A Föld története Becslések szerint a Föld 4600000000 évvel ezelőtt keletkezett.

Az alakja 4600 millió éven keresztül egyszerűsödött, de még mindig értelmi képességeinket messze meghaladó időskálát szolgáltat. Nigel Calder, Nyugtalan Föld című könyvében, az időtartam 46 évre csökkentésével, sokkal érthetőbb hasonlóságot ismert fel. Semmibe vette a nyolc nullát és összehasonlította a 46 évet egy emberi élettel. A geológusok képesek voltak tanulmányozni az elmúlt 600 millió évben kialakult kőzeteket és a fosszíliákat, melyek egyenértékűek az utolsó hat évvel egy nő életéből és időtérképet vagy geológiai időskálát szolgáltatnak. Nem csak adatok megadására képesek, hanem nagyobb eredményeket értek el a földfelszínen bekövetkező főbb változások számításában és leírásában is, pl. a tengerszint változása, a felszíni formák fejlődése és az éghajlat változásai. Földrengések Már a legkorábbi civilizáció is tudatában volt annak, hogy a földkéreg nem merev és mozdíthatatlan. Az első jelentős európai civilizáció a Kréta szigetén elő minószi civilizáció volt, akik olyan épületeket alkottak, mint a földrengések sorozatának ellenálló Knossosi Palota. Azonban ez a civilizáció valószínűleg a közeli Théra (Szantorin) szigeten végbe menő hatalmas vulkánkitörések hatásainak következtében pusztult ki. Később olyan távoli helyek lakói, mint Lisszabon (1755), Tokió (1923), San Francisco (1906), Mexikó város (1985) és Kobe (1995), szenvedtek a főbb Föld mozgások hatásai miatt. A földrengések tanulmányozása során a geológusok voltak az elsők, akik meg tudták határozni a Föld szerkezetét. A Mohorovičič (‘Moho’) törésvonalnál

1

Ezek a következők: törött gázcsövekből származó tüzek. A földrengések következményeként. így jelezve a szerkezet változását . nem ez az egyetlen közvetlen vagy elsődleges hatása a földrengésnek. a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya és a szennyezett vízkészlet által okozott betegségek. a kéreg kőzeteiben megfigyelhető a nyomás lassú. általában a másodlagos vagy utó hatásai sokkal komolyabbak. a menedék.felismerték. Később ez a földtömeg valaminek a következtében szétvált és a különböző kontinensek. amit ő Pangeának nevezett. publikálta azt az elméletet. hogy a földfeszínen a legrosszabb lökés vagy rengéshullám.ez esetben a földkéreg és a köpeny csomópontja. fókusznak nevezzük. Alfred Wegener. ahonnan a nyomás felszabadul. általánosan elfogadott. általunk ismert helyükre sodródtak. miszerint az összes kontinens egykor összefüggő szuperkontinenst alkottak. mely az életünk és tulajdonunk elvesztését is okozhatja. 1912-ben egy német meteorológus. Mások csak később mutatták ki a hasonlóságokat sok partvonal formája és vele szomszédos kontinens partvonalának formája között. szállítmányozás és más szolgáltatások megszakadása. építő munkája. Wegener egybevetett sok tudományból származó bizonyítékot. Sajnos. a rengésközpont (epicentrum). 2 . Ezen felül. A kéregben azt a pontot. Lemez tektonika Francis Bacon már 1620-ban feljegyezte a fűrészfogszerű kapcsolódást DélAmerika keleti partja és Afrika nyugati partja között. az étel. hogy egyre gyorsabb lökéshullámok indulnak el. A nyomás hirtelen csökkenésének hatására a felszín egyes részein rázkódások tapasztalhatók.

úgy úsznak az alapul szolgáló. • Klimatológia: a meleg és nedves körülmények között kialakult szén az Antarktiszi jégsapkák alatt található és az eljegesedés bizonyítékait a trópusi Brazíliában és Közép. felső rétege) hét nagyobb és több kisebb lemezre oszlik. korú.Nyugat Európában elhelyezkedő hegységekkel. csak Indiában és Antarktiszon fordult elő. amely a szén kialakulása idején élt. Wegener nem tudott magyarázatot adni a mozgás mechanizmusára. Egy növény. mint a tutaj. mert nem ismerte el önmagát mint szakértőt. Wegener kontinensvándorlásról alkotott elmélete több tárgyterületről származó információkat ötvöz. mert nem tudta megmagyarázni. A maradványai egyedül Dél-Afrikában és Brazíliában találhatók meg.Indiában jegyezték fel.Kelet Brazíliában. képződésű és szerkezetű kőzetek fordulnak elő Dél. hogy a szárazföldi lemezek hogyan változtatják helyzetüket. melyek merevek. A lemezek a hőáramlás következtében 3 . de az elképzeléseit részben elutasítják a fent említett tudományoknak a specialistái. A szén. a homokkő és a mészkő a jelenlegi éghajlati körülmények között nem alakulhat ki Nagy-Britanniában. közepesen olvadt magmán. A lemeztektonika elmélete A litoszféra (a földkéreg és a köpeny merev. amely a Permben élt. A lemezek.• Biológia: A Mesosaurus egy kis hüllő volt. • Geológia: hasonló típusú. Dél-Afrikában és a keletAmerikában elhelyezkedő Appalach hegységben. melyek geológiailag megegyeznek az Észak. de talán inkább azért.

a lemezek távolodhatnak és elmozdulhatnak a szomszédos lemezek határvonalától. óceáni lemezzel. Mégis mielőtt megpróbálnánk számot adni a képződmények kialakulásáról néhány tényezőt meg kell említenünk. A szárazföldi lemez úgy. Az óceáni lemez vagy szima fiatalabb. 3. Az óceáni lemez folyamatosan elpusztul és újra képződik. A szial messze megnövelheti a földtömegek közötti eltéréseket. szárazföldi és óceáni kérget is tartalmazhat. A szárazföldi lemez vagy szial öregebb. A szial. sok szilíciumot (Si) és alumíniumot (Al) tartalmaz. tömörebb és bazalatos kőzetekből áll. A valójában alacsony sűrűség következtében a szárazföldi kéreg nem tud elsüllyedni. 2. Ezek a kifejezések mégsem a valódi kontinensekre és óceánokra utalnak. 4 . ellentétben a sűrűbb. mint az Eurázsiai lemez. A lemezeknek két típusa létezik: szárazföldi és óceáni. Lemezmozgás A hőáramlás következtében. melyet a Föld középpontjából kiáramló hő idéz elő. valamint a földrengés. világosabb.mozognak. A lemezhatároknál fordul elő a világ főbb földtani formáinak többsége. a származása idején előforduló ásványokkal gazdagított. tehát állandó. 1. A lemeztektonika ezen lemezek mozgásának és a mozgások következtében kialakult földtani formáknak a tudománya. hanem a különböző típusú lemezekre vagy kőzetekre. A legjellemzőbb ásványa a szilícium (Si) és a magnézium (Mg). gránit típusú kőzetekből áll. a vulkanizmus és a hegység építési zónák.

A lemezmozgás lassú (nem geológiai idő szerint) és általában folyamatos. szigetívek. 5. hogy hegységeket alakítsanak ki vagy az egyik lemeznek a magmába kell buknia és el kell pusztulnia. A tengerfenéken a közép Atlanti-óceánban fordulnak elő.4. Surtsey. ahol az észak-amerikai és a dél. Dél. A lemezek nem képesek egymás átfedésére. Ez a magma tengeralatti vulkánokat eredményez. A legjelentősebb földtani formák (gyűrt hegységek. 5 . mélytengeri árkok és batholit benyomulások) a lemez határoknál találhatóak. Hézagok nem fordulhatnak elő a Föld felszínén.Izland a Közép. mint zsugorodik. Azonban. amikor egy új óceáni lemez alakul ki. egy új óceáni lemeznek kell kialakulnia a magmából. Akkor. 6. a köpenyből származó olvadt kőzet vagy magma feltör a felszínre. máshol egy öregebb óceáni lemeznek el kell pusztulnia. tehát ha két lemez kettéválik. Formációk építő lemezhatároknál Építő jellegű határok ott fordulnak elő.Atlanti hátságban és KeletIzland a Keleti Csendes tenger alatti küszöb. A Föld méreteit tekintve inkább terjeszkedik. ahol két lemez távolodik egymástól vagy elmozdulnak egymáshoz képest és új kéreg keletkezik a határon. Ez azt jelenti. hogy e helyett fel kell torlódniuk az ütközés vonalán. 7.amerikai lemez a hőáramlások hatására elválik az eurázsiai és az afrikai lemeztől. Hirtelen mozgásokat észleltek. melyek idővel a tengerszint fölé nőhetnek pl. Nagyon kis eltérések fordulnak elő a lemez középpontjában. 8. Kezdetben ez hatalmas vetődési árkokat okozhatott. vulkánok. mint a földrengések. hogy kitöltse a két lemez között előforduló esetleges hasadásokat.

gyengék és rugalmasak legyenek. hogy a Vörös-tenger egy újonnan kialakult óceán. vulkanizmus kíséretében.Afrikában. amikor Laurázsia kettéhasadt. 6 . megismételheti önmagát Dél. amint a részek eltávolodtak egymástól. Az Atlanti-óceán akkor alakult ki. ott a tenger betöltötte a mélyedést. a lemez határához viszonyított megfelelő szögben nagy repedések. Ahol a föld kettévált és eléggé megsüllyedt. hogy Dél-Afrika leválik a kontinensről. Az Atlanti-óceán megközelítőleg csak 150 millió éve létezik. Ahol mellékmozgások vannak. Ez azt jelenti. a földfelszínre történő lávakitörések 73%-a közép óceáni hátságokon található. A folyamat mely azt eredményezte. A legnagyobb látható következménye az építő jellegű.t szélesedik évente. Becslések szerint az éves. ahol az elmúlt 500 évben a földfelszínre törő magma egyharmada található. Afrikában a vetődési árkok Mozambiktól a vörös tengeri 4000 km hosszan nyúlnak el. a középső rész. míg szélességük 10-50 km között változhat. Egyes helyeken az oldalak magassága meghaladhatja a 600 métert. úgynevezett átalakulási hibák keletkeznek. 50 millió évre előretekintve a jövőben lehetséges.Amint a bazaltos magma hűl. de még mindig 2-5 cm. a magma lehűlése következményében. a Nagy Afrikai vetődési árokról levált. széttartó lemezeknek. Izland. Itt törékeny lemezek alakultak ki és. újabb tájakkal bővíti az elkülönülő lemezeket. hogy a szárazföldi lemezek ívesek.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful