PSZICHOPATOLÓGIA Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között?

A legtöbb szerző egyet ért abban, hogy a pszichopatológia, „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról, vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” . „ Egyfajta metanyelv, amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve. Vannak szerzők , akik azt hangsúlyozzák, hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát, 1. a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg,és a pszichiátria egészével azonosítják. 1. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti, vagyis szerinte nem más, mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria. 1. A patológiapszichológiáját, amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti, vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését, amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. Ezekből következik, hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A diszciplina megteremtőinek az USA-ban WITMERT,

franciországban PIERRE JANET, Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása, avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása, öröklött vonások, érettség foka, élettani és kórtani körülmények és élettörténet, egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte, ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez, a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe., ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó , illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja, amely nem más, mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele, ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre, mindezek értelmének, szerkezetének és kialakulásának feltérképezése, az ezeket motiváló konfliktusok, valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható, akár normális, akár patológiás, vagyis akár helyénvaló, akár nem helyénvaló a magatartása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán, a legfőbb három irányzat az, organogenetikus, szociogenetikai, és a pszichogenetikai modell. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője, hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza.

Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között, amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól, és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel, úgymint infekció következménye, lehet ún. szisztémás rendellenesség, amire pl. a diabetes mellitus, és lehet traumatikus hátterű. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe, hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Alap kiindulásuk , hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki, Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit, regisztrálni, elemezni, és a környezeti tényezőkkel összevetni. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők, az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek, az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult, tanult viselkedés. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik, helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen körülmények között alakult ki, hogyan tanulta meg, és hogyan lehetne új tanulással, új adaptív viselkedést

pl.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. pl. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani.elsajátítani. vagy közlekedési eszközt. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. Több féle megközelítés létezik. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. Az operáns . Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. megtanulja másképp kezelni . alkohol. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. parfüm illat. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. Ilyen pl. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul.

A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. intellektuális képességekkel. emlékezési. a gyerekek agresszív filmet néznek. olykor azonban ellene fordulnak. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. elővételezési. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. A modellkövetés olyan tanulási forma. modellt nyújtva páciensének. pl. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára.kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. pl. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését .gondolkodási. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az . A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét.

1950. ALBERT ELLIS. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. pl. ahogy azt szereténk. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. adekvát és eredményes. Két megalapítója AARON BECK. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat. nagyon szerencsétlen vagyok. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. így minden problematikus helyzetben .Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. itt depresszió alakulhat ki. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. --.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. --. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések.

BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. a jóságra. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. hogy szembe mer-e . és csakis rajta múlik. konstruktivitásra termettek. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. személyes növekedésre való törekvés vezérli. kooperációra. új értelmezésekre. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. szerintük az emberek barátságosak. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére.automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. autentikus életet kell élniük. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat.

és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. Kiegyensúlyozottak. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. azaz miközben felismerik értékeiket. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. egyértelműnek látják önmagukat. amit önmagával szemben eddig táplált. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. megfelelő empátiát. hitelességet értik.néni létezésével. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. önmagukat nem képesek elfogadni. GESTALT---TERÁPIÁK . ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. értékeikkel. Így önértékelésük sérül. tisztán. hogy a terapeuta támogató. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. torzul. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. és ezáltal képessé válhat arra. hogy a terapeutája elfogadja. amin az őszinteséget. céljaikkal. szükségleteikkel. A klies központú terápia lényege. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. és a kongruenciát.

az életük üres. . Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. hogy ők maguk azok. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. és lerázzák magukról a felelősséget. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. akik értelmet adhatnának az életüknek. annak a fel nem ismerését. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan manipulál másokat. és érzelmi terheik. sőt a kéréseit. szorongástól frusztrációtól. depressziótól átitatott lesz. értékekkel teli autentikus életre. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. személytelen. ismerjék fel. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat.Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. Különböző játékok és gyakorlatok. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. de ennek ára van. A terhek elől az emberek. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért.

az emberi viselkedést.Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. Freudot tartják. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja.mivel aaz örömszerzés. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. amelyet úgy ír le. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. Az ösztönös szükségletek. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális . Az irányzat megalapítójának S. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--. Az id irányító elve az örömelv. mint „ az izgalom forrongó katlana”.csecsemő éhség anyamell. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. élvezetek szoptatásból. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. orális. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. érzéseit. a drive-ok. gondolkodását. pl. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetüek--. amely minden esetben kielégülést keres.

Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. és amelyek segítségével elkerülhető. azt a személyt állítja elénk. amikor szüleinktől megtanuljuk. tudattalanul magunkba fogadjuk. Az eg. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. Freud alkotta meg a libidó fogalmát amely az iden kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. tudattalanul szintén kielégülést keres. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. mivel ez méri fel az új helyzeteket. érzés. hogy valamely viselkedés. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. amelybe beépültek a környezetünkből. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. gondolat helyes. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni.dimenziói vannak. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. ami az idből alakul ki. de ezt aláveti a valóságelvnek. ami mindig tudatja velünk. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. A szuprego az egoból keletkezik. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással . megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. ami az ego vezető iránya. akivé lenni szeretnénk. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. vagy helytelen.

Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. Az ilyen összeütközések az id. megreked. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. a biztonságot. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. kóros elváltozások alakulhatnak ki. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. illetve nem működik elég hatékonyan. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. melyek követelményeket állitanak elé. Bizonyos hatásokra az id. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. az anyamell. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális . de ha az id. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. táplálékot adó anya elvesztése. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. gondolataink.konfliktusban. alat.

ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. fukar. szexuális fejlődésük sérülhet. Létre hozhat büszkeséget. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni. A libidinális kielégülés a széklet. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. közben anyjukkal rivalizálnak. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul. önszeretet. erős önbecsülést.komplexusnak.-4. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket.komplexusnak. A fallikus szakasz a 3. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre.szükségleteiken. lányoknál a klitoriszra. A második szakasz az anális szakasz. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. Mind a lányok. túlkontrolláló felnőtté válhat. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz.fiúknál a péniszre. Ezt nevezik Elektra --. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. hogy nem rendelkeznek pénisszel---péniszirigység---. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. de kiválthatja . anális karakter alakul ki : makacsság. apjukkal pedig rivalizálnak. ellenmondásra hajlamos. Örömforrásainak helye a végbélnyílás.--. itt veszik észre. lassan kialakul a szuperego.

Év után kezdődik. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. . Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. büntetését.indulatátéttel Álom fejtés. A latencia a 6. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. szégyenkeznek a szexuális megnyilvánulásaik miatt. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele.önmagunk elítélését. azonos nemű barátokat keresnek. A tünet jelként funciónál. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. készségek intellektus irányába fordul. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. Indulatátéttel--. És több tényezős okság fogalomra épül. eredeti jelentése véletlen. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. tevékenység. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. A tünet. illetve egybeesés volt.viszont. a libidinális energiák új területekre kerülnek. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet.

” A tünet ellenállása azt fejezi ki. egy rejtély alakját ölti. és ez rádöbbenti. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. A tünet nem más. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. a tünet ismeretén alapul. benne a megfejtésre váró üzenettel. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. amelyet a szakember értelmezni tud. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír.A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe. rámutatnak arra. A tünet megfejtése annyit jelent. . hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. Az én működése áll az elfojtás hátterében. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg.

vagyis mindig van társadalmi oldala is. A tünet tehát két arcú . A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. vékony. izmos szőrtelen. Manapság más fajta tünetek a „divatosak . A NORMALITÁS FOGALMA Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. a tünet nyereséget jelent azáltal. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. bőrbetegségek. és csökkenti a pszichés feszültséget. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. ezzel magyarázható. A normalitás definíciója több problémát vet fel.a társadalmi kötelék hiánya. hogy elkerüli a konfliktust. mihez képest . A lényeg az . az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. stb. divat a pánik . hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. nem tud elérni valamilyen célt./ pl. mivel a test jelentősége megnőtt. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. a másik oldalon pedig a közösségre utal. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra.szexualitás.A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. A tünetek alakulása a különböző korokban. / maradj fiatal. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé.

hogy normális. azt jelenti. szokásrendet. anélkül hogy mások terhére lenne. mi az amit az adott közeg még elbír. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. normaszegőnek tart. 4. vagy valami. milyen rendben. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. velük azonos emberi méltóságot. gondolkodik . azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. törvényeket. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. társadalmi közeget. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk.normális valaki. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. deviánsnak. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. akire az jellemző. értékrendet. . boldogságot. milliőt. örömet. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. Az emberek sokaságának viselkedése. alkotó módon 5. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. fizikai adottságainakmegfelelően 2. képességeit kibontakoztatva. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. mi az etalon. szeretetet. Allport úgy véli. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. hogy az egyén képes: 1. örül. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. más emberekkel együtt működve 3. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. él. hagyományt.önállóan élni. és mi az amit már kórosnak. az adott közegben elfogadott viselkedési minta.

társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. a környezetb ől származó nehézségekkel való megbirkózás. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. megfelelés a változó követelményeknek. nem . játszik és éli családi életét. fejlődési elakadástól. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. örömképesség. ellenségeskedés között dolgozik. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. elfogadja a többi embert. minimális konfliktus. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. mint annak a hatékonysága. 1. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. nem vesztegeti idejét arra.célokat vállalva éli az életét. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. Élvezés. magabiztosan és lelkesen. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. 2. szexuális örömképesség. 3. munkatevékenységnek a kedvelése. tiszteli önmagát és bízik önmagában. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. félelem.

tárgyilagosság. . 1. elfogadja önmagát. becsületesség. 1. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. 1. egységes életszemlélet. boldog. Szociális attitűdök önzetlenség. Autonómia: érzelmi függetlenség. 1. 1. bizalmasság. megfelelő énerő. stresszel szemben ellenálló képesség. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. a tapasztalatoknak a megértése. Intellektuális képességek: pontos észlelés. beleélés képessége. egyensúlyi állapot.1. Integráltság: önmegvalósítás. kreativitás. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. erkölcsi érzék. 1. aggodás másokért. probléma megoldó képesség. túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. átélés. a társadalmi. nincs kisebbségi érzése. önuralom. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. önismereti funkciók. Energiáit és konfliktusait. hatékony gondolkodási képesség. viselkedés. képes szeretni másokat. képes szembe nézni konfliktusaival.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. hogy képes megbirkózni feladataival. képes intím kapcsolatokra. önbizalom. közösségi gondolkodás. a valóság érzékelés megtartott.. 1. ítélőképesség. meg tudja o9ldani azokat. bátorság. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. Kedvező énkép: tudja. empátia. lelkiismeret. képes felelőséget vállalni. identitás. megfelelő logikai funkciók. szorongásokkal bánni tudás. képes segíteni. megfelelő szintű tudatosság.

A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. 4. úgymint az alkohol. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. a célképzetet könnyen elveszíti. A pszichomotoros aktivitás nö. néhány . A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. A beszéd időszakosan inkoherens. 2. gondolkodása töredezetté válik. ennek oka az öregedés kitolódása. a beteg a takaróját gyűrögeti. érthetetlenül mormol. 3. vagy gyorsul. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. Percepció amely téves interpretáció. a logikus gondolkodás felbomlik. musszitáló delírium. a figyelem nehezen felkelthető. az álom valóság elhatárolása probléma. hallucináció jelentkezik.ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. környezetével kapcsolatot nem teremt. 5. vagy illúzió. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. a tudat éberségi szintje csökken. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. a drogg. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. leggyakrabban vizuális. rögzíthető. vagy csökken. különösen súlyos az ún. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb.

jelentős hullámzást mutatnak . tétován válaszol. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb.óra. becsmérlő megjegyzéseket tesz. vagy nap alatt. ugyanis a . éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. szorongani kezd és dühössé válik.--. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. befolyásolhatatlan. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. Többszőr megismétli a feltett kérdést. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt. 1. 2.---. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. Lassan. 4. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. bizonytalan. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. Általában korai tünet.A memória zavar mindig kimutatható. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. szarkasztikus. 3. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. Diagnosztikus kritériumok.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. amit a beteg még meg is élhet.

Legalább két tünet az alábbiakból.Ítélő készség károsodása mutatható ki.feledékenység sok kórképben előfordulhat. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. 3. 4. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. ami sokféle módon nyilvánulhat meg. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar. apraxia. ----.--. morális. minőségi változás jelentkezik a premorbid . kritikai készség csökkenése. szociális.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. ----.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél.az új feladat végrehajtása lassan megy.---. ----.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. agnózia a leggyakoribbak.Személyiség változás észlelhető. ----Absztrakt gondolkodás zavara. hibásakká válnak. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. hibás ----. ---. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. etikai színvonala csökken. míg a régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens.

A kezelhetőség alapján. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. általában ún. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről.személyiséghez képest. a klinikai szindróma szerint. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. / normális nyomású hidrocefalus/. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. a tesztekben hullámzás tapasztalható. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. de akár több is megjelenhet. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. depresszió gyakori lehet. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. és . a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. gyakori a nem tudom válasz. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat.

Alzheimer-kór * 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el. Kezdetben memória zavar. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. illetve a mentális tevékenység meglassulása.kórtól. Az intellektuális leépülés rohamos. a fő tünet a memória zavar. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. un. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével. Általában gyors lefolyású. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. a betegségbelátás hamar elvész. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. epilepsziás rohamok. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. Vegetatív szintre süllyed a beteg. ----jobb-bal tévesztés. gyerekes konfabulációk. depressziós tünetek. jellegzetes ballon . ----apraxia ----számolási nehézség. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. zavartság. ujjagnózia Doxazma képzés. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. Szenilis plakkok mutathatok ki. Vizsgálati leletek.a Pick. 2.féle betegség. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad. Pszichomotoros nyugtalanság. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. 1. inkontinens. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. EEG súlyos dezorganizációja. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik.. 3. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. Neurológiai góctünetek alakulnak ki.

szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. hogy az Alzheimer.5 millió lakosra jut évente egy új beteg. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek. nagyon gyors lefolyású. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer- . A szociális. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak.morális viselkedés csökken. a Pick-betegségben főként a frontális. A hangulati fekvés euforiássá válik. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. az eltérés abból fakadhat. Csökken a késztetés. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek.etikai. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el.kór diffúzan érinti az agyat. 4o-6o év között kezdődik. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . a betegség belátás hiányzik. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával.

kórhoz. Három fajta kórkép különíthető el, hasonló szövettani képpel. 1. Alzheimer-kór 1. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik, memória zavar az első tünet, később konfabuláció,m téves felismerés, neurológiai tünetek a szótalálási nehézség, konstruktív apraxia, enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 1. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia, agnózia, apraxia, változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Gyorsan progrediál, globális jellegű, a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban, akár évtizedekig is eltarthat. 1. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok, illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak, átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A pszichés tünetek, mint szorongás, depresszió, hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak, jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. A személyiség magja ép szokott maradni, csak a késői

stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog, gyógyszer, barbiturátok, szedatívumokstb. ----metabolikus és endokrin betegségek pl. diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek, látás- hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma, tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. ----Alkohol megvonás, alkoholos encephalopathiák. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák.

AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid, min a hosszú távú. Tudatzavar, vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció, konfabuláció, apátia, indítékhiány, betegség belátás hiánya. Több féle oka lehet, kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi, középvonali struktúrák károsodása alapvető, idült alkoholizmus. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló, vagy visszatérően jelentkező hallucináció, ez minden érzékszervre kiterjedhet. Fontos a delírium kizárása.

ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet, legalább két tünet megállapítható, vagy mániás, vagy depressziós epizód, de az ok többnyire toxikus ártalom, vagy anyagcserezavar. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme, társtünet enyhe fokú kognitív károsodás, bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás, paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki, megváltozhat a viselkedés PSZICHOAKTÍV SZEREK HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK

A drog kifejezés olytan---- nem táplálékul szolgáló---- anyagokra használatos, melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére

Rendszeres fogyasztása dependenciát. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles. különböző gombák. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. opiátok 2. Az addikció rendszerint toleranciával. amfetamin.cannabis származékok hallucinogén.használatos.--. 3. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. A szereket négy kategóriába soroljuk. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. toleranciát és szenzitizációt. 1. MDMA. szenzitizációval és dependenciával jár együtt. Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez.---hallucinogének. a megerősítő hatásra sokkal lassabban.--. Farmakológiailag három féle . MDA. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia.központi idegrendszert serkentők--. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. Az addikció maga hozzászokást jelent. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel.kokain. vagyis addikciót okozhat. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy. 4. amik az érzékelést befolyásolják. nyugtató. Rövid távon kevés averzív hatása van.--.

ha az egyén függő viszonyba kerül az alkohollal. vagy mindkettő károsodását okozó alkoholfogyasztás. 3. 1.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. tkp. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. 2. ALKOHOL Az egész világon a legelterjedtebb drognak minősül az alkohol. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. rontja a kognitív . pszichés tünetek a kontrollvesztés. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. Egyes drogok képesek arra. amely akkor válik betegséggé. Viselkedési. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. Alkoholizmus az egyén vagy a közösség. Az alkoholfüggőség testi és pszichés tünetekben nyilvánul meg. Testi függőséget a toleranciafokozódás és a megvonási tünetek jelzik.toleranciát különítenek el. a szertől való kényelmetlen megválás. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának.

rendkívül gyorsan szívódik fel a központi idegrendszerben. 1. kerül. gyakori az emlékezet kiesés. akadályozza a szocializációt/*/. az ítélőképesség. Ugyanakkor károsodik a finom mozgás. összefüggéstelenné válik. amikor mindenki elől--. rontja a teljesítményt.képességeket. boldogoknak érzik magukat az emberek A boldogság kék madara egészen közel. leginkább a GABA neurotranszmitter felvételét gátolja. beszédesebbek. harsányság. napkig nem józanodnak ki. A személy alkohol fogyasztása periodikus. egész napját az ivás ás köré szervezi. lazábbak. kiegyensúlyozottaknak. A mértéktelen ivás estére és hétvégére korlátozódik.még önmaga előtt . rohamszerű ivászat következik. és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését. Különféle típusait szokták elkülöníteni. a gondolkodás és a beszéd zavarossá. A személy minden nap hatalmas mennyiségű alkoholt fogyaszt. azaz hosszabb alkohol mentes szünetek után hetekig vagy hónapokig tartó. Az alkohol az etilalkoholon keresztül fejti ki a hatását. ítélőképesség leromlik. a reakció idő lecsökken. barátságosabbak lesznek ettől az emberek. ellazítva megnyugtatva a személyt Csökkenek a gátlások. szélsőséges érzelmek alakulhatnak ki. A zúgivás . így a szorongás csökkentését hozza létre. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettek magabiztosak. agresszívitás. a félelmek elpárolognak. 1. és addig iszik. 1.amíg intoxikált állapotba nem kerül. az emlékezet kihagy. A következő stádiumban a motoros készségek tovább romlanak. fényérzékenység alakul ki melegségérzet alakul ki További fogyasztás esetén rohamosan csökkenek a fékek. 1.

szemhéj remegés. álmatlanság. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. ítélőképesség gyengülése. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. gyanakvás. Családi krízisek. idegesség. hangulati ingadozás. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. felszökő vérnyomás. általában rövid idő elteltével. a személyiségtől idegen magatartásmódok. nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. krónikus pszichés károsodás. agresszivitás . vonatkoztatásos. hányás. émelygés. fokozatosan előrehaladó. későbbiekben verejtékezés. vizuális hallucinációk. féltékenységi. etikai érzelmek csökkenése. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. ingerlékenység. az érzelmek felszínesebbé válása. szapora szívverés. gyengeség érzet. kialakul a delírium tremens. tkp. A leszokásra tett kísérleteknél megvonási tünetek alakulnak ki. kéz. depresszió. amnézia/ járó . Az alkoholizmussal kapcsolatos pszichiátriai betegségek Heveny alkohol mérgezés: rövid ideig tartó organikus pszichoszindróma PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar.sem—válalja fel az alkohol fogyasztást. néhány óráig eltartó terminális alvás. . ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. nyelv.

akusztikus hallucinációk. énzavarok. szuicidium. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. beszűkülés. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert.munkahelyi krízisek. üldöztetéses doxazmák. pszichoszociális lecsúszás. .ként jelöljuk. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. 2. tkp. önvádlásos. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. lappangó kezdetű. Otthello-szindróma gyakoribb. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. Hirtelen jelentkezik. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. Üldöztetéses. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. félelemmel pánikkal él meg. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. alkoholista karrier. vagy alkohol megvonásra alakul ki. amelyet a beteg szorongással. depresszív tünetegyüttes. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. üldöztetéses. elmagányosodás. homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1.

hely-idő. azonnali extatikus melegségérzés. Megvonásos tünetek. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. szűnni nem akaró fájdalmak. Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. eufória. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. hasi és izom görcsök. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. kodein. kín. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. megfázásos tünetek jelentkeznek. morfium. jó néhány órás kellemes közérzet. magas vérnyomás. láz. a drog utáni gyötrő vágy. révületi állapot kísér. . ítélőképesség hiánya. kezdetben nyugtalanság. repülés. légzésük felgyorsul. izgatottság. WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV— SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. az endorfinok kapcsán. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. Néhány hét után hozzá lehet szokni. OPIÁTOK Ópium és származékai. a heroin. . átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása.szituáció tájékozatlanság. kirívó zavartság. hányás és hasmenés. szorongás. A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. néha orgazmus érzés . tartósan fennálló amnézia. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. kettős látás és a szemmozgás zavarai.A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. étvágytalanság. súlyos izomrángások. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak.

tabletta.Veszélye a túladagolás. magabiztosságot teremt. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. energikusak. illetve intravénásan vagy pipában. szívritmus. szédüléssel. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. cigarettában fogyasztják. gyors lökés szerű hatás. kapszula. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. Rohamszerű mámoros jólétet. euforiásak lesznek. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. orrba szippantva. hallucinációk ritkán. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. izgatottak. fokozza az energiát a tettrekészséget. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. HALLUCINOGÉNEK . A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. beszédesek. a vérnyomás emelkedését. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. összefüggéstelen beszéd.

felfokozott percepciót. szapora szívverés. De nyomott hangulatban szorongást. Villanófény emlék. ingerlékenységet hoz létre. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. érzelmi. rég elfelejtett érzések. . hihetetlen színek. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. szívdobogás. szédülés. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. ez a szinesztézia. vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. a vizuális észlelés kitágul. szorongás. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. mozgáskoordináció elvesztése. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. tisztán mindent hal. stb. Az észlelés kifinomodhat. depresszió. remegés. a végtagokon bizsergés. főként bíbor különböző árnyalatai. életre kelnek. meszkalin.Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. eufória. illúziókat. izzadás. alakot váltanak. homályos látás. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. Olykor a hatása tartósan megmarad. LSD. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. olyan erős peceptuális. de mégis nagyon veszélyes. eltorzulnak a tárgyak. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. hidegmeleg érzés szalad végig. gyanakvást. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. nincsenek megvonásos tünetek. ecstasy. nyugtalanságot. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. de a beszédességet is. Az idő észlelés drámaian lelassul. a hangok felerősödnek. és hallucinációkat hoznak létre. erős bűntudattal depresszióval.

hasmenés. bacilusok. cynpofóbia a kutyától való fóbia. rák. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. zoofóbia az állatoktól való félelem. SZORONGÁSOS ZAVAROK Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. izzadás. pánik zavar agorafóbia nélkül. a mélységtől való félelem. pyrofóbia a tűztől való félelem. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. agorafóbia. hallucinációkat okoz. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. étvágytalanság. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. mint simplex fóbia. pók. álmosság. de rontja a teljesítményt. Ritkán vezet függőséghez. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. fóbiás neurózisok. stb. madár. szociális fóbia. testkép elváltozást. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális . Megvonási tünetek: höhullámok. mysofóbia a piszoktól való félelem. generalizált szorongás. orrfolyás. pánik zavar agorafóbiával. vírusok. vér. kígyó.hányás. xenofóbia az idegenektől való félelem. aquafóbia a víztől való félelem. ailurofóbia a macskától való félelem.

hozzá tartozik a normális lelki működéshez. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. akár úgy hogy elmenekül. fojtottság. nő a vegetatív reakció. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba. megváltózik az arousál szint. a tehetetlenséghez. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja.-------HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. ahol a teljesítményt fokozni képes. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. érzését jeleníti meg. az állat éberebbé válik. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. A szorongás. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. hanem a veszélyt okozó . is képes létrehozni. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. illetve más érzelembe. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. ha nem túl magas szinten van. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. erős nyomás alatt lenni. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket.jelenség.

játszik az ujjaival. A szorongásos feszültség fokától. a testtartása merev. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. regresszió. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. a feszültség eloszlik. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. konverzió. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. pl. ritmusa változik. A neurotikus szorongás az ösztön. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. objektív oka van. mint kínos érzelmi állapot. . mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. hangja megcsuklik. rágja a száját.----A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. aminek konkrét. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. A szorongás jelzés. erőteljesen verejtékezik. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. Ha a védekezés sikeres. vagy egyáltalán nem tart. végtagjai rángatóznak. hangszíne. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat.késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. riadtan tart szem kontaktust. stb. racionalizáció. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. mint eltolás.

ami módosíthatná. 2. hanem a tudatos. valami szörnyűt fog csinálni. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. szubjektív tapasztalt félelemmel. 3. 2. Kellemetlen érzés. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. riadtság. mi fog történni. 1. A jövő felé mutat. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. 1. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. stb. Ösztön-én szorongás. súlyos intrapszichés konfliktus. 4. pánik. bizonytalanság.izgága. Általában elfojtott. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. logikus gondolkodást is dezorientáltá válhat az egyén. dezintegrációt okozva . vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált . Emocionális állapot. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. attól való félelem. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. megbolondul. 5.A fenyegeő árgy. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. rettegés. fejleszthetné az én fejlődését. 6.

Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. identitását. dezintegrációhoz. amely a szuperegoból származik. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál.morális parancsokból fakad. vagy túl elégíti. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. Ez fakadhat abból. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. igy a szeparációs. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. 4. akut szorongás hullám kialakulásához. a pszichotikus depressziókban. --vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. ez könnyen vezethet kitöréshez. a nehézség. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. ha ez túl erős. Kasztrációs szorongás. Szeparációs szorongás. illetve fixációs pontok alakulnak ki. abból fakadhat. csökkenésétől érzett félelem. A testi épség fenyegetettsége. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. vagyis overprotektív módon viselkedik. hogy az anya— gyerek kapcsolat nem kielégítő. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. .

hanem a jelenben kell keresni. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. a hamis self. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. Freud úgy tartotta. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. az aktuál neurózisokat. Másrészt ez a . frusztrációi. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. a narcisztikusan sérült self.A Freud—i neurózis elmélet röviden. a megkapaszkodástól a leválásig. az anya—gyermek duál—unió függvénye. megvonásai. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus.

Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. pl.szemben az aktuál neurózisokkal. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. --.ide tartozik a szorongásos hisztéria. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. kényszerneurózis--. nem pedig szimbolikus. konverziós hisztéria. amit Freud pszichózisoknak nevez.mondja Freud--. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. és a hipchondriát. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. a neuraszténiát.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van.--áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. --.---. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. A fallikus fok azt jelenti. „ az izgalom forrása. amelyben az apja utjában van. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. a zavart előidéző ok szomatikus területen van. nem pedig pszichés eredetű.kórok szomatikus . gyengéd érzelmeinek is . ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” .az jellemzi. Az áttételes neurózisok. hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. hanem szeretetének és csodálatának. felesleges rivális közöttük. maszturbáció. Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel.

amelynek különböző variációi minden emberben élnek. még a nőiesség kifejlődése előtt. gyengéd. ellenséges anyjával. A nőket férfiasította az egyenjogúság. míg a passzív. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. „ A fiú— írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával.miután a kasztrációt feltételezi--. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. hogy azért több a női neurotikus. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. Régebben azt feltételezték.tárgya. aktív beállítódás női befogadóvá alakul. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. mint a fiúk. A szexualitás fallikus abban az értelemben.energikus elfojtás alá kerül. aktív és abban az értelemben is férfias. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. szublimáltabb . míg a fiúknál erre nincs szükség. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. A női ödipusz másként alakul. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. homoszexuális beállítódás--. főleg hisztériás beteg. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul.

----aggódás. nem létezőnek. hát. hideg nyirkos kézfogás. vegetatív hiperaktivítás--. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. izomfájdalmak. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. fejfájás.izzadás. Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni.formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. alvás zavarok. összeszorult gyomor. 2. félelem.remegés. gyakori vizelés. zaklatottság. motoros feszültség--. a depressziós a világot elveszettnek. szívdobogás. betegség. rángatózás főleg a végtagokban. hidegségmelegség érzése. 4. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. elsápadás. szédülés. szívritmus zavar. zsibbadás. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. veszteség. hasmenés. nyak. 1.beszűkült gondolkodás. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. koncentráció zavar. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. fáradság. izgulás. önmagát inadequat személynek éli meg. szájszárasság. gombóc érzése a torokban. elpirulás. a jövő pedig . vigilancia és figyelem zavar---. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. 3. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS. nyugtalanság. szapora pulzus és légzés. halál. ellazulásra való képtelenség.

remegés. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben. szédülés. fulladás. szívdobogás. heves diszkomfort érzés kíséri. terror támadás. mellkasi fájdalmak. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. A roham általában percek alatt elmúlik. .tele van bizonytalansággal . Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. zsibbadás. nem köthető szituációkhoz. reális életeseményből nem levezethető. ájulás. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. irreális félelem jelenik meg. Védtelenség. derealizáció. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. fejfájás./ Tünetei. tehetetlenség. bizonytalanság. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. hasi fájdalmak. ritkán néhány óráig eltarthat. vagy valami szörnyűt fog tenni. meghatározhatatlan életveszély. / katasztrófa. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. attól fél pillanatokon belül megőrül. izzadás. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. hirtelen lép fel. paresztéziák. deperszonalizáció. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel.meleg hullámok. Légzési zavarok. halál félelem. hideg.

amely valójában nem veszélyes és ezzel maga a páciens is tisztában van. általában rövid ideig. élőlénytől. remegés * a meghalástól. hányinger. 1. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: * légzés zavar * szívdobogás * mellkasi nyomás érzés * csuklás fuldoklás * szédülés bizonytalanság * irrealitás érzése * pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás * hideg-meleg hullámok * izzadás * ájulás * reszketés. Egyéb szomatikus. 2. a páciens nem tudja semmihez sem kötni.Diagnosztikai kritériumok.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. helyzetek váltják ki. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. szorongás. 3. elgyengülés. helyzettől. hiprventilláció. kimerültség érzés. A tünetek: ájulás. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik FÓBIÁS NEURÓZIS Intenzív félelem. undorodás valamilyen tárgytól. irtózás. A pánik rohamok meghatározott . palpitáció. amely reálisan nem volt életveszélyes. hogy valami szörnyű fog történni. . esetleg pánik reakció. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek.

kényszeres. valamit a beteg elkerülni igyekszik. paranoid. mível az irracionális félelem dominálja az életet ---.nem vezethető vissza depressziós. ahonnan nehéz eltávozni.Agorafóbia ----szociofóbia ---. társaságtól való fóbiák Három nagy csoportba szoktuk sorolni---. hogy ezek az érzések túlméretezettek és észerűtlennek --. --.jellegzetes distressz.simplex fóbia Diagnosztikus kritériumok Agorafóbia --. közlekedéstől. való irracionális félelem.A tünetekre jellemző célra irányulnak és másodlagos haszonnal járnak.Attól. ártó szándékú viselkedése számára. Szociofóbia --. nincs közelben segítő személy ----. Rendkívül sok megjelenése van: acrofóbia félelem a mélységtől Agorafóbia félelem a nyílt helyektől Ailurofóbia a macskától Aquafóbia—a víztől Claustrofóbia—a bezárt terek Cynofóbia---kutya Mysofóbia---a piszoktól.élmény atól a felismeréstől. mások fürkésző. elkerülő .A normális aktivitás egyre inkább beszűkül. ami nem tudatos folyamat. nyílt területen. hogy kiszolgáltatottá válik.félelem nyilvános helyeken. paranoid. baktériumokól Pyrofóbia –a tűztől Xenofóbia –az idegenekől Zoofóbia—az állatokól Ezen kívűl előfordul még repüléstől. skizoform kórképre.nem vezetheő vissza depresszív.

Differenciáldiagnózis * szorongásos neurózisnál a szorongás diffúz nem specifikus.nem vezethető vissza kényszeres. de a fóbiás megtartja a realitástesztelő képességét. helyzetek. van betegség belátása. szociofóbia --. ettől szenved. felismeri érzései irracionálisak. Simplex fóbia ---. a későbbi fejlődés folyamán pedig az anya szeretetének elvesztése. elkerülő viselkedés bizonyos az előbbiekbe nem tartozó tárgyak.személyiség zavarra. Ha az anya nem képes elégséges biztonságos szeretet teli légkört .ua. szimbolizáció. áőttolás. Maga a fóbia kifejezése Westphaltól ered / 1872/ . élőlényekkel szemben --. Elhárító mechanizmusok elfojtás. elkerülő viselkedéssel jár. szkizoform kórképre.szituációkkal kapcsolatos. * Fóbiánál a szorongás tárgyakkal. Freud a fóbiát szorongásos hisztériának tekintette. impulzusok torzítják a valóságot. de a betegséget már Hippokrates is leírta. megpróbálja elkerülni a helyzetet. az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás * Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. elkerülés. A fóbia keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. miatt érzett félelem. A Freud-i elméletben a szorongás eredete a születési trauma. szükségletek. A fóbiás neurózis pszichodinamikája. * Fóbiás áttolás és parpanoid projekció mindkét esetben bels ő feszültségek.Állandó és irracionális félelem. míg a paraniod nem.

áttolással szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. vagyis a Winnicotti elég jó anya fogalmát ---. a gyerek egyre dependensebbé és visszahúzódóbbá válik. szexuális. agresszív konfliktusokat. érthetővé. nem felismerhető.teremteni a gyermeke felé---. szituációhoz kapcsolódik. A szorongás elkerülése érdekében a páciens az elhárító mechanizmusokat működtet. A szorongás forrása nem tudatos. depriválódik a környezetétől.a gyerekben a dependencia igények erősödnek meg és a kialakuló személyiségében a dependens tárgykapcsolatok állnak előtérben. egy kapcsolati konfliktus előhívhatja az addig tudattalan meg nem oldott dependencia. A fóbiás páciensek anamnézisében gyakran találhatunk overprotektív szülői hátteret. hogy vágyai teljesülése esetén a szeretett akár el is veszítheti.ami nem csak a fizikai biztonságot. a beteg lassan túlzottan elszigetelődik. S mivel a személyiségben ezek a konfliktusok a szeretet személy elvesztésével fenyegetnek létre hozzák a szorongást. hanem az érzelmi biztonságot jelenti leginkább. Felnőtt korban bármely precipitáló tényező pl. elkerülhetővé válik számára. A családja általában kezdetben erősíti is a túl óvó közeget „hisz szegény beteg”. A kora gyerekkori szorongás kihat a későbbi tárgykapcsolataira is. helyzethez. s így elviselhetővé. elfojtással. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálják a személyiséget. attól való félelmében. A szexuális és agresszív törekvéseket szigorúan bűntető szülői magatartás szintén gyakran fellelhető a páciens élettörténetében. Az áttolás révén a tudattalan szorongás ismert tárgyhoz. ennek viszont ára van. de az idő elő .

heves vegetatív izgalmat élnek át. sajátos alvás zavarok--. a válaszkészség megbénulásában. megsemmisülést. A stressz extremitása miatt napokig. de nem kényszeres újraélése.haladtával. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. megszűnik a szexuális . kontrollvesztést. szapora pulzus. Nem tudnak örülni. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. a reaktivitásban. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. stb. kínzó. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. intim életük értelmetlenné válik. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. a segítségnélküliség érzését. netán a tünetek súlyosbodásával. tartós képességveszteségtől. izzadás. tompultság. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is.a traumát ismétlő--. remegés. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. A tünetek lényege a trauma ismételt. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. egyre nagyobb a terhelés a családon és újabb konfliktusokat eredményez. maradandó károsodásoktól.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. tehetetlenséget vált ki. Ez akutan intenzív félelmet.

érdeklődésük. Ha csoportosan érte őket a trauma, akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat, a gyászolok, a halottak miatt. Emiatt fóbiás, elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket, nehezen alszanak el, hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki, éjszakai tájékozódási nehézségek, páni félelemmel járhat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek, erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól, egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha a tünetek még négy hét után is fennállnak., és krónikusnak nevezzük akkor, ha még fél év után is fennállnak, vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1, olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt, amelyben halál eset, súlyos sérülés, vagy mások testi épségét, veszélyeztetettségét élte meg. 2, intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. visszaemlékezés képzetek, gondolatok, perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 1. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 1. A traumát mintha újraélné illúzió, hallucináció, disszociatív epizódok csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban. 1. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső

vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 1. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. Gondolatok, érzések, beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. olya eseményt élt át, ahol szembesült a halállal, súlyos sérüléssel, testi épségét veszély fenyegette. 1. Intenzív félelemmel, tehetetlenséggel , rémülettel reagált. Az esemény alatt, vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. szubjektív bénultság érzése, elszakadás, emocionális válaszkészség hiánya. 1. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 1. Derealizáció 1. Deperszonalizáció 1. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli, visszatérő képzetek, vagygondolatok, álmok, illuziók, flashback- szerű
1.

epizódok, vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. Szorongás, fokozott készenlét Jelentős szenvedés, szociális, munkahelyi és más funkciók romlása. A zavar min 2napig max. 4 hétig tart , jelentkezik. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót, ami az egyensúlyt, így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál, és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek, Ez okozza a pácies súlyos szorongásait, félelmeit, irritabilitását, alvás zavarait. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus, regresszió, elfojtás, tagadás. Másodlagos nyereség, a környezet a növekvő odafordulás, figyelem, anyagi előnyök. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul, feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára, amelyre nem volt felkészülve, így elhárítani sem tudja sokkolja. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának, de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól, organikus eredetű mentális betegségektől. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Külön említésre méltó a holocaust szindróma, ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó, ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás

Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. képekben is megfogalmazódhat. káromkodjon nyilvánosság előtt. emlékezeti. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. képzeleti. szándékokat.de ez a normális fejlődés része. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. képek elűzhetetlen. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. autó elé ugorjon.vagy ifjú korban indul. elkerülő viselkedést alkalmaz. ezzel jelentősen . amit nem mindig tesz meg. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. tudatos jelenléte. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. vagy rendkívül szimbolikus. de sokszor irracionális. de nem szükségszerű. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. vég nélkül kérődzik.bár van kényszeres jellege---. heves szorongást él át. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. amely szavakban. Ha ezeket nem teszi meg. megélhetők tudattartalmakként. stb. miközben attól fél megteszi. gondolatok.cselekvések.folyamatokat fenntartani. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. vagy impulzusként. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat.

Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak. alvás előtt precíz megszámolása a pénznek. hogy általuk megelőzhető. Minden este. Ezek lehetnek jóvátételi. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció.beszűkítheti életterét. ceremóniát hoznak létre. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. Általában a kényszercselekvések. valamely elsődleges impulzus. jövőmegelőző. a papír pénzeket. Két típusa van : 1. ha ezt meg tudja valósítani. kontrollálható. mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- . amitől a beteg fél. külön helyezve a fém. arra szolgálnak. módosítható legyen. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. bár a beteg próbálja leplezni. akkor csinálni amkor egyedül van. és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat. kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. ilyenkor bonyolult rituálét. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. Mindkét esetben bonyolult . tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát. Másik pl. Pl. lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni.

öblítő nélkül. meghatározott mosószerrel. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől. mert az rákot okozhat. ápoltak. sőt túlzottan is. hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez. vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. meg kellet fürdenie. hiányzik a . kád mosógép--. pl pont akkor ment vc-re. attól való félelmétől.csempék. rigid. mert akkor mindent újra kellett kezdenie. pontosan tudják ezek nem normális gondolatok. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált. a heti munka végzését nagyon megnehezítette. túlszabályozott. a család előtt. meghatározott sorrendben és úgy. közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. a család működését érthető módon krízisbe sodorta. én-idegennek élik meg. és ez a félelme nem alaptalan. egyrészt szégyelte. „hátha mégis maradt piszok. másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat. ruha nélkül kiteregetnie. cselekvések.egyszer a mosógépet üresen kimosni. Általában gondozottak. hozzáértek a tiszta ruhákhoz. viselkedésük kimért. férje pedig „ direkt” ellene tett. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek. bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni. a teregetéshez. ami számára jelentéssel bír. majd a ruhákat bepakolva. mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie. de teljesítményük jelentősen romolhat. Mentális képességük nem csökken. olyat cselekszik. 2x kimosni.

vannak-e furcsa szokásai. de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. meglehet. babonásak. szakszavakat használnak. mozgásuk kontrollált. a terapeuta rá kérdezhet. a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli. előre eltervezik mi hogyan fog zajlani. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről. ettől nagyon nehéz őket eltéríteni. már jelentés nélkül. amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok. akkor ez az érzelmi töltés tovább él. bele kérdezésre szorongással. általában el szokták mondani. így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten. akkor még a terápiában is titkolni szeretné.könnyedség. talán. mit kérdezhetnek. műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat. indulattal reagálnak. a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet. racionális magyarázatokat adnak elő. Gyakori a beszédben az ismétlés. stb. valószínűleg. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat. körülményeskedők. beszédük nagyon megfontolt. Alaposan utána olvastak. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel. érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége. hosszadalmasak. ami érthetetlen érzelmi . ha utal is rá. a spontaneitás. mondataik cirkalmasak. amely nem elfogadhatatlan. gyakran pontos orvosipszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. érzelmek kifejezése általában hiányzik.

REGRESSZIÓ . A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. hogy azt ellentétbe fordítja----. megelőzik a rossz impulzusok hatását.ez nem lehetséges. mint irracionális vágy vagy késztetés.jelentésű kényszergondolattá válik. annulációval--. zavarodottá válik a gondolkodása. szorongás keltő jelentés. ezért ellene szegül a késztetésnek.Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás. állandón.meg nem történtté tevéssel--. akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból. hogy valamit el kellene követnie. ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség. kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. bizonytalan jelentéssel. MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség. amelyek kivédik. de nem tudja mit és miért. fenyegetően tudatosulhat. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan . az énidegen érthetetlen késztetés miatt.nem gyűlöl. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik. azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg. Ha az izoláció kevésbé hatékony. Mivel gondolati úton . hanem szeret----. A beteg ez esetben azt érzi. a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény.

IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző.Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél. Mágikus gondolkodás. hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni. nem konverziós tüneteket képeznek. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél. hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai. de nagy árat fizet. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival. frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával. de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti. az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában. fixációs tünetként értelmezhető. a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. új szorongásokat. az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban. a páciens megélheti azt is. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit. . A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok. de ilyet nem lehet mert még valóra válik. konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal.

ami a 2. Nem vezethető vissza más mentális zavarra. 1. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések.4 éves kor között található. az . Tourette szindróma. és akadályozza a normális életvezetést. ez létre hozza az infantilis. amelyek énidegenek. amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el. szadisztikus szuperego szintre való regrediálást. durva. gyakran értelmetlenek. felfokozott önkritikát. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek. SCH. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe.. A kényszer analitikus.pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte. depresszió. Diagnosztikai kritériumok 1. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 1. nem akaratlagosan előidézettek.SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot. nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 1. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 1. túlkövetelő. a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában. kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk. organikus károsodás. büntető gondolkodást eredményez. képek szándékok. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok.

végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon.individució nagy folyamatába.anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a legnagyobb hangsúly.kapni. kialakult az anyától elkülönült. elengedni. megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. és a játék egyre fontosabb szerepet tölt . és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”. a szimbiotikus szakaszon. de ez az autonómia még rendkívül labilis. túl jutott a gyakorlási szakaszokon.kötés aspektusához jutunk el. kontrollálja a testéből eredő jelzéseket. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti. és viszonylagos. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot. a beszéddel. oldás. irányítsa.befogadni. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. hogy saját termékeit. de ezen túlmenően. más funkciókat is meg tanul. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással. az újraközeledés alfázisához jutunk. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel. ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. belépett a szeparáció. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje. autonóm személyiség. Ez egy elég bonyolult folyamat. ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni. Azáltal. túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán. ipmulzusokat. a beszéd egyre gazdagabbá válik.

A világ jóra és rosszra tagolódik. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni. vagyis . Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg. a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját. a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben. instabilitásban. megjelenik a dackorszak ahol. sokszor mond nemet. tehát a reunió vágya.be. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt. A gyerek „hisztizik”. az autonómia. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. megjelenik az én használata. de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős. a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben.távolódás játékát is jelenti. de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. dührohamokban jelentkezik. a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. Ez egyrészt a közeledés. az agresszió. ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik. a kontroll kérdése zajlik. vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni. távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. kielégíthetetlenségben. amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. hirtelen hangulat változásokban.

az ellentétbe fordítás. hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül.az anya kompetenciáját sajátjának tekinti. a felettes-én rigid. az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban. Ez a feltétele annak. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad. egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. a reakció képzést. gyenge. aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás. függetlenségi igényeit. . az anya és a gyerek mát nem működik. hogy az anya tőle független lény. Szembe kell néznie azzal. mint a szimbiotikus szakaszban. szadisztikus jegyeket mutat. miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem.gyerek kapcsolatában. miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm. és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. de folyamatosan vágyik az anya figyelmére. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek. tehetetlen. és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. olyan harmonikus egységben. Ez egy igen nehéz időszak az anya. ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni. bűntető. hogy kicsi. a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust.

hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. és azt jelzi. büntetéssel. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének . és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. hanem a tudat előtt elzárt tudattalanból. amely a felettes-én szorongást indokolja. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat.Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. sőt örömforrássá is válhat. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. a változás tagadását. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. az eredeti helyzet visszaállítását. A kényszercselekvés azért énidegen. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. és megvédeni az ént. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen.

a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. így a cselekvés ismétlésével. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. melyet nem sikerült megszerezniük. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. hogy fokozott biztonságra van szükségük. a tünetet kiváltó traumás esemény és az. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. azokról az eredeti konfliktusoktól. amelyekkel nem tud megküzdeni. arra utalhat. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. különösen a nagyobb .sikertelenségét. az érzelmi labilitás mértéke. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni. HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. A XIX. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. Carter szerint a nők. és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői.A cselekvés ismétlése.

de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. a szenzoros . ezt később a disszociáció fogalmával írták le. a beteg elképzeléseit követi. ez ma is érvényes megállapítás. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. vakság. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. női genitális. gastrointestinális. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. vagyis a hisztériás bénulás. szexuális fájdalmak. bénulás. hogy nem a stigmák a fontosak. Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. mint a férfiak. mint a férfiak. keringési. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. Perley és Guze 1962. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. légzési zavarok.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. olyan gondolatokon alapulnak. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. érzékszervi és mozgászavarokat. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. szenzoros. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. mint pl.szexuális késztetéssel rendelkezők. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el.től származik. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. amelyek el vannak különítve. nagyrohamok. azért hajlamosabbak a hisztériára.

illetve bal félteke diszfunkció. Az én és a külvilág. álságos. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. a pontos részletek. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. míg a bal félteke a verbális emlékezet. az összemosásra törekszenek. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének.dominancia. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. excentrikus. Így a hisztéria leírható. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. A hisztériás kognició impresszionisztikus. . érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. a logika. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. kihívó. a linearitás a jellemző. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló.információk szintézisének képessége csökken. mint jobb félteke. a részletek pontosságának hiányossága. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége.

A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. choreiform tickek.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. hallás kisebb. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. Érzékszervi zavarok: látás. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak. szcénikus jellegűek. lehet egyoldali és kétoldali. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. ------. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek.A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. vagy nem vesz róla tudomást. hogy sokkal kevésbé meghatározottak.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. vigyáz magára roham közben. erős nagy mozgások. A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. amik az egész testre kiterjedhetnek. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat. a lábakon.nagyobb fokban. . mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. a kézen. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. A páciens nem veszti el az eszméletét. --------. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. komplex jelenetek. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. ritmikus tremor a fejen. nem sérül meg. leggyakoribbak a hasi fájdalmak.

A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát . fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. ezért az alapos szomatikus. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre.gyakran felesleges orvosi beavatkozások. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. műtétek történnek. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell.

A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. miközben elsivárosódik. így a disszociatív hisztéria. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. elfojtás. érzelemteleníti az élményeit. bal féltekei diszfunkciós zavar.illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. reaktív /ellenálláson alapuló. vagyis fokozott generalizált gátlás. de a szűrés generalizáltan működik. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. 2. verbalizáló attitűdöt eredményez. azt feltételezi. elhidegül a valóságtól. visszaható/. intellektuális. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján. Az érzelmi . elemző. így az információ fokozott szűrése. ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. elhárítás alakul ki. hőfoktalanítja az érzelmeit. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. kiszorul a saját élményeiből. A bal félteke uralma aktív. bár a viselkedését meghatározzák. A hisztériás elsősorban érzékszervi. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. míg a jobb félteke befogadó. jobb félteke – domináns lény volna. amelynek az egyén nincs tudatában. intuitív. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 1. mozgásos szinten gondolkodó.

melyek a traumákhoz. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy . amin azt értette. eseményekhez kapcsolódnak. a szociális kapcsolatai ziláltak. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. eseményt értette. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. mint többszörös személyiség. valódi traumás emléket. Éves. átmenetiek. ugyan a fogalom. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok.kapcsolatok devalválódnak. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. felszínesek. A másodlagosak azok az ideák. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. már több mint 1oo.

ha ---lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. szomatizációs zavarok. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. ezekből némely bekerül a tudatba . események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. mások pedig nem. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. következő zavarokat különítik el. posszttraumás stressz zavarokban. és természetesen a disszociatív állapotokban. . így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. patológiás a disszociáció. border-line zavaroknál. 1. amely egy kontinumon foglal helyet. némely fóbiás. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. szorongásos állapotban. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. kényszerbetegeknél. mint egy folyamatot. étkezési zavarok. 1. hisztériás pszichózis esetén. 1. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. érzések. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki.tudatában. 1. 1.

A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori . személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. a változás fenyegető. vagy amnézia. mintha máshoz tartozna a keze. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. 6o% extrém elhanyagolásról. raboknál. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. mintha nem is az övé lenne. szexuális erőszaknál. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. idegen ismeretlen. A disszociáció akut trauma. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. ezáltal képes arra. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. mindez rendkívül. a helyzet megváltozott. hogy az állapot. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. különösen korai abúzusnak. a környezetében levő tárgyak. az emlékezet zavara. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. természeti katasztrófáknál.A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. főkén hosszan tartó abúzusnak. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. vagy erős stressz esetén adaptív. hogy tovább funkcionáljon. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet.

nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. az un. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. vagy teljesen hiányoznak. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. vagy fokozatosan. Leír fuga állapotokat. Interjú helyzetben. 1. 7. ismétlődő. rekonstruálni kell az élettörténetet. 1. amnéziára. nem tud bizonyos tetteiről. hogy került oda. vagy tartja fenn. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre.szexuális. Elfordul. amitől a kérdező jön zavarba. esetleg disszociálni kezd. racionalizálni kezd. Flashback. 1. hogy tudná. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. anélkül. de bizonyos helyzetben. Nem drog. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. pl. elfelejt fontos személyes információkat. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. 1. amelyek vásárlására nem emlékszik. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. vagy alkohol indítja be. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. bár jó raportot képes kialakítani. és megfelelő a realitás tesztelése. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. öncsonkító viselkedésekre. 1. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. megváltozik a realitással a kapcsolata. vagy tárgyakról számol be. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a . amik ismeretlen környezetben találja magát. amit környezete neki tulajdonít. visszahúzódik. szorongónak tűnik.

Interjú helyzetben. akkor enyhe. 1. AMNÉZIA. 1. sem máskor nem említ amnéziát. vagy tagadás. Nincsen időegység elvesztése. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. amik pl. ami dühvel. 1. azt követően megszűnik. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. alkoholhoz. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. ha megjelenik az amnézia. Nincsenek tiszta fuga állapotok. nincs fúga állapot. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs . gyakran spontán hoz fel példákat. 1. nem talál magánál dolgokat. nem jelenik meg ellenállás.pszichóziban 1. amikor az amnézia szóba jön.válaszadésban. Nem amnéziás szuicid kísérletekre. haraggal társul. racionalizálás. öncsonkításos viselkedésre. sem korábban. 1. Amnézia. AMNÉZIA. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést. pánikhoz kapcsolódnak.személyiség zavarban 1. vagy zavaros leírások. de nincsen idő elvesztése. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. 1. 1. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére. amikkel nem tud elszámolni. Nem kell rekonstruálni a múltat. legfeljebb bizonytalan.

2. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek.élményekről számol be. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. pl. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan.mintha ködben lettem volna. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. 1. -------.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----. amikor kívülről távolról figyeli önmagát.Gyakran hallanak vitatkozó. Nincsenek akusztikus hallucinációk.testen kívüliség élményei. hanem legtöbbször ijesztőnek. átélhetik a testtudat megváltozását. mintha valaki más lett volna belül. 2. Ezek a hangok nem tűn nek el neuroleptikum hatására. PSZichózis .Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. de úgy érezték. de azokat nem sajátjuknak élik meg. pl.nem érez. hogy az valaki máshoz tartozik. Személyiség zavar. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. kommentáló hangokat a fejükben. . ----. amelyek a következőek lehetnek: . más irányította volna a viselkedésüket. --------mintha álomban lettem volna --------mintha gépek robotok lettek volna. különösen gyerekkori trauma esetén. ---. 2. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. legfeljebb pszichotikus epizódokban.

vagy mániás epizód után észleltek. pl. nem ismernek fel hozzátartozókat. Partnert úgy éli meg. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. vagy röviddel a pszichotikus. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. mikor más részük uralja a viselkedést. fiatalabb alter személyiség esetén. Derealizációt ritkán írnak le. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. sokkal bizonytalanabbul írják le. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. ha megjelenik deperszonalizációval társul.Deperszonalizációt a pszichózis alatt. különösnek tűnik. . Személyiség zavar. vagy röviddel utána írnak le. vagy családtag ismeretlennek. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. Ismerős. teljes emlékezet kiesést észlelnek. bizonytalan lesz. Pszichózis. de az epizód után a hangok eltűntek. még akkor is ha. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. mintha távolban lenne. mintha a korábbi elkövető lenne. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel.

bizonytalanság. de a részeket egoszintonnak éli meg önmagához tartozónak. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben.Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. ki is ő valójában.állandó belső harc. képességeik. öltözetük. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. mindig máshoz alkalmazkodnának. ---. szociális kapcsolataik. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról. ---. A szerepek---. úgy élik meg az identitás zavart. kontrollálják viselkedésüket.gyakran átélnek korregresszió . . vagy transzszerű állapotokat. mintha különböző szerepeket játszanának.más a nevük. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. ---. konstruktív és destruktív részek között. koruk.gyakran testen kívüliség élménnyel társul.elmondják . A belső harc a self két része között zajlik. amelyeknek más lehet a kora. különböző belső részek irányítják őket. mintha nem lenne saját identitásuk. idegen dolgokat találnak maguk körül. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. neme.

mintha megszállta volna őket valaki. A század . de a szerepet ego. Nem jelenek meg alter személyiség részek. vagy falásrohamoknál. hamis érzelmek. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok. ---agresszív rész lehasadásakor. úgy élik meg. --. dependencia. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. .szintonnak éli meg. stb. Nincse külön nevük. A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia.rossz részre hasadt self. egocentrikus. jellemzik. dramatizáló viselkedésű. legfeljebb jó. öltözetük.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó. Személyiség zavar. és nem amnéziás . szuggesztivitás. A hisztéria pszichoanalitikus modellje. infantilis. koruk. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik.----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget.előfordul az életükben különböző neveket használnak.

„ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. hasmenés. olyan kompromisszumot. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. inceszt jellege. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. ego. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. szuperego.---. a személyiségben levő ellentmondásos . mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről.kevésbé kielégül. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. zakatolás. mivel megmarad annak tiltó. Az ösztön feszültség csökken. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. pánikos tüneteket hoz a páciens. amelyben mindhárom pszichés instancia. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. szív szorítás. mivel a tünetben autoerotikusan többé. sokszor a páciens így is jelentkezik be. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul. Pl.elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek.id. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. hasgörcs.. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása.----kielégül. de a pszichodinamika ugyanaz. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. manapság. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. az ödipális szinten történt elakadás. szexuális zavarai. lelki okai vannak a szívbajomnak”. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. az egyént. illetve a konverziós tünetek „lightos „ módon nyilvánulnak meg. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. de csak éjjel 2 és –3 között.

alapvetően nagyobb a függőségi. dinamikák. az élmény lehetőségek beszűkültek. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. ha kívánja a férfit. hisz érdemessé válik fenntartani.vagyis az apára--. A hisztériás személyiségnek. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. más folyamatok. így megerősödnek a hisztériás tünetek. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. dependencia igénye. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. A tünet fenntartásában az ún. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. de ez ütközik azzal a vággyal. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. Vágyik önmagát a férfinak. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. együttérzést kaphat. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. a kapcsolatok tartósan zavartak. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. akire az ödipális vágyak vetülnek---. segítséget. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. az életre való rátermettség redukálódott. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. több figyelmet. omnipotensen vágyik . ha eredményét a külső kapcsolatok. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat.odaadni.tendenciákról.

. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. vagyis nem a maga valóságában. realitásában. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. grandiózitást vár el tőle. bizonyítéka annak. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. a fallikus. az odaadás azonos számára a kasztrációval. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. hogy szerethessék. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása.rá. amíg a pénisz irigység fennmarad. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. pénisz irigysége feladását jelentené. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. vagyis minden tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. Az ok. Ennek a félelemnek van még egy forrása. ennek eredménye a potencia zavar.narcisztikus szervezettség. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. Feladja a rivalizálást az apjával. nem elég értékesnek ahhoz. A kasztrációs szorongását. mert a felettesénben erre tilalmak vannak.utóbb csalódik. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. hanem a saját ideáljait. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. Az a tény. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. Érthetően előbb. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki.

Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. hanem agresszív. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. amit újra és újra meg kell erősíteni. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. akkor kialakulhat az un. a Don Juan típusú férfi. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. pánikszindrómánál. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. a traumás neurózisoknál. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. 1. 1. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. Fenichel szerint nemcsak genitális. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. Különböző „geológiai” . melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. homoszexuális beállítódás. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. 1. ilyen pl. orális. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. 1. depressziónál. kényszerek. 1. A konverziós tünet pl. mint a genitális—szexuális késztetés.

betegség. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. pl. 1. érettséget. orális. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. A tudattalanul létrehozott szcénák. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. éretlenebbnek. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. a testi beszéd szimbolikája.énnel szemben. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. passzivítás segítségével gyengébbnek.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. amit hisztériásként észlelünk. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. szenvedés. a dramatizálás. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. érzelmi . passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. mint valójában.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás -----disszociáció. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. hogy a személy mások. de főleg önmagát másnak élje meg. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. olyan erőt. 2. nárcisztikus.rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. segítségre szorulónak mutattja magát . pszeudoprogresszív. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. mint amilyen valójában. Arra irányulnak.

nemi szervek. nyelési nehézségek. hányinger. emlékezetkiesés. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. fejfájás. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. 1. vagy pszeudoneurológiai tünetek. görcsroham. fájdalom az aktus közben. ájulás. járászavar. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. 1. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. a hang elvesztése. multiplex. A beteg mégis. süketség. Fájdalmak: medence. fluktuáló.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. műtét fordulhat elő. szabálytalan jelentkezés. Konverziós. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. vérzések erőssége. SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. 1. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. 1. hasmenés. ezt színesen dramatikusan adja elő. vizelési zavar. ez alatt ingerlékenység.gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. terhesség alatti hányás. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. ízület. 1. úgy érzi komoly baja van. gyengeség. homályos látás. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. ezeknek nincsen organikus háttere. veszélyeztetett terhesség. hányás. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. Gyomor. . ételekkel szembeni túlérzékenység. korán kezdődő és tartós panaszok. kettőslátás. végtag. örömtelenség az érintésben.

és előbb-utóbb szimulánsnak. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. Ezek a betegek. exhibiciónista módon képesek viselkedni. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. depressziós kórképekkel. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. ám színes tünetekkel szemben. somatikus panaszok sokasága. multiplex. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. illetve heves agressziót vált. visszatérő. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. sajnos a demonstratív. a szomatoform zavar lényege a sok. de ugyanakkor erősen kontrollálóak. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. csak saját bajuk foglalkoztatja. a libidó közvetlen transzformációja. ha nem velük foglalkoznak.1. éppen ezért nehéz elkülöníteni. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . az aktuálneurózisok közé sorolta. magatartásuk én-központú. A szexuális . HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű.tartja. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. különösen. kapcsolat zavar. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. tartós. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. amin persze a beteg sértődik meg. hangulati nyomottság. Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. nehezményezik.

késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. 2. 3.A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. de ezt a beteg nem fogadja el. DSM 1. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció . ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan . éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. hónapja fennállnak. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. a hipochondriás tünet nem más. 3. anélkül. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 3. agresszió tódul elő. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. úgy jön létre. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. A tünetek sajátos interpretációja. Nem része más kórképnek. Mások inkább orális zavarnak tekintik. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. A tünetek legalább 6. azaz én-védő funkciója van.

enyhe fizikális anomália jelen lehet. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. Viszonylag ritka kórkép. A fájdalom lehetővé teszi.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 1. TEST--. segíti amit egyébként elérni nem tudna. környezeti terheléssel.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. . a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. szociális. többnyire számos szomatikus vizsgálat. ezt a beteg nehezen fogadja el. 2. a fájdalom mértéke meghaladja azt. A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. de a személy aggodalma túlzott. vagy ha van is szervi alapja.DISMORFIÁS ZAVAR 1. 1. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. munkahelyi romlást okozhat. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön 1. 1. DSM 1. 1. 3. stigmatizáltnak érzi magát.megszűnnek. vagy pszichológushoz. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. Enikő PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral.

.MÁNIA---. elutasítottságot.”. 2. és a szomatikus funkcióknál. nagyon mozdulatlan. 1. lelassulás. „sótlanok. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. zárt. élnek át. 3. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. nem szereti őt senki. legfontosabb területén jelentkezhetnek. DEPRESSZIÓ----.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. szemkontaktust kerülik. szomorúságot. időnként dühöngenek. a viselkedési. és ő sem képes senkit szerertni. 4. „faarc”. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. színtelenek. a motivációs. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. visszataszítónak. A beszédük halk. ürességet. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. alacsonyabb rendűnek . mimikájuk szegényes. elvesztik a humorérzéküket. gyakran szorong. nem ritka a szuicid veszély. monoton. kellemetlennek. az érzelmi. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. merev. a kognitív. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. általános energia hiányban szenvednek. megszűnik a lendület a kezdeményező készség. Semmiben nem találnak örömet. Külsőleg csúnyának. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. gyakori sírásrohamokat élnek át.A betegek nehezen hozzáférhetőek. inadekvátnak.

Fajtái unipoláris depresszió. A mániás beteget fellazultság. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. de ez nem intellektuális deficit következménye. sem passzív módon kipihenni. minőségben. nem képes jól koncentrálni. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. PMD csak akkor diagnosztizálunk. csökken az emlékezete. szédülés. székrekedés. alvás zavarok széles spektruma. hanem motivációs eredetű. úgyse fog semmi sikerülni. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. akikkel senki nem akar szóba állni.undorítónak tartják magukat. mindig a legrosszabbra készülnek.felhangoltság. sebességben. Ebből következik negatív jövőképe van. nem képes magát sem aktív. kellemetlen mellkasi szorítás. néha nyugtalanság és félelem. egyáltalán alkalmatlan az életre. örökös fáradtság. aggódalmakodás jellemzi. motoros és mentális lelassulás. vagy túl evés. ezért mindent halogatnak. Romlanak az intellektuális képességeik. ha legalább egy mániás és egy . a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. Szomatikus tünetek: fejfájás. Gyakori az étvágytalanság. megnövekedett aktivítás jellemzi. emésztési zavar. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. kapcsolatba kerülni. ingerlékenység. felfokozott beszéd. 5.

bár felületessek. 35-60 év.depressziós fázist azonosítani tudtunk. míg a depresszió idősebb korban. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. Örökletesség valószínű. A hipomán könnyen beszél. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. élénkség. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek.megnövekedett motoros aktivítás. Endokrin rendszer zavara. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. cselekvési kedv. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. Etiológia. jókedv jellemzi őket. relative magasabb arányban a nőknél. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. jókedvűen humorosan és vég . a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. hatalmas erőfeszítésekre képesek. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. általában semmi nem állíthatja meg őket. nem kételkednek önmagukban.

idétlenkednek. kontrollálhatatlanná. gyakori az italozás. gyakoriak a szleng kifejezések. túl tolakodóvá. inkoherens. majd másik pillanatban nevet az egészen. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. beszéde fellazult. ingerlékennyé válik. . de szükségleteikkel sem. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. felületes. túl intim. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. impulzívvá. nincsenek tisztában jogaikkal. minden helyzetben nonkonformak. de nem fejez be semmit sem. asszociatív leágazásokkal. kötelességeikkel. vagy heves düh kitörése lesz. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. de hirtelen is kialakulhat. Egyik tevékenységből a másikba csap át.nélkül. ebből fakadóan megszűnnek a határok. könnyen elsírja magát. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. de saját érdekeiket is semmibe veszik. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. túl személyeskedő. viccelödő. ez fokozatosan is kifejlődhet. haverkodnak. befejezetlen gondolatok. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. de nem odaillően. váltogatja a gondolatokat. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. elfelejtett . Ha nem figyelnek rá. folyton humorizál. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. egzaltáltak. öltözködésükben „ csupa fux. de a legextrémebb formában. gyakran tartalmatlan. A páciens teljesen kontaktus képtelen. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben.

téveszmék. C. hangulattal nem kongruens téveszmék. Gyakoriak a hallucinációk.. aminek nem ismeri fel káros voltát. Csökkent alvásigény. Gondolat rohanás. vagy csak 2. vakmerő autózás. bár összefolyhat depressziós hangulattal. D. D. 1. hallucinációk. . . A. paranoid kórformák kizárhatók. növekvő aktivítás. esetleg téveszme. 1. 1. figyelemzavar 1. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. 1. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. szexuális. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. 1. Időtartama legalább egy hét. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. pénz költés. Diagnosztikai kritériumok: A.. esztelen üzleti szerződések. mulatozás. munka. Szokásosnál több beszéd. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. Zavartság. nem képes kooperálni. paranoia. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. Bizarr viselkedés. 1.Előfordulhat. SCH-id.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. 1. Remisszióban van a beteg.nek jelen kell lennie. 1. Önértékelési infláció. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. társasági. beszédkényszer. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. de jelenleg tünetmentes. vagy nyugtalanság. SCH. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. kritikátlan szexuális viselkedés. grandiozitás érzése.

--. bizarr viselkedés állapítható meg. meglassúbbodottan beszél. . csak a családja terhére van. nehezen beszél. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. kárt tesz magában. ---nehézségek a gondolkodásban. Nincsen étvágya.depresszív hangulat.Pszichotikus jellegű állapot. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. de ez valós veszély is. de anélkül is kialakulhat. csak kérdésekre válaszol. félelemről számolhat be. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. hogy a családban más tagoknál is előfordult. azt is nagyon szúk szavúan. utal is a szuicidumra. a munka végző képességük jelentősen csökken. hallucinációk. mozgása lassú. halkan. Sokféle szorongásról. mint mikor lefeküdt. mintha fájna a beszéd. ha a realitásérzék láthatóan sérült. legalábbis fantáziában. nincs intellektuális defektusa. nem tud aludni. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. A páciens kedvtelennek látszik. de másokat is megtámadhat. nem tudnak kikapcsolódni. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--.. téveszmék. De nem tűnik dezorientáltnak. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. Reménytelennek éli meg az életet. árad belőle a kínlódás. gyakori. Nincsen spontaneitás.pszichomotoros gátoltság.

társul. csökkent érdeklődés. öngyilkossági gondolatok. Nyomott. székrekedés. diszforikus hangulat. bizarr viselkedés. Értéktelenség érzése. A. reménytelenség. étvágytalanság. elesettség. szomorúság. B. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 3. 3. sötét gondolatok. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. koncentrációs nehézségek. határozatlanság. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. komly szándék. kedvtelenség. csökkent szexuális vágy. ksérletek. hallucinációk. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. 3. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. Csupa rossznak érzi magát. energiátlanság. Rémálmai vannak. letörtség. 3. Gondolkodási. 1. örömtelenség. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. gusztustalannak érzi magát. döntésképtelenség. ingerlékenység. Fáradtság. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. visszamenőleg is és a jelenben is. 3. a következő szimptómák közül legalább 4. csökkent érdeklődés.. erős őnvádlások alakulnak ki. örömtelenség az élet minden területén.Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. rossz hangulat. legalább két hétig tartó időszak. 2 álmatlanság. . A halál visszatérő képzete. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. önvádlás. aluszékonyság 3. nem váltogatják egymást. étvágytalanság—súlyveszteség.

48. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. ha a múltban voltak ilyen tünetei. --.D. depresszív stupor. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. SCH is indulhat hangulat zavarral. Remisszióban van a beteg. --. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel. bizarr viselkedés figyelhető meg. inadekvátság . Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. közbülső tiszta periódusok nélkül. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült.toxikus delíriumnál. hallucinációk. Differenciáldiagnózis. de jelenleg nem állnak fenn. Az akut mánia --. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet.óra --. téveszmék. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után.intrakraniális lézióknál --.pszichomotoros epilepsziánál.de akár hónapokon keresztül is tarthat.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást. bűnösségi érzésekről.

érzéséről. depresszív hangulattal. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. de nem sérül a realitáskontroll.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. bűnösség érzéssel. szemben az összes többivel. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. Igen ritkán fordul elő. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. vagyis nincs pszichotikus tünet .s nem. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMDben leírtakkal. a realitás kontroll elvesztésével. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. fertőzések után. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. pl szeretett személy elvesztése. az SCH-s nem visszafogottabb. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. míg az SCH.

Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. Önmagát elutasítottnak. önleértékelést. rigiditás. majd önleértékelés alakul ki. Az utóbbi két évben. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. felnőttkori tárgyvesztés esetén. alkalmatlanság. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. 4. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. 1. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. az irreális felettesén. 2. ügyetlennek. bűntudat érzés. csúnyának. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. a korai fejlődés patológiás. frusztráló. A magára maradt. Diagnosztikus kritériumok 1. az el nem fogadás.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. családi környezet nyomasztó. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus .Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. pl. hogy az inadekvátság. szeretetre nem méltónak. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. csökkentértékűség érzése kialakuljon. annál nagyobb az esélye annak. 3.

---10. halál. 3. krónikus fáradtság. vagy aluszékonyság. élvezőképesség. szokásosnál kevésbé beszédes. ---5.depresszió szintjét. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. ---6. szorongásos feszültség.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. Differenciál diagnózis. az életében ez mindig jelen volt. energiátlanság. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. reménytelenség. csökkent érdeklődés. . figyelem. ---13. ---12. vagy hiányzik. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. levertség. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. produktivitás. álmatlanság. örömtelenség. alkalmatlanság érzése. ---11. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. pszichotikus jegyek hiánya. A depresszív szindróma--. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. ---3. reménytelenség érzése mellett csökkent érdelkődés szinte minden iránt. 2. teljesítmény csökkenés. koncentráció zavar. ---4. öngyilkosság visszatérő gondolata. ---7.örömszerzésre. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. ---9. önsajnálat. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. szórakozás hiánya. csökkentértékűség. önvád. pesszimisztikus jővőkép. 4. bánat. ---2. tevékeny. dührohamok ---8. könnyezés. reakcióidő csökkenése. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. gyakori sírás. csak most erősebben. ingerlékenység. ---1.

amire oda kell figyelni: --. beilleszkedést tesz lehetővé. de korahajnalban. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. estére jobban érzi magát./ kezdődő aggódással. ezért fokozott mértékben kompenzál. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. a depresszióját rejteni igyekszik. 2-3. ffi 60-65. valóságkontrolljuk. passzív dependens és agresszív karakterek. hárít. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. reggel a legrosszabb. étvágytalanság. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. szorongással. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. Kezdetben kedvtelenség.A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. Körül felébred és nem tud visszaaludni. érdektelenség. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. alvászavarral jellemző kórkép. .hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ.depresszió mélysége.

hanem gyerekkorban. visszamenőleges önelítélésbe. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoidparanoid / . Magány. illetve a tünetek általában enyhébbek. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. Tétlenség. nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza.álmatlanság. Gyerek elköltözése. megszűnése. intelligencia deficit mutatható ki. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. szexuális vágy csökkenése. esetleg mindennel leszámolt. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. amelyek depresszív jellegűek. Elvesztett hozzátartozó. KRÍZIS – koncepció. szuicid gondolatok merülnek fel. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. . fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. semmi sem sikerült. A neurózis nem az involúció időszakában indul.

következő klinikai jellemzőket írta le: 1. amely az érintett. 2. . arra a kockázatos szituációra utal. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. fájdalmas csüggedés vagy levertség. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. 3. amelyben az egyén találja magát. A szinróma lehet típusos és atípusos. elfordulás azoktól a tevékenységektől. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. új örömforrást. nagyon mély. 2. annak a képességnek az elvesztése. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota.Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. másoknál túlzó formában jelentkezik. néhány esetben késleltetett. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. regresszív reakció: komoly depresszíó. patológiás gyászreakciót. Lindemann az akut gyászreakciót. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. nem minden érintettnél alakul ki krízis. Megkülönböztet:1. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. hogy elfogadjon más. amelyben mind a jobb. Bizonyos kockázati események. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. a krízis elmélet 1942. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. öngyilkosság. 3. normális gyászreakciót. fájdalmas állapotként határozta meg.-re nyúlik vissza.

6.apa konf / 4. 1. Ez még több bűntudatot mobilizál. tagadás. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. stb. akkor tapasztaljuk. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. keresi a hibát. az orvosokra és mindenkire. Bűntudat jelenléte. Érzelem nélküliség. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. állandóan ezzel foglalkozik. ambivalens érzés. erősítheti a bűntudat érzését. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. 8. szorongás gyakori jelenség. 7. ez lehet az első reakció. segítségnélküliség átélése. A klinikai tapasztalat. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal.Normál gyászmunka jellegzetességei. 2. mit csinált rosszul. A bűntudat legfontosabb forrása. mindenkinek könnyebb. . általában rövid ideig tart. / kamasz. az ellenséges. Ha voltak előtte halál kívánságai. mert meghalt. az átélt indulat. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. segítség nélkül maradt. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . 3. hanem egy deliberált. acting out szintű cselekvés. 9. mert itt hagyta. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés. 5. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. Dühös lehet a világra. hogy más halt meg és nem ő. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik .

hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. 5. 6. fájdalmas érzéseket elviselni. 5. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. szomatikus problémák. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. dühös vita zajlott. viselkedési minták elvesztése. az egyén adaptációs képessége.Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. ha az elhunyt balesetben halt meg. depresszió. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történ ő szembesülést. . Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések átélésének elkerülésére. vagy menekült. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. ha a páciens képtelen szorongás. ellenséges reakció. 4. a halott túlidealizálása. az én állapota. váratlan vagy hirtelen halál. 3. A halál módja. hogy a halott személy él. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. 5. a személy kiemeli a tárgyat. alacsony fájdalom tűrés 2. 2. bűntudat 4.

Általános tényezők hangsúlyozása. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. és a test befolyásolja a lelket. anyagtalan. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. Descartes --. ellenségesség ---jelenik meg a személy számára. végül patológiához vezet. Bizonyos konfliktus. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. 2.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. Interakcionizmus--.PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van.a lélek befolyásolja a testet. a test pedig olyan mint egy gép. még nem tudjuk miféle szervi . vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. 1. amik befolyásolják a belső szerveket. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. a szellem felfog és akar. Specifikus pszichés--.szomatikus összeköttetéseket feltételez. akkor a személy szorongással válaszol. egy specifikus pszichológiai ingert.

vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. az abíciozus. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. magas vérnyomáshoz. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag.prediszpozicíció miatt. pl. asztmát eredményezhet. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az . vagy artritiszhez vezethet. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. hajszolt ember. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. és tartós és hosszan tartó. ami gyomor fekélyhez vezethet. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. keményen dolgozó. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. kolitist. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. nem próbál személyiség típusokat.

Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. és az egész élettörténetétől. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. ami az orr bedugulásával járhat. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. hiányosságot talál önmagában. vagy mint patológia. a kialakított reakciómintától. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. szorongással. hanem inkább a betegtől. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. ettől a válasz inadekvát. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. nem tehet . aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. az orrnyálkahártya vérbősége.emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. nem tud megbírkózni. nem képes ezeket megváltoztatni. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. a tartós változás patológiát eredményez. mint hibás fiziológiai funkcionálás. aki ezeket az érzéseket éli át. Pl. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül.

talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. irritabilitás. múlhatatlan aggódás. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. infantilisek.--védekezés egy túl korai. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. tünetei feszültség. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. 3. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. Rémület és zavarodottság. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. vagy patofiziológiai oka van. küszködés állandó érzése. Diagnosztikus kritériumok: 1. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot.semmit. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. koncentrálási képtelenség. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet . A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. 2. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. nyugtalanság. ami a működési hatékonyságot zavarja. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. dependensen kötődnek.

Minden életkorban jelentkezhet. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap. Légzőszervi betegségek.neurózisok. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. lefolyásában. ilyen esetben a roham csakis a beteg . 3. infekciózus. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás— intrinsic asztma bronchiale között. funkcionális szindrómát. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. a születés után az első légvétellel indul. A légzés az önkifejezés eszköze is. olyan általános irányulságot képvisel. pszichoszomatózisokat. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. A pszichoszomatikus medicina.elkülöníteni: 1. Asztma bronchiale--. Az instrintic forma magában foglalja az ún. és különösen azok kezelésében. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. konverziós szimptómák. szerv. Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. 2.a kilégzés zavara. A légzés és az autonómia kapcsolata.

különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között. Leírtak respirátoros személyiséget. A sírás elnyomásának magyarázatát. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült.-. fantáziák emocionális . azokban a feddésekben és visszautasításokban látják. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le.által a virágnak tulajdonított jelentés. Mások orális személyiséget írtak le. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt. Pszichodinamika 1. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. elfojtott ellenségességgel. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. Szexuális csábítások. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. 2. hogy a roham zokogás közben megszűnhet.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív. versengő érzések.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől.tartalom miatt váltódik ki. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. akiknek jellemzői a paranoid vonások. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. a roham a tüdő bömbölő jelenete.-. Ez értelmezés mellett szól. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására.

Az a célja lehet. 4. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. Fuchs és Weizsacker . Emellett a tiltakozás. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. infekciós oka van a köhögésnek. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát. Köhögés—öklendezés. és ilyenkor tehermentesítést jelent. 3. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a . súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. akkor belső feszültségre utal.-. így tiltakozó köhögésről beszélnek.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. mivel megtorló visszavonástól. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik.-. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk.. „ A szorongás. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. legtöbbször bizonyos emberekre irányul.Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. „összeolvadni”. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni.feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. A köhögés arra szolgál. feszültség. A beteg konfliktusát a befogadás. ha nem organikus. viszonylag tudatközeli lehet. amely asztmás rohammá alakul.

Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. idegesség kifejezőjeként tartják számon. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő.köhögése közötti összefüggésre. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. az életkor előre haladtával ritkul. Rendkívül normatartók. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. önmagát erősítő folyamat. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. így ördögi kör alakul ki. kötelességtudó. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. Az ideges légzés szindróma. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. a hiperventillációt és az ún. a mellkas beszűkültsége. takaros. de a gátoltságnak is kifejezője. mint a sóhajtozó légzés. . mély légzési kényszer áll elő. légszomj. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt.depresszív. légzési fűzőt.

alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Saját igényeiket rendszerint visszatartják, erősen gátoltak, agresszív késztetéseiket képtelenek meg- és kiélni. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani, mivel, a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Főleg olyan családokból származnak, amelyekben a gondoskodó, érzékeny, de frusztráló szülők miatt, erősen szabálytisztelő, individuális ellenes nevelésben részesültek. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb, a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket, viszont elnyomják, mert létük fenyegetéseként élik meg. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza, másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki, a tehetetlenség érzése miatt, vagy azért mert szorong az őt szinte bénító, számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. Tüdőtuberkolózis. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg, ez függhet az immunrendszertől, az egyénnek a stresszel való viszonyától, és a személyiségétől. Személyiségkép: már 1826- ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka, a szomorú, mély, hosszú ideig tartó szenvedés. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus, csalódás, tartós félelem, állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni.

A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg, bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására, az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye, rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. Szív- és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Szorongásos egyének, főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban, ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. , ha nem eredményeznek szervi leleteket, akkor funkcionális szívbántalmakról beszélünk. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai, Tachicardia, szívdobogás, szívgörcs, rövid arritmia, légzészavarok, leizzadás, remegés, farkasétvágy, szédülés, paresztéziák. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el, ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1, A- csoport, nagyon körülírt csoportot képeznek, a szívneurózis fóbiás alanyai, azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban, támogatásra szorulók, folyton orvosi segítséget keresnek, , attól félnek, hogy szívbénulásban meghalnak. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben, azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. 2, B csoport, sokkal heterogénebb, erősen hipochondriás, depresszív betegek alkotják ezt a csoportot,

legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora, gyengének érzik magukat, csökken a teljesítő képességük, fokozott pulzus szám, ritkán éreznek szorongást. Pszichodinamikailag: általános apátia, fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak, és pubertás korukban váltak visszafogottá. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája, becsvágyók, küzdésre, munkára törekszenek, elmerülnek a határidőkben, agresszívek, ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak, türelmetlenek, nyugtalanok. Viselkedés szinten állandó készenlét, sürgetettség, feszült arcizomzat, erőteljes beszédstílus. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős, hogy semmi másra nem marad ideje, szinte a munkadüh megszállotjai. Petzold ezt azzal magyaarázza, hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat, mint személyes—családi környezetben, az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. A betegek állandóan túl erőltetik magukat, a betegek hajlanak arra, hogy letagadják a konfliktusaikat, Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Esszenciális hipertónia.

Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. . ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. A keringés előkészület az akcióra. de nem követi akció. ennek körülményei változatosak. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. a konfliktuskerülés. az engedékenység. sokk. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. akár valós. szorongás. Alexander írta le. létre jön. a teljesítmény orientáltság. és mindig valamilyen típusú veszély. a passzivitás. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik.A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. akár fantáziált.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. általában a félelem a fő komponens. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. vagy szorongása ellen. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. fájdalom. A gyomor. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. Gasztrointesztinális betegségek.

megragadási nehézségek--. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz.fájdalmak. foghús tünetek. hányinger. nyelési bántalmak. 3. visszautasít valamit--.étvágytalanság. 4. 1. 2. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt.hányás.idült hasmenés. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak .Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. lefogyás. 6. fekély. émelyeg. túlterhelő.somatitis. 5. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. magáévá tesz--. nem tud valamit többé feláldozni--.gyomor fájdalmak. colon irritabile. 7.idült székrekedés.valamit elakar taszítani--. nem tud valamit lenyelni--.evészavarok. illetve a dac és lázadás konfliktusa. colitis. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor— bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz.

mechanisztikus életmódban és . 2.A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. 4. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók.függő betegek extrém tárgy igényekkel. fantáziaszegény. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. paranoid viselkedésre hajlamosít. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. a jutalmazás után. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. ez indulatkitörésekre. 1. Agresszív környezet. passzív. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál.depresszió vonásokkal rendelkeznek. hogy táplálásban részesüljön. környezeti konfliktusaikat. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. véráramlása. függőség iránt meghiúsulnak. 3. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása.vágy az elfogadás. merev. míg a szorongás meglassítják. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. alkoholisták. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. depresszív gondolati folyamatok. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. A szorongás. motilitása.

mivel azok nem férnek össze a függetlenség. erősen konformista. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. mégsem támaszkodik ezekre. semmiféle rizikót nem vállalnak. a tevékenység utáni sóvárgással. Bálint szerint ezek a függő oknofilek. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. akkor következik be. alkotó. magamra veszem a felelőséget. Alexander szerint eltaszítják az orális. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. segítem barátaimat. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . 5. viharos fekélytüneteket produkálnak. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. Életstratégiájuk lényege. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. másokban is csak saját magukat látják. vállalom a . védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. mindenkinek csak adok. így folytonosan frusztrálják. ánkorlátozottságot mutató. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. akinél az ulkusz rosszabbodása. ami állandó feszültséget tart fenn. hogy védettek legyenek.tárgykapcsolatban léteznek. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények.receptív irányultságot. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. takaros. Előtérben áll az elhagyástól való félelem.

. de mindent együtt kell tartanom. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. Freud az önfejűség. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség.vezetést. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. Másoknál a székrekedés. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. rendszeretet. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. önálló vagyok. pedantériáról. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. az intoleranciáról. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. külsőleg ugyan nyugodt. és fukarságról. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. ami az enyém”. de belsőleg feszült. kapcsolatokban szegényes.

Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. főleg a terminális ileumban. a nárcizmust. A betegek személyiség képe nem egységes. önérzetük gyenge. Colitis ulcerosa. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. A Crohn betegségnél krónikus. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. és perifériás érösszehúzódás. véres hasmenés. érzelmekről keveset beszélnek. haspuffadás. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. fontos a pszicodinamikában az adás— kapás. a depressziós reakciókészséget.Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. A bőr. pulzus labilitás. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. fekélyek. görcsök. és az agressziógátlást. Bőrbetegségek. de az egész gyomor. Emellett fokozott izzadás. erős. nem specifikus gyulladás.emésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. váltakozó hasmenés és székrekedés. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. mint a központi idegrendszer ektodermális . de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. erős hasi fájdalmak. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. túlérzékenyek a kudarcokra. elpirulás.

Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. . hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. A bőr határ szerv. ég a pofám . a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. sorompó a saját és a külső világ között.része. Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. és a személyiség zavarok. bosszúállók. Emellett érzékszerv. lúdbőrözés. mint a bőr. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. pl. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. A másik részük panaszkodok. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. izzadás. Képes arra. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. ----elpirulás . elsápadás. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. nem tud kibújni a bőréből. a haj érintettek lehetnek. harcias megjelenést mutatnak. vastag bőr van a képén. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. fontosak az emocionális stresszek. viszketés.

ínség. Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. csalódások és bonyolult. Szexuális nyugtalanság. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. viszketek tőle. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. 30-40 éves korban jelenik meg. fűszeres ételekre. ahogy mondani is szoktuk. csődök. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. kényszeres tetszés igény. Lokalizált bőrviszketés. az arcpír és a mellek területén. Általánosabb nőknél. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. gátoltak az agresszív viselkedésükben. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. Súlyosabb lelki feszültség. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. szorongó függőség mások jó véleményétől. csekély toleranciával. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű.2. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. megnövekedett véreresség. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. vétkességérzés. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. göbképződés. 4. Viszketegség. Rozacea. nagy szorongási készség. 3. . nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban.

a figyelem. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. amikor a beteg eléri a . a reális vagy képzelt tárgyvesztések. vagy provokatív viselkedés mögött. befolyásolható. túl sok vagy túl kevés napfény. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. két típusát szokták elkülöníteni. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . Néhány beteg esetében a szeretet. fertőzések. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. nyirkosság. ambiciózus. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. hidegség és emocionális stresszek. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. a támogatás iránti igény egy alárendelő. biztonságának. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. amelyek szégyenkezést keltenek. . vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre.állandó félelem a figyeléstől. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. a keringési típust. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni.

amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. Migrén típusú keringési fájdalom. rigiditás. jellemző rájuk a perfekcionizmus. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. ami nem fejezhető ki szavakban. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. étvágy elvesztésével. vagy agresszív érzések. általában okosak. reggeli merevség a . az elfojtott harag. hogy tolerálja elfojtott haragját. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. étvágytalansággal. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. krónikus fáradtsággal. Izom—összehúzódásos fejfájás. Bármelyik életkorban indulhat. ami általában tudattalan és felelős lehet a fájdalomért.képességei határát. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. A fájdalom általában bilaterális. Tiltott ellenséges. émelygéssel hányással. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. keringési tünetek. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez.

Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. . Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. affektív torzulás jöhet létre. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. gyengeség hatására az ember magába roskad. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. főleg azoknál.szerveződés : éretlen. vagy hirtelen. Gyász.. vagy férfiassággal kapcsolatos. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. kétség. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. legyen hivatásbeli. Gerincbántalmak. gyenge én-struktúrát mutatnak. súlyos szorongást mutatnak. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. A betegség kezdődhet lappangva. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. ha valaki konok. konformista. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. sokszor infantilis dependencia alakul ki. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. abnormálisan függővé válnak. gátolt.végtagokban. Én.

gyakori testsúly ingadózások.-nál. . ez rendszeresen hánytatja.ÉTKEZÉSI ZAVAROK BULIMIA: jellegzetes túlevés. 1. 5. 2. 2. betegesen félnek az elhízástól. purgáló típus. Két típusát jelölik: 1. nagy mennyiségű étel megevése. 8. megpróbálja elkerülni az étel hizlaló hatását. az epizód alatt jellemző a kontroll elvesztése. visszatérő falási epizód. túlzott mértékű testgyakorlat. 8. 3. illetve a büo nagyító képző. ökör. önértékelését túlzottan befolyásolja a test alakja. 6. zabálási epizódok jellemzik. Diagnosztikus kritériumok. a görög büosz. maga a kifejezés. ami naponta többször is előfordulhat. hashajtóztatja magát. hashajtókkal. amely jelentős szenvedést mobilizál. mind az alkalmatlan kompenzáló viselkedés átlagban hetente kétszer jelentkezik. Klinikai tünetek: A legmarkánsabb tünet a falásroham. három hónapon keresztül. melyek nagyobbak 4-5 kg. Nem purgáló típus: egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaz.meghatározott időtartam alatt . valamint limosz éhség szavak összetételéből ered. amelyre az alábbiak jellemzőek --. falási. és a súlya. Mind a falás. A falási epizódok nem következményei anorexia nervosának. mint koplalás. extrém teltség érzés. önhánytatással. Depressziós hangulat és önvádlás a falásroham után. megszűnéséhez hasi fájdalom. A kontroll vesztés érzésével járó epizód titokban zajlik. elalvás. vagy megzavarják és ez agressziót válthat ki.

hormonális zavarok. perfekciónizmus. 18 év. Testi tünetek: kézháton levő horzsolás. lefolyása 4-5 év. gyakran alterált tudatállapottal jár. K-vitamin hiány. Normál testsúly ANOREXIA Korai kezdet. de nincs önvádlás. a belső jelzések helyett akülső megerősítésre való törekvés. BULIMIA Később kezdődik. Személyiségjegyek: A külsö alak és a testsúly túlzott ellenőrzését. ritkán ugyanazt az ételt eszik. ez akár halálos kimenetelű is lehet. az önhánytatás miatt.A falás rohamok gyakran rítus. Night-eating szindróma: éjszakai falásroham. emésztési zavarok. Fogak zománc rétege megsérül. Kezdete ált 18. Év. még nyomjelző ételt is fogyasztanak. de férfiaknál is van. depressziós konfliktus feldolgozási mód. majd a kórkép átfordul BN-be. önhánytatás. Bulimia nocturna éjszakai falási roham van önvádlás. Kóros testsúly . A BN tünetei érettebb személyiséget igényelnek. így a bulimiások külsö kontroll személyiség típusba tartoznak. kényszeres vonásokra való hajlam. önértékelési zavarok.szerű viselkedések. mensruáció elmaradása. Az önkontroll deficitéhez tartozik a testsúllyal való állandó foglalkozás. gyomortágulat. mint az AN. majd újra töltik a hűtőt. Parotis. elektrolit zavarok. teljesítmény orientáció. submandibuláris mirigyek duzzadtak. A kontrollvesztés érzése alapvető tartozéka a tüneti képnek. Nyelőcső sérülések. Gyakran AN-val indul. Főleg nők betegsége.

A hízás veszélye miatt a perfekcionista énkép megőrzése védekező manőverek következnek: önhánytatás. feldolgozni. kellemetlen következmények nélkül. míg az anorexiások gátoltak. Van szex partner.ban mások felé hatalomgyakorlá Önkontroll elvesztése Figyelem középpontjába Nemi jelleg nélküli. A bulimiások cselekvés útján vezetik le feszültségeiket. stressz következménye is lehet. teljes kontroll érzése. stb. a bulimiás epizódok megszűnnének. . attraktív. ha a hányás mint elkerülési válasz elmaradna. mi az amit nem tud megemészteni. nőies. A falási epizódok nem feltétlenül éhségérzet következményei. Tagadják a szexualitásukat szoros családi Távolságtartás. A hajtóereje ekkor a hányás. Az evés különböző frusztráció. Erős autonómia igényük van kötelékek. unalom. Multidimenzionális pszichoszomatikus betegség. mi az amitől a páciens ilyen módón szabadul meg. aszkétikus. dependensek. nem pedig a falásroham. A betegek megtanulják a hányás pozitív hatásait élvezni. Impulzus-kontroll zavara.Titkolt kerül. hashajtás feszültség csökkentő funkciója alapvető fontosságú. Szociális kapcs. hanem szorongásoldó hatásuk is lehet. Én-ideál karcsú. magáévá tenni. elkerülő viselkedést mutatnak. maga a hányás szimbolikája fontos itt. Rosen és Leitenberg szerint a hányás.

. az áthelyezés és a regresszió útján. Másik analitikus elképzelés: a táplálkozás ösztöne a tápláló anya iránti vágyat is jelentheti. Jelentős testséma zavar. 3. Az utóbbi években a bulimiás tünetek felfoghatók disszociatív jelenségként is. A betegeknek nagyobb a hipnotikus fogékonyságuk. ANOREXIA NERVOSA 1. A soványság ellenére intenzív félelem az elhízástól. az anya elutasítását jelenti. módosult tudatban történik. Gyakori terápiás tapasztalat evészavar kialakulását szexuális frusztráció előzi meg. Gyakran észleltek BN-ben szexuális zavarokat. testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása 3. az evés uralkodik a betegen. Speciális disszociatív állapotnak tekinthető a bulimia nocturna. a bulimiások önhánytatása az anyáról való leválást. önértékelése sérült. 3. „ A valóság ennek fordítottja. alakját nem képes megfelelően megítélni. a testsúly állandó figyelése közös a két evészavar típusban. Az evéssel való kényszeres törődés. Külön fejezet a bulimia és szexuális zavarok közötti kapcsolat. leginkábbszexuális izoláció és homoszexualitás derült ki. A kornak. Az impulzus kontroll zavar mögött gyakran a következő kognitív torzulás mutatható ki. hinagóg állapotban . A táplálkozási ösztön a szexuális ösztön helyére lép. „ kontrollálom az evést. Rothenberg.Vannak szerzők akik az evészavarok kényszeres jellegét hangsúlyozzák. mert semmi mást nem vagyok képes kontrollálni.

nő vagyok. érdektelenné válik az evéssel szemben. A depressziós elveszíti az étvágyát. ami zavarja a táplálék felvételt. amit az egyén mond vagy tesz. amelyben mások tudomására hozza női. hashajtózás. megtisztulással. vagy a megtisztulási procedúrákkal. A nemi szerep mindaz. PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK A szexuális identitás zavarai: lényegük az anatómiai szexuális jelleg és a nemi hovatartozás érzése közötti inkongruencia. Aggódnak az elhízástól. szégyenteli. A fóbiás beteg fél az elhízástól és vonakodik enni. Két típusa van: restriktív típus. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. stb. Sok esetben a táplálék és a test kontúrja szokatlan szimbólikus jelentőséget nyernek. önhánytatás. míg az SCH-s téveszméket alakít ki. a másodlagos nemi jegyek eltüntetéséről szól a diéta a szexus fel nem vállalható. A hisztériás karakterű szomatikus zavarokat alakít ki. beöntéssel foglalkozik. míg a kényszeres elmélkedik rítusokat talál ki.tisztulás típus. nem foglalkozik rendszeresen a falással. ill. legalább három hónapon keresztül. hogy férfi vagyok. Falás. alacsony szívritmus. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése.A menstruációs ciklus elmaradása. gyengeség. 3. a személy teljesen a falással. Testi tünetek: székrekedés. ill férfi mivoltát. A nemi identitás annak a tudata. enyhe vérszegénység. alacsony vérnyomás. szélsőségesen diétáznak. .

vagy annak állítása hogy ő fiú. Következmények súlyos szociális problémák. Előfordulás ritka férfiaknál 2-8-szor gyakoribb. Gyakran társul személyiség zavarhoz. Az öltözködés. mert az ellenkező nemhez sorolják magukat. A női anatómia elutasítása—állítja hogy férfivá fog felnőni. A saját nemi szerveiket undorítónak tartják. a másik nem tagjaként való éltre. Az anatómiai nemi jelleget szégyenli. transzvesztitizmus. homoszexuális. Lányoknál: erős vágy fiúnak lenni. társas problémák. hormonális beavatkozást. férfiak néha megcsonkítják magukat. ---képtelen lesz teherbe esni. Diagnózis ---SCH. ő a másik nemhez tartozik. depresszió. Csak két évi folyamatos fennállás után diagnosztizáljuk. kíséri szorongás. depresszió amiért nem élhet másik neműként. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. Diff. a másik nem foglalkozását űznek. feminin HO. és ifjú korban szokott kialakulni. TRANSZSZEXUALIZMUS : az anatómiai szexuális jelleg miatti diszkomfort és inadekvát érzés. Rendszerint nem kedvelik a saját nemüknek megfelelő ruházatot. Gyakran kérnek sebészeti. a viselkedés és a kommunikációs stílus a másik nemre jellemző. melyet nem tartanak annak. viszolyog. mélyreható zavar a nemi hovatartozás érzésében. vagy azt állítani. organikus zavarok. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. gyakran a másik nem ruháját viselik. Lefolyása : aszexuális. szuicidium.1. . GYERMEKKORI SZEXUÁLIS IDENTITÁS ZAVAR Az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzés és a vágy a másik nemhez tartozni.

ezek nélkül a valódi szexuális élmény. kényszerített. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. valódi vagy szimulált szenvedéssel.nincs vaginája.nem fejlődik ki a melle. ezért a koitáis és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. A parafiliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz.--. és a nem erotikus feszültség sem enyhül. Általában nem tartják magukat betegnek és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. szégyen. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak és kiterjedhetnek: 1. gyakoriak a személyiségzavarok. néha bűntudat. . Női foglalatosságok kedvelése. depresszió amiatt. vagy lesz pénisze Kezdet a pubertás előtt. Ezek következetesen. ---. női küllemre törekvés. cselekmények kellenek. kielégülés nem jön létre. gyakran kisegítő kellékek és szerepleosztás is megtalálható.van. --. női ruhába öltözés. 2. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. PARAFILIÁK A szexuális ixgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek. Fiúknál : erős vágy lánynak lenni vagy állítja ő lány. A férfi anatómia elutasítása. Kezdet pubertás előtt. a szexuális izgalom nonhumán tárgyaira.kényszerítő vágy lányokkal együtt játszani. 3. egyet nem értő partnerrel való aktusra. A nemi szervei undorítóak és elfognak tűnni. Társul a mások megítélése miatti problémák egész sora.

Az alapvető orientáció heteroszexuális. Általában idővel egyre gyakoribbá állandóvá válik. nőként viselkednek. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra. A kedvenc ruhadarab önmagában is erotikus lehet. ritkábban köröm. haj. hiányában erekció képtelenség áll elő. azaz átalakul transzszexualizmussá. TRANSZVESZTITIZMUS Rekurrens ás állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részérőlnői ruhába öltözni. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. Általában nőnek öltöznek. amely eleinte szexuális izgalom elérésére történik. melyekbe felöltözik. Gyerek vagy kora serdülőkorban kezdődik. eleinte csak titokban és részlegesen. hogy a fiúgyereket büntetésből lánynak . de nőkkel való kapcsolatok is gyérek. nőies küllemet preferálnak. felnőttkorra válik teljessé.Fetisizmus: lényege élettelen tárgy—fétis –használata. később az aktusnál is használhatja. ennek megakadályozása súlyos frusztrációt okoz. ritkák a homoszexuális próbálkozások. Ha ni8ncs átöltözve. Hajlamosít az a szokás. eleinte maszturbációra. és az sem ha a tárgy eredetileg szexuális stimulálásra szolgált. náha a ruhák okozta izgalom alábbhagy. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalomnak Nem fetisizmus. gyakran valamely gyerekkorban szeretett személyhez kötődik. ha transzszexualizmus is fennáll nem diagnosztizáljuk. maszturbálással. Kezdet adoleszcens korban. ilyenkor feltétlen szükséges. krónikus szokott lenni. vagy része lehet a partnerrel folytatott aktusnak. A fétis leginkább ruhadarab. de az átöltözés szorongásoló hatású marad. néhányuk nőként igyekszik élni.

még fiatalabb gyerekekhez vonzódnak. mint a szexuákis izgalom preferált vagy kizárólagos módja. de a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. illetve a közösülés tárgya. Leginkább középső felnőtt korban kezdődik. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyerekek felé. Előfordulhat még differenciálatlanabb érdeklődés. mint ismétlődő. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. heteroszexuális forma 7-14%. Önkényesen a gyermek korát a pedofíl személynél legalább 10. PEDOFÍLIA A pubertás gyermekkel való szexuális aktus. vagy fantázia. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. Homoszexuális formája 13-28%. Évvel fiatalabbnak állapították meg.öltöztetik. vagy kizárólagos mód.. stressz hatására fokozódik. de adoleszcenseknél ez a korhatár nem döntő. szexuális izgalom elérése céljából. Néha expozíció közben maszturbáció történik. Általában nem veszélyesek az áldozatra. általában fiatal felnőtt korban kezdődik. VOYEURIZMUS . Gyakran maga az aktus nem történik meg csak nézegetésből simogatásból áll. ZOOFÍLIA Állatok felhasználása. EXHIBICIONIZMUS A nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. szexuális izgalom elérésére.

a szexuális izgalom elérésének preferált és kizárólagos módja. milyen zavarban lennének ha megtudnák. 2. vetkőző. Legtöbbször férfiaknál fordul elő. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlansága. súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. egyéb szexuális szándék nincs. A lényeg a meglesés.Meztelen. később csökkenhet a vágy. kiszolgáltatottsága. megkötözés. teljesen meg is szűnhet. A mazochisztikus fantáziák már gyerekkorben is előfordulnak. . tömegközlekedési eszközökön kerül sor. 1. hozzájuk dörgölőzzön. hogy másokat akaratuk ellenére megérintsen. vagy más módon való szenvedés. egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elég a diagnózishoz. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel szexuális izgalom előidézése céljából. MAZOCHIZMUS A szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. megsimogatja. Közben maszturbáció történik. Rendszerint felnőtt korban kezdődik és krónikus. megveretés. Általában serdülő korban kezdődik. Lefolyása krónikus. de csak később felnőtt korban manifesztálódnak. két formája van. vagy szexuális aktust ismétlődő meglesése. általában zsúfolt helyeken. FROTTŐRIZMUS Visszatérő és erőteljes szexuális sürgetést érez. közben szexuális fantáziái vannak. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. Fizikailag károsító. megaláztatottsága. hogy meglesték őket. Megaláztatás.

Maga a szexuális magatartásciklus a következő fázisokból áll: 1. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye. Nem alkalmazható. a szexuális kéjérzet csúcsa. de a klinikai kép domináns része. maradandó testi sértést okoz. A családban a brutalitás mindig kimutatható. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. vagy más mentális betegség része. a tényleges forma kora felnőtt korban kezdődik. 2. gyógyszer / következménye. 3. 1. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. Egyet nem értő partnerrel ismételt szándékos cselekedet. / fizikális betegség. Egyetértő patnerrel. appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra. izomrelaxáció. eufória. a tenzió oldódásával és a perineális illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával. orgazmus. PSZICHOSZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális magatartási ciklus appetitív és fiziológiás változóinak gátlása. relaxáció: teljes elernyedés. és társuló fiziológiai jelenségek 3. a megalázás kombinálása szimulált vagy enyhe fizikai fájdalommal. három formája van.SZADIZMUS Pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása a másik személynek szexuális izgalom előidézése céljából. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. excitatív: a szexuális izgalom szubjektív élménye. 4. Egyetértő partnerrel súlyos fájdalmat. 2. Férfiaknál . A szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek.

a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. generalizált és szituatív. szubjektív panaszok. szégyen. de relaxációban ritka. tartósság. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. A gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. Társulhat: homályos elégedetlenség. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis felállításához. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. Klinikai vélemény a kor. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. frusztráció. és más területre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. Lefolyása változó. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. Erre utal a perzisztens – állandó és a rekurrens—visszatérő jelző. nőknél azonnali készség újabb stimulációra. Általában mind a szubjektív örömélmény. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezethet. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. . nem. szomatikus panaszok. testi egészség.erektilis refrakter priódus. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenység. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett. korlátozódhat egyetlen epizódra. ami a szexuális aktivitás kerüléséhez. teljes vagy részleges. depresszió. gyakran együtt jár más zavarokkal. bár az is előfordulhat nincs más kóros jelenség. önvád. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. vagy jelentkezhet rekurrens epizódokban. Majdnem mindig kialakul a kudarcélménnyel kapcsolatos önmegfigyelés. Appetencia gátlás : 1.

Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható .2. A kontroll kérdése fontos. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. mind férfiaknál.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes.nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. --. Nem kizárólag fizikai zavar. vagy más mentális zavar. az elkülönítés időnként nehéz. a kort. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. néha képesek klitorális orgazmusra. elégtelen lubrikáció. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. Frigiditás / 1. de lehet kóros gátlás is. azaz az orgazmus késése. figyelembe kell venni a gyakoriságot. vaginizmus. ---. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. bizonyos esetekben ez normál variáns. Gyakran társul excitáció gátlással. amely kellő excitációt hozhat létre. a kapcsolat jellegét. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. de képtelenek erre az aktus kapcsán. gyakran társul excitációs gátlással is. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. Excitáció gátlás / impotencia. mind nőknél.

ilyen kapcsolatok kialakítása. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. szégyen. Társul: magányosság. és depresszió. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. vagy fenntartása. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. pl. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. bűntudat. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. Csak azokra vonatkozik. ezek gyakran olyan erősek. szubjektív szenvedés forrásának él meg. Kezdet késő adoleszcens. az erotikus érzések hiánya.zavar. Szuicid veszélye lehet. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. Don Juanizmus. nimfománia Stb. néha erre nem is került sor. egyébként normális fiziológiai működés mellett. ALVÁS ZAVAROK . eközben tartós homoszexuális orientáció. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak.

amelyet mindig újra fel lehet tölteni. figyelem zavar. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. hajnal 1-4-ig. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek.Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. vagy délután 13-16-ig. mind másoknak. ha . Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. életünk egyharmadát átalusszuk. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg. Egész nappali működésük szintje csökken. és deprimáltabbak. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. mint mások. szorongóbbak. teljesítmény zavar. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. fokozott esékenység.

Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik.a korábbi feszültsége már elhasználódott. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje . mint egyéb alváshoz hasonló. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. miközben az alvás mélysége egyre csökken. A REM. szemünk állandóan mozog. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. de óvja a lelki egészséget. nemcsak alvásvédelmező. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. Az életkor előre haladtával ez csökken. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. amelyek egymással nem cserélődnek fel.szakaszban vagyunk.szakaszban élünk át álmokat. Ezután középmély alvási. ciklusokra osztódik. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. a test rendkívül ellazult. vagyis a REM. Kísérletesen meg tudták állapítani. A rákövetekző. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást. ezekben változik az alvás mélysége. Az éjszakai alvás periódusokra. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. Ugyanakkor a REMszakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak.

életmód. előfordulhat. vagy az ébredés elhúzódása. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. vagy lerövidül. Elégtelen alvás. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. de gyakrabban mechanikus. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. életvitelben nehézségeket hoz létre. 4. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. tartós fennállása kognitív zavarokat . majd hirtelen megnyitása. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. hipertóniás. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. 3. emocionális problémák. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. erőteljes horkolással. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. éjszaka izzadnak. és a munkában. rossz minőségú alvás. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. alkohol. 2. állandó panaszt okoz.nyúlik meg. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. 3. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt. gyógyszerek. A beteg többnyire kövér. szubjektív szenvedést okoznak. elalvási rohamok. kritériumai: 1. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása.. a nappali álmosság. 2. hánykolódnak. általában 5-30 percig tart.

okozhat. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. munka túltrheltés. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. Ritka felnőtt korban. összrendezett cselekvéseket hajt végre. ami ágyszorongássá fokozódhat. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. orvosi. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. paraszomniák. hogy már magától az alvástól. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. helyzetétől kezd szorongani a páciens. Disszomnia olyan alvás zavar. járkál. pszichiátriai alvászavarok. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. utólag nem emlékszik semmire. . A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. vagy sorscsapások. emiatt riadhatnak fel. Éjjelente ébren tépelődnek. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. mind a REM. arca kifejezéstelen. A disszomniák. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. Az alvajáró nincs ébren. a szorongásos. nehezen ébreszthető. időskorban néha előfordul.fázisban felléphetnek. a felelősség. El kel különíteni az epilepsziától. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el.szindrómával jár együtt /obesitás. a szokatlan élmények. neurotikus talajon. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. Gyakori. éjszaka alvás közben felkel. a leküzdhetetlen konfliktusokon.

aktivitás zavarát.. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. másodlagos zavarokként a hallucinációkat. Olyan betegség csoport. vagy bizzaréria jellemzi. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. EEG döntő. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. a negativizmust. A viselkedés elzárkozó. asszociációk. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. beszükült. Klinikai ismérvek. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. regresszió. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. és a stuport sorolta. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. az elsődleges tünetek közé az affektus. . hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. hasadt elmét jelent. a gondolkodás. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar SCHIZOFRÉNIA Az SCH.epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. amely a kedély.

Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. képzetszövésben és beszédében.valószínű a szenzoros.így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. nyugtalanság— zavartság. agondolatok. az identitás vesztés . már nagyon korai életszakaszban. a viselkedésben. szomatikus hallucinációk. Az én. érzelmi távolság tartás. asszociációk széttöredeznek.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . irányítottság élményét foglalják magukban. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. hallási hallucinációk. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. elveszítik jelentésüket. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. idegenség érezhető.

amikor a beteg különféle eseményenek. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé— gondolatközvetítődés. töredezettek. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. vagyis kulturális környezetének nem részei. Jellemző az elvont összefüggések. az asszociációk fellazulása. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. üldözik Szomatikus téveseszmék. Leggyakoribbak az üldöztetéses.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. vonatkoztatásos. Nagyzási teveseszmék. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. tárgyaknak. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. Pl. bizarrak. hatalmas szervezetek irányítják. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. teljesen összefüggéstelenül beszél.A téveseszmék többfélék. a beszéd érthetetlenné válik. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. súlyos esetben inkoherencia léphet fel.deperszonalizációs élményeket idéz elő. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. Gondolatok nem a sajátjai--. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. téveseszmék. nincs semmiféle realitás alapjuk. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. abszurdak. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. a beteg .

hogy a beszéd szegényessé válik. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. Láthatltan erők. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. parancsot adhatnak utasíthatnak. több hang is egyszerre. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. 4. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. sugarak. inkoherencia. zörejeket. 8 mesterkélt beszéd. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. 2. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. kevés információ van benne. Taktilis hallucinációk. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. . kommentálják a viselkedésüket. túl konkrét. stb. szellemek. bizarr megfogalmazásban. nem pedig kommunikációs eszköz 3. homályos. 1. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. előfordulhat.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. teljesen új kifejezéseket alkot 5. vagy sztereotip. elnémulás a beszéd néhány óráig. echolalia. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek.zavarttá válik. túl abszrakt. neologizmák. kívülről hangokat hallanak. túlzottan formális. Auditoros hallucinációk. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. közvetlenül a betegnek szólnak. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk.

Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. az érzelmek ellaposodása. vagy a nap meghatározott részében. hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket. megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. gyakori a test megváltozásának élménye. a hang monotonná válik. megszűnik az empátia. . létezés értelmében elbizonytalanodik. úgy látja a világot percről percre változik a világ. apátiásnak. A másik jellegzetes érzelmi zavar. kiszámíthatatlan. ez túlzott érzékenységet hoz létre. nincs összhangban beszédével. az arc mozdulatlan. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. sekélyesnek látszik. a saját személyiségének széthullásának élménye. az oda nem illő érzelmi reakció. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. A beteg közönyösnek . mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése. míg az SCH-ban egyfolytában.A vizuális hallucinációk ritkábbak. vagy rettegés fogja el. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. Jellegzetes percepciós zavar. gondolataival az érzelem. vallási extázisok. amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki. a beteg nem érzi azonosnak önmagát. düh. pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok.. elsősorban éjszaka. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg. befolyásolja a viselkedését. hangulatokat. elsivárosodása. előfordul hirtelen nevetés.

Magatartási tüntetek a követekezők: 1. látszólag értelmetlen és céltalan. Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását. csökken az energia szintje. célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. 6. vagy gesztusait. de gyakran . stupor állapotok. elmerül a saját világában. gesztusok. a megjelenés és a modor leromlása. sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető. a szociális szerepfunkciókat.ronthatja a munkát. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek. Katatóniás izgatottság. akut szakaszban nagy fokú izgatottság. modorosság 2. képtelen.A szándék. katalepszia. vagy pont az ellenkezőjét teszi. kezdeményező kedve. akár teljesen meg is szűnhet. ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort. kataton típusban. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból. kiszámíthatatlan. excentrikus. negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést. kifejezések ismételgetése. ügyetlen. 7. miközben rendkívül izgatott. inadekvát. sztereotíp mozgást végez. kérdések. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek. viaszhajlékonyság 3. figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. 4. spontaneitása. mozgások. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált. . 8. merev. az akarat rendellenességei: az önindította.

hallucinációk. Premorbid személyiség: Általában csendes. de már nem kísérik erős affektusok. a téveseszmék. zárkózott. szokatlan perceptuális élmények. különösen rossz prognózis ha lassan. szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. Sokat olvas filozófia könyveket. lappangva.hát . szociális elzárkózás. a munka teljesítmény. eltompulás. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység. Egyes pszichotikus tünetek. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak. szerep funkciók romlása. álmodozó. a társas kapcsolatok és az . A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi. elsívárosodás.panaszkodnak fej.váll. több éven keresztül bontakozik ki. hanyatlik a színvonal.fájdalmakról. illogikus gondolkodás.. Lefolyásának jellegzetességei. inkoherencia. kommunikációs zavarok... ápolatlanság. kamasz korbanés felnőttként introvertált. passzív gyerek. súlyos dezorganizáció. A betegség rendszerint adoleszcens. ritkán gyanakvó. . emésztési nehézségekről. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg.. ez hasonló a prodromális szakaszhoz. nehéz a kezdetet datálni. bár az affektív eltompulás. különös viselkedés. mint téveseszmék fennmaradhatnak. vagy katatóniás viselkedés. A prodromális időszak rendkívül változó. gyengeségről. vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. asszociációk fellazulása.. excentrikus. bizarr gondolatok. inadekvát érzelmek.

echopraxia. hebephreniás és paranoid típust. vagy ül hosszú ideig. amely állhat stuporból. megállás nélkül beszél. Bleuler később hozzá tette a SCH.három alaptípusát: katatoniás. simplex típusát. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják. Kísérő tünetek a sztereotípiák. kiabál. mozgáskezdeményezése.önmagával való törődés. de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. 2. automatikus engedelmesség. Mozdulatlanul áll. ezek inkoherensek. a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. Két altípusa van. modorosság és viaszhajlékonyság. Megnémulás negativizmus. 1. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. merevségből. különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara. Diagnosztikai kritériumok . könnyen kárt tehet másokban. negativizmusból. önmagában. sztereotipia. TÍPUSAI Kraepelin írta le a SCH. zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet. izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző. majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége. a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. izgatottságból.

Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi. az oda nem illő. gyakran minden ok nélkül nevetgél. Hebefrénia. vitatkozási készség és erőszakosság. krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése. megpróbálják . katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. elbutult affektus. Lényegi vonása az erős inkoherencia. katatoniás stupor 2. nagyzásos hallucinációk jelenléte. viselkedés furcsaságai. A beteg kételkedhet nemi identitásában. szélsőséges szociális elzárkózás. de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. jelentős remisszió nélkül.1. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás. de céltalan. Gyenge a realitással a kapcsolat. nem konstruktív. általában aktív. Kísérő tünetek: hipochondria. A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak. grimaszol. katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5. harag. gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet. bizarrériái. a primitív. vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják. az elsivárosodás.Katatoniás negativizmus 3. viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk.

és az affektív válasz készség is megtartott marad. óvatos. mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek. ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. A típikus paranoid beteg gyanakvó. identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben. formális. de a személyes interakciókban mesterkélt. sokan csavargóvá válnak. de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is. pszichoszomatikus zavarnak. kevésbé regrediálnak az értelmi képességek. neurózisnak.elcsábítani őt. vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. idegességnek. tartózkodó. kerüli a családját. megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek. A beteg nem hallucinál. Rendszerint idősebb életkorban tör ki. Általában közönyös. énerejük is nagyobb. emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. érdeklődés. Szociális magatartása kompenzált maradhat. 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet. de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás. pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. nincsenek téveseszméi. vagy szélsőségesen heves. nem végzi a munkáját. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon. vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. kimerültség. . Tüneteik ugyan tartósak . A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t. A betegség alaptünete a késztetések. kifejezetten ellenséges agresszív is lehet.

inkoherencia. bár a betegség jelei fennállnak. mint autizmus. vagy hallucinációk. lehetnek téveseszmék. ha pubertás előtt kezdődik. Gyakori az érzelmi elsivárosodás. vagy több kategóriának is megfelel.NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte. de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. hallucináció. akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik. szociális elzárkózás. amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba.vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták. dezorganizált viselkedés. . de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet. Akkor diagnosztizálunk. ma ezeket a DSM leginkább borderline diagnózis közé sorolja. gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul. 2. jelen van tévesezme. ha már egy SCH-s epizód lezajlott. excentrikus viselkedés. 1. SCH gyermekkori típusa. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. illogikus gondolkodás. de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat. pl.

beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező. Hónap 2. 4. Év. de legalább 2. akár anélkül. akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása. AZ SCH lefolyásának típusai. krónikus lefolyással . akár gyógyszere s kezelés mellett. amelyek nem osztályozhatóak . az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya. de több mint 6. a 2-3.Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei. Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes. Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--. Évben fejlődésük megreked. Ezek a következők: 1. Krónikus. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart.éve zajlik. több kategóriát ismertet a DSM. 3. 5. kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket. akut fellobbanással.kevesebb mint 2. ahol a beteg reziduális szakaszban volt. nem játszik a kortársaival.ahol a beteg reziduális szakaszban volt. vagy bármilyen gyöngédségre. általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni. szubkrónikus. nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira. Krónikus: azonos a fentivel.

furcsa öltözködés. A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. vagy háborús helyzet. zavartság. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. vagy zavart váltana ki. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. vagy affektív kórképekként. elnémulás. A DSM. amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes felépülésnek. hogy az időtartam --.sem organikus. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. sem paranoid. schizoaffektív kórkép. különös pózok felvétele. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. sikoltozás. Lényegi vonása legalább néhány óráig. de nem haladja meg a hat hónapot. bizarr viselkedés. ami abban nyilvánul meg.beleértve a prodromális. illetve van egy további atípusos pszichózis. jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás. reziduális szakaszokat---. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. amiazon pszichotikus kórképek besorolása. Rövid reaktív pszichózis. aktív. szuicidum . Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCHval azzal a különbséggel. schizofreniform kórkép. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése.két hétnél hosszabb. Három sajátos típust sorol ide. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. a rövid reaktív pszichózis. sem SCH-ként.

hallucinációk uralják a képet. agresszív viselkedés. inkoherencia. durván dezorganizált. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. téveseszmék. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. Ez a diagnózis akkor adható. vagy a felnőtt kor elején. 2. átmeneti hallucinációk. hallucinációk. Olyan betegség epizód . átmeneti útóhatások. értelmetlen szótagok ismétlése. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. az önértékelés összeomlása. ha vannak pszichotikus tünetek— téveseszmék. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. Fellépése általában fiatal korban. ATÍPUSOS pszichózis. asszociációk fellazulása.kísérlete. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. katatoniás visekedés. Olyan affektív betegség epizód. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. dezorientáció. és az újabb emlékek kiesése. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. Gyakori .ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . illogikus viselkedés.

tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. kétpetéjűeknél 5-12%. van . . Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. rendkívül sérülények. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. ha a családban van SCH megbetegedés. de rövidebb. stb. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. kísérő funkció hanyatlás nélkül. az öröjklésnek van némi szerepe.típusai: 1. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. az én és a másik szétválasztása nehéz. 2. ahol nem elég információ. pl. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. mint 2 hétig tart. postpartum pszichózisok 3. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. de nem sikerült igazolni. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. Pszichoanalitikus elméletek. amiket másik osztályba lehetne besorolni. olyan pszichózisokat. 3. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. Egypetéjű ikreknél 6-43%. édestestvérek között 7-15% esélye. nehezen alakul ki az identitásuk. olyan pszichózisok.

Azt feltételezik az anya- gyerek kapcsolat korai zavara, az énfejlődés korai zavara. Az ego, én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése, amelyek az alkalmazkodásért, valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős, ide tartozik az értelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés, figyelem, akarat, valóság-próba, affektívitás, az elhárítások struktúrája , a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása, ami a korai években sérült súlyosan. Hiányzik a stabil self- tárgy megkülönböztetés, tehát self-tárgy konfuziója jön létre, emellett self fragmentáció jön létre. Elmosódnak a self – tárgy határok, és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. Mivel a self- másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. Károsódnak az én-funkciók, az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be, Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka, hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk, hogy megvédje magát a szorongástól, a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. A SCH-s beteg kezdetben számos, vagy minden ingerre fogékony, felfigyel, még akkor is ha irreveláns, és csak később kezdi kizárni, redukálni ezeket.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk, mások agresszívnek, elutasítónak, uralkodó hajlamúnak írták le, de mások túlvédő, túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. Az apa szerepére alkalmatlan, passzív, közönyös személynek, mások az apát fenyegetőnek, támadónak, brutálisnak találták. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák, és megakadályozzák, hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit, attitűdje vele szemben túlzottan birtokló, gyakran ellenséges, hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani, miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. Kettős- kötés elmélete, a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben, míg az apa gyámoltalan szemlélő, a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi, felbőszíti, megfélemlíti, és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát, a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le, és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.

PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása, az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék, vagy féltékenységi téveseszmék, amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek, hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak, a személyiség érintetlen marad, vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. Előfordulás, jóval ritkábban kérnek segítséget, a hozzátartozók csak gyanakvó, kveruláns, összeférhetetlen, különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja, azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Gyakori kísérő tünet a sértettség, a düh, ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet, nagyzásos gondolatok, vagy vonatkoztatásos téveseszmék, a szociális elszigetelődés, magányosság, viselkedés különcségek. Általános tünet a gyanakvás, amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású, fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. hónapnál nem hosszabb. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg, ritkán hanyatlik, intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak, méd akkor is ha a betegség krónikus. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik.

Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. alkoholizmus. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. kivándorlás. süketség. amely a megcsalatás körül forog. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. ami más kórképeknél is előfordul. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. előfordulhat SCH-ban. . lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. affektív pszichózisok. Pontos előfordulás nem ismeretes. megvetik. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek.Komplikáció általában nincs. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. A betegség általában lappangva fejlődik ki. organikus zavarok. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. SCH.

ideje nagy részét betegségének szenteli. . Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. depressziónál. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. pont olyan tájékozatlan. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. mint akiknél előzőleg járt. és azt a saját testi énjén rögzíti. közismert személyek köré szövődik. miatt nem közölheti. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. de rövidesen fokozottan térnek vissza. Általában híres. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. perekkel fenyegetőzik.kényszeres és fóbiás kórképekben. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. hogy abbahagyja a munkáját. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. nem élhet ki szerelmét. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. azonban rajta kívül álló okok. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával.a beteg rendszerint dühöng. eltávolodik barátaitól. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. közli az orvos nem ért semmihez. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver.

akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. 40%-ban kimutatható a közepes. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. amit kivetítenek az ellenségre.Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . baráttal tartanak kapcsolatot. nyomoznak. ez arra ösztönzi. vagy súlyos halláskárosodás. az életére törnek. megfigyelik őket. mint a férfiaké. az omnipotencia és grandiózitás. feltaláló. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid . Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. kielégítetlen jogi esemény történt. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. mint az üldözéses téveseszmék. rendszerint lappangva bontakozik ki. próféta témája. további jogi procedurákat kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. kevés rokonnal. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. ahol a beteggel valamilyen sérelem. vagy valakik üldözik. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. affektív zavarral.

de anya— gyerek relációban sem ritka. Zavart. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. rögzült paranoid téveseszmékkel. Az egymással szoros kötelékben. ami annak eredményeként alakul ki. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. amíg együtt él vele. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. Leggyakoribb nővéreknél. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre.téveseszme rendszer. A dühroham eredménye rendszerint . Aparanoid tartalmak részben közösek.

pánik. esetleg mindkettő bekövetkezik.az. feltételezte . működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. VOODOO halál Ausztráliában. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. vagy a SCH regresszió sajátos változata. . öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. PUERTO RICO. teljesen amnéziás a támadásra. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. szörnyű rettegés.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. hallucinációkkal. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós . amelyet szélsőséges izgatottság. Ha túl éli a rohamot. elemezte a paranoid kórképeket. időnként katatoniás állapot lép fel. vagy őt ölik meg. hogy vagy embert öl. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. és ezért meg kell halnia.

hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. merev. szadisztikus vagy gyenge. Ha a gyerek nem bízhat abban. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. A bizalom hiánya Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. inkompetens. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának. csábító. visszautasító. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. illetve erősen moralizáló. Az anya gyakran túlszabáluozó. . Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. akkor olyan attitűdöt vesz fel.elhárítás abba a formába. Olyan helyzetekben voltak. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. aki gyűlöli őt. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. perfekcionista szüleik voltak. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. ahol súlyosan bántalmazták. aki érzése szerint gyűlöli őt. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. az apa távolságtartó. hogy „nem én vagyok az. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. követelőző.

fokozott elvárások a gyerekkorban.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. ha fokozógik az a helyzet. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. Ha csökken az önbecsülés. szociális elszigetelődés. hogy másban lássa a saját hibáit. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól.túlérzékennyé válik. a tagadást. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. 7. 3. 5. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. hogy állandóan rágodhasson. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. bár maga könnyen bírál másokat.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. 4. Nem tűti a kritikát. ez tovább erősíti ezt a folyamatot. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. A paranoid elriasztja a többi embert. 1. 2. szadisztikus bántalmazás. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. olyan helyzetek amik fokozzák. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy . A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. 6.

Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. . Egyéb mechanizmusok. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél.A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. észre veszi valami nem OK. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. elszigetelődés. adaptációs nehézségek. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit.tűrőképességét . magányosság. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. azonban nem tudja megmagyarázni .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful