PSZICHOPATOLÓGIA Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között?

A legtöbb szerző egyet ért abban, hogy a pszichopatológia, „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról, vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” . „ Egyfajta metanyelv, amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve. Vannak szerzők , akik azt hangsúlyozzák, hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát, 1. a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg,és a pszichiátria egészével azonosítják. 1. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti, vagyis szerinte nem más, mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria. 1. A patológiapszichológiáját, amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti, vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését, amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. Ezekből következik, hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A diszciplina megteremtőinek az USA-ban WITMERT,

franciországban PIERRE JANET, Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása, avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása, öröklött vonások, érettség foka, élettani és kórtani körülmények és élettörténet, egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte, ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez, a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe., ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó , illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja, amely nem más, mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele, ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre, mindezek értelmének, szerkezetének és kialakulásának feltérképezése, az ezeket motiváló konfliktusok, valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható, akár normális, akár patológiás, vagyis akár helyénvaló, akár nem helyénvaló a magatartása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán, a legfőbb három irányzat az, organogenetikus, szociogenetikai, és a pszichogenetikai modell. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője, hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza.

Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között, amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól, és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel, úgymint infekció következménye, lehet ún. szisztémás rendellenesség, amire pl. a diabetes mellitus, és lehet traumatikus hátterű. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe, hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Alap kiindulásuk , hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki, Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit, regisztrálni, elemezni, és a környezeti tényezőkkel összevetni. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők, az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek, az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult, tanult viselkedés. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik, helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen körülmények között alakult ki, hogyan tanulta meg, és hogyan lehetne új tanulással, új adaptív viselkedést

az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. pl.elsajátítani.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni. megtanulja másképp kezelni . Az operáns . A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia. alkohol. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. vagy közlekedési eszközt. pl. Több féle megközelítés létezik. Ilyen pl. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. parfüm illat. Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása.

elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . A modellkövetés olyan tanulási forma. emlékezési. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az . az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. olykor azonban ellene fordulnak.gondolkodási. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani.kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. modellt nyújtva páciensének. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk. intellektuális képességekkel. a gyerekek agresszív filmet néznek. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. elővételezési. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. pl. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. pl.

Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el.1950. --. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. pl. Két megalapítója AARON BECK. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. ahogy azt szereténk. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. nagyon szerencsétlen vagyok. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. ALBERT ELLIS. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek. --. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok.Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. így minden problematikus helyzetben .az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens. Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. itt depresszió alakulhat ki. adekvát és eredményes. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult.

ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. konstruktivitásra termettek. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. és csakis rajta múlik. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. autentikus életet kell élniük. kooperációra. hogy szembe mer-e . BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. új értelmezésekre. személyes növekedésre való törekvés vezérli. a jóságra.automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. szerintük az emberek barátságosak. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit.

és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. céljaikkal. szükségleteikkel. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. amin az őszinteséget. hogy a terapeutája elfogadja. Így önértékelésük sérül. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. azaz miközben felismerik értékeiket. torzul. és ezáltal képessé válhat arra. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. A klies központú terápia lényege. önmagukat nem képesek elfogadni. Kiegyensúlyozottak. hitelességet értik. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. amit önmagával szemben eddig táplált. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. és a kongruenciát. GESTALT---TERÁPIÁK . a feltétel nélküli pozitív elfogadást. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. hogy a terapeuta támogató. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. megfelelő empátiát. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. egyértelműnek látják önmagukat. értékeikkel. tisztán. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől.néni létezésével.

sőt a kéréseit. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. és érzelmi terheik. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. az életük üres. depressziótól átitatott lesz. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. . Különböző játékok és gyakorlatok. de ennek ára van. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan manipulál másokat. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal. A terhek elől az emberek. annak a fel nem ismerését. és lerázzák magukról a felelősséget.Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. akik értelmet adhatnának az életüknek. személytelen. szorongástól frusztrációtól. ismerjék fel. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. értékekkel teli autentikus életre. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni. hogy ők maguk azok. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása.

A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat.Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. érzéseit. a drive-ok. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális . Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. mint „ az izgalom forrongó katlana”. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. az emberi viselkedést. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetüek--. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja. Freudot tartják. pl.csecsemő éhség anyamell. amely minden esetben kielégülést keres. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. orális. Az irányzat megalapítójának S. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. Az id irányító elve az örömelv.mivel aaz örömszerzés. amelyet úgy ír le. élvezetek szoptatásból. Az ösztönös szükségletek. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet. gondolkodását. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. az impulzusok az id fogalmával jelőlte.

megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. érzés. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. hogy sok impulzus elfogadhatatlan. amikor szüleinktől megtanuljuk. amelybe beépültek a környezetünkből. tudattalanul magunkba fogadjuk. tudattalanul szintén kielégülést keres. ami az idből alakul ki. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. ami mindig tudatja velünk. akivé lenni szeretnénk. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással . mivel ez méri fel az új helyzeteket. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. gondolat helyes.dimenziói vannak. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. ami az ego vezető iránya. A szuprego az egoból keletkezik. és amelyek segítségével elkerülhető. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. Freud alkotta meg a libidó fogalmát amely az iden kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. vagy helytelen. Az eg. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. azt a személyt állítja elénk. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. hogy valamely viselkedés. de ezt aláveti a valóságelvnek. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni.

az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban. a biztonságot. Az ilyen összeütközések az id. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. alat. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. illetve nem működik elég hatékonyan. kóros elváltozások alakulhatnak ki. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális . az anyamell. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. de ha az id. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. megreked. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. táplálékot adó anya elvesztése. gondolataink. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. Bizonyos hatásokra az id. melyek követelményeket állitanak elé. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát.konfliktusban. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink.

de kiválthatja . magáévá teszi annak erkölcsi elveit.--. fukar. A második szakasz az anális szakasz.szükségleteiken. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. erős önbecsülést. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. lassan kialakul a szuperego. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik.komplexusnak. Örömforrásainak helye a végbélnyílás. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. Mind a lányok. anális karakter alakul ki : makacsság. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket. hogy nem rendelkeznek pénisszel---péniszirigység---. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. lányoknál a klitoriszra. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. szexuális fejlődésük sérülhet. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. A fallikus szakasz a 3. önszeretet. közben anyjukkal rivalizálnak. itt veszik észre. apjukkal pedig rivalizálnak. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre.fiúknál a péniszre. túlkontrolláló felnőtté válhat. Ezt nevezik Elektra --. A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. ellenmondásra hajlamos. Létre hozhat büszkeséget. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni.-4. A libidinális kielégülés a széklet. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul.komplexusnak.

indulatátéttel Álom fejtés. eredeti jelentése véletlen. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. illetve egybeesés volt. szégyenkeznek a szexuális megnyilvánulásaik miatt.viszont. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. büntetését. A tünet. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. A latencia a 6. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele. tevékenység.önmagunk elítélését. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. azonos nemű barátokat keresnek. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. A tünet jelként funciónál. És több tényezős okság fogalomra épül. Indulatátéttel--. . Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. készségek intellektus irányába fordul. a libidinális energiák új területekre kerülnek. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni. Év után kezdődik. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek.

A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt. egy rejtély alakját ölti. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír. A tünet nem más. A tünet megfejtése annyit jelent. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. Az én működése áll az elfojtás hátterében. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. . Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe.A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. és ez rádöbbenti. benne a megfejtésre váró üzenettel. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. rámutatnak arra. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. amelyet a szakember értelmezni tud.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. a tünet ismeretén alapul. mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre.

hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. A tünetek alakulása a különböző korokban. a tünet nyereséget jelent azáltal.szexualitás. bőrbetegségek. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. nem tud elérni valamilyen célt. Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. a másik oldalon pedig a közösségre utal. valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. vagyis mindig van társadalmi oldala is. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. ezzel magyarázható. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. A normalitás definíciója több problémát vet fel. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé./ pl. A lényeg az . A tünet tehát két arcú . A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. mihez képest . A NORMALITÁS FOGALMA Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. mivel a test jelentősége megnőtt. hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak.a társadalmi kötelék hiánya. vékony. izmos szőrtelen. stb. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. hogy elkerüli a konfliktust. divat a pánik . és csökkenti a pszichés feszültséget.A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. / maradj fiatal. Manapság más fajta tünetek a „divatosak .

akire az jellemző. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. társadalmi közeget. 4. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. értékrendet. hagyományt. hogy normális. és mi az amit már kórosnak. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. milliőt. anélkül hogy mások terhére lenne. Allport úgy véli. deviánsnak. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. szokásrendet. hogy az egyén képes: 1. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. normaszegőnek tart. él. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. Az emberek sokaságának viselkedése. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti. szeretetet.normális valaki. milyen rendben. alkotó módon 5. gondolkodik . mi az amit az adott közeg még elbír. velük azonos emberi méltóságot. de az a definíció is dilemmákat vethet fel.önállóan élni. örül. vagy valami. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. mi az etalon. milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. azt jelenti. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. törvényeket. képességeit kibontakoztatva. örömet. . más emberekkel együtt működve 3. fizikai adottságainakmegfelelően 2. boldogságot. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást.

RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. örömképesség. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. 1. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. fejlődési elakadástól. 2. Élvezés. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. nem vesztegeti idejét arra. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. nem . saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. ellenségeskedés között dolgozik. szexuális örömképesség. félelem. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. elfogadja a többi embert. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. munkatevékenységnek a kedvelése. 3. magabiztosan és lelkesen. minimális konfliktus. mint annak a hatékonysága. megfelelés a változó követelményeknek. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. a környezetb ől származó nehézségekkel való megbirkózás.célokat vállalva éli az életét. játszik és éli családi életét. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. tiszteli önmagát és bízik önmagában.

Integráltság: önmegvalósítás. lelkiismeret. képes szeretni másokat. önuralom. stresszel szemben ellenálló képesség. identitás. bizalmasság. erkölcsi érzék. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. képes segíteni. bátorság. közösségi gondolkodás. Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést. Autonómia: érzelmi függetlenség..társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. empátia. boldog. Energiáit és konfliktusait. . a valóság érzékelés megtartott. nincs kisebbségi érzése. megfelelő szintű tudatosság. 1. hatékony gondolkodási képesség. szorongásokkal bánni tudás. meg tudja o9ldani azokat. Intellektuális képességek: pontos észlelés. ítélőképesség. a társadalmi. probléma megoldó képesség. képes felelőséget vállalni. becsületesség. Kedvező énkép: tudja. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. 1. beleélés képessége. megfelelő logikai funkciók. átélés. képes szembe nézni konfliktusaival. 1. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. képes intím kapcsolatokra. viselkedés. 1. 1. a tapasztalatoknak a megértése. tárgyilagosság. önismereti funkciók. kreativitás. elfogadja önmagát. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. Szociális attitűdök önzetlenség. önbizalom. aggodás másokért. egységes életszemlélet. 1.1. 1. egyensúlyi állapot. megfelelő énerő. hogy képes megbirkózni feladataival.

Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. különösen súlyos az ún. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. környezetével kapcsolatot nem teremt. a logikus gondolkodás felbomlik. Percepció amely téves interpretáció. vagy gyorsul. leggyakrabban vizuális. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. vagy illúzió. úgymint az alkohol. a célképzetet könnyen elveszíti. musszitáló delírium. ennek oka az öregedés kitolódása. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. a tudat éberségi szintje csökken. 5. néhány . a beteg a takaróját gyűrögeti. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik. 4. A beszéd időszakosan inkoherens. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. érthetetlenül mormol.ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. gondolkodása töredezetté válik. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. vagy csökken. az álom valóság elhatárolása probléma. 2. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. rögzíthető. 3. hallucináció jelentkezik. a drogg. a figyelem nehezen felkelthető. A pszichomotoros aktivitás nö. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1.

amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. Diagnosztikus kritériumok. 2. A delírium kezdeti klinikai jelei 1. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. régen a pontos kórokában megismerhetetlen. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt. amit a beteg még meg is élhet. jelentős hullámzást mutatnak . zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. befolyásolhatatlan. szorongani kezd és dühössé válik. vagy nap alatt. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. 3. 1. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. szarkasztikus.óra.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. 4. tétován válaszol. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. ugyanis a . becsmérlő megjegyzéseket tesz. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában.--.A memória zavar mindig kimutatható. Többszőr megismétli a feltett kérdést.---. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. bizonytalan. Általában korai tünet. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót. Lassan. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb.

abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél.Legalább két tünet az alábbiakból. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia.---. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű .az új feladat végrehajtása lassan megy. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. morális.Ítélő készség károsodása mutatható ki.--.feledékenység sok kórképben előfordulhat. ami sokféle módon nyilvánulhat meg. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. szociális. ---. ----. apraxia. ----. etikai színvonala csökken.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia. 4. 3.Személyiség változás észlelhető. kritikai készség csökkenése. hibásakká válnak. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki. ----. hibás ----. ----Absztrakt gondolkodás zavara. minőségi változás jelentkezik a premorbid . míg a régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens. agnózia a leggyakoribbak.

a klinikai szindróma szerint. a tesztekben hullámzás tapasztalható.személyiséghez képest. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. de akár több is megjelenhet. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el. A kezelhetőség alapján. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. depresszió gyakori lehet. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. és . a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. általában ún. / normális nyomású hidrocefalus/. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. gyakori a nem tudom válasz. vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika.

depressziós tünetek. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. un. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. zavartság. Pszichomotoros nyugtalanság. ----jobb-bal tévesztés. jellegzetes ballon . CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. ujjagnózia Doxazma képzés. epilepsziás rohamok. ----apraxia ----számolási nehézség. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. EEG súlyos dezorganizációja. Vizsgálati leletek. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. Általában gyors lefolyású. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken.kórtól. Vegetatív szintre süllyed a beteg. Szenilis plakkok mutathatok ki. Alzheimer-kór * 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad. 3. Az intellektuális leépülés rohamos. a betegségbelátás hamar elvész. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. illetve a mentális tevékenység meglassulása. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. 1. Kezdetben memória zavar. a fő tünet a memória zavar. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés. inkontinens. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek.féle betegség. 2.. gyerekes konfabulációk.a Pick. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak.

a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia. A szociális. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek. A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. az eltérés abból fakadhat. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. 4o-6o év között kezdődik. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral.kór diffúzan érinti az agyat.morális viselkedés csökken. a betegség belátás hiányzik. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban.5 millió lakosra jut évente egy új beteg. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer- . ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben . a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. A hangulati fekvés euforiássá válik. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak.szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. a Pick-betegségben főként a frontális. hogy az Alzheimer. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év. nagyon gyors lefolyású. Csökken a késztetés. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik.etikai. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el.

kórhoz. Három fajta kórkép különíthető el, hasonló szövettani képpel. 1. Alzheimer-kór 1. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik, memória zavar az első tünet, később konfabuláció,m téves felismerés, neurológiai tünetek a szótalálási nehézség, konstruktív apraxia, enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 1. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia, agnózia, apraxia, változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Gyorsan progrediál, globális jellegű, a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban, akár évtizedekig is eltarthat. 1. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok, illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak, átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A pszichés tünetek, mint szorongás, depresszió, hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak, jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. A személyiség magja ép szokott maradni, csak a késői

stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog, gyógyszer, barbiturátok, szedatívumokstb. ----metabolikus és endokrin betegségek pl. diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek, látás- hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma, tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. ----Alkohol megvonás, alkoholos encephalopathiák. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák.

AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid, min a hosszú távú. Tudatzavar, vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció, konfabuláció, apátia, indítékhiány, betegség belátás hiánya. Több féle oka lehet, kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi, középvonali struktúrák károsodása alapvető, idült alkoholizmus. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló, vagy visszatérően jelentkező hallucináció, ez minden érzékszervre kiterjedhet. Fontos a delírium kizárása.

ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet, legalább két tünet megállapítható, vagy mániás, vagy depressziós epizód, de az ok többnyire toxikus ártalom, vagy anyagcserezavar. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme, társtünet enyhe fokú kognitív károsodás, bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás, paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki, megváltozhat a viselkedés PSZICHOAKTÍV SZEREK HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK

A drog kifejezés olytan---- nem táplálékul szolgáló---- anyagokra használatos, melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére

nyugtató. MDA. a megerősítő hatásra sokkal lassabban.---hallucinogének. vagyis addikciót okozhat. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre. MDMA. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. opiátok 2. 4. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel. Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük. szenzitizációval és dependenciával jár együtt.kokain. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél.központi idegrendszert serkentők--. amik az érzékelést befolyásolják.--. 3. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. A szereket négy kategóriába soroljuk. Az addikció maga hozzászokást jelent. amfetamin.--. Farmakológiailag három féle . a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. Rövid távon kevés averzív hatása van. Az addikció rendszerint toleranciával. Rendszeres fogyasztása dependenciát.--. 1. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy. toleranciát és szenzitizációt.cannabis származékok hallucinogén. különböző gombák.használatos.

Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. Egyes drogok képesek arra. ha az egyén függő viszonyba kerül az alkohollal. Az alkoholfüggőség testi és pszichés tünetekben nyilvánul meg.toleranciát különítenek el. és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. vagy mindkettő károsodását okozó alkoholfogyasztás. pszichés tünetek a kontrollvesztés. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. Viselkedési. rontja a kognitív . Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. 1. 2. tkp. amely akkor válik betegséggé.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. Testi függőséget a toleranciafokozódás és a megvonási tünetek jelzik. a szertől való kényelmetlen megválás. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. Alkoholizmus az egyén vagy a közösség. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. 3. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. ALKOHOL Az egész világon a legelterjedtebb drognak minősül az alkohol. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg.

1. az ítélőképesség. ítélőképesség leromlik. A következő stádiumban a motoros készségek tovább romlanak. összefüggéstelenné válik. harsányság. a félelmek elpárolognak. amikor mindenki elől--. 1. napkig nem józanodnak ki. A személy alkohol fogyasztása periodikus.képességeket.amíg intoxikált állapotba nem kerül. azaz hosszabb alkohol mentes szünetek után hetekig vagy hónapokig tartó. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettek magabiztosak. a gondolkodás és a beszéd zavarossá.még önmaga előtt . A mértéktelen ivás estére és hétvégére korlátozódik. Ugyanakkor károsodik a finom mozgás. és addig iszik. a reakció idő lecsökken. gyakori az emlékezet kiesés. szélsőséges érzelmek alakulhatnak ki. rontja a teljesítményt. kiegyensúlyozottaknak. az emlékezet kihagy. agresszívitás. és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését. 1. Különféle típusait szokták elkülöníteni. 1. A személy minden nap hatalmas mennyiségű alkoholt fogyaszt. akadályozza a szocializációt/*/. leginkább a GABA neurotranszmitter felvételét gátolja. rendkívül gyorsan szívódik fel a központi idegrendszerben. barátságosabbak lesznek ettől az emberek. egész napját az ivás ás köré szervezi. Az alkohol az etilalkoholon keresztül fejti ki a hatását. A zúgivás . fényérzékenység alakul ki melegségérzet alakul ki További fogyasztás esetén rohamosan csökkenek a fékek. így a szorongás csökkentését hozza létre. beszédesebbek. lazábbak. boldogoknak érzik magukat az emberek A boldogság kék madara egészen közel. rohamszerű ivászat következik. kerül. ellazítva megnyugtatva a személyt Csökkenek a gátlások.

agresszivitás . féltékenységi. A leszokásra tett kísérleteknél megvonási tünetek alakulnak ki. ítélőképesség gyengülése. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. álmatlanság. gyanakvás. . az érzelmek felszínesebbé válása. Családi krízisek. fokozatosan előrehaladó. idegesség. amnézia/ járó . vizuális hallucinációk. hányás. kéz. üldözéses téveszmék jöhetnek létre. Az alkoholizmussal kapcsolatos pszichiátriai betegségek Heveny alkohol mérgezés: rövid ideig tartó organikus pszichoszindróma PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. későbbiekben verejtékezés. gyengeség érzet. kialakul a delírium tremens. vonatkoztatásos. szemhéj remegés. nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. krónikus pszichés károsodás. depresszió. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása. etikai érzelmek csökkenése. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. ingerlékenység. szapora szívverés. általában rövid idő elteltével. nyelv. émelygés. a személyiségtől idegen magatartásmódok. felszökő vérnyomás. néhány óráig eltartó terminális alvás.sem—válalja fel az alkohol fogyasztást. hangulati ingadozás. tkp.

lappangó kezdetű. tkp. üldöztetéses. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. elmagányosodás. ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. amelyet a beteg szorongással. akusztikus hallucinációk. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. a féltékenységi tartalmak tovább épülése. 2. depresszív tünetegyüttes. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. Hirtelen jelentkezik.munkahelyi krízisek. Üldöztetéses. önvádlásos. szuicidium.ként jelöljuk. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. énzavarok. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. Otthello-szindróma gyakoribb. beszűkülés. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. . homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. félelemmel pánikkal él meg. alkoholista karrier. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. üldöztetéses doxazmák. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. pszichoszociális lecsúszás. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. vagy alkohol megvonásra alakul ki.

hasi és izom görcsök. szorongás. légzésük felgyorsul. kirívó zavartság. ítélőképesség hiánya. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV— SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. OPIÁTOK Ópium és származékai. eufória. néha orgazmus érzés . hányás és hasmenés. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. . A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. jó néhány órás kellemes közérzet. Megvonásos tünetek. kettős látás és a szemmozgás zavarai. . Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. a drog utáni gyötrő vágy.szituáció tájékozatlanság. Néhány hét után hozzá lehet szokni. azonnali extatikus melegségérzés. kezdetben nyugtalanság. kodein. láz. szűnni nem akaró fájdalmak. morfium. repülés. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. étvágytalanság. izgatottság. révületi állapot kísér. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. a heroin. kín. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. tartósan fennálló amnézia. magas vérnyomás.A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. megfázásos tünetek jelentkeznek. az endorfinok kapcsán. hely-idő. súlyos izomrángások. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik.

cigarettában fogyasztják. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. összefüggéstelen beszéd. tabletta. a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. fokozza az energiát a tettrekészséget. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. euforiásak lesznek. magabiztosságot teremt. hallucinációk ritkán. beszédesek. gyors lökés szerű hatás. energikusak. izgatottak. Rohamszerű mámoros jólétet. HALLUCINOGÉNEK . csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. illetve intravénásan vagy pipában. a vérnyomás emelkedését. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. orrba szippantva. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. szédüléssel. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. kapszula.Veszélye a túladagolás. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. szívritmus. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással.

ingerlékenységet hoz létre. vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. nincsenek megvonásos tünetek. érzelmi. a végtagokon bizsergés. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. szapora szívverés. hidegmeleg érzés szalad végig. illúziókat. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. nyugtalanságot. Olykor a hatása tartósan megmarad. AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. eufória. felfokozott percepciót. . de mégis nagyon veszélyes. szívdobogás. de a beszédességet is. Az idő észlelés drámaian lelassul. életre kelnek. gyanakvást. hihetetlen színek. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták.Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. a hangok felerősödnek. ez a szinesztézia. izzadás. homályos látás. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. depresszió. mozgáskoordináció elvesztése. De nyomott hangulatban szorongást. olyan erős peceptuális. Villanófény emlék. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. ecstasy. szorongás. remegés. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. alakot váltanak. főként bíbor különböző árnyalatai. a vizuális észlelés kitágul. szédülés. rég elfelejtett érzések. eltorzulnak a tárgyak. Az észlelés kifinomodhat. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. erős bűntudattal depresszióval. stb. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. meszkalin. LSD. és hallucinációkat hoznak létre. tisztán mindent hal.

miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. mysofóbia a piszoktól való félelem. stb. xenofóbia az idegenektől való félelem. bacilusok. hallucinációkat okoz. testkép elváltozást. étvágytalanság. a mélységtől való félelem. izzadás. ailurofóbia a macskától való félelem.hányás. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. aquafóbia a víztől való félelem. mint simplex fóbia. pánik zavar agorafóbia nélkül. pyrofóbia a tűztől való félelem. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. álmosság. vírusok. madár. Megvonási tünetek: höhullámok. agorafóbia. fóbiás neurózisok. vér. kígyó. szociális fóbia. zoofóbia az állatoktól való félelem. hasmenés. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. pánik zavar agorafóbiával. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. orrfolyás. generalizált szorongás. rák. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális . cynpofóbia a kutyától való fóbia. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. de rontja a teljesítményt. pók. Ritkán vezet függőséghez. SZORONGÁSOS ZAVAROK Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis.

jelenség. fojtottság. A szorongás.-------HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. is képes létrehozni. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák. ahol a teljesítményt fokozni képes. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. érzését jeleníti meg. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. a tehetetlenséghez. nő a vegetatív reakció. hanem a veszélyt okozó . de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. illetve más érzelembe. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. erős nyomás alatt lenni. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. ha nem túl magas szinten van. megváltózik az arousál szint. az állat éberebbé válik. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. akár úgy hogy elmenekül. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak.

mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. a feszültség eloszlik. ritmusa változik. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. objektív oka van. hangja megcsuklik. pl.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik. mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. A neurotikus szorongás az ösztön. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. riadtan tart szem kontaktust. hangszíne. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. mint kínos érzelmi állapot. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. konverzió.----A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. vagy egyáltalán nem tart. a testtartása merev. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. A szorongásos feszültség fokától.késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. rágja a száját. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. regresszió. aminek konkrét. A szorongás jelzés. erőteljesen verejtékezik. stb. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. végtagjai rángatóznak. mint eltolás. játszik az ujjaival. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. . Ha a védekezés sikeres. racionalizáció. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé.

bizonytalanság. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. Kellemetlen érzés. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. ami módosíthatná. Általában elfojtott. szubjektív tapasztalt félelemmel. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. 1. 5. A jövő felé mutat. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. rettegés. megbolondul. mi fog történni. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat.izgága. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált . stb. 2. pánik. fejleszthetné az én fejlődését. súlyos intrapszichés konfliktus. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. 3. attól való félelem. Ösztön-én szorongás. 1. hanem a tudatos. 4. logikus gondolkodást is dezorientáltá válhat az egyén. valami szörnyűt fog csinálni. 2. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. dezintegrációt okozva . A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. Emocionális állapot. 6. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot.A fenyegeő árgy. riadtság.

csökkenésétől érzett félelem. akut szorongás hullám kialakulásához. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. illetve fixációs pontok alakulnak ki. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. hogy az anya— gyerek kapcsolat nem kielégítő. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. a nehézség. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. identitását. . Szeparációs szorongás. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. --vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. dezintegrációhoz. igy a szeparációs. abból fakadhat. Kasztrációs szorongás. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. ez könnyen vezethet kitöréshez. a pszichotikus depressziókban. Minden gyerek megél szeparációs szorongást.morális parancsokból fakad. ha ez túl erős. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. vagyis overprotektív módon viselkedik. Homoszexuális félelmek ébrednek fel. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. A testi épség fenyegetettsége. 4. Ez fakadhat abból. vagy túl elégíti. amely a szuperegoból származik.

Másrészt ez a . a narcisztikusan sérült self. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . megvonásai. frusztrációi. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. az aktuál neurózisokat. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. hanem a jelenben kell keresni. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. a hamis self.A Freud—i neurózis elmélet röviden. az anya—gyermek duál—unió függvénye. a megkapaszkodástól a leválásig. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. Freud úgy tartotta.

---.mondja Freud--. gyengéd érzelmeinek is . míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . és a hipchondriát. felesleges rivális közöttük. hanem szeretetének és csodálatának. nem pedig pszichés eredetű. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg.kórok szomatikus . Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel. hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben. „ az izgalom forrása. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le. maszturbáció. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus.ide tartozik a szorongásos hisztéria. --.az jellemzi.--áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok. pl. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. amit Freud pszichózisoknak nevez. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya.szemben az aktuál neurózisokkal. Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. Az áttételes neurózisok. konverziós hisztéria. kényszerneurózis--. amelyben az apja utjában van. a zavart előidéző ok szomatikus területen van. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. nem pedig szimbolikus. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. a neuraszténiát. A fallikus fok azt jelenti. --.

„ A fiú— írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. hogy azért több a női neurotikus. A szexualitás fallikus abban az értelemben. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. még a nőiesség kifejlődése előtt. aktív beállítódás női befogadóvá alakul.energikus elfojtás alá kerül. főleg hisztériás beteg. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. szublimáltabb . mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. aktív és abban az értelemben is férfias. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. gyengéd. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. homoszexuális beállítódás--. Régebben azt feltételezték. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. A női ödipusz másként alakul. mint a fiúk. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. míg a fiúknál erre nincs szükség. ellenséges anyjával.tárgya.miután a kasztrációt feltételezi--. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. míg a passzív. A nőket férfiasította az egyenjogúság. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez.

alvás zavarok. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll. szívdobogás. összeszorult gyomor. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. koncentráció zavar. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. fejfájás. 3. a depressziós a világot elveszettnek. betegség. izomfájdalmak. zaklatottság. nem létezőnek. hidegségmelegség érzése. elsápadás. nyak. gyakori vizelés. 1. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. 2.----aggódás.formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. önmagát inadequat személynek éli meg. 4. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. motoros feszültség--. zsibbadás. elpirulás. gombóc érzése a torokban. hasmenés. a jövő pedig . Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. szájszárasság. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. szívritmus zavar. jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. vegetatív hiperaktivítás--. vigilancia és figyelem zavar---. ellazulásra való képtelenség. szédülés.beszűkült gondolkodás. halál. nyugtalanság. rángatózás főleg a végtagokban.izzadás. félelem. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. hideg nyirkos kézfogás. fáradság. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS. hát. szapora pulzus és légzés.remegés. veszteség. izgulás.

Légzési zavarok. / katasztrófa. . fejfájás. nem köthető szituációkhoz. fulladás./ Tünetei. A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. attól fél pillanatokon belül megőrül. ritkán néhány óráig eltarthat. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben. derealizáció. paresztéziák. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. reális életeseményből nem levezethető. zsibbadás. szívdobogás. mellkasi fájdalmak. szédülés. ájulás. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el.tele van bizonytalansággal . remegés. izzadás. halál félelem. hideg. meghatározhatatlan életveszély. deperszonalizáció. A roham általában percek alatt elmúlik. irreális félelem jelenik meg.meleg hullámok. tehetetlenség. Védtelenség. vagy valami szörnyűt fog tenni. terror támadás. heves diszkomfort érzés kíséri. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. hasi fájdalmak. hirtelen lép fel. bizonytalanság. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel.

A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. amely reálisan nem volt életveszélyes. helyzettől. esetleg pánik reakció. általában rövid ideig. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. hiprventilláció. remegés * a meghalástól. amely valójában nem veszélyes és ezzel maga a páciens is tisztában van. hányinger. A tünetek: ájulás. helyzetek váltják ki. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. A pánik rohamok meghatározott . szorongás. . heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: * légzés zavar * szívdobogás * mellkasi nyomás érzés * csuklás fuldoklás * szédülés bizonytalanság * irrealitás érzése * pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás * hideg-meleg hullámok * izzadás * ájulás * reszketés.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. irtózás. 3. 2. 1. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. hogy valami szörnyű fog történni. undorodás valamilyen tárgytól. Egyéb szomatikus. elgyengülés. palpitáció.Diagnosztikai kritériumok. kimerültség érzés. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik FÓBIÁS NEURÓZIS Intenzív félelem. élőlénytől.

nyílt területen. paranoid.Agorafóbia ----szociofóbia ---. baktériumokól Pyrofóbia –a tűztől Xenofóbia –az idegenekől Zoofóbia—az állatokól Ezen kívűl előfordul még repüléstől. paranoid. nincs közelben segítő személy ----. kényszeres. hogy kiszolgáltatottá válik.Attól.jellegzetes distressz.nem vezetheő vissza depresszív.nem vezethető vissza depressziós. Rendkívül sok megjelenése van: acrofóbia félelem a mélységtől Agorafóbia félelem a nyílt helyektől Ailurofóbia a macskától Aquafóbia—a víztől Claustrofóbia—a bezárt terek Cynofóbia---kutya Mysofóbia---a piszoktól. hogy ezek az érzések túlméretezettek és észerűtlennek --. társaságtól való fóbiák Három nagy csoportba szoktuk sorolni---.félelem nyilvános helyeken. közlekedéstől.A tünetekre jellemző célra irányulnak és másodlagos haszonnal járnak.élmény atól a felismeréstől. mások fürkésző.simplex fóbia Diagnosztikus kritériumok Agorafóbia --. ártó szándékú viselkedése számára. való irracionális félelem. Szociofóbia --. ahonnan nehéz eltávozni.A normális aktivitás egyre inkább beszűkül. valamit a beteg elkerülni igyekszik. skizoform kórképre. --. ami nem tudatos folyamat. elkerülő . mível az irracionális félelem dominálja az életet ---.

* Fóbiás áttolás és parpanoid projekció mindkét esetben bels ő feszültségek. az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás * Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. megpróbálja elkerülni a helyzetet. a későbbi fejlődés folyamán pedig az anya szeretetének elvesztése. áőttolás. míg a paraniod nem. Freud a fóbiát szorongásos hisztériának tekintette. ettől szenved. Simplex fóbia ---. A Freud-i elméletben a szorongás eredete a születési trauma. Ha az anya nem képes elégséges biztonságos szeretet teli légkört . * Fóbiánál a szorongás tárgyakkal. felismeri érzései irracionálisak.személyiség zavarra. elkerülés. A fóbiás neurózis pszichodinamikája. elkerülő viselkedéssel jár.Állandó és irracionális félelem. szociofóbia --. miatt érzett félelem. de a fóbiás megtartja a realitástesztelő képességét. helyzetek. Differenciáldiagnózis * szorongásos neurózisnál a szorongás diffúz nem specifikus. szkizoform kórképre.szituációkkal kapcsolatos. szimbolizáció. de a betegséget már Hippokrates is leírta. élőlényekkel szemben --. elkerülő viselkedés bizonyos az előbbiekbe nem tartozó tárgyak. impulzusok torzítják a valóságot. van betegség belátása. szükségletek. Elhárító mechanizmusok elfojtás.nem vezethető vissza kényszeres. A fóbia keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. Maga a fóbia kifejezése Westphaltól ered / 1872/ .ua.

áttolással szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. A szexuális és agresszív törekvéseket szigorúan bűntető szülői magatartás szintén gyakran fellelhető a páciens élettörténetében. attól való félelmében. de az idő elő . S mivel a személyiségben ezek a konfliktusok a szeretet személy elvesztésével fenyegetnek létre hozzák a szorongást. s így elviselhetővé. Felnőtt korban bármely precipitáló tényező pl. A kora gyerekkori szorongás kihat a későbbi tárgykapcsolataira is. A családja általában kezdetben erősíti is a túl óvó közeget „hisz szegény beteg”. agresszív konfliktusokat. nem felismerhető. Az áttolás révén a tudattalan szorongás ismert tárgyhoz. A fóbiás páciensek anamnézisében gyakran találhatunk overprotektív szülői hátteret. vagyis a Winnicotti elég jó anya fogalmát ---. hogy vágyai teljesülése esetén a szeretett akár el is veszítheti. hanem az érzelmi biztonságot jelenti leginkább. A szorongás elkerülése érdekében a páciens az elhárító mechanizmusokat működtet. szituációhoz kapcsolódik. egy kapcsolati konfliktus előhívhatja az addig tudattalan meg nem oldott dependencia. elfojtással. helyzethez. szexuális. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálják a személyiséget. elkerülhetővé válik számára. érthetővé.a gyerekben a dependencia igények erősödnek meg és a kialakuló személyiségében a dependens tárgykapcsolatok állnak előtérben. a gyerek egyre dependensebbé és visszahúzódóbbá válik. A szorongás forrása nem tudatos. depriválódik a környezetétől.teremteni a gyermeke felé---. ennek viszont ára van. a beteg lassan túlzottan elszigetelődik.ami nem csak a fizikai biztonságot.

tartós képességveszteségtől. Ez akutan intenzív félelmet. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. kínzó. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. a segítségnélküliség érzését. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. intim életük értelmetlenné válik.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. netán a tünetek súlyosbodásával. A stressz extremitása miatt napokig.haladtával. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. stb. megszűnik a szexuális . a válaszkészség megbénulásában. Nem tudnak örülni. tehetetlenséget vált ki. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. de nem kényszeres újraélése. megsemmisülést. tompultság. heves vegetatív izgalmat élnek át.a traumát ismétlő--. egyre nagyobb a terhelés a családon és újabb konfliktusokat eredményez. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. maradandó károsodásoktól. szapora pulzus. sajátos alvás zavarok--. A tünetek lényege a trauma ismételt. izzadás. remegés. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. kontrollvesztést. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. a reaktivitásban.

érdeklődésük. Ha csoportosan érte őket a trauma, akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat, a gyászolok, a halottak miatt. Emiatt fóbiás, elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket, nehezen alszanak el, hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki, éjszakai tájékozódási nehézségek, páni félelemmel járhat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek, erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól, egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha a tünetek még négy hét után is fennállnak., és krónikusnak nevezzük akkor, ha még fél év után is fennállnak, vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1, olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt, amelyben halál eset, súlyos sérülés, vagy mások testi épségét, veszélyeztetettségét élte meg. 2, intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. visszaemlékezés képzetek, gondolatok, perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 1. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 1. A traumát mintha újraélné illúzió, hallucináció, disszociatív epizódok csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban. 1. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső

vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 1. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. Gondolatok, érzések, beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. olya eseményt élt át, ahol szembesült a halállal, súlyos sérüléssel, testi épségét veszély fenyegette. 1. Intenzív félelemmel, tehetetlenséggel , rémülettel reagált. Az esemény alatt, vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. szubjektív bénultság érzése, elszakadás, emocionális válaszkészség hiánya. 1. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 1. Derealizáció 1. Deperszonalizáció 1. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli, visszatérő képzetek, vagygondolatok, álmok, illuziók, flashback- szerű
1.

epizódok, vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. Szorongás, fokozott készenlét Jelentős szenvedés, szociális, munkahelyi és más funkciók romlása. A zavar min 2napig max. 4 hétig tart , jelentkezik. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót, ami az egyensúlyt, így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál, és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek, Ez okozza a pácies súlyos szorongásait, félelmeit, irritabilitását, alvás zavarait. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus, regresszió, elfojtás, tagadás. Másodlagos nyereség, a környezet a növekvő odafordulás, figyelem, anyagi előnyök. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul, feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára, amelyre nem volt felkészülve, így elhárítani sem tudja sokkolja. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának, de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól, organikus eredetű mentális betegségektől. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Külön említésre méltó a holocaust szindróma, ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó, ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás

amely szavakban. amit nem mindig tesz meg. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . miközben attól fél megteszi. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. képzeleti. képek elűzhetetlen.bár van kényszeres jellege---. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult.cselekvések. ezzel jelentősen .de ez a normális fejlődés része. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. képekben is megfogalmazódhat. Ha ezeket nem teszi meg. heves szorongást él át. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. megélhetők tudattartalmakként. stb. vagy impulzusként. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. káromkodjon nyilvánosság előtt. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket.folyamatokat fenntartani. gondolatok. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat. elkerülő viselkedést alkalmaz. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. vég nélkül kérődzik. tudatos jelenléte. vagy rendkívül szimbolikus. emlékezeti.vagy ifjú korban indul. de sokszor irracionális. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. de nem szükségszerű. szándékokat. autó elé ugorjon.

alvás előtt precíz megszámolása a pénznek. összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. kontrollálható. Ezek lehetnek jóvátételi. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát. amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. külön helyezve a fém. arra szolgálnak. Pl. ha ezt meg tudja valósítani. Általában a kényszercselekvések. megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat. Két típusa van : 1. mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- . Minden este. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. amitől a beteg fél. Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. hogy általuk megelőzhető. Mindkét esetben bonyolult . lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni.beszűkítheti életterét. jövőmegelőző. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. ceremóniát hoznak létre. a papír pénzeket. Másik pl. akkor csinálni amkor egyedül van. bár a beteg próbálja leplezni. valamely elsődleges impulzus. kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. ilyenkor bonyolult rituálét. módosítható legyen.

kád mosógép--.egyszer a mosógépet üresen kimosni. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált. Általában gondozottak. és ez a félelme nem alaptalan. sőt túlzottan is. hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez. a család előtt. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől. cselekvések. viselkedésük kimért. vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat. túlszabályozott. attól való félelmétől. ápoltak. 2x kimosni. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek. a teregetéshez. egyrészt szégyelte. ami számára jelentéssel bír. meghatározott sorrendben és úgy. pontosan tudják ezek nem normális gondolatok. öblítő nélkül. mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok. mert az rákot okozhat. olyat cselekszik. a heti munka végzését nagyon megnehezítette. pl pont akkor ment vc-re. Mentális képességük nem csökken. meghatározott mosószerrel. majd a ruhákat bepakolva. a család működését érthető módon krízisbe sodorta. ruha nélkül kiteregetnie. bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni. férje pedig „ direkt” ellene tett. hiányzik a .csempék. hozzáértek a tiszta ruhákhoz. „hátha mégis maradt piszok. de teljesítményük jelentősen romolhat. közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. mert akkor mindent újra kellett kezdenie. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie. meg kellet fürdenie. rigid. én-idegennek élik meg.

valószínűleg. Gyakori a beszédben az ismétlés. érzelmek kifejezése általában hiányzik. ha utal is rá. de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. mit kérdezhetnek. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat. racionális magyarázatokat adnak elő. mozgásuk kontrollált. Alaposan utána olvastak. Ha a páciens nem számol be a kényszerekről. beszédük nagyon megfontolt. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel. ettől nagyon nehéz őket eltéríteni. mondataik cirkalmasak. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége. meglehet. babonásak. így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten. már jelentés nélkül. érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat.könnyedség. körülményeskedők. indulattal reagálnak. a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli. a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet. szakszavakat használnak. műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. akkor még a terápiában is titkolni szeretné. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. általában el szokták mondani. talán. a spontaneitás. stb. amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok. akkor ez az érzelmi töltés tovább él. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat. amely nem elfogadhatatlan. bele kérdezésre szorongással. hosszadalmasak. gyakran pontos orvosipszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. ami érthetetlen érzelmi . vannak-e furcsa szokásai. a terapeuta rá kérdezhet. előre eltervezik mi hogyan fog zajlani.

zavarodottá válik a gondolkodása. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. A beteg ez esetben azt érzi. de nem tudja mit és miért. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg. annulációval--. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik. az énidegen érthetetlen késztetés miatt. Mivel gondolati úton .Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás. amelyek kivédik. megelőzik a rossz impulzusok hatását. ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség. szorongás keltő jelentés. akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból. hogy azt ellentétbe fordítja----. a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény. kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. hogy valamit el kellene követnie.meg nem történtté tevéssel--. hanem szeret----. REGRESSZIÓ . fenyegetően tudatosulhat.ez nem lehetséges.nem gyűlöl. Ha az izoláció kevésbé hatékony. MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség. mint irracionális vágy vagy késztetés.jelentésű kényszergondolattá válik. ezért ellene szegül a késztetésnek. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan . azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. állandón. bizonytalan jelentéssel.

új szorongásokat. a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél. az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban. . pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal. hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni. frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki.Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél. hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával. az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival. Mágikus gondolkodás. nem konverziós tüneteket képeznek. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. de ilyet nem lehet mert még valóra válik. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. a páciens megélheti azt is. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző. konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. fixációs tünetként értelmezhető. de nagy árat fizet. de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti. vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna. hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit.

amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el. kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk. képek szándékok. SCH. túlkövetelő. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 1. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 1.pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte. durva. felfokozott önkritikát. A kényszer analitikus. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok. az . gyakran értelmetlenek.. depresszió.4 éves kor között található. és akadályozza a normális életvezetést. büntető gondolkodást eredményez. ez létre hozza az infantilis. szadisztikus szuperego szintre való regrediálást. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések. organikus károsodás. Nem vezethető vissza más mentális zavarra. ami a 2. amelyek énidegenek. Tourette szindróma. nem akaratlagosan előidézettek. 1. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe. Diagnosztikai kritériumok 1. nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 1. a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában.SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot.

A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje. ipmulzusokat. megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. autonóm személyiség. és a játék egyre fontosabb szerepet tölt . a beszéd egyre gazdagabbá válik. irányítsa. Mahler szerint az előző szakaszokban a járással. más funkciókat is meg tanul. és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”. kialakult az anyától elkülönült.végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot. kontrollálja a testéből eredő jelzéseket. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti. a beszéddel. túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán.individució nagy folyamatába. Azáltal. túl jutott a gyakorlási szakaszokon. ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon. de ez az autonómia még rendkívül labilis.befogadni. a szimbiotikus szakaszon. elengedni. és viszonylagos. oldás.kapni. az újraközeledés alfázisához jutunk. Ez egy elég bonyolult folyamat. hogy saját termékeit. ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel. belépett a szeparáció. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok. de ezen túlmenően.kötés aspektusához jutunk el.anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a legnagyobb hangsúly.

a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában. de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. hirtelen hangulat változásokban. vagyis . az autonómia. sokszor mond nemet. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben. távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. Ez egyrészt a közeledés. A gyerek „hisztizik”. a kontroll kérdése zajlik. kielégíthetetlenségben. a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben.be. megjelenik az én használata. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg.távolódás játékát is jelenti. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt. A világ jóra és rosszra tagolódik. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni. dührohamokban jelentkezik. de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. az agresszió. instabilitásban. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős. tehát a reunió vágya. ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik. amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. megjelenik a dackorszak ahol. bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni.

Ez egy igen nehéz időszak az anya. Szembe kell néznie azzal. és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. szadisztikus jegyeket mutat. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. a reakció képzést. az anya és a gyerek mát nem működik. és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad. az ellentétbe fordítás. hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát. ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni. egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás. függetlenségi igényeit. a felettes-én rigid. bűntető. hogy kicsi. aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit.az anya kompetenciáját sajátjának tekinti. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek. Ez a feltétele annak. miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm. hogy az anya tőle független lény. de folyamatosan vágyik az anya figyelmére. az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban. olyan harmonikus egységben. gyenge. mint a szimbiotikus szakaszban. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül. tehetetlen. .gyerek kapcsolatában. miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”.

illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat.Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. A kényszercselekvés azért énidegen. és megvédeni az ént. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. a változás tagadását. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. és azt jelzi. hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének . amely a felettes-én szorongást indokolja. büntetéssel. mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik. hanem a tudat előtt elzárt tudattalanból. az eredeti helyzet visszaállítását. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. sőt örömforrássá is válhat.

A fokozott kételkedésre való hajlamuk. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. a tünetet kiváltó traumás esemény és az. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. különösen a nagyobb . és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered.sikertelenségét. hogy fokozott biztonságra van szükségük. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. melyet nem sikerült megszerezniük. így a cselekvés ismétlésével. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni. amelyekkel nem tud megküzdeni. Carter szerint a nők.A cselekvés ismétlése. az érzelmi labilitás mértéke. azokról az eredeti konfliktusoktól. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. A XIX. arra utalhat.

bénulás. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai.től származik. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. olyan gondolatokon alapulnak. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. mint pl. szenzoros. vagyis a hisztériás bénulás. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. érzékszervi és mozgászavarokat. E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. nagyrohamok.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. szexuális fájdalmak. azért hajlamosabbak a hisztériára. mint a férfiak. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. a szenzoros . Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. női genitális. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. vakság. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. légzési zavarok. ez ma is érvényes megállapítás. amelyek el vannak különítve.szexuális késztetéssel rendelkezők. gastrointestinális. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. mint a férfiak. keringési. hogy nem a stigmák a fontosak. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. a beteg elképzeléseit követi. Perley és Guze 1962. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el.

Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. álságos. kihívó. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. az összemosásra törekszenek. a részletek pontosságának hiányossága. míg a bal félteke a verbális emlékezet. a linearitás a jellemző. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. a logika. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége. . excentrikus. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. Így a hisztéria leírható. a pontos részletek. illetve bal félteke diszfunkció. A hisztériás kognició impresszionisztikus. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg.információk szintézisének képessége csökken. érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. Az én és a külvilág. mint jobb félteke. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen.dominancia.

de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. a lábakon. vigyáz magára roham közben. --------. hogy sokkal kevésbé meghatározottak. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. choreiform tickek. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. hallás kisebb.A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet. amik az egész testre kiterjedhetnek. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak. ------. szcénikus jellegűek. nem sérül meg. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. vagy nem vesz róla tudomást. lehet egyoldali és kétoldali. de akár teljes süketség és vakság előfordulhat. ritmikus tremor a fejen. A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat.nagyobb fokban.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései. Érzékszervi zavarok: látás. komplex jelenetek. A páciens nem veszti el az eszméletét. a kézen. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. erős nagy mozgások. .

érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. ezért az alapos szomatikus. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát . Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. műtétek történnek. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni.gyakran felesleges orvosi beavatkozások. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás.

elhidegül a valóságtól. intuitív. elhárítás alakul ki. visszaható/. Az érzelmi . Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 1. ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. verbalizáló attitűdöt eredményez. azt feltételezi. elemző. A hisztériás elsősorban érzékszervi. így az információ fokozott szűrése. így a disszociatív hisztéria. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. érzelemteleníti az élményeit. jobb félteke – domináns lény volna. amelynek az egyén nincs tudatában. de a szűrés generalizáltan működik. vagyis fokozott generalizált gátlás. miközben elsivárosódik. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. intellektuális. bal féltekei diszfunkciós zavar. A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. kiszorul a saját élményeiből. elfojtás. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. reaktív /ellenálláson alapuló. 2. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján.illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. A bal félteke uralma aktív. hőfoktalanítja az érzelmeit. bár a viselkedését meghatározzák. mozgásos szinten gondolkodó. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. míg a jobb félteke befogadó.

melyek a traumákhoz. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. ugyan a fogalom. a szociális kapcsolatai ziláltak. Éves. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. felszínesek. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. mint többszörös személyiség. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy . idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. amin azt értette. eseményekhez kapcsolódnak. A másodlagosak azok az ideák. már több mint 1oo. valódi traumás emléket. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. eseményt értette. átmenetiek.kapcsolatok devalválódnak. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. de pontos működését és szerepét nem tudjuk.

. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok. és természetesen a disszociatív állapotokban.tudatában. következő zavarokat különítik el. border-line zavaroknál. ha ---lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. ezekből némely bekerül a tudatba . mások pedig nem. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. 1. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. 1. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. szorongásos állapotban. kényszerbetegeknél. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. szomatizációs zavarok. étkezési zavarok. patológiás a disszociáció. 1. némely fóbiás. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. 1. amely egy kontinumon foglal helyet. posszttraumás stressz zavarokban. hisztériás pszichózis esetén. a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. érzések. mint egy folyamatot. 1. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki.

ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. természeti katasztrófáknál. főkén hosszan tartó abúzusnak. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. raboknál. idegen ismeretlen. hogy tovább funkcionáljon. mintha nem is az övé lenne. szexuális erőszaknál. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. hogy az állapot. különösen korai abúzusnak. mindez rendkívül. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. 6o% extrém elhanyagolásról. A disszociáció akut trauma. a változás fenyegető. vagy amnézia. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. vagy erős stressz esetén adaptív. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori . A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. a helyzet megváltozott. mintha máshoz tartozna a keze. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. a környezetében levő tárgyak. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük.A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. ezáltal képes arra. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. az emlékezet zavara.

vagy tartja fenn. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. racionalizálni kezd. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. Leír fuga állapotokat. 1. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. hogy tudná. 1. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. visszahúzódik. amik ismeretlen környezetben találja magát. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. ismétlődő. de bizonyos helyzetben. belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. bár jó raportot képes kialakítani. amelyek vásárlására nem emlékszik.szexuális. amitől a kérdező jön zavarba. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. 7. vagy fokozatosan. Elfordul. pl. rekonstruálni kell az élettörténetet. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. anélkül. az un. szorongónak tűnik. Nem drog. megváltozik a realitással a kapcsolata. 1. 1. öncsonkító viselkedésekre. vagy alkohol indítja be. és megfelelő a realitás tesztelése. nem tud bizonyos tetteiről. 1. amit környezete neki tulajdonít. esetleg disszociálni kezd. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. vagy teljesen hiányoznak. elfelejt fontos személyes információkat. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. hogy került oda. Interjú helyzetben. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. amnéziára. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a . Flashback. vagy tárgyakról számol be. az önkéntelenül bevillanó emlékkép.

ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet. 1. vagy zavaros leírások. de nincsen idő elvesztése. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. Nincsenek tiszta fuga állapotok. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. Nincsen időegység elvesztése. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. öncsonkításos viselkedésre. sem máskor nem említ amnéziát. ha megjelenik az amnézia. Amnézia. 1. racionalizálás. nem talál magánál dolgokat. sem korábban. haraggal társul. AMNÉZIA. amikor az amnézia szóba jön.válaszadésban. 1. Nem kell rekonstruálni a múltat. AMNÉZIA. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére.pszichóziban 1. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs . nem jelenik meg ellenállás. ami dühvel. amikkel nem tud elszámolni. vagy tagadás. 1. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést. legfeljebb bizonytalan. 1. pánikhoz kapcsolódnak. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. 1. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. 1. amik pl. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. alkoholhoz. Nem amnéziás szuicid kísérletekre. akkor enyhe. Interjú helyzetben. nincs fúga állapot.személyiség zavarban 1. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is. azt követően megszűnik. gyakran spontán hoz fel példákat.

--------mintha álomban lettem volna --------mintha gépek robotok lettek volna. 1. átélhetik a testtudat megváltozását. Nincsenek akusztikus hallucinációk.Gyakran hallanak vitatkozó.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. legfeljebb pszichotikus epizódokban. Személyiség zavar. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről.mintha ködben lettem volna. Ezek a hangok nem tűn nek el neuroleptikum hatására. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek. hanem legtöbbször ijesztőnek.testen kívüliség élményei. pl. amelyek a következőek lehetnek: . ---. . de azokat nem sajátjuknak élik meg. mintha valaki más lett volna belül. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. de úgy érezték. különösen gyerekkori trauma esetén. pl. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását. 2. kommentáló hangokat a fejükben. 2. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. hogy az valaki máshoz tartozik. PSZichózis .látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----.élményekről számol be. -------. más irányította volna a viselkedésüket.nem érez. ----. 2. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját.

vagy családtag ismeretlennek. pl. vagy röviddel a pszichotikus. vagy mániás epizód után észleltek. de az epizód után a hangok eltűntek. még akkor is ha. fiatalabb alter személyiség esetén. Ismerős. sokkal bizonytalanabbul írják le. Pszichózis. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. Partnert úgy éli meg. mintha a korábbi elkövető lenne. Derealizációt ritkán írnak le. mikor más részük uralja a viselkedést. . bizonytalan lesz. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. vagy röviddel utána írnak le. Személyiség zavar. mintha távolban lenne. nem ismernek fel hozzátartozókat. teljes emlékezet kiesést észlelnek.Deperszonalizációt a pszichózis alatt. DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. ha megjelenik deperszonalizációval társul. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. különösnek tűnik.

bizonytalanság. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. öltözetük.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia. mintha különböző szerepeket játszanának. mintha nem lenne saját identitásuk. úgy élik meg az identitás zavart. A szerepek---. ki is ő valójában. idegen dolgokat találnak maguk körül. szociális kapcsolataik. mindig máshoz alkalmazkodnának.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. amelyeknek más lehet a kora.elmondják . „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. neme. képességeik. koruk. A belső harc a self két része között zajlik. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben.állandó belső harc. ---.gyakran átélnek korregresszió . ---. IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról. de a részeket egoszintonnak éli meg önmagához tartozónak. különböző belső részek irányítják őket.más a nevük. konstruktív és destruktív részek között. .Ha megjelenik akkor a következő formában: -----. vagy transzszerű állapotokat. ---. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. kontrollálják viselkedésüket. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---.

infantilis. egocentrikus. Nem jelenek meg alter személyiség részek. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok. ---agresszív rész lehasadásakor. öltözetük. A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. szuggesztivitás.szintonnak éli meg.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. . Személyiség zavar. úgy élik meg. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. hamis érzelmek. --.----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek.de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. de a szerepet ego. A század . koruk. jellemzik. dramatizáló viselkedésű. és nem amnéziás .rossz részre hasadt self. mintha megszállta volna őket valaki. vagy falásrohamoknál. dependencia. Nincse külön nevük. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. legfeljebb jó. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. A hisztéria pszichoanalitikus modellje. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. stb.előfordul az életükben különböző neveket használnak.

Pl. sokszor a páciens így is jelentkezik be. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. inceszt jellege. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. Az ösztön feszültség csökken. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. olyan kompromisszumot. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus. mivel a tünetben autoerotikusan többé.kevésbé kielégül.. az egyént. hasgörcs. szexuális zavarai. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. manapság. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. a személyiségben levő ellentmondásos . mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. ego. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel.----kielégül. a tünetek másképp nyilvánulnak meg. az ödipális szinten történt elakadás. pánikos tüneteket hoz a páciens. szuperego. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. zakatolás. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. mivel megmarad annak tiltó. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása.id. amelyben mindhárom pszichés instancia.---.elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. de csak éjjel 2 és –3 között. de a pszichodinamika ugyanaz. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. lelki okai vannak a szívbajomnak”. szív szorítás. illetve a konverziós tünetek „lightos „ módon nyilvánulnak meg. hasmenés. de bizonyos kielégüléshez is juttatja.

Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. az élmény lehetőségek beszűkültek. dinamikák. akire az ödipális vágyak vetülnek---. együttérzést kaphat. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá.vagyis az apára--.tendenciákról. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. ha kívánja a férfit. de ez ütközik azzal a vággyal. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat. alapvetően nagyobb a függőségi. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. Vágyik önmagát a férfinak. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak. ha eredményét a külső kapcsolatok. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. hisz érdemessé válik fenntartani. így megerősödnek a hisztériás tünetek. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. több figyelmet. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. a kapcsolatok tartósan zavartak. dependencia igénye. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. A tünet fenntartásában az ún.odaadni. a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. más folyamatok. omnipotensen vágyik . elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. segítséget. az életre való rátermettség redukálódott. A hisztériás személyiségnek.

narcisztikus szervezettség. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. hanem a saját ideáljait. . A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. az odaadás azonos számára a kasztrációval. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg. bizonyítéka annak.utóbb csalódik. Érthetően előbb. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. amíg a pénisz irigység fennmarad. Az a tény. nem elég értékesnek ahhoz. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. a fallikus. Az ok. grandiózitást vár el tőle. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. ennek eredménye a potencia zavar. hogy szerethessék. realitásában. ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. Ennek a félelemnek van még egy forrása. A kasztrációs szorongását. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla.rá. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. Feladja a rivalizálást az apjával. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. vagyis nem a maga valóságában. vagyis minden tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. pénisz irigysége feladását jelentené. mert a felettesénben erre tilalmak vannak. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra.

1. Különböző „geológiai” . A konverziós tünet pl. kényszerek. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. akkor kialakulhat az un. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. Fenichel szerint nemcsak genitális. mint a genitális—szexuális késztetés. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. orális. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. a Don Juan típusú férfi. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. homoszexuális beállítódás. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. pánikszindrómánál. 1. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. a traumás neurózisoknál. 1. 1. depressziónál. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben.Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. 1. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. hanem agresszív. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. amit újra és újra meg kell erősíteni. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. ilyen pl.

a testi beszéd szimbolikája. 1. passzivítás segítségével gyengébbnek. nárcisztikus. betegség.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás -----disszociáció. pl. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. mint amilyen valójában. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. a dramatizálás. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. érzelmi . 2. segítségre szorulónak mutattja magát . A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. amit hisztériásként észlelünk. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. hogy a személy mások. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. Arra irányulnak. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására.énnel szemben. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. de főleg önmagát másnak élje meg. pszeudoprogresszív. szenvedés. A tudattalanul létrehozott szcénák.rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. éretlenebbnek. orális.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. mint valójában. érettséget. olyan erőt.

nyelési nehézségek.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. 1. SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. 1. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. ez alatt ingerlékenység. A beteg mégis. vagy pszeudoneurológiai tünetek. emlékezetkiesés. műtét fordulhat elő. a hang elvesztése. süketség. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség. úgy érzi komoly baja van. örömtelenség az érintésben. fluktuáló. ájulás. ezeknek nincsen organikus háttere.gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. terhesség alatti hányás. korán kezdődő és tartós panaszok. görcsroham. ételekkel szembeni túlérzékenység. 1. ezt színesen dramatikusan adja elő. veszélyeztetett terhesség. nemi szervek. Fájdalmak: medence. 1. vizelési zavar. járászavar. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. fájdalom az aktus közben. homályos látás. Gyomor. Konverziós. gyengeség. 1. multiplex. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. hányinger. hasmenés. ízület. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. vérzések erőssége. hányás. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. szabálytalan jelentkezés. kettőslátás. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. . Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. fejfájás. végtag.

visszatérő. a libidó közvetlen transzformációja. ha nem velük foglalkoznak. A szexuális . hangulati nyomottság. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. multiplex. magatartásuk én-központú. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. exhibiciónista módon képesek viselkedni. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. tartós. és előbb-utóbb szimulánsnak. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. a szomatoform zavar lényege a sok. nehezményezik. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. ám színes tünetekkel szemben. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. az aktuálneurózisok közé sorolta. kapcsolat zavar. A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia. Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. különösen. éppen ezért nehéz elkülöníteni.1. de ugyanakkor erősen kontrollálóak. Ezek a betegek. csak saját bajuk foglalkoztatja. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. illetve heves agressziót vált. depressziós kórképekkel. az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek.tartja. sajnos a demonstratív. amin persze a beteg sértődik meg. somatikus panaszok sokasága.

ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan . úgy jön létre. hónapja fennállnak. agresszió tódul elő. A tünetek legalább 6. a hipochondriás tünet nem más. 3. Mások inkább orális zavarnak tekintik. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 3. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. 3. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. A tünetek sajátos interpretációja.késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. de ezt a beteg nem fogadja el. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. Nem része más kórképnek.A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. anélkül. 2. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. DSM 1. azaz én-védő funkciója van. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció .

stigmatizáltnak érzi magát.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. TEST--. 1. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. 2.DISMORFIÁS ZAVAR 1. segíti amit egyébként elérni nem tudna. vagy pszichológushoz. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 1. 3. többnyire számos szomatikus vizsgálat. . A fájdalom lehetővé teszi. környezeti terheléssel. enyhe fizikális anomália jelen lehet. munkahelyi romlást okozhat. a fájdalom mértéke meghaladja azt. DSM 1. de a személy aggodalma túlzott. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. vagy ha van is szervi alapja. ezt a beteg nehezen fogadja el. 1. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. Viszonylag ritka kórkép. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. Enikő PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. 1. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez.megszűnnek. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön 1. szociális.

elvesztik a humorérzéküket. Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. a motivációs. általános energia hiányban szenvednek. monoton. legfontosabb területén jelentkezhetnek. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. „sótlanok. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban.”. szomorúságot. 4. színtelenek. A beszédük halk.A betegek nehezen hozzáférhetőek. Semmiben nem találnak örömet. időnként dühöngenek. 2. visszataszítónak. inadekvátnak. gyakori sírásrohamokat élnek át. élnek át. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. zárt. 3. „faarc”. ürességet. kellemetlennek. 1. mimikájuk szegényes. elutasítottságot. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. lelassulás. a pszichoterápiát hevesen elutasítják.MÁNIA---. a viselkedési. DEPRESSZIÓ----.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5. nagyon mozdulatlan. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. merev. nem ritka a szuicid veszély. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne. megszűnik a lendület a kezdeményező készség. . Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé. és a szomatikus funkcióknál. alacsonyabb rendűnek . az érzelmi. Külsőleg csúnyának. és ő sem képes senkit szerertni. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. a kognitív. gyakran szorong. nem szereti őt senki. szemkontaktust kerülik.

kapcsolatba kerülni. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. Romlanak az intellektuális képességeik. sem passzív módon kipihenni. vagy túl evés. úgyse fog semmi sikerülni. csökken az emlékezete. Ebből következik negatív jövőképe van. nem képes magát sem aktív. motoros és mentális lelassulás. alvás zavarok széles spektruma. mindig a legrosszabbra készülnek. sebességben. felfokozott beszéd.felhangoltság. néha nyugtalanság és félelem. de ez nem intellektuális deficit következménye. örökös fáradtság. ingerlékenység. akikkel senki nem akar szóba állni. Fajtái unipoláris depresszió. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. kellemetlen mellkasi szorítás. A mániás beteget fellazultság.undorítónak tartják magukat. aggódalmakodás jellemzi. ha legalább egy mániás és egy . nem képes jól koncentrálni. minőségben. szédülés. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. székrekedés. egyáltalán alkalmatlan az életre. PMD csak akkor diagnosztizálunk. hanem motivációs eredetű. ezért mindent halogatnak. emésztési zavar. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. 5. Szomatikus tünetek: fejfájás. Gyakori az étvágytalanság. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. megnövekedett aktivítás jellemzi. A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat.

mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. 35-60 év. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. élénkség. bár felületessek. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. jókedvűen humorosan és vég .depressziós fázist azonosítani tudtunk. cselekvési kedv. Endokrin rendszer zavara. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. hatalmas erőfeszítésekre képesek. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. Örökletesség valószínű. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. jókedv jellemzi őket. Etiológia. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. relative magasabb arányban a nőknél. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. általában semmi nem állíthatja meg őket. A hipomán könnyen beszél. míg a depresszió idősebb korban. Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. nem kételkednek önmagukban.megnövekedett motoros aktivítás.

vagy heves düh kitörése lesz. Egyik tevékenységből a másikba csap át. túl intim. inkoherens. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. kontrollálhatatlanná. ez fokozatosan is kifejlődhet. de nem odaillően. gyakoriak a szleng kifejezések. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. nincsenek tisztában jogaikkal. felületes. túl személyeskedő. túl tolakodóvá. viccelödő. de szükségleteikkel sem. de a legextrémebb formában. idétlenkednek. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. kötelességeikkel. majd másik pillanatban nevet az egészen. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. haverkodnak. váltogatja a gondolatokat. beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. de saját érdekeiket is semmibe veszik. de hirtelen is kialakulhat. öltözködésükben „ csupa fux. minden helyzetben nonkonformak. ingerlékennyé válik. beszéde fellazult. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. könnyen elsírja magát. ebből fakadóan megszűnnek a határok. impulzívvá. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. egzaltáltak. .nélkül. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. asszociatív leágazásokkal. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. A páciens teljesen kontaktus képtelen. Ha nem figyelnek rá. folyton humorizál. gyakori az italozás. gyakran tartalmatlan. elfelejtett . befejezetlen gondolatok. de nem fejez be semmit sem.

1. . hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. D. paranoia. bár összefolyhat depressziós hangulattal. de jelenleg tünetmentes. Gondolat rohanás. A. Szokásosnál több beszéd. grandiozitás érzése. esetleg téveszme. hallucinációk. Remisszióban van a beteg. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. figyelemzavar 1. C. SCH-id. Bizarr viselkedés.nek jelen kell lennie. esztelen üzleti szerződések. Időtartama legalább egy hét. beszédkényszer. Zavartság. 1. 1. . téveszmék. vagy nyugtalanság. vagy csak 2. Csökkent alvásigény. 1. kritikátlan szexuális viselkedés. növekvő aktivítás. 1.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. munka. vakmerő autózás.. D. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. 1. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. Önértékelési infláció. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. Diagnosztikai kritériumok: A. 1. paranoid kórformák kizárhatók. aminek nem ismeri fel káros voltát. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. pénz költés. SCH. 1. hangulattal nem kongruens téveszmék..Előfordulhat. nem képes kooperálni. Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek. szexuális. Gyakoriak a hallucinációk. mulatozás. társasági.

nincs intellektuális defektusa. hogy a családban más tagoknál is előfordult. utal is a szuicidumra. ---nehézségek a gondolkodásban. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. nem tud aludni.depresszív hangulat. .Pszichotikus jellegű állapot. mozgása lassú. Reménytelennek éli meg az életet.. De nem tűnik dezorientáltnak. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. Nincsen étvágya. Nincsen spontaneitás. A páciens kedvtelennek látszik. azt is nagyon szúk szavúan. legalábbis fantáziában.pszichomotoros gátoltság. de anélkül is kialakulhat. téveszmék. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. gyakori. félelemről számolhat be. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. a munka végző képességük jelentősen csökken. nehezen beszél. ha a realitásérzék láthatóan sérült. csak a családja terhére van. Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. mint mikor lefeküdt. Sokféle szorongásról. meglassúbbodottan beszél. mintha fájna a beszéd. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. bizarr viselkedés állapítható meg. csak kérdésekre válaszol. nem tudnak kikapcsolódni. árad belőle a kínlódás. halkan. --. hallucinációk. kárt tesz magában. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. de ez valós veszély is. de másokat is megtámadhat.

elesettség. a következő szimptómák közül legalább 4. Fáradtság. székrekedés. koncentrációs nehézségek. komly szándék. ksérletek. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. reménytelenség. rossz hangulat. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. Rémálmai vannak. Értéktelenség érzése. öngyilkossági gondolatok. sötét gondolatok. A. örömtelenség az élet minden területén.. Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. B. diszforikus hangulat. Nyomott. ingerlékenység. társul. . csökkent érdeklődés. bizarr viselkedés. szomorúság. 3. 2 álmatlanság. aluszékonyság 3. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. étvágytalanság—súlyveszteség. 3. csökkent szexuális vágy. örömtelenség. önvádlás. erős őnvádlások alakulnak ki. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. legalább két hétig tartó időszak. 1. Csupa rossznak érzi magát. határozatlanság. gusztustalannak érzi magát. hallucinációk. étvágytalanság. kedvtelenség. nem váltogatják egymást. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 3. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie.Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. A halál visszatérő képzete. Gondolkodási. csökkent érdeklődés. visszamenőleg is és a jelenben is. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. energiátlanság. 3. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. döntésképtelenség. letörtség. 3.

--. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. Differenciáldiagnózis.de akár hónapokon keresztül is tarthat. nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet.toxikus delíriumnál.48. --. SCH is indulhat hangulat zavarral. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz.D.pszichomotoros epilepsziánál. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. depresszív stupor. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról.óra --. de jelenleg nem állnak fenn. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült.intrakraniális lézióknál --.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. Az akut mánia --. Remisszióban van a beteg. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. bizarr viselkedés figyelhető meg.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. közbülső tiszta periódusok nélkül. inadekvátság . bűnösségi érzésekről. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást. téveszmék. hallucinációk. ha a múltban voltak ilyen tünetei. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel.

szemben az összes többivel. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--.érzéséről. Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. bűnösség érzéssel. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. az SCH-s nem visszafogottabb. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél. depresszív hangulattal. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. pl szeretett személy elvesztése. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. a realitás kontroll elvesztésével.s nem. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. míg az SCH. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. de nem sérül a realitáskontroll. ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. Igen ritkán fordul elő. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. vagyis nincs pszichotikus tünet . a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMDben leírtakkal. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. fertőzések után.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió.

2. alkalmatlanság. ügyetlennek. az irreális felettesén. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus . A magára maradt.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. az el nem fogadás. pl. csúnyának. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. szeretetre nem méltónak. bűntudat érzés. annál nagyobb az esélye annak. majd önleértékelés alakul ki. Az utóbbi két évben. a korai fejlődés patológiás. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. hogy az inadekvátság. frusztráló. önleértékelést. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. felnőttkori tárgyvesztés esetén. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. 3. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. Diagnosztikus kritériumok 1. 1. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat.Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. családi környezet nyomasztó. 4. Önmagát elutasítottnak. csökkentértékűség érzése kialakuljon. rigiditás. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás.

produktivitás. szorongásos feszültség. ---12. álmatlanság. ---10. könnyezés.depresszió szintjét. 3. levertség. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. ingerlékenység. reménytelenség érzése mellett csökkent érdelkődés szinte minden iránt. csökkent érdeklődés. élvezőképesség. 2. ---7. Differenciál diagnózis. ---13. többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. A depresszív szindróma--. örömtelenség. vagy hiányzik. ---6. energiátlanság. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. gyakori sírás. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. krónikus fáradtság. ---2. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. ---1. csökkentértékűség. pesszimisztikus jővőkép. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. dührohamok ---8.örömszerzésre. reménytelenség. öngyilkosság visszatérő gondolata. ---4. teljesítmény csökkenés. koncentráció zavar. figyelem. . az életében ez mindig jelen volt. ---3. önsajnálat. ---5. reakcióidő csökkenése. szokásosnál kevésbé beszédes. ---9. csak most erősebben. önvád. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. vagy aluszékonyság. bánat. alkalmatlanság érzése. 4. halál. szórakozás hiánya. tevékeny. ---11. pszichotikus jegyek hiánya. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete.

Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. ezért fokozott mértékben kompenzál. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. szorongással.depresszió mélysége. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. passzív dependens és agresszív karakterek. .A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. reggel a legrosszabb. a depresszióját rejteni igyekszik. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. hárít. estére jobban érzi magát. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat. Kezdetben kedvtelenség. étvágytalanság. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. 2-3. alvászavarral jellemző kórkép. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. de korahajnalban. beilleszkedést tesz lehetővé. érdektelenség. amire oda kell figyelni: --. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. ffi 60-65. valóságkontrolljuk./ kezdődő aggódással. Körül felébred és nem tud visszaaludni.

hanem gyerekkorban. esetleg mindennel leszámolt. semmi sem sikerült. A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. Elvesztett hozzátartozó. KRÍZIS – koncepció. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoidparanoid / . megszűnése. Gyerek elköltözése. visszamenőleges önelítélésbe. szuicid gondolatok merülnek fel. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek. illetve a tünetek általában enyhébbek. intelligencia deficit mutatható ki. A neurózis nem az involúció időszakában indul. Tétlenség. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. . ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. szexuális vágy csökkenése.álmatlanság. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza. amelyek depresszív jellegűek. Magány. hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek.

megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. öngyilkosság.-re nyúlik vissza. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. fájdalmas állapotként határozta meg. A szinróma lehet típusos és atípusos. 2. Lindemann az akut gyászreakciót.Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. nem minden érintettnél alakul ki krízis. . 2. Megkülönböztet:1. Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg. másoknál túlzó formában jelentkezik. fájdalmas csüggedés vagy levertség. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. 3. amelyben mind a jobb. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. amelyben az egyén találja magát. normális gyászreakciót. patológiás gyászreakciót. annak a képességnek az elvesztése. arra a kockázatos szituációra utal. nagyon mély. Bizonyos kockázati események. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. regresszív reakció: komoly depresszíó. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. néhány esetben késleltetett. hogy elfogadjon más. amely az érintett. új örömforrást. 3. elfordulás azoktól a tevékenységektől. a krízis elmélet 1942. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben.

1. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . az orvosokra és mindenkire. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. 8.apa konf / 4. segítségnélküliség átélése. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. 5. acting out szintű cselekvés. 3. általában rövid ideig tart. Dühös lehet a világra. 2. erősítheti a bűntudat érzését. keresi a hibát. az ellenséges. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. A klinikai tapasztalat. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. akkor tapasztaljuk. az átélt indulat. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés. Bűntudat jelenléte. . amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. mert meghalt. ambivalens érzés. 9. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. mindenkinek könnyebb. segítség nélkül maradt. mit csinált rosszul. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. ez lehet az első reakció. Ha voltak előtte halál kívánságai. állandóan ezzel foglalkozik. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. Érzelem nélküliség. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. hanem egy deliberált. Ez még több bűntudatot mobilizál. 6. stb. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. szorongás gyakori jelenség. mert itt hagyta. / kamasz. megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . hogy más halt meg és nem ő. A bűntudat legfontosabb forrása.Normál gyászmunka jellegzetességei. 7. tagadás. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia.

5. Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. 5. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. 3. az elvesztett objekt internalizációja megtörik. váratlan vagy hirtelen halál. 6. szomatikus problémák. a személy kiemeli a tárgyat. ha az elhunyt balesetben halt meg. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. hogy a halott személy él. viselkedési minták elvesztése. 2. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. . ellenséges reakció. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. depresszió. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért.Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. vagy menekült. 5. a halott túlidealizálása. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések átélésének elkerülésére. 4. alacsony fájdalom tűrés 2. fájdalmas érzéseket elviselni. ha a páciens képtelen szorongás. az egyén adaptációs képessége. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. dühös vita zajlott. az én állapota. A halál módja. bűntudat 4. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történ ő szembesülést.

1.a lélek befolyásolja a testet. Interakcionizmus--.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. a szellem felfog és akar. akkor a személy szorongással válaszol.PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van. ellenségesség ---jelenik meg a személy számára. 2. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. Descartes --. az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. anyagtalan. még nem tudjuk miféle szervi . A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. amik befolyásolják a belső szerveket. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. Specifikus pszichés--. Bizonyos konfliktus. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. és a test befolyásolja a lelket. végül patológiához vezet. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia. egy specifikus pszichológiai ingert.szomatikus összeköttetéseket feltételez.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. Általános tényezők hangsúlyozása. a test pedig olyan mint egy gép.

az abíciozus. vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az . kolitist. hajszolt ember. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez. vagy artritiszhez vezethet. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. asztmát eredményezhet. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. nem próbál személyiség típusokat. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. ami gyomor fekélyhez vezethet. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. pl. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. magas vérnyomáshoz. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. és tartós és hosszan tartó. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. keményen dolgozó.prediszpozicíció miatt.

vagy mint patológia. hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. nem tehet . a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. nem tud megbírkózni. ettől a válasz inadekvát. ami az orr bedugulásával járhat. Pl. nem képes ezeket megváltoztatni. az orrnyálkahártya vérbősége. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. a tartós változás patológiát eredményez. a kialakított reakciómintától. és az egész élettörténetétől. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. hanem inkább a betegtől. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. mint hibás fiziológiai funkcionálás. aki ezeket az érzéseket éli át. hiányosságot talál önmagában. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek.emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. szorongással. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki.

--védekezés egy túl korai. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet . A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. vagy patofiziológiai oka van. dependensen kötődnek. koncentrálási képtelenség. 2. tünetei feszültség. ami a működési hatékonyságot zavarja. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. múlhatatlan aggódás. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot. amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. Diagnosztikus kritériumok: 1. talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. infantilisek.semmit. Rémület és zavarodottság. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. irritabilitás. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. 3. nyugtalanság. de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. küszködés állandó érzése.

Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. Minden életkorban jelentkezhet. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. és különösen azok kezelésében. Légzőszervi betegségek. olyan általános irányulságot képvisel.elkülöníteni: 1. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. pszichoszomatózisokat. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. a születés után az első légvétellel indul. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. infekciózus. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. lefolyásában. funkcionális szindrómát. Az instrintic forma magában foglalja az ún. A légzés és az autonómia kapcsolata. konverziós szimptómák. 3. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás— intrinsic asztma bronchiale között. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap. A pszichoszomatikus medicina.a kilégzés zavara. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. A légzés az önkifejezés eszköze is. szerv. 2.neurózisok. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. ilyen esetben a roham csakis a beteg . Asztma bronchiale--.

Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. Leírtak respirátoros személyiséget. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják.-.tartalom miatt váltódik ki. fantáziák emocionális . Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. elfojtott ellenségességgel. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. Ez értelmezés mellett szól. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. a roham a tüdő bömbölő jelenete. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között. 2. A sírás elnyomásának magyarázatát.által a virágnak tulajdonított jelentés. akiknek jellemzői a paranoid vonások. Pszichodinamika 1. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. Mások orális személyiséget írtak le. versengő érzések. Szexuális csábítások. az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le.-. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől.

Köhögés—öklendezés. Emellett a tiltakozás. ha nem organikus.-. viszonylag tudatközeli lehet. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától.-. így tiltakozó köhögésről beszélnek. 3. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát. „ A szorongás. A beteg konfliktusát a befogadás.feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. amely asztmás rohammá alakul. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. „összeolvadni”. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. A köhögés arra szolgál. legtöbbször bizonyos emberekre irányul. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. feszültség. és ilyenkor tehermentesítést jelent. infekciós oka van a köhögésnek. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. 4.. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a . a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. Az a célja lehet. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz. mivel megtorló visszavonástól. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. Fuchs és Weizsacker . Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt.Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. akkor belső feszültségre utal.

kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. takaros. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. mély légzési kényszer áll elő. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt. kötelességtudó. idegesség kifejezőjeként tartják számon. így ördögi kör alakul ki.köhögése közötti összefüggésre.depresszív. de a gátoltságnak is kifejezője. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. a hiperventillációt és az ún. Az ideges légzés szindróma. az életkor előre haladtával ritkul. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. önmagát erősítő folyamat. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. Rendkívül normatartók. a mellkas beszűkültsége. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. légszomj. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. légzési fűzőt. . hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. mint a sóhajtozó légzés. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság.

alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Saját igényeiket rendszerint visszatartják, erősen gátoltak, agresszív késztetéseiket képtelenek meg- és kiélni. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani, mivel, a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Főleg olyan családokból származnak, amelyekben a gondoskodó, érzékeny, de frusztráló szülők miatt, erősen szabálytisztelő, individuális ellenes nevelésben részesültek. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb, a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket, viszont elnyomják, mert létük fenyegetéseként élik meg. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza, másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki, a tehetetlenség érzése miatt, vagy azért mert szorong az őt szinte bénító, számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. Tüdőtuberkolózis. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg, ez függhet az immunrendszertől, az egyénnek a stresszel való viszonyától, és a személyiségétől. Személyiségkép: már 1826- ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka, a szomorú, mély, hosszú ideig tartó szenvedés. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus, csalódás, tartós félelem, állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni.

A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg, bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására, az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye, rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. Szív- és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Szorongásos egyének, főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban, ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. , ha nem eredményeznek szervi leleteket, akkor funkcionális szívbántalmakról beszélünk. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai, Tachicardia, szívdobogás, szívgörcs, rövid arritmia, légzészavarok, leizzadás, remegés, farkasétvágy, szédülés, paresztéziák. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el, ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1, A- csoport, nagyon körülírt csoportot képeznek, a szívneurózis fóbiás alanyai, azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban, támogatásra szorulók, folyton orvosi segítséget keresnek, , attól félnek, hogy szívbénulásban meghalnak. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben, azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. 2, B csoport, sokkal heterogénebb, erősen hipochondriás, depresszív betegek alkotják ezt a csoportot,

legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora, gyengének érzik magukat, csökken a teljesítő képességük, fokozott pulzus szám, ritkán éreznek szorongást. Pszichodinamikailag: általános apátia, fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak, és pubertás korukban váltak visszafogottá. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája, becsvágyók, küzdésre, munkára törekszenek, elmerülnek a határidőkben, agresszívek, ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak, türelmetlenek, nyugtalanok. Viselkedés szinten állandó készenlét, sürgetettség, feszült arcizomzat, erőteljes beszédstílus. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős, hogy semmi másra nem marad ideje, szinte a munkadüh megszállotjai. Petzold ezt azzal magyaarázza, hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat, mint személyes—családi környezetben, az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. A betegek állandóan túl erőltetik magukat, a betegek hajlanak arra, hogy letagadják a konfliktusaikat, Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Esszenciális hipertónia.

akár valós. A gyomor. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. fájdalom. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. A keringés előkészület az akcióra. Alexander írta le. a passzivitás. ennek körülményei változatosak. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete.A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. de nem követi akció. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. az engedékenység. Gasztrointesztinális betegségek. általában a félelem a fő komponens. a konfliktuskerülés. létre jön. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. . Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. akár fantáziált. sokk. vagy szorongása ellen. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük. a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. a teljesítmény orientáltság. szorongás. és mindig valamilyen típusú veszély. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása.

hányinger. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg. lefogyás.idült székrekedés.idült hasmenés. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. colon irritabile. colitis. illetve a dac és lázadás konfliktusa. 7. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor— bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz.somatitis. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket.evészavarok. émelyeg. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz.étvágytalanság. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség. nem tud valamit többé feláldozni--. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. 6. nyelési bántalmak. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. megragadási nehézségek--. fekély. nem tud valamit lenyelni--. magáévá tesz--. visszautasít valamit--. foghús tünetek.gyomor fájdalmak. túlterhelő. a vétkesség érzése vagy dac a hányásban. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti. 3.fájdalmak. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek. 1.hányás. 4.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--.valamit elakar taszítani--. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak . 2. 5.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek.

véráramlása. 2.függő betegek extrém tárgy igényekkel. Agresszív környezet. 1. merev. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. alkoholisták. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. passzív. a jutalmazás után.depresszió vonásokkal rendelkeznek. depresszív gondolati folyamatok. 3. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen. 4. fantáziaszegény. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus.vágy az elfogadás. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. hogy táplálásban részesüljön. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében.A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. paranoid viselkedésre hajlamosít. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. környezeti konfliktusaikat. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. ez indulatkitörésekre. motilitása. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. függőség iránt meghiúsulnak. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. A szorongás. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. mechanisztikus életmódban és . míg a szorongás meglassítják. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik.

vállalom a .receptív irányultságot. viharos fekélytüneteket produkálnak. így folytonosan frusztrálják. másokban is csak saját magukat látják. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". Bálint szerint ezek a függő oknofilek. semmiféle rizikót nem vállalnak. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. mindenkinek csak adok. magamra veszem a felelőséget. ami állandó feszültséget tart fenn. ánkorlátozottságot mutató. erősen konformista. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. túlzottan alkalmazkodó terhelésre.tárgykapcsolatban léteznek. segítem barátaimat. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. Alexander szerint eltaszítják az orális. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. 5. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. a tevékenység utáni sóvárgással. mivel azok nem férnek össze a függetlenség. hogy védettek legyenek. takaros. alkotó. akinél az ulkusz rosszabbodása. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. Életstratégiájuk lényege. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny. mégsem támaszkodik ezekre. akkor következik be.

Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. de belsőleg feszült. az intoleranciáról. de mindent együtt kell tartanom. A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. Másoknál a székrekedés. rendszeretet. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. Freud az önfejűség. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok. pedantériáról. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. külsőleg ugyan nyugodt. kapcsolatokban szegényes. és fukarságról.vezetést. . valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. ami az enyém”. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. önálló vagyok.

fontos a pszicodinamikában az adás— kapás. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. A Crohn betegségnél krónikus. de az egész gyomor. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. a depressziós reakciókészséget. nem specifikus gyulladás. a nárcizmust. és perifériás érösszehúzódás.Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. mint a központi idegrendszer ektodermális . főleg a terminális ileumban. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. érzelmekről keveset beszélnek. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. görcsök. túlérzékenyek a kudarcokra. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást.emésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. elpirulás. és az agressziógátlást. váltakozó hasmenés és székrekedés. véres hasmenés. önérzetük gyenge. A betegek személyiség képe nem egységes. Emellett fokozott izzadás. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. Bőrbetegségek. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. haspuffadás. pulzus labilitás. A bőr. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. fekélyek. erős hasi fájdalmak. erős. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. Colitis ulcerosa. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés.

mint a bőr. az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. Képes arra. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. lúdbőrözés. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. A bőr határ szerv. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. pl. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. nem tud kibújni a bőréből. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. fontosak az emocionális stresszek. viszketés. bosszúállók. izzadás. és a személyiség zavarok. . Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését. ég a pofám . A másik részük panaszkodok. Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. vastag bőr van a képén. ----elpirulás . ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. elsápadás. harcias megjelenést mutatnak. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. a haj érintettek lehetnek. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet.része. Emellett érzékszerv. sorompó a saját és a külső világ között.

Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. Szexuális nyugtalanság. csalódások és bonyolult. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. ahogy mondani is szoktuk. gátoltak az agresszív viselkedésükben. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. csődök. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. Neurotikus rendszeretetre hajlamosak. Lokalizált bőrviszketés. 30-40 éves korban jelenik meg. fűszeres ételekre. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. viszketek tőle. vétkességérzés. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. szorongó függőség mások jó véleményétől. az arcpír és a mellek területén. nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. Viszketegség.2. 3. csekély toleranciával. Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. Általánosabb nőknél. göbképződés. Rozacea. megnövekedett véreresség. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. . Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. 4. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. Súlyosabb lelki feszültség. ínség. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. kényszeres tetszés igény. nagy szorongási készség.

nyirkosság. vagy provokatív viselkedés mögött. a figyelem. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. fertőzések. . a reális vagy képzelt tárgyvesztések. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. amelyek szégyenkezést keltenek. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. a keringési típust. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . ambiciózus. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. Néhány beteg esetében a szeretet. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. biztonságának. vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. amikor a beteg eléri a . Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. két típusát szokták elkülöníteni. a támogatás iránti igény egy alárendelő. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. hidegség és emocionális stresszek. befolyásolható.állandó félelem a figyeléstől. túl sok vagy túl kevés napfény. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja.

Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. étvágy elvesztésével. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. jellemző rájuk a perfekcionizmus. krónikus fáradtsággal. reggeli merevség a . de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. Izom—összehúzódásos fejfájás. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. vagy agresszív érzések. émelygéssel hányással. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. általában okosak. ami általában tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. A fájdalom általában bilaterális. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. rigiditás. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. hogy tolerálja elfojtott haragját.képességei határát. szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. keringési tünetek. Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. étvágytalansággal. Tiltott ellenséges. Bármelyik életkorban indulhat. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. ami nem fejezhető ki szavakban. Migrén típusú keringési fájdalom. az elfojtott harag. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa.

konformista. vagy férfiassággal kapcsolatos. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. Gyász. . ha valaki konok. kétség.szerveződés : éretlen. A betegség kezdődhet lappangva. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki.. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. főleg azoknál. Gerincbántalmak. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról.végtagokban. vagy hirtelen. gyengeség hatására az ember magába roskad. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. gyenge én-struktúrát mutatnak. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. legyen hivatásbeli. súlyos szorongást mutatnak. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. abnormálisan függővé válnak. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. sokszor infantilis dependencia alakul ki. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. gátolt. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. Én. affektív torzulás jöhet létre. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja.

Két típusát jelölik: 1. melyek nagyobbak 4-5 kg. A kontroll vesztés érzésével járó epizód titokban zajlik.ÉTKEZÉSI ZAVAROK BULIMIA: jellegzetes túlevés. amely jelentős szenvedést mobilizál. betegesen félnek az elhízástól. amelyre az alábbiak jellemzőek --. vagy megzavarják és ez agressziót válthat ki. nagy mennyiségű étel megevése. megszűnéséhez hasi fájdalom. túlzott mértékű testgyakorlat. mint koplalás. 8. a görög büosz. elalvás. Depressziós hangulat és önvádlás a falásroham után. purgáló típus. mind az alkalmatlan kompenzáló viselkedés átlagban hetente kétszer jelentkezik. megpróbálja elkerülni az étel hizlaló hatását. 8. 2. Mind a falás. hashajtóztatja magát. illetve a büo nagyító képző. Nem purgáló típus: egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaz. ökör. ami naponta többször is előfordulhat. 6. valamint limosz éhség szavak összetételéből ered. zabálási epizódok jellemzik. visszatérő falási epizód. 3. Diagnosztikus kritériumok. ez rendszeresen hánytatja. 2. falási. maga a kifejezés. A falási epizódok nem következményei anorexia nervosának. önhánytatással. gyakori testsúly ingadózások.meghatározott időtartam alatt .-nál. három hónapon keresztül. 1. extrém teltség érzés. Klinikai tünetek: A legmarkánsabb tünet a falásroham. az epizód alatt jellemző a kontroll elvesztése. önértékelését túlzottan befolyásolja a test alakja. 5. és a súlya. . hashajtókkal.

Parotis. önhánytatás. Testi tünetek: kézháton levő horzsolás. Night-eating szindróma: éjszakai falásroham. Normál testsúly ANOREXIA Korai kezdet. gyomortágulat. A kontrollvesztés érzése alapvető tartozéka a tüneti képnek. kényszeres vonásokra való hajlam. lefolyása 4-5 év. így a bulimiások külsö kontroll személyiség típusba tartoznak. mensruáció elmaradása. Kezdete ált 18. mint az AN. Gyakran AN-val indul.A falás rohamok gyakran rítus. majd újra töltik a hűtőt. az önhánytatás miatt. hormonális zavarok. Kóros testsúly . depressziós konfliktus feldolgozási mód. elektrolit zavarok. még nyomjelző ételt is fogyasztanak. perfekciónizmus. 18 év. Az önkontroll deficitéhez tartozik a testsúllyal való állandó foglalkozás. gyakran alterált tudatállapottal jár. a belső jelzések helyett akülső megerősítésre való törekvés. de nincs önvádlás. submandibuláris mirigyek duzzadtak. BULIMIA Később kezdődik. Év. önértékelési zavarok. majd a kórkép átfordul BN-be. ez akár halálos kimenetelű is lehet. Fogak zománc rétege megsérül. Bulimia nocturna éjszakai falási roham van önvádlás. de férfiaknál is van. Személyiségjegyek: A külsö alak és a testsúly túlzott ellenőrzését. Nyelőcső sérülések. teljesítmény orientáció. ritkán ugyanazt az ételt eszik.szerű viselkedések. A BN tünetei érettebb személyiséget igényelnek. Főleg nők betegsége. emésztési zavarok. K-vitamin hiány.

Az evés különböző frusztráció. attraktív. A bulimiások cselekvés útján vezetik le feszültségeiket. magáévá tenni. aszkétikus. Rosen és Leitenberg szerint a hányás. Én-ideál karcsú. elkerülő viselkedést mutatnak. nem pedig a falásroham. Szociális kapcs. nőies. A hajtóereje ekkor a hányás. míg az anorexiások gátoltak. A falási epizódok nem feltétlenül éhségérzet következményei. stb. stressz következménye is lehet. teljes kontroll érzése. ha a hányás mint elkerülési válasz elmaradna. Van szex partner. kellemetlen következmények nélkül. a bulimiás epizódok megszűnnének. Multidimenzionális pszichoszomatikus betegség. A hízás veszélye miatt a perfekcionista énkép megőrzése védekező manőverek következnek: önhánytatás.ban mások felé hatalomgyakorlá Önkontroll elvesztése Figyelem középpontjába Nemi jelleg nélküli. . hashajtás feszültség csökkentő funkciója alapvető fontosságú. Impulzus-kontroll zavara. feldolgozni. mi az amit nem tud megemészteni. maga a hányás szimbolikája fontos itt. mi az amitől a páciens ilyen módón szabadul meg. unalom.Titkolt kerül. Tagadják a szexualitásukat szoros családi Távolságtartás. hanem szorongásoldó hatásuk is lehet. A betegek megtanulják a hányás pozitív hatásait élvezni. dependensek. Erős autonómia igényük van kötelékek.

az evés uralkodik a betegen. Másik analitikus elképzelés: a táplálkozás ösztöne a tápláló anya iránti vágyat is jelentheti. Gyakran észleltek BN-ben szexuális zavarokat. leginkábbszexuális izoláció és homoszexualitás derült ki. Speciális disszociatív állapotnak tekinthető a bulimia nocturna. ANOREXIA NERVOSA 1. Az utóbbi években a bulimiás tünetek felfoghatók disszociatív jelenségként is. 3. A soványság ellenére intenzív félelem az elhízástól. Az evéssel való kényszeres törődés.Vannak szerzők akik az evészavarok kényszeres jellegét hangsúlyozzák. az áthelyezés és a regresszió útján. Külön fejezet a bulimia és szexuális zavarok közötti kapcsolat. Az impulzus kontroll zavar mögött gyakran a következő kognitív torzulás mutatható ki. a testsúly állandó figyelése közös a két evészavar típusban. hinagóg állapotban . 3. A kornak. testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása 3. A táplálkozási ösztön a szexuális ösztön helyére lép. módosult tudatban történik. a bulimiások önhánytatása az anyáról való leválást. Rothenberg. alakját nem képes megfelelően megítélni. mert semmi mást nem vagyok képes kontrollálni. Gyakori terápiás tapasztalat evészavar kialakulását szexuális frusztráció előzi meg. önértékelése sérült. . „ A valóság ennek fordítottja. „ kontrollálom az evést. A betegeknek nagyobb a hipnotikus fogékonyságuk. Jelentős testséma zavar. az anya elutasítását jelenti.

stb. míg az SCH-s téveszméket alakít ki. 3. vagy a megtisztulási procedúrákkal. beöntéssel foglalkozik. önhánytatás. A depressziós elveszíti az étvágyát. Sok esetben a táplálék és a test kontúrja szokatlan szimbólikus jelentőséget nyernek. A hisztériás karakterű szomatikus zavarokat alakít ki. a személy teljesen a falással. hashajtózás. nő vagyok. legalább három hónapon keresztül. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. . Aggódnak az elhízástól. PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK A szexuális identitás zavarai: lényegük az anatómiai szexuális jelleg és a nemi hovatartozás érzése közötti inkongruencia. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. amelyben mások tudomására hozza női. A nemi szerep mindaz. ill. szégyenteli. Falás. érdektelenné válik az evéssel szemben. a másodlagos nemi jegyek eltüntetéséről szól a diéta a szexus fel nem vállalható. ami zavarja a táplálék felvételt. Két típusa van: restriktív típus. alacsony szívritmus. gyengeség. alacsony vérnyomás. Testi tünetek: székrekedés. megtisztulással. amit az egyén mond vagy tesz. míg a kényszeres elmélkedik rítusokat talál ki. A nemi identitás annak a tudata. A fóbiás beteg fél az elhízástól és vonakodik enni. nem foglalkozik rendszeresen a falással. szélsőségesen diétáznak. enyhe vérszegénység. ill férfi mivoltát.tisztulás típus. hogy férfi vagyok.A menstruációs ciklus elmaradása.

TRANSZSZEXUALIZMUS : az anatómiai szexuális jelleg miatti diszkomfort és inadekvát érzés. Lefolyása : aszexuális. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. depresszió amiért nem élhet másik neműként. Csak két évi folyamatos fennállás után diagnosztizáljuk. A női anatómia elutasítása—állítja hogy férfivá fog felnőni. Az anatómiai nemi jelleget szégyenli. organikus zavarok. vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. homoszexuális.1. a másik nem foglalkozását űznek. gyakran a másik nem ruháját viselik. és ifjú korban szokott kialakulni. a viselkedés és a kommunikációs stílus a másik nemre jellemző. GYERMEKKORI SZEXUÁLIS IDENTITÁS ZAVAR Az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzés és a vágy a másik nemhez tartozni. Diff. Rendszerint nem kedvelik a saját nemüknek megfelelő ruházatot. társas problémák. Lányoknál: erős vágy fiúnak lenni. férfiak néha megcsonkítják magukat. Gyakran társul személyiség zavarhoz. vagy annak állítása hogy ő fiú. Előfordulás ritka férfiaknál 2-8-szor gyakoribb. melyet nem tartanak annak. depresszió. hormonális beavatkozást. Az öltözködés. ---képtelen lesz teherbe esni. mert az ellenkező nemhez sorolják magukat. . Következmények súlyos szociális problémák. feminin HO. kíséri szorongás. mélyreható zavar a nemi hovatartozás érzésében. a másik nem tagjaként való éltre. ő a másik nemhez tartozik. Diagnózis ---SCH. A saját nemi szerveiket undorítónak tartják. viszolyog. transzvesztitizmus. szuicidium. vagy azt állítani. Gyakran kérnek sebészeti.

2. női ruhába öltözés. ezek nélkül a valódi szexuális élmény.van. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. kényszerített.nincs vaginája.kényszerítő vágy lányokkal együtt játszani. depresszió amiatt.--. Társul a mások megítélése miatti problémák egész sora. egyet nem értő partnerrel való aktusra. ---. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak és kiterjedhetnek: 1. és a nem erotikus feszültség sem enyhül. a szexuális izgalom nonhumán tárgyaira. Fiúknál : erős vágy lánynak lenni vagy állítja ő lány. Általában nem tartják magukat betegnek és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. vagy lesz pénisze Kezdet a pubertás előtt. női küllemre törekvés. valódi vagy szimulált szenvedéssel. ezért a koitáis és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. A nemi szervei undorítóak és elfognak tűnni. Női foglalatosságok kedvelése. A férfi anatómia elutasítása. kielégülés nem jön létre. gyakran kisegítő kellékek és szerepleosztás is megtalálható. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. 3. szégyen.nem fejlődik ki a melle. A parafiliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. PARAFILIÁK A szexuális ixgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek. néha bűntudat. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. Kezdet pubertás előtt. gyakoriak a személyiségzavarok. cselekmények kellenek. . --. Ezek következetesen.

de nőkkel való kapcsolatok is gyérek. néhányuk nőként igyekszik élni. ha transzszexualizmus is fennáll nem diagnosztizáljuk. és az sem ha a tárgy eredetileg szexuális stimulálásra szolgált. Ha ni8ncs átöltözve. A kedvenc ruhadarab önmagában is erotikus lehet. azaz átalakul transzszexualizmussá. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. gyakran valamely gyerekkorban szeretett személyhez kötődik. ritkák a homoszexuális próbálkozások. Általában idővel egyre gyakoribbá állandóvá válik.Fetisizmus: lényege élettelen tárgy—fétis –használata. eleinte maszturbációra. haj. hiányában erekció képtelenség áll elő. nőies küllemet preferálnak. Kezdet adoleszcens korban. nőként viselkednek. vagy része lehet a partnerrel folytatott aktusnak. melyekbe felöltözik. hogy a fiúgyereket büntetésből lánynak . náha a ruhák okozta izgalom alábbhagy. később az aktusnál is használhatja. felnőttkorra válik teljessé. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra. ennek megakadályozása súlyos frusztrációt okoz. A fétis leginkább ruhadarab. ritkábban köröm. de az átöltözés szorongásoló hatású marad. krónikus szokott lenni. amely eleinte szexuális izgalom elérésére történik. Általában nőnek öltöznek. Hajlamosít az a szokás. Gyerek vagy kora serdülőkorban kezdődik. maszturbálással. ilyenkor feltétlen szükséges. Az alapvető orientáció heteroszexuális. eleinte csak titokban és részlegesen. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalomnak Nem fetisizmus. TRANSZVESZTITIZMUS Rekurrens ás állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részérőlnői ruhába öltözni.

szexuális izgalom elérésére. de a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. Néha expozíció közben maszturbáció történik. VOYEURIZMUS . mint a szexuákis izgalom preferált vagy kizárólagos módja. Előfordulhat még differenciálatlanabb érdeklődés. illetve a közösülés tárgya. Általában nem veszélyesek az áldozatra. még fiatalabb gyerekekhez vonzódnak. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. Homoszexuális formája 13-28%. Leginkább középső felnőtt korban kezdődik. heteroszexuális forma 7-14%. EXHIBICIONIZMUS A nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. stressz hatására fokozódik. ZOOFÍLIA Állatok felhasználása. mint ismétlődő. általában fiatal felnőtt korban kezdődik. Önkényesen a gyermek korát a pedofíl személynél legalább 10.öltöztetik. Évvel fiatalabbnak állapították meg.. de adoleszcenseknél ez a korhatár nem döntő. vagy fantázia. szexuális izgalom elérése céljából. vagy kizárólagos mód. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyerekek felé. Gyakran maga az aktus nem történik meg csak nézegetésből simogatásból áll. PEDOFÍLIA A pubertás gyermekkel való szexuális aktus.

megsimogatja. tömegközlekedési eszközökön kerül sor. a szexuális izgalom elérésének preferált és kizárólagos módja. vagy más módon való szenvedés. egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elég a diagnózishoz. Fizikailag károsító. általában zsúfolt helyeken. A lényeg a meglesés. Közben maszturbáció történik. kiszolgáltatottsága. egyéb szexuális szándék nincs. súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. közben szexuális fantáziái vannak. A mazochisztikus fantáziák már gyerekkorben is előfordulnak. Megaláztatás. Általában serdülő korban kezdődik. megveretés. megaláztatottsága. gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlansága. megkötözés. vetkőző.Meztelen. 1. FROTTŐRIZMUS Visszatérő és erőteljes szexuális sürgetést érez. Lefolyása krónikus. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel szexuális izgalom előidézése céljából. hogy másokat akaratuk ellenére megérintsen. hogy meglesték őket. hozzájuk dörgölőzzön. vagy szexuális aktust ismétlődő meglesése. milyen zavarban lennének ha megtudnák. de csak később felnőtt korban manifesztálódnak. 2. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. két formája van. . később csökkenhet a vágy. Rendszerint felnőtt korban kezdődik és krónikus. teljesen meg is szűnhet. MAZOCHIZMUS A szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. Legtöbbször férfiaknál fordul elő. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja.

PSZICHOSZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális magatartási ciklus appetitív és fiziológiás változóinak gátlása. izomrelaxáció. vagy más mentális betegség része. de a klinikai kép domináns része. Egyetértő patnerrel. három formája van. a megalázás kombinálása szimulált vagy enyhe fizikai fájdalommal. a tenzió oldódásával és a perineális illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával. excitatív: a szexuális izgalom szubjektív élménye. appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra. 2. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. eufória. és társuló fiziológiai jelenségek 3.SZADIZMUS Pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása a másik személynek szexuális izgalom előidézése céljából. 1. A családban a brutalitás mindig kimutatható. Maga a szexuális magatartásciklus a következő fázisokból áll: 1. / fizikális betegség. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. A szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. 3. relaxáció: teljes elernyedés. 2. maradandó testi sértést okoz. Férfiaknál . 4. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. Egyet nem értő partnerrel ismételt szándékos cselekedet. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye. gyógyszer / következménye. orgazmus. Egyetértő partnerrel súlyos fájdalmat. Nem alkalmazható. a szexuális kéjérzet csúcsa. a tényleges forma kora felnőtt korban kezdődik.

Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett. korlátozódhat egyetlen epizódra. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis felállításához. bár az is előfordulhat nincs más kóros jelenség. tartósság. vagy jelentkezhet rekurrens epizódokban. A gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. és más területre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. generalizált és szituatív. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. Majdnem mindig kialakul a kudarcélménnyel kapcsolatos önmegfigyelés. Társulhat: homályos elégedetlenség. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenység. Erre utal a perzisztens – állandó és a rekurrens—visszatérő jelző. nőknél azonnali készség újabb stimulációra. . mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. ami a szexuális aktivitás kerüléséhez. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. Általában mind a szubjektív örömélmény. depresszió. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezethet. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük.erektilis refrakter priódus. önvád. nem. Lefolyása változó. teljes vagy részleges. testi egészség. Klinikai vélemény a kor. szubjektív panaszok. Appetencia gátlás : 1. szégyen. de relaxációban ritka. frusztráció. gyakran együtt jár más zavarokkal. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. szomatikus panaszok.

a kapcsolat jellegét. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. Frigiditás / 1. az elkülönítés időnként nehéz. --.2. Gyakran társul excitáció gátlással.nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. a kort. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. de képtelenek erre az aktus kapcsán. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható . gyakran társul excitációs gátlással is. amely kellő excitációt hozhat létre. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. vagy más mentális zavar. Nem kizárólag fizikai zavar. mind nőknél. néha képesek klitorális orgazmusra. azaz az orgazmus késése. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda . Excitáció gátlás / impotencia. mind férfiaknál. bizonyos esetekben ez normál variáns. figyelembe kell venni a gyakoriságot. de lehet kóros gátlás is. A kontroll kérdése fontos. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. ---. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. elégtelen lubrikáció. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be. vaginizmus.

rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. az erotikus érzések hiánya. bűntudat. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. eközben tartós homoszexuális orientáció. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. egyébként normális fiziológiai működés mellett. vagy fenntartása. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre.zavar. szégyen. Szuicid veszélye lehet. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. néha erre nem is került sor. ezek gyakran olyan erősek. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. szubjektív szenvedés forrásának él meg. Don Juanizmus. melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak. Csak azokra vonatkozik. ilyen kapcsolatok kialakítása. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. nimfománia Stb. pl. Kezdet késő adoleszcens. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. és depresszió. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. Társul: magányosság. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. ALVÁS ZAVAROK .

és deprimáltabbak. mind másoknak. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. szorongóbbak. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. ha . Egész nappali működésük szintje csökken. hajnal 1-4-ig. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. mint mások. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. életünk egyharmadát átalusszuk. vagy délután 13-16-ig. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre. teljesítmény zavar. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. figyelem zavar. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul.Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. fokozott esékenység. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már.

Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje . miközben az alvás mélysége egyre csökken. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás. A rákövetekző. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. nemcsak alvásvédelmező.szakaszban vagyunk. de óvja a lelki egészséget. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. vagyis a REM. szemünk állandóan mozog. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. ezekben változik az alvás mélysége.a korábbi feszültsége már elhasználódott. mint egyéb alváshoz hasonló. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. Az életkor előre haladtával ez csökken. Ugyanakkor a REMszakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. A REM. ciklusokra osztódik.szakaszban élünk át álmokat. Kísérletesen meg tudták állapítani. a test rendkívül ellazult. amelyek egymással nem cserélődnek fel. Az éjszakai alvás periódusokra. Ezután középmély alvási. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást.

hipertóniás. általában 5-30 percig tart. de gyakrabban mechanikus. gyógyszerek. életmód. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. 4. előfordulhat. Elégtelen alvás. hánykolódnak. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. tartós fennállása kognitív zavarokat . Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk.nyúlik meg. kritériumai: 1. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. majd hirtelen megnyitása. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. életvitelben nehézségeket hoz létre. éjszaka izzadnak. Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. szubjektív szenvedést okoznak. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. 3. 3. emocionális problémák. A beteg többnyire kövér. vagy az ébredés elhúzódása. vagy lerövidül. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. és a munkában.. amelyek nem az elégtelen alvás következményei. alkohol. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. a nappali álmosság. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. 2. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. rossz minőségú alvás. állandó panaszt okoz. erőteljes horkolással. 2. elalvási rohamok.

hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. neurotikus talajon. Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. időskorban néha előfordul. Az alvajáró nincs ébren. Éjjelente ébren tépelődnek. éjszaka alvás közben felkel. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. hogy már magától az alvástól. El kel különíteni az epilepsziától. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. ami ágyszorongássá fokozódhat. Ritka felnőtt korban. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. a felelősség. mind a REM. vagy sorscsapások. nehezen ébreszthető.szindrómával jár együtt /obesitás. arca kifejezéstelen. pszichiátriai alvászavarok.fázisban felléphetnek. A disszomniák. orvosi. járkál. utólag nem emlékszik semmire. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. . emiatt riadhatnak fel. munka túltrheltés. összrendezett cselekvéseket hajt végre. a leküzdhetetlen konfliktusokon. paraszomniák. Gyakori. Disszomnia olyan alvás zavar. a szorongásos. helyzetétől kezd szorongani a páciens. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik.okozhat. a szokatlan élmények.

és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. beszükült. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. regresszió. A viselkedés elzárkozó. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. a gondolkodás. amely a kedély. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar SCHIZOFRÉNIA Az SCH. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. aktivitás zavarát. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg.. az elsődleges tünetek közé az affektus. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. Klinikai ismérvek.epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. . asszociációk. Olyan betegség csoport. vagy bizzaréria jellemzi. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. és a stuport sorolta. EEG döntő. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. a negativizmust. hasadt elmét jelent. másodlagos zavarokként a hallucinációkat.

a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. már nagyon korai életszakaszban. nyugtalanság— zavartság. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust. a viselkedésben. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység.így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. idegenség érezhető. irányítottság élményét foglalják magukban. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. képzetszövésben és beszédében. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . szomatikus hallucinációk. Az én. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. érzelmi távolság tartás. hallási hallucinációk. az identitás vesztés . rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. asszociációk széttöredeznek.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség. elveszítik jelentésüket. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. agondolatok.valószínű a szenzoros. Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le.

üldözik Szomatikus téveseszmék. hatalmas szervezetek irányítják. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik.deperszonalizációs élményeket idéz elő. a beszéd érthetetlenné válik. töredezettek. Pl. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek. tárgyaknak. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. Nagyzási teveseszmék. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. nincs semmiféle realitás alapjuk. téveseszmék. vagyis kulturális környezetének nem részei. a beteg . Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. vonatkoztatásos. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé— gondolatközvetítődés. Gondolatok nem a sajátjai--. teljesen összefüggéstelenül beszél. Jellemző az elvont összefüggések. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel. amikor a beteg különféle eseményenek. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. bizarrak. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme.A téveseszmék többfélék. az asszociációk fellazulása. abszurdak. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. Leggyakoribbak az üldöztetéses.

parancsot adhatnak utasíthatnak. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. nem pedig kommunikációs eszköz 3. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. kívülről hangokat hallanak. 8 mesterkélt beszéd. teljesen új kifejezéseket alkot 5. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek. homályos. elnémulás a beszéd néhány óráig. vagy sztereotip. bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. szellemek.napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. bizarr megfogalmazásban. Auditoros hallucinációk. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. inkoherencia. 2. neologizmák. túlzottan formális. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. előfordulhat. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. túl abszrakt. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. 1. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. echolalia. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. Taktilis hallucinációk. stb. sugarak. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. közvetlenül a betegnek szólnak. zörejeket. . verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő.zavarttá válik. Láthatltan erők. hogy a beszéd szegényessé válik. több hang is egyszerre. kommentálják a viselkedésüket. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. kevés információ van benne. túl konkrét. 4.

mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése. apátiásnak. megszűnik az empátia. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. úgy látja a világot percről percre változik a világ. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése. . a hang monotonná válik. előfordul hirtelen nevetés. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg. hangulatokat. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. az érzelmek ellaposodása. sekélyesnek látszik. vagy a nap meghatározott részében. befolyásolja a viselkedését.. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. nincs összhangban beszédével. A másik jellegzetes érzelmi zavar. az arc mozdulatlan. vallási extázisok. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. az oda nem illő érzelmi reakció. gyakori a test megváltozásának élménye. elsivárosodása. kiszámíthatatlan. amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki. gondolataival az érzelem. ez túlzott érzékenységet hoz létre. elsősorban éjszaka. míg az SCH-ban egyfolytában. megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. a saját személyiségének széthullásának élménye. létezés értelmében elbizonytalanodik. Jellegzetes percepciós zavar. pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok. A beteg közönyösnek . vagy rettegés fogja el. düh. a beteg nem érzi azonosnak önmagát. hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket.A vizuális hallucinációk ritkábbak. ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel.

excentrikus.A szándék. viaszhajlékonyság 3. kataton típusban. . akár teljesen meg is szűnhet. vagy gesztusait. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek. akut szakaszban nagy fokú izgatottság. de gyakran . a szociális szerepfunkciókat. Katatóniás izgatottság. katalepszia. az akarat rendellenességei: az önindította. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek. 4. sztereotíp mozgást végez. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból. képtelen. hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort. ügyetlen. célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van. gesztusok. negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. 7. stupor állapotok. ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. Magatartási tüntetek a követekezők: 1. 8. kérdések. kiszámíthatatlan. Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált. inadekvát. figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. látszólag értelmetlen és céltalan. kezdeményező kedve. csökken az energia szintje. kifejezések ismételgetése.ronthatja a munkát. elmerül a saját világában. sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető. spontaneitása. miközben rendkívül izgatott. mozgások. merev. vagy pont az ellenkezőjét teszi. Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását. modorosság 2. a megjelenés és a modor leromlása. 6.

bár az affektív eltompulás. a téveseszmék.hát . kamasz korbanés felnőttként introvertált. asszociációk fellazulása. hallucinációk. de már nem kísérik erős affektusok. vagy katatóniás viselkedés. a társas kapcsolatok és az . bizarr gondolatok. Lefolyásának jellegzetességei. inkoherencia. Sokat olvas filozófia könyveket. szociális elzárkózás. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg. ápolatlanság. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység.váll. emésztési nehézségekről. több éven keresztül bontakozik ki. hanyatlik a színvonal. gyengeségről. súlyos dezorganizáció. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak. zárkózott. szokatlan perceptuális élmények. A betegség rendszerint adoleszcens. ritkán gyanakvó. különösen rossz prognózis ha lassan.fájdalmakról.. elsívárosodás. . A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja. Premorbid személyiség: Általában csendes. A prodromális időszak rendkívül változó. illogikus gondolkodás. szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi.. nehéz a kezdetet datálni... ez hasonló a prodromális szakaszhoz. különös viselkedés. szerep funkciók romlása. inadekvát érzelmek. lappangva. álmodozó.panaszkodnak fej. excentrikus. eltompulás. passzív gyerek. vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. kommunikációs zavarok. a munka teljesítmény. mint téveseszmék fennmaradhatnak.. Egyes pszichotikus tünetek.

majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. sztereotipia. kiabál. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják. TÍPUSAI Kraepelin írta le a SCH. a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. 1. a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. modorosság és viaszhajlékonyság. Mozdulatlanul áll. vagy ül hosszú ideig. különösen gyakori az elnémulás a mutizmus. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. Bleuler később hozzá tette a SCH. simplex típusát. automatikus engedelmesség. zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet. negativizmusból. 2.három alaptípusát: katatoniás. hebephreniás és paranoid típust. amely állhat stuporból. izgatottságból. merevségből. ezek inkoherensek.önmagával való törődés. izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző. Megnémulás negativizmus. önmagában. Két altípusa van. mozgáskezdeményezése. Kísérő tünetek a sztereotípiák. könnyen kárt tehet másokban. megállás nélkül beszél. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara. Diagnosztikai kritériumok . de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. echopraxia. de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége.

katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5. vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják. vitatkozási készség és erőszakosság. de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. Kísérő tünetek: hipochondria.1. bizarrériái. krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése. az oda nem illő. harag.Katatoniás negativizmus 3. A beteg kételkedhet nemi identitásában. jelentős remisszió nélkül. általában aktív. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet. Gyenge a realitással a kapcsolat. viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk. katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi. gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. az elsivárosodás. grimaszol. nem konstruktív. szélsőséges szociális elzárkózás. a primitív. A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak. katatoniás stupor 2. megpróbálják . de céltalan. gyakran minden ok nélkül nevetgél. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás. Lényegi vonása az erős inkoherencia. elbutult affektus. Hebefrénia. viselkedés furcsaságai. nagyzásos hallucinációk jelenléte.

kerüli a családját. óvatos. kevésbé regrediálnak az értelmi képességek.elcsábítani őt. kimerültség. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon. és az affektív válasz készség is megtartott marad. A típikus paranoid beteg gyanakvó. Általában közönyös. emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben. mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek. A betegség alaptünete a késztetések. neurózisnak. pszichoszomatikus zavarnak. ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják. 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet. formális. Tüneteik ugyan tartósak . nem végzi a munkáját. vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. tartózkodó. . ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. vagy szélsőségesen heves. de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás. de a személyes interakciókban mesterkélt. pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. Rendszerint idősebb életkorban tör ki. Szociális magatartása kompenzált maradhat. érdeklődés. A beteg nem hallucinál. énerejük is nagyobb. A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból. idegességnek. nincsenek téveseszméi. sokan csavargóvá válnak. de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek. A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t. vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben.

gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul. ha már egy SCH-s epizód lezajlott. amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba. Akkor diagnosztizálunk. inkoherencia. jelen van tévesezme. ha pubertás előtt kezdődik. Gyakori az érzelmi elsivárosodás. mint autizmus. illogikus gondolkodás. de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. hallucináció. 2. vagy több kategóriának is megfelel.NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte. akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk. . 1. vagy hallucinációk. de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat. excentrikus viselkedés. lehetnek téveseszmék. szociális elzárkózás. dezorganizált viselkedés. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. ma ezeket a DSM leginkább borderline diagnózis közé sorolja. SCH gyermekkori típusa.vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták. pl. bár a betegség jelei fennállnak. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet.

Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--. Hónap 2. Krónikus: azonos a fentivel. nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. de legalább 2. 4. akár anélkül. akár gyógyszere s kezelés mellett. Évben fejlődésük megreked. 3. krónikus lefolyással . amelyek nem osztályozhatóak . de több mint 6. általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni. 5. kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél. Ezek a következők: 1. AZ SCH lefolyásának típusai. több kategóriát ismertet a DSM.Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei. a 2-3.beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--.kevesebb mint 2. ahol a beteg reziduális szakaszban volt. Év.éve zajlik. vagy bármilyen gyöngédségre. Krónikus. nem játszik a kortársaival. szubkrónikus. akut fellobbanással. Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes. akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket. az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező.ahol a beteg reziduális szakaszban volt.

de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes felépülésnek. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. Három sajátos típust sorol ide. sem SCH-ként. furcsa öltözködés. jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás. szuicidum . ami abban nyilvánul meg. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. vagy háborús helyzet. vagy affektív kórképekként. amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. vagy zavart váltana ki. Lényegi vonása legalább néhány óráig. a rövid reaktív pszichózis. A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki.beleértve a prodromális. schizoaffektív kórkép. sem paranoid.sem organikus. illetve van egy további atípusos pszichózis. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. aktív. hogy az időtartam --. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. amiazon pszichotikus kórképek besorolása. zavartság. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége. sikoltozás. bizarr viselkedés. schizofreniform kórkép. elnémulás. reziduális szakaszokat---. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. de nem haladja meg a hat hónapot. különös pózok felvétele. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCHval azzal a különbséggel.két hétnél hosszabb. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. A DSM. Rövid reaktív pszichózis.

illogikus viselkedés. hallucinációk uralják a képet. dezorientáció. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. átmeneti útóhatások.kísérlete. téveseszmék. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . agresszív viselkedés. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. katatoniás visekedés. átmeneti hallucinációk. asszociációk fellazulása. Olyan betegség epizód . ha vannak pszichotikus tünetek— téveseszmék. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. 2. és az újabb emlékek kiesése. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. durván dezorganizált. értelmetlen szótagok ismétlése. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. inkoherencia. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. az önértékelés összeomlása. Fellépése általában fiatal korban. Ez a diagnózis akkor adható. vagy a felnőtt kor elején. Olyan affektív betegség epizód. hallucinációk. Gyakori . ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. ATÍPUSOS pszichózis.

Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. olyan pszichózisokat. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. de nem sikerült igazolni. rendkívül sérülények. 2. . ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. kétpetéjűeknél 5-12%. az öröjklésnek van némi szerepe. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. nehezen alakul ki az identitásuk. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. de rövidebb. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. van . ha a családban van SCH megbetegedés. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. édestestvérek között 7-15% esélye. ahol nem elég információ. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. postpartum pszichózisok 3. amiket másik osztályba lehetne besorolni. pl. stb. az én és a másik szétválasztása nehéz. olyan pszichózisok. kísérő funkció hanyatlás nélkül. Pszichoanalitikus elméletek. mint 2 hétig tart.típusai: 1. Egypetéjű ikreknél 6-43%. 3. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének.

Azt feltételezik az anya- gyerek kapcsolat korai zavara, az énfejlődés korai zavara. Az ego, én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése, amelyek az alkalmazkodásért, valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős, ide tartozik az értelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés, figyelem, akarat, valóság-próba, affektívitás, az elhárítások struktúrája , a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása, ami a korai években sérült súlyosan. Hiányzik a stabil self- tárgy megkülönböztetés, tehát self-tárgy konfuziója jön létre, emellett self fragmentáció jön létre. Elmosódnak a self – tárgy határok, és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. Mivel a self- másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. Károsódnak az én-funkciók, az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be, Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka, hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk, hogy megvédje magát a szorongástól, a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. A SCH-s beteg kezdetben számos, vagy minden ingerre fogékony, felfigyel, még akkor is ha irreveláns, és csak később kezdi kizárni, redukálni ezeket.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk, mások agresszívnek, elutasítónak, uralkodó hajlamúnak írták le, de mások túlvédő, túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. Az apa szerepére alkalmatlan, passzív, közönyös személynek, mások az apát fenyegetőnek, támadónak, brutálisnak találták. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák, és megakadályozzák, hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit, attitűdje vele szemben túlzottan birtokló, gyakran ellenséges, hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani, miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. Kettős- kötés elmélete, a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben, míg az apa gyámoltalan szemlélő, a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi, felbőszíti, megfélemlíti, és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát, a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le, és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.

PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása, az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék, vagy féltékenységi téveseszmék, amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek, hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak, a személyiség érintetlen marad, vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. Előfordulás, jóval ritkábban kérnek segítséget, a hozzátartozók csak gyanakvó, kveruláns, összeférhetetlen, különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja, azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Gyakori kísérő tünet a sértettség, a düh, ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet, nagyzásos gondolatok, vagy vonatkoztatásos téveseszmék, a szociális elszigetelődés, magányosság, viselkedés különcségek. Általános tünet a gyanakvás, amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású, fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. hónapnál nem hosszabb. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg, ritkán hanyatlik, intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak, méd akkor is ha a betegség krónikus. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik.

és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. affektív pszichózisok. A betegség általában lappangva fejlődik ki. Pontos előfordulás nem ismeretes. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. SCH. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. Prediszponáló tényezők: bevándorlás. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. előfordulhat SCH-ban. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. kivándorlás. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. megvetik. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik.Komplikáció általában nincs. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. amely a megcsalatás körül forog. alkoholizmus. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. ami más kórképeknél is előfordul. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. süketség. organikus zavarok. . hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől.

miatt nem közölheti. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. hogy abbahagyja a munkáját.a beteg rendszerint dühöng. depressziónál. és azt a saját testi énjén rögzíti. közismert személyek köré szövődik. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. perekkel fenyegetőzik. közli az orvos nem ért semmihez. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. nem élhet ki szerelmét. Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. azonban rajta kívül álló okok. . Általában híres. de rövidesen fokozottan térnek vissza. eltávolodik barátaitól. ideje nagy részét betegségének szenteli. mint akiknél előzőleg járt. pont olyan tájékozatlan. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt.kényszeres és fóbiás kórképekben. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek.

Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik. mint az üldözéses téveseszmék.A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki.Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. mint a férfiaké. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból . akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. amit kivetítenek az ellenségre. rendszerint lappangva bontakozik ki. nyomoznak. az omnipotencia és grandiózitás. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. az életére törnek. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid . affektív zavarral. kielégítetlen jogi esemény történt. baráttal tartanak kapcsolatot. ez arra ösztönzi. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. megfigyelik őket. 40%-ban kimutatható a közepes. próféta témája. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz. további jogi procedurákat kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. feltaláló. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. vagy súlyos halláskárosodás. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. vagy valakik üldözik. kevés rokonnal. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. ahol a beteggel valamilyen sérelem. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták.

Leggyakoribb nővéreknél. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi.téveseszme rendszer. Aparanoid tartalmak részben közösek. feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. A dühroham eredménye rendszerint . Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. ami annak eredményeként alakul ki. Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. Az egymással szoros kötelékben. de anya— gyerek relációban sem ritka. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. amíg együtt él vele. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. Zavart. rögzült paranoid téveseszmékkel. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre.

feltételezte . Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. PUERTO RICO. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. esetleg mindkettő bekövetkezik. A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. szörnyű rettegés. hogy vagy embert öl. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. és ezért meg kell halnia. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. VOODOO halál Ausztráliában. időnként katatoniás állapot lép fel. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le.az.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. . hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. vagy a SCH regresszió sajátos változata. vagy őt ölik meg. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. teljesen amnéziás a támadásra. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós . elemezte a paranoid kórképeket. hallucinációkkal. Ha túl éli a rohamot. pánik. amelyet szélsőséges izgatottság.

aki gyűlöli őt. követelőző. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. visszautasító. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. merev. perfekcionista szüleik voltak. hogy „nem én vagyok az. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. inkompetens. aki érzése szerint gyűlöli őt. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. Az anya gyakran túlszabáluozó. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának. az apa távolságtartó. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. csábító. A bizalom hiánya Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. Olyan helyzetekben voltak. Ha a gyerek nem bízhat abban.elhárítás abba a formába. akkor olyan attitűdöt vesz fel. ahol súlyosan bántalmazták. . így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. szadisztikus vagy gyenge. illetve erősen moralizáló.

PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. A paranoid elriasztja a többi embert. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. a tagadást. 6. ez tovább erősíti ezt a folyamatot. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy . 5. bár maga könnyen bírál másokat. hogy másban lássa a saját hibáit.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. 4. szociális elszigetelődés. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra. Ha csökken az önbecsülés. 2. ha fokozógik az a helyzet. szadisztikus bántalmazás. 1. olyan helyzetek amik fokozzák.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást.túlérzékennyé válik. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. fokozott elvárások a gyerekkorban. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. 3. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. 7. hogy állandóan rágodhasson. Nem tűti a kritikát.

azonban nem tudja megmagyarázni .A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik.tűrőképességét . A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. Egyéb mechanizmusok. adaptációs nehézségek. észre veszi valami nem OK. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél. . magányosság. elszigetelődés. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful