PSZICHOPATOLÓGIA Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között?

A legtöbb szerző egyet ért abban, hogy a pszichopatológia, „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról, vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” . „ Egyfajta metanyelv, amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve. Vannak szerzők , akik azt hangsúlyozzák, hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát, 1. a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg,és a pszichiátria egészével azonosítják. 1. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti, vagyis szerinte nem más, mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria. 1. A patológiapszichológiáját, amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti, vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését, amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. Ezekből következik, hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A diszciplina megteremtőinek az USA-ban WITMERT,

franciországban PIERRE JANET, Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása, avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása, öröklött vonások, érettség foka, élettani és kórtani körülmények és élettörténet, egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte, ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez, a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe., ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó , illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja, amely nem más, mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele, ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre, mindezek értelmének, szerkezetének és kialakulásának feltérképezése, az ezeket motiváló konfliktusok, valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható, akár normális, akár patológiás, vagyis akár helyénvaló, akár nem helyénvaló a magatartása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán, a legfőbb három irányzat az, organogenetikus, szociogenetikai, és a pszichogenetikai modell. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője, hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza.

Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között, amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól, és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel, úgymint infekció következménye, lehet ún. szisztémás rendellenesség, amire pl. a diabetes mellitus, és lehet traumatikus hátterű. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe, hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Alap kiindulásuk , hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki, Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit, regisztrálni, elemezni, és a környezeti tényezőkkel összevetni. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők, az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek, az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult, tanult viselkedés. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik, helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen körülmények között alakult ki, hogyan tanulta meg, és hogyan lehetne új tanulással, új adaptív viselkedést

Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni.elsajátítani. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. vagy közlekedési eszközt. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. Több féle megközelítés létezik. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. Ilyen pl. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. Az operáns . pl. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. parfüm illat. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. pl. alkohol. megtanulja másképp kezelni . Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti.

ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára.gondolkodási. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra.kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. modellt nyújtva páciensének. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az . melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. A modellkövetés olyan tanulási forma. elővételezési. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. a gyerekek agresszív filmet néznek. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. intellektuális képességekkel. emlékezési. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. olykor azonban ellene fordulnak. pl. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. pl.

oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok. így minden problematikus helyzetben . nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. Két megalapítója AARON BECK.1950. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. pl.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. nagyon szerencsétlen vagyok. --. ALBERT ELLIS. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. adekvát és eredményes. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. ahogy azt szereténk. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. itt depresszió alakulhat ki. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. --. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el.

a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. hogy szembe mer-e . szerintük az emberek barátságosak. új értelmezésekre. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. a jóságra. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. konstruktivitásra termettek.automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. autentikus életet kell élniük. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. kooperációra. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. személyes növekedésre való törekvés vezérli. és csakis rajta múlik. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni.

céljaikkal. Így önértékelésük sérül. amit önmagával szemben eddig táplált. hogy a terapeuta támogató. és a kongruenciát. hogy a terapeutája elfogadja. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. szükségleteikkel. egyértelműnek látják önmagukat. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. értékeikkel. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. önmagukat nem képesek elfogadni. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. és ezáltal képessé válhat arra. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. torzul. Kiegyensúlyozottak. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. amin az őszinteséget. ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. megfelelő empátiát. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. hitelességet értik. A klies központú terápia lényege.néni létezésével. tisztán. azaz miközben felismerik értékeiket. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. GESTALT---TERÁPIÁK . ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése.

A terhek elől az emberek. sőt a kéréseit. de ennek ára van. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. az életük üres. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. személytelen. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. és lerázzák magukról a felelősséget. értékekkel teli autentikus életre. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. ismerjék fel. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől.Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. és érzelmi terheik. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan manipulál másokat. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. akik értelmet adhatnának az életüknek. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. hogy ők maguk azok. szorongástól frusztrációtól. Különböző játékok és gyakorlatok. . depressziótól átitatott lesz. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. annak a fel nem ismerését.

a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális . Az irányzat megalapítójának S. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás.mivel aaz örömszerzés. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetüek--. pl. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--.Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. Az ösztönös szükségletek. mint „ az izgalom forrongó katlana”. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. Freudot tartják. élvezetek szoptatásból. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. amely minden esetben kielégülést keres. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. az emberi viselkedést. a drive-ok. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. érzéseit. Az id irányító elve az örömelv. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. amelyet úgy ír le. orális. gondolkodását.csecsemő éhség anyamell.

mivel ez méri fel az új helyzeteket. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. amikor szüleinktől megtanuljuk. tudattalanul magunkba fogadjuk. és amelyek segítségével elkerülhető. Freud alkotta meg a libidó fogalmát amely az iden kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. hogy valamely viselkedés. Az eg. de ezt aláveti a valóságelvnek. érzés. tudattalanul szintén kielégülést keres. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. gondolat helyes. ami az ego vezető iránya. akivé lenni szeretnénk. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással . A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. vagy helytelen. A szuprego az egoból keletkezik. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás.dimenziói vannak. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. ami mindig tudatja velünk. megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. ami az idből alakul ki. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. amelybe beépültek a környezetünkből. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. azt a személyt állítja elénk. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás.

mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. gondolataink. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. táplálékot adó anya elvesztése. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. Az ilyen összeütközések az id. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. melyek követelményeket állitanak elé. az anyamell. Bizonyos hatásokra az id. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. alat. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. de ha az id. kóros elváltozások alakulhatnak ki. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. megreked. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. a biztonságot. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik.konfliktusban. illetve nem működik elég hatékonyan. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális . Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve.

ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. A második szakasz az anális szakasz. lassan kialakul a szuperego. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre. anális karakter alakul ki : makacsság. A fallikus szakasz a 3. ellenmondásra hajlamos. közben anyjukkal rivalizálnak. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul.-4.komplexusnak. lányoknál a klitoriszra. önszeretet. fukar. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. Mind a lányok. Létre hozhat büszkeséget. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. apjukkal pedig rivalizálnak. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. szexuális fejlődésük sérülhet. Ezt nevezik Elektra --.--. A libidinális kielégülés a széklet. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. túlkontrolláló felnőtté válhat. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket.komplexusnak. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. de kiválthatja .fiúknál a péniszre. hogy nem rendelkeznek pénisszel---péniszirigység---. itt veszik észre. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. erős önbecsülést.szükségleteiken.

viszont.önmagunk elítélését. illetve egybeesés volt. azonos nemű barátokat keresnek. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. a libidinális energiák új területekre kerülnek. büntetését. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. Év után kezdődik. Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. készségek intellektus irányába fordul. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. . Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát.indulatátéttel Álom fejtés. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. eredeti jelentése véletlen. És több tényezős okság fogalomra épül. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. szégyenkeznek a szexuális megnyilvánulásaik miatt. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. tevékenység. Indulatátéttel--. A latencia a 6. A tünet. A tünet jelként funciónál. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni.

rámutatnak arra. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. A tünet nem más. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. és ez rádöbbenti. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. Az én működése áll az elfojtás hátterében. . A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. a tünet ismeretén alapul. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. A tünet megfejtése annyit jelent.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. amelyet a szakember értelmezni tud. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe.A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. benne a megfejtésre váró üzenettel. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. egy rejtély alakját ölti. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre.

vagyis mindig van társadalmi oldala is./ pl. mihez képest . valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. mivel a test jelentősége megnőtt. bőrbetegségek. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. ezzel magyarázható. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. A NORMALITÁS FOGALMA Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt.a társadalmi kötelék hiánya. divat a pánik . hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---.A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. Manapság más fajta tünetek a „divatosak . egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. A tünet tehát két arcú . izmos szőrtelen. stb. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. vékony. a tünet nyereséget jelent azáltal. / maradj fiatal.szexualitás. A tünetek alakulása a különböző korokban. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. a másik oldalon pedig a közösségre utal. hogy elkerüli a konfliktust. A normalitás definíciója több problémát vet fel. nem tud elérni valamilyen célt. A lényeg az . és csökkenti a pszichés feszültséget. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik.

fizikai adottságainakmegfelelően 2. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. Allport úgy véli. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. boldogságot. anélkül hogy mások terhére lenne. örül. azt jelenti.önállóan élni. hagyományt. szokásrendet. és mi az amit már kórosnak. más emberekkel együtt működve 3. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. gondolkodik . Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát.normális valaki. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. 4. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. örömet. deviánsnak. él. velük azonos emberi méltóságot. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. hogy az egyén képes: 1. normaszegőnek tart. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. társadalmi közeget. törvényeket. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. akire az jellemző. értékrendet. alkotó módon 5. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. képességeit kibontakoztatva. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. . ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. mi az etalon. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. hogy normális. mi az amit az adott közeg még elbír. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. szeretetet. milyen rendben. vagy valami. milliőt. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. Az emberek sokaságának viselkedése.

életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. munkatevékenységnek a kedvelése. megfelelés a változó követelményeknek. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. elfogadja a többi embert. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. Élvezés. tiszteli önmagát és bízik önmagában. fejlődési elakadástól. ellenségeskedés között dolgozik. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. minimális konfliktus. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. szexuális örömképesség.célokat vállalva éli az életét. félelem. 2. 3. 1. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. örömképesség. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. nem vesztegeti idejét arra. nem . játszik és éli családi életét. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. magabiztosan és lelkesen. a környezetb ől származó nehézségekkel való megbirkózás. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. mint annak a hatékonysága. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel.

egységes életszemlélet. egyensúlyi állapot. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. 1. a valóság érzékelés megtartott. 1. . Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez.1. közösségi gondolkodás. beleélés képessége. 1. Kedvező énkép: tudja. empátia. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. önismereti funkciók. bátorság. 1. viselkedés. Energiáit és konfliktusait. képes segíteni. Intellektuális képességek: pontos észlelés. megfelelő énerő. túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. ítélőképesség. önuralom. megfelelő szintű tudatosság. hogy képes megbirkózni feladataival. tárgyilagosság. önbizalom. 1. stresszel szemben ellenálló képesség. képes szembe nézni konfliktusaival. nincs kisebbségi érzése. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. képes szeretni másokat. képes intím kapcsolatokra. 1.. bizalmasság. elfogadja önmagát. képes felelőséget vállalni. a tapasztalatoknak a megértése. lelkiismeret. Szociális attitűdök önzetlenség. megfelelő logikai funkciók. boldog. a társadalmi. meg tudja o9ldani azokat. 1. hatékony gondolkodási képesség. átélés. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. aggodás másokért.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. identitás. erkölcsi érzék. becsületesség. probléma megoldó képesség. Autonómia: érzelmi függetlenség. kreativitás. Integráltság: önmegvalósítás. szorongásokkal bánni tudás.

DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. Percepció amely téves interpretáció. a beteg a takaróját gyűrögeti. ennek oka az öregedés kitolódása. különösen súlyos az ún. hallucináció jelentkezik. környezetével kapcsolatot nem teremt. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. vagy gyorsul. az álom valóság elhatárolása probléma. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. A pszichomotoros aktivitás nö. A beszéd időszakosan inkoherens. rögzíthető. úgymint az alkohol.ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. a célképzetet könnyen elveszíti. a tudat éberségi szintje csökken. érthetetlenül mormol. gondolkodása töredezetté válik. 3. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. a figyelem nehezen felkelthető. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. leggyakrabban vizuális. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. vagy illúzió. 5. 2. néhány . musszitáló delírium. a drogg. vagy csökken. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. 4. a logikus gondolkodás felbomlik.

vagy nap alatt. Többszőr megismétli a feltett kérdést. szarkasztikus.A memória zavar mindig kimutatható.--. jelentős hullámzást mutatnak . amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. bizonytalan. Általában korai tünet. szorongani kezd és dühössé válik. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. tétován válaszol. Lassan. Diagnosztikus kritériumok. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. becsmérlő megjegyzéseket tesz. 2.óra. 1. 4. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. 3. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét.---.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. amit a beteg még meg is élhet. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. ugyanis a . irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. befolyásolhatatlan. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens.

----. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. hibásakká válnak.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar.---. etikai színvonala csökken. ----Absztrakt gondolkodás zavara.Ítélő készség károsodása mutatható ki. ---. ----.az új feladat végrehajtása lassan megy. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. 4. hibás ----. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. 3. morális. ----. míg a régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens. agnózia a leggyakoribbak.Legalább két tünet az alábbiakból. kritikai készség csökkenése. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. ami sokféle módon nyilvánulhat meg.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió.--.Személyiség változás észlelhető. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű .feledékenység sok kórképben előfordulhat. minőségi változás jelentkezik a premorbid . szociális. apraxia.

ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. a klinikai szindróma szerint.személyiséghez képest. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. de akár több is megjelenhet. depresszió gyakori lehet. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. gyakori a nem tudom válasz. és . jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. / normális nyomású hidrocefalus/. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. a tesztekben hullámzás tapasztalható. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. általában ún. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. A kezelhetőség alapján. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra.

Vizsgálati leletek. inkontinens. gyerekes konfabulációk.kórtól. illetve a mentális tevékenység meglassulása. a betegségbelátás hamar elvész. Pszichomotoros nyugtalanság. a fő tünet a memória zavar. Az intellektuális leépülés rohamos. Általában gyors lefolyású. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. depressziós tünetek. ----jobb-bal tévesztés. ujjagnózia Doxazma képzés. epilepsziás rohamok. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. zavartság. Alzheimer-kór * 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. 1. Vegetatív szintre süllyed a beteg. 3. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. Szenilis plakkok mutathatok ki. ----apraxia ----számolási nehézség. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás.. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. 2. jellegzetes ballon .a Pick. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. EEG súlyos dezorganizációja. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével.féle betegség. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. Kezdetben memória zavar. un.

hogy az Alzheimer. 4o-6o év között kezdődik. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak.etikai. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1. az eltérés abból fakadhat. Csökken a késztetés. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. A szociális. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . nagyon gyors lefolyású. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer- . a kórlefolyás lassúbb 2-1o év. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes.morális viselkedés csökken. a betegség belátás hiányzik. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek.kór diffúzan érinti az agyat. A hangulati fekvés euforiássá válik. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek.5 millió lakosra jut évente egy új beteg. a Pick-betegségben főként a frontális.szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik.

kórhoz. Három fajta kórkép különíthető el, hasonló szövettani képpel. 1. Alzheimer-kór 1. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik, memória zavar az első tünet, később konfabuláció,m téves felismerés, neurológiai tünetek a szótalálási nehézség, konstruktív apraxia, enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 1. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia, agnózia, apraxia, változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Gyorsan progrediál, globális jellegű, a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban, akár évtizedekig is eltarthat. 1. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok, illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak, átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A pszichés tünetek, mint szorongás, depresszió, hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak, jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. A személyiség magja ép szokott maradni, csak a késői

stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog, gyógyszer, barbiturátok, szedatívumokstb. ----metabolikus és endokrin betegségek pl. diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek, látás- hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma, tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. ----Alkohol megvonás, alkoholos encephalopathiák. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák.

AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid, min a hosszú távú. Tudatzavar, vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció, konfabuláció, apátia, indítékhiány, betegség belátás hiánya. Több féle oka lehet, kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi, középvonali struktúrák károsodása alapvető, idült alkoholizmus. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló, vagy visszatérően jelentkező hallucináció, ez minden érzékszervre kiterjedhet. Fontos a delírium kizárása.

ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet, legalább két tünet megállapítható, vagy mániás, vagy depressziós epizód, de az ok többnyire toxikus ártalom, vagy anyagcserezavar. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme, társtünet enyhe fokú kognitív károsodás, bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás, paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki, megváltozhat a viselkedés PSZICHOAKTÍV SZEREK HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK

A drog kifejezés olytan---- nem táplálékul szolgáló---- anyagokra használatos, melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére

amfetamin. toleranciát és szenzitizációt. 1. nyugtató. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. Az addikció rendszerint toleranciával.--. Farmakológiailag három féle . pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. A szereket négy kategóriába soroljuk. különböző gombák. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. Az addikció maga hozzászokást jelent. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles.központi idegrendszert serkentők--.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. 3. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb.használatos. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy.--. Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez.--. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. a megerősítő hatásra sokkal lassabban. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre. amik az érzékelést befolyásolják. Rendszeres fogyasztása dependenciát. Rövid távon kevés averzív hatása van. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél.kokain.---hallucinogének. MDA. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését.cannabis származékok hallucinogén. vagyis addikciót okozhat. MDMA. szenzitizációval és dependenciával jár együtt. opiátok 2. 4.

hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. rontja a kognitív .toleranciát különítenek el. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. ALKOHOL Az egész világon a legelterjedtebb drognak minősül az alkohol. Testi függőséget a toleranciafokozódás és a megvonási tünetek jelzik. ha az egyén függő viszonyba kerül az alkohollal. vagy mindkettő károsodását okozó alkoholfogyasztás. Egyes drogok képesek arra. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. 2. pszichés tünetek a kontrollvesztés. 1. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. Alkoholizmus az egyén vagy a közösség. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. amely akkor válik betegséggé.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. tkp. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. 3. a szertől való kényelmetlen megválás. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. Viselkedési. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. Az alkoholfüggőség testi és pszichés tünetekben nyilvánul meg.

akadályozza a szocializációt/*/. azaz hosszabb alkohol mentes szünetek után hetekig vagy hónapokig tartó. így a szorongás csökkentését hozza létre. A személy minden nap hatalmas mennyiségű alkoholt fogyaszt. a reakció idő lecsökken.képességeket. boldogoknak érzik magukat az emberek A boldogság kék madara egészen közel. kiegyensúlyozottaknak. ítélőképesség leromlik. 1. az emlékezet kihagy. szélsőséges érzelmek alakulhatnak ki. beszédesebbek. és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését. és addig iszik. Ugyanakkor károsodik a finom mozgás. rontja a teljesítményt. agresszívitás.amíg intoxikált állapotba nem kerül. a gondolkodás és a beszéd zavarossá. egész napját az ivás ás köré szervezi. ellazítva megnyugtatva a személyt Csökkenek a gátlások. lazábbak. A következő stádiumban a motoros készségek tovább romlanak. 1. A személy alkohol fogyasztása periodikus. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettek magabiztosak.még önmaga előtt . összefüggéstelenné válik. 1. az ítélőképesség. leginkább a GABA neurotranszmitter felvételét gátolja. barátságosabbak lesznek ettől az emberek. Az alkohol az etilalkoholon keresztül fejti ki a hatását. A zúgivás . harsányság. fényérzékenység alakul ki melegségérzet alakul ki További fogyasztás esetén rohamosan csökkenek a fékek. amikor mindenki elől--. A mértéktelen ivás estére és hétvégére korlátozódik. 1. rohamszerű ivászat következik. rendkívül gyorsan szívódik fel a központi idegrendszerben. gyakori az emlékezet kiesés. a félelmek elpárolognak. Különféle típusait szokták elkülöníteni. napkig nem józanodnak ki. kerül.

nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. gyanakvás. agresszivitás . Az alkoholizmussal kapcsolatos pszichiátriai betegségek Heveny alkohol mérgezés: rövid ideig tartó organikus pszichoszindróma PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. féltékenységi. az érzelmek felszínesebbé válása. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. tkp. ítélőképesség gyengülése. a személyiségtől idegen magatartásmódok. etikai érzelmek csökkenése. vonatkoztatásos. szemhéj remegés. általában rövid idő elteltével. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. felszökő vérnyomás. szapora szívverés. krónikus pszichés károsodás. álmatlanság. hányás. ingerlékenység. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. kialakul a delírium tremens. hangulati ingadozás.sem—válalja fel az alkohol fogyasztást. . fokozatosan előrehaladó. nyelv. émelygés. Családi krízisek. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. depresszió. A leszokásra tett kísérleteknél megvonási tünetek alakulnak ki. gyengeség érzet. későbbiekben verejtékezés. vizuális hallucinációk. kéz. néhány óráig eltartó terminális alvás. amnézia/ járó . idegesség.

szuicidium. üldöztetéses. . vagy alkohol megvonásra alakul ki. amelyet a beteg szorongással. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. elmagányosodás.munkahelyi krízisek. alkoholista karrier. homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. üldöztetéses doxazmák. Üldöztetéses. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. Hirtelen jelentkezik. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. önvádlásos. Otthello-szindróma gyakoribb. depresszív tünetegyüttes. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység.ként jelöljuk. énzavarok. félelemmel pánikkal él meg. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. 2. lappangó kezdetű. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. beszűkülés. tkp. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. pszichoszociális lecsúszás. akusztikus hallucinációk.

néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. kezdetben nyugtalanság. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. tartósan fennálló amnézia. jó néhány órás kellemes közérzet. kettős látás és a szemmozgás zavarai. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. morfium.A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. révületi állapot kísér. repülés. A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. . szorongás. szűnni nem akaró fájdalmak. hasi és izom görcsök. a drog utáni gyötrő vágy. OPIÁTOK Ópium és származékai. Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. hányás és hasmenés. hely-idő. súlyos izomrángások. . teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. a heroin.szituáció tájékozatlanság. az endorfinok kapcsán. étvágytalanság. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. kodein. WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV— SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. néha orgazmus érzés . ítélőképesség hiánya. Néhány hét után hozzá lehet szokni. izgatottság. Megvonásos tünetek. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. megfázásos tünetek jelentkeznek. magas vérnyomás. azonnali extatikus melegségérzés. kirívó zavartság. eufória. kín. légzésük felgyorsul. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. láz.

Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. Rohamszerű mámoros jólétet. összefüggéstelen beszéd. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. fokozza az energiát a tettrekészséget. szívritmus. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak.Veszélye a túladagolás. magabiztosságot teremt. illetve intravénásan vagy pipában. hallucinációk ritkán. energikusak. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. euforiásak lesznek. HALLUCINOGÉNEK . A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. beszédesek. orrba szippantva. szédüléssel. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. izgatottak. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. kapszula. cigarettában fogyasztják. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. a vérnyomás emelkedését. tabletta. gyors lökés szerű hatás. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását.

érzelmi. ingerlékenységet hoz létre. főként bíbor különböző árnyalatai. nyugtalanságot. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. ez a szinesztézia. stb. gyanakvást.Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. hihetetlen színek. LSD. szorongás. remegés. a vizuális észlelés kitágul. a végtagokon bizsergés. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. alakot váltanak. tisztán mindent hal. szapora szívverés. rég elfelejtett érzések. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. erős bűntudattal depresszióval. meszkalin. szívdobogás. vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. homályos látás. De nyomott hangulatban szorongást. felfokozott percepciót. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. Villanófény emlék. Olykor a hatása tartósan megmarad. hidegmeleg érzés szalad végig. de a beszédességet is. Az idő észlelés drámaian lelassul. de mégis nagyon veszélyes. és hallucinációkat hoznak létre. nincsenek megvonásos tünetek. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. illúziókat. olyan erős peceptuális. izzadás. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. Az észlelés kifinomodhat. ecstasy. életre kelnek. depresszió. . és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. mozgáskoordináció elvesztése. a hangok felerősödnek. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. eltorzulnak a tárgyak. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. eufória. szédülés. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt.

szociális fóbia. zoofóbia az állatoktól való félelem. Ritkán vezet függőséghez. a mélységtől való félelem. ailurofóbia a macskától való félelem. mysofóbia a piszoktól való félelem. madár. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. étvágytalanság. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális . hallucinációkat okoz. orrfolyás. generalizált szorongás. pánik zavar agorafóbia nélkül. fóbiás neurózisok. agorafóbia. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. mint simplex fóbia. rák. xenofóbia az idegenektől való félelem. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. aquafóbia a víztől való félelem. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. Megvonási tünetek: höhullámok. stb. testkép elváltozást. de rontja a teljesítményt. izzadás. cynpofóbia a kutyától való fóbia. pyrofóbia a tűztől való félelem. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. álmosság. SZORONGÁSOS ZAVAROK Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. vér. pók. hasmenés. bacilusok.hányás. pánik zavar agorafóbiával. kígyó. vírusok.

mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. is képes létrehozni. a tehetetlenséghez. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. ha nem túl magas szinten van. A szorongás. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. érzését jeleníti meg. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást.jelenség. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. nő a vegetatív reakció. fojtottság.-------HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. ahol a teljesítményt fokozni képes. az állat éberebbé válik. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. erős nyomás alatt lenni. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. illetve más érzelembe. akár úgy hogy elmenekül. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. megváltózik az arousál szint. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. hanem a veszélyt okozó . ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében.

pl. A szorongás jelzés. a feszültség eloszlik. mint eltolás. a testtartása merev. objektív oka van. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. riadtan tart szem kontaktust. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. A szorongásos feszültség fokától. stb.----A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. aminek konkrét. regresszió. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. hangja megcsuklik. A neurotikus szorongás az ösztön. konverzió. mint kínos érzelmi állapot. ritmusa változik. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. játszik az ujjaival. vagy egyáltalán nem tart. racionalizáció. . végtagjai rángatóznak. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. Ha a védekezés sikeres. rágja a száját. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. erőteljesen verejtékezik. hangszíne.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik.késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni.

A fenyegeő árgy. megbolondul. rettegés. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. logikus gondolkodást is dezorientáltá válhat az egyén. valami szörnyűt fog csinálni. Ösztön-én szorongás. 6. 5. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált . A jövő felé mutat. hanem a tudatos. stb. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. ami módosíthatná. pánik. vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. 1. Emocionális állapot. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. 2. mi fog történni. Általában elfojtott. attól való félelem. dezintegrációt okozva . 3. súlyos intrapszichés konfliktus. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. szubjektív tapasztalt félelemmel. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. 2. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. 1. fejleszthetné az én fejlődését. tárgy nélküli fenyegetettség érzése.izgága. Kellemetlen érzés. riadtság. bizonytalanság. 4.

és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. ez könnyen vezethet kitöréshez. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. ha ez túl erős. csökkenésétől érzett félelem. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. a pszichotikus depressziókban. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. A testi épség fenyegetettsége. Kasztrációs szorongás. identitását. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. a nehézség. .morális parancsokból fakad. hogy az anya— gyerek kapcsolat nem kielégítő. vagy túl elégíti. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. abból fakadhat. akut szorongás hullám kialakulásához. illetve fixációs pontok alakulnak ki. --vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. dezintegrációhoz. igy a szeparációs. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. vagyis overprotektív módon viselkedik. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. Szeparációs szorongás. amely a szuperegoból származik. 4. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. Ez fakadhat abból. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét.

a hamis self. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el.A Freud—i neurózis elmélet röviden. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. frusztrációi. Freud úgy tartotta. Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. a narcisztikusan sérült self. hanem a jelenben kell keresni. az aktuál neurózisokat. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. Másrészt ez a . Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. a megkapaszkodástól a leválásig. megvonásai. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. az anya—gyermek duál—unió függvénye. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai.

hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya.---. hanem szeretetének és csodálatának. gyengéd érzelmeinek is .ide tartozik a szorongásos hisztéria. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. nem pedig szimbolikus. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. konverziós hisztéria. nem pedig pszichés eredetű. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. kényszerneurózis--.--áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus. és a hipchondriát. amit Freud pszichózisoknak nevez. --. Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist.kórok szomatikus . Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel. Az áttételes neurózisok. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. A fallikus fok azt jelenti.szemben az aktuál neurózisokkal. pl. --. felesleges rivális közöttük. a zavart előidéző ok szomatikus területen van. amelyben az apja utjában van. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. a neuraszténiát.az jellemzi. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek.mondja Freud--. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. „ az izgalom forrása. maszturbáció.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben.

aktív beállítódás női befogadóvá alakul. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. hogy azért több a női neurotikus. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. szublimáltabb . főleg hisztériás beteg. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. míg a fiúknál erre nincs szükség. még a nőiesség kifejlődése előtt. A szexualitás fallikus abban az értelemben. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül.miután a kasztrációt feltételezi--. homoszexuális beállítódás--. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez.energikus elfojtás alá kerül. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. mint a fiúk. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. ellenséges anyjával. A nőket férfiasította az egyenjogúság. gyengéd. míg a passzív. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. A női ödipusz másként alakul. aktív és abban az értelemben is férfias.tárgya. Régebben azt feltételezték. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. „ A fiú— írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa.

Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. önmagát inadequat személynek éli meg. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS. alvás zavarok. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. hideg nyirkos kézfogás. nyugtalanság. a jövő pedig . fejfájás. izgulás.beszűkült gondolkodás. 2. izomfájdalmak. nem létezőnek. motoros feszültség--. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. hát. 3. hidegségmelegség érzése. összeszorult gyomor.remegés. szédülés. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. elsápadás. ellazulásra való képtelenség. koncentráció zavar. szájszárasság. zsibbadás. a depressziós a világot elveszettnek. gyakori vizelés. halál.izzadás. zaklatottság.formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. fáradság. veszteség. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. szívdobogás. nyak. gombóc érzése a torokban. vegetatív hiperaktivítás--. szapora pulzus és légzés.----aggódás. vigilancia és figyelem zavar---. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. rángatózás főleg a végtagokban. szívritmus zavar. 4. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. félelem. elpirulás. hasmenés. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. betegség. 1.

meghatározhatatlan életveszély. derealizáció.meleg hullámok.tele van bizonytalansággal . ájulás. hasi fájdalmak. fulladás. Légzési zavarok. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben. terror támadás. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. bizonytalanság. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. izzadás. deperszonalizáció. . nem köthető szituációkhoz. ritkán néhány óráig eltarthat. mellkasi fájdalmak. A roham általában percek alatt elmúlik. tehetetlenség. szédülés. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. fejfájás. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. zsibbadás. reális életeseményből nem levezethető. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. hideg. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. / katasztrófa. Védtelenség. attól fél pillanatokon belül megőrül. irreális félelem jelenik meg. remegés./ Tünetei. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. hirtelen lép fel. szívdobogás. halál félelem. heves diszkomfort érzés kíséri. paresztéziák. vagy valami szörnyűt fog tenni. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát.

kimerültség érzés. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. 1. amely valójában nem veszélyes és ezzel maga a páciens is tisztában van. palpitáció. amely reálisan nem volt életveszélyes. hiprventilláció. helyzettől. általában rövid ideig. helyzetek váltják ki. hogy valami szörnyű fog történni. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: * légzés zavar * szívdobogás * mellkasi nyomás érzés * csuklás fuldoklás * szédülés bizonytalanság * irrealitás érzése * pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás * hideg-meleg hullámok * izzadás * ájulás * reszketés. . remegés * a meghalástól. szorongás. A pánik rohamok meghatározott . Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik FÓBIÁS NEURÓZIS Intenzív félelem. élőlénytől. A tünetek: ájulás. hányinger. irtózás. Egyéb szomatikus. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. 3. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. elgyengülés.Diagnosztikai kritériumok. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. undorodás valamilyen tárgytól. 2.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. esetleg pánik reakció.

baktériumokól Pyrofóbia –a tűztől Xenofóbia –az idegenekől Zoofóbia—az állatokól Ezen kívűl előfordul még repüléstől. mások fürkésző.félelem nyilvános helyeken. hogy kiszolgáltatottá válik. nincs közelben segítő személy ----.nem vezetheő vissza depresszív. társaságtól való fóbiák Három nagy csoportba szoktuk sorolni---. valamit a beteg elkerülni igyekszik. mível az irracionális félelem dominálja az életet ---. Rendkívül sok megjelenése van: acrofóbia félelem a mélységtől Agorafóbia félelem a nyílt helyektől Ailurofóbia a macskától Aquafóbia—a víztől Claustrofóbia—a bezárt terek Cynofóbia---kutya Mysofóbia---a piszoktól. kényszeres. nyílt területen. paranoid.Attól. --. hogy ezek az érzések túlméretezettek és észerűtlennek --. elkerülő . való irracionális félelem.jellegzetes distressz.nem vezethető vissza depressziós. Szociofóbia --. ártó szándékú viselkedése számára. ahonnan nehéz eltávozni. skizoform kórképre. paranoid.A normális aktivitás egyre inkább beszűkül.A tünetekre jellemző célra irányulnak és másodlagos haszonnal járnak.simplex fóbia Diagnosztikus kritériumok Agorafóbia --. közlekedéstől. ami nem tudatos folyamat.Agorafóbia ----szociofóbia ---.élmény atól a felismeréstől.

* Fóbiánál a szorongás tárgyakkal.szituációkkal kapcsolatos. Elhárító mechanizmusok elfojtás. miatt érzett félelem. impulzusok torzítják a valóságot. elkerülő viselkedés bizonyos az előbbiekbe nem tartozó tárgyak. A fóbiás neurózis pszichodinamikája. van betegség belátása. szimbolizáció. Maga a fóbia kifejezése Westphaltól ered / 1872/ . felismeri érzései irracionálisak. szükségletek. élőlényekkel szemben --. míg a paraniod nem.személyiség zavarra. elkerülő viselkedéssel jár. Freud a fóbiát szorongásos hisztériának tekintette. a későbbi fejlődés folyamán pedig az anya szeretetének elvesztése. ettől szenved. elkerülés. de a fóbiás megtartja a realitástesztelő képességét. Ha az anya nem képes elégséges biztonságos szeretet teli légkört . az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás * Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. A fóbia keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. * Fóbiás áttolás és parpanoid projekció mindkét esetben bels ő feszültségek.ua. szociofóbia --. megpróbálja elkerülni a helyzetet. A Freud-i elméletben a szorongás eredete a születési trauma.Állandó és irracionális félelem. de a betegséget már Hippokrates is leírta.nem vezethető vissza kényszeres. Differenciáldiagnózis * szorongásos neurózisnál a szorongás diffúz nem specifikus. Simplex fóbia ---. szkizoform kórképre. áőttolás. helyzetek.

S mivel a személyiségben ezek a konfliktusok a szeretet személy elvesztésével fenyegetnek létre hozzák a szorongást. Felnőtt korban bármely precipitáló tényező pl. A szexuális és agresszív törekvéseket szigorúan bűntető szülői magatartás szintén gyakran fellelhető a páciens élettörténetében. attól való félelmében. A fóbiás páciensek anamnézisében gyakran találhatunk overprotektív szülői hátteret. elkerülhetővé válik számára. helyzethez.a gyerekben a dependencia igények erősödnek meg és a kialakuló személyiségében a dependens tárgykapcsolatok állnak előtérben. szexuális. hogy vágyai teljesülése esetén a szeretett akár el is veszítheti. A kora gyerekkori szorongás kihat a későbbi tárgykapcsolataira is. nem felismerhető. A szorongás elkerülése érdekében a páciens az elhárító mechanizmusokat működtet.teremteni a gyermeke felé---.ami nem csak a fizikai biztonságot. érthetővé. a gyerek egyre dependensebbé és visszahúzódóbbá válik. A szorongás forrása nem tudatos. agresszív konfliktusokat. de az idő elő . Az áttolás révén a tudattalan szorongás ismert tárgyhoz. egy kapcsolati konfliktus előhívhatja az addig tudattalan meg nem oldott dependencia. s így elviselhetővé. a beteg lassan túlzottan elszigetelődik. hanem az érzelmi biztonságot jelenti leginkább. ennek viszont ára van. vagyis a Winnicotti elég jó anya fogalmát ---. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálják a személyiséget. szituációhoz kapcsolódik. depriválódik a környezetétől. elfojtással. áttolással szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. A családja általában kezdetben erősíti is a túl óvó közeget „hisz szegény beteg”.

Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. izzadás. megsemmisülést. egyre nagyobb a terhelés a családon és újabb konfliktusokat eredményez. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. stb. Ez akutan intenzív félelmet. sajátos alvás zavarok--. netán a tünetek súlyosbodásával. Nem tudnak örülni. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. megszűnik a szexuális . A tünetek lényege a trauma ismételt. kínzó. remegés. tartós képességveszteségtől. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. kontrollvesztést. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. szapora pulzus. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. tompultság. heves vegetatív izgalmat élnek át. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. a segítségnélküliség érzését. a reaktivitásban. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól.a traumát ismétlő--. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. tehetetlenséget vált ki. a válaszkészség megbénulásában.haladtával. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. intim életük értelmetlenné válik. A stressz extremitása miatt napokig. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. maradandó károsodásoktól. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. de nem kényszeres újraélése. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma.

érdeklődésük. Ha csoportosan érte őket a trauma, akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat, a gyászolok, a halottak miatt. Emiatt fóbiás, elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket, nehezen alszanak el, hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki, éjszakai tájékozódási nehézségek, páni félelemmel járhat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek, erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól, egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha a tünetek még négy hét után is fennállnak., és krónikusnak nevezzük akkor, ha még fél év után is fennállnak, vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1, olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt, amelyben halál eset, súlyos sérülés, vagy mások testi épségét, veszélyeztetettségét élte meg. 2, intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. visszaemlékezés képzetek, gondolatok, perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 1. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 1. A traumát mintha újraélné illúzió, hallucináció, disszociatív epizódok csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban. 1. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső

vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 1. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. Gondolatok, érzések, beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. olya eseményt élt át, ahol szembesült a halállal, súlyos sérüléssel, testi épségét veszély fenyegette. 1. Intenzív félelemmel, tehetetlenséggel , rémülettel reagált. Az esemény alatt, vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. szubjektív bénultság érzése, elszakadás, emocionális válaszkészség hiánya. 1. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 1. Derealizáció 1. Deperszonalizáció 1. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli, visszatérő képzetek, vagygondolatok, álmok, illuziók, flashback- szerű
1.

epizódok, vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. Szorongás, fokozott készenlét Jelentős szenvedés, szociális, munkahelyi és más funkciók romlása. A zavar min 2napig max. 4 hétig tart , jelentkezik. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót, ami az egyensúlyt, így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál, és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek, Ez okozza a pácies súlyos szorongásait, félelmeit, irritabilitását, alvás zavarait. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus, regresszió, elfojtás, tagadás. Másodlagos nyereség, a környezet a növekvő odafordulás, figyelem, anyagi előnyök. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul, feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára, amelyre nem volt felkészülve, így elhárítani sem tudja sokkolja. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának, de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól, organikus eredetű mentális betegségektől. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Külön említésre méltó a holocaust szindróma, ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó, ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás

de sokszor irracionális. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. képekben is megfogalmazódhat. gondolatok. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. megélhetők tudattartalmakként. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. vagy rendkívül szimbolikus. de nem szükségszerű. stb. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. képzeleti. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. emlékezeti. káromkodjon nyilvánosság előtt. vég nélkül kérődzik. miközben attól fél megteszi. Ha ezeket nem teszi meg.folyamatokat fenntartani. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. amely szavakban.bár van kényszeres jellege---. képek elűzhetetlen. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat.de ez a normális fejlődés része. elkerülő viselkedést alkalmaz. tudatos jelenléte.vagy ifjú korban indul. autó elé ugorjon. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre .cselekvések. ezzel jelentősen . amit nem mindig tesz meg. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. heves szorongást él át. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. szándékokat. vagy impulzusként. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak.

ha ezt meg tudja valósítani. Két típusa van : 1. jövőmegelőző. hogy általuk megelőzhető. Minden este. bár a beteg próbálja leplezni. Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak. akkor csinálni amkor egyedül van. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. valamely elsődleges impulzus. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. a papír pénzeket. Mindkét esetben bonyolult . Másik pl. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát. külön helyezve a fém. Ezek lehetnek jóvátételi. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. módosítható legyen. mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- . kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. arra szolgálnak. ceremóniát hoznak létre. lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. ilyenkor bonyolult rituálét. amitől a beteg fél. megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat. összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. Általában a kényszercselekvések. kontrollálható. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére.beszűkítheti életterét. alvás előtt precíz megszámolása a pénznek. Pl.

vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. 2x kimosni. meg kellet fürdenie. én-idegennek élik meg. és ez a félelme nem alaptalan. majd a ruhákat bepakolva. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek. attól való félelmétől. ruha nélkül kiteregetnie. mert az rákot okozhat. öblítő nélkül. „hátha mégis maradt piszok. hiányzik a .csempék. meghatározott mosószerrel. a teregetéshez. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie. a család előtt. férje pedig „ direkt” ellene tett. a család működését érthető módon krízisbe sodorta. kád mosógép--. ami számára jelentéssel bír. pl pont akkor ment vc-re. a heti munka végzését nagyon megnehezítette. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált. Mentális képességük nem csökken. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől. de teljesítményük jelentősen romolhat. cselekvések. Általában gondozottak. hozzáértek a tiszta ruhákhoz.egyszer a mosógépet üresen kimosni. másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat. bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni. meghatározott sorrendben és úgy. túlszabályozott. sőt túlzottan is. ápoltak. viselkedésük kimért. közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. rigid. olyat cselekszik. mert akkor mindent újra kellett kezdenie. egyrészt szégyelte. pontosan tudják ezek nem normális gondolatok. hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez. mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok.

könnyedség. meglehet. előre eltervezik mi hogyan fog zajlani. indulattal reagálnak. babonásak. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat. racionális magyarázatokat adnak elő. a terapeuta rá kérdezhet. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat. a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli. akkor ez az érzelmi töltés tovább él. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége. ami érthetetlen érzelmi . gyakran pontos orvosipszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet. amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok. Gyakori a beszédben az ismétlés. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. amely nem elfogadhatatlan. műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. akkor még a terápiában is titkolni szeretné. már jelentés nélkül. ettől nagyon nehéz őket eltéríteni. valószínűleg. így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten. beszédük nagyon megfontolt. Alaposan utána olvastak. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel. ha utal is rá. szakszavakat használnak. bele kérdezésre szorongással. mondataik cirkalmasak. a spontaneitás. talán. stb. mozgásuk kontrollált. érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. vannak-e furcsa szokásai. körülményeskedők. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről. érzelmek kifejezése általában hiányzik. hosszadalmasak. mit kérdezhetnek. általában el szokták mondani.

mint irracionális vágy vagy késztetés. akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból. megelőzik a rossz impulzusok hatását.meg nem történtté tevéssel--. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. Ha az izoláció kevésbé hatékony. hanem szeret----. amelyek kivédik. A beteg ez esetben azt érzi. a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény. ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség.ez nem lehetséges. de nem tudja mit és miért. hogy valamit el kellene követnie. ezért ellene szegül a késztetésnek.Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás. az énidegen érthetetlen késztetés miatt. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg. azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. Mivel gondolati úton . annulációval--. REGRESSZIÓ . fenyegetően tudatosulhat. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik.jelentésű kényszergondolattá válik. bizonytalan jelentéssel. MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség. hogy azt ellentétbe fordítja----. állandón. szorongás keltő jelentés. zavarodottá válik a gondolkodása.nem gyűlöl. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan .

de ilyet nem lehet mert még valóra válik. . így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai. frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban. hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok. az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. új szorongásokat. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit. a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző. fixációs tünetként értelmezhető. Mágikus gondolkodás. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél. a páciens megélheti azt is. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival.Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél. vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna. nem konverziós tüneteket képeznek. pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal. de nagy árat fizet. hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni.

depresszió. képek szándékok. ami a 2.SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 1. organikus károsodás. szadisztikus szuperego szintre való regrediálást. a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában. A kényszer analitikus. Nem vezethető vissza más mentális zavarra. és akadályozza a normális életvezetést. ez létre hozza az infantilis.4 éves kor között található. az . SCH. Tourette szindróma. 1. felfokozott önkritikát. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 1.pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte. Diagnosztikai kritériumok 1. amelyek énidegenek. büntető gondolkodást eredményez. nem akaratlagosan előidézettek. gyakran értelmetlenek. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések. amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el. kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok. nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 1. durva. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek.. túlkövetelő.

hogy saját termékeit.kapni. elengedni.végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni. ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. és viszonylagos. autonóm személyiség. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással.befogadni. a beszéddel. irányítsa. kontrollálja a testéből eredő jelzéseket. más funkciókat is meg tanul. túl jutott a gyakorlási szakaszokon. de ez az autonómia még rendkívül labilis. Azáltal. de ezen túlmenően. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje. az újraközeledés alfázisához jutunk. ipmulzusokat.anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a legnagyobb hangsúly. túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán.individució nagy folyamatába. és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel. megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. a szimbiotikus szakaszon. ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. kialakult az anyától elkülönült. és a játék egyre fontosabb szerepet tölt .kötés aspektusához jutunk el. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti. Ez egy elég bonyolult folyamat. a beszéd egyre gazdagabbá válik. oldás. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot. belépett a szeparáció.

instabilitásban. ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik. hirtelen hangulat változásokban. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. megjelenik a dackorszak ahol. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg. a kontroll kérdése zajlik. bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. A világ jóra és rosszra tagolódik. A gyerek „hisztizik”. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős. tehát a reunió vágya. amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg.be. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben. a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában. az agresszió. kielégíthetetlenségben. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját.távolódás játékát is jelenti. az autonómia. vagyis . Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt. távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. sokszor mond nemet. dührohamokban jelentkezik. a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben. de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. megjelenik az én használata. vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni. Ez egyrészt a közeledés.

mint a szimbiotikus szakaszban. miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm. Ez egy igen nehéz időszak az anya. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül. és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. .gyerek kapcsolatában. az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban. szadisztikus jegyeket mutat. Ez a feltétele annak. bűntető. a felettes-én rigid. és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. hogy az anya tőle független lény. függetlenségi igényeit. gyenge. az ellentétbe fordítás. hogy kicsi. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek. az anya és a gyerek mát nem működik. tehetetlen. ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni. miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. a reakció képzést. a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad. Szembe kell néznie azzal. olyan harmonikus egységben. aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. de folyamatosan vágyik az anya figyelmére. hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát. az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás. egyedül még nem képes megbirkozni a világgal.az anya kompetenciáját sajátjának tekinti.

és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének . hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. büntetéssel. amely a felettes-én szorongást indokolja. A kényszercselekvés azért énidegen. mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik. az eredeti helyzet visszaállítását. hanem a tudat előtt elzárt tudattalanból.Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. sőt örömforrássá is válhat. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. és megvédeni az ént. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat. a változás tagadását. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. és azt jelzi. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet.

A XIX. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. melyet nem sikerült megszerezniük. azokról az eredeti konfliktusoktól.A cselekvés ismétlése. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. arra utalhat. a tünetet kiváltó traumás esemény és az. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni. hogy fokozott biztonságra van szükségük. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. az érzelmi labilitás mértéke. Carter szerint a nők. így a cselekvés ismétlésével. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. amelyekkel nem tud megküzdeni. különösen a nagyobb . a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe.sikertelenségét.

azért hajlamosabbak a hisztériára.szexuális késztetéssel rendelkezők. mint pl. szenzoros. szexuális fájdalmak. légzési zavarok. bénulás. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. mint a férfiak. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. Perley és Guze 1962. olyan gondolatokon alapulnak. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. keringési. nagyrohamok. a beteg elképzeléseit követi. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. vagyis a hisztériás bénulás. mint a férfiak. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. gastrointestinális. Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. vakság.től származik. amelyek el vannak különítve. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. ez ma is érvényes megállapítás. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. hogy nem a stigmák a fontosak. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. érzékszervi és mozgászavarokat. női genitális. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. a szenzoros . Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek.

a pontos részletek. álságos. illetve bal félteke diszfunkció. a részletek pontosságának hiányossága. a logika.dominancia. kihívó. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. Így a hisztéria leírható. Az én és a külvilág. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. . érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. az összemosásra törekszenek. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. mint jobb félteke.információk szintézisének képessége csökken. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. míg a bal félteke a verbális emlékezet. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. excentrikus. A hisztériás kognició impresszionisztikus. a linearitás a jellemző.

hallás kisebb. amik az egész testre kiterjedhetnek. choreiform tickek. Érzékszervi zavarok: látás. . komplex jelenetek. hogy sokkal kevésbé meghatározottak. erős nagy mozgások. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. nem sérül meg. szcénikus jellegűek. A páciens nem veszti el az eszméletét. --------. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak.A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. a lábakon. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. vagy nem vesz róla tudomást.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. lehet egyoldali és kétoldali. vigyáz magára roham közben. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. ------. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. ritmikus tremor a fejen. leggyakoribbak a hasi fájdalmak.nagyobb fokban. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. a kézen.

neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát . Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. műtétek történnek. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között.gyakran felesleges orvosi beavatkozások. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. ezért az alapos szomatikus.

a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. elemző. ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. így az információ fokozott szűrése. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 1. intuitív. azt feltételezi. A bal félteke uralma aktív. kiszorul a saját élményeiből.illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. elfojtás. amelynek az egyén nincs tudatában. így a disszociatív hisztéria. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. visszaható/. érzelemteleníti az élményeit. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. jobb félteke – domináns lény volna. reaktív /ellenálláson alapuló. elhidegül a valóságtól. miközben elsivárosódik. hőfoktalanítja az érzelmeit. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. mozgásos szinten gondolkodó. bár a viselkedését meghatározzák. verbalizáló attitűdöt eredményez. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. Az érzelmi . vagyis fokozott generalizált gátlás. elhárítás alakul ki. bal féltekei diszfunkciós zavar. de a szűrés generalizáltan működik. A hisztériás elsősorban érzékszervi. intellektuális. 2. míg a jobb félteke befogadó. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján. Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat.

Éves. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. amin azt értette. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy . melyek a traumákhoz. eseményt értette. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. átmenetiek. a szociális kapcsolatai ziláltak. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. felszínesek. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat.kapcsolatok devalválódnak. ugyan a fogalom. A másodlagosak azok az ideák. már több mint 1oo. mint többszörös személyiség. eseményekhez kapcsolódnak. A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. valódi traumás emléket. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak.

posszttraumás stressz zavarokban. kényszerbetegeknél. ezekből némely bekerül a tudatba . Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. hisztériás pszichózis esetén. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. 1. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. 1. patológiás a disszociáció. mások pedig nem. érzések. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. és természetesen a disszociatív állapotokban. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. 1. szorongásos állapotban.tudatában. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. amely egy kontinumon foglal helyet. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. 1. . Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. némely fóbiás. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. következő zavarokat különítik el. ha ---lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. szomatizációs zavarok. border-line zavaroknál. étkezési zavarok. mint egy folyamatot. 1.

szexuális erőszaknál. az emlékezet zavara. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. raboknál. A disszociáció akut trauma.A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. hogy az állapot. a környezetében levő tárgyak. idegen ismeretlen. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. mindez rendkívül. 6o% extrém elhanyagolásról. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. vagy amnézia. hogy tovább funkcionáljon. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. főkén hosszan tartó abúzusnak. a változás fenyegető. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori . vagy erős stressz esetén adaptív. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. mintha máshoz tartozna a keze. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. a helyzet megváltozott. különösen korai abúzusnak. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. természeti katasztrófáknál. ezáltal képes arra. mintha nem is az övé lenne.

1. vagy fokozatosan. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. 1. öncsonkító viselkedésekre. Leír fuga állapotokat. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. szorongónak tűnik. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. megváltozik a realitással a kapcsolata. amik ismeretlen környezetben találja magát. amit környezete neki tulajdonít. anélkül. rekonstruálni kell az élettörténetet. vagy alkohol indítja be. Flashback. 1. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. 1. ismétlődő. Interjú helyzetben. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a . vagy teljesen hiányoznak. Elfordul. hogy került oda. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. racionalizálni kezd. hogy tudná. és megfelelő a realitás tesztelése. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. 1. esetleg disszociálni kezd. Nem drog. 7. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. de bizonyos helyzetben. nem tud bizonyos tetteiről.szexuális. vagy tartja fenn. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. amitől a kérdező jön zavarba. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. amnéziára. vagy tárgyakról számol be. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. pl. az un. bár jó raportot képes kialakítani. amelyek vásárlására nem emlékszik. visszahúzódik. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. elfelejt fontos személyes információkat.

nem talál magánál dolgokat. Az amnézia kapcsolódhat droghoz.személyiség zavarban 1. haraggal társul. racionalizálás. akkor enyhe. amik pl. Interjú helyzetben. gyakran spontán hoz fel példákat. AMNÉZIA. Nincsenek tiszta fuga állapotok. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. vagy tagadás. amikkel nem tud elszámolni. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. 1. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. öncsonkításos viselkedésre. nincs fúga állapot. 1. 1. vagy zavaros leírások. sem máskor nem említ amnéziát. Nem amnéziás szuicid kísérletekre. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. Nem kell rekonstruálni a múltat. pánikhoz kapcsolódnak. AMNÉZIA. 1.pszichóziban 1. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. legfeljebb bizonytalan. alkoholhoz. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést. ami dühvel. azt követően megszűnik. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs . 1. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére.válaszadésban. nem jelenik meg ellenállás. Nincsen időegység elvesztése. ha megjelenik az amnézia. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. 1. 1. sem korábban. Amnézia. amikor az amnézia szóba jön. de nincsen idő elvesztése.

PSZichózis . Nincsenek akusztikus hallucinációk. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. de azokat nem sajátjuknak élik meg. 2.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. -------.nem érez. ---. amelyek a következőek lehetnek: . különösen gyerekkori trauma esetén. kommentáló hangokat a fejükben. pl. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. hanem legtöbbször ijesztőnek. átélhetik a testtudat megváltozását. . mintha valaki más lett volna belül. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. de úgy érezték.Gyakran hallanak vitatkozó.élményekről számol be. 2. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. --------mintha álomban lettem volna --------mintha gépek robotok lettek volna. hogy az valaki máshoz tartozik. legfeljebb pszichotikus epizódokban. más irányította volna a viselkedésüket. 1. Személyiség zavar.testen kívüliség élményei. Ezek a hangok nem tűn nek el neuroleptikum hatására. 2.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----.mintha ködben lettem volna. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. pl. ----.

fiatalabb alter személyiség esetén. Derealizációt ritkán írnak le. vagy mániás epizód után észleltek. pl. Ismerős. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. Személyiség zavar. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. mintha távolban lenne. Partnert úgy éli meg. de az epizód után a hangok eltűntek.Deperszonalizációt a pszichózis alatt. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. teljes emlékezet kiesést észlelnek. bizonytalan lesz. . mikor más részük uralja a viselkedést. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. ha megjelenik deperszonalizációval társul. Pszichózis. sokkal bizonytalanabbul írják le. még akkor is ha. vagy röviddel utána írnak le. különösnek tűnik. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. vagy röviddel a pszichotikus. vagy családtag ismeretlennek. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. mintha a korábbi elkövető lenne. nem ismernek fel hozzátartozókat.

gyakran átélnek korregresszió . mintha különböző szerepeket játszanának. szociális kapcsolataik. ki is ő valójában. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben. bizonytalanság. idegen dolgokat találnak maguk körül. mintha nem lenne saját identitásuk. különböző belső részek irányítják őket. ---. ---. öltözetük.elmondják . Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. konstruktív és destruktív részek között.állandó belső harc. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. amelyeknek más lehet a kora. A belső harc a self két része között zajlik. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról. de a részeket egoszintonnak éli meg önmagához tartozónak. koruk.Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. A szerepek---. mindig máshoz alkalmazkodnának.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. ---. vagy transzszerű állapotokat. neme.más a nevük. kontrollálják viselkedésüket. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. . képességeik. úgy élik meg az identitás zavart.

A század . A hisztéria pszichoanalitikus modellje. mintha megszállta volna őket valaki. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. Személyiség zavar. és nem amnéziás . A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. legfeljebb jó.előfordul az életükben különböző neveket használnak. vagy falásrohamoknál. stb.----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek. Nincse külön nevük. de a szerepet ego. infantilis. Nem jelenek meg alter személyiség részek. ---agresszív rész lehasadásakor. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok.rossz részre hasadt self.szintonnak éli meg. szuggesztivitás. jellemzik. egocentrikus. --. dependencia. úgy élik meg. koruk. dramatizáló viselkedésű. . hamis érzelmek. öltözetük. A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia.

A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. az egyént. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek.kevésbé kielégül. inceszt jellege. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. ego. hasgörcs. illetve a konverziós tünetek „lightos „ módon nyilvánulnak meg. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. Az ösztön feszültség csökken. az ödipális szinten történt elakadás. zakatolás. mivel megmarad annak tiltó. hasmenés. manapság. a személyiségben levő ellentmondásos .elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. pánikos tüneteket hoz a páciens.id. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. de a pszichodinamika ugyanaz. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. lelki okai vannak a szívbajomnak”. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul.---. Pl. szexuális zavarai. mivel a tünetben autoerotikusan többé. szuperego. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. de csak éjjel 2 és –3 között. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik.. sokszor a páciens így is jelentkezik be. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. olyan kompromisszumot. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. szív szorítás.----kielégül. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. amelyben mindhárom pszichés instancia. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus.

elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. több figyelmet. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. dinamikák. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. így megerősödnek a hisztériás tünetek. A hisztériás személyiségnek. alapvetően nagyobb a függőségi. a kapcsolatok tartósan zavartak. együttérzést kaphat. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. ha kívánja a férfit.tendenciákról. az életre való rátermettség redukálódott. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. segítséget. omnipotensen vágyik . Vágyik önmagát a férfinak. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. az élmény lehetőségek beszűkültek. de ez ütközik azzal a vággyal.odaadni. ha eredményét a külső kapcsolatok. hisz érdemessé válik fenntartani. akire az ödipális vágyak vetülnek---. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. A tünet fenntartásában az ún. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat. dependencia igénye. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. más folyamatok.vagyis az apára--. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak.

bizonyítéka annak. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. nem elég értékesnek ahhoz. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. Az a tény.rá. ennek eredménye a potencia zavar. vagyis minden tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. A kasztrációs szorongását.utóbb csalódik. mert a felettesénben erre tilalmak vannak. grandiózitást vár el tőle. realitásában. amíg a pénisz irigység fennmarad. az odaadás azonos számára a kasztrációval. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla.narcisztikus szervezettség. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. hanem a saját ideáljait. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. pénisz irigysége feladását jelentené. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. hogy szerethessék. a fallikus. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. Feladja a rivalizálást az apjával. Érthetően előbb. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. vagyis nem a maga valóságában. . Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása. Ennek a félelemnek van még egy forrása. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. Az ok. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik.

amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. homoszexuális beállítódás. 1. A konverziós tünet pl. amit újra és újra meg kell erősíteni. a traumás neurózisoknál. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. dependens problémákat is fel lehet dolgozni.Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. orális. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. ilyen pl. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. 1. 1. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. 1. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. 1. a Don Juan típusú férfi. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. kényszerek. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. depressziónál. akkor kialakulhat az un. hanem agresszív. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. pánikszindrómánál. mint a genitális—szexuális késztetés. Különböző „geológiai” . Fenichel szerint nemcsak genitális. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik.

Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. nárcisztikus. passzivítás segítségével gyengébbnek. a testi beszéd szimbolikája. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. pszeudoprogresszív. éretlenebbnek.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás -----disszociáció. orális. mint amilyen valójában. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. 2. Arra irányulnak. pl. 1. érzelmi . ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. hogy a személy mások. érettséget. A tudattalanul létrehozott szcénák. olyan erőt. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. amit hisztériásként észlelünk. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. de főleg önmagát másnak élje meg. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. betegség. segítségre szorulónak mutattja magát . a dramatizálás. mint valójában.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat.énnel szemben. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon.rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. szenvedés.

hányinger. végtag. hasmenés. gyengeség. 1. emlékezetkiesés. 1. vizelési zavar. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. A beteg mégis. homályos látás. multiplex. görcsroham.gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. fejfájás. vagy pszeudoneurológiai tünetek. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. úgy érzi komoly baja van. ez alatt ingerlékenység. süketség. . SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. ájulás. veszélyeztetett terhesség. örömtelenség az érintésben. terhesség alatti hányás. hányás. fájdalom az aktus közben. 1. 1. ízület. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. Konverziós. vérzések erőssége. Gyomor. szabálytalan jelentkezés. ételekkel szembeni túlérzékenység. járászavar. fluktuáló. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. Fájdalmak: medence. ezt színesen dramatikusan adja elő. a hang elvesztése. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. korán kezdődő és tartós panaszok. ezeknek nincsen organikus háttere.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. nyelési nehézségek. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. nemi szervek. kettőslátás. 1. műtét fordulhat elő. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség.

1. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. exhibiciónista módon képesek viselkedni. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. és előbb-utóbb szimulánsnak. Ezek a betegek. különösen.tartja. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. nehezményezik. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. somatikus panaszok sokasága. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. a szomatoform zavar lényege a sok. Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. visszatérő. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . de ugyanakkor erősen kontrollálóak. hangulati nyomottság. tartós. multiplex. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. az aktuálneurózisok közé sorolta. éppen ezért nehéz elkülöníteni. sajnos a demonstratív. depressziós kórképekkel. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. a libidó közvetlen transzformációja. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. kapcsolat zavar. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. illetve heves agressziót vált. csak saját bajuk foglalkoztatja. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. amin persze a beteg sértődik meg. A szexuális . ha nem velük foglalkoznak. ám színes tünetekkel szemben. magatartásuk én-központú.

amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. a hipochondriás tünet nem más. DSM 1. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan . Néha a testi tünet páncélja áttörhető. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. anélkül. 2. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja.késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. Nem része más kórképnek. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. 3. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. A tünetek sajátos interpretációja. azaz én-védő funkciója van. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. 3. de ezt a beteg nem fogadja el. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. Mások inkább orális zavarnak tekintik. agresszió tódul elő. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció .A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. hónapja fennállnak. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják.A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. úgy jön létre. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 3. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. A tünetek legalább 6.

vagy pszichológushoz. ezt a beteg nehezen fogadja el. DSM 1. vagy ha van is szervi alapja. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. 1. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. TEST--. 1. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. enyhe fizikális anomália jelen lehet.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön 1. 2. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 1. A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. munkahelyi romlást okozhat. 3. Viszonylag ritka kórkép. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. Enikő PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. 1.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. környezeti terheléssel. de a személy aggodalma túlzott. többnyire számos szomatikus vizsgálat. . stigmatizáltnak érzi magát. A fájdalom lehetővé teszi.DISMORFIÁS ZAVAR 1. a fájdalom mértéke meghaladja azt. szociális.megszűnnek. segíti amit egyébként elérni nem tudna.

általános energia hiányban szenvednek. zárt. időnként dühöngenek. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. „sótlanok.A betegek nehezen hozzáférhetőek. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. és a szomatikus funkcióknál. merev. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. lelassulás. ürességet.MÁNIA---. legfontosabb területén jelentkezhetnek. alacsonyabb rendűnek . a viselkedési. inadekvátnak.”. mimikájuk szegényes.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. nem szereti őt senki. a motivációs. nagyon mozdulatlan. Külsőleg csúnyának. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. nem ritka a szuicid veszély. elvesztik a humorérzéküket. . elutasítottságot. Semmiben nem találnak örömet. 4. és ő sem képes senkit szerertni. az érzelmi. 1. visszataszítónak. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. „faarc”. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. élnek át. a kognitív. szemkontaktust kerülik. 3. DEPRESSZIÓ----. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. A beszédük halk. szomorúságot. 2. megszűnik a lendület a kezdeményező készség. kellemetlennek. monoton. gyakran szorong. gyakori sírásrohamokat élnek át. színtelenek. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé.

Fajtái unipoláris depresszió. hanem motivációs eredetű. de ez nem intellektuális deficit következménye. nem képes magát sem aktív. felfokozott beszéd. Romlanak az intellektuális képességeik. sebességben. ingerlékenység.felhangoltság. motoros és mentális lelassulás. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. csökken az emlékezete. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. A mániás beteget fellazultság. alvás zavarok széles spektruma. akikkel senki nem akar szóba állni. ezért mindent halogatnak. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. 5. minőségben. aggódalmakodás jellemzi. PMD csak akkor diagnosztizálunk. emésztési zavar. nem képes jól koncentrálni. sem passzív módon kipihenni. mindig a legrosszabbra készülnek. Gyakori az étvágytalanság. szédülés. kellemetlen mellkasi szorítás.undorítónak tartják magukat. egyáltalán alkalmatlan az életre. Ebből következik negatív jövőképe van. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. vagy túl evés. néha nyugtalanság és félelem. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat. megnövekedett aktivítás jellemzi. kapcsolatba kerülni. székrekedés. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. úgyse fog semmi sikerülni. ha legalább egy mániás és egy . Szomatikus tünetek: fejfájás. örökös fáradtság.

cselekvési kedv. Örökletesség valószínű. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. Etiológia. hatalmas erőfeszítésekre képesek. relative magasabb arányban a nőknél. általában semmi nem állíthatja meg őket. nem kételkednek önmagukban. bár felületessek. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. Endokrin rendszer zavara. jókedv jellemzi őket. 35-60 év. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---.megnövekedett motoros aktivítás. élénkség. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. A hipomán könnyen beszél.depressziós fázist azonosítani tudtunk. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. míg a depresszió idősebb korban. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. jókedvűen humorosan és vég . a mánia viszonylag fiatalon indulhat.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----.

asszociatív leágazásokkal. kontrollálhatatlanná. túl intim. de hirtelen is kialakulhat. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. gyakran tartalmatlan. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. Ha nem figyelnek rá. de szükségleteikkel sem. de nem fejez be semmit sem. ez fokozatosan is kifejlődhet. inkoherens. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben.nélkül. de nem odaillően. beszéde fellazult. Egyik tevékenységből a másikba csap át. könnyen elsírja magát. minden helyzetben nonkonformak. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. A páciens teljesen kontaktus képtelen. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. viccelödő. gyakori az italozás. idétlenkednek. elfelejtett . Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. gyakoriak a szleng kifejezések. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. egzaltáltak. impulzívvá. öltözködésükben „ csupa fux. túl személyeskedő. majd másik pillanatban nevet az egészen. túl tolakodóvá. befejezetlen gondolatok. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. haverkodnak. nincsenek tisztában jogaikkal. de a legextrémebb formában. ingerlékennyé válik. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. vagy heves düh kitörése lesz. felületes. kötelességeikkel. ebből fakadóan megszűnnek a határok. de saját érdekeiket is semmibe veszik. . folyton humorizál. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. váltogatja a gondolatokat.

C. 1. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. Zavartság. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. hallucinációk.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. 1. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. . beszédkényszer. D. szexuális.nek jelen kell lennie. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. Bizarr viselkedés. téveszmék. 1. 1. Önértékelési infláció. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. de jelenleg tünetmentes. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. Szokásosnál több beszéd. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. nem képes kooperálni. társasági. figyelemzavar 1. Gyakoriak a hallucinációk. grandiozitás érzése. . 1. pénz költés. 1. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. bár összefolyhat depressziós hangulattal. 1.. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. vagy csak 2. esztelen üzleti szerződések. növekvő aktivítás. hangulattal nem kongruens téveszmék. esetleg téveszme. paranoid kórformák kizárhatók. D. Időtartama legalább egy hét. 1. mulatozás. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. vagy nyugtalanság.. paranoia. Csökkent alvásigény. munka. A. Gondolat rohanás. Remisszióban van a beteg. kritikátlan szexuális viselkedés. vakmerő autózás.Előfordulhat. SCH-id. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. Diagnosztikai kritériumok: A. aminek nem ismeri fel káros voltát. SCH.

Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. meglassúbbodottan beszél. Nincsen étvágya. azt is nagyon szúk szavúan. Nincsen spontaneitás. nem tud aludni. A páciens kedvtelennek látszik. mintha fájna a beszéd. . Reménytelennek éli meg az életet. téveszmék. ha a realitásérzék láthatóan sérült. félelemről számolhat be. árad belőle a kínlódás. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el.depresszív hangulat. de anélkül is kialakulhat. legalábbis fantáziában. de ez valós veszély is. ---nehézségek a gondolkodásban. kárt tesz magában. halkan. --. de másokat is megtámadhat.Pszichotikus jellegű állapot. Sokféle szorongásról. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. mint mikor lefeküdt. De nem tűnik dezorientáltnak. csak a családja terhére van. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. hogy a családban más tagoknál is előfordult. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. csak kérdésekre válaszol. a munka végző képességük jelentősen csökken.pszichomotoros gátoltság. nem tudnak kikapcsolódni.. bizarr viselkedés állapítható meg. utal is a szuicidumra. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. nehezen beszél. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. hallucinációk. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. nincs intellektuális defektusa. mozgása lassú. gyakori. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens.

társul. Gondolkodási. bizarr viselkedés. Csupa rossznak érzi magát. gusztustalannak érzi magát. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. aluszékonyság 3. legalább két hétig tartó időszak. 2 álmatlanság. koncentrációs nehézségek.. ksérletek.Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. ingerlékenység. . diszforikus hangulat. nem váltogatják egymást. komly szándék. csökkent érdeklődés. a következő szimptómák közül legalább 4. döntésképtelenség. A halál visszatérő képzete. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. letörtség. 3. erős őnvádlások alakulnak ki. csökkent érdeklődés. örömtelenség az élet minden területén. energiátlanság. rossz hangulat. Fáradtság. kedvtelenség. B. A. étvágytalanság—súlyveszteség. Értéktelenség érzése. sötét gondolatok. öngyilkossági gondolatok. csökkent szexuális vágy. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. Rémálmai vannak. elesettség. örömtelenség. önvádlás. Nyomott. 3. étvágytalanság. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. 1. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 3. határozatlanság. hallucinációk. visszamenőleg is és a jelenben is. szomorúság. reménytelenség. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. 3. székrekedés. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. 3.

heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. téveszmék. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült. SCH is indulhat hangulat zavarral.óra --. de jelenleg nem állnak fenn. bűnösségi érzésekről. ha a múltban voltak ilyen tünetei.D. --.intrakraniális lézióknál --. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. Differenciáldiagnózis.48.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. depresszív stupor.pszichomotoros epilepsziánál. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság.toxikus delíriumnál. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról. közbülső tiszta periódusok nélkül. Remisszióban van a beteg. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet.de akár hónapokon keresztül is tarthat.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. --. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást. hallucinációk. Az akut mánia --. bizarr viselkedés figyelhető meg. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. inadekvátság .

pl szeretett személy elvesztése. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. fertőzések után. de nem sérül a realitáskontroll. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. az SCH-s nem visszafogottabb. míg az SCH. a realitás kontroll elvesztésével. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval.érzéséről. Igen ritkán fordul elő. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. szemben az összes többivel. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz.s nem. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. vagyis nincs pszichotikus tünet . hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMDben leírtakkal. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió. bűnösség érzéssel. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. depresszív hangulattal.

önleértékelést. A magára maradt. alkalmatlanság. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. csúnyának. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. a korai fejlődés patológiás. szeretetre nem méltónak. Az utóbbi két évben. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus . bűntudat érzés. Diagnosztikus kritériumok 1. Önmagát elutasítottnak.Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. 3. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. 1. csökkentértékűség érzése kialakuljon. pl. majd önleértékelés alakul ki. frusztráló. annál nagyobb az esélye annak. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. az irreális felettesén. családi környezet nyomasztó. az el nem fogadás. felnőttkori tárgyvesztés esetén. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. 2.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. rigiditás. ügyetlennek. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. 4. hogy az inadekvátság.

örömszerzésre. könnyezés. pesszimisztikus jővőkép. dührohamok ---8. 2. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. ---11. 3. teljesítmény csökkenés. ingerlékenység. csak most erősebben. energiátlanság. ---5. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. krónikus fáradtság. bánat. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. halál. tevékeny. reménytelenség. csökkent érdeklődés. vagy aluszékonyság. az életében ez mindig jelen volt. ---13. ---2. alkalmatlanság érzése. A depresszív szindróma--. pszichotikus jegyek hiánya. figyelem. szórakozás hiánya. ---4. gyakori sírás. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. ---7. öngyilkosság visszatérő gondolata. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni.depresszió szintjét. ---6. önvád. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. vagy hiányzik. örömtelenség. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. . szokásosnál kevésbé beszédes. önsajnálat. reakcióidő csökkenése. ---1. reménytelenség érzése mellett csökkent érdelkődés szinte minden iránt. Differenciál diagnózis. levertség. 4. csökkentértékűség. produktivitás. ---9. koncentráció zavar. ---10. élvezőképesség. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. álmatlanság. szorongásos feszültség. ---12. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. ---3.

ritkán téveszmék is kialakulhatnak. amire oda kell figyelni: --. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. étvágytalanság. hárít. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. ffi 60-65. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. reggel a legrosszabb. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. alvászavarral jellemző kórkép. a depresszióját rejteni igyekszik.depresszió mélysége. 2-3. estére jobban érzi magát. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. de korahajnalban.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. ezért fokozott mértékben kompenzál. valóságkontrolljuk. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. Kezdetben kedvtelenség. érdektelenség. passzív dependens és agresszív karakterek. . beilleszkedést tesz lehetővé.A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. Körül felébred és nem tud visszaaludni. A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. szorongással. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ./ kezdődő aggódással. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg.

Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza. A neurózis nem az involúció időszakában indul. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. intelligencia deficit mutatható ki. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. KRÍZIS – koncepció. illetve a tünetek általában enyhébbek. Tétlenség. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. szexuális vágy csökkenése. Elvesztett hozzátartozó. visszamenőleges önelítélésbe. esetleg mindennel leszámolt. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. .álmatlanság. hanem gyerekkorban. szuicid gondolatok merülnek fel. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. Magány. Gyerek elköltözése. megszűnése. semmi sem sikerült. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoidparanoid / . amelyek depresszív jellegűek.

annak a képességnek az elvesztése. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. regresszív reakció: komoly depresszíó. 2. arra a kockázatos szituációra utal. Bizonyos kockázati események. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. normális gyászreakciót. Megkülönböztet:1. néhány esetben késleltetett. 3. öngyilkosság. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. patológiás gyászreakciót. elfordulás azoktól a tevékenységektől.Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. hogy elfogadjon más. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. amelyben mind a jobb. . új örömforrást. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. fájdalmas csüggedés vagy levertség. A szinróma lehet típusos és atípusos. Lindemann az akut gyászreakciót. a krízis elmélet 1942. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg.-re nyúlik vissza. nagyon mély. amelyben az egyén találja magát. nem minden érintettnél alakul ki krízis. amely az érintett. 3. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. másoknál túlzó formában jelentkezik. 2. fájdalmas állapotként határozta meg.

hogy más halt meg és nem ő. A bűntudat legfontosabb forrása. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. segítség nélkül maradt. állandóan ezzel foglalkozik.apa konf / 4. 2. mit csinált rosszul. Bűntudat jelenléte. hanem egy deliberált. stb. Dühös lehet a világra. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. acting out szintű cselekvés. 9. 1. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . 6. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. ez lehet az első reakció. 7. mert meghalt. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. szorongás gyakori jelenség. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . . mert itt hagyta. általában rövid ideig tart. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. erősítheti a bűntudat érzését. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés. 5. ambivalens érzés. tagadás. 8. segítségnélküliség átélése. 3. az átélt indulat. A klinikai tapasztalat. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. mindenkinek könnyebb. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. Érzelem nélküliség.Normál gyászmunka jellegzetességei. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. / kamasz. Ha voltak előtte halál kívánságai. Ez még több bűntudatot mobilizál. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. akkor tapasztaljuk. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. keresi a hibát. az orvosokra és mindenkire. az ellenséges.

depresszió. az egyén adaptációs képessége. alacsony fájdalom tűrés 2. dühös vita zajlott. A halál módja. viselkedési minták elvesztése. fájdalmas érzéseket elviselni. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. bűntudat 4. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések átélésének elkerülésére. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. 5. a személy kiemeli a tárgyat. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történ ő szembesülést. ha a páciens képtelen szorongás. 5. 6. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges.Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. az én állapota. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. 2. szomatikus problémák. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. 4. . a halott túlidealizálása. ellenséges reakció. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. váratlan vagy hirtelen halál. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. ha az elhunyt balesetben halt meg. hogy a halott személy él. 5. vagy menekült. 3. az elvesztett objekt internalizációja megtörik.

végül patológiához vezet. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. egy specifikus pszichológiai ingert.a lélek befolyásolja a testet. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik.PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van. akkor a személy szorongással válaszol. Descartes --. anyagtalan. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. Általános tényezők hangsúlyozása. ellenségesség ---jelenik meg a személy számára. Interakcionizmus--. 2. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. és a test befolyásolja a lelket. amik befolyásolják a belső szerveket.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. még nem tudjuk miféle szervi . a szellem felfog és akar. a test pedig olyan mint egy gép. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. Bizonyos konfliktus.szomatikus összeköttetéseket feltételez. 1. Specifikus pszichés--.

asztmát eredményezhet. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. magas vérnyomáshoz. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. hajszolt ember. keményen dolgozó.prediszpozicíció miatt. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az . a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. és tartós és hosszan tartó. A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. nem próbál személyiség típusokat. ami gyomor fekélyhez vezethet. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. az abíciozus. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. vagy artritiszhez vezethet. pl. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. kolitist. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez.

aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. aki ezeket az érzéseket éli át. ami az orr bedugulásával járhat. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. nem képes ezeket megváltoztatni. hanem inkább a betegtől. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. az orrnyálkahártya vérbősége. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. és az egész élettörténetétől. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. Pl. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. szorongással. a kialakított reakciómintától. ettől a válasz inadekvát. vagy mint patológia. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki.emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. a tartós változás patológiát eredményez. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. hiányosságot talál önmagában. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. nem tehet . nem tud megbírkózni. mint hibás fiziológiai funkcionálás.

amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. nyugtalanság. infantilisek. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. Diagnosztikus kritériumok: 1. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. küszködés állandó érzése.--védekezés egy túl korai. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet .semmit. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. ami a működési hatékonyságot zavarja. irritabilitás. dependensen kötődnek. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. tünetei feszültség. vagy patofiziológiai oka van. múlhatatlan aggódás. 2. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. 3. Rémület és zavarodottság. koncentrálási képtelenség. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel.

lefolyásában. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. A légzés és az autonómia kapcsolata. Az instrintic forma magában foglalja az ún. A pszichoszomatikus medicina. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. Asztma bronchiale--. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. és különösen azok kezelésében.a kilégzés zavara. A légzés az önkifejezés eszköze is. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. ilyen esetben a roham csakis a beteg .neurózisok. Légzőszervi betegségek. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. funkcionális szindrómát. pszichoszomatózisokat. olyan általános irányulságot képvisel. 3. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. infekciózus.elkülöníteni: 1. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. a születés után az első légvétellel indul. szerv. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás— intrinsic asztma bronchiale között. konverziós szimptómák. Minden életkorban jelentkezhet. 2. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap.

ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől.-. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. akiknek jellemzői a paranoid vonások. elfojtott ellenségességgel. 2.-. fantáziák emocionális . Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések.tartalom miatt váltódik ki. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. Leírtak respirátoros személyiséget. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért.által a virágnak tulajdonított jelentés. Pszichodinamika 1. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között. versengő érzések. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. a roham a tüdő bömbölő jelenete. Mások orális személyiséget írtak le.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív. Szexuális csábítások. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. A sírás elnyomásának magyarázatát. Ez értelmezés mellett szól.

legtöbbször bizonyos emberekre irányul. feszültség. Az a célja lehet. mivel megtorló visszavonástól. 3. A köhögés arra szolgál. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát.-. amely asztmás rohammá alakul. Emellett a tiltakozás.feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára.-. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. 4. és ilyenkor tehermentesítést jelent. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a . így tiltakozó köhögésről beszélnek.. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. ha nem organikus.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. viszonylag tudatközeli lehet. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. „összeolvadni”. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. A beteg konfliktusát a befogadás. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. infekciós oka van a köhögésnek. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. „ A szorongás. Köhögés—öklendezés. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától.Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. akkor belső feszültségre utal. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. Fuchs és Weizsacker .

önmagát erősítő folyamat. Rendkívül normatartók. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze.depresszív. kötelességtudó. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. Az ideges légzés szindróma. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. a mellkas beszűkültsége. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. mint a sóhajtozó légzés. a hiperventillációt és az ún. légzési fűzőt. takaros. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. légszomj. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. mély légzési kényszer áll elő.köhögése közötti összefüggésre. idegesség kifejezőjeként tartják számon. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. az életkor előre haladtával ritkul. . kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. így ördögi kör alakul ki. de a gátoltságnak is kifejezője.

alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Saját igényeiket rendszerint visszatartják, erősen gátoltak, agresszív késztetéseiket képtelenek meg- és kiélni. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani, mivel, a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Főleg olyan családokból származnak, amelyekben a gondoskodó, érzékeny, de frusztráló szülők miatt, erősen szabálytisztelő, individuális ellenes nevelésben részesültek. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb, a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket, viszont elnyomják, mert létük fenyegetéseként élik meg. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza, másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki, a tehetetlenség érzése miatt, vagy azért mert szorong az őt szinte bénító, számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. Tüdőtuberkolózis. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg, ez függhet az immunrendszertől, az egyénnek a stresszel való viszonyától, és a személyiségétől. Személyiségkép: már 1826- ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka, a szomorú, mély, hosszú ideig tartó szenvedés. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus, csalódás, tartós félelem, állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni.

A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg, bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására, az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye, rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. Szív- és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Szorongásos egyének, főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban, ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. , ha nem eredményeznek szervi leleteket, akkor funkcionális szívbántalmakról beszélünk. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai, Tachicardia, szívdobogás, szívgörcs, rövid arritmia, légzészavarok, leizzadás, remegés, farkasétvágy, szédülés, paresztéziák. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el, ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1, A- csoport, nagyon körülírt csoportot képeznek, a szívneurózis fóbiás alanyai, azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban, támogatásra szorulók, folyton orvosi segítséget keresnek, , attól félnek, hogy szívbénulásban meghalnak. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben, azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. 2, B csoport, sokkal heterogénebb, erősen hipochondriás, depresszív betegek alkotják ezt a csoportot,

legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora, gyengének érzik magukat, csökken a teljesítő képességük, fokozott pulzus szám, ritkán éreznek szorongást. Pszichodinamikailag: általános apátia, fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak, és pubertás korukban váltak visszafogottá. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája, becsvágyók, küzdésre, munkára törekszenek, elmerülnek a határidőkben, agresszívek, ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak, türelmetlenek, nyugtalanok. Viselkedés szinten állandó készenlét, sürgetettség, feszült arcizomzat, erőteljes beszédstílus. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős, hogy semmi másra nem marad ideje, szinte a munkadüh megszállotjai. Petzold ezt azzal magyaarázza, hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat, mint személyes—családi környezetben, az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. A betegek állandóan túl erőltetik magukat, a betegek hajlanak arra, hogy letagadják a konfliktusaikat, Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Esszenciális hipertónia.

Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. . a passzivitás. ennek körülményei változatosak. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. Gasztrointesztinális betegségek. a konfliktuskerülés. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. fájdalom. a teljesítmény orientáltság. és mindig valamilyen típusú veszély.A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. akár fantáziált. sokk. A keringés előkészület az akcióra. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. de nem követi akció. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. szorongás. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. Alexander írta le. vagy szorongása ellen. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. A gyomor. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. létre jön. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. általában a félelem a fő komponens. az engedékenység. akár valós.

akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak . A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat.fájdalmak. magáévá tesz--.evészavarok.valamit elakar taszítani--. 5. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg. hányinger.idült hasmenés. foghús tünetek. 2. illetve a dac és lázadás konfliktusa.idült székrekedés. 3. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. fekély. 6.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. 7. visszautasít valamit--. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. 4. nem tud valamit többé feláldozni--. lefogyás. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor— bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz. 1. túlterhelő. nyelési bántalmak.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség.somatitis. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz.gyomor fájdalmak.hányás. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban.étvágytalanság. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt. nem tud valamit lenyelni--. colitis. colon irritabile. megragadási nehézségek--. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. émelyeg.

motilitása. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak.depresszió vonásokkal rendelkeznek. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. környezeti konfliktusaikat. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. 1. passzív. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. míg a szorongás meglassítják. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. 4. merev. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. fantáziaszegény. 3. véráramlása. paranoid viselkedésre hajlamosít. hogy táplálásban részesüljön. alkoholisták. ez indulatkitörésekre. depresszív gondolati folyamatok. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. függőség iránt meghiúsulnak. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. 2.A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. a jutalmazás után.vágy az elfogadás. mechanisztikus életmódban és . Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. Agresszív környezet. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók.függő betegek extrém tárgy igényekkel. A szorongás.

másokban is csak saját magukat látják.receptív irányultságot. Bálint szerint ezek a függő oknofilek. a tevékenység utáni sóvárgással. segítem barátaimat. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. akinél az ulkusz rosszabbodása. így folytonosan frusztrálják. ami állandó feszültséget tart fenn. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". mivel azok nem férnek össze a függetlenség. magamra veszem a felelőséget. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. hogy védettek legyenek. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. mégsem támaszkodik ezekre. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. mindenkinek csak adok. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . vállalom a . erősen konformista. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. ánkorlátozottságot mutató. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. Alexander szerint eltaszítják az orális. 5. semmiféle rizikót nem vállalnak. viharos fekélytüneteket produkálnak. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. alkotó. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. akkor következik be. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. Életstratégiájuk lényege.tárgykapcsolatban léteznek. takaros. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy.

pedantériáról. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. Másoknál a székrekedés. az intoleranciáról. de belsőleg feszült. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. ami az enyém”. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. és fukarságról. önálló vagyok. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. külsőleg ugyan nyugodt. kapcsolatokban szegényes. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. rendszeretet. de mindent együtt kell tartanom.vezetést. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. . és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. Freud az önfejűség. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi.

nem specifikus gyulladás. főleg a terminális ileumban. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. elpirulás. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. mint a központi idegrendszer ektodermális . pulzus labilitás. erős.Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. váltakozó hasmenés és székrekedés. túlérzékenyek a kudarcokra. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. haspuffadás. és perifériás érösszehúzódás. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. a depressziós reakciókészséget. érzelmekről keveset beszélnek. erős hasi fájdalmak. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett.emésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. A bőr. Emellett fokozott izzadás. önérzetük gyenge. fontos a pszicodinamikában az adás— kapás. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. A betegek személyiség képe nem egységes. és az agressziógátlást. Colitis ulcerosa. fekélyek. görcsök. de az egész gyomor. a nárcizmust. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. véres hasmenés. A Crohn betegségnél krónikus. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. Bőrbetegségek.

A másik részük panaszkodok. viszketés. pl. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. . nem tud kibújni a bőréből. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. ugyanis minden észrevételezés alapszerve.része. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. sorompó a saját és a külső világ között. izzadás. bosszúállók. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. a haj érintettek lehetnek. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. ----elpirulás . A bőr határ szerv. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. vastag bőr van a képén. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. harcias megjelenést mutatnak. mint a bőr. ég a pofám . de benyomásokat előidéző szerv is lehet. és a személyiség zavarok. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. Képes arra. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. elsápadás. fontosak az emocionális stresszek. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. lúdbőrözés. Emellett érzékszerv.

az arcpír és a mellek területén. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. gátoltak az agresszív viselkedésükben. . 3. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. kényszeres tetszés igény. Lokalizált bőrviszketés. fűszeres ételekre. viszketek tőle. csődök. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. csalódások és bonyolult. Általánosabb nőknél. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. Viszketegség. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. Súlyosabb lelki feszültség. ahogy mondani is szoktuk. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. vétkességérzés. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. 30-40 éves korban jelenik meg. göbképződés. ínség. Rozacea.2. csekély toleranciával. szorongó függőség mások jó véleményétől. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. megnövekedett véreresség. nagy szorongási készség. Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. Szexuális nyugtalanság. 4. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban.

biztonságának. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. a reális vagy képzelt tárgyvesztések. túl sok vagy túl kevés napfény. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. . a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja.állandó félelem a figyeléstől. Néhány beteg esetében a szeretet. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. amikor a beteg eléri a . befolyásolható. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. fertőzések. a figyelem. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . amelyek szégyenkezést keltenek. a keringési típust. vagy provokatív viselkedés mögött. hidegség és emocionális stresszek. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. a támogatás iránti igény egy alárendelő. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. nyirkosság. két típusát szokták elkülöníteni. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. ambiciózus.

étvágy elvesztésével. krónikus fáradtsággal. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. A fájdalom általában bilaterális. rigiditás. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. jellemző rájuk a perfekcionizmus. az elfojtott harag. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. Migrén típusú keringési fájdalom. vagy agresszív érzések.képességei határát. étvágytalansággal. émelygéssel hányással. ami általában tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. reggeli merevség a . általában okosak. keringési tünetek. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. ami nem fejezhető ki szavakban. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. Tiltott ellenséges. hogy tolerálja elfojtott haragját. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. Izom—összehúzódásos fejfájás. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. Bármelyik életkorban indulhat.

nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. A betegség kezdődhet lappangva. főleg azoknál. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből.szerveződés : éretlen. vagy hirtelen. legyen hivatásbeli. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. vagy férfiassággal kapcsolatos. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. Én. gyengeség hatására az ember magába roskad. gátolt. gyenge én-struktúrát mutatnak. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. Gyász. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. ha valaki konok. kétség. konformista. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. . módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. Gerincbántalmak. abnormálisan függővé válnak. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. affektív torzulás jöhet létre. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét.. súlyos szorongást mutatnak. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo.végtagokban. sokszor infantilis dependencia alakul ki.

elalvás. illetve a büo nagyító képző. purgáló típus. nagy mennyiségű étel megevése. valamint limosz éhség szavak összetételéből ered. 2. maga a kifejezés. túlzott mértékű testgyakorlat. mint koplalás. ami naponta többször is előfordulhat. Depressziós hangulat és önvádlás a falásroham után. önhánytatással. falási. gyakori testsúly ingadózások. Két típusát jelölik: 1. hashajtókkal. 3. vagy megzavarják és ez agressziót válthat ki. visszatérő falási epizód. A kontroll vesztés érzésével járó epizód titokban zajlik. önértékelését túlzottan befolyásolja a test alakja. a görög büosz. extrém teltség érzés. 6. Klinikai tünetek: A legmarkánsabb tünet a falásroham. . A falási epizódok nem következményei anorexia nervosának. zabálási epizódok jellemzik.-nál. Nem purgáló típus: egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaz. három hónapon keresztül. az epizód alatt jellemző a kontroll elvesztése. ez rendszeresen hánytatja. 1. hashajtóztatja magát. betegesen félnek az elhízástól. 2. 8. 5.meghatározott időtartam alatt . 8. melyek nagyobbak 4-5 kg. és a súlya. megszűnéséhez hasi fájdalom. ökör. amelyre az alábbiak jellemzőek --. amely jelentős szenvedést mobilizál. Mind a falás. mind az alkalmatlan kompenzáló viselkedés átlagban hetente kétszer jelentkezik. megpróbálja elkerülni az étel hizlaló hatását. Diagnosztikus kritériumok.ÉTKEZÉSI ZAVAROK BULIMIA: jellegzetes túlevés.

Parotis. Kezdete ált 18. gyomortágulat.szerű viselkedések. Főleg nők betegsége. Személyiségjegyek: A külsö alak és a testsúly túlzott ellenőrzését. teljesítmény orientáció. BULIMIA Később kezdődik. kényszeres vonásokra való hajlam.A falás rohamok gyakran rítus. Testi tünetek: kézháton levő horzsolás. Fogak zománc rétege megsérül. Normál testsúly ANOREXIA Korai kezdet. Gyakran AN-val indul. mensruáció elmaradása. mint az AN. submandibuláris mirigyek duzzadtak. gyakran alterált tudatállapottal jár. Bulimia nocturna éjszakai falási roham van önvádlás. hormonális zavarok. a belső jelzések helyett akülső megerősítésre való törekvés. K-vitamin hiány. emésztési zavarok. Kóros testsúly . elektrolit zavarok. az önhánytatás miatt. még nyomjelző ételt is fogyasztanak. Az önkontroll deficitéhez tartozik a testsúllyal való állandó foglalkozás. Night-eating szindróma: éjszakai falásroham. Nyelőcső sérülések. de nincs önvádlás. A BN tünetei érettebb személyiséget igényelnek. lefolyása 4-5 év. majd újra töltik a hűtőt. depressziós konfliktus feldolgozási mód. 18 év. ritkán ugyanazt az ételt eszik. perfekciónizmus. majd a kórkép átfordul BN-be. Év. A kontrollvesztés érzése alapvető tartozéka a tüneti képnek. így a bulimiások külsö kontroll személyiség típusba tartoznak. ez akár halálos kimenetelű is lehet. önértékelési zavarok. de férfiaknál is van. önhánytatás.

attraktív. a bulimiás epizódok megszűnnének. A hízás veszélye miatt a perfekcionista énkép megőrzése védekező manőverek következnek: önhánytatás. Tagadják a szexualitásukat szoros családi Távolságtartás. kellemetlen következmények nélkül. magáévá tenni. hanem szorongásoldó hatásuk is lehet. Multidimenzionális pszichoszomatikus betegség. A falási epizódok nem feltétlenül éhségérzet következményei. stb. Szociális kapcs. Rosen és Leitenberg szerint a hányás. Én-ideál karcsú. A hajtóereje ekkor a hányás. aszkétikus.ban mások felé hatalomgyakorlá Önkontroll elvesztése Figyelem középpontjába Nemi jelleg nélküli. A bulimiások cselekvés útján vezetik le feszültségeiket. A betegek megtanulják a hányás pozitív hatásait élvezni. . Impulzus-kontroll zavara. Erős autonómia igényük van kötelékek. míg az anorexiások gátoltak. mi az amit nem tud megemészteni. stressz következménye is lehet. elkerülő viselkedést mutatnak. hashajtás feszültség csökkentő funkciója alapvető fontosságú. nőies. Az evés különböző frusztráció.Titkolt kerül. nem pedig a falásroham. teljes kontroll érzése. Van szex partner. maga a hányás szimbolikája fontos itt. unalom. ha a hányás mint elkerülési válasz elmaradna. mi az amitől a páciens ilyen módón szabadul meg. dependensek. feldolgozni.

Speciális disszociatív állapotnak tekinthető a bulimia nocturna. 3. A kornak. mert semmi mást nem vagyok képes kontrollálni. Jelentős testséma zavar. A táplálkozási ösztön a szexuális ösztön helyére lép. a testsúly állandó figyelése közös a két evészavar típusban. az anya elutasítását jelenti. módosult tudatban történik. Rothenberg. Az impulzus kontroll zavar mögött gyakran a következő kognitív torzulás mutatható ki. Az utóbbi években a bulimiás tünetek felfoghatók disszociatív jelenségként is. leginkábbszexuális izoláció és homoszexualitás derült ki. hinagóg állapotban . Az evéssel való kényszeres törődés. Gyakori terápiás tapasztalat evészavar kialakulását szexuális frusztráció előzi meg. . az evés uralkodik a betegen. az áthelyezés és a regresszió útján. Másik analitikus elképzelés: a táplálkozás ösztöne a tápláló anya iránti vágyat is jelentheti. „ kontrollálom az evést. ANOREXIA NERVOSA 1. 3. testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása 3. A betegeknek nagyobb a hipnotikus fogékonyságuk. alakját nem képes megfelelően megítélni. a bulimiások önhánytatása az anyáról való leválást. Gyakran észleltek BN-ben szexuális zavarokat. „ A valóság ennek fordítottja. Külön fejezet a bulimia és szexuális zavarok közötti kapcsolat.Vannak szerzők akik az evészavarok kényszeres jellegét hangsúlyozzák. önértékelése sérült. A soványság ellenére intenzív félelem az elhízástól.

A depressziós elveszíti az étvágyát. alacsony vérnyomás. ami zavarja a táplálék felvételt. önhánytatás. legalább három hónapon keresztül. 3. ill férfi mivoltát.tisztulás típus. szégyenteli. érdektelenné válik az evéssel szemben. A nemi szerep mindaz. míg az SCH-s téveszméket alakít ki. nem foglalkozik rendszeresen a falással. PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK A szexuális identitás zavarai: lényegük az anatómiai szexuális jelleg és a nemi hovatartozás érzése közötti inkongruencia. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. hashajtózás. a másodlagos nemi jegyek eltüntetéséről szól a diéta a szexus fel nem vállalható. amit az egyén mond vagy tesz. A nemi identitás annak a tudata. vagy a megtisztulási procedúrákkal. A fóbiás beteg fél az elhízástól és vonakodik enni. Két típusa van: restriktív típus. megtisztulással. hogy férfi vagyok. A hisztériás karakterű szomatikus zavarokat alakít ki. nő vagyok. amelyben mások tudomására hozza női. Aggódnak az elhízástól. a személy teljesen a falással. Sok esetben a táplálék és a test kontúrja szokatlan szimbólikus jelentőséget nyernek. enyhe vérszegénység. alacsony szívritmus. ill. Testi tünetek: székrekedés. Falás. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése.A menstruációs ciklus elmaradása. gyengeség. míg a kényszeres elmélkedik rítusokat talál ki. . stb. szélsőségesen diétáznak. beöntéssel foglalkozik.

feminin HO. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. depresszió. szuicidium. transzvesztitizmus. Előfordulás ritka férfiaknál 2-8-szor gyakoribb. gyakran a másik nem ruháját viselik. organikus zavarok. Az anatómiai nemi jelleget szégyenli. homoszexuális. A saját nemi szerveiket undorítónak tartják. melyet nem tartanak annak. Csak két évi folyamatos fennállás után diagnosztizáljuk. hormonális beavatkozást. depresszió amiért nem élhet másik neműként.1. Diagnózis ---SCH. a másik nem foglalkozását űznek. vagy annak állítása hogy ő fiú. kíséri szorongás. társas problémák. viszolyog. vagy azt állítani. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. férfiak néha megcsonkítják magukat. Rendszerint nem kedvelik a saját nemüknek megfelelő ruházatot. ő a másik nemhez tartozik. a viselkedés és a kommunikációs stílus a másik nemre jellemző. Következmények súlyos szociális problémák. ---képtelen lesz teherbe esni. Lefolyása : aszexuális. Az öltözködés. GYERMEKKORI SZEXUÁLIS IDENTITÁS ZAVAR Az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzés és a vágy a másik nemhez tartozni. Lányoknál: erős vágy fiúnak lenni. . mert az ellenkező nemhez sorolják magukat. TRANSZSZEXUALIZMUS : az anatómiai szexuális jelleg miatti diszkomfort és inadekvát érzés. a másik nem tagjaként való éltre. Gyakran kérnek sebészeti. Gyakran társul személyiség zavarhoz. és ifjú korban szokott kialakulni. A női anatómia elutasítása—állítja hogy férfivá fog felnőni. Diff. mélyreható zavar a nemi hovatartozás érzésében.

egyet nem értő partnerrel való aktusra. női ruhába öltözés. és a nem erotikus feszültség sem enyhül. Általában nem tartják magukat betegnek és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. kényszerített. Társul a mások megítélése miatti problémák egész sora. ezek nélkül a valódi szexuális élmény. szégyen. A nemi szervei undorítóak és elfognak tűnni. 2.--. gyakran kisegítő kellékek és szerepleosztás is megtalálható. . A férfi anatómia elutasítása. valódi vagy szimulált szenvedéssel. cselekmények kellenek. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak és kiterjedhetnek: 1.nem fejlődik ki a melle. Ezek következetesen.kényszerítő vágy lányokkal együtt játszani. női küllemre törekvés. Női foglalatosságok kedvelése. depresszió amiatt. 3. Fiúknál : erős vágy lánynak lenni vagy állítja ő lány. a szexuális izgalom nonhumán tárgyaira.nincs vaginája. A parafiliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. vagy lesz pénisze Kezdet a pubertás előtt. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. kielégülés nem jön létre. ---. PARAFILIÁK A szexuális ixgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek. gyakoriak a személyiségzavarok.van. néha bűntudat. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. ezért a koitáis és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. --. Kezdet pubertás előtt.

nőként viselkednek. maszturbálással. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. ennek megakadályozása súlyos frusztrációt okoz. A kedvenc ruhadarab önmagában is erotikus lehet. később az aktusnál is használhatja. hiányában erekció képtelenség áll elő. amely eleinte szexuális izgalom elérésére történik. Általában idővel egyre gyakoribbá állandóvá válik. de az átöltözés szorongásoló hatású marad. melyekbe felöltözik. Általában nőnek öltöznek. de nőkkel való kapcsolatok is gyérek. és az sem ha a tárgy eredetileg szexuális stimulálásra szolgált. TRANSZVESZTITIZMUS Rekurrens ás állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részérőlnői ruhába öltözni. ritkák a homoszexuális próbálkozások. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalomnak Nem fetisizmus. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra. felnőttkorra válik teljessé. ha transzszexualizmus is fennáll nem diagnosztizáljuk. ilyenkor feltétlen szükséges. ritkábban köröm. nőies küllemet preferálnak. azaz átalakul transzszexualizmussá. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. eleinte csak titokban és részlegesen. krónikus szokott lenni. A fétis leginkább ruhadarab. Ha ni8ncs átöltözve. Az alapvető orientáció heteroszexuális. Kezdet adoleszcens korban.Fetisizmus: lényege élettelen tárgy—fétis –használata. gyakran valamely gyerekkorban szeretett személyhez kötődik. náha a ruhák okozta izgalom alábbhagy. haj. néhányuk nőként igyekszik élni. hogy a fiúgyereket büntetésből lánynak . vagy része lehet a partnerrel folytatott aktusnak. Gyerek vagy kora serdülőkorban kezdődik. eleinte maszturbációra. Hajlamosít az a szokás.

illetve a közösülés tárgya. VOYEURIZMUS . stressz hatására fokozódik. Gyakran maga az aktus nem történik meg csak nézegetésből simogatásból áll. Évvel fiatalabbnak állapították meg. mint a szexuákis izgalom preferált vagy kizárólagos módja. Leginkább középső felnőtt korban kezdődik. de a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. Önkényesen a gyermek korát a pedofíl személynél legalább 10. Általában nem veszélyesek az áldozatra. vagy kizárólagos mód. vagy fantázia. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő.. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyerekek felé. mint ismétlődő. PEDOFÍLIA A pubertás gyermekkel való szexuális aktus. heteroszexuális forma 7-14%.öltöztetik. szexuális izgalom elérésére. szexuális izgalom elérése céljából. de adoleszcenseknél ez a korhatár nem döntő. Előfordulhat még differenciálatlanabb érdeklődés. általában fiatal felnőtt korban kezdődik. még fiatalabb gyerekekhez vonzódnak. EXHIBICIONIZMUS A nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. ZOOFÍLIA Állatok felhasználása. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. Homoszexuális formája 13-28%. Néha expozíció közben maszturbáció történik.

vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel szexuális izgalom előidézése céljából. Fizikailag károsító. egyéb szexuális szándék nincs. Megaláztatás. hozzájuk dörgölőzzön. megkötözés. teljesen meg is szűnhet. A mazochisztikus fantáziák már gyerekkorben is előfordulnak. Lefolyása krónikus.Meztelen. vagy más módon való szenvedés. MAZOCHIZMUS A szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. FROTTŐRIZMUS Visszatérő és erőteljes szexuális sürgetést érez. vagy szexuális aktust ismétlődő meglesése. megaláztatottsága. hogy meglesték őket. közben szexuális fantáziái vannak. két formája van. tömegközlekedési eszközökön kerül sor. 1. hogy másokat akaratuk ellenére megérintsen. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. . megsimogatja. Rendszerint felnőtt korban kezdődik és krónikus. vetkőző. 2. a szexuális izgalom elérésének preferált és kizárólagos módja. Legtöbbször férfiaknál fordul elő. Közben maszturbáció történik. megveretés. általában zsúfolt helyeken. gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlansága. de csak később felnőtt korban manifesztálódnak. súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. később csökkenhet a vágy. kiszolgáltatottsága. A lényeg a meglesés. Általában serdülő korban kezdődik. egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elég a diagnózishoz. milyen zavarban lennének ha megtudnák. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja.

ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. a szexuális kéjérzet csúcsa. a tenzió oldódásával és a perineális illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. 2. de a klinikai kép domináns része. eufória. 1. és társuló fiziológiai jelenségek 3. Maga a szexuális magatartásciklus a következő fázisokból áll: 1. 3.SZADIZMUS Pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása a másik személynek szexuális izgalom előidézése céljából. A családban a brutalitás mindig kimutatható. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye. gyógyszer / következménye. Férfiaknál . 2. izomrelaxáció. / fizikális betegség. appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra. excitatív: a szexuális izgalom szubjektív élménye. PSZICHOSZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális magatartási ciklus appetitív és fiziológiás változóinak gátlása. három formája van. Egyet nem értő partnerrel ismételt szándékos cselekedet. A szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. a tényleges forma kora felnőtt korban kezdődik. maradandó testi sértést okoz. Egyetértő partnerrel súlyos fájdalmat. relaxáció: teljes elernyedés. vagy más mentális betegség része. Nem alkalmazható. 4. Egyetértő patnerrel. orgazmus. a megalázás kombinálása szimulált vagy enyhe fizikai fájdalommal. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell.

depresszió. Majdnem mindig kialakul a kudarcélménnyel kapcsolatos önmegfigyelés. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenység. ami a szexuális aktivitás kerüléséhez. testi egészség. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. Klinikai vélemény a kor. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis felállításához. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. önvád. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezethet. generalizált és szituatív. Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. vagy jelentkezhet rekurrens epizódokban. nem. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. . tartósság. szubjektív panaszok. Appetencia gátlás : 1. Társulhat: homályos elégedetlenség. Lefolyása változó. teljes vagy részleges. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. és más területre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. Általában mind a szubjektív örömélmény. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. frusztráció. szomatikus panaszok. de relaxációban ritka. gyakran együtt jár más zavarokkal. A gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. nőknél azonnali készség újabb stimulációra. Erre utal a perzisztens – állandó és a rekurrens—visszatérő jelző. korlátozódhat egyetlen epizódra. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. bár az is előfordulhat nincs más kóros jelenség.erektilis refrakter priódus. szégyen.

nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható . gyakran társul excitációs gátlással is.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. --. mind férfiaknál. mind nőknél. elégtelen lubrikáció. bizonyos esetekben ez normál variáns. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. Nem kizárólag fizikai zavar. a kapcsolat jellegét. az elkülönítés időnként nehéz. Excitáció gátlás / impotencia. figyelembe kell venni a gyakoriságot. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. A kontroll kérdése fontos.2. Gyakran társul excitáció gátlással. amely kellő excitációt hozhat létre. azaz az orgazmus késése. Frigiditás / 1. vagy más mentális zavar. a kort. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. vaginizmus. de képtelenek erre az aktus kapcsán. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. ---. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. de lehet kóros gátlás is. néha képesek klitorális orgazmusra.

pl. szégyen. szubjektív szenvedés forrásának él meg. Kezdet késő adoleszcens. Don Juanizmus. néha erre nem is került sor. bűntudat. Társul: magányosság. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. az erotikus érzések hiánya. nimfománia Stb. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt.zavar. ALVÁS ZAVAROK . melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. ezek gyakran olyan erősek. vagy fenntartása. Csak azokra vonatkozik. egyébként normális fiziológiai működés mellett. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. Szuicid veszélye lehet. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. ilyen kapcsolatok kialakítása. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. eközben tartós homoszexuális orientáció. és depresszió.

mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. Egész nappali működésük szintje csökken. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. életünk egyharmadát átalusszuk. mint mások. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. szorongóbbak. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. fokozott esékenység. figyelem zavar. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. hajnal 1-4-ig. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. ha . ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. és deprimáltabbak. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. mind másoknak. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. teljesítmény zavar. vagy délután 13-16-ig.Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg.

Ugyanakkor a REMszakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást. amelyek egymással nem cserélődnek fel. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje . Ezután középmély alvási. nemcsak alvásvédelmező. A rákövetekző. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik. Az éjszakai alvás periódusokra. ezekben változik az alvás mélysége. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. Az életkor előre haladtával ez csökken. de óvja a lelki egészséget. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. A REM.szakaszban vagyunk. miközben az alvás mélysége egyre csökken. a test rendkívül ellazult. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. szemünk állandóan mozog.a korábbi feszültsége már elhasználódott. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. mint egyéb alváshoz hasonló. ciklusokra osztódik. vagyis a REM.szakaszban élünk át álmokat. Kísérletesen meg tudták állapítani. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz.

Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. tartós fennállása kognitív zavarokat . vagy az ébredés elhúzódása. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. A beteg többnyire kövér. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. 4. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. és a munkában. rossz minőségú alvás. de gyakrabban mechanikus. a nappali álmosság. hipertóniás. Elégtelen alvás. éjszaka izzadnak. életvitelben nehézségeket hoz létre. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. életmód. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. szubjektív szenvedést okoznak. 2. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. emocionális problémák. állandó panaszt okoz. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt. 3. 2. majd hirtelen megnyitása. 3. általában 5-30 percig tart.. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. hánykolódnak. kritériumai: 1.nyúlik meg. gyógyszerek. vagy lerövidül. előfordulhat. alkohol. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. erőteljes horkolással. elalvási rohamok. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás.

emiatt riadhatnak fel. Disszomnia olyan alvás zavar. a felelősség. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. éjszaka alvás közben felkel. összrendezett cselekvéseket hajt végre. orvosi. pszichiátriai alvászavarok. Ritka felnőtt korban. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. munka túltrheltés.okozhat. Az alvajáró nincs ébren. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. hogy már magától az alvástól. Többnyire gyerekeknél jelentkezik.fázisban felléphetnek. helyzetétől kezd szorongani a páciens. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. El kel különíteni az epilepsziától. nehezen ébreszthető. járkál. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. vagy sorscsapások. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. utólag nem emlékszik semmire. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. Éjjelente ébren tépelődnek. . a szorongásos. Gyakori. paraszomniák. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. a szokatlan élmények. mind a REM. A disszomniák. a leküzdhetetlen konfliktusokon. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik.szindrómával jár együtt /obesitás. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. ami ágyszorongássá fokozódhat. neurotikus talajon. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. arca kifejezéstelen. időskorban néha előfordul.

hasadt elmét jelent. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. Olyan betegség csoport. és a stuport sorolta. EEG döntő. beszükült. asszociációk. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. vagy bizzaréria jellemzi. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. A viselkedés elzárkozó.epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. . és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. amely a kedély. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. regresszió. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. a gondolkodás. másodlagos zavarokként a hallucinációkat. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar SCHIZOFRÉNIA Az SCH. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. az elsődleges tünetek közé az affektus. a negativizmust. aktivitás zavarát.. Klinikai ismérvek. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt.

a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. hallási hallucinációk. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. agondolatok. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. képzetszövésben és beszédében.valószínű a szenzoros. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. idegenség érezhető. az identitás vesztés . A másodlagos tünetek közé a hallucináció. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. irányítottság élményét foglalják magukban. Az én. már nagyon korai életszakaszban. nyugtalanság— zavartság. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. a viselkedésben. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . érzelmi távolság tartás. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól.így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. asszociációk széttöredeznek. szomatikus hallucinációk. elveszítik jelentésüket. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust.

Leggyakoribbak az üldöztetéses. tárgyaknak. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. a beteg . üldözik Szomatikus téveseszmék. a beszéd érthetetlenné válik. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. téveseszmék. vagyis kulturális környezetének nem részei.A téveseszmék többfélék. töredezettek. Nagyzási teveseszmék. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. Gondolatok nem a sajátjai--. abszurdak. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. Pl. teljesen összefüggéstelenül beszél.deperszonalizációs élményeket idéz elő. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. hatalmas szervezetek irányítják. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. bizarrak. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. amikor a beteg különféle eseményenek. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. Jellemző az elvont összefüggések. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. nincs semmiféle realitás alapjuk. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé— gondolatközvetítődés. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. az asszociációk fellazulása. vonatkoztatásos.

verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. . 8 mesterkélt beszéd. előfordulhat. kevés információ van benne. túlzottan formális. kívülről hangokat hallanak. túl konkrét. stb. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. inkoherencia. homályos. neologizmák. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. zörejeket. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása.zavarttá válik. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. közvetlenül a betegnek szólnak. 1. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. 4. Láthatltan erők. túl abszrakt. Auditoros hallucinációk. nem pedig kommunikációs eszköz 3. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. kommentálják a viselkedésüket. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. 2. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. teljesen új kifejezéseket alkot 5. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. több hang is egyszerre. bizarr megfogalmazásban. szellemek. sugarak. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. vagy sztereotip. echolalia. hogy a beszéd szegényessé válik. Taktilis hallucinációk. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. parancsot adhatnak utasíthatnak. elnémulás a beszéd néhány óráig.

A beteg közönyösnek . hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. . a saját személyiségének széthullásának élménye. A másik jellegzetes érzelmi zavar. ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. Jellegzetes percepciós zavar. megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése. befolyásolja a viselkedését. az oda nem illő érzelmi reakció. míg az SCH-ban egyfolytában. apátiásnak. pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg.. gondolataival az érzelem. előfordul hirtelen nevetés. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. létezés értelmében elbizonytalanodik. düh.A vizuális hallucinációk ritkábbak. vagy a nap meghatározott részében. kiszámíthatatlan. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. vallási extázisok. amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki. elsősorban éjszaka. az érzelmek ellaposodása. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. a beteg nem érzi azonosnak önmagát. gyakori a test megváltozásának élménye. ez túlzott érzékenységet hoz létre. nincs összhangban beszédével. vagy rettegés fogja el. sekélyesnek látszik. hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket. a hang monotonná válik. megszűnik az empátia. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. hangulatokat. elsivárosodása. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. úgy látja a világot percről percre változik a világ. az arc mozdulatlan.

excentrikus. elmerül a saját világában. látszólag értelmetlen és céltalan. képtelen. vagy gesztusait. 7. 4. miközben rendkívül izgatott. az akarat rendellenességei: az önindította. a szociális szerepfunkciókat. 8. mozgások. stupor állapotok. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból. ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. .A szándék. kataton típusban. katalepszia. negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek. vagy pont az ellenkezőjét teszi. a megjelenés és a modor leromlása. sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető. csökken az energia szintje. gesztusok. célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van. kezdeményező kedve. inadekvát. Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását.ronthatja a munkát. viaszhajlékonyság 3. Magatartási tüntetek a követekezők: 1. akut szakaszban nagy fokú izgatottság. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek. 6. de gyakran . ügyetlen. modorosság 2. kifejezések ismételgetése. Katatóniás izgatottság. sztereotíp mozgást végez. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált. merev. figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. spontaneitása. akár teljesen meg is szűnhet. hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort. kiszámíthatatlan. kérdések.

elsívárosodás. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja.. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak. Premorbid személyiség: Általában csendes. ritkán gyanakvó.fájdalmakról. kommunikációs zavarok. kamasz korbanés felnőttként introvertált. ápolatlanság. Egyes pszichotikus tünetek. vagy katatóniás viselkedés. illogikus gondolkodás. inadekvát érzelmek. különös viselkedés.hát .. hanyatlik a színvonal. hallucinációk. bár az affektív eltompulás. inkoherencia. . asszociációk fellazulása. a társas kapcsolatok és az . Sokat olvas filozófia könyveket.. Lefolyásának jellegzetességei. szociális elzárkózás. szokatlan perceptuális élmények. szerep funkciók romlása. súlyos dezorganizáció. ez hasonló a prodromális szakaszhoz. álmodozó.váll. de már nem kísérik erős affektusok. különösen rossz prognózis ha lassan. vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. nehéz a kezdetet datálni. emésztési nehézségekről. gyengeségről. mint téveseszmék fennmaradhatnak. zárkózott.panaszkodnak fej. A betegség rendszerint adoleszcens. excentrikus. szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. A prodromális időszak rendkívül változó. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg. eltompulás. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi. a munka teljesítmény. a téveseszmék.. több éven keresztül bontakozik ki. bizarr gondolatok. passzív gyerek.. lappangva.

sztereotipia. kiabál. 2. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. Mozdulatlanul áll. simplex típusát. Kísérő tünetek a sztereotípiák. mozgáskezdeményezése. önmagában. Bleuler később hozzá tette a SCH. merevségből. a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző. TÍPUSAI Kraepelin írta le a SCH. echopraxia. de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. könnyen kárt tehet másokban. Diagnosztikai kritériumok . izgatottságból. Megnémulás negativizmus. 1. ezek inkoherensek. a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. automatikus engedelmesség. különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. Két altípusa van. megállás nélkül beszél. negativizmusból.önmagával való törődés. hebephreniás és paranoid típust. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara. vagy ül hosszú ideig. majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. amely állhat stuporból. de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége. zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet.három alaptípusát: katatoniás. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják. modorosság és viaszhajlékonyság.

nagyzásos hallucinációk jelenléte. bizarrériái. gyakran minden ok nélkül nevetgél. Hebefrénia.1. Kísérő tünetek: hipochondria. A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak. Gyenge a realitással a kapcsolat. grimaszol. A beteg kételkedhet nemi identitásában. viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk. katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5. katatoniás stupor 2. megpróbálják . nem konstruktív. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet. az oda nem illő. viselkedés furcsaságai. gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. a primitív. de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. Lényegi vonása az erős inkoherencia. katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. harag. de céltalan. elbutult affektus. krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése. általában aktív. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi. jelentős remisszió nélkül. szélsőséges szociális elzárkózás.Katatoniás negativizmus 3. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás. vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják. vitatkozási készség és erőszakosság. az elsivárosodás.

. vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. A betegség alaptünete a késztetések. énerejük is nagyobb. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon. ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják.elcsábítani őt. kimerültség. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból. vagy szélsőségesen heves. emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. idegességnek. vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. de a személyes interakciókban mesterkélt. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek. neurózisnak. identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben. pszichoszomatikus zavarnak. óvatos. nincsenek téveseszméi. Rendszerint idősebb életkorban tör ki. de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás. és az affektív válasz készség is megtartott marad. Tüneteik ugyan tartósak . kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. kevésbé regrediálnak az értelmi képességek. 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet. Szociális magatartása kompenzált maradhat. ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t. érdeklődés. A típikus paranoid beteg gyanakvó. nem végzi a munkáját. megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben. mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek. de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is. A beteg nem hallucinál. sokan csavargóvá válnak. pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. Általában közönyös. formális. tartózkodó. kerüli a családját.

Akkor diagnosztizálunk. gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul. inkoherencia. vagy hallucinációk. . hallucináció. vagy több kategóriának is megfelel. de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. 2. mint autizmus. amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba. jelen van tévesezme. SCH gyermekkori típusa.NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet. excentrikus viselkedés. ha már egy SCH-s epizód lezajlott. akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik. ha pubertás előtt kezdődik. pl. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. bár a betegség jelei fennállnak. illogikus gondolkodás. dezorganizált viselkedés. Gyakori az érzelmi elsivárosodás. 1. de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat. szociális elzárkózás. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk. lehetnek téveseszmék. ma ezeket a DSM leginkább borderline diagnózis közé sorolja.vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták.

ahol a beteg reziduális szakaszban volt. akut fellobbanással. az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya. 3.kevesebb mint 2. akár anélkül. 5. amelyek nem osztályozhatóak . de több mint 6. ahol a beteg reziduális szakaszban volt. Krónikus: azonos a fentivel. nem játszik a kortársaival. krónikus lefolyással . Évben fejlődésük megreked. Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--. szubkrónikus. Ezek a következők: 1. de legalább 2. akár gyógyszere s kezelés mellett. nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira. akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása.Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket. Hónap 2. vagy bármilyen gyöngédségre. kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél. Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes. általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni. 4. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. a 2-3.éve zajlik. AZ SCH lefolyásának típusai. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező. több kategóriát ismertet a DSM. Év.beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--. Krónikus.

beleértve a prodromális. zavartság. elnémulás. aktív. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. Három sajátos típust sorol ide. schizoaffektív kórkép. de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes felépülésnek. sem paranoid. vagy affektív kórképekként. vagy zavart váltana ki. illetve van egy további atípusos pszichózis. amiazon pszichotikus kórképek besorolása. furcsa öltözködés. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége. A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. vagy háborús helyzet. schizofreniform kórkép. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. a rövid reaktív pszichózis.sem organikus. de nem haladja meg a hat hónapot. sikoltozás. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. reziduális szakaszokat---. jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás. Lényegi vonása legalább néhány óráig. sem SCH-ként. Rövid reaktív pszichózis. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. hogy az időtartam --. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. különös pózok felvétele. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCHval azzal a különbséggel. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. bizarr viselkedés.két hétnél hosszabb. szuicidum . ami abban nyilvánul meg. amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. A DSM.

inkoherencia. Fellépése általában fiatal korban. hallucinációk uralják a képet. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. téveseszmék. katatoniás visekedés. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. átmeneti útóhatások. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. ATÍPUSOS pszichózis. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. Ez a diagnózis akkor adható. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . hallucinációk. durván dezorganizált. átmeneti hallucinációk. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. 2. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak.kísérlete. agresszív viselkedés. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. és az újabb emlékek kiesése. értelmetlen szótagok ismétlése. Olyan betegség epizód . ha vannak pszichotikus tünetek— téveseszmék. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. Gyakori . dezorientáció. illogikus viselkedés. az önértékelés összeomlása. asszociációk fellazulása. Olyan affektív betegség epizód. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. vagy a felnőtt kor elején.

nehezen alakul ki az identitásuk. kísérő funkció hanyatlás nélkül. rendkívül sérülények. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. Egypetéjű ikreknél 6-43%. az öröjklésnek van némi szerepe. olyan pszichózisokat. olyan pszichózisok. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. mint 2 hétig tart. stb.típusai: 1. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. 2. de nem sikerült igazolni. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. Pszichoanalitikus elméletek. 3. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. ha a családban van SCH megbetegedés. édestestvérek között 7-15% esélye. ahol nem elég információ. postpartum pszichózisok 3. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. amiket másik osztályba lehetne besorolni. pl. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. van . az én és a másik szétválasztása nehéz. kétpetéjűeknél 5-12%. . ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. de rövidebb.

Azt feltételezik az anya- gyerek kapcsolat korai zavara, az énfejlődés korai zavara. Az ego, én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése, amelyek az alkalmazkodásért, valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős, ide tartozik az értelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés, figyelem, akarat, valóság-próba, affektívitás, az elhárítások struktúrája , a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása, ami a korai években sérült súlyosan. Hiányzik a stabil self- tárgy megkülönböztetés, tehát self-tárgy konfuziója jön létre, emellett self fragmentáció jön létre. Elmosódnak a self – tárgy határok, és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. Mivel a self- másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. Károsódnak az én-funkciók, az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be, Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka, hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk, hogy megvédje magát a szorongástól, a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. A SCH-s beteg kezdetben számos, vagy minden ingerre fogékony, felfigyel, még akkor is ha irreveláns, és csak később kezdi kizárni, redukálni ezeket.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk, mások agresszívnek, elutasítónak, uralkodó hajlamúnak írták le, de mások túlvédő, túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. Az apa szerepére alkalmatlan, passzív, közönyös személynek, mások az apát fenyegetőnek, támadónak, brutálisnak találták. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák, és megakadályozzák, hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit, attitűdje vele szemben túlzottan birtokló, gyakran ellenséges, hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani, miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. Kettős- kötés elmélete, a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben, míg az apa gyámoltalan szemlélő, a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi, felbőszíti, megfélemlíti, és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát, a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le, és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.

PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása, az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék, vagy féltékenységi téveseszmék, amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek, hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak, a személyiség érintetlen marad, vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. Előfordulás, jóval ritkábban kérnek segítséget, a hozzátartozók csak gyanakvó, kveruláns, összeférhetetlen, különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja, azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Gyakori kísérő tünet a sértettség, a düh, ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet, nagyzásos gondolatok, vagy vonatkoztatásos téveseszmék, a szociális elszigetelődés, magányosság, viselkedés különcségek. Általános tünet a gyanakvás, amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású, fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. hónapnál nem hosszabb. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg, ritkán hanyatlik, intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak, méd akkor is ha a betegség krónikus. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik.

ami más kórképeknél is előfordul. organikus zavarok. affektív pszichózisok. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. kivándorlás. megvetik.Komplikáció általában nincs. előfordulhat SCH-ban. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. amely a megcsalatás körül forog. A betegség általában lappangva fejlődik ki. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. SCH. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. süketség. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. . alkoholizmus. Pontos előfordulás nem ismeretes. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől.

pont olyan tájékozatlan. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. perekkel fenyegetőzik. depressziónál. hogy abbahagyja a munkáját. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. ideje nagy részét betegségének szenteli. közli az orvos nem ért semmihez. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával.kényszeres és fóbiás kórképekben. mint akiknél előzőleg járt. azonban rajta kívül álló okok. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. nem élhet ki szerelmét. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. és azt a saját testi énjén rögzíti. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. eltávolodik barátaitól. közismert személyek köré szövődik. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. miatt nem közölheti. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. . Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. Általában híres. de rövidesen fokozottan térnek vissza. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető.a beteg rendszerint dühöng. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését.

további jogi procedurákat kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. 40%-ban kimutatható a közepes. Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. mint a férfiaké. vagy valakik üldözik. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. affektív zavarral. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. az életére törnek. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid . A leggyakoribb képzetek a híres tudós. baráttal tartanak kapcsolatot. próféta témája. kevés rokonnal. vagy súlyos halláskárosodás. feltaláló. kielégítetlen jogi esemény történt.Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. ez arra ösztönzi. nyomoznak. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. rendszerint lappangva bontakozik ki. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. megfigyelik őket. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. mint az üldözéses téveseszmék. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. ahol a beteggel valamilyen sérelem. az omnipotencia és grandiózitás. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. amit kivetítenek az ellenségre. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. A betegek között gyakori az egyedül élők száma.

feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. ami annak eredményeként alakul ki. amíg együtt él vele. A dühroham eredménye rendszerint . a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. Zavart. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. Aparanoid tartalmak részben közösek. Leggyakoribb nővéreknél. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. de anya— gyerek relációban sem ritka. rögzült paranoid téveseszmékkel. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. Az egymással szoros kötelékben.téveseszme rendszer.

feltételezte . amelyet szélsőséges izgatottság. . vagy őt ölik meg. hogy vagy embert öl. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós . Ha túl éli a rohamot. és ezért meg kell halnia. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. pánik.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. elemezte a paranoid kórképeket. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. teljesen amnéziás a támadásra. esetleg mindkettő bekövetkezik. PUERTO RICO. hallucinációkkal. időnként katatoniás állapot lép fel. szörnyű rettegés. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. vagy a SCH regresszió sajátos változata. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. VOODOO halál Ausztráliában. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák.az.

szadisztikus vagy gyenge. aki érzése szerint gyűlöli őt. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. . hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. Ha a gyerek nem bízhat abban. akkor olyan attitűdöt vesz fel. merev. az apa távolságtartó.elhárítás abba a formába. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. csábító. perfekcionista szüleik voltak. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. Olyan helyzetekben voltak. inkompetens. Az anya gyakran túlszabáluozó. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. visszautasító. követelőző. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának. ahol súlyosan bántalmazták. A bizalom hiánya Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. hogy „nem én vagyok az. aki gyűlöli őt. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. illetve erősen moralizáló. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani.

túlérzékennyé válik. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. szociális elszigetelődés. fokozott elvárások a gyerekkorban. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. Ha csökken az önbecsülés.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. 2. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. 3. hogy állandóan rágodhasson. 5. 7. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. 4. olyan helyzetek amik fokozzák. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy . ez tovább erősíti ezt a folyamatot. a tagadást. bár maga könnyen bírál másokat. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. szadisztikus bántalmazás. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. 1. ha fokozógik az a helyzet. hogy másban lássa a saját hibáit. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. 6. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. A paranoid elriasztja a többi embert. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. Nem tűti a kritikát.

Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek.A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. . Egyéb mechanizmusok. diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. azonban nem tudja megmagyarázni . elszigetelődés. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. magányosság. adaptációs nehézségek.tűrőképességét . ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. észre veszi valami nem OK. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket.