P. 1
Középkori városok

Középkori városok

|Views: 13|Likes:
Published by Timothy Hunter

More info:

Published by: Timothy Hunter on Sep 08, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/02/2015

pdf

text

original

A középkori város

Kialakulása: Elsősorban kereskedelmi útvonalak találkozásánál, erődített helyek közelében alakultak ki a városok. Fejlődésükhöz elengedhetetlen a mezőgazdaság fejlődése, mert a városi polgárok többsége már elszakad a mezőgazdasági termeléstől, és a kisebb létszámú mezőgazdaságban dolgozó népességnek kell ellátni a várost élelemmel. Kelet-európában és a Balkánon nem alakult ki a városoknak önkormányzata. (Magyarország, Csehország, Lengyelország a határa a nyugati városfejlődésnek). A városok elsősorban a következő helyeken jöttek létre: ™ ókori Római városok továbbéléseként ™ püspöki székhelyek mellet ™ várak közelében. ™ Eltérő földrajzi tájegységek találkozásánál ™ Kereskedelmi utak találkozásánál ™ Folyók mellet, kikötőknél A kereskedők mellett iparosok is ilyen helyeken telepedtek le, itt történt az ipari és mezőgazdasági termékek cseréje (Vásárok). Jogi függetlenség kivívása A városlakók szövetséget kötöttek, kommunákat hoztak létre, hogy megszabaduljanak a földesúri függéstől. A legnagyobb városoknak sikerült teljes függetlenséget elérni, ez kisebb városoknak csak részben sikerült. Ezért két fő csoportja alakult ki a városoknak: 1. teljes önkormányzattal rendelkező városok (Magyarországon Szabad királyi városoknak nevezték ezt a típust) Nincs földesuruk, csak a királynak adóztak Szabadon választhattak vezetőt, városi tanácsot Szabadon választhattak plébánost Különböző kiváltságokat kaptak a királytól (pl. vámmentesség, árumegállító jog stb.) Városi adót szedtek a város költségeinek fedezésére Saját törvényeket hozhattak, saját bíróságuk volt Városfalat építettek Politikai jogokkal is rendelkeztek, pl. Magyarországon 1405 után az országgyűlésre követeket küldhettek Lakosai elsősorban iparból és kereskedelemből éltek A távolsági kereskedelem központjai 2. Részleges önkormányzattal rendelkező városok (Magyarországon mezővárosnak hívták) Van földesuruk, de egy összegben adózhatnak a földesúrnak A vezető választásba beleszólhat a földesúr Lakói még jobban kötődnek a mezőgazdasághoz Főleg a környező falvak számára volt kereskedelmi központ Nincs városfaluk Nincs politikai (rendi) joguk

A városi társadalom Három fő réteg alakult ki. A polgárjog feltétele általában városi ingatlan birtoklása volt. A városi polgárság egy új társadalmi réteg, a nemesség és a jobbágyság között helyezkedett el. a) patríciusok: gazdag kereskedők, kezükben van a város irányítása b) középréteg: a kiskereskedők, céhes iparosok csoportja. Polgárjoggal rendelkeztek, beleszólhattak a város életébe c) plebejusok: szegényréteg, a falvakból betelepülők. Nincs polgárjoguk, alkalmi munkákból élnek A város külső képe, élete Központjában a templom, illetve ha van, akkor a vár állt. A vár falain kívül alakultak ki a külvárosok, azok köré épültek a városfalak. Az utcák szűkek, minden helyet kihasználtak. Csatornázás nincs, gyakoriak a járványok, tűzvészek. A házak sokszor gyúlékony anyagból készültek (pl. fa, szalmatető). Központi hely volt a piac, ahol heti vásárokat, vagy nagyobb városok esetében, országos vásárokat tartottak. Minden városban kialakultak városi iskolák, a nagyobb városokban egyetemek. A város védelme a város feladata, zsoldos katonákat fogadtak és a céhek feladata is volt a városfalak védelme. Az irányítást a városi tanács és bíró (vagy polgármester) látta el.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->