PSZICHOPATOLÓGIA Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között?

A legtöbb szerző egyet ért abban, hogy a pszichopatológia, „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról, vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” . „ Egyfajta metanyelv, amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve. Vannak szerzők , akik azt hangsúlyozzák, hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát, 1. a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg,és a pszichiátria egészével azonosítják. 1. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti, vagyis szerinte nem más, mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria. 1. A patológiapszichológiáját, amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti, vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését, amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. Ezekből következik, hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A diszciplina megteremtőinek az USA-ban WITMERT,

franciországban PIERRE JANET, Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása, avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása, öröklött vonások, érettség foka, élettani és kórtani körülmények és élettörténet, egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte, ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez, a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe., ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó , illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja, amely nem más, mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele, ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre, mindezek értelmének, szerkezetének és kialakulásának feltérképezése, az ezeket motiváló konfliktusok, valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható, akár normális, akár patológiás, vagyis akár helyénvaló, akár nem helyénvaló a magatartása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán, a legfőbb három irányzat az, organogenetikus, szociogenetikai, és a pszichogenetikai modell. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője, hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza.

Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között, amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól, és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel, úgymint infekció következménye, lehet ún. szisztémás rendellenesség, amire pl. a diabetes mellitus, és lehet traumatikus hátterű. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe, hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Alap kiindulásuk , hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki, Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit, regisztrálni, elemezni, és a környezeti tényezőkkel összevetni. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők, az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek, az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult, tanult viselkedés. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik, helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen körülmények között alakult ki, hogyan tanulta meg, és hogyan lehetne új tanulással, új adaptív viselkedést

a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. megtanulja másképp kezelni . Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. parfüm illat.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. pl. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni.elsajátítani. pl. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. alkohol. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. Több féle megközelítés létezik. vagy közlekedési eszközt. Az operáns . Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. Ilyen pl. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--.

melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. pl. intellektuális képességekkel. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. olykor azonban ellene fordulnak. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra.gondolkodási. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. A modellkövetés olyan tanulási forma.kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. modellt nyújtva páciensének. a gyerekek agresszív filmet néznek. pl. emlékezési. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. elővételezési. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az . A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása.

Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. adekvát és eredményes. pl. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. Két megalapítója AARON BECK.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok. --. ahogy azt szereténk. így minden problematikus helyzetben . Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. ALBERT ELLIS. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. itt depresszió alakulhat ki. nagyon szerencsétlen vagyok.1950. --. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat.

és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. hogy szembe mer-e . és csakis rajta múlik. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. új értelmezésekre. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. a jóságra. konstruktivitásra termettek. személyes növekedésre való törekvés vezérli. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. szerintük az emberek barátságosak. autentikus életet kell élniük. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. kooperációra. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit.automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak.

megfelelő empátiát. GESTALT---TERÁPIÁK . együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. szükségleteikkel. tisztán. Így önértékelésük sérül. torzul. értékeikkel. hogy a terapeuta támogató. hitelességet értik. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. Kiegyensúlyozottak. amin az őszinteséget. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. A klies központú terápia lényege. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. azaz miközben felismerik értékeiket. és ezáltal képessé válhat arra. hogy a terapeutája elfogadja. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést.néni létezésével. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. és a kongruenciát. ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. amit önmagával szemben eddig táplált. önmagukat nem képesek elfogadni. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. egyértelműnek látják önmagukat. céljaikkal.

Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. és lerázzák magukról a felelősséget. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. értékekkel teli autentikus életre. . ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. az életük üres. A terhek elől az emberek. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. depressziótól átitatott lesz. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. sőt a kéréseit. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. szorongástól frusztrációtól. hogy ők maguk azok. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. személytelen. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. akik értelmet adhatnának az életüknek. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. de ennek ára van. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. Különböző játékok és gyakorlatok. ismerjék fel. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan manipulál másokat. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. és érzelmi terheik. annak a fel nem ismerését.

elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. Az ösztönös szükségletek.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális . Az irányzat megalapítójának S. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. Az id irányító elve az örömelv. élvezetek szoptatásból. Freudot tartják. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. az emberi viselkedést. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget.mivel aaz örömszerzés.csecsemő éhség anyamell. mint „ az izgalom forrongó katlana”. a drive-ok.Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. amely minden esetben kielégülést keres. pl. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. érzéseit. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. gondolkodását. amelyet úgy ír le. orális. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetüek--.

mivel ez méri fel az új helyzeteket. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. azt a személyt állítja elénk. ami az ego vezető iránya. gondolat helyes. A szuprego az egoból keletkezik.dimenziói vannak. hogy valamely viselkedés. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. vagy helytelen. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. tudattalanul magunkba fogadjuk. és amelyek segítségével elkerülhető. de ezt aláveti a valóságelvnek. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. ami az idből alakul ki. ami mindig tudatja velünk. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. akivé lenni szeretnénk. tudattalanul szintén kielégülést keres. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással . amikor szüleinktől megtanuljuk. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. Az eg. Freud alkotta meg a libidó fogalmát amely az iden kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. érzés. amelybe beépültek a környezetünkből. Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését.

Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. megreked. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. de ha az id. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. kóros elváltozások alakulhatnak ki. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. Bizonyos hatásokra az id. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. az anyamell. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. alat. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. a biztonságot. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. illetve nem működik elég hatékonyan. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. táplálékot adó anya elvesztése. melyek követelményeket állitanak elé. Az ilyen összeütközések az id.konfliktusban. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális . ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. gondolataink.

közben anyjukkal rivalizálnak. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. hogy nem rendelkeznek pénisszel---péniszirigység---. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. szexuális fejlődésük sérülhet. itt veszik észre. A fallikus szakasz a 3. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel.fiúknál a péniszre. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre.komplexusnak.-4. anális karakter alakul ki : makacsság. A második szakasz az anális szakasz. lányoknál a klitoriszra. lassan kialakul a szuperego. önszeretet. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket.--. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul.komplexusnak. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. Létre hozhat büszkeséget. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. fukar. túlkontrolláló felnőtté válhat. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. Ezt nevezik Elektra --. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. A libidinális kielégülés a széklet.szükségleteiken. erős önbecsülést. Mind a lányok. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. de kiválthatja . az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. ellenmondásra hajlamos. apjukkal pedig rivalizálnak.

azonos nemű barátokat keresnek. készségek intellektus irányába fordul. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. Indulatátéttel--. És több tényezős okság fogalomra épül.önmagunk elítélését. illetve egybeesés volt. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt.indulatátéttel Álom fejtés. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában.viszont. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. eredeti jelentése véletlen. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. A latencia a 6. A tünet. szégyenkeznek a szexuális megnyilvánulásaik miatt. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. büntetését. A tünet jelként funciónál. . tevékenység. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. a libidinális energiák új területekre kerülnek. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. Év után kezdődik. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit.

A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. A tünet nem más. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. Az én működése áll az elfojtás hátterében. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. A tünet megfejtése annyit jelent. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe. a tünet ismeretén alapul. amelyet a szakember értelmezni tud. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. és ez rádöbbenti. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. benne a megfejtésre váró üzenettel. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat.A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. egy rejtély alakját ölti. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. . hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. rámutatnak arra. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít.

vékony. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. a tünet nyereséget jelent azáltal. hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. hogy elkerüli a konfliktust./ pl.A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. A NORMALITÁS FOGALMA Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. A normalitás definíciója több problémát vet fel.szexualitás. A tünetek alakulása a különböző korokban.a társadalmi kötelék hiánya. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. nem tud elérni valamilyen célt. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. stb. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. A lényeg az . / maradj fiatal. mivel a test jelentősége megnőtt. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. bőrbetegségek. vagyis mindig van társadalmi oldala is. izmos szőrtelen. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. és csökkenti a pszichés feszültséget. divat a pánik . mihez képest . ezzel magyarázható. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. A tünet tehát két arcú . Manapság más fajta tünetek a „divatosak . Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. a másik oldalon pedig a közösségre utal.

örül. szeretetet. Az emberek sokaságának viselkedése. él. alkotó módon 5. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. Allport úgy véli. törvényeket. gondolkodik . társadalmi közeget. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. és mi az amit már kórosnak. azt jelenti. deviánsnak. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. milyen rendben. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. szokásrendet. hagyományt. más emberekkel együtt működve 3. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. anélkül hogy mások terhére lenne. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. értékrendet. vagy valami. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. mi az amit az adott közeg még elbír. hogy az egyén képes: 1. boldogságot. hogy normális. mi az etalon. . 4. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. örömet. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. velük azonos emberi méltóságot. akire az jellemző. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát.önállóan élni.normális valaki. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. normaszegőnek tart. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. fizikai adottságainakmegfelelően 2. milliőt. képességeit kibontakoztatva.

3. Élvezés. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. nem vesztegeti idejét arra. a környezetb ől származó nehézségekkel való megbirkózás. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. nem . a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. félelem. elfogadja a többi embert. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. munkatevékenységnek a kedvelése. tiszteli önmagát és bízik önmagában. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1.célokat vállalva éli az életét. mint annak a hatékonysága. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. megfelelés a változó követelményeknek. minimális konfliktus. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. fejlődési elakadástól. örömképesség. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. 2. ellenségeskedés között dolgozik. játszik és éli családi életét. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. magabiztosan és lelkesen. szexuális örömképesség. 1. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző.

1. 1. bátorság.1. ítélőképesség. megfelelő szintű tudatosság. erkölcsi érzék. Energiáit és konfliktusait.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. 1. átélés. beleélés képessége. nincs kisebbségi érzése. 1. túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. egyensúlyi állapot. megfelelő énerő. szorongásokkal bánni tudás. megfelelő logikai funkciók. képes felelőséget vállalni. stresszel szemben ellenálló képesség.. a valóság érzékelés megtartott. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. . képes intím kapcsolatokra. aggodás másokért. önuralom. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. becsületesség. önbizalom. önismereti funkciók. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. lelkiismeret. hogy képes megbirkózni feladataival. bizalmasság. 1. Intellektuális képességek: pontos észlelés. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. egységes életszemlélet. a társadalmi. képes szembe nézni konfliktusaival. empátia. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. Integráltság: önmegvalósítás. identitás. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. 1. 1. a tapasztalatoknak a megértése. Kedvező énkép: tudja. meg tudja o9ldani azokat. kreativitás. hatékony gondolkodási képesség. elfogadja önmagát. probléma megoldó képesség. viselkedés. közösségi gondolkodás. boldog. Szociális attitűdök önzetlenség. képes segíteni. tárgyilagosság. Autonómia: érzelmi függetlenség. képes szeretni másokat.

vagy csökken. 5. musszitáló delírium. különösen súlyos az ún. rögzíthető. a logikus gondolkodás felbomlik. 2. az álom valóság elhatárolása probléma. vagy illúzió. érthetetlenül mormol. Percepció amely téves interpretáció. a beteg a takaróját gyűrögeti. 4. hallucináció jelentkezik. vagy gyorsul. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. a tudat éberségi szintje csökken. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. A pszichomotoros aktivitás nö. környezetével kapcsolatot nem teremt. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. a célképzetet könnyen elveszíti.ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. 3. a figyelem nehezen felkelthető. ennek oka az öregedés kitolódása. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. A beszéd időszakosan inkoherens. úgymint az alkohol. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. néhány . illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. leggyakrabban vizuális. gondolkodása töredezetté válik. a drogg.

ugyanis a . Többszőr megismétli a feltett kérdést. 4. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt.óra. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. szarkasztikus. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. jelentős hullámzást mutatnak . tétován válaszol. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. Általában korai tünet. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. becsmérlő megjegyzéseket tesz. 3. 2. 1.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. bizonytalan. Diagnosztikus kritériumok. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában.A memória zavar mindig kimutatható. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. amit a beteg még meg is élhet. Lassan. vagy nap alatt. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb. szorongani kezd és dühössé válik. befolyásolhatatlan. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik.--.---.

Legalább két tünet az alábbiakból.feledékenység sok kórképben előfordulhat. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. ami sokféle módon nyilvánulhat meg. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. etikai színvonala csökken. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. ----.--. ----. 4. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. hibás ----. agnózia a leggyakoribbak.Ítélő készség károsodása mutatható ki. 3. kritikai készség csökkenése. ---.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. ----. míg a régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens. ----Absztrakt gondolkodás zavara.az új feladat végrehajtása lassan megy. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. morális. apraxia. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia.---.Személyiség változás észlelhető. hibásakká válnak. szociális. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. minőségi változás jelentkezik a premorbid . míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar.

de akár több is megjelenhet. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. a tesztekben hullámzás tapasztalható. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. / normális nyomású hidrocefalus/. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. a klinikai szindróma szerint. gyakori a nem tudom válasz.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. általában ún. A kezelhetőség alapján. depresszió gyakori lehet. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar.személyiséghez képest. és .

A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. jellegzetes ballon . a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad.. Vizsgálati leletek. a fő tünet a memória zavar. ujjagnózia Doxazma képzés. Kezdetben memória zavar. Alzheimer-kór * 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el.féle betegség. 2.a Pick. un. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. ----apraxia ----számolási nehézség. EEG súlyos dezorganizációja. inkontinens. gyerekes konfabulációk. zavartság. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével. epilepsziás rohamok. 1. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. depressziós tünetek. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. Szenilis plakkok mutathatok ki. Vegetatív szintre süllyed a beteg. a betegségbelátás hamar elvész. ----jobb-bal tévesztés. 3. Pszichomotoros nyugtalanság. illetve a mentális tevékenység meglassulása. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. Az intellektuális leépülés rohamos. Általában gyors lefolyású. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak.kórtól.

a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év. Csökken a késztetés. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. a Pick-betegségben főként a frontális. az eltérés abból fakadhat. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer- . súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak. A hangulati fekvés euforiássá válik. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral.kór diffúzan érinti az agyat. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el.morális viselkedés csökken. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . 4o-6o év között kezdődik. a betegség belátás hiányzik. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik. A szociális.etikai.5 millió lakosra jut évente egy új beteg.szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. nagyon gyors lefolyású. hogy az Alzheimer.

kórhoz. Három fajta kórkép különíthető el, hasonló szövettani képpel. 1. Alzheimer-kór 1. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik, memória zavar az első tünet, később konfabuláció,m téves felismerés, neurológiai tünetek a szótalálási nehézség, konstruktív apraxia, enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 1. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia, agnózia, apraxia, változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Gyorsan progrediál, globális jellegű, a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban, akár évtizedekig is eltarthat. 1. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok, illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak, átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A pszichés tünetek, mint szorongás, depresszió, hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak, jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. A személyiség magja ép szokott maradni, csak a késői

stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog, gyógyszer, barbiturátok, szedatívumokstb. ----metabolikus és endokrin betegségek pl. diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek, látás- hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma, tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. ----Alkohol megvonás, alkoholos encephalopathiák. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák.

AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid, min a hosszú távú. Tudatzavar, vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció, konfabuláció, apátia, indítékhiány, betegség belátás hiánya. Több féle oka lehet, kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi, középvonali struktúrák károsodása alapvető, idült alkoholizmus. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló, vagy visszatérően jelentkező hallucináció, ez minden érzékszervre kiterjedhet. Fontos a delírium kizárása.

ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet, legalább két tünet megállapítható, vagy mániás, vagy depressziós epizód, de az ok többnyire toxikus ártalom, vagy anyagcserezavar. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme, társtünet enyhe fokú kognitív károsodás, bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás, paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki, megváltozhat a viselkedés PSZICHOAKTÍV SZEREK HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK

A drog kifejezés olytan---- nem táplálékul szolgáló---- anyagokra használatos, melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére

kokain. Rövid távon kevés averzív hatása van.--. Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. Az addikció rendszerint toleranciával. Farmakológiailag három féle .központi idegrendszert serkentők--. opiátok 2. amfetamin. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. toleranciát és szenzitizációt. szenzitizációval és dependenciával jár együtt. Az addikció maga hozzászokást jelent. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre.---hallucinogének. 1. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. 3. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. vagyis addikciót okozhat.cannabis származékok hallucinogén. amik az érzékelést befolyásolják. MDA. A szereket négy kategóriába soroljuk. a megerősítő hatásra sokkal lassabban.--. különböző gombák. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel. 4.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. nyugtató. Rendszeres fogyasztása dependenciát.--. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. MDMA. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél.használatos.

pszichés tünetek a kontrollvesztés. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. amely akkor válik betegséggé. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját.toleranciát különítenek el. rontja a kognitív . tkp.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. Testi függőséget a toleranciafokozódás és a megvonási tünetek jelzik. a szertől való kényelmetlen megválás. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. vagy mindkettő károsodását okozó alkoholfogyasztás.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. 1. Egyes drogok képesek arra. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. Alkoholizmus az egyén vagy a közösség. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. Viselkedési. 3. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. ha az egyén függő viszonyba kerül az alkohollal. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. 2. ALKOHOL Az egész világon a legelterjedtebb drognak minősül az alkohol. Az alkoholfüggőség testi és pszichés tünetekben nyilvánul meg. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak.

1. Különféle típusait szokták elkülöníteni. A mértéktelen ivás estére és hétvégére korlátozódik. 1. ítélőképesség leromlik. és addig iszik. amikor mindenki elől--. 1. azaz hosszabb alkohol mentes szünetek után hetekig vagy hónapokig tartó. a félelmek elpárolognak. a reakció idő lecsökken. kiegyensúlyozottaknak. 1. Az alkohol az etilalkoholon keresztül fejti ki a hatását. rontja a teljesítményt. rendkívül gyorsan szívódik fel a központi idegrendszerben. agresszívitás. A személy minden nap hatalmas mennyiségű alkoholt fogyaszt.képességeket. leginkább a GABA neurotranszmitter felvételét gátolja. napkig nem józanodnak ki. lazábbak.még önmaga előtt . egész napját az ivás ás köré szervezi. ellazítva megnyugtatva a személyt Csökkenek a gátlások. a gondolkodás és a beszéd zavarossá. beszédesebbek. A következő stádiumban a motoros készségek tovább romlanak. kerül. harsányság. az ítélőképesség. és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését.amíg intoxikált állapotba nem kerül. akadályozza a szocializációt/*/. így a szorongás csökkentését hozza létre. szélsőséges érzelmek alakulhatnak ki. összefüggéstelenné válik. rohamszerű ivászat következik. az emlékezet kihagy. A személy alkohol fogyasztása periodikus. Ugyanakkor károsodik a finom mozgás. fényérzékenység alakul ki melegségérzet alakul ki További fogyasztás esetén rohamosan csökkenek a fékek. barátságosabbak lesznek ettől az emberek. boldogoknak érzik magukat az emberek A boldogság kék madara egészen közel. gyakori az emlékezet kiesés. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettek magabiztosak. A zúgivás .

féltékenységi. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. gyanakvás. szemhéj remegés. általában rövid idő elteltével. az érzelmek felszínesebbé válása. fokozatosan előrehaladó. émelygés. tkp. gyengeség érzet. néhány óráig eltartó terminális alvás. a személyiségtől idegen magatartásmódok. vonatkoztatásos. nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. amnézia/ járó . A leszokásra tett kísérleteknél megvonási tünetek alakulnak ki. kéz. felszökő vérnyomás. krónikus pszichés károsodás. Az alkoholizmussal kapcsolatos pszichiátriai betegségek Heveny alkohol mérgezés: rövid ideig tartó organikus pszichoszindróma PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. kialakul a delírium tremens. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. álmatlanság. szapora szívverés. vizuális hallucinációk. depresszió.sem—válalja fel az alkohol fogyasztást. ingerlékenység. későbbiekben verejtékezés. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. ítélőképesség gyengülése. hányás. agresszivitás . hangulati ingadozás. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. nyelv. etikai érzelmek csökkenése. Családi krízisek. . idegesség.

vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. lappangó kezdetű. üldöztetéses doxazmák. depresszív tünetegyüttes. amelyet a beteg szorongással. ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert.ként jelöljuk. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. üldöztetéses. önvádlásos. 2. pszichoszociális lecsúszás. alkoholista karrier. elmagányosodás. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. Üldöztetéses. beszűkülés. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. akusztikus hallucinációk.munkahelyi krízisek. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. Otthello-szindróma gyakoribb. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. Hirtelen jelentkezik. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. énzavarok. . vagy alkohol megvonásra alakul ki. félelemmel pánikkal él meg. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. tkp. homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. szuicidium.

magas vérnyomás. megfázásos tünetek jelentkeznek. kín. repülés. kezdetben nyugtalanság. hányás és hasmenés. izgatottság. . Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. légzésük felgyorsul. Megvonásos tünetek. morfium. a drog utáni gyötrő vágy. A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. eufória. WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV— SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. OPIÁTOK Ópium és származékai. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. kirívó zavartság. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti.szituáció tájékozatlanság. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik.A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. szűnni nem akaró fájdalmak. hasi és izom görcsök. az endorfinok kapcsán. kodein. azonnali extatikus melegségérzés. . A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. Néhány hét után hozzá lehet szokni. kettős látás és a szemmozgás zavarai. súlyos izomrángások. láz. hely-idő. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. tartósan fennálló amnézia. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. ítélőképesség hiánya. szorongás. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. étvágytalanság. révületi állapot kísér. néha orgazmus érzés . jó néhány órás kellemes közérzet. a heroin.

kapszula. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. izgatottak. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. gyors lökés szerű hatás. a vérnyomás emelkedését. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. cigarettában fogyasztják. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. magabiztosságot teremt. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. tabletta. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. szívritmus. fokozza az energiát a tettrekészséget. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. Rohamszerű mámoros jólétet. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. energikusak. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. beszédesek. HALLUCINOGÉNEK . hallucinációk ritkán. összefüggéstelen beszéd. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. euforiásak lesznek. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. orrba szippantva. A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. szédüléssel.Veszélye a túladagolás. illetve intravénásan vagy pipában.

és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. Erős érzelmi változásokat idézhet elő.Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. . vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. ingerlékenységet hoz létre. De nyomott hangulatban szorongást. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. de a beszédességet is. szorongás. a hangok felerősödnek. főként bíbor különböző árnyalatai. eltorzulnak a tárgyak. alakot váltanak. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. és hallucinációkat hoznak létre. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. nincsenek megvonásos tünetek. remegés. nyugtalanságot. eufória. de mégis nagyon veszélyes. meszkalin. izzadás. szívdobogás. életre kelnek. Villanófény emlék. szapora szívverés. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. LSD. hihetetlen színek. a végtagokon bizsergés. Az idő észlelés drámaian lelassul. Az észlelés kifinomodhat. a vizuális észlelés kitágul. erős bűntudattal depresszióval. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. depresszió. ecstasy. ez a szinesztézia. felfokozott percepciót. szédülés. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. rég elfelejtett érzések. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. homályos látás. stb. érzelmi. illúziókat. mozgáskoordináció elvesztése. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. gyanakvást. olyan erős peceptuális. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. hidegmeleg érzés szalad végig. Olykor a hatása tartósan megmarad. tisztán mindent hal.

mint simplex fóbia. Megvonási tünetek: höhullámok. cynpofóbia a kutyától való fóbia. pók. kígyó. pánik zavar agorafóbiával. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. álmosság. stb. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális . generalizált szorongás. madár. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. zoofóbia az állatoktól való félelem. Ritkán vezet függőséghez. fóbiás neurózisok. testkép elváltozást. vírusok. mysofóbia a piszoktól való félelem. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr.hányás. a mélységtől való félelem. rák. aquafóbia a víztől való félelem. SZORONGÁSOS ZAVAROK Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. agorafóbia. ailurofóbia a macskától való félelem. szociális fóbia. bacilusok. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. hallucinációkat okoz. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. hasmenés. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. pyrofóbia a tűztől való félelem. vér. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. izzadás. pánik zavar agorafóbia nélkül. de rontja a teljesítményt. xenofóbia az idegenektől való félelem. orrfolyás. étvágytalanság.

-------HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. erős nyomás alatt lenni. hanem a veszélyt okozó . fojtottság. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. nő a vegetatív reakció. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. megváltózik az arousál szint. is képes létrehozni. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. A szorongás. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. érzését jeleníti meg. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. akár úgy hogy elmenekül. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. ahol a teljesítményt fokozni képes. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. illetve más érzelembe. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. az állat éberebbé válik. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. ha nem túl magas szinten van.jelenség. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. a tehetetlenséghez. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket.

A szorongás jelzés. hangszíne. racionalizáció. mint eltolás. játszik az ujjaival. pl. konverzió. objektív oka van. . aminek konkrét. rágja a száját. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. A neurotikus szorongás az ösztön. végtagjai rángatóznak. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. regresszió. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. a testtartása merev. stb. mint kínos érzelmi állapot. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. A szorongásos feszültség fokától.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. erőteljesen verejtékezik. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. Ha a védekezés sikeres.késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. hangja megcsuklik. vagy egyáltalán nem tart. riadtan tart szem kontaktust. a feszültség eloszlik. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. ritmusa változik.----A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg.

A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. Emocionális állapot. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. megbolondul. rettegés. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit.izgága. dezintegrációt okozva . riadtság. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. súlyos intrapszichés konfliktus. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. agresszív impulzus áttörheti a tudatot.A fenyegeő árgy. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. stb. attól való félelem. vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. Általában elfojtott. pánik. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált . A jövő felé mutat. 6. 1. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. logikus gondolkodást is dezorientáltá válhat az egyén. 2. 1. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. bizonytalanság. valami szörnyűt fog csinálni. hanem a tudatos. 2. szubjektív tapasztalt félelemmel. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. 3. fejleszthetné az én fejlődését. Kellemetlen érzés. ami módosíthatná. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. mi fog történni. 4. Ösztön-én szorongás. 5.

identitását. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. illetve fixációs pontok alakulnak ki. --vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. 4. Ez fakadhat abból. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. . Kasztrációs szorongás. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. a pszichotikus depressziókban. vagyis overprotektív módon viselkedik. hogy az anya— gyerek kapcsolat nem kielégítő. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. Szeparációs szorongás. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. ez könnyen vezethet kitöréshez. igy a szeparációs. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. ha ez túl erős.morális parancsokból fakad. A testi épség fenyegetettsége. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. a nehézség. dezintegrációhoz. abból fakadhat. csökkenésétől érzett félelem. amely a szuperegoból származik. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. vagy túl elégíti. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. akut szorongás hullám kialakulásához.

Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. hanem a jelenben kell keresni. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. a megkapaszkodástól a leválásig. a hamis self. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . frusztrációi. az anya—gyermek duál—unió függvénye. Másrészt ez a .A Freud—i neurózis elmélet röviden. megvonásai. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. a narcisztikusan sérült self. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. az aktuál neurózisokat. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. Freud úgy tartotta. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez.

Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel. kényszerneurózis--. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. nem pedig pszichés eredetű. pl. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. amelyben az apja utjában van.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. --.szemben az aktuál neurózisokkal. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. a zavart előidéző ok szomatikus területen van. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus. hanem szeretetének és csodálatának. konverziós hisztéria. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. --. Az áttételes neurózisok. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. a neuraszténiát. felesleges rivális közöttük.mondja Freud--.ide tartozik a szorongásos hisztéria.az jellemzi. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. „ az izgalom forrása. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák.---. maszturbáció. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. nem pedig szimbolikus. amit Freud pszichózisoknak nevez. gyengéd érzelmeinek is .kórok szomatikus . Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. A fallikus fok azt jelenti.--áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. és a hipchondriát.

A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. A nőket férfiasította az egyenjogúság. Régebben azt feltételezték. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. aktív és abban az értelemben is férfias. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. hogy azért több a női neurotikus. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. aktív beállítódás női befogadóvá alakul. még a nőiesség kifejlődése előtt. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez. míg a fiúknál erre nincs szükség. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá.energikus elfojtás alá kerül. homoszexuális beállítódás--. „ A fiú— írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. szublimáltabb . mint a fiúk. gyengéd. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus.miután a kasztrációt feltételezi--. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul.tárgya. főleg hisztériás beteg. A női ödipusz másként alakul. míg a passzív. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. A szexualitás fallikus abban az értelemben. ellenséges anyjával. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről.

zsibbadás. vigilancia és figyelem zavar---.remegés. szívdobogás. 4. nyugtalanság. a depressziós a világot elveszettnek. szapora pulzus és légzés. fáradság. vegetatív hiperaktivítás--. nem létezőnek. szájszárasság. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS. gyakori vizelés. félelem. elpirulás. halál. 3. önmagát inadequat személynek éli meg. izgulás. nyak. izomfájdalmak. veszteség. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. elsápadás. alvás zavarok. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. zaklatottság. hidegségmelegség érzése. fejfájás. 1. szédülés. hát. Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. koncentráció zavar.----aggódás. ellazulásra való képtelenség. betegség. hasmenés. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. rángatózás főleg a végtagokban. összeszorult gyomor.formában ki tudják élni férfias törekvéseiket.izzadás. szívritmus zavar. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek.beszűkült gondolkodás. 2. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. gombóc érzése a torokban. motoros feszültség--. hideg nyirkos kézfogás. a jövő pedig .

A roham általában percek alatt elmúlik. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben. deperszonalizáció. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. szívdobogás. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. meghatározhatatlan életveszély.meleg hullámok. Védtelenség. mellkasi fájdalmak. derealizáció. hideg. ritkán néhány óráig eltarthat. bizonytalanság. fejfájás. nem köthető szituációkhoz. izzadás. . lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. szédülés. attól fél pillanatokon belül megőrül. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. / katasztrófa./ Tünetei. reális életeseményből nem levezethető.tele van bizonytalansággal . Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. hasi fájdalmak. heves diszkomfort érzés kíséri. Légzési zavarok. hirtelen lép fel. zsibbadás. irreális félelem jelenik meg. tehetetlenség. halál félelem. vagy valami szörnyűt fog tenni. paresztéziák. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. fulladás. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. ájulás. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. remegés. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. terror támadás.

amely valójában nem veszélyes és ezzel maga a páciens is tisztában van. . A tünetek: ájulás. palpitáció. hiprventilláció. irtózás. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. elgyengülés. élőlénytől. kimerültség érzés. szorongás. esetleg pánik reakció. Egyéb szomatikus. 1. hányinger. általában rövid ideig. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik FÓBIÁS NEURÓZIS Intenzív félelem. helyzetek váltják ki. 3.Diagnosztikai kritériumok. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: * légzés zavar * szívdobogás * mellkasi nyomás érzés * csuklás fuldoklás * szédülés bizonytalanság * irrealitás érzése * pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás * hideg-meleg hullámok * izzadás * ájulás * reszketés. hogy valami szörnyű fog történni. A pánik rohamok meghatározott . remegés * a meghalástól. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. helyzettől. amely reálisan nem volt életveszélyes. 2. undorodás valamilyen tárgytól.

nyílt területen. hogy kiszolgáltatottá válik. Szociofóbia --. paranoid. elkerülő . --. Rendkívül sok megjelenése van: acrofóbia félelem a mélységtől Agorafóbia félelem a nyílt helyektől Ailurofóbia a macskától Aquafóbia—a víztől Claustrofóbia—a bezárt terek Cynofóbia---kutya Mysofóbia---a piszoktól. nincs közelben segítő személy ----.élmény atól a felismeréstől. kényszeres. baktériumokól Pyrofóbia –a tűztől Xenofóbia –az idegenekől Zoofóbia—az állatokól Ezen kívűl előfordul még repüléstől.simplex fóbia Diagnosztikus kritériumok Agorafóbia --. mások fürkésző. közlekedéstől. hogy ezek az érzések túlméretezettek és észerűtlennek --. társaságtól való fóbiák Három nagy csoportba szoktuk sorolni---.félelem nyilvános helyeken. paranoid. való irracionális félelem.nem vezethető vissza depressziós.jellegzetes distressz. ahonnan nehéz eltávozni.nem vezetheő vissza depresszív.A normális aktivitás egyre inkább beszűkül.A tünetekre jellemző célra irányulnak és másodlagos haszonnal járnak. ami nem tudatos folyamat. ártó szándékú viselkedése számára.Attól. valamit a beteg elkerülni igyekszik.Agorafóbia ----szociofóbia ---. mível az irracionális félelem dominálja az életet ---. skizoform kórképre.

miatt érzett félelem. Differenciáldiagnózis * szorongásos neurózisnál a szorongás diffúz nem specifikus. * Fóbiánál a szorongás tárgyakkal. a későbbi fejlődés folyamán pedig az anya szeretetének elvesztése. élőlényekkel szemben --. szükségletek. szkizoform kórképre. szociofóbia --. helyzetek. az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás * Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás.szituációkkal kapcsolatos.személyiség zavarra. szimbolizáció. Simplex fóbia ---.nem vezethető vissza kényszeres. A fóbiás neurózis pszichodinamikája. megpróbálja elkerülni a helyzetet. felismeri érzései irracionálisak. A Freud-i elméletben a szorongás eredete a születési trauma. Ha az anya nem képes elégséges biztonságos szeretet teli légkört . de a betegséget már Hippokrates is leírta. A fóbia keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet.Állandó és irracionális félelem. elkerülő viselkedés bizonyos az előbbiekbe nem tartozó tárgyak. impulzusok torzítják a valóságot. elkerülő viselkedéssel jár. elkerülés. Freud a fóbiát szorongásos hisztériának tekintette. van betegség belátása. * Fóbiás áttolás és parpanoid projekció mindkét esetben bels ő feszültségek. Maga a fóbia kifejezése Westphaltól ered / 1872/ . Elhárító mechanizmusok elfojtás. áőttolás.ua. de a fóbiás megtartja a realitástesztelő képességét. ettől szenved. míg a paraniod nem.

a gyerek egyre dependensebbé és visszahúzódóbbá válik. hanem az érzelmi biztonságot jelenti leginkább. érthetővé. Felnőtt korban bármely precipitáló tényező pl. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálják a személyiséget. áttolással szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. elkerülhetővé válik számára. Az áttolás révén a tudattalan szorongás ismert tárgyhoz. attól való félelmében.teremteni a gyermeke felé---. S mivel a személyiségben ezek a konfliktusok a szeretet személy elvesztésével fenyegetnek létre hozzák a szorongást. A kora gyerekkori szorongás kihat a későbbi tárgykapcsolataira is. egy kapcsolati konfliktus előhívhatja az addig tudattalan meg nem oldott dependencia. A családja általában kezdetben erősíti is a túl óvó közeget „hisz szegény beteg”. agresszív konfliktusokat. helyzethez. szexuális. hogy vágyai teljesülése esetén a szeretett akár el is veszítheti. ennek viszont ára van. A szorongás forrása nem tudatos. A szexuális és agresszív törekvéseket szigorúan bűntető szülői magatartás szintén gyakran fellelhető a páciens élettörténetében.a gyerekben a dependencia igények erősödnek meg és a kialakuló személyiségében a dependens tárgykapcsolatok állnak előtérben. A fóbiás páciensek anamnézisében gyakran találhatunk overprotektív szülői hátteret. nem felismerhető. s így elviselhetővé. vagyis a Winnicotti elég jó anya fogalmát ---. elfojtással. de az idő elő .ami nem csak a fizikai biztonságot. szituációhoz kapcsolódik. a beteg lassan túlzottan elszigetelődik. depriválódik a környezetétől. A szorongás elkerülése érdekében a páciens az elhárító mechanizmusokat működtet.

amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. heves vegetatív izgalmat élnek át. megszűnik a szexuális . POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. a válaszkészség megbénulásában. Ez akutan intenzív félelmet. izzadás.haladtával. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. netán a tünetek súlyosbodásával. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. tehetetlenséget vált ki. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. egyre nagyobb a terhelés a családon és újabb konfliktusokat eredményez. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. remegés. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. megsemmisülést. stb. szapora pulzus. A stressz extremitása miatt napokig. de nem kényszeres újraélése. tompultság. kínzó. kontrollvesztést. Nem tudnak örülni. A tünetek lényege a trauma ismételt. a segítségnélküliség érzését. maradandó károsodásoktól. sajátos alvás zavarok--.a traumát ismétlő--. intim életük értelmetlenné válik. a reaktivitásban. tartós képességveszteségtől.

érdeklődésük. Ha csoportosan érte őket a trauma, akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat, a gyászolok, a halottak miatt. Emiatt fóbiás, elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket, nehezen alszanak el, hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki, éjszakai tájékozódási nehézségek, páni félelemmel járhat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek, erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól, egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha a tünetek még négy hét után is fennállnak., és krónikusnak nevezzük akkor, ha még fél év után is fennállnak, vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1, olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt, amelyben halál eset, súlyos sérülés, vagy mások testi épségét, veszélyeztetettségét élte meg. 2, intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. visszaemlékezés képzetek, gondolatok, perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 1. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 1. A traumát mintha újraélné illúzió, hallucináció, disszociatív epizódok csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban. 1. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső

vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 1. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. Gondolatok, érzések, beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. olya eseményt élt át, ahol szembesült a halállal, súlyos sérüléssel, testi épségét veszély fenyegette. 1. Intenzív félelemmel, tehetetlenséggel , rémülettel reagált. Az esemény alatt, vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. szubjektív bénultság érzése, elszakadás, emocionális válaszkészség hiánya. 1. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 1. Derealizáció 1. Deperszonalizáció 1. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli, visszatérő képzetek, vagygondolatok, álmok, illuziók, flashback- szerű
1.

epizódok, vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. Szorongás, fokozott készenlét Jelentős szenvedés, szociális, munkahelyi és más funkciók romlása. A zavar min 2napig max. 4 hétig tart , jelentkezik. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót, ami az egyensúlyt, így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál, és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek, Ez okozza a pácies súlyos szorongásait, félelmeit, irritabilitását, alvás zavarait. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus, regresszió, elfojtás, tagadás. Másodlagos nyereség, a környezet a növekvő odafordulás, figyelem, anyagi előnyök. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul, feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára, amelyre nem volt felkészülve, így elhárítani sem tudja sokkolja. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának, de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól, organikus eredetű mentális betegségektől. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Külön említésre méltó a holocaust szindróma, ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó, ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás

Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. gondolatok. amely szavakban.de ez a normális fejlődés része. heves szorongást él át. szándékokat.vagy ifjú korban indul. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. ezzel jelentősen . KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. autó elé ugorjon. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. de nem szükségszerű. képzeleti. miközben attól fél megteszi. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . Ha ezeket nem teszi meg. képekben is megfogalmazódhat. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak.folyamatokat fenntartani. káromkodjon nyilvánosság előtt. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. elkerülő viselkedést alkalmaz. vagy rendkívül szimbolikus. amit nem mindig tesz meg. emlékezeti.bár van kényszeres jellege---. vég nélkül kérődzik. stb. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre.cselekvések. de sokszor irracionális. tudatos jelenléte. képek elűzhetetlen. megélhetők tudattartalmakként. vagy impulzusként.

ceremóniát hoznak létre. módosítható legyen. arra szolgálnak. Általában a kényszercselekvések.beszűkítheti életterét. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát. Ezek lehetnek jóvátételi. külön helyezve a fém. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. alvás előtt precíz megszámolása a pénznek. hogy általuk megelőzhető. amitől a beteg fél. akkor csinálni amkor egyedül van. összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. Két típusa van : 1. Minden este. ha ezt meg tudja valósítani. jövőmegelőző. mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- . ilyenkor bonyolult rituálét. valamely elsődleges impulzus. Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak. Másik pl. kontrollálható. lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. Pl. amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. Mindkét esetben bonyolult . bár a beteg próbálja leplezni. a papír pénzeket. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak.

a család működését érthető módon krízisbe sodorta. férje pedig „ direkt” ellene tett. ruha nélkül kiteregetnie. kád mosógép--. de teljesítményük jelentősen romolhat. vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált. 2x kimosni. „hátha mégis maradt piszok.egyszer a mosógépet üresen kimosni. közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. attól való félelmétől. és ez a félelme nem alaptalan. cselekvések. öblítő nélkül. hozzáértek a tiszta ruhákhoz. meghatározott mosószerrel. Általában gondozottak. bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni. hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez. ápoltak. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek. ami számára jelentéssel bír. majd a ruhákat bepakolva. mert az rákot okozhat. a heti munka végzését nagyon megnehezítette. másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat. meg kellet fürdenie. olyat cselekszik. a teregetéshez.csempék. pl pont akkor ment vc-re. pontosan tudják ezek nem normális gondolatok. sőt túlzottan is. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől. mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok. egyrészt szégyelte. a család előtt. Mentális képességük nem csökken. meghatározott sorrendben és úgy. túlszabályozott. viselkedésük kimért. mert akkor mindent újra kellett kezdenie. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie. rigid. hiányzik a . én-idegennek élik meg.

műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. ha utal is rá. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. ami érthetetlen érzelmi . szakszavakat használnak. amely nem elfogadhatatlan. a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet. gyakran pontos orvosipszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. meglehet. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat. így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten. körülményeskedők. vannak-e furcsa szokásai. Gyakori a beszédben az ismétlés. indulattal reagálnak. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel. stb. beszédük nagyon megfontolt. bele kérdezésre szorongással. a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli. de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége. mondataik cirkalmasak. mozgásuk kontrollált. a terapeuta rá kérdezhet. előre eltervezik mi hogyan fog zajlani. érzelmek kifejezése általában hiányzik. akkor ez az érzelmi töltés tovább él. ettől nagyon nehéz őket eltéríteni.könnyedség. Alaposan utána olvastak. talán. általában el szokták mondani. amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok. racionális magyarázatokat adnak elő. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről. hosszadalmasak. már jelentés nélkül. a spontaneitás. érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. mit kérdezhetnek. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat. akkor még a terápiában is titkolni szeretné. valószínűleg. babonásak.

az énidegen érthetetlen késztetés miatt. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan . REGRESSZIÓ .jelentésű kényszergondolattá válik. hogy azt ellentétbe fordítja----. bizonytalan jelentéssel. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik. Ha az izoláció kevésbé hatékony. állandón. MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség. ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség. hanem szeret----. de nem tudja mit és miért.nem gyűlöl. Mivel gondolati úton .Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás. szorongás keltő jelentés. mint irracionális vágy vagy késztetés. amelyek kivédik. megelőzik a rossz impulzusok hatását.ez nem lehetséges. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. annulációval--. akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból.meg nem történtté tevéssel--. fenyegetően tudatosulhat. kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. ezért ellene szegül a késztetésnek. hogy valamit el kellene követnie. azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény. A beteg ez esetben azt érzi. zavarodottá válik a gondolkodása. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg.

Mágikus gondolkodás. de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti. . hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok. hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. de ilyet nem lehet mert még valóra válik. vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző. pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal. konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél.Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél. nem konverziós tüneteket képeznek. frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban. fixációs tünetként értelmezhető. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit. a páciens megélheti azt is. hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni. de nagy árat fizet. a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával. új szorongásokat.

1. ami a 2. kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk.SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot. amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 1. organikus károsodás. Tourette szindróma. büntető gondolkodást eredményez. szadisztikus szuperego szintre való regrediálást. gyakran értelmetlenek. durva. túlkövetelő. amelyek énidegenek.pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte. a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában. az . A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek. SCH. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések. Diagnosztikai kritériumok 1.. depresszió. Nem vezethető vissza más mentális zavarra. felfokozott önkritikát.4 éves kor között található. és akadályozza a normális életvezetést. nem akaratlagosan előidézettek. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe. képek szándékok. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 1. A kényszer analitikus. ez létre hozza az infantilis. nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 1.

irányítsa. ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. ipmulzusokat. és viszonylagos. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot. a beszéddel. kialakult az anyától elkülönült. de ezen túlmenően. belépett a szeparáció. de ez az autonómia még rendkívül labilis. más funkciókat is meg tanul. autonóm személyiség. oldás. kontrollálja a testéből eredő jelzéseket. ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással.kapni. hogy saját termékeit. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. Ez egy elég bonyolult folyamat. elengedni. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon.végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni.befogadni. Azáltal. a beszéd egyre gazdagabbá válik.kötés aspektusához jutunk el. a szimbiotikus szakaszon. és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”. megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia.anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a legnagyobb hangsúly. túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán. és a játék egyre fontosabb szerepet tölt . Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok.individució nagy folyamatába. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel. az újraközeledés alfázisához jutunk. túl jutott a gyakorlási szakaszokon. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti.

Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni. Ez egyrészt a közeledés. az autonómia. A gyerek „hisztizik”. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját.be. bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. dührohamokban jelentkezik.távolódás játékát is jelenti. az agresszió. kielégíthetetlenségben. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg. vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni. tehát a reunió vágya. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg. de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. megjelenik az én használata. megjelenik a dackorszak ahol. távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. hirtelen hangulat változásokban. a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben. a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt. instabilitásban. sokszor mond nemet. vagyis . Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős. de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. a kontroll kérdése zajlik. ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik. a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában. A világ jóra és rosszra tagolódik.

és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének.gyerek kapcsolatában. Ez a feltétele annak. és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül. de folyamatosan vágyik az anya figyelmére. függetlenségi igényeit. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad. a reakció képzést. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek. aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. mint a szimbiotikus szakaszban. . egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm. hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát. az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban. hogy az anya tőle független lény. Ez egy igen nehéz időszak az anya. a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. az ellentétbe fordítás. gyenge. olyan harmonikus egységben. ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. szadisztikus jegyeket mutat. tehetetlen. Szembe kell néznie azzal. miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. az anya és a gyerek mát nem működik. bűntető. az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás. a felettes-én rigid. hogy kicsi.az anya kompetenciáját sajátjának tekinti.

Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. hanem a tudat előtt elzárt tudattalanból. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. az eredeti helyzet visszaállítását. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. a változás tagadását. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. sőt örömforrássá is válhat. és azt jelzi. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. amely a felettes-én szorongást indokolja. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének . A kényszercselekvés azért énidegen. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították.Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. büntetéssel. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. és megvédeni az ént. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik.

és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. arra utalhat. Carter szerint a nők. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. A XIX. így a cselekvés ismétlésével. melyet nem sikerült megszerezniük. a tünetet kiváltó traumás esemény és az. azokról az eredeti konfliktusoktól.sikertelenségét. amelyekkel nem tud megküzdeni. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. különösen a nagyobb . A fokozott kételkedésre való hajlamuk.A cselekvés ismétlése. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. az érzelmi labilitás mértéke. hogy fokozott biztonságra van szükségük. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni.

Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. hogy nem a stigmák a fontosak. a szenzoros . olyan gondolatokon alapulnak. ez ma is érvényes megállapítás. mint pl. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. mint a férfiak. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai.től származik. keringési. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. azért hajlamosabbak a hisztériára.szexuális késztetéssel rendelkezők. szexuális fájdalmak. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. mint a férfiak. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. női genitális.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. gastrointestinális. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. Perley és Guze 1962. vagyis a hisztériás bénulás. légzési zavarok. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. a beteg elképzeléseit követi. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. bénulás. érzékszervi és mozgászavarokat. vakság. szenzoros. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. amelyek el vannak különítve. nagyrohamok.

Az én és a külvilág. a linearitás a jellemző. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. a pontos részletek. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. Így a hisztéria leírható. excentrikus. mint jobb félteke.dominancia. a logika. álságos. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. A hisztériás kognició impresszionisztikus. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki.információk szintézisének képessége csökken. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. kihívó. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. az összemosásra törekszenek. illetve bal félteke diszfunkció. míg a bal félteke a verbális emlékezet. a részletek pontosságának hiányossága. érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. . A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen.

nem sérül meg. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. ritmikus tremor a fejen. --------. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. vigyáz magára roham közben. a kézen. erős nagy mozgások. A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat.nagyobb fokban. hallás kisebb. choreiform tickek. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. komplex jelenetek. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. lehet egyoldali és kétoldali. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat.A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. . hogy sokkal kevésbé meghatározottak. szcénikus jellegűek. amik az egész testre kiterjedhetnek. vagy nem vesz róla tudomást. a lábakon. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. ------. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. Érzékszervi zavarok: látás. A páciens nem veszti el az eszméletét.

így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. ezért az alapos szomatikus. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg.gyakran felesleges orvosi beavatkozások. műtétek történnek.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát . A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell.

amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. verbalizáló attitűdöt eredményez. bal féltekei diszfunkciós zavar. miközben elsivárosódik. így a disszociatív hisztéria. míg a jobb félteke befogadó. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján. Az érzelmi . elhidegül a valóságtól. A bal félteke uralma aktív. de a szűrés generalizáltan működik. A hisztériás elsősorban érzékszervi. intellektuális. így az információ fokozott szűrése. intuitív. mozgásos szinten gondolkodó. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 1. amelynek az egyén nincs tudatában. 2. azt feltételezi. jobb félteke – domináns lény volna. visszaható/. elhárítás alakul ki. kiszorul a saját élményeiből. ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. bár a viselkedését meghatározzák. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. érzelemteleníti az élményeit. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. elfojtás. elemző. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. vagyis fokozott generalizált gátlás. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ.illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. hőfoktalanítja az érzelmeit. reaktív /ellenálláson alapuló.

A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. a szociális kapcsolatai ziláltak. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy . felszínesek. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. már több mint 1oo. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. amin azt értette. A másodlagosak azok az ideák. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok.kapcsolatok devalválódnak. Éves. A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. mint többszörös személyiség. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. eseményekhez kapcsolódnak. valódi traumás emléket. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. ugyan a fogalom. eseményt értette. melyek a traumákhoz. átmenetiek.

. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. patológiás a disszociáció. amely egy kontinumon foglal helyet. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. hisztériás pszichózis esetén. 1. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. ha ---lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. border-line zavaroknál. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. érzések. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. 1. és természetesen a disszociatív állapotokban. 1. 1. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. mint egy folyamatot. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. kényszerbetegeknél. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. szomatizációs zavarok. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. szorongásos állapotban. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén.tudatában. következő zavarokat különítik el. 1. némely fóbiás. ezekből némely bekerül a tudatba . mások pedig nem. posszttraumás stressz zavarokban. étkezési zavarok. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák.

a változás fenyegető. hogy tovább funkcionáljon. a helyzet megváltozott. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. 6o% extrém elhanyagolásról. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. vagy amnézia. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori . hogy az állapot. mintha máshoz tartozna a keze. az emlékezet zavara. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz.A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. természeti katasztrófáknál. mintha nem is az övé lenne. A disszociáció akut trauma. vagy erős stressz esetén adaptív. idegen ismeretlen. a környezetében levő tárgyak. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. szexuális erőszaknál. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. különösen korai abúzusnak. ezáltal képes arra. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. főkén hosszan tartó abúzusnak. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. mindez rendkívül. raboknál.

1. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. szorongónak tűnik. pl. 7. Leír fuga állapotokat. esetleg disszociálni kezd. megváltozik a realitással a kapcsolata. öncsonkító viselkedésekre. Nem drog. visszahúzódik. amelyek vásárlására nem emlékszik. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. anélkül. nem tud bizonyos tetteiről. és megfelelő a realitás tesztelése. hogy került oda. amik ismeretlen környezetben találja magát. bár jó raportot képes kialakítani. racionalizálni kezd. ismétlődő. vagy tárgyakról számol be. amitől a kérdező jön zavarba. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a . nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. Interjú helyzetben. elfelejt fontos személyes információkat. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. Flashback. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. vagy tartja fenn. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. 1. amnéziára. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. 1. de bizonyos helyzetben. hogy tudná. vagy teljesen hiányoznak. az un. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. vagy fokozatosan.szexuális. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. amit környezete neki tulajdonít. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. 1. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. vagy alkohol indítja be. 1. Elfordul. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. rekonstruálni kell az élettörténetet.

amikkel nem tud elszámolni. vagy tagadás. 1. AMNÉZIA. amik pl. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. legfeljebb bizonytalan. 1. alkalomszerű elékezeti problémák formájában.pszichóziban 1. sem korábban. 1. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs . 1. haraggal társul.válaszadésban. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. Amnézia. 1. nem jelenik meg ellenállás. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést. ha megjelenik az amnézia. sem máskor nem említ amnéziát. 1. pánikhoz kapcsolódnak. akkor enyhe. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. öncsonkításos viselkedésre. amikor az amnézia szóba jön. Nincsen időegység elvesztése. Nincsenek tiszta fuga állapotok. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. ami dühvel. Nem kell rekonstruálni a múltat. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére. alkoholhoz. vagy zavaros leírások. 1. azt követően megszűnik. AMNÉZIA. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. gyakran spontán hoz fel példákat. racionalizálás. de nincsen idő elvesztése.személyiség zavarban 1. nem talál magánál dolgokat. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. nincs fúga állapot. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. Interjú helyzetben. Nem amnéziás szuicid kísérletekre.

mintha ködben lettem volna. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. PSZichózis .Gyakran hallanak vitatkozó.élményekről számol be. legfeljebb pszichotikus epizódokban. különösen gyerekkori trauma esetén.nem érez. 2. kommentáló hangokat a fejükben. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. hanem legtöbbször ijesztőnek. pl.testen kívüliség élményei. mintha valaki más lett volna belül. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. --------mintha álomban lettem volna --------mintha gépek robotok lettek volna. ----. . amelyek a következőek lehetnek: . pl. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. Ezek a hangok nem tűn nek el neuroleptikum hatására. más irányította volna a viselkedésüket. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. átélhetik a testtudat megváltozását. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. 2. de úgy érezték. hogy az valaki máshoz tartozik.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----. Nincsenek akusztikus hallucinációk. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. de azokat nem sajátjuknak élik meg. -------. 2. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. 1. Személyiség zavar. ---. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről.

. Partnert úgy éli meg. de az epizód után a hangok eltűntek. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. vagy röviddel a pszichotikus. vagy családtag ismeretlennek. vagy röviddel utána írnak le. mikor más részük uralja a viselkedést. Pszichózis. vagy mániás epizód után észleltek. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. pl. ha megjelenik deperszonalizációval társul. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. Személyiség zavar. mintha távolban lenne. különösnek tűnik. sokkal bizonytalanabbul írják le. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. nem ismernek fel hozzátartozókat. még akkor is ha. Derealizációt ritkán írnak le.Deperszonalizációt a pszichózis alatt. Ismerős. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. teljes emlékezet kiesést észlelnek. bizonytalan lesz. fiatalabb alter személyiség esetén. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. mintha a korábbi elkövető lenne.

konstruktív és destruktív részek között. de a részeket egoszintonnak éli meg önmagához tartozónak. A belső harc a self két része között zajlik.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben. neme. ki is ő valójában. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben. koruk. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. mintha különböző szerepeket játszanának.más a nevük. ---. .gyakran átélnek korregresszió . A szerepek---.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. mindig máshoz alkalmazkodnának. vagy transzszerű állapotokat. bizonytalanság. mintha nem lenne saját identitásuk. különböző belső részek irányítják őket. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. öltözetük. kontrollálják viselkedésüket. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról.elmondják . ---. ---. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. szociális kapcsolataik. amelyeknek más lehet a kora. képességeik.állandó belső harc. úgy élik meg az identitás zavart. idegen dolgokat találnak maguk körül.Ha megjelenik akkor a következő formában: -----.

A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. ---agresszív rész lehasadásakor.előfordul az életükben különböző neveket használnak. Személyiség zavar. Nem jelenek meg alter személyiség részek. egocentrikus. legfeljebb jó. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. jellemzik. Nincse külön nevük. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. és nem amnéziás . .szintonnak éli meg. öltözetük. A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia.----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek. A század . vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. hamis érzelmek. mintha megszállta volna őket valaki. A hisztéria pszichoanalitikus modellje. koruk. szuggesztivitás. vagy falásrohamoknál. infantilis. de a szerepet ego. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok.rossz részre hasadt self. dramatizáló viselkedésű.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. stb. dependencia. úgy élik meg. --.

az egyént. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. Az ösztön feszültség csökken. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. pánikos tüneteket hoz a páciens. olyan kompromisszumot.----kielégül. illetve a konverziós tünetek „lightos „ módon nyilvánulnak meg. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. hasmenés. de csak éjjel 2 és –3 között. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. zakatolás. Pl. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. szív szorítás.elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. szuperego. manapság. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek.---. mivel megmarad annak tiltó. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. sokszor a páciens így is jelentkezik be. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása. szexuális zavarai.id. amelyben mindhárom pszichés instancia. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. mivel a tünetben autoerotikusan többé..kevésbé kielégül. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus. lelki okai vannak a szívbajomnak”. a személyiségben levő ellentmondásos . de a pszichodinamika ugyanaz. inceszt jellege. ego. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. hasgörcs. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. az ödipális szinten történt elakadás.

akire az ödipális vágyak vetülnek---. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre.tendenciákról. Vágyik önmagát a férfinak. több figyelmet. így megerősödnek a hisztériás tünetek.vagyis az apára--. dinamikák.odaadni. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. az életre való rátermettség redukálódott. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. dependencia igénye. más folyamatok. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. együttérzést kaphat. az élmény lehetőségek beszűkültek. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat. omnipotensen vágyik . ha eredményét a külső kapcsolatok. hisz érdemessé válik fenntartani. ha kívánja a férfit. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. A tünet fenntartásában az ún. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. de ez ütközik azzal a vággyal. alapvetően nagyobb a függőségi. a kapcsolatok tartósan zavartak. segítséget. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. A hisztériás személyiségnek.

Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. pénisz irigysége feladását jelentené. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. hogy szerethessék. bizonyítéka annak. Érthetően előbb. .rá. vagyis nem a maga valóságában. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. a fallikus. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki. amíg a pénisz irigység fennmarad. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. Az a tény. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. ennek eredménye a potencia zavar. grandiózitást vár el tőle. vagyis minden tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. hanem a saját ideáljait. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. mert a felettesénben erre tilalmak vannak. nem elég értékesnek ahhoz. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. A kasztrációs szorongását. Ennek a félelemnek van még egy forrása. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. az odaadás azonos számára a kasztrációval. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. Az ok. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni.narcisztikus szervezettség. Feladja a rivalizálást az apjával. realitásában. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása.utóbb csalódik.

Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. hanem agresszív. Fenichel szerint nemcsak genitális. Különböző „geológiai” . amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. homoszexuális beállítódás. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. ilyen pl. akkor kialakulhat az un. 1.Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. orális. amit újra és újra meg kell erősíteni. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. 1. pánikszindrómánál. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. 1. 1. a Don Juan típusú férfi. kényszerek. depressziónál. a traumás neurózisoknál. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. mint a genitális—szexuális késztetés. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. A konverziós tünet pl. 1.

orális. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. a dramatizálás. de főleg önmagát másnak élje meg. mint amilyen valójában. nárcisztikus.rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. érettséget.énnel szemben. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás -----disszociáció. pl. éretlenebbnek. A tudattalanul létrehozott szcénák. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. 1. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. szenvedés. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. pszeudoprogresszív. betegség. Arra irányulnak. passzivítás segítségével gyengébbnek. amit hisztériásként észlelünk. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. segítségre szorulónak mutattja magát . és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. a testi beszéd szimbolikája. 2. olyan erőt. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. érzelmi . az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. hogy a személy mások. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. mint valójában.

ízület.gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. hányás. SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. homályos látás. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. nyelési nehézségek. görcsroham. 1. nemi szervek. fájdalom az aktus közben. úgy érzi komoly baja van. végtag. terhesség alatti hányás. örömtelenség az érintésben. fejfájás. Konverziós. 1. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. 1. Gyomor. hasmenés. vizelési zavar. fluktuáló. a hang elvesztése. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. ételekkel szembeni túlérzékenység. járászavar. vérzések erőssége. hányinger. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. ezeknek nincsen organikus háttere. A beteg mégis. gyengeség. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. szabálytalan jelentkezés. 1. 1. műtét fordulhat elő. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. vagy pszeudoneurológiai tünetek. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. süketség. korán kezdődő és tartós panaszok. multiplex. kettőslátás. veszélyeztetett terhesség. ez alatt ingerlékenység. Fájdalmak: medence. emlékezetkiesés. . Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. ájulás. ezt színesen dramatikusan adja elő.

akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. exhibiciónista módon képesek viselkedni. amin persze a beteg sértődik meg. depressziós kórképekkel.tartja. Ezek a betegek. éppen ezért nehéz elkülöníteni. ha nem velük foglalkoznak. az aktuálneurózisok közé sorolta. a libidó közvetlen transzformációja. különösen. somatikus panaszok sokasága. A szexuális . A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. kapcsolat zavar. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. tartós. nehezményezik. illetve heves agressziót vált. multiplex. csak saját bajuk foglalkoztatja. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. és előbb-utóbb szimulánsnak. sajnos a demonstratív. de ugyanakkor erősen kontrollálóak.1. ám színes tünetekkel szemben. visszatérő. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. a szomatoform zavar lényege a sok. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. magatartásuk én-központú. Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. hangulati nyomottság. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan .

A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. de ezt a beteg nem fogadja el. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. 3. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. Mások inkább orális zavarnak tekintik. 3. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. agresszió tódul elő. úgy jön létre. A tünetek legalább 6. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. hónapja fennállnak. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció . és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 3. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. anélkül. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. azaz én-védő funkciója van.késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. 2. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. a hipochondriás tünet nem más. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. DSM 1. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. A tünetek sajátos interpretációja. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan . Nem része más kórképnek.

A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. Viszonylag ritka kórkép. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön 1. ezt a beteg nehezen fogadja el. stigmatizáltnak érzi magát. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak.megszűnnek. A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. munkahelyi romlást okozhat. vagy pszichológushoz. de a személy aggodalma túlzott. 1. többnyire számos szomatikus vizsgálat. környezeti terheléssel. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 1. Enikő PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. vagy ha van is szervi alapja. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. 1.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. A fájdalom lehetővé teszi. TEST--. DSM 1. 1.DISMORFIÁS ZAVAR 1. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. . 2. enyhe fizikális anomália jelen lehet. a fájdalom mértéke meghaladja azt. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. segíti amit egyébként elérni nem tudna. szociális. 3.

alacsonyabb rendűnek . A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. zárt. DEPRESSZIÓ----. általános energia hiányban szenvednek. 2. a viselkedési.A betegek nehezen hozzáférhetőek. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. elvesztik a humorérzéküket. szomorúságot. színtelenek. mimikájuk szegényes. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. kellemetlennek. legfontosabb területén jelentkezhetnek. 1. elutasítottságot.MÁNIA---. a kognitív. gyakori sírásrohamokat élnek át. „sótlanok. megszűnik a lendület a kezdeményező készség. Külsőleg csúnyának. Semmiben nem találnak örömet.”. szemkontaktust kerülik. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. 4. A beszédük halk. „faarc”. nagyon mozdulatlan. az érzelmi. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. időnként dühöngenek. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. és ő sem képes senkit szerertni. monoton. . nem szereti őt senki. ürességet. inadekvátnak. 3. élnek át. és a szomatikus funkcióknál. merev. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. lelassulás. a motivációs.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. nem ritka a szuicid veszély. gyakran szorong. visszataszítónak.

alvás zavarok széles spektruma. ingerlékenység. egyáltalán alkalmatlan az életre. Romlanak az intellektuális képességeik. ha legalább egy mániás és egy . 5. nem képes magát sem aktív. mindig a legrosszabbra készülnek. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat.undorítónak tartják magukat. sebességben. ezért mindent halogatnak. megnövekedett aktivítás jellemzi. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. sem passzív módon kipihenni. nem képes jól koncentrálni. felfokozott beszéd. székrekedés. vagy túl evés. motoros és mentális lelassulás. minőségben. örökös fáradtság. csökken az emlékezete. szédülés. A mániás beteget fellazultság. akikkel senki nem akar szóba állni. hanem motivációs eredetű. kellemetlen mellkasi szorítás. aggódalmakodás jellemzi. Ebből következik negatív jövőképe van. de ez nem intellektuális deficit következménye. kapcsolatba kerülni.felhangoltság. PMD csak akkor diagnosztizálunk. Gyakori az étvágytalanság. néha nyugtalanság és félelem. úgyse fog semmi sikerülni. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. Fajtái unipoláris depresszió. emésztési zavar. Szomatikus tünetek: fejfájás.

egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. bár felületessek. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. relative magasabb arányban a nőknél. jókedvűen humorosan és vég . jókedv jellemzi őket. általában semmi nem állíthatja meg őket. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. Örökletesség valószínű.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----.megnövekedett motoros aktivítás. a mánia viszonylag fiatalon indulhat.depressziós fázist azonosítani tudtunk. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. cselekvési kedv. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. hatalmas erőfeszítésekre képesek. Endokrin rendszer zavara. Etiológia. A hipomán könnyen beszél. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. nem kételkednek önmagukban. míg a depresszió idősebb korban. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. 35-60 év. élénkség.

csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. de nem fejez be semmit sem.nélkül. majd másik pillanatban nevet az egészen. gyakoriak a szleng kifejezések. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. de szükségleteikkel sem. viccelödő. túl személyeskedő. de nem odaillően. váltogatja a gondolatokat. folyton humorizál. minden helyzetben nonkonformak. ez fokozatosan is kifejlődhet. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. haverkodnak. kötelességeikkel. befejezetlen gondolatok. vagy heves düh kitörése lesz. de hirtelen is kialakulhat. . szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. beszéde fellazult. impulzívvá. túl tolakodóvá. túl intim. ingerlékennyé válik. asszociatív leágazásokkal. idétlenkednek. Ha nem figyelnek rá. egzaltáltak. elfelejtett . felületes. gyakran tartalmatlan. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. A páciens teljesen kontaktus képtelen. öltözködésükben „ csupa fux. könnyen elsírja magát. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. Egyik tevékenységből a másikba csap át. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. kontrollálhatatlanná. de a legextrémebb formában. inkoherens. ebből fakadóan megszűnnek a határok. nincsenek tisztában jogaikkal. de saját érdekeiket is semmibe veszik. gyakori az italozás. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura.

Előfordulhat. Gondolat rohanás. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus.nek jelen kell lennie. figyelemzavar 1. esetleg téveszme. vagy csak 2. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. hangulattal nem kongruens téveszmék. paranoid kórformák kizárhatók. Időtartama legalább egy hét. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. Bizarr viselkedés. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. 1. nem képes kooperálni. 1. grandiozitás érzése. D. . SCH-id. 1. Zavartság. Szokásosnál több beszéd. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. téveszmék. aminek nem ismeri fel káros voltát. hallucinációk. szexuális. de jelenleg tünetmentes. esztelen üzleti szerződések. A.. paranoia. D. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. munka. beszédkényszer. . 1. Diagnosztikai kritériumok: A. bár összefolyhat depressziós hangulattal. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. 1. vagy nyugtalanság.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. SCH. Remisszióban van a beteg. 1. 1. mulatozás. C. pénz költés. vakmerő autózás. növekvő aktivítás. Gyakoriak a hallucinációk. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. társasági. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője.. Önértékelési infláció. kritikátlan szexuális viselkedés. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. 1. Csökkent alvásigény.

Nincsen spontaneitás. mozgása lassú. nincs intellektuális defektusa. A páciens kedvtelennek látszik. csak a családja terhére van. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. meglassúbbodottan beszél.. Sokféle szorongásról. hallucinációk. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. mintha fájna a beszéd. De nem tűnik dezorientáltnak. csak kérdésekre válaszol. ha a realitásérzék láthatóan sérült. --. a munka végző képességük jelentősen csökken.depresszív hangulat. nehezen beszél. téveszmék. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. gyakori. ---nehézségek a gondolkodásban. de másokat is megtámadhat. mint mikor lefeküdt. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. nem tud aludni. kárt tesz magában.Pszichotikus jellegű állapot. Nincsen étvágya. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. hogy a családban más tagoknál is előfordult. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. árad belőle a kínlódás.pszichomotoros gátoltság. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. . legalábbis fantáziában. félelemről számolhat be. de ez valós veszély is. nem tudnak kikapcsolódni. bizarr viselkedés állapítható meg. azt is nagyon szúk szavúan. halkan. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. utal is a szuicidumra. Reménytelennek éli meg az életet. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. de anélkül is kialakulhat.

kedvtelenség. hallucinációk. öngyilkossági gondolatok. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. erős őnvádlások alakulnak ki. sötét gondolatok. a következő szimptómák közül legalább 4. nem váltogatják egymást. koncentrációs nehézségek. székrekedés. energiátlanság. örömtelenség.. legalább két hétig tartó időszak. 2 álmatlanság. elesettség. rossz hangulat. csökkent érdeklődés. társul. határozatlanság.Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. Értéktelenség érzése. Csupa rossznak érzi magát. 3. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. A. visszamenőleg is és a jelenben is. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. önvádlás. örömtelenség az élet minden területén. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. döntésképtelenség. letörtség. étvágytalanság—súlyveszteség. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. aluszékonyság 3. B. reménytelenség. 3. bizarr viselkedés. étvágytalanság. ingerlékenység. csökkent érdeklődés. Nyomott. csökkent szexuális vágy. diszforikus hangulat. 3. 3. komly szándék. gusztustalannak érzi magát. A halál visszatérő képzete. szomorúság. 1. Rémálmai vannak. Fáradtság. ksérletek. Gondolkodási. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. . pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 3. excesszív vagy indokolatlan bűntudat.

ha a múltban voltak ilyen tünetei. hallucinációk.pszichomotoros epilepsziánál. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. SCH is indulhat hangulat zavarral. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel. de jelenleg nem állnak fenn. depresszív stupor. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--.toxikus delíriumnál. --. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. Remisszióban van a beteg.intrakraniális lézióknál --.de akár hónapokon keresztül is tarthat. --. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült.D. bizarr viselkedés figyelhető meg.48.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. téveszmék. inadekvátság . bűnösségi érzésekről.óra --. Az akut mánia --. közbülső tiszta periódusok nélkül. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet. Differenciáldiagnózis.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél.

bűnösség érzéssel. Igen ritkán fordul elő. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió.érzéséről. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. vagyis nincs pszichotikus tünet . a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMDben leírtakkal. depresszív hangulattal. Elkülöníteni csak annak alapján lehet.s nem. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. a realitás kontroll elvesztésével. pl szeretett személy elvesztése. míg az SCH. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. de nem sérül a realitáskontroll. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. fertőzések után. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. szemben az összes többivel. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. az SCH-s nem visszafogottabb.

Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. 2. 1. bűntudat érzés. Az utóbbi két évben. 4. frusztráló. majd önleértékelés alakul ki. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. rigiditás. Diagnosztikus kritériumok 1. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. Önmagát elutasítottnak. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. szeretetre nem méltónak. családi környezet nyomasztó.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. 3. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. önleértékelést. az irreális felettesén. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. felnőttkori tárgyvesztés esetén. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. a korai fejlődés patológiás. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus . csökkentértékűség érzése kialakuljon. alkalmatlanság. az el nem fogadás. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. pl. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. ügyetlennek. csúnyának. A magára maradt. annál nagyobb az esélye annak. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. hogy az inadekvátság.

szokásosnál kevésbé beszédes. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. ---4. bánat. ---13. A depresszív szindróma--. csökkent érdeklődés. Differenciál diagnózis. teljesítmény csökkenés. csak most erősebben. ---7. produktivitás. vagy hiányzik. reménytelenség érzése mellett csökkent érdelkődés szinte minden iránt. energiátlanság. öngyilkosság visszatérő gondolata. ---6. ingerlékenység. 3. ---5. koncentráció zavar. . gyakori sírás.örömszerzésre. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. alkalmatlanság érzése. könnyezés. vagy aluszékonyság. 2. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. önvád. pesszimisztikus jővőkép. örömtelenség. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. dührohamok ---8. szórakozás hiánya. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. reménytelenség. reakcióidő csökkenése. ---2. halál. tevékeny. ---12. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. krónikus fáradtság. élvezőképesség. csökkentértékűség. álmatlanság. az életében ez mindig jelen volt. figyelem.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. szorongásos feszültség. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. ---3. ---10. ---9. 4. ---1. ---11.depresszió szintjét. levertség. pszichotikus jegyek hiánya. önsajnálat. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni.

A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat. valóságkontrolljuk. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres.depresszió mélysége. 2-3. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. étvágytalanság. a depresszióját rejteni igyekszik. ezért fokozott mértékben kompenzál. passzív dependens és agresszív karakterek.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. beilleszkedést tesz lehetővé. hárít. de korahajnalban. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. Kezdetben kedvtelenség. . A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. Körül felébred és nem tud visszaaludni. alvászavarral jellemző kórkép. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. estére jobban érzi magát. amire oda kell figyelni: --. szorongással. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. reggel a legrosszabb./ kezdődő aggódással. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. ffi 60-65. érdektelenség.A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--.

Gyerek elköltözése. Magány. Tétlenség. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. amelyek depresszív jellegűek. semmi sem sikerült. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoidparanoid / . A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. hanem gyerekkorban. esetleg mindennel leszámolt. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. KRÍZIS – koncepció. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. . nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. szexuális vágy csökkenése. visszamenőleges önelítélésbe. megszűnése. Elvesztett hozzátartozó.álmatlanság. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. A neurózis nem az involúció időszakában indul. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. intelligencia deficit mutatható ki. illetve a tünetek általában enyhébbek. szuicid gondolatok merülnek fel.

amely az érintett. amelyben mind a jobb. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. új örömforrást. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. 3. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. regresszív reakció: komoly depresszíó.Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. 3. fájdalmas csüggedés vagy levertség. elfordulás azoktól a tevékenységektől. amelyben az egyén találja magát. 2.-re nyúlik vissza. normális gyászreakciót. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. annak a képességnek az elvesztése. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg. öngyilkosság. 2. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. fájdalmas állapotként határozta meg. néhány esetben késleltetett. Lindemann az akut gyászreakciót. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. nagyon mély. Bizonyos kockázati események. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. A szinróma lehet típusos és atípusos. arra a kockázatos szituációra utal. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. nem minden érintettnél alakul ki krízis. másoknál túlzó formában jelentkezik. Megkülönböztet:1. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. patológiás gyászreakciót. hogy elfogadjon más. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. a krízis elmélet 1942. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. .

illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. stb. . Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. 6. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. akkor tapasztaljuk. szorongás gyakori jelenség. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. 8. Érzelem nélküliség. A klinikai tapasztalat. mit csinált rosszul. 2. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. állandóan ezzel foglalkozik. Dühös lehet a világra. / kamasz. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. mindenkinek könnyebb. hogy más halt meg és nem ő. segítségnélküliség átélése. erősítheti a bűntudat érzését. tagadás. Bűntudat jelenléte. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. ez lehet az első reakció. az orvosokra és mindenkire. hanem egy deliberált. mert meghalt. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik.apa konf / 4. 9. 7. acting out szintű cselekvés. mert itt hagyta. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . általában rövid ideig tart. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. Ez még több bűntudatot mobilizál. 5. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés.Normál gyászmunka jellegzetességei. 3. az átélt indulat. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. ambivalens érzés. keresi a hibát. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. segítség nélkül maradt. A bűntudat legfontosabb forrása. az ellenséges. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. 1. Ha voltak előtte halál kívánságai. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk.

Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. depresszió. ha a páciens képtelen szorongás. dühös vita zajlott. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. 5. az egyén adaptációs képessége. a személy kiemeli a tárgyat.Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. ellenséges reakció. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. alacsony fájdalom tűrés 2. a halott túlidealizálása. ha az elhunyt balesetben halt meg. 5. viselkedési minták elvesztése. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. 4. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történ ő szembesülést. fájdalmas érzéseket elviselni. bűntudat 4. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések átélésének elkerülésére. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. vagy menekült. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. . Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. 6. váratlan vagy hirtelen halál. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. 5. 3. 2. szomatikus problémák. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. A halál módja. hogy a halott személy él. az én állapota. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik.

az ember temperamentumát négy váladék határozza meg.szomatikus összeköttetéseket feltételez.a lélek befolyásolja a testet. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. akkor a személy szorongással válaszol. ellenségesség ---jelenik meg a személy számára.PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. Bizonyos konfliktus. Specifikus pszichés--. a szellem felfog és akar. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. Descartes --. egy specifikus pszichológiai ingert. és a test befolyásolja a lelket. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. 2. anyagtalan. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. még nem tudjuk miféle szervi . végül patológiához vezet. Általános tényezők hangsúlyozása. Interakcionizmus--.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. amik befolyásolják a belső szerveket. 1. a test pedig olyan mint egy gép.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart.

Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. kolitist. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. keményen dolgozó. magas vérnyomáshoz. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. vagy artritiszhez vezethet. A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az . általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. és tartós és hosszan tartó. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. az abíciozus. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. ami gyomor fekélyhez vezethet. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. nem próbál személyiség típusokat. asztmát eredményezhet. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben.prediszpozicíció miatt. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. hajszolt ember. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. pl.

ami az orr bedugulásával járhat. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. mint hibás fiziológiai funkcionálás. ettől a válasz inadekvát. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni.emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. a tartós változás patológiát eredményez. aki ezeket az érzéseket éli át. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. nem tehet . hanem inkább a betegtől. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. szorongással. hiányosságot talál önmagában. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. vagy mint patológia. Pl. nem képes ezeket megváltoztatni. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. az orrnyálkahártya vérbősége. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. és az egész élettörténetétől. nem tud megbírkózni. a kialakított reakciómintától. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. Feladás—feladottság komplexum: az a személy.

talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. 2. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet . amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. tünetei feszültség. küszködés állandó érzése. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. Rémület és zavarodottság. koncentrálási képtelenség. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. dependensen kötődnek. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. vagy patofiziológiai oka van. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. múlhatatlan aggódás. 3. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik.--védekezés egy túl korai. Diagnosztikus kritériumok: 1. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. infantilisek.semmit. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. ami a működési hatékonyságot zavarja. irritabilitás. nyugtalanság. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak.

infekciózus. olyan általános irányulságot képvisel. Asztma bronchiale--. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. a születés után az első légvétellel indul. lefolyásában. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. ilyen esetben a roham csakis a beteg . és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. szerv. A pszichoszomatikus medicina. pszichoszomatózisokat. A légzés és az autonómia kapcsolata. 2. Minden életkorban jelentkezhet.a kilégzés zavara. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap.neurózisok. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. Az instrintic forma magában foglalja az ún. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. és különösen azok kezelésében. 3. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. A légzés az önkifejezés eszköze is. konverziós szimptómák.elkülöníteni: 1. funkcionális szindrómát. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás— intrinsic asztma bronchiale között. Légzőszervi betegségek. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében.

elfojtott ellenségességgel. a roham a tüdő bömbölő jelenete. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával.-. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. akiknek jellemzői a paranoid vonások. 2. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker.által a virágnak tulajdonított jelentés. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív. Pszichodinamika 1. A sírás elnyomásának magyarázatát. fantáziák emocionális . Leírtak respirátoros személyiséget. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le. Ez értelmezés mellett szól. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt.tartalom miatt váltódik ki. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. Mások orális személyiséget írtak le. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják.-.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. Szexuális csábítások. versengő érzések.

amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. Köhögés—öklendezés.. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát.Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. infekciós oka van a köhögésnek. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a . súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. akkor belső feszültségre utal. Fuchs és Weizsacker . feszültség. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. amely asztmás rohammá alakul.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. és ilyenkor tehermentesítést jelent. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. 4. A köhögés arra szolgál. A beteg konfliktusát a befogadás. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. viszonylag tudatközeli lehet.-. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. „ A szorongás. mivel megtorló visszavonástól. Emellett a tiltakozás. „összeolvadni”. 3.-. legtöbbször bizonyos emberekre irányul. Az a célja lehet.feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától. így tiltakozó köhögésről beszélnek. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. ha nem organikus.

kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. a hiperventillációt és az ún. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő.köhögése közötti összefüggésre. de a gátoltságnak is kifejezője. így ördögi kör alakul ki. mély légzési kényszer áll elő. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. kötelességtudó. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. önmagát erősítő folyamat. . amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze. légzési fűzőt. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. takaros. légszomj. idegesség kifejezőjeként tartják számon. a mellkas beszűkültsége. Az ideges légzés szindróma. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. az életkor előre haladtával ritkul. Rendkívül normatartók. mint a sóhajtozó légzés.depresszív.

alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Saját igényeiket rendszerint visszatartják, erősen gátoltak, agresszív késztetéseiket képtelenek meg- és kiélni. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani, mivel, a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Főleg olyan családokból származnak, amelyekben a gondoskodó, érzékeny, de frusztráló szülők miatt, erősen szabálytisztelő, individuális ellenes nevelésben részesültek. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb, a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket, viszont elnyomják, mert létük fenyegetéseként élik meg. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza, másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki, a tehetetlenség érzése miatt, vagy azért mert szorong az őt szinte bénító, számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. Tüdőtuberkolózis. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg, ez függhet az immunrendszertől, az egyénnek a stresszel való viszonyától, és a személyiségétől. Személyiségkép: már 1826- ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka, a szomorú, mély, hosszú ideig tartó szenvedés. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus, csalódás, tartós félelem, állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni.

A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg, bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására, az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye, rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. Szív- és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Szorongásos egyének, főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban, ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. , ha nem eredményeznek szervi leleteket, akkor funkcionális szívbántalmakról beszélünk. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai, Tachicardia, szívdobogás, szívgörcs, rövid arritmia, légzészavarok, leizzadás, remegés, farkasétvágy, szédülés, paresztéziák. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el, ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1, A- csoport, nagyon körülírt csoportot képeznek, a szívneurózis fóbiás alanyai, azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban, támogatásra szorulók, folyton orvosi segítséget keresnek, , attól félnek, hogy szívbénulásban meghalnak. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben, azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. 2, B csoport, sokkal heterogénebb, erősen hipochondriás, depresszív betegek alkotják ezt a csoportot,

legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora, gyengének érzik magukat, csökken a teljesítő képességük, fokozott pulzus szám, ritkán éreznek szorongást. Pszichodinamikailag: általános apátia, fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak, és pubertás korukban váltak visszafogottá. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája, becsvágyók, küzdésre, munkára törekszenek, elmerülnek a határidőkben, agresszívek, ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak, türelmetlenek, nyugtalanok. Viselkedés szinten állandó készenlét, sürgetettség, feszült arcizomzat, erőteljes beszédstílus. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős, hogy semmi másra nem marad ideje, szinte a munkadüh megszállotjai. Petzold ezt azzal magyaarázza, hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat, mint személyes—családi környezetben, az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. A betegek állandóan túl erőltetik magukat, a betegek hajlanak arra, hogy letagadják a konfliktusaikat, Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Esszenciális hipertónia.

Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. fájdalom. és mindig valamilyen típusú veszély. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. akár fantáziált. . de nem követi akció. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. az engedékenység. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. akár valós. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete.A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. ennek körülményei változatosak. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. A gyomor. létre jön. Alexander írta le. Gasztrointesztinális betegségek. szorongás. sokk. a teljesítmény orientáltság. vagy szorongása ellen. A keringés előkészület az akcióra. általában a félelem a fő komponens. a passzivitás. a konfliktuskerülés.

fájdalmak.idült hasmenés. megragadási nehézségek--. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. nem tud valamit lenyelni--. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg.idült székrekedés. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz. túlterhelő.étvágytalanság.valamit elakar taszítani--. 5. lefogyás. 4. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor— bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz.somatitis. nyelési bántalmak. visszautasít valamit--. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. émelyeg.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. 3. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak . míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. 1. nem tud valamit többé feláldozni--. illetve a dac és lázadás konfliktusa. colitis.gyomor fájdalmak. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség. 2. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. 6. hányinger. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek.evészavarok.hányás. fekély. magáévá tesz--. foghús tünetek. colon irritabile. 7. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban.

bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. depresszív gondolati folyamatok. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. fantáziaszegény. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. ez indulatkitörésekre. merev.depresszió vonásokkal rendelkeznek. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. 1. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. környezeti konfliktusaikat. alkoholisták. 4. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. passzív. A szorongás. függőség iránt meghiúsulnak.függő betegek extrém tárgy igényekkel. véráramlása. 3. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. hogy táplálásban részesüljön. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen.vágy az elfogadás. 2. motilitása. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. Agresszív környezet. míg a szorongás meglassítják. mechanisztikus életmódban és . Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. paranoid viselkedésre hajlamosít.A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. a jutalmazás után. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át.

A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. a tevékenység utáni sóvárgással. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. így folytonosan frusztrálják. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. vállalom a .receptív irányultságot. takaros. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. erősen konformista. 5. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. magamra veszem a felelőséget. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". akinél az ulkusz rosszabbodása. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. Bálint szerint ezek a függő oknofilek.tárgykapcsolatban léteznek. semmiféle rizikót nem vállalnak. Életstratégiájuk lényege. segítem barátaimat. ánkorlátozottságot mutató. mégsem támaszkodik ezekre. Alexander szerint eltaszítják az orális. másokban is csak saját magukat látják. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. viharos fekélytüneteket produkálnak. mindenkinek csak adok. alkotó. akkor következik be. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. mivel azok nem férnek össze a függetlenség. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. ami állandó feszültséget tart fenn. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. hogy védettek legyenek.

Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. kapcsolatokban szegényes. pedantériáról. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. . és fukarságról. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. ami az enyém”. de mindent együtt kell tartanom. külsőleg ugyan nyugodt. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg.vezetést. önálló vagyok. rendszeretet. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. Freud az önfejűség. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. Másoknál a székrekedés. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. az intoleranciáról. de belsőleg feszült. Alexander azzal jellemzi magatarásukat.

de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. fontos a pszicodinamikában az adás— kapás. véres hasmenés. fekélyek. Bőrbetegségek. váltakozó hasmenés és székrekedés. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. nem specifikus gyulladás. és perifériás érösszehúzódás. elpirulás. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. A bőr. a depressziós reakciókészséget. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. és az agressziógátlást. a nárcizmust. mint a központi idegrendszer ektodermális . Colitis ulcerosa. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás.Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. főleg a terminális ileumban. erős hasi fájdalmak. de az egész gyomor. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. görcsök. pulzus labilitás. erős. A Crohn betegségnél krónikus. érzelmekről keveset beszélnek. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. A betegek személyiség képe nem egységes. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. túlérzékenyek a kudarcokra.emésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. haspuffadás. önérzetük gyenge. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. Emellett fokozott izzadás.

mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. . és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. és a személyiség zavarok. A másik részük panaszkodok. A bőr határ szerv. izzadás. Emellett érzékszerv. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. elsápadás. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. fontosak az emocionális stresszek. ég a pofám . harcias megjelenést mutatnak. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. lúdbőrözés. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. bosszúállók. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. pl. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra.része. a haj érintettek lehetnek. viszketés. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. mint a bőr. nem tud kibújni a bőréből. vastag bőr van a képén. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. sorompó a saját és a külső világ között. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. Képes arra. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. ----elpirulás .

az arcpír és a mellek területén. gátoltak az agresszív viselkedésükben. csalódások és bonyolult. Rozacea. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. Lokalizált bőrviszketés. Viszketegség. 4. Szexuális nyugtalanság. ahogy mondani is szoktuk. nagy szorongási készség. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés.2. viszketek tőle. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. göbképződés. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. fűszeres ételekre. 3. szorongó függőség mások jó véleményétől. ínség. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. . kényszeres tetszés igény. csődök. csekély toleranciával. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. vétkességérzés. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. megnövekedett véreresség. Súlyosabb lelki feszültség. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. Általánosabb nőknél. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. 30-40 éves korban jelenik meg. Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek.

A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. ambiciózus. amikor a beteg eléri a . A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. hidegség és emocionális stresszek. a támogatás iránti igény egy alárendelő. a figyelem. a reális vagy képzelt tárgyvesztések. fertőzések. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. biztonságának. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban.állandó félelem a figyeléstől. túl sok vagy túl kevés napfény. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. két típusát szokták elkülöníteni. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . befolyásolható. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. Néhány beteg esetében a szeretet. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. vagy provokatív viselkedés mögött. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. a keringési típust. . amelyek szégyenkezést keltenek. nyirkosság. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi.

jellemző rájuk a perfekcionizmus. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. vagy agresszív érzések. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. hogy tolerálja elfojtott haragját. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. ami nem fejezhető ki szavakban. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. Migrén típusú keringési fájdalom.képességei határát. krónikus fáradtsággal. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. étvágytalansággal. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. Tiltott ellenséges. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. reggeli merevség a . Izom—összehúzódásos fejfájás. A fájdalom általában bilaterális. rigiditás. ami általában tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. étvágy elvesztésével. Bármelyik életkorban indulhat. keringési tünetek. általában okosak. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. az elfojtott harag. émelygéssel hányással.

Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás.szerveződés : éretlen. legyen hivatásbeli. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. affektív torzulás jöhet létre. Gyász. ha valaki konok.végtagokban. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. abnormálisan függővé válnak. gyenge én-struktúrát mutatnak. gátolt. sokszor infantilis dependencia alakul ki. vagy hirtelen. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét.. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. gyengeség hatására az ember magába roskad. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. . Én. vagy férfiassággal kapcsolatos. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. konformista. súlyos szorongást mutatnak. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. A betegség kezdődhet lappangva. Gerincbántalmak. főleg azoknál. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. kétség.

maga a kifejezés. amelyre az alábbiak jellemzőek --. megpróbálja elkerülni az étel hizlaló hatását. A falási epizódok nem következményei anorexia nervosának. ökör. extrém teltség érzés.-nál. Nem purgáló típus: egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaz. 8. hashajtókkal. vagy megzavarják és ez agressziót válthat ki. Klinikai tünetek: A legmarkánsabb tünet a falásroham. illetve a büo nagyító képző. zabálási epizódok jellemzik.ÉTKEZÉSI ZAVAROK BULIMIA: jellegzetes túlevés. purgáló típus. A kontroll vesztés érzésével járó epizód titokban zajlik. elalvás. nagy mennyiségű étel megevése. hashajtóztatja magát. betegesen félnek az elhízástól. három hónapon keresztül. . 3. Két típusát jelölik: 1. túlzott mértékű testgyakorlat. gyakori testsúly ingadózások. melyek nagyobbak 4-5 kg. Mind a falás. mind az alkalmatlan kompenzáló viselkedés átlagban hetente kétszer jelentkezik. mint koplalás. ami naponta többször is előfordulhat. 8. falási. és a súlya. Diagnosztikus kritériumok. 2. 6. 2. ez rendszeresen hánytatja. valamint limosz éhség szavak összetételéből ered. visszatérő falási epizód. Depressziós hangulat és önvádlás a falásroham után. önhánytatással. önértékelését túlzottan befolyásolja a test alakja. a görög büosz.meghatározott időtartam alatt . amely jelentős szenvedést mobilizál. 5. 1. az epizód alatt jellemző a kontroll elvesztése. megszűnéséhez hasi fájdalom.

Normál testsúly ANOREXIA Korai kezdet. Kezdete ált 18. Kóros testsúly . Nyelőcső sérülések.A falás rohamok gyakran rítus. Gyakran AN-val indul. Parotis. mensruáció elmaradása. Night-eating szindróma: éjszakai falásroham. Fogak zománc rétege megsérül. emésztési zavarok. submandibuláris mirigyek duzzadtak. önhánytatás. még nyomjelző ételt is fogyasztanak. az önhánytatás miatt. majd újra töltik a hűtőt. perfekciónizmus. Főleg nők betegsége. teljesítmény orientáció. elektrolit zavarok. A kontrollvesztés érzése alapvető tartozéka a tüneti képnek. gyakran alterált tudatállapottal jár. 18 év. BULIMIA Később kezdődik. ez akár halálos kimenetelű is lehet. de férfiaknál is van. a belső jelzések helyett akülső megerősítésre való törekvés. majd a kórkép átfordul BN-be. K-vitamin hiány. de nincs önvádlás. hormonális zavarok. Az önkontroll deficitéhez tartozik a testsúllyal való állandó foglalkozás. Személyiségjegyek: A külsö alak és a testsúly túlzott ellenőrzését. depressziós konfliktus feldolgozási mód. Testi tünetek: kézháton levő horzsolás. Bulimia nocturna éjszakai falási roham van önvádlás. kényszeres vonásokra való hajlam. lefolyása 4-5 év. gyomortágulat. mint az AN.szerű viselkedések. Év. így a bulimiások külsö kontroll személyiség típusba tartoznak. A BN tünetei érettebb személyiséget igényelnek. önértékelési zavarok. ritkán ugyanazt az ételt eszik.

stb. aszkétikus. teljes kontroll érzése. A hajtóereje ekkor a hányás. A betegek megtanulják a hányás pozitív hatásait élvezni. feldolgozni.Titkolt kerül. hashajtás feszültség csökkentő funkciója alapvető fontosságú. dependensek. maga a hányás szimbolikája fontos itt. mi az amitől a páciens ilyen módón szabadul meg. Multidimenzionális pszichoszomatikus betegség. Erős autonómia igényük van kötelékek. mi az amit nem tud megemészteni. Rosen és Leitenberg szerint a hányás. ha a hányás mint elkerülési válasz elmaradna. stressz következménye is lehet. Én-ideál karcsú. Impulzus-kontroll zavara. unalom. Az evés különböző frusztráció. nem pedig a falásroham. elkerülő viselkedést mutatnak. A hízás veszélye miatt a perfekcionista énkép megőrzése védekező manőverek következnek: önhánytatás. magáévá tenni. kellemetlen következmények nélkül. attraktív. Tagadják a szexualitásukat szoros családi Távolságtartás. . Szociális kapcs. míg az anorexiások gátoltak. a bulimiás epizódok megszűnnének. A bulimiások cselekvés útján vezetik le feszültségeiket.ban mások felé hatalomgyakorlá Önkontroll elvesztése Figyelem középpontjába Nemi jelleg nélküli. Van szex partner. nőies. hanem szorongásoldó hatásuk is lehet. A falási epizódok nem feltétlenül éhségérzet következményei.

Az utóbbi években a bulimiás tünetek felfoghatók disszociatív jelenségként is. A soványság ellenére intenzív félelem az elhízástól. 3. Jelentős testséma zavar. Az evéssel való kényszeres törődés. önértékelése sérült. Az impulzus kontroll zavar mögött gyakran a következő kognitív torzulás mutatható ki. testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása 3. az evés uralkodik a betegen. módosult tudatban történik. alakját nem képes megfelelően megítélni. A betegeknek nagyobb a hipnotikus fogékonyságuk. „ A valóság ennek fordítottja. mert semmi mást nem vagyok képes kontrollálni.Vannak szerzők akik az evészavarok kényszeres jellegét hangsúlyozzák. Rothenberg. leginkábbszexuális izoláció és homoszexualitás derült ki. a bulimiások önhánytatása az anyáról való leválást. Külön fejezet a bulimia és szexuális zavarok közötti kapcsolat. „ kontrollálom az evést. az anya elutasítását jelenti. Speciális disszociatív állapotnak tekinthető a bulimia nocturna. . az áthelyezés és a regresszió útján. hinagóg állapotban . Gyakran észleltek BN-ben szexuális zavarokat. a testsúly állandó figyelése közös a két evészavar típusban. A táplálkozási ösztön a szexuális ösztön helyére lép. Másik analitikus elképzelés: a táplálkozás ösztöne a tápláló anya iránti vágyat is jelentheti. ANOREXIA NERVOSA 1. 3. A kornak. Gyakori terápiás tapasztalat evészavar kialakulását szexuális frusztráció előzi meg.

A hisztériás karakterű szomatikus zavarokat alakít ki. míg az SCH-s téveszméket alakít ki. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. Aggódnak az elhízástól. Sok esetben a táplálék és a test kontúrja szokatlan szimbólikus jelentőséget nyernek. ill férfi mivoltát. 3. hashajtózás. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. érdektelenné válik az evéssel szemben. A fóbiás beteg fél az elhízástól és vonakodik enni. A nemi identitás annak a tudata. ill. a másodlagos nemi jegyek eltüntetéséről szól a diéta a szexus fel nem vállalható. ami zavarja a táplálék felvételt. nő vagyok. gyengeség. enyhe vérszegénység. A nemi szerep mindaz. vagy a megtisztulási procedúrákkal. alacsony vérnyomás. beöntéssel foglalkozik. amit az egyén mond vagy tesz. Testi tünetek: székrekedés. nem foglalkozik rendszeresen a falással. hogy férfi vagyok. PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK A szexuális identitás zavarai: lényegük az anatómiai szexuális jelleg és a nemi hovatartozás érzése közötti inkongruencia. stb. szélsőségesen diétáznak.A menstruációs ciklus elmaradása. önhánytatás. megtisztulással. . Falás.tisztulás típus. amelyben mások tudomására hozza női. Két típusa van: restriktív típus. alacsony szívritmus. szégyenteli. legalább három hónapon keresztül. A depressziós elveszíti az étvágyát. a személy teljesen a falással. míg a kényszeres elmélkedik rítusokat talál ki.

Gyakran kérnek sebészeti. . kíséri szorongás. és ifjú korban szokott kialakulni. szuicidium. A női anatómia elutasítása—állítja hogy férfivá fog felnőni. melyet nem tartanak annak. mert az ellenkező nemhez sorolják magukat. A saját nemi szerveiket undorítónak tartják. Rendszerint nem kedvelik a saját nemüknek megfelelő ruházatot. Az öltözködés. Gyakran társul személyiség zavarhoz. Az anatómiai nemi jelleget szégyenli. organikus zavarok. transzvesztitizmus. Diagnózis ---SCH. vagy azt állítani. hormonális beavatkozást. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. TRANSZSZEXUALIZMUS : az anatómiai szexuális jelleg miatti diszkomfort és inadekvát érzés. viszolyog. ---képtelen lesz teherbe esni. Lányoknál: erős vágy fiúnak lenni. mélyreható zavar a nemi hovatartozás érzésében. Csak két évi folyamatos fennállás után diagnosztizáljuk. vagy annak állítása hogy ő fiú. Előfordulás ritka férfiaknál 2-8-szor gyakoribb. depresszió amiért nem élhet másik neműként. a másik nem foglalkozását űznek. férfiak néha megcsonkítják magukat. ő a másik nemhez tartozik. társas problémák. Lefolyása : aszexuális. gyakran a másik nem ruháját viselik. a másik nem tagjaként való éltre. GYERMEKKORI SZEXUÁLIS IDENTITÁS ZAVAR Az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzés és a vágy a másik nemhez tartozni. feminin HO. a viselkedés és a kommunikációs stílus a másik nemre jellemző. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. Diff. Következmények súlyos szociális problémák. homoszexuális.1. depresszió.

Általában nem tartják magukat betegnek és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. Kezdet pubertás előtt. női ruhába öltözés. A parafiliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. ---. Női foglalatosságok kedvelése. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. depresszió amiatt. 2. kényszerített. valódi vagy szimulált szenvedéssel. cselekmények kellenek. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. 3. női küllemre törekvés.kényszerítő vágy lányokkal együtt játszani. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak és kiterjedhetnek: 1. vagy lesz pénisze Kezdet a pubertás előtt. gyakran kisegítő kellékek és szerepleosztás is megtalálható. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. egyet nem értő partnerrel való aktusra. ezért a koitáis és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. kielégülés nem jön létre.nincs vaginája. a szexuális izgalom nonhumán tárgyaira. Ezek következetesen. Társul a mások megítélése miatti problémák egész sora. és a nem erotikus feszültség sem enyhül. gyakoriak a személyiségzavarok. ezek nélkül a valódi szexuális élmény. A nemi szervei undorítóak és elfognak tűnni. . PARAFILIÁK A szexuális ixgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek. A férfi anatómia elutasítása.van.nem fejlődik ki a melle.--. --. Fiúknál : erős vágy lánynak lenni vagy állítja ő lány. szégyen. néha bűntudat.

de az átöltözés szorongásoló hatású marad. TRANSZVESZTITIZMUS Rekurrens ás állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részérőlnői ruhába öltözni. krónikus szokott lenni. vagy része lehet a partnerrel folytatott aktusnak. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra. Ha ni8ncs átöltözve.Fetisizmus: lényege élettelen tárgy—fétis –használata. A fétis leginkább ruhadarab. később az aktusnál is használhatja. hiányában erekció képtelenség áll elő. de nőkkel való kapcsolatok is gyérek. ha transzszexualizmus is fennáll nem diagnosztizáljuk. ilyenkor feltétlen szükséges. maszturbálással. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. felnőttkorra válik teljessé. náha a ruhák okozta izgalom alábbhagy. nőies küllemet preferálnak. eleinte maszturbációra. Általában nőnek öltöznek. azaz átalakul transzszexualizmussá. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalomnak Nem fetisizmus. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. néhányuk nőként igyekszik élni. és az sem ha a tárgy eredetileg szexuális stimulálásra szolgált. gyakran valamely gyerekkorban szeretett személyhez kötődik. Kezdet adoleszcens korban. Általában idővel egyre gyakoribbá állandóvá válik. ritkák a homoszexuális próbálkozások. ritkábban köröm. Az alapvető orientáció heteroszexuális. amely eleinte szexuális izgalom elérésére történik. melyekbe felöltözik. A kedvenc ruhadarab önmagában is erotikus lehet. nőként viselkednek. Hajlamosít az a szokás. ennek megakadályozása súlyos frusztrációt okoz. Gyerek vagy kora serdülőkorban kezdődik. hogy a fiúgyereket büntetésből lánynak . haj. eleinte csak titokban és részlegesen.

további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. Általában nem veszélyesek az áldozatra. stressz hatására fokozódik. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. Homoszexuális formája 13-28%. Évvel fiatalabbnak állapították meg. de a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. Néha expozíció közben maszturbáció történik. szexuális izgalom elérése céljából. Leginkább középső felnőtt korban kezdődik. illetve a közösülés tárgya. ZOOFÍLIA Állatok felhasználása. még fiatalabb gyerekekhez vonzódnak. Önkényesen a gyermek korát a pedofíl személynél legalább 10.. vagy fantázia. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyerekek felé. EXHIBICIONIZMUS A nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. mint a szexuákis izgalom preferált vagy kizárólagos módja. szexuális izgalom elérésére. heteroszexuális forma 7-14%. Gyakran maga az aktus nem történik meg csak nézegetésből simogatásból áll. VOYEURIZMUS . általában fiatal felnőtt korban kezdődik. de adoleszcenseknél ez a korhatár nem döntő. PEDOFÍLIA A pubertás gyermekkel való szexuális aktus. Előfordulhat még differenciálatlanabb érdeklődés.öltöztetik. vagy kizárólagos mód. mint ismétlődő.

Általában serdülő korban kezdődik. vagy szexuális aktust ismétlődő meglesése. Megaláztatás. 1. de csak később felnőtt korban manifesztálódnak. Közben maszturbáció történik. megaláztatottsága. hogy másokat akaratuk ellenére megérintsen. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel szexuális izgalom előidézése céljából. 2. megkötözés. a szexuális izgalom elérésének preferált és kizárólagos módja. megsimogatja. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett.Meztelen. . hogy meglesték őket. teljesen meg is szűnhet. két formája van. kiszolgáltatottsága. gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlansága. Lefolyása krónikus. A mazochisztikus fantáziák már gyerekkorben is előfordulnak. A lényeg a meglesés. egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elég a diagnózishoz. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. megveretés. milyen zavarban lennének ha megtudnák. MAZOCHIZMUS A szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. FROTTŐRIZMUS Visszatérő és erőteljes szexuális sürgetést érez. Rendszerint felnőtt korban kezdődik és krónikus. később csökkenhet a vágy. súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. hozzájuk dörgölőzzön. általában zsúfolt helyeken. Legtöbbször férfiaknál fordul elő. tömegközlekedési eszközökön kerül sor. közben szexuális fantáziái vannak. Fizikailag károsító. vagy más módon való szenvedés. egyéb szexuális szándék nincs. vetkőző.

három formája van. a tényleges forma kora felnőtt korban kezdődik. 3. A családban a brutalitás mindig kimutatható. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. a tenzió oldódásával és a perineális illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával. Egyet nem értő partnerrel ismételt szándékos cselekedet. relaxáció: teljes elernyedés. A szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. Egyetértő patnerrel. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. 4. eufória. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. / fizikális betegség. appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra. és társuló fiziológiai jelenségek 3. excitatív: a szexuális izgalom szubjektív élménye. vagy más mentális betegség része. maradandó testi sértést okoz. 2. orgazmus. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye.SZADIZMUS Pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása a másik személynek szexuális izgalom előidézése céljából. 2. a szexuális kéjérzet csúcsa. Maga a szexuális magatartásciklus a következő fázisokból áll: 1. izomrelaxáció. Egyetértő partnerrel súlyos fájdalmat. Férfiaknál . 1. de a klinikai kép domináns része. gyógyszer / következménye. PSZICHOSZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális magatartási ciklus appetitív és fiziológiás változóinak gátlása. Nem alkalmazható. a megalázás kombinálása szimulált vagy enyhe fizikai fájdalommal.

Appetencia gátlás : 1. bár az is előfordulhat nincs más kóros jelenség. korlátozódhat egyetlen epizódra. és más területre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. depresszió. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis felállításához. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. Klinikai vélemény a kor. Általában mind a szubjektív örömélmény. teljes vagy részleges. de relaxációban ritka. Majdnem mindig kialakul a kudarcélménnyel kapcsolatos önmegfigyelés. A gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. nem. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. gyakran együtt jár más zavarokkal. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. tartósság. önvád. szomatikus panaszok. ami a szexuális aktivitás kerüléséhez. szubjektív panaszok. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. szégyen. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. generalizált és szituatív. nőknél azonnali készség újabb stimulációra. Lefolyása változó. Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett. . Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. frusztráció. testi egészség. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenység.erektilis refrakter priódus. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezethet. Társulhat: homályos elégedetlenség. vagy jelentkezhet rekurrens epizódokban. Erre utal a perzisztens – állandó és a rekurrens—visszatérő jelző.

Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. mind férfiaknál. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. néha képesek klitorális orgazmusra. elégtelen lubrikáció. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. az elkülönítés időnként nehéz. Excitáció gátlás / impotencia. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. Nem kizárólag fizikai zavar. Gyakran társul excitáció gátlással. mind nőknél.2. vagy részleges képtelensége az aktus végéig.nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható . vaginizmus. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. a kort. gyakran társul excitációs gátlással is. --. Frigiditás / 1. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. a kapcsolat jellegét. de képtelenek erre az aktus kapcsán. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . vagy más mentális zavar. amely kellő excitációt hozhat létre. de lehet kóros gátlás is. bizonyos esetekben ez normál variáns. azaz az orgazmus késése.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. figyelembe kell venni a gyakoriságot. A kontroll kérdése fontos. ---.

Kezdet késő adoleszcens. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. Szuicid veszélye lehet. Csak azokra vonatkozik. szégyen. Társul: magányosság. egyébként normális fiziológiai működés mellett. nimfománia Stb. bűntudat. ilyen kapcsolatok kialakítása. néha erre nem is került sor. ALVÁS ZAVAROK . Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. pl. az erotikus érzések hiánya. ezek gyakran olyan erősek. vagy fenntartása. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide.zavar. melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. Don Juanizmus. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. szubjektív szenvedés forrásának él meg. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. eközben tartós homoszexuális orientáció. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. és depresszió.

amelyet mindig újra fel lehet tölteni. életünk egyharmadát átalusszuk. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg.Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. ha . vagy délután 13-16-ig. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. mint mások. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. mind másoknak. figyelem zavar. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. és deprimáltabbak. teljesítmény zavar. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. fokozott esékenység. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. szorongóbbak. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. hajnal 1-4-ig. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. Egész nappali működésük szintje csökken.

Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól.szakaszban élünk át álmokat. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. A REM. ezekben változik az alvás mélysége. szemünk állandóan mozog. a test rendkívül ellazult. Ugyanakkor a REMszakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. Kísérletesen meg tudták állapítani. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. nemcsak alvásvédelmező. miközben az alvás mélysége egyre csökken. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki.szakaszban vagyunk. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. de óvja a lelki egészséget. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. A rákövetekző. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. vagyis a REM. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. Az életkor előre haladtával ez csökken. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. Ezután középmély alvási. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje . Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást. mint egyéb alváshoz hasonló. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. Az éjszakai alvás periódusokra. ciklusokra osztódik. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás.a korábbi feszültsége már elhasználódott.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. amelyek egymással nem cserélődnek fel.

. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. a nappali álmosság. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. 4. 3. erőteljes horkolással. állandó panaszt okoz. Elégtelen alvás. vagy lerövidül. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. életmód. vagy az ébredés elhúzódása. általában 5-30 percig tart. emocionális problémák. az alvás azonnal REM-fázisba megy át.nyúlik meg. elalvási rohamok. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. rossz minőségú alvás. éjszaka izzadnak. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. alkohol. gyógyszerek. hipertóniás. A beteg többnyire kövér. 2. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. hánykolódnak. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. 2. tartós fennállása kognitív zavarokat . de gyakrabban mechanikus. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. szubjektív szenvedést okoznak. és a munkában. kritériumai: 1. életvitelben nehézségeket hoz létre. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. előfordulhat. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. 3. majd hirtelen megnyitása. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt.

El kel különíteni az epilepsziától. arca kifejezéstelen. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. neurotikus talajon.fázisban felléphetnek. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. emiatt riadhatnak fel. a szokatlan élmények. Az alvajáró nincs ébren. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. helyzetétől kezd szorongani a páciens. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. . a szorongásos. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. mind a REM. nehezen ébreszthető. Gyakori. orvosi. éjszaka alvás közben felkel. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. pszichiátriai alvászavarok. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. Disszomnia olyan alvás zavar. munka túltrheltés. ami ágyszorongássá fokozódhat. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. vagy sorscsapások.szindrómával jár együtt /obesitás.okozhat. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. időskorban néha előfordul. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. A disszomniák. Éjjelente ébren tépelődnek. paraszomniák. hogy már magától az alvástól. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik. összrendezett cselekvéseket hajt végre. utólag nem emlékszik semmire. a leküzdhetetlen konfliktusokon. Ritka felnőtt korban. a felelősség. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. járkál.

Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. vagy bizzaréria jellemzi. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. EEG döntő. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. Olyan betegség csoport. Klinikai ismérvek. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar SCHIZOFRÉNIA Az SCH. beszükült. A viselkedés elzárkozó. a gondolkodás. hasadt elmét jelent. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. aktivitás zavarát. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. másodlagos zavarokként a hallucinációkat.. az elsődleges tünetek közé az affektus. és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. asszociációk. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. amely a kedély. és a stuport sorolta. regresszió. . a negativizmust.epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek.

képzetszövésben és beszédében. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. érzelmi távolság tartás. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. idegenség érezhető. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. már nagyon korai életszakaszban. Az én. az identitás vesztés . Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. szomatikus hallucinációk. elveszítik jelentésüket.így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. nyugtalanság— zavartság. asszociációk széttöredeznek. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust. a viselkedésben. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. agondolatok. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. irányítottság élményét foglalják magukban. hallási hallucinációk. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre.valószínű a szenzoros.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával.

Gondolatok nem a sajátjai--. a beszéd érthetetlenné válik. üldözik Szomatikus téveseszmék. a beteg . Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. Pl. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. teljesen összefüggéstelenül beszél. Nagyzási teveseszmék. Jellemző az elvont összefüggések. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé— gondolatközvetítődés. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. töredezettek. hatalmas szervezetek irányítják. vonatkoztatásos.A téveseszmék többfélék. abszurdak. tárgyaknak. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. téveseszmék. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. az asszociációk fellazulása. vagyis kulturális környezetének nem részei. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. nincs semmiféle realitás alapjuk.deperszonalizációs élményeket idéz elő. amikor a beteg különféle eseményenek. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. bizarrak.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. Leggyakoribbak az üldöztetéses. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek.

1. sugarak. vagy sztereotip. teljesen új kifejezéseket alkot 5. parancsot adhatnak utasíthatnak. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. közvetlenül a betegnek szólnak. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. elnémulás a beszéd néhány óráig.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk. echolalia. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. előfordulhat. . kevés információ van benne. hogy a beszéd szegényessé válik. Láthatltan erők. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. bizarr megfogalmazásban. túl abszrakt. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. túlzottan formális. 8 mesterkélt beszéd. túl konkrét. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. neologizmák. szellemek. kommentálják a viselkedésüket. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. Auditoros hallucinációk. nem pedig kommunikációs eszköz 3. 2. inkoherencia. zörejeket. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. kívülről hangokat hallanak. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. Taktilis hallucinációk. több hang is egyszerre. stb. homályos.zavarttá válik. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. 4. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése.

hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. létezés értelmében elbizonytalanodik. ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. apátiásnak. A beteg közönyösnek . hangulatokat. előfordul hirtelen nevetés.A vizuális hallucinációk ritkábbak. nincs összhangban beszédével. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése.. vallási extázisok. mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése. a beteg nem érzi azonosnak önmagát. a saját személyiségének széthullásának élménye. pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok. úgy látja a világot percről percre változik a világ. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. az arc mozdulatlan. amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki. megszűnik az empátia. az oda nem illő érzelmi reakció. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg. hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése. befolyásolja a viselkedését. elsősorban éjszaka. a hang monotonná válik. . elsivárosodása. kiszámíthatatlan. gondolataival az érzelem. vagy rettegés fogja el. sekélyesnek látszik. gyakori a test megváltozásának élménye. A másik jellegzetes érzelmi zavar. az érzelmek ellaposodása. vagy a nap meghatározott részében. míg az SCH-ban egyfolytában. düh. Jellegzetes percepciós zavar. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. ez túlzott érzékenységet hoz létre. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő.

akut szakaszban nagy fokú izgatottság. csökken az energia szintje. Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását. 7. negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést. de gyakran . A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból. Magatartási tüntetek a követekezők: 1. kataton típusban. a szociális szerepfunkciókat. viaszhajlékonyság 3. kifejezések ismételgetése. a megjelenés és a modor leromlása. sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető. vagy gesztusait. spontaneitása. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek. sztereotíp mozgást végez. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált. 6. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek. elmerül a saját világában. kezdeményező kedve. ügyetlen. kérdések. hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort.ronthatja a munkát. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. az akarat rendellenességei: az önindította.A szándék. stupor állapotok. képtelen. figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. excentrikus. katalepszia. inadekvát. kiszámíthatatlan. . vagy pont az ellenkezőjét teszi. célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van. látszólag értelmetlen és céltalan. 8. 4. miközben rendkívül izgatott. merev. ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. gesztusok. Katatóniás izgatottság. mozgások. modorosság 2. akár teljesen meg is szűnhet.

súlyos dezorganizáció. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak..váll.. .hát . ápolatlanság. passzív gyerek.. eltompulás. excentrikus. Sokat olvas filozófia könyveket.. hanyatlik a színvonal. szokatlan perceptuális élmények. asszociációk fellazulása. lappangva. kommunikációs zavarok. különös viselkedés. szociális elzárkózás. ez hasonló a prodromális szakaszhoz. A prodromális időszak rendkívül változó. nehéz a kezdetet datálni. elsívárosodás. Premorbid személyiség: Általában csendes. A betegség rendszerint adoleszcens. a téveseszmék. gyengeségről. bizarr gondolatok. vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. álmodozó. szerep funkciók romlása. szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység. mint téveseszmék fennmaradhatnak.. inkoherencia. emésztési nehézségekről. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg. Egyes pszichotikus tünetek. zárkózott. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja. inadekvát érzelmek. a munka teljesítmény. ritkán gyanakvó.fájdalmakról. de már nem kísérik erős affektusok. hallucinációk. különösen rossz prognózis ha lassan. a társas kapcsolatok és az . vagy katatóniás viselkedés. Lefolyásának jellegzetességei. bár az affektív eltompulás. kamasz korbanés felnőttként introvertált.panaszkodnak fej. több éven keresztül bontakozik ki. illogikus gondolkodás. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi.

kiabál. negativizmusból. automatikus engedelmesség. Bleuler később hozzá tette a SCH. Diagnosztikai kritériumok . de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége. 2.önmagával való törődés. 1. simplex típusát. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet. Két altípusa van. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara. de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. vagy ül hosszú ideig. izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző. Mozdulatlanul áll. echopraxia. amely állhat stuporból. modorosság és viaszhajlékonyság. mozgáskezdeményezése. megállás nélkül beszél. a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. ezek inkoherensek. a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. sztereotipia. Kísérő tünetek a sztereotípiák. merevségből. hebephreniás és paranoid típust. önmagában. majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta.három alaptípusát: katatoniás. különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. Megnémulás negativizmus. izgatottságból. könnyen kárt tehet másokban. TÍPUSAI Kraepelin írta le a SCH.

katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5. viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk. harag. katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. gyakran minden ok nélkül nevetgél. Gyenge a realitással a kapcsolat. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás. de céltalan. nagyzásos hallucinációk jelenléte. vitatkozási készség és erőszakosság. A beteg kételkedhet nemi identitásában. krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése. nem konstruktív.Katatoniás negativizmus 3. bizarrériái. viselkedés furcsaságai. Kísérő tünetek: hipochondria. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi. jelentős remisszió nélkül. Lényegi vonása az erős inkoherencia. vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják. gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. elbutult affektus. katatoniás stupor 2. az oda nem illő. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet. általában aktív. grimaszol.1. az elsivárosodás. de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak. megpróbálják . szélsőséges szociális elzárkózás. a primitív. Hebefrénia.

de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás. ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is. kevésbé regrediálnak az értelmi képességek. Rendszerint idősebb életkorban tör ki. óvatos.elcsábítani őt. . formális. vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. nem végzi a munkáját. mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek. identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben. 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet. A betegség alaptünete a késztetések. sokan csavargóvá válnak. énerejük is nagyobb. és az affektív válasz készség is megtartott marad. A beteg nem hallucinál. tartózkodó. de a személyes interakciókban mesterkélt. kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. Szociális magatartása kompenzált maradhat. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból. pszichoszomatikus zavarnak. nincsenek téveseszméi. A típikus paranoid beteg gyanakvó. Tüneteik ugyan tartósak . emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. érdeklődés. kimerültség. ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. vagy szélsőségesen heves. pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben. kerüli a családját. idegességnek. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek. neurózisnak. A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t. Általában közönyös.

Gyakori az érzelmi elsivárosodás. inkoherencia. hallucináció. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. ha pubertás előtt kezdődik. bár a betegség jelei fennállnak. dezorganizált viselkedés. 2. amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba. ma ezeket a DSM leginkább borderline diagnózis közé sorolja. SCH gyermekkori típusa. excentrikus viselkedés. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet. Akkor diagnosztizálunk. jelen van tévesezme. gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul. szociális elzárkózás. lehetnek téveseszmék. . ha már egy SCH-s epizód lezajlott. vagy hallucinációk.vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk. akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik. de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok.NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte. 1. illogikus gondolkodás. mint autizmus. vagy több kategóriának is megfelel. pl. de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat.

Évben fejlődésük megreked. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező.ahol a beteg reziduális szakaszban volt. szubkrónikus. nem játszik a kortársaival. akut fellobbanással.éve zajlik. de legalább 2. akár gyógyszere s kezelés mellett. 5.kevesebb mint 2. nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira. Krónikus: azonos a fentivel. krónikus lefolyással . Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes. Ezek a következők: 1. AZ SCH lefolyásának típusai. amelyek nem osztályozhatóak . Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--. akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása. 3.beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--. a 2-3. általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni. 4. ahol a beteg reziduális szakaszban volt. Év. kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél. az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya. több kategóriát ismertet a DSM. akár anélkül. Krónikus. vagy bármilyen gyöngédségre. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart.Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket. de több mint 6. Hónap 2.

a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. schizoaffektív kórkép. hogy az időtartam --. sikoltozás. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. zavartság. vagy affektív kórképekként. a rövid reaktív pszichózis. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCHval azzal a különbséggel. ami abban nyilvánul meg. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint.beleértve a prodromális. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége. Rövid reaktív pszichózis. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. schizofreniform kórkép. A DSM. furcsa öltözködés. Három sajátos típust sorol ide. elnémulás. vagy zavart váltana ki. vagy háborús helyzet. de nem haladja meg a hat hónapot. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. sem paranoid. bizarr viselkedés. A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. különös pózok felvétele. aktív. illetve van egy további atípusos pszichózis. Lényegi vonása legalább néhány óráig. de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes felépülésnek. szuicidum .sem organikus.két hétnél hosszabb. amiazon pszichotikus kórképek besorolása. reziduális szakaszokat---. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás. sem SCH-ként.

dezorientáció. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. téveseszmék. átmeneti útóhatások. vagy a felnőtt kor elején. az önértékelés összeomlása. hallucinációk. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. ha vannak pszichotikus tünetek— téveseszmék. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen.kísérlete. inkoherencia. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. Fellépése általában fiatal korban. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. asszociációk fellazulása. Olyan betegség epizód . és az újabb emlékek kiesése. Gyakori . ATÍPUSOS pszichózis. hallucinációk uralják a képet. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. 2. Ez a diagnózis akkor adható. katatoniás visekedés. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. durván dezorganizált. Olyan affektív betegség epizód. értelmetlen szótagok ismétlése. illogikus viselkedés. átmeneti hallucinációk. agresszív viselkedés.

Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. ahol nem elég információ. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. de rövidebb. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. olyan pszichózisok. 2. kétpetéjűeknél 5-12%. az én és a másik szétválasztása nehéz. kísérő funkció hanyatlás nélkül. Pszichoanalitikus elméletek. olyan pszichózisokat. ha a családban van SCH megbetegedés. édestestvérek között 7-15% esélye. amiket másik osztályba lehetne besorolni. nehezen alakul ki az identitásuk. Egypetéjű ikreknél 6-43%. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. postpartum pszichózisok 3. az öröjklésnek van némi szerepe. pl. 3. mint 2 hétig tart.típusai: 1. van . ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. stb. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. rendkívül sérülények. de nem sikerült igazolni. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. .

Azt feltételezik az anya- gyerek kapcsolat korai zavara, az énfejlődés korai zavara. Az ego, én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése, amelyek az alkalmazkodásért, valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős, ide tartozik az értelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés, figyelem, akarat, valóság-próba, affektívitás, az elhárítások struktúrája , a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása, ami a korai években sérült súlyosan. Hiányzik a stabil self- tárgy megkülönböztetés, tehát self-tárgy konfuziója jön létre, emellett self fragmentáció jön létre. Elmosódnak a self – tárgy határok, és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. Mivel a self- másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. Károsódnak az én-funkciók, az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be, Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka, hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk, hogy megvédje magát a szorongástól, a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. A SCH-s beteg kezdetben számos, vagy minden ingerre fogékony, felfigyel, még akkor is ha irreveláns, és csak később kezdi kizárni, redukálni ezeket.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk, mások agresszívnek, elutasítónak, uralkodó hajlamúnak írták le, de mások túlvédő, túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. Az apa szerepére alkalmatlan, passzív, közönyös személynek, mások az apát fenyegetőnek, támadónak, brutálisnak találták. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák, és megakadályozzák, hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit, attitűdje vele szemben túlzottan birtokló, gyakran ellenséges, hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani, miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. Kettős- kötés elmélete, a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben, míg az apa gyámoltalan szemlélő, a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi, felbőszíti, megfélemlíti, és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát, a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le, és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.

PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása, az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék, vagy féltékenységi téveseszmék, amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek, hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak, a személyiség érintetlen marad, vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. Előfordulás, jóval ritkábban kérnek segítséget, a hozzátartozók csak gyanakvó, kveruláns, összeférhetetlen, különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja, azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Gyakori kísérő tünet a sértettség, a düh, ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet, nagyzásos gondolatok, vagy vonatkoztatásos téveseszmék, a szociális elszigetelődés, magányosság, viselkedés különcségek. Általános tünet a gyanakvás, amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású, fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. hónapnál nem hosszabb. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg, ritkán hanyatlik, intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak, méd akkor is ha a betegség krónikus. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik.

PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. ami más kórképeknél is előfordul. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. amely a megcsalatás körül forog. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik.Komplikáció általában nincs. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. alkoholizmus. SCH. . A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. süketség. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. organikus zavarok. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. kivándorlás. előfordulhat SCH-ban. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. affektív pszichózisok. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. A betegség általában lappangva fejlődik ki. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. megvetik. Pontos előfordulás nem ismeretes.

ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. Általában híres.kényszeres és fóbiás kórképekben. eltávolodik barátaitól. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók.a beteg rendszerint dühöng. perekkel fenyegetőzik. . A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. közismert személyek köré szövődik. közli az orvos nem ért semmihez. ideje nagy részét betegségének szenteli. de rövidesen fokozottan térnek vissza. depressziónál. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. mint akiknél előzőleg járt. azonban rajta kívül álló okok. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. pont olyan tájékozatlan. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. miatt nem közölheti. hogy abbahagyja a munkáját. nem élhet ki szerelmét. és azt a saját testi énjén rögzíti. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó.

feltaláló. vagy valakik üldözik. vagy súlyos halláskárosodás. megfigyelik őket. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. baráttal tartanak kapcsolatot. az életére törnek. amit kivetítenek az ellenségre. mint a férfiaké. további jogi procedurákat kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. kielégítetlen jogi esemény történt. rendszerint lappangva bontakozik ki. 40%-ban kimutatható a közepes. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. nyomoznak. affektív zavarral. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid . kevés rokonnal. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. ahol a beteggel valamilyen sérelem. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. A betegek között gyakori az egyedül élők száma.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki.Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. mint az üldözéses téveseszmék. próféta témája. az omnipotencia és grandiózitás. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. ez arra ösztönzi. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból .

Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások.téveseszme rendszer. ami annak eredményeként alakul ki. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. Aparanoid tartalmak részben közösek. Zavart. rögzült paranoid téveseszmékkel. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő. A dühroham eredménye rendszerint . ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. Leggyakoribb nővéreknél. de anya— gyerek relációban sem ritka. Az egymással szoros kötelékben. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. amíg együtt él vele. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok.

teljesen amnéziás a támadásra.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. pánik. feltételezte . A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. elemezte a paranoid kórképeket. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós . időnként katatoniás állapot lép fel. szörnyű rettegés. VOODOO halál Ausztráliában. Ha túl éli a rohamot.az. hallucinációkkal. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. vagy a SCH regresszió sajátos változata. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. PUERTO RICO. vagy őt ölik meg. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. és ezért meg kell halnia. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. esetleg mindkettő bekövetkezik. . hogy vagy embert öl. amelyet szélsőséges izgatottság.

hogy „nem én vagyok az. perfekcionista szüleik voltak. szadisztikus vagy gyenge. Olyan helyzetekben voltak. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. visszautasító. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. illetve erősen moralizáló. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. . amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. ahol súlyosan bántalmazták. A bizalom hiánya Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. merev. inkompetens. akkor olyan attitűdöt vesz fel. követelőző. az apa távolságtartó.elhárítás abba a formába. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. Ha a gyerek nem bízhat abban. aki érzése szerint gyűlöli őt. aki gyűlöli őt. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. Az anya gyakran túlszabáluozó. csábító. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának.

Ha csökken az önbecsülés. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. bár maga könnyen bírál másokat. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. 3. szociális elszigetelődés. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy .így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. fokozott elvárások a gyerekkorban. szadisztikus bántalmazás. ha fokozógik az a helyzet. hogy állandóan rágodhasson. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. 7. 5. 6. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. A paranoid elriasztja a többi embert. ez tovább erősíti ezt a folyamatot. hogy másban lássa a saját hibáit.túlérzékennyé válik. 1. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. Nem tűti a kritikát. olyan helyzetek amik fokozzák. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. a tagadást. 4. 2.

a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket.tűrőképességét . diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. észre veszi valami nem OK. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. adaptációs nehézségek. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél. azonban nem tudja megmagyarázni . magányosság. .A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. elszigetelődés. Egyéb mechanizmusok.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful