P. 1
Merő Vera - Pornográcia

Merő Vera - Pornográcia

|Views: 595|Likes:
Published by szabostev

More info:

Published by: szabostev on Sep 09, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/10/2014

pdf

text

original

Mérő Vera

PORNOGRÁCIA
Pornó és női szexualitás

KALLIGRAM

2012

Tartalom

ELŐSZÓ (Mérő Vera, Vad Katalin [Michelle W ild]) ........... 11
ELSŐ FEJEZET

M IÉRT FÉLÜNK A FÉRFITÓL? Nőjogi harcosok a tűzhelytől a parlam en tig ............................ 15 Egyszer volt, hol nem volt: a feminizmus Itt a farkas, hol a fa rk a s? ....................................................... 18 Első hullám - jogot a nőknek!............................................. 19 Második hullám - még több jogot! The time is NOW! (National Organization fó r Women: „Itt az idő!”) ............................................................. 24 Harmadik hullám - szex: pozitív! Az em ancipáltnak született gen eráció ................................. 30
MÁSODIK FEJEZET

SZABAD A SZEX? Radikálisok és szexpozitívak jogokról és pornográfiáról ....... 33 Önjelölt gyámok és kiskorúsított szexmunkások........... 38 Kultúránk részeként............................................................... 44 Kés, villa, pornó....................................................................... 48 Mit mondanak a szexpozitív feministák?......................... 51
HARMADIK FE JE Z E T

LINDA LOVELACE ÉS A MÉLYTOROK Véres kard, csiklóval a to rk á b a n ................................................ 53 A Deep Throat .......................................................................... 59

NEGYEDIK FEJEZET

ELEVE ELRENDELVE? Evolúció és p o r n ó .............................................................................67 Mi kerül a fészekbe? És ki teszi bele?....................................70 Hallgattassák m eg..................................................................... 79 Beszélgetés Bereczkei Tamás és Meskó Norbert evolúciós pszichológusokkal, a Pécsi Tudományegyetem oktatóival.................................88
ÖTÖDIK FEJEZET

NEVELÉS KONTRA TERM ÉSZET Gender és pornó ..............................................................................99 A kocka elvan...? .................................................................. 104 Beszélgetés Spitzer Györgyi Somával szexről, pornóról, nőiségről................................................................ 110
HATODIK FEJEZET

MAGUNK KÖZT SZÓLVA... Nők és pornó ................................................................................ 117 ízlések és a pofonok.............................................................. 122 Hová meredt el Female Gazé - a női tekintet ..................................................126 ...hová is?................................................................................ 128 És te, nézel pornót?................................................................. 129 Hiánypótlás vagy.. .? ............................................................. 132 Nem igaz, hogy nem tém a.....................................................145 Beszélgetés Mester Dóra Djamila szexoktatóval......... 158

HETED IK FEJEZET

INTERNET: PANDORA SZEXSZELENCÉJE Pornó és szexfüggőség ....................................................................163 Hol kezdődnek a gondok?..................................................... 169 Beszélgetés Demetrovics Zsolt addiktológussal............ 176
NYOLCADIK FEJEZET

IGEN IS, MEG NEM IS - M IÉRT NEM, HA IGEN? A női szexualitás és a környezet ellentm ondásai ..................... 185 Szexpol! - a női orgazmus világhódító diadala................ 189 Változó tendenciák a XX-XXI. században - Marilyn Monroe-tól Jenna Jamesonig.............................192 Igény volt r á ...............................................................................193
KILENCEDIK FEJEZET

a porn ó csak egy, és egyáltalán nem kötelező kelléke a modern em ber életének.. Vad Katalin (Michelle Wild) írása pornóról, szakmáról és szexualitásról....................................................... 197
TIZEDIK FEJEZET

IT T A PIRO S, HOL A PIROS Pornó, szex és ta b u .......................

209

Előszó
Az ok, amiért pár évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy a nők és a pornográfia viszonyáról könyvet írok, a sok bosszúság volt, ami azért ért, mert a témáról komoly emberek hajlamosak végtelen magabiztossággal hajmeresztő ostobaságokat állítani. Egyrészt kétségbeejtőnek találtam az olyan - tudományos alapokra helyezett - állításokat, hogy a nők természetüknél fogva képtelenek élvezetet találni a szexualitást nyíltan ábrázoló tartalmakban. Másrészt a végtelenségig idegesített a radikális feministák basáskodó álláspontja, amely szerint a pornográfia a nőket mindenképpen lealacsonyítja. Olyannyira, hogy a férfi­ vágy kielégítésének puszta (tárgyiasított) eszközévé redukálja őket. Sőt, a pornó felelőssé tehető azért is, hogy férfiak nemi erőszakot követnek el nőkön, hiszen a pornónak ez az üzenete, a pornó nemi erőszakra nevel. Ez van, vita nincs. A felszínt kicsit megkapargatva hamar kiderül, a világ nem ilyen egyszerűen működik, a nők meg főleg nem. Hiába ne­ veznek a pornó élvezetére képtelen lénynek, akitől elvárható, hogy emancipált, modern nő legyen, és lehetőleg utasítson el mindent, ami őt alárendelt szerepbe taszítaná. A szabadságot ugyanis éppen abban látom, ha nyugodt lélekkel élvezhetem, amikor kinyitják előttem az ajtót, és azt is, amikor alkalomad­ tán megnézek egy jó kis pornófilmet. Egy egyetemi vizsga előtti este keddre esett, és akkoriban a kedd kötelezően - még vizsgaidőszakban is - közös Született feleségek nézést jelentett. Az első reklámszünetben a lányok már

11

PORNOGRÁCTA

pornóoldalak címeit cserélgették. Amikor a leghatékonyabb keresőszavak top tízes listájának összeállításához értünk, úgy láttam, ideje hazatérni és nekilátni a tisztes felkészülésnek evo­ lúciós pszichológia témakörben. A másnapi vizsga anyaga erősen rácáfolt a hölgyek csevegé­ sére; egy ponton azt kellett volna megtanulnom, hogy a nők evolúciós kódjuk szerint eleve nem érdeklődhetnek a pornog­ ráfia, legfeljebb az erotikus tartalmak iránt: a pornográfia ki­ zárólagos élvezői a férfiak. A tudomány és tapasztalat teljes ellentéte elgondolkodtatott. Ciklusainkban összesimult barátnőimmel nem finomkodunk, ha szexre terelődik a szó. A gyönyör - vagy annak hiánya - akár magányos, akár társas formájában napi téma. Nem vagyunk pornófüggők. Mind néztünk már pornót, mondjuk hétből öten vagyunk rendszeres fogyasztók. Ki jobban, ki kevésbé. Az ágáló feministákat mindig kinevettük, hiszen a pornó jó, hasznos és funkcionális, főleg ínség idején, ezt mindenki tudja. A feministák nem meggyőzéssel akarnak elérni eredménye­ ket, hanem éppen azokkal az eszközökkel, amelyek használa­ tával az elnyomó férfitársadalm at vádolják. Pedig, vagy meg­ tanulunk a férfiakkal egyenrangú félként kommunikálni, vagy szavazhatunk arra, hogy haljanak ki. Ennek a változatnak azon­ ban elkerülhetetlen következménye, hogy idővel a nők száma is jelentősen megcsappan. Az, ahogy a radikális feministák a pornográfiát kezelik, egy­ szerű demagógia. Hiszen hamis, vagy erősen megkérdőjelez­ hető állítások segítségével jogi korlátozásokat igyekeznek elő­ mozdítani a közjóra hivatkozva. Ha kijelentéseiket komolyan vennénk, a nők bűnösnek, a férfiak bűnözőnek kellene érez­ zék magukat, ha pornófilmet néznek. Az ilyen kommunikáció

12

ELŐSZÓ

káros, mert gátat vet nem csak az őszinte szexbeszédnek, de a kiteljesedett szexualitásnak - és így (önmaga farkába harapó kígyóként) a női emancipációnak is. Félő, hogy amíg egy olyan - a játékszabályok betartása mel­ lett - ártalmatlan jelenség, mint a pornó tabusítva van, nem lehet szó sem őszinte szexbeszédről, sem női egyenjogúságról. Én úgy találtam, hogy a nők pornófogyasztási szokásai nem térnek el sokban a férfiakétól. A pornófogyasztást illetően a nemek közötti legnagyobb különbség nem a tevékenység mi­ kéntje, hanem a megítélése. Az nehezen lenne vitatható, hogy a kiegyensúlyozott ember számára elengedhetetlen, hogy tisz­ tában legyen a szexualitásával. Ennek pedig szükségszerű fel­ tétele a szexuális tabuk feloldása, mind az egyén, mind a tár­ sadalom szintjén. Bár a nők jelentős hányada bizonyíthatóan aktív pornófo­ gyasztó, a közbeszéd, a társadalom és az iparág sem tekinti őket igazán annak. A női pornófogyasztó a legtöbb szinten gyakor­ latilag láthatatlan. A legutóbbi időkben kezd ugyan felmerülni a „női pornó” témája, azonban (általánosságban véve) a társadalmi szere­ pelvárások szerint a női szexualitásnak továbbra sem része a pornó. A sok felmerülő kérdés miatt olykor fontosnak tartottam bevonni az adott területen jártas, vagy ahhoz kapcsolódó em­ bereket, kritikusként és beszélgetőtársként egyaránt. Az egyes fejezetek és az azok kapcsán folytatott beszélgetések egymás után találhatóak. A kilencedik fejezet a könyv vendégszerzőjének, Vad Kata­ linnak (Michelle Wild) az írása mindarról, amit e könyvről, a pornóról és a szakmáról gondol, vagy érez.

13

PORNOGRÁCIA

Sokáig tartott belátni, hogy még a viszonylag egyszerűnek tűnő pornográfia sem járható körül úgy, hogy ne lehetne min­ dig találni egy új, megkerülhetetlenül fontosnak tűnő szempon­ tot. A női szexualitás maga pedig ilyen szempontból egyene­ sen feldolgozhatatlan téma. Az azóta eltelt három évben, hogy a pornó és a nők viszonyával foglalkozni kezdtem, egy dolog viszont megcáfolhatatlanul kiderült: a nőknek a pornográfiá­ val nagyon is létező viszonya van. Ezért érdemes elmerengeni azon, néznek-e pornót a nők, és ha igen, miért. Mérő Vera 2011, Budapest

Miért csatlakoztam Mérő Vera tudományos önkielégítő ámok­ futásához? Mert aki így üstökön ragadja a tudományt, sőt, an­ nak nyakába ülve végigvágtat az olvasó kiváncsi, de tanácstalan szürkeállományán, és saját kíváncsiságát kielégítendő fáradha­ tatlanul kutatja kérdéseire a választ, az csakis ámokfutó lehet. Vagy tudós. Vagy kutató. Nekem tetszik. Ja, és még szórakoz­ tató is. Michelle Wild 2012, Budapest

14

ELSŐ FEJEZET

Miért félünk a férfitól?
Nőjogi harcosok a tűzhelytől a parlamentig
„A pornográfia az elmélet, a nemi erőszak a gyakorlat.” (Robin Morgan, 1980)

A Robin Morgantől idézett kijelentés a radikális feministák egyik jelmondata, ha pornográfiáról van szó, hamar előkerül. Napjainkban a magukat feministának vallók két markánsan el­ térő álláspontot ütköztetnek. Az egyik oldalon az idézett mon­ dat szellemében érvelő radikális feministák állnak, akik szinte mindenhol az elnyomó férfierőt sejtik. A másikon a „szexpozitív” feministák, akik lehetségesnek tartják, hogy a nők viszonya a pornográfiával összetettebb, mint egy vágóhídi marha hely­ zete. Sőt, talán a férfiak sem mind lelketlen mészárosok. A két oldal közötti vitában az elemi ellentét az, hogy míg a radikáli­ sok a nők védelmében törvényi szinten tiltanák a pornográfiát, addig a szexpozitívak éppen a tiltásban látják a nők szabad ön­ rendelkezési jogának és a szólás szabadságának a csorbulását. Annak a megközelítésnek, hogy a férfi a ring másik sarkában van, és ő a mindenkori ellenfél, sok híve van. Ahhoz, hogy az anti-pornográfiát, sőt, olykor nyílt férfiellenességet képviselő radikális feministákkal vitatkozhassunk, meg kell értenünk, milyen reflexek lépnek működésbe náluk, ha férfiakról, férfi­ erőről, vagy éppen pornóról van szó. Vagy arról, hogy utóbbi miért jelképezi számukra az előbbit. Miért nem merül fel az, hogy talán lenne értelme megérteni, vagy legalább megismerni a gondolkodás férfias mozgatórugóit? Hogy miben állnak az áthidalhatatlan különbségek női és férfi észjárás között, illet­ ve hogyan lehetne mégis áthidalni ezeket? Már ha egyáltalán léteznek. Nagyon valószínű, hogy általában ugyanarról beszé­

17

PORNOGRÁCIA

lünk, legfeljebb másképpen, nem annyira a problémáink kü­ lönböznek, mint inkább a mód, ahogyan megközelítjük azo­ kat. A félreértések sokszor éppen abból adódnak, hogy olyan nagyon különbözőnek akarjuk látni egymást. Az alapvetően helyes célokért küzdő feministákkal a gondok talán ott kezdődtek, amikor a férfiakban megtalálták a tökéle­ tes ellenség totemállatát, a Hímsoviniszta Disznót, aki a nőket alsóbbrendű lényként kezeli, elnyomó, terrorista hatalmat kép­ visel, kizsákmányol és lealacsonyít. Mint a legtöbb forradalom, a feminizmus is helyes ideák­ ra épült; egyenlőség, testvériség. Csakhogy a forradalmakban gyakran a leghelyesebb ideák lesznek a legjobb kulisszái egy alapos vérfürdőnek. A sikeres forradalmak után, ha a hullákat már eltakarították, megváltozik a világ. A feminizmus története sok szempontból a modern nő története. így lehetséges az, hogy éppen a feministák azok, akik lehetővé tették ennek a könyvnek a létrejöttét. Jórészt nekik köszönhető, hogy ma feltehetek olyan kérdéseket, mint hogy mi a nők viszonya a pornóhoz, illetve, hogy miért állítják a radikális feministák, hogy az csak rossz lehet. Személyesen ezt tartom a feminizmus legnagyobb vív­ mányának: jogom van feltenni azokat a kérdéseket, amelyektől egy becsületes feminista őszinte felháborodással farkast kiált.

Egyszer volt, hol nem volt: a feminizmus
Itt a fa r k a s , h o l a fa r k a s ? A feminizmusnak három hullámát szokás megkülönböztetni; az első a XVIII. század végétől a XX. század közepéig tartott. Persze ezt az első hullámot is legalább háromfelé lehetne bon­

18

MIÉRT FÉLÜNK A FÉRF IT ÓL ?

tani, hiszen a két vége nem csak időben, de ideológiai, szer­ vezettségi és társadalmi szinten is távol esik egymástól; közel százötven évről beszélünk, és az események igazán csak a XX. század közepére gyorsultak fel.

Első hullám - jogot a nőknek!
Az egyik első nőjogi szószóló - akit az utókor feministaként tart számon - Olympe de Gouges, francia aktivista és dráma­ író volt. 1791-ben „Déclaration des droits de lafem m e et de la citoyenne” (Női és polgárnői jogok nyilatkozata ) című átiratával adott ironikus választ a francia forradalom legfontosabb doku­ mentumára, az 1789-es „Déclaration des droits de l’H om m e et du citoyen’-re (Em beri és polgári jogok nyilatkozata). Az eredeti nyilatkozat szerinte egyenlőségről papol, miköz­ ben a nőkről elegánsan megfeledkezik. Gouges úgy látta, hogy „ennek a forradalomnak csakis akkor lesz hatása, amikor min­ den nő teljességgel tudatára ébred siralmas helyzetének, és jo ­ gainak, melyeket a társadalom elvett tőlük.” Ezért parodizálta az eredeti nyilatkozat tizenhét cikkelyét azzal, hogy éppen csak behelyettesítette „nő”-re az „ember”-t (férfit), így világítva rá arra, hogy a francia törvények szerint a nők éppúgy büntethetőek, mint a férfiak, miközben jogaik ko­ rántsem azonosak. A másik híres korai szerző Mary Wollstonecraft, brit író és filozófus volt. A szülésben fiatalon elhunyt írónő legismertebb munkája, az 1792-es „A Vindication o ft h e Rights ofW om an : with Strictures on Political and M orál Subjects ” (A nő jogain ak követelése: politikai és morális tárgyú bírálat) nagy visszhangot

19

PORNOGRÁCIA

keltett a korabeli Londonban. Ebben kifejti, hogy az embert az oktalan állattól értelme különbözteti meg, az értelmet pedig tanulással fejleszthetjük, amire a nők is képesek. Alapvetése, hogy a nők emberi lények, akiket ugyanolyan jogok illetnek, mint a férfiakat. A nők, ha tanulhatnának, jóval többek lehet­ nének férjeik számára egyszerű feleségnél; társként állnának mellettük, sőt, hagyományos feladatukat, a gyermeknevelést is lényegesen magasabb színvonalon művelhetnék. „Miben áll az emberek felsőbbsége az oktalan állathoz ké­ pest? Erre a kérdésre válaszolni éppoly könnyű, mint ésszel belátni azt, hogy a fél kevesebb az egésznél. Miért is plántálták belénk a szenvedélyeket? Mert azokkal megküzdve talán el­ érhetjük a tudásnak egy olyan szintjét, melyet a vadállatoktól megtagadtak. Ennek következtében természetünk tökéletessé­ ge, a boldogságra való képességünk azon mérhető, mennyire vagyunk ésszerűek, erényesek és emberségesek, mert ezek kü­ lönböztetik meg az egyént, s az ész, a tudás és az erény gyakor­ lásának természetes velejárói.” Wollstonecraft minden szempontból formabontó volt; előbb vadházasságban élt, törvénytelen lánya született, majd a szin­ tén író-filozófus William Godwintől egy törvényes is. (Igaz, csak akkor házasodtak össze, amikor az asszony terhes lett. Ez a gyermek volt Mary Godwin, akit az utókor Mary Shelley-ként, a Frankenstein írójaként és a költő, Percy Shelley feleségeként ismer.) Mary Wollstonecraft utolsó, befejezetlen művét férje posz­ tumusz jelentette meg, „Mária, or the Wrongs o f Woman” (M á­ ria, avagy a nők tévedései) címen. Ez még botrányosabb hatást váltott ki, mint nőjogi írásai, ugyanis a regény elsősorban a női szexualitásról, a nők erotikus vágyairól szól. A főhős Mária, az

20

MIÉRT FÉLÜNK A FÉ RF IT Ó L?

elnyomott nő, akit erőszakos férje igazságtalanul az őrültekhá­ zába zár, gyermekét elveszi tőle. Wollstonecraft olyan témákat érint, mint a (házasságon belüli) nemi erőszak, a libertinizmus, illetve a nők valódi szexuális és szellemi vágyai, igényei. A fontos szerzők között Wollstonecraft mellett szokás említeni a fél évszázaddal később Amerikában tevékeny Margaret Fullert, a The D iai - elsősorban női - irodalmi-filozófiai újság alapító szerkesztőjét. Az újságban 1843-ban jelent meg „ The GreatLawsuit. Mán versusMen, Woman versus Women” (A nagyper.-Férfi a férfia k ellen, nő a nők ellen ) című esszéje, majd 1845-ben kiadta ennek bővített változatát, a „ Woman in the Nineteenth Century ” (Nő a XIX. században) című könyvet. Fuller - a korai amerikai feminizmusra amúgy jellemzően egyrészt a keresztény gondolatiságból indul ki; a szentté avatás koedukált dolog. Másrészt, ha korábbi vallásokat nézünk, azt találjuk, hogy istenségnek lenni is az. A nők feladata egymást arra nevelni, hogy individuumok legyenek. Fuller azt tartja, hogy a férfi és a női lélek egyforma, a kü­ lönbség csak a maszkulin, illetve feminin vonásokban áll. Ezek a vonások azonban nem aszerint oszlanak el, hogy kinek mi a szexusa; minden emberben megtalálható minkét vonal, az arányok változnak az individuum függvényében. „Nem léte­ zik teljesen maszkulin férfi, sem tisztán feminin nő.” Fullert igazolják napjaink kutatásai is; a modern pszichológia sem tud egyértelmű feminin-maszkulin skálát létrehozni. A XIX. század végén megjelentek a szüfrazsett mozgalmak. A politikai egyenjogúságért, szavazati jogért harcoló nők bör­ tönt és éhségsztrájkot vállalva küzdöttek azért, hogy azonos munkáért azonos, ne fele- vagy ötödbért kapjanak, és lehessen beleszólásuk az őket is érintő politikai kérdésekbe. (A szüfra­

21

PORNOGRÁCIA

zsett szó eredete a latin suffragium szó, mely szavazótáblát je ­ lent, átvitt értelemben szavazati jogot.) Tiltakoztak az ellen, hogy a nőkkel, vagyonukkal és gyermekeikkel a férjük rendel­ kezzen; a nő hozománya ugyanis apjáról férjére szállt, és a gye­ rekek neveltetéséről is a ház ura döntött. A szüfrazsett mozgalom főként Angliában működött, ám el­ sőként Új-Zélandon ért el sikert, ahol a nők 1893-ban kaptak választójogot. Angliában 1918-ra elérték, hogy a harmincadik életévüket betöltött, saját házzal rendelkező nők szavazhassa­ nak, az egységes szavazati jog pedig 1928-tól érvényes. Amerikában Susan Brownell Anthony már a XIX. század derekán küzdött a szavazati jogokért és olyan, ma már eviden­ ciaként ható célokért is, mint hogy a nőknek joguk legyen el­ utasítani a házasságon belüli szexuális aktust, illetve, hogy a nemi erőszak fogalma az ilyen esetekben is értelmezhető le­ gyen. A szavazati és oktatáshoz való jogot 1920-ra sikerült ki­ harcolni, a házasságon belüli nemi erőszak büntethetőségét további fél évszázadba telt elérni. A huszadik század elején a brit szüfrazsettek a mindenkori brit futballhuligánokhoz méltó akciókat szerveztek: kirakatokat zúztak be, vandálkodtak, betörtek a Parlament ülésére. Társa­ dalmi támogatottságuk, bár viszonylag magas volt, nem tette volna elkerülhetetlenné a kormány számára, hogy engedjen nekik. Az agresszív propaganda valójában megbukott, hiszen a kormány joggal kezelhette a mozgalmat közbiztonsági kér­ désként, így az erőfeszítések önmagukban megmaradtak vol­ na gesztusértéken, ha nem jön a világháború, és azt követően a nyugati világ teljes átrendeződése. Emmeline Pankhurstöt, a brit szüfrazsett mozgalom vezető­ jét a Time magazin 1999-ben beválasztotta a XX. század száz

22

M IÉR T FÉLÜNK A FÉRFITÓL?

legfontosabb személyisége közé. 1914-ben a mozgalom fő célját így fogalmazta meg: „Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő esélyekkel vág neki az életnek, mint fiútestvérei.” A bebörtönzésről és az elszenvedett bánásmódról pedig önéletrajzi könyvében azt írja: „Itt és most le akarom szögezni, hogy mindazok a jó szándé­ kú barátok a túloldalon, akik azt állítják, hogy azért szenvedtük el a börtön borzalmait, az éhségsztrájkot és a kényszertáplálást, mert mártíromkodni szerettünk volna ügyünkért, abszolút és alapvetően tévednek. Börtönbe vonulásunknak sosem volt célja a mártíromkodás. Azért tettük, mert ki akartuk vívni jogain­ kat a társadalomtól. Törvényt akartunk szegni, kényszeríteni akartuk a férfiakat, hogy jogot adjanak nekünk arra, hogy tör­ vényeket alkothassunk.” A korai feministák nagy felfedezése, hogy olyan eszközökhöz nyúltak, amelyek eredendően „férfieszközök” (erőszak, polgári engedetlenség, nyilvánosság bevonása), nem volt új találmány, a receptet már az ókorban megírta Arisztophanész Lüszisztraté című komédiájában. Ebben a darabban az athéni és a spártai nők összefognak és szexmegvonással kényszerítik férjeiket arra, hogy végre békét kössenek egymással. Ennek érdekében elbarikádozzák magukat az Akropoliszon, illetve csoportos öngyil­ kossággal fenyegetőzve felvonulnak a Taigetoszra. A huszadik század feministái is hasonlóan jártak el: éppen azzal a hatalmat gyakorló férfias erőfitogtatással tartottak tükröt, amit alapve­ tően megkérdőjeleztek. Azonban, ha nem folyamodnak ilyen drasztikus eszközökhöz, akkor nem mozgalom lettek volna, hanem nőegylet, hímzőkörrel és olvasóklubbal.

23

Második hullám - még több jogot!
The tim e is N O W ! (N ation al O rgan ization f ó r W om en: „Itt a z id ő !”) Az első világháború alatt a férfiak fegyvert viseltek, így a gyárak­ ban, a gazdaság és a munkaerőpiac egyéb területein a nőknek kellett a helyükre állniuk. A háború néhány éve alatt átrende­ ződtek a dolgok a nők fejében; ha az ember belekóstol az aktív életbe, nem sok kedve van visszatérni a három K világába („Kirche, Küche, Kinder” - templom, konyha, gyerekek). Miután a nők szembesültek azzal, hogy a legtöbb férfimunkát kiválóan el tudják látni, egyfajta általános öntudatra ébredés vette kezdetét. A második világháború volt a végső katalizátor, részben azért, mert ekkor a feministák már kialakult kánonnal rendel­ keztek. A nők viszonyát a férfiak háborúihoz már Arisztophanésznél megismertük; a háború értelmetlen, nincs hasznos célja, ellenben morális, gazdasági és szociális csődbe viszi a népet. Virginia Woolf a Lüszisztraté hoz hasonlóan közelítette meg a kérdést, amikor részben a spanyol polgárháború, rész­ ben az egyre rémisztőbb náci Németország láttán 1938-ban megírta Three Guineas (H árom adom ány) címen megjelent esszéjét, amivel megadta a kezdőlökést a feminizmus máso­ dik hullámának. A kötetnyi írás feminista-pacifista, antifasiszta és imperialis­ ta álláspontot közvetít, pengeéles logikával leplezve le a férfiak uralta világ háborúinak okait. Woolf alaphangja a finom irónia: persze, ő a férfiak háborúiról nem tudhat sokat, hiszen ő csak egy nő, azonban a nők helyzetén keresztül levezethető a világ­ ban az összes (férfiak által gyakorolt) hatalmaskodó, agresszori elnyomás. Ha az emberek elzárkóznának az elnyomás elől, ha

24

MIÉ RT FÉLÜNK A FÉ RFITÓL?

nem lennének manipulálhatóak, nem lennének háborúk sem. Szerinte a háború legfőbb oka, hogy nincsen valódi szabadság és egyenlőség az emberek között. Woolf, bár igazi feminista ikonná lett, a maga részéről túllépett a feminizmuson; már ma­ gát a „feminista” szót is kirekesztőnek tartotta. A háború utáni példátlan gazdasági fellendülés, a kapitaliz­ mus, a szocializmus térhódítása mindenesetre nagyon is ked­ veztek a női emancipációnak. Keleten azért, mert muszáj volt, nyugaton azért, mert vonzó. Beszéljünk akár a szocialista mun­ kás, vagy a modern, független karrierista nő ideáljáról, az aszszonyok többségét nem volt nehéz meggyőzni az emancipáció előnyeiről. Amikor pedig a háború végeztével hazatérő férfiak megpróbálták őket visszakényszeríteni klasszikus szerepkörük­ be a tűzhely mellé, általános kudarcot vallottak. Már nem csak a magukat feministának vallók tiltakoztak. 1949-ben megjelent a második hullám - és általában a mo­ dern feminizmus - irodalmának legfontosabb darabja, „A má­ sodik nem” (Le Deuxiéme Sexe) Simoné de Beauvoir leghí­ resebb műve. Beauvoir kislány korától szuverén gondolkodó volt, felnőttként a század egyik legnagyobb hatású szabad­ gondolkodója, az egzisztencialista Jean-Paul Sartre mellett kö­ tött ki életreszóló, mégis minden birtoklási szándéktól mentes kapcsolatban. Ez a függő-függetlenség számunkra azért érde­ kes, mert Beauvoir Sartre-tól függetlenül is a kor élvonalbeli gondolkodóival érintkezett, hiszen közéjük tartozott. Nem a lérfi emelte maga mellé - egyenrangú társként választották egymást. Az, hogy Beauvoir megírhatta a M ásodik nemet, és hogy előt­ te más ebben a témában ilyen fajsúlyosat nem írt, nyilván erő­ sen összefügg azzal a ténnyel, hogy Beauvoir azon nők első

25

PORNOGRÁCIA

generációjának elitjébe tartozott, akik a férfiakéval egyenran­ gú oktatásban részesülhettek, illetve a kor szellemi krémjének nem csak a kávét főzték, de a véleményüket is meghallgatták. A ’60-as évekre főleg Amerikában gyorsultak fel az esemé­ nyek: 1960-ban például hozzáférhetővé tették a fogamzásgátló tablettát, ami a prűdség újvilági Mekkájában forradalmi lépés­ nek számított. ’61-ben Kennedy elnök Eleanor Roosevelt kez­ deményezésére kiadta a Presidential Commission on the Status o f Women-t, az elnöki rendeletet a nők helyzetéről: ennek nyo­ mán lett kötelező a megfelelő, női igényeket figyelembe vevő munkakörülmények bizosítása és a fizetett szülési szabadság. A következő évben megjelent Helen Gurley Brown Sex and the Single Girl (A szex és az egyedülálló lány) című könyve a férfi nélkül is teljes életről, persze a témától azóta már elválasztha­ tatlan randitippekkel megfelelően körítve. Hagyományteremtő írás volt; Candace Bushnell 1997-es bestsellerét, a Szex és New York-ot is ez a mű ihlette. 1964-ben jogerőre emelkedett a diszkriminációs polgárjogi törvény, amely megtilt minden faji, vallási, nemi és nemzeti­ ségi alapú megkülönböztetést. A törvény ekkor még inkább az afroamerikai lakosság védelmét szolgálta, de mivel az egyik kiegészítés az azonos munkalehetőségek biztosítására is kiter­ jedt, öt éven belül ötvenezer szexuális diszkriminációs panasz érkezett a bíróságokra. Betty Friedan, a Feminine Mystique („Misztikus nőiség” , más fordítás szerint: „A női csoda”), a feminista irodalom egyik leg­ fontosabb alapművének szerzője, 1966-ban huszonnyolc tár­ sával női jogvédő szervezetet alapított, a National Organization fór Women-t (NOW). Az alapítók között találjuk Pauli Murray-t, az első afroamerikai episzkopális papnőt, valamint

26

MIÉR T FÉLÜNK A FÉRF IT ÓL ?

Shirley Chisholmot, ez első fekete elnökjelöltet. A NOW máig a világ legnagyobb feminista szervezete. Friedan erősen leszbikusellenes volt - a leszbikusokat „leven­ dula fenyegetésnek” nevezte és, bár ezeket később visszavonta, nagyon nem szerette volna, ha a feministákat azonosítják ve­ lük. Rossz házassága és férjének könnyen eljáró keze ellenére sem volt férfiellenes, csupán azt állította, hogy egyenlőtlen felek között nem lehet jó kapcsolat. Friedant törekvéseiben a brutális férjen túl más személyes élmény is hajtotta; újságírói állásából ’52-ben kirúgták, mert terhes lett. Ráadásul egy osztálytalálkozón körbekérdezte a hölgyeket, mi lett a ’42-ben végzett Smith College-esekkel, ő maga mindig nagyon bánta, hogy nem folytatta tanulmányait és nem lett pszichológus. Különösen elgondolkodtatta, hogy az egykori főiskolások közül senki sem lett több vagy más, mint háztartásbeli. Mintha a főiskolán töltött évek csupán a férjfogásra lettek volna valók. A mindezek felett érzett heves indulattól fűtve meglehetősen keserű és éles hangú cikket írt a nőkbe nem teljesült álmairól, ki nem aknázott lehetőségeiről. A cikket még a női lapok közül sem közölte le egy sem, bár­ milyen sokat szelídített is idővel Friedan a szöveg kissé durva stílusán. Ám amikor ’66-ban Simoné de Beauvoirnak ajánlva megírta a cikk könyvvé bővített változatát, a Fetninine Mystiíjue-el, az azonnal bestseller lett - ma is az - és a konzervatív értékeket támogatók szerint az egyik legveszélyesebb írás. Té­ mája főleg a kertvárosi feleségek kilátástalan élete, a kényelmes koncentrációs tábor. A nyomás, amit az jelent, hogy az ember önmagát háttérbe szorítva eleget kell tegyen a tökéletes házi­ asszony szerepének. A problémát, am inek nincs neve, a könyv elején így írja körül:

27

PORNOGRÁCIA

„A probléma hosszú évek óta ott lapul mélyen eltemetve, ki­ mondatlanul az amerikai nők elméjében. Motoszkáló gondo­ lat, valamiféle elégedetlenség érzet, egy sóvárgás (vágyakozás), amitől a nők szenvednek a XX. század Amerikájában. Minden kertvárosi feleség egyedül küszködik ezzel. Ágyazás, vagy be­ vásárlás közben... még magának sem meri feltenni a kérdést: ‘Ez minden?’” Ahogy A szex és az egyedülálló lány Helen Gurley Browntól, úgy ez a könyv is a kilencvenes évek óta dömpingszerűen gyártott női tévésorozatok ideológiai gyökere, a kétezres évek egyik legnépszerűbb sorozata, a Született feleségek is közvetle­ nül hozzá kapcsolható. A férfiközpontú társadalommal folytatott harc egyre ab­ szurdabb kezdeményezéseket hívott életre; ’68-ban a femi­ nisták már a Miss America szépségversenyt is be akarták tiltatni, mondván, hogy az szexista. Persze volt ennél gyakorla­ tiasabb és eredményesebb törekvésük is, például létrehozták a NARAL-t (The National Abortion Rights Action League) az abortuszhoz való jogért, ráadásul a NOW alapító Shirley Chisholm bekerült a kongresszusba. Az anyák napját ebben az évben a „Rights Nőt Roses” (Jogokat, ne rózsákat) szlo­ gennel ünnepelték. A női emancipáció egyik legbájosabb története 1973-ban esett meg, amikor Billie Jean King teniszbajnoknő könnyedén legyőzte a legendás bajnokot, Bobby Riggst a „nemek mérkő­ zésén” , ami azóta is a tenisz történetének legnézettebb közve­ títése. Riggs magának kereste a bajt; a terve az volt, hogy viszszavonulása után újra pályára lép, és kijátszva a hímsoviniszta kártyát még egyszer utoljára degeszre keresi magát. Kihirdette: ő majd megmutatja, hogy a női tenisz alsóbbrendű a férfihoz

28

M I É R T F ÉLÜ NK A F É R F I T Ó L ?

képest, nincs az a női bajnok, aki le tudná őt győzni, még öt­ venöt évesen sem. A harmincéves Margaret Court ausztrál bajnoknővel szemben mindkét szettben (6:2, 6:1) fényes győ­ zelmet aratott. Itt kellett volna abbahagyni. Azonban a meccs utáni végtelen önelégültségében azt találta mondani, hogy lám, a férfiak felsőbbrendűek! Persze egy ilyen bemondással a képe azonnal a Sports Illustrated és a Time magazin címlapjára ke­ rült. Még ezt is meg lehetett volna úszni arcvesztés nélkül, de Riggst túlságosan megrészegítette, hogy ismét a nemzetközi figyelem középpontjában van. Hangosan heccelte hát a női teniszcsillagokat, különösen Billie Jean Kinget, aki ezt idővel elunta, és elfogadta a kihívást az országosan, élőben közve­ tített Nem ek harcára. A mérkőzés előtti interjúban többször ugratták Riggst pénzéhességével, és azzal, hogy pályája során sosem vállalkozott szívesen meccsre, ha nem érezte zsebében a győzelmet. Riggs persze magabiztosan nevetett. Pár perccel később minden idők egyik leglátványosabb nyilvános kaszt­ rálásán esett át; King három szettben 6:3, 6:3, 6:4 eredmény­ nyel alaposan elverte. Susan Brownmiller 1975-ben publikálta Against Our Will (Akaratunk ellen) című munkáját, melyben a nemi erőszak ál­ talános voltáról beszélt. Később a Time magazin az év asszo­ nyának választotta. A változó erőviszonyokat jól mutatja, hogy ugyanebben az évben nyitották meg a Katonai Akadémiát a női jelentkezők előtt, a következőben pedig Nebraskában először ítéltek el férjet házasságon belüli nemi erőszakért, ezzel prece­ denst teremtve a hasonló eseteknek. ’78-ban, a történelem során először, több nő iratkozott be a főiskolákra, mint ahány férfi, és már Oregonban sem volt sza­ bad feleséget erőszakolni. Sőt, az USA-ban sehol sem lehetett

29

PORNOGRÁCIA

már kirúgni valakit mert terhes lett, vagy esetleg szeretett volna idővel az lenni, sőt, szülési szabadságra sem szabadott küldeni többé senkit, amennyiben el tudta látni a munkáját.

Harmadik hullám - szex: pozitív!
A z e m a n cip á ltn a k szü letett g en erá ció A harmadik hullám a ’90-es évektől napjainkig tart: a Szex és New York főszereplői például egytől egyig a harmadik hullá­ mos feminizmus ikonjai. Az ideológiájuk lényege az, hogy egy nő minden körülmények között vállalhassa önmagát. Gyen­ geségét vagy erejét, szégyenkezés nélkül, minden helyzetben, amibe életében kerül. A harmadik hullám fő célkitűzése az abszolút szólásszabad­ ság. A ’90-es évek feministáinak célkitűzései kevésbé politikai, mint inkább társadalmi jellegűek. Ez főleg szemlélet, alapja pedig a női identitás maga. Ezért sokat támadják is, azon az alapon, hogy a „találd meg önmagad” nem a legközpontibb problémája például a családon belüli erőszak áldozatainak. Ami azt illeti, egyáltalán nem biztos, hogy egy feministának mindjárt emberjogi aktivistának és politikusnak is kell lennie. A női individuum propagálása pedig hosszú távon igenis ha­ tékony lehet; egy egészséges, tudatos személyiséget nehezebb bántalmazni, elnyomni vagy megnyomorítani. Mi is lehet­ ne például a bántalmazások kapcsán hatékonyabb prevenció, mint a legszélesebb kulturális tudásba ágyazni a gondolatot, hogy a nő is ember. Ez a nézőpont válaszkísérlet volt arra a társadalmi jelenségre, ami az egész nyugati világrendet érintette. A ’80-as évek végé­

30

MIÉ RT FÉLÜNK A FÉ RFITÓL?

re kinevelődött és munkába állt a nők egy új generációja. Ez a generáció olyan új lehetőségekkel és elvárásokkal találkozott, amik a szüleik világában alig voltak elképzelhetőek. Az új tí­ pusú nő, a Melanie Griffith-féle „Dolgozó lány” számára már természetes volt, hogy ha akart, mehetett egyetemre és éppúgy lehetett orvos, jogász, cégvezető, vagy tudós professzor, mint a fiú, akivel a homokot lapátolták egymás bugyijába. Logikus, hogy ez az új, potens generáció új szintjeit fedezte fel a feminiz­ musnak. Már nem kiharcolni kellett egy helyzetet, hanem meg­ érteni. Ha az embernek száz szép ruhája van, akkor a kérdés nem az, hogy mit vegyen fel, hanem az, hogy melyiket vegye lel. A harmadik hullám feministái szerint a lényeg az, hogy azt a kis feketét is, amihez nem elég jók a lábai, felszabadultan fel­ vehesse. Ezért nem akarják betiltani a pornográfiát sem, mert mi van, ha éppen a pornó az a bizonyos kis fekete? A harmadik hullám feministái szex- és olykor pornópozitívak. A szex öröm, önkifejezési eszköz. A pornográfia és a szexmunka védelmét vagy elfogadását a szólásszabadsággal magyarázzák; ha egy nő képes dönteni a sorsáról, képes azt is eldönteni, hogy mivel keresi a kenyerét. Ezt az elvet olyanok képviselik, mint például az úttörő Freidan (hiába verte a férje, a józan észt nem tudta kikalapálni belőle), vagy a pornócsillag Annié Sprinkle. Molly Ivins újságíró így fogalmaz: „Nem kedvelem a por­ nográfiát. Igazából azt gondolom, lehet, hogy ártalmas... Mit lehetnénk? Nos, a válaszom: egyetlen istenverte dolgot sem!... A szólásszabadság minden túlkapására az ellenszer a még több beszéd!” Vagyis nem számít, ha valaki olyasmit mond, ami nem tetszik nekem, amíg ezért elküldhetem a jó büdös francba, vagy ahova

31

PORNOGRÁCIA

gondolom, és amíg minden, a francba elküldéshez fűződő jo ­ got és körülményt biztosít számomra az állam és a társadalom. A harmadik hullám feministái ezt megértették, ahogy azt is; akkor és attól vagyunk egyenlőek, ha fel sem merül bennünk, hogy ne lennénk azok. Erre az egyenlőségi elvre a kedvenc példám egy epizód a South Park című amerikai rajzfilmsorozatból: a coloradói kis­ város általános iskolájának szakácsa, az afroamerikai Séf bácsi kiborul South Park város történelmi zászlója miatt, amin fehér emberek akasztanak egy feketét. A polgármesternő a vita el­ döntését az iskola negyedikes diákjaira bízza, akiknek nyilvános vitafórumon kell érvelniük a zászló megváltoztatása mellett és ellen. Séf a vitán végképp kiakad a város polgáraira, különös tekintettel kedvenc diákjaira, akik azzal érveltek, hogy a halál és a gyilkosság mindig jelen volt az emberiség történetében, ezért nem érdemes megváltoztatni a történelmi zászlót. Séf robbanásközeli állapotba kerül, mert a kétezres évek Ameriká­ jában egy város fele képtelen megérteni, mennyire helytelen egy zászló, ami az afroamerikaiakat a rabszolgaságra emlékezteti. Hiszen a zászlón feh érek akasztanak egy feketét, tehát sértő és rasszista. A gyerekek teljes értetlenséggel merednek rá: „De hát az nem számít!” . Séf örömkönnyekben tör ki; ez volt a legszebb dolog, amit valaha hallott. Mert a gyerekeknek, akiket rasszis­ tának tartott, egyszerűen fel sem tűnt, hogy akit akasztanak, az történetesen fekete. Csak egy ember volt, akit akasztanak. Végül a zászlót megtartották, ahogy az akasztott feketét is, csak a rend kedvéért az akasztók közé került pár indián és fekete is. (Az epizód egyébként a Mississippi zászlója körül kirobbant vitára reflektál; a zászló felső sarkában a rabszolgaság fenntartásáért küzdő déli konföderációs sereg hadizászlaja látható.)

32

MÁSODIK FEJEZET

Szabad a szex?
Radikálisok és szexpozitívak jogokról és pornográfiáról

A pornótól való páni félelem könnyen levezethető abból a ne­ urózisból, hogy a férfiakat fenntartásokkal kell kezelni, mert többet keresnek nálunk, mert eltipornak, fölénk kerekednek, megsértik az oly nehezen elért egyenlőség szabályait. Ebben a megvilágításban a pornó azt jelenti, hogy a férfiak (akik dug­ nak) maguk alá teperhetik a nőket (akiket dugnak), erőfölényt gyakorolnak, vagyis nemi erőszakot. A pornót a törvény szint­ jén is úgy kezelni, mint a nőket porig alázó, véres bűncselek­ ményt, és mint ilyet, be kell tiltani - ez a ’70-es évek óta a ra­ dikális feministák egyik legfőbb célkitűzése. De mi van akkor, ha úgy definiálná magát az ember - akár egy feminista is -, mint felszabadult szexuális életet élő, egészsé­ ges nőt? Aki tudatában van önmagának és a világnak, nem veti meg a férfiakat, vagy azok hiányában egy kellemes pornófilmet? A gondok ott kezdődnek, hogy a radikális feministák nem tiszta fogalmakkal dolgoznak; összemossák például a pornog­ ráfiát és a prostitúciót, a „szexipari munkásokat” mind a prosIitúció áldozatainak tekintik. Tényként kezelik azt az elképzelé­ süket, miszerint a prostituáltakat és a pornószínésznőket mun­ kájuk során minden aktussal megerőszakolják, lealacsonyítják, tárgyként, árucikként kezelik. Ez azért problematikus, mert a professzionális pornó és a professzionális prostitúció még csak nem is összehasonlítható, hiszen eleve nem egy kategóriába es­ nek. Nem is eshetnek, mert amíg az egyik esetben (a papírfor­ ma szerint) írásos szerződésben pontosan rögzített munkakört

35

PORNOGRÁCIA

kell ellátni, a másikban a legtöbb országban nem is működhet a klasszikus értelmében vett professzionális munka, mivel a te­ vékenység maga illegális. Nem jön létre hiteles megállapodás két - vagy több - szerződő fél között. Egy prostituált aligha fordulhat bírósághoz, ha nem fizetik ki, akármennyire profi szolgáltatást nyújtott is. A két játékot nagyon nem egy pályán játsszák, ha mégis előfordul ilyesmi, az komoly baj, rákfene. Ahhoz, hogy a rákot nyakon csíphessük, kezelhessük, meg kell tudnunk különböztetni a melanomát az ártatlan anyajegytől. Másfelől, ha úgy döntenék, hogy a kenyeremet ezután por­ nófilmezéssel akarom keresni, nagyon is sértőnek találnám, ha lekurváznának. Nem azért, mert lenézem a prostituáltakat, hanem azért, mert én a szórakoztatóiparban dolgoznék, mint közszereplő, nemzetközi elismerésre törnék, szakmai díjakért hajtanék, a prostituált meg mindezeket nem teszi. Ennyi. A ra­ dikális feministák a pornószínésznőket, akár a prostituáltakat, áldozatoknak látják és láttatják. Itt nincs szexet élvező, vagy munkáját önként és szabadon végző nő, csak megerőszakolt szexmunkás: valaki, akinek az a munkája, hogy pénzért erőszakoltassa meg magát nyilvánosan, sőt ezért még óriási versengés­ ben, a lehetőségért mások lábát taposva küzdjön meg. Kikérem magamnak a valóban megerőszakolt nők nevében. És a sikeres, olykor ikonikus pornószínésznők nevében is. És a prostituáltak nevében is; miért ne határolódhatna el egy régimódi, erkölcsös utcalány a nyilvános pornográfiától? Tény eközben, hogy igenis létező jelenség az, amikor megalá­ zóan kevés pénzre is rászoruló lányokkal forgatnak olyan por­ nót, amely csak annyiban tér el a klasszikus nemi erőszaktól, amennyiben a lány kap valamennyi pénzt és valamennyire bele is egyezik a dologba. (Mondjuk belement, hogy megdugják a

36

SZABAD A SZEX?

kamera előtt, de abba nem, hogy análisan, állatokról meg szó sem volt.) Az ilyesminek nem lenne szabad megtörténnie, az ilyen esetek kiszűrését pedig nagyon megnehezíti az általánosí­ tás. Mert például egy olyan ikonikus sztár, mint Jenna Jameson nincs azonos helyzetben a lánnyal az ukrán nyomortelepről, akit kétszáz hrivnyáért térdeltetnek a németjuhász és a remegő kézikamera elé. Ha egy kalap alá vesszük őket, az egyszerűen hülyeség, minket pedig hülyének fognak nézni. A lány meg csendben térdel tovább. Kit hibáztassunk, ha nem a férfinemet, mint olyat? Azokat, akik így forgatnak, vagy azokat is, akik fogyasztják? Ahhoz, hogy adott produkciót csak meghatározott munkakörülmé­ nyekhez és színvonalhoz igazodva, visszaélések nélkül lehes­ sen létrehozni, elsősorban az kell, hogy az előállított tartalmak terjesztői rendszeres ellenőrzés alatt álljanak. Hiszen ha nincs felvevőpiaca az ilyesminek, készíteni sem érdemes. Ha pedig mégis fény derül hasonlóra, azt annak kell kezelni, ami: bűncselekménynek. Egy emberileg és jogilag megkérdőjelezhető eredetű pornólilm problémája a jogvédő szervezetek asztala. Azonban a tet­ tenérés igen körülményes, mivel ilyen filmeket professzioná­ lis pornósok nem készítenek. Ugyanis, egy igazán nagy nevet kitermelni rengeteg befektetésbe kerül. Márpedig ezek a mil­ lió marketingfogással felépített nevek a lényegesek. Mert egy csinos lányt, ha megdugnak, akkor ugyan mi van? Pontosan öt percig érdekes. Vagy legfeljebb addig, amíg a felvétel tart. Profi filmesek nem készítenek jogilag problémás opuszokat, és főleg nem vesztegetik az idejüket arra, hogy ilyesmit promótáljanak. Ugyanis a nagy üzlet az egyes pornószínésznőkben, mint brandben van. Ez nem tárgyiasítás, hanem szigorú üzlet,

37

PORNOGRÁCIA

ahogy a filmsztárok, a futball-legendák, vagy a divatmodellek esetében is az. Jenna Jameson nem csupán egy nő, aki pénzért szexei a kamerák előtt. Ő egy brand, márkanév, sokaknak ikon, ami - vagy aki - köré épül az iparág. Minden egyes vele eladott DVD, a fotóiból készült naptárak, a természetes érzetet biztosí­ tó, élethű Jenna műpunci a személye miatt éri meg az árát an­ nak, aki megveszi. Ha Jennával kiszúrnak, akkor perel és akkora botrányt csinál, hogy egész Amerika beleremeg. A radikális feministákat nem a kirívó esetek zavarják, ha­ nem a puszta tény, hogy férfiak kamerák előtt nőket dugnak, amit más férfiak arra használnak, hogy otthon nagy örömöket éljenek át. Az, hogy sok-sok nő ugyanígy tesz, fel sem merül. A férfiak azok, akik használják a nőket, közvetve és közvet­ lenül. A nőknek ehhez nincs több közük, mint a malacnak a májas hurkához.

Önjelölt gyámok és kiskorúsított szexmunkások
A 2005-ben elhunyt Andrea Dworkin író, és Catherine MacKinnon jogász-publicista, Amerika két leghíresebb feminista oszlopa így definiálta a pornográfiát: „Andrea Dworkin és én (Catherine MacKinnon) törvényja­ vaslatot tettünk a pornográfia ellen, amely úgy definiálja a por­ nográfiát, mint nyíltan szemléltetett szexualitást bemutató tar­ talmat, mely képekben, vagy szavakban lealacsonyítja a nőket.” Majd ki is fejtik, mit értenek lealacsonyítás alatt: „ (i) nők nem emberként, hanem szexuális tárgyakként, dol­ gokként, árucikként való ábrázolása; vagy (n) nők olyan szexu­ ális tárgyakként való ábrázolása, amelyek élvezik a fájdalmat,

38

SZABAD A SZEX?

vagy a megaláztatást; vagy (m) nők ábrázolása, mint nemi erő­ szakot élvező szexuális tárgyak; vagy (ív) nők olyan szexuális tárgyakként való ábrázolása, amiket kikötöznek, vagy összevag­ dosnak, vagy megcsonkítanak, vagy kékre-zöldre vernek, vagy fizikailag bántalmaznak; vagy (v) nők olyan testhelyzetben való ábrázolása, mely alázatos, szervilis helyzetre utal; vagy (vi) női testrészek - beleértve, de nem kizárólag a vaginákat, melleket, vagy tomporokat - olyan bemutatása, mely a nőket ezen testré­ szekké redukálja; vagy (vn) nők, mint született kurvák ábrázo­ lása; vagy (vm ) nők ábrázolása, miközben tárgyak, vagy állatok hatolnak beléjük; vagy (ix) nők ábrázolása olyan jelenetekben, melyekben lealacsonyítják, megsebesítik, kínozzák őket, mocs­ kosnak, alárendeltnek mutatják be, vérezve, összeverve, vagy olyan módon megsebezve, amely szexuális összefüggésekre utal.” A fenti törvényjavaslatban foglaltak azért trükkösek, mert rá lehet húzni ezeket bármire: minden pontra könnyedén állítható olyan példa, ami bűncselekmény és olyan, ami lazán belefér egy összeszokott házaspár vasárnapi játékdélutánjának repertoárjá­ ba. Ha szigorúan vesszük az egyes pontokat, akkor nem marad olyan pornó, ami nem sért közülük egyet sem. Tehát a törvény­ javaslat valódi célja nem a pornográf tartalmak előállításának szabályozása, hanem a pornográfia ellehetetlenítése, betiltása volt. A Dworkin-MacKinnon meghatározás nem a pornog­ ráfiát írja le, hiszen magában foglalja a nők lealacsonyítását, ami a pornográfiának semmiképpen sem feltétele. Kivéve, ha elismerjük, hogy a nők alsóbbrendűek, mint a férfiak. Külön­ ben ugyanis, ha két ember alaposan dokumentált közösülése lealacsonyító, akkor mindkettejükre nézve az. A Wikipédia angol szócikke szerint „a pornográfia, vagy por­ nó explicit szexualitást jelenít meg azzal a céllal, hogy szexuális

39

PORNOGRÁCIA

izgalomba hozza a nézőt. A pornográfia nem tör művészi ba­ bérokra, nem úgy, mint az erotika, ami igen.” A radikális feministák úgy vélik, ennél jóval többről van szó, szerintük a pornó ideológia, abból is a létező legveszélyesebb. Ha figyelmesen olvassuk a hölgyek meghatározásait, hamar vi­ lágossá válik, hogy a szombat esti szoft-erotikus filmeken túl be kell tiltani mindent, ami két ember szexuális kapcsolatát ábrá­ zolja. Hiszen lealacsonyító. (Ahogy maga a szex is az, csak azt nehéz volna betiltani.) Azonban egy olyan helyzetben, amikor senkin sem tesznek erőszakot, ahol felnőtt emberek szerződés­ be foglalt munkakörüket ellátva végzik becsületes - és megbe­ csült - munkájukat, aligha beszélhetünk kizsákmányolásról, vagy lealacsonyításról. Hol vannak a reális határok? Mert kell, hogy legyenek. Mi il­ legális, mi számítson annak? Házimozit szakítás után bosszúból az internetre feltölteni nem kedves dolog. Mégis hemzsegnek az ilyenektől a pornóoldalak, ahogy az illegális pedofil pornót is megtalálja, aki nagyon keresi. A rendőrök keresik is, mert illegális. A házimozi csak akkor az, ha az áldozat feljelentést tesz. (Ennek alapját képezhetik a személyhez fűződő jogok, a jó hírnév, a becsület védelme, a képmással, vagy hangfelvétellel történő visszaélés jogi kategóriái.) Azonban nehezen tehet fel­ jelentést az, aki nem is tud a róla keringő etűdről. Ezek alapján a tisztázatlan eredetű, nem ellenőrizhető, az interneten mégis bőséggel fellelhető amatőr videók sorsáról - és fájdalom, de akár betiltásáról - joggal és alappal lehet vi­ tatkozni. De a nyilvánosságnak szánt, jogtiszta felnőttfilmek? Kinek milyen jogát sértik? És a legfontosabb kérdés: a pornók­ ban szereplő férfiakat miért sérti kevésbé ugyanaz a film, mint partnernőjüket?

40

SZABAD A SZEX?

A pornófilmek alapvetően a szexualitásról szólnak, de vala­ hogy a férfiak nem perlekednek, hogy szexuális tárgyként áb­ rázolják őket. Holott a férfi pornószínészek ugyanazt a szerző­ dést írják alá, mint a színésznők. Csak harmadakkora összegről. Igen, a helyzet külön humora, hogy míg a harcos feministák az emancipációért küzdenek, azért, hogy ugyanazért a munkáért férfi és nő ugyanazt a fizetést kapja, addig ezzel párhuzamosan be akarják tiltani talán az egyetlen műfajt, amiben a nők há­ romszor annyi pénzt kapnak ugyanazért a - közösen végzett - munkáért, mint férfi partnereik. Akiknek a harmadakkora összegért ugyanúgy nem ábrázol­ ja senki a jellemüket, ellenben egyetlen meredező hímvesszővé alacsonyítják le őket. Nekik ugyanis csak ritkán kerül másuk a felvételre, a színészek arcát sokszor csak vágóképben, vagy orális akció közben látjuk, a kamera legtöbbször a színésznő arcára és a nemi szervekre fókuszál. Dworkin „Against the M ale Flood: Censorship, Pornography, and Equality” (A hím ek rajzása ellen: cenzúra, pornográfia és egyenlőség) című esszéjében azt állítja, hogy Catherine MacKinnonnal közösen felállított definíciója a lehető legpontosabb. Ab­ ból a „tényből” indul ki, hogy a nők elnyomása időtlen és kul­ túráktól független, örök kifejeződései pedig a megerőszakolás, a verés, az incesztus és a prostitúció. Nem meglepő hát, hogy a pornográfia - az elnyomás egyik kifejeződése - sem változik tartalmát, jelentését, hatását, vagy működését illetően, vizsgál­ juk akár a feudális, akár a modern társadalmakat, a nyugati, vagy az ázsiai földrészt, legyen a tartalom írott, fényképezett, vagy mozgóképre vett, a lényeg ugyanaz: a nők degradálása. A pornográfia természete nem változik, csak a hozzáférhető­ sége, publicitása és a nők száma, akiket (ki)használnak benne. Az

41

PORNOGRÁCIA

új kommunikációs felület, az internet miatt a dolog maga csupán láthatóságában lett más, de a lényege ősi. Dworkin szerint so­ kaknak úgy tűnhet, hogy az elmúlt két évtizedben a pornográfia szinte groteszk mértékben erőszakossá vált, pedig ami változott az csupán a nyilvánosság szintje, nem az abúzusé. Nem a bán­ talmazás mértéke nőtt, nem lett más a tartalom, amit a készítők előállítanak, nem változott a nők megbecsültsége, akik szere­ pelnek benne. A pornó folytonosan ugyanazt a szexuális bán­ talmazást promótálja, beleértve a megerőszakolást, a verést és az incesztust. A szerepe, jelentősége állandó a nők alárendelésében, a változás csupán abban áll, hogy eddig, ahogyan a legtöbb nő­ ket ért bántalmazás, a pornográfia sem volt annyira szem előtt. A nők elnyomása a szexuális alárendeltségen keresztül jön létre, a szexet a pornográfia az elnyomás médiumaként hasz­ nálja. Ez az, ami megkülönbözteti a nők alárendeltségét a raszszizmustól, vagy a kulturális, nemzetiségi alapon történő diszk­ riminációtól. A társadalmi egyenlőtlenségnek számos formája van, nők alárendelése azért különbözik ezektől, mert szexuális alapú. A pornográfia látványosan helyezi szexuális alapokra a megkülönböztetést, és ez az oka annak, hogy annyira központi szerepe van a nők alárendelésében. „... A társadalmi alárendelődésnek négy fő része van. Az első a hierarchia; egy csoport legfelül, egy másik legalul. A nők szá­ mára tapasztalható ez a hierarchia mind társadalmi, mind sze­ xuális szinten, nyilvánosan és a magánéletben is. A nők egy olyan társadalomba integrálódnak, amelyben alárendelt sze­ repben tartják őket. Másodszor, az alárendelés tárgyiasítás. Tárgyiasításról beszélünk akkor, ha egy emberi lényt embernél kevesebbként kezelnek, úgy mint dolgot, tulajdont, ami meg­ vásárolható és eladható...”

42

SZABAD A SZEX?

Dworkinnak, MacKinnonnak és a velük szoros együttmű­ ködésben tevékeny Glória Steinemnek a pornográfiával kap­ csolatos fő célkitűzése a jogi és politikai szabályozás. Ha a pornószínésznőket szexuális rabszolgaként deklaráljuk, abból logikusan következik, hogy be kell tiltani a tevékenységüket, hiszen, amennyiben elítéljük a rabszolgaságot, el kell ítélnünk a pornográfiát is. Márpedig valaminek a jogi megítélése a va­ lami definíciójától függ, és a feministák éppen ezért definiálják előszeretettel nemi erőszakként a pornót. Dworkin kimondja, hogy a pornó nemi erőszakra nevel. Hogy a férfiakat abban erősíti meg, hogy a „nem” sosem jelent nemet, a nő, aki tilta­ kozik, csak kéreti magát. A pszichológia első alapvetése, hogy felejtsük el azt a kifeje­ zést, hogy száz százalék. Olyan nincs, kivétel mindig van. Ha a kísérletünk tárgya az, hogy a pornófogyasztó férfiak erőszakol­ nak-e nőket a látott tartalom hatására, a válasz igen lesz, de az az „igen” sok mindent jelenthet. Ha igen, mert a minta egy ez­ relékére igaz, akkor a lényeg nem az, hogy a válasz igen volt, az csak annyit jelent, hogy létezik olyan. A lényeg az, hogy a minta 99.9 százalékára nem igaz. Itt el lehet kezdeni vizsgálni, hogy annál az egy ezreléknél miért igaz, ki tudja, lehet, hogy tényleg a durva, erőszakos tartalmú pornó miatt is. De ugyanannyira lehetséges az is, hogy az ok-okozati viszony éppen fordítva van; ezek a férfiak azért néznek ilyen filmeket, mert a szexualitásuk már eleve ebbe az irányba kódolódott. Ha azt vizsgálnánk, hogy a nemi erőszakok elkövetői néztek-e korábban pornót, az ered­ mény az égvilágon semmit sem árulna el azoknak a férfiaknak az összességéről, akik szoktak pornót nézni. A Dworkinnak visszakézből adott válasz az lenne, hogy ugyan miért lennének a pornó hatására erőszakosabbak a férfi­

43

PORNOGRÁCIA

ak, a pornó éppen annak a szexuális frusztrációnak az oldására alkalmas, aminek hatására egy kontrollhiányos, normazavaros férfi nemi erőszakra adja a fejét. De ez éppoly tudománytalan lenne, mint Dworkin véleménye, amit hiába olvastam több fó­ rumon és megfogalmazásban, valahogy soha, sehol nem láttam statisztikákra hivatkozni. Nem azt állítom, hogy a nőknek nincs szükségük jogszabá­ lyok nyújtotta védelemre, nagyon is van. A gondom éppen az, hogy amíg a szimpla prüdéria jogformáló (ne adj’ isten jogalko­ tó) tényező lehet, addig nehéz az olyan valós problémákra kon­ centrálni, mint a tényleges nemi erőszak. Sőt, a valós problémák hitelét rontja, ha olyasmi ellen küzdünk, amitől senki érdeke nem szenved csorbát. Elképzelhetőnek tartom, hogy a férfiak jelentős része nem venné feleségül a szado-mazo bukkake-parti női főszereplőjét. De egy ilyen filmben szerepelni tudatos dön­ tés, az egyetlen, amit érdemes lehet - vagy szabad - vizsgálni, az az, hogy valóban tökéletesen önként, felelősségének teljes tu­ datában vállalta-e a lány az intim zuhanyt. A többihez ugyanis semmi közünk. Pornó most már mindig lesz, ne áltassa magát senki azzal, hogy majd egyszer csak eltűnik, túl nagy, túl jól jö ­ vedelmező iparág, túl széleskörű fogyasztói réteggel, amelynek igényeit mindig lesz, aki kielégítse. A kérdés csak a hogyan.

Kultúránk részeként
A prostitúció kapcsán sok országban rájöttek már, hogy amit nem lehet betiltani, azt szabályozni kell. Ha megértjük, hogy a legtöbb esetben így vagy úgy, de a kereslet márpedig megtalálja a kínálatot, akkor a magunk és mások érdekében törekednünk

44

SZABAD A SZEX?

kell arra, hogy legalább a biztonságunkat megóvjuk. A keresett szolgáltatás lehet szex, vagy drog, amíg illegális, nem lehet­ nek elvárásaink. Illetve lehetnek, az érvényesítésükkel azonban adódhatnak gondok. Az ártalomcsökkentés sokszor az elérhető legjobb megoldás, de lehetetlen célkitűzés, amíg az anyag ellen­ őrizetlen, a tű nem steril, a prostituált nem megy orvoshoz, az ügyfél nem tudhatja, mibe nyúl, és az egészet egy kisstílű strici, vagy díler vezényli le. Köztudott, hogy a prostituáltak ügyfelei jórészt nős emberek. Még egy férjezett feminista is beláthatja, hogy ha a hatalma nem terjed a férje görbe útjainak megakadályozásáig, akkor ahhoz kell ragaszkodnia, amihez valóban joga van: az egészségéhez. A prostitúció kriminalizálása előtt minden férj tudta, me­ lyek a tiszta bordélyok. Az akkoriban legveszélyesebb bajokat, mint például a szifiliszt, vagy a kankót rendszeres vizsgálatok­ kal szűrték ki az orvosok. Egy Kolozsvár helytörténetéről szóló internetes cikkben ta­ láltam a következőket: „... A korábbi, 1876. évi előírás szerint a kuplermami cseléd­ nek csak harminc éven felüli nőt alkalmazhatott, kinek koráról és külsejéről föltehető volt, hogy testével nem kereskedik. Köte­ les volt továbbá a kéjhölgyek számára kizárólag saját kulcsukkal nyitható szekrényt vagy megfelelő nagyságú ládát biztosítani, melyben holmijukat tarthatják. Ha engedélye alapján öt vagy ennél több nőt alkalmazhatott, fürdőszobát kellett létesítenie, melyet azok naponta díjmentesen használhattak. Ha ötnél ke­ vesebben voltak, a fürdőkád is elegendő volt. Gondoskodnia kellett ugyanakkor az alkalmazottaknak szük­ séges hüvelyöblítőről és minden, az orvos által előírt fertőtlení­ tő- és mosdószerről is. Később a személyiségjogokat fokozottan

PORNOGRÁCIA

védő előírások láttak napvilágot, s ez pl. a levéltitkot is érintette, oly módon, hogy a kéjnők leveleit senki, a bordélyházas sem bonthatta föl. Ha ez megtörtént, vétségnek minősült és a sértett félnek föl kellett jelentenie az elkövetőt.” Minden, a társadalom és a jog által megtűrt tevékenységnek megvan a maga rituáléja, vagyis az a forma, rendszer, amin be­ lül az adott dolog elfogadható. Sőt, a jog általában a minden­ kori társadalom közös (akár implicit) tudását, kultúráját követi; a jog természete szerint azt rögzíti pontosan megfogalmazott kategóriákba, amit mindenki, vagy legalábbis a többség gon­ dol. Ilyen például az alkoholfogyasztás; nagyjából mind tudjuk, hogy az alkoholos befolyásoltság hol válik kínossá, legfeljebb nem törődünk vele. Ilyenkor csúnyán néznek ránk, nem szol­ gálnak ki, vagy rosszabb esetben kiteszik a szűrünket a kocs­ mából. A játékszabályok tisztázottak. Nem vezethetek, ha ittam, a kocsmárosnak joga van nem kiszolgálni, vagy egyenesen ki­ utasítani az üzletéből, ha szerinte már túl sok van bennem, én pedig jelenthetem a fogyasztóvédelemnek, ha rossz minőségű alkoholt adtak el nekem. Hasonló a helyzet Magyarországon minden olyan kábító­ szerrel, amit nem kapni a sarki ÁPISZ-ban. (Ilyen legálisan hozzáférhető szer például a rendkívül káros Technokol Rapid, vagy a különböző hígítók.) Nem tudhatom, mivel „ütötték fel” a speedet, vagy az ecstasy tablettát, így viszonylag nagy kocká­ zatot vállalok, ha ilyesmihez nyúlok. És mivel illegális, nem je ­ lenthetem be sem a fogyasztóvédelemnél, sem a rendőrségen, hogy a hosszú hajú srác a sarokról nem annyit és nem olyat adott. Vagy amit adott, az olyan volt, hogy majd’ belehaltam. Nem is kell a keményebb drogokig menni, még az ártatlanabb marihuánával is lelkiismeretlenül mesterkednek a dílerek, hogy

46

SZABAD A SZEX?

növeljék a termék súlyát. Ezeknek a tömegnövelőknek az égés­ terméke a gyilkos, nem a növény hatóanyaga, az önmagában meg sem közelítené sem az alkoholnak, sem magának a do­ hányzásnak az ártalmasságát. A félreértéseket elkerülendő: ez nem kampánybeszéd a dro­ gok, vagy a prostitúció legalizálása mellett. Csupán logikusan végiggondolva, a világ már csak úgy működik, hogy a piac tör­ vényei mindenképpen érvényesülnek. A pornónál ugyanezt a logikát alkalmazom: amit betiltok, azt legfeljebb szankcioná­ lom, nem szabályozom. A baj akkor történik, amikor a jog nem társadalomkövető, magyarul, ha az emberek jelentős hányada kétségkívül csinál valamit, és ezt a jelenséget a jogi szabályozás negligálja, vagy hibásan kezeli. A dologra jogi tabu vetül, ám hiába: ha ehhez nem járul társadalmi tabu is, hallgatólagosan éppolyan természetes lesz, mint Magyarországon az adócsalás. A másik gond az, hogy amit betiltunk, annak lemondunk a megismeréséről, megértéséről. A legjobb esetben is csak valami alvilági etika alakulhat ki, amivel sokra megyek, ha a gyerekem túladagolta magát; keressem meg a dílert, hátha tudja, mi volt abban az ecstasyban? Ha pornót nézek, szeretem azt hinni, hogy azok a felnőtt férfiak és nők önként, tudatos döntés után, tisztességes gázsi­ ért engedik, hogy megnézzem, ahogy egymáséi lesznek. Vagy azért, mert mindketten úgy látták jónak, ha közkinccsé teszik saját kisfilmjüket. (Kimondottan erre is vannak online fóru­ mok, ahova büszke párok küldhetik be amatőr produkcióikat.) Megnyugtat a gondolat, hogy annak a csajnak nem GHB (ma­ gatehetetlenséget, emlékezetkisést okozó szexdrog) vagy ketamin (drogként is használt lónyugtatószer) volt az italában, nem fenyítették meg, nem kényszerítették semmire. Hanem

47

PORNOGRÁCIA

mondjuk ránézett a bankszámájára és végig az életén, majd arra jutott: Én nem csóró és szürke akarok lenni, hanem gazdag és híres! És ez megéri a számomra azt az áldozatot, hogy nem csil­ logó szemű gimnazistáknak fogom tanítani az irodalmat, ami a másik álmom volt. Talán a falumban ki fognak nézni, de az Erotika Kiállításon autogramot kérnek majd tőlem, nekem ez a fontosabb, én ezt szeretném. Egy ideális világban minden pornós teljesen önazonos, ambi­ ciózus munkaerő, ahogy az ember elmegy a céges buliba, kon­ ferenciákra, szakmai díjátadókra, úgy ők is ott vannak, vagy legalábbis szeretnének ott lenni a pornó Oscaron, az Erotika Kiállításon, mindenhol, ahol a szakma képviselteti magát. A lel­ kes amatőrök helyzete már jóval problémásabb. Elfogadom, hogy nem lehet mindent, de jobb lenne úgy por­ nót nézni, ha minden esetben biztosan tudhatnám, hogy jog­ tiszta tartalommal van dolgom. A házivideók sok szempontból mást nyújtanak, mint a profi munkák, erősebb a valóságosság, a hitelesség illúziója. Sőt sokaknak akkor a legjobb, ha mindaz, amit látnak, nem is illúzió. Vannak olyan közösségi oldalak, ahol a tagok egymásnak töltik fel a saját készítésű tartalmakat. Párok pároknak, vagy bárkinek, akit érdekel annyira, hogy regisztráljon. Ez szépen hangzik, azonban a legfelszabadultabb szexet megmutató, egy­ értelműen közös szándékkal készített felvétel esetében sem le­ hetünk benne biztosak, hogy a világhálóra is közös szándékkal került fel. Ez súlyos kérdéseket vet fel, de nem sokkal súlyosab­ bakat, mint a Youtube.

48

SZABAD A SZEX?

Kés, villa, pornó...
A Youtube napjaink legnépszerűbb videómegosztó felülete, a feltöltött videók online megnézhetőek és jobbára letölthetőek. A feltölthető tartalmak pontosan meghatározott kritériumok­ nak kell, hogy megfeleljenek. Amelyik videó ezek közül akár egyet is megsért, azt eltávolítják, szükség esetén a videót, vagy hanganyagot feltöltő felhasználót is megbüntetik. A mára már a Google csoport tagjaként működő oldal elemi érdeke minden lehetséges módon ellenőrizni a feltöltött tartalmakat, hiszen ha­ talmas a jogi és anyagi felelősség terhe. Ha illegális, szabálysértő tartalmat tölt fel valaki, a Youtube felelőssége, hogy azt a lehe­ tő leghamarabb eltávolítsa. Ez önmagában is elég lehet, hogy kordában tartsa a gigantikus adatforgalmat, a sértő anyagok forrásai legtöbbször maguktól elapadnak, ha nem akad médiu­ muk. Ha nincs közvetítő, nincs kinek közvetíteni, legalábbis az információ nem jut el a közlőtől a befogadóig. Magában meg csak a bolond beszél. A tartalomfeltöltés problémáját mindig magának a megosztónak kell megoldania és a legtöbb meg is oldja. Nagyjából úgy, ahogy a szülő megoldja, hogy a gyereke kezébe ne kerüljön olyasmi, ami nem való bele. Legyen szó azonban éles tárgyak­ ról, vagy nem nekik való filmről, bakik előfordulnak, a gyerekek megsérülnek, és általában gyorsan meg is gyógyulnak. A szü­ lő felelőssége, hogy pár malőrön túl nagyobb baj ne történjen. Ezért tesszük magasra a veszélyes tárgyakat, és ezért kapcsoljuk be a gyerekzárat a tévén és a számítógépen. A videómegosztó oldal üzemeltetői ugyanazt csinálják, mint a szülők, a veszé­ lyes dolgokat elteszik előlünk. Miért ne működne ez éppen a pornó esetében?

49

PORNOGRÁCIA

A professzionális pornóval szemben nem merülhet fel sem­ milyen olyan aggály, amit egy gyerekzár ne oldana meg. Épp ezért nyilván nincs is vele semmi bajom, és azt hiszem, ha nem lennék aktív fogyasztó, akkor sem lenne. Érvényes érveléssel ugyanis nem tudnám megtámadni. Legfeljebb azt mondanám rá, mint a pacalpörköltre, vagy Céline Dionra; nem értem, hogy ez kinek és miért jó, de egészségére. A pornóellenes feministákkal részben éppen ez a bajom: ideológiai kérdést csinálnak valamiből, amit egyszerűen nem szeretnek. Hajlandó lennék olyan közös kiindulási pontot keresni, mint az emberi méltóság, vagy a szabad akarat, csakhogy úgy látom, teljesen mást értünk ezen fogalmak alatt. Azt elhiszem, hogy bármilyen pornófilm sérti az ő prüdériájukat, sőt, azt gondo­ lom, minden joguk megvan a saját prüdériájukhoz. De ahogy én sem tűzhetem zászlómra a pacalpörköltet, de bizony még Céline Diont sem, úgy ők sem érvelhetnek olyan nők nevében és vélt érdekében, akiket eleve lenéznek. Mert félreértés ne es­ sék, a feministák lenézik a pornószínésznőket azzal, hogy ál­ dozatokként tekintenek rájuk egy olyan felállásban, amiben ők maguk semmiképp sem vallanák áldozatoknak magukat. (Kivéve, ha aztán nem csinálnak pornósként komoly karriert, és egyszer csak felbukkan egy alkotás a múltból. Akkor sokan úgy emlékeznek vissza, hogy bedrogozták, vagy legalábbis át­ verték őket.) A radikális feministák nem a visszaélések ellen harcolnak, amelyek, ahogy az élet legtöbb területén, úgy a pornóiparban is minden bizonnyal előfordulnak. Valójában nem a bedrogozott lányokról készített amatőrfelvételek, a létező és valós erőszak ellen szállnak síkra, hanem a műfaj ellen.

50

S ZA BA D A SZEX

Ez így sajnos nem vehető komolyan. Ami a legbosszantóbb, hogy ha megpróbálnék valamiféle civilszervezetet létrehozni - a szakszervezetet a szakma képviselőire bízom -, amely a ki­ zsákmányolás és az erőszak elleni harcot tűzné zászlajára annak érdekében, hogy a hatóság keményen menjen utána a nem kon­ szenzus alapján létrejött filmeknek, öt perc sem telne el, máris azonosítanának a feministákkal és az ő célkitűzéseikkel. Pedig ezek az esetek a bedrogozott, vagy részeg lányokkal, megszíva­ tott exbarátnőkkel, létező jogi kategóriákba esnek. A feminista harc a szex általános gyűlöletének zászlaja alatt viszont bagatell, megmosolyogható ügyet csinál nagyon is létező és életbevágó problémákból.

Mit mondanak a szexpozitív feministák?
Például azt, hogy a törvényhozás a pornográfia ellen a nők szó­ lásszabadságát is korlátozná. Meg azt, hogy a radikális femi­ nisták szándékosan a legsokkolóbb, kontextusból kiragadott szado-mazo, vagy BDSM szexképeket lobogtatják, hogy meg­ rémítsék és ezáltal manipulálhassák a népet és a törvényho­ zókat. Dworkin híres szex-pozitív ellenfele, Gayle Rubin sze­ rint a radikális feministák a kiragadott képekkel azt próbálják meg elhitetni, hogy valóban megerőszakolt nőket ábrázolnak, nem színészeket, akik beleegyeztek, hogy eljátszanak egy fan­ táziaszülte jelenetet. Dworkin mindent, ami szexmunka vagy pornográfia, erőszaktételnek tekint. Rubin a nők szexuális - és minden egyéb téren való - önrendelkezésében hisz. Wendy McElroy, kanadai individualista feminista és anar­ chista szintén nagyon élesen támadta a radikális álláspontot.

51

PORNOGRÁCIA

(Megjegyzem, hogy ezek a nők mindkét oldalról nagyjából egykorúak, egy-két év van csak köztük, tehát ez semmiképpen sem ifjak és vének csatája, tisztán az egyes világnézeteké.) McElroy a Penthouse ’95 júliusi számában azt írja: „Az eretnekek gyűlö­ letesebbek a hitetleneknél. Talán ezért van, hogy a pornográfia­ ellenes feministák olyan megvető elutasítással vannak az olyan nők iránt, akik - akárcsak jómagam - élvezik a pornográfiát, legyenek azok szánalmas áldozatok, vagy utálatos árulók. Ha engem komolyan vennének, máris lenne legalább egy olyan nő a világon - ráadásul aktív feminista - akit se nem nyom el, se nem aláz meg a képileg ábrázolt szexualitás. Többé nem állít­ hatnák, hogy a pornográfia minden nővel szemben elkövetett erőszakos cselekedet és ezért kellene illegálisnak lennie. Az én gyönyöröm ütődöttségként jelenik meg az ő ortodoxiájukban.” Érvek híján minden, demagóg elvekre építő mozgalomnak szüksége van egy jó kis sztorira, amit az ügye mögé állíthat. Kell egy konkrét történet és egy pozitív, vagy negatív hős. Egy állatorvosi ló, egy totemállat, egy közös mártír, vagy bűnbak. MacKinnonéknak ezt testesítette meg Linda Lovelace, a Deep Throat (M élytorok ) című kultikus pornófilm főszereplője. Rá­ adásul dupla találat volt; mártír és bűnbak egyszerre.

52

HARMADIK FE JE Z E T

Linda Lovelace és a Mély torok
Véres kard, csiklóval a torkában

Linda Susan Boreman 1949-ben született Bronxban, rendőr apával és a bigottságig szigorú anyával. Kamaszkorában még a katolikus gimnáziumban is „Miss Holy Holy”-nak (Szent­ kisasszonynak) csúfolták. Innen vált aztán a világ első igazán ikonikus pornószínésznőjévé, és végül, bűneit mártírom sérel­ mekbe fordítva, nagyjából ide is tért vissza. Out o f Bondage (1974) és O rdeal (1980) című önéletírá­ saiban („Kiszabadulva a kötelékből” és „M egpróbáltatás ”) azt írja, miután a család Floridába költözött, ő húszévesen gye­ reket szült, akit az anyja örökbeadott, azt ígérve, csak addig, amíg maga nem tud majd gondoskodni róla. A gyereket soha többé nem láthatta, ráadásul volt egy csúnya autóbalesete, sok baj érte akkoriban. 1970-ben visszatért New Yorkba, a története innen igazán érdekes, és legalább annyira zavaros is. New Yorkban Boreman összejött Chuck Traynorral, aki a menedzsere, férje és (saját bevallása szerint) a stricije is volt. Traynorról úgy emlékezik meg, hogy erőszakos, uralkodó férfi volt, aki állatos pornók­ ban való szereplésre kényszerítette. Kényszer volt az is, hogy eljátszotta az 1972-ben bemutatott Deep Throat, minden idők legnagyobb pornós kasszasikerének főszerepét. A ’70-es évek­ ben Lovelace köré személyi kultusz épült, ehhez ő maga szol­ gáltatta az alapot; a pornó mellett kampányoló írásokat pub­ likált, magát „kielégíthetetlen faszimádó”-ként aposztrofálta, akinek amúgy, ahogy a filmben is, a csiklója a torkában van.

55

PORNOGRÁCIA

’74-ben elkapták némi kokainnal és amfetaminnal, ugyan­ ebben az évben két pornópárti könyve is megjelent, az Inside Linda Lovelace és a The Intimate Diary o f Linda Lovelace (Linda Lovelace mélyén és Linda Lovelace intim naplója). ’76-ban szer­ ződtették egy nagyköltségvetésű erotikus film címszerepére, de addigra ő már nagyon elszántan és keményen drogos volt, ezért nem nagyon tudott dolgozni, majd hirtelen bejelentette, hogy Isten megváltoztatta az életét és soha többet nem mu­ tatkozik meztelenül. Abban, hogy a férj, Chuck Traynor nem volt egy szent, lehet igazság, a férfi maga nyilatkozta a Vanity Fairnek, hogy nem talált semmi kivetnivalót abban, ha megpofozta a nőjét, mert az olyat mondott, ami neki nem tetszett. Lovelace így ír erről: „Ahányszor azt feleltem egy ajánlatára, hogy nem akarom, hogy bármilyen formában közöm legyen a prostitúcióhoz és el akarok menni, ő fizikailag bántalmazott és megkezdődött a folyamatos lelki zaklatás. A szó szoros értelmében rab voltam, sehova sem mehettem úgy, hogy nem látott, még a fürdőszo­ bába sem, ott is figyelt a kulcslyukon át. Rajtam aludt, a tele­ fonbeszélgetéseimet egy 45-ös automata nyolclövetűt rám sze­ gezve hallgatta végig. Az ügyvédje tanácsára béklyóimat azzal erősítette, hogy kényszerített, hogy hozzámenjek. A bevezeté­ sem a prostitúcióba egy öt férfi által elkövetett csoportos nemi erőszak volt, Mr. Traynor vezényletével. Ez fordulópont volt az életemben. Megfenyegetett, hogy lelő a pisztollyal, ha nem teszem meg. Még sosem volt részem anális szexben korábban, szétrepedtem. Úgy kezeltek, mint egy felfújható plasztikbabát, úgy emelgettek, helyeztek ide-oda. (...) Sosem féltem így éle­ temben, sosem szégyenítettek és aláztak így meg. Szemétnek éreztem magam. Azért vettem részt szexuális aktusokban és a

56

L I NDA LOVELACF, ÉS A M É L Y T O R O K

pornóiparban, hogy elkerüljem azt, hogy megöljenek... A csa­ ládom is veszélyben volt.” A válóperes tárgyalás során sok mindenről kiderült, hogy nem igaz, sok esemény megtörténtét viszont tanúk igazolták. ’74-ben mindenesetre még így nyilatkozott a Variety- nek: „Nem fogom azt mondani, hogy nem csinálok több hardcore filmet, hiszen ezt az egészet nem azért csináltam, mert kény­ szerítettek rá, vagy mert szükségem volt a pénzre... Azért csi­ náltam, mert imádtam. Olyasvalami volt ez, amiben hittem. És amikor 65 éves leszek, és valaki készítene egy olyan pornófil­ met, amiben egy kis öregasszonyra van szükség, akkor én azt mondom majd, hogy helló, itt vagyok én.” 1973-ban Lovelace megjelent az Esquire címoldalán, valamint a Playboyban egy kétoldalas fotón, ezzel a szöveggel: „Félénk ártatlansága ve­ gyül a szexuális fűtöttséggel és a gátlások nyilvánvaló hiányá­ val.” Ezt követi számos idézet Lindától: „Nem azért csinálom, hogy én legyek az év színésznője... a Deep Throat egyszerűen én vagyok, ahogyan természetesen viselkedek.” Preferenciái a szexben: „...Attól függ milyen a hangulatom... de most azt mondanám, hogy szeretem szájba, seggbe, pinába, egy, kettő, három, ebben a sorrendben.” Majd, pár évvel, egy másik férjjel, néhány pártfogására siető feminista barátnővel és egy revelációval később, a Toronto Sun 81/3/20 számában, és a pornó betiltását tárgyaló bizottság (Attorney General’s Commission on Pornography) előtt is nyilat­ kozott: „Amikor a Deep Throatot nézik, akkor azt látják, hogy hogyan erőszakolnak meg engem, már az is bűntett, hogy még mindig vetítik. Végig egy pisztoly volt a fejemnél.” Gerard Damiano, a film rendezője úgy emlékezik, hogy Traynor valóban bántalmazta zárt ajtók mögött Lindát, de a

57

po r n o g r á c ia

nő szavahihetőségét ennek ellenére megkérdőjelezhetőnek tart­ ja. Glória Leonard pornószínésznő szerint Lovelace olyan nő volt, aki sohasem vállalta a felelősséget önmagáért, majd min­ den rosszért, ami az életével történt másokat - így a pornóipart is - hibáztatott. Sokak szerint az vezetett a teljes pálforduláshoz, hogy a drogfüggősége miatt a szakmától - és annak zsírosbödönjétől - eltá­ volodott ex-pornócsillag már nem tudott másból pénzt csinál­ ni, csak valami maga köré kerített, látványos, hangos botrány­ ból. így indulhatott el kölcsönösen előnyös együttműködése a radikális feministákkal, akiknek vádbeszédében ő volt az élő bizonyíték arra, hogy a pornó bűncselekmény. Boreman/Traynor/Lovelace (illetve a ’74-es második házas­ sága után Marchiano) 1980-ban, immár Andrea Dworkin, Catharine MacKinnon és Glória Steinem vigyázó tekintetétől kísér­ ve megírta a Megpróbáltatást. Linda Dworkinék számára nem azért volt érdekes, mert segítségre szorult annak a múltnak a feldolgozásában, amivel „megvilágosodása” után szemközt ta­ lálta magát. Boreman valójában véres kard volt, harcba hívó jel­ képe annak a mozgalomnak, amely a betiltást követelte. Linda arra kellett, hogy nyilvánosan elmondja: „pisztolyt tartottak a hom lokához.” A terv nagyon is jól átgondolt; ha Linda Lovela­ ce nem igaz, akkor semmi sem az, minden csupán az elnyomó férfiak műve, a háttérben az ő ujjuk van a ravaszon. A jelképek esetében - legyen szó akár élő, akár absztrakt szimbólumról - a megsemmisítésnél csak egy jobb van; a saját képünkre formálás. Miért is ne lehetne az ő ikonjuk a mi véres kardunk? Linda Lovelace, az ember, nem érdekelte MacKinnont, ami­ kor a Yale-en kiművelt jogi tudását latba vetve törvénymódosí­ tásra próbálta fel(ki)használni. Sokakat meggyőztek, a nyilvá­

58

L I N D A I . OVF. LACE ÉS A M É L Y T O R O K

nos pornóvetítéseket el is lehetetlenítették, harminc éve vívott háborújuk ellenére azonban a pornográfia virágzik. Az egyetlen valós eredmény az volt, hogy Linda Lovelace végképp köznevet­ ség - és megvetés - tárgya lett, bár az is igaz, hogy javarészt a saját hibájából. Helyzetét nehéz objektíven megítélni, ő a beszá­ molóiban rendre ellentmond korábbi önmagának, még a poligráfos vizsgálat, aminek alávetette magát, is csak annyit állapí­ tott meg, hogy a története részben igaz. Kényszerítette-e bárki Lindát a bestialitást bemutató filmekre? Lehet. Azonban bárki, aki látta a Deep Throatot, legalábbis szkeptikus kell, hogy legyen.

A Deep Throat
A valaha készült leghíresebb felnőttfilm története mesebelinek indult. A huszonötezer dolláros költségvetésű produkciót sikere az „esőkabátos” mozikból pár hét alatt juttatta el a művészelit­ hez, olyan hírességek nézték meg, mint Frank Sinatra, Warren Beatty, vagy Truman Capote. Meg Jackie Kennedy. Az összes talk show, minden stand-up komikus a Deep Throat mámorá­ ban úszott. A filmet több millió amerikai nézte meg a mozik­ ban, több, mint bármely pornófilmet valaha, a bevételek össze­ ge napjainkig úgy hatszázmillió dollárra tehető. A siker átütő volt, korszakalkotó, a hardcore műfajt a Deep Throat teremtette meg, és ez minden kétséget kizáróan elsősorban a főszereplő ártatlan, bájos, szexuálisan mégis hihetetlenül felszabadult játé­ kának és a későbbi médiaszerepléseivel megtámogatott nimbu­ szának köszönhető. A film, ami a kormányzatnak cseppet sem volt ínyére, áttételesen a szabadság, a felszabadulás jelképévé vált, szinte mozgalmat indított. A figyelem középpontjában

59

PORNOGRÁCIA

pedig Lovelace állt, a pimaszul szemérmetlen szomszédlány és a távoli, elérhetetlen szexikon egy személyben. A karakter nem elemeit, sőt, éppen arra az illúzióra épít, hogy nem kitalált. A valóságban is ő Linda, a filmben csak saját magát játszotta. Szó szerint; a filmes kreditje szerint a főszerepben Linda Love­ lace látható, mint saját maga. A Deep Throat hamar sokrétű társadalmi diskurzus apropója lett, jórészt a kormány kitüntető figyelme miatt. Norman Mailer, az egyik legelismertebb kortárs amerikai író úgy vélekedett a filmről készült dokumentumfilmben, az Inside Deep Throatbzn (Mély torok mélyén, 2005), hogy az egész csak egy poén volt, és az amerikai nép a lelkét eladná egy poénért. A dolog egy ártat­ lan vicc, amire természetes, ha buknak a tömegek. Ez a poén ráadásul rengeteg ember életében nyitott új fejezetet. „Az a sok ember, aki évtizedeken át tudni sem akart ilyen mocskos, bor­ zalmas és lealacsonyító dologról, egyszerre csak a kiteljesedés eszközét látta benne.” Az orális szexről - bármilyen hihetetlen is ez ma - akkori­ ban sokan még csak nem is tudták micsoda, nemhogy művel­ ték volna, széleskörű elterjedését (Amerikában biztosan) a Deep Throatnak köszönhetjük. Középosztálybeli háziasszonyok tömegét vonzotta a mozik­ ba egy pornófilm, egy olyan országban, ahol akkoriban nem csak az orális szexről, de még a csiklóról sem nagyon tudtak. Az író-rendező Gerard Damiano (filmes nevén: Jerry Gerard), aki korábban fodrászüzletet vezetett, azt mesélte, hogy éppen az üzletében megforduló hölgyvendégek fecsegésére alapozta a film sztoriját. Arra, amit összepanaszkodtak a házaséletük reménytelen, fásult unalmáról, kielégítetlen vágyaikról. Ha ez igaz, akkor pedig elmondható, hogy a Deep Throat nem csupán

60

I. INDA L O V E L A C E ÉS A M É L Y T O R O K

az első hardcore szexfilm, de egyben az első feminista pornó, a női szexualitás emancipációjának alapköve is. A film középpontjában Lovelace torka áll, illetve a benne megbújó csikló, de ezen a gegen túl a lényeg a nő orgazmusa. I tiszen a történet arról szól, hogy hogyan lehetne elélveztetni őt, ha a szimpla dugás neki ehhez nem elég. Az a női orgazmus, amiről a prűd amerikai társadalom 1972-ig nem tudott vagy gondolt sokkal többet, mint az orális szexről, a Deep Throattal lett a közbeszéd témája. A klitoriszt, mint testrészt és mint a gyönyör forrását az em­ beriség újra és újra fel kellett fedezze az idők során. Furcsán hangzik, de az évszázadok alatt a csikló sokszor adott okot heuréka-érzésre, aztán elfelejtették megint, sosem vált az általános ismeretek részévé. A pszichiátria a XIX. század közepétől alkalmazta egy dara­ big a csikló masszírozását, vízsugárral való ingerlését, mint te­ rápiás módszert a hisztériás betegek kezelésére, de ebből sem lett népi igazság. Pedig ekkor találták fel az „orvosi célú” vib­ rátort is, ami a terápiák gyorsítására szolgált és eleinte gőzgép hajtotta. A csikló, a női orgazmus és a lelki kiegyensúlyozottság kapcsolatáról mégsem lebbent fel a fátyol, a csikló idővel ismét elsikkadt. Kicsit értekeztek róla, kísérleteztek vele, aztán megint hosszú csönd vette körül. Létezésének talán utolsó, immár széleskörűen elterjedt fel­ vetése a Deep Throat betiltásáért New Yorkban indított perhez köthető, ahol a védelem megkísérelte az alkotást úgy beállítani, mint szexuális oktatófilmet. Az érvelés hiába tette híressé magát a csiklót, a bíróság előtt nem állta meg a helyét. A D eep Throatot obszcenitása m i­ att betiltották New York államban, majd még huszonhárom
61

PORNOGRÁCIA

továbbiban is. Következőként az FBI szállt rá a filmre, illetve annak készítőire. Damianot lecsukták, mint maffiózót, vagy leg­ alábbis maffia kapcsolatokkal rendelkező bűnözőt. A nyomás eredményeképpen a megfélemlített rendezőnek „nem volt ked­ ve törött lábbal a saját sírját ásni” , így vádalkut kötött és eladta részesedését az aranybányaként jövedelmező filmből. Valakit viszont börtönbe kellett zárni, kellett egy bűnbak, akin példát lehetett statuálni, hogy a sok lelkes önjelölt pornósztár, pornó­ rendező, vagy producer ne érezze annyira csábítónak a felnőtt­ filmipart. A film férfi főszereplőjét, Harry Reemst a memphisi bíróságon öt évre ítélték közszeméremsértő magatartásáért. Az amerikai jog történetében először perbe fogtak és elítéltek egy színészt a szerepéért. Pedig elég lett volna elárulni a gázsiját; Lovelace csak ezerhétszáz, Reems azonban mindössze kétszázötven dollárt kapott a D eep Throatban végzett munkájáért. A bíróság döntését az értelmiség és a művészelit felháboro­ dása követte, Reemsért hamarosan olyan szupersztárok álltak ki nyilvánosan, mint Jack Nicholson, vagy Warren Beatty. Köz­ ben a radikális feministák is akcióba lendültek: Susan Brownmiller a Women Against Pornography (Nők a pornográfia el­ len) élén szállt vitába a cenzúraellenes pornópártiakkal. Eköz­ ben Glória Steinem már Linda Lovelace-szel kart karba öltve nyilatkozott annak megpróbáltatásairól - pontosabban az idő­ közben meghízott, viszereslábú háziasszonnyá vedlett Linda a vehemensen érvelő Steinem mellett ülve, meghökkentően üres tekintettel bólogatott megadóan, míg a feje fölött arról társalogtak, hogy ő nagyjából egy iráni túsz helyzetében volt a forgatások idején, ezért nem is kérhető számon rajta, ami vele történt.

62

L I ND A L O V E L A C E ÉS A M É L Y T O R O K

’86-ra mindenesetre legalább annyira felkészítették a sa­ ját sztorijából, hogy a Meese meghallgatáson (a már említett, a pornó betiltását tárgyaló bizottsági meghallgatás, amelyet Kdwin Meese főállamügyész vezetett) tanúként előadta, hogy az egész történet csak a rajta elkövetett erőszakról szól, a tönk­ retett életéről, a mocsokról, amit már sosem moshat le magá­ ról. Ezzel a személyes beszámolóval úgy tűnt, Linda Lovelace, a világ első pornócsillaga be is verte az utolsó szöget a pornó koporsójába. Mert bár tudományosan nem sikerült alátámasz­ tani, a döntés szerint a személyes beszámolók alapján bizonyí­ tást nyert, hogy a pornó és az erőszak összefüggenek. Vagyis nyertek a feministák, de csak rövid időre. Lovelace, miután a feministák számára sem volt többé ér­ dekes, még tett pár ideológiai kanyart; előbb a feministákat vádolta, akiknek a kezében ő ismét csak eszköz volt, a nők el­ nyomásának jelképeként kihasználták, könyveket írtak róla, amiknek a jogdíjából rendre kisemmizték, aztán, miután telje­ sen kiszipolyozták, ejtették. A ’90-es évek elején vetkőzött egy visszafogottat a Deep Throat DVD megjelenésének alkalmából, majd 2001 januárjában újabb erotikus felvételei jelentek meg a Lég Show szexmagazinban, ahol azt nyilatkozta, nincs ellenére a szex ízléses bemutatása és büszke arra, hogy ötven fölött is vállalhatónak érzi a testét. Talán Linda Susan Boreman Love­ lace Traynor Marchiano teljesen hülyét csinált magából, de ki mondta, hogy az lett volna a dolga, hogy okos legyen? A lavina elindult, a tiltás csak fokozta a Deep Throatot öve­ ző kultuszt. Mi tette a filmet ennyire izgalmassá az emberek, és veszélyessé a kormányzat szemében, mi teszi a mai napig érdekesebbé az átlagos szexfilmeknél? Miért alakult úgy, hogy a Deep Throat vitathatatlanul kultuszfilm lett? Ahogy az igazi

63

PORNOGRÁCIA

nagy durranások esetében általában: a véletlenek összjátéka miatt. Talán ha csak egyetlen eleme is más lenne, a kutya nem emlékezne rá: például ha az eredeti terv szerint egy szőke cica­ babát szerződtetnek a főszerepre, nem pedig a teljesen átlagos külsejű Linda Boremant. (Állítólag Linda nagyon meggyőzően bizonyította alkalmasságát a szerepre, a történetet a torokban megbújó csiklóról is ez az „alkalmasság” ihlette.) Az a bizo­ nyos különleges összetevő, amitől a Deep Throat az, ami, a hu­ mor. A D eep Throat nagyon vicces. Egészen sajátos humora van, például mindjárt az elején elhangzik a filmtörténet egyik legkacagtatóbb mondata, amikor a Lindával csevegő barátnő, Helen cigarettára gyújtva, amúgy mellékesen azt kérdezi az őt éppen akkurátusán nyaló férfitól: „Nem zavar, ha dohányzom, miközben eszel?” A rengeteg szexet kifejezetten játékfilmes ele­ mek fűzik történetté, a hangvétel játékosan könnyed, és tagad­ hatatlanul nagyon bugyuta. A pikáns és - mai szemmel nézve kissé poros - humoros stílus miatt érveltek sokan úgy a film kapcsán kirobbanó botrány ellen, hogy helyiérték tévesztés egy (társadalmi) szatírát, mint ördögien obszcén maffiaszervezke­ dést beállítani, amikor az egyetlen bűne, hogy pornográf. A pornó iránti kereslet hamarosan nyilvánvalóvá vált, a tech­ nika pedig megcsúfolta a kormánydöntést, ugyanis az ame­ rikai háztartásokba megérkeztek a videomagnók. Kit zavar, hogy véget értek az esőkabátos mozik nyilvános vetítései, ha ott a VHS-kazetta? A pornó elárasztotta a piacot, csak többé nem kultikus alkotások és a legnagyobb mozisikerekhez köze­ lítő jegybevételek formájában, hanem tömeggyártásban. Mind az eladott tartalom, mind a filmkészítés szintjén felváltotta az egyedi alkotásokat a futószalag.

64

L I NDA L O V E L A C E ÉS A M É L Y T O R O K

Miért is lenne ez baj, vagy veszteség: tényleg, miért kár a mo­ ziban vetített pornó csírájában elfojtott kultuszáért? Azért, mert a pornó egyik legfontosabb hatása az lehetne, hogy beszéljünk a szexről, formáljunk véleményt a magunk felvállalt preferen­ ciái szerint, hogy jó legyen nekünk és másoknak. Nagy a kü­ lönbség a nyilvános és a privát körülmények között fogyasztott pornográfia között. Például azért, mert amikor a saját csiklójáról sem tudó háziasszony és a Pulitzer díjas újságíró, vagyis a lehető legkülönbözőbb emberek együtt, közös kíváncsiságtól hajtva ülnek be egy moziba, hogy megtekintsenek egy kulti­ kus, nagy port kavaró filmet, akkor a társadalom közös tudása formálódik, a diskurzusnak éppúgy részese lesz a háziasszony, mint az újságíró, hiszen ugyanazt a filmet látták. Ez szükség­ szerűen ahhoz vezet, hogy a megtekintett alkotás mindenki témája lesz, vagyis beszélni fog a szexről a filozofáló értelmi­ ségi és a kielégítetlen feleség is. Sőt, ezek meg is fogják érteni egymást. Ez a legjobb út ahhoz, hogy valamiféle nyitottság, beszédre való képesség alakuljon ki, és ennek a nyitottságnak és beszédképességnek köszönhetően pedig több nő kevergesse otthon elégedetten a tyúkhúslevest. Azonban, ha nincs közös élmény, nincs érdemi kommuniká­ ció és nincsenek nagy felismerések sem. A pornót, aki akarja, csendben hazaviszi, és az emeleti hálóban suttyomban megnézi, sebtiben rárántva kettőt-hármat, amíg a földszintről az amúgy komor hallgatásba burkolódzó feleség fel nem kiabál, mert az­ nap is az asztalra tenné már a férjének az íztelen levest. Pedig a só ott van a polcon, csak le kéne venni.

65

N EGYEDIK FEJEZET

Eleve elrendelve?
Evolúció és pornó

Az evolúciós pszichológia alapvetései meglehetősen rövidre /.árják a nők és a pornó viszonyát. Az elterjedt nézet az, hogy a pornográfia csak a férfiaknak lehet érdekes, mivel a szexua­ litás ilyen módon való ábrázolása az ő reproduktív stratégiá­ inkhoz illeszkedik. A férfiak számára a szex szempontjából el­ hanyagolhatóak az érzelmek, annál fontosabbak a közvetlenül az ösztönökre ható, személytelen külsőségek, amikben a pornó műfaja bővelkedik - szemben a nőkkel, akik még fantáziálni is csak szívük választottjáról, vagy egy képzeletbeli, idealizált, gyöngéd férfiról tudnak, segédeszközként legfeljebb egy romantikus regényt használva. Ennek oka az evolúciós pszichológia teoretikája szerint az, hogy az évezredek során a nők úgy alkalmazkodtak a mindig változó környezethez, hogy elsősorban monogám, tartós kap­ csolatokra törekszenek. Genetikai kódjuk szerint nem tetszik és nem is tetszhet nekik a kemény pornó, legfeljebb a szük­ ségleteiket kiválóan illusztráló romantikusan erotikus filmek, regények. Hogy pontosan hogyan is állítanak párhuzamot az evolúciós pszichológusok a genetikai reprodukciós sikeresség és a nők állítólagos pornóimmunitása között? Először tisztázzuk az olyan fogalmakat, mint „genetikai reprodukciós sikeresség” , vagy „párválasztási stratégia”.

69

Mi kerül a fészekbe? És ki teszi bele?
Az evolúcióelmélet szerint minden élőlény arra törekszik, hogy génállományát a lehető legnagyobb mértékben átörökítse a kö­ vetkező nemzedékekbe, ennek a törekvésnek az eredményességét határozza meg a genetikai sikeresség (vagy rátermettség), más névenfitnesz. A fitnesz az evolúcióelmélet egyik központi fogal­ ma: azt mutatja meg, hogy adott genotípussal (DNS-sel) rendel­ kező egyed milyen mértékű szelekciós sikerrel szerepel generá­ ciójának szaporodási versenyében, hogy a következő generáci­ óban mekkora lesz a genetikai reprezentációja. Egyszerűbben: száz életképes utódból hánynak ő az apja az adott populációban. Ezt az arányt befolyásolja az adaptációs sikeresség, vagyis hogy az adott egyed mennyire tud alkalmazkodni az aktuális környezeti viszonyokhoz, mennyire áll ellen a megpróbálta­ tásoknak, mennyire veszi fel a versenyt a konkurens, szintén szaporodni vágyó fajtársakkal. Minél nagyobb számú (szintén szaporodóképes, vagyis felnőtt és egészséges) utódot hoz létre, aki hordozza a génjeit, annál nagyobb lesz a genetikai reprezen­ tációja, vagyis annál sikeresebb genetikailag, annál nagyobb a fitnesze. Ha pedig nagy az egyed fitnesze, akkor az ő jellemző tulajdonságai viszonylag nagy arányban fognak fennmarad­ ni, az ő génjei befolyásolják a következő nemzedékek külsejét, ügyességét, életképességét, a milyenségét általában. A minél nagyobb fitnesz elérésére vonatkozó férfi és női stratégiák és érdekek nem csupán különbözőek, de sok ponton ellentétesek is, többek között ezeket az eltéréseket járják körbe a szülői rá­ fordítás és a szexuális szelekció elméletei. A szülői ráfordítás elmélete szerint az utód létrehozása a nők számára jár nagyobb „költséggel”, hiszen havonta érlelik pete­

70

ELEVE ELRENDELVE?

sejtjeiket, ovulálnak, ha teherbe esnek, méhlepényt fejlesztenek ki, hordozzák a magzatot kilenc hónapig, és ezzel még meszsze nincs vége, csupán elkezdődik a történet, miközben a férfi befektetése eredendően csak egyetlen örömteli kilövellésnyi spermium. Az evolúciós pszichológia nézetei szerint a lehető legtöbb életképes utód kinevelésének elemi igénye miatt a nők agya ele­ ve arra kódolt, hogy tartós és monogám kapcsolatra törekedje­ nek, mivel az utódok sikeres felneveléséhez általában szükség van az erőforrásokat stabilan biztosító férfitársra. Márpedig - ahogy azt a közgazdászok minden lehetséges alkalommal sietnek elmondani - az erőforrások mindig korlátozottak, így osztozkodni nem nagy öröm. A nők számára ezért nem elő­ nyös csalfa módon több férfival próbálkozni, csak eggyel: az elérhető legjobbal, aki maga sem jár görbe utakon, aki az elej­ tett vadat mind hazaviszi, figyelmét, védelmező erejét mind az utódjaira és azok anyjára fordítja. Azzal, aki biztonságot nyújt és mindazokat a javakat, amik a kiegyensúlyozott gyerekneve­ léshez szükségesek. Kivéve, ha a férfi olyannyira alfahím (te­ hetős, erős, befolyásos, sikeres, stb.), hogy őt választva jobban jár a nő, még ha másokkal kell is osztoznia, mint ahogyan egy szegény, de monogám férfival járna. Ezt a jelenséget vizsgálja a poligínia-küszöb modell, ami azt mutatja meg, hogy a körülmények függvényében mi éri meg jobban az egyednek, milyen kompromisszumok jelentenek biz­ tosabb vagy kedvezőbb feltételeket az utódnevelésben. A nők mérlegelik, melyik stratégia az életképesebb; monopolizálni egy közepes férfit és egyedül kiélvezni az általa biztosított eg­ zisztenciát, vagy osztozni egy kiválón, aki mellett nem szenved szükséget, ráadásul részesül a hárembe tartozás előnyeiből?

71

PORNOGRÁCIA

Ugyanis az utóbbi felállásnak nem csak maga az alfahím az egyetlen haszna, egy zárt női közösség nem csak arra jó, hogy megossza a hím figyelmét, hanem biztonságot is nyújt tagjai számára, segítséget a gyermeknevelésben, táplálékgyüjtésben, házimunkában, körömlakkozásban, bármiben. Ha a hím olyan sikeres egyed, hogy képes háremet létrehozni (mert olyan jó vadászterülete, védelmező testi ereje, pénze, társadalombizto­ sítása, sármja, bármije van), az számára biztos jó, de evolúciós szempontból a nősténynek sem feltétlenül rossz. Azért persze a legelőnyösebb az, ha a legnagyobb kan csak az enyém. A férfiak ugyanakkor elméletileg abban érdekeltek, hogy a lehető legtöbb utódot hagyják maguk után, ha más neveli fel azokat - mondjuk egy megcsalt férj - , az tiszta haszon: a gén­ jeiket átörökítették és ez a lényeg. Sőt, rengeteg energiát spórol­ hatnak, ha nem nekik kell a poronty és az anya igényeit kielé­ gíteni, ha rájuk csupán a bibe beporzásának élvezetes feladata hárul. A gondoskodás rövidtávon fitneszveszteséggel jár, mint minden leadott energia. Hosszútávon azonban ez megtérül, már ha a befektetés jó helyre került. Ezért van az, hogy ha a férfiak egyszer rászánják magukat, hogy erőforrásokat bizto­ sító szülőként lépjenek fel, akkor az lesz a legfontosabb, hogy minél biztosabbak lehessenek abban, hogy a saját csemetéjük­ be fektetnek energiát. Ez tulajdonképpen a két lehetséges férfiúi stratégia: a menynyiségi és a minőségi. Ha sok nőnek csinál sok gyereket az ember, de nem gondoskodik róluk, akkor ugyan előfordulhat, hogy nem mind érik meg a felnőttkort, vagy az atyai gondos­ kodás híján nem lesznek sikeresek, de így is akad majd, aki felnőve továbbörökíti az apja génjeit. Ez a férfi számára a nagy kérdés: hány gyereket jó csinálni és hányról érdemes gondos­

72

ELEVE ELRENDELVE?

kodni is? Ha egy tehetős férfi elitnevelésben részesíti egyszü­ löttjét, az jó eséllyel megtérülő befektetés. Azonban nagyon kockázatos is, hiszen az egyetlen reménységről sok minden kiderülhet, nincs biztosíték arra, hogy a felcseperedő utód be­ váltja a hozzá fűzött reményeket. Elütheti a busz, beszippant­ hatja egy vallásos szekta, túladagolhatja magát heroinnal, és az is kiderülhet, hogy egyszerűen életképtelen, minden atyai ráfordítás ellenére. Például három diplomával sem találja a he­ lyét a világban, sőt, el sem jut egy diplomáig tíz év alatt sem, vagy éppen csak meleg. A véletlenszerűen elhullajtott magok viszont maguktól is ki­ sarjadhatnak, szárba szökkenhetnek és befuthatnak egy népme­ séi életutat. De a valószínűbb az, hogy ha meg is élik a felnőtt­ kort (korunkban ez azért elég valószínű), nem lesznek olyan rátermettek, mintha kaptak volna apai gondoskodást. Nem végeznek jó iskolákat, nem lesznek különösebben sikeresek - amivel ellensúlyozhatnák, ha előnytelen a külsejük és így nem lesznek képesek egy jobb génállományú nőt megkapni. A reprodukciós sikerességre való törekvés evolúciósán min­ denesetre arra kódolta a férfiagyat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kerüljön szexuális izgalomba, hiszen egy véletlenül becsúszott gyerek tulajdonképpen reprodukciós bonusz. (Ezt a stratégiát erősen rontja a gyerektartás intézménye.) A női agy ellenben arra van kondicionálva, hogy a lehető legmegbízha­ tóbb jelölthöz vonzódjon. Ha ezzel a szemlélettel fordulunk a pornográfia felé, egé­ szen logikusnak tűnik, miért veszik az evolúciós pszicholó­ gusok sokszor olyannyira magától értetődőnek, hogy a férfiak azok, akiket felizgat és a nők azok, akiket nem. Hiszen a férfiak elvileg arra adaptálódtak, hogy akár villanásnyi vizuális inge­

73

PORNOGRÁCIA

rek is hassanak rájuk, minden kínálkozó lehetőségre a lehető leggyorsabban le kell csapniuk, mivel ez vezet a kiteljesedés, a maximalizált szaporodás felé. Azonban, mint annyi más tekintetben, az ember ebben is bo­ nyolultabban működik, mint a legtöbb élőlény (amelyek sok­ szor szintén nagyon bonyolultak): sok olyat teszünk, ami nem kiszámítható, általánosítható, vagy racionális. Olykor előfordul az ilyesmi mégis, sőt, van, hogy meg is ma­ gyarázható. A nők például képesek szándékosan teherbe esni olyasvalakitől, akinek nem kellenek, aki egyáltalán nem akar megbízható társuk lenni és főleg nem a gyerekük apja. A női szaporodási stratégiák között ez mégsem ritka választás: ha az a férfi gyönyörű, okos, sikeres (vagy csak gyönyörű), az arra utal, hogy kiválóak a génjei, vagyis jó befektetés vele gyereket csinálni, azután meg valami palimadárral felnevelni, de talán még egyedülálló anyaként se rossz üzlet a génvadászat. Minden nő genetikai lottónyertest akar szülni. Ez még csak nem is fel­ tétlenül aljas gondolkodás, szeretheti az a nő a tyúkmellű férjét is, de a gyerekét biztosan jobban fogja szeretni. Tehát ésszerű döntést hoz, amikor óvatos cselezéssel összehozza azt a gyere­ ket azzal, akinek a segítségével magas lesz, széparcú és sportos testalkatú, fel meg az nevelje, aki biztosítja az erőforrásokat és a matekleckét is elmagyarázza. A férfiak között meg akad, aki inkább el is kötteti magát, csak hogy elkerülje a hasonló csap­ dákat; sok férfi egyáltalán nem akarja reprodukálni önmagát. Pedig az ilyen döntések, mint egy meggondolatlanul megszült gyerek, vagy egy harcképtelenné tett ondóvezeték, elméletileg evolúciós öngyilkosságok. Az embert ugyan motiválja a szaporodási ösztön, és válasz­ tásait befolyásolják a másik külső adottságai, mégsem pusztán

74

ELEVE ELRENDELVE?

ezek alapján választunk, hanem millió más, akár teljesen „ért­ hetetlen” szempont szerint. Például tudjuk, hogy a férfiakat általában vonzzák a kerek női csípők és a nagy mellek, mert a homokóra testalkat arra utal, hogy nem lesz gond a gyerekek génállományával, kihordásával és táplálásával. Ezért az ilyen nők első körben, ránézésre bizonyára vonzóbbak a többieknél a legtöbb férfi számára. Elvileg genetikailag is ők lesznek sike­ resebbek, mivel többen veszik észre őket, több jelentkező közül választhatják ki a számukra legkívánatosabbat. Azonban sokszor a legdögösebb bombázókat is kőkeményen pofára ejtik, hiába lennének akár szülni, meg mosogatni is haj­ landóak. És akad olyan férfi, aki jóképű, sikeres, okos és vic­ ces, ennek ellenére a szürke kis egeret hordozza a tenyerén egy életen át. A jelenségnek oka is van, ezt hívjuk szerelemnek. Ezért va­ gyunk képesek, még akkor is, ha babaarcú, homokóra testű nők vagyunk, csóró, nyeszlett, de kitűnő humorú és kedves férfiakba úgy beleszeretni, hogy a végén még mi könyörög­ jünk nekik azért a nyeszlett, csóró génállományukért. Ez per­ sze nem jelenti azt, hogy a hatos villamoson is az ilyeneket szúrnánk ki: ott bizony jobbára az adoniszok tűnnek fel. De sokszor ez sem igaz és ismeretlenül sem a külső jegyek kez­ denek vonzani a másikban, hanem valami egészen más. (Ezt a valamit kisugárzásnak hívjuk, ami legalább olyan megfog­ hatatlan, mint a szerelem.) Az is igaz, hogy a legtöbb nő a biztonságot az elsők között említi, ha arról kérdezik, mit keres egy férfiban, mégis hány po­ csék - sőt, előre tudhatóan pocsék - választásunk van, hány nő szeret bele a rosszfiúba, aki link férj és apa lesz, jobb pillanatai­ ban meg még rendesen a sarokba is pakolja az asszonyt? Már

75

PORNOGRÁCIA

ha nem lép le az országból a pozitív terhességi teszt bejelentése után nem egészen öt perccel. Hasonlóan van ez a pornóval is; az, hogy adott helyzetben örömet okoz, izgalomba hoz, még nem jelenti, hogy érdemes - vagy racionális - ráépíteni a szexuális életünket. A nők más tulajdonságokat emelnek ki, ha arról kérdezik őket, milyen al­ kalmi szeretőt kívánnak, vagy ha arról, milyen donort képzel­ nének el maguknak egy spermaklinikán. És megint másokat, ha arról, hogy milyen társat szeretnének maguk mellé. Ugyanígy mást kívánnak szexuálisan hangulatuktól, élethelyzetüktől és millió egyéb szemponttól függően. Szeretőt, társat, vagy éppen csak egy kellemes pornófilmet. Bizonyos élethelyzetekben egyértelműen a fizikai jellemzők kerülnek előtérbe, máskor pedig az olyan belső tulajdonságok, mint a megértés, gondoskodás, kedvesség vagy nyitottság. Mindkét választásnak megvan az adaptív haszna, sok nő pe­ dig nem szeretne dönteni, így inkább megoldja valahogy, hogy mind a két stratégia érvényesüljön. Ezt nevezzük kevert női stratégiának, lényegében ugyanaz, mint a férfi változat: némi csalás és trükközés segítségével növelem a genetikai finesze­ met. Ha így nézzük, a morálisan amúgy megkérdőjelezhető ke­ vert stratégia a nők számára előnyösebb: ők legalább biztosak lehetnek afelől, hogy a saját gyereküket nevelik. Különböző élethelyzetekben különböző igényeink vannak, ugyanazt a tevékenységet (szex) képesek vagyunk millióféle különböző indokkal, módon, rendszerességgel folytatni, még az egyéni szükségleti szintek is szélsőségesen eltérhetnek, attól függően, hogy mikor vizsgáljuk azokat. Szexnek hívjuk a katartikus testi összeolvadást és a házastársi kötelességből lezavart rutinmenetet is. Sőt, bármilyen különbözőnek tűnnek is ezek,

76

ELEVE ELRENDELVE?

még itt is van átjárhatóság. Egyrészt ugyanaz a potenciális sze­ xuális partner pár év eltéréssel teljesen más funkció betöltésére tűnhet alkalmasnak. Nem azért, mert ő maga megváltozott, ha­ nem azért, mert a helyzetünk változott: egyszerűen más tulaj­ donságaira válunk érzékennyé, attól függően, hogy éppen mire vagyunk kiélezve, mire hajtunk: egy körre a hullámvasúton, vagy egy hosszú, biztonságos és kényelmes utazásra. Másrészt egy részeg péntek estéből sarjadhat életre szóló szerelem, és előfordul az is, hogy éppen semmi lelkesedés nincs az ember­ ben, hogy lefeküdjön élete párjával, mégis hatalmas durranás kerekedik a dologból. A sokféle igény - akár együttes - fennállása nem szeszély­ ből fakad, az ember maga ennyire sokféle. Idővel esetleg felállít valamiféle fontossági sorrendet, bizonyos igényeinek a betelje­ sítéséről lemond, más, előrevalóbbnak ítélt igények kedvéért. Ettől még maga a vágy nem szűnik meg, csak éppen az elfoj­ tásával fizetjük meg egy másik kielégülését. Lehetőség szerint azonban igyekszünk mindent kipróbálni, a „mindent a maga idejében” elv szerint, erre való elvileg az az időszak, amíg az ember nem állapodik meg. Azután pedig marad a fantázia vagy a kevert stratégia. Bizonyos vágyak megtalálhatják azt az alternatívát, virtuális formát, amiben többé-kevésbé kielégülhetnek. Az, ha egy nő fiatal éveiben tapasztalatot szerez pár rosszfiúval, nem jelenti, hogy férjéül is ilyet választ. Ám a tapasztalatok ettől még le­ hettek hasznosak, vagy élvezetesek. Ilyen a pornó is: ami meg­ nézve izgatja a fantáziánkat, nem kell, hogy a valóságban is a mindennapi életünk része legyen, de hasznos lehet ama bizo­ nyos vágyaink kiélésében...

77

PORNOGRÁCIA

Az evolúciós pszichológia általános nézetei szerint azonban a nők nem tekinthetnek így a pornóra, mert eleve nem izgathatja fe l őket a nyíltan ábrázolt szexuális fantáziák látványa. Persze ha a darwini evolúcióelmélet szerint vizsgálódunk, sok létező dolog értelmezhetetlen, ilyenek például a véradás és az örökbefoga­ dás. Ezek ugyanis viszonylag nagy (az örökbefogadás esetében óriási) fitneszveszteséggel járnak annak, aki gyakorolja, és még annál is nagyobb fitnesznyereséget jelent annak, aki a kedvez­ ményezett. Ezt az evolúciótudomány altruizmusnak hívja, ami önzetlenséget jelent és nem is számít meglepő jelenségnek, amíg kölcsönös (reciprok altruizmus); amíg a felek számíthatnak arra, hogy a befektetett szívesség megtérül és a tranzakcióban részt­ vevők egymáshoz viszonyított fitnesze kiegyenlített marad. Ha a szívesség nem térül meg, azért büntetés jár: akivel önzetlenek voltak, annak viszonoznia kell, különben ki is közösíthetik, ami nem szerencsés a dzsungelben, de az irodában sem. Altruizmus a majmoknál a kurkászás, és altruizmus az irodai dolgozók kö­ zött az egymásnak való kávéfőzés is, vagy szorító határidőnél a besegítés a kolléga munkájába. De jaj annak, aki viszonzás nélkül hagyja a jótéteményt. Abból viszont, ha névetelenül vért adok, vagy felajánlom a szerveimet, nem valószínű, hogy fogok valaha profitálni, legfeljebb a társadalmi megbecsültség szint­ jén, ami persze szintén nem elhanyagolható motivációs erő. Az örökbefogadás genetikailag egyáltalán nem fizetődik ki, a töb­ bire pedig nincs garancia. Még ha a testvérem elárvult gyerekét veszem magamhoz, akkor legalább egy nem elhanyagolható há­ nyadban a saját DNS-emnek fizetem a ruházkodását, ételét, ta­ nulmányait. De egy idegen esetében? A jelenség nem az emberi faj luxusa, nem ritka például, hogy egy kutya gondjaiba vesz és felnevel (akár szoptat) egy elárvult macskakölyköt. Teljesen ér­

78

ELEVE ELRENDELVE?

telmetlen, még a puszta fajfenntartást sem segíti, mégis létező jelenség, tele van a világháló az ilyesmiről készített videókkal. Ahogy gyereket sem csak azért nevelünk, hogy továbbörö­ kítsük génjeinket, szexelni sem csak fajfenntartó szándékkal szoktunk. Ami a szexet, illetve annak puszta örömszerző-feszültségoldó funkcióját illeti, az ember e téren sem kiváltságos faj, nem csak ránk egyedülállóan jellemző elfoglaltság az öncélú etyepetye. Közeli főemlős rokonainknak, a bonobó csimpánzoknak nagyjából minden őket érő impulzus - vagy annak hiánya - jó ok a szexre. Ha összevesznek, verekedés helyett szexeinek, ha unatkoznak, szexeinek, ha jókedvűek, ha gyászolnak, ők csak szexeinek, ráadásul szó szerint mindenki mindenkivel, még az incesztusra is magasról tesznek, ami elég durva, még az állat­ világban is. Van ennek adaptációs szempontból értelme? Nem sok, leszámítva, hogy a bonobók sosem stresszelnek, hiszen abban a pillanatban, hogy stresszhatás alá kerülnének, gyor­ san megdugnak valakit. Hasonlóképpen lehet ez a nőkkel és a pornóval; adaptációs szempontból semmi értelme pornót nézni és maszturbálni, de kellemes, az orgazmus stresszoldó - és így élettanilag kedvező - hatását pedig még az evolúciós pszichológusoknak sem kell bizonygatnom.

Hallgattassák meg
De mit is mondanak a pornóról az evolúciós pszichológu­ sok? Az egyik legtöbbet hivatkozott publikációt Neil M. Malamuth írta a Journal o f Communication 1996-os nyári számába,

79

PORNOGRÁCIA

Sexually Explicit M edia, Gender Differences and Evoloutional Theory (Szexuálisan nyílt média, nemi különbségek és evolúció­ elmélet) címmel. Ebben olyan, szokásos evolucionista érveket citál, mint a szülői ráfordítás elmélet - az utód létrehozásakor a férfiaknak kilenc perc is elég arra, ami a nőnek egy kilenc hónapos program, nem is beszélve az újszülött állandó figye­ lemigényéről, arról a rengeteg, folyamatos befektetésről, amit egy csecsemő gondozása jelent. Ebből ugye, mint már láttuk, levezethető, miért kondicionálódnak a férfiak a gyors, „röpté­ ben a legyet” stratégiára, a nők pedig miért nem. A nőknek ép­ pen a buli első kilenc perce az, amire valószínűleg emlékezni se fognak, amikor aznap éppen nyolcadszor cserélnek pelenkát a húsz évre fogadott kis vendégen, hogy azután összesöpörhessék a nagyi porrá tört porcelánkészletét. A férfiaknak meg se kell várniuk a buli végét, sok buli van, jobb mindbe elnézni, ha meg véletlenül betéved az ember a csúcs partiba, egye fene, akár le is lehet horgonyozni egy időre. Mindkét nem az egészséges utódok számának maximalizá­ lására törekszik, ám amíg a nőknél a legfelső határ húsz utód, (ennyit képes kihordani élete során, ez messze nem jelenti azt, hogy mind fel is nő) a férfiaknál elméletileg több ezer is lehet. Azonban, ahogy már említettem, ez nem jelenti azt, hogy egy sikeres nagyvállalat (férfi) vezetőjének nem éri meg jobban csu­ pán egy-két utódot felnevelni, akik nyugdíjba vonulása után átvehetik a vállalkozást. Vagyis az, hogy az egyén melyik stra­ tégiát választja, hogy melyik lesz reprodukciós szempontból a leghatékonyabb, mindig függ az aktuális ökológiai tényezőktől. A nők orientációja más, mint a férfiaké, ami a rövidtávú kap­ csolatokat illeti, noha adott esetben ők is képesek kihasznál­ ni ezek előnyeit. Gondoljunk csak egy szép aranykarkötőre,

80

ELEVE ELRENDELVE?

vagy a skorpiófátyolka nőstényekre, amelyek az udvarlóiktól kapott ajándékok minősége alapján választanak, az ajándéko­ kat azonban szépen mind elfogadják a reménykedő szerelme­ sektől. Na igen, még egy rovar is tud lebegtetni. Alapvetően a nőket azonban mégis a hosszútávú kapcsolatok vonzzák, erre törekszenek, amikor érzelmileg kötődni akarnak és kötődést próbálnak indukálni partnerükben is. A már fennálló hosszú­ távú, többé-kevésbé monogám kapcsolat esetében viszont már nincs akkora különbség férfi és nő között, hiszen ennek a fel­ állásnak mindkét nem számára sok kihasználható előnye van. (Bár az idő múlásával inkább a nők kockázata nő jobban, ha a viszony végül balul sül el.) Malamuth azt állítja, hogy ez az evolúciós modell hibátlanul alkalmazható a szexuálisan nyílt média férfiakra és nőkre gya­ korolt hatásainak vizsgálatánál. A szexuális stratégiák különbö­ zősége alapján bizonyítható, hogy a pornográfia csak a férfiakat érdekli. A férfi rövidtávú kapcsolatokra irányuló orientációja, mint szexuális stratégia, Malamuth szerint megmagyarázza, miért ők a szexuális tartalmú média egy bizonyos válfajának (pornográfia) fő fogyasztói. Az a szexuális jellegű tartalom, amit a nők fogyasztanak, az ő hosszútávú kapcsolat-stratégiá­ jukkal kell összhangban legyen, mivel ők az annak megfelelő elemekre fogékonyak (gyengédség, érzelmek, romantika, stb.). A szexuális stratégiák különbözősége miatt van továbbá az is, hogy a férfiak az evolúciós hatások eredményeképpen úgy alakultak, hogy a vizuális ingerek vonzzák őket és ezek önma­ gukban is felkeltik szexuális vágyukat (ezért tudnak ráizgulni egy akár csak távolról megpillantott nőre), míg a nőket inkább a hallással és a tapintással lehet megfogni, amik ugye bensősé­ ges szituációkban létrejövő ingerek. A férfiaknak a vágy ébre­

81

PORNOGRÁCIA

déséhez nem kell interakcióba kerülniük a vágyuk tárgyával, a nőknek igen, és ha mondjuk filmet néznek, akkor az olyan darabok fognak hatni rájuk, amelyek inkább az intim helyzete­ ket jelenítik meg, nem a puszta fizikalitást. A férfinak felizgulni még akkor is örömteli, ha a dolog nem kapcsolódik konkrét személyhez, nincs feltétlen szüksége érzelmekre ahhoz, hogy izgalomba jöjjön. Malamuth számos, ezt a szemléletet alátámasztó kísérletet citál, ám ezek jó része már ’96 nyarán is avítt volt, tíz-tizenöt éves kutatások a ’70-es évekből, jóval az internet előtt, olyan eredményekkel, mint: a meztelen nőket ábrázoló magazinok sokkal jobban fogynak, mint a meztelen férfiakat szerepelte tők, amelyeket amúgy is jobbára csak a melegek vesznek meg. De az, hogy egy szimplán meztelen férfi fotójától nem izgul fel egy nő, miért jelenti azt, hogy csak az érzelmeket, romantikát ábrázoló alkotások hatnak rá, nem derül ki. Malamuth többek közt egy 1980-as kutatásra hivatkozik (Kendrick, Stringfield, Wagenhals, Dahl, & Ransdell, 1980.), ami kimutatta, hogy a nők inkább néznek „szerelmes” erotikus, mint „szenvedélyes” , hardcore filmeket. Arról nem szól a fáma, hogy esetleg más oka is lehet en­ nek, mint az evolúciós kódok, hogy számít az, hol, milyen kö­ rülmények között lehet hozzájutni az egyik vagy a másik fajta filmhez, hogy a televízióban erotikus, decens meztelenséget ábrázoló filmeket már akkoriban is vetítettek, míg a hardco­ re pornófilmeket a férfihormontól terhes levegőjű esőkabátos mozikban lehetett megnézni. Nem meglepő, ha ezek a bizarr, maszturbáló férfiakat rejtő vetítőtermek nem vonzották a nő­ ket, és elképzelhető, hogy a pornóról kialakuló véleményük is változott azáltal, amit az ilyen helyekről gondoltak.

82

ELEVE ELRENDELVE?

Malamuth ’96-ban fogalmazta meg az álláspontját, tény, hogy ekkor még a mindenki által elérhető internet viszonylag friss, négyéves újdonság volt, a netes pornófogyasztás nem terjedt még úgy el, mint napjainkra. Talán valóban nehéz lehetett az internet nyújtotta pártatlanság lehetősége nélkül vizsgálni a kérdést, ami viszont nagyon zavaró, az az, hogy nem is nagyon erőlködtek, és főleg, hogy ez azóta sem változott. Az elvégzett kutatások többsége eleve úgy volt felépítve, hogy nem meglepő, ha sikerült az evolúciós pszichológiai modell­ hez simítani az eredményeket. Malamuth futólag említ egy pár olyan kísérletet, ami ellentmondott a fentieknek, ezek szerint a laboratóriumban tartózkodó nők és férfiak izgalmi állapo­ ta azonos volt a pornófilmek hatására. Azonban ezek végzői „csak túlhangsúlyozzák azt a pár kis eredményt”, nem is vehe­ tőek komolyan a Malamuth által hivatkozott rengeteg kísér­ lettel szemben. Magyar vonatkozásban az egyik legismertebb szerző, Bereczkei Tamás 2003-as Evolúciós Pszichológia című könyvében ejt szót a férfiak és nők eltérő vizuális ingerelhetőségéről: „A szexuális változatosságra való igényt olyan idegrendszeri folyamatok közvetítik, amelyek befolyásolják az erotikus in­ gerekre adott válaszok intenzitását. A legkülönbözőbb megfi­ gyelések és vizsgálatok szerint különbség mutatkozik a nemek között a szexuális izgalmi állapot (arousal) mértékében és ki­ váltásának módjában (Symons 1979, Murstein és Tuerkheimer 1998). Nevezetesen, a férfiak könnyebben és gyakrabban érik el a nemi izgalom állapotát bizonyos vizuális ingerek hatására, mint a nők. Többségüket erősen vonzza a meztelen vagy hiá­ nyosan öltözött nők látványa, míg sokkal ritkább, hogy a nők hasonló intenzitással érdeklődjenek a férfitest iránt. A porno­

83

PORNOGRÁCIA

gráfia szinte kizárólagosan a férfiak kedvtelése, amit az a meg­ hökkentő tény illusztrál a legjobban, hogy a „Playboy” mintájá­ ra létrehozott, férfiak fotóit tartalmazó „Playgirl” olvasótábora 90%-ban nem az emancipált nők közül kerül ki, akiknek a lapot eredetileg szánták, hanem homoszexuális férfiak köréből. A kí­ sérletek ugyanezt a nemek közötti különbséget mutatják. A fér­ fiak tovább nézik a másik nem tagjairól készült aktfelvételeket, mint a nők. Érdeklődésük időtartama és szexuális izgalmuk mértéke szorosan korrelál a fizikai vonzerővel, és legmagasabb a fertilitásuk csúcsán lévő fiatal felnőtt nők iránt (Quinsey et al. 1996). Kiderült, hogy lényeges különbségek vannak férfiak és nők között azokban a pszichofiziológiai folyamatokban, ame­ lyek a pornográf filmekre adott szexuális izgalmi állapot alap­ ját képezik (Money és Erhardt 1972, Roche és Barnes 1998). A férfiak szexuális fantáziájában elsősorban a nők testi tulaj­ donságainak vizuális megjelenítése a döntő, míg a nőkében a partnerük személyes tulajdonságai (Ellis és Symons 1990). A hormonális befolyást támasztja alá az a vizsgálat, amely sze­ rint a tesztoszteron-terápia mind a férfiaknál, mind a nőknél azt eredményezi, hogy érzékenyebbekké válnak a szexuális jel­ legű ingerekre, és többször élnek át heteroszexuális erotikus álmokat (McClintock és Herdt 1996). Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a nők erotikus fantáziájában ne játszana szerepet a férfitest látványa, még kevésbé azt, hogy a nőket egy­ fajta „hiposzexualitás” jellemezné (Baumeister 2000). Valójá­ ban éppúgy képesek elérni a szexuális izgalmi állapotot, mint a férfiak, de eltérő feltételekkel. Mindennapi kapcsolataikban a nők általában nem a szexuális partnert látják a férfiban, akik viszont sokkal inkább hajlamosak arra, hogy a szexualitás po­ tenciális tárgyának tekintsék a másik nemet. A döntő különb-

84

ELEVE ELRENDELVE?

sóg tehát az, hogy a férfiak aktívan keresik azokat a környezeti ingereket, amelyek felkeltik - ill. kielégítik - szexuális érdek­ lődésüket a másik nem iránt. A jelenség evolúciós magyarázala szerint a természetes szelekció kedvezett egy olyan képesség kialakulásának a férfiakban, amely az egészséges és fizikailag vonzó, tehát reproduktíve értékes nők látványára fokozza sze­ xuális izgalmi állapotukat, és ennek következtében növeli sze­ xuális kapcsolataik számát (Symons 1987).” Szerintem pedig, más megközelítéssel - maradva azonban az evolúcionista érveknél - könnyen megmagyarázható még akár a női pornófogyasztás is. Az állatvilág túlnyomó része szexuá­ lisan absztinens, ha a nőstény éppen nem megtermékenyíthe­ tő, vagy még nem választotta el legutóbbi kicsinyét. Azonban azokban az időszakokban, amikor képesek megfoganni, akár több száz aktusra is hajlandóak: a berber makákó nősténye pél­ dául átlagosan tizenhét percenként közösül a csoportja tagjai­ val, egészen addig, amíg mindenkin (legalább egyszer) végig nem ment. Az ember nem csak akkor szeretkezik, amikor a megtermékenyülés esélyei a legmagasabbak. Ugyanis az ember esetében a nemi izgalmat és a férfiérdeklődés fenntarthatóságát nagy­ ban elősegíti, hogy, ellentétben a legtöbb állattal, a nőkről kül­ ső szemlélőként nem állapítható meg, mikor fogamzóképesek, így a férfiak érdeklődésüket nem tudják arra a havi három-négy napra időzíteni. Ennek többek közt az az adaptív értelme, hogy a férfinak, akit a nő amúgy is maga mellett akar tudni, érdeke lesz a nő közelében maradni és szemmel tartani. Ráadásul a trükk egyéb haszonnal is bír; mivel nem lehet pontosan tudni, mikor fertilis a nő - mert nincs a dolognak jele, se a nőnek ösztönös tudása róla - , nem lehet tudni, mikor esik

85

PORNOGRÁCIA

teherbe, sem azt, hogy épp kitől. Ebből az következik, hogy a férfi, még ha tudja is, hogy nem csak ő volt az asszonnyal, joggal feltételezheti, hogy akár a sajátja is lehet a poronty, ez - akár a berber makákó nőstény módszere - pedig jelentősen csökkenti a ház urának kölyökgyilkolási kedvét, hiszen bármekkora szí­ vás is esetleg a más gyerekéről gondoskodni, a magunkét le­ gyilkolni még nagyobb. (Ezt védik ki az oroszlánok azzal, hogy az új alfahím első dolga végezni az elődje összes ivadékával.) A helyzetet tovább bonyolítandó, az ember esetében létezik spontán peteérés is, ami miatt végképp kiszámíthatatlan a nő fertilitása; bármikor bekövetkezhet, elég hozzá egy szenvedé­ lyesebb lelkiállapotban, jókora orgazmussal összehozott aktus. Nem meglepő hát, hogy a nők sem csak abban a négy napban hajlandóak szexelni, amikor elvileg termékenyek. Sőt, a többi állattal szemben pubertáskoruktól minden nap hordják a mel­ leiket, nem csak a fogamzóképes napok alatt, ráadásul hajla­ mosak rá is játszani arra, hogy van mellük, így állandóan izgatóak. Nem is baj, mert az embernél átlagosan egy-két ezernyi szeretkezésre jut egy terhesség. Ahhoz, hogy az ember őstermészetét, mindenféle társadal­ mi nyomástól független viselkedését megértsük, a pleisztocénig kell visszamennünk (az 1,8 millió évvel ezelőttől 11 500 évvel ezelőttig tartó földtörténeti időszakig), ugyanis ekkor ment vég­ be az emberré válás, de még nem voltak kialakult társadalmak, amelyek normái befolyásolhatták volna az ember viselkedését. Az ezt az időszakot vizsgáló kutatások azt mutatták ki, hogy az ember eredendően enyhén poligín lény volt, vagyis több, hosszabb-rövidebb kapcsolatot tartott fenn élete során, ezeket a környezete, ha elég ideig tartott a viszony, elismerte, ahogy az esetleges szakítás is elfogadott volt. Ez azt jelenti, hogy az

86

ELEVE ELRENDELVE?

ember nincs eleve életre szóló kapcsolatra kódolva, az ember társas lény, ha azonban a társaság unalmassá válik, továbblép. Ha ehhez nem járul hozzá egy alapvető szexuális nyitottság, az igen meg tudja nehezíteni a pártalálást, nemtől függetlenül. Ha evolúciósán az az előnyös, hogy nyitottak legyünk, jó tár­ saság és szeressük a szexet, mert sokat kell csinálni, hogy ered­ ménye is legyen, sőt bizonyítottan hatékonyabb, ha élvezzük is, akkor miért lenne furcsa szeretni a szex látványát? Sőt, miért ne élvezhetnénk az olyan szex látványát, amit genetikai lottónyertesek űznek? Mert milyenek is a pornószínészek? Vannak a home-jellegű videók, ezekben átlagos külsejű emberek szere­ pelnek, azonban azok a pornószínészek, akik amit lehet, meg­ csináltatnak magukon, mire is játszanak rá, mire kell a szilikon, a szike és a szteroid? A másodlagos nemi jelleg szó szerinti fel­ nagyítására; a mellek hangsúlyozására, a vonzóan szabályos arc megszerzésére. A férfiak szteroidok és fehérjekészítmények segítségével hatalmas, mesterséges izomzatot növesztenek ma­ gukra, hogy a testük még férfiasabb legyen. Ami azt illeti, nehéz elképzelni, hogy a férfi pornószínészek mindezt egyedül azért tennék magukkal, hogy a pornót kizárólagosan élvező férfitár­ saiknak jobban bejöjjenek.

87

„A pornóhoz visszatérve, azt gondolom, hogy azt nem cáfolja semmi, hogy a fogyasztásban vannak nemi különbségek. De lehet, hogy azért, mert nem nagyon vannak olyan vizsgálatok, amik ezt céloznák meg ”
B eszélgetés B erecz kei Tam ás és M eskó N orbert ev olú ciós p szich ológ u sokkal, a Pécsi T u dom án yegyetem ok tatóiv al

Mérő Vera (M. V.): Az evolúciós pszichológia elmélete és a hoz­ zá kapcsolódó kísérletek eredménye az az álláspont, hogy a nők nem fogékonyak a pornográfiára. Én azonban sok kísérletet, kutatást találtam, amelyek eredményei ennek rendre ellent­ mondanak, ilyen a McGill Egyetem 2006-os, a pornóklipeknek a gentitáliák hőmérsékletére tett hatását vizsgáló kutatása, itt nem mutatkozott jelentős különbség a nemek között. A North­ western Universityn 2004-ben pedig egyenesen arra jutottak, hogy éppen a nők azok, akik fogékonyabak nyílt szexualitásra, mert a férfiakkal ellentétben, rájuk orientációjuktól függetle­ nül, minden pornó hatott. Mivel magyarázható, illetve hogyan oldható fel ez az ellentmondás? Bereczkei Tamás (B.T.)-. Ezek két különböző dologról szólnak, egyrészt a nők éppúgy érzékenyek ezekre az ingerekre, mint a férfiak, tehát biológiailag éppúgy alkalmasak ezeknek az inge­ reknek a feldolgozására, mint a férfiak, ebben nincs nagy kü­ lönbség. A különbség inkább abban van, hogy a férfiak a min­ dennapokban nagyobb erőfeszítéseket tesznek az ilyen hely­ zetek elérésére, kiaknázására, keresik az ilyen stimulusokat. Kedvüket lelik az ilyen típusú lapok olvasásában, az ilyen jel­

ELEVE ELRENDELVE?

legű szórakozóhelyek látogatásában, ez a viselkedési reperto­ árjuk része. Persze sok tényező közbeszólhat, lehetséges, hogy ami a különbséget illeti, itt egy évszázados női elnyomatásról van szó, illetve arról, hogy az ilyesmi a nők számára nehezebben hozzáférhető. De a tények azt mutatják, hogy a nők nagy része - persze itt is van egy egyéni szórás - egyszer-kétszer belenéz egy ilyen lapba, és aztán többet nem érdekli őket, a férfiak meg tömegesen veszik kezükbe. Amikor nők számára csinál­ tak ilyen lapokat, akkor is az derült ki, hogy azokat inkább a férfi homoszexuálisok vásárolják. Azt elvetném, hogy a bio­ lógiai alkalmasság, képesség szintjén lenne különbség, mert abban nem nagyon van. Meskó Norbert (M.N.): Ezt annyival egészíteném ki, hogy a kérdésben arról volt szó, hogy a nők kevésbé lennének érzéke­ nyek, vagy fogékonyak a pornográfiára, ez sarkítás. A vonat­ kozó evolúciós irodalmak nem sarkítanak ennyire, inkább azt mondják, hogy van különbség, ami az, hogy a férfiak jobban, a nők kevésbé érdeklődnek ebben az irányban. Ennek ismert a magyarázata; ha nem így lenne, kihalna az emberiség, ha nem az utódgondozás lenne a fő szempont a nők párválasztási dön­ téseiben. Még ha a nők jelenleg nagyobb számban is fogyasztják a pornográfiát, mint száz évvel ezelőtt, amikor az ilyesmi nem állt módjukban, ha megpróbálom megjósolni egy pornográf weboldal látogatottságát, azt mondanám, hogy biztosan sokkal nagyobb arányban férfiak nyitják meg. M.V.: Én éppen ezt látom megcáfolva, a saját, százötven fős, nem reprezentatív online kérdőívem eredményeiben és más, - tudományos és nem tudományos igényű - felmérésekben. Arra a kérdésre, hogy fogyasztanak-e pornót, nálam is, a négy­

89

PORNOGRÁCIA

ezer fős mintával számoló, brit netmums.com-nál is hetvenöt százalék körül volt az igenlő válaszok aránya, sőt, több hasonló, magazinos stílusban végzett mintavétel is e körüli számot ho­ zott ki. Fogyasztásnak tekinthető az is, ha valaki félévente-évente kap kedvet és az is, ha napi szinten keres pornográf tartalmakra. Úgy tűnik a szórás hasonló, mint a férfiak esetében, van, aki néz, van, aki ritkán néz és van, aki egyáltalán nem, az ok, vagy a cél pedig, amiért nézi, nem függ a nemétől, a motivációk szintjén sincs sok különbség. M.N.: Fontos szempont lehet a kulturális magyarázat, hiszen biológiai szempontból a szöveteink - így a férfi és a női nemi szervek szövetei is - anatómiai szinten ugyanolyanok, a stimulál hatóság is hasonlóan adott. Ami nagyon fontos, az gyerekkortól kezdve a pszichoszexuális nevelés, mindaz, ami ránk rakódik, ami befolyásolja, hogy mit látunk, mivel stimuláljuk magunkat, mire szoktat minket a kultúra. Az elmúlt tizen-huszonpár évben, a digitális média korában elképzelhető, hogy a gyerekek sokkal korábban találkoznak a szexualitással az interneten keresztül. Magának a szexualitásnak etológiái szempontból három funkciója van, ezek: az intimitás elmélyítése egy párkapcsolat­ ban, a feszültség redukció és a reprodukció. Na most elképzel­ hető, hogy ez a fajta feszültség redukció fokozottan működik ebben a jóléti információs társadalomban, túlstimuláljuk ma­ gunkat. Csányi (Csányi Vilmos, etológus - M.V.) friss, többek­ kel közösen szerkesztett könyvében (Csányi Vilmos-Miklósi Ádám: Fékevesztett evolúció. Megszaladási jelenségek az emberi evolúcióban - M.V.) szó esik erről a túlburjánzásról, hogy a mostani fogyasztói társadalom kiaknázza az embereket a ve­ lük született érzékeny felületeiken keresztül. A pornográfia is ilyen, ha az evolúciós oldalát nézzük.

90

ELEVE ELRENDELVE?

Ez most úgy tűnik, egy új felvetés, hogy a nők éppúgy fogyasz­ tói lehetnek a pornográfiának, mint a férfiak, de én azt gondo­ lom, hogy ennek vizsgálatára az önkitöltős kérdőívek nem biztos, hogy a leghatékonyabbak. Amikor az emberi viselkedést vizsgál­ juk, általában jobb híján megszoktuk kérdezni az embert, hogy ő hogyan viselkedik, de mindig pontosabb képet kapunk, ha azt vizsgáljuk, hogy hogyan viselkedik, nem azt, hogy mit mond ar­ ról, hogy hogyan viselkedik. Lehet, hogy valaki nagyot mond, le­ het, hogy éppen kicsinyít, amikor kutatunk, nekünk nincs más le­ hetőségünk, mint feltételezni, hogy igazat mond. Ugyanakkor az eredmények nem biztos, hogy a pontos valóságot tükrözik majd. M.V.: Olyan nagyon szignifikáns különbségek mutatkozná­ nak egy olyan anonim kérdőív négyezres mintájában, ahol csak arra az egyszerű kérdésre kell válaszolni, hogy szokott-e az ember pornót nézni? B.T.: Mi ez a hetvenöt százalék? M.V.: E körüli értéket kaptam én, és a már említett - és azért kiemelt, mert kifejezetten gyermekes háziasszonyok, nem ext­ ravagáns lázadók célcsoportjának szánt - netmums.com, vala­ mint több, hasonlóan nem hivatalos, inkább magazinos stílus­ ban végzett felmérés arra a kérdésfeltevésre, néznek-e pornót a nők a maguk örömére. M.N.: Ezek nagyon fontos kutatási eredmények szerintem, merthogy nem nagyon lehet ezekről tudni, ez viszonylag új do­ log. Azonban azt gondolom, ez még mindig nem mond ellent annak, hogy a férfiak nagyobb gyakorisággal néznének pornót. Valószínű, hogy ezzel az ingerárasztásos technikával nevelt fér­ fiak még inkább így vannak vele. M.V.: Az evolúciós pszichológia nézetei, viselkedésmagyará­ zatai a jelenleg is élő gender szerepmodellt támogatják, olyan

91

PORNOGRÁCIA

értelemben, hogy amit mond, azzal mintegy tudományosan tá­ masztja alá azt, amit a társadalom az adott nemű egyéntől elvár. Vagyis a nők nem néznek pornót, hiszen adaptációjuk szem­ pontjából érdektelen a számukra és általában nem is promiszkuusak, mert nem olyan a stratégiájuk. Ennek a megközelítés­ nek értelmet ad, hogy a „klasszikus” női szerepnek társadalmi szinten kohéziós ereje van. Összetartott családok, összetartott társadalom. Azonban mostanság úgy tűnik, ezek a dolgok még­ sem így működnek, vagy nem csak így. Nem lehetséges, hogy egyszerűen az történt, hogy amikor az evolúciós pszichológu­ sok a ’70-es években felállították modelljeiket, kialakították el­ méleteiket a szexuális és párválasztási stratégiákról, a kor tár­ sadalmi normáiba még jól beilleszthető volt ez az amúgy na­ gyon érdekes hipotézis, csak éppen azóta akkorát fordult a világ, hogy ma már egészen más viselkedés tekinthető adaptívnak? B.T.: Nem hiszem, hogy így van. Tudom, hogy a társadalomtudományokban van egy ilyen nézőpont, hogy itt a biológia va­ lamit igazol, de elég koros vagyok, hogy azt is tudjam, a ’70-es években mi történt. Azok a biológusok, akik felállították ezt az evolúciós pszichológiai elméletet - akkor szociobiológiának hívták - abszolút nem törődtek azzal, hogy mi történik a társadalomban. Biológusok voltak, állatokkal foglalkoztak, mókusokkal, őzekkel, ott láttak evolúciós mintázatokat, hogy hogyan mű­ ködik egy nőstény, hogyan egy hím. És akkor azt mondták, hogy nézzük meg, hogy az emberben, akinek van egy ötmillió éves evolúciós kontinuitása, fejlődése, meg még egy azt meg­ előző főemlősi időintervalluma is, az emberben, aki részese az evolúciónak, működnek-e ezek az emlős alaptervek mondjuk egy nőstény meg egy hím között. Ekkor azokat a predikciókat

92

ELEVE ELRENDELVE?

fogalmazták meg, mint amiket említett, akár a női szerepek ko­ héziós ereje is ide tartozik, ahogy a hímek nagyobb kockázatvállalása, a szexualitásban a nagyobb változatosság keresése is. Bhhez adatokat dolgoztak fel, amikkel igazolták felvetéseiket. De elképzelhető, sőt, valószínűleg sok igazság van abban, hogy a hetvenes évek társadalma, amiben először tesztelték ezeket a modelleket, azért nem ugyanaz, mint napjaink tár­ sadalma. Ehhez hozzá lehet tenni, hogy nem csak a modern társadalmakra tesztelték a modelleket, hanem archaikus, vadászó-gyűjtögető társadalmakra is, agrár, afrikai berendezkedé­ seket is vizsgáltak, ahol aztán még nagyobbak a különbségek. M. V.: így eljuthatunk az ókori orgiákig is... B.T.: Sok mindent lehet mondani, valóban, de ha azt nézem, hogy milyen emlékeim vannak azokból az időkből, a kollégák­ kal való beszélgetésekből nem nagyon emlékszem olyasmi­ re, hogy nagyon figyelembe vették volna a társadalmi status quokat. Nem vonom kétségbe, hogy minden tudós korának a gyermeke, a környezeti hatások nyilván benne éltek a fejükben, talán könnyebb volt egy ilyen képet beleilleszteni a biológiai mintákba. De még egyszer hangsúlyozom, hogy fordítva jár­ tak el, biológiai megfigyelésekből, összefüggésekből próbáltak predikciókat tenni társadalmi összefüggésekre, és azt találták, hogy bizonyos keretekig ezek működnek. M.N.: Az evolúciótól eltávolodva, azt gondolom, hogy ami­ óta van mozgókép, illetve videó, ami könnyen elérhetővé teszi a mozgóképet, a pornográfiának egy nagyon fontos társadalmi szerepe is van. A mi nyugati kultúránkban kár lenne elvitatni, hogy a pornográfiának ki nem mondott szerepe például az, hogy az ember legálisan láthat meztelen és szeretkező párokat, akiket egyébként nem leshetne meg. Az, hogy húsz évvel ez-

93

PORNOGRÁCIA

előtthöz képest sok minden történt az emberek fejében a por­ nográfiával, sőt, a szexualitással kapcsolatban, a társadalmunk változásának a velejárója. Nekem, mint kutatónak inkább az lenne az érdekes, hogy mindennek ellenére vannak-e még nemi különbségek? Mivel magyarázható, ha nincsenek? Azonban az evolúciós pszichológiát magát nem látom megcáfolva azáltal, hogy például a nők is lehetnek a pornográfia fogyasztói, ettől a dolog inkább csak még érdekesebb lesz. M.V.: Napjainkban, amikor a gyermekvállalásnak már egy­ általán nem feltétele nemhogy a házasság, de még egy tartós kapcsolat sem (hiszen fel lehet nevelni egy gyereket apa nélkül is), sok nő egy bizonyos kor után, adott élethelyzetben önként dönt úgy, hogy egyedül fut neki a dolognak. Ez esetben viszont a legfontosabb kérdés az apa genetikai minősége, egyéb tulaj­ donságai háttérbe szorulnak. Nem lehetséges, hogy emiatt a társadalmi jelenség miatt a nők számára pornót nézni, a pri­ mer ingerekre fogékonynak lenni egyszerűen egy, a környezet­ hez adaptív reakció? B.T.: Ez lehet, hogy így van. Ha így van, akkor a nőknek nap­ jainkban fontosabb a férfiak kinézete, mint a hetvenes években. Ami lehet, hogy igaz. Lehet, hogy napjaink párválasztó társadal­ mában fontosabb a kinézet. Azt mondjuk érdemes lenne vizs­ gálni, hogy egy egyedülálló anya gyerekei mennyire sikeresek a kétszülős családmodellben nevelkedett gyerekekhez képest. Abban igaza van, hogy egy nő abszolút fel tud nevelni egye­ dül egy, vagy két gyereket. Az a kérdés, hogy milyen társadal­ mi pályát fut be az a gyerek, akit egyedülálló anya nevelt? Ha ugyanolyat, mint az, aki két-, vagy többszülős modellben ne­ velkedett, akkor itt valóban elképzelhető egy új alkalmazko­ dási forma, ami figyelembe veszi azt, hogy egy nőnek megvan

94

ELEVE ELRENDELVE?

a lehetősége arra, hogy jó géneket válasszon. Tehát ne azokat a szempontokat vegye figyelembe, amelyek az apai gondosko­ dásra irányulnak, hanem a jó génállományt helyezze előtérbe. M.N.: A pornóhoz visszatérve, azt gondolom, azt nem cáfol­ ja semmi, hogy a fogyasztásban vannak nemi különbségek. De lehet, hogy azért, mert nem nagyon vannak olyan vizsgálatok, amik ezt céloznák meg. A nők, ha arról kérdezik őket, várha­ tóan hány partnerük lesz életük során, vagy hány volt eddig, át­ lagosan a töredékét mondják annak, mint amit a férfiak. Azon­ ban minden populációban van egy bizonyos arányú (változóan 5-15% ) nő, aki olyannyira promiszkuus, hogy messze a férfiak átlaga fölé mond. Az is elképzelhető, hogy ennek a nagyon ak­ tív szexualitást élő női populációnak a mérete változott meg. Mindenesetre, azok alapján, amiket mondasz, minden jel arra utal, hogy a témát érdemes lenne kutatni, mert valami itt meg­ változott az elmúlt tíz-húsz évben. Nem hiszem, hogy az evolú­ ciós elgondolások megkérdőjeleződnének, de kiderülhet, hogy egy új társadalmi közeg van, új viselkedési standard. B.T.: A változás könnyen nyomon követhető onnan, hogy a nők hosszú éveken keresztül nélkülözték ezeket a lehetősége­ ket. Ötven évvel ezelőtt irdatlan nagy különbség volt férfi és nő között abban, hogy mit engedhet meg magának a szexualitás­ ban. Ahhoz képest az elmúlt évtizedekben lavinaszerű válto­ zások következtek be, ha nem is szerepcserék, de szerepköze­ lítések. Van egy gyors változás, a két nem közelít attitűdjeiben, de nem biztos, hogy eléri, vagy keresztezi egymást, már ha az átlagpopulációt nézzük. Nagyon hasonló a sport, ahol jól mér­ hető testi adottságokról van szó. A hetvenes években, amikor a nők kezdtek igazán ragyogó sikereket elérni a sportban, többen megjósolták, hogy ha ezt a trendet extrapoláljuk, akkor az ez­

95

PORNOGRÁCIA

redfordulóra lényegében eltűnnek a nemi különbségek. Ez per­ sze nem történt meg. A testi adottságok különbözősége miatt nem is történhet meg, ha a legjobb adottságú nőket és férfiakat válogatjuk ki, megmaradnak a különbségek, a férfiak hosszabb combcsontja, a nők szélesebb csípője. A pornográfiára némi­ képp sántít ez a hasonlat, nem is akarom nagyon kiélezni, de annyi talán elmondható, hogy természetes és nem is baj, ha a nemek között különbségek vannak. M.V.: Ezzel a legteljesebb mértékben egyetértek, a különbö­ zőségeket fölösleges mesterségesen eltussolni. Azonban fontos megismerni a milyenséget. A hetvenes évekig a női csikló léte­ zése sem volt téma, a női orgazmusról sem beszéltünk sokáig, mégis kiderült, hogy ezek az adaptivitás szempontjából is fon­ tos dolgok, mert a női orgazmus jelentősen növeli a teherbeesés esélyét. Ilyenformán nem lehet, hogy a pornóról most ugyanez derül ki éppen? M.N.: Hogyne, az orgazmusnak további haszna a kapcsolaton belüli összetartozás erősítése és a stresszoldás, egyfajta feszült­ ségredukció is. Egy olyan társadalomban, mint a miénk, ahol minden arra épül, hogy az ember hogyan tartsa kordában az ösztöneit, nagyon nagy szerepe lehet mindenféle pótdolognak, így a pornófogyasztásnak is, főleg, mert ez a társadalom ráadá­ sul telítve van szexuális izgatással. A reklámok, a tömegmédia mind szexualitástól fűtött, a pornó egyfajta csatornázása lehet ennek a feszültségnek. M.V.: Szexuális önismeret szempontjából sem elhanyagolható. M.N.: A viktoriánus kor szexuális normáihoz képest minden­ képpen lehet egy oktató szerepe, de csak kontrollált formában. A jelenlegi körülmények között, amikor egy tízéves gyerek is találkozhat a pornóval, akkor is, ha nem keresi, főleg nem eb­

96

ELEVE ELRENDELVE?

ben a formában, amiben be sem tudja befogadni (mert nem is kíváncsi rá), azt gondolom, hogy inkább káros. M.V.: Ez inkább a szülők felelőssége. M.N.: Részben igen, de olyan világban élünk, amiben egy tíz-tizenkét éves gyerek előbb-utóbb jó eséllyel találkozik por­ nográf tartalommal. Az, hogy ettől eltekintve a pornó maga adaptív-e, nagyon bonyolult kérdés. A mi jóléti társadalmunk például nem adaptív, mert jóléti társadalomban az emberek általában egy-két gyereket vállalnak, ez pedig nem termeli ki a népességet. Az egész más kérdés, hogy a jóléti társadalom amúgy jó dolog-e. M.V.: Mindkét nem esetében jellemző tendencia az amatőr, home-jellegű tartalmak növekvő népszerűsége. Ennek oka le­ het, hogy könnyebb azonosulni az olyan szereplőkkel, akik in­ kább átlagos külsejűek. Ami ellentmond annak, amiért a por­ nószínészek akár mesterséges eszközökkel is rájátszanak azok­ ra a testi adottságokra, másodlagos nemi jellegekre, amelyek a magas íitneszre utalnak. M.N.: Itt két dologról is szó van, egyrészt az állandó össze­ hasonlításról, amivel magunkat a környezetünkhöz mérjük. Ez eredetileg egy jól behatárolható közeget jelentett, azt a pár száz fős populációt, amiben az ember élt. Ez az összehasonlítás olyan tulajdonság, amit az ember nem tud levetkőzni. A média az elmúlt évtizedekben átvette a közvetlen kör­ nyezet szerepét, így olyanokkal hasonlítjuk össze magunkat, akiket benne látunk, márpedig ott előre, gondosan kiváloga­ tott személyek jelennek meg. Nem csak intellektuális képes­ ségeik, de külső megjelenésük alapján is válogatott emberek. Ez a pornóban nyilván fokozottan így van. Az azonosulást ez nem zárja ki, tegyük fel, hogy egyszeri nézőként megnézek egy

97

PORNOGRÁCIA

pornófilmet egy gyönyörű női szereplővel, ebben a helyzetben lehetőségem nyílik elképzelni, milyen lenne vele, akit amúgy soha nem kaphatnék meg. És ez adhat olyan érzést, mintha kicsit helyettem is ott lenne az a pornószínész. Az, amivel összehasonlítjuk magunkat, a magazinok, reklá­ mok mintája folyamatos önleértékelést okoz. Az átlagnál sok­ kal szebb emberek, nőiesebb nők és férfiasabb férfiak képezik az összehasonlítás alapját. Ezt figyelembe véve nem meglepő, ha az ember elfordul a túltenyésztett mintától és inkább az át­ lagosat kezdi keresni, lehet ez egy önvédelmi mechanizmus is. Másrészt az is benne lehet, hogy a profi pornófilmek nagyon nem a realitásról szólnak, ez még nagyobb motiváció lehet a pornófogyasztásnak az ebbe az irányba való eltolódására, reális dolgokra vágynak az emberek, hasonló lehet a mozgatórugója a valóságshow-k népszerűségének is. Ami engem érdekelne az az, hogy milyen különbségek vagy hasonlóságok vannak a férfi és a női ízlésben. Az előfeltevésem az lenne, hogy bizonyos tartalmak a nők, bizonyos tartalmak a férfiak számára lehetnek érdekesek. Összességében az egész téma egyértelműen kutatásra érdemes, sok fontos és megvála­ szolatlan kérdést vet fel. Valószínűnek tartom, hogy ilyen jel­ legű vizsgálódásra a közeljövőben az egyetem berkein belül is sort kerítünk. B.T.: Ezt én is el tudom képzelni, főleg, mert nagy hallgatói érdeklődésre számítok. Hasznosak is lennének a témába vágó publikációk, mert magyarul a szexualitás témakörében nagyon nehéz jó irodalomhoz jutni.

ÖTÖDIK FEJEZET

Nevelés kontra természet
Gender és pornó

A gender kifejezés a gender studies terminológiájában a társa­ dalom által meghatározott nemet jelenti, a gender studies maga pedig a biológiai és a társadalmi nem, és általában a nemek köz­ ti különbségeket kutatja. A gender szó jelentése „nem” , de sem a magyar, sem más nyel­ vű megfelelője nem fejezi ki azt a tartalmat, amivel az angol szó bír, etimológiai és köznyelvi szinten sem. A szó eredete a latin genus szó, ami csoportot, csoportosítást, fajt, fajtát, féleséget jelent és etimológiailag tartalmazza az olasz generare igét is, ami alkotást, létrehozást, nemzést, kezdeményezést, teremtést és átvitt értelemben szülést is jelent. Vagyis egyszerre utal a lét­ rehozás folyamatára és a sajátosságra, milyenségre. A kifejezés eredetileg leginkább a grammatikában volt használatos, majd a feministák is felfedezték maguknak, a gender studies pedig napjaink divatos kutatási területe. Simoné de Beauvoir M ásodik neméről, mint a második hullá­ mos feminizmus alapművéről, már szó esett az első fejezetben. Most lássuk, miért is annyira fontos írás. A leghíresebbé vált gondolata a második könyv első fejezetének („Nevelés”) nyitó­ mondata: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik.” Ebből a mondatból - bár Beauvoir nem használta a gender ki­ fejezést - villámgyorsan levezethető a biológiai és társadalm i nem fogalom- (vagy ellentét-) párosa, és ez a gender studies témája. A M ásodik nem műfajáról máig megoszlanak a véle­
1 0 1

PORNOGRÁCIA

mények, sokan elismerik, mint filozófiai írást - ezt Beauvoir sohasem erőltette, tudatosan hagyta és elősegítette, hogy hiva­ talosan Sartre legyen a komoly filozófus a családban -, mások szerint szociológiai mű, megint mások szerint irodalom. Eset­ leg mindhárom. Beauvoir szerint meg egyszerűen az történt, hogy már na­ gyon idegesítette a sok ostobaság, amit körülötte akkoriban összehordtak, annyira, hogy bár a legkevésbé sem akart köny­ vet írni a nőkről, végül kénytelen volt rászánni magát. Amikor a mű 1949-ben megjelent, még nem létezett sem gender, sem culture studies. Ma leginkább ezekbe a kategóriákba sorolhat­ juk, már ha mindenképpen kategorizálni akarunk. Beauvoir könyvének első felében kritikusan elemezte korának aktuális tudását a biológia, történettudomány, antropológia, pszicholó­ gia és a pszichoanalízis területein és ezeken keresztül mutatta be a nők helyzetét, sorsát. A második rész eredeti címe Üexpérience vécue, ami legin­ kább „megélt tapasztalatot” jelent - a magyar fordításban ez „Gyakorlat” . Ebben a részben kifejti, hogy a nő tragédiája az, hogy bár vágya önmagát szuverénként látni és láttatni, a fér­ fi mégis a „Másik” szerepére kárhoztatja. A Másik feltétele az Egyik. A más könnyen lehet idegen, sőt ellenséges; Beauvoir e tekintetben egyenesen az antiszemitizmussal és az amerikai feketeüldözéssel hasonlítja össze a nők alárendelt „másságát” , azzal a különbségtétellel, hogy a nők általában nem egyszer csak, bizonyos körülmények közt válnak mássá, hanem ebbe a „más” szerepbe születnek. (Ennek a gondolatnak a kicsavará­ sával magyarázza Dworkin a nők társadalmi alárendeltetését és állítja be a pornót úgy, hogy az a nők szexuális alárendelésének undok megnyilvánulása.)
1 0 2

NEVELÉS KONTRA T E R M ÉS Z ET

A nőben éppúgy megvan - Sartre szabadság-elméletére utal­ va - az emberi vágy az eredendő autonómia, önmegvalósítás iránt, de vajon milyen utak nyílnak előtte, hogy kiteljesedjék? Tradicionálisan a nő a test, a férfi a szellem. A férfi a szubjek­ tum, a nő a m ásik, a nő az, aminek a férfi látja, ha szexuális lénynek, akkor annak. Hiába a szuverenitás iránti vágy, ha be­ teljesedése a társadalmi elvárásokkal élesen ütközik. „A fiatal lány emberi kiteljesedése (a férfiével szemben) ellentmond női hivatásának. (...) Eredendő igénye arra, hogy szubjektum, te­ vékenység, szabadság legyen, összeütközésbe kerül nemi ösztö­ nével és a társadalom sürgető követelésével, hogy passzív tárgy­ ként vállalja önmagát. (...) Sorsomat csak a Másikként tölthetem be - de hogyan mondjak le Énemről?” Majd a felnőtt nő erotikus transzcendenciájáról: „A másikat birtokba venni, de előbb s ennek érdekében prédává lenni: ez a nő erotikus transzcendenciájának lényege. Vagyis tárggyá válni és tárgyként ra­ gadni meg önmagát.” Beauvoir hitt az egyenrangúság lehetségességében, sőt, olyan eggyéolvadásban, amiben nem a gyengébbik oldódik fel az erő­ sebbikben, hanem két „lényeg” , magát „lényegként” megélő egyén válik kölcsönösen eggyé. Ez volt Beauvoir híressé vált formulája, amit a Sartre-ral való összetartozásra alkalmazott: ketten egyek. Egyébként Beauvoiron sokszor érezhető némi fér­ fiasság, a női tapasztalatokat korántsem nőiesen szemlélte, talán ezért is olyan szimpatikus; eleve kivédte, hogy a női sztereotí­ piákkal vádolják. Persze az ilyesmi kivédhetetlen, vele is elő­ fordult, dühítette is: „Olykor vérig bosszantott, hogy absztrakt problémákról folyó vitáink során férfiak azzal intettek le: ‘Ezt csak azért gondolja, mert nő’ , de tudtam, hogy védekezni csak egyféleképpen védekezhetek ellene: ha azt felelem rá: Azért

103

PORNOGRÁCIA

gondolom így, mert így igaz’, szubjektív mivoltom kiküszöbö­ lésével; szóba se kerülhetett, hogy azzal vágjak vissza: ‘Maga azért gondolja az ellenkezőjét, mert férfi.’”

A kocka elvan...?
Az ember nem nőnek születik, hanem nővé válik. Vagyis meg kell különböztetnünk biológiai nemet (sex) és társadalmi ne­ met (gender). Manapság nem hat újdonságként az, hogy már a gyermekjátékokkal is a társadalmi szerepeket sulykolják az emberbe; Barbie kontra G.I. Joe. A helyzet akkor sem változik, amikor a kisfiú - aki felcseperedve a nagyfiúk társaságát keresi majd - a Barbie-ra szavaz. Ugyanis ha ő inkább lenne kislány, mint kisfiú, és ezért a babákhoz vonzódik, akkor sem a babáról van szó. Hanem a hozzájuk kapcsolódó társadalmi nyomásról; ha kislány akarsz lenni, babázol. Egy gyerek elvan bármivel, ami legalább távolról emlékezteti - őt legalábbis - egy játékra. Viszont már egy három-négyéves­ ben is szilárdan megveti a lábát az a gender szerepelvárás, amit épp ráhúztak; eszébe juthat egy kislánynak ösztönösen, magá­ tól is az, hogy a babájával azt játssza, gondoskodó anyuka, de ezt a nem túl kreatív játékot száz meg száz generáció anyukái ösztönözték, miközben az apukák hordták fiaikat a fiús prog­ ramokra, vadászni vagy focimeccsre. A neveltetésünk segít abban, hogy megtanuljuk a társadalom normáit és megértsük, mennyire létfontosságú, hogy képesek legyünk szerintük élni. Az sem újdonság, hogy az ember füg­ gése a csoporttól, a csoporthoz tartozás iránti vágy éppúgy létszükséglet, mint az, hogy történeteket osszunk meg egymással

104

NEVELÉS KONTRA TERM ÉS ZET

és legyen, aki néha megsimogat. Az már nagyjából kiderült, hogy a nevelés nem olyanná tesz, hanem megtanít úgy csinál­ ni, mintha. Nem leszek okos, szép, de még csak heteroszexuális sem csak azért, mert azt mondták. Azonban szinte garantáltan rosszul fogom érezni magam, ha nem vagyok olyan, vagy nem tanu­ lok meg úgy csinálni mintha, magam előtt éppúgy, mint mások előtt. Csalónak, kívülállónak, selejtnek mutat a tükör reggel, rettegek a lebukástól. Vagy hátat fordítok az általános mintá­ nak, vagy megtanulom átverni azokat, akik meghatározzák, mi a „normális” . Vagy forradalmár vagyok, és nem hagyom annyi­ ban, önmegvalósítok, aztán vagy meggyőzöm a környezetemet, vagy nem. De ha meg nem is győzöm őket, legalább valahogy kicsikarom a toleranciájukat. A gender, mint fogalom, eredeti célja, hogy megkérdőjelez­ ze azokat a tradicionális magyarázatokat, amelyek a szexuális különbségeket és a nemek közti egyenlőtlenségeket „természe­ tes” , biológiai okokra vezették vissza. Ez nem szükségszerűen vonatkozik a nőkre - gondoljunk csak a Barbie után sóvárgó kisfiúra. A feministák alkalmazásában ez persze nem áll, azon­ ban nem csak feminista módra lehet gender studiesban gon­ dolkodni, elég felismerni, hogy nincs az a gender alapú, nőkre vonatkoztatott gondolat, ami ne lenne lefordítható férfiakra, transz- vagy homoszexuálisokra. A gender studies nem a nők elnyomásával foglalkozik, ha­ nem a nemek közötti különbségekkel, nemi szerepekkel, és az azokra ható erőkkel. Gender identitás az - vagy annak kéne lennie - , ahogyan az ember önmagát definiálja. Nem arról fo­ lyik diskurzus, hogy rendben van-e, ami a lábunk közé nőtt ez, ha nem tetszik az, amit dobott a gép, a plasztikai sebészre

105

PORNOGRÁCIA

tartozik hanem arról, hogy mit vár el tőlünk pusztán ez alap­ ján a társadalom. Nem lenne meglepő, ha valahonnan innen fújna a szél ak­ kor is, amikor valaki azt hangoztatja, hogy a nők nem nézik, nem élvezik a pornót. Az evolúciós pszichológusok és a radi­ kális feministák jobbára biztosak benne, hogy a pornó férfiak­ nak készül, a pornónézés férfidolog, a női genderbe nem fér bele az ilyesmi. Aztán jönnek az olyan fiaskók, mint az atlantai Center fór Behavioral Neuroscience kutatása, amelynek eredményei el­ lentmondanak annak a sztereotípiának - és a kutatást végzők kiindulási hipotézisének - , hogy szexképeket nézve a nők az arcra, a férfiak a másodlagos nemi jellegekre fókuszálnak előbb és hosszabban. A szemmozgást követő teszt során ennek épp az ellenkezője derült ki. A férfiak nézték előbb és inkább a képen szereplő nők arcát, a nők pedig a genitáliákat, illetve magát az ábrázolt aktust. A montreali McGill egyetem 2006-os projektjében a kutatók azt vizsgálták, hogy szexuális izgalom hatására hogyan vál­ tozik a genitáliák hőmérséklete, és úgy találták, pornóklipek hatására az izgalom nemre való tekintet nélkül jelentkezik 30 másodperc elteltével, a maximális izgalmi állapotot a férfiak 11, a nők 12 perc alatt érték el. Talán ennél is meggyőzőbb az a 2004-es kutatás, amit az illinoisi Northwestern University-n végeztek. A kísérletveze­ tők meleg, leszbikus, és heteró pornót mutattak nőknek és férfiaknak. Az eredmények szerint a férfiaknak inkább a sa­ ját orientációjuknak megfelelő képsorok jöttek be, a nőknek azonban úgy tűnik, mindegyik tetszett. Legalábbis a testük­ nek mindenképpen.

106

NEVELÉS KONTRA TER M ÉS Z ET

A brit netmums.com 2010-ben felmérést végzett, és az derült ki, hogy a több mint négyezer regisztrált felhasználónak, aki a felmérésben részt vett, 76 százaléka szívesen néz vágykeltőnek egy kis pornót. (Szinte pontosan ez az arány jött ki egy általam készített online kérdőív eredményeként is, egy-két százalékos eltéréssel.) A netmums.com mintegy félmillió regisztrált kis­ mama és gyakorló háztartásbeli közösségi oldala, mondhat­ juk hát, hogy a célcsoportja kimondottan az átlagos életet élő felnőtt nők csoportja. A négyezer kitöltő válaszait tartalmazó mintát alapvetően nem szexuális töltetű közegben vették fel. Azon érdemes elgondolkodni, hogy mit jelent az az adat, ami szerint a közel félmillió regisztrált felhasználóból négyezren kattintottak, hogy válaszoljanak a pornográfiával kapcsolatos kérdőívre. Az aktív felhasználók számának ismeretében könynyebb lenne a spekuláció, de tegyük fel, hogy a 2010-ben tíz éve működő, népszerű oldal regisztráltjainak legalább negyede rendszeresen visszatérő látogató, és láthatta a kérdőív kitölté­ sére a felhívást. Némi matek után az jön ki, hogy a rendszeres látogatók 3,2%-a érezte a kérdést annyira fontosnak, vagy ér­ deklődött annyira a téma iránt, hogy a felhívásra kattintson. Vajon ez az (amúgy nagyon durva közelítésű) arány azt fejezi ki, hogy a látogatókat nem érdekli a pornográfia, vagy azt, hogy nem érdeklik őket a kérdőívek? A felmérésnek mindenesetre komoly sajtóvisszhangja volt, a háromnegyedes arányra sokan felkapták a fejüket. Ahány hasonló kutatásról olvasok beszámolót, egy közös szinte mindben van: a meglepett hangnem. Hogy ez szenzá­ ció, hatalmas meglepetés, nahát, a nők néznek pornót és még élvezik is. És hogy miért ekkora a meglepetés? Azért, mert a női gender nem ezt jósolná. Azért, mert a társadalmi elvárás a nők

107

PORNOGRÁCIA

reakcióját a pornóra inkább az undor, az elzárkózás, sőt, talán a félelem és a fenyegetettség felé jósolná be. Mert a nőnek nem a szex az elsődleges, de attól nagyon fél, hogy megcsalják, ezt mindenki tudja. A nő a szexet elviseli, olykor, ha szerelmes, él­ vezi (kizárólag érzelmi alapon), de a szex alapvetően eszköz a férfiak manipulálására, születésnapi és évfordulós ajándékok megszerzésére. Még a női magazinok is azt mondják, hogy él­ vezd a szexet, de sose felejtsd el, mi mindenre képesek érte a férfiak: a szex hatalom! Pedig az is lehet, hogy egyszerűen csak az egyik legszórakoztatóbb társasjáték. A női gender szerint az átlagos nő nem szexéhes vadmacska, azt tessék meghagyni az olyan nem valóságos karaktereknek, mint a pornószínésznők. A nők érzelmi alapon szexeinek, sze­ xualitásukat így élik meg, nincs vita. Miért, ha nem feltétlenül és mindig lenne így, talán újra kéne gondolni a férfi - női kap­ csolatokat? Dehogy kéne. Ugyanis ahogy a férfi nem a pornó­ filmekben látottakat keresi bennem, úgy én sem azt keresem benne. Ahogy azt sem várom, hogy ő legyen Leonardo DiCaprio a Titanicból, vagy Clark Gabié az Elfújta a szebből, sőt, még egy Humphrey Bogart-féle Ricket se kell produkálnia. Én se vagyok Kate Winslet vagy Vivien Leigh, és sajnos nem vagyok Ingrid Bergman sem. A mainstream pornó annyiban rokon a romantikus filmek­ kel, hogy túlzásokra, elnagyolt általánosításokra épít, amelyek a való életben nem, vagy nem úgy jellemzőek. Azonban eseten­ ként a hétköznapi életben is mindannyian mutathatunk olyan vonzó tulajdonságokat, tehetünk olyan gesztusokat, amelyek az eltúlzott fiktív karaktereket kívánatossá teszik. Olykor egy gyertyafényes vacsorához felveszem én is a jobb modoromat és a szebb ruhámat, hogy azután azzal koronázzam meg az estét,

108

NEVELÉS KONTRA T E R M ÉS Z ET

hogy lehetőleg mindkettőt leveszem. És ez így mindenkinek rendben is van, nemigen találkoztam olyan véleménnyel, ami azt támadta volna, amit két ember a négy fal között tesz, legyen szó akár a pornó világából csent praktikákról; néha belefér. Otthon, vagy az évfordulós kiránduláson, wellness hotelben, a lávaköves masszázs után, szemérmes zavarban összekacsintva. Talán a gyanakvás a pornóra az intimitás szentségének ki­ szolgáltatásáról szól? A pornó közönséges, a közönségesség pe­ dig - akár a poligámia - csak a férfiak számára megbocsátható? Nagyanyáink álláspontja szerint egy nő legyen szajha az ágy­ ban, szakács a konyhában, úrinő a társaságban. Erről van hát szó, hogy a nők, ha élvezik is a szexet, tegyék csendben? Ak­ kor pornót is szabad nézni, csak titokban? Annyira titokban, mintha valami olyan bűn lenne, ami annyira arcpirító, hogy a létezését is illik letagadni? Ahogy valaha az illem szerint hivata­ losan nem csináltak „piszkos” dolgokat az ágyban, úgy hivata­ losan a nők undorodnak a pornótól? Aztán az már magánügy, amit egyedül művelnek a böngészőprogramban az inkognitós keresés áldásos leple alatt? (Az így megtekintett oldalak nem jelennek meg böngészési vagy keresési előzmények között, és más nyomokat sem hagynak.)

109

„Hiszen addig normális bármi, amíg az ember nem árt se másnak, se magának.”
B eszélgetés Spitzer Györgyi S om áv al szexről, p orn óró l, n őiségről

Mérő Vera (M.V.): Tudható rólad, hogy az utóbbi időben so­ kat foglalkoztál gender tudományokkal. A pornót gender ke­ retek között vizsgálva látsz olyan jellemző különbséget férfi és nő között, hogy ki néz, vagy nem néz pornót, milyen pornót néz, aki néz? Spitzer Györgyi Soma (S.Gy.S.:): A milyenségben látok kü­ lönbséget. Én is sok nővel készítek interjút a szexről, hogy mi doppingolja a szexben. Tartok „lelki wellness” foglalkozásokat is, ezek egyik fő témája a punci, a saját punci megismerése, el­ fogadása és szeretete, a másik témát úgy hívom, hogy péniszológiai ismeretek... M.V.: Ez a „lelki wellness” ez... S.Gy.S.: Ez egy háromnapos elvonulás egy wellness szállodá­ ba, azért oda, mert ennek a három napos csoportterápiának az utolsó része a vízben a születésterápia, tehát a saját születésün­ ket lemodellezzük, a születés második, harmadik és negyedik fázisát, a hangsúly a harmadikon és a negyediken van, amikor a szülőcsatornán végigjössz és aztán ki. M.V.: Vagyis a küzdelmes rész... S.Gy.S.: Igen, és a fogadtatás, hogy hogyan fogadnak. Ezért megyünk wellness szállóba, különben lehetne ez egy olcsó pan­ zióban is, de ez a születésterápia szerintem egy nagyon fontos része, kihat az egész életére az embernek, hogy hogyan fog dol­ gokhoz, miképpen fejezi be, mennyire csinálja végig a azokat.
1 1 0

NEVELÉS KONTRA TER M ÉS Z ET

Ennek a háromnapos tréningnek a második napján kerül sorra a jacuzziban a péniszológia, és ilyenkor gyakran szóba kerül a pornó is, hogy milyen pornót néznek, hogy szeretnek pornót nézni a nők. Vegyes a dolog, teljesen vegyes, és ebbe a saját barátnőimet és magamat is beleveszem. Első körben most csak magam­ ról beszélek, majd később a többiekről is. Én amit bírok, azok home-made videók, amiben nincs ez az üres kifelé nézése a nőknek, mint azokban a nagyon megcsinált pornókban, ahol látszik, hogy eljátszott, nagyon művi, a nő nagyon használva van... Szánalmas. De a jó kis home-made pornók, ahol látod, hogy ezek tényleg dugnak és tényleg élvezik, na az szexi, az ott van a szeren. Ma már van olyan szexcsatorna is, ahol a nemi szerveket nem is igen mutatják, inkább az érintésekre fókuszálnak, arra, hogy mondjuk a nő mit él meg. Régen bejött, amikor csak a szervek ki-be mozgása látszott, ma már nem, ezen a saját változásomat is le tudom mérni. Azok a filmek, ahol a férfi arca nem is lát­ szik, ahol a férfi redukálódik egy péniszre, vagy ahol a nő van nagyon eszközként beállítva, kiszolgáltatottnak, az a legtöbb nő­ nek nem jön be. Bár, ami azt illeti, az is szexi tud lenni, amikor érzed az erőt a pasiban. Sőt, még a kiszolgáltatottság is tud izgató lenni, de itt kiszolgáltatottság alatt mást értek, mint az előbb... M.V.: A dehumanizáló, az elidegenítő helyett a bizalomjáté­ kot érted ez alatt? S.Gy.S.: Pontosan. Kilyukadhatunk oda, hogy mindenre van igény... M.V.: Nekem ez a válaszom a pornóra. S.Gy.S.: Régebben a gyengém volt - érdekes, ez elmúlt, de jó hosszú ideig, vagy tizenöt évig tartott - a melegpornó, csak

111

PORNOGRÁCIA

a srácok együtt, úgy éreztem, ennél nincs semmi, ami izgibb. Vagy a biszex pornó, amikor az egyik, vagy legalább az egyik pasi biszex... Mondjuk akkor már mindkettőnek annak illik lenni, különben nem lesz jó vége... De mondjuk nekem a lány­ pornó az nulla. Körülbelül annyi, mint ahogy ezt a gyufásdobozt itt erre a cigisdobozra rárakom és fel-le mozgatom, semmi. Mondjuk lehet, hogy csak én nem láttam jókat. Lehet, hogy ha láttam volna egy igazán brutál manusnőt... Az lehet, hogy va­ lamennyire izgi lett volna. M.V.: Én pont nemrég néztem épp egy ilyet, nálam annyiban bejött, hogy nem hatott annyira tikkasztóan unalmasan, mintha történt is volna valami... A meleg férfipornóhoz nem mérhető, de a klasszikus leszbikusnál eseménydúsabb. S.Gy.S.: Na ezt el tudom képzelni, hogy izgalmas lehetett. M.V.: Valószínűleg azért volt az, mert nem keltette azt a be­ nyomást, hogy itt egy lány most amúgy teljesen örömtelenül úgy csinál, mintha szeretne puncit nyalni, kizárólag a potenci­ ális férfinéző kedvéért. S.Gy.S.: A fiúk egymás közt azért nem tudnak unalmasak lenni, mert ott erekció kell, valaminek kell belül történni ahhoz, hogy működjön. A leszbikus pornóból valahogy hiányzik va­ lami, nem is csak a pénísz - az is, nagyon - , hanem maga a férfienergia. Ha megnézed a petesejtet és az ondót, mit csinál az ondó, küzd és nyomul a sikerért, törekszik, iparkodik és ott van, ez a teremtés maga. Amikor a pornóban ez a teremtő erő megmutatkozik, az teszi vonzóvá. Akkor nem működik, ami­ kor nincs a férfinak egy rendes merevedése, ötször lelankad a farka, és szinte látod a fluífert, a felszopólányt a háttérben... Mondjuk, nem akarok ítélkezni, de ahhoz a szakmához is kell egy lelkivilág, bevállalni, hogy én vagyok az, aki a háttérben
1 1 2

N EVE LÉ S KONTRA TER M ÉS Z ET

felszopja a színésznek, ez valami önbüntetésnek tűnik, vagy valami durva orális frusztrációnak. M.V.: Szerinted mitől más (ha más) a férfi és a női pornó­ nézés? S.Gy.S.: Nem állíthatom, hogy más, nincsenek reprezentatív statisztikáim. A férjemmel többször próbáltam pornót nézni, ő kifejezetten unja minden variációját. Benne semmit nem hoz fel, egyáltalán nem érdekli. Hidegen hagyja az üres szex, ami nem attól üres, hogy két idegen ember találkozik egymással, hiszen két idegen is lehet egymásra hirtelen katartikus hatás­ sal. Ifjabb koromból emlékszem például két olyan szeretőre az egyik műbútorasztalos, a másik sírkőfaragó volt akikkel amúgy nem ültem volna be egy kávézóba, de a szexben olyan elementáris egymásra találás volt köztünk, amit egészen rend­ kívülinek tartok. Hogy a pornósoknál ez hogy működhet, nem tudom. M.V.: Náluk szerintem inkább szellemi együttműködésről van szó, legalábbis a profik esetében. Ez az együttműködés alacsonyítja le a nőket a radikális feministák szerint. S.Gy.S.: Hogyne, és a pornó miatt hiszi minden pasi azt, hogy kicsi a farka, leértékelt áru, persze a nők is leértékeltek... Az persze tény, hogy a pornószakmában a legtöbb lánynak plasz­ tikázott a teste, megműttetík a mellüket, a szájukat, a punciju­ kat. Kicsinyítik, feltöltik a szeméremajkakat. Ez nem jó üzenet, a tantra ki is köti, hogy amíg zavar, amíg nem tudod elfogadni a nemi szervedet, nem léphetsz magasabb szintre, nem tudsz jelen lenni a szexben. Ezért tartok punciológia órákat is; a részt­ vevőkkel dicsérő verseket iratok a saját puncijukról, miért sze­ retik, mitől csodálatos. Azt tapasztaltam, hogy ez alapvetően problémát okoz a nőknek. Az órákra be szoktam vinni a Hoppál

113

PORNOGRÁCIA

Bori testtudat oktató barátnőmtől kapott képet, amin a Szűz­ anya sziluettje van, másképp forgatva pedig maga a vagina. M.V.: Ennek abszolút van hagyománya, elég, ha a Szent Grál­ ra, a női princípiumot szimbolizáló kehelyre gondolunk. Szó­ val a Szűzanya, a női szentség, így a női nemi szerv, nem állnak távol egymástól, sőt. S.Gy.S.: Közben olyan transzgenerációs sérüléseket kell ki­ dolgoznunk magunkból, hogy még a nagyanyáink is úgy hív­ ták, hogy a kislányok „csúnyája” . Ebből a szempontból a magam generációját híd-generációnak tartom, akik megéltünk már egy ébredést, azonban a szüléink és nagyszüleink mélységes elfojtá­ saival is nekünk kell megküzdenünk, különben könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy nem a saját életünket éljük. A szü­ lői mintával, a nagyszülői lenyomattal szemben a megoldás az, hogy feltépjük ezeket a dolgokat, kinyissuk magunkat, ezzel te­ remtve meg a helyes mintát a következő generációnak. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan, mert éppen egy hihetetlen mérté­ kű változás folyamatában vagyunk, ami a férfi-női szerepeket, viszonyulást illeti. Nyilván ebben a szex vastagon benne van. Az elfojtás, amit a szexben az előző generációknak meg kellett élnie, aztán ez a hirtelen váltás és nyitás, tobzódás; túl sok eltárgyiasulás jelenik meg. Közben vidéken az elvált, szeretőt tartó asszonyokat még mindig megvetik. M.V.: De este szemrebbenés nélkül nézik a tévében a kereske­ delmi csatornák magazinműsorainak kis színesei közt feltűnő pornócsillagokat, rendezőket. S.Gy.S.: Azzal nem tudnak azonosulni, nem is zavaró, annyi­ ra távoli. Időről-időre megdöbbenek azon, hogy a hétköznapi ember fejében milyen ideák élnek a televízióban látott emberek­ ről. Te amúgy - a melegpornón kívül - milyen pornót szeretsz?

114

NEVELÉS KONTRA TER MÉS ZET

M .V: Én is amatőrpornó párti vagyok. Engem sem izgat fel, ha nem látok valami valóságosat, csak a szakmai rutint, ez okoz is némi etikai gondot, amikor a házi készítésű filmekre kattintok. S.Gy.S.: Pedig érthető a vonzalom. Nagyon ritkán láttam olyan pornót, amiben úgy láttam, hogy a nőnek tényleg klitorális orgazmusa van. Rossz érzés, amikor azt érzem, hogy megjátsszák, inkább nyomasztó. M.V.: Kívülállónak érzi magát az ember. De nem úgy, mint amikor amúgy, a helyzetből adódóan kívülálló, ha pornót néz, hanem inkább idegenség érzés ez, ami olykor egészen szoron­ gó állapotot okoz. Ilyesmi az is, amikor az embernek egy kis túladagolása lesz és csömört érez. S.Gy.S.: És vajon a kapcsolatok milyen szakaszában néznek pornót a nők? M.V.: Én úgy látom, hogy ez teljesen változó és elsősorban nem a családi állapottól függ, de még csak a kapcsolat minő­ ségétől sem. Hangulati kérdés. Előfordulhat, hogy valaki egye­ dülállóként nem nézi, a legnagyobb szerelemben és szexuális kánaánban meg igen. Ez is lehet logikus: amikor boldog és so­ kat szexei, többször jut eszébe a szex, rá van hangolva (vagy éppen kattanva) a gyönyörre. A pornó egyébként sokszor az ember szexualitásának egyfajta szürkezónájára tapint rá; azokra a dolgokra, amik a fantáziánkat izgatják, de a valóságban nem szeretnénk kipróbálni. S.Gy.S.: Vagy mégis, de az nagyon nem mindegy, hogy ho­ gyan. Szélsőséges példa a Londonban élő domina barátnőm (ér­ dekes, hogy a finom angolok körében a legnépszerűbb a BDSM, a szado-mazo kikötözős szex), akinek négyszáz rabszolgája van. Egy katalógusban vezeti a listát szám szerint, a számokat olyan pluszinformációkkal látva el, mint „S” (szubmisszív, vagyis a

115

PORNOGRÁCIA

lelki gyötrést szereti) vagy „M” (mazochista, a lelki mellett a fizikai kínzást is igényli), ezeken belül pedig három további ka­ tegóriát különböztet meg. Ezek idővel változhatnak, hiszen az ingerküszöb a látogatások számával korrelálva tolódik ki egyre inkább. Ahhoz, hogy sikeres legyen, nagyon kell éreznie a klien­ sek igényeit, határait, ha mellényúl, komoly károkat okozhat, testileg, lelkileg egyaránt. Azt, hogy a jó szex viszont gyógyító erejű, tudjuk egy ideje, gondoljunk csak a századelő migrénes nőire, akiken a rendsze­ res csiklómasszázs segített, vagy a fürdők terápiáira, ahol vízsu­ gárra ültették a nőket. De egy rendes asszony nem förmedhetett rá a férjére, hogy „Még!” Napjainkban mindenesetre elindult egy olyan tendencia, hogy a hirtelen elszabadult szexualitást megpróbáljuk értelmezni, mederbe terelni. M.V.: Egyszerre beszélhetünk a szexről, csak nincsen hozzá kultúránk. S.Gy.S.: Abszolút. Ha belegondolsz, a végletek mindig együtt járnak, egyik a másiknak természetes velejárója. Az elfojtás után csakis az elburjánzás jöhet, ennek a korszakát éljük most. Re­ neszánsza, kifakadása, áradása van a szexualitásnak. Harminc éve Hajdúnánáson megtaláltuk apám NDK pornóújságját, más­ napra az egész suli tudta, hogy nekünk saját pornónk van. Az egész teljesen abszurd volt, amit csak tetézett az, hogy a borítón egy nő volt, banánnal a puncijában. Ebből eljutni odáig, hogy bármelyik benzinkútnál, újságosnál, bármikor hozzá lehet jut­ ni, iszonyú tobzódás. Ezt a rengeteg szexuális információt pró­ báljuk most rendezni, értékelni. Ha eljut az emberiség odáig, hogy nem minősít, abból lehet építkezni. A lelkileg, testileg egy­ másnak nem ártó tartományon belül persze. Hiszen addig nor­ mális bármi, amíg az ember nem árt se másnak, se magának.
1 1 6

HATODIK FEJEZET

Magunk közt szólva..
Nők és pornó

„...igenis minden nő néz pornót, amelyik azt mondja, hogy nem, az hazudik!!!” (Liviké, internetes fórumozó, nlcafe.hu) A fenti gondolatot először - szinte szó szerint így - négy-öt évvel ezelőtt, a kisoroszi vurstliban, egy színházi projekthez készített villáminterjúban hallottam egy hatvan körüli falubeli nőtől, aki annyit tett még hozzá: „Nincs is ezzel baj, én is né­ zem, csak szépen bánjanak egymással.” Jómagam nem mennék olyan messzire, mint a kisoroszi hölgy, vagy „Liviké” , egyáltalán nem állítom, hogy pornót néz­ ni általános tevékenység a porszívózás és a vacsorafőzés közé beiktatva. Anyám (tudtommal) nem néz pornót, az ő anyja pe­ dig el sem tudja képzelni, milyen is lehet egy ilyen film. Aki­ nek elképzelhetetlen, hogy önként leüljön egy ilyen mozi elé, az nem biztos, hogy prűd, vagy frigid. Lehet, hogy egyszerűen nincs szüksége rá. Vagy éppen most nincs, eddig nem volt, föl se merült, nem úgy nevelték. Érdekes módon az első szexről a lányok általában nagyon hamar beszámolnak egymásnak, sőt, nem ritka a versengés sem, hogy ki esik át rajta először. De ha a téma a maszturbáció, mindjárt szemérmesebbek a kamaszlányok. A pornó... A pornó pedig tabu, arról nem minden barátnő beszélget. Azonban az emberek könnyen megnyílnak akár egy idegen­ nek is, még a sikamlós témákkal kapcsolatban is, ha a kérdés­

119

PORNOGRÁCIA

feltevés a megfelelő helyzetben történik. Például az e könyv kapcsán megkérdezett nők többsége meglepően intim mély­ ségekbe ment bele, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne pornófogyasztási szokásaikról beszélni. Általánosan elfogadott nézet, hogy a nők nem, vagy csak alkalomszerűen, inkább a pasijaik kedvéért néznek pornót, maguktól legfeljebb erotikus filmekre vevők, vagy romanti­ kus regényeket olvasnak, és általában bántja őket, ha partnerük pornót néz. És ebben is van igazság, sok nőre áll ez a teória. Másokra meg nem. És van, akire igen is, meg nem is. Van két barátnőm, a megközelítésük népmeseien nőies: tel­ jesen ésszerűtlen. Az egyikük élete első összebútorozós kap­ csolata alatt maga előszeretettel nézte, használta, élvezte az in­ terneten felkutatott videókat, de ha a böngésző előzményeiben megtalálta a másik japán rajzfilmpornóit (hentai), kő kövön nem maradt. Egy idő után azon ment a meccs, hogy felváltva kapcsolgatták ki-be az előzmények rejtését és megjelenítését. Mire föl ez a kettős mérce? Egyrészt a lánynak egyszerűen nem jöttek be a - talán kissé valóban bizarr - japán alkotások. ízlés­ telennek, betegnek találta őket, mind tartalmuk, mind eszté­ tikájuk miatt. Másrészt a saját önbizalomhiánya is felelős volt abban, hogy képtelen volt belátni, mennyire igazságtalan. A másik lány rendszeres fogyasztó, preferenciáit korábbi po­ zitív szexuális tapasztalatai formálták; kedvelt pózok, ritmusok, mozdulatok, jól teljesítő volt szeretőkre emlékeztető színészek, stb. Korábbi kapcsolataiban volt példa közös pornónézésre, a pornó akkor a játék része volt, mint alkalmi szexuális kellék funkcionált. Mindezek tudatában megkérdeztem, az zavarja-e, ha a mostani pasija pornót néz. Egyből visszakérdezett, kissé

120

M AGUNK KÖZT SZÓLVA.

vészjóslóan: „Egyedül?” „Persze, egyedül.” Csípőből jött a vá­ lasz: „Igen!” Alapvetően okos, felvilágosult nők észre sem veszik, és teljes természetességgel alkalmazzák a maguk kettős rendszerét. Egy percig nem érzik árulásnak, sértésnek, vagy bármilyen módon negatív üzenetnek a másik felé azt, hogy pornót nézve önkielé­ gítenek, de ha a hozzájuk tartozó férfi merül el a fantázia vilá­ gában, rögvest vészvillogóra kapcsol az agyuk. Valamiért ösztönösen tiltakoznak az ellen, hogy a partner a kikapcsolódásnak ezt a formáját válassza, azzal viszont semmi gond, ha a zuhany alatt vagy a mellékhelyiségben „oldja meg” a dolgot, már ha közben a gondolatai is monogámok maradnak. Olyan ez, mintha az, hogy a férfi pornót néz, azt az üzenetet hordozná: „Nem vagy elég nekem”. Miközben fordított esetben valahogy reflexszerűen legitim a dolog, pedig az üzenet ugyan­ az. Már ha így nézzük. Nos, eleve nem szerencsés abból kiindulni, hogy a pornó mindenképpen hiánypótló funkciót lát el. Sem a férfiakról, sem a nőkről nem feltételezem, hogy a pornószínészek elidegenített, sokszor nagyon mesterkélt szexualitására vágynának otthon is - a legtöbb esetben egy pornószínésznő nagyjából annyira ter­ mészetes, mint a mellei, semmi intimitás, csak a szex, redukálva a szexre, és a férfiszínészek sem éppen az emberi kapcsolatok mélységeit próbálják megjeleníteni. Van, akinek éppen ez az izgató: az elidegenítettség, ami miatt az ember nem érzi úgy hogy kukkol, vagy félrelép. Nyilvánvaló, hogy a szex alapvetően nem ilyen, még az egyéjszakás kapcsola­ tok esetében sem. Sőt, mindkét nem képviselőit hallottam már úgy nyilatkozni, hogy az aktuális partner pornófilmeket idéző

121

PORNOGRÁCIA

viselkedése válóok volt, vagy legalábbis súlyos probléma. Per­ sze pornó is sokféle van. A pornó, a pornográfia definíciójából adódik, hogy nem akar többet, mint a szexualitás, a szexuális aktus explicit megjelení­ tésén keresztül hatni az érzékekre. A fantáziára ható képsorok személytelensége megszünteti a legalapvetőbb, nemtől függet­ len problémát: a megfelelés kényszerét. A pornót nézve az em­ ber nem aggódik azon, hogy mekkora a farka vagy a melle, jó-e amit csinál, és főleg, mennyire jó az elődjeihez képest; nincs felelősség. Az ember legfeljebb magával kell, hogy elszámoljon - leszámítva a keresőelőzményes lebukásokat.

ízlések és a pofonok
Pár éve, a már említett színházi projekt kapcsán Kovács „Kovi” István pornórendezővel beszélgettem a női pornóról. Akkor azt mondta, hogy próbálkozott kifejezetten női igényekre sza­ bott filmek készítésével, de a kísérlet megbukott: a várt profit elmaradt, a női pornó nem talált közönséget magának. Vad Katalin (Michelle Wild), Kovi egykori primadonnája 2004-ben a Velvetnek úgy nyilatkozott, hogy a rendezés, forgatókönyv­ írás felé veszi az irányt, a női fogyasztók igényeire fókuszálva, betöltendő a piaci rést, amit a női közönség jelent. Ebből nem sok valósult meg, talán éppen azért, mert a női igények sokkal kevésbé speciálisak, mint azt bárki gondolná. Egyes pornóoldalak kísérleteznek női szekcióval, de ezekben nagyjából ugyanazokat az opuszokat lehet megtalálni, mint a kezdőlapon; van pár kategória (ruhás szex, misszionárius szex), amire rá lehet fogni, hogy nőknek szánták, de egyrészt a kate­

122

MA G U N K K Ö Z T SZÓLVA.

gória filmjei ugyanúgy ott vannak a férfirészleg filmjei között is, másrészt, a női szekciókban is előfordul például a forced (ki/ rá/erőszakolt) kategória. Vannak egyenesen nőknek létrehozott oldalak, köztük sok nyilvánvaló tévedéssel, ahol szexinek és esztétikusnak szánt, de inkább csak giccses fotókat láthatunk széptestű férfiakról, illetve vannak olyan oldalak, amelyek tartalmait éppen lehet pornónak nevezni, de minek. Ilyen „nőktől nőknek” feminis­ ta pornóblog a hotmoviesforher.com, amit egyszerűen nem is értek: ha ez az - amúgy fizetős - oldal lenne a nekem szánt le­ hetőség, gyorsabban szoknék le a pornóról, mint annak idején a szilikonpántos melltartóról. Ugyanabból az okból: csak arra alkalmatlan, amire használnám. Vajon az miért nem jut eszébe senkinek, hogy a szexuális szokások egyénenként eltérőek, és az esetleges filmválasztás elsősorban ezen, és nem a puszta nemi különbségeken múlik? Azt talán nem kell bizonygatni, hogy vannak nők, akik szere­ tik, ha meghúzzák a hajukat, vannak, akik nem. Vannak, akik kedvelik az orális szexet, mások a gondolatától is öklendeznek. Az a felvetés, hogy egy nő, csak mert nő, más filmet néz, mint egy férfi - mert ugye minden férfi pontosan ugyanolyan pornót néz - , önmagában nem tűnik megalapozottabbnak számom­ ra, mint mondjuk az, hogy a Kos jegyűek más ételeket szeret­ nek, mint a Bakok. Rengeteg helyen olvastam, hogy a „számok” azt mutatják, hogy a férfiakhoz képest elenyésző számú nő néz pornót. Ez azért érdekes, mert én mindig azt hittem, hogy a számítógépem IP-címének nincs neme. Amíg nem létezett a világháló, talán mondhattuk azt, hogy egy nőnek kellemetlen kivenni a tékából a D ebbie Does Dallast, de a napjainkban in­ gyen, korlátlanul és főleg arctalanul elérhető tartalmak fogyasz­

123

PORNOGRÁCIA

tóiról úgyszólván semmit sem tudhatunk, se a korukat, se a vég­ zettségüket, és azt sem, hányassal kezdődik a személyi számuk. Eleve eltérő igényeink lennének nekünk nőknek, mint ne­ kik férfiaknak? Akkor hogyan szexelhetünk mégis olyan jókat egymással? Sok nő azt mondta nekem, irritálja, ha a kamera túl sokáig fókuszál a színésznő megjátszósan kéjelgő arcára, hogy ez kizökkenti őket, alapvetően a férfiakra és magára az aktusra kíváncsiak. „Át kell tekerni.” - mondta egy nőismerősöm ru­ tinosan. Az elején a bugyuta bevezetést, az idétlen előjátékot, meg közben a nő fejét. „A pornó onnan érdekes, hogy fasz van benne!” És, bár teljes egyetértésben bólogattunk egymásra, nem volt teljesen igazunk: sokan mások kimondottan jó hangolónak tartják a „szebb” leszbikus jeleneteket. Tény, hogy ezen a véle­ ményen viszonylag kevesen voltak a megkérdezettek között, de nem az számít, hogy pontosan milyen filmeket pontosan hányán néznek, hanem az, hogy bárki, aki akarja, megtalálja a neki tetszőt. A nem fizetős pornóoldalak kimeríthetetlen tár­ házként állnak rendelkezésre, türelem kérdése, bármi megtalál­ ható. Talán érdekes lenne tudni, hogy ezer kattintásból hány a női, és hogy egy adott honlap kategóriái - anál, orál, hardcore, tini, anyuka, stb. - között milyen arányok érvényesek, de nem tudjuk. Hogyan is tudhatnánk, amíg komolyan fel sem merül, hogy tudnunk kéne? Mik lehetnek vajon a fogyasztásban az igazi különbségek? Az ismerősömnek, aki megmondta, honnan érdekes a pornó, az első kérdése az volt: „Mondd, hogy soha nem fizetsz érte, ugye nem?! Drogért és szexért nem fizetünk.” A kérdés jobb, mint a poén, aminek szánták; vajon a nők, a női pornófogyasz­ tók hány százaléka hajlandó fizetni a filmekért, vagy volt va­ laha hajlandó fizetni érte? Azok a kevesek, akik videotékába

124

M AG UN K KÖZ T SZÓLVA.

járnak, nyilván fizetnek. De vajon mi a helyzet a pay-per-view (megtekintésenként fizetős) rendszerben elérhető mozikkal? A hitelkártyának van neme, ha számokat akarnánk, a hitel­ kártyákat kéne megkérdezni. Ez meg is történt, a wikipédia internet pornóról szóló szócikke szerint a női kártyák aránya két százalék. De mit árulnak el a hitelkártyák, amiket nem használnak, hiszen majdnem ugyanazt megkaphatja az ember lánya ingyen és ráadásul nyomtalanul. Nincs számlakivonat, a kereső előzményeit szépen töröljük, a dolog abszolút a mi titkunk. És ha nem is akarunk titkolózni, macerás az egész; vagy induljon egy klikkre, vagy keresek mást, van elég. Az in­ gyenes regisztráció nem nagy ügy, mégsem regisztrálok soha. Tudom én, hogy egyszerű, mégis olyan nyűgös dolog. Vagyis: adott vagyok én, rendszeres pornófogyasztó nő, és gyakorla­ tilag mérhetetlen szám. És nagyon úgy fest, hogy sokan va­ gyunk így mi, mérhetetlen számok. Tehát, ha akarnék sem tudnék statisztikákra támaszkodni. De talán nem is célom. Talán inkább a kommunikáció, illetve an­ nak hiánya izgat. Ez a téma aktív indulattal van jelen a nők fejé­ ben, szinte mind lelkes lesz, ha végre kifejtheti az ezzel kapcso­ latos véleményét, hogy igenis, és hogy ez miért nem evidens? Egészen meglepő, de azt látom, sokan szinte megkönnyebbül­ nek, hogy gátlások és finomkodás nélkül nyilatkozhatnak. A férfiak reakciója nagyon hasonló a témára. Egyrészt ben­ nük is él az aktív kíváncsiság, érdeklődés, másrészt üdvözlik a felvetést, hogy a nők is néznek pornót, a többségük meg tud említeni pár nőt az életéből, aki nagy pornókedvelő volt, a többiekről meg azt gondolják, ha nézik is, sajnos titokban. Pedig „úgy” nézni a nők is tudnak, ez ráadásul éppen femi­ nista találmány.

125

Hová meredt el
F e m a le G a zé - a n ői tekin tet A female gazé kifejezés a feminista válasz egy, a játékfilmekben sokszor előforduló jelenségre, a „male gaze”-re: a férfitekin­ tetre, arra a bizonyos vetkőztetőre, ami felér egy zaklatással. A feministák szerint sértő és hímsoviniszta viselkedés, ha egy férfi magáról megfeledkezve megbámul egy nőt és gondol, ami­ re gondol - a szemnek sem szabad mindent, hiszen nem csak tenni, gondolni sem szabad mindent. A feminista alapelvek szerint ez a tekintet, a nézésnek ez a - valószínűleg sokszor teljesen öntudatlan - kéjsóvár módja egyenes út a nők tárgyiasításához, hiszen csupán a testet méri fel, hússá redukálva a személyt. (Persze, bámulni általában azt szokták, akin van mit, illetve aki megmutatja azt a valamit, de kit érdekel.) A feministák eredetileg a játékfilmekre reflektál­ tak, az azokban a teret uraló és meghatározó férfitekintetre, ahol a női testen végigsikló szubjektív (a férfihős nézőpontjá­ ból felvett) kameramozgás is a birtoklást, uralkodást hivatott megjeleníteni. Erre a válasz: mi is tudunk úgy nézni rátok, mintha csak tes­ tek volnátok! Michel Foucault, A szexualitás története című munkájában kifejtett gondolatát leegyszerűsítve, az ilyen nézés, tekintet, (Foucaultnál: orvosi tekintet) képes a testet testnek látni, nem sze­ mélyiséggel felruházott emberi lénynek. Az orvosokkal szemben persze elemi elvárás az, hogy képe­ sek legyenek ilyen szemmel fordulni a betegeik felé, a tárgyiasítás ebben a helyzetben azt jelenti, az orvost nem befolyásolja munkájában személyes, vagy szexuális vonatkozás. Ez a testet a
1 2 6

MAG UN K KÖZ T SZÓLVA.

személyiségtől elválasztó tekintet szexuális szinten is megtartja személytelenségét. Nem a személynek szól, csak a húsnak, a fi­ zikai kiterjedésnek. Nem azért butaság megsértődni rajta, mert mindenki alkal­ mazza, férfiak női testekre és fordítva (sőt, férfiak férfi, és nők női testekre is, hiszen lételemünk az összehasonlítás), hanem azért, amiért a legtöbb személytelen dolgot butaság személye­ sen kezelni. A másik nemre irányuló tekintet talán szexuálisan fűtött, de lehet, hogy nem az. Talán tudatosul, de lehet ösztönös és öntudatlan, azonban akár magatehetetlen, akár akaratlagos, akár felajzott, akár közömbös, egyvalami definíció szerint nem jellemzi: a személyesség, ezért nem érdemes magunkra venni. A „female gazé” , mint - akár művészi - női látásmód, máig érdekes kérdés. Mit lát meg és ezáltal mit mutat meg a kamera segítségével a női alkotó, és mit lát a nő, mint néző, befogadó? A kérdés megfejtésére hazánkban volt egy óvatos próbál­ kozás 2006 környékén, de azóta nem sok hírt hallani hasonló kezdeményezésről. A Velvet újságírója így látta a Tűsarok online feminista maga­ zin „Női tekintet” témában rendezett estjét: „Az ultrafeminista néző fel van háborodva, hogy miért nem csinálnak a nőknek, női szemmel, női pornót, amit aztán soha nem néznének, mert fúj, de akkor is. A női tekintetről van szó, amiről senki nem be­ szélt egész este. így a káoszban megint egy férfi mondja ki, mi az, amit a nő akar: ha létezik is a női tekintet, ez egy biológiai dolog. A női tekintet kultúrájának valószínűleg nem a pornó a legfontosabb része.’ - vonja le végső konklúzióként Rényi (And­ rás - a szerző), mi meg reménykedünk, hogy legközelebb olyat is meghívnak a pornóról vitatkozni, aki ne adj’ isten néz néha pornófilmet és még szereti is azokat.”

127

.hová is?
A kérdésem igazából sosem az volt, hogy néznek-e pornót a nők. Erre akkor is igen a válasz, ha a Földön összesen lenné­ nek vagy százan, akik igen. A kérdés inkább az, miért nem természetes az igenlő válasz a kérdésre, miért nem tárgya a közbeszédnek a női pornófogyasztás éppúgy, mint a férfi, illet­ ve, miért számit a pornófogyasztás eleve férfitevékenységnek? Tegyük félre a viccet, a nők nyilvánvalóan néznek pornót. Hogyan lehet ez kérdéses? A férfi és női fogyasztás valószínű­ leg nagyon hasonló odáig, hogy ahogyan nem minden férfi néz minden nap pornót, és van, aki soha, mert undorítónak találja, úgy a nők hozzáállása is változó. A különbség abban áll, hogy bármilyen sokfélék is a férfiak, soha, senkit nem fog meglepni, ha valamelyikükről kiderül, hogy olykor megnéz egy felnőtt­ filmet. Egy nő esetében könnyebben el tudom képzelni, hogy egy ilyen információ gyökeresen megváltoztatná a róla kiala­ kult képet. Azt nem hiszem, hogy a nők tényleg annyival kevesebbet be­ szélnek a saját esetleges pornónézésükről, mint a férfiak. A fér­ fiak sem beszélnek erről, a részeg, hormontúltengéses kamaszfi­ úktól eltekintve, nem beszédtéma az, hogy ki, mikor, mit nézett, érett emberek számára ez a téma az intimitás, a privát szféra legmélyebb szintje. Mégis, mindenki tudja, hogy nagyon sok - ha nem éppen a legtöbb - férfi szokott pornófilmet nézni és maszturbálni. Hiszen nekik készül, értük virágzik az iparág. Kicsit olyan ez, mint a borotválkozás. Férfiak, nők egyaránt csinálják, mégis, a borotválkozás az egy férfidolog. Csakhogy létezik női borotva. (Amit persze általában a pasi használ. Ami azért nem baj, mert az övé annyival jobb, vigye is az enyémet.)

128

M AG U N K K Ö Z T SZÓLVA.

Sokan próbáltak már nőknek szánt pornót csinálni, de, leg­ alábbis mostanáig, nem történt áttörés. Vajon miért? Nem si­ kerültek a piackutatások? Férfiaknak minden hülye tud pornót forgatni, a nőknek meg szuperigényei vannak? Mi van akkor, ha egyszerűen semmi szükség nincs külön női filmekre? Ha az egész kérdés tényleg olyan, mint az, hogy szeretjük-e a papri­ kás csirkét, és ha igen, tejföllel, vagy anélkül?

És te nézel pornót?
A számtalan informális társasági beszélgetés tanulságai alapján egyre általánosabb sejtéseim voltak és ezek rendre ellentmondtak az általánosan elfogadott nézeteknek (a nők nem néznek pornót, fenyegetve érzik magukat tőle). Összeállítottam egy kérdőívet, mely hét kérdést tartalmazott: 1. Néztél-e már valaha pornót a magad örömére?; 2. Ha az előbb a válaszod igen volt, milyen helyzetekben, ap­ ropóból fordul(t) ez elő?; 3. Milyen gyakorisággal nézel pornót? Milyen médiumon (internet, TV, DVD, stb.) keresztül jutsz hozzá?; 4. Hogyan válogatsz, milyen technikával, stratégiával keresed meg a neked tetsző tartalmakat? (keresők [Google]) használa­ ta keresőszavakkal; random szörfözés egyik oldalról a másikra; mások által ajánlott tartalom, stb.); 5. Mik azok a képek, motívumok, amik miatt rákattintasz egy linkre, kiveszel egy dvd-t? Felsorolnál pár olyan mozdulatsort, helyszínt, pozitúrát, kerettörténetet, vagyis bármi olyasmit, ami mostanában - vagy bármikor - felizgatott?;

129

PORNOGRÁCIA

6. Ha pornót nézel, mik azok az elemek, amik lohasztóan hatnak rád, amiktől kizökkensz?; 7. Szerinted tíz véletlenszerűen kiválasztott barátnődből hány válaszolna igennel az első kérdésre? A válaszok olyan sokfélék voltak, mint amire számítottam, a nyíltságuk azonban a legmerészebb álmaimba illő: a legtöbben meglepően komolyan vették a válaszadást. Már az első egy-két tucatnyi válasz azt mutatta, hogy a nők szexuális preferenciái és fantáziái nagyon hasonlóak a férfiakéról kialakult sztereotípi­ ákhoz; hamar igazolódni látszott, hogy nem férfi és nő között van igazán különbség, ha pornófogyasztásról van szó, hanem az egyes ízlések között. Nem lepett meg, hogy sok volt a hardcore (kemény) szexet, soft SM vagy simulated rape (visszafogott szado-mazo, eljátszott megerőszakolós szex) filmeket kedvelő, az sem, hogy sokan találják ugyanazokat a jellegzetes motívumokat lohasztónak, vagy éppen izgatónak. Ugyanígy számítottam arra is, hogy a válaszadók jelentős hányada mereven elzárkózó lesz a pornóval szemben, azonban a számuk végül kevesebb, mint a minimum, amit jósoltam volna. A százharmincöt fős minta természetesen nem reprezentatív, kérdezőfelületnek a közösségi hálózatokat (iWiW, Facebook) használtam, vagyis, még ha az ismerőseim ismerőseihez is el­ jutott a kérdőív, alapvetően a budapesti értelmiségi (diplomás, vagy egyetemista) nőket találtam meg vele. A kitöltők a 18-tól 50-es korosztályt fedik le, és érdekes, hogy nem nagyon talál­ tam a kitöltők korával korreláló szignifikáns jellemzőket. A nyi­ tottság és az elzárkózás kortól független, de még az ízlés is; az ötös kérdésre érkező két animálszexes (állatos pornó) választ

130

MA GU N K KÖZ T SZÓLVA.

egy huszonéves és egy ötven fölötti nő adta. Talán észrevehető eltérés az, hogy az idősebb korosztály kevésbé keresgél az in­ terneten, inkább a hagyományos tévés szexcsatorna és pornó DVD megoldásokat választják. A válaszadóknak hozzávetőleg négyötöde válaszolt igennel az első kérdésre, ami bőven várakozáson felüli. Az egymásról való gondolkodásban nagyjából két csoportra oszlottak a kitöltők: sokan mondták, hogy a legtöbb barátnőjük igennel válaszol­ na a „néztél-e már valaha pornót a magad örömére” kérdésre. A másik oldalon azok állnak, akik, még ha ők maguk néznek is pornót, ezzel szabályt erősítő kivételnek érzik magukat. Jellemző válasz volt, hogy arctalanul, egy ilyen kérdőívben sokan, vagy mindenki igennel felelne, de szemtől szembe senki, vagy alig. Ezek szerint a pornónézés olyasmi, amit mindenki csinál és mindenki szégyell? Egy 46 éves nő szerint: „Talán ha kettőről feltételezném! Hát, sajnos nem sok, azt hiszem! Szé­ gyenlősek, szemérmesek. Valószínűleg ezért is vannak sokuk­ nak gondjai a kapcsolatok terén!” . Ez a megjegyzés felveti azt a jogos kérdést, hogy milyen hatással is van a pornófogyasztás a nem virtuális kapcsolatokra. A válaszadók közül sokan írták, hogy a pornót partnerükkel közösen használják kedvcsinálóként, de olyan is bőven akad, hogy valakinek a pornó jelenti a megváltást (már amennyi­ ben az orgazmust megváltásnak tekintjük). így van ezzel az a nőismerősöm is, aki azért néz pornót, mert másként nem tud orgazmust elérni. Szereti a szexet, élvezi is, a csúcsra azonban csak magányosan, az általa „doppingnak” nevezett pornó se­ gítségével képes eljutni. Van, aki csak így tud elmenni, de ami kiderült: így a legtöbben el tudnak menni. Már ha rászánják magukat.

131

Hiánypótlás vagy... ?
Miért is néznek pornót a nők? Ha néznek - és a válaszadók többsége néz - , az feltétlenül valaminek (pasi, szex, az aközben átélt gyönyör, orgazmus) a hiányát jelzi, vagy lehet mindentől független, magáért való dolog, ne adj’ isten kedvtelés? Maszturbációhoz; kíváncsiságból; unalomból; a m ásik kedvé­ ért; kedvcsinálónak szex közben; kikapcsolódásképp; ötletbör­ zeként; csak úgy - ezek voltak a kérdőívben a „miért”-re adott leggyakoribb válaszok. A „másik kedvéért” választ leszámítva a férfiak vajon nem ugyanezeket mondanák? (Meglepne egy olyan történet, ami szerint a csaj arra kényszeríti fanyalgó pa­ siját, hogy nézzen egy kis pornót vele, bár, miért is ne, biztosan ilyen is akad.) Nagyon úgy tűnik, hogy a férfiak és a nők, vagyis az emberek hasonló okokból néznek pornót. A társasági helyzetekben megkérdezett nők szeme azonnal csillogni kezdett, amikor rájöttek, hogy most büntetlenül be­ szélhetnek erről. És beszéltek, éjszakákon át beszéltek. És úgy estek neki egy online kérdőívnek, hogy egyértelmű volt: a több­ ségüknek van véleménye a témáról. Sőt, nagyon is van. Hogyan lehetséges, hogy nők(!), akik hevesen érdeklődnek egy téma iránt, nem beszélnek róla? A kérdőív kitöltői között akadt jópár, aki nem spórolt sem az idővel, sem a kérdések átgondolásával, így született pár mélyinterjú minőségű válasz. Egyet ezek közül teljes terjedel­ mében mutatok be, a huszonkét éves lány legtöbb mondatát számtalanszor olvastam a válaszok között, vagy hallottam élő­ szóban, mégis, minden gondolata végtelenül személyes. Kö­ szönet illeti, magam sem tudtam volna jobban összefoglalni, hogyan érez, miket gondol a pornóval kapcsolatban egy nő,

132

M AG U N K KÖZ T SZÓLVA.

aki átlagfogyasztó, nincs rákattanva a pornóra, de nem is uta­ sítja el olykor. „Kérdés: Néztél-e már valaha pornót a magad örömére? Válasz: igen. K.: Ha az előbb a válaszod igen volt, milyen helyzetekben, apropóból fordul(t) ez elő? V.: Az utóbbi két évben, amikor nincs lehetőségem olyan emberrel szeretkezni, akit megkívánok, és emiatt épp szexhi­ ányban szenvedek, akkor fizikai szükségletnek érzem időnként az orgazmust, és ehhez segít, ha képi ingerek érnek. Fiatalabb koromban kizárólag a fantáziám segített, de „elfáradtam” a sok fantáziában, és akkor főleg valós személyekkel képzeltem el a szexet, olyanokkal, akiket nem kaphattam meg. így videó segít­ ségével viszont egyszerűbb, és úgy érzem, így lazábban veszem és a helyén tudom kezelni a dolgot, és nem kell olyanokkal fantáziálnom, akiket sosem kapok meg, így elrontva a kedvemet. Az orgazmus számomra valóban egy fizikai szükséglet, levezeti a feszültséget. A szeretkezés az egy másik dolog, abban van in­ timitás és van partner is, de az intimitáshiányt nem lehet por­ nóval és orgazmussal pótolni. A szexhiányt viszont átmenetileg lehet, szerencsére. Egyébként eddigi tapasztalatom alapján, tar­ tós és jól működő párkapcsolatban ritkán van szükségem ilyen pótszerre, mert akkor a szexuális energiákat van kivel levezetni. Annak ellenére, hogy férfival nem szokott orgazmusom lenni, csak egyedül. De sokkal „minőségibb” élmény egy szeretkezés orgazmus nélkül, mint egy orgazmus pornóval. Szeretkezés­ nél általában nem izgat, hogy orgazmusom legyen, az élmény úgyis megvan, és utána sincs hiányérzetem. Ha néha rám tör az orgazmushiány, akkor időnként persze maszturbálok, de min­ dig arra a férfira gondolok, akivel éppen jól működő szexuális

133

PORNOGRÁCIA

kapcsolatban vagyok, olyankor nincs szükség pornóra, elég a fantázia is. K.: Milyen gyakorisággal nézel pornót? Milyen médiumon (internet, TV, DVD, stb.) keresztül jutsz hozzá? V.: Kb. kéthetente, vagy havonta egy alkalommal, úgy fél­ órát. De ez nem törvényszerű, csupán most visszagondoltam és nagyjából ez a jellemző. Interneten jutok hozzá, mert ez a legrugalmasabb, ezért kell a legkevesebb erőfeszítést tenni. K.: Hogyan válogatsz, milyen technikával, stratégiával kere­ sed meg a neked tetsző tartalmakat? (keresők [Google]) hasz­ nálata keresőszavakkal; random szörfözés egyik oldalról a má­ sikra; mások által ajánlott tartalom, stb.) V.: Régebben a „random szörfözés” volt jellemző, most épp van egy „bevált” külföldi oldal, ahol már a nyitólapon nagy a kínálat videókból, gyorsan és egyszerűen kattinthatok az engem érdeklőkre, beletekerhetek, és ha nem tetszik, átkattinthatok rögtön egy másikra. K.: Mik azok a képek, motívumok, amik miatt rákattintasz egy linkre, kiveszel egy dvd-t? Felsorolnál pár olyan mozdulat­ sort, helyszínt, pozitúrát, kerettörténetet, vagyis bármi olyasmit, ami mostanában - vagy bármikor - felizgatott? V.: Érdekes számomra, ha a videókon van előjáték, vetkőzte tés, és nem azonnal az aktussal indul. De a túl hosszú előjáték sem izgalmas, hiszen nem ezért mentem rá a videóra, tehát ha túl hosszú, akkor áttekerem. Ha előzmény nélkül a videó az aktus kellős közepén indul, akkor sem nézem meg. Hiszen ek­ kor még nem vagyok olyan állapotban, hogy ilyesmi érdekel­ ni tudna. Ugyanúgy, ahogy a való életben, kell legalább egy 10 perc-negyed óra, amíg sikerül megfelelő állapotba kerülnöm és megtalálnom a megfelelő videókat. Van néhány helyzet, ami

134

M AG UN K K ÖZ T SZÓLVA.

a való életben is felizgat, ezeket keresem a videókban. Pl. egy olyan testhelyzet, amiben tudom hogy szeretem a szexet, vagy egy hasonló helyszín. Vagy egy olyan férfi aki hasonlít valame­ lyik olyan előző szexpartneremre, akivel jó volt a szex. Általá­ nosságban véve azt tartom a legfontosabbnak, hogy valószerű legyen a szex és lássam a szereplőkön, hogy élvezik; hogy an­ nak a férfinak tényleg bejön a nő és fordítva. Azt is szeretem, ha a férfiszereplő kevésbé tudja a szerepét játszani, és látszik a videón, hogy „elveszti a fejét” . Szerintem ez a magatartás a leg­ hihetőbb egy épp szexben résztvevő férfitól, nem az amit a vi­ deókon mesterkélten próbálnak magukra erőltetni. K.: Ha pornót nézel, mik azok az elemek, amik lohasztóan hatnak rád, amiktől kizökkensz? V.: Pont azok a képek, események, amelyek a férfiakat lázba hozhatják (legalábbis azokat akikkel már beszéltem a pornó­ ról, kb. 5-6-tal már biztosan szóba került). Pl. egy borotvált női nemi szervre ráközelítő kamera, önkielégítést végző nők, leszbikus párok, arcra/testre élvezés, vagy olyan aktus, ahol a nő láthatóan nem élvezi a dolgot. Az anális szex sem izgat, élőben próbáltam, de nem volt valami jó, ezért videót se né­ zek róla, mert nem tudom beleélni magam, hogy az a nőnek jó. A meztelen női test látványa számomra nem izgató, ezért minden olyan videó, ami csak erről szól (tehát nem szexről ha­ nem csak a női testről), számomra idegen, unalmas, nem nézek ilyeneket. Azt sem szeretem, ha egy nem vonzó férfitest van a videón. A nem vonzó számomra a túlsúlyt, túl sok testszőrze­ tet, túl nagy izomzatot, vagy túl fiatal és kisfiús fiút, vagy túl öreget jelent. Tehát döntő fontosságú, hogy élvezetes legyen a férfi testének látványa. Épp ezért nagyritkán meleg srácokról/ párokról készült fotókat is megnézek, ezek általában nagyon

135

PORNOGRÁCIA

esztétikusak számomra. A videók hatására legtöbbször maszturbálni is szoktam, az orgazmus után pár óráig mindenféle szexszel kapcsolatos dolgot kiábrándítónak találok (kivéve a „hagyományos” , való életben történő szeretkezést egy általam szeretett emberrel). K.: Szerinted tíz véletlenszerűen kiválasztott barátnődből hány válaszolna igennel az első kérdésre? V.: A barátnőim közül (kb. 5) a legtöbben kevésbé liberáli­ sak nálam, szerintem maximum kíváncsiságból néztek. E kér­ dőív kapcsán beszélgettem egyikükkel, számomra meglepően elzárkózó volt, hülyeségnek tartja a pornót, szerinte mindenki „gáz” , aki pornót néz. Természetesen azt feltételezi, hogy egyik nőt sem érdekli a pornó, 0 választ írt erre a kérdésre, és szerinte minden pasi hülye, aki pornót néz... Ezzel egyáltalán nem értek egyet, abszolút liberális vagyok, mindig az adott helyzettől függ szerintem. Fiatal, kamaszodó fiúkra viszont el tudom képzel­ ni, hogy rossz hatással lehet a pornó. Én úgy érzem, rám nincs rossz hatással, nem is volt soha, nem is érzem magam rosszul, amiért néha pornót nézek. Legfeljebb nem reklámozom, mert szerintem sokaknak furcsa, ha egy nő bevallja, hogy néz. Pe­ dig az orgazmus is egy fizikai szükséglet, olyan mint az evés.. Ha az ember megpróbálja olyan elfogulatlanul értelmezni a lány szavait, amilyen elfogulatlanul ő kifejezi magát, nem lehet mást mondani, mint azt, hogy nagyon egészségesen tud nyilatkozni a szexualitásáról. Érezhetően gondot fordított rá, hogy meg­ ismerje magát, úgy tűnik, ki is van békülve a helyzettel, nincs belső konfliktusban, a világ meg olyan, amilyen. Milyen is? Komolyan nem tudok mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy egy szalonképtelen témával foglalkozom, ami a megkérdezettek

136

MA GU N K K ÖZ T SZÓLVA.

négyötödét érinti, átlagosan társaik ötven százalékánál többről feltételezik, hogy szintén érdekeltek a kérdésben, és mégis meg­ értő legyintéssel elintézik azt, hogy amit gondolnak, éreznek és csinálnak, az kifelé teljesen vállalhatatlan. Vagy ki tudja, erről nem beszélünk. Beszélnénk, de nem illik, beszélünk, de csak egy-két közeli barátnőnkkel. Miért nem illik beszélni erről? Felmerült bennem a gyanú, hogy éppen a kisebbségben maradó egyötöd miatt. Karakte­ res annak a huszonéves lánynak és annak a negyvenes nőnek a válasza, akik meglehetős magabiztossággal állítják mindazt, amivel én ebben a könyvben vitatkozom, legyen szó evolúciós pszichológusokról, vagy radikális feministákról. „Azt hiszem arra, hogy ‘magad örömére’ talán senki. A ‘kí­ váncsiságból’ esetleg jobb lenne, ha az is ott szerepelne. Mint ahogy azt tudjuk, a nőket nem annyira a vizuális ingerek iz­ gatják, legalábbis nem ilyen formában. Azt hiszem, maximum azok a barátnőim válaszolnának igennel, akiknek nagyon rég­ óta nem volt szexuális kapcsolatuk, a többiek csak informáló­ dás célzattal néznek pornót nagyritkán. Persze ebben szerepet játszik, hogy a baráti köröm hasonló emberekből á ll:) egyete­ mista, jó családi háttér, stb.” (25 éves) A lány utal rá, hogy ő ezt a vizuális inger dolgot tudja, meg­ tanulta, a nők agya nem úgy működik. Egy huszáros vágással aztán a pornó nem-nézését összeköti a jó szociális helyzettel, és egy nagyon magabiztos értelmiségi félmosollyal lesajnálja mindazokat, akik odáig jutnak, hogy pornót néznek. A negyvenéves nő inkább a radikális feministákkal értené meg magát: „Idegen helyen aludtam egyszer, és mivel nekem nincs TV-m, de ott volt, este kapcsolgattam a csatonákat, és egyszer csak ráakadtam egy szexműsorra, ami másról sem

137

PORNOGRÁCIA

szólt, mint tíz másodperc alatt felizguló nőkről és férfiakról, akik azonnal rátérnek a „lényegre” erőteljes mozdulatokkal, akár többen is. Arra gondoltam akkor: ha egy fiatal ezt látja először, soha nem fogja tudni, milyen egy igazi szeretkezés, és nem lesz képes igazi élvezetre. Mert ez degradálóan undo­ rító volt.” Talán pontosan a fenti két vélemény miatt tesznek a többiek lakatot a szájukra, nem hiányzik senkinek se a lesajnáló fél­ mosoly, se a felháborodott szentbeszéd. Nők: semmitől sem félnek úgy, mint egymás nyelvétől, így volt ez mindig. Pedig... Férfi és nő párosokra kattintok, esetleg, ha több p á r van a ké­ pen. Minél természetesebbre, valóságosabbra van kidolgozva a jelenet, annál inkább felizgat. Ha az látszik, hogy tényleg élvezik a szereplők am it csinálnak. Egy film ben lévő szexjelent, ahol nem látszik minden, sokkal inkább felajz, mint egy jelenet, ahol mást se mutatnak, csak nemi szerveket. (28); Hentai, leszbikus, orális szex. (25); Engem legjobban egy pornófilm ben nem a szex, maga az a k ­ tus izgat fel, hanem inkább a csábítás, a vetkőzés, egymás elhódítása, felizgatása. Kismellű nő révén rajongok a nagy mellekért, legyen az abnorm álisán nagy, szilikon mell, az is belefér. És m i­ vel a lányokhoz is vonzódom, ezért sokszor nézek leszbikus fil­ m eket is. (18); Meglesnek valakiket, akik szexeinek, köztér mint helyszín, levetkőz(tet)és lassan, lányok egymás közt. (27);

138

M AG UN K KÖZ T SZÓLVA.

Mindig változó... főleg hen tai... vagy egy lány és több fiú ... és „rough" szex, SM, bondage... az „érdekes” szex. (24); Nem tudom... mennyire n é z k ijó la nő ill. ap asi rajta... meny­ nyire igényes a borító... és persze lényeg a m éret... nem fon tos a helyszín... a történet ne valam i bugyuta legyen és persze ne valami szado-m azós, vagy ufós barom ság legyen... hétköznapi történetek, am elyek akár valósak is lehetnek... (28); N ormál heteroszexuális szeretkezés, élesben. (43); Swinger, egy nő-több férfi, mérsékelt erőszak. (21); Ha leszbikus vagy melegpornó és sok benne a simogatás, ölel­ kezés, csókolózás. (27); Az elmémben levő beteljesületlen vágyak keresése képi fo r m á ­ ban. (40); Lányok masztiznak, leszbikus jelenetek, férfia k kinyalnak lá­ nyokat, hangos férfiak. (24); Meztelen női és/vagy férfi test... szexualitáshoz kapcsolódó sza­ vak, borotvált női nemi szerv, orális kényeztetés (akár nő, akár férfi, ak ár több nő, több férfi), férfi nemi szerv orálisan, mellek simogatása, csókolgatása. (39); Ha valami izgató lehet egy ilyen film ben, az az, ha a nő szem ­ mel láthatóan valóban élvezi. Ha őt kényeztetik. Mivel a p o r­ nófilm ek erre nem törekszenek, nem találom érdekesnek őket. A műnyávogás egy nőt nem tud becsapni. (31);

139

PORNOGRÁCIA

Leszbikus pornó, több férfi egy nő, BDSM. (32); A kkor nem kapcsolom el a csatornát, ha szim patikusak a sze­ replők. Jókedvüek. Játékosak. (52); Fekete/fehér páros, helyes, szimpatikus szereplők miatt. Sza­ badban, védekezés nélkül, természetes befejezéssel. (31); Ha szexet nézek, akkor legalább legyen hum oros történet is mellé! Ne csak rögtön a lényeg, semmi körítés! (46); Szép testek, de mégis am atőrnek tűnő film . Ha túl profi, a b ­ szolút nem izgató, nehezebb odaképzelni, hogy ők is élvezik. (28); Téma szerint keresek, vagy am i csak úgy megtetszik. Kötözés, bilincs, fin om ’ erőszak, leszbifilm ek. (26); Történet nélküli, csak a lényeg. Kutyapóz, hardcore, latexcuccok, nyakszorítás, medical fetish, kiszolgáltatott helyzetben lévő nő, domina, steril vagy szokatlan helyeken történő aktusok. (24); Orális szex, erőszakosság, nők elnyomása. (22); Olyan képek, am it magam a valóságban nem tennék, de fa n ­ táziáim érdekes róla, mint a leszbikus jelen etek vagy a három szereplős jelenetek. (38); Anális szex, állatokkal szex. (51); Csoportos, kerettörténettel. (50);

140

MA GU N K KÖZ T SZÓLVA.

Vékony lány, fenekelés, nem túl durva szado-m azo, több fiú, egy lány, vagy bárm i gruppén. (28); Szeretem a történetet, mivel nő vagyok. A hentai és a rajzfil­ m ek ragadják meg leginkább a fantáziám at. Utálom a sablonos film eket (szop-nyal-kefél-anál-arcra élvez). Amire ráklikkelek: hentai, 3d rajzfilm, bukkake, amatőr, fiú-lány, nagy fa r o k ... Ér­ zelm eket szeretek látni, az izgat. (27); Különböző külső és elhagyott helyszínek, amelyek a hétközna­ p i em ber szexuális életébe is beleférhetnek, pl. autó, tengerpart, erdő, úszómedence. Az iín. nyilvános szex (m ások által gyakran látogatott helyeken) viszont inkább m egdöbbent/m egbotránkoz­ tat, hogy hogyan van ehhez bátorságuk. Néhány merészebb, de szerintem még határon belüli p óz és mozdulatsor, am iből ötle­ tet lehet meríteni, pl. oráT, anál-, 69-ben is. Leszbikus vagy bi­ szexuális jelenetek (remélem, bennem nincs ilyen látens készte­ tés.). „Szendvics-felállás”. Max. 3-4 fő s csoport, partnercserével is. (25-30 között); Vad, extrém dolgok, am iket nézni izgalmas, csinálni viszont m ár túl izgalmas. (30 körül); Durvaság, erőszakosság, fétistárgyak, bőrcuccok. (22); Hát, ha nem igénytelenül rondák az emberek, az jó, hátulról szeretem csinálni, illetve nézni is, mint gondolom minden lány, vagy legalábbis akibe szorult egy kis rosszaság, mármint ha szex­ ről van szó és nem szeretkezésről. De ez szex. A pornószínészek arcára nagyon nem vagyok kíváncsi. Ha lány lánnyal csinálja, az

141

PORNOGRÁCIA

annyim nem izgi nekem. Hallottam olyan kutatást, hogy aki nem szed fogamzásgátlót az jobban fókuszál a nemi szervek környéké­ re, én nem hiszem, hogy ez motiválna engem. De a kutyapózon kívül kb. sem m i nem tetszik, lehet azért, mert a szex nekem az, am ikor nem látjuk a másik arcát? Az orális szex se tetszik, egyik részről sem. Es nem szeretem a qrvás csizmákat, mellpiercingeket, neccharisnyából készített fölsőket se. A p asi meg ne egy kigyúrt állat legyen, hanem lehetőleg olyan, amilyen nekem tetszik: ki­ csit vékonyabb, nagyobb göndör haj, sem m i tetkó, de ilyeneket nem látni, nem tudják, hogy a művészcsávók sokkal szexibbek a lányok szerint, mint a Johnny Bravok m egArnold Svarcik. Vagy legalábbis én így érzem. (21); A szereplők szimpátiája alapján kattintok linkre elsődlegesen, hangulattól függ, valam ikor olyan film tetszik, m ikor egy nő van és 2-3 pasi, idős p asi fiatal nővel, néha m ikor több p á r van, volt olyan, m ikor csaj kutyával (más állat nem), olyanokat is szok­ tam nézni, melyekben a férfi durvábban bánik a nővel (például megerőszakolja), anál szex, néger pasi ázsiai vagy feh ér nővel j e ­ lenetek közül, m ikor jó l látszik a ki-be mozgás. (22); Ha más, mint a megszokott. Sejtelmes, nem direkt dolgok. (44), Nehéz kérdés. Ez szerintem hangulatfüggő. Számomra izgató a gruppén is, viszont mélyen elítélem az azonos neműek vonzalmát. Pontosabban nem igénylem, hisz ez az ő dolguk. Ha egy film ben esetleg vad csókolózásba kezd egy pár, és szemmel látható a vég­ kifejlet, az nagyon izgató tud lenni. (17);

142

MA GU N K KÖZT SZÓLVA.

Változó, hangulatfüggő... izgibb hom e-videók, amelyek végén mindketten lihegnek az élvezettől és a befektetett en ergiától:), machine-os, csapkodás (nem véresre verős!), bondage (de ebből sem a szájkipeckelős, extra durva típusú...), orgazmusos, bizo­ nyos leszbi-pornók, stb. (a romantikusabb, erotikusabb ágyjelene­ tek nekem fogalm ilag kevésbé kapcsolódnak a porn óhoz...). (23); Mivel az em ber azért néz ilyesmit, m ert beleképzeli m agát a szereplők helyébe, nyilván olyasmit nézek szívesen, amit én is sze­ retek csinálni. Ez pedig a nőkön végzett orális szex (cunnilingus) és a közösülés (de sem miképp sem análisan). (50) Leszbikus szituációk: pussy licking, físt-fucking, férfi-n ő szitu­ áció: blowjob, cumshot. (34); Több pár, 2-3 pasi-1 nő. A double penetration a legizgatóbb számomra. (22); Lány m agában m aszturbál - ez a helyzet azonossága miatt. Két lány együtt. Sok férfi hosszan sokszor orgazmusra kényszerít egy kikötözött nőt. M ostanában ezek. (38). - ízelítő abból a sokféleségből, amit arról írtak a válaszadók, hogy mi izgatja fel őket. Eléggé úgy fest, hogy gyakorlatilag minden, a lehető legváltozatosabban. Legalább annyian viszolyognak a durvaságtól, mint ahányan felizgulnak tőle, nagyjából annyian vannak oda a leszbikus jelenetekért, mint ahányan lelo­ hadnak tőlük. Az egyetlen, szinte általánosan pozitívnak tartott elem a természetesség, a valódiság. Az életszerűség.

143

PORNOGRÁCIA

A kérdőívet kitöltők többségének van, vagy volt tapasztalata felnőttfilmmel, ehhez kialakult viszonya van, és pontosan tud­ ja, mit keres, vagy mire vágyik. A válaszokból kiderült, nem okoz problémát a kívánt tartalom elérése, tudják, hol keressék. A rendszeres felhasználók közül sokan használnak torrenteket, még többen a Google-t, keresőszavakat írnak be, véletlensze­ rűen szörfölnek linkről linkre, oldalról oldalra; izgató képek, mozdulatsorok után klikkelve. Azoknak, akik az első kérdésre igennel válaszoltak, nagyjából a harmada a már jól bejáratott, rendszeresen látogatott oldalakon keres rá rutinosan arra, ami érdekli. Azonban egyetlen válaszadó sem említette, hogy valaha fizetett volna az internetes tartalmakért, annál többen jegyez­ ték meg az ellenkezőjét, sőt, sokan kifejezetten büszkék arra, hogy rendszeres (legalább havi egyszeri) felhasználóként még sosem fizettek a netes pornóért. Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak, tíz barátnőjük közül hány nézett már pornót a maga örömére, kevesen válaszoltak csak egy számmal, legalább kettőre volt szükség. Mintha valami kettős valóság létezne, és az egyik valóság általában a duplája a másiknak. Tízből tíz nézett, de öt vallaná be. Tíz közeli barát­ ból tíz, de tíz ismerősből talán csak három. Név nélkül nyolc, névvel négy, és így tovább. Ez rímel arra az ellentmondásra, amit mindeddig nem tud­ tam hova tenni. A köztudat, ami szinte egyáltalán nem látja a női pornófogyasztót, és az egyén ellentmondása, utóbbi az esetek legalább felében nő, ezen belül négyötödös többségben pornófogyasztó is. Ugyanez az ellentmondás lehet a válaszadók fejében is: maguk, vagy közeli barátnőik persze, néznek pornót, de a nők általában? Mintha kétfajta nő lenne, mi nők és ők nők, ők pedig biztosan többen vannak.

144

MAG UN K K Ö Z T SZÓLVA,

Jellemző az egyik huszonöt éves kitöltő megjegyzése: „Sajnos kevés, mondjuk 3-4. Azt hiszem, manapság még mindig szé­ gyellni kell, ha valaki pornót néz, főleg, ha az illető nő.” A helyzet az, hogy bármi is az oka, szégyen vagy szemérem, a nők átlagosan (a kérdőív eredményeivel számolva) minden második társukról feltételezik, hogy nézett már pornót a maga örömére, minden negyedikről azt, hogy bevallaná - az igazság pedig az, hogy a válaszadók hetvennyolc százaléka nézett már a maga örömére pornófilmet.

Nem igaz, hogy nem téma
Online fórumokon mindenesetre évek óta téma a női pornó­ fogyasztás, itthon például a Hoxa portálon (hoxa.hu, leginkább a már említett brit netmumshoz hasonlít) zajlott aktív fóru­ mozás 2007 és 2009 között, a „Te szeretel pornó filmet nézni?” kérdésfelvetés nyomán: Nem mindig, de néha kim ondottan jó, f ő a változatosság... Utána úgyis egym ásnak esünk... Na persze, nem más tárasaságában, csakis a párom m al kezdünk el ilyeneket nézni. (Mókica) Nem a pornófilm et szeretem, hanem vannak azok a szép szex­ film ek, am ikor van egy szép kis történet köré dolgozva, és a j e ­ lentekkel nem teszik tönkre azt a szép dolgot, am i egy nő és férfi között történhet, ezekben a film ekben is van minden csak sokkal fin om abban és szebben m utatják be a dolgokat, ezeket a film e­ ket jó nézni. Persze a legjobb ha a pároddal nézed. (Nyuszipuszi)

145

PORNOGRÁCIA

Sosem nézek. (Antea) Hát ez egy érdekes kérdés... Voltaképpen nem szeretem nézni, de nézem ha hiányom van, és kell egy kis plusz. De ez nem olyan érzés, mint am ikor az em ber leül a tv elé, hogy na most megnézek egy jó kis akciófilmet. A porn ót az em ber - legalábbis én - nem nézi végig. Nekem vannak kedvenc részeim ... Van, hogy csak pár percig nézem ... annyi is elég.;) (Klariten) :) Alapvetően szeretem nézni! Viszont van m ikor olyan résznél nézek bele, am i nekem nem szimpi (pl. m egalázó dolgok), eléggé elveszi a kedvem ... (Gyömöszke) Ha m ár itt a net, rákattintok a porn ó oldalakra is :) Pláne a duciszexre :DDD (Cinka) Igen, de csak ami még a normális keretek közé tartozik! (Andrea3) Igen (hdsb) Igen, szeretek. De ezt m iért kell letagadni???? (hetessycintia) Igen, az igényes pornófilm eket szeretem, (rika) Mindig elalszom film nézés közben. (M_Marcsa) Néha a drága férjem m el elkezdünk egyet nézni, de annak so­ sem látom a végét, (buzaskata)

146

MAG UN K KÖZT SZÓLVA.

Van olyan, ami tetszik, de a legtöbb, amiben nincs semmi törté­ net, az nagyon gáz. Ha van story és normálisan van megcsinálva, azt m egszoktuk nézni:-) (RLindi) H át olyat, am iben dugnak (ezerrel), meg társasággal, aztán m indenki... :) Ez jó, be is teszek egyet a lejátszóba :D (Csumpitasz) Én sem szoktam nézni. El vagyok nélküle:) Azt nem mondom, hogy sosem néztem bele egy-egy ilyen film be, de végig sosem néz­ tem egyet sem. (daroki) Ja hát igen de csak m ert kiváncsi vagyok... Bár nem hinném hogy a valós életben is úgy megy... de ki tudja, egyszer m ajd én is megtudom milyen az igazi szex... (westsidegirl) Én megnézem ezeket is, ha időm engedi de m anapság olyan undorítóak, hogy felfordul a gyomrom. Van akit ez felizgat? A h á­ nyás, meg a pisi? Elég furcsa világban élünk, igyekszik az em ber toleráns lenni, am i az én határom on túl van, azt elkapcsolom. Ha valakinek ez bejön, hajrá! (Vica30) Azt sosem értettem, az em ber a párjával hogyan tudja nézni... Úgy érzem, velem van a baj, de én elsüllyednék szégyenemben a férjem előtt... És milyen kiábrándító, am ikor egy p á r a szexfilm láttán izgul fe l egym ásra... Vagy nem? Nekem túlságosan naív a hozzáállásom? (Deák Leila) Mi szeretjük... :) Vannak kifejezetten nőknek szóló pornófil­ m ek is, am ik történetbe vannak ágyazva. Lehet izgató. De min­ den em ber más, van akit izgat, van akit undor fo g el... Szerintem

147

PORNOGRÁCIA

egyik sem elítélendő. Nem hiszem, hogy féltékenynek kellene len­ ni ezekre a nőkre... Ha esetleg m egkívánod tőle a szexet, te sem a hatalm as szerszámú macsót kívánod meg a képernyőn, nem? A kkor a p árod m iért a csajszit akarn á... aki m ást nem tud az ágyban mint óóó jeee... Annyira mű néha, hogy nevetni tám ad tőle kedvem ... :) Senki sem élvez így... De azért szeretem nézni, lehet taláni egy-kétjót is, am iben előjátéktól kezdve minden van. Amit nőknek csinálnak, abban van figyelmesség is, nem a tém á­ val kezdik... Lehet találni igazi „gyöngyszemeket” is... Mondjuk, én spec. szeretem a vadabb szexet, engem nem zavar az ilyen. (Monokli) Mikor, hogy. (Csilla) Attól fü g g milyen... Mit csinálnak, milyen szereplőkkel, hol csinálják, hogyan csinálják... (LadyFélénk) Nekünk azért fontos, hogy laza film legyen , valamilyen törté­ netbe ágyazva, és ne legyen túlzottan konkrét. Ha lehet, inkább erotikus legyen, mint prem ier plán! Amúgy is önbizalomhiányra sarkall a sok „tökéletes”, lesminkelt altáj. :P Ami úgymond agyon­ használt, nemtom, hogy lehet olyan ham vasan rózsaszín, „kislányos”... Sehogy. Smink m indenütt!:( (rosewood) Igen... Persze megesik, hogy elgondolkozom , milyen lehet m ár... Ott van 3-4 operatőr és még ezer m ásik em ber... :P Gyak­ ran, ha nincs meg a kellő „felület” egy jelenethez, az egyik aszszisztens, világító fekszik oda tartani a lány hátát, meg ilyenek... így m ár nem is olyan érdekes, ez tényleg kemény munka lehet... Mi meg csak a „végeredményt” látjuk... De ennél többet nem is

148

MA GU N K K ÖZ T SZÓLVA.

kell tudni a nézőnek. Szerintem amúgy mindent ki lehet próbálni ésszerű keretek között, a m ásikkal m egbeszélve-beavatva... Ha van rá igény... Ha nincs, vagy nem beszélnek róla, akkor viszont nem ér panaszkodni a házaséletre!:) Van aki azért nézi, hogy ötletet merítsen. Mindenesetre ebben a m űfajban is van, amin szétröhögöm magam :D (futrinka) A párom m al szoktunk néha nézni, de csak az első 2-3 percig, m ert utána m ár m ás köti le a figyelmünket. :)) (Linn) Néha (tengericsillag) Sziasztok! Én nő létemre im ádom a pornót! (Persze az összes pasim örült ennek;)) Ebből is azokat, amelyekben tényleg élvezik a felek, vagy nagyon jó l megjátsszák :). Anno hívtak, hogy sze­ repeljek ilyen film ben, de nem vállaltam. Azóta forgattunk m ár itthon a párom m al. :) Ajánlom mindenkinek, ha nem vagytok szégyenlősek! Felpezsdíti a házaséletet!:))) (eszmi35) Igen, de csak ha együtt nézem a párom m al, és utána nem m a­ radok kop p on .;) (Leni) H át... Igen!!!!!! De valahogy 5 p erc után m ár nem a film et n ézzü k:-))))) (Judye) Igen, de nem egyedül... :D (Doricica) Van úgy, hogy szívesen nézem. D e van úgy, hogy idegesít:) (Rozália)

149

PORNOGRÁCIA

Én szerettem, am ikor volt még Priváté Gold csatornánk! A leg­ jobban az tetszett, hogy nem telt el 2 perc a film ből, máris egy­ m ásnak estek!;-) (gerna) Jó téma, de én azt tartom, pornót nézni olyan, mint m ikor va­ laki kivülről nyal/ogat/ja a zsírosbödönt (Joys) A porn ók is csoportosíthatók: - közömbös, am i semmilyen reakciót nem vált ki - vicces, am i nem izgat fel, de megnevettet - szánalm as, am in látszik, hogy senki sem élvezi, legfeljebb a rendező/operatőr élvezkedik a kam era mögött és sok minden eszembe ju t róla, csak a szex nem - és a j ó pornó, am i felizgat. Ami tiszta fantázia, vagy éppen valóságos, életszerű, ahol elképzelhető, hogy éppen kilesed őket életük legjobb kefélése közben. Lehet az maszturbálás, vagy tö­ megjelenet. A lényeg, hogy megmozgat, és azt kívánod, bár te is ott lehetn él.:-) (Sil) Igen. Inkább: Igen!!! (HugyiMonika) Itthon nincs ilyen jellegű film , de az interneten belenézek egyszer-egyszer. (szami76) Alkalomszerűen szívesen megnézek (megnézünk) egy-egy igé­ nyesebb pornófilm et... A pornócsatornákat utálom, sem m i kö­ zük szerintem a „hétköznapi” szexualitáshoz és mindegyikben az együttlét koronája, hogy a csaj arcára verik a farku kat. Ezt lealacsonyítónak találom ... (Hegemónia)

150

MAG UN K KÖZ T SZÓLVA.

Igen, szeretünk a férjem m el, nagyon izgalmas és lehet belőle új dolgokat is meríteni. Szerintem hazudik az az ember, aki azt mondja, hogy soha nem tudna megnézni egy ilyet. És még m ie­ lőtt tám adnának ezért, ez nem pervezitás! (Tanita74) Csak ha egyedül vagyok és senki nem látja, hogy csorgatom a nyálamat. :) (buxa) Igen! Ennyi év házasság után... (40-36) Nincs abban sem m i rossz!:)) (Angyalka76) Nem, de ha a pasim azt nézné, akkor ott m ár gondok lenné­ nek. (anitazs) Régebben szinte megszállottan néztem éjszaka a pornócsator­ nát, de am ióta megszületett a kisfiam, m ár nincs erre energiám. Mellesleg ehhez semmi köze a férjem nek, ő mindig „kielégítően teljesít”! (sóvágó) Vannak jók. Páromm al szoktunk nézni. Pozitív a hatása, (renianya) Ügy találom, hogy a mai pornófilmekben a nő inkább egy állat szerepét tölti be; minden egyes testrészét latba veti, kivéve azt az egyet, am i erre hivatott! A legjobb, m ikor egy szerencsétlen „nő” térdel és kb. 15 pasi állja körbe... Hogy finom an fog alm azzak... És a cédának m ár csak a hátán nincs cucc!!! M indenhol m áshol folyik - csordogál rajta... Na, m ikor ilyet látok, akkor gondolok arra, hogy milyen szép is nőnek lenni! A jó szexfilmet senki nem veti meg... Én legalábbis úgy gondolom, van különbség egy szex­

151

PORNOGRÁCIA

film és egy olyan porn ó között, ahol a nő tényleg csak azért van ott, hogy minél több pasi leku.. .ja és a viselkedése közelebb álljon egy állatéhoz, mint az em berhez... Ez kicsit elszomorít! (muci5) Jó lenne egy kicsit életszerűbb pornó, azt a nők is néznék. Ez­ zel a férfia k is jó l járn án ak. (McKenzi) Megnézem. Sokféle porn ó van. (takianimal) 1 hónap után, m ikor m ár minden em beri vágyam kialudt, s csak az állat ösztöne m unkálkodik a hiánytól... Falkaparás he­ lyett megnézek egy-egygusztusos együttlétet, néha elfogaz irigy­ ség, bezzeg nekik most j ó ... (Blue M oon) Igen, ha olyan a hangulatom, (firku) Nem vagyok oda érte, de néha megnézem, és akkor jó ! Ha a párom m al nézem, akkor szeretem! De egyedül nem olyan j ó ! :) (hiphopgirl87) Szeretek! (ritabimbi) Jóhogy!:) Ám nagyon válogatós vagyok. Például semmilyen kö­ rülmények közt nem tud felizgatni az a film , amelyikben nincs történet. Kell, hogy elinduljon valami az emberben, hogy átjárja a kéj utáni vágy... Vagy valami ilyesmi. Az, hogy az épp aktuális mell és segg divatra varrt kurvajócsaj és a nagyonizmos srác re­ szelnek egyet, nem tud begerjeszteni. Úgy hiszem, az ilyen steril baszások m iatt utálják sokan a pornófilm eket. A fia ta lo k meg ebből tanulnak baszni... Gyerekkoromban még azt sem tudtuk,

152

M A G U N K K ÖZ T SZÓLVA.

hogy létezik pornó. (Csak am ikor megtaláltam apám szekrényé­ ben egy vhs-t Josephine M utzenbacher-ről:)) A mi gyerekeink meg esőstől kapják az arcukba és ehhez semmi különöset nem kell tenniük, csak megnyitniuk valamelyik vezető baloldali hírportál oldalát és kész. Legalább kereszteznék a szexfilmeket a pornóval, hogy legyen valam i íze. Nem örülök, hogy ez a steril szar folyik mindenhonnan. (Needa) Éljen éljen!!! A szex úgyis a fejben kezdődik, pláne nálunk nők­ nél. És ha egy jó kis film ad egy kis lökést... A kkor aztán sanyi annak, akit elkap az em ber... Nálunk spéciéi a férjem et olyankor kikészítem, de nagyon élvezi. :P - hát még én! ;DDD (annus0625) A Nők Lapja Café fórumozói is foglalkoztak a női pornófo­ gyasztással, 2008 környékén: Nyitókérdés: Most már derüljön ki az igazság, kedves fiú ba­ rátaim repesve várják a titkot: a mai nők már néznek pornót vagy még mindig olyan prűdek? Mi az, ami belefér, amit nekik sem kell szégyelniük a barátnőjük előtt? (Törölt Felhasználó, (TF)) Alkalm anként nézek. Mi ebben a rossz?? (Bambiandi) Én rendszeresen nézem, mi baj van vele? (Krida) És azt észrevettétek, hogy nagyon kevés normális férfi színész van? Bom ba csajok vannak dögivei, na de a pasik... (TF)

153

PORNOGRÁCIA

Néznék. Csak kevés az értékelhető alkotás. Én például utálom azt az egyenvicsorítást, amely a szopós szájat hivatott megjelení­ teni, meg az irreális helyzeteket, am ikor pl. sikítva élvez a leányzó spermaivás közben/után. Valami hihetőt, ha kérhetném, mert ez így csak röhejes, nem izgató. Persze, m ert bár jelentkező az van dögivei, kevés férfi van, aki meg is felel a követelményeknek (elég keményen állja a sarat, heh), és ezek között sajnos nem minden­ ki adonisz. Másrészt, nem a nők a célcsoport, tehát le van tojva az ízlésünk, így nem fordítan ak figyelm et (és energiát, pénzt) a férfia k külsejére. (...) A kérdésre válaszolva, én kíváncsiságból szinte bárm it megnézek, de ahhoz, hogy tetsszen is, am it látok, s ne negatív példa (röhej/szánalom kategória) legyen belőle, kell egy kis plusz is. Szerintem a nők is kedvelik a nyers szexet, ha nem irreális. Egyáltalán nem érdekel a romantikus körítés, csak higgyem el, hogy a nő ténylegfelizgult és élvezi, am it csinál. A pornósok több­ sége képtelen eljátszani ezt, illetve meg se próbálja. Aztán cso­ dálkoznak rajta, hogy a nőknek m iért nem tetszik... Hát ezért. (Greeneyed) Nem olvastam végig a véleményeket, de nekem is az a legna­ gyobb bajom a pornóval (az iszonyú erőszakosságon kívül), hogy nincs egyik résztvevőben sem sem m i izgalom. Nem érezni raj­ tuk - még a férfiakon sem - hogy igazán a k a r já k !:-)) (Manna) Én mostanában épp az itt leírtak miatt kattantam rá az am a­ tőr (vagy annak látszó) pornókra. Lehet, hogy nem olyan j ó a minőség, meg nem kom plett film , de legalább el tudja képzelni az ember, hogy tényleg valós, és élvezik a szereplők. (Dorian.hu)

154

M AG UN K K ÖZ T SZÓLVA.

Szerintem kevesen nézünk pornót. Az túl naturális és durva. Én spéciéi kifejezetten undorodok az ilyen film ektől. (Piliota) Nem prűdségből nem nézem. Szerintem unalmas, néha röhe­ jes, néha meg ronda. (TF) Igen, nekem is sokkal jobban tetszik az am atőr pornó, amiatt, hogy hihető(bb) és valóságos(abb). Meg nem erőltetnek bele va­ lamiféle idióta történetet. :-) (TF) M ár m iért ne néznénk? Jókat lehet röhögni a szánalm asan ki­ talált jeleneteken, no meg, ha nagyon kiéhezett m ár az ember, egészen kultúráltokat lehet rá élvezni. Aztán, ha elmentem, m a­ rad a röhögés. De bevallom, én az Elemi ösztön nyalós jelenetére jobban be­ izgulok, mint a pornóra. Az a baj a pornóval, hogy kapásból elm ondom az összes forgatókönyvét: szopás, dugás, j ó esetben seggbedugás, szájba/arcra élvezés... És ennyi, semmi variabili­ tás. (TF) Szeretem a szexet. Szerintem a legjobb dolog a világon. (Trinity) Nos, az a baj, hogy 1-2 rendező van csak itt Magyarországon... És bizony az ő ténykedésük elég gyatra. Bocsi, de a szereplők totál műnők, bárgyú vigyorral... A szituációk, a mozdulatok sém aszerűek, semmi igényesség, változatosság... A szereplőik egysze­ rűen nem tudják megjátszani sem, hogy kicsit is jó lenne nekik. Nomost ebből következik az, hogy persze, hogy nem, mivel NEM JÓ nekik. Viszont ha egy nő néz ilyen jellegű dolgokat, legalább m ár az illúziója meglenne. Az az igazság, hogy én pl. a K oviféle m arhaságokat a totál hímsoviniszta és bugyuta sztorijai m iatt

155

PORNOGRÁCIA

eleve meg sem nézem. Unalmasak, mindig ugyanaz a menü. Mű­ élvezés, műnyögés, vigyorognak dugás közben, bám ul a kam erá­ ba mint a borjú, látszik az egészen, hogy percenként csapó van... Tök gáz. Szerintem az AMATŐR porn óban vannak aránylag jó jelenetek, valamint azokban, am iket otthon, házi kam erával vesznek fe l párok, m ert azt nem csak agyonfestett m acák és fe l­ injekciózott kiskandúrok játsszák meg, hanem úgymond: iga­ ziak. De ahogy hallom, a legtöbb em bernek ez a véleménye: az am atőr stílus felé megy el elég erőteljesen a dolog. M ásodsorban: hogy mi a m egalázó egy nőnek a pornóban? Hát pl. az, ahogy totál árucikk a női test. Ha a lelki részét nézzük: a szex akkor jó, ha lélekből megy... A porn ó pedig egy lélekölő műfaj, elferdí­ tett karikatúra, am iben egyetlen dolog hiteles és elhihető: a pasi orgazmusa. A többi egy nagy szar, amin csak röhögni érdemes. Sajnos sok nő azért utálja a pornót, m ert büdös bunkó a p árja és a megjegyzéseivel (am iket p l a női szereplőkre tesz) lealázza a p árját... Nincs szexuális kultúra és intelligencia sajnos. Ha két em ber úgy dönt, nézi, akkor tudni kell, hogy ez az egész egy MŰ, MEGJÁTSZOTT DOLOG, amúgy pedig bizony részemről, (ami ritkán van!) mindig röhögésbefu llad a dolog, m ert egyszerűen g áz a profi porn ófilm ek tömkelege. Sem m i EROTIKA NINCS BENNÜK, sajnos. Én sem szeretem a m űcsókolózásokat, ahogy p róbálják megjátszani m agukat pénzért, de az erotikus kisugár­ zást sosem tudják belevinni a profi prostikkal az ilyen film ekbe. Ezek a nők kiégettek és látszik, hogy ... „gyorsan legyünk túl raj­ ta...” m ódon ad ják elő az egészet. Elemi dolgokat nem tudnak belevinni a film ekbe. Ez is gond. (Big62)

156

MA GU N K K ÖZ T SZÓLVA.

Ugyanakkor, szintén 2008-ban az nlcafe.hu-n megjelent cikk (Én, a pasim meg a pornó, 2008.12.06., nlcafe.hu) a követke­ zőket állítja: „A nők és a pornó A nőknek készített pornófilmek csúfosan megbuktak. A nők, ha néznek is pornót, főleg az érdekli őket, hogy miért érdekes ez a férfiak számára, és ellentétben a férfiakkal, a vizuális inger nem elégíti ki őket. A nők érezni és átélni szeretnék inkább a szexet meg a szerelmet. A nők a pornóval szemben inkább az eroti­ kus film eket és a romantikus regényeket részesítik előnyben. A nőknek, még akkor is, ha bizonyos életszakaszokban szexéhes vadmacskák, a szex az út az érzelmi kötődéshez és a biztonsá­ gos családi fészekhez. Sajnos a nőkről készült felmérések meg­ bízhatatlanok, mert ha egy férfi néz pornót, az nagyon férfias dolog, viszont ha egy nő, akkor a többi nő igen ferde szemmel méregeti. A rendelkezésre álló adatok szerint úgy tűnik, hogy az interneten pornót nézők negyede nő. Sok nő azért tiltakozik a pornó ellen, mert a nőket méltatlan, kiszolgáltatott helyzetben ábrázolja, de az igazsághoz tartozik, hogy a női pornókarakte­ rek tökéletes testű, féktelen szexéhséggel megáldott démonok, akik bármelyik pillanatban elcsavarják a férfi fejét. Dolgozó, párkapcsolatban élő, gyereket nevelő nő azonban fényévekre van ettől a karaktertől, és joggal féltékeny. Azonban a pornó a nőnek, ugyanúgy, mint a férfinak, lehet az előjáték része, csak nem kell túl komolyan venni.”

157

„...az egyén látja, hogy milyen sokfélék vagyunk és ebbe a sokféleségbe ő mennyire belefér.”
B eszélgetés M ester D óra D ja m ila szex o ktatóv al

Mester Dóra Djamila (M.D.D.): Kérdezted, hogy mit gondolok a pornóról. A pornóval a bajom - mint a szexszel foglalkozva más témák kapcsán is - az általánosítás. Dolgozom egy csa­ ládterápiás műhelyben, ahol problémaként vetették fel, hogy a saját honlapomon pornóoldalakra mutató linkeket raktam ki. Ezután jutottam arra, hogy álláspontot kell foglalnom a témá­ ban, hogy egyáltalán mit gondolok erről, mi az én állásfogla­ lásom. Ezért is vittem be a kérdést az ELTE-n tartott órámra is, mert baromira izgat, hogyan definiálódik ez az egész, mi­ ről beszélünk, az explicitségről, vagy magának a dugásnak a nyilvános ábrázolásáról? Vagyis hol vannak a határok, mitől pornó a pornó? Mérő Vera (M.V.): Definíció szerint ezektől, de ami azt illeti, szerintem egy tekintet, egy pillantás is lehet pornográf. M.D.D.: Abszolút. De nagyon könnyen elcsúsznak a határok abban, hogy miről beszélünk, hiszen ezek a dolgok nagyon nin­ csenek definiálva. Rájöttem arra, hogy engem baromira zavar az, hogy „a pornóról” beszélnek, tehát, miközben 2010 van és az internet korában élünk, még arról beszélünk, hogy hogyan de­ finiáljuk a pornót, de hát eleve, hányféle pornó van? Nyilván én még tovább dekonstruálnám a dolgot; amikor te a nők és a por­ nográfia viszonyára kérdezel rá, én visszakérdezek: mi az, hogy nő? A nők mi alapján jelentenek neked egy társadalmi csopor­ tot, miért lennének szexuális magatartás preferenciáik szerint társadalmi csoport, szerinted lehetséges egy ilyen besorolás?

158

M AG UN K KÖZ T SZÓLVA.

M.V.: Éppen ezzel vitatkozom, szerintem semmi értelme ilyen kategóriák mentén közelíteni, ember és ember összeha­ sonlításában hiszek, a pornó szintjén pedig abban, hogy nincs férfi, vagy női ízlés, hanem végtelenül sokféle ízlés létezik, ami­ ket egymáshoz csak az egyének szintjén lehet viszonyítani. M.D.D.: Ha megnézed, hogy a nyugati társadalmakban ho­ gyan konstruálódott a nő szexualitása, milyen társadalmi el­ várások épültek köré, mi van benne abban, hogy „nő”, akkor az, hogy pornófogyasztó, nem merül fel. A nő nem néz pornót, de mi az a pornó? Nem jelenthet ez többet, mint a mainstream vonal, nem elégítheti ki valakinek a pornóigényét például egy erotikus, vagy bármilyen film? Mainstream pornóról beszélünk, amikor már mindenféle pornó van, a home-videóktól a szabad feminista pornókon át a melegpornóig. Innentől nagyon nehéz általánosságban beszélni a pornóról és nagyon nehéz általános­ ságban meghatározni, hogy mit nevezel annak. M.V.: Elfogadom, hogy a pornográfia nyílt ábrázolása a sze­ xualitásnak. .. M.D.D.: Vágykeltő céllal, akkor viszont ide kell a Botticelli képeket is sorolni... M.V.: De a definícióhoz tartozik, hogy a pornó nem tör esz­ tétikai babérokra, szándéka szerint csak érzéki hatást akar ki­ váltani. M.D.D.: Nagyon érdekes, ha ezt az egyén szintjére levetítjük, akkor például szexoktatóként biztos, hogy sok olyan választ ka­ pok - lányoktól, de sokszor fiúktól is -, amiből az derül ki, hogy éppen az esztétikumot hiányolják a pornóból, tehát a vágykeltés és az esztétikai mondanivaló sokaknál nem üti egymást. Mű­ vészfilmek is lehetnek vágykeltőek, például a Tágra zárt szemek, vagy Az utolsó tangó Párizsban, vagy az Emanuelle- sorozat.

159

PORNOGRÁCIA

M.V.: Ami már szofterotikus műfaj... M.D.D.: Igen, de adott esetben ezek valakinek kimerítik a pornókategóriát, vágykeltő céllal szeretnék nézni, tehát az ő számukra ezek kielégítő pornóélmények. M.V.: Én a kérdőíveztetés, interjúkészítés folyamataiban arra jutottam, hogy nagyjából mindenféle pornó megtalálja a maga közönségét, függetlenül attól, hogy szándéka szerint a férfi vagy a női oldalon számít figyelemre. Eleinte kicsit meglepődtem, amikor olyan válaszokat kaptam különböző korú nőktől, hogy a kemény szadizmus, tűszúrásokkal, csonkolással, vagy a pisi-kakiszex, sőt, az állatos pornó tetszik nekik, de idővel fel­ fogtam, hogy oké, ha már be akarom bizonyítani, hogy a por­ nófogyasztás nem a gender, hanem az egyén szintjén dől el, akkor talán illenék elfogadni azt, hogy a dolog tényleg annyira sokféle, mint ahogy állítom. M.D.D.: A lényeg az, hogy miként kezeljük a pornót. Szex­ oktatóként azt mondom, hogy a pornót szexjátékként kéne kezelni, tudni, hogy mi a fantázia, és melyek azok a típusú vágyak, amelyeket meg akarok valósítani. A társadalmunk ezt nagyon kettős mércével kezeli, nagyon sokan mondanak olyas­ mit, hogy a legegyszerűbb dolgok, egy kis fantáziálás is a sze­ relmed megcsalása. A maszturbáció legitimitása is kérdéses, a szexuális segédeszközök használata is, egy csomó minden kérdés, amit pedig egyszerűen el kéne fogadni a szexuális kul­ túra részeként... M.V.: Rosszízű szó ez a segédeszköz, ha valamit beemelek az életembe, az miért kell, hogy feltétlenül valaminek a hiányát je ­ lölje? Miért nem gazdagíthatja tovább az amúgy is teljes, har­ monikus világomat?

1 6 0

MA GU N K KÖZT SZÓLVA.

M.D.D.: Mert fejletlen a szexkultúránk és ebben nincsen te­ repe például a fantáziának, a vágynak - a genitáliák felül, az emberi agy pedig alul van értékelve. M.V.: Egy barátnőm számolt be olyan esetről, hogy attól él­ vezett el, hogy a férfi beszélt hozzá. M.D.D.: A fantázia, a játék a legfontosabb. A pornó legyen egy játék, az egész sokkal ártatlanabb, mint ahogy beszélünk róla, túl van dimenzionálva, a test ábrázolása, a genitáliáké, mi­ ért, mi alapján döntünk így, az evés folyamata miért kevésbé ártatlan? Persze van a pornónak veszélye, ami az általánosítás­ ban van, a rossz diskurzusokban. Szexoktatóként, kamaszokkal foglalkozva pedig azt látom veszélyforrásnak, ha a pornóból tanult szexualitást tekintik az alapvető mintának. Ez a veszély akkor áll fenn, ha hiányzik a szexbeszéd, ha a titok felfedésének egyetlen forrása a pornó. Az lenne ideális, hogy valakinek az első szexuális élmények idején a sok információ között a por­ nó csak egy legyen. A pornónak nagyon pozitív előnye, hogy kicsit úgy működik, mint egy feminista mozgalom. Hiszem azt, hogy az internetes pornó abba az irányba mozdítja a szexualitást, hogy nyilván­ valóvá váljon, látható legyen, mennyiféle szexualitás létezik. Idővel meglesz a felszabadító hatása annak, ha az egyén látja, hogy milyen sokfélék vagyunk, és ebbe a sokféleségbe ő meny­ nyire belefér. M.V.: Ilyesmi az én célom is, annak a széleskörű pánikkel­ tésnek ellenállni, ami a nők lealacsonyítását és a pornó veszé­ lyességét hangoztatja. Léteznek a nőket lealacsonyító pornók, igen, ahogy léteznek férfiakat lealacsonyító pornók is. És ha én nő vagyok, nincs jogom élvezni, ha lealacsonyítanak?

161

PORNOGRÁCIA

M.D.D.: Miközben alapvetően a férfiak vannak lealacsonyít­ va, amikor belőlük nem látszik más, mint a péniszük, meg a fe­ hér, pattanásos fenekük. Mindenesetre ami fontos, az az, hogy az ember tudja, hogy mire vágyik, mik azok a fantáziák, amik fantáziák, mik azok, amiket meg is akar valósítani, és hogy minderről tudjon őszintén beszélni. Mire vágyik az adott kap­ csolatban, az adott vágynak hol, milyen helyzetben van helye? Megrázó azt hallani, amikor egy nő arról vall, hogy ha nem is erőszak a szexuális aktus, ami történik vele otthon, de nem is az, amire vágyik, sőt, valójában ellenére van. Ez nem csak a fizikalitás, a szexualitás sokkal összetettebb, a vágy is. A tartoz­ ni vágyás, magánytól való félelem, megfelelni akarás, hatalmi viszonyok, rengeteg összetevő van, ezért sincs helye általáno­ sításnak. Van, akit nem tesz boldoggá a teljesen felszabadult, nyitott szexualitás, nem kell ráerőltetni ezt sem senkire, annak viszont legyen meg az esélye, hogy az ember valóban tudja, mit szeretne.

1 6 2

HETEDIK FEJEZET

Internet: Pandora szexszelencéje
Pornó és szexfüggőség

Az már kiderült, hogy a radikális feministák attól félnek, a por­ nó alárendeli és függésbe taszítja a nőket. Még az is lehet, hogy nekik van igazuk. Csak talán nem úgy, ahogy gondolják. Sok kutatást végeztek már a pornó esetleges ártalmairól, de ezek jobbára a férfiakra fókuszáltak. Mi lehet a helyzet a nők­ kel? Más helyzetben vannak, vagy csak mellőzöttek? Egyáltalán; létezik olyan, hogy pornófüggés? Amikor a pornó veszélyeit taglalják, a szexuálpszichológusok és szexológusok általában azt szokták kiemelni, hogy könnyen előfordulhat, hogy a pornó és a maszturbáció vonzóbb lesz, mint a hús-vér partner, sőt a gyakori pornófogyasztás hatásá­ ra megemelkedhet a szexuális ingerküszöb, aminek az lehet a következménye, hogy végül pornó nélkül egy rendes erekcic sem jön össze. Hogyan hat a - túlzásba vitt - pornófogyasztás a nőkre? Hoz zászoktatják magukat a pornó és a maszturbáció segítségéve könnyen és gyorsan elérhető orgazmushoz, így elszoknak at tói, hogy a gyönyörhöz a hagyományos, jóval körülményesebi úton jussanak? Vagy éppen ellenkezőleg, a sok sikeres masz turbáció fejleszti az orgazmuskészséget, ami jól jön, ha „igazi szexre kerül sor? Sok pszichoterapeuta a rendszeres pornófogyasztás hatásé ra egyre növekvő ingerküszöböt tartja felelősnek azért, hogy pornó műfajilag eldurvult, erőszakosabb lett, ez pedig elkép

16

PORNOGRÁCI A

zelésük szerint ok-okozati összefüggésben állhat a nők elleni erőszakos cselekmények számának növekedésével: A pornónak van egy elkerülhetetlen eszkalációja: ahogyan a fogkrémek esetében újabb és újabb ízzel kell kijönni, hogy el tudják adni, úgy a pornó is egyre újabb verziókban jelent meg. Az újdonságot a keménység és az erőszakosság adta. Az úgynevezett stuntfilmekben ma már nemcsak szimpla pornót mutatnak be, hanem nők megcsonkítását, aberrált szexre való kényszerítését és meggyilkolását. Egyre extrémebb látványra van szükség, hogy ugyanazt az izgalmi állapotot kiváltsák. - A praxisában mit tapasztalt, milyen hatásai vannak a por­ nográfiának, a prostitúciónak a nőre, a férfira, illetve a házas­ társi kapcsolatra? - A kérdésében is együtt kezelte a pornográfiát és a prosti­ túciót - szerintem helyesen. A pornográfia, mint a neve is mu­ tatja (porné + grafia), a prostituált és a prostitúció ábrázolása, megjelenítése. Vagyis egyazon folyamatnak két különböző ál­ lomásáról beszélünk. A pornográfiából egyenes út vezet a pros­ titúcióba, illetve - mellékszálként - a nők elleni erőszakba: az előbbi az ideológia, az utóbbi kettő a megvalósítás.
(...)

- A pornófüggő nem valós világban él. A nőt, a férfi-női kap­ csolatot csak abban a kontextusban tudja értelmezni, hogy a másik fél pusztán arra hivatott, hogy az ő igényeit az általa meghatározott módon kielégítse. A közös megegyezés képes­ ségének hiánya pedig nemcsak a szexualitásra, hanem az élet minden területére kiterjed, vagyis alapjaiban megrontja az il­ lető párkapcsolatát és a családi életét.” (Szil Péter pszichoterapeuta, hetek.hu )

1 6 6

in t e r n e t

:

pa n d o ra

sz h xsz elen céje

Az ilyen és ehhez hasonlóan sarkos vélemények nagyon gyako­ riak, kár, hogy ilyen megközelítésben fel sem merülhet olyan kérdés, hogy a nők számára milyen problémákat okozhat a túl­ zásba vitt pornónézés. Holott ha a nők érdekeiről beszélünk, célszerű például a nőket is figyelembe vennünk. A napjainkra kialakult helyzet az, hogy az internet biztosítot­ ta anonimitás következtében észrevétlenül, könnyen és gyorsan válik az alkalmi felhasználóból függő, hiszen nincs, aki felhív­ ja az ember figyelmét arra, hogy kezd elszaladni vele a ló, ön­ magunk becsapásában pedig ki lehetne rutinosabb, mint mi magunk. Az Internet Filter Review kutatása szerint a magu­ kat pornófüggőnek vallók 28%-a nő, és a nők esetében kétszer gyakrabban kerül konfliktusba a valós és a virtuális élet. Ahogy a nők lassan beérik a férfiakat pornónézésben, tör­ vényszerűen szaporodik azoknak száma, akiknél a pornó prob­ lémákat okoz: ilyen probléma lehet a növekvő ingerküszöb mi­ att fokozatosan megváltozó szexuális érdeklődés. Igen, a nők is néznek gyerekpornót. A gyerekpornó illegális, büntetendő, szerencsére nagyjából mindenhol a világon. A nők nagyobb eséllyel ússzák meg a tiltott tartalmak letöltését csak azért, mert nem kerülnek fókuszba, egyszerűen mert eldöntött tény, hogy nem is potenciális pornófogyasztók? Ha pedig mégis fókusz­ ba kerülnek - vagyis elkapják őket akkor nem az a hírérték, hogy pedofilok, hanem az, hogy nők. Bár talán kisebbségben vannak azok, akik elismerik, hogy a pornófüggőség mint pszichés probléma a nőknél is előfordul: léteznek szervezetek azon nők megsegítésére, akik attól tar­ tanak, hogy gond van a pornófogyasztási szokásaikkal. Erre a célra jött létre például a Pink Cross Foundation (Rózsaszín Kereszt Alapítvány), a női pornófüggők segítő-önsegítő szer­

167

PORNOGRÁGIA

vezete. A rózsaszín keresztesek kitiltották honlapjukról a férfi hozzászólókat, csak nők írhatnak véleményt. A szervezet nem csak a pornófüggő nőknek, de a pornóiparba keveredett lá­ nyoknak is segítséget kínál, persze a prostituáltakról sem fe­ ledkeztek meg. Érdekes, hogy ezeket a kategóriákat mennyire sokan és sok­ féleképpen mossák össze; az alapvetően pornó- és prostitúció­ ellenes oldal hangulatában a radikális feministák gondolkodásmódját idézi; a nők ismét áldozatok. Nem lehet könnyű úgy próbálni segíteni, hogy az első, amitől megszabadítják a bajba­ jutottat, az a felelősségvállalás terhe. Pedig a függő (legyen szó bármilyen függőségről) általában nem valamely külső hatalomnak, hanem a saját hibás dönté­ seinek áldozata, és az is marad, amíg nem néz szembe ezekkel a hibás döntésekkel. Léteznek koedukált segítő honlapok is, ilyen például a no-porn.com is, akik saját, több mint negyvenezer válasz­ adóval végzett kutatásuk eredményeként azt találták, hogy a minta 75%-a tartja függőnek magát, 62% -uk sosem be­ szélt erről senkinek, pedig 52% naponta néz pornót. Érde­ kes, hogy a válaszadók 72%-a vallásosnak mondta magát. A 75%-os pornófüggési mutató nagyon magas, bár a hon­ lap látogatói jó eséllyel nem véletlenül kattintottak a pornó­ fogyasztási szokásaikkal küszködőknek szánt oldalra, így a minta összetétele sem éppen véletlenszerű. De 75% sok, na­ gyon sok.

168

Hol kezdődnek a gondok?
Hol van az a pont, ahonnan függőségről van szó, egyáltalán mitől és mi iránt lehet függővé válni, és mi az, hogy függőség? Eleve; mitől tartunk adott szexuális magatartásformákat „nor­ málisnak” (szelídebben; egészségesnek), és mitől devianciának? Az egészséges szexualitást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2001-ben, a szexuális egészség védelmére tett Ajánlá­ sokban így határozta meg: „A szexuális egészség a testi, lelki és szociokulturális jó közér­ zet tartós élménye a szexualitás vonatkozásában. Ez kifejeződik a szexuális képességek szabad és felelősségteljes megnyilvánu­ lásában, amely erősíti a harmonikus egyéni és szociális jóllétet, s így mindkét szinten gazdagítja az életet. A szexuális egészség tehát nem egyszerűen a funkciózavarok, betegségek vagy fo­ gyatékosságok hiánya. A szexuális egészség eléréséhez és meg­ tartásához el kell ismerni és biztosítani kell a szexuális jogokat.” Függőségről beszélhetünk akkor, ha az adott tevékenység - ami nem kell, hogy feltétlenül deviáns legyen - kényszeres cselekvést, viselkedést okoz, gyakran károsan kihatva az egyén­ re és környezetére. Akkor beszélhetünk függőségről/addikcióról/szenvedélybetegségről, amikor egy, amúgy akár teljesen hétköznapi tevékenység dominánssá válik. A rossz hír az, hogy egy függőséget csak egy másik függőséggel lehet kiváltani; jó esetben a helyettesítő függőség kevésbé káros, mint az, amit kiváltunk vele: nem szép dolog a körömrágás, de még mindig jobb, mint a dohányzás. „Szenvedélybetegségnek azokat a visszatérően ismétlődő vi­ selkedésformákat, szokásokat nevezzük, amelyeket a személy kényszeresen újra és újra végrehajt, s amelyek a személyre - és

169

PORNOGRÁCIA

többnyire környezetére is - káros következményekkel járnak. Ezek a szenvedélyek, vagy függőségek kétfélék lehetnek. Füg­ gőséget kialakíthatnak kémiai szerek, ezt a fajta szenvedélybe­ tegséget nevezzük drogfüggőségnek vagy kémiai addikciónak. De függeni lehet valamilyen viselkedési együttestől is, ezeket a függőségi formákat viselkedéses függőségeknek nevezzük. A vi­ selkedéses addikciók közé soroljuk a játékszenvedélyt (gambling), a számítógépes (vagy egyéb) játékoktól való függőséget, az internet-függőséget, a video-függőséget, a szex-addikciót, a kleptomániát, a kényszeres pénzköltést (vásárlási kényszer), a pornográfiához való hozzászokást, a kényszeres evést és még sok hasonló, az egészséget és a környezetet károsító viselke­ désformát.” (Demetrovics Zsolt: A szenvedélybetegségekről) A pornófüggőség létezése vitatott kérdés, sok pszichoterapeuta szerint nincs ilyen, legalábbis nem hasonlítható az egyes sze­ rektől való függőséghez, mások szerint valódi függőség, súlyos következményekkel járó probléma. Ériek Janssen, az Indiana Egyetemen működő Kinsey Intézet kutatója szerint inkább túl­ zott használatnak kéne nevezni a jelenséget; azokat, akiknek problémájuk van a fogyasztott pornó mennyiségével, nem se­ gíti, ha függőként kezelik őket. Mások pedig úgy látják, hogy a pornó éppúgy átveheti a kontrollt az ember élete felett, mint a drogok, az alkohol vagy a játékszenvedély. Azok, akik elfogadják a pornófüggőség léte­ zését, kialakulásáért jobbára az internetet teszik felelőssé, hi­ szen, szemben a videotékákkal, arctalan, biztonságosan és kor­ látlanul elérhető. Ráadásul minél többet, minél gyakrabban nézi valaki, annál több és intenzívebb impulzusra fog vadászni

170

INTERNET: PANDORA SZEXSZE LEN CÉJE

a hálón, ami mindig, a nap huszonnégy órájában korlátlanul rendelkezésre áll. Mindenesetre a kérdés Amerikában 2004-ben a Szenátus elé került, ahol a pornó ellen érvelők a pornográfia agyra gyakorolt hatását toxikusnak titulálták és a kokainhoz hasonlították. Két­ ségtelen, hogy a pornó komoly gondokat okozhat az ember életé­ ben, legyen szó lemerített hitelkártyákról, alváshiányról az éjjeli magánórák miatt, elhanyagolt kötelességekről vagy partnerről. Mary Ann Layden pszichológus a szenátusi meghallgatáson azt mondta, a pornográfia éppúgy működik, mint a drogok; az ember könnyen azon kaphatja magát, hogy olyasmibe kevere­ dett, amit korábban sosem gondolt, és főleg nem akart volna. A pornófogyasztási problémákkal szakemberhez fordulók te­ rapeutái úgy találták, hogy a pornófüggőség ugyanolyan szem­ pontok szerint diagnosztizálható, mint a játékszenvedély vagy a kábítószer-függőség. A pornófüggők - más függőkhöz hason­ lóan - bizonygatják, hogy sosem néznének durva, erőszakos filmeket, gyerekpornót, szodomita szexet, vagy olyan anyagot, amiben előtérbe kerülnek az emberi bélműködés végtermékei. Aztán észrevétlenül sorra áthágják a saját szabályaikat. Louanne Colé Weston szexuálterapeuta szerint az emberek alapvetően három okból fordulnak a pornó felé: hogy lássák saját titkos fantáziáikat, hogy elkerülhessék a kapcsolatukon belüli intimitást, vagy egyszerűen azért, hogy megkönnyítsék maguknak a maszturbációt. „Az emberek olykor csak olyas­ miért mennek bele, amire a való életben is vágynának. Űrt tölt be a kapcsolatukban. Olyan partnerük van, aki nem szeret­ ne orális szexet csinálni, hiába vágynának rá, benne vannak a kapcsolatban, benne is akarnak maradni, hát fogják magukal és orálszexes képeket nézegetnek”

171

PORNOGRÁCIA

Weston szerint ilyen megközelítésben a pornó akár lehetne az egészséges párkapcsolat része is, de tény, hogy bizonyos kö­ rülmények között akadályozhatja a párok közötti intimitást. Sokan például túlságosan szégyellősek ahhoz, hogy bevallják a partnerüknek, mire vágynának, így titokban élik ki vágyai­ kat anélkül, hogy valaha beszélnének róluk. Pedig akár az is kiderülhetne, hogy az érdeklődés kölcsönös, a vallomás pedig nem veszekedéshez, hanem egy sokkal kielégítőbb szexuális élethez vezetne. Persze olyan is van, hogy valaki az általa elfo­ gadható legmagasabb szintű intimitásban él társával, annyira, hogy a titokban tartott vágyakat csak azért nem fedi fel, mert a valós kapcsolatában túl soknak érezné; vannak azok a fantá­ ziák, amelyeket az ember nem akar beteljesíteni. Violet Blue ex-pornószínésznő és szexoktató internetkirálynő (aki egyébként szinte kuriózumként üzemelteti valóban hasz­ nos, lényeglátó segítséget nyújtó blogját a női pornónézés és egyáltalán szexbeszéd témában, ez a tinynibbles.com) szerint a férfiak általában könnyebben kerülnek izgalmi állapotba a por­ nótól, ugyanakkor nagyon sok nő is pornóra maszturbál. Blue azt mondja, szexoktatóként sok pornórajongó nőtől kap leve­ let, sokszor szexuális problémákról számolnak be, de arról nem, hogy gondjuk adódott volna azzal, hogy felhagyjanak a pornóval. Mary Ann Layden azonban azt mondja, hogy a negatív hatá­ sokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Cyber Sex Addiction (Cyberszex függés) című cikkében felhívja a figyelmet többek között arra, hogy a pornó segítségével elért gyors orgazmusok könnyen lehetnek rossz hatással a valós szexuális életre; pél­ dául gyakori következmény a korai magömlés vagy merevedé­ si zavar. A partnerek sokszor megcsalásként élik meg a másik pornófogyasztását.

172

in t e r n e t

:

pa n d o ra

sz e x sz e l e n c é je

Az interneten található anyagok jelentős része agresszív sze­ xualitást, fetisizmust, állat- és gyerekszexet jelenít meg, ezek pedig egészségtelen szexuális mintákat közvetítenek, ami okoz­ hat helytelen viselkedést a való életben. Layden szerint minden­ esetre a pornó- és szexfüggők valamilyen szinten érzik, hogy az erőszakos, nőket alárendelt helyzetben ábrázoló filmek nincse­ nek teljesen rendben; az általa kezelt függők egyhangúlag azt mondták, nem szeretnék, ha az anyjuk, húguk vagy barátnőjük szerepelne ilyenben. Úgy találta, hogy partnerük függősége sokaknak okoz depressziót, önértékelési és evészavarokat, és ironikus, de szexfüggőséget is. (Ez kicsit talán hasonlít a Stockholm-szindrómára, amikor a fogoly idővel szeretetet és/vagy ragaszkodást kezd érezni fogvatartója iránt.) Delmonico, Griffin és Moriarity 2001-ben felállított egy tíz pontból álló listát az internetszex-függőség ismertetőjeleiről, ezek: 1. Belefeledkezés az internetes szexbe; 2. Internetes szexszel való foglalkozás a tervezettnél többször, vagy hosszabb ideig; 3. Ismételten sikertelen erőfeszítések az internetes szexszel való foglalkozás visszafogásra, vagy abbahagyásra; 4. Nyugtalanság, vagy ingerlékenység az internetes szexszel való foglalkozás abbahagyására, vagy mérséklésére tett erőfe­ szítések közben; 5. Az internetes szex felhasználása a valós problémák elől való elmenekülésre, vagy könnyítésre az olyan érzelmekkel szemben, mint bűntudat, aggodalom, vagy depresszió; 6. Nap mint nap visszatérés az internetes szexhez egyre in­ tenzívebb, vagy veszélyesebb szexuális tapasztalatokért;

173

PORNOGRÁCI A

7. Hazudozás a családtagoknak, terapeutáknak, vagy má­ soknak, hogy az internetes szexben való érdekeltség rejtve ma­ radjon; 8. Illegális szexuális cselekedetek elkövetése az interneten (gyerekpornó le-, vagy feltöltése, illegális szexuális cselekede­ tekre való felbujtás a hálón); 9. Kockára tenni, vagy elveszíteni egy jelentős párkapcsola­ tot, állást, oktatási- vagy karrierlehetőséget az online szexuális magatartás miatt; 10. Felmerülő financiális nehézségek az online szexuális ma­ gatartás következtében. Layden pornófüggőséggel kezelt betegei éppúgy átestek a ta­ gadás és a felismerés fázisain, mint az egyéb függőségek áldo­ zatai; kibúvókat kerestek, mentegették magukat, még akkor is, amikor már a gyerekpornónál tartottak. Mintha felosztanák magukat éjszakai és nappali énekre; az éjszakai pornót néz, de nem árt vele senkinek. Ezek közül a betegek közül volt, aki még akkor sem értette, hogy elkaphatják a gyerekpornó miatt, amikor már el is kapták. Lelkészek - a többesszám nem véletlen - számoltak be ar­ ról, hogy sosem mennének be egy videotéka pornó részlegébe, este azonban felcsatlakoznak a hálóra és a nappal Isten tiszte­ letreméltó földi helytartói rögvest szexi agglegényekké válnak. Layden úgy látja: így kárpótolják magukat azért, hogy olyan életet választottak, ami nem bővelkedik macsó örömökben, az erőszakos szexképektől viszont erősnek érzik magukat. Sok függő esetében gyerekkori szexuális zaklatás húzódik a háttérben; ha valakit szexuálisan zaklattak gyerekkorában, elő­ fordulhat, hogy a betegben kialakul az a téveszme, hogy min­ den kapcsolat szexuális, az erőszakos szexfilmekkel pedig csak azt a modellt követik, amit gyerekként tapasztaltak.

in t e r n e t

:

pa n d o ra

sz e x sz e l e n c é je

Mások menekülésre használják a pornót; ha például olyan munkát kell elvégezniük a számítógépen, amihez kevésnek érzik magukat, könnyebb gyorsan átkattintani egy jó kis pornóoldalra. Ugyan a pornófüggőségre jellemzőek a függőségek kialaku­ lásának tünetei (folyamatos vágy, az ingerekkel szemben foko­ zódó tolerancia, megvonási tünetek, kudarcba fulladó leszokási kísérletek, testi-lelki problémák kialakulása, időzavar, más kö­ telezettségek elhanyagolása, értékrend megváltozása), a Diagnostic and Statistical Manual o f Mentái Disorders (Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve), a pszichiátria legfontosabb szakkönyve legfrissebb kiadásában a szexfüggőséget nem említi az ismert függőségek felsorolásakor. Dr. Martin P. Kafka, a Harvard professzora szerint nincs ele­ gendő bizonyíték arra, hogy a szex okozhat függőséget, vagy hogy az akár rendkívüli szexuális étvágy kóros lenne, hiszen a szex alapvető szükséglet, mint az evés, vagy az ivás. A klinikai értelemben vett függőség-fogalom meghatározásakor ez az érv elméletileg megállhatná a helyét, azonban annak, akinek a szex­ vagy pornófüggés a problémája, ez sovány vigasz. Egyébként a viselkedési addikciók létezése nem vitatott, ha a szex- és pornófüggést elismernénk, ezek közé sorolnánk. Vi­ selkedési addikciónak számítanak például az olyan evészava­ rok, mint az anorexia, vagy a bulimia, amelyek - akár a vitatott szex- vagy pornófüggés - szintén az alapvető szükségletekkel kapcsolatosan jelentkező problémák. Maga a probléma, ami a Mentális rendellenességek kórm egha­ tározó és statisztikai kézikönyvében nem kapott kódot (a diag­ nózis felállítását megkönnyítendő az egyes betegségek azono­ sító kódot kapnak), hivatalosan hiába nem létezik, jelen van, és ha veszélyes, férfiakra és nőkre egyaránt az.

175

„Kicsit olyan ez, mint az elefánt, amit körbeállnak a vakok”
Beszélgetés D em etrovics Zsolt addiktológussal

Mérő Vera (M.V.): Szerinted a pornófüggés - már ha elismer­ jük, hogy létezik ilyen - mennyiben más, mint bármelyik de­ finíció szerinti függés? Demetrovics Zsolt (D.Zs.): A függőségeket szokás két nagy csoportra osztani, aszerint hogy valamilyen kémiai anyag jelen van-e a függőségben, vagy nincs. De amellett, hogy ezt a két cso­ portot megkülönböztetjük, azzal, hogy mindegyikre azt mond­ juk, függőség, kifejezzük, hogy ez egy nagy csoport, pontosan azért, mert csupa olyan jelenségről van szó, amelyek egymással rokon jellemzőket mutatnak. Függetlenül attól, hogy jelen van egy kémiai szer, a tüneti jellemzők nagyon hasonlóak, az egyes függőségek egymáshoz nagyon hasonlóan nyilvánulnak meg. Ilyen értelemben a szexfüggőség, vagy szexuális addikció, ami a viselkedési függőségek egyike, sok hasonlóságot mu­ tat más viselkedési függőségekkel, mint például a szerencse­ játék-függőség. Azt látni kell, hogy a szexuális addikció is egy nagy gyűjtőfogalom, nagyon sok zavar tartozik ide, amelyek egyrészt nyilván mutatnak sok hasonlóságot, de fontos különb­ ségeket is. Akár abban is, hogy mennyire veszélyesek az adott személyre, vagy a környezetére nézve, milyen áldozatokat köve­ telnek. Például a pedofília potenciálisan tényleges áldozatokkal járhat, a pornófüggőség áldozat nélküli. M.V.: Mi állhat egy szexuális függőség hátterében? Ez teljesen egyéni, vagy megfogható benne valami általános?

176

IN TERNET: PANDORA SZEX SZE LEN CÉ JE

D.Zs.: Egyrészt nyilván személyiségfüggő a dolog, ezzel együtt a társadalmi, kulturális kontextus provokálhatja. Az, ahogy napjainkban a szexualitás előtérbe kerül, amennyire sze­ xuális tartalmúak a reklámok, egyáltalán, hogy a pornó elér­ hetősége nagy mértékben megnőtt, ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a pornófogyasztásnak a túlzásba vitt mértéke is megje­ lenjen. Bár nem szabad elfelejteni, hogy a szex, a szexualitás tematizálásának tabusítása ugyanúgy hozzájárulhat. M.V.: Az elfojtások nyomán? D.Zs.: Igen, mert ahol nagyon erős elfojtás, nagyon erős tabu van, ott fokozottan jelenhetnek meg a szexualitás nem egész­ séges megnyilvánulásai. M.V.: Mit tekintünk egészségesnek? Mitől abnormálisabb egy kecskével szeretkezni, mint egy azonos neművel és mitől ab­ normálisabb egy azonos neművel, mint egy ellenkező neművel? D.Zs: Nagyon jó kérdés, nagyon jogos is és nincs is rá igazán jó válasz. Van valamiféle konszenzusunk arról, hogy mi az, amit adott pillanatban, adott társadalom vagy kultúra elfogad. Ez persze társadalmi rétegenként nagyon változhat. Azzal a kér­ déssel, hogy társadalmilag mi elfogadható, óvatosan kell bán­ ni, folyamatosan alakuló kulturális tudásról van szó. A kultúra tagjainak pedig, annak ellenére, hogy ez a tudás nincs ponto­ san leírva, van egy hozzávetőleges közös tudása. Ma Magyarországon azt hiszem, az emberek kilencvenkilenc egész kilenc tized százaléka mondaná azt, hogy egy kecskével szeretkezni abnormális, de például az anális szex elfogadottsága az utóbbi években jelentősen megnőtt Európában. M.V.: Valószínűleg jórészt köszönhetően az egyre elérhetőbb pornónak...

177

PORNOtíRÁCIA

D.Zs.: Részben annak is, meg annak, hogy ez a szexualitás egészséges keretek között űzhető formája. Az, hogy mi egész­ séges, az persze definíció szerint is részben egyénfüggő. A de­ finíció azt mondja, egészséges az, ami sem az egyén, sem kör­ nyezete számára nem ártalmas. Ez a tartomány így nagyjából meg is ragadható. Akár a jogi szabályozás, ami elég markánsan fogalmaz, precíz definíciók szerint. A szexfüggőség egy olyan addikció, amit a jog nagyon alaposan körüljár és szabályoz. M.V.: A jog azt határozza meg, hogy a szexuális zavarom meddig számít a magánügyemnek, és honnan számonkérhető rajtam, mikortól társadalmi kérdés. D.Zs.: Meg az ártalmasságot és a veszélyességet. A jog tu­ lajdonképpen egy társadalmi konszenzus, pont azt a normát közvetíti, ami erről leírható, mint a kulturális tudás paragra­ fusai. Van ennél lazább szisztéma is, ami azokat a jelenségeket érinti, amiket a jog nem szabályoz, nem tilt, de amelyekről azt gondoljuk, hogy ártalmas az emberre, a személyiségre, a kör­ nyezetére, ezeket betegségként szankcionáljuk. Ez idézőjeles szankció, de mégis egyfajta címkézése annak, amit kérdezel, annak, amiről azt gondolja a szakma, hogy egészségtelen vagy ártalmas. A szexuális zavarok esetében ez viszonylag jól le van írva, nincs fogalmi tisztázatlanság. M.V.: Min múlik az, hogy valaki mennyire addiktív alkat? D.Zs.: Sok mindenen; az addiktív működésnek az egyik ele­ me az impulzivitás, vagyis az, hogy egyfajta azonnali kielégülés­ re vágyik az ember, a másik ehhez kapcsolódóan a kielégülésre való képtelenség. Hiába elégíti ki átmenetileg az igényét, sosem érez megelégedettséget, kielégülést. A heroinista belövi a szert, de ettől legfeljebb fél óráig érzi jól magát. Az „egészséges” em­ ber egy jó vacsora után hátradől és úgy érzi, kielégítette az ét­

178

in t e r n e t

:

pa n d o ra

s z e x sz e l e n c é je

vágyát, elégedett. Az ilyen hétköznapi örömökkel az úgymond egészséges ember többé-kevésbé elvan, boldog lesz attól, hogy jóllakik, szeretkezik egyet a barátjával, barátnőjével, a munká­ ban sikerélménye van, a haverral elmegy teniszezni, a gyereke azt mondja, szeretlek papa. Az embert elvileg, ha jól van beál­ lítva, ezek az örömök valóban elégedettséget okozó örömként elégítik ki, ezek a természetes jutalmazásai. Az addiktív embernek ez nem elég. Mindezek ellenére egy folyamatos hiányállapotban él és keres valamilyen folyamatos plusz ingert, megerősítést, mégsem lesz soha elégedett. Persze van az az átmeneti félóra, de igazából soha nincs az, hogy kösz, jól vagyok. És ettől pörög föl. M.V.: Ez okozati szinten milyen mértékben az agy kémiai folyamata? D.Zs.: Persze, az is; ez a kémiai, vagy neurobiológiai ok az addiktív személyeknél úgy tűnik az, hogy az agy központi jutal­ mazó rendszere nem működik jól. A természetes jutalmak nem tudják a megfelelő kielégültségi állapotot létrehozni. Kevésbé szenzitív a rendszer, az addiktív embernek a nem addiktívhoz képest több ingerre van szüksége, hogy ugyanazt a kielégült­ ségi állapotot elérje. De ez csak az egyik vizsgálódási módszer a sok közül, ami­ vel az adott problémát próbáljuk megfejteni, a betegségek nem vagy biológiaiak, vagy pszichológiaiak, mint ahogyan mi sem vagyunk vagy biológiai, vagy pszichológiai, vagy táras lények, hanem ezek egyszerre mind vagyunk. Amikor azt mondom, hogy az illető képtelen kielégültséget érezni, akkor egy pszichológiai, fenomenológiai viselkedéses szinten írom le. Ennek le tudom írni a pszichológiai fejlődéstörténeti okát, tehetek kísérletet arra, hogy valamilyen pszicho­

179

PORNOGRÁCIA

lógiai modellbe ágyazzam azt, hogy ez mitől alakult ki. Azért, mert soha nem kapott olyan megerősítést, soha nem voltak vele elégedettek a szülei, stb... És le tudom írni biológiai szinten is, hogy ennek lehet neurobiológiai fejlődésbeli oka is, de ugyanakkor jól ismert a ge­ netikai is, ezek különféle magyarázati szintek. Ugyanígy mondhatom azt is, hogy a szexuális addikciót pél­ dául az (is) magyarázza, hogy a pornó által - ami egy szociá­ lis-kulturális hatás - , ami miatt a mai fiataloknak az ingerkü­ szöbe nő, nagyobb szexuális ingerlésre van szükségük ahhoz, hogy ugyanaz az élmény megjelenjen. De ezek ugyanarra a jelenségre magyarázatok, függetlenül attól, hogy a betegsé­ get mivel magyarázom, az agy dopamin adagolásával, vagy a környezeti-szociális hatásokkal, a jelenség maga ugyanaz marad, nem változik. Kicsit olyan ez, mint az elefánt, amit körbeállnak a vakok és arra a kérdésre, hogy milyen állat, attól függően válaszol­ nak, hogy éppen melyik testrészénél helyezkednek el; egyikük szerint hosszúkás, mert ő éppen az ormányát fogja, másikuk szerint, aki mondjuk a hasánál áll, nagy és kerek - ettől még ugyanarról az egy nyavalyás elefántról beszélnek. Ez a helyzet a pornófüggéssel is, az a kérdés, hogy éppen hogyan próbál­ juk magyarázni. M.V.; Sok pszichiáter és pszichológus tartja úgy, hogy a por­ nófogyasztás - és a miatta megnövekedő ingerküszöb - oka lehet a növekvő számú szexuális bántalmazásoknak is. D.Zs.; A felvetés talán nem hülyeség, de nem tudom, hogy ezt valójában mennyire vizsgálták, valóban nőtt-e például a szexu­ ális bántalmazások száma. Ezt nem tekinteném ténynek. A sze­ xuális bántalmazással éppen az a legnagyobb probléma, hogy

180

in t e r n e t

:

pa n d o ra

sz e x sz e l e n c é je

ezeket borzasztóan nehéz mérni és vizsgálni, csak az elmúlt évtizedekben került egyáltalán a vizsgálódások, az érdeklődés középpontjába. Csak nemrég kezdett egyáltalán mint társadal­ mi szinten tárgyalt probléma megjelenni. Attól, hogy a társa­ dalom elkezdett ezekre figyelni, eleve nőtt a bejelentett esetek száma, többen fordulnak a rendőrséghez. M.V.: Tehát valószínűleg nem a bántalmazások száma, ha­ nem a láthatósága változott meg? D.Zs.: Legalábbis nincs tudásunk arról, mi volt a helyzet negyven vagy száz évvel ezelőtt, és ahhoz képest hogyan vál­ tozott a szexuális bántalmazások száma. Én csendesen inkább arra tippelnék, hogy csökkent. Már csak azért is, mert sok do­ log, ami száz éve teljesen elfogadott volt, azt ma a törvény szi­ gorúan bünteti, kulturálisan ezeknek a dolgoknak megváltozott a jelentésük, jelentőségük. Ezért nehéz ezt még vizsgálni, mert csupán két évtizednyi távlatban is óriásit változtak a definíciók. M.V.: Ennek ellenére nagyon sokan - köztük a radikális fe­ ministák, akiknek ez a pornóval szemben a legfőbb érvük mély meggyőződéssel állítják, hogy a pornó erőszakra nevel és így felelős a bántalmazásokért. Te mint pszichológus erről mit mondasz? D.Zs.: Mint pszichológus azt mondom, hogy meg kéne vizs­ gálni. Nem vagyok a feminizmus szakértője, de azt tudom mon­ dani, hogy az ilyen jellegű állításokat a tudomány empirikusan vizsgálja. Ez egy olyan állítás, amit különböző paradigmák sze­ rint prímán meg lehet vizsgálni. Lesznek módszertani nehéz­ ségek, de nem nagyobbak, mint más vizsgált jelenségek esetén. Meg lehet vizsgálni, hogy ha pornót néz a fiatal, akkor agresszí­ vabb lesz-e, meg lehet nézni, hogy azok a fiatalok, akik pornót néznek, azoknak a szexuális fantáziája más-e, mint azoknak,

181

l'ORNOGRÁCIA

akik nem néznek, hogy ez brutálisabb-e, más lesz-e a pornó­ nézéstől az attitűd, és így tovább. M.V.: Nehezítés, hogy nincs olyan, hogy a pornó, mert vég­ telenül sokféle pornó van, legalább annyi, mint egyéni szexu­ ális preferencia. D.Zs.: Igen, nem fog a kutatás teljesen jó választ adni, de ki­ mutathatja, hogy azoknál a fiataloknál, akik hajlamosak szexuá­ lis bántalmazásra, jobban keresik-e a pornót, vagy agresszívebb pornót keresnek-e. Ez egy bonyolult probléma, amivel kapcso­ latban mindenkit óvnék az olyan jellegű kijelentésektől, mint, hogy „erőszakra nevel” , ilyen kijelentéseket nem lehet tenni. A tudomány pont arról szól, hogy vizsgáljuk meg. Biztos rengeteg tanulmány foglalkozik a pornó ilyetén ha­ tásával, ezeket meg lehet vizsgálni, de a leglényegesebb ténye­ ző az, hogy ezek kulturális jelenségek, nem statikusak, hanem folyamatosan zajlanak, nem lehet úgy nézni, hogy egyszerűen jó vagy rossz dolog. A mai fiatalok szexuális beavatódása egy­ szerűen másképp történik, mint akár húsz éve vagy hatvan éve. Hatvan éve, ha egy filmben egy csók elcsattant, az már szin­ te szexuális tartalomnak minősült, ma akár egy nemi szerv is megjelenhet és belefér, a szexuális aktus valamilyen ábrázolá­ sa pedig szinte általános. Ennek biztos van jó meg rossz része, de nem érdemes így nézni, ezek kulturális zajlások, amelyek hatnak ránk, hatnak a fiatalokra. Egy ilyen megközelítés azért nem szerencsés, mert a szex egy páros - vagy legalább páros tevékenység, nem arról van szó, hogy a fiúk pornót néznek és ettől bántalmazóbbak lesznek. A lányok is pornót néznek, le­ het, hogy másfélét, de ez mindegy is. Szóval, bár nem ismerem alaposan a feminista szakirodalmat, az mindenképpen biztos, hogy ez nem egy ideológiai kérdés,

182

in t e r n e t

:

p a n d o r a

sz e x sz e l e n c é je

egyáltalán nem az. Ez szigorúan empirikus kérdés, hogy mi van ma a fiatalok fejében, mire vágyik ma a lány és mire a fiú, és amikor ketten összejönnek, mit fognak ebből az egészből kihozni ebben a kulturális térben. Ez az izgalmas kérdés, nem az, hogy mi van az én pszichológus fejemben, vagy a pap bácsi, vagy egy feminista gondolkodó fejében - számomra mindez iszonyúan irreleváns. Szerintem az tök rendben van, hogy a feministák harcolnak a pornó ellen, mert ideológiai kifogásuk van ellene, a pap nyu­ godtan magyarázhatja a híveinek, hogy a pornó és a pornó­ nézés bűnös dolog és intheti őket arra, hogy őrizkedjenek az ilyesmitől. Csak ne felejtsük el, hogy ezek ideológiák, nem tu­ dományos álláspontok. Az ideológiáknak fontos szerepük van a kultúrában, az nincs rendben, amikor az ideológia abuzálni kezdi a tudomány ered­ ményeit és olyasmit állít, amit semmiféle empíria nem támaszt alá. A feminizmus ilyen szempontból nagyon ügyesen táncol az evolúciós biológiai magyarázatok és a puszta ideológia ha­ tárán. M.V.: Tudnál olyan alkati különbséget mondani, ami gender alapú az addikcióra való hajlam, működés szempontjából? D.Zs.: Több olyan dolog is van, ami a férfiaknál inkább jel­ lemző, oka ennek például az, hogy a férfiak impulzívabbak, a kielégültség el nem érése jellemzőbb. De vannak olyan addikciók, amik a nőknél jellemzőbbek, ilyen a bulimia is. A legtöbb függőség esetében azért férfidominancia van, persze mindig az egyes függőséget kell vizsgálni. M.V.: És a szexfüggőség esetében? D.Zs.: A szexfüggőségről valójában nagyon kevés empirikus adat áll rendelkezésre, borzasztóan nehezen vizsgálható, stig-

183

PORNOGRÁCIA

matizált téma, ezen belül a pornó még a kevésbé stigmatizált terület. De azáltal, hogy jelen van, a kultúránk része. A pornó, a peep-show, a szexuális segédeszközök óriásplakátokon van­ nak reklámozva - mindez alapjaiban megváltoztatja a szexua­ litáshoz való viszonyt. Húsz éve dugi videokazettákon lehetett csak az ilyesmihez hozzájutni, a mai fiatal akkor jut hozzá, ami­ kor csak akar. Az meg nyilván a szülő felelőssége, hogy meg­ óvja a gyerekét attól, amit nem szabadna látnia, a szülő dolga gondoskodni arról, hogy a nyolcéves gyereke ne találkozzon szexuálisan explicit tartalmakkal, hiszen az ártalmas. Tizenhat-tizennyolc évesen viszont találkozni fog vele. Nyil­ ván más dimenzióba kerül a szülő vagy a pedagógus felelőssé­ ge. Ráadásul másnak kell lennie a szexuális felvilágosításnak, oktatásnak 2010-ben, mint volt 1990-ben vagy 2000-ben. Ez ma egy más kihívást jelent a szakma számára.

184

NYOLCADIK FEJEZET

Igen is, meg nem is - miért nem, ha igen
A női szexualitás és a környezet ellentmondásai

Valamiért a nők többségének problémát okoz teljes mellszé­ lességgel felvállalni, hogy olyan módon jutnak szexuális élve­ zethez, gyönyörhöz, ami a többségi társadalom számára a férfi szexualitás normái között elfogadható. Él az ezeréves hagyo­ mány; a férfiétvágyat toleráljuk, a nőit nem. Igen, a férfiak ezer éve bordélyba járnak, az asszony viszont csak teljesítse a köte­ lességét, és ne akarjon kurva lenni. A nők emancipációjukkal jogot szereztek - legalábbis elvben - arra, hogy úgy szexelhessenek, mint a férfiak. Azonban hiába is próbálnának jogot szerezni arra, hogy ha így tesznek, akkor a férfiakkal azonos megítélés alá is essenek. A nyugati társadal­ makban nem zárhatnak börtönbe, nem kövezhetnek meg, nem borotválhatnak kopaszra, ha megcsalom a férjem, de minden to­ vábbi nélkül lekurvázhatnak. Perelhetek éppen becsületsértésért, de milyen kárt állapít meg a bíróság? Hogy egy kurva vagyok? Mi alapozza meg egy nő szexualitását, az „ösztön” , ami vele született, vagy a jutalmazó és büntető környezete? Nem célom azokat az - akár klinikai - eseteket boncolgatni, amelyek azt mutatják meg, miként nyomoríthatja meg egy nő szexualitását a környezete, az első kapcsolata, egy bizonyos kapcsolata, vagy akár önmaga. Mivel itt nőkről gondolkodom általánosságban, a többségi társadalom „egészségesként” élő tagjaira vagyok kí­ váncsi. Melyek azok a kódok, amelyek meghatározzák a női sze­ xualitás konform (társadalmilag elfogadott) formáit? Hogyan élik meg a nők saját szexualitásukat, megélik-e egyáltalán? Mit

187

PORNOGRÁCIA

gondolnak a saját szexuális fantáziájukról, és mennyire képesek szabadjára engedni azt? Mekkora a társadalmi nyomás a nőkön? Csak szexuálisan hányféle megfelelni akarással kell számolnia egyetlen nőnek? És hogyan élhet meg felszabadult szexualitást bárki, amíg nem tudja, hogyan helyezze saját magát ezen külső elvárások elé? A tömegmédia ma azt üzeni: minél több, minél jobb szexet! Minden magazin tudtunkra adja, hogy a jó kapcsolat alapja a jó szex; a jó szex jogos elvárás, de kötelesség is; akkor vagyok jó nő, ha felismerem és kiengedem a „bennem élő vadmacskát” , de a pasim is kapja elő a benne rejlő latin szeretőt, különben nem felelünk meg annak a képnek, amilyennek a magazinok az ideális párkapcsolatokat ábrázolják. A jó szex alapvetés, a pornó tabu, vállalhatatlan. (Persze mint kiderült, bizonyos biztonságos keretek között nagyon is vál­ lalható.) Ha jót szexeit a nő, - lehetőleg heteroszexuális férfi partnerével - arra büszke, örül, ha a ragyogó arcából kitalálják a csajok a kávézóban, a kollégák az irodában, ki tudja, talán ál­ szentül pironkodva el is dicsekszik vele, mint a szép új cipőjé­ vel. Azonban, ha indulás előtt megnézett egy nyolcperceset a Redtube-on, azt mélyen titkolja. A nők pornóélvezeti szokásait vizsgálva tapasztalt rengeteg ellentmondás, kettősség feloldásához (vagy inkább megértésé­ hez) talán nem tudunk eleget, magáról a női (vagy egyáltalán a) szexualitásról nem sikerült még tabumentes diskurzust ki­ alakítanunk. Az látható, hogy többek között a nők emancipá­ ciója elindított egy pozitív hangvételű szexbeszédet; legalább a női gyönyör, a gyönyörhöz való jog kikerült az évezredes tabu alól, mára nagyjából nyilvánvalóvá vált nem csak a létezése, hanem a jelentősége is.

188

I G E N I S, MF .G N E M IS -

M I É R T N E M , HA I G E N ?

Napjainkban a férfi potenciálját már nem a puszta étvágya, hanem a nőjének a kielégítettsége, illetve a kielégítettségének mértéke jelzi. Nem csak szabadon beszélhetünk az orgazmu­ sainkról, vagy azok hiányáról, de a kedvenc magazinunk is szó­ ba hozza, minden számban legalább egyszer. És ha valamiről ennyi szó esik, amikor már a csapból is az orgazmus folyik, egy idő után az orgazmus lesz a konform magatartás. Hogyan jutottunk el onnan, hogy a szex az a valami, amiből a férfinak jár, amennyire szüksége van, a nőnek pedig alá kell rendelnie magát ezen igényeknek, oda, hogy Szex és New York?

Szexpol! - a női orgazmus világhódító diadala
Sigmund Freud már a XIX. század végén arról beszél, hogy a mentális betegségek többségét már kisgyermekkorban is a szexuális elfojtás okozza, valamint, hogy az ember szexuális ösztönnel jön a világra, ez az ösztön pedig mindenek felett áll. Sőt, igazából a szexuális energia minden bizonnyal fizikai enti­ tás, amit a tudomány egy nap majd felfedez az emberi testben. Ennek a fizikai entitásnak a létét a tudomány azóta sem iga­ zolta, azonban a ’20-as évektől volt Freudnak egy ifjú munka­ társa és tanítványa, Wilhelm Reich, akit azóta a szexuális forra­ dalom egyik atyjaként tartanak számon. Ő volt az orgon energia feltalálója, többszörösen betiltott pszichiáter, aki olyan tabukat feszegető - vagy áthágó - terápiás módszereket próbált ki, mint a fizikai kontaktus alkalmazása az ülések alatt, vagy a betegek alsóneműben való kezelése a jobb energiaáramlás érdekében. Feltalálta az orgonterápiát (ami a természetgyógyászatban ma is használt módszer), 1940-ben megalkotta az orgonakkumu-

189

PORNOGRÁCIA

látort, egy olyan készüléket, amely szerinte képes volt összesű­ ríteni az atmoszferikus energiát, és általában hitt az energiával gyógyításban, vagyis nem véletlenül a szkeptikusok kedvence a mai napig. Azonban az energia mellett nagyon érdekelte az orgazmus is, illetve magát az orgazmust tekintette a legfőbb energiabányá­ nak. A neurózisok kialakulását Freudhoz hasonlóan a szexu­ ális kielégülés hiányából, vagy a nem megfelelő intenzitásából vezette le, az orgazmusélmény hiányát, az „orgasztikus poten­ ciál” gátlását tartotta a civilizációs betegségek és a neurózisok legfőbb okának. Az orgazmus közben a testen átáramló hullámszerű, pulzáló, önkéntelen összehúzódások és elernyedések sorozatát a szexu­ ális energia szabad áramlásaként fogta fel: ez lenne az „orgon energia”, ami, ha elfojtjuk, „dorgon” (deadly - halott - orgon) lesz, amitől rossz lehet a közérzetünk és pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki. (Ilyen betegsége például a társa­ dalomnak Reich szerint a gyűlölet, a szadizmus, a fasizmus és az antiszemitizmus.) Innen egy huszáros vágással eljuthatunk a szexualitás politikához, ismertebb nevén a szexpolhoz. Reich alapvetése, hogy az orgazmus premisszája a boldog életnek, orgazmus nélkül nincs felszabadulás. Az orgazmus el­ lehetetlenítését, mint hithű kommunista, a patriarchális, ka­ pitalista társadalom bűnéül rója fel; szerinte a munkásosztály felszabadítása a szexuális felszabadítás által lehetséges, amit a polgári rend gátol. És itt jönnek képbe a nők: amíg a nőnek nincs orgazmusa, a férfi sem teljesedhet ki, a jó házasság alap­ ja a jó szexuális élet, a jó szexuális élethez pedig egyenrangú részvétel szükséges, azt pedig, hogy ez lehetséges legyen, állami szinten is elő kell segíteni.

190

I GE N I S, M E G N E M I S -

M I É R T N E M , HA I GEN?

Bár Freud mellett, mint elismert és kedvelt tanítvány, szép pá­ lyája lehetett volna Bécsben, a kommunistákhoz fűződő vonzal­ ma Berlinbe hajtotta, ahol előbb megalapította a Szexpol pub­ likáló társaságot, akikkel rengeteg füzetet adtak ki a témáról, majd a kommunista párton (KDP) belül létrehozta a Szexpol alszekciót. Azonban a szexuális politika egy idő után sok volt a kommunistáknak, így kirúgták a pártból. A volt kommunista párttagság a Szexpollal súlyosbítva viszont a náciknak volt sok, így nem maradt más, mint nagyon gyorsan Svédországba me­ nekülni. Ezt éppen jókor meg is tette - egy hajszállal csúszott csak le az első deportáló vonatokról. Svédországban azután egy ideig nyugodtan kutatgatott, de hamarosan a svédeknek is sok lett az olyan „különleges” kí­ sérleti kezelésekből, mint a fizikalitás, vagy az üléseken való pucérkodás. Végül (máig sem teljesen tisztázott okok miatt) 1934-ben kirúgták a Pszichoanalitikusok Nemzetközi Szö­ vetségéből is. ’39-ben Amerikába költözött, itt „fedezte fel” az orgont, el­ készítette az orgonakkumulátort, az orgonszékkel, amiben pél­ dául William S. Borroughs üldögélt előszeretettel. Csakhogy, miután megpróbálta bebizonyítani, hogy az orgon gyógyítja a rákot, a kísérleti alanyok súlyosan megbetegedtek, az újságok pedig propaganda-hadjáratba kezdtek ellene. Reichet lecsukták, könyveit nyilvánosan elégették (na igen, ezért nem volt érdemes Amerikáig menni), ő maga a börtönben halt meg 1957-ben. Bár Reichet nem lehet teljesen komolyan venni, sőt, sokak szerint egy tudománytalan holdkóros volt, az utókorra gya­ korolt hatása vitathatatlan. A Szexpol ideája erősen hatott az amerikai szép- és feminista írókra, valamint a ’68-as generáció számára is meghatározó figura volt.

191

PORNOGRÁCIA

Kate Millett, amerikai feminista 1970-ben kiadta „Sexual Politics” című könyvét, ami a második hullámos feminizmus egyik fontos szövege, az első akadémikus feminista irodalomkritikának is szokás nevezni. Miilett úgy határozza meg a patriarchátust, mint feltételes, a társadalom által természetesnek beállított hiedelemrendszert, és bemutatta, hogy attitűdjei, szisztémái hogyan hatják át az irodalmat, a filozófiát és a politikát. Elméletét olyan műveken keresztül bizonyította, mint a Lady Chatterley szeretője D. H. Lawrence-től, vagy a M eztelenek és Holtak Norman Mailertől. (Véleménye szerint ezek a szerzők arra használják műveikben a szexualitást, hogy lealacsonyítsák a nőket.)

Változó tendenciák a XX-XXI. században - Marilyn Monroe-tól Jenna Jamesonig
Az ’50-es években a szexualitás bemutatása, az arról való gon­ dolkodás új lendületet vett. Ehhez nagyban hozzájárult a tö­ megmédia, kiemelt helyen említve Hugh Hefnert, aki 1953ban megalapította a Playboyt. Attól fogva a meztelenség már nem csak kéz alatti szamizdatok formájában volt elérhető, ha­ nem a sarki újságosnál is. Az ’50-es ’60-as évek végtelenül pu­ ritán Amerikájában egyre elfogadottabbá vált a vetkőzés; Hefner ugyanis ráérzett a hírességek hihetetlen tömegmanipuláló erejére, az első szám címlapjára a lengén öltözött, belső olda­ laira pedig a pucér Marilyn Monroe került. Monroe előtt is rengeteg hasonló stílusú aktkép keringett közkézen; a negyvenes években a pin-up modellek sok száz­ ezer katonának könnyítették meg az elalvást a barakkokban.

192

I GEN IS, MEG NEM IS -

M I É R T N E M , HA I GE N ?

Marilyn Monroe azonban akkoriban már egészen híres volt, és a lehető legnyilvánosabban dobta le a ruháit. Ezzel pedig nem csak az aranyreceptet adta meg színésznők generációinak arra, hogyan legyenek híresebbek, vagy hogyan dobják fel ma­ gukat, ha épp senkit nem érdekelnek, de mint magazinnak vet­ kőző híresség tabut is tört. A stílus pedig egyre durvult; Monroe még csak a jelzésértékűre retusált mellbimbóival sokkolt, ’65ben viszont a viktorianizmus szülőhazájában, Angliában Bob Guccione megalapította a női nemi szerveket, fanszőrzetet is megmutató Penthouse-t. ’69-re a lap Angliából eljutott Ame­ rikába és a kendőzetlen meztelenség után a pornográfia is el­ érte az újságosstandokat. A Penthouse nem viccelt, a hetvenes években előbb szimulált hetero és leszbikus szexképek jelen­ tek meg benne, férfigenitáliák nélkül, aztán jöttek a genitáliák is koedukáltan. Végül ’98-ra eljutottak az explicit szexualitást bemutató képekig, behatolással, orális szexszel, mindennel, ami jár. Sőt, rendszeressé váltak a női modellek pisilős képei, pedig az ilyesmi addig messze túl volt az elfogadott obszcenitás hatá­ rain. (Érdekes, de mára ismét eltűntek a magazinból a férfige­ nitáliák, és visszatértek a softcore leszbikus szimulált szexhez.)

Igény volt rá
Az, hogy a már-már viktoriánus módon prűd Amerikában ko­ rának legnagyobb női ikonja a testét és nyers szexualitását nyíl­ tan használva lett azzá, aki volt, legalábbis elgondolkodtató. Egy Playboy címlap után szexszimbólummá és filmcsillaggá lett, pedig félig bevallottan magának John F. Kennedynek volt a szeretője, afféle igazi családromboló, drogfüggő, alkoholista

193

PORNOGRÁCIA

ribanc. Nem az a klasszikus példakép. Ahhoz, hogy egy ilyen nő példakép lehessen, nem csak Hugh Hefner kellett, persze az ő érdemeit sem vitatom. Igény volt rá. Valószínű persze, hogy Monroe sok konzervatívnál kiverte a biztosítékot, az összamerikai igény mégis a csúcsra emelte. Lehet, hogy a szexuálisan felszabadult imázs nem csak a fér­ fiak igényeit elégítette ki? Hogy a nőkben megvolt a hajlam arra, hogy szexik legyenek, felszabadultak, egy példakép pedig segített abban, hogy merjenek azok lenni? Persze egy gyors nézőpontváltással azt is mondhatjuk, hogy Marilyn Monroe csak egy újabb kritériumrendszert állított fel, ami alapján a férfiak eldöntik, hogy ki a jó nő, és ezért vált a nők példaké­ pévé, nem másért. Ezt azzal cáfolnám, hogy a nők inkább hajlamosak kiutálni maguk közül azt, aki bosszantja őket: a nők a kiközösítés nagy­ mesterei. Ha egyáltalán nem vonzza őket a monroe-i recept, a kutya nem utánozza, előbb vonultak volna utcára ellene anynyian, hogy ne érje meg erőltetni az alfaszőkét. Az emberek fi­ gyelmét szexualitással felkelteni - és lekötni - nem volt forra­ dalmi ötlet, a nyílt szexualitás bevetése már eredetibb, be is vált. Azonban az emberek ingerküszöbe már csak olyan, hogy emelkedik. És ha egy sima vetkőzés már nem elég, jöhet a por­ nó. A hírességek és a szex, a hírességek és a pornó jól működő és mára a legnagyobb természetességgel alkalmazott receptek. Vad Katalin (Michelle Wild) pornós múltját sokaknál felülírta, hogy egy népszerű napi szappanoperában szerepelt, Nikki Belucci főmüsoridőben topless DJ. A realitykben előre beharan­ gozzák a dugást, ha pedig magától netán nem kerülne rá sor, hát beküldenek egy pornósztárt (ilyen volt Maya Gold emléke­ zetes esete az akkor még csak reménybeli hírességgel, Majoros

194

I G E N I S , M E G N E M I S - M I É R T N E M , HA I G E N ?

Péter Majkával), vagy eleve azt kasztingolnak. Ugye nem hitte el senki, hogy Németh „Pandora” Judit, vagy Szalontai „Bár 2.0.” Ágnes kemény pornós múltja teljes titok volt a szereplő­ válogatók előtt? (Persze a legjobb receptet is el lehet rontani; a Bár 2.0. Szalontai szexbotránya mellett is hatalmasat bukott.) Természetesen a valóságshow-k, a reklámokból áradó, sok­ szor már szinte pornográf szexualitás nem válasz arra az szex­ től fűtött, szexszel kommunikáló társadalomra, amiben élünk. Nem segít feloldani azokat az ellentmondásokat, amelyekkel napi szinten találkozunk, nem javít az egymás közti kommu­ nikációnkon, nem tesz egészségesebbé, sőt, sokszor egészen szürreális értékeket közvetít. Lehet ezért haragudni a tömegmédiára, a sekélyességre, a népbutításra, amivel a médiamunkások kábítanak, mondván, hogy nem tesznek eleget társadalmi felelősségüknek. Azonban a tömegmédia dolga a szórakoztatás és csupán azokat az ele­ meket alkalmazza dömpingszerűen, amikre mi a legvevőbbek vagyunk. A gyengéinkre játszanak, és a pornó erre tökéletes.

195

KILENCEDIK FEJEZET

. a pornó csak egy, és egyáltalán nem kötelező kelléke a modern ember életének..
Vad Katalin (Michelle Wild) írása pornóról, szakmáról és szexualitásról

A pornó megítélésekor sűrűn felmerül a szexualitásra gyakorolt hatása. De vajon mennyi köze van a filmbéli szexnek a „magán­ szexhez”? Alapvetően nem sok, hiszen nagyon más okokból és körülmények között kerül rájuk sor. A filmes szex inkább agymunka, nem a testünk vágyai működtetik. Persze fontos, hogy legyen például erekció, de ha csak arról lenne szó, hogy két elképesztően kanos egyedet összeeresztenek, akkor nem lenne kameraképes a filmanyag, nem lehetne instruálni a sze­ replőket. Pedig a film leendő nézőjének vannak igényei, látni akarja a részleteket, ennek megfelelően a rendezőnek és az ope­ ratőrnek is vannak elvárásai, utasításai, és azok nem a szereplők nagyobb élvezetére helyezik a hangsúlyt. Remélem senki nem gondolta komolyan, hogy a szex úgy a legjobb, hogy közben a női szereplő folyamatosan egy kamerába nézve mórikál, a fiúk pedig elképesztő pózokba tekerik magukat, hogy minél jobban látszódjon a „lényeg”. Persze, kinek mi a lényeg. Anélkül, hogy lebecsülném a férfinézőket, azt hiszem, a nők­ nek a pornófilmek gyakran nagyon célorientált látványvilága elég kevés ahhoz, hogy a megfelelő hatást érje el. Ami női szem­ pontból érdekesebb lehet, az az, ami a szereplők között való­ ban megtörténik, az olyan interakció, ami nem korlátozódik a rutin és a genitáliák szintjére. Éppen azok a részletek az izgatóak, amelyek az egyes filmeket megkülönböztetik egymástól, az a tartalmi többlet, amit az adott szereplők tesznek hozzá a rendezői vagy az operatőri instrukciókhoz. Persze valódi in­

199

PORNOGRÁCIA

timitásról nem lehet beszélni, hiszen jelen van egy teljes stáb, aminek a tagjai végig ott sertepertélnek a film készülése körül, de nagyon sok múlik a szereplőkön. Ami a nők számára izgal­ mas és ami a körülmények ellenére olykor kifejezésre is jut, az csakis a szereplők fejében születik meg. Éppen ezért próbáltam sokszor belecsempészni a filmbe olyan mozdulatokat, pillantásokat, amelyekkel hangsúlyozni tudtam olyasmit is, ami túlmutat a nemi szervek nyilvánvaló­ ságán. Törekedtem arra, hogy belső történéseket is megmutas­ sak, hogy a nézők kedvéért megjelenített aktus beszéljen kicsit érzelmekről, érzésekről is. Talán valahol itt van a határ a por­ nó és az erotika között, mert ezt a pornó sokszor nem bírta el, a rendező vagy a vágó rendre kihagyta ezeket a képeket a vég­ leges változatból. így hát sokszor pont a gondos irányítás és a műfaji sajátosságok azok, amelyek megakadályozzák, hogy egy film női szemmel is teljes értékű legyen. A nőknek szóló sikeres pornófilm létrejöttére a közeljövőben én nem látok esélyt. Biztosan vannak páran, akik tudják, ho­ gyan kell egy ilyet megcsinálni, kísérleti jelleggel próbálkoznak is, de nem úgy áll a gazdaság, hogy ezt bárki is komolyan meg­ finanszírozza. Azt, hogy valaki pusztán szerelemből belevágjon, anélkül, hogy ebben üzleti fantáziát látna, nehéz elképzelni. Persze az internet korában sok minden lehetséges: ha külön női pornóra lesz igény, a kereslet valószínűleg megteremti a kínálatot. Ha máshogy nem, saját magának. Egy amatőr por­ nóklip előállításához és terjesztéséhez nem kell más, mint egy kamera és internetkapcsolat. Sőt, egyetlen okostelefon is bő­ ven megteszi. Azoknak a kedvéért, akik a videó korszakában még gyerekek voltak, gyorsan feleleveníteném a mi korosztályunk meghatá­

200

A P OR NÓ CSA K EGY

rozó emlékeit a pornókazettákról. A filmeket általában nem le­ gális és nem nyilvános piacról szerezték be a fogyasztók, ezért a választék és az igények messze elkiabáltak egymás mellett. Ez van, kell vagy nem? Szinte mindenkinek volt valamije (hiszen lemaradni senki nem akart), de többnyire olyan, amilyen épp jutott. Ráadásul a rögzítés minősége és annak tartóssága még a gyári kazettáknál is csak alacsony követelményeknek tudott megfelelni. Az a körülmény, hogy bizonyos számú lejátszás, il­ letve másolás után gyakorlatilag használhatatlanná vált a tarta­ lom, nagyon jól jött a piacnak, hiszen meghatározta a fogyás és a gyártás ritmusát: akár ugyanazt a terméket a fogyasztó több­ ször is megvette, mivel egyszerűen elhasználódott. Ennek a ritmusnak a piacra gyakorolt hatására, illetve annak fontosságára akkor derült igazán fény, amikor megjelent a sérü lékenyebb, de rendeltetésszerű használat mellett elnyűhetetlen DVD. Óriási gazdasági kihívás volt ez a pornóiparnak. Már a kisebb csomagolás, a kompaktabb megjelenés is hátrányt jelen­ tett, hát még az, hogy nem „kopik el” , hacsak egy-egy dühös nej nem töri ketté, vagy használja jégkaparónak fagyos regge­ leken. Ekkor már a tartósságot is be kellett árazni, szomorúan búcsúzva a videokazetták kereslet teremtő halandóságától. Az árkülönbséggel adtak még egy utolsó esélyt a fogyasztók vi­ deoszalagra való vísszaszoktatására, de reménytelennek bizo­ nyult a harc. Az új generáció - otthonról frissen elköltözött, könnyen el­ érhető pornófilmeken nevelkedett fiatalok - egyértelműen a haladást sürgették azzal is, hogy a saját háztartásukba már csak dvd-Iejátszót vagy számítógépet vettek. A DVD-n kiadott al­ kotások ráadásul az új lehetőségek mentén új elvárásokkal is találkoztak. A menüben könnyedén lépkedő fiatal generáció el

201

PORNOGRÁCIA

sem tudta képzelni az oda-vissza tekergetés, a szöveges részek átpörgetésének varázsát, helyette elvárta, hogy a DVD extrá­ kat is tartalmazzon. Emiatt a filmkészítés menete is kezdett kicsit átalakulni, a for­ gatások alatt riportok készültek a szereplőkkel, hogy az ext­ rákba werkfilm jellegű anyagok is kerüljenek. A film nemcsak hangulatában és vágástechnikailag, de tartalmilag is változott a riportok és a werkfilmek hatására: az amúgy erősen elidege­ nített szereplők létező személyekké avanzsáltak, természetes hanglejtéssel és mozgással, hús-vér emberként is megmutat­ hatták magukat. Úgy tűnt, hogy ezek a változások jó irányba hatnak. A büszke szexmunkások, vagy ahogy a szakmában ne­ vezik őket, modellek, megbecsült és üdvözölt sztárok lehetnek a felnőttfilmek világában. Az adathordozók és az informatika fejlődése azonban más jövőt tartogatott. Az internet térhódítása nemcsak a reklámozást tette könynyebbé, hanem komplett filmek terjesztését is. A rövid kedv­ csináló összeállításokból hamarosan teljes idejű, „egész estés” mozik lettek, amelyeket a fogyasztó egy-egy kisebb összegért - később már akár ingyenesen is - letölthetett otthoni számí­ tógépére. A piaci verseny gyorsan zsákutcába kergette az ipart, a filmanyagok könnyű elérhetőségük miatt gyorsan elértékte­ lenedtek. A fogyasztók egyre kevésbé szerettek fizetni a tartal­ makért, a forgalmazók pedig a kieső bevételt reklámfelületek értékesítésével próbálták pótolni. Minél könnyebb lett hozzá­ férni a tartalomhoz, annál többen látták a reklámot is, így a reklámfelület értéke nőtt, a filmé viszont tovább csökkent. A keresett modellek többé nem kapták meg a munkájukért elvárt díjat, így a sztárgázsihoz szokott munkaerő hamar kivo­ nult a piacról. Ki így, ki úgy. Akinek jó kapcsolatai voltak, az

202

A P OR NÓ CSAK EGY

saját weboldalt hozott létre, és od a gyártott egyre szélsősége­ sebb igényeknek és egyre magasabb ingerküszöbnek megfelelő anyagokat. Volt, aki anyagi alternatíva reményében a zárt ajtók mögötti folytatást választotta, vagyis a prostitúciót. Persze so­ kan végleg pályát változtattak, náluk egy civil szakma és/vagy a család került előtérbe. A technika fejlődése a pornó népszerűségének amúgy na­ gyon is jót tett, az egyre változatosabb felületek egyre több fo­ gyasztót termeltek. Emlékszem, egyszer többedmagammal, egy palmtoppal a kezemben kellett mosolyogva reklámoznom azt, hogy már egy ilyen tenyérnyi kütyün is lehet „filmélményhez” jutni bárhol, bármikor, csupán egy adatkártyát kell megvásárol­ ni. Ha ez az adathordozó bevált volna, akkor az én egész mun­ kásságom bőven elfért volna egy cipősdobozban. Most meg már nem is csodálkozunk azon, mi minden tölthető le az okostele­ fonjainkra. A végső döfést természetesen a fájlmegosztók ad­ ták meg; aki még értéknek tartotta becses kis gyűjteményét, az is ingyen osztotta meg a többi fogyasztóval. A pénzhiány tehát nemcsak a pornóipar pénzügyi imidzsét tette tönkre, a model­ lek édenkertjének kapuja is csikordulva zárult be. Azt a világot, amiben én dolgozni kezdtem és amiben olyan sikereket érhettem el, hogy azokra ebben a szakmában bárki a világon büszke lehetne, elfújta a szél. Rengeteg emléket, történe­ tet őrzök azokból az időkből, kezdve onnan, hogy beállítottam Kovács „Kovi” Istvánhoz, frissen, zölden, tettrekészen, azzal, hogy sztár leszek. Pontosabban: ezt fogom csinálni, de csakis akkor, ha sztár leszek; vagy eleve legjobbként szállók be, vagy se­ hogy. Bármilyen különösen hangzik ez ma, akkor volt realitása. A pornószakmában ugyanis egy sztár mindig a fölső polcról kezdi, aki átlagos modell, nem tör komoly karrierre, az alsó pol­

203

PORNOGRÁCIA

cos, olcsó filmek közül igyekszik valamivel feljebb jutni. A két út között az a nagy különbség, hogy a sztárnak való lányok nem csak tehetségben és küllemben felelnek meg az elvárásoknak, hanem konkrét elképzelésük is van a jövőjüket illetően, lehet velük tervezni, érdemes beléjük energiát fektetni. Az alsó polcos olcsóság és a fölső polcos nívó, a drága filmek közötti áthatolhatatlan szakadékot egészen banális, egyszerű elv tartja fenn. A vásárló az adott embert, illetve csajt akarja lát­ ni, lehetőleg költséghatékonyan. Ha olcsóbban is megkapja azt a konkrét nőt, olcsóbban is veszi meg, így abba a színésznőbe nem érdemes befektetni, akinek az olcsó, alsó polcos filmjeivel már tele van a piac. Mert ő a lényeg, a filmet ő adja el - érdekes, hogy mennyire kevés jelentőséget tulajdonítanak a rendezőnek és egyéb körülményeknek a filmben, csak a csaj számít, aki mind­ két filmben ugyanaz. Az olcsóban az alsó polcon és a drágában a fölsőn. Aki egyszer az alsó polcra került, azt soha többé nem fog­ ják levenni a fölsőről. Na ezért kell a sztároknak fölülről kezdeni. Nem tudom, hogy az én egykori kezdő attitűdömmel ma meddig lehetne jutni. Akkor szálltam ki, amikor már az egész valahogy nem volt ugyanaz, nem láttam értelmét és nem is akartam alkalmazkodni az új világrendhez, a szakma leépülé­ se miatt lépésről lépésre lejjebb adva az elvárásaimból. Hason­ ló okokra vezethető vissza az is, hogy miért nem írtam le egy életrajzi könyvben az élményeimet a szakmában töltött évekről. Nem vagyok biztos benne, hogy az azóta bekövetkezett váltó zásoknem nehezítenék meg túlságosan a megértést, mennyin1 lenne még érvényes a történetem. Amikor megáll előttem egy tizenhét és egy húszéves srác, és az idősebbik azt mondja ne kém, hogy rajtam nőtt fel, a másik meg még hozzáteszi, hor,\ lejárt lemez vagyok, egy előző előtti generáció, nos, ez ?.'> eve

204

A P OR NÓ CSA K EGY

sen - hat évvel a leköszönés után - nem ad túl nagy lendületet ahhoz, hogy megírjam az életem egy bestsellerben. Pedig elgondolkodni lenne min, a személyes vagy szakmai ta­ pasztalatokon túl olyan kérdések is felmerülnek bennem, mint például az, hogy milyen hatással van a pornó az ember szexua­ litására? Hogyan hat, amikor hat, és hányféleképpen érintheti meg a befogadót? Tudatos választások, vagy véletlenszerű kat­ tintgatás következménye az, ahogyan az adott film eljut a né­ zőhöz? Amikor az ember kiválasztja a műsorújságban, hogy milyen filmet nézzen meg este a tévében, tájékozódhat arról, mire számítson. De még ha csak véletlenszerűen szörföl, ak­ kor is segítik a különböző karikák. A pornón azonban mindig tizennyolcas karika van, nem számít, miféle, pornó és kész, a to­ vábbi tájékozódást semmi sem segíti. Pedig nagy lehet a hatása a jól és a rosszul megválasztott alkotásoknak. A rossz választások lehetnek veszélytelenek, mint például a felnőttfilmes kollégáim csalódásai, amikor épp kedvük szotytyant volna egy jó kis mozihoz, be is kapcsolták a Priváté Goldot, a Hustlert, vagy valamelyik szexcsatornát, csakhogy sajnos közeli, jól ismert kollégákat láttak a képernyőn, ezért a várt ha­ tás elmaradt. Az úgynevezett civil szférából viszont sok olyan történetet hallottam, hogy a szolgáltató, talán kísérletképpen, olyan stílusú filmet adott le, ami nem kerülte a szélsőségeket, sőt. Az ilyesmi már problémásabb. Az emberi agy az ilyen in­ tenzív ingerekkel szemben rendkívül kiszolgáltatott. Nyilván­ való, hogy a pornó csak egy, és egyáltalán nem kötelező kelléke a modern ember életének. De ha már a része, egyáltalán nem mindegy, kinek és hogyan az. Különösen nem mindegy a „hogyan”, ha pályaválasztó fiata­ lokról van szó. Például Linda Lovelace története, akiről ennek a

205

PORNO GRÁCIA

könyvnek az első fejezetében már sok szó esett, bár valamennyi­ re megérintett, nem mondhatnám, hogy különösebben megle­ pett volna. A beszámolója ugyan jobbára nem túl hihető, az biz­ tos, hogy ő maga nem volt tudatos döntéshozó. Ez pedig olyan szakma, amit csakis a lehető legtudatosabban szabadna űzni. Amikor tőlem néhányan pályaválasztási tanácsot kértek, konkrétabban, hogy protezsáljam be őket a szakmába, az első próbálkozásom a lebeszélés volt. Igen, le akartam beszélni arról mindenkit, hogy pornózásra adja a fejét, ezt kötelességemnek tekintettem. Ha a lebeszélés nem sikerült, akkor elkezdhettük latolgatni a siker esélyeit. Viszonylag kevés esetem volt, tizen­ öt-húszán, fiúk-lányok vegyesen kértek tőlem ilyen segítséget az elmúlt tizenkét évben, közülük tudomásom szerint senki sem lett szereplő. Nem volt ez elterelés és semmiképp sem volt szabotázs vagy szakmai irigység. Alapvetően fontos, hogy az őszinteség meg­ legyen, és az őszinte igyekezet, sőt, akarás. A szereplők sokszor durva stressznek vannak kitéve. Egyszerre lehet problémás az időjárás, a végrehajthatatlannak tűnő rendezői utasítások, a testek fizikai határai, a végtelen egymásra utaltság. Ha vala­ kinek gyenge napja van, a filmnek akkor is létre kell jönnie. Ilyenkor csak egymás segítségében bízhatunk. Ehhez a jó baj­ társi viszonyhoz elengedhetetlen a már említett őszinte akarás. Ahhoz képest minden pénz kevés, szorult helyzetben nem az a motiváló erő. Sokszor az átlagos filmek forgatása alatt is túl kell lépni a gázsi szabta korlátokon. Nem árt, ha ilyenkor az odaadóan térdelő leányokból előbújik a becsület. És ha a film utolsó kockája is végre elkészül, a megfeszített munka sikeré­ nek az egész stáb örül, hiszen mindenkinek az erejére és ki­ tartására szükség volt.

206

A P OR NÓ C SA K EGY

Ha például Linda Lovelace nem volt őszinte bajtárs és csak később, a múltat elutasítva tudott önmaga lenni, akkor talán az én lebeszélős módszerem megelőzte volna a katasztrófát. Ha vi­ szont Linda jó bajtárs volt, akkor később kellett hazudnia. Hibát hibára halmozva keveredett a saját reménytelen túszdrámájába. Persze akadtak segítői, nélkülük valószínűleg egyszerűen eltűnt volna a süllyesztőben. Ezek a segítőkész nőjogi harcosok jutottak eszembe, amikor a napokban anyámmal mesét néztünk, kedves beszélő állatokkal. Idilli kertvárosban próbáltak életben maradni hőseink, mert a lakóközösség hangadó asszonya kártevőnek titulálta őket, és ki­ hívta a „féregirtókat” . Az irtást sürgető érvelés a következő volt: azért kell kiirtani a kisállatokat, nehogy elüssék szegényeket au­ tóikkal a lakók. Valahogy így látom én a radikális feministák ér­ velését is; azzal óvják a pornószínésznőket, hogy mindent meg­ tesznek azért, hogy ellehetetlenítsék a megélhetésük és hírneves karrierjük színterét. Ezzel persze a saját részükről esélyt sem adnak annak, hogy a pornóipar olyan irányba fejlődjön, amit maguk is el tudnának fogadni. Élhetőbb, nőbarátabb irányba, hogy egyszer talán anyák, nagyanyák büszkén gondolhassanak vissza fiatalkori döntéseikre (megbecsült munkájukra). A „szexmunkások érdekei” feletti feminista aggodalom nor­ mális körülmények között teljesen alaptalan. A pornófilmek (törvényes keretek között dolgozó) szereplőit büntetőjogi fele­ lősség terheli, ezért csak azok jelenhetnek meg az adott forga­ táson, akiknek friss, az egészségi állapotuk kifogástalan voltát bizonyító teszt van a birtokukban. Ha tudatában vagyok an­ nak, hogy például HÍV pozitív vagyok, és egy szexuális aktussal megkockáztatom, hogy valakit megfertőzzek, az jogilag mini­ mum gondatlan veszélyeztetésnek minősül.

207

PORNOGRÁCIA

A filmforgatáshoz kötődő jogi szabályozás azt írja elő, hogy az ilyesmi a lehető legteljesebb mértékben kizárható kell legyen. Szabálykövető magatartás mellett a pornófilmforgatás proble­ matikája jogilag megoldott kérdés. Védelemre nem a hivatásos modelleknek van szükségük, ők nem is nagyon kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy ez kérdéses legyen. A professzionális por­ nózás nem tartogat efféle veszélyeket. Nem erőszakolnak meg senkit, nem gázolnak a szereplők jogaiba, se a felső, se az alsó polcon. Minek is, önként jelentkezőből egyiken sincs hiány. A feministák kiszolgáltatottságról beszélnek, a pornószak­ mában dolgozó nők kiszolgáltatott helyzetéről, lealacsonyításáról és elnyomásáról. Ez nem lehet célravezető megközelítés; ha előfordulnak is visszaélések, ez az általánosítás biztosan nem segít. Maguk alá tepernek, mi? Senkinek nem tűnik fel, hogy mindig is ki voltunk szolgáltatva egymásnak? A férfi a nőnek, a nő a férfinak. A baj akkor kezdődik, amikor ez nem tisztele­ tet vált ki a másikból.

208

TIZED IK FEJEZET

Itt a piros, hol a piros
Pornó, szex és tabu

A pornográfia, a pornóipar, a társadalom és a női szexuali­ tás viszonyrendszerét kutatva a legjellemzőbb benyomásom egyfajta általános ellentmondásosság érzése volt. A radikális feministák teljes egyenjogúságot és tiszteletet követelnek, mi­ közben alapvetően nem hisznek a nő szexuális önrendelke­ zésében, hiszen számukra teljességgel elképzelhetetlen, hogy felnőtt emberek (nők) önként, ne adj’ isten, élvezettel művel­ jék, vagy fogyasszák a pornót. Az evolúciós pszichológusok tudományos igénnyel kutatják az emberi szexualitást, a kánon mégsem feltételezi a nők aktív és pozitív pornóérzékenységét. A „gender” definíció szerint a társadalmi nemet jelenti, amelyet szükségképpen a társadalom közös tudása határoz meg. A tár­ sadalom több mint fele nőkből áll, mely nők jelentős hányada, mint láthattuk, pornófogyasztó. A társadalom közös tudása - és így a női gender - többnyire mégsem feltételezi a nők pornó­ fogyasztását, miközben meglehetősen általánosan elfogadott gondolat, hogy nincs férfi, aki ne nézne pornót, legfeljebb olyan akad, aki letagadja. Az online megkérdezett nők döntő többsé­ ge nézett már pornót a maga örömére, tízből átlagosan mégis csak elenyésző számú barátnőjéről feltételezi ugyanezt. Nem jellemző, hogy a nők között téma legyen a pornó, de jellemzően nem okoz problémát, ha azzá válik. A személyes, kötetlen be­ szélgetésekben két, nem eltérő, hanem teljesen ellentétes tudás emelkedett ki. Sok nő (és sok férfi), akivel beszélgettem, ter­ mészetesnek vette, hogy a nők néznek pornót, hiszen maguk

211

PORNOGRÁCIA

is néznek, mégis, mintha ezt a tudást a társadalom egy másik, jelentős része elől ügyesen eltitkolnák. Ugyanis a másik - va­ lamivel ritkább - reakció az őszinte döbbenet (vagy szigorú elzárkózás) volt. A nők általában néznek pornót, illetve, a nők általában nem néznek pornót. Ugyanolyan evidenciaként tá­ lalva mindkettő, akár ugyanabban a kocsmában, ugyanazon az estén, pár perc eltéréssel, a pulttól az asztalig érve. Különös (totem)állat ez a pornó; tabu is, meg nem is. Téma is, meg nem is. Azt nem mondhatjuk, hogy a pornó, a pornóipar és a ben­ ne tevékeny személyek ne kerülnének napi szinten terítékre a médiában, és így a közbeszédben is. A kereskedelmi tévék éj­ szakai műsorai között mégsem szerepelhet pornó, soha, sem­ milyen körülmények között, akkor már inkább adásszünet. Ke­ reskedelmi televízióban legfeljebb erotikus filmet látni, pornót semmiképp. Arra külön csatorna van, amiről, ha az ember nem akar, szinte nem is tud. Viszont, ha előfizetek rá, az esti bulváros magazinműsor után csak egy kicsit kell várni, hogy átkap­ csolva megnézhessem, hogyan dug az, aki pár órája vacsorát főzött más hírességeknek, beszámolt lemezlovas karrierjéről, párkapcsolati helyzetéről, vagy éppen az Erotika Kiállításról. Mi lehet az oka annak, hogy a téma, amitől a többség, ha be­ szélni kell róla, zavarba jön, közvetve-közvetlenül az esti híradó utáni magazinműsorok elengedhetetlen eleme? A pornó, mint hipotetikusan kezelt, távoli, ködös jelenség, rendben van, de bevallottan nézni már durva? Hírértéke lehet, sőt, van is, de a fogyasztása lepleznivaló? Nem telhet el hét nyilvánosságra ke­ rült házipornó, frissen szakított/bepasizott, vagy karriert váltó pornószínésznő, látványosan lefogyott pornórendező nélkül. Pedig maga a pornó tabu, nem vitás, a tartalmáról, ahogy illik, többnyire azért mélyen hallgat a nyilvános és a privát beszéd

212

ITT A PIROS, HOL A PIROS

egyaránt. Azonban pornográfiát létrehozó személyekről, nyil­ vánosságra kerülő házimoziról, vagy a „hirtelen felbukkanó” , karrierkezdő zsengékről való beszéd alig éri el az ember inger­ küszöbét, legalábbis nem jobban, mint a zenés tehetségkutató műsor középtávon kiesett versenyzője. Az, ami egy koraesti magazinműsornak témája lehet, a meg­ felelő hangnemben szinte minden elképzelhető viszonyban el­ fogadható téma; a nyolcvan felé tartó szomszéd nénivel is kiala­ kulhat olyan lépcsőházi beszélgetés, amiben akár az is nyugod­ tan szóbakerülhet, mennyire lefogyott ez a pornórendező, vagy milyen kis helyes az a volt pornószínésznő abban a kórházas sorozatban. Témától függően lehet minősíteni is, elismerni a pornórendező kitartását és önmegtartóztatását, vagy dicsérni a volt pornós színészi teljesítményét. Az nyilván nem fér bele, hogy mondjuk azt mondjam a né­ ninek, a lefogyott rendező milyen jó kis mozival rukkolt elő a héten, vagy, hogy az a kiszivárgott film milyen szexi, én is el tudnék viselni egy ilyen menetet. Abban persze nincsen sem­ mi különös, hogy az ember óvja privát szféráját és igyekszik nem túllőni a célon, ha sikamlós téma kerül szóba, ez rendben is van, azért érdekes csupán, mert jól jellemzi a pornóhoz való viszonyok ellentmondásosságát. A pornón talán kisebb a tabu, mint az incesztuson, vagy a kannibalizmuson, de éppen elég erős ahhoz, hogy csak na­ gyon speciális helyzetekben tudunk nemhogy felszabadultan, de egyáltalán beszélni róla. Speciális helyzetben van példá­ ul az, akit egy kutató kérdez meg és mindenképpen adott az elvonatkoztatás. Másképp, de speciális helyzet két ezeréves barátnő intim beszélgetése. Ezzel nincs is baj, sok olyan té­ mánk van, amivel nem rukkolnánk elő válogatás nélkül bárhol,

213

PORNOGRÁCIA

a társadalmi együttélés feltétele, hogy tudjuk a dolgok helyét és idejét, az ezt segítő normarendszer nem véletlenül alakult olyanná, amilyen. Bár az is igaz, hogy a bolygó társadalmi be­ rendezkedései meglehetősen sokfélék, ami az egyikben magá­ tól értetődő, a másikban könnyen vonhat akár halálbüntetést is maga után. Miért éppen a pornó lenne kivétel? Éppen ez a pornó érdekessége, hogy nem csak az egyes társadalmakban, de egyazon ország, egyazon városának egyazon kocsmájában, egyetlen baráti társaságon belül is más normákat (!) feltételez egyik, vagy másik régi ismerős. Tabu definíció szerint azokon a témákon van, amelyeket szentként - vagy szent borzadállyal - tisztelünk. Elvileg ilyen az istenkáromlás, a fajgyűlölet, a házastársi hűtlenség, a sú­ lyos betegségek, az agresszív gondolatok, vágyak, illetve, a már említett incesztus, vagy kannibalizmus, a halál, és, jó esetben a politikai állásfoglalás, de sokszor még a menstruáció is. Ah­ hoz képest, hogy hányszor törünk tabut csak ezzel a pár, szinte véletlenszerűen felsorolt témával kapcsolatban, hányszor beszé­ lünk ezekről, ha válogatott szavakkal is, gondosan kiválasztott füleknek, nos, ahhoz képest egyáltalán nem tűnik olyan fur­ csának a pornó tabuja, nem lóg ki a sorból. Más kérdés, hogy ha nem beszélünk róla, nem értjük meg egyik jelenséget sem. A Medián 2007-es kutatása, melyet a HVG számára készí­ tett „Szex-teszt” címen, azt találta, hogy „a kommunikációs hatás jelentőségének megítélése tekintetében nyolc csoportot különböztettünk meg. A relatív többség (36 százalék) általában kedvezőnek ítéli, hogy a korábbinál nyíltabban lehet beszélni a szexről, és egyetért mind azzal, hogy ennek következtében felszabadultabbá, teljesebbé válik az emberek szexuális élete, mind azzal, hogy ez a változás nem korlátozódik a beszédre,

214

IT T A PIROS, HOL A PIROS

hanem a szokásokat is érinti. További 14 százalék az utóbbi té­ nyező tekintetében vélekedik másképp, 6 százalék szerint pe­ dig az előbbiben: úgy vélik, hogy az intenzívebb kommuniká­ ció inkább szorongást vált ki, egyötöd szerint pedig kedvező a változás, de ez csak a beszéd szabaddá válására vonatkozik, egyébként inkább szorongást vált ki. A válaszadók 6 százaléka éppen a szexuális viselkedésre vonatkozó hatása, szabaddá válá­ sa miatt nem örül a nyíltabb kom m u n ikációnak, 4 százaléknak önmagában a beszéd eldurvulása miatt vannak rossz érzései, további 3 százalék pedig a (mások) viselkedését érintő követ­ kezményei miatt szorongást érez saját szexuális teljesítménye miatt. A válaszadók egytizede nem örül a jelenségnek, úgy íté­ li, hogy a változás a beszédre korlátozódik és szorongást érez.” (median.hu, 2007.07.02.) Ami a női pornófogyasztás tabuját illeti, a tendencia azt mu­ tatja, hogy egyre több pornóoldal hoz létre női részleget, egy­ re több a nyílt női szexbeszéd, egyre többen ismerik fel, hogy ez olyasmi, amivel hasznos és érdemes lenne kezdeni valamit. Amiről beszélni érdemes, azok a saját szexualitásunkkal kap­ csolatos kérdések. Nem csupán azon a szinten, hogy tudjuk, mi esik jól a testünknek, hanem azon a szinten is, hogy m it gon ­ dolunk a szexualitásunkról, mi a viszonyunk vele, mit jelent számunkra partnertől függetlenül, csakis magunkban. A sze­ xualitás társas formáját szóba sem érdemes hozni, amíg a saját viszonyainkat nem tisztáztuk. A szexualitásunk a személyisé­ günk része, nem meríti ki a nemi irányultság, vagy a szexuális preferencia. Összetett éppúgy, mint az erkölcseink, mindaz, amit a világról és saját, benne betöltött szerepeinkről gondo­ lunk. És, mint a legtöbb kérdésben, a szexualitásban is a szürke tartomány a legizgalmasabb.

215

PORNOGRÁCIA

Az óvatoskodó, vagy egyenesen titkolózó, ön-, vagy egymást becsapó szexbeszéddel nem az a legnagyobb baj, hogy könnyen vezethet pocsék szexhez, fogcsikorgatva összehozott, nyűgös együttlétek évtizedekig nyúló sorához. Önmagában elég baj len­ ne persze az örökösen ócska szex is, de még nagyobb baj a lelki megnyomorodottság, főleg, ha az ember még csak nem is tudja, miért olyan fenemód boldogtalan. A boldogtalanság önmagá­ ban nem tragédia, időnként mindenkivel előfordul. A tragédia az, ha esély sincs a változásra, ha a boldogtalanság nem idősza­ kos, hanem tartós állapot. Vannak elkerülhetetlen tragédiák, amelyek könnyen tönkretehetnek egy életet. Hatalmas luxus lelkiekben megnyomorodni olyasmitől, ami megváltoztatható, ami nem szükségszerű, legfeljebb kényszerű. Az is csak azért, mert félünk, lusták vagyunk, netán nem elég tudatosak tenni ellene. Van egy imádság, ami esetünkben a lényegre tapint, ez a békesség imája. A jellemzően az amerikai Anonim Alkoholisták körében használatos fohász így szól: „Uram, adj erőt elfogadni a megváltoztathatatlant, bátorságot, megváltoztatni a megváltoztathatót, és bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tegyek.” Baj az, ha valakinek nem jó a szex, netán egyenesen utála­ tos? Nem feltétlenül. Nem hiszem, hogy az, akinek a szex nem fontos, vagy nem kívánatos, mindenképpen elmekórtani eset lenne, vagy segítségre szorulna. A pornó pedig végképp nem feltétele a boldog életnek. Azonban az, ha a szexualitásunk - és így akár, annak részeként, a pornó is - oka a tartós boldogta­ lanságunknak, holott kellő erőfeszítéssel ez megváltoztatható volna, az elég súlyos tragédia, ahogy minden feleslegesen vé­ gigszorongott élet az. Az egyenes beszéd (legyen szó önmagunkról, vagy társas kapcsolatainkról) jelentőségét nem tudom eléggé hangsúlyoz­
2 1 6

I T T A PI RO S, HOL A PI ROS

ni, most éppen a pornográfia, illetve a nők hozzá fűződő viszo­ nya volt erre az ürügyem, de a pornó lehetett volna bármi más, amin keresztül a minőségi kommunikáció fontossága megmu­ tatható. Messziről indítottam, de nagyjából erre akartam kilyu­ kadni, amikor a pornográfiával kapcsolatban először azt a kér­ dést tettem fel, izgatja-e a nőket. Aztán azt, hogyha izgatja, mi és miért izgatja? Más tetszik nekünk, mint a férfiaknak, mások a mozgatórugóink, ha pornót keresünk a hálón? Segítségünk­ re van a pornó saját szexualitásunk megismerésében? Ezekre a kérdésekre nagyjából megkaptuk a válaszokat, vagy ha azokat nem is, feltettük őket. Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy a nők éppúgy élvezői a pornográfiának, mint a férfiak, sőt, a por­ nófogyasztó nők nincsenek látványosan kevesebben a pornó­ fogyasztó férfiaknál, de még az ízlésük is hasonló: végtelenül sokszínű, mint ők - vagyis az emberek - maguk. A cél, amit el akartam érni, az volt, hogy vegyük észre: teljesen mindegy, mit állítunk valamiről, amíg nincs vele kialakult és átgondolt viszonyunk. Addig a szavak csak szavak, nem többek, mint egy köszönés, a tüsszentésre odabökött „Egészségedre!” , vagy a helyesen felmondott lecke. A viszony kialakításához előbb el kell ismerni a viszony létjogosultságát. Az sem árt, ha a nyi­ tottságunk önmagunkon túlmutat, hiszen egymás megértése az alapja mindennek, feltéve, hogy az ember nem egy lakatlan szigeten él. Legyen szó munkáról, barátságról, szülő-gyerek viszonyról, vagy szexualitásról, a rosszul - vagy sehogy sem - átadott in­ formáció könnyen diszfunkcionálissá tesz bármilyen emberi kapcsolatot, pillanatok alatt ellehetetlenít mindenféle együtt­ működést. Ráadásul minden amit eltagadunk, lefojtunk, vagy vágyaink, igényeink ellenére, erővel kizárunk, mérgező. Az

217

PORNOGRÁCIA

efféle méreg azután alattomosan, belülről sorvaszt, nem csak kedély-, de testi betegségeket is indukálhat. Pedig, ha magunk­ kal már tisztában vagyunk, azt is könnyebben meghatározhat­ juk, mit várunk másoktól. Minél pontosabb tudásunk van erről, annál egyszerűbb az érintettekkel is megértetni, mi az, amihez ragaszkodunk, miben és mennyire vagyunk kompromisszum­ készek. Ezek a végtelenül maguktól értetődőnek tűnő dolgok határozzák meg, mennyire működünk jól a minket körülvevő világban. Oly nyilvánvalónak tűnik mindez, a legtöbb gondunk innen származtatható mégis. A megértésnek feltétele a félelem­ től mentes, nyílt és elfogulatlan beszéd, aminek híján könnyen olyan félreértések alakulhatnak ki, mint amilyen az is, hogy a nők nem néznek pornót.

Mérő Vera: Pornográcia Vydal Kalligram, spol. s r. o., Bratislava 2012. Pocet strán 224. Vydavatel László Szigeti. Zodpovedny redaktor Sándor Mészáros. Návrh obálky Tibor Hrapka. Grafická úprava a priprava do tlace Milán Jankovic. Vytlacil OOK-Press Kft., Veszprém.

Vera Mérő: Pornográcia Megjelent a Kalligram Könyv- és Lapkiadó Kft., Pozsony, valamint a Pesti Kalligram Kft., Budapest közös kiadásában, 2012-ben. Első kiadás. Oldalszám 224. Felelős kiadó Szigeti László. Felelőd szerkesztő Mészáros Sándor. Borítóterv Hrapka Tibor. Nyomdai előkészítés Jankovic Milán. Nyomta az OOK-Press Kft., Veszprém. Felelős vezető Szathmáry Attila.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->