P. 1
I.3. Metszes

I.3. Metszes

|Views: 181|Likes:
Published by kissjanos68
Metszés
Metszés

More info:

Published by: kissjanos68 on Aug 26, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/12/2014

pdf

text

original

A gyümölcsfák metszése

A gyümölcsfák metszése Mohácsy Mátyás szerint „olyan termesztéstechnikai művelet, amelynek során a gyümölcstermő növény egyes zöld vagy fás részeit visszavágjuk, illetve tőből eltávolítjuk, valamint a növényen különböző bemetszéseket, sebzéseket ejtünk a termesztési cél érdekében“. (Mohácsy és mtsai., 1968).

metszés fontosságát különböző időkben eltérően értékelték. Idősebb emberektől gyakran hallani: annak idején nem metszettünk, nem permeteztünk, mégis mindig volt termés! Ez valóban igaz, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a kártevők, kórokozók az ilyen gyümölcsfákon szabadon garázdálkodhattak, a termés minősége a mai kívánalmaknak feltehetően nem felelne meg. Azt bizonyára sokan tapasztalták, hogy egyik évben sok apró gyümölcs van a fán, a másik évben pedig jóval kevesebb, de nagyobb. A szakemberek ezt a jelenséget nevezik szakaszos terméshozásnak (alternancia). Ennek egyik fő oka (több más mellett) a rendszeres metszés elmaradása. A rendszeres metszéssel tehát: – kialakíthatjuk a kívánt koronaformát (alakító metszés); – megteremtjük és fenntartjuk a termőegyensúlyt. Ez alatt azt értjük, hogy minden évben kellő számban új termőrészek képződnek, amelyek az egyéb tényezőkön kívül (megporzás, időjárás, tápanyagellátás stb.) szavatolják a rendszeres terméshozást; – a felesleges koronarészek kimetszésével (ritkító metszés) lehetővé tesszük a korona megfelelő fényellátottságát, szellőzöttségét, ezáltal a növényvédelem hatékonyabbá válik. A metszés során nyugalmi és vegetációs időben egyaránt jó alkalom nyílik a sérült, beteg, fertőzött részek eltávolítására és megsemmisítésére. Egy-egy fertőzött vessző vagy hajtás miatt nem érdemes azonnal a permetezőgéphez nyúlni, egyszerűbb és olcsóbb azokat metszéssel eltávolítani. A „metszőollós növényvédelem” az integrált és a biotermesztésben, valamint a bogyósok esetében kötelező munkafolyamat; – megifjíthatjuk a termőgallyakat, és ha szükséges, a koronát is (ifjító metszés); – korlátozhatjuk a növény terjedelmét, megtartva célszerű méreteit és arányait. Ez azért fontos, mert az adott tenyészterületen belül kell tartanunk a növényeket a gondozás és a talajápolás érdekében. A másik szempont a felkopaszodás megakadályozása. Az a „hasznos” korona, amelynek vázágai a törzstől a

A

vázág csúcsáig termőrészekkel vannak berakódva, nem pedig az, amelyik csak a vázágak végein terem. A metszés gyakorlatilag két módszerrel valósítható meg: visszametszéssel és ritkító metszéssel. A két eljárás hatása eltérő. A visszametszés kihajtásra serkent, mivel az eltávolított csúcsrügy által termelt kihajtást gátló vegyületek hatása alól az alsóbb helyzetű rügyek felszabadulnak. Ennek következtében sűrűsödik a korona, ami termőkorban rendszerint káros, míg az alakítás során több esetben is szükséges. Természetesen nem mindegy, hogy az adott koronarészből mennyit vágunk vissza. A függőlegesen álló vessző várható kihajtását szemlélteti a visszametszés függvényében az 1. ábra. A visszametszés nélküli, illetve a gyengén viszszametszett vesszőkön viszonylag kevés hosszú hajtás képződik, az alsó hajtások rövidek, ezekből termőrészek lesznek. Minél erősebb a metszés, annál erősebb a hajtásképződés (ezért is helytelen az a gyakorlat, mikor a fa magasságának korlátozása céljából erősen visszametszik a legfelső vesszőket). A vessző csonkra történő visszavágása elvileg a legerősebb beavatkozás, mégis kevés és gyenge hajtás keletkezik, mert az alsó rügyek tartalmazzák a legtöbb kihajtást gátló anyagot, illetve az új hajtások csak rejtett rügyekből tudnak előtörni.

1. ábra Különböző mértékben visszametszett, függőlegesen álló vessző várható kihajtása (Forrás: Sipos, 2009)

A gyümölcsfák metszése
1

védekezőképességük is gyengébb. a gyökérnyaki részen hajtások törnek elő. Az elhalt ág alatti részen. a másik a Leucostoma (Cytospora) cincta gomba. A betegség tünetei először tavasszal. A függőleges leívelődés az úgynevezett hosszú. Leggyakrabban a csonthéjasok – elsősorban a kajszi és őszibarack – ágelhalását okozó betegségekre. amelyeket idővel leváltunk alsóbb vesszőkre vagy csonkra. Kezdetben a levélzet fakózöld. szaporítóképleteinek tömege emeli meg a kérget. ezáltal a fa élettevékenysége leáll. kora őszi időszakban végzett metszés. A kórokozók elhasználják a fa szénhidráttartalékait. Ezt a metszésmódot alapvetően a termőkorú növényeknél alkalmazzuk. de viselkedésük. illetve tavasszal a rügyfakadást megelőző időszakban lehet hatékony. A kórokozók az őszi időszakban. sőt kedvelik az alacsony hőmérsékletet. de ide kell sorolni az alma (kevésbé a körte) nektriás rákját (Nectria galligena) és a fás részek egyéb betegségeit is. károsodik. amelyekre a letermett gally leváltható. gyakori a mézgakiválás is. A metszés során a rákos sebeket is távolítsuk el. hanem az is. Ezt lombhullástól rügyfakadásig –5 °C feletti . Ez a szögállás olyan termőgallyak nevelésére alkalmas. A visszametszéssel ellentétben – mivel a csúcsrügy kihajtást mérséklő hatása megmarad – nem fokozza a hosszú hajtások képződését. kora tavasszal lepergő virágrügyek (kajszinál gyakori lehet) is a sebzések forrásai. az alkalmazott metszésmód. A réztartalmú szerekkel végzett lemosó permetezés levélhullás végén. a rügyfakadás tájékán. biológiájuk 2 és környezeti igényük közel áll egymáshoz. Az egész ág. emiatt a fa érzékenyebb lesz a fagyra. ábra. hogy a vessző a vízszinteshez viszonyítva milyen szögben áll – ezt szemlélteti a 2. A vastagabb részeken a gomba támadását jelzik a kéreg felszínén megjelenő dudorok. szálvesszős (csúcs-rügyes) metszésre jellemző. 2.  metszetlen vesszők várható kihajtása (Forrás: Sipos. ábra Különböző szögben áll. A védekezés egyik módja az előbbiekből következően a metszés időpontjának megválasztása. Ugyanígy a télen megfagyott. Tulajdonképpen két kórokozó okozhatja együttesen. A fertőzéshez sérülések szükségesek. a hűvös. fertőzésükhöz feltétlenül csapadék. növényvédelmi szempontból is kedvezőbb a nyár végi. a csúcs környékén pedig rövid termőrészek. akár a rügyfakadás után. Vázágat vízszintes szögállásban nem ajánlott nevelni. Mivel a nyugalmi időszakban végzett metszés sok hátránnyal jár. súlyosabb esetben az egész fa elhal. majd gyorsan elszárad. a fa pusztulása esetén. fagyléc is teremthet kedvező feltételeket a kórokozók behatolásához. ráadásul a koronában mozogva vagy levágott gallyat. inkább a termőrész-képződést segíti elő. Leginkább a kajszit és az őszibarackot veszélyezteti a betegség. ágat kiemelve rengeteg virágrügyet lesodorhatunk. mert mint az ábra is mutatja. csapadékos napokon szaporodnak fel.A ritkító metszés az adott koronarész tőből történő eltávolítását jelenti csonk nélkül vagy csonkra. de más csonthéjast is megtámadhat. A kórokozók elviselik. legyengül. Elpusztítja a háncsszövetet és a kambiumot. a leendő vázág tövénél erős hajtások (vesszők) képződnek. Az ősztől tavaszig terjedő időszakban a fák nyugalmi állapotban vannak. A legismertebb és a legnagyobb kárt okozó a csonthéjasok ágelhalása. METSZÉS IDŐZÍTÉSE Nyugalmi állapot A gyümölcsfák metszésénél korábban a nyugalmi időszakban végzett fás metszés volt az elfogadott. metszéssel okozhatunk. nyár elején jelentkeznek. A legyengült fában gyorsan terjed és megerősödik a betegség károsítása. 2009) A metszési sebek kezelése A metszés során sebeket ejtünk. amelyet művelőeszközzel. A vessző a termés súlya alatt leívelődik. hervad. Az elhaló részen rákos sebek jelenhetnek meg. syringae baktérium. az ív környékén erős hajtások képződnek. Ezt követően egy öngerjesztő folyamat indul el. Mindenképpen végezzük el a metszési felületek lezárását sebkezelő anyaggal. de gyakorlatilag így kell metszeni a félcserjéket is. A vesszők rügyei kihajtásának erősségét nemcsak a vessző hossza. Az egyik a Pseudomonas syringae pv. A metszést tavasszal. de a virágzás előtt végezzük el. hogy a vázágat nem lehet továbbnevelni. ennek következménye a gyors hervadás. az ágpusztulás. határozza meg. de állatok rágása. a pszeudomonászos és a leukosztómás ágelhalás-ra kell figyelnünk. amelyek alatt a kórokozó felszaporodik. Sajnos ez az időszak nagyon rövid. Ezen a tulajdonságon alapul például az őszibarack és a fekete bodza csökkentett számú szálvesszős metszése. Emiatt gyakori. A metszési sebek behatolást biztosítanak a sérüléseken keresztül fertőző betegségek számára. illetve nedvesség szükséges. vagy valamelyik egyedül. stb.

illetve a vázágak. bámulásához vezet. A csonthéjasok kevésbé reagálnak kedvezőtlenül a késői metszésre. Nyugalmi időszakban jól meg lehet állapítani a hajtásnövekedés mértékét. A zöldmetszéshez a vegetációs időszakban alkalmazott különböző metszési beavatkozások tartoznak. amikor erős téli fagykár sújtotta az ültetvényeket. alakítás alatt álló fejlett oltványokon a rügyfakadás után célszerű a fővezérhajtás (fővezérrügy) alatti 4 rügy kidörzsölése. amely a kambium részleges elhalásához. illetve piros bimbós állapotig előnyösen befolyásolja a kambium regenerálódását. Kísérletek tapasztalatai szerint almánál a június 20-a körüli hajtás visszavágással. mivel súlyos kötődéscsökkenést eredményezhet. a virágzás előtti állapotig metszeni.és mellékvezérhajtásokat. részben pedig almatermésűek esetén a késő tavaszi fagykárok esetén a hajtáscsúcsok növekedésének átmeneti kikapcsolásával a júniusi hullás mérséklésében játszhat szerepet. illetve télvégi metszések az almagyümölcsűeknél rügyfakadásig végezhetők. ezért alkalmazásakor alapos megfontolás szükséges. perifériális helyzetű hajtások eltávolításán kívül csak az 1-2 éves vesszők. Egyes fajok esetében (ősziés kajszibarack) növény-egészségügyi okok miatt kívánatos is a rügyfakadás után. Ennek során fiatal. mintha az előtte vagy utána történne. A nyári metszés az esetleg korábban el nem távolított vízhajtások. a fölösleges hajtások egy részének eltávolítása. míg a kivakított rügyek alatt keletkező hajtások szögállása közelíti a kedvező vízszintes szögállást. illetve egy korai gyümölcsritkítással azt a lombozattal arányos mértékűre állítottuk be. A gyümölcsfák ágainak héjkérge a kéz melegétől felmelegszik és fagyfolt keletkezhet. A gyümölcsfák metszése 3 . valamint a szüret utáni metszés a jelentősebb vegetációs időszakban végzett metszések. valamint a 3 éves korú ültetvény végleges magasságra való metszés. Ilyenkor a metszés késedelme almatermésűeknél zöldbimbós fenofázisig. A rügyfakadás utáni metszés.hőmérsékleten lehetett végezni. a nagyobb számú rügy auxinszolgáltató hatása eredményeként. A hajtásválogatás. mind a következő évi termést negatívan befolyásolhatja. A csonthéjas gyümölcsfajok fáinak hajtásválogatása a hajtások átlagosan 20-25 cm-es állapotában optimális. fehér. A perifériális helyzetű hajtások rontják a korona egyenletes megvilágítását. A túlzott gyümölcsterhelés vagy nyári aszályok által sújtott mérsékeltebb növekedésű és lombozatú. A teljes virágzás állapotában egyetlen gyümölcsfaj esetében sem javasolható a metszés. A hajtásvisszacsípés (pincírozás) részben a kedvezőtlenül elágazódó fajták elágazódásra kényszerítését eredményezheti. vagyis rontják a növényvédelem hatékonyságát. másrészt akadályozzák a permetlé kiegyenlített fedettségét. Termő fák esetében olyan évjáratokban lehet kedvező hatású. a termőrész-berakódást és a korona sűrűségét. Ez a munkaigényes beavatkozás az intenzív ültetvények egyik célszerűen alkalmazandó munkafolyamatának tekinthető. a hajtások visszacsípése (pincírozása) és a nyári zöldmetszés. a sziromhullás utáni metszés. a június második felében végzett zöldválogatás. Sziromhullás utáni metszés A sziromhullás után 1-3 héttel végzett magasságkorlátozás (a túlzottan felmagasodott fák esetén). más gyümölcsfajoknál rügyfakadásig. vázkarok közötti sűrűsítő hajtásokat már a hajtásválogatással el lehet távolítani. ábra). A nyári metszés elvégzésének fontos feltétele a lombozat kiváló egészségi állapota. Ez a beavatkozás termőfák esetén a gyümölcs méretét is csökkenti. őszibarackfák esetén. ezáltal a gyümölcs minőségét is javíthatjuk. A hasonló mértékű és módszerű késői metszés esetén már kötődéscsökkenésre. vagy visszatöréssel csökkenthető legeredményesebben a növekedési erély. legalábbis akkor. valamint a függőleges. E munka során a vezérhajtások alatt az iker. A zöldválogatás almatermésűeknél június második felében javasolható. Olyan évjáratokban célszerű elvégezni alma-. ha a fa minden részét érinti a metszés. amikor a fák gyümölcsberakódása a harmonikustól elmarad. A nyári metszés A leggondosabb alakító és karbantartó metszés ellenére is gyakran céljainknak nem megfelelő számú és irányú hajtások képződnek. Rügyfakadás utáni metszés A fiatal fák koronaalakító metszésénél javasolt. körte-. Ennek minél korábbi elvégzése segíti a tengely és a fővezérhajtás erőteljesebb növekedését. illetve gallyak visszametszését és ritkítását célozza. azaz kettő vagy többéves részekre történő visszavágása. kiválogatása az alakító metszés részét képezi. esetleg kártevők által károsított lombfelület metszéssel történő további csökkentése viszont mind a gyümölcs minőségét (méretét). A hajtásvisszacsípést többször is meg lehet ismételni. Nyári hajtásválogatás Gyakorlatilag ide tartozik a rügykidörzsölés vagy -kivakítás is. A nyári metszéssel csökkenthetjük e kedvezőtlen hatásokat. illetve nagyobb gyümölcshullásra számíthatunk. mivel a megmaradó hajtások oldalrügyei generatívabbak. Az ennél idősebb képletek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet (3. Az ebben az időszakban végzett metszés eredményezi a legkisebb mértékű növekedési reakciókat. A téli.

– egyes években javítja a virágok funkcióképességét. nyárvégi csonkok – különösen a vastagabb képletek csonkjai – jelentik a következő évi felesleges hajtásnövekedés (vízhajtások) gócait. Kialakításuk nagy szakértelmet. közvetlenül a szüret után. amely a virágrügyek nagyobb számában és a következő évi. Ezt az időszakot az ültetvények első 3-4 évéig hasznosíthatjuk metszésre.Minél erősebb növekedésű alanyfajta kombinációjú fákat metszünk. amikor a fák hajtásainak zöme csúcsrügyben záródott. A bogyósgyümölcsűek nyári metszését a gyümölcsszüret utáni időszakban minél korábban célszerű elvégezni. az őszibarackot pedig június végén. semmilyen viszszametszést ne végezzünk a nyár folyamán. szerepe megváltozott az új típusú. kisebb faméretű intenzív ültetvényekben. A nyári metszés optimális időszaka akkor kezdődik. hogy a körtét július közepén. türelmet igényelt. nagyobb állománysűrűségű. – csökkenti a következő évi hajtásnövekedést. ezért is tekintették annak idején a metszést a gyümölcstermesztés művészetének. a csonthéjas gyümölcsűeket elsősorban a meggyet és a cseresznyét. 2003) Általánosságban megfogalmazható. vagy vesszőre. Az új ültetvényekben a metszésnek egyfajta felügyeleti szerepe van a minden irányú harmónia megteremtésében. Almatermésűek szüret utáni metszése Túl erős növekedésű. végeredményben fokozza a termésbiztonságot. Álsudárnak csak meredeken A gyümölcsfák metszése 4 . augusztusi levágása javítja a gyümölcs méretét. Erősen növekedő szilvafajták esetében a téli metszés során mindenképpen eltávolítandó képletek júliusi. A kajszi nyári metszésének elvégzésére július hónap a legmegfelelőbb. hangsúlyozva. henger stb. ábra Nyári metszés (Forrás: Papp. – javítja a permetezhetőséget (permetlé-borítottságot). illetve csúcsrügyben záródási hajlamától. az almát – fajtától függően – július végétől szeptember elejéig-közepéig. június elejétől július közepéig végzett metszés eredményezte kísérletek A METSZÉSSEL KAPCSOLATOS FONTOSABB ALAPFOGALMAK Alakfa Valamilyen mértani idomra (gúla. annál jobban vigyázzunk a hajtásképletek csonkmentes eltávolítására.) vagy használati tárgyra (főleg többágú gyertyatartó) hasonlító koronaforma. – fokozza a megfelelően színeződött gyümölcsök arányát. későn csúcsrügyben záródó alma. Ez függ a különböző gyümölcsfajok növekedési erélyétől.és körtefajtákon augusztus második felétől október első feléig terjedő időszakban teljes téli metszés alkalmazható. nagyobb termésmennyiségben mutatkozott meg. Célja a sudár felkopaszodott részének kihajtásra ösztönzése. az érésmenet lassításával: – javítja a gyümölcs tárolási minőségét (tárolhatóságát). Alakító metszés A koronaforma kialakítása során az úgynevezett nem termő időszakban alkalmazott metszés. viszont az utóbbi években erről teljesen megfeledkeztünk. Ennek érdekében általában különböző erősségű visszametszést alkalmazunk. A metszés jelentősége. Álsudár A sudár visszametszése konkurens hajtásra. Célja a koronaforma minél gyorsabb létrehozása. 3. valamint augusztus hónap folyamán célszerű megmetszeni. így a következő évi gyümölcskötődés esélyeit. A kisebb méretek lehetővé teszik a fák könnyebb áttekinthetőségét. mértékben és módon végzett nyári metszés az almatermésűek gyümölcseinek és a fa belső részeinek jobb megvilágításával. hogy a fő cél a növekedési erély csökkentése. szerint a legkedvezőbb eredményeket. Az optimális időben. a szilvafajták erősebb felesleges hajtásait július és augusztus hónapokban. mivel korábbi a hajtások csúcsrügyben záródása. piramis. színeződését és csökkenti a következő évi metszés munkaigényét. Meggy. amely a korábbi évtizedekben Sitt-metszés néven volt ismert. A négyévesnél idősebb ültetvényekben már más növekedéscsökkentő beavatkozással is ellensúlyozhatjuk a túlzott vegetatív tevékenységet. elhúzódó vegetációs aktivitású. július elején. Az ilyen fákon a nyári.és cseresznyeültetvényekben a szüretet közvetlenül követő időszakban. A hajtásokat csak ritkítsuk.

ábra A hajtás helyzetének megváltoztatása kötözéssel. amelyek erősen nőnek. Csonkos (Pillar) metszés A korona megújítására (lásd ifjítás). A művelet a hajtások félfás állapotában végezhető augusztus közepétől vagy tavasszal (március). mint a hal gerincén a szálkák. A metszést nagy átmérőjű tárcsával vagy mélylazító késsel végzik. a felfelé és lefelé néző. Ha a vázágvesszőkről korán el akarjuk távolítani a nemkívánatos hajtásokat. amelyek nem szükségesek a koronaforma kialakításához: – törzsmagasság alatti hajtások. a veszszők eredeti szögét. illetve a vázágak szögállásának megtartása érdekében gyakran meg kell változtatni a hajtások. Termő korban hajtásválogatással segíthetjük elő a fény behatolását a koronába. – vízhajtások. Csonthéjasok orsóinál a csonk hosszabb is lehet. A szokásos időszak május-június. – sérült. a fák mindkét oldalán a törzstől 40-60 cm-re. emiatt nem képződnek oldalhajtások. különben a sudár nem fog egyenesen nőni. – konkurensek. 1. kivételes esetben (generatív nyárs) virágrügy. Felkopaszodás (ostorosodás) A vessző oldalrügyei között alig van vagy nincs hajtásrügy. amikor a vesszők már jól hajlíthatok (4. A módszerek mindegyikénél vigyázni kell. Hajtásválogatás Főleg az alakító metszés idején alkalmazott metszési eljárás. illetve az orsó koronaformák termőgallyainak váltására szolgáló metszési eljárás (1. ami lehet vegyesrügy. ez lesz majd az új termőgally. Egyes meggy. A vesszők oldalán jobbra-balra megmaradó hajtások úgy helyezkednek el. valamint konkurens rügyeket. A hajtásválogatások ideje részben a hajtások hosszához. akár 30-40 cm. súlyozás stb. illetve az 1-2 cm hosszú hajtásokat is kidörzsölhetjük. kép Csonkból előtört hajtás (Fotó: Sipos. hajtásrügy. illetve súlyozással (Forrás: Sipos. kép). Azoknál az intenzív koronaformáknál alkalmazzák. A hajtásválogatás – céljától függően – különböző időpontokban hajtható végre. hogy a lekötözendő koronarész ne ívesen hajoljon meg. A csonk rejtett rügyeiből előtörő hajtások közül a vízszinteshez közelebb állót hagyják meg. – tősarjak (csak a fatermetűeknél). ezeket mutatják be az ábrák. részben időszakokhoz köthető. Ennek több módszere terjedt el. 40-50 cm mélyen. – vázkarokról meredeken feltörő hosszú hajtások. Gyökérmetszés Hajtásnövekedést mérséklő eljárás. illetve a vessző csúcsán található legutolsó rügy. Ez a munka nagyon gyorsan végezhető. almatermésűek tűzelhalása) hajtások. ábra). fertőzött (pl. Hajtáshelyzet megváltoztatása (lekötözés.és cseresznyefajtákra jellemző. 2009) Csúcsrügy A hajtás. A 3-4 éves termőgallyakat rendszeresen 4-5 cm-es csonkra metszik vissza.) A gyorsabb termőrészberakódás. 2009) 4. A hajtásválogatás során azokat a hajtásokat távolítjuk el.feltörő konkurenst szabad meghagyni. arasznyi (20-25 cm) hajtáshossznál. amivel gyorsíthatjuk a koronaforma kialakítását. A későbbi hajtásválogatás A gyümölcsfák metszése 5 . ezért is nevezzük az ilyen vázágfelépítést halbordás szerkezetnek.

nem szükséges eltávolítani. melyekből többnyire termőrészek lesznek (5. A gyümölcsfák metszése 6. később bebarnul. – teljes ifjítás: a korona vázágainak megritkítása. ábra A hajtásvisszacsípés lehetséges mértékei (Forrás: Sipos. megnő az UV-sugárzás erőssége. Koronába metszés A suháng visszavágása a kívánt törzsmagasság fölötti 4-6. – a törzs megléte vagy hiánya. – a nemes elágazási típusa. hiánya. ábra). gyökér. – termőgallyifjítás: visszavágás vesszőre. gallyra vagy csonkra (Pillar-módszer). valamint legalább három beérett vesszővel rendelkező oltvány. A cseresznyékre jellemző. 5. Általában az intenzív koronaformák alakító metszésénél alkalmazzuk. Az ilyen almák friss fogyasztásra alkalmatlanok. rügynél. illetve a csonkból kitörő hajtások közül kiválaszthatjuk a számunkra kedvezőt. vagy mesterségesen alakított alakja. csak mellékgyökerek. az erőteljesebb hajtásképzés érdekében. Ha a konkurens hajtás arasznyi. hosszúsága. amelyek árnyékolják a gyümölcsöket. A hirtelen fényre kerülő gyümölcsök felületén – főleg a téli almafajtákon – perzselés (napperzselés) keletkezhet. Koronaforma A gyümölcstermő növény eredeti. Amenynyiben a hajtást az alsó 3-4 levélre csípjük vagy metsszük. – a sudár megléte. Metszlap A visszavágás felületét nevezzük metszlapnak. vessző. mert visszametszve az alsó 3-4 levélre. A kialakítható koronaformát több tényező határozza meg: – az alany és a nemes növekedési erélye. A perzselt felület először csontfehér. Utóbbi esetben csak azokat a hosszú hajtásokat távolítjuk el (vagy metsszük vissza). hanem más növényi résszel (hajtás. Járulékos gyökér A nem maggal. szögállása.5 m hosszú csonkokra. vessző. levél) szaporított növények jellegzetes gyökere. – a vázágak száma. mert káros is lehet. Könyököltetés (hajlító metszés) Az eltávolítandó koronarész (hajtás. majd a megmaradók visszavágása 1-1. – részleges koronaifjítás: a gallyak részleges ritkítása. Konkurens A vezér alatti meredeken feltörő hajtások vagy vesszők. rendszerint termőrészek lesznek. Hajtásvisszacsípés (pincírozás) Ezzel az eljárással fékezni lehet a hajtásnövekedés erősségét. Tulajdonképpen a felsőrügyes metszés és a Nagy Sándor-féle almametszés is idesorolható. Koronás oltvány Meghatározott számú és elrendezésű gyökérzettel. gally) alsó. A hajtásnövekedés ideiglenes leállításához csak a hajtás csúcsát (vitorlát) csípjük vissza. A gyökérzetnek nincs főgyökere. A konkurenseket általában eltávolítjuk. elrendezése.(augusztusszeptember) a koronaszerkezet gyorsabb kialakítása vagy termő korban a gyümölcsszíneződés fokozása érdekében történhet. 2009) Ifjítás Idősebb fás koronarész erőteljes visszavágása alsóbb elágazásra vagy csonkra. Jellemzőit szabványok tartalmazzák. majd a megmaradók visszavágása alsóbb elágazásra. ábra). a meghagyott levelek hónaljrügyeiből új hajtások törnek elő. hogy a vezér alatt 3-4 konkurens is van (tyúklábszerű elágazás). a csonkból kitörő hajtások nem konkurálnak a vezérrel. amikor magas a napfényes órák száma. gyakoriak a hőségnapok. vagy a sudár kimetszése az első vázágak felett. Ezt a munkát nem szabad meggondolatlanul végezni. de szükség szerint új vezér vagy sudár (álsudár) nevelhető belőlük. Olyan években. ábra 6 . Változatai: – termőrészifjítás: például az alma és a körte termőbogjainak visszavágása alsóbb helyzetű kalácsra. Ennek a végálló rügyhöz vagy a megmaradó elágazáshoz viszonyított helyzete főleg a korona alakításakor fontos (6. laposabb szögben álló koronarészre történő visszametszése.

Jellemzőit szabványok tartalmazzák. mert a késői ritkítás a megmaradó gyümölcsök méretére alig hat. fás metszés) Lombhullástól rügyfakadásig végzett metszés. ha a gyümölcsök méretét kívánjuk növelni vagy túl sok termés van a növényen. de több országban a cseresznyét is ritkítják (pl. hogy bizonyos rügyek kihajtsanak. A gyümölcsfák metszése 7 . ábra). törzs) alapján. Téli metszés (nyugalmi időszakban végzett. mert a metszlapokon fagyási sérülések keletkezhetnek. Előnye a metszésre fordítható viszonylag hosszú időszak. jól fedi a sebet. őszibarack. a csontár még lágy. megakadályozza a kórokozók és a kártevők behatolását a sebbe (8. 9. amikor a növény a teljes termőképességének körülbelül 1/3át termi. Ezután a metszlapot sebkezelő anyaggal kell lekenni. a kacorral. A ritkítás ideje az úgynevezett természetes gyümölcshullás után van. termőgally. Az őszibarackfákon addig végezhető eredményesen a ritkítás. A sebkezelés első lépése a seb széleinek simára vágása éles metszőollóval. körte. 2009) Suháng Egyéves. vegyszerekkel. emiatt nehezen gyógyulnak. ábra A rügy feletti bemetszések módja hanem termésritkítással is. az ágvágó ollók pengéi elpattanhatnak. Törökország.Rügy feletti bemetszések Egyes esetekben szükség lehet arra. ábra szemléltet. amit a 7. körte nevelésekor. Általában a friss fogyasztású nagy gyümölcsű fajoknál végezzük (alma. Hátrányai: – mínusz 3-4 °C alatt nem ajánlott. A ritkítás végezhető kézzel. amíg a gyümölcs tűvel könnyen átszúrható. Termőre metszés Az alakító metszést követő metszési eljárás. Chile). amit viszont az időjárás lényegesen módosíthat. termőgallyak meghagyása a cél. általában ritkító metszéssel. alma és körte esetében legfeljebb 2 cm termésátmérőig. kajszi). A termésritkítást időben kell elvégezni. hogy a gyümölcsök különleges (extra) vagy első osztályú méretre nőhessenek (9. gépekkel vagy ezek kombinálásával. 7. A rügy feletti bemetszések módja Termésritkítás A termést nemcsak metszéssel szabályozhatjuk. például szuperorsó alma. Sebkezelés A nagyobb – például ágvágó ollóval. ábra). fűrésszel ejtett vagy tépett – sebek szélei roncsoltak. Ezek nagy választékban vásárolhatók vagy készíthetők házilag. A kihajtást bemetszésekkel kényszeríthetjük ki. A ritkítás mértéke meghatározható a virágsűrűség (vázág. Spanyolország. ábra Gyümölcsritkítási módok (Forrás: Sipos. szilva. amelyik hidegben is könnyen kenhető. elágazás nélküli oltvány. ábra Sebkezelt csonkok (Forrás: Sipos. A legegyszerűbb megoldás: két termés között akkora hely maradjon. Az a jó sebkezelő anyag. 2009) Termőre fordulás A termőre fordulás évének azt tekintjük. 8. oltókéssel vagy az e célra kialakított görbe pengéjű késsel. amikor már a termőrészek.

a hajtásnövekedés mérséklésére. a törzs ellentétes oldalain. hogy termőrügyben zárultak vagy fertőzésmentesek voltak. őszibarackfákon elég gyakori képződmény. amelyeken keresztül kártevők. ezért a sebeket sebkezelő anyagokkal le kell zárni. egy részük mára el is avult. hogy a hajtás (vessző) tövénél lévő rejtett rügyek nagy része is kiszakad. A bemetszéseket több helyen is elvégezhetjük. Színe rendszerint világosabb. a vastagabbak új vázágak nevelésére alkalmasak. Ez a legritkább esetben következett be. – havas. A módszer annyira elterjedt. „jó irányban álló” rügyre metszettük vissza. azzal a hibával kiegészítve. Előnye. valamint a vízszintes helyzetű vessző előnyét. függetlenül attól. – a metszési sebek nehezen gyógyulnak. ugyanis a kicsapódó pára megfagyhat a légvezetékekben. ami rendszerint nem a legjobb eljárás. A lomb nélküli megfásodott vízhajtás neve a következő évben fattyúvesző vagy lovas. Elsősorban a konkurensek. A metszésmódok zöme a termőkori metszésben játszik szerepet. nehogy a huzal a törzsbe bevágjon. mint a nyári metszés. Tépéses metszés Koronaalakítás idején nyugalmi állapotban vagy termő korban a vegetációban végzett metszési módszer. – kezdő metszők gyakran túlterhelik a fákat. Nagy Sándor-féle almametszés Nagy Sándor (1905-1970) Kossuth-díjas szabolcsi főkertész a ’Jonathan’ fajtára dolgozta ki ezt az eljárást. /1990/ nyomán) Korábban a koronaalakítás idején a vesszőket alsó. 2009) Törzsbemetszés. – erősebb hajtásképződést okoz. gyakran másodrendű – nyáron képződött – hajtások is találhatók rajta. Du Breuil. Csak ott ajánlható. FONTOSABB METSZÉSI MÓDSZEREK A gyümölcstermesztés története során több olyan metszésmód alakult ki. hosszúra! Ez azt jelenti. mert „ritkának látják” a koronákat. Végálló rügynek nevezzük a károsodott vesszőcsúcs alatti első rügyet is. vagy későn termőre forduló fáknál alkalmazott eljárások. Petrov. vízhajtások eltávolítására ajánlott eljárás. a vízszinteshez közeli vesszőre vágjuk vissza. A törzsbemetszéskor (gyűrűzés) a törzs kérgét félháromnegyed körben lehántjuk 3-4 mm-es csíkban. mert 10. hogy az innen kitörő hajtás laposabban fog nőni. Az erőteljes vízhajtásképződés erős metszésre utal. A szorítást időnként fel kell lazítani. benője azt. amelyek szakemberek nevéhez (Nagy Sándor. a vessző lisztharmattal fertőzött részét lemetsszük. hogy erősen visszavágták a vesszőket. A metszési módszer lényege: alsóra. a többinél jóval hosszabb hajtás. A módszer figyelembe veszi a fajta fogékonyságát a lisztharmatra. illetve tépett vessző forradó sebe (Forrás: Sipos. kórokozók fertőz- A gyümölcsfák metszése 8 . A huzalt augusztusban végleg el kell távolítani. mint a rövidebbeké. ahol a növényvédelemre különös gondot fordítanak. hogy a termőgallyat alsóbb helyzetű. A köpülyözés során éles eszközzel (kés. Pillar. Lorette. Brunner Tamás felsőrügyes és szektoriális metszése (Brunner T. A vékonyabb vízhajtások termőgallynak is meghagyhatók. A metszés során az összes középhosszú és hosszú vesszőt visszametszették. időpontja a nedvkeringés megindulása előtt (február vége) van. Sitt és mások) kapcsolódnak. balta) a törzs kérgét hosszanti irányba több helyen behasogatjuk. sáros időben megnő a balesetveszély. A bemetszések gátolják a tápanyagok áramlását a gyökerek felé. Vízhajtás A koronában erőteljesen feltörő. Végálló rügy A metszlap alatti első rügy. Claus József. hetik a fákat.– a pneumatikus metszőgépek gyakran meghibásodnak. ábra Lefestett tépett seb. Ezeknél a módszereknél – az elszorítás kivételével – komoly sebzéseket okozunk a fák törzsein. Gaucher. Zahn. Az elszorítás eszköze vastag (2-3 mm) huzal. elszorítás. mondván. ezért csak a jelentősebbekkel foglalkozunk részletesebben. hogy szinte minden gyümölcsfajt – még sokszor napjainkban is – így metszettek. ezáltal csökken a vízhajtás-képződési hajlam. ennek következtében csökken a hosszú hajtások képződése. köpülyözés Az erős növekedésű. Brunner Tamás. mivel a sebeken keresztül nagy a fertőzésveszély (10 ábra).

A felfelé törő hajtást augusztus végén félfás állapotban vagy vesszőként a következő év tavaszán metsszük le. A felsőrügyes metszés azt jelenti. kajszi. az alsóból pedig rendszerint a kívánt irányba. A szálvesszők mennyisége több tényezőtől (a fajta tulajdonságai. hogy a kajszifákon – koronában elfoglalt helyzetüktől függetlenül – legkorábban a rövid termőrészeken (nyársak) fakadnak a virágrügyek. a fa kora. Ezeket a kedvezőtlen tulajdonságokat változtatjuk meg a koronaforma mesterséges kialakításával. meggy. Sitt erősen metszette a kajszifákat. lehetőleg csak ezekből hagyunk meg fánként 40100 darabot. Ebből lesz a következő 3-4 évre az új termőgally. A korona formáját meghatározza a fajta és az alany növekedési erélye. A metszés során a koronában ritkító metszést végzünk. Részben nagy területet foglalnak el. gyorsan felkopaszodnak. most már tényleg jó irányba növő vesszőre. Ezzel a metszéssel az őszibarackfák nagyon gyorsan metszhetők különösebb szakértelem nélkül. gyümölcsritkítás stb. amelyekkel növelni lehet a kiváló minőségű gyümölcs arányát. vízszinteshez közeli helyzetűt hagyjuk meg hajtásválogatáskor. Ez a viszonylag kései – a nyársakhoz képest akár egy héttel későbbi – virágzás azt jelenti. azaz koronaforma. mert a rövidebbekből nem kapunk megfelelő erősségű új hajtásokat. A csonk rejtett A gyümölcsfák metszése 9 . a minél több másodrendű hajtás képződése érdekében. valamint a fa magassága. Ezeken lehet hatékonyan elvégezni azokat a kézi fitotechnikai munkákat – termésszabályozás. Petrov-féle csökkentett számú szálvesszős metszés Ez a metszési módszer Bulgáriából terjedt el. ringló. –. hogy a ferde irányba nőtt vagy kényszerített vesszőt ne a „jó irányban” álló alsó rügyre vágjuk vissza. a vázágak száma és elhelyezkedése. de ezekből csak 5-6 darabot szabad meghagyni! A következő évben. a törzs magassága. a hajtásokat pedig nyáron középerősen visszavágta. mert például egy 50 cm hosszú szálvesszőn akár 20 gyümölcs is kötődhet. ha van a letermett gally közelében rejtett rügyből kihajtott teljes értékű szálvessző. körte birsalanyon. Középmagas törzs: 80-100 cm: – cseresznye. A szálvesszőket egymástól 25-30 cm-re hagyjuk meg visszametszés nélkül. ábra). felfelé nőtt. hanem az előtte levő felfelé néző rügyre. és azokon másodrendű hajtás legyen.a hajtás a fény felé görbülve. Az említett gyümölcsfajok a legszebb gyümölcsüket a 2-3 éves termőgallyakon hozzák. A módszer bevált. majd a vesszőkön. de nagyon munkaigényes. az ív tetején erőteljes hajtások képződnek. A gyümölcsfajok különböző koronaformáinál leggyakrabban alkalmazott törzsmagasságok a következők: Alacsony törzs: 40-60 cm: – alma. és a következő év tavaszán vissza kellett vágni a gallyat egy alsóbb. Sitt-féle kajszimetszés A valamikori Szovjetunió kutatóprofesszora arra lett figyelmes. formálódás. A tapasztalatok szerint azért kell 3-4 cm-es csonkokra visszametszeni az idős termőgallyakat. nehezen kezelhetők. Ennél a metszésmódnál a termésritkítás elengedhetetlen. A termés súlya alatt a vesszők leívelődnek. rügyeiből előtörő hajtások közül csak a legfejlettebb. ábra Szálvesszős metszés (Forrás: Sipos. hogy minél több vízhajtás. a sudáron és a vázágakon lévő 4 éves termőgallyakat pedig 3-4 cm-es csonkra visszavágjuk. A friss fogyasztásra szánt minőségi gyümölcs megtermeléséhez az alacsony. Ha nincs elegendő új szálvessző. 11. A fa terhelését a teljes értékű szálvesszőkre alapozzuk. utoljára pedig a fattyúvesszők másodrendű vesszőin. őszibarack. törzses bogyósok. A természetes koronaformák csak a legritkább esetben felelnek meg a termelő igényeinek. akkor maradhatnak nyársak és nem teljes értékű szálvesszők is a fán (11. hogy a tavaszi fagyok már nem tesznek jelentős kárt a fattyúvesszők virágaiban. 2009) Pillar-metszés Alma és körte karcsúorsóra kidolgozott termőgallyváltó metszés. egészségi és erőnléti állapota) függ. akkor a letermett gally alján – annak vastagságától és hosszától függően – hagyunk meg 1-3 darab teljes értékű szálvesszőt. szilva. bár napjainkban a kontúrmetsző gépekkel gyorsan és hatékonyan elvégezhető ez a munka. A KORONAFORMÁKAT MEGHATÁROZÓ TULAJDONSÁGOK Minden gyümölcsfajra jellemző egy bizonyos természetes növekedés. Ebből felfelé nő majd a hajtás. Ha nincs megfelelő számú szálvessző. „emberközeli” koronaformák a megfelelők. körte vadalanyon. akkor a letermettet tőből eltávolítjuk.

Elsősorban az őszibarack koronaformája. a termesztéstechnológia színvonalától. Két típusát különböztetjük meg: Az ágcsoportos kombinált koronára az jellemző. 3-4 db. körte) koronaformája. rázógépes betakarításnál 100-120 cm (14. diónál 100-120 cm. Sudara nincs. más gyümölcsfajoknál viszont még eléggé elterjedt. stb.: ha váza koronaformát akarunk rázógépes betakarításra kialakítani szilvánál. a fajtától és az alanytól. a fa magassága 2-3 m. a talajtípus. de befolyásolja a termőre fordulás. mert sudaras koronaként indítjuk. de kézi szüret esetén elégséges a 60 cm törzsmagasság. de az utolsó vázág vagy vázágcsoport felett a sudarat eltávolítjuk. Törzsmagassága 80-120 cm. akkor a törzsmagasság 100-120 cm. hogy a vázágak meredekebb szögben állnak (60-70°). Tenyészterület-igénye 15-24 m2/fa. vagy meghaladja az 5-6 métert is. ábra). A fa növekedését oltványok esetében elsősorban az alany határozza meg. 2003) 10 . az egymás feletti vázágak közti távolság ugyancsak 60-70 cm. A vázágak szögállása 35-40° (13. A vázágak. ábra). Almafákat napjainkban már csak ritkán nevelik erre a koronaformára.Magas törzs: 120 cm és felette: – dió. a dió. meggy. E fajok fáit bármilyen formára is alakítjuk fiatal korukban. Kör alapvetületű koronaformák Kombinált korona. Gyakorlatilag minden törzses gyümölcsfa kialakítható erre a koronaformára. Az alany elsősorban a nemes növekedésére hat. Végső soron mindegyik koronaformát ki lehet nevelni a célnak megfelelő törzsmagassággal. hogy a vázágak emeleteket alkotnak. a fa magassága eléri. Kombinált koronának azért nevezzük. A természetes koronaformák egyik formája. ábra). sőt az érés idejét is. az emeletek közti távolság 60-80 cm (12. Tenyészterület-igénye 60-70 m2 fánként. A táblázatban feltüntetett sor. Törzsmagassága 40-60 cm. kajszi. Különösen a fényigényes fajok számára kedvező. rajtuk úgynevezett gallérágakat alakítunk ki és nem ágaztatjuk el a vázágakat többszörösen. 2003) 14. Katlan korona. egyszer vagy kétszer elágaztatott vázágakból álló egyszintes nyitott koronaforma.és tőtávolságok nagymértékben változhatnak a talajtípustól. ábra Katlan koronaforma (Forrás: Papp. ábra Váza koronaforma (Forrás: Papp. de növekedéskorlátozó tényező a szemzés magassága. illetve vázágemeletek közti távolság a termőre fordult koronaformákon legalább 60-80. A katlan koronától abban különbözik. A gyümölcsfák metszése 12. koronájuk az idő múltával gömbszerűvé válik. de a rázógépes gyümölcsbetakarításra is az egyik leggyakrabban alkalmazott faalak. mintegy kikatlanozzuk a fát. Elsősorban az erősebb alanyra szemzett fajok és fajták (cseresznye. Gömb korona. A szórtállású kombinált korona vázágai a központi tengelyen csigavonalban helyezkednek el. gesztenye. Törzsmagassága kézi gyümölcsszedésnél 40-60 cm. az ültetés mélysége. pl. szilva. ábra Vadalanyra oltott almafa kombinált koronaformával (Forrás: Papp. 2003) Váza (tölcsér) korona.és a gesztenyefákra jellemző. fekete bodza és a gépi betakarítású koronaformák. 13.

amivel hajlító hatást érünk el. ábra). Az előző koronaformától abban különbözik. ellenkező esetben a szél az új vezérhajtást könnyen letörheti. Törzsmagassága 50-60 cm. Ha a fővezérvesszőt (suháng.Termőkaros orsó. Ágcsoport kineveléséhez mindig közel egyforma erősségű (vastag és hosszú) vesszőket válasszunk ki. és ezzel megváltozzon a leendő vázágak szögállása. A vázághasadásra érzékeny fajok és fajták vázágait nem célszerű csúcsrügyből nevelni. hogy nevelésekor a vázkarok szögállását elsősorban nem kötözéssel vagy súlyozással biztosítják. a felsőbb ágcsoport vesszői ne az alsók felett legyenek. Almánál hazánkban is elterjedt. Ez a szabály érvényes a törzsmagasság meghatározására is. nehogy a képződő termés lehúzza a vesszőket. 8. akkor a sudarat is vissza kell vágni és fordítva. Ellenkező esetben a törzs nagyon rövid. amelyeken a vesszők túl alacsonyan vagy túl magasan vannak. Korszerű. Támrendszeres koronaforma. akkor a végálló rügy (a metszlap alatti első rügy) az uralkodó széljárással szemben legyen. könnyen ápolható koronaforma.0-3. Ezt a szempontot a sövényeknél nem lehet betartani. szögállásukat fajtól és fajtától függően 20-30° között változik. A sudarat az utolsó vázkar felett lekötik vagy eltávolítják. meggynél. 4. Ha csonthéjas gyümölcsfa koronáját neveljük csúcsrügyből. sudár csúcsvesszeje) kell visszametszeni. Almán kívül kajszinál. Kettőt már meg lehet hagyni. 10. 12. ha azok közel egyforma erősek. mert a fák vázágai később könnyen lehasadhatnak.5 m magas. az erőseket (40-50 cm) csak mérsékelten. A vázkarok a sudár mentén szórtan vagy csoportosan helyezkednek el. A meghagyott vesszők térben arányosan álljanak. mert ez vagy átveszi a vezér szerepét. váza. az oltványt suhángként kezeljük. hanem közöljék azokat a jobb fényhasznosítás végett. Ágcsoportos koronaformáknál (katlan. a korona többi részét különböző korú termőgallyak alkotják (15. Vázágak kineveléséhez a gyenge. Ágcsoportos koronaformáknál egy ágcsoportban 3-4 vesszőnél többet nem célszerű meghagyni. A koronaalakítás során tartsuk be az azonosság elvét: ha az oldalvesszőket visszametszettük. Azokról a koronás oltványokról. 2003) A KORONAALAKÍTÓ METSZÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI 1. Szabadorsó. 15. ezeknél biztonságosabb a visszametszéses módszer (Budapest kajszi. Tenyészterület-igénye 25-30 m2/fa. 2. 7. 6. hanem metszéssel. szilvánál és körténél is alkalmazható koronaforma. körténél kevésbé. vagy huzalos megoldással. hogy csak a korona alapjánál van erősebb 3-4 vázága. Utóbbi esetben csúcsrügyből történő vázágnevelésről beszélünk. nagyon hosszú lesz. vagy ami rosszabb. Karcsúorsó. Érdi bőtermő meggy.). Almafáknál elsősorban középerős növekedésű alanyokon nevelhető. akkor a vesszőkről a virágokat el kell majd távolitanunk. kombinált stb. és ha lehet. Törzsmagassága 50-60 cm. vagy egyáltalán nem szükséges visszametszeni. ringló stb. A sudáron vázágnak egy vesszőt soha sem szabad meghagyni. ábra Alma karcsú orsó koronaforma egyedi karós támberendezéssel (Forrás: Papp. öntermékeny szilvák. 20-30 cm hosszú vesszőket 3-5 rügyre vágjuk vissza. amit koronába metszésnek nevezünk.5 m. A vegyes metszés aránytalan kihajtást fog eredményezni. a vesszőket távolítsuk el. a fa 2-2. Csonthéjasoknál is alkalmazható. A leghosszabb hajtások mindig a felső rügyekből törnek elő. A karcsúorsó koronaforma jellegzetessége. vagy féloldalas lesz a korona. 3. akkor a A gyümölcsfák metszése 11 . Körténél és egyes csonthéjas gyümölcsfajoknál is alkalmazható. ezért a vezérvesszőt mindig ott kell – 4-6 rügy ráhagyással – visszavágni. Ha a vázágakat csúcsrügyből neveljük. a fa teljes magassága 3. ahol a következő ágat vagy ágemeletet kívánjuk kialakítani. 9. 11. Tenyészterület-igénye 4-8 m2/fa. Mifelénk Fejes Sándor által elterjesztett koronaforma. egyedi karós.) az ágcsoportot nem szabad egy pontból indítani. Az oldalvezérvesszők visszametszését az úgynevezett felsőrügyes metszéssel végezzük. 5. csak a kör alapvetületű koronaformáknál. az új vezérvessző a vízszinteshez közelebbi szögben fog elhelyezkedni.

akkor a termés lefogja a növekedést. a többit – a sudár kivételével – eltávolítjuk. oldalvezérek) hagyjuk meg. a konkurens. Ha az oldalvezérek nem a megkívánt irányban és szögben nőnek. elvileg felesleges hajtások közül néhányat ideiglenes térkitöltőnek meghagyhatunk. mert bevághat a vesszőbe. hasadásra érzékeny fajok és fajták (Cigány. Kötésnél nem szabad a kötözőanyagot a vesszőre szorítani. míg a málnát és a szedret 5-10 cm-re a talaj felett metsszük vissza. valamint a törzsből kitört hajtásokat is. A negyedik évben – kedvező esetben – a kombinált koronaalakító metszése befejeződhet. szilva. dió stb. csúcsrügyben záródott hajtásokat ne távolítsuk el. akkor hosszú vesszők alig akadnak tavasszal a koronában. A felső koronarészek alakító metszése még 2-3 évig folytatódik. Mindig távolítsuk el a konkurens. a meredeken felfelé törő hosszú vesszőket. de a termőrészeket ne bántsuk. A meghagyott hajtás nagyon erősen fog nőni – sokkal jobban. Tavasszal a sudarat és a felső koronaszintet koruknak megfelelően kezeljük. mint az első évben – hajtásválogatást végzünk. a fa „ülve marad”. akkor lekötözéssel segíthetünk a bajon. akkor a koronavesszők közül válasszuk ki a vázágnak valókat. az ilyen vesszőt a szél könnyen letöri. mert ezekből nagy valószínűséggel termőrészek képződnek. Korábban ezt a koronaformát erős visszametszésekkel alakították – mondván. Az első hajtásválogatást meg lehet kezdeni már 1-2 cm hajtáshossznál. akkor a termések erősen visszafogják a növekedést. nehogy a szél letörje. A ribiszkeféléket és a köszmétét 3-4 rügyre. A diócsemete törzsét ültetés után tavasszal erősen (a talajtól 40-60 cm-re) vissza kell metszeni. kajszi.és körtefajták) hosszú vesszeit indokolt mérsékelten visszametszeni. ringló. A lehajlásra. 14. Az alsó ágakon a metszés erősségét csökkenteni kell. A koronaszerkezet gyors kialakítása végett a hajtásválogatást mindig el kell végezni. A vázágakat a koronaformának megfelelő szögállásban kell kinevelni. valamint egyes cseresznye-. 12 . 13. A koronaszerkezet kialakításakor tartsuk be a Zahn-féle szabályokat. Az oltványdióra különösen érvényes ez a szabály. Az elültetett suhángot a törzsmagasságnak megfelelően visszametsszük. mivel 9-nél több vázágat nem célszerű kinevelni. Egy-két termőév után ezeket a térkitöltőket majd tőből eltávolítjuk. ezért karóhoz kell kötni. Ha az előző évben elvégeztük a kétszeri hajtásválogatást. 15.) vezérvesszőinek végéről a csúcsrügyet le kell metszeni vagy kihajtás után a virágot ki kell csípni. Ekkor eltávolítjuk a meredeken felfelé törő hosszú. A csemetén előtörő hajtások közül nyár elején csak azokat (sudár. akkor ültetés után erősen vágjuk vissza vesszőiket a jobb bokrosodás érdekében. A rövid. ha a hajtások 20-25 cm hosszúak. amelyek a koronaneveléshez szükségesek.A gyümölcsfák metszése vegyesrügyes gyümölcsfajok (alma. körte. A hajtásválogatást a korábban leírt szempontok szerint végezzük el ebben az évben is. A vesszők vagy hajtások kívánt szögállását általában lekötözéssel rögzítjük. Ezt azért kell elvégezni. a többit május végén eltávolítjuk. hogy teherbíró vázágak kellenek –. hiszen azok a fa 4. életévében még csak 1-2 évesek. A harmadik évi metszés igényli a legnagyobb figyelmet és hozzáértést. mivel az első koronaszinten gyümölcsfajtól függően több-kevesebb termésre is számíthatunk. illetve súlya megváltoztatja a vessző szögállását. hogy a termőre fordulás csak 8-10 év múlva következett be. A csonkból kitörő hajtások közül a legerősebbet meghagyjuk. Ha a koronaalakítás időszakában a dió vezérvesszőinek végéről nem metsszük le a vegyesrügyeket. ekkor a másodrendű hajtások közül ritkítunk. Ellenkező esetben a vesszők termést hoznak. A sudáron a két emelet között kitört. mert ha termést hoznak.és Pándy-meggy. A második év tavaszán a sudárvesszőt a következő ágemelet magasságában. KORONAFORMÁK ALAKÍTÓ METSZÉSE Kombinált korona Szórt állású vagy ágcsoportos kombinált koronaformára az erős alanyra szemzett fatermetű gyümölcsfajokat nevelhetjük. A központi tengely (és a fa) magasságát a sudárvessző eltávolításával vagy lekötözésével korlátozzuk. mint ha nem metsszük vissza ilyen „durván” a törzset –. aminek az lett a következménye. Ha telepítéskor koronás oltványokat ültettünk. Ennek ideje rügypattanáskor vagy félfás állapotban. 18. alma. Ezeket vízszintesre vagy függőlegesre leívelve gyorsabb termőre fordulást érhetünk el. az oldalvezéreket pedig hosszuktól függően vágjuk vissza vagy hagyjuk metszetlenül. a vezérvesszőket csak indokolt esetben vágjuk vissza. augusztus végén van. Ha a bogyósokat bokorformára akarjuk nevelni. bokrosodást biztosító tősarjak. Augusztusban ismét végezhetünk hajtásválogatást. de mindenképpen el kell végezni. Nyár elején és végén – ugyanúgy. hacsak nem akarunk törzserősítőket hagyni. 16. a föld alól nem törnek élő megfelelő számban és erősségben a felújulást. 17.

hogy az első években csak a sudarat metsszük tavasszal. Amennyiben augusztusban is megválogatjuk a hajtásokat. A nyári hajtásválogatást az ismert időpontokban végezzük el. akkor ezeket metsszük vissza rövidre. Glosteralma) (17. Megtehetjük. A harmadik és negyedik évben a termőkaros orsó alakítása az előző éviekhez hasonlóan folytatódik. A termőkarok megfelelő szögállását lekötözéssel. E munka során a sudárhajtást eltávolítva vagy lekötve alakíthatjuk ki a fa végleges magasságát. nem pedig csúcsrügyben végződik. de 20 fok alá ne menjünk. akkor a törzsmagasság alatti vesszőket távolítsuk el. A második évben a tél végi metszéskor azokat a vesszőket. amelyek túl hosszúra nőttek és lehajlanak. és rendszeres hajtásválogatást végzünk. Az első évben suháng telepítése esetén törzsmagasságig metsszük vissza. Ennek mértéke a fajta növekedési erélyétől függ. vagy súlyozással érjük el. hanem valamelyik alatta levőből. annál laposabb szögbe kössük le a termőkarvesszőket. A tavasszal visszametszett vesszőkből előtörő hajtásokat augusztusban kössük le. a megmaradók közül válasszunk ki a térben arányosan álló 3-4 erőteljes. de megfelelő számút és helyzetűt válogathatunk közülük. A korona végleges szerkezetét a 3-4. Ha koronás oltványt ültettünk. 2009) Termőkaros orsó A termőkaros orsó nevelésénél a termőkarokat (vázágakat) a lehető legkevesebb metszéssel kell alakítani. A gyümölcsfák metszése 13 . hogy a következő koronaszint magasságában metsszük vissza. célszerű a lekötözést is azonnal elvégezni. lehetőleg egyforma fejlettségű veszszőt. Ilyen esetben az ágszint kialakítását egy évvel el kell halasztanunk. ábra Kombinált korona alakítása az 1-4. Tavasszal rendszerint nem a végálló rügyből keletkezik a legerősebb hajtás. számottevő termés képződhet. A sudárvessző nem elég hosszú ahhoz.és harmadrendű elágazásokat a növekedési erély és a felkopaszodás szerint metsszük vissza. A kajsziból rendkívül nehéz szabályos koronaformát kinevelni. a különböző ágszinteket koruknak megfelelően metsszük meg.és harmadrendű elágazásait szükség szerint metsszük vissza. A meghagyott hajtásokat augusztusban kössük le. A központi tengelyen levő vesszőket a nedvkeringés megindulása után rögzítsük a kívánt szögállásba. Egy-egy évben 3-4 termőkarnál többet nem célszerű kinevelni. a többit – a sudár kivételével – távolítsuk el. a hajtás (és a vessző) végálló rügyben. A legalsó vázágakon a másod. A kombinált korona alakításának különleges esetei A fiatalon erős növekedésű. gyengén metsszük vissza vagy kössük fel. Ha a koronavesszők satnyák. évben alakítjuk ki. ábra). ábra). A nyári hajtásválogatást most sem nélkülözhetjük. A kevésbé elágazódó fajták vesszőit erősebben kell kurtítani (Bosc kobak körte. A nyári hajtásválogatást az egész koronán végezzük el. mert ezeken már a harmadik évben 16.A tél végi metszés során a sudarat az utolsó emelet magasságában vágjuk vissza. A lehajlásra. Különös gonddal kell kezelni az alsó termőkarokat. felkopaszodásra hajlamos fajták másod. évben (Forrás: Sipos. sűrű korona képzésére hajlamos fajták erőteljes metszését kerülni kell (pl. Minél erősebb növekedésű a fajta. Besztercei szilva). A kajszi eme jellegzetessége miatt a koronaalakítás során a hajtásválogatásnak különös jelentősége van (16. mivel a hajtás vitorlája lehullik. nyáron végezzük el a hajtásválogatást.

stb. csaknem minden gyümölcsfaj számára megfelel (18. de napjainkban a sűrű térállású ültetvényekben sem ritka koronaforma. és kivirágzik. Ezek lesznek a fa majdani vázágai. amit suhángból könnyebb kinevelni. A hajtásválogatás során a konkurenshajtásokat. ábra Termőkaros orsó koronaforma kialakítása (Forrás: Sipos. A termőkaros orsóra alakítható gyümölcsfajok szabadorsóra is nevelhetők. X-tengelyes. Gyakran előfordul. Ezek nem lesznek vázágak. amelyek a gyakorlatban már beváltak. hogy a fa magasságának és a korona átmérőjének aránya 2:1. a vázágvesszőket felsőrügyes metszéssel kurtítsuk meg. valamint a vázkarokról meredeken feltörő hosszú hajtásokat tőből távolítsuk el. A vázágak lekötési szöge 30-35 fok. Vezérhajtásnak mindig azokat hagyjuk meg. hogy a vázkarok szögállását nem lekötözéssel vagy súlyozással. A nyár folyamán elengedhetetlen a hajtásválogatás és a lekötözés. 2009) Szabadorsó Ez a koronaforma abban különbözik a termőkaros orsótól. Ezeket a virágzatokat már zöldbimbós állapotban el kell távolítani. A sudár nevelésére több módszer ismeretes. lehetőleg egyforma erősségű hajtást válasszunk ki. A karcsúorsó koronaforma nevelésének központi kérdése a sudár kezelése és a piramisforma megtartása. Vogel-orsó. ami egyedi karó vagy huzalos támasz is lehet. ábra A karcsúorsó kialakításának lépései (Forrás: Sipos. ha szükséges. ami azt jelenti. ábra). mert lefogják a sudár növekedését. A gyümölcsfák metszése 18. hanem „csak” termőgallyak. ráadásul a termőkalácsból kitörő hajtás nem nő függőlegesen! A második év tavaszán.17. Nyáron kísérjük figyelemmel a sudár növekedését. bár a megfelelően elágazódott koronás oltvány jobban megfelelne a célnak. a térben arányosan álló. francia tengelyes. Karcsúorsó A karcsúorsó az egyik legelterjedtebb intenzív koronaforma. Solax. Több változata ismeretes (Pillar-. amelyek a legjobban „irányba” állnak. Az első évi metszés a koronába metszésre korlátozódik. ezek közül csak azokkal foglalkozunk. hanem metszéssel szabályozzuk. A zöldválogatás során a törzsmagasság felett 3-4. többször is kössük lazán a csemete melletti támberendezéshez.) A legegyszerűbb az eredeti. hogy a sudár végálló rügye vegyesrügy. Először gyenge alanyú almafákat neveltek erre a formára Hollandiában és Angliában. bár a meredeken feltörő habitusú fajtáknál ez kicsit nehezebb. és ha kell. Zahn-orsó. amiket 3-4 éves korukban csonkos metszéssel leváltunk. A sudáron képződött oldalhajtásokat kössük vízszintesre. 2009) 14 . egy vázágemeletes karcsúorsó.

Ezután a sudarat az előző módon. dió. ábra A karcsúorsó hajlítgatásos sudárnevelésének folyamata (Forrás: Sipos. Ezt a hajlítgatást mindaddig folytatják. amíg a fa el nem éri a végleges magasságát. vagy pedig a másik fa támberendezéséhez kötik közel vízszintesen. A vázágak oldal. az alsó rész pedig rendszerint felkopaszodik. lehetőleg azt. 2009) . amikor a hajtások 20-30 cm hosszúak. lehetőleg nem közeli rügyekből eredő vesszőt és a sudarat. Az így metszett sudárból a felső részen erőteljes hajtások fognak kitörni. a térben arányosan elhelyezkedő. A további években viszonylag egyszerű és sematikus a karcsúorsó metszése. hogy a metszés időpontjában látszik. a fa elérheti a 2-2. a sudarat a kiválasztott nevelési módszerrel alakítsuk. A szép koronaforma Tavasszal. hanem az egész sudarat egy lejjebb levő vesszőre. a fát kikatlanozzák. Sudárvisszametszés virágzás után A tavaszi metszés során a sudarat nem metszik. A nyári hajtásválogatás idején úgy válogassuk ki a hajtásokat. jó állású gallyra metsszük vissza. A sudárvesszőt ne metsszük vissza! A vázágaknak kiszemelt vesszőket (hajtásokat) 6070 fokos szögben rögzítsük. Koronás oltvány esetén a törzsmagasság felett válasszunk ki 3 darab. Addig hagyják így a sudarat. de a másik irányba hajlítják át azért. Az első évi metszés tavasszal a koronába metszéssel kezdődik. A váza kialakításánál gyakran elkövetik azt a hibát. a fa nem lesz a formának megfelelően nyitott. ami lehet. csak az elvirágzás után.Sudárvisszametszés tavasszal A sudarat – növekedési erélyétől függően – felére-kétharmadára metszik vissza. A zöldmunkákat ne hanyagoljuk el. amekkora a felkopaszodás. ha nyáron nem végeztük el a hajtásválogatást. Így hagyják augusztus elejéig. Tavasszal a központi tengelyről és a vázágakról 3-4 „letermett” galylyat 3-4 cm-es csonk meghagyásával eltávolítunk.és vezérvesszőit – ha túl hoszszúak – gyengén vágjuk vissza. Jó esetben a koronaforma alakítása ekkor be is fejeződik. Ezzel azt érik el. mintha koronás oltványt telepítettünk volna. hogy a vázágak középre záródnak. Ebben az esetben a sudárvesszőt vagy lekötjük. az álsudarazás szabályait betartva. majd függőleges helyzetbe rögzítik. és álsudárnak alkalmas vesszők vannak a sudáron. Váza Főleg fényigényes gyümölcsfajokat (kajszi. amelyik a vízszinteshez közel áll. A csonkokból előtörő hajtások közül mindig csak egyet hagyjunk meg. Ezt a módszert akkor lehet alkalmazni. ábra): rakódjon be.5 m magasságot. Előnye. Az alma karcsúorsónál – függetlenül a sudárnevelés módjától – a meredeken felfelé törő hoszszú hajtásokat minden esetben le kell kötni közel vízszintesre! A harmadik év alakító metszése az előző évivel többé-kevésbé azonos. hogy a sudarat alsóbb. milyen mértékű a felkopaszodás. ha a vázágak már megerősödve tartják a szögállásukat. Hajlítgatásos sudárnevelés A sudarat egyáltalán nem metszik. lejjebb rövidebbek. a karcsúorsó nevelésénél ezek szinte nélkülözhetetlenek. amíg a rajta kitört hajtások csúcsrügyben nem záródnak (rendszerint június közepe). és ez lesz a fa negyedik vázága. a fák sudarát vagy egymáshoz. vagy magasabbra neveljük. mandula) ajánlatos erre a formára alakítani. hogy az alsó rész is termőrészekkel A gyümölcsfák metszése 15 19. őszibarack. hogy csak az ültetést követő negyedik-ötödik évben következik be! Azt is meg lehet valósítani. amikor a nedvkeringés megindult és a vesszők jól hajlíthatok. Álsudarazás tavasszal Nem a sudárvesszőt metszik vissza rügyre. vagy egy laposan növő elágazásra vágjuk vissza. egyforma erősségű. Ehhez suhángot vagy a koronaformának megfelelő koronás oltványt telepítsünk. A suhángot a törzsmagasság felett 6-8 rügy ráhagyással metsszük vissza. hogy a fa sudarát korán kimetszik. hogy a sudáron alul hány rügy nem hajtott ki. Álsudarazás zölden A tavasszal metszetlenül hagyott sudarat akkor metszik vissza álsudárra. a többit távolítsuk el. A sudarat olyan mértékben kell visszavágni. de bármelyik törzses gyümölcsfa kinevelhető vázának. Ugyanennyi hajtást viszont a zöldmunkák idején lekötözünk. A váza koronaforma sudarát csak akkor szabad kivágni. hanem leíveléssel nevelik a következő módon (19.

Termő korban a hasadást úgy akadályozhatjuk meg. Ezek közül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: A vesszőket nem szabad erőteljesen visszametszeni Az egyik leggyakoribb metszési hiba. mind az őszibarackot dombvidéken régebben jóformán a váltócsapos és az egyvesszős metszési módszerekkel metszették. vastagabb kábel vagy kötél) öszszekötjük. hogy a vázágakat erős kötözőanyaggal (műanyag pánt. Almatermésűeknél ez nagyon erőteljes hajtásnövekedéssel és egyben jelentős termésveszteséggel jár. évben távolítsuk el! A váza koronaforma nevelése során néhány nagyon fontos tudnivalóra hívjuk fel a figyelmet: – A vázágakat nem szabad közel egy pontból elágaztatni. A további években a koronanevelés célja a vázágak kinevelése és elágaztatása.kinevelése érdekében érdemes egy 2-2. és nem a koronaszerkezet kialakítása. A sudarat az utolsó vázág felett a 4-5. Ezzel nem is lenne baj. ha nem metszettük viszsza erősen a vesszőket (lásd a metszés hatása). a minőségi romlásról nem is beszélve. 2009) 16 . mert a korona hamar elsűrűsödik (pl. képződésük sajátosságait. – Az erős növekedésű fajok vagy fajták vezérvesszőit csak nagyon gyengén. valamint a vázágak egyszeri elágaztatására vonatkozik. Ez az úgynevezett gallérágak kinevelésére. nem fogunk alapvető metszési hibákat elkövetni. hogy mind a szőlőt. csökkentve ezzel a lehasadás veszélyét. a sudarat a vázágvezérvesszők síkja fölött legalább 20-30 cm-rel metsszük vissza! A sudár nevelésénél tartsuk be a 2/3-os szabályt! Hajtásválogatáskor vezérnek mindig azokat hagyjuk meg. a vázágelágaztatást pedig 2 m körül kell végrehajtani. Amennyiben ismerjük a fajok termőrészeit. – A hasadásra érzékeny fajok vagy fajták vázágvesszőit erőteljesebb visszametszéssel kell alakítani. egyformán metszik például az almát. inkább csípjük vissza levélkoszorúra. Ehhez fogjuk kikötni a törzset és a sudarat. A hosszú vesszőkön ezeknél a fajoknál kevés a termőrügy (lásd az almatermésűek termőrészei). ábra). amikor a többi gyümölcsfaj fáit is ezzel a módszerrel metszik. A TERMŐKORI METSZÉS FŐBB SZABÁLYAI. növekedési erélyét mindenek- A gyümölcsfák metszése 20. ábra A váza koronaalakítás első három éve (Forrás: Sipos. valamint a metszés következményeit. A korona belseje felé törő hajtásokat ne távolítsuk el. A második év tavaszán a vázágvesszőket erősségüktől függően felsőrügyes metszéssel vágjuk viszsza. hogy fajra való tekintet nélkül. A fák magasságát nem az alakítás éveiben kell korlátozni A fák magasságát. az őszibarackot és a szőlőt! A hiba oka valószínűleg abból adódik. vagy egyáltalán nem kell visszavágni. A gondok akkor kezdenek előjönni. majd a vesszők oldalrügyeiből képződő rövid termőrészeken keletkeznek. Ha szükséges. Besztercei szilva) (20. amelyek a legjobban tartják a dőlési szöget. GYAKRAN ELKÖVETETT HIBÁK A termőkorú fák metszéséhez a koronaalakító metszéssel szemben nem nagyon lehet írásbeli útmutatást adni. szélnyomásra széthasadhat. mert később a fa a termés súlya alatt. mert ebben az időszakban már a termőképesség minél hosszabb fenntartása a cél. Az első gallérágakat a vázágakon 150-160 cm magasságban neveljük ki.5 m hosszú támkarót a fa mellé leverni.

2009) 22. gallyakat átvágni. és rendszerint azok követik el ezt a hibát. termővesszők. hogy azokat nem szabad meghagyni. – pengéje eltartó. hogy a metszést nem a vázág csúcsán kezdjük. amelynek vázágai szinte a törzstől a vázág csúcsáig termőgallyakkal vannak berakódva. a merev nyelűvel vastagabb részeket lehet átvágni. – alkatrészei (vágópenge. Miért? Mert azt olvastam. ábra mutatja. ügyelve arra. akik nem ismerik a termőrészeket. a kórokozók nagy részét ugyanis nagyon jól lehet terjeszteni metszéskor. A korszerű metszés elengedhetetlen része a metszőeszközök időnkénti fertőtlenítése. Van. mint letermett gallyat (21. mert azok egyben a termővesszők. akkor csak a legszükségesebb mértékben metsszük. csak a korona tetején vannak termőgallyak. támasztópenge. – biztonságosan és gyorsan nyitható-zárható egy kézzel. Ebből a szempontból talán legveszélyesebb az almatermésűeket pusztító tűzelhalás (Erwinia amylovora). amelyik nyelével földbeütött söprűre hasonlít. A metszőollók részeit a 22. A termés majd lehúzza a vesszőt. – nyelei illeszkednek a kéz formájához (jobbosbalos). majd eltávolítjuk. fattyúvesszőket kell kimetszeni a koronából. Csonthéjasokon minden további nélkül meghagyhatok a függőlegesen álló vesszők is. Amennyiben növényünk túl erőteljesen fejlődik. Nagyon elszomorítóan néz ki az a fa. a sudár vagy vastagabb gallyak eltávolításával. mert azok termővesszők! Általában az erőteljesen növő. hogy legalább 30-40 centiméterenként hagyjunk gallyat. A metszéshez használt eszközök az idők folyamán fokozatosan fejlődtek. Kézi metszőeszközök Egykezes metszőollók A leggyakrabban használt kézi metszőeszköz. – a nyelek bevonata nehezen kopó. Ez a válasz nagyon gyakori. Milyen a jó metszőolló? – viszonylag könnyű. Ha nagyon nincs rá szükség. az egyszerű késtől az önjáró metszőkocsiig. függőlegesen feltörő vízhajtásokat. Az eszközöket feloszthatjuk kézi. viszont kevésbé eltartók. Alul kopasz. nyelek) cserélhetők. van. Függőlegesen álló vesszőt is meg lehet hagyni Sokan a függőlegesen álló vesszőket szinte automatikusan kivágják a koronából. aki a forgó nyelűt kedveli. benzinnel. ha már letermettek. hiszen sebeket ejtünk velük a növényeken. A fertőtlenítés történhet klórtartalmú vegyszerekkel.előtt az alany határozza meg. ábra A metszőolló részei (Forrás: Sipos. Almatermésűeken is meghagyhatok a függőlegesen álló vesszők. és gallyról gallyra haladva végezzük a metszést. A A gyümölcsfák metszése 17 . A METSZÉS ESZKÖZEI A közismert mondás. ábra A meredeken feltörő vesszőket nem szabad visszavágni (Forrás: Sipos. 2009) A vázágakat nem szabad felkopaszítani Arról a fáról lehet leszedni a legtöbb termést. a metszési munkáknál nagyon is igaz. hogy a külső nyél foroge vagy sem. Az már megszokás dolga. ha az mindenképpen indokolt! A gyengébbeket – ha van helyük – egy-két évig meghagyhatjuk. azokon ugyanilyen távolságban termővesszőket. csúszásmentes műanyag. – megerőltetés nélkül lehet vele legfeljebb 1. könnyebben is tisztíthatók. ábra).5-2 cm átmérőjű vesszőket. A fa magasságát ráérünk 8-10 év múlva beállítani. ki fog hajolni a koronából. kézzel működtetett gépi és erőgépről hajtott metszőgépekre. miszerint jó munkához jó szerszám kell. A rozsdamentes pengék jobban ellenállnak a vegyszereknek. hanem a tövénél. majd eltávolítjuk a következő évben. lehetőleg nyár végén. aki a merev nyelűt. 21. ha azok csúcsán vegyesrügy van. ennek megfelelően nagyon sok típusa van. de a perzselés sem ismeretlen (például metszés közben öngyújtó lángjával). A forgó nyelűvel könnyebb vágni. kontúrmetszőgépekig. Ezt úgy lehet elérni.

ezért nem mindegy. lek annyira közel kerülnek egymáshoz. amelyek fűrészelésre igen. Teljes erőből nyomjuk össze a nyeleket. amelyik meghajlítva marad. Az ollók a működési elvük alapján többfélék lehetnek. Gyakori kérdés. – jó pengeminőségű. ábra Övre fűzhető tokos fűrész A fűrész legfontosabb része a penge. Mára már kialakultak a metszéshez legjobban igazodó típusok. Nagyon kellemetlen és fájdalmas. – a nyél kézbe illő. úgynevezett kardpengést. A teljesen kinyitott ollót tenyerünkbe fektetjük úgy. Szárhosszuk 60-100 cm között változik. Kiválasztási szempontok: – keret nélküli. hogy melyik ágvágó ollót vásároljuk meg? Néhány szempont: – lehetőleg minél könnyebb legyen. A pengék mellévágó (nyíró) vagy rávágó rendszerben működnek. A legtöbbet használt ollók hossza 1822 cm között változik. ami természetesen az árukban is kifejezésre jut. hogy a fűrészpor könnyen eltávozzon közülük. nyél. A személyre szabott ollóméret viszonylag könynyen meghatározható. A jó minőségű fűrészek pengéjén nyíl jelzi a vágás irányát. Az ilyeneket nem kell a földre letenni. végső élezésük rendszerint lézersugárral történik. az összecsukhatók zsebben is hordozhatók. ábra Ágvágó olló 23. Csak azt érdemes megvenni. húzásra vágó típust. A gyümölcsfák metszése 18 . fogazat szerint. metszéssel foglalkozó szakírások több fűrésztípust leírtak – pengeforma.rozsdamentes bevonatok közül pedig az olcsóbbak (pl. aminek meghajlított pengéje elengedéskor villámgyorsan eredeti állapotába pattan vissza. a rávágok jobban elterjedtek. hogy az olló belső nyele legfeljebb 1-2 cm-rel lógjon ki tenyerünkből. A fejlődés a pengék minőségében. ha vágáskor a nye- Fűrészek A régebbi. de akár tokban is tarthatók (25. 24. 2009) Kétkezes (ágvágó) metszőollók A vastagabb. Az. – kis nyélnyílásnál nagy legyen a pengék közti távolság. ábra). Vannak nagyon rövid életűek és szinte életre szólóak. és ha ökleink nagyon közel kerülnek egymáshoz vagy összeérnek. ha a fűrész összecsukható vagy tokkal rendelkezik. ábra). nálunk a legelterjedtebb a mellévágó olló. ábra). ábra A kéz nagyságához kiválasztott metszőolló mérete (Forrás: Sipos. akkor jó a méret (23. Nagyon hasznos. Megvétel előtt végezzük el a pengehajlítás próbáját. de vannak teleszkópos kivitelűek is. Milyen tulajdonságok szerint döntsük el. ennek ellenére több olyan is forgalomban van. mint az egy irányba (húzásra) vágóké. lehetőleg csúszásmentes legyen. hogy hány évig szolgálják gazdájukat. teflon) nem kellően kopásállók. Ha a mutatóujjunk behajlított első ujjpercével be tudjuk fogni a külső nyelet. gyenge. 2-4 cm átmérőjű fás részek levágására alkalmas eszközök (24. szilárdságát. hogy mekkora legyen a metszőolló? A metszőollók méretét a teljes hosszukkal jellemzik. A vágás megkönynyítésére különböző műszaki megoldásokat alkalmaznak. – a penge ne legyen hosszabb 25-30 cm-nél. a tokosok övön viselhetők. – cserélhető legyen mindkét penge. inkább vegyük meg a drágábbat (van olyan nagyjából 1 kg tömegű. nem érdemes megvenni. Emiatt ajánlott vásárláskor kipróbálni a nyelek rugalmasságát. Az ágvágó ollók nagy igénybevételnek vannak kitéve. Ez azért fontos. aminek nyeleit nagyon erős férfiak sem tudják összenyomni). merevebbek. A fogak úgy vannak kialakítva. fogazásában és élezésében mutatkozik meg leginkább. mert az oda-vissza vágók pengéi vastagabbak. – hosszabb ollóval könnyebb a vastagabb részek levágása. de metszéshez nem igazán használhatók. 25. persze vannak kisebbek és nagyobbak is. hogy ökleink összeverődnek. alumíniumnyelű ágvágó olló.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->