A Föld története Becslések szerint a Föld 4600000000 évvel ezelőtt keletkezett.

Az alakja 4600 millió éven keresztül egyszerűsödött, de még mindig értelmi képességeinket messze meghaladó időskálát szolgáltat. Nigel Calder, Nyugtalan Föld című könyvében, az időtartam 46 évre csökkentésével, sokkal érthetőbb hasonlóságot ismert fel. Semmibe vette a nyolc nullát és összehasonlította a 46 évet egy emberi élettel. A geológusok képesek voltak tanulmányozni az elmúlt 600 millió évben kialakult kőzeteket és a fosszíliákat, melyek egyenértékűek az utolsó hat évvel egy nő életéből és időtérképet vagy geológiai időskálát szolgáltatnak. Nem csak adatok megadására képesek, hanem nagyobb eredményeket értek el a földfelszínen bekövetkező főbb változások számításában és leírásában is, pl. a tengerszint változása, a felszíni formák fejlődése és az éghajlat változásai. Földrengések Már a legkorábbi civilizáció is tudatában volt annak, hogy a földkéreg nem merev és mozdíthatatlan. Az első jelentős európai civilizáció a Kréta szigetén elő minószi civilizáció volt, akik olyan épületeket alkottak, mint a földrengések sorozatának ellenálló Knossosi Palota. Azonban ez a civilizáció valószínűleg a közeli Théra (Szantorin) szigeten végbe menő hatalmas vulkánkitörések hatásainak következtében pusztult ki. Később olyan távoli helyek lakói, mint Lisszabon (1755), Tokió (1923), San Francisco (1906), Mexikó város (1985) és Kobe (1995), szenvedtek a főbb Föld mozgások hatásai miatt. A földrengések tanulmányozása során a geológusok voltak az elsők, akik meg tudták határozni a Föld szerkezetét. A Mohorovičič (‘Moho’) törésvonalnál

1

Lemez tektonika Francis Bacon már 1620-ban feljegyezte a fűrészfogszerű kapcsolódást DélAmerika keleti partja és Afrika nyugati partja között. hogy egyre gyorsabb lökéshullámok indulnak el. fókusznak nevezzük. a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya és a szennyezett vízkészlet által okozott betegségek. Később ez a földtömeg valaminek a következtében szétvált és a különböző kontinensek. a rengésközpont (epicentrum). 2 . A földrengések következményeként. az étel. általánosan elfogadott. amit ő Pangeának nevezett. ahonnan a nyomás felszabadul. a kéreg kőzeteiben megfigyelhető a nyomás lassú. Sajnos.ez esetben a földkéreg és a köpeny csomópontja. Mások csak később mutatták ki a hasonlóságokat sok partvonal formája és vele szomszédos kontinens partvonalának formája között. Ezek a következők: törött gázcsövekből származó tüzek. mely az életünk és tulajdonunk elvesztését is okozhatja. általában a másodlagos vagy utó hatásai sokkal komolyabbak.felismerték. A kéregben azt a pontot. Ezen felül. nem ez az egyetlen közvetlen vagy elsődleges hatása a földrengésnek. építő munkája. A nyomás hirtelen csökkenésének hatására a felszín egyes részein rázkódások tapasztalhatók. miszerint az összes kontinens egykor összefüggő szuperkontinenst alkottak. így jelezve a szerkezet változását . publikálta azt az elméletet. a menedék. Alfred Wegener. Wegener egybevetett sok tudományból származó bizonyítékot. 1912-ben egy német meteorológus. általunk ismert helyükre sodródtak. hogy a földfeszínen a legrosszabb lökés vagy rengéshullám. szállítmányozás és más szolgáltatások megszakadása.

hogy a szárazföldi lemezek hogyan változtatják helyzetüket. amely a Permben élt.Nyugat Európában elhelyezkedő hegységekkel. közepesen olvadt magmán. a homokkő és a mészkő a jelenlegi éghajlati körülmények között nem alakulhat ki Nagy-Britanniában. de talán inkább azért. mert nem tudta megmagyarázni. amely a szén kialakulása idején élt. A lemezek a hőáramlás következtében 3 . mint a tutaj. korú. A lemeztektonika elmélete A litoszféra (a földkéreg és a köpeny merev. A maradványai egyedül Dél-Afrikában és Brazíliában találhatók meg.Indiában jegyezték fel. melyek geológiailag megegyeznek az Észak.• Biológia: A Mesosaurus egy kis hüllő volt. úgy úsznak az alapul szolgáló. Dél-Afrikában és a keletAmerikában elhelyezkedő Appalach hegységben. Egy növény. Wegener kontinensvándorlásról alkotott elmélete több tárgyterületről származó információkat ötvöz. Wegener nem tudott magyarázatot adni a mozgás mechanizmusára. de az elképzeléseit részben elutasítják a fent említett tudományoknak a specialistái. felső rétege) hét nagyobb és több kisebb lemezre oszlik. • Geológia: hasonló típusú. A lemezek. melyek merevek. • Klimatológia: a meleg és nedves körülmények között kialakult szén az Antarktiszi jégsapkák alatt található és az eljegesedés bizonyítékait a trópusi Brazíliában és Közép.Kelet Brazíliában. csak Indiában és Antarktiszon fordult elő. képződésű és szerkezetű kőzetek fordulnak elő Dél. mert nem ismerte el önmagát mint szakértőt. A szén.

sok szilíciumot (Si) és alumíniumot (Al) tartalmaz. Mégis mielőtt megpróbálnánk számot adni a képződmények kialakulásáról néhány tényezőt meg kell említenünk. A legjellemzőbb ásványa a szilícium (Si) és a magnézium (Mg). 1. tehát állandó. 2. a származása idején előforduló ásványokkal gazdagított. A szial. tömörebb és bazalatos kőzetekből áll. gránit típusú kőzetekből áll. a lemezek távolodhatnak és elmozdulhatnak a szomszédos lemezek határvonalától. mint az Eurázsiai lemez. A lemeztektonika ezen lemezek mozgásának és a mozgások következtében kialakult földtani formáknak a tudománya. szárazföldi és óceáni kérget is tartalmazhat. óceáni lemezzel. A lemezhatároknál fordul elő a világ főbb földtani formáinak többsége. ellentétben a sűrűbb. Ezek a kifejezések mégsem a valódi kontinensekre és óceánokra utalnak. 3. A szárazföldi lemez vagy szial öregebb. a vulkanizmus és a hegység építési zónák. hanem a különböző típusú lemezekre vagy kőzetekre. 4 . melyet a Föld középpontjából kiáramló hő idéz elő. A lemezeknek két típusa létezik: szárazföldi és óceáni. Az óceáni lemez vagy szima fiatalabb. A szárazföldi lemez úgy.mozognak. valamint a földrengés. A valójában alacsony sűrűség következtében a szárazföldi kéreg nem tud elsüllyedni. Lemezmozgás A hőáramlás következtében. Az óceáni lemez folyamatosan elpusztul és újra képződik. világosabb. A szial messze megnövelheti a földtömegek közötti eltéréseket.

máshol egy öregebb óceáni lemeznek el kell pusztulnia. mint a földrengések. Hirtelen mozgásokat észleltek. Akkor. Ez a magma tengeralatti vulkánokat eredményez. mint zsugorodik. 8. Hézagok nem fordulhatnak elő a Föld felszínén. Surtsey. A tengerfenéken a közép Atlanti-óceánban fordulnak elő.Izland a Közép. Nagyon kis eltérések fordulnak elő a lemez középpontjában. Ez azt jelenti. Kezdetben ez hatalmas vetődési árkokat okozhatott. a köpenyből származó olvadt kőzet vagy magma feltör a felszínre. hogy hegységeket alakítsanak ki vagy az egyik lemeznek a magmába kell buknia és el kell pusztulnia.Atlanti hátságban és KeletIzland a Keleti Csendes tenger alatti küszöb. 5 . ahol két lemez távolodik egymástól vagy elmozdulnak egymáshoz képest és új kéreg keletkezik a határon.4. 6. A Föld méreteit tekintve inkább terjeszkedik. amikor egy új óceáni lemez alakul ki. Azonban. hogy e helyett fel kell torlódniuk az ütközés vonalán. egy új óceáni lemeznek kell kialakulnia a magmából. A lemezmozgás lassú (nem geológiai idő szerint) és általában folyamatos. szigetívek. A legjelentősebb földtani formák (gyűrt hegységek. 7. Dél. melyek idővel a tengerszint fölé nőhetnek pl. hogy kitöltse a két lemez között előforduló esetleges hasadásokat. mélytengeri árkok és batholit benyomulások) a lemez határoknál találhatóak. tehát ha két lemez kettéválik. A lemezek nem képesek egymás átfedésére. ahol az észak-amerikai és a dél. Formációk építő lemezhatároknál Építő jellegű határok ott fordulnak elő. vulkánok.amerikai lemez a hőáramlások hatására elválik az eurázsiai és az afrikai lemeztől. 5.

a földfelszínre történő lávakitörések 73%-a közép óceáni hátságokon található. de még mindig 2-5 cm. Itt törékeny lemezek alakultak ki és. Ahol mellékmozgások vannak. A legnagyobb látható következménye az építő jellegű.t szélesedik évente.Amint a bazaltos magma hűl. Izland. vulkanizmus kíséretében. míg szélességük 10-50 km között változhat. amikor Laurázsia kettéhasadt. megismételheti önmagát Dél. úgynevezett átalakulási hibák keletkeznek. Becslések szerint az éves. Afrikában a vetődési árkok Mozambiktól a vörös tengeri 4000 km hosszan nyúlnak el.Afrikában. 6 . Az Atlanti-óceán akkor alakult ki. Ahol a föld kettévált és eléggé megsüllyedt. széttartó lemezeknek. gyengék és rugalmasak legyenek. a Nagy Afrikai vetődési árokról levált. ott a tenger betöltötte a mélyedést. a lemez határához viszonyított megfelelő szögben nagy repedések. újabb tájakkal bővíti az elkülönülő lemezeket. A folyamat mely azt eredményezte. hogy Dél-Afrika leválik a kontinensről. 50 millió évre előretekintve a jövőben lehetséges. hogy a Vörös-tenger egy újonnan kialakult óceán. hogy a szárazföldi lemezek ívesek. Egyes helyeken az oldalak magassága meghaladhatja a 600 métert. amint a részek eltávolodtak egymástól. Az Atlanti-óceán megközelítőleg csak 150 millió éve létezik. Ez azt jelenti. ahol az elmúlt 500 évben a földfelszínre törő magma egyharmada található. a középső rész. a magma lehűlése következményében.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful