A Föld története

A Föld története Becslések szerint a Föld 4600000000 évvel ezelőtt keletkezett.

Az alakja 4600 millió éven keresztül egyszerűsödött, de még mindig értelmi képességeinket messze meghaladó időskálát szolgáltat. Nigel Calder, Nyugtalan Föld című könyvében, az időtartam 46 évre csökkentésével, sokkal érthetőbb hasonlóságot ismert fel. Semmibe vette a nyolc nullát és összehasonlította a 46 évet egy emberi élettel. A geológusok képesek voltak tanulmányozni az elmúlt 600 millió évben kialakult kőzeteket és a fosszíliákat, melyek egyenértékűek az utolsó hat évvel egy nő életéből és időtérképet vagy geológiai időskálát szolgáltatnak. Nem csak adatok megadására képesek, hanem nagyobb eredményeket értek el a földfelszínen bekövetkező főbb változások számításában és leírásában is, pl. a tengerszint változása, a felszíni formák fejlődése és az éghajlat változásai. Földrengések Már a legkorábbi civilizáció is tudatában volt annak, hogy a földkéreg nem merev és mozdíthatatlan. Az első jelentős európai civilizáció a Kréta szigetén elő minószi civilizáció volt, akik olyan épületeket alkottak, mint a földrengések sorozatának ellenálló Knossosi Palota. Azonban ez a civilizáció valószínűleg a közeli Théra (Szantorin) szigeten végbe menő hatalmas vulkánkitörések hatásainak következtében pusztult ki. Később olyan távoli helyek lakói, mint Lisszabon (1755), Tokió (1923), San Francisco (1906), Mexikó város (1985) és Kobe (1995), szenvedtek a főbb Föld mozgások hatásai miatt. A földrengések tanulmányozása során a geológusok voltak az elsők, akik meg tudták határozni a Föld szerkezetét. A Mohorovičič (‘Moho’) törésvonalnál

1

a kéreg kőzeteiben megfigyelhető a nyomás lassú. miszerint az összes kontinens egykor összefüggő szuperkontinenst alkottak. Sajnos. szállítmányozás és más szolgáltatások megszakadása. Ezen felül. fókusznak nevezzük. nem ez az egyetlen közvetlen vagy elsődleges hatása a földrengésnek. mely az életünk és tulajdonunk elvesztését is okozhatja.felismerték. Wegener egybevetett sok tudományból származó bizonyítékot. Ezek a következők: törött gázcsövekből származó tüzek. hogy egyre gyorsabb lökéshullámok indulnak el. amit ő Pangeának nevezett.ez esetben a földkéreg és a köpeny csomópontja. publikálta azt az elméletet. a menedék. általánosan elfogadott. A nyomás hirtelen csökkenésének hatására a felszín egyes részein rázkódások tapasztalhatók. 1912-ben egy német meteorológus. a rengésközpont (epicentrum). a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya és a szennyezett vízkészlet által okozott betegségek. így jelezve a szerkezet változását . Később ez a földtömeg valaminek a következtében szétvált és a különböző kontinensek. Mások csak később mutatták ki a hasonlóságokat sok partvonal formája és vele szomszédos kontinens partvonalának formája között. Lemez tektonika Francis Bacon már 1620-ban feljegyezte a fűrészfogszerű kapcsolódást DélAmerika keleti partja és Afrika nyugati partja között. A kéregben azt a pontot. általunk ismert helyükre sodródtak. építő munkája. az étel. hogy a földfeszínen a legrosszabb lökés vagy rengéshullám. A földrengések következményeként. 2 . Alfred Wegener. általában a másodlagos vagy utó hatásai sokkal komolyabbak. ahonnan a nyomás felszabadul.

Egy növény.• Biológia: A Mesosaurus egy kis hüllő volt. amely a szén kialakulása idején élt.Kelet Brazíliában. mert nem ismerte el önmagát mint szakértőt.Nyugat Európában elhelyezkedő hegységekkel. de az elképzeléseit részben elutasítják a fent említett tudományoknak a specialistái. Wegener nem tudott magyarázatot adni a mozgás mechanizmusára. közepesen olvadt magmán. A lemezek. képződésű és szerkezetű kőzetek fordulnak elő Dél. melyek merevek. melyek geológiailag megegyeznek az Észak. Wegener kontinensvándorlásról alkotott elmélete több tárgyterületről származó információkat ötvöz. A lemezek a hőáramlás következtében 3 .Indiában jegyezték fel. A lemeztektonika elmélete A litoszféra (a földkéreg és a köpeny merev. korú. mert nem tudta megmagyarázni. felső rétege) hét nagyobb és több kisebb lemezre oszlik. • Geológia: hasonló típusú. • Klimatológia: a meleg és nedves körülmények között kialakult szén az Antarktiszi jégsapkák alatt található és az eljegesedés bizonyítékait a trópusi Brazíliában és Közép. mint a tutaj. A maradványai egyedül Dél-Afrikában és Brazíliában találhatók meg. A szén. csak Indiában és Antarktiszon fordult elő. úgy úsznak az alapul szolgáló. Dél-Afrikában és a keletAmerikában elhelyezkedő Appalach hegységben. de talán inkább azért. amely a Permben élt. hogy a szárazföldi lemezek hogyan változtatják helyzetüket. a homokkő és a mészkő a jelenlegi éghajlati körülmények között nem alakulhat ki Nagy-Britanniában.

Az óceáni lemez folyamatosan elpusztul és újra képződik. 4 . Az óceáni lemez vagy szima fiatalabb. a származása idején előforduló ásványokkal gazdagított. Lemezmozgás A hőáramlás következtében. a vulkanizmus és a hegység építési zónák. A lemezeknek két típusa létezik: szárazföldi és óceáni. tömörebb és bazalatos kőzetekből áll. gránit típusú kőzetekből áll. 3. szárazföldi és óceáni kérget is tartalmazhat. hanem a különböző típusú lemezekre vagy kőzetekre. 2. óceáni lemezzel. A szial. Mégis mielőtt megpróbálnánk számot adni a képződmények kialakulásáról néhány tényezőt meg kell említenünk. A lemeztektonika ezen lemezek mozgásának és a mozgások következtében kialakult földtani formáknak a tudománya. melyet a Föld középpontjából kiáramló hő idéz elő. A lemezhatároknál fordul elő a világ főbb földtani formáinak többsége. világosabb. sok szilíciumot (Si) és alumíniumot (Al) tartalmaz. A valójában alacsony sűrűség következtében a szárazföldi kéreg nem tud elsüllyedni. tehát állandó. valamint a földrengés.mozognak. mint az Eurázsiai lemez. ellentétben a sűrűbb. A szial messze megnövelheti a földtömegek közötti eltéréseket. Ezek a kifejezések mégsem a valódi kontinensekre és óceánokra utalnak. A legjellemzőbb ásványa a szilícium (Si) és a magnézium (Mg). A szárazföldi lemez úgy. a lemezek távolodhatnak és elmozdulhatnak a szomszédos lemezek határvonalától. 1. A szárazföldi lemez vagy szial öregebb.

6.Izland a Közép. Dél. A legjelentősebb földtani formák (gyűrt hegységek. vulkánok. hogy hegységeket alakítsanak ki vagy az egyik lemeznek a magmába kell buknia és el kell pusztulnia. egy új óceáni lemeznek kell kialakulnia a magmából. ahol az észak-amerikai és a dél. Akkor. ahol két lemez távolodik egymástól vagy elmozdulnak egymáshoz képest és új kéreg keletkezik a határon. Nagyon kis eltérések fordulnak elő a lemez középpontjában. 8. Formációk építő lemezhatároknál Építő jellegű határok ott fordulnak elő. 5. Azonban. mint a földrengések. melyek idővel a tengerszint fölé nőhetnek pl.Atlanti hátságban és KeletIzland a Keleti Csendes tenger alatti küszöb. Kezdetben ez hatalmas vetődési árkokat okozhatott. tehát ha két lemez kettéválik. mélytengeri árkok és batholit benyomulások) a lemez határoknál találhatóak. Ez azt jelenti. Hirtelen mozgásokat észleltek.4. mint zsugorodik. A lemezmozgás lassú (nem geológiai idő szerint) és általában folyamatos.amerikai lemez a hőáramlások hatására elválik az eurázsiai és az afrikai lemeztől. 5 . 7. Hézagok nem fordulhatnak elő a Föld felszínén. szigetívek. A lemezek nem képesek egymás átfedésére. amikor egy új óceáni lemez alakul ki. a köpenyből származó olvadt kőzet vagy magma feltör a felszínre. hogy kitöltse a két lemez között előforduló esetleges hasadásokat. A tengerfenéken a közép Atlanti-óceánban fordulnak elő. máshol egy öregebb óceáni lemeznek el kell pusztulnia. Surtsey. hogy e helyett fel kell torlódniuk az ütközés vonalán. Ez a magma tengeralatti vulkánokat eredményez. A Föld méreteit tekintve inkább terjeszkedik.

a magma lehűlése következményében. Az Atlanti-óceán megközelítőleg csak 150 millió éve létezik. 50 millió évre előretekintve a jövőben lehetséges. a Nagy Afrikai vetődési árokról levált. amint a részek eltávolodtak egymástól. hogy a Vörös-tenger egy újonnan kialakult óceán. a lemez határához viszonyított megfelelő szögben nagy repedések. míg szélességük 10-50 km között változhat. Afrikában a vetődési árkok Mozambiktól a vörös tengeri 4000 km hosszan nyúlnak el.Afrikában. Itt törékeny lemezek alakultak ki és. Egyes helyeken az oldalak magassága meghaladhatja a 600 métert. Az Atlanti-óceán akkor alakult ki. Becslések szerint az éves. Ahol mellékmozgások vannak. 6 . úgynevezett átalakulási hibák keletkeznek. Ahol a föld kettévált és eléggé megsüllyedt. megismételheti önmagát Dél. de még mindig 2-5 cm. ahol az elmúlt 500 évben a földfelszínre törő magma egyharmada található. gyengék és rugalmasak legyenek.t szélesedik évente.Amint a bazaltos magma hűl. A folyamat mely azt eredményezte. Ez azt jelenti. újabb tájakkal bővíti az elkülönülő lemezeket. a középső rész. Izland. széttartó lemezeknek. vulkanizmus kíséretében. amikor Laurázsia kettéhasadt. a földfelszínre történő lávakitörések 73%-a közép óceáni hátságokon található. ott a tenger betöltötte a mélyedést. hogy a szárazföldi lemezek ívesek. hogy Dél-Afrika leválik a kontinensről. A legnagyobb látható következménye az építő jellegű.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful