A Föld története Becslések szerint a Föld 4600000000 évvel ezelőtt keletkezett.

Az alakja 4600 millió éven keresztül egyszerűsödött, de még mindig értelmi képességeinket messze meghaladó időskálát szolgáltat. Nigel Calder, Nyugtalan Föld című könyvében, az időtartam 46 évre csökkentésével, sokkal érthetőbb hasonlóságot ismert fel. Semmibe vette a nyolc nullát és összehasonlította a 46 évet egy emberi élettel. A geológusok képesek voltak tanulmányozni az elmúlt 600 millió évben kialakult kőzeteket és a fosszíliákat, melyek egyenértékűek az utolsó hat évvel egy nő életéből és időtérképet vagy geológiai időskálát szolgáltatnak. Nem csak adatok megadására képesek, hanem nagyobb eredményeket értek el a földfelszínen bekövetkező főbb változások számításában és leírásában is, pl. a tengerszint változása, a felszíni formák fejlődése és az éghajlat változásai. Földrengések Már a legkorábbi civilizáció is tudatában volt annak, hogy a földkéreg nem merev és mozdíthatatlan. Az első jelentős európai civilizáció a Kréta szigetén elő minószi civilizáció volt, akik olyan épületeket alkottak, mint a földrengések sorozatának ellenálló Knossosi Palota. Azonban ez a civilizáció valószínűleg a közeli Théra (Szantorin) szigeten végbe menő hatalmas vulkánkitörések hatásainak következtében pusztult ki. Később olyan távoli helyek lakói, mint Lisszabon (1755), Tokió (1923), San Francisco (1906), Mexikó város (1985) és Kobe (1995), szenvedtek a főbb Föld mozgások hatásai miatt. A földrengések tanulmányozása során a geológusok voltak az elsők, akik meg tudták határozni a Föld szerkezetét. A Mohorovičič (‘Moho’) törésvonalnál

1

2 . általában a másodlagos vagy utó hatásai sokkal komolyabbak. általánosan elfogadott. Sajnos. nem ez az egyetlen közvetlen vagy elsődleges hatása a földrengésnek.ez esetben a földkéreg és a köpeny csomópontja. amit ő Pangeának nevezett. a rengésközpont (epicentrum). fókusznak nevezzük. Lemez tektonika Francis Bacon már 1620-ban feljegyezte a fűrészfogszerű kapcsolódást DélAmerika keleti partja és Afrika nyugati partja között. szállítmányozás és más szolgáltatások megszakadása. így jelezve a szerkezet változását . A kéregben azt a pontot. a menedék. Mások csak később mutatták ki a hasonlóságokat sok partvonal formája és vele szomszédos kontinens partvonalának formája között. mely az életünk és tulajdonunk elvesztését is okozhatja. hogy a földfeszínen a legrosszabb lökés vagy rengéshullám. a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya és a szennyezett vízkészlet által okozott betegségek. Később ez a földtömeg valaminek a következtében szétvált és a különböző kontinensek. Wegener egybevetett sok tudományból származó bizonyítékot. Alfred Wegener. építő munkája. a kéreg kőzeteiben megfigyelhető a nyomás lassú. ahonnan a nyomás felszabadul. 1912-ben egy német meteorológus. publikálta azt az elméletet. Ezen felül. miszerint az összes kontinens egykor összefüggő szuperkontinenst alkottak. általunk ismert helyükre sodródtak. hogy egyre gyorsabb lökéshullámok indulnak el. Ezek a következők: törött gázcsövekből származó tüzek. A nyomás hirtelen csökkenésének hatására a felszín egyes részein rázkódások tapasztalhatók.felismerték. az étel. A földrengések következményeként.

Dél-Afrikában és a keletAmerikában elhelyezkedő Appalach hegységben. csak Indiában és Antarktiszon fordult elő. korú. hogy a szárazföldi lemezek hogyan változtatják helyzetüket. mert nem tudta megmagyarázni. • Klimatológia: a meleg és nedves körülmények között kialakult szén az Antarktiszi jégsapkák alatt található és az eljegesedés bizonyítékait a trópusi Brazíliában és Közép. Wegener nem tudott magyarázatot adni a mozgás mechanizmusára. A lemezek. melyek geológiailag megegyeznek az Észak. úgy úsznak az alapul szolgáló. felső rétege) hét nagyobb és több kisebb lemezre oszlik.Kelet Brazíliában. Wegener kontinensvándorlásról alkotott elmélete több tárgyterületről származó információkat ötvöz. mint a tutaj. • Geológia: hasonló típusú. mert nem ismerte el önmagát mint szakértőt. A lemezek a hőáramlás következtében 3 . amely a Permben élt. A szén. amely a szén kialakulása idején élt.Nyugat Európában elhelyezkedő hegységekkel. A lemeztektonika elmélete A litoszféra (a földkéreg és a köpeny merev. a homokkő és a mészkő a jelenlegi éghajlati körülmények között nem alakulhat ki Nagy-Britanniában. de talán inkább azért. A maradványai egyedül Dél-Afrikában és Brazíliában találhatók meg.Indiában jegyezték fel. képződésű és szerkezetű kőzetek fordulnak elő Dél. Egy növény. de az elképzeléseit részben elutasítják a fent említett tudományoknak a specialistái. közepesen olvadt magmán. melyek merevek.• Biológia: A Mesosaurus egy kis hüllő volt.

A szárazföldi lemez vagy szial öregebb. Lemezmozgás A hőáramlás következtében. hanem a különböző típusú lemezekre vagy kőzetekre. A szial. szárazföldi és óceáni kérget is tartalmazhat. valamint a földrengés. sok szilíciumot (Si) és alumíniumot (Al) tartalmaz. 4 . melyet a Föld középpontjából kiáramló hő idéz elő. a vulkanizmus és a hegység építési zónák. Ezek a kifejezések mégsem a valódi kontinensekre és óceánokra utalnak. tömörebb és bazalatos kőzetekből áll. 2. Mégis mielőtt megpróbálnánk számot adni a képződmények kialakulásáról néhány tényezőt meg kell említenünk. A lemeztektonika ezen lemezek mozgásának és a mozgások következtében kialakult földtani formáknak a tudománya.mozognak. ellentétben a sűrűbb. óceáni lemezzel. A valójában alacsony sűrűség következtében a szárazföldi kéreg nem tud elsüllyedni. A szárazföldi lemez úgy. világosabb. A legjellemzőbb ásványa a szilícium (Si) és a magnézium (Mg). Az óceáni lemez vagy szima fiatalabb. a lemezek távolodhatnak és elmozdulhatnak a szomszédos lemezek határvonalától. A szial messze megnövelheti a földtömegek közötti eltéréseket. A lemezeknek két típusa létezik: szárazföldi és óceáni. mint az Eurázsiai lemez. 1. tehát állandó. a származása idején előforduló ásványokkal gazdagított. 3. A lemezhatároknál fordul elő a világ főbb földtani formáinak többsége. Az óceáni lemez folyamatosan elpusztul és újra képződik. gránit típusú kőzetekből áll.

hogy hegységeket alakítsanak ki vagy az egyik lemeznek a magmába kell buknia és el kell pusztulnia. szigetívek. Ez a magma tengeralatti vulkánokat eredményez. mélytengeri árkok és batholit benyomulások) a lemez határoknál találhatóak. ahol két lemez távolodik egymástól vagy elmozdulnak egymáshoz képest és új kéreg keletkezik a határon. Surtsey. Hézagok nem fordulhatnak elő a Föld felszínén. amikor egy új óceáni lemez alakul ki. Hirtelen mozgásokat észleltek. egy új óceáni lemeznek kell kialakulnia a magmából. A legjelentősebb földtani formák (gyűrt hegységek. 7. Kezdetben ez hatalmas vetődési árkokat okozhatott.4. Azonban. 5. A lemezek nem képesek egymás átfedésére.Atlanti hátságban és KeletIzland a Keleti Csendes tenger alatti küszöb.Izland a Közép. A lemezmozgás lassú (nem geológiai idő szerint) és általában folyamatos. máshol egy öregebb óceáni lemeznek el kell pusztulnia. A tengerfenéken a közép Atlanti-óceánban fordulnak elő. Akkor. 5 . 6. hogy e helyett fel kell torlódniuk az ütközés vonalán. melyek idővel a tengerszint fölé nőhetnek pl. mint a földrengések. Dél. mint zsugorodik. vulkánok. A Föld méreteit tekintve inkább terjeszkedik. hogy kitöltse a két lemez között előforduló esetleges hasadásokat. Nagyon kis eltérések fordulnak elő a lemez középpontjában. Ez azt jelenti. Formációk építő lemezhatároknál Építő jellegű határok ott fordulnak elő. ahol az észak-amerikai és a dél. 8.amerikai lemez a hőáramlások hatására elválik az eurázsiai és az afrikai lemeztől. tehát ha két lemez kettéválik. a köpenyből származó olvadt kőzet vagy magma feltör a felszínre.

Ez azt jelenti. A legnagyobb látható következménye az építő jellegű. hogy a Vörös-tenger egy újonnan kialakult óceán. 50 millió évre előretekintve a jövőben lehetséges. hogy Dél-Afrika leválik a kontinensről. Az Atlanti-óceán megközelítőleg csak 150 millió éve létezik. Izland. míg szélességük 10-50 km között változhat. amint a részek eltávolodtak egymástól. Ahol mellékmozgások vannak. Itt törékeny lemezek alakultak ki és. széttartó lemezeknek.Amint a bazaltos magma hűl.Afrikában. vulkanizmus kíséretében. újabb tájakkal bővíti az elkülönülő lemezeket. Az Atlanti-óceán akkor alakult ki. 6 . A folyamat mely azt eredményezte. a magma lehűlése következményében. a földfelszínre történő lávakitörések 73%-a közép óceáni hátságokon található. Afrikában a vetődési árkok Mozambiktól a vörös tengeri 4000 km hosszan nyúlnak el. úgynevezett átalakulási hibák keletkeznek. a középső rész. Egyes helyeken az oldalak magassága meghaladhatja a 600 métert. amikor Laurázsia kettéhasadt. a lemez határához viszonyított megfelelő szögben nagy repedések. hogy a szárazföldi lemezek ívesek. gyengék és rugalmasak legyenek. Ahol a föld kettévált és eléggé megsüllyedt. a Nagy Afrikai vetődési árokról levált. Becslések szerint az éves. ott a tenger betöltötte a mélyedést. ahol az elmúlt 500 évben a földfelszínre törő magma egyharmada található.t szélesedik évente. de még mindig 2-5 cm. megismételheti önmagát Dél.