A Föld története Becslések szerint a Föld 4600000000 évvel ezelőtt keletkezett.

Az alakja 4600 millió éven keresztül egyszerűsödött, de még mindig értelmi képességeinket messze meghaladó időskálát szolgáltat. Nigel Calder, Nyugtalan Föld című könyvében, az időtartam 46 évre csökkentésével, sokkal érthetőbb hasonlóságot ismert fel. Semmibe vette a nyolc nullát és összehasonlította a 46 évet egy emberi élettel. A geológusok képesek voltak tanulmányozni az elmúlt 600 millió évben kialakult kőzeteket és a fosszíliákat, melyek egyenértékűek az utolsó hat évvel egy nő életéből és időtérképet vagy geológiai időskálát szolgáltatnak. Nem csak adatok megadására képesek, hanem nagyobb eredményeket értek el a földfelszínen bekövetkező főbb változások számításában és leírásában is, pl. a tengerszint változása, a felszíni formák fejlődése és az éghajlat változásai. Földrengések Már a legkorábbi civilizáció is tudatában volt annak, hogy a földkéreg nem merev és mozdíthatatlan. Az első jelentős európai civilizáció a Kréta szigetén elő minószi civilizáció volt, akik olyan épületeket alkottak, mint a földrengések sorozatának ellenálló Knossosi Palota. Azonban ez a civilizáció valószínűleg a közeli Théra (Szantorin) szigeten végbe menő hatalmas vulkánkitörések hatásainak következtében pusztult ki. Később olyan távoli helyek lakói, mint Lisszabon (1755), Tokió (1923), San Francisco (1906), Mexikó város (1985) és Kobe (1995), szenvedtek a főbb Föld mozgások hatásai miatt. A földrengések tanulmányozása során a geológusok voltak az elsők, akik meg tudták határozni a Föld szerkezetét. A Mohorovičič (‘Moho’) törésvonalnál

1

hogy a földfeszínen a legrosszabb lökés vagy rengéshullám.ez esetben a földkéreg és a köpeny csomópontja. a kéreg kőzeteiben megfigyelhető a nyomás lassú. így jelezve a szerkezet változását . Ezen felül. a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya és a szennyezett vízkészlet által okozott betegségek. Mások csak később mutatták ki a hasonlóságokat sok partvonal formája és vele szomszédos kontinens partvonalának formája között. mely az életünk és tulajdonunk elvesztését is okozhatja. Később ez a földtömeg valaminek a következtében szétvált és a különböző kontinensek. Ezek a következők: törött gázcsövekből származó tüzek. Sajnos. publikálta azt az elméletet. Lemez tektonika Francis Bacon már 1620-ban feljegyezte a fűrészfogszerű kapcsolódást DélAmerika keleti partja és Afrika nyugati partja között. A kéregben azt a pontot. miszerint az összes kontinens egykor összefüggő szuperkontinenst alkottak. ahonnan a nyomás felszabadul. a menedék. amit ő Pangeának nevezett. Wegener egybevetett sok tudományból származó bizonyítékot. fókusznak nevezzük. Alfred Wegener. általánosan elfogadott. szállítmányozás és más szolgáltatások megszakadása. általunk ismert helyükre sodródtak. a rengésközpont (epicentrum). 2 . nem ez az egyetlen közvetlen vagy elsődleges hatása a földrengésnek. általában a másodlagos vagy utó hatásai sokkal komolyabbak. A földrengések következményeként. 1912-ben egy német meteorológus. építő munkája. hogy egyre gyorsabb lökéshullámok indulnak el. A nyomás hirtelen csökkenésének hatására a felszín egyes részein rázkódások tapasztalhatók.felismerték. az étel.

A lemezek.Kelet Brazíliában. A lemezek a hőáramlás következtében 3 . csak Indiában és Antarktiszon fordult elő.Nyugat Európában elhelyezkedő hegységekkel. mert nem ismerte el önmagát mint szakértőt. a homokkő és a mészkő a jelenlegi éghajlati körülmények között nem alakulhat ki Nagy-Britanniában. A maradványai egyedül Dél-Afrikában és Brazíliában találhatók meg. mint a tutaj. korú. Egy növény. Wegener kontinensvándorlásról alkotott elmélete több tárgyterületről származó információkat ötvöz. melyek geológiailag megegyeznek az Észak. • Geológia: hasonló típusú. hogy a szárazföldi lemezek hogyan változtatják helyzetüket. de talán inkább azért.• Biológia: A Mesosaurus egy kis hüllő volt. de az elképzeléseit részben elutasítják a fent említett tudományoknak a specialistái. felső rétege) hét nagyobb és több kisebb lemezre oszlik. amely a szén kialakulása idején élt. amely a Permben élt. képződésű és szerkezetű kőzetek fordulnak elő Dél. Dél-Afrikában és a keletAmerikában elhelyezkedő Appalach hegységben. • Klimatológia: a meleg és nedves körülmények között kialakult szén az Antarktiszi jégsapkák alatt található és az eljegesedés bizonyítékait a trópusi Brazíliában és Közép.Indiában jegyezték fel. úgy úsznak az alapul szolgáló. Wegener nem tudott magyarázatot adni a mozgás mechanizmusára. közepesen olvadt magmán. melyek merevek. A lemeztektonika elmélete A litoszféra (a földkéreg és a köpeny merev. mert nem tudta megmagyarázni. A szén.

melyet a Föld középpontjából kiáramló hő idéz elő. a lemezek távolodhatnak és elmozdulhatnak a szomszédos lemezek határvonalától. A lemezhatároknál fordul elő a világ főbb földtani formáinak többsége. 1. 3. A valójában alacsony sűrűség következtében a szárazföldi kéreg nem tud elsüllyedni. tehát állandó. Az óceáni lemez folyamatosan elpusztul és újra képződik. Lemezmozgás A hőáramlás következtében. ellentétben a sűrűbb.mozognak. mint az Eurázsiai lemez. világosabb. A szárazföldi lemez úgy. A szial messze megnövelheti a földtömegek közötti eltéréseket. Az óceáni lemez vagy szima fiatalabb. 4 . a származása idején előforduló ásványokkal gazdagított. a vulkanizmus és a hegység építési zónák. A legjellemzőbb ásványa a szilícium (Si) és a magnézium (Mg). A szárazföldi lemez vagy szial öregebb. 2. A lemeztektonika ezen lemezek mozgásának és a mozgások következtében kialakult földtani formáknak a tudománya. óceáni lemezzel. A szial. A lemezeknek két típusa létezik: szárazföldi és óceáni. gránit típusú kőzetekből áll. valamint a földrengés. szárazföldi és óceáni kérget is tartalmazhat. sok szilíciumot (Si) és alumíniumot (Al) tartalmaz. Ezek a kifejezések mégsem a valódi kontinensekre és óceánokra utalnak. hanem a különböző típusú lemezekre vagy kőzetekre. tömörebb és bazalatos kőzetekből áll. Mégis mielőtt megpróbálnánk számot adni a képződmények kialakulásáról néhány tényezőt meg kell említenünk.

amerikai lemez a hőáramlások hatására elválik az eurázsiai és az afrikai lemeztől.Izland a Közép. ahol az észak-amerikai és a dél. Azonban. Kezdetben ez hatalmas vetődési árkokat okozhatott. ahol két lemez távolodik egymástól vagy elmozdulnak egymáshoz képest és új kéreg keletkezik a határon. 5 . 7. A lemezek nem képesek egymás átfedésére. Hézagok nem fordulhatnak elő a Föld felszínén. mint a földrengések. A lemezmozgás lassú (nem geológiai idő szerint) és általában folyamatos. A Föld méreteit tekintve inkább terjeszkedik. máshol egy öregebb óceáni lemeznek el kell pusztulnia. Ez a magma tengeralatti vulkánokat eredményez. hogy kitöltse a két lemez között előforduló esetleges hasadásokat. 6. melyek idővel a tengerszint fölé nőhetnek pl. hogy e helyett fel kell torlódniuk az ütközés vonalán. a köpenyből származó olvadt kőzet vagy magma feltör a felszínre. Akkor. A legjelentősebb földtani formák (gyűrt hegységek. A tengerfenéken a közép Atlanti-óceánban fordulnak elő. Formációk építő lemezhatároknál Építő jellegű határok ott fordulnak elő.Atlanti hátságban és KeletIzland a Keleti Csendes tenger alatti küszöb. Surtsey.4. Hirtelen mozgásokat észleltek. mint zsugorodik. Ez azt jelenti. egy új óceáni lemeznek kell kialakulnia a magmából. tehát ha két lemez kettéválik. amikor egy új óceáni lemez alakul ki. 5. 8. hogy hegységeket alakítsanak ki vagy az egyik lemeznek a magmába kell buknia és el kell pusztulnia. vulkánok. szigetívek. Dél. mélytengeri árkok és batholit benyomulások) a lemez határoknál találhatóak. Nagyon kis eltérések fordulnak elő a lemez középpontjában.

megismételheti önmagát Dél. Itt törékeny lemezek alakultak ki és. a magma lehűlése következményében. Egyes helyeken az oldalak magassága meghaladhatja a 600 métert. hogy Dél-Afrika leválik a kontinensről. amint a részek eltávolodtak egymástól. ott a tenger betöltötte a mélyedést.Amint a bazaltos magma hűl. a Nagy Afrikai vetődési árokról levált. A folyamat mely azt eredményezte. Izland. Ez azt jelenti. a középső rész. A legnagyobb látható következménye az építő jellegű. hogy a Vörös-tenger egy újonnan kialakult óceán. míg szélességük 10-50 km között változhat. hogy a szárazföldi lemezek ívesek. Afrikában a vetődési árkok Mozambiktól a vörös tengeri 4000 km hosszan nyúlnak el.t szélesedik évente. Ahol mellékmozgások vannak. 50 millió évre előretekintve a jövőben lehetséges. a lemez határához viszonyított megfelelő szögben nagy repedések. Az Atlanti-óceán megközelítőleg csak 150 millió éve létezik. úgynevezett átalakulási hibák keletkeznek.Afrikában. Ahol a föld kettévált és eléggé megsüllyedt. újabb tájakkal bővíti az elkülönülő lemezeket. széttartó lemezeknek. gyengék és rugalmasak legyenek. vulkanizmus kíséretében. Az Atlanti-óceán akkor alakult ki. 6 . de még mindig 2-5 cm. Becslések szerint az éves. ahol az elmúlt 500 évben a földfelszínre törő magma egyharmada található. amikor Laurázsia kettéhasadt. a földfelszínre történő lávakitörések 73%-a közép óceáni hátságokon található.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful