Pszichopatologia

PSZICHOPATOLÓGIA Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között?

A legtöbb szerző egyet ért abban, hogy a pszichopatológia, „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról, vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” . „ Egyfajta metanyelv, amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve. Vannak szerzők , akik azt hangsúlyozzák, hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát, 1. a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg,és a pszichiátria egészével azonosítják. 1. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti, vagyis szerinte nem más, mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria. 1. A patológiapszichológiáját, amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti, vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését, amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. Ezekből következik, hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A diszciplina megteremtőinek az USA-ban WITMERT,

franciországban PIERRE JANET, Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása, avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása, öröklött vonások, érettség foka, élettani és kórtani körülmények és élettörténet, egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte, ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez, a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe., ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó , illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja, amely nem más, mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele, ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre, mindezek értelmének, szerkezetének és kialakulásának feltérképezése, az ezeket motiváló konfliktusok, valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható, akár normális, akár patológiás, vagyis akár helyénvaló, akár nem helyénvaló a magatartása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán, a legfőbb három irányzat az, organogenetikus, szociogenetikai, és a pszichogenetikai modell. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője, hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza.

Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között, amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól, és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel, úgymint infekció következménye, lehet ún. szisztémás rendellenesség, amire pl. a diabetes mellitus, és lehet traumatikus hátterű. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe, hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Alap kiindulásuk , hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki, Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit, regisztrálni, elemezni, és a környezeti tényezőkkel összevetni. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők, az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek, az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult, tanult viselkedés. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik, helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen körülmények között alakult ki, hogyan tanulta meg, és hogyan lehetne új tanulással, új adaptív viselkedést

ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--. parfüm illat.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni. Ilyen pl. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. pl. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. megtanulja másképp kezelni . Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. pl. vagy közlekedési eszközt. Az operáns .elsajátítani. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. Több féle megközelítés létezik. Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. alkohol. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk.

elővételezési. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. emlékezési. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. pl. modellt nyújtva páciensének.kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. pl. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . A modellkövetés olyan tanulási forma.gondolkodási. a gyerekek agresszív filmet néznek. intellektuális képességekkel. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az . A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. olykor azonban ellene fordulnak.

borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk.1950. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. így minden problematikus helyzetben . Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. pl. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. Két megalapítója AARON BECK. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. --. ALBERT ELLIS. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg. adekvát és eredményes. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. --.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. itt depresszió alakulhat ki. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. nagyon szerencsétlen vagyok. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok. ahogy azt szereténk.

Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. és csakis rajta múlik. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. szerintük az emberek barátságosak. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. konstruktivitásra termettek. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. hogy szembe mer-e .automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. a jóságra. új értelmezésekre. kooperációra. személyes növekedésre való törekvés vezérli. autentikus életet kell élniük. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak.

GESTALT---TERÁPIÁK . Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. önmagukat nem képesek elfogadni. torzul. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. A klies központú terápia lényege. amit önmagával szemben eddig táplált. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál.néni létezésével. tisztán. egyértelműnek látják önmagukat. Kiegyensúlyozottak. megfelelő empátiát. céljaikkal. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. hogy a terapeutája elfogadja. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. hitelességet értik. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. és ezáltal képessé válhat arra. amin az őszinteséget. azaz miközben felismerik értékeiket. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. Így önértékelésük sérül. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. és a kongruenciát. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. értékeikkel. szükségleteikkel. hogy a terapeuta támogató.

Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. annak a fel nem ismerését. . PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. ismerjék fel. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan manipulál másokat. értékekkel teli autentikus életre. az életük üres. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. és lerázzák magukról a felelősséget. akik értelmet adhatnának az életüknek. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. sőt a kéréseit.Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. és érzelmi terheik. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. de ennek ára van. szorongástól frusztrációtól. depressziótól átitatott lesz. A terhek elől az emberek. személytelen. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. Különböző játékok és gyakorlatok. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. hogy ők maguk azok.

pl. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését.Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. az emberi viselkedést. érzéseit. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. amely minden esetben kielégülést keres. mint „ az izgalom forrongó katlana”. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. amelyet úgy ír le.mivel aaz örömszerzés. Az ösztönös szükségletek. Freudot tartják. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. a drive-ok.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális .csecsemő éhség anyamell. Az irányzat megalapítójának S. Az id irányító elve az örömelv. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. élvezetek szoptatásból. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetüek--. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. gondolkodását. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. orális.

hogy sok impulzus elfogadhatatlan. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. ami az ego vezető iránya. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással . amikor szüleinktől megtanuljuk. Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. mivel ez méri fel az új helyzeteket. de ezt aláveti a valóságelvnek. érzés. ami mindig tudatja velünk. Az eg. tudattalanul magunkba fogadjuk. azt a személyt állítja elénk. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. A szuprego az egoból keletkezik. ami az idből alakul ki. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. és amelyek segítségével elkerülhető. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. tudattalanul szintén kielégülést keres. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. amelybe beépültek a környezetünkből. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe.dimenziói vannak. megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. akivé lenni szeretnénk. vagy helytelen. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. gondolat helyes. hogy valamely viselkedés. Freud alkotta meg a libidó fogalmát amely az iden kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát.

Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. Az ilyen összeütközések az id. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. Bizonyos hatásokra az id. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális . alat. táplálékot adó anya elvesztése.konfliktusban. kóros elváltozások alakulhatnak ki. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. illetve nem működik elég hatékonyan. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. az anyamell. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. gondolataink. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. a biztonságot. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. melyek követelményeket állitanak elé. megreked. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. de ha az id. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak.

Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. anális karakter alakul ki : makacsság. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. apjukkal pedig rivalizálnak.--. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. erős önbecsülést. túlkontrolláló felnőtté válhat. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. szexuális fejlődésük sérülhet. fukar.fiúknál a péniszre. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul. lányoknál a klitoriszra. Mind a lányok. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. Létre hozhat büszkeséget. de kiválthatja . Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. hogy nem rendelkeznek pénisszel---péniszirigység---. itt veszik észre. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni.szükségleteiken. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. A libidinális kielégülés a széklet. A fallikus szakasz a 3. magáévá teszi annak erkölcsi elveit.komplexusnak. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. ellenmondásra hajlamos. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz.komplexusnak. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. Ezt nevezik Elektra --.-4. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. lassan kialakul a szuperego. önszeretet. A második szakasz az anális szakasz. közben anyjukkal rivalizálnak.

Év után kezdődik. a libidinális energiák új területekre kerülnek.önmagunk elítélését. készségek intellektus irányába fordul.viszont. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. És több tényezős okság fogalomra épül. Indulatátéttel--. azonos nemű barátokat keresnek. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. büntetését. A tünet. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. szégyenkeznek a szexuális megnyilvánulásaik miatt.indulatátéttel Álom fejtés. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. A latencia a 6. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. tevékenység. A tünet jelként funciónál. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. eredeti jelentése véletlen. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. . Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. illetve egybeesés volt.

A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. A tünet nem más. Az én működése áll az elfojtás hátterében. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. amelyet a szakember értelmezni tud. a tünet ismeretén alapul. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki.A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. rámutatnak arra. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. A tünet megfejtése annyit jelent. . mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. és ez rádöbbenti. benne a megfejtésre váró üzenettel. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. egy rejtély alakját ölti. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre.

mivel a test jelentősége megnőtt. bőrbetegségek. és csökkenti a pszichés feszültséget.A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. A tünetek alakulása a különböző korokban. izmos szőrtelen. A lényeg az . Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--./ pl. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. divat a pánik . a másik oldalon pedig a közösségre utal.szexualitás. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. a tünet nyereséget jelent azáltal. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. vékony. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. stb. mihez képest . vagyis mindig van társadalmi oldala is. A normalitás definíciója több problémát vet fel. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. Manapság más fajta tünetek a „divatosak . hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. / maradj fiatal. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. A NORMALITÁS FOGALMA Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt.a társadalmi kötelék hiánya. hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. A tünet tehát két arcú . kudarcba fullad valamilyen kísérlete. hogy elkerüli a konfliktust. ezzel magyarázható. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. nem tud elérni valamilyen célt.

törvényeket. akire az jellemző. örömet. Allport úgy véli. szokásrendet. él. milliőt. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. 4. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. hagyományt. mi az amit az adott közeg még elbír. boldogságot. anélkül hogy mások terhére lenne. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. hogy az egyén képes: 1. gondolkodik . és mi az amit már kórosnak. . azt jelenti. hogy normális. alkotó módon 5. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. milyen rendben.önállóan élni. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. Az emberek sokaságának viselkedése. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. velük azonos emberi méltóságot. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. értékrendet. deviánsnak. szeretetet. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. más emberekkel együtt működve 3. társadalmi közeget.normális valaki. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. vagy valami. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. normaszegőnek tart. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. örül. fizikai adottságainakmegfelelően 2. képességeit kibontakoztatva. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. mi az etalon. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva.

a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. 1. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. a környezetb ől származó nehézségekkel való megbirkózás. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. magabiztosan és lelkesen. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. elfogadja a többi embert. ellenségeskedés között dolgozik. tiszteli önmagát és bízik önmagában. játszik és éli családi életét. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. Élvezés. 3. minimális konfliktus.célokat vállalva éli az életét. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. nem . mint annak a hatékonysága. fejlődési elakadástól. nem vesztegeti idejét arra. szexuális örömképesség. félelem. örömképesség. munkatevékenységnek a kedvelése. 2. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. megfelelés a változó követelményeknek. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát.

a valóság érzékelés megtartott. stresszel szemben ellenálló képesség. egységes életszemlélet. megfelelő logikai funkciók. . Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. képes intím kapcsolatokra. 1. hatékony gondolkodási képesség. 1. Autonómia: érzelmi függetlenség. Integráltság: önmegvalósítás. 1. 1. képes felelőséget vállalni. lelkiismeret.. Szociális attitűdök önzetlenség. bátorság. képes szeretni másokat. viselkedés. Intellektuális képességek: pontos észlelés. hogy képes megbirkózni feladataival. kreativitás. Kedvező énkép: tudja. a társadalmi. boldog. 1. beleélés képessége. Energiáit és konfliktusait. megfelelő énerő. ítélőképesség. a tapasztalatoknak a megértése. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. szorongásokkal bánni tudás. identitás. meg tudja o9ldani azokat. önismereti funkciók. 1. probléma megoldó képesség. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. képes szembe nézni konfliktusaival.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés.1. empátia. tárgyilagosság. nincs kisebbségi érzése. önbizalom. képes segíteni. átélés. közösségi gondolkodás. erkölcsi érzék. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. bizalmasság. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. becsületesség. önuralom. megfelelő szintű tudatosság. 1. aggodás másokért. egyensúlyi állapot. elfogadja önmagát.

gondolkodása töredezetté válik. környezetével kapcsolatot nem teremt. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. vagy gyorsul. 3. A pszichomotoros aktivitás nö. a beteg a takaróját gyűrögeti. Percepció amely téves interpretáció. rögzíthető. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. vagy illúzió. leggyakrabban vizuális. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. a logikus gondolkodás felbomlik. érthetetlenül mormol. 4. A beszéd időszakosan inkoherens. 2. musszitáló delírium. az álom valóság elhatárolása probléma. ennek oka az öregedés kitolódása.ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. néhány . a célképzetet könnyen elveszíti. a tudat éberségi szintje csökken. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. hallucináció jelentkezik. a drogg. 5. különösen súlyos az ún. vagy csökken. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. úgymint az alkohol. a figyelem nehezen felkelthető. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb.

1.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. ugyanis a . éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. Lassan. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. befolyásolhatatlan. 4. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. 3. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb. Diagnosztikus kritériumok. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. tétován válaszol.---. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. bizonytalan. Többszőr megismétli a feltett kérdést. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt.--. szarkasztikus. becsmérlő megjegyzéseket tesz. jelentős hullámzást mutatnak . szorongani kezd és dühössé válik. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. régen a pontos kórokában megismerhetetlen.óra. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. vagy nap alatt. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. 2. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. amit a beteg még meg is élhet.A memória zavar mindig kimutatható. Általában korai tünet.

----Absztrakt gondolkodás zavara. etikai színvonala csökken.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. ----. szociális. 3. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. míg a régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. hibás ----. ----. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél.Személyiség változás észlelhető. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió.feledékenység sok kórképben előfordulhat. minőségi változás jelentkezik a premorbid . 4. kritikai készség csökkenése. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. agnózia a leggyakoribbak.az új feladat végrehajtása lassan megy.---. ----.--.Legalább két tünet az alábbiakból. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . ---. apraxia. morális. ami sokféle módon nyilvánulhat meg. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia.Ítélő készség károsodása mutatható ki. hibásakká válnak. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki.

/ normális nyomású hidrocefalus/. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. A kezelhetőség alapján. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. a klinikai szindróma szerint. gyakori a nem tudom válasz. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. de akár több is megjelenhet. depresszió gyakori lehet.személyiséghez képest.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. általában ún. és . Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. a tesztekben hullámzás tapasztalható. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar.

Szenilis plakkok mutathatok ki. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek.féle betegség. 3.. zavartság. inkontinens. gyerekes konfabulációk. jellegzetes ballon . un. ujjagnózia Doxazma képzés. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. illetve a mentális tevékenység meglassulása. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. a fő tünet a memória zavar. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. Pszichomotoros nyugtalanság. 1. depressziós tünetek. Az intellektuális leépülés rohamos. EEG súlyos dezorganizációja. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével.a Pick. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. a betegségbelátás hamar elvész. Vegetatív szintre süllyed a beteg. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad. Vizsgálati leletek. Általában gyors lefolyású. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken. Kezdetben memória zavar. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. Alzheimer-kór * 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el. 2. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. epilepsziás rohamok. ----jobb-bal tévesztés. ----apraxia ----számolási nehézség. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet.kórtól.

morális viselkedés csökken. A szociális. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer- . Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik. 4o-6o év között kezdődik. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban.5 millió lakosra jut évente egy új beteg. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. a betegség belátás hiányzik. nagyon gyors lefolyású.kór diffúzan érinti az agyat. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak. hogy az Alzheimer. a Pick-betegségben főként a frontális. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év.szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. A hangulati fekvés euforiássá válik. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el. Csökken a késztetés. az eltérés abból fakadhat. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek.etikai.

kórhoz. Három fajta kórkép különíthető el, hasonló szövettani képpel. 1. Alzheimer-kór 1. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik, memória zavar az első tünet, később konfabuláció,m téves felismerés, neurológiai tünetek a szótalálási nehézség, konstruktív apraxia, enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 1. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia, agnózia, apraxia, változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Gyorsan progrediál, globális jellegű, a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban, akár évtizedekig is eltarthat. 1. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok, illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak, átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A pszichés tünetek, mint szorongás, depresszió, hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak, jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. A személyiség magja ép szokott maradni, csak a késői

stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog, gyógyszer, barbiturátok, szedatívumokstb. ----metabolikus és endokrin betegségek pl. diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek, látás- hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma, tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. ----Alkohol megvonás, alkoholos encephalopathiák. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák.

AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid, min a hosszú távú. Tudatzavar, vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció, konfabuláció, apátia, indítékhiány, betegség belátás hiánya. Több féle oka lehet, kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi, középvonali struktúrák károsodása alapvető, idült alkoholizmus. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló, vagy visszatérően jelentkező hallucináció, ez minden érzékszervre kiterjedhet. Fontos a delírium kizárása.

ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet, legalább két tünet megállapítható, vagy mániás, vagy depressziós epizód, de az ok többnyire toxikus ártalom, vagy anyagcserezavar. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme, társtünet enyhe fokú kognitív károsodás, bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás, paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki, megváltozhat a viselkedés PSZICHOAKTÍV SZEREK HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK

A drog kifejezés olytan---- nem táplálékul szolgáló---- anyagokra használatos, melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére

hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb.---hallucinogének. amik az érzékelést befolyásolják. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. szenzitizációval és dependenciával jár együtt. MDA.--.cannabis származékok hallucinogén. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. 4. vagyis addikciót okozhat.--. opiátok 2. MDMA. A szereket négy kategóriába soroljuk. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy.használatos. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél. toleranciát és szenzitizációt. nyugtató. 1. Rendszeres fogyasztása dependenciát. különböző gombák. Rövid távon kevés averzív hatása van. Az addikció rendszerint toleranciával. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel.--.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. Farmakológiailag három féle . Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez. amfetamin. Az addikció maga hozzászokást jelent. a megerősítő hatásra sokkal lassabban.kokain.központi idegrendszert serkentők--. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. 3. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük.

amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. Az alkoholfüggőség testi és pszichés tünetekben nyilvánul meg. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. pszichés tünetek a kontrollvesztés. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. Testi függőséget a toleranciafokozódás és a megvonási tünetek jelzik.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. 2. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. amely akkor válik betegséggé. Egyes drogok képesek arra. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. vagy mindkettő károsodását okozó alkoholfogyasztás. 3. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. Viselkedési. ALKOHOL Az egész világon a legelterjedtebb drognak minősül az alkohol. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. a szertől való kényelmetlen megválás. ha az egyén függő viszonyba kerül az alkohollal. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. rontja a kognitív . Alkoholizmus az egyén vagy a közösség. 1.toleranciát különítenek el. tkp.

képességeket. összefüggéstelenné válik. rontja a teljesítményt. szélsőséges érzelmek alakulhatnak ki. az emlékezet kihagy. akadályozza a szocializációt/*/. A személy alkohol fogyasztása periodikus. harsányság. 1. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettek magabiztosak. lazábbak. A zúgivás . barátságosabbak lesznek ettől az emberek. kiegyensúlyozottaknak. a félelmek elpárolognak. és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését. ítélőképesség leromlik. a reakció idő lecsökken. agresszívitás. amikor mindenki elől--. A személy minden nap hatalmas mennyiségű alkoholt fogyaszt. a gondolkodás és a beszéd zavarossá. Az alkohol az etilalkoholon keresztül fejti ki a hatását. Ugyanakkor károsodik a finom mozgás. az ítélőképesség. beszédesebbek. boldogoknak érzik magukat az emberek A boldogság kék madara egészen közel. 1. rendkívül gyorsan szívódik fel a központi idegrendszerben. 1.amíg intoxikált állapotba nem kerül. 1. kerül. A mértéktelen ivás estére és hétvégére korlátozódik. egész napját az ivás ás köré szervezi. gyakori az emlékezet kiesés. A következő stádiumban a motoros készségek tovább romlanak. rohamszerű ivászat következik. fényérzékenység alakul ki melegségérzet alakul ki További fogyasztás esetén rohamosan csökkenek a fékek. így a szorongás csökkentését hozza létre. napkig nem józanodnak ki. leginkább a GABA neurotranszmitter felvételét gátolja. Különféle típusait szokták elkülöníteni. és addig iszik.még önmaga előtt . ellazítva megnyugtatva a személyt Csökkenek a gátlások. azaz hosszabb alkohol mentes szünetek után hetekig vagy hónapokig tartó.

. kéz. kialakul a delírium tremens. depresszió. gyanakvás. ingerlékenység. émelygés. álmatlanság. nyelv. amnézia/ járó . hangulati ingadozás. vizuális hallucinációk. Családi krízisek. vonatkoztatásos. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. féltékenységi. hányás. az érzelmek felszínesebbé válása. tkp. fokozatosan előrehaladó. felszökő vérnyomás. néhány óráig eltartó terminális alvás. későbbiekben verejtékezés. krónikus pszichés károsodás. idegesség. a személyiségtől idegen magatartásmódok. kóros túlértékelések alakulhatnak ki.sem—válalja fel az alkohol fogyasztást. ítélőképesség gyengülése. agresszivitás . általában rövid idő elteltével. szapora szívverés. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. Az alkoholizmussal kapcsolatos pszichiátriai betegségek Heveny alkohol mérgezés: rövid ideig tartó organikus pszichoszindróma PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. A leszokásra tett kísérleteknél megvonási tünetek alakulnak ki. nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. etikai érzelmek csökkenése. szemhéj remegés. gyengeség érzet.

amelyet a beteg szorongással. önvádlásos. szuicidium. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. akusztikus hallucinációk. ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. Üldöztetéses. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. elmagányosodás. pszichoszociális lecsúszás. beszűkülés. üldöztetéses doxazmák.ként jelöljuk. alkoholista karrier. Otthello-szindróma gyakoribb. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. 2. lappangó kezdetű. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. tkp. énzavarok. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. depresszív tünetegyüttes. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. üldöztetéses.munkahelyi krízisek. Hirtelen jelentkezik. vagy alkohol megvonásra alakul ki. . homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. félelemmel pánikkal él meg. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el.

WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV— SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. eufória. OPIÁTOK Ópium és származékai. az endorfinok kapcsán. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. megfázásos tünetek jelentkeznek. hely-idő. légzésük felgyorsul. láz. azonnali extatikus melegségérzés. A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. Néhány hét után hozzá lehet szokni. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. a heroin. étvágytalanság. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. kín. kezdetben nyugtalanság. néha orgazmus érzés .A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet.szituáció tájékozatlanság. hányás és hasmenés. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. . szorongás. . a drog utáni gyötrő vágy. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. hasi és izom görcsök. Megvonásos tünetek. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. izgatottság. kirívó zavartság. jó néhány órás kellemes közérzet. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. morfium. tartósan fennálló amnézia. súlyos izomrángások. kettős látás és a szemmozgás zavarai. kodein. Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. ítélőképesség hiánya. magas vérnyomás. szűnni nem akaró fájdalmak. révületi állapot kísér. repülés.

Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. Rohamszerű mámoros jólétet. magabiztosságot teremt. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. a vérnyomás emelkedését. energikusak. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. szédüléssel. fokozza az energiát a tettrekészséget. HALLUCINOGÉNEK . A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. tabletta. gyors lökés szerű hatás. orrba szippantva. összefüggéstelen beszéd.Veszélye a túladagolás. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. euforiásak lesznek. szívritmus. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. izgatottak. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. illetve intravénásan vagy pipában. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. hallucinációk ritkán. cigarettában fogyasztják. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. kapszula. beszédesek.

szívdobogás. érzelmi. felfokozott percepciót. olyan erős peceptuális. mozgáskoordináció elvesztése. tisztán mindent hal. ecstasy. meszkalin. életre kelnek. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt.Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. szédülés. főként bíbor különböző árnyalatai. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. eltorzulnak a tárgyak. Az észlelés kifinomodhat. LSD. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. a hangok felerősödnek. eufória. nyugtalanságot. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. gyanakvást. izzadás. Villanófény emlék. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. de mégis nagyon veszélyes. ingerlékenységet hoz létre. De nyomott hangulatban szorongást. a vizuális észlelés kitágul. alakot váltanak. hihetetlen színek. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. erős bűntudattal depresszióval. hidegmeleg érzés szalad végig. depresszió. rég elfelejtett érzések. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. de a beszédességet is. szorongás. . szapora szívverés. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. nincsenek megvonásos tünetek. remegés. Az idő észlelés drámaian lelassul. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. és hallucinációkat hoznak létre. homályos látás. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. ez a szinesztézia. a végtagokon bizsergés. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. illúziókat. vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. stb. Olykor a hatása tartósan megmarad.

bacilusok. étvágytalanság. de rontja a teljesítményt. mint simplex fóbia. hasmenés. pánik zavar agorafóbiával. agorafóbia. cynpofóbia a kutyától való fóbia. vírusok. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális . szociális fóbia. pánik zavar agorafóbia nélkül. mysofóbia a piszoktól való félelem. kígyó. rák. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. izzadás. a mélységtől való félelem. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. Megvonási tünetek: höhullámok. ailurofóbia a macskától való félelem. vér. pók. xenofóbia az idegenektől való félelem. aquafóbia a víztől való félelem. stb.hányás. generalizált szorongás. madár. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. fóbiás neurózisok. orrfolyás. testkép elváltozást. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. hallucinációkat okoz. SZORONGÁSOS ZAVAROK Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. pyrofóbia a tűztől való félelem. álmosság. zoofóbia az állatoktól való félelem. Ritkán vezet függőséghez. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki.

ahol a teljesítményt fokozni képes. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. erős nyomás alatt lenni. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. az állat éberebbé válik. érzését jeleníti meg. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. nő a vegetatív reakció. is képes létrehozni. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. A szorongás. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. megváltózik az arousál szint. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. akár úgy hogy elmenekül. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba.-------HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. illetve más érzelembe. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. ha nem túl magas szinten van. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. a tehetetlenséghez.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. fojtottság.jelenség. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. hanem a veszélyt okozó .

mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. A szorongásos feszültség fokától. a testtartása merev. rágja a száját. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. regresszió. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben.késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. A neurotikus szorongás az ösztön. vagy egyáltalán nem tart. stb. hangja megcsuklik. pl. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. a feszültség eloszlik. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. mint kínos érzelmi állapot. aminek konkrét. ritmusa változik. végtagjai rángatóznak. mint eltolás. konverzió. . erőteljesen verejtékezik. racionalizáció. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. hangszíne.----A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. riadtan tart szem kontaktust. Ha a védekezés sikeres. játszik az ujjaival. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. objektív oka van. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. A szorongás jelzés.

2. stb.izgága. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált . vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. A jövő felé mutat. Ösztön-én szorongás. 1. dezintegrációt okozva . mi fog történni. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. attól való félelem. súlyos intrapszichés konfliktus. Általában elfojtott. hanem a tudatos. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. ami módosíthatná. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. 1. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. 6. 2. 3. riadtság. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. Kellemetlen érzés. fejleszthetné az én fejlődését. 5. bizonytalanság. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. megbolondul.A fenyegeő árgy. 4. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. logikus gondolkodást is dezorientáltá válhat az egyén. Emocionális állapot. rettegés. valami szörnyűt fog csinálni. szubjektív tapasztalt félelemmel. pánik.

morális parancsokból fakad. Szeparációs szorongás. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. csökkenésétől érzett félelem. vagy túl elégíti. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. illetve fixációs pontok alakulnak ki. a pszichotikus depressziókban. A testi épség fenyegetettsége. dezintegrációhoz. Ez fakadhat abból. ha ez túl erős. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. a nehézség. 4. akut szorongás hullám kialakulásához. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. identitását. vagyis overprotektív módon viselkedik. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. Kasztrációs szorongás. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. igy a szeparációs. hogy az anya— gyerek kapcsolat nem kielégítő. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. abból fakadhat. amely a szuperegoból származik. ez könnyen vezethet kitöréshez. . --vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni.

a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. hanem a jelenben kell keresni. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. az anya—gyermek duál—unió függvénye. a narcisztikusan sérült self. Freud úgy tartotta. a hamis self. a megkapaszkodástól a leválásig. megvonásai. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. frusztrációi. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. Másrészt ez a . amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. az aktuál neurózisokat. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak.A Freud—i neurózis elmélet röviden. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz.

a zavart előidéző ok szomatikus területen van.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául.szemben az aktuál neurózisokkal. amit Freud pszichózisoknak nevez. Az áttételes neurózisok. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. --. nem pedig pszichés eredetű. felesleges rivális közöttük. a neuraszténiát. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. gyengéd érzelmeinek is . Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. maszturbáció. A fallikus fok azt jelenti.ide tartozik a szorongásos hisztéria.--áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van.mondja Freud--. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. --. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus. konverziós hisztéria. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. amelyben az apja utjában van. nem pedig szimbolikus.az jellemzi. és a hipchondriát.kórok szomatikus . pl. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. „ az izgalom forrása. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. kényszerneurózis--.---. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. hanem szeretetének és csodálatának. Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel.

feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. Régebben azt feltételezték. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. szublimáltabb . gyengéd. A nőket férfiasította az egyenjogúság. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. A női ödipusz másként alakul. mint a fiúk. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. aktív és abban az értelemben is férfias.energikus elfojtás alá kerül. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. hogy azért több a női neurotikus. A szexualitás fallikus abban az értelemben.tárgya. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. homoszexuális beállítódás--. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez. ellenséges anyjával. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. míg a fiúknál erre nincs szükség. „ A fiú— írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával. főleg hisztériás beteg. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. aktív beállítódás női befogadóvá alakul. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. míg a passzív. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. még a nőiesség kifejlődése előtt. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak.miután a kasztrációt feltételezi--.

beszűkült gondolkodás. félelem. zsibbadás. szívdobogás. 2.izzadás. alvás zavarok. vegetatív hiperaktivítás--. 1. koncentráció zavar. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. hasmenés. nyak. a depressziós a világot elveszettnek. szájszárasság. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. szédülés. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. zaklatottság. nem létezőnek. 3. 4. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS. a jövő pedig . elpirulás. motoros feszültség--. nyugtalanság.----aggódás. fáradság. izgulás. elsápadás. hidegségmelegség érzése. hát. izomfájdalmak. ellazulásra való képtelenség. halál. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák.formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. rángatózás főleg a végtagokban.remegés. szapora pulzus és légzés. hideg nyirkos kézfogás. szívritmus zavar. Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. összeszorult gyomor. fejfájás. vigilancia és figyelem zavar---. gombóc érzése a torokban. veszteség. betegség. önmagát inadequat személynek éli meg. gyakori vizelés.

/ katasztrófa. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. irreális félelem jelenik meg. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben./ Tünetei. .meleg hullámok. fulladás. vagy valami szörnyűt fog tenni. Védtelenség. A roham általában percek alatt elmúlik. ritkán néhány óráig eltarthat. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. hirtelen lép fel. terror támadás. paresztéziák. izzadás. derealizáció. mellkasi fájdalmak. attól fél pillanatokon belül megőrül. szívdobogás. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. Légzési zavarok. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. hideg. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. fejfájás. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. hasi fájdalmak. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. halál félelem. remegés. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. zsibbadás.tele van bizonytalansággal . nem köthető szituációkhoz. heves diszkomfort érzés kíséri. reális életeseményből nem levezethető. meghatározhatatlan életveszély. ájulás. szédülés. bizonytalanság. deperszonalizáció. tehetetlenség.

. helyzetek váltják ki. hogy valami szörnyű fog történni. Egyéb szomatikus. szorongás. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. 2. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: * légzés zavar * szívdobogás * mellkasi nyomás érzés * csuklás fuldoklás * szédülés bizonytalanság * irrealitás érzése * pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás * hideg-meleg hullámok * izzadás * ájulás * reszketés. esetleg pánik reakció. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik FÓBIÁS NEURÓZIS Intenzív félelem. elgyengülés. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. hányinger. remegés * a meghalástól. amely reálisan nem volt életveszélyes. amely valójában nem veszélyes és ezzel maga a páciens is tisztában van. palpitáció. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. kimerültség érzés. 3. irtózás.Diagnosztikai kritériumok. élőlénytől. hiprventilláció. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. undorodás valamilyen tárgytól. 1.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. A pánik rohamok meghatározott . általában rövid ideig. helyzettől. A tünetek: ájulás.

nem vezethető vissza depressziós.Attól. kényszeres. mível az irracionális félelem dominálja az életet ---. társaságtól való fóbiák Három nagy csoportba szoktuk sorolni---.A tünetekre jellemző célra irányulnak és másodlagos haszonnal járnak. valamit a beteg elkerülni igyekszik.simplex fóbia Diagnosztikus kritériumok Agorafóbia --.A normális aktivitás egyre inkább beszűkül. ártó szándékú viselkedése számára. ahonnan nehéz eltávozni. Rendkívül sok megjelenése van: acrofóbia félelem a mélységtől Agorafóbia félelem a nyílt helyektől Ailurofóbia a macskától Aquafóbia—a víztől Claustrofóbia—a bezárt terek Cynofóbia---kutya Mysofóbia---a piszoktól. nyílt területen. paranoid. Szociofóbia --.jellegzetes distressz.nem vezetheő vissza depresszív.félelem nyilvános helyeken. --. hogy kiszolgáltatottá válik. ami nem tudatos folyamat.Agorafóbia ----szociofóbia ---.élmény atól a felismeréstől. elkerülő . mások fürkésző. nincs közelben segítő személy ----. paranoid. skizoform kórképre. való irracionális félelem. hogy ezek az érzések túlméretezettek és észerűtlennek --. közlekedéstől. baktériumokól Pyrofóbia –a tűztől Xenofóbia –az idegenekől Zoofóbia—az állatokól Ezen kívűl előfordul még repüléstől.

szociofóbia --. A fóbia keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. de a fóbiás megtartja a realitástesztelő képességét. elkerülő viselkedés bizonyos az előbbiekbe nem tartozó tárgyak. elkerülés.ua. ettől szenved. * Fóbiánál a szorongás tárgyakkal. impulzusok torzítják a valóságot. * Fóbiás áttolás és parpanoid projekció mindkét esetben bels ő feszültségek. van betegség belátása. Maga a fóbia kifejezése Westphaltól ered / 1872/ . elkerülő viselkedéssel jár. A fóbiás neurózis pszichodinamikája. Freud a fóbiát szorongásos hisztériának tekintette.Állandó és irracionális félelem. de a betegséget már Hippokrates is leírta. Elhárító mechanizmusok elfojtás. élőlényekkel szemben --. áőttolás. míg a paraniod nem. a későbbi fejlődés folyamán pedig az anya szeretetének elvesztése. felismeri érzései irracionálisak.személyiség zavarra. Ha az anya nem képes elégséges biztonságos szeretet teli légkört . szimbolizáció. helyzetek. A Freud-i elméletben a szorongás eredete a születési trauma. Differenciáldiagnózis * szorongásos neurózisnál a szorongás diffúz nem specifikus. az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás * Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. szükségletek. miatt érzett félelem.szituációkkal kapcsolatos. szkizoform kórképre.nem vezethető vissza kényszeres. Simplex fóbia ---. megpróbálja elkerülni a helyzetet.

A családja általában kezdetben erősíti is a túl óvó közeget „hisz szegény beteg”. érthetővé. hogy vágyai teljesülése esetén a szeretett akár el is veszítheti. s így elviselhetővé. szexuális. Az áttolás révén a tudattalan szorongás ismert tárgyhoz.a gyerekben a dependencia igények erősödnek meg és a kialakuló személyiségében a dependens tárgykapcsolatok állnak előtérben. depriválódik a környezetétől. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálják a személyiséget. A fóbiás páciensek anamnézisében gyakran találhatunk overprotektív szülői hátteret. A szexuális és agresszív törekvéseket szigorúan bűntető szülői magatartás szintén gyakran fellelhető a páciens élettörténetében. A szorongás forrása nem tudatos. A kora gyerekkori szorongás kihat a későbbi tárgykapcsolataira is. agresszív konfliktusokat. ennek viszont ára van. nem felismerhető. egy kapcsolati konfliktus előhívhatja az addig tudattalan meg nem oldott dependencia. de az idő elő . A szorongás elkerülése érdekében a páciens az elhárító mechanizmusokat működtet. szituációhoz kapcsolódik.ami nem csak a fizikai biztonságot. helyzethez. vagyis a Winnicotti elég jó anya fogalmát ---. elkerülhetővé válik számára.teremteni a gyermeke felé---. a gyerek egyre dependensebbé és visszahúzódóbbá válik. hanem az érzelmi biztonságot jelenti leginkább. a beteg lassan túlzottan elszigetelődik. S mivel a személyiségben ezek a konfliktusok a szeretet személy elvesztésével fenyegetnek létre hozzák a szorongást. Felnőtt korban bármely precipitáló tényező pl. elfojtással. attól való félelmében. áttolással szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik.

tehetetlenséget vált ki. Ez akutan intenzív félelmet. A tünetek lényege a trauma ismételt. a segítségnélküliség érzését. tompultság. megszűnik a szexuális .a traumát ismétlő--. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság.haladtával. izzadás. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. remegés. netán a tünetek súlyosbodásával. A stressz extremitása miatt napokig. Nem tudnak örülni. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. stb. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. tartós képességveszteségtől. maradandó károsodásoktól. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. heves vegetatív izgalmat élnek át.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. intim életük értelmetlenné válik. a reaktivitásban. sajátos alvás zavarok--. szapora pulzus. kontrollvesztést. a válaszkészség megbénulásában. kínzó. egyre nagyobb a terhelés a családon és újabb konfliktusokat eredményez. megsemmisülést. de nem kényszeres újraélése.

érdeklődésük. Ha csoportosan érte őket a trauma, akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat, a gyászolok, a halottak miatt. Emiatt fóbiás, elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket, nehezen alszanak el, hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki, éjszakai tájékozódási nehézségek, páni félelemmel járhat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek, erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól, egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha a tünetek még négy hét után is fennállnak., és krónikusnak nevezzük akkor, ha még fél év után is fennállnak, vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1, olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt, amelyben halál eset, súlyos sérülés, vagy mások testi épségét, veszélyeztetettségét élte meg. 2, intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. visszaemlékezés képzetek, gondolatok, perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 1. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 1. A traumát mintha újraélné illúzió, hallucináció, disszociatív epizódok csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban. 1. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső

vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 1. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. Gondolatok, érzések, beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. olya eseményt élt át, ahol szembesült a halállal, súlyos sérüléssel, testi épségét veszély fenyegette. 1. Intenzív félelemmel, tehetetlenséggel , rémülettel reagált. Az esemény alatt, vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. szubjektív bénultság érzése, elszakadás, emocionális válaszkészség hiánya. 1. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 1. Derealizáció 1. Deperszonalizáció 1. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli, visszatérő képzetek, vagygondolatok, álmok, illuziók, flashback- szerű
1.

epizódok, vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. Szorongás, fokozott készenlét Jelentős szenvedés, szociális, munkahelyi és más funkciók romlása. A zavar min 2napig max. 4 hétig tart , jelentkezik. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót, ami az egyensúlyt, így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál, és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek, Ez okozza a pácies súlyos szorongásait, félelmeit, irritabilitását, alvás zavarait. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus, regresszió, elfojtás, tagadás. Másodlagos nyereség, a környezet a növekvő odafordulás, figyelem, anyagi előnyök. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul, feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára, amelyre nem volt felkészülve, így elhárítani sem tudja sokkolja. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának, de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól, organikus eredetű mentális betegségektől. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Külön említésre méltó a holocaust szindróma, ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó, ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás

vagy impulzusként. heves szorongást él át. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő.bár van kényszeres jellege---. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. szándékokat. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. de sokszor irracionális. káromkodjon nyilvánosság előtt. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket. de nem szükségszerű. vagy rendkívül szimbolikus. autó elé ugorjon. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. elkerülő viselkedést alkalmaz. emlékezeti. amit nem mindig tesz meg. ezzel jelentősen . amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. képek elűzhetetlen. Ha ezeket nem teszi meg. miközben attól fél megteszi. képzeleti. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. tudatos jelenléte. stb.vagy ifjú korban indul.cselekvések. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. gondolatok. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet.folyamatokat fenntartani. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. képekben is megfogalmazódhat. megélhetők tudattartalmakként. amely szavakban. vég nélkül kérődzik.de ez a normális fejlődés része. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat.

kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. a papír pénzeket. ceremóniát hoznak létre. amitől a beteg fél. mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- . és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. külön helyezve a fém. amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. valamely elsődleges impulzus. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát. Mindkét esetben bonyolult . megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat. akkor csinálni amkor egyedül van. kontrollálható. Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak. bár a beteg próbálja leplezni. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. Minden este. Két típusa van : 1. Másik pl. hogy általuk megelőzhető. lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. módosítható legyen.beszűkítheti életterét. alvás előtt precíz megszámolása a pénznek. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. ha ezt meg tudja valósítani. összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. Ezek lehetnek jóvátételi. Pl. Általában a kényszercselekvések. ilyenkor bonyolult rituálét. jövőmegelőző. arra szolgálnak. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció.

A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek. meg kellet fürdenie. „hátha mégis maradt piszok. ruha nélkül kiteregetnie. meghatározott sorrendben és úgy. hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez. közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. de teljesítményük jelentősen romolhat. bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni. kád mosógép--. mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie. mert az rákot okozhat. olyat cselekszik. cselekvések. Mentális képességük nem csökken. hozzáértek a tiszta ruhákhoz. majd a ruhákat bepakolva. attól való félelmétől. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált.csempék. rigid. sőt túlzottan is. pontosan tudják ezek nem normális gondolatok. a család előtt. a heti munka végzését nagyon megnehezítette. ami számára jelentéssel bír. másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat. öblítő nélkül. a teregetéshez. viselkedésük kimért. hiányzik a . egyrészt szégyelte. és ez a félelme nem alaptalan. a család működését érthető módon krízisbe sodorta. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől. vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. mert akkor mindent újra kellett kezdenie. pl pont akkor ment vc-re.egyszer a mosógépet üresen kimosni. én-idegennek élik meg. férje pedig „ direkt” ellene tett. meghatározott mosószerrel. túlszabályozott. ápoltak. 2x kimosni. Általában gondozottak.

így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről. gyakran pontos orvosipszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. akkor még a terápiában is titkolni szeretné. ami érthetetlen érzelmi .könnyedség. a spontaneitás. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel. érzelmek kifejezése általában hiányzik. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat. mozgásuk kontrollált. bele kérdezésre szorongással. amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok. szakszavakat használnak. akkor ez az érzelmi töltés tovább él. de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. hosszadalmasak. Alaposan utána olvastak. meglehet. stb. a terapeuta rá kérdezhet. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat. babonásak. amely nem elfogadhatatlan. mit kérdezhetnek. racionális magyarázatokat adnak elő. a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet. ha utal is rá. előre eltervezik mi hogyan fog zajlani. indulattal reagálnak. körülményeskedők. már jelentés nélkül. beszédük nagyon megfontolt. vannak-e furcsa szokásai. műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. Gyakori a beszédben az ismétlés. a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli. valószínűleg. talán. ettől nagyon nehéz őket eltéríteni. mondataik cirkalmasak. általában el szokták mondani.

REGRESSZIÓ . A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. hogy valamit el kellene követnie. állandón. de nem tudja mit és miért. az énidegen érthetetlen késztetés miatt. mint irracionális vágy vagy késztetés. hanem szeret----. szorongás keltő jelentés.jelentésű kényszergondolattá válik.ez nem lehetséges. annulációval--. a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény. A beteg ez esetben azt érzi. MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség. Ha az izoláció kevésbé hatékony. kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. megelőzik a rossz impulzusok hatását.nem gyűlöl. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan . REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg. azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból. Mivel gondolati úton . ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség. bizonytalan jelentéssel. ezért ellene szegül a késztetésnek.Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás. fenyegetően tudatosulhat. hogy azt ellentétbe fordítja----. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik. amelyek kivédik.meg nem történtté tevéssel--. zavarodottá válik a gondolkodása.

konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. fixációs tünetként értelmezhető. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával. új szorongásokat. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. a páciens megélheti azt is. de ilyet nem lehet mert még valóra válik. hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai. Mágikus gondolkodás. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival. . hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni. nem konverziós tüneteket képeznek. de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti. de nagy árat fizet. az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző. a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában. hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok.Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél. vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna. pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél.

1. durva. ami a 2. nem akaratlagosan előidézettek. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 1. büntető gondolkodást eredményez.. nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 1. ez létre hozza az infantilis. amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el. organikus károsodás. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek. SCH. a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában. felfokozott önkritikát. túlkövetelő. és akadályozza a normális életvezetést. Tourette szindróma.4 éves kor között található. depresszió. szadisztikus szuperego szintre való regrediálást. Nem vezethető vissza más mentális zavarra.pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte.SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot. A kényszer analitikus. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 1. képek szándékok. amelyek énidegenek. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe. kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk. gyakran értelmetlenek. Diagnosztikai kritériumok 1. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok. az . Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések.

autonóm személyiség. kontrollálja a testéből eredő jelzéseket. Ez egy elég bonyolult folyamat. és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok. ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni. a beszéddel. kialakult az anyától elkülönült. irányítsa. elengedni.befogadni. az újraközeledés alfázisához jutunk.individució nagy folyamatába. de ez az autonómia még rendkívül labilis. a beszéd egyre gazdagabbá válik. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással. túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán. Azáltal. oldás. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti. megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. a szimbiotikus szakaszon. és viszonylagos. de ezen túlmenően. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre.végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni.kapni. belépett a szeparáció. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel. ipmulzusokat. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje. túl jutott a gyakorlási szakaszokon.kötés aspektusához jutunk el. más funkciókat is meg tanul. ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme.anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a legnagyobb hangsúly. hogy saját termékeit. és a játék egyre fontosabb szerepet tölt . Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot.

be. megjelenik a dackorszak ahol. az autonómia. vagyis . távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. a kontroll kérdése zajlik.távolódás játékát is jelenti. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős. a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. kielégíthetetlenségben. tehát a reunió vágya. hirtelen hangulat változásokban. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni. ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik. a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben. vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni. instabilitásban. az agresszió. bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját. de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. A világ jóra és rosszra tagolódik. dührohamokban jelentkezik. sokszor mond nemet. A gyerek „hisztizik”. a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. megjelenik az én használata. a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában. amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben. Ez egyrészt a közeledés. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg.

és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás. az anya és a gyerek mát nem működik. tehetetlen. miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”.az anya kompetenciáját sajátjának tekinti. aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. az ellentétbe fordítás. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. de folyamatosan vágyik az anya figyelmére. hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát. az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban. olyan harmonikus egységben. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül. szadisztikus jegyeket mutat. Ez a feltétele annak. . A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek. bűntető. Ez egy igen nehéz időszak az anya.gyerek kapcsolatában. ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni. a reakció képzést. egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. hogy kicsi. Szembe kell néznie azzal. függetlenségi igényeit. mint a szimbiotikus szakaszban. a felettes-én rigid. hogy az anya tőle független lény. gyenge.

A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. az eredeti helyzet visszaállítását. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. büntetéssel. amely a felettes-én szorongást indokolja. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. A kényszercselekvés azért énidegen. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. a változás tagadását. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik.Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. és megvédeni az ént. és azt jelzi. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. hanem a tudat előtt elzárt tudattalanból. sőt örömforrássá is válhat. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének .

Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. amelyekkel nem tud megküzdeni.sikertelenségét. Carter szerint a nők. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. arra utalhat. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. melyet nem sikerült megszerezniük. különösen a nagyobb . században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. azokról az eredeti konfliktusoktól. így a cselekvés ismétlésével. hogy fokozott biztonságra van szükségük. A XIX. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. a tünetet kiváltó traumás esemény és az.A cselekvés ismétlése. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. az érzelmi labilitás mértéke. HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő.

hogy nem a stigmák a fontosak. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. női genitális. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. amelyek el vannak különítve. érzékszervi és mozgászavarokat. a szenzoros . keringési. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. mint a férfiak. Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. vagyis a hisztériás bénulás. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. szenzoros. bénulás. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. gastrointestinális. nagyrohamok. el vannak szigetelve a normális éber tudattól.szexuális késztetéssel rendelkezők. mint pl. a beteg elképzeléseit követi. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. légzési zavarok. ez ma is érvényes megállapítás. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől.től származik. szexuális fájdalmak. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. vakság. olyan gondolatokon alapulnak. Perley és Guze 1962. azért hajlamosabbak a hisztériára. mint a férfiak.

szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. A hisztériás kognició impresszionisztikus. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg.dominancia. excentrikus. álságos. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. Az én és a külvilág. míg a bal félteke a verbális emlékezet. a pontos részletek. illetve bal félteke diszfunkció. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. a logika. mint jobb félteke. a linearitás a jellemző. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. kihívó. .információk szintézisének képessége csökken. a részletek pontosságának hiányossága. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. az összemosásra törekszenek. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. Így a hisztéria leírható.

hallás kisebb. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. hogy sokkal kevésbé meghatározottak. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. choreiform tickek. vagy nem vesz róla tudomást. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat.A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. . komplex jelenetek. ritmikus tremor a fejen. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. a kézen. ------. --------. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. erős nagy mozgások. nem sérül meg. lehet egyoldali és kétoldali. A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak. a lábakon. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. amik az egész testre kiterjedhetnek. A páciens nem veszti el az eszméletét. Érzékszervi zavarok: látás. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg.nagyobb fokban. szcénikus jellegűek. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. vigyáz magára roham közben. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései.

ezért az alapos szomatikus. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre.gyakran felesleges orvosi beavatkozások. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát . DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. műtétek történnek.

2.illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. bár a viselkedését meghatározzák. hőfoktalanítja az érzelmeit. A hisztériás elsősorban érzékszervi. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. visszaható/. míg a jobb félteke befogadó. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. elhidegül a valóságtól. Az érzelmi . intellektuális. A bal félteke uralma aktív. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 1. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. miközben elsivárosódik. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján. intuitív. érzelemteleníti az élményeit. reaktív /ellenálláson alapuló. ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. elemző. amelynek az egyén nincs tudatában. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. azt feltételezi. vagyis fokozott generalizált gátlás. de a szűrés generalizáltan működik. elfojtás. kiszorul a saját élményeiből. így az információ fokozott szűrése. így a disszociatív hisztéria. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. mozgásos szinten gondolkodó. jobb félteke – domináns lény volna. Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. verbalizáló attitűdöt eredményez. bal féltekei diszfunkciós zavar. elhárítás alakul ki. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata.

A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. Éves. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól.kapcsolatok devalválódnak. felszínesek. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. átmenetiek. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. ugyan a fogalom. eseményt értette. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. eseményekhez kapcsolódnak. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. a szociális kapcsolatai ziláltak. amin azt értette. A másodlagosak azok az ideák. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy . mint többszörös személyiség. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. melyek a traumákhoz. már több mint 1oo. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. valódi traumás emléket.

események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt.tudatában. patológiás a disszociáció. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. . szorongásos állapotban. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. némely fóbiás. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. étkezési zavarok. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. border-line zavaroknál. posszttraumás stressz zavarokban. kényszerbetegeknél. 1. 1. ezekből némely bekerül a tudatba . 1. hisztériás pszichózis esetén. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. ha ---lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. szomatizációs zavarok. és természetesen a disszociatív állapotokban. mint egy folyamatot. mások pedig nem. következő zavarokat különítik el. érzések. amely egy kontinumon foglal helyet. 1. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. 1. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével.

de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. 6o% extrém elhanyagolásról. a környezetében levő tárgyak. az emlékezet zavara. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori . hogy tovább funkcionáljon. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. főkén hosszan tartó abúzusnak. vagy erős stressz esetén adaptív. raboknál. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. idegen ismeretlen. mindez rendkívül. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. vagy amnézia. a változás fenyegető. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. a helyzet megváltozott. mintha nem is az övé lenne. szexuális erőszaknál. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. ezáltal képes arra. különösen korai abúzusnak. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. mintha máshoz tartozna a keze. hogy az állapot.A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. A disszociáció akut trauma. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. természeti katasztrófáknál.

Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. 1. nem tud bizonyos tetteiről. racionalizálni kezd. Leír fuga állapotokat. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a . amit környezete neki tulajdonít. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. bár jó raportot képes kialakítani. szorongónak tűnik. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. elfelejt fontos személyes információkat. vagy tartja fenn. Nem drog. amitől a kérdező jön zavarba. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. megváltozik a realitással a kapcsolata. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. amnéziára. 1. vagy tárgyakról számol be. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. hogy került oda. Interjú helyzetben. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. 7. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. Elfordul. pl. amik ismeretlen környezetben találja magát. 1. visszahúzódik. Flashback. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. esetleg disszociálni kezd. de bizonyos helyzetben. anélkül. vagy alkohol indítja be. vagy fokozatosan. ismétlődő. amelyek vásárlására nem emlékszik. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. vagy teljesen hiányoznak. az un. 1. és megfelelő a realitás tesztelése. rekonstruálni kell az élettörténetet. hogy tudná. 1. öncsonkító viselkedésekre.szexuális. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik.

Nem amnéziás szuicid kísérletekre. Amnézia. 1. amikkel nem tud elszámolni. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. 1. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. azt követően megszűnik. sem máskor nem említ amnéziát. 1. vagy tagadás. 1. de nincsen idő elvesztése. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs . vagy zavaros leírások. Nem kell rekonstruálni a múltat. ha megjelenik az amnézia. AMNÉZIA. sem korábban. haraggal társul. 1. 1. nem jelenik meg ellenállás. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére. alkoholhoz. akkor enyhe. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. Nincsenek tiszta fuga állapotok. racionalizálás. amik pl. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. gyakran spontán hoz fel példákat. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. legfeljebb bizonytalan. pánikhoz kapcsolódnak.pszichóziban 1.személyiség zavarban 1. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. nem talál magánál dolgokat. amikor az amnézia szóba jön. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. AMNÉZIA. ami dühvel.válaszadésban. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. Nincsen időegység elvesztése. nincs fúga állapot. öncsonkításos viselkedésre. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. Interjú helyzetben. 1. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést.

amelyek a következőek lehetnek: . kommentáló hangokat a fejükben.Gyakran hallanak vitatkozó. pl. Személyiség zavar. --------mintha álomban lettem volna --------mintha gépek robotok lettek volna. ----.nem érez. 2. átélhetik a testtudat megváltozását. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. hogy az valaki máshoz tartozik.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. -------. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. .mintha ködben lettem volna. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. más irányította volna a viselkedésüket. különösen gyerekkori trauma esetén. PSZichózis . de azokat nem sajátjuknak élik meg. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. hanem legtöbbször ijesztőnek. de úgy érezték. Ezek a hangok nem tűn nek el neuroleptikum hatására. 1. legfeljebb pszichotikus epizódokban.élményekről számol be. mintha valaki más lett volna belül. 2. pl. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan.testen kívüliség élményei. ---. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. Nincsenek akusztikus hallucinációk. 2.

mintha a korábbi elkövető lenne. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. fiatalabb alter személyiség esetén. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart.Deperszonalizációt a pszichózis alatt. ha megjelenik deperszonalizációval társul. nem ismernek fel hozzátartozókat. de az epizód után a hangok eltűntek. mintha távolban lenne. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. vagy röviddel a pszichotikus. pl. Partnert úgy éli meg. sokkal bizonytalanabbul írják le. . DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. Pszichózis. mikor más részük uralja a viselkedést. Személyiség zavar. vagy röviddel utána írnak le. különösnek tűnik. bizonytalan lesz. Ismerős. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. vagy mániás epizód után észleltek. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. Derealizációt ritkán írnak le. vagy családtag ismeretlennek. teljes emlékezet kiesést észlelnek. még akkor is ha.

------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben.elmondják .gyakran átélnek korregresszió .Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. bizonytalanság. öltözetük. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. A szerepek---. ki is ő valójában. idegen dolgokat találnak maguk körül. mindig máshoz alkalmazkodnának. konstruktív és destruktív részek között. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. ---. amelyeknek más lehet a kora. de a részeket egoszintonnak éli meg önmagához tartozónak. képességeik.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. mintha különböző szerepeket játszanának. mintha nem lenne saját identitásuk. szociális kapcsolataik. . úgy élik meg az identitás zavart. ---.más a nevük. kontrollálják viselkedésüket. vagy transzszerű állapotokat. ---. különböző belső részek irányítják őket. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. koruk. A belső harc a self két része között zajlik.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. neme. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról.állandó belső harc.

mintha megszállta volna őket valaki. egocentrikus. A hisztéria pszichoanalitikus modellje. stb.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. Nem jelenek meg alter személyiség részek. szuggesztivitás. úgy élik meg. vagy falásrohamoknál.rossz részre hasadt self.előfordul az életükben különböző neveket használnak. Nincse külön nevük. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia. . koruk. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. dramatizáló viselkedésű. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. --. Személyiség zavar. legfeljebb jó. de a szerepet ego. dependencia. és nem amnéziás .----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek. hamis érzelmek. jellemzik. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok.szintonnak éli meg. ---agresszív rész lehasadásakor. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. A század . de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. infantilis. öltözetük.

Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása.----kielégül. szuperego. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. zakatolás.---. amelyben mindhárom pszichés instancia. de csak éjjel 2 és –3 között. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. de a pszichodinamika ugyanaz. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. lelki okai vannak a szívbajomnak”. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. Az ösztön feszültség csökken. mivel a tünetben autoerotikusan többé. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus..id. a személyiségben levő ellentmondásos .kevésbé kielégül. szív szorítás. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. szexuális zavarai. olyan kompromisszumot. manapság. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. hasgörcs. inceszt jellege. az egyént. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. az ödipális szinten történt elakadás. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. sokszor a páciens így is jelentkezik be.elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. pánikos tüneteket hoz a páciens. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. Pl. mivel megmarad annak tiltó. illetve a konverziós tünetek „lightos „ módon nyilvánulnak meg. ego. hasmenés. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul.

vagyis az apára--. így megerősödnek a hisztériás tünetek. segítséget. dinamikák. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. az élmény lehetőségek beszűkültek.tendenciákról. alapvetően nagyobb a függőségi. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. de ez ütközik azzal a vággyal. A hisztériás személyiségnek. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. ha kívánja a férfit. omnipotensen vágyik . A tünet fenntartásában az ún. más folyamatok.odaadni. hisz érdemessé válik fenntartani. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. együttérzést kaphat. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat. több figyelmet. dependencia igénye. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. Vágyik önmagát a férfinak. a kapcsolatok tartósan zavartak. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. akire az ödipális vágyak vetülnek---. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. az életre való rátermettség redukálódott. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. ha eredményét a külső kapcsolatok.

Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. az odaadás azonos számára a kasztrációval. . Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. a fallikus. Az ok.utóbb csalódik. A kasztrációs szorongását. hanem a saját ideáljait. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. Feladja a rivalizálást az apjával. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki. hogy szerethessék. amíg a pénisz irigység fennmarad. nem elég értékesnek ahhoz. mert a felettesénben erre tilalmak vannak. ennek eredménye a potencia zavar. vagyis minden tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. Az a tény. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása.rá. Ennek a félelemnek van még egy forrása. bizonyítéka annak. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. grandiózitást vár el tőle. realitásában. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. vagyis nem a maga valóságában.narcisztikus szervezettség. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. pénisz irigysége feladását jelentené. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. Érthetően előbb.

amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik.Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. homoszexuális beállítódás. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. depressziónál. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. A konverziós tünet pl. ilyen pl. Fenichel szerint nemcsak genitális. pánikszindrómánál. 1. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. amit újra és újra meg kell erősíteni. akkor kialakulhat az un. 1. mint a genitális—szexuális késztetés. 1. a Don Juan típusú férfi. a traumás neurózisoknál. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. hanem agresszív. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. orális. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. kényszerek. 1. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. 1. Különböző „geológiai” . hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak.

agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. szenvedés.rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. betegség. mint valójában. 2. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. passzivítás segítségével gyengébbnek. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. olyan erőt. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. a dramatizálás. hogy a személy mások. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. 1. pl. érzelmi . Arra irányulnak. A tudattalanul létrehozott szcénák. pszeudoprogresszív. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. mint amilyen valójában. nárcisztikus. érettséget. orális. segítségre szorulónak mutattja magát .identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás -----disszociáció. amit hisztériásként észlelünk. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. de főleg önmagát másnak élje meg.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. a testi beszéd szimbolikája.énnel szemben. éretlenebbnek.

vagy pszeudoneurológiai tünetek. ízület. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. emlékezetkiesés. 1. gyengeség. örömtelenség az érintésben. vizelési zavar. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. fájdalom az aktus közben.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. járászavar. végtag. Konverziós. SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. görcsroham. 1. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. hányinger. szabálytalan jelentkezés. Fájdalmak: medence. 1.gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. veszélyeztetett terhesség. nyelési nehézségek. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. Gyomor. süketség. ájulás. ez alatt ingerlékenység. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. fejfájás. terhesség alatti hányás. úgy érzi komoly baja van. vérzések erőssége. nemi szervek. . a hang elvesztése. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. 1. ételekkel szembeni túlérzékenység. kettőslátás. hasmenés. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. korán kezdődő és tartós panaszok. A beteg mégis. ezeknek nincsen organikus háttere. homályos látás. műtét fordulhat elő. multiplex. hányás. ezt színesen dramatikusan adja elő. fluktuáló. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. 1.

ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. A szexuális . Ezek a betegek. csak saját bajuk foglalkoztatja. multiplex. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. hangulati nyomottság. különösen. Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. ha nem velük foglalkoznak. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. illetve heves agressziót vált. és előbb-utóbb szimulánsnak. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. exhibiciónista módon képesek viselkedni.tartja. tartós. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . éppen ezért nehéz elkülöníteni. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. depressziós kórképekkel. de ugyanakkor erősen kontrollálóak. magatartásuk én-központú. sajnos a demonstratív.1. amin persze a beteg sértődik meg. ám színes tünetekkel szemben. somatikus panaszok sokasága. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. visszatérő. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. a libidó közvetlen transzformációja. az aktuálneurózisok közé sorolta. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. nehezményezik. a szomatoform zavar lényege a sok. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. kapcsolat zavar.

hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan . Néha a testi tünet páncélja áttörhető. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció . 3. Nem része más kórképnek. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 3. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. a hipochondriás tünet nem más. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja.késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. de ezt a beteg nem fogadja el. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. A tünetek legalább 6. úgy jön létre. hónapja fennállnak. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh.A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. azaz én-védő funkciója van. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. anélkül. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. DSM 1. Mások inkább orális zavarnak tekintik. A tünetek sajátos interpretációja. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. 2. agresszió tódul elő. 3.

segíti amit egyébként elérni nem tudna. vagy ha van is szervi alapja. vagy pszichológushoz.DISMORFIÁS ZAVAR 1. TEST--.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön 1. DSM 1. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 1. 2. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. enyhe fizikális anomália jelen lehet. 1.megszűnnek. 1. többnyire számos szomatikus vizsgálat. munkahelyi romlást okozhat. 1. stigmatizáltnak érzi magát. Viszonylag ritka kórkép. környezeti terheléssel. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. a fájdalom mértéke meghaladja azt. A fájdalom lehetővé teszi. A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. szociális. Enikő PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. . 3. de a személy aggodalma túlzott.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. ezt a beteg nehezen fogadja el.

A beszédük halk. elutasítottságot. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. 4. a kognitív. Semmiben nem találnak örömet.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. és ő sem képes senkit szerertni. a motivációs. szemkontaktust kerülik. nem ritka a szuicid veszély. a viselkedési. legfontosabb területén jelentkezhetnek. szomorúságot. kellemetlennek. elvesztik a humorérzéküket. „faarc”. ürességet. nem szereti őt senki. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. gyakori sírásrohamokat élnek át. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. mimikájuk szegényes. zárt. 3. időnként dühöngenek. általános energia hiányban szenvednek. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról.A betegek nehezen hozzáférhetőek. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. az érzelmi. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. merev. „sótlanok. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. . alacsonyabb rendűnek . Külsőleg csúnyának. 2.MÁNIA---. DEPRESSZIÓ----. monoton. inadekvátnak. gyakran szorong. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot.”. élnek át. nagyon mozdulatlan. színtelenek. megszűnik a lendület a kezdeményező készség. 1. lelassulás. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. visszataszítónak. és a szomatikus funkcióknál.

alvás zavarok széles spektruma. úgyse fog semmi sikerülni.felhangoltság. PMD csak akkor diagnosztizálunk. de ez nem intellektuális deficit következménye. felfokozott beszéd. Romlanak az intellektuális képességeik. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. emésztési zavar. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. A mániás beteget fellazultság. megnövekedett aktivítás jellemzi. kellemetlen mellkasi szorítás. egyáltalán alkalmatlan az életre. ha legalább egy mániás és egy . motoros és mentális lelassulás. Szomatikus tünetek: fejfájás. 5. székrekedés. ezért mindent halogatnak. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. Ebből következik negatív jövőképe van. aggódalmakodás jellemzi. Fajtái unipoláris depresszió. néha nyugtalanság és félelem. sem passzív módon kipihenni. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. akikkel senki nem akar szóba állni. szédülés. sebességben. örökös fáradtság. ingerlékenység. kapcsolatba kerülni. hanem motivációs eredetű. mindig a legrosszabbra készülnek. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat. vagy túl evés. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. nem képes jól koncentrálni. csökken az emlékezete. nem képes magát sem aktív. minőségben. Gyakori az étvágytalanság.undorítónak tartják magukat.

A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. élénkség. nem kételkednek önmagukban. Örökletesség valószínű. Endokrin rendszer zavara.megnövekedett motoros aktivítás. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. jókedv jellemzi őket. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. 35-60 év. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. hatalmas erőfeszítésekre képesek. Etiológia. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. relative magasabb arányban a nőknél.depressziós fázist azonosítani tudtunk. míg a depresszió idősebb korban. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. bár felületessek.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. A hipomán könnyen beszél. általában semmi nem állíthatja meg őket. cselekvési kedv. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. jókedvűen humorosan és vég . Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen.

Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. . gyakoriak a szleng kifejezések. befejezetlen gondolatok. viccelödő. de saját érdekeiket is semmibe veszik. Ha nem figyelnek rá. kötelességeikkel. túl tolakodóvá. de nem odaillően. idétlenkednek. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. ez fokozatosan is kifejlődhet. egzaltáltak. ebből fakadóan megszűnnek a határok. nincsenek tisztában jogaikkal. A páciens teljesen kontaktus képtelen. minden helyzetben nonkonformak. beszéde fellazult. elfelejtett . de nem fejez be semmit sem. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. folyton humorizál. de hirtelen is kialakulhat. Egyik tevékenységből a másikba csap át. túl személyeskedő. inkoherens. öltözködésükben „ csupa fux.nélkül. gyakori az italozás. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. túl intim. haverkodnak. majd másik pillanatban nevet az egészen. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. vagy heves düh kitörése lesz. de a legextrémebb formában. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. kontrollálhatatlanná. gyakran tartalmatlan. asszociatív leágazásokkal. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. impulzívvá. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. könnyen elsírja magát. felületes. váltogatja a gondolatokat. de szükségleteikkel sem. ingerlékennyé válik. Minden eddigi szimptóma megjelenhet.

1.nek jelen kell lennie. Zavartság. kritikátlan szexuális viselkedés. . D. bár összefolyhat depressziós hangulattal. munka. de jelenleg tünetmentes. nem képes kooperálni. Gondolat rohanás. társasági. C. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. hallucinációk. Csökkent alvásigény. SCH. . növekvő aktivítás. 1. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. figyelemzavar 1. Gyakoriak a hallucinációk.. hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. vakmerő autózás. Önértékelési infláció. esztelen üzleti szerződések. esetleg téveszme. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. D. 1. Időtartama legalább egy hét. Szokásosnál több beszéd. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. paranoia. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. Diagnosztikai kritériumok: A. 1. Remisszióban van a beteg. 1. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. A. 1. mulatozás. vagy csak 2. 1.Előfordulhat. pénz költés. 1.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. paranoid kórformák kizárhatók. vagy nyugtalanság. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. SCH-id. beszédkényszer. grandiozitás érzése. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. hangulattal nem kongruens téveszmék.. szexuális. téveszmék. Bizarr viselkedés. aminek nem ismeri fel káros voltát.

de anélkül is kialakulhat. legalábbis fantáziában. gyakori. Reménytelennek éli meg az életet. --. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. De nem tűnik dezorientáltnak. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens.pszichomotoros gátoltság. A páciens kedvtelennek látszik. mozgása lassú.. nincs intellektuális defektusa. halkan. mint mikor lefeküdt. ha a realitásérzék láthatóan sérült. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. Nincsen étvágya. utal is a szuicidumra. bizarr viselkedés állapítható meg. nehezen beszél. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. hallucinációk. nem tudnak kikapcsolódni. nem tud aludni. Sokféle szorongásról. mintha fájna a beszéd.Pszichotikus jellegű állapot. hogy a családban más tagoknál is előfordult. csak kérdésekre válaszol. csak a családja terhére van.depresszív hangulat. . csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. félelemről számolhat be. kárt tesz magában. ---nehézségek a gondolkodásban. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. azt is nagyon szúk szavúan. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. meglassúbbodottan beszél. árad belőle a kínlódás. Nincsen spontaneitás. a munka végző képességük jelentősen csökken. de ez valós veszély is. de másokat is megtámadhat. téveszmék.

igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. A. 1. Értéktelenség érzése. döntésképtelenség. A halál visszatérő képzete. ingerlékenység. Rémálmai vannak. sötét gondolatok.. . legalább két hétig tartó időszak. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 3. társul. székrekedés. aluszékonyság 3. koncentrációs nehézségek. letörtség. örömtelenség az élet minden területén. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. rossz hangulat. ksérletek. diszforikus hangulat. energiátlanság. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. Nyomott. B. csökkent érdeklődés. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. nem váltogatják egymást. étvágytalanság—súlyveszteség. Gondolkodási. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. 3.Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. gusztustalannak érzi magát. 2 álmatlanság. hallucinációk. bizarr viselkedés. elesettség. 3. 3. étvágytalanság. kedvtelenség. erős őnvádlások alakulnak ki. Csupa rossznak érzi magát. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. 3. önvádlás. határozatlanság. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. visszamenőleg is és a jelenben is. csökkent szexuális vágy. komly szándék. szomorúság. öngyilkossági gondolatok. reménytelenség. örömtelenség. a következő szimptómák közül legalább 4. Fáradtság. csökkent érdeklődés.

pszichomotoros epilepsziánál. SCH is indulhat hangulat zavarral. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok.48.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. téveszmék. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet. bűnösségi érzésekről. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság.de akár hónapokon keresztül is tarthat.intrakraniális lézióknál --. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. de jelenleg nem állnak fenn. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--.toxikus delíriumnál. hallucinációk. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást. inadekvátság . bizarr viselkedés figyelhető meg.óra --. depresszív stupor.D. Az akut mánia --. --. Differenciáldiagnózis. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz. közbülső tiszta periódusok nélkül. --. ha a múltban voltak ilyen tünetei. Remisszióban van a beteg.

Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. Igen ritkán fordul elő. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. pl szeretett személy elvesztése.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. míg az SCH. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMDben leírtakkal. az SCH-s nem visszafogottabb. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. bűnösség érzéssel. vagyis nincs pszichotikus tünet . fertőzések után. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. a realitás kontroll elvesztésével. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. de nem sérül a realitáskontroll. depresszív hangulattal. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. szemben az összes többivel.érzéséről. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot.s nem.

ügyetlennek. önleértékelést. hogy az inadekvátság. majd önleértékelés alakul ki. 1. pl. frusztráló. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. a korai fejlődés patológiás.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. családi környezet nyomasztó. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. Az utóbbi két évben.Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. csúnyának. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. A magára maradt. Önmagát elutasítottnak. 4. csökkentértékűség érzése kialakuljon. 2. 3. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus . excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. bűntudat érzés. felnőttkori tárgyvesztés esetén. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. szeretetre nem méltónak. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. annál nagyobb az esélye annak. alkalmatlanság. az irreális felettesén. rigiditás. az el nem fogadás. Diagnosztikus kritériumok 1. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek.

csak most erősebben.örömszerzésre. könnyezés. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. teljesítmény csökkenés. pesszimisztikus jővőkép. ---4. szokásosnál kevésbé beszédes. az életében ez mindig jelen volt. alkalmatlanság érzése. produktivitás. ---12.depresszió szintjét. krónikus fáradtság. 4. ingerlékenység. bánat. önvád. reménytelenség. ---13. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. álmatlanság. energiátlanság. csökkent érdeklődés. figyelem. dührohamok ---8. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. pszichotikus jegyek hiánya.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. gyakori sírás. ---5. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. ---11. halál. szórakozás hiánya. vagy aluszékonyság. élvezőképesség. . levertség. szorongásos feszültség. reménytelenség érzése mellett csökkent érdelkődés szinte minden iránt. ---3. koncentráció zavar. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. ---2. ---1. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. Differenciál diagnózis. 2. ---9. ---7. öngyilkosság visszatérő gondolata. reakcióidő csökkenése. A depresszív szindróma--. ---10. örömtelenség. 3. tevékeny. önsajnálat. csökkentértékűség. ---6. vagy hiányzik. a hangulat romlása eredményezhet regressziót.

a depresszióját rejteni igyekszik. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. ezért fokozott mértékben kompenzál. . Kezdetben kedvtelenség. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. ffi 60-65. beilleszkedést tesz lehetővé. alvászavarral jellemző kórkép. szorongással. étvágytalanság. estére jobban érzi magát. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. valóságkontrolljuk. 2-3. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60./ kezdődő aggódással. reggel a legrosszabb.A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. passzív dependens és agresszív karakterek. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. de korahajnalban.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. hárít.depresszió mélysége. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. amire oda kell figyelni: --. Körül felébred és nem tud visszaaludni. érdektelenség. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat.

de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. Elvesztett hozzátartozó. Gyerek elköltözése. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. visszamenőleges önelítélésbe. hanem gyerekkorban. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. intelligencia deficit mutatható ki. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. KRÍZIS – koncepció. szuicid gondolatok merülnek fel. Tétlenség. amelyek depresszív jellegűek.álmatlanság. A neurózis nem az involúció időszakában indul. illetve a tünetek általában enyhébbek. nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoidparanoid / . Magány. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. szexuális vágy csökkenése. semmi sem sikerült. . fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. esetleg mindennel leszámolt. megszűnése. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba.

Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. amely az érintett. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. Megkülönböztet:1. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg.Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. . nagyon mély. patológiás gyászreakciót. Bizonyos kockázati események. másoknál túlzó formában jelentkezik. néhány esetben késleltetett. fájdalmas csüggedés vagy levertség. hogy elfogadjon más. regresszív reakció: komoly depresszíó.-re nyúlik vissza. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. A szinróma lehet típusos és atípusos. 3. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. Lindemann az akut gyászreakciót. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. fájdalmas állapotként határozta meg. 2. 3. normális gyászreakciót. 2. amelyben az egyén találja magát. a krízis elmélet 1942. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. elfordulás azoktól a tevékenységektől. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. amelyben mind a jobb. annak a képességnek az elvesztése. nem minden érintettnél alakul ki krízis. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. arra a kockázatos szituációra utal. öngyilkosság. új örömforrást.

másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. 1.Normál gyászmunka jellegzetességei. mindenkinek könnyebb. az ellenséges. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. akkor tapasztaljuk. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . stb. tagadás. szorongás gyakori jelenség. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés. általában rövid ideig tart. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. erősítheti a bűntudat érzését. Dühös lehet a világra. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. mert meghalt. ambivalens érzés. / kamasz. Bűntudat jelenléte. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. 7. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. ez lehet az első reakció. 5. hanem egy deliberált. 2. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. keresi a hibát. 6. Ez még több bűntudatot mobilizál. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. segítségnélküliség átélése.apa konf / 4. acting out szintű cselekvés. segítség nélkül maradt. A bűntudat legfontosabb forrása. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. mert itt hagyta. 3. Érzelem nélküliség. az orvosokra és mindenkire. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. állandóan ezzel foglalkozik. hogy más halt meg és nem ő. Ha voltak előtte halál kívánságai. A klinikai tapasztalat. 9. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . az átélt indulat. 8. mit csinált rosszul. .

fájdalmas érzéseket elviselni. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. alacsony fájdalom tűrés 2. depresszió. 5. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. ha a páciens képtelen szorongás. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. a halott túlidealizálása. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. 2. ha az elhunyt balesetben halt meg. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. dühös vita zajlott. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. bűntudat 4. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. A halál módja. viselkedési minták elvesztése. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések átélésének elkerülésére. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. 5. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. . a személy kiemeli a tárgyat. hogy a halott személy él. 5. az én állapota. vagy menekült.Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. 4. az egyén adaptációs képessége. szomatikus problémák. ellenséges reakció. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. váratlan vagy hirtelen halál. 3. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történ ő szembesülést. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. 6.

végül patológiához vezet. Interakcionizmus--. a szellem felfog és akar. egy specifikus pszichológiai ingert.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. Descartes --. 1.a lélek befolyásolja a testet. amik befolyásolják a belső szerveket. akkor a személy szorongással válaszol. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. 2. a test pedig olyan mint egy gép. Specifikus pszichés--. ellenségesség ---jelenik meg a személy számára. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. Általános tényezők hangsúlyozása.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. és a test befolyásolja a lelket. még nem tudjuk miféle szervi . anyagtalan. Bizonyos konfliktus. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik.PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van.szomatikus összeköttetéseket feltételez. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek.

keményen dolgozó. nem próbál személyiség típusokat. pl. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. kolitist. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. magas vérnyomáshoz. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. ami gyomor fekélyhez vezethet. asztmát eredményezhet.prediszpozicíció miatt. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. hajszolt ember. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. vagy artritiszhez vezethet. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. az abíciozus. és tartós és hosszan tartó. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az . ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben.

szimbolikussá válhatnak a beteg számára. és az egész élettörténetétől. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. a tartós változás patológiát eredményez. hiányosságot talál önmagában. ami az orr bedugulásával járhat. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. az orrnyálkahártya vérbősége. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. nem képes ezeket megváltoztatni. vagy mint patológia. nem tud megbírkózni. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. szorongással. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. nem tehet .emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. hanem inkább a betegtől. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. ettől a válasz inadekvát. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. aki ezeket az érzéseket éli át. Pl. a kialakított reakciómintától. mint hibás fiziológiai funkcionálás.

A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet . küszködés állandó érzése. nyugtalanság. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. tünetei feszültség. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. 3. ami a működési hatékonyságot zavarja. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. Rémület és zavarodottság. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén.semmit. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. irritabilitás. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. koncentrálási képtelenség. Diagnosztikus kritériumok: 1. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. vagy patofiziológiai oka van. múlhatatlan aggódás. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. 2. dependensen kötődnek. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. infantilisek.--védekezés egy túl korai.

a születés után az első légvétellel indul. olyan általános irányulságot képvisel. infekciózus. ilyen esetben a roham csakis a beteg . és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. funkcionális szindrómát. pszichoszomatózisokat. A pszichoszomatikus medicina. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. Minden életkorban jelentkezhet. és különösen azok kezelésében. A légzés az önkifejezés eszköze is. A légzés és az autonómia kapcsolata. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. Légzőszervi betegségek. Az instrintic forma magában foglalja az ún. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás— intrinsic asztma bronchiale között. megerőltetéses és a reflexes aszmáka.a kilégzés zavara. 3. Asztma bronchiale--. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel.elkülöníteni: 1.neurózisok. konverziós szimptómák. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. 2. lefolyásában. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. szerv. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra.

a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. Pszichodinamika 1. elfojtott ellenségességgel. Szexuális csábítások. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. Mások orális személyiséget írtak le. Ez értelmezés mellett szól. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között.által a virágnak tulajdonított jelentés. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. versengő érzések. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki.-. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására. fantáziák emocionális . A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív.-. akiknek jellemzői a paranoid vonások. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért.tartalom miatt váltódik ki. A sírás elnyomásának magyarázatát. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. Leírtak respirátoros személyiséget. a roham a tüdő bömbölő jelenete. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. 2. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni.

amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától.-. viszonylag tudatközeli lehet. legtöbbször bizonyos emberekre irányul. Az a célja lehet. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. Köhögés—öklendezés. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. 3. infekciós oka van a köhögésnek. Emellett a tiltakozás. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. és ilyenkor tehermentesítést jelent. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. ha nem organikus.feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. Fuchs és Weizsacker . A köhögés arra szolgál. amely asztmás rohammá alakul. akkor belső feszültségre utal. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. feszültség. 4. „összeolvadni”. A beteg konfliktusát a befogadás.. mivel megtorló visszavonástól. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk.-. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. így tiltakozó köhögésről beszélnek. „ A szorongás. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a .Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz.

hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. kötelességtudó. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. légzési fűzőt. de a gátoltságnak is kifejezője. a hiperventillációt és az ún. az életkor előre haladtával ritkul. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. Rendkívül normatartók. mély légzési kényszer áll elő. önmagát erősítő folyamat. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. mint a sóhajtozó légzés. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. . ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. így ördögi kör alakul ki. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott.köhögése közötti összefüggésre. idegesség kifejezőjeként tartják számon.depresszív. légszomj. takaros. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. a mellkas beszűkültsége. Az ideges légzés szindróma. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris.

alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Saját igényeiket rendszerint visszatartják, erősen gátoltak, agresszív késztetéseiket képtelenek meg- és kiélni. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani, mivel, a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Főleg olyan családokból származnak, amelyekben a gondoskodó, érzékeny, de frusztráló szülők miatt, erősen szabálytisztelő, individuális ellenes nevelésben részesültek. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb, a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket, viszont elnyomják, mert létük fenyegetéseként élik meg. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza, másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki, a tehetetlenség érzése miatt, vagy azért mert szorong az őt szinte bénító, számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. Tüdőtuberkolózis. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg, ez függhet az immunrendszertől, az egyénnek a stresszel való viszonyától, és a személyiségétől. Személyiségkép: már 1826- ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka, a szomorú, mély, hosszú ideig tartó szenvedés. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus, csalódás, tartós félelem, állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni.

A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg, bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására, az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye, rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. Szív- és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Szorongásos egyének, főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban, ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. , ha nem eredményeznek szervi leleteket, akkor funkcionális szívbántalmakról beszélünk. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai, Tachicardia, szívdobogás, szívgörcs, rövid arritmia, légzészavarok, leizzadás, remegés, farkasétvágy, szédülés, paresztéziák. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el, ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1, A- csoport, nagyon körülírt csoportot képeznek, a szívneurózis fóbiás alanyai, azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban, támogatásra szorulók, folyton orvosi segítséget keresnek, , attól félnek, hogy szívbénulásban meghalnak. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben, azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. 2, B csoport, sokkal heterogénebb, erősen hipochondriás, depresszív betegek alkotják ezt a csoportot,

legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora, gyengének érzik magukat, csökken a teljesítő képességük, fokozott pulzus szám, ritkán éreznek szorongást. Pszichodinamikailag: általános apátia, fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak, és pubertás korukban váltak visszafogottá. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája, becsvágyók, küzdésre, munkára törekszenek, elmerülnek a határidőkben, agresszívek, ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak, türelmetlenek, nyugtalanok. Viselkedés szinten állandó készenlét, sürgetettség, feszült arcizomzat, erőteljes beszédstílus. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős, hogy semmi másra nem marad ideje, szinte a munkadüh megszállotjai. Petzold ezt azzal magyaarázza, hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat, mint személyes—családi környezetben, az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. A betegek állandóan túl erőltetik magukat, a betegek hajlanak arra, hogy letagadják a konfliktusaikat, Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Esszenciális hipertónia.

általában a félelem a fő komponens. A keringés előkészület az akcióra. akár fantáziált. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. az engedékenység. létre jön. vagy szorongása ellen. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. és mindig valamilyen típusú veszély. szorongás. akár valós. Gasztrointesztinális betegségek. Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. a konfliktuskerülés. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. .-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. de nem követi akció. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. Alexander írta le.A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. fájdalom. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. a teljesítmény orientáltság. sokk. A gyomor. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. a passzivitás. ennek körülményei változatosak. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás.

valamit elakar taszítani--. nyelési bántalmak. 2.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek. lefogyás. colon irritabile. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor— bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. 4. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. hányinger. 3. émelyeg. túlterhelő. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. illetve a dac és lázadás konfliktusa. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség.idült hasmenés.gyomor fájdalmak. megragadási nehézségek--. foghús tünetek.fájdalmak. nem tud valamit lenyelni--.étvágytalanság.hányás.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. colitis. 1.idült székrekedés. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz. 6. 7. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban.somatitis. fekély. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak .evészavarok. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. magáévá tesz--. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. nem tud valamit többé feláldozni--. 5. visszautasít valamit--.

ez indulatkitörésekre. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. mechanisztikus életmódban és . fantáziaszegény. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. a jutalmazás után.A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. merev. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. 4. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. hogy táplálásban részesüljön. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. Agresszív környezet. függőség iránt meghiúsulnak. 3. környezeti konfliktusaikat. míg a szorongás meglassítják. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés.függő betegek extrém tárgy igényekkel. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. véráramlása.depresszió vonásokkal rendelkeznek. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. 2. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. alkoholisták. A szorongás. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. motilitása. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. 1.vágy az elfogadás. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. depresszív gondolati folyamatok. paranoid viselkedésre hajlamosít. passzív.

Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny.tárgykapcsolatban léteznek. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. 5. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. semmiféle rizikót nem vállalnak. másokban is csak saját magukat látják. akinél az ulkusz rosszabbodása. a tevékenység utáni sóvárgással. ánkorlátozottságot mutató. erősen konformista. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. vállalom a . „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak".receptív irányultságot. Alexander szerint eltaszítják az orális. magamra veszem a felelőséget. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. akkor következik be. mivel azok nem férnek össze a függetlenség. mindenkinek csak adok. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. mégsem támaszkodik ezekre. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. takaros. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. Életstratégiájuk lényege. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . Bálint szerint ezek a függő oknofilek. alkotó. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. segítem barátaimat. viharos fekélytüneteket produkálnak. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. így folytonosan frusztrálják. ami állandó feszültséget tart fenn. hogy védettek legyenek.

de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. de belsőleg feszült. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. kapcsolatokban szegényes. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. Freud az önfejűség. pedantériáról. de mindent együtt kell tartanom. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. . Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. és fukarságról. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. Másoknál a székrekedés. önálló vagyok. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt.vezetést. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. külsőleg ugyan nyugodt. az intoleranciáról. ami az enyém”. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. rendszeretet. Alexander azzal jellemzi magatarásukat.

Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást. nem specifikus gyulladás. haspuffadás. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. elpirulás. véres hasmenés. fekélyek. Bőrbetegségek. fontos a pszicodinamikában az adás— kapás.Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. önérzetük gyenge. erős hasi fájdalmak. A betegek személyiség képe nem egységes. a nárcizmust. főleg a terminális ileumban. pulzus labilitás. és az agressziógátlást. görcsök. A Crohn betegségnél krónikus. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. és perifériás érösszehúzódás. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. erős. túlérzékenyek a kudarcokra. mint a központi idegrendszer ektodermális . A bőr. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár.emésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. érzelmekről keveset beszélnek. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. a depressziós reakciókészséget. Emellett fokozott izzadás. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. Colitis ulcerosa. váltakozó hasmenés és székrekedés. de az egész gyomor. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat.

az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. Képes arra. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. fontosak az emocionális stresszek. a haj érintettek lehetnek. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. pl. nem tud kibújni a bőréből. izzadás. ég a pofám . sorompó a saját és a külső világ között. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. viszketés.része. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. vastag bőr van a képén. és a személyiség zavarok. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. harcias megjelenést mutatnak. A másik részük panaszkodok. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. Emellett érzékszerv. . A bőr határ szerv. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. elsápadás. bosszúállók. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. mint a bőr. ----elpirulás . A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. lúdbőrözés. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre.

ahogy mondani is szoktuk. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. fűszeres ételekre. Rozacea. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. ínség. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. megnövekedett véreresség. nagy szorongási készség. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. vétkességérzés. kényszeres tetszés igény. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. göbképződés. az arcpír és a mellek területén. 30-40 éves korban jelenik meg. szorongó függőség mások jó véleményétől. csalódások és bonyolult. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. Általánosabb nőknél. csekély toleranciával. . Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. viszketek tőle. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. 4.2. Lokalizált bőrviszketés. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. csődök. Viszketegség. 3. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. Szexuális nyugtalanság. gátoltak az agresszív viselkedésükben. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. Súlyosabb lelki feszültség.

vagy provokatív viselkedés mögött. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. amelyek szégyenkezést keltenek. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. a támogatás iránti igény egy alárendelő. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. befolyásolható. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja. Néhány beteg esetében a szeretet. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. a figyelem.állandó félelem a figyeléstől. nyirkosság. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. két típusát szokták elkülöníteni. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. . fertőzések. hidegség és emocionális stresszek. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. a reális vagy képzelt tárgyvesztések. amikor a beteg eléri a . A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. biztonságának. a keringési típust. ambiciózus. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. túl sok vagy túl kevés napfény. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban.

és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. vagy agresszív érzések. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. jellemző rájuk a perfekcionizmus. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. keringési tünetek. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. hogy tolerálja elfojtott haragját. általában okosak. Bármelyik életkorban indulhat. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. étvágytalansággal. Migrén típusú keringési fájdalom.képességei határát. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. émelygéssel hányással. Izom—összehúzódásos fejfájás. rigiditás. krónikus fáradtsággal. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. reggeli merevség a . Tiltott ellenséges. étvágy elvesztésével. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. ami nem fejezhető ki szavakban. A fájdalom általában bilaterális. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. az elfojtott harag. ami általában tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú.

gátolt. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket.. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. gyenge én-struktúrát mutatnak. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. legyen hivatásbeli. A betegség kezdődhet lappangva. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. kétség.szerveződés : éretlen. Gyász. affektív torzulás jöhet létre. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. súlyos szorongást mutatnak. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. sokszor infantilis dependencia alakul ki. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. gyengeség hatására az ember magába roskad. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. Gerincbántalmak. ha valaki konok. Én. konformista.végtagokban. főleg azoknál. abnormálisan függővé válnak. . vagy hirtelen. vagy férfiassággal kapcsolatos. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét.

ÉTKEZÉSI ZAVAROK BULIMIA: jellegzetes túlevés. Klinikai tünetek: A legmarkánsabb tünet a falásroham. Depressziós hangulat és önvádlás a falásroham után. visszatérő falási epizód. Két típusát jelölik: 1. 8. megszűnéséhez hasi fájdalom. illetve a büo nagyító képző. A falási epizódok nem következményei anorexia nervosának. elalvás. megpróbálja elkerülni az étel hizlaló hatását. amely jelentős szenvedést mobilizál. vagy megzavarják és ez agressziót válthat ki. hashajtóztatja magát. ami naponta többször is előfordulhat. mint koplalás. extrém teltség érzés. Mind a falás. 2. valamint limosz éhség szavak összetételéből ered. mind az alkalmatlan kompenzáló viselkedés átlagban hetente kétszer jelentkezik. 6. betegesen félnek az elhízástól. 5.meghatározott időtartam alatt . túlzott mértékű testgyakorlat. melyek nagyobbak 4-5 kg. Diagnosztikus kritériumok. A kontroll vesztés érzésével járó epizód titokban zajlik. önértékelését túlzottan befolyásolja a test alakja. az epizód alatt jellemző a kontroll elvesztése. ökör. maga a kifejezés. purgáló típus.-nál. 2. zabálási epizódok jellemzik. gyakori testsúly ingadózások. . ez rendszeresen hánytatja. és a súlya. hashajtókkal. három hónapon keresztül. önhánytatással. nagy mennyiségű étel megevése. amelyre az alábbiak jellemzőek --. 1. falási. a görög büosz. Nem purgáló típus: egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaz. 8. 3.

BULIMIA Később kezdődik. Night-eating szindróma: éjszakai falásroham. teljesítmény orientáció. Parotis. ritkán ugyanazt az ételt eszik. a belső jelzések helyett akülső megerősítésre való törekvés. kényszeres vonásokra való hajlam. gyomortágulat. Főleg nők betegsége. de férfiaknál is van. önértékelési zavarok. K-vitamin hiány. ez akár halálos kimenetelű is lehet. Kóros testsúly . majd a kórkép átfordul BN-be. Fogak zománc rétege megsérül. gyakran alterált tudatállapottal jár. Személyiségjegyek: A külsö alak és a testsúly túlzott ellenőrzését. de nincs önvádlás. Év. elektrolit zavarok. Normál testsúly ANOREXIA Korai kezdet. lefolyása 4-5 év.A falás rohamok gyakran rítus. Gyakran AN-val indul. Bulimia nocturna éjszakai falási roham van önvádlás. 18 év. az önhánytatás miatt. önhánytatás. Kezdete ált 18. még nyomjelző ételt is fogyasztanak. A BN tünetei érettebb személyiséget igényelnek. majd újra töltik a hűtőt. Testi tünetek: kézháton levő horzsolás. depressziós konfliktus feldolgozási mód. mint az AN. így a bulimiások külsö kontroll személyiség típusba tartoznak. emésztési zavarok. Az önkontroll deficitéhez tartozik a testsúllyal való állandó foglalkozás. perfekciónizmus. submandibuláris mirigyek duzzadtak.szerű viselkedések. Nyelőcső sérülések. mensruáció elmaradása. A kontrollvesztés érzése alapvető tartozéka a tüneti képnek. hormonális zavarok.

A betegek megtanulják a hányás pozitív hatásait élvezni. A hízás veszélye miatt a perfekcionista énkép megőrzése védekező manőverek következnek: önhánytatás. stb. . A hajtóereje ekkor a hányás. A bulimiások cselekvés útján vezetik le feszültségeiket. A falási epizódok nem feltétlenül éhségérzet következményei. mi az amit nem tud megemészteni. unalom. míg az anorexiások gátoltak. hashajtás feszültség csökkentő funkciója alapvető fontosságú. ha a hányás mint elkerülési válasz elmaradna. Én-ideál karcsú. stressz következménye is lehet. Tagadják a szexualitásukat szoros családi Távolságtartás. aszkétikus.Titkolt kerül. mi az amitől a páciens ilyen módón szabadul meg. dependensek. hanem szorongásoldó hatásuk is lehet. feldolgozni. maga a hányás szimbolikája fontos itt. teljes kontroll érzése. nőies. attraktív. Szociális kapcs. nem pedig a falásroham. Az evés különböző frusztráció.ban mások felé hatalomgyakorlá Önkontroll elvesztése Figyelem középpontjába Nemi jelleg nélküli. a bulimiás epizódok megszűnnének. Impulzus-kontroll zavara. magáévá tenni. Rosen és Leitenberg szerint a hányás. Van szex partner. Multidimenzionális pszichoszomatikus betegség. kellemetlen következmények nélkül. elkerülő viselkedést mutatnak. Erős autonómia igényük van kötelékek.

Gyakran észleltek BN-ben szexuális zavarokat. „ kontrollálom az evést. az áthelyezés és a regresszió útján.Vannak szerzők akik az evészavarok kényszeres jellegét hangsúlyozzák. „ A valóság ennek fordítottja. mert semmi mást nem vagyok képes kontrollálni. leginkábbszexuális izoláció és homoszexualitás derült ki. hinagóg állapotban . alakját nem képes megfelelően megítélni. a testsúly állandó figyelése közös a két evészavar típusban. a bulimiások önhánytatása az anyáról való leválást. Rothenberg. módosult tudatban történik. A táplálkozási ösztön a szexuális ösztön helyére lép. az anya elutasítását jelenti. Gyakori terápiás tapasztalat evészavar kialakulását szexuális frusztráció előzi meg. az evés uralkodik a betegen. A soványság ellenére intenzív félelem az elhízástól. A kornak. . testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása 3. Speciális disszociatív állapotnak tekinthető a bulimia nocturna. 3. 3. Az impulzus kontroll zavar mögött gyakran a következő kognitív torzulás mutatható ki. A betegeknek nagyobb a hipnotikus fogékonyságuk. ANOREXIA NERVOSA 1. Másik analitikus elképzelés: a táplálkozás ösztöne a tápláló anya iránti vágyat is jelentheti. Jelentős testséma zavar. Az evéssel való kényszeres törődés. Külön fejezet a bulimia és szexuális zavarok közötti kapcsolat. önértékelése sérült. Az utóbbi években a bulimiás tünetek felfoghatók disszociatív jelenségként is.

gyengeség. alacsony vérnyomás. beöntéssel foglalkozik. szélsőségesen diétáznak. érdektelenné válik az evéssel szemben. A depressziós elveszíti az étvágyát. alacsony szívritmus. vagy a megtisztulási procedúrákkal. megtisztulással. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. ill. míg a kényszeres elmélkedik rítusokat talál ki. stb. hashajtózás. amelyben mások tudomására hozza női. Falás. A hisztériás karakterű szomatikus zavarokat alakít ki.tisztulás típus.A menstruációs ciklus elmaradása. Két típusa van: restriktív típus. míg az SCH-s téveszméket alakít ki. hogy férfi vagyok. amit az egyén mond vagy tesz. nő vagyok. Sok esetben a táplálék és a test kontúrja szokatlan szimbólikus jelentőséget nyernek. A fóbiás beteg fél az elhízástól és vonakodik enni. Aggódnak az elhízástól. önhánytatás. nem foglalkozik rendszeresen a falással. 3. . enyhe vérszegénység. szégyenteli. PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK A szexuális identitás zavarai: lényegük az anatómiai szexuális jelleg és a nemi hovatartozás érzése közötti inkongruencia. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. a személy teljesen a falással. Testi tünetek: székrekedés. ill férfi mivoltát. a másodlagos nemi jegyek eltüntetéséről szól a diéta a szexus fel nem vállalható. ami zavarja a táplálék felvételt. legalább három hónapon keresztül. A nemi szerep mindaz. A nemi identitás annak a tudata.

. Következmények súlyos szociális problémák. GYERMEKKORI SZEXUÁLIS IDENTITÁS ZAVAR Az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzés és a vágy a másik nemhez tartozni. Rendszerint nem kedvelik a saját nemüknek megfelelő ruházatot. Lányoknál: erős vágy fiúnak lenni. ---képtelen lesz teherbe esni. Előfordulás ritka férfiaknál 2-8-szor gyakoribb. mélyreható zavar a nemi hovatartozás érzésében. szuicidium. depresszió. Csak két évi folyamatos fennállás után diagnosztizáljuk. viszolyog. és ifjú korban szokott kialakulni. a viselkedés és a kommunikációs stílus a másik nemre jellemző. transzvesztitizmus. feminin HO. homoszexuális. Gyakran kérnek sebészeti. férfiak néha megcsonkítják magukat. vagy azt állítani. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. gyakran a másik nem ruháját viselik. Gyakran társul személyiség zavarhoz. Diagnózis ---SCH. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. A női anatómia elutasítása—állítja hogy férfivá fog felnőni. organikus zavarok. Az anatómiai nemi jelleget szégyenli. Lefolyása : aszexuális. ő a másik nemhez tartozik. A saját nemi szerveiket undorítónak tartják. vagy annak állítása hogy ő fiú. TRANSZSZEXUALIZMUS : az anatómiai szexuális jelleg miatti diszkomfort és inadekvát érzés. melyet nem tartanak annak. kíséri szorongás. mert az ellenkező nemhez sorolják magukat. a másik nem tagjaként való éltre. Diff. depresszió amiért nem élhet másik neműként. társas problémák.1. hormonális beavatkozást. Az öltözködés. a másik nem foglalkozását űznek.

kényszerítő vágy lányokkal együtt játszani.nem fejlődik ki a melle. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak és kiterjedhetnek: 1. női ruhába öltözés. depresszió amiatt. gyakoriak a személyiségzavarok. valódi vagy szimulált szenvedéssel. ezek nélkül a valódi szexuális élmény. A parafiliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. vagy lesz pénisze Kezdet a pubertás előtt. kielégülés nem jön létre. A férfi anatómia elutasítása. ezért a koitáis és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. szégyen. ---. a szexuális izgalom nonhumán tárgyaira. A nemi szervei undorítóak és elfognak tűnni. Társul a mások megítélése miatti problémák egész sora. néha bűntudat. Női foglalatosságok kedvelése. --. PARAFILIÁK A szexuális ixgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek.--. gyakran kisegítő kellékek és szerepleosztás is megtalálható. Általában nem tartják magukat betegnek és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. és a nem erotikus feszültség sem enyhül. Ezek következetesen. kényszerített. . megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra.van.nincs vaginája. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. 2. női küllemre törekvés. cselekmények kellenek. 3. egyet nem értő partnerrel való aktusra. Kezdet pubertás előtt. Fiúknál : erős vágy lánynak lenni vagy állítja ő lány.

Általában nőnek öltöznek. nőies küllemet preferálnak.Fetisizmus: lényege élettelen tárgy—fétis –használata. eleinte csak titokban és részlegesen. de az átöltözés szorongásoló hatású marad. Kezdet adoleszcens korban. vagy része lehet a partnerrel folytatott aktusnak. gyakran valamely gyerekkorban szeretett személyhez kötődik. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalomnak Nem fetisizmus. hiányában erekció képtelenség áll elő. nőként viselkednek. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra. ritkák a homoszexuális próbálkozások. krónikus szokott lenni. náha a ruhák okozta izgalom alábbhagy. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. de nőkkel való kapcsolatok is gyérek. Hajlamosít az a szokás. amely eleinte szexuális izgalom elérésére történik. Általában idővel egyre gyakoribbá állandóvá válik. hogy a fiúgyereket büntetésből lánynak . ilyenkor feltétlen szükséges. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. melyekbe felöltözik. maszturbálással. ritkábban köröm. TRANSZVESZTITIZMUS Rekurrens ás állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részérőlnői ruhába öltözni. haj. ha transzszexualizmus is fennáll nem diagnosztizáljuk. eleinte maszturbációra. A kedvenc ruhadarab önmagában is erotikus lehet. néhányuk nőként igyekszik élni. Gyerek vagy kora serdülőkorban kezdődik. azaz átalakul transzszexualizmussá. ennek megakadályozása súlyos frusztrációt okoz. Ha ni8ncs átöltözve. Az alapvető orientáció heteroszexuális. később az aktusnál is használhatja. és az sem ha a tárgy eredetileg szexuális stimulálásra szolgált. felnőttkorra válik teljessé. A fétis leginkább ruhadarab.

mint a szexuákis izgalom preferált vagy kizárólagos módja. VOYEURIZMUS . stressz hatására fokozódik. Leginkább középső felnőtt korban kezdődik. szexuális izgalom elérése céljából. heteroszexuális forma 7-14%. Homoszexuális formája 13-28%. Előfordulhat még differenciálatlanabb érdeklődés. Néha expozíció közben maszturbáció történik. de a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyerekek felé. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. de adoleszcenseknél ez a korhatár nem döntő. Önkényesen a gyermek korát a pedofíl személynél legalább 10. Általában nem veszélyesek az áldozatra. EXHIBICIONIZMUS A nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. Évvel fiatalabbnak állapították meg. általában fiatal felnőtt korban kezdődik. vagy fantázia. még fiatalabb gyerekekhez vonzódnak. illetve a közösülés tárgya. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. ZOOFÍLIA Állatok felhasználása. vagy kizárólagos mód.öltöztetik.. PEDOFÍLIA A pubertás gyermekkel való szexuális aktus. szexuális izgalom elérésére. mint ismétlődő. Gyakran maga az aktus nem történik meg csak nézegetésből simogatásból áll.

általában zsúfolt helyeken. MAZOCHIZMUS A szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. Legtöbbször férfiaknál fordul elő. gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlansága. súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. FROTTŐRIZMUS Visszatérő és erőteljes szexuális sürgetést érez. megsimogatja. közben szexuális fantáziái vannak. egyéb szexuális szándék nincs. később csökkenhet a vágy. hozzájuk dörgölőzzön. két formája van. vagy más módon való szenvedés. kiszolgáltatottsága. 1. hogy meglesték őket. Megaláztatás. tömegközlekedési eszközökön kerül sor. de csak később felnőtt korban manifesztálódnak. megaláztatottsága. megveretés. A lényeg a meglesés. teljesen meg is szűnhet. milyen zavarban lennének ha megtudnák. egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elég a diagnózishoz. Rendszerint felnőtt korban kezdődik és krónikus. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett.Meztelen. vagy szexuális aktust ismétlődő meglesése. megkötözés. a szexuális izgalom elérésének preferált és kizárólagos módja. hogy másokat akaratuk ellenére megérintsen. A mazochisztikus fantáziák már gyerekkorben is előfordulnak. Közben maszturbáció történik. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel szexuális izgalom előidézése céljából. . 2. Általában serdülő korban kezdődik. Fizikailag károsító. Lefolyása krónikus. vetkőző.

A szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. izomrelaxáció. a tenzió oldódásával és a perineális illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával. vagy más mentális betegség része. eufória. a tényleges forma kora felnőtt korban kezdődik. Férfiaknál . appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra. Egyetértő patnerrel. / fizikális betegség. 1. maradandó testi sértést okoz. 2. Egyetértő partnerrel súlyos fájdalmat. Nem alkalmazható. a megalázás kombinálása szimulált vagy enyhe fizikai fájdalommal.SZADIZMUS Pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása a másik személynek szexuális izgalom előidézése céljából. PSZICHOSZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális magatartási ciklus appetitív és fiziológiás változóinak gátlása. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. A családban a brutalitás mindig kimutatható. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye. relaxáció: teljes elernyedés. a szexuális kéjérzet csúcsa. gyógyszer / következménye. 4. de a klinikai kép domináns része. 2. három formája van. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. 3. Maga a szexuális magatartásciklus a következő fázisokból áll: 1. orgazmus. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. Egyet nem értő partnerrel ismételt szándékos cselekedet. excitatív: a szexuális izgalom szubjektív élménye. és társuló fiziológiai jelenségek 3.

Klinikai vélemény a kor. Majdnem mindig kialakul a kudarcélménnyel kapcsolatos önmegfigyelés. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. teljes vagy részleges. depresszió. vagy jelentkezhet rekurrens epizódokban. bár az is előfordulhat nincs más kóros jelenség. ami a szexuális aktivitás kerüléséhez. de relaxációban ritka. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. gyakran együtt jár más zavarokkal. A gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. nem. szégyen. generalizált és szituatív. szubjektív panaszok. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezethet. tartósság. korlátozódhat egyetlen epizódra. önvád. Lefolyása változó. szomatikus panaszok. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis felállításához. frusztráció.erektilis refrakter priódus. testi egészség. nőknél azonnali készség újabb stimulációra. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenység. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. és más területre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. Appetencia gátlás : 1. Társulhat: homályos elégedetlenség. Erre utal a perzisztens – állandó és a rekurrens—visszatérő jelző. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. Általában mind a szubjektív örömélmény. . Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása.

de képtelenek erre az aktus kapcsán. --. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . néha képesek klitorális orgazmusra. Gyakran társul excitáció gátlással. de lehet kóros gátlás is. vagy más mentális zavar. az elkülönítés időnként nehéz. vagy részleges képtelensége az aktus végéig.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. figyelembe kell venni a gyakoriságot. mind férfiaknál. azaz az orgazmus késése. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. elégtelen lubrikáció. amely kellő excitációt hozhat létre. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. ---.2. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. A kontroll kérdése fontos. a kort. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható . Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. Frigiditás / 1. mind nőknél. a kapcsolat jellegét.nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. Nem kizárólag fizikai zavar. vaginizmus. Excitáció gátlás / impotencia. bizonyos esetekben ez normál variáns. gyakran társul excitációs gátlással is.

akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. Szuicid veszélye lehet. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. vagy fenntartása. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. szégyen. nimfománia Stb. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. az erotikus érzések hiánya. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. bűntudat. ALVÁS ZAVAROK . amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. Társul: magányosság. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. Don Juanizmus. egyébként normális fiziológiai működés mellett. ezek gyakran olyan erősek. Csak azokra vonatkozik. Kezdet késő adoleszcens. eközben tartós homoszexuális orientáció. és depresszió. ilyen kapcsolatok kialakítása. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. szubjektív szenvedés forrásának él meg. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak.zavar. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. pl. melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. néha erre nem is került sor.

teljesítmény zavar. hajnal 1-4-ig. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. ha . vagy délután 13-16-ig. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. fokozott esékenység. figyelem zavar. Egész nappali működésük szintje csökken. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. szorongóbbak. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. életünk egyharmadát átalusszuk. mind másoknak. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg.Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. és deprimáltabbak. mint mások. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van.

Az éjszakai alvás periódusokra. vagyis a REM. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. Kísérletesen meg tudták állapítani. ezekben változik az alvás mélysége.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. A rákövetekző. de óvja a lelki egészséget. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. Ugyanakkor a REMszakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. ciklusokra osztódik. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. mint egyéb alváshoz hasonló. A REM. miközben az alvás mélysége egyre csökken. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje . Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. Ezután középmély alvási. Az életkor előre haladtával ez csökken. nemcsak alvásvédelmező. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. szemünk állandóan mozog. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást.szakaszban élünk át álmokat. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki.szakaszban vagyunk. amelyek egymással nem cserélődnek fel. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. a test rendkívül ellazult.a korábbi feszültsége már elhasználódott. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik.

Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. emocionális problémák. a nappali álmosság. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt. 3. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. életmód. tartós fennállása kognitív zavarokat . Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. általában 5-30 percig tart. hipertóniás. rossz minőségú alvás. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. és a munkában. elalvási rohamok. 2. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. 3. A beteg többnyire kövér. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. 4. gyógyszerek. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. életvitelben nehézségeket hoz létre. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. vagy lerövidül. állandó panaszt okoz. alkohol. hánykolódnak. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. majd hirtelen megnyitása. előfordulhat. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. erőteljes horkolással. szubjektív szenvedést okoznak. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. éjszaka izzadnak. de gyakrabban mechanikus. kritériumai: 1. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. 2.. vagy az ébredés elhúzódása. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. Elégtelen alvás.nyúlik meg.

Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. nehezen ébreszthető. Éjjelente ébren tépelődnek. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. a leküzdhetetlen konfliktusokon. Az alvajáró nincs ébren. Gyakori. a szorongásos. El kel különíteni az epilepsziától. A disszomniák. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. éjszaka alvás közben felkel. Ritka felnőtt korban. Disszomnia olyan alvás zavar. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. utólag nem emlékszik semmire. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik. összrendezett cselekvéseket hajt végre. emiatt riadhatnak fel. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket.fázisban felléphetnek. ami ágyszorongássá fokozódhat. időskorban néha előfordul. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik.szindrómával jár együtt /obesitás. a szokatlan élmények. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. munka túltrheltés. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. hogy már magától az alvástól. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. mind a REM. helyzetétől kezd szorongani a páciens. pszichiátriai alvászavarok. orvosi. vagy sorscsapások. paraszomniák.okozhat. a felelősség. neurotikus talajon. . arca kifejezéstelen. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. járkál.

téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. beszükült. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. aktivitás zavarát. a gondolkodás. EEG döntő. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. . és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. másodlagos zavarokként a hallucinációkat. Klinikai ismérvek.epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta.. hasadt elmét jelent. regresszió. vagy bizzaréria jellemzi. az elsődleges tünetek közé az affektus. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. Olyan betegség csoport. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. A viselkedés elzárkozó. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. amely a kedély. a negativizmust. és a stuport sorolta. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. asszociációk. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar SCHIZOFRÉNIA Az SCH.

érzelmi távolság tartás. irányítottság élményét foglalják magukban. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. Az én. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. agondolatok. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. az affektus megszűnik adekvátnak lenni.így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. elveszítik jelentésüket. már nagyon korai életszakaszban. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. az identitás vesztés . csökkentéssel kialakított védekező magatartás. szomatikus hallucinációk. idegenség érezhető. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . képzetszövésben és beszédében. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust.valószínű a szenzoros. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. asszociációk széttöredeznek. nyugtalanság— zavartság. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. hallási hallucinációk. a viselkedésben.

nincs semmiféle realitás alapjuk.A téveseszmék többfélék. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. az asszociációk fellazulása. a beteg . teljesen összefüggéstelenül beszél. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. Nagyzási teveseszmék. Pl. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. töredezettek. Jellemző az elvont összefüggések. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. vonatkoztatásos. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. hatalmas szervezetek irányítják. tárgyaknak. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. Leggyakoribbak az üldöztetéses.deperszonalizációs élményeket idéz elő. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. üldözik Szomatikus téveseszmék. amikor a beteg különféle eseményenek. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé— gondolatközvetítődés. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. vagyis kulturális környezetének nem részei. a beszéd érthetetlenné válik. abszurdak.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. bizarrak. téveseszmék. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. Gondolatok nem a sajátjai--. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak.

nem pedig kommunikációs eszköz 3. teljesen új kifejezéseket alkot 5. stb. Láthatltan erők. sugarak. zörejeket. echolalia. vagy sztereotip. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk. neologizmák. inkoherencia. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. túl konkrét. 1. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. előfordulhat. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. homályos. Taktilis hallucinációk. . bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk.zavarttá válik. több hang is egyszerre. kevés információ van benne.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. bizarr megfogalmazásban. 8 mesterkélt beszéd. hogy a beszéd szegényessé válik. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. túl abszrakt. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. 4. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. elnémulás a beszéd néhány óráig. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. szellemek. Auditoros hallucinációk. kommentálják a viselkedésüket. 2. parancsot adhatnak utasíthatnak. kívülről hangokat hallanak. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. közvetlenül a betegnek szólnak. túlzottan formális.

mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése. létezés értelmében elbizonytalanodik. pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok. amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki. a beteg nem érzi azonosnak önmagát. míg az SCH-ban egyfolytában. ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel. hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket. az érzelmek ellaposodása. A másik jellegzetes érzelmi zavar. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. vagy a nap meghatározott részében. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. úgy látja a világot percről percre változik a világ. gyakori a test megváltozásának élménye. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. Jellegzetes percepciós zavar.A vizuális hallucinációk ritkábbak. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése. az arc mozdulatlan. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. a hang monotonná válik. ez túlzott érzékenységet hoz létre. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg. elsősorban éjszaka. vagy rettegés fogja el. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. apátiásnak. hangulatokat. sekélyesnek látszik. a saját személyiségének széthullásának élménye. az oda nem illő érzelmi reakció. A beteg közönyösnek . elsivárosodása. nincs összhangban beszédével.. befolyásolja a viselkedését. düh. gondolataival az érzelem. előfordul hirtelen nevetés. . megszűnik az empátia. kiszámíthatatlan. vallási extázisok. megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre.

sztereotíp mozgást végez. akár teljesen meg is szűnhet. 8. kataton típusban. elmerül a saját világában. mozgások. . a megjelenés és a modor leromlása. az akarat rendellenességei: az önindította. akut szakaszban nagy fokú izgatottság. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált. 6. csökken az energia szintje. negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést. Katatóniás izgatottság. figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. kérdések. stupor állapotok. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek. de gyakran . 4. hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort. ügyetlen. spontaneitása. sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető. modorosság 2. viaszhajlékonyság 3. Magatartási tüntetek a követekezők: 1. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek. inadekvát. miközben rendkívül izgatott. katalepszia. vagy pont az ellenkezőjét teszi. merev. kifejezések ismételgetése.ronthatja a munkát. excentrikus. a szociális szerepfunkciókat. gesztusok. ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. vagy gesztusait. kezdeményező kedve. Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását. 7. látszólag értelmetlen és céltalan.A szándék. kiszámíthatatlan. képtelen. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból.

Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység. ápolatlanság. illogikus gondolkodás. ez hasonló a prodromális szakaszhoz.fájdalmakról.váll. vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. zárkózott. vagy katatóniás viselkedés. inadekvát érzelmek. a téveseszmék. különös viselkedés.. a társas kapcsolatok és az . Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg. passzív gyerek. asszociációk fellazulása. Premorbid személyiség: Általában csendes. szociális elzárkózás. a munka teljesítmény. elsívárosodás. különösen rossz prognózis ha lassan. súlyos dezorganizáció. szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. Egyes pszichotikus tünetek. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak. több éven keresztül bontakozik ki. hallucinációk. nehéz a kezdetet datálni. hanyatlik a színvonal.panaszkodnak fej. . bár az affektív eltompulás.. mint téveseszmék fennmaradhatnak. Lefolyásának jellegzetességei. Sokat olvas filozófia könyveket. lappangva. ritkán gyanakvó. emésztési nehézségekről. bizarr gondolatok.. gyengeségről. excentrikus. kamasz korbanés felnőttként introvertált. A betegség rendszerint adoleszcens. eltompulás. szokatlan perceptuális élmények. de már nem kísérik erős affektusok. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi. szerep funkciók romlása. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja... álmodozó. kommunikációs zavarok.hát . A prodromális időszak rendkívül változó. inkoherencia.

TÍPUSAI Kraepelin írta le a SCH. önmagában. megállás nélkül beszél. amely állhat stuporból. majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. kiabál. Két altípusa van. negativizmusból. hebephreniás és paranoid típust. a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak.önmagával való törődés. de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet. Megnémulás negativizmus. Diagnosztikai kritériumok . Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják.három alaptípusát: katatoniás. 1. automatikus engedelmesség. simplex típusát. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara. mozgáskezdeményezése. könnyen kárt tehet másokban. merevségből. echopraxia. de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége. izgatottságból. Mozdulatlanul áll. vagy ül hosszú ideig. modorosság és viaszhajlékonyság. sztereotipia. Kísérő tünetek a sztereotípiák. ezek inkoherensek. Bleuler később hozzá tette a SCH. a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. 2. különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző.

vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják. de céltalan. gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. az oda nem illő. szélsőséges szociális elzárkózás. bizarrériái. viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk. harag. általában aktív. A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak. elbutult affektus.1. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi. Lényegi vonása az erős inkoherencia. grimaszol. nem konstruktív. de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. Gyenge a realitással a kapcsolat. Kísérő tünetek: hipochondria. nagyzásos hallucinációk jelenléte. az elsivárosodás. krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése. viselkedés furcsaságai. gyakran minden ok nélkül nevetgél. megpróbálják . a primitív. katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5. Hebefrénia. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet. katatoniás stupor 2. A beteg kételkedhet nemi identitásában.Katatoniás negativizmus 3. katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. jelentős remisszió nélkül. vitatkozási készség és erőszakosság.

A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t. vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon. ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. nincsenek téveseszméi. Rendszerint idősebb életkorban tör ki. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból. de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás. kimerültség. A típikus paranoid beteg gyanakvó. kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. óvatos. de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is. vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. A betegség alaptünete a késztetések. vagy szélsőségesen heves. sokan csavargóvá válnak. és az affektív válasz készség is megtartott marad. Általában közönyös.elcsábítani őt. pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek. kerüli a családját. tartózkodó. nem végzi a munkáját. . pszichoszomatikus zavarnak. kevésbé regrediálnak az értelmi képességek. Szociális magatartása kompenzált maradhat. érdeklődés. identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben. 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet. emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. idegességnek. formális. ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. A beteg nem hallucinál. énerejük is nagyobb. de a személyes interakciókban mesterkélt. neurózisnak. Tüneteik ugyan tartósak . megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben.

ma ezeket a DSM leginkább borderline diagnózis közé sorolja. jelen van tévesezme. ha pubertás előtt kezdődik. gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul.vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták. mint autizmus. excentrikus viselkedés. ha már egy SCH-s epizód lezajlott. Gyakori az érzelmi elsivárosodás. inkoherencia. de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat. 2. lehetnek téveseszmék. dezorganizált viselkedés. SCH gyermekkori típusa. vagy több kategóriának is megfelel. bár a betegség jelei fennállnak. szociális elzárkózás. . illogikus gondolkodás. akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik. pl. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba. vagy hallucinációk. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet. hallucináció. Akkor diagnosztizálunk. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk. 1.NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte.

Krónikus: azonos a fentivel. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. a 2-3. akár gyógyszere s kezelés mellett. akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása. 5. Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes. nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira. amelyek nem osztályozhatóak . Krónikus. krónikus lefolyással . AZ SCH lefolyásának típusai. Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--.éve zajlik. nem játszik a kortársaival. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket. akut fellobbanással.beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--.kevesebb mint 2. Év. kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél. Hónap 2. több kategóriát ismertet a DSM. általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni. ahol a beteg reziduális szakaszban volt. de több mint 6. 3. akár anélkül. az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya. vagy bármilyen gyöngédségre. Évben fejlődésük megreked. Ezek a következők: 1. de legalább 2. szubkrónikus.ahol a beteg reziduális szakaszban volt.Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei. 4.

de nem haladja meg a hat hónapot. különös pózok felvétele. bizarr viselkedés. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. Három sajátos típust sorol ide. zavartság. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. furcsa öltözködés. schizoaffektív kórkép. a rövid reaktív pszichózis. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. szuicidum . jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás. schizofreniform kórkép. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége. Lényegi vonása legalább néhány óráig. hogy az időtartam --. sikoltozás. elnémulás. A DSM. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. amiazon pszichotikus kórképek besorolása. vagy zavart váltana ki. A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes felépülésnek. ami abban nyilvánul meg. amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki.két hétnél hosszabb.beleértve a prodromális. vagy affektív kórképekként. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCHval azzal a különbséggel. vagy háborús helyzet. sem paranoid. sem SCH-ként. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. Rövid reaktív pszichózis. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. illetve van egy további atípusos pszichózis. reziduális szakaszokat---. aktív.sem organikus.

durván dezorganizált. és az újabb emlékek kiesése. inkoherencia. Olyan betegség epizód . átmeneti hallucinációk. Gyakori . az önértékelés összeomlása. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. ATÍPUSOS pszichózis. vagy a felnőtt kor elején. 2. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. agresszív viselkedés. átmeneti útóhatások. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. katatoniás visekedés. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. Olyan affektív betegség epizód. értelmetlen szótagok ismétlése. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. hallucinációk. hallucinációk uralják a képet. téveseszmék. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. dezorientáció. Ez a diagnózis akkor adható. illogikus viselkedés.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. Fellépése általában fiatal korban. ha vannak pszichotikus tünetek— téveseszmék. asszociációk fellazulása. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok.kísérlete. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék.

ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. Egypetéjű ikreknél 6-43%. ha a családban van SCH megbetegedés. de rövidebb. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. de nem sikerült igazolni. olyan pszichózisok. rendkívül sérülények. pl.típusai: 1. 2. stb. az öröjklésnek van némi szerepe. kísérő funkció hanyatlás nélkül. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. van . nehezen alakul ki az identitásuk. ahol nem elég információ. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. kétpetéjűeknél 5-12%. Pszichoanalitikus elméletek. . postpartum pszichózisok 3. olyan pszichózisokat. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. mint 2 hétig tart. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. édestestvérek között 7-15% esélye. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. 3. amiket másik osztályba lehetne besorolni. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. az én és a másik szétválasztása nehéz.

Azt feltételezik az anya- gyerek kapcsolat korai zavara, az énfejlődés korai zavara. Az ego, én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése, amelyek az alkalmazkodásért, valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős, ide tartozik az értelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés, figyelem, akarat, valóság-próba, affektívitás, az elhárítások struktúrája , a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása, ami a korai években sérült súlyosan. Hiányzik a stabil self- tárgy megkülönböztetés, tehát self-tárgy konfuziója jön létre, emellett self fragmentáció jön létre. Elmosódnak a self – tárgy határok, és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. Mivel a self- másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. Károsódnak az én-funkciók, az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be, Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka, hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk, hogy megvédje magát a szorongástól, a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. A SCH-s beteg kezdetben számos, vagy minden ingerre fogékony, felfigyel, még akkor is ha irreveláns, és csak később kezdi kizárni, redukálni ezeket.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk, mások agresszívnek, elutasítónak, uralkodó hajlamúnak írták le, de mások túlvédő, túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. Az apa szerepére alkalmatlan, passzív, közönyös személynek, mások az apát fenyegetőnek, támadónak, brutálisnak találták. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák, és megakadályozzák, hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit, attitűdje vele szemben túlzottan birtokló, gyakran ellenséges, hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani, miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. Kettős- kötés elmélete, a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben, míg az apa gyámoltalan szemlélő, a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi, felbőszíti, megfélemlíti, és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát, a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le, és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.

PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása, az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék, vagy féltékenységi téveseszmék, amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek, hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak, a személyiség érintetlen marad, vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. Előfordulás, jóval ritkábban kérnek segítséget, a hozzátartozók csak gyanakvó, kveruláns, összeférhetetlen, különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja, azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Gyakori kísérő tünet a sértettség, a düh, ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet, nagyzásos gondolatok, vagy vonatkoztatásos téveseszmék, a szociális elszigetelődés, magányosság, viselkedés különcségek. Általános tünet a gyanakvás, amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású, fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. hónapnál nem hosszabb. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg, ritkán hanyatlik, intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak, méd akkor is ha a betegség krónikus. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik.

előfordulhat SCH-ban. megvetik. SCH. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. kivándorlás. A betegség általában lappangva fejlődik ki. affektív pszichózisok. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. organikus zavarok. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. süketség. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását.Komplikáció általában nincs. alkoholizmus. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. . Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. ami más kórképeknél is előfordul. amely a megcsalatás körül forog. Pontos előfordulás nem ismeretes. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket.

és azt a saját testi énjén rögzíti. mint akiknél előzőleg járt. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. miatt nem közölheti. közli az orvos nem ért semmihez. perekkel fenyegetőzik. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. . A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. depressziónál. nem élhet ki szerelmét. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz.a beteg rendszerint dühöng. azonban rajta kívül álló okok. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével.kényszeres és fóbiás kórképekben. de rövidesen fokozottan térnek vissza. eltávolodik barátaitól. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. Általában híres. közismert személyek köré szövődik. pont olyan tájékozatlan. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. ideje nagy részét betegségének szenteli. hogy abbahagyja a munkáját.

rendszerint lappangva bontakozik ki. amit kivetítenek az ellenségre. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. megfigyelik őket. feltaláló. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. további jogi procedurákat kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. nyomoznak. Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. vagy súlyos halláskárosodás. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid . baráttal tartanak kapcsolatot. az omnipotencia és grandiózitás. mint az üldözéses téveseszmék.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. kevés rokonnal. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. mint a férfiaké. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. 40%-ban kimutatható a közepes. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. ahol a beteggel valamilyen sérelem. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . az életére törnek. próféta témája. affektív zavarral. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. ez arra ösztönzi.Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. kielégítetlen jogi esemény történt. vagy valakik üldözik.

Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. Aparanoid tartalmak részben közösek. Az egymással szoros kötelékben. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. amíg együtt él vele. Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. de anya— gyerek relációban sem ritka.téveseszme rendszer. Zavart. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő. ami annak eredményeként alakul ki. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. Leggyakoribb nővéreknél. rögzült paranoid téveseszmékkel. A dühroham eredménye rendszerint .

működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. hogy vagy embert öl. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós . én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. . a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. feltételezte . vagy őt ölik meg. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt.az. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. Ha túl éli a rohamot. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. hallucinációkkal. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. időnként katatoniás állapot lép fel. vagy a SCH regresszió sajátos változata. teljesen amnéziás a támadásra. elemezte a paranoid kórképeket. VOODOO halál Ausztráliában. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet. amelyet szélsőséges izgatottság. PUERTO RICO. pánik. szörnyű rettegés. és ezért meg kell halnia. esetleg mindkettő bekövetkezik.

Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának. hogy „nem én vagyok az. csábító. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt.elhárítás abba a formába. perfekcionista szüleik voltak. aki gyűlöli őt. követelőző. merev. A bizalom hiánya Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. Az anya gyakran túlszabáluozó. az apa távolságtartó. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. aki érzése szerint gyűlöli őt. Ha a gyerek nem bízhat abban. Olyan helyzetekben voltak. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. akkor olyan attitűdöt vesz fel. illetve erősen moralizáló. . inkompetens. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. szadisztikus vagy gyenge. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. visszautasító. ahol súlyosan bántalmazták. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli.

3. 4. hogy másban lássa a saját hibáit.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát.túlérzékennyé válik. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. A paranoid elriasztja a többi embert. szociális elszigetelődés. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. bár maga könnyen bírál másokat. szadisztikus bántalmazás. a tagadást. 5. 1. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. hogy állandóan rágodhasson. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. olyan helyzetek amik fokozzák. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy . Nem tűti a kritikát. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. 6. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. Ha csökken az önbecsülés. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. ha fokozógik az a helyzet. 7.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. fokozott elvárások a gyerekkorban. 2. ez tovább erősíti ezt a folyamatot.

A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. adaptációs nehézségek. . diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik.tűrőképességét . magányosság. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. Egyéb mechanizmusok. elszigetelődés. észre veszi valami nem OK. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. azonban nem tudja megmagyarázni .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful