P. 1
Pszichopatologia

Pszichopatologia

5.0

|Views: 31|Likes:
Published by Krecsák Katalin
pszichopatologia
pszichopatologia

More info:

Published by: Krecsák Katalin on Sep 04, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/13/2014

pdf

text

original

PSZICHOPATOLÓGIA Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között?

A legtöbb szerző egyet ért abban, hogy a pszichopatológia, „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról, vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” . „ Egyfajta metanyelv, amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve. Vannak szerzők , akik azt hangsúlyozzák, hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát, 1. a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg,és a pszichiátria egészével azonosítják. 1. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti, vagyis szerinte nem más, mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria. 1. A patológiapszichológiáját, amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti, vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését, amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. Ezekből következik, hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A diszciplina megteremtőinek az USA-ban WITMERT,

franciországban PIERRE JANET, Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása, avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása, öröklött vonások, érettség foka, élettani és kórtani körülmények és élettörténet, egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte, ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez, a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe., ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó , illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja, amely nem más, mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele, ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre, mindezek értelmének, szerkezetének és kialakulásának feltérképezése, az ezeket motiváló konfliktusok, valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható, akár normális, akár patológiás, vagyis akár helyénvaló, akár nem helyénvaló a magatartása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán, a legfőbb három irányzat az, organogenetikus, szociogenetikai, és a pszichogenetikai modell. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője, hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza.

Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között, amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól, és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel, úgymint infekció következménye, lehet ún. szisztémás rendellenesség, amire pl. a diabetes mellitus, és lehet traumatikus hátterű. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe, hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Alap kiindulásuk , hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki, Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit, regisztrálni, elemezni, és a környezeti tényezőkkel összevetni. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők, az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek, az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult, tanult viselkedés. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik, helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen körülmények között alakult ki, hogyan tanulta meg, és hogyan lehetne új tanulással, új adaptív viselkedést

mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. pl. vagy közlekedési eszközt.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. Több féle megközelítés létezik. pl.elsajátítani. alkohol. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. Ilyen pl.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. parfüm illat. Az operáns . itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. megtanulja másképp kezelni . Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták.

pl.gondolkodási. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. olykor azonban ellene fordulnak.kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. a gyerekek agresszív filmet néznek. intellektuális képességekkel. modellt nyújtva páciensének. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az . az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. pl. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . emlékezési. elővételezési. A modellkövetés olyan tanulási forma.

A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg. itt depresszió alakulhat ki. --. ahogy azt szereténk. adekvát és eredményes. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. pl. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. így minden problematikus helyzetben . --.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. Két megalapítója AARON BECK. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. ALBERT ELLIS.1950. nagyon szerencsétlen vagyok.

Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. hogy szembe mer-e . önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. kooperációra. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit.automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. és csakis rajta múlik. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. szerintük az emberek barátságosak. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. személyes növekedésre való törekvés vezérli. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. új értelmezésekre. konstruktivitásra termettek. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. a jóságra. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. autentikus életet kell élniük. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak.

azaz miközben felismerik értékeiket. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. hogy a terapeutája elfogadja. Így önértékelésük sérül. A klies központú terápia lényege. megfelelő empátiát. amit önmagával szemben eddig táplált. és a kongruenciát. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. és ezáltal képessé válhat arra. önmagukat nem képesek elfogadni. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. céljaikkal. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. értékeikkel. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. hogy a terapeuta támogató. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. Kiegyensúlyozottak. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. hitelességet értik. egyértelműnek látják önmagukat. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. tisztán. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. szükségleteikkel.néni létezésével. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. torzul. GESTALT---TERÁPIÁK . amin az őszinteséget.

A terhek elől az emberek. akik értelmet adhatnának az életüknek. . az életük üres. hogy ők maguk azok. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan manipulál másokat. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. Különböző játékok és gyakorlatok. személytelen. és érzelmi terheik. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. depressziótól átitatott lesz. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. sőt a kéréseit. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. ismerjék fel.Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. és lerázzák magukról a felelősséget. értékekkel teli autentikus életre. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. szorongástól frusztrációtól. annak a fel nem ismerését. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. de ennek ára van. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől.

Másik forrása a kívánt tárgy emléke. Az ösztönös szükségletek. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. mint „ az izgalom forrongó katlana”. Az irányzat megalapítójának S. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését.csecsemő éhség anyamell.Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. amelyet úgy ír le.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális . Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetüek--. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. élvezetek szoptatásból. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. gondolkodását. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. amely minden esetben kielégülést keres. orális. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás.mivel aaz örömszerzés. pl. érzéseit. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. Freudot tartják. Az id irányító elve az örömelv. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. az emberi viselkedést. a drive-ok.

A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. hogy valamely viselkedés. gondolat helyes. ami az ego vezető iránya. ami mindig tudatja velünk. akivé lenni szeretnénk. tudattalanul szintén kielégülést keres. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. amelybe beépültek a környezetünkből. Az eg. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat.dimenziói vannak. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. ami az idből alakul ki. Freud alkotta meg a libidó fogalmát amely az iden kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. A szuprego az egoból keletkezik. mivel ez méri fel az új helyzeteket. de ezt aláveti a valóságelvnek. és amelyek segítségével elkerülhető. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással . amikor szüleinktől megtanuljuk. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. vagy helytelen. érzés. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. azt a személyt állítja elénk. tudattalanul magunkba fogadjuk. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is.

Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. de ha az id. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje.konfliktusban. táplálékot adó anya elvesztése. alat. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. a biztonságot. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális . már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. az anyamell. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. megreked. melyek követelményeket állitanak elé. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. Az ilyen összeütközések az id. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. kóros elváltozások alakulhatnak ki. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. Bizonyos hatásokra az id. illetve nem működik elég hatékonyan. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. gondolataink. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket.

de kiválthatja . Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. anális karakter alakul ki : makacsság. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. itt veszik észre.szükségleteiken. lányoknál a klitoriszra. lassan kialakul a szuperego. A libidinális kielégülés a széklet. önszeretet. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. hogy nem rendelkeznek pénisszel---péniszirigység---. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. Mind a lányok. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért.komplexusnak. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. Létre hozhat büszkeséget. Ezt nevezik Elektra --. közben anyjukkal rivalizálnak. ellenmondásra hajlamos.fiúknál a péniszre. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul. apjukkal pedig rivalizálnak. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. A második szakasz az anális szakasz. A fallikus szakasz a 3.-4. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul.komplexusnak. szexuális fejlődésük sérülhet. erős önbecsülést. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését.--. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre. fukar. túlkontrolláló felnőtté válhat. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni.

Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. szégyenkeznek a szexuális megnyilvánulásaik miatt. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. És több tényezős okság fogalomra épül. eredeti jelentése véletlen. A tünet. a libidinális energiák új területekre kerülnek. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. büntetését. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. azonos nemű barátokat keresnek. készségek intellektus irányába fordul. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan.indulatátéttel Álom fejtés.önmagunk elítélését. tevékenység. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. Év után kezdődik. Indulatátéttel--. A tünet jelként funciónál.viszont. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. . Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. illetve egybeesés volt. A latencia a 6. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek.

A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. A tünet megfejtése annyit jelent. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír.A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. . benne a megfejtésre váró üzenettel. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. Az én működése áll az elfojtás hátterében. A tünet nem más. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. rámutatnak arra. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe. egy rejtély alakját ölti. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. és ez rádöbbenti. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. a tünet ismeretén alapul. amelyet a szakember értelmezni tud.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől.

ezzel magyarázható. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. izmos szőrtelen.A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. / maradj fiatal. stb. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. hogy elkerüli a konfliktust. a tünet nyereséget jelent azáltal. Manapság más fajta tünetek a „divatosak .a társadalmi kötelék hiánya. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. A normalitás definíciója több problémát vet fel./ pl. mivel a test jelentősége megnőtt. vékony. vagyis mindig van társadalmi oldala is. a másik oldalon pedig a közösségre utal. hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. A NORMALITÁS FOGALMA Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. A tünet tehát két arcú . A tünetek alakulása a különböző korokban.szexualitás. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. A lényeg az . nem tud elérni valamilyen célt. és csökkenti a pszichés feszültséget. mihez képest . hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. bőrbetegségek. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. divat a pánik .

deviánsnak.önállóan élni. Az emberek sokaságának viselkedése. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. milyen rendben. .normális valaki. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. milliőt. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. szokásrendet. hogy az egyén képes: 1. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. fizikai adottságainakmegfelelően 2. mi az amit az adott közeg még elbír. mi az etalon. Allport úgy véli. szeretetet. értékrendet. él. örül. akire az jellemző. boldogságot. azt jelenti. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. velük azonos emberi méltóságot. normaszegőnek tart. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. társadalmi közeget. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. törvényeket. képességeit kibontakoztatva. 4. anélkül hogy mások terhére lenne. és mi az amit már kórosnak. vagy valami. gondolkodik . hagyományt. alkotó módon 5. más emberekkel együtt működve 3. hogy normális. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. örömet.

BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. tiszteli önmagát és bízik önmagában. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. minimális konfliktus. örömképesség. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. játszik és éli családi életét. magabiztosan és lelkesen. szexuális örömképesség. a környezetb ől származó nehézségekkel való megbirkózás. 2. nem . fejlődési elakadástól. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. 1. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. elfogadja a többi embert. ellenségeskedés között dolgozik. nem vesztegeti idejét arra. 3. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. munkatevékenységnek a kedvelése. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. félelem.célokat vállalva éli az életét. mint annak a hatékonysága. Élvezés. megfelelés a változó követelményeknek.

stresszel szemben ellenálló képesség. 1. tárgyilagosság. képes intím kapcsolatokra. önismereti funkciók. kreativitás. probléma megoldó képesség. önbizalom. 1. identitás. hatékony gondolkodási képesség. boldog.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. egységes életszemlélet. beleélés képessége. 1. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. megfelelő szintű tudatosság. viselkedés. képes felelőséget vállalni. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. egyensúlyi állapot. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. 1. 1. becsületesség. megfelelő énerő. bátorság. aggodás másokért. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. Integráltság: önmegvalósítás. túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. nincs kisebbségi érzése. képes szembe nézni konfliktusaival. a tapasztalatoknak a megértése. erkölcsi érzék. képes segíteni. bizalmasság. önuralom. lelkiismeret. Energiáit és konfliktusait. Autonómia: érzelmi függetlenség. közösségi gondolkodás. 1.1. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. elfogadja önmagát. . ítélőképesség. meg tudja o9ldani azokat. a társadalmi. hogy képes megbirkózni feladataival.. megfelelő logikai funkciók. Szociális attitűdök önzetlenség. a valóság érzékelés megtartott. átélés. Kedvező énkép: tudja. Intellektuális képességek: pontos észlelés. képes szeretni másokat. 1. empátia. szorongásokkal bánni tudás. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést.

rögzíthető. ennek oka az öregedés kitolódása. érthetetlenül mormol. úgymint az alkohol. A pszichomotoros aktivitás nö. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. különösen súlyos az ún. leggyakrabban vizuális. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel.ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. musszitáló delírium. 3. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. a drogg. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. a tudat éberségi szintje csökken. hallucináció jelentkezik. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. 2. vagy illúzió. a logikus gondolkodás felbomlik. A beszéd időszakosan inkoherens. Percepció amely téves interpretáció. 4. a célképzetet könnyen elveszíti. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. 5. a beteg a takaróját gyűrögeti. a figyelem nehezen felkelthető. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. vagy gyorsul. környezetével kapcsolatot nem teremt. gondolkodása töredezetté válik. néhány . vagy csökken. az álom valóság elhatárolása probléma.

jelentős hullámzást mutatnak .Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. Általában korai tünet.óra. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. 4. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. 2. tétován válaszol. szarkasztikus. ugyanis a . 1. 3. Lassan. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. vagy nap alatt. becsmérlő megjegyzéseket tesz.---. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. befolyásolhatatlan. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót.A memória zavar mindig kimutatható. bizonytalan. szorongani kezd és dühössé válik. amit a beteg még meg is élhet. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál.--. Többszőr megismétli a feltett kérdést. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. Diagnosztikus kritériumok. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt.

csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél. morális. hibás ----.feledékenység sok kórképben előfordulhat. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart.Legalább két tünet az alábbiakból. agnózia a leggyakoribbak. hibásakká válnak.--.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar. 4. ----. 3. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. minőségi változás jelentkezik a premorbid .Ítélő készség károsodása mutatható ki. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. ami sokféle módon nyilvánulhat meg. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. ---.Személyiség változás észlelhető. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. míg a régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens.az új feladat végrehajtása lassan megy. szociális. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . kritikai készség csökkenése. etikai színvonala csökken. ----. apraxia. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. ----.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. ----Absztrakt gondolkodás zavara.---.

afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. általában ún. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. / normális nyomású hidrocefalus/. a klinikai szindróma szerint. gyakori a nem tudom válasz. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. de akár több is megjelenhet. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. A kezelhetőség alapján. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el.személyiséghez képest. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. depresszió gyakori lehet. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. és . ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. a tesztekben hullámzás tapasztalható.

un. Az intellektuális leépülés rohamos. Pszichomotoros nyugtalanság. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad. inkontinens. Általában gyors lefolyású. zavartság. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. gyerekes konfabulációk. ----apraxia ----számolási nehézség. 3. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. Vegetatív szintre süllyed a beteg. EEG súlyos dezorganizációja. Kezdetben memória zavar.a Pick. depressziós tünetek. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. ----jobb-bal tévesztés. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. Neurológiai góctünetek alakulnak ki.kórtól. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. illetve a mentális tevékenység meglassulása. Szenilis plakkok mutathatok ki. 2. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. ujjagnózia Doxazma képzés. a fő tünet a memória zavar. jellegzetes ballon . a betegségbelátás hamar elvész. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki.. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. 1. Vizsgálati leletek. epilepsziás rohamok. Alzheimer-kór * 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el.féle betegség.

kór diffúzan érinti az agyat. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el.etikai. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1.szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik. hogy az Alzheimer. 4o-6o év között kezdődik. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer- . Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. A hangulati fekvés euforiássá válik. a betegség belátás hiányzik. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év.5 millió lakosra jut évente egy új beteg. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. nagyon gyors lefolyású.morális viselkedés csökken. a Pick-betegségben főként a frontális. az eltérés abból fakadhat. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. Csökken a késztetés. A szociális. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben .

kórhoz. Három fajta kórkép különíthető el, hasonló szövettani képpel. 1. Alzheimer-kór 1. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik, memória zavar az első tünet, később konfabuláció,m téves felismerés, neurológiai tünetek a szótalálási nehézség, konstruktív apraxia, enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 1. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia, agnózia, apraxia, változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Gyorsan progrediál, globális jellegű, a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban, akár évtizedekig is eltarthat. 1. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok, illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak, átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A pszichés tünetek, mint szorongás, depresszió, hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak, jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. A személyiség magja ép szokott maradni, csak a késői

stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog, gyógyszer, barbiturátok, szedatívumokstb. ----metabolikus és endokrin betegségek pl. diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek, látás- hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma, tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. ----Alkohol megvonás, alkoholos encephalopathiák. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák.

AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid, min a hosszú távú. Tudatzavar, vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció, konfabuláció, apátia, indítékhiány, betegség belátás hiánya. Több féle oka lehet, kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi, középvonali struktúrák károsodása alapvető, idült alkoholizmus. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló, vagy visszatérően jelentkező hallucináció, ez minden érzékszervre kiterjedhet. Fontos a delírium kizárása.

ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet, legalább két tünet megállapítható, vagy mániás, vagy depressziós epizód, de az ok többnyire toxikus ártalom, vagy anyagcserezavar. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme, társtünet enyhe fokú kognitív károsodás, bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás, paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki, megváltozhat a viselkedés PSZICHOAKTÍV SZEREK HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK

A drog kifejezés olytan---- nem táplálékul szolgáló---- anyagokra használatos, melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére

a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles. vagyis addikciót okozhat.cannabis származékok hallucinogén. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre.--. nyugtató. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. szenzitizációval és dependenciával jár együtt. Rendszeres fogyasztása dependenciát. a megerősítő hatásra sokkal lassabban. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. opiátok 2.--. MDMA. A szereket négy kategóriába soroljuk.---hallucinogének. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél. Az addikció rendszerint toleranciával. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését.központi idegrendszert serkentők--. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. MDA. különböző gombák. Farmakológiailag három féle . amfetamin. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. Az addikció maga hozzászokást jelent. 1. toleranciát és szenzitizációt. 4.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. amik az érzékelést befolyásolják.kokain.használatos. 3. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel.--. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy. Rövid távon kevés averzív hatása van. Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez.

hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. ha az egyén függő viszonyba kerül az alkohollal. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. Testi függőséget a toleranciafokozódás és a megvonási tünetek jelzik. Viselkedési. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. Alkoholizmus az egyén vagy a közösség. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. rontja a kognitív .rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. tkp. vagy mindkettő károsodását okozó alkoholfogyasztás. ALKOHOL Az egész világon a legelterjedtebb drognak minősül az alkohol. a szertől való kényelmetlen megválás. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. 1. Egyes drogok képesek arra. Az alkoholfüggőség testi és pszichés tünetekben nyilvánul meg.toleranciát különítenek el. pszichés tünetek a kontrollvesztés. 3. amely akkor válik betegséggé.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. 2.

amikor mindenki elől--. és addig iszik. A személy alkohol fogyasztása periodikus. rohamszerű ivászat következik. akadályozza a szocializációt/*/. gyakori az emlékezet kiesés. a félelmek elpárolognak. kerül. 1. A személy minden nap hatalmas mennyiségű alkoholt fogyaszt. barátságosabbak lesznek ettől az emberek. szélsőséges érzelmek alakulhatnak ki. fényérzékenység alakul ki melegségérzet alakul ki További fogyasztás esetén rohamosan csökkenek a fékek. Az alkohol az etilalkoholon keresztül fejti ki a hatását. agresszívitás. a reakció idő lecsökken. ítélőképesség leromlik. ellazítva megnyugtatva a személyt Csökkenek a gátlások. így a szorongás csökkentését hozza létre. rontja a teljesítményt. az ítélőképesség. A következő stádiumban a motoros készségek tovább romlanak. egész napját az ivás ás köré szervezi. és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését.képességeket. boldogoknak érzik magukat az emberek A boldogság kék madara egészen közel. lazábbak. Ugyanakkor károsodik a finom mozgás. 1. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettek magabiztosak. azaz hosszabb alkohol mentes szünetek után hetekig vagy hónapokig tartó. 1. Különféle típusait szokták elkülöníteni. az emlékezet kihagy. A zúgivás . harsányság. A mértéktelen ivás estére és hétvégére korlátozódik. összefüggéstelenné válik. rendkívül gyorsan szívódik fel a központi idegrendszerben.amíg intoxikált állapotba nem kerül. napkig nem józanodnak ki. a gondolkodás és a beszéd zavarossá. kiegyensúlyozottaknak. leginkább a GABA neurotranszmitter felvételét gátolja. 1.még önmaga előtt . beszédesebbek.

felszökő vérnyomás. ítélőképesség gyengülése. nyelv. későbbiekben verejtékezés.sem—válalja fel az alkohol fogyasztást. . gyanakvás. ingerlékenység. A leszokásra tett kísérleteknél megvonási tünetek alakulnak ki. depresszió. émelygés. kéz. tkp. agresszivitás . hangulati ingadozás. idegesség. gyengeség érzet. Családi krízisek. vonatkoztatásos. etikai érzelmek csökkenése. szapora szívverés. amnézia/ járó . nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. krónikus pszichés károsodás. hányás. általában rövid idő elteltével. szemhéj remegés. a személyiségtől idegen magatartásmódok. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. fokozatosan előrehaladó. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. féltékenységi. vizuális hallucinációk. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. álmatlanság. kialakul a delírium tremens. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. néhány óráig eltartó terminális alvás. az érzelmek felszínesebbé válása. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. Az alkoholizmussal kapcsolatos pszichiátriai betegségek Heveny alkohol mérgezés: rövid ideig tartó organikus pszichoszindróma PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar.

tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. alkoholista karrier. akusztikus hallucinációk. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. énzavarok. beszűkülés. Üldöztetéses. üldöztetéses doxazmák. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. elmagányosodás. Hirtelen jelentkezik. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. lappangó kezdetű. 2.munkahelyi krízisek. szuicidium. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. tkp. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. vagy alkohol megvonásra alakul ki. félelemmel pánikkal él meg. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. önvádlásos. Otthello-szindróma gyakoribb.ként jelöljuk. depresszív tünetegyüttes. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. üldöztetéses. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. amelyet a beteg szorongással. . pszichoszociális lecsúszás.

néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. kirívó zavartság. OPIÁTOK Ópium és származékai. láz. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású.szituáció tájékozatlanság. . tartósan fennálló amnézia. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. légzésük felgyorsul. hely-idő. repülés. WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV— SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. súlyos izomrángások. morfium. révületi állapot kísér. megfázásos tünetek jelentkeznek. étvágytalanság. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. magas vérnyomás. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. ítélőképesség hiánya. hasi és izom görcsök. Néhány hét után hozzá lehet szokni. Megvonásos tünetek. a heroin. . hányás és hasmenés. jó néhány órás kellemes közérzet. kodein. néha orgazmus érzés . az endorfinok kapcsán. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. kezdetben nyugtalanság. a drog utáni gyötrő vágy. izgatottság. szűnni nem akaró fájdalmak. kettős látás és a szemmozgás zavarai. Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. szorongás. azonnali extatikus melegségérzés. A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. kín. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. eufória.A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet.

Rohamszerű mámoros jólétet. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. orrba szippantva. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. izgatottak. gyors lökés szerű hatás. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. a vérnyomás emelkedését. A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. szédüléssel. szívritmus. beszédesek. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. magabiztosságot teremt. összefüggéstelen beszéd. tabletta. HALLUCINOGÉNEK . az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. cigarettában fogyasztják. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. euforiásak lesznek. fokozza az energiát a tettrekészséget. hallucinációk ritkán. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. illetve intravénásan vagy pipában. energikusak. kapszula. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek.Veszélye a túladagolás.

szívdobogás. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. eufória. a végtagokon bizsergés.Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. ez a szinesztézia. izzadás. és hallucinációkat hoznak létre. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. hidegmeleg érzés szalad végig. ingerlékenységet hoz létre. hihetetlen színek. szorongás. meszkalin. érzelmi. felfokozott percepciót. alakot váltanak. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. illúziókat. . főként bíbor különböző árnyalatai. Az észlelés kifinomodhat. a vizuális észlelés kitágul. olyan erős peceptuális. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. eltorzulnak a tárgyak. ecstasy. Olykor a hatása tartósan megmarad. LSD. Villanófény emlék. depresszió. Az idő észlelés drámaian lelassul. nincsenek megvonásos tünetek. vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. nyugtalanságot. De nyomott hangulatban szorongást. rég elfelejtett érzések. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. homályos látás. szédülés. de a beszédességet is. a hangok felerősödnek. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. szapora szívverés. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. életre kelnek. gyanakvást. remegés. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. mozgáskoordináció elvesztése. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. erős bűntudattal depresszióval. tisztán mindent hal. stb. de mégis nagyon veszélyes.

madár. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális . xenofóbia az idegenektől való félelem.hányás. mysofóbia a piszoktól való félelem. fóbiás neurózisok. agorafóbia. vírusok. kígyó. hallucinációkat okoz. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. szociális fóbia. testkép elváltozást. hasmenés. mint simplex fóbia. a mélységtől való félelem. generalizált szorongás. Megvonási tünetek: höhullámok. vér. izzadás. de rontja a teljesítményt. Ritkán vezet függőséghez. étvágytalanság. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. bacilusok. aquafóbia a víztől való félelem. pánik zavar agorafóbiával. stb. pók. zoofóbia az állatoktól való félelem. ailurofóbia a macskától való félelem. pyrofóbia a tűztől való félelem. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. álmosság. SZORONGÁSOS ZAVAROK Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. cynpofóbia a kutyától való fóbia. rák. pánik zavar agorafóbia nélkül. orrfolyás.

a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. erős nyomás alatt lenni. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. ha nem túl magas szinten van. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. A szorongás. fojtottság. ahol a teljesítményt fokozni képes. illetve más érzelembe. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. megváltózik az arousál szint. hanem a veszélyt okozó . érzését jeleníti meg. nő a vegetatív reakció. is képes létrehozni. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. az állat éberebbé válik. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra.-------HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. akár úgy hogy elmenekül. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. a tehetetlenséghez. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben.jelenség. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba.

a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat.----A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. hangja megcsuklik. A szorongásos feszültség fokától. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. pl. konverzió. Ha a védekezés sikeres. erőteljesen verejtékezik. objektív oka van.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. hangszíne. . racionalizáció. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. stb. játszik az ujjaival. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. a testtartása merev. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. regresszió. mint eltolás. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. rágja a száját. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. riadtan tart szem kontaktust. vagy egyáltalán nem tart. A szorongás jelzés. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. ritmusa változik.késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. aminek konkrét. a feszültség eloszlik. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. A neurotikus szorongás az ösztön. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. végtagjai rángatóznak. mint kínos érzelmi állapot. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket.

Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált . pánik. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. megbolondul. A jövő felé mutat. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. szubjektív tapasztalt félelemmel. hanem a tudatos. 1. Kellemetlen érzés. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. Általában elfojtott. fejleszthetné az én fejlődését. 5. bizonytalanság. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. Ösztön-én szorongás. dezintegrációt okozva . A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. Emocionális állapot. ami módosíthatná. 2. 3. attól való félelem. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése.izgága. stb. 1. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. rettegés. 6. logikus gondolkodást is dezorientáltá válhat az egyén. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli.A fenyegeő árgy. 2. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. mi fog történni. riadtság. valami szörnyűt fog csinálni. 4. súlyos intrapszichés konfliktus.

A testi épség fenyegetettsége. identitását. . abból fakadhat. ez könnyen vezethet kitöréshez. csökkenésétől érzett félelem. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. hogy az anya— gyerek kapcsolat nem kielégítő. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. 4. a nehézség. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. vagyis overprotektív módon viselkedik. illetve fixációs pontok alakulnak ki. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. igy a szeparációs. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál.morális parancsokból fakad. --vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. a pszichotikus depressziókban. dezintegrációhoz. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. Kasztrációs szorongás. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. vagy túl elégíti. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. amely a szuperegoból származik. Szeparációs szorongás. akut szorongás hullám kialakulásához. Ez fakadhat abból. ha ez túl erős.

amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. a hamis self. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. a megkapaszkodástól a leválásig. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. Freud úgy tartotta. az aktuál neurózisokat. az anya—gyermek duál—unió függvénye. Másrészt ez a . frusztrációi. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. hanem a jelenben kell keresni. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. megvonásai. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű .A Freud—i neurózis elmélet röviden. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. a narcisztikusan sérült self. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban.

kényszerneurózis--. hanem szeretetének és csodálatának. A fallikus fok azt jelenti. nem pedig pszichés eredetű.---. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” .--áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. felesleges rivális közöttük. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. Az áttételes neurózisok.ide tartozik a szorongásos hisztéria. konverziós hisztéria. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. és a hipchondriát. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. a zavart előidéző ok szomatikus területen van.szemben az aktuál neurózisokkal. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. a neuraszténiát.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. amit Freud pszichózisoknak nevez. hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. maszturbáció. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. --. gyengéd érzelmeinek is . amelyben az apja utjában van. pl.mondja Freud--. --. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. nem pedig szimbolikus. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása.az jellemzi. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. „ az izgalom forrása. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus.kórok szomatikus . Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel.

A szexualitás fallikus abban az értelemben. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. ellenséges anyjával. míg a fiúknál erre nincs szükség. még a nőiesség kifejlődése előtt. Régebben azt feltételezték. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. A női ödipusz másként alakul. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. főleg hisztériás beteg. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. hogy azért több a női neurotikus. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. míg a passzív. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos.tárgya. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez. gyengéd. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. amelynek különböző variációi minden emberben élnek.energikus elfojtás alá kerül. mint a fiúk. aktív és abban az értelemben is férfias. A nőket férfiasította az egyenjogúság. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. aktív beállítódás női befogadóvá alakul. homoszexuális beállítódás--. szublimáltabb .miután a kasztrációt feltételezi--. „ A fiú— írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával.

félelem. elsápadás. zsibbadás. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. fejfájás. 1. hideg nyirkos kézfogás. hát. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. izomfájdalmak. betegség. izgulás. szapora pulzus és légzés. vegetatív hiperaktivítás--. alvás zavarok.beszűkült gondolkodás. szívdobogás. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. a depressziós a világot elveszettnek. zaklatottság. motoros feszültség--. 4. szájszárasság.----aggódás. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. szívritmus zavar. koncentráció zavar. összeszorult gyomor. fáradság. Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. nyugtalanság. nem létezőnek. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS. ellazulásra való képtelenség. elpirulás. vigilancia és figyelem zavar---. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. gombóc érzése a torokban. veszteség. 3. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. rángatózás főleg a végtagokban. gyakori vizelés.formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. önmagát inadequat személynek éli meg. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. nyak. hasmenés. 2. hidegségmelegség érzése. halál.izzadás.remegés. a jövő pedig . jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. szédülés.

vagy valami szörnyűt fog tenni. Védtelenség. mellkasi fájdalmak. izzadás. paresztéziák. zsibbadás. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. fejfájás. halál félelem. nem köthető szituációkhoz. hirtelen lép fel. / katasztrófa. meghatározhatatlan életveszély. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. remegés.meleg hullámok. heves diszkomfort érzés kíséri. tehetetlenség. . bizonytalanság. fulladás. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. szívdobogás. hasi fájdalmak.tele van bizonytalansággal . derealizáció. ájulás. ritkán néhány óráig eltarthat. szédülés. irreális félelem jelenik meg. attól fél pillanatokon belül megőrül./ Tünetei. A roham általában percek alatt elmúlik. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. terror támadás. hideg. reális életeseményből nem levezethető. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. Légzési zavarok. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. deperszonalizáció. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben.

. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. amely valójában nem veszélyes és ezzel maga a páciens is tisztában van. hiprventilláció. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: * légzés zavar * szívdobogás * mellkasi nyomás érzés * csuklás fuldoklás * szédülés bizonytalanság * irrealitás érzése * pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás * hideg-meleg hullámok * izzadás * ájulás * reszketés. Egyéb szomatikus. helyzettől. A pánik rohamok meghatározott . esetleg pánik reakció. amely reálisan nem volt életveszélyes. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. hogy valami szörnyű fog történni. hányinger. 3. remegés * a meghalástól.Diagnosztikai kritériumok. 2.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. palpitáció. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik FÓBIÁS NEURÓZIS Intenzív félelem. undorodás valamilyen tárgytól. általában rövid ideig. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. 1. szorongás. A tünetek: ájulás. irtózás. kimerültség érzés. élőlénytől. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. elgyengülés. helyzetek váltják ki.

társaságtól való fóbiák Három nagy csoportba szoktuk sorolni---. ártó szándékú viselkedése számára.A normális aktivitás egyre inkább beszűkül. mível az irracionális félelem dominálja az életet ---. skizoform kórképre. hogy kiszolgáltatottá válik. valamit a beteg elkerülni igyekszik. baktériumokól Pyrofóbia –a tűztől Xenofóbia –az idegenekől Zoofóbia—az állatokól Ezen kívűl előfordul még repüléstől. való irracionális félelem. Rendkívül sok megjelenése van: acrofóbia félelem a mélységtől Agorafóbia félelem a nyílt helyektől Ailurofóbia a macskától Aquafóbia—a víztől Claustrofóbia—a bezárt terek Cynofóbia---kutya Mysofóbia---a piszoktól. nincs közelben segítő személy ----.nem vezethető vissza depressziós. mások fürkésző.félelem nyilvános helyeken. --.Agorafóbia ----szociofóbia ---. nyílt területen. ami nem tudatos folyamat.Attól. ahonnan nehéz eltávozni. Szociofóbia --.jellegzetes distressz. paranoid. kényszeres. közlekedéstől. elkerülő .A tünetekre jellemző célra irányulnak és másodlagos haszonnal járnak.nem vezetheő vissza depresszív.simplex fóbia Diagnosztikus kritériumok Agorafóbia --.élmény atól a felismeréstől. hogy ezek az érzések túlméretezettek és észerűtlennek --. paranoid.

Freud a fóbiát szorongásos hisztériának tekintette. Simplex fóbia ---. A fóbiás neurózis pszichodinamikája. van betegség belátása.Állandó és irracionális félelem.szituációkkal kapcsolatos. miatt érzett félelem. A fóbia keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. ettől szenved. elkerülés. megpróbálja elkerülni a helyzetet. Maga a fóbia kifejezése Westphaltól ered / 1872/ . az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás * Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. A Freud-i elméletben a szorongás eredete a születési trauma.nem vezethető vissza kényszeres. impulzusok torzítják a valóságot. * Fóbiás áttolás és parpanoid projekció mindkét esetben bels ő feszültségek. szkizoform kórképre. szimbolizáció.ua. míg a paraniod nem. elkerülő viselkedés bizonyos az előbbiekbe nem tartozó tárgyak. Elhárító mechanizmusok elfojtás. szociofóbia --. a későbbi fejlődés folyamán pedig az anya szeretetének elvesztése. helyzetek. áőttolás.személyiség zavarra. élőlényekkel szemben --. * Fóbiánál a szorongás tárgyakkal. de a betegséget már Hippokrates is leírta. de a fóbiás megtartja a realitástesztelő képességét. felismeri érzései irracionálisak. szükségletek. Differenciáldiagnózis * szorongásos neurózisnál a szorongás diffúz nem specifikus. elkerülő viselkedéssel jár. Ha az anya nem képes elégséges biztonságos szeretet teli légkört .

attól való félelmében. szituációhoz kapcsolódik. s így elviselhetővé. de az idő elő . nem felismerhető. érthetővé. A kora gyerekkori szorongás kihat a későbbi tárgykapcsolataira is. hanem az érzelmi biztonságot jelenti leginkább. depriválódik a környezetétől. A szorongás elkerülése érdekében a páciens az elhárító mechanizmusokat működtet. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálják a személyiséget. helyzethez. ennek viszont ára van.teremteni a gyermeke felé---.ami nem csak a fizikai biztonságot. áttolással szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. A családja általában kezdetben erősíti is a túl óvó közeget „hisz szegény beteg”. Az áttolás révén a tudattalan szorongás ismert tárgyhoz. egy kapcsolati konfliktus előhívhatja az addig tudattalan meg nem oldott dependencia. Felnőtt korban bármely precipitáló tényező pl. elkerülhetővé válik számára. A szorongás forrása nem tudatos. vagyis a Winnicotti elég jó anya fogalmát ---. elfojtással. A szexuális és agresszív törekvéseket szigorúan bűntető szülői magatartás szintén gyakran fellelhető a páciens élettörténetében. agresszív konfliktusokat. S mivel a személyiségben ezek a konfliktusok a szeretet személy elvesztésével fenyegetnek létre hozzák a szorongást. a gyerek egyre dependensebbé és visszahúzódóbbá válik. a beteg lassan túlzottan elszigetelődik. A fóbiás páciensek anamnézisében gyakran találhatunk overprotektív szülői hátteret. szexuális.a gyerekben a dependencia igények erősödnek meg és a kialakuló személyiségében a dependens tárgykapcsolatok állnak előtérben. hogy vágyai teljesülése esetén a szeretett akár el is veszítheti.

Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. egyre nagyobb a terhelés a családon és újabb konfliktusokat eredményez. A tünetek lényege a trauma ismételt.haladtával. a segítségnélküliség érzését. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. de nem kényszeres újraélése. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. tehetetlenséget vált ki. a reaktivitásban. szapora pulzus. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. maradandó károsodásoktól. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet.a traumát ismétlő--. kontrollvesztést. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. a válaszkészség megbénulásában. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. izzadás. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. kínzó.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. Nem tudnak örülni. tartós képességveszteségtől. remegés. stb. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. A stressz extremitása miatt napokig. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. tompultság. Ez akutan intenzív félelmet. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. netán a tünetek súlyosbodásával. sajátos alvás zavarok--. heves vegetatív izgalmat élnek át. megsemmisülést. megszűnik a szexuális . intim életük értelmetlenné válik.

érdeklődésük. Ha csoportosan érte őket a trauma, akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat, a gyászolok, a halottak miatt. Emiatt fóbiás, elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket, nehezen alszanak el, hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki, éjszakai tájékozódási nehézségek, páni félelemmel járhat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek, erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól, egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha a tünetek még négy hét után is fennállnak., és krónikusnak nevezzük akkor, ha még fél év után is fennállnak, vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1, olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt, amelyben halál eset, súlyos sérülés, vagy mások testi épségét, veszélyeztetettségét élte meg. 2, intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. visszaemlékezés képzetek, gondolatok, perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 1. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 1. A traumát mintha újraélné illúzió, hallucináció, disszociatív epizódok csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban. 1. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső

vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 1. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. Gondolatok, érzések, beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. olya eseményt élt át, ahol szembesült a halállal, súlyos sérüléssel, testi épségét veszély fenyegette. 1. Intenzív félelemmel, tehetetlenséggel , rémülettel reagált. Az esemény alatt, vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. szubjektív bénultság érzése, elszakadás, emocionális válaszkészség hiánya. 1. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 1. Derealizáció 1. Deperszonalizáció 1. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli, visszatérő képzetek, vagygondolatok, álmok, illuziók, flashback- szerű
1.

epizódok, vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. Szorongás, fokozott készenlét Jelentős szenvedés, szociális, munkahelyi és más funkciók romlása. A zavar min 2napig max. 4 hétig tart , jelentkezik. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót, ami az egyensúlyt, így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál, és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek, Ez okozza a pácies súlyos szorongásait, félelmeit, irritabilitását, alvás zavarait. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus, regresszió, elfojtás, tagadás. Másodlagos nyereség, a környezet a növekvő odafordulás, figyelem, anyagi előnyök. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul, feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára, amelyre nem volt felkészülve, így elhárítani sem tudja sokkolja. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának, de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól, organikus eredetű mentális betegségektől. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Külön említésre méltó a holocaust szindróma, ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó, ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás

utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. de sokszor irracionális. megélhetők tudattartalmakként. vagy rendkívül szimbolikus. gondolatok. képek elűzhetetlen. elkerülő viselkedést alkalmaz. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat. amit nem mindig tesz meg.folyamatokat fenntartani. vagy impulzusként. káromkodjon nyilvánosság előtt. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. de nem szükségszerű. képzeleti. emlékezeti. ezzel jelentősen . stb.cselekvések. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. Ha ezeket nem teszi meg. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. miközben attól fél megteszi.vagy ifjú korban indul. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. autó elé ugorjon. amely szavakban. szándékokat. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. vég nélkül kérődzik. heves szorongást él át. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. képekben is megfogalmazódhat. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. tudatos jelenléte.de ez a normális fejlődés része.bár van kényszeres jellege---.

és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére.beszűkítheti életterét. akkor csinálni amkor egyedül van. Minden este. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát. mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- . összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. amitől a beteg fél. megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. Ezek lehetnek jóvátételi. ilyenkor bonyolult rituálét. Mindkét esetben bonyolult . Két típusa van : 1. alvás előtt precíz megszámolása a pénznek. kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. külön helyezve a fém. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. ceremóniát hoznak létre. kontrollálható. Pl. a papír pénzeket. amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. Általában a kényszercselekvések. hogy általuk megelőzhető. Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak. arra szolgálnak. Másik pl. jövőmegelőző. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. módosítható legyen. valamely elsődleges impulzus. bár a beteg próbálja leplezni. ha ezt meg tudja valósítani.

én-idegennek élik meg. a család működését érthető módon krízisbe sodorta. mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek. és ez a félelme nem alaptalan. meghatározott sorrendben és úgy. meg kellet fürdenie. kád mosógép--. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie. attól való félelmétől. ruha nélkül kiteregetnie. öblítő nélkül. olyat cselekszik. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált. a család előtt. férje pedig „ direkt” ellene tett. hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez. „hátha mégis maradt piszok. egyrészt szégyelte. de teljesítményük jelentősen romolhat. ami számára jelentéssel bír.csempék. ápoltak. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől. másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat. viselkedésük kimért. majd a ruhákat bepakolva.egyszer a mosógépet üresen kimosni. meghatározott mosószerrel. mert akkor mindent újra kellett kezdenie. bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni. Mentális képességük nem csökken. túlszabályozott. Általában gondozottak. mert az rákot okozhat. közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. 2x kimosni. rigid. hozzáértek a tiszta ruhákhoz. a heti munka végzését nagyon megnehezítette. hiányzik a . cselekvések. vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. sőt túlzottan is. a teregetéshez. pontosan tudják ezek nem normális gondolatok. pl pont akkor ment vc-re.

gyakran pontos orvosipszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. akkor még a terápiában is titkolni szeretné. babonásak. körülményeskedők. a spontaneitás. ha utal is rá. a terapeuta rá kérdezhet. de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. meglehet. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről. talán.könnyedség. így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten. valószínűleg. hosszadalmasak. racionális magyarázatokat adnak elő. beszédük nagyon megfontolt. érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. ettől nagyon nehéz őket eltéríteni. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat. műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet. mit kérdezhetnek. érzelmek kifejezése általában hiányzik. Gyakori a beszédben az ismétlés. előre eltervezik mi hogyan fog zajlani. akkor ez az érzelmi töltés tovább él. a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat. már jelentés nélkül. ami érthetetlen érzelmi . A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége. szakszavakat használnak. bele kérdezésre szorongással. indulattal reagálnak. általában el szokták mondani. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. Alaposan utána olvastak. amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok. mondataik cirkalmasak. mozgásuk kontrollált. vannak-e furcsa szokásai. amely nem elfogadhatatlan. stb.

megelőzik a rossz impulzusok hatását. akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból.meg nem történtté tevéssel--. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik.ez nem lehetséges. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan .jelentésű kényszergondolattá válik. hanem szeret----. az énidegen érthetetlen késztetés miatt. Mivel gondolati úton . amelyek kivédik. annulációval--. hogy valamit el kellene követnie. szorongás keltő jelentés. ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség. azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. mint irracionális vágy vagy késztetés. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg. a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény. de nem tudja mit és miért. állandón. hogy azt ellentétbe fordítja----. REGRESSZIÓ . fenyegetően tudatosulhat. kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. Ha az izoláció kevésbé hatékony. MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben.Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás. A beteg ez esetben azt érzi. bizonytalan jelentéssel. ezért ellene szegül a késztetésnek.nem gyűlöl. zavarodottá válik a gondolkodása.

nem konverziós tüneteket képeznek. az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban. az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában. pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal. de nagy árat fizet. új szorongásokat. Mágikus gondolkodás. vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna. hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai. de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző. a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél. de ilyet nem lehet mert még valóra válik. a páciens megélheti azt is. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával. fixációs tünetként értelmezhető. hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit. hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki.Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél. .

Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe.pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte. durva. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 1. kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések. A kényszer analitikus. organikus károsodás. túlkövetelő. gyakran értelmetlenek.SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot. SCH. amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el. és akadályozza a normális életvezetést. felfokozott önkritikát. ami a 2. az . 1. Diagnosztikai kritériumok 1. amelyek énidegenek. szadisztikus szuperego szintre való regrediálást. nem akaratlagosan előidézettek.4 éves kor között található. képek szándékok. ez létre hozza az infantilis. depresszió. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 1. nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 1. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek.. Tourette szindróma. Nem vezethető vissza más mentális zavarra. a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok. büntető gondolkodást eredményez.

Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon. elengedni. ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. Ez egy elég bonyolult folyamat. és a játék egyre fontosabb szerepet tölt .individució nagy folyamatába. de ezen túlmenően.anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a legnagyobb hangsúly. az újraközeledés alfázisához jutunk. autonóm személyiség. túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán. túl jutott a gyakorlási szakaszokon. de ez az autonómia még rendkívül labilis. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot. kialakult az anyától elkülönült. ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni. más funkciókat is meg tanul. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok. és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”.befogadni.kapni. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje. hogy saját termékeit. Azáltal. belépett a szeparáció. a szimbiotikus szakaszon. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel. ipmulzusokat. megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. kontrollálja a testéből eredő jelzéseket.végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni.kötés aspektusához jutunk el. és viszonylagos. irányítsa. oldás. a beszéd egyre gazdagabbá válik. a beszéddel.

Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős. de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. tehát a reunió vágya. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni. távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. vagyis .távolódás játékát is jelenti. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben. instabilitásban. a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját. kielégíthetetlenségben. az autonómia.be. vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni. A gyerek „hisztizik”. sokszor mond nemet. de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. az agresszió. a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg. a kontroll kérdése zajlik. ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik. megjelenik az én használata. dührohamokban jelentkezik. megjelenik a dackorszak ahol. a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben. a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában. amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. A világ jóra és rosszra tagolódik. hirtelen hangulat változásokban. Ez egyrészt a közeledés.

olyan harmonikus egységben. egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. hogy kicsi. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül. mint a szimbiotikus szakaszban. függetlenségi igényeit. miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm. bűntető. hogy az anya tőle független lény. és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad. de folyamatosan vágyik az anya figyelmére. a felettes-én rigid. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek. hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát. az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás. az ellentétbe fordítás. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. gyenge. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. . szadisztikus jegyeket mutat.gyerek kapcsolatában. az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban. tehetetlen. a reakció képzést. Ez egy igen nehéz időszak az anya. ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni. Ez a feltétele annak. miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. Szembe kell néznie azzal. az anya és a gyerek mát nem működik.az anya kompetenciáját sajátjának tekinti.

mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. hanem a tudat előtt elzárt tudattalanból. sőt örömforrássá is válhat. hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. A kényszercselekvés azért énidegen. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. büntetéssel. a változás tagadását. amely a felettes-én szorongást indokolja. és megvédeni az ént. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. az eredeti helyzet visszaállítását. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt.Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének . Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. és azt jelzi. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget.

A XIX. különösen a nagyobb . a tünetet kiváltó traumás esemény és az. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. hogy fokozott biztonságra van szükségük.A cselekvés ismétlése. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. melyet nem sikerült megszerezniük. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. az érzelmi labilitás mértéke. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. azokról az eredeti konfliktusoktól. és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. így a cselekvés ismétlésével. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. amelyekkel nem tud megküzdeni. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. Carter szerint a nők. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni.sikertelenségét. arra utalhat. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét.

női genitális. azért hajlamosabbak a hisztériára.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. bénulás. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. a beteg elképzeléseit követi. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. mint a férfiak. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. érzékszervi és mozgászavarokat. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. szexuális fájdalmak. vakság. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. mint pl. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. vagyis a hisztériás bénulás.szexuális késztetéssel rendelkezők. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. hogy nem a stigmák a fontosak. olyan gondolatokon alapulnak. légzési zavarok. nagyrohamok. gastrointestinális. Perley és Guze 1962. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. szenzoros. Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. ez ma is érvényes megállapítás.től származik. amelyek el vannak különítve. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. mint a férfiak. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. keringési. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. a szenzoros .

szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. a részletek pontosságának hiányossága. excentrikus. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. . érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. mint jobb félteke. kihívó. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. míg a bal félteke a verbális emlékezet.dominancia. álságos. Így a hisztéria leírható. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. illetve bal félteke diszfunkció. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. az összemosásra törekszenek. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. A hisztériás kognició impresszionisztikus. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. a linearitás a jellemző. a logika. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. a pontos részletek. Az én és a külvilág.információk szintézisének képessége csökken. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak.

olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. amik az egész testre kiterjedhetnek.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. vigyáz magára roham közben. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. choreiform tickek. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. komplex jelenetek. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat.A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. Érzékszervi zavarok: látás. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. nem sérül meg. . A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat.nagyobb fokban. a lábakon. A páciens nem veszti el az eszméletét. vagy nem vesz róla tudomást. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. ritmikus tremor a fejen. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. a kézen. lehet egyoldali és kétoldali. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. hogy sokkal kevésbé meghatározottak. szcénikus jellegűek. hallás kisebb. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. ------. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. erős nagy mozgások.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. --------. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori.

műtétek történnek. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell. ezért az alapos szomatikus.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg.gyakran felesleges orvosi beavatkozások. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát . hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései.

Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. intellektuális. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. 2. elhárítás alakul ki. bár a viselkedését meghatározzák. A bal félteke uralma aktív. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 1. Az érzelmi . hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. verbalizáló attitűdöt eredményez. így az információ fokozott szűrése. elfojtás. hőfoktalanítja az érzelmeit. elhidegül a valóságtól. így a disszociatív hisztéria. intuitív. jobb félteke – domináns lény volna. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. elemző. amelynek az egyén nincs tudatában. miközben elsivárosódik. érzelemteleníti az élményeit.illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. míg a jobb félteke befogadó. azt feltételezi. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. de a szűrés generalizáltan működik. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. kiszorul a saját élményeiből. visszaható/. vagyis fokozott generalizált gátlás. bal féltekei diszfunkciós zavar. A hisztériás elsősorban érzékszervi. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. reaktív /ellenálláson alapuló. mozgásos szinten gondolkodó. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján.

eseményt értette. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. valódi traumás emléket. melyek a traumákhoz. eseményekhez kapcsolódnak. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. amin azt értette. már több mint 1oo. A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy . feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. felszínesek.kapcsolatok devalválódnak. A másodlagosak azok az ideák. ugyan a fogalom. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. átmenetiek. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. a szociális kapcsolatai ziláltak. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. Éves. mint többszörös személyiség. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak.

a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. border-line zavaroknál. 1. patológiás a disszociáció. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. és természetesen a disszociatív állapotokban. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. posszttraumás stressz zavarokban. ha ---lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. 1.tudatában. amely egy kontinumon foglal helyet. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. . a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. 1. hisztériás pszichózis esetén. szomatizációs zavarok. szorongásos állapotban. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. következő zavarokat különítik el. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. 1. 1. mint egy folyamatot. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. kényszerbetegeknél. mások pedig nem. ezekből némely bekerül a tudatba . étkezési zavarok. némely fóbiás. érzések.

mindez rendkívül. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. mintha máshoz tartozna a keze. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori . a változás fenyegető. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. szexuális erőszaknál. a helyzet megváltozott. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. raboknál. különösen korai abúzusnak. idegen ismeretlen. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. vagy amnézia. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. hogy az állapot. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. a környezetében levő tárgyak. A disszociáció akut trauma. természeti katasztrófáknál.A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. ezáltal képes arra. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. hogy tovább funkcionáljon. az emlékezet zavara. főkén hosszan tartó abúzusnak. mintha nem is az övé lenne. vagy erős stressz esetén adaptív. 6o% extrém elhanyagolásról.

és megfelelő a realitás tesztelése. amelyek vásárlására nem emlékszik. 1. Leír fuga állapotokat. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. anélkül. ismétlődő. pl. amnéziára. racionalizálni kezd. visszahúzódik. esetleg disszociálni kezd. amit környezete neki tulajdonít. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként.szexuális. Interjú helyzetben. szorongónak tűnik. vagy tartja fenn. vagy alkohol indítja be. 1. hogy került oda. Elfordul. vagy fokozatosan. az un. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. bár jó raportot képes kialakítani. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. 7. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. megváltozik a realitással a kapcsolata. nem tud bizonyos tetteiről. amitől a kérdező jön zavarba. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. öncsonkító viselkedésekre. elfelejt fontos személyes információkat. 1. hogy tudná. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a . 1. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. vagy tárgyakról számol be. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. amik ismeretlen környezetben találja magát. Flashback. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. vagy teljesen hiányoznak. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. Nem drog. de bizonyos helyzetben. rekonstruálni kell az élettörténetet. 1.

amikkel nem tud elszámolni. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére. AMNÉZIA. vagy tagadás. 1. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs . Nem amnéziás szuicid kísérletekre. sem máskor nem említ amnéziát. 1. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést.személyiség zavarban 1. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. alkoholhoz. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. 1.pszichóziban 1. 1. legfeljebb bizonytalan. racionalizálás. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. nincs fúga állapot. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. akkor enyhe. sem korábban. nem jelenik meg ellenállás. de nincsen idő elvesztése. vagy zavaros leírások. AMNÉZIA. haraggal társul. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. öncsonkításos viselkedésre. azt követően megszűnik. ha megjelenik az amnézia. 1.válaszadésban. 1. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. amikor az amnézia szóba jön. ami dühvel. Nincsen időegység elvesztése. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. Amnézia. pánikhoz kapcsolódnak. 1. Nincsenek tiszta fuga állapotok. amik pl. Interjú helyzetben. nem talál magánál dolgokat. gyakran spontán hoz fel példákat. Nem kell rekonstruálni a múltat.

--------mintha álomban lettem volna --------mintha gépek robotok lettek volna.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak.mintha ködben lettem volna. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. Személyiség zavar. de azokat nem sajátjuknak élik meg. mintha valaki más lett volna belül. 1. Nincsenek akusztikus hallucinációk. különösen gyerekkori trauma esetén. 2. átélhetik a testtudat megváltozását. más irányította volna a viselkedésüket. -------. Ezek a hangok nem tűn nek el neuroleptikum hatására. amelyek a következőek lehetnek: . nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. kommentáló hangokat a fejükben.Gyakran hallanak vitatkozó. 2.nem érez. hogy az valaki máshoz tartozik. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. de úgy érezték. pl. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről.testen kívüliség élményei. 2. pl. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. hanem legtöbbször ijesztőnek. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. PSZichózis . ----. . de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. legfeljebb pszichotikus epizódokban.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----. ---.élményekről számol be.

. sokkal bizonytalanabbul írják le. teljes emlékezet kiesést észlelnek. bizonytalan lesz. vagy röviddel utána írnak le. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. mintha a korábbi elkövető lenne. Ismerős. mikor más részük uralja a viselkedést. vagy röviddel a pszichotikus. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. Partnert úgy éli meg. fiatalabb alter személyiség esetén. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. vagy családtag ismeretlennek. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. pl. mintha távolban lenne. Derealizációt ritkán írnak le. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. de az epizód után a hangok eltűntek.Deperszonalizációt a pszichózis alatt. Személyiség zavar. különösnek tűnik. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. vagy mániás epizód után észleltek. még akkor is ha. Pszichózis. nem ismernek fel hozzátartozókat. ha megjelenik deperszonalizációval társul.

ki is ő valójában. amelyeknek más lehet a kora. kontrollálják viselkedésüket. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. mindig máshoz alkalmazkodnának. ---.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. úgy élik meg az identitás zavart. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik.gyakran átélnek korregresszió . szociális kapcsolataik.más a nevük. mintha különböző szerepeket játszanának. különböző belső részek irányítják őket. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben. A belső harc a self két része között zajlik.állandó belső harc. neme. ---. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. öltözetük. de a részeket egoszintonnak éli meg önmagához tartozónak. konstruktív és destruktív részek között.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. bizonytalanság. idegen dolgokat találnak maguk körül. . mintha nem lenne saját identitásuk. ---.Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. A szerepek---. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben. vagy transzszerű állapotokat.elmondják . képességeik. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról. koruk.

de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. Nem jelenek meg alter személyiség részek. infantilis.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. és nem amnéziás . jellemzik. dramatizáló viselkedésű. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. öltözetük. vagy falásrohamoknál. legfeljebb jó. --. . dependencia. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. de a szerepet ego. A század . Személyiség zavar. stb.előfordul az életükben különböző neveket használnak. A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia. Nincse külön nevük.szintonnak éli meg. hamis érzelmek. egocentrikus. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. mintha megszállta volna őket valaki. úgy élik meg. koruk. A hisztéria pszichoanalitikus modellje.----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek.rossz részre hasadt self. szuggesztivitás. ---agresszív rész lehasadásakor. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --.

mivel megmarad annak tiltó. hasmenés. zakatolás. szexuális zavarai. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus.id. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. ego. szuperego. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. az ödipális szinten történt elakadás.---.----kielégül. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul. inceszt jellege. mivel a tünetben autoerotikusan többé. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. illetve a konverziós tünetek „lightos „ módon nyilvánulnak meg. amelyben mindhárom pszichés instancia. Pl. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. Az ösztön feszültség csökken. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. a személyiségben levő ellentmondásos . az egyént.elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek.. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. lelki okai vannak a szívbajomnak”. szív szorítás.kevésbé kielégül. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. manapság. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. hasgörcs. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. sokszor a páciens így is jelentkezik be. de csak éjjel 2 és –3 között. olyan kompromisszumot. de a pszichodinamika ugyanaz. pánikos tüneteket hoz a páciens.

A tünet fenntartásában az ún. alapvetően nagyobb a függőségi. hisz érdemessé válik fenntartani. ha kívánja a férfit. együttérzést kaphat.vagyis az apára--. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. segítséget. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. akire az ödipális vágyak vetülnek---. a kapcsolatok tartósan zavartak. A hisztériás személyiségnek. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. így megerősödnek a hisztériás tünetek. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. Vágyik önmagát a férfinak.odaadni. dinamikák. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. omnipotensen vágyik . több figyelmet. dependencia igénye. más folyamatok. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. de ez ütközik azzal a vággyal. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. az élmény lehetőségek beszűkültek. az életre való rátermettség redukálódott. ha eredményét a külső kapcsolatok. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen.tendenciákról. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat.

narcisztikus szervezettség. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. Az a tény. pénisz irigysége feladását jelentené. A kasztrációs szorongását. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki.rá. hogy szerethessék. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. hanem a saját ideáljait. a fallikus. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. amíg a pénisz irigység fennmarad. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. vagyis nem a maga valóságában. Ennek a félelemnek van még egy forrása. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. Érthetően előbb. ennek eredménye a potencia zavar. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. Feladja a rivalizálást az apjával. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik.utóbb csalódik. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. realitásában. . vagyis minden tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. Az ok. mert a felettesénben erre tilalmak vannak. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása. bizonyítéka annak. nem elég értékesnek ahhoz. az odaadás azonos számára a kasztrációval. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. grandiózitást vár el tőle. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött.

1. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. akkor kialakulhat az un. homoszexuális beállítódás. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. depressziónál. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. a Don Juan típusú férfi. Különböző „geológiai” . mint a genitális—szexuális késztetés. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. pánikszindrómánál. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. Fenichel szerint nemcsak genitális. orális. 1. a traumás neurózisoknál. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. 1. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. hanem agresszív. 1. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. ilyen pl. dependens problémákat is fel lehet dolgozni.Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. kényszerek. 1. amit újra és újra meg kell erősíteni. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. A konverziós tünet pl.

pl. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. Arra irányulnak. mint amilyen valójában. nárcisztikus. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. hogy a személy mások. 1. olyan erőt. éretlenebbnek. orális. A tudattalanul létrehozott szcénák. szenvedés. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. de főleg önmagát másnak élje meg. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. a testi beszéd szimbolikája. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. segítségre szorulónak mutattja magát .énnel szemben. pszeudoprogresszív. érzelmi . Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. a dramatizálás. passzivítás segítségével gyengébbnek. amit hisztériásként észlelünk. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. érettséget.rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. 2.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás -----disszociáció. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. mint valójában. betegség. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes.

ételekkel szembeni túlérzékenység. kettőslátás. . 1. vérzések erőssége. 1. Gyomor. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. hányinger. SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. fluktuáló. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. süketség. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. fájdalom az aktus közben. homályos látás. Fájdalmak: medence. 1. úgy érzi komoly baja van. Konverziós. szabálytalan jelentkezés. hasmenés. járászavar. ezt színesen dramatikusan adja elő. veszélyeztetett terhesség. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. hányás. vagy pszeudoneurológiai tünetek. multiplex. vizelési zavar. a hang elvesztése. ezeknek nincsen organikus háttere. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. görcsroham. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. végtag. fejfájás. műtét fordulhat elő. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. örömtelenség az érintésben. ájulás.gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. nyelési nehézségek. A beteg mégis. 1. korán kezdődő és tartós panaszok. ízület. gyengeség. terhesség alatti hányás. 1. ez alatt ingerlékenység. emlékezetkiesés. nemi szervek.

Ezek a betegek.1. tartós. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. somatikus panaszok sokasága. csak saját bajuk foglalkoztatja. ám színes tünetekkel szemben. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. visszatérő. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. sajnos a demonstratív. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. A szexuális . A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. depressziós kórképekkel. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. kapcsolat zavar. magatartásuk én-központú. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. az aktuálneurózisok közé sorolta.tartja. multiplex. a libidó közvetlen transzformációja. amin persze a beteg sértődik meg. de ugyanakkor erősen kontrollálóak. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. és előbb-utóbb szimulánsnak. különösen. Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. a szomatoform zavar lényege a sok. hangulati nyomottság. éppen ezért nehéz elkülöníteni. ha nem velük foglalkoznak. nehezményezik. illetve heves agressziót vált. exhibiciónista módon képesek viselkedni. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek.

A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció . A tünetek sajátos interpretációja. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan . Nem része más kórképnek. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. anélkül. A tünetek legalább 6. 3. DSM 1. agresszió tódul elő. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. azaz én-védő funkciója van. a hipochondriás tünet nem más. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 3.késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. hónapja fennállnak. de ezt a beteg nem fogadja el. Mások inkább orális zavarnak tekintik. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. 2. úgy jön létre. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. 3. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják.

3. . hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön 1. vagy pszichológushoz. stigmatizáltnak érzi magát. szociális. 1. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. segíti amit egyébként elérni nem tudna. környezeti terheléssel. de a személy aggodalma túlzott. DSM 1. Enikő PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. TEST--. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. 1. ezt a beteg nehezen fogadja el. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. enyhe fizikális anomália jelen lehet. A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja.DISMORFIÁS ZAVAR 1.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. 1. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 1.megszűnnek. Viszonylag ritka kórkép. A fájdalom lehetővé teszi. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. 2. vagy ha van is szervi alapja. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. többnyire számos szomatikus vizsgálat. munkahelyi romlást okozhat. a fájdalom mértéke meghaladja azt.

nem ritka a szuicid veszély. nagyon mozdulatlan. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. zárt. Külsőleg csúnyának. nem szereti őt senki. 3. ürességet. . a motivációs. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. Semmiben nem találnak örömet. lelassulás. a kognitív. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. gyakori sírásrohamokat élnek át. monoton. „faarc”. A beszédük halk. mimikájuk szegényes. elvesztik a humorérzéküket. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. az érzelmi. alacsonyabb rendűnek .”. és ő sem képes senkit szerertni. gyakran szorong. inadekvátnak. a viselkedési. legfontosabb területén jelentkezhetnek. megszűnik a lendület a kezdeményező készség.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. DEPRESSZIÓ----. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. időnként dühöngenek. 1. 4. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. kellemetlennek. szomorúságot. színtelenek. merev. és a szomatikus funkcióknál.MÁNIA---. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. visszataszítónak. szemkontaktust kerülik. általános energia hiányban szenvednek. elutasítottságot. élnek át. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban.A betegek nehezen hozzáférhetőek. 2. „sótlanok.

megnövekedett aktivítás jellemzi.felhangoltság. ezért mindent halogatnak. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. székrekedés. ha legalább egy mániás és egy . kellemetlen mellkasi szorítás. Szomatikus tünetek: fejfájás. úgyse fog semmi sikerülni. szédülés. akikkel senki nem akar szóba állni. csökken az emlékezete. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. nem képes magát sem aktív. A mániás beteget fellazultság. emésztési zavar. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. sebességben. nem képes jól koncentrálni. hanem motivációs eredetű. alvás zavarok széles spektruma. de ez nem intellektuális deficit következménye. kapcsolatba kerülni. Romlanak az intellektuális képességeik. ingerlékenység. Gyakori az étvágytalanság. motoros és mentális lelassulás. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. örökös fáradtság. vagy túl evés. aggódalmakodás jellemzi. mindig a legrosszabbra készülnek. minőségben. néha nyugtalanság és félelem. sem passzív módon kipihenni.undorítónak tartják magukat. PMD csak akkor diagnosztizálunk. felfokozott beszéd. Fajtái unipoláris depresszió. Ebből következik negatív jövőképe van. 5. egyáltalán alkalmatlan az életre.

Endokrin rendszer zavara. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. hatalmas erőfeszítésekre képesek. Örökletesség valószínű. nem kételkednek önmagukban. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. A hipomán könnyen beszél. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek.depressziós fázist azonosítani tudtunk. míg a depresszió idősebb korban. relative magasabb arányban a nőknél. bár felületessek. élénkség. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. cselekvési kedv. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. 35-60 év.megnövekedett motoros aktivítás. jókedv jellemzi őket. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. általában semmi nem állíthatja meg őket. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. Etiológia. jókedvűen humorosan és vég .

minden helyzetben nonkonformak. ez fokozatosan is kifejlődhet. idétlenkednek. . haverkodnak. felületes.nélkül. beszéde fellazult. viccelödő. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. befejezetlen gondolatok. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. váltogatja a gondolatokat. Egyik tevékenységből a másikba csap át. könnyen elsírja magát. de szükségleteikkel sem. kötelességeikkel. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. egzaltáltak. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. öltözködésükben „ csupa fux. de a legextrémebb formában. gyakran tartalmatlan. vagy heves düh kitörése lesz. A páciens teljesen kontaktus képtelen. de hirtelen is kialakulhat. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. folyton humorizál. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. túl személyeskedő. gyakori az italozás. Ha nem figyelnek rá. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. elfelejtett . de nem fejez be semmit sem. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. gyakoriak a szleng kifejezések. impulzívvá. inkoherens. túl intim. nincsenek tisztában jogaikkal. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. túl tolakodóvá. de saját érdekeiket is semmibe veszik. kontrollálhatatlanná. ingerlékennyé válik. de nem odaillően. asszociatív leágazásokkal. majd másik pillanatban nevet az egészen. ebből fakadóan megszűnnek a határok. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben.

Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. 1. . 1. paranoia. 1.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. aminek nem ismeri fel káros voltát. téveszmék. hangulattal nem kongruens téveszmék. esztelen üzleti szerződések. A. Zavartság. Időtartama legalább egy hét. Diagnosztikai kritériumok: A. bár összefolyhat depressziós hangulattal. munka. D. grandiozitás érzése. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. 1. Gondolat rohanás. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. nem képes kooperálni. . vagy csak 2. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. SCH. paranoid kórformák kizárhatók. 1. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. vagy nyugtalanság. hallucinációk. társasági. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. kritikátlan szexuális viselkedés.Előfordulhat. Szokásosnál több beszéd. 1. Gyakoriak a hallucinációk. Csökkent alvásigény. 1. Remisszióban van a beteg. 1. D. Önértékelési infláció. szexuális. beszédkényszer. Bizarr viselkedés. pénz költés. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen.. C. mulatozás. SCH-id. figyelemzavar 1. de jelenleg tünetmentes.nek jelen kell lennie. növekvő aktivítás. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek.. esetleg téveszme. vakmerő autózás. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4.

de ez valós veszély is. a munka végző képességük jelentősen csökken. nem tud aludni. hogy a családban más tagoknál is előfordult. hallucinációk. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. kárt tesz magában. gyakori. legalábbis fantáziában. --. utal is a szuicidumra. mozgása lassú. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. mint mikor lefeküdt. csak a családja terhére van.. meglassúbbodottan beszél. De nem tűnik dezorientáltnak. . ---nehézségek a gondolkodásban. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. nem tudnak kikapcsolódni. téveszmék. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. ha a realitásérzék láthatóan sérült. azt is nagyon szúk szavúan.pszichomotoros gátoltság. Nincsen spontaneitás. Reménytelennek éli meg az életet. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. de anélkül is kialakulhat. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni.Pszichotikus jellegű állapot. Nincsen étvágya. Sokféle szorongásról. bizarr viselkedés állapítható meg. nehezen beszél. A páciens kedvtelennek látszik. halkan. árad belőle a kínlódás. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. nincs intellektuális defektusa. félelemről számolhat be.depresszív hangulat. csak kérdésekre válaszol. de másokat is megtámadhat. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. mintha fájna a beszéd.

aluszékonyság 3. . visszamenőleg is és a jelenben is. szomorúság. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. Fáradtság. legalább két hétig tartó időszak. döntésképtelenség. rossz hangulat. 3. nem váltogatják egymást. A. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. Rémálmai vannak. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 3. 1. 2 álmatlanság. sötét gondolatok. 3. a következő szimptómák közül legalább 4. letörtség. ingerlékenység. örömtelenség. A halál visszatérő képzete. komly szándék. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. Csupa rossznak érzi magát. társul. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. erős őnvádlások alakulnak ki. B.. öngyilkossági gondolatok. önvádlás. székrekedés. koncentrációs nehézségek. étvágytalanság—súlyveszteség. bizarr viselkedés. ksérletek. Gondolkodási.Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. energiátlanság. reménytelenség. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. diszforikus hangulat. csökkent szexuális vágy. étvágytalanság. hallucinációk. csökkent érdeklődés. csökkent érdeklődés. 3. határozatlanság. gusztustalannak érzi magát. Nyomott. kedvtelenség. örömtelenség az élet minden területén. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. elesettség. 3. Értéktelenség érzése.

PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást.intrakraniális lézióknál --. de jelenleg nem állnak fenn. téveszmék. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. Remisszióban van a beteg. inadekvátság . apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --.de akár hónapokon keresztül is tarthat. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült. --. ha a múltban voltak ilyen tünetei.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. SCH is indulhat hangulat zavarral. depresszív stupor. Differenciáldiagnózis.toxikus delíriumnál. Az akut mánia --.D. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. bűnösségi érzésekről.óra --.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel.48. bizarr viselkedés figyelhető meg. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. közbülső tiszta periódusok nélkül. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. --.pszichomotoros epilepsziánál. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet. hallucinációk.

A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió.s nem. Igen ritkán fordul elő. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. pl szeretett személy elvesztése. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. fertőzések után. de nem sérül a realitáskontroll.érzéséről. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. depresszív hangulattal. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. a realitás kontroll elvesztésével. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. az SCH-s nem visszafogottabb. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMDben leírtakkal. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. míg az SCH. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. szemben az összes többivel. bűnösség érzéssel. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. vagyis nincs pszichotikus tünet .

majd önleértékelés alakul ki. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. családi környezet nyomasztó. felnőttkori tárgyvesztés esetén. Diagnosztikus kritériumok 1. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. csúnyának. csökkentértékűség érzése kialakuljon. frusztráló. az el nem fogadás. ügyetlennek. szeretetre nem méltónak. az irreális felettesén. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. hogy az inadekvátság. 2. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus . Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. rigiditás. önleértékelést. pl.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. bűntudat érzés. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. alkalmatlanság. a korai fejlődés patológiás. annál nagyobb az esélye annak. Önmagát elutasítottnak. Az utóbbi két évben. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. A magára maradt. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. 1. 3.Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. 4. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra.

figyelem. reakcióidő csökkenése. könnyezés. vagy aluszékonyság. krónikus fáradtság. ---2. reménytelenség. . a hangulat romlása eredményezhet regressziót.depresszió szintjét. szorongásos feszültség. ---4. öngyilkosság visszatérő gondolata. örömtelenség. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. produktivitás. csak most erősebben. koncentráció zavar. halál. ---6. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. 4. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. teljesítmény csökkenés. ---12. dührohamok ---8. 3. pesszimisztikus jővőkép. energiátlanság. szórakozás hiánya. bánat. Differenciál diagnózis. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. tevékeny. az életében ez mindig jelen volt. ---11. reménytelenség érzése mellett csökkent érdelkődés szinte minden iránt. A depresszív szindróma--. ingerlékenység. levertség. vagy hiányzik. önvád. szokásosnál kevésbé beszédes. 2. pszichotikus jegyek hiánya. csökkentértékűség. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. ---9. ---3. alkalmatlanság érzése. élvezőképesség. ---10. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. ---7. álmatlanság.örömszerzésre. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. ---13. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. csökkent érdeklődés. ---5. ---1. önsajnálat.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. gyakori sírás.

A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat.A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. estére jobban érzi magát. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. ffi 60-65. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. reggel a legrosszabb. beilleszkedést tesz lehetővé. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. passzív dependens és agresszív karakterek. Kezdetben kedvtelenség. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. de korahajnalban. hárít. szorongással. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. 2-3./ kezdődő aggódással. amire oda kell figyelni: --. valóságkontrolljuk. érdektelenség.depresszió mélysége. Körül felébred és nem tud visszaaludni. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. alvászavarral jellemző kórkép. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. étvágytalanság. . MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. ezért fokozott mértékben kompenzál.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. a depresszióját rejteni igyekszik.

A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. semmi sem sikerült. KRÍZIS – koncepció. Tétlenség. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. Gyerek elköltözése. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. Magány. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. amelyek depresszív jellegűek.álmatlanság. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza. illetve a tünetek általában enyhébbek. . megszűnése. visszamenőleges önelítélésbe. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. szuicid gondolatok merülnek fel. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. A neurózis nem az involúció időszakában indul. szexuális vágy csökkenése. hanem gyerekkorban. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoidparanoid / . esetleg mindennel leszámolt. nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. Elvesztett hozzátartozó. intelligencia deficit mutatható ki.

2. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. 2. elfordulás azoktól a tevékenységektől. normális gyászreakciót. arra a kockázatos szituációra utal. hogy elfogadjon más. új örömforrást. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. regresszív reakció: komoly depresszíó. amelyben mind a jobb. amelyben az egyén találja magát. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. Bizonyos kockázati események. . mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. másoknál túlzó formában jelentkezik. amely az érintett. patológiás gyászreakciót.-re nyúlik vissza. a krízis elmélet 1942. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. Lindemann az akut gyászreakciót. A szinróma lehet típusos és atípusos. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. annak a képességnek az elvesztése. Megkülönböztet:1. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. öngyilkosság. 3. fájdalmas állapotként határozta meg. nem minden érintettnél alakul ki krízis. nagyon mély. fájdalmas csüggedés vagy levertség. 3. néhány esetben késleltetett.Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg.

mert meghalt. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. ambivalens érzés. Ez még több bűntudatot mobilizál. keresi a hibát. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. tagadás. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. szorongás gyakori jelenség. 2. mert itt hagyta. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. hanem egy deliberált. A klinikai tapasztalat. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. erősítheti a bűntudat érzését. 7. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart.apa konf / 4. segítség nélkül maradt. mindenkinek könnyebb. ez lehet az első reakció. mit csinált rosszul. Bűntudat jelenléte. Dühös lehet a világra. az átélt indulat. segítségnélküliség átélése. 3. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. állandóan ezzel foglalkozik. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. Érzelem nélküliség. akkor tapasztaljuk. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. / kamasz. az ellenséges. 9. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . 1. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés. acting out szintű cselekvés. általában rövid ideig tart. Ha voltak előtte halál kívánságai. stb. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . 6.Normál gyászmunka jellegzetességei. 8. hogy más halt meg és nem ő. az orvosokra és mindenkire. . 5. A bűntudat legfontosabb forrása.

A halál módja. 4. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. bűntudat 4. a halott túlidealizálása. . Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. fájdalmas érzéseket elviselni. ha a páciens képtelen szorongás. ha az elhunyt balesetben halt meg. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. váratlan vagy hirtelen halál. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. vagy menekült. hogy a halott személy él. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. dühös vita zajlott. 3. alacsony fájdalom tűrés 2. 2. 5.Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. a személy kiemeli a tárgyat. szomatikus problémák. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. az én állapota. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések átélésének elkerülésére. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. 5. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. ellenséges reakció. viselkedési minták elvesztése. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történ ő szembesülést. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. 5. depresszió. 6. az egyén adaptációs képessége. miközben a gyászoló ennek tanúja volt.

Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. 1. Specifikus pszichés--. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. amik befolyásolják a belső szerveket.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. Interakcionizmus--. a test pedig olyan mint egy gép. a szellem felfog és akar.a lélek befolyásolja a testet. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. Descartes --. anyagtalan. egy specifikus pszichológiai ingert. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. 2. akkor a személy szorongással válaszol. Általános tényezők hangsúlyozása. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. Bizonyos konfliktus. még nem tudjuk miféle szervi . és a test befolyásolja a lelket.szomatikus összeköttetéseket feltételez. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. végül patológiához vezet.PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van. ellenségesség ---jelenik meg a személy számára.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad.

emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. vagy artritiszhez vezethet. ami gyomor fekélyhez vezethet. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. hajszolt ember. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. keményen dolgozó. nem próbál személyiség típusokat. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. kolitist. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. magas vérnyomáshoz. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. az abíciozus. asztmát eredményezhet.prediszpozicíció miatt. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. pl. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az . a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. és tartós és hosszan tartó. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt.

emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. mint hibás fiziológiai funkcionálás. nem képes ezeket megváltoztatni. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. és az egész élettörténetétől. nem tud megbírkózni. az orrnyálkahártya vérbősége. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. aki ezeket az érzéseket éli át. ettől a válasz inadekvát. a tartós változás patológiát eredményez. hiányosságot talál önmagában. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. vagy mint patológia. ami az orr bedugulásával járhat. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. Pl. szorongással. hanem inkább a betegtől. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. a kialakított reakciómintától. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. nem tehet . míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe.

A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. irritabilitás. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. infantilisek. küszködés állandó érzése. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. 2. Diagnosztikus kritériumok: 1. múlhatatlan aggódás. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik.--védekezés egy túl korai. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. Rémület és zavarodottság. ami a működési hatékonyságot zavarja. dependensen kötődnek. tünetei feszültség. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. vagy patofiziológiai oka van. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. nyugtalanság. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet . talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül.semmit. koncentrálási képtelenség. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. 3.

a kilégzés zavara. pszichoszomatózisokat. 2. a születés után az első légvétellel indul. olyan általános irányulságot képvisel. és különösen azok kezelésében. A pszichoszomatikus medicina. lefolyásában. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. Az instrintic forma magában foglalja az ún.elkülöníteni: 1. konverziós szimptómák. Asztma bronchiale--. A légzés az önkifejezés eszköze is. funkcionális szindrómát. szerv. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. megerőltetéses és a reflexes aszmáka.neurózisok. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. infekciózus. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás— intrinsic asztma bronchiale között. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. 3. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. A légzés és az autonómia kapcsolata. Minden életkorban jelentkezhet. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. Légzőszervi betegségek. ilyen esetben a roham csakis a beteg . Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága.

a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt. Pszichodinamika 1. akiknek jellemzői a paranoid vonások. Mások orális személyiséget írtak le. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért. A sírás elnyomásának magyarázatát. a roham a tüdő bömbölő jelenete. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le.-. fantáziák emocionális . Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. 2.tartalom miatt váltódik ki. elfojtott ellenségességgel. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. Ez értelmezés mellett szól. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. versengő érzések. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni.-. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására.által a virágnak tulajdonított jelentés. Szexuális csábítások. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. Leírtak respirátoros személyiséget. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják.

Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. infekciós oka van a köhögésnek. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. amely asztmás rohammá alakul. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. 3.-. Az a célja lehet. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. Köhögés—öklendezés. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. Emellett a tiltakozás. legtöbbször bizonyos emberekre irányul.-. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget..Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. így tiltakozó köhögésről beszélnek. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a . illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. feszültség. és ilyenkor tehermentesítést jelent. mivel megtorló visszavonástól. akkor belső feszültségre utal. ha nem organikus. „összeolvadni”. „ A szorongás. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. A köhögés arra szolgál. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. 4. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától. A beteg konfliktusát a befogadás.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. viszonylag tudatközeli lehet. Fuchs és Weizsacker .feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg.

depresszív. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. az életkor előre haladtával ritkul. kötelességtudó. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. önmagát erősítő folyamat. így ördögi kör alakul ki. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze.köhögése közötti összefüggésre. takaros. . de a gátoltságnak is kifejezője. Az ideges légzés szindróma. a mellkas beszűkültsége. kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. mint a sóhajtozó légzés. Rendkívül normatartók. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. légszomj. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. a hiperventillációt és az ún. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. mély légzési kényszer áll elő. légzési fűzőt. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. idegesség kifejezőjeként tartják számon. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz.

alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Saját igényeiket rendszerint visszatartják, erősen gátoltak, agresszív késztetéseiket képtelenek meg- és kiélni. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani, mivel, a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Főleg olyan családokból származnak, amelyekben a gondoskodó, érzékeny, de frusztráló szülők miatt, erősen szabálytisztelő, individuális ellenes nevelésben részesültek. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb, a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket, viszont elnyomják, mert létük fenyegetéseként élik meg. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza, másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki, a tehetetlenség érzése miatt, vagy azért mert szorong az őt szinte bénító, számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. Tüdőtuberkolózis. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg, ez függhet az immunrendszertől, az egyénnek a stresszel való viszonyától, és a személyiségétől. Személyiségkép: már 1826- ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka, a szomorú, mély, hosszú ideig tartó szenvedés. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus, csalódás, tartós félelem, állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni.

A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg, bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására, az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye, rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. Szív- és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Szorongásos egyének, főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban, ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. , ha nem eredményeznek szervi leleteket, akkor funkcionális szívbántalmakról beszélünk. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai, Tachicardia, szívdobogás, szívgörcs, rövid arritmia, légzészavarok, leizzadás, remegés, farkasétvágy, szédülés, paresztéziák. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el, ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1, A- csoport, nagyon körülírt csoportot képeznek, a szívneurózis fóbiás alanyai, azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban, támogatásra szorulók, folyton orvosi segítséget keresnek, , attól félnek, hogy szívbénulásban meghalnak. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben, azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. 2, B csoport, sokkal heterogénebb, erősen hipochondriás, depresszív betegek alkotják ezt a csoportot,

legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora, gyengének érzik magukat, csökken a teljesítő képességük, fokozott pulzus szám, ritkán éreznek szorongást. Pszichodinamikailag: általános apátia, fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak, és pubertás korukban váltak visszafogottá. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája, becsvágyók, küzdésre, munkára törekszenek, elmerülnek a határidőkben, agresszívek, ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak, türelmetlenek, nyugtalanok. Viselkedés szinten állandó készenlét, sürgetettség, feszült arcizomzat, erőteljes beszédstílus. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős, hogy semmi másra nem marad ideje, szinte a munkadüh megszállotjai. Petzold ezt azzal magyaarázza, hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat, mint személyes—családi környezetben, az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. A betegek állandóan túl erőltetik magukat, a betegek hajlanak arra, hogy letagadják a konfliktusaikat, Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Esszenciális hipertónia.

Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. a passzivitás. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. az engedékenység.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. ennek körülményei változatosak. A gyomor. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. általában a félelem a fő komponens. szorongás. a teljesítmény orientáltság. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. Gasztrointesztinális betegségek. és mindig valamilyen típusú veszély. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. létre jön. de nem követi akció. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. akár valós. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. akár fantáziált. vagy szorongása ellen. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. A keringés előkészület az akcióra. a konfliktuskerülés. Alexander írta le. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll.A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. . sokk. fájdalom.

3. magáévá tesz--. illetve a dac és lázadás konfliktusa. nem tud valamit többé feláldozni--. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz. 4.gyomor fájdalmak. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg.étvágytalanság. foghús tünetek. colitis.idült székrekedés. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt.somatitis. túlterhelő. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak . A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. megragadási nehézségek--. 7. visszautasít valamit--.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. hányinger. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. fekély. lefogyás. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor— bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz. 6. nem tud valamit lenyelni--.idült hasmenés.hányás. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek.fájdalmak. émelyeg. 5. colon irritabile. 1.valamit elakar taszítani--.evészavarok. nyelési bántalmak. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. 2. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség.

alkoholisták. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik.függő betegek extrém tárgy igényekkel. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. merev. 1. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. hogy táplálásban részesüljön. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. passzív. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet.A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. míg a szorongás meglassítják. 3. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. A szorongás. fantáziaszegény. motilitása. 2. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. Agresszív környezet. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. depresszív gondolati folyamatok. paranoid viselkedésre hajlamosít. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. a jutalmazás után. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. 4. függőség iránt meghiúsulnak.depresszió vonásokkal rendelkeznek. véráramlása. ez indulatkitörésekre.vágy az elfogadás. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. környezeti konfliktusaikat. mechanisztikus életmódban és .

segítem barátaimat. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". másokban is csak saját magukat látják. hogy védettek legyenek. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. így folytonosan frusztrálják. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. Bálint szerint ezek a függő oknofilek. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. akkor következik be. 5. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. a tevékenység utáni sóvárgással. mégsem támaszkodik ezekre. alkotó. erősen konformista. takaros. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. vállalom a . magamra veszem a felelőséget. mindenkinek csak adok. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. akinél az ulkusz rosszabbodása.tárgykapcsolatban léteznek.receptív irányultságot. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. Életstratégiájuk lényege. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. viharos fekélytüneteket produkálnak. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. ánkorlátozottságot mutató. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . semmiféle rizikót nem vállalnak. Alexander szerint eltaszítják az orális. mivel azok nem férnek össze a függetlenség. ami állandó feszültséget tart fenn.

„ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. kapcsolatokban szegényes. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. önálló vagyok. és fukarságról. . Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. pedantériáról. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. de belsőleg feszült. Másoknál a székrekedés. ami az enyém”. Freud az önfejűség. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. de mindent együtt kell tartanom. rendszeretet. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. az intoleranciáról. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze.vezetést. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. külsőleg ugyan nyugodt.

és perifériás érösszehúzódás. A bőr. nem specifikus gyulladás. a nárcizmust. Emellett fokozott izzadás. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. véres hasmenés. és az agressziógátlást. de az egész gyomor. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. Bőrbetegségek. mint a központi idegrendszer ektodermális . érzelmekről keveset beszélnek. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. A betegek személyiség képe nem egységes. Colitis ulcerosa. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. fontos a pszicodinamikában az adás— kapás. erős hasi fájdalmak. haspuffadás. önérzetük gyenge.Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. A Crohn betegségnél krónikus. váltakozó hasmenés és székrekedés. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. fekélyek. elpirulás. pulzus labilitás. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. görcsök. a depressziós reakciókészséget. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak.emésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. erős. túlérzékenyek a kudarcokra. főleg a terminális ileumban. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg.

a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. viszketés. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. mint a bőr. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. vastag bőr van a képén. harcias megjelenést mutatnak. Emellett érzékszerv. nem tud kibújni a bőréből. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. A másik részük panaszkodok. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. ég a pofám . a haj érintettek lehetnek. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. lúdbőrözés. . pl. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. ----elpirulás . bosszúállók. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. és a személyiség zavarok. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. sorompó a saját és a külső világ között. Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. A bőr határ szerv. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve.része. Képes arra. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. elsápadás. izzadás. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. fontosak az emocionális stresszek.

bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. ínség. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. nagy szorongási készség. kényszeres tetszés igény. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. . fűszeres ételekre. Általánosabb nőknél. az arcpír és a mellek területén. megnövekedett véreresség. 4. Lokalizált bőrviszketés. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. 3. csekély toleranciával. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. csalódások és bonyolult. csődök. viszketek tőle. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. göbképződés. Súlyosabb lelki feszültség. vétkességérzés. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. szorongó függőség mások jó véleményétől.2. 30-40 éves korban jelenik meg. ahogy mondani is szoktuk. Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. Rozacea. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. Viszketegség. gátoltak az agresszív viselkedésükben. Szexuális nyugtalanság.

és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. fertőzések. hidegség és emocionális stresszek. vagy provokatív viselkedés mögött. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. túl sok vagy túl kevés napfény. a reális vagy képzelt tárgyvesztések. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja. amelyek szégyenkezést keltenek. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. biztonságának. Néhány beteg esetében a szeretet. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. két típusát szokták elkülöníteni. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. nyirkosság. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. a támogatás iránti igény egy alárendelő. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . befolyásolható.állandó félelem a figyeléstől. amikor a beteg eléri a . a figyelem. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. ambiciózus. . Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. a keringési típust.

képességei határát. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. émelygéssel hányással. jellemző rájuk a perfekcionizmus. Bármelyik életkorban indulhat. hogy tolerálja elfojtott haragját. A fájdalom általában bilaterális. rigiditás. az elfojtott harag. krónikus fáradtsággal. ami általában tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. ami nem fejezhető ki szavakban. Tiltott ellenséges. keringési tünetek. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. étvágytalansággal. Migrén típusú keringési fájdalom. általában okosak. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. vagy agresszív érzések. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. étvágy elvesztésével. reggeli merevség a . jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. Izom—összehúzódásos fejfájás. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez.

gyengeség hatására az ember magába roskad. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. Gerincbántalmak. . Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. gátolt. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat.szerveződés : éretlen. gyenge én-struktúrát mutatnak. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. legyen hivatásbeli. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. súlyos szorongást mutatnak. főleg azoknál. kétség.. vagy férfiassággal kapcsolatos. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. Én. abnormálisan függővé válnak. ha valaki konok. Gyász. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. konformista. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki.végtagokban. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. A betegség kezdődhet lappangva. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. vagy hirtelen. sokszor infantilis dependencia alakul ki. affektív torzulás jöhet létre. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki.

megszűnéséhez hasi fájdalom. 6. visszatérő falási epizód. gyakori testsúly ingadózások. 1. hashajtókkal. 2. purgáló típus. 8. az epizód alatt jellemző a kontroll elvesztése. Mind a falás. túlzott mértékű testgyakorlat. Két típusát jelölik: 1. falási. A falási epizódok nem következményei anorexia nervosának. 3. betegesen félnek az elhízástól. . mint koplalás. önértékelését túlzottan befolyásolja a test alakja. zabálási epizódok jellemzik. valamint limosz éhség szavak összetételéből ered. a görög büosz. Diagnosztikus kritériumok. 5.ÉTKEZÉSI ZAVAROK BULIMIA: jellegzetes túlevés. önhánytatással. megpróbálja elkerülni az étel hizlaló hatását. mind az alkalmatlan kompenzáló viselkedés átlagban hetente kétszer jelentkezik. hashajtóztatja magát.meghatározott időtartam alatt .-nál. maga a kifejezés. ami naponta többször is előfordulhat. amely jelentős szenvedést mobilizál. Klinikai tünetek: A legmarkánsabb tünet a falásroham. nagy mennyiségű étel megevése. amelyre az alábbiak jellemzőek --. 2. illetve a büo nagyító képző. A kontroll vesztés érzésével járó epizód titokban zajlik. 8. elalvás. vagy megzavarják és ez agressziót válthat ki. extrém teltség érzés. Depressziós hangulat és önvádlás a falásroham után. ez rendszeresen hánytatja. melyek nagyobbak 4-5 kg. Nem purgáló típus: egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaz. ökör. és a súlya. három hónapon keresztül.

kényszeres vonásokra való hajlam. majd a kórkép átfordul BN-be. submandibuláris mirigyek duzzadtak. ritkán ugyanazt az ételt eszik. ez akár halálos kimenetelű is lehet. depressziós konfliktus feldolgozási mód. Főleg nők betegsége. mensruáció elmaradása. de férfiaknál is van. K-vitamin hiány. gyakran alterált tudatállapottal jár. a belső jelzések helyett akülső megerősítésre való törekvés.szerű viselkedések. lefolyása 4-5 év. Az önkontroll deficitéhez tartozik a testsúllyal való állandó foglalkozás. A kontrollvesztés érzése alapvető tartozéka a tüneti képnek. Kóros testsúly . Nyelőcső sérülések. elektrolit zavarok. Parotis. még nyomjelző ételt is fogyasztanak. az önhánytatás miatt. majd újra töltik a hűtőt. hormonális zavarok. teljesítmény orientáció. Fogak zománc rétege megsérül. Bulimia nocturna éjszakai falási roham van önvádlás. Év. Testi tünetek: kézháton levő horzsolás. így a bulimiások külsö kontroll személyiség típusba tartoznak. A BN tünetei érettebb személyiséget igényelnek. BULIMIA Később kezdődik. gyomortágulat. 18 év. Normál testsúly ANOREXIA Korai kezdet. mint az AN. önértékelési zavarok. önhánytatás. Night-eating szindróma: éjszakai falásroham. perfekciónizmus. Kezdete ált 18. Gyakran AN-val indul. emésztési zavarok. Személyiségjegyek: A külsö alak és a testsúly túlzott ellenőrzését. de nincs önvádlás.A falás rohamok gyakran rítus.

stressz következménye is lehet. teljes kontroll érzése. A betegek megtanulják a hányás pozitív hatásait élvezni. míg az anorexiások gátoltak. aszkétikus. Multidimenzionális pszichoszomatikus betegség. Erős autonómia igényük van kötelékek. hanem szorongásoldó hatásuk is lehet. nem pedig a falásroham. A falási epizódok nem feltétlenül éhségérzet következményei. kellemetlen következmények nélkül. a bulimiás epizódok megszűnnének. A hajtóereje ekkor a hányás. feldolgozni. Rosen és Leitenberg szerint a hányás. Tagadják a szexualitásukat szoros családi Távolságtartás. Én-ideál karcsú. Szociális kapcs. maga a hányás szimbolikája fontos itt. mi az amit nem tud megemészteni. dependensek. mi az amitől a páciens ilyen módón szabadul meg.Titkolt kerül. . elkerülő viselkedést mutatnak. Impulzus-kontroll zavara. nőies. ha a hányás mint elkerülési válasz elmaradna. magáévá tenni.ban mások felé hatalomgyakorlá Önkontroll elvesztése Figyelem középpontjába Nemi jelleg nélküli. unalom. stb. attraktív. A bulimiások cselekvés útján vezetik le feszültségeiket. Az evés különböző frusztráció. Van szex partner. A hízás veszélye miatt a perfekcionista énkép megőrzése védekező manőverek következnek: önhánytatás. hashajtás feszültség csökkentő funkciója alapvető fontosságú.

A kornak. A soványság ellenére intenzív félelem az elhízástól. leginkábbszexuális izoláció és homoszexualitás derült ki. mert semmi mást nem vagyok képes kontrollálni. az áthelyezés és a regresszió útján. Gyakran észleltek BN-ben szexuális zavarokat. testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása 3. Az evéssel való kényszeres törődés. alakját nem képes megfelelően megítélni. Külön fejezet a bulimia és szexuális zavarok közötti kapcsolat. . Speciális disszociatív állapotnak tekinthető a bulimia nocturna. az evés uralkodik a betegen.Vannak szerzők akik az evészavarok kényszeres jellegét hangsúlyozzák. az anya elutasítását jelenti. Gyakori terápiás tapasztalat evészavar kialakulását szexuális frusztráció előzi meg. módosult tudatban történik. hinagóg állapotban . „ A valóság ennek fordítottja. A betegeknek nagyobb a hipnotikus fogékonyságuk. ANOREXIA NERVOSA 1. Az impulzus kontroll zavar mögött gyakran a következő kognitív torzulás mutatható ki. Jelentős testséma zavar. Az utóbbi években a bulimiás tünetek felfoghatók disszociatív jelenségként is. „ kontrollálom az evést. 3. Másik analitikus elképzelés: a táplálkozás ösztöne a tápláló anya iránti vágyat is jelentheti. Rothenberg. a testsúly állandó figyelése közös a két evészavar típusban. A táplálkozási ösztön a szexuális ösztön helyére lép. a bulimiások önhánytatása az anyáról való leválást. 3. önértékelése sérült.

A hisztériás karakterű szomatikus zavarokat alakít ki. Két típusa van: restriktív típus. ami zavarja a táplálék felvételt. amelyben mások tudomására hozza női.A menstruációs ciklus elmaradása. Testi tünetek: székrekedés. A nemi identitás annak a tudata. 3. míg az SCH-s téveszméket alakít ki. PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK A szexuális identitás zavarai: lényegük az anatómiai szexuális jelleg és a nemi hovatartozás érzése közötti inkongruencia. gyengeség. Sok esetben a táplálék és a test kontúrja szokatlan szimbólikus jelentőséget nyernek. önhánytatás. beöntéssel foglalkozik. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. szégyenteli. hogy férfi vagyok. stb. nem foglalkozik rendszeresen a falással. míg a kényszeres elmélkedik rítusokat talál ki. a személy teljesen a falással. nő vagyok. vagy a megtisztulási procedúrákkal. alacsony szívritmus. alacsony vérnyomás. ill férfi mivoltát. A nemi szerep mindaz. Falás. ill.tisztulás típus. amit az egyén mond vagy tesz. enyhe vérszegénység. A fóbiás beteg fél az elhízástól és vonakodik enni. érdektelenné válik az evéssel szemben. Aggódnak az elhízástól. A depressziós elveszíti az étvágyát. hashajtózás. szélsőségesen diétáznak. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. megtisztulással. . a másodlagos nemi jegyek eltüntetéséről szól a diéta a szexus fel nem vállalható. legalább három hónapon keresztül.

szuicidium. férfiak néha megcsonkítják magukat. Következmények súlyos szociális problémák. Lefolyása : aszexuális. A saját nemi szerveiket undorítónak tartják. melyet nem tartanak annak. viszolyog. Gyakran társul személyiség zavarhoz. Diagnózis ---SCH. mélyreható zavar a nemi hovatartozás érzésében. Az anatómiai nemi jelleget szégyenli. mert az ellenkező nemhez sorolják magukat.1. a másik nem tagjaként való éltre. transzvesztitizmus. A női anatómia elutasítása—állítja hogy férfivá fog felnőni. Az öltözködés. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. hormonális beavatkozást. Gyakran kérnek sebészeti. gyakran a másik nem ruháját viselik. Csak két évi folyamatos fennállás után diagnosztizáljuk. depresszió. TRANSZSZEXUALIZMUS : az anatómiai szexuális jelleg miatti diszkomfort és inadekvát érzés. a másik nem foglalkozását űznek. Rendszerint nem kedvelik a saját nemüknek megfelelő ruházatot. homoszexuális. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. GYERMEKKORI SZEXUÁLIS IDENTITÁS ZAVAR Az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzés és a vágy a másik nemhez tartozni. depresszió amiért nem élhet másik neműként. vagy azt állítani. a viselkedés és a kommunikációs stílus a másik nemre jellemző. feminin HO. Előfordulás ritka férfiaknál 2-8-szor gyakoribb. organikus zavarok. és ifjú korban szokott kialakulni. ő a másik nemhez tartozik. társas problémák. Diff. kíséri szorongás. Lányoknál: erős vágy fiúnak lenni. . ---képtelen lesz teherbe esni. vagy annak állítása hogy ő fiú.

szégyen. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. PARAFILIÁK A szexuális ixgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. A férfi anatómia elutasítása.kényszerítő vágy lányokkal együtt játszani. . vagy lesz pénisze Kezdet a pubertás előtt. A parafiliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. Női foglalatosságok kedvelése.van. ezek nélkül a valódi szexuális élmény. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. gyakran kisegítő kellékek és szerepleosztás is megtalálható. Társul a mások megítélése miatti problémák egész sora. A nemi szervei undorítóak és elfognak tűnni. női ruhába öltözés.nem fejlődik ki a melle. ---. valódi vagy szimulált szenvedéssel. kielégülés nem jön létre. gyakoriak a személyiségzavarok. Kezdet pubertás előtt. Általában nem tartják magukat betegnek és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. --. depresszió amiatt. női küllemre törekvés. és a nem erotikus feszültség sem enyhül.--. 2. a szexuális izgalom nonhumán tárgyaira. cselekmények kellenek. Ezek következetesen. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak és kiterjedhetnek: 1. kényszerített.nincs vaginája. 3. ezért a koitáis és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. néha bűntudat. egyet nem értő partnerrel való aktusra. Fiúknál : erős vágy lánynak lenni vagy állítja ő lány.

mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalomnak Nem fetisizmus. azaz átalakul transzszexualizmussá. Hajlamosít az a szokás. felnőttkorra válik teljessé. nőként viselkednek. haj. eleinte maszturbációra. néhányuk nőként igyekszik élni. hiányában erekció képtelenség áll elő. nőies küllemet preferálnak. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. ha transzszexualizmus is fennáll nem diagnosztizáljuk. vagy része lehet a partnerrel folytatott aktusnak. de az átöltözés szorongásoló hatású marad.Fetisizmus: lényege élettelen tárgy—fétis –használata. ilyenkor feltétlen szükséges. Az alapvető orientáció heteroszexuális. Ha ni8ncs átöltözve. A fétis leginkább ruhadarab. eleinte csak titokban és részlegesen. A kedvenc ruhadarab önmagában is erotikus lehet. hogy a fiúgyereket büntetésből lánynak . később az aktusnál is használhatja. gyakran valamely gyerekkorban szeretett személyhez kötődik. ritkák a homoszexuális próbálkozások. de nőkkel való kapcsolatok is gyérek. és az sem ha a tárgy eredetileg szexuális stimulálásra szolgált. náha a ruhák okozta izgalom alábbhagy. Kezdet adoleszcens korban. ennek megakadályozása súlyos frusztrációt okoz. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. Általában nőnek öltöznek. Gyerek vagy kora serdülőkorban kezdődik. krónikus szokott lenni. maszturbálással. melyekbe felöltözik. TRANSZVESZTITIZMUS Rekurrens ás állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részérőlnői ruhába öltözni. Általában idővel egyre gyakoribbá állandóvá válik. amely eleinte szexuális izgalom elérésére történik. ritkábban köröm.

de adoleszcenseknél ez a korhatár nem döntő. Általában nem veszélyesek az áldozatra. Néha expozíció közben maszturbáció történik. VOYEURIZMUS . további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. Leginkább középső felnőtt korban kezdődik. illetve a közösülés tárgya. általában fiatal felnőtt korban kezdődik. Évvel fiatalabbnak állapították meg.. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. szexuális izgalom elérésére. vagy fantázia. Homoszexuális formája 13-28%. vagy kizárólagos mód. PEDOFÍLIA A pubertás gyermekkel való szexuális aktus. mint a szexuákis izgalom preferált vagy kizárólagos módja. heteroszexuális forma 7-14%.öltöztetik. Önkényesen a gyermek korát a pedofíl személynél legalább 10. mint ismétlődő. ZOOFÍLIA Állatok felhasználása. EXHIBICIONIZMUS A nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. de a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. szexuális izgalom elérése céljából. Előfordulhat még differenciálatlanabb érdeklődés. még fiatalabb gyerekekhez vonzódnak. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyerekek felé. stressz hatására fokozódik. Gyakran maga az aktus nem történik meg csak nézegetésből simogatásból áll.

megsimogatja. Általában serdülő korban kezdődik. MAZOCHIZMUS A szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. vagy szexuális aktust ismétlődő meglesése. vagy más módon való szenvedés. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel szexuális izgalom előidézése céljából. egyéb szexuális szándék nincs. közben szexuális fantáziái vannak. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elég a diagnózishoz. később csökkenhet a vágy. megaláztatottsága. súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. 2. A lényeg a meglesés. vetkőző. de csak később felnőtt korban manifesztálódnak. A mazochisztikus fantáziák már gyerekkorben is előfordulnak.Meztelen. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. 1. tömegközlekedési eszközökön kerül sor. FROTTŐRIZMUS Visszatérő és erőteljes szexuális sürgetést érez. hozzájuk dörgölőzzön. teljesen meg is szűnhet. kiszolgáltatottsága. Legtöbbször férfiaknál fordul elő. . hogy másokat akaratuk ellenére megérintsen. gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlansága. Rendszerint felnőtt korban kezdődik és krónikus. Lefolyása krónikus. két formája van. Közben maszturbáció történik. megkötözés. általában zsúfolt helyeken. Megaláztatás. a szexuális izgalom elérésének preferált és kizárólagos módja. milyen zavarban lennének ha megtudnák. hogy meglesték őket. megveretés. Fizikailag károsító.

2. a szexuális kéjérzet csúcsa. excitatív: a szexuális izgalom szubjektív élménye. és társuló fiziológiai jelenségek 3. izomrelaxáció. Egyet nem értő partnerrel ismételt szándékos cselekedet. Nem alkalmazható. 4. a tenzió oldódásával és a perineális illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával. a megalázás kombinálása szimulált vagy enyhe fizikai fájdalommal. orgazmus. de a klinikai kép domináns része. A családban a brutalitás mindig kimutatható. Egyetértő patnerrel. vagy más mentális betegség része. A szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. 2. Egyetértő partnerrel súlyos fájdalmat. 3. / fizikális betegség. gyógyszer / következménye. maradandó testi sértést okoz. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. relaxáció: teljes elernyedés. appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra. Férfiaknál .SZADIZMUS Pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása a másik személynek szexuális izgalom előidézése céljából. eufória. PSZICHOSZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális magatartási ciklus appetitív és fiziológiás változóinak gátlása. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. 1. Maga a szexuális magatartásciklus a következő fázisokból áll: 1. a tényleges forma kora felnőtt korban kezdődik. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye. három formája van.

mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis felállításához.erektilis refrakter priódus. bár az is előfordulhat nincs más kóros jelenség. depresszió. Majdnem mindig kialakul a kudarcélménnyel kapcsolatos önmegfigyelés. Klinikai vélemény a kor. A gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. Appetencia gátlás : 1. testi egészség. tartósság. szomatikus panaszok. gyakran együtt jár más zavarokkal. szubjektív panaszok. Erre utal a perzisztens – állandó és a rekurrens—visszatérő jelző. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. Általában mind a szubjektív örömélmény. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. korlátozódhat egyetlen epizódra. Társulhat: homályos elégedetlenség. és más területre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. teljes vagy részleges. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. generalizált és szituatív. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezethet. Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett. szégyen. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. de relaxációban ritka. . nőknél azonnali készség újabb stimulációra. ami a szexuális aktivitás kerüléséhez. önvád. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. vagy jelentkezhet rekurrens epizódokban. frusztráció. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenység. nem. Lefolyása változó. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük.

a kapcsolat jellegét. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. bizonyos esetekben ez normál variáns. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. mind nőknél. Gyakran társul excitáció gátlással. --. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. vagy más mentális zavar.nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. ---.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. a kort. Excitáció gátlás / impotencia. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható . azaz az orgazmus késése. gyakran társul excitációs gátlással is. Frigiditás / 1. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . néha képesek klitorális orgazmusra. elégtelen lubrikáció.2. vaginizmus. figyelembe kell venni a gyakoriságot. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. de képtelenek erre az aktus kapcsán. az elkülönítés időnként nehéz. de lehet kóros gátlás is. Nem kizárólag fizikai zavar. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. A kontroll kérdése fontos. mind férfiaknál. amely kellő excitációt hozhat létre.

melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. Társul: magányosság. szégyen. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. néha erre nem is került sor. ilyen kapcsolatok kialakítása. ALVÁS ZAVAROK . Szuicid veszélye lehet. az erotikus érzések hiánya. bűntudat. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. Csak azokra vonatkozik. nimfománia Stb. eközben tartós homoszexuális orientáció.zavar. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. vagy fenntartása. Kezdet késő adoleszcens. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. és depresszió. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. szubjektív szenvedés forrásának él meg. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. pl. egyébként normális fiziológiai működés mellett. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. ezek gyakran olyan erősek. Don Juanizmus.

az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. hajnal 1-4-ig. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. életünk egyharmadát átalusszuk. figyelem zavar. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. mind másoknak. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. ha . vagy délután 13-16-ig. szorongóbbak.Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. fokozott esékenység. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. és deprimáltabbak. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. teljesítmény zavar. Egész nappali működésük szintje csökken. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. mint mások. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását.

zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. Ezután középmély alvási. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. A REM. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. a test rendkívül ellazult. ezekben változik az alvás mélysége. miközben az alvás mélysége egyre csökken. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. nemcsak alvásvédelmező. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. de óvja a lelki egészséget. amelyek egymással nem cserélődnek fel. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. ciklusokra osztódik. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni.szakaszban vagyunk.a korábbi feszültsége már elhasználódott. A rákövetekző. vagyis a REM. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik.szakaszban élünk át álmokat. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje . Az álmodás minden ember számára létszükséglet. szemünk állandóan mozog. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. Ugyanakkor a REMszakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. Az életkor előre haladtával ez csökken. Az éjszakai alvás periódusokra. Kísérletesen meg tudták állapítani. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. mint egyéb alváshoz hasonló.

emocionális problémák. vagy lerövidül. de gyakrabban mechanikus. 2. a nappali álmosság. Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. életvitelben nehézségeket hoz létre. alkohol. hipertóniás. általában 5-30 percig tart. vagy az ébredés elhúzódása. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. 4. Elégtelen alvás. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. és a munkában. 2. állandó panaszt okoz. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk.nyúlik meg. éjszaka izzadnak. majd hirtelen megnyitása. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. szubjektív szenvedést okoznak. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. erőteljes horkolással. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. életmód. tartós fennállása kognitív zavarokat . valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. előfordulhat. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. 3. hánykolódnak.. rossz minőségú alvás. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. A beteg többnyire kövér. gyógyszerek. 3. elalvási rohamok. kritériumai: 1. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt.

agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. mind a REM. pszichiátriai alvászavarok. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. utólag nem emlékszik semmire. a szorongásos. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. munka túltrheltés. Az alvajáró nincs ébren. . félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. Ritka felnőtt korban. hogy már magától az alvástól. járkál. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. időskorban néha előfordul.okozhat. nehezen ébreszthető. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. összrendezett cselekvéseket hajt végre. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. a szokatlan élmények. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. emiatt riadhatnak fel.fázisban felléphetnek. Disszomnia olyan alvás zavar. paraszomniák. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. Éjjelente ébren tépelődnek. Gyakori. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. helyzetétől kezd szorongani a páciens. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik.szindrómával jár együtt /obesitás. A disszomniák. El kel különíteni az epilepsziától. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. orvosi. a felelősség. éjszaka alvás közben felkel. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. neurotikus talajon. a leküzdhetetlen konfliktusokon. arca kifejezéstelen. ami ágyszorongássá fokozódhat. vagy sorscsapások.

és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt.. és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. Klinikai ismérvek. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. beszükült. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. aktivitás zavarát. amely a kedély. A viselkedés elzárkozó. és a stuport sorolta. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben.epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. EEG döntő. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. hasadt elmét jelent. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. másodlagos zavarokként a hallucinációkat. Olyan betegség csoport. a negativizmust. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. asszociációk. regresszió. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. vagy bizzaréria jellemzi. . az elsődleges tünetek közé az affektus. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar SCHIZOFRÉNIA Az SCH. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. a gondolkodás.

rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. az identitás vesztés . már nagyon korai életszakaszban. Az én. érzelmi távolság tartás. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. a viselkedésben. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. képzetszövésben és beszédében. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. agondolatok. asszociációk széttöredeznek. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. hallási hallucinációk. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. nyugtalanság— zavartság.valószínű a szenzoros. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. idegenség érezhető. elveszítik jelentésüket.így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . irányítottság élményét foglalják magukban. szomatikus hallucinációk.

Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. az asszociációk fellazulása. nincs semmiféle realitás alapjuk. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. a beszéd érthetetlenné válik. téveseszmék. vagyis kulturális környezetének nem részei. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. vonatkoztatásos. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. Jellemző az elvont összefüggések. Gondolatok nem a sajátjai--. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. Nagyzási teveseszmék. hatalmas szervezetek irányítják. teljesen összefüggéstelenül beszél. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé— gondolatközvetítődés.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. bizarrak. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. abszurdak. amikor a beteg különféle eseményenek. töredezettek. a beteg . Leggyakoribbak az üldöztetéses. tárgyaknak. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. Pl.A téveseszmék többfélék.deperszonalizációs élményeket idéz elő. üldözik Szomatikus téveseszmék.

neologizmák. túlzottan formális. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk. elnémulás a beszéd néhány óráig. nehezen tudja koordinálni a viselkedését.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. túl konkrét. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. . kívülről hangokat hallanak. stb. sugarak. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. bizarr megfogalmazásban. homályos. 4. kommentálják a viselkedésüket. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. echolalia. kevés információ van benne. Auditoros hallucinációk. túl abszrakt. 1. több hang is egyszerre. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. Taktilis hallucinációk. teljesen új kifejezéseket alkot 5. 8 mesterkélt beszéd. 2. előfordulhat. hogy a beszéd szegényessé válik. nem pedig kommunikációs eszköz 3. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. parancsot adhatnak utasíthatnak. inkoherencia.zavarttá válik. zörejeket. szellemek. Láthatltan erők. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. vagy sztereotip. közvetlenül a betegnek szólnak. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő.

úgy látja a világot percről percre változik a világ. létezés értelmében elbizonytalanodik. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg. előfordul hirtelen nevetés. az arc mozdulatlan. vagy a nap meghatározott részében. ez túlzott érzékenységet hoz létre. gondolataival az érzelem. . a beteg arról számol be nincsenek is érzései. mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése. A beteg közönyösnek . megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. apátiásnak. megszűnik az empátia. az oda nem illő érzelmi reakció. düh.A vizuális hallucinációk ritkábbak. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. vagy rettegés fogja el. elsivárosodása. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok. Jellegzetes percepciós zavar. hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket. a hang monotonná válik.. a saját személyiségének széthullásának élménye. hangulatokat. befolyásolja a viselkedését. A másik jellegzetes érzelmi zavar. a beteg nem érzi azonosnak önmagát. sekélyesnek látszik. az érzelmek ellaposodása. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. vallási extázisok. gyakori a test megváltozásának élménye. kiszámíthatatlan. nincs összhangban beszédével. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. elsősorban éjszaka. amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése. míg az SCH-ban egyfolytában. ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése.

akár teljesen meg is szűnhet. stupor állapotok. vagy gesztusait. 8.A szándék. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból. kataton típusban. 6. negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést. ügyetlen. sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető. akut szakaszban nagy fokú izgatottság. modorosság 2. az akarat rendellenességei: az önindította. . viaszhajlékonyság 3. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált. elmerül a saját világában. kiszámíthatatlan. sztereotíp mozgást végez. Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek. kérdések. de gyakran . a megjelenés és a modor leromlása. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek. katalepszia. spontaneitása. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. excentrikus. merev. Magatartási tüntetek a követekezők: 1. Katatóniás izgatottság. a szociális szerepfunkciókat. csökken az energia szintje. figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. látszólag értelmetlen és céltalan. 4. hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort. ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. mozgások. gesztusok. kezdeményező kedve.ronthatja a munkát. vagy pont az ellenkezőjét teszi. kifejezések ismételgetése. célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van. miközben rendkívül izgatott. képtelen. 7. inadekvát.

ápolatlanság. elsívárosodás. Sokat olvas filozófia könyveket. szociális elzárkózás. több éven keresztül bontakozik ki. passzív gyerek. lappangva. kommunikációs zavarok. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi. ritkán gyanakvó. szerep funkciók romlása. de már nem kísérik erős affektusok. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg. álmodozó.. kamasz korbanés felnőttként introvertált. hanyatlik a színvonal.panaszkodnak fej. a munka teljesítmény. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység. hallucinációk. emésztési nehézségekről. vagy katatóniás viselkedés.. súlyos dezorganizáció. zárkózott. szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. A prodromális időszak rendkívül változó.. vagy fiatal felnőtt korban kezdődik.fájdalmakról.váll. excentrikus. a téveseszmék. nehéz a kezdetet datálni. szokatlan perceptuális élmények. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja.. gyengeségről. bár az affektív eltompulás. A betegség rendszerint adoleszcens. mint téveseszmék fennmaradhatnak. ez hasonló a prodromális szakaszhoz.hát . inadekvát érzelmek. illogikus gondolkodás. Premorbid személyiség: Általában csendes. eltompulás. különösen rossz prognózis ha lassan. . Lefolyásának jellegzetességei. asszociációk fellazulása. inkoherencia. Egyes pszichotikus tünetek. különös viselkedés. bizarr gondolatok. a társas kapcsolatok és az ..

izgatottságból. ezek inkoherensek. echopraxia. Két altípusa van. 2. TÍPUSAI Kraepelin írta le a SCH.három alaptípusát: katatoniás. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara. amely állhat stuporból. merevségből. a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző. önmagában. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják. mozgáskezdeményezése. vagy ül hosszú ideig. Bleuler később hozzá tette a SCH. de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége. Megnémulás negativizmus. 1. negativizmusból. Diagnosztikai kritériumok . különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. hebephreniás és paranoid típust. könnyen kárt tehet másokban.önmagával való törődés. simplex típusát. zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet. majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. Kísérő tünetek a sztereotípiák. Mozdulatlanul áll. modorosság és viaszhajlékonyság. sztereotipia. kiabál. de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. automatikus engedelmesség. a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. megállás nélkül beszél.

grimaszol. A beteg kételkedhet nemi identitásában.Katatoniás negativizmus 3. gyakran minden ok nélkül nevetgél. elbutult affektus. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás. A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak. megpróbálják . Lényegi vonása az erős inkoherencia. viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk. nem konstruktív. nagyzásos hallucinációk jelenléte. Gyenge a realitással a kapcsolat.1. gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. katatoniás stupor 2. általában aktív. katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5. bizarrériái. de céltalan. Kísérő tünetek: hipochondria. vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják. vitatkozási készség és erőszakosság. Hebefrénia. a primitív. katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. jelentős remisszió nélkül. az oda nem illő. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet. krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése. de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. az elsivárosodás. harag. viselkedés furcsaságai. szélsőséges szociális elzárkózás.

Szociális magatartása kompenzált maradhat. énerejük is nagyobb. identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben. formális. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek. vagy szélsőségesen heves. érdeklődés. kerüli a családját. mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek. kevésbé regrediálnak az értelmi képességek. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból. de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás. Általában közönyös. ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is. nincsenek téveseszméi. A típikus paranoid beteg gyanakvó.elcsábítani őt. megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben. vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. pszichoszomatikus zavarnak. de a személyes interakciókban mesterkélt. Tüneteik ugyan tartósak . A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t. és az affektív válasz készség is megtartott marad. óvatos. . emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet. Rendszerint idősebb életkorban tör ki. tartózkodó. neurózisnak. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon. A beteg nem hallucinál. kimerültség. idegességnek. sokan csavargóvá válnak. A betegség alaptünete a késztetések. kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. nem végzi a munkáját.

A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba. gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul. 1. ha pubertás előtt kezdődik. excentrikus viselkedés.NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte. 2. lehetnek téveseszmék. illogikus gondolkodás. de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet. vagy hallucinációk. SCH gyermekkori típusa. akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik. . mint autizmus. ma ezeket a DSM leginkább borderline diagnózis közé sorolja. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk. dezorganizált viselkedés. jelen van tévesezme. bár a betegség jelei fennállnak. inkoherencia. vagy több kategóriának is megfelel. szociális elzárkózás. ha már egy SCH-s epizód lezajlott.vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták. hallucináció. pl. Gyakori az érzelmi elsivárosodás. de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. Akkor diagnosztizálunk.

krónikus lefolyással . 3. 4. Ezek a következők: 1. a 2-3. Évben fejlődésük megreked. nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező. amelyek nem osztályozhatóak . akut fellobbanással. az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya. szubkrónikus. kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél. általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni. Év. Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes.ahol a beteg reziduális szakaszban volt.beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--.Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei. AZ SCH lefolyásának típusai.éve zajlik. de legalább 2. Krónikus: azonos a fentivel. ahol a beteg reziduális szakaszban volt. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. akár gyógyszere s kezelés mellett. akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása.kevesebb mint 2. több kategóriát ismertet a DSM. 5. nem játszik a kortársaival. akár anélkül. Hónap 2. vagy bármilyen gyöngédségre. de több mint 6. Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--. Krónikus.

schizofreniform kórkép. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. ami abban nyilvánul meg. szuicidum . A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. vagy zavart váltana ki. bizarr viselkedés. Három sajátos típust sorol ide. elnémulás. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége. Lényegi vonása legalább néhány óráig. hogy az időtartam --. vagy affektív kórképekként. vagy háborús helyzet. Rövid reaktív pszichózis. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCHval azzal a különbséggel.sem organikus. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. sem paranoid. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. sem SCH-ként. furcsa öltözködés. aktív. de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes felépülésnek. A DSM. illetve van egy további atípusos pszichózis. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. schizoaffektív kórkép. de nem haladja meg a hat hónapot. különös pózok felvétele.két hétnél hosszabb. amiazon pszichotikus kórképek besorolása. sikoltozás. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. reziduális szakaszokat---. a rövid reaktív pszichózis. amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. zavartság.beleértve a prodromális. jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás.

Olyan betegség epizód .kísérlete. ha vannak pszichotikus tünetek— téveseszmék. hallucinációk. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. Ez a diagnózis akkor adható. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. átmeneti hallucinációk. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . ATÍPUSOS pszichózis. katatoniás visekedés. illogikus viselkedés. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. az önértékelés összeomlása. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. hallucinációk uralják a képet. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. és az újabb emlékek kiesése. 2. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. dezorientáció. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. téveseszmék. agresszív viselkedés. Olyan affektív betegség epizód. vagy a felnőtt kor elején. Gyakori . enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. Fellépése általában fiatal korban. asszociációk fellazulása. inkoherencia. durván dezorganizált. értelmetlen szótagok ismétlése. átmeneti útóhatások.

2. az én és a másik szétválasztása nehéz. rendkívül sérülények. de nem sikerült igazolni. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. mint 2 hétig tart.típusai: 1. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. pl. Egypetéjű ikreknél 6-43%. van . 3. ahol nem elég információ. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. amiket másik osztályba lehetne besorolni. ha a családban van SCH megbetegedés. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. édestestvérek között 7-15% esélye. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. postpartum pszichózisok 3. az öröjklésnek van némi szerepe. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. olyan pszichózisokat. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. de rövidebb. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. stb. nehezen alakul ki az identitásuk. Pszichoanalitikus elméletek. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. kétpetéjűeknél 5-12%. olyan pszichózisok. . kísérő funkció hanyatlás nélkül.

Azt feltételezik az anya- gyerek kapcsolat korai zavara, az énfejlődés korai zavara. Az ego, én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése, amelyek az alkalmazkodásért, valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős, ide tartozik az értelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés, figyelem, akarat, valóság-próba, affektívitás, az elhárítások struktúrája , a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása, ami a korai években sérült súlyosan. Hiányzik a stabil self- tárgy megkülönböztetés, tehát self-tárgy konfuziója jön létre, emellett self fragmentáció jön létre. Elmosódnak a self – tárgy határok, és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. Mivel a self- másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. Károsódnak az én-funkciók, az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be, Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka, hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk, hogy megvédje magát a szorongástól, a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. A SCH-s beteg kezdetben számos, vagy minden ingerre fogékony, felfigyel, még akkor is ha irreveláns, és csak később kezdi kizárni, redukálni ezeket.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk, mások agresszívnek, elutasítónak, uralkodó hajlamúnak írták le, de mások túlvédő, túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. Az apa szerepére alkalmatlan, passzív, közönyös személynek, mások az apát fenyegetőnek, támadónak, brutálisnak találták. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák, és megakadályozzák, hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit, attitűdje vele szemben túlzottan birtokló, gyakran ellenséges, hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani, miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. Kettős- kötés elmélete, a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben, míg az apa gyámoltalan szemlélő, a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi, felbőszíti, megfélemlíti, és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát, a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le, és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.

PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása, az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék, vagy féltékenységi téveseszmék, amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek, hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak, a személyiség érintetlen marad, vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. Előfordulás, jóval ritkábban kérnek segítséget, a hozzátartozók csak gyanakvó, kveruláns, összeférhetetlen, különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja, azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Gyakori kísérő tünet a sértettség, a düh, ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet, nagyzásos gondolatok, vagy vonatkoztatásos téveseszmék, a szociális elszigetelődés, magányosság, viselkedés különcségek. Általános tünet a gyanakvás, amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású, fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. hónapnál nem hosszabb. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg, ritkán hanyatlik, intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak, méd akkor is ha a betegség krónikus. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik.

SCH. A betegség általában lappangva fejlődik ki. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. süketség. organikus zavarok. előfordulhat SCH-ban.Komplikáció általában nincs. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. amely a megcsalatás körül forog. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. alkoholizmus. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. ami más kórképeknél is előfordul. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. . Prediszponáló tényezők: bevándorlás. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. Pontos előfordulás nem ismeretes. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. megvetik. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. kivándorlás. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. affektív pszichózisok. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer.

pont olyan tájékozatlan. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. miatt nem közölheti. de rövidesen fokozottan térnek vissza. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. azonban rajta kívül álló okok. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. eltávolodik barátaitól. . A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek.kényszeres és fóbiás kórképekben. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. és azt a saját testi énjén rögzíti. hogy abbahagyja a munkáját.a beteg rendszerint dühöng. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. közli az orvos nem ért semmihez. nem élhet ki szerelmét. perekkel fenyegetőzik. ideje nagy részét betegségének szenteli. közismert személyek köré szövődik. Általában híres. mint akiknél előzőleg járt. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. depressziónál.

valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. kielégítetlen jogi esemény történt. Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. 40%-ban kimutatható a közepes. és a nők aránya 7-szer gyakoribb.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. mint a férfiaké. további jogi procedurákat kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. vagy valakik üldözik. ahol a beteggel valamilyen sérelem. az omnipotencia és grandiózitás. amit kivetítenek az ellenségre. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. rendszerint lappangva bontakozik ki. nyomoznak. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. mint az üldözéses téveseszmék. próféta témája. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid . megfigyelik őket. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. feltaláló. ez arra ösztönzi.Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. kevés rokonnal. baráttal tartanak kapcsolatot. affektív zavarral. vagy súlyos halláskárosodás. az életére törnek.

amíg együtt él vele. Zavart. Az egymással szoros kötelékben. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. rögzült paranoid téveseszmékkel. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. de anya— gyerek relációban sem ritka. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. Leggyakoribb nővéreknél. A dühroham eredménye rendszerint . amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. Aparanoid tartalmak részben közösek. ami annak eredményeként alakul ki. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség.téveseszme rendszer. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő.

Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós .az. feltételezte . hallucinációkkal. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. PUERTO RICO. teljesen amnéziás a támadásra. vagy őt ölik meg. és ezért meg kell halnia. . én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. szörnyű rettegés. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. hogy vagy embert öl. Ha túl éli a rohamot. esetleg mindkettő bekövetkezik. VOODOO halál Ausztráliában. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. vagy a SCH regresszió sajátos változata. amelyet szélsőséges izgatottság. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. elemezte a paranoid kórképeket.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. időnként katatoniás állapot lép fel. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. pánik. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet.

perfekcionista szüleik voltak. A bizalom hiánya Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. inkompetens. az apa távolságtartó. szadisztikus vagy gyenge. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. merev. csábító. követelőző. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. illetve erősen moralizáló. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. aki érzése szerint gyűlöli őt. Ha a gyerek nem bízhat abban. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. . hogy „nem én vagyok az. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának.elhárítás abba a formába. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. aki gyűlöli őt. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. Az anya gyakran túlszabáluozó. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. Olyan helyzetekben voltak. visszautasító. akkor olyan attitűdöt vesz fel. ahol súlyosan bántalmazták.

hogy állandóan rágodhasson. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy . A pranoiások elsősorban a reakcióképzést.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. 1. szadisztikus bántalmazás. 5. 4. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. Ha csökken az önbecsülés. fokozott elvárások a gyerekkorban. ha fokozógik az a helyzet. szociális elszigetelődés. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. olyan helyzetek amik fokozzák. 6. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. a tagadást. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. 2. hogy másban lássa a saját hibáit. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. bár maga könnyen bírál másokat. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. Nem tűti a kritikát. 7. 3. A paranoid elriasztja a többi embert.túlérzékennyé válik. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. ez tovább erősíti ezt a folyamatot.

észre veszi valami nem OK. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. azonban nem tudja megmagyarázni . . A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket.tűrőképességét . diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. magányosság. adaptációs nehézségek. Egyéb mechanizmusok. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. az illető zárkózottá válik szorongani kezd.A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. elszigetelődés.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->