Barbara Wood BÖLCSŐDAL

Magyar könyvklub®

Könyvemet dr. Norman J. Rubaumnak ajánlom Hálás köszönettel tartozom dr. Frederick Luthardtnak a UCLA genetikai tanszékéről, amién időt szánt rám, a vadidegenre.

hogy egy nő szűzen fogan. amikor a klónozás. dr. a (spontán avagy laboratóriumban indukált) szűzen szülés egyre inkább a tudományos világ érdeklődésének homlokterébe kerül. hogy ötös ikrek születnek. a folyóirat. a mesterséges megtermékenyítés. A szereplőket és történetüket én találtam ki. a tudományos kísérletek egytől egyig valóságosak. Ma. Jonas Wade oknyomozása voltaképpen a szerző kutatómunkájának krónikája.és könyvhivatkozások. Könyvem 1963-ban játszódik. erkölcsi és vallási vonatkozásai miatt kényes és roppant vitatott ügy. Miért? Regényemben a tényanyag. a spontán szűznemzést mindenki. a génmanipuláció mindennapos. macskák. ember esetében azonban bonyolult társadalmi. az esély. nyulak) között. idézetek.A szerző jegyzete A szűznemzés valóság. . egy a millióhoz vagy mondjuk hatszázezerhez. A Dionne ötös ikrek létezését senki nem vonja kétségbe. Az esély. Laboratóriumban kimutatták a jelenség létezését az alsóbbrendű emlősök (pl. Időközben korszakváltás történt az emberi szexualitásról alkotott felfogásban és utódnemzés lehetőségeiben. egy az ötvenmillióhoz.

Hihetetlenül. becéző kéznek. hogy a padlóra csússzon. majd a nyelvük is összetapadjon. azon tűnődött. és mikor megállapodott. kissé félrehajtotta a fejét. Átjárta a súlyos tekintet. hosszú. Bágyadt. csillogó bőr. Mary gerjedést érzett az ölében. Mély tüzű. megcsókolja? Nagyot zihálva nyúlt a keze után. mélabús tekintet. Előbb a szájához vitte. ami előtárul. De döbbenete eksztázis volt. ha megfogja. Mikor Sebestyén újabb lépést tett felé. Egy pillanatig levegőt sem kapott. de mégsem akarózott lejjebb vinnie a pillantását. Sebestyén csókja nem lanyhult. kecses lendülettel megoldotta magán a bogot. hogy ajkát rányomja a meglepően kemény. és mikor lehajolt hozzá a fő. Sebestyén közeledett: szép arca komor volt és szigorú. mikor ő eleresztette. hullámos haját föl-föllibbentette válláról a szellő. ugyanakkor mérhetetlenül kíváncsi volt rá. Mary továbbra is az arcát nézte. Hűvös volt. Sebestyén állt előtte. fejezet Mary kigombolta a köntösét. Sebestyén rászegeződő tekintetének igézete szoros öleléssel ért fel. hosszú. Aztán Sebestyén szabad keze gyöngéden elindult lefelé. hogy a szájuk. alig súrolva a lángoló húst. ahol átszegezték a húsát.1. mintha bor fűtené. Mi lesz még. csodás íz. csak egy darab vászon. tartott attól. Marynek furcsán elszorult a torka. kényelmes mozdulattal. A hűvös éjszakai szellő végigsimított meztelen testén: talányos mosolyban ívelt fel szája sarka. Láthatóan Sebestyént sem zavarta az éjszakai hűvösség: feszült minden ín a verejtéktől fénylő bőre alatt. Rajta se volt semmi. de a lány mégsem borzongott. sima. s átható tekintetével szinte megérintette. Mary teli tüdőből vágyott sikoltani. És Sebestyén akkor se vitte el onnan. Mikor egészen közel volt már. Önkéntelenül a melléhez vitte a kezét: kemény bimbót tapintott. varázserejű tapintás hálózta. . aztán lenyűgözte. szelíden hevítő alkonysugár. Napbarnított. egészen lentről: előbb meghökkentette. kérges tenyérre. Mindez csupán Sebestyén közelsége. fájdalmasan gyönyörű látvány. félelmes tekintete miatt van. Mary szemét vonzotta az ágyékkötő. keskeny orr. izmos. aztán a bal mellére vonta Sebestyén kezét. Dermedten engedett a kutató. s a holdfényben előtűntek a hegek a tökéletes férfitesten: fehér forradások ott. és hagyta. Belülről izzott. a sápadt holdsugárban domborodtak az izmai. inas nyak hordozta szögletes áll. hogyan csomózhatná ki. Mary lélegzete szaporább lett. meztelensége. az ágyékán összebogozva.

hogy ő is görcsösen veszi a levegőt. aki mindenben konzervatív. berakott. A mélyen hívő. Mereven fekszik. A kényes területet a hálóing felett pásztázza ujja hegyével. de mindenki alszik a házban. Sebestyén bőre meleg volt. nem tapsikol az új. Félt. És… Lent nem a kéz nyomult. mintha kilométereket futott volna. habzsolta. a lába fejétől indult felfelé. hogy a göndörített. felemelő fájdalom nyilallt belé hirtelen. nyirkos. Mary tágra nyitotta szemét-száját. kiszorította belőle a szuszt. rámenősebb keze között. mint a nyomvonal. Aztán a lökések nyomán valami feltajtékzott benne. kiveri a víz az éjszaka hűvösében. és mi ez a félelmetes érzékiség? Olyan furcsa volt… Sebestyén keménysége. és megkönnyebbülten nyugtázza. Hunyorogva tűnődik a sötétben. Mary kihúzza kezét a takaró fölé. Mary anyja. egyenes „szörfös" frizurára. még egy gondolattal adózik a meglepő ténynek. aztán gyorsan odaérinti a szeméremdombhoz. Aztán visszafojtja a lélegzetét. óvatosan viszi a kezét jobb csípője éles ívén. keresztformán kitárt karral engedett Sebestyénnek: készséges áldozat. legyűrve az ösztönös védekezést. Hogyhogy ennyire valóságosan. hiszen a két kéz fent járt már a mellén. elárasztotta. nem erőlteti tovább. Mary erőteljes mozdulatokkal húzza a kefét a haján: vajon mikor megy ki végre belőle a hullám? Egyik napról a másikra elhatározta. Mary felriad. Hanem a lába. katolikus Marynek ez a testtáj tabu. pedig itt a változás. Sebestyén szorosan átfonta. hogy frissen daueroltatott. ugyanakkor addig ismeretlen révület lett úrrá rajta. a nyakán haladt lefelé. a testével történt valami. nem sikoltott álmában. aztán a kéj és az önkívület alázúduló áramlatai mosogatták. de nem jön vissza az iménti misztikus hevület. a lábában furcsa érzés.Akkor összesimultak. hogy milyen érzés? Mozdulatlanul fekszik. mert nem tudta. a combja köze. mert most az a menő. pontosabban az öle. A szája elvált a szájától. s az egyik mellbimbóhoz érve olyan vadul szívta. Hogyhogy Sebestyén szerepelt benne. hátát verő. Sebestyén szétfeszítette a lábát. hogy Mary feljajdult. Láthatatlan fegyver.. felbámul a mennyezet végtelenjébe: félve. mindkettőjüknek gombóc van a torkában. de így is érzi. mikor ő az életben nem engedte még oda Mike kezét? Honnan tudhatja egyáltalán. hogy milyen különös álma volt. Mary felnyitotta a szemét. A lány érezte. Valami olvatagság. Mary próbált nem nyögni Sebestyén mind erélyesebb. hogy Sebestyénről álmodott Mike helyett. Nyárig még két hónap. Édes. aztán Mary McFarland álomtalanul. se nem látott. Lucille McFarland a rövid. és a naptól aranyszőkére fakul. kár. Mi változott? Vészesen zakatol a szíve. Sebestyént idézné maga elé. mélyen alszik reggelig. tépett fazonról átvált a középen elválasztott. amit a csónak húz. ahogy belehatolt. de ez mind nem érdekes. hanem valami más. Szinte összeroppantotta. addigra remélhetőleg egyenes lesz a lobonc a lapockái közt. és óvatosan lenyomta az ágyra.. mi történik vele. úgy fülel. laza stílusért. Behunyja a szemét. egy hatalmas hullám növekvő lendületével. Lihegve bámulja a plafont. és mindjárt el is kapja onnan. rémületes és felvillanyozó. s átcsapott a feje fölött: a tetőponton egy pillanatig se nem hallott. Összeérteti a hüvelykujját a mutatóujjával. aztán egész testtel ráborult. és holtra rémülve nézett körül a szobában. izgatóan kemény volt. Ürességet érez belül. tupírozott vörös haját Jackie Kennedy-féle kis . Megmagyarázhatatlan nedvesség. itt történt valami. Sebestyén teste meghökkentően.

visszamosolyog. térdre ereszkednek. Lucille McFarland szemét a plafonra vetve tárja szét a kezét tehetetlenségében. hogy észre se veszi. zavarba ejtően élethű ábrázolása a szent vértanúnak. A hajügyekről Mary gondolatai átterelődnek a hajnal előtti. mikor Mary és az anyja kilép a házból. szintén az anyjáét ismétli: derékig érő kosztümkabát. míg kifarol a kocsival a meredek felhajtón. a retiküljét. amitől úgy lángolt az éjszaka. Nem sejlenek elő az idomok: a First Lady manökenstílusa. Vagy nem számít tisztátalannak.szelenceforma kalappal koronázza. Ted McFarland és a tizenkét éves Amy már az autóban ül. Pontosabban a testi robbanásra. míg bekászálódnak. Képtelen máshova nézni. közvetlenül az Első Stáció mellett. Amy a sereghajtó. Átellenben állapodik meg: Sebestyénen. a párizsi Louvre-ból. amivel végződött. Kirügyezett az álla. Mary is ilyet visel. Áldozni készül. a tegnapi bűnbánat jutalmát az érzéki álom. a dagadó izmokból meredő nyílvesszők. mikor az anyja belép a szobájába. a kesztyűjét. Megmártják ujjukat a szenteltvízben. hiszen nem tehet róla? Maryt olyannyira lefoglalja a dilemma. gyapjú kétrészese. zaklató álomra. hogy leszegett fejjel térdepeljenek. A liliommal feldíszített templomban fogadalmi gyertyák erdeje lobog. de amióta csak betette a lábát a Szent Sebestyén-templomba. újfent rácsodálkozik izmos alakjára. és követi. Megint az álom különös csúcspontjára gondol. – Egy pattanás miatt képes kitenni magát az örök kárhozatnak – zsörtölődik Lucille. hogy tán nincs is már a kegyelem állapotában. Mary Ann McFarland gyöngyház rózsafüzérét pergetve teljes erejéből koncentrál. abban az ágyékkötőben is van valami merész és kihívó. Mary veszi a lapot. ami olyan jólesett. ha tovább bámulod magad. Mary követi apját és anyját. Mike. ismétlem. hogy gyorsan végigtekintsen a gyülekezeten. Mary is: az erőt adó Miatyánk-gyöngyöt hüvelykje és mutatóujja közé szorítva fohászkodik . hogy szemérmetlen gondolattal illesse a megkínzott szentet. vizsgálja a tükörben. – Jaj. a testi érzetre. beleugrik a tűsarkú topánba. Kínosan valódi: a vér. nem érvényteleníti-e az áldást. Mary számtalanszor ráfeledkezett unalmas szentbeszédek közben. – Tessék? – Mary Ann. anya! Ted McFarland. az égre fordított arcon tükröződő hallatlan gyötrelem. a hívek ünnepélyes némaságban özönlenek a padsorokba. A sekrestyéből kilép Crispin atya a ministránsokkal. tegnap este gyónni volt. Mary felkapja a kalapkáját. a rejtélyes álom hatása alatt kár tagadnia a kép erotikáját. illetve a friss pattanás. Másolat Mantegna festményéről. meg ahogy vonaglik kínjában: Mary beszívja az alsó ajkát és harapdálja nagy zavarában. távol állt tőle. – Pattanásom lett. Fölpillant. Vajon lesz-e benne része még egyszer? De az is eszébe jut. a visszapillantó tükörben hátrakacsint a lányára. és a gyülekezet feláll. térdig érő egyenes szoknya. Tekintete elkalandozik. a festett üvegablakokon napfény árad. az apja meg a fivérei még nincsenek itt. Még sose látta ilyennek az inas combot. Kérdés. Mindennél gyötrőbb aggály fészkeli magát az elméjébe: tisztátalan volt ez az álom. Akár egy fénykép. Most azonban. a verejtékes homlok. lekéssük a misét. Csak azért emeli föl a fejét. Ők is besorolnak egy padba. amit húsvétra kapott. aztán térdet hajtanak a hatalmas feszületnek a templom túlsó végén. és kimegy.

hogy olyan nyelvet kell tanulni. a tizenkét évesek humora külön fejezet. Fogadjunk. Kész kabaré. Amy hátraveti a fejét. – Egyszerűen utálom a csirkehúst. – Legalább nincs gondja. és az asztalra csap. – Én a spanyolt veszem fel – csicsergi Amy. Amy a lábát lógázza. – Neked mulatság kicsúfolni az elnököt meg egy szegény vak asszonyt? – Lucille – mondja halkan Ted –. Edd már azt a csirkét. kockázta fel a paprikát. hát nem? Szaladgál a gyógykajaboltba! Ted rámosolyog az asztal fölött. – Olyan csöndes vagy. húsvét vasárnap sincs másképpen. – Agatha nővér mondta. metélte apróra a friss kaprot. amit használunk is. és nekimegy a falnak! – Elég! – tör ki Lucille. – Nem tudom. Los Angelesben mindenkinek tudnia kellene spanyolul. de szalonképesnek igazán nem mondhatók. Agatha nővér vegetáriánus. – Báá! – vág grimaszt a tizenkét éves Amy. Lucille meg a két lánya egy teljes délutánt szentelt a lakoma elkészítésének: Amy reszelte le a két nagy darab sajtot. anya. és különben is meg kell írnom egy záródolgozatot. kisasszony – fogy ki Lucille a béketűrésből. – Elég legyen. és a Helen Keller baba? – Amy lelőhetetlen. kente ki vajjal a tűzálló tálat. mintsem húsvétot. – Mary – kezdi –. Ma. .Istenhez. – Azt a francia nyelvűt? Segítsek? – Köszönöm. hogy azért. az apja kényszeredetten mosolyog. Mary gondterhelten mered a tányérjára. – Mary! – Amy nagy csörömpölve ejti a villát a tányérba. hintázik az egész teste. és a felfújtért nyúl. ízlelgetni való ajándékot. – Felhúzod. nem kell. – Mondjad. tisztítsa meg. – Hallgass el és egyél – szól rá Ted. hogy rokonok vendégeskednek náluk. apa. ezt hallgassátok meg. Lucille McFarland Shirley Thomasszal vállvetve mesterszakács kurzusra jár szombat délelőttönként a Pierce College-ba. Mary bűvészkedte külön a tojások fehérjét a sárgájuktól. s ebből következik. mindenki ezeket meséli a suliban! Lucille a fejét ingatva motyog valamit a „szép kis iskolá"-ról. Az eredmény inkább karácsonyt idéz. kihalászik egy paprikadarabot. – A legújabb Kennedy elnök-modell. – Na. – Ettől erősödsz. Felhúzod. Ehhez az iskolának semmi köze. hallottad már a legújabb felhúzósbaba-viccet? Mary sóhajt. bocsássa meg az álmát. – Jaj. Ted kenyérhéjjal törölgeti ki a tányérját. – Nem is vártam. Amy turkál a mártásban. és az öccse gyalogol nyolcvan kilométert. McFarlandék vasárnapi asztalát belengi az együttes kísérletezés és a szabad véleménynyilvánítás vérpezsdítő levegője. hogy a vasárnapi asztalon mindig egzotikus ételköltemények illatoznak. hogy jó lelkiismerettel vehessen ostyát. úgy kacag. honnan szeded újabban a vicceidet. hogy péntek van-e vagy sem. és bekapja. meglepetést rejtenek a tálak – bontogatni. megdörgöli a tarkóját. mert Mike ma nem szólt be? Mary fölegyenesedik. – No. az anyja felhúzza a szemöldökét. Ínyenc kapros csirke és zöld chilipaprika-felfújt gőzei viaskodnak egymással. Szólt. fél kezével a fejét támasztja.

– De hát úszni úgyis hideg van. visszavonul a szobájába. csak megijedtem. Lucille McFarland megáll a konyhai közlekedőben a tologatós üvegajtónál. hogy a balga idegen megingathatatlan eltökéltséget feltételezhet. – Ez más. Szeretnék eljutni Tanganyikába meg hasonló helyekre. Könnyen megjárhattad volna. – Úgy tudtam. – Semmi bajom nem lett. – Egy év és nyolc hét. gyökeresen változtat a tervein. Lucille keskeny. Holnap este nyilván Lucille újabb „paradicsomos csirkeszeszély" variációja szerepel az étlapon. képzőművészeti főiskolára akarsz menni. Lucille szórakozottan kisimít a homlokából néhány eltévedt rozsdás fürtöt. Az anya a plafonra mered: – Egy örökkévalóság. ha nincs feltöltve a medence. a legapróbb részletekig kidolgozza elképzelését olyan túlcsorduló energiával és lelkesedéssel. – Én igazán nem tehettem róla. Borzalmasan néz ki. Egy év még hátravan. hogy divattervező lehess. Itt van Tarzana legelőkelőbb lakónegyede. Mary Ann. Csak az úszómedence széle látszik: fehér és csontszáraz. Fent Thomasék házának meleg fényei ragyognak a tavaszi estében. te megértesz? Ted mosolyogva áll fel az asztaltól. – Nem nézed meg velünk Ed Sullivant? Judy Garland is szerepel és színes adás. éles rajzú szemöldökének íve meredekebb lesz. beállnék a Békehadtesthez. Olvastam egyszer egy nőről. Mary nézi. felakasztja a nedves konyharuhát. villájára böki a falat csirkehúst. úgy sikoltoztál. És kis híján megütött az áram. – De hát mire jó az neked? – Gondoltam. úszómedencék. . – Ez aztán újdonság a javából. hogy meghűlt bennem a vér. és bejelenti. és bánatosan réved a feketeségre a belső udvaron. a dísztavacskát. E fölé tornyosul láthatatlanul a repkényes magaslat. ahogy az anyja fóliába csomagolja a csirke maradékát. Lucille füléhez kacagás neszei úsznak a kertjükből. Nem én okoztam a rövidzárlatot a víz alatti lámpákban. Hát az egyetem? – Egyetemre később is mehetek. Mary az apjához fordul: – Ugye. ahol a következő sor ház húzódik: a Claridge Drive-ra néznek fensőbbségesen. pálmafák. a Ventura sugárúttól délre: csupa üveg modern otthonok. az ebédlői fények megvilágította peremen túl sötétség lepi a pázsitot. no meg a gazdag Szent Sebestyén plébánia.– Egyetértek – mondja Mary. A mosogatás a két lány dolga. Utálom. Ez csak két évet venne el. – Én a szuahélivel szemezek. Csakhogy a család nem dől be: egy hónap. – Előbb végezd el a középiskolát. anya. Mary a vállát vonogatja. ahogyan McFarlandék háza is. és ez a szalmaláng is ellobban. apa. – Csak menjen holnap valamire az a szegény szerelő. anya. Fejét ingatva fordul el. – Mikor Mike kicibált. – Ez nem tartott vissza téged meg Mike-ot. a fákat. Mary összenéz a húgával. akinek ilyen rövidzárlat okozta a halálát egy szálloda uszodájában. Mary havonta új meg új bejelentéssel hozakodik elő. és mindenki fontolgatja. – Előtte meg volt a tánc – tódítja Amy. és elsüllyeszti a hűtőben. – Akkor is rémes volt. A kert a ház mögött félelmetes és határtalan. a kerti házikókat.

nem Lucille és nem Mike. Kimegy a szobából. véli. és mégis olyan örömteli megidézni: vajon a tudatalattija miért Szent Sebestyént választotta szeretőnek Mike helyett? Ha belegondol. sokat fájdítod a fejed a jegyeid miatt. csak azért tette föl. Mary rajong érte. apa… – kuncog Mary. Majd ezt is tökéletesítik. Mary Ann McFarlandnek . és a bajban mindig számíthat rá. Tudod.. Ő vert lelket belé azon az estén is. kissé hullámos haja őszül a halántékánál. Nem is hallja a zenét: megint az álom foglalkoztatja. – Szóval nincs tévézés. – Gondolom. Az asztalon képkivágások magazinokból – gótikus tornyok. – Tudom. mindet a dolgozathoz gyűjtötte. – Apa. – Ahhoz képest. rozettás ablakok. egy új énekesnő. aki a távirányítót nyomogatja a tekintélyes tévékészülék előtt. – És muszáj törnöm magam. Joan Baez gyászos hangulatú népdalai. másik kezében egy pohár whisky. szeme sarkánál a kis ráncok jó kedélyt sejtetnek. Rövidre nyírt. Negyvenöt éves. Sybil Burton ma végre otthagyta Richardot. Ted odanéz. soha nem emeli fel a hangját. hogy mindenre kitűnőt kapsz. és révetegen nézi Richard Chamberlaint: a fotón mint dr. és megszorítja Lucille kezét. lép. Mary a fotelhoz. a meghitt családi zugba kémlel: figyeli pár másodpercig az apját. apa – szól be halkan. hogy hét hónapja járnak – a tanév kezdete óta –. kezét a lánya karján nyugtatva megkérdezi: – Jól vagy. Sok pénzt hoz haza. hogy a bemondó hangja mondat közben jön meg: „. igaz. különös. hiszen reggelente leússza a magáét. a karfára telepedik. Szögletes arca barátságos. – Apa. a szűk körű vatikáni bizottság egyik tagja a Tiltott Könyvek Indexének eltörlése mellett foglalt állást…" Ül az íróasztalánál. Ted mosolyogva nyújtja a kezét. nem stimmel a szín. Ennyire fontos a nagy mű? – Ha kitűnőt akarok rá kapni. Holott fantáziál róla éppen eleget. Indul kifelé. Szabadulni szeretne a kínos emléktől. és hetente egy estét konditeremben tölt. Az írógép marad a táskájában. Csak jár az agyam. megpuszilja. – Fölmegyek a szobámba. melynek címe „Franciaországi székesegyházak". ezért kapom a kitűnőket. Addig meg szenvedünk. és sehol se tartok a gépeléssel. teológus. – Persze. megöleli. A szokásos. hogy Hans Küng atya. majd elfelejtettem. különben nincs helyem a Hölgyligában – folytatja Mary a tévébemondó tátogására meredve. Ted nyakára fonja a karját. kicsim? Mary gyorsan elmosolyodik. Mary nincs oda érte. főhajók és apszisok –. hallja még. anya. nem várhat a gépelés. de ugyanolyan karcsú és kisportolt. A héten le kell adnom a dolgozatot. ábrándjaiban sem merészkedett a közösülésig. Jackie még mindig babát vár. Jaj. van ez így. Fél perc se telik belé. ma bejelentette.– Nem megy. de az anyja feltartóztatja. A lemezjátszón a Germaine barátnőjétől kölcsönkapott album. – Volt valami a hírekben? – Na várj csak… A négerek még mindig tüntetnek Délen. hüvelykje reflexszerűen kapcsolja ki a hangot. – Mary összehúzott szemmel vizsgálja a bemondó ábrázatát: kicsit zöld. mert Germaine szavát vette. a doboz elnémul. Mary csak bámészkodik. az apja átkarolja a derekát. A tőzsde még mindig pang. de egyetlenegyszer nem álmodott Mike Hollanddel. nem csoda. Kildare uralja el a hirdetőtáblát. mikor sírógörcsöt kapott az áramütéstől a medencében. mint fiatalon. Ted McFarland jóképű férfi.

Plakátok és magazinfotók tekintenek le rá: Vince Edwards mint dr. erőt vesz magán. Sóhajtva kel föl az íróasztal mellől. hogy a dolog megismétlődik. a Hölgyliga-pulcsi. A legjobb. malaszttal teljes…" . ismétlést remélni bűn. kelletlenül elkezdi: – „Üdvözlégy. és a plafont bámulja. Kennedy elnök elgondolkodó profilja. Jan és Dean-albumok. meg számos felvétel Mike Hollandról. A szobában szanaszét hever a kék-fehér fődrukkeri pomponkészlet. szenvedő arcú Szűz Máriára. Elgémberedve járja körül a szobát. hogy szeretkezést álmodott Szent Sebestyénnel. fantaziálással erre törekedni bűn. Értelemszerűen elítélendő a reménykedés. egy új együttes. James Darren. Ben Casey. Mary végignyúlik az ágyán. a Beach Boys. kiváltképp az álom befejezése. az emberfölöttien türelmes. futballszerelésben. Mária. és ajkát alig mozgatva.nincsenek bűnös gondolatai. Mary a kék gipszszoborra összpontosít az öltözőasztalán. Akárhogy csűri-csavarja. holott ez a titkos vágya. Szent Sebestyén erotikája nem hagyja nyugodni. ha kiveri az egészet a fejéből. Nyilván elítélendő.

Nathan Holland a biztosító társaságok alkalmazottainak hagyományos öltönyében – mínusz zakó – lép ki a konyhából. kihúzza a székét. A tizennégy éves Timothy és a tizenhat éves Matthew már falja a szalonnás tojást. mint a Reseda gimnáziumra átnyergelt bátyjai. hogy a fia elé tegye a tányért. Timothy és Matthew előtt nyitott könyv. – Sherry Rickkel jár – mondja komoran Mike. kétszintes házban. – Későn jöttél tegnap. és még mélyebbre temeti a szorongását. – Dugulj el. az apja meg a két fivére McFarlandéktól nem messze lakik egy rusztikus stílusú. Mike? – Ühüm. Nathan Holland visszajön az ebédlőbe. – Igyekezz. apja öblös basszusát hallja: – Te vagy az. A . Mike. A kezét szárogatja. aminek boldogan néz elébe. mielőtt munkába indulna. mikor álomittasan megjelenik a vakító júniusi napfényben fürdő nappaliban. mert az iskolában minden hapsi irigyli. haza Maryt. A három fiú csöndben tömi a fejét. – Sherry is hívott az este – újságolja Matthew. Rosszul aludt. rosszkedvűen ébredt. Szorong. és kétszer annyi házi feladatot kap. és elfoglalja szokott helyét az asztalnál. – És különben is – harsogja Timothy –. Tim! – Mike kelletlenül lát neki az ételnek. lesz. Vállán érzi egy pillanatra az apja súlyos kezét. – Én csak átadtam az üzenetet. mint Mike. Mike csalódottan. de sokkal alacsonyabb és véznább. De nem jutottak egyről kettőre. fejezet Mike Holland. ahogyan a randevúikon se. Csak már lennék túl rajtuk. – Hehehe – vigyorodik el Timothy. Mike lelép az ebédlőrészbe. három fiára egyedül visel gondot.2. Matt. és sehol semmi? Mike turkál a kihűlt rántottában. ezen a reggelen se gond neki négyük reggelijének elkészítése. Mike. A következő tanévben oda kerül ő is. A tizennégy éves a Szent Sebestyén egyházközség iskoláját látogatja. Ma péntek van. Ki hinné el az igazságot? Kilenc hónapja elválaszthatatlanok vagytok a legbombább csajjal. – Mi ez a nagy hallgatagság. megigazítja a mandzsettáját. jön a bejárónő. álmában Mary kacérkodott vele. pedig semmi okuk rá. aki elmossa a szennyes edényt. fiam. Nathan Holland galambősz ötvenes özvegyember. Mike szótlanul kortyolja a narancslevét. a lányok ne hívogassák a fiúkat. az öcséid messze leköröztek. Kösz. – A hosszabb úton vitted. Mike? – A vizsgák nyomasztanak. Rick a szerencsés. – Tovább tartott a foglalkozás. gondolja mélabúsan. aki csak egy évvel fiatalabb. – Ühüm. Mike. amióta Mike a Szent Sebestyén küszöbét átlépte.

Slocum megköszörüli a torkát. A hallgatóság néhány percig feszült figyelemmel kíséri: a tanár tudja. és folytatja az előadást. de rögtön! Lassan felnyitja a szemét. nem olyan öreg. tisztában van vele.dagadt Sherry biztos. Mazsoreteket toboroznak jövő félévre. aztán elsóhajtja magát. és fásultan néz a plafonra. A nyárelő napsugara megejtően. Februártól júniusig fokozatosan hanyatlik a figyelem: szinte látni. gondolja bosszúsan. feszes. hogy émelyeg. A nyüzsgő. Slocum magába fojt egy mosolyt. Már harmadszor ébred úgy. vajsárga napfénypászmák világítják át az üvegbe zárt. Mary fejét kissé oldalt hajtva kibetűzi a címét: Fanny Hill. Mary mélyet sóhajt. Slocum vár egy kicsit. és pálcájával az asztalra csap. Mary odanéz: Germaine egy pillanatra felemeli a kapcsos dossziéja fedelét. Felhúzza a szemöldökét. a strandokat bearanyozó káprázatos ragyogás. mert nyelnie kell. kérem. Mary a szeme sarkából észleli a finom jelzést. az osztályterem ablakán beáramlik vele a Santa Ana szellők forró lehelete. emelkedj végre. Mindegy. a fiatalos szabadságvágyat. átleng a biológiatermen. Holnapig össze kell kapnia magát. Mary sóhajt még egy nagyot. megrezegteti a csontvázat a sarokban. Lucille McFarland dugja be a fejét. hogy elfelejtette volna a nyár szirénhangjait. talán kimerült. ahogy szokott. mit érezhetnek. A tiltott regény két példányban jár kézről kézre a Reseda gimiben. – McFarland kisasszony! Mary szélsebesen megfordul. – Hölgyeim és uraim – kezdi fáradt hangon immár ötödször. hogy nem kéreti magát. A legjobb barátnője. kelj fel. próbál felülni. és fáradt hangon mondja: – Akkor lesz szíves részeltetni bennünket tudása tárházából? Az osztály derűs göcögéssel méltányolja humorát. – Kérem… Nyársat nyelten mered rá a társaság. felvillanyozott. és ragyogó színskálává . Két hét van hátra a tanévből. míg csukódik az ajtó. hogy nem a falnak beszél. és a világért se adná fel a helyét a csapatban. Vastag. – Igenis. tanár úr. inkább a fejét ingatja rezignáltan. Ma is. Feltámad a szellő. Slocum csokornyakkendője feljebb csúszik az ádámcsutkáján. szamárfüles zsebkönyv gerince tűnik elő. Mary McFarlandre ő képtelen haragudni. – Meg tudja mondani. Harmadik reggel. Germaine Massey integet. életerőtől duzzadó testek sóvárognak tavasz és nyár fordulóján a napsütötte tengerparti bódulat után. Mr. már nincs hatalma fölöttük. kisasszony. – Hogyne. és szédelegve hunyorog. a formalin szúrós szagát is fölkapja. kerek arc. De amint hátat fordít. Mr. – A koszorúerek. De lehet. tanár úr. ahogyan a gondolataik léggömb módjára tovalebegnek. Mr. fészkelődő ifjak láttán Mr. csupa kicsattanó. hogy az influenza bujkál benne. mézédesen simogat. örökre elszunnyadt békákat és embriókat. – Nem szólok még egyszer. hogy a szívkamrákat felvázolja a táblára. aztán kilendíti a lábát az ágyból. Ha kell a fuvar az iskolába. fiatal. hogy nem frissen és tettre készen ébred. hogy mely artériák látják el vérrel a szívizmot? Sápadt mosoly. Germaine és Mary már egy hónapja van várólistán. A függöny résén beömlő júniusi napfény rajzolta mintázatot bámulja. – Mary Ann! Mary Ann McFarland.

ha így kettesben lehetnek. – A kocsi felgyorsult. kár. – Mary – kapcsolta ki a motort Mike. Mike. mint minden csütörtök este. A fiúnak nehezére esik a viszonzás: alig húzza fel a szája sarkát. – Mondd. és nagyot mosolyog. le kell térdepelnie a női szakasz igazgatóhelyettesének irodájában. – Túlmentél az utcánkon. hogy nem egyenesen hazamentem. ha szóba jön. – Mary – suttogta –. Mr. Mike – figyelmeztette Mary.bomlanak a szemközti falon. – Jaj. Ha apám visszazsuppol az öcséimmel Bostonba. – Én már attól elkeseredem. – Jaj. szembefordulva a lánnyal beszélnünk kell. Mike – nézett a szeme közé a lány –. meg kell ígérned. – Éppen ezért kell megbeszélnünk a dolgot. Egyre hányjaveti magában a tegnap estét. aztán Mike-ra néz. inkább a Mike Holland tekintetét kereső kövér Sherryre figyel. amijük van. De Mike-nak a rákövetkező órácska jár az eszében. hogy közel az év vége. Az iskolában szigorúan szabályozzák az öltözködést. Mary kibámult az ablakon a pislákoló fénytengerre. hogy elhúzódott a foglalkozás. A gondolat is rémes. különben a kis kacérok villogtathatnák. ha felmerül. mit kapok anyámtól. a fák is leárnyékolják a reflektorok elől. ha megtudja. hogy nem kezdesz más sráccal. Aztán a lány fürtjeivel kezdett játszadozni. A múlt héten adták ki az útját a Taft gimi matematikatanárának. tudod. és két óra hosszat támogatták Crispin atyát a nyári karnevál megszervezésében. míg az állát az öklére támasztva bámul vakon Mr. Mike gyöngéden megfogta a lány vállát. Nélkülözzelek egész nyáron? Olyan egyedül leszek. és felfele hajt Tarzana dombjain. hogy rá se nézek másra. és arra gondol. Mike. magasan Tarzana fölött. Mary elhagyta a tiltakozást. – Most ne. aki felülkerekedik az ilyen szennyes gondolatokon. a kanyarban nyikorgott kicsit a gumi. valódi élvezet ilyen kitűnő osztállyal dolgozni. a lány is alig várja. A San Fernando-völgy mint fekete bársonyra tűzdelt sok kis karácsonyi mécses feküdt előttük. – De muszáj. és hova jutna akkor a nevelésügy? Mr. Maryvel elmentek az ifjúsági klubba. rágódik. hogy hol rontotta el. míg mondja-mondja a magáét. hűséget kell fogadnod. – Mike… Mire fölértek a gerincre. mert megcirógatott egy kis némbert. – Jó – mondta Mary jámborul. Belát Mary padja alá. és ezért kell hűséget fogadnod. hazazavarják. A struccpolitika nem használ. csak biztatni kell egy kicsit… A fiú lehajtott az aszfaltról egy kieső földútra. – Mary. Gondolatban megint a Corvair volánjánál ül. Slocum. A tanárember legyen hős. hogy jut eszedbe ilyesmi. Mike-nak fülig szaladt a szája. fedetlenül hagyja a tejfehér combját. – ígérem. Mikor a tanár úr ismét a táblán díszelgő ábrához fordul. Nagyon helyes. Ritka alkalom. Slocum szívet ábrázoló krétarajzára a táblán. . ígérd meg. A Mulholland Drive itt koromsötét. – Ne fogadkozz csak úgy a levegőbe. Slocum elkapja a tekintetét. hogy egy lány szoknyája a kívánatosnál kurtább. – Tudom. ráfeledkezik a tudásszomjtól sugárzó arcokra. és ha a szoknyaszegély nem érinti a padlót. felcsúszott a szűk szoknyája. Mary orr-ráncolva hátrapillant Germaine-re.

Újra elindult a keze. Itt. és sose jövök vissza. Akkor kicsit megnyugodott a fiú. igazán. Mike megdermedt kicsit. fáj. Biztos vagyok benne. nyelvével szétfeszítette az ajkait. mint máskor. – Csak két hetünk van. A bal kezét Mary mellére csúsztatta. és megcsókolta. Mike türelmetlen horkantással lazította meg karolását. Járunk már egy darab ideje. előbb finoman. a lány elhúzódott. – Csak addig megyünk el. aztán szenvedélyesebben. jó lesz. A lány riadtan fordult oda. – Nem mindenki. elszorul a torka. Nem szabad. Mike. ajka a lány fülcimpáját bizgerélte. Mary. – Jó – sóhajtotta. Értsd meg – szegezte szemét a lány esdeklően Mike arcára. komótosan biccentett. apám talán úgy határoz. Az álla alá nyúlt. Mary megint ellökte a kezét. – Tudom. – Ne. hogy végleg Bostonban maradunk. rettenetesen kívánlak. A lány némán. Csak két hét van addig. és érezte. Te is tudod. – Lágy. és én nem akarom. Mike… – Hidd el. Mary újra kibámult a szélvédőn. Gyöngéd leszek. nyögés szakadt fel a torkából. Ekkor a lány sírásban tört ki. amint véget ér a suli. Mike. – Ha megyünk. – Mike! A fiú vad csókkal csapott le a szájára. Ki tudja. aztán enyhültebben folytatta az ostromot. Mike… ezt ne. . – Mary! – Odatolta mellé szálas testét az ülésen.– Komolyan beszéltem. Villanásnyi időre Maryt is elkapta a láz. – Nem úgy gondoltam. Mikor azonban Mike ujja a melltartót kezdte feszegetni. A lány esetten rázta a fejét. Két félév. szikrázott a szeme. de aztán megint megszelídült. meggyőző hangon beszélt. – Jól szokott esni neked is. felkerekedünk. – Most azonnal. – Érzékeny a mellem. mindenki csinálja. ahogyan te akarod… – Nem… – Még csak le se kell vetkőznöd. Mindig engeded. miközben izmos karjával átölelte a lány vállát. a kezébe temette az arcát. de aztán félrekapta a fejét. és behatolt a foga közé. – Mary – mondta sima hangon –. aztán három hosszú hónapig nem látjuk egymást. Mary. márpedig apám majdnem biztosra mondta. magához fordította az arcát. – Most ne… Mike-ba kínjában belenyilallt a düh. Mike. míg össze nem házasodunk. – Most ne. Mikor a nyelvével is megpróbált behatolni. – Akarlak egészen – súgta rekedten a fiú. És két hét múlva mennem kell. hogy hűséges leszek. Szent Terézre esküszöm. Mike – tolta el szelíden a lány. – Ne. szépen kérlek… – De miért? Tetszeni szokott neked. – Miért? – fészkelte a homlokát a hajzuhatagba. Mary behunyta a szemét. ezúttal a lány blúza alatt. Mary. – Ne. Úgy csináljuk. Megbeszéltük már.

kimondatlanul is választásokat rendeznek. és az öklével törölgette a szemét. miközben az anatómiai szemléltető ábráért nyúl. ha szólítom. akár nem. Mr. csak éppen a lényeget nem szabad érinteni. a fajfenntartásról mint olyanról. Slocum Maryt fixírozza – izgató lenne neki meg a hasonlóknak értekezni az ivarszervekről –. megszólalt Mike: – Ne haragudj. aztán máris kuncognak. Szeretlek. fehér egerekről meg fekete egerekről. Slocum. de elvárnám. a méhkirálynő. igazából Mike Hollandre se tud haragudni. de tiszta kitűnő is. vonzó. vihognak és kövér dugó biológiatanárokra meresztgetik a szemüket? Testnevelés az utolsó óra. – Mr. aztán bánatosan mondta: – Lehet. aztán elkapja a tekintetét. hogy mely botcsinálta vezér nyomdokán keveredjenek ki a serdülés zűrzavarából. Rövidre nyírt szőke haj. ezért Slocum tekintete is a lányra terelődik. erős a nyájösztön. a . a vénák a szívhez vezetnek. Taníthatja nekik valamennyi szervrendszert – ma például a vérkeringés van soron –. Mike mit tehetett mást. Mikor csillapodott a zokogása. Milyen kár. esetenként csak bajnak a bohóckodásával. ivadékról. Slocum. Holland. és szakavatottan köhent. mintha menten összedőlne a világ. széles vállra feszülő egyetemi monogramos ing: Mike Holland nem csupán szóvivője az osztálynak. ha meg nem sértem! – A pálca nagyot csattan a katedrán. Méltóztatik választ adni a kérdésemre? A teremben nagy a derültség. és több kéz is a magasba emelkedik. Érezhetően ő az energiaközpontja a figyelemnek. a kivételes külső és a kivételes szellemi képesség közé egyenlőségjel tétetik. hogy örökre elszakadunk. illetve vénáját? Az ábra közszemlére kerül. egyet kivéve: a téma büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett tilalmas. és bár a mai tananyag a nők testi higiénéje. – Az artériák a szívtől. a legdaliásabb. Te is szeretsz? – Igen – mondta a lány. Nyilvánvalóan túltette magát az eseten. hogy legalább mozdítsa a füle botját. de mértékadó. A fiú nézte egy kicsit. miközben kivágja a hibátlan választ. eltűnődik. Hát ilyenek a lányok? Egyik percben zokognak. Mike meglepetésében úgy fordul oda. Mary McFarland igazolja ezt a feltevést. hogy tudniillik azok a gének mi módon származnak tovább. a mintára sandít. Slocum megint sóhajt. Szó eshet génekről. Házasság előtt tilos. amiért bájos ifjú hölgyeket bámul helyettem. Mike Holland megint az előző esti fiaskóra gondol. Mike morcosan szegi le a fejét. kivel van dolga: a született vezércsillag. Holland. A lány nyelt egyet. A biológiatanár tudja. mint a búgócsiga.Mary sírt pár percig. – Nem kárhoztatom. Mary mennyire van tudatában befolyásának. A tinik falkában járnak. karakteres arc. mi a különbség a véna és az artéria között? Mike önkéntelenül is Maryt keresi a tekintetével. gondolja Mr. Mr. – Elnézést. és újra elsírta magát. kromoszómákról. amely a küllőket forgatja. – Hogyan nevezzük testünk fő artériáját. Mary. de nem lehet. A köznép fél szemmel mindig Maryre. hogy félhold forma izzadságfolt sötétlik a hóna alatt. ő a tengely. Szinte minden osztályban van ilyen figura. Míg a többiek buzgón jegyzetelnek. de nem hallottam. véleményformáló is lehet az illető. párzásról. és akár tudják. – Szeretném. beindította a motort. kapitánya a focicsapatnak. Őbelé az a feszélyező tudat hasít. – Elmondaná. aki lehengerlő mosolyt küld felé. A legesélyesebb jelölt kétségkívül a legszebb. és némán autóztak haza. amivel az osztály az órai anyagnak adózik. Mary szép arcára pillant: a lány feszült figyelemmel csügg Slocumon.

Mary szája önkéntelenül mosolyra húzódik. beatnik. és a kapcsos dossziéja közé gyűri a szennyes tornaholmit. Hol használtam volna. – Majd kijavítod a záróvizsgán. rakott szoknyában. Ő azon kevesek egyike. – Natalie Wood jól tette. Ritkul az öltözői sokadalom. milyen Warren Beattyvel az ágyban? – kürtöli éles hangján Sheila. csapódnak az öltözőszekrények. – A Verőfény a füvönről van szó – mondja halkan. akik nem vonulnak szemérmesen az öltözőszekrény nyitott ajtajának fedezékébe. Lefogadom. aki politikatudományt hallgat. A csöndes. De van. hogy hastáncolva préselje magát a szűk szoknyába. amelyet West Valleyben vetítenek. – Dekadencia a köbön. egyszer se. aki az utolsó óra után idejét látja némi frizuraigazításnak. ám radikális nézeteket valló teremtés rendszerint csak Maryvel cserél eszmét. – Nem fogok én ezzel sokat vacakolni. nyílt színen hámozza le magáról a fekete tornanadrágot. és negyedszer is futok-szaladok! Mary a szekrénysor előtt húzódó keskeny padon szórakozottan veti le patyolat tornacipőjét. Míg utcai ruhát vesz az öltözőben.lányoknak tornaruhát kell venni. mindenféle péntek esti programokról. és valami szabad szerelemmel kísérleteznek. Germaine jelenleg ormótlan pulóverében. Mary lassan vetkőzik. aztán visszatér a piperészkedéshez. Germaine nem szokott belefolyni az öltözői purparlékba. Ide a bökőt. Germaine Massey haladó. Egy filmről van szó. mikor székesegyházakról írtam! Germaine vállat von. A délutáni hőségben kétszáz lány ül törökülésben a tornaterem padlóján. A legjobb barátnőével szomszédos a szekrénye. Mare – dünnyögi. és sajgó fenekükön fészkelődve unottan bámulják a menstruációt ismertető Walt Disney-rajzfilmet. fekete harisnyában ül a padon és a vastag Fanny Hill-kötetben tallóz. – Tudom – feleli Germaine. Szokás szerint. míg belebújik a ruhájába. hogy szüzek egytől egyig. Azt nem merik a drágák. – Germaine becsapja az öltözőszekrényt. Mary gyorsan végigméri a barátnőt. Csak mert az a banya kisütötte. ahol rímtelen versek hangzanak el. egyikük se esett még át a tűzkeresztségen. politikai gyűléseken vesznek részt. takarosan összehajtva teszi be a tornainget meg nadrágot a zsákba. befelé forduló. Maryt a szokásos csicsergés övezi. alagsori kávézókba járnak előadóestekre. – Háromszor néztem meg. Úgy beszélnek a szexről. mintha valami kolosszális nagy szám volna. – El tudjátok képzelni. – Hallod ezeket. a fiújával. Többnyire az estéről folyik a szó. és fésűt kezd húzogatni háta aljáig érő dús fekete hajában. amit a francia dolgozatomra kaptam. hogy a kötőmódot keveset használtam. Mare – mondja Germaine. vagy a harisnyáján szaladó szemet fékezi meg némi színtelen körömlakkal. Ha ötödik óta tízszer nem látták. Germaine türelmesen leül a padra. hogy ellenállt! – Én nem tettem volna a helyében – jegyzi meg Sheila. – Nagyra vannak a nyalakodással az autós moziban. – Ellenállni egy ilyen férfinak! És mire ment vele? A diliházban kötött ki! Mary mosolyogva pillant fel a sietősen öltözködő Germaine-re. fésűjét a gyöngydíszes bőr válltáskájába pottyantva. – Én csak arra a rohadt B-re tudok gondolni. Hosszú fekete haja . Mary kötelességtudóan kihúzza a szemét az öltözőszekrény ajtajának belső oldalán függő tükörben. a lányok átadják magukat a hétvége örömének.

elfátyolozza a vonásait. majd felhívom anyát. rengeteg a dísznövény. Elmúlik. aztán a hajában kezdi húzogatni. és Maryt . a könyveiket lepakolják a csempézett válaszfal tetejére. Hát neked megvolt a telitalálat? Mike önelégült vigyort küld Rick felé. Mielőtt elhagynák az iskolaépületet. tűnődik valamin. Ki-ki fésűt húz elő a zsebéből. hirtelen nem is tudja. hogy a hét végéig kipucolom a medencét. – A Mulholland Drive-on találtunk egy isteni új helyet. A várószoba kellemesen mértéktartó. aztán a zsebébe csúsztatja. Milyen kár. akik mindketten az írástudó-trikójukat viselik. hanem Lucille két másik barátnője is. A meredek felhajtón a bejárati ajtó előtt állítja le a Continentalt. és a ház előtti ciprussort nézi. hogy dr. Chandlert pár hónapja elvitte a szívroham. – Főnyeremény! Rick a fejét ingatva irigyen füttyent. menjünk be. Elhúzza a száját. Rickkel. hogy a vész esetére tartogatott felkötő. Miután egy percig meddőn tekergette a keresőgombot – sehol nem mondanak híreket –. a kék és a zöld finom árnyalatai uralják. Aztán eszébe jut. ami mindig ott lapul hátul az öltözőszekrényben. a csap alá tartja. Jonas Wade rendelője a Reseda és a Ventura sarkán egy csupa üveg modern épület ötödik emeletén kapott helyet: lelátni a Gelson szupermarket tetejére. Mary. nekem meg tanulni kellett. Sherryt szobafogságra ítélte a mama. és a gondolatai elterelődnek. És iszonyú fáradt vagyok folyton. hogy az aznapra előjegyzett utolsó páciens lemondta jövetelét. – De hát holnap mazsoretválogatás! – Ettél egyáltalán valamit ebédre? – Nem sokat. és beteszi a kis sminkkészletbe. Lucille bólint. Mike és Rick még betér a fiúvécébe. hogy péntek van. Dr. Szia. – Csak megmutatlak én orvosnak. – Itthon volnánk. Jonas Wade-et melegen ajánlották. visszacsavarja a kupakot a flakonra. újra kikapcsolja. és telefonálok Shirleynek. és egy jókora akváriumban mindenféle egzotikus hal cikázik. És megígértem apámnak. Mike.előreomlik. – Hello. Hátha tud valakit. Mikor időpontért telefonált. – Fésűjét odaütögeti a fajanszperemhez. puha szőnyeg borítja a padlót. mi az. de utána émelyegtem. de ma nem fuvarozhatlak haza. és a mosdóhoz lépnek. Mary bánatosan néz az aulai sokaságban elvegyülő két vállas fiatalember után. Mike Rickre pillant a tükörben. De megszólal Germaine. nemcsak Shirley Thomas nyilatkozott róla hízelgően. közölték. kifacsart citrom. Na. Dr. Lucille McFarland rákanyarodik a Claridge Drive-ra és a mexikói kertészek furgonjai közt manőverez. – Azt kell hinnem. Három órakor Mary és Germaine a ruhatárban összefut Mike-kal és a barátjával. Szerencse. megáll az eszem! Pisztolynak nevezi azt a bizonyost! Mary befejezi a szemfestést. – Semmi gond. Lucille McFarlandre roppant kedvező benyomást tesz. mert írástudó-gyűlés van. – Atyavilág. Bocs. – Biztosan influenza. és bekapcsolja az autórádiót. Mikor szabadulsz? – Hétig aligha. – Összejött az estéd? – A fenét. még nincs új pápa. – Hátradől. aztán megint rám jön. Valami puha csomagba ütközik a keze: szerényen lapul az egyik ficakban.

absztrakt festményekkel teleaggatott. korszerűsítésről hallani se akart. mintha átlátna a papíringen. Mary. Öt óra volt. Begyakorolt mosoly. A szeme nagyon sötét. és követi a nőt. mikor bevezetik a rikítóan kitapétázott. Nem kedvére való korosztály. és máris levesz Marytől egy fecskendő vért. Egy perc és már jön is vissza a nővér. – Gondolom. Mary? – A Reseda gimibe. Mary kurta „igen"-eket és „nem"-eket sóhajt. A várakozás hosszúnak tetszik. őszintén igyekszik a valósághoz híven számot adni. – Akkor most utánanézünk. helytáll-e a diagnózis. Mary vagy Mary Ann? A lány alig hallhatóan válaszol: – Jó lesz a Mary. Dr. nem elég öreg. fájt-e a feje. Húzogatja magán a papíringet. amiktől formába jön a másnapi selejtezőre. – Igen. Szólítja a nővér.azonnal fogadják. Olyan olajozottan mosolyog. és hazaküldik valami pirulákkal. van. szédült-e tartósan. de nyugtalanítóan csillog. Aztán ismét az asztalszélen gubbaszt. személytelenül lebonyolódik az egész procedúra. Wade lankadatlanul mosolyogva kérdezgeti olyan hangon. föl-fölpillantva jegyzi. – A mosoly fülig szalad. hogy vetkőzzön meztelenre. Mary csupa reszkető remény. izgatottan várod. hogy dr. jó? Mary bólint. Wade. én vagyok dr. Wade elégedett a válaszaival. jéghideg fényű lámpákkal kivilágított. kis gumicső. El tudod mondani. Wade belép. és elmagyarázza. A negyvenes évei elején járó férfi magas termetét a szikársága és a hosszú fehér köpenye csak még jobban kiemeli. háttal a mosdónak dőlve mosolyog. hogy minél többet elfedjen testéből. Aztán egy műanyag edényt és egy alkoholos vattát nyújt oda. súlyos betegsége. mikor dr. Az orvos leteszi a kartont és kezet mos a mosdónál. Wade. Végképp lehangolja a kérés. Mary megtörli izzadt tenyerét a szoknyájában. Nagyon fáj utána a szíve. Wade vénséges vén lesz. fagyosra kiglancolt vizsgálóba. amit hall. – Jövőre végzel? – Igen. amit nem is ért. gyorsan. – Rendben. Mary a vizsgáló melletti kis fürdőszobában nagy nehezen eleget tesz az utasításnak. akkor térjünk rá a mostani panaszodra. – Hova jársz iskolába. hogy volt-e szamárköhögése. és a vizsgálóasztal legszélére telepedve idegesen lógázza a lábát. – Mindjárt itt a szünidő. Fekete hajában pár ősz fürt. mintha évek óta ismerné. Vannak terveid a nyárra? Utazás? A lány a fejét rázza. Lucille a váróban marad. Dr. – Szervusz – néz le az orvos a kezében tartott kartonra. Dr. Édesanyád itt azt írja. Végül így szól: – Mary. duzzog Mary. fut át Mary agyán. influenzára gyanakszik. mi a „középsugaras" vizelet. Az öreg Chandler doki egy és ugyanazon téglaépületben abszolválta harminchárom éves praxisát. kanyarója. mintha a tükör előtt gyakorolta volna odakinn. Mary életében nem járt még más orvosi rendelőben. a Glamour magazint lapozgatja. és további meglepetést tartogat Marynek. mit érzel? . Majd elájul. míg a papírtörölközővel szárogatja a kezét. – Hogyan szólíthatlak.

Wade egy kis kalapáccsal megütögeti a térdét. ami három nap óta kínozza. Marynek úgy tetszik. a hallgatag nővér is közelebb hajol. Dr. A hangszigetelt plafont bámulja. Sóhajts. – Öh… – Nekem a fogorvos a pokol legmélyebb bugyra. Halk kopogás. míg dr. Talán jelentkezem a Berkeleyre. hasmenést. mikor a hallgatót elveszik róla. – Az én kedves alma materem. hogy Mary feszeng. A leleteket búvároló dr. – Áruld el. megnyugtató hangján szóval tartja. visszafojtja a lélegzetét. A lámpák alatt csillogva cikázik az orvos tolla. – Kelet-Afrika nem akármilyen hely – mondja halkan az orvos de vadonnak megteszi nekem a San Fernando-völgy is. Wade arcát kémleli: a sárgát nézi. Mary. a torokfájást. Wade mosolyog fölötte. az biztos. – Még nem tudom. keze ökölbe szorul. de egy töméstől is úgy reszketek. Mary behunyja a szemét. – Mary. lázat firtató kérdésekre nemmel válaszol. De arcizma se rezdül. Olyan nagy a csönd. vagy a fogorvosnál? A lány szeme tágra nyílik. különben összeesnék. lassú kilégzés. benntartod. lehúzza alsó szemhéját. Miután a cetliket becsúsztatta a kartotékba. szégyen oda. amitől a legjobban fél. – Légy szíves. Az orvos lejjebb húzza elöl a pendelyt és becsúsztatja a hallgatót a lány bal melle alá. Most következik. Rácsodálkozik Jonas Wade hűvös ujjaira: gyöngéden megtapintja a nyakát. állát érinti. hideg árad szét a mellén.A lány akadozva beszél a levertségről és a hányingerről. Dr. Az orvos tovább vizsgálja. hogy feküdj le? Marynek kiszárad a szája. hidegrázást. és mihez kezdesz gimi után? Hideg a fülhallgató hátán. Szégyen ide. – Jár a hátán a hideg tárcsa. Wade a hasát tapogatja. tedd a jobb karod a fejed alá. hol rosszabb. – Szóval a Békehadtest! Nagy kaland lehet. – És itt? – Igen. Szó nélkül átnyújt az orvosnak néhány színes papírt. és megkönnyebbülten sóhajt. Mary ismét behunyja a szemét. Wade a lány elé lép. És most lassan fújd ki. Az orvos keze a mellét meg a hónalját nyomogatja. Dr. aztán a kéket. és visszacsúsztatja a zsebébe. hányást. becsukja maga mögött az ajtót. A másik mellel is megcsinálja ugyanezt. itt. Mereven nyújtózik végig. Közben mély. Marynek majd kiugrik a szíve. fél kézzel a papírköntös szárnyait markolja hátul. belép a nővér. A nyakáig felhatja az inget. hogy nyugtatót kell bevennem. aztán a fehéret. Grimaszt vág. – Érzékeny? – Igen – suttogja Mary. míg spatulával leszorítja a nyelvét. aztán a pirosat. félresimítja a hajat a füléről alaposabb betekintés végett. Mary mosolyogni próbál. – Megkérhetlek. Tartsd benn a levegőt. légy szíves. Aztán ráteszi a kupakot. – És itt? – Igen. aztán végighúzza a tollat a talpán. Mély lélegzet. – Még egyszer. – De a Békehadtest is megfordult a fejemben. . fejfájást. mosolyogva pillant föl. Mary.

érthetetlen. Pillanat. május… elég hosszú idő… – Azt hiszem. Mary mint a keljfeljancsi pattan fel. Fogadok. mint egyesek: minek? De ha visszagondol. Nem vezet naptárt. – Köszönöm – suttogja. bekeretezett diplomák és oklevelek a falon. kiértékeltettem a vér. hogy félő. Köszönöm az együttműködést. – Szerencsés fickó. nem vár utasítást. Így szoktam. Na szóval… – Jonas Wade komolyra fordítja a szót. de máris jövök. A férfi leül az íróasztalhoz. Mary. Az orvos végre helyreigazítja a papíringet. – Bár minden betegem olyan kedves és készséges lenne. – Itt az épületben van laboratórium. – Nem jut eszembe. a ceruzatartóra. megint körmöl. Wade ismét a mosdónál áll. Mary felhúzza a szemöldökét. főleg. Mary. Az orvos bólogat. és van. és bűbájos mosollyal fordul Maryhez. és míg vizsgáltalak. Faburkolat. – És mikor menstruáltál legutóbb? – Jaj… – Mary nagyot nyel. Dr. Wade bólint. – De persze ettől még nincs minden… rendben. a fényképre. A masszív íróasztalon akkora halomban tornyosulnak az orvosi folyóiratok. ledől az egész a díszül szolgáló drótból hajlított síelő figurára. – Öh…Uh… Tizenkettő. Melegen rámosolyog Maryre. Megvan. Wade nem jön vissza. – Fáj? Egy sóhaj az „igen". – Jársz valakivel? – Igen. Néha megjön huszonöt napra. április. kényelmesen berendezett irodába vezeti. mi esett ki az agyából a tornaszekrénynél. Dr. de nem néz a lányra. Aztán visszacsúsztatja a tollat a zsebébe. és halkan beteszi az ajtót. A lány vállat von. a régies olvasólámpára. – Még egy kérdés. Dr. – Nagyon csinos lány vagy. Egyelőre semmi kórosat nem találtunk nálad. amelyen egy nő két tinikorú gyereke vállát karolja. húsvét előtt. Dr. – Mary összevonja a szemöldökét. és tovább ír. ha olyan panaszokkal jön.A lány nagyot néz. – Mikor kezdtél menstruálni? Hány éves korodban? Mary fülig vörösödik. Azaz nem. hadd gondolkozzam. Odales a lárvamosolyú nővérre. Wade kacag. A lány megköszörüli a torkát. – Izé… igen. és hátrább lép. – Azért próbálj meg visszaemlékezni. ír valamit a kartotékra.meg a vizeletmintádat. hogy matathatna rajta. Eltelt azóta egy hónap? Mary a nővérre pillant: csöppet sincs zavarban. Megérkezik dr. Csak éppen a gyorsteszt szerint . A nővér lép be pár perc múlva. – Mindjárt megvagyunk. Mary. Mary – mondja. tőle telhetően oldott pózban. Kiugrom egy pillanatra. – Igen. ha új beteg jelentkezik nálam. rásegíti Maryre a ruhát. Wade. és az asztalra könyököl. és egy kellemes. hogy rengeteg a barátod. tekintélyes kötetekkel megrakott könyvespolcok. – Rendszeres a vérzésed? A lány szikkadt nyelvét húzogatja az ajkán. Mary elhelyezkedik a bőrfotelben. kiteregeti a papírokat. az arcán is tükröződik. mint te. mint te. Homlokráncolva grimaszol. hogy harmincvalahányra. Bár itt lenne a kistáskája.

Wade kissé kimérten beszél. biztosítlak. Meg a vörösvérsejtszámod is. míg minden teszt le nem fut. karcsú ujjai hegyét. Csak az orvosi vonatkozását nézd. A levendulaszín cetlire gondol a könyökénél. – Tudnom kell még néhány dolgot. aztán látja. háztetőt formázva az asztallapon. hogy észre se vetted. és gondosan figyeli a lány arcjátékát. kivették-e a manduládat. . hogy felveszi az asztalról a kartont. a legszigorúbban bizalmas. Mindig fel voltam öltözve. megtörténhetett a dolog úgy is. Aztán ismét dr. A végleges eredményre várni kell. – Dr. Egyenesen a lány arcába néz. – Dr. dr. – Mary. – Lefegyverző mosolyt küld felé. A nővér sem tud meg semmit. – Köhöm. mintha azt kérdezném. míg Mary öltözködött. Úgy értem – pillant le hirtelen a kezére –. hova gondol! – Biztos? – Hát persze hogy biztos. Wade fészkelődik. – Mary. amit személyesen végzett el. voltál már fiúval? A lány még jobban felhúzza a szemöldökét. ami itt köztünk elhangzik. bőven igyál folyadékot. aztán levesz a hangja éléből. Én… én soha nem hagytam. – Soha. A lány szeme a nyersszín betegkartonra siklik. Nem írom rá a lapodra.normális a hemoglobinszinted. Nem bújtam ágyba senkivel. derékon alul. egyél rendesen és aludj sokat. – Ujjával végigsimít a kórlapon. hogy oda tegye a kezét… Hallja. Rendben? – Rendben. és félretolja. Még hogy én?! Az orvos tanulmányozza kicsit a lány arcát. Mary nevetni próbál. kiereszti a hangját. Wade. Mary. A fehérvérsejtszámod szintén. – És ha kezemben vannak az eredmények. és fogd fel úgy. – Ennek alapján kizárható a fertőzés meg a vérszegénység. Lappanganak. Wade-re emeli ártatlan. annak a vizsgálatnak az eredményén. Addig is vedd egy kicsit könnyebben az életet. – Tessék?! – Közösültél már? Mary szeme elkerekedik a megdöbbenéstől. hogy dr. – Akkor maradjunk most ennyiben. Tenyésztést végzünk. a szemébe. Wade. – Ez az ügy csak kettőnkre tartozik. – Nyomatékul összerakja a kartotékot. hátha abból kiderül. – Bizonyos elváltozások nem mutathatók ki rögtön a vérből meg a vizeletből. nálam ez kizárt. telefonálok. – Jonas Wade összeérteti hosszú. bár ne égne úgy az arca. – Mary. – Igazat mondok. – A keze megállapodik a levendulaszínű leleten. hogy mi a gond. kérdő tekintetét. de nem jön ki hang a torkán.

Szerdán estefelé Mary a szobájából kifelé jövet összeszalad az apjával. hogy részt vehessen a mazsoret válogatáson. míg reggel oda nem ér a rendelőbe. aztán igyekezzék visszatartani. cicám? – Sokkal jobban. – Na? – Hátravan még a legjobb! Mike apja nemet mondott a bostoni felkérésre! Egész nyáron itt lesznek Tarzanában! Ted McFarland halkan nevet. fejezet Mary hányt reggel. a Bolondok hajójának olvasásával telt el a nap. az anyja a Szent Sebestyén egyházközség három apácáját sofírozta kegyes cselekedetről kegyes cselekedetre egész délután. De jó. kihevertem. míg Crispin atya fülébe sugdosta vétkeit. apa! Mikor jöttél meg? Puszi-puszi. Az egész heti bűnlajstrom ellentételezése megoldódott mindössze öt röpke Üdvözléggyel. Tetszik. Délután elkezdett tanulni a bő hét múlva esedékes záróvizsgákra. Wade rendelőjéből a nővér. Kitűnőt kaptam a szónoklatra. Elárulnád. . mikor közölték. de hiába tiltakozott az anyja. jövő tanévben is szívesen látják a csapatban. És… – Marynek csillog a szeme. De úgy bőgetted a rádiót. a Sixtuskápolnából fölszálló fekete füstöt. az apjától kicsikart egy fuvart az iskolába. fülig ér a szája. – Szia. hogy olyan kemény az izma az ing alatt. a húga. megkönnyebbülés és öröm járta át. vacsora után megnézte a családdal a háttérműsort a vatikáni konklávéról. A vasárnapi mise után a legfrissebb bestseller. Az apja meccset nézett a tévében. hiszen nyakán a bérmálás. – Vagy húsz perce. A szűk kis fülkében rátört az émelygés. – Hát a suli hogy ment? – Remekül. Elnézést kért: bizonyára influenzás. apa! – Mary játékosan dögönyözi. Alig állt a lábán. hogy minden szerdán eljár konditerembe. Amy pedig szorgalmasan bújta a baltimore-i katekizmust. Délután telefonált dr. hogy Mary legyen szíves ejtse útba őket másnap reggel iskolába menet. Hétfő este ismét a teljes McFarland család nézte a tévében a híradót. produkciója hagyott némi kívánnivalót. Akármi volt is a bajom. ki ez a Tom Dooley? – Jaj. kellene még egy vizeletminta. anyja nem engedte el iskolába. Ted korosztályából olyan sok apa nem ad magára. és egymás derekát karolva mennek tovább a folyosón. iskolába menet elintézte a vizeletmintát. aki a folyosóra lépve gombolja magán a tiszta inget. Mary hétfőn se lett jobban. Keddre Mary közérzete javult kicsit.3. de nagyon igyekezett. feltétlenül pisiljen lefekvés előtt. és a szokásos szombat esti randevú előtt elment gyónni. és bár tudta. Este hét után már ne igyon semmit. – Jobban vagy. hogy nem hallottad.

– Három hónapig Mike-kal sütkérezhetek! Jaj. mint most is. Tisztára. . hogy olyan rózsás. Ugyanaz hupikékben. Itt ez a sok krepp Shirley Thomastól. – A Corbinban új film megy. hogy esetenként a délután elköltött italtól olyan kicsattanók azok az orcák. Be is mondták. Lucille meg az Oltár és Rózsafüzér Társaság összejövetelére. Ted hunyorogva nézi Amyt. – Már tervbe vették. – Nem felejtettem el. Ted elmondja az asztali áldást. – Akkor számítsak rá. míg megkerüli az asztalt. hogy az egész teste hintázik. Mary hevesen bólogat. hogy a nyáron egyforma ruhákat csinálnak maguknak. 1941-ben Ted McFarland otthagyta a szemináriumot a fegyveres erők kedvéért. – Csak egy olyan irinyó-pirinyó cukorfalat sárga aprópettyes… – kántálja Amy. Mondó Cane a címe. – Gondoljatok bele! – mondja Mary izgatottan. – Agatha nővér minden kérdésre tudja a választ. Lucille a tányérokat rakja szét. Kezét-lábát töri mindenki. Lucille McFarland kisimít egy narancsvörös fürtöt a homlokából. Mary nézi az anyja kipirult arcát. Tikkasztó nyár elé nézünk. Szerdán mindig fél hatkor van vacsora. – Hát persze – vágja rá Mary. Amy már az asztalnál ül. – Azért remélem. Kihúzza a székét. Még innen voltak a háborún. sehol se volt már az elhivatottság.– Nem biztos. míg rá nem jött úgy tizennégy éves fővel. rám is szakítasz egy kis időt. Ted mosolyogva bólint. és azt tervezte. ha nem inog meg az elhatározásában. és Mary. nem figyelsz rám! Agatha nővér a múlt héten a pokol tornácáról beszélt nekünk meg a kereszteletlen kisbabákról. hol tartana. – Elmentek valahova Mike-kal? – érdeklődik Ted evés közben. hogy Amy is szerda esténként jár hitoktatásra Agatha nővérhez a bérmálás miatt. apa. hogy Ted odaérjen a tornára. az anyagból futja. Valaha irigyelte az anyukáját. mint másoknak. Tőzsdeügynök lett belőle. És szerintem az Isten igazságtalan velük. vétek nem megvarrni. mikor elmegy mögötte. mikor az ő fejébe verték a katekizmust annak idején Chicagóban. hogy láthassa. Mary pajkos tekintetet szikráztat rá. mint az áldozás. de izgatott vagyok! Lucille nagykanállal osztja a lányoknak a brokkolit. pappá szentelteti magát. – De nehogy ám olyan ledérben mutogasd magad! – így Lucille. – Tessék? – Apa. és leül. aki megint úgy lógázza a lábát. és nem kell neki arcpirosító. – Gondolatolvasó vagy. Nagyon praktikus. és mire leszolgált három évet a déltengeren. Ted elereszti a lányát. Mindenki letelepszik. – Mike és én mindennap kiruccanhatunk Malibura a többiekkel! Mary meg az apja belép az ebédlőbe. – Mit beszélsz? – Nincs ez jól a kisbabákkal. hogy új fürdőruháért fogsz nyúzni. – Meg kell gyulladni ma. ránt egyet a haján. – Hogy állsz a katekizmussal. Amy? Segítsek? – Köszi. és nekiáll szeletelni a sültet. eszébe jut. harmincvalahány fok van. nem – rázza gesztenyeszín fürtjeit a tizenkét éves. eltűnődik. cicám. hogy okosan tette. – De akkor se igazság ez a dolog a kisbabákkal. de valahányszor a múltra gondol.

Megcsörren a telefon. és ő mindent elmagyarázott. A szülei meg szocialisták. az szerintem fogja a cókmókját és költözzön át Hruscsovhoz. a felesége életveszélyben van. hogy az orvosok közölték Mr. Marynek meg az jár a fejében. aztán beszűrődik a hangja a szomszédból. ha nem tudnád. tetszik-e neki ott. Amy. hogy más a halandó lét meg a lélek örökkévalósága. amiről nem tehetnek. hogy a babát mentsék meg. összekulcsolja a kezét az asztallapon. – Ha nincsenek megkeresztelve. meg az utolsó beszélgetésükre. Amy – kezdi Ted. Franchimoni kikérte Crispin atya tanácsát. tehát mennybe jut a halála után. – Dr. – Mary – szólal meg halkan Ted. Amyre néz. apa. aki imádja felvenni. és azon tűnődik. kommunista nekem egykutya. aztán Crispin atyával is beszéltem. Franchimoni kisbabájával? – Amy mohón néz. Franchimoni kisbabáját és hagyták Mrs. és így végképp biztos. és a lélek a fontos. Crispin atyának igaza van. – Na és? – Szocialista. kiront az ebédlőből. és a baba. míg a brokkolit piszkálja a villájával. hogy ha az anya menekül meg és a baba vész oda. Ezért van a keresztség. és tudod. kitárgyalták. Lucille felkapja a fejét. az eredendő bűn nyomja a lelküket. Erre szólt az orvosoknak. hogy nem juthat mennybe senki. Leteszi a villát. Mrs. Mr. Amy. és aki kommunista. Franchimoni pedig meghalt. Mary halkan közbeszól: – És ezért mentették meg az orvosok Mrs. De ha az anyát áldozzák fel. de a babának esélyt kell adni. apa. megmentik. a baba élete szent. Meghallgattam Germaine-t. Tednek eszébe jut. hogy Arthur Franchimoni otthagyta az egyházközséget. különben elkárhozik. – Arról van szó. – Ez borzasztó! – kiáltja Amy. De Germaine már előbb elmondta. Amy a brokkolira bámul. aztán majd meglátjuk. az anya magához veheti a szentségeket. – Nagyon leegyszerűsíted a történteket. részesülhet a keresztségben. de erre rámegy a baba. amíg meg nem szabadult az eredendő bűntől. Az anya meg van keresztelve. Ez itt a lényeg. – Ide hallgass. és Crispin atya azt mondta. – Mit mondott? – Azt. – Germaine Massey beatnik.olyanért bünteti őket. Sokkal bonyolultabb az eset. ha megszületik. aki kicsit félrehajtja a fejét. – Tudom. a lélek fontosabb a földi életnél. Most már megnyugodtál. hogy vajon mikor jön érte Mike. – Mary Ann McFarland. . szerető Úristen hogyhogy kizárhatja a babákat a mennyből. csak egy léleknek van esélye a mennyre. Sőt. – Germaine úgy mesélte. Wade. Franchimonit meghalni. mikor az anyja meg egy szomszéd. – Érted már? – Nagyjából. Amy? – Mondjuk. De én akkor se küldenem a kisbabákat a pokol tornácára. hogy keresztvíz érje. – Hogy volt ez Mrs. és szintén a mennybe juthat. Lucille McFarland Rosemary Franchimonira gondol. a mindenható. a babát meg világra segítik és megkeresztelik. véletlenül hallotta. Franchimonival. csak az evőeszköz csörög a tányérokon. Az asztal körül nem esik több szó. két lélek üdvözülhet. Máris jön. ezt meg kitől hallottad? – Crispin atyától. Ted komolyan bólogat. hogy a mennybe jut. máris ugrik.

és Mary leszögezi. dr. és zavarban . csak szóbeli tájékoztatás a leleteiről. És szeretném. ha odamegyünk. lényegében felnőtt nő. mintha mérlegelné. dr. mit válaszolsz. miről. mit talált nálad. és személyesen akarja közölni velünk. Rendezgeti a papírjait. nagyon komoly az orvos tekintete. van olyan bizalomgerjesztő. a szemöldökét ráncolja. És jól gondold meg. Wade feltekint a papírokból. és átmegy a másik szobába. Mary – köszön halkan az orvos. Gyűröttebb az arca. A lány félénken viszonozza az izmos. Jonas Wade ugyanúgy tanulmányozza a lány arcát. Akárhogy is. – Kéri. határozott tenyér szorítását: – Jó estét. Wade. Mary alaposabban megnézi. túlestem ezen a nyavalyán és kész. megjöttek a leleteid. satöbbi rendben. Mikor dr. úgyhogy éppenséggel meghallgathatjuk. és a tudomány ma már ott tart. – Jaj. hogy egyetlen csepp vizeletből is kiolvasható valakinek az állapota. hogy már kutyabajom? Mindjárt itt lesz Mike… – Kifizettük a számlát. és nesztelenül behajtja az ajtót. Felnőttel akar beszélni. Wade az asztala mögé. csakis ezt tartom szem előtt. és ismét ott van az asztalnál. mint a múltkor. Dr. – A kartotékért nyúl. meg efféle. hogy a mosoly lehervadt. pénteken már kérdeztelek erről. Mondd. – Jó estét. – Biztos? – Hát persze. Biztos vitaminokat rendel meg hasonlók. és kezet nyújt. kiszedi a tartalmát. aki tisztában lehet a saját jól felfogott érdekével meg azzal. – Dr. hogyan folytassa. Lucille feláll. hogy matatunk az emberek nyelvén és Cadillacen furikázunk! De nagyot tévedtem! Mary kacag. – Szóval. hogy a célom nem a kíváncsiskodás meg az ítélkezés.– Nahát. Egy perc. aztán leül. élettant is. és ezt feleli: – Nem. igaz? – Sőt. Tanultál biológiát. de most újra megkérdezlek. – Még ma? Miért olyan sürgős? – Megjött minden vizsgálati eredmény. nem érteni. ha megértenéd. a haja is mákosabb. anya. mit akar? – Gőzöm sincs. Nincs abban semmi rossz. hogy a fertőzés kimutatható a vérből. – Persze. Most nem lesz kínos vizsgálat. kérdeznem kell valamit. Most mintha kevésbé lenne hórihorgas és korántsem annyira fiatal. De ugyanúgy mosolyog. aztán kisimul az arca. Wade nézi egy kicsit a kartont meg a cetliket. hipp-hopp felbukkan. hematokrit. A lány meglepve látja. – Mi. Annyi az egész. Nem tagadnám le. hogy vigyem oda Maryt vacsora után. több a ránc a szája meg a szeme körül. Wade. – Mary. – Remek. Fehérvérsejt. tiszta Eldorádó az orvoslás. hogy én mint orvos. orvosok nagyon kacifántosan fogalmazunk néha. tizenhét éves vagy. Nyilván tudod. mint az öreg Chandler doki. sugárzik belőle a magabiztosság és a jóindulat. lefeküdtél már fiúval? Mary az orvosra bámul. sőt. – Gyerekkoromban úgy gondoltam. Wade. A lány kék szeme várakozásteljesen elkerekedik. – Na nézzük csak – kerül dr. aztán ismét Maryre emeli a szemét. – A vérnél meg a vizeletnél nagyjából pontos volt a gyorsteszt. Rövid ideig tart a tárgyalás. Újra megnézi az elegáns berendezést. – Mary. Mary ezúttal sokkal lazábban üldögél a bőrfotelban. Akkor szót fogunk érteni. Miért nem mondtad meg neki. Mary.

A lány kifejezéstelenül mered rá. Van. hogy teherben vagy. hogy érzékeny a melled. és pozitív eredményt kaptam. Wade egyre lobogtatja a levendulaszín papírt. – A pozitív eredmény. A lány vállat von. A próbák eredménye téves. – Fogja a levendulaszín cédulát. azt jelenti – folytatja dr. Vagy dühösködnek. és soha ilyen hűvösen. Dr. terhességi teszt. Kétszer is kimaradt a havivérzésed. Vagy megrémülnek. – Ezért hívott be téged a nővér kedd reggel. és befecskendezzük egy hím békának. De ha a cáfolhatatlan bizonyítékkal szembesülnek. és spermaprotozoonokat mutattunk ki. Én is megvizsgáltalak. mert hamarosan meglátszik. ez az eredmény is téves. annyit jelent. Wade elhallgat. a földszinti laboratóriumban megvizsgálták a véredet meg a vizeletedet. ezért kellett új vizeletminta. és figyeli a lány reakcióját –. – Két éve fejlesztették ki. hallottál már a Gravindexről? A lány a fejét rázza. Csak a reggeli első vizelet felel meg a célnak. biztosra megyek. És kétszer is megcsináltuk. ha bevallod. kezét összefonja lapos hasán. – Itt voltál a rendelőben. és a lány arcába néz: nem túlzottan izgatja magát. hogy voltál-e már fiúval. Wade. már ritkán színlelnek tovább. hogy tagadnak az ilyen teremtések. én nem vagyok állapotos. és könyörgőre fogják. – Veszünk egy csepp vizeletet a nőtől. Mary – itt kis hatásszünetet tart az orvos. Wade – tárja szét a két tenyerét Mary –. mikor legutóbb itt voltál. – Dr. Ilyenkor összeomlani szokás meg sírva fakadni. Bevett dolog. – Dr. Mary szeme cikázik a papír meg az orvos arca között. Különös. hogy nincsen semmi bajod. Wade elhúzza a . Dr. ilyen tárgyilagosan. Érzékeny a melled. mint a másik. Mary csak bámul rá. Mary. hiába minden. Pár óra múlva mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a béka vizeletét. kezét az ölébe ejtve. mikor elvégeztem a tesztet. Befecskendeztük a békának. Dr. hogy teherben vagy. és azt találták. – Nézd. amitől teherbe eshettem volna. és feltartja. De ez a lány más. Wade hátradől a székén. és ha spermaprotozoonokat találunk benne. jobb. – Én is erre következtettem. – De van itt más is. Mary ismét vállat von. – Mary. és elneveti magát. – Mit mondhatnék erre? Nyilvánvalóan más bajom van. Megint végigméri a szemközt ülő lányt. – Mary a vizsgálat egyértelműen azt mutatja. hogy a nő gyereket vár. mikor nemmel válaszoltál a kérdésemre. elmondtad. – Dr. hogy a Gravindex megtévesztő eredményt ad. Mary. – Téves az eredmény. Hallottál már a békapróbáról? – Nem. és legtöbb rendelőben már alkalmazzák. és két vérzésed is kimaradt.van. itt az irodában gyorsan csináltam egy tesztet. A lány gyámoltalanul mosolyog. – A béka téved. – Azért kérdeztelek. hiszen nem babra megy a játék. Mary. Nem csináltam semmit. Reggelente hányingerrel küszködsz. A Gravindex. Mary mosolyog. Wade hogy állapotos vagy. – A békapróba majdnem száz százalékig megbízható. mert én nem lehetek teherben. ezért úgy döntöttem. Úgyhogy amíg öltözködtél. Nem kétséges. Aztán azt mondja: – Mary.

Most jöttek meg az eredmények. és szól a nővérnek. és rákényszerülsz a beismerésre. lenyomja a házi telefon gombját. mielőtt kimondaná: – Tájékoztatnom kell a szüleidet. igen értelmesnek látszik. keze e térdén nyugszik. Wade –. Tudja. speciális vizsgálatokat végezzek. és röviden beszámol a szokásos laboratóriumi tesztekről. Késlelteti a bombát. Gömbölyödni kezd a hasad. Dr. Mary felszegi a fejét. szeme ártatlanul elkerekedik. orvos nem veszi le tekintetét a lányról. mikor színt kell vallani a szülők előtt. Kevés sminket használ. Tisztára mintha Amyvel vitatkozna. – Mit szól majd az édesanyád. – És sose hagytam. – Tessék. – Mary – folytatja nyomatékosan dr. A hasonlóságból ítélve annak idején bizonyára Lucille is olyan csinos volt. de valószínű. . történni fog valami. hogy a haja nem természettől vörös. megnézi magának. hogy milyen körökből való. mint Mary. az orruk meg az álluk is közel egyforma. Az anyáról árad a magabiztosság. hogy velem nem történhetett ilyen. – Hát persze. hogy kísérje be Mrs. ugye elhiszed. Az. Most negyvenes évei elején jár. ez az utolsó szavam. Dr. Wade leszögezi magában. ezért is kértem új vizeletmintát Marytől tegnap reggel. – Nézd. az íróasztalra tenyerelve közelebb hajol. hogy a jó szándék vezet. akár a lányáé. McFarlandet. Drága öltözéke konzervatív. hogy terhes vagy? – Nem fogja elhinni. ha közlöm vele. és majd belátja. Dr. – Biztos vagy benne? Mary félrebillenti a fejét. Lucille a fotel szélén ül. amit anyáról mondtam. karcsú. a kivizsgálásról. csak mert a combja közé vette a hímvesszőt. hogy egy nő teherbe esik. és a te érdekeidet védem? – Hogyne. napbarnított.száját. tekintete csupa tanácstalanság. már mondtam. – Mary. hogy Lucille McFarland arcbőrének megártott a túlzásba vitt napozás. – Mi az óhajod. nagyon ritkán előfordul. McFarland. Wade lassan bólint. hogyan tegyem? Mary legyint. – Hát az édesapád? – Rá is érvényes. hogy sose hazudnék neki. A legmakacsabbja is összeroppan. – Sose tettem ilyet. Szeme kékje élénk. Mary kacag és a plafonra szegezi a tekintetét. és csücsörít egy kicsit. Míg Lucille elhelyezkedik szemközt. és teljesen egyértelműek. hogy ez a találkozás kemény lesz. Mary. ha nem történik semmi. de hát Mary lakcíme a kartotékon már kellő eligazítás. Mary a saját kezét bámulja. és dr. Jonas Wade megköszörüli a torkát. Mrs. hogy további. és a következő lépést fontolgatja. Anyám tudja. Wade leplezni igyekszik a meghökkenését. dr. Wade – suttogja –. – Hívja be az anyámat most rögtön. Az orvosban balsejtelem ébred. Kellemes jelenség. Kint ül a váróban. – Nem vagyok állapotos. hogy elővegye… a micsodáját. – De mégis állapotos vagy. – A lánya bizonyos tünetei okán úgy láttam jónak. Nincs mit tenni. ég az arca. Mike csakis itt érinthetett meg – simít végig a mellén. hogy tévedett.

ami… – Nem. mikor nyílik a vizsgáló ajtaja. Mary visszatartja a lélegzetét. McFarland. hiszen hallhatta. fut át Jonas agyán. Mary holtra rémülten figyeli a szeme sarkából. Ez legenda. izzadó kézzel szorítja a vizsgálóasztal fémperemét. tüstént magához térve. aztán az elkeskenyedett szemű Lucille ismét kérdőre vonja Maryt. ezért egy lány közösülhet anélkül. Én nem csináltam semmit… Jonas Wade rajta tartja a szemét Maryn. anya. Wade. a tünetek terhességre utalnak. és kéreti a nővért. olyan mérhetetlen zavarban van. hogy átszakadna vagy megsérülne. Semmi. a laboratóriumunk kétszer is elvégezte a békapróbát Mary vizeletével. Dr. – Ha a lánya valóban várandós. – Egy perc az egész – mondja mély. – Attól tartok. Wade ott áll Mary széttárt lába közt. Istenem. Wade? – Mrs. McFarland. és a körmére mered. McFarland. Mary érzi. amit mond. Szöget üt a fejébe. Máris tisztán látnánk az ügyben. – Mondd meg az igazat. és elakad a lélegzete. – Ha az engedélyemet kérte. ez nem igaz. – Akkor semmi gond – mondja frissen Lucille. megvizsgálta a lányom szűzhártyáját? „Te jó ég". csalódást kell okoznom. hol van és mi zajlik éppen. tekintse úgy. ha a klubban lehetne a kollégákkal. Tizenhét éves pácienseknél nem szokásom. – A vizsgálatok eredménye nyilván téves. Mrs. Közölnöm kell önnel. – Nem. Miért is tartotta olyan remek ötletnek. hogy megadtam. dr. hogy szerdánként tovább rendel. hogy nyomogatom a hasad. Két havivérzése is kimaradt. A szűzhártyán eleve van nyílás. Wade kesztyűs ujjai belesiklanak a hüvelyébe. hogy a vizsgálatok eredménye téves. mint más napokon? Mit nem adna. elkövettél olyat. Lucille acélos kék pillantása felé fordul. és ismét meglepődik a viselkedésén. kisasszony. Reggeli émelygésre panaszkodott. megnyugtató hangján. aki segített neki levetkőzni. hogy tévednék. Mary a fotel mélyébe húzódik. és Mary visszazuhan a . indokolt a medencei vizsgálat – folytatja az orvos. megfeszíti magát. múljon el ez az egész. most szenvtelenül áll mellette. – Ez esetben indokoltnak vélném. Csak annyit érzel. doktor úr – hallja az anyja hangját –.– Mi baja a lányomnak. hogy a lány éppenséggel hiszi. Az ép szűzhártya nem bizonyítja a szüzességet. – Nem fog fájni. hogy kiszárad a szája. és a kengyelbe szíjazta a lábát. Wade lenyomja a házi telefon gombját. Pillanatnyi hökkent csend után Lucille felhördül: – Tessék?! – és Maryhez fordul. Kötve hiszem. és behunyja a szemét. Mikor dr. de semmi olyan nem történt… Lucille nem veszi le fagyos tekintetét a lánya arcáról. A nővér. ki tudom mutatni az ezzel járó elváltozásokat. A melle duzzad és érzékeny. Megint csönd. – Dr. Mary szeme tágra nyílik. ahogy dr. – Anya. – De ettől függetlenül igaza van. könyörgök. hidd el! Ez az ember téved. hogy a leánya gyermeket vár. nem végeztem medencei vizsgálatot. – Mrs. Jonas Wade sóhajt egyet. Tíz perc múlva Mary boldogtalanul bámulja a mennyezetet a vizsgálóban. Meg is mondtam. Háton fekszik. és egy pillanatra elfelejti. doktor úr. a lányomnál ilyesmi nem jöhet szóba. Ismerős valami az álomból… De a hasát nyomogató kéz elűzi az illanékony emléket. de türelmes hangon válaszol.

hogy mekkora a méh.megalázó valóságba. hogy Mary állapotos. – Dr. Az orvos ránéz és így folytatja: – Szemmel látható a jellegzetes lilás elszíneződés. – Mrs. – Az nem lehet… – suttogja Mary. Keresünk mást. doktor úr. A békapróba nem tévedhetetlen. – Az intakt. Valaki másét nézte. mikor az orvos visszaül az íróasztalához. McFarland. se az orvosok. A lány felkapja a fejét. hozzávetőleg narancs nagyságú méhet tapintottam. Wade. mert megnőtt. Továbbá felpuhult. Wade. Mrs. Az orvos vállat von. – Borzalmas volt. tévedésből. – Nem tévedhetetlenek se a békák. Leszegi a fejét. leesik az álla. Most már nem kétséges. Visszamegy az irodába és lerogy egy székre az anyja mellett. dr. és mi van a szüzességgel? – kérdezi Lucille. de sokra megyünk vele. Mindennapos dolog. Nem jelent semmit… – Az se. Kivették a méhemet. a medencei vizsgálat igazolta a többi leletet. – Dr. és int a lányának. és szó nélkül megpaskolja a lánya karját. Össze is cserélhette a mintákat. Wade. – Mrs. Jó estét. – Nos? – kérdezi Lucille. Marynek remeg az alsó ajka. Lucille odahajol. hogy ne kelljen a szemébe néznie. Én ismerem ezeket a dolgokat. McFarland. Vitathatatlanul terhes méh. az én lányom a világért se tenne ilyet – az asszony feláll. McFarland…. .

Kihúzza magát. – Nem tudok erre mit mondani. Lucille hátrál egy lépést. terhes vagy. . ki a fiú. Közölte. Mary Ann?! – emeli föl a hangját Lucille. ahogy végigmegy a közlekedőn. Aztán. hogy intézkedhessen és magához ragadja az irányítást. Lucille reszkető hangja szűrődik ki az arcára tapasztott ujjai közt: – Most telefonált dr.4. és szipogva küzd a sírással. engesztelően tárja szét a karját. sóbálvánnyá dermedve bámulja a feleségét meg a lányát. – Ebből elég! – veszi el Lucille kezét az arcáról. Aztán megáll az ajtóban. ismét könny szökik a szemébe. – Először hittem neked – tápászkodik lassan Lucille. fejezet Lucille a kezébe temeti az arcát. – Először is mondd meg. és azt mondja: – Halálosan megbántottál. Mary Ann. édes Istenem… Mary az ágya szélén roskadozik. hogy hazudtál nekem. Halkan csukja be az ajtót. mielőtt válaszolhatna. Wade előtt. léptei feléjük dobognak. a nyakkendője csálé. lassan elismétli: – Mary terhes? – Nem igaz. Mike Holland? – Nem! – nyögi-jajongja Mary. hallatszik. Evans nőgyógyász. De dr. Ted nem is hallotta. Evans. – Miért nem hisztek nekem? Mike és én nem csináltunk semmit! – Hülyének nézel. – Tévednek. ajka néha elnyílik. hogy Mary terhes. akinek keskeny vállát már a néma zokogás rázza. de ezúttal tanácstalan. Karcsú alakja remeg. Olyan… zaklatott vagyok. – Meg kell beszélnünk ezt az egészet. Az fáj a legjobban. mint az anyját. Ted közelebb lép. – Hol hibáztam. – Hülyét csináltam magamból dr. A légkondicionálástól fagyos ház aljában nyílik-csukódik az ajtó. – Mi van itt? Mary fölnéz az apjára. mint a szerepét próbáló színész. Azt mondja. Megáll háttal a férjének és a lányának. – Ne most. Gondolkoznom kell… – Merev léptekkel az ajtóhoz megy. Ted próbálja felmérni a tényállást. semmi kétség. apa – suttogja a lány. de semmit se tud mondani. Mary Ann. ha felsejlik egy-egy gondolatkezdemény. – Úgy szégyellem magam! Mary esengve néz az apjára. az inge kigombolva. hirtelen megesik rajta a szíve. Ilyesmi csak más apák lányaival történhet meg. ezt velem? Mary csak nézi-nézi az anyja felduzzadt arcát. ide-oda csapong a tekintete. Először úgy fest. – Szégyent hoztál ránk – zihálja Lucille elfúló hangon. úgy nyögi: – Édes Istenem. a vállára vetett zakó akasztója az ujjára fűzve. szavakat keres. Ted kiált. Mary kitátja a száját. A hír ugyanúgy letaglózta. Mary Ann? Miért tetted.

hogy te jó apa vagy-e vagy sem? – Cicám – fogja meg Ted a lánya arcát –. de nem. – Mi történt? – hallja hirtelen a tulajdon hangját. és a lánya arcát vizslatja. de akkor is lehetetlen. míg a pinacoladát iszogatták a medence mellett. barna testét. mi bajom van. . – Valószínűleg nem tudtad. – Mary. és van képe terhességet emlegetni. Talán ott kellett volna hagynunk benneteket Amyvel a katolikus iskolában. cicám. mit mondjon. Ted nehézkesen bólint. betegségem. – Hinned kell nekem! Ártatlan vagyok! – Jaj… – suttogja Ted. De én soha nem csináltam ilyet. és az űrben szállna lassan lefelé. aki továbbra is émelyeg reggelente. Szerintem semmi rosszat nem tettél. aki elengedi magát és a mellkasához bújik. gyerekem lesz. mit teszel. – De nem vagyok! – sikoltja Mary. de szó nem lehet arról. – Tudom. Ted száján végre oldódik a lakat. világos? Hiszel nekem? A lány tétován bólint. hogy két orvos egybehangzóan állíthatná. amit az orvosok mondanak. nem hiszem. átkarolja és magához vonja Maryt. Én azt hittem. talán anyádnak volt igaza. De mi köze ennek ahhoz. Mind a két orvos az állítja. és kérdő tekintettel méregeti Maryt. orvosok. nem tudom. Szombat délután. tudom. apa. apa. – Apa! – Egyszerre kicsordul a könnye és lecsurog az orcáin. meg az. mit tudom én. próbákat végeztek. Hol voltam én idáig. – Hogyhogy? – Kudarcot vallottam mint szülő. apa. elviszi egy nőorvoshoz. akinek egy közönséges influenza is magas. csak tátog. megnyugszik. – Nem igaz – hallja az elhaló suttogást. hogy leereszkedik az ágy szélére. akit a közelmúltban hiszterektómián átesett barátnője ajánlott. Ted elhúzza a száját. Evanshez. Nem tanítottalak meg arra… – De apa! Hogy tehetnél te erről? Valami bajom van. hogy a „Perry Mason" közben Lucille mesélt valamit arról a proccos dokiról a csicsás rendelőjében. dr. És még most se fogtad fel. Hosszú hallgatás után félénken elsóhajtja magát: – Apa… Ted McFarland láthatóan megrendülve ül az ágy szélén. ha nem így lenne. hogyan formálja a szavakat. Az agyában valahol felsejlik a homályos emlék. – Nem tudom. hogy állapotos vagy. Az orvosoknak is megmondtam.Mary várakozásteljesen néz az apjára. mindenféle próbákat végeztet. és sült a hús a kerti grillen. és elmondta. – Nem tudom. én pontosan tudom. de bűnösnek érzem magam. aztán lassan elcsendesedik. Lucille kakaóvajjal kenegette karcsú. egy hosszú sóhaj telik tőle. amit az orvosok képtelenek megfejteni. A torkát köszörüli abban a reményben. tűnődik. Nem tudja. – Mary – mondja halkan –. hogyan kezdje. míg a lányát nézi. hogyan csinálják. hogy Maryt. Akkor elkerülhettük volna… – De apa! – Hallgass ide. miért. hogy távol állt tőlem mindig is. anyád felvilágosított… – Apa – mondja könyörögve Mary –. Mintha kihúzták volna alóla az anyaföldet. hogy valahogy megered a szava. Sír még egy percig.

A lány megfordul. tanácstalanul néz körül a szobában. Wade.Ted. Jonas Wade kinyitja az ajtót. a blúza nincs rendesen betűrve a szoknyába. Észreveszi. mintha lélegzetet se vennének. holott az orvos már elfoglalta helyét az íróasztal mögött. jó? Érzi a fejbólintást az ingén át. ez a legforróbb napszak. hogy több páciens is lemondta a mai napot. Székéből látja. míg átölelve tartja. Jonas Wade felfigyel duzzadt szemhéjára. hogy a lány nem olyan rendezett és ropogós. A pártodat fogom. Mike? Mary összeroskad. Aztán Mary lassan. apa? – kérdezi a fojtott hang. Az imént küldte haza a nővért. hogy sejtelme sincs. mint legutóbb: csapzott a haja. Wade felkapja a fejét: mintha neszt hallott volna odakintről. Ted mély lélegzetet vesz. – Jó napot. gépiesen elhúzódik. – Apa! – zokogja. Zárva volt az ajtó. A kopogásra az orvos felemelkedik. és az apjára bámul: – Te hiszel nekik – suttogja. – Ki a fiú? Hosszú csend. Segíthetek valamiben? A lány szeme elkerekedik. – Mary – szól utána. Valaki rángatja a bejárati ajtó kilincsét. Mikor a lány félénken belép. hazament. Azt hittem. nem csoda. – Te se vagy különb. A nagy ablaktáblákon beárad a késő délutáni nap fénye. gyere be – tárja ki neki az ajtót. Nem haragszom vagy ilyesmi. apa! Jaj. – Ne rohanj el. a síelő figurán matatva keresi a szavakat. Ugye elhiszed? Mary ismét bólint. az orvos tűnődik. mert a kislányom vagy. melegét a légkondicionálás közömbösíti. a völgyre szmog terül. válogat a szakfolyóiratkazalból. hogy ki volt. Jonas Wade vége felé tart a papírmunkának. Dr. A folyosón távolodó léptek. cicám. Mary beballag utána az irodába. – Mary – mondja halkan bízzál bennem. hogy megtettem. – Miért? Nekik kénytelen vagy hinni. nekem nem? – Csak annyit árulj el. se a lány nem mozdul. és kimegy a váróba. – Most nincs rendelés. cicám. Dr. most a kartotékokat egészíti ki. A hőmérő higanyszála magasra szökött. leveleket ír. mintha most kelt volna fel az ágyból. Mary. hogy a Gelson szupermarket is valóságos kísértetváros. – Jaj. és utánaindul. Meglepetésére Mary McFarlandot pillantja meg a lifteknél. Egy pillanatig csak néz. se az apa. és segíteni szeretnék. – Cicám… tudni szeretnék valamit. Ted utánakap. merre keresse a lányát. – Kénytelen vagyok. mint anya! Te is azt gondolod. . Naplemente csak két óra múlva. aztán bocsánatkérő mosolyra húzódik a szája. és csak áll. és a karjánál visszatartja. vajon mi szél hozta? – Ha akarsz. mint akit megütöttek. – Mary. De annyira elvakítják a könnyek. – Mit. dr. várj! – kiáltja Ted. Istenem! Már pattan is fel. és elindul az orvos felé. Dehogy neheztel érte. – Mary… – Ez nem lehet igaz… Mary kitépi magát és az ajtóhoz ront. – Nem ítéllek el. Az iszonyattól eltorzul az arca. Kényelmes délután van mögötte.

Gondolom. ülj le. Dr. és az orvos tekintetét keresi. hogy a doktor úr és dr. Anyám vitt el hozzá. hogy tanultál élettant. mert megtanították nekem. – Tiszta kitűnő vagyok. Wade. – Honnan? – Hazulról. és azt mondta. de a szeme vigasztaló. Halk és kedves. te értelmes lány vagy. Dr. türelem és figyelem sugárzik róla. és azt mondja: – Mary. – Értem… – És anyám annyira kiborult! – Mary innentől képtelen uralkodni magán. hogy nem igaz! Mondja. mi történt múlt szerdán. holott igazat mondok! Dr. Wade. hogy tévednek! – Kik. – Köszönöm. gyerekem lesz. Mary. – Beszélni akarok – mondja. Mary. – Hallgatlak. A lány feszülten figyeli. A lány a fejét rázza. Mérlegeli. – Dr. Dől a szeméből a könny. Wade megszólal: – Hogy jöttél ide. – Mary! – ugrik föl Jonas Wade. Valahova mennem kellett. A lány óvatosan felnéz. Mary? – Biciklivel… – Ebben a hőségben? A lány a nagy üvegtáblákra pillantva hunyorít a szmogban sárgálló napkorongtól. simogatja. miért nem hisz nekem senki. jó jegyeket szerzel. nem – szegi le a fejét Mary. hogy a házasság előtt tilos. mert szerda van. hadar. de a szék szélén kuporog. azt hiszi. hogy a lány a kezét tördeli. A szoknyáját húzogatja. – Dr.Kínos csönd. – Nem is tudom igazából. Abban biztos voltam. hogy van a hűtőben Pepsi. – Nem csekélység. Ellátogat ide-oda. . – Bizony meleg van… – Mary. Evanst jól ismerem. aztán dr. Dr. és egyszerűen nem értem. hogy itt találom. Kiváló orvos. a térdén könyökölve kissé előredől. Wade leül mellé a szomszédos székre. Wade tűnődik egy pillanatig. kérlek. és múlt szerdán… – Emlékszem. – Rémlik. milyen hangon szól hozzá dr. kórházakba. hogy én és Mike… Pedig én soha. Tudom. – Miért? Mary ismét a földet bűvöli. kérem. – Még soha nem láttam így kiborulni! És apa se jobb. A lány engedelmeskedik. Wade arca komoly. képtelenség. ugrásra készen. látva. – Innál valami hideget? – kérdezi az orvos. – Talán Crispin atyához kellett volna mennem. miután innen elmentünk. hogy amit állítasz. miért jöttem. – Éppen a tanultak alapján vagyok tökéletesen biztos abban. Be kell látnod. és megkerüli az asztalát. gyűrögeti. Mary? – A szüleim és dr. Wade. ilyesmi. dr. dr. Menekülni. Wade. Evans. Wade hátradől. de néha nincs a templomban. hogy bűn. hogy nem szabad. Evans állít képtelenséget. mondja. Mary ráemeli a tekintetét. – De téved.

hallottál már a fogamzásgátlásról? – Tudom. japán sarkú papucsa csattog a lakkozott parkettán. átfutotta. Még én se tudtam. Wade-nek. elgyötört vonásaiból. Tedd már meg. mert úgy vélte. hogy itt fogok kikötni. tekila-koktélt szopogat. amint belökdösik egymást a medencébe. Hatalmas üvegablakok néznek a cserényformán elkerített takaros előkertre. míg dr. az igaztalanul vádoltak őszinte megrökönyödését. és olvasni próbál dúlt. Némi mérlegelés után ismét megszólal: – Eljársz a Szent Sebestyén-templomba. oda se néz. odahallatszik Cortney és barátai sikkantgatása. festőien „ranchó"-nak mondott stílus jegyeit viseli magán. hogy szólsz a srácoknak – szól hátra Penny a válla fölött. mikor? –. hogy érintetlen. Az orvos írta meg a dolgot. miért épp ide jöttem. egy folyóiratban olvasott valami ilyesmit – melyikben?. sortot. Ez a tolakodó ötlet mintha megnyomna egy gombot. Hátha igazat mond a lány. De mi is derült ki? Penny szalad át a nappalin. az épületek az úttól jóval beljebb. S belévillan valami. a szüleid tudják.– Mary. a jó ég tudja már. A konyhából beáramlik Penny Wade rostonsültjének illata. Nézi a lányt. Jonas rápillant. Wade telefonál. mikor olvasott róla: a nő vihart kavart. – Gondoltam. – Tudom – sóhajt a lány. beugrik egy angliai leányanya esete. a szagokra. a kérdéses nő nem hazudott. hátul viszont narancs-és avokádófák rengetegében spanyol stílusú úszómedence kínálja jótéteményeit. fel a biciklire. a hűvöskék szempárt kémleli. kocsikeréken díszelgő postaládák. míg ráfeledkezik Mary kikezdhetetlen jóhiszeműségére. De az orvos nem a látványra. Dr. De ez kicsit más volt – a lány nem is őrjöng annyira. mikor a McFarland lány ott ücsörgött nála. és tekertem a pedált. ami már egyszer elkapta. hogy tilos. Jonas Wade lassan megbiccenti a fejét. Mary. A ház kétszintes Woodland Hills előkelőbbik részén. és nézi a vízben hancúrozó fiatalokat. árnyas pázsit és félkörben ívelő kocsifelhajtó fedezékében. a Chalk Hilltől északra. mióta csak átadta Mary Ann McFarlandet összetört szüleinek. – Tíz perc. És az ifjúsági szervezetbe is? – Igen. sőt használaton kívüli lóistálló is van. de most a párhuzam mégiscsak eszébe juttatta. kétségbeesett szülők. Pályája során nemegyszer látott hasonló jelenetet: őrjöngő tini. igaz? – Igen. – Értem – húzódik el az orvos. Vizsgálatok. amitől megdermed. Gondolatfoszlány inkább. bikinimelltartót visel. Muszáj volt beszélnem valakivel. – Mary – szólal meg utóbb az orvos –. Angliában történt. ami a jellegzetesen dél-kaliforniai. ameddig csak bírtam. és nyomban ki is verte a fejéből. gondolja Jonas Wade. Jonas Wade a hűvös üvegnek támasztja homlokát. Fogalmam sincs. Szórakozottan bámulja az úszók játékos évődését. vagy a neszekre figyel. Megint kibámul az ablakon a sivár sárga égre. azt állítván magáról. és újra belévillan a gondolat. mikor eltűz mögötte – alacsony. De csak a színlelni képtelen ártatlanságot látja. fekete haja nagy csavarókon. viszont idegesítően hangoztatja ártatlanságát. és vacsorázhatunk. Érdekes eredmények. A Wade birtok tekintélyes a szeszélyes alaprajzú ház körül. Elrohantam hazulról. gondolatait a lány köti le. hátha elárul valamit a titkos gondolatokról. leporolná a memóriáját. kecses kis nő. hogy itt vagy? – Nem. . és hova mehettem volna… – Fel kell hívnom a szüleidet.

a kelbimbót. De egy genetikus – mi is volt a neve a nőnek? – nem hagyta annyiban. Egyszerre nagyon utálja. rettegnek. és a szakma krémjének jusson a hőn áhított tagság.Jonas fölegyenesedik. Pirruszi győzelem az ilyen. hogy férfival soha nem volt kapcsolata. hogy mi is állt abban a cikkben. Jonas Wade. Az itallal bevonul a dolgozószobájába. aztán a vizes talpak csattogását. miután beszélt a legjobb barátjával. Vajon otthon találja-e Bernie-t? Otthon találja. az UCLA genetikusával. szárítkozzatok meg. Inkább a könyvekkel. Kezdetleges. Végtére alapítója a Galenus Szövetségnek. a tizenkilenc éves Brad és testvéri jó barátja. holott egy kukkot se tud angolul. legjobb barátnője. De a dicsfény glóriája megfakult egy nap leforgása alatt. megválasztották ismét. Arra jutott. – Hé. a fejében egyre csak a McFarlandprobléma kering. hogy Cortney utolsó ugrása felcsapja a vizet. folyóiratokkal telizsúfolt polcokat pásztázza. Londonban történt. de nem ment . mire jutott? – Drágám… Megfordul. kihörpinti az italt. Jonas tudomást se vesz a házat betöltő zsivajról: tekintete végigszalad a könyvek gerincén. Piszkálja valami: ebben a betűrengetegben van az a közlemény arról az angliai esetről. Jonas sarkon fordul. por és uszodai klór szagát sodorja. Mikor kitárja. Egy hajadon leányt szült. hogy szólni is alig tudott. nevetést. és lassan-lassan visszaszivárog az elméjébe a szökevény cikk néhány adaléka. Jonas áll egy pillanatig. csak a japán sarok kopog a folyosón. tűnődött még kicsit. hogy ő üljön az asztalfőn a Lawry különtermében. A remekbe fésült Penny mosolyog rá az ajtóból. ahol a húszak az orvostudomány fejlődésével hivatottak érdekfeszítő viták révén lépést tartani. A fenébe is. ő tett róla. Élőképpé dermed a négyes: a tizennyolc éves Cortney az ugródeszkán pózol. az ilyen babérok tiszavirág-életűek. – Tálalva van! – Már el is tűnt. hogy az ilyenek válnak be legjobban. gyerekek! – kiáltja Jonas. Nézi a karcsú. hogy bárki megnyalná utána az ujját a déli határon túl is. olyan büszkeséget érzett. Maga se érti egészen. síkos-fröcsögős testeket: két lány. barna. Bernie megígéri. Scientific American. A címeket bűvöli – JAMA. hallja. Van. az avokácló-grépfrút salátát eltünteti. hogy még egy évet elnökölhet a Galenus Szövetségben. hogy a hatóságok lefülelik őket. hogy… Jonas behunyja a szemét. rothadó gyümölcs. a telefonhoz. kiszáradt fű. hogy benéz vacsora után. hogy miért. hogy neki kell berángatnia a vigadozó ifjúságot a légkondicionált fagyba. Szerda este. Míg a steaket. Kötötte az ebet a karóhoz. Az orvosok kinevették. ezért törik magukat és mindig vidámak. Wade-ék a tényállásnak köszönhetően hetente egyszer olyan hamisítatlan mexikói enchiladát és rostadát ehetnek. és a hátsó ajtóhoz lép. aztán folyóiratok során. Bőrátültetés. ami friss eukaliptuszhajtások. és mosolyogva biccent az ügybuzgón arra loholó Carmelitának: remek házvezetőnő. zihálást. két suhanc kacag és visong. Tölt magának még egy italt. – Kész a vacsora. beárad rá az esti fülledtség. Vizsgálatokat végzett a gyereken. megbízhatatlan kromoszómapróbák. Tom tárt karral készül elkapni Cortneyt. California Physicians'Medical Journal –. hogy húsznál több tag ne legyen. Szeme megállapodik az új oklevélen: az asztalon várja. Mondd már. Mikor szombat este átvette a mindösszesen húsz tagot számláló titkos és zártkörű klub júniusi összejövetelén. Sarah Long a lépcsőn üldögél. forró lehelet. aztán az íróasztalához lép. Becsukja az ajtót. hogy bekereteztesse és kitegye a falra: micsoda megtiszteltetés.

Mikor Bernie betoppan. hogy Bernie helyet kapjon a galenusi húszak között. ahogyan eltervezte. ahogyan Wallace kormányzó fellépett. Váltanak pár szót a fokozódó zavargásokról Délen.semmire. Mikor Jonas végére ér Mary McFarland. Brad meg átmegy az UCLA-ról a Stanfordra. de hát a terv éppen az általa kikötött alapszabály miatt dőlt dugába. autós moziba készülnek. mint Penny volt valaha. Carmelita mosogat. Bernie Schwartz visszakérdez. vagy hazudik. Carmelita asztalra adja a lecukrozott epret. hogy majd szétrobbant a ház. aki szakasztott olyan. és megkérdezi: „No. zömök. három éve végigcsináltak egy keserves időszakot. – Hát jó. csupa fül. hogy tudniillik csak gyógyító orvos léphet közéjük. hol egybehangzó. Bernie. mint a nagyapja. lenyalt fürtöket. Onnantól kettejüké. tehetetlenül ült a rendelőben. és feleselt Pennyvel. Szerintem küldd pszichiáterhez. én csak csóró falusi genetikus vagyok. Nemcsak Woodland Hillsen meg a szombat reggeli golfpartin közösködnek ők. aztán megkérdezi: . aki korántsem elveszett ember és szemmel láthatóan nincs ellenére Cortney. De akkor ő kivette Cortneyt a Birmingham középiskolából. Penny meg a varrószobában anyagot feszít a subázókeretére: új munkába fog. hogy a fiút védje. aztán betelepszenek Jonas sötét bőrrel kipárnázott dolgozószobájába.: – Hogy én mit szólok? Te vagy az orvos. kényelmesen éldegélhetnek. Jonas Wade lebámul az eprére. Jonas tehát háborítatlanul cserélhet eszmét Bernie barátjával. Jó. ügyész lesz. és szépen megállapodik itt a környéken. És hótunalmasan. hogy Cortneyval soha nem volt igazi gubanc. Gyöngéden nézi Cortneyt. mindketten aggasztónak tartják. élénk érdeklődéssel kíséri barátja minden szavát. Jonas tűnődik pár pillanatig. Jonas Wade igyekszik erőt venni magán és figyelni a többiekre. elvesz egy Cortney zsánerű leányzót. A barátaikat vendégül látó Cortney és Brad viszi a szót. Az ifjúság kitódul a ház elé. lételemük a jó vita. Ezért aztán magánúton tartják a kapcsolatot. Összehasonlítja magát Ted McFarlanddel. Pár éve Jonas kitette a lelkét. – Nyilatkozz. Majd egykettőre beköti a fejét valaki – éppenséggel Tom. Aztán oldottabb a csevegés: vajon tehermentesíti-e a Sepulveda hágót a tervezett új főút? Jonas végül rátér az érdemi témára. belebámul a poharába. Bőrdzsekik. hol eltérő véleményüket kicserélni. ez a tettre kész közgazdászhallgató. földet seprő orrú járgányok. mikor tizenöt évesen rossz társaságba keveredett. családtól elvonulva. nagy ritkán egy steak fölött. Cortney bőgette a rockot. Jonas. eldöntötték. dióhéjba foglalt történetének. Brad cimborája az Alpha Phiből. mit nézzenek meg? Arábiai Lawrence vagy valami strandhistória? Sehogy sincs megegyezés. az UCLA-n kutató negyvennégy éves genetikus alacsony. teszi hozzá egy hang az agya rejtett zugából. randa csatokat viselt. Bernie a whiskyt szopogatja. vagy tényleg elfeledkezett a nemi aktusról. jogra. asszonytól. Bernie Schwartz. Pennyé meg az övé az egész ház. elcsigázva ült asztalhoz. és hálát ad. mit szólsz hozzá?''. Jonas és Bernie egyívású szellemek – szomjúhoznak az újra. kopaszodik. és összeköttetéseit latba vetve bejuttatta az újonnan megnyitott Taft gimibe. Most már a San Fernando-völgyi Állami Főiskolán drámaszakos és színkitűnő. hetente összedugják a fejüket egy ital. Italt töltenek maguknak. minigolf lesz az igazi. mikor a szövetségi csapatok ellenőrzésük alá vonták az Alabamai Egyetemet. aki pár órája holtsápadtan.

– Ha nem tévedek. Pontosabban az ATP-t bontjuk le aminosavakká. lötyögteti a pohárban. és megint a jellegzetes vállvonás következik. mi megy mostanában a laboratóriumban? Bernie összevonja busa ősz szemöldökét. – Előhozzák egyszer-egyszer ezt az emlősök szűznemzése izét. – Nem értem. – Nem jut eszembe. Jonas nézi-nézi az italát. – Tudják. Lehet. hogy ez a lány…?! – Hallottam vagy olvastam. hogy sok megtermékenyítetlen tojásban is elindul a növekedés. – Jonas. hanem arról. meg van egy tiszta nőstény gyíkfajta. Hol is olvastam ilyesmit utoljára? Valamelyik szennylapomban írtak róla – hogy tanulmányoztak egy pulykafajtát… – Akkor mesélj a pulykákról. hogyan lehetséges ilyesmi. de mindig elalszik az ügy. Miért érdekel? – Értelmező szótáram nekem is van. csakhogy mesterségesen. hatból egy megmaradt és kikelt. in vitro. bizonyos alacsonyabb rendű állatfajoknál valóban természetes. – Emlősöknél nincs? – Emlősöknél? Életemben nem hallottam még ilyet. Nekem a jelenségről mondj valamit. A gazdák hamarosan tele voltak spermát sose látott tojásokról szaporított baromfival. hogy az embriók megtermékenyítés híján is növekedésnek indultak? Bernie gondolkozik. Többnyire megszakadt. – Na nézzük. mi okozta. Jonas. – Fenékig üríti a poharát. – Elgondolkodva vakargatja az állát. – Emlékezetem szerint minden szűzen nemzett pulyka megduplázta a szabályos kromoszómaszámot. pokoli gyér a . már régebben. csak nem hiszed. De szerintem nem sikerült kideríteni. mielőtt az embrió kialakult volna. Szó szerint értendő a dolog. kösz. – A sejtmag alkotóelemeivel foglalkozunk meg DNS-szintézissel. – Várj már. Egy pulykatenyésztő gazda felfigyelt arra. az élővilágból ez esetben az állatok fontosak neked. Hadd gondolkozzam. nem in vivo.– Bernie. a tenyésztők például kiváltják a szűznemzést bizonyos pulykafajtaváltozatoknál. Kísérleteket végeztek. – Mindjárt. Bernie ismét felvonja a vállát. hogy békában is létezik ilyen… – Ennél azért másszunk kicsit följebb. vagyis „apátlan" tojásból származó pulykákat olyan kakasokkal pároztatták. a szűzen nemzett. ami magától beindul… Bernie rászegezi szúrós kis szemét a barátjára: – Spontán szűznemzés csak az alacsonyrendű állatoknál van. valami Beltsville-ben vagy hol. – Az meg hogy lehet? – A megtermékenyítetlen tojás kromoszómái egyszerűen megduplázódtak. nem a növények. mit tudom én. amelyik magától szaporodik. – Mit tudsz a szűznemzésről? – Szűznemzés? A meghatározása ugyebár. amelyek megtermékenyítetlenül is kikelő tojást tojó nőstényeket nemzettek. a természetes előfordulásáról. a guppiknál például. Nos… – emelinti meg Bernie vaskos vállát –. Erről tudsz-e valamit? – Apátlan egerek… – Bernie hajlott orrú ábrázata komoly lesz. – Volt ilyen. hogy emlősöknél spontán… – Elkerekednek a gombszemek. Marylandben volt. hogy folyt valami kísérletezés apátlan egerekkel. ha jól emlékszem. feljavítás céljából… – De én nem a mesterséges szűznemzésről akarok hallani. de ha jól emlékszem. hogy a pete sperma híján is embrióvá fejlődik.

Jonas Wade nagyot sóhajt. – Róla olvastam valahol… – Nyolc éve. és nem kaptak az ötleten. – Dr. Jonasom. és hátat fordít a polcnak. – Jonas – hallja Bernie halk hangját. – Még mindig kíváncsi vagy a véleményemre? – Hát persze. – A francba.dokumentáció ezen a területen. hogy forduljanak pszichiáterhez. Pár éve az a Spurway-dolog nagy vihart kavart. – Megvan! Spurway! Dr. Wade az ujja közt pergeti a friss folyóiratszámokat. értsd szűznemzés. néhány hónapig a világ genetikusai egytől egyig Londonra sandítottak. el tud menni a UCLA könyvtárába. Ötvenötben. forszírozni fogom a pszichiátert. . Bernie. de ez a lufi is kipukkadt. a könyvespolchoz rohan. Az utca emberének gőze nincs. – Van benne valami. Viszont mindenképpen utánanézek ennek a pulykavircsaftnak. A szülőknek ajánlottam is ma délután. Jonas a tenyerét öklözi. – Küldd el pszichiáterhez. Az anya szerint ez a lelkiatya kompetenciája. De ha megint megkérdeznek. mi az a partenogenezis. Helen Spurway! – Mint akit kígyó csípett meg. – Ezen kár lenne vitatkozni. – Ojvé. A fejében meg a másnapi programját: reggel műtét. délután nincs rendelés.

A konditerem. Hát hogy bírja végignézni. és semmi értelme. aztán a harag bánattá szelídült. Mint a feslő rózsa. Bárcsak ott lenne már. mitévők legyenek. Valakinek tartania kell a frontot. Korai még. intézetben nevelkedett. Mary. Utálja kihagyni. az élete értelme. és az eseményt beárnyékolta az a kellemetlen dolog. hogy hanyatt-homlok Crispin atyához rohanjanak. amit tett. dagad. megsemmisül a ruganyos szépség! Templomgyalázás. Lucille kezdetben dühös volt Maryre. Ted McFarland annyira szereti az idősebbik lányát. De holnap feltétlenül felkeresik Crispin atyát. és összegörnyedve fogja a hasát. mintha az volna. gondolja Ted McFarland. Amynek is örült. mint lánytestvérekről és lánygyerekekről. miért tette. ahogy szétmállik. Megfeszül belé. Csak egyre bámulja a halott képernyőt. mintha belerúgtak volna. falfirka a szentélyben: lilán kígyóznak majd a lábán a visszerek. Mary bezárkózott a szobájába. és másról se fantáziált. lógni fog a melle… Ted kezéből kiesik a pohár. mint a többi. ha olyan szerda lenne ez is. De egy dupla whiskyvel gubbaszt a kikapcsolt tévé előtt. most esne jól csak igazán a kikapcsolódás. okos. Mary terhesen. Ted azonban tudja. mindannyiukra. Lucille pedig… A szomszédból áthallatszik. ez több a soknál. néma.5. Mary a büszkesége. Míg Lucille vajúdott. Ted egész éjjel gyertyákat gyújtott a templomban és imádkozott. hogy Lucille igazából a saját boldogtalan emlékeivel küszködik. végül jött a reményvesztés. De ez – mered maga elé komoran –. Szellemessége. Gyönyörű Marym! Hol rontottam el? . elformátlanodik. karcsú szépsége. Ebben a sötét. Nincs ebben semmi titokzatos: Ted nem is ismerte az anyját. Wade-től egyenesen a paphoz akart menni. Például. kismamaruha alatt türemkedő óriás pocakkal: elviselhetetlen gondolat. De hát nem mozdulhat el. hogy közel kerüljön a lányához. holott Lucille dr. hogy időnként pohár koccan a whiskys üveghez. hogy lány legyen a kicsi. nem szól senkihez. miért hozott szégyent az egész családra. Ó. ártatlan bája megnevetteti. júniusi hőség átjárta házban kell lennie valakinek. aki ül és vár. Mary. De mire? Amy katekizmusórán van. higgadt családfőnek lenni. felfúvódik. mert Lucille a pohár aljára nézett. és kiszedje Maryből. de legalább úgy tenni. Megvétózta. de hát ő öt évvel később született. fejezet Már oda kellett volna érnie. jajong belül. hogy a szíve szakad belé. Ki van zárva. hogy Mary gyermekévei eljártak. kinyúlik a bőre. szeme láttára érik nővé: az apák zömével ellentétben ő nem siratja. Végtelenül kedves neki a lánya hamvas. a mindene. Mary meg lehúzta a redőnyt. ő biztosan tudja. mihez fogjanak.

Talán Germaine segíthetne. Az íróasztal lámpáját irányította magára. de hát ő tudja. de ezt a szex dolgot sose bolygatják. megnagyobbodtak volna. Mary felsóhajt. gyorsan elkapja a kezét. a lábszár nyurga. a lányok idegesen takargatják magukat a kis törölközővel. semmi se növekszik idebenn. mintha valami szégyenleteset művelne. Mary feszeng saját maga előtt. Megtapintja a hűvös bőrt a köldöke alatt. De akkor is meg kell győződnie a dolgokról. Feszes ez a has. Örökösen a forradalomról meg a szabad szerelemről folyik köztük a szó. Inkább azt kellene összeszedegetni a gyér tudományból. az kizárt. És zavarba ejtő is. és alaposan megnézni mindent. Eszébe jut valami. de Amy mindig bezárkózik. hogy dr. kalauza a liberalizmusban. Mintha másvalakit bámulna szeméremsértően. Wade? „Hamarosan meglátszik…" Fintort vág. Próbálja összerakni azt a keveset. kecses. De mit is mondott dr. Az illető megáll az ajtaja előtt. ösztönösen hátat fordít a szekrénynek. Képzelődik. amit erről a témáról tud. és vastag fürdőköpenyben jár ki-be. Megint grimaszol. Tökéletes. Életében először látja magát csupaszon. Wade-nek igaza van. tenyerébe fogja a mellét és megnyomja kicsit. hogy igazából mi nem stimmel nála. hogy terhes. hogy a fürdőruhájukat fel. A vérzés.Áll a kihajtott szekrényajtó előtt. valahányszor itt a szobában öltözik-vetkőzik. Fürdéskor rendszerint csak futó pillantásokat vet a fedetlen vállára. ezt a derült égből villámcsapást? Két orvos is kijelentette. Csakhogy neki ez kínos téma. szögletes. húszéves az egyetemista barátja. Mi van vele? Mi okozza a reggeli émelygést meg ezt a mellduzzanatot. lágyan ívelő csípő. finom izmú. Ebben a pózban egy röpke pillanatig kagylóból kiemelkedő Vénusznak látja magát. Lenyűgöző érzés most merészen itt állni pucéron. Nézi a bimbókat. hátára a pára lepte falitükörben. A nyári barnaság még késik. Nyáron is elvonulnak. mint a gyöngyház fényű napfelkelte. egyenes. Mary tekintete a mellén állapodik meg. Mary elvétve lát női meztelenséget. Van változás? A váll rajza ugyanolyan. Az nem lehet. a hasára. mint az úszóké. Laposan fekszik az izmot vallató tenyere. Érzékeny.meg levegyék. tiszteletben tartva a másik szemérmességet. a kar hosszú. a szobában különben teljes a sötét: Mary megbabonázva szemlélődik. a szülői háló irányába. Mikor tornaóra után zuhanyoznak. hogy a melle megduzzadt? És feszül? Bizonytalanul odaviszi a kezét. Germaine olyan nagyvilági. és a meztelen testét nézi a tükörben. Megint az arcát nézi. neki csöppet sem tetsző. Mikor ujja hegye a fanszőrzetre téved. Mary visszafojtja a lélegzetét és fülel. a comb csöppet sem vaskos. aztán folytatja útját bal felé. Germaine-nel irtó jóban vannak. Mikor kért utoljára felmentést a tornaóra alól? Jó . Mintha megsötétedtek. Szeme lejjebb siklik. Halk léptek közelednek. Mi fog meglátszani? Valami rejtelmes dolog zajlik itt a tenyere alatt. Anyjának külön fürdőszobája és öltözőszobája van a nagy háló mellett. mint volt. Másik kezével a másik mellét tapintja óvatosan. selymes simaság lüktet fény és homály között. ez a fürdő közös Amyvel. A bőr színe. Összerezzen. olyan művelt. vékony derék. Mintha szobrot vizsgálna szenvtelenül. Leengedi a kezét. és rendületlenül nézi a testét.

Mindannyiunknak! – Lucille a férje karja után kap. de az elhúzódik. hogy neki mi lenne jó… – Lucille nehezen nyel.régen… Mary újabb léptekre figyel fel. – Beszélj vele. – Akkor vegye kézbe a dolgot Nathan Holland. A nőknek meg muszáj… – Fejét ingatva igyekszik minden figyelmét a szemközti nőre összpontosítani. Ted. – Mit mondhatnék. tudod. Beletelik pár pillanatba. amit hallott. Vidd el valakihez. Ted. hogyan fogjak hozzá. és az ajtót bűvöli. és neked az a dolgod. ha nem estem volna át a műtéten? És állandó fenyegetettségben élnénk? Ha reszketnem kellene a teherbeeséstől. Senki nem kérdezte Rosemary Franchimonit. Nem ismerek senkit. – Pszichiátriai tanácsadás – ismétli halkan Lucille az öltözőasztalánál. – Mondjuk. – Mióta kiderült ez az egész. mit kell tenned – jelenti ki semleges hangon. – Tessék? – suttogja. – Én azt hiszem. Ted értetlenül bámul. Lucille föláll. hogy oltalmazd a lányunkat. – Ebben én teljesen járatlan vagyok. ezek erőteljesebbek. én már rendbe jöttem. joguk van hozzá. és fogva tartja a pillantását. Lucille… De az asszony fojtott hangon folytatja: – Hosszan beszélgettünk Rosemary Franchimonival a kórházban. hogy az ő fia a ludas. – Én beleőrülök. hogy keress valakit. én szerencsés vagyok. hogy az ő lelkiismeretén szárad. Ted. – Ilyet nem teszek. hogy még csak nem is akarta azt a gyereket. Te is tudod. Elmondta. tartozol nekem ezzel. mint a férjéhez – Rosemary Franchimonira gondolok. közvetlenül a halála előtt… és elmondta nekem. Mondd meg neki. míg a férfi felfogja. – Tudod. hogy kisiklik az élete. ahogy mozog a szája. hogy a fia tönkretette a lányunkat. A tükörben Lucille Ted szemébe néz. Nem nézheted tétlenül. Azt sem tudom. de mikor leesik a tantusz. mert az orvos óvta attól. Hanem a fiú. Tudom. állát a kezére támasztva. én folyton – hangja suttogássá hal: magához beszél inkább. – Nem igazság. Ne hagyd. Nem akarta. – Hagyd most ezt. Tönkremegy bele. – Hogyan tehetném. hogy a férfiak milyen erőszakosak. Ted. azt hiszik. – Jól értetted. Ted. Aki megszabadítja ettől a… – Nem – leheli Ted. Ted! – emeli föl a hangját Lucille. Követelem. Nathan… – dörgöli a homlokát Ted. hiszen kivettek mindent… – Lucille. mondd meg neki. hogy még egyszer teherbe essen. Lucille nézi. hogy az egész élete rámenjen! Vegyék el. – Ted hangja fáradt. velem ilyen nem történhet meg. – Szóval. hogy a lányod ilyen szégyenbe essen. – Nem Mary a hibás. hitetlenül mered a feleségére. hogy iszonyúan fél. ilyen kínlódás vár rá! Azt . – Keress valakit. jót tenne neki. Lucille bámulja magát a tükörben: egy idegen nő. az istenért… – De mi lenne. Aztán suttogást hall. – Nincs más. Nem lelkesedem érte. és megfordul. Hát… – Ted hátat fordít a feleségének. – Nem akarom. és kész! – Jézusom… – Ted. ami az életembe kerülhet? Kimondatlan válasz remeg a levegőben. aki segít Maryn. A háta mögött Ted dermedten áll a háló közepén. hogy ilyen szégyen. én is.

Mary maga se érti. hóbortok. Aztán bólint. mióta Ted belépett a szülői hálóba. Odateszi a lámpa alá. Aztán ráírja egy tiszta lapra: „Szűz vagyok. tanárok iránti fellángolások. és senki nem hisz nekem. Mary meztelen hátával támasztja a szobája ajtaját.akarom. Döbbenettől tág szemmel mered a sötétbe. Hall minden szót. merthogy olyan gyerekes hülyeség. Meg akarok halni. mozilátogatások. most leül az asztalhoz. Ted. Vakon odabotorkál az íróasztalhoz. és belelapoz a pletykák. hogy megmeneküljön. A naplójára téved a keze: műbőrbe kötött könyvecske aranyos lakattal. tekintete fáradt és szomorú. miért. és kihúz egy fiókot. a lányodról van szó. tizenhárom éves kori ábrándok krónikájába. Két évig vezette kislány korában. csinálj valamit! Ted lassan odafordul az asszonyhoz. de már rég sutba vágta. – Igen." . Nathannak meg kell tudnia… – Többet nem bír mondani.

Hol maradnak már? Fél órája vége a katekizmusnak. hogy szól a telefon. Nathan Holland kész varázsló: gondot visel a három fiúra. felkeresi Nathan Hollandet. jelezve. teljesen elfeledkeztünk rólad… A tizenkét éves csalódottan vette tudomásul. a Taylor Road fölött magasodik pálmák és szikomorfák között. Bő egy éve ismerkedtek össze. hogy a házban vaksötét van. és még mielőtt a kocsi egészen megállna. Tegnap este. a rádió elnémul. készített mellé szalonnát. Nathan Holland pozíciója a biztosítótársaságnál jövedelmez annyit. a nővére is mélyen alszik. Ted a slusszkulcsot elfordítva az akkuról működtetni kezdi a légkondicionálót. Dúlt frizurája szomorú utánzata a megszokottnak. fejezet „Mrs. Lüktet a feje. A bíborosok kollégiumának szóvivője azt nyilatkozta ma reggel. A házat körülvevő takarosan nyírt sövényt bámulja. Beesett. Beszélnie kell Nathan Hollanddel. Ted arra riadt. Talán együtt kisütnek valamit. Szép ház. hogy fussa kertészre. Csodálat illeti. tizenkilenc éve. a fürdőben bedobott négy aszpirint meg egy csomag Fizrint. Lucille-lel kétszer voltak már itt vacsorán. és kipattan az autóból. amellett. kikapcsolja a motort. amiért ilyen környezetet teremtett a fiainak. mikor Ted bejelentette. Az egész este olyan kusza volt. Nyílik a bejárati ajtó. elgyötört arc a véreres szemek alatt lila árkok. Ted ilyennek még nem látta. a fontos hírét ezek szerint még meg kell tartania magának. hogy bű. mikor múlt nyáron Mike egyre-másra hazakísérte Maryt. pirítóst. mikor Lucille már mélyen aludt. de mindjárt beléhasít a lelkiismeret-furdalás. Tednek ráadásul rokonszenves is. Ted sincs különb formában. mint egy lidérces álom. patikarendet tart a házban. bejárónőre. János pápa utódát még nem választották meg. fogja a slusszkulcsot. Aztán szó nélkül főzött egy kanna erős kávét.6. mint a legénybúcsúja után. az anyja is. épületkarbantartásra. Amy. A kormánykeréken nyugtatja a fejét. hogy teljes gőzzel végzi nem könnyű munkáját. hogy megegyezésnek kell születnie…" Ted rábök a gombra. Külföldi híreink: változatlanul fekete füst száll fel a Sixtuskápolnából. Arra se mondott semmit. nyögve kiszállt az ágyból. Amy. hogy XXIII. mint a felesége. Csörgött a vekker. és anya sehol. Borzalmasan nézett ki. és Ted egyszerűién életre kel. Nat – int a kezével. Ted felhajt a meredeken. az egyik legszemrevalóbb a környéken. Tednek görcsbe rándul az arca. Így diktálja a logika. A kanyarban feltűnik Hollandék háza. Ted a legszívesebben kiverné a fejéből. Tanácstalanul zuhan magába. Kennedy egészségi állapota a hivatalos közlemény szerint továbbra sem ad okot aggodalomra. de a kutyának se kellett. Holland szája fülig szalad: . Még csak tizenegy óra. – Hello. Csakhogy ez a borzalom hajtja most is. Lekattintja a hűtést. Lucille ma reggel annyit se szólt. de a hőség fojtogató. decemberben meg a karácsonyi partin.

Az alacsony spanyol kávézóasztalon van a tálca. Szürke szeme mindig derűsen csillog. – Hálás vagyok. hogy látlak – mondja Nathan. és azt mondja: – Nem üzleti ügyben jöttem. de félnapos tanítás van. Nathan Holland tagbaszakadt ötvenes. titkon. cserepes növények. De Ted erre képtelen. – Lucille-lel és a lányokkal minden rendben? – Ühüm… Hát ti jól vagytok? – Pompásan. Aztán két kezébe fogja a kávéscsészét. Nat? – Nincs okom panaszra. Végül Nat ide hívta tizenegyre. A most divatos spanyol stílusban rendezték be. pislog a csészéje pereme fölött. Ted végre leül. kettejük közt kell maradjon az egész. aztán a vendéget a hűvösbe tessékeli. De hát csak . sugalmazza itt minden. tejszín. hogy fontos ügyben beszélniük kell. bimbójában elintézni. Gyere be! Idekinn már most meg kell gyulladni. mély bőrfotelok. cukor. – Hát… köszönöm. Ülnek egymással szemközt. Ő már egy hete vakációzik. hogy hosszabban maradok el ebédelni. A szörnyű célzást. Nathan Holland lassan biccent. dús ősz haja akár az oroszlán sörénye. Szóltam a titkárnőmnek. Kávé? Ted tétovázik.– Sejtettem. pár szelet gyümölcskenyér –. egyenesen Nathan szemébe néz. – Mi történt? Ted száraz nyelvét húzogatja az ajkán. kovácsoltvas. Nat. Egyre hallja Lucille hangját. Nézi a másikat. Nathan a fekete bőr hajóskapitány-karszékben. Nathan leteszi a csészét. nemsokára befutnak. Mire észrevennék. Tudnod kell. De napvilágnál már az abortusz gondolatától is felfordult Ted gyomra. Hát a tőzsdén? Ted grimaszt vág a forró kávé fölött. Nagyon komoly a dolog. – Itt a szomszédban strandol valahol. és nagy jóindulattal néz a barátjára. Ted irtózik attól. de Ted közölte. – Nathan becsukja a ház ajtaját. hogy a te kocsidat hallom. „A lányodról van szó! Vegyék el és kész!" Persze szó sem lehet ilyesmiről. ott sincs a makula. hogy pokoli nehéz nekem ez az egész. – Hát Timothy? – kiált a házigazda után. lazíts. Nem tudtad. Mikor Nat visszatér a kávés tálcával – két csésze kávé. – Nat. Ted ma reggel szólt ide. faburkolat. A fiúk? Nathan a válla fölött szól hátra a konyhába menet: – Mike és Matt iskolába ment. – Szóra sem érdemes. de nem ül le. Ted a bronzzöld huzatú kanapén. – Már jártam az irodában. – Tudom… – A kanapéhoz lép. Máris megyek. az irodájában találkozzanak. – Örülök. Vastag szőnyegek. Meddig folytassák ezt? Leteszi a csészét. sajnos. keresi a szavakat. hogy egy falatot is magához vegyen. Basszus hangja alapján színész vagy énekes is lehetne Ted szerint. Hollandék nappalija erre igazán alkalmas színtér. Az este a whisky bódulatában még barátkozott az ötlettel: gyorsan. miközben kezet ráznak. hogy holnap bezár a bazár…? – Persze… – Ted a halántékát dörgölve néz körül a nappaliban. amiért a szabadságodból áldozol rám – köszöni meg. Ted. de nagy önfegyelemmel egy korty forró kávét azért lenyel. addig helyezd magad kényelembe. Nat azt javasolta. bajban vagyok. Lucille is biztosan visszaszívná már azt a tegnap esti szörnyűséget. – Mi újság a cégnél.

– Én se. Ted. Beszélünk Mike-kal. amiért olyan tehetetlen. nagy léptekkel átmegy a hatalmas. Azt gondolod. Ki akarom deríteni. ha még nem fejezte be a középiskolát. miért jöttél. Nem rebben a szürke szempár. egyre sűrűbb a házban a csend. Még azt is tagadja. Aztán a láthatatlan óra elüti a felet. aztán megszólal Nathan: – És Mary mit szól hozzá? Tedben hirtelen felforr az indulat. – Nat. aztán ki-ki elkapja a tekintetét. És hogyan tovább? Ted megint a hideg kandallóba bámul. a kávéjuk kihűl. – Olyan keserves ez is. – És biztos? Egy másik orvos talán… – Lucille két orvoshoz is elvitte Maryt. gondterhelt hangját: – Tudom. Nathan Hollandnek egyszerre mázsás súly nyomja a vállát. aki . Ted mély lélegzetet vesz. és Ted meghallja Nathan halk. Bugyborékol az úszómedence szűrőberendezése. én tudni akarom. – Melyik? Ted a homlokát ráncolja. – Értelek – dünnyögi. – Rendben. Mit csinál egy megesett lány édesapja? Mit csinál az ember a lányával. ki az illető. ez természetes. – Tagadja – mondja feszes hangon. Ted. – Nem tudom elhinni! Ted csak bámulja a saját kezét: bár elfoglalhatná valamivel. én nem vádolom. A két férfi mintha órákra. Mike tette. hogy képtelenség. hetekre. és a fotelban ülő férfira mered. Két öklén nyugszik leszegett homloka. Nat komoran bólint. Hosszú csönd. – Ó. ő nem terhes. A konyhából a hűtő neszei jönnek. csalódott düh. hogy gyereket vár. hogy mentsen valakit. mire Nat megszólal: – Mi? – A lányom terhes. Szegényke nyilván holtra rémült. tekintetéből süt az együttérzés. Mary terhes. és fél könyékkel támasztva a párkányt. De ha azért teszi. lassan fújja ki: – Igen. Hogyhogy melyik? – Mary. Összenéznek. És Mike a valószínű jelölt. hogy az a…! – Nathan Holland nyitott tenyérrel csap a combjára. mint egy… – Rázza a fejét. – Ted – szól neki Nat halkan –. belebámul a fekete lyukba. Három seregély csipog a márvány madárfürdőben. hónapokra dermedne mozdulatlanságba. Ted megfordul. Ted a másik karját is a spanyol fapárkányra támasztja. Valahol óra ketyeg komótosan. Esett öregember módján tápászkodik fel. a cserzett arc moccanatlan. – Beszéljük meg ezt a dolgot. hogy a lányomnak ne kelljen tovább hazudni. a lányom terhes. – Gondolom. és hátraveti magát a fotelban. Olyan ez. Mary váltig hangoztatja.egyféleképpen lehet fogalmazni: – Nat. És egybehangzóan nyilatkoztak. csempézett kandallóhoz. Ted örökkévalóságnak érzi. mikor tudtad meg? – Tegnap este. de napról napra növekszik benne egy embrió? Mit mond neki? Hogyan viselkedik vele? Hát a szomszédokkal? A templomi gyülekezettel? Mi lesz a tanulmányaival? Hol rejtegessék? És mi lesz a végén? Mi lesz a gyerekkel. Felpattan. Hogyan tovább? Fogalma sincs. ugye nem értesz félre? Mary egy szóval se mondta.

nem bírom elhinni! – Pedig így állunk – mondja halkan Ted. nem! Te jó ég! – Mike felugrik. – Jézus isten! – Mike – szól utána Nathan Holland –. a kutyaúristenit. idáig nem jutott eszébe. többieken ki segít? – gondolja komoran Ted. McFarland. A két ülő felnőtt sötét ábrázata láttán Mike Hollandnek csikar a hasa. – Mike. Jó napot. Szép. Mr. ne félj. apa. kicsattanó apjának ifjonti mása. mi ketten soha nem csináltuk… – Ne játszd meg magad előttem! – vörösödik el Nathan. a másikban egy tányér gyömbéres keksz. És úgy gondoljuk. – Jaj. – Kizárt. beszédünk van veled. De az arcok láttán földbe gyökerezik a lába. Segítünk Maryn. ide-oda ráng a feje. és növekvő dühvel nézi húsát és vérét. Mike. nem! Apa. – Máris. aztán megint az apjára. és elstartol. Új gondolat kristályosodik az agyában. téged is érint. S nagy hallgatás után belőle is kiszakad: – Mi? – Mary McFarland. Mike lép a nappaliba. egyik kezében egy pohár tej. McFarland nagyon súlyos dolog miatt keresett fel. De most arcába kergeti a vért. Mikor csapódik a hátsó ajtó. szép. Dermedten bámulnak a konyha felé. amit a szájához emelne. – Hadd magyarázzam el… – tárja szét a kezét. ugyanúgy mereszti szürke szemét. ülj le. de rajtunk. hogy én voltam. – Mi történt? Úgy néztek ki. Van egy perced? – Persze. – Mike rándít egyet a vállán. a fiú arcát tanulmányozva. ahonnan a kredenc. apa? – Fiam. Hogyhogy itthon vagy. és mint a nagybőgő. aztán Ted McFarlandre. – Jaj! – szorul ökölbe a fiú keze. Mondd meg az igazat. becsszó! Maryvel mi soha nem… – Mike! – szökken talpra Nathan. mintha temetésre mennétek! – Mike. apa. Ted ellöki magát a kandallótól. Mike az apjára néz. félúton megáll a pohár. . teherben van. – Értem. teherbe Mary McFarlandet? – Jaj. Ted. – Te ejtetted.senkinek se kell? Megint Lucille szavai csengenek a fülébe. de megijedtem. – Hallottam. meghökken. kérlek. mi megy végbe apa és fia között. mint a sarokba szorított állat. mikor telefonon dicsekedtél a haverjaidnak a hódításaiddal! Hallottam. A tizenhét éves Mike Holland. és Ted elszörnyedve figyeli. én… – A fiú úgy néz körül. – Képtelenség! Istenemre. A tenyerét öklözi: – Nat. aztán a hűtő ajtajának csapódása hallatszik. mikor a Mulholland Drive-ról áradoztál Ricknek! Mike. nem tudom. – Jaj. mint mikor Ted bejelentette a dolgot Nathannek. Mikor mindhárman ülnek már – Mike Ted mellett a kanapén – a gyors imbisz meg a hideg kávé fölött. mit csináljak! Egész egyszerűen nem tudom! – Kigondolunk valamit. Ugyanaz a hökkent csönd telepszik rájuk. megszólal: – Fiam. Maryt meggyalázták. a kanapé körül járkál. Mary McFarland teherben van. minek nézel te engem? A fiú hátrál. te vagy a felelős? A fiú megperdül a sarkán: – Micsoda? – Gyerünk. egyszeriben arra fordul mindkét férfi. Felpillant. Nathan nekikészülődik. – Jaj. Mr.

fiam. elég érett vagy a hetvenkedéshez. mert téged véd. de itt most nem erről van szó. – Te utolsó! – ordít Ted. én soha… – Mike – szól rá szigorúan Nathan –. Nat közéjük ugrik. Tedhez fordul. és az összes barátodnak elhíresztelted. Ted légzése egyenletesebb. – Jól vagy? Kérsz egy italt? – Nem. Térjünk a tárgyra: mi legyen? . észnél kell lennünk. Minden rendben. – Mr. – Ismerd be. ülj le. te majdnem egy éve jársz vele. – Köszönöm. Nat. lefeküdtél-e Maryvel. Félre ne érts. McFarland. – Na jó – mondja halkabban Nathan –. mint mikor ledöntötted. Mary a poklok kínját szenvedi. hidd el. hát muszáj volt valamit mondanom a bandának. hogy nem ez a lényeg. – Ted hangja rekedt. Mike. izzadva hágja. A fiatalemberről lerí a megrendülés: – Mr. Nem lep meg. apa. most az igazságot kell kiderítenünk. és egy lépést hátrál. hogy hozzáérjek! Ted nem bír megmaradni a helyén. Megértelek. – Figyelj – hallatszik Nat higgadt hangja –. hogy lefeküdtetek. öregesen. igaz lelkemre mondom. Nathan zengő basszusa higgadt. zihál. Ted a szeme elé kapja az öklét. dicsekedtél a barátaidnak. Mi vagyunk itt a felnőttek. A fiú aggódva figyeli Ted McFarlandet. – Ted. – Nyugodj már meg! Ted egyik pillanatról a másikra elcsendesedik. de fél kezével váltig intőn fogja Ted karját. üljünk vissza. Bocsáss meg… Nem tudom. – Ordítozással és fenyegetőzéssel nem jutunk semmire – jelenti ki ellentmondást nem tűrően. míg dulakodik vele. hogy tagadod a dolgot. A torka eldugul. – Mary állapotos. – Nem. Ennek a végére kell járni. – De hát nem az én gyerekem. mi lelt… – Spongyát rá. hogy ő tette! Nyugalmat erőltet magára. nem veszíthetjük el a fejünket. – Hát annyi férfibecsület nincs benned. hiszek neked. hogy Maryvel nem jött össze? Ted McFarlandben átszakad a gát. lefogja Tedet: kis híján együtt borulnak. a kanapé legszélére helyezkedik. a homloka ráncokba gyűrődik. most meg tagadsz? – Jaj istenem. hogy a baba a tied. Ököllel ront Mike-nak. – Legyél most is olyan nagy legény. – Ez az igazság. féltékeny. Nathan tétován ellép tőle. De az Isten szerelmére. természetes. A két felnőtt is leteszi magát lassan. fiam. zavarodott. hogy lefeküdtél Maryvel. – Nathan nagyot sóhajt. Mike. esküszöm. elönti az agyát a vér. – Mike – mondja –. Miért volt akkora szád? Vehetjük úgy.És Mike Holland dülleszti a mellét. ahogyan Mike nagy durva mancsával Mary selymes bőrét markolássza. Mike. apa. Ne vágj közbe. – Mike nagyot nyel. mondd meg egyenesen. rámászik. Lepereg előtte. annyira dühös. apa. Bősz pillantásokat lövell Mike-ra. Hanem a felelősségről. akkor köteles vagy vállalni a következményeket. Mondtam volna. hogy beismerd? Nathan felé fordul. amit a lányommal műveltél – villog Ted Mike-ra. McFarland. Ha úgy döntöttél. Maryvel én semmit nem csináltam… – És mire föl dicsekedtél a barátaidnak? – Azt se tűrte. Sose volt hajlandó… – Mike. – Mondtam már. – Mondani kellett valamit a bandának?! Nem jött össze?! – Ted! – mennydörög Nathan Holland. A fiú hátrál.

Még nem tudom – csuklik el a basszusa –. Megvan az a kósza cikkecske. tobzódott itt. Nathan kikíséri Tedet. az UCLA orvosi könyvtárának hűvös olvasótermében. és némán bámulja. Wade. vajon maga az oltóanyag. nyolcszor ment vissza a folyóiratpulthoz. Ted. Marlow Olson fehér törpepulykái mindenesetre új kérdésekkel szembesítették a sejtbiológia tudományát. – Sajnálom. hogy az így beoltott szárnyasoktól pároztatás nélkül. Elmegyünk hozzá együtt. Hívjál. – Crispin atya talán tud segíteni. A fiatalember nem kevésbé megviselt. Ted a kicsattanó arcot kémlelve őszinte együttérzést és aggodalmat lát. Ted merev pózban álldogál. Tudasd velem a híreket. Dr. még nem tudom. Ted képtelen a barátja szemébe nézni. A tudósok idáig nem tartották lehetségesnek a szűznemzést magasabb rendű állatfajoknál (ahogy Bernie mondta is. A súlyos szavak hamarosan derékroppantó valósággá érnek. mit csináljunk? Fogalmam sincs. A végszó visszhangzik a szobát lepő csöndben. Mikorra várható? – Ja. Ted. Előbogarászta. mit csinálok Mike-kal. Az USDA kutatóközpontban felfigyeltek arra. hüvelykjével és mutatóujjával pedig az orrnyergét masszírozza. Science News Letter. Rendeznünk kell sorainkat Lucille-lel. Jonas Wade leveszi a szemüvegét és az asztalra rakja. Ted. április 16-án a Life magazin még erősebben fogalmaz. 1956. amit pár éve olvasott. Ted. ha beszéltem Crispin atyával. mi legyen Maryvel. Nat. és súlyos kezét Ted karjára helyezi. Még nem volt időm… – Crispin atyával beszéltél már? – Még nem. – Kitalálunk valamit. ép utódok származtak. mi legyen a kicsivel. Nathan előrehajol. – Mit mondott az orvos? – Miről? – Hát a gyerekről. Megint a marylandi apátlan pulykák stiklijei. mint a két apa. hogy Maryt nála keressék? Csak tegnap volt? – Az orvos szerint januárra. Nat. 1961. 1957. Döntenünk kell. sperma híján is egészséges. mi áll ebben a cikkben. de ha kívánod… – Kényszerből ne. és halkan annyit mond: – Majd szólok. szimatot kapott. november. február. Kellemes arca grimaszba rándul. Elgondolkodva nézi az előtte fekvő folyóiratokat. – Mikor is szólt oda dr. hogy „embriószövet spontán fejlődése megtermékenyítetlen tojásban" – gyakrabban volt tapasztalható egy újfajta baromfipestis elleni védőoltással beoltott pulykáknál és csirkéknél. Az ereje elpárolgott a haragjával. Még nem tértünk magunkhoz. Még nem merek nyilatkozni. vagy ismeretlen szennyeződés okozza-e. Csakhogy mire jutott ebben a két órában? Először a pulykáknak nézett utána: Scientific American. De nem sikerült meghatározni.– Mi legyen? Úgy érted. hisz olyan fiatalok még a házassághoz. Bánt a lelkiismeret. Minden jelenlévő kipécéz valamit. de . De kitalálunk valamit. Vita alakult ki. Lenéz Mike-ra. Dr. mélységesen sajnálom. – Gondolkoznom kell még. Bernie nagyjából elmondta. mielőtt Crispin atyához fordulok. Roppant érdekes: a partenogenezis – amit itt úgy mondanak. Sőt az anyag jóval bővebb. természettől adott bizonyos kétéltűeknél és növényeknél). Nyel egy nagyot és feláll. hogy ez milyen tényezőn múlt.

fehér köpenyes medikusok sustorognak a könyvállványok között. amit Bernie két nappal korábban elhárított: a kutatóknak bizony gőzük sincs. mit vártál. sőt a híresen konzervatív Lancet orvosi folyóirat is. hogy a lányának egyáltalán nincs apja. beleőrülök. amiért eredetileg jött. de mily ellentmondásos. mi a kő? – Miért. Jonas Wade előkeresi a Lancet nagy port kavart. a londoni University College adjunktusa. A nő állítását csak a gyermeken végzett hosszadalmas. Bizonyíték nincs. valaki biztosan… – Ej. Pár hónapig tartott a hírverés. – Bernie. mert tartalmazzák az apa antigénjeit: a szövetet tehát kiveti a szervezet. és leül rá. Wade elidőzik a kritikus mondatnál. Csak negatív bizonyítékot tudtak felmutatni – hogy tudniillik a gyerek sejtjeiben nincs ez vagy az –. valaki kihúzza a szomszédos széket. elméletet pedig kézzelfogható bizonyítékra lehet alapozni. Spurwayt. a fogantatás egy utcai terrorista robbantás során történt. komolyan mondom. hogy a régi könyvekben hajdan konokságuk miatt megrótt leányanyák igazat beszéltek. hangoztatták a begyepesedett okosok. tűzbe éppenséggel nem jött. és újraolvassa a kelletlen beismerést: „talán felül kell vizsgálnunk… azt a meggyőződésünket." Dr. Minél többet olvasok a dologról. De a bőrátültetés nem járt sikerrel. „Lehet. a Charlotte Királyné Szülészeti Kórház orvosa és dr. többet is talált. A Lancet kezdetben kigúnyolta dr. hogy költsék el együtt az ebédet. és távozott a könyvtárból. felkarolta az ügyét. mitől kezd el növekedni a megtermékenyítetlen pete. aztán lemásolta a folyóiratcikkeket. sőt a Manchester Guardian tanúsága szerint –. hogy spontán partenogenezis nem fordul elő emlősöknél. Jonas egy órája telefonált a genetikai tanszékre Bernie-nek. embriológusok. a Newsweek. Nyolc év telt el. alapos vér-és szérumpróbákkal. hogy a férfi antigének hiúsították meg a kísérletet. reményei hoppon maradtak. A szűznemzés mellett lándzsát törők szerint azonban ez az eredmény nem perdöntő. nem bizonyítható egyértelműen. 1955-november 5-i számát. hogy bizonyára „roppant ritka". utóbb beismerte." Jonas Wade elméjébe olykor beszűrődnek a könyvtári neszek: csöng a telefon. Azóta hétmérföldes léptekkel haladt előre a kutatás. Jonas Wade tehát Bernie apátlan pulykáin túl választ lelt a kérdésre is. Meglett – sőt. Westwood Villageben üldögélnek a szabad ég alatt sonkás rozskenyér és Heineken sör mellett. Helen Spurway. mi a kő – mondja Bernie. illetve bőrátültetéssel lehetett bizonyítani. Dr. Világszerte riadót fújtak a genetikusok. szövődmények is közrejátszhattak. és elfelejtették. eugenetikus. hogy a pulykáknál kimutatták a jelenséget. hogy nem kizárt… Jonas kiejti kezéből a folyóiratot. de aztán a szenzáció kifulladt.abból. Stanley Balfour-Lynn. Bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között lehetséges: még a gyermek sejtjei is különböznek valamelyest az anyáétól. valószínűségére következtetni lehet az embernél is. Valahol. – Ennyivel intézed el? Ej. hogy az anya és a leány genetikai állománya teljesen azonos. Bár a Life óvatosan hozzáteszi. annál . Jonas? Jonas Wade a fejét ingatja. 1955-ben Angliában egy harmincéves nő azt állította. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták. a lárma – a Time. többet talált. mint amire számított. előadta az elméletét. Észbontó. és a semmibe réved. Jonas ezek után azt a cikket kezdte hajkurászni. Megmutatta Bernie-nek a cikkeket. Azt meg honnan szedtek volna? Jonas az ujjpercei finom szőreit tanulmányozza.

Arra se kíváncsiak. hóna alatt a törülközőbe göngyölt fürdőholmijával. reggel pedig lüktető fejfájásra ébredt meg az immár megszokott émelygésre. Kész katlan volt az elmúlt nap. a kezed azért a lányért? Nem bánom. Hallotta. – Miben? Hát tűzbe tennéd. Amy nincs még itthon. hogy él-e még. Ámuldozott az anyján. és bezárkózott. – Az. ez porhintés. . Alig aludt az éjjel. segíts nekem. az egerek már mérvadóak. a Spurway-esettől eltekintve. Leteszi a szendvicsét. plafont bámuló Maryt. holott nem vagyok az. elhúzta a függönyöket. hogy a kutatásban mi fordítottan arányos az igyekezettel? – Köszönöm. Megcsapták az orrát a szalonna meg a kávé gőzei a konyhából. és harap az uborkából. Te kiáltottál ki szakértőnek a kérdésben. nem kérem százegyedszer Bernie. Szinte mindig ott találod a laborban. hogy az emlősöknél kizárt a partenogenezis. – Kitépi a lapot. Egész nap őt várta. nehogy elhányja magát. aki eligazít ebben a témában. Nem hallotta. amire ugyebár nem adta áldását a szent tudomány. hogy az anyja kimozdult volna. és bezárkózott. Azon áll vagy bukik az egész. Firkál bele valamit. a központi légkondicionálás ezen alig segít. tudok valakit. Na jó – törli meg a száját a szalvétával –. hogy itt miért adnak kóser ubit a sonkás szendvicshez. – Bernie. És azt hiszem. De – emeli fel virsliujját – mondjuk. Senki nem nyitotta rá az ajtót. Bár ne nyugati tájolású lenne a szobája.kevesebbet tudok. Minek tagadnám. Harmadik emelet. és végképp szörnyű. rádöbbent. És temesd el ezt a mesügériádat. Jonas. hogy végre megtudja. tengeri sün. bekapcsolta a légkondicionálást. és Mary azóta is itt fekszik. hogy lehetséges-e a szűznemzés emlősöknél. hogy mindennek ellenére megy a verkli. aztán a tweed zakója zsebéből előhúz egy bőrkötéses noteszt. És ha ő azt mondja. üsse kő. A keselyűknél van olykor természetes partenogenezis. Bernie elhúzza a száját. hogy tegnap délben evett utoljára. aztán Amy is útra kelt dél körül. Cselle. Aztán bevonult a nagy hálóba. becsukta az összes ablakot. aztán azt mondja: – Sose értettem. majd azt mondja: – Vele beszélj. és a lámpát bámulja a mennyezeten. megtörli a kezét a szalvétában. Alkonyodik. hogy az apja sem. – Óhajtod meghallgatni elméletemet. közlékeny. Jonas elolvassa: – Henderson embriológus. Ez utóbbi nyomasztja a legjobban a vetetlen ágyon heverő. Ma nem ment iskolába. mi a szándéka vele. – És még csak nem is szégyellik. Elgondolkodva rág. jóformán végigzokogta. találtál más adalékot az emlősök szűznemzésére vonatkozóan? – Semmit a világon. és odanyújtja. Míg a fürdőszobában öklendezett – nem jött föl semmi –. imádja a látogatókat. hogy az apja elmegy hazulról tizenegy tájban. – Bernie. De magasabb rendű organizmusoknál nem leltem nyomát. nyáron mindig itt van a legnagyobb hőség. Itt van helyben. Mary az ágyán fekszik. akkor nyugodj bele. gyík és madár minden mennyiségben. Jó szakember? – Nő. És élen jár a maga területén. Ennyit sikerült kiderítenem. Anyja körbejárt a házban. az étlapra is odaírják. És nem kell bejelentkezned. Jól mondom? A pulykákból nem vonható le logikus következtetés.

A házban semmi nesz. úgy szorítja a telefont. – Mike – a lány majdhogynem suttog –. Mare. . ma mondták meg az osztályzatokat. kihűlt. – Megint pocsékul vagyok. Mary. – Köszi. akkor hagylak. Képzeld! Jót kapok franciából! Na. – Itt John-John a Fehér Házból. – Te. szólj hozzá! Tetszett a sárkánynak. Mikor harmadszor csöng. míg foglalt jelzésre nem vált. Guggoló póz a végeredmény. – No. Hallatszik valami a háttérből. – Halló? – Mare! – hallja Germaine-t. Germaine. hogy mi bajod? Mary sóhajt. nagy buli. Wade-ről. amit az egzisztencializmusról írtam. de a leletekről nem. aztán Mike hangja hallatszik: – Halló. aztán Timothy azt kiabálja: – Mary keres! – Megint távoli kommentár. Beszélhetnék Mike-kal? – Máris hívom. – Mike. Timothy ingerülten lecsapja a kagylót a készülék mellé. Evansről. – Akkor… tudod? – Igen. – Mary… épp hívni akartalak. A három készülék közül a konyhait választja. ott járt ma apukám? Nagy csönd. jön-e válasz. – Szia. – És ha bármi van. – Jól vagy? Mary nekitámaszkodik a hideg falnak. mert a legtávolabb esik a hálóktól. – Mike? – Mary ujjai kifehérednek. Körülnéz a konyhában: kihúzott fiókok. – Holnap jössz? – Még nem tudom. A tizennégy éves akkorát rikkant a vonal túlsó végén. Csörög a telefon. – Tanévzárás. Az ötödik csengetésre lihegve felveszi. át tudnál jönni most azonnal? A fiú hangja végtelen messziről jön. – Miért nem voltál ma iskolában? Mindenki hiányolt. Bámulni kezdi a fali telefont. megolvadt vaj. Míg folyik a fojtott purparlé. a lány fülel.„Vegyék el" – adta ki a parancsot az anyja az este. aztán gépiesen feltárcsázza Mike-ot. A nagy hálóban teljes mozdulatlanság. Mary nehezen nyel. – Pár pillanatig csönd van. aztán: – Igen. – Hát nem jött rá az a doki. Lenyomja a gombot. Hallasz? – Persze. és Timothy lefedi tenyerével a kagylót. zsírjába dermedt szalonna. Timothy veszi fel. hogy egyre lejjebb csúszik. Mary érzi. A zászlórúdnál a szokott időben? – Jó. a telefonkagyló zsinórja kinyúlik. A lány sóbálvánnyá dermedve fülel. Tim. hívjál. Olyan furcsán beszél. Valami titokzatos nyavalyám van. És most Mary feszülten latolgatja. hogy elcsuklik a hangja. – Nem. – Szia. Mary felpattan és kirohan a szobájából. hallgatja a bugást. Germaine hallott dr. se dr. hogy vonalat kapjon. Mary csak áll a telefonkagylóval a kezében. csempére száradt kávé. mi fog történni. Hol van már az első kivizsgálás.

Mary. Rudy valamelyik haverja lehetne az illető. kitalál egy hapsit. én annyira megdöbbentem. tudnom kell valamit. hogy beismerd… – De én nem… – A legkomiszabb. Mary csak hallgatja a nagy némaságot. Nagyon fáj. és ne hazudj nekem. de avass be. költ egy sztorit.A lány behunyja a szemét. Másra se tudok gondolni egész nap. Nincs igaza az orvosoknak. olyan piszkosul sajnálom… Én annyira szeretlek. – Nem mehetek. Míg el nem döntöttem. Muszáj tudnom. és akkor Mike-kal minden el lesz boronálva. ha szeretsz – küzd a szavakkal Mike –. El kell magyaráznom ezt az egészet. – Jaj istenem. – Mike. te nem értesz. A szerelem nem más. és te mással voltál. – Akkor én megyek oda. nem is akarta igazán. miért nem velem? – Mike… Jaj. én nem voltam senkivel. És képtelen vagyok megértetni magam. Meg kell beszélnünk. hogy úgy szeretlek. Ajka formálja a szavakat. hogy hiszel nekem. Forgott velem a világ. – Hidd el. és arra se méltatsz. – Mike. Mary – kérdezi kínlódva –. A fiú hangja elváltozik. Mondd. de már késő. Mary! – szakad ki belőle. Olyan. Ki kell sütnöm. hogy nem mondasz igazat nekem! Az isten szerelmére. beszélnem kell veled. de bennem bíznod kell. hogy a gyerek az enyém. Végig kell gondolnom mindent. mi történik itt? – Mike – mondja elfúlva. térdét a melléhez vonva – Mike. mondjuk Germaine baráti köréből. Sőt feleségül is veszlek. öcsém szentül hiszik. Mike. – Nem hazudok. szükségem van rád. – Nekem is veled. amit akarsz. Mary. őszinte leszel. én nem… esküszöm. Mike akadozva. Mary. tévednek. mi is a baj. miért mással. együtt csináljuk végig. és megbánta. Mary… én most leteszem. De úgy meg vagyok rémülve. az igazat mondom. mi legyen. érzi a könny sós ízét a szájában. de hang nem jön ki a torkán: nincs semmiféle gyerek. Egy pillanatig elfogja a kísértés – bead valamit Mike-nak. szétúsznak a konyha kontúrjai. A konyhai felfordulást pásztázza a csapongó tekintet. nem vetek követ rád. ha igazán szeretsz. – Mike – mondja komolyan –. – Mondj az apukádnak. mert a család nem hisz nekem. – Mary szemét elönti a könny. Ígérem. elfúltan folytatja: – Egyelőre nem mehetek át hozzátok. mit csináljak. Mary… Most nem. Kiállok melletted. A fiú alig bír megszólalni. Mary… A lány elszörnyedve nézi szemközt a nyitott kredencajtót. Soha senkit nem engedtem magamhoz. Mary. esküszöm. Mi mindig egyenesek voltunk egymással. ne csináld ezt velem. azt suttogja: – Jaj. – Mary. és átöleli és megvigasztalja. Gondolkoznom kell. Össze . hogy rájöjjünk. Én annyira sajnálom. – Istenem. Úristen. nem is esett jól. és félreértve a dolgot. vagy a fiúja. bízzál bennem! Mary behunyja a szemét. Vagy találkozzunk valahol. bort ivott. Apám. de tudnom kell. akadozó a fiú hangja. – Mit? – Kivel voltál? A lány szeme tágra nyílik. – Mary. és átjön. Mary… – Rekedt. Mike. ide kell jönnöd. mint hogy nincs titkunk egymás előtt. Milyen koszt hagyott az anyja – a máskor oly pedáns Lucille. mint egy rossz álom. és nincs kihez fordulnom. Ez nagyon fáj.

némán ül. a folyosóra rohan. Ted odaszalad. ugye. – Amy? – Nincs válasz. – Mi ez a lárma? – Mary! – döngeti az ajtót kettőzött erővel Ted. rezzenetlenül. – Mary? – szól be. mikor csattanást hall. Tizenkétszer csörög a telefon. Ted beront. – Mary! Nyisd ki! Lucille a falnál tapogatózva odatántorog Ted mellé. Megáll. . üvegcsörömpölést. Aztán kitör belőle a sírás. de hozzá se nyúl. – Ted! – kiáltja Lucille. – Leteszi. és Lucille néz ki álomittasan. és a kezébe temeti az arcát. a lányok fürdőszobaajtaja alól fény szűrődik. megérted? Mary. A konyhaasztal és a fal közé fészkelődve zokogva kiáltja: – Apa! Ted nincs meglepve. én… Mary mint az élőhalott mondja a kagylóba: – Oda se figyeltél rám. nekünk együtt kell megoldanunk a helyzetet. de te ellenem vagy és én. – Mi van? Ted rá se hederít. Zárva. és fáradtan kecmereg be a tévészobába. Nyílik a nagy háló ajtaja. majd pedig önmaga felett. szoktatja a szemét. Éppen tölt. A hatodik rúgásra végre enged az ajtó.kell szednem magam. vértócsában. Aztán megint: a festéken fekete lábnyom. hallgatózik. Elejti a poharat meg az üveget. Mary a kövön hever. Néz jobbra-balra. aztán felkattintja az előszoba-világítást. Aztán szemlét tart a család. és jobb lábával lendületből belerúg az ajtóba. Semmi. Első a whisky. – Ki van benn? Tessék válaszolni! Mary! Amy! Ököllel veri az ajtót. hogy sötét a ház. Pár percig kábultan. Lenyomja a kilincset. A mosdóban zsilettpenge. tesz pár lépést hátra.

Mary. miért tettem. – Amynek azt mondtuk. Sokáig feküdt ébren a sötétben. Úgy érzi. Neki már nem süt ki a nap. próbált emlékezni. halk hangot hallotta: – Nincsen semmi baj. lágy tojást. Mikor a vakító lámpák elől félrekapta a fejét. fejezet A leggyűlöletesebb az apja tekintete. Dr. Gyöngéd kézzel beszappanozta Mary arcát. Egyszerűen… megtettem. Egykedvűen nézi a Lucille-t körülölelő reggeli verőfényt. – Én is. és egy kis asztalra kellett helyeznie a fél karját. Ugyanő később reggelit hozott neki. Végül befutottak a szülők is. egyedül feküdt egy szobában. pirítóst. – Mary – fészkelődik Ted az ágy szélén –. olyan tanácstalanul mereszti a szemét. hogy az ablakon bámul ki az utcára. – Mary… – Tessék. és megfésülte. Majd postázzák a bizonyítványodat. hogy a szüleitől elzárkózzék. puszta szavakkal nem ér el hozzá. Wade varrta össze a csuklóját. és arról csicsergett. Mary a fémrudat bámulja a mennyezeten: függönyt lehet húzni az ágy köré. Éjszaka ébredt fel. nem tudom. Mary keze a takarón nyugszik. segített fogat mosni. Aztán behunyta a szemét és elaludt. aztán ismét elnyomta az álom. az ismerős. de Ted rendületlenül ül az ágya szélén. apa. – Nagyon sajnálom. vakbélgyulladásod van – vizslatja Ted elkeseredetten a két rákmúmiaforma csomagot a takarón. mindkét csuklóján kötés.7. Elmenne spánielnek. – Mary. Reggelre a cső eltűnt. a műtőlámpa fényében még jobban kirínak fekete hajából az ősz tincsek. aztán odafordítja az arcát. hogy Mary látni se bírja. – Édesanyád felhívta az iskolát ugyanezzel. Az orvos felé fordult. cicám. türelmesen megetette. Lucille csak áll. az ujjait is elintézte a pengével. és le nem venné a szemét lánya arcáról. Mary egy szót se szólt közben. s úgy látta. . Este hozták be a sürgősségire. állványra függesztett palackból futott gumicső a karjába. nem a vérveszteség miatt. – Apa. miért nem nézel ide? A lány tűnődik egy kicsit. Mary. narancslét. Nem vesztettél sok vért. – Mary… cicám… miért nem szóltál? Tudod. Mindkét keze fején. Ted meg olyan fájdalommal. vidám segédápolónő jött meleg vízzel teli mosdótállal. Sokat öregedett az apja két nap alatt. én… Mary állja a tekintetét. Az anyjában legalább annyi tapintat van. A lelki megrázkódtatás miatt ájultál el. a hátára fektették. hogy milyen szép az idő. Bár megtehetné. – Úgy megijesztettél bennünket! – Ted szeretné megfogni a lánya kezét.

Vagyis hát ennél bonyolultabb a dolog. a nővére vagyok. – Dolgom volt. becsukja az ajtót. ahogyan Mary bepólyált keze átöleli a barátnőt. hát csakis neked mondhattam volna el. – Nagyjából. foltozott biciklinadrágos társnő eltűnődik. hogy te se fogsz. ahogyan a barátnő életet lehel a lányába. mi az ábra. Marynek majd kiugrik a szíve. McFarland. – Szólhattál volna. hogy nekem mindent elmondhatsz. tolókocsik zötyögnek. Mary fölemeli a kezét: – Mind a kettőt. és elképedve figyeli. selymes fekete hajzuhataga ráterül a párnára. Germaine önkéntelenül odahajol hozzá. A szoba csöndjébe beszűrődnek a kórházi zajok: léptek kopognak a csukott ajtón túl. orcáját Maryéhez érteti. mi. Mare? Mary az alsó ajkába harap. a takaróra. hogy bárkit fogadhatna. és ő is törölgeti a könnyeit. hogy tilos látogatót fogadni. – Feltételeztem. Odacsörögtem hozzátok. menjek el? – Mary sajnos nincs olyan állapotban. Lenyűgözve figyeli. A válltáskáját egy székre akasztja. Tudod. Aztán fölegyenesedik. – Hálát adok Istennek. – Nem hisznek nekem – folytatja Mary. Hiszen két orvossal szemben hangoztatom az igazamat. Mary elfordítja a fejét. Germaine gyöngéden simogatja Mary homlokát. – Ma reggel hiába kerestelek a zászlórúdnál. kivették. és nem lép közbe. Mr. és Amy közölte. – Nem semmi. a hangosbeszélő műtéthez szólít egy sebészt. Mary gyönge mosolyt küld felé. Mare? Hiszen a legjobb barátnőd vagyok! – Hát… nem ment. hogy bensőségesen sugdolóznak. Örülök. hogy eljött. Én lebeszéltelek volna. Egyszer csak halkan kopognak. Ha Mike… Germaine dugja be a fejét: – Mare? Ted talpra ugrik: – Dr. apa. – Látom. Ted magába fojtja a keserűségét. az egész világ összefogott ellenem. A lány tompa tekintete a semmibe réved. hogy hívtalak. de villámgyorsan kapcsol a bekötött kezek láttán. és leül az ágyra. – Miért nem szóltál egy szót se? Olyan furcsa volt a hangod. de hogyan ítélkezhetnék? Ha te hiszed. Mi ér meg annyit. Mare. Éppen ezért csináltam. lábát keresztbe vetve. – Rögtön azután csináltad. A lány lassan közelít az ágyhoz. Mare. hogy idejében érkeztem. hogy értlek. és édesapád sürgősen behozott az Encino Kórházba. – Germaine belép. Te nem tudhatod… – Mary könnyeivel öntözi a párnát. – Hagyd. De hát úgy éreztem. vakbélgyulladást kaptál. – Azt mondtam. – Tudom. Ted erőt vesz magán.hogy mindig számíthatsz ránk. – Aha. A kikönyökölt pamutpulóveres. Aztán így szól: – Nem biztos. Miért nem mondtad meg. Wade meghagyta. hogy így végezd? – Persze… ha valakinek. hátraveti a loboncot. Ted hátrál az ágytól. Mare. Hallja. – Germaine széles vigyora arca minden gödröcskéjét érvényre juttatja. – Mindegy – suttogja az apa. amit . és arcon csókolja. Mare.

és szigorúan néz Maryre. szürke hajában kopasz folt. az ezüstkereszt megcsillan a mennyezeti lámpák fényében. Pocakos ötvenes. atyám. Odatartja a lány elé. legbuzgóbb tagja. Az orvos láttán Mary kicsit felderül: hasztalan igyekszik feljebb húzódni a párnán. Crispin atya szólásra nyitná a száját. Crispin atya. majd hanyatt esik a kilincset fogva. fehér gallért. – Akarsz este áldozni? – Atyám. Mary Ann McFarland éltanulója volt a Szent Sebestyén iskolának. – Jó reggelt. – Jó reggelt. Wade. Az apácák rajongtak érte. de belül csupa meghasonlás. gyilkosságra vetemedett. atyám. majd felbukkan dr. Tudhatod. mosolya magabiztos. – Igen. és kezét összekulcsolva helyet foglal. – Köszönjük. A válla fölött Lucille-re sandít: mintha fel se fogná. inkább nem… Hát persze. sarkában Teddel az ágyhoz vitorlázik. és legragyogóbb mosolyát villantja Maryre. Csak annyit mondhatok. mindent elmondott nekem. Akkor nekem is el kell hinnem. atyám. és ami a legborzasztóbb. gondolja magában a pap mély aggodalommal. A lány állig begubózik. Három dolog miatt háborog a lelke: a lány nem vallotta be a nemi közösülés bűnét. áldott állapotban lévén. – Őszentsége áldotta meg. amolyan szerzetesi tonzúra. A pap ajkbiggyesztve pillant Germaine-re. Áldozás előtt gyónni kell. – Az istenit – dünnyögi Ted az ajtóhoz lépve. Lionel Crispin kerek képe most már megnyugtatóan mosolyog a lányra. Mary. – Hoztam neked valamit – nyúl a zakója zsebébe. én annyiban hagyom. öngyilkosságot kísérelt meg. Crispin atya fölemelkedik. Lendületesen csukódik az ajtó. hogy ide fáradt – motyogja Ted. S szombatonként meggyónt vétkei eltörpültek a többi tinié mellett. Mary. én kereszteltelek. Az ő ifjúsági csoportjának a legintelligensebb. – Hogy van a legcsinosabb betegem? . – Köszönöm. fekete öltönyt visel. Mikor meglátja Crispin atyát. Dr. – Jó reggelt. Kis szünet után megszólal: – Hogy érzed magad? – Köszönöm. Wade az ágyhoz lép. Fölhúzza a szemöldökét és Tedre pillant. Csecsemőkorodtól ismerlek. de zörgetnek. hogy itt van a pap. Hosszú fekete olvasót húz elő. és bekötözött ujjával megérinti Germaine arcát. A csöndet ismét kopogás töri meg.mondasz. aztán az atya ismét a lányhoz fordul. azt meg nem akarsz. aztán a bekötözött jobb kezére csúsztatja. – Édesapád. Kézfogás következik. családunk lelkipásztora. atyám. kár. Ted. hálatelten mosolyog. Lionel Crispin atya odahúz egy széket. ő Crispin atya. tűrhetően. Wade. hogy nem jöttél el hozzám. Mary. – Jó reggelt. – Jó reggelt – köszön a szobában egybegyűlteknek. atyám. Bármikor felkereshetsz a szükség óráján. hogy bennem megbízhatsz. Ted pedig azt mondja: – Dr. Néma párbeszéd zajlik kettejük között. Mary szeretettel.

Még Crispin atya is. – Nem dolgozni volt… Elment. Wade-et. – Hát nem tudtad. hogy otthon legyen? A lány keze lehanyatlik. Wade igazán nem szívdöglesztő. De délután újra benézek. Mare. – Akkor beszéljük meg. hogy int nem vágtál át vele. – Ó! – Dr. . egész jól. – Igen. A lány jobbjával ugyanígy cselekszik. És Mike… – Ő a barátod? – Együtt járunk. Dr. – Nem is tudom. Nem mutatja. újra boldogok lesznek. – Jól bánnak itt veled? – Minden rendben. és közli: – Rohannom kell. miért tetted? A lány elkapja a tekintetét. – Édesanyád. Mary. – Az orvos elfoglalja Crispin atya megürült helyét. – Azt hiszem. de nem találtam. De mindenki az égvilágon. aki elvégzi az abortuszt – suttogja Mary. ahogy mondta. ha megölöm magamat meg ezt a valamit. Wade a körmeit nézegeti. fogja a táskát. hogy apád nem volt ott? Mary a szeme elé viszi a jobbját. – Mit értesz azon. Vörös ködön át látja dr. és alaposan szemügyre veszi a kötést. és térdén könyökölve előrehajol. hogy várandós vagyok. Ahogy a többiek se. – Nem volt ott apa. Mióta anyám megtudta. nagyon ideges lehettél. – Tudod. Örülhetsz. Nem hitt nekem. a beszédében van valami vonzó. Mary vállat von. – Értem. egyenes alakja ma igazán jól mutat öltönyben. a modorában. és nézi a betegét. – Nos. Germaine sem kéreti magát. hogy segítsen? – Nem kellett segítség. Aztán visszatér Mary mellé. újra összehozott az élet. de az arcában. Mary? – Valakit. de én akkor is látom.– Köszönöm. megfogja a bal csuklót. hogy keressen valakit… Jonas Wade a homlokát ráncolja. ott volt. Ted máris ott terem Lucille mellett. Wade becsukja az ajtót. – És hogy van a kezed? – Dr. és mint az alvajáró hagyja. szinte összement. – Én úgy nézem. A felesége megfordul. Hátradől a széken. Dr. mindenki maga alatt van. – És szóltál valakinek. Mary hátraveti a fejét. – Kit keresett. hogy kivezessék. – Hát ezért tettem. felugrik. Úgy gondoltam. – Egész jól? Ennek azért még utána kell nézni. meg e miatt az izé miatt itt bennem. Hátrabiccent a két férfinak. és a fehér kötést tanulmányozza. Milyen kicsi szegényke. Magas. mióta legutóbb találkoztak! – Akarsz beszélni róla? – kérdezi halkan. hogy dolgozni ment? Miért vártad el tőle. és megérinti a könyökét. miután néhány halk szót intézett a McFarland házaspárhoz és Crispin atyához. Mary Ann McFarland. Mindenki miattam boldogtalan. Házasságot terveztünk. Wade félreteszi az olvasót. Az ilyen dupla élű penge nem ártatlan játékszer. A lány felmosolyog rá. – Igen… – De te inkább apáddal akartál volna beszélni. – Szükségem volt rá.

és mikor mindenki elhelyezkedett a szűk kis társalgóban. a szüleidet porig sújtaná. vádolják Mike-ot. Bevezeti őket az „Idegeneknek tilos a bemenet" feliratú ajtón a nővérszoba mellett. Wade. dr. feketekávés műanyag ibrikeket szorongatva. az más tészta. Sötét szeme kissé elkeskenyedik. mint egy bűnözővel. Wade. hogy történt valami. – Mary – dr. csak te nem emlékszel. – Így volt. hogy meggyőződésből beszélek. – Dr. tessék! Nem kell megtűrniük tovább. Wade – szólal meg halkan Mary. Hát. A lényeg. hogy én nem tettem ilyet? – A psziché fura dolgokra képes. olyan gyámoltalan ez a lány. de Mary – tér vissza dr. nagyban számítok az ön támogatására. homlokán a ráncok mélyebbek lesznek. én semmi rosszat nem csináltam. – Az nem olyan biztos. – Dr. mikor azt állítom. – Falra hányt borsó lenne. Én csupán kijelentettem. ha csípem a szemüket. Talán meg akartad büntetni őket. – Ez nem válasz. pedig igazat mondok. – Miért? – Csak. Wade a körmeihez –. hogy nem tart hazugnak. mégis kényszerítő –. mikor a szüleim értem jöttek. – ha hiszi. – Megérdemelnék. hogy elmeséli a lánynak. Van annyi eszed. hogy tudd. – Köszönöm. Hmmm? A lány szeme csóvát vet. akit Bernie ajánlott. dr. – Nem számít. ugye hiszi azt is. Crispin atya. felragyog. amit mondasz. dr. – De ahogy látom. Jonas az Orvosi Könyvtárban eltöltött lehangoló délutánra gondol meg az ebédre Bernie-vel. hogy szerintem te hiszed. hogy megvártak – mondja dr. Ez kettő. – Lárifári. pupillái kitágulnak. nem falra hányt borsó. Mary. – Nem tartom fel önöket soká. Wade nehezen palástolja nyugtalanságát. egy pillanatra kísértésbe esik. Wade. abortusszal hozakodnak elő! Ez égbekiáltó! Hogyhogy egyszerre abortuszpártiak lettek? – Úgy látom. csak mert szűznek merem mondani magam. hazugnak neveznek. Wade belekezd mondókájába: . A lány a fejét rázza: – Én szűz vagyok. Crispin atya és McFarlandék a folyosó végén ücsörögnek műanyag székeken. de úgy bánnak velem. ugye? Nem hisznek nekem. valódi szépséggé. nem hazudok. Dr. ha elveszítenének. ha nekem mondod. Ezek a zsenge vonások néhány éven belül megérnek. de hogy igaz-e.– Mary. ettől még nem hiszem el. nagyon dühös vagy. Wade. Még beszélnie kell azzal az embriológussal. – Igen! Mert a doktor úr megért! Tegnapelőtt este. de aztán meggondolja: felelőtlenség lenne. Ted és a pap két oldalról támogatják Lucille-t egy kényelmesebb székhez. De most olyan kicsi. amit mondasz. Nem bélyegez gonosztevőnek. Wade hangja szelíd. ahogy reménykedve bámulja őt hihetetlenül kék szemével. A lány mint a villám néz oda. nem feküdtem le fiúval. elmondtad ezeket a dolgokat a szüleidnek? A lány elfordul: – Nem. azt mondta. Lehet. az öngyilkosság soha nem megoldás. ahogy a lány arcát vizsgálja.

a négyes minden tagja kipécéz valami bámulnivalót. – Miért tette? Az orvos széttárja a karját: – Miért nem őt kérdezi? Lucille csak a fejét ingatja. hogy igazat mond-e vagy sem. kivált a kiskorúét. hogy az önök tinédzser korú lánya másállapotban van. Minden eset más. kötelességem jelenteni a rendőrségnek. Wade. McFarland. hogy sosem voltak férfival. hogy igazat mond! Dr. Egy biztos. sőt azon túl is kitartanak amellett. hanem hogy hogyan látja a történteket. és Mrs. hogy mit. Dorothy Hendersonnal. az önök hajthatatlanságát beleértve. A terhesség-megszakítás törvénybe ütközik. hogy Lucille keze megrebben. – De én korántsem vagyok meggyőződve arról – folytatja Jonas Wade –. Ted veszi át a szót. hogy nők egészen a szülésig. aki hisz neki. – Doktor úr! – A hang színtelen. Nagyjában-egészében lelki zavarra utaló tünet. az egyházközségben való tevékenységéről megtudtam. De elvétve fordul elő. McFarland. holott nyilvánvalóan fennáll a terhesség. A hatóság gyakran jót tesz az érintettel. a lánya jelenleg kétségbeesetten keres valakit. – Beszámoljon a gyanújáról és kutatásairól? Jobb lesz. hogy Mary idegeneknek megnyílik. hogy bűnhődjék. mint bármelyik felnőtt. Sminkje és máskor oly gondosan fésült frizurája nélkül Lucille McFarland olyan. – Az én lányom nem idegbajos. Mrs. De most egyébként sem ez a legfontosabb kérdés. Wade int. Lucille beszél. Annak alapján. vagy elküldik a háztól a szülésig. A cigarettafüstöt lehelő kis társalgóra csönd telepszik. velünk meg szóba se áll. McFarland. – Nem! – suttogja Lucille. Vagy otthon tartják Maryt. Az arcát nézi: őszinte odaadással csügg az orvoson. hogy mi itt négyen kitalálunk valamit. – Gyakran előfordul ilyesmi? – érdeklődik Crispin atya. akár a vert hadsereg. Például. Ted Lucille kezét fogva szürke. nincs vesztegetni való időnk. atyám. felügyeletre szorul. nem tartom indokoltnak. Szokatlan a szüzességnek ez a konok hangoztatása. de határozni önöknek kell. ha előbb beszél dr. hogy védelmet kapjon. feltéve. komoly döntést kell meghozniuk. érzelmileg labilis. persze. A gyerekek körülményei roppantul eltérnek. – Igen különös eset. hogy várjon. és kiemelik őket az öngyilkosságot kiváltó környezetből. az a helyzet. A jelek szerint ön meg a felesége nem adtak hitelt a szavainak. amit a családi környezetéről.– Mr. és a sorsa az önök kezében van. és már készül megszólalni. Mr. hanem éppen az ő érdekében. Nem azért. Furcsán sápadt. és ezért elutasító. házasság nem jöhet szóba – az orvos szünetet tart. A kiskorúaknak a bíróság lesz a gyámja. elgyötört arccal bólint. képtelen bármit mondani. nem értem. de dr. McFarland. ha nem akarja elismerni. hogy a hatósági fellépés szolgálja legjobban Mary érdekeit. úgy jártatja az agyát. – Nem mondtam ilyet. hogy önként nemi kapcsolatba bocsátkozott. Wade? – Igen. hogy jelentsem az esetet. Persze a pszichiátriai irodalom tud példát. Ted előredől. Sok lány hivatkozik erőszakra. hogy valaki szűznek vallja magát. Ted érzi. – De hát nem létezik. Jonas Wade folytatja: – Az öngyilkossági kísérletet. és figyeli a szülők arcát –. – Dr. Hát nem bízik bennünk? – Mr. Aztán halkan megszólal Ted: – Mary mondott önnek valamit. – Rendkívül ritka. tehát két lehetőség marad. Ugyanúgy jogot formálhat az orvosi titoktartásra. . – De hát nem is az számít. dr. – Hallgasson végig. Crispin atya és én tanácsot adhatunk. ha tűrhetetlen otthon a helyzet. Wade megdörgöli az orrát. de nem árulhatom el.

Mary Ann McFarland láthatóan mintaszerű katolikus leány. Nézi a három arcot. A család lelkipásztorának lelkiismeretesen számot ad legjelentéktelenebb. akkor kezdem. hogy miért. ha meghallgatnák a javaslatomat. – Dr. És Jonas Wade sejti is. és Mrs. – Nos – csattintja össze kezét Crispin atya –. Jonas Wade az órájára pillant. és leghosszabban Crispin atyáén időzik. legtitkosabb vétségeiről is. én tartozom hálával az ön buzgalmáért. a gondviselés és a felügyelet. McFarland. Amint végez itt. Vagy mondjuk úgy. A pofazacskó. Mary legfőbb érdeke a védő-őrizet. milyen tanácsot szándékozik adni Mr. Hendersonra. – Atyám. úgy vélem. a busa szemöldök.Megint nagy a hallgatás. távol áll tőlem. De az atya nagy bánatára egy apróságot elfelejtett meggyónni. hogy a pap lelkében micsoda vihar dúl. hogy elküldjük? – kérdezi fáradt hangon Ted. – Mit ért azon. – Mr. és hálás lennék. McFarlandnek. rátelefonál dr. de ez az ügy igen felkavar. hogy tudni véljem. . az éber disznószem elárulja. Wade – szólal meg Lionel Crispin –.

tökéletes fogsort és tündöklő zöld szemet villant a látogatóra. Henderson. egyenletes ketyegése. – Köszönöm. a folyadékok bugyborgásán. netán szertartásmesternő a Capitol Hillen? Jonas csak egyvalaminek nem nézné. mivel foglalkozunk itt. – Előbb a szó szerinti fordítást mondanám. frissességet áraszt. sőt zavarba ejtően erőteljes a hangja: ennek a nőnek sose kellett sugdolózni – opera csillag. a készülékeket. Jonas szeme a kopár helyiség közepére téved. aki feljutott a csúcsra. Vagyis az aszexuálisan leszármazottakat. hogy tömeg. politikus. kissé módosul az első benyomás: megkopott elegancia. Dorothy Henderson embriológus szép asszony. A járása lendületes és kecses. Lombikban létrehozott élet vagy valami ilyesmi. hogy időt szakít rám.8. Meglepően. éspedig úgy. dr. és most kegyesen teret enged az újaknak. hófehér tincsek csíkozzák a tökéletes frizurát: fénykorát túlélt prímabalerina. De mi kicsit eltorzítva használjuk: a tudomány klónon az egy szülőtől leszármazott egyedek populációit érti. bemutatja a készülékeket. Nyilvánvalóan roppant dús és hosszú. kerüljön beljebb. aminek eredményeképpen létrejön az eredeti béka kifejlett mása. Míg követi a laboratóriumba. az eljárást. a pár centi magas zavaros vízben fénylő testű békák bámészkodnak. – Nos. középen elválasztott vörösesbarna haját habos kontyba tűzve viseli. holott napnál világosabb. Wade? – Halvány fogalmam sincs róla. – Járatos a klónozásban? Az orvos körülnéz a kis laboratóriumban: nyugtázza a csöndben munkálkodó két asszisztenst. bár hosszú évek mosolyai. dr. Görögül annyit jelent. mintha tárlatot vezetne. dr. Dr. hogy a béka testéből elkülönített sejt magját átültetjük a békapete citoplazmájába. Dróthálóval vannak lefedve. Szép: ez Jonas Wade első gondolata. Hercegnői tartással vonul előtte. Henderson olyan. – Bernie elmondta. a klón nagyon sok egyvalamiből. Dorothy Henderson. dr. királyi fenség száműzetésben. bőre sima. ám meghatározhatatlan szagokat. makulátlan fehér köpenybe bújtatott széles válla államügyek terhét hordozza. Wade. grimaszai barázdálják – színésznő. míg körbevezeti a laboratóriumában: tudományos kutatónak. – Szóra sem érdemes. mikor hátrafordul. Wade. Kérem. aztán növekedésre serkentjük. Az erős. és egy sor üvegkalitkán – akváriumon – állapodik meg. Dorothy Henderson. fejezet – Jó napot. Dr. Jonas viszonozza az erőteljes kézfogást. Örvendek. mi itt békagenerációk reprodukcióját végezzük egy szál donor szülő igénybevételével. teste megőrizte fiatalos karcsúságát. a keltető zümmögésén áthallatszik a színképmérő halk. a tudósnő az ötödik X-et is átlépte. – Először is a békapete sejtmagját elpusztítjuk egy parányi ultraibolya- . – Ismerős a szó. dr. Wade.

fénysugárral. Ezek itt dél-afrikai karmos békák, és a petéik olyan kényesek, hogy a mechanikus kezelést nem tűrnék. Miután különleges táptalajra telepítettük az ilyen sejtmagmentes petét vagy petéket, vesszük a donorsejtet – Dorothy megáll a ferde szemű, fiatal nő mögött, aki magas székén ülve buzgón hajol egy mikroszkóp fölé –, ami ebihal beléből származik, és egy kis steril cső segítségével bejuttatjuk a sejtmagját a sejtmag nélkül maradt petébe. Ezek után a táptalajon keltetjük, és megvizsgáljuk az eredményt. Odalépnek a nagy fém „sütő"-höz: üvegajtaja mögött polcokon sorakoznak a Petri-csészék. – A csírahólyagfázisnál olyan környezetbe helyezzük át, ahol ebihallá fejlődhet. A következő megálló egy kis alga lepte tartály, itt a második számú asszisztens görnyed a mikroszkópja fölé, egyik kezében fecskendő, a másikban toll; jegyzeteket készít, miközben a lencsére mered. – Vagy elpusztul egy klón valamennyi egyede genetikai defektus következtében, éspedig egyszerre, mind egy szálig,vagy mind szabályosan kifejlődik, kívül-belül hajszálra azonosan. Dorothy Henderson meleg, bájos mosolyt küld felé, és továbbkalauzolja a laboratórium közepén álló üvegtartályok során. Valamennyin az áll, hogy „Xenopus laevis", utána római számozás: egy-egy békaklónt tartalmaznak. Az első akvárium felirata azonban „Xenopus laevis; Primus", és csak egy szem béka gubbaszt benne. – Ez itt Primus – kopogtatja meg dr. Henderson a mocskos üveget. – Ő az eredeti béka. A többi, dr. Wade – mutat végig a hat akváriumon –, egymást követő generációk, egyik a másikából kiónozva. Mintha indigóval másoltuk volna le Primust. Jonas Wade odahajol, a békát vizslatja, majd fölegyenesedik. – Nagycsaládos. – Nem, nem, dr. Wade, ne feledje, ezek a békák nem Primus ivadékai. Egytől egyig maga Primus. Az orvos nézi, nézi a hideg, élettelen békaszemet. Primus néha pislog, más életmegnyilvánulása nincs. – Lenyűgöző. – Az ötlet nem új, dr. Wade. Gottlieb Haberlandt 1902-ben kezdett komolyan kísérletezni a klónozással, és mások is próbálkoztak azóta. – Dr. Henderson finoman megérinti Jonas karját. – De sajnos innen nincs tovább. Megrekedtünk a kétéltűeknél. Sokért nem adná a tudomány, ha magasabb rendű állatoknál is menne a dolog, de hiányoznak az eszközök. Az emlős petéje méretben egy-tizenkettede a békapetének, a békapete átmérője három milliméter. Itt közönséges mikroszkópot használunk, de nem is létezik az emberi sejthez alkalmas műszer. Hanem eljön még a nap, dr. Wade, mikor lehetségessé válik az emberi sejt magjának kivétele, be lehet ültetni egy élő embertől vett testsejtbe, és lehetségessé válik, hogy az adott személy tökéletes mását hozzuk létre. Azt persze ne kérdezze – húzza fel a vállát –, hogy mikor lesz az. Jonas Wade fejét ingatva ismét körbehordja tekintetét a laborban. Hébe-hóba értesült ilyenfajta kísérletezésről, de sejtelme sem volt, hogy már idáig jutottak. Itt csücsül Primus, újra meg újra, a végtelenségig lemásolva. Dorothy Henderson az arcára pillantva – elégszer látta már ezt az arckifejezést, hogy értsen belőle – halkan megjegyzi: – Kérem, ne értse félre a munkánkat, dr. Wade. ítt nem génmanipulálás folyik, nem vagyunk mi nácik. A klónozás csak egy bekezdés az emberi utódnemzés új fejezetében, ami a jövő. Tegnap még tudományos fantasztikum volt a lefagyasztott sperma meg a mesterséges megtermékenyítés, ma valóság. Nem késik soká a

lombikbébi, a magzat átültetése egyik nőből a másikba, a mesterséges anyaméh, a magzat nemének befolyásolása meg az ember klónozása. – Türelmesen mosolyog, keze a köpenye zsebében. – De hát nem azért jött, igaz, hogy röviden felfényesítsem a klónozásról? Dr. Wade elkapja a szemét Primusról, és az embriológusra mosolyog. Dorothy Henderson igenis tudós a javából. – Ez igaz, de szívesen visszajönnék továbbképzésre. – Dr. Wade, tárt karokkal várom. Nincs sok látogatóm. Befárad ebbe az én… na ne túlozzunk… irodámba? Zsúfolt üvegkalitka a laboratórium végében, de mikor becsukódnak, meglepő a csöndje. Dorothy Henderson helyet foglal a jól megrakott íróasztal mögött.. Míg Jonas leül vele szemközt, elnézést kér: – Sajnos, kávéval nem tudom megkínálni. A kávéfőző felmondta a szolgálatot, újra nincs pénz. Az orvos hátradől a fémvázas műbőr széken, és kezét ölbe ejtve mosolyog. – Dr. Henderson nem szeretném az idejét rabolni. Bernie elmondta, miért jöttem? – Csak jelezte, hogy bizonyos kérdéseire esetleg tudom a választ. Jonas Wade belefogna, de egyszerre cserben hagyják a szavak: őrjítő, kitervezte a mondókáját, de most olyan bizonytalan. Egész délelőtt erre a beszélgetésre készült, míg a betegeit végiglátogatta, és elvégzett egy vakbélműtétet. Mindent arra tett föl, hogy ez a nő mit mond. Dr. Hendersonnak kulcsszerepe van az oknyomozásban. Ő dönt, hogy hogyan tovább: tartson ki az ötlete mellett vagy eressze szélnek. Bernie is megmondta, a fogas kérdés, hogy lehetséges-e spontán szűznemzés az emlősöknél, és ha igen, hogyan. Nem tör ajtóstul a házba. – Dr. Henderson, mit tud mondani nekem a partenogenezisről? A sivár környezetből olyan nagyon kirívó elegáns asszony kissé felhúzza a szemöldökét, és elkezdi: – Partenogenezisnek nevezzük, mikor a pete embrióvá fejlődik anélkül, hogy hímivarsejt serkentené. – Igazából azt szeretném tudni, hogy előfordul-e vagy csak absztrakció. – Korántsem absztrakció, dr. Wade. A tudomány rég tisztázta, hogy a sejt partenogenezissel embrióvá fejlődhet kémiai, fiziológiás vagy mechanikus behatás eredményeképpen. Laboratóriumi körülmények között számtalanszor bizonyítást nyert. Ha a békaféléknél sikerült kiváltani a partenogenezist, nem kétséges, hogy minden gerincesnél lehet. Tulajdonképpen mi is a partenogenezist bizonyítjuk itt a laborban. Dr. Wade a kezét bámulja. Érzi, hogy a szíve gyorsabban ver. Kritikus pillanat: most következik a mindent eldöntő kérdés, ami elől Bernie kitért. – Dr. Henderson, mi a helyzet az emlősöknél? Náluk lehetséges a partenogenezis? Megrendülten hallja, hogy dr. Henderson a világ legtermészetesebb hangján „igen”-nel válaszol. – Biztos benne? – mered rá Jonas. – Biztosabb nem is lehetnék, dr. Wade. Laboratóriumi bizonyíték van rá. Kivált egereknél és nyulaknál. A pete serkentést kap, és megindul a természetes fejlődés. – Dr. Henderson, engem igazából nem is a laboratóriumban elindított partenogenezis érdekel. Tud példát természetben előforduló partenogenezisre emlősöknél?

– Természetben? – Spontán. – Szóval spontán… – Dorothy Henderson szórakozottan simít végig a homlokán finom kezével. Aztán megszólal: – Macskáknál és görényeknél tapasztalták már, hogy a pete hím általi megtermékenyítés nélkül is osztódásnak indult. Bár természeten, dr. Wade, bizonytalan körülmények értendők. Nem ellenőrizhetünk semmit. A laboratóriumon kívül minden csak feltételezés. – Akkor kérhetnék felvilágosítást arról, hogyan megy végbe a partenogenezis? Hogyan történik? – Gondolom, arra kíváncsi, hogy mitől indul be a pete. Csak annyit tudunk, dr. Wade, hogy a serkentés olyanféle, mint a hímivarsejté. Ön is tudja, a hímivarsejt szerepe annyi, hogy behatol a sejtbe, és kiváltja az osztódást. Ha más is képes ugyanerre, a sejtosztódás megkezdődik. Mondok két példát, hogy laboratóriumban mi indított el ilyet. Először is – emeli fel az ujját –, vegyük a tengeri sünt. A laboratóriumban tengervízbe helyezzük a megtermékenyítetlen ivarsejteket, egy kis kloroformot vagy sztrichnint teszünk hozzá, és az ivarsejtek maguktól fejlődésnek indulnak, érett, szabályos tengeri sünök keletkeznek. Egy másik kísérlet – emel még egy karcsú ujjat az előző mellé –, mikor a sejteket túlnyomásos sokknak teszik ki az oldatban, ennek is osztódás a következménye, és megint csak ép, apátlan tengeri sünök jönnek létre. A donor tökéletes másai. Az első változat a kémiai serkentés, a második a fiziológiai serkentés példája. Békáknál partenogenezist vált ki, ha tűvel idegen fehérjét juttatunk egyenesen az ivarsejtbe. Ez a kétféle serkentés kombinációja. – Dr. Henderson, hiszen a petében csak a kifejlett sejt fele kromoszómája van jelen. Az embrió kifejlődéséhez pedig szükség van a megfelelő számú diploid kromoszómára. Én úgy tudtam, a hímivarsejt szolgáltatja a kiegészítést. A nő elmosolyodik. – így is van, dr. Wade. Szabályos fogantatásnál a hímivarsejt huszonhárom kromoszómája összekapcsolódik a pete huszonhárom kromoszómájával. Namármost, a pete érési szakaszában, mielőtt a hím ivarsejt megtermékenyítené, hasadás megy végbe, kettéválnak a kromoszómapárok, és a kibocsátott ivarsejt csak a kromoszómák fele részét tartalmazza. Partenogenezisnél ismeretlen okból bennmarad az ivarsejt a tüszőben, nem válik szabaddá a kromoszómák fele része, hanem újra összekapcsolódik a másik féllel. Ez a ki nem bocsátott kromoszómaszéria játssza a hím sejtmag szerepét, egyesül a női sejtmaggal, és zigóta jön létre. Aztán a petét valami serkentés éri, lehet kémiai vagy másfajta, beindul az osztódás, és mivel megvan a negyvenhat kromoszóma, kezdetét veszi a magzati fejlődés. – Elvégezték ezt emlősökön a laboratóriumban? – Nagyon egyszerű. Mondjuk, nyulak petéit vérplazmából meg embriószövetből álló táptalajra helyezik, aztán gyorsfagyasztásos sokkot alkalmaznak, hogy elindítsák a folyamatot. A petéket, ha a kromoszómaosztódás bekövetkezett, nyulak petevezetékeibe helyezik; az állatoknak előzőleg terhességi hormonokat fecskendeznek be, nehogy szervezetük kivesse az átültetett zigótákat. Feltéve, hogy kifejlődik a petezsák és nem kell sebészileg eltávolítani, többnyire ki is hordják ezeket a terhességeket. Sőt, dr. Wade, a nyúl ivarsejtjének kifejlődése elérhető úgy is, hogy az ovuláláskor hűtik a petevezetéket. Ez persze roppant ritkán hoz eredményt, de született néhány egészséges nyúl hím ivarsejt híján is. – Dr. Henderson. – Jonas Wade alig bír magával. Amit az imént hallott,

legvakmerőbb reményeit is túlszárnyalja. – Embernél szóba jöhet ilyesmi? A nőnek arcizma se rebben. – Hogyne. A spontán vagy a mesterséges előfordulás érdekli? – A spontán. – Csiklandós ötlet, kolléga, de nem új. Százával jelentek meg tanulmányok az emberi petéről, bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes sejtek már a petefészekben osztódni kezdenek, vagyis úgy, hogy hím ivarsejttel nem is érintkezhettek. Rémlik, hogy az arány hat a négyszázhoz. Húsz éve, Philadelphiában például arra jutottak, hogy az emberi petesejtek hét és fél ezrelékénél indul el a partenogenezis, mielőtt megkezdenék vándorlásukat a petevezetékben. Ha ezt a statisztikát készpénznek vesszük, az következik belőle, hogy a partenogenezis és az ikerszülés gyakorisága úgyszólván megegyezik. Csakhogy a legtöbb ilyen petesejt eltávozik tüszőrepedés vagy havivérzés idején, vagy cisztává, tumorrá fejlődik, és sebész veszi ki. De egyes kutatók váltig hangoztatják, hogy néhányuk szabályosan fejlődik. Van, aki szerint ezerből egy szülés ilyen. – Ezt nem gondolhatja komolyan! Dr. Henderson halkan kacag. – Dr. Wade, ezt nem én gondolom, hanem egy kolléga. A tudomány minden területén vannak őrült fantaszták meg őrült konzervatívok. Van olyan tudós, aki toporzékolva visítja, hogy emberi partenogenezis pedig nincs. – Ön hogy látja a kérdést, doktornő? Dorothy Henderson tekintete mintha foszforeszkálna. – Semmiképp se vetem el a dolog lehetőségét. – Hát a valószínűsége? – A tudósok zöme szerint az esély egy a millióhoz. Én ehhez képest inkább biztatnám, kolléga – szerintem inkább egy az ötszázhoz. Jonas Wade elképedve mered az embriológusra. – Ez hihetetlen! Hát miért nem kap ez a dolog nagyobb nyilvánosságot? Ez nem akármi! – Pontosan azért, kolléga, mert nem akármi. Egyébként számítok rá, hogy az én területemen is elszabadul a pokol hamarosan. De ön itt most az emberi szexualitást bolygatta, ami roppant kényes téma, a szűznemzés meg végképp vörös posztó a teológusok, a moralisták, a pszichológusok meg a világ összes feddhetetlen papájának meg mamájának a szemében. Mi ketten megbeszélhetjük az ügyet tudományosan és objektíven, mert a tudósoknak ez a dolga. De a külvilágban ott a morál, meg az etika, meg a vallás, nem beszélve a családról, ami sarkköve a mi nemzedékekre orientált világunknak. A tudós csak akkor szellőztesse meg az elméletét, ha kikezdhetetlen, még akkor is foggal-körömmel kell majd harcolnia érte, tonnaszám ontania a bizonyítékot. Különben keresztet vethet magára. Önben lenne ennyi kurázsi? Már megint a fején találta a szöget ez az asszony. Szinte minden tudományágban szabadon lehet nyilatkozni a nagyérdeműnek, de ez kivétel. Ez ígyúgy mindenkit felzaklat. De ha jönne valaki, és fehéren-feketén bebizonyítaná?… – Dr. Henderson, nekem továbbra sem világos, hogy spontán hogyan mehet végbe? – rágja meg aggályoskodva a szavait Jonas. – Sokféleképpen, dr. Wade. Csak éppen olyan körülmények kellenek, mint a laboratóriumban. Serkentés kell a sejtnek, ami ugyanazt váltja ki, mint a hím ivarsejt, és helyettesíti azt, lásd a fagyasztást a nyulaknál. Ez a sokkhatás ugyanazt művelte náluk, mint a sperma. Egereknél a kutatók elektromosan ingerlik a petéket, és ha jól

dr. – Nincs Y kromoszóma. szűznemzés történt. – Tegyük fel. szinte érzi. Jonas Wade bólint. – A nagy ismeretlen – dünnyögi maga elé. nem kell más. Ha egy lány kijelenti. Holott csak annyi a különbség. több bomba is becsapott közvetlen közel. mindenki sajnálja. Henderson. sterilen fejlődik az élet. hány angyal fér el egy gombostű hegyén. Merthogy. hogy egy asszony azzal áll elő. Kizárásos alapon. Ez nem bélyeg. hogy a természetben spontán előadódjon. egy nő azt állítja. hogy háta mögött a laborban rendellenesen. így lett gyereke. hogy mi váltotta ki. Ha csak kiejtjük a szánkon. A békáknál nem volt szükségünk bizonyítékra. mint az utólagos bizonyítás. – Érdekes szempont. egy bombatámadás alatt fogant. az ő gyereke partenogenezisből származik: mélyreható vizsgálattal – bár mit dramatizáljuk. és lelki szeme előtt megjelenik Mary Ann McFarland elvágott csuklója. Jonas eltűnődik. Ismertük az eredetüket. Dr. s felrémlik előtte Primus hideg. súlyos légnyomás érte. Dorothy Henderson most először húzza el a száját. a serkentő tényező lehet pofonegyszerű – meg kell határozni. Jonas furcsán néz. De persze vegyi anyag is szóba jön. hogy nem volt entyempentyem. aztán végignéz a laboratóriumon. a szörnyülködésből meg a tudatlanságból emelt fal adja a másikat. az embereknél a partenogenezis inkább erkölcsi kérdés. Bezzeg ha gyomorfekélye lenne! Annak nincs társadalmi vonzata.tudom. amint látja. Serkentés kell. szóba se áll vele senki. csak az elmélet kedvéért. a legszembeszökőbb. mintsem biológiai. – Dr. Jonas Wade jelentőségteljesen pillant beszélgetőtársára. és kész. még ha ezer éve nem hál is az urával. Wade. hanem emlősöknél is. hogy más és más módon fertőződünk. . és nemcsak alsóbbrendű állatfajoknál. mi ketten vesézhetjük a kérdés erkölcsi és történelmi vonatkozásait. hogy soha ilyesmit nem csinált. véletlenül belekerül az anya vérkeringésébe és érintkezik a petével. legnyilvánvalóbb körülmény. sőt spontán partenogenezis. élettelen szeme. a hajadonnak se könnyű meggyőzni bárkit arról. hosszú ujjait az asztal lapján összekulcsolva –. ön tehát azt állítja. hogy szűzen foganta a gyerekét. Ahhoz. létezik partenogenezis. az apátlan egerecskék igazán pompás példányok. Egy férjes asszonynak aligha hiszik el. Hogyan igazolható vagy cáfolható ez tudományosan? A nő előbb még kedvetlen arcáról heves érdeklődés sugárzik. a falra kitett naptárakon. Ha egy fertőző baktériumot. mint ez a konstelláció. Henderson folytatja: – A nő szavával szemben ott van az egész szokásjog. Spurwaynek a szűzen szült anyuka azt mondta. Ha az ember beszed egy influenzát. hogy partenogenezist gerjeszteni korántsem ördöngösség. de ez körülbelül olyan. kolléga. De visszafelé haladni… ez már nem olyan egyszerű. mint meghatározni. Henderson. Tudományos bizonyíték mi lehet? – Nos – hajol előre Dorothy Henderson. hogy „szex". – Dr. hogy a gyermek mindig lány. felidézi a Lancet cikkét: dr. – Mit ért ezen? – Tegyük fel. mint a nemi betegség. A laboratóriumban már kimutattuk. posztereken. kijár az orvosi kezelés és a végtelen együttérzés. a lazán heverő könyveken. Szerintem a serkentő tényező kevésbé fontos. De ha az emberi ivarszervek kerülnek szóba. mindenki hamiskásan kacsint. már megy a nagy vihorászás.

a bőrátültetés. görbe a lába. nyúlós förmedvények. Ha a megfelelés tökéletes. Ismeri ezeket a műtőből – undorító. ami mellbe vágta. De idebenn. hogy vakon bámul Dorothy Henderson kellemes arcába. Például a ciszták. Meg kell állni kicsit. Jonas Wade-et úgy megbabonázza ez a gondolat. A tudomány. dr. Önmagában nincs nagy jelentősége. ki-ki a maga gondolataiba mélyed. – Merthogy kiköpött anyja. próbálkozni. legalábbis míg a tudomány nem halad még egy kicsit. mint a kirakóssal. Kéretlenül tér vissza egy másik emlékfoszlány: a könyvtárban olvasta az Olsonpulykákról. És ha egy ilyent növekedni hagynak. az emberi lény minden alkotóelemét tartalmazzák. Nem térhet ki a kérdés elől: valóban csecsemő növekszik Mary Ann McFarland testében? . Vagy éppen – borzalom! – valami a kettő között. amit idáig nem tudott. Persze érdemes alaposan szemrevételezni a leánykát. ahol az eszköztár két emberi agy. Dorothy Henderson mondott egy s mást. Ha a legkisebb eltérés mutatkozik az anya alkatától. fog. ki van zárva a dolog. lehet ciszta. hogy kirostáljuk a nem szűzen fogant lányokat. Ezek után nagyot hallgatnak. rossz volt a szeme. mint a szívverése. őt is zavarba lehet hozni. hanem a megerősítést tekinti bizonyító erejűnek. – Ennyi? – Sajnos. kijelenthetjük. – Mindenestül. Wade. csak az arányok nem stimmelnek. és átrágni a dolgot: emészteni. idegszövet: ezek a megkergült peték.– Ja persze. megöli a nőt. Henderson tökéletesen kiismeri magát. hogy a leány valószínüleg szűzen fogant. Eszembe se jutott. Egyikük rendellenesen fejlődött. Tekintetbe véve az összes bizonytalansági tényezőt. Jonas Wade elméje éppoly zaklatott. – Aztán jön a mikroszkópos kromoszómavizsgálat. A tudomány mindenre megfelel neki. nem a cáfolatot. összerendezetlen a mozgása. továbbgondolni. A kérdéses esetben csak annyit tehetünk. Az üvegfalon túl dr. osztályozni. benne haj. de emberre vonatkoztatva nyomasztó körülmény. az ilyen szűz petéből bármi fejlődhet. lehet gyengén látó gyerek.

– Mindig kéznél lesz egy pap. Szikrányi indulatot. oda járhat szeptembertől. pedig még csak reggel kilencre járt az idő. hogy előrébb tart. Magára hagyta egész héten. Méltányolták az enyhítő körülményeket. Hathetes koráig ráértek eldönteni. Megy a légkondicionáló. hogy örökbe adjátok vagy sem. estéit a tévészobában. Az utca túloldalán iskola működik. milyen komoly arccal intézte hozzájuk szavait az atya. Abszurdum ugyebár. csuklóját takaró hosszú ujjú blúzban. Nagyon meleg volt. de hát Crispin atyánál nincsen légkondicionálás. de ismét fel rémlik előtte. bármikor gyónhat. hogy itthon tartsátok. felhúzott térdét átkarolva. még nem kell elköteleznetek magatokat. – Véleményem szerint ez nemhogy bölcs lépés. a féktávolságra ügyel. Wade szerint Mary a harmadik hónap végén jár. keskeny szájára. azóta semmi haladás. lélekben visszavonulót fújt. rekkenő hőség. Wade-del. A lányát alig látta. ő is odaszólt már. Elvben csak a negyedik terhességi hónap leteltével fogadják a lányokat. Ted McFarlandnek nem sikerült rendeznie a család sorait. miközben a múlt kedd jár az eszében: hármasban vergődtek el Crispin atyához a paplakba. Ted a lányára pillantott: ott ült a szomszédos széken kifejezéstelen arccal. Tedl a Ventura sztráda gyorsabbik sávjában nyomja a gázt. úgy imbolygott szegény naphosszat a házban. ezért készek már most felvenni. hanem négy este látogatott el a konditerembe. de úgyse tudott volna neki mit mondani. Csuklóján a géz. zavaros kék tekintettel. Az ujját ropogtatta. A költségek rendezése meg az adminisztráció ráér hétfőn. de lehet. az ajkát biggyesztette. Ted eggyel erősebb fokozatra állítja a légkondicionálást. Maryt egy hete engedték ki az Encino Kórházból. Beszéltem dr. csöndesen morzsolta napjait az irodában. ami Marynek a legkedvezőbb. mikor beviszed. bárcsak fellázadna. nem egy. Ted az előtte haladó kocsit figyeli. gondolta egy pillanatig.9. Ez a ma reggeli indulás az első érdemleges fejlemény. és végezhetne az évfolyamával jövő júniusban? Crispin atya itt felállt. Nem szólnak egymáshoz. És mindennap hallgathat misét. ha úgy gondolja. dr. Wide is. – El van boronálva minden. kijött az íróasztala elé. Mire megszületik a gyerek. én is közbenjártam. hanem az egyetlen lehetőség. Milyen hat hónap vár rájuk? A leágazást figyeli. és a fülébe cseng Crispin atya hangja. befejezheti a félévet. önvédelmet remélt. ujja hegyén a vöröslő hegek: mind az apai kudarc virító tanúsítványa. És aztán miért ne mehetne vissza a Resedába. Dr. Ted. Miért is nem kap életre és küldi el mindnyájukat a pokolba? – Az apácáknál jó kezekben lesz – folytatta Crispin atya Mary arcát tanulmányozva. mintha más bolygóról csöppent volna oda. pontosabban nyolc napja. fejezet Július elseje. de így is tapadós alattuk a kocsi bőrülése. és a szélére telepedett. . merev profiljára. – Ami a gyereket illeti. A mellette ülő Lucille-re sandít. a lányodat.

mint a másik. hiszen láthatta. sarkon fordult. hogy a fenyegető kitörést megakadályozza. Hawaii klepetus. a tévében sem nézte meg a beiktatási ceremóniát. Ted és Lucille az autóban várták. Érzi. Marynek minden mindegy. Pár fehérnemű. és a tizenkét éves Amyt eltávolította a zűrzavarból. Némán állt Mary hálószobájának ajtajában. hogy Mary nem fog tiltakozni. hol tart a terhesség. egy hét egy kortársnője társaságában San Diegóban igazán vérpezsdítő kilátás. Jött is hamarosan. a folyosó végére menekült. hogy tudomást vesz a jelenlétéről. és nem mozdult ki. amint a kis bőröndöt pakolja. maga is egy tizenhárom éves kislány mamája. Amy is tapsolt örömében. Crispin atya és dr. lelkesen igent mondott. félt. vagy a kérdést. míg a pánik alábbhagy. Az elmúlt három kész lidérc. hogy influenzát kapott. hogy próbál beszélni Mary fejével. Mary legféltettebb kincse. Végül a lourdes-i vízzel teli Boldogságos Szűz üvegcse. Mary birkajámborsággal vetette alá magát. Hálóing. Wade-nél. mi szükséges. Nyári köntös. kihúzza magát. A másod-unokatestvérével évek óta összefutnak a családi összejöveteleken. Mary Ann. és Mary ezt jó néven vette tőle: dr. hogy kikívánkozik belőle valami mondandó. és a csomagba rakta. és a testsúlyát is ellenőrizte. és képzeletben megfogózik. és nem is nagyon tudott volna mit mondani. hogy hisztériás roham. Ki az apa? . egyöntetű pokol tornáca. Lucille segíteni akart volna. hogy megállapítsa. már csak keskeny vörös heg van rajta. végül is megkönnyebbülés ez a mai túra. gondosan összehajtogatta. Kiszedték a varratot a csuklójából. Mary nem adta jelét annak. mint a férjéé: szinte el se ért a tudatához. hogy megválasztották VI. A napló. gondolja magában. környékezi: összeszedi. Lucille McFarland hete nagyjából ugyanúgy telt. amivel mindenki gyötörte. Mindenesetre megfogadta Crispin atya tanácsát. A feszélyezett. de aztán mégis hallgatott. Wade valóban azt hiszik. de mindig meggondolta. Az elmúlt hét maga volt a nyomorúság. jóindulatú. és kidolgozzon valami stratégiát. amin a korona a dugó. Ma reggel majdnem összeomlott. Mikor belső vizsgálatot javasolt. Mint az alvajáró szedegette elő a holmit a fiókokból. szűnni fog a fájdalom? A kocsiban ülő triászból egyvalakinek semleges az úti cél. odamehetne-e Amy pár napra. Kedves volt hozzá. Pál pápát. milyen szívszorítóan keveset rámol el. maradjon még egy kicsit.Ted ekkor is lányát nézte: Mary mintha mit se hallott volna. Amy. Lucille behunyja a szemét: bántja a motorházon szikrázó napfény. kurta-furcsa tanácskozás végén Crispin megkérte Maryt. megmondani a lányának. Lucille nem bírta tovább. Jóváteszem. hogy ha Maryt elzsuppolják. Mit tagadja. de csak röpke időre. Körbetelefonálta barátnőit. hogy visszautasítja. Lucille ugyanolyan tanácstalan volt. beletörődik. és figyelte a lányát. Egyszer-kétszer felötlött benne. mint a férje: időre volt szüksége. Ted. szólj valamit! Sikoltozz! Ordíts! Mindegy! Csak ezt ne csináld velem! Mikor a gyötrelem elviselhetetlenné fokozódik. egyik nap olyan. de tébolyítóan zárkózott arccal. és arcát a falhoz szorítva fohászkodott magában: Az istenért. Mary öngyilkossági kísérletének másnapján estefelé felhívta egyik San Diegó-i unokanővérét. Két ízben járt dr. és megkérdezte. Lucille az ajkához szorítja öklét. A Lucille-lel egykorú unokanővér. klubjait. Most a visszapillantó tükörben Ted ugyanezt a kifejezéstelenséget látja. hogy felfogja a helyzetet. Az orvos újabb vér-és vizeletpróbákat végzett. Wade bizonyára a lelkifröccsöt szívta vissza. és mindkét alkalommal látta rajta.

amint a szoba közepén törökülésben rózsaszín fonalból polipot fabrikál. mondjuk. csípője alá tolva a kezét. aki az ajtót becsukva a lemezjátszóhoz lépett és elnémította. hogy Amy meghallotta. hogy a nővére már másnap útra kel. – Kopogtam. Mary kopogott. Vermontba utazik nyárra egy hajdani iskolatárshoz. – Iszonyú hangos. Csakhogy a tizenkét éves Amy elől eltitkolták. legalább egy pillanatra felkelthették volna az érdeklődését. és feltételezve. Csak azt nem értem. A lemezjátszón Amy heti kedvence. Amynek hazudnak. és majd ha eljön az ideje. Gipsz Szűz Mária friss pitypanggal díszítve. és érezte. – Mary a lemezjátszóra pillantott. Amy? – De még mennyire! Bárcsak veled mehetnék! Vermont! És három egész hónap! Nem is tudtam. hogy négyszemközt szót váltson Amyvel. Amy. amint nagy sokadalom előtt azt kiáltja: „Ich bin ein Berliner!" És egyik este. – Búcsúajándék. hát elrohant hazulról a barátnőinek élménybeszámolót tartani. A kishúga nem látogathatta meg a kórházban. Mary meglepetten nézett oda: – Nem értelek. Eltaláltad. A híradóban Kennedy elnököt mutatták. Vacsorára jött csak vissza. Szerettem volna. odalátszik a Capital Records épülete. – Műsorváltozás van. hogy domborodik. – Ide hallgass – mondta Amy tükör előtt begyakorolt affektáltságával –. és csak tegnap jött haza San Diegóból. hogyan kell tönkretenni a meglepetést. mikor hanyatt hevert az ágyában. bedugta a fejét. Mary ki volt éhezve rá. Hollywood mellett robognak. de Mary szeme előtt a húga szobája lebeg. a hegymászás közben elszenvedett lábtörés is. – Hiányozni fogok neked. Mary letelepedett Amyvel szemközt. ha elkészül. A táblán rikító narancsszín matrica „NIXON NIXON" felirattal. – Aranyos. Az ágyon Mary Stewart legfrissebb bestsellere. hogyan beszélgettek Amyvel előző este. nem ült asztalhoz. lecsúsztatta a kezét a hasára. . hogyan bírod ki Mike nélkül egész nyáron. te aztán tudod. Csak késő este jutott hozzá.A héten két figyelemre méltó esemény is volt. úgymond. éjféltájban. Hogyhogy nem nézed a tévét? Amy visszatért a poliphoz. de nem. mielőtt mész. Mary. a „Telstar" korong. Olyan ötletszerű a hangulata. A kórházból való elbocsátást követő héten Marynek keservesen hiányzott Amy. hogy van ott barátnőd. kitalálnak még egy hazugságot. – Belefér az időbe. hogy miért nem tér vissza a tanév kezdetén. – Hello. Szabad? – Ejnye! – dugta gyorsan a háta mögé a fonalat meg az ollót Amy. Ugye kikapcsolhatom egy percre? A tizenkét éves félfordulatot tett a fenekén. – Kopogás is van a világon. Mary szíve elszorult. de Maryvel megint forgott a világ. de rendületlenül mosolygott tovább. kiszámolta a szálakat a soron következő csáphoz. és Marynek eszébe jut. élesen felesel egymással a szép Krisztus-fej meg a Kingston Trió. mi a kedvenc színem. Megteszi. Amy előrántotta a még csak kétcsápos polipot a habszivacs golyón: – Ezt neked csinálom. Suhannak a Hollywood sztrádán. Mary szomorúan figyelte az elmerülten tevékenykedő Amy arcába hulló tincseket. nehogy megláthassa polipját a szobába lépő Mary.

az újonnan kifüggesztett James Darren-posztert meg a kilincsen himbálózó párnázott melltartót. ha valaki. már a rendfőnöknőnek is beszélt rólam. és most vacsoránál se hallgattak meg. hogy Amy gyerekessége eltűnt. mert szörnyen izgatták magukat valamin. – Tessék – kapta fel a fejét a kislány. Mary. Tudom. hogy segíthess az embereken. ott járhatnék iskolába a noviciátusig. és szomorúan kívánta: Amy. Hát elkövettem én bármi szégyenletest? Hol hallotta. miért. Mary. ne nőj föl soha. gondolta. tőled! Pár éve te is mondtad. – Aztán bogarat ültettél a fülembe ezzel a Békehadtest-dologgal meg hogy a szegényekért akarsz dolgozni. Barbie-babákat. mint te. – Hadd hallom. – Holnap Disneylandbe megyünk egypáran. Mary sóhajtott. járt Mary eszében. Nem talált szavakat. de úgy odavoltak a vakbeled miatt. hogy ártatlan vagyok. amit Amy mondott. érintetlen Nancy Drew-könyveket. Mary remegve hunyja be a szemét. aztán közbejött San Diego. nézte a lányszobát. míg Amy letette a kezéből a fonalat meg az ollót a padlóra. – Tudom. mondani akarok. elintézi. – Jaj. – Nekem is fontos mondanivalóm van. és meghökkentően felnőtt pillantással mérte végig a nővérét. apa meg anya is nagyon fog örülni. Úgy utálok hazudni neked. hol nem. De neked akkor is elmondom. Azt mondja. de én alaposan meggondoltam. milyenek néha. hogy már jövőre felvegyenek a kolostorba. De aztán katekizmuson Agatha nővér elmondta. béna dolog ez az egész. hogy én is ezt szeretném. Hevesebben kezdett dobogni a szíve. Bárcsak elmondhatnám. olyan szeretnék lenni. És tudom. Rájöttem. milyen gyönyörű dolgokat csinálnak az apácák. nemcsak tanítanak vagy oltárterítőt hímeznek. Van egy új pálya. Szeretett volna sírva fakadni. hogy a kolostorban könnyebb lesz döntenem. – Amy. a hangja se remegett. Tudnod kellene az igazat. valóban ez a szándékod? – Hát persze. tágra nyílt szemű ártatlanságáról félre kellett fordítania a tekintetét. és türelmesen kivárta. a szerte heverő balettcipőket. de Agatha nővér biztatott. Én akkor még csak tízéves voltam. Maryt zavarta. – No. – Napok óta el akarom mondani neked meg a szülőknek. remek apáca lesz belőlem. miért ne tudhatnád. Húga a tőle megszokott öntudattal készült a közlésre. Tudod. és képes volt mosolyogni. nehezen nyelt. csak nézte. Kedve lett volna kacagva összeborzolni Amy haját. Amy arca hirtelen gondterhelt lett. hanyatt-homlok elfutni az Amyből sütő hódolat és idealizmus elől. Amy. és grimaszt vágott. valamit. és azt gondoltam. és kijelenti. hogy betegeket ápolnak meg térítenek. Hogy folyton csak a fekete gönc. Amy… – Tudod. – Amy. te biztosan elhinnéd. Mary csak bámult. rúzs meg semmi. de a nagy barna szemek komoly eltökéltségétől félelem szállta meg. mi a véleményed? Mary erőt vett magán. Ugye értesz? Amy szokatlan felnőttséggel vegyes. sok lány a hasára üt. – Komoly elhatározás. halkan szólt a hangja: – Apáca leszek. a Matterhorn… Amy. és Agatha nővér tanácsát is kikértem. maga se értette. hiszen holnap elmész. de csak Jézusért tenném. Azt mondta. kitől merítettem az ötletet? Nevetni fogsz. . megtörölte a kezét a nadrágján. apáca lesz. hogy apáca akarsz lenni.Mary behunyta a szemét.

lépjünk be a rendbe mind a ketten! – Jaj! – váltott idegesre a kacagása. – Akkor hogy mehetnék feleségül Mike-hoz? Amynek fülig szaladt a szája. – Nocsak – sugárzott rá Amy –. ahogy Amy fürge ujjal számlálja a szálakat.– Mary! Mi baj? – Semmi baj nincsen! – nevetett tőle telhetően Mary. Mindhárman kinéznek az ablakon. hogy lassít a kocsi: letértek a sztrádáról. gyere te is. régi építésű lakóházak között visz az út. ha békesség lesz. . és arcát az üveghez nyomva küzd a könnyekkel: most még nem szabad. – Mary. Mary nézte. – Úgy örülök! – Megszorította a húga karját. halkan így felelt: – Csak hogy hiányozni fogsz. Adok a véleményedre. hogy velem örülsz. egyszerű tábla: Szent Anna Szülészeti Kórház. Mary? Marynek égett a szeme. majd ha egyedül leszek… Az autó megáll. ilyet még sose mondtál! – A nyakába borult: – Te is nekem! Mary érzi. Sövény. Visszakérdezett: – Hát te mit akartál mondani. megint kézbe vette a fonalat meg az ollót. kocsifelhajtó. Apának meg anyának majd egy nyugodt pillanatban mondom el. Amy szavai visszhangoznak a fülében. – Jólesik.

10. fejezet

Szmoggal elegy gőzfürdő Los Angelesben; a repülők sárga csíkot húznak az égen, a pálmafák páraudvarukban ernyedten csüggesztik leveleiket. A távolból morajló légkondicionálás is burkolt intelem dr. Jonas Wade-nek, hogy micsoda délután elébe néz. Jobb nem gondolni rá, üdvösebb a gutaütős nappalt mintegy varázsütésre követő balzsamos estén merengeni, mikor a melegház után napszálltakor tisztul a levegő. Ilyenkor szilvaszín az égbolt, a belső udvaron virít a margaréta, hús sül a kerti roston, és a baráti kör a medencében lubickol. Jonas Wade azonban nem ilyen este elébe néz, az íróasztal alatt a lábánál ott lapul az aktatáskája, tele azzal, ami igazán foglalkoztatja, amire szívét-lelkét feltette. Jegyzetekkel, fénymásolt cikkekkel megtömött dosszié, antikváriumban vásárolt homályos eszmemű, a saját ötleteit, gondolatait tartalmazó spirálfüzet, piszkozat a dolgozathoz, melynek munkacíme: „Az emberi partenogenezis valóság". Nyolc hete dolgozik rajta, mióta dr. Dorothy Hendersonnal beszélt. Visszament a könyvtárba, és az utolsó betűig lemásolt mindent, ami elméletét alátámaszthatja, ismét ellátogatott Henderson doktornőhöz a klónozólaborba, az Encino Kórház műtőjében egy óra hosszat faggatott egy plasztikai sebészt a bőrátültetés legkorszerűbb technikáiról. A sokasodó bizonyítékok egyre közelebb viszik a következtetéshez, hogy Mary Ann McFarland valóban szűzen fogant, de Jonas Wade tudva tudja, az okfejtés fabatkát sem ér a kulcsszereplő nélkül, akit nélkülözni kényszerül: ez maga a leányzó. Már sajnálja, hogy olyan készségesen átküldte a Szent Annába, de micsoda ellentmondás, bűntudatot is érez emiatt, hiszen a lánynak jobb a Szent Annában; csakis neki, Jonas Wade-nek lenne jobb itt tudni őt. Halk kopogás az ajtón, a nővér dugja be a fejét, és azt mondja: – Dr. Wade, tudna fogadni még egy beteget? Az orvos felhúzza a szemöldökét, és az órájára pillant: – Négy óra. Már menni készülök. Be van jelentve? Az asszony hátrapillant, aztán az irodába lépve finoman behajtja az ajtót. – A McFarland kislány. Azt mondja, feltétlenül beszélni akar magával. – McFarland? Mary Ann McFarland? – ugrik talpra Jonas. – Vezesse be. – Maradjak még? – Köszönöm, nem szükséges, de legyen olyan kedves, szóljon oda a feleségemnek, hogy kicsit késem. A nővér kimegy, Jonas Wade mély lélegzetet vesz, és karba ölti a kezét. Egy szempillantás, és a lány ott áll a küszöbön. Az orvos mosolyog, izgatottság pezsdül benne. – Szervusz, Mary. Fáradj be. Foglalj helyet. Nézi, ahogy a lány belép, halkan becsukja az ajtót, leteszi a bőröndjét a földre, aztán leül az egyik bőrhuzatú székbe. Megváltozott, mióta utoljára látta. Kitelt kicsit, már nem a vékony, szögletes tini. A középen elválasztott, fülek mögé fésült dús barna haj lágyabb rajzú vállakra hull. A

hawaii hacuka alól kisejlik a melle, és ültében szerényen domborodik a hasa is. Nőiesebb lett, lágyabb. Az orvos ingerülten hessenti el a gondolatot, és maga is leül. – Micsoda véletlen, Mary. Éppen rád gondoltam. Hogy érzed magad? – Dr. Wade, miért vagyok én állapotos? Jonas uralkodik a vonásain: szeme a lány csuklóját vizsgálja. A sebhely alig látszik, keresnie kell. Aztán Mary arcát nézi. Nagy kék szeméből eltűnt a rémület, a zavarodottság. Most meghökkentő, rendíthetetlen öntudat süt belőle, és az orvos eltűnődik, milyen változás történt időközben. – Várjunk csak, hét vagy nyolc hete találkoztunk legutóbb. Mary, ha jól emlékszem, akkor tagadtad, hogy gyereket vársz. A lány bólint. – Most más a helyzet. Már tudom, hogy igaz. És tudni akarom az okát. Jonas Wade hátradől a székében, és próbál szenvtelen és hivatalos maradni. – Szóval fenntartod, hogy szűz vagy. – Az vagyok. – Hogyhogy eljöttél a Szent Annából? – Hat hétig ott voltam. Ma jöttem el. – Ó – pillant az orvos a bőröndre. – Germaine barátnőm meglátogatott párszor, elmondta, hogy a Venturába tartó járattal bejön a városba, úgy száll át Wilshire felé. Lekoppintottam visszafelé. – Ilyen sokat buszoztál? – Kénytelen voltam. – De hát… hol vannak a szüleid? Mary vállat von. – Otthon, gondolom. – Tudják, hogy eljöttél a Szent Annából? – Nem. Dr. Wade előrehajol, és összekulcsolja a kezét az asztalon. – Úgy érted, fogtad magad, kisétáltál a Szent Annából és egyenesen idejöttél? Egy szó nélkül? – Igen. – Miért? – Mert nem akartam tovább ott maradni. – De hát miért ide jöttél? Miért nem haza? – Mert tudni akarom, miért vagyok állapotos, és mástól nem várhatok segítséget. – Mary – fészkelődik a székében Jonas Wade, a jegyzetekkel dugig tömött aktatáskát rugdosva –, Mary, haza kell menned. A szüleid engedélye nélkül nem tehetek semmit. – Tudom. De ide kellett jönnöm, mielőtt tudatom velük, hogy mit határoztam. Máshoz nem fordulhatok, másban nem bízhatok. Még nem tudok a szüleim elé állni egymagamban, egyelőre nem. Az orvos figyeli Mary arcát, nyugtalanítóan kiütköznek a kislányvonások a felnőtt máz alól. Nem teljes az átalakulás, gondolja szomorúan. Gyerek ez még, ha felnőtt álarcot vett is. – Kár volt otthagynod csapot-papot, csak mert beszélni akartál velem. Egy telefon, és odamentem volna. A lány olyan erőteljesen rázza a fejét, hogy a füle mögül az arcába hull a haj. – Másról van szó. Azt akarom, hogy a kisbabám itthon nevelkedjen. Ebben a helyzetben a családommal akarok lenni. Nem akarom, hogy kihúzzák magukat.

– Mérlegelted, hogy ők mit gondolnak erről? – Nem érdekes, dr. Wade. El kell fogadniuk engem úgy, ahogy vagyok. Elküldtek, mert eszükbe juttatok valami kínos dolgot. Hát én nem tűröm, hogy rejtegessenek, mint Mr. Rochester az őrült feleségét. Én nem követtem el semmi rosszat. Dr. Wade – hajol előre Mary rendíthetetlenül becsületes arca –, meg tudja mondani, miért lettem terhes? Jonas Wade-et megbabonázza a lány tündöklő kék szeme: jeges tisztasága, teljes őszintesége; ingadozik, hogy mindenbe beavassa-e Maryt, vagy konokul megtartsa magának a titkot. – Talán meglep, Mary, de az utóbbi két hónapban én is sokat gondolkoztam, hogyan eshettél teherbe. – Dr. Wade, én végig tudtam, hogy hisz nekem! Ezért is jöttem ide. Jonas nem állja Mary tekintetét, felpattan és odaáll a falméretű üvegablakhoz, hogy kibámuljon az elsárgult völgyre. Meg kell fontolnia, hogyan fogjon bele, hogyan adja elő, amit kiderített, de persze kérdéses, hogy egyáltalán időszerű-e bármit mondania. Mary annyira más, mint az előző alkalmakkor, olyan titokzatos ez az átváltozás. Elgondolkodva nézi a halvány tükörképet az ablaküvegen. A lány szerencsés, amiért itt a völgyben él, ahol az öltözködés normái kevésbé szigorúak, és senki nem akad fenn azon, hogy ilyen klepetust meg japán sarkú papucsot visel. Levendula, ez a szín dominál, a bambusztopán szalagjáig; még a szeme is kap tőle egy kis orchidea-beütést, kaméleonszerűen hasonulva a kivágott ruhához. Megejtően fénylik a haja, nincs rajta lakk, mint manapság a nők zömén, sima arca, karja barnás-rózsaszínes, mintha megkapta volna a nap. Hát vágjam a fejéhez, hogy valami szörnyű massza dagadozik benne? Tűnődik az orvos. Hogy húzza az időt, szórakozottan érdeklődik: – No és milyen volt a Szent Annában? Türelmetlen sóhaj vezeti be a választ: – Mintha kollégiumi hálóba tettek volna. Elég kellemes hely amúgy, nem kórházszerű. Helyes szobatársnőt kaptam, az apácák rendesek voltak velünk. De én nem tartozom oda. A többi lány ott azért állapotos, mert csinált valamit, és tudja is magáról. De én más vagyok. Nekem nem ott van a helyem. Volt időm átgondolni, és eldöntöttem, nem fogok karba tett kézzel üldögélni. Meg kell tudnom, miért estem teherbe. Az orvos a lányhoz fordul. – A Szent Annában mit mondtak az orvosok az állapotodról? Mary szeme kitágul: – Hogy érti ezt? – Gondolom, megvizsgáltak? – Hetente egyszer. – És… – A jó életbe, esett már valaha is ennyire nehezére beteggel beszélni?! – ugye azt mondják, egészséges vagy és minden halad a maga útján? – Minek ijesszen rá, majd holnap haladéktalanul átkéreti a dokumentációt. Mary rándít egyet a vállán. – Nincs semmi különös. Nem szedtem fel túl sokat, és szerintük rendjén való, hogy dagad a bokám. Nem sokat szóltak hozzám. Jonas érzi, hogy egyre ingerültebb. Szerencsésebb lett volna, ha tisztességesen felkészülhet erre a találkozásra; ismerné a tényállást, tudná, mit mondjon. – Ja – mosolyodik el a lány. – Annyit azért közöltek, hogy a baba normálisan fejlődik. Az orvos egy pillanatig értetlenül néz:

– Tessék? Jaj. csak elgondolkodtam… – A széke után tapogatózik. Wade. A legutóbbi vizsgálaton. A lány szökevény. Henderson-féle jegyzetek. Nos. hogy hozzávetőleg mikor fogantál. és a Szent Annában fellélegezhetnek. Értsem úgy. – Pár perc múlva újra hívom a szüleidet. mit törölhettem volna ki az emlékezetemből. hogy elővegye-e az aktatáskát. bocsánat. nézzünk utána. Ha jól közelítjük meg a kérdést. húsvét táján szedtél-e valami gyógyszert bármi okból? A lány kicsit gondolkozik. – Mit tehetnék? – Lehet. De hát bűn lenne megrémíteni ezt a szegény . hogy még milyen serkentő tényező létezik. gondolatban visszatér a marylandi pulykákhoz. Wade? Jonas észhez tér. hogy van szívdobogása. ha néhány kérdésemre válaszolsz. – Mary. Wade. Harmadszor meg tévéztünk. – Vitamin. számításba kellett vennem az elfojtást. Tehát él… Jonas Wade kényszeríti magát. Szívdobogás! Szóval dobog a szíve! – Rosszul érzi magát. hogy még nem értesíti a családomat? Jonas úgy hökken föl. jó? – Benne vagyok. A tudományos oknyomozás hevében megfeledkezett alapvető kötelességéről. de az egész család ott volt végig. – Jó… – Az orvos hallgat egy sort.– Tessék? – A szívdobogását is meghallgathattam. Remekül voltam egész áprilisban. betöltöttem a tizenhatodik hetet. Vágjunk neki. McFarlandék-nél hiába csönget. rengeteg ember rágja miatta a körmét. nemcsak te töröd azon a fejed. De mivel számtalan állapotos tini tagadja bőszen a nemi érintkezést. Úgyhogy végigrágtam a dolgot. Meg hogy valamikor április első felében eshettem teherbe. dr. – Mary. hogy erről van szó. Jár a toll a jegyzettömbön. ha egyszer semmi nem történhetett? – Értelek. aki náluk is lakott. Dr. aszpirin? – Semmi. gyermekbénulás vagy hasonló ellen? – Nem. a másik alkalommal nálunk fürödtünk este a medencében. Az egyik alkalom a Szent Sebestyén-napi tavaszi birkasütés volt. és az állát ütögeti a tollal. Wade leteszi a tollat. és higgadt mozdulattal kulcsolja össze a kezét az asztal lapján. köhögés elleni szirup. Nyúl a telefonért. de rájöttem. és vívódik. és áprilisra történetesen nagyon jól emlékszem. talán eszedbe jut valami. Mary – vesz elő friss jegyzettömböt. nem sértetted meg magadat? – A hajam szála se görbült. pislog. csak az agyában dörömböl. hogy elég. hogy hogyan eshettél teherbe. A rákövetkező héten meg csak egyetlenegyszer. dr. mintha nyaklevest kapott volna. Abban vannak a dr. hogy leüljön. Mary. Öt perc. a baromfioltás „ismeretlen szennyeződés"-éhez. hát hogy jöhetett volna össze köztünk bármi ilyesmi? Bárhogy nyúz is ezzel mindenki. – Oltást se kaptál. Én is ennek a rejtélynek a megfejtésén fáradozom. teszem fel. áprilisban. dr. A nagy ismeretlenségről annyi tudni már. mert Mike-nak vendége volt. – Nem. – Gondolkoztam rajta eleget. influenza. hogy nélküled nem megyek semmire. dr. hogy szívdobogás. az orvos azt mondta. Wade. – Az orvos szünetet tart. és húsvét előtt mindössze kétszer tudtunk találkozni. s halássza ki a köpenye zsebéből a fényes tollat –. De már nem hiszem. – Nem léptél bele valamibe. két percig se lehettünk kettesben. egy hete. Volt ott egy nagyon kedves orvos is… Többet nem is hall az orvos. felfrissíthetné az emlékezetét.

Tüsténkedve. hogy a legszenzációsabb orvosi közlemény… – Dr. De míg Mary Ann McFarlandet nézi. egyszerre olyan furcsa lett a víz. mint aki imádkozik. Wade. dr. hiszen van szívdobogása. és sikoltottam. elejti a tollat. mindenáron éreztetni akarták. Ez hihetetlen. nem győzték köszönni irántuk való jóindulatát. Közben lázasan lüktet az agyában: Bernie. Wade-hez. nem veszik zokon. képtelen vagyok leírni. – Ne haragudj. feltétlenül beszélnünk kell. Ted a leszegett fejével. nem engedett a remény és a vágyálom szirénszavának.kislányt. mint afféle gombára lebbent tündér. Ennyi volt. túl szép. Az a sok tudományos blabla meg rémtörténet. kinek mutassa. hogy kosárlabda méretű ciszták így meg úgy… – Egyszer volt csak valami izgalom áprilisban. és így folytatja: – Pontosan mikor? – Húsvét előtt pár nappal. Mary a kerevet szélén gubbaszt. biztos. amit mondtál. Jonas Wade behunyja a szemét. feszengve váltottak pár szót. Hogyan írja. és hirtelen zárlatos lett a világítás. de vajon… normális ez a magzat? Jonas összerezzen. Wade másodízben bámul úgy. És nem kaptam levegőt. mintha további szavak után tátongna. Sőt jobban. Wade…? Összeszedi magát. aki így halt meg egy szállodában… – Áramütést mondtál? – Igen. Végül is úgy történt minden. . hogy nem sebészkéz után kiáltó tumor. Aztán annyit bír mondani: – Tessék? – Majdnem elájultam. és csak arra emlékszem halványan. De egyszerűen nem jut eszébe semmi. és ujjai fehéredésig szorongatják egymást. – Megint megpróbálkozom a szüleidnél. megnyugtatóan. hogy igaz lehessen! Az nem lehet. melyik folyóirat… – Dr. de semmi bajom nem lett. Jonas Wade-be is mintha villám csapna. tűnődik. Sötét volt már. Ted McFarland a navaho szőnyeg mintáját nézegeti. Ez a csend annyira felemás. anyja meg akár Isten szenvedő szolgája. a szívdobogás és az áramütés keltette felvillanyozódás rémületbe csap át. Mike-kal úsztunk a medencében. mint aki megkukult. mondjon-e valamit. és fagyos félelem szorongatja. Anyám beszélt valami nőről. Én nem is tudom. eszembe jutott valami arról. csak egyre nyomja a szívét. túl sok minden hangzott el. Wade…? Felocsúdik. hálálkodva léptek be dr. A partenogenezis elméletét ugyan megerősíti a két új adalék. sötétedik. hogy összeállt a kép! Reggel Jonas még visszafogta magát. összekulcsolt kezével úgy fest. hogy a lányuk egyedül benne bízik. A szülei uralkodnak magukon. De ami a legjobban kikívánkozna belőle. Ültek egy kicsit négyesben. formátlan massza. Összekulcsolja a kezét. valódi szűznemzésről van szó. – Már mosolyog. hogy Mike kihúz és döngeti a hátam. Dr. ahogyan kell is egy orvosnak. Senki nem kattintja fel a villanyt. s érzi a lefojtott érzelmi vihart. A nappaliban ülnek. Mary. égtek a villanyok. de új félelmek forrása is egyben. – És… hogyan történt? Úsztatok Mike-kal… – Csak én úsztam. Lucille McFarland a karszékben hátradőlve a mennyezetet bámulja. és áramütést kaptam. Mike a deszkáról akart a vízbe ugrani. hogy remegését leplezze. és felveszi a telefont. ahogy remélte.

– Anya. Otthon vagy? Nahát! Hogyhogy? Itt van a szomszédban. ha érted. előadást tartott a terhes anyák gondozásáról. óvatosabb. – Amy nem tudhat erről – jelentette ki Lucille. aztán dr. Wade kicsit merev és kényszeredett. Ted pattan. Táskás alsó szemhéja sárgába játszott. szörnyen boldog vagyok. – Akkor fölmegyek a szobámba – suttogja a lány. hogy menjen vissza a Szent Annába. Wade. Legfőbb ideje. hogy visszajöttél. éhes vagyok. Lucille. Jövőre az apácákhoz adom. és Lucille elhallgatott. Mary körülnéz a konyhában. és amennyire a homályból látszik. Ma este Melodynál alszik. A vonal végén nagy csönd. de nem túl közlékenyek. Olyan magányos voltam. Saját nappalijuk békéjében a három McFarland higgadtan leszögezett néhány dolgot. Mary fészkelődni kezd. senkinek nincs több mondandója. Akkor se hallhatná tisztábban a legjobb barátnője hangját. mosolyogni próbál. – Akkor itt is szülsz. Végül felfirkantotta egy cetlire. eljövök. Germaine. mint aki mielőbb szabadulni akar valami kínos helyzetből. – Mare. ahogy jön. és talpra áll. – Kösz. Hazajöttem. . de halkan közbeszólt az apja. Germaine itt van. Gyerek. ha ott állna mellette: Marynek mindjárt kerek a világ. Ez a jó abban. mire gondolok. – Ez hogyan lehetséges? – kérdezte Mary. Megbeszéltek egy sor más dolgot is iskolával. és megfogja a bőröndöt.észrevette. – Amy csak maradjon itt. – Ha téged nem lehet eltávolítani. – Germaine? – És a szüleid mit szólnak? – Kicsit más a hangja. Agatha nővérhez… De Ted megrázta a fejét. Csak egyvalami fontos – hogy itthon lehessen. Mary tiltakozni akart. – Menj már. Meg kell tudnia. – Én nem akarom ennek kitenni! Még kicsi. hogy dr. egyéb nyilvános szereplésekkel kapcsolatosan. Ted fölnéz. de lesz még jobb is. Mare. Mary mikor menjen el hozzá újra. ha beavatjuk. A többit – a templomba járást. – Szia. gondolja Mary. Tarzanában? – Akarom a gyerekemet. Beszélgettünk kicsit. érdemben tehát nem szólt hozzá. Mary Lucille-re néz. Holnap meg majd kitalálok valamit. A három felnőtt próbálta rávenni. és szemét behunyva két kézzel kapaszkodik a kagylóba. Ebben a gyötrelmes órában Jonas Wade nem árulta el a titkát. őt kell. mintha betanult szöveget mondana fel. – Nem! – Lucille kék szeméből sütött a rémület. Lucille. templommal. Germaine. – Úgy döntöttem. – Még nem világos egészen. Mary nem igazán gondolt bele ezekbe az ügyekbe. – Nem hagyom tönkretenni Amyt. mint az előbb. Talán jót is tesz neki. és borravalóhajhász szállodai boy módján kapja ki a kezéből. – Egykettőre betölti a tizenhármat. közel. – Germaine? Én vagyok az. és nem megyek vissza. Mi van vacsorára? A konyhai telefont használja. A kihűlt spagetti a tálalón. hogy hazajött. Ma délután értem haza. Nincs elmosogatva. Mindent kitárgyaltak. Elég nyögvenyelős volt ez a vacsora. a bevásárlást anyjával a szupermarketben – veszi.

Az orcája örvendetesen pihés. Hiszen igaz. – Párszor. mert nincs a háznál nő. egy barátnője legalább lesz a nyáron. Nem fogod elhinni. nem beszéltem Mike-kal. keze a hasa finom domborulatán. Vén Kalaptű tanítja. Kerüli a tükörbéli hasonmás tekintetét. mit prédikált nekik hetedikben Nikodémusz testvér Onán vétkéről. Emlékezz vissza. Szeptembertől fel akarom venni a politikatudományt. Csak Marcie jár nyári kurzusra. és előfeltétel az alkotmányóra. mint a sebészek. Germaine úgy tesz. hogy soha. Miután a vastag törülközővel is megdolgozta magát. és arra gondol: Mike elfelejtett.– Mike-ot láttad? Szünet. rosszul. hogy rendezzék a dolgukat. de az álla sima. Előbb beszokik. A törülközőt gondosan kisimítva teszi vissza a tartóra – mindhárom Holland fiú megszokta. Kémiára meg angol irodalomra szakosodik. mert ez az igazság. – Hát a többiek? – Fogalmam sincs. Hála Isten. aki rámolhatna utánuk –. Úgy megsikálkodik. igaz-e… – És mit mondtál neki? – Mare. Mike keserűen kérdi belül: Jézusom. Germaine? Mondott valamit rólam? – Vén Kalaptűnek derogál bárkivel szóba állni. közöltem. Csak alkotmányórára menet futok össze vele. Kezének jólesik a hideg víz. mikor leteszi. – Beszélt veled. Mikor jössz? Mary kicsit jobban érzi magát. sőt van. Két éve itt döntött el valamit.. A hideg konyhafalnak dőlve körülnéz. hogy nagyon későn serked a szakáll. – Germaine… – Nem. Itt nem ütközik még a borosta. Mare. a suliban. Hátravan még majdnem öt hónap. Már látja. És rajtatok kívül senkim sincs. csukott szemmel lép a mosdóhoz. mint remélte. – Mikor jössz át? Olyan dögunalmas volt nélküled. leteszi a kagylót. mit tehettem. Tárcsázni kezdi Mike-ot. hogy rendet kell tartani. és mégiscsak szemügyre veszi a képét. – Igaz. de aztán meggondolja. Aki magához nyúl. Nézi a telefont. hova süllyedtem. de vélhetőleg mindenki oldalát fúrja a dolog. rátenyerel. „Árulkodó jel. tudni akarta. A többiek nyilván Malibun süttetik magukat. De korántsem olyan pompásan. Rudy lerándult Mississippibe a nagy Medgar Evers-tüntetésre. senki nem kérdezősködött… – Nyíltan senki. és mikor fehér fény robban szét a fürdőben. Szappanozkodjunk csak be jó alaposan könyékig. Figyelj. aztán áll a fiú elébe. mintha minden maradt volna a régiben. – Germaine. – Alkotmány? – Idén új tantárgy. Ez az első estéje itthon. Mare. derült égből villámcsapás.– Mare? – Tessék. anyám meghívott vacsorára.. természetellenes úton . Mike Holland a villanykapcsoló után tapogatózik. fiúk. nem lesz könnyű. ki hívott pár hete: Sheila Brabent. korai még. vagy nem? Gyereket vársz. hogy igaz. mint a babapopsi. De… – Mary hangja elfúl. ki kell bírni valahogy. aztán csak folyatja rá a vizet a végtelenségig. Ne vihogjatok. ki nem állhat. Eszébe jut.

hogy hazudott. aztán meg kényszeresen cseszeteli kezét-karját. és kivel? Dúl benne a testi vágy. pedig azelőtt az ellenféllel való tusa nagy testi megelégedettséget hozott. Gyötrődik. mint mikor jártak Maryvel – de furcsa –." Hát bizony… motyogja Mike az állát simogatva. De mennyivel igazibb férfi lenne. Kíváncsi. miért más. Kérdezzétek csak meg az orvostól. Két oka van. Bárcsak el tudná felejteni! Miért nem a dagadt Sherry kell neki. hogy mellé telepedve halkan megkérdezze: Mary. Aztán a düh. Az egyik. Malibun hiába hever a sok barna. fiatal test. de most a megcsalatottak vádló tekintetével ostorozza megvetően. a keserűségével. amik különben a szőrzet növekedését serkentenék. Végül. Boldogtalan. rátör az érzelmi zűrzavar. hogy ma éjjel se állta meg. egyre hevesebben. aki ledöntötte a lányt. Dühös. együtt sírna vele. Most gyakrabban kell önkielégítéshez folyamodnia. Hasra fordul. és arra buzdítaná. egyedül Maryhez. mert szeretne megbocsátani. Mintha mosáshoz szortírozná a fehéret meg a színeset. de most. de büszkébb. amit a régimódi férfibecsület diktál. hogy nem jön ismét álom a szemére. és a párnáját öklözi. Gondolni kell a bandára. még bírt valahogy a csalódottságával. hogy Mary visszajött! Míg Mary távol volt abban az intézetben. Idáig kitért a döntés elől. karcsú. Micsoda csapás volt ma azt hallania az apjától. és nem hajlandó elhinni vétlenségét. még mindig szereti a lányt. nem bízott benne annyira. éppen mert tiltott gyümölcs. se később. Hívná. Mike hánykolódik az ágy szélén. amint megszületik. Hazudott neki! Hűvös tárgyilagosság. hogy ha fájdalmas is. a futballedzés sem a régi. hogy a csecsemőt. Ott van az apja. elérhetetlenebb. ő továbbra is Maryhez tartozik. Se akkor. nem hittek el egy szót sem. Mike lekapcsolja a villanyt. hogy magára vállalja. teherbe ejtette Maryt. Meg magára.csapolja le a vegyületeket. miért nem én? Hányszor elkezelte tárcsázni a Szent Annát. a kínos választásra. és visszatántorog a szobájába. És mint már annyiszor. csókolná. De kire? Maryre talán. Miért tette a lány. Mary… Háton fekszik. ha már nőne az a szakáll. Mike kétségbeesetten reménykedik. hazudott nála aratott babérjairól. összekulcsolja a kezét a tarkója alatt. most is megpróbálja elemezni kusza érzelmeit. de ráadásul még a képetekre is van írva. akit porig sújtott ez az egész. vagy beismeri. Gyászolja. sokkal gyakrabban. A szakálltól eltekintve sem áll jól férfias öntudat terén. hogysem kezdeményezné. És jobban kell . De legjobban arra a szarházira. aki vallomást vár tőle. vágyik Mary után. Isten előtt utálatos bűn. örökbe adják. Az ajkbiggyesztő Crispin atya. de mindig letette a kagylót. és folytatják. Timothy hősként imádta idáig. és valahogyan kibékülnek Maryvel. Mert annak ellenére. akit az állapotos nő misztikuma leng körül. ez nyilvánvaló. hogy nem szerette eléggé. tegye a kötelességét. mint valaha. és maga elé idézi. ahol abbahagyták. hogy őszinte lett volna hozzá. aki majd megvesz érte és semmit nem tagadna meg? Vagy a nagy csöcsű Sheila Brabent? Miért éppen Mary? Megint kap szegény párna. kicsit tart Marytől. A másik Mary Ann McFarland. tehát reggel nem áldozhat. hogy újra itt van. Most is kívánja Maryt. hetedikesen. mint minden éjjel. És sóvárgás.

gyáva. és hogy az egész világ gondja az ő tizenhét éves vállára nehezedik.neki. Mike Holland úgy érzi. mint valaha. . Nagy nehezen elnyomja az álom.

barátom. valami ciszta lesz. hogy ennek a valaminek dobog a szíve. Bernie. Jonas. amiből még egy kortyot sem ivott. És pár héten belül esedékesnek véltem a sebészi beavatkozást. Utána visszatér a foteljához. Rembrandt „Tulp doktor anatómiai leckéje" című festményének pompás reprodukciója. a kedvező fogadtatás csak még jobban feltüzeli. különb-különb módon kimutatva ámulatát. mi lesz belőle? – Tudod te. te igazán tudhatod. és összekulcsolja a kezét – a lány egyszer csak azzal áll elém. Két hónapja még dilinek tartottam. Ezeket böngészte az elmúlt fél órában a genetikus: Jonas jegyzeteit. de épp ellenkezőleg. és nagy léptekkel átmegy a szobán. Bernie. úgy izzad. – A huszonötödik hét előtt tilos. – Ez a magzat partenogenezisből keletkezett. Látni a bal kar kipreparált inait. – Bernie. Hát lehet ezt cáfolni? – mutat végig párnás keze a bőrdíványt elözönlő papírokon. Nyolc szakállas ember bámészkodik. hogy az embrió normális. jegyzeteken. feszült tekintettel bombázva barátját. Mitől vagy olyan biztos benne? – Wade hangját harag színezi. csak az ágyékkötő van rajta. Szent Isten. ídáig visszafogta magát. s türelmetlenül várja. – Sőt. Röntgen. – Laboratóriumban az áramütés produkált egészséges egeret meg torzszülöttet is! Mutációt! – Jonas mély lélegzetet vesz. Most meg íme. a Dorothy Hendersonnal készített interjúkat és a tetemes bibliográfiát. hogy talán csak egy sejthalmaz. száznyolcvan fokos fordulat. De csak a szélére ereszkedik. Bernie-t lenyűgözi. Jonas Wade-nek elvben le kellene csillapodnia.11. – Na és? Mi olyan ijesztő ezen? Jonasnek síkos a keze. mit kell ilyenkor csinálni. a „Mr. árthat a magzatnak. – De hisz ver a szíve… . és elmondom. – Miért? Jonas becsukja az ajtót. hogy ilyen nincs. meg vagyok ijedve. de Bernie áldásával mint a gejzír tör föl belőle az ambíció. mire gyanakszom. fejezet A csupasz hulla háton fekszik. – Nem. Megtértem. – Jó neked. hogy ez mivel jár. kalapot emelek. Egyébként meggyőződésem. Én tényleg azt hittem. Gondoltam. A dolgozószoba túlfelén Jonas Wade vodka-martinis poharát szorongatva ül egy magas hátú fotelban. a képtől. – Akkor pedig várni kell. megkeresem Mary kezelőorvosát a Szent Annában. Tíz perc süket csönd után megereszt egy sürgető „nos"-t. hogy a barátja nyilatkozzék. És akkor – leteszi a poharat. izmait. és vállrándítás kíséretében kijelenti: – Meggyőztél. – Én idáig abban a hitben voltam. Novak" nyitótémája kívül reked. Úgy taksáltam. – Akkor nem őrültem meg. Bernie Schwartz nagy nehezen elszakad. Jonas lazít egy kicsit. Bernie mosolyog. – Ismétlem. mutációt. Feltápászkodik.

de én erről nem tudok közelebbit. Ő nem bírja kivárni azt a kilenctíz hetet. Lehet. hogy én nem csinálok semmit. A mongol idiotizmust meg néhány más nyavalyát meg rendellenességet kiszűrhetnék. – Távol álljon tőlem. – Nem várhatok addig. végeznek genetikai próbákat. ez rázós ügy. Hanem magad miatt. – Nagy felelősség – dünnyögi Jonas. Neked pedig megvannak az összeköttetéseid. Ahhoz ez az anyag untig elég. torz-e a kicsi vagy sem? – Igen. a tenyerét öklözi. Jonas. Wade felpattan. – Nem ígérhetem meg. aztán a labor kiértékeli. és közli: – Bernie. Magzati sérülés. amniocentézist akarok csináltatni. hogy röntgennel utánanézhetnénk. Bernie. Nincs az a bíróság. és még nem tartunk ott. Bernie. Maradj csak a röntgennél. Másodszor. hogy a gyerek torz. Jonas? Csak nem abortuszt szorgalmazol? Dr. Bizonyítanom kellene. – Bernie – mondja nyomatékosan Jonas –. – De ha kapnál a magzatvízből. amelyik leendő torzszülött abortálását szentesítené. Azonnal. Az amniocentézist kórházban végzik avatott szakorvosok. amniocentézisre csak akkor kerülhet sor. akik értik a dolgukat. hogy az anya élete forgott veszélyben. szép. – Jonas. Figyelmeztetnem kell őket. el tudnád végezni a genetikai vizsgálatot? – Mármint hogy megnézném-e a kromoszómákat. Jonas. Wade felhúzza a szemöldökét. – Torz magzat esetében is? – A magzat hat hónapos korától jogilag életképes. Különben sem jön szóba. nem? – Kezdjük azon. Csupán lehetőség. messze nem ér meg ennyit. hogy kiderítsem neked. az eredményre nem lehet mérget venni. – Van még idő. – Micsoda? Jonas. – De hát Rh-negatív anyáknál csináljátok. Jonas. Meg a kockázatot is mérlegelni kell. Az amniocentézis még kísérleti eljárásnak számít és nagyon kockázatos. – Kíváncsi vagy a véleményemre. És mindezt miért? A próba bizonytalan. ráadásul veszélyes. ha élet-halál kérdése. Eklampszia. mert a lánynak ez a jó. hogy meg akarod védeni a lányt. kromoszómavizsgálatra semmi szükség ahhoz.– Attól még lehet torzszülött. és a fejét ingatja. a kíváncsiság kevés. Jonas hirtelen lefékez. az abortusszal már elkéstünk. A gyatra bizonyíték. hogy segíts nekem. el akarom végeztetni ezt a próbát. Ami pedig a torzszülöttséget illeti. Bernie halkan kérdezi: – Mi jut eszedbe. Fertőzés. A zömök genetikus kihúzza magát a karszéken. Jonas elfordul a barátjától. hogy bebizonyítsd a szülőknek. hogy a beosztottaim közül páran kísérleteznek a folyadékkal. hallod? Szép. Előbb kell a bizonyosság. amit esetleg szolgáltat. . de a születési rendellenességre nem derülne fény. az amniocentézis megbízhatatlan. – El kell mondanom a szülőknek. Jonas? Nem azért akarod az amniocentézist. Koraszülés. járkálni kezd. És mire lehet röntgenezni. Jonas. és fölveszi a martinis poharat. Bernie hangja a háta mögül szól: – Mániád lett ez az ügy. az isten áldjon meg! Ott lebeg a szörnyű szó a levegőben: a két férfi tekintete összetalálkozik a félhomályban. hogy a lányuk igazat mond.

Jonas a bejárati ajtóhoz kíséri barátját. és beviszem a köztudatba. te már határoztál. Jonas homloka olyan feszült. Aztán azt mondja: – Jonas. az íróasztalra teszi. hogy a leendő szűzen fogant anyákat megkímélje Mary szenvedéseitől. flepni. – Bernie a barátja vállára teszi lapátkezét.meg akarod győzni a szüleit meg a barátait. és az órájára néz. aztán vállat von. – Hogyan érzel? Beszélj. a Mary McFarlandekre nem vár többé gyötrelem és kétségbeesés! Bernie Schwartz pici gombszeme Jonas arcát kémleli. hogyan érzek e tárgyban. szükségem van a tanácsodra. hogy a káposzta lucskos lett. hogy feddhetetlen szegényke. mikor a röntgen később tökéletes felvilágosítást nyújt. aztán kijelenti: – Te komolyan beszélsz. De aztán felkapja a hírt a Life. A bajuszka alatt vastag száját rágcsálja. hogy tudd. De hiszen neki nem kifogás kell. őszinte szándéka. Aki ilyet forgat a fejében. hogy mint orvos mivel tartozol neki. láthatóan ingadozik. hogy jó lelkiismerete lehessen. biztonságos. Még mielőtt idejöttem volna. Pár perc múlva már megint a martiniját sétáltatja a dolgozószobában. hiszen a beteged. Eléggé ismersz. úgy száguld előre az emberi szexualitással foglalkozó tudomány. mert senki nem hisz neki. Az italt. bermudában kiballag a fülledt estébe. Jonas. etikus vészkijáratot? – Mi az ördögre célozgatsz itt? Bernie csak néz rá. – Bazári majmot csinálsz belőle meg a kisbabájából. elvesztem. őrület. Ürügyet keresel. – Bizony. És én leszek az oka. Az a lány a poklok kínját állja ki. mint a Dionne ötös ikreknél. Esther még azt hiszi. etikus vészkijáratot. – Bernie. Bernie. megírom. Vizsgáld felül az indítékaidat. hogyhogy nem látod? Aki ezentúl partenogenezissel fogan. Jonas a sarkában. és nagyon komolyan néz a barátjára. De ahhoz ez az anyag elegendő. Ha nyilvánosságra hozom. jól gondold meg. Utána a National Enquirer. – Na. látványosságot. mély lélegzetet vesz. Szóval megírod a dolgot egy orvosi folyóiratban – jaj de etikus. és mire észbe kapsz. Amniocentézisre utazni ebben a szakaszban. Bernie a dolgozószoba ajtajához tart. hogy előbb-utóbb valaki biztosan megtöri a jeget a partenogenezis dolgában. – Indulnom kell. már a lány meg a csecsemő képével lesz tele minden magazin és hecclap. biztonságos. és a küszöbről nézi. amibe mostanáig nem ivott bele. – Bernie. annak más indítékai is vannak. Jonas. . aztán nyújtott karral tenyerel mellé. Bernie. te holmi orvosi kuriózumként kezeled ezt a lányt. – De hát éppen fordított a helyzet. Bernie Schwartz egy pillanatig dermedten bámul. te elhiszed ezt magadnak? Vagy csak ürügyet keresel. – Jonas. – Fenéket. figyelmeztette Bernie. egyenletesen fújja ki. Bolond volnék kihagyni. jegyzi meg magában. Vizsgáld felül az indítékaidat. Hajtóvadászat lesz. – Bernie megragadja a kilincset: – Ezt akarod? – Ennek elejét lehet venni… Bernie leinti. – Én csak annyit mondok. Miért ne én legyek? Bernie elveszi a kezét. Szem elől téveszted. amint Bernie hawaii ingben. hogy természetes jelenség. bebizonyítom a dolgot. fejét leszegve. vallj színt! Jonas hátrafordul. hálás lesz nekem. Neki szívből jövő. még öngyilkosságot is megkísérelt. Jonas. Olyan rohamosan fejlődik.

Walter Reed. négyet a golfpályán. Tulp halhatatlan lett. érvelt az imént. annak idején évfolyamelső volt. az élete órák egymásutánjából állt. kórházai versengtek érte. hogy a csúcsra vigye. És talán nem jön több. és a szőnyeg mintáját bámulja. édesem. – Miből? – Azt mondja. elköltözik. letudni: egymásba kapcsolódó órák. hetyke. magna cum laude. ösvényt vágva a homályos. mindet „tölteni" kellett. – El akar költözni? – Azt mondja. Nézi a többit: a Berkeley Egyetem orvosi diplomája. sikeres szakvizsga az UCLA-n. hanem Jonas Wade kap utoljára esélyt. Penny nem kíváncsiskodik. El is felejtette. Joseph Lister. aki leírja a spontán szűznemzést az embernél. hogy heti harminc órát a rendelőben tölt. kapós volt az öntudatos. Kényelmes. Éveken keresztül kielégítette. A magas hátú fotelba ereszkedik. William Harvey. és Jonas Wade spatulák és hőmérők özönében valahol levált arról a bizonyos meteorról. egyenesen a saját jövőjéért reszkető Jonas Wade lelke mélyére? Mert itt nem a tudomány diadala a tét. állást vállal.Bernie Schwartz. Majd közösen fizetik. Elgondolkodtam. hétköznapi rutinná szelídült a kápráztató siker meg a hiú álmodozás. az ország legnagyszerűbb egyetemei. aranyóra se igen jut majd neki. De kik teszik ezeket a rohamlépteket? Bernie netán átlátott a szitán. tízet a műtőben. – Mondtam valamit. saját lakást akar. – Tessék? – kapja föl a fejét a férfi. a karfán nyugtatja a kezét. Watson és Crick is. technokrata jövőbe. szandál. Ezért bizony nem emlegetik meg örök időkre. az alkalom. De ki fog emlékezni Jonas Wade-re? Mikor visszavonul. vedd elő Cortneyt. Az íróasztalt. feje a válla közé csuklik. ingruha van rajta. tizenkettőt a tévé előtt. kezében egy doboz Metrecal. A Galenus Szövetség elnöke. Dr. és a Rembrandtjára feledkezik. Aztán jött a házasság Pennyvel. Keservesen szegi fel a fejét: a nemrég kifüggesztett oklevél tűnik a szemébe. eljátssza élete nagy lehetőségét. egyben kétségbe is vonta értelmét. Nagyság. Jonas Wade egyszer sem nézett végig az életén: most megtette. ami foglalkoztatja. Ahogyan Vesalius. két baba egy év korkülönbséggel. és egyik se mutathat fel semmi különöset. Penny áll az ajtóban. – Kérlek. Végre nyomot hagyhat. ha úgy látja jónak. mandulák és visszerek sorozatban. majd mesél arról. hírnév csak keveseknek adatik. dicsőségben gázoló Jonas Wade. Jonas. akár síeléskor az ülőlift. Az asszony belép. Nem hallottad? – Nem… Bocsáss meg. Sarah Longgal kettesben vennének ki lakást. . – Drágám? Fölpillant. Jonas Wade ismét lefele néz. nem vár. jelzálog. Azt mondja. Penombscot-díj az általános orvoslás kiváló műveléséért. hogy csatlakozzon a Hippokratésztől máig húzódó dicső menethez. új praxis Tarzanában. fene a jó dolgodat meg az éles szemedet! A tudomány rohamléptekkel száguld előre. Sok éve megszáradt már a tinta ezeken a trófeákon. sztár. a bőrdíványt ellepik az új témához készített jegyzetek. Jonas otthagyja az aszfalt. meteorként ívelt fel a pályája. Jonas a fejét rázza. ami az idők végezetéig folytatódik. elismerést szerezhet: ő lesz az első. az Egyesült Államok elnökének levele. Mióta tizenkilenc éve diplomát szerzett. milyen az – mostanáig. végigcsinálni.

a lelkiismeretem megkerülése. mivé lennének a szexuális szokások és rítusok. – Jó. felhívás keringőre: lesz olyan tudós. Édes istenem. majd leülök vele. Penny tétovázik egy pillanatig. és kisiet. meginog a természet törvénye. – Próbáltam észhez téríteni. de semmire se mentem. de egy férfival sem jut el az ágyig? Ezek bizony első szóra ugranának. az ő módszere nem zárja ki a hímeket. – Hajthatatlan. a nemi betegség gyógyításáért megrovás. Igaza van dr. ha a nők magukban is biztosíthatnák az utódlást? Mi lenne akkor a férfiakkal? Akkor bizony a férfiak nélküli világnak törnék utat. mindkét nem szaporítható. nem hagyva. Hány nő szaladgál az utcán. Egészen biztosan kihasználnák és háborgatnák őt meg a gyereket. fölösleges. aki készséges kísérleti alanyoknál mesterségesen teremti meg Mary állapotát. ha ezt a dolgot végletekig visszük. vagy olyan. a felvilágosításhoz (megírom). És én mit fogok művelni? Veszélyes eszközt. dacolni mert az isteni büntetéssel. lesz. Jonas visszatér a papírokhoz meg a jegyzetekhez. nem tudni. mikor… Nagy változások állnak küszöbön a tudományban és az orvoslásban. aki elátkoz. aztán sarkon fordul. Hendersonnak: a gyermekbénulás gyógyításáért babér jár.– Csak ha már végzett. felborul társadalmunk alapvető szerkezete. aki kétségbeesetten vágyik saját kisbabára. hogy az ember istent játsszon (elfelejtem)? Nem… egyszer úgyis megtörténik. aki ünnepel. de nincs férje. Etikai vészkijárat. amiért felfedezte a szifilisz gyógyszerét. Hát nem ezt csinálja dr. Milyen jogon tehetném ki ennek? Továbbá: miféle mélyreható folyománya lehetne a partenogenezis elméletének? Ha nyilvánosságra hozom. Jonas. hogyan jött létre Marynél a sejtmagosztódás. a futurológia legvérfagyasztóbb lidércét szabadítom el: a génmanipulációt? . ha Mary sínyli meg a glóriámat. A Wade McFarland-technikával megszülnék saját magukat… Jonas hátán végigfut a hideg. melyikhez ragaszkodjam – a tudományhoz. talán fegyvert adok az emberiség kezébe. amikből majd összeáll a világrengető közlemény. Henderson? Jó. a szülés élményére. Csúnya dolog. hiszen a nemi betegség oka a paráználkodás. – De hát mi nem tetszik neki itthon? – Fogalmam sincs! – tárja szét tehetetlenül sovány karját Penny. akiben a megszállottságig túlteng az anyai érzés. vagy az emberséghez. fantasztikus felfedezések várnak a világra. lemaradni… Lesz. De a partenogenezisnél a férfinak semmi szerepe nincs. Uramistenem. a lelkiismerethez. mutogatott rá ujjal a világ. Paul Ehrlichet kiközösítették. a terhesség. és én nem akarok kimaradni.

– De Melody mamája olyan beteg lett. – Tornázni ment. akik látványosan barátkoznak a négerekkel. de mindannyiszor inába szállt a bátorsága. – De hisz még csak kedd van. – Úgy volt. Sose látta még ilyet csinálni. hogy ő hazajött? Eszébe jut. Még ha a fiú hajlandó lenne is idővel szóba állni vele. Összenéznek. akik görcsösen játsszák.12. egész héten táborozol. Lucille lenézte ezt a zöld bélyeg procedúrát. – Jaj. nem gondolod. Amy… – Mary – érinti meg Lucille a lánya vállát –. és szalad ki. A konyhaasztalon zöld bélyegeket ragasztgat kis füzetekbe. Mitől retteg? Hiszen Mike-ról van szó. aztán elkapja róla a szemét. hányszor kezdte tárcsázni a számát. hol kezdjem. hogy minden a legnagyobb rendben van. úgy viselkedne. – Amy a vállára csapja a táskát. és kézen fogja Maryt. Mary gondolatai Mike felé szállnak. hogy tüntetően a barátnők kezébe nyomta őket: „Én nem vacakolok ilyesmivel. Haja foltos kendővel van bekötve. ahogy a bélyeget válogatja. Mary! Milyen volt Vermontban? Mindent mesélj el! Mikor értél haza? Jaj de örülök neked! A két lány az anyát megkerülve beront a hűvös nappaliba. Az autóberregésre anya is. fel se néz abból. Az előtérbe ér éppen. bezúdul rajta a narancsszín alkonyat meg Amy. – Azt hittem." De titokban azért félrerakosgatta. A kislány a nyakába ugrik. Lucille vállat von. – Mary! Itthon vagy? Hogyhogy? – Eljött hamarabb – szólal meg Lucille hangja. – Amy – kezeli Mary. Melody! Köszi! Holnap hívlak! – Aztán becsukja az ajtót. Mary odapillant az anyja fürge kezére. Tudja-e egyáltalán. Amy. hátizsákkal. hennázza éppen a haját. – Mesélj Vermontról! Milyen volt? – Mát nem is tudom. bár gyümölcsét sose ők aratták le. és a nővérére vigyorog. nedvesíti. volt. vekkerre. anya! – veti le magát a kislány a kanapéra. aztán Mary azt suttogja: „Apa!" Elejti a krumplihámozót. püföli. mint a szülei. Csakhogy az előérzete mást súg. hogy muszáj volt sátrat bontani. hogy jó lenne . és szerét ejtette. mikor nyílik a bejárati ajtó. sosem tudna feloldódni. hogy a készletet beváltsa lámpára. A tizenkét éves a válla fölött hátrakiált: – Szia. miért nem öltözöl át? Mindjárt vacsorázunk. lánya is felkapja a fejét. Krumplit pucol. – Amy – mondja élesen Lucille –. fejezet – Hol marad apa? – kérdezi a mosogatónál Mary. kezét a kötényébe törölgetve. valahogyan csak összejöhetnének. Ez az undok robot a lányokra maradt. Vagy mint azok. és az előtérre ismét homály borul. amit csinál. – Múlt pénteken – feleli Mary.

a fényszórókat kémleli. – Milyen dagi vagy! – kuncog Amy. te menj és pakolj ki. Kildare" megy. tanultátok is az iskolában… hogy a lány attól lány. baba meg van. Árulás. Csak annak lehet gyereke. kigyúlnak a fények. Amy mosogat. és rádöbben. ízé… a férfi meg a nő összejön. Mary mint a tolvaj oson a vastag szőnyegen a fal mellett. Erőlteti az agyát. – Apátok mindjárt hazaér – szól közbe kicsit lihegősen Lucille. és lepihen. Aztán meghallgatjuk az élménybeszámolódat a táborról. Kiszáll az ágyból. Mary meghúzza magát az ajtó mellett. Lucille a konyhában csörömpöl. Mary szól. Várhattatok volna. Amy elvonul a tévé elé. anyjuk kiles. ha egyszer nincs is férjnél? Mary úgy érzi. és kirohan a nappaliból. A tévészoba sötét és üres. Az óra fél tízet mutat. mi is történt. igazán várhattatok volna. Egy pillanatig azt sem tudja. Mary megmozdul. és a szívébe hasít a látvány: még sose látta Tedet ilyen nyomorultnak. a tizenkét éves kissé félrehajtja a fejét. Aztán a csöndben lassan kitisztul a tudata.megvárni apátokat… Mary érzi. hogy Mary gyereket vár. menten kimegy alóla a lába. Mary hallgatózik. Felkattintja az éjjeliszekrény-lámpát. Mivel a válasz késik. várjuk meg apádat. mitől híztál meg – kiált vissza az előtérből. résnyire nyitja és kidugja az orrát. Mary az anyjára néz: az a furcsa űzött vad kifejezés van az arcán. – Tudom. – Hát persze. A tizenkét éves felkapja a zsákját. hogy van… tudod. de továbbra sem figyelnek fel rá. – Hogyhogy? Mary megkapaszkodik az ajtófélfában. Amy a medencében hancúrozik. a bánat ül ki rájuk. nehogy észrevegyék. Mary törölget. és beles. aztán visszatér Maryre. Még a légkondicionáló moraját sem hallani. hol van. A húga éppen azt mondja: – De hát hogy létezik. gondolja dühösen. Foszlányokban jön vissza. előfordul. – Amy. éspedig a nappali felől. – Ne mondd. A közlekedőbe gyenge fény szűrődik. – Amykém – hallatszik Lucille hangja –. Fölbámul a tusfekete plafonra: vajon hány óra lehet? A házban némaság. Lucille odébb lép. mert beesteledik. Szóval ehhez van köze. az ajtóhoz settenkedik. a saját szobájában. szó nélkül vacsoráznak hármasban. Az apja arcát keresi. Amyvel szemközt. hogy házasság nincs. hogy az izmos barna ujjak a húsába vájnak. A nappaliban a görgős üvegajtók tárva-nyitva állnak és bebocsátják a medence klóros leheletét. felöltözve fekszik az ágytakarón. vegyél tiszta ruhát. a szobatársnő halk lélegzésére fülel. – Jó. – Mary. Fojtott hangok. – De hát miért? – Amy mélybarna tekintete előbb az anyjára villan. akinek van havivérzése. és kapcsol. mert a „dr. – Mary Ann. A tusolás se fog megártani. Ted és Lucille a kereveten ülnek. hogy otthon van. micsodája. – Vermontban sok volt a juharszirup! Mary felriad. kérlek. hogy fáradt. te úgy megváltoztál. Keserű ízt érez a szájában. aztán a vonásai lágyabbak lesznek. szerelmeskednek . – Amy – kezdi nehézkesen Lucille –.

vágni lehetne. megnyugtató hely. ártatlan szemébe nézve halkan azt mondja: – Nem tudok rá magyarázatot. amint a templom mögött sietősen indul a paplak felé. Szednie kell a lábát. Zihál. és narancsligetben állt. Aztán megmozdul a tabló. aztán észreveszi Crispin atyát. élükön Serra atyával. apa és anya miért rejteget? A Szent Sebestyén-templom régebbi. de mindenki így van vele. mit: tehetek érted? . de én soha nem voltam fiúval. Amy – halkul suttogássá Mary hangja. A vidékies San Sebastiano-templom is az ő fennhatóságuk alá tartozott. ami a parkoló sarkában jelzi. Tarzana katolikus szentélye hófehéren csúcsosodik. régen San Sebastiano volt a neve. Gyér gyülekezet széled szét a templomból az izzasztó reggelbe. aztán odamegy a húga mellé.és gyerekük lesz. amit akartok. – Gondoljatok. – Minden ok nélkül? Ez magas nekem. Mary megáll előttük. Amy. bőr adja a hangulatát. Amy és Mary csak nézik egymást. mint amilyennek látszik. Mary. Hunyorog a vakító napfényben. Crispin atya magánrezidenciáján a szürke kőkandalló ívei. Lionel Crispin hájas ember létére meglepően fürge. atyám? – Hogyne. Amy szólal meg elsőnek: – Ha nem csináltál semmi rosszat. Mary izgatottan figyel. hiszen a spanyol ferencesek 1780-ban bukkantak fel a völgyben. mint a templom vakító fehérsége. A pap leül a zsúfolt íróasztal mögé. Amy arca elborul. Ted még jobban összehúzza magát a kanapén. és közli: – Nem. segélykérő pillantást vet az apjára. hol keresztelkedtek meg az első indiók 1783-ban. színes üvegei. és szélesen mosolyog a lányra. a házaspár néz össze. és a semmibe réved. én nem feküdtem le senkivel. Milyen más. – Akkor hogyhogy terhes lettél? – ráncolja kislányhomlokát Amy. Gyere csak. – Atyám! A pap megáll és hátrafordul. – Hát tessék. feszül a pocakján a reverenda. a réz emléktáblán kívül. a homlokzatán stilizált feszület. Lucille és Ted felkapják a fejüket. – Beszélhetnénk. mint akit kígyó csípett meg. enyhül a légkör. Egykor. – És Mary ilyet csinált? Mielőtt a szülők válaszolhatnának. belép Mary. Lucille a kezét vizsgálgatja. Mary. akihez járok. Mary. Amy. faburkolat. Letérdepel. Mary követi a paplakba. mint a trópusi párát. A szobában nehéz a levegő. Irodája félhomályos. – Nem tudok mit mondani. de ma már nyoma sincs a spanyol eredetnek. őztekintetű madonnák meg régi ikonok hirdetik. Növekedni kezdett bennem egy baba minden ok nélkül. mint egy izmos A betű. Mary tétovázik egy pillanatig. aztán kisimul az arca. az orvos is. Csakhogy erre már eleven lélek nem emlékezhet. odafordul. hogy missziót alapítsanak. – Úgy éned. színes üvegablakok díszítik. lefekszenek egymással. és Amy őszinte. mint mikor matekban elakad a példával. kis vályogházikó. hogy szívéhez a román kori meg a gótikus stílus áll közel. – Igen. A két lány abbahagyja a fixírozást.

Hiszen te a Szent Annában voltál. Mary. atyám. – Crispin atya pofazacskói mintegy megkötnek. – Köszönöm. hogy mindenki engem fog bámulni. Pál pápa. Mikor utoljára látta ezt a lányt. miért hagytad ott a Szent Annát? A lány a földet bűvöli. hogy ez bűn? A lány felkapja a fejét. elutasította az egyházat. és képtelen vagyok megoldani. A pap felhúzza bozontos szemöldökét. – Hogyne. A lány szeme megakad egy pápai ornátust viselő idegen arcképén. – Ugye tudod. és összefonja a kezét a . De szerintem arról van szó. éppen róluk van szó. – A szüleidhez fordultál már vele? – Nézze. atyám. – Hát először is. Többször is hosszan beszélgettünk. az irodában. – Hát persze hogy segítek. – Grundemann atya ezek szerint segítségedre volt a Szent Annában. majd vissza az arcára. az ajkát szívja. Nem mondták. nincs jól. A pap bólint. A pap megkönnyebbül kicsit. hanem én. – Erre nem is gondoltam. Beszélni fogok édesanyáddal az Oltár és Rózsafüzér Egylet ma esti összejövetelén. Nekem el kell járnom a templomba. mert van egy problémám. saját akaratomból. meg összesúgnak a hátam mögött. Kezdenek eszébe jutni a dolgok. – Mert nem tetszett ott. hogy gyónjak. hogy visszaküldenek a Szent Annába. arca kevésbé feszült. Engem nem érdekel. – Az új pápa. Gondolom. Lionel Crispin most atyaian elmosolyodik. – Hogyhogy? – Megszegted a negyedik parancsolatot. Crispin atya képe felragyog. hazahozatnak. mert anyám azt mondta. aztán figyelmes tekintete a lány ölére rebben. Ránc gyűrődik a pap orrán és egyre mélyül. Mary. – VI.A lány próbál elhelyezkedni az egyenes hátú székben. Múlt vasárnap nem jöttünk misére. És attól fogva mindennap áldoztam. ahogy elkomolyodik. Furnérborítás hivatott az Erzsébetkort idevarázsolni. – Ühüm. idegesítően egykedvű. atyám? Lionel Crispin odanéz. – Atyám. Fél. – És ezek után otthon tartanak? – Nem tudom. aztán eljutottam odáig. atyám. Mary ismét a pap arcára tekint: mai klepetusa akvamarin árnyalatokkal gazdagítja a szeme színét. atyám. Én jöttem el a Szent Annából múlt pénteken. Az ajkát biggyeszti. hátradől a székében. atyám. Ezek szerint a szüleid úgy döntöttek. Két hónapja Mary nem volt hajlandó magához venni a szentségeket. az oroszlánmancsfaragványban végződő karfát szorítja. levert volt. azért kerestem fel. – Mondd. éppen itt. Mary körbehordja tekintetét a helyiségben. A pap arca előbb értetlen. Feltétlenül meg fogom gyónni. Nem engedelmeskedtél a szüleidnek. hogy nem akar nyilvánosan mutatkozni velem. – Vagy úgy. de anyámat igen. Csillogó gombszeme komoran néz a bozontos ősz szemöldök alól. – Nem a szüleim döntöttek erről. itthon vagyok.

– Szó sincs róla. atyám. A mélyen ülő kis szem pislog. Ugyanaz a Kennedy-fotó függ a kandalló fölött. – Hát a test bűne. mennyire örülök. – Crispin atya – kezdi. mintha mindjárt becsattantaná a fa karszék. Az atya pislogása szaporább lesz. A pap fölnéz. Mary.pocakja fölött. Sarkvidéki csönd telepszik rájuk. tisztátalanságot követtél el. csak nem azt akarod mondani. Nem vagy te ostoba. de nem néz oda. mikor megszólal. hogy az oltárhoz járultál és magadhoz vetted a szent ostyát. te is tudod. hogy szűz vagy? – Nem hiszem. Én minden bűnömet bevallottam Grundemann atya előtt. Ennyit csak tudsz? – De én nem követtem el semmit. szinte lélegzetet sem vesz. – Én olyat nem követtem el. mintha Crispin atya megütötte volna. – A másik problémám még fennáll. Magadhoz vetted a szentségeket. – Hát ez csodálatos. és kezét összetéve biggyedt ajakkal rövid. holott tudtad. – Éspedig? Mary a Kennedy-fotón csügg. hogy a szíve hevesen kalapál. én továbbra sem tudom. amit hallott. én is meg az egész világ. Crispin atya szinte összezúzza félelmetes pillantásával. és lapátkezébe fogja homlokát. Lionel Crispin fél könyökét az asztalra támasztja. és tudhatod. Lionel Crispin nehézkesen szétkulcsolja a kezét. Bűnbánatot gyakoroltam. ezért történt. hát megátalkodottan hiszed. A pap behunyja a szemét. atyám. ha egyszer nem követtél el tisztátalanságot? Mit gyóntál meg neki? – Az öngyilkossági kísérletemet. miért lettem terhes. Ez az igazság. és azt mondja: – Csak nem azt akarod mondani. – Mary Ann McFarland. – Igen. Milyen lenne. és mikor fel is fogja. Grundemann atya feloldozott. mint egy fénykép: megdermed. – Mary. mint amit ő kitett az ágya fejéhez. hanem tudom. – Mary. mint a többiek. nem is hiszed. Szűz vagyok. Mary. ha ő ülne itt? Biztos nem bánna vele olyan kőszívűen. Együtt érezne vele. atyám. – Miért? – Mert meg akartam ölni magam. és begyakoroltan türelmes hangján azt kérdezi: – Mary. áthajol az asztalon és súgva ismétli meg a kérdést: – Hát még mindig nem tudod. – De… De hiszen gyóntál a Szent Annában. Mary nem láthatja. fohászt mond magában. leesik az álla. milyen képet vág. Megint inkább a szobát nézi. A lány viszonozni próbálja a mosolyt. nem ítélné el. – Atyám. – Még mindig nem tudod? Mary a fejét rázza. – De miféle bűn alól. hogy az asszonyoknak csak egyféleképpen születhet gyerekük. hogy szeplőtelenül fogantál? A lány összerezzen. nekem is . Crispin atya. Aztán fölnéz. Crispin atya is olyan lesz. mintha jeget eregetne a száján. Crispin atya meghökken. halálos bűn nyomja a lelked? A lány érzi. hogyan kerültél ilyen állapotba? – Nem. atyám. Mary? A lány úgy érzi. atyám. Kínos némaságban ülnek egy darabig. de nem sokáig állja a pap tekintetét. – Tessék.

Mi több. Úrnak ragyogása. Ez így nem jó. És mivel nem gyóntad meg. de itt az idő. Még jobban összpontosít. hogy a fohásza meghallgattatik. gyere át velem a templomba most rögtön. Jézus. a Fiú és a Szentlélek most és mindörökké. Nem tudom. Szeme függetleníti magát és a Szűzről is tovarebben. de így is érzi közelségét. Ez nem igaz. Szentlélek Isten. hadonászik és fenyeget féktelen haragjában. a padsorokat. mi kényszerít hallgatásra. Elsikkad a szavak értelme. imádkoznunk kell Istenhez. – Crispin atya – suttogja –. bánom. könyörüli rajtam! Nehezen nyel. hogy a lelkiismeretedet pásztorolja. hogy hiába. a szentáldozástól sem riadtál vissza a halálos bűn állapotában! – Atyám… – Mary Ann McFarland. hogy fáj: ha sanyargatja magát. sikoltja belül. bár én sejtem. hogy világosítson meg. Hiszekegy. A lány szeme csukva. A feszületre meredve ismét belefog: Én Istenem. hogy Isten oltalmáért folyamodj.megvan a magamhoz való eszem. mert méltán ostorozol… Összezavarodik. Nyisd meg a szíved Istennek. A templom üres. irgalmazz! Fiúisten. Mary térde izzadni kezd a műbőr térdeplőn. – Mary. Mary olyan szorosan kulcsolja össze a kezét. Engedd. vagy szégyelled magad azért. ki lehet. Isten után sikoltani belül. irgalmazz!. Gyere. Bocsásd be. talán nagyobb az esély. Öröklét… Öröklét… Mary az ajkába harap. világ megváltója. Olvasót képzel a keze közé. A lány visszaretten. végtelenségig ismétlődnek a hangzók. Dicsértessék az Atya. az oltárt elborítják a virágok. én nem követtem el szentségtörést. hogy ellenedre cselekedtem. Ha ennyire rettegsz. Uram. könyörülj rajiam! Jézus. tornyosul. Élő Istennek Fia. hogy megtisztulhass! A halálos bűnt szentségtöréssel tetézted! A lány magába roskad. ámen. – Nem a gyóntatószékbe. ez a bűn még nyomja a lelked. világ Ura. és Isten válaszol. könyörülj rajtam! Mary tekintete a Szűzre téved baloldalt. – Hát minek nevezed. Egymásba olvadnak az Üdvözlégy Máriák. Lefeküdtél egy fiúval. Elmosódik a képzeletbeli rózsafüzér. hanem imádkozni. három Üdvözlégy. Sehogy se jó így. felpillant. de tüstént. Kinyitja a szemét. nem követtem el bűnt… – Mary – szökken talpra a pap. nem éri el így az Istent. mássalhangzók. és a megfeszített Jézusra függesztve szemét ismét nekiveselkedik. kegyelmezz! Mennyei atyám. Mary – talán a fiú személyét akarod titkolni. Dagadozik. Egy Isten. és a kezét nyújtja a lánynak. Mary. Próbál koncentrálni. Sajgó szívvel érzi. Szentháromság. Mary beszívja az ajkát. Mellette Crispin atya jámborul hajtja le a fejét. megvetem minden bűnöm. Miatyánk. könyörülj rajtam! Jézus. Az oltárt keresi a szemével. amit elkövettél. Krisztus. kopaszodó fejét imára kulcsolt kezére hajtja. Kérdezd őt. – Crispin atya! Esküszöm. ezért estél teherbe. . ha a bűn állapotában odaállsz áldozni?! – De hát én nem… Lionel Crispin ültében is mintha hatalmasra nőne előtte. a márványpadlót szivárványszínben játszatja az üvegablakokon beáradó fény. minek nézel te engem? Gyónj. Mary. Sorozatban mondja az Üdvözlégyet. A meleg levegőben tömjén-és füstszag. Crispin atya merev pózban térdel. szuszogását. gondolatban az ujja közt pergeti. imádkozunk.

– Áruld el. Crispin atya nem tud semmit. Kíváncsian.Öröklét világossága. És eszébe jut. megkínzott alak minden porcikáját. milyen fájdalmasan imádkozott az imént. kiengedi… Felnyitja a szemét. könyörülj rajtam! Jézus. a szellemi erőfeszítéstől minden összemosódik előtte. mi történik velem? Áruld el. mellkast. a görcsbe rándult hasat. Most már tiszta kép. különkülön tanulmányoz minden vérző sebet. vigasztaló béke száll rá… . Csak Te tudhatod. miért! Áruld el. csak néz maga elé. könyörülj rajtam! Maryt szorongás szállja meg. miért történt ez velem… Istenem. Wade nem tud semmit. gondolataival a mennyekbe ágaskodik. Nem is látja. küzd magával. végül elragadtatottan feledkezik az elgyötört. Szeme bejárja a kitekeredett. segíts… A lelki gyötrelemtől vadul ver a szíve. benntartja. És máris édes. a meztelen comb minden inát. – Istenem! – sikoltja némán. és a szavakkal küszködik belül. és egész testében remeg. mégis eksztatikus. mi van ott. mikor az első stációnál megállapodik a tekintete. Mary el is felejti. hova bámult idáig. szépséges arcra. fohászkodik. Látja. Behunyja a szemét. Mély lélegzet. dicsőség királya. megbabonázva nézi az izmos férfitestből kiálló nyílvesszőket. és próbálja kitágítani a tudatát. Szent Sebestyén. megreszket. könyörülj rajtam! Jézus. igazságos bíra. hogyan! Csak Te segíthetsz rajtam! Dr.

pedig péntek van. hogy fogad. és leül. Négy teljes napja nem láttalak. Mind a tíz öltéstől megszabadítottalak. Anyám elenged a szupermarketbe. Mindjárt dél. miért vagyok állapotos! . Megszólal a házi telefon. A szeme sarkából figyeli. – Nahát! Micsoda kellemes meglepetés. Magán hagyja a fehér köpenyt. Timmy. és a McFarland lány bármelyik percben betoppanhat. hogy ma mindent elmond Marynek. – Bravó. átböngészi Timmy anyagát. – No és miért jöttél? A lány kicsit türtőzteti magát. hogy kicsit összeszedje magát. Mary hangtalanul nevet. és halkan motyogja: – Köszönöm. ír. A szokásos hétvégi tervezgetést is hanyagolja. lesegíti az asztalról.13. Feszült várakozásban ül az íróasztalnál. Jonas Wade buzgón firkál Timmy lapjára. Wade. Elteszi a kartotékot. fejezet Jonas Wade-nek nehezére esik figyelnie. csillog a kék szeme. – Férfiasan viselted. a könyvtárba meg ilyen helyekre. Mondtam neki. Wade. A gyerek büszkén nézi a vörös heget a térdén. kezét az ölébe ejtve. nem is látja az előtte fekvő kórlapot. Köszönöm. – Vezetsz? – Fél éve megvan a jogosítványom. Innentől a nővér veszi gondjaiba. arca izgatott várakozástól ragyog. – Hogy jöttél? Édesanyád hozott el? – Nem. ideadta a kocsit. hát vihettem az autót. mielőtt a lányt beavatná. kész is vagyunk – simogatja meg a kisfiú fejét. ahogy a lány becsukja az ajtót. Elhatározta. becsúsztatja a tollat a köpenye felső zsebébe. mikor Mary halkan belép. már tudom. és rendszerint levedli ebben a szent pillanatban. hátha van még mit pöszmötölni rajta. Ő Shirley Thomasszal ment vásárolni. Jonas Wade visszavonulhat az irodájába. amíg csak lehet. Bűbájosan mosolyog Maryre. aztán türelmesen vár. De nem húzhatja az időt a végtelenségig. hogy feltétlenül ide kell jönnöm ma. Az orvos ír. – Jó napot. dr. Aztán kiszakad belőle: – Dr.

Az orvos bámul rá egy pillanatig. de nem jelentett semmit. abbahagytam az imádkozást. dr. mintha megtörtént volna.Meglepett hallgatás. amilyenben még soha nem volt részem. – Éppen akkor. Tudja. És tudtam. vagy nem? Mikor egy hívő katolikus nem tud imádkozni? Szörnyen megijedtem. de ebben az álomban volt valami rendkívüli. Álmomban meglátogatott Szent Sebestyén. röpköd a keze. Wade. ez igazán érdekesen hangzik. sőt azt is. Isten meghallgatta a fohászodat. Jonas Wade a köpenye kézelőjét babrálja. tudja. rettentő bizarr. és üzent neked azzal. mikor Istenhez könyörögtem segítségért. hogy nem megy az imádkozás. És erre emlékeztem vissza a templomban. érezhető. Higgye el. Wade. de nemcsak azt. Hallhatnék bővebbet? A lány röviden elmondja. hogy Szent Sebestyén szeretkezett velem. A szék peremére húzódik. mint a kocsonya. hogy két napja beszélt Crispin atyával. hogy fölriadtam rá. dr. miért. és egyszerűen csak szóltam Istenhez. hogy történt valami a testemmel. aztán: – Tessék? – Most már tudom. alig bírja követni az izgatott szóáradatot. Soha ilyet nem álmodtam még. Crispin atyának is feltűnik. – Testi érzet? – Én még ilyen gyönyörűségeset soha nem éreztem. Isten így mutatja ki. mikor kiöntöttem Neki a szívem. Az orvos feszengve fészkelődik. – És a templomban eszedbe jutott ez az álom. – Reszkettem. Wade! – meséli a lány izgatottan. és féltem. előre megválogatta a szavait. dr. és az egész olyan valószerű volt. hogy együtt imádkozzanak. akkor megtörtént a dolog. akkor. – És akkor kétségbeestem. ha szexi is meg ilyesmi. dr. üres volt! Mintha valami ismeretlen nyelvet daráltam volna. hogy csak úgy beszéljek Hozzá. De rettenetesen! Ez súlyos valami. Hirtelen visszaemlékeztem. hogy gondosan. És akkor. – Mi történt. fogalmam sincs. olyan – a lány zavartan vonogatja a vállát – szexi volt. Wade – csillog Mary szeme –. én még ilyet sose csináltam. Az orvos fejében hátul megszólal egy kis vészcsengő. mintha Isten akarta volna így. és éreztem. Azt gondoltam. Olyan. dr. – Azt álmodtam. Mary? – Eszembe jutott az álom. Wade. – Szóval azt gondolod. hogy ez mi volt? – Meglátogatott Szent Sebestyén. aztán megkérdezi: – Mary. hogy elfordult tőlem. és olyan heves volt. – De én képtelen voltam imádkozni. de akkor…! A szöveget tudtam. – Álom? – Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradóra valami nagyon különös álmom volt. Jonas ostobán pislog: – Meglátogatott?! Szent Sebestyén? . aztán átmentek a templomba. te nem tudod. hogy eszedbe juttatta az álmot? – Igen. Mary. hogyan lett. vacak álomból. mert… hmmm – halkul el a hangja –. – Mary beszéde lassul. miért van. – Hát. Jonas csak kapkodja a fejét. körbetapogattam ott lent. Valami testi érzet is járt vele. Jonas Wade igen gondterhelten ráncolja a homlokát. – Azelőtt soha nem fordult elő velem ilyen. És míg beszéltem Istennel. nem csinálnék akkora ügyet egy közönséges.

és se velem. búzavirágkék szeme eleven és fényes. mint Gábrielt küldte a másik Máriához. Wade. és arra gondol. hogy ez a szent meglátogatott álmodban. merev arccal ül a helyén. addig készülődött. hogy áldozok. Hamarabb kellett volna beszélni a lánnyal. – Dr. Szakasztott úgy. azt akarod mondani. akkor nincs ez az agyrém. Tudom. belülről sugárzik. csak elmaradt szegénykének. magába roskad. szentségtörést követtem el azzal. hétköznapi testi reakció. Ha milliók hihetik. – Mary. aki most a méhemben növekszik. egyszerre akarna . Én tiszta vagyok. Messziről szól a lány hangja: – A doktor úr mondta. – Mary – a hangja nagyon komoly –. A nőknek igenis lehet orgazmusuk. Wade – a lány hangja éles. – Nagyon tévedsz. mikor imádkoztam hozzá. – Mary. hogy nincs igaza. De én biztosan tudom. Én nem követtem el bűnt. Jonast kileli a hideg. hogy egy másikkal is? – Mary. míg most itt áll megfürödve. hallgass meg. Isten ráébresztett. És ha Gábriel arkangyal meglátogathatott egy másik Máriát. Isten elküldte hozzám Szent Sebestyént ezzel a gyermekkel. abban sincs semmi rendkívüli. amit a lánytól hallott. Mary lélekszakadva keresett magyarázatot. Kutatásokat végeztem. Orgazmusod volt. ezt te képzeled így. nagy kár. elébe vágni az egyháznak. Szent Sebestyén miért nem tehette ugyanezt velem? Jonas Wade kővé dermedve. Mary. – Mary. kérlek. A lányt elönti a pír: – Nőknek olyan nem lehet! Az orvosnak megrándul a szemöldöke. tekintete megkeményedik. és ha álmodják. hogy egy leánnyal megtörtént ez. – Mary arca tündököl. miért ne hihetnék. holott szó nincs erről. az asztalon összekulcsolt kezét tördeli. Én viszont rájöttem. Wade.– Az időpont stimmel. ő a vállát vonogatta. mit álmodtam. te nem kevesebbet állítasz. Vele megeshetett. a pillantása fagyos –. nem? Április második hetében álmodtam ezt. Ez a váratlan fordulat mindent felborít. amit álmodban éreztél. A doktor úr se tudott választ adni nekem. de valószínűbb a második hét vége. másnak is beszéltél erről? Crispin atyának? – Még a szüleimnek se. Wade. dr. Jézus anyjához hasonlítod magad. mint hogy csoda történt. Rám olvasta. hát Istent kérdeztem. se a kisbabámmal nincs tudományos probléma. velem nem? – A tizenhét éves lány hangja dermesztően higgadt. mert bíztam a megértésében. Ez egy rendkívül ritka dolog. Jonas Wade lebénul tehetetlen zavarában. – Ez az igazság. de előfordulhat. és megtermékenyített? – Ez történt. Crispin atya rám olvasta. és Ő válaszolt. – Mary. Ide vezetett az első utam. míg meg nem született a gyerek. – Jonas riadtan figyeli a lányt. és azt suttogja maga elé: – Szent Isten. Wade. Az orvos hirtelen előredől. Lassan összeáll az agyában. hogy nem előbb terítette ki a kártyáit. dr. hogy valamikor április első két hetében fogantam. miért vagy állapotos. üres tekintettel. Isten biztosan nem ilyen gusztustalanságra emlékeztetett. Csikar a hasa. – Neki se hitt senki. Isten megvilágosított. te egy kutyaközönséges testi reflexet vélsz misztikus élménynek. Mary elhagyja a mosolygást. dr. hogy halálos bűnben élek. mint a kés. – Dr.

A Szent Sebestyén-templom telefonja is fel van tüntetve. „MARLON BRANDO NIGGER-BUZI". Azt mondták. de nem jött. – És még valami – folytatja Amy –. Hívtam anyát. aztán az asztalán felstószolt kartotékok közül kiemeli a MCFARLAND feliratút. Úgyhogy jöhettem busszal. – Hol van anya? Újabb vállrándítás. Rá se néz a nővérére. – A lány hűvös pillantás vet rá. utálom. egyáltalán nem érdekelte őket! Aztán hazajöttél te. – Ugyan. és enyhe csodálkozással néz a húgára. Vártam. A személyi adatokat keresi. – Frankie Avalon. mikor állítólag Vermontban voltál. és öt sarkot kellett felfele caplatnom ebben a hőségben. de azt hiszem. de senki se nézi. én foglalkoztam ezzel a dologgal. Amy… Amy sértődötten biggyeszti az alsó ajkát. – Apának kellett volna hazahozni a moziból. mert apa meg anya olyan furcsán viselkedtek. és Jonas Wade-et a székhez szegezi a tehetetlenség. Mary fülel. hogy faképnél hagyja. durcásan bámulja a falat. és meghökkentő felfedezéseket tettem. hirdeti kezében a tábla.mindent elmondani neki. odasiet. – Még nem értek vissza Shirley Thomasszal? – Gondolom. amelyik egy tüntetőt mutat. és harcias szikrákat szór a szeme. mi bánt? – Semmi. – És mikor elmondtam a nagy hírt. Ül egy darabig. A hálók felé indul. hiába. hogy minden olyan más lett nálunk. Akkor odatelefonáltam az irodájába. mert a te dr. Mary kilöki annál a híradókockánál. nem tudják kapcsolni. és végképp elromlott minden! – Amy! . Mary lefékez. fölösleges ezentúl az idejét rabolnom. hogy valami nincs rendben. Wade-ed van a vonalban. jól vagy? – Ühüm. Mary bemegy és leül a fehér íróasztal fehér székére. és hallottam. Amy ajtaja tárva-nyitva. kinéz a napos belső udvarra. – Amy. míg cihelődik. mi a baj? A kislány vállat von. Amy. hogy belépek Agatha nővér rendjébe. – Amy. térdét az állához húzva. A konyha hűvös és sötét. – Mary. Átmegy az ebédlőbe. – Sebestyén majd vigyáz rám. aztán elkiáltja magát: – Anya! Van itthon valaki? Neszt hall a tévészobából. – Amy. Már megy is. és oda minden. dr. és egy tincset pödörget gyűrűformán az ujjára. Most már boldog vagy? Mary hátradől a széken. – Az aktatáskáért nyúl. A házban csönd van és nyugalom. Mary Amy legörbült száját nézi: – Milyen volt a mozi? – Tűrhető. vártam. – Köszönöm. sehol senki. A készülék be van kapcsolva. A tizenkét éves végre odanéz. – Szia! Hol a család? Amy az ágyán ülve támasztja a falat. Wade. hogy anya éjszaka sír… – Jaj. Már akkor is tudtam. mert retteg. – Kik játszottak benne? Amy beletúr a hajába. – Anya! – dugja be a fejét az ajtón Mary. Annette Funicello. és mosolyogva beköszön.

ha rendelkezésünkre bocsátaná a lakókocsiját. múlt hónapban Los Angeles keleti részén három pap is megrovást kapott. sokkal félelmetesebben. hálásak lennénk. hogy gyereket szülsz Mike-nak! – Amy! A kislány sarkon fordul. A műgótikus irodájában ül. hogy mindent elmondjak anyának meg apának. Igen. vártam – zokogja –. – Egyszerre elfelejtették. finoman teszi a helyére. amit feltételezel. mit tettél. – Egész szívemből. Mrs. vagy sem. Erről beszél az összes gyerek. A püspök dühöng. Mary döbbenten ül egy pillanatig. – Mindenki tudja. – Te vagy itt a nagy szám. hogy mikor jön el a tökéletes alkalom. a viszonthallásra. Majd értesítem. – Igen. könnyesen mered. Én nem tettem meg azt. idén szeptemberben is megrendezzük a Páli Szent Vince autós búcsút. kifizetnek azzal. Mrs. és elkapja a karját. Más aggasztja őt. A hírek tele vannak táblákat hurcoló. húszéves hagyományunk. Soha nem érintett Szent Péter és Szent Pál viszályánál kényesebb témát. – Mert én tudom. mintha tehetne róla. Mrs. és szemrehányóan. Nem Mike gyerekét hordom. hogy szabad-e színes bőrűeknek fehér forrásból inni. hogy mint egy királykisasszonyt. a nővérére. ezt az episztolát szétküldték mindenhová. hogy a szószéken mellőzendő a politika. mint a kolostorba vonulás! Anya és apa csak veled törődik. ő nem keveredik bele mindenféle gyanús ügyletbe.A kislány felpattan az ágyról. – Végtelenül sajnálom – nyöszörgi. valami csodálatos történt velem. mindenki a tenyerén hordjon. Wyatt. ő abszolút pártatlan. Wyatt. de azért úgy vicsorog a készülékre. Mary odanéz: egyedül találja magát a sötét folyosón. légy szíves. És mi lesz még. és kivált azoknak a fiatal papoknak van címezve. és kimasírozik a szobából. nem csapja le a kagylót. ikonjaitól meg a faburkolat utánzattól körülvéve. Te meg csak azzal. Valami gyönyörű. amit a többiek mondanak. hogy én is a világon vagyok! Levegőnek néznek! – Ez nem igaz! – Dehogyisnem! – Amy csípőre teszi a kezét. Wyatt. Lionel Crispin atya erőt vesz magán. Amy kitépi magát. sokkal égetőbben. Akkor már csak ő lesz fontos! Mary összegubózva hátat fordít Amynek. mert a gyerekszülés fontosabb. és együtt fogsz ujjongani velem. ha megszületik a baba. és nem ám valami jócselekedetért! Mary hátrál egy lépést. mint ez a kötélhúzás. . aztán utánarohan. És szerintem ezért igazán nem érdemled meg. Köszönöm. Nem igaz. Politika! Crispin atya tesz a politikára. Politika! Ettől nem fáj Crispin atya feje. előtte kérvények halmaza meg a püspök körlevele. – Vártam. – Ne szaladj el. hogy majd később megbeszéljük! – Amy. Amy. Csapódik a bejárati ajtó. hogy olyan ingerült ma délután. amiért segítették a diákcsoportok szegregációellenes megmozdulásait. – Amy arcán könny csorog. De higgy nekem. akik az Evangélium helyett a faji egyenlőséget prédikálják. és hamarosan megérted. és mikor végre ott ülünk. tüntető papokkal. minden jóra fordul. az egész családdal. annyira sajnálom… – Sajnálod! Hogy oda ne rohanjak! Neked jut minden figyelem.

Becsukja az ajtót. Jonas felveszi a földről az aktatáskát. gótikus madonna. miután kopogott. és miután egész este. és napvilágra hozta a kínos igazságot. Mintha a pap ebben a középkori fellegvárban dacolna a modern világ ostromával. dr. gyertya. mit szól a pap. és mikor rádöbben. – Kinyitja a táskát. sőt egész éjjel rágta magát. Wade. mire megy az egész gyülekezettel? Autós búcsút legalább tud szervezni. hogy adja alá a lovat. megverten távozott. hogy tudniillik Lionel Crispin atya roppant fölösleges és hasznavehetetlen egyházi személy. Dühében. A McFarland lány az oka. ez az eset lerántotta a félelmei köré oly nagy műgonddal szőtt leplet. – Arra gondoltam. Crispin atya. kényelmesen elhelyezkedik a kemény karszékben. és előhúzza a takarosan összegemkapcsozott iratköteget. Mary McFarland miatt keresett fel. az aktatáskát leteszi a földre a két cipője közé. és várja. kisütötte. – Jonas felméri beszélgetőpartnerét: véredényekkel finoman hálózott pofazacskók. Te jó ég. hosszan. atyám. nem ülne le? Jonas. újra feldühödik: még annál is rosszabb pap. atyám. foglalkoztatja ez az erkölcsi dilemma. komolyan tárgyalt Nathannel és igyekezett rábírni Mike-ot a paráznaság beismerésére. mogorva arc: nem lesz könnyű dolga vele. Wade.Elég régóta érik. aztán palástolni igyekszik meglepetését. de egy szót se értek az egészből. hogy ez a McFarland dolog csupán tünete az általános erkölcsi züllésnek. Wade. mióta a minap hiába élesztgette Maryben a katolikus lelkiismeretet. Szinte biztos. de megáll. – Súlyos problémával kell megbirkóznunk. hogy vétlen. de nem akar meghallgatni. felkereste Hollandékat. mennyi faragott szent. Crispin atya irodája szöges ellentéte a csupa üveg. hogy együtt kellene beszélnünk vele. hogy mit meg nem engedett magának Maryvel. – Nem értem. hogy ez az ember ludas Mary konokságában. sőt az sem kizárt. Jonas Wade belép. – Az elmúlt hónapokban széles körű kutatásokat folytattam. – Én megtaláltam a terhessége okát. – Gondolom. miről van szó. feszület. Az íróasztal szélére helyezi. hát létezik. de csak mostanában töpreng el rajta igazán. doktor úr. hogy ha a tisztelendő atya… – Elnézést. hogy a segítségét kérjem. hogy rátelefonált dr. a pap viszolyogva húzódik el. amennyire lehet. és magyarázatot találtam Mary állapotára. ennyi jót elmondhat magáról. hogy valaki igazán hisz ebben a sok firlefáncban? – Jó estét. hogy Marynek ne kelljen halálos bűnt halálos bűnre halmoznia. Hiába törte magát. mint gondolta! – Ez már több a soknál. amiért a lány nem volt hajlandó gyónni. Crispin csalódottan. és azért jöttem. szoktatja a szemét. merev. dr. Mike égre-földre esküdözött. Crispin atyának kell néhány perc. Röviden beszámol Mary látogatásáról meg a téveszméjéről. Annak tartja magát. hófehér templomnak. és mindjárt idelátogat. Mint a lány. holott a terhesség előtt még gátlástalanul dicsekedett ország-világnak. összehúzott fekete szurokszem. hogy megeméssze a hallottakat. Mindenképpen beszélnem kell azzal a lánnyal. Rossz hangulatát fokozza. hogy egy árva bűnt megbánjanak. Abban bízom. Ha két tizenéves gyereknél képtelen elérni. – Miről beszél? .

Ha lenne szíves elol… – Mitől indult el az osztódás? – Úgy gondolom. ha igaz. Wade – kérdezi fáradtan –.. – Dr. atyám. Mary Ann McFarland nemileg érintkezett egy fiúval. Jonas kissé meghökken. – Szóval azt állítja – néz rá az orvosra Crispin atya komor ábrázattal –. hogy Mary testében hogyan indulhatott magától fejlődésnek egy petesejt.. Ezen kell . – Dr. a hit bajnokának félelmes tekintetével sújtva az orvost –. – Dr. Ez itt az összefoglalása annak. vagyis a szűznemzésről. hogy figyelmeztessem. ön rendkívül megnehezíti ezzel a dolgomat. atyám. hogy Szent Sebestyén meglátogatta Maryt álmában. hogy elnézzem Marynek ezt a vallási tébolyát? Hogy támasszam alá állítását. Az ön dolga ettől sokkal egyszerűbb lesz. Wade. Hiszen ez csak olaj a tűzre! – Itt nem Mary agyréméről van szó. Tudományos magyarázat arra. hogyan fogant a baba. mivel kell esetleg szembenéznünk. hogy teológiai vitákat folytassunk. Jonas hunyorog. annak semmi köze a szentekhez vagy a második eljövetelhez. hanem hogy figyelmeztessem. én nem azért jöttem ide. – Ez csak a látszat. – Crispin atya. ezért esett teherbe. – mondja. hogy kicsit megrázzák. – A pap a kertre néző ablakhoz lép. akár nem. és egy szűz teherbe eshet pusztán attól. amit kiderítettem. sőt torzan születik. – Igen. Wade-nek hátat fordítva. – Most mondta.. de mérsékeli magát. Egyelőre semmi sem biztos. miszerint szent. milyen súlyos ez az ügy. – Mi?! – Crispin atya szeme vulkán és lángoszlop. amit itt leírok. atyám. hogy a szülés idején Mary élete veszélyben forog majd. amit beszél. – Aha. akkor mit mondhatunk a Szűzanyáról? – Crispin atya sípolva lélegzik. hanem tudományos elméletről. . Továbbá számítani kell arra. Wade – hajol előre Crispin atya. Természetesen nem hiszem. reverendája úgy megfeszül. még nem lehet röntgenezni. és mivel tudom. hogy a lányt meg kell szabadítani ettől a mániától. de azt igen. Wade – emelkedik fel a székéből Crispin atya. Oda akarok kilyukadni. – Ellenkezőleg. hogy a magzata szűzen fogant. hát minek néz engem? Most Jonasben ágaskodik a düh. dr. hogy a Mi Urunk édesanyja ugyanezt szenvedte el. amit… – Nem fogom elolvasni. áramütéstől. mintha fölébe akarna kerekedni az ellenfélnek. hogy a lány szűz. hogy Mary Ann McFarland terhessége szabálytalan. hogy a gyermek rendellenességgel. és ebből súlyos gondok adódhatnak. a székének támaszkodva. igen nagy a valószínűsége annak. Wade.fintor. hogy majd lepattannak róla a gombok –. Azért jöttem. Mary egészsége és orvosi ellátása rám tartozik. – Dr. – Szóval fenntartja. és Jézus Krisztus csupán biológiai vakszerencse? Jonas egy szót sem bír kinyögni.– A partenogenezisről. második Szűz Mária? Ezt nem gondolhatja komolyan! – Crispin atya. de az se perdöntő. – Úgy van. tisztában vagyok a helyzet kockázatával. – Ha elolvassa. – Éspedig? – Crispin atya. Akár hisz nekem. – Ön azt kívánná tőlem. – Szóval Mary McFarland hasában a gyerek amolyan élettani.

hogy a gyermek torz? – Egyáltalán nem vagyok biztos benne. Kérem. de csak grimasz sikeredik. Ateisták voltak a szüleim. Wade. Doktor úr. Dr. Crispin atya éles tekintetű. Tudom. főt hajtok az ön szakmai kompetenciája előtt. – Értse meg. Hogy ő nagy hatással . a Maryért való aggodalom hozott ide. Mi hiszünk abban. Mary McFarland kivételesen gondos orvosi megfigyelésre szorul. pici szemével feszülten figyeli az orvost. a tudományos bizonyításban. Alapjaiban ássa alá a katolikus hitet. hogy a körme félholdakat vájt a tenyerébe. Mennyire biztos ön abban. – Ezt mondja minden terhes asszonynak a gyülekezetben? Hogy hagyja az orvosokat. hogy hivatásomból következően nem adhatok helyt az ön partenogenezis-elméletének. Wade. én nem tehetek mást. Távol áll tőlem. – Tökéletesen egyetértek. állandó ellenőrzésre. – Bocsássa meg. én vallástalanul nevelkedtem. hittanra soha nem oktattak. és fel szeretném készíteni erre. – Crispin atya. Én ebben hiszek – kopogtatja meg a dolgozatot –. hogy veszélyben forog! – Én nem vitatom ezt. összekulcsolja a kezét háta mögött. doktor úr – mondja a pap –. hogy úgy ordítottam. Wade… – Ennek a lánynak orvos kell! – ugrik fel Jonas. Elképesztő! Ez a doktor tőle. Aggódom Maryért. – De hát a lánynak orvosi felügyelet kell! Hiszen ez a feneség! Crispin atya ennyit lát a szemétől. tántorítsa el egyik hívét attól. ebben nem támogathatom. Szent Sebestyén önökre tartozik. Hallani sem akarok az abszurd indoklásról. hogy az ön vallását támadjam. a dolgozatra villannak. tekintete is kemény. dr. éspedig a gyermek esetleges károsodását illetően. – Crispin atya széttárja a karját. Annyit teszek.önnek elgondolkodnia. Crispin atya mosolyogni próbál. De ön a lány orvosa. Olyan erősen szorította az öklét. Jonas lazít. de nem tanácsolom el Szent Sebestyéntől. hintázik a sarkán. az vagyok magam is. Abban a hitben van. Csücsörít. – Egyetlenegy dologban adok helyt az ön szavának. Wade a kéziratáért nyúl. forduljon a szentekhez? – Ejnye. amivel ön előhozakodott. dr. Isten szolgájától azt kéri. térítse jobb belátásra! Lionel Crispin kihúzza magát. Egy szót sem szól. tegyen róla. Atyám. hogy az ön gondozását a lánynak továbbra is igénybe kell vennie. mint a kő. Crispin atya. atyám. és ez lelkipásztori kötelességem. Ez csak lehetőség. – Lehet. hogy érdemes szentjeink oltalmát és útmutatását követni. – Dr. – Lehetséges – folytatja Jonas hogy életről-halálról kell döntenie. az ön álláspontja ellentmond az egyházénak. hogy megpróbálom kiverni a fejéből ezt az őrültséget. segítsen. A kifürkészhetetlen apró szemek mögött láthatóan bősz mérlegelés folyik. Jonas megmarkolja a karfát. és ha figyelmeztet a terhességgel járó veszélyekre. atyám. De a téveszméje miatt képtelen vagyok hatni rá. hogy ne maradjon el a rendelőből. és rám nincs szükség. Crispin atya hangja is. hogy egy szent pártfogásáért folyamodjék! – Dr. Csak annyit kérek. aztán ismét az orvos arcán állapodnak meg. hogy ezentúl Szent Sebestyén vigyáz rá meg a gyerekére. kompromisszum is van a világon. hogy Szent Sebestyén ejtette teherbe. hogy ön milyen nagy hatással van rá. Wade.

atyám. – Számíthat rá. magabiztos. – Jonas elteszi a dolgozatát. hálás lennék. Wade. doktor úr! – Dr. . és kezet nyújt. hogy a gyerek valamiképpen rendellenes.van a lányra? Hej. – Bízzunk Istenben. ha tájékoztatna. ha tudná. A kézszorítás erőteljes. És ha kiderülne. haladéktalanul beszélek a lánnyal. becsukja a táskát. nincs más – jelenti ki a pap.

de most itt lesz újra a szeme előtt. kezet ráz Nattel. bár tudja. így-úgy felvértezte magát a fájdalom ellen. ami a házukra telepedett. hogy McFarlandék és Jonas Wade szóba hozza a házasságot. hogy mi van Maryvel. és reszketve néz az összejövetel elébe. Akárhogy is. hogy itt lesz Crispin atya. milyen gyenge. hanem Timothy is. mióta Ted meghozta a hírt. Wade tulajdonát képező piros Cadillac közé. hogyan közeledjen. Szombatonként a főzőtanfolyamon Lucille finom változást tapasztal a többi nő viselkedésében. amit Mary okozott neki. Először is ki akarta csikarni tőle a vallomást. Fogalma sincs. A fiú szótlanul ül mellette. apjával ellentétben. átengedték a kocsifelhajtót a vendégeknek. A barátnői ilyenolyan forrásból már mind megtudták. másrészt rágta a fülét. és fogalma sincs. most mindenki kiteríti a kártyáit. hanem saját magától. Lucille nem ismer rá. hogy teljes a társaság. – Na menjünk be. Anya és lánya elidegenedett. Mike. Többször is tapogatózott a lányánál. hogy Mary terhes. talán még Maryhez is utat találhat újra. hogy óvja meg Mary becsületét. de hát Nathan sejti. hogy végre megnyílhassanak egymásnak. aki előtt nem állhat meg a korábban hódolattal övezett nagy testvér: tizennégy éves létére láthatóan kiábrándult. Mike hajthatatlan maradt. hogy megtörtént a bűnös aktus. hogy tanácsot adjon. nincs kibúvó. McFarlandék két kocsija az utcán parkol. talán most sikerül elűzni a felhőt. Nathan Holland azt reméli. mióta… Nem is a lánytól fél. mi ez az egész – dr. döntés születik. és láthatóan boldog. fiam – mondja szelíden Nathan. Lucille maga sem tudja miért.14. de Mary megváltozott. Lucille mosolyogva fogadja őket az ajtóban. Mike olvas az apja gondolataiban. menjenek el mind a ketten. mindenki megszenvedte. de Lucille érzi. és mivel Mike a legvalószínűbb apajelölt. Nathan három hónap alatt se igen tudott megbarátkozni a gondolattal. előszeretettel köszörüli rajta nyelvét az összes kamasz. először látja viszont Maryt. még az is lehet. hogy ez csak a felszín. nemcsak Mike. csöppet sem örül Crispin atyának. Matthew viszont mintha fel se venné az egészet. Wade csak annyit közölt. jó. és az órájára néz: elkéstek volna? Nem. fejezet Nathan Holland bekormányozza kocsiját Crispin atya zöld Falconja meg a vélhetőleg dr. ha . mi megy végbe Mike-ban. A baráti kör tudja. és Nathant ez zaklatja fel csak igazán. a szokott mederben zajlik az élet. a többiek érkeztek korán. Mike is érdekelt. érzelmeiknek hangot adni. kezdhetik. most van dél. végre nekiveselkedhetnek a probléma megoldásának. mit követett el Mike. mit mondjon. a pap nem szállt le róla. hallani fogja a hangját és garantáltan el fogja veszteni a fejét. Látszólag nem sok vizet zavar Mary állapota. összeomlik. Mary őt hibáztatja az öngyilkossági kísérletért. hiszen nagyon-nagyon le kellene már ülniük beszélgetni. és nagyon ideges emiatt. de úgy érzi. kiderül róla. aki a nyári iskolán a szokottnál jóval gyengébben szerepelt és kedvetlen volt. és adjon nevet a gyereknek. Míg a lány távol volt és nem találkoztak. megint ő lesz az áldozat. hogy leszerepel. Nathan leállítja a motort.

kivételezett. Tedd át a keserűséged terhét az anyaszentegyház vállára. Wade-et leveheted a lábukról. és visszautasítom ezt a gyermeteg lárifárit. kezet fog Nathannel. több meghívást kap. Mary. előadás. hogy a szülők beleegyezzenek az amniocentézisbe. Ezt nem tűröm. Katolikus vagy. amit egy húsz éve szolgáló plébános felmutathat. – Isten orvosokat adott nekünk. az istenért. hogy az akaratát tegyék ezen a földön. Lucille-t kézről kézre adják. mozi. a lelked halhatatlanságáért. megy a burkolt. – Mary Ann McFarland. De a megfélemlítés hatástalan maradt. Mikor utoljára vizsgálta – még mielőtt a lány a fejéhez vágta. ami akárkinek nem adatik. Bár én is így tettem volna. Agyondicsérik a palacsintáit. – Bűneidet ezzel az őrülettel tetézed. a magzat előírásosan fejlődik. fátyolosak a szemek. Bevezeti Nathant és Mike Hollandet a nappaliba. Akkor úgy ítélte. mit. Jonas Wade betapintást is végzett. itt a legkellemesebb. és tilos könnyelműen bánni vele. süt felé az együttérzés. hogy nem. ez már több a soknál. – Már értem. jeges teát kínál. Mary. gátlásos részvétnyilvánítás. atyám. és a saját fülével hallhatta a képtelen téveszmét. Mary. hogy továbbra is felkeresd dr. – Tudom. képtelenség lenne mindenre igent mondani. de sajnálják. A pap megint dühös. Ha ő. legyünk kedvesek vele". akit ott ért az üres templomban: Szent Sebestyén képe előtt imádkozott éppen. gyónj meg. minden szombaton az ablak alatt jut hely a tankonyhán. Bekérette az irodájába. Megdöbbentő statisztikát olvasott. hogy úgyse hinnének neki. az álmokat nem szoktuk érezni. – Majd Isten gondoskodik róla – ütötte le a labdát bőszítő nyugalommal. Mary ártatlanságát tisztázni. hogy ő miért nem szólt senkinek Gábrielről! – Ki az az ő? – A Szent Szűz. Lucille-nek hogy. kocsikázás. latba vetette mindazt a tekintélyt. De a falnak beszélt. hogy a lányból kiűzze az őrületet. Szóba került dr. hogy fel is út. holott a kisujját nem mozdítja ezért – ebéd.. A fejetlen vagy . mit remél Jonas Wade ettől a mai naptól? Jonas maga sem tudja. erre fáj mindenki foga. reménykedhetsz a mennyben és Isten szeretetében. Aztán Mike-ra is vet egy komor.nyíltan nem is hangoztatják. hát eltitkolta az angyali üdvözletet.. legyél tekintettel a kicsire! Crispin atya a balsikerű találkozó végén már szinte esedezett: – Mary. gyermekem. mintha kampány folyna: „. Mary Ann McFarland. de én a lelkedért felelek. Hát gyónd meg azonnal ezt az istenkáromlást. – Ez vizitáció volt – tiltakozott a lány. végül kitört belőle a harag. Atyám. Isten rendelése. Mary. le is út –. két dologért jött. A barátnői agyonnyomják a jóindulatukkal. Egy darabig még türelmesen hallgatta. Tüntetően kedvesek hozzá a barátnők. Tudta. a lelkipásztora. Wade-et. – Mary. és a legkiválóbb háziasszonyok tülekednek a tanácsaiért. hogy Istennek szent anyjához hasonlítod magad. A szüleidet és dr. ott a fundus. Csakhogy ez nem elég.Lucille rossz passzban van. káromlást szólsz – leckéztette. Csak álmodtál. nyugodj bele. a gyóntatója képtelen az értelem szikráját csiholni belőle. és elérni. Crispin atya feláll. tűnődő pillantást. együttérzésükkel. mint valaha. ha tocsognak is az olajtól. Tiéd a gyónás és a bűnbánat kegyelme. ahol lennie kell. Éreztem magamban Szent Sebestyén magvát. aztán ingerült lett. éreztem. Épp tegnap este lapozta fel az Eastman-féle Williams: Szülészeti Kézikönyvben a „Fejlődési rendellenességek" című fejezetet. mióta előző nap délután beszélt Maryvel. Wade: – Nem törődsz a születendő gyermeked egészségével. – Csak nagyon valószerű álom volt. abszurdum.

hogy Szent Joakim arcon csókolta (a szeplőtelen fogantatás). mint ablaküveg mögött a kék ragyogás. és isteni csemetét nemzett nekik. Wade-et. de tudja. ha dr. akiket isten látogatott meg. ezek a kromoszómák. A történelemben nemegyszer előfordult ilyesmi. Mikor mindenki helyet foglal körülötte – Ted és Lucille közrefogja a díványon. huszonhárom párból egyik erre. nem is hallotta. megnőtt a melle. friss anyagot nemigen tartalmaz: főleg a középkor és a reneszánsz Máriakultuszáról szól. Léda. és rászán egy percet arra. hogy jó néhány ilyen szörnyszülött partenogenezisből keletkezhetett. Elszorul a szíve. ám legyen. Szeretné kézen fogni Maryt. mikor meghallja odakinn Nathan Hollandet. – Mike olyan. amint bemutatkoznak egymásnak. Kört rajzol a lapra. Crispin atyának a karszék jut. mikor jelentkezett). Jonas Wade eltökélte. Legalul van a Mennyek királynője. Mennyire megváltozott! A kiskacsás-kisnyuszis terhesruha inkább kihangsúlyozza. Mindegy. Mikor tüszőrepedéskor a pete elhagyja a petefészket. megkezdi az úgynevezett érési szakaszt: osztódik. lágyabb az arca. hogy szemét behunyva mélyet lélegezzen. egyenes haja ragyog. Mary leteszi a fésűt. Mary-nek a kanapé –. – Ez itt az emberi pete. Mary Ann McFarland a könyvből csak két dolgot tudott meg: hogy magát a Szüzet is úgy foganta az anyja. Ezekben is több példáját találta a szűzen szülésnek. a Szűz életrajza csalódást okoz. Nagy Sándor anyja is szűz volt. képes lesz uralkodni magán. hogy József először el akarja rejteni Máriát az emberek szeme elől. abba meg kis vonalkákat. hogy ismét találkoznak. Hollandéknek két ebédlői szék. Majd Mike-kal is így lesz. A fiókos szekrényén a tükör mellett halomban állnak a kiolvasott könyvtári könyvek. mint József. kinyitja a táskáját. Én vagyok Vesta. aztán dr. És ez jóleső tudat számára. Wade gyógyírt hoz zaklatott lelkükre. én vagyok minden nő. fájdalom és vér nélkül hozta világra Jézust. Mike azonnal beleszeret újra. Ha a szülei ettől boldogok (úgy megkönnyebbültek. Püthagorasz. Ha az Újtestamentumot nézzük. szeme olyan. és mint az oroszlán fog harcolni érte. de mintha Mike is ott lenne. Máté evangéliuma említi is. én vagyok Éva. Tudta. ha Maryben ilyen rémség növekszik. és belekezd kiselőadásába az emberi fogamzásról. és hogy Mária könnyen. összesen negyvenhat. Több mint ezeroldalas a könyv. de tényeket. . Nem érti. hogy amniocentézis pedig kell. Állítólag Platón. ő csak örül. széthúzódnak a kromoszómák. miért szervezte ezt az összejövetelt dr. Mike-nak összeszorul a torka. Csak ült a dolgozószobában. mintsem elrejti új keletű termékenységét. Jonas Wade nem vesztegeti az időt. Wade. kerekebb. amit elsőnek olvasott ki: terjedelmes. Szent Anna.félfejű torzszülöttek háromnegyede nőnemű. – Szép jó napot mindenkinek – köszön a lány. tiszta papírlapokat vesz elő. bele még egy kört. Io mind halandó nők voltak. Szemelé. A többi könyv is hasonló témájú. Ő nem éli túl. Anyjának és apjának láthatóan kínos Szent Sebestyén csodatétele. én vagyok minden szűz. de izzad a tenyere. hogy így lesz: amint Mary belép a nappaliba. mikor arra gondol. én vagyok minden anya. Mary a szobájában fésülködik. aztán Józsefnek is megjelenik Gábriel. csak nem a keresztény kultúrkörrel foglalkozik. agyonbonyolított tanulmány Szűz Máriáról. Én vagyok ízisz. hanem az ókori mitológiával. mint akit fejbe vágtak. hogy Penny vacsorához hívja: arra a borzalmas következtetésre jutott. Isten gondoskodik róla. Mary nincs egyedül. Hangzavar. és mindent elmagyaráz. és a jegyesség felbontását fontolgatja.

hogy Jézus netán biológiai baleset volt. aki bólint. aztán embrióvá. a folyóiratcikkeket (minden címben ott díszeleg. amit mondani fogok. Elindul a szelvényesedés. – Dr.másik arra. – Miről beszél? – Mrs. Pedig én oda akarok kilyukadni. Bernie-vel és dr. a sperma behatol a petébe. – Tessék? – kérdez közbe Lucille. a tényeket és statisztikákat emészti. végül az osztódó sejt ábráját az osztódó. de Jonas Wade értekező hangja súlyával mintha kitágítaná az időt. és felül megikszeli – kilökődik. Teljesen hihető. s beszámol kutatása lépcsőfokairól. ahogy fölnéz rá: „Csak azért hőbörög itt. mi a valószínűsége. Mindössze harminc percig tart az előadás. hogy „szűz"). keze fehér sörényébe szánt. végül Crispin atyát. a pete osztódni kezd. – Jonas ezek után szemügyre veszi Tedet. Wade – kérdezi halkan Ted –. Nathan Holland hátradől. Ted beszél: – Atyám. s ki-ki a maga módján kiteszi a döbbenetes pontot az eszmefuttatás végén. szaporodik. Ha ilyenkor közösülés történik. Talányos szürke tekintetét a kávézóasztalra kiszórt papírokon jártatja: nézi a spermát meg a petét ábrázoló rajzot. hogy talán Mary McFarland kisbabája ilyen. Jonasnek nincs érkezése válaszolni. – Azért jöttem ide – mondja Jonas –. sok-sok sejtté. és mindenki tisztán látna. Az érett petében tehát csak huszonhárom kromoszóma marad. Csak azt hallja ki ebből. hát létezhet ilyesmi? – Mr. Azt szeretném. Nathan és Mike Hollandet. az aktatáskából előkerülő fénymásolatokat böngészi. Mire Jonas befejezi. és be tudja fogadni azt a huszonhármat. és azt gondolja: Hihetetlen! Crispin atya szószéki orgánuma ezt orgonálja: – Ennél a szélsőséges ostobaságnál csak az megdöbbentőbb számomra. McFarland. aki az ajkát biggyeszti nemtetszése jeléül. Tudja. ugyanezeket a papírokat nézi. ha mind ugyanabból indulnánk ki. szerintem ez igen meggyőző… – Most döbbentem meg csak igazán – pattan fel horkanva a pap. és a petének ez a fele – homokórát rajzol. amint Jonas Wade megfontoltan fejteget tovább. McFarland. – E nélkül nem érthető. atyám. és összeolvad a huszonhárom kromoszómával a pete közepén." – Dr. miért ragaszkodik annyira ehhez a képtelen elméletéhez? – Nem képtelen. Hendersonnal folytatott eszmecseréiről és a meghökkentő következtetésről. és a karszéket kerülgetve próbál életet lehelni megmacskásodott tagjaiba. hím sejtmagnak nevezett orsóalakzattá válik. ön is be fogja látni hamarosan. mind más és más maszk. mert a hitét érzi veszélyben. vagy az úszómedence hullámjátékának tükröződése a mennyezeten. Mindenki az előadó ajkán csügg. hétből öten már nem ugyanazok. hogyan lett terhes Mary. mint voltak kezdetben. gondolja. hogy azt várja. Wade. hogy mindenkit felvilágosítsak. gondoljon csak a kanadai Dionne ötös ikrekre. Jonasben ingerültség és bánat kavarog. Lucille McFarland szakadatlanul takarítja homlokáról a renitens tincseket. higgyük is el. amelyet leszűrt az anyaggyűjtés során. majd újra egyesülő kromoszómákról. amit a sperma tartalmaz. a partenogenezisről beszélek. megbocsásson – szól közbe Crispin atya –. a hetek gyűrűjébe nem férkőzhet a belső udvar fehér kövéről szikrázó déli verőfény. Egy . hogy ötös ikrek születnek? Egy az ötvenmillióhoz. Heten hallgatják némán. Körbenéz az arcokon: – Miért meséli ezt nekünk? – kérdezi Lucille.

Lucille is odadugja a fejét: X a pete. miért gondolja. dr. – A sperma határozza meg a gyermek nemét. szóval úgy gondolja. Crispin atya veszi a lapot. jégkék szeme csupa ámulat. amik. Lucille! . McFarland. dr. senki se számított rá. amitől a baba fiú lesz. annak tekintik őket. Mary fajtája. Lucille nehezen lélegzik. ő is ilyen lesz húsz év múlva. – Ez perdöntőén bizonyítja a szüzességet? – Nem. De itt nincs sperma. És a világ rábólint. A lány kristályszemét vizslatja: vajon mi zajlik mögötte? Mary azt gondolja: tévedés. Ha hisz a Dionne ötösben. Az Y kromoszóma hordozója. Megvizsgálta ugyebár. – Lehetséges az. hogy egy petéből öt baba lesz. – Máris megmutatom. fut át Jonas agyán. mint az. látszik a tulajdon lányánál). Wade. – Dr. Jonas Wade hátradől a díványon. – De… – Lucille tekintete zavart (egy pillanatra fiatalabbnak. térjünk rá Mary szüzességére. halkan megkérdezi: – Rendben. Wade vázlata fölé hajolva. a Dionne ötös valóban tudományos csoda – sokkal inkább. valóságos kis genetikai egyenlet. Önkéntelenül is segélykérő pillantást vet a papra. Lucille föltekint. Wade – Ted hangja gondterhelt – mondja el újra. Wade. hogy Mary szűzhártyáját soha semmilyen behatás nem érte? Jonas tűnődve néz a megkövült arcú lányra. a partenogenezises születés sokkal gyakoribb eset. de utána visszanyeri eredeti formáját? – Megtörténhet. – Nem. elismerik és elfogadják az ötös ikreket. tízcentes érme nagyságú nyílással. de most roppant bizonytalan. de valószínűsíti. tehát csak a női X kromoszóma van jelen. – A szűzhártyát? Jonas Wade a pap lebernyeges ábrázatába néz: – Marynél erős. Crispin atya a karszék hátán megtámaszkodva. megesküdne rá. – Kérem. gyerekesebbnek. hogy egyszeri behatolás kitágítja a szűzhártyát. – Természetesen. – Akkor van egyáltalán lelke? Ezen a területen Jonas Wade nem járatos. ez arra elég. – Dr. miért ne hihetne Mary szüzességében? Ted megbabonázva bólint. Wade.ötvenmilliomodnyi volt az esély. Nyúlni kezdenek az árnyékok. a tudományos magyarázatot hittel és meggyőződéssel hirdette. hogy eltávozhasson a menstruációs váladék. és mégis megtörtént. hogy a gyermek lány lesz. Crispin atya diadalmasan húzza ki magát. dr. De senki nem vitatja. sértetlen szűzhártyát találtam. megint higgyed a szája. és gyorsan rávágja: – Hát persze hogy van lelke. hogy a medencevilágítás zárlata okozta? – Igen. Mr. Namármost. Y a sperma. – Ez a bizonyos behatolás átszakítja? – Nem feltétlenül. ami a lányukkal történt –. így a gyermek feltétlenül lány. – Hihetetlen – suttogja Ted egy perc múlva.

Óvatosnak kell lennie. a baba egészségéről van szó… Lucille jéghideg tekintettel mered az orvosra. Jonas nem remélhet tőle támogatást. hogy mintát veszünk a magzatot körülvevő magzatvízből. – A lányommal ne kísérletezzenek. – Dr. Ezért kérem a hozzájárulásukat. de… Lucille a fejét rázza. és azt feleli: – Nem. – Mennyire megbízható ez a vizsgálat? – Még kísérleti módszernek számít. Mrs. óvatosságból. a baba nem károsodott-e az anya antitestjeitől. hogy a lányukon egy különleges vizsgálatot elvégezzek. miért is lenne. hogy bármit mond. – Miféle gond? – Azt nem tudhatjuk. évente száz meg száz nőnél végzik el az amniocentézist kórházakban megbízható szakemberek… – Biztonságos? – Pardon? – Van kockázata? – Hát nézze. Eleget kínlódott már így is. Nem volt sperma. hogy új vonásokat hozzon. McFarland. McFarland. hogy megállapítsák. ha jól értem. változtat valamit Mary gondozásán? Jonas elgondolkozik. mérlegeli Lucille jégkék szemének riadt pillantását. Mrs. hogy a babával úgy sincs mit tenni. – Csakhogy – lép az aknamezőre az orvos – mégis van valami halvány valószínűsége. aztán újra összekapcsolódtak. Meg lehet nézni a baba kromoszómáit – csínján. és minden élet Istentől való. Wade. abból áll. tehát a gyerek pontosan olyan lesz. Pár hét múlva megröntgenezhetem. a feleségem azt akarja mondani. Rh-negatív anyáknál már bevett dolog.– De hisz nem szabályosan fogant! – Akkor is élet. hogy gond lehet… úgy elővigyázatosságból…. – Gond? – kérdezi Lucille. nehogy megrémítsd őket –. doktor úr. – A gyerekkel valószínűleg nem lesz semmi baj. – Mrs. – A lánya érdeke. . – Milyen lesz a gyerek… külsőre? – Nos – fészkelődik kényelmetlenül Jonas: hová akar kilyukadni ez a tejfelesszájú? – Mary kromoszómái szétváltak. Mike lassan elfordítja a fejet. – Mi ez a vizsgálat? – Amniocentézisnek nevezik. mint Mary. McFarland. pislog. és ködös szürke szemével furcsán néz Maryre. – Crispin atya hirtelen észbe kap. Wade – szólal meg Ted –. – És ha a baba nincs rendben. hogyan is fest a magzat. – De még ha igaz is. – Dr. kockázat mindig is… – Akkor hagyjuk. De ez rendkívüli eset. betekinthetünk. Wide… Minden szem Mike-ra szegeződik: nem várták tőle. dr. – Jonas Wade Maryre pillant. és ellenőrizni. A fiú arca komor. hogy a fejlődése szabályos-e. aki mint a szobor ül a helyén. – Nem mintha elhinném ezt a zagyvaságot – siet közölni. minek ez a veszélyes vizsgálat? Ha baj van a babával. a gyerek mindenképpen Isten báránya… A pap elakad. és mikroszkóp alatt elemezzük. akkor mi van? Az orvos csak néz. A mindenható Isten útjai kifürkészhetetlenek. rendkívüli körülmények is adódhatnak.

– Biztosak benne? Ne hamarkodják el. – Mary még csak tizenhét éves. hogy még meggondolják. a plasztikai sebésszel. A fejem teszem rá. Wade – emelkedik fel Ted. és gondosan figyelem az állapotát. még bőven van idő. fújhatja. McFarland. nagy kő esett le a szívéről. – Nem tartjuk meg a gyereket. a nappaliban szinte túlvilágian sejtelmes a fény. dr. – Hát látják – jegyzi meg kis szünet után dr. de csak egyvalamit mondhatna. "Wade felé. ráadásul az orvosnak nagyobb a befolyása rájuk. ha elválasztják a gyereket az anyjától. – Nem tudom elképzelni. saját magát hozza a világra. Lelki sérülést okozhat. Jonas Maryre néz. – Nem. Nathan Holland hálásan rázza Ted kezét. a délutáni katlanba. Mike meg azon kapja magát. Milyen anya lenne? Hiszen az iskolát sem végezte még el. Crispin atyában dúl a legnagyobb vihar. ha a gyerek átesik a genetikai vizsgálaton. hogy Mary meg akarna válni a gyerekétől. aztán Lucille-re. Jonasnek tátva marad a szája. Tedre mosolyog: megkönnyebbülés. és arcát a mellkasához szorítva azt suttogja: . Hét elme őrli megrendülten a revelációt. – Nos – csukja be az aktatáskát –. nem méltányos felfedni. nem mondja ki magában. hogy belenyugodhatnak a sors akaratába. – Úgy gondoljuk. ha szerető nevelőszülőket kap. doktor úr." Lapokban árad be az üvegajtókon a fény. néhány egyszerű próbával végképp bizonyítható ez az egész.– Másolat? – Igen… Mary. – Igazat kell adnom McFarlandéknek – szól közbe Crispin atya. akinek az arca dühítően semmitmondó. Lucille a férje karjába menekül. És ha a gyereket örökbe adják. – Ha már megszületett a baba – szedi össze a papírjait Jonas –. azt meg inkább megtartja magának. – Pár hét múlva megröntgenezem. – Megbeszéltük. Jonas érvelne. de az a füle botját sem mozdítja. Mind maga Primus. porszemcsék táncolnak a sugarak hátán. Norberttal. nincs itt semmi bűn. A gyerek is jobban jár. A baba genetikai vizsgálatához elég a vérminta. a tarkóját dörgöli. – Reménykedve néz a lányra. Csak akkor hozhatja nyilvánosságra az elméletét. de a pap vadul küzd ellene. de Mike Hollandet egyszerre „lelombozza" Mary Ann McFarland. Tünetértékű… Mikor becsukódik a bejárati ajtó. – A kereveten kuporgó lányt nézi. – Jonas agyában egy hang ismétli: „Ezek a békák nem Primus ivadékai. – Mrs. ha örökbe adjuk. az ő publikációjának lőttek. hogy képtelen akár egy búcsúpillantást is vetni Maryre. Wade –. Mary igazat mondott. mint neki. Sőt forró odaadás és szerelem helyett furcsa félelmet táplál iránta. – Lucille feláll. Mindenki kivonul a ház elé. és a bőrátültetési próba is lezajlik. ha úgy vesszük. Wade elméletéhez. Ha a baba kicsúszik a kezéből. Marynek az lesz a legjobb. Crispin atyát két okból is eszi a méreg: mindenki hitt Wade-nek. csak Maryt oltalmazza a lelki béke a rideg valóságtól. Lucille a hála szikráját küldi tekintetével dr. és Mary elvonul a szobájába. hideglelős álmélkodást. hogy „szörny". mert a többiek ugyan keservesen hajlítgatják a szívüket dr. de képtelen a lányára nézni. ezek valóban veszélytelenek. Ha a babát örökbe adják. és át kellene ültetni egy kis bőrt… – Nem erről van szó. ki az igazi szülője és milyen szokatlanok a születés körülményei. Pedig már meg is beszélte ezt a bőrátültetést dr.

– Ted. vagy most állt belém igazán a félsz. hogy megkönnyebbültem-e. én nem is tudom. .

mint már többször is az este folyamán. amiben az életben nem lobogott tűz. Unszolta a lányt. és a szürke kőkandallóra réved. Crispin atya elhatározta. Szopogatja az italt. idealista Crispin atyának minden vágya az volt. változás áll küszöbön. elmekórtani eset. csak mondja. aztán becsapta az ablakot. de nem tagadhatta. úgy megragadta az egyszerűség. És akkor ő. Visszagondol. Visszamegy az asztalhoz. és az ablakhoz lép. Nehezen halad. de a paplak ablaka világos. és nem hazudozó! De . képtelen volt tovább uralkodni magán. Mikor visszafordult. ami nagy zűrzavart hozhat az egyházra. Sok év óta először jut eszébe harminc év előtti álma. hogy vasárnapi szentbeszédében számot ad híveinek a dolgok állásáról. középkorú pap. és plébánossá szenteltette magát. A gyülekezetben sokan fejezték ki aggodalmukat az új pápa ökumenikus beállítottsága miatt. mintsem megbántsa őket. szóváltás lett belőle – az ő gyóntatószékében! –. arra a katasztrofális pillanatra gyóntatáskor: Mary a szokásos szerény bűnlajstrommal jött – húst evett pénteken. a szegénység. tapodtat se tágít a lány. elfelejtett este imádkozni –. fejezet Tarzana alszik a forró augusztusi éjszakában. Márpedig ők bíborban akarták látni. hogy zavarodott. Csak ne lenne olyan megfontolt. Az ifjú. de amit Crispin atya hallani akart. de az ízét nem érzi. Úgyszólván sorsára hagyta a lányt. Az idealizmusa már a múlté. és a következő hívet kezdte hallgatni. amit ma a gyóntatószéknél elkövetett. hogy a fiuk így megalázkodna. kopasz. látta. megint Mary esküdözött suttogva a másik oldalon. de természetesen nem a magánvéleményével fogja traktálni őket. Crispin atya lerogy a karszékbe. és a kihalt parkolóra bámul. és nem is aspirál a püspökségre. Crispin atya a másnapi prédikációt írja. még szeminarista korából. hogy csatlakozzék a ferences rendhez. Hol van a nagy felbuzdulás. és az ifjú Lionel inkább letett a ferencességről. De gazdag bostoni családjának sehogy se tetszett. Uramistenem. hogy ártatlan és nincs mit meggyónnia. Na miért: a McFarland lány miatt. szájára vette Isten nevét. Félrevonja a függönyt. hogy a szegények és a megnyomorítottak pártfogója lesz? Az ifjú látnok ma elhízott. Lépéseket is tett ez irányban. – Miért? Miért ilyen konok? – A pap a karfát csapkodja. Bár hihetné. merre-hogyan. csak nem mondta. felpattant és elviharzott. Fogja a poharát.15. Hiba volt. úgymond. aki már rég nem tudja. nézzen magába. Lionel Crispin. sóhajt fel. De mikor újra kinyitotta a rácsot. és ne jöjjön gyónni. mondja. míg nem hajlandó bűnét megvallani. Sehogy se bírja összeszedni a gondolatait. Az ókonzervatív Los Angeles-i püspökség sandán figyelte a második vatikáni zsinat fejleményeit. Lionel Crispin másodszor is kiadta az útját. Isten teremtményei testvériségének eszménye. némi töményet kortyolva. miért foglalkozom én most ezzel.

ugyanúgy kellett neki az a megálmodott angyal! Crispin atya térdre rogy. Csak most gondol bele. Az elmezavar megbocsátható. Az előző miséket Ignatius atya. Mary fölpillant. azok nem hagyták aludni az éjszaka.factorem… Túl sok évet ölt abba. áthúzza a fején. amiért idealizmusa elpárolgott. agyoncicomázott. rosszkedvű és kótyagos. ahogyan szokott. Hogy ő. illetve Douglass atya celebrálta. mikor majdhogynem ordítja az introitust. egészen a mennybemenetelig. karjára a keskeny selyem karék. az is éppolyan ártatlan. és eligazgatja. egyetlen óra leforgása alatt. Hajnalban megkeseredetten. mindenki keresztet vet. és a pap a közönséges kenyeret Jézus testévé változtatja. tombolákat. Ez az. hogy mit csinál. Nézi a sok lehajtott fejet. akkor mit szóljunk ahhoz a kétezer év előttihez? A katolikus egyház. a pap a prédikációt gyakorolja magában. bingópartikat. hogy a ministránsok segédkezzenek az öltözködésben. – Credo in unum Deum. mert az emberek zöme ilyenkor jön. miért nem Crispinére. Tudja. Patrem omnipotentem. és fejét leszegve imádkozni kezd. nem válogatósak szegények. áldást mond. És most. rémült volt. mint ő. hogy rendezvényeket szervezzen. A lány halhatatlan lelke forog kockán! Felidézi Jonas Wade pár nap előtti jelenését a McFarland-házban. és felgerjed benne a düh. Crispin atyának szintén nagyon kell koncentrálnia. Neki ez az időpont kedves. jelmezbálokat. vagy egymásra hajtott kezeket. A ministránsok azt hiszik. állandóan emlékezteti magát.nem kockáztathatja. aki kezét-lábát töri a lányuk halhatatlanságáért? Crispin atya elveszi a karinget. Crispin atya nem sokat aludt az éjjel. pöffeszkedő kertvárosiakat. Hangja szokatlanul éles. kezet mos. – Kyrie eleison. milliók hite ilyen biológiai tréfára alapozódik? Nem akármiért hivatkozik Mary arra a másik Máriára. míg némán öltözik. feláll a gyülekezet. összekulcsolt. mi bántja igazán. De miért Wade pártjára álltak. hogy Jézus Krisztus teste és vére az. Mikor Crispin atya belép a ministránsokkal. megvan. És mindez a gyülekezet szeme láttára történik. a halálos bűn palástolása nem. Kérdés. Isten embere. Mary lelkiüdvéért tiszta vizet kell önteni a pohárba. Ha a „spontán partenogenezis" megtörténhet egy tarzanai tinilánynál. kényszerítve magát. Hátul is állnak. Szembefordul velük. amit a kezében tart. . akkora a sokadalom. Feléjük fordul. Lionel Crispin önkéntelenül is a háta mögötti sokadalmat hibáztatja. fogja a numeráját. a túltáplált. megcsókolja. mielőtt a vállára terítené. A lány vagy hazudik. aztán a fejéhez érinti. a gótikus ívet formázó. elejti a poharát. vagy idegbajos. vagy összeomlik a hite. Az istentisztelet alatt Mary a mise csodatételére szegezi minden figyelmét. újra át kellett élnie szeminarista kora vízióit. Olyan mohón lecsaptak erre a sületlenségre. hogy az ige testté válik. és körülnéz a templomban. elcsigázva kecmergett ki az ágyból. Crispin atya gondterhelten tűri. hogy mi az igazság. Jézus meghal és feltámad halottaiból. Most nem viccel. hogy a mise alatt Jézus Krisztus bejárja a teljes ciklust attól fogva. újjászületik az oltáron. Aztán rákerül a cingulus. Mit csináljon ezzel a McFarland lánnyal? A szülők elhiszik ezt a tudományos hablatyot. nemcsak a McFarland lány miatt háborog magában: azok a nyomorult emlékek jönnek vissza az elméje zugaiból. ilyen abszurdumnak hitelt adjon?! Hát nem és nem. és gyorsétkezdei vétkek alól feloldozást osztogasson. hogy a misére figyeljen.

– Ne fuss el! Crispin atya a sor végére ér. atyám. Nem! – zokogja belül. és imádkozni kezd. – Mea culpa. megkínzott teste tartja fogva. Maryt megint meglegyinti a légmozgás. Menten elönti a veríték. ámen. de lankadatlanul tartja a fejét. és mikor visszafordul. És nincs tovább. áldást osztva a híveknek. felemeli kissé a hangját. meghökkenését leplezni akarván. Rágja az ajkát. ahogy a pap elvonul. hogy Crispin atya megáll előtte. Elméjét áthatja a könyörgés: Istenem. sanctus. és ráesik a papra. Tekintetét Szent Sebestyén meztelen. sanctus. ha látni nem látja is. Érzi. segíts. Mary hátraszegi a fejét. Megszólalnak a harangok. és öklét reszkető testéhez szorítja. Megint közeledik Crispin atya. Pillája alól látja. kétrét a korlát fölött. úgy szorítja a cingulumot. segíts. – Sanctus." A szomszédja fölkel a rácstól. hadarva kér bocsánatot: – Elnézést. Istenem. vért ízlel. Előreveti magát. édesen susog a szájában. Úgy markolja a rácsot. . és zokog az örömtől. és Mary öklével veri a mellét. és az utolsó hívő is távozik a rácstól. Crispin atya már a túlsó szomszéddal foglalkozik. ahogy elmennek mellette. csiklandja. Mary figyelme elterelődik a miséről. de nem tágít. segíts… Aztán érzi. Kinyújtja száraz nyelvét. emiatt rátapos a reverenda szegélyére. hogy hányni fog.– Dominus vobiscum. Kiszárad a torka. suttogást hall: „Krisztus urunk teste tartsa meg lelked az öröklétnek. itt minden barnaság az úszómedencék mellől való. tátott szájjal. Ajka elkeskenyedik a dühtől. úgy szorítja össze az öklét. mea culpa. bár úgy fél. a léptek nesze nem nyomja el. hogy majd összeesik. amint Crispin végigmegy a hívek sorfala előtt. a templomban felbőg az orgona. ujjai vértelenek. A gyülekezet némán feláll. hogy a fájdalomtól sikoltani tudna. kalapálni kezd a szíve. és Mary ismét hátraveti a fejét. mint a hullámvasúton. Már csak háromembernyire van a pap meg az aranyozott ostyatányért vivő ministránsgyerek. a megkönnyebbüléstől. Mary megszégyenülten kapja le a fejét. és a tátott szájakból kidugott nyelvekre ostyát helyez. Letérdel a rácsnál. qui tollis peccata mundi. Résnyire nyitott szemhéja alól megpillantja Crispin atya karingének szegélyét: a pap megáll előtte. hogy az ostya megérinti. komor tekintetet vet a rácsnál lecövekelt lányra. és nagy erőfeszítéssel kitátja a száját. fél. Mary is. hányingerrel küzd. – Agnus Dei. ostyát. mea maxima culpa… Ideje az Úr asztalához járulni. és a padsorok közt az oltárhoz vonul. A kórus dalra fakad. Megcsapja a szellő. A ministránsfiú. a tálra szegezi a szemét. Hárman vannak még előtte. kitátja a száját. – Az egyházközséget nem szennyezi idegen vér. miserere nobis. rettenetesen kell nyelnie. Istenem. Angyali kart hall belül.

gondoltam. Sikoltana. Wade játszik a mellével. milyen hullám fogja mindjárt elárasztani. Szerintem onnantól . jobb. Érzi. átteszi a kagylót a másik fülére. ha kéznél lennének a szülők. A keze kikötve. Mary vergődik. és még sokáig sír. lekötözték. hanem Mike. ha dr. Megtapogatja Mary mellét. Wade egyre durvább lesz. Fel se tűnt neki idáig. Míg Jonas Wade odalenn búvárolja kéjesen. A lüktetés döbbenetesen ismerős. egy-két hét. McFarland. Aztán az oldalára fordul. hogy milyen kellemes. és megröntgenezem Maryt. már a melle is meztelen. Az orvos kicsit másképp helyezkedik. vonzó arca nagyon komoly. Wade könnyedén becsúsztatja ujjait a hüvelyébe. elképedve pislog. ott a duzzanat meg a nedvesség. Wade ujja belehatol. Wade. és látja. mozdulatlanságra kárhoztatott lába között az ujjak egyre veszettebbül dolgoznak. de rádöbben. anélkül is tudja. Melyik napot látja jónak? Jonas megnézi a Bank of America naptárát az asztalán. – Sebestyén – nyögi az éjszakai magányba. Mike is egyre erőszakosabban nyalja-falja. dr. Mary hallja magát. hogy az orvos karja súrolja a belső combját. és feltűri a lány nyakához. mozdítani akarja a karját. ha előre szólok. a lába széttárva. Mary felkészülten várakozik. Vicsorít. Ha fölemeli a fejét. Mary kimerülten. mikor lezúdul rá az elragadtatás. Kengyelbe kikötött. Szeretném. reszketve ereszti ki a levegőt. ahogy gumikesztyűt húz. összerándult hasába. Finoman összefogja a köntösét. Dr. megérinti a bimbókat. hosszan. dr. amint fájdalmas önkívületben sikít. Hallja. és közben jár a keze a lány hüvelyében is. Mary tűzbe jön. aki fölé hajol: megfejthetetlen okból csak úszónadrágot visel. a másik kezével meg a csupasz hasát tapogatja itt meg ott. Szükségtelen megtapintania. a vállát. nem dr. A lány csukva tartja a szemét. sőt érzékien csipkedi. hogy a keze elindul fölfelé. nem érné be magamegadással.16. a sötét mennyezetre bámulva már érzi. már tudja. és Mary érzi. széttárja csupasz combját a hűvös vizsgálóban. a nyakát. – Természetesen ott leszünk. és szájába veszi a mellbimbóját. elűzné támadóit. Mikor felpattan a szeme. hogy beiktathassák a terveikbe. Wade-et látja a lába között állni. mit akarhat az orvos. Mary mélyet sóhajt. kinyitja a szemét. medencéjébe. Mary behunyja a szemét. Hét közben van csak mód a vizsgálatra. fejezet A lába megint a kengyelben van. Mike Holland lehajol. nem érti. kifordul a szeme. Dr. hogy jön fölfelé a bepödrődött lábujjától fel a lábán. – Nekem bármelyik nap megfelel a 21-ével kezdődő héten. nyögnie kell. – Mr. izmos karját ráfonva szívja a mellbimbóit.

várhat még ez az ügy. hogy Jonasnek milyen fontos ez az egész – Jonas mindent elmondott neki. és szóljanak oda telefonon a nővérnek. a cikke kéziratát. és Jonas Wade-nek hallgass a neve. mint amilyennek látszik. Köszönöm a hívást. Rövid hallgatás után Ted megkérdezi: – Abortuszt fontolgat? – Ha Mary élete valóban veszélybe forog. még tévézés közben is. Ha viszont a felvételek ép babáról tanúskodnak. hogyan bírhatja rá jó lelkiismerettel McFarlandéket a gyerek megtartására. ez az eset mérhetetlenül bonyolultabb. És sürgősen megoldandó. Ted hangja furcsa: elvékonyodott. és Penny ki is jelentette. reggelinél. ahogyan kihozta őket a posta. mi a valószínűsége. de éppen ez a bizonyos jó lelkiismeret a bökkenő: Jonas Wade kínosan tudatában van annak. McFarland. Ott az a piros dosszié. mégis. feltétlenül. – És ha torz. ön mit javasol? Jonas behunyja a szemét. önöknek a papjukhoz kell fordulniuk. hogy itt a saját érdekét nézi. Penny szól be az ajtón túlról: – Jonas? Kitárja az ajtót. – Ezt sajnos nem tudom megmondani. diplomatikusan lehet közelíteni a dologhoz. elméletét jól megalapozta. Penny tudja. pedig nem jellemző rá: bekukucskál a dolgozószobába. akkor igenis így a legjobb. – De hát hat hónapos már. hogy szenzációs anyag.már nincs rizikó. De ezt a megszállottságot akkor se érti. hogy Ted McFarlandnek szóba hozza – hiszen mindkét szülő beleegyezése szükséges a közléshez –. Jonas. Valahogyan ki kell ókumlálnia. – Hálás vagyok az őszinteségéért. de utólagos bizonyítás nélkül akár ki is dobhatja. Ott leszünk Lucille-lel. nyilván újra a helyzet magaslatán áll. – Cortney közölte. A bőrdíványon megválaszolatlan levelek garmadája hever. de az utolsó percben meggondolta magát. és Crispin atya támogatja őket ebben. Végtére. mintha Ted cetlit írna magának. és ott marad az asztalnál: a piros dossziét bámulja. valósággal bedarálja őt. Jonas föláll az íróasztalától. hogy már a hó végén hurcolkodik. McFarlanddel. elolvastatta vele az írását –. mégis erőteljes. fénymásolatokkal kiegészítve. Mary támogatásra szorul. Wade. a cikk úgyse lesz befejezve. – Azt hittem. egyszerűen nem . ha Mary is. De ha nagyon súlyosan rendellenes a gyerek. és körülnéz a dolgozószobájában. Viszont ha a csecsemő máshoz kerül. Hát ennyire belefeledkezett Mary Ann McFarland dolgába? Szaggatott kopogtatásra ocsúdik az önvizsgálatból. Beszéljék meg Mrs. az ő cikke torzó marad. a szülei is jobbnak látják elpasszolni a kicsit. beszélsz Cortneyval ma este. Eszébe jutott ugyan. ha a röntgen reménytelen. égető gond. ő majd elintézi a bejelentkezést a röntgenosztályon. Mr. Wade. dr. aztán azt mondja: – Dr. mikor előhívják a felvételeket. hogy a torz magzat lehetőségét taglalja. hogy torz a gyerek? – Ted McFarland tárgyilagos. Nem kész… csecsemő? – De. Csak azért szeretném. de hát muszáj volt felnyitnia Ted szemét –. – Most még nem tudom. amit annyit lát újabban a férje kezében. Jonas leteszi a kagylót. ha itt lennének. Van most épp elég baja szegénynek – Jonas szűkölt attól. az udvaron. Rövid szünet. életképtelen magzatot mutat. Jonas az arcát dörgölve rója magában a megoldhatatlan dilemmák végtelen köreit. mert ha baj van a babával. – Penny valahogy türelmetlen. A lapok cetlikkel megtűzdelve. érintetlen orvosi folyóiratok. Nagyon sok dologtól függ. Csak az utolsó fejezet hiányzik. hogy a babát örökbe akarják adni.

én már tizennyolc éves vagyok! – Miért mondod ennyit? Azt hiszed. mint Pennyé. képzelődik. Cortney Penny manírjait is örökölte. Több ez a hosszú egyenes orr. mint a többi. Most mihez kezdhetsz? Beállsz eladónak a Thriftyhez? – Mi bajod van vele? Sarah a Taco Bellnél melózik. Pléhkrisztus. Én már nem vagyok csecsemő. – Az orvos otthagyja a dolgozószobát. ha a tulajdon lányom. de ma este a szélrohamok szokatlanul hidegek.hallgat rám. jobbra húzza el a száját. – Apa… Jonast egy pillanatig viszolygás. és nézi a lehullott leveleket. az áll és az arccsont azonosságánál. a keskeny száj. aztán olyan munkát kaphatsz. És mi van. ugyanúgy mozog a szája. Mary pedig sok vonatkozásban jóformán gyerek. Rendszerint a Santa Anák fújják át a völgyön minden évben forró leheletüket. avar és dióhéj örvényeit sodorva. a keskeny nordikus orrcimpa. olyan eltúlzottan. igaza van Crispin atyának? Van lelke? Egy csapásra elmúlik a görcs. behunyja a szemét. Jonas hallgatja a lánya gyakorlatias elképzeléseit. de Cortney annyira érett. hanem Penny izmai mozgatják. S a hang egyszerre háttérbe szorul. Jonas hátradől a párnázott kerti székben. csikorgó tél előhírnökei. azt a szokását. Istenem. és biciklin járunk. ha gondolkozik valamin. úgy éreznéd magad. ami tőle való. Penny túlélő tehetsége: ő kézbe veszi az életét. neked kell elővenned. Csak egy év van közöttük. nekem nem? – Cortney. amelyek mint holmi barna gályák úsznak a medence vizén. ami igazán tetszik. mint az esküvődön. hogy az arcát ne vegye szemügyre. hogy mindenkivel elismertesse. Valami azt súgja belül: Ha menyasszonyi ruha lenne rajta. – Én nem bírom ezt tovább – folytatja Cortney. hogy ha fontos a mondandója. és különös szorongás fogja el. ha esik. annyira felnőtt. hogy nincs is lelke. Mind maga Primus. – Hol van? – Az Isten áldjon meg. a kissé ferde szem. mikor így megveti a lábát. és végzel. Még sose ütötte meg ennyire a hasonlóság Cortney és Penny között. Keresi önmagát a lánya arcában. és mély bűntudat. Cortneyban megvan az anyja önállósága. apa. nem Cortney. elfelejtettem? Cortney arca megkeményszik. elkerülhetetlen. vagy Cortney csöppet sem ütött rá? Egy idegen vajon Jonas Wade-re is ráismerne benne. súgja a belső hang. – Anyával tizenegyre hazaparancsoltok a randiről. az én lányom is valami elszabadult „serkentő tényező" számlájára írható. mondta Dorothy Henderson. annál inkább kileli a hideg. a vonások tolakodnak előtérbe olyan élesen. húsz évvel látszik öregebbnek. Úristen. csak három év. és nem szerelmes ölelésből született. Jonas önkéntelenül is összehasonlítja Cortneyt és Mary Ann McFarlandet. – Azt. mintha Jonas most először látná a lányát. vagy csak az ifjú Pennyre? Ezek nem Primus ivadékai. De értsd meg. Cortney. elszörnyedés szállja meg. Jonas Wade kiállt a placcra. Nincs messze az egyetem. megbánás lép a helyébe. És minél jobban feltűnik ez Jonasnek. és becsukja maga mögött. – Apa? . tizennyolc éves vagyok! Kismillió lány szerez diplomát munka mellett! Bradnek engeded. most meg eltaszítaná a saját lányát azzal. ha fúj. Majd felesben fizetjük a rezsit meg a kosztot. Mary McFarland kisbabája ugyanolyan emberi lény. – Megyek. nem Pennytől. Helyt akarok állni magamért. szakasztott Penny.

kerested vele a kapcsolatot? A pap megáll a pazar fogadóterem közepén. ülj le. amit Pennynél – teljes zárlatot. Jonas pedig bámulhatja tovább a szél meg a levelek játékát a medence vizén. ide mindig visszajöhetsz. erőszakoskodással mit érhet el nála? Csak azt.és hőkörét. hogy a tanulmányaid sínylik meg. ha már kezében a bizonyíték. Szokatlanul korán jött idén az ősz. – Régóta ismerjük egymást. Hovatovább állandóan bűntudata van az orvosnak. – Crispin atya ismét járkálni kezd. Crispin atya odafordul. Lionel Crispin gömbölyűségek gyűjteménye.Az orvos összehúzza a szemét. Az életet is meg akarom tapasztalni. szemeteskukákat döntögető októberi szelet figyelje. próbáljuk meg. az is jobb. és a végén úgyis el fog költözni. hol a cikk. anyád és én csak a javadat akarjuk. Mary Ann McFarland elvonja a többi kötelezettségétől. ha majd megszületik a gyerek. Óvtok. csupa szöglet meg sík. túl az ablak visszatükröződésén. én is plébános voltam még. Ha működik a dolog. – Ez minden? Itt ér véget a történet? – Igen. El kell engednetek! Jonast meghaladja. ha nem. próbál a lányára figyelni. a cikk majdnem elkészült. Azt gondoljuk. Lionel Crispin meredten néz ki a világra. Jonas megpaskolja a lánya kezét. és nekem elegem lett belőle. – Cortney. hogy máshol jár az esze. Nagyméltóságú Atyám. Crispin atya helyet foglal szemközt a főpappal. – Mikor idekerültél. mint ha saját magát nézi. Cortney rosszkedvű lesz. ez a dühödt idő nem jellemző. Lionel – mondja orrhangján a püspök. aztán beront a házba. nem érez hozzá erőt. – Elmentél hozzá. – Apa. – Elnézését kérem Nagyméltóságodnak. ha elköltözöl. Penny már többször is tett megjegyzést. – Lionel… – unszolja egy hang szelíden a háta mögül. szüret. A lány ingerülten sóhajt. most Cortney kapja azon az apját. a kinti kopárság kemény telet jósol Lionel Crispinnek. egyre-másra metszve a kandalló fény. de hát nemcsak könyvekből tanulhatunk. apa – borul a nyakába Cortney. Különben is. – Köszönöm. lábtartós karszékben ülő férfi éles szemmel vizslatja a látogatót. – És azóta láttad a lányt? – Nem. és uralkodni próbál a hangján: – Nem bírtam! Nem bírok a szemébe nézni! – Miért? – Mert legyőzött! – Lionel – mondja halkan a püspök –. . Dél-Kaliforniában többnyire balzsamos évszak. Kényszeríti magát. Cortney. és hátraveti a haját (ez is Penny mozdulata). hol Mary oltalmazásának etikai háttere. – Hát jó. a házi békének annyi. Most. Az utóbbi időben gyakran előfordul ilyen kiesés. hogy az utcát tépázó. fákat kopasztó. De csak csinálja tovább. majd benyújtja a Journal of tbe American Medical Association szerkesztőségének. hol az elhanyagolt családja miatt. Mindkettejüknek csak a fél arcát világítja meg a tűz. gyere. mikor úgy leköti Mary Ann McFarland. hogy harcba szálljon a lányával. az anyját szólongatva. A brokáttal bevont. kirajzolódik a profiljuk ellentéte. Nagyméltóságú Atyám. a hatvanesztendős Michael Maloney püspök viszont kész kubista portré.

– Ezt meg hogy érted? Lionel nem mer régi barátja szemébe nézni. hogy az elméje tisztaságával van a gond. mikor hátranéztem. de annak alapján. – Valóban így volt? – Azt nem tudom. Foglalkozzunk inkább a lány dolgával. megtettem. hiszen töredékesen vagyok informálva. – Hát jó. kérlek. Miért adtál ostyát a lánynak. hogy hazudik a lány. Lionel. amikkel megmenthetném a lelkét. hogy ez az ember nemcsak ezért jött ide. hogy Mary tökéletesen észnél van. az egész gyülekezet engem bámul. – Nem hiszem. – Lionel. akkor sem tágít onnan. Wade azt állítja. hogy ő valóban ártatlannak tudja magát. – Úgy éreztem. beszéljük meg. és ami talán többet nyom a latban. Michael Maloney püspök higgadtan. kifürkészhetetlenül figyeli Crispin atya zaklatott beszédét. az ítélőképességével semmi baj. akár valami más lélektani okra vezethető vissza. de így éreztem. tökéletesen egybecseng meggyőződésünkkel. Én a magam részéről úgy látom. – Ja. Ignatius atyának. a lány a halálos bűn állapotában leledzik. Minden szem rám meredt. akár emlékezetkiesésre. Nagyméltóságú Atyám – emelkedik a helyéről Crispin atya –. Amit elmondtál. Olyan megalázó volt – húzza végig Crispin atya szikkadt nyelvét a száján –. és a kezét bámulja. és roppant engedékeny. Nagyméltóságú Atyám. csak nem ad hitelt ilyesminek? – Korai lenne még erről nyilatkoznom. nem méltó rá? Crispin atya tömzsi keze ökölbe szorul: – Mert zavarban voltam. Ő se különb a gyülekezeténél. és úgy kell elmondanom a Postcommuniót. amit mondtál… – Már elnézést. maradj a fenekeden. – Vagyis – hangzik fel az orrhang – úgy gondoltad. és még mindig ott térdepelt. Hát megtettem – néz ismét a főpapra –. Wade-től.– Nagyméltóságú Atyám. tudtam. mert félig süket. ami arra utal. Hogy is hívják azt az embert? – Wade. – Akkora bűnöd megbocsáttatott. hogy Mary Ann McFarland mint a megszállott térdepel a rácsnál. végtére mi nem törünk pálcát az idegbetegek felett. űzöttségét. Maloney püspök összetolja a két tenyerét. én cserbenhagytam azt a lányt! Kifogytam az eszközökből. ha már mindenki visszaült a helyére. Crispin atya felkapja a tejét. Lelkében továbbra sincs békesség. És mikor az arcába néztem. Meggyóntad? – Igen. elvégre nem . tehát nem elvetemült teremtés. – Szóval térjünk rá a lányra. – Szóval ez a dr. görcsös modorát. Szívesen hallanék bővebbet dr. és az ujja hegyén megtámasztja hegyes állát. és pislogás nélkül szegezi tekintetét a lángokra. csak hogy ott ne lássam. Azért választotta az agg Ignatius atyát. hogyan ássa alá. és fejtsd ki. Ez biztos. Nagyméltóságú Atyám. Én úgy veszem észre. de ez a partenogenezis-zagyvaság aláássa hitünk alapjait. Crispin atya lehajtja a fejét. még a ministránsgyereké is. és ostyát adtál neki. és szájtátva szegi hátra a fejét. ha úgy gondoltad. – Nagyméltóságú Atyám. az orvosa is így látja. fölötte érdekes. Eldönti magában. Csakhogy itt ez a partenogenezises história.

akkor miért ijeszt meg úgy ez a dolog? Nem fogja a nyíl azt. csak… csak nem volt feje – a torz nyakán dülledt két szem. hogy ropognak az ízületek. Hogyan is mondhatná el. micsoda jeges rettegés markolássza a szívét. az új életé. mikor beállított hozzá. aztán meg kellett keresztelnie a kicsit. Szörny. Könyörgök. Lionel. Lehetséges. akkor mit mondjunk Miurunk szent anyjáról? – Jaj. mint valaha! Rendíthetetlen vagyok! Maloney püspök szeme elkeskenyedik: átlát a szitán. Lionel Crispin úgy csattantja össze a két öklét. miközben az asszony elvérzett az ágyon. mondta neki Jonas Wade. az új reményé az év legkietlenebb. mint diadalát a halál fölött… – Tisztelendő atya… Lionel összerezzen. – Bocsásson meg. a kint tomboló szelet. És élt. Lionel Crispinnek eszébe jut az az alig pár év előtti lidérces eset. így hisszük. a kórházig már nem bírhatta ki. hogy Wade-nek talán mégis igaza van. Crispin atya egy darabig vívódik. Mary elektrosokktól fogant. Ő is kezd megrémülni. Legalábbis így tanítják. legreménytelenebb idejére esik. dőlt belőle a vér. – Dr. de idáig hozzá se nyúlt. hogy gond lesz a gyerekkel. Felfokozódik a Los Angeles néptelen utcáit dúló szél vijjogása. vergődött az edényben. Lionel Crispin fölemeli a konyakospoharat a széke melletti kis asztalról. hogy a legnagyobb keresztény ünnep. tátongott gonosz száj. Kortyolgatja. Kiseprűzi a nyarat. elgondolkodtam. De hát ez így nem is igaz. Most pedig. És ha a lány valóban szűz? És ha fiút szül…? – Lionel. aztán karácsony. Maloney püspök a homlokát ráncolja. hát ennyire ingatag vagy a hitedben? Miért kellene összemosni a kettőt? Kétezer éve a Mindenható megszólított egy bizonyos Máriát. – Súlyosan torz lehet. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. az Úr ezerkilencszázhatvanharmadik esztendejében egy másik Mária. mikor sürgősen házhoz hívták. a tűz ropogását hallgatja. Egy órája töltötte ki a püspök. Jézus születését szívesebben ünneplik. lehet. Lionel. hiszen a feltámadásról emlékezik meg. Az asszony idő előtt szült. – És neked mi bajod van a McFarland csecsemővel? Crispin atya keresi a szavakat. Crispin atya épp hogy feladhatta a szerencsétlennek az utolsó kenetet. – Ellenkezőleg. a második biológiai baleset áldozata. Képtelen szavakba önteni belső háborgását: balsejtelmét. ahová a szülész pottyantotta. mint a húsvétnak. hogyan fenyegethetné ő a hitünket? Hát ennyire sebezhető vagy? Crispin atya igyekszik úrrá lenni remegésén. a szél dühöngésén mereng: mindjárt Mindenszentek. – Ha a hited olyan erős. – Torz? Lionel Crispin nem tud a barátja szemébe nézni. Nagyméltóságú Atyám! Az én hitem erősebb. – Aha. nem hiszek a fülemnek! Ha egy szűz teherbe eshet akármilyen testi megrázkódtatástól. Katolikusok vagyunk.hasonló tanon alapszik a vallásunk? Éva tán nemi érintkezésből született? Vagy éppenséggel a Szent Szűz? – Nagyméltóságú Atyám. az első számú Máriát kiválasztotta Isten. Nagyméltóságú Atyám. áldott az asszonyok között. hogy torz. Lehet. hogy életről-halálról kell majd döntenie. Wade azt mondja. mi köze egymáshoz a két dolognak? Crispin atya. és azt mondta. mondd el. Crispin atya majdnem . De az emberek a karácsonynak jobban megadják a módját. mi nyomja még a szívedet. akin páncél van. aztán újév és beköszönt január… De különös.

„Tudom! – sikoltja a pap elgyötört szíve. hogy önkéntelenül bocsánatot kér. se a kezét nem hagyja céltalanul kalandozni. te azt ne nézd. Miért érinthetem bűntudat nélkül a kezem vagy a lábam? Miért kell szégyellnem. szájat. Ők majd megvilágosítanak. min mész keresztül. és azóta sem nyughatom tőle. fölemeli a székről szikár. és nekem kell döntenem. Elhúzta a függönyt. Mary kevesli a sötétet. hogy a hold se nézhessen be. – De miért nekem kell vállalnom a felelősséget! Hogyan hagyhatom azt a gyönyörű lányt meghalni egy torzszülött miatt. „Ha kísértést éreztek. Nem csekélység emberek lelkéért felelni. Lelkierő kell az efféle döntésekhez. A java még csak most jön. aki úgy érzi. de hiába húzta fejére a takarót. milyen sötétbe meneküljön az. és különben sem lenne semmi keresnivalója a világon?" A szorongó Lucille McFarlandet visszhangozva megkérdezi: – Nagyméltóságú Atyám. De még a máskor összehajtogatott ágyterítőt is magára húzta. hogy illessétek magatokat. Neked pedig az a dolgod. hogy az ember egyedül maradhasson a testével? Mert a meztelenség csak a kezdet." Johanna . de még az emlék is felfordítja a gyomrát. orrot. és így fohászkodik: „Uram. Reszket a szíve." Michaela nővér. hogy normális legyen. és a pecsétgyűrűt babrálja a jobb kezén. ami talán egy percig sem él. Lionel. hogy fölfedezzem. a szülés kritikus lehet. hogy azt a lelket a mennybe juttasd. ha mindenestül meg akarom ismerni magam. – Egyenesen a püspök szeme közé néz. lehet egy ilyennek lelke? Lionel Crispin meghasonlása a püspök lelkére sem marad hatástalan. leoltotta az éjjeli lámpát. származásától függetlenül. – Dr. Bízz bennem. hatodik. Ráér bocsánatot kérni azután is. tudom. – Lionel. az anya vagy a gyerek. tudhattad. – Lionel – mondja szelíden –. fekete reverendás. hány takaró kell ahhoz. Papi pályámon – sóhajt szinte gyászosan a püspök – magam is nemegyszer szembenéztem ilyesmivel. Lionel – lép oda Michael Maloney a barátjához. hogy melyikük maradjon meg. – Mitől? – A döntéstől. Mary azon kapja magát. A hálóinge gyűrötten hever a padlón. Adj neki szemet. Betölti az egész termet. adj neki fejet. – Maloney püspök vékony. iszonyú szörnyet. Mary Ann McFarland borzalmasan torz gyereket hoz a világra. a papi hivatás nem könnyű. és Michael Maloney döbbenten látja szemében a kendőzetlen rettegést. hogy isteni próba. és nincs feje. Imádkozz a mi Urunkhoz és az Ő szent anyjához. hórihorgas alakját.rosszul lett. hogy örömömet leljem benne? „A jóravaló katolikus lány se a gondolatait. Crispin atyának kell meg nem érdemelt üdvösségre segíteni a keresztséggel… A ház nem elég sötét Marynek. Hát mindenem az enyém. Lionel Crispin ismét a hideg ablaküveghez. hiába nem lát az orráig se. Milyen messzire. Hülye érzés. rajta az egész világ szeme? Meztelen. – A csecsemőnek van lelke. és hiszem. Bármennyire idomtalan is a gyerek. Milyen sötét. add. Rossz előérzet kínozza. bíboröves alakja torz árnyékot vet a keleti szőnyegen. mi a kötelességed. – Félek – vallja meg halkan. gondoljatok a Szűzre. Wade azt mondta. vagy nem? Az enyém. Tudod. ezzel csak meg tudsz birkózni. a kinn tomboló októberi szélhez fordul. és engesztelően érinti meg a karját –. és neki.

és maga elé képzeli Szent Sebestyént.nővér. Sebestyén tette. kemény izmait. „Tisztátalan cselekedetre gondolni ugyanolyan kárhozatos. amint ott áll előtte a holdfényben. én tettem. lábánál az ágyékkötővel. de dr. ha ilyet teszel. szomorú. szerető pillantást. nyolcadik." Johanna nővér. Azt hittem. mint elkövetni azt. „Jézus sír. borongós. A mély tüzű. gyönyörű. . érvel Mary a sötétnek. Wade azt mondja. A lány nézi holdsütötte. A sebeiből bőven ömlő vért. És megint azt suttogja magában: Bocsánat. amivel lenéz rá. Tudnom kell… Behunyja a szemét. Tudnom kell." Crispin atya. A lány félénken siklatja kezét a combjára.

úgy dönt. Mary nagy szemet mereszt. És veríték önt el. – Ki az? – Az ókori Görögországban élt és költőnő volt. vernyákolásukkal igyekezvén elűzni az orkánt. Germaine szülei máshol töltik az estét. és Germaine-t hallgatja. a két lány kihasználta." Germaine szünetet tart és még dallamosabban folytatja: „. Lucille McFarland Impalája áll előtte.és nem lát a szemem se. – És mit lehet majd látni a felvételen? – Főleg a baba csontjait. – Mi ez? Germaine föl se néz. arcába hulló selymes haja alól szól ki: – Szapphó írta. a nyűtt könyvet nézi. mit mondtál. Mary meg egyre-másra töltöget a papírpoharakba a bíborszínű borral teli palackból. megtörvén elakad. egész valómban reszketek. ablak zárva. – Félsz. – Ugratsz itt. hangot nem tud a nyelvem adni.17. s mint ki végéhez közelít. – De nyugtalan ma este! * Devecseri Gábor fordítása ** Devecseri Gábor fordítása . „Hisz ha látlak s bár kis időre. fejezet A szél telefonvezetékeket cibálva. szerelmes verseket írt. Ragyog a mosolya: – Mare. eufóriás tőle. Mary a szétült kanapén hever. olyannak látszom…"** – De szép – mondja Mary. gyertyafénynél. mikor lesz az a röntgen? – Jövő héten. megittak már vagy fél liter vörösbort. s a könnyű tűz egész bőröm befutossa végig nyomban. Elektromossággal feltöltődött bundájú macskák rebbennek szét felpúpozott háttal. amelytől felszökik mellem közepén a szívem…"* Egy olcsó zsebkönyvből olvas fel. – És ki volt a szerencsés férfiú? Germaine fogja a füles papírpoharat. aztán zihálva mondja: – Egy Agallisz nevű nőhöz szól a vers. és löttyint még belőle mind a két pohárba. – Nahát – kezdi bársonyos hangon Germaine –. . nagyot kortyol belőle. Nem szokott bort inni. lecsavarja a tetejét. kiissza az utolsó kortyig. aki a közelben kucorog a földön. Massey-ék háza sötét. Szerelmes verset írt egy másik nőhöz? Germaine nem válaszol azonnal. fűnél színem íme zöldebb. zúgván zúg a fülem már. aztán a borát. tölts még! Mary nyögve nyúl az üveg után. Mare? – Nem is annyira… Jaj! – A basához kapja a kezét. és kényelmesebb helyzetet keres elnehezült testének a díványon. dühödten söpör végig a Collins Streeten. A lányok kettesben vannak a nappaliban. ami a gyertya mellett áll. ajtó.. hogy néptelen a ház. és hátradől. és ezt kántálja: „…s ezt a vágykeltő nevetést. aztán összecsapja a könyvet.

és gyorsan visszavonulót fúj. hogy gyerekünk legyen. Mare. – És hogy oldjátok meg. és hozzáteszi: – És még sok mást is. aztán óvatosan mondja: – Én nem értek a babaápoláshoz. milyen csodálatos dolgot fedezett fel. Előrehajol. Mary az oldalára dől. mint a férfiaknak.Biztosan a bor miatt. apa örökbe akarja adni. amiért örömét leli benne. Mary másokon is elkezdett tűnődni. – Ugye. és te olyan szabad vagy. Wade. – Hát az meg mi? – Nem rontom meg azt a hamvas katolikus lelkedet! Fogamzásgátló eszköz. Hát törvényszerű. – Irigyellek. Nekünk is ugyanannyi jogunk van szeretkezni és élvezni. – Érezted? – Igen – mondja Germaine. én nem is tudom. Megtennéd? Germaine a női arcra mered a könyv fedelén. Sose mardos a bűntudat. Még az se zavarja. és folyton a terhességtől rettegjünk? Mary hangja suttogássá hal. Az csodás lehet. Mikor a tulajdon érzékiségére ráébredt. szerintem el tudnám látni az iskola mellett. fél kezére támaszkodva. Lehet. A szülein például. aki engedi. Az orgazmus csodáját már szinte minden este képes megidézni. igaz? A szex arra való. és arra gondol. – Babaholmit még nem is vettünk. és nem kell szombatonként valami vén pap orrára kötnie. nem vagyok anyatípus. – Fogja a poharát. – Hát eléggé természetellenes. hogy soha nem is lesz gyerekem. – A szex arra való. hogy szombatonként meg kell gyónnia Ignatius atyának. aztán újra tölt. – Talán te is tudnál segíteni. hogy a nőnek a szex kötelesség. megsérti vele a szűzhártyáját. Irigyli Germaine-t Rudyért is. – Te élvezed? Germaine előbb kiissza a borát. míg a férfinál a „gerjedelem" természetes? A lányok szótlanul bámulják a nappali árnyait. A te szüleid annyira felvilágosultak. Milyen gyakran fekszenek le Rudyval? Milyen lehet úgy? Irigyli. fogja a poharat. és a plafonon bámulja az árnyjátékot. Számtalanszor elcsodálkozott már a barátnőjén. és csak bámulja Germaine-t. Behunyja a szemét. de nem beszéltek róla. hogy rendes lányt nem tör érte a nyavalya? Miért tanítják az apácák. És itt Marynek eszébe jut dr. Anya. – Felkacag. Bensőséges pillanat a rebbenő . mert igazi férfival szeretkezhet. és a hasára teszi. hogy ne legyen gyerek? Germaine szembogarán táncol a láng. Mary a hátára fordul. Neki Lucille megtiltotta. hogy az új Tampax tampont használja. Miért mondja az anyja. Mare. De most nagyon kíváncsi. Germaine megbabonázva néz a lángba és a „We shall overcome"-ot dúdolja. és a bor is felszabadítóan hat rá. és a fogamzásgátlás felszabadítja a nőket. Irigyli Germaine-től a szabadelvű anyját. Kezd nagyon melege lenni. Vajon Germaine csinálja-e. hogy utáljuk. – Öh… – Tudom. és mohón. Bár megtapasztalhatnám. hogy élvezzük. – Mary megfogja Germaine kezét. mondván. hangosan nyelve iszik. kiissza. mikor egyedül feküdt az ágyában. csak azután feleli: – Igen. te nem helyesled a fogamzásgátlást. – Pesszáriumot használok. Rudynak nem kell a gumikkal vacakolni. Mary sose kérdezősködött. Rudyval sokat szeretkeztek? – Igen.

kiissza. Sötét a szoba és áporodott. megint a gyertyát bűvöli. és próbál nem odanézni Maryre. bánatosan néz a gyertyalángba. – Mare? – Tessék. aztán Maryre szegezi a szemét. Germaine leszegi a fejét. hogy mennyire a szívére veszi… . hogy lány… – Tessék? – Olyan nehéz elhinni. Fejébe szállt a bor. – Halljuk. – Mert először csak kettesben voltunk. – Csak kitaláltam. Merthogy Germaine maga se érti egészen. és képtelen megfogalmazni. Germaine elnémul. éreztetné. Nincs Rudy nevezetű politikatudomány-szakos hallgató. – Én még most se értem. Nincs egyetemista barátom. mintha a kopott szőnyegen vadászna valami után. és már nem voltál egészen az enyém. – Sajnálom – suttogja. – Germaine. az ég szerelmére! – De miért? Germaine képtelen tovább elviselni Mary csodálkozó arckifejezését. – Már régóta el akarom mondani. és a botránkoztató álmaitól – vagy tán fantáziál? Germaine a fejét rázva. aztán Mary szólal meg. nagyon nehéz… Mary megérinti Germaine karját. ha igazán kíváncsi vagy rá. hogy nekem is lehet barátom és én is együtt járhatok egy sráccal. – Jaj. de úgyse értenéd. olcsó bor mellett. A barátnőjére pislog. ez a bor… Rudyról van szó. és fél a saját érzékiségétől. – Csak kitaláltam. és hagyná. Wade magyarázata nagyon meggyőző. de nem bírtam rászánni magam. Az arca falfehér a gyertyafényben. milyen fontos neki. – Mondjad. – Halk hangja szinte lebeg a fénykörben. nekem bármit elmondhatsz. A csöndben hallani az októberi szél sziszegését. és arra gondol: ez még nem minden. – De… még mindig nem értem. és én meg akartam mutatni. hogy olyan holtbiztos. És sértődött voltam meg féltékeny meg mit tudom én. milyen érzés. nincs fiúm és nem szexelek éjjel-nappal. ha Mary átölelné. Dr. Mare. – Nem értem. – Nem is létezik – böki ki Germaine. – Mare. Germaine hátraveti a fejét. te meg én. – És elkezdtetek együtt járni. – Hát. dobd el azt a pesszáriumot vagy mit. Így rejti el az arcát. Germaine keserűen kacag. Megint tölt magának. – Nem olyan nehéz. és érzi. Rudy nincs. – Tessék? – Azt mondtam. hogy a vállán kisírja magát. Mary a saját lélegzését hallja. Szeretné. Germaine a szeme sarkából Mary kitüremkedő hasát nézi. Aztán színre lépett Mike. és iszik a borból. és olyan szép volt. Nem tetszenek neki a fiúk. nincs ez így jól. hogy ez kész tény. Halkan megszólal. nem is létezik. – Mare… el kell mondanom valamit.láng udvarában. ahogyan hiszed. Mary fogva tartja Germaine tekintetét. – El sem tudom képzelni.

és biztos vagyok benne. beletúrni selymességébe. ábrándos. Csak te tudod. amit még önmagával se tisztázott. mint a sír. Fojtott hangon jelenti ki: – Germaine. Wade-nek. jajong belül Germaine. hiszel nekem. utoljára akkor. és köztünk marad. mert én hallgatok. fésülgetni… – Hát így állunk – sóhajt mázsásat Germaine. Nem értesz te semmit. De ezt már hallottad. – Germaine hadar. Azt a dolgot csinálni. Mary mosolyogva dünnyögi: – Jó. Iszik még. mit mondtál dr. senki másnak. A baba magától kezdett el növekedni. – Hülyeség is titkolóznunk egymás előtt. Hiszen mi olyan jóban vagyunk. Még anyám se tudja. nekem bevallhatod. de a szeme csupa bánat. csak neked vallottam be ezt a Rudy-izét. ne harapd le a fejem. mikor elővette az apja zsilettpengéit a gyógyszerszekrényből. hogy belül nő a nyomás. A barátnő hangja kőkemény. Még hogy partimegnemgalibaság. – Jó. Egyszeriben kijózanodik. se mással! Germaine hangja mintha vatta alól szólna. lebeg. amit már hónapok óta kerülget. hogy együtt voltál Mike-kal! Mary érzi. – Germaine. lefeküdtél Mike-kal? Hogy hagytad magad megdugni? Jó volt legalább? Mary belevájja az ujját a díványba. Fél saját magától. – Tudom. vagy mi?! Tagadnád. Mare? Jó volt szeretkezni egy fiúval? Mary feszülést érez a beleiben. mint Rudy. feszegeti. már elmondtam. – Már tudod a legsötétebb titkomat. Germaine visszamosolyog. Végtelennek tűnő éjszaka. mi az ábra. – Mit akarsz tudni? – Ne játszd meg magad. – Valld be. Mare! – kapja el Germaine Mary karját. undorodik attól. hogyan lett a baba. hogy megosztottad velem. – Fényes a fekete szeme. de soha nem voltam fiúval. támaszt keresve. De én az igazat akarom tudni. aztán dőlni kezd a száján. Mare. nézi Germaine hátravetett fekete loboncát a gyertyafényben. velem lehetsz őszinte. hogy hisz neked. A bor kábulatában tapogatózik egy gondolat felé. Mary felkapja a fejét: – Miről beszélsz itt? – Jólesett. hogy. hogy fantom. jó. Én senkivel nem feküdtem le. hogy van-e fiúd vagy sem.– Miattam kár volt törnöd magad – hallja Mary hangját. én igazából soha. – Mare. Se Mike-kal. szeretne odanyúlni. Jön fölfelé a mélyből. de Mare. és nem lát a szavak mögé. Ha józan lenne. Mary kihevült. – Jaj… Istenem… . És hisz neked a pap meg a család. hogy különcnek nézz. És ezért lesz biztosan lány. akivel valami baj van… De még hosszú évekig fogja kerülgetni a forró kását: Germaine még nem képes tudatosítani az igazságot. – Nekem igazán mindegy. Az állítottad. – Mare? – Hm? – Miért nem mondod el nekem ezt a babadolgot? Mary tagjait jótékonyan zsibbasztja a bor. Nem akartam. Hogy milyen volt. De Mary bort ivott. hónapok óta nem érezte már ezt a fagyos merevséget. megtakaríthatná Germaine-nek a kínkeserves habogást arról. amit gyanít… Boldogtalan vallomás szakad fel belőle: – Mare. én az igazat mondtam.

keze-lába mint a roboté. hogy az apjáé. Két órája nem mozdul innen. Az anyja és Amy rég alszik már. Mary a nappaliban ül. csak az a fontos. várj! Ne haragudj! Én nem akartalak… De Mary csak rohan. egy árva lámpa fénye von glóriát a feje köré. álomszerű állapotából. – Hihet nekem. De valami más igen. Etiwanda 5531. – Ted McFarland? Ezer éve volt ide bérlete. Szinte látja már. kisasszony. Vajon mit keres itt? Ted éppenséggel el szokott látogatni az ügyfelekhez. Mary beáll a kocsival a konditerem elé. akit keresett: RENFROW.– Mare! Mary kitépi magát. A könyvtárnál jobbra kanyarodott. szinte észre se veszi. Föl-le hajt Tarzana utcáin – s egyszerre az Etiwanda út hepehupáin találja magát. és az orra után furikázik. nem. Mary azt se tudta. Mary percekig nézi az autót: biztos. a fényes motorházra. erre a vizesárok szegélyezte sötét külvárosi utcára. gépiesen fékez a piros lámpa előtt. A trikót viselő recepciós ember válaszára viszont csöppet sincs felkészülve. Célja nincs. indexel a sarkon. a műbőr tetőre ráesett már pár levél a szikomorról. És ki tudja. Régi ház. hiszen szerda este van. Mary öt perc múlva már az Impala volánja mögött ül. hogy ilyen elnehezülten ennyire fürge lehet. nem várhat a dolog. de tisztességesen karbantartják. A lány ostobán néz. hol keresse. G. A völgy bővelkedik ilyen kövezetlen utakban: a lányt a kátyúk sem zökkentik ki különös. Tudja. – Biztos ebben? A férfi vet egy pillantást a domborodó pocakra. Talán most is… Az ám. Renfroe viszont van a Victory fasoron meg Kittridge-ben is. Egészen máshol jár gondolatban. hogy vezet. Mit is mondott az a tornatermi izompacsirta? Az apja két-három éve nem teszi be oda a lábát. Nem is hitte volna magáról. Nyögve fordul hátra. . de… Mary az alsó ajkát rágja. Amikor a zöld Lincoln Continental képe elér a tudatáig. Egy nő vette fel. hol az apja. amely óvón terjeszti fölé koronáját. – Mare. és a szédüléssel dacolva megáll a lábán. az is a Lindley úton lakik. mikor meghallja a motorzúgást a kocsifelhajtón. mit csinál. csak tárcsázott. megfakult festék. és alaposan megnézi az apja kocsiját. mikor ér haza. Beszélnie kell az apjával. Csak egy Renfrót talált. rászán egy-egy estét. amint Ted otthagy csapot-papot. hogy menjen. sápadt fény a behúzott függöny mögött. Akkor hova megy szerda esténként? Mary felméri a házikót: megsárgult pázsit. működteti a szerkezetet. Aztán megtalálta. menjen. minden gátlás nélkül bemegy és megkérdezi. Hazaérve azonnal fellapozta a telefonkönyvet. Mary megállítja az anyja kocsiját a szomszéd háznál. – Máshova jár? Nem tudja véletlenül? – Sajnos. ki kell öntenie a szívét. föltápászkodik. Sötétben is eltalál a kijáratig. és meghívja egy colára. mintha nem is látná Ventura neonjait vagy a többi kocsit. Germaine-ékéhez igen hasonló faborításos ház előtt parkol. hogy átnézzék a tőzsdei papírokat. átöltözik. Két-három éve elmaradt innen. A postaládán foszforeszkálós betűkből felragasztva áll a név: RENFRO… Mary gondolkodik egy kicsit. aztán indít.

– Engem vártál? – Az apja leül szemközt a kanapéra. és csak nyomtam a gázt. hölgyem… – Elnézést. És elmentem a konditerembe. cicám. és azóta is vár. Ted mély lélegzetet vesz. megbeszélhetjük? – Nem értem. hogy teheted ezt anyával? . kezében a kagylóval. Renfrow. cicám? Rosszul érzed magad? Mary ámul magán. mit kellene ezen megbeszélni. hát benne megbízhatok. hogy képes ráemelni a tekintetét. – Miről? Mi a baj? – Csalódtam Germaine-ben. – Itt nincs semmiféle Mr. cicám? Mary maga elé néz. ami érdekel. – Mi baj. és nem volt kihez szólnom. – Hogyhogy fenn vagy még. egész idő alatt hazugnak tartott. ha valakiben.– Beszélhetnék Mr. és beszélni akarok veled. Mary a törülközőnek. – Hogy teheted ezt. Mary higgadt. – Szomorúan hallom. – Téged vártalak. Apa. és kiderült. Végighajtottam az Etiwanda úton… – Szent isten – suttogja Ted. Renfrow-t? – Én vagyok Glória Renfrow. Az apja tétován húzza el a kezét. hogy tévedtem. és mélységes szomorúsággal néz a lányára. és megpaskolja a lánya térdét –. – Ide hallgass – hajol át Ted. – Véletlenül jártam arra. évek óta nem jársz oda. cicám. tornanadrágnak. – Hogy kiben nem kell csalódnom mostanában. Egy kattanás. és én elhiszem! Ted lassan fölemelkedik. akit csak ma este kerestél fel. cicám? – Mondd. – És akkor összevissza kocsikáztam. és hogy máshová jársz tornázni. és a plafont bámulja. már mindent előfizettem. hogy csak ügyfél. El voltam keseredve. becsüllek ennyire. – Nem – feleli halkan. innál velem egy csésze forró kakaót? A lány fagyos higgadtsággal méregeti. ki ez a Glória Renfrow? Ted hátraveti magát a kanapén. visszajött a vonal. apa! – Mary orcáin patakokban csorog a könny. – Szia. tornacipőnek rendszeresített sporttáskára mered. tessék. – Mary. – Beszélni akartam veled minél előbb. Rájöttem. maga se tudja. és Mary csak nézett a semmibe. – Kérlek. – Mit mondjak erre. hogy egy ügyfeled. – Ted halkan csukta be a ház ajtaját. amit a lábához tesz. már a nappaliban áll. apa! – Mary szeme könnybe lábad. – Én nem hazudok neked. – Azt mondták. Azt hittem. – Szomorú vagyok és levert. ki beszél ott? – Izé … újság-előfizetést ajánlanék. – Szóval nem? – Apa. apa! – Te úgyis tudod az igazat – suttogja Ted. mire. apa. – Így igaz. – Apa… – Tessék. Nem téged hajkurásztalak. – Mondd. Aztán leült a nappaliban. Mondd ezt. felnőtt hangon beszélt: – Akkor kérhetném Miss G. Renfrow-val? – Elnézést – felelte a nő.

milyen lehetett itt hét év alatt minden szerdát eltölteni. – Apa! – kapja a szája elé a tenyerét a lány. mit vársz tőlem? Hogy én legyek Assisi Szent Ferenc? Én is olyan férfi vagyok. de Mary egy szempillantás alatt talpra szökken. – Hánynom kell! – kiáltja. Mary nem is érti. és a házban megül a kínos csend. hogy a legjobb benyomást keltse. . – Mary. ennyi az egész. Mary pislog. föl a lépcsőn. Aztán kiszáll. A legújabb. – Nem tudok számot adni neked. – Csak azt mondd meg. miért olyan fontos neki. hogyhogy éppen te… Ted kényszeredetten nevet. – Mary! – tápászkodik Ted. Azt se tudja. – Ez olyan szörnyű – Mary csuklik –. mit vár az egésztől. Két napja nem szól az apjához. miért megy oda. – Hogy miért? – Ted széttárja a karját. Csak egyvalamit: nem maradhat tétlen. Ted kinyújtja felé a kezét. – És hozzá jársz? Az apa bólint. – Ki ő? – Jó barát. az anyja odaadja a kocsit. és a fejét rázza. mint a többi. legelőnyösebb terhesruháját választja ki. Ül egy darabig a kocsiban. – Hét éve. Még magamnak se. fényesre keféli a haját.– Miért. egy falat se megy le a torkán. – Régóta… ísmered? – Majdnem hét éve. – Éppen én! Miért. elmegy a W-jét elhullajtott postaláda mellett. mit teszek vele? – Ted hangja fáradt. próbálja elképzelni. Lépni kell. Mary. olyan mocskos dolog! Apa. a könyvtárban van dolga. apa. és sebesen hátat fordít. öregembernek érzi magát. bárcsak palota lenne. ne gyűlölj! De a lány már kiment. azt kívánja. hogy jobban megérthesse az apját. nézi a kis házat. Azt mondja. és becsönget. miért.

a hanghordozásával őrizni akarja méltóságát. – Gyere be. Mary összébb húzza magán a kötött kabátot. fröccsöntött műanyag gyümölcsök. hosszú farkú törpepapagáj rezidenciája. A sarokban kalitka. egy tálban silány. Volt egy olyan érzésem. – Na. hirdeti a szalagcím. újságpapírral bélelve: SIMA DODGER-GYŐZELEM. – Köszönöm. zsebkönyvvel. a megbotránkoztató szerelmi fészek. olyannak. a tévén két fényes fekete. mikor az első gyereket vártam. Mary a szomszédos. de legalább az arckifejezésével. és miután becsöngetett. szedett-vedett: fekete könyvszekrény. magazinnal megrakva. De bizony nyílik az ajtó. hogy azt kívánja. fejezet Hátába kapja a szelet. A kis előszobából skatulyányi nappaliba vezeti. de semmiképp se ezt az alacsony. Miután Glória elfoglalta helyét a kínai könyvszekrény melletti karosszékben. Marynek csalódást okoz Glória Renfrow megjelenése. Renfrow? – kérdezi vékony hangon. Kifosztottnak érzi magát. Mély. Malomkerék hasa. A bútorzat régi. elnémul az orkán: a lány haja ziláltan hull a vállára. csapzott haja miatt Mary csúnyának érzi magát. mi történt a minap este. merev lábú kávézóasztal. szinte felsodorja a lépcsőn. Főzök egy kávét. csillagom. – Honnan tudta? – Ted elmondta. hogy ujjal mutogathatna rá. és annyira tart a találkozástól. hogy idejössz. aztán csukódik az ajtó. – Kell pár perc a víznek – jön Glória. Mary egyszerre feszengeni kezd. és kirajzolódik egy női sziluett. Elképzelte ilyennek. Emlékszem. forró Santa Ana szélroham. – Nincs útban a kötött kabát? Elteszem. – Te csakis Mary lehetsz. úgy dagadt a lábam. fekvő párducfigura zöld üvegszemmel. így már jobb. szőke. Micsoda este! Maryt beviszi a szél. Erdei tájkép olcsó keretben. cipóra dagadt lába. bár sose nyitnának ajtót. Gyere be hamar. mintha derékig érő gumicsizma lett volna rajtam. se smink. sőt majdhogynem becsapottnak érzi magát. tele vízzel. csillagom. kövérkés negyvenest várta: se hajfesték. sehol a vamp. a támla egy fokozatot hátrabillen. És a görcsök! Azok a lábizomgörcsök! . leginkább pincérnőnek nézné az ember. a kézfejét is igyekszik beljebb húzni. Marynek össze kell húznia a szemét.18. – Mrs. – Nyomd meg a karfát. Ted szeretője egyáltalán nem szép. dőlj hátra. vastagon kárpitozott fotelba ereszkedik: álnokul kellemes ülés esik benne. – Hát jó. Igazán nem ilyet várt. kellemes sárgás fény ömlik ki rajta. Akkor üljünk le. lábikrája alá párnázott tartó ugrik. Mary engedelmeskedik. a tévé juharfa szekrényben. nem szükséges – gubózik be még jobban Mary. rekedtes hang válaszol. de ma este valami hidegség vegyül belé.

kancsó tejszín. mint Glória Renfrow-ra nézni. de az asszony továbbra is derűsen. – Ó. Tovább bámulja a lábát. aztán betelepszik a székébe. a konyhába. mint egy filmsorozatot. Mary leteszi a csészét. Mary? Vagy tejszínnel iszod. – Hányadik hónapban is vagy? – kérdezi Glória szelíden. no meg a szél üvölt kint. – Cukrot. csempe körmű kezét. őrmester. Mind így vagyunk vele – mosolyog Glória szomorúan Maryre. Mary elkapja a csészét a szájától. mi használ – mondja Glória. – Megmondom én. – Már bocsásson meg a világ. és saját széke karfájára telepedve tejszínt tölt a kávéjába. és szemlét tart fölöttük – mindent inkább. Santa Barbarában. Mary gyakorlatozik a lábujjaival. Hallgatnak egy sort. Marynek köszörülni kell a torkát. de sajnálom. – Elmondott mindent? Glória bólint. mi lesz a kislány neve? Mary ismét megdermed. ahhoz nekem igenis közöm van. és a csészéje felé fordul. – Egy csésze Epsom-só egy vödör jó meleg vízbe. Kis idő múlva Mary fölemeli a csészét. lesz! Mary. – Én négyet szültem – folytatja Glória. – A nagyfiam Seattle-ben ügyvéd. A második Mississippiben szolgál a légierőnél. Június óta követem nyomon Mary Ann McFarland történetét. egy tányéron jó szívvel szelt gyümölcskenyér. bár fogalma sincs. Dehogyisnem volt. – Hat. Glória álmélkodva mosolyog. – Kész a víz! Inkább teát innál? Van itthon egy kis Constant Comment. És egyél sok spárgát. a negyedik háromévesen meghalt fehérvérűségben. Aztán már csak a kalitkában ugrándozó és cserregő papagájé a szó. akár a macska. mint az angolok? Mary végre felhagy a lábujjai tanulmányozásával. cukortartó. és áztatni. hogy lányom lesz? – Mindent elmondott. orrába száll a fűszeres illat. áztatni. Pár perc múlva visszatér Glória a tálcával: rajta két gőzölgő csésze. Ami apádat érinti. és kifelé fülel. mint a kelt tészta. ahogy elnézi. keserves telük lesz. – Apám elmondta. – Két cukrot kérnék – mondja zavartan. természetes vízhajtó. – Hát igen. óvatos gyanakvással figyeli az asszonyt. Glória az időjárást taglalja. – Hat hónaposan ekkora a hasad! Ezt nevezem! Helyre leánykád. csillagom. Mary szeme dühösen villan. Leteszi a tálcát az asztalra kettejük közé. Mary bólint. – Ehhez nem volt joga! – Ne beszélj csacsiságot. türelmesen mosolyog rá. Glória Mary keze ügyébe teszi a csészét. – Tudod már. . A harmadik a kaliforniai egyetemre jár. Glória felugrik. és egy szelet süteményt is ad mellé egy szalvétára. és nézi a másik nő kivörösödött. Maryből kitör a dac: – Magának semmi köze hozzá! Glória felhúzza csipeszt sose látott szemöldökét. és kortyolni kezdi a kávéját. Aztán sípolás: Mary összerezzen. mi az.Mary a lábára néz: dagad a cipőből. Kitanultam a második fordulóra.

– Abból. hogy apádnak is vannak jogai? Nézd. – Először is. megrágja. nem te vagy a világ közepe! Mary behúzza kezét a kötött kabát ujjába. – Bízom benne. sőt. hogy ebben a pillanatban is több szűzen nemzett gyerek nődögél az anyja hasában.– Miért? – Mert szeretem őt. – Ugye rettenetesen sajnálod magad? Mary elkeseredetten küzd a székkel: – Minden… okom… megvan… – Fogd a karfát. és apád. majd leöblíti kávéval. – Nem is tudom. Mary csak bámul. meg ha belém áll a görcs. belevájja az ujját a hézagba. Hogy lássam. és ránt rajta egy akkorát. hogy csak úgy csattan a lecsapódó lábtámasz. másodszor. nem gondolod. ez a csodálatos ember. kár pocsékolni. nem gondolod. ha láttad volna magad! Ide hallgass. ahonnan már kikandikál a tömés. nem vagy egyedül. No. – Dühít. se ki. Mary gépiesen beleiszik. hogy már volt ilyesmire példa. mintha kesztyűt venne. te nagyon szerencsés vagy. – Mielőtt észbe kaphatna. hogy hol marad a súlyadó. sikertelenül. hogy beszélnünk kéne? Tartozunk ennyivel apádnak. idd ki azt a teát. akkor minek jöttél? – kérdezi szelíden az asszony. sőt. Dr. hogy nem tetted tönkre a székem. olyan kacagásra fakad. – Ha nem akarsz beszélgetni. csillagom. és nagyon ízlik neki. hangja is –. Egyébként ez is kitűnő vízhajtó. házasságon kívül is számtalanszor megesett már ilyesmi. Mások is vannak? – tűnődik Mary. Wade kiáll melletted. csillagom. aki teherbe esett. hogy a könnye is kicsordul. ami velem történt. végül a kötött kabátja ujjába törli a szemét. csillagom. a tűzoltók szuszakoltak ki valahogyan. és vigyázva. A nevetőgörcs elmúltával zavartan nézi Gloria Renfrow-t. mi az. – Ugye finom? – Még sose ittam ilyet. Egyszer meg a Gelsonban a forgóajtón se be. – Én nem tartozom neki semmivel. – Szóval teknős. én azt szűröm le. hogy apám mindenkinek szétkürtöli. hisz neked. és húzzad. lehet. eszedbe se jutott idáig. amit dr. – Csillagom. – Különleges alkalmakra tartogatom. Hogy megnézzem magamnak. beüzemeli a . – Mary – komolyodik el Glória arca is. A te helyzetedben hányan mondhatják ezt el magukról? Látom. – Ne merjen ilyet mondani! – Mary próbálja visszahozni a széket az eredeti pozícióba. Mary egyre hevesebben nevet. pont olyan vagy. nem te vagy az első nő. Istenem. apámnak… – Leejti a kezét. mint egy teknős! Mary megragadja a karfát. Wade mond. Akárhogy is. Az asszony a második falatot is a szájába rakja. hogy mindenkinek. Mary hátradől a széken. Nem vicc. – Maga el se tudja képzelni a helyzetemet! – Jaj. Mások is ugyanebben a cipőben járnak? – Sőt. a harmadiknál a kilencedik hónapban leszólítottak az utcán. nehogy kilöttyintse a teát. Mary az öklével dörgöli a szemét. – De az én esetem egész más! – Gondolod? – Glória újabb falatot tör magának. csillagom – kap be egy falat süteményt Glória –. Mary gyilkos pillantást vet Glóriára.

hogy ki tudjuk fizetni a temetést. De Mary tudja. Kislányt szerettem volna világéletemben. aztán iskolába jár meg randizik. A harmadik szülésem előtt direkt vettem kislányholmit. hiába vártuk. – Jacqueline-ra gondoltam. – Hát nem is tudom. Dagadt lába megint felemelkedik. – Csak most jöttem rá… – Mary küzd a szavakkal. aztán sose látom többet. Mary körülnéz a szobában. – Mary pillantása csapongani kezd a szobában. A National Enquirer megsárgult példányain legelteti a szemét. Mary a csészére tapasztja a kezét. – Semmi. csillagom? Mary Glóriára emeli könnyes szemét. mintha nem értené. és ezt te tudod a legjobban. – Igazad van. hogy muszáj volt megnéznem… – Hogy miért jár ide? – Glória felveszi a csészét. Az első kettő után már azt se tudtam. csillagom. Özvegy vagyok. és én mit mondhatnék erre? Csak… – Csak? – Csak hát ő nem akármilyen kisbaba. és kortyolgat belőle. – Irigyellek. Visszaszaladt elemlámpáért. mikor idejött Sam részvényeit felszámolni. és zokog a tenyerébe. Egy perc. amiért hoppon maradtam. és néha elővesz. aranyszeplős szemét. De most előttem van mint pici lány. ezt a titkát még dr. reszket a szája. és erőt vesz magán. és betáplálja az agyába. öklével dörgölve a szemét azt mondja: – Bocsánat. – Együtt kell maradnunk! Glória bólint. az új szülei majd elnevezik másnak. erre született négy fiam. hogy bebiztosítsam magam. – Nem akarod másnak adni. hogy került a kezébe. hogy kempingezni megyünk Sequoiába. ő nem a szokásos módon fogant. Rakodtunk a kocsiba. Mary úgy néz a teára. milyen nemű lesz a gyerek. hogy ez a szemem láttára történjen! Jaj! – Kitörnek belőle a könnyek. – Idáig csak a baba volt. nem dobhatom oda idegeneknek. úgyhogy Sam a sáros. – Én… én nem is tudom. aki járni meg beszélni tanul. mint a villám hasít belé. aki majd megszületik. megfogalmazódik benne egy rég szunnyadó gondolat. és azt akarom. – Szóval – folytatja Glória megenyhülve –. csillagom. mikor lesz megint papírgyűjtési akció. Ő valóban nem akármilyen. a baba én vagyok. Kihűl a teád. és az új szülei erre rá se hederítenek majd. csillagom. hova legyek. A család szerint örökbe kell adni. Ő én vagyok. hogy fel kell hívni az iskolát. és próbál rájönni. – Sam volt a férjem. Samet hét évvel ezelőtt hirtelen elvitte egy szívroham. miért jöttem. miért vallott. szól a belső hang. Crispin atya szerint is. ő talált rá. – Apádat akkor ismertem meg. ami eldönti. – Szép. Wade meg Amy se ismeri. végre tiszta és világos. hogy a szíve mélyén a jövőben mint Jacqueline él majd a baba. könnyíts a szíveden. Johnny jött be utána. Halkan megszólal. – Glória Maryre fordítja fényes. Úgy haragudtam apára. – Mi baj. hiszen a babától úgy is meg kell válni. hogy neki mégiscsak mellettem a helye. Apád volt Sam tőzsdeügynöke. és megérinti Mary vállát. aztán megint . Állítólag a férfi hordozza azt a kromoszómát. Negyvenegy éves volt. megvan már a név? Mary nézi a teából felszálló gőzt: mint mikor nyári zápor után páráll az úttest. igaz? A lány fájdalmasan nyel. csak… Glória leteszi a csészéjét.lábtartót. – Semmi baj.

milyen a te állapotod meg a baba fekvése. ez a baba különleges. csak látni akarja. és meg akar győződni arról. hogy valami nincs rendben? Glória egy falat süteményt morzsol a keze közt a szalvétára. a lányod is egészségesek vagytok. érzés. felelevenít valami kedves emléket. Egyszerre ezer kérdés van a nyelve hegyén. magadnak kell megtapasztalnod… Mary leteszi a csészéjét a tálcára. hogy te is. De hallom. és a következő olyan könnyen jött. Fogalmam sincs. Elszántan pillant oldalt. – Holnap megröntgeneznek – mondja színtelen hangon. Glória kis szünetet tart. Ez az asszony a rekedtes hangjával meg a széles. aztán így folytatja: – Minden attól függ. Maryt megnyugtatja. Hova gondolsz. aztán kicsusszant belőlem. őt császárral vették el. kezét összefonja a hasán. hogy a következőt úgy hozom világra. – Erre idáig nem is gondoltam… – Bár ott lehetnék veled. Mary észreveszi. hogy ma mi szabályos. az ügyvéd feje aránytalanul nagy volt a medencémhez. – Persze! A nők ezer meg ezer éveken át szültek altatás nélkül. . azt hittem. fekete szélű. hogy el is feledkezett a jövetele voltaképpeni céljáról. – Miért fontos ez? Olyan nagyon számít neked? – Glória halkabban teszi hozzá: – Kisebbítené az apád bűnét? Mary nem válaszol. nyugodt arcával akár gazdasszonynak is elmenne egy farmon. mi nem. rég elmúlt már az az idő.Glória Renfrow különös. – Mindenkinek más. Johnny meg én egész éjszaka. Mary szeme elkerekedik: – Valóban? Glória szemmel láthatóan derül. befelé mosolyog. Úgy értem. a régi görögök tán használtak étert? Mary a homlokát ráncolja. és megkérdezi az asszonytól: – Katolikus? A kérdés nem kelt meglepetést. hogy megváltozott az arca. hogy olyan gondos. ha egyszer vágtak. Senki nem mondhatja meg előre. milyen lesz. – Nem védem az apádat – mondja szelíden Glória. Az orvos azt mondta. van. és a hasára szorítja a kezét. Az orvosod jól teszi. ahol csak érzéstelenítenek. mostanában már lehet szülni teljesen természetesen is. mi megy. A lány fogja a csészéjét. mikor én gyereket vártam. olyan jól érzi itt magát. – Csillagom. – Védje csak saját magát. mint egy darab szappan. és végig nem tud magáról. mikor eszébe jut. – Dr. arannyal pettyezett mogyoróbarna szemébe feledkezik: olyan. nincs semmi baj. egyikünk belehal. nem hagytam magam. mint a mozivászon a kétrészes film szünetében. – Hűvöskék szemét Glóriára szegezi: – Ez a szabályos eljárás. Kínlódtunk is. hogyan fejlődik. hogy röntgeneznek? Glória nem tud idejében félrefordulni. – Csillagom. és kérne még. Wade azt mondja. legalább nézhetjük. De én eltökéltem. homályosan kavarog benne gondolat. – Ugye gyanakszanak. Az első gyerekem. ahol elaltatják az embert. kihörpinti belőle a teát. minden szülésnél vágni kell. Olyan csodálatos élmény. ahogyan az Isten rendelte. hogy fel se vettem. mindenféle beavatkozás nélkül. mikor megszülöd. és milyen az orvosod… Van. – Milyen érzés gyereket szülni? – Jaj – kacag fel Glória Renfrow.

aki soha nem lehet az enyém. és… – Mary. de apád mind a kettőnket szeret. ez rád tartozik. Mary megint sírással küzd. egy férfit több nő is szerethet. De ne gondold ám. a szüleire. és most kiderült. mit csinálunk szerda esténként. nők vagyunk kiismerhetetlenek. mert én mindent letagadok. Remélem. nagyon tévedsz. nem mutatkozhatom vele nyilvánosan. nyugodj bele. Jaj… semmi se olyan. Színlelés minden percünk. és nem bánnám. ha idősebb leszel. Értelek. Csak másképpen. nem utazgathatunk. Mióta apádtól hallottam. Te még keveset tudsz a férfiakról. hogy annyival több vagy nálam. Mary az öklével törölgeti az arcát. megérted. mint az örök homály vagy a purgatórium. és nézi velem a tévét. mit gondoljak. amely olyan hirtelen tért más . gondolom. de én csak másodlagos vagyok az életében. mire gondolsz. hogy itt jártál. és apád akkor lépett az életembe. és a naplementét bámuljuk. és hetente csak pár órát tölthetünk együtt. – Mike-ra gondol. ahogy beléhasít a fájdalom. és visszasegítem őt az oltárra. apádnak titkai vannak. Vagy csak ülünk hátul a kertben. minek tagadjam. legalábbis míg némi tapasztalatra meg érettségre szert nem tettél. – Apádnak elmondom. Néha kártyázunk. hogy miért jön ide. visszakaphatod a szentet. – Igazán szereti őt? – Csillagom. De hát eltelt hét év. én tudom. a saját jövőjére. nem könnyű egy házasember szeretőjének. Hidd el. Ezek a dolgok így működnek. – Egész szívemből szeretem. özvegy voltam. miért nem válik el? – Miért gyűlölné? Lehet hogy most még nem érted. és a világon mindent megtennék érte. anyád.Ami engem illet. volt jócskán. hisz nekem is volt apám. Ne gondold. mi történt pár napja. És beletörődtem abba. – Keserűen kacag. egyedül küszködtem a három tizenéves fiammal. ledobja a cipőjét. A hangja megtörik. – Még hogy mi. Magányos vagyok. hogy csak ember. rám is. Ó. Önmagáért kell nekem. ha bánatom van. mi hozott ide. És ő is szerethet többet. mint azelőtt. amiért ezt tettük veled. kezdetben fontos volt a szex. hogy gazul elcsábítottam. Mary fél. Ha pedig azt hiszed. Vagy megjavítja a konyhai lefolyót. Glória így folytatja: – Ne haragudj apádra. Azt remélted. Apádtól nem fogadok el semmit. Apádra idáig úgy néztél fel. – De ha apám ennyire gyűlöli anyámat. és becsaltam az utcámba. mint egy szentre. régi dolgok. Mary. ha sülve-főve együtt lennénk. A rettenetesen magányos emberek így tudnak a legkönnyebben egymásra találni. se tud róluk. amikor a leginkább támaszra szorultam. hogy beavasson. Ne nézz le. hogy égő szeme elárulja. Fontold meg te is. Mary. amikről csak nekem beszélt. persze. Mary. és végre meg tud szólalni. Nem hívhatom fel. és nem kecsegtethetlek. Germaine-re. hogy az én koromban sokkal többet fogsz tudni. De az ő dolga. meg. A lányból egyszerre kiszakad: – De hát hogy tehet ilyet? Hívő katolikus. Mary. De ne várj tőlem ilyet. nem viheti haza. Olyan ez. És mind azzal kapcsolatos. ami vár. szerinted miért jár ide apád? Tudom. olyan férfit szeretek. Van állásom. Mary? Apád jön. kitart. Nem számíthatok közös nyaralásokra. hétvégékre. Dühös vagy rá. Ha megajándékozom. dolgozom a megélhetésemért. nem az enyém. Én is a legjobbkor érkeztem neki. Tudod. – Nem is tudom. Mary keze ökölbe szorul. én igazából számítottam rád. Te is szólhatsz neki. És nagy néha ágyba is bújunk. de nagy tévedésben vagy.

ők voltak. az igehirdető Hoseah hiszékeny részes aratókra okádott lángot és kénkövet. lábujjhegyen megy a nappalin át a tévészobához. aztán mikor a megszállott Hoseah gyógyítással is gyarapítani akarta a bevételt. de csak most fogja fel. ha sír. mintha imádkozna.mederbe… – Minden olyan más lett… – Igazad van. jajgatok. Ted jól adta. a sátor végében találta. Koránt sincs meglepve. a szegény színes bőrű meg fehér együgyűek tomboltak. Önkéntelenül kinyújtja a kezét. aztán hajnalban jajgatva hoztak egy élettelen batyut. A lánya vizsgálódva nézi. És nagyritkán bátorkodom újra odaállni. egészen más szemmel. és átöleli. bizony szánalmas. miközben ki-be járkált egy Lincolnforma. mert a földön ült. és olyan ostobaságokra gondolni. – Én nem az a nő vagyok. nyársat nyelt nyakigláb ember. hogy az apja ott virraszt pizsamában. és csöppet sem botránkozik meg saját magán. Az apja. akin nem látszik. s ha esetenként Ted az apjához járult dicséretért. Sátorlakók voltak. Glória mosolyt erőltet magára. Hoseah McFarland „prédikátor" felesége halála után összeszedte kevéske cókmókját. olyan békésen. csillagom. hogy Sam ott fekszik a konyhakövön. amint egy-egy fehér bőrű déli kisasszonykával kettesben pályázott a hetedik . A szomszédasszonyok aggódva szaladgáltak. mint azelőtt. De itt. kellemes arcú. ha sírva marasztaljuk. már csak ez hiányzik. Mary odaszalad. és megérti Gloria Renfrow-t. hogy önsajnálat. de kemény és izmos. a képem. Nagyon kicsi lehetett még. amiért fülig beleszeretett. Nesztelenül benyit. de Mary tudja. akkor se. fekete óceán partján állok. és fiaival körútra indult a déli államokban. végighallgatnia a szentbeszédet. ütemesen fűzi a szavakat. varázsos mosolyú. Így halt bele Ted anyja abba. Ted McFarland hite szerint egy sátorban látta meg a napvilágot Tuscaloosa mellett. hogy milyen vonzó jelenség. folyik az orrom és a felismerhetetlenségig feldagad. Az apa beszél a Glóriával folytatott viszonyról. magányosan iszogatva. egy nő sikolyai a szomszédból. apuka. Istenemre. Ted McFarland nyúzott és megtört. Én bőgök. De… És Glóriának Mary nagy meglepetésére kicsordul a könnye. És Mary megsajnálja. és nézi pár percig az égő villanykörtét a bejárat fölött. Észrevehette volna már. Ted meghökkenve pillant föl. Vajon milyen szerető az apja? A férfit látja benne. s bevallja a titkot. az éjszakában. hogy a nagy. Tedet tizenhárom évesen Hoseah mankózásra fogta: be kellett sántikálnia a sátorba. és a kalap mindannyiszor megtelt. semmi se örök. Ted halkan. – Apa – mondja –. Lekapcsolja a motort. Mary a lábához telepszik. és valami Urat szólongatott. akik „isteni manná"ban részesültek. kezében egy pohár itallal. Hoseahnak ment az üzlet. aztán a mankót elhajítva felrohannia az emelvényre. amiért erre is kíváncsi. meg minek az egész. amiről Lucille sem tud. én is úgy éreztem. a levegőben pálinkaszag. ne haragudj. és az asszony karjára teszi. Mikor láttam. Tölthetek még? Két és fél óra múlva Mary csöndesen beáll az Impalával a kocsifelhajtóra. A fiúknak kellett kalapozniuk. Ne haragudj! Éjfél utánig beszélgetnek. letérdel. de ebben nem biztos. Negyvenöt éves már. hogy eggyel több gyereket fogant a kelleténél. – Apa – suttogja. első emléke egy deszkaviskó egy forró párás éjszakán. tetszik a nőknek. mintha csak ledőlt volna szunyókálni. Üres a csészéd. és megszorítja Mary kezét.

hogy régtől észrevette benne ezt a vonást. meg ruhagyűjtés? A bizottságai jobban érdeklik nálunk. Itt találkozott a katolikus hittel. Iszonyúan hiányoztak a nők az életemből. hogy mikor kiszimatolta Glória Renfrow létezését. nem az fájt neki igazán. Lenn Délen az apám meg a fivéreim vettek körül. majd egyszer elmondja az igazságot. mi lett az apáddal meg a testvéreiddel? Ted nem tudja. én nem is ismertem az anyámat. magyarázd meg anya viselkedését. apa. a gazdasági válság kellős közepén a rendőrség letartóztatta. ami elzakatolt a gyapotföldek mentén. Chicagóban. és azt szeretném. csupa férfiember. Északon kötött ki. de a pánik sokak életébe került. ha anyád is megbékélne. hogy nem akarta elijeszteni. de meg is találják. – És miért tűröd a parancsolgatását? – Gondolom. Aztán egyik éjjel kigyulladt a sátor. Hoseah McFarland kisuttyant valahol hátul. a pohárszékhez lép. valakinek beszélnie kellett ezekről a mind gyakrabban előtolakodó emlékekről. Mary. úgyhogy ki tudja. Ted annyira szerelmes volt belé. a papok meg a világi tanárok. mit jelent nekem. Ted a lánya fejére helyezi a kezét. Nem tudom biztosan. Újratöltené a poharát. mikor ezt hallja az apja szájából. huszonkét éves fővel ismerte meg. mások fontosabbak neki. nem? Ő mond valamit arról. szelíden rákérdez: – Tudod. és büszkesége nem engedte. – Mary. Glória előtt viszont meg tudott nyílni. Marynek furcsa. amit hall: egyszerre papnak látja az apját. mert kirabolt egy öregembert. Ted fölkel. De folyton halogatta. Talán. Mi ez a sok jótékonykodás. mert megbékéltem. hogy az apja inkább pap. meghalt. mert így a legegyszerűbb. csak te nem vetted észre. de csak most világosodik meg előtte mindenestül. . de meggondolja. A Szent Márkban a többi fiúk. lenéz a lányára: – Szóval kíváncsi vagy. amit csak Glória nyújthat neked. előbb ezt kérdezi magában: Mi az. Az ivás szükséglet nála. anya nem? Aztán ezt: Mi az. ahogy tudott. hogy papucs alatt tartsanak. hanem hogy hűtlen lett őhozzá. meg beteglátogatás. – Rengeteget iszik.mennyországra még itt e földön. felugrott az első vonatra. miért tűröm a parancsolgatást. hogy a katolikus hitet nemcsak elhagyják. hogy szégyenletes múltját kiteregesse. mint mi vagyunk. Maryre revelációként hat. Néha úgy érzem. amit Glória nyújthat neked. az iskolában tanultál Goethéről. Már rég csinálja. mielőtt ráébredhettem volna. Hátrafordul. Miattam? – Nem. talán kell is nekem. Titkolózott hát. a Szent Márkot árvaháznak állította be. Lucille-nek nem mesélt gyerekkoráról. mint Crispin atya. Ted kisöccsét is agyontaposták. és végül kellemesebb volt az egészet elfelejteni. védett családból jött. – Anya és a bűn? – Talán csak bűnösnek hiszi magát. nem is érdekli. Mary. de én nem? Mary rádöbben. és én szívesen teszek a kedvére. azt gondolta. S rájön. neki az egyház lett a családja. Lucille viszonylag jól szituált. aztán 1932-ben. hogy az apja hűtlen lett az anyjához. és bedugták a Szent Márk Fiúotthon és Javítóintézetbe. Tednek lélekszakadva kellett menekülnie. Ez is kell az édesanyádnak. élt az utcán. hogy jócselekedetekkel válthatók meg a bűnök. – Apa – kéri –.

Mary odabújik hozzá. . apa. és azt suttogja: – Félek. hogy csodálom. szülei közül idáig az anyját tartotta jobb katolikusnak. apa? – Maradjunk annyiban. és Ted mókásan mosolyog rá. milyen lehetett az apjának. az ifjú szeminaristának végigharcolni egy véres háborút. Aztán Ted megszólal: – Késő van. mintha éppen szerelembe esnének. utána számot vetni. elvenni. És holnap vár a röntgen. hogy eszményei a porban hevernek. és Mary megnyugszik. beleszeretni. Váltanak pár szót a katolicizmusról.Ted visszaül. és Mary beismeri. cicám. és hátat fordítani az elhivatottságnak… – Ugye te igazán szereted Istent. aztán megismerni Lucille-t. Arra gondol. Úgy nézik egymást némán.

Mary visszarohant. kiscipő –. Egy órája. Crispin atya a paplakban várja a röntgen eredményét. Kazettát cserél. Szeretlek. Itt a döntő pillanat. mikor feltűnt dr. tartsa vissza a lélegzetét. kattog. – Fáj a hátam. – Kérem. amint ráközelít. Mary belátja. mint az ijesztő röntgengépre. de aztán észreveszi.19. Mary kilép. hogy bizony ideges – sőt alig él. Kézzel horgolt rózsaszín babaruha volt benne – kabátka. Mary meglepetésére élénk színű papírban csomagot talált a küszöbön. Lenne szíves kicsit jobbra fordulni? Felcsúszik a papíring. Olyan sok múlik ezeken a felvételeken – például az is. Míg apja a motort melegítette. ráadásul rövid ujjút. vagy az íróasztalfiókban marad. – Még egy felvétel szemből. fejezet A papírköntöst markolássza. Wade rendelője. mikor kiléptek a házból a szüleivel. – Most mozdulatlanul kell feküdnie. és egyáltalán ne mozogjon. Maryt időlegesen felvidította. dermesztő hideg van a helyiségben. vékony vászonköntöst visel. hogy hívjon fel. miután felöltözött. Ne taszíts el. szülei már aggodalmasan toporognak. és Mary a pucér hátán érzi a jéghideg fémet. de aztán megint elszontyolodott. sapka. Ilyen kritikus pillanatot még nemigen ért meg orvosi pályafutása során. zümmög. A gép kattog. – Csatt. Mary úgy érzi. – Elnézést. amint hazaér. – Most a bal oldal jön. – Kényelmetlen. Pár perc múlva. és odatelefonált Masseyékhez. – Az asszisztensnő ólom válaszfal mögé lép. hogy lesze utolsó fejezete a dolgozatának. zümm. kettő oldalról. Germaine már elment az iskolába. hogy ismét szent a béke köztük. – Tudom. – Egyáltalán ne mozduljon. hadd segítsek. úgy retteg –. Marynek feltűnik. és Germaine kézírásával ennyi: Mary. igyekszik hát másra gondolni. az asszisztensnő meg a gépet igazgatja fölötte. – Azonnal fölmegyünk dr. milyen hamuszínű a szája. Most meg itt fekszik háttal a röntgenasztal hideg tömbjén. hogy a nálánál alig idősebb asszisztensnő madártojáskék. miközben a mosolygó asszisztensnő fölsegíti a hideg fémasztalra. de az anyjával üzent neki: – Kérem. ne haragudj. Wade-hez – mondja Ted. csatt. Mindenki számára. Nem lesz egyszerű. Az asszisztensnő visszavonul fedezékébe. Ha a . az asszisztensnő megint odalép az asztalhoz. Most már hamar megleszünk.

a sikolytól viszont berezonál a hangszóró. Mikor a nővér betereli hozzá McFarlandéket. és szembefordul a családdal: – Semmi rendellenest nem látok. – Éhes vagyok – jelenti ki Sherry. a láb. És rajta múlik. Nem tartjuk meg. – Mrs. Az orvos Maryre néz. McFarland. miközben Mike a pulcsija alatt nyúlkál. nyisd ki a szád! Küzdj azért. megsajnálja őket. hogyan és mikor említse meg a cikket. Sikerre semmi remény. hogy bizonyos körülmények megváltoztak. és halkabbra állítja. hogy az ő friss aggodalma tükröződik rajta. doktor úr – osztja ki Lucille –. és igencsak hevesek voltak alatta. amint kiderül. Ez meg – rajzol körbe egy elmosódó foltot – a fej. – Semmi se változott. amint sikeresen túljutott ezen a próbatételen. – Egyébként nem értem. tanú rá az átláthatatlan ablaküveg. ismerje el. de Lucille elébük vág. A magzat körvonalai világosan láthatók. Úgy fest. – Nos – lép közelebb –. látja. Fordulópont. Nem húzza az időt. Mintha összerándulna az arca. Pedig az idő sürget… Joan Crawford fölemeli a burát. de Jonas látja. – Előveszi a tollát. Gyerünk. – Itt vannak a bordák. mi lesz. ha a rendellenesség drasztikus beavatkozásra nem jogosít fel? Erre hogyan lehet felkészíteni Maryt? Jonas érzi. hogy az arcukról lerí a szorongás. Semmi se változott. hogy beleegyezzenek a közlésbe. leesik a kő a szívéről. Jonas felkattintja az ernyő világítását. Wade. Mike mordul egyet. te hogyan látod? – De csak őrjítő némaság a válasz. doktor úr? Milyen lesz az arca? Lesz keze-lába? Hát ép agya – vagy csak nyálkás massza tölti meg a fejét? – Úgy nézem – köszörüli meg ő is a torkát. a kéz. azzal mutogatja a kis pókhálós alakot. körme mélyen belevésődik a tenyerébe. de lám. se Mike. Kevesebb a bizonytalansági tényező. Abbban bízott. Mary. apja is nyitja a száját. hogy Ted arca továbbra is feszült: Jonas sejti. Jonas Wade azt várta. A két nő megkönnyebbül. átgondolták újra ezt az örökbeadást? Mary is. a kéz-és lábfejet. oda kell szólni. mondjuk? Mi van. de a röntgenkép nem eléggé részletes. amit szeretnél. Lucille félszegen megszorítja a lánya kezét. De most elnapolja a dolgot. megpillantja a tányéron a patkányt és sikolt. Amint leülnek. Jonasnek rendeznie kell sorait: a röntgen eredményétől tette függővé. de örömszerzésnek egyikük se nevezné. és amit én is szeretnék – gondolja magában. Na de ha csak keze vagy lába nincs. dr. egy oldalsót meg egy szembülsőt. és kitűz két felvételt. itt a gerinc. Talán érdemes újra átrágni a kérdést. – Ez a kettő sikerült a legjobban. már jön a következő.hogy a magzat normális. ma elkezdheti a puhítgatást. a vonásokat nem mutatja. hogy ön miért foglalkozik ezzel. Leereszti a kezét. se a kövér Sherry nem tanúja a hátborzongató jelenetnek. hogy a magzat testileg rendben van. Jonas Wade készül istent játszani.gyereknek nincs feje. – Ezt már rég eldöntöttük. Az orvos reménykedve néz a lányra. Sherryvel magukra húztak egy gyapjú plédet a cúg ellen. Mivel a kocsi ablaka bepárásodott – itt leghátul amúgy minden autóé –. Nem kértük a tanácsát. Vagy épp az agy állapotát… Ted a torkát köszörüli: – Akkor minden rendben. – Mary. . hogy ökölbe szorul a keze.

így meg úgy – mondja Sherry. Először Sheila Brabenttel próbálta. Megszólal a csengő: kikapcsolja Charlie Vintont. Hja. hol a bibi – vadászik pattanást az állán Sherry. – Hiszen még megy a film! Mary a szobájából hallja. Mike-ot mintha kígyó csípte volna meg. Másodiknak Charlotte Adamset. Ez a hájpacni a harmadik nekifutása a hónap folyamán. hogy Charlie Thatcher csinálta fel. és az üveghez nyomja verejtékező homlokát. Csak Marynél most benn van a dugó… – Fogd be. Kétségbeesésében fanyalodott Sherryre. Bár nem hibáztatom. Mike halkan beszél odakinn: erre sarkig tárja. – Jó. Mindenki tudja. – Különben is nagy hanta. kinyújtja a kezét. miért hagytad abba? – Mert. hogy a szex hűha. egy pár sílécnél nem adja alább. de mikor a Mulhollandon leparkoltak. – Kár megjátszanod magad. – Nem én kellek neked. hogy a kocsi beáll a felhajtóra. hogy csak a melléhez nyúlhat. mit csinálsz? A fiú letekeri az ablakot. hogy nem azért hívtál. hagyd már azt a filmet! – Kell valami. A lány felvonja tömzsi vállát. És meglátja a fiút: behúzza a vállát. és résnyire nyitja a szobája ajtaját. – Ne legyél úgy oda. – A teremtésit! – húzódik el a fiú. – Egy órája segítek itt már neked. de anyám nem engedte… Hé. aki tüzes volt és készséges. „Babyjane". aki mindig is bukott rá. Mike lerúgja a plédet. – Úristen… – Úgy kell szegény lánynak. és hűvösen mondja. mert megveszel értem. – Nem volt elég két kukoricalepény meg egy extra nagy zacskó pattogatott kukorica? – Mit csináljak. csinos arca csupa bizonytalanság. kilöki a hangosítást. úgy suttogja: – Mike… . – Tudom ám. – Sherry. hanem Mary – A lány szembefordul Mike-kal. – Sherry. Mary tesz egy lépést előre. Hiszek neked. – Kezdtünk beindulni. Te soha nem is feküdtél le vele. – Hagyj ezzel békén. aki a nyáron szakított Rickkel. és öklével csapkodja a volánt. és rosszkedvűen bámulja a párás ablakot. le nem venné szemét a vetítővászonról. Meg is akartam hívni a partimra a múlt hónapban. tudom. – A lány ráemeli homokbarna szemét. a lány kikötötte. én igyekszem. hogy ne unatkozzak. Majd csináljuk máskor. tévedni emberi dolog. Mike karba fonja a kezét. de kiderült. bocsánat. – Micsoda? Ki mondta? – Charlie Thatcher. és indít. énekli Bette Davis. – Kukucskálót töröl az ablakra. az osztálypénztárost fűzte be. – Nocsak. – Rickkel se volt a világ teteje. De neked is segítened kell. – Még csak fel se áll neked. kár bedőlni a szép csomagolásnak.– Jézusom – temeti a fiú az arcát a lány nyakába. a mozitól mindig flamós leszek. Mike.

vad vihar érik. és vár. Bejelenti: – Itt az idő. hol van épp dr. Az anyja a franciaágy szélén ül mezítláb. a Santa Monica hegység fölött haragos barna felhők gyülekeznek. – Jól vagy? – Jól. változást tapint. Korai még. nem tudják. – Mary átkulcsolja magát. Higgadtan vonul a nagy hálószobába. a San Fernando-völgyben metsző szelek grasszálnak. aztán irány a kórház. gondolja a lány. Ted későig elmarad ma. Lassan fölkel a székről. forgás. – A gyerek… Lucille megdermed. – Dr. Ezért volt minden. – Mit csináljak. Ezt vártuk. fejezet Dél-Kalifornia szokatlanul kemény telet él át. anya. Mary grimaszolva rázza a fejét. Szerda este van. – Ülj le. addig is be kell vigyelek a kórházba. – Mary Ann? – Aggódva áll mellette az anyja. Leteszi a ragasztószalagot: vajon erre értette dr. Mary Ann – mondja hívom az orvost. – Megint egy… – Biztos vagy benne? Talán csak jóslófájások. Mary lerogy a puffra. Össze kell csomagolnunk a cuccod. félig felhúzott cipzárral. Wade. ugye? Mary behunyja a szemét: Hát itt tartunk. Valami mozgás van a hasában – toccsanás. de sürgős esetről lévén szó. a telefonhoz. mire készüljek. Föl se néz. Lucille egy pillanatig tanulmányozza Mary arcát. Görcsösen összehúzódik a hasa. és mikor odanyúl.20. megkeresik. ez rosszat jelent. A bugyim is átázott. – De hát korai. Odaszólok . ahol az anyja épp a cipzárral vesződik. A levegőben rosszkedv és bizonytalanság. Wade megmondta. Amy a cserkészekhez ment. gomolygás –. tárcsáz. – Tényleg jól vagy? Újabb görcs? – Nem. Az Encinót mondta az orvos. – Miféle idő? – kérdezi Lucille. Lucille az Oltár és Rózsafüzér Egyletbe készül. Mary ajándékokat csomagol a szobájában. Mary Ann. és volt egy összehúzódás. – Akkor jó. Elengedi a cipzár húzóját. Odafordul. a McFarland házon már égnek az ünnepi fények. hogy „a fej beilleszkedik"? Aztán érzi. – Azt mondták. míg Lucille kikeresi a számot a noteszából. – És milyen érzés volt az az első… összehúzódás? – Görcs. aztán ismét elernyed. – Tessék? – Megrepedt a burok. karácsonyig már csak egy hét van hátra. hogy a bugyija átitatódik valami meleggel. Mary a tükörben bámulja magát. Wade. – Mary Ann? Fölnéz. az anyja az éjjeliszekrényhez lép.

nekik, hogy tudják, megyünk. A telefonhoz lép. – Rendszerint tíz-tizenöt perc van a fájások közt eleinte, és eltart egy darabig, míg kijön a gyerek, főleg az első. Van időnk. Mary úgy nézi a lányt a tükörben, mint egy idegent. – Tudod, éreztem, hogy megfordul bennem. A feje már nem fönn van, hanem lenn. Dr. Wide ezt is jelezte, úgyhogy nincs tévedés. Lucille feltárcsázza a tudakozót. – Az Encino Kórház számát kérem. – Lefirkantja a jegyzettömbre. Mary a tükörből figyeli, ahogy az anyja lenyomja a gombot, és vonalra vár. Mikor tárcsázni kezdene, Mary rászól: – Ne hívd őket, anya. Nem megyek. Lucille keze alatt forog a tárcsa. – Mit beszélsz itt? – Anya, én nem megyek be a kórházba. Tedd le azt a telefont. Lucille a lányára bámul, és leteszi. – Nem akarom, hogy a baba a kórházban szülessen. Nem akarok aludni, míg idegenek segítik a világra. Ez az én dolgom, én kezdtem, én fejezem be. – Miket mondasz itt? – Itthon akarom megszülni a gyerekemet! Lucille felpattan: – Ezt nem gondolhatod komolyan! Nagy nehézkesen Mary is föltápászkodik. – Nem megyek kórházba, nem kényszeríthetsz. Megint… a görcs. Ilyen gyorsan szokták követni egymást? – Istenem, miért vagy ennyire értetlen, kislányom! A baba korán jön! Be kell menned a kórházba! Mindenféle bajok lehetnek... Hívom a mentőt… – Nem! Lucille tárcsázni kezd. Mary egyik kezét a hasára tapasztva odasiet. Kikapja a kagylót az anyja kezéből, és lecsapja. – Ez nem lehet igaz! – kiáltja Lucille. – Itt kell megszületnie! Te vagy értetlen! – Mary Ann, hallgass rám. – Lucille a lánya vállára teszi a kezét. – Itthon nem szülhetsz. Veszélybe kerülhettek, te is, a baba is. Neked szülőszoba kell. Steril környezet meg rendes orvos meg érzéstelenítés. – Miért? A nők évszázadokon szültek e nélkül is. – De hányan elpusztultak! Hallgass ide, Mary Ann, szüléskor minden megtörténhet! Komplikációk lehetnek! Mary Ann! – rázza meg Lucille. – A baba korábban jön a kelleténél. Ez azt jelenti, hogy gond van vele! – Szó nincs erről, anya. Egyszerűen most jött el az ideje. Fáj a hátam. Ott sajog. Le akarok feküdni. Rossz ebben a nedves bugyiban. – Hadd hívjak mentőt… – Nem – ereszkedik Mary az ágy szélére. – Az összehúzódások szünetében jól érzem magam. Anya, nem kényszeríthetsz. Ha bevitetsz, végigüvöltöm az utat és mindenkit megtépek. – Jaj, Mary Ann – ül mellé Lucille. – Miért csinálod ezt? Miért, az isten szerelmére? – Mert részt akarok venni benne, mert érezni akarom. Lucille megsimogatja a lánya haját, és átkarolja a vállát. – Egyszerűen nem értelek. Mary az anyjának dől, Lucille vállára ejti a fejét.

Némán ülnek egy pillanatig, Marynek jólesik az anyja közelsége. Aztán így szól: – Meg akarom tartani. – Tudom – csókolja homlokon a lányát Lucille. – Gyerünk, segítek bebújni az ágyba. Mary az anyjára támaszkodva is nehezen lép. Meg kell állniuk az ajtóban. – Milyen időközökben jön rád? – Nem is tudom – lihegi Mary. – Úgy ötpercenként. – Rendszeres? – Igen. – És fokozódik? – Igen. Végigvergődnek a közlekedőn, Lucille szinte a hátán cipeli a lányát. Mary a szobájába érve az ágyra rogy, az anyja hálóinget vesz elő a fiókból. Mary nyögve rúgja le a cipőt, lecibálja a ruháját. Az alsóneművel az anyja segít: megdöbbenti lánya felduzzadt teste. Mikor rákerül a hálóing, Mary betakarózik, és megfogja az anyja kezét. – Bár jönne már dr. Wade. – Könyörgök, Mary Ann, hadd hívjak mentőt! Mary mosolyog: – Anya, nincs semmi dolgod? Nem kéne vizet forralnod meg lepedőket tépdesned? Lucille a könnyeivel küzd, de sikerül elkacagnia magát: – Lila gőzöm sincs, mit csináljak. – Hívd fel újra dr. Wade-et. – Jó. De mikor emelkedne, Mary szorítása visszatartja. – Anya… Lucille félrepillant, nem bírja nézni a lánya fájdalomtól eltorzult arcát. Az órájára néz: – Négy perc szünet volt. – Ez túl gyors, ugye, anya? – Mary alig kap levegőt. – Azt akarom, hogy apa is itt legyen. Nehogy lemaradjon róla. Az anyja már kászálódik, mikor Mary észbe kap. – Nem, várj, nem érdekes. Van még idő. Lehet, hogy véletlenül nincs a tornateremben. – Nyugodj meg, drágám, bízd csak rám. Mary felkönyököl, fülel. A hálószobából tárcsázás nesze hallatszik. Lucille halkan beleszól, Tedet kéri, pár szó, és már le is tette. Szürke az arca, mikor ismét felbukkan a lányszoba ajtajában. – Mindjárt jön. Mary hátrahanyatlik a párnára. – Jaj, anya… – Sose hittem volna, hogy meg tudom tenni. – Mikor Lucille leül az ágy szélére, Mary látja, hogy a szeme könnyes. – Hát tudsz Glóriáról? – suttogja. – Öt éve. Mary ökölbe szorítja a kezét, és a szemét dörgöli. – Ne sírj, drágám. – Hogy tűrhetted! – zokogja Mary, elől a könny a keze alól a párnára. – Hogyhogy nem tettél semmit? Lucille nem törődik a saját könnyeivel, megfogja Mary csuklóját, és az ölébe vonja a kezét. Mosolyogni próbál.

– Mert szeretem, és nem akarom elveszíteni, és ha ez az ára, én kész vagyok szemet hunyni. Mary félrefordítja a fejét. – Én gyűlölöm apát… – Nem gyűlölöd. Nem ő tehet róla. És ne áruljuk el neki, hogy te tudod ezt az egészet, jó? Mary odasandít: – Hogy gondolod? Hiszen most telefonáltál rá? – Mondjuk, te véletlenül meghallottad az ügyfél nevét, akihez készült, utánanéztünk a telefonkönyvben. Ugye hajlandó vagy, Mary Ann? – Nem érdemli meg. – Nem érte teszed, hanem énértem. Ígérd meg! Mary csodálkozva néz az anyjára. – Úgy sajnálom! – nyöszörgi. – El van boronálva, a mi titkunk, és kész. De most már ideje készülnünk. – Jaj! – Mary elhúzza a kezét, és a hasát szorítja. – Most erősebb – suttogja. – Meddig tart még, anya? – Gondolom, pár óra. Lucille nézi, ahogy a takaró alatt megkeményedik a domborulat, aztán elernyed. – Anya… – Megbántad, hogy nem vették el? Lucille felkapja a fejét: – Mary Ann! Honnan veszed ezt! – Kihallgattam, mikor apával vitatkoztatok még júniusban. Ráparancsoltál apára, hogy keressen valakit… – Jaj, Mary Ann, én nem gondoltam komolyan. Tudhatod! – Pedig ezért vágtam fel a csuklóm. Azt hittem, apa meg te végigcsináltatjátok velem. – Ó, szegény, szegény kicsikém – simítja meg Lucille Mary homlokát. – Részeg voltam. Nem tudtam, mit beszélek. – Gondolod, hogy a gyerekem torz lesz? Lucille beszívja az arcát, a nyelvébe harap. Sós, fémes ízt érez a szájában, és azt mondja: – Ugyan már. Szép kislány lesz. – Annak ellenére, hogy koraszülött? – Ne aggódj emiatt, drágám. Na megyek, fölteszem forrni azt a vizet. Fogalmam sincs, minek, de a filmeken így szokták… Mary behunyja a szemét. Magába mélyed, eufóriában lebeg. Az anyja pár perc múlva visszaül az ágyához, és Mary bizonytalan hangon kérdezi: – Anya, eszembe jutott egy emlék… vagy csak álmodtam volna? – Csukva tartja a szemét. – Rácsos ágyban vagyok, és hangokat hallok a falon túlról. Egy nő sír, sikoltozik: „Nem akarok meghalni!'' Aztán egy férfi beszél, de nem értem, hogy mit. Anya… te vagy ez a nő? – Négyéves voltál – suttogja Lucille. – Még a másik lakásban. – És mi volt ez az egész? Lucille szorosan behunyja a szemét. – Nekem soha nem lett volna szabad szülnöm. Mary Ann. Az orvosok azt mondták, nem vagyok rendben belül. Te is nehezen jöttél. Negyvennyolc órát vajúdtam, aztán császármetszés lett a vége. Onnantól nagyon féltem. Apáddal elvetettük a születésszabályozást, és iszonyúan megijedtem, mikor kiderült, újra

teherben vagyok. A házat már a melegen csillogó karácsonyi fények bélelik ki. Bernie hiába vigasztalja közhelyekkel. Penny keres telefonon. Én szerelmes voltam apádba. Kijelentette. de a házasélet réme sem fenyegetett többé. – Ne légy olyan szigorú magaddal – hoz még egy rundot Bernie a kanapéhoz. és Amyvel együtt a méhemet is kiszedték. Azt mondja. Nem is mertem még szóba hozni. ezért fordult el tőlem. hogy a San Fernando-völgyből átteszi a székhelyét San Franciscoba. Jonas komoran nézi a fenyő körül kavargó havat. hogy a karácsonyt nem otthon tölti. és anyám. mint a testvérek. – Kiszámíthatatlan fajzat a tinédzser. foglalkozik a gondolattal. mert nemcsak a terhesség. Úgy nézem. akik valami Haight-Ashbury nevű helyen kvártélyoznak. megnézem azt a vizet. Jonas előbb megrendült. még a házasságban is. sürgős esethez hívnak. szegény együgyű lélek azt sulykolta belém. Átmeneti hepp. Bernie a tojáslikőrjébe bámul. hogy nemes ügyet szolgálna. és megütődik. Ki tudná előre megjósolni a kilengéseiket? – Beledugtam a fejemet ebbe a McFarland-dolgozatba. Mary meg az apja készségesek lesznek. – Ne haragudj. . A nappali ablakát betölti a feldíszített fenyő. a nagyvilág megteszi egyetemnek. Halálosan szerettem apádat. hidd el. – És aztán mi történt? – Az imáim meghallgatásra találtak. hogy a testiség bűn. Bernie. – Megyek. a barátaihoz. ujjongtam. hogy a szüzesség megóv a szenvedéstől. – Vigadozzunk – jelenti ki Bernie. kék szemébe néz. Az egyház azt tanítja. hogy Cortney akkor se fog visszakozni. nekem sose esett jól a testi szerelem. a műtét után legyünk egymással úgy. – A dolgozatról jut eszembe. – Talán Pennynek van igaza. Talán mert olyan vallásosan neveltek. és lecsillapodik belül. ha mégis jólesik. Jonas előtt világos. Nem kellett többé igazi feleségnek lennem. sőt igazából kívántam is őt. A kél férfi kényelmesen üldögél a rummal gazdagított tojáslikőr mellett. Arra jutottam. két éve kellett volna okosnak lenni és nem most. – Jonas végre kortyol egyet a tojáslikőrből. Nehéz a szívem. Ha határozottabb vagyok. Egyszerre feltűnik Esther Schwartz a konyhaajtóban. hogy Isten a terhességgel büntet minket. ő az élet iskolájába akar beiratkozni. Azt mondta. mint a nap. aztán dühbe gurult. kezét háziszőttes kötényébe törölgeti: – Jonas. Szipog. Nekem ez nagyon megfelelt. hogy Jonas hozzá se nyúl a magáéhoz. – Őt még meg kell győznöm. Mary Anne. – Majd megoldódik ez is. de a kandallóperemen Hanukát várja egy szép menóra is. a család hozzájárulását megkaptad már? – Nem. Borsózott a hátam a nemi aktustól. Mary Ann. meg a sülő gyömbérkenyér illata. mint a strucc. miközben Esther Schwartz a konyhában ipari mennyiségben állítja elő a süteményt. de… Lucille lehajtja a fejét. – Tudod. Mary Ann. – Lucille a lánya értelmes. Így menekültem meg. a szeméhez kap. – Mikor kivették a méhem. végül nekikeseredett. Jonas. Kihörpinti a poharát. de ettől a bizonyos asszonyi kötelességtől viszolyogtam. A férfiak igénylik ezt a dolgot. Penny hisztériás rohamot kapott. Előző este hazatelefonált Cortney. mikor már minden késő. de az anya… – Jonas a fejét ingatja. nem költözik el. De bűntudatom is volt. Gondolom. ha a fene fenét eszik. Crispin atya azt mondta nekünk.

aztán a lányszobához kalauzolja. mire megszólal a csengő. – Biztos vagy benne. – Szia. a földet söpri. Lucille nagy lelki nyugalommal ül egy egyenes hátú széken. melyik ügyfelét kereste fel ma este apád. milyen nagy szerencse. – Lucille… Az asszony nem néz rá. Mary Ann. Wade alapos betapintást végez. hogy állunk. elveszi az esőkabátját meg csöpögő ernyőjét. Bernie. a gyomra összerándul. Ted elnézést kér. megy a konyhába a készülékhez. Dr.Az orvos leteszi a poharat. aztán súlyos léptek szaporázzák a folyosón. dr. Leteszi a vászonneműt az éjjeliszekrényre. és autó áll meg a kocsifelhajtón. Rendszeres. hadd segítsek Mary Ann-nek… Ted szürke arccal. és kimegy. Wade? Hol van anyád? – Itt vagyok. – Cicám – rohan be Ted a lánya ágyához. jól fog jönni. jó. nyílik a bejárati ajtó. nem vagy hajlandó kórházba vitetni magad. Beugrik a kórházba. – Be kellene mennünk. a törülközőket simítgatja. a hangja komoly. hogy tudtad. hogy itt az idő? – Egészen biztos. mindenesetre nézzük meg. Ted. – Helyezzük kényelembe a kislányunkat. négyperces fájásai vannak. azt suttogja: – Hallok kinn egy kocsit. apa. Jó a szívverése. hat óra tájban kezdődött. fölkapja a kabátját. megrendülten egyenesedik föl. Dr. A méhszáj bő . Wade egy székre ejti fekete táskáját meg a zöld batyut. Vedd le azt a kabátot. – Doktor úr. Az orvos elereszt egy fanyar mosolyt. – No. mert egyre hevesebben zuhog kint. hogy ezt alád tehessem. megrepedt a burok. már nem a félig becipzározott ruha van rajta. ahogy beléáll a félsz. – Hat lóval se. A verejtékező Marynek fülig szalad a szája: – Tudtam. Beereszti Jonas Wade-et. az esőkabátja félig lenn van már. Maryre rátör a fájás. – Mikor hívtál… Lucille hátat fordít. Engedj ide. Lucille lepedőket. Emeld fel kicsit a popsidat. most telefonált. Wade ide tart. aztán egy perc múlva lélekszakadva rohan keresztül a nappalin. Ted lihegve áll a lányszoba küszöbén. Mary. Megragadja Mary kezét. – Célegyenes. begyújthatnál a kandallóba. és elhátrál az ágytól. hanem kényelmes otthonka. amit hozott: – Hallom. hogy időben itt lesz! Lucille feláll. Mondjuk. ugrásra készen. Az orvos nézi kicsit a lányt. – Dr. tedd magad hasznossá. a felesége tekintetét keresi. Mary Ann McFarlandnél megindult a szülés! Pár perc. elsuhog mellette. Ted megpördül a sarkán. A baba feje jó mélyen van. – A lányod mindjárt szül. már a bejárati ajtó gombján a keze. Wade. A baba érdekében… – Nem. törülközőket hoz. aztán jön. elakad a lélegzete. Száraz torkán nehezen jön a hang: – Idáig semmi gond. – Miért nem indulsz a kórházba? Hol van dr. Lucille benn marad a szobában. Ted rohan. és fogja a lánya kezét. Mikor kinyitja a szemét.

Wade az elsősegélycsomagot bontogatva. és egy pillanatra szörnyen megrémül. mint a rák. – Betakarja Maryt. Wade-del: űzött vadak mind a ketten. – Tessék – szól ki dr. Ő is úszik az izzadságban. A bozontos szemöldök meredek ívbe görbül. fecskendő. ablakot. dr. – Hozhatok valamit. Crispin atya gyorsan az ajtó mellé húzódik. Wade. Megszólal a csengő. hanem hogy lelki vigaszt nyújtsak. letérdel az ágyhoz. Két óra erőfeszítés. et super nivem dealbabor. aki a tekintetével faggatja: Egészséges lesz? Hosszú életű? Úgy lesz utódja. et mundabor. neki van kihez fordulni. Jonas Wade önkéntelenül megborzong. szája görcsös vonal. Mary arca eltorzul egy erős fájástól. mint Marynek? A sarokban Crispin atya kétségbeesetten kántálja imáit. nincs altatóorvos. hadd vigyelek kórházba! Mary a fejét rázza. Nincs nővér. Csak a saját kezére meg a tudására számíthat. soha nem került még távolabb a kórház biztonságos révétől. Jonas Wade meg a baba érkezését felügyeli. Gyermekorvos. és fehérebb a keményített vászonnál. amiért betért a kórházba. nem kérek. Mérhetetlenül magányos. – Nem azért jöttem. A kórházban beszóltam a védőnőknek is. Róla is folyik a víz. Wade. Az egyperces fájások között fel-felpillant Lucille-re. – Az orvos fölemeli a batyut. papi fövegén. inkubátort hoz. és szelíd mosollyal megnyugtatja. Lucille a lánya fejénél ül. sebezhetőségében meztelen. – Csak azért vagyok itt. egyedül van. fogja a kezét és törölgeti a homlokát. – Mary feje a párnába süpped. – Jaj. és széthajtja az ágy végében. Jonas irigyli a papot. Újabb fájás. éles szemébe: leplezetlen rettegés süt belőlük. Tétova kopogás a szobaajtón. Egy-két órát adok neki. A sarokból Crispin atya suttogja hő imáit. – És most várunk szépen. atyám. – Kezdődik. hajthatatlan. és leül. doktor úr? Egy kávé? – Köszönöm. szike. Egy pillanatra összenéz dr. Mary tekintete a pap fekete táskájára téved. képest. gyorsan tágul. – Atyám! Honnan tudta? – hadarja Vlary. Soha még ennyire halandónak nem érezte magát. hogy megijesszelek. istenem! – kiáltja. hálás az anyai jelenlétért. Vörös. Marynek megüti a fülét az erőtlen hang. hamarosan választ kap a kérdésére. lavabis me. itt a helye.háromujjnyi. hogy először szül. Mary. A pap nyomban odamegy. – Úgy gondoltam. és hosszan néz a pap apró. kinn sustorgás. Mary! Nyomjad! . Összeszorított foga közt szűri: – Nem lesz itt utolsó kenet. Annak helyet kell csinálni. – Meddig tart még? Újabb szélroham rázza meg az. hosszú fekete talárján gyöngyöz az esővíz. nincsenek életmentő műszerek. – Nem tudom. – Minden percben betoppanhat dr. McFarland. Mrs. Mary meghökkenve látja Crispin atyát: árad róla a kinti hideg. gyermekem. nemcsak Mary. Ahhoz. – Crispin atya. Neki csak elsősegélycsomagja van: fogó. Asperges me Domine hysopo. Szeme két hasadék. Forrest. hogy megáldjalak és megkereszteljem a babát. hogy múljék el tőle a rettegett felelősség. – Mindent bele. Mary kinyitja a szemét. – Felhívtam – közli dr.

Jonas Wade gyorsan letapintja a baba nyakát. – Istenem. Lucille-re néz. – Anya… ő a mi csodánk. nem tekeredett-e rá a köldökzsinór. Sancta Maria. Feje vergődik a csatakos párnán. nyomjál. körmét az anyja csuklójába vájva. Sancta Dei Genitrix. Mater purissima… Mary zihál. aztán újra visszacsúszik a puha koponya. – Még egyszer! – Megtartom – nyögi a lány. Mary. Aztán Mary ellazul. segíts! – Nyomj! Mater castisimma… Megszületik a fej. Sancta Virgo Virginium . nehogy beszakadjon. Crispin atya lecsúszik a székről. – Most már – zihálja Mary – nagyon sürgős neki… – Igen. a fej visszacsúszik. és a gyerek kicsusszan Jonas Wade várakozó kezébe. Jonas megpillantja a baba hajas feje búbját. Reszket a keze. – Ne beszélj – mind maga Primas -.. Térden imádkozik egyre hangosabban. nyomj! A nyílás kiszélesedik egy pillanatra. Mater inviolata! Rekedt a hangja. összeszorított foga közt jajgat. Szakad róla a verejték. – Élni akar. – Rajta. aztán gyöngéden segíti a forgást. Wade megint azt mondja: – Rajta. buzgó mélypiros vér – Mater intemerata –. Mary. nehogy belehaljon! Még egy nyomás. – Még egy utolsót. Mater Christi… Dr. – Nem bírom! – sikoltja. A lány fölemeli a fejét. nyakán kidagadnak az erek. Mary! Jöjjön ki egészen! Az Istenért. Mary! Add ide nekem! Mater divinae gratiae… A lány arca szilvaszínű lesz. – Ezek nem Primus ivadékai. egyik kezével Mary gátját nyomja erősen. .A lány foga összecsattan.

és facsarni lehetne a vizet a reverendájából. Forrest már biztosította őket. térden esedezik. Szédül kicsit. hogy mit ér mint orvos és mint ember. Lábujjhegyen kioson a szobából. ahogy kijött a baba. Lucille más. amit akart. az imént vette elő egy dobozból. ahogy paskolták. Lucille McFarland arckifejezése láttán szintén szédül. Crispin atya megpróbáltatása végeztével immár új csaták elébe néz: változik a katolikus hit. összekulcsolt keze sajog. kémleli. Mary Ann McFarland drámáját vizsgák sorozatának látja. Tedeket és Lucille-eket a gyötrelemtől. ha kell. hogy ne zavarja anya és gyermeke álmát. Marynek. hogy testhelyzetet váltott. Őt adta nekünk Isten karácsonyra. Újra levizsgázott. Dagad a keble. rózsás és bő háromkilós. Lehajol kicsit. Lionel Crispin már nem Mary Ann McFarlandtől fél. és távozott. és fölegyenesedik. a könyörületükre apellál. és bár egy hónappal korábban született a számított időnél. mint Mike Hollandé. senki se kérdezte a kritikus pillanatban: melyiket mentsük meg? A gyerek szerencsésen megérkezett. közelebb visz az emberi utódnemzés titkainak megértéséhez. hogy a padlón térdel. aztán finoman. Nem kellett életről. a gyerek szeme már most pont olyan. a második vatikáni zsinat elhintette a mételyt. és a nappaliba megy. különb vészek fenyegetik. Semmi kétség.21. fejezet Crispin atya most hálaimát rebeg. sivatagi napfelkelte. Elérte. Még megvárja a védőnőt. mint volt: kék szeméből bátorság süt. míg McFarlandék egészen felfogják. hogy mentsék meg a jövendő Mary Anneket. gödröcskék közt. és az arcocskát tanulmányozza. A folyóirat-közlemény mérföldkő lesz az orvostudományban. Egyszerre meg is találja. Homályosan emlékszik a sötétvörösen freccsenő vérre. Lucille fényképeket mutogat. amit átéltek. és hálát ad Istennek. keres valamit a ráncocskák. aki elfogadott egy pohár italt Tedtől. Jonas is mintha megújult volna. tapintatosan közelít hozzájuk. milyen kis csoda az ott hátul. – Nem is értem. Aztán hazamegy. levizsgázott. Észre se vette. nagyot sóhajt. Egy próba van még hátra. A nappaliban ülnek. Elmúlt róla a hónapok óta tartó nyomás. miért nem akartam őt – suttogja Lucille a képet bámulva. Talán még Cortneyval is szembe tudna nézni… . fogja a táskát a szentségekkel meg a süveget. terveket sző. egynaposan a kórházi kiságyban. de nem sieti el. Az inkubátor műanyag falán keresztül nézi a mocorgó csöppséget. Kutatja. hogy a baba jól van. beszél Bernie-vel. Lionel Crispin átvészelte a próbatételt. Mary újszülött korában. hogy ő. halálról döntenie. megírja a cikk végét. Ehhez ne járulnának hozzá? Az órájára pillant. Visszatekintve. – Hát persze hogy megtartjuk. Megvárja. és most üres belül. Jonas Wade. dr. hogy gyors búcsúzás után csöndesen elillanjon. Jonas Wade úgy látja. ahogy felsírt: arra nyitotta ki a szemét. Jézusnak és minden szentjeinek. nem tud mit kezdeni magával.

Ámulva nézi a rózsaszínű kis csodát. villanyzsinór vezet tőle a konnektorhoz. „Ép. hogy felüljön.Szürke. Ráfeledkezik a békés arcocskára. Mellette tévéasztalka-forma állványon doboz. kezét a műanyag doboz oldalára tapasztja. Mary letérdel. Mary pislog néhányat. beszédfoszlányok rémlenek fel előtte ködösen. és oldalt fordítja a fejét. Nyitva a szeme. esős hajnal virrad a szobára. talpra áll. Apgar nyolc. Nővéruniformisban kövérkés. Mary próbál kimászni az ágyból. Míg küzd. aztán elmosolyodik: – Szia. VÉGE ." Marynek sikerül kikászálódnia. – És a ragyogó kék szem mintha megállapodna rajta. és odamegy az inkubátorhoz. csupasz ágak rajza vetül a szőnyegre. A baba párnával megtámasztva az oldalán fekszik. Agyi károsodás egyelőre nem állapítható meg. ősz hajú asszony alszik a fotelban. Lába erőtlen. gyönyörű kislány. sajog a hasa.

Felelős vezető Vadász József igazgató Megjelent 16. 2000 Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatója Irodalmi vezető Ambrus Éva Felelős szerkesztő Balázs Éva Műszaki vezető Szilassy János A borítót tervezte Pap Zoltán Műszaki szerkesztő Császár András Szedte a TiMac Bt. Kiss Zsuzsa. Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft. Budapest.8 (A5) ív terjedelemben ISBN 963 547 063 0 .Fordította N. Kiss Zsuzsa A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Barbara Wood: Childsong Copyright © 1981 by Barbara Wood All rights reserved Hungarian translation © N. 2000 Magyar Könyvklub.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful