanem jónak. feltüzelitek az emberekben. Hogyha Neki tetszik az emberi faj fenntartása. megismételve azt. . . akik megmagyarázzák számunkra az Atya akaratát Krisztus kinyilatkoztatása. az emberi faj már régen kihalt volna. de még ösztökélést is kap öregeink-tanitóink részéről. hogy el tudjátok nyomni a szépség iránti lelkesedést. dacára a bájait eltakaró öltözetének. ami ezt eldönti? . akkor bevégződik..Ez helytelen állitás. ugy az áldozatok beleiből. mint amilyen világosak számotokra az áldozati állatokból és a madarakból való jóslások. A házasság nálunk nemcsak nincs eltiltva.kisértéssé. mert szépek és gazdagok voltak és atyám hozzájárulását adta bármelyikkel való házasságomhoz. hogy az Ő akaratának megfelelően éljünk. hogy a nőre vetett érzéki pillantás bün. Nekem ő csak a nővérem. három leány közül választhattam. hogy ti a testi vágyat.az Ő akarata szerint élni. hogy nálatok nincsen házasság. hogy mikor és kivel kell házasságra lépned? Amikor én voltam házasság előtt. . hogy a férj egyesüljön a feleségével és legyen ne két.mondta Julius. ez nem a mi dolgunk. De folytatom azt.Meg vagyok például győződve.mondta Julius.Igaz. szépség és szerelem és Vénus istennőnek való szolgálat elnevezés alatt. ha nem akarja. . .Isten akarata.Abból. amit gyakorta hallott. hogy a mi törvényünk felfedte nekünk. a mi célunk csak az. hanem egy test. hogy az a szépséges fiatal leány. amelyet ti szerelemnek neveztek.De mindez nagyon határozatlan valami. annak dacára. valamint azon körülményből. előmozditjátok. És ha egyedül lennétek. Te először beszéltél nekem róla. . mi pedig megforditva: az érzéki vágyat nem tekintjük rossznak (Isten nem csinált rosszat). mégis csak felkelti benned a szerelem érzését. azok világosak lesznek. . és ezért mi és a mi asszonyaink ahelyett.Ha sohasem keresed az utmutatásait. Mi feltételezzük. A tieitek folytatják a már korábban megkötött házasságokat. akik bölcsességükhöz mérten megmagyarázzák számotokra az istenek akaratát. ha viszont állandóan keresed az utmutatásait. hogy a szeretet érzése köztünk mint fivérek és nővérek között erősebbé váljék az egyetlen nő iránti testi vágy érzésénél.De mindazonáltal lehetetlen.Ki fog például neked utbaigazitást adni. amikor nincsen a helyén.

amelyek Isten akaratának ebből a megszegéséből származnak az emberekre.mindez mindama borzalmas csapásoknak a leirásai. Menelaosz és Páris és Hélena és Achillesz és Agamemnon és Krizeisz. mert szebb és rámnézve vonzóbb volt a többinél. Csakis ezen az alapon keletkezhetik ésszerü.A megszegés abban áll. Az erőszak esetében nyilvánvaló. ésszerü és tartós. akit szeretünk. szerinted keresztény házasság miért zárja ki a nőnek azt a szeretetét. 84 .mondta Julius. A keresztény számára azonban nem létezik ez az önmaga számára való választás vagy helyesebben a személyes élvezetét szolgáló választás nem első. Ez az érzés állati vágy és nagyon gyakran átcsap gyülöletbe. személyileg neki. hogy meg ne szegje házasságával Isten akaratát. . amit a mi sztárecünk mondott a keresztény és a pogány házasság közötti különbségről.Hogy felelhessek neked. A legjobb példája annak. nem nevezhető joggal szeretetnek. szenvedést okoz neki és megrontja. ha nem az összes emberek iránti testvéri szereteten alapul. hanem másodrangu helyet foglal el nála. Mint ahogy ésszerüen és tartósan csak akkor lehet egy házat épiteni.akként a testi szeretet csak akkor törvényes. hogy mivel tanitásunk szerint valamennyi ember egyenlő az Atya előtt. de a nő iránti kizárólagos szeretet csak akkor támadhat fel. . amelyet a költők magasztalnak s amelyet jónak ismernek el önmagában is. a legtöbb élvezetet nyujtja. avagy mást szeret. s ezért választásunkat (hogy ezt a számunkra érthetetlen szót használjam) semmi sem korlátozhatja. csakhogy kielégitse szeretetét. nem pedig az embert.De miben állhat Isten akaratának megszegése egy házasságnál? . ez érthető. mint te. ha nem szegtük meg az összes emberek iránti. de neked. azért valamennyi mielőttünk is egyenlő. azt a feleséget választja. amelyet együtt tanultam és olvastam veled.az erőszak esetei ugyanazon a nőn.mondta Pamfilius. aki erőszakot téve rajta. aki nőül vesz egy olyan lányt. De mi fog téged vezetni a választásban? . De a nem keresztény házasságnál gyakran fordul elő leplezett erőszak: mikor az. . . keresztény családi élet. .mondta Julius.mindenekelőtt meg kell jegyeznem. A pogány. hogy az ember a nőben a vele való érintkezés nyujtotta élvezetet szereti. képet festeni. Keresztény házasság csak akkor lehetséges. aki bölcsek és költők között élsz. mint lelki és testi tulajdonságaik szempontjából. akit állitólag szeret az. aki őt nem szereti.közül pedig Jevlampiját választottam. Az a kizárólagos szeretet viszont a nő iránt.hogy az ilyen. hogy nincs meg az ember iránti szeretet.De miben áll ez a megszegés? . szenvedést okoz a lánynak és nem sajnálja. . amikor elő van készitve. amin fessünk. hogyan válik állatiassággá ez az ugynevezett szeretet (erosz). mikor van alapja. Mi is az egész Iliász? Elbeszélés a házasságra vonatkozó Isteni akarat megszegéséről. hogy az emberek iránti szereteten alapulna. a házasság csak akkor ésszerü és szent. ellenkezőleg. amelyet Páris érzett? . nem szabadna elfelejtened. amikor az emberek kölcsönös tisztelete és szeretete képezi az alapját. mert az élvezet még előtte áll. . aki hozzá hasonló. .Ez még nem könnyiti meg a döntést. . már előzőleg létezett szeretetet. . . amikor az emberben megvan az emberek iránti szeretet s amikor a testi szeretet tárgya megelőzőleg már tárgya az emberek kölcsönös testvéri szeretetének. ugy helyzetük. Egy keresztény férfi felesége és egy keresztény nő férje bárki lehet a világ összes férfiai és női közül. amelyik a véleménye szerint neki. és ezért élvezete kedvéért köti a házasságot. . anélkül. hogy a keresztény házasság nem engedi meg a nő iránti kizárólagos szeretetet.Én azt mondom el neked. Emellett a felfogás mellett az ember csak a szemeit meresztgeti és nehezen tud dönteni.Mindazonáltal nem látom .Én elfelejthetném az Iliászt. hiszen kinozzuk azt. annál is inkább.Én nem mondom. A keresztény számára az a fontos.

- Megengedem, hogy ez igy van, - mondta Julius; - de ha a leány szereti a férfit, akkor nincsen igazságtalanság sem és én nem látok különbséget a keresztény és a pogány házasság között. - Nem ismerem a házasságod részleteit, - felelte Pamfilius, - de tudom, hogy minden olyan házasság, amelynek csupán a személyes boldogság képezi az alapját, lehetetlen, hogy ne legyen egyenetlenkedés okozója, egészen ugy, amint a közönséges táplálkozás nem mehet végbe civódás és verekedés nélkül állatok és olyan emberek között, akik kevéssé különböznek az állatoktól. Mindenkinek kedve van egy édes falatra, de minthogy édes falat nem jut mindenkire, viszálykodás tör ki. Ha nincs is látható viszálykodás, titkolt mindenesetre van. A gyenge szeretne egy édes falatot, de tudja, hogy az erős nem adja oda neki; s bárha már belátta annak lehetetlenségét, hogy ezt a falatot nyiltan elvehesse az erőstől, titkolt, irigykedő dühvel nézi az erőset s a legelső alkalmat felhasználja, hogy elvegye tőle az édes falatot. Ugyanez, sőt még kétszeresen rosszabb a helyzet a pogány házasságnál, minthogy az irigység tárgya az ember, ugyhogy a düh még házastársak közt is megszületik. - De hogyan lehet elérni, hogy a házasulandók egymáson kivül senkit se szeressenek? Mindig akad olyan ember vagy leány, aki emezt vagy amazt szereti. És szerintetek a házasság ilyenkor lehetetlen. És éppen ezért látom már, hogy igaz az, amit rólatok beszélnek: hogy egyáltalán nem házasodtok meg. Ezért nem vagy te sem nős és nem is fogsz bizonyára megnősülni, mintahogy lehetetlen az, hogy egy férfi nőül vegyen egy nőt anélkül, hogy megelőzőleg szerelmet ne ébresztett volna maga iránt egy másik nőben, vagy hogy egy leány elérje érettségét anélkül, hogy fel ne keltette volna maga iránt egy férfi érzelmeit. Hogyan is kellett cselekednie Helénának? - Kirill sztárec igy beszélt erről: a pogány világban az emberek, nem gondolva a testvéreik iránti szeretetre és nem melengetve ezt az érzést, csak egyre gondolnak: arra, hogy felgyujtsák magukban a nő iránti szenvedélyes szeretetet s melengessék ezt a szenvedélyüket. És ezért az ő világukban minden Heléna, vagy hozzá hasonló nő sok ember szeretetét ébreszti fel. A vetélytársak ökölre mennek, egyik igyekszik felülmulni a másikat, mint a vadállatok, hogy a nőstényt elnyerjék. S a házasságuk többé vagy kevésbé erőszak. A mi obscsinánkban nemcsak nem gondolunk a szépség egyéni élvezetére, de kikerüljük az összes csábitásokat is, amelyek ehhez vezetnek s amelyeket a pogány világban érdemmé és istenités tárgyává emeltek. Mi ezzel szemben felebarátunk tiszteletének és szeretetének azon kötelességeire gondolunk, amelyek különbség nélkül minden emberrel szemben fennállanak, ugy a legnagyobb szépséggel, mint a legrémesebb torzszülöttel szemben. Mi minden erőnkkel melengetjük ezt az érzést és ezért az emberek iránti szeretet bennünk felülkerekedik a szépség kisértésén és győzedelmeskedik felette és megszünteti a torzsalkodást, amely a nemi élet talajából fakad. Egy keresztény csak akkor nősül meg, amikor tudja, hogy a nővel való egyesülése senkinek sem okoz bánatot. - De vajjon lehetséges ez? - vetette ellene Julius; - lehetséges vajjon uralkodnunk gerjedelmeinken? - Nem lehet, ha szabadjára eresztjük őket; de képesek vagyunk megakadályozni, hogy felébredjenek és felüssék a fejüket. Vedd például az atya viszonyát a leányához, az anyákét a fiaikhoz, a fivérekét a nővéreikhez. Anya a fiu számára, leány az atya számára, nővér a fivér számára, bármennyire szépek legyenek is, - nem az egyéni élvezet, hanem a szeretet tárgya, és az érzéki vágyat nem kelti fel. Ez az érzés csak akkor ébredne fel, ha az atya megtudná, hogy az, akit a leányának tartott, nem a leánya, vagy a fiunak nem az anyja, vagy a fivérnek nem a nővére; de ez az érzés még ekkor is nagyon gyenge és engedelmes lenne s az embernek hatalmában állna megzabolázni. A kéjvágy gyenge volna, mert az alapját az anya, a leány, a nővér iránti szeretet érzése képezné. Miért nem akarod elhinni, hogy az emberben oly érzést lehet felnevelni és megszilárditani minden nő iránt, mint az anyák, nővérek, leányok iránt, s

85

hogy ennek az érzésnek az alapján kinőhet a házastársi szeretet érzése? Valamint a fivér csak miután megtudta, hogy az, akit nővérének tartott, nem a nővére, engedi meg felgerjedni magában az iránta mint nővel szemben való szeretetet, éppen ugy a keresztény is csak miután érzi, hogy szeretete senkinek sem okoz bánatot, hagyja ezt az érzést felgerjedni lelkében. - Nos, és ha két férfi szerette meg ugyanazt a leányt? - Akkor az egyik feláldozza a boldogságát a másik boldogságáért. - S mikor a leány egyiküket szereti? - Akkor az, akit a leány kevésbé szeret, feláldozza érzését a leány boldogságáért. - És ha a leány mindkettejüket szereti és mindketten feláldozzák magukat, akkor a leány senkihez sem megy férjhez? - Nem; ilyenkor az öregek megvizsgálják az ügyet és olyan tanácsot adnak, hogy a legnagyobb szeretet mellett a legnagyobb boldogság származzék valamennyire. - De hiszen igy sohasem történik, és nem történik azért, mert ellene van az ember természetének. - Ellene az ember természetének? Az ember milyen természetének? Az ember, azonkivül hogy állat, - ember is; és bár igaz, hogy a nővel szemben való ilyen magatartás, nincsen összhangban az ember állati természetével, de összhangban van az észszerü természetével. S amikor az ember eszét veti latba állati természete szolgálatára, rosszabbul cselekszik az állatnál; erőszakra, vérfertőzésre vetemedik, amire nem vetemedik egy állat sem. De csak amikor az ember az állat megfékezésére alkalmazza észszerü természetét, mikor az állati természet szolgálatába áll az észnek, - csak akkor éri el az ember azt a boldogságot, amely kielégiti.

ÖTÖDIK FEJEZET - De beszélj nekem egyénileg magadról, - mondta Julius. - Ezzel a gyönyörü leánnyal látlak, nyilván közelében élsz és szolgálsz neki, - valóban nem kivánnál férjévé lenni? - Nem gondoltam erre, - mondta Pamfilius. - Egy keresztény özvegyasszonynak a leánya. Ugyanugy szolgálok nekik, amint mások is szolgálnak nekik. Te megkérdeztél: szeretem-e annyira, hogy egyesüljek vele? Ez a kérdés nehéz a számomra, de egyenesen fogok felelni. A gondolat az eszembe ötlött; de van egy ifju, aki őt szereti és ezért még nem merek erről gondolkodni. Ez az ifju keresztény és mindkettőnket szeret s én nem tudok olyasmit tenni, ami bánatot okozna neki. Látok, anélkül, hogy erről gondolkodnék. Egyetlen egyet keresek: teljesiteni az emberek szeretetének törvényét, - ezt az egyetlen lelki szükségletünket. Akkor fogok megnősülni, amikor meglátom, hogy igy kell tennem. - Az anya számára azonban nem lehet közömbös, hogy jó, munkaszerető veje legyen. Téged fog kivánni és nem másokat. - Nem; neki mindegy, mert tudja, hogy rajtam kivül a mieink valamennyien készek neki szolgálni, mint bárki másnak is; és én nem fogok neki sem kevésbé sem jobban szolgálni, akár leszek, akár nem leszek a veje. Ha pedig ebből leányával való házasságom fog következni, örömmel fogom fogadni, de ugyanigy fogom fogadni egy mással való házasságát is. - Ez nem lehetséges! - kiáltott fel Julius. - Éppen az nálatok a borzasztó, hogy ti magatok csaljátok meg magatokat. És ezzel megcsaltok másokat. Az igazat mondta nekem rólatok ez az ismeretlen. Amikor hallgatlak téged, önkénytelenül is alávetem magam azon élet szép86

ségének, melyet te lefestesz előttem; de ha gondolkodom, látom, hogy mindez csalás, amely az állatihoz közeledő élet elvadulásához és eldurvulásához vezet. - Miben látod vajjon ezt az elvadulást? - Abban, hogy munkátokkal tartva fenn életeteket, nincsen szabad időtök és lehetőségetek, hogy a tudományokkal és müvészettel foglalkozzatok. Ime, te rongyos öltözetben jársz, eldurvult kezekkel és lábakkal; társnőd, aki a szépség istennője lehetne, rabszolgalányra hasonlit. Nincsenek nálatok sem Apollo-dalok, sem templomok, sem költészet, sem játékok, semmi, amit az istenek az ember életének felékesitésére adtak. Dolgozni, dolgozni mint a rabszolgák vagy mint a barmok, hogy csupán a szükös táplálékotokat megszerezzétek, vajjon nem önkéntes és istentelen megtagadása-e ez az ember akaratának és természetének? - Megint az ember természete! - mondta Pamfilius. - De miben áll ez a természet? Abban-e, hogy elviselhetetlen robottal kinozzuk a rabszolgákat, megöljük és rabszolga sorba döntsük fivéreinket, mulatozás tárgyává tegyük a nőket? Minderre szükség van az élet ama szépségéhez, amelyet te az emberi természet sajátosságának tartasz. Ebben van-e az ember természete, vagy pedig abban, hogy mindenkivel szeretetben és egyetértésben éljen s egy világtestvériség tagjának érezze magát? Akkor is nagyon tévedsz, ha azt gondolod, hogy mi nem ismerjük el a tudományt és a müvészetet. Mi magasra értékeljük mindazokat a képességeket, amelyekkel az emberi természet meg van ajándékozva. De az összes képességekre, amelyek az ember sajátosságai, mi ugy nézünk, mint amaz egyetlen cél elérésének eszközére, amelynek egész életünket szenteljük, s e cél - Isten akaratának teljesitése. A tudományban és a müvészetben mi nem szórakozást látunk, amely csak semmittevő emberek mulattatására alkalmas; a tudománytól és a müvészettől mi ugyanazt követeljük, amit minden emberi foglalkozástól, - hogy megvalósuljon benne ugyanaz a tevékenysége az Isten és felebarátunk iránt való szeretetünknek, amely egy keresztény valamennyi müvét áthatja. Tényleges tudománynak csak olyan tudásokat ismerünk el, amelyek segitségünkre vannak, hogy jobban éljünk, s a müvészetet csak akkor becsüljük, ha megtisztitja szándékainkat, felemeli lelkünket, megszilárditja erőinket, amelyekre szükség van a szorgos, szeretetteljes élethez. Mi nem mulasztjuk el az alkalmat, hogy az ilyen ismereteket magunkban és gyermekeinkben a lehetőséghez képest kifejlesszük és az ilyen müvészetnek szivesen odaadjuk magunkat szabad időnkben. Mi olvassuk és tanulmányozzuk azokat az irásokat, amelyeket az előttünk élt emberek bölcsessége hagyott számunkra örökül; mi verseket énekelünk és képeket festünk és a mi verseink és képeink megerősitik szellemünket és megvigasztalnak bennünket a bánat perceiben. Éppen ezért nem tudjuk mi helyeselni azokat a célokat, amelyekre ti a tudományokat és a müvészetet alkalmazzátok. A ti tudósaitok arra használják fel gondolkodó-képességüket, hogy uj eszközöket eszeljenek ki, amelyekkel rosszat tehetünk az embereknek: tökéletesitik a háboru, vagyis a gyilkosság módszereit, uj eszközeit találják ki a nyereségnek, vagyis a mások rovására való meggazdagodásnak. Müvészetetek azon istenek tiszteletére emelt templomaitok felállitására és ékesitésére szolgál, akikben a szellemileg közületek legfejlettebbek már régóta nem hisznek, de akiknek hitét másokban fenntartjátok, arra számitva, hogy ezzel a csalással jobban megtartjátok őket hatalmatok alatt. Szobrokat a legerősebb és legkegyetlenebb zsarnokaitok tiszteletére állittok fel, akiket senki sem tisztel, de mindenki retteg. Szinházaitok olyan darabokat adnak elő, amelyek a bünös szerelmet magasztalják. A zene gazdagjaitok szórakoztatására szolgál, akik betegre ették magukat fényüző tivornyáikon. A festészetet arra alkalmazzátok, hogy olyan képeket ábrázoljatok az erkölcsi romlottság házaiban, amelyekre nem nézhet pirulás nélkül a józan vagy az állati szenvedélytől el nem vakult ember. Nem; nem e célra adattak az embernek azok a magasztos képességek, amelyek az állatoktól megkülönböztetik! Nemlehet szórakozást csinálni belőlük testünk számára. Egész életünket az Isteni akarat teljesitésének szentelve, még inkább ugyanerre a szolgálatra forditjuk legmagasztosabb képességeinket is.
87

Mikor Julius befejezte.mondta Julius. hogy nem érjük el teljesen azt. ti talán tudnátok nyugodtan élni? Ti élvezitek a védelmet. nem tudunk nem törekedni oda. a mieink meg rendelkeznek vele s adnak nektek. amire életükhöz mulhatatlan szükségük van. hanem kizárólag azért. Sőt magad mondtad. 88 . mi nem tekintjük őket a sajátjainknak és tovább adjuk azoknak. mi átengednők nekik azokat. mi meg másban hiszünk. még hagyján. engedelmességtek Előtte . akinek hiszünk. Éppen ebből az okból kifolyólag nem félünk a vademberek támadásától sem. hogy élvezzük védelmeteket.mindez nagyon szép lenne. Mi nem saját hasznunkért adjuk el a szőlőt olyanoknak. És mi. amit vallunk. ha az élet lehetséges volna ilyen körülmények között. . Te magad nem adod ingyen a szőlődet. azok. hogy csalással vádolj bennünket. és kevesebbet kellene tőlük szenvednünk. Pamfilius hallgatott és várt.Igen. akkor igazságtalan lenne. anélkül. az üdvöt keressük. ugy erre nem külső célokért. amit üdvünk érdekében akarunk: ez igaz. azok.Megint tévedsz és téved az. hanem eladod és megint vásárolni fogsz. hogy tanunkat vallva csak azért hiszünk. de hátrányos is lenne a számukra. .. de igy csak megcsaljátok a többieket és magatokat! Julius tüzbe jött és kiöntött mindent. mert sokszor nem talált. . hanem az engedelmességben van: nem a gazdagságban. ugy vajjon azért. hogy megöljenek vagy kinozzanak bennünket. . aki azt gondolja. De ha nem volnának római légiók. A vadak hamarosan megértenének és megszeretnének.hiszen mi mindezt el sem ismerjük. mi ellentállás nélkül odaadnók. hogy köztetek is vannak néhányan. akkor nincs miért beszélni velünk és nem érdemlünk meg sem haragot. Üdvünket keressük.De miért nem hisztek az egész emberi bölcsességnek és fordultatok el tőle. sőt.talán te vagy bárki más elérte ezt a célját? Ha a lövész nem talál a célba. akik venni kivánnak. hogy eltarthassák magukat. . és hisztek csak a megfeszitett Tanitótoknak? Rabszolgaságtok. hogy üdvösségünk nem az erőszakban.hanem valami másért. És mi a megvetést szivesen fogadjuk. Krisztus tanitása szerint üdvünk a szeretetben van. hanem kizárólag megvetést. akik keresik az üdvöt. anélkül. hogy az üdvösség a gazdagságból és az elismerésekből áll. és ezt senki sem veheti el tőlünk. nem fog többé célozni rá? Ugyanugy vagyunk mi is. De vajjon lehet ez másként? Te arra törekszel.semmiségünk beismerése. mint a bennünket jelenleg környező és üldöző felvilágosult emberektől. mert szabályainknak egyike . hogy nem követelünk védelmet. akiknek szükségük van rájuk. amint törekszem én is és testvéreim is. hogy elismernők. sem leleplezést. hogy a szükölködők számára megszerezzük azt. hogy elismernétek. ahol az üdvünket látjuk! Mi nem teljesitünk mindent. Mindez csalás! Ha azt tennétek. Ellenkezőleg. Ha valakinek eszébe jutna elvenni tőlünk ezt a szőlőt. ha azt követelnék. hogy nem ismerjük el az erőszakot és a tulajdont és ugyanakkor kihasználjuk. akik egész lelkükkel keresik az igazság megismerését. De ha mi őszintén törekszünk afelé. ami engem visszataszit. a különbség csak az. az Atyával való közösséget. a legnagyobb vagyonod. mint a növény a fény felé. Mi ugyanugy.ez az. de kihasználjátok. A mi hitünk azt mutatja nekünk. Ti nem ismeritek el a tulajdont. hogy dolgozzunk rájuk. Pamfilius igy szólt: . hanem minden átengedésében. mint ti. A mi üdvünk abban áll. Ti abban hisztek. hogy mi és ti az üdvöt különbözőben látjuk. akik védelmezték magukat. a maga módja szerint éri csak el. amelyek a ti szemeitekben tulajdont képeznek. ámde igy élni nem lehet. hogy neked legyen a legszebb feleséged. Ha arra törekszünk. Ti nem ismeritek el a mi védőszerveinket. hogy teljesitsük Tanitónk törvényét.Helytelenül tételezed fel. Ha csalók vagyunk. de távolról sem teljesen és kiki másként. mi ezt is örömest megtennők és nemcsak nem lenne okuk. . ami felé törekszünk. ami a szivén volt. mert igy parancsolta meg az az Ember. amit mondtok. Ti magatok csaljátok meg magatokat. Ellenünk emelt vádjaidnak az a lényege. Ha el akarnák venni tőlünk munkánk gyümölcseit. gazdagságért és elismerésekért törekszünk . Ha keresztül is mennek kezeinken olyan anyagi tárgyak.

. ha akkor nem találkoztam volna az ismeretlennel és folytattam volna utamat hozzátok.mondta az ifju és eltávozott.De ha igy gondolkodol. . hogy hajlik a kereszténységre. hogy vigye haza Magdalínával a gabonát és vállalkozott. maguk előtt látják! Mindazok. . és te is igy vagy.Nem. . akik Istent keresik. . anyja és barátai elégedetlenkedését és főként .mondta Pamfilius. nem azért. .azok önkéntelenül jutnak el ahhoz az uthoz. elképzelve atyja.. HATODIK FEJEZET Tiz év mult el. Eközben Pamfilius társnője és egy ifju jelentek meg az üzlet ajtajában. . amint jóságos és derüs arccal kosarakat visznek a fejükön.Te azt mondod. . szép. . De Juliusnak nem volt ideje gondolkodni: kereskedő-társai csatlakoztak hozzá és megkezdték szokásos foglalkozásukat. . amely italos ebéddel és éjszaka feleségükkel fejeződött be. amelyen Krisztus ment s ezért önkéntelenül is mögé állnak. látják és ismerik Istent! Julius nem felelt és sokáig szótlanul ült. amint pompás ruhákban és karkötőkkel fekszik a szőnyegeken és a párnákon. mert mindazok. Ő Isten Fia és a közvetitő Isten és az emberek közt. majd házi tüzhelye. végig kell élnem. összetalálkoznak ezen az uton. gondolta Julius. „Igen. légtöbbnyire értetlenkedem s szinte igazságtalanságot érzek: miért éppen én vagyok az. aki oly határtalanul boldog. És képzeletében két kép rajzolódott ki váltakozva . hogy a bőrt ő maga fogja megvenni és elhozni. Magdalínának jobb. Julius elkisérte Pamfiliust egy ismerős kereskedő boltjába. A szőlőt már eladták és gabonát vettek az árából. akik Istent szeretik. mondta Julius. erős szüzzel.Neked jobb lesz. Julius nem jött össze többé Pamfiliusszal és találkozásaik lassanként elhalványodtak emlékezetében és a róla és a keresztény életről való benyomások kitörlődtek. Az utkanyarodónál Pamfilius hátra fordult.Bizony lehetséges.hogy boldogabb volnék. amelyből reggel indult el s amelybe visszatér. Pamfilius zsákokba öntötte a gabonát s miután egy kis részt átadott Magdalínának.és veled fog tartani. . kényes. hogy Kirill megbizásából bőrt kell vásárolnia. elbucsuzott Juliustól s a leányka oldalán kifelé indult a városból. mert ezt valaki mondta nekünk s mi ebben vakon hiszünk. hogy törjem ketté derékban? Megkezdtem.. hogy ezt a hirtelen fordulatot végrehajtsa. hanem azért.Hát a feleségem? . még vidámabban mosolyogva mondott valamit Magdalínának s ezzel eltüntek a szem elől. 89 . mi akadályoz meg benne? . de megunt és kihült feleségével. Sőt mi több.mondta Julius. .Már más életet kezdtem.Te boldog vagy? . ha veled megy. Pamfilius kiment hozzájuk és az ifju közölte vele Julius előtt. .majd az erős Pamfilius a sudár. mosolyogva biccentett fejével Julius felé és igy.mindazon erőfeszitéseket. jobb tettem volna. maguk előtt találják a Fiát és önkéntelenül is csak Rajta keresztül értik.kérdezte. hátára vetette nehéz terhét. melyekhez folyamodnia kellene. Pamfilius azt ajánlotta az ifjunak.Semmi jobbat sem kivánok.mondta Pamfilius mosolyogva. ha akkor folytattam volna utamat hozzájuk”.

munkája után izléses pihenésre volt szüksége. amelyet annál kevésbé talált meg feleségénél. amely nem lett volna valamivel megmérgezve. hogy minél gyorsabban tudott tőle szabadulni. Üzletével s a közügyekkel elfoglalva. amelyhez nem vegyült volna a jóllakottság unalma. felesége elvesztette szépsége és frissesége nagyobb részét. hogy magas társadalmi állást érhetett el. voltak segédek. de nem életveszélyesek. Az olimpiai játékokon részt vett a kocsiversenyben és szerencsésen célig érve. vajjon boldog vagy boldogtalan volt-e házassága ezen éveiben. Mindennek Julius szerint az volt az oka. Először is. pogány szokás szerint. ugy tekintve rá. Sérülései sulyosak voltak. Üzleti ügyeken kivül közügyekkel is foglalkozott s minthogy eszes és ügyes szónok volt. atyja egy megbizható szolgája. E tiz év folyamán családi életében ugyancsak jelentős és ránézve kellemetlen változás állt be: három gyermeke született és ezek a születések elhidegitették feleségétől. hogy a keresztényekhez menjen és Pamfiliusra. ami a bájat jelentette Julius számára. és ezek a gondolatok rávezették más gondolatokra és korábbi balszerencséinek emlékére: arra a kisérletére.Julius élete a szokásos mederben folyt. Julius akaratlanul is belemerült az üzleti ügyekbe és nekik szentelte egész idejét. akaratlanul is arról kezdett gondolkodni. melyet ő remélt betölthetni. csábitó volt a szemében. mikor olyan esemény történt vele. hogy egyik rabja. Minthogy feleségében nem találta meg azt. Julius abbahagyta korábbi ledér életét. hogy szeretője elhagyta és uj pártfogót választott magának. Julius gyakran találta őket anyjuknál. mint egy idegen ember életére. amelyet utolért. másodszor. voltak tartozások. egyre jobban belemélyedt az uj tanba s életéből elhajitott minden külső pogány vonást. minthogy az ezalatt az idő alatt egyre jobban összebarátkozott keresztény rabnőjével. És ez az uj foglalkozás. És az élete komor szinben tünt fel előtte. A gyermekek pedig legtöbbnyire terhére voltak Juliusnak és több kellemetlenséget. akit már tiz éve nem látott. Emlékei erejét csak fokozták feleségével 90 . amely csaknem egész életére kihatott. nehéz testi szenvedések közepette. vagy anyjukat találta nem a szobáiban. és egyetlen olyan élvezete sem volt. Ez alatt a három hónap alatt. annál jobban esett neki. hogy folytatni kivánta volna: Minden dolog olyan volt. A vállalat bonyolult volt: voltak törzsvevők. Annyira el volt foglalva! Az egyik dologtól és élvezettől egy másik dologhoz vagy élvezethez sietett. A harmadik és Juliusra nézve legkellemetlenebb esemény pedig az volt. Ezen kivül uj gondjai támadtak. A kerék eltört. nem tudott volna felelni. szekerével véletlenül összeütközött egy másikkal. A második az volt. hogy teljesen kielégitette volna. voltak eladók Afrikában. Igy élt Julius. Juliust hazavitték és három hónapig ágyban kellett maradnia. kezdett kitünni a többiek közül. de mint feltételezte. Miközben egyedül feküdt az ágyában. hogy kocsija ujjszélességnyire balfelé vett irányt. Ha megkérdezték volna Juliust. dajkák gondjaira bizták. megszökött velük és nagy kárt és megrázkódtatást okozott Julius vállalatának. Egy köztisztségre választották meg. Julius egy könnyüvérü nővel állt össze és vele töltötte el szabad idejét. amely mélyen szomoritotta. Ez alatt az idő alatt meghalt az atyja s neki át kellett vennie az egész kereskedelmi vállalatot. ugyannyira. hogy milyen jelentéktelen véletlenekből függött a boldogsága. Jóllehet a gyermekeket. de egyetlen dolog sem volt olyan. hogy betegsége idején folytak le a választások egy magasabb tisztségre. melyeket be kellett hajtani s amelyeket ki kellett fizetni. Julius kiesett és két bordáját és kezét törte. mert időközben három olyan kellemetlenség történt vele. Minden gyengédsége és kedveskedése a gyermekekre összpontosult. annál is inkább. Az első az volt. mint örömöt okoztak neki. mellyel elfoglaltsága mellett rendelkezett. hogy átgondolja egész életét. de a tisztséget vetélytársa nyerte el. kevesebbet törődött a férjével. amit keresett. hanem gyermekeinél. amely csiklandozna becsvágyát. aki Afrikában drágaköveket kapott a részére. agya dolgozni kezdett és Juliusnak elég ideje volt.

akik benneteket átkoznak. vedd mint üdvödet. A tanitás pedig. tudva azt. sem pénzvágyó. . sem hivalkodó. a tulajdonodnak. „Gyermekem! ne okozz széthuzást és békitsd ki a civódókat. Haragodban ne parancsolgass rabodnak vagy rabnődnek. mert Ő nem 91 . mert a düh gyilkosságra vezet. Már néhány gyermekük volt. És ne tapadjon lelked a büszkékhez. hogy ki a jó adakozó. Irigység fogta el. aki téged alkotott. mert a kéjvágy bujasághoz vezet. Ne nyujtsd ki kezed elfogadásra és ne csukd össze a markod az adakozásnál. akik benneteket gyülölnek és nem lesznek ellenségeitek. Ne légy dühös. sem féltékeny. . hogy semmi sincs Isten nélkül. mint tenmagadat és mindazt. sem perlekedő. mert a szelidek fogják örökölni a földet. a következő: áldjátok azokat. „Gyermekem! ne légy kéjvágyó. mert az Atya azt kivánja. de legyen mindened közös a testvéreddel és ne nevezz semmit a magadénak. amelyet felesége hagyott az asztalán. mert mindebből gyilkosság származik. mert mindebből paráznaság származik. ha adsz. menj vele kettőt. amelyeket meghallasz. ha szeretitek akik benneteket szeretnek? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azonban szeressétek azokat. . Annak.való beszélgetései. Boldog az. sem kihivó. felvette és olvasni kezdte azt a görög kéziratot. hogy Isten boldogságra teremtette az embereket. Ez a rabnője egyidőben ugyanabban az obscsinában lakott. sem rosszakaratu. adj és ne kérd vissza. aki kér tőled. mert ha közösen vagytok részesei az el nem rothadónak. részletesen kikérdezte mindenről és kiváltképpen Pamfiliusról. Mindenkinek. szeretned kell Istent. Ha valaki arra kényszerit. Az élet utja a következőkben áll: először.fejezte be a rabnő. mert mi köszönet van abban. ne légy mosdatlanszáju. „Gyermekem! ne légy zsörtölődő. a hallottakról kezdett töprengeni. mert a hazugság lopáshoz vezet. tartsd felé a másikat és tökéletes leszesz. hogy mindenki megajándékoztassék az Ő jótékony adományaiból. ne követeld vissza. és mindazt elmondta neki. Légy türelmes és irgalmas és gyengéd és alázatos és jó és mindig remegj a szavaktól. Julius elbocsájtotta a rabnőt és magára maradva. Hogy másfelé terelje a gondolatait. akit Julius tiz évvel ezelőtt látott. felebarátodat. amit magad nem kivánsz. mert ebből lopás származik.egyike volt a legjobb testvéreknek. „Gyermekem! ne légy hazug. ha valaki elveszi felső ruhádat. Ne légy fenhéjázó és ne légy lelkedben kihivó. de érintkezz az igazakkal és alázatosakkal. amit rabnőjétől a kereszténységről tudott. Ne fordulj el a szükölködőtől. . imádkozzatok ellenségeitekért és üldözőitekért. mert ezt nem teheted. gyakran volt vele. aki nem hisz abban. sem lobbanékony. mert igy tudod meg. . mert mindebből származik az istenkáromlás. annál inkább vagytok közösen részesei az elrothadónak. Ifjukoruktól tanitsd gyermekeidet istenfélelemre. mert ez vezet az istenkáromláshoz. betegsége folyamán. hogy menj vele egy versztát. De légy szelid.Pamfilius. akit mindenki szeretett és becsült. hogy történjék veled. Ugyanazzal a Magdalínával volt házas. amikor Pamfilius életét a magáéval összehasonlitotta és nem akart rá gondolni. másodszor. nehogy megszünjenek félni Istent. Ha valaki megüt jobb arcádon. aki most. Julius látni kivánta ezt a rabnőt s mikor az megjelent szobájában. add neki ingedet is. Mindazt. ha valaki elvette ami a tied.el kell mennie és megnéznie az életüket. A kéziratban a következőket olvasta: „Két ut van: egyik az életé és egyik a halálé. aki mindkettőtök felett van. ahol Pamfilius és ismerte is őt. Tartsátok magatokat távol a testi és világi élvezetektől. ami veled történik. mely e szavakban foglaltatik. aki ad a parancsolat szerint! „Gyermekem! kerülj minden rosszat és hozzá hasonlót. Ne habozz adni és ne zugolódj.mesélte a rabnő. te se tedd másnak.

„A halál utja pedig a következő: mindenekelőtt gonosz és átokkal tele. alattomosság. . a nem a jóban. kéjvágy. akik az igazság őszinte óhajával olvassák a könyveket. Olvasott. hogy mi fog következni és nemcsak egyetértett a könyv gondolataival.elmenni a keresztényekhez. ugyancsak itt vannak a hivalkodásszeretők. hogy az ugynevezett eleven ember elevenné válik. a gazdagok védelmezői. rémületbe ejtő tévedésnek tünt fel.Nos. az elnyomottak elnyomói. a Teremtőjüket nem ismerők. Felesége kész volt mindenre. És ebben meg is egyeztek. Julius lelke közösségbe lépett azzal. Visszaemlékezett arra is. amely abból áll. hanem szinte maga fogalmazta meg ezeket a gondolatokat. én megpróbáltam és semmit sem találtam benne. Az a mindennapos. a felebarátaik iránt részvétlenek.szólt magában. És ő maga és az egész élete egyetlen. pökhendiség. vagy hagyják a nagymamánál? Hogy vigyék el őket? Hogy tegyék ki őket kényes nevelésük után a kemény élet minden nehézségének? A rabnő azt ajánlotta. aki e gondolatokat irta és sugallta és ezután az összeolvadás után visszatekintett magára. Visszagondolt mindarra. kétszinüség. kapzsiság. élni akarok. a jóhoz és a méltányos itélethez való csatlakozás ellenzői. mérgezés. az igazság gyülölői. paráznaság.. lopás. a becsületességért járó megjutalmazás tagadói. . hogy jobb a nagyanyjuknál hagyni őket és egyedül menni. bálványimádás. hogy lelki közösségbe lépett azokkal. összeolvad az ugynevezett holtakkal és egy életet él velük. a gyermekgyilkosok. Nem élt. amikor megpróbáltad az életet. gyermekeim. Minden el volt határozva. Közölte szándékát feleségével és felesége el volt ragadtatva tervétől. az életére. örömmel fogják fogadni. amint ez az irás mondja. tolvajlás. hamistanuskodás.Menj akkor. mikor az történt vele. amit az ismeretlen mondott neki: . sokaktól észre nem vett. a mindenben bűnösök! Óvakodjatok. amikor érintkezésbe lép. büszkeség. hogy menjenek valamennyien. . előre eltalálva. amit Pamfilius mondott neki korábbi beszélgetéseik során. arcátlanság. elég volt tévelyegni és szenvedni! .Nem akarom tönkretenni az életet. . düh. ami megszokott történni az olyan emberekkel. itt van a gyilkosság. hiuság.itt hagyok mindent és elmegyek hozzájuk ugy élni. tettetés. a szegények törvénytipró birái. hogy bármikor jöjjön hozzájuk. Mit csináljanak a gyermekekkel: vigyék-e őket is magukkal. a robotolókért nem dolgozók. csak tönkretette magában az életről való gondjaival az igaz élet lehetőségét. akiket a Lélek felkészitett. .Eszébe jutottak Pamfilius szavai is. az élet utján akarok menni! . bujaság. a hazugság szeretői. hanem a gonoszban szorgoskodók. De az anya féltette a gyermekeit és azt mondta.Nem. hanem azokat szólitja magához. csak Julius betegsége késleltette a megvalósitást. az adomány-hajhászók.mondta magának. és mindez most annyira világosnak és kétségtelennek tünt fel. legtitokzatosabb és legjelentősebb jelensége történt vele az életnek. varázslás. hogyan valósitsák meg a tervüket. irigység. akiktől messze van a szelidség és a türelem. fennhéjázás. Csak az volt a kérdés. a szükölködőktől elfordulók.jön magához szólitani külső szerint itélve. az összes ilyen emberektől”. vagyis mások gondolatait: az történt. hogy csodálkozott. 92 . mint volt képes akkor hitelt adni az ismeretlennek és nem teljesiteni a szándékát . akik e gondolatokat sugalták. itt vannak a jók üldözői. mosdatlanszájuság. Még távolról sem olvasta el Julius a kéziratot végéig. Isten képének pusztitói..

és az ő tanuk szerinti életut mégsem birja ki a bonckést.a törvény igazságossága. . . sem kivégzések.Erre nem gondoltam. hogy a keresztény tan alapjait bizonyos csöppek beadásával minden emberrel közölhetjük és hogy egyszerre csak minden ember teljesiteni fogja Krisztus tanitását.Ó igen! Kocsit hajtani..a hatalom ereje és egyenes nyilvessző . mégsem veszed észre eltévelyedéseiket. A most élők eltengenek.Képes leszek kézzel dolgozni? . kiábránditotta és ezért most végre ki akarja vinni azt a szándékát. Julius örömmel fogadta az orvost. . De abban rejlik a csalásuk. sem civódás. . de gyermekeik nem nőnek emberré. amikor van hur . Reggel közölték vele. mindaz a szeretet ezek iránt a gyermekek iránt. megismerkedett az élettel. hogy latba vetették hazugságuk egész fegyvertárát és elcsavarták a fejedet.mondta az orvos. . rugalmas ijj . hogy a célt veszik eszköznek. a nyilvessző egyenes. amelyek különösen gyermekeid tekintetében háramolnak reád.Olvasd el ezt.HETEDIK FEJEZET Ebben a lelkiállapotban Julius elaludt.Ismerem ezt. . vagy csak egy nő azzá tiz közül. irni .Tegyük fel a badarságot. . tegyük fel. éppen erre van szükségem. . Miben áll a csapda? . hogy amióta találkoztak. amely mellett mindenki boldog lenne szerintük: nem lennének sem háboruk. kapálni? . hogy egy olyan tanult ember. Mi fogja megóvni ezeket a gyermekeket. Az orvos fogta a kéziratot és belepillantott.. Tételezzük ezt fel. És ezt a célt a céllövészetben azzal érjük el. az orvos füveket irt elő a beteg testi erejének helyreállitása céljából.kérdezte Julius. akivel akkor találkozott Julius. amit a célbalövés tanitója mondana. És azt állitják. . sem harag.ez éppen a kérdés. szeretni fogja Istent és felebarátját és teljesiteni fogja a parancsolatokat.De ez még nem minden. mint ugyanaz az ismeretlen. amikor a nyilad egyenes vonalban fog repülni a célhoz. amelyről akkor beszélt. a lehetetlenséget. aki gyors segitséget igér.De nehéz munkát végezni. ne paráználkodjunk stb. ha igy szólna: akkor találod el a célt.mondta . De hogyan érhető el. hogy ez az állapot akkor fog bekövetkezni. amilyen te vagy. az esetben érjük el.igen. az ő tanácsát követte. sem szegénység. . A legjobb emberi életet.ismerem ezt a csalást. 93 . és csodálkozom. ölni. ne uszits népet nép ellen. amikor a keresztényekhez indult. . az olyant. Igy vagyunk az emberi élettel is. hogy mind az a szenvedély. Az ő tanitásuk szerint minden gyermeknek egyenlőnek kell lennie mindegyik anya vagy apa előtt. és ime. sem erkölcstelenség. és ez a cél csak a társadalmi élet eszközeivel érhető el. mint a másokéinak. ne esküdjünk. A cél abban áll. ugy hogy ebben a te helyzetedben.a kormányzók.folytatta az orvos. . .. Miután a sebeket megvizsgálta. amelyet előző nap elolvasott.A lényeg az élet. ne paráználkodj. .mondta Julius és elbeszélte az orvosnak. ezek a szofisták és emberek és istenek elleni lázitók olyan utját ajánlják az életnek. hanem ellenkezőleg.mert erre a te helyzetedben nem lehet szükség. azokkal a kötelezettségekkel.csak ennyit mondott Julius és átadta az orvosnak a kéziratot. Hiszen ők csaknem azt mondják. .Nem értelek. de az élet nem adta meg neki. amikor az emberek teljesiteni fogják Krisztus parancsolatait: ne civakodj. beleeshetik egy ilyen csapdába. a saját gyermekeknek épp ugy. . amely mellett nem kell civakodni. hogy a hur ki van feszitve. Élet nem lesz és az élet megszünik. . amit igért. Az orvos nem volt más. az ijj rugalmas.Látnivaló. ne erőszakoskodj. hogy egyenes vonalban repüljön? . ne esküdj. amikor látjuk. hogy egy átutazóban levő kitünő orvos akarja meglátogatni. paráználkodni.Ellenkezőleg. hogy ne civakodjunk.

ha nem az apja? Ki fogja oltalmazni a veszélytől? Mindez kiküszöbölődik! Kiküszöbölődik az egész élet. szegényesen öltözött férfi csatlakozott hozzá. . Egy gyermeket vezetett kezénél és Juliushoz lépett. akkor sem találnál egyebet. de tény.amely az anyákban remeg. . neked magadnak is szolgálnod kell neki és méltó szolgákról is kell gondoskodnod számára gyermekeid képében. .gyermekeid nevelése. akikkel nem törődtél. És a diadal öröme csak akkor erős. . de nem tudom. amivel rendelkezel. Az orvos néhány napi nála tartózkodás után elutazott. Julius nemsokára rá már felkelt és élve a kapott tanácsokkal. semmivel sem helyettesitve! Ki fogja a fiut tanitani. ha ez a szenvedély minden gyermek iránt szánalomba megy át? Melyik gyermeket vegyük és gondozzuk? Ki fog ülni éjszakákon keresztül a beteg. amikor a főtéren lévő hivatalába ment. ki fog a lelkébe hatolni.a becsület dolga! Eléltél a kétségek második periódusáig. hogy a gyógyfüvek. hogy szolgálsz neki és felkészited gyermekeidet erre a szolgálatra. barátom . hogy elfoglalhassák a helyedet. mint szenvedést. büzös magzat mellett. Állitsd őket talpukra. A másik kötelességed . Tanitókat fogadott gyermekei mellé és maga ügyelt fel a tanulásukra.szólitotta meg Pamfilius.Nem. hogy velem való kapcsolatod folytán elveszited állásodat.Ez is igaz! .szolgálni a köznek. és abban a feltevésben. . Pamfilius volt. az a kötelességed velük szemben. hogy a haza méltó szolgáit formáld belőlük. Első és legkétségtelenebb kötelességed . Kilikiába megérkezett a római császár követe a keresztény prédikáció elnyomása céljából. NYOLCADIK FEJEZET Nem tudni. vagy a bölcs orvos tanácsai hatottak-e Juliusra. hogy ez nem érinti azt a keresztény obscsinát. de addig nincsen rá jogod. és utána nyugodtan szentelheted magad annak az életnek. amikor nehéz volt a győzelem. nem gondolt rá. amely csábit. különösen most. fontos és parancsoló kötelességek hárulnak rád. hadd a fantazmagóriákat és élj ésszerüen. Julius hallott azokról a rendszabályokról. akit nem ismert fel tüstént. amelyben Pamfilius élt. hogy a jelenlegi keresztény-üldözések idején kedved lesz-e elismerned barátodnak és nem félsz-e attól. 94 . Téged bántott és kiábránditott a kudarcod. alig oltalmazza meg őket a pusztulástól? Mi lesz akkor. De az év elmultával törvény volt kitüzve városukban a keresztények felett. vagyis az emberi faj fenntartása. melyeket a keresztények ellen foganatositottak. A fennálló állami berendezés adott neked mindent.Nagy kérésem van hozzád.Adj’ Isten. mikor olyan nagyszerü. Csak betegségeddel kapcsolatban szálltak is meg. Igy élt Julius egy évet és ez év folyamán még csak nem is gondolt a kereszténységre.ez muló véletlen. ha nem az anyja? A természet védőpajzsot alkotott az anya szeretetében a gyermek számára. hogy nagyon gyorsan erőre kapott és a keresztény életre vonatkozó gondolatai fantazmagóriáknak tüntek fel előtte. uj életet kezdett. ők elveszik ezt a védőpajzsot. de menj tovább és nem lesznek kételyeid. akire hatott az orvos ékesszólása. de különben ha neki is szentelnéd magad. Minden idejét a közügyeknek szentelve. nagyon gyorsan nagy jelentőségre tett szert a városban. Egyizben azonban. barátom. Teljesitsd kötelességedet az állammal szemben azzal. Teljesitésük . egy éltes. Erőfeszitések és harc nélkül semmit sem lehet elérni. Kezdd el az életet a kötelesség tudatával és elenyészik valamennyi kételyed.mondta Julius. ugyanezzel boldoggá teszed gyermekeidet is.

hogy legyen szabad nyilvánosan megvallani hitüket. Megismerem benne arcodat. Tudom. vagy a vadembereknek. Ha az emberek hallgatnának rátok. mert a közelmultban a kiábrándulás és a betegség egy csüggedt pillanatában megint magamévá tettem nézeteiteket és megint hajszálon mult. hogy menjen el megkérni a keresztények érdekében.és ennek bizonyitékául kérlek. 80 éves élettel. hogy senkit se kelljen magatoknál magasabbnak tartanotok. Ti magatok igy gondolkodtok és erre a gondolkodásra tanittok másokat.felelt Pamfilius.az önszereteten. mert büszkeségből.Csakhamar azután.Megigértem neked közbenjárásomat. . hogy munkátokkal résztvennétek az állam ügyeiben és érdemeitekhez méltón egyre magasabbra emelkednétek munkátok révén az emberek tiszteletében.de ezt az igéretemet irántad való barátságomból és ama különösen jóleső ellágyulásból tettem. .Nem is kellett volna kérdeznem. És Pamfilius elbeszélte. hogy gyere velem hozzám. . A barátok bementek Julius házába. ahelyett. a legelsőknek. hanem csupán annyi.A fiam.De miért? . .mondta Julius. A keresztények nem kértek kegyelmet. Ha állam nem volna. hogy a törvénykezés és az itélkezés a nép előtt menjen végbe. hogy hivatva vannak tanuságot tenni Krisztus tanitásának igazságáról. maga pedig bevezette Pamfiliust fényüzően berendezett elkülönitett szobájába. hogy tanitástokat a legesztelenebbnek és a legártalmasabbnak tartom.Én senkitől sem félek . megbizást adott Pamfiliusnak. tudva Pamfilius és Julius viszonyáról. vagy tanuságot tehettek róla vértanusággal. Tanuságot tehettek erről hosszu. magatokat pedig egyenlőnek tarthassátok a cézárral. mert átestem rajta.Én nem félek attól. de megigérte. Azért vagyok képes itélkezni erről. ti büszkeségetekben egyszerre valamennyi embert egyenlőnek tekintettek. de szerették volna. a tömlöcből értesitést adtak helyzetükről obscsinájuknak.Azért. a feleségem lett. Mindegy volt nekik. Megismerem ezeket a kék szemeket is és szükségtelen megkérdeznem. Valamennyien rabszolgái lennétek a szkitháknak. hogy találkoztunk veled. ti sem lennétek. akik tudomást szereznének 95 . hogy min alapszik eltévelyedéstek. hogy ki a feleséged: az a gyönyörü szép nő. hogy a letartóztatott keresztényeket törvény elé ne állitsák és halállal ne büntessék. Kirill sztárec.. Ti az államban az állam elpusztitását prédikáljátok. senki sem hallhat meg bennünket . hogy a keresztények. a társadalom széthullna és visszatérnénk a vadság korába. . Julius kihivta feleségét és gondjaira bizta a fiut. vagy ötven év mulva. amelyet mindig felkeltesz bennem. .Eltaláltad . hogy meghallhat valaki . csakhogy beszélhessek veled és hasznodra lehessek. hogy ez következik-e be vagy amaz. és a kikerülhetetlen testi halál egyaránt félelmetlen és örvendetes volt számukra most. Julius csodálkozott Pamfilius kérésén.Sőt. a lelki gyengeségen s a beteges ernyedtségen. akiket a hatóságok letartóztattak. hogy mindent megtesz. .felelte Pamfilius. ez asszonyok hite és nem férfiaké. De magának létezésteknek az állam létezése az előfeltétele. be kell azonban neked vallanom. És a gyengék és lusták számára erős ez a csábitás! Munka helyett minden rab egyenlőnek tartja magát a császárral. kérésem sem az. hogy életük hasznára váljék az embereknek és ezért küldték Pamfiliust annak kieszközlésére. . Azt tartották. Még a főtéren rámváró hivatalos ügyeimet is elmulasztom.Itt mindent elmondhatsz.mondta Julius .felelte Julius . Gyere velem. . Kié ez a gyermek? . hogy itt nem hagytam mindent és el nem mentem hozzátok. ami hatalmában áll. akit néhány évvel ezelőtt veled láttam. .

nem egyszer figyelmeztetett rá: „Engem . hogy ez befolyásoljon bennünket. hogy egészséges állapotában sokkal többet tud kezeivel megkeresni.Szavaidban . szóval is és tettel is mi egyet vallunk: türelmes megalázkodást és munkát. miért viselkednek veletek szemben az emberek ellenségesen. azt fogja gondolni. amely elpusztitja a testet. hogy üdvünk csak ott van. Nektek.sok volna az igazság. hogy nélkülözések nélkül létezzék. ahol akar. mint amely lelkiismeretünket és eszünket kormányozza. a legalacsonyabbrendü munkát. Az ember ugy van megalkotva. miért üldöznek. ellenünk irányuló ellenséges érzést megszüntessük. Eljött az idő. Olyanok vagytok. A bárányok hallják a pásztor hangját és utána mennek. hogy milyen kevés szükséges egy embernek ahhoz. mint amennyi az életéhez feltétlenül szükséges. az összes emberek üdve pedig egyesülésükben áll. aggastyánjainkat is. mert ismerik a hangot. mert nem szünhetünk meg megérteni azt az igazságot. ellenkezőleg. mondta Tanitónk: „Ne gondoljátok. És Krisztus nyája nem fog elpusztulni. melyet hitünk kelt fel ellenünk másokban. amiért az emberek üldöznek bennünket.De mondd csak meg nekem. akik megszoktátok a fényüzést. mert gonoszak voltak az ő dolgaik. hanem kivülünk van. Pamfilius. hogy mi. . Te azt állitod. Éppen erről az ellenséges érzésről. És az élő test harcol vele és megfojtja! Ugyanezt tesszük mi is veletek és lehetetlen nem tennünk. uj bárányokat vonzva magához a föld minden országából. hogy ezt a nem tőlünk kiinduló. s ami Isteni . hogy együtt élünk. ha tényleg ugy élnénk. hajszolnak és ölnek meg benneteket? Miért származik civódás a ti szeretet-tanitásotokból? .” Nem kell. . mert az igazság győzni fog. nem békét jöttem hozni. hogy azt a keblet rágni.Ennek oka nem bennünk magunkban. de csak a testen léphet fel és táplálkozhatik. Mi semmit sem tudunk és értünk az államügyekből. És éppen ez az. azt a vágyat keltjük fel a rabszolgában.létezésetekről.mondta .mondta Pamfilius . hanem kardot!” Krisztus tapasztalta magán ezt az ellenséges érzést és bennünket. a munkásember munkáját. ugy mi sem félünk azoktól.ami a cézáré. mint a legártalmasabbra és a legaljasabbra: aljas azért. becstelenség és méltánytalanság! Felhasználni az állami berendezés előnyeit és nem véve részt az őt fenntartó berendezésben. akkor a világ szeretne benneteket. hogy honnan jön és hová megy. de minthogy nem ettől a világtól valók vagytok. mi egyet tudunk és tudjuk ezt kétségtelenül .azt. „Az itélkezés abban áll felettük. amint gondolod. amikor mindenki. melyet megértettünk. mert azt tartom. azért a világ gyülöl benneteket. Mi az Isteni törvényt állitjuk a legmagasabb polcra. de az emberek jobban megszerették a homályt. aki benneteket gyilkol. jóllehet nem tudod. nem kezdhetünk uj életet lelkiismeretünkkel és eszünkkel ellentétben. gyöngéinket is.Istennek. de Én megszabaditottalak benneteket a világtól. s utána semmi többet sem tehetnek. a tanitványait. hogy fény jött a világba. együttes munkákkal. hanem nő. hogy békét hozni jöttem a földre. Ha ettől a világtól valók volnátok. mert: „A Lélek ott van. erőlködés nélkül el tudjuk tartani gyermekeinket is. keresztények. hogy segitségedre leszek óhajotok megvalósitásában.” 96 .gyülöl a világ. És dacára annak az igéretemnek. nehéz elképzelnetek. mint a fényt. Nincsen lehetőségünk. De te nem ismered a mi életünket és hamis képet alkottál róla magadnak. feldulni az államot. ahol a mások üdve van. hogy ezzel Istennek szolgál.” De valamiként Krisztus. betegeinket is. Annak folytán pedig. Mi csupán azokat az állami törvényeket teljesithetjük. akik megölik testünket. mert gonoszak az ő dolgai. hogy császár legyen belőle. amelyek nem ellenkeznek az Isteniekkel: cézárnak . és te hallod a hangját. mint egy kelés. ugy nézek tanotokra. s mi keressük ezt az üdvöt. amely táplál benneteket.

Büszke őrültek vagytok. amikor tudják. Pamfilius semmit sem felelt és szomoruan nézett Juliusra. csak a családtalanok számára jó és lehetséges. A legkényszeritőbb oka annak. mint a tiéiteké? . De egyrészről feleségem félelme. akik leromboljátok a társadalmi rend összes alapjait. beszélgessenek tovább és ebédeljen nála. amikor gyermekeddel jelentél meg. hogyan nevelhetitek gyermekeiteket a tulajdon nemlétezése mellett? Hogyan élhetnek anyáitok nyugodtan. . mint a gyermekek. hogy gyermekek vannak közöttünk. . hogy ti.Igen. oly lények.mondta Julius . anyáknak gyermekekkel nincsen benne helye. hanem azért. Feleségem nagyon hajlik a kereszténység felé. vagyis az emberi fajnak meg kell szünnie. másrészről pedig kezelőorvosom fejtegetései meggyőztek. mikor itt is akarta hagyni ezt az életet. Én kész voltam mindent eldobni és elmenni hozzátok. mert már el vannak rontva. hogy maradjon még. nincs jogom feláldozni gyermekeimet. hogy bármennyire jó lenne is nekem elmennem. Nem tudom megérteni. De legelsősorban az a bizonytalan jövő. hogy a keresztény élet. hogy egy keresztény családnak ne legyenek határozott létfenntartási eszközei? 97 . de a gyermekek? Ez rettenetes! Élni velük a világ közepette és csábitani őket! Jaj a világnak a csábitásoktól.Miért volna a mi gyermekeink jövője kevésbé biztositva. az életnek. Hogy oly élet mellett. Mi azt mondjuk: ha a felnőtt emberek világian élnek . Vele együtt akartam menni hozzátok. de jaj az embernek. hogy ez hogyan lehetséges. volt egy idő. amint ti élitek. KILENCEDIK FEJEZET Mialatt Julius ezeket mondotta.Nem csak egy gyermekem van: egy csecsemőm és egy hároméves leánykám még odahaza maradt. amely a ti felfogásotok szerinti. Ez betegségem ideje alatt volt. de Julius tartóztatta. Megundorodtam egész életemtől és mindennel szakitani akartam.. Nem értem. ránk nézve az. . . Igy beszél a mi Tanitónk és ezért nem ellenvetés céljából mondom ezt neked. De hogyan lehetséges. akin keresztül a csábitások jönnek.ezt még meg lehet bocsájtani.Csodálkozom.hogy megházasodtál és gyerekeid vannak.Azért.szakitotta őt félbe Julius . elszaladt tőle és apjához sietett.Különös. akikről megmondatott: ha nem lesztek olyanok. Pamfilius felsóhajtott. amint valamennyien élünk. mert nálatok nincsenek rabszolgák. és maradtam. És ez tökéletesen igaz. megsimogatta fiát és felállt. hogy ugy éljünk. mert jönniök kell a csábitásoknak. nincsen vagyon. . kérte. amelyek közepette én magam felnőttem és éltem.mondta Pamfilius. és én sem tudtam egyet nem érteni vele. nem juttok be a Mennyek Országába.Magyarázd meg nekem.de sok-e köztetek az őszinte? Gyakran vádolnak benneteket azzal. hogy a régi életmódot folytassam a kedvükért. amely a gyermekeit várta. Dacára Julius felesége minden becézgetésének. . mert tényleg igy van. hogy ti csak tettetitek. keresztények. . De nekem gyermekeim vannak és én ráeszméltem. Pamfilius kisfia befutott a szobába és apjához simult.Mi éppen a forditott módon okoskodunk. hogy felneveljem őket ugyanazon körülmények között. Ezért ejtett különösen ámulatba. de családos embereknek. az a nélkülözés ijesztette. de az igazság nem a ti oldalatokon van. hogy vértanuk vagytok és szivesen pusztultok el az igazságért. hogy gyermekeik jövője nincs biztositva? . .

kastélyokkal. a világi tanitás nem fogja megadni soha. annál jobban megfosztódik az igaz és örök biztositéktól. hogy éppen azt kell növelnünk. rabszolgákkal s idegen országok hozzánk szállitott termékeivel. . ne mondd ezeket a rettenetes szavakat. és akkor csupán a munka és az emberek szeretete marad fenn. amit mi tudunk. Mi magunk meg akarjuk szabaditani magunkat és gyermekeinket ezektől a feltételektől. . Időnk pedig van még nekem is és nekik is.Igen. . nem ment oda hozzá és nem hivta meg magához.Krisztus egyszerre teljes szabadságol ad. annál jobban megfosztjuk magunkat a szeretet igaz. természetes és csalhatatlan biztositékától. elvégezni valami szükséges dolgot. A ti eszköztök viszont az erőszak. Nem. ugy kétségeim is és habozásaim is tüstént végetérnének. amelybe a vagyon gyülemlett. ami mindennek az alapja. amely hol az ölébe hullt. amint megsemmisülnek gazdagságok. ha a gyermekek sorsára gondolnék. Isten veled. hogy melyikük fogja jobban elvégezni. 98 .minél jobban biztositjuk ezzel látszólag az életünket. hogy éppen ahhoz kell ragaszkodnunk.vajjon melyiküket fogják szivesebben fogadni? Nem. Az erőszak megsemmisülhet.ha kételkednék Krisztus tanitásának igazságában és ha haboznék annak teljesitésében.mondta. . . Fiai felnőttek és kiváltkép a második kezdett fényüző életmódot folytatni. amilyennek lennie kell. de a gyermekek nevelése meg van kezdve. hogy szolgáljanak nekünk és . közölni egy rendelkezést. hogy a keresztény élet csak a gyermektelenek számára lehetséges. de félve a legfelső hatóságtól. És amikor ez megvan.a munkával.Tudjátok meg az igazságot és szabadok lesztek. a család él. akik azok közt a körülmények közt nevelkednek a pogányoknál. Nyilvános törvénykezés volt.lehet. hol kisiklott a kezei közül. Minél jobban szabaditja meg magát az ember a munkától és szokik hozzá a fényüzéshez. De jaj annak. Ellenkezőleg. melyek közé gyermekeiket állitják. Julius felesége meghalt. hogy igazad van. aki csak egyet is elcsábit ezekből a kicsinyekből! Julius hallgatott.És Pamfilius eltávozott a fiával. amint más keresztényekkel együtt elvitte a vértanuk testeit. amelyek közt te nőttél fel és a gyermekeid nőnek. Mi azt tartjuk.mondta Pamfilius. TIZEDIK FEJEZET Még husz év mult el. hogy pogány életet élni csak a gyermekteleneknek bocsátható meg. . Bármilyen életberendezést csináljunk is magunknak mi néhányan. azt lehet mondani. Látta őt. . a legjobb tanitók tanitják őket. És éppen ezeket a feltételeket.folytatta Pamfilius. . sőt kellemes életet él. Lyukat fürt a vödör fenekén. és Julius látta Pamfiliust.Életfenntartási eszköz a mi hitünk szerint csak egy van: szeretetteljes munka az emberek érdekében. Elmehetnek hozzátok. Én pedig meg fogom tehetni. Vagyona nagy volt és egyre nagyobbodott. Élete a közszereplés gondjai közepette folyt le. mihelyt lábukra állitottam a gyermekeimet és szabad leszek. . és nézd meg.csodálatos dolog! . Hadd tudjanak meg mindent. . Kár nem származhatik belőle. és abban a mértékben. nevezik az emberek gondoskodásnak! Vedd a te fiadat és az enyémet és küldd most el őket megtalálni egy utat. annál kevésbé lesz képes a munkára. mikor felnőnek. a hatalom hajhászásában. Az életfenntartó eszköz mindig csak az emberek szeretete és a munka marad. az emberek többségének élete mégis olyan marad. Ugyanigy vagyunk a másik biztositékkal . és próbáld őket iskolába adni. és erőszakkal s nem szeretettel kényszeritünk másokat. ha szükségesnek fogják találni. amint a vagyon szaporodott.

A szobában. a szerencsétlenségek legyőznek. A szerencsétlenség . Julius elvesztette önuralmát. .Ő már régóta hiv. akit valamennyien szerettek és tiszteltek.De nekem nincsen semmiféle bölcsességem! Nyakig merültem az eltévelyedésekbe! Tévelygéseim régiek. és nyugtot fogtok találni telketeknek. Amikor Julius hazaérkezett. elásnák azokat a megnyugvás keresése közepette? Életbölcsességedet a társadalomban szerezted meg és ugyanannak a társadalomnak is kell rendelkezésére bocsájtanod. amit különböző időkben mondott neki Pamfilius. amelybe belépett. Talpon találta és kimondhatatlanul megörült. Az orvos volt. . . Harag. Mi volna a polgárokkal. és számüzetés várt rá. mert Én szelid vagyok és alázatos a szivemben. Egyetlen szót sem szólva fiához.csupán tüz. Vegyétek magatokra az Én igámat és tanuljatok Tőlem. egy ember feküdt. Nem engedték a császár elé és hazaküldték.Lehet. gyülölet. A valódi filozófusok nem igy cselekesznek. A léptek zajára az ember felemelkedett. jóllehet nem tudták. Benned nincsen férfiasság. akik dolgoztok és megfáradtatok és Én meg foglak benneteket nyugtatni. Örömmel fogadták.harmadszor indulok el ugyanoda és tudom. Igaz bölcsességre tettél szert. Te keresztül mentél az olvasztótégelyen.Eljöttem végre. most már nem fogsz lebeszélni. Vacsoránál Pamfilius meglátta barátját és örvendezve sietett átölelni. és igám nehéz volt és a terhem gonosz”. Nem hittem Neki és engedetlen és gonosz voltam.Nem. Mert az Én igám boldogság és az Én terhem könnyü”. És éppen most van rád szükség és éppen most futamodsz meg! Most tedd próbára az embereket és önmagadat. hogy védje magát.gondolta magában Julius. akik megismerték az embereket. hogy mit kell tennem. Sokáig ült Julius a szétteritett Evangéliummal a térdein. 99 . ha azok. aminthogy a viz sem lesz borrá. Kilikiában az a hir terjedt el. bármilyen régi és poshadt legyen is.Hol? . . de ettől még nem váltak bölcsességgé. . Felesége szobájában megtalálta az Evangéliumot és ezt olvasta benne. eltöprengve egész elmult életén és visszaemlékezve arra. . Rómába utazott. de nem teljesitetted a kötelességedet. . hogy ütése nem járt komolyabb következményekkel. öklével földre sujtotta a fiát és bement felesége lakosztályába. A következő nap estéjén elérkezett a keresztényekhez. melyet a haza üdvére kell forditanod.A keresztényeknél. . ahelyett. féltékenység. Egész napon át ment és estére kelve egy paraszthoz tért be éjszakára. . léha ifjakkal lepte meg fiát a házában. szenvedélyeiket és az életfeltételeket. és engedelmeskedni fogok neked.Mondd meg. Julius kiment az utcára és elindult a keresztény obscsina irányában.kiáltott fel Julius. Igy beszélt Julius és magára kapva köpenyét. amely próbának veti alá az aranyat. hogy csak ott fogok nyugtot találni! . Elkezdődött Julius küzdelme fiaival. hogy a társadalom hasznára vetnék latba ismereteiket és tapasztaltságukat. ugyanolyan harc. „Jöjjetek hozzám valamennyien. aminőt ő folytatott apjával. kiment a házból és pihenés nélkül folytatta utját. hogy Julius kiesett az uj helytartó kegyeiből. Ebben az időben történt.kérdezte az orvos. hogy barátja Pamfiliusnak. A régi hizelgők nem törődtek többé vele. Azután felállt és bement a fiához.nőtt a lyukból való kiáramlás sebessége is. „Igen.szólt Julius . hogy Julius meghalt és a fiu atyja halálát ünnepelte. hogy nyugtot fogsz találni. .

amelyek csak tüzelőnek jók”. hogy világosság jött a világba. Julius hátrafordult és egy évek sulyától meggörnyedt. mert azok gonoszak. de hogy tudd. mert nem hitt Isten Egyszülött Fiában. Még ha tengerannyiszor is többet tennél az összes embereknél. mi lenne ez az Isteni müben? Semmi! Az Isteni münek. magad fogod meglátni.mondta Pamfilius. Az. akár Istennek. aki hisz Benne. Az pedig. mert céltalanul tette tönkre az életét. Magad is látni fogod. Ne szomorkodj. . olyan lett volna. a világosság felé tart. aki alig-alig vonszolta a lábait. olyan lett volna. Reggel Julius kiment a szőllőbe. amire Neki szüksége van. „Ez az én életem. gyülöli a világosságot és nem megy a világosság felé. testvérem. nem talált magának munkát. amelyeket ama kertekben ott szüretelnek? Járjatok a világosságban. amit meg kell tenniök az embereknek. hogy tönkretette azt. talán mindent megtennél. És a sztarec azt mondta neki: . menj oda és segits. És Julius megijedt attól.Gyere velem. nem itéltetik meg. hogy hol van a helyed. amely hivta: . talált néhányat. talán azt hiszed. Az első kert fiatal volt. és látszólag valamennyi csupasz. nincsenek határai és nincsen vége! Isten 100 .Ezzel ne törődj. hanem hogy a világ megváltassék Általa. hogy itélkezzen a világ felett. mivel hitványabbak ezek a fürtök azoknál. fiam! Mi valamennyien Isten fiai és az Ő szolgái vagyunk! Mi valamennyien az Ő egy hadserege vagyunk! Hogyan. de a hitetlen már el van itélve. Teljesen kopár volt.Ha első izben jöttem volna. fürtöket szedegetett róla.Hogy mivel lehetsz az emberek szolgálatára. Ha akkor jöttem volna. hangot. a termés benne kevesebb. de az emberek jobban megszerették a világosságnál a sötétséget. hogy mindenkinek. letépte és beletette az aggastyán kosarába. . Egy szőlőtőnél állt és itt-ott rajtamaradt édes. hogy napfényre ne kerüljenek az ő dolgai. hogy a dolgai láthatók legyenek.És nem kelt fel helyéről és sirt. tizszer. mert az ő dolgaik gonoszak voltak. Még tovább ment és kiért egy már elhalt szőlősbe. de itt sem volt keresni valója Juliusnak: valamennyien párosával dolgoztak és neki nem akadt helye. mint ezek a szükségtelen. . hófehérhaju aggastyánt pillantott meg.mondta Julius magának. aki a Fiut látja és hisz Benne.Dolgozz. hogy felállitsák az Ő országát? Azt mondod. kiöregedett tövek. de most . És váratlanul egy öreges hangot hallott. Minden hely el volt foglalva és bármerre nézett is Julius. amit már nem lehet visszahivni.Nézd meg. mint az első kert gyümölcsei. Elment tovább.. . aki rossz dolgokat müvel. százszor annyit cselekedtél volna. kedves testvér! Örömteljes munka! . Kertjeinkben most folyik a szőlőszüret. . és Én feltámasztom őt az utolsó napon. amely azért várja. Julius keresni kezdett. amit tett. mindent. mikor megismerted életünket. Az itélkezés pedig abban áll. És Julius elszomorodott és igy szólt: . még ha egész erődet is az Ő szolgálatának áldoznád. Julius hozzá lépett.És megmutatta. . mikor másodszor indultam el. a szőlőhegy idősebb volt.mondta a hang. örök élete legyen. aki küldött engem. Mert mindenki. mert Istenben cselekedte azokat. Fiatalok szüretelték le és rakták kosarakba. hogyan keresse meg az itt-ott megmaradt fürtöket. Mert nem azért küldte Isten az Ő Fiát a világba. munkát adok neked holnapra. ahol a jövevények laktak és megmutatva ágyát. hogy kétszer.mondta a Tanitónk.És Pamfilius bevezette Juliust a házba. . megijedt attól a büntetéstől. mint a második kert gyümölcsei.lám milyen az életem: olyan. hogy rajtad kivül nem akad szolgája? És hogyan. A tövek göbösek és görbék. . Annak akarata.Dolgozz. igy szólt hozzá: . aki az igazság szerint cselekszik. .Semmire sem vagyok jó és már semmit sem tehetek. hogy addig is mire forditsd szabad idődet. amig van bennetek világosság. az. tele dus fürtökkel.

müve benned van. Gyere el Hozzá és légy ne a munkása, hanem a fia, és részesévé válsz a határtalan Istennek és az Ő müvének. Istennél nincsen kicsi és nagy, csak egyenes van és görbe. Lépj rá az élet egyenes utjára és Istennel leszesz, és a te müved nem lesz sem kicsi, sem nagy, hanem Isteni mü lesz. Jusson eszedbe, hogy az égben nagyobb az öröm egy megtért bünösért, mint száz jámborért. A világi dolog, mindaz, amit elmulasztottál, csak a bünödet mutatta meg és te megbántad. De mihelyt megbántad, meg is találtad az egyenes utat, menj rajta Istennel és ne gondolj a multtal, a naggyal és kicsivel. Isten előtt valamennyi élő egyenlő! Egy Isten és egy élet! És Julius megnyugodott és erejéhez képest élni és dolgozni kezdett testvéreiért. És igy élt örömben még husz évet és nem látta, mint halt meg testi halállal. 1887.

101

NINCSENEK A VILÁGON BŰNÖSÖK
Első fogalmazás. ELSŐ FEJEZET Iván Fjódorovics Porhúnov, egy nagyorosz kormányzóság egyik gazdag kerületének nemesi marsallja este érkezett meg birtokáról a kerület székhelyére, ott városi lakásában töltötte az éjszakát és miután jól kipihente magát, másnap délelőtt megjelent a zemszho hivatali helyiségében. Munka volt bőven: zemsztvo-gyülés, az árvaügyek, a sorozó-, egészségügyi, fogházügyi bizottság és az iskolaszék ülése. Iván Fjódorovics a Porhúnovok ősi nemzetségének volt a sarja, akik régi idők óta kezükben tartották a nagy nyikóljszko-porhúnovói uradalmat. A nemesi apródiskolában nevelkedett, de nem lépett a katonai pályára, hanem az egyetemre ment és elvégezte a filológiai fakultást. Azután rövid ideig a kijevi főkormányzó mellett dolgozott, ott szerelemből nőül vette a nála társadalmilag alacsonyabbrangu, vagyontalan, de fiatal Klodt bárónőt, lemondott állásáról és birtokán telepedett le, ahol mindjárt az első választás alkalmával nemesi marsallnak választották. Ezt a tisztet most már harmadizben töltötte be. Porhúnov okos, müvelt, kiváló emlékezőtehetségü ember volt, sokat olvasott és gondolatait röviden, tisztán tudta kifejezni. Legszebb jellemvonása azonban, amely megszerezte neki az emberek rokonszenvét, szerénysége volt. Éppen ezért külső képességeiről: müveltségéről, becsületességéről, jóságáról, őszinteségéről nem sokat tartott. Szüntelenül arra törekedett, hogy tudását gyarapitsa és hogy még becsületesebbé, jobbá, őszintébbé váljék. Az önmagáról való vélemény látható „nevező”-je tehát igen kicsiny volt nála. Épp ezért az emberek, akikkel érintkezett, olyannak látták, amilyennek kellett, a mindig kellemes, jóságos és őszinte Iván Fjódorovicsnak. Az élet, amit folytatott, társadalmi körének felfogása szerint feltétlenül erkölcsös volt: feleségéhez nem lett hütlen, nem követett el bolond csinyeket - ezek ideje kijevi tartózkodására esett, amikor még nőtlen volt, de ott is igen rövid tartamu volt - és uradalma parasztjaitól, valamint embereitől csak olyat követelt, ami a gazdaság karbantartásához feltétlenül kellett. Politikai tekintetben a fölvilágosodott konzervativizmust ismerte el helyesnek. Azt tartotta, hogy jobb fölvilágositó, haladó szellemben a dolgok fennálló rendjére hatni, mint fantomokat hajszolni, amelyek megvalósithatatlanok, mindent és mindenkit elitélni és az állami életben való részvételtől tartózkodni. A birodalmi dumába is beválasztják képviselőnek, ha egy másik jelölt, aki a választóknak jobban tetszett, egy nyugalmazott tanár és kiváló szónok meg nem buktatja. Vallásos kérdésekben, ebben a mindenkire nézve fontos ügyben, Iván Fjódorovics ugyancsak fölvilágosodott konzervativ álláspontot foglalt el. A kételyeknek még árnyékát sem engedte magához férkőzni, noha a pravoszláv egyház dogmáit illetően megengedhetőnek tartotta a történelmi kutatást és e téren nagy olvasottsága volt. A dogmák tekintetében azonban a legnagyobb óvatossággal viselkedett. E tárgyra vonatkozó eszmecseréket némán hallgatott végig. Az egyház minden parancsának rendületlen pontossággal tett eleget, nemcsak ami a szentségeket illeti, hanem a keresztvetést és a mindennapi imádságokat is, amikre még anyja tanitotta. Általában tisztelte és nagy gonddal óvta ezt az alapot, amelyen az emberi élet nyugszik, anélkül, hogy tulságos szilárdan helyezkedett volna reá, mintha mégsem lenne meg a teljes bizalma a megdönthetetlenségében.

102

Társadalmi érintkezésben, a társalgásban nagyon kellemes volt és kellő helyen mindig tudott egy-egy idézetet vagy anekdotát belefüzni. Egyébként is kellemes ember volt és a legkomolyabb arckifejezéssel el tudott mondani egy tréfát vagy vidám történetet. Szenvedélyes vadász volt, szeretett kártyázni és sakkozni és kitünő játékos hirében állott.

MÁSODIK FEJEZET Mig Porhúnov a titkárral javában dolgozott, megjelent a zemsztvohivatal elnöke, egy szélsőséges reakcionárius, akivel azonban Porhúnov az eltérő politikai álláspont ellenére a legjobb viszonyban volt. Azután megjött az orvos, egész ellentétes felfogásu ember, demokrata, majdnem forradalmár. Vele Porhúnov még jobb barátságot tartott fönn, mint az elnökkel. Gyakran szokta tőle kedélyes hangon megkérdezni, mikor proklamálják Oroszországban a szocialista köztársaságot, amire az orvos szintén mosolyogva, tréfálódzva felelt. - Nos, hogy vagyunk a játékkal, Iván Ivánovics? - fordult Porhúnov az elnökhöz. - Megint sikerült „hatos” nélkül beugrani, mint a multkor egyszer? De komolyan ideje, hogy hozzálássunk, mert rengeteg munka vár ránk. - Bizony ideje. - De volna még egy kérésem önökhöz, kedves munkatársaim, ezt akarom előterjeszteni, mielőtt munkához fogunk. A doktor megkérdezte miről van szó és Porhúnov elmondta, hogy a diák, akit gyerekei mellé házitanitónak fogadott, elmegy és ezért uj nevelőre volna szüksége. - Tudom, - mondta az elnökhöz fordulva - hogy önök ismernek fiatalembereket, akikről itt szó lehetne és talán ön is ismer egy megfelelő embert - mondta a doktornak. - Tudnának valakit ajánlani? - Az én ismerőseim esetleg, hogy is mondjam, tulságosan haladó szellemüek - jegyezte meg a doktor. - De hát ezzel a Nyeusztrójevvel se volt semmi baj, pedig az igazán eléggé vörös. - No és mi van vele? - Elmegy. Azt mondja, hogy az ön ismerősei számomra nagyon is vörösek. Lehet e tekintetben rosszabb valaki, mint Nyeusztrójev? És mégis egész jól megértettük egymást. Egész őszintén megszerettem. Pompás fiu. A feje ugyan tele van éretlen, meg nem emésztett eszmékkel, ahogy az a mai fiatalembereknél olyan gyakori, de ami a természetét illeti, hát igazán nagyszerü fiu. - Miért megy el? - Nem mondja meg az igazat. A hazudozás tudvalevően a forradalmárok programmjához tartozik. De csak ugy mellékesen. Egy barátja látogatta meg, aki a faluban Szolovjov tanitónál vendégeskedett és ott gyakrabban találkoztak. Alighanem a pártja, a frakciója, vagy a szervezete, vagy aminek ők már nevezik, felszólitotta, hogy álljon rendelkezésükre. Nekem bejelentette, hogy tovább nem maradhat. Kár; derék, lelkiismeretes tanitó volt és ismétlem, pompás fiu, noha az ön forradalmárai közé tartozik és bizonyára tagja valamely szervezetnek - tette hozzá Porhúnov mosolyogva és tréfásan az orvos térdére csapott.

103

. mert a nagy szomoruságtól nem is értették. nem szolgálhatok. amelyen beszédközben mindig megrándultak az izmok a szemöldök felett. amellyel tréfáit szokta elmondani. Alekszándra Nyikolájevna lehetetlen embernek tartja. miként mondta. 104 . De sokkal sulyosabb vétségeket követett el mondta Porhúnov azzal a nyugodt. ismét mások.Az. .Miféle meggyőződésed szerint? . Egyébként tudok még egy fiatalembert.Igen. akik a jelenlevők csodálkozására engedelmet kért. egy pillanatig hallgatott és azután komoly arccal válaszolt. Akadtak olyanok is.. hogy. . kérem. nemcsak homlokán és bal szemöldökén. Irok majd neki.Megfogadnám. egyesek még nőtlenek. „Nemes ur. .készen van az anyaggal? . kérem. akik megelégedettnek és jókedvünek akartak feltünni. . ..kérdezte Porhúnov. És volt egy közöttük. . „nyilatkozatot adhasson le”.. Egymásután jöttek be a fiatal sorozókötelesek.Ez igazán pech. Iván Ivánovicsé meg tulságosan reakcionárius.. de a legtöbb már házas ember. szőkehaju. gondolta magában. .Doktor ur. . Miután szavait befejezte. akik nem tudták leplezni bánatukat és nagy kinnal nyögték ki a feleleteket. .Nincs semmi bajom. . hogy iszik. Egészséges vagyok.Az én nyilatkozatom az.Miféle nyilatkozatot? Mit akarsz? Bodros.szörnyü el is gondolni . Most aztán fogjunk munkához. lelke mélyén maradi”. komoly arccal. A sorozási ügyekkel kezdték. Iván Fjódorovics kollégáira tekintett. de legalább folyamatba hoztam.Az orvos is önkéntelen mosollyal válaszolt a nemesi marsall kedves mosolyára. aki helyet keres ..felelte Iván Fjódorovics mosolyogva . arisztokrata. kisszakállu fiatalember volt hosszu orral és sötét homlokkal.Tudnék egy szemináristát. De nem tehetek esküt. gyorsan kiküldték őket (hisz még annyi elintézni való volt) és másokat hivtak be. az én jelöltem tulságosan liberális.Valami bajod van? . . „és mégis szeretni kell. . .Hogy hiszek Istenben és Krisztusban és nem lehetek gyilkos. A szokásos kérdéseket intézték hozzájuk. Sztyepán Sztyepánovics.fordult a titkárhoz .mondta az elnök.de Alekszándra Nyikolájevna Porhúnov felesége .mert késsel eszik. még nem olyan veszedelmes. aki a papi szemináriumot végezte és azután lett tanitó. akik betegnek tettették magukat és megint mások. mert meggyőződésem szerint nem szabad fegyvert a kezembe vennem. hanem arcán is átvillant a vonaglás.Miért nem fogadja meg Szolovjovot? . mit kérdeznek tőlük. hogy én katonáéknál. .kérdezte az elnök. Voltak közöttük olyanok. . nagyon müvelt ember. válaszaikat jegyzőkönyvbe foglalták. akik igazán betegek voltak. A jelenlevők nevettek.hallani sem akar róla. Az ügyet tehát nem intéztem el. a hadseregnél.Miért? Mert iszik? Ez nála csak igen ritkán fordul elő. Szolovjov tanitó volt Porhúnov birtokán.Legyen szives. .” .De ő sem fog megfelelni az ön izlésének: tulságosan konzervativ.

A parlag simára volt legelve és ha nem esett az eső. amikor környezete vallási életét vizsgálta. Egy merőben uj hit támadt benne. hogy nem azt kell hinni. amit a józan eszünk diktál. Megdöbbentette az a gondolat. azután az elnökkel. Nekem csak az a kötelességem. Kilenc óra tájban a kocsi elgördült a park mellett és a nyikólszkoje-porhúnovói emeletes udvarház előtt állt meg. a csillagok töméntelen száma. hogy bebizonyitsam magának. de a saját bőrén tapasztalt. a mezőn dolgozni. Ez a fölfedezés egész világszemléletét és ezzel egész életét megváltoztatta. saját ménesének nevelése. házának hü barátja és öreg szolgája ült a bakon.bár öntudatlanul . Ami a legnagyobb hatást tett reá. De nem sokallta a munkát és mint minden ember . Az estét Iván Fjódorovics a lakásán töltötte.a világegyetem nagysága. természettudományi iratokat. Fedot. csillagászati füzeteket. Ami a meggyőződését illeti. az a józan ész fogalma volt. a kutatások mélysége és a szellemes hipotézisek . vagy nem.U-ugy! Nem tudom magának (már nem tegezte a fiatalembert) bebizonyitani és nem is érzem kötelességemnek. öccséből. „A pókok és a legyek”. hogy olvashasson. azt sem. amit addig igaznak vélt és feltárult előtte a józan ész világa. HARMADIK FEJEZET Jegor Kuzjmin családja egy már hajlottkoru. mig a kereskedőnek és a szomszéd földbirtokosnénak zöldelő kertjei. Mikor igy a dolgok mélyére pillantott. a távolságok. Középszerü években a termés nem volt számukra elegendő.szeretett a réten. Nem hitt többé senkinek. akik Moszkvában egy gyárban dolgoztak és forradalmi iratokat meg szabad szavakat hoztak magukkal. Tizenhétéves korában szellemi átalakulás ment végbe lelkében. amely álláspontját a környező világgal szemben megváltoztatta. hogy mint besorozottat fölvétessem a lajstromba. akivel tizennyolcéves korában házasitották össze. kell-e katonai szolgálatot teljesitenie. amit az öregek mondanak. Az iratok cimei ezek voltak: „A katona hőstette”. amit a pópa prédikál.mindez hüvösen hagyta. Félig álmosan felkelt. Nemsokára ezután néhány fiatalember jött haza ünnepre a faluba. Élénk szellemi képességekkel volt megáldva. Most már semmi sem takarta el szeme előtt az ilyen életmód egész ridegségét és esztelenségét. mindent maga vizsgált felül. hanem egész lehetetlenségét is meglátta. A vonat korán reggel indult. nem is szólva a szénáról. ahol először is mindenféle aktákat irt alá. beszállt a vasuti kocsiba és csak a maga állomásán szállt le. ahol pompás pejszinü trojka várta. ami akármilyen könyvben van. Az. Nyáron nem tudtak takarmányt adni a jószágnak és igy nem jutott tej a gyerekeknek. amely minden ismeret első föltétele. de mostanáig ezt nem vette észre. az öreg kocsis. azt majd közölje feljebbvalójával. ha megnyilik előttük a tudomány birodalma . erdei és rétjei voltak és napi ötven kopékás bérért kaptak aratómunkást. Ezek az iratok különösen nagy hatással voltak rá. anyjából és fiatal feleségéből állott. a doktorral és a sorozóbizottság vezetőjével leültek kártyázni. Ebéd után ujra kezdődött a munka: először került sorra a kerületi főnökök tanácskozása. hanem egyedül csak azt. az éhes jószág bőgött az éhségtől. „Mese a négy testvérről”. Ugyanahhoz az eredményhez jutott. Te kaszálsz nekik és ők eladják a szénát. „Éhinség”. Apjával együtt harmadfél hold földje volt. mint a többiek: 105 . jó tanuló volt és különösen télen minden szabad órát felhasznált. nemcsak a gazdasági élet rettentő igazságtalanságát.. iszákos apából. Jöjjön a következő! A sorozás két óráig tartott. de még azt sem. Sokat kellett dolgoznia. Sok dologról adtak neki elméleti felvilágositást. A tanitó kedvelte és mindenfajta népszerü tudományos munkát kölcsönzött neki. amiket nemcsak látott és megértett. amely szétrombolta mindazt. a te tehened azonban bőg az éhségtől s a gyerekeidnek nem tudsz tejet adni! Mindez már eddig is igy volt. de érezte is egész lényével. Most azonban nemcsak látta. ami a nép fiai közül sokat ámulatba ejt. Ezt azonban nem találta fontosnak és továbbra is ugy élt. azután a börtönügyi bizottság ülése és igy tovább öt óráig.

de kérte. mint a többi szegény paraszt. de ők nem értették meg. nem tartotta meg a böjtöt és nem is vetett keresztet. mint eddig. A városban sokáig nem kapott munkát és ezért nem tudott pénzt hazaküldeni. Látta. igyekezett nekik álláspontját megmagyarázni. és nem önönmagát. hogy ugyanabba a cellába egy parasztot zártak. hogy munkát szereznek neki a gyárban. Jegor egyre mélyebben hatolt ebbe a gondolatvilágba és mikor kijött a fogházból. hogy gonosz emberek elnyomják embertársaikat és megfosztják őket a földtől és munkájuk gyümölcsétől. De minél közelebbről ismerte meg őket. Jegor Ivánovnak atyai áldásomat küldöm. Erre atyja megharagudott és a következő levelet irta neki: „Levelem elején fiamnak. visszatért tehát apjához és feleségéhez és megint ugy dolgozott. urvacsorához fordult. bronztárgyakat és egyéb fölösleges portékát és a gazdagok gyüjtik a szegényekből kipréselt pénzt a bőségtől tuláradó ládáikba. hogy valami haszontalan lim-lomot készitenek a gazdagok részére: illatszert. Az evangélium szerint kell élnie és nem a pópák vallása szerint.templomba járt. hogy az emberek nem élnek Isten parancsai szerint. férfiak és nők. Minden jól ment volna. mindig egyformán nyugodt és mindenki iránt egyaránt jó emberrel még egyszerübb és értelmesebb életfelfogásra tanitotta. a megszabott napokon böjtölt.Jegornak is meg tudta magyarázni. hogy fölemelik. hogy ujra visszamehessen Moszkvába és oda is ment. amelyet a pópák teljesen elferditettek. NEGYEDIK FEJEZET Télire Jegor Moszkvába ment Társai megigérték. Odament hát. Mityecskának hivták . Ekkor történt. hanem egyedül Istent. Ez az ember . Nemzedék jött nemzedék után és senki sem ismerte föl s nem is akarta fölismerni ennek az állapotnak az igazságtalanságát és esztelenségét. Aki azonban az evangélium szerint él. havi husz rubel volt a fizetése. elvált régi társaitól és egész a maga módján kezdett el élni.fogolytársai. megkapta az állást. de most már Jegor képtelen volt részt venni minden egyházi szertartásban: nem járt többé a templomba. annál visszataszitóbbnak találta hiuságukat. szentképek megsértése miatt került a vádlottak padjára. Érintkezése ezzel a szelid. hogy a világ minden igazságtalansága nem abból származik. „Élj Isten parancsai szerint és senki se tehet neked semmit!” Minden hit benne van az evangéliumban. gőgjüket és civódó természetüket. akik hozzá hasonlóan a társadalmi forradalom irányához tartoztak. annak nem szabad a világ fejedelmeit szolgálnia. Régi munkahelyét más foglalta el. Ezentul önmagát még komolyabban és még szigorubban birálta meg. hogy ennek véget lehet vetni. Jegor elfojtotta dühét. betegek. keresztet vetett. akik mind tisztelettel bántak vele. Moszkvában még fokozódott Jegor gyülölete azok ellen. Itt Moszkvában a gyárimunkások közt Jegor éleslátásával. észrevette a gyári munkás még sokkal szomorubb állapotát. ami a siron tul is az örökkévalóságban szolgálatodra lehet és üdvözlünk és jóegészséget kivánunk kedves bátyánknak Jegor Ivánovicsnak hugaid Várvara és Anna és Alekszándra Ivánovna üdvözöllek és jóegészséget kivánok az én hü uramnak Jegor Ivánovnak én a te feleséged várvara mihájlovna és kislányunk Katyerína Jegórovna küldöm neked hitvesi tiszte- 106 . amely a parasztok végtelenül szomoru helyzetének fölismeréséhez vezette. a biróság elé állitották és három hónapi fogházra itélték. este imádkozott. hogy ezek az emberek. A közös cellában csakhamar megismerkedett néhány emberrel. Mikor szülei ezt szemére hányták. De Moszkvában egy teljes hónapig sem élhetett szabadon: egy munkásgyülésen letartóztatták. Egyszer apja ittas állapotban meg is verte. azonban kilátása volt. vagy amikor kiment a szobából és reggel. aki templomgyalázás. hanem abból. becsvágyukat. gyengék és gyerekek napi tizenkét órát azzal töltenek. mielőtt asztalhoz ült. akik ezt az igazságtalan állapotot megteremtették és nőtt a reménye.

nem magamért mondom. aligha lesz képes ellentállni. hullámos haja.mondotta elpirulva. aki figyelmesen. A fiatalember nem volt magas. A fiatalember arca komoly és szigoru volt. érzéki szája hiánytalan. és fejletlen izomzatu. mert szeretem és érdeklődöm sorsa iránt. okos arcában keskenyvágásu szem csillogott. egyenes orra. az orvosnak a káró hetest átadni és igy a játszmát fényesen megnyerni. amilyet kövér asszonyok közt női életük alkonyatán elég gyakran látni. hogy sikerült partnerének.Ez több mint barátság. amikor Iván Fjódorovics Porhúnov a kártyaasztalnál ült és csak nehezen tudta leplezni azon való örömét. most felmondta állását. Most is megjelent a mosoly az arcán. melyet fekete haj keretezett és a sötét arcszin mellett.. ajánlom. miként jól tudta. előzékenységet látott bennük. nem tudta leleplezni a megelégedést.De a maga érdekében is.. hanem a gyerekek kedvéért. Nem tudok semmi szin alatt.maradjon. igazi vagy hamis fogakból álló fogsorral.Nem maradhatok. aki biztos a maga hatalmában. izgatott hangon beszélt az előtte ülő fiatalemberhez. hogy a sorozóbizottságnál jelentkezzék. Nem tartotta lehetségesnek és mégis határozottan érezte. . azért különösen szépnek és kellemesnek hatott a mosoly ezen a szigori arcon. . Többet érzett ki belőlük az egyszerü érdeklődésnél.Amit mondok. Alekszándra Nyikolájevna negyvenöt éve és hat gyermeke ellenére még mindig az az őszi szépség volt. szemöldöke. . Nagy szürke szeme volt. Alekszándra Nyikolájevna. rövidre nyirt haja. . hogy az arisztokraták és bourgeois-k ellensége. iránta. bár nem szivesen veszitem el. akármi is . amitől félt és aminek. hogy igy van. Csak tulságosan erős alakja és rendkivül fejlett keble nem vált előnyére. . de szikár. Ez az érzés azonban még egészen öntudatlan volt benne.. A diványon ült és szenvedélyes.letemet és szivbéli üdvözletemet kedves fiam Jegor Ivánovics ha megkapod levelemet gyere el a feleségedért és költözzél el éntőlem hogy ne legyen többet itt mert nem tudok vele együtt lakni és ő panaszkodott a rokonainak hogy én tanitottalak hogy ne küldj pénzt és hogy elveszem az egész kis szerszámot akit vettünk és megsértették és az egész falu előtt csufolódtak én pedig nem tudok semmiről egy szót sem nem szóltam neki egy szót sem se pénzről se szerszámról ha pedig nem jössz érte kikergetem a házból hogy ne legyen itt minálunk és még a héten menjen el mitőlünk és még egy cédulát hozott a rendőr neked a sorozás miatt”. a kedvemért. Jegor hazautazott.. aki egy nagy ház élén állott és hat gyermek anyja volt... Amikor ezt a levelet megkapta. amelyen két gyűrüt viselt. .. feszülten nézett a szeme közé. Jóságos. hogy maradjon nálunk. . felesége Alekszándra Nyikolájevna az ódon ház nagy szalónjában ült Nyeusztrójev diákkal aki miután tiz hónapig mint házitanitó müködött Porhúnovéknál. arányos termetü. Kérem tegye meg. melyet az asszony szavai benne keltettek. ÖTÖDIK FEJEZET A késő esti órában. hogy ez a büszke asszony.nos. bármennyire is becsülöm az ön barátságos érzelmeit irántam.. fehér gallérral. mely a fehér fogak villogását még jobban érvényre juttatta. bajusza és serkedő kis szakálla fekete volt mint a szurok. Egyszerü.mondta egy olyan asszony arckifejezésével. sürü. akiről pedig tudta. ilyen érzéssel viseltetik. Nem tartotta volna lehetségesnek. ez. Szó nélkül végighallgatta apja veszekedését és felesége panaszait és gyalog ment be a városba. 107 . ápolt keze. ez az arisztokrata nő. de modern selyemruha volt rajta keskeny. finom arcbőre és ugyanolyan szép.

.Igen. Anyja. de ugy rémlett neki. hogy a titkos társaság tagja lett. a tiszta igazat. szerettem önt. ne beszéljen igy! Egyedül voltak és megtörtént az. amelyek minket elválasztanak.Egy pillanatra elhallgatott. amit sem az asszony. hogy fontos ügyben. mert világnézeteink közt mély ellentét van.Igazán? . .De miért gondolja. Ehhez 108 . egy müveletlen asszony. mégsem hódolhatnék meg ennek a szerelemnek.. hogy majd falun fog élni a nép között és ezért Szolovjov tanácsára örömest elfogadta a házitanitói állást Porhúnovéknál. Tiz hónapot töltött itt. Hazudott. . hadd mondjam meg az igazat. amióta megismertem és megértettem. hogy most mindent szabad megtennie. aki mint az államtudományok magisztere egyetemi pályára lépett. megbuktassa.. hogy elérje célját.Ami megtörtént. ne beszéljen igy. ugy ahogy férfi a nőt szereti.Alekszándra Nyikolájevna. erkölcsös gondolkodásu és törekvő fiatalember önkéntelenül forradalmárok társaságába keveredett és az egyetemről való távozása után még erősebb vonzalmat érzett barátjai iránt. még élt és Mihaíl bátyjánál.. Mindjárt azután. amelyhez szükség van reá. hogy nem tudnék teljes szivvel önnel együttérezni? Egyszerüen kénytelen vagyok. ne menjen el! Ugy-e marad? Az asszony kezét nyujtotta és a fiatalember megragadta ezt a kezet. nem is tehetek másképpen. És szörnyü helyzetének tudata még fokozta a gyönyört. hogy egy állami pénztárból akkora összeget szerezzenek meg. Mihaíl is diák volt. Ez a kör feladatául tüzte ki.A fiatalember ismét mosolygott. akinek szabad önre feltekinteni. Miután üldözői szemei elől eltünt. amikor a párt egy tagja jelent meg Szolovjovnál és megbeszélést folytatott Nyeusztrójevvel. Arról volt szó. (Egész akaratlanul akadozott mielőtt a szót kimondta. Még egyszer kérem. . akit a sok pálinkaivás sirba vitt. a vezetőknek azonban sikerült elszökniök. a kártékony egyéniségek erőszakos eltávolitása árán is. amely hirtelen tünt föl előtte és ellenállhatatlanul csábitotta. ami történt. mit beszél. Két óra volt éjfél után. igen. . Nyeusztrójevet viszont felelősségre sem vonták.. egy spicli besugta a tagok neveit és néhányat közülök le is tartóztattak.. . . HATODIK FEJEZET Mihaíl Nyeusztrójev apja gyógykovács volt.Ó. Nyeusztrójev mint tehetséges. melyet az ifju szerelmének emléke szerzett neki.Nos hát. Sztyepánnál lakott. . elhatározta. sem a fiatalember nem látott előre és ami egyetlen óra alatt megsemmisitette a nő tizennyolcévi boldog és tiszta házaséletét és ami a fiatalember számára örökké kinos emlék maradt. borzalommal és gyönyörrel gondolt arra. szivem minden porcikájával.) Maga sem tudta. A végrehajtóbizottság nevében felszólitotta. azon nem lehet változtatni és az érzésnek nem lehet gátat vetni. tekintet nélkül a társadalmi korlátokra. hogy a fennálló kormányzatot minden elképzelhető eszközzel. utazzék el Moszkvába. ahogy csak a magamfajta proletár szerethet. Ha szeretném önt. amennyi a párt kiadásait fedezheti.mondotta -. de más diáktársaival együtt forradalmi üzelmek miatt kizárták az iskolából.. az asszony még nem aludt.

Szolovjov valamivel idősebb volt Nyeusztrójevnél és egészen más szabásu. . miért jött és mit akar tőle.. mialatt Szolovjov szakadatlanul beszélt.Ah! Hova ilyen későn? . mi Isten. Elhatározta. egymáshoz dörzsölgette a lábát és kikérdezte Nyeusztrójevet. Az éjjeli őrön kivül Nyeusztrójev utközben senkivel sem találkozott a faluban. Ez volt az oka annak.Az uraság házitanitója. hogy a „vallásos fluidum” nem hatol át rajta. Sötét éj volt és a bakter szigoruan megkérdezte tőle. . akiről maga jelentette ki. még nem tudod.Kicsoda? .ugy-e? Azt mind tudjuk. meggyujtotta a kis lámpát. amikor Nyeusztrójev befejezte mondanivalóját. karjaival gyakran hadonászott a levegőben. tovább érsz.Hát hol lenne? Alkalmasint alszik már.A holmidat idehozatom. Szolovjov az iskolaépület egyablakos hátsó szobájában lakott. Nyeusztrójev mosolyogva hallgatott. . kék szeme és széles homloka. Otthon van? . hogy kicsoda. Igy is tett. Nyeusztrójev. Nyeusztrójev az ablakhoz lépett és zörgetett.Tudom. hogy minél hamarabb elutazzék.. váratlan élmény végleg megerősitette abban az elhatározásában. tudom..Szolovjovhoz..És bizzál Istenben . Gyakran mosolygott.mondotta. Egy ideig senki sem felelt. Mert nem ismered Istent és nem tudod. bodros haj takarta. akivel már legalább egy tucatszor tárgyalta meg ezt a kérdést. 109 . az egyik sarokban több szentkép függött és alattuk mécses pislogott. mintha nem éjfél után két órakor zörgették volna fel álmából és nem olyan emberrel beszélne. . Arca teljesen más volt mint Nyeusztrójevé.Kit hoz a jó Isten házamba? Beszélj. erélyes hang kérdezte: . .Nem. . hogy Porhúnovékhoz visszamenne.Na. . Csak tudod.folytatta jobb kezével hadonászva és baljával a földrecsuszó takarót huzta vissza. jól van. Fejét dus. mig végre egy friss. Az aznap esti különös. kinyitom az ajtót. elméleteidet. Szolovjov beengedte barátját. Szolovjov fejét oldalt hajtva nézte vendégét és figyelt szavaira. . És Szolovjov elkezdte neki fejtegetni felfogását Isten mibenlétéről.Lassan járj. nála tölti az éjjelt. . hogy mindenkitől elbucsuzott és az ismert ügyben utazik el..hisz ismerem. Leginkább feltünt nagy. ilyenkor kilátszottak rossz fogai.erélyes emberek kellettek és ezért fordultak Nyeusztrójevhez is.. leült a gyürött ágyra. Nyeusztrójev leült az asztalhoz és elmondta Szolovjovnak. hogy fölkeresi Szolovjovot. Misa! Mit kószálsz éjjel? Gyere be. . . hogy felmondta házitanitói állását. . orra széles volt és szája nagy.Én vagyok. A másik sarkot könyvespolc foglalta el. a falusi tanitót. majdnem kerek. odahozatja a holmiját és elutazik anélkül. vagy meglocsollak! A recsegő padlón mezitláb közeledett az ablakhoz. Hosszu termete kissé előrehajolt és amikor beszélt. Csak még a poggyászát kell elhozatnia. Az ágyon kivül asztal és két szék volt a szobában. a harmadikban fehérnemüláda állt. Tulságosan lassuaknak találom azokat.Oh. . A vonat csak másnap reggel indult.

Mosdás közben arra gondolt.) Nem. az elhalt szüleiért való imát. egy huszonhatéves. . mikor ment el. Pompás fehér hólepel boritott mindent körüskörül és a friss. hogy elmegy a postára. ami tőle telik. . . és amit teszek.Tudta. Jó volna. Szolovjov még aludt és nem is hallotta.hogy az én jutalmam ott van. gondolta magában és erről tüstént eszébe jutott Natália. hideg levegő még jobb kedvre hangolta. amikor ezektől várod a jutalmat.) Ő itt bent van.Ez a metafizika nekem igen magas. a tanitás szünetelt és igy elhatározta. mégis kötelességének tartotta.Feküdj hát le. mert az ujj helyett keze mindig a bélés alá tévedt. hogy két nap óta nem evett és támogatást kért tőle. Azután felhuzta magasszáru csizmáját. majd mikor gazdája lopáson érte. tisztitsd meg minden hibától és büntől és mentsd meg lelkünket. gondolta. gyakran segitett másokon és sok pénzt költött könyvekre. HETEDIK FEJEZET Nyeusztrójev korán reggel elküldött egy embert a holmijáért. Mennybéli Atyám” kezdetüt. ha husvétig tartana. (Fölfelé mutatott. Szolovjov cigarettát sodort.Azt mondod. szerencsétlen fiatalember. megjegyezte: . Ebben a pillanatban hét rubel 110 . ahol szintén valami szabálytalanságot követett el. Afanászjevna lánya. az én jutalmam itt van. fejét rázta. hogy közvetitő legyen közte és társai közt. vigye el őket az ördög. kocsit fogadott és kiment a vasuti állomásra. A postán feladott egy levelet és átvett egy szomoru tartalmut. barátom. mert egynek érzem magamat Istennel. De Natáliára gondolva. a Hiszekegyet. szokása szerint a szentképek elé állt és elmormogta a gyerekkora óta ismert imádságokat: a Miatyánkot. hanem Istenért és magamért. amig csak él és nem szabad önmagára gondolnia. Amikor Szolovjov egy pillanatra szünetet tartott. feküdj le. mert a Nyeusztrójevvel folytatott beszélgetésre gondolt. amelyet különösen szeretett: „Jövel és lakozzál szivünkben. „Majd szólnom kell Afanászjevnának”. hogy tudta volna.) A magunkfajta embernek mindent meg kell tennie. amit már az ünnepekre vett használatba. a falusi rendőrségen irnokoskodott.kereskedősegéd lett. Szolovjov maga is szegény ember volt. aki abbahagyva a papi szemináriumot. . Öccse irta. a Szent Szüzhöz valót és végül az „Oh. Kitünő hangulatban volt. amely cimére érkezett. fizetése mindössze havi negyven rubelre rugott. felöltötte kabátját. miért lenne ez jó. oh Istenem!” Ma különös buzgósággal imádkozott. anélkül. Aludni már nem akart. (Öklével a mellére ütött. Nyeusztrójev csak hallgatta és néha-néha elmosolyodott.Szolovjov apja diakónus volt . Inkább lefekszem aludni. . hogy valami terrorista vállalkozáshoz hivták meg Nyeusztrójevet és ha nem is tagadta meg. hogy szándékától eltéritse. amely sürgős javitásra szorult. Vasárnap lévén. Amikor Szolovjov fölkelt.Könnyü neked. szinte önmagának téve szemrehányást. megirta. hogy vajjon meddig tart még az a darab szappan. (A szentképekre mutatott. A postahivatal mintegy két versztányira volt az iskolától.felelte hevesen. nem másokért teszem. . Öccse előadta szomoru helyzetét. Rágyujtott és mohón szivta be a füstöt.

akit nekem kell. hogy szivesen fizetne. Ebben a faluban tanitóskodott régebben. mihelyt megszerzi a pénzt. de nem tud.Nem tehetek semmit’. . egy asszony jött át a szomszédból. hogy Vászja . De mit csináljon a gyerekekkel. Megkérdezte. Sajnálta. Ha hatalmatok van hozzá. hogy egy kopékám sincs.Az itélet ki van mondva és vége’. Kérését megtagadták. vigyétek el. könyörögtem neki a nővérem miatt.hatvan kopéka volt minden vagyona.az öccse . . Utközben utolérte egy nyikóljszkojei parasztnak a szánja.kezdte Szolovjov . indult hazafelé és töprengése közben olykor hangosan beszélt önmagával. . hogy azonnal fizessen.Atyuskám.” . A járási előljáró eljött az asszonyhoz. atyuskám? Szolovjov hallgatta és még jobban elszomorodott. majd megirom nektek a kérvényt. azt mondotta. a járási főnök háromhavi fogházra itélte. Az özvegy arra kérte az uraságot. egy szomszéd falubeli idősebb özvegyasszonyt.Ezért a feleletért a járási főnök háromhavi fogházra itélte. az asszony utána.Akkor add ide a tehenet. nem annyira a maga. Épp tárgyalásról jött a járási főnöktől.Hát nem félsz az Istentől? 111 . Az iskolaszolga teavizet forralt a szamovárban. Alighogy leültek teázgatni és cigarettára gyujtott. De másrészt. Apró gyerekeim vannak. ha bármily keveset juttat neki. az Isten szerelméért. te jótevőnk vagy! Az iskola előtt Szolovjov leszállt a szánról és hazament. Nővérét. hogy az ura véresre verte. kifizeti.hogy verheted meg ugy az asszonyt? De Parmén tüstént a szavába vágott: . . én meg azt tanitom. A paraszt üdvözölte és meghivta. hogy üljön fel a szánra.rimánkodott Szolovjovnak . Az ura a háza előtt állt.Törődj a magad dolgával! Tanitsd a gyerekeket. hogy semmit se küldjön. hogy tagadja meg tőle a segitséget? Ezt a megoldatlan kérdést hánytorgatva a fejében. hogy lehetek el tehén nélkül?” . hogy behajtsa rajta a bért.Nem lehetne itt valamit tenni. hogy eligya a lószerszámot.A nővérem azt mondja.rád talán hallgat. hogy Afanászjevnának még a kosztpénzzel tartozik. Szolovjov kiment az utcára.Én meg azt parancsolom. Már a fehér hónak se örült ugy. .Próbáljátok megfellebbezni. kire hagyja őket? Most a főnöknél voltam. . három rubelt mégis csak elküldött az öccsének. Azt nem tehette. Mit tehetett egyebet. én azonban nem vezetem ki az istállóból. hogy nem kaphatna-e haladékot. Elpanaszolta. hogy adjanak neki haladékot a bérletfizetésre. amivel tartozik. mint azelőtt. Meg kellett tehát tagadni öccse kérését.Beszélj a lelkére.’ „A tehenet nem adom. . .” . mint öccse érdekében. hogy betegyem a lábamat a házba. Mégegyszer megolvasta pénzét és eszébe jutott. . A paraszt figyelmessége nem volt egészen önzetlen. . Parmén. mert nem engedte.tönkremegy és nem tud rajta segiteni. . Nekem még azt is megtiltotta. az majd biztatásnak veszi a jövőben.Nem szép tőled. „Hát már megmondtam. hogy add a tehenet!’ „Magamtól nem adom. viszont. Szolovjov melléje ült és beszédbe eredtek egymással. Az előljáró erről hallani sem akart és követelte. az asszonnyal majd megegyezik valahogy.

Tartsd meg a tanitásaidat. Most azonban. Amint ennek tudatára ébredt. egyetlen kivánsága az volt.Oh. Ellenkezőleg. aki akkor még élt. hogy megnősüljön. hogy a magas egyházi állásban. Felmászott a padkára és még egy darabig locsogott az igazi életről. Iljínszkojéban. Te pedig . De még mielőtt a kolostorba lépett. még egy másik. . amely magasabb egyházi állással kecsegtetett. mert gyenge vagyok. Ezt a változást főként az okozta. de noha Makárij atyával folytatott vitádban neked van igazad. csóválta a fejét. aki titokban pálinkát árult. amelyet majd el akarsz és minden valószinüség szerint el is fogsz érni. Itt is a legjobbak közé tartozott és kitünő bizonyitvánnyal hagyta el az intézetet. A püspök magához rendelte és hosszas oktatás után a következőket mondta neki: „Sok dicséretreméltót hallottam rólad. Ez tudomást szerzett egy theológiai vitáról. NYOLCADIK FEJEZET Pjotr Fjódorovics Szolovjov apja diakónus volt a kosztromai kormányzóság egy nagy falujában. hogy le ne idd magadat megint. . Szolovjov még ott állt egy percig. Afanászjevna csóválta a fejét. hanem tanitói is kijelentették. De különösen hatott reá egy intelem püspöke részéről. Erre az elhatározásra korántsem a becsvágy késztette. két pálya állt előtte: vagy a szerzetesség. Gyenge pedig azért vagyok. alacsony érzés él. hogy mi az igazi élet. Pjotr a felekezeti iskolában tanult és mint jeles tanulót fölvették a szemináriumba. ivott belőle és cigarettázott. de pompás kislányod van! Szeretem és ha meg akarná érteni.Az Istentől félek. . tüstént átlátta.kotródj befelé! rivallt rá a feleségére és miután az asszonnyal együtt belépett a pitvarba.Natása? Elment sétálni. hogy csak azért nősüljön. Mikor az italt és a dohányzást megelégelte. . mert Isten nincs bennem. De azt a gondolatot. hirtelen változás ment végbe lelki életében. Ez a valóság. feleségül is venném. még pedig a földi dicsőségre való vágyódás. Mint minden fiatalember előtt. mint a minap. hogy részeg vagyok? . de nem ment haza. amikor megpillantotta. becsapta az ajtót a tanitó előtt. Hol van Natália? . arra kényszerült volna. Szolovjov az előbbi mellett döntött. hogy nemcsak társai. hogy Istent és lelke üdvét szolgálja.Jaj. ne fecsegj bolondokat! Feküdj le inkább és aludd ki magad ebédig. na. aki a szemináriumot elvégezte. Hozzám adnád. Afanászjevna. fékezned és mérsékelned kellett volna magadat. azt megtehetem. amelyre nézve fennállott a nősülés kötelezettsége. hogy a papi pálya legmagasabb fokára fog emelkedni.Jó.. hogy meg vannak róla győződve. hogy lelkében azon a kivánságon kivül. amelyet Szolovjov egyik tanitójával az egyetemes egyház jelentőségéről folytatott és amelyet a püspök Szolovjov javára döntött el. már menyasszonyt és parókiát keresett ki számára.kérdezte az asszonytól. csakugyan berugtam és pedig azért. hanem Arinához. nehogy megbántsd az idősebbet. igen? .Ne kételkedj benne. de tőled nem. hogy a szerzetesi pályáról való lemondást határozta el. Apja. egy asszonyhoz. elment Afanászjevnához.Tán nem hiszed. vagy a világi pap tisztsége. menten elaludt és ebédig fel sem ébredt. Egy félpalackot vett tőle. olyan undort érzett önmaga ellen. Eredj az utadra és törődj inkább azzal. óvatosságra és bölcs mérsékletre van szükség. Tehát Isten veled!” Mihelyt Szolovjov ezeket a szavakat hallotta. mert 112 . Ne felejtsd el soha. ha mégis pap akart maradni. Mikor azonban az asszony kiment a szobából. hogy lelki üdvének és Istennek élhessen.

Az volt a szerencséje. mintha minden iránt rendkivül érdeklődne. De csakhamar magára vonta a háziasszony. a nyolcéves Tánja és a tizéves Petja nagy bánatára átköltözött az iskolába. de másrészt nem tartozott a forradalmárokhoz sem. pufókképü Natása és a tanitó között valami különös viszony fejlődött ki: Szolovjov szerette a társaságát. Azután a gyerekek. Elfogadta a tanitói állást Nyikóljszkoje-Porhúnovóban. a lány mosolyogva hallgatta és csak ritkán szólt egy-egy szót. melyik táborba sorozza. visszataszitónak és minden erkölcsöt kigunyolónak találta. urvacsorához járult és szerette az evangéliumot. Talán idővel házat és földet is tudnak szerezni. de Porhúnovékkal nem érintkezett. ittas állapotban olyan gondolatot fejezett ki. Nyeusztrójevvel ellenben őszinte barátságot kötött. Alekszándra Nyikolájevna megmondta neki. Előnyös állás volt. De a lány Szolovjov kedvéért igyekezett.a két legkisebb még a dada gondjaira volt bizva . a vidám. Most már csak egy lehetősége maradt: hogy néptanitó legyen. Már több mint egy éve élt a faluban. Alekszándra Nyikolájevna haragját. aki semmiben sem különbözött a szocialistáktól. különösen a két legfiatalabb. Mikor ezen a vasárnapon kijelentette. beszédét is mindig olyan arckifejezéssel hallgatta. De ami a fő. Ugy vélte. hogy nőül akarja venni. mert nem volt elég tiszta és mert a villa helyett a kést használta az evésnél. az angol nevelőnő és a három fiatalabb gyerek . Egy iránta jóindulattal viselkedő tanitója ajánlotta neki ezt a helyet. amelyet utált.ilymódon álláshoz juthat. Nyeusztrójev. végre megszabadulna ettől az agglegényélettől. Minden volt. böjtölt.Köszönöm. tehát jó háziasszony és anya is válik belőle. hogy egy uriházban való tartózkodás bizonyos kötelezettségeket ró reá.fogadta az előszobában. sokat beszélt vele az igazi életről. De különösen felháboritotta az asszonyt. Többnyire ő beszélt. sajátságos pravoszláv hitet teremtett meg önmagának. A falubeliek furcsa természete. amelyet magában már régóta latolgatott. egyszerü lány. egészséges. Olvasni is tanitotta. amelyet olyan könnyen környékez meg a bün. Erre a lépésre nem tudta magát elszánni és azért szülei nagy bánatára a világi papi hivatás tervét is föladta. főként azonban iszákos hajlama miatt. 113 . Igy hát Porhúnovot legidősebb lánya Alekszándra vagy Lina. hogy tanitói és ismerősei mindig jóakarattal voltak vele szemben. Alekszándra Nyikolájevna. ahogy otthon nevezték. Nyeusztrójev nem értette meg Szolovjovot és nem tudta. Egyéni. amig megjött az uj házitanitó. hogy egészséges. KILENCEDIK FEJEZET Iván Fjódorevics Porhúnov délfelé érkezett haza a városból. amikor Szolovjov félbeszakitotta: . ami nem volt könnyü feladat. amit könyv nélkül tudott és gyakran idézett. megtartotta az egyházi ünnepeket. csak nem konzervativ vagy monarchista. de még be sem fejezte szavait. akinek lánya. hogy Szolovjov a parasztok társaságában kétszer is lerészegedett. mégis őszinte „nép barátja” volt. a szentekről és főként Krisztusról. Alekszándra Nyikolájevna csak hajnaltájban aludt el és még nem kelt föl. mert fizetésén kivül még jól fizetett magánórákat adott Porhúnov nemesi marsall gyermekeinek. Afanászjevnánál étkezett. nem nagyon tisztelték. amikor Natáliával együtt ebédelt és barátságosan elbeszélgetett vele. Még ottmaradt néhány hétig. ha ezentul nem hozom többé zavarba és nem fogok tovább alkalmatlankodni. a bün. Ez foglalkoztatta őt most vasárnap. Szolovjov Porhúnovék házába költözött és ott tanitotta a gyerekeket. hogy annyi elnézéssel türt meg eddig nagyrabecsült házában és bocsássa meg. templomba járt.

amennyit akart. a megszokott anyagi és szellemi környezetbe. ha dolgozni támadt kedve. feszes egyenruhát házikabáttal és papuccsal cseréli fel. ha az ember hazajön hozzád. pontosan felszolgált étkezései. Ugy-e te is jösz mindjárt? . Ő.kérdezte a kis Petjától. Meg volt mindene. Ugy látszott. akik fiatalkorunkban nem éltünk tiszta életet. Jó tanitó volt és forradalmár létére is derék ember. mennem kell. . nagyon későn feküdt le.Nos. hogy van a mama? . nyugodtan. nincs más mód. hogy alszol. „De minket férfiakat.És mi van Nyeusztrójevünkkel? Azt hallom. hogy szerezzen egy másik diákot. örülök. .Ugylátszik. elment.Igen. .. aki nagyon csinos. Valahányszor hazajött családja körébe. azt hiszem. olvashatta a legérdekesebb könyveket.mondotta az asszony és magában hozzátette: „Istenem. mint aki a kényelmetlen. 114 . a tizenhat éves Linának. finom. parasztjaival és cselédségével mindig békés viszonyt tartott fenn. A gyerekeket már láttam..Semmi baj.tette hozzá hangosan. . aki apró hibái és szertelenségei és korához sehogysem illő könnyelmüsége ellenére pompás teremtés volt. Különben jól van.Óh. Pjotr Vasziljevics a ház öreg szolgája volt. üdearcu kislány volt. nem tudtam. férjének igazi élettársa. milyen jó. puha divánjához. hogy nálunk marad. Megcsókolták egymást. kényelmes pamlagán pihenhetett. mindig ez a nyomorult gyanakvás kinoz.Köszönöm. második énje. .Nem sikerült tehát maradásra birnod? . nagyon jól. a gyerekekhez. amit szivelelke kivánt: egészséges. Nem kellett immár gondosan lépkednie és folytonosan körülnéznie.És mi van Nyeusztrójevvel? Nem akar mégis itt maradni? . . Mit tehetek már most?” . Porhúnov elszundikált a szobájában és csak a felesége keltette fel. Hogy vagy? . gyengéd és szeretett asszony. . vidám. Még mindig reméltem.Kár.Hogy tudtam volna megcsinálni? . De már csengetnek reggelihez. Pjotr Vasziljevics azt mondta. villant át Iván Fjódorovics fején. Hát te hogy vagy? . El sem tudod képzelni. bocsásd meg.Megirom Misának. Ezért ura most is ugy tett. . mint mindig. sőt még annál is több.Igen. . szép gyermekei.Ezekkel a szavakkal a szobája felé indult. milyen gyalázatos nő is vagyok én!” „Milyen csunya dolog volt részemről. leülhetett iróasztalához.Jövök. hogy elvitte a holmiját és elutazott. szeliden megsimogatta a nyakába gyürüző fürtjeit és mosolyogva kérdezte: . nyilt.Verekedtél megint? . kénye-kedve szerint járt-kelt házában. hogy itt vagy. aki urának egyhangu életébe szint és változatosságot varázsolt. . jóleső megkönnyebbülés és felszabadulás érzése fogta el. mintha az asszony kicsit izgatott volna.Nem. de ez nála elég gyakran fordult elő. hogy meggyanusitottam ezzel az emberrel”. De mindenekfölött itt volt ez az aranyosszivü. ha izgatottnak látta: nem vett észre semmit és utazásáról kezdett el beszélni. csak átnézem a postát.Megcsókolta a gyerekeket. ellenkezőleg.

amely a szocialista eszmék terjesztését tüzte ki céljául a munkások közt. hogy az ő gyerekét hordozza a szive alatt. a szerelem és a sorsáért való aggódást. lelki sebeket azoknál az embereknél. És már nyolc év óta . egyszer a fővárosba is. ha nem bizik szerelme legyőzhetetlenségében. Tőle nem jött hir. Az élet rendes medrében folyt. a mindennapi élet apró gondjai és a megszokás lassankint begyógyitják és behegesztik. ahol a régi ismerősökkel való találkozás uj gondolatokat vetett felszinre. minden fogyatékossága eltünt az asszony szemében: minden jó tulajdonság foglalatát látta benne. TIZEDIK FEJEZET A nagy egyetemi város egy szegény negyedében Perepjólkina özvegyasszony házában már második éve lakott Matvéj Szemjónovics Nyikolájev. a másik.. Csak ne rohanjon könnyelmüen vesztébe! Bizonyára valami vakmerő vállalkozásról van szó. mely talán romlásba dönti. Leült a reggelihez és a hétköznap gondjai egészen elfoglalták s elfeledtették vele a megbánás. 115 . hogy ennek a szerelemnek a boldogsága kimondhatatlan: érdemes érte szenvedni. főként azonban önmegtagadása. Szégyene. 1909. gondolta magában az asszony. ha erre gondolt. ezzel az. A házastársak egymáshoz való viszonya változatlanul jó maradt. hogy testi sebek és betegségek mélyen bevésődnek az emlékezetbe s egyrészt fájdalmat okoznak.. Ez mentette meg a szégyen és a megbánás gyötrelmeitől. lelke mélyén. csodálattal töltötte el az asszony szivét. hogy nem viselheti el. több izben be kellett utazni a városba. akit ismerősök ajánlottak. A gyerekek szamárhurutot kaptak és emiatt minden egyéb feledésbe merült. De akkor eszébe jutott ő. Ez történt Alekszándra Nyikolájevnával is. de mint forradalmár a „narodovolcok” végrehajtóbizottságának tagja és egy körnek a feje.. miért tegyem tönkre a nyugalmát? De másrészt hallgatni sem tudok”. aljassággal? Nem mondhatom meg neki. akik nem élnek benső lelki életet. Az asszony figyelemmel kisérte a forradalmárok mozgalmairól szóló hireket. jósága. polgári foglalkozásánál fogva a zemsztvo statisztikusa. De éppen az az emberi élet átka. Harminckétéves volt. Három hónap mult el. bünbánata oly erős volt. Nemcsak képzelete csinált belőle tökéletes embert. amint kiment a szobából. Egy sógornak a családja eljött vendégségbe. Kisajátitások és merényletek napirenden voltak. hogy tovább éljek ezzel a hazugsággal. Rettegett. A legborzasztóbb azonban most az a tudat volt. Fölmerült előtte átszellemült szerelmes arca és ugy tünt föl neki. nyugodt embernek bizonyult. müvészi érzéke. amilyennel még sohasem találkozott életében és akinek nem volt párja a világon: nem.. az ő neve azonban nem került a nyilvánosság elé.„Lesz-e erő bennem. másrészt védekezésre inditanak. gyengédsége. amelynél életét és szabadságát kockáztatja. Az uj házitanitó. Szelleme. őszintesége.egészen a forradalom ügyének szentelte magát és társai közt előkelő helyet foglalt el. amiben akaratlan tulzás volt. Minden hibája. a gyermekekhez való viszony hasonlóképpen. mig az erkölcsi.amióta mint negyedéves vizsga nélkül távozott az egyetemről . szilárdan meg volt győződve tökéletességéről.

nem tudok. Régóta érzem ezt és ez az érzésem az évek során nőttön-nőtt és az utóbbi időben legmagasabb fokát érte el. ami oly erősen kinoz. . Aligha létezik egy olyan meghajszolt. szenvedő szegény ördög. Hogy legalább ez enyhitse. annak a tulnyomó többségnek a helyzetét. lelkileg is szenved. még ha csak részben is. hogy ne tulozzam amaz osztályok büneinek leleplezését. Az önigazolás óhaja. alighanem a legalkalmasabb arra. És ime.mint ahogy én érzem most . És valóban. MÁSODIK FEJEZET Egy több mint 1000 gyeszetyin föld tulajdonosának gazdag falusi házában vendégeskedett felesége unokafivére. nincs erőm elmenni belőle. amelyek helyzetét lelkem minden erejével gyülölöm s amelyek életében való részvételtől nem tudok megszabadulni. és megkönnyitsem esetleg. akik nem látják e nép fogyatékosságait és hibáit és ugyancsak nem akarják látni a mult azon enyhitő körülményeit és bonyolult feltételeit. amelyben az emberiség elnyomott. Kinosan érzem most mindezt és ennek dacára ebben az erkölcstelen. hogy az igazságnak megfelelően elmondjam. csodálatos a sorsom. mozgás . hogy elmondjam e helyzetről a teljes igazságot. családom és annak követelései nem bocsátottak ki a karmaik közül. amelyek az uralkodó osztályok többségét csaknem beszámithatatlanokká teszik. testi erőim kimerültével már nem is próbálkozom megszabadulni és különös. kegyetlenségét és minden borzalmát. nem birom. koldussorba döntött többsége van.helyzetemet. amikor megpróbáltam megváltoztatni ezt az én . egy moszkvai bank 8000 rubel fizetésü alkalmazottja.annak a helyzetnek az igazságtalanságát. és alighanem a legelőnyösebb arra. a felszabaditott néptől való félelem. az a helyzet. de erőlködnöm kell. a helyzetemet. 116 . sem a szegények és elnyomottak irigysége a gazdagok és elnyomók iránt. amit érzek és ezzel a vallomással ellensulyozzam esetleg azt. hogy lássam és el tudjam mondani az igazságot. aki csak századrészben is átérezné . Most pedig. de a mult bonyolult körülményei. ruházkodás. amit én olyan világosan látok.étel. hacsak részben is. és hasonlókép a nép irigysége és elkeseredése hijján a legelőnyösebb körülmények közt vagyok abból a szempontból. amelyben vagyok.életem követelményeivel összhangban nem álló . Én éppen ilyen helyzetben vagyok: nemcsak nem kivánom magam igazolni. vagy legalább is néhánynak azok közül. a demokraták mindennapos hibájába. akik még nem látják azt. hogy leleplezzem az emberek közt kialakult viszony minden hazug és bünös voltát. és kinyissam esetleg a szemeit azoknak. Volt idő. Ugyanugy képtelen vagyok beleesni az elnyomott és rabszolgaságba döntött nép és védői. hogy ez az én helyzetem nincsen hasztalan. a maga világában köztiszteletnek örvendő agglegény. amelyek közt élek. megalázott.testi erőim gyengülésének mértékében egyre erősebben ráeszmélek helyzetem egész bünös voltára és egyre jobban szenvedek ettől a helyzettől. hogy a testi szükségletek . alvás. nyolcvanadik életévem betöltése után. Lehetséges. ELSŐ FEJEZET Milyen furcsa. amely testileg is. Igyekezni fogok ezt képességeimhez mérten kihasználni. az a gondolatom támad. hogy ez a helyzetem azt követeli tőlem. amelyekkel való érintkezésemet szégyenlem. vagy (helyesebben: nem tudtam és nem volt erőm kiszabaditani magamat közülük. bünös környezetben élek és nem birok. Alexándr Ivánovics Volgin. hogy a sors éppen ezért is állitott ebbe a különös helyzetbe. melyet nem homályosit el sem az ön-igazolás óhaja.kielégitését ne kisérné nyomon a büntudat s a helyzetemért való szégyenkezés.Második fogalmazás. nem tudom megváltoztatni életemet ugy.

fényesre tisztitott. hogy sihederfiának megfenje a kaszáját. vette óráját. amelyet barátjánál szándékozott eltölteni.és fésülködő szerszámok: szappan. ami a 180 rubelből maradt. mellényét. Miután sietség nélkül megmosta az arcát és kezeit. két matraccal. amennyit az utra és apró kiadásokra vett magához a két hétre. nadrágját. kitette a szalvétával leteritett asztalkára aranyóráját. egy óra körül mégis elaludt. megkérdezte.egy nagybirtokosnak. ahogyan a mindig kijáró borravalót nevezte: . cipőjét. azután a ritka teknősbéka fésüvel kifésülte. . Különben ez ráér azután is.Este. csillogó nadrágtartóval biztositott nadrágját. Maga a házigazda már nyolc órakor kiment a gazdaságba. „Talán Portocskiba. A kávé mellett Alexándr Ivánovics elbeszélgetett a tanitóval és a másolónővel az időjárásról. frissen felhuzott ruganyos ágyra. aki már harminc év óta szolgált a házban. magától értetődően az ötvenéves lakájra. damaszt-abroszon már csillogott az ezüst. hatunokás lakáj. Alexándr Ivánovics bement az ebédlőbe.betette a mellényzsebébe. Felvette alsó fehérnemüjét. kidobta füléből a piszkos vattát és frisset dugott be. mosakodni és öltözködni. zsiros testét és megmosta a lábait. ameddig a háziak többsége aludt. azaz ki voltak mosva és tisztitva a tegnap bepiszkitott mosdó. nagy szattyánbőr erszényét. és belebujva hálóingébe és hálóköntösébe. Először a kettős angol kefével kétfelé kefélte a tükör előtt göndör. maga pedig lefeküdt a tiszta. azután elfujta a gyertyát. azzal a pénzzel. kiporolt és kikefélt ruhájával és összehajtogatott keményitett ingével. bajuszkeféjét és fésüjét. köröm-. azután levetette kabátját. .és kezdett tisztálkodni. lábujjhegyen besietett hozzá. gondosan kitisztitotta a körmeit. a tejszin. akinek még pirkadat előtt sikerült besietnie a falujába. Ott. Lehet a parkba. 34 Portocski = (alsó) nadrág.a másolónője. Alexándr Ivánovics órájára pillantott: még nincs késő. aztán kiment. mellényét és még kabát nélkül. a nadrágzsebébe betette az erszényét. hogy a nap ne zavarja akár tizenegy óráig is aludni. Az öreg.jó „honoráriumot” várt Alexándr Ivánovicstól és annyira megszokta ezt a munkát. a háziakkal játszott vinttől fáradtan. három párnával és ráöltött lepedőjü takaróval. mindezt a holmit kiállitotta az ajtó elé. a tiszta.a függönyök le voltak huzva. sorra véve emlékezetében az elmult nap benyomásait. Fjódorit a házigazda felnőtt. körömkésecskék és ráspolyok. Az asztalnál csak egy egyetemi hallgató ült. zokniját. hálóköntösébe. oldalára feküdt s bár sokáig hánykolódott. Sztyepánra hagyva az általa okozott rendetlenségnek és tisztátalanságnak eltakaritását. Alexándr Ivánovics fésülködni kezdett. Reggel nyolc órakor felébredve. Ezüst cigarettaszelencéjét és villanyos öngyujtóját és két zsebkendőjét betette a kabátjába. de lehet Portocskiba34 is (ilyen nevetséges neve volt az erdőnek). A viz elő volt készitve. arról a tegnapi neveletlen viselkedéséről.öt perc hiányzott már csak a kilenchez . hogy milyen idő van . a másodszülött fiu tanitója és ez a fiu és a házigazdának . Alexándr Ivánovics bement hálószobájába.” Határozott mozdulattal felállt. Sztyepán.és szakállkefék. szivaccsal ledörzsölte fehér. bebujt papucsába. aki ezért. csöngetett. pénztárcáját. zemsztvói előkelőségnek és mezőgazdasági cikkirónak . fog-. De Szemjon Nyikolájevics levelét is meg kell válaszolni. a forró tej. hogy teljesitésekor már a legcsekélyebb undorodást sem érezte. haj. Az óra tizenkettőt mutatott. a tegnapi vintről és Fjódoritról. A vendég megköszönte fáradozását. majd ritkuló haját vette hasonló kezelés alá. a kulcsárnő és a bevásárló gondoskodásainak. Azután sürü fésüvel látott neki a fejének. hála egy másik lakáj. Miután megnézte magát a tükörben és megelégedéssel vett tudomást külsejéről. az ebédlőben. angolkészitményü cipőjét. tegnap levetett cipőjével. 117 . Alexándr Ivánovics cigarettára gyujtott. ott állt a kávéfőző. a vaj és a sokféle zsemlye és sütemény. leült egy puha karosszékbe és cigarettára gyujtva arról kezdett gondolkodni. oldalt őszbecsavarodó szakállát. hogy az öltözködés után kipihenje magát.vagy ezüst kinézésü szamovár. családos. melynek folyamán minden ok nélkül gorombáskodott apjával. hogy milyen irányba vegye aznapi sétáját. vagy öt percig a hátán feküdt. keményitett ingét. ezüst cigarettaszelencéjét. sikertelen fia volt.

amelynek ernyője le volt tépve. oldalam ugyancsak virágokból monogramokkal. gondolta. falun sem lehet nyugodt az ő agronómikus terveivel és zemsztvójával.” És elmosolyodott. egyenes uton indult visszafelé egy földcsikon keresztül. azután beállt a lovastestőrséghez.Hogyhogy a mienk? . ahol olyan kellemesen pihenheti ki magát a bankban végzett fáradságos munkája után. amelyen ő ment és hogy kié a nyáj. Jobbra festői piros-fehér szinfoltoknak látszottak a krumpliszedő asszonyok. piszkos ingben és sapkában. borjak. aztán a magántermészetü kérések. gondolta magában. A Portocskiben tett sétája után. A parkban kellemes volt. de a második évben abbahagyta. ugyanott a kertész valamit méricskélt és egy legény valamit fuvarozott szekerén. Alexándr Ivánovics a régi parkba jutott. de egyszer valaki tréfából vagy szándékosan Fjódoritnak szólitotta és ez a név annyira nevetségesnek tünt fel. Aztán az ülések. hogy rajtaragadt még akkor is. Alexándr Ivánovics teli tüdővel lélegzett és örült életének. de ez már nem tart sokáig. Annyira meg vagyok elégedve. „Mégis mennyire el vagyunk maradva Európához képest”.felelte.mondta fejét csóválva és mosolyogva Alexándr Ivánovics. „Boldog emberek.A mienk. itt. . miközben fejét csóválva uj cigarettára gyujtott és rugalmasan lépkedett erős lábaival kemény. Alexándr Ivánovics az előszobában vette panamakalapját (20 rubelbe került). hogy mennyit dolgozik télen a bankjában. amelynek közepén fehér. Nem ugy. A földön parasztjószág legelészett: tehenek. arra gondolt. aki a házukban élt. Lehet. a két sovány tehén rámeredt. és e virágok mellett befordult az évszázados hársfasorba. mint itt. vastag. A juhok megijedtek tőle. ugyan. amit tett. ölberakott kezekkel és mindent leszólt és mindennel elégedetlenkedett. A virágokkal diszitett terraszról az előkertbe ért.Kié ez a nyáj? A fiu rémülethez közel ámulattal nézett a kalapra. amikor az. de szintén megunta. Ezt könnyü mondani. kissé jobbfelé. amelyen éppen szántottak. néha mindennap.Fjódornak hivták. Mikor Alexándr Ivánovics megismételte a kérdést. Alexándr Ivánovics elsétált kedvenc ösvényein. a házigazda nővére. amelyet vagy 50 gyeszetyinnyi területen gondozott ösvények csikoztak. A fiu bocskorban és kapcában volt. Ez a Fjódorit még aludt és aludt az egész háznép is. már egyáltalán nem volt nevetséges. atyai. visszaemlékezve gyakori külföldi utazásaira. egyik a másik után elrugaszkodott. angolgyártmányu cipőjében. „Egész Európában nem találni egyetlen ilyen tehenet. elefántcsontfogantyus sétabotját (50 rubel) és kiment a házból. a disznók ugyancsak. 118 . S aztán a Duma. . különösen most. balra a rét és a gabonaföldek és a legelő nyáj. vállán lyukas. . a háziasszony kereszt-. hogy hiányzom már neki.és vezetéknevének kezdőbetüivel. kupalaku ágy volt kiképezve. nevezetesen: maga a háziasszony. de ez az ő akarata. egy volt kormányzó özvegye és egy tájképfestő.” És Alexándr Ivánovics. esetleg ötig. s most ott élt a birtokon. amely szögben tért el attól. a kétfelé kefélt szakállra és főleg az arany szemüvegre és nem tudott tüstént válaszolni. disznók. elől pedig. Portocski sötét-zöld tölgyei. Elsziva egy cigarettát.” És Alexándr Ivánovicsnak kedve támadt megkérdezni: hová vezet ez az ut. de a földeken még kellemesebb. hogy Nyikoláj Petróvics itt. „Kilenctől kettőig. Az egyenes ut a park felé a nyájon keresztül vezetett. piros és kék virágokkal szabályosan csikozott. Mellettük elhaladva. a fiu magához tért. faragott. „Igaz. durva. Ezt a fasort a parasztlányok tisztogatták ásókkal és seprőkkel. falun élnek”. a lugas mellett és kiért a földekre. Magához szólitotta a fiut. Igy volt ez most. Anna Mihájlovna. . az unokanővérénél. juhok. Egy pásztorfiu kurjantott a juhokra és pattogtatta ostorát. Beiratkozott az egyetemre.

Eszébe jutott ugyanis. A ház elé érve. hogy már 12 felé jár. . . nem tudok. S a legyek nagyon bántják őket.Nos. hogy Nyikoláj Petróvics beutazik a városba és ő levelet akart küldeni vele Moszkvába. . Ha lehetséges. meg-megrázva csengetyüit.fordult Nyikoláj Petróvics a kocsishoz.Pardon.. bárhogyan igyekezett is Alexándr Ivánovics rábirni. A paraszt beszélt a helyzetéről. Nyikoláj Petróvics az előszobában állt. . hogy szerezzen meg a számára egy árverés alá kerülő Madonna-képet. jóllakott..felelte a paraszt.Nem. .Nem. Alexándr Ivánovics bement a házba. . amint az előszobában találkoztak. hogyan fog csipkelődni Nyikoláj Petróvicson afölött. látta.Jártam. talán nincsen iskolátok? . Teljesen kiment a fejemből. A paraszt földig hajolt előtte. És letérdelt és nem kelt fel.Hát ez az ut hova vezet? A fiu megmondta és Alexándr Ivánovics folytatta utját a ház felé. . pardon. . Azonnal megirom.A nyomor hajt. Alexándr Ivánovics kérdezősködni kezdett. csak minél gyorsabban. de csak egyetlen lova volt és sirva fakadt.kérdezte a házigazda.Hát a levél? . hogy a mienk? .Alamizsnát kérni. kékkaftános kocsissal a bakon már ott áll a tornác előtt. anélkül. Olyan jól érzi magát itt az ember. . 119 . Alexándr Ivánovics megkérdezte. Várhatunk egy keveset.Nem tudom. és nem tanultál meg? .Lehetni lehet. hogy mit kiván. . a lovam felfordult. A lovak amugy is már negyedórája várnak. .. azon gondolkodva. .S most mit akarsz? . Alexándr Ivánovics elővett egy háromrubelest és átadta a parasztnak. Meghajtással köszönt. gondozott fajló ezüstöves. Pedig a levél nagyon fontos volt. .Azonnal utazom. A házhoz közeledve. .Irni-olvasni tudsz? .Miért? .a levél azonban még nem volt megirva.Aztán hány éves vagy? .azt akarta megirni barátjának és tisztviselőtársának. Alexándr Ivánovics megnézte az óráját és bosszusággal állapitotta meg. A házigazda. Arszéntyij? . Az ajtó előtt egy mezitlábos paraszt állt. hogy öt gyereke van. hogy mindent elfelejt.Hogy hivnak? .Mi az. hogy felállt volna. elmondta. szakadozott kaftánban és sapka nélkül. hogy minden igyekezete dacára mégis rosszul áll a népoktatás ügye. hogy a napon fekete lakktól csillogó kocsi elé fogott négy erős.Nyikoláj Petróvicshoz jöttem. .Hogyan.Mítrij Szudárikovnak.Pirogóvói. .

tudományos ujdonságokra. fütőkön. most meg hizlalhatjuk a legyeket. A megelőző nap.a császárok. a másik teljes. de nem mutathatta ezt és tápot adott a beszélgetésnek. reggeltől estig lótott-futott a felfordult csődör miatt. Alexándr Ivánovics megindult a szobája felé.elragadó volt és mindig a legnagyobb élvezetet szerezte mindenkinek.mint maga nyilván hitte. hogy elment Szanyinhoz. . kulcsárnőkön és edénymosogató asszonyokon. de visszafordult és megkérdezte Nyikoláj Petróvicsot a parasztról.az asztal nyolc ezüst teritékre volt megteritve. . az utolsó konzervativ napilapja volt a cári Oroszországnak. és két lakáj szünet nélkül futkározott ide és oda. hogy minden kiesett a kezünkből. folytatva a szakácsokon. Az elülső lábakról Mítrij letépte a patkókat és odaadta feleségének. . a „Rjecs”-et és néha a „Russzkoje Szlovo”-t olvasta. Amig várakozott rá és megalkudott vele a bőr árára nézve.kezdve a mosónőkön. felszolgálva és lehordva a hideg és meleg ételeket. Ő csak a „Russzkije Vjedomosztyi”-t. kuktákon és végezve a lakájokon. Ilyenkor aztán a háziasszony valami uj. . A pecér Szemjon nem volt odahaza. Andreján nem adta a lovát. de tényleg sajnálatra méltó.és berepültek. . aki elhult lova miatt jött kéregetni. ásványvizes palackokkal. hogy az urasághoz eljött. . amit az unokanővére beszél. behozva. megirta a levelet. Alexándr Ivánovics bement szobájába. sem beszélnie. ostobaság. kitöltötte 180 rubelről és betéve egy boritékba. Néha csend állt be és ilyenkor Fjódorit lépett az előtérbe s a helyzet kinosan unalmassá vált. kizárólag ezzel foglalkozó ember munkájának.megjött Szanyin is. gondolt és beszélt. .ahol megdöglött. aki segélyt kért. kancsókkal.Láttad őt? . Mítrij Szudárikovnak hivták. kitépett csekkönyvéből egy lapot. kezébe se vette. Sztyepán megsajnálta. boros. siess. a konyhába és a kulcsárnőhöz. a tanitó egy-egy szót váltott az özveggyel. elmondva mindazt. szalvétákkal. amit csinált. Alexándr Ivánovics meghallotta a villásreggelire hivó harangot. Villásreggeliig Alexándr Ivánovics az ujságokkal foglalkozott. kivéve a legostobább embereket. de a „Novoje Vremjá”-t35. segitett neki a csődört a szekérre dobni is. kolerára és versikékre. azonnal. kiment Nyikoláj Petróvicshoz. köztársasági elnökök. a pecérhez. mert neki magának kellett burgonyát behordania.. gondolt és beszélt.Miért ne lehetne várni. nem szabad elásni. abrosszal. miniszterek cselekedeteiről és a parlamentek határozatairól .” . Miután a politikai hirekről .higgadtan és szokásához hiven átment a szinházakra. Az egyik csak féldarab volt.Viszontlátásra. Fjódorit komoran hallgatott. amit csinált. hogy befogjak. Mig a gödröt megásta. Hála több mint tiz. . kertészeken. hogy a csődört kivigye a határba. Alexándr Ivánovics érezte és tudta. Kérlek. elővette irómappáját. melyet a házigazda járatott. Senkinek sem akaródzott sem ennie. HARMADIK FEJEZET A parasztot. szikrázó kristállyal. és mindaz. magában pedig ezt gondolta: „mit parancsolják. Azután elkérte a szomszédja lovát. kvasszos. A csődört 35 Az első három liberális. Andréjevkába. nagynehezen megkapta Sztyepánét. . öngyilkosságokra. A háziasszony szünet nélkül fecsegett.az ásó tompa volt. De valamennyien erejükön felül ettek és beszéltek. fel nem szolgált ételt hozatott és a lakájok ki. amikor nem indulnak? Ugy siettünk a fiukkal. ebédre fordult az idő. 120 . . Igy ment ez a villásreggeli egész ideje alatt.Azonnal. hogy mindaz.Boriszák. Első dolga az volt.mondta a kocsis.

a kazalhoz. visszajött. magas. Az asszony félkezével szalmát dugdosott a kályhába. piszkos. Leánya éppen a vizet hozta. de nem mintha nem hittek volna nekik: egyszerüen meg sem hallották a figyelmeztetést a munka és a róla folyó beszélgetés hevében. összeveszett feleségével és lefeküdt a pitvarban. Felkelt. rongyos kaftánjával betakarózva. mint ő. Mítrij. amely mellett Mítrij elhaladt. . A munka forrt. Talán vissza is jött a lány.Viz mért nincs? .lenyuzta. A kakasok már háromszor is kukorékoltak. Miután megkapta a három rubelt Alexándr Ivánovicstól és ugyanannyit Nyikoláj Petróvicstól. egy szál piszkos ingben. Mítrij a szöglet felé fordulva háromszor keresztet vetett magára. mig a másikkal a csecsemőt szoritotta piszkos ingéből kivett. És a gazda. nadrágban. . jövök. rendbehozta és lesimitotta haját és göndör szakállát. A három versztára levő urasági szérüskertből egyszerre csak felhangzott a gőzcséplőgép füttye. Köszöntötte és megmutatta. pirkadat előtt ébredt. Mítrij holtra fáradt. csupán négy rubel 80 kopékája maradt a bőréért. Mítrij a szájába vett egy kortyot és megmosta vele a kezeit. amely Mítrijt érte. Az ostoros egy és ugyanazzal a hanggal kurjongatott rájuk: „Na. amikor visszagondolt a tegnap történtekre: hogyan vergődött. szokása szerint. a padról felkapott egy rongyot és kiment a pitvarba. jövök. hogy tiz óra körül ott leszek. hogy gyere csépelni. megfeszitve az istrángokat. ugyanolyan szegény ördögök. Felesége és a lányai a kunyhóban maradtak. azért hivják csépelni. Szanyinnal kiivott egy félmeszelyt. öthetes. ismét más asszonyok és parasztok nagy szalmakötegeket nyujtottak fel a boglyán álló parasztnak.mondta Mítrij. lelógó melléhez. mert az előző héten őnála dolgoztak a bérbevett lovas cséplőgéppel. megtörülközött a rongyban és ujjaiban. Kaluskinéknél már régóta egyenletesen bugott a cséplőgép. csak ritkán hagyva ki egy-egy megakadt szalmaszál miatt. ujból a szájába vett egy korttyal és megmosta az arcát. Elmegyünk az urasághoz. . füsttől fekete kunyhóban már be volt fütve. előbb kiment az udvarba s utána bement a kunyhóba. mondd meg. Mítrij a szérübe ment és tüstént munkához látott.Jó egészséget. A füsttől köhögni kezdett. . egyenes testtartásu öreg Maszéj. fordult fel a csődör. Levetkezetlenül aludt. Az ostoros körül sovány lovak jártak körbe. és szive összefacsarodott. mások a szalmát és a kalászokat gereblyézték össze. kezeivel kotorta ki a krumplit és tette be egy kosárba. tüstént a dolgozókhoz lépett. a legkisebb csecsemő. Igy ment a munka megszakitás nélkül ebédig. A nyolcvanéves öreg gazda már hallott a csapásról. a pénzt odaadta az asszonynak. vette ásóját és gereblyéjét és elment Kaluskinékhez. A düledező.Igen. Négyen voltak.Jól van. Mítrij levetkőzött. hogy Kaluskinék.Már küldtem érte. Mítrij bácsi. 121 . El kell mennem Ugrjumajába. Azt üzenik.Nagyapa a szérüskertben van. és kiment az udvarba. hogy hová álljon . bánatában betért Matrjónához. Az utcáról egy tizéves leány jött be. egy mezitlábas fiatal leány egy szál ingben. és most nincsen lova. aztán bedobták a gödörbe és beásták. Ugrjumajába? . . rugaszkodott. a nyolcvanéves. megigazitotta a nadrágját.Jól van. szalmát adogatni. el kell menni. Tudta. .A nagyapád hol van? . kedvesek!” Néhány asszony a kévéket bontotta szét. A konyhakertben. összecsavarta és a kerités alá dugta rongyos kaftánját és kettőzött szorgalommal látott neki a munkának: villájára vette a szalmát és feldobta a kazalra.

122 . hogy felezzünk meg mindent. Márfa engedelmeskedett.a gazdákon kivül kilencen voltak . nézve és nem látva őket. Borzasztóan vágyódott egy cigaretta után. imádkoztak. egy darab kenyeret. tarisznyával a vállán és nagy mankóval. itt van egy öreg aggastyán. Leves volt kenyérrel és főtt krumpli kvasszal.Ebédelni. . Itt van egy kedves. A cséplőmunkások felálltak. hogy már szükségük sincs kereszténységre vagy bármilyen más vallásra. Isten azt parancsolja.mondta a gazdasszony. falánkságban és paráznaságban töltötte el és aki a „Novoje Vremja” cikkének olvasása közben csodálkozik a kormány értelmetlenségén. Ebéd közben egy félkaru koldus jött be a kunyhóba. szerencsétlen. . Itt van ellenfelük.Elég volt. hogy elég lesz-e. . ezer és ezer gyeszetyin birtokosa.magunknak sincsen. aki leánykájának felolvassa Fuchs-kutya történetét. . az aggastyán öregasszony-menye. aggastyánok. aki helyesléssel olvassa a jogászok gyüléséről szóló beszámolót. anyák. .Vágj le. aki a „Russzkije Vjédomosztyi”-t olvassa és csodálkozik a kormány vakságán. hogy ne önmagát. És élnek e korszaknak közepette. .nem maradt más hátra. emellett gyakran jószivüek. Itt van a vendége. erkölcsi vakságra kárhoztatott gyermekek. A munka most még élénkebben fellángolt.mondta az ostorosnak. Kenyeret és sót. fiatalemberek. . Ime. Egy szempillantás alatt felhányták a kicsépelt szalmát a kazalra és a szérüskertben megtisztitották a pelyvás szemet a kalászoktól. amely az egyetemre bocsátja a zsidókat. gyermekek.Ne vétkezz. tájképet lásson bennük.. annyira magasabban állóknak tekintik magukat. mint hogy eladja tehenét . Márfa. zöld férges almát rágcsáló gyermekeket és megszokja. Mítrij nem feküdt le. ugyhogy miután elvégezték a szentképek előtt az imát. Igy dolgoztak estélig. Az aggastyán a kamraajtóban állt. félrevezetett. aki látja sétáin a mezitlábas. nyugodtan élve le éveiket.s mikor visszatért.Béke a háznak. majd bementek a kunyhóba. akik magukat keresztényeknek vagy annyira felvilágosultaknak tartják. éhes. vénasszonyok. valamennyien .helyetfoglaltak az asztalnál. És itt van ez a kedves leányka. * És ezek közt az emberek közt nyugodtan élnek olyanok. aki egész életét tétlenségben. kikérdezte a marha-árakról. Elbeszélgetett a gyomeni paraszttal. jó anya. hanem valami diszletet. ez nem szép tőled. amely megszánta a nyulakat.Isten adjon neked . nyugalombavonulása után is élvezett fizetéssel. az emberek már ujból munkába álltak. hanem a boltoshoz szaladt dohányért. Miért van ez? 1910 augusztus-szeptember. megköszönték gazdáiknak az ebédet és kimentek pihenni. Nyikoláj Petróvics. . . szenátor. Adjatok Krisztus szerelméért. Márfa. Vágj neki. A koromtól fekete kunyhóban már minden elő volt készitve és az asztal körül padok álltak. ahol elismerték a halálbüntetés szükségességét.Anélkül is találgatom. amely megengedi „Az orosz nép szövetségé”-t. egy volt kormányzó. A koldus elment.

egyszerü és mélységesen vallásos sztareccel folytatott beszélgetései. amikor is szüntelenül a földi élet mulandóságán elmélkedett és felismerte magában Istent . A szelid. A hetenként való misemondás. jólesett neki. hanem megerősitették abban a tudatban. amelyet ujonnan elvállalt kötelezettségeinek teljesitése után érzett. mit mondott neki a hizelgő számtartó. látnivalóan lelkes hive emlitette. valamint arra az örömre. mosolyogva mondotta. Ez majdnem három évig tartott igy. A rendbe való belépése után három éven át állandóan eksztátikus állapotban volt. rádöbbent. Eleinte az a tudat. hogy megmenti őket a hitetlenségtől és az elkárhozástól. a próféták. aki évenként egyszer meglátogatta. ismét visszamegy az oltárhoz. megcsinálja a szokott kézmozdulatokat. gyöngeség és levertség percei. a magányos imádságok éspedig nemcsak bizonyos órákban. amely közte és egy nő közt folyt le. a szentirás. Iszidór tudtára adta ezt a sztarecnek és ez azt tanácsolta neki . mert bizonyos benne. óráit és napjait gyakran a csüggedés. Ennek az időnek a vége felé megesett vele. Mialatt a szentélyben ült. teljesen elfojtotta a csüggedés érzetét.hogy a többi barát módjára mondjon misét a templomban. Mihelyt kitudódott. És amikor a nő szavaira emlékezett.ISZIDOR BARÁT (TÖREDÉK) ELSŐ FEJEZET Iszidór barát az istentisztelet alatt fejét lecsüggesztve. mennyi jót tesz az emberek közt példaadó életével és tanitásaival. amikor a jószivü sztarec a sok látogatót emlitve. teljes kielégitést szerzett neki.a sztarec tanácsa számára parancs volt . a nyugalmazott gárdaezredesből az alázatos Iszidór barát lett. az episztolák. A vén kisasszony. hogy fogad. hogy az eksztázis perceit. hogy most még vigabban néz a halál elébe.nemcsak megelégedéssel töltötték el. Arra a sok mindenféle 123 .. amelyet kötelességei teljesitése után érzett. amely utóbbi időben gyakran eltöltötte. valamint a testi fáradtság. mégsem történt meg vele az. órái és napjai váltották fel. hogyan szereztek neki örömet. aki reggel gyónni jött el hozzá. hogy megszabadult a test bilincseitől és örömét az elragadtatás fokáig emelték. Mikor ezt reggel hallotta. Közeledett a pillanat. mondja a meghatározott szavakat. hirtelen és minden külön ok nélkül eszébe jutott a beszélgetés. aminek a test szenvedélyeitől való fokozódó felszabadulás járt a nyomában. evangéliumok. Imádság közben. akikkel nem érintkezett. arra is kellett gondolnia. miként gyakran szokás. ismét eszébe jutottak ezek a szavak és megijedt attól. lehunyt szemmel ült a monostor templomának szentélyében. kivált Szent Pál leveleinek olvasása. Tverszkoj Iván hercegből. hogy lesz. amikor rákerül a sor és fogadja a látogatókat. kezébe veszi az ezüstkelyhet és elvégzi az urvacsoraosztást. nem tulajdonitott e szavaknak semmi jelentőséget. Istennek lelkében való egyre erősebb felismerése. egy leánynevelőintézet felügyelőnője. amikor feláll. Iszidór atyáról már régóta beszéltek az emberek. az oltár elé lép. Magányos remeteként élt az erdőben és az egész idő alatt nem látott más embert. még inkább az ájtatos hangulat. szintén felüditette Iszidór atya lelkét. ami várt reá. hogyan hizelegtek. hogy a sztarecnek engedelmeskedik és látogatóinak javát szolgálja. valósággal megostromolták a látogatók. mint mentorát a sztarecot. öreg.. mennyire becsüli még az effajta dicséretet és a földi hiuságot egyáltalán. aki helyettesiti a földön. akik a kolostorban meg szoktak fordulni. az istentiszteletek alatt pedig a templomban a barátokat. hogy belőle. amit érzett. arcát a szentély főajtaja felé forditja. amit a sztarec ugyancsak ajánlott. meg nővérét. A testi és szellemi fáradtság. Noha már negyedfél év mult el azóta.

eszébe jutott a bor ize. Egyre inkább megvetette önmagát és viselkedését. amikor megfeledkezett Istenről és a lelkéről és hiu. És amikor ezek a kétségek elfogták. szeptember 15. földi dicsőségre törekedett. hogy ráeszmélt. tehát egyesülök Vele. hogy földi dicsőségre vágyódjék. hogy csak egy lehetséges: vagy a magasztos szentség volt ez a szertartás. Miután visszatért cellájába. Mikor meghallotta az éneket. amikor még a sztarechez járult urvacsorára. akihez könyörögtem. az oltárhoz lépett. nem tud rajta segiteni. közömbösen . hogy ne gondolkodjék. kiüritette a kelyhet és helyére tette. Anélkül. Ámde mindent annak rendje és módja szerint elvégzett és megkérdezte fiataltól és öregtől. Igen. Iszidór naplója. „De hiszen én magam veszem magamhoz az Ur testét és vérét. Nincsen. hogy az urvacsoraosztás szentséges pillanata megszabaditja a kisértéstől.. sirását és hangos imádkozását. Igen. amikor maga végezte. 1902.. 1909. Az Isten. annál kinosabb volt ránézve. Iszidór ráeszmélt. hogy olyasmit cselekedjék.. nem jól érzem magam . akit szolgáltam. hanem az emberek kivánnak tőle. kénytelen volt minden ételt egyedül elfogyasztani. Mítrij hallotta sóhajtásait. A vöröshaju Mítrij. mi a nevük. amit nem Isten. ájtatos hangulatának tulajdonitották. Amikor a főajtón ismét visszament a szentélybe. . hol is van. mig most. akik észrevették izgatottságát. hogy a szertartás. visszataszitó csalás. nincsen. .esetre kellett gondolnia. MÁSODIK FEJEZET Aznap Iszidór sokáig időzött a sztarecnél..” Rémület szállta meg. És tépelődése közben elfelejtette. aki meghallgatna. ő azonban nem fogadott senkit és bezárkózott kamrácskájába. hogy az első pillanatban tudta volna. hogy emelte fel lelkét ez a szent cselekedet régebben.Nincs talán jól.hazudta Iszidór. átlátta.kérdezte tőle Jevményij. amit a kehelybe öntött. Eszébe jutott.Igen. mégis annyira magához tért. Ehelyett azonban csak azért igyekezett gondolataitól és az imádságoktól szabadulni. elkezdett imádkozni és kérte Istent. amelyet most elvégezni készült. 124 . Sokan.ó borzalom hirtelen ugy érezte. Nincs kivezető ut. hogy az urvacsora olyan cselekedetté lett. nincs menekvés. Jevményij atya odalépett hozzá és figyelmeztette. igen. hogy fogjon hozzá a szertartáshoz. de hiába. hogy nyilatkozzék meg előttem. mi történik vele. És külső méltósággal és ünnepiességgel olyat tett. De minél tovább tartott a szent ritus. tizenkét napig ki sem mozdult belőle.. Gondolta. akinek életemet odaadtam. Iszidór ezalatt az idő alatt csak szentelt kenyeret evett és vizet ivott. Megdöbbent. vagy rettentő.. És megtörtént. hogy mit várnak tőle és mit kell tennie. hogy az urvacsora osztása talán megszabaditja a kisértéstől. Iszidór fölemelkedett helyéről.igen. minden földi dolgon tulemelkedő. hogy hol van és mi vár reá. ami a földi dicsőséget szolgálja. Azt mondta magában. De . Tisztelői cellája elé gyülekeztek. amelyet már annyiszor végzett. Kételyek mardosták szivét. egészen közömbösen állt vele szemben. aki vitte neki az ebédet és a vacsorát a közös asztaltól. ha a Szellemével tudnék egyesülni! De ez itt csak puszta külsőség. mindennek vége. hogy szeldelte a szentelt kenyeret apró darabokra. hogy segitsen neki. Mindenről megfeledkezett és rettentő kinok közt csak azon iparkodott. aminek kötelező méltóságot és ünnepiességet már nem tulajdonitott. És hozzáfogott a szertartáshoz. atyám? .

FALUSI DALOK Közvetlenül a házam mellett emberi hangokat és harmonikaszót hallottam. Csupa vidám nótát daloltak és menetközben egyetlen panaszos szót sem lehet hallani. ahol szintén bucsutornak kellett volna lefolynia.A felesége városi asszony. az ötödik házas..Mit tegyek. derék fiu tetszett meg. A hozzátartozók sikitásába az ismerősök vigasztaló szavai vegyültek. serkedő bajusza. (ahonnan a vidám nóta jött. Csak egyes szavakat értett az ember: „Halál. de hát mit tehetek? 125 . nem illik se hozzánk. egykori tanitványommal beszélgettem. a jókedvü „Bárünyá”-t kezdte el játszani. . . a kedves szülőföld. csak be kell vonulnia. szabálytalan. finom csizma volt. Ezek a rekruták anyái és nővérei voltak. először hosszan sóhajtozott és aztán majd odalett a hisztérikus nevetéstől. Amint kilépett az ajtón. sajnálod? . Azután hetyke. Minhogy hétköznap volt. hogy falunkból öt legényt soroztak be. miért óbégatnak. a fia volt. Kihivó pillantással nézett körül és kitünő ütemérzékkel kisérte az első hangon éneklő társát. Mialatt az egyik asszonytól megkérdeztem. mögöttük ballagtak. Meghajolt előttem és ujjait fürgén végiglibbentve a billentyükön. amiről a minap értesültem. akiket bucsuztattak. Olyan a fiunk. azaz a legények. a harmadik. A rekruta azonban nyilván nem sokat juttatott keresetéből a szülei háznak.. Falunk a város tőszomszédságában fekszik. akik éppen olyan jól voltak öltözve. Ők ketten haladtak elül. Matrjóna. A tömeggel együtt követtem az öt legényt. Az énekesek. amely az egyik rekruta apjáé volt.. lány és gyerek állt. hogy az egyik igen hórihorgas legény volt. apa és anya. . Nem volt semmi különös ismertető jelük. Három fia volt. ugyancsak középtermetü cimborája lépkedett.Nos. Csak önmagával törődik. kifejező arca volt. drága harmonikáját. akár sajnálom. hisz már félholt vagyok! . az énekes harmonikaszó elhallgatott. Kedves. uj sapka és magasszáru. amely vállán átvetett szalagon lógott. a másik a bevonuló rekruta. vidám. A legények közül különösen egy középtermetü. egy ismerős paraszttal. szakálla és csillogó barna szeme. mint az ág. csak talán. tüstént megszólaltatta nagy. Az egyik otthon. „Igaz. A bevonulók majdnem mind a városban dolgoztak és városiasan öltözködtek. se a munkánkhoz. És elmondta családi helyzetét.Hagyd már abba. . Mikor a nótázókhoz értem. én kint maradtam az utcán és Vaszílij Orjéhovval. de a köd miatt nem láthattam senkit. Sajnálom. amely önkénytelenül megkapott. amit a fáról levágnak. Abba az irányba fordultam.. akár nem.” Eszembe jutott. Nehezen lehetett megállapitani.” Minden nóta után a siránkozó mélyen beszivta a levegőt. Az öt besorozott közül négy nőtlen volt. Mikor azonban eljutottunk egy másik házhoz. a fiatal emberek ismét kijöttek az utcára. A többi három. aki menetközben második hangon énekelt.. valamennyin kabát. megkezdődött az asszonyok jajveszékelése. Mindegyik legjobb ruháját vette fel. Az ajtó előtt kis csapat asszony. Ez volt a nős rekruta. hogy már reggel dalolnak. idegen embereknél szolgált és becsületesen támogatta szüleit.. ki ugy mint a második. egy kőből épült kétszobás parasztházba mentek be.figyelmeztette egy asszony az egyik kezét tördelő anyát.kérdeztem tőle. kik a besorozottak és miért mentek be a legények ebbe a házba. eleinte csodálkoztam. Az öt rekruta egyike és pedig a nős. A legények bementek a házba. a nóta ritmusának megfelelő lépésben neki indult a falu utcájának. Mellette egy tagbaszakadt szőke. alighanem a rekrutákat bucsuztatják.

. hogy ki az. groteszk mozdulatokat csinált. különösen azonban a gyerekhad. Miután a tömeg vagy ötpercig álldogált az udvar előtt. legkevésbé azonban a fülbevalója.Ki az? . aki a legények mögött csoszogott. Azelőtt szobalány volt . rövid imádságot mondtak.A bánat sir. mintha meg volna sértődve. A házigazda. Fejét félrehajtva féllábon állt.Vaszílij menye. a menet nótázva.mondta az egyik paraszt. harmonikaszó mellett tovább indult. az. ugy éreztem. majd a kellő pillanatban ujra rázenditett és közben barátságos.. Az asztalon kenyér és bor volt. Igazi.Ördöngős fickó . Apraja-nagyja. a legények megint kijöttek az utcára és ujra kezdődött a sirás. egy pillanatra abbahagyta.. Világoszöld. meghajtották magukat vendéglátóik előtt és ismét kimentek az utcára. látszólag selyemből való divatos ruhát viselt és magassarku cipőt. se szomoruságot. Megkérdeztem egy mellettem álló asszonytól. . . sikoltozás. megtöltötte a poharakat és kinálgatta vendégeit. aztán visszatették a poharakat az asztalra. friss.A nagyanyja. Az egész menet megállt.Micsoda hatalmas legény! . Ebből az asszonyból semmi sem illett a környezethez. Csodálatraméltó volt a harmonikás legény kitartása és ügyessége. egy asszony mászott le a kemencéről éppen ott. Mind az ötöt abrosszal teritett asztalhoz ültették. mindnyájan. panasz elnémult. a másik lábát taktusban lóbálta és karjaival lendületes. ki lehet és hogy került a kemencére Vaszílij házában. Arca nem árult el se örömet.gondoltam magamban. Egy hajlotthátu öreg asszony kezdte. Mialatt a rekrutákat figyeltem. sem sértődött arca. Mikor pillantásaink találkoztak. . Mikor az öregasszony hisztérikusan fölzokogott és az őt támogató asszonyok karjaiba vetette magát. amelyik engem is körülvett.Mialatt beszélgettünk. A házigazda már harmadszor töltött. a bánat dalol. nagy zenei tehetség volt. A háziasszony kenyeret szelt nekik. lábával dobogott. Sirás. ingadozó. sem a ruhája. hogy a bevonulókat a kerületi főnökségre vigye. A házigazda megint teletöltötte a poharakat és ismét megkinálta az öt legényt. A legények alig ittak. akivel beszélgettem. felállottak. hogy hivják. Ebben a pillanatban a hórihorgas nagy. vidám. 126 . melyik udvarból való. akinek nős fia vonult be. . A falu végén néhány szekér várakozott. mintha zavarba jönne: egyik szemöldökét felhuzta. Mikor az ötödik és utolsó házhoz értünk és a legények bementek. a menet ujra megindult és ismét felhangzott a vidám nóta és ujjongott a harmonika. Mikor földet ért a lába.kérdeztem. uj cipője magas sarkával kopogva kiment a pitvarba és egy pillantásra sem méltatta a legényeket. Olyan keservesen sirt és óbégatott. Világosszőke haja magas kontyba volt feltüzve és fülében nagy aranyfüggő csillogott. elhallgatott. Figyeltem. rátapadtunk a szemünkkel az énekesre és gyönyörködtünk benne. én is követtem őket.Ezt biztosan a gárdába fogják besorozni. Az utcán tüstént megkezdődött a jajgatás. Nem tudtam. erélyes léptekkel odalépett az énekeshez. bukdácsoló öregasszonyt támogatta. magas hangján énekelte a szöveget a dalhoz és Vaszílij fia nyomban kisérte kellemes hangján. A harmonikás egyre szilajabbul viselkedett. Furcsa. köztük jómagam is. elfordult és még szenvedélyesebben játszott hangszerén. Nem tudtam megérteni. hogy a többi asszony folyton csendesitette és a jajveszékelő. inkább ugy látszott. nevetés és csititgatás. Mihelyt kellett. Vaszílij édesanyja. de a legények megköszönték az italt.hangzott a felelet. szokatlan öltözék volt rajta. ahogy biztos érzékkel betartotta a taktust. . ahol ültem. barna szemével körültekintett. . legfeljebb egy negyedpohárral.

aztán meg a felesége halt meg. kinek a fia az a fiatal legény ott. Prokófij! . Csak most. hogy aljas cselekedetet követtem el.kérdeztem az óriásra mutatva egy kis öreg paraszttól.Mi tetszik? Az első pillanatban nem ismertem meg. állkapcsa remegett.Azt kérdeztem. hogy mindazt..felelte végre. Gyötört a szégyen. mint valami érdekes szinjátékot néztem végig. Prokófij mint középtermetü.szóltam hozzá. világos és rettentő jelentőségüvé vált előttem. Mind az érthetetlen. meghajtotta magát. Prokófij szavai után fogtam fel nemcsak az eszemmel. összefüggéstelen. 1909.amint az oly gyakran megesik .ismételte Prokófij s a hórihorgas legényre mutatott.Az én fiam. csinos legény? . . eltakarta arcát a kezével és zokogott. de egész lényemmel. . tüstént visszaemlékeztem rá mint dolgos. amint azonban elkezdett beszélni. akit azonban . aki éppen mellettem állt. de nem értette a kérdésemet. minden borzalmát annak. . . különös valami hirtelen egyszerü. 127 . Az öreg levette sapkáját. ami azon a felejthetetlen ködös reggelen szemeim előtt lejátszódott. mint egy gyerek.Azt kérdezem. Prokófij arcát mély barázdák szántották végig. . te vagy.Ah.Az? .csapás csapás után ért: majd a lovait lopták el. .mondottam még egyszer és ránéztem Prokófijra. majd tüz ütött ki nála.Kinek a fia az a hosszu. hogy ki az a legény . Ingatta a fejét és valami érthetetlent mormogott. . vöröshaju ember élt emlékezetemben. most azonban már fehér volt a haja és alakja egészen összetöpörödött. Megállottam és azzal a tudattal tértem haza. jó parasztra. Azután elfordult tőlem.

Ünnepnapon. községi adó. hogy ha a parasztok hétszáz milliót adnak ki egy év alatt pálinkára. a földesur. Mindenki lovagol rajtunk és csak az nem ül a nyakunkon. itt maradhatok-e éjszakára. 128 . A váróteremben kellemetlen. Hétszáz millió! Nem kis summa! Irtózatos nagy szám. Cudarabb életet a miénknél el se lehet gondolni. Csak azt gondolom. Nem mi vezettük be és nem is tudjuk megszüntetni. Ez köszönettel visszautasitja a meghivást és a paraszt egyedül költi el vacsoráját. hogy dobálódznak a pénzzel! IDEGEN: Hát igen! Az ujságban olvastam. mert már nagyon bőkezüen dobálódznak a pénzzel.mindenütt inni kell. lám! Én meg azt hittem. amit akarnak. Talál az ember munkát. az adó pedig nő folytonosan. IDEGEN: Amit azok isznak. igy hát megkérdeztem a feleségedtől. akkor nem lehet olyan nagy a szegénység. hogy megy a dolgotok ebben a nehéz időben. a kemencepadkán ül és könyvet olvas. IDEGEN: Azért gondoltam. meg a pótadó. PARASZT: Olyan jó soruk van. mindenkinek kell valami. pedig csak hat mérő rozsot arattam. a legtöbbet a parasztok isszák meg. alig lehet kimondani! PARASZT: De mikor olyan szokás mindenre áldomást inni. IDEGEN: Igazán? És miért? PARASZT: Miért? Mert betevő falatunk sincs. mindegyik enni akar. meg az utadó. aki egészen lusta. hogyne. hogy parasztjainknak egészen jó soruk van. IDEGEN: Köszönöm szépen. Vegyük például jómagamat: kilenc embert kell eltartanom. biztositás. PARASZT: Már hogy menne a dolgunk? A rossznál is rosszabbul. lakodalmon. csak holnap mehetek tovább. IDEGEN: Lám. igen. akár akarok. egy cseppet sem hagynak a pohárban. PARASZT: Hogyne. ennyivel érjük be mindnyájan! Idegenbe kell hát menni. imádkozik és odaül az öreg mellé. Ez igy van és igy is marad. PARASZT: Miféle pénzzel dobálódznak? Milyen furcsán beszélsz! Az emberek éhen halnak és te azt mondod. azok sem vetik ám meg az italt. egy öregember. az igen kevés. a pópa. Amint befejezte. A paraszt hazajön a munkából. Azt mondta. Itt van a földadó. hogy ne kerülne pálinka az asztalra. feláll.A PARASZT ÉS AZ IDEGEN (PÁRBESZÉD) Parasztszoba. Az idegen. De mondd csak. Az urak meg éppenséggel nem. Nincs alku. de a bérek olyan hitványak! Azt teszik a gazdagok velünk. PARASZT: Hát már egy pohár pálinkát se engedhessen meg magának az ember? IDEGEN: Azt nem mondom.lehet. az ezerszer ezer rubel! PARASZT: Hát csak mi magunk iszunk? Látnád csak mit csinálnak a pópák. fel se tudja az ember sorolni mi minden. a fogyasztási adó. Az emberek szaporodnak. maradj csak. PARASZT: Mi hozott a házamba? IDEGEN (leveszi pápaszemét és becsukja a könyvet): Lekéstem a vonatról. hogy néha egész nap nincs mit enniök. akár nem. halotti torban . hogy a mult évben a parasztok hétszáz millió rubel ára pálinkát ittak meg. Egy millió pedig nem kicsi dolog. leül vacsorázni és meghivja az idegent is. hogy . de a föld nem.

PARASZT: Hát mit tegyenek? IDEGEN: Mit tegyenek? Ne szegődjenek el hozzá munkára. arat rajta. de mást nem enged a közelébe. akik nem isznak és mégis élnek. Ki dolgozna más. de nem szabad enni belőle. emberségesen élhetnénk. Ő csak heverész és hizlalja magát. van ezerkétszáz holdja. akár nem. mind paraszt. ha abbahagyod. Ha a borjunk vagy a lovunk a vetésébe téved. ne szolgálják mint csőszök. IDEGEN: Kié volna tehát. IDEGEN: De a csőszeit csak tiközületek válogatja ki. mint a paraszt? Hogyne. A föld. eladja a termést. akkor mégse kellene innotok! PARASZT: Hagyd el. hogy kifizethessük. Mint a kuvasz a szénaboglyán: maga nem eszik szénát. IDEGEN: De hogy tarthatja szemmel azt a rengeteg földet? Hisz az legalább öt verszta terjedelmü határ. akiket megfogad. csupa paraszt. akkor szabad lesz a föld. csakis! Miközülünk valók. mert nincs takarmány. egészen mindegy. mert mivel etesse? Nemsokára a tehenet is el kell majd adni. akár iszik az ember. Sok jót még nem tett a pálinka. ha nem a tietek? PARASZT: Hogy kié? Itt ül egy olyan pocakos sátán. mint egy kis gyerek. Hogy tud rá vigyázni? PARASZT: Ugyan miket beszélsz! Hát arra valók a csőszei. Ha földünk volna. hogy kevés a föld. A pástétom az asztalon van. IDEGEN: És ha nem szegődnének el hozzá munkára? PARASZT: Akár elszegődnek. Istené és az emberek is Isten teremtményei . Inkább parlagon heverteti. IDEGEN: Hogy tud olyan hatalmas darab földet bevetni és learatni? PARASZT: Olyanokat kérdezel. mindenütt földet lát.mindenki annyit szánthasson. némelyek idegenből. IDEGEN: A munkások. a földet semmiesetre sem engedi ki a kezéből. A magunkfajta szegény pedig egy pár tyukot sem tarthat. 129 . IDEGEN: És mind parasztok? PARASZT: Persze. azok megmívelik a földjét és learatják a termést. IDEGEN: A parasztok tehát jószántukból megmívelik az urak földjét és ráadásul még vigyáznak is rá. Hisz azért van pénze: másokat fogad. a pénzt meg beviszi a takarékba. IDEGEN: Minek neki az a sok föld? PARASZT: Minek neki? Furcsa! Beveti. IDEGEN: Hogy nincs elég föld? Abban lenne hiány? Amerre csak néz az ember. IDEGEN: No lám. PARASZT: Persze. azt mondja: „Ez az enyém!” de még mindig kevesli. akár nem.IDEGEN: De vannak emberek. Utolsó ingünket el kell adnunk. is erről a vidékről valók? PARASZT: Némelyek idevalók. de igy lehetetlen. de nem a mienk. nyomban lefoglalja zálogba. amennyire szüksége van. Az a baj. vethessen és arathasson. PARASZT: Dehogy is tett! Csak baj származik tőle. Abból sincs sok hasznod. PARASZT: Van.

punktum. ugy. IDEGEN: Én szerintem nem kellene ezt megtenniök. az ám! Elhozatják a katonákat. egy. esküt tettek! IDEGEN: Esküt? Hát mi az az eskü? PARASZT: Ejnye. kinyitja. PARASZT: Már hogyne tennék meg. hogy az ötödik parancsolat azt mondja: Ne ölj! Az embernek tehát nem szabad más embert megölni. PARASZT: Nem értem. Hogy gondolod ezt? IDEGEN: Hogy gondolom? Ugy. De mi köze ennek a háboruhoz? Hisz ott ellenség van! IDEGEN: Krisztus evangéliuma szerint nincs ellenség. Vagy tán azt parancsolja a Szentirás. PARASZT: Mit nem kellene megtenniök? IDEGEN: Nem kellene esküdniök. én pedig azt mondom nektek. áldjátok azokat.” És tovább azt mondja: „Szeressed felebarátodat és gyülöljed ellenségedet. egyáltalán nem lesz több katona. nem. PARASZT: Ez itthonra vonatkozik. mikor a Szentirás parancsolja? IDEGEN: A Szentirás nem mond erről semmit.PARASZT: Egyszóval: sztrájkoljunk? De azoknak katonáik vannak. hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj. aki Istenben hisz. Én pedig ezt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket. hogy a trónért és az oltárért. akik titeket 130 . PARASZT: Akkor miért olvasott fel a pópa a templomban egy ukázt. hogy semmiképpen ne esküdjetek! Hanem a ti beszédetek legyen.) PARASZT: Olvasd hát! IDEGEN (olvas): „Hallottátok. PARASZT: Ha nem kell esküdniök. Ne esküdj! . miért lőnek hát a saját embereikre? PARASZT: Muszáj nekik. hogy meg kell tenni. van halott és sebesült és egy csomót áristomba vetnek! A katonák nem sokat teketóriáznak. hogy valaki haragszik az ő atyafiára ok nélkül. Ennek felette valami esik. semmiesetre se fog embert ölni. mert valaki öl. tán nem vagy orosz ember? Az eskü . Én pedig azt mondom nektek. IDEGEN: Megesküdtek tehát? PARASZT: Persze! A keresztre és az evangéliumra esküdtek meg. IDEGEN (elővesz egy könyvet.ezt parancsolja. kettő. ugy. akkor intézzék el maguk a civakodásaikat is. méltó az itéletre. hogy az. hogy megmondatott a régieknek: A te esküvésedben ne hazudj. keresgél benne és olvassa): „Ismét hallottátok. IDEGEN: De minek is kellenek katonák? PARASZT: Hát ha az idegen cár megtámadja a mi cárunkat? Mi lesz akkor? IDEGEN: Ha a cárok egymással veszekednek. V. de annyit tudok.eskü. nem. az méltó az itéletre. 33-37) Krisztus tanitása szerint tehát nem is szabad esküdni. IDEGEN: De hiszen a katonák is a ti fiaitok. lőnek. akármilyen parancsot is kap.” (Máté ev. hogy háborut üzentek és hogy a tartalékosoknak be kell vonulniok? IDEGEN: Arról nem tudok semmit. PARASZT: De a pópák azt mondják. három. Krisztus tanitása szerint pedig egyenesen tilos. hogy minden embert megöljünk? (Lapozgat a bibliában. ha kell. a gonosztól vagyon. életüket is odaadják.

nem leszel sztároszta és adóbeszedő. IDEGEN: Aki pedig Isten akarata szerint akar élni. Pedig óriások. sem csősz. aki ellenszegül. gyenge az egészségük. Van tán egy millió belőlük! (A paraszt sóhajt és rázza a fejét. vagy nyomorékká válnak. hogy embereket fogsz ölni. Ha Isten akarata szerint akarsz élni. 131 . akik Isten törvényét megvédik és nem türik. De kit tartasz te tulajdonképpen felsőbbségnek. Ha mindnyájan egyszerre ellentállnánk. jót tegyetek azokkal.) (Hosszabb hallgatás. mert hisz végül a feljebbvalók is emberek és tekintettel vannak rájuk. nincs szükség? IDEGEN: Minek? Sok-sok milliót kell fizetnetek. ölnyi széles vállal. mert nem csekélység ám ilyen rengeteg embert ruházni és élelmezni. hogy alkalmatlanok. PARASZT: És a katonákra. mondom.) PARASZT: Nos és hogy legyünk az adókkal? Azokat se fizessük? IDEGEN: Ebben tégy akaratod szerint. elvesztik karjukat. amig ti engedelmeskedtek. a katonák közül is meghalnak némelyek. Tegyetek velem. először természetesen gondoskodj róla. 43. PARASZT (rázza a fejét): Milyen furcsákat is beszélsz te össze! Hogy éljünk felsőbbség nélkül? Az lehetetlen! IDEGEN: Persze hogy lehetetlen.” (Máté ev. Ha gyerekeid éheznek. Egyeseket végkép elbocsátanak. Azt mondják: „Krisztus parancsa szerint nem szabad embert ölnöm”. Dehát végre. azt mondod. Hisz ez mind nagyon szép volna. IDEGEN: Hatalma csak addig van. 21. de fegyvert nem veszek a kezembe. IDEGEN: Hogy-hogy „ugy”? PARASZT: Mert a felsőbbségnek hatalom van a kezében.) PARASZT: Igaz. hogy az az övé. de elsősorban nem leszel katona és nem igéred meg. Isten akarata szerint élni: ez az első kötelességünk. vagy elviszik Szibériába. hogy eltarthassák őket. annak Istenre kell hallgatnia. Azt mondják nincs is ott rossz dolguk. De inkább elengedik őket. Meg találnák mondani a többieknek. elbocsátják. V. 22. hogy katonai szolgálatra kényszeritsék őket. akik titeket háborgatnak és kergetnek titeket. hogy a katonai szolgálat Isten parancsa ellen való. hogy jóllakjanak. Nem merik őket bent tartani. nem az emberekre. akik titeket gyülölnek és imádkozzatok azokért. lábukat. nincs hatalma. amit akartok. azt mondják ilyenkor. azok volnának gyengék. sem rendőr. de legfeljebb két-három ember van. PARASZT: Tréfás kópé vagy. Ha nem engedelmeskedtek. néha meghalnak a katonaságnál. IDEGEN: Miért máskép? PARASZT: Hát csak ugy. mert holmi pocakos azt mondja. azokat agyonlövik. a rendőrfőnököt vagy Istent? Kinek akarsz engedelmeskedni: a rendőrfőnöknek vagy Istennek? PARASZT: Mit feleljek erre? Istennél magasabb nincs. PARASZT: No és? IDEGEN: Büntetőszázadokba osztják be őket és ott maradnak három-négy évig. 44. IDEGEN: Most is vannak már fiatal emberek. akkor senkit se fogsz elkergetni egy darabka földről. de a végén mégis máskép üt ki.átkoznak. PARASZT: Igazán? IDEGEN: Néha. ez a nóta vége.

ne rabolj ki senkit. gyilkolnak. Azért olyan cudar az életünk. verekedjél. üssük agyon ezeket meg ezeket az urakat. azt mondják. vállaljuk a csősz. a gazdag nagyhasuakat. nagyon nehéz mindennek ellentállni. amit kell? IDEGEN: Azt nem tudom. És igy van a felsőbbséggel is: várjatok csak. De nehéz. IDEGEN: A lelked üdvéért mégis meg kellene tenned. de ha bankóval csalogatnak. bizony semmi sem javult. Csak. kedves öregem. megfojtsuk és megöljük. verekszünk. kedves öregem. A sztrájkolók azt mondják: gyertek. majd az asszony mindjárt mgcsinálja a fekvőhelyedet. hogy testvérünket kifosszuk. hogy ha Isten akarata szerint élünk. PARASZT: Oh ezek a hosszuhajuak! IDEGEN: Ne csufolódj! Másokat akarsz elitélni? Gondoljon csak mindenki magára! PARASZT: Ebben megint igazad van. Rázza a fejét és nevet megában. akkor igyál pálinkát. minden rabszolgamunkára készek vagyunk. mert mi magunk rosszak vagyunk. fecsegnek összevissza. szép szavaidat. És akkor ütnek. mert megfeledkezünk Istenről. Azért megy olyan rosszul a sorunk. ha majd egy csomó tisztviselőt felakasztottunk és egy-két ezret börtönbe zártunk. Hogy milyen volna az életünk. perlekedünk. 1909. gyülöljük és irigyeljük egymást.PARASZT: És a pópák? A hosszuhajuak? Bizonyára hamisan magyarázzák a Szentirást! Miért nem tanitják azt. ma éppugy. (Hosszu hallgatás. hanem hogy életünk csak azért olyan komisz. hanem az emberek parancsaira és életed nyomorult lesz. Az egyetlen dolog: Isten parancsai szerint kell élni. káromkodjál. Ha gyakrabban kapnánk ilyen tanitást. hogy akkor nem volna többé rossz élet. keveset hallgatunk az ilyen okos szóra. aztán majd jobb életünk lesz. De ha jobban odanézünk. ne hallgass az Isten. élj te is a magadé szerint. ne ölj meg senkit.) Azt hiszed tehát. talán jobb helyzetben volnánk. a másik sörényes. 132 . a katona szolgálatát és nem riadunk vissza attól. Ha azonban Istent akarod szolgálni. fellázadunk Isten parancsai ellen és elitéljük embertársainkat: az egyik pocakos. akkor mienk lesz a föld és nem kell adót fizetnünk? IDEGEN: Nem testvér. ha Isten akarata szerint élnénk. sajnos. IDEGEN: Csak egyet tehetsz: vagy Istent szolgálod. PARASZT: Ez mind igaz. Ha Isten akarata szerint élnénk. Köszönöm. akkor csak Reá hallgass. azt csak Isten tudja. vagy az ördögöt. IDEGEN: Ugy van. hamar megjavulnak az állapotok. Ha az ördögöt akarod szolgálni. ezt nem hiszem. igazán nagyon szépen. mienk lesz a föld és nem kell adókat fizetnünk. Nem azt gondolom. Hová akarsz lefeküdni? A kemencére? Jó. PARASZT: Igaz. hanem inkább rosszabbodott. de annyi bizonyos. ne gyülölj és ne itélj el senkit. PARASZT: Igazad van. hogy lehetne az állapotokat megjavitani. akkor nem volna rossz életünk. gyülöld embertársaidat. De jön ide mindenféle népség a városból. Ők a maguk esze szerint élnek. Néha bizony az ember nem ura magának. ha mindnyájan összefogunk és ellenszegülünk. mézes madzagot huznak el a szánk előtt és nem jön ki belőle semmi. nem. Mi iszunk. mint régebben és mégsem lesz semmi se jobb. ne bocsátkozzál gonosz dolgokba! Akkor az életed sem lesz nyomorult! PARASZT (sóhajt): Szépen beszélsz. a pribék. zsákmányold ki őket.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful