PSZICHOPATOLÓGIA Mit nevezünk klinikai pszichológiának illetve mi is a különbség a pszichopatológia között?

A legtöbb szerző egyet ért abban, hogy a pszichopatológia, „ elméleti reflexió a pszichiátriai klinikumról, vagy inkább a pszichiátria általános elmélete” . „ Egyfajta metanyelv, amelynek hozzávetőlegesen a klinikai és terápiás pszichiátria a tárgynyelve. Vannak szerzők , akik azt hangsúlyozzák, hogy valójában háromféle jelentésben használják a pszichopatológiát, 1. a lélek betegségeinek ismeretét határozzák meg,és a pszichiátria egészével azonosítják. 1. Minkowski a pszichológia patológiájának tekinti, vagyis szerinte nem más, mint egy általánosnak feltételezett pszichológiából rekonstruált és a betegesség jegyét magán hordó pszichiátria. 1. A patológiapszichológiáját, amely vagy a beteg által átéltek globális leírását jelenti, vagy pedig egy olyan alapvető elváltozás keresését, amellyel egyesíthetők a tünetek sokfélesége. Ezekből következik, hogy a pszichopatológia nehezen definiálható az általa lefedett terület alapján. Mi a klinikai pszichológia? A klinikai pszichológia gyökerei a XIX. század végére nyúlnak vissza. A diszciplina megteremtőinek az USA-ban WITMERT,

franciországban PIERRE JANET, Ausztriában SIGMUND FREUDOT szokás tekinteni A XX. században Daniel Lagache-t tekintik a klinikai pszichológia megalapítójának tekinteni. Lagache a klinikai pszichológia tárgyának „ az egyedi esetekl alapos tanulmányozása, avagy az ember egyéni viselkedésének és körülményeinek tanulmányozása, öröklött vonások, érettség foka, élettani és kórtani körülmények és élettörténet, egyszóval a teljes személyiség szituációba ágyazott vizsgálata. A klinikai pszichológia specifikumát a klinikai módszerre helyezte, ebben elkülönít analitikus és kísérleti megközelítést. Ez a módszer amit ő diagnosztikának nevez, a legkülönbözőbb technikákat veheti igénybe., ezek lehetnek valamilyen eszközöket használó , illetve kizárólag beszélgetésen alapuló módszerek. A tudományág specifikumát mindenek előtt célkitűzése adja, amely nem más, mint „ a viselkedés sajátos perspektívában való megjelenítése és annak lehető leghívebb számbavétele, ahogy egy konkrét és teljes emberi lény létezik és reagál valamilyen helyzetre, mindezek értelmének, szerkezetének és kialakulásának feltérképezése, az ezeket motiváló konfliktusok, valamint a konfliktusok megoldására irányuló eljárások feltárása. A módszer az egyedinek tekintett emberre alkalmazható, akár normális, akár patológiás, vagyis akár helyénvaló, akár nem helyénvaló a magatartása. Különböző oksági modellek alakultak ki az elmúlt másfél évszázad folyamán, a legfőbb három irányzat az, organogenetikus, szociogenetikai, és a pszichogenetikai modell. Az organogenetikai modellnek az az alapvető jellemzője, hogy a mentális zavarokat anatómiai vagy biológiai okokra vezeti vissza.

Ez a modell különbséget tesz exogén kórokokra visszavezethető patologikus elváltozások között és azok között, amelyek anatómiai—élettani elváltozásokból eredeztethetők. Ez a felfogás megfosztja a mentális betegségeket a pszichés vonatkozásuktól, és maga a pszichikum szerve az idegrendszerre redukálódik. A szervi elváltozásokat tekintve különféle okokat tételez fel, úgymint infekció következménye, lehet ún. szisztémás rendellenesség, amire pl. a diabetes mellitus, és lehet traumatikus hátterű. A szociogenetikai modell a pavlovi kondicionálás és a tanulás törvényeinek felfedezésével indult és a szociális behaviorizmus a leg eklatánsabb pl-ja. Ez a modell nem az intrapszichikus tényezőket helyezi előtérbe, hanem kizárólag a környezet és az ember közötti kapcsolatot vizsgálja. Alap kiindulásuk , hogy az emberi viselekdés külső hatások révén alakul ki, Így az egyének közötti viselkedési különbségek esetében az egyéni tanulási tapasztalatot kell vizsgálni. Fontosnak tartják a megfigyelhető viselkedés jelenségeit, regisztrálni, elemezni, és a környezeti tényezőkkel összevetni. A környezeti tényezők messze fontosabbak mint az a veleszületett vagy genetikus tényezők, az örökletes tényezők csak potenciális keretei a viselkedésnek, az egyedi viselkedés mindig a környezeti tényezők hatására kialakult, tanult viselkedés. A környezeti tényezőkhatására létrejött tanulás a központi idegrendszer funkciója. A tanulási modell szemléletében a beteg minősítést elvetik, helyette a hibás tanulás elvével magyarázzák a patológiás folyamatokat. Így a vizsgálat arra irányul a személy jelenlegi nehézségei hogyan, milyen körülmények között alakult ki, hogyan tanulta meg, és hogyan lehetne új tanulással, új adaptív viselkedést

ahol a cél a kliensnek egy túl vonzó ingerrel szemben szorongásos reakciót kiváltani. parfüm illat. vagy közlekedési eszközt. Pontosan ezen alapszik a viselkedésterápiák egy része. A klasszikus kondicionálás az időben érintkező asszociációk megtanulásán alapul. megtanulja másképp kezelni . barátnő Kóros viselkedések is elsajátíthatók a klasszikus kondicionálás alapján. Az operáns kondicionálás során azért tanulunk meg meghatározott módon viselkedni mert a környezetünktől megerősítést kapunk. míg az olyat ami büntetéssel jár el fogjuk kerülni. az olyan viselkedést ami jutalommal jár nagy valószínűséggel megismételjük. Az operáns . Több féle megközelítés létezik. pl. Ezt THORNDIKE és SKINNER fedezte fel. itt a cél a kliens speciális problematikus viselkedésének azonosítása és megfelelő viselkedésformával való felváltása. A klasszikus kondicionáláson alapuló kezelések célja a diszfunkcionális reakciók megváltoztatása.elsajátítani. Ilyen pl. alkohol. Lényege a beteggel összeállítatnak a szorongás tárgyáról egy sorrendet--. a szisztematikus deszenzitizáció ahol a fóbiás beteg a rettegett tárgyat. A komplex viselkedések tanításához általában a formálás módszerét alkalmazták. A klasszikus kondicionálás ellentettje az averziós terápia.a legfélelmetesebbtől haladva a leg kevésbé félelmetes felé--. Két időben egymáshoz közeli esemény ismételt előfordulása következtében az események a személy tudatában összekapcsolódnak.egy relaxált állapotban elképzelteti és átéleti a beteggel. mely a kívánt viselkedéshez közelítő próbálkozások jutalmazását jelenti. pl. Ha az egyik esemény örömöt ad a másik esemény is örömöt fog okozni. és a személy egy bizonyos idő után a két eseményre azonos reakciókat fog adni.

kígyó fóbiás páciensnél a terapeuta nyugodtan és bájosan megsimogatja a kígyót. A terapeuták alapvető feladata klienseik számára a megfelelő viselkedés demonstrálása. A modellkövetéses terápiát BANDURA nevéhez szokták társítani.kondicionálás során a terapeuták következetesen jutalmazzák a helyes viselkedést és megvonják a jutalmat a helytelennél. vagy más egyéb dolgokra lehet beváltani. A kognitív képességek általában segítik az egyén boldogulását. a gyerekek agresszív filmet néznek. A pszichés rendelleneségek kognitív modelljének gyökerei az . intellektuális képességekkel. az egyik ilyen módszer a zsetongazdálkodás. pl. melyet az utánzás és próbálgatás segítségével eredményesen fognak elsajátítani. elővételezési. ahol a megfelelő viselkedést ennivalóra privilégiumokra. A modellkövetés is vezethet rendellenes viselkedéshez. ez különösen akkor érvényes ha jutalmazzák illetve ha a modell fontos az egyén számára. emlékezési. modellt nyújtva páciensének. olykor azonban ellene fordulnak. A viselkedésterapeuták egyéb technikákkal is kombinálva használják a modellkövetés módszerét. A kognitív modell szerint az emberi viselkedéshez előbb az emberi gondolatok tartalmát és folyamatát kell megértenünk.gondolkodási. pl. majd később arra biztatja ő is tegye nyugodtan ezt meg. A modellkövetés olyan tanulási forma. A KOGNITÍV MODELL Alap tézis mindenki rendelkezik kognitív--. elősegítve a szociális készségeik és asszertivitásuk fejlesztését . melyben a személy megfigyelésen és utánzáson keresztül sajátítja el a válaszait.

Ellis a következő gyakran előforduló irracionélis alapfeltevéseket azonosította --. Két megalapítója AARON BECK. A kognitív elméletalkotók úgy vélik emellett még ún. nagyon szerencsétlen vagyok. ahogy azt szereténk. ----Az emberi problémáknak van tökéletes megoldásuk és összeomlik a világ ha atökéletes megoldást nem találom meg. A rendellenes funkcionálás mögött maladaptív feltételezések. sajátos nyugtalanító gondolatok és illogikus gondolkodási folyamatok húzódnak meg. ---Az ember jelenlegi viselkedéseinek meghatározói múltbeli események és ezek sors szerűen hatni tudnak ránk. Szeintük egész életünk attribúciókon múlik. ugyanis amior az eseményeket bizonyos okonak tulajdonítjuk.az ember csak akkor tarthatja magát értékesnek ha kompetens.borzasztó és katasztrófális ha a dolgok nem úgy történnek.1950. oki attribúcióink befolyásolják saját magunkkal és a többi emberrel szemben táplált érzéseinket. bizonyos emberek feltevései erősen irracionálisok. ezt nevezi Ellis irracionális alapfeltevésnek.Szükségünk van egy nálunk erősebb ember támaszára. Ezeket BECK automatikus gondolatoknak nevezte el. miként magyarázzuk a környezetünkben történő eseményeket. adekvát és eredményes. így minden problematikus helyzetben .Az emberi boldogtalanságnak külső okai vannak. --. A figyelem az attribúciónak elnevezett jelenségre irányult. ezek túlnyomó részben negatív gondolatok. pl. ALBERT ELLIS. Évekbe nyúlnak vissza a szociálpszichológia a kisérleti pszichológia az egyén és a szociális környezet közötti interakciókat vizsgálta. magunkról és a világról amely útmutatóul szogál az életben. és nem képes fájdalmas és zavaró élményeinek kontrollálására ---. nyugtalanító gondolatok is hozzájárulnak a rendellenes működésekhez. --. A szorongó emberek generálják saját maguk ellen dolgozó énállításaikat. itt depresszió alakulhat ki. Mindannyian rendelkezünk valamiféle feltevés rendszerrel.

Ellis kifejlesztette a racionális – érzelmi terápiát. szerintük az emberek barátságosak. személyes növekedésre való törekvés vezérli.automatikusan félelemmel és szorongással reagálnak. a terapeuta a kliens diszfunkcionális gondolatainak megkérdőjelezésére. autentikus életet kell élniük. Az értékes és méltó élet keresését nem tekintik velünk született hajlamnak. amelyben a páciens képes legyen felismerni és konstruktív irányban befolyásolni az érzelmi reakcióit irányító irracionális feltevéseit. Az egzisztencialista felfogás értelmében az embernek tudatos képpel rendelkeznie kell önmagáról. új értelmezésekre. és csakis rajta múlik. és megfogalmazzák életük értelmét képező személyes értékeiket. Önmaguk kiteljesítésére akkor lehetnek képesek. hogy felismerjék és megváltoztassák a hibás gondolkodási hfolyamatokat. HUMANISZTIKUS EGZISZTENCIALISTA MODELL A két megközelítés közül a humanisztikus irányzat képviselői az optimistábbak. önmarcangoló következtetéseket vonnak le magukról. és az életük során az önmegvalósítás vagy önaktualizáció elve. pszichés alkalmazkodásuk érdekében következetesen értelmes. hogy szembe mer-e . torzult értelmezéseket és logikai hibákat segítik felismerni. ha őszintén felmérik és elfogadják erősségeiket és gyenge oldalaikat. és hétköznapi gondolkodási módok kipróbálására biztatja klienseit. Beck szerint egyes emberek megrögzötten illogikus módon gondolkodnak. kooperációra. a jóságra. A terapeuták kiinduló pontja abban próbálnak segíteni. BECK a gondolkodást károsan befolyásoló negatív gondolatokat. szerintük az ember születésétől fogva tökéletesen szabad. konstruktivitásra termettek.

Azok akik megkapják életük korai szakaszában a feltétel nélküli értékelést. együttérző légkörben segít kliensének önmagával nyíltan szembenézni és elfogadni mindazt amit önmagában talál. és ezáltal képessé válhat arra. a feltétel nélküli pozitív elfogadást. vagy pedig megnyomorodik saját felelősségétől. hogy őszintén és elfogadóan viszonyuljon önmagához. hitelességet értik. Mivel a gyerekek egyrészében azt az érzést keltik nem méltók a megbecsülésre. Ezt a folyamatot hívjuk tapasztalásnak. el tudják fogadni tökéletlenségüket is. amit önmagával szemben eddig táplált. Kiegyensúlyozottak. Ehhez három dolgot tart alapvetőnek. A klies központú terápia lényege. GESTALT---TERÁPIÁK . Így önértékelésük sérül. hogy a terapeuta támogató. Ebben a légkörben a kliens egyre inkább úgy érezheti. szükségleteikkel. azaz miközben felismerik értékeiket. ROGERS szerint a diszfunkciókhoz vezető út az elégtelen és hiányos pozitív értékelésekből származik. céljaikkal. megfelelő empátiát. képesek lesznek kialakítani magukban a feltétel nélküli önértékelést. hogy a terapeutája elfogadja. és képesek mozgósítani belső potenciáljukat. ráadásul minden erejüket leköti énképük megvédelmezése. amin az őszinteséget. egyértelműnek látják önmagukat. amelynek során a kliens megszabadul a bizonytalanságoktól és kétségektől. tisztán. és a kongruenciát. és ez meghiúsítja önaktualizációjukat. Nem lesznek tisztában saját valódi érzéseikkel. önmagukat nem képesek elfogadni.néni létezésével. torzul. értékeikkel.

depressziótól átitatott lesz. Az egzisztencialista terapeuta arra bátoríja a kliensét vállaljanak felelősséget életükért és bajaikért. Nem ismerik fel a személyes szabadságukat. személytelen. Különböző játékok és gyakorlatok. Amikor maguk alá temetik őket a közvetlen környezetükből érkező stresszek és a társadalom állandó változása. hogy ők maguk azok. A terhek elől az emberek. . de ennek ára van. Ezzel a fruszrációval szeretné bebizonyítani hogyan manipulál másokat. más emberek irányítása és felügyelete alá próbálnak bújni.Az irányzat megalapítójának FREDERICK FRITZ PERLS tekintik az 1950. szorongástól frusztrációtól. Szerepjátékok Az önmaguknak felállított szabályok listája mit lehet megcsinálni és mit nem. ezzel egyfajta menedéket hoznak létre. hogy választásaikban szabadok és lehetőségük van értelemmel. önbecsapáson az élet felelőségei elől való menekülést értik. Az emberek akkor kezdenek bujkálni a személyes felelősség és választás lehetősége elől. és érzelmi terheik. értékekkel teli autentikus életre. ismerjék fel. az életük üres. Években A pszichológiai diszfunkciókat önbecsapásaink okozzák. akik értelmet adhatnának az életüknek. annak a fel nem ismerését. sőt a kéréseit. míg mások szembe fordulnak a társadalommal. és lerázzák magukról a felelősséget. PERLS technikái elég paradoxonok Szakértő frusztráció technika alkalmazása során a terapeuta megtagadja a kliens elvárásait. és hogy ennek megvalósításához rendelkeznek megfelelő képességekkel és szabadsággal.

amelyet úgy ír le. az emberi viselkedést. és a közöttük levő interakciók fogják irányítani az egyén viselkedését. Másik forrása a kívánt tárgy emléke. Az id kielégülésének egyik forrása a közvetlen vagy reflexes aktivítás. számos irányzat alakult ki az analitikus gyökerekből. elsősorban a mélyben a tudattalanban meghúzódó pszichés tényezők határozzák meg. ezeket a belső erőket dinamikusnak tartják. Freud szerint három központi erő formálja a személyiséget. a drive-ok.Pszichogenetikai modell szerint a mentális betegségek tisztán pszichés meghatározottságúak.csecsemő éhség anyamell. Freud úgy gondolta az id ösztönei szexuális eredetüek--. Az idnek elsődleges gondolkodási folyamatokkal való kielégülését nevezzük vágyteljesítésnek. Az irányzat megalapítójának S. szerinte az embereket elsősorban az id motiválja.a kielégülésnek a gyermek fejlődésének legkorábbi szakaszaitól kezdve szexuális . élvezetek szoptatásból. az impulzusok az id fogalmával jelőlte. A kóros viselkedések a belső erők közötti konfliktusok eredményei. azaz feltételezik kapcsolatban vannak egymással. A PSZICHODINAMIKUS MODELL A legnagyobb múltra visszatekintő irányzat. gondolkodását. mint „ az izgalom forrongó katlana”. illetve a képét aktiváló elsődleges gondolkodási folyamatok jelensége. amely minden esetben kielégülést keres. Az id irányító elve az örömelv. pl. uretrális—anális és maszturbálásból származnak--.mivel aaz örömszerzés. érzéseit. orális. Az ösztönös szükségletek. Freudot tartják. a csecsemő éhesen elképzeli az anyamellet.

de ezt aláveti a valóságelvnek. azt a személyt állítja elénk. amelyekkel az elfogadhatatlan impulzusok kontroll alatt tarthatók. ami az idből alakul ki. ami az ego vezető iránya. megmutatja hogyan lehetséges impulzusainkat negatív következmények nélkül kifejezni. gondolat helyes. A legalapvetőbb elhátító mechanizmus az elfojtás. ami mindig tudatja velünk. mivel ez méri fel az új helyzeteket. kapcsolatainkból leszűrődött ismeretek. illetve kivédhető az általuk keltett szorongás. Az énideál az elsajátított értékek összetett képe. akivé lenni szeretnénk. anticipálja a következményeket és tervezi meg a kielégülés elérésének legjobb módját. A szuperegonek két komponense van a lelkiismeret. tudattalanul szintén kielégülést keres. Freud szerint az személyiség három része gyakran áll egymással . amelybe beépültek a környezetünkből. azonosulunk velük és ez alapján ítéljük meg saját magunkat is. Az ego az értelem és az akarat segítségével irányít. A szuprego az egoból keletkezik. Az eg. Az ego működését másodlagos folyamatnak nevezzük. Az ego alapvető énvédő mechanizmusokat alakít ki. hogy sok impulzus elfogadhatatlan.dimenziói vannak. érzés. megakadályozza az elfogadhatatlan impulzusok tudatba kerülését. tudattalanul magunkba fogadjuk. mérlegeli a múltbéli tapasztalatokat. és amelyek segítségével elkerülhető. hogy valamely viselkedés. Freud alkotta meg a libidó fogalmát amely az iden kívül a személyiség egyéb részeit is tápláló szexuális energia fogalmát. amikor szüleinktől megtanuljuk. vagy introjektáljuk szüleink értékrendjét. vagy helytelen.

alat. Az egyes fejlődési szakaszok során a gyermek folyamatosan nyomásnak van kitéve. Bizonyos hatásokra az id. stabil és elfogadható kompromisszumok születnek. az anyamell. megreked. fixálódhatnak és soha nem képesek túl jutni orális . Az orális szakasz elsődleges félelme a tárgyvesztés. az ego és a szuperego nem érik megfelelő tempóban.konfliktusban. és a megszokott életvitelét veszélyeztetik. Az egészséges emberben a három erő között hatékony a munka kapcsolat. Azok a gyerekek akiknek anyjuk rendszeresen nem elégiti ki orális szükségleteiket. a biztonságot. Ebben az esetben a későbbi fejlődés is zavart szenved. Az orális szakasz fejlődése az élet első 18 hónapja. az ego és a szuperego túl erős konfiktlusban állnak egymással a személy működése diszfunkcionálissá válik Freud szerint a személyiség erői a fejlődés egész ideje. illetve nem működik elég hatékonyan. táplálékot adó anya elvesztése. az ego és a szuperego folyamatos hozzájuk igazítását igényli. melyek követelményeket állitanak elé. itt a fő libidinális kielégülési forrása a táplálkozás. gondolataink. Mivel az élet korai szakaszában a szülők nyújtják az elsődleges környezeti inputot. illetve ellenmondó dolgokat cselekszünk. mely ha sikeres a fejlődést gyarapítja. bennük látják a fejlődés nem megfelelő okát. ezáltal gyakran vannak ellenmondó érzéseink. már a kora csecsmőkortól fogva aktívak. ekkor a fejlődés egy meghatározott szakaszban fixálódik. Freud a normális fejlődési szakaszait és a gyermek szexuális drive—jait az adott időszak konfliktusait tükröző testrész vagy erogén zóna segítségével különbözteti meg. Az ilyen összeütközések az id. de ha az id. kóros elváltozások alakulhatnak ki.

--. fukar. hogy nem rendelkeznek pénisszel---péniszirigység---. A libidinális kielégülés a széklet. Irányul A fiúgyermek anyjukhoz mint egy tőlük különállószexuális tárgyhoz kezdenek vonzódni. Létre hozhat büszkeséget. de kiválthatja . A szuperego lehet konstruktív de lehet destruktív erő is. illetve ellenpárjaként extrém bizalmatlanságra kárhoztatja őket. vagy valamilyen módon ösztökélik ellenkező nemű szülő iránti vágyuk kiélését. mind a fiúk félnek a fallikus impulzusok miatti büntetéstől. magáévá teszi annak erkölcsi elveit. vizelet visszatartásából vagy ürítéséből származik. ellenmondásra hajlamos. ezért igyekeznek vágyaikat elfojtva azonosulni saját nemű szüleikkel. Ezt nevezik Elektra --. Szexuálisan vonzódni kezdenek apjukhoz. A fallikus szakasz a 3.komplexusnak. Örömforrásainak helye a végbélnyílás.komplexusnak.-4. apjukkal pedig rivalizálnak. az apa elcsábítása révén ők is péniszhez juthatnak. így a gyermek érdelkődése erre testi funkcióra irányul. itt veszik észre. lassan kialakul a szuperego.fiúknál a péniszre. Amennyiben túlságosan kemény büntetésekben részesülnek szexuális viselkedéseikért. a vágyak ilyen mintázatát nevezik Ödipusz. közben anyjukkal rivalizálnak. Életév között a szexuális örömök fokusza a genitáliákra. erős önbecsülést. lányoknál a klitoriszra. anális karakter alakul ki : makacsság. A lányoknál a fallikus konfliktus kicsit másként alakul. önszeretet. A fallikus szakasz folyamán a gyerek a vele megegyező szülővel azonosul.szükségleteiken. A túlságosan szigorú szobatisztaságra nevelés anális fixációhoz vezet. Oráéis karakterük egész életükön keresztül extrém függőségekre. túlkontrolláló felnőtté válhat. szexuális fejlődésük sérülhet. Mind a lányok. A második szakasz az anális szakasz.

A latencia a 6. Év után kezdődik. Egyik megközelítés sem tekinthető egységes magyarázó elméletnek. büntetését.indulatátéttel Álom fejtés. A tünet jelként funciónál. Genitális szakasz serdülő korban 12-14. A másik nem kifejezetten ellenséges érzéseket vált ki. És több tényezős okság fogalomra épül. szégyenkeznek a szexuális megnyilvánulásaik miatt. készségek intellektus irányába fordul. Korban a szexuális vágyak újra előtérbe kerülnek. Ebben a korszakban történik a tágabb értelembe vett szocializáció. Indulatátéttel--. Az analitikus terápia szabad asszociáció Ellenállás—amikor gátolja a szabad asszociációt. ekkor már heteroszexuális tárgyválasztás formájában. eredeti jelentése véletlen. . a libidinális energiák új területekre kerülnek. Kialakulóban van egy multikauzális kóroktan. A fallikus szakaszban fixálodott ember egész életén keresztül átható erős bűntudatot érezhet. amely egységesíteni igyekszik a mentális zavarok különféle magyarázó modelljeit. szimptóma a görög szümptóma szóból származik. illetve egybeesés volt. azonos nemű barátokat keresnek. amelyek megbontják vagy tönkreteszik az eredetileg fennálló harmóniát. amelyben szexuális vágyaik elcsöndesednek. A tünet. tevékenység. Az orvosi gyakorlatban a tünet a betegség jele.önmagunk elítélését.viszont. Az orvostudományban olyan műlödési vaggy sérülésből eredő zavarokkal kapcsolatban használják. témát kerül valami fájdalmas dolog kezd előtérbe kerülni.

mint az elfojtott képzet visszatérésének egyik megnyilvánulása. amely az elfojtás következtében nem jöhetett létre. ami kérdésként azt veti fel: mi történik velem? A tünet az egyén számára valamilyen jelentéssel bír. a tünet ismeretén alapul. A tünet nem más. rámutatnak arra. Freud ezt a halálösztönnel hozta összefüggésbe. Freud és Breuer A Tanulmányok a hisztériáról című munkájukban. hogy a tünet egy kielégülést helyettesít. benne a megfejtésre váró üzenettel. hogy a tünet valamilyen elviselhetetlen gondolat elfojtásának a következtében alakult ki. az orvosi vizsgálat végkövetkeztetését jelenti. amelyet a szakember értelmezni tud. A pszichopatológia legfőbb eljárása a kórleírás A tünet funkciója nem feltétlenül valamilyen fogyatékosság vagy működészavar szempontjából ragadható meg. az álcázás a sűrítés és az eltolás mechanizmusával juthat érvényre. és ez rádöbbenti. hogy megtaláljuk a kialakuláshoz vezető transzformáció sort. A klinikai tevékenysége kezdetén Freud azt tapasztalta a tünetek megszüntetése nem könnyű folyamat. mely szerint minden emberben megvan az igény a büntetésre. A tünettel kapcsolatos kielégülés kifejezés azzal a hipotézissel hozható összefüggésbe. hogy a betegnek esze ágában sincs olyan komolyan megválni a betegségétől. A tünet megfejtésre váró rejtélyként jelenik meg az egyén előtt.” A tünet ellenállása azt fejezi ki. . egy rejtély alakját ölti. legnagyobb meglepetésére hatalmas ellenállást tapasztalhat a páciens részéről. „ aki meg akarja gyógyítani a beteget.A diagnózis amely a görög diagnószisz ismeret szóból származik. így az elviselhetetlen képzet tudattalanná válik A tudattalan képzet később álcázott formában kerül a felszínre. Az én működése áll az elfojtás hátterében. A tünet megfejtése annyit jelent.

valamint azt ami a beteg és csakis a beteg számára szenvedést jelent. hihetetlenül megnőttek a személyiségzavarok. mihez képest ./ pl.a társadalmi kötelék hiánya. a tünet nyereséget jelent azáltal. A tünetek alakulása a különböző korokban. a másik oldalon pedig a közösségre utal. és csökkenti a pszichés feszültséget.A tünetben rejlő kielégülés gondolata a haszon fogalmára utal. stb. vagyis mindig van társadalmi oldala is. nem tud elérni valamilyen célt. / maradj fiatal. ezzel magyarázható. az egyik oldalon az egyén zavaráról vagy szenvedéséről árulkodik. Freud korában a nagy hisztériás tünetek ---. A tünet tehát két arcú . hogy az egyén nem tud megfelelni egy elvárásnak. Manapság más fajta tünetek a „divatosak . Az erőszakos cselekmények megnövekedtek--. bőrbetegségek. A tünet hátterében mindig valamilyen társadalmi téren megmutatkozó hiányosság vagy az alkalmazkodásra. vékony. illetve a kezdeményezésre való képtelenség áll. hogy elkerüli a konfliktust. és amit az társadalmi deficitként vagy veszteségként könyvel el az érintett rendszer felé. hogy miért ragaszkodik a páciens a tünetéhez. A tünet összeköti egymással azt ami problémát jelent az adott társadalom számára. A NORMALITÁS FOGALMA Az orvostudományban általában az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik a alkalmazkodás alatt. A lényeg az . izmos szőrtelen. kudarcba fullad valamilyen kísérlete. divat a pánik . mivel a test jelentősége megnőtt. A normalitás definíciója több problémát vet fel.szexualitás. egyrészt van egyfajta eltolódás a pszichoszomatika irányába.

. ha az egyén képes a társadalomban neki jutó szerepet jól betölteni. mi az amit az adott közeg még elbír. hogy az egyén képes: 1. Allport úgy véli. társadalmi közeget. képességeit kibontakoztatva. azaz ha a társadalom rendjében eredményesen tud részt venni. egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. értékrendet. A lelki egészség általában és nagyjából PRESTON szerint. normaszegőnek tart. de az a definíció is dilemmákat vethet fel. hagyományt. ERIKSON a lelki egészség alatt egyrészt azt érti.önállóan élni. hogy normális. mi az amihez viszonyítunk mit tekintünk kiindulási pontnak. az egyén optimális gyarapodását és boldogulását kell figyelembe vennünk. azt jelenti. velük azonos emberi méltóságot. másrészt azonban régmúlt időkben élt emberekkel és más kortárs személyekkel közösséget vállalva. és mi az amit már kórosnak.normális valaki. Más a társadalmi megítéltetésből származó normalitás és más az egyén aspektusából származó normalitás. Ha az egyén oldaláról közelítjük meg a normalitást. fizikai adottságainakmegfelelően 2. A társadalom aspektusából normálisnak nevezzük. deviánsnak. akire az jellemző. 4. törvényeket. örömet. anélkül hogy mások terhére lenne. Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni az adott kultúrát. szokásrendet. hogy az egyén saját magát mint behelyettesíthetetlen egyszeri valóságot éli meg. gondolkodik . milyen szabályok alapján és sorolhatnánk. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. más emberekkel együtt működve 3. az adott közegben elfogadott viselkedési minta. boldogságot. örül. vagy valami. él. egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. Az emberek sokaságának viselkedése. milyen rendben. szeretetet. milliőt. mi az etalon. alkotó módon 5.

félelem. ellenségeskedés között dolgozik. életcélok megfogalmazása és azok eredményes megvalósítása. szexuális örömképesség. nem vesztegeti idejét arra. ahogy az egyén a környezetnek vele szemben támasztott követelményeinek megfelel. tiszteli önmagát és bízik önmagában. hogy azt magának és másoknak bizonygassa. 3. és mivel tisztában van saját valódi értékeivel.célokat vállalva éli az életét. Élvezés. társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek. munkatevékenységnek a kedvelése. minimális konfliktus. nem . játszik és éli családi életét. magabiztosan és lelkesen. 1. elfogadja a többi embert. BURNHAM szerint a normális személy nem teljesen egységes és nem mentes minden fogyatékosságtól. 2. hogy kompenzálni képes fogyatékosságait és gyengeségeit. hibáit korrigálni képes és képes gátolni patológiás tendenciáit. örömképesség. RENNIE és WOODWARD a következőekben foglalják össze a normalitást:1. megfelelés a változó követelményeknek. a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése. vagy akár patológiás esetekre jellemző attitűdöktől és szokásoktól sem A normális emberre inkább az jellemző. Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság. WISHNER szerint a pszichikum egészsége és patológiája közötti kontínuum úgy fogható fel. saját egyéb életszükségleteinek kielégítése. Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak a következő kritériumokat tartalmazzák: 1. fejlődési elakadástól. mint annak a hatékonysága. együtt dolgozik másokkal és élvezi mások társaságát. a környezetb ől származó nehézségekkel való megbirkózás.

Intellektuális képességek: pontos észlelés. empátia. hogy képes megbirkózni feladataival. viselkedés. képes felelőséget vállalni. aggodás másokért. . Az előzőekben is említett WISHNER azt javasolja az abnormison értsük a normálistól való eltérést.1. elfogadja önmagát. szorongásokkal bánni tudás. probléma megoldó képesség. Szociális attitűdök önzetlenség. Autonómia: érzelmi függetlenség. Integráltság: önmegvalósítás. átélés.. képes intím kapcsolatokra. hatékony gondolkodási képesség. túlzott mértékben feszült és ellazulásra képes viselkedés. 1.társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés. meg tudja o9ldani azokat. Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez. lelkiismeret. nincs kisebbségi érzése. önismereti funkciók. megfelelő szintű tudatosság. erkölcsi érzék. beleélés képessége. egységes életszemlélet. úgy érzi saját maga határozza meg a sorsát. képes szeretni másokat. 1. 1. Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség. bátorság. boldog. kreativitás. tárgyilagosság. közösségi gondolkodás. Képes integráltan kezelni ösztönös késztetéseit. a tapasztalatoknak a megértése. Kedvező énkép: tudja. megfelelő logikai funkciók. 1. 1. Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés. képes szembe nézni konfliktusaival. bizalmasság. 1. önbizalom. önuralom. egyensúlyi állapot. Energiáit és konfliktusait. a társadalmi. 1. megfelelő énerő. becsületesség. ítélőképesség. identitás. a valóság érzékelés megtartott. képes segíteni. stresszel szemben ellenálló képesség.

5. vagy gyorsul. A delírium alapvető tünete a tudatborulás. Az alvás—ébrenlét ciklusa megváltozik.ORGANIKUS ZAVAROK Az organikus okú pszichés zavarok az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. hallucináció jelentkezik. vagy illúzió. A klinikai tünetek rővid idő alatt alakulhatnak ki. a tudat éberségi szintje csökken. vagy csökken. leggyakrabban vizuális. 3. úgymint az alkohol. Enyhe delíriumban csak alaki változás lassul. gondolkodása töredezetté válik. 2. A pszichomotoros aktivitás nö. a figyelem nehezen felkelthető. DELÍRIUM A delírium a globális kognitív deficit tünetekkel járó két fő tünet csoport egyike. rögzíthető. Dezorientáció és memória zavar mutatható ki időben térben stb. A beszéd időszakosan inkoherens. 4. az álom valóság elhatárolása probléma. a beteg a takaróját gyűrögeti. ennek oka az öregedés kitolódása. és fenntartható Legalább két tünet az alábbiak közül 1. musszitáló delírium. a célképzetet könnyen elveszíti. A klinikai gyakorlatban a legnagyobb jelentősége a demencia szindrómának van. Percepció amely téves interpretáció. illetve az agyat károsító tényezők megemelkedése. különösen súlyos az ún. súlyosabb esetben teljes dezintegráció léphet fel. a logikus gondolkodás felbomlik. a drogg. érthetetlenül mormol. néhány . környezetével kapcsolatot nem teremt.

A delírium kezdeti klinikai jelei 1. Általában korai tünet. 3. testi vizsgálatnál többszőr ismételni kell az insrtukciót.Az intellektuális képességek erőteljes hanyatlása. a válaszai önmagukban ellentmondóak és változékonyak. amely befolyásolja a páciens szociális és munkavégző képességét. befolyásolhatatlan. becsmérlő megjegyzéseket tesz. Többszőr megismétli a feltett kérdést. ugyanis a .---.A memória zavar mindig kimutatható. szarkasztikus. éppen ezért fontos az oki háttér mielőbbi feltárása. Kórelőzmény specifikus organikus kórok általában krónikus alkoholizmus a delírium tremens. 2. zavart arckifejezésű 2 A válasz helyett humorizál. tétován válaszol. jelentős hullámzást mutatnak . bizonytalan. vagy nap alatt. amit a beteg még meg is élhet. Diagnosztikus kritériumok. fontos kideríteni milyen rég éli meg a memória zavarát. illetve az idős agyi keringés zavarban szenvedő hypoxiás delírium a leggyakoribb. 1. 4. amelynek sokféle háttere lehet és terápiásan is befolyásolható. Ma a demenciát egy tünet csoportnak tekintik. irreverzibilis állapotot vélek a demenciában. régen a pontos kórokában megismerhetetlen.óra. szorongani kezd és dühössé válik.--. a feladatot nem tudja végre hajtani DEMENCIA AZ elmúlt évtizedekben a demencia oki hátterében jelentős változás történt. Lassan.

4. míg az elsődleges agyi sorvadáson alapuló kórképeknél globális szokott lenni az emlékezet zavar. ----.a páciens igyekszik elkerülni az olyan szituációkat. Amennyiben igen régen tapasztalja a páciens nem igen valószínű a demencia.Legalább két tünet az alábbiakból. minőségi változás jelentkezik a premorbid . csak a közeli ismerősök észlelnek valamit ezekből a tünetekből Vizsgálati helyzetben konkretizáció észlelhető a közmondás értelmezéseknél. fogalom alkotási fogalomdifferenciálási színvonal hanyatlás. ----Absztrakt gondolkodás zavara.Egyéb magasabb idegrendszeri működések zavara afázia. mert ilyenkor már nem éli meg a páciens a memória zavart. apraxia. szociális. lényeg megragadó készség csökkenése mutatható ki.a régen jól menő tevékenységek meglassulnak. kritikai készség csökkenése. ---.Ítélő készség károsodása mutatható ki. etikai színvonala csökken. 3. ----. agnózia a leggyakoribbak.Személyiség változás észlelhető.feledékenység sok kórképben előfordulhat. hibás ----.--.---.az új feladat végrehajtása lassan megy. leggyakoribb ok ilyenkor a depresszió. ----. Az agyi kóros folyamatokon alapuló zavarok esetén sziget szerű . hibásakká válnak. abban nyilvánul meg korábbi személyiségvonások hangsúlyozottabbakká válnak. ami sokféle módon nyilvánulhat meg. Jellegzts a közelmúlt eseményeit nem jól rögzíti. Kezdetben alig észrevehetők ezek a változások. ahol új információkat kellene rögzíteni vagy hasznosítani. míg a régen történt eseményekre relatíve pontosan emlékszik a páciens. morális.

vizsgálati helyzetbenm nem tesz erőfeszítést a feladat megoldására. és .személyiséghez képest. a klinikai szindróma szerint. általában ún. A kezelhetőség alapján. A demencia tünetcsoportot általában három fő kategóriába szokták sorolni. a kórok szerint és a gyógykezelhetőség szerint. / normális nyomású hidrocefalus/. Fontos a delíriumtól való elkülönítése Pszeudodemencia organikus tüneteket mutat a páciens de nincs kimutatható organikus zavar.afázia -----apraxia -----agnózia ezek közül egy mindenképpen. Paranoid tünetek főként az előrehaladott stádiumokban fordul elő Differenciáldiagnosztika. A demens betegek nem igen szoktak panaszkodni a kognitív leépülésükre. funkciós pszichózisokban depressióban tapasztalhatjuk. ilyenkor a páciens hosszasan és részletesen panaszkodik a kognitív deficit tüneteiről. Az ide tarozó klasszikus kórképek Alzheimer-kór. a tesztekben hullámzás tapasztalható. gyakori a nem tudom válasz. Klinikai szindróma alapján kortikális és szubkortikális demenciáka különítenek el. Járulékos tünetetekként a kezdeti szakaszban szorongás. a vizsgálati helyzetben erőteljes erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. A koritkális demencia agykérgi károsodáson alapul jellegzees klinikai tünete ---. a figyelem és a koncentráció viszont jól megtartott. általában 1o-3o% tudják sikeresen kezelni. jellegzetesen körülötte mellette válaszokat adnak. ami általában a demenciánál igen hamar deficitet mutat. de akár több is megjelenhet. depresszió gyakori lehet. kezelhető és kezelhetetlen típusút különítenek el.

jellegzetes ballon . epilepsziás rohamok. depressziós tünetek. leggyakoribb a frontálpszichére emlékeztető személyiség változás. Általában gyors lefolyású. a kórfolyamat a szubkortikális struktúrákból fakad. mivel a beteg nem ismeri fel önmagát órákig képes elbeszélgetni tükörképével.kórtól. zavartság. Alzheimer-kór * 4o-6o éves kor között kezdődik --férfiak és nők aránya 2-3: 1 Három stádiumot különítenek el. a halál 2-5 éven belül bekövetkezik. súlyos neurológiai kiesési tünetek vannak. 2. Pszichomotoros nyugtalanság. Az intellektuális leépülés rohamos. inkontinens. CT progresszív és diffúz sorvadás mutatható ki. 1. a betegségbelátás hamar elvész. 3. Vegetatív szintre süllyed a beteg. ----apraxia ----számolási nehézség. EEG súlyos dezorganizációja. pszichóikus tünetek ritkán de előfordulhatnak. ujjagnózia Doxazma képzés. ----jobb-bal tévesztés. Neurológiai góctünetek alakulnak ki. un. A kórkép jellegzetes tünete a tükör-tünet. Kezdetben memória zavar. Pick-féle betegség A szövettani kép eltér az Alzheimer. parkinzonoid tünetek az esetek 2/3-ában jelentkeznek. főként a parietális lebeny károsodását jelző tünetek—diszfázia. A szubkortikális demenciák esetén az agykéregben nincs kóros eltérés.a Pick. illetve a mentális tevékenység meglassulása.féle betegség. a fő tünet a memória zavar.. és az acetilkolin csökkent működését tapasztalták. gyerekes konfabulációk. Vizsgálati leletek. Szenilis plakkok mutathatok ki. A spontaneitás már a korai szakaszban is csökken.

a Pick-betegségben főként a frontális. szociális kapcsolatai beszűkülnek vagy megszakadnak. az eltérés abból fakadhat. a betegség belátás hiányzik. ez éles ellentétben áll a szociális viselkedés látványos hanyatlásával. Csökken a késztetés. a beszéd dezintegrációja a legkifejezettebb. a kórlefolyás lassúbb 2-1o év. / zsargonafázia és a beszéd teljes megszűnése / A betegség végső szakaszában az intelligencia leépülése és a személyiség súlyos dezintegrációja jelentkezik.kór diffúzan érinti az agyat. A betegség korai szakaszában a frontális lebeny károsodásakor jellemző tünetek jelentkeznek. Vizsgálati leletek EEG normális szemben az Alzheimer kórral. A szociális. Az intellektus és a memória megtartott a kezdeti szakaszban. A hangulati fekvés euforiássá válik.szerű sejtek és az ezüstfestődésű idegsejti zárványok fordulnak elő 5o-6o éves kórban kezdődik. A szenilis demencia klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer- . A második szakaszban a memória és az intellektus deficite erőteljes. súlyos demencia és súlyos neurológiai kiesési tünetek. ritkábban a temporális károsodás áll az előtérben .5 millió lakosra jut évente egy új beteg.etikai. nagyon gyors lefolyású. néhány hónap alatt halállal végződik Az idős 65 vagy annál idősebb korban jelentkező demenciáknak két típusát különítjük el. hogy az Alzheimer. a szenilis demencia és az agyi érelmeszesedésen alapuló demencia.morális viselkedés csökken. 4o-6o év között kezdődik. Creutzfeldt-Jakob-betegség Rendkívül ritka 1-1.

kórhoz. Három fajta kórkép különíthető el, hasonló szövettani képpel. 1. Alzheimer-kór 1. Demencia-simplex 7o éves kor felett kezdődik, memória zavar az első tünet, később konfabuláció,m téves felismerés, neurológiai tünetek a szótalálási nehézség, konstruktív apraxia, enyhe intenzitású fogó-reflex és ez átnőhet szenilis demenciába. 1. Mindezekhez a tünetekhez társul az afázia, agnózia, apraxia, változatos formájú pszichotikus tünetek fordulhatnak elő. Gyorsan progrediál, globális jellegű, a személyiség súlyos dezintegrációja következik be. Epilepsziás rohamok az utolsó stádiumban fordulnak elő. Lefolyási idő lényegesen hosszabb mint az Alzheimer kórban, akár évtizedekig is eltarthat. 1. Több altípust különítenek el----demencia simplex ----depressziós és agitált típus ----delirózus és konfúzus típus ----hiperaktív típus motoros nyugtalansággal és nagy beszédkésztetéssel ----paranoid típus A másik alapvetően lényeges időskori demencia az arterioscelroticus demencia kisebb-nagyobb kiterjedésű agyinfarktusok, illetve érelzáródások az alapvető oki háttér. A kezdeti szakaszban pszeudoneuraszténiás tünetek igen gyakoriak, átmeneti vagy tartósan észlelt neurológiai góc-tünetek általánosak. A pszichés tünetek, mint szorongás, depresszió, hipochondriás készenlét sokáig előtérben állhatnak, jellemző a hullámzás és a lépcsőzetes lefolyás. A progresszív hanyatlást a betegek sokáig megélik. A személyiség magja ép szokott maradni, csak a késői

stádiumban alakul ki dezintegráció és ekkor is a korábbi vonások válnak hangsúlyozottabbakká . Egyéb okú degeneratív betegségekhez társuló demencia Előfordulása 1o% Az okok---drog, gyógyszer, barbiturátok, szedatívumokstb. ----metabolikus és endokrin betegségek pl. diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreozis. ----érzékszervi betegségek, látás- hallás csökkenés ----neurológiai betegségek ----trauma, tumor ----infekciók meningitis sifilis stb. ----Alkohol megvonás, alkoholos encephalopathiák. ----emociónális betegségek depresszív pszeudodemencia szorongásos szindrómák.

AMNESZTIKUS SZINDRÓMA Vezető tünet a memória zavarmind a rövid, min a hosszú távú. Tudatzavar, vagy jelentős demencia nincs. Társuló tünet a dezorientáció, konfabuláció, apátia, indítékhiány, betegség belátás hiánya. Több féle oka lehet, kétoldali közti-agyi és temporális lebenyi, középvonali struktúrák károsodása alapvető, idült alkoholizmus. ORGANIKUS HALLUCINÓZIS A vezető tünet a huzamos időn keresztül fennálló, vagy visszatérően jelentkező hallucináció, ez minden érzékszervre kiterjedhet. Fontos a delírium kizárása.

ORGANIKUS AFFEKTÍV SZINDRÓMA A hangulat zavar a vezető tünet, legalább két tünet megállapítható, vagy mániás, vagy depressziós epizód, de az ok többnyire toxikus ártalom, vagy anyagcserezavar. ORGANIKUS PARANOID PSZICHÓZIS A vezető tünet a téveszme, társtünet enyhe fokú kognitív károsodás, bármiféle pszichopatológiai tünet előfordulhat. ORGANIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR Az alábbi tüntek közül legalább egy kimutatható ---emocionális labilitás ---kritikátlan viselkedés ---magatartás apatikussá válik ---gyanakvás, paranoid ötletek jelentkezése INTOXIKÁCIÓ—MEGVONÁSI ÁLLAPOT Jellegzetes tünet csoport alakul ki, megváltozhat a viselkedés PSZICHOAKTÍV SZEREK HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK

A drog kifejezés olytan---- nem táplálékul szolgáló---- anyagokra használatos, melyek testi vagy lelki működésben változásokat eredményeznek. Maga drog szó a magyar szóhasználatban a gyógynövények jelölésére

--.--. serkentő hatások egyvelegét hozzák létre. a hozzászokás és a szokás közötti határ egyáltalán nem éles. nyugtató. Rövid távon kevés averzív hatása van.---hallucinogének.használatos. Az alapfogalmakat tisztázzuk a szenvedély betegségeknél. 1. amelyet a drog hatásához kapcsolódó leküzdhetetlen vágy. Rendszeres fogyasztása dependenciát. amfetamin. MDMA. Farmakológiailag három féle . Tolerancia esetén a személynek egyre nagyobb adagokra van szüksége a kívánt állapot eléréséhez. A rövid távú averzív hatásra hamar alakul ki tolerancia. A drog megváltoztatja a központi idegrendszer működését. amik az érzékelést befolyásolják.--. Az addikció maga hozzászokást jelent. valamint erős belső tendencia jellemez az elvonás utáni visszaesésre. pozitív és negatív megerősítést nyer különböző biológiai mechanizmusok révén. vagyis addikciót okozhat. 3. opiátok 2. a megerősítő hatásra sokkal lassabban. különböző gombák. szenzoros elváltozásokat idéznek elő---LSD.kokain. A szereket négy kategóriába soroljuk. Az addikció rendszerint toleranciával. Addikció alatt a drogok vagy drogfogyasztással egyenértékű izgalmi helyzetek keresésének és a drogok fogyasztásának kényszeres viselkedésmintáját értjük.cannabis származékok hallucinogén. szenzitizációval és dependenciával jár együtt.központi idegrendszert nyugtatók—alkohol. MDA.központi idegrendszert serkentők--. 4. toleranciát és szenzitizációt. hosszabb távon az averzív hatás egyre jelentősebb. az angolszász nyelvben a gyógyszer szinonimájaként szerepel.

és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. ezt a jelenséget nevezzük kereszttoleranciának. amely akkor válik betegséggé. 2. ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik. Alkoholizmus az egyén vagy a közösség. hogy csillapítsák más drogok elvonása során keletkező tüneteket. vagy mindkettő károsodását okozó alkoholfogyasztás. Szenzitizáción a drog hatásának a növekedése ismételt adagolás következtében. Diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak. amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. 1.toleranciát különítenek el. Az alkoholfüggőség testi és pszichés tünetekben nyilvánul meg. Egyes drogok képesek arra. Klinikai ismérve az elvonási tünetek megjelenése hosszabb.rövidebb idővel a drog megvonását kővetően. fordított toleranciának is nevezik A dependencia szerfüggés. kondicionált toleranciáról akkor beszélünk. hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncenttrációját. ALKOHOL Az egész világon a legelterjedtebb drognak minősül az alkohol. rontja a kognitív . 3.Élettani vagy farmakokinetikus tolerancia esetén a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. Testi függőséget a toleranciafokozódás és a megvonási tünetek jelzik. ha az egyén függő viszonyba kerül az alkohollal. Viselkedési. a szertől való kényelmetlen megválás. pszichés tünetek a kontrollvesztés. tkp.

a gondolkodás és a beszéd zavarossá. amikor mindenki elől--. agresszívitás. A zúgivás . rohamszerű ivászat következik. Ugyanakkor károsodik a finom mozgás. 1. Különféle típusait szokták elkülöníteni. egész napját az ivás ás köré szervezi. a félelmek elpárolognak. napkig nem józanodnak ki. 1. barátságosabbak lesznek ettől az emberek. Belső kontrolljuk leépülésével elengedettek magabiztosak. lazábbak. és addig iszik. 1. A mértéktelen ivás estére és hétvégére korlátozódik. leginkább a GABA neurotranszmitter felvételét gátolja. ítélőképesség leromlik. A személy minden nap hatalmas mennyiségű alkoholt fogyaszt. azaz hosszabb alkohol mentes szünetek után hetekig vagy hónapokig tartó. 1. akadályozza a szocializációt/*/. kiegyensúlyozottaknak. A személy alkohol fogyasztása periodikus. ellazítva megnyugtatva a személyt Csökkenek a gátlások.képességeket. beszédesebbek. fényérzékenység alakul ki melegségérzet alakul ki További fogyasztás esetén rohamosan csökkenek a fékek.amíg intoxikált állapotba nem kerül. az ítélőképesség. rontja a teljesítményt. összefüggéstelenné válik. az emlékezet kihagy. Az alkohol az etilalkoholon keresztül fejti ki a hatását. harsányság. boldogoknak érzik magukat az emberek A boldogság kék madara egészen közel. így a szorongás csökkentését hozza létre. és a legkülönfélébb neuronokhoz kapcsolódva lassítja és gátolja annak működését. szélsőséges érzelmek alakulhatnak ki. A következő stádiumban a motoros készségek tovább romlanak. gyakori az emlékezet kiesés.még önmaga előtt . kerül. a reakció idő lecsökken. rendkívül gyorsan szívódik fel a központi idegrendszerben.

gyanakvás. émelygés. nyelv. hangulati ingadozás. ALKOHOLMEGVONÁSOS TÜNETEGYÜTTES DELRIUM TREMENS ALKOHOLOS SZEMÉLYISÉG VÁLTOZÁS A huzamosan nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók személyiség változása.sem—válalja fel az alkohol fogyasztást. agresszivitás . Családi krízisek. fokozatosan előrehaladó. gyengeség érzet. depresszió. Az alkoholizmussal kapcsolatos pszichiátriai betegségek Heveny alkohol mérgezés: rövid ideig tartó organikus pszichoszindróma PATOLÓGIÁS RÉSZEGSÉG Hirtelen kialakuló tudatzavarral és egyéb pszichopatológiai tünetekkel / kognitív és affektív funkció zavar. . későbbiekben verejtékezés. általában alkoholintoleranciából fakadó pszichózis. kéz. vizuális hallucinációk. amnézia/ járó . üldözéses téveszmék jöhetnek létre. amely a személyiség minden összetevőjét érinti. néhány óráig eltartó terminális alvás. kialakul a delírium tremens. etikai érzelmek csökkenése. ítélőképesség gyengülése. álmatlanság. a személyiségtől idegen magatartásmódok. idegesség. szemhéj remegés. hányás. szapora szívverés. tkp. általában rövid idő elteltével. ingerlékenység. felszökő vérnyomás. az érzelmek felszínesebbé válása. krónikus pszichés károsodás. A leszokásra tett kísérleteknél megvonási tünetek alakulnak ki. kóros túlértékelések alakulhatnak ki. vonatkoztatásos. nagyon változatos kórkép Agresszív magatartás. féltékenységi.

a féltékenységi tartalmak tovább épülése. üldöztetéses. lappangó kezdetű. vonatkoztatásos téveszmék rendszereződhetnek. amelyek rendszereződhetnek és maradandók lehetnek. pszichoszociális lecsúszás. ALKOHOLOS PARANOIA Ritka alkoholos paranoia a krónikus alkoholos héallucinózistól nehezen különíthető el. Hirtelen jelentkezik. Üldöztetéses. monoszimptómás féltékenységi tartalmak. depresszív tünetegyüttes. félelemmel pánikkal él meg. ALKOHOLOA PSZICHÓZISOK Több fajtája ismert. valódi akusztikus fenyegető párbeszédszerű hallucinációk. tkp.ként jelöljuk. Általában nagy mennyiségű alkohol huzamos fogyasztását követően. . amelyet a beteg szorongással. majd hirtelen kibomló groteszk féltékenységi tartalmak és cselekedetek. tiszta tudat és megtartott orientáció kíséretében. homicidium veszélye fennáll ALKOHOLOS FÉLTÉKENYSÉGI PSZICHÓZIS Két formája ismert: 1. szuicidium. énzavarok. akusztikus hallucinációk. vagy alkohol megvonásra alakul ki. elmagányosodás. beszűkülés. ALKOHOLOS HALLUCINÓZIS Az alkoholos pszichózisok 6-12%-a zajlik ebben a formában. 2.munkahelyi krízisek. önvádlásos. vonatkoztatásos tartalmak egészíthetik ki. Otthello-szindróma gyakoribb. üldöztetéses doxazmák. Krónikus alkoholos hallucinózis keretén belüli féltékenység. alkoholista karrier.

átmehet Korszakov szindrómába : az emlékezés súlyos károsodása. hely-idő. eufória. kezdetben nyugtalanság. étvágytalanság. magas vérnyomás. . izgatottság. Megvonásos tünetek. néhány óra multán egész testüket ellepi a verejték. Ezeket a szereket szívják injekció formájában használják. a heroin. repülés. révületi állapot kísér. kín. néha orgazmus érzés . hasi és izom görcsök. Wernicke-encefalopátia delíriummal induló életveszélyes állapot zavartság. ítélőképesség hiánya. morfium. jó néhány órás kellemes közérzet. rendk ívül boldognak érzik magukat nincs feszültség. A tünetek 2-3 napon keresztül egyre csak rosszabbodnak. szorongás. kodein. OPIÁTOK Ópium és származékai. teljesítményűk hihetetlen gyorsan romlik. súlyos izomrángások.szituáció tájékozatlanság. az endorfinok kapcsán. kiszáradás jelentős súlyveszteség kísérheti. A központi idegrendszeren belül az érzelmekért felelős központokra hat. . láz. szűnni nem akaró fájdalmak.A mentális teljesítmény hanyatlása az alkohol hatására két kórkép ami itt fontos lehet. hányás és hasmenés. A harmadnapos tetőzés után fokozatos javulás alakul ki és a nyolcadik napra teljesen rendeződik. Néhány hét után hozzá lehet szokni. kirívó zavartság. A morfium fájdalom csillapító és nyugtató hatású. WERNICKE—ENCEFALOPÁTIA ÉS A KORSZAKOV— SZINDRÓMA Tiamin hiány és veleszületett enzim defektus. légzésük felgyorsul. kettős látás és a szemmozgás zavarai. tartósan fennálló amnézia. megfázásos tünetek jelentkeznek. azonnali extatikus melegségérzés. a drog utáni gyötrő vágy.

a cselekvéskésztetés és az élénkség növekedését. A serkentőszerek a központi idegrendszer működését stimuláló anyagok. szívritmus. euforiásak lesznek. csökkentik azétvágyat Viharos gyorsasággal alakul ki a tolerancia. megvonáskor súlyos depresszió alakul ki. összefüggéstelen beszéd. cigarettában fogyasztják. Rohamszerű mámoros jólétet. Kokain intoxikáció: zavartság szorongás. Szív zavarok ezáltal agyi görcsöket hoz létre. Túladagolás: légzés bénulás Hőszabályozás felborulása. A megvonási tünetek akár hetekig és hónapokig is eltarthatnak. az agy légzőközpontja erős gátlás alá kerül és leáll a légzés. figyelmi zavarokban megmutatkozó kognitív károsodásokat idéz elő. a vérnyomás emelkedését. gyors lökés szerű hatás. ájulással kísért „zuhanásba” kerülnek. Tartós alkalmazása a rövid távú memória romlásában. hallucinációk ritkán. beszédesek. energikusak. HALLUCINOGÉNEK . izgatottak. A kokain okozta tünetek gyengülésével depresszióhoz hasonló fejfájással. orrba szippantva. a gondolkodás felgyorsulását eredményezik KOKAIN A kokacserje hatóanyaga. fokozza az energiát a tettrekészséget. illetve intravénásan vagy pipában.Veszélye a túladagolás. tabletta. AMFETAMINOK Mesterséges serkentő szerek. kapszula. szédüléssel. A dopamin fokozott felszabadításán keresztül fejti ki a hatását. magabiztosságot teremt.

AZ LSD-nél nem alakul ki tolerancia. a végtagokon bizsergés. gyanakvást. Az idő észlelés drámaian lelassul. vérnyomás emelkedés növekszik az étvágy szájszérzság. izzadás. eltorzulnak a tárgyak. főként bíbor különböző árnyalatai. HASIS—MARIHUÁNA—GANJA Szívni szokták. szívdobogás. nincsenek megvonásos tünetek. ingerlékenységet hoz létre. és hallucinációkat hoznak létre. Az észlelés kifinomodhat. szédülés. Néha összeszövi a különféle modalitású érzéseket. hidegmeleg érzés szalad végig. illúziókat. LSD bevétele után két óra után az észlelés felfokozódása. LSD. nyugtalanságot. szapora szívverés. De nyomott hangulatban szorongást. felfokozott percepciót. remegés. olyan erős peceptuális. . erős bűntudattal depresszióval. ecstasy. homályos látás. a hangok felerősödnek. Villanófény emlék.Elsősorban a szenzoros észlelést befolyásoló. ez a szinesztézia. Olykor a hatása tartósan megmarad. Erős érzelmi változásokat idézhet elő. kis mennyiségben laza emelkedett hangulatot teremt. depresszió. meszkalin. eufória. gondolatok bukkanhatnak elő Testi tünetek: pupilla kitágulása. és viselkedéses reakciókat válthatnak ki amelyek akár elviselhetetlenek lehetnek. a vizuális észlelés kitágul. mozgáskoordináció elvesztése. de a beszédességet is. érzelmi. hihetetlen színek. stb. hallucinogén eredetű pszichózis alakul ki. szorongásos zavarok is létre jöhetnek. szorongás. alakot váltanak. tisztán mindent hal. de mégis nagyon veszélyes. fokozza az elmélkedésre való hajlamot. életre kelnek. Fizikai változás a szemek kivörösödnek. rég elfelejtett érzések.

vírusok. pók. rák. cynpofóbia a kutyától való fóbia.hányás. szociális fóbia. a fóbiáknak igen széles skálája ismert csak néhányat felsorolva acrfóbia. a homo sapiens igen kreatív ez ügyben. vér. A cannabis eredetű pszichózisban a téveseszme valaki bántani akarja az életükre tőr. zoofóbia az állatoktól való félelem. pánik zavar agorafóbia nélkül. stb. Nehéz definiálni a szorongás fogalmát. étvágytalanság. izzadás. Megvonási tünetek: höhullámok. Nagy mennyiségben vizuális torzulásokat. generalizált szorongás. a mélységtől való félelem. xenofóbia az idegenektől való félelem. agorafóbia. testkép elváltozást. orrfolyás. csuklás Gyakori a marihuaná szívás után pánik reakció alakul ki. hasmenés. de rontja a teljesítményt. pánik zavar agorafóbiával. mint simplex fóbia. mindenek előtt szögezzük le a szorongás alapvetően normális . álmosság. madár. miközben minden embernek van saját élménye a szorongásról. mysofóbia a piszoktól való félelem. aquafóbia a víztől való félelem. ailurofóbia a macskától való félelem. Gyakorlatilag a szorongás bármihez képes kapcsolódni. fóbiás neurózisok. SZORONGÁSOS ZAVAROK Ide tartozó kórképek a szorongásos neurózis. hallucinációkat okoz. kígyó. bacilusok. pyrofóbia a tűztől való félelem. Ritkán vezet függőséghez.

is képes létrehozni. de bizonyos szint fölé emelkedve teljes zárlatot. az állatok minden új helyzetben hasonló fiziológiai működést mutatnak mint a szorongó ember. Az állatvilágban az orientációs reflex kialakulását hozzák összefüggésbe a szorongással. illetve más érzelembe. erős nyomás alatt lenni. mint érzés hozzá tartozik az életünkhöz. tulajdonképpen az alkalmazkodást segítheti. Az én a veszély nagyságával megfelelő mértékben.gondoljunk az egészséges vizsgadrukkra. érzését jeleníti meg. hozzá tartozik a normális lelki működéshez. az állat éberebbé válik. melynek morális parancsai az ént túlzottan korlátoznák.-------HA a szorongás szó értelmezését vesszük alapul szorongani szorult helyzetben lenni. a veszély az ösztön-én késztetéseiből eredne.jelenség. Freud veszély jelző szerepet tulajdonított a szorongásnak. megváltózik az arousál szint. ami nem az adaptív viselkedést szolgálja. ami közel áll a megsemmisülés érzéséhez. ösztönző erőként is hathat bizonyos helyzetekben--. amelyek az én szabályozását áttörni készülnek. A szorongás. megpróbál alkalmazkodni a új helyzethez. ma már a kutatások alapján tudjuk a magzat is átélhet szorongást. a szorongás hatására a helyzetet megoldani igyekszik. nő a vegetatív reakció. ahol a teljesítményt fokozni képes. s ekkor már debillizáló szorongásnak nevezzük. de származhatnak a fellettes-én túlszabályozásából is. ahogy Freud feltételezte az ős szorongás elméletében. akár úgy hogy elmenekül. hanem a veszélyt okozó . ha nem túl magas szinten van. fojtottság. így valószínűleg nem a születés kapcsán éljük át az első szorongásbeli élményeinket. A tünetképzésben szerepet játszó elhárító mechanizmusok nem a szorongás energiát szorítják a tudattalanba. A megoldás inadekvát módja a tünetképzés. a tehetetlenséghez.

racionalizáció. Ha az elfojtás nem működik megfelelően és a többi elhárító mechanizmus sem elegendő. a szorongás mint egyedüli tünet van jelen. A szorongásos feszültség fokától. egyensúly vesztés alakult ki a lélekben. A szorongás jelzés.késztetések energiáit és a hozzájuk tartozó képzeteket. a tudatosan el nem fogadható ösztön impulzusokkal szemben. objektív oka van. végtagjai rángatóznak. stb. mivel ez veszélyeztetné az én-integritását. A szorongást mindenképpen el kell határolnunk a félelemtől. hanem egyéb elhárító mechanizmusokat kell működésbe hozni. rágja a száját. pl. aminek konkrét. hangszíne. a feszültség eloszlik. . mértékétől függően jelentkezik a viselkedésben. míg a szorongás háttere általában hosszadalmas munkával tárható fel. riadtan tart szem kontaktust. így valamilyen neurotikus tünetben nyilvánulhat meg. hangja megcsuklik. de gyakorta az elfojtás mechanizmusa önmagában nem elégséges. ritmusa változik. Freud terminológiájában a valós szorongás felel meg a félelemnek. konverzió. a szorongás működésbe hozza a védekező mechanizmusokat. játszik az ujjaival. mint kínos érzelmi állapot. A hatékony elfojtás képes ismét a tudattalanba visszafordítani az ösztönkésztetéseket.----A szorongás gyakorlatilag minden pszichés betegségben előfordul. Ha a védekezés sikeres. illetve kanalizálódik a specifikus elhárító rendszer felé. megjelenése egyértelmű jelzése annak hogy. regresszió. A neurotikus szorongás az ösztön. az én számára elfogadhatatlan ösztönkésztetés nagy erővel próbál tudatosulni. vagy egyáltalán nem tart. mint eltolás. a testtartása merev. erőteljesen verejtékezik.én és a felettes-én követelményi között létre jött ellentmondásból származik.

vagy ahhoz hasonló érzelemmel—rémület. A testi szabályozásban zavarok alakulhatnak ki Pszichodinamikusan négy féle szorongást különítünk el. ami előidézi nincs arányban azzal az érzéssel amit kivált. attól való félelem. A szorongás nemcsak a cselekvést képes meggátolni. pánik. Emocionális állapot.izgága. 2. A szorongás általában minden olyan tapasztalást igyekszik megakadályozni. Az én szerveződése így a régi tapasztalat stabilizáló befolyását képviseli. agresszív impulzus áttörheti a tudatot. 5. ami módosíthatná. rettegés. Fellettes-én szorongás amely a túl erősen interiorizált . fejleszthetné az én fejlődését. 2. 1. 4. 1. Ösztön-én szorongás. A szorongás megélése alat testi diszkomfort érzés jelentkezik. Kellemetlen érzés. megbolondul.A fenyegeő árgy. súlyos intrapszichés konfliktus. riadtság. Lewis a következőekben ismerteti a szorongás jellemzőit. 3. Általában elfojtott. olya mint a közelgő eszméletvesztés vagy a halál érzése. dezintegrációt okozva . 6. bizonytalanság. tárgy nélküli fenyegetettség érzése. stb. logikus gondolkodást is dezorientáltá válhat az egyén. a szorongás révén kontrollálja és meghatározza a tudatot. szubjektív tapasztalt félelemmel. valami szörnyűt fog csinálni. gátolja a gyökeresen új tapasztalásokat. hanem a tudatos. mi fog történni. hogy nem tud uralkodni a nagy erővel feltörő indulatokat nem képes kontrolállni. A jövő felé mutat.

A testi épség fenyegetettsége. A páciens asszociációi gyakran vezetnek a szexuális funkciók elvesztéséhez. előrevetített félelmet jeleníti meg valamilyen fontos. abból fakadhat. identitását. ez könnyen vezethet kitöréshez. Kasztrációs szorongás. ha ez túl erős. Szimbiótikus szakaszban a nem kielégítő anya nem képes ----4. . vagy túl elégíti. dezintegrációhoz. Szeparációs szorongás. és gyakran társulnak a szexuális identitás konfuziójával. biztonságot adó emberi kapcsolat elvesztésének. és ezáltal az egyén fenyegetve érzi az énképét. vagyis overprotektív módon viselkedik. vagy valamilyen képesség elvesztésétől. akut szorongás hullám kialakulásához. az anya a igényeket nem elégségesen elégíti ki. a pszichotikus depressziókban. Homoszexuális félelmek ébrednek fel.morális parancsokból fakad. illetve fixációs pontok alakulnak ki. csökkenésétől érzett félelem. A szeparációs szorongás a Mahleri fejlődési szakaszban több szinten kialakulhat. 4. --vagyis individuációs folyamat nem tud megfelelően kibontakozni. ez a normál fejlődéshez hozzá tartózik. igy a szeparációs. Minden gyerek megél szeparációs szorongást. amely a szuperegoból származik. Ez fakadhat abból. Ez a típusú szorongás fő szerepet játszik a kényszer neurózisnál. a nehézség. enyhébb formában szerepet játszik általában a bűntudati mechanizmusoknál. hogy az anya— gyerek kapcsolat nem kielégítő.

Freud a pszichés zavarok három nagy csoportját különítette el. A pszichoanalizis a neurózist a konfliktusok eredményének tartja az ösztönélet és egy neki ellentmondó személyiségrész között. hanem a jelenben kell keresni.A Freud—i neurózis elmélet röviden. Freud úgy tartotta. amely az ösztönökre és a velük szemben működő elhárító mechanizmusokkal patológiás formát eredményez. Másrészt ez a . hogy a neurózis kulcsproblémája az ödipális konfliktus. az éndefektusok és a neurózisnál súlyosabb betegségek. a megkapaszkodástól a leválásig. hanem a preödipális énfejlődéstől is függ. Az aktuál neurózisok eredetét nem a gyerekkori konfliktusokban. az aktuál neurózisokat. megvonásai. Ez az énfejlődés pedig a szimbiózistól az individuációig. a hamis self. így fixációs pontokat eredményez és az elhárító mechanizmusok patológiás formái lépnek működésbe. az anya—gyermek duál—unió függvénye. A tünetek nem szimbolikus és túldeterminált kifejeződések. Az anya—gyermek kapcsolat korai megzavarása. és tárgyvesztései nyomán alakulnak ki az én zavarai. Az aktuális neurózisoknak a pszichoneurózisokkal való ellentéte lényegében etiológiai és patogenetikus természetű . amelyet a személy nem megfelelően oldott meg. hanem közvetlenül a szexuális kielégülés hiányából vagy inadekvát mivoltából fakadnak. Ez a tétel ma azzal a megszorítással igaz. a pszichoneurózisokat és a pszichózisokat. hogy az ödipális konflitus megoldása nem csak a pregenitális ösztönfejlődéstől. frusztrációi. az aktuális neurózisokban ez az ok az aktuális nemi élet rendellenességeiben keresendő nem pedig az elmúlt életszakasz fontos eseményeiben. a narcisztikusan sérült self. az ok mindkét neurózisban szexuális természetű.

hogy a libidó mindig valóságos vagy képzeletbeli tárgyakra helyeződik át Az ödipális fejlődés korszaka a 3-5 éves kor. az izgalom közvetlen átalakulása szorongássá. A tünet képződés mechanizmusa szomatikus. konverziós hisztéria. Ebből következően az aktuál neurózisok nem kezelhetők a pszichoanalizissel. A fallikus fok azt jelenti. tudattalan fantáziában pedig a fiú az anyját választja szerelme tárgyául. ez az ödipális helyzet pozitív megoldása. a gyerek az apját nemcsak felesleges riválisnak éli meg.---. hanem szeretetének és csodálatának.ide tartozik a szorongásos hisztéria. amelyben az apja utjában van. ahol a tüneteket a gyermekkori konfliktusok okozzák. Emellett azonban létezik egy negatív megoldása is az ödipális helyzetnek. amit Freud pszichózisoknak nevez.--áttételes neurózisok és nárcisztikus neurózisok.mert nem pszichogén összefüggés van a háttérben.az jellemzi. pl.kórok szomatikus .szemben az aktuál neurózisokkal. Itt a hangsúly a pszichés eredeten van. Freud szerint a szorongásos neurózis esetében az ok a szexuális izgalom levezetődésének a hiánya. A pszichoneurózisok kifejezését Freud azokra a kórképekre használta. Ekkor a fiúgyermek eléri a fallikus fokot és tárgyválasztása az ödipális szintet. nem pedig szimbolikus. a neuraszténiát. és a hipchondriát. gyengéd érzelmeinek is . a zavart előidéző ok szomatikus területen van. „ az izgalom forrása. --. felesleges rivális közöttük. maszturbáció. a neuraszténiában pedig ennek az izgalomnak inadekvát feloldódása. hogy az örömszerzés onániában vezetődik le.mondja Freud--. Az áttételes neurózisok. míg a hisztéria és a kényszerneurózis esetében a pszichikusban” . kényszerneurózis--. nem pedig pszichés eredetű. Az aktuál neurózisok közé sorolta a szorongásos neurózist. --.

aktív beállítódás női befogadóvá alakul. Ezután a pénisz utáni vágy jelentős elfojtás alá kerül. „ A fiú— írja Freud—nemcsak ambivalens beállítottságú apjával szemben és gyengéd érzelmű anyjával. mint a fiúk. amelynek különböző variációi minden emberben élnek. A pregenitális fejlődés fallikus fázisáig ők is eljutnak.tárgya. míg a fiúknál erre nincs szükség. ellenséges anyjával. Régebben azt feltételezték. A szexualitás fallikus abban az értelemben. hogy azért több a női neurotikus. a tárgymegszállások az anyáról az apára tevődnek és a fallikus. gyengéd. homoszexuális beállítódás--. míg a passzív.miután a kasztrációt feltételezi--. A pozitív és negatív ödipális komplexum a teljes ödipusz. A női ödipusz másként alakul. aktív és abban az értelemben is férfias. Férfiaknál a férfias aktivítás kezdettől megvan és egészében énazonos. amelyben az anya válik felesleges vetélytárssá. szublimáltabb . amelynek kimenetelétől függ a nőiesség sorsa. hogy a pénissel ekvivalens klitoriszra centrált. főleg hisztériás beteg. Míg a nőknél a penisz irigység és a férfias aktivítás kerül jelentős elfojtás alá. A negatív ödipusz komplexum feltételezhetően a latens homoszexualitás magja. hogy még nem történt meg a lemondás a péniszről. gyerek utáni és férfi / apa/ utáni vággyá alakul. miközben a tárgyválasztás az anyáról az apára kerül át.energikus elfojtás alá kerül. mert az ödipusz konfliktus náluk bonyolultabb. hanem egyidejűleg úgy viselkedik mint egy kislány. még a nőiesség kifejlődése előtt. A nőket férfiasította az egyenjogúság. feminin beállítottságú apjával és ennek megfelelően féltékeny. Ma az ödipusz konfliktus megoldása inkább a nőknek kedvez.

jellegzetes kényszeredett arckifejeződés. koncentráció zavar. 1. saját magát értéktelennek és a jövőt reménytelennek éli meg. szívritmus zavar. hidegségmelegség érzése. a jövő pedig . alvás zavarok. nem létezőnek. gyakori vizelés.izzadás. izomfájdalmak. 2. Leginkább a depressziótól fontos elkülöníteni. fejfájás. elsápadás. zaklatottság.----aggódás. betegség. halál. szédülés. A szorongásos neurózisban a páciens a külvilágot fenyegetőnek. zsibbadás.formában ki tudják élni férfias törekvéseiket. vigilancia és figyelem zavar---. szájszárasság. nyak. nyugtalanság. veszteség. A szorongásos hangulat legalább egy hónapja fennáll.remegés. ellazulásra való képtelenség. szívdobogás. rángatózás főleg a végtagokban. A szorongás élménye állandóan jelen van a páciens állapotában. a depressziós a világot elveszettnek. szellemi munkát végzőknél munka képtelenséghez vezethet. vegetatív hiperaktivítás--. A következő négy szimptóma közül legalább három konstansan jelen van. Állandóan fenyegető rossz érzése valamilyen veszélynek. önmagát inadequat személynek éli meg. 4. elpirulás. hasmenés. hideg nyirkos kézfogás. hát. fáradság. SZONGÁSOS NEURÓZIS VAGY GENERALIZÁLT SZORONGÁS.beszűkült gondolkodás. izgulás. 3. Egyéb szorongásos kórképektől el kell különíteni. miközben lehetőségük van arra is hogy nőiességüket is megtartsák. motoros feszültség--. összeszorult gyomor. félelem. szapora pulzus és légzés. gombóc érzése a torokban.

A hipertireózisnak is lehet kísérő tünete a szorongás és izzadás. PÁNIKBETEGSÉG Kiszámíthatatlanul jelentkező rendkívül heves szorongás roham. szédülés. deperszonalizáció. szívdobogás. Bizonyos pszichoszomatikus kórképeknél a szorongásos tünetek megegyezhetnek a generalizált szorongás tüneteivel. fulladás. de a pszichés és személyiség jellemzők mások. mellkasi fájdalmak. vagy valami szörnyűt fog tenni. amivel úgy érzi nem képes megküzdeni. lassan az önálló életvitelre alkalmatlannak érzi magát. terror támadás./ Tünetei. reális életeseményből nem levezethető. attól fél pillanatokon belül megőrül. hideg. A kezdődő schizofrénia indulhat rendkívül heves szorongással.tele van bizonytalansággal . paresztéziák. nem köthető szituációkhoz. . ritkán néhány óráig eltarthat. / katasztrófa. kiszolgáltattotság érzése uralkodik el. ájulás. derealizáció. Légzési zavarok. zsibbadás. hirtelen lép fel.meleg hullámok. tehetetlenség. Bizonyos agyi szindrómáknál a korai szakaszban erős szorongásos állapotok alakulhatnak ki a leépülő mentális állapot miatt. A roham általában percek alatt elmúlik. Védtelenség. izzadás. fejfájás. halál félelem. meghatározhatatlan életveszély. heves diszkomfort érzés kíséri. bizonytalanság. irreális félelem jelenik meg. Az ismétlődő rohamok hatására a páciensben kialakul egy állandó anticipációs szorongás hasonló helyzetekben. hasi fájdalmak. remegés.

kimerültség érzés. remegés * a meghalástól.Háromhetes időtartalmon belül legalább három pánikroham olyan szituációkban. heves félelemmel és a következő szimptómák közül legalább négy jelen van: * légzés zavar * szívdobogás * mellkasi nyomás érzés * csuklás fuldoklás * szédülés bizonytalanság * irrealitás érzése * pareszthéziák / kéz-láb zsibbadás * hideg-meleg hullámok * izzadás * ájulás * reszketés. vagy a megőrüléstől vagy attól való félelem. élőlénytől. a páciens nem tudja semmihez sem kötni. Agorafóbia társul vagy nem A pánik reakció széles pszichodinamikai háttérrel rendelkezik FÓBIÁS NEURÓZIS Intenzív félelem. palpitáció. helyzetek váltják ki. A tünetek: ájulás. hogy valami szörnyű fog történni. A pánik rohamok meghatározott . 1.Diagnosztikai kritériumok. . irtózás. 3. Egyéb szomatikus. általában rövid ideig. 2. szorongás. hiprventilláció. undorodás valamilyen tárgytól. helyzettől. hányinger. pszichotikus tünetek kizárhatók 5. amely valójában nem veszélyes és ezzel maga a páciens is tisztában van. A rohamokat nem körülhatárolt ingerek. esetleg pánik reakció. elgyengülés. amely reálisan nem volt életveszélyes.

baktériumokól Pyrofóbia –a tűztől Xenofóbia –az idegenekől Zoofóbia—az állatokól Ezen kívűl előfordul még repüléstől. valamit a beteg elkerülni igyekszik.nem vezethető vissza depressziós. hogy ezek az érzések túlméretezettek és észerűtlennek --. ami nem tudatos folyamat. mások fürkésző. ahonnan nehéz eltávozni. Szociofóbia --. mível az irracionális félelem dominálja az életet ---. nyílt területen. ártó szándékú viselkedése számára.élmény atól a felismeréstől. kényszeres. Rendkívül sok megjelenése van: acrofóbia félelem a mélységtől Agorafóbia félelem a nyílt helyektől Ailurofóbia a macskától Aquafóbia—a víztől Claustrofóbia—a bezárt terek Cynofóbia---kutya Mysofóbia---a piszoktól.félelem nyilvános helyeken. közlekedéstől. skizoform kórképre. --. nincs közelben segítő személy ----. paranoid.A tünetekre jellemző célra irányulnak és másodlagos haszonnal járnak.A normális aktivitás egyre inkább beszűkül.Agorafóbia ----szociofóbia ---. elkerülő . paranoid.Attól. hogy kiszolgáltatottá válik. való irracionális félelem.jellegzetes distressz.simplex fóbia Diagnosztikus kritériumok Agorafóbia --. társaságtól való fóbiák Három nagy csoportba szoktuk sorolni---.nem vezetheő vissza depresszív.

ua. de a betegséget már Hippokrates is leírta. Maga a fóbia kifejezése Westphaltól ered / 1872/ .nem vezethető vissza kényszeres. impulzusok torzítják a valóságot. * Fóbiás áttolás és parpanoid projekció mindkét esetben bels ő feszültségek. Differenciáldiagnózis * szorongásos neurózisnál a szorongás diffúz nem specifikus. szükségletek.Állandó és irracionális félelem. szociofóbia --. élőlényekkel szemben --. áőttolás. szkizoform kórképre. A Freud-i elméletben a szorongás eredete a születési trauma.szituációkkal kapcsolatos.személyiség zavarra. de a fóbiás megtartja a realitástesztelő képességét. ettől szenved. A fóbiás neurózis pszichodinamikája. Elhárító mechanizmusok elfojtás. a későbbi fejlődés folyamán pedig az anya szeretetének elvesztése. A fóbia keletkezésében a szorongás játssza a főszerepet. elkerülés. Simplex fóbia ---. felismeri érzései irracionálisak. Ha az anya nem képes elégséges biztonságos szeretet teli légkört . helyzetek. * Fóbiánál a szorongás tárgyakkal. az elsődleges elhárító mechanizmus az elfojtás * Konverziós hisztériánál szimbolikusan értelmezhető szervi panaszokká változik az elfojtott szorongás. megpróbálja elkerülni a helyzetet. Freud a fóbiát szorongásos hisztériának tekintette. elkerülő viselkedéssel jár. van betegség belátása. elkerülő viselkedés bizonyos az előbbiekbe nem tartozó tárgyak. miatt érzett félelem. míg a paraniod nem. szimbolizáció.

áttolással szimbolizációval és elkerülő viselkedéssel védekezik. A családja általában kezdetben erősíti is a túl óvó közeget „hisz szegény beteg”. attól való félelmében. s így elviselhetővé. ennek viszont ára van. a beteg lassan túlzottan elszigetelődik. nem felismerhető. szexuális. szituációhoz kapcsolódik. hanem az érzelmi biztonságot jelenti leginkább. egy kapcsolati konfliktus előhívhatja az addig tudattalan meg nem oldott dependencia. A szorongás forrása nem tudatos. A szexuális és agresszív törekvéseket szigorúan bűntető szülői magatartás szintén gyakran fellelhető a páciens élettörténetében. A fóbiás páciensek anamnézisében gyakran találhatunk overprotektív szülői hátteret. A szorongás elkerülése érdekében a páciens az elhárító mechanizmusokat működtet. helyzethez. a sikertelen megoldási kísérletek dezorganizálják a személyiséget. Az áttolás révén a tudattalan szorongás ismert tárgyhoz. a gyerek egyre dependensebbé és visszahúzódóbbá válik. elkerülhetővé válik számára.a gyerekben a dependencia igények erősödnek meg és a kialakuló személyiségében a dependens tárgykapcsolatok állnak előtérben. agresszív konfliktusokat. hogy vágyai teljesülése esetén a szeretett akár el is veszítheti. vagyis a Winnicotti elég jó anya fogalmát ---. de az idő elő . érthetővé. S mivel a személyiségben ezek a konfliktusok a szeretet személy elvesztésével fenyegetnek létre hozzák a szorongást. A kora gyerekkori szorongás kihat a későbbi tárgykapcsolataira is. Felnőtt korban bármely precipitáló tényező pl. depriválódik a környezetétől. elfojtással.ami nem csak a fizikai biztonságot.teremteni a gyermeke felé---.

Nem tudnak örülni. kínzó. A stressz extremitása miatt napokig. de a fő sérülés mégis az emocionalis trauma. remegés. sajátos alvás zavarok--. miután a betegnek eszébe jutnak a történtek. Ezt követően alakul ki a jellegzetes érzelmi bénultság. maradandó károsodásoktól. a szorongáshoz hozzátevődik a félelem a testi deformitástól.a traumát ismétlő--.haladtával. kontrollvesztést. Szervi eltérés nélkül szenzomo9toros zavarok. tehetetlenséget vált ki. de nem kényszeres újraélése. Ugyan a fizikai sérülés is jelen lehet. hetekig tarthat a vegetatív idegrendszer izgalma. Csökken az érdeklődés az addigi tevékenységek iránt. egyre nagyobb a terhelés a családon és újabb konfliktusokat eredményez. a segítségnélküliség érzését. intim életük értelmetlenné válik. Szinte bármilyen inger ugyanazt az asszociatív sort indítja és. Ez akutan intenzív félelmet. A tünetek lényege a trauma ismételt. és jellegzetes kognitív funkció zavarokban áll. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR Az első világháború után figyeltek fel a katonák egy részénél megjelenő sajátos pszichés tünetekre. tartós képességveszteségtől. izzadás. szapora pulzus. a reaktivitásban. Miután gyakran fizikai sérülés is társul hozzá. tompultság. heves vegetatív izgalmat élnek át. amit akkor Freud hábrus neurózisnak nevezett el.állandóan visszatérő álmokról számoltak be. A trauma leküzdhetetlenül ismétlődik éberen és álomban is. stb. megszűnik a szexuális . a válaszkészség megbénulásában. megsemmisülést. netán a tünetek súlyosbodásával.

érdeklődésük. Ha csoportosan érte őket a trauma, akkor a túlélők bűnösnek érzik magukat, a gyászolok, a halottak miatt. Emiatt fóbiás, elkerülő viselkedés alakul ki minden olyannal szemben ami az eseményre emlékezteti őket. Az állandóan jelen levő rettegés túl éberré teszi őket, nehezen alszanak el, hirtelen éjszakai felriadások alakulhatnak ki, éjszakai tájékozódási nehézségek, páni félelemmel járhat. Nem mindenkinél alakulnak ki ezek a tünetek, erősen függ a korábbi személyiség zavaraitól, egészséges embereknél 5o-8o% alakulhat ki a traumát követően. AKUT STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha traumát követően négy héten belül jelentkeznek a fenti tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVART akkor diagnosztizálunk, ha a tünetek még négy hét után is fennállnak., és krónikusnak nevezzük akkor, ha még fél év után is fennállnak, vagy fél év múlva kezdődnek a tünetek. POSZTTRAUMÁS STRESSZ ZAVAR A személyt megrázó eseményre az alábbiak érvényesek: 1, olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt, amelyben halál eset, súlyos sérülés, vagy mások testi épségét, veszélyeztetettségét élte meg. 2, intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, rémülettel reagált A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak szerint 1. visszaemlékezés képzetek, gondolatok, perceptív élmények formájában és ezek komoly szenvedést okoznak. 1. A traumás eseményről való ismétlődő kínzó álmodás 1. A traumát mintha újraélné illúzió, hallucináció, disszociatív epizódok csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban. 1. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső

vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. 1. A traumás élmény vegetatív reakciót vált ki A traumaval kapcsolatos ingerek tartós elkerülése. Gondolatok, érzések, beszélgetések Emlékek elkerülése Visszaemlékezési képtelenség Csökken az érdelkődés Másoktól elidegenedik Érzelmek beszűkülése Jövő beszűlülése. Fokozott készenlét tünetei Elalvási-alvási zavarok Irritabilitás dühkitörések Koncentrálási nehézségek Hypervigilitás Felfokozott vészjelzés készség. AKUT STRESSZ ZAVAR A személyt a megrázó eseményre az alábbiak érvényesek. olya eseményt élt át, ahol szembesült a halállal, súlyos sérüléssel, testi épségét veszély fenyegette. 1. Intenzív félelemmel, tehetetlenséggel , rémülettel reagált. Az esemény alatt, vagy után a következő disszociatív tünetekből legalább 3 jellemző 1. szubjektív bénultság érzése, elszakadás, emocionális válaszkészség hiánya. 1. A környezetben való tájékozódás lecsökkenáse 1. Derealizáció 1. Deperszonalizáció 1. Disszociativ amnézia A tarumát ismételten újra éli, visszatérő képzetek, vagygondolatok, álmok, illuziók, flashback- szerű
1.

epizódok, vagy szenvedés a traumára emlékeztető helyzetekben Elkerülő magatartás. Szorongás, fokozott készenlét Jelentős szenvedés, szociális, munkahelyi és más funkciók romlása. A zavar min 2napig max. 4 hétig tart , jelentkezik. A pszichoanalitikus elképzelés szerint a trauma elárasztja az egót, ami az egyensúlyt, így nem tudja fenntartani Az egyesúly megbomlása következtében az egó regrediál, és az id agresszív késztetései nyíltan felszínre törnek, Ez okozza a pácies súlyos szorongásait, félelmeit, irritabilitását, alvás zavarait. Az elsődleges nyereség valamilyen neurotikus védekező mechanizmus, regresszió, elfojtás, tagadás. Másodlagos nyereség, a környezet a növekvő odafordulás, figyelem, anyagi előnyök. Beettelheim szerint az élmény átláthatatlanul, feldolgozhatatlanul nagy a személyiség számára, amelyre nem volt felkészülve, így elhárítani sem tudja sokkolja. A szorongás teljesen elhatalmasodik az énnen és ez az én totális kudarcát eredményezi. Ezt egy új integrációval lehet az egészséges újra rendezésével az élmény és az én viszonyának, de megvalósulhat egy patologikus egyensúly kialakításával. Differenciálni kell a depressziótól a generalizált szorongástól, organikus eredetű mentális betegségektől. Meg kell említeni még bántalmazáskor és viktimizálódáskor kialakuló stressz zavart. Külön említésre méltó a holocaust szindróma, ami generációkon keresztül is képes „ hatni” sok terápiás folyamatban kulcs szerepet kap a család holocaust története. Ugyanide tartozik a társadalmi traumatizácó, ami hasonló családi traumákat hozhat létre és generációkon képes patologiás

de sokszor irracionális. autó elé ugorjon. megélhetők tudattartalmakként.vagy ifjú korban indul. heves szorongást él át. stb. vagy rendkívül szimbolikus. képek elűzhetetlen. Bizonyos elképzelésekkel tépelődő-rágodó módon. Pszichés gondolati tünetek A kényszer gondolatok legegyszerűbb esetben szavak. KÉNYSZERNEURÓZIS Főként serdülő. vagy impulzusként. képzeleti. megfogalmazhatatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekedetre . amely szavakban. Ha ezeket nem teszi meg. de nem szükségszerű.cselekvések. amit gondol Ha ez ismétlődik a helyzetekben. szándékokat.bár van kényszeres jellege---. képekben is megfogalmazódhat. elkerülő viselkedést alkalmaz. jelentésűk lehet teljesen egyértelmű. emlékezeti. Az esetek többségében van valamilyen kiváltó tényező. Kényszert érez arra az utcán ököllel megüsse az embereket.folyamatokat fenntartani. amit nem mindig tesz meg.de ez a normális fejlődés része. / nem tévesztő össze a latencia korban megjelenő ismétlésekkel--. bár kis gyermekkorban is jelentkezhet. ezzel jelentősen . kifejezhetnek vagy tilthatnak vágyakat. gondolatok. ezt hívjuk RUMINÁCIÓNAK Másik formája a kényszerítő gondolat. tudatos jelenléte. káromkodjon nyilvánosság előtt. A tünetek lehetnek gondolati vagy cselekvéses jellegűek. utalhatnak anticipált jövőbeni vagy már lezajlo9tt eseményre. Lehetnek egyszerű vagy bonyolult. miközben attól fél megteszi. vég nélkül kérődzik.

vagy kontrollálásukra irányuló törekvéseket tartalmaznak. a papír pénzeket.beszűkítheti életterét. ceremóniát hoznak létre. amitől a beteg fél. módosítható legyen. valamilyen elsődleges szükségleten alapuló impulzust fejeznek ki 2. ilyenkor bonyolult rituálét. összetett rituális jellegű cselekvések alakulnak ki. amelyek ezekre az impulzusokra adott reakció. Két típusa van : 1. akkor csinálni amkor egyedül van. mielőtt neki kezdett a mosásnak a fürdőszobát és a vc-t domestossal töményen kétszer kellet áttörölni--- . valamely elsődleges impulzus. Pl. külön helyezve a fém. Az impulzusok általában gondolat síkon maradnak. kivéve ha ellentmondásba kerülnek valamilyen elhárító célzatú kényszercselekvéssel. Mindkét esetben bonyolult . Általában a kényszercselekvések. ha ezt meg tudja valósítani. alvás előtt precíz megszámolása a pénznek. Ezek lehetnek jóvátételi. Minden este. amelynek saját erőből történő kontrollálásában nem bízik. kontrollálható. tisztasági kényszerben szenvedő nő betegnél a mosás kapott elképesztő ceremóniát. Kényszercselekvések A kényszer és kényszerítő gondolatokról csak a beteg beszámolója alapján van tudásunk a kényszer cselekvések megjelennek. Másik pl. arra szolgálnak. bár a beteg próbálja leplezni. megszabott sorrendben elhelyezni a hivatalos iratokat. és vonatkozhatnak valaminek a kivédésére. jövőmegelőző. lefekvés előtt rituális versikével elköszönni a papucsaitól és szép álmokat kívánni. hogy általuk megelőzhető.

hogy a tiszta ruha ne érjen semmihez. rigid. meg kellet fürdenie. olyat cselekszik. meghatározott mosószerrel. mert az rákot okozhat. A betegek teljes betegség belátással rendelkeznek. A kényszer gondolat vagy kényszercselekvés nem szabadítja meg a beteget a kételyeitől. viselkedésük kimért. vagy olyat gondol amit minden áron el akar kerülni. 2x kimosni. én-idegennek élik meg. a heti munka végzését nagyon megnehezítette. hiányzik a . egyrészt szégyelte. és ez a félelme nem alaptalan. hozzáértek a tiszta ruhákhoz. közben megpróbálják hihetetlen erőfeszítéssel eltitkolni környezetük előtt és nagyon szenvednek a helyzettől. túlszabályozott. de teljesítményük jelentősen romolhat. a teregetéshez. bacilus a ruhán” Sohasem lehet biztos abban az impulzusai valamikor nem fogják olyanra kényszeríteni amit minden áron el akart kerülni. pontosan tudják ezek nem normális gondolatok. attól való félelmétől. a család működését érthető módon krízisbe sodorta. cselekvések.csempék. Ettől a ceremóniától a mosás hihetetlen időigényessé vált. a család előtt. meghatározott sorrendben és úgy. öblítő nélkül.egyszer a mosógépet üresen kimosni. mert akkor mindent újra kellett kezdenie. Általában gondozottak. másrészt a gyerekei nem tartották be a szabályokat. ruha nélkül kiteregetnie. majd a ruhákat bepakolva. Természetesen mindezt egyedül kellett végeznie. ami számára jelentéssel bír. ápoltak. pl pont akkor ment vc-re. Mentális képességük nem csökken. sőt túlzottan is. férje pedig „ direkt” ellene tett. kád mosógép--. mert gyakran minden „ óvintézkedés „ ellenére manifesztálódhatnak az elsődleges impulzusok. „hátha mégis maradt piszok.

Ha a páciens nem számol be a kényszerekről.könnyedség. előre eltervezik mi hogyan fog zajlani. A szabaddá vált érzelmi töltés pedig bármely olyan gondolathoz társulhat. indulattal reagálnak. a terapeuta rá kérdezhet. körülményeskedők. de egy elfogadhatatlan gondolat elhárítása során leválasztja az érzelmi jelentéséről. sztereotíp kifejezésekkel zsúfoltak. érzelmek kifejezése általában hiányzik. Etiológia Freud szerint ha egy neurotikus személyből hiányzik a konverzió lehetősége. talán. érzelmi töltés nélkül jelentésként tudatosulhat. A kezelésre akkurátus pontossággal készülnek fel. Alaposan utána olvastak. mozgásuk kontrollált. mit kérdezhetnek. bele kérdezésre szorongással. beszédük nagyon megfontolt. valószínűleg. már jelentés nélkül. A szabadde téves társulásnak köszönhetően az új gondolat. ha utal is rá. amikről maga is azt tartja kissé szokatlanok. a terápiás kapcsolat még nem elég bizalom teli. szakszavakat használnak. a bizonytalanság nyelvi megfogalmazása is megjelenhet. meglehet. racionális magyarázatokat adnak elő. akkor ez az érzelmi töltés tovább él. ami érthetetlen érzelmi . akkor még a terápiában is titkolni szeretné. gyakran pontos orvosipszichológiai ismeretekkel rendelkeznek a kényszerről. műszavakkal terminus technikusokban beszélnek. általában el szokták mondani. Gyakori a beszédben az ismétlés. mondataik cirkalmasak. a spontaneitás. vannak-e furcsa szokásai. amely nem elfogadhatatlan. így a legyengített gondolat pedig asszociációitól elkülönülten. hosszadalmasak. stb. babonásak. ettől nagyon nehéz őket eltéríteni.

A beteg ez esetben azt érzi. bizonytalan jelentéssel. azért hogy a szorongást kiváltó okot meg lehessen szüntetni. hanem szeret----. kívülállónak ez túlzott hiteltelen viselkedésnek tünik. állandón.ez nem lehetséges. akkor az impulzus gondolata és érzelmi töltése teljesen ketté válik és elfojtódik az elfogadhatatlan . ezért megsemmisítő ellen—kényszercselekvésre van szükség. mint irracionális vágy vagy késztetés. REAKCIÓKÉPZÉS A szorongás keltő jelentéstől úgy szabadul meg.jelentésű kényszergondolattá válik. az énidegen érthetetlen késztetés miatt. Mivel gondolati úton . hogy valamit el kellene követnie. REGRESSZIÓ . annulációval--. megelőzik a rossz impulzusok hatását. akkor a szorongás keltő jelentés nem szorul ki a tudatból. szorongás keltő jelentés. de nem tudja mit és miért.meg nem történtté tevéssel--. IZOLÁCIÓ Ha ez az elhárító mechanizmus eredményesen működik. MEGSEMMISÍTŐ MANŐVEREK Az eredménytelen elfojtás és az izoláció következményeként további elhárításra van szükség. Ha az izoláció kevésbé hatékony.Az elhárító mechanizmus az ellentétbe fordítás. zavarodottá válik a gondolkodása.nem gyűlöl. fenyegetően tudatosulhat. hogy azt ellentétbe fordítja----. A következő elhárító mechanizmusok kapnak fontos szerepet a kényszer betegségben. amelyek kivédik. ezért ellene szegül a késztetésnek. a létre jött személyiségjegy a reakcióképződmény.

vagy hazafelé az járt a fejembe mi lenne ha a terapeutám beteggé válna. az anál szadisztikus fázis zavaraival vannak kapcsolatban. fixációs tünetként értelmezhető. nem konverziós tüneteket képeznek. A hisztériás beteg el tudja fojtani az ödipális libidó-törekvéseit. Genitális szükségleteinek feladásával ugyan nem konfrontálódik ezzel a problematikával. Mágikus gondolkodás. konfliktusokat és új elhárító mechanizmusokat igényelnek. AMBIVALENCIA Az ambivalencia normális fejlődési folyamat a két éves gyereknél. . de ilyet nem lehet mert még valóra válik. hogy ebben a fejlődési szakaszban zavarok. a szeretet és a gyűlölet egyszerre van jelen egyazon személynél és egy időben. A kényszerneurotikus szintén konfliktusban van az ödipális impulzusaival. pl nem gondolhatok az anyám halálára mert akkor hamarosan meg is hal. az agresszióhoz és a piszokhoz való viszonyuk bármilyen formában. hogy valamiről való gondolkodással fizikai beavatkozás nélkül változást képes előidézni. IDE MÉG IRNI A kényszer neurotikusokra jellemző. de elfojtás és konverzió helyett feladja a genitális impulzusokat és a fejlődés a egy korábbi szakaszába az anál-szadiszikus szakaszba regrediál A regresszió erősítheti.Az analitikus elképzelés szerint központi szerepet játszó mechanizmus a kényszer betegeknél. hiszen újra aktiválódnak a megoldatlan anális és agresszív impulzusai. de nagy árat fizet. így ezek energiája átfordul szomatikus tünetekké. A regresszió elérhet korai gondolkodási módokat. a páciens megélheti azt is. frusztrációk következtében fixácios pontok alakultak ki. új szorongásokat.

pszichodinamikus megközelítése Freud a kényszeres betegek analízise alapján feltételezte. és akadályozza a normális életvezetést. depresszió. amelyek énidegenek. kényszergondolatok: visszatérő perzisztáló gondolatok. Tourette szindróma. ami a 2. durva. nem akaratlagosan előidézettek. Diagnosztikai kritériumok 1. 1. képek szándékok. kényszergondolatok—cselekvések jelenléte 1. a patológiát okozó pszichotrauma a libidó fejlődés análszadiszikus időszakában. A kényszergondolatok és cselekvések distresszélményt okoznak a páciensnek. szadisztikus szuperego szintre való regrediálást.4 éves kor között található. büntető gondolkodást eredményez. A kényszer analitikus. nincs reális kapcsolata a célzott eredménnyel és túlzó jellegű 1. Visszatetszést keltenek és meg szeretne szabadulni tőlük 1. ez létre hozza az infantilis.. kíméletlen teljesítmény centrikusságot találhatunk. Nem vezethető vissza más mentális zavarra. gyakran értelmetlenek.SZADISZTIKUS SZUPEREGO A kényszerneurotikusok személyiségében erős bűntudatot. felfokozott önkritikát. túlkövetelő. Kényszercselekvések: ismétlődő és célszerűnek látszó cselekvések. az . SCH. amelteket a beteg bizonyos szabályszerűséggel végez el. Mi is zajlik ebben az időszakban a gyermeki fejlődésben? Ha freudi fejlődési szakaszt vesszük figyelembe. organikus károsodás.

végtermékeit képessé válik a gyerek kontrollálni. ha jelképesen nézzük ezt a folyamatot az adni.individució nagy folyamatába. Ez elsősorban a vizelet és a széklet visszatartásának és elengedésének képességét jelenti. Ez egy elég bonyolult folyamat. oldás. irányítsa. megfelelő időben és megfelelő helyre történő és megfelelő jelzésekkel ellátva kell szabályoznia.kapni. a beszéd egyre gazdagabbá válik. autonóm személyiség. a beszéddel. Ha szerencsésen alakultak az eddigi fejlődési folyamatok.anális szakaszban a szobatisztaságra való szoktatáson van a legnagyobb hangsúly. Ha a mahleri tárgykapcsolat fejlődési szakaszai alapján tesszük nagyító alá ezt az időszakot. kialakult az anyától elkülönült. hogy saját termékeit.kötés aspektusához jutunk el. az újraközeledés alfázisához jutunk. de ezen túlmenően. de ez az autonómia még rendkívül labilis. elengedni. a szimbiotikus szakaszon. Ekkor a gyerek túl van a normál autisztikus szakaszon. ami az emberi kapcsolatok lényeges eleme. és viszonylagos. belépett a szeparáció. túl lépett a differnciáció és a testkép kialakulásán.befogadni. és a játék egyre fontosabb szerepet tölt . Mahler szerint az előző szakaszokban a járással. Azáltal. és a megfelelő kognitív fejlődés elérésével megtörtént a gyermek „ pszichológiai születése”. A gyereknek el kell sajátítani azt a képességet érzékelje. más funkciókat is meg tanul. ipmulzusokat. kontrollálja a testéből eredő jelzéseket. Az anyával történő „ tankolás” típusú interakciókat az intim kontaktus akaratlagos keresése vagy elutasítása váltja fel. A gyakorlás szakaszában kialakult egyensúly a második évre megbomlik és a viselkedésben és viszonyulásban jelentős váltózások jönnek létre. túl jutott a gyakorlási szakaszokon.

bár eredete a szimbiotikus szakaszra nyúlik vissza. az agresszió. Az anyához való közeledésben súlyos ambitendencia mutatkozik meg. vagy úgy fut előle mint aki arra számít úgyis el fogják kapni.be. A gyerek „hisztizik”. a gyerek maga kezdeményezi az interakciót és amint a felnőtt reagál maga lép ki belőle. a kontroll kérdése zajlik. amit hangsúlyosan képvisel a környezetében. megjelenik az én használata. de ugyanakkor az ambivalenciát is jelzi. sokszor mond nemet. dührohamokban jelentkezik. instabilitásban. Egyszerre szeretne a szeretett személlyel egyesülni. Ebben a szakaszban az anya jelentése nyilvánvalóan kettős. kielégíthetetlenségben. a gyerek árnyékként jár az anyja nyomában. hirtelen hangulat változásokban. Ez egyrészt a közeledés. ekkor a hasítás mint elhárító mechanizmus működik.távolódás játékát is jelenti. Az ambitendencia e kor sajátossága gyakran általános elégedetlenségben. a felnőtt számára sokszor megfejthetetlen helyzetekben. vagyis . a hasítás célja a jó tárgy védelme a saját agresszív tendenciákkal szemben. Ugyanakkor a két éves gyermek folytonosan védi az újonnan elért autonómiáját. de az elnyeletéstől való félelem is jelen van. A világ jóra és rosszra tagolódik. megjelenik a dackorszak ahol. az autonómia. távolódáskor a szeme sarkából figyeli az anyját. Az én és a tárgy intrapszichikus reprezentációi egyre élesebben elkülönülnek egymástól és emiatt a gyereknek fel kell adnia omnipotens érzéseit. Az újraközeledési szakaszban az anyával való kapcsolat egy sajátos formát ölt. Mahler feltételezi a gyerek az anyát a gyakorlás szakasza alatt kiegészítő énként éli meg. tehát a reunió vágya.

Ez egy igen nehéz időszak az anya. Ezzel párhuzamosan megjelenik az anya szeretetének elvesztésétől való félelem. egyedül még nem képes megbirkozni a világgal. hogy „ az autonóm ego elérje működőképessége optimumát. miközben feladja a mágikus omnipotenciáját”. hogy az anya tőle független lény. de folyamatosan vágyik az anya figyelmére. . az anya és a gyerek mát nem működik. A kényszer beteg pszichés munkamódját ennek az életszakasznak az ismeretében érthetjük meg. az ösztönszerveződésben a szadisztikus-agresszív tendenciák vannak túlsúlyban. gyenge. a felettes-én rigid. mint a szimbiotikus szakaszban. olyan harmonikus egységben. miközben a gyerek egyre határozottabban juttatja kifejezésre autonóm. Szembe kell néznie azzal. bűntető. az ellentétbe fordítás. ennek a szimultán fennálló igénynek elég nehéz eleget tenni. A krízis egyetlen megoldása ha az anya rendíthetetlenül hozzáférhető marad. A felnőtt beteg pszichés struktúrái e korai szakaszban rögzülnek. a reakció képzést. függetlenségi igényeit.az anya kompetenciáját sajátjának tekinti. Ez a feltétele annak.gyerek kapcsolatában. szadisztikus jegyeket mutat. és ezzel elvész a gyereknek a szülő mindenhatóságában vetett bizodalma. hogy kicsi. a meg nem történtté tételt alkalmazza mint elhárító mechanizmust. Az individualizáció előrehaladtával azonban szembesül. tehetetlen. az én a felettes-én és az ösztönén a tagadás. aki nem feltétlenül elégíti ki mindig az idényeit. és ezzel elkerülhetővé válik a gyermek csalódott elkeseredésének.

az eredeti helyzet visszaállítását. hiszen a neutralizálatlan agresszív ösztöntörekvések eláraszthatják a tudatot. Az ismétlés mindig visszatérést jelent az eredeti állapothoz. és a gyenge én ezekkel nem tud megbirkózni. / jachtálás / Anna Freud kiemeli a libidinózus és agresszív ösztöntörekvések fúziójának illetve az ellentétes törekvések szintézisének . és megvédeni az ént. mert nem tudatos motivációs rendszerben gyökerezik. Az elégtelen elhárító mechanizmus ugyanakkor ösztönfélelmet kelthet. A szigorú és bűntető felettes-én az elfogadhatatlan ösztöntörekvések miatt. hiszen ezeket a védekező mechanizmusok torzították. A változatlanságra törekvés egyik jellemzője a kényszer betegeknek.Az analitikus magyarázatok a kényszeres mechanizmusokra. A kényszerspecifikus védekező mechanizmusok a cselekvési impulzust a tudattalanban felismerhetetlenné tették vagy ellentétbe fordították. Az ismétlésnek feszültségcsökkentő hatása is lehet. hanem a tudat előtt elzárt tudattalanból. sőt örömforrássá is válhat. a változás tagadását. amely a felettes-én szorongást indokolja. A szorongás ilyen értelemben szignálként jelez. hogy a védekező mechanizmusoknak nem sikerült az agresszív impulzusokat megfelelő módon visszaszorítani a tudatból. büntetéssel. és azt jelzi. mert nincs módja az eredeti összefüggésekre rátalálni. A kényszercselekvés azért énidegen. illetve a szeret személy elvesztésével fenyeget. A kényszercselekvést kísérő szorongásszintén a tudattalanból származik. A beteg számára az erőteljes belső impulzus azért érthetetlen. A késztetés újból és újból történő ismétlése azt jelzi a megtörtén cselekvés nem változtatja meg a tudattalan erőviszonyokat.

amelyekkel nem tud megküzdeni. A XIX. A fokozott kételkedésre való hajlamuk. a görögök a méh abnormális mozgásával hozták összefüggésbe. és a hozzájuk fűződő gondolatait és érzéseit eltitkolni. hogy az egyén mennyre kényszerül ezeket az eseményeket. különösen a nagyobb . és ebből eredezteti a kényszer betegek ambivalenciáját. szerinte a hisztéria legfontosabb jellemzői. Maga a kifejezés1853-ból Cartetől ered. a tünetet kiváltó traumás esemény és az. Carter szerint a nők.A cselekvés ismétlése. HISZTÉRIA A hisztéria története több ezer évre nyúlik vissza. valamint az állandó kontrollálással próbál ellensúlyozni.sikertelenségét. században Charcot az idegrendszer degeneratív megbetegedésének tartotta. melyet nem sikerült megszerezniük. A biztonságérzet hiánya a korai internalizált tárgykapcsolatok defektusában keresendő. bár hipnózis kísérleteiben a hisztériás tüneteket elő tudta idézni. az érzelmi labilitás mértéke. így a cselekvés ismétlésével. illetve gondolati örvénye el is terelheti a beteg figyelmét. arra utalhat. azokról az eredeti konfliktusoktól. hogy fokozott biztonságra van szükségük.

mint pl.szexuális késztetéssel rendelkezők. mert a társadalomi normák értelmében a nők inkább kényszerülnek a szexuális vágyaikat eltitkolni. Az első tüneti megközelítés 1859-ből Briquet. hanem a hisztériásoknál a figyelem összpontosítása a legnehezebb feladat. bénulás. szenzoros. A hisztériások nem képesek új és nagyobb mennyiségű információ feldolgozására és tudatos szintézisére. a szenzoros . E folyamat az idegrendszer egy részének a központtól való elszakadását eredményezi. nagyrohamok. légzési zavarok.től származik. Charcot a hisztériára jellemző stigmákat különített el. női genitális. gastrointestinális. Charcot azt feltételezte a hisztériás tünetek. érzékszervi és mozgászavarokat. Perley és Guze 1962. ezt később a disszociáció fogalmával írták le. azért hajlamosabbak a hisztériára. amelyek el vannak különítve. vagyis a hisztériás bénulás. olyan gondolatokon alapulnak. mint a férfiak. de a szaknyelvben igazán nem terjedt el. mint a férfiak. mert függetlenek az organikus bénulásokra jellemző neurológiai jellemzőktől. Janet a hisztériásokat vizsgálva arra megállapításra jutott. Ezeket ma konverziós zavarként jelöljük. feltételez egy általa disszociációnak nevezett folyamatot. Ezeket megkülönbözteti az organikus betegségektől. keringési. hogy nem a stigmák a fontosak. vakság. el vannak szigetelve a normális éber tudattól. így a motoros funkció csak szelektíven tudatosulnak. a beteg elképzeléseit követi. bár a névváltoztatás nem történt meg a DSM-I!-ben somatosációs zavarként tüntetik felés a tünetcsoport: neurológiai. szexuális fájdalmak.ben a pejotatív hisztéria kifejezés helyett a Briquet – szindróma kifejezést javasolták. ez ma is érvényes megállapítás.

míg a bal félteke a verbális emlékezet. Freud a disszociációnak pszichodinamikai magyarázatot ad.információk szintézisének képessége csökken. két pszichés réteg egymás elleni aktív lázadásának az erdménye. hanem az egymással harcban álló lelki erők összeütközésének. s ettől a deficit miatt jönnek létre a hisztériás tünetek. Az én és a külvilág. KLINIKAI KÉP KONVERZIÓS HISZTÉRIA A hisztériás páciens dramatizáló. Így a hisztéria leírható. a logika. érzelmileg megterhelő események kritikus állapot romláshoz vezethetnek. az észlelés globális diffúz módja jellemzi. A hisztériás kognició impresszionisztikus. A tünetek időszakosan jelenhetnek meg és elmúlhatnak minden terápiás beavatkozás nélkül. illetve bal félteke diszfunkció. kihívó. a részletek pontosságának hiányossága. A tünetek lehetnek szórványosak és epizodikusak. álságos. Az utóbbi évek neurofiziológiai modellje azt mutatja valóban található a kognitív fejlődésben deficit a hisztériásoknál. Ezek a jegyek a jobb félteke funkcióinak felelnek meg. szerinte „ a lelki szétesés nem a lelki szintézis veleszületett gyengesége.dominancia. viselkedése rejtetten szexuális felhívást és agressziót fejez ki és ezzel a környezetéből ellenséges érzelmeket vált ki. az összemosásra törekszenek. a pontos részletek. mint jobb félteke. a linearitás a jellemző. . a képzet és az észlelés a hisztériásoknál nem határolódik el élesen. excentrikus.

de akár teljes süketség és vakság előfordulhat. ------.nagyobb fokban. a kézen. A különböző bőr érzékelési zavarok bármilyen jelleggel és bármelyik testrészen megjelenhetnek. erős nagy mozgások. A motoros rendellenességeknek két típusát különítjük el: -------rendellenes mozgások és bénulások. A páciens nem veszti el az eszméletét. vagy nem vesz róla tudomást. vigyáz magára roham közben. choreiform tickek. különösen az anesztéziás tüneteknél gyakori. ezek leggyakrabban vizuális jellegűek. komplex jelenetek. szcénikus jellegűek. olyan a bénulás amilyen a beteg elképzel egy béna testrészről. hallás kisebb. de ezek jóbban szervezettek és sztereotípebbek. . A szenzoros funkciók zavara mellé társulhatnak szenzoros hallucinációk. nem sérül meg. --------. sokfélébbek és kevésbé karakterisztikusak.A fizikai jellemzők a motoros és a szenzoros rendellenességek uralják a klinikai képet.bénulások monoplégiás és hemiplégiás kórképeket utánozha. amik az egész testre kiterjedhetnek. de a valódi epilepsziás mozgásoktól az különbözteti meg. Szenzoros rendellenességek: Lehetnek olyanok amikről a beteg nem tesz említést. A hisztériás fájdalom bármilyen eredetű és bármely test részre vonatkozhat. de a bénulás petyhüdt jellegű és nem követi az idegrendszeri lefutásokat. leggyakoribbak a hasi fájdalmak. a lábakon.konvulzív mozgások szintén kialakulhatnak. ritmikus tremor a fejen. lehet egyoldali és kétoldali. hogy sokkal kevésbé meghatározottak. mint a valódi idegrendszeri károsodáson alapuló choera. Érzékszervi zavarok: látás. amik gyakran érzelmileg jelentős események ismétlődései.

A konverziós tünetek nem ritkán azonosak valamely más betegség tüneteivel. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik.neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen. a hisztériás tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései. a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká áttenni. Így az élmények nem tudatosulnak és nem tudnak integrálódni. vagy minden ilyen ismeretét elfelejti. így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. az asszociációkkal történő kiegészülés nem valósul meg. ezért az alapos szomatikus.gyakran felesleges orvosi beavatkozások. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: -----.amnézia ------szomnambulizmus ------elkóborlás. illetve a hisztériás tünetek ráépülhetnek organikus betegségekre. DISSZCIATÍV HISZTÉRIA A fő jellemzője. A jelenség neurofiziológiai és pszichofiziológiai magyarázatát . vagy azonosul egy érzelmileg közel álló ember tüneteivel. A konverziós hisztériával kapcsolatban feltétlenül tudnunk kell. hogy az információ feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten még befogadott információ. műtétek történnek. érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. fuga állapot ------deperszonalizáció—derealizáció ------többszörös személyiség—ez egy régi modell.

A bal félteke uralma aktív. Orstein személyiség típust különít el a félteke dominancia alapján. azt feltételezi. így a disszociatív hisztéria. elhidegül a valóságtól. visszaható/. a megfogalmazás a bal féltekeének volna feladata. intellektuális. bár a viselkedését meghatározzák. esztétikai-érzékszervi beállítottságú személyek 1. elfojtás. vagyis fokozott generalizált gátlás.illetőleg két elmélet a legelterjedttebb. érzelemteleníti az élményeit. hogy a bekerülő információ túl erős érzelmi felhangokat kap. kiszorul a saját élményeiből. amelynek az egyén nincs tudatában. Az érzelmi . A szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében processzálódnak és a verbalizálás. miközben elsivárosódik. hőfoktalanítja az érzelmeit. a hisztériás számára minden túlságosan arousal növelő ezért mindent visszautasít. intuitív. amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető. reaktív /ellenálláson alapuló. bal féltekei diszfunkciós zavar. A fokozott elhárítás miatt a hisztériás. mozgásos szinten gondolkodó. 2. jobb félteke – domináns lény volna. A hisztériás elsősorban érzékszervi. valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ. míg a jobb félteke befogadó. de a szűrés generalizáltan működik. elemző. A jobb félteke olyan tapasztalatok tárháza. elhárítás alakul ki. verbalizáló attitűdöt eredményez. a másik elmélet a retikuláris rendszer sajátos zavarával operál. ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért fokozott szelekció alakul ki. így az információ fokozott szűrése. Az agy nem fogadja be ezeket a túl erős arousal növelő információkat.

a pszichológiai élmények számának csökkenése illetve integrálhatóságának képessége a személy . A disszociatív jelenség változhat az egyszerűbb rendszerektől az egészen bonyolult rendszerekig. vagy érzelmi állapotok kicsúsznak az emberi kontroll alól. melyek a traumákhoz. eseményt értette. Janet definíciója szerint a disszociációs folyamatban bizonyos gondolatok úgynevezett fixálódott ideák. Elsődlegesen fixálódott ideákon az eredeti. eseményekhez kapcsolódnak. Az alábbi kórképek dinamikai működése a disszociáció elvének ismerete nélkül nem teljes. ugyan a fogalom. feltételezések vannak és újabb elméletek inkább az elhárító mechanizmusok közé sorolják. már több mint 1oo. idővel hajlamosak a pszichopatizálódásra. a szociális kapcsolatai ziláltak. Janet szerint azoknál az embereknél találhatunk disszociatív zavart. Éves. illetve másodlagosan rögzült ideákat és másodlagos érzelmi állapotokat. A fixálódott ideák és funkciók izolálódnak a tudattól és a szokások kontrollja alól és elkezdenek önálló életet élni. amin azt értette. felszínesek. akik a „pszichológiai boldogtalanság szenvedés „ állapotában vannak. Janet megkülönböztet elsődlegesen fixálódott ideákat és elsődleges érzelmi állapotokat. mint többszörös személyiség. Janettől származik a tudati mező beszűkülésének fogalma. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási illetve a merevedési zavarok. valódi traumás emléket.kapcsolatok devalválódnak. A másodlagosak azok az ideák. átmenetiek. de pontos működését és szerepét nem tudjuk. A disszociáció fogalmához egy kicsit visszatérnék.

1. némely fóbiás. ha ---lényeges változás van az identitásban ----memória zavarok állnak fenn. kényszerbetegeknél. patológiás a disszociáció.tudatában. hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól. hisztériás pszichózis esetén. Ma egyre inkább úgy tekintik a disszociációt. posszttraumás stressz zavarokban. mint egy folyamatot. következő zavarokat különítik el. szomatizációs zavarok. Így a tudatban amnézia és memória kiesés alakulhat ki. . disszociatív amnesia Disszocaitív fuga disszociatív identitás zavar Deperszonalizációs zavar Disszociatív zavar Két fontos jellemző mentén különítik el a normális. 1. border-line zavaroknál. 1. 1. amely egy kontinumon foglal helyet. étkezési zavarok. mások pedig nem. A disszociáció patológiás formái 198o-tól önálló diagnosztikus kategóriák. és természetesen a disszociatív állapotokban. Janet azt feltételezte a disszociáció mint jelenség csak a hisztériásokra jellemző. események kicsúsznak a személy tudatos szférájából és önálló élete élhetnek a tudattalan szintjén. ma már tudjuk igen sok más kórképnél is előfordul a disszociatv mechanizmus : konverziós zavarok. így a disszociációval együtt jár a tudat beszűkülésével. érzések. szorongásos állapotban. 1. a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki. ezekből némely bekerül a tudatba . a normál minden napi tapasztalatoktól az extrém patológiáig. A traumás eseményt követően bizonyos gondolatok.

A disszociáció akut trauma. 6o% extrém elhanyagolásról. szexuális erőszaknál. enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. de huzamos időn keresztül jelenlevő stressz. ezáltal képes arra. hogy az állapot. mintha máshoz tartozna a keze. vagy erős stressz esetén adaptív. az emlékezet zavara. mintha nem is az övé lenne. vagy amnézia. de bizonyos körülmények hatására a disszociáció patológiás szintre emelkedhet. a helyzet megváltozott. mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt. raboknál. vagy védekező folyamatnak tekinthetjük. A páciensek 97% számol be jelentős gyerekkori traumáról. a környezetében levő tárgyak. a változás fenyegető. mindez rendkívül. ezeket az élményeket gyakran kíséri időtorzulás. A vizsgálatok szerint a disszociatív tünetképződés megkülönböztető és gyakori következmény a traumának. főkén hosszan tartó abúzusnak. 83% számol be szexuális abúzusról álalában inceszt formájában. Az esetek felében felnőttkori traumatikus eseményeket is átéltek A derealizáció annak a konstatálása. 75%fizikai abúzusról és ezek valamilyen kombinációjáról 67%. A deperszonalizáció extrém formájáról a testen kívüliség élményéről gyakran számolnak be gyerekkori .A mai nézet szerint disszociatív élménye bárkinek lehet. különösen korai abúzusnak. hogy tovább funkcionáljon. természeti katasztrófáknál. személyek megváltoztak A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy megváltozott a teste egésze vagy egy része. ijesztő Deperszonalizációs élményt tapasztaltak a koncentrációs táborok túlélői. ilyenek a szélsőséges vagy enyhébb. idegen ismeretlen.

amnéziára. Ilyenkor újraélhet múltbeli traumatikus eseményeket. tartós amnéziás epizódok jelentkeznek. amik ismeretlen környezetben találja magát. nem csak bizonyos érzésekhez kapcsolódva. amikor a beteg bizonyos időegységet elveszít. rekonstruálni kell az élettörténetet. vagy fizikai erőszak áldozatai felnőttként. pl. az un. 1. vagy tartja fenn. amelyek vásárlására nem emlékszik. Flashback. esetleg disszociálni kezd. megváltozik a realitással a kapcsolata. Az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki. az önkéntelenül bevillanó emlékkép. Trauma és gyerekkori abúzus áldozatainál gyakori még az emlékezeti zavarok egy speciális formája. hogy tudná. hogy a betegeket a belső hangokra való figyelés akadályozza meg a . belső hangokra vonatkozó kérdéseknél tagad. AMNÉZIA Disszociatív zavar 1. 1. szorongónak tűnik. vagy teljesen hiányoznak. öncsonkító viselkedésekre. racionalizálni kezd. 1. nem tud bizonyos tetteiről. amitől a kérdező jön zavarba. Interjú helyzetben. Nem drog. vagy alkohol indítja be. anélkül.szexuális. Az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalnok. Gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre. és rögtön utána teljesen normálisnak tűnik. Leír fuga állapotokat. amit környezete neki tulajdonít. és megfelelő a realitás tesztelése. 7. 1. elfelejt fontos személyes információkat. ismétlődő. 1. Elfordul. vagy fokozatosan. bár jó raportot képes kialakítani. Ilyen krízis helyzet kialakulhat hirtelen. a helyzetre a beteg többnyire amnéziás. de bizonyos helyzetben. visszahúzódik. vagy tárgyakról számol be. hogy került oda.

Interjú helyzetben. Amnézia. vagy tagadás. haraggal társul. Nem kell rekonstruálni a múltat. akkor enyhe. Előfordul amnézia olyan cselekvésekre. 1.válaszadésban. Az amnézia kapcsolódhat droghoz. a legtöbb beteg krónikus és visszatérő deperszonalizációs . azt követően megszűnik. sem máskor nem említ amnéziát. amik pl. ami dühvel. AMNÉZIA. Ha a pszichootikus epizód egy részére amnéziás is.személyiség zavarban 1. Hiszrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód különösen gyerekkori trauma esetén. nem talál magánál dolgokat. AMNÉZIA. nem említ fontos információra való emlékezet kiesést. legfeljebb bizonytalan. amikor az amnézia szóba jön. ilyenkor számos disszociatív tünet jelentkezhet.pszichóziban 1. nincs fúga állapot. 1. Nincsen időegység elvesztése. 1. 1. gyakran spontán hoz fel példákat. Többnyire jó és részletes emlékek vannak a pszichotikus epizodokra és hallucinációkra. melyek szorosan kapcsolódnak deperszonalizációs epizódokhoz. pánikhoz kapcsolódnak. vagy zavaros leírások. Nincsenek tiszta fuga állapotok. sem korábban. nem jelenik meg ellenállás. racionalizálás. 1. ha van pszichotikus epizódokhoiz kapcsolódik. amikkel nem tud elszámolni. DEPERSZONALIZÁCIÓ Disszociatí identitás zavar 1. ha megjelenik az amnézia. de nincsen idő elvesztése. alkalomszerű elékezeti problémák formájában. Nem amnéziás szuicid kísérletekre. 1. 1. alkoholhoz. öncsonkításos viselkedésre. többnyire jól és részletesen emlékszik az élettörténetére.

mintha ködben lettem volna. amelyek belülről jönnek és befolyásolja őket. átélhetik a testtudat megváltozását. mintha valaki más lett volna belül. pl. de nem olyan formában mint a disszociatív identitás zavaros betegek.Identitásváltozáshoz kapcsolódóak. amikor kívülről távolról figyeli önmagát. látja amint vásásrol -----elmondják a testtudat változását.Gyakran hallanak vitatkozó. de a tünetk többnyire bizonytalanabbul írják le. pl. amelyek a következőek lehetnek: . ----. hogy az valaki máshoz tartozik.nem érez. Nincsenek akusztikus hallucinációk. --------mintha álomban lettem volna --------mintha gépek robotok lettek volna. de azokat nem sajátjuknak élik meg. Ezek a hangok nem tűn nek el neuroleptikum hatására. Személyiség zavar. de úgy érezték. 2. gyakran diszkomfort érzésekhez hasonlóan. PSZichózis .testen kívüliség élményei. 2. 2. amikor úgy számol be elidegenedés érzéséről. szintén beszámolnak krónikus és visszatérő deperszonalizációs élményekről. kommentáló hangokat a fejükben. ---. más irányította volna a viselkedésüket.látják ahogy testük egy kis gyerek testté változik ----. . hanem legtöbbször ijesztőnek. nem él meg fájdalmat -----beszéd közben hallotta a saját hangját. -------. 1.élményekről számol be. különösen gyerekkori trauma esetén. legfeljebb pszichotikus epizódokban.

DEREALIZÁCIÓ Disszociatív identitás zavar: Ha megjelennek ilyen érzések a következő formában: a környezet észlelése megváltozik. IDENTITÁS ZAVAR Disszociatív identitás zavar Gyakran tagadják az identitás zavart. Partnert úgy éli meg. . vagy röviddel utána írnak le. sokkal bizonytalanabbul írják le. bizonytalan lesz. vagy korregressziós állapottal társul és újraélik a traumatikus eseményt.Deperszonalizációt a pszichózis alatt. de az epizód után a hangok eltűntek. mintha távolban lenne. még akkor is ha. pl. Ismerős. Derealizációt csak a pszichotikus epizód alatt. Derealizációt ritkán írnak le. vagy röviddel a pszichotikus. előfordul egyáltalán nem ismeri fel a környezetét. vagy családtag ismeretlennek. ez akkor történik ha a derealizácio flashback jelenséggel. mintha a korábbi elkövető lenne. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről is belülről hallottak hangokat. teljes emlékezet kiesést észlelnek. nem ismernek fel hozzátartozókat. fiatalabb alter személyiség esetén. ha megjelenik deperszonalizációval társul. Pszichózis. mikor más részük uralja a viselkedést. különösnek tűnik. Személyiség zavar. vagy mániás epizód után észleltek.

más a nevük. ki is ő valójában. . Nincsenek vitatkozó hangok a fejben. mintha különböző szerepeket játszanának. A szerepek---. szociális kapcsolataik. mindig máshoz alkalmazkodnának. kontrollálják viselkedésüket. amelyeknek más lehet a kora. úgy élik meg az identitás zavart. öltözetük. idegen dolgokat találnak maguk körül.elmondják . különböző belső részek irányítják őket. mintha nem lenne saját identitásuk. koruk. ---. vagy transzszerű állapotokat. A belső harc a self két része között zajlik.gyakran testen kívüliség élménnyel társul. ------a belső küzdelmet úgy írják le mint különböző hangok a fejben.állandó belső harc. ---.ego—szintonok Nem kapcsolódik hozzá amnézia.gyakran átélnek korregresszió . IDENTITÁSVÁLTOZÁS Disszociatív identitás zavar Beszámolnak identitás változásról. ---. Hisztrionikus személyiség zavar esetén. neme. bizonytalanság. Személyiség zavar Az identitás zavar szubjektív érzését gyakran említik. képességeik. de a részeket egoszintonnak éli meg önmagához tartozónak. amely teljesen kikerül a kontrolljuk alól : ---. „háború a fejben Az identitás zavar gyakran az amnéziás epizódok alatti cselekvéshez kapcsolódik. konstruktív és destruktív részek között.Ha megjelenik akkor a következő formában: -----.

A század . egocentrikus. ---agresszív rész lehasadásakor. A hisztériás személyiség általában figyelemfelhívó. vagy lopásnál nem vállalják a felelőséget. nem kapcsolódnak hozzájuk hangok. szuggesztivitás. .de az mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik. és nem amnéziás . A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia. de a szerepet ego. úgy élik meg. Személyiség zavar.rossz részre hasadt self. mintha megszállta volna őket valaki. Hiszrionikus személyiség zavarnál: --. --. legfeljebb jó. dependencia. dramatizáló viselkedésű. koruk. Nem jelenek meg alter személyiség részek. stb.szintonnak éli meg.előfordul az életükben különböző neveket használnak. A különböző részek viselkedésekor minden esetben legalább részleges volt az amnézia. A hisztéria pszichoanalitikus modellje. jellemzik. Nincse külön nevük.----gyakran belülről jövő hang mondja meg mit tegyenek.a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerep játszáshoz. Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése: --. öltözetük. de ezeket a neveket sohasem hallották a fejükben. hamis érzelmek. vagy falásrohamoknál. infantilis.

----kielégül. az egyént. a személyiségben levő ellentmondásos . a tünetek másképp nyilvánulnak meg. Pl.elején még a „nagy „ hisztériás tünetek voltak a leginkább jellemzőek. A tünet a tudattalan kompromisszumot szimbolikusan reprezenálhatja. lelki okai vannak a szívbajomnak”. hasmenés. A felettes-én önbüntető tendenciái a tünet által okozott szenvedésben érvényesülnek. olyan kompromisszumot. szív szorítás. kielégüléshez juttat bűntudat és szégyen nélkül. mivel a tünetben autoerotikusan többé. a klasszikus konverziós tünetek nagyon ritkán jelentkeznek. mivel az én semmit nem tud a traumás élményekről. ego. de csak éjjel 2 és –3 között.id. illetve a konverziós tünetek „lightos „ módon nyilvánulnak meg. manapság. pánikos tüneteket hoz a páciens. A hisztériás felnőtt életében a szexuális késztetés konfliktushoz vezet. Elmarad a szeretet szülőhöz fűződő incesztuózus kötelék feladása. de a pszichodinamika ugyanaz. hasgörcs. mivel a hisztéria szóhoz nagyon pejoratív színezet kapcsolódik. Az én számára a konfliktus az elfojtás folyamatában oldódik fel. de bizonyos kielégüléshez is juttatja. szexuális zavarai. kevés ilyen beteggel találkozhatunk. az ödipális szinten történt elakadás.. ezért a késztetés az elfojtás áldozata lesz és ebből fakadnak a hisztériás páciensek orgasztikus.kevésbé kielégül. ezt nevezzük elsődleges betegségelőnynek.---. inceszt jellege. „ pszichoszomatikus bajom van a körzeti orvosom szerint. mivel megmarad annak tiltó. A mai tünetek eltolódhatnak a pszichoszomatika irányába. sokszor a páciens így is jelentkezik be. zakatolás. Az ösztön feszültség csökken. szuperego. A hisztériás neurózisnál a korai pszichoszexuális fejlődésben. A tudattalanná vált késztetésből származó energia hisztériás tünetté alakul. amelyben mindhárom pszichés instancia.

a reális életkövetkezmények tekintetéből nézzük. másodlagos betegség előnyök is szerepet játszanak.vagyis az apára--. A tünet fenntartásában az ún. Mivel az ödipális folyamat a két nemnél másképpen zajlik. ebből fakadóan a dependencia igényét kielégítheti. hisz az elakadás a kora gyermekkorban történt és autonómia nem fejlődhetett ki érett módon. Az identifikáció és a tárgyszerelem vetélkedni kezdenek egymással. A fallikus—nárcisztikus szinten a penisz azonos a klitorisszal és ez felértékelődik A hisztériás nő. az élmény lehetőségek beszűkültek. bár régen a hisztériát kizárólag női betegségnek tartották. segítséget. több figyelmet. hisz érdemessé válik fenntartani. akire az ödipális vágyak vetülnek---. Reális ösztönkielégülés nem lehetséges. De a hisztériás konfliktus feloldás sikertelen. ha kívánja a férfit. omnipotensen vágyik . dinamikák. dependencia igénye. hogy pénisze legyen és rivalizáljon a férfiakkal. alapvetően nagyobb a függőségi. tüneteivel „ beteg emberré” válik és a környezete ennek megfelelően viszonyul hozzá. A hisztériás nőt két ellentmondás uralja: az inceszt vágy és a pénisz irigység. de ez ütközik azzal a vággyal. így megerősödnek a hisztériás tünetek. Vágyik önmagát a férfinak. az életre való rátermettség redukálódott. együttérzést kaphat. elakadások jellemzőek a férfiakra és a nőkre. más folyamatok. a hisztéria mind a két nemnél előfordulhat.odaadni.tendenciákról. ha eredményét a külső kapcsolatok. a kapcsolatok tartósan zavartak. A hisztériás személyiségnek.

ami miatta hisztériás nő a pénisz irigységtől nem tud szabadulni. Penisz nélkül a nő ezen a szinten értéktelenebbnek tartja magát. realitásában. hogy szeretetét elnyerhesse és apja gondoskodjék róla. vágyait projiciálja ráés ez fallikus—nárcisztikus vonásokkal telített. hogy szerethessék. a fallikus aktív indulatok helyett egy korábbi fejlődési szervezettségből származó vágyakat éleszt újra. Az ok. Szexuális vágya gondoskodásban elégül ki. Viselkedését ez a félelem a „nem szeretve lenni” határozza meg.narcisztikus szervezettség. Érthetően előbb. ennek eredménye a potencia zavar. hanem a saját ideáljait. hogy a rivalitás kimenetel még nem eldöntött. hogy a férfi az ő omnipotens igényének nem tesz eleget. nem elég értékesnek ahhoz. A hisztériás férfit a tudattalan inceszt vágy és a kasztráció szorongás uralja. Az a tény. a fallikus. Saját pénisz utáni vágyát letagadja és ennek következménye frigiditása. grandiózitást vár el tőle. vagyis nem a maga valóságában. Ha önmagát képes lenne odaadni a férfinak. mely az inceszt vágyból fakad és erős bűntudatot kelt. amíg a pénisz irigység fennmarad.utóbb csalódik. ezt a beállítódást passzív homoszexuális beállítódásnak nevezik. úgy tudja elkerülni passzív—nőies beállítódással azonosul. vagyis minden tekintetben kimeríthetetlen rátermettséget. pénisz irigysége feladását jelentené.rá. Ennek a félelemnek van még egy forrása. az odaadás azonos számára a kasztrációval. A kasztrációs szorongását. A hisztérias nőben az anyával az apáért tudattalanul zajló rivalizálás bűntudatot kelt. mert a felettesénben erre tilalmak vannak. Feladja a rivalizálást az apjával. . bizonyítéka annak.

1. akkor kialakulhat az un. dependens problémákat is fel lehet dolgozni. A fallikus tulajdonra való büszkeség oda vezethet. A hisztériás működéssel kapcsolatos problémákra több féle magyarázat is született. amihez a következő megfigyelése és tapasztalatok vezettek. hanem agresszív. Az imponáló férfiasság a kasztrációs félelem elleni bizonyíték. Az utóbbi évtizedek tapasztalati a hisztéria mint önálló betegségegységet megkérdőjeleződik. a Don Juan típusú férfi.Ha az ödipális vágyak helyett a fallikus-nárcisztikus impulzusok kerülnek előtérbe. orális. 1. 1. 1. hogy csak a hangsúlyozottan férfias jegyeket mutató tárgyak lesznek kívánatosak. mint a genitális—szexuális késztetés. sokkal inkábbaz önmegóvás motiválja. a konverziós tünetek más kórképeknél is előfordulnak fóbiák. 1. a traumás neurózisoknál. míg feltűnően hisztériás tüneteket mutató páciensek nárcisztikus személyiség jegyeket mutattak. Fenichel szerint nemcsak genitális. amit újra és újra meg kell erősíteni. ilyen pl. pánikszindrómánál. A konverziós tünet pl. A konversiós tünetek nem mindig társulnak hisztériás személyiséggel. A konverziós mechanizmussal nemcsak genitális konfliktusokat. hanem praegenitális konfliktusok is kifejeződhetnek konverziós tünetekben. melyek a hibás ödipuszkonfliktussal függenek össze. homoszexuális beállítódás. Különböző „geológiai” . kényszerek. Kuiper szerint a hisztériás jelleget különböző pszichás mechanizmusok adják. depressziónál. amelyek saját omnipotens fantáziáit visszatükrözik.

énnel szemben. pszeudoregresszív típus: aki jelenetek. érzelmi . mint amilyen valójában. 2. orális. passzivtással Mentzos szerint a hisztéria önállóan nem létezik. éretlenebbnek. szenvedés. az nem más mint egy neurotikus konfliktus feldolgozási mód. 1. segítségre szorulónak mutattja magát . amit hisztériásként észlelünk. a testi beszéd szimbolikája. ödipális késztetéseket megoldhat alárendelődéssel. pl.Ez a gyengeség fegyver a saját büntető felettes. a dramatizálás.rétegződésből származó késztetéseket feldolgozhat az egyén úgy. hogy egy korábbi fejlődési fokról származó védekezést használ fel a konfliktus megoldására. olyan erőt. érettséget. Ez a torzítás elsődleges és másodlagos előnyökkel is járhat. mint valójában. Mindenféle fejlődési szakaszból származó konfliktus. passzivítás segítségével gyengébbnek.identifikáció ----emocionalizálás ----dramatizálás -----konverzió -----elfojtás -----disszociáció. Az ehhez használt pszichés mechanizmusok--. agresszió problematika feldolgozható hisztériás módon. Meg lehet élni élményeket bűntudat és szégyen nélkül. A hisztériás konfliktus feldolgozási mód alapján kétféle személyiség típust különböztetnek meg. pszeudoprogresszív. és így nárcisztikus nyereséghez lehet jutni. a sajátos emocionális viselkedés a selbst reprezentációk látszólagos megváltoztatását szolgálják. hogy a személy mások. ösztönkielégüléseket büntetés és megbánás nélkül. Arra irányulnak. de főleg önmagát másnak élje meg. nárcisztikus. betegség. ürügy a büntetés és a szégyen elkerülésére. A tudattalanul létrehozott szcénák.

SZOATOFORM ZAVAROK ---BRIQUET—TÜNET CSOPORT Krónikus. vizelési zavar. ezt színesen dramatikusan adja elő.gazdagságot mutat magáról melynek nincs birtokában. amelyek hátterében nincsen nyilvánvaló testi betegség. vérzések erőssége. úgy érzi komoly baja van. görcsroham. Fájdalmak: medence. Főleg nőknél az előzményben sok felesleges orvosi beavatkozás. terhesség alatti hányás. . nyelési nehézségek. 1. Ennek is az a célja a felettes-ént meggyőzze büntetlenségéről. ízület. szabálytalan jelentkezés. fluktuáló. a hang elvesztése. nemi szervek. 1. 1. műtét fordulhat elő. korán kezdődő és tartós panaszok. nőknél 14 tünet megléte szükséges a diagnózis felállításához. 1. Konverziós. A tünetek 30 év előtt kezdődnek. Nőgyógyászati tünetek: fájdalmas menstruáció. veszélyeztetett terhesség. emlékezetkiesés. Erre kiválóan felhasználható a dramatizálás. Gyomor. homályos látás. hányás. örömtelenség az érintésben. végtag. ez alatt ingerlékenység. multiplex. Pszichoszexuális tünetek: szexuális közömbösség.bélrendszer tünetei: hasi fájdalom. ájulás. Az alábbi tünetekből férfiaknál legalább12. és a tünetek nem felelnek meg a szokásos betegségeknek. süketség. hangsúlyeltolással átszínezett érzelmek. gyengeség. ezeknek nincsen organikus háttere. járászavar. hasmenés. fájdalom az aktus közben. vagy pszeudoneurológiai tünetek. 1. kettőslátás. A beteg mégis. ételekkel szembeni túlérzékenység. hányinger. fejfájás.

A hipichondriának fiziológiai magyarázatot adott: a szexuális energia.1. az orvos egyfajta tehetetlenséget él meg a megmagyarázhatatlan . de ugyanakkor erősen kontrollálóak. HIPOCHONDRIA Freud eredetileg a neuraszténiával együtt. provokatív hangsúly miatt a szuicidum sem ritka. Terápiásan nehezen megközelíthető betegek. és előbb-utóbb szimulánsnak. A DSM-ben a szorongásos betegség és a neuraszténia tünetei sokban megegyeznek. ha nem velük foglalkoznak. különösen. ők szeretnék a „ kezelést” irányítani. éppen ezért nehéz elkülöníteni. Ezek a betegek.tartja. somatikus panaszok sokasága. a szomatoform zavar lényege a sok. kapcsolat zavar. csak saját bajuk foglalkoztatja. tartós. A vizsgálatok alatt hangsúlyos impresszió keltés. multiplex. depressziós kórképekkel. jellemző de nem feltétlenül szükségszerű. így a nárcisztikus igények paradox módon kielégítődnek. visszatérő. exhibiciónista módon képesek viselkedni. nehezményezik. az aktuálneurózisok közé sorolta. Ezek a tünetek sokszínűek és átfedéseket mutatnak a szorongásos. amin persze a beteg sértődik meg. A szorongás megléte nem mindig tapasztalható. magatartásuk én-központú. A szexuális . az orvos—beteg kapcsolatban rendkívul dependensek. ám színes tünetekkel szemben. sajnos a demonstratív. akkor ha a személyiség nárcisztikus vonásokkal telített. illetve heves agressziót vált. a libidó közvetlen transzformációja. ha alelki munka nem tudja a libidót toleráns szinten tartani. hangulati nyomottság.

ez nárcisztikus linidóvá válik: a szexuális öröm nem a genitális aktivításból fakad. 3. DSM 1. mint a meg nem kapott nárcisztikus gratifikáció . amit súlyos betegségnek vagy előjelének vél az egyén. de ezt a beteg nem fogadja el.A fizikális vizsgálatok a feltételezett betegséget nem igazolják. A tünetek legalább 6. hanem a hipochondriás szervben éli meg a szimbolikus nemi szervet. Mások inkább orális zavarnak tekintik. 2. ha ezt sikerül a felszínre hozni és átdolgozni. ilyenkor mérhetetlen visszafojtott düh. Nem része más kórképnek. és zavarja a beteg szociális és munkahelyi állapotát 3. ahol a tudatosság minimális szerepet játszik. agresszió tódul elő. A hipochondriás tünetek közös jellemzője a kifejezett betegségtudat. Pszichodinamikailag az én-erősítés és az én-védelem sajátos keveredéséről van szó. hónapja fennállnak. A betegségtudat a negatív leletek ellenére megmarad. azaz én-védő funkciója van.késztetés ilyenkor patológiás szorongásba fordul át: a hipochondria. úgy jön létre.A vezető tünet valamilyen testi jel vagy érzés torz és túlzó értékelése. a súlyos betegség miatt való erős szorongás. anélkül. az egyén visszavonja a libidót a szeretett tárgyról és önszeretetként magába olvasztja. éppen ezért a tudatos érvelés teljesen hatástalan. a hipochondriális szenzációk a nemi szervet szimbolizálják. a testi funkciókkal való fokozott foglalkozás. 3. ezek a tünetek megvédik az egyént az önértékelés csökkenésétől. hogy a terápiás kapcsolat sérülne a tünetek viszonylag gyorsan . A tünetek sajátos interpretációja. Néha a testi tünet páncélja áttörhető. a hipochondriás tünet nem más.

ezt a beteg nehezen fogadja el. nehezen fogadja el a tüneteinek pszichés lehetőségét. Viszonylag ritka kórkép. enyhe fizikális anomália jelen lehet.A defektussal való foglalkozás klinikailag jelentős szenvedést. beavatkozás után kerül a beteg pszichiáterhez. szociális. A fájdalom hátterében pszichés tényezők tárhatok fel. TEST--. 2. . Enikő PSZICHOGÉN FÁJDALOM Súlyos befolyásolhatatlan és organikus okkal nem magyarázható fájdalom áll az előtérben. 1.megszűnnek.DISMORFIÁS ZAVAR 1. 1. hogy az egyén veszélyt jelentő tevékenységet elkerüljön 1. többnyire számos szomatikus vizsgálat. segíti amit egyébként elérni nem tudna. vagy ha van is szervi alapja. munkahelyi romlást okozhat. de a személy aggodalma túlzott. környezeti terheléssel. A fájdalom keletkezése időben összefügg pszichés konfliktussal. 3.A küllem valamely képzelt defektusával való foglalkozás. A defektussal való állandó foglalkozás nem magyarázható más mentális zavarral. A fájdalom lehetővé teszi. súlyos és tartós fájdalom a vezető tünet 1. a fájdalom jellege nem felel meg az organikus kórfolyamatoknak. a fájdalom mértéke meghaladja azt. DSM 1. A fájdalom révén az egyént a környezete támogatja. stigmatizáltnak érzi magát. 1. vagy pszichológushoz.

a motivációs. A kapcsolataikban úgy érzik megszűnnek az érzelmek. ürességet. gyakran szorong. nem ritka a szuicid veszély. legfontosabb területén jelentkezhetnek. élnek át. inadekvátnak. DEPRESSZIÓ----. elvesztik a humorérzéküket. A beszédük halk. merev. megszűnik a lendület a kezdeményező készség.MÁNIA---. Semmiben nem találnak örömet. ami után valamivel könnyebb kapcsolatba kerülni. kellemetlennek. Viselkedési tünetek: A depressziós tevékenységi szintje jelentősen lecsökken. Érzelmi tünetek: a depressziósok mély bánatot. a pszichoterápiát hevesen elutasítják. „sótlanok. időnként dühöngenek.”. lelassulás. pont azt veszíti el amire a legnagyobb szüksége lenne.A betegek nehezen hozzáférhetőek. 2. „faarc”. szomorúságot. 4. közömbös az élet dolgaival kapcsolatban. visszataszítónak. néha kifejezetten gonosznak tartják magukat. elutasítottságot. szemkontaktust kerülik. az érzelmi. zárt. nagyon mozdulatlan. 3. mimikájuk szegényes. a kognitív. és a szomatikus funkcióknál. monoton. nem szereti őt senki. . általános energia hiányban szenvednek. és ő sem képes senkit szerertni. Külsőleg csúnyának. gyakori sírásrohamokat élnek át. a viselkedési. alacsonyabb rendűnek . Kognitív tünetek: általában rossz véleménnyel vannak önmagukról. színtelenek. a spontaneitás hiányáról panaszkodnak. 1. Motivációs tünetek: elveszítik érdeklődésüket a külvilág felé.CIKLOTÍMIA-----A depressziós kórképeknél a tünetek az életműködés 5.

A depressziós kép ennek az ellentéte: nyomott hangulat.felhangoltság. sem passzív módon kipihenni. ha legalább egy mániás és egy . szédülés. bipoláris zavarok----depresszió mánia --PMD A PMD mindenekelőtt a hangulati élet alapvetően súlyos zavara. Fajtái unipoláris depresszió. Szomatikus tünetek: fejfájás. de ez nem intellektuális deficit következménye. székrekedés. csökken az emlékezete. kellemetlen mellkasi szorítás. hanem motivációs eredetű. mivel nem tesznek erőfeszítést a hosszú távú memória mozgósítására. A reménytelenség érzése különösen sérüléke4nnyé teszi őket a szuicidiumra. felfokozott beszéd. alvás zavarok széles spektruma. kapcsolatba kerülni. emésztési zavar. ezért kezdetben szervi problémákra gyanakodnak. vagy túl evés. nem képes magát sem aktív. Ebből következik negatív jövőképe van. egyáltalán alkalmatlan az életre. néha nyugtalanság és félelem. Romlanak az intellektuális képességeik. 5.undorítónak tartják magukat. akikkel senki nem akar szóba állni. a test igen változatos területén megjelenő bizonytalan eredetű fájdalom. minőségben. aggódalmakodás jellemzi. ingerlékenység. sebességben. ezért mindent halogatnak. A mániás beteget fellazultság. motoros és mentális lelassulás. nem képes jól koncentrálni. Gyakori az étvágytalanság. mindig a legrosszabbra készülnek. úgyse fog semmi sikerülni. PMD csak akkor diagnosztizálunk. örökös fáradtság. megnövekedett aktivítás jellemzi.

megnövekedett motoros aktivítás.depressziós fázist azonosítani tudtunk. általában semmi nem állíthatja meg őket. jókedv jellemzi őket. mivel a megbetegedések leggyakrabban tavasszal kezdődnek. relative magasabb arányban a nőknél. dienkefalon diszfunkciója—a hibernáló funkció zavara. Örökletesség valószínű. jókedvűen humorosan és vég . Biológiai tényezők—epinefrin—norepinefrin és metabolitjai a kezeletlen depressziósok vizeletében csökkent mennyiségű norepinefin és emelkedett catecolamin Pszichológiai tényezők tárgyvesztés erre kitérünk részletesen. míg a depresszió idősebb korban. 35-60 év. A hipomán könnyen beszél.megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd ----. bár felületessek. Közösségben gyorsan középpontba kerülnek. A népességben 3-4 ezrelékes az előfordulása. cselekvési kedv. Etiológia. MÁNIA Normál típus a hipoman személyiség: hihetetlen energia. élénkség. nem kételkednek önmagukban. A hipomán személyiségnek ezek a tulajdonságai intenzifikálódhatnak. Endokrin rendszer zavara. hatalmas erőfeszítésekre képesek. a magasabb társadalmi rétegekben inkább előfordul mint az alacsonyabb rétegekben. a mánia viszonylag fiatalon indulhat. egypetéjű ikreknél mindkét fél 100% megbetegszik. így jön létre a hipomán szimptóma--emelkedett de labilis hangulat ---. de egyre növekvő gyakorisággal fordul elő.

túl intim. minden helyzetben nonkonformak. egzaltáltak. Egyik tevékenységből a másikba csap át. Az akut mániás szakaszban ezek még intenzívebbeké válnak: a konvencionális magatartást teljesen felrúgják. nincsenek tisztában jogaikkal. elfelejtett . de nem fejez be semmit sem. . beszéde inkoherens és állandóan és cél nélkül tevékeny mozgásban van. befejezetlen gondolatok. beszéde fellazult. asszociatív leágazásokkal. Ha nem figyelnek rá. A páciens teljesen kontaktus képtelen. vagy heves düh kitörése lesz. majd másik pillanatban nevet az egészen. ingerlékennyé válik. de nem odaillően. öltözködésükben „ csupa fux. ebből fakadóan megszűnnek a határok. folyton humorizál.nélkül. inkoherens. de szükségleteikkel sem. túl személyeskedő. Minden impulzusát kifejezi szavakban vagy cselekvésben de gyakran mindkettőben. viccelödő. csupa csicsa” exhibicionistákká válnak. ez fokozatosan is kifejlődhet. Ennek az állapotnak a legsúlyosabban zavart foka a deliriózus mánia. gyakran tartalmatlan. kötelességeikkel. szexuális kapcsolatokat kezdeményeznek egyszóval végtelenül kritikátlanok Ez megjelenik a viselkedésükben. felületes. könnyen elsírja magát. kontrollálhatatlanná. Ha valamilyen reáli problémával találja magát szemben. minden szemérem megszűnik Egyáltalán nincsenek tekintettel másokra. csapongó stílus jellemzi Az egész ember kicsit fura. ami persze az amúgy is laza fékrendszert még tovább lazítja. túl tolakodóvá. gyakoriak a szleng kifejezések. váltogatja a gondolatokat. Minden eddigi szimptóma megjelenhet. impulzívvá. gyakori az italozás. de a legextrémebb formában. de saját érdekeiket is semmibe veszik. haverkodnak. de hirtelen is kialakulhat. idétlenkednek.

növekvő aktivítás. Szélsőséges mértékű olyan tevékenység. paranoid kórformák kizárhatók. SCH. 1. nem képes kooperálni. SCH-id. társasági.illetve nem szignifikáns eltérés tapasztalható. A következők közül egyik sem dominálja a képet amikor az affektív szindróma nincs jelen. pénz költés. amely alatt a következő szimptómák közül legalább 3. Gyakoriak a hallucinációk. Csökkent alvásigény. figyelemzavar 1. 1. Gondolat rohanás. 1.Előfordulhat.. 1. beszédkényszer. 1. hangulattal nem kongruens téveszmék. grandiozitás érzése. D. mulatozás. Szokásosnál több beszéd. Egy vagy több hangsúlyozottan élénk.. ha a múltban már voltak mániás epizódjai. Diagnosztikai kritériumok: A. vagy csak 2. 1. vagy nyugtalanság. téveszmék. közlékeny vagy ingerlékeny hangulattal jellemezhető periódus. Remisszióban van a beteg. Organikus zavarra nem vezethetők vissza. A túl élénk vagy irritált hangulat a betegség kiemelkedő és állandó jellemzője. de jelenleg tünetmentes. A. kritikátlan szexuális viselkedés. Önértékelési infláció. Bizarr viselkedés. bár összefolyhat depressziós hangulattal. esztelen üzleti szerződések. Zavartság. hallucinációk. paranoia. D. 1. C. vakmerő autózás. vagy az a szubjektív élmény a gondolatok versengenek.nek jelen kell lennie. 1. munka. aminek nem ismeri fel káros voltát. Időtartama legalább egy hét. szexuális. . hogy vizeletét székletét nem képes szabályozni. . Vagy ha csak ingerlékeny akkor 4. esetleg téveszme.

utal is a szuicidumra. halkan. félelemről számolhat be. . Legjobb volna mindent befejezni és szépen elmenni. a munka végző képességük jelentősen csökken.pszichomotoros gátoltság. mintha fájna a beszéd. csak nagy erőfeszítéssel képes elmondani. ha a realitásérzék láthatóan sérült. hajnalban már fölébred és fáradtabbnak érzi magát. nem tud aludni. csak saját gondolataikkal vannak elfoglalva. Némely páciens sokféle szomatikus zavartól szenved. csak a családja terhére van. azt is nagyon szúk szavúan. hallucinációk. de másokat is megtámadhat. nehezen beszél. ---nehézségek a gondolkodásban. Nincsen étvágya. gyakori. nem tudnak kikapcsolódni. Reménytelennek éli meg az életet. legalábbis fantáziában. mozgása lassú. de anélkül is kialakulhat. árad belőle a kínlódás.Pszichotikus jellegű állapot. téveszmék. nincs intellektuális defektusa.. hogy a családban más tagoknál is előfordult. PMD---DEPRESSZÍV TÍPUS A depresszív szimptómák--. A páciens kedvtelennek látszik. De nem tűnik dezorientáltnak. bizarr viselkedés állapítható meg. mint mikor lefeküdt.depresszív hangulat. de ez valós veszély is. Depressziós állapot előfordulhat mániás epizódot követően. és ezek a gondolatok diszkomfort érzéssel töltik el. Sokféle szorongásról. kárt tesz magában. vagy már több hasonló epizódot átélt a páciens. meglassúbbodottan beszél. Nincsen spontaneitás. csak kérdésekre válaszol. --.

önvádlás. vagy fokozott étvágy és súlynövekedés. Fáradtság. 1. komly szándék. sőt a környezetében előforduló nehézségekért is saját magát okolja. a következő szimptómák közül legalább 4.Intezív depressziós állapotban a beteg önmagát felelősnek érzi állapotáért. 3. csökkent szexuális vágy.. rossz hangulat. örömtelenség az élet minden területén. ksérletek. Megromlott egészségi állapota miatt undorítónak. kedvtelenség. csökkent érdeklődés. Gondolkodási. étvágytalanság. C a következők közül egyik sem dominálja a képet. diszforikus hangulat. ingerlékenység. Értéktelenség érzése. örömtelenség. A. energiátlanság. A halál visszatérő képzete. erős őnvádlások alakulnak ki. pszichomotoros agitáltság vagy gátoltság 3. 3. szomorúság. bizarr viselkedés. koncentrációs nehézségek. elesettség. öngyilkossági gondolatok. döntésképtelenség. excesszív vagy indokolatlan bűntudat. reménytelenség. hallucinációk. 2 álmatlanság. letörtség. legalább két hétig tartó időszak. aluszékonyság 3. székrekedés. gusztustalannak érzi magát. étvágytalanság—súlyveszteség. affektív szindróma nincs jelen—hangulattal nem kongruens téveszmék. csökkent érdeklődés. 3. társul. igen gyakran közel áll a szuicidumhoz. Rémálmai vannak. nem váltogatják egymást. Csupa rossznak érzi magát. 3. . Depressziós állapot diagnosztikus kritériumai. sötét gondolatok. határozatlanság. visszamenőleg is és a jelenben is. A hangulati zavarnak állandónak kell lennie. Nyomott. B.

nem SCH—FORM és nem paranoia E nem organikus eredet.48. Egy komplett ciklus akár rövid idő alatt is lefuthat--. nem tud számolni cselekedeteinek várható következményeivel.D. de gyakran csak idővel derül ki a ciklikusság. Remisszióban van a beteg. ez a SCH skizoaffekív típusa lesz.intrakraniális lézióknál --. depresszív stupor. apátia vagy izgatottság—fertőző betegségeknél --. Pszichotikus jellegű állapot: ha a realitás érzék láthatóan sérült. ha a múltban voltak ilyen tünetei. Differenciáldiagnózis. PMD—cirkuláris típus A két ciklus váltogatja egymást.depresszió viszonylag könnyen diagnosztizálható. téveszmék. de jelenleg nem állnak fenn.hipertenzív kardiovaszkuláris rendellenességeknél. inadekvátság . közbülső tiszta periódusok nélkül. bizarr viselkedés figyelhető meg.toxikus delíriumnál. SCH is indulhat hangulat zavarral.pszichomotoros epilepsziánál. Az akut mánia --. A depressziós beteg gyakran számol be megelőző hangulat változásokról.de akár hónapokon keresztül is tarthat. Szomatiku7s rendellenességekhez kapcsolódó depresszív állapotok: Bizonyos szomatikus betegségeknél kialakulhatnak deprimált hangulatok. --. bűnösségi érzésekről.óra --. heteroanamnesztikus adatok begyűjtése után. --. hallucinációk.

ami klinikai képben megegyezik a többi depresszív kórképpel. NEUROTIKUS DEPRESSZIÓ Több néven ismert--. fertőzések után. bűnösség érzéssel.érzéséről. vagyis nincs pszichotikus tünet . Mindig a környezettel kapcsolatos eseményekre adott reakció. Igen ritkán fordul elő. a pszichotikus jegyek szintén megegyeznek a PMDben leírtakkal. PSZICHOTIKUS DEPRESSZÍV REAKCIÓ Rendszerint előtörténet ismétlődés nélküli állapot. az általános viselkedés sajátos megváltozásával jár együtt. A környezetben paecipitáló tényezőket is megfigyeltek. pl szeretett személy elvesztése. amelyek elhúzódó vagy ciklikus jellegűek. szemben az összes többivel. Fő jellemzői—neurotikus előtörténete van ---bár regresszív állapotot eredményezhet. A PMD-s beteg könnyen kapcsolódik másokhoz. Egyes megfigyelések szerint feltételezhetően örökletesség is közre játszik.depresszív neurózis ---disztímiás zavar ---reaktív depresszió. az orvosokkal szembeni nyilt agresszióval. az SCH-s nem visszafogottabb.s nem. míg az SCH. de nem sérül a realitáskontroll. depresszív hangulattal. A gyászreakció ilyen esetben szomatikus distresszel. hogy előtörténet és ismétlődés nélküli állapot. a realitás kontroll elvesztésével. Az általános klinikai képe megegyezik az egyéb depreszív állapotokéval. Elkülöníteni csak annak alapján lehet. de gyakori az erősen leromlott fizikális állapotnél.

excesszív büntető viszonyulás egyaránt szerepet játszhat. ügyetlennek. szeretetre nem méltónak. önleértékelést. 3. nagyobb eséllyel van kitéve szuicid veszélynek. Diagnosztikus kritériumok 1. Mindez a hibás szülői attitűd következtében alakul ki: túlkövetelő. frusztráló. Énkép: rendszerint kedvezőtlen. bűntudat érzés. 1. Ego-funkciók: egzisztenciális és ösztönérdek hiányos kielégülése következtében gyengül az énerő. csökkentértékűség érzése kialakuljon. majd önleértékelés alakul ki. annál nagyobb az esélye annak. 2. családi környezet nyomasztó. Az utóbbi két évben. csúnyának. rigiditás. / gyerekeknél egy év / depressziós tünetektől szenved. felnőttkori tárgyvesztés esetén. az el nem fogadás. alkalmatlanság.Az állapot oka az önértékelés—önállóság összeomlása a következő faktorok valamilyen zavara miatt. 4. Felettes-én: a viselkedés és a belső normák inkongruensek. amelyek azonban nem érik el a pszichotikus . negatív énképű gyerek diszfóriás hangulatával prediszponáltáválhat a depresszív reakcióra. tehetségtelennek és bűnösnek érző egyén könnyebben válik depresszióssá ha valamilyen precipitáló körülmény. Énideál: minél irrealisztikusabb célokat tűz ki maga elé valaki. A magára maradt. pl.---énideál törekvések tovább mélyítik az elégedetlenséget. az irreális felettesén. hogy az inadekvátság. Önmagát elutasítottnak. emiatt tartós lelkiismeret-furdalás. a korai fejlődés patológiás.

A depresszív szindróma--. ---13. ---1. A depresszív periódus alatt legalább három jelen van a következő szimptómák közül. A neurotikus depressziónak mindig van előtörténete. . többé-kevésbé állandó depresszív hangulat. koncentráció zavar. reakcióidő csökkenése. A depresszív periódus alatt fokozott mértékű szomorúság. könnyezés. reménytelenség érzése mellett csökkent érdelkődés szinte minden iránt. Differenciál diagnózis. csökkent érdeklődés. a hangulat romlása eredményezhet regressziót. ---12. örömtelenség. krónikus fáradtság. álmatlanság. A neurotikus depressziós úgy éli meg hangulatát mint ami súlyosbodott. csökkentértékűség.legfeljebb 1-2 hónapot leszámítva – állandó volt a két év alatt. pesszimisztikus jővőkép. élvezőképesség. önsajnálat. 3. reménytelenség. gyakori sírás.depresszió szintjét. szorongásos feszültség. alkalmatlanság érzése. ---10. ---7. ---3. általában különböző mértékű alkalmazkodási nehézség. vagy hiányzik. ---2. csak most erősebben. az életében ez mindig jelen volt. ingerlékenység. ---6. ---11. szórakozásra irányuló tevékenység csökkenése. teljesítmény csökkenés. dührohamok ---8. ---9. bánat. levertség. pszichotikus jegyek hiánya. figyelem. 2. szokásosnál kevésbé beszédes. szórakozás hiánya. halál. öngyilkosság visszatérő gondolata. energiátlanság. 4. ---4.örömszerzésre. vagy aluszékonyság. Legfontosabb a PMD-től elkülöníteni. önvád. ---5. de a realitáskontrollja nem szűnik meg. tevékeny. produktivitás.

reggel a legrosszabb. Körül felébred és nem tud visszaaludni. étvágytalanság. A neurotikus alvászavar abban nyilvánul meg./ kezdődő aggódással. amire oda kell figyelni: --. 2-3. beilleszkedést tesz lehetővé.hiányoznak az alkalmazkodási zökkenők. premorbid személyiségük zavartalan munkavégzést. ffi 60-65. Jellegzetesen különbözik az alvászavaruk: PMD-ben abeteg könnyen elalszik. passzív dependens és agresszív karakterek. . A PMD hangulati állapota sajáto9s napszaki változást mutat.A depressziós betegek előtörténetében – a betegség megjelenéséig--. nehezen alszik el és időnként nehezen is ébred. Bizonyos praemorbid személyiségtípus esetén gyakrabban lép fel: kényszeres. A betegség kialakulása után viszont markánsan elkülönülő periódusokban váltják egymást a depressziós és mániás epizódok. alvászavarral jellemző kórkép. ---szuicid veszélyezettség ---maszkoló viselkedés. estére jobban érzi magát. Kezdetben kedvtelenség.depresszió mélysége. a depresszióját rejteni igyekszik. A neurotikus depresszió terápiásan jól reagál. ezért fokozott mértékben kompenzál. hárít. INVOLÚCIÓS DEPRESSZIÓ. MELANKÓLIA Az involúció szakaszában / nők 50-60. érdektelenség. A neurotikus hangulat váltás igazodik a környezeti eseményekhez. Bűntudatérzés és szomatikus tünetek is csatlakozhatnak. valóságkontrolljuk. ritkán téveszmék is kialakulhatnak. szorongással. de korahajnalban.

visszamenőleges önelítélésbe. Az involúció időszakában induló SCH nem jár együtt valódi depressziós tünetekkel és más a paemorbid személyiség / szkizoidparanoid / . hogy nem epizódikus jellegű és nincsenek pszichotikus tünetek. intelligencia deficit mutatható ki. KRÍZIS – koncepció. de skizoform jellemzők adhatnak elkülönítéshez támpontot. . A skizoaffektív típus azonban mutathat ilyen tüneteket. megszűnése. Elvesztett hozzátartozó. A PMD-től a kialakulás időpontja és előzménynélküliség választja el. ha a szomatikus agyi károsodás is bonyolítja a képet. szexuális vágy csökkenése. Paecipitáló tényezők: férfiasság-nőiesség elvesztésének gyásza.álmatlanság. semmi sem sikerült. illetve a tünetek általában enyhébbek. Tétlenség. szuicid gondolatok merülnek fel. amelyek depresszív jellegűek. hanem gyerekkorban. esetleg mindennel leszámolt. A pszichotikus depresszív reakciótól az választja el. Gyerek elköltözése. fejfájás és egyéb testi tünetek jelentkezhetnek. Differenciáldiagnózis A tüneti kép súlyosabb. A neurózis nem az involúció időszakában indul. A beteg élethelyzetétől függően túlreagálhatja a tüneteket és önfeladásba. Magány. nagyon ritkán alakulnak ki pszichotikus tünetek.

annak a képességnek az elvesztése. fájdalmas állapotként határozta meg.Eric Lindemann szerint a krízis a reagáló egyén helyzetére. mint egy hozzátartozó hirtelen halála és a gyászos megfosztottság állapota. Bizonyos kockázati események. A szinróma lehet típusos és atípusos. az érdeklődés elvesztése a külső világgal szemben. Sifneos az érzelmi krízist egy olyan intenzív. patológiás gyászreakciót. . Freud a gyászt a veszteség különböző formáira adott reagálásként határozta meg. amely majdnem minden egyénben krízisállapotot indukál. következő klinikai jellemzőket írta le: 1. 2. 3. amelyben az egyén találja magát. Ez az állapot törvényszerűen valamilyen kockázatos életeseményt követ. amely az érintett.-re nyúlik vissza. új örömforrást. maladaptív viselkedésiminták következtében elhúzódó érzelmi krízis. amik nincsenek kapcsolatban az elvesztettel 4. amely közvetlenül a krízis után jelentkezik. öngyilkosság. mint határozott pszichés és szomatikus tünetekkel együtt járó klinikai entitásként írta le. nem minden érintettnél alakul ki krízis. Lindemann az akut gyászreakciót. regresszív reakció: komoly depresszíó. hogy elfogadjon más. amelyben mind a jobb. a krízis elmélet 1942. elfordulás azoktól a tevékenységektől. 3. megelőzően lelkileg egészséges személyben megteremti az érzelmi krízis lehetőségét. nagyon mély. mind a rosszabb irányba fordulás lehetősége megvan. normális gyászreakciót. Megkülönböztet:1. néhány esetben késleltetett. 2. arra a kockázatos szituációra utal. fájdalmas csüggedés vagy levertség. másoknál túlzó formában jelentkezik.

megkísérli a gyász fájdalmas munkáját elhalasztani . mindenkinek könnyebb. Megkönnyebbülés: ezt leginkább akkor látjuk. Bűntudat jelenléte. segítségnélküliség átélése. Düh ellenséges reakció: megjelenhet azért. Emancipáció—felszabadulás érzése: Ezt a jelenséget. segítség nélkül maradt. mert itt hagyta. szorongás gyakori jelenség.Normál gyászmunka jellegzetességei. illetve annak a megkönnyebbülésnek a megélése. stb. a gyászmunka folyamata ilyenkor zavart. általában rövid ideig tart. a bűntudat intenzitása általában arányos az elhunytra vonatkozó korábbi harag vagy düh mértékével. másrészt támogatás nélkül kell az életet folytatnia. 3. Ha voltak előtte halál kívánságai. . acting out szintű cselekvés. amikor egy hosszan tartó fájdalmas betegség fejeződött be halállal. ez lehet az első reakció. az ellenséges. Dühös lehet a világra. ami nyilván a normális gyászra jellemző fájdalom átélésével szembeni védekezés.apa konf / 4. erősítheti a bűntudat érzését. az átélt indulat. Érzelem nélküliség. az egyén nem a veszteséggel kapcsolatos normális lélektani munka zajlik. Régi megoldatlan konfliktusok újra aktiválódnak. 6. 9. A bűntudat legfontosabb forrása. 5. arra utal a gyászolóban erős az ambivalencia. egyrészt képtelen átélni a veszteséget. az orvosokra és mindenkire. ambivalens érzés. amiért az elhunyt neki a gyászolás fájdalmát okozza. / kamasz. mit csinált rosszul. 1. keresi a hibát. 2. Ez még több bűntudatot mobilizál. mert meghalt. hanem egy deliberált. A klinikai tapasztalat. hogy más halt meg és nem ő. akkor tapasztaljuk. ha elhúzódik nem a normális gyászhoz tartozik . tagadás. állandóan ezzel foglalkozik. 7. amikor a gyászoló úgy érzi elnyerte a szabadságát. 8.

Az elhúzódó gyászban ez a folyamat. vagy ha a gyász folyamat túlzottan meghosszabbodik. viselkedési minták elvesztése. bűntudat 4. a személy kiemeli a tárgyat. ha a páciens képtelen szorongás. 3. különösen akkor ha a halottal előtte ellenséges. tagadja a veszteséget és elkerüli a valósággal történ ő szembesülést.Lindemann 5 fő pontot hangsúlyoz a patológiás gyászra 1. hogy az egyén fokozatosan feladja az elvesztett tárgyat. váratlan vagy hirtelen halál. ellenséges reakció. A gyászoló ragaszkodik ahhoz az eszméhez. az egyén adaptációs képessége. 4. Az ehhez hozzájáruló tényezők: 1. A halál módja. . az elvesztett objekt internalizációja megtörik. az én állapota. a halott túlidealizálása. hogy a halott személy él. fájdalmas érzéseket elviselni. vagy menekült. nagyon ambivalens és ellenséges kapcsolat az elhunyttal szemben. 2. 6. dühös vita zajlott. és ha a páciens valamilyen módon felelős volt a halálért. Patológiás gyászreakcióról akkor beszélünk ha a normális válasz tünetei túl intenzívek. 5. képzeletben az elhunyttal való állandó foglalkozás 3. miközben a gyászoló ennek tanúja volt. A patológiás gyászreakció egy rosszul alkalmazott védekezés a gyász folyamatával járó fájdalmas érzések átélésének elkerülésére. ha az elhunyt balesetben halt meg. depresszió. 5. alacsony fájdalom tűrés 2. Normálisan az introjekció – az énbe való beépítés— és az identifikáció folyamata szolgál arra. szomatikus problémák. Freud szerint az emlékek hiperkatexisáról van szó. 5.

az ember temperamentumát négy váladék határozza meg. még nem tudjuk miféle szervi . a test pedig olyan mint egy gép. és a test befolyásolja a lelket. a legkorábbi elmélet Hippocratestől származik. Általános tényezők hangsúlyozása. egy specifikus pszichológiai ingert.konstellációk előre meghatározott szervekben okoznak zavart. végül patológiához vezet. A pszichoszmatikus elméletek terén két nagy csoportja van az elméleteknek. és terjedelem nélküli szellemben és egy mechanikusan vezérelt anyagi kiterjedéssel bíró testben. Interakcionizmus--. anyagtalan. Bizonyos konfliktus. 2.a lélek befolyásolja a testet.PSZICHOSZOMATIKUS KÓRKÉPEK A test lélek problematikája sok féle elmélet van.szomatikus összeköttetéseket feltételez. ami a pszichológiai védekezések egy együttesét hozza létre. A tipikus vagy specifikus elfojtott konfliktusok által okozott krónikus szorongás izgalomban tartja az autonóm idegrendszert és ez szervi diszfunkcióhoz. amik befolyásolják a belső szerveket. Ugyanakkor a keletkező érzelmeket az autonóm idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus jelenségei kísérik. a szellem felfog és akar. 1. akkor a személy szorongással válaszol. Specifikus pszichés--. Első képviselője Franz Alexander szerinte egy specifikusan elfojtott konfliktus---dependencia.dualista interakcionalista elmélete : hitt egy szabad. ellenségesség ---jelenik meg a személy számára. vagy ingeregyüttest egy specifikus szerv hibás működéséhez kapcsolni. Descartes --.

vagy krónikus izgalom különböző hatásai állapíthatók meg Wolff szerint egy túlműködést vagy alulműködést az . vagy artritiszhez vezethet. Bahnson és Bahnson egy rákra hajlamos személyiség típust ír le: ritkábban használja a projekciót védekezésre. Amikor egy szorongást keltő helyzet adódik. keményen dolgozó. magas vérnyomáshoz. akinél nem elégülhetett ki a dependencia igénye. és tartós és hosszan tartó. míg párhuzamos igazodás jelenik meg a paraszimpatikus rendszerben. ami gyomor fekélyhez vezethet. az abíciozus. A fokozott paraszimpatikus működés a túlzottan dependens felnőtteknél gyomorfekélyt. vagy speciális emocionális ingereket összekapcsolni specifikus patológiával. ami feltételezhetően előre determinált genetikailag. hajszolt ember. fokozott gyomorsav termelést és a gyomor hipermotilitását eredményezi. inkább elfojtja és tagadja az emocionális stresszt.prediszpozicíció miatt. nem próbál személyiség típusokat. általában nagy zavart mutatnak ha túljutottak egy személyes veszteséget követő depresszión. hanem a rendszeren belül a fokozott szorongás hatására és a stresszt szomatikus diszfunkcióba fordítás tendenciájára összpontosít. asztmát eredményezhet. Dunbar azt állította bizonyos személyiség típusok bizonyos betegségekkel társulnak. emiatt specifikus konfliktusa maradt fenn. kolitist. a személy a szimpatikus idegrendszer aktivításával válaszol. aki koszorú –érelzáródásra hajlamos. A paraszimpatikus idegrendszer beidegzése egy passzív dependens személynél. Az általános tényezőket hangsúlyozó elméletek. pl. Ha a fokozott dependens személyek megprobálnak túllépni a dependencián a szimpatikus rendszer túlaktivítása migrénhez.

hogy mentális pszichológiai védekezések hiányoznak és a stressz a testi szövetekben regisztrálódik. Wolff szerint a pszichoszomatikus tünetek védekezőek. Pl. ami az orr bedugulásával járhat. ettől a válasz inadekvát. nem tehet . vagy mint patológia. a kialakított reakciómintától. Feladás—feladottság komplexum: az a személy. Rahe kutatásai szerint a betegségeket gyakran megelőzik bizonyos életkrízisek. a tartós változás patológiát eredményez. Neurotikusnál a stressz nagy fokú szorongást válthat ki. aki ezeket az érzéseket éli át. mint hibás fiziológiai funkcionálás. nem képes ezeket megváltoztatni. Az ellenségességet a túlműködéssel hozta összefüggésbe. Normálisan a konfliktust okozó stressz riasztással. Pszichotikus a stresszt ignorálja vagy pontatlanul fogja fel. míg a félelmet és a szomorúságot az alulműködéssel. a válasz nem hatékony pszichés védekező csatornában kerül. szorongással. hiányosságot talál önmagában. az nem annyira a konfliktus természetétől függ. Az hogy egy specifikus konfliktus ellenségességet vagy félelmet vált-e ki. és az egész élettörténetétől. aki vonakodik a külső konfliktussal szembe néni. az orrnyálkahártya vérbősége. hanem inkább a betegtől.emésztő és légző rendszer nyálkahártyájának keringési és kiválasztó aktivitásában változást hoz létre. és akcióval valamilyen védekezéssel jár együtt. nem tud megbírkózni. reprezentálhatja a kizárást vagy bezárást a páciens számára. szimbolikussá válhatnak a beteg számára. folyamatosan a reménytelenséget és a bizonytalanságban él. A pszichoszomatikus betegnél lehetséges.

amelyeket emocionális faktorok okoznak és egyetlen organikus rendszert érintenek. Rémület és zavarodottság. talán az immun és a neuroendokrin rendszereket magukba foglaló fiziológiai folyamatokon keresztül. dependensen kötődnek. Ennek a betegségnek kimutatható organikus. Valamely pszichológiailag jelentős ingerekhez fizikális betegség kialakulása vagy súlyosbodása kapcsolodik. infantilisek. amelyek normálisan bizonyos emocionális állapotokat kísérnek. nyugtalanság. A pszichoszomatikus betegségeknél három tüneti csoportot lehet . de a pszichoszomatikus zavarok esetén ezek a változások intenzívebbek és tartósabbak. A szenvedő egyén valószínűleg nincs tudatában a betegség alapját képező emocionális állapotnak. Diagnosztikus kritériumok: 1. 3. tünetei feszültség. vagy patofiziológiai oka van. irritabilitás. múlhatatlan aggódás. pánikérzés a mindennapi élethelyzetekben. ami a működési hatékonyságot zavarja. A terápiás folyamatban ha a szorongás túl hirtelen lép fel. A tünetek nem lehetnek szomatoform—szindrómának tekinteni. 2. A fiziológiai változások általában azokra a folyamatokra vonatkoznak. A patológiás szorongás olyan súlyosságú feszültségi állapot.semmit. általában az autonóm idegrendszer beidegzési területén. vagy pszichotikus tüneteket képezhet. küszködés állandó érzése.--védekezés egy túl korai. koncentrálási képtelenség. vagy aktív értelmezésre a testi tünetek felerősödését. Ha ez az érzés komplexum fogva tartja a személyt előbb utóbb beteg lesz testileg vagy lelkileg. A pszichoszomatikus zavaroknak a csoportját olyan testi tünetek jellemzik. A pszichoszomatikus betegek gyakran éretlenek.

neurózisok. lefolyásában.elkülöníteni: 1. A légzés az önkifejezés eszköze is. olyan általános irányulságot képvisel. de a gyerekkor első évtizedében különösen gyakran jelentkezhet. amely komplex szomatopszichoszociális kölcsönhatásokat vesz figyelembe a megbetegedések keletkezésében. A pszichoszomatikus medicina. a születés után az első légvétellel indul. Minden életkorban jelentkezhet. megerőltetéses és a reflexes aszmáka. pszichoszomatózisokat. Az instrintic forma magában foglalja az ún. akkor egy művirágtól is asztma rohamot kap.a kilégzés zavara. Légzőszervi betegségek. Szoros kapcsolatban áll a bőr különböző megbetegedéseivel. 3. ilyen esetben a roham csakis a beteg . szerv. szűkebb értelembe vett pszichoszomatikus betegségeket. és ez kiolthatatlanul bevésődik a szervezetbe. visszatükröz emocionális és affektív folyamatokat. ödémájának és nyálkás eldugulásának kombinációjából adódik. A légzés és az autonómia kapcsolata. Asztma bronchiale--. infekciózus. és különösen azok kezelésében. a tüdő elsődleges változása az asztmás légzés során a hörgők görcsének. Különbséget teszünk allergiás—extrinsic és nem allergiás— intrinsic asztma bronchiale között. konverziós szimptómák. Az asztma bronchiale jellegzetességének tűnik a kondicionálhatósága. lehetséges ha egy beteg allergiásan reagál a virágra. funkcionális szindrómát. 2. a legmegbízhatóbb jelzés az összes vegetatív működés közül.

Ez értelmezés mellett szól.által a virágnak tulajdonított jelentés. nárcisztikus kívánságok és ellenséges impulzusok megelőzhetik az asztmás rohamot. azokban a feddésekben és visszautasításokban látják. Az ilyen témákkal kapcsolatos viselkedések. fantáziák emocionális . az asztmát az anya utáni kiáltásként írták le. A gyermek így tiltakozik védettségének elvesztése miatt. Az emociónális jelenségek a hörgőcskék központi idegrendszeri ellenőrzésén keresztül is kapcsolatban állhatnak az asztma kialakulásával. Szexuális csábítások. Leírtak respirátoros személyiséget. a gyermeki bömböléssel és sírással hasonlítja össze az asztma rohamot Weizsacker.-. Pszichodinamika 1. újabb vizsgálatok a személyiség zavarok széles spekrtumát mutatták ki. Az asztma rohamot sokan az elfojtott sírás ekvivalenseként tartják számon. és önbüntetés iránti igénnyel társuló ciklotím diszpozició. hogy a roham zokogás közben megszűnhet. 2. A sírás elnyomásának magyarázatát. elfojtott ellenségességgel. a roham a tüdő bömbölő jelenete. mert az anyját akarta sírással és jajgatással hívni. különösen az anális bepiszkoláshoz társuló fantáziák között.Tudattalan félelem az anya vagy anyafigura elvesztésétől. ezek szerint a hörgők elzáródása próbálkozás a megtorló anális impulzusok kiiktatására. akiknek jellemzői a paranoid vonások. amélyekben a beteg gyermekkorában részesült. Az emóciok módosíthatják azokat az immunológiai és allergiás mechanizmusokat amelyek felelősek az asztmás rohamokért.tartalom miatt váltódik ki. Mások orális személyiséget írtak le.-. Személyiségkép: Számos vizsgálat kapcsolatot jelzett ciklotím vagy hisztériás személyiség között. versengő érzések.Közeli kapcsolatot mutattak ki az asztma és az agresszív.

akkor belső feszültségre utal.A légzési funkció zavara a beteg adási és elfogadási képtelensége között.Az asztmásoknál megfigyelt függőség a betegség folyamatához képest másodlagos lehet. Az a célja lehet. és ez megerősítheti az asztmásoknál megfigyelt tehetetlen függőséget. legtöbbször bizonyos emberekre irányul. Mivel a köpet a szitokszavak tárában közel áll az exkrementumokhoz.-. feszültség.. így tiltakozó köhögésről beszélnek. Fuchs és Weizsacker . A köhögés arra szolgál. és ekkor minden elveszíti saját higgadt ritmusát. infekciós oka van a köhögésnek. vagy a szülői figurától való elidegenedéstől való félelmet váltja ki. viszonylag tudatközeli lehet. A beteg konfliktusát a befogadás. amely az agresszív elhárítás miatt keletkezik. amelyek idegenek vagy veszélyesnek érez. Az asztmás roham önmagában akut igényt ébreszthet az anyához való ragaszkodás iránt. és ilyenkor tehermentesítést jelent. 3. Emellett a tiltakozás.-. hogy a légutakat megszabadítsa az idegen testektől és azok izgató hatásától. „ A szorongás. illetve a kapás és adás terén Marty is leírja. így a beteg gyorsan rájöhet az elnyomott agresszió és a . 4. A krónikus köhögés alapjául gyakran a harag és düh olyan érzelmei szolgálnak. ez kényszeres megtartási akarássá fajul és akár olyan viselkedéssé. „összeolvadni”. súlyos allaergiásoknál azt a tendenciát állapította meg. amely asztmás rohammá alakul. mivel megtorló visszavonástól. ha nem organikus.feszültségforrásai lehetnek az asztmás számára. a köhögést szidalmazási kísérletnek is felfoghatjuk. hogy más személyekhez való kapcsolatukban mindig a szemköztivel kívánnak identifikálodni. amelyenek szavakba öntésére a beteg képtelen. az egyénnek segítsen azokon a belső törekvéseken túladni. Köhögés—öklendezés.

hallható kilégzés akkor sóhajtozó légzésről beszélünk. Légzési fűzőn azt a jelenséget étjük. Itt különféle légzészavarokat foglalunk össze. . a hiperventillációt és az ún. gyakran ját együtt szívtünetekkel és leginkább kényszerneurotikus struktúrával rendelkező betegeknél fordul elő. Személyiségkép: alapmagatartásuk hipochondriás és fóbiás vonásokkal szorongó. kifejezett tetániás görcsök ritkán jönnek létre. hanem a fellépő tünetek is erősítik a szorongást. idegesség kifejezőjeként tartják számon. Hiperventillációs szindróma A hiperventillációs légzés a beteg által gyakran nem észlelt.köhögése közötti összefüggésre. mint a sóhajtozó légzés. ezt eredménytelenséget és csalódást követő nyugtalanság. légzés gyorsulás és elmélyülés idézi elő. amikor valaki nem tudja a tüdejét átlélegezni. Lewis szerint a hiperventillációs szindróma cirkuláris. A nők háromszor gyakrabban érintettek mint a férfiak. légzési fűzőt. mély légzési kényszer áll elő. de gyakran panaszkodnak száj és végtag paresztéziák miatt. Latens szorongásukat gyakran hamisan megtévesztő külső viselkedés mögé rejtik el.depresszív. de a gátoltságnak is kifejezője. Rendkívül normatartók. légszomj. így ördögi kör alakul ki. nem csak a szorongás vezet hiperventillációhoz. Az ideges légzés szindróma. önmagát erősítő folyamat. a mellkas beszűkültsége. az életkor előre haladtával ritkul. takaros. Ha légzést gyakran megszakítja egy mély belégzés és egy elnyújtott. kötelességtudó.

alkalmazkodó betegekként mutatkoznak. Saját igényeiket rendszerint visszatartják, erősen gátoltak, agresszív késztetéseiket képtelenek meg- és kiélni. Hajlamosak domináns partnerrel függőségi kapcsolatot kialakítani, mivel, a gyerekkorukban begyakorolt kapcsolatmintát folytatják. Főleg olyan családokból származnak, amelyekben a gondoskodó, érzékeny, de frusztráló szülők miatt, erősen szabálytisztelő, individuális ellenes nevelésben részesültek. Kötődésük a gyengébb szülőhöz erősebb, a domináns szülővel kapcsolatos agresszív rezdüléseiket, viszont elnyomják, mert létük fenyegetéseként élik meg. A roham—kiváltó konfliktus helyzet egyrészről egy reális vagy képzelt frusztráció vagy a megbetegedés elemeit tartalmazza, másrészt a biztonságot nyújtó függőségi kapcsolat elvesztésétől való félelem. A roham időnként az agressz ív késztetés ki nem élésének következtében alakul ki, a tehetetlenség érzése miatt, vagy azért mert szorong az őt szinte bénító, számára mégis védelmet nyújtó személy elvesztésétől. Tüdőtuberkolózis. A potenciálisan patogén kórokozóval fertőzött személyeknek csupán kis hányada betegszik meg, ez függhet az immunrendszertől, az egyénnek a stresszel való viszonyától, és a személyiségétől. Személyiségkép: már 1826- ban Laennec is úgy írta le a tüdővész egyik oka, a szomorú, mély, hosszú ideig tartó szenvedés. A patogenezisbe a folyton örlő feszültség és konfliktus, csalódás, tartós félelem, állandó meghasonlottság befolyásolhatja a betegség kitörését. Stern szerint a betegséget életfontosságú döntések ekvivalenseként lehet felfogni.

A tuberkulotikus betegek személyisége semmiféle egységes típusnak nem felel meg, bár mutatnak közös jegyeket : nagy sérülékenység a szeretet legcsekélyebb megvonására, az anya körüli keskeny biztonsági övezetben maradás igénye, rokonszenv iránti szokatlan szükséglet. Szív- és érrendszeri megbetegedések A szív működés és az érzelmek szoros összefüggésben állnak. Szorongásos egyének, főleg fiatalabb korban gyakran szenvednek neurovegetatív szabályozási zavarban, ezek gyakran a szívhez kapcsolódnak. , ha nem eredményeznek szervi leleteket, akkor funkcionális szívbántalmakról beszélünk. Szívneurózisok : tünettan szívtevékenység zavarai, Tachicardia, szívdobogás, szívgörcs, rövid arritmia, légzészavarok, leizzadás, remegés, farkasétvágy, szédülés, paresztéziák. A szívneurózisok két alcsoportját különítik el, ez elsősorban a szorongás elhárítás kialakításában különbőzik 1, A- csoport, nagyon körülírt csoportot képeznek, a szívneurózis fóbiás alanyai, azzal tűnnek ki az orvos – beteg kapcsolatban, támogatásra szorulók, folyton orvosi segítséget keresnek, , attól félnek, hogy szívbénulásban meghalnak. Pszichodinamikailag elválási ambivalencia áll az előtérben, azaz az elválási vágy és az elválástól való szorongás összeegyezhetetlensége. Az induló bántalom időben pontosan rögzíthető kezdete. Ez szomatikus és pszichikus adottságok találkozása révén váltódik ki és jellegzetesen a szorongásból a szorongásba vezető ördögi kör alakul ki. 2, B csoport, sokkal heterogénebb, erősen hipochondriás, depresszív betegek alkotják ezt a csoportot,

legtöbbször enyhe szívtünetek vannak. Pszichodinamikailag itt is az elválási ambivalencia található. Hiperkinetikus szív szindróma : bizonytalan szívbántalmak és pszichovegetaív kísérő tünetek egész sora, gyengének érzik magukat, csökken a teljesítő képességük, fokozott pulzus szám, ritkán éreznek szorongást. Pszichodinamikailag: általános apátia, fáradtság mellett jellegzetes gátlás mutatkozik az agresszív ösztön tartományban. Gyerekkorukban ezek a betegek gyakran igen élénkek voltak, és pubertás korukban váltak visszafogottá. Koszorúér betegségek Közismert az infarktusos betegek A-típusú viselkedés mintája, becsvágyók, küzdésre, munkára törekszenek, elmerülnek a határidőkben, agresszívek, ellenségesek és rivalizálásra hajlamosak, türelmetlenek, nyugtalanok. Viselkedés szinten állandó készenlét, sürgetettség, feszült arcizomzat, erőteljes beszédstílus. B –típusú viselkedés mintázattal jellemezhető viszont az a személy akinél relatíve hiányoznak ezek a tulajdonságok és viselkedés formák. Az A – típusú beteg identifikációja a hivatásával olyan erős, hogy semmi másra nem marad ideje, szinte a munkadüh megszállotjai. Petzold ezt azzal magyaarázza, hogy a betegek a hivatás teljesítményre irányuló világában sokkal jobban feltalálják magukat, mint személyes—családi környezetben, az emberi közelséget nehezen tudják elviselni. A betegek állandóan túl erőltetik magukat, a betegek hajlanak arra, hogy letagadják a konfliktusaikat, Feyberger tipikus pszichés vakfoltról beszél az infarktusos betegeknél. Esszenciális hipertónia.

a hipertónia jelentkezése összekapcsolódik azzal a kívánsággal. . Jellegzetesen életkrízisekhez kapcsolódik a kezdete. a vérnyomás leesik a vérnek a végtagok izmaiba áramlás miat. amelyek azonban mozdulatlanok maradnak. szorongás. Engel feltételezte az ájulás akkor jelenik meg. a konfliktuskerülés. amely az ő eredeti csecsemőre és kisgyermekre jellemző viselkedésmintájához igazodik. akár valós. Gasztrointesztinális betegségek. Alexander írta le. A szociális viselkedésben jellemző a túlzott alkalmazkodás. ezekhez még hozzáadódik a az érzelmek minden irányú visszatartása. akár fantáziált. ami az izmok fokozott vérellátását foglalja magában. hogy nyíltan kifejezhesse ellenségességét. ennek körülményei változatosak. vagy szorongása ellen. fájdalom. és mindig valamilyen típusú veszély. a teljesítmény orientáltság. általában a félelem a fő komponens. középpontban a biztonság és elfogadottság kívánsága áll. az engedékenység. A gyomor. A keringés előkészület az akcióra. sokk. létre jön. egyidejűleg egy passzív és alkalmazkodó szükséglettel párosulva. Hypotoniás collapsus—vérnyomás csökkenésből adódó ájulás. de nem követi akció. Az ájulás az akut perifériás keringés elégtelenségének tulajdonítható. Ennek az elérésére a betegek többsége regresszív utat ír le.-bél zavarok keletkezésében sajátos emocióknak van jelentőségük.A személyiségképben gyakran mutatkozik az agresszív impulzusok és a függőségi érzések közötti intraperszonális feszültség. ja a betegnek nem áll módjában megfelelő akciót tenni félelme ellen. a passzivitás.

a vétkesség érzése vagy dac a hányásban. megragadási nehézségek--. A biztonság és a tulajdon utáni igyekezethez mohóság és hatalomvágy társulhat. nem tud valamit lenyelni--. 6. Az emésztést érintő esi jelenségekhez bizonyos emocionális folyamatokat rendelnek.evészavarok. colitis. 7. 2.valaminek a feldolgozása krónikusan lehetetlen--. magáévá tesz--. krónikus erőfeszítéssel valamit megemészt. illetve a dac és lázadás konfliktusa. míg az emésztés a tulajdon értékesítésének és kezelésének ősi formáját képviselheti.fájdalmak. mint olyan emberek megterhelő helyzeteivel összefüggésben kialakuló folyamatot határozta meg.somatitis.idült hasmenés. Gyomor—és nyombélfekélyek Glatzel a fekély betegségeket. 1. hányinger. lefogyás. mint a teljesítmény és kényszeres engedelmesség.Az evés a lét biztosításához szükséges szerzésnek.hányás. fekély.valamit elakar taszítani--. foghús tünetek.idült székrekedés. A farkasétvágy túlprovokatív feladathelyzetekben. túlterhelő. a béltartalommal kapcsolatban az adás és megtartás problematikája éppen úgy kifejeződhet. A bűnhődés érzése koplalásban fejeződhet ki. nyelési bántalmak. a regresszív biztonsági törekvés tünete lesz. nem tud valamit többé feláldozni--. 4. colon irritabile.gyomor fájdalmak. visszautasít valamit--. akik személyiségstrukturájuk és élettörténetük alapján az élményfeldolgozásban a gyomor béltraktus zavaraira kifejezetten hajlamosak . émelyeg. 3. Erősen regresszív jegyeik miatta gyomor— bélbetegségek hasonlítanak a szenvedélybetegségekhez és a depresszióhoz.étvágytalanság. 5.

olyan nyálkahártya elváltozásokat okoznak. merev. A szorongás. Karakterneurotikus fekélybetegek:pszeudofüggetlen reakcióképzéssel vagy kényszeres. akik pszichés megterhelésre én-regresszióval és reszomatizációval reagálnak. paranoid viselkedésre hajlamosít. 4. Szociopátiás fekélybeteg: éngyenge. bátortalanság érzéseinek hatására csökken gyomor savkiválasztása. krónikus szorongás és konfliktuózus állapotok fokozzák a gyomor szekréciót és ha hosszantartók. mechanisztikus életmódban és .függő betegek extrém tárgy igényekkel. 1. agresszív feszültségeit szét spricceli a környezetében. passzív. 2. depresszív gondolati folyamatok.A gyomor működései szorosan összefügg az affektív állapottal. 3. orális konfliktusaikat mint aszociálisan oldják meg. környezeti konfliktusaikat. ez indulatkitörésekre. Agresszív környezet. stabil tárgykapcsolatokkal rendelkezik. fennáll azonban mindig valamilyen konfliktus helyzet. függőség iránt meghiúsulnak. motilitása. Ezt a frusztrációt az egyén regresszíven dolgozza fel és olyan szükségletté változtatja át. Személyiségkép: Overbeck és Biebl felállították a fekélybetegek tipológiáját. amelyek a fekélyeknél tapasztalhatók. amelyben az orális élménytartományból eredő szükségletek---.vágy az elfogadás. míg a szorongás meglassítják. teljesíthetetlen kívánságokhoz menekülés. az agresszivitás és a harag az ételek gyomron való áthaladását felgyorsítják. hogy táplálásban részesüljön. Alexander szerint nincs fekélybetegségre jellemző személyiség típus. a jutalmazás után. fantáziaszegény. Pszicoszomatikus fekélybetegek: kifejezéstelen.depresszió vonásokkal rendelkeznek. A pszichikusan „ egészséges „ fekélybeteg: jó énfunkciókkal. véráramlása. bizonyos körülmények között a konfliktusok krónikussá válnak és az egyén fekély képzéssel dekompenzál. alkoholisták.

semmiféle rizikót nem vállalnak. A társ választásnál hasonló figurát keres a személy. 5. védelmet és segítséget elvárva szorosan az anyához kötődik. mégsem támaszkodik ezekre. A hiperaktív ulkusznál is erősek a függőségi igények. a köldökzsinórt nem sikerült elszakítani. halmozott balesetek és műtétek gyakran előfordulnak. mindenkinek csak adok.receptív irányultságot. a teljes kapcsolati üresség érzését keltik. másokban is csak saját magukat látják. Előtérben áll az elhagyástól való félelem. a tevékenység utáni sóvárgással. Normopátiás betegek: erős elutasításos tendenciákkal. Bálint szerint ezek a függő oknofilek. „ amikor a tudattalan vagy tudatos függőségi vágyak csőddel társulnak". Alexander szerint eltaszítják az orális. magamra veszem a felelőséget. így folytonosan frusztrálják. Tárgyveszteséggel kapcsolatos krízisekre pszichoszomatikus reakciókat mutatnak. segítem barátaimat. viharos fekélytüneteket produkálnak. túlzottan alkalmazkodó terhelésre. ánkorlátozottságot mutató. vállalom a . alkotó. akkor következik be. aggályoskodva gondoskodott a gyermekről. Gyakran olyan családból származnak ahol az anya túlóvóan . hogy védettek legyenek. A viselekdés megnyilvánulásokban passzív és hiperaktív fekélybeteg típusokat különböztetnek meg A passzív ulkusz alapkedélye inkább depresszív és közvetlenül kifejezi függőségi szükségleteit. Ezeknek a betegeknek a tudatos beállítódása: tevékeny.tárgykapcsolatban léteznek. erősen konformista. mivel azok nem férnek össze a függetlenség. az apa csak „ elismerő „ magatartást mutat. Elhárítják az orális tartományból származó vágyaikat és magukat. takaros. Életstratégiájuk lényege. akinél az ulkusz rosszabbodása. ami állandó feszültséget tart fenn.

A teljesítmény és a siker Don Juanja egyszerre aktív és bizonytalan. amelyek általában a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság érzésével kapcsolódnak össze. Az ilyen személyt az autoritástól való szorongás és kilátástalan függőség érzése jellemzi. és fukarságról. agresszívan kergeti célját a függtelenség iránti kompenzáló igyekezet és az erősség önbizonyítása utáni állandó hajszában. de mindent együtt kell tartanom. Másoknál a székrekedés. az intoleranciáról. Székrekedés Az idült székrekedés a szorongó és lehangolt. és takarékosság triászáról és azok fokozódásáról beszél. Alexander azzal jellemzi magatarásukat. Freud az önfejűség. Legtöbbszőr szorongáskeltő és megterhelő helyzet a kiváltó ok.vezetést. elcsüggedt egyéneknél figyelhető meg. . a szeretet utáni hevez vágyakozást és a függőség és segítség iránti szükségletet. kapcsolatokban szegényes. valamilyen kedves ajándékozás kompenzációjaként fejlődhet ki. ami az enyém”. de ugyanakkor a tudattalanban ennek pontosan az ellenkezőjét találjuk. de belsőleg feszült. külsőleg ugyan nyugodt. „ semmit sem várok másoktól és ezért semmit sem kell adnom. A hiperaktív típus nem tud megnyugodni. Emocionális hasmenés: ez a leggyakoribb funkcionális zavar. rendszeretet. Vastagbél hipermotilitással jár együtt. túlzott követelményeknek van kitéve és az elismerésre való fokozott törekvéssel túlkompenzált gyengeség. pedantériáról. önálló vagyok.

Colitis ulcerosa. Ha a beteg elveszíti kapcsolatát a kulcsfigurával. illetve kényszerneurótikus élmény feldolgozás és magas szintű szorongás. A betegek személyiség képe nem egységes. nem specifikus gyulladás. ennek megfelelően választják a kapcsolataikat. elpirulás. valamint az agresszió feletti kontroll konfliktusa. érzelmekről keveset beszélnek. és perifériás érösszehúzódás.emésztő rendszer különböző részei lehetnek érintettek. pulzus labilitás. véres hasmenés. A bőr. de az egész gyomor. így mint gyászreakciót foghatjuk fel a colitis kiújulását. A betegek megpróbálják fenntartani a szigorú kontrollt impulzusaik fellett. önérzetük gyenge. váltakozó hasmenés és székrekedés. fekélyek. erős. a depressziós reakciókészséget. A Crohn betegségnél krónikus. Freyberger jellemzőnek tarja a colitiszes betegekre az infantilitást.Irritábilis vastagbél szindróma Ez a klasszikus bélzavar. de ugyanakkor erős vágy van bennük a gondoskodás és a függőség iránt. Személyiségkép: leginkább szimbiotikus struktúrával rendelkező családból származnak. a nárcizmust. fontos a pszicodinamikában az adás— kapás. Emellett fokozott izzadás. Akutan vagy lappangva kezdődő vastagbél megbetegedés. akkor azt tudattalanul a saját létének fenyegetésként éli meg. mint a központi idegrendszer ektodermális . túlérzékenyek a kudarcokra. de megfigyelhető egy depressziós alalpstruktúra. erős hasi fájdalmak. Bőrbetegségek. főleg a terminális ileumban. idönként nyálkás széklet tüneteivel jár. görcsök. haspuffadás. és az agressziógátlást.

az emberi kontaktusokban erős hajlam a passzív magatartásra. Gyerekként egy részük nyíltan kifejezte az ellenérzésüket.része. ----elpirulás . lúdbőrözés. sorompó a saját és a külső világ között. fontosak az emocionális stresszek. és ebben a bőrhöz tartozó képződmények is pl. vastag bőr van a képén. de benyomásokat előidéző szerv is lehet. izzadás. sok mindent érez Urtikaria –csalánkiütés. Musaph a betegek személyiség vonásait az alábbiakra osztja 1. harcias megjelenést mutatnak. Minkét csoport képtelen tolerálni a szeretet megtagadását és haraggal reagálnak az ilyen helyzetekre. és a személyiség zavarok. mivel a szemlélő a bőrt szépnek csúfnak láthatja. mások viszont legátolták az agresszív késztetéseiket és ellentétbe fordították. ugyanis minden észrevételezés alapszerve. A bőr pszichológiailag is az emócióinknak egyik leglényegesebb kifejezési szerve. Az anyai szeretet megfosztottsága megjelenhet. pl. Emellett érzékszerv. ettől rendkívül kedvesek és ez még intenzívebb a kritika vagy elutasítás hatására. bosszúállók. a haj érintettek lehetnek. hogy az ember pszichoszomatikus szerveként jelenjen meg. mint a bőr. viszketés. ég a pofám . elsápadás. Ezt a felnőtt életben is tovább viszik. Szinte egy szerv sem reagál olyan gyorsan a lelki megterhelésekre. nem tud kibújni a bőréből. . Képes arra. A másik részük panaszkodok. Ennél a betegségnél allergiás hajlam feltételezhető. A nyelv ezt remekül ki is fejezi. hogy biztosítani tudják a szeretet amire vágynak. A bőr határ szerv. a harag szimbolikus kifejezése lenne a csalánkiütés. különösen jól lehetővé teszi az ember állapotának megítélését.

nagy mértékű bizonytalanság a viselkedésben. csalódások és bonyolult. ahogy mondani is szoktuk. Viszketegség. fűszeres ételekre. nehéz terhes élethelyzetek szakaszaiban. szorongó függőség mások jó véleményétől. Rozacea. ínség.2. szerelmi kapcsolatokban erős sérülékenység. viszketek tőle. Az oknofilek a biztonság utáni irányultságukban minden kockázatot elkerülnek. kapaszkodóan függő jellegű tárgykapcsolatokra. kényszeres tetszés igény. 30-40 éves korban jelenik meg. nagy szorongási készség. ami a kellemes dörzsölést önbüntető vakarózásba fordítja át. A kedélyizgalmakra viszketés támadhat. gátoltak az agresszív viselkedésükben. 3. göbképződés. Kapcsolati magatartásukban törekszenek az oknofil jellegű. A betegek specifikus személyiségére jellemző a túl magas önbecsülés. Lokalizált bőrviszketés. Szexuális nyugtalanság. sürgetett étkezésre és különböző érzelmekre. csődök. vétkességérzés. 4. az arcpír és a mellek területén. A betegek fokozott válaszkészséget mutatnak meleg és hideg italokra. csekély toleranciával. Általánosabb nőknél. bosszúságok és félelmek előhívhatnak viszketést. Mindkét nemnél általánosak a diszfunkciónális heteroszexuális kapcsolatok. Súlyosabb lelki feszültség. megnövekedett véreresség. Végbélviszketés: Az anális aktivitás örömteli komponensét általában kiiktatja egy tudattalan bűnősség érzés. . Neurotikus rendszeretetre hajlamosak.

a reális vagy képzelt tárgyvesztések. a keringési típust. hidegség és emocionális stresszek. túl sok vagy túl kevés napfény. . vagy tehetetlen attitűdben jut kifejezésre. A fejfájás tipikusan akkor fejlődik ki. vagy provokatív viselkedés mögött. A tünetek erősödése lelkileg megterhelő helyzetekben gyakori. nyirkosság. és az izom összehúzódásból fakadó fejfájásokat. biztonságának. A szeretet elvesztésétől való szorongás hansúlyt kap. Mindezeket az indokolatlanul erős kisebbrendűségi. befolyásolható. egészségének fenyegetettsége provokáló tud lenni. bűntudati és szégyenérzetek alapozzék meg. a támogatás iránti igény egy alárendelő. a figyelem. A fejfájós betegek között megfigyelt konfliktusok intenzív és destruktív természetű ellenséges és agresszív impulzusokat foglalnak magukban. Néhány beteg esetében a szeretet. A rozacea általában olyan élethelyzetek után alakul ki. Másoknál ugyanez az igény rejtőzik az önérvényesítő. Fejfájások A fejfájás tünet és nem betegség. A gyerek felnőtt korában is függőségi kapcsolatokat alakít ki. amelyek szégyenkezést keltenek.állandó félelem a figyeléstől. amikor a beteg eléri a . Pszoriázis—pikkelysömör AZ örökletesség szerepe . két típusát szokták elkülöníteni. ambiciózus. fertőzések. Neurodermatitis Az anya—gyemek zavarának kifejeződéseként értelmezhetjük. a rozacea az állandó elpirulás állapotát repezentálhatja.

szenzoros és motoros zavarok is előfordulhatnak. Itt a fejfájás kezdete gyakran kapcsolódik össze egy specifikus stresszhelyzethez. hogy tolerálja elfojtott haragját. amely érzések áttöréssel fenyegethetik a tudatot vagy a felettes én elfojtó hatását. és az elfogadhatatlan szexuális törekvések által okozott krónikus szorongás állapotában vannak. Tiltott ellenséges. de lehet fejen belül is illetve gyűrű alakú. étvágy elvesztésével. reggeli merevség a . Ez az ellenségesség a bűntudat érzéséből keletkezik. Támasztó és mozgató szervrendszer zavarai. ami általában tudattalan és felelős lehet a fájdalomért. A legtöbb migrénes betegnek nincs lehetősége kifejezni a düh és harag érzelmeit gyerekkorukban. jellemző rájuk a perfekcionizmus. étvágytalansággal. Izom—összehúzódásos fejfájás. A migrén komplex reakció ami szorosan kapcsolódik a stresszteli helyzetekhez. Migrén típusú keringési fájdalom. az elfojtott harag. ami nem fejezhető ki szavakban. keringési tünetek. Ellenségeskedésüket az ambíció és a siker iránti törekvésekbe terelték. általában okosak. rigiditás. nagyon fejlett intellektuális képességekkel rendelkeznek. A fájdalom általában bilaterális. émelygéssel hányással. Bármelyik életkorban indulhat.képességei határát. krónikus fáradtsággal. Általában visszatérő egyoldali fájdalommal. Reumatoid artriszisz az izület közeli izomrészek fokozott tónusa. jellegzetes szöveti károsodással időnként gyulladásos folyamatok alakulnak ki az indulati levezetésnek pszichés akadályoztatása van. vagy agresszív érzések.

A betegség kezdődhet lappangva.. vagy hirtelen. Általános elhárító mechanizmusuk a tagadás. főleg azoknál. Huzamos ideig fennálló frusztrációt fejezhet ki a lumbágo. nehezen tudják kifekjezni az érzéseiket. Férfiaknál nem ritka a csőd ilyenfajta tudattalan demonstrációja. abnormálisan függővé válnak. konformista. módón „nyakasan” ragaszkodik egy helyzethez. Ágyéki gerinc: A lumbago valamely durva mozdulat vagy teher válthatja ki. ez rajzolódik ki a meghajlott gerincből. legyen hivatásbeli. Nyaki gerinc: ez hordozza az ember fejét. kétség.végtagokban. kényszeres személyiség áll a háttérben Mivel a betegség csökkenti a testi aktivitást. A páciensek anamnézisében gyakran találunk beszámolót a korai időszakban lezajlott anyai deprivációról. Én.szerveződés : éretlen. ez a szakasz tükrözi vissza az ember kedélyét. affektív torzulás jöhet létre. Pszichológia tényezők: mazochisztikus önfeláldozó. gyakran mutatnak felszínes önbizalmat. Gyász. gyenge én-struktúrát mutatnak. sokszor infantilis dependencia alakul ki. gyengeség hatására az ember magába roskad. vagy férfiassággal kapcsolatos. ez gyakran erős lelki megterhelés hatására alakul ki. Mellkasi gerinc: ez a mellkasi régiónak felel meg. akik az emberi kapcsolatokban bízva kerültek rossz helyzetbe. . Gerincbántalmak. gátolt. ha valaki konok. az ízületi károsodások szimmetrikussá szoktak válni és izomatrófia kíséri. súlyos szorongást mutatnak.

1. A falási epizódok nem következményei anorexia nervosának. Depressziós hangulat és önvádlás a falásroham után. Diagnosztikus kritériumok. A kontroll vesztés érzésével járó epizód titokban zajlik. önértékelését túlzottan befolyásolja a test alakja.-nál. amelyre az alábbiak jellemzőek --. 5. 8. Nem purgáló típus: egyéb kompenzáló viselkedést alkalmaz. mint koplalás. a görög büosz. falási. és a súlya. ez rendszeresen hánytatja. visszatérő falási epizód. purgáló típus. extrém teltség érzés. túlzott mértékű testgyakorlat. Két típusát jelölik: 1. ami naponta többször is előfordulhat.meghatározott időtartam alatt . mind az alkalmatlan kompenzáló viselkedés átlagban hetente kétszer jelentkezik.ÉTKEZÉSI ZAVAROK BULIMIA: jellegzetes túlevés. . amely jelentős szenvedést mobilizál. nagy mennyiségű étel megevése. vagy megzavarják és ez agressziót válthat ki. illetve a büo nagyító képző. hashajtóztatja magát. gyakori testsúly ingadózások. maga a kifejezés. ökör. hashajtókkal. három hónapon keresztül. melyek nagyobbak 4-5 kg. megpróbálja elkerülni az étel hizlaló hatását. az epizód alatt jellemző a kontroll elvesztése. betegesen félnek az elhízástól. önhánytatással. valamint limosz éhség szavak összetételéből ered. elalvás. megszűnéséhez hasi fájdalom. Mind a falás. zabálási epizódok jellemzik. 3. 6. 8. 2. Klinikai tünetek: A legmarkánsabb tünet a falásroham. 2.

elektrolit zavarok. az önhánytatás miatt. Kóros testsúly . Főleg nők betegsége. Az önkontroll deficitéhez tartozik a testsúllyal való állandó foglalkozás. perfekciónizmus. majd újra töltik a hűtőt. Személyiségjegyek: A külsö alak és a testsúly túlzott ellenőrzését. a belső jelzések helyett akülső megerősítésre való törekvés. Parotis. Gyakran AN-val indul. de nincs önvádlás. mensruáció elmaradása. hormonális zavarok.szerű viselkedések. de férfiaknál is van. A kontrollvesztés érzése alapvető tartozéka a tüneti képnek. gyomortágulat. így a bulimiások külsö kontroll személyiség típusba tartoznak. Év. még nyomjelző ételt is fogyasztanak. depressziós konfliktus feldolgozási mód. mint az AN. submandibuláris mirigyek duzzadtak. teljesítmény orientáció. Bulimia nocturna éjszakai falási roham van önvádlás.A falás rohamok gyakran rítus. önértékelési zavarok. Normál testsúly ANOREXIA Korai kezdet. ritkán ugyanazt az ételt eszik. majd a kórkép átfordul BN-be. Night-eating szindróma: éjszakai falásroham. lefolyása 4-5 év. 18 év. ez akár halálos kimenetelű is lehet. Nyelőcső sérülések. önhánytatás. K-vitamin hiány. BULIMIA Később kezdődik. emésztési zavarok. Testi tünetek: kézháton levő horzsolás. Kezdete ált 18. kényszeres vonásokra való hajlam. gyakran alterált tudatállapottal jár. Fogak zománc rétege megsérül. A BN tünetei érettebb személyiséget igényelnek.

A hajtóereje ekkor a hányás. stressz következménye is lehet. mi az amitől a páciens ilyen módón szabadul meg.Titkolt kerül. A hízás veszélye miatt a perfekcionista énkép megőrzése védekező manőverek következnek: önhánytatás. magáévá tenni. Szociális kapcs. hanem szorongásoldó hatásuk is lehet. . aszkétikus. ha a hányás mint elkerülési válasz elmaradna. unalom. A bulimiások cselekvés útján vezetik le feszültségeiket. Tagadják a szexualitásukat szoros családi Távolságtartás. Van szex partner. nem pedig a falásroham. feldolgozni. Én-ideál karcsú. elkerülő viselkedést mutatnak. a bulimiás epizódok megszűnnének.ban mások felé hatalomgyakorlá Önkontroll elvesztése Figyelem középpontjába Nemi jelleg nélküli. nőies. Erős autonómia igényük van kötelékek. Rosen és Leitenberg szerint a hányás. attraktív. A betegek megtanulják a hányás pozitív hatásait élvezni. A falási epizódok nem feltétlenül éhségérzet következményei. Az evés különböző frusztráció. dependensek. maga a hányás szimbolikája fontos itt. Multidimenzionális pszichoszomatikus betegség. teljes kontroll érzése. stb. míg az anorexiások gátoltak. hashajtás feszültség csökkentő funkciója alapvető fontosságú. mi az amit nem tud megemészteni. Impulzus-kontroll zavara. kellemetlen következmények nélkül.

Külön fejezet a bulimia és szexuális zavarok közötti kapcsolat. Speciális disszociatív állapotnak tekinthető a bulimia nocturna. a testsúly állandó figyelése közös a két evészavar típusban. alakját nem képes megfelelően megítélni. mert semmi mást nem vagyok képes kontrollálni. Az evéssel való kényszeres törődés. a bulimiások önhánytatása az anyáról való leválást. 3. A kornak. hinagóg állapotban . Másik analitikus elképzelés: a táplálkozás ösztöne a tápláló anya iránti vágyat is jelentheti. Az utóbbi években a bulimiás tünetek felfoghatók disszociatív jelenségként is. önértékelése sérült. Jelentős testséma zavar. leginkábbszexuális izoláció és homoszexualitás derült ki.Vannak szerzők akik az evészavarok kényszeres jellegét hangsúlyozzák. A táplálkozási ösztön a szexuális ösztön helyére lép. Az impulzus kontroll zavar mögött gyakran a következő kognitív torzulás mutatható ki. az áthelyezés és a regresszió útján. testmagasságnak megfelelő minimális testsúly fenntartásának visszautasítása 3. az anya elutasítását jelenti. . A betegeknek nagyobb a hipnotikus fogékonyságuk. 3. A soványság ellenére intenzív félelem az elhízástól. az evés uralkodik a betegen. ANOREXIA NERVOSA 1. módosult tudatban történik. „ kontrollálom az evést. Gyakran észleltek BN-ben szexuális zavarokat. Gyakori terápiás tapasztalat evészavar kialakulását szexuális frusztráció előzi meg. „ A valóság ennek fordítottja. Rothenberg.

beöntéssel foglalkozik. A fóbiás beteg fél az elhízástól és vonakodik enni. Két típusa van: restriktív típus. Testi tünetek: székrekedés. A nemi identitás annak a tudata. Falás. Sok esetben a táplálék és a test kontúrja szokatlan szimbólikus jelentőséget nyernek.A menstruációs ciklus elmaradása. ill. nő vagyok. alacsony vérnyomás. stb. Aggódnak az elhízástól. 3. A hisztériás karakterű szomatikus zavarokat alakít ki. A depressziós elveszíti az étvágyát.tisztulás típus. a személy teljesen a falással. gyengeség. érdektelenné válik az evéssel szemben. A nemi identitás a nemi szerep szubjektív élménye. PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK A szexuális identitás zavarai: lényegük az anatómiai szexuális jelleg és a nemi hovatartozás érzése közötti inkongruencia. szélsőségesen diétáznak. A nemi szerep mindaz. nem foglalkozik rendszeresen a falással. ami zavarja a táplálék felvételt. ill férfi mivoltát. a másodlagos nemi jegyek eltüntetéséről szól a diéta a szexus fel nem vállalható. amit az egyén mond vagy tesz. míg az SCH-s téveszméket alakít ki. megtisztulással. amelyben mások tudomására hozza női. a nemi szerep a nemi identitás nyilvános kifejeződése. vagy a megtisztulási procedúrákkal. alacsony szívritmus. . míg a kényszeres elmélkedik rítusokat talál ki. önhánytatás. szégyenteli. hashajtózás. enyhe vérszegénység. legalább három hónapon keresztül. hogy férfi vagyok.

vágy a nemi szervektől való megszabadulásra. a viselkedés és a kommunikációs stílus a másik nemre jellemző. organikus zavarok. vagy azt állítani. ő a másik nemhez tartozik. Lányoknál: erős vágy fiúnak lenni. férfiak néha megcsonkítják magukat. homoszexuális. Rendszerint nem kedvelik a saját nemüknek megfelelő ruházatot. Gyakran társul személyiség zavarhoz. Csak két évi folyamatos fennállás után diagnosztizáljuk. Az öltözködés. Rendszerint már gyermekkorban mutatkoznak az identitás problémák. kíséri szorongás. a másik nem foglalkozását űznek. hormonális beavatkozást. Diff. Lefolyása : aszexuális. transzvesztitizmus. feminin HO. TRANSZSZEXUALIZMUS : az anatómiai szexuális jelleg miatti diszkomfort és inadekvát érzés. vagy annak állítása hogy ő fiú. . melyet nem tartanak annak. szuicidium. Előfordulás ritka férfiaknál 2-8-szor gyakoribb. Gyakran kérnek sebészeti. Az anatómiai nemi jelleget szégyenli. depresszió. GYERMEKKORI SZEXUÁLIS IDENTITÁS ZAVAR Az anatómiai nem miatti kényelmetlenség érzés és a vágy a másik nemhez tartozni. depresszió amiért nem élhet másik neműként. ---képtelen lesz teherbe esni. A saját nemi szerveiket undorítónak tartják. mélyreható zavar a nemi hovatartozás érzésében. A női anatómia elutasítása—állítja hogy férfivá fog felnőni. Következmények súlyos szociális problémák. és ifjú korban szokott kialakulni. Diagnózis ---SCH. viszolyog.1. gyakran a másik nem ruháját viselik. a másik nem tagjaként való éltre. mert az ellenkező nemhez sorolják magukat. társas problémák.

valódi vagy szimulált szenvedéssel. egyet nem értő partnerrel való aktusra. vagy lesz pénisze Kezdet a pubertás előtt. ezek nélkül a valódi szexuális élmény. hogy elfogadhatatlan szexuális hajlamaik vannak. néha bűntudat. női küllemre törekvés. gyakran kisegítő kellékek és szerepleosztás is megtalálható. a szexuális izgalom nonhumán tárgyaira.--. Kezdet pubertás előtt. A férfi anatómia elutasítása. 3. Általában nem tartják magukat betegnek és csak szociális konfliktusok kapcsán kérnek segítséget. Zavart a kölcsönösen kielégítő szexuális viszony. kielégülés nem jön létre. Fiúknál : erős vágy lánynak lenni vagy állítja ő lány. Női foglalatosságok kedvelése. --. Társul a mások megítélése miatti problémák egész sora.van. megaláztatással sújtott partnerrel való szexuális aktusra. állandóan és az akarattól függetlenül fennállnak és kiterjedhetnek: 1.nem fejlődik ki a melle. ezért a koitáis és maszturbátoros fantáziákban is mindig jelen van. gyakoriak a személyiségzavarok. ---. PARAFILIÁK A szexuális ixgalomhoz szokatlan vagy bizarr képzetek. női ruhába öltözés. Ezek következetesen. A parafiliás helyzet szükséges a szexuális izgalomhoz. 2. depresszió amiatt.kényszerítő vágy lányokkal együtt játszani. A nemi szervei undorítóak és elfognak tűnni. szégyen. cselekmények kellenek. kényszerített.nincs vaginája. és a nem erotikus feszültség sem enyhül. .

Kezdet adoleszcens korban. amely eleinte szexuális izgalom elérésére történik. Hajlamosít az a szokás. gyakran valamely gyerekkorban szeretett személyhez kötődik. TRANSZVESZTITIZMUS Rekurrens ás állandó igyekezet a heteroszexuális férfi részérőlnői ruhába öltözni. rendszerint egyértelműen férfias a küllem. ritkák a homoszexuális próbálkozások. ha transzszexualizmus is fennáll nem diagnosztizáljuk. mint az egyetlen vagy előnyben részesített módja a szexuális izgalomnak Nem fetisizmus. néhányuk nőként igyekszik élni. náha a ruhák okozta izgalom alábbhagy. ennek megakadályozása súlyos frusztrációt okoz. Általában idővel egyre gyakoribbá állandóvá válik. melyekbe felöltözik. felnőttkorra válik teljessé. eleinte csak titokban és részlegesen. hogy a fiúgyereket büntetésből lánynak . és az sem ha a tárgy eredetileg szexuális stimulálásra szolgált. Ha ni8ncs átöltözve. de nőkkel való kapcsolatok is gyérek. Általában nőnek öltöznek. A kedvenc ruhadarab önmagában is erotikus lehet. azaz átalakul transzszexualizmussá. ha ezek a tárgyak kizárólag női ruhadarabok. maszturbálással. hiányában erekció képtelenség áll elő.Fetisizmus: lényege élettelen tárgy—fétis –használata. A szexuális aktus korlátozódhat csupán magára a tárgyra. de az átöltözés szorongásoló hatású marad. haj. krónikus szokott lenni. Gyerek vagy kora serdülőkorban kezdődik. nőként viselkednek. vagy része lehet a partnerrel folytatott aktusnak. ritkábban köröm. nőies küllemet preferálnak. később az aktusnál is használhatja. Az alapvető orientáció heteroszexuális. ilyenkor feltétlen szükséges. A fétis leginkább ruhadarab. eleinte maszturbációra.

de adoleszcenseknél ez a korhatár nem döntő.öltöztetik. ZOOFÍLIA Állatok felhasználása. mint a szexuákis izgalom preferált vagy kizárólagos módja. Évvel fiatalabbnak állapították meg. szexuális izgalom elérésére. szexuális izgalom elérése céljából. Általában nem veszélyesek az áldozatra. Néha expozíció közben maszturbáció történik. vagy kizárólagos mód. Homoszexuális formája 13-28%. általában fiatal felnőtt korban kezdődik. PEDOFÍLIA A pubertás gyermekkel való szexuális aktus. illetve a közösülés tárgya. mint ismétlődő. vagy fantázia. de a meglepetés és megrettentés szándéka sokszor tudatos vagy majdnem tudatos. stressz hatására fokozódik. EXHIBICIONIZMUS A nemi szervek ismételt expozíciója gyanútlan idegenek előtt. Gyakorlatilag csak férfiaknál fordul elő. heteroszexuális forma 7-14%. VOYEURIZMUS . Önkényesen a gyermek korát a pedofíl személynél legalább 10. még fiatalabb gyerekekhez vonzódnak.. Az orientáció kétszer gyakoribb az ellenkező nemű gyerekek felé. Leginkább középső felnőtt korban kezdődik. további szexuális tevékenység kísérlete nélkül. Gyakran maga az aktus nem történik meg csak nézegetésből simogatásból áll. Előfordulhat még differenciálatlanabb érdeklődés.

milyen zavarban lennének ha megtudnák. 1. Lefolyása krónikus. általában zsúfolt helyeken. Rendszerint felnőtt korban kezdődik és krónikus. MAZOCHIZMUS A szexuális izgalom létrehozása szenvedés útján. vetkőző. a szexuális izgalom elérésének preferált és kizárólagos módja. de csak később felnőtt korban manifesztálódnak. megkötözés. vagy szexuális aktust ismétlődő meglesése. Fizikailag károsító. megsimogatja. megveretés. Legtöbbször férfiaknál fordul elő. Közben maszturbáció történik. ahol a bántalom ténylegesen bekövetkezett. Általában serdülő korban kezdődik. kiszolgáltatottsága. hogy meglesték őket. később csökkenhet a vágy. egyéb szexuális szándék nincs. hogy másokat akaratuk ellenére megérintsen. Megaláztatás. A mazochisztikus fantáziák már gyerekkorben is előfordulnak. közben szexuális fantáziái vannak.Meztelen. mint a szexuális izgalom előidézésének preferált vagy kizárólagos módja. súlyos formában ez lehet a kizárólagos szexuális aktivitás. teljesen meg is szűnhet. 2. vagy életveszélyes aktivitásban való szándékos részvétel szexuális izgalom előidézése céljából. . két formája van. A lényeg a meglesés. tömegközlekedési eszközökön kerül sor. gyakran élvezetet okoz a megfigyelt személyek gyanútlansága. hozzájuk dörgölőzzön. megaláztatottsága. FROTTŐRIZMUS Visszatérő és erőteljes szexuális sürgetést érez. egyetlen jól dokumentált ilyen epizód is elég a diagnózishoz. vagy más módon való szenvedés.

A szadisztikus fantáziák már gyermekkorban jelen lehetnek. ha a diszfunkció kizárólag organikus tényezők következménye. vagy más mentális betegség része. 2. Egyetértő patnerrel. maradandó testi sértést okoz. PSZICHOSZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális magatartási ciklus appetitív és fiziológiás változóinak gátlása. appetitív: vágy és fantáziák a szexuális aktivitásra. Nem mindig ez képezi a fő panaszt. a tenzió oldódásával és a perineális illetve a medence izmok ritmikus kontrakciójával. de a klinikai kép domináns része. a megalázás kombinálása szimulált vagy enyhe fizikai fájdalommal. és társuló fiziológiai jelenségek 3. 1. Egyet nem értő partnerrel ismételt szándékos cselekedet. excitatív: a szexuális izgalom szubjektív élménye. eufória. Maga a szexuális magatartásciklus a következő fázisokból áll: 1.SZADIZMUS Pszichológiai vagy fizikai szenvedés okozása a másik személynek szexuális izgalom előidézése céljából. 4. három formája van. Elkülöníteni a nemi erőszaktól kell. izomrelaxáció. Férfiaknál . Egyetértő partnerrel súlyos fájdalmat. / fizikális betegség. Nem alkalmazható. relaxáció: teljes elernyedés. 3. 2. A családban a brutalitás mindig kimutatható. gyógyszer / következménye. a szexuális kéjérzet csúcsa. ahol nem a szenvedés váltja ki a szexuális izgalmat. a tényleges forma kora felnőtt korban kezdődik. orgazmus.

többszörös előfordulás esetén valamennyit jelöljük. életkörülmények viszonylatában a szexuális vágy gyakorisága és intenzitása különböző. a szexuális vágy perzisztens és nagymértékű gátlása. Majdnem mindig kialakul a kudarcélménnyel kapcsolatos önmegfigyelés. tartósság. gyakran együtt jár más zavarokkal. Klinikai vélemény a kor. szubjektív panaszok. ha az egyénnek vagy a partnernek jelentős szenvedést okoz. Általában mind a szubjektív örömélmény. korlátozódhat egyetlen epizódra. önvád. Erre utal a perzisztens – állandó és a rekurrens—visszatérő jelző. testi egészség. . nem. Társulhat: homályos elégedetlenség. Ténylegesen csak akkor diagnosztizálható. A kritériumok nem határozzák meg pontosan hány esetben kell a zavarnak előfordulnia a diagnózis felállításához. Lefolyása változó. Appetencia gátlás : 1. de relaxációban ritka. teljes vagy részleges.erektilis refrakter priódus. szégyen. és más területre is kiterjedő káros hatások együttes figyelembe vételével. mind a szexuális teljesítőképesség zavart szenved. ezt a klinikusnak kell megítélnie a gyakoriság. Minden ide tartozó zavar lehet elsődleges és szerzett. szomatikus panaszok. a szexuális partner reakciója iránti extrém érzékenység. és a szexuális kommunikáció újabb zavaraihoz vezethet. frusztráció. depresszió. Ez azután tovább rontja a teljesítményt. bár az is előfordulhat nincs más kóros jelenség. ami a szexuális aktivitás kerüléséhez. A gátlás több fázisban egyszerre is felléphet. vagy jelentkezhet rekurrens epizódokban. generalizált és szituatív. nőknél azonnali készség újabb stimulációra.

---. de képtelenek erre az aktus kapcsán. néha képesek klitorális orgazmusra. Dyspareunia functionális: az aktus közben rekurens és állandó genitális fájdalom. gyakran társul excitációs gátlással is. Nem kizárólag organikus faktor vagy más mentális zavar okozza. de lehet kóros gátlás is. mind férfiaknál. vagy teljes elmaradása ejakuláció retarda .nőknél a kongesztív—lubrikatív válasz teljes vagy részleges elmaradása Anorgazmia: Nőknél az orgazmus rekurens és állandó elmaradása. Frigiditás / 1. vagy más mentális zavar. a kapcsolat jellegét. --. amely kellő excitációt hozhat létre. Gyakran társul excitáció gátlással. a kort. vagy részleges képtelensége az aktus végéig. az akaratlagos kontroll rekurrens és állandó képtelensége miatt. Férfiaknál: az orgazmus rekurrens és perzisztens elmaradása adekvát excitáció után. vaginizmus. elégtelen lubrikáció. Excitáció gátlás / impotencia. a szexuális tevékenység során az excitáció rekurrens és perzisztens gátlása. adekvát intenzítású és tartalmú szexuális aktusban. mind nőknél. figyelembe kell venni a gyakoriságot. A kontroll kérdése fontos. Ejakuláció praecox : Az ejakuláció a kívántnál hamarabb következik be.2. Atípusos pszichoszexuális diszfunkció : A fentiekbe nem sorolható . az elkülönítés időnként nehéz. Nem kizárólag fizikai zavar.férfiaknál az erekció kialakulásának vagy fenntartásának teljes. azaz az orgazmus késése. bizonyos esetekben ez normál variáns.

melyet az egyén határozottan nem kívánatosnak. ezek gyakran olyan erősek. eközben tartós homoszexuális orientáció. egyébként normális fiziológiai működés mellett. néha erre nem is került sor. Don Juanizmus. de ezekben a fizikai kielégülést gyakran az erős negatív érzelmekből eredő érzelmek kísérik. Társul: magányosság. vagy fenntartása. Szuicid veszélye lehet. Csak azokra vonatkozik. ilyen kapcsolatok kialakítása.zavar. az erotikus érzések hiánya. bűntudat. és depresszió. EGYÉB PSZICHOSZEXUÁLIS ZAVAROK Énidegen homoszexualitás : A heteroszexuális ingerlékenység vágya. Ezeknek a személyeknek gyenge vagy hiányzó a heteroszexuális ingerelhetőségük. ALVÁS ZAVAROK . hogy a homoszexuális tevékenység csak fantáziákra korlátozódik. nimfománia Stb. rövid átmeneti aggodalmak a homoszexuális impulzusok miatt nem tartoznak ide. Máshová nem osztályozott pszichoszexuális zavarok : amelyet az előző kategóriákba nem lehet osztályozni. szégyen. pl. ilyenkor ismeri fel saját homoszexuális tendenciáit. Kezdet késő adoleszcens. szubjektív szenvedés forrásának él meg. mert a heteroszexuális impulzus túl gyenge volt. rendszerint heteroszexuális kapcsolatokban sikertelen tapasztalataik voltak. amikor már internalizálta az ezzel kapcsolatos negatív attitűdöt. akikben a szexuális orientáció megváltoztatása állandó és központi kérdés. Általában erős vágy van a családi éltre és a gyermekre. Legtöbbször aktív homoszexuális kapcsolatban vannak.

az enyhe álmosságtól kezdve a normál aktivitás folytatásának teljes képtelenségéig. életünk egyharmadát átalusszuk. teljesítmény zavar. mint mások. ha .Az inszomnia nagyon elterjedt panasz. hajnal 1-4-ig. magasabb a pszichiátriai zavarok előfordulásának aránya és általában növekszik a morbiditás. szorongóbbak. ez azt mutatja az alvás az egyik legfontosabb szükséglete az emberi szervezetnek. mind másoknak. Az alvás megfosztott embereknek igen sok féle tünetük van. Úgy tűnik sokkal mérgesebbek. Egész nappali működésük szintje csökken. vagy délután 13-16-ig. Az alvás megvédi a szervezetet a kimerültségtől. Ezzel a funkcióval nem tudatvesztés áll be. A nappali aluszékonyságról panaszkodó betegeknek közel fele balesetet szenvedett már. Az alvás zavar legfontosabb vonatkozása a másnapi tevékenységre gyakorolt hatás. és deprimáltabbak. A fáradtsággal kapcsolatos közúti balesetek csúcspontjai a napközbeni álmosság csúcspontjainak felelnek meg. Az alvás megvonás nagyon súlyos következményekkel jár. figyelem zavar. demoralizálódnak és potenciálisan kockázatot jelentenek mind maguknak. Az alvásban új erőt gyűjtünk másnapra. A nappali teljesítmény károsodása nagyon széles skálán mozoghat. mégis rugalmas kapacitású tárolóelemhez hasonlítják. amelyet mindig újra fel lehet tölteni. Az emberi idegrendszert olyan behatárolt. a rossz alvás krónikus fáradtsággal társul. fokozott esékenység. a legfontosabb tényezői a közúti és üzemi baleseteknek és az ezzel kapcsolatos halálozásnak is. Lehetővé teszi az emberi szervezet életfontosságú regenerációját és ellazulását. hanem akaratlanul zajló központi – vegetatív szabályozások jönnek létre.

amelyek egymással nem cserélődnek fel.a korábbi feszültsége már elhasználódott.igényt „ mutattak és átlag felett sokat álmodtak. Általánosan meg kell különböztetni az alvást és az álmodó alvást.szakaszban vagyunk. olyan helyzetbe kerültek nem tudtak normálisan reagálni. Teljesen elernyedtek és oldottak az álmodó alvás. Ugyanakkor a REMszakaszban a külső ingerek érzékelése közel az érzéketlenségig letompul. már néhány álomtalan éjszaka után nagyfokú idegesség fejlődött ki. Ez a hullámzó mozgás éjszakánként 3-5-ször ismétlődik. ciklusokra osztódik. Az éjszakai alvás periódusokra. míg az alom tartalom egyre hosszabb lesz. Kísérletesen meg tudták állapítani. Az életkor előre haladtával ez csökken. ebben a szakaszban az agy működése inkább az ébrenlét állapotához. miközben az alvás mélysége egyre csökken. mint egyéb alváshoz hasonló. ahogy az ortodox alvás a testi egészséget. majd mély alvási és végül álmodó alvási fázis alakul ki. Klinikai szempontból az alvás zavarokat objektív és szubjektív csoportra osztják. szemünk állandóan mozog. nemcsak alvásvédelmező. Az elektromos agyi aktivitás mérései szerint. a test rendkívül ellazult. Az objektív tüneteknek három típusát különítik el 1. Ezután középmély alvási. A legmélyebb alvás nem szükségképpen a legpihentetőbb. A REM. A rákövetekző. de óvja a lelki egészséget. Az álmodás minden ember számára létszükséglet. Az álmok tehermentesítenek a nappali pszichikus konfliktusoktól. zavartalan éjszaka ezek az egyének szokatlan „ pótlás.szakaszban élünk át álmokat. Az elalvás zavara esetén a lefekvéstől az álomba merülés ideje . vagyis a REM. Az elfáradásra és elalvásra könnyű alvás fázisa következik. ezekben változik az alvás mélysége.

éjszaka izzadnak. A szubjektív alvás zavar mögött számos probléma húzódhat meg. Narcolepsia: Ellenállhatatlan elalvási rohamokkal jár. emocionális problémák. de gyakrabban mechanikus. hipertóniás. 2. az életvitelt hátrányosan befolyásolják. hánykolódnak. gyógyszerek. vagy lerövidül. 3. Hiperszomniák: ez még ritkábban jelentkezik. 2. valamint éjszakai periodikus légzés jellemzi. majd hirtelen megnyitása. állandó panaszt okoz. vagy az ébredés elhúzódása. és a munkában. életmód. hogy a beteg ébredés után képtelen akaratlagos mozgásra. általában 5-30 percig tart. vagy másnapi fáradság képezi a leggyakoribb panaszt.nyúlik meg. Az ébredés zavarai vagy korai ébredés. Ezeket a tüneteket összefoglaló néven inszomniának is hívjuk. a tünetek legalább egy hónapja fennállnak. A tüneteknek egy hónapon belül legalább 3-szor előfordulnak. 3. gyakoriak a hipnagóg hallucinációk. rossz minőségú alvás. amelyek nem az elégtelen alvás következményei.. Az éjszakai periodikus légzés lehet centrális eredetű. A beteg többnyire kövér. Az átalvás zavara éjszakai felébredésekkel jár. 4. a nappali álmosság. amely a felső légutak szelepszerű elzáródása. kritériumai: 1. előfordulhat. Kialakulásában szerepet játszhat az életritmus megváltozása. az alvás azonnal REM-fázisba megy át. életvitelben nehézségeket hoz létre. Az alvás szubjektív zavaraihoz tartozik a „ rossz álmok „ élménye is. erőteljes horkolással. alkohol. Az apnoés időszakban az agy oxigénellátása hiányos. szubjektív szenvedést okoznak. elalvási rohamok. Obstruktív alvási apnoe : a beteget napközben álmosság és elalvás. tartós fennállása kognitív zavarokat . Elégtelen alvás.

El kel különíteni az epilepsziától. arca kifejezéstelen. Az alvás zavaroknak három nagy csoportját különítik el. a felelősség. időskorban néha előfordul. utólag nem emlékszik semmire. félelmeiktől és minden napos gondjaiktól elhatárolódni. Ritka felnőtt korban. Éjjelente ébren tépelődnek. Többnyire gyerekeknél jelentkezik. járkál. helyzetétől kezd szorongani a páciens. Gyakori. Az átalvási zavarok alapját a tudattól távoli konfliktusok képezhetik. főleg pszichomotoros rohamok okozhatnak hasonló tüneteket. munka túltrheltés. nehezen ébreszthető. neurotikus talajon.szindrómával jár együtt /obesitás. A disszomniák. agresszív indulataik nem kontrollálható számukra. . Képtelenek kikapcsolni szorongásaiktól. pszichiátriai alvászavarok. orvosi. A jelenség az alvás mélyebb stádiumaiban és az éjszaka első részében jelentkezik. vagy sorscsapások. paraszomniák. Az alvási apnoe típusos esetben Pickwick. hogy már magától az alvástól.fázisban felléphetnek. a leküzdhetetlen konfliktusokon. Az alvajáró nincs ébren. Paraszomnia az alvás folyamatának minőségi zavarai. összrendezett cselekvéseket hajt végre. Disszomnia olyan alvás zavar. ami vagy alvásindítási vagy átalvási vagy napközbeni túlzott aluszékonyság tüneteit hozza létre. kapcsolatot nehéz vele létesíteni. a szokatlan élmények.okozhat. emiatt riadhatnak fel. amelyek mind a lassú hullámú alvásban. mind a REM. hipoventillációs szindróma / Az elalvás zavarokat általában tudatközeli konfliktus képezi. éjszaka alvás közben felkel. a szorongásos. ami ágyszorongássá fokozódhat.

aktivitás zavarát. téveseszméket és hallucinációkat hoznak létre. amely a kedély. Klinikai ismérvek. asszociációk.epilepsziánál sztereotip mozgások jellemzőek. vagyis a valóságtól való elszakadását és az ennek nyomán kialakuló autizmusát. vagy bizzaréria jellemzi. beszükült. amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek. . EEG döntő. ezek gyakran önvédelmi funkciót töltenek be. a negativizmust. és a stuport sorolta.. másodlagos zavarokként a hallucinációkat. hasadt elmét jelent. és a személyiség hasadására tette a hangsúlyt. Olyan betegség csoport. vagy nem a helyzethez illő affektív válasz készség és a mások irámti empátia elvesztése. Bleuler a tünetek hierarchikus elrendezését fogalmazta meg. Magát a schizofrénia kifejezést Bleuler vezette be 1911-ben. az asszociációk és az akarat zavarait sorolta. Általános jellemzők: BleulerA SCHA három elsődleges tünetét írta le affektus. Az ehhez társuló kedély változások: az ambivalens. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik. A viselkedés elzárkozó. Pavor nocturnus : a lassú alvás stádiumában fellépő zavar SCHIZOFRÉNIA Az SCH. a gondolkodás. az elsődleges tünetek közé az affektus. regresszió. Valamint az érzelmekben és kezdeményezésben megnyilvánuló ambivalenciáját. míg szomnambulizmusban összetett cselekvések jelennek meg. hangsúlyozza a beteg dereisztikus attitűdjét. és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg.

Bleuler a betegséget a saját hasadási elméletéből vezette le. már nagyon korai életszakaszban. Schneider által leírt elsődleges tünetek a saját gondolatok hallása. az identitás vesztés . saját gondolatok külső erők által való konrtrollálásának élményét stb a téveszméket . hallási hallucinációk. Szenzitivitás: az SCH érzékenyebb másoknál. a depresszív és eufórikus hangulat hullámzások és érzelmi eltompulás tartozik Szimbolizmus az SCH egyik legjellegzetesebb tünete. az affektus megszűnik adekvátnak lenni. Az én. agondolatok. asszociációk széttöredeznek. nyugtalanság— zavartság. a viselkedésben.határok elvesztése: identitása összefolyhat a körülötte levő világ bármely tárgyával. A másodlagos tünetek közé a hallucináció. rendszerint a kívülállónak nehéz megérteni. képzetszövésben és beszédében. elveszítik jelentésüket.valószínű a szenzoros. idegenség érezhető. irányítottság élményét foglalják magukban. szomatikus hallucinációk. és érzelmi ingerekre fokozott válaszkészség és túlzott érzékenység. A túlzott elzárkózása úgy is magyarázható mint a túl erős ingerekre. csökkentéssel kialakított védekező magatartás. érzelmi távolság tartás. szerinte a cselekvési impulzusok egy sor egyenértékű potencialitásra esnek szét és a személy ennek következtében elszakad a realitástól. ez gyakran bizarrnak tünik Szociális elzárkózás mindig jellemzi a szociális megközelíthetetlenség.így a Bleuler-féle ScH fogalmat a négy A-betűs rendellenességnek említik. nehezen vesznek fel másokkal kontaktust.

hatalmas szervezetek irányítják. vagyis kulturális környezetének nem részei. töredezettek. Jellemző az elvont összefüggések. a beszéd érthetetlenné válik. Nem képes megkülönböztetni a valóságban fontosat az irrevelánstól. bizarrak. a beteg . Gondolatok nem a sajátjai--. Saját gondolatokat közvetítődnek a külvilág felé— gondolatközvetítődés. A saját autisztikus fogalmaiban gondolkodik. Változékonyság: viselkedése percről percre változhat. a valósággal való kapcsolat nyomán kialakuló zavara a pszichózis. abszurdak.gondolat behelyezés Valaki a gondolatait elmozdítja ---gondolat elvonás Külső erő kényszeríti rá irányítottsági téveseszme. Pl. vonatkoztatásos. téveseszmék. Nagyzási teveseszmék. és raciónális okfejtéssel nem korrigálható. metaforikus megfogalmazások konkretizálásának készsége.A téveseszmék többfélék. amikor a beteg különféle eseményenek. nincs semmiféle realitás alapjuk. teljesen összefüggéstelenül beszél. TÜNETEK A gondolkodás tartalmi zavara: téveseszmék. tárgyaknak. Vallási téveseszmék A gondolkodás alaki zavarai: a beteg azonosnak tekínthet két dolgot. Leggyakoribbak az üldöztetéses. érvel önkényes logikai szabályokat állít fel.deperszonalizációs élményeket idéz elő. üldözik Szomatikus téveseszmék. súlyos esetben inkoherencia léphet fel. személyeknek különös és szokatlan jelentőséget tulajdonít. az asszociációk fellazulása. amelyek olyan téves elképzelésekm amelyek a betegre nézve idioszinkráziásak. az ilyen leblokkolás percekig is eltarthat. A másik jellegzetesség a gondolatok áramlásának hirtelen elakadása. amelynek csak bizonyos sajátosságai közösek.

bizsergető égő érzések sajátos cönesztopátiás hallucinációk. echolalia. A gondolkodás alaki zavarai jelentősen befolyásolják a beszédet. közvetlenül a betegnek szólnak. Auditoros hallucinációk. kommentálják a viselkedésüket. .napig funkciónáli gátlás alá kerül 6. túlzottan formális. ugyanazon szó értelmetlen ismételgetése. kevés információ van benne. valamennyi érzékelési modalitásban megjelenehetnek.zavarttá válik. elnémulás a beszéd néhány óráig. nem pedig kommunikációs eszköz 3. nehezen tudja koordinálni a viselkedését. több hang is egyszerre. zörejeket. szellemek. Taktilis hallucinációk. Gyakran úgy éli meg valaki kiragadta a fejéből a gondolatait. kívülről hangokat hallanak. túl abszrakt. Láthatltan erők. A beszéd erősen konkretizál és szimbolizál. hogy a beszéd szegényessé válik. vagy sztereotip. teljesen új kifejezéseket alkot 5. A percepció zavarai: Leggyakoribb a külsö inger hiányában fellépő érzékelési élmények a hallucinációk. bizarr megfogalmazásban. verbigeracio csak krónikus betegeknél fordul elő. stb. inkoherencia. 8 mesterkélt beszéd. sugarak. túl konkrét. homályos. előfordulhat. Ritkán előfordulnak kinesztéziás íz és szag hallucinációk. régi módi beszédet használnak merevek és mesterkéltek. Krónikus betegeknél fordul elő a gondolatok perszeverálódása. 1. parancsot adhatnak utasíthatnak. 4. az SCH-s számára a beszéd önkifejezés eszköze. neologizmák. visszhang válasz ugyanazokat ismétli 7. 2.

a hang monotonná válik. hogy a SCH-s élmények bejósolhatatlan sokfélesége miatt megtörik a a vizuális világ Gestalt-jellege. az arc mozdulatlan. A másik jellegzetes érzelmi zavar. vagy rettegés fogja el. hangulatokat. mindenséggel való egybeolvadás oceanisztikus érzése. apátiásnak. a saját személyiségének széthullásának élménye. inkább organikus vagy affektív kórképekben fordulnak elő. . nincs összhangban beszédével. düh. A beteg közönyösnek . míg az SCH-ban egyfolytában. elsivárosodása. megszűnik az empátia. ez túlzott érzékenységet hoz létre. gondolataival az érzelem. gyakori a test megváltozásának élménye. úgy látja a világot percről percre változik a világ.A vizuális hallucinációk ritkábbak. megmagyarázhatatlan dühkitörések jöhetnek létre. elsősorban éjszaka. A hallucináció szinte teljesen lekötheti a beteg figyelmét. létezés értelmében elbizonytalanodik. hosszas párbeszédbe kezd a hangokkal. vallási extázisok. ezek a betegség akut szakaszaiban lépnek fel.. befolyásolja a viselkedését. hanem maga is előidézhet furcsa érzelmeket. Az affektus zavara: gyakori tünet az érzelmi válaszkészség csökkenése. sekélyesnek látszik. pl a mindenhatósági érzéssel kísért egzaltációs állapotok. vagy a nap meghatározott részében. amelyek normális körülmények között ritkán alakulnak ki. az érzelmek ellaposodása. kiszámíthatatlan. Jellegzetes percepciós zavar. Az én-érzet zavarai: az én-határok elvesztése. az oda nem illő érzelmi reakció. A SCH nemcsak a külső ingerekre adott érzelmi reakciókat változtatja meg. a beteg arról számol be nincsenek is érzései. a beteg nem érzi azonosnak önmagát. előfordul hirtelen nevetés.

negativizmus: minden látható ok nélkül megszakítja az együtt mükődést. a szociális szerepfunkciókat. kifejezések ismételgetése. A pszichomotoros viselkedés zavara: AzSCH-s viselkedésében bekövetkező váltózások lehetnek mennyiségi és minőségi jellegűek. kezdeményező kedve. kataton típusban. célirányos viselkedés valamilyen zavara mindig jeln van. katalepszia. A külvilággal való kapcsolat zavara: a beteg visszavonja magát a külvilágból. . Minőségi változás: a beteg viselkedése rosszul koordinált. inadekvát. 4. viaszhajlékonyság 3. 7. stupor állapotok. gesztusok. Echopraxia: leutánozza az általa figyelt másik mozgását. ügyetlen. Testi tünetek: nincsenek kórspecifikus testi tünetek. képtelen. vagy pont az ellenkezőjét teszi. 8. kiszámíthatatlan. hogy logikusan végig vigyen egy cselekvésort. miközben rendkívül izgatott.ronthatja a munkát. vagy gesztusait. figyelme kívül marad súlyos sestben ez autizmus. mozgások. csökken az energia szintje. kérdések. a megjelenés és a modor leromlása. látszólag értelmetlen és céltalan. akut szakaszban nagy fokú izgatottság. elmerül a saját világában. Katatóniás izgatottság. az akarat rendellenességei: az önindította. merev. sztereotip viselkedés: krónikus SCH-ban észlelhető. akár teljesen meg is szűnhet. 5 automatikus engedelmesség: a beteg robot szerűen mindent végre hajt. excentrikus. sztereotíp mozgást végez. modorosság 2. ami veszélyezteti a beteget és a környezetét is. Magatartási tüntetek a követekezők: 1. de gyakran . 6. spontaneitása.A szándék.

inadekvát érzelmek. a társas kapcsolatok és az . bizarr gondolatok. nehéz a kezdetet datálni. súlyos dezorganizáció. Aktív szakaszban a pszichotikus tünetek az uralkodóak.. álmodozó. Funkció hanyatlás: Mindig több területen hanyatlik a napi tevékenység. Sokat olvas filozófia könyveket. kommunikációs zavarok... a téveseszmék. a munka teljesítmény. elsívárosodás.hát . zárkózott. szociális elzárkózás. mint téveseszmék fennmaradhatnak. illogikus gondolkodás.panaszkodnak fej. inkoherencia. ápolatlanság. szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. A betegség rendszerint adoleszcens. különösen rossz prognózis ha lassan. Prodromális szakasz: az aktív szakaszt előzi meg. vagy fiatal felnőtt korban kezdődik. emésztési nehézségekről. hallucinációk. A betegség aktív szakaszát egy reziduális fázis követi. excentrikus. ez hasonló a prodromális szakaszhoz. passzív gyerek. ritkán gyanakvó. A környezet gyakran a személyiség megváltozását mondja.. különös viselkedés. Premorbid személyiség: Általában csendes. több éven keresztül bontakozik ki. . gyengeségről. vagy katatóniás viselkedés. bár az affektív eltompulás. de már nem kísérik erős affektusok. eltompulás. szokatlan perceptuális élmények.fájdalmakról. szerep funkciók romlása.váll. asszociációk fellazulása. Lefolyásának jellegzetességei. lappangva. hanyatlik a színvonal. kamasz korbanés felnőttként introvertált. Egyes pszichotikus tünetek.. A prodromális időszak rendkívül változó.

Két altípusa van. automatikus engedelmesség. Komplikációk : a szuicidum a legnagyobb veszély. mozgáskezdeményezése. modorosság és viaszhajlékonyság. izgatott katatonia: szélsőséges pszichomotoros nyugtalanság jellemző. kiabál. a betegség epizódok között a képesség kiesések helyreállhatnak. Diagnosztikai kritériumok . majd hirtelen minden kiváltó ok nélkül destruktív erőszakosság tör ki rajta. KATATONIÁS TÍPUS Lényedi vonása a pszichomotorium súlyos zavara. ezek inkoherensek. vagy ül hosszú ideig. negativizmusból. TÍPUSAI Kraepelin írta le a SCH. de ezt a DSM kizárta mivel nincsenek jelen a SCH jellegzetes tünetei. 2. izgatottságból. 1. Mozdulatlanul áll. a teljes kimerültségtől az ezméletüket veszíthetik. Bleuler később hozzá tette a SCH. megállás nélkül beszél. Kísérő tünetek a sztereotípiák. amely állhat stuporból. de mindenképpen jelentősen csökken spontán tevékenysége. Viselkedését inkább a belső ingerek befolyásolják.önmagával való törődés. könnyen kárt tehet másokban. önmagában. zárkózott katatonia: a teljes stupor állapotában lehet. echopraxia. simplex típusát. sztereotipia. hebephreniás és paranoid típust. merevségből. különösen gyakori az elnémulás a mutizmus.három alaptípusát: katatoniás. Megnémulás negativizmus.

viselkedés furcsaságai. az oda nem illő. vagy attól fél homoszexuálisnak gondolják.1.Katatoniás negativizmus 3. vitatkozási készség és erőszakosság. de céltalan. bizarrériái. Kísérő tünetek: hipochondria. A beteg kételkedhet nemi identitásában. Hebefrénia. általában aktív. elbutult affektus. az elsivárosodás. megpróbálják . Lényegi vonása az erős inkoherencia. Kísérő tünet a tárgy nélküli szorongás. A személyes megjelenése és szociális viselkedése a szétesett benyomását kelti érzelmei inadekvátak. gyakran minden ok nélkül nevetgél. nagyzásos hallucinációk jelenléte. a primitív. katatoniás stupor 2. katatoniás tetstartás nem odaillő vagy bizarr. Ezt a típust kifejezetten a regresszió jellemzi. nem konstruktív. viselkedésük kívülállónak butának tűnik Gyakoriak a töredékes téveseszmék és hallucinációk. gátlástalan és szervezetlen viselkedés szintjére. grimaszol. de ezek nem rendeződnek egyetlen összefüggő témába. krónikus lefolyás jellemzi SCH PARANOID TÍPUS Lényegi vonása a kifejezett üldöztetése. harag. jelentős remisszió nélkül. A betegséget gyenge premorbid személyiség korai és rosszindulatú betegség kezdet. katatoniás merevség 4Katatoniés izgatottság 5. Gyenge a realitással a kapcsolat. szélsőséges szociális elzárkózás.

A beteg visszahúzódik a más emberekkel való kapcsolatokból. identitást alakítottak ki maguknak az adott közösségben. kevésbé regrediálnak az értelmi képességek. vagy lustaságnak szokták diagnosztizálni. vagy szélsőségesen heves. Rendszerint idősebb életkorban tör ki. emocionális reakcióik egyre sekélyesebbé válik. . megelégszenek azzal céltalanul sodródjanak az életben. idegességnek. Szociális magatartása kompenzált maradhat. nem végzi a munkáját. A betegség alaptünete a késztetések. A DSM megszüntette a SCH simplex dg-t. A típikus paranoid beteg gyanakvó. sokan csavargóvá válnak. vagy ha nagy ritkán kialakulnak is rövid ideig maradnak meg. ambíció és kezdeményező készség fokozatos elvesztése. A beteg nem hallucinál. óvatos. tartózkodó. 30-40 között Eddig kompenzált személyiségű betegek már helyet. SCH SIMPLEX TÍPUS A régebbi leírások alapján ez a típus kifejezetten fiatalon. neurózisnak. formális. nincsenek téveseszméi. kimerültség. énerejük is nagyobb. Tüneteik ugyan tartósak . de gyakoriak lehetnek a hirtelen dühkitörések is. pszichoszomatikus zavarnak. de ritka a személyiség durva dezintegrálódása és a téveseszméket nem érintő területeken minimális lehet a funkcó hanyatlás. és az affektív válasz készség is megtartott marad. ezért általában valamilyen személyiség zavar csoportjába sorolják.elcsábítani őt. érdeklődés. Általában közönyös. pubertás korban jelentkezik és kifejezett leépüléshez vezet. A betegség korai szakaszában sokféle testi panaszi lehetnek. kerüli a családját. kifejezetten ellenséges agresszív is lehet. de a személyes interakciókban mesterkélt. mert nem jellemzi a kórképet az aktív pszichotikus tünetek.

ha már egy SCH-s epizód lezajlott. . pl. illogikus gondolkodás. gyakran már kisgyermekkorban megnyilvánul. amelyek azonban nem osztályozhatok az előző kategóriákba. ha pubertás előtt kezdődik. mint autizmus.NEM DIFFERENCIÁLT TÍPUS Lényegi vonása a kifejezetten pszichotikus tünetek jelenléte. de most kifejezett pszichotikus tünetet nem mutat. de nem mutatkozik következetesen egyértelmű pszichotikus tünet. ma ezeket a DSM leginkább borderline diagnózis közé sorolja. A lefolyás lehet krónikus vagy szubkrónikus. bár a betegség jelei fennállnak. lehetnek téveseszmék. 2. SCH REZIDUÁLI TÍPUSA Akkor diagnosztizáljuk. hallucináció. jelen van tévesezme. szociális elzárkózás. 1. akiknek vannak bizonyos SCH-s tüneteik. vagy hallucinációk. excentrikus viselkedés.vagy egyiknek sen vagy többnek is A SCH LATENS TÍPUSA Azokra a betegekre alkalmazták. inkoherencia. de azok nem kifejezettek és nem kísérik erős affektusok. Akkor diagnosztizálunk. Gyakori az érzelmi elsivárosodás. SCH gyermekkori típusa. dezorganizált viselkedés. vagy több kategóriának is megfelel.

Évben fejlődésük megreked. de több mint 6. Mivel a betegség lefolyásának ismeret fontos tényező. nem játszik a kortársaival. Krónikus: azonos a fentivel. több kategóriát ismertet a DSM. Remisszió: ezt akkor alkalmazzuk ha SCH-s előtörténet után jelenleg teljesen tünetmentes. akár anélkül. 3. a 2-3. EGYÉB IDETARTOZÓ KÓRKÉPEK Ide soroljuk azokat a kórképeket. amelyek nem osztályozhatóak . az infantilis autizmus vonása a normál kommunikációs viselkedés hiánya. akut fellobbanással: kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása. kifejezett pszichotikus tünetek kiújulása lefolyású betegségnél.beleértve a prodromális aktív és reziduális időszakot--. 5. Nem tudja normálisan megkülönböztetni az élő és az élettelen dolgokat és a testkép is zavart. akut fellobbanással. vagy bármilyen gyöngédségre. AZ SCH lefolyásának típusai. 4. krónikus lefolyással .éve zajlik. nem reagál az anya szeretet megnyilvánulásaira. Szubkrónikus: a betegség kezdete óta többé-kevésbé folyamatosan észlelhetők voltak a tünetek--. de legalább 2. Hónap 2. Krónikus. ahol a beteg reziduális szakaszban volt. általában 5-6 éves korukig nem tanulnak meg beszélni. Év. akár gyógyszere s kezelés mellett. szubkrónikus.ahol a beteg reziduális szakaszban volt. Ezek a következők: 1.Az autisztikus gyereknél már első évben észlelhetők a mozgásos viselkedés és az izomtónus rendellenességei.kevesebb mint 2.

de nem haladja meg a hat hónapot. de nagyobb az esélye a premorbid szintre való teljes felépülésnek. a betegek családtagjai között nem gyakoribb a SCH mint a normál populációban. sem paranoid. de legfeljebb két hétig fennálló pszichotikus zavar hirtelen fellépéssel. Az újabb kutatások arra utalnak schizofreniform kórképnél nhagyobb az érzelmi örvénylés és zavartság valószínűsége. vagy háborús helyzet. anélkül hogy bármely érzelem vagy hangulat tartósan fennmaradna. Kísérő tünetek: gyakori a nyugtalanság. szuicidum . illetve van egy további atípusos pszichózis. sem SCH-ként. jellemzőbb az akut fellépés és lezajlás.sem organikus. Három sajátos típust sorol ide. Mindig jelen van egyfajta jelentős érzelmi hullámzás. Lényegi vonása legalább néhány óráig. különös pózok felvétele. vagy zavart váltana ki. schizofreniform kórkép. A kiváltó esemény lehet egy szeretet személy elvesztése. amiazon pszichotikus kórképek besorolása. zavartság. Rövid reaktív pszichózis. ami abban nyilvánul meg.beleértve a prodromális. amelynek lezajlása után visszaáll a pemorbid működésiszint. furcsa öltözködés. A DSM. ami csaknem mindenkiben jelentős szorongást ébresztene. sikoltozás.két hétnél hosszabb. bizarr viselkedés. elnémulás. hogy az időtartam --. Schizofreniform pszichozis: lényegi sajátosságai azonosak a SCHval azzal a különbséggel. a rövid reaktív pszichózis. hogy a beteg gyorsan csúszik át egyik érzelmi állapotból a másikba. schizoaffektív kórkép. amelyek a specifikus pszichotikus kórképek egyikét sem meríti ki. A pszichotikus tünetek közvetlenül valamilyen pszichoszociális stresszhatás után alakultak ki. reziduális szakaszokat---. aktív. vagy affektív kórképekként.

átmeneti hallucinációk. 2. A beszédben előfordulhatnak artikulátlan hangok. Ez a diagnózis akkor adható. és az újabb emlékek kiesése. Leépülés: a kritikus időszakban felügyeletet kell biztosítani . illogikus viselkedés. agresszív viselkedés. átmeneti útóhatások. ha az affektív tünetek már nincsenek jelen.kísérlete. inkoherencia.ahol pillanatnyilag teljes affektív szindróma figyelhető meg. téveseszmék. Olyan betegség epizód . Gyakori . durván dezorganizált. Fellépése általában fiatal korban. enyhe depresszió 2 hét után is maradhatnak. nárcisztikus borderline személyiség zavarban súlyos stresszhatás esetén szétesnek. vagy a felnőtt kor elején. Prediszponáló tényezők: már korábban is fennállta pszichopatológiai folyamatok. schizofreniform kórképről vagy affektív kórképről van szó. az önértékelés összeomlása. hallucinációk. ATÍPUSOS pszichózis. Lefolyás: általában a pszichotikus tünetek 1-2 napon belül feltisztulnak. információ hiányában nem dönthető el SCH-ról. asszociációk fellazulása. értelmetlen szótagok ismétlése. a hangulattal inkongruens pszichotikus vonásokkal kísérve. ahol a hangulattal össze nem illő téveseszmék. Olyan affektív betegség epizód. Schizoaffektív pszichózis Általában akkor diagnosztizáljuk. de egyik betegség specifikus kritériumának sem felel meg. katatoniás visekedés. ha vannak pszichotikus tünetek— téveseszmék. dezorientáció. ha nem tudjuk biztosan eldönteni a SCH vagy affektív kórkép vagy schizofreniform diagnózist 1. hallucinációk uralják a képet.

típusai: 1. 3. olyan pszichózisok. rendkívül sérülények. kétpetéjűeknél 5-12%. tartós hanghallucinációk képezik az egyetlen vezető tünetet. stb. De lehet hogy az iker helyzet specifikumából alakul ki. Szokatlan vonásokat mutató pszichózis. kísérő funkció hanyatlás nélkül. édestestvérek között 7-15% esélye. olyan pszichózisokat. testváltozással kapcsolatos monoszimptómás téveseszme. ha mindkét szülő 40-68% esélye a gyerekek megbetegedésének. ETIOLÓGIA Sok féle megközelítése volt. Energiaforgalom zavara nem OK Rendellenes szérum alkotórészek Neurohormon zavara szerotonin nem OK Genetikai elméletek: mindenképpen magasabb az SCH előfordulása. Organikus elméletek: örökletes veleszületett anyagcsere zavarnak tekintik. ha a családban van SCH megbetegedés. Pszichoanalitikus elméletek. . nehezen alakul ki az identitásuk. van . ahol nem elég információ. ha az egyik szülő SCH-s a gyerek 7-16%. illetve nagyon zavaros a klinikai kép. amelyben a biológiai és pszichológiai nézőpontok egyaránt szerepet kapnak. az én és a másik szétválasztása nehéz. Menstruációs ciklussal összefüggő pszichotikus állapotok. postpartum pszichózisok 3. Egypetéjű ikreknél 6-43%. pl. 2. de rövidebb. de nem sikerült igazolni. amiket másik osztályba lehetne besorolni. mint 2 hétig tart. az öröjklésnek van némi szerepe. ma leginkább a multikauzális nézőpontokat fogadják el.

Azt feltételezik az anya- gyerek kapcsolat korai zavara, az énfejlődés korai zavara. Az ego, én azoknak a lelki funkcióknak a szerveződése, amelyek az alkalmazkodásért, valamint a magatartás szabályozásért és kontroll funkciókért felelős, ide tartozik az értelem, emlékezet, gondolkodás, észlelés, figyelem, akarat, valóság-próba, affektívitás, az elhárítások struktúrája , a tárgykapcsolatok szerveződése. Federn szerint a SCH beteg alapvető problémája az én és a tárgy szétválasztása, ami a korai években sérült súlyosan. Hiányzik a stabil self- tárgy megkülönböztetés, tehát self-tárgy konfuziója jön létre, emellett self fragmentáció jön létre. Elmosódnak a self – tárgy határok, és a self is hasad aszerint hogy mit él meg a páciens saját selfként és mely vonásait projektálja a külső világra. Mivel a self- másik közötti konfuzióból és a self fragmentációból származó SCH tünetek hasonlóak a szimbiotikus és fészekalja fázisában levő csecsmőknél láthatók ezek a zavarok elhelyezhetők ennek a szakasznak a zavarához. Károsódnak az én-funkciók, az integratív funkciók és a szimbiotikus szintre történő regresszió következik be, Klinikai pszichológiai elméletek: McReynolds elmélete: A SCH-s szorongás fellépésének oka, hogy a beteget elárasztják a feldolgozatlan információk, hogy megvédje magát a szorongástól, a beteg közönnyel és visszahúzódással próbálja csökkenteni és integrálhatóvá tenni az élményeket. A SCH-s beteg kezdetben számos, vagy minden ingerre fogékony, felfigyel, még akkor is ha irreveláns, és csak később kezdi kizárni, redukálni ezeket.

Családpatológiás elméletek: Sullivan aSCH-s betegeket már csecsemő korukban szorongóvá tette szorongó édesanyjuk, mások agresszívnek, elutasítónak, uralkodó hajlamúnak írták le, de mások túlvédő, túlóvó a szibiotikus egységet próbálják fenntartani. Az apa szerepére alkalmatlan, passzív, közönyös személynek, mások az apát fenyegetőnek, támadónak, brutálisnak találták. A gyerek szabadságát jelentősen korlátozzák, és megakadályozzák, hogy az ellenséges érzelmeket közvetlenül kifejezhessék. A SCH-s gyermek anyja rendszerint nem érti meg gyermeke szükségleteit, attitűdje vele szemben túlzottan birtokló, gyakran ellenséges, hajalmos a gyereket túlzott kötésben tartani, miközben maga képtelen érzelmi és testi intimitásra. Kettős- kötés elmélete, a gyermek sohasem nyerhet az anyjával szemben, míg az apa gyámoltalan szemlélő, a gyermeket a kapcsolat reménytelenné teszi, felbőszíti, megfélemlíti, és a a kínos helyzetet a poszichózisba meneküléssel próbálja megoldani. Wynne szerepelmélet fogalmával írja le a SCH-s családjában uralkodó patológiát, a kapcsolatot álkölcsönösség néven írja le, és az SCH-t ennek az álkölcsönösség összeomlásaként értelmezi. A családtagok bizonyos formális és konformista szerepelosztásban illeszkednek és viszonyulnak egymáshoz. Az SCh-s caládokban ezeknek a rögzített szerepeknek a száma korlátozott.

PARANOID KÓRKÉPEK A paranoid kórképek lényegi vonása, az uralkodó tünetek tartós üldöztetéses téveseszmék, vagy féltékenységi téveseszmék, amelyek nem magyarázhatók más rendellenességekkel. A kórkép tiszta formában a téveseszmék nem bizarrak és nem töredezettek, hanem általában logikusan felépítettek és jól rendszerezettek. Az érzelmi válasz a tévesezmékhez adekvátak, a személyiség érintetlen marad, vagy csak minimális mértékben hanyatlik a betegség hosszú időszakasza után. Előfordulás, jóval ritkábban kérnek segítséget, a hozzátartozók csak gyanakvó, kveruláns, összeférhetetlen, különc embereknek tekintik Klinikai ismérvek: A kisebb sérelmeket a beteg felnagyítja, azok a téveseszme fókuszává válhatnak. Gyakori kísérő tünet a sértettség, a düh, ami erőszakos cselekménysorhoz vezethet, nagyzásos gondolatok, vagy vonatkoztatásos téveseszmék, a szociális elszigetelődés, magányosság, viselkedés különcségek. Általános tünet a gyanakvás, amely generalizáltan vagy fókuszálva egyénekre jelentkezik. A betegség fellépésének ideje: általában érett vagy kései felnőttkor. Lefolyás: a paranoi és a megosztott paranoid kórkép krónikus lefolyású, fellobanások és remissziók ritkán vagy egyaltalán nem fordulnak elő. Az akut paranoia lefolyása szerint 6. hónapnál nem hosszabb. Leépülés: a napi funkciókat általában el tudja végezni a beteg, ritkán hanyatlik, intellektuális és munkavégző funkciói épek maradnak, méd akkor is ha a betegség krónikus. A társadalmi és házastársi viszony rendszerint erősen romlik.

mivel a betegek elég jól funkciónálnak ahhoz hogy elkerüljék a kezeléseket. organikus zavarok. Az érzelem és a viselkedés összhangban van a téveseszme rendszerrel. A paranoia az ego dezintegrációja elleni védekezés. lenézik azokat akik ellentmondanak nekik. és ígya személyiség más területei képesek viszonylag normális módón működni Gyakran gondolják magukról felsőbbrendű képességekkel rendelkeznek. ami más kórképeknél is előfordul. PARANOIA Tartósan fennálló megmozdíthatatlan téveseszme rendszer. majd valódi téveseszmévé fejlődnek. kivándorlás. Abban különbözik a többi paranoid kórképtől. amely a megcsalatás körül forog. affektív pszichózisok.Komplikáció általában nincs. előfordulhat SCH-ban. Meg kell különböztetni a kóros féltékenységtől. . süketség. A betegség általában lappangva fejlődik ki. Pontos előfordulás nem ismeretes. hogy a paranoiban a téveseszme rendszer rendkívül jól letokolt. megvetik. Hipochondriás paranoid kórkép: a vezető téveseszme hipochondriális jellegű. SCH. kisebb elégedetlenségek fokozatosan gyanakvássá. miközben a beteg megőrzi a világos és rendezett gondolkodását. és más súlyos stresszek hajlamosítanak a kórkép kialakulására. alkoholizmus. Házastársi paranoia : a téveszme kizárólag a házastársra vonatkozik. A kórházi kezelés után aí egyharmaduk szociális helyzete rendeződik. Prediszponáló tényezők: bevándorlás.

miatt nem közölheti. organikus pszichózisokban és személyiség zavarokban. amelyben a beteg visszavonja másokra irányuló érzelmi érdeklődését. mint az infantilis nárcizmusba történő súlyos regresszó. Pszichodinamikailag úgy értelmezhető. amikor a vizsgálatok semmiféle eltérést nem mutatnak ki. hogy abbahagyja a munkáját.a beteg rendszerint dühöng. amit a beteg védekezés képpen használ alacsony önbecsülésével. A beteg ellenségesen meséli rendkívül szerteágazó és homályos testi panaszait. Általában a választott testi tünetek szimbolikusan kifejezik a beteg ambivalens azonosulását valamelyik szülőfigurával. azonban rajta kívül álló okok. A szerelem fantázia rendszerint egy kivetített nárcisztikus szeretet. pont olyan tájékozatlan. depressziónál. ragaszkodik az alaposabb vizsgálatokhoz.kényszeres és fóbiás kórképekben. közli az orvos nem ért semmihez. akkor a paranoid képekhez osztályozhatók. de rövidesen fokozottan térnek vissza. Általában híres. Ha a tünetek téveseszme jellegűek és ezekbe nem sorolhatók. Erotikus paranoid reakció: Az a téveseszméje valaki szereti őt. közismert személyek köré szövődik. A beteget annyira lekötheti a testi tünetek arzenálja. ideje nagy részét betegségének szenteli. perekkel fenyegetőzik. nem élhet ki szerelmét. és azt a saját testi énjén rögzíti. Gyógyszert kapva tünetei átmenetileg enyhülhetnek. mint akiknél előzőleg járt. . Az is előfordulhat hogy a téveseszme rejtett homoszexualitással szembeni elhárító manőver. eltávolodik barátaitól. vagy valamilyen súlyos nárcisztikus sérüléssel szemben.

próféta témája. 40%-ban kimutatható a közepes. és a nők aránya 7-szer gyakoribb. az omnipotencia és grandiózitás. kielégítetlen jogi esemény történt. Pereskedő paranoid reakció: rendszerint olyan makacs emberekben alakul ki. Időskori paranoid kórkép: A DSM-ből kihagyták. rendszerint lappangva bontakozik ki. valamint az agresszió megtagadásból fakadó rendkívül erős érzések. kevés rokonnal. vagy valakik üldözik. akik rendkívüli módón ragaszkodnak vélt jogaikhoz.Nagyzásos paranoid reakció: a nagyzásos téveseszmék ritkábbak. ez arra ösztönzi. mint a férfiaké. akkor használják amikor nem magyarázható organikus háttérrel. amit kivetítenek az ellenségre. Az igaszság kereső tevékenység gyakran csak olyan helyzetek után alkul ki. Megosztott paranoid kórkép: indukált paranoia: olyan paranoid . affektív zavarral. hogy megszabadítsák magukat az ellenséges agresszívitástól. ahol a beteggel valamilyen sérelem. A nagyzásos téveseszmékben a korai gyermekkor nárcisztikus mindenhatósági érzéseinek szintjére történő regresszió jut kifejeződésre. A leggyakoribb képzetek a híres tudós. megfigyelik őket. vagy súlyos halláskárosodás. A betegek között gyakori az egyedül élők száma. A másokkal szembeni mély bizalmatlanságból .A 60 év felett a betegek 10% esik ebbe kórképbe. A politikai és vallásos téveseszmékben szenvedő betegeknek nagy szükségük van arra. mint az üldözéses téveseszmék. baráttal tartanak kapcsolatot. nyomoznak. további jogi procedurákat kezdeményezzen vélt sérelmei orvosolására. feltaláló. az életére törnek. Üldöztetéses paranoid reakciók: valakik.

feltételezik az elzárás a sérülékeny személyeknél ez megprovokálódik. a külvilágtól való viszonylagos elzártság elősegíti a közös téveseszmék kifejlődését. rögzült paranoid téveseszmékkel. akiknek paranoid gondolatai kontrollálhatatlanul pusztító erőszakossággal roham szerűen tör elő. amelyekben tudattalan érzelmi kötelékeik juthatnak kifejeződésre. hanem csak bitorolja annak helyét és rossz szándékai miatt nem lehet megbízni benne. ÁMOK : ez főleg Malaysiában és Afrikában fordul elő.téveseszme rendszer. amíg együtt él vele. ha megszakad a domináns féllel a kapcsolat rendszeint gyorsan feladja a téveseszméket. A másik dependens szuggesztibilis személyiség aki átveszi a domináns fél téveseszméit. ami annak eredményeként alakul ki. A dühroham eredménye rendszerint . Bötön pszichózis: nehéz eldönteni a helyzetből fakadóan az egyén sérelmei valósak vagy patológiások. Az egymással szoros kötelékben. Zavart. magába zárkózó és csendes embereknél szokott előfordulni. Aparanoid tartalmak részben közösek. Szubkultúrához kötött paranoid állapotok Bevándorlók között gyakran tapasztalható gyanakvás paranoid gondolatok. hogy a beteg szoros kapcsolatban él egy már kifejlett paranoid pszichozisban levő személlyel. ATÍPUSOS paranoid kórképek: amit nem tudunk az előzőekbe besorolni CAPGRAS –szindróma : a betegség lényege a beteg életében szereplő fontos személy nem valódi. de anya— gyerek relációban sem ritka. Leggyakoribb nővéreknél. a két beteg egyike rendszerint domináns személyiség.

és ezért meg kell halnia.Mivel a homoszexualitás a legtöbb paranoid beteg számára tudatosan elfogadhatatlan „ az én szeretem őt „ érzést tagadja és reakcióképzéssel „ az én nem szeretem őt. elemezte a paranoid kórképeket.szindróma: Ez egy6 disszociális reakció. Schreber ügyvéd önéletrajzi írásán keresztül. pánik. Ezt az érzést fordítja át egy további projekciós . VOODOO halál Ausztráliában. Általában bizalmatlansági gondolatok és paranoid téveseszmék előzik meg ETIOLÓGIA FREUD elképzelései: a fő elhárító mechanizmusának a projekciót írta le. hogy a tudattalan homoszexuális tendenciák elhárítására szolgák. vagy őt ölik meg. szörnyű rettegés.az. amelyet szélsőséges izgatottság. teljesen amnéziás a támadásra. öncsonkítás és erőszakos cselekmények kísérik. hogy vagy embert öl. vagy a SCH regresszió sajátos változata. időnként katatoniás állapot lép fel. feltételezte . esetleg mindkettő bekövetkezik. én gyűlölöm őt” jellegű érzéssé alakítja. PUERTO RICO. működésbe lépve a tagadás és projekciós elhárító mechanizmusokat. hallucinációkkal. Dél-Amerikában és Haitin szokott előfordulni. a beteg meg van győződve arról hogy mgátkozták őt. Ha túl éli a rohamot. . A paranoid téveseszme olyan mértékű adrenalin bőséget vagy vagus túlingerlést idéz elő ami tartós végzetes sokkállapotot eredményezhet.

. ahol súlyosan bántalmazták. az apa távolságtartó. hogy a környezet potenciálisan ellenségként kell kezelni. Ha a gyerek nem bízhat abban. inkompetens. hogy „ ő üldöz engem” Ezután a beteg már a saját gyűlöletét azzal tudja racionalizálni hogy tudatosan azt gyűlöli. de mindenki más szeretetét elutasítja kivéve saját maga szeretetét Az erotomániás téveseszmékben az „ én szeretem őt/ mármint a férfit / érzés „ én szeretem őt / a nőt / érzésbe változik. aki érzése szerint gyűlöli őt. hanem ő az aki gyűlöl engem „ A teljesen kibomlott paranoid állapotban ez az érzés már megmunkáltan úgy jelentkezik. merev. így valamennyi későbbi tárgykapcsolatán ez hagy nyomot. Így nehezen tudtak meleg és bizalom teli kapcsolatot kialakítani. Sokszor nagyon nehéz a latens HO-t felfejteni. hogy „nem én vagyok az. Így nem kell tudatára ébrednie passzív homoszexualitásának.elhárítás abba a formába. de tagadja a gyilkos vagy szadisztikus homoszexuális fixációt. illetve erősen moralizáló. feltételezhetően a paranoia mögött nemcsak ilyen tendenciák húzodhatnak meg. visszautasító. hogy a szülei segíteni fogják őt csalódásai. akkor olyan attitűdöt vesz fel. perfekcionista szüleik voltak. Olyan helyzetekben voltak. csábító. teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan szüleik voltak. A bizalom hiánya Vannak feltételezések mely szerint a paranoid betegek gyerekkorukban nem sikerült kifejleszteni az alapvető bizalmat. szadisztikus vagy gyenge. követelőző. aki gyűlöli őt. amely ugyancsak projekció révén végül azt a formát ölti „ ő / a nő/ szeret engem „ Előfordulhat hogy a beteg elfogadja a homoszexuális tendenciáit. megaláztatásai és frusztrációi elviselésében. Az anya gyakran túlszabáluozó.

7. és a projekciót alkalmazzák mint elhárító mechanizmust. Agresszióval való túl töltöttsége miatt mindenkiben agresszort lát. 4. hogy rá ne kelljen ébrednie a fájdalmas valóságra.így tényleg kiprovokálhatja mások indulatát.túlérzékennyé válik. Függőségi szükségleteit rideg függetlenségé alakítja át és a tagadás segítségével kerüli el. Nem tűti a kritikát. Amikor e helyzetek együtt járnak meghaladja a személy . A reakcióképzés a paranoiás az agresszió a függöségi szükségletek és a gyengeségi érzések elhárítására alkalmazza. A paranoid elriasztja a többi embert. ezzel megvédi önmagát a visszautasítástól. olyan helyzetek amik fokozzák az irigységet és a féltékenységet. szociális elszigetelődés. Gyűlölet és ellenségesség emészti és mivel ezért az indulatáért nem képes felelősséget vállalni. 1.már vélt sérelmekre is és valamennyi kapcsolatára ez előbb-utóbb rányomja a bélyegét. hogy állandóan rágodhasson. A pranoiások elsősorban a reakcióképzést. ez tovább erősíti ezt a folyamatot. pozitív érzéseit negatív érzelmekbe fordítja át. 5. 3. Ha csökken az önbecsülés. ha fokozógik az a helyzet. hogy másban lássa a saját hibáit. a tagadást. bár maga könnyen bírál másokat. 2. szadisztikus bántalmazás. haragját és gyűlöletét másokra vetíti. olyan helyzetek amik fokozzák. PARANOID álközösség CAMERON szerint legalább 7 féle helyzet kedvez a paranoid kórképek kialakulásának. miután korán megtanulta a szeretet nem viszonozzák. 6. olyan helyzetek amelyek fokozzák a bizalmatlanságot és a gyanakvást. fokozott elvárások a gyerekkorban.

diszkrimináció segíthetik a paranoiás téveseszmék kialakulását. ez megmagyarázza a paranoiásnak a szorongásait. azonban nem tudja megmagyarázni . . adaptációs nehézségek. de egyúttal le is tokolja a beteg téveseszméit. az illető zárkózottá válik szorongani kezd. a további lépésekben képzeletbeli emberekkel egészíti ki az összeesküvőket. majd különféle indítékokat tulajdonít nekik. észre veszi valami nem OK. a következő lépésben már összeesküvőknek látja ezeket az embereket. elszigetelődés. Egyéb mechanizmusok. Cameron ezt a képzeletbeli szervezetet nevezte el álközösségnek. Gyakoriak az áttelepülteknél kisebbségeknél.A téveseszme kikristályosodása megoldást ad számára. magányosság. A beteg azzal kezdi rosszindulatú szándékosságot tulajdonít környezetének.tűrőképességét .