P. 1
A Föld története

A Föld története

|Views: 7|Likes:
Published by ANiko MolNar
A Föld története, Földrengések, Lemez tektonika
A Föld története, Földrengések, Lemez tektonika

More info:

Categories:Types, Presentations
Published by: ANiko MolNar on Sep 12, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/25/2015

pdf

text

original

A Föld története Becslések szerint a Föld 4600000000 évvel ezelőtt keletkezett.

Az alakja 4600 millió éven keresztül egyszerűsödött, de még mindig értelmi képességeinket messze meghaladó időskálát szolgáltat. Nigel Calder, Nyugtalan Föld című könyvében, az időtartam 46 évre csökkentésével, sokkal érthetőbb hasonlóságot ismert fel. Semmibe vette a nyolc nullát és összehasonlította a 46 évet egy emberi élettel. A geológusok képesek voltak tanulmányozni az elmúlt 600 millió évben kialakult kőzeteket és a fosszíliákat, melyek egyenértékűek az utolsó hat évvel egy nő életéből és időtérképet vagy geológiai időskálát szolgáltatnak. Nem csak adatok megadására képesek, hanem nagyobb eredményeket értek el a földfelszínen bekövetkező főbb változások számításában és leírásában is, pl. a tengerszint változása, a felszíni formák fejlődése és az éghajlat változásai. Földrengések Már a legkorábbi civilizáció is tudatában volt annak, hogy a földkéreg nem merev és mozdíthatatlan. Az első jelentős európai civilizáció a Kréta szigetén elő minószi civilizáció volt, akik olyan épületeket alkottak, mint a földrengések sorozatának ellenálló Knossosi Palota. Azonban ez a civilizáció valószínűleg a közeli Théra (Szantorin) szigeten végbe menő hatalmas vulkánkitörések hatásainak következtében pusztult ki. Később olyan távoli helyek lakói, mint Lisszabon (1755), Tokió (1923), San Francisco (1906), Mexikó város (1985) és Kobe (1995), szenvedtek a főbb Föld mozgások hatásai miatt. A földrengések tanulmányozása során a geológusok voltak az elsők, akik meg tudták határozni a Föld szerkezetét. A Mohorovičič (‘Moho’) törésvonalnál

1

miszerint az összes kontinens egykor összefüggő szuperkontinenst alkottak. az étel. a kéreg kőzeteiben megfigyelhető a nyomás lassú. A kéregben azt a pontot. 1912-ben egy német meteorológus. Később ez a földtömeg valaminek a következtében szétvált és a különböző kontinensek. nem ez az egyetlen közvetlen vagy elsődleges hatása a földrengésnek. Sajnos. ahonnan a nyomás felszabadul. általánosan elfogadott. a menedék. hogy egyre gyorsabb lökéshullámok indulnak el. hogy a földfeszínen a legrosszabb lökés vagy rengéshullám. A földrengések következményeként. Ezek a következők: törött gázcsövekből származó tüzek. 2 . Lemez tektonika Francis Bacon már 1620-ban feljegyezte a fűrészfogszerű kapcsolódást DélAmerika keleti partja és Afrika nyugati partja között. szállítmányozás és más szolgáltatások megszakadása. a rengésközpont (epicentrum). építő munkája. Wegener egybevetett sok tudományból származó bizonyítékot. publikálta azt az elméletet. fókusznak nevezzük.ez esetben a földkéreg és a köpeny csomópontja. a tiszta víz és egészségügyi berendezések hiánya és a szennyezett vízkészlet által okozott betegségek. A nyomás hirtelen csökkenésének hatására a felszín egyes részein rázkódások tapasztalhatók. Mások csak később mutatták ki a hasonlóságokat sok partvonal formája és vele szomszédos kontinens partvonalának formája között. amit ő Pangeának nevezett. általunk ismert helyükre sodródtak. általában a másodlagos vagy utó hatásai sokkal komolyabbak. így jelezve a szerkezet változását . Alfred Wegener. mely az életünk és tulajdonunk elvesztését is okozhatja.felismerték. Ezen felül.

• Geológia: hasonló típusú. A maradványai egyedül Dél-Afrikában és Brazíliában találhatók meg. közepesen olvadt magmán. Dél-Afrikában és a keletAmerikában elhelyezkedő Appalach hegységben. amely a Permben élt. a homokkő és a mészkő a jelenlegi éghajlati körülmények között nem alakulhat ki Nagy-Britanniában. mert nem tudta megmagyarázni. Wegener nem tudott magyarázatot adni a mozgás mechanizmusára. úgy úsznak az alapul szolgáló. de az elképzeléseit részben elutasítják a fent említett tudományoknak a specialistái. hogy a szárazföldi lemezek hogyan változtatják helyzetüket. felső rétege) hét nagyobb és több kisebb lemezre oszlik.Nyugat Európában elhelyezkedő hegységekkel. melyek geológiailag megegyeznek az Észak. melyek merevek.Indiában jegyezték fel. • Klimatológia: a meleg és nedves körülmények között kialakult szén az Antarktiszi jégsapkák alatt található és az eljegesedés bizonyítékait a trópusi Brazíliában és Közép. korú. A lemezek a hőáramlás következtében 3 . mint a tutaj. képződésű és szerkezetű kőzetek fordulnak elő Dél. mert nem ismerte el önmagát mint szakértőt. de talán inkább azért. csak Indiában és Antarktiszon fordult elő. A lemezek. Wegener kontinensvándorlásról alkotott elmélete több tárgyterületről származó információkat ötvöz. Egy növény. amely a szén kialakulása idején élt. A lemeztektonika elmélete A litoszféra (a földkéreg és a köpeny merev.Kelet Brazíliában.• Biológia: A Mesosaurus egy kis hüllő volt. A szén.

A lemezeknek két típusa létezik: szárazföldi és óceáni. szárazföldi és óceáni kérget is tartalmazhat. ellentétben a sűrűbb. melyet a Föld középpontjából kiáramló hő idéz elő. a származása idején előforduló ásványokkal gazdagított. A szárazföldi lemez úgy. A szárazföldi lemez vagy szial öregebb. valamint a földrengés. A szial messze megnövelheti a földtömegek közötti eltéréseket. A valójában alacsony sűrűség következtében a szárazföldi kéreg nem tud elsüllyedni. Ezek a kifejezések mégsem a valódi kontinensekre és óceánokra utalnak. óceáni lemezzel.mozognak. hanem a különböző típusú lemezekre vagy kőzetekre. mint az Eurázsiai lemez. 1. Az óceáni lemez vagy szima fiatalabb. A legjellemzőbb ásványa a szilícium (Si) és a magnézium (Mg). tehát állandó. a vulkanizmus és a hegység építési zónák. Mégis mielőtt megpróbálnánk számot adni a képződmények kialakulásáról néhány tényezőt meg kell említenünk. sok szilíciumot (Si) és alumíniumot (Al) tartalmaz. Lemezmozgás A hőáramlás következtében. A szial. 4 . tömörebb és bazalatos kőzetekből áll. gránit típusú kőzetekből áll. Az óceáni lemez folyamatosan elpusztul és újra képződik. 2. 3. a lemezek távolodhatnak és elmozdulhatnak a szomszédos lemezek határvonalától. világosabb. A lemeztektonika ezen lemezek mozgásának és a mozgások következtében kialakult földtani formáknak a tudománya. A lemezhatároknál fordul elő a világ főbb földtani formáinak többsége.

egy új óceáni lemeznek kell kialakulnia a magmából. 7. hogy hegységeket alakítsanak ki vagy az egyik lemeznek a magmába kell buknia és el kell pusztulnia. melyek idővel a tengerszint fölé nőhetnek pl. Akkor. A tengerfenéken a közép Atlanti-óceánban fordulnak elő. Dél. 5. mélytengeri árkok és batholit benyomulások) a lemez határoknál találhatóak.amerikai lemez a hőáramlások hatására elválik az eurázsiai és az afrikai lemeztől. Formációk építő lemezhatároknál Építő jellegű határok ott fordulnak elő. Surtsey. 5 . Azonban. máshol egy öregebb óceáni lemeznek el kell pusztulnia. A lemezmozgás lassú (nem geológiai idő szerint) és általában folyamatos. mint a földrengések. A Föld méreteit tekintve inkább terjeszkedik. Nagyon kis eltérések fordulnak elő a lemez középpontjában. ahol az észak-amerikai és a dél. Kezdetben ez hatalmas vetődési árkokat okozhatott. A legjelentősebb földtani formák (gyűrt hegységek. hogy kitöltse a két lemez között előforduló esetleges hasadásokat. hogy e helyett fel kell torlódniuk az ütközés vonalán.Izland a Közép.Atlanti hátságban és KeletIzland a Keleti Csendes tenger alatti küszöb. tehát ha két lemez kettéválik. 6. Ez azt jelenti. amikor egy új óceáni lemez alakul ki.4. ahol két lemez távolodik egymástól vagy elmozdulnak egymáshoz képest és új kéreg keletkezik a határon. szigetívek. vulkánok. mint zsugorodik. Hézagok nem fordulhatnak elő a Föld felszínén. 8. Ez a magma tengeralatti vulkánokat eredményez. a köpenyből származó olvadt kőzet vagy magma feltör a felszínre. Hirtelen mozgásokat észleltek. A lemezek nem képesek egymás átfedésére.

Itt törékeny lemezek alakultak ki és. míg szélességük 10-50 km között változhat. Az Atlanti-óceán akkor alakult ki. ahol az elmúlt 500 évben a földfelszínre törő magma egyharmada található.Amint a bazaltos magma hűl. a középső rész. újabb tájakkal bővíti az elkülönülő lemezeket. megismételheti önmagát Dél. A folyamat mely azt eredményezte. Ez azt jelenti. hogy Dél-Afrika leválik a kontinensről. Ahol mellékmozgások vannak. amint a részek eltávolodtak egymástól. gyengék és rugalmasak legyenek. Ahol a föld kettévált és eléggé megsüllyedt. úgynevezett átalakulási hibák keletkeznek. Az Atlanti-óceán megközelítőleg csak 150 millió éve létezik. hogy a Vörös-tenger egy újonnan kialakult óceán. Becslések szerint az éves. ott a tenger betöltötte a mélyedést. a földfelszínre történő lávakitörések 73%-a közép óceáni hátságokon található. a Nagy Afrikai vetődési árokról levált. Egyes helyeken az oldalak magassága meghaladhatja a 600 métert. A legnagyobb látható következménye az építő jellegű. 50 millió évre előretekintve a jövőben lehetséges. a lemez határához viszonyított megfelelő szögben nagy repedések. a magma lehűlése következményében. 6 . vulkanizmus kíséretében. Izland. amikor Laurázsia kettéhasadt. széttartó lemezeknek. Afrikában a vetődési árkok Mozambiktól a vörös tengeri 4000 km hosszan nyúlnak el.Afrikában.t szélesedik évente. hogy a szárazföldi lemezek ívesek. de még mindig 2-5 cm.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->