A Föld története Becslések szerint a Föld 4600000000 évvel ezelőtt keletkezett.

Az alakja 4600 millió éven keresztül egyszerűsödött, de még mindig értelmi képességeinket messze meghaladó időskálát szolgáltat. Nigel Calder, Nyugtalan Föld című könyvében, az időtartam 46 évre csökkentésével, sokkal érthetőbb hasonlóságot ismert fel. Semmibe vette a nyolc nullát és összehasonlította a 46 évet egy emberi élettel. A geológusok képesek voltak tanulmányozni az elmúlt 600 millió évben kialakult kőzeteket és a fosszíliákat, melyek egyenértékűek az utolsó hat évvel egy nő életéből és időtérképet vagy geológiai időskálát szolgáltatnak. Nem csak adatok megadására képesek, hanem nagyobb eredményeket értek el a földfelszínen bekövetkező főbb változások számításában és leírásában is, pl. a tengerszint változása, a felszíni formák fejlődése és az éghajlat változásai. Földrengések Már a legkorábbi civilizáció is tudatában volt annak, hogy a földkéreg nem merev és mozdíthatatlan. Az első jelentős európai civilizáció a Kréta szigetén elő minószi civilizáció volt, akik olyan épületeket alkottak, mint a földrengések sorozatának ellenálló Knossosi Palota. Azonban ez a civilizáció valószínűleg a közeli Théra (Szantorin) szigeten végbe menő hatalmas vulkánkitörések hatásainak következtében pusztult ki. Később olyan távoli helyek lakói, mint Lisszabon (1755), Tokió (1923), San Francisco (1906), Mexikó város (1985) és Kobe (1995), szenvedtek a főbb Föld mozgások hatásai miatt. A földrengések tanulmányozása során a geológusok voltak az elsők, akik meg tudták határozni a Föld szerkezetét. A Mohorovičič (‘Moho’) törésvonalnál

1

felismerték. általunk ismert helyükre sodródtak. mely az életünk és tulajdonunk elvesztését is okozhatja. Lemez tektonika Francis Bacon már 1620-ban feljegyezte a fűrészfogszerű kapcsolódást DélAmerika keleti partja és Afrika nyugati partja között. Később ez a földtömeg valaminek a következtében szétvált és a különböző kontinensek. nem ez az egyetlen közvetlen vagy elsődleges hatása a földrengésnek. így jelezve a szerkezet változását . Ezen felül. A nyomás hirtelen csökkenésének hatására a felszín egyes részein rázkódások tapasztalhatók. a menedék. általában a másodlagos vagy utó hatásai sokkal komolyabbak. Alfred Wegener. építő munkája. a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya és a szennyezett vízkészlet által okozott betegségek. amit ő Pangeának nevezett. Ezek a következők: törött gázcsövekből származó tüzek. fókusznak nevezzük. hogy a földfeszínen a legrosszabb lökés vagy rengéshullám. 2 . szállítmányozás és más szolgáltatások megszakadása. A kéregben azt a pontot. ahonnan a nyomás felszabadul.ez esetben a földkéreg és a köpeny csomópontja. a rengésközpont (epicentrum). miszerint az összes kontinens egykor összefüggő szuperkontinenst alkottak. a kéreg kőzeteiben megfigyelhető a nyomás lassú. Sajnos. publikálta azt az elméletet. az étel. Mások csak később mutatták ki a hasonlóságokat sok partvonal formája és vele szomszédos kontinens partvonalának formája között. általánosan elfogadott. 1912-ben egy német meteorológus. hogy egyre gyorsabb lökéshullámok indulnak el. A földrengések következményeként. Wegener egybevetett sok tudományból származó bizonyítékot.

Wegener kontinensvándorlásról alkotott elmélete több tárgyterületről származó információkat ötvöz. mert nem ismerte el önmagát mint szakértőt. • Geológia: hasonló típusú. felső rétege) hét nagyobb és több kisebb lemezre oszlik. de az elképzeléseit részben elutasítják a fent említett tudományoknak a specialistái.• Biológia: A Mesosaurus egy kis hüllő volt. amely a szén kialakulása idején élt. Wegener nem tudott magyarázatot adni a mozgás mechanizmusára.Nyugat Európában elhelyezkedő hegységekkel. A lemeztektonika elmélete A litoszféra (a földkéreg és a köpeny merev. A maradványai egyedül Dél-Afrikában és Brazíliában találhatók meg. melyek geológiailag megegyeznek az Észak. korú. A lemezek a hőáramlás következtében 3 . mint a tutaj.Kelet Brazíliában. képződésű és szerkezetű kőzetek fordulnak elő Dél. hogy a szárazföldi lemezek hogyan változtatják helyzetüket. a homokkő és a mészkő a jelenlegi éghajlati körülmények között nem alakulhat ki Nagy-Britanniában. melyek merevek. A lemezek. de talán inkább azért. amely a Permben élt. mert nem tudta megmagyarázni. • Klimatológia: a meleg és nedves körülmények között kialakult szén az Antarktiszi jégsapkák alatt található és az eljegesedés bizonyítékait a trópusi Brazíliában és Közép. csak Indiában és Antarktiszon fordult elő. Egy növény. közepesen olvadt magmán.Indiában jegyezték fel. Dél-Afrikában és a keletAmerikában elhelyezkedő Appalach hegységben. úgy úsznak az alapul szolgáló. A szén.

valamint a földrengés. Mégis mielőtt megpróbálnánk számot adni a képződmények kialakulásáról néhány tényezőt meg kell említenünk. tömörebb és bazalatos kőzetekből áll. 1. melyet a Föld középpontjából kiáramló hő idéz elő. Az óceáni lemez folyamatosan elpusztul és újra képződik. a vulkanizmus és a hegység építési zónák. a lemezek távolodhatnak és elmozdulhatnak a szomszédos lemezek határvonalától. A szial. A valójában alacsony sűrűség következtében a szárazföldi kéreg nem tud elsüllyedni. világosabb. sok szilíciumot (Si) és alumíniumot (Al) tartalmaz. mint az Eurázsiai lemez. gránit típusú kőzetekből áll. A lemezeknek két típusa létezik: szárazföldi és óceáni. 3. A szial messze megnövelheti a földtömegek közötti eltéréseket. Az óceáni lemez vagy szima fiatalabb. Lemezmozgás A hőáramlás következtében. A lemezhatároknál fordul elő a világ főbb földtani formáinak többsége. A szárazföldi lemez vagy szial öregebb.mozognak. A szárazföldi lemez úgy. ellentétben a sűrűbb. 2. tehát állandó. szárazföldi és óceáni kérget is tartalmazhat. 4 . hanem a különböző típusú lemezekre vagy kőzetekre. Ezek a kifejezések mégsem a valódi kontinensekre és óceánokra utalnak. A lemeztektonika ezen lemezek mozgásának és a mozgások következtében kialakult földtani formáknak a tudománya. A legjellemzőbb ásványa a szilícium (Si) és a magnézium (Mg). óceáni lemezzel. a származása idején előforduló ásványokkal gazdagított.

Formációk építő lemezhatároknál Építő jellegű határok ott fordulnak elő. Surtsey. Dél. tehát ha két lemez kettéválik. A lemezmozgás lassú (nem geológiai idő szerint) és általában folyamatos. máshol egy öregebb óceáni lemeznek el kell pusztulnia. a köpenyből származó olvadt kőzet vagy magma feltör a felszínre. Hirtelen mozgásokat észleltek. 5. 6. mélytengeri árkok és batholit benyomulások) a lemez határoknál találhatóak. hogy kitöltse a két lemez között előforduló esetleges hasadásokat. 5 . ahol az észak-amerikai és a dél. amikor egy új óceáni lemez alakul ki. szigetívek. mint a földrengések. A tengerfenéken a közép Atlanti-óceánban fordulnak elő.amerikai lemez a hőáramlások hatására elválik az eurázsiai és az afrikai lemeztől. Kezdetben ez hatalmas vetődési árkokat okozhatott. egy új óceáni lemeznek kell kialakulnia a magmából. hogy hegységeket alakítsanak ki vagy az egyik lemeznek a magmába kell buknia és el kell pusztulnia. hogy e helyett fel kell torlódniuk az ütközés vonalán. Hézagok nem fordulhatnak elő a Föld felszínén. melyek idővel a tengerszint fölé nőhetnek pl.Izland a Közép. Ez azt jelenti. ahol két lemez távolodik egymástól vagy elmozdulnak egymáshoz képest és új kéreg keletkezik a határon. Ez a magma tengeralatti vulkánokat eredményez.Atlanti hátságban és KeletIzland a Keleti Csendes tenger alatti küszöb. 7. A Föld méreteit tekintve inkább terjeszkedik. mint zsugorodik. A legjelentősebb földtani formák (gyűrt hegységek. Akkor. vulkánok. Nagyon kis eltérések fordulnak elő a lemez középpontjában. Azonban. 8. A lemezek nem képesek egymás átfedésére.4.

Ahol a föld kettévált és eléggé megsüllyedt. Afrikában a vetődési árkok Mozambiktól a vörös tengeri 4000 km hosszan nyúlnak el.Amint a bazaltos magma hűl. de még mindig 2-5 cm. a Nagy Afrikai vetődési árokról levált. hogy a szárazföldi lemezek ívesek. Ahol mellékmozgások vannak.Afrikában. a középső rész. Becslések szerint az éves. gyengék és rugalmasak legyenek. hogy a Vörös-tenger egy újonnan kialakult óceán. amint a részek eltávolodtak egymástól. a földfelszínre történő lávakitörések 73%-a közép óceáni hátságokon található. vulkanizmus kíséretében. amikor Laurázsia kettéhasadt.t szélesedik évente. míg szélességük 10-50 km között változhat. hogy Dél-Afrika leválik a kontinensről. újabb tájakkal bővíti az elkülönülő lemezeket. Itt törékeny lemezek alakultak ki és. a lemez határához viszonyított megfelelő szögben nagy repedések. ahol az elmúlt 500 évben a földfelszínre törő magma egyharmada található. úgynevezett átalakulási hibák keletkeznek. széttartó lemezeknek. ott a tenger betöltötte a mélyedést. Az Atlanti-óceán akkor alakult ki. Ez azt jelenti. Izland. A legnagyobb látható következménye az építő jellegű. A folyamat mely azt eredményezte. megismételheti önmagát Dél. Egyes helyeken az oldalak magassága meghaladhatja a 600 métert. 6 . Az Atlanti-óceán megközelítőleg csak 150 millió éve létezik. a magma lehűlése következményében. 50 millió évre előretekintve a jövőben lehetséges.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful