P. 1
Wood Barbara-Bölcsődal

Wood Barbara-Bölcsődal

|Views: 36|Likes:
Published by Kristina Kolman

More info:

Published by: Kristina Kolman on Aug 18, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/19/2014

pdf

text

original

Sections

  • 1. fejezet
  • 2. fejezet
  • 3. fejezet
  • 4. fejezet
  • 5. fejezet
  • 6. fejezet
  • 7. fejezet
  • 8. fejezet
  • 9. fejezet
  • 10. fejezet
  • 11. fejezet
  • 12. fejezet
  • 13. fejezet
  • 14. fejezet
  • 15. fejezet
  • 16. fejezet
  • 17. fejezet
  • 18. fejezet
  • 19. fejezet
  • 20. fejezet
  • 21. fejezet

Barbara Wood BÖLCSŐDAL

Magyar könyvklub®

Könyvemet dr. Norman J. Rubaumnak ajánlom Hálás köszönettel tartozom dr. Frederick Luthardtnak a UCLA genetikai tanszékéről, amién időt szánt rám, a vadidegenre.

a génmanipuláció mindennapos. hogy egy nő szűzen fogan. nyulak) között. hogy ötös ikrek születnek. a spontán szűznemzést mindenki. a mesterséges megtermékenyítés. amikor a klónozás. A Dionne ötös ikrek létezését senki nem vonja kétségbe. idézetek. macskák. dr. egy a millióhoz vagy mondjuk hatszázezerhez. . Könyvem 1963-ban játszódik. a (spontán avagy laboratóriumban indukált) szűzen szülés egyre inkább a tudományos világ érdeklődésének homlokterébe kerül. Az esély. A szereplőket és történetüket én találtam ki. erkölcsi és vallási vonatkozásai miatt kényes és roppant vitatott ügy. az esély. ember esetében azonban bonyolult társadalmi. a folyóirat.és könyvhivatkozások. a tudományos kísérletek egytől egyig valóságosak. Jonas Wade oknyomozása voltaképpen a szerző kutatómunkájának krónikája.A szerző jegyzete A szűznemzés valóság. Laboratóriumban kimutatták a jelenség létezését az alsóbbrendű emlősök (pl. Miért? Regényemben a tényanyag. egy az ötvenmillióhoz. Ma. Időközben korszakváltás történt az emberi szexualitásról alkotott felfogásban és utódnemzés lehetőségeiben.

hogy ajkát rányomja a meglepően kemény.1. A hűvös éjszakai szellő végigsimított meztelen testén: talányos mosolyban ívelt fel szája sarka. csodás íz. szelíden hevítő alkonysugár. Mary gerjedést érzett az ölében. tartott attól. félelmes tekintete miatt van. . Önkéntelenül a melléhez vitte a kezét: kemény bimbót tapintott. kissé félrehajtotta a fejét. Mary lélegzete szaporább lett. inas nyak hordozta szögletes áll. Egy pillanatig levegőt sem kapott. aztán a bal mellére vonta Sebestyén kezét. hogyan csomózhatná ki. ugyanakkor mérhetetlenül kíváncsi volt rá. varázserejű tapintás hálózta. fájdalmasan gyönyörű látvány. majd a nyelvük is összetapadjon. s átható tekintetével szinte megérintette. Hűvös volt. Mély tüzű. és mikor megállapodott. Sebestyén rászegeződő tekintetének igézete szoros öleléssel ért fel. de mégsem akarózott lejjebb vinnie a pillantását. És Sebestyén akkor se vitte el onnan. Sebestyén állt előtte. fejezet Mary kigombolta a köntösét. mélabús tekintet. Marynek furcsán elszorult a torka. ami előtárul. Sebestyén csókja nem lanyhult. az ágyékán összebogozva. de a lány mégsem borzongott. és hagyta. Aztán Sebestyén szabad keze gyöngéden elindult lefelé. Mi lesz még. Előbb a szájához vitte. Mikor Sebestyén újabb lépést tett felé. Mary továbbra is az arcát nézte. Belülről izzott. Sebestyén közeledett: szép arca komor volt és szigorú. Napbarnított. csak egy darab vászon. sima. meztelensége. a sápadt holdsugárban domborodtak az izmai. hogy a padlóra csússzon. mikor ő eleresztette. megcsókolja? Nagyot zihálva nyúlt a keze után. hosszú. ahol átszegezték a húsát. mintha bor fűtené. Mindez csupán Sebestyén közelsége. és mikor lehajolt hozzá a fő. keskeny orr. hosszú. ha megfogja. aztán lenyűgözte. becéző kéznek. kérges tenyérre. Láthatóan Sebestyént sem zavarta az éjszakai hűvösség: feszült minden ín a verejtéktől fénylő bőre alatt. Hihetetlenül. hogy a szájuk. De döbbenete eksztázis volt. hullámos haját föl-föllibbentette válláról a szellő. s a holdfényben előtűntek a hegek a tökéletes férfitesten: fehér forradások ott. alig súrolva a lángoló húst. Rajta se volt semmi. Mary szemét vonzotta az ágyékkötő. izmos. csillogó bőr. Átjárta a súlyos tekintet. kényelmes mozdulattal. egészen lentről: előbb meghökkentette. Dermedten engedett a kutató. azon tűnődött. Bágyadt. kecses lendülettel megoldotta magán a bogot. Mary teli tüdőből vágyott sikoltani. Mikor egészen közel volt már.

Édes. hanem valami más.. pontosabban az öle. de mindenki alszik a házban. és mi ez a félelmetes érzékiség? Olyan furcsa volt… Sebestyén keménysége. a nyakán haladt lefelé. A kényes területet a hálóing felett pásztázza ujja hegyével. és megkönnyebbülten nyugtázza. Valami olvatagság. izgatóan kemény volt. aztán gyorsan odaérinti a szeméremdombhoz. és mindjárt el is kapja onnan. Sebestyén teste meghökkentően. aztán Mary McFarland álomtalanul. mint a nyomvonal. mert most az a menő. aki mindenben konzervatív. keresztformán kitárt karral engedett Sebestyénnek: készséges áldozat. laza stílusért. Mary kihúzza kezét a takaró fölé. ahogy belehatolt. hiszen a két kéz fent járt már a mellén. katolikus Marynek ez a testtáj tabu. rámenősebb keze között. hogy Mary feljajdult. hátát verő. Szinte összeroppantotta.. rémületes és felvillanyozó. Mary anyja. Sebestyén szétfeszítette a lábát. berakott. egy hatalmas hullám növekvő lendületével. nem erőlteti tovább. A szája elvált a szájától. tupírozott vörös haját Jackie Kennedy-féle kis . Mary felriad. kiveri a víz az éjszaka hűvösében. a lábában furcsa érzés. de ez mind nem érdekes. legyűrve az ösztönös védekezést. ugyanakkor addig ismeretlen révület lett úrrá rajta. tépett fazonról átvált a középen elválasztott. úgy fülel. És… Lent nem a kéz nyomult. Lucille McFarland a rövid. Mary próbált nem nyögni Sebestyén mind erélyesebb. Sebestyén bőre meleg volt. A lány érezte. kár. pedig itt a változás. nyirkos. de így is érzi. Hogyhogy Sebestyén szerepelt benne. Mi változott? Vészesen zakatol a szíve. még egy gondolattal adózik a meglepő ténynek. Hanem a lába. Megmagyarázhatatlan nedvesség. Lihegve bámulja a plafont. Mary erőteljes mozdulatokkal húzza a kefét a haján: vajon mikor megy ki végre belőle a hullám? Egyik napról a másikra elhatározta. hogy frissen daueroltatott. Mary felnyitotta a szemét. mi történik vele. Aztán a lökések nyomán valami feltajtékzott benne. Nyárig még két hónap. és óvatosan lenyomta az ágyra. Behunyja a szemét. hogy Sebestyénről álmodott Mike helyett. Hogyhogy ennyire valóságosan. Aztán visszafojtja a lélegzetét. Láthatatlan fegyver. itt történt valami. felemelő fájdalom nyilallt belé hirtelen. Hunyorogva tűnődik a sötétben. addigra remélhetőleg egyenes lesz a lobonc a lapockái közt. a combja köze. a testével történt valami. Mereven fekszik. habzsolta. Mary tágra nyitotta szemét-száját. óvatosan viszi a kezét jobb csípője éles ívén. Félt. és holtra rémülve nézett körül a szobában. Sebestyén szorosan átfonta.Akkor összesimultak. Ürességet érez belül. s átcsapott a feje fölött: a tetőponton egy pillanatig se nem hallott. se nem látott. aztán egész testtel ráborult. a lába fejétől indult felfelé. felbámul a mennyezet végtelenjébe: félve. hogy milyen különös álma volt. Összeérteti a hüvelykujját a mutatóujjával. amit a csónak húz. aztán a kéj és az önkívület alázúduló áramlatai mosogatták. mikor ő az életben nem engedte még oda Mike kezét? Honnan tudhatja egyáltalán. mintha kilométereket futott volna. Sebestyént idézné maga elé. egyenes „szörfös" frizurára. elárasztotta. nem sikoltott álmában. hogy ő is görcsösen veszi a levegőt. de nem jön vissza az iménti misztikus hevület. s az egyik mellbimbóhoz érve olyan vadul szívta. nem tapsikol az új. mélyen alszik reggelig. mindkettőjüknek gombóc van a torkában. hogy milyen érzés? Mozdulatlanul fekszik. mert nem tudta. hogy a göndörített. kiszorította belőle a szuszt. A mélyen hívő. és a naptól aranyszőkére fakul.

az apja meg a fivérei még nincsenek itt. zaklató álomra. Mary is: az erőt adó Miatyánk-gyöngyöt hüvelykje és mutatóujja közé szorítva fohászkodik . Mindennél gyötrőbb aggály fészkeli magát az elméjébe: tisztátalan volt ez az álom. a testi érzetre. a verejtékes homlok. amit húsvétra kapott. ami olyan jólesett. gyapjú kétrészese. aztán térdet hajtanak a hatalmas feszületnek a templom túlsó végén. mikor az anyja belép a szobájába. Kínosan valódi: a vér. Fölpillant. mikor Mary és az anyja kilép a házból. a párizsi Louvre-ból. Csak azért emeli föl a fejét. a retiküljét. térdig érő egyenes szoknya. míg kifarol a kocsival a meredek felhajtón. Átellenben állapodik meg: Sebestyénen. a visszapillantó tükörben hátrakacsint a lányára. nem érvényteleníti-e az áldást. visszamosolyog. újfent rácsodálkozik izmos alakjára. ha tovább bámulod magad. – Jaj. és a gyülekezet feláll. Nem sejlenek elő az idomok: a First Lady manökenstílusa. az égre fordított arcon tükröződő hallatlan gyötrelem. Akár egy fénykép. hiszen nem tehet róla? Maryt olyannyira lefoglalja a dilemma. Képtelen máshova nézni. – Egy pattanás miatt képes kitenni magát az örök kárhozatnak – zsörtölődik Lucille.szelenceforma kalappal koronázza. hogy észre se veszi. abban az ágyékkötőben is van valami merész és kihívó. Tekintete elkalandozik. – Pattanásom lett. és követi. tegnap este gyónni volt. és kimegy. Mary veszi a lapot. míg bekászálódnak. a dagadó izmokból meredő nyílvesszők. hogy gyorsan végigtekintsen a gyülekezeten. Áldozni készül. a kesztyűjét. hogy szemérmetlen gondolattal illesse a megkínzott szentet. Most azonban. Kérdés. Amy a sereghajtó. Megmártják ujjukat a szenteltvízben. hogy tán nincs is már a kegyelem állapotában. a festett üvegablakokon napfény árad. szintén az anyjáét ismétli: derékig érő kosztümkabát. illetve a friss pattanás. Mary számtalanszor ráfeledkezett unalmas szentbeszédek közben. térdre ereszkednek. közvetlenül az Első Stáció mellett. Kirügyezett az álla. – Tessék? – Mary Ann. A liliommal feldíszített templomban fogadalmi gyertyák erdeje lobog. Ők is besorolnak egy padba. Vajon lesz-e benne része még egyszer? De az is eszébe jut. távol állt tőle. hogy leszegett fejjel térdepeljenek. ismétlem. Ted McFarland és a tizenkét éves Amy már az autóban ül. Mike. beleugrik a tűsarkú topánba. Még sose látta ilyennek az inas combot. A sekrestyéből kilép Crispin atya a ministránsokkal. lekéssük a misét. Másolat Mantegna festményéről. Mary követi apját és anyját. Mary Ann McFarland gyöngyház rózsafüzérét pergetve teljes erejéből koncentrál. anya! Ted McFarland. Lucille McFarland szemét a plafonra vetve tárja szét a kezét tehetetlenségében. a hívek ünnepélyes némaságban özönlenek a padsorokba. A hajügyekről Mary gondolatai átterelődnek a hajnal előtti. a tegnapi bűnbánat jutalmát az érzéki álom. amitől úgy lángolt az éjszaka. Pontosabban a testi robbanásra. Megint az álom különös csúcspontjára gondol. amivel végződött. zavarba ejtően élethű ábrázolása a szent vértanúnak. a rejtélyes álom hatása alatt kár tagadnia a kép erotikáját. Mary felkapja a kalapkáját. de amióta csak betette a lábát a Szent Sebestyén-templomba. Vagy nem számít tisztátalannak. meg ahogy vonaglik kínjában: Mary beszívja az alsó ajkát és harapdálja nagy zavarában. Mary is ilyet visel. vizsgálja a tükörben.

és az öccse gyalogol nyolcvan kilométert. . – Agatha nővér mondta. – Neked mulatság kicsúfolni az elnököt meg egy szegény vak asszonyt? – Lucille – mondja halkan Ted –. hogy olyan nyelvet kell tanulni. kisasszony – fogy ki Lucille a béketűrésből. – Na. hát nem? Szaladgál a gyógykajaboltba! Ted rámosolyog az asztal fölött. úgy kacag. mindenki ezeket meséli a suliban! Lucille a fejét ingatva motyog valamit a „szép kis iskolá"-ról. fél kezével a fejét támasztja. hogy rokonok vendégeskednek náluk. hintázik az egész teste. mintsem húsvétot. Lucille meg a két lánya egy teljes délutánt szentelt a lakoma elkészítésének: Amy reszelte le a két nagy darab sajtot. – Egyszerűen utálom a csirkehúst. – Ettől erősödsz. Amy turkál a mártásban. bocsássa meg az álmát. kockázta fel a paprikát. Ehhez az iskolának semmi köze. – A legújabb Kennedy elnök-modell. Amy a lábát lógázza. de szalonképesnek igazán nem mondhatók. megdörgöli a tarkóját. – Elég legyen. Szólt. apa. az anyja felhúzza a szemöldökét. – Azt a francia nyelvűt? Segítsek? – Köszönöm. az apja kényszeredetten mosolyog. hogy jó lelkiismerettel vehessen ostyát. – Felhúzod. – Báá! – vág grimaszt a tizenkét éves Amy. Ted kenyérhéjjal törölgeti ki a tányérját. nem kell. és nekimegy a falnak! – Elég! – tör ki Lucille. hallottad már a legújabb felhúzósbaba-viccet? Mary sóhajt. kente ki vajjal a tűzálló tálat. hogy péntek van-e vagy sem. honnan szeded újabban a vicceidet. metélte apróra a friss kaprot. Los Angelesben mindenkinek tudnia kellene spanyolul. – Mary! – Amy nagy csörömpölve ejti a villát a tányérba. Az eredmény inkább karácsonyt idéz. mert Mike ma nem szólt be? Mary fölegyenesedik. Lucille McFarland Shirley Thomasszal vállvetve mesterszakács kurzusra jár szombat délelőttönként a Pierce College-ba. – Hallgass el és egyél – szól rá Ted. Edd már azt a csirkét. Fogadjunk. – Legalább nincs gondja. és a felfújtért nyúl. McFarlandék vasárnapi asztalát belengi az együttes kísérletezés és a szabad véleménynyilvánítás vérpezsdítő levegője. amit használunk is. tisztítsa meg. és bekapja. s ebből következik. meglepetést rejtenek a tálak – bontogatni. ízlelgetni való ajándékot. a tizenkét évesek humora külön fejezet. Mary bűvészkedte külön a tojások fehérjét a sárgájuktól. – Olyan csöndes vagy. Amy hátraveti a fejét. és az asztalra csap. hogy a vasárnapi asztalon mindig egzotikus ételköltemények illatoznak. – Mary – kezdi –. – Nem tudom. Ma. Felhúzod. és a Helen Keller baba? – Amy lelőhetetlen. kihalászik egy paprikadarabot. Mary gondterhelten mered a tányérjára.Istenhez. húsvét vasárnap sincs másképpen. és különben is meg kell írnom egy záródolgozatot. Kész kabaré. Ínyenc kapros csirke és zöld chilipaprika-felfújt gőzei viaskodnak egymással. Agatha nővér vegetáriánus. – Mondjad. – No. – Én a spanyolt veszem fel – csicsergi Amy. ezt hallgassátok meg. – Nem is vártam. – Jaj. hogy azért. anya.

– Én a szuahélivel szemezek. hogy meghűlt bennem a vér. – Semmi bajom nem lett. Csakhogy a család nem dől be: egy hónap. És kis híján megütött az áram. ha nincs feltöltve a medence. – Úgy tudtam. Olvastam egyszer egy nőről. no meg a gazdag Szent Sebestyén plébánia. és ez a szalmaláng is ellobban. E fölé tornyosul láthatatlanul a repkényes magaslat. felakasztja a nedves konyharuhát. ahogyan McFarlandék háza is. hogy divattervező lehess. – Ez aztán újdonság a javából. beállnék a Békehadtesthez. úgy sikoltoztál.– Egyetértek – mondja Mary. Szeretnék eljutni Tanganyikába meg hasonló helyekre. A kert a ház mögött félelmetes és határtalan. . – Előtte meg volt a tánc – tódítja Amy. visszavonul a szobájába. Mary az apjához fordul: – Ugye. Mary havonta új meg új bejelentéssel hozakodik elő. Ez csak két évet venne el. Nem én okoztam a rövidzárlatot a víz alatti lámpákban. úszómedencék. éles rajzú szemöldökének íve meredekebb lesz. a dísztavacskát. akinek ilyen rövidzárlat okozta a halálát egy szálloda uszodájában. Fejét ingatva fordul el. hogy a balga idegen megingathatatlan eltökéltséget feltételezhet. Holnap este nyilván Lucille újabb „paradicsomos csirkeszeszély" variációja szerepel az étlapon. és mindenki fontolgatja. pálmafák. Könnyen megjárhattad volna. Lucille szórakozottan kisimít a homlokából néhány eltévedt rozsdás fürtöt. és bánatosan réved a feketeségre a belső udvaron. és elsüllyeszti a hűtőben. Itt van Tarzana legelőkelőbb lakónegyede. – Akkor is rémes volt. A mosogatás a két lány dolga. Mary összenéz a húgával. Lucille keskeny. Egy év még hátravan. Lucille McFarland megáll a konyhai közlekedőben a tologatós üvegajtónál. a legapróbb részletekig kidolgozza elképzelését olyan túlcsorduló energiával és lelkesedéssel. a fákat. a kerti házikókat. az ebédlői fények megvilágította peremen túl sötétség lepi a pázsitot. Mary nézi. apa. – Mikor Mike kicibált. Az anya a plafonra mered: – Egy örökkévalóság. Hát az egyetem? – Egyetemre később is mehetek. te megértesz? Ted mosolyogva áll fel az asztaltól. képzőművészeti főiskolára akarsz menni. Fent Thomasék házának meleg fényei ragyognak a tavaszi estében. anya. – Én igazán nem tehettem róla. – De hát mire jó az neked? – Gondoltam. a Ventura sugárúttól délre: csupa üveg modern otthonok. – Nem nézed meg velünk Ed Sullivant? Judy Garland is szerepel és színes adás. anya. – Előbb végezd el a középiskolát. Borzalmasan néz ki. ahol a következő sor ház húzódik: a Claridge Drive-ra néznek fensőbbségesen. – Egy év és nyolc hét. ahogy az anyja fóliába csomagolja a csirke maradékát. Mary a vállát vonogatja. és bejelenti. csak megijedtem. villájára böki a falat csirkehúst. – De hát úszni úgyis hideg van. – Ez más. Csak az úszómedence széle látszik: fehér és csontszáraz. Mary Ann. gyökeresen változtat a tervein. – Csak menjen holnap valamire az a szegény szerelő. – Ez nem tartott vissza téged meg Mike-ot. Utálom. Lucille füléhez kacagás neszei úsznak a kertjükből.

Mary csak bámészkodik. – Fölmegyek a szobámba. Mary nincs oda érte. a szűk körű vatikáni bizottság egyik tagja a Tiltott Könyvek Indexének eltörlése mellett foglalt állást…" Ül az íróasztalánál. csak azért tette föl. és révetegen nézi Richard Chamberlaint: a fotón mint dr. Ennyire fontos a nagy mű? – Ha kitűnőt akarok rá kapni. és sehol se tartok a gépeléssel. – Apa. apa… – kuncog Mary. főhajók és apszisok –. hogy mindenre kitűnőt kapsz. Sok pénzt hoz haza.– Nem megy. apa – szól be halkan. mert Germaine szavát vette. nem stimmel a szín. nem Lucille és nem Mike. Kimegy a szobából. kissé hullámos haja őszül a halántékánál. rozettás ablakok. kicsim? Mary gyorsan elmosolyodik. Az írógép marad a táskájában. Holott fantáziál róla éppen eleget. Csak jár az agyam. ma bejelentette. A lemezjátszón a Germaine barátnőjétől kölcsönkapott album. a meghitt családi zugba kémlel: figyeli pár másodpercig az apját. hallja még. A tőzsde még mindig pang. nem várhat a gépelés. A szokásos. és megszorítja Lucille kezét. igaz. ábrándjaiban sem merészkedett a közösülésig. kezét a lánya karján nyugtatva megkérdezi: – Jól vagy. – Volt valami a hírekben? – Na várj csak… A négerek még mindig tüntetnek Délen. az apja átkarolja a derekát. hogy hét hónapja járnak – a tanév kezdete óta –. hogy a bemondó hangja mondat közben jön meg: „. melynek címe „Franciaországi székesegyházak". – Apa. különös. – Gondolom. Mary rajong érte. – Persze. Jaj. – Mary összehúzott szemmel vizsgálja a bemondó ábrázatát: kicsit zöld. Addig meg szenvedünk. Kildare uralja el a hirdetőtáblát. Jackie még mindig babát vár. Ted McFarland jóképű férfi. megpuszilja. Ő vert lelket belé azon az estén is. Az asztalon képkivágások magazinokból – gótikus tornyok. mikor sírógörcsöt kapott az áramütéstől a medencében. és mégis olyan örömteli megidézni: vajon a tudatalattija miért Szent Sebestyént választotta szeretőnek Mike helyett? Ha belegondol. véli. a karfára telepedik. sokat fájdítod a fejed a jegyeid miatt. – Tudom. Ted nyakára fonja a karját. Ted odanéz. szeme sarkánál a kis ráncok jó kedélyt sejtetnek. teológus. Tudod. Ted mosolyogva nyújtja a kezét. és a bajban mindig számíthat rá. egy új énekesnő. soha nem emeli fel a hangját. hogy Hans Küng atya. Majd ezt is tökéletesítik. Szabadulni szeretne a kínos emléktől. Mary a fotelhoz. nem csoda. Negyvenöt éves. különben nincs helyem a Hölgyligában – folytatja Mary a tévébemondó tátogására meredve. – És muszáj törnöm magam. de egyetlenegyszer nem álmodott Mike Hollanddel. majd elfelejtettem. mint fiatalon. Szögletes arca barátságos. A héten le kell adnom a dolgozatot. – Szóval nincs tévézés. aki a távirányítót nyomogatja a tekintélyes tévékészülék előtt. Fél perc se telik belé. Mary Ann McFarlandnek . a doboz elnémul. ezért kapom a kitűnőket. – Ahhoz képest. másik kezében egy pohár whisky. hüvelykje reflexszerűen kapcsolja ki a hangot. anya. de az anyja feltartóztatja. megöleli. lép. Joan Baez gyászos hangulatú népdalai. Indul kifelé. van ez így. Sybil Burton ma végre otthagyta Richardot. de ugyanolyan karcsú és kisportolt. Rövidre nyírt. és hetente egy estét konditeremben tölt. hiszen reggelente leússza a magáét. Nem is hallja a zenét: megint az álom foglalkoztatja. mindet a dolgozathoz gyűjtötte..

Elgémberedve járja körül a szobát. kelletlenül elkezdi: – „Üdvözlégy. James Darren.nincsenek bűnös gondolatai. erőt vesz magán. és ajkát alig mozgatva. malaszttal teljes…" . ismétlést remélni bűn. Szent Sebestyén erotikája nem hagyja nyugodni. futballszerelésben. Nyilván elítélendő. a Hölgyliga-pulcsi. Ben Casey. Plakátok és magazinfotók tekintenek le rá: Vince Edwards mint dr. Mary végignyúlik az ágyán. hogy a dolog megismétlődik. fantaziálással erre törekedni bűn. A szobában szanaszét hever a kék-fehér fődrukkeri pomponkészlet. ha kiveri az egészet a fejéből. meg számos felvétel Mike Hollandról. Mary a kék gipszszoborra összpontosít az öltözőasztalán. Jan és Dean-albumok. és a plafont bámulja. szenvedő arcú Szűz Máriára. Értelemszerűen elítélendő a reménykedés. holott ez a titkos vágya. az emberfölöttien türelmes. kiváltképp az álom befejezése. Mária. A legjobb. egy új együttes. Sóhajtva kel föl az íróasztal mellől. Kennedy elnök elgondolkodó profilja. a Beach Boys. hogy szeretkezést álmodott Szent Sebestyénnel. Akárhogy csűri-csavarja.

gondolja mélabúsan. De nem jutottak egyről kettőre. mint Mike. és sehol semmi? Mike turkál a kihűlt rántottában. Mike. Kösz. Ma péntek van. A tizennégy éves a Szent Sebestyén egyházközség iskoláját látogatja. álmában Mary kacérkodott vele. A tizennégy éves Timothy és a tizenhat éves Matthew már falja a szalonnás tojást. Mike lelép az ebédlőrészbe. mert az iskolában minden hapsi irigyli. – A hosszabb úton vitted. – Ühüm. – Sherry is hívott az este – újságolja Matthew. aki elmossa a szennyes edényt. Mike. három fiára egyedül visel gondot. – Sherry Rickkel jár – mondja komoran Mike. Vállán érzi egy pillanatra az apja súlyos kezét. apja öblös basszusát hallja: – Te vagy az. az apja meg a két fivére McFarlandéktól nem messze lakik egy rusztikus stílusú. fiam. Mike? – A vizsgák nyomasztanak. A következő tanévben oda kerül ő is. Mike. mikor álomittasan megjelenik a vakító júniusi napfényben fürdő nappaliban. Mike? – Ühüm. Tim! – Mike kelletlenül lát neki az ételnek. – Későn jöttél tegnap. – Tovább tartott a foglalkozás. kétszintes házban.2. amióta Mike a Szent Sebestyén küszöbét átlépte. A kezét szárogatja. megigazítja a mandzsettáját. Nathan Holland visszajön az ebédlőbe. de sokkal alacsonyabb és véznább. és kétszer annyi házi feladatot kap. – Én csak átadtam az üzenetet. ahogyan a randevúikon se. fejezet Mike Holland. rosszkedvűen ébredt. pedig semmi okuk rá. jön a bejárónő. kihúzza a székét. – Hehehe – vigyorodik el Timothy. – Igyekezz. Rosszul aludt. Timothy és Matthew előtt nyitott könyv. – Dugulj el. A . mielőtt munkába indulna. A három fiú csöndben tömi a fejét. Mike csalódottan. a lányok ne hívogassák a fiúkat. haza Maryt. aminek boldogan néz elébe. és elfoglalja szokott helyét az asztalnál. Mike szótlanul kortyolja a narancslevét. és még mélyebbre temeti a szorongását. hogy a fia elé tegye a tányért. az öcséid messze leköröztek. Szorong. Ki hinné el az igazságot? Kilenc hónapja elválaszthatatlanok vagytok a legbombább csajjal. – Mi ez a nagy hallgatagság. lesz. aki csak egy évvel fiatalabb. Nathan Holland a biztosító társaságok alkalmazottainak hagyományos öltönyében – mínusz zakó – lép ki a konyhából. – És különben is – harsogja Timothy –. Csak már lennék túl rajtuk. mint a Reseda gimnáziumra átnyergelt bátyjai. Matt. ezen a reggelen se gond neki négyük reggelijének elkészítése. Rick a szerencsés. Nathan Holland galambősz ötvenes özvegyember.

átleng a biológiatermen. Két hét van hátra a tanévből. kerek arc. a strandokat bearanyozó káprázatos ragyogás. kisasszony. már nincs hatalma fölöttük. Ha kell a fuvar az iskolába. felvillanyozott. feszes. és a világért se adná fel a helyét a csapatban. – Meg tudja mondani. – Nem szólok még egyszer. Germaine Massey integet. gondolja bosszúsan. ahogyan a gondolataik léggömb módjára tovalebegnek. nem olyan öreg. Slocum vár egy kicsit. Felhúzza a szemöldökét. De lehet. Slocum megköszörüli a torkát. csupa kicsattanó. próbál felülni. fészkelődő ifjak láttán Mr. vajsárga napfénypászmák világítják át az üvegbe zárt. inkább a fejét ingatja rezignáltan. mézédesen simogat. Lucille McFarland dugja be a fejét. Már harmadszor ébred úgy. életerőtől duzzadó testek sóvárognak tavasz és nyár fordulóján a napsütötte tengerparti bódulat után. A tiltott regény két példányban jár kézről kézre a Reseda gimiben. aztán kilendíti a lábát az ágyból. – Hogyne. Vastag. – Hölgyeim és uraim – kezdi fáradt hangon immár ötödször. A nyárelő napsugara megejtően. Mazsoreteket toboroznak jövő félévre. és fáradt hangon mondja: – Akkor lesz szíves részeltetni bennünket tudása tárházából? Az osztály derűs göcögéssel méltányolja humorát. Mr. tanár úr. hogy az influenza bujkál benne. a formalin szúrós szagát is fölkapja. és pálcájával az asztalra csap. kérem. mit érezhetnek. fiatal. a fiatalos szabadságvágyat. hogy nem frissen és tettre készen ébred. emelkedj végre. Mary mélyet sóhajt. talán kimerült. – Kérem… Nyársat nyelten mered rá a társaság. hogy émelyeg. és ragyogó színskálává . Slocum csokornyakkendője feljebb csúszik az ádámcsutkáján. Harmadik reggel. – McFarland kisasszony! Mary szélsebesen megfordul. A legjobb barátnője. és folytatja az előadást. ahogy szokott. Mary fejét kissé oldalt hajtva kibetűzi a címét: Fanny Hill.dagadt Sherry biztos. de rögtön! Lassan felnyitja a szemét. De amint hátat fordít. Mary McFarlandre ő képtelen haragudni. hogy elfelejtette volna a nyár szirénhangjait. Germaine és Mary már egy hónapja van várólistán. Mindegy. az osztályterem ablakán beáramlik vele a Santa Ana szellők forró lehelete. Mary a szeme sarkából észleli a finom jelzést. – Igenis. Mr. hogy mely artériák látják el vérrel a szívizmot? Sápadt mosoly. és szédelegve hunyorog. tanár úr. – Mary Ann! Mary Ann McFarland. megrezegteti a csontvázat a sarokban. szamárfüles zsebkönyv gerince tűnik elő. kelj fel. Mary sóhajt még egy nagyot. és fásultan néz a plafonra. A nyüzsgő. hogy a szívkamrákat felvázolja a táblára. – A koszorúerek. Slocum magába fojt egy mosolyt. Feltámad a szellő. tisztában van vele. A függöny résén beömlő júniusi napfény rajzolta mintázatot bámulja. Mr. Februártól júniusig fokozatosan hanyatlik a figyelem: szinte látni. örökre elszunnyadt békákat és embriókat. míg csukódik az ajtó. mert nyelnie kell. aztán elsóhajtja magát. Mary odanéz: Germaine egy pillanatra felemeli a kapcsos dossziéja fedelét. Ma is. A hallgatóság néhány percig feszült figyelemmel kíséri: a tanár tudja. hogy nem kéreti magát. Holnapig össze kell kapnia magát. hogy nem a falnak beszél.

– Ne fogadkozz csak úgy a levegőbe. A struccpolitika nem használ. tudod. hogy közel az év vége. – Túlmentél az utcánkon. mit kapok anyámtól. hűséget kell fogadnod. csak biztatni kell egy kicsit… A fiú lehajtott az aszfaltról egy kieső földútra. Gondolatban megint a Corvair volánjánál ül. a lány is alig várja. és két óra hosszat támogatták Crispin atyát a nyári karnevál megszervezésében. – ígérem. A San Fernando-völgy mint fekete bársonyra tűzdelt sok kis karácsonyi mécses feküdt előttük. Ritka alkalom. Nélkülözzelek egész nyáron? Olyan egyedül leszek. a fák is leárnyékolják a reflektorok elől. le kell térdepelnie a női szakasz igazgatóhelyettesének irodájában. – De muszáj. inkább a Mike Holland tekintetét kereső kövér Sherryre figyel. Slocum szívet ábrázoló krétarajzára a táblán. De Mike-nak a rákövetkező órácska jár az eszében. szembefordulva a lánnyal beszélnünk kell. A tanárember legyen hős. felcsúszott a szűk szoknyája. Mike-nak fülig szaladt a szája. amijük van. A Mulholland Drive itt koromsötét. Mike – nézett a szeme közé a lány –. Mary orr-ráncolva hátrapillant Germaine-re. hazazavarják. – Én már attól elkeseredem. mint minden csütörtök este. és nagyot mosolyog. Mike. – Most ne. A gondolat is rémes. Mike – figyelmeztette Mary. és hova jutna akkor a nevelésügy? Mr. magasan Tarzana fölött. fedetlenül hagyja a tejfehér combját. Slocum. Ha apám visszazsuppol az öcséimmel Bostonba. Mary kibámult az ablakon a pislákoló fénytengerre. meg kell ígérned. – Jaj. különben a kis kacérok villogtathatnák. – Mary. – Mondd. Mikor a tanár úr ismét a táblán díszelgő ábrához fordul. – Éppen ezért kell megbeszélnünk a dolgot. Mr. kár. Egyre hányjaveti magában a tegnap estét. A múlt héten adták ki az útját a Taft gimi matematikatanárának. Nagyon helyes. Maryvel elmentek az ifjúsági klubba. hogy nem kezdesz más sráccal. ráfeledkezik a tudásszomjtól sugárzó arcokra. míg az állát az öklére támasztva bámul vakon Mr. aztán Mike-ra néz. ha szóba jön. és arra gondol. valódi élvezet ilyen kitűnő osztállyal dolgozni. hogy rá se nézek másra. hogy nem egyenesen hazamentem. – A kocsi felgyorsult. rágódik. Mary elhagyta a tiltakozást. ha így kettesben lehetnek. és felfele hajt Tarzana dombjain. hogy jut eszedbe ilyesmi.bomlanak a szemközti falon. ha megtudja. ha felmerül. Az iskolában szigorúan szabályozzák az öltözködést. – Jaj. – Mary – suttogta –. – Tudom. Mike gyöngéden megfogta a lány vállát. A fiúnak nehezére esik a viszonzás: alig húzza fel a szája sarkát. . – Jó – mondta Mary jámborul. míg mondja-mondja a magáét. Aztán a lány fürtjeivel kezdett játszadozni. – Mary – kapcsolta ki a motort Mike. hogy egy lány szoknyája a kívánatosnál kurtább. és ezért kell hűséget fogadnod. mert megcirógatott egy kis némbert. Slocum elkapja a tekintetét. Mike. Belát Mary padja alá. ígérd meg. a kanyarban nyikorgott kicsit a gumi. és ha a szoknyaszegély nem érinti a padlót. hogy elhúzódott a foglalkozás. hogy hol rontotta el. aki felülkerekedik az ilyen szennyes gondolatokon. – Mike… Mire fölértek a gerincre.

– Akarlak egészen – súgta rekedten a fiú. – Jó – sóhajtotta. Mike megdermedt kicsit. Te is tudod. nyelvével szétfeszítette az ajkait. ahogyan te akarod… – Nem… – Még csak le se kell vetkőznöd. és sose jövök vissza. előbb finoman. Nem szabad. amint véget ér a suli. Mindig engeded. Mary újra kibámult a szélvédőn. mindenki csinálja. szikrázott a szeme. Mike… – Hidd el. mint máskor. Csak két hét van addig. Mike. Mary. – Ne. Megbeszéltük már. Mikor azonban Mike ujja a melltartót kezdte feszegetni. komótosan biccentett. de aztán félrekapta a fejét. márpedig apám majdnem biztosra mondta. – Mike! A fiú vad csókkal csapott le a szájára. aztán három hosszú hónapig nem látjuk egymást. Ki tudja. A lány némán. Járunk már egy darab ideje. Ekkor a lány sírásban tört ki. – Mary! – Odatolta mellé szálas testét az ülésen. Úgy csináljuk. – Csak addig megyünk el. felkerekedünk. és érezte. – Ne. Szent Terézre esküszöm. apám talán úgy határoz. – Lágy. ajka a lány fülcimpáját bizgerélte. Két félév. aztán enyhültebben folytatta az ostromot. Mike türelmetlen horkantással lazította meg karolását. fáj. aztán szenvedélyesebben. Akkor kicsit megnyugodott a fiú. A lány riadtan fordult oda. A lány esetten rázta a fejét. Biztos vagyok benne. nyögés szakadt fel a torkából. – Most ne. – Ne. A bal kezét Mary mellére csúsztatta. szépen kérlek… – De miért? Tetszeni szokott neked.– Komolyan beszéltem. Mike – tolta el szelíden a lány. a kezébe temette az arcát. és megcsókolta. Mary megint ellökte a kezét. Mike. – Nem mindenki. Mary. hogy végleg Bostonban maradunk. a lány elhúzódott. Az álla alá nyúlt. rettenetesen kívánlak. – Most azonnal. Gyöngéd leszek. – Csak két hetünk van. – Jól szokott esni neked is. meggyőző hangon beszélt. Mike. de aztán megint megszelídült. Villanásnyi időre Maryt is elkapta a láz. – Ha megyünk. hogy hűséges leszek. jó lesz. és behatolt a foga közé. igazán. míg össze nem házasodunk. magához fordította az arcát. Mike… ezt ne. – Mary – mondta sima hangon –. Mary. – Most ne… Mike-ba kínjában belenyilallt a düh. – Nem úgy gondoltam. elszorul a torka. Itt. ezúttal a lány blúza alatt. – Miért? – fészkelte a homlokát a hajzuhatagba. Mikor a nyelvével is megpróbált behatolni. miközben izmos karjával átölelte a lány vállát. – Tudom. és én nem akarom. Újra elindult a keze. Mary behunyta a szemét. . Értsd meg – szegezte szemét a lány esdeklően Mike arcára. – Érzékeny a mellem. És két hét múlva mennem kell.

kapitánya a focicsapatnak. a vénák a szívhez vezetnek. amely a küllőket forgatja. igazából Mike Hollandre se tud haragudni. és újra elsírta magát. Míg a többiek buzgón jegyzetelnek. illetve vénáját? Az ábra közszemlére kerül. véleményformáló is lehet az illető. a mintára sandít. Őbelé az a feszélyező tudat hasít. Slocum Maryt fixírozza – izgató lenne neki meg a hasonlóknak értekezni az ivarszervekről –. miközben kivágja a hibátlan választ. Mary szép arcára pillant: a lány feszült figyelemmel csügg Slocumon. beindította a motort. Szinte minden osztályban van ilyen figura. mi a különbség a véna és az artéria között? Mike önkéntelenül is Maryt keresi a tekintetével. Slocum. Méltóztatik választ adni a kérdésemre? A teremben nagy a derültség. A köznép fél szemmel mindig Maryre. és akár tudják. de nem hallottam. és bár a mai tananyag a nők testi higiénéje. a legdaliásabb. és az öklével törölgette a szemét. Mary. amiért bájos ifjú hölgyeket bámul helyettem. de mértékadó. aki lehengerlő mosolyt küld felé. a kivételes külső és a kivételes szellemi képesség közé egyenlőségjel tétetik. – Elnézést. és némán autóztak haza. Slocum. erős a nyájösztön. eltűnődik. hogy örökre elszakadunk. gondolja Mr. kromoszómákról. a . Hát ilyenek a lányok? Egyik percben zokognak. de tiszta kitűnő is. ha szólítom. és szakavatottan köhent. Slocum megint sóhajt. aztán elkapja a tekintetét. fehér egerekről meg fekete egerekről. egyet kivéve: a téma büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett tilalmas. Mr. a méhkirálynő. A fiú nézte egy kicsit. megszólalt Mike: – Ne haragudj. Te is szeretsz? – Igen – mondta a lány. esetenként csak bajnak a bohóckodásával. Mary mennyire van tudatában befolyásának. A biológiatanár tudja. – Szeretném. de elvárnám. vihognak és kövér dugó biológiatanárokra meresztgetik a szemüket? Testnevelés az utolsó óra. Mike morcosan szegi le a fejét. de nem lehet. Szeretlek. Rövidre nyírt szőke haj. Szó eshet génekről. amivel az osztály az órai anyagnak adózik. – Elmondaná. ő a tengely. A legesélyesebb jelölt kétségkívül a legszebb. Taníthatja nekik valamennyi szervrendszert – ma például a vérkeringés van soron –. mint a búgócsiga. hogy félhold forma izzadságfolt sötétlik a hóna alatt. karakteres arc. – Nem kárhoztatom. kivel van dolga: a született vezércsillag. a fajfenntartásról mint olyanról. Holland. A tinik falkában járnak. – Mr. vonzó. Milyen kár. Mike meglepetésében úgy fordul oda. hogy legalább mozdítsa a füle botját. kimondatlanul is választásokat rendeznek. ivadékról. széles vállra feszülő egyetemi monogramos ing: Mike Holland nem csupán szóvivője az osztálynak. aztán máris kuncognak. Holland. Érezhetően ő az energiaközpontja a figyelemnek. Mikor csillapodott a zokogása. csak éppen a lényeget nem szabad érinteni. aztán bánatosan mondta: – Lehet. Házasság előtt tilos. Mike Holland megint az előző esti fiaskóra gondol. hogy mely botcsinálta vezér nyomdokán keveredjenek ki a serdülés zűrzavarából. Mr. miközben az anatómiai szemléltető ábráért nyúl. akár nem. Mike mit tehetett mást. A lány nyelt egyet. Nyilvánvalóan túltette magát az eseten. mintha menten összedőlne a világ. hogy tudniillik azok a gének mi módon származnak tovább. – Az artériák a szívtől. párzásról. ha meg nem sértem! – A pálca nagyot csattan a katedrán.Mary sírt pár percig. Mary McFarland igazolja ezt a feltevést. ezért Slocum tekintete is a lányra terelődik. és több kéz is a magasba emelkedik. – Hogyan nevezzük testünk fő artériáját.

– Natalie Wood jól tette. – Dekadencia a köbön. Germaine nem szokott belefolyni az öltözői purparlékba. a fiújával. Hosszú fekete haja . – A Verőfény a füvönről van szó – mondja halkan. – Tudom – feleli Germaine. Germaine jelenleg ormótlan pulóverében. Úgy beszélnek a szexről. egyikük se esett még át a tűzkeresztségen. Mary szája önkéntelenül mosolyra húzódik. vagy a harisnyáján szaladó szemet fékezi meg némi színtelen körömlakkal. Ide a bökőt. Mare – mondja Germaine. ám radikális nézeteket valló teremtés rendszerint csak Maryvel cserél eszmét. Germaine türelmesen leül a padra. csapódnak az öltözőszekrények. mintha valami kolosszális nagy szám volna. hogy szüzek egytől egyig. míg belebújik a ruhájába. Szokás szerint. Míg utcai ruhát vesz az öltözőben. – Háromszor néztem meg. De van. A csöndes. Hol használtam volna. – Hallod ezeket. – El tudjátok képzelni. aki politikatudományt hallgat. hogy hastáncolva préselje magát a szűk szoknyába. Germaine Massey haladó. nyílt színen hámozza le magáról a fekete tornanadrágot. – Ellenállni egy ilyen férfinak! És mire ment vele? A diliházban kötött ki! Mary mosolyogva pillant fel a sietősen öltözködő Germaine-re. Ritkul az öltözői sokadalom. Mary gyorsan végigméri a barátnőt. – Nem fogok én ezzel sokat vacakolni. ahol rímtelen versek hangzanak el. Mary lassan vetkőzik. alagsori kávézókba járnak előadóestekre. és sajgó fenekükön fészkelődve unottan bámulják a menstruációt ismertető Walt Disney-rajzfilmet. A délutáni hőségben kétszáz lány ül törökülésben a tornaterem padlóján. rakott szoknyában. és a kapcsos dossziéja közé gyűri a szennyes tornaholmit. Egy filmről van szó. mindenféle péntek esti programokról. mikor székesegyházakról írtam! Germaine vállat von. amit a francia dolgozatomra kaptam. és fésűt kezd húzogatni háta aljáig érő dús fekete hajában. Ő azon kevesek egyike. egyszer se. Mary kötelességtudóan kihúzza a szemét az öltözőszekrény ajtajának belső oldalán függő tükörben. amelyet West Valleyben vetítenek. aztán visszatér a piperészkedéshez. milyen Warren Beattyvel az ágyban? – kürtöli éles hangján Sheila. Azt nem merik a drágák.lányoknak tornaruhát kell venni. a lányok átadják magukat a hétvége örömének. és valami szabad szerelemmel kísérleteznek. és negyedszer is futok-szaladok! Mary a szekrénysor előtt húzódó keskeny padon szórakozottan veti le patyolat tornacipőjét. A legjobb barátnőével szomszédos a szekrénye. fekete harisnyában ül a padon és a vastag Fanny Hill-kötetben tallóz. Többnyire az estéről folyik a szó. – Majd kijavítod a záróvizsgán. hogy ellenállt! – Én nem tettem volna a helyében – jegyzi meg Sheila. befelé forduló. Mare – dünnyögi. akik nem vonulnak szemérmesen az öltözőszekrény nyitott ajtajának fedezékébe. – Én csak arra a rohadt B-re tudok gondolni. – Nagyra vannak a nyalakodással az autós moziban. Maryt a szokásos csicsergés övezi. fésűjét a gyöngydíszes bőr válltáskájába pottyantva. Lefogadom. politikai gyűléseken vesznek részt. aki az utolsó óra után idejét látja némi frizuraigazításnak. beatnik. takarosan összehajtva teszi be a tornainget meg nadrágot a zsákba. hogy a kötőmódot keveset használtam. – Germaine becsapja az öltözőszekrényt. Ha ötödik óta tízszer nem látták. Csak mert az a banya kisütötte.

Mary. a csap alá tartja. – Semmi gond. hirtelen nem is tudja. mi az. Mike. – Biztosan influenza. Dr. Mike és Rick még betér a fiúvécébe. Jonas Wade rendelője a Reseda és a Ventura sarkán egy csupa üveg modern épület ötödik emeletén kapott helyet: lelátni a Gelson szupermarket tetejére. és a ház előtti ciprussort nézi. közölték. és beteszi a kis sminkkészletbe. hogy az aznapra előjegyzett utolsó páciens lemondta jövetelét. hanem Lucille két másik barátnője is. És iszonyú fáradt vagyok folyton. Bocs. – Csak megmutatlak én orvosnak. visszacsavarja a kupakot a flakonra. – Itthon volnánk. Hát neked megvolt a telitalálat? Mike önelégült vigyort küld Rick felé. A várószoba kellemesen mértéktartó. – Azt kell hinnem. de ma nem fuvarozhatlak haza. Mikor szabadulsz? – Hétig aligha. De megszólal Germaine. – A Mulholland Drive-on találtunk egy isteni új helyet. Na. hogy dr. Dr. Hátha tud valakit. És megígértem apámnak. – Főnyeremény! Rick a fejét ingatva irigyen füttyent. aztán a zsebébe csúsztatja. aztán a hajában kezdi húzogatni. Miután egy percig meddőn tekergette a keresőgombot – sehol nem mondanak híreket –. még nincs új pápa. ami mindig ott lapul hátul az öltözőszekrényben. Sherryt szobafogságra ítélte a mama. Elhúzza a száját. és telefonálok Shirleynek. Chandlert pár hónapja elvitte a szívroham. – Atyavilág. – Összejött az estéd? – A fenét. – Hello. a könyveiket lepakolják a csempézett válaszfal tetejére. – De hát holnap mazsoretválogatás! – Ettél egyáltalán valamit ebédre? – Nem sokat. menjünk be. Szerencse. Mary bánatosan néz az aulai sokaságban elvegyülő két vállas fiatalember után. Lucille bólint. megáll az eszem! Pisztolynak nevezi azt a bizonyost! Mary befejezi a szemfestést. elfátyolozza a vonásait. Lucille McFarlandre roppant kedvező benyomást tesz. Jonas Wade-et melegen ajánlották. akik mindketten az írástudó-trikójukat viselik. nekem meg tanulni kellett. rengeteg a dísznövény. hogy péntek van. – Fésűjét odaütögeti a fajanszperemhez. Ki-ki fésűt húz elő a zsebéből. Mielőtt elhagynák az iskolaépületet. Aztán eszébe jut. Mike Rickre pillant a tükörben. Szia. Három órakor Mary és Germaine a ruhatárban összefut Mike-kal és a barátjával. hogy a hét végéig kipucolom a medencét. puha szőnyeg borítja a padlót. nemcsak Shirley Thomas nyilatkozott róla hízelgően. hogy a vész esetére tartogatott felkötő. – Hátradől.előreomlik. Elmúlik. majd felhívom anyát. Lucille McFarland rákanyarodik a Claridge Drive-ra és a mexikói kertészek furgonjai közt manőverez. a kék és a zöld finom árnyalatai uralják. és Maryt . Mikor időpontért telefonált. Valami puha csomagba ütközik a keze: szerényen lapul az egyik ficakban. és egy jókora akváriumban mindenféle egzotikus hal cikázik. és bekapcsolja az autórádiót. de utána émelyegtem. A meredek felhajtón a bejárati ajtó előtt állítja le a Continentalt. aztán megint rám jön. újra kikapcsolja. Rickkel. Milyen kár. kifacsart citrom. mert írástudó-gyűlés van. és a mosdóhoz lépnek. tűnődik valamin. és a gondolatai elterelődnek.

Vannak terveid a nyárra? Utazás? A lány a fejét rázza. A szeme nagyon sötét. Mary vagy Mary Ann? A lány alig hallhatóan válaszol: – Jó lesz a Mary. és további meglepetést tartogat Marynek. Mary életében nem járt még más orvosi rendelőben. amiktől formába jön a másnapi selejtezőre. Dr. személytelenül lebonyolódik az egész procedúra. hogy volt-e szamárköhögése. Dr. – Gondolom. Begyakorolt mosoly. Olyan olajozottan mosolyog. kanyarója. A várakozás hosszúnak tetszik. mikor dr. Húzogatja magán a papíringet. Mary csupa reszkető remény. gyorsan. Wade. Nem kedvére való korosztály. korszerűsítésről hallani se akart. – A mosoly fülig szalad. mi a „középsugaras" vizelet. – Mindjárt itt a szünidő. kis gumicső. Mary a vizsgáló melletti kis fürdőszobában nagy nehezen eleget tesz az utasításnak. de nyugtalanítóan csillog. – Rendben. Az öreg Chandler doki egy és ugyanazon téglaépületben abszolválta harminchárom éves praxisát. Mary. – Akkor most utánanézünk. Az orvos leteszi a kartont és kezet mos a mosdónál. Wade lankadatlanul mosolyogva kérdezgeti olyan hangon. és máris levesz Marytől egy fecskendő vért. Öt óra volt. föl-fölpillantva jegyzi. – Hogyan szólíthatlak. fájt-e a feje. fut át Mary agyán. mit érzel? . és követi a nőt. hogy vetkőzzön meztelenre. influenzára gyanakszik. Egy perc és már jön is vissza a nővér. Wade vénséges vén lesz. mikor bevezetik a rikítóan kitapétázott. – Igen. jéghideg fényű lámpákkal kivilágított. helytáll-e a diagnózis. amit nem is ért. van. Szólítja a nővér. hogy minél többet elfedjen testéből. én vagyok dr. izgatottan várod. El tudod mondani. Dr. jó? Mary bólint. fagyosra kiglancolt vizsgálóba. nem elég öreg. Nagyon fáj utána a szíve. őszintén igyekszik a valósághoz híven számot adni. Aztán ismét az asztalszélen gubbaszt. mintha évek óta ismerné. a Glamour magazint lapozgatja. duzzog Mary. míg a papírtörölközővel szárogatja a kezét. Wade. – Szervusz – néz le az orvos a kezében tartott kartonra. Wade belép. Mary? – A Reseda gimibe. Édesanyád itt azt írja. Mary kurta „igen"-eket és „nem"-eket sóhajt. súlyos betegsége. Fekete hajában pár ősz fürt. A negyvenes évei elején járó férfi magas termetét a szikársága és a hosszú fehér köpenye csak még jobban kiemeli. Wade elégedett a válaszaival. hogy dr. Mary megtörli izzadt tenyerét a szoknyájában. Aztán egy műanyag edényt és egy alkoholos vattát nyújt oda. – Hova jársz iskolába. absztrakt festményekkel teleaggatott. Végképp lehangolja a kérés. mintha átlátna a papíringen. és a vizsgálóasztal legszélére telepedve idegesen lógázza a lábát. Végül így szól: – Mary. és elmagyarázza. szédült-e tartósan.azonnal fogadják. és hazaküldik valami pirulákkal. – Jövőre végzel? – Igen. Lucille a váróban marad. háttal a mosdónak dőlve mosolyog. mintha a tükör előtt gyakorolta volna odakinn. amit hall. akkor térjünk rá a mostani panaszodra. Majd elájul.

– De a Békehadtest is megfordult a fejemben. – Légy szíves. – És itt? – Igen. Az orvos tovább vizsgálja. – Megkérhetlek. hideg árad szét a mellén. aztán végighúzza a tollat a talpán. aztán a kéket. Talán jelentkezem a Berkeleyre. A lámpák alatt csillogva cikázik az orvos tolla. benntartod. hogy nyugtatót kell bevennem. – Még egyszer. keze ökölbe szorul. a torokfájást. ami három nap óta kínozza. de egy töméstől is úgy reszketek. mosolyogva pillant föl. Aztán ráteszi a kupakot. Az orvos keze a mellét meg a hónalját nyomogatja. vagy a fogorvosnál? A lány szeme tágra nyílik. különben összeesnék. Olyan nagy a csönd. tedd a jobb karod a fejed alá. Marynek majd kiugrik a szíve. hogy feküdj le? Marynek kiszárad a szája. fél kézzel a papírköntös szárnyait markolja hátul. – Kelet-Afrika nem akármilyen hely – mondja halkan az orvos de vadonnak megteszi nekem a San Fernando-völgy is. félresimítja a hajat a füléről alaposabb betekintés végett. megnyugtató hangján szóval tartja. míg spatulával leszorítja a nyelvét. itt. Szégyen ide. mikor a hallgatót elveszik róla. hasmenést. Wade egy kis kalapáccsal megütögeti a térdét.A lány akadozva beszél a levertségről és a hányingerről. az biztos. – És itt? – Igen. Szó nélkül átnyújt az orvosnak néhány színes papírt. – Szóval a Békehadtest! Nagy kaland lehet. Halk kopogás. és visszacsúsztatja a zsebébe. Mary ismét behunyja a szemét. lehúzza alsó szemhéját. a hallgatag nővér is közelebb hajol. De arcizma se rezdül. lázat firtató kérdésekre nemmel válaszol. – Még nem tudom. hányást. Most következik. Rácsodálkozik Jonas Wade hűvös ujjaira: gyöngéden megtapintja a nyakát. és mihez kezdesz gimi után? Hideg a fülhallgató hátán. Mary behunyja a szemét. – Áruld el. belép a nővér. . Dr. Grimaszt vág. Wade mosolyog fölötte. – Az én kedves alma materem. és megkönnyebbülten sóhajt. A hangszigetelt plafont bámulja. Sóhajts. aztán a fehéret. Az orvos lejjebb húzza elöl a pendelyt és becsúsztatja a hallgatót a lány bal melle alá. Mary. – Jár a hátán a hideg tárcsa. Mély lélegzet. lassú kilégzés. Dr. Közben mély. Mereven nyújtózik végig. állát érinti. hidegrázást. visszafojtja a lélegzetét. hol rosszabb. Miután a cetliket becsúsztatta a kartotékba. Marynek úgy tetszik. szégyen oda. – Öh… – Nekem a fogorvos a pokol legmélyebb bugyra. becsukja maga mögött az ajtót. A leleteket búvároló dr. Mary mosolyogni próbál. míg dr. légy szíves. És most lassan fújd ki. Tartsd benn a levegőt. amitől a legjobban fél. Wade a hasát tapogatja. A másik mellel is megcsinálja ugyanezt. Dr. hogy Mary feszeng. Wade a lány elé lép. Mary. A nyakáig felhatja az inget. Wade arcát kémleli: a sárgát nézi. – Mary. aztán a pirosat. – Érzékeny? – Igen – suttogja Mary. fejfájást.

A lány nagyot néz. hogy rengeteg a barátod. megint körmöl. Wade kacag. tőle telhetően oldott pózban. nem vár utasítást. a ceruzatartóra. Megérkezik dr. Odales a lárvamosolyú nővérre. – És mikor menstruáltál legutóbb? – Jaj… – Mary nagyot nyel. – Jársz valakivel? – Igen. május… elég hosszú idő… – Azt hiszem. főleg. Az orvos végre helyreigazítja a papíringet. Homlokráncolva grimaszol. Néha megjön huszonöt napra. Mary – mondja. és hátrább lép. amelyen egy nő két tinikorú gyereke vállát karolja. és míg vizsgáltalak. Na szóval… – Jonas Wade komolyra fordítja a szót. Csak éppen a gyorsteszt szerint . – Még egy kérdés. – Mindjárt megvagyunk. – Izé… igen. mint te. és van. – Igen. Mary elhelyezkedik a bőrfotelben.meg a vizeletmintádat. ledől az egész a díszül szolgáló drótból hajlított síelő figurára. – Mikor kezdtél menstruálni? Hány éves korodban? Mary fülig vörösödik. mi esett ki az agyából a tornaszekrénynél. Dr. hadd gondolkozzam. az arcán is tükröződik. a fényképre. Eltelt azóta egy hónap? Mary a nővérre pillant: csöppet sincs zavarban. április. Wade nem jön vissza. A lány vállat von. érthetetlen. Köszönöm az együttműködést. – Öh…Uh… Tizenkettő. és tovább ír. – Bár minden betegem olyan kedves és készséges lenne. A férfi leül az íróasztalhoz. Egyelőre semmi kórosat nem találtunk nálad. Megvan. Az orvos bólogat. – Mary összevonja a szemöldökét. Dr. ha olyan panaszokkal jön. Mary. rásegíti Maryre a ruhát. hogy félő. – Azért próbálj meg visszaemlékezni. Fogadok. – Nem jut eszembe. tekintélyes kötetekkel megrakott könyvespolcok. Melegen rámosolyog Maryre. Pillanat. kiértékeltettem a vér. Wade. – Szerencsés fickó. húsvét előtt. ha új beteg jelentkezik nálam. kényelmesen berendezett irodába vezeti. Wade bólint. A nővér lép be pár perc múlva. Mary felhúzza a szemöldökét. Mary. de máris jövök. kiteregeti a papírokat. Faburkolat. Dr. és halkan beteszi az ajtót. – Fáj? Egy sóhaj az „igen". a régies olvasólámpára. – Rendszeres a vérzésed? A lány szikkadt nyelvét húzogatja az ajkán. bekeretezett diplomák és oklevelek a falon. Aztán visszacsúsztatja a tollat a zsebébe. Nem vezet naptárt. – De persze ettől még nincs minden… rendben. Mary. Dr. Azaz nem. hogy harmincvalahányra. – Itt az épületben van laboratórium. Kiugrom egy pillanatra. Bár itt lenne a kistáskája. A masszív íróasztalon akkora halomban tornyosulnak az orvosi folyóiratok. de nem néz a lányra. mint egyesek: minek? De ha visszagondol. ír valamit a kartotékra. és az asztalra könyököl. – Nagyon csinos lány vagy. – Köszönöm – suttogja. és egy kellemes. Wade ismét a mosdónál áll. Mary mint a keljfeljancsi pattan fel. mint te. Így szoktam. hogy matathatna rajta. és bűbájos mosollyal fordul Maryhez. A lány megköszörüli a torkát.

Wade kissé kimérten beszél. Wade. A nővér sem tud meg semmit. annak a vizsgálatnak az eredményén. – Akkor maradjunk most ennyiben. – Dr. hogy dr. karcsú ujjai hegyét. – Tessék?! – Közösültél már? Mary szeme elkerekedik a megdöbbenéstől. nálam ez kizárt.normális a hemoglobinszinted. – Bizonyos elváltozások nem mutathatók ki rögtön a vérből meg a vizeletből. hogy észre se vetted. Wade. aztán levesz a hangja éléből. – És ha kezemben vannak az eredmények. Én… én soha nem hagytam. Aztán ismét dr. Wade-re emeli ártatlan. és fogd fel úgy. – Mary. A levendulaszín cetlire gondol a könyökénél. – A keze megállapodik a levendulaszínű leleten. – Ennek alapján kizárható a fertőzés meg a vérszegénység. Úgy értem – pillant le hirtelen a kezére –. – Mary. hogy mi a gond. a szemébe. a legszigorúbban bizalmas. Addig is vedd egy kicsit könnyebben az életet. Mary nevetni próbál. Rendben? – Rendben. – Tudnom kell még néhány dolgot. hova gondol! – Biztos? – Hát persze hogy biztos. Nem bújtam ágyba senkivel. kiereszti a hangját. . hátha abból kiderül. Lappanganak. – Nyomatékul összerakja a kartotékot. amit személyesen végzett el. – Lefegyverző mosolyt küld felé. – Igazat mondok. derékon alul. A lány szeme a nyersszín betegkartonra siklik. bőven igyál folyadékot. – Soha. biztosítlak. és félretolja. Egyenesen a lány arcába néz. Mary. Tenyésztést végzünk. A fehérvérsejtszámod szintén. Még hogy én?! Az orvos tanulmányozza kicsit a lány arcát. Csak az orvosi vonatkozását nézd. és gondosan figyeli a lány arcjátékát. Meg a vörösvérsejtszámod is. háztetőt formázva az asztallapon. Wade fészkelődik. telefonálok. egyél rendesen és aludj sokat. megtörténhetett a dolog úgy is. míg Mary öltözködött. A végleges eredményre várni kell. – Ujjával végigsimít a kórlapon. Nem írom rá a lapodra. ami itt köztünk elhangzik. Mindig fel voltam öltözve. – Dr. – Ez az ügy csak kettőnkre tartozik. bár ne égne úgy az arca. mintha azt kérdezném. – Köhöm. dr. hogy felveszi az asztalról a kartont. míg minden teszt le nem fut. de nem jön ki hang a torkán. kérdő tekintetét. kivették-e a manduládat. – Mary. aztán látja. voltál már fiúval? A lány még jobban felhúzza a szemöldökét. hogy oda tegye a kezét… Hallja. – Jonas Wade összeérteti hosszú.

Ted korosztályából olyan sok apa nem ad magára. apa! – Mary játékosan dögönyözi. Az apja meccset nézett a tévében. A szűk kis fülkében rátört az émelygés. hogy nem hallottad. Délután elkezdett tanulni a bő hét múlva esedékes záróvizsgákra. hogy minden szerdán eljár konditerembe. feltétlenül pisiljen lefekvés előtt. a húga. Wade rendelőjéből a nővér. Este hét után már ne igyon semmit. ki ez a Tom Dooley? – Jaj. hiszen nyakán a bérmálás. de hiába tiltakozott az anyja. fülig ér a szája. aki a folyosóra lépve gombolja magán a tiszta inget. Az egész heti bűnlajstrom ellentételezése megoldódott mindössze öt röpke Üdvözléggyel.3. cicám? – Sokkal jobban. – Na? – Hátravan még a legjobb! Mike apja nemet mondott a bostoni felkérésre! Egész nyáron itt lesznek Tarzanában! Ted McFarland halkan nevet. és bár tudta. míg Crispin atya fülébe sugdosta vétkeit. Elnézést kért: bizonyára influenzás. az apjától kicsikart egy fuvart az iskolába. – Szia. . De jó. a Sixtuskápolnából fölszálló fekete füstöt. hogy részt vehessen a mazsoret válogatáson. iskolába menet elintézte a vizeletmintát. Akármi volt is a bajom. Délután telefonált dr. vacsora után megnézte a családdal a háttérműsort a vatikáni konklávéról. A vasárnapi mise után a legfrissebb bestseller. Hétfő este ismét a teljes McFarland család nézte a tévében a híradót. És… – Marynek csillog a szeme. és egymás derekát karolva mennek tovább a folyosón. anyja nem engedte el iskolába. míg reggel oda nem ér a rendelőbe. Elárulnád. mikor közölték. Kitűnőt kaptam a szónoklatra. jövő tanévben is szívesen látják a csapatban. Tetszik. produkciója hagyott némi kívánnivalót. – Hát a suli hogy ment? – Remekül. hogy Mary legyen szíves ejtse útba őket másnap reggel iskolába menet. az anyja a Szent Sebestyén egyházközség három apácáját sofírozta kegyes cselekedetről kegyes cselekedetre egész délután. kellene még egy vizeletminta. apa! Mikor jöttél meg? Puszi-puszi. megkönnyebbülés és öröm járta át. Amy pedig szorgalmasan bújta a baltimore-i katekizmust. fejezet Mary hányt reggel. de nagyon igyekezett. De úgy bőgetted a rádiót. Szerdán estefelé Mary a szobájából kifelé jövet összeszalad az apjával. aztán igyekezzék visszatartani. és a szokásos szombat esti randevú előtt elment gyónni. Keddre Mary közérzete javult kicsit. – Jobban vagy. kihevertem. a Bolondok hajójának olvasásával telt el a nap. – Vagy húsz perce. Alig állt a lábán. hogy olyan kemény az izma az ing alatt. Mary hétfőn se lett jobban.

Amy már az asztalnál ül. mint az áldozás. – Elmentek valahova Mike-kal? – érdeklődik Ted evés közben. cicám. 1941-ben Ted McFarland otthagyta a szemináriumot a fegyveres erők kedvéért. Ted elmondja az asztali áldást. – Három hónapig Mike-kal sütkérezhetek! Jaj. – Hogy állsz a katekizmussal. Ugyanaz hupikékben. – Gondoljatok bele! – mondja Mary izgatottan. – Hát persze – vágja rá Mary. hogy olyan rózsás. ha nem inog meg az elhatározásában. de valahányszor a múltra gondol. És szerintem az Isten igazságtalan velük. . hogy az egész teste hintázik. nem – rázza gesztenyeszín fürtjeit a tizenkét éves. – Csak egy olyan irinyó-pirinyó cukorfalat sárga aprópettyes… – kántálja Amy. Mary pajkos tekintetet szikráztat rá. hogy új fürdőruháért fogsz nyúzni. hogy Amy is szerda esténként jár hitoktatásra Agatha nővérhez a bérmálás miatt. és azt tervezte. Ted elereszti a lányát. míg rá nem jött úgy tizennégy éves fővel. – Agatha nővér minden kérdésre tudja a választ. Ted hunyorogva nézi Amyt. – Gondolatolvasó vagy. hogy esetenként a délután elköltött italtól olyan kicsattanók azok az orcák. Valaha irigyelte az anyukáját. Kihúzza a székét. aki megint úgy lógázza a lábát. mint most is. – Azért remélem. mint másoknak. hogy láthassa. Tikkasztó nyár elé nézünk. hogy okosan tette. az anyagból futja. – De nehogy ám olyan ledérben mutogasd magad! – így Lucille. ránt egyet a haján. harmincvalahány fok van. eltűnődik. vétek nem megvarrni. sehol se volt már az elhivatottság. de izgatott vagyok! Lucille nagykanállal osztja a lányoknak a brokkolit. mikor az ő fejébe verték a katekizmust annak idején Chicagóban. és nekiáll szeletelni a sültet. Lucille a tányérokat rakja szét. – Akkor számítsak rá. Mondó Cane a címe. pappá szentelteti magát. – Tessék? – Apa. eszébe jut. – Meg kell gyulladni ma. Lucille McFarland kisimít egy narancsvörös fürtöt a homlokából. mikor elmegy mögötte. – Már tervbe vették. Itt ez a sok krepp Shirley Thomastól. és Mary. – A Corbinban új film megy. Ted mosolyogva bólint. és leül. Tőzsdeügynök lett belőle. Lucille meg az Oltár és Rózsafüzér Társaság összejövetelére. és nem kell neki arcpirosító.– Nem biztos. hogy a nyáron egyforma ruhákat csinálnak maguknak. Mindenki letelepszik. hol tartana. – Mike és én mindennap kiruccanhatunk Malibura a többiekkel! Mary meg az apja belép az ebédlőbe. Tisztára. rám is szakítasz egy kis időt. Nagyon praktikus. Mary hevesen bólogat. Kezét-lábát töri mindenki. Mary nézi az anyja kipirult arcát. – De akkor se igazság ez a dolog a kisbabákkal. Még innen voltak a háborún. Amy? Segítsek? – Köszi. apa. míg megkerüli az asztalt. nem figyelsz rám! Agatha nővér a múlt héten a pokol tornácáról beszélt nekünk meg a kereszteletlen kisbabákról. – Mit beszélsz? – Nincs ez jól a kisbabákkal. Szerdán mindig fél hatkor van vacsora. Be is mondták. – Nem felejtettem el. hogy Ted odaérjen a tornára. és mire leszolgált három évet a déltengeren.

amíg meg nem szabadult az eredendő bűntől. – Ha nincsenek megkeresztelve. Franchimonival. és szintén a mennybe juthat. . apa. hogy keresztvíz érje. különben elkárhozik. Amy – kezdi Ted. aztán beszűrődik a hangja a szomszédból. – Mary Ann McFarland. – Tudom. Sokkal bonyolultabb az eset. hogy ha az anya menekül meg és a baba vész oda. Franchimoni kisbabáját és hagyták Mrs. Erre szólt az orvosoknak. Most már megnyugodtál. Amyre néz. – Arról van szó. – Mit mondott? – Azt. részesülhet a keresztségben. ha megszületik. a babát meg világra segítik és megkeresztelik. Amy. Ezért van a keresztség. és ő mindent elmagyarázott. az szerintem fogja a cókmókját és költözzön át Hruscsovhoz. kommunista nekem egykutya. az eredendő bűn nyomja a lelküket. – Érted már? – Nagyjából. Wade. Mary halkan közbeszól: – És ezért mentették meg az orvosok Mrs. a mindenható. amiről nem tehetnek. és a baba. hogy vajon mikor jön érte Mike. apa. Az anya meg van keresztelve. aztán Crispin atyával is beszéltem. – Ide hallgass. Mrs. ha nem tudnád. mikor az anyja meg egy szomszéd. Franchimoni kisbabájával? – Amy mohón néz. és azon tűnődik. Crispin atyának igaza van. – Dr. a baba élete szent. De Germaine már előbb elmondta. de a babának esélyt kell adni. Megcsörren a telefon. – Hogy volt ez Mrs. Máris jön. aztán majd meglátjuk. tehát mennybe jut a halála után. Lucille McFarland Rosemary Franchimonira gondol. és Crispin atya azt mondta. Meghallgattam Germaine-t. Mr. két lélek üdvözülhet. összekulcsolja a kezét az asztallapon. kiront az ebédlőből. meg az utolsó beszélgetésükre. Marynek meg az jár a fejében. Az asztal körül nem esik több szó. hogy a mennybe jut. szerető Úristen hogyhogy kizárhatja a babákat a mennyből. csak az evőeszköz csörög a tányérokon. hogy az orvosok közölték Mr. tetszik-e neki ott. Tednek eszébe jut. Ted komolyan bólogat. Ez itt a lényeg. és aki kommunista. megmentik. aki kicsit félrehajtja a fejét. hogy a babát mentsék meg. véletlenül hallotta. Sőt. De én akkor se küldenem a kisbabákat a pokol tornácára. Franchimoni kikérte Crispin atya tanácsát. Amy. és így végképp biztos. és a lélek a fontos. máris ugrik. Franchimonit meghalni. De ha az anyát áldozzák fel. míg a brokkolit piszkálja a villájával. kitárgyalták. a lélek fontosabb a földi életnél. – Mary – szólal meg halkan Ted. hogy Arthur Franchimoni otthagyta az egyházközséget. és tudod. Lucille felkapja a fejét. csak egy léleknek van esélye a mennyre. Amy? – Mondjuk. – Germaine Massey beatnik. ezt meg kitől hallottad? – Crispin atyától. – Germaine úgy mesélte. aki imádja felvenni. – Nagyon leegyszerűsíted a történteket. A szülei meg szocialisták. Franchimoni pedig meghalt. hogy nem juthat mennybe senki. Amy a brokkolira bámul. a felesége életveszélyben van. az anya magához veheti a szentségeket.olyanért bünteti őket. – Na és? – Szocialista. de erre rámegy a baba. – Ez borzasztó! – kiáltja Amy. Leteszi a villát. hogy más a halandó lét meg a lélek örökkévalósága.

hogyan folytassa. Rövid ideig tart a tárgyalás. A lány kék szeme várakozásteljesen elkerekedik. Wade. hogy matatunk az emberek nyelvén és Cadillacen furikázunk! De nagyot tévedtem! Mary kacag. van olyan bizalomgerjesztő. A lány meglepve látja. Annyi az egész. több a ránc a szája meg a szeme körül. de most újra megkérdezlek. megjöttek a leleteid. hematokrit. nagyon komoly az orvos tekintete. miről. Wade az asztala mögé. – A vérnél meg a vizeletnél nagyjából pontos volt a gyorsteszt. Rendezgeti a papírjait. és zavarban . – Persze. A lány félénken viszonozza az izmos. Nem tagadnám le. Mary – köszön halkan az orvos. Fehérvérsejt. hogy a célom nem a kíváncsiskodás meg az ítélkezés. sugárzik belőle a magabiztosság és a jóindulat. hogy vigyem oda Maryt vacsora után. kérdeznem kell valamit. hogy a fertőzés kimutatható a vérből. – Jó estét. hogy a mosoly lehervadt. ha odamegyünk. Mikor dr. Jonas Wade ugyanúgy tanulmányozza a lány arcát. – Remek. anya. Akárhogy is. Dr. Wade.– Nahát. – Dr. ha megértenéd. tizenhét éves vagy. lényegében felnőtt nő. Tanultál biológiát. és a tudomány ma már ott tart. És szeretném. – Kéri. a szemöldökét ráncolja. hogy én mint orvos. sőt. – Mi. Mary alaposabban megnézi. De ugyanúgy mosolyog. és személyesen akarja közölni velünk. Mondd. – A kartotékért nyúl. Wade feltekint a papírokból. igaz? – Sőt. Miért nem mondtad meg neki. és nesztelenül behajtja az ajtót. tiszta Eldorádó az orvoslás. csakis ezt tartom szem előtt. élettant is. – Biztos? – Hát persze. kiszedi a tartalmát. nem érteni. és kezet nyújt. és ismét ott van az asztalnál. csak szóbeli tájékoztatás a leleteiről. orvosok nagyon kacifántosan fogalmazunk néha. pénteken már kérdeztelek erről. és Mary leszögezi. a haja is mákosabb. és ezt feleli: – Nem. mintha mérlegelné. hogy egyetlen csepp vizeletből is kiolvasható valakinek az állapota. satöbbi rendben. aztán leül. – Na nézzük csak – kerül dr. – Szóval. mit talált nálad. Akkor szót fogunk érteni. Wade nézi egy kicsit a kartont meg a cetliket. aztán kisimul az arca. Lucille feláll. Nincs abban semmi rossz. hogy már kutyabajom? Mindjárt itt lesz Mike… – Kifizettük a számlát. túlestem ezen a nyavalyán és kész. Gyűröttebb az arca. határozott tenyér szorítását: – Jó estét. Felnőttel akar beszélni. Újra megnézi az elegáns berendezést. Egy perc. Mary ezúttal sokkal lazábban üldögél a bőrfotelban. Most mintha kevésbé lenne hórihorgas és korántsem annyira fiatal. dr. mint a múltkor. Biztos vitaminokat rendel meg hasonlók. – Gyerekkoromban úgy gondoltam. mit akar? – Gőzöm sincs. dr. – Jaj. és átmegy a másik szobába. – Mary. aztán ismét Maryre emeli a szemét. Wade. úgyhogy éppenséggel meghallgathatjuk. Mary. Nyilván tudod. És jól gondold meg. lefeküdtél már fiúval? Mary az orvosra bámul. meg efféle. mint az öreg Chandler doki. mit válaszolsz. aki tisztában lehet a saját jól felfogott érdekével meg azzal. – Még ma? Miért olyan sürgős? – Megjött minden vizsgálati eredmény. Most nem lesz kínos vizsgálat. hipp-hopp felbukkan. – Mary.

Mary – itt kis hatásszünetet tart az orvos. és spermaprotozoonokat mutattunk ki. Különös. Én is megvizsgáltalak. kezét összefonja lapos hasán. – A béka téved. elmondtad. – Mary a vizsgálat egyértelműen azt mutatja. mikor legutóbb itt voltál. – Ezért hívott be téged a nővér kedd reggel. – Nézd. kezét az ölébe ejtve. mikor elvégeztem a tesztet. és befecskendezzük egy hím békának. itt az irodában gyorsan csináltam egy tesztet. hogy a Gravindex megtévesztő eredményt ad. azt jelenti – folytatja dr. Megint végigméri a szemközt ülő lányt. – Dr. Nem kétséges. De ez a lány más. hogy tagadnak az ilyen teremtések. – A békapróba majdnem száz százalékig megbízható. mikor nemmel válaszoltál a kérdésemre. Mary. és a lány arcába néz: nem túlzottan izgatja magát. – Dr. – Azért kérdeztelek. – Itt voltál a rendelőben. amitől teherbe eshettem volna. mert hamarosan meglátszik. Wade elhallgat. ha bevallod. Mary csak bámul rá. Wade elhúzza a . ezért úgy döntöttem. A próbák eredménye téves. Wade. Pár óra múlva mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a béka vizeletét. ilyen tárgyilagosan. jobb. Reggelente hányingerrel küszködsz. Dr. hiszen nem babra megy a játék.van. és pozitív eredményt kaptam. hogy voltál-e már fiúval. – Mit mondhatnék erre? Nyilvánvalóan más bajom van. Mary szeme cikázik a papír meg az orvos arca között. Wade hátradől a székén. Wade – tárja szét a két tenyerét Mary –. Csak a reggeli első vizelet felel meg a célnak. Ilyenkor összeomlani szokás meg sírva fakadni. hogy érzékeny a melled. – Fogja a levendulaszín cédulát. hogy teherben vagy. és soha ilyen hűvösen. – Mary. és azt találták. – Két éve fejlesztették ki. Aztán azt mondja: – Mary. terhességi teszt. ez az eredmény is téves. – Én is erre következtettem. már ritkán színlelnek tovább. annyit jelent. biztosra megyek. – Dr. De ha a cáfolhatatlan bizonyítékkal szembesülnek. hiába minden. hogy nincsen semmi bajod. Mary. – A pozitív eredmény. Befecskendeztük a békának. és elneveti magát. Vagy megrémülnek. Bevett dolog. hogy teherben vagy. Wade hogy állapotos vagy. mert én nem lehetek teherben. Mary. Dr. Mary mosolyog. A Gravindex. A lány gyámoltalanul mosolyog. Wade egyre lobogtatja a levendulaszín papírt. és feltartja. – Téves az eredmény. és könyörgőre fogják. hallottál már a Gravindexről? A lány a fejét rázza. Vagy dühösködnek. Kétszer is kimaradt a havivérzésed. – De van itt más is. Dr. Hallottál már a békapróbáról? – Nem. Úgyhogy amíg öltözködtél. én nem vagyok állapotos. Van. És kétszer is megcsináltuk. a földszinti laboratóriumban megvizsgálták a véredet meg a vizeletedet. A lány kifejezéstelenül mered rá. és figyeli a lány reakcióját –. ezért kellett új vizeletminta. és legtöbb rendelőben már alkalmazzák. A lány vállat von. Érzékeny a melled. – Veszünk egy csepp vizeletet a nőtől. Mary ismét vállat von. mint a másik. Nem csináltam semmit. és ha spermaprotozoonokat találunk benne. hogy a nő gyereket vár. és két vérzésed is kimaradt.

– Tessék. hogy egy nő teherbe esik. Gömbölyödni kezd a hasad. A hasonlóságból ítélve annak idején bizonyára Lucille is olyan csinos volt. ez az utolsó szavam. és rákényszerülsz a beismerésre. Míg Lucille elhelyezkedik szemközt.száját. – Hát persze. Lucille a fotel szélén ül. és csücsörít egy kicsit. Mary a saját kezét bámulja. Tisztára mintha Amyvel vitatkozna. McFarland. lenyomja a házi telefon gombját. hogy tévedett. hogy milyen körökből való. hogy a haja nem természettől vörös. – És sose hagytam. Anyám tudja. és szól a nővérnek. és a következő lépést fontolgatja. csak mert a combja közé vette a hímvesszőt. A legmakacsabbja is összeroppan. ha közlöm vele. – Mary. Kellemes jelenség. Nincs mit tenni. Kint ül a váróban. nagyon ritkán előfordul. és majd belátja. Az anyáról árad a magabiztosság. hogy a jó szándék vezet. Dr. Mike csakis itt érinthetett meg – simít végig a mellén. Az orvosban balsejtelem ébred. Késlelteti a bombát. megnézi magának. Mary felszegi a fejét. napbarnított. hogyan tegyem? Mary legyint. Wade lassan bólint. igen értelmesnek látszik. orvos nem veszi le tekintetét a lányról. tekintete csupa tanácstalanság. mielőtt kimondaná: – Tájékoztatnom kell a szüleidet. Wade leszögezi magában. hogy sose hazudnék neki. Dr. történni fog valami. Mrs. és röviden beszámol a szokásos laboratóriumi tesztekről. Kevés sminket használ. – De mégis állapotos vagy. ugye elhiszed. az orruk meg az álluk is közel egyforma. szeme ártatlanul elkerekedik. amit anyáról mondtam. a kivizsgálásról. az íróasztalra tenyerelve közelebb hajol. ha nem történik semmi. McFarlandet. hogy kísérje be Mrs. Wade – suttogja –. hogy terhes vagy? – Nem fogja elhinni. Most jöttek meg az eredmények. és teljesen egyértelműek. – Sose tettem ilyet. dr. ég az arca. – Biztos vagy benne? Mary félrebillenti a fejét. – Mi az óhajod. Mary. Wade –. hogy elővegye… a micsodáját. hogy további. Wade leplezni igyekszik a meghökkenését. – Mit szól majd az édesanyád. de hát Mary lakcíme a kartotékon már kellő eligazítás. Mary kacag és a plafonra szegezi a tekintetét. – A lánya bizonyos tünetei okán úgy láttam jónak. ezért is kértem új vizeletmintát Marytől tegnap reggel. és dr. Az. karcsú. hogy ez a találkozás kemény lesz. – Mary – folytatja nyomatékosan dr. mint Mary. Most negyvenes évei elején jár. Jonas Wade megköszörüli a torkát. keze e térdén nyugszik. és a te érdekeidet védem? – Hogyne. mikor színt kell vallani a szülők előtt. már mondtam. hogy Lucille McFarland arcbőrének megártott a túlzásba vitt napozás. hogy velem nem történhetett ilyen. – Hát az édesapád? – Rá is érvényes. de valószínű. – Nem vagyok állapotos. – Nézd. speciális vizsgálatokat végezzek. akár a lányáé. Tudja. Dr. Szeme kékje élénk. – Hívja be az anyámat most rögtön. . Drága öltözéke konzervatív.

Pillanatnyi hökkent csend után Lucille felhördül: – Tessék?! – és Maryhez fordul. ki tudom mutatni az ezzel járó elváltozásokat. Dr. Mary visszatartja a lélegzetét. a tünetek terhességre utalnak. és a körmére mered. – Egy perc az egész – mondja mély. Mary a fotel mélyébe húzódik. kisasszony. ezért egy lány közösülhet anélkül. – A vizsgálatok eredménye nyilván téves. McFarland. múljon el ez az egész. és a kengyelbe szíjazta a lábát. hol van és mi zajlik éppen. és kéreti a nővért. könyörgök. dr. hidd el! Ez az ember téved. de semmi olyan nem történt… Lucille nem veszi le fagyos tekintetét a lánya arcáról. hogy szerdánként tovább rendel. anya. aki segített neki levetkőzni. tekintse úgy. megvizsgálta a lányom szűzhártyáját? „Te jó ég". Wade ott áll Mary széttárt lába közt. Semmi. – Ha az engedélyemet kérte. hogy tévednék. Mrs. – Anya. Közölnöm kell önnel. mikor nyílik a vizsgáló ajtaja. Az ép szűzhártya nem bizonyítja a szüzességet. Wade lenyomja a házi telefon gombját. hogy kiszárad a szája. megfeszíti magát. elkövettél olyat. Szöget üt a fejébe. A szűzhártyán eleve van nyílás. hogy nyomogatom a hasad. hiszen hallhatta. Tizenhét éves pácienseknél nem szokásom. hogy megadtam. ha a klubban lehetne a kollégákkal. tüstént magához térve. hogy a vizsgálatok eredménye téves. Reggeli émelygésre panaszkodott. Mary szeme tágra nyílik. – Ha a lánya valóban várandós. McFarland. ami… – Nem. – Attól tartok. Kötve hiszem. és elakad a lélegzete. olyan mérhetetlen zavarban van. nem végeztem medencei vizsgálatot. a laboratóriumunk kétszer is elvégezte a békapróbát Mary vizeletével. ahogy dr. és Mary visszazuhan a . csalódást kell okoznom. Mikor dr. – Ez esetben indokoltnak vélném. indokolt a medencei vizsgálat – folytatja az orvos. – Mondd meg az igazat. Lucille acélos kék pillantása felé fordul. Jonas Wade sóhajt egyet. Máris tisztán látnánk az ügyben. Két havivérzése is kimaradt. amit mond. Istenem. McFarland. mint más napokon? Mit nem adna. Háton fekszik. Mary érzi. – Nem fog fájni. most szenvtelenül áll mellette. izzadó kézzel szorítja a vizsgálóasztal fémperemét. Wade. A nővér. Wade? – Mrs. Miért is tartotta olyan remek ötletnek. – De ettől függetlenül igaza van. Én nem csináltam semmit… Jonas Wade rajta tartja a szemét Maryn. Csak annyit érzel.– Mi baja a lányomnak. aztán az elkeskenyedett szemű Lucille ismét kérdőre vonja Maryt. hogy a leánya gyermeket vár. ez nem igaz. hogy átszakadna vagy megsérülne. megnyugtató hangján. és behunyja a szemét. Tíz perc múlva Mary boldogtalanul bámulja a mennyezetet a vizsgálóban. hogy a lány éppenséggel hiszi. Megint csönd. – Nem. Ismerős valami az álomból… De a hasát nyomogató kéz elűzi az illanékony emléket. – Dr. Ez legenda. doktor úr – hallja az anyja hangját –. doktor úr. – Akkor semmi gond – mondja frissen Lucille. de türelmes hangon válaszol. Mary holtra rémülten figyeli a szeme sarkából. Meg is mondtam. A melle duzzad és érzékeny. – Mrs. és ismét meglepődik a viselkedésén. fut át Jonas agyán. és egy pillanatra elfelejti. a lányomnál ilyesmi nem jöhet szóba. Wade kesztyűs ujjai belesiklanak a hüvelyébe.

Leszegi a fejét. Most már nem kétséges. de sokra megyünk vele. és int a lányának. Wade. – Mrs. Vitathatatlanul terhes méh. Az orvos ránéz és így folytatja: – Szemmel látható a jellegzetes lilás elszíneződés. se az orvosok. McFarland. az én lányom a világért se tenne ilyet – az asszony feláll. Lucille odahajol. Kivették a méhemet. doktor úr. és mi van a szüzességgel? – kérdezi Lucille. Marynek remeg az alsó ajka. A békapróba nem tévedhetetlen. hogy Mary állapotos. Wade. – Az intakt. – Mrs. dr. Én ismerem ezeket a dolgokat.megalázó valóságba. Mrs. – Dr. – Borzalmas volt. mikor az orvos visszaül az íróasztalához. Nem jelent semmit… – Az se. és szó nélkül megpaskolja a lánya karját. McFarland…. Visszamegy az irodába és lerogy egy székre az anyja mellett. a medencei vizsgálat igazolta a többi leletet. – Nem tévedhetetlenek se a békák. Valaki másét nézte. Jó estét. – Dr. McFarland. – Nos? – kérdezi Lucille. mert megnőtt. Mindennapos dolog. hozzávetőleg narancs nagyságú méhet tapintottam. hogy mekkora a méh. tévedésből. leesik az álla. Az orvos vállat von. Továbbá felpuhult. Keresünk mást. A lány felkapja a fejét. Wade. . hogy ne kelljen a szemébe néznie. Össze is cserélhette a mintákat. – Az nem lehet… – suttogja Mary.

Mary Ann?! – emeli föl a hangját Lucille. Az fáj a legjobban. A légkondicionálástól fagyos ház aljában nyílik-csukódik az ajtó. és szipogva küzd a sírással. Halkan csukja be az ajtót. ezt velem? Mary csak nézi-nézi az anyja felduzzadt arcát. ide-oda csapong a tekintete. hallatszik. – Hol hibáztam. Wade előtt. Kihúzza magát. Azt mondja. lassan elismétli: – Mary terhes? – Nem igaz. apa – suttogja a lány. Ted kiált. Karcsú alakja remeg. – Tévednek. ismét könny szökik a szemébe. de ezúttal tanácstalan. Mary Ann. a vállára vetett zakó akasztója az ujjára fűzve. Lucille hátrál egy lépést. Közölte. Ted nem is hallotta. – Meg kell beszélnünk ezt az egészet. – Nem tudok erre mit mondani. Mary Ann? Miért tetted. Megáll háttal a férjének és a lányának. hogy intézkedhessen és magához ragadja az irányítást. terhes vagy. akinek keskeny vállát már a néma zokogás rázza. mint a szerepét próbáló színész. szavakat keres. – Ne most. úgy nyögi: – Édes Istenem. Mary Ann. semmi kétség. fejezet Lucille a kezébe temeti az arcát. ha felsejlik egy-egy gondolatkezdemény. az inge kigombolva. De dr. Először úgy fest. de semmit se tud mondani. hogy hazudtál nekem. és azt mondja: – Halálosan megbántottál. léptei feléjük dobognak. Olyan… zaklatott vagyok. – Miért nem hisztek nekem? Mike és én nem csináltunk semmit! – Hülyének nézel. Ilyesmi csak más apák lányaival történhet meg. Ted próbálja felmérni a tényállást. hirtelen megesik rajta a szíve. mint az anyját. Evans. ki a fiú. Aztán. édes Istenem… Mary az ágya szélén roskadozik. – Mi van itt? Mary fölnéz az apjára.4. ajka néha elnyílik. Evans nőgyógyász. engesztelően tárja szét a karját. Aztán megáll az ajtóban. – Először hittem neked – tápászkodik lassan Lucille. Mike Holland? – Nem! – nyögi-jajongja Mary. – Először is mondd meg. Mary kitátja a száját. Ted közelebb lép. sóbálvánnyá dermedve bámulja a feleségét meg a lányát. – Hülyét csináltam magamból dr. ahogy végigmegy a közlekedőn. – Úgy szégyellem magam! Mary esengve néz az apjára. Lucille reszkető hangja szűrődik ki az arcára tapasztott ujjai közt: – Most telefonált dr. a nyakkendője csálé. – Ebből elég! – veszi el Lucille kezét az arcáról. – Szégyent hoztál ránk – zihálja Lucille elfúló hangon. hogy Mary terhes. Gondolkoznom kell… – Merev léptekkel az ajtóhoz megy. . mielőtt válaszolhatna. A hír ugyanúgy letaglózta.

Mary várakozásteljesen néz az apjára. hogy távol állt tőlem mindig is. – Mary. apa. hogy Maryt. amit az orvosok képtelenek megfejteni. és elmondta. de nem. cicám. Mintha kihúzták volna alóla az anyaföldet. Szerintem semmi rosszat nem tettél. De én soha nem csináltam ilyet. hogy te jó apa vagy-e vagy sem? – Cicám – fogja meg Ted a lánya arcát –. De mi köze ennek ahhoz. míg a lányát nézi. Nem tanítottalak meg arra… – De apa! Hogy tehetnél te erről? Valami bajom van. barna testét. – Mary – mondja halkan –. betegségem. orvosok. ha nem így lenne. miért. megnyugszik. aztán lassan elcsendesedik. hogy állapotos vagy. de akkor is lehetetlen. világos? Hiszel nekem? A lány tétován bólint. – De nem vagyok! – sikoltja Mary. és az űrben szállna lassan lefelé. hogyan formálja a szavakat. mindenféle próbákat végeztet. hogy két orvos egybehangzóan állíthatná. tudom. én pontosan tudom. . gyerekem lesz. – Mi történt? – hallja hirtelen a tulajdon hangját. és a lánya arcát vizslatja. nem hiszem. mit teszel. átkarolja és magához vonja Maryt. Az agyában valahol felsejlik a homályos emlék. hogy leereszkedik az ágy szélére. Ted elhúzza a száját. – Valószínűleg nem tudtad. mit tudom én. és kérdő tekintettel méregeti Maryt. akinek egy közönséges influenza is magas. – Hogyhogy? – Kudarcot vallottam mint szülő. nem tudom. – Nem tudom. És még most se fogtad fel. – Nem igaz – hallja az elhaló suttogást. Evanshez. próbákat végeztek. Sír még egy percig. dr. aki továbbra is émelyeg reggelente. mit mondjon. Mind a két orvos az állítja. Szombat délután. amit az orvosok mondanak. – Nem tudom. mi bajom van. hogy a „Perry Mason" közben Lucille mesélt valamit arról a proccos dokiról a csicsás rendelőjében. meg az. Talán ott kellett volna hagynunk benneteket Amyvel a katolikus iskolában. Az orvosoknak is megmondtam. apa. Akkor elkerülhettük volna… – De apa! – Hallgass ide. aki elengedi magát és a mellkasához bújik. hogyan kezdje. Én azt hittem. Hol voltam én idáig. és sült a hús a kerti grillen. apa. A torkát köszörüli abban a reményben. Lucille kakaóvajjal kenegette karcsú. akit a közelmúltban hiszterektómián átesett barátnője ajánlott. Ted nehézkesen bólint. talán anyádnak volt igaza. Hosszú hallgatás után félénken elsóhajtja magát: – Apa… Ted McFarland láthatóan megrendülve ül az ágy szélén. míg a pinacoladát iszogatták a medence mellett. hogy valahogy megered a szava. anyád felvilágosított… – Apa – mondja könyörögve Mary –. de bűnösnek érzem magam. és van képe terhességet emlegetni. – Apa! – Egyszerre kicsordul a könnye és lecsurog az orcáin. csak tátog. elviszi egy nőorvoshoz. hogyan csinálják. – Tudom. tűnődik. de szó nem lehet arról. Nem tudja. egy hosszú sóhaj telik tőle. Ted száján végre oldódik a lakat. – Hinned kell nekem! Ártatlan vagyok! – Jaj… – suttogja Ted.

Wade felkapja a fejét: mintha neszt hallott volna odakintről. Mikor a lány félénken belép. – Jaj. hogy sejtelme sincs. A kopogásra az orvos felemelkedik. hogy ki volt. mint anya! Te is azt gondolod. nekem nem? – Csak annyit árulj el. és utánaindul. A hőmérő higanyszála magasra szökött. Ted mély lélegzetet vesz. – Mary… – Ez nem lehet igaz… Mary kitépi magát és az ajtóhoz ront. Valaki rángatja a bejárati ajtó kilincsét. Észreveszi. A nagy ablaktáblákon beárad a késő délutáni nap fénye. mint legutóbb: csapzott a haja. Dr. Meglepetésére Mary McFarlandot pillantja meg a lifteknél. várj! – kiáltja Ted. Ted utánakap. Jonas Wade felfigyel duzzadt szemhéjára. a blúza nincs rendesen betűrve a szoknyába. Mary. nem csoda. a völgyre szmog terül. – Mary – mondja halkan bízzál bennem. válogat a szakfolyóiratkazalból. Dehogy neheztel érte. Ugye elhiszed? Mary ismét bólint. mert a kislányom vagy. gyere be – tárja ki neki az ajtót. aztán bocsánatkérő mosolyra húzódik a szája. Az iszonyattól eltorzul az arca. hogy több páciens is lemondta a mai napot. most a kartotékokat egészíti ki. Jonas Wade vége felé tart a papírmunkának. Azt hittem. – Te se vagy különb. jó? Érzi a fejbólintást az ingén át. dr. és kimegy a váróba. se az apa. hogy a Gelson szupermarket is valóságos kísértetváros. – Ki a fiú? Hosszú csend. Wade. hogy megtettem. Zárva volt az ajtó. A folyosón távolodó léptek. az orvos tűnődik. holott az orvos már elfoglalta helyét az íróasztal mögött. Segíthetek valamiben? A lány szeme elkerekedik. Nem haragszom vagy ilyesmi. vajon mi szél hozta? – Ha akarsz. se a lány nem mozdul. míg átölelve tartja. – Mit. – Miért? Nekik kénytelen vagy hinni. – Most nincs rendelés. Dr. De annyira elvakítják a könnyek. apa? – kérdezi a fojtott hang. – Cicám… tudni szeretnék valamit. hogy a lány nem olyan rendezett és ropogós. mintha lélegzetet se vennének. mintha most kelt volna fel az ágyból. gépiesen elhúzódik. és csak áll. Mike? Mary összeroskad. és segíteni szeretnék. – Apa! – zokogja. A pártodat fogom. és a karjánál visszatartja. Az imént küldte haza a nővért. ez a legforróbb napszak.Ted. Jonas Wade kinyitja az ajtót. Egy pillanatig csak néz. Istenem! Már pattan is fel. A lány megfordul. és az apjára bámul: – Te hiszel nekik – suttogja. tanácstalanul néz körül a szobában. – Kénytelen vagyok. leveleket ír. – Jó napot. – Nem ítéllek el. merre keresse a lányát. Kényelmes délután van mögötte. – Mary – szól utána. apa! Jaj. mint akit megütöttek. hazament. – Mary. Mary beballag utána az irodába. cicám. Székéből látja. a síelő figurán matatva keresi a szavakat. . melegét a légkondicionálás közömbösíti. Naplemente csak két óra múlva. – Ne rohanj el. Aztán Mary lassan. cicám. és elindul az orvos felé.

A lány engedelmeskedik. – Értem… – És anyám annyira kiborult! – Mary innentől képtelen uralkodni magán. – Hallgatlak. ilyesmi. miután innen elmentünk. hogy itt találom. Valahova mennem kellett. Evanst jól ismerem. Dr. gyerekem lesz. miért jöttem. Be kell látnod. Dr. – Talán Crispin atyához kellett volna mennem. A szoknyáját húzogatja. kérem. nem – szegi le a fejét Mary. hogy nem szabad. jó jegyeket szerzel. Evans. A lány a fejét rázza. türelem és figyelem sugárzik róla. Kiváló orvos. és azt mondta. Mary? – Biciklivel… – Ebben a hőségben? A lány a nagy üvegtáblákra pillantva hunyorít a szmogban sárgálló napkorongtól. Wade. hogy tévednek! – Kik. – Köszönöm. – Innál valami hideget? – kérdezi az orvos. Tudom. A lány feszülten figyeli. hadar. – Miért? Mary ismét a földet bűvöli. Mary. képtelenség. Mary. miért nem hisz nekem senki. Mary ráemeli a tekintetét. milyen hangon szól hozzá dr. te értelmes lány vagy. Dr. kórházakba. Halk és kedves. hogy én és Mike… Pedig én soha. – Éppen a tanultak alapján vagyok tökéletesen biztos abban. dr. Wade tűnődik egy pillanatig. kérlek. hogy bűn. a térdén könyökölve kissé előredől. – Dr. A lány óvatosan felnéz. azt hiszi. Wade. – De téved. – Dr. Abban biztos voltam. – Nem csekélység. hogy amit állítasz. Wade leül mellé a szomszédos székre. – Még soha nem láttam így kiborulni! És apa se jobb. mert szerda van. hogy a lány a kezét tördeli. Wade hátradől. Mary? – A szüleim és dr. hogy van a hűtőben Pepsi. – Nem is tudom igazából. ugrásra készen. mi történt múlt szerdán. – Bizony meleg van… – Mary. ülj le. . Menekülni. hogy nem igaz! Mondja. Mérlegeli.Kínos csönd. gyűrögeti. hogy a doktor úr és dr. – Honnan? – Hazulról. hogy a házasság előtt tilos. – Tiszta kitűnő vagyok. Anyám vitt el hozzá. Dől a szeméből a könny. de a szék szélén kuporog. – Rémlik. és múlt szerdán… – Emlékszem. Evans állít képtelenséget. Wade arca komoly. Gondolom. Wade. Wade megszólal: – Hogy jöttél ide. de a szeme vigasztaló. Wade. de néha nincs a templomban. simogatja. dr. aztán dr. látva. és egyszerűen nem értem. – Mary! – ugrik föl Jonas Wade. és az orvos tekintetét keresi. – Beszélni akarok – mondja. és azt mondja: – Mary. Ellátogat ide-oda. holott igazat mondok! Dr. mert megtanították nekem. mondja. hogy tanultál élettant. és megkerüli az asztalát.

Wade-nek. De csak a színlelni képtelen ártatlanságot látja. – Tudom – sóhajt a lány. azt állítván magáról. De mi is derült ki? Penny szalad át a nappalin. amitől megdermed. Mary. ami már egyszer elkapta. kétségbeesett szülők. A ház kétszintes Woodland Hills előkelőbbik részén. mikor? –. hogy tilos. hogy itt vagy? – Nem. S belévillan valami. és tekertem a pedált. Muszáj volt beszélnem valakivel. japán sarkú papucsa csattog a lakkozott parkettán. Elrohantam hazulról. Gondolatfoszlány inkább. festőien „ranchó"-nak mondott stílus jegyeit viseli magán. és hova mehettem volna… – Fel kell hívnom a szüleidet. mikor olvasott róla: a nő vihart kavart. beugrik egy angliai leányanya esete. árnyas pázsit és félkörben ívelő kocsifelhajtó fedezékében. ami a jellegzetesen dél-kaliforniai. és vacsorázhatunk.– Mary. kecses kis nő. a jó ég tudja már. Jonas rápillant. hogy itt fogok kikötni. hallottál már a fogamzásgátlásról? – Tudom. gondolja Jonas Wade. a szagokra. Még én se tudtam. – Értem – húzódik el az orvos. Hatalmas üvegablakok néznek a cserényformán elkerített takaros előkertre. miért épp ide jöttem. mióta csak átadta Mary Ann McFarlandet összetört szüleinek. a szüleid tudják. ameddig csak bírtam. a hűvöskék szempárt kémleli. Érdekes eredmények. A konyhából beáramlik Penny Wade rostonsültjének illata. De ez kicsit más volt – a lány nem is őrjöng annyira. az igaztalanul vádoltak őszinte megrökönyödését. Dr. . Jonas Wade a hűvös üvegnek támasztja homlokát. a Chalk Hilltől északra. – Tíz perc. bikinimelltartót visel. sortot. vagy a neszekre figyel. mert úgy vélte. Hátha igazat mond a lány. fel a biciklire. Nézi a lányt. oda se néz. hátha elárul valamit a titkos gondolatokról. tekila-koktélt szopogat. míg ráfeledkezik Mary kikezdhetetlen jóhiszeműségére. az épületek az úttól jóval beljebb. Pályája során nemegyszer látott hasonló jelenetet: őrjöngő tini. hogy szólsz a srácoknak – szól hátra Penny a válla fölött. és nyomban ki is verte a fejéből. De az orvos nem a látványra. Megint kibámul az ablakon a sivár sárga égre. Ez a tolakodó ötlet mintha megnyomna egy gombot. Jonas Wade lassan megbiccenti a fejét. leporolná a memóriáját. – Gondoltam. kocsikeréken díszelgő postaládák. Vizsgálatok. A Wade birtok tekintélyes a szeszélyes alaprajzú ház körül. hogy érintetlen. Az orvos írta meg a dolgot. Wade telefonál. Fogalmam sincs. Tedd már meg. elgyötört vonásaiból. gondolatait a lány köti le. átfutotta. viszont idegesítően hangoztatja ártatlanságát. míg dr. és újra belévillan a gondolat. odahallatszik Cortney és barátai sikkantgatása. de most a párhuzam mégiscsak eszébe juttatta. Szórakozottan bámulja az úszók játékos évődését. mikor a McFarland lány ott ücsörgött nála. mikor eltűz mögötte – alacsony. a kérdéses nő nem hazudott. Angliában történt. Némi mérlegelés után ismét megszólal: – Eljársz a Szent Sebestyén-templomba. sőt használaton kívüli lóistálló is van. igaz? – Igen. és olvasni próbál dúlt. egy folyóiratban olvasott valami ilyesmit – melyikben?. – Mary – szólal meg utóbb az orvos –. amint belökdösik egymást a medencébe. fekete haja nagy csavarókon. hátul viszont narancs-és avokádófák rengetegében spanyol stílusú úszómedence kínálja jótéteményeit. és nézi a vízben hancúrozó fiatalokat. És az ifjúsági szervezetbe is? – Igen.

folyóiratokkal telizsúfolt polcokat pásztázza. tűnődött még kicsit. Kezdetleges. Maga se érti egészen. ezért törik magukat és mindig vidámak. Tom tárt karral készül elkapni Cortneyt. A fenébe is. Inkább a könyvekkel. hogy Cortney utolsó ugrása felcsapja a vizet. rothadó gyümölcs. hogy mi is állt abban a cikkben. Vizsgálatokat végzett a gyereken. Szerda este. Tölt magának még egy italt. Mikor szombat este átvette a mindösszesen húsz tagot számláló titkos és zártkörű klub júniusi összejövetelén. síkos-fröcsögős testeket: két lány. Szeme megállapodik az új oklevélen: az asztalon várja. Jonas áll egy pillanatig. Jonas sarkon fordul. California Physicians'Medical Journal –. hogy bárki megnyalná utána az ujját a déli határon túl is. hogy neki kell berángatnia a vigadozó ifjúságot a légkondicionált fagyba. ő tett róla. nevetést. Vajon otthon találja-e Bernie-t? Otthon találja. hogy a hatóságok lefülelik őket. Wade-ék a tényállásnak köszönhetően hetente egyszer olyan hamisítatlan mexikói enchiladát és rostadát ehetnek. aztán az íróasztalához lép. a kelbimbót. hogy ő üljön az asztalfőn a Lawry különtermében. hogy húsznál több tag ne legyen. holott egy kukkot se tud angolul. Az orvosok kinevették. Scientific American. – Tálalva van! – Már el is tűnt. az UCLA genetikusával. hogy férfival soha nem volt kapcsolata. a tizenkilenc éves Brad és testvéri jó barátja. forró lehelet. ami friss eukaliptuszhajtások. hogy még egy évet elnökölhet a Galenus Szövetségben. hogy benéz vacsora után. csak a japán sarok kopog a folyosón. Mikor kitárja. A remekbe fésült Penny mosolyog rá az ajtóból. Míg a steaket. Az itallal bevonul a dolgozószobájába. Van. barna. Egyszerre nagyon utálja. Sarah Long a lépcsőn üldögél. Piszkálja valami: ebben a betűrengetegben van az a közlemény arról az angliai esetről. Kötötte az ebet a karóhoz. kihörpinti az italt. Bőrátültetés. rettegnek. szárítkozzatok meg. Egy hajadon leányt szült. mire jutott? – Drágám… Megfordul. hogy az ilyenek válnak be legjobban. Bernie megígéri. Élőképpé dermed a négyes: a tizennyolc éves Cortney az ugródeszkán pózol. Mondd már. hogy bekereteztesse és kitegye a falra: micsoda megtiszteltetés.Jonas fölegyenesedik. Jonas Wade. kiszáradt fű. és a szakma krémjének jusson a hőn áhított tagság. por és uszodai klór szagát sodorja. és a hátsó ajtóhoz lép. de nem ment . megbízhatatlan kromoszómapróbák. legjobb barátnője. Arra jutott. olyan büszkeséget érzett. Pirruszi győzelem az ilyen. hogy szólni is alig tudott. De egy genetikus – mi is volt a neve a nőnek? – nem hagyta annyiban. zihálást. a telefonhoz. miután beszélt a legjobb barátjával. megválasztották ismét. az ilyen babérok tiszavirág-életűek. hallja. Nézi a karcsú. a fejében egyre csak a McFarlandprobléma kering. ahol a húszak az orvostudomány fejlődésével hivatottak érdekfeszítő viták révén lépést tartani. és mosolyogva biccent az ügybuzgón arra loholó Carmelitának: remek házvezetőnő. Jonas tudomást se vesz a házat betöltő zsivajról: tekintete végigszalad a könyvek gerincén. A címeket bűvöli – JAMA. Végtére alapítója a Galenus Szövetségnek. Becsukja az ajtót. aztán a vizes talpak csattogását. Londonban történt. az avokácló-grépfrút salátát eltünteti. hogy miért. aztán folyóiratok során. és lassan-lassan visszaszivárog az elméjébe a szökevény cikk néhány adaléka. – Hé. – Kész a vacsora. De a dicsfény glóriája megfakult egy nap leforgása alatt. beárad rá az esti fülledtség. hogy… Jonas behunyja a szemét. gyerekek! – kiáltja Jonas. két suhanc kacag és visong.

családtól elvonulva. elvesz egy Cortney zsánerű leányzót. hol egybehangzó. és feleselt Pennyvel. Most már a San Fernando-völgyi Állami Főiskolán drámaszakos és színkitűnő. Cortney bőgette a rockot. randa csatokat viselt. Gyöngéden nézi Cortneyt. vagy tényleg elfeledkezett a nemi aktusról. Bernie Schwartz. Bőrdzsekik. Carmelita asztalra adja a lecukrozott epret. Nemcsak Woodland Hillsen meg a szombat reggeli golfpartin közösködnek ők. Bernie. aztán betelepszenek Jonas sötét bőrrel kipárnázott dolgozószobájába. Brad meg átmegy az UCLA-ról a Stanfordra. Bernie Schwartz visszakérdez. Ezért aztán magánúton tartják a kapcsolatot. Bernie a whiskyt szopogatja. nagy ritkán egy steak fölött. hogy a fiút védje. mint a nagyapja. Jonas tűnődik pár pillanatig. belebámul a poharába. és hálát ad. teszi hozzá egy hang az agya rejtett zugából. Pár éve Jonas kitette a lelkét. az UCLA-n kutató negyvennégy éves genetikus alacsony. ahogyan Wallace kormányzó fellépett. Mikor Jonas végére ér Mary McFarland. aki szakasztott olyan. Jonas és Bernie egyívású szellemek – szomjúhoznak az újra. Jonas Wade igyekszik erőt venni magán és figyelni a többiekre. Italt töltenek maguknak. Onnantól kettejüké. dióhéjba foglalt történetének. mint Penny volt valaha. Váltanak pár szót a fokozódó zavargásokról Délen. Az ifjúság kitódul a ház elé. autós moziba készülnek. hogy tudniillik csak gyógyító orvos léphet közéjük. kényelmesen éldegélhetnek. A barátaikat vendégül látó Cortney és Brad viszi a szót. ügyész lesz. – Nyilatkozz. Penny meg a varrószobában anyagot feszít a subázókeretére: új munkába fog. Jó. Jonas. három éve végigcsináltak egy keserves időszakot. tehetetlenül ült a rendelőben. Mikor Bernie betoppan. aki korántsem elveszett ember és szemmel láthatóan nincs ellenére Cortney. mit nézzenek meg? Arábiai Lawrence vagy valami strandhistória? Sehogy sincs megegyezés. vagy hazudik. és szépen megállapodik itt a környéken. ez a tettre kész közgazdászhallgató. – Hát jó. jogra. ahogyan eltervezte.: – Hogy én mit szólok? Te vagy az orvos. elcsigázva ült asztalhoz. élénk érdeklődéssel kíséri barátja minden szavát. De akkor ő kivette Cortneyt a Birmingham középiskolából. eldöntötték. Pennyé meg az övé az egész ház. de hát a terv éppen az általa kikötött alapszabály miatt dőlt dugába.semmire. Jonas tehát háborítatlanul cserélhet eszmét Bernie barátjával. mikor a szövetségi csapatok ellenőrzésük alá vonták az Alabamai Egyetemet. Jonas Wade lebámul az eprére. kopaszodik. Carmelita mosogat. hogy majd szétrobbant a ház. földet seprő orrú járgányok. és összeköttetéseit latba vetve bejuttatta az újonnan megnyitott Taft gimibe. hol eltérő véleményüket kicserélni. mindketten aggasztónak tartják. aztán megkérdezi: . Majd egykettőre beköti a fejét valaki – éppenséggel Tom. lételemük a jó vita. zömök. asszonytól. én csak csóró falusi genetikus vagyok. Brad cimborája az Alpha Phiből. hetente összedugják a fejüket egy ital. Szerintem küldd pszichiáterhez. minigolf lesz az igazi. hogy Bernie helyet kapjon a galenusi húszak között. Aztán oldottabb a csevegés: vajon tehermentesíti-e a Sepulveda hágót a tervezett új főút? Jonas végül rátér az érdemi témára. csupa fül. mit szólsz hozzá?''. aki pár órája holtsápadtan. lenyalt fürtöket. És hótunalmasan. hogy Cortneyval soha nem volt igazi gubanc. mikor tizenöt évesen rossz társaságba keveredett. Összehasonlítja magát Ted McFarlanddel. és megkérdezi: „No.

– Tudják. – Nem értem. – Elgondolkodva vakargatja az állát. hogy emlősöknél spontán… – Elkerekednek a gombszemek. lötyögteti a pohárban. de ha jól emlékszem. Jonas. A gazdák hamarosan tele voltak spermát sose látott tojásokról szaporított baromfival. a szűzen nemzett. és megint a jellegzetes vállvonás következik. bizonyos alacsonyabb rendű állatfajoknál valóban természetes. hanem arról.– Bernie. csakhogy mesterségesen. de mindig elalszik az ügy. – Emlősöknél nincs? – Emlősöknél? Életemben nem hallottam még ilyet. hogy az embriók megtermékenyítés híján is növekedésnek indultak? Bernie gondolkozik. hogy folyt valami kísérletezés apátlan egerekkel. a guppiknál például. – Előhozzák egyszer-egyszer ezt az emlősök szűznemzése izét. valami Beltsville-ben vagy hol. mi okozta. De szerintem nem sikerült kideríteni. Miért érdekel? – Értelmező szótáram nekem is van. – Fenékig üríti a poharát. ami magától beindul… Bernie rászegezi szúrós kis szemét a barátjára: – Spontán szűznemzés csak az alacsonyrendű állatoknál van. Szó szerint értendő a dolog. vagyis „apátlan" tojásból származó pulykákat olyan kakasokkal pároztatták. Pontosabban az ATP-t bontjuk le aminosavakká. nem in vivo. mit tudom én. hatból egy megmaradt és kikelt. – Várj már. Egy pulykatenyésztő gazda felfigyelt arra. – Na nézzük. – Nem jut eszembe. már régebben. hogy sok megtermékenyítetlen tojásban is elindul a növekedés. – Mindjárt. feljavítás céljából… – De én nem a mesterséges szűznemzésről akarok hallani. hogy békában is létezik ilyen… – Ennél azért másszunk kicsit följebb. hogyan lehetséges ilyesmi. Kísérleteket végeztek. Nos… – emelinti meg Bernie vaskos vállát –. – Az meg hogy lehet? – A megtermékenyítetlen tojás kromoszómái egyszerűen megduplázódtak. – Mit tudsz a szűznemzésről? – Szűznemzés? A meghatározása ugyebár. – Jonas. kösz. mielőtt az embrió kialakult volna. hogy ez a lány…?! – Hallottam vagy olvastam. nem a növények. Lehet. in vitro. Többnyire megszakadt. – Volt ilyen. ha jól emlékszem. pokoli gyér a . csak nem hiszed. mi megy mostanában a laboratóriumban? Bernie összevonja busa ősz szemöldökét. amelyek megtermékenyítetlenül is kikelő tojást tojó nőstényeket nemzettek. Marylandben volt. – Emlékezetem szerint minden szűzen nemzett pulyka megduplázta a szabályos kromoszómaszámot. a tenyésztők például kiváltják a szűznemzést bizonyos pulykafajtaváltozatoknál. Hadd gondolkozzam. Hol is olvastam ilyesmit utoljára? Valamelyik szennylapomban írtak róla – hogy tanulmányoztak egy pulykafajtát… – Akkor mesélj a pulykákról. – A sejtmag alkotóelemeivel foglalkozunk meg DNS-szintézissel. Nekem a jelenségről mondj valamit. Jonas nézi-nézi az italát. – Ha nem tévedek. amelyik magától szaporodik. Bernie ismét felvonja a vállát. Erről tudsz-e valamit? – Apátlan egerek… – Bernie hajlott orrú ábrázata komoly lesz. az élővilágból ez esetben az állatok fontosak neked. hogy a pete sperma híján is embrióvá fejlődik. a természetes előfordulásáról. meg van egy tiszta nőstény gyíkfajta.

Jonas a tenyerét öklözi. – Ezen kár lenne vitatkozni. Helen Spurway! – Mint akit kígyó csípett meg. Bernie. Ötvenötben. Az anya szerint ez a lelkiatya kompetenciája. A szülőknek ajánlottam is ma délután. és nem kaptak az ötleten. – Dr.dokumentáció ezen a területen. Pár éve az a Spurway-dolog nagy vihart kavart. A fejében meg a másnapi programját: reggel műtét. De ha megint megkérdeznek. hogy forduljanak pszichiáterhez. – Még mindig kíváncsi vagy a véleményemre? – Hát persze. Wade az ujja közt pergeti a friss folyóiratszámokat. Jonas Wade nagyot sóhajt. . – Róla olvastam valahol… – Nyolc éve. délután nincs rendelés. – Megvan! Spurway! Dr. Az utca emberének gőze nincs. értsd szűznemzés. mi az a partenogenezis. forszírozni fogom a pszichiátert. néhány hónapig a világ genetikusai egytől egyig Londonra sandítottak. Viszont mindenképpen utánanézek ennek a pulykavircsaftnak. de ez a lufi is kipukkadt. el tud menni a UCLA könyvtárába. a könyvespolchoz rohan. – Jonas – hallja Bernie halk hangját. Jonasom. – Ojvé. – Van benne valami. és hátat fordít a polcnak. – A francba. – Küldd el pszichiáterhez.

Végtelenül kedves neki a lánya hamvas. hogy lány legyen a kicsi. Lucille kezdetben dühös volt Maryre. hogy Lucille igazából a saját boldogtalan emlékeivel küszködik. mert Lucille a pohár aljára nézett. de hát ő öt évvel később született. aztán a harag bánattá szelídült. mintha az volna. mintha belerúgtak volna. az élete értelme. mindannyiukra. mitévők legyenek. jajong belül. és másról se fantáziált. ártatlan bája megnevetteti. néma. Megvétózta. intézetben nevelkedett. Hát hogy bírja végignézni. De egy dupla whiskyvel gubbaszt a kikapcsolt tévé előtt. Csak egyre bámulja a halott képernyőt. mint a többi. Míg Lucille vajúdott. Szellemessége. Mary meg lehúzta a redőnyt. Amynek is örült. ahogy szétmállik. Ted azonban tudja. lógni fog a melle… Ted kezéből kiesik a pohár. miért tette. amit tett. mihez fogjanak. a mindene. és összegörnyedve fogja a hasát. nem szól senkihez. ez több a soknál. és kiszedje Maryből. A konditerem. Wade-től egyenesen a paphoz akart menni. Lucille pedig… A szomszédból áthallatszik. higgadt családfőnek lenni. ő biztosan tudja. ha olyan szerda lenne ez is. De mire? Amy katekizmusórán van. hogy Mary gyermekévei eljártak.5. Mary terhesen. okos. Ki van zárva. gondolja Ted McFarland. karcsú szépsége. Nincs ebben semmi titokzatos: Ted nem is ismerte az anyját. Mary bezárkózott a szobájába. elformátlanodik. Valakinek tartania kell a frontot. Mary a büszkesége. Bárcsak ott lenne már. mint lánytestvérekről és lánygyerekekről. Ebben a sötét. aki ül és vár. Mary. Ted McFarland annyira szereti az idősebbik lányát. júniusi hőség átjárta házban kell lennie valakinek. megsemmisül a ruganyos szépség! Templomgyalázás. végül jött a reményvesztés. Ó. De hát nem mozdulhat el. Utálja kihagyni. Például. felfúvódik. kinyúlik a bőre. Mint a feslő rózsa. hogy közel kerüljön a lányához. szeme láttára érik nővé: az apák zömével ellentétben ő nem siratja. Mary. hogy a szíve szakad belé. és semmi értelme. dagad. falfirka a szentélyben: lilán kígyóznak majd a lábán a visszerek. Korai még. miért hozott szégyent az egész családra. Gyönyörű Marym! Hol rontottam el? . hogy időnként pohár koccan a whiskys üveghez. kismamaruha alatt türemkedő óriás pocakkal: elviselhetetlen gondolat. De ez – mered maga elé komoran –. Ted egész éjjel gyertyákat gyújtott a templomban és imádkozott. holott Lucille dr. most esne jól csak igazán a kikapcsolódás. De holnap feltétlenül felkeresik Crispin atyát. hogy hanyatt-homlok Crispin atyához rohanjanak. és az eseményt beárnyékolta az a kellemetlen dolog. de legalább úgy tenni. fejezet Már oda kellett volna érnie. Megfeszül belé.

az kizárt. Mintha megsötétedtek. Germaine olyan nagyvilági. amit erről a témáról tud. de ezt a szex dolgot sose bolygatják. a szülői háló irányába. Megint az arcát nézi. Megint grimaszol. és vastag fürdőköpenyben jár ki-be. selymes simaság lüktet fény és homály között. neki csöppet sem tetsző. Összerezzen. mint volt. Mikor tornaóra után zuhanyoznak. vékony derék. aztán folytatja útját bal felé. kalauza a liberalizmusban. de Amy mindig bezárkózik. Próbálja összerakni azt a keveset. és rendületlenül nézi a testét. Mary felsóhajt. De mit is mondott dr. ösztönösen hátat fordít a szekrénynek. valahányszor itt a szobában öltözik-vetkőzik. a kar hosszú. Laposan fekszik az izmot vallató tenyere. ezt a derült égből villámcsapást? Két orvos is kijelentette. Megtapintja a hűvös bőrt a köldöke alatt. Mary feszeng saját maga előtt. Nézi a bimbókat. Mi fog meglátszani? Valami rejtelmes dolog zajlik itt a tenyere alatt. olyan művelt. Mi van vele? Mi okozza a reggeli émelygést meg ezt a mellduzzanatot. Van változás? A váll rajza ugyanolyan. Talán Germaine segíthetne. Mikor kért utoljára felmentést a tornaóra alól? Jó .Áll a kihajtott szekrényajtó előtt. kecses. tiszteletben tartva a másik szemérmességet. Érzékeny. húszéves az egyetemista barátja. a lányok idegesen takargatják magukat a kis törölközővel. A vérzés. hogy terhes. hogy igazából mi nem stimmel nála. ez a fürdő közös Amyvel. hátára a pára lepte falitükörben. Az illető megáll az ajtaja előtt. És zavarba ejtő is. Halk léptek közelednek. Mintha másvalakit bámulna szeméremsértően. A nyári barnaság még késik. Szeme lejjebb siklik. Feszes ez a has. Az íróasztal lámpáját irányította magára. egyenes. mint a gyöngyház fényű napfelkelte. de hát ő tudja. mint az úszóké. Tökéletes. a comb csöppet sem vaskos. hogy a melle megduzzadt? És feszül? Bizonytalanul odaviszi a kezét. Leengedi a kezét. Wade-nek igaza van. Germaine-nel irtó jóban vannak. Eszébe jut valami. mintha valami szégyenleteset művelne. és a meztelen testét nézi a tükörben. Mary elvétve lát női meztelenséget. Nyáron is elvonulnak. Anyjának külön fürdőszobája és öltözőszobája van a nagy háló mellett. Örökösen a forradalomról meg a szabad szerelemről folyik köztük a szó. megnagyobbodtak volna. szögletes. hogy dr. finom izmú. gyorsan elkapja a kezét. a lábszár nyurga. De akkor is meg kell győződnie a dolgokról. Képzelődik. hogy a fürdőruhájukat fel. Inkább azt kellene összeszedegetni a gyér tudományból. Csakhogy neki ez kínos téma. lágyan ívelő csípő. Ebben a pózban egy röpke pillanatig kagylóból kiemelkedő Vénusznak látja magát. Másik kezével a másik mellét tapintja óvatosan.meg levegyék. A bőr színe. Wade? „Hamarosan meglátszik…" Fintort vág. tenyerébe fogja a mellét és megnyomja kicsit. Mary tekintete a mellén állapodik meg. és alaposan megnézni mindent. Lenyűgöző érzés most merészen itt állni pucéron. a szobában különben teljes a sötét: Mary megbabonázva szemlélődik. a hasára. semmi se növekszik idebenn. Fürdéskor rendszerint csak futó pillantásokat vet a fedetlen vállára. Az nem lehet. Életében először látja magát csupaszon. Mikor ujja hegye a fanszőrzetre téved. Mary visszafojtja a lélegzetét és fülel. Mintha szobrot vizsgálna szenvtelenül.

– Pszichiátriai tanácsadás – ismétli halkan Lucille az öltözőasztalánál. Ted. tudod. – Akkor vegye kézbe a dolgot Nathan Holland. hogy a lányod ilyen szégyenbe essen. Tudom. mert az orvos óvta attól. A háta mögött Ted dermedten áll a háló közepén. hogy kisiklik az élete. Nem akarta. hogy a férfiak milyen erőszakosak. Elmondta. azt hiszik. jót tenne neki. Tönkremegy bele. – Én beleőrülök. Ted. hiszen kivettek mindent… – Lucille. A nőknek meg muszáj… – Fejét ingatva igyekszik minden figyelmét a szemközti nőre összpontosítani. tartozol nekem ezzel. hogyan fogjak hozzá. – Nem Mary a hibás. állát a kezére támasztva. és megfordul. Te is tudod. Hát… – Ted hátat fordít a feleségének. ha nem estem volna át a műtéten? És állandó fenyegetettségben élnénk? Ha reszketnem kellene a teherbeeséstől. – Nem igazság. én már rendbe jöttem.régen… Mary újabb léptekre figyel fel. és az ajtót bűvöli. én is. – Tessék? – suttogja. mit kell tenned – jelenti ki semleges hangon. hogy még egyszer teherbe essen. joguk van hozzá. Nem nézheted tétlenül. – Hogyan tehetném. ezek erőteljesebbek. – Ebben én teljesen járatlan vagyok. hogy még csak nem is akarta azt a gyereket. hogy a fia tönkretette a lányunkat. ami az életembe kerülhet? Kimondatlan válasz remeg a levegőben. és fogva tartja a pillantását. ahogy mozog a szája. – Jól értetted. ilyen kínlódás vár rá! Azt . az istenért… – De mi lenne. – Nincs más. Ne hagyd. Ted. Lucille nézi. de az elhúzódik. Mondd meg neki. Ted értetlenül bámul. Beletelik pár pillanatba. mondd meg neki. Követelem. közvetlenül a halála előtt… és elmondta nekem. hogy az ő lelkiismeretén szárad. – Szóval. én szerencsés vagyok. és neked az a dolgod. hogy az egész élete rámenjen! Vegyék el. – Ted hangja fáradt. Senki nem kérdezte Rosemary Franchimonit. hogy neki mi lenne jó… – Lucille nehezen nyel. – Mondjuk. – Mióta kiderült ez az egész. hogy oltalmazd a lányunkat. – Keress valakit. Mindannyiunknak! – Lucille a férje karja után kap. – Beszélj vele. Lucille… De az asszony fojtott hangon folytatja: – Hosszan beszélgettünk Rosemary Franchimonival a kórházban. Lucille bámulja magát a tükörben: egy idegen nő. Nathan… – dörgöli a homlokát Ted. – Hagyd most ezt. hogy az ő fia a ludas. Ted! – emeli föl a hangját Lucille. mint a férjéhez – Rosemary Franchimonira gondolok. hitetlenül mered a feleségére. Nem lelkesedem érte. A tükörben Lucille Ted szemébe néz. Ted. – Nem akarom. – Ilyet nem teszek. – Tudod. míg a férfi felfogja. Aki megszabadítja ettől a… – Nem – leheli Ted. velem ilyen nem történhet meg. hogy keress valakit. hogy iszonyúan fél. Lucille föláll. – Mit mondhatnék. – Én azt hiszem. aki segít Maryn. Azt sem tudom. és kész! – Jézusom… – Ted. Nem ismerek senkit. én folyton – hangja suttogássá hal: magához beszél inkább. Aztán suttogást hall. Vidd el valakihez. de mikor leesik a tantusz. amit hallott. Hanem a fiú. Ted. hogy ilyen szégyen.

– Igen. hogy megmeneküljön. de már rég sutba vágta. merthogy olyan gyerekes hülyeség. Mary meztelen hátával támasztja a szobája ajtaját. mozilátogatások. tanárok iránti fellángolások. Nathannak meg kell tudnia… – Többet nem bír mondani. Mary maga se érti. Döbbenettől tág szemmel mered a sötétbe. csinálj valamit! Ted lassan odafordul az asszonyhoz. és belelapoz a pletykák. Meg akarok halni. és senki nem hisz nekem. Odateszi a lámpa alá. tekintete fáradt és szomorú. most leül az asztalhoz. miért. a lányodról van szó. tizenhárom éves kori ábrándok krónikájába. hóbortok. és kihúz egy fiókot. Aztán ráírja egy tiszta lapra: „Szűz vagyok." . Két évig vezette kislány korában.akarom. Vakon odabotorkál az íróasztalhoz. mióta Ted belépett a szülői hálóba. Aztán bólint. A naplójára téved a keze: műbőrbe kötött könyvecske aranyos lakattal. Hall minden szót. Ted.

hogy XXIII. hogy teljes gőzzel végzi nem könnyű munkáját. a fürdőben bedobott négy aszpirint meg egy csomag Fizrint. az egyik legszemrevalóbb a környéken. de mindjárt beléhasít a lelkiismeret-furdalás. Csörgött a vekker. Az egész este olyan kusza volt. mint egy lidérces álom. Csodálat illeti. Nathan Holland kész varázsló: gondot visel a három fiúra. mikor Lucille már mélyen aludt.6. Bő egy éve ismerkedtek össze. Beszélnie kell Nathan Hollanddel. felkeresi Nathan Hollandet. fejezet „Mrs. a nővére is mélyen alszik. Még csak tizenegy óra. Szép ház. Ted a slusszkulcsot elfordítva az akkuról működtetni kezdi a légkondicionálót. mikor múlt nyáron Mike egyre-másra hazakísérte Maryt. Tednek görcsbe rándul az arca. Tanácstalanul zuhan magába. elgyötört arc a véreres szemek alatt lila árkok. de a hőség fojtogató. Holland szája fülig szalad: . Ted felhajt a meredeken. jelezve. Borzalmasan nézett ki. készített mellé szalonnát. amiért ilyen környezetet teremtett a fiainak. A kanyarban feltűnik Hollandék háza. Tednek ráadásul rokonszenves is. decemberben meg a karácsonyi partin. Amy. Így diktálja a logika. fogja a slusszkulcsot. tizenkilenc éve. Kennedy egészségi állapota a hivatalos közlemény szerint továbbra sem ad okot aggodalomra. Talán együtt kisütnek valamit. hogy megegyezésnek kell születnie…" Ted rábök a gombra. hogy szól a telefon. Tegnap este. Nat – int a kezével. és Ted egyszerűién életre kel. mint a legénybúcsúja után. Lüktet a feje. – Hello. de a kutyának se kellett. az anyja is. mikor Ted bejelentette. a fontos hírét ezek szerint még meg kell tartania magának. Nathan Holland pozíciója a biztosítótársaságnál jövedelmez annyit. Amy. Ted ilyennek még nem látta. amellett. Ted a legszívesebben kiverné a fejéből. Lucille-lel kétszer voltak már itt vacsorán. patikarendet tart a házban. Lucille ma reggel annyit se szólt. nyögve kiszállt az ágyból. hogy a házban vaksötét van. Ted arra riadt. hogy bű. Aztán szó nélkül főzött egy kanna erős kávét. mint a felesége. teljesen elfeledkeztünk rólad… A tizenkét éves csalódottan vette tudomásul. Hol maradnak már? Fél órája vége a katekizmusnak. A házat körülvevő takarosan nyírt sövényt bámulja. János pápa utódát még nem választották meg. Nyílik a bejárati ajtó. és anya sehol. a Taylor Road fölött magasodik pálmák és szikomorfák között. Dúlt frizurája szomorú utánzata a megszokottnak. Csakhogy ez a borzalom hajtja most is. és még mielőtt a kocsi egészen megállna. kikapcsolja a motort. Külföldi híreink: változatlanul fekete füst száll fel a Sixtuskápolnából. hogy fussa kertészre. A bíborosok kollégiumának szóvivője azt nyilatkozta ma reggel. pirítóst. épületkarbantartásra. a rádió elnémul. Lekattintja a hűtést. A kormánykeréken nyugtatja a fejét. Beesett. bejárónőre. és kipattan az autóból. Arra se mondott semmit. Ted sincs különb formában.

Ő már egy hete vakációzik. és nagy jóindulattal néz a barátjára. amiért a szabadságodból áldozol rám – köszöni meg. hogy a te kocsidat hallom. – Nathan becsukja a ház ajtaját. Nathan Holland tagbaszakadt ötvenes. kovácsoltvas. Ted ma reggel szólt ide. hogy holnap bezár a bazár…? – Persze… – Ted a halántékát dörgölve néz körül a nappaliban. bimbójában elintézni. de nem ül le. és azt mondja: – Nem üzleti ügyben jöttem. Nat? – Nincs okom panaszra. De napvilágnál már az abortusz gondolatától is felfordult Ted gyomra. – Itt a szomszédban strandol valahol. – Hát… köszönöm. de Ted közölte. dús ősz haja akár az oroszlán sörénye. Szóltam a titkárnőmnek. Vastag szőnyegek. Ted. – Már jártam az irodában. Nézi a másikat. Meddig folytassák ezt? Leteszi a csészét. – Örülök. Ted végre leül. Nathan leteszi a csészét. Ülnek egymással szemközt. Basszus hangja alapján színész vagy énekes is lehetne Ted szerint. aztán a vendéget a hűvösbe tessékeli. bajban vagyok. addig helyezd magad kényelembe. mély bőrfotelok. cserepes növények. A szörnyű célzást. ott sincs a makula. Hollandék nappalija erre igazán alkalmas színtér. – Nat. Egyre hallja Lucille hangját. keresi a szavakat. – Hát Timothy? – kiált a házigazda után. sajnos. hogy hosszabban maradok el ebédelni. faburkolat. Nathan Holland lassan biccent. Mire észrevennék. de félnapos tanítás van. titkon. hogy fontos ügyben beszélniük kell. De Ted erre képtelen. Kávé? Ted tétovázik. pislog a csészéje pereme fölött. De hát csak . A most divatos spanyol stílusban rendezték be. hogy látlak – mondja Nathan. – Mi újság a cégnél. cukor. – Szóra sem érdemes. – Lucille-lel és a lányokkal minden rendben? – Ühüm… Hát ti jól vagytok? – Pompásan. Nathan a fekete bőr hajóskapitány-karszékben. Gyere be! Idekinn már most meg kell gyulladni. Ted a bronzzöld huzatú kanapén. nemsokára befutnak. Nat azt javasolta. Az alacsony spanyol kávézóasztalon van a tálca. – Mi történt? Ted száraz nyelvét húzogatja az ajkán. Máris megyek. sugalmazza itt minden. Az este a whisky bódulatában még barátkozott az ötlettel: gyorsan. Tudnod kell. Nagyon komoly a dolog. „A lányodról van szó! Vegyék el és kész!" Persze szó sem lehet ilyesmiről. – Tudom… – A kanapéhoz lép. Nem tudtad. tejszín. pár szelet gyümölcskenyér –. Hát a tőzsdén? Ted grimaszt vág a forró kávé fölött. hogy pokoli nehéz nekem ez az egész. Ted irtózik attól. lazíts. de nagy önfegyelemmel egy korty forró kávét azért lenyel. Szürke szeme mindig derűsen csillog.– Sejtettem. kettejük közt kell maradjon az egész. Lucille is biztosan visszaszívná már azt a tegnap esti szörnyűséget. Mikor Nat visszatér a kávés tálcával – két csésze kávé. hogy egy falatot is magához vegyen. egyenesen Nathan szemébe néz. miközben kezet ráznak. Végül Nat ide hívta tizenegyre. az irodájában találkozzanak. A fiúk? Nathan a válla fölött szól hátra a konyhába menet: – Mike és Matt iskolába ment. – Hálás vagyok. Nat. Aztán két kezébe fogja a kávéscsészét.

A két férfi mintha órákra. – Ó. És Mike a valószínű jelölt. Nat komoran bólint. Három seregély csipog a márvány madárfürdőben. mint egy… – Rázza a fejét. a kávéjuk kihűl. ez természetes. Aztán a láthatatlan óra elüti a felet. hogy gyereket vár. Még azt is tagadja. – Beszéljük meg ezt a dolgot. és fél könyékkel támasztva a párkányt. ugye nem értesz félre? Mary egy szóval se mondta. ha még nem fejezte be a középiskolát. hogy mentsen valakit. Nem rebben a szürke szempár. – Olyan keserves ez is. Esett öregember módján tápászkodik fel. Hogyhogy melyik? – Mary. – Ted – szól neki Nat halkan –. Ted örökkévalóságnak érzi. ő nem terhes. – Tagadja – mondja feszes hangon. Ted megfordul. lassan fújja ki: – Igen. a cserzett arc moccanatlan. Szegényke nyilván holtra rémült. csempézett kandallóhoz. Ted a másik karját is a spanyol fapárkányra támasztja. Összenéznek. hetekre. hónapokra dermedne mozdulatlanságba. én tudni akarom. – Gondolom. – Melyik? Ted a homlokát ráncolja. belebámul a fekete lyukba. Felpattan. Azt gondolod. – Nat. Mike tette. De ha azért teszi. A konyhából a hűtő neszei jönnek. – Nem tudom elhinni! Ted csak bámulja a saját kezét: bár elfoglalhatná valamivel. tekintetéből süt az együttérzés. nagy léptekkel átmegy a hatalmas. Hosszú csönd. csalódott düh. egyre sűrűbb a házban a csend. aki . Ted. miért jöttél. – Rendben. – És biztos? Egy másik orvos talán… – Lucille két orvoshoz is elvitte Maryt. és hátraveti magát a fotelban. és a fotelban ülő férfira mered.egyféleképpen lehet fogalmazni: – Nat. ki az illető. Nathan Hollandnek egyszerre mázsás súly nyomja a vállát. Beszélünk Mike-kal. hogy képtelenség. de napról napra növekszik benne egy embrió? Mit mond neki? Hogyan viselkedik vele? Hát a szomszédokkal? A templomi gyülekezettel? Mi lesz a tanulmányaival? Hol rejtegessék? És mi lesz a végén? Mi lesz a gyerekkel. Ki akarom deríteni. És egybehangzóan nyilatkoztak. Ted mély lélegzetet vesz. Mary terhes. Ted. hogy az a…! – Nathan Holland nyitott tenyérrel csap a combjára. És hogyan tovább? Ted megint a hideg kandallóba bámul. és Ted meghallja Nathan halk. – Én se. én nem vádolom. amiért olyan tehetetlen. a lányom terhes. Olyan ez. Hogyan tovább? Fogalma sincs. hogy a lányomnak ne kelljen tovább hazudni. Valahol óra ketyeg komótosan. gondterhelt hangját: – Tudom. mire Nat megszólal: – Mi? – A lányom terhes. aztán ki-ki elkapja a tekintetét. Mit csinál egy megesett lány édesapja? Mit csinál az ember a lányával. Bugyborékol az úszómedence szűrőberendezése. Két öklén nyugszik leszegett homloka. mikor tudtad meg? – Tegnap este. Mary váltig hangoztatja. – Értelek – dünnyögi. aztán megszólal Nathan: – És Mary mit szól hozzá? Tedben hirtelen felforr az indulat.

téged is érint. – Hallottam. – Kizárt. nem! Apa. szép. Mike lép a nappaliba. teherbe Mary McFarlandet? – Jaj. – Jaj. és növekvő dühvel nézi húsát és vérét. Dermedten bámulnak a konyha felé. – Hadd magyarázzam el… – tárja szét a kezét. nem! Te jó ég! – Mike felugrik. – Képtelenség! Istenemre. Mike az apjára néz. ide-oda ráng a feje. Szép. Mary McFarland teherben van. aztán Ted McFarlandre. mikor telefonon dicsekedtél a haverjaidnak a hódításaiddal! Hallottam. Van egy perced? – Persze. idáig nem jutott eszébe. – Máris. hogy én voltam. apa. amit a szájához emelne. és mint a nagybőgő. kérlek. A tenyerét öklözi: – Nat. Hogyhogy itthon vagy. Ugyanaz a hökkent csönd telepszik rájuk. megszólal: – Fiam. ugyanúgy mereszti szürke szemét. Maryt meggyalázták. És úgy gondoljuk. aztán a hűtő ajtajának csapódása hallatszik. De most arcába kergeti a vért. Segítünk Maryn. McFarland nagyon súlyos dolog miatt keresett fel. ne félj. meghökken. Nathan nekikészülődik. egyszeriben arra fordul mindkét férfi. nem tudom. de megijedtem. mint a sarokba szorított állat. többieken ki segít? – gondolja komoran Ted. Mike. Mr. beszédünk van veled. Jó napot. – Te ejtetted. mint mikor Ted bejelentette a dolgot Nathannek. aztán megint az apjára. de rajtunk. De az arcok láttán földbe gyökerezik a lába. mikor a Mulholland Drive-ról áradoztál Ricknek! Mike. Mr. és Ted elszörnyedve figyeli. . becsszó! Maryvel mi soha nem… – Mike! – szökken talpra Nathan. Ted. apa. mi megy végbe apa és fia között. mit csináljak! Egész egyszerűen nem tudom! – Kigondolunk valamit. – Mike. A két ülő felnőtt sötét ábrázata láttán Mike Hollandnek csikar a hasa. – Értem. – Jaj! – szorul ökölbe a fiú keze. – Jaj. te vagy a felelős? A fiú megperdül a sarkán: – Micsoda? – Gyerünk. – Mi történt? Úgy néztek ki. mintha temetésre mennétek! – Mike. teherben van. Ted ellöki magát a kandallótól. S nagy hallgatás után belőle is kiszakad: – Mi? – Mary McFarland.senkinek se kell? Megint Lucille szavai csengenek a fülébe. Felpillant. – Jaj. A tizenhét éves Mike Holland. és elstartol. én… – A fiú úgy néz körül. kicsattanó apjának ifjonti mása. Mikor mindhárman ülnek már – Mike Ted mellett a kanapén – a gyors imbisz meg a hideg kávé fölött. a kutyaúristenit. ülj le. nem bírom elhinni! – Pedig így állunk – mondja halkan Ted. egyik kezében egy pohár tej. mi ketten soha nem csináltuk… – Ne játszd meg magad előttem! – vörösödik el Nathan. ahonnan a kredenc. a fiú arcát tanulmányozva. minek nézel te engem? A fiú hátrál. Mondd meg az igazat. Új gondolat kristályosodik az agyában. apa? – Fiam. félúton megáll a pohár. Mikor csapódik a hátsó ajtó. – Jézus isten! – Mike – szól utána Nathan Holland –. – Mike rándít egyet a vállán. a kanapé körül járkál. a másikban egy tányér gyömbéres keksz. McFarland.

Hanem a felelősségről. apa. – Nyugodj már meg! Ted egyik pillanatról a másikra elcsendesedik. Ted a szeme elé kapja az öklét. hogy ő tette! Nyugalmat erőltet magára. A két felnőtt is leteszi magát lassan. de fél kezével váltig intőn fogja Ted karját. a kanapé legszélére helyezkedik. Nathan tétován ellép tőle. a homloka ráncokba gyűrődik. míg dulakodik vele. Lepereg előtte. rámászik. Bocsáss meg… Nem tudom. – Te utolsó! – ordít Ted. A torka eldugul. nem veszíthetjük el a fejünket. hogy hozzáérjek! Ted nem bír megmaradni a helyén. – Nathan nagyot sóhajt. hogy lefeküdtél Maryvel. amit a lányommal műveltél – villog Ted Mike-ra. izzadva hágja. lefogja Tedet: kis híján együtt borulnak. McFarland. fiam. – Hát annyi férfibecsület nincs benned. apa. Mike. – Na jó – mondja halkabban Nathan –. ahogyan Mike nagy durva mancsával Mary selymes bőrét markolássza. hiszek neked. – Mondani kellett valamit a bandának?! Nem jött össze?! – Ted! – mennydörög Nathan Holland. – De hát nem az én gyerekem. Térjünk a tárgyra: mi legyen? . öregesen. – Mike – mondja –.És Mike Holland dülleszti a mellét. most az igazságot kell kiderítenünk. hogy lefeküdtetek. hogy tagadod a dolgot. hogy a baba a tied. Tedhez fordul. Mary a poklok kínját szenvedi. hogy beismerd? Nathan felé fordul. fiam. – Nem. és az összes barátodnak elhíresztelted. én soha… – Mike – szól rá szigorúan Nathan –. elönti az agyát a vér. dicsekedtél a barátaidnak. ülj le. most meg tagadsz? – Jaj istenem. de itt most nem erről van szó. – Ismerd be. A fiú aggódva figyeli Ted McFarlandet. Mondtam volna. – Mondtam már. zihál. észnél kell lennünk. – Legyél most is olyan nagy legény. Minden rendben. Bősz pillantásokat lövell Mike-ra. – Figyelj – hallatszik Nat higgadt hangja –. Ököllel ront Mike-nak. Nat. Félre ne érts. Megértelek. lefeküdtél-e Maryvel. Nat közéjük ugrik. Miért volt akkora szád? Vehetjük úgy. üljünk vissza. hogy Maryvel nem jött össze? Ted McFarlandben átszakad a gát. Ennek a végére kell járni. te majdnem egy éve jársz vele. mondd meg egyenesen. Sose volt hajlandó… – Mike. Mike. – Ted. Ne vágj közbe. – Köszönöm. zavarodott. A fiatalemberről lerí a megrendülés: – Mr. A fiú hátrál. mint mikor ledöntötted. – Mr. Ha úgy döntöttél. – Ez az igazság. Mike. McFarland. és egy lépést hátrál. igaz lelkemre mondom. Nem lep meg. Nathan zengő basszusa higgadt. mi lelt… – Spongyát rá. Ted légzése egyenletesebb. apa. hidd el. féltékeny. hát muszáj volt valamit mondanom a bandának. mert téged véd. – Mike nagyot nyel. – Ordítozással és fenyegetőzéssel nem jutunk semmire – jelenti ki ellentmondást nem tűrően. akkor köteles vagy vállalni a következményeket. annyira dühös. De az Isten szerelmére. Mi vagyunk itt a felnőttek. hogy nem ez a lényeg. – Mary állapotos. – Jól vagy? Kérsz egy italt? – Nem. – Ted hangja rekedt. Maryvel én semmit nem csináltam… – És mire föl dicsekedtél a barátaidnak? – Azt se tűrte. természetes. esküszöm. elég érett vagy a hetvenkedéshez.

Science News Letter. Nat. de . természettől adott bizonyos kétéltűeknél és növényeknél). Ted merev pózban álldogál. Bánt a lelkiismeret. Lenéz Mike-ra. tobzódott itt. Marlow Olson fehér törpepulykái mindenesetre új kérdésekkel szembesítették a sejtbiológia tudományát. és némán bámulja. De nem sikerült meghatározni. Elmegyünk hozzá együtt. Az USDA kutatóközpontban felfigyeltek arra. és súlyos kezét Ted karjára helyezi. Az ereje elpárolgott a haragjával. Döntenünk kell. Ted. Ted. hisz olyan fiatalok még a házassághoz. Ted képtelen a barátja szemébe nézni. Dr. – Mit mondott az orvos? – Miről? – Hát a gyerekről. mit csináljunk? Fogalmam sincs. hogy ez milyen tényezőn múlt. Nathan előrehajol. – Mikor is szólt oda dr. A súlyos szavak hamarosan derékroppantó valósággá érnek. Még nem merek nyilatkozni. Még nem tértünk magunkhoz. de ha kívánod… – Kényszerből ne. mit csinálok Mike-kal. amit pár éve olvasott. – Sajnálom. Még nem volt időm… – Crispin atyával beszéltél már? – Még nem. A tudósok idáig nem tartották lehetségesnek a szűznemzést magasabb rendű állatfajoknál (ahogy Bernie mondta is. hogy Maryt nála keressék? Csak tegnap volt? – Az orvos szerint januárra. Nathan kikíséri Tedet. Előbogarászta. Vita alakult ki. – Crispin atya talán tud segíteni. Mikorra várható? – Ja. Elgondolkodva nézi az előtte fekvő folyóiratokat. Hívjál. 1957. november. mélységesen sajnálom. 1956. az UCLA orvosi könyvtárának hűvös olvasótermében. Minden jelenlévő kipécéz valamit. sperma híján is egészséges. A végszó visszhangzik a szobát lepő csöndben. – Gondolkoznom kell még. Csakhogy mire jutott ebben a két órában? Először a pulykáknak nézett utána: Scientific American. vajon maga az oltóanyag. mi áll ebben a cikkben. Kellemes arca grimaszba rándul. Megvan az a kósza cikkecske. Tudasd velem a híreket. hogy az így beoltott szárnyasoktól pároztatás nélkül. és halkan annyit mond: – Majd szólok. Rendeznünk kell sorainkat Lucille-lel. hogy „embriószövet spontán fejlődése megtermékenyítetlen tojásban" – gyakrabban volt tapasztalható egy újfajta baromfipestis elleni védőoltással beoltott pulykáknál és csirkéknél. még nem tudom. Megint a marylandi apátlan pulykák stiklijei. ha beszéltem Crispin atyával. Nat. mi legyen a kicsivel. mielőtt Crispin atyához fordulok. Ted. De kitalálunk valamit. szimatot kapott. Dr. mi legyen Maryvel. Bernie nagyjából elmondta. február. április 16-án a Life magazin még erősebben fogalmaz. ép utódok származtak. Roppant érdekes: a partenogenezis – amit itt úgy mondanak. – Kitalálunk valamit. Nyel egy nagyot és feláll. 1961. Wade. Jonas Wade leveszi a szemüvegét és az asztalra rakja. hüvelykjével és mutatóujjával pedig az orrnyergét masszírozza. nyolcszor ment vissza a folyóiratpulthoz. A fiatalember nem kevésbé megviselt. Ted a kicsattanó arcot kémlelve őszinte együttérzést és aggodalmat lát.– Mi legyen? Úgy érted. Még nem tudom – csuklik el a basszusa –. Ted. Sőt az anyag jóval bővebb. mint a két apa. vagy ismeretlen szennyeződés okozza-e.

alapos vér-és szérumpróbákkal. hogy a lányának egyáltalán nincs apja. hogy bizonyára „roppant ritka". eugenetikus. – Ennyivel intézed el? Ej. Jonas Wade előkeresi a Lancet nagy port kavart. Bizonyíték nincs. amit Bernie két nappal korábban elhárított: a kutatóknak bizony gőzük sincs. aztán lemásolta a folyóiratcikkeket. és újraolvassa a kelletlen beismerést: „talán felül kell vizsgálnunk… azt a meggyőződésünket. többet talált. többet is talált. Meglett – sőt. sőt a híresen konzervatív Lancet orvosi folyóirat is. valószínűségére következtetni lehet az embernél is. hogy a pulykáknál kimutatták a jelenséget. hangoztatták a begyepesedett okosok. elméletet pedig kézzelfogható bizonyítékra lehet alapozni. Wade elidőzik a kritikus mondatnál. Nyolc év telt el. Azt meg honnan szedtek volna? Jonas az ujjpercei finom szőreit tanulmányozza. Azóta hétmérföldes léptekkel haladt előre a kutatás. mi a kő? – Miért. „Lehet. hogy a férfi antigének hiúsították meg a kísérletet. hogy nem kizárt… Jonas kiejti kezéből a folyóiratot." Jonas Wade elméjébe olykor beszűrődnek a könyvtári neszek: csöng a telefon. a Newsweek. és elfelejtették. és leül rá. fehér köpenyes medikusok sustorognak a könyvállványok között. nem bizonyítható egyértelműen. Jonas egy órája telefonált a genetikai tanszékre Bernie-nek. mitől kezd el növekedni a megtermékenyítetlen pete. De a bőrátültetés nem járt sikerrel. Minél többet olvasok a dologról. Bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között lehetséges: még a gyermek sejtjei is különböznek valamelyest az anyáétól. mint amire számított. mi a kő – mondja Bernie. Pár hónapig tartott a hírverés. Westwood Villageben üldögélnek a szabad ég alatt sonkás rozskenyér és Heineken sör mellett. Jonas? Jonas Wade a fejét ingatja. de aztán a szenzáció kifulladt. mit vártál. komolyan mondom. hogy az anya és a leány genetikai állománya teljesen azonos. 1955-ben Angliában egy harmincéves nő azt állította. annál . hogy a régi könyvekben hajdan konokságuk miatt megrótt leányanyák igazat beszéltek. Megmutatta Bernie-nek a cikkeket. Stanley Balfour-Lynn. a lárma – a Time. a londoni University College adjunktusa. szövődmények is közrejátszhattak. A szűznemzés mellett lándzsát törők szerint azonban ez az eredmény nem perdöntő. hogy spontán partenogenezis nem fordul elő emlősöknél. felkarolta az ügyét. valaki biztosan… – Ej. A nő állítását csak a gyermeken végzett hosszadalmas. – Bernie. reményei hoppon maradtak. Helen Spurway. Jonas ezek után azt a cikket kezdte hajkurászni. Bár a Life óvatosan hozzáteszi. a fogantatás egy utcai terrorista robbantás során történt. előadta az elméletét. hogy költsék el együtt az ebédet. beleőrülök.abból. mert tartalmazzák az apa antigénjeit: a szövetet tehát kiveti a szervezet." Dr. sőt a Manchester Guardian tanúsága szerint –. de mily ellentmondásos. és távozott a könyvtárból. amiért eredetileg jött. 1955-november 5-i számát. Csak negatív bizonyítékot tudtak felmutatni – hogy tudniillik a gyerek sejtjeiben nincs ez vagy az –. utóbb beismerte. valaki kihúzza a szomszédos széket. Spurwayt. Valahol. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták. Világszerte riadót fújtak a genetikusok. a Charlotte Királyné Szülészeti Kórház orvosa és dr. tűzbe éppenséggel nem jött. és a semmibe réved. embriológusok. A Lancet kezdetben kigúnyolta dr. illetve bőrátültetéssel lehetett bizonyítani. Dr. Jonas Wade tehát Bernie apátlan pulykáin túl választ lelt a kérdésre is. Észbontó.

tudok valakit. És ha ő azt mondja. Jonas elolvassa: – Henderson embriológus. és bezárkózott. bekapcsolta a légkondicionálást. közlékeny. holott nem vagyok az. a központi légkondicionálás ezen alig segít. Ennyit sikerült kiderítenem. hogy az emlősöknél kizárt a partenogenezis. és a lámpát bámulja a mennyezeten. . És temesd el ezt a mesügériádat. Alkonyodik. Szinte mindig ott találod a laborban.kevesebbet tudok. az egerek már mérvadóak. Leteszi a szendvicsét. – Bernie. hogy az apja sem. a Spurway-esettől eltekintve. hogy tegnap délben evett utoljára. – Az. nehogy elhányja magát. imádja a látogatókat. hogy az apja elmegy hazulról tizenegy tájban. Elgondolkodva rág. segíts nekem. Míg a fürdőszobában öklendezett – nem jött föl semmi –. mi a szándéka vele. hogy mindennek ellenére megy a verkli. és végképp szörnyű. az étlapra is odaírják. És nem kell bejelentkezned. – És még csak nem is szégyellik. Nem hallotta. rádöbbent. aztán a tweed zakója zsebéből előhúz egy bőrkötéses noteszt. Firkál bele valamit. hogy a kutatásban mi fordítottan arányos az igyekezettel? – Köszönöm. hogy él-e még. becsukta az összes ablakot. Senki nem nyitotta rá az ajtót. Jonas. nyáron mindig itt van a legnagyobb hőség. hogy az anyja kimozdult volna. És élen jár a maga területén. hóna alatt a törülközőbe göngyölt fürdőholmijával. ez porhintés. jóformán végigzokogta. Amy nincs még itthon. De magasabb rendű organizmusoknál nem leltem nyomát. plafont bámuló Maryt. Azon áll vagy bukik az egész. Egész nap őt várta. elhúzta a függönyöket. üsse kő. Mary az ágyán fekszik. tengeri sün. Bár ne nyugati tájolású lenne a szobája. Hallotta. megtörli a kezét a szalvétában. találtál más adalékot az emlősök szűznemzésére vonatkozóan? – Semmit a világon. Na jó – törli meg a száját a szalvétával –. – Kitépi a lapot. Jó szakember? – Nő. Aztán bevonult a nagy hálóba. Kész katlan volt az elmúlt nap. nem kérem százegyedszer Bernie. Minek tagadnám. Megcsapták az orrát a szalonna meg a kávé gőzei a konyhából. Bernie elhúzza a száját. A keselyűknél van olykor természetes partenogenezis. és Mary azóta is itt fekszik. és odanyújtja. Te kiáltottál ki szakértőnek a kérdésben. Alig aludt az éjjel. És azt hiszem. – Óhajtod meghallgatni elméletemet. Cselle. De – emeli fel virsliujját – mondjuk. reggel pedig lüktető fejfájásra ébredt meg az immár megszokott émelygésre. és bezárkózott. majd azt mondja: – Vele beszélj. – Bernie. aztán azt mondja: – Sose értettem. aztán Amy is útra kelt dél körül. Ámuldozott az anyján. hogy itt miért adnak kóser ubit a sonkás szendvicshez. Jól mondom? A pulykákból nem vonható le logikus következtetés. Ma nem ment iskolába. Itt van helyben. Arra se kíváncsiak. és harap az uborkából. – Miben? Hát tűzbe tennéd. a kezed azért a lányért? Nem bánom. akkor nyugodj bele. gyík és madár minden mennyiségben. hogy lehetséges-e a szűznemzés emlősöknél. Harmadik emelet. Anyja körbejárt a házban. Ez utóbbi nyomasztja a legjobban a vetetlen ágyon heverő. aki eligazít ebben a témában. amire ugyebár nem adta áldását a szent tudomány. hogy végre megtudja.

jön-e válasz. – Tanévzárás. Körülnéz a konyhában: kihúzott fiókok. Guggoló póz a végeredmény. át tudnál jönni most azonnal? A fiú hangja végtelen messziről jön. és Timothy lefedi tenyerével a kagylót. Valami titokzatos nyavalyám van. – Itt John-John a Fehér Házból. Mary érzi. amit az egzisztencializmusról írtam. – Hát nem jött rá az a doki. megolvadt vaj. – Nem. – És ha bármi van. aztán Timothy azt kiabálja: – Mary keres! – Megint távoli kommentár. – Mike? – Mary ujjai kifehérednek. aztán Mike hangja hallatszik: – Halló. – Szia. se dr. Mary felpattan és kirohan a szobájából. nagy buli. – Holnap jössz? – Még nem tudom. – Megint pocsékul vagyok. akkor hagylak. Evansről. míg foglalt jelzésre nem vált. Míg folyik a fojtott purparlé. – No. hallgatja a bugást. Csörög a telefon. – Mike. Wade-ről. mert a legtávolabb esik a hálóktól. A tizennégy éves akkorát rikkant a vonal túlsó végén. – Miért nem voltál ma iskolában? Mindenki hiányolt. A házban semmi nesz. Timothy veszi fel. Mary csak áll a telefonkagylóval a kezében. – Szia. – Te. de a leletekről nem. Képzeld! Jót kapok franciából! Na. Mary nehezen nyel. És most Mary feszülten latolgatja. mi fog történni. Lenyomja a gombot. ma mondták meg az osztályzatokat. A nagy hálóban teljes mozdulatlanság. – Pár pillanatig csönd van. Hallasz? – Persze. A három készülék közül a konyhait választja. a telefonkagyló zsinórja kinyúlik. csempére száradt kávé. Beszélhetnék Mike-kal? – Máris hívom. Az ötödik csengetésre lihegve felveszi. hogy vonalat kapjon.„Vegyék el" – adta ki a parancsot az anyja az este. – Mary… épp hívni akartalak. hívjál. úgy szorítja a telefont. Mary. – Jól vagy? Mary nekitámaszkodik a hideg falnak. ott járt ma apukám? Nagy csönd. szólj hozzá! Tetszett a sárkánynak. – Mike – a lány majdhogynem suttog –. Mare. – Halló? – Mare! – hallja Germaine-t. Germaine. – Köszi. kihűlt. A zászlórúdnál a szokott időben? – Jó. hogy egyre lejjebb csúszik. Bámulni kezdi a fali telefont. Mikor harmadszor csöng. aztán: – Igen. zsírjába dermedt szalonna. Tim. Germaine hallott dr. Olyan furcsán beszél. . a lány fülel. A lány sóbálvánnyá dermedve fülel. hogy mi bajod? Mary sóhajt. Hallatszik valami a háttérből. Timothy ingerülten lecsapja a kagylót a készülék mellé. – Akkor… tudod? – Igen. Hol van már az első kivizsgálás. aztán gépiesen feltárcsázza Mike-ot. hogy elcsuklik a hangja.

én nem… esküszöm. – Mondj az apukádnak. esküszöm. költ egy sztorit. elfúltan folytatja: – Egyelőre nem mehetek át hozzátok. mi is a baj. Mary! – szakad ki belőle. – Mike. ne csináld ezt velem. bort ivott. – Mit? – Kivel voltál? A lány szeme tágra nyílik. mit csináljak. de avass be. öcsém szentül hiszik. ide kell jönnöd. térdét a melléhez vonva – Mike. És képtelen vagyok megértetni magam. Mary. – Mary. nem vetek követ rád. és ne hazudj nekem. mert a család nem hisz nekem. Mary… – Rekedt. de hang nem jön ki a torkán: nincs semmiféle gyerek. akadozó a fiú hangja. Másra se tudok gondolni egész nap. El kell magyaráznom ezt az egészet. hogy beismerd… – De én nem… – A legkomiszabb. Rudy valamelyik haverja lehetne az illető. együtt csináljuk végig. és átöleli és megvigasztalja.A lány behunyja a szemét. Olyan. de már késő. amit akarsz. Meg kell beszélnünk. Úristen. Mary… Most nem. A fiú hangja elváltozik. kitalál egy hapsit. Nagyon fáj. – Mary. Mary. Mondd. – Jaj istenem. Én annyira sajnálom. Ajka formálja a szavakat. Ígérem. érzi a könny sós ízét a szájában. és arra se méltatsz. tudnom kell valamit. ha igazán szeretsz. miért mással. olyan piszkosul sajnálom… Én annyira szeretlek. Mike akadozva. Mike. de bennem bíznod kell. hogy hiszel nekem. – Mary szemét elönti a könny. tévednek. – Nem hazudok. – Akkor én megyek oda. őszinte leszel. A konyhai felfordulást pásztázza a csapongó tekintet. Mary csak hallgatja a nagy némaságot. – Nem mehetek. és átjön. Nincs igaza az orvosoknak. beszélnem kell veled. A szerelem nem más. Míg el nem döntöttem. te nem értesz. hogy rájöjjünk. Egy pillanatig elfogja a kísértés – bead valamit Mike-nak. Mary… A lány elszörnyedve nézi szemközt a nyitott kredencajtót. Vagy találkozzunk valahol. Gondolkoznom kell. mint hogy nincs titkunk egymás előtt. vagy a fiúja. nem is esett jól. – Hidd el. Mary – kérdezi kínlódva –. hogy a gyerek az enyém. Ez nagyon fáj. Soha senkit nem engedtem magamhoz. miért nem velem? – Mike… Jaj. hogy nem mondasz igazat nekem! Az isten szerelmére. és nincs kihez fordulnom. – Istenem. szükségem van rád. ha szeretsz – küzd a szavakkal Mike –. Mi mindig egyenesek voltunk egymással. Mary… én most leteszem. Sőt feleségül is veszlek. Mary. azt suttogja: – Jaj. mondjuk Germaine baráti köréből. Ki kell sütnöm. és te mással voltál. Forgott velem a világ. szétúsznak a konyha kontúrjai. Milyen koszt hagyott az anyja – a máskor oly pedáns Lucille. és megbánta. De úgy meg vagyok rémülve. Össze . mi legyen. Mike. Kiállok melletted. én nem voltam senkivel. Mary. Apám. – Mike. és akkor Mike-kal minden el lesz boronálva. – Nekem is veled. mi történik itt? – Mike – mondja elfúlva. Végig kell gondolnom mindent. de tudnom kell. hogy úgy szeretlek. nem is akarta igazán. bízzál bennem! Mary behunyja a szemét. az igazat mondom. A fiú alig bír megszólalni. Muszáj tudnom. és félreértve a dolgot. – Mike – mondja komolyan –. mint egy rossz álom. én annyira megdöbbentem.

Aztán kitör belőle a sírás. Megáll. némán ül. A mosdóban zsilettpenge. de te ellenem vagy és én. Néz jobbra-balra. megérted? Mary. – Ki van benn? Tessék válaszolni! Mary! Amy! Ököllel veri az ajtót. A konyhaasztal és a fal közé fészkelődve zokogva kiáltja: – Apa! Ted nincs meglepve. Ted odaszalad. mikor csattanást hall. Pár percig kábultan. és fáradtan kecmereg be a tévészobába. és a kezébe temeti az arcát. én… Mary mint az élőhalott mondja a kagylóba: – Oda se figyeltél rám. Zárva. Aztán megint: a festéken fekete lábnyom. Mary a kövön hever. ugye. üvegcsörömpölést. Éppen tölt. Tizenkétszer csörög a telefon. – Mary? – szól be. Lenyomja a kilincset. Ted beront. – Mary! Nyisd ki! Lucille a falnál tapogatózva odatántorog Ted mellé. és jobb lábával lendületből belerúg az ajtóba. a folyosóra rohan. vértócsában. Nyílik a nagy háló ajtaja. – Mi ez a lárma? – Mary! – döngeti az ajtót kettőzött erővel Ted. hallgatózik. Aztán szemlét tart a család. – Leteszi. aztán felkattintja az előszoba-világítást.kell szednem magam. a lányok fürdőszobaajtaja alól fény szűrődik. nekünk együtt kell megoldanunk a helyzetet. és Lucille néz ki álomittasan. Első a whisky. . hogy sötét a ház. tesz pár lépést hátra. – Mi van? Ted rá se hederít. majd pedig önmaga felett. rezzenetlenül. Elejti a poharat meg az üveget. Semmi. szoktatja a szemét. – Ted! – kiáltja Lucille. – Amy? – Nincs válasz. de hozzá se nyúl. A hatodik rúgásra végre enged az ajtó.

Mikor a vakító lámpák elől félrekapta a fejét. egyedül feküdt egy szobában. – Mary. Wade varrta össze a csuklóját. A lelki megrázkódtatás miatt ájultál el. vidám segédápolónő jött meleg vízzel teli mosdótállal. aztán ismét elnyomta az álom. próbált emlékezni. miért nem nézel ide? A lány tűnődik egy kicsit. Nem vesztettél sok vért. mindkét csuklóján kötés. Bár megtehetné. – Mary… – Tessék. Éjszaka ébredt fel. Mary keze a takarón nyugszik. az ujjait is elintézte a pengével. – Apa. – Édesanyád felhívta az iskolát ugyanezzel. és le nem venné a szemét lánya arcáról. . nem a vérveszteség miatt. Ugyanő később reggelit hozott neki. narancslét. fejezet A leggyűlöletesebb az apja tekintete. Mary. Egyszerűen… megtettem. Mary. – Úgy megijesztettél bennünket! – Ted szeretné megfogni a lánya kezét. Sokáig feküdt ébren a sötétben. – Mary – fészkelődik Ted az ágy szélén –. Este hozták be a sürgősségire. olyan tanácstalanul mereszti a szemét. halk hangot hallotta: – Nincsen semmi baj. cicám. apa. miért tettem. Az anyjában legalább annyi tapintat van. Gyöngéd kézzel beszappanozta Mary arcát. a hátára fektették. Végül befutottak a szülők is. – Amynek azt mondtuk. puszta szavakkal nem ér el hozzá. Ted meg olyan fájdalommal. Lucille csak áll. és arról csicsergett. Mary egy szót se szólt közben. Sokat öregedett az apja két nap alatt. Elmenne spánielnek. Mindkét keze fején. hogy Mary látni se bírja. és megfésülte. én… Mary állja a tekintetét. Aztán behunyta a szemét és elaludt. az ismerős. nem tudom. pirítóst. hogy a szüleitől elzárkózzék. hogy az ablakon bámul ki az utcára. – Én is. s úgy látta. hogy milyen szép az idő. Majd postázzák a bizonyítványodat. vakbélgyulladásod van – vizslatja Ted elkeseredetten a két rákmúmiaforma csomagot a takarón. a műtőlámpa fényében még jobban kirínak fekete hajából az ősz tincsek. lágy tojást. Úgy érzi. Dr. aztán odafordítja az arcát. de Ted rendületlenül ül az ágya szélén. Mary a fémrudat bámulja a mennyezeten: függönyt lehet húzni az ágy köré. Az orvos felé fordult. Neki már nem süt ki a nap. Egykedvűen nézi a Lucille-t körülölelő reggeli verőfényt. segített fogat mosni. – Mary… cicám… miért nem szóltál? Tudod. és egy kis asztalra kellett helyeznie a fél karját. Reggelre a cső eltűnt. állványra függesztett palackból futott gumicső a karjába.7. – Nagyon sajnálom. türelmesen megetette.

Lenyűgözve figyeli. ahogyan a barátnő életet lehel a lányába. – Miért nem szóltál egy szót se? Olyan furcsa volt a hangod. Egyszer csak halkan kopognak. és nem lép közbe. orcáját Maryéhez érteti. Marynek majd kiugrik a szíve. és ő is törölgeti a könnyeit. Hiszen két orvossal szemben hangoztatom az igazamat. és Amy közölte. Mare. és elképedve figyeli. és édesapád sürgősen behozott az Encino Kórházba. mi. Tudod. A lány tompa tekintete a semmibe réved. Mary gyönge mosolyt küld felé. Örülök. A szoba csöndjébe beszűrődnek a kórházi zajok: léptek kopognak a csukott ajtón túl. – Germaine belép. amit . – Aha. mi az ábra. hogy bárkit fogadhatna. Aztán fölegyenesedik. hogy értlek. – Feltételeztem. Ted hátrál az ágytól. hogy tilos látogatót fogadni. hogy idejében érkeztem. – Hagyd. – Azt mondtam. hogy így végezd? – Persze… ha valakinek. hogy eljött. – Nagyjából. de hogyan ítélkezhetnék? Ha te hiszed. Ha Mike… Germaine dugja be a fejét: – Mare? Ted talpra ugrik: – Dr. – Hálát adok Istennek. Germaine gyöngéden simogatja Mary homlokát. Wade meghagyta. Odacsörögtem hozzátok. Mary fölemeli a kezét: – Mind a kettőt. – Szólhattál volna. – Ma reggel hiába kerestelek a zászlórúdnál. A válltáskáját egy székre akasztja. hogy te se fogsz. Vagyis hát ennél bonyolultabb a dolog. McFarland. hátraveti a loboncot. hát csakis neked mondhattam volna el. Aztán így szól: – Nem biztos. Én lebeszéltelek volna. Mare. Éppen ezért csináltam. foltozott biciklinadrágos társnő eltűnődik. hogy bensőségesen sugdolóznak. apa. – Látom. ahogyan Mary bepólyált keze átöleli a barátnőt. a hangosbeszélő műtéthez szólít egy sebészt. Mare? Hiszen a legjobb barátnőd vagyok! – Hát… nem ment. Mare. becsukja az ajtót. A kikönyökölt pamutpulóveres. tolókocsik zötyögnek. Mary elfordítja a fejét. – Germaine széles vigyora arca minden gödröcskéjét érvényre juttatja. Germaine önkéntelenül odahajol hozzá. Ted erőt vesz magán. Miért nem mondtad meg. Ted magába fojtja a keserűségét. hogy hívtalak. Mr. – Rögtön azután csináltad. selymes fekete hajzuhataga ráterül a párnára.hogy mindig számíthatsz ránk. a takaróra. A lány lassan közelít az ágyhoz. – Tudom. kivették. Mare? Mary az alsó ajkába harap. és arcon csókolja. a nővére vagyok. – Nem semmi. vakbélgyulladást kaptál. – Mindegy – suttogja az apa. de villámgyorsan kapcsol a bekötött kezek láttán. – Nem hisznek nekem – folytatja Mary. hogy nekem mindent elmondhatsz. Mare. lábát keresztbe vetve. Te nem tudhatod… – Mary könnyeivel öntözi a párnát. De hát úgy éreztem. menjek el? – Mary sajnos nincs olyan állapotban. és leül az ágyra. Hallja. – Dolgom volt. Mi ér meg annyit. az egész világ összefogott ellenem.

A válla fölött Lucille-re sandít: mintha fel se fogná. Pocakos ötvenes. majd felbukkan dr. Fölhúzza a szemöldökét és Tedre pillant. kár. családunk lelkipásztora. – Jó reggelt. atyám. – Hoztam neked valamit – nyúl a zakója zsebébe. – Az istenit – dünnyögi Ted az ajtóhoz lépve. Wade az ágyhoz lép. Mary. Lionel Crispin kerek képe most már megnyugtatóan mosolyog a lányra. Mary szeretettel. gondolja magában a pap mély aggodalommal. hálatelten mosolyog. Mikor meglátja Crispin atyát. Ted. Csak annyit mondhatok. A pap ajkbiggyesztve pillant Germaine-re. atyám. hogy itt van a pap. – Jó reggelt – köszön a szobában egybegyűlteknek. fehér gallért. de belül csupa meghasonlás. Wade. Az orvos láttán Mary kicsit felderül: hasztalan igyekszik feljebb húzódni a párnán. atyám. atyám. Az apácák rajongtak érte. Crispin atya fölemelkedik. hogy bennem megbízhatsz. azt meg nem akarsz. szürke hajában kopasz folt. és ami a legborzasztóbb. Akkor nekem is el kell hinnem. Crispin atya szólásra nyitná a száját. Mary. hogy ide fáradt – motyogja Ted. Áldozás előtt gyónni kell. Odatartja a lány elé. Csecsemőkorodtól ismerlek. inkább nem… Hát persze. de zörgetnek. Bármikor felkereshetsz a szükség óráján. A lány állig begubózik. hogy nem jöttél el hozzám. én kereszteltelek. – Köszönöm. ő Crispin atya. A csöndet ismét kopogás töri meg. Lendületesen csukódik az ajtó. és legragyogóbb mosolyát villantja Maryre. Tudhatod. – Hogy van a legcsinosabb betegem? . – Jó reggelt. az ezüstkereszt megcsillan a mennyezeti lámpák fényében. Ted pedig azt mondja: – Dr. amolyan szerzetesi tonzúra. és kezét összekulcsolva helyet foglal. és bekötözött ujjával megérinti Germaine arcát. majd hanyatt esik a kilincset fogva. Mary. Crispin atya. aztán a bekötözött jobb kezére csúsztatja. sarkában Teddel az ágyhoz vitorlázik. Hosszú fekete olvasót húz elő. mosolya magabiztos. én annyiban hagyom.mondasz. Néma párbeszéd zajlik kettejük között. – Őszentsége áldotta meg. fekete öltönyt visel. Három dolog miatt háborog a lelke: a lány nem vallotta be a nemi közösülés bűnét. – Jó reggelt. – Édesapád. S szombatonként meggyónt vétkei eltörpültek a többi tinié mellett. legbuzgóbb tagja. Lionel Crispin atya odahúz egy széket. Dr. Az ő ifjúsági csoportjának a legintelligensebb. Kézfogás következik. – Köszönjük. mindent elmondott nekem. Kis szünet után megszólal: – Hogy érzed magad? – Köszönöm. Wade. – Igen. atyám. aztán az atya ismét a lányhoz fordul. áldott állapotban lévén. Mary Ann McFarland éltanulója volt a Szent Sebestyén iskolának. tűrhetően. – Akarsz este áldozni? – Atyám. – Jó reggelt. és szigorúan néz Maryre. öngyilkosságot kísérelt meg. gyilkosságra vetemedett.

de én akkor is látom. – Nem dolgozni volt… Elment. Mary. és a fehér kötést tanulmányozza. Mindenki miattam boldogtalan. Mióta anyám megtudta. ott volt. Mary Ann McFarland. – Jól bánnak itt veled? – Minden rendben. miután néhány halk szót intézett a McFarland házaspárhoz és Crispin atyához. Aztán visszatér Mary mellé. egyenes alakja ma igazán jól mutat öltönyben. Mary? – Valakit. Hátrabiccent a két férfinak. Mare. . – Hát ezért tettem. Wade-et. A lány felmosolyog rá. szinte összement. és alaposan szemügyre veszi a kötést.– Köszönöm. Házasságot terveztünk. a beszédében van valami vonzó. Wade a körmeit nézegeti. és megérinti a könyökét. Mary hátraveti a fejét. – Én úgy nézem. és közli: – Rohannom kell. – Egész jól? Ennek azért még utána kell nézni. – Nos. – Az orvos elfoglalja Crispin atya megürült helyét. Wade igazán nem szívdöglesztő. a modorában. Magas. – Édesanyád. Úgy gondoltam. hogy apád nem volt ott? Mary a szeme elé viszi a jobbját. – És hogy van a kezed? – Dr. Nem hitt nekem. és nézi a betegét. És Mike… – Ő a barátod? – Együtt járunk. és mint az alvajáró hagyja. mióta legutóbb találkoztak! – Akarsz beszélni róla? – kérdezi halkan. Hátradől a széken. hogy int nem vágtál át vele. de az arcában. – Szükségem volt rá. Dr. – Nem volt ott apa. Örülhetsz. mindenki maga alatt van. Mary vállat von. – Igen. ahogy mondta. – Értem. megfogja a bal csuklót. ha megölöm magamat meg ezt a valamit. hogy várandós vagyok. Germaine sem kéreti magát. Vörös ködön át látja dr. De délután újra benézek. Ahogy a többiek se. – És szóltál valakinek. Milyen kicsi szegényke. fogja a táskát. – Nem is tudom. De mindenki az égvilágon. hogy dolgozni ment? Miért vártad el tőle. Wade becsukja az ajtót. nagyon ideges lehettél. – Mit értesz azon. Az ilyen dupla élű penge nem ártatlan játékszer. – Kit keresett. – Azt hiszem. A lány jobbjával ugyanígy cselekszik. – Akkor beszéljük meg. újra összehozott az élet. újra boldogok lesznek. Ted máris ott terem Lucille mellett. Wade félreteszi az olvasót. A felesége megfordul. felugrik. – Ó! – Dr. miért tetted? A lány elkapja a tekintetét. – Hát nem tudtad. Nem mutatja. hogy keressen valakit… Jonas Wade a homlokát ráncolja. hogy segítsen? – Nem kellett segítség. hogy otthon legyen? A lány keze lehanyatlik. aki elvégzi az abortuszt – suttogja Mary. Még Crispin atya is. Dr. de nem találtam. – Tudod. hogy kivezessék. meg e miatt az izé miatt itt bennem. és térdén könyökölve előrehajol. egész jól. – Igen… – De te inkább apáddal akartál volna beszélni.

az öngyilkosság soha nem megoldás. – Nem tartom fel önöket soká. De most olyan kicsi. Wade. Lehet. ha csípem a szemüket. hogy megvártak – mondja dr. de hogy igaz-e. csak te nem emlékszel. nagyban számítok az ön támogatására. Wade hangja szelíd.– Mary. ettől még nem hiszem el. Wade. nem hazudok. – Dr. dr. Sötét szeme kissé elkeskenyedik. Még beszélnie kell azzal az embriológussal. abortusszal hozakodnak elő! Ez égbekiáltó! Hogyhogy egyszerre abortuszpártiak lettek? – Úgy látom. amit mondasz. Van annyi eszed. A lány mint a villám néz oda. hogy elmeséli a lánynak. ugye hiszi azt is. Nem bélyegez gonosztevőnek. Dr. A lényeg. Én csupán kijelentettem. Wade. – Lárifári. felragyog. akit Bernie ajánlott. – Dr. Wade – szólal meg halkan Mary. feketekávés műanyag ibrikeket szorongatva. hogy szerintem te hiszed. hazugnak neveznek. – Falra hányt borsó lenne. én semmi rosszat nem csináltam. – Mary – dr. nem feküdtem le fiúval. csak mert szűznek merem mondani magam. Talán meg akartad büntetni őket. nagyon dühös vagy. ha elveszítenének. amit mondasz. de aztán meggondolja: felelőtlenség lenne. de úgy bánnak velem. a szüleidet porig sújtaná. – Miért? – Csak. Jonas az Orvosi Könyvtárban eltöltött lehangoló délutánra gondol meg az ebédre Bernie-vel. – Köszönöm. ugye? Nem hisznek nekem. az más tészta. azt mondta. nem falra hányt borsó. – ha hiszi. Bevezeti őket az „Idegeneknek tilos a bemenet" feliratú ajtón a nővérszoba mellett. és mikor mindenki elhelyezkedett a szűk kis társalgóban. pupillái kitágulnak. hogy nem tart hazugnak. – Igen! Mert a doktor úr megért! Tegnapelőtt este. hogy én nem tettem ilyet? – A psziché fura dolgokra képes. Wade belekezd mondókájába: . Crispin atya. Ez kettő. – Így volt. mikor a szüleim értem jöttek. Crispin atya és McFarlandék a folyosó végén ücsörögnek műanyag székeken. A lány a fejét rázza: – Én szűz vagyok. mikor azt állítom. olyan gyámoltalan ez a lány. tessék! Nem kell megtűrniük tovább. ha nekem mondod. elmondtad ezeket a dolgokat a szüleidnek? A lány elfordul: – Nem. Wade. valódi szépséggé. Mary. pedig igazat mondok. mégis kényszerítő –. hogy meggyőződésből beszélek. Wade a körmeihez –. ahogy a lány arcát vizsgálja. – Megérdemelnék. dr. dr. ahogy reménykedve bámulja őt hihetetlenül kék szemével. homlokán a ráncok mélyebbek lesznek. – Ez nem válasz. – Nem számít. egy pillanatra kísértésbe esik. mint egy bűnözővel. Hmmm? A lány szeme csóvát vet. Ted és a pap két oldalról támogatják Lucille-t egy kényelmesebb székhez. Wade nehezen palástolja nyugtalanságát. Hát. – Az nem olyan biztos. vádolják Mike-ot. hogy történt valami. hogy tudd. de Mary – tér vissza dr. Ezek a zsenge vonások néhány éven belül megérnek. – De ahogy látom.

hogy jelentsem az esetet. Például. és a sorsa az önök kezében van. Minden eset más. – Doktor úr! – A hang színtelen. Jonas Wade folytatja: – Az öngyilkossági kísérletet. hogy bűnhődjék. Lucille beszél. Egy biztos. – Nem! – suttogja Lucille. A gyerekek körülményei roppantul eltérnek. McFarland. amit a családi környezetéről. Annak alapján. úgy jártatja az agyát. kivált a kiskorúét. érzelmileg labilis. de nem árulhatom el. ha tűrhetetlen otthon a helyzet. holott nyilvánvalóan fennáll a terhesség. mint bármelyik felnőtt. – Az én lányom nem idegbajos. ha előbb beszél dr. nem értem. és Mrs. McFarland. . nincs vesztegetni való időnk. kötelességem jelenteni a rendőrségnek. feltéve. hogy nők egészen a szülésig. hogy várjon. – De én korántsem vagyok meggyőződve arról – folytatja Jonas Wade –. elgyötört arccal bólint. Vagy otthon tartják Maryt. hogy igazat mond-e vagy sem. hogy a hatósági fellépés szolgálja legjobban Mary érdekeit. házasság nem jöhet szóba – az orvos szünetet tart. komoly döntést kell meghozniuk. Ted előredől. – Miért tette? Az orvos széttárja a karját: – Miért nem őt kérdezi? Lucille csak a fejét ingatja. hogy mit. és már készül megszólalni. Furcsán sápadt. de határozni önöknek kell. és kiemelik őket az öngyilkosságot kiváltó környezetből. Ugyanúgy jogot formálhat az orvosi titoktartásra. Ted érzi. persze. Szokatlan a szüzességnek ez a konok hangoztatása. Mrs. és figyeli a szülők arcát –. Wade int. a négyes minden tagja kipécéz valami bámulnivalót. – Igen különös eset. hanem éppen az ő érdekében. A terhesség-megszakítás törvénybe ütközik. akár a vert hadsereg. vagy elküldik a háztól a szülésig. dr. McFarland. és ezért elutasító. Ted Lucille kezét fogva szürke. tehát két lehetőség marad. A jelek szerint ön meg a felesége nem adtak hitelt a szavainak. Sminkje és máskor oly gondosan fésült frizurája nélkül Lucille McFarland olyan. Sok lány hivatkozik erőszakra. hogy Mary idegeneknek megnyílik. – Hallgasson végig. De most egyébként sem ez a legfontosabb kérdés.– Mr. Mr. A kiskorúaknak a bíróság lesz a gyámja. – Gyakran előfordul ilyesmi? – érdeklődik Crispin atya. de dr. – Dr. – De hát nem létezik. Ted veszi át a szót. Crispin atya és én tanácsot adhatunk. velünk meg szóba se áll. az a helyzet. – Nem mondtam ilyet. A cigarettafüstöt lehelő kis társalgóra csönd telepszik. nem tartom indokoltnak. az egyházközségben való tevékenységéről megtudtam. hogy mi itt négyen kitalálunk valamit. hogy az önök tinédzser korú lánya másállapotban van. A hatóság gyakran jót tesz az érintettel. hogy valaki szűznek vallja magát. hogy igazat mond! Dr. atyám. – Beszámoljon a gyanújáról és kutatásairól? Jobb lesz. Nagyjában-egészében lelki zavarra utaló tünet. sőt azon túl is kitartanak amellett. Wade? – Igen. Wade megdörgöli az orrát. hogy sosem voltak férfival. hogy védelmet kapjon. felügyeletre szorul. a lánya jelenleg kétségbeesetten keres valakit. Aztán halkan megszólal Ted: – Mary mondott önnek valamit. Wade. – De hát nem is az számít. hogy önként nemi kapcsolatba bocsátkozott. Nem azért. McFarland. hanem hogy hogyan látja a történteket. hogy Lucille keze megrebben. képtelen bármit mondani. aki hisz neki. Az arcát nézi: őszinte odaadással csügg az orvoson. az önök hajthatatlanságát beleértve. De elvétve fordul elő. ha nem akarja elismerni. Dorothy Hendersonnal. Hát nem bízik bennünk? – Mr. Persze a pszichiátriai irodalom tud példát. – Rendkívül ritka.

Amint végez itt. Mary legfőbb érdeke a védő-őrizet. hogy miért. Hendersonra. és Mrs. Wade – szólal meg Lionel Crispin –. – Dr. ha meghallgatnák a javaslatomat.Megint nagy a hallgatás. Jonas Wade az órájára pillant. McFarland. – Mit ért azon. hogy tudni véljem. úgy vélem. rátelefonál dr. De az atya nagy bánatára egy apróságot elfelejtett meggyónni. a busa szemöldök. de ez az ügy igen felkavar. A pofazacskó. Mary Ann McFarland láthatóan mintaszerű katolikus leány. . hogy a pap lelkében micsoda vihar dúl. Nézi a három arcot. – Nos – csattintja össze kezét Crispin atya –. a gondviselés és a felügyelet. és leghosszabban Crispin atyáén időzik. milyen tanácsot szándékozik adni Mr. Vagy mondjuk úgy. – Atyám. távol áll tőlem. És Jonas Wade sejti is. – Mr. akkor kezdem. és hálás lennék. legtitkosabb vétségeiről is. az éber disznószem elárulja. én tartozom hálával az ön buzgalmáért. A család lelkipásztorának lelkiismeretesen számot ad legjelentéktelenebb. McFarlandnek. hogy elküldjük? – kérdezi fáradt hangon Ted.

makulátlan fehér köpenybe bújtatott széles válla államügyek terhét hordozza. politikus. holott napnál világosabb. Nyilvánvalóan roppant dús és hosszú. aztán növekedésre serkentjük. Dorothy Henderson embriológus szép asszony. De mi kicsit eltorzítva használjuk: a tudomány klónon az egy szülőtől leszármazott egyedek populációit érti. Míg követi a laboratóriumba. Henderson olyan. Hercegnői tartással vonul előtte. a pár centi magas zavaros vízben fénylő testű békák bámészkodnak. a keltető zümmögésén áthallatszik a színképmérő halk. egyenletes ketyegése. hogy időt szakít rám. a folyadékok bugyborgásán. mintha tárlatot vezetne. míg körbevezeti a laboratóriumában: tudományos kutatónak. netán szertartásmesternő a Capitol Hillen? Jonas csak egyvalaminek nem nézné. – Ismerős a szó. középen elválasztott vörösesbarna haját habos kontyba tűzve viseli. dr. éspedig úgy. A járása lendületes és kecses. bőre sima. Henderson. dr. mivel foglalkozunk itt. aminek eredményeképpen létrejön az eredeti béka kifejlett mása. bemutatja a készülékeket. Kérem. mi itt békagenerációk reprodukcióját végezzük egy szál donor szülő igénybevételével. ám meghatározhatatlan szagokat. Wade. Wade. és egy sor üvegkalitkán – akváriumon – állapodik meg. – Köszönöm. Lombikban létrehozott élet vagy valami ilyesmi. Vagyis az aszexuálisan leszármazottakat. dr. dr. a tudósnő az ötödik X-et is átlépte. – Járatos a klónozásban? Az orvos körülnéz a kis laboratóriumban: nyugtázza a csöndben munkálkodó két asszisztenst. Örvendek. Az erős. a készülékeket. dr. Meglepően. hogy a béka testéből elkülönített sejt magját átültetjük a békapete citoplazmájába. királyi fenség száműzetésben. Jonas viszonozza az erőteljes kézfogást. – Előbb a szó szerinti fordítást mondanám. Görögül annyit jelent. Szép: ez Jonas Wade első gondolata. – Bernie elmondta. bár hosszú évek mosolyai. Jonas szeme a kopár helyiség közepére téved. frissességet áraszt. sőt zavarba ejtően erőteljes a hangja: ennek a nőnek sose kellett sugdolózni – opera csillag. Wade? – Halvány fogalmam sincs róla. Dróthálóval vannak lefedve. grimaszai barázdálják – színésznő. Dorothy Henderson. fejezet – Jó napot. hófehér tincsek csíkozzák a tökéletes frizurát: fénykorát túlélt prímabalerina. teste megőrizte fiatalos karcsúságát. kerüljön beljebb. – Szóra sem érdemes. és most kegyesen teret enged az újaknak. Dr. – Először is a békapete sejtmagját elpusztítjuk egy parányi ultraibolya- . tökéletes fogsort és tündöklő zöld szemet villant a látogatóra. mikor hátrafordul. aki feljutott a csúcsra. hogy tömeg. a klón nagyon sok egyvalamiből.8. Dr. az eljárást. kissé módosul az első benyomás: megkopott elegancia. Dorothy Henderson. – Nos. Wade.

fénysugárral. Ezek itt dél-afrikai karmos békák, és a petéik olyan kényesek, hogy a mechanikus kezelést nem tűrnék. Miután különleges táptalajra telepítettük az ilyen sejtmagmentes petét vagy petéket, vesszük a donorsejtet – Dorothy megáll a ferde szemű, fiatal nő mögött, aki magas székén ülve buzgón hajol egy mikroszkóp fölé –, ami ebihal beléből származik, és egy kis steril cső segítségével bejuttatjuk a sejtmagját a sejtmag nélkül maradt petébe. Ezek után a táptalajon keltetjük, és megvizsgáljuk az eredményt. Odalépnek a nagy fém „sütő"-höz: üvegajtaja mögött polcokon sorakoznak a Petri-csészék. – A csírahólyagfázisnál olyan környezetbe helyezzük át, ahol ebihallá fejlődhet. A következő megálló egy kis alga lepte tartály, itt a második számú asszisztens görnyed a mikroszkópja fölé, egyik kezében fecskendő, a másikban toll; jegyzeteket készít, miközben a lencsére mered. – Vagy elpusztul egy klón valamennyi egyede genetikai defektus következtében, éspedig egyszerre, mind egy szálig,vagy mind szabályosan kifejlődik, kívül-belül hajszálra azonosan. Dorothy Henderson meleg, bájos mosolyt küld felé, és továbbkalauzolja a laboratórium közepén álló üvegtartályok során. Valamennyin az áll, hogy „Xenopus laevis", utána római számozás: egy-egy békaklónt tartalmaznak. Az első akvárium felirata azonban „Xenopus laevis; Primus", és csak egy szem béka gubbaszt benne. – Ez itt Primus – kopogtatja meg dr. Henderson a mocskos üveget. – Ő az eredeti béka. A többi, dr. Wade – mutat végig a hat akváriumon –, egymást követő generációk, egyik a másikából kiónozva. Mintha indigóval másoltuk volna le Primust. Jonas Wade odahajol, a békát vizslatja, majd fölegyenesedik. – Nagycsaládos. – Nem, nem, dr. Wade, ne feledje, ezek a békák nem Primus ivadékai. Egytől egyig maga Primus. Az orvos nézi, nézi a hideg, élettelen békaszemet. Primus néha pislog, más életmegnyilvánulása nincs. – Lenyűgöző. – Az ötlet nem új, dr. Wade. Gottlieb Haberlandt 1902-ben kezdett komolyan kísérletezni a klónozással, és mások is próbálkoztak azóta. – Dr. Henderson finoman megérinti Jonas karját. – De sajnos innen nincs tovább. Megrekedtünk a kétéltűeknél. Sokért nem adná a tudomány, ha magasabb rendű állatoknál is menne a dolog, de hiányoznak az eszközök. Az emlős petéje méretben egy-tizenkettede a békapetének, a békapete átmérője három milliméter. Itt közönséges mikroszkópot használunk, de nem is létezik az emberi sejthez alkalmas műszer. Hanem eljön még a nap, dr. Wade, mikor lehetségessé válik az emberi sejt magjának kivétele, be lehet ültetni egy élő embertől vett testsejtbe, és lehetségessé válik, hogy az adott személy tökéletes mását hozzuk létre. Azt persze ne kérdezze – húzza fel a vállát –, hogy mikor lesz az. Jonas Wade fejét ingatva ismét körbehordja tekintetét a laborban. Hébe-hóba értesült ilyenfajta kísérletezésről, de sejtelme sem volt, hogy már idáig jutottak. Itt csücsül Primus, újra meg újra, a végtelenségig lemásolva. Dorothy Henderson az arcára pillantva – elégszer látta már ezt az arckifejezést, hogy értsen belőle – halkan megjegyzi: – Kérem, ne értse félre a munkánkat, dr. Wade. ítt nem génmanipulálás folyik, nem vagyunk mi nácik. A klónozás csak egy bekezdés az emberi utódnemzés új fejezetében, ami a jövő. Tegnap még tudományos fantasztikum volt a lefagyasztott sperma meg a mesterséges megtermékenyítés, ma valóság. Nem késik soká a

lombikbébi, a magzat átültetése egyik nőből a másikba, a mesterséges anyaméh, a magzat nemének befolyásolása meg az ember klónozása. – Türelmesen mosolyog, keze a köpenye zsebében. – De hát nem azért jött, igaz, hogy röviden felfényesítsem a klónozásról? Dr. Wade elkapja a szemét Primusról, és az embriológusra mosolyog. Dorothy Henderson igenis tudós a javából. – Ez igaz, de szívesen visszajönnék továbbképzésre. – Dr. Wade, tárt karokkal várom. Nincs sok látogatóm. Befárad ebbe az én… na ne túlozzunk… irodámba? Zsúfolt üvegkalitka a laboratórium végében, de mikor becsukódnak, meglepő a csöndje. Dorothy Henderson helyet foglal a jól megrakott íróasztal mögött.. Míg Jonas leül vele szemközt, elnézést kér: – Sajnos, kávéval nem tudom megkínálni. A kávéfőző felmondta a szolgálatot, újra nincs pénz. Az orvos hátradől a fémvázas műbőr széken, és kezét ölbe ejtve mosolyog. – Dr. Henderson nem szeretném az idejét rabolni. Bernie elmondta, miért jöttem? – Csak jelezte, hogy bizonyos kérdéseire esetleg tudom a választ. Jonas Wade belefogna, de egyszerre cserben hagyják a szavak: őrjítő, kitervezte a mondókáját, de most olyan bizonytalan. Egész délelőtt erre a beszélgetésre készült, míg a betegeit végiglátogatta, és elvégzett egy vakbélműtétet. Mindent arra tett föl, hogy ez a nő mit mond. Dr. Hendersonnak kulcsszerepe van az oknyomozásban. Ő dönt, hogy hogyan tovább: tartson ki az ötlete mellett vagy eressze szélnek. Bernie is megmondta, a fogas kérdés, hogy lehetséges-e spontán szűznemzés az emlősöknél, és ha igen, hogyan. Nem tör ajtóstul a házba. – Dr. Henderson, mit tud mondani nekem a partenogenezisről? A sivár környezetből olyan nagyon kirívó elegáns asszony kissé felhúzza a szemöldökét, és elkezdi: – Partenogenezisnek nevezzük, mikor a pete embrióvá fejlődik anélkül, hogy hímivarsejt serkentené. – Igazából azt szeretném tudni, hogy előfordul-e vagy csak absztrakció. – Korántsem absztrakció, dr. Wade. A tudomány rég tisztázta, hogy a sejt partenogenezissel embrióvá fejlődhet kémiai, fiziológiás vagy mechanikus behatás eredményeképpen. Laboratóriumi körülmények között számtalanszor bizonyítást nyert. Ha a békaféléknél sikerült kiváltani a partenogenezist, nem kétséges, hogy minden gerincesnél lehet. Tulajdonképpen mi is a partenogenezist bizonyítjuk itt a laborban. Dr. Wade a kezét bámulja. Érzi, hogy a szíve gyorsabban ver. Kritikus pillanat: most következik a mindent eldöntő kérdés, ami elől Bernie kitért. – Dr. Henderson, mi a helyzet az emlősöknél? Náluk lehetséges a partenogenezis? Megrendülten hallja, hogy dr. Henderson a világ legtermészetesebb hangján „igen”-nel válaszol. – Biztos benne? – mered rá Jonas. – Biztosabb nem is lehetnék, dr. Wade. Laboratóriumi bizonyíték van rá. Kivált egereknél és nyulaknál. A pete serkentést kap, és megindul a természetes fejlődés. – Dr. Henderson, engem igazából nem is a laboratóriumban elindított partenogenezis érdekel. Tud példát természetben előforduló partenogenezisre emlősöknél?

– Természetben? – Spontán. – Szóval spontán… – Dorothy Henderson szórakozottan simít végig a homlokán finom kezével. Aztán megszólal: – Macskáknál és görényeknél tapasztalták már, hogy a pete hím általi megtermékenyítés nélkül is osztódásnak indult. Bár természeten, dr. Wade, bizonytalan körülmények értendők. Nem ellenőrizhetünk semmit. A laboratóriumon kívül minden csak feltételezés. – Akkor kérhetnék felvilágosítást arról, hogyan megy végbe a partenogenezis? Hogyan történik? – Gondolom, arra kíváncsi, hogy mitől indul be a pete. Csak annyit tudunk, dr. Wade, hogy a serkentés olyanféle, mint a hímivarsejté. Ön is tudja, a hímivarsejt szerepe annyi, hogy behatol a sejtbe, és kiváltja az osztódást. Ha más is képes ugyanerre, a sejtosztódás megkezdődik. Mondok két példát, hogy laboratóriumban mi indított el ilyet. Először is – emeli fel az ujját –, vegyük a tengeri sünt. A laboratóriumban tengervízbe helyezzük a megtermékenyítetlen ivarsejteket, egy kis kloroformot vagy sztrichnint teszünk hozzá, és az ivarsejtek maguktól fejlődésnek indulnak, érett, szabályos tengeri sünök keletkeznek. Egy másik kísérlet – emel még egy karcsú ujjat az előző mellé –, mikor a sejteket túlnyomásos sokknak teszik ki az oldatban, ennek is osztódás a következménye, és megint csak ép, apátlan tengeri sünök jönnek létre. A donor tökéletes másai. Az első változat a kémiai serkentés, a második a fiziológiai serkentés példája. Békáknál partenogenezist vált ki, ha tűvel idegen fehérjét juttatunk egyenesen az ivarsejtbe. Ez a kétféle serkentés kombinációja. – Dr. Henderson, hiszen a petében csak a kifejlett sejt fele kromoszómája van jelen. Az embrió kifejlődéséhez pedig szükség van a megfelelő számú diploid kromoszómára. Én úgy tudtam, a hímivarsejt szolgáltatja a kiegészítést. A nő elmosolyodik. – így is van, dr. Wade. Szabályos fogantatásnál a hímivarsejt huszonhárom kromoszómája összekapcsolódik a pete huszonhárom kromoszómájával. Namármost, a pete érési szakaszában, mielőtt a hím ivarsejt megtermékenyítené, hasadás megy végbe, kettéválnak a kromoszómapárok, és a kibocsátott ivarsejt csak a kromoszómák fele részét tartalmazza. Partenogenezisnél ismeretlen okból bennmarad az ivarsejt a tüszőben, nem válik szabaddá a kromoszómák fele része, hanem újra összekapcsolódik a másik féllel. Ez a ki nem bocsátott kromoszómaszéria játssza a hím sejtmag szerepét, egyesül a női sejtmaggal, és zigóta jön létre. Aztán a petét valami serkentés éri, lehet kémiai vagy másfajta, beindul az osztódás, és mivel megvan a negyvenhat kromoszóma, kezdetét veszi a magzati fejlődés. – Elvégezték ezt emlősökön a laboratóriumban? – Nagyon egyszerű. Mondjuk, nyulak petéit vérplazmából meg embriószövetből álló táptalajra helyezik, aztán gyorsfagyasztásos sokkot alkalmaznak, hogy elindítsák a folyamatot. A petéket, ha a kromoszómaosztódás bekövetkezett, nyulak petevezetékeibe helyezik; az állatoknak előzőleg terhességi hormonokat fecskendeznek be, nehogy szervezetük kivesse az átültetett zigótákat. Feltéve, hogy kifejlődik a petezsák és nem kell sebészileg eltávolítani, többnyire ki is hordják ezeket a terhességeket. Sőt, dr. Wade, a nyúl ivarsejtjének kifejlődése elérhető úgy is, hogy az ovuláláskor hűtik a petevezetéket. Ez persze roppant ritkán hoz eredményt, de született néhány egészséges nyúl hím ivarsejt híján is. – Dr. Henderson. – Jonas Wade alig bír magával. Amit az imént hallott,

legvakmerőbb reményeit is túlszárnyalja. – Embernél szóba jöhet ilyesmi? A nőnek arcizma se rebben. – Hogyne. A spontán vagy a mesterséges előfordulás érdekli? – A spontán. – Csiklandós ötlet, kolléga, de nem új. Százával jelentek meg tanulmányok az emberi petéről, bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes sejtek már a petefészekben osztódni kezdenek, vagyis úgy, hogy hím ivarsejttel nem is érintkezhettek. Rémlik, hogy az arány hat a négyszázhoz. Húsz éve, Philadelphiában például arra jutottak, hogy az emberi petesejtek hét és fél ezrelékénél indul el a partenogenezis, mielőtt megkezdenék vándorlásukat a petevezetékben. Ha ezt a statisztikát készpénznek vesszük, az következik belőle, hogy a partenogenezis és az ikerszülés gyakorisága úgyszólván megegyezik. Csakhogy a legtöbb ilyen petesejt eltávozik tüszőrepedés vagy havivérzés idején, vagy cisztává, tumorrá fejlődik, és sebész veszi ki. De egyes kutatók váltig hangoztatják, hogy néhányuk szabályosan fejlődik. Van, aki szerint ezerből egy szülés ilyen. – Ezt nem gondolhatja komolyan! Dr. Henderson halkan kacag. – Dr. Wade, ezt nem én gondolom, hanem egy kolléga. A tudomány minden területén vannak őrült fantaszták meg őrült konzervatívok. Van olyan tudós, aki toporzékolva visítja, hogy emberi partenogenezis pedig nincs. – Ön hogy látja a kérdést, doktornő? Dorothy Henderson tekintete mintha foszforeszkálna. – Semmiképp se vetem el a dolog lehetőségét. – Hát a valószínűsége? – A tudósok zöme szerint az esély egy a millióhoz. Én ehhez képest inkább biztatnám, kolléga – szerintem inkább egy az ötszázhoz. Jonas Wade elképedve mered az embriológusra. – Ez hihetetlen! Hát miért nem kap ez a dolog nagyobb nyilvánosságot? Ez nem akármi! – Pontosan azért, kolléga, mert nem akármi. Egyébként számítok rá, hogy az én területemen is elszabadul a pokol hamarosan. De ön itt most az emberi szexualitást bolygatta, ami roppant kényes téma, a szűznemzés meg végképp vörös posztó a teológusok, a moralisták, a pszichológusok meg a világ összes feddhetetlen papájának meg mamájának a szemében. Mi ketten megbeszélhetjük az ügyet tudományosan és objektíven, mert a tudósoknak ez a dolga. De a külvilágban ott a morál, meg az etika, meg a vallás, nem beszélve a családról, ami sarkköve a mi nemzedékekre orientált világunknak. A tudós csak akkor szellőztesse meg az elméletét, ha kikezdhetetlen, még akkor is foggal-körömmel kell majd harcolnia érte, tonnaszám ontania a bizonyítékot. Különben keresztet vethet magára. Önben lenne ennyi kurázsi? Már megint a fején találta a szöget ez az asszony. Szinte minden tudományágban szabadon lehet nyilatkozni a nagyérdeműnek, de ez kivétel. Ez ígyúgy mindenkit felzaklat. De ha jönne valaki, és fehéren-feketén bebizonyítaná?… – Dr. Henderson, nekem továbbra sem világos, hogy spontán hogyan mehet végbe? – rágja meg aggályoskodva a szavait Jonas. – Sokféleképpen, dr. Wade. Csak éppen olyan körülmények kellenek, mint a laboratóriumban. Serkentés kell a sejtnek, ami ugyanazt váltja ki, mint a hím ivarsejt, és helyettesíti azt, lásd a fagyasztást a nyulaknál. Ez a sokkhatás ugyanazt művelte náluk, mint a sperma. Egereknél a kutatók elektromosan ingerlik a petéket, és ha jól

hogy mi váltotta ki. egy bombatámadás alatt fogant. Henderson. még ha ezer éve nem hál is az urával.tudom. aztán végignéz a laboratóriumon. hosszú ujjait az asztal lapján összekulcsolva –. Jonas eltűnődik. Ahhoz. szinte érzi. Tudományos bizonyíték mi lehet? – Nos – hajol előre Dorothy Henderson. A laboratóriumban már kimutattuk. a falra kitett naptárakon. – A nagy ismeretlen – dünnyögi maga elé. kolléga. mint ez a konstelláció. – Mit ért ezen? – Tegyük fel. Wade. a lazán heverő könyveken. Henderson. amint látja. legnyilvánvalóbb körülmény. szűznemzés történt. Holott csak annyi a különbség. így lett gyereke. hogy soha ilyesmit nem csinált. – Érdekes szempont. szóba se áll vele senki. nem kell más. dr. Kizárásos alapon. hogy nem volt entyempentyem. a serkentő tényező lehet pofonegyszerű – meg kell határozni. már megy a nagy vihorászás. egy nő azt állítja. az embereknél a partenogenezis inkább erkölcsi kérdés. hogy „szex". Szerintem a serkentő tényező kevésbé fontos. Serkentés kell. Merthogy. posztereken. hogy egy asszony azzal áll elő. – Nincs Y kromoszóma. mint a nemi betegség. sterilen fejlődik az élet. – Dr. és kész. létezik partenogenezis. élettelen szeme. mint az utólagos bizonyítás. – Dr. mintsem biológiai. mint meghatározni. és nemcsak alsóbbrendű állatfajoknál. Spurwaynek a szűzen szült anyuka azt mondta. Henderson folytatja: – A nő szavával szemben ott van az egész szokásjog. és lelki szeme előtt megjelenik Mary Ann McFarland elvágott csuklója. A békáknál nem volt szükségünk bizonyítékra. hogy a gyermek mindig lány. Ha egy lány kijelenti. De ha az emberi ivarszervek kerülnek szóba. véletlenül belekerül az anya vérkeringésébe és érintkezik a petével. az apátlan egerecskék igazán pompás példányok. sőt spontán partenogenezis. Jonas furcsán néz. kijár az orvosi kezelés és a végtelen együttérzés. hogy a természetben spontán előadódjon. a legszembeszökőbb. mindenki hamiskásan kacsint. hogy szűzen foganta a gyerekét. a hajadonnak se könnyű meggyőzni bárkit arról. az ő gyereke partenogenezisből származik: mélyreható vizsgálattal – bár mit dramatizáljuk. hogy más és más módon fertőződünk. csak az elmélet kedvéért. hanem emlősöknél is. Egy férjes asszonynak aligha hiszik el. Dorothy Henderson most először húzza el a száját. de ez körülbelül olyan. Bezzeg ha gyomorfekélye lenne! Annak nincs társadalmi vonzata. felidézi a Lancet cikkét: dr. Ez nem bélyeg. a szörnyülködésből meg a tudatlanságból emelt fal adja a másikat. Jonas Wade bólint. mi ketten vesézhetjük a kérdés erkölcsi és történelmi vonatkozásait. Dr. több bomba is becsapott közvetlen közel. Ha az ember beszed egy influenzát. De visszafelé haladni… ez már nem olyan egyszerű. mindenki sajnálja. s felrémlik előtte Primus hideg. Jonas Wade jelentőségteljesen pillant beszélgetőtársára. súlyos légnyomás érte. ön tehát azt állítja. Ha egy fertőző baktériumot. hogy háta mögött a laborban rendellenesen. De persze vegyi anyag is szóba jön. Ha csak kiejtjük a szánkon. . hogy partenogenezist gerjeszteni korántsem ördöngösség. Ismertük az eredetüket. Hogyan igazolható vagy cáfolható ez tudományosan? A nő előbb még kedvetlen arcáról heves érdeklődés sugárzik. hány angyal fér el egy gombostű hegyén. – Tegyük fel.

nem a cáfolatot. görbe a lába. megöli a nőt. – Ennyi? – Sajnos. mint a szívverése. ki van zárva a dolog. továbbgondolni. Dorothy Henderson mondott egy s mást. ki-ki a maga gondolataiba mélyed. Eszembe se jutott. Egyikük rendellenesen fejlődött. osztályozni. őt is zavarba lehet hozni. és átrágni a dolgot: emészteni. Ezek után nagyot hallgatnak.– Ja persze. dr. fog. rossz volt a szeme. Például a ciszták. de emberre vonatkoztatva nyomasztó körülmény. próbálkozni. ami mellbe vágta. amit idáig nem tudott. Ha a megfelelés tökéletes. kijelenthetjük. lehet gyengén látó gyerek. Ismeri ezeket a műtőből – undorító. – Mindenestül. idegszövet: ezek a megkergült peték. A tudomány. ahol az eszköztár két emberi agy. Persze érdemes alaposan szemrevételezni a leánykát. hanem a megerősítést tekinti bizonyító erejűnek. Vagy éppen – borzalom! – valami a kettő között. Önmagában nincs nagy jelentősége. – Aztán jön a mikroszkópos kromoszómavizsgálat. Kéretlenül tér vissza egy másik emlékfoszlány: a könyvtárban olvasta az Olsonpulykákról. És ha egy ilyent növekedni hagynak. Meg kell állni kicsit. Az üvegfalon túl dr. A kérdéses esetben csak annyit tehetünk. nyúlós förmedvények. hogy kirostáljuk a nem szűzen fogant lányokat. De idebenn. Wade. mint a kirakóssal. a bőrátültetés. az emberi lény minden alkotóelemét tartalmazzák. benne haj. Tekintetbe véve az összes bizonytalansági tényezőt. Ha a legkisebb eltérés mutatkozik az anya alkatától. legalábbis míg a tudomány nem halad még egy kicsit. Nem térhet ki a kérdés elől: valóban csecsemő növekszik Mary Ann McFarland testében? . Jonas Wade elméje éppoly zaklatott. Henderson tökéletesen kiismeri magát. A tudomány mindenre megfelel neki. lehet ciszta. Jonas Wade-et úgy megbabonázza ez a gondolat. hogy a leány valószínüleg szűzen fogant. csak az arányok nem stimmelnek. az ilyen szűz petéből bármi fejlődhet. összerendezetlen a mozgása. hogy vakon bámul Dorothy Henderson kellemes arcába. – Merthogy kiköpött anyja.

az ajkát biggyesztette. ezért készek már most felvenni. Méltányolták az enyhítő körülményeket. estéit a tévészobában. fejezet Július elseje. bármikor gyónhat. ha úgy gondolja. Ted eggyel erősebb fokozatra állítja a légkondicionálást. Tedl a Ventura sztráda gyorsabbik sávjában nyomja a gázt. Milyen hat hónap vár rájuk? A leágazást figyeli. Wade-del. Megy a légkondicionáló. azóta semmi haladás. gondolta egy pillanatig. kijött az íróasztala elé. keskeny szájára. pontosabban nyolc napja. befejezheti a félévet. hanem az egyetlen lehetőség. Az ujját ropogtatta. Ted a lányára pillantott: ott ült a szomszédos széken kifejezéstelen arccal. hogy örökbe adjátok vagy sem. oda járhat szeptembertől. Nem szólnak egymáshoz. Dr. miközben a múlt kedd jár az eszében: hármasban vergődtek el Crispin atyához a paplakba. – Véleményem szerint ez nemhogy bölcs lépés. A költségek rendezése meg az adminisztráció ráér hétfőn. Wide is. – Ami a gyereket illeti. önvédelmet remélt. És aztán miért ne mehetne vissza a Resedába. . – El van boronálva minden. Elvben csak a negyedik terhességi hónap leteltével fogadják a lányokat. És mindennap hallgathat misét. én is közbenjártam. de lehet. Szikrányi indulatot. Beszéltem dr. de hát Crispin atyánál nincsen légkondicionálás. Abszurdum ugyebár. mikor beviszed. Hathetes koráig ráértek eldönteni. csuklóját takaró hosszú ujjú blúzban. Az utca túloldalán iskola működik. Maryt egy hete engedték ki az Encino Kórházból. hanem négy este látogatott el a konditerembe. még nem kell elköteleznetek magatokat. milyen komoly arccal intézte hozzájuk szavait az atya. A lányát alig látta. mintha más bolygóról csöppent volna oda. Miért is nem kap életre és küldi el mindnyájukat a pokolba? – Az apácáknál jó kezekben lesz – folytatta Crispin atya Mary arcát tanulmányozva. Csuklóján a géz. nem egy. rekkenő hőség. ő is odaszólt már. úgy imbolygott szegény naphosszat a házban. a féktávolságra ügyel.9. Wade szerint Mary a harmadik hónap végén jár. hogy előrébb tart. Mire megszületik a gyerek. csöndesen morzsolta napjait az irodában. ami Marynek a legkedvezőbb. Nagyon meleg volt. zavaros kék tekintettel. és a fülébe cseng Crispin atya hangja. ujja hegyén a vöröslő hegek: mind az apai kudarc virító tanúsítványa. Ted McFarlandnek nem sikerült rendeznie a család sorait. dr. és végezhetne az évfolyamával jövő júniusban? Crispin atya itt felállt. felhúzott térdét átkarolva. hogy itthon tartsátok. A mellette ülő Lucille-re sandít. Ted az előtte haladó kocsit figyeli. és a szélére telepedett. Ez a ma reggeli indulás az első érdemleges fejlemény. de így is tapadós alattuk a kocsi bőrülése. pedig még csak reggel kilencre járt az idő. a lányodat. bárcsak fellázadna. de úgyse tudott volna neki mit mondani. merev profiljára. de ismét fel rémlik előtte. – Mindig kéznél lesz egy pap. Magára hagyta egész héten. lélekben visszavonulót fújt. Ted.

Ma reggel majdnem összeomlott. Crispin atya és dr. Amy is tapsolt örömében. Mindenesetre megfogadta Crispin atya tanácsát. de mindig meggondolta. hogy kikívánkozik belőle valami mondandó. Az elmúlt hét maga volt a nyomorúság. és Mary ezt jó néven vette tőle: dr. megmondani a lányának. Körbetelefonálta barátnőit. Végül a lourdes-i vízzel teli Boldogságos Szűz üvegcse. Lucille behunyja a szemét: bántja a motorházon szikrázó napfény. hogy hisztériás roham. félt. egyik nap olyan. hiszen láthatta. Wade valóban azt hiszik. beletörődik. környékezi: összeszedi. lelkesen igent mondott. Jóváteszem. A Lucille-lel egykorú unokanővér. Érzi. amin a korona a dugó. hogy influenzát kapott. mint a férjéé: szinte el se ért a tudatához. Amy. hogy megválasztották VI. és képzeletben megfogózik. Nyári köntös. és figyelte a lányát. de tébolyítóan zárkózott arccal. maga is egy tizenhárom éves kislány mamája. kurta-furcsa tanácskozás végén Crispin megkérte Maryt. a tévében sem nézte meg a beiktatási ceremóniát. A napló. Az orvos újabb vér-és vizeletpróbákat végzett. Pál pápát. Mary birkajámborsággal vetette alá magát. de csak röpke időre. és a tizenkét éves Amyt eltávolította a zűrzavarból. Lucille McFarland hete nagyjából ugyanúgy telt. Lucille nem bírta tovább. Jött is hamarosan. hogy Mary nem fog tiltakozni. hogy megállapítsa. Wade bizonyára a lelkifröccsöt szívta vissza. egy hét egy kortársnője társaságában San Diegóban igazán vérpezsdítő kilátás. klubjait. maradjon még egy kicsit. de aztán mégis hallgatott. Az elmúlt három kész lidérc. Marynek minden mindegy. kihúzza magát. vagy a kérdést. milyen szívszorítóan keveset rámol el. hogy ha Maryt elzsuppolják. Mit tagadja. hol tart a terhesség. és nem mozdult ki. szólj valamit! Sikoltozz! Ordíts! Mindegy! Csak ezt ne csináld velem! Mikor a gyötrelem elviselhetetlenné fokozódik. és kidolgozzon valami stratégiát. egyöntetű pokol tornáca. Lucille az ajkához szorítja öklét. mint a férje: időre volt szüksége. hogy felfogja a helyzetet. Két ízben járt dr. Lucille segíteni akart volna. Ki az apa? . Ted és Lucille az autóban várták. Egyszer-kétszer felötlött benne. Hawaii klepetus. szűnni fog a fájdalom? A kocsiban ülő triászból egyvalakinek semleges az úti cél. míg a pánik alábbhagy. mint a másik. Mary legféltettebb kincse. amivel mindenki gyötörte. Kiszedték a varratot a csuklójából. végül is megkönnyebbülés ez a mai túra. Kedves volt hozzá. gondolja magában. Mary Ann. Lucille ugyanolyan tanácstalan volt. már csak keskeny vörös heg van rajta. hogy tudomást vesz a jelenlétéről. és megkérdezte. és arcát a falhoz szorítva fohászkodott magában: Az istenért. Pár fehérnemű. odamehetne-e Amy pár napra. hogy próbál beszélni Mary fejével. sarkon fordult. és a csomagba rakta. Wade-nél. A másod-unokatestvérével évek óta összefutnak a családi összejöveteleken. és a testsúlyát is ellenőrizte.Ted ekkor is lányát nézte: Mary mintha mit se hallott volna. Mary nem adta jelét annak. a folyosó végére menekült. Némán állt Mary hálószobájának ajtajában. jóindulatú. Hálóing. Most a visszapillantó tükörben Ted ugyanezt a kifejezéstelenséget látja. A feszélyezett. és nem is nagyon tudott volna mit mondani. Mikor belső vizsgálatot javasolt. Mary öngyilkossági kísérletének másnapján estefelé felhívta egyik San Diegó-i unokanővérét. és mindkét alkalommal látta rajta. hogy a fenyegető kitörést megakadályozza. mi szükséges. amint a kis bőröndöt pakolja. gondosan összehajtogatta. hogy visszautasítja. Ted. Mint az alvajáró szedegette elő a holmit a fiókokból.

Megteszi. – Műsorváltozás van. ha elkészül. hogyan beszélgettek Amyvel előző este. amint a szoba közepén törökülésben rózsaszín fonalból polipot fabrikál. de Maryvel megint forgott a világ. Hogyhogy nem nézed a tévét? Amy visszatért a poliphoz. és majd ha eljön az ideje. – Hiányozni fogok neked. Gipsz Szűz Mária friss pitypanggal díszítve. hogyan bírod ki Mike nélkül egész nyáron. aki az ajtót becsukva a lemezjátszóhoz lépett és elnémította. Mary. és feltételezve. csípője alá tolva a kezét. Hollywood mellett robognak. Suhannak a Hollywood sztrádán. Amy. élesen felesel egymással a szép Krisztus-fej meg a Kingston Trió. Mary kopogott. Vermontba utazik nyárra egy hajdani iskolatárshoz. lecsúsztatta a kezét a hasára. amint nagy sokadalom előtt azt kiáltja: „Ich bin ein Berliner!" És egyik este. – Búcsúajándék. – Kopogás is van a világon. – Ide hallgass – mondta Amy tükör előtt begyakorolt affektáltságával –. Amy? – De még mennyire! Bárcsak veled mehetnék! Vermont! És három egész hónap! Nem is tudtam. legalább egy pillanatra felkelthették volna az érdeklődését. – Mary a lemezjátszóra pillantott. bedugta a fejét. te aztán tudod. Az ágyon Mary Stewart legfrissebb bestsellere. Mary szomorúan figyelte az elmerülten tevékenykedő Amy arcába hulló tincseket. Csak azt nem értem. nem ült asztalhoz. A lemezjátszón Amy heti kedvence. hogyan kell tönkretenni a meglepetést. Amynek hazudnak. nehogy megláthassa polipját a szobába lépő Mary. Szerettem volna. és csak tegnap jött haza San Diegóból. – Kopogtam. Csak késő este jutott hozzá. A táblán rikító narancsszín matrica „NIXON NIXON" felirattal. Csakhogy a tizenkét éves Amy elől eltitkolták. de rendületlenül mosolygott tovább. hát elrohant hazulról a barátnőinek élménybeszámolót tartani. hogy négyszemközt szót váltson Amyvel. Olyan ötletszerű a hangulata. – Belefér az időbe. mondjuk. és érezte. de nem. kiszámolta a szálakat a soron következő csáphoz. Eltaláltad. Mary letelepedett Amyvel szemközt. kitalálnak még egy hazugságot. hogy a nővére már másnap útra kel. hogy miért nem tér vissza a tanév kezdetén. úgymond. Szabad? – Ejnye! – dugta gyorsan a háta mögé a fonalat meg az ollót Amy. a „Telstar" korong.A héten két figyelemre méltó esemény is volt. mikor hanyatt hevert az ágyában. . hogy van ott barátnőd. éjféltájban. mi a kedvenc színem. mielőtt mész. hogy Amy meghallotta. – Hello. A híradóban Kennedy elnököt mutatták. hogy domborodik. Ugye kikapcsolhatom egy percre? A tizenkét éves félfordulatot tett a fenekén. a hegymászás közben elszenvedett lábtörés is. Mary meglepetten nézett oda: – Nem értelek. és Marynek eszébe jut. – Aranyos. A kórházból való elbocsátást követő héten Marynek keservesen hiányzott Amy. – Iszonyú hangos. Mary ki volt éhezve rá. Vacsorára jött csak vissza. A kishúga nem látogathatta meg a kórházban. de Mary szeme előtt a húga szobája lebeg. odalátszik a Capital Records épülete. Mary szíve elszorult. Amy előrántotta a még csak kétcsápos polipot a habszivacs golyón: – Ezt neked csinálom.

apáca lesz. Húga a tőle megszokott öntudattal készült a közlésre. De aztán katekizmuson Agatha nővér elmondta. hogy Amy gyerekessége eltűnt. nehezen nyelt. hogy apáca akarsz lenni. Én akkor még csak tízéves voltam. – Hadd hallom. Hát elkövettem én bármi szégyenletest? Hol hallotta. Tudom. béna dolog ez az egész. érintetlen Nancy Drew-könyveket. mint te. miért. Hogy folyton csak a fekete gönc. sok lány a hasára üt. remek apáca lesz belőlem. valóban ez a szándékod? – Hát persze. mi a véleményed? Mary erőt vett magán. – Amy. Van egy új pálya. nézte a lányszobát. Szeretett volna sírva fakadni. csak nézte. és kijelenti. olyan szeretnék lenni. de Agatha nővér biztatott. és meghökkentően felnőtt pillantással mérte végig a nővérét. hogy segíthess az embereken. Mary. Amy arca hirtelen gondterhelt lett. – Komoly elhatározás. Kedve lett volna kacagva összeborzolni Amy haját. De neked akkor is elmondom. Tudnod kellene az igazat. miért ne tudhatnád. Amy… – Tudod. mondani akarok. de én alaposan meggondoltam. Tudod. hol nem. amit Amy mondott. – Aztán bogarat ültettél a fülembe ezzel a Békehadtest-dologgal meg hogy a szegényekért akarsz dolgozni. valamit. Amy. – No. és grimaszt vágott. hogy a kolostorban könnyebb lesz döntenem. Mary. ha valaki. és Agatha nővér tanácsát is kikértem. – Holnap Disneylandbe megyünk egypáran. milyen gyönyörű dolgokat csinálnak az apácák. már a rendfőnöknőnek is beszélt rólam. Hevesebben kezdett dobogni a szíve. aztán közbejött San Diego. Barbie-babákat. Nem talált szavakat. hogy ártatlan vagyok. Mary csak bámult. hogy már jövőre felvegyenek a kolostorba. maga se értette. de úgy odavoltak a vakbeled miatt. de csak Jézusért tenném. . te biztosan elhinnéd. Mary sóhajtott. – Jaj. megtörölte a kezét a nadrágján. tágra nyílt szemű ártatlanságáról félre kellett fordítania a tekintetét. hiszen holnap elmész. ott járhatnék iskolába a noviciátusig. a hangja se remegett. milyenek néha. Úgy utálok hazudni neked. halkan szólt a hangja: – Apáca leszek. járt Mary eszében. hanyatt-homlok elfutni az Amyből sütő hódolat és idealizmus elől. hogy betegeket ápolnak meg térítenek. rúzs meg semmi. de a nagy barna szemek komoly eltökéltségétől félelem szállta meg. apa meg anya is nagyon fog örülni. Rájöttem. – Napok óta el akarom mondani neked meg a szülőknek. a Matterhorn… Amy. ne nőj föl soha. elintézi.Mary behunyta a szemét. Azt mondja. és képes volt mosolyogni. Bárcsak elmondhatnám. nemcsak tanítanak vagy oltárterítőt hímeznek. az újonnan kifüggesztett James Darren-posztert meg a kilincsen himbálózó párnázott melltartót. és azt gondoltam. – Amy. a szerte heverő balettcipőket. Azt mondta. és szomorúan kívánta: Amy. és türelmesen kivárta. kitől merítettem az ötletet? Nevetni fogsz. Maryt zavarta. És tudom. hogy én is ezt szeretném. mert szörnyen izgatták magukat valamin. gondolta. tőled! Pár éve te is mondtad. míg Amy letette a kezéből a fonalat meg az ollót a padlóra. és most vacsoránál se hallgattak meg. – Nekem is fontos mondanivalóm van. Ugye értesz? Amy szokatlan felnőttséggel vegyes. – Tessék – kapta fel a fejét a kislány. Mary remegve hunyja be a szemét. – Tudom.

és arcát az üveghez nyomva küzd a könnyekkel: most még nem szabad. – Nocsak – sugárzott rá Amy –. ahogy Amy fürge ujjal számlálja a szálakat. egyszerű tábla: Szent Anna Szülészeti Kórház. Mindhárman kinéznek az ablakon. majd ha egyedül leszek… Az autó megáll. gyere te is. . Mary nézte. hogy velem örülsz. – Akkor hogy mehetnék feleségül Mike-hoz? Amynek fülig szaladt a szája. Amy szavai visszhangoznak a fülében.– Mary! Mi baj? – Semmi baj nincsen! – nevetett tőle telhetően Mary. Sövény. ilyet még sose mondtál! – A nyakába borult: – Te is nekem! Mary érzi. – Mary. Visszakérdezett: – Hát te mit akartál mondani. Adok a véleményedre. kocsifelhajtó. régi építésű lakóházak között visz az út. Apának meg anyának majd egy nyugodt pillanatban mondom el. hogy lassít a kocsi: letértek a sztrádáról. lépjünk be a rendbe mind a ketten! – Jaj! – váltott idegesre a kacagása. – Jólesik. ha békesség lesz. – Úgy örülök! – Megszorította a húga karját. megint kézbe vette a fonalat meg az ollót. halkan így felelt: – Csak hogy hiányozni fogsz. Mary? Marynek égett a szeme.

10. fejezet

Szmoggal elegy gőzfürdő Los Angelesben; a repülők sárga csíkot húznak az égen, a pálmafák páraudvarukban ernyedten csüggesztik leveleiket. A távolból morajló légkondicionálás is burkolt intelem dr. Jonas Wade-nek, hogy micsoda délután elébe néz. Jobb nem gondolni rá, üdvösebb a gutaütős nappalt mintegy varázsütésre követő balzsamos estén merengeni, mikor a melegház után napszálltakor tisztul a levegő. Ilyenkor szilvaszín az égbolt, a belső udvaron virít a margaréta, hús sül a kerti roston, és a baráti kör a medencében lubickol. Jonas Wade azonban nem ilyen este elébe néz, az íróasztal alatt a lábánál ott lapul az aktatáskája, tele azzal, ami igazán foglalkoztatja, amire szívét-lelkét feltette. Jegyzetekkel, fénymásolt cikkekkel megtömött dosszié, antikváriumban vásárolt homályos eszmemű, a saját ötleteit, gondolatait tartalmazó spirálfüzet, piszkozat a dolgozathoz, melynek munkacíme: „Az emberi partenogenezis valóság". Nyolc hete dolgozik rajta, mióta dr. Dorothy Hendersonnal beszélt. Visszament a könyvtárba, és az utolsó betűig lemásolt mindent, ami elméletét alátámaszthatja, ismét ellátogatott Henderson doktornőhöz a klónozólaborba, az Encino Kórház műtőjében egy óra hosszat faggatott egy plasztikai sebészt a bőrátültetés legkorszerűbb technikáiról. A sokasodó bizonyítékok egyre közelebb viszik a következtetéshez, hogy Mary Ann McFarland valóban szűzen fogant, de Jonas Wade tudva tudja, az okfejtés fabatkát sem ér a kulcsszereplő nélkül, akit nélkülözni kényszerül: ez maga a leányzó. Már sajnálja, hogy olyan készségesen átküldte a Szent Annába, de micsoda ellentmondás, bűntudatot is érez emiatt, hiszen a lánynak jobb a Szent Annában; csakis neki, Jonas Wade-nek lenne jobb itt tudni őt. Halk kopogás az ajtón, a nővér dugja be a fejét, és azt mondja: – Dr. Wade, tudna fogadni még egy beteget? Az orvos felhúzza a szemöldökét, és az órájára pillant: – Négy óra. Már menni készülök. Be van jelentve? Az asszony hátrapillant, aztán az irodába lépve finoman behajtja az ajtót. – A McFarland kislány. Azt mondja, feltétlenül beszélni akar magával. – McFarland? Mary Ann McFarland? – ugrik talpra Jonas. – Vezesse be. – Maradjak még? – Köszönöm, nem szükséges, de legyen olyan kedves, szóljon oda a feleségemnek, hogy kicsit késem. A nővér kimegy, Jonas Wade mély lélegzetet vesz, és karba ölti a kezét. Egy szempillantás, és a lány ott áll a küszöbön. Az orvos mosolyog, izgatottság pezsdül benne. – Szervusz, Mary. Fáradj be. Foglalj helyet. Nézi, ahogy a lány belép, halkan becsukja az ajtót, leteszi a bőröndjét a földre, aztán leül az egyik bőrhuzatú székbe. Megváltozott, mióta utoljára látta. Kitelt kicsit, már nem a vékony, szögletes tini. A középen elválasztott, fülek mögé fésült dús barna haj lágyabb rajzú vállakra hull. A

hawaii hacuka alól kisejlik a melle, és ültében szerényen domborodik a hasa is. Nőiesebb lett, lágyabb. Az orvos ingerülten hessenti el a gondolatot, és maga is leül. – Micsoda véletlen, Mary. Éppen rád gondoltam. Hogy érzed magad? – Dr. Wade, miért vagyok én állapotos? Jonas uralkodik a vonásain: szeme a lány csuklóját vizsgálja. A sebhely alig látszik, keresnie kell. Aztán Mary arcát nézi. Nagy kék szeméből eltűnt a rémület, a zavarodottság. Most meghökkentő, rendíthetetlen öntudat süt belőle, és az orvos eltűnődik, milyen változás történt időközben. – Várjunk csak, hét vagy nyolc hete találkoztunk legutóbb. Mary, ha jól emlékszem, akkor tagadtad, hogy gyereket vársz. A lány bólint. – Most más a helyzet. Már tudom, hogy igaz. És tudni akarom az okát. Jonas Wade hátradől a székében, és próbál szenvtelen és hivatalos maradni. – Szóval fenntartod, hogy szűz vagy. – Az vagyok. – Hogyhogy eljöttél a Szent Annából? – Hat hétig ott voltam. Ma jöttem el. – Ó – pillant az orvos a bőröndre. – Germaine barátnőm meglátogatott párszor, elmondta, hogy a Venturába tartó járattal bejön a városba, úgy száll át Wilshire felé. Lekoppintottam visszafelé. – Ilyen sokat buszoztál? – Kénytelen voltam. – De hát… hol vannak a szüleid? Mary vállat von. – Otthon, gondolom. – Tudják, hogy eljöttél a Szent Annából? – Nem. Dr. Wade előrehajol, és összekulcsolja a kezét az asztalon. – Úgy érted, fogtad magad, kisétáltál a Szent Annából és egyenesen idejöttél? Egy szó nélkül? – Igen. – Miért? – Mert nem akartam tovább ott maradni. – De hát miért ide jöttél? Miért nem haza? – Mert tudni akarom, miért vagyok állapotos, és mástól nem várhatok segítséget. – Mary – fészkelődik a székében Jonas Wade, a jegyzetekkel dugig tömött aktatáskát rugdosva –, Mary, haza kell menned. A szüleid engedélye nélkül nem tehetek semmit. – Tudom. De ide kellett jönnöm, mielőtt tudatom velük, hogy mit határoztam. Máshoz nem fordulhatok, másban nem bízhatok. Még nem tudok a szüleim elé állni egymagamban, egyelőre nem. Az orvos figyeli Mary arcát, nyugtalanítóan kiütköznek a kislányvonások a felnőtt máz alól. Nem teljes az átalakulás, gondolja szomorúan. Gyerek ez még, ha felnőtt álarcot vett is. – Kár volt otthagynod csapot-papot, csak mert beszélni akartál velem. Egy telefon, és odamentem volna. A lány olyan erőteljesen rázza a fejét, hogy a füle mögül az arcába hull a haj. – Másról van szó. Azt akarom, hogy a kisbabám itthon nevelkedjen. Ebben a helyzetben a családommal akarok lenni. Nem akarom, hogy kihúzzák magukat.

– Mérlegelted, hogy ők mit gondolnak erről? – Nem érdekes, dr. Wade. El kell fogadniuk engem úgy, ahogy vagyok. Elküldtek, mert eszükbe juttatok valami kínos dolgot. Hát én nem tűröm, hogy rejtegessenek, mint Mr. Rochester az őrült feleségét. Én nem követtem el semmi rosszat. Dr. Wade – hajol előre Mary rendíthetetlenül becsületes arca –, meg tudja mondani, miért lettem terhes? Jonas Wade-et megbabonázza a lány tündöklő kék szeme: jeges tisztasága, teljes őszintesége; ingadozik, hogy mindenbe beavassa-e Maryt, vagy konokul megtartsa magának a titkot. – Talán meglep, Mary, de az utóbbi két hónapban én is sokat gondolkoztam, hogyan eshettél teherbe. – Dr. Wade, én végig tudtam, hogy hisz nekem! Ezért is jöttem ide. Jonas nem állja Mary tekintetét, felpattan és odaáll a falméretű üvegablakhoz, hogy kibámuljon az elsárgult völgyre. Meg kell fontolnia, hogyan fogjon bele, hogyan adja elő, amit kiderített, de persze kérdéses, hogy egyáltalán időszerű-e bármit mondania. Mary annyira más, mint az előző alkalmakkor, olyan titokzatos ez az átváltozás. Elgondolkodva nézi a halvány tükörképet az ablaküvegen. A lány szerencsés, amiért itt a völgyben él, ahol az öltözködés normái kevésbé szigorúak, és senki nem akad fenn azon, hogy ilyen klepetust meg japán sarkú papucsot visel. Levendula, ez a szín dominál, a bambusztopán szalagjáig; még a szeme is kap tőle egy kis orchidea-beütést, kaméleonszerűen hasonulva a kivágott ruhához. Megejtően fénylik a haja, nincs rajta lakk, mint manapság a nők zömén, sima arca, karja barnás-rózsaszínes, mintha megkapta volna a nap. Hát vágjam a fejéhez, hogy valami szörnyű massza dagadozik benne? Tűnődik az orvos. Hogy húzza az időt, szórakozottan érdeklődik: – No és milyen volt a Szent Annában? Türelmetlen sóhaj vezeti be a választ: – Mintha kollégiumi hálóba tettek volna. Elég kellemes hely amúgy, nem kórházszerű. Helyes szobatársnőt kaptam, az apácák rendesek voltak velünk. De én nem tartozom oda. A többi lány ott azért állapotos, mert csinált valamit, és tudja is magáról. De én más vagyok. Nekem nem ott van a helyem. Volt időm átgondolni, és eldöntöttem, nem fogok karba tett kézzel üldögélni. Meg kell tudnom, miért estem teherbe. Az orvos a lányhoz fordul. – A Szent Annában mit mondtak az orvosok az állapotodról? Mary szeme kitágul: – Hogy érti ezt? – Gondolom, megvizsgáltak? – Hetente egyszer. – És… – A jó életbe, esett már valaha is ennyire nehezére beteggel beszélni?! – ugye azt mondják, egészséges vagy és minden halad a maga útján? – Minek ijesszen rá, majd holnap haladéktalanul átkéreti a dokumentációt. Mary rándít egyet a vállán. – Nincs semmi különös. Nem szedtem fel túl sokat, és szerintük rendjén való, hogy dagad a bokám. Nem sokat szóltak hozzám. Jonas érzi, hogy egyre ingerültebb. Szerencsésebb lett volna, ha tisztességesen felkészülhet erre a találkozásra; ismerné a tényállást, tudná, mit mondjon. – Ja – mosolyodik el a lány. – Annyit azért közöltek, hogy a baba normálisan fejlődik. Az orvos egy pillanatig értetlenül néz:

hogy erről van szó. – Oltást se kaptál. A nagy ismeretlenségről annyi tudni már. Tehát él… Jonas Wade kényszeríti magát. A lány szökevény. Wade. Mary. Jár a toll a jegyzettömbön. aki náluk is lakott. De hát bűn lenne megrémíteni ezt a szegény . hogy nélküled nem megyek semmire. pislog. felfrissíthetné az emlékezetét. nézzünk utána. hogy van szívdobogása. hát hogy jöhetett volna össze köztünk bármi ilyesmi? Bárhogy nyúz is ezzel mindenki. Nyúl a telefonért. de az egész család ott volt végig. – Tessék? Jaj. hogy elővegye-e az aktatáskát. A rákövetkező héten meg csak egyetlenegyszer. A legutóbbi vizsgálaton. ha néhány kérdésemre válaszolsz. Volt ott egy nagyon kedves orvos is… Többet nem is hall az orvos. influenza. hogy még nem értesíti a családomat? Jonas úgy hökken föl. Az egyik alkalom a Szent Sebestyén-napi tavaszi birkasütés volt. – Nem léptél bele valamibe. Wade. Értsem úgy. gondolatban visszatér a marylandi pulykákhoz. mintha nyaklevest kapott volna. dr. Harmadszor meg tévéztünk. Én is ennek a rejtélynek a megfejtésén fáradozom. – Gondolkoztam rajta eleget. – Jó… – Az orvos hallgat egy sort. Remekül voltam egész áprilisban. De mivel számtalan állapotos tini tagadja bőszen a nemi érintkezést.– Tessék? – A szívdobogását is meghallgathattam. az orvos azt mondta. mit törölhettem volna ki az emlékezetemből. nemcsak te töröd azon a fejed. és húsvét előtt mindössze kétszer tudtunk találkozni. Abban vannak a dr. Wade? Jonas észhez tér. Szívdobogás! Szóval dobog a szíve! – Rosszul érzi magát. aszpirin? – Semmi. dr. ha egyszer semmi nem történhetett? – Értelek. Wade leteszi a tollat. dr. betöltöttem a tizenhatodik hetet. áprilisban. McFarlandék-nél hiába csönget. Öt perc. és vívódik. mert Mike-nak vendége volt. Wade. hogy még milyen serkentő tényező létezik. és áprilisra történetesen nagyon jól emlékszem. talán eszedbe jut valami. hogy hogyan eshettél teherbe. Vágjunk neki. és az állát ütögeti a tollal. nem sértetted meg magadat? – A hajam szála se görbült. a baromfioltás „ismeretlen szennyeződés"-éhez. Nos. – Vitamin. teszem fel. két percig se lehettünk kettesben. csak elgondolkodtam… – A széke után tapogatózik. – Mary. – Pár perc múlva újra hívom a szüleidet. számításba kellett vennem az elfojtást. – Az orvos szünetet tart. De már nem hiszem. és higgadt mozdulattal kulcsolja össze a kezét az asztal lapján. a másik alkalommal nálunk fürödtünk este a medencében. húsvét táján szedtél-e valami gyógyszert bármi okból? A lány kicsit gondolkozik. Meg hogy valamikor április első felében eshettem teherbe. bocsánat. hogy elég. Úgyhogy végigrágtam a dolgot. – Nem. gyermekbénulás vagy hasonló ellen? – Nem. jó? – Benne vagyok. hogy szívdobogás. köhögés elleni szirup. Henderson-féle jegyzetek. s halássza ki a köpenye zsebéből a fényes tollat –. de rájöttem. – Mit tehetnék? – Lehet. rengeteg ember rágja miatta a körmét. Ha jól közelítjük meg a kérdést. hogy hozzávetőleg mikor fogantál. csak az agyában dörömböl. hogy leüljön. – Mary. egy hete. és a Szent Annában fellélegezhetnek. dr. A tudományos oknyomozás hevében megfeledkezett alapvető kötelességéről. Mary – vesz elő friss jegyzettömböt. Dr.

aki így halt meg egy szállodában… – Áramütést mondtál? – Igen. elejti a tollat. ahogyan kell is egy orvosnak. De míg Mary Ann McFarlandet nézi. biztos. – Megint megpróbálkozom a szüleidnél. Jonas Wade behunyja a szemét. és így folytatja: – Pontosan mikor? – Húsvét előtt pár nappal. nem győzték köszönni irántuk való jóindulatát. amit mondtál. hiszen van szívdobogása. Közben lázasan lüktet az agyában: Bernie. csak egyre nyomja a szívét. A nappaliban ülnek. és felveszi a telefont. anyja meg akár Isten szenvedő szolgája. Összekulcsolja a kezét. túl sok minden hangzott el. kinek mutassa. hogy a legszenzációsabb orvosi közlemény… – Dr. hogy nem sebészkéz után kiáltó tumor. Ültek egy kicsit négyesben. Jonas Wade-be is mintha villám csapna. nem veszik zokon. és sikoltottam. dr. Ennyi volt.kislányt. de vajon… normális ez a magzat? Jonas összerezzen. De ami a legjobban kikívánkozna belőle. a szívdobogás és az áramütés keltette felvillanyozódás rémületbe csap át. Tüsténkedve. de új félelmek forrása is egyben. Mike a deszkáról akart a vízbe ugrani. mondjon-e valamit. túl szép. megnyugtatóan. és áramütést kaptam. feszengve váltottak pár szót. Ez a csend annyira felemás. hogy kosárlabda méretű ciszták így meg úgy… – Egyszer volt csak valami izgalom áprilisban. egyszerre olyan furcsa lett a víz. Sötét volt már. De egyszerűen nem jut eszébe semmi. összekulcsolt kezével úgy fest. hálálkodva léptek be dr. mintha további szavak után tátongna. s érzi a lefojtott érzelmi vihart. mindenáron éreztetni akarták. Senki nem kattintja fel a villanyt. tűnődik. Lucille McFarland a karszékben hátradőlve a mennyezetet bámulja. Wade…? Felocsúdik. . Wade-hez. mint afféle gombára lebbent tündér. és ujjai fehéredésig szorongatják egymást. sötétedik. Anyám beszélt valami nőről. És nem kaptam levegőt. hogy remegését leplezze. mint aki megkukult. és fagyos félelem szorongatja. valódi szűznemzésről van szó. de semmi bajom nem lett. Sőt jobban. Mike-kal úsztunk a medencében. Wade másodízben bámul úgy. Én nem is tudom. formátlan massza. A partenogenezis elméletét ugyan megerősíti a két új adalék. Aztán annyit bír mondani: – Tessék? – Majdnem elájultam. Wade…? Összeszedi magát. hogy Mike kihúz és döngeti a hátam. Ted McFarland a navaho szőnyeg mintáját nézegeti. Ez hihetetlen. Hogyan írja. Ted a leszegett fejével. hogy összeállt a kép! Reggel Jonas még visszafogta magát. képtelen vagyok leírni. Az a sok tudományos blabla meg rémtörténet. Mary a kerevet szélén gubbaszt. – Már mosolyog. feltétlenül beszélnünk kell. melyik folyóirat… – Dr. ahogy remélte. hogy igaz lehessen! Az nem lehet. Wade. Végül is úgy történt minden. Mary. – És… hogyan történt? Úsztatok Mike-kal… – Csak én úsztam. A szülei uralkodnak magukon. eszembe jutott valami arról. és csak arra emlékszem halványan. hogy a lányuk egyedül benne bízik. és hirtelen zárlatos lett a világítás. – Ne haragudj. mint aki imádkozik. nem engedett a remény és a vágyálom szirénszavának. Dr. égtek a villanyok.

a bevásárlást anyjával a szupermarketben – veszi. – Amy csak maradjon itt. Germaine. Mary tiltakozni akart. éhes vagyok. Mare. Ma este Melodynál alszik. szörnyen boldog vagyok. mire gondolok. Jövőre az apácákhoz adom. Saját nappalijuk békéjében a három McFarland higgadtan leszögezett néhány dolgot. ahogy jön. aztán dr. – Anya. Tarzanában? – Akarom a gyerekemet. Beszélgettünk kicsit. és megfogja a bőröndöt. Germaine. Mary nem igazán gondolt bele ezekbe az ügyekbe. Holnap meg majd kitalálok valamit. Lucille.észrevette. előadást tartott a terhes anyák gondozásáról. – Kösz. Ez a jó abban. – Szia. – Ha téged nem lehet eltávolítani. A kihűlt spagetti a tálalón. Ebben a gyötrelmes órában Jonas Wade nem árulta el a titkát. Otthon vagy? Nahát! Hogyhogy? Itt van a szomszédban. Mary Lucille-re néz. – Amy nem tudhat erről – jelentette ki Lucille. templommal. Mary körülnéz a konyhában. hogy menjen vissza a Szent Annába. Megbeszéltek egy sor más dolgot is iskolával. Elég nyögvenyelős volt ez a vacsora. Hazajöttem. és amennyire a homályból látszik. ha ott állna mellette: Marynek mindjárt kerek a világ. – Germaine? Én vagyok az. ha érted. hogy visszajöttél. Lucille. Legfőbb ideje. Ma délután értem haza. – Akkor itt is szülsz. Wade. Mary fészkelődni kezd. mint aki mielőbb szabadulni akar valami kínos helyzetből. senkinek nincs több mondandója. óvatosabb. Meg kell tudnia. egyéb nyilvános szereplésekkel kapcsolatosan. ha beavatjuk. de nem túl közlékenyek. és nem megyek vissza. – Akkor fölmegyek a szobámba – suttogja a lány. Talán jót is tesz neki. érdemben tehát nem szólt hozzá. eljövök. – Még nem világos egészen. Germaine itt van. de lesz még jobb is. – Nem hagyom tönkretenni Amyt. de halkan közbeszólt az apja. Táskás alsó szemhéja sárgába játszott. Nincs elmosogatva. Mindent kitárgyaltak. – Úgy döntöttem. Gyerek. és Lucille elhallgatott. Mi van vacsorára? A konyhai telefont használja. mosolyogni próbál. mint az előbb. és borravalóhajhász szállodai boy módján kapja ki a kezéből. Végül felfirkantotta egy cetlire. – Menj már. A többit – a templomba járást. gondolja Mary. . Ted fölnéz. – Egykettőre betölti a tizenhármat. Ted pattan. Agatha nővérhez… De Ted megrázta a fejét. A három felnőtt próbálta rávenni. és talpra áll. – Germaine? – És a szüleid mit szólnak? – Kicsit más a hangja. hogy hazajött. Akkor se hallhatná tisztábban a legjobb barátnője hangját. Csak egyvalami fontos – hogy itthon lehessen. – Én nem akarom ennek kitenni! Még kicsi. A vonal végén nagy csönd. mintha betanult szöveget mondana fel. – Ez hogyan lehetséges? – kérdezte Mary. – Nem! – Lucille kék szeméből sütött a rémület. őt kell. – Mare. hogy dr. és szemét behunyva két kézzel kapaszkodik a kagylóba. Mary mikor menjen el hozzá újra. Olyan magányos voltam. közel. Wade kicsit merev és kényszeredett.

Nézi a telefont. Csak Marcie jár nyári kurzusra. Nem fogod elhinni.. hogy rendet kell tartani. – Párszor. hogy rendezzék a dolgukat. tudni akarta. vagy nem? Gyereket vársz. Eszébe jut. Csak alkotmányórára menet futok össze vele. és arra gondol: Mike elfelejtett. ki kell bírni valahogy. derült égből villámcsapás. mit prédikált nekik hetedikben Nikodémusz testvér Onán vétkéről. mintha minden maradt volna a régiben. – Alkotmány? – Idén új tantárgy.. – Beszélt veled. Két éve itt döntött el valamit. Mare. De… – Mary hangja elfúl. ki nem állhat. – Hát a többiek? – Fogalmam sincs. Előbb beszokik. rátenyerel. – Germaine… – Nem. Ez az első estéje itthon. Figyelj. korai még. a suliban. Kezének jólesik a hideg víz. hogy nagyon későn serked a szakáll. és mégiscsak szemügyre veszi a képét. mit tehettem. Mike Holland a villanykapcsoló után tapogatózik. közöltem. Rudy lerándult Mississippibe a nagy Medgar Evers-tüntetésre. A hideg konyhafalnak dőlve körülnéz. természetellenes úton . mint a babapopsi. nem beszéltem Mike-kal. leteszi a kagylót. Aki magához nyúl. Vén Kalaptű tanítja. sőt van. Hátravan még majdnem öt hónap. – Igaz. Mikor jössz? Mary kicsit jobban érzi magát. fiúk. A törülközőt gondosan kisimítva teszi vissza a tartóra – mindhárom Holland fiú megszokta. hogy soha. – Mikor jössz át? Olyan dögunalmas volt nélküled. Kémiára meg angol irodalomra szakosodik. Már látja. Germaine? Mondott valamit rólam? – Vén Kalaptűnek derogál bárkivel szóba állni. Úgy megsikálkodik. Hiszen igaz. mert ez az igazság. hova süllyedtem. mert nincs a háznál nő. egy barátnője legalább lesz a nyáron. Germaine úgy tesz. de az álla sima. aztán áll a fiú elébe. anyám meghívott vacsorára. Szappanozkodjunk csak be jó alaposan könyékig. és előfeltétel az alkotmányóra. Hála Isten. Szeptembertől fel akarom venni a politikatudományt. És rajtatok kívül senkim sincs. és mikor fehér fény robban szét a fürdőben. aki rámolhatna utánuk –. Az orcája örvendetesen pihés. Miután a vastag törülközővel is megdolgozta magát. De korántsem olyan pompásan. Mike keserűen kérdi belül: Jézusom. senki nem kérdezősködött… – Nyíltan senki. rosszul. A többiek nyilván Malibun süttetik magukat. Kerüli a tükörbéli hasonmás tekintetét. Tárcsázni kezdi Mike-ot. mint a sebészek.– Mike-ot láttad? Szünet. Emlékezz vissza. aztán csak folyatja rá a vizet a végtelenségig.– Mare? – Tessék. mikor leteszi. keze a hasa finom domborulatán. – Germaine. ki hívott pár hete: Sheila Brabent. igaz-e… – És mit mondtál neki? – Mare. hogy igaz. Ne vihogjatok. Mare. de vélhetőleg mindenki oldalát fúrja a dolog. „Árulkodó jel. Itt nem ütközik még a borosta. de aztán meggondolja. csukott szemmel lép a mosdóhoz. nem lesz könnyű. mint remélte.

csókolná. aki ledöntötte a lányt. a keserűségével. Boldogtalan. aztán meg kényszeresen cseszeteli kezét-karját. de mindig letette a kagylót. Az ajkbiggyesztő Crispin atya. Most gyakrabban kell önkielégítéshez folyamodnia. Hazudott neki! Hűvös tárgyilagosság. miért más. Ott van az apja. De mennyivel igazibb férfi lenne. Hívná. és visszatántorog a szobájába. mint minden éjjel. Hasra fordul. Kérdezzétek csak meg az orvostól. A szakálltól eltekintve sem áll jól férfias öntudat terén. Két oka van. Gyötrődik. nem hittek el egy szót sem. Mike hánykolódik az ágy szélén. amint megszületik. hogy újra itt van. Meg magára.csapolja le a vegyületeket. Mert annak ellenére. És jobban kell . mint mikor jártak Maryvel – de furcsa –. a futballedzés sem a régi. Idáig kitért a döntés elől. Micsoda csapás volt ma azt hallania az apjától. De legjobban arra a szarházira. Most is kívánja Maryt. hogy magára vállalja. akit porig sújtott ez az egész. vagy beismeri. még mindig szereti a lányt. ő továbbra is Maryhez tartozik. hogy Mary visszajött! Míg Mary távol volt abban az intézetben. egyedül Maryhez. Gyászolja. pedig azelőtt az ellenféllel való tusa nagy testi megelégedettséget hozott. még bírt valahogy a csalódottságával. Mintha mosáshoz szortírozná a fehéret meg a színeset. hogy ma éjjel se állta meg. Gondolni kell a bandára. ez nyilvánvaló. ahol abbahagyták. nem bízott benne annyira. miért nem én? Hányszor elkezelte tárcsázni a Szent Annát. hogy nem szerette eléggé. elérhetetlenebb. Bárcsak el tudná felejteni! Miért nem a dagadt Sherry kell neki. és a párnáját öklözi. aki vallomást vár tőle. tegye a kötelességét. hogy őszinte lett volna hozzá. de büszkébb. aki majd megvesz érte és semmit nem tagadna meg? Vagy a nagy csöcsű Sheila Brabent? Miért éppen Mary? Megint kap szegény párna. tehát reggel nem áldozhat. Az egyik. de most. A másik Mary Ann McFarland. Isten előtt utálatos bűn. hogysem kezdeményezné. de ráadásul még a képetekre is van írva. a kínos választásra. hogy ha fájdalmas is. se később. Miért tette a lány. Aztán a düh. és nem hajlandó elhinni vétlenségét. amik különben a szőrzet növekedését serkentenék. hogy a csecsemőt. akit az állapotos nő misztikuma leng körül. mert szeretne megbocsátani. hetedikesen. amit a régimódi férfibecsület diktál. Kíváncsi. mint valaha. és arra buzdítaná. fiatal test. hogy hazudott. Mary… Háton fekszik. Se akkor. Dühös. és kivel? Dúl benne a testi vágy. kicsit tart Marytől. most is megpróbálja elemezni kusza érzelmeit. Malibun hiába hever a sok barna. egyre hevesebben. Mike kétségbeesetten reménykedik. Timothy hősként imádta idáig. és valahogyan kibékülnek Maryvel. éppen mert tiltott gyümölcs. teherbe ejtette Maryt. ha már nőne az a szakáll. karcsú. hogy nem jön ismét álom a szemére. Mike lekapcsolja a villanyt. és folytatják. sokkal gyakrabban. hogy mellé telepedve halkan megkérdezze: Mary. de most a megcsalatottak vádló tekintetével ostorozza megvetően. És mint már annyiszor. összekulcsolja a kezét a tarkója alatt. és maga elé idézi. vágyik Mary után. Végül. együtt sírna vele. És sóvárgás. hazudott nála aratott babérjairól. rátör az érzelmi zűrzavar. örökbe adják. De kire? Maryre talán." Hát bizony… motyogja Mike az állát simogatva.

gyáva. és hogy az egész világ gondja az ő tizenhét éves vállára nehezedik. Nagy nehezen elnyomja az álom. .neki. Mike Holland úgy érzi. mint valaha.

Nyolc szakállas ember bámészkodik. és vállrándítás kíséretében kijelenti: – Meggyőztél. Ezeket böngészte az elmúlt fél órában a genetikus: Jonas jegyzeteit. a képtől. Bernie-t lenyűgözi. barátom. – Laboratóriumban az áramütés produkált egészséges egeret meg torzszülöttet is! Mutációt! – Jonas mély lélegzetet vesz. mutációt. Utána visszatér a foteljához. Feltápászkodik. hogy ilyen nincs. – Bernie. Tíz perc süket csönd után megereszt egy sürgető „nos"-t. Novak" nyitótémája kívül reked. Rembrandt „Tulp doktor anatómiai leckéje" című festményének pompás reprodukciója. Szent Isten. – A huszonötödik hét előtt tilos. valami ciszta lesz. száznyolcvan fokos fordulat. a „Mr. Mitől vagy olyan biztos benne? – Wade hangját harag színezi. és nagy léptekkel átmegy a szobán. meg vagyok ijedve. a Dorothy Hendersonnal készített interjúkat és a tetemes bibliográfiát. de épp ellenkezőleg. Látni a bal kar kipreparált inait. Hát lehet ezt cáfolni? – mutat végig párnás keze a bőrdíványt elözönlő papírokon. fejezet A csupasz hulla háton fekszik. hogy a barátja nyilatkozzék. Én tényleg azt hittem. Egyébként meggyőződésem. és elmondom. csak az ágyékkötő van rajta. – Sőt. Most meg íme. – Nem. te igazán tudhatod. a kedvező fogadtatás csak még jobban feltüzeli. Bernie. és összekulcsolja a kezét – a lány egyszer csak azzal áll elém. Jonas. jegyzeteken. Bernie. Bernie Schwartz nagy nehezen elszakad. különb-különb módon kimutatva ámulatát. – Ismétlem. Két hónapja még dilinek tartottam. de Bernie áldásával mint a gejzír tör föl belőle az ambíció. De csak a szélére ereszkedik. hogy ez mivel jár. hogy ennek a valaminek dobog a szíve.11. izmait. mit kell ilyenkor csinálni. – De hisz ver a szíve… . Röntgen. A dolgozószoba túlfelén Jonas Wade vodka-martinis poharát szorongatva ül egy magas hátú fotelban. Megtértem. mi lesz belőle? – Tudod te. – Jó neked. ídáig visszafogta magát. amiből még egy kortyot sem ivott. mire gyanakszom. kalapot emelek. Bernie mosolyog. hogy az embrió normális. – Akkor nem őrültem meg. – Én idáig abban a hitben voltam. – Miért? Jonas becsukja az ajtót. megkeresem Mary kezelőorvosát a Szent Annában. Úgy taksáltam. feszült tekintettel bombázva barátját. Jonas lazít egy kicsit. árthat a magzatnak. – Na és? Mi olyan ijesztő ezen? Jonasnek síkos a keze. úgy izzad. hogy talán csak egy sejthalmaz. – Ez a magzat partenogenezisből keletkezett. És akkor – leteszi a poharat. És pár héten belül esedékesnek véltem a sebészi beavatkozást. – Akkor pedig várni kell. s türelmetlenül várja. Gondoltam. Jonas Wade-nek elvben le kellene csillapodnia.

Fertőzés. A mongol idiotizmust meg néhány más nyavalyát meg rendellenességet kiszűrhetnék. – El kell mondanom a szülőknek. de én erről nem tudok közelebbit. nem? – Kezdjük azon. hogy meg akarod védeni a lányt. Ahhoz ez az anyag untig elég. Eklampszia. Másodszor. Figyelmeztetnem kell őket. aztán a labor kiértékeli. . Bernie halkan kérdezi: – Mi jut eszedbe. Jonas? Csak nem abortuszt szorgalmazol? Dr. És mire lehet röntgenezni. Nincs az a bíróság. hogy segíts nekem. ha élet-halál kérdése. amit esetleg szolgáltat. Jonas? Nem azért akarod az amniocentézist. Hanem magad miatt. kromoszómavizsgálatra semmi szükség ahhoz. – De hát Rh-negatív anyáknál csináljátok. Lehet. Wade felpattan. Különben sem jön szóba. A zömök genetikus kihúzza magát a karszéken. az isten áldjon meg! Ott lebeg a szörnyű szó a levegőben: a két férfi tekintete összetalálkozik a félhomályban. Bernie. hogy az anya élete forgott veszélyben. – De ha kapnál a magzatvízből. végeznek genetikai próbákat. és még nem tartunk ott. ez rázós ügy. el akarom végeztetni ezt a próbát. – Torz magzat esetében is? – A magzat hat hónapos korától jogilag életképes. szép. Jonas hirtelen lefékez. Ami pedig a torzszülöttséget illeti. hogy a lányuk igazat mond. Ő nem bírja kivárni azt a kilenctíz hetet. – Van még idő. Bernie. – Nagy felelősség – dünnyögi Jonas. az eredményre nem lehet mérget venni. Meg a kockázatot is mérlegelni kell. – Nem várhatok addig. Jonas elfordul a barátjától. a tenyerét öklözi. mert a lánynak ez a jó. amniocentézist akarok csináltatni. a kíváncsiság kevés. és a fejét ingatja. hogy a beosztottaim közül páran kísérleteznek a folyadékkal. az abortusszal már elkéstünk. A gyatra bizonyíték. de a születési rendellenességre nem derülne fény. az amniocentézis megbízhatatlan. – Bernie – mondja nyomatékosan Jonas –. hogy kiderítsem neked. – Kíváncsi vagy a véleményemre. Magzati sérülés. és fölveszi a martinis poharat. Bernie hangja a háta mögül szól: – Mániád lett ez az ügy. hogy én nem csinálok semmit. – Nem ígérhetem meg. hogy röntgennel utánanézhetnénk. messze nem ér meg ennyit.– Attól még lehet torzszülött. ráadásul veszélyes. Maradj csak a röntgennél. – Távol álljon tőlem. Az amniocentézis még kísérleti eljárásnak számít és nagyon kockázatos. Jonas. amniocentézisre csak akkor kerülhet sor. Azonnal. Az amniocentézist kórházban végzik avatott szakorvosok. Jonas. torz-e a kicsi vagy sem? – Igen. Wade felhúzza a szemöldökét. – Jonas. Jonas. Csupán lehetőség. hogy a gyerek torz. Bizonyítanom kellene. hallod? Szép. amelyik leendő torzszülött abortálását szentesítené. hogy bebizonyítsd a szülőknek. akik értik a dolgukat. és közli: – Bernie. Jonas. Neked pedig megvannak az összeköttetéseid. Előbb kell a bizonyosság. – Micsoda? Jonas. el tudnád végezni a genetikai vizsgálatot? – Mármint hogy megnézném-e a kromoszómákat. Koraszülés. járkálni kezd. És mindezt miért? A próba bizonytalan.

te már határoztál. hogy jó lelkiismerete lehessen. az íróasztalra teszi. őrület. Még mielőtt idejöttem volna. figyelmeztette Bernie. még öngyilkosságot is megkísérelt. Jonas a sarkában. te elhiszed ezt magadnak? Vagy csak ürügyet keresel. Bernie. mert senki nem hisz neki. láthatóan ingadozik. és nagyon komolyan néz a barátjára. – Bernie megragadja a kilincset: – Ezt akarod? – Ennek elejét lehet venni… Bernie leinti. – De hát éppen fordított a helyzet. és beviszem a köztudatba. hogy feddhetetlen szegényke. Ha nyilvánosságra hozom. Az italt. megírom. hogy a káposzta lucskos lett. már a lány meg a csecsemő képével lesz tele minden magazin és hecclap. és mire észbe kapsz. flepni. aztán nyújtott karral tenyerel mellé. Utána a National Enquirer. – Bizony. – Bernie a barátja vállára teszi lapátkezét. egyenletesen fújja ki. – Hogyan érzel? Beszélj. – Fenéket. – Bernie. etikus vészkijáratot? – Mi az ördögre célozgatsz itt? Bernie csak néz rá. Neki szívből jövő. Az a lány a poklok kínját állja ki. amint Bernie hawaii ingben. jegyzi meg magában. – Jonas. biztonságos. Bernie Schwartz egy pillanatig dermedten bámul. jól gondold meg. szükségem van a tanácsodra. Olyan rohamosan fejlődik. De aztán felkapja a hírt a Life. hogy természetes jelenség. etikus vészkijáratot. hogy mint orvos mivel tartozol neki. – Indulnom kell. Esther még azt hiszi. hiszen a beteged. A bajuszka alatt vastag száját rágcsálja. Bolond volnék kihagyni. hogy a leendő szűzen fogant anyákat megkímélje Mary szenvedéseitől. elvesztem. Eléggé ismersz. aztán vállat von. és a küszöbről nézi. Jonas. annak más indítékai is vannak. Bernie a dolgozószoba ajtajához tart. – Bazári majmot csinálsz belőle meg a kisbabájából. Pár perc múlva már megint a martiniját sétáltatja a dolgozószobában. úgy száguld előre az emberi szexualitással foglalkozó tudomány. hogyhogy nem látod? Aki ezentúl partenogenezissel fogan. amibe mostanáig nem ivott bele. Ürügyet keresel. Szóval megírod a dolgot egy orvosi folyóiratban – jaj de etikus. Vizsgáld felül az indítékaidat. Szem elől téveszted. – Bernie. Vizsgáld felül az indítékaidat. Aztán azt mondja: – Jonas. mély lélegzetet vesz. mikor a röntgen később tökéletes felvilágosítást nyújt. hogyan érzek e tárgyban. Miért ne én legyek? Bernie elveszi a kezét. hálás lesz nekem. a Mary McFarlandekre nem vár többé gyötrelem és kétségbeesés! Bernie Schwartz pici gombszeme Jonas arcát kémleli. Amniocentézisre utazni ebben a szakaszban. hogy előbb-utóbb valaki biztosan megtöri a jeget a partenogenezis dolgában. – Na. Bernie. mint a Dionne ötös ikreknél. fejét leszegve. Jonas a bejárati ajtóhoz kíséri barátját. – Én csak annyit mondok. bebizonyítom a dolgot. . aztán kijelenti: – Te komolyan beszélsz. Jonas homloka olyan feszült. hogy tudd. Hajtóvadászat lesz. és az órájára néz. De ahhoz ez az anyag elegendő. De hiszen neki nem kifogás kell. látványosságot. Aki ilyet forgat a fejében. bermudában kiballag a fülledt estébe.meg akarod győzni a szüleit meg a barátait. Jonas. biztonságos. Jonas. te holmi orvosi kuriózumként kezeled ezt a lányt. vallj színt! Jonas hátrafordul. És én leszek az oka. őszinte szándéka.

A Galenus Szövetség elnöke. Jonas. mindet „tölteni" kellett. a karfán nyugtatja a kezét. Walter Reed. szandál. – El akar költözni? – Azt mondja. Jonas otthagyja az aszfalt. Kényelmes. a bőrdíványt ellepik az új témához készített jegyzetek. Nagyság. eljátssza élete nagy lehetőségét. De kik teszik ezeket a rohamlépteket? Bernie netán átlátott a szitán. dicsőségben gázoló Jonas Wade. Dr. – Drágám? Fölpillant. érvelt az imént. technokrata jövőbe. Jonas Wade egyszer sem nézett végig az életén: most megtette. kezében egy doboz Metrecal. Tulp halhatatlan lett. Végre nyomot hagyhat. ha úgy látja jónak. milyen az – mostanáig. Mióta tizenkilenc éve diplomát szerzett. saját lakást akar. De ki fog emlékezni Jonas Wade-re? Mikor visszavonul. egyben kétségbe is vonta értelmét. sikeres szakvizsga az UCLA-n. az alkalom. ami foglalkoztatja. William Harvey. Sarah Longgal kettesben vennének ki lakást. tízet a műtőben. És talán nem jön több. kapós volt az öntudatos. Sok éve megszáradt már a tinta ezeken a trófeákon. aki leírja a spontán szűznemzést az embernél. Nem hallottad? – Nem… Bocsáss meg. és Jonas Wade spatulák és hőmérők özönében valahol levált arról a bizonyos meteorról. és a Rembrandtjára feledkezik. új praxis Tarzanában. letudni: egymásba kapcsolódó órák. állást vállal. Jonas Wade ismét lefele néz. egyenesen a saját jövőjéért reszkető Jonas Wade lelke mélyére? Mert itt nem a tudomány diadala a tét. Penombscot-díj az általános orvoslás kiváló műveléséért. Penny nem kíváncsiskodik. Az asszony belép. meteorként ívelt fel a pályája. jelzálog. fene a jó dolgodat meg az éles szemedet! A tudomány rohamléptekkel száguld előre. – Miből? – Azt mondja. Aztán jött a házasság Pennyvel. aranyóra se igen jut majd neki. Azt mondja. Keservesen szegi fel a fejét: a nemrég kifüggesztett oklevél tűnik a szemébe. feje a válla közé csuklik. El is felejtette. Ezért bizony nem emlegetik meg örök időkre. Jonas a fejét rázza. hogy heti harminc órát a rendelőben tölt. – Kérlek. hanem Jonas Wade kap utoljára esélyt. Elgondolkodtam. ami az idők végezetéig folytatódik. kórházai versengtek érte. végigcsinálni. hogy csatlakozzon a Hippokratésztől máig húzódó dicső menethez. négyet a golfpályán. sztár. és egyik se mutathat fel semmi különöset. és a szőnyeg mintáját bámulja.Bernie Schwartz. elköltözik. két baba egy év korkülönbséggel. Watson és Crick is. majd mesél arról. vedd elő Cortneyt. Nézi a többit: a Berkeley Egyetem orvosi diplomája. annak idején évfolyamelső volt. Éveken keresztül kielégítette. Ahogyan Vesalius. ingruha van rajta. elismerést szerezhet: ő lesz az első. édesem. – Tessék? – kapja föl a fejét a férfi. akár síeléskor az ülőlift. Az íróasztalt. hetyke. Joseph Lister. hétköznapi rutinná szelídült a kápráztató siker meg a hiú álmodozás. tizenkettőt a tévé előtt. nem vár. Majd közösen fizetik. hogy a csúcsra vigye. Penny áll az ajtóban. ösvényt vágva a homályos. az élete órák egymásutánjából állt. az Egyesült Államok elnökének levele. az ország legnagyszerűbb egyetemei. hírnév csak keveseknek adatik. . A magas hátú fotelba ereszkedik. – Mondtam valamit. mandulák és visszerek sorozatban. magna cum laude.

hogyan jött létre Marynél a sejtmagosztódás. Hány nő szaladgál az utcán. mutogatott rá ujjal a világ. ha ezt a dolgot végletekig visszük. Milyen jogon tehetném ki ennek? Továbbá: miféle mélyreható folyománya lehetne a partenogenezis elméletének? Ha nyilvánosságra hozom. fölösleges. a lelkiismeretem megkerülése. Egészen biztosan kihasználnák és háborgatnák őt meg a gyereket. aki készséges kísérleti alanyoknál mesterségesen teremti meg Mary állapotát. – De hát mi nem tetszik neki itthon? – Fogalmam sincs! – tárja szét tehetetlenül sovány karját Penny. de semmire se mentem. nem hagyva. Igaza van dr. meginog a természet törvénye. mivé lennének a szexuális szokások és rítusok. amiért felfedezte a szifilisz gyógyszerét. majd leülök vele. felhívás keringőre: lesz olyan tudós. lemaradni… Lesz. és kisiet. Édes istenem. Penny tétovázik egy pillanatig. az ő módszere nem zárja ki a hímeket. és én nem akarok kimaradni. talán fegyvert adok az emberiség kezébe. Etikai vészkijárat. aki ünnepel. de nincs férje. vagy az emberséghez. aki kétségbeesetten vágyik saját kisbabára. a szülés élményére. akiben a megszállottságig túlteng az anyai érzés. a futurológia legvérfagyasztóbb lidércét szabadítom el: a génmanipulációt? . – Jó. Hát nem ezt csinálja dr. ha a nők magukban is biztosíthatnák az utódlást? Mi lenne akkor a férfiakkal? Akkor bizony a férfiak nélküli világnak törnék utat. Paul Ehrlichet kiközösítették. Uramistenem. aztán sarkon fordul. fantasztikus felfedezések várnak a világra. lesz. a nemi betegség gyógyításáért megrovás. A Wade McFarland-technikával megszülnék saját magukat… Jonas hátán végigfut a hideg. hogy az ember istent játsszon (elfelejtem)? Nem… egyszer úgyis megtörténik.– Csak ha már végzett. vagy olyan. – Próbáltam észhez téríteni. melyikhez ragaszkodjam – a tudományhoz. Jonas. Csúnya dolog. Hendersonnak: a gyermekbénulás gyógyításáért babér jár. Henderson? Jó. de egy férfival sem jut el az ágyig? Ezek bizony első szóra ugranának. amikből majd összeáll a világrengető közlemény. De a partenogenezisnél a férfinak semmi szerepe nincs. felborul társadalmunk alapvető szerkezete. hiszen a nemi betegség oka a paráználkodás. a felvilágosításhoz (megírom). a terhesség. mindkét nem szaporítható. nem tudni. aki elátkoz. És én mit fogok művelni? Veszélyes eszközt. mikor… Nagy változások állnak küszöbön a tudományban és az orvoslásban. dacolni mert az isteni büntetéssel. Jonas visszatér a papírokhoz meg a jegyzetekhez. – Hajthatatlan. a lelkiismerethez. ha Mary sínyli meg a glóriámat.

úgy viselkedne. és kézen fogja Maryt. – Amy a vállára csapja a táskát. Sose látta még ilyet csinálni. Mary odapillant az anyja fürge kezére. – De hisz még csak kedd van. aztán elkapja róla a szemét. püföli. hogy muszáj volt sátrat bontani. – Azt hittem. – Jaj. Vagy mint azok. Ez az undok robot a lányokra maradt. A kislány a nyakába ugrik. Amy. aztán Mary azt suttogja: „Apa!" Elejti a krumplihámozót. hol kezdjem. fel se néz abból. Összenéznek. Még ha a fiú hajlandó lenne is idővel szóba állni vele. hogy jó lenne . – Amy – kezeli Mary. Mary! Milyen volt Vermontban? Mindent mesélj el! Mikor értél haza? Jaj de örülök neked! A két lány az anyát megkerülve beront a hűvös nappaliba. és a nővérére vigyorog. Krumplit pucol. amit csinál. volt. de mindannyiszor inába szállt a bátorsága. hátizsákkal. – Mary! Itthon vagy? Hogyhogy? – Eljött hamarabb – szólal meg Lucille hangja. hányszor kezdte tárcsázni a számát. vekkerre. Csakhogy az előérzete mást súg. – Múlt pénteken – feleli Mary." De titokban azért félrerakosgatta. – Úgy volt. lánya is felkapja a fejét. akik görcsösen játsszák. és az előtérre ismét homály borul. egész héten táborozol. Lucille vállat von. valahogyan csak összejöhetnének. Mitől retteg? Hiszen Mike-ról van szó. ahogy a bélyeget válogatja. – Mesélj Vermontról! Milyen volt? – Mát nem is tudom. hennázza éppen a haját. bezúdul rajta a narancsszín alkonyat meg Amy. mikor nyílik a bejárati ajtó. hogy minden a legnagyobb rendben van. akik látványosan barátkoznak a négerekkel. nedvesíti. – Amy – mondja élesen Lucille –. A konyhaasztalon zöld bélyegeket ragasztgat kis füzetekbe. fejezet – Hol marad apa? – kérdezi a mosogatónál Mary. sosem tudna feloldódni. Lucille lenézte ezt a zöld bélyeg procedúrát. Az autóberregésre anya is. nem gondolod. Melody! Köszi! Holnap hívlak! – Aztán becsukja az ajtót. miért nem öltözöl át? Mindjárt vacsorázunk. Az előtérbe ér éppen. Mary gondolatai Mike felé szállnak. A tizenkét éves a válla fölött hátrakiált: – Szia. hogy tüntetően a barátnők kezébe nyomta őket: „Én nem vacakolok ilyesmivel.12. bár gyümölcsét sose ők aratták le. és szerét ejtette. – De Melody mamája olyan beteg lett. hogy ő hazajött? Eszébe jut. Haja foltos kendővel van bekötve. hogy a készletet beváltsa lámpára. anya! – veti le magát a kislány a kanapéra. Amy… – Mary – érinti meg Lucille a lánya vállát –. – Tornázni ment. Tudja-e egyáltalán. kezét a kötényébe törölgetve. és szalad ki. mint a szülei.

Árulás. micsodája. és beles. Várhattatok volna. Foszlányokban jön vissza. anyjuk kiles. menten kimegy alóla a lába. – Mary Ann. éspedig a nappali felől. a bánat ül ki rájuk. – Vermontban sok volt a juharszirup! Mary felriad. de továbbra sem figyelnek fel rá. mi is történt. Amy mosogat. Amyvel szemközt. Csak annak lehet gyereke. Az óra fél tízet mutat. aztán a vonásai lágyabbak lesznek. hogy Mary gyereket vár. Mary az anyjára néz: az a furcsa űzött vad kifejezés van az arcán. Mivel a válasz késik. Mary mint a tolvaj oson a vastag szőnyegen a fal mellett. – Mary. felöltözve fekszik az ágytakarón. mert a „dr.megvárni apátokat… Mary érzi. – Amykém – hallatszik Lucille hangja –. hol van. akinek van havivérzése. hogy az izmos barna ujjak a húsába vájnak. mitől híztál meg – kiált vissza az előtérből. A nappaliban a görgős üvegajtók tárva-nyitva állnak és bebocsátják a medence klóros leheletét. hogy otthon van. hogy van… tudod. Amy a medencében hancúrozik. – Apátok mindjárt hazaér – szól közbe kicsit lihegősen Lucille. Még a légkondicionáló moraját sem hallani. a fényszórókat kémleli. Mary hallgatózik. Ted és Lucille a kereveten ülnek. gondolja dühösen. – Amy – kezdi nehézkesen Lucille –. igazán várhattatok volna. Mary meghúzza magát az ajtó mellett. A tizenkét éves felkapja a zsákját. és lepihen. és kapcsol. Az apja arcát keresi. Aztán meghallgatjuk az élménybeszámolódat a táborról. baba meg van. az ajtóhoz settenkedik. Szóval ehhez van köze. a tizenkét éves kissé félrehajtja a fejét. Amy elvonul a tévé elé. A húga éppen azt mondja: – De hát hogy létezik. kérlek. Fojtott hangok. szerelmeskednek . te úgy megváltoztál. Felkattintja az éjjeliszekrény-lámpát. A tévészoba sötét és üres. – Hát persze. és a szívébe hasít a látvány: még sose látta Tedet ilyen nyomorultnak. te menj és pakolj ki. A tusolás se fog megártani. – De hát miért? – Amy mélybarna tekintete előbb az anyjára villan. – Hogyhogy? Mary megkapaszkodik az ajtófélfában. Mary megmozdul. szó nélkül vacsoráznak hármasban. Kiszáll az ágyból. A közlekedőbe gyenge fény szűrődik. Mary szól. Mary törölget. a szobatársnő halk lélegzésére fülel. hogy fáradt. – Ne mondd. tanultátok is az iskolában… hogy a lány attól lány. Fölbámul a tusfekete plafonra: vajon hány óra lehet? A házban némaság. várjuk meg apádat. vegyél tiszta ruhát. Keserű ízt érez a szájában. kigyúlnak a fények. résnyire nyitja és kidugja az orrát. előfordul. Erőlteti az agyát. Kildare" megy. mert beesteledik. a saját szobájában. és rádöbben. – Milyen dagi vagy! – kuncog Amy. ha egyszer nincs is férjnél? Mary úgy érzi. ízé… a férfi meg a nő összejön. Lucille odébb lép. Lucille a konyhában csörömpöl. Aztán a csöndben lassan kitisztul a tudata. – Amy. Egy pillanatig azt sem tudja. – Jó. aztán visszatér Maryre. hogy házasság nincs. és kirohan a nappaliból. – Tudom. nehogy észrevegyék.

Mary. Mary megáll előttük. aztán észreveszi Crispin atyát. én nem feküdtem le senkivel. élükön Serra atyával. feszül a pocakján a reverenda. Lucille és Ted felkapják a fejüket. A szobában nehéz a levegő. a réz emléktáblán kívül. Amy szólal meg elsőnek: – Ha nem csináltál semmi rosszat. – Atyám! A pap megáll és hátrafordul. őztekintetű madonnák meg régi ikonok hirdetik. és a semmibe réved. segélykérő pillantást vet az apjára. amint a templom mögött sietősen indul a paplak felé. és szélesen mosolyog a lányra. amit akartok. Mary tétovázik egy pillanatig. vágni lehetne. Milyen más. Aztán megmozdul a tabló. – És Mary ilyet csinált? Mielőtt a szülők válaszolhatnának. Amy. Letérdepel. – Igen. Mary. A két lány abbahagyja a fixírozást. – Úgy éned. mint amilyennek látszik. Irodája félhomályos. de mindenki így van vele. faburkolat. Tarzana katolikus szentélye hófehéren csúcsosodik. odafordul. – Beszélhetnénk. hol keresztelkedtek meg az első indiók 1783-ban. – Gondoljatok.és gyerekük lesz. Ted még jobban összehúzza magát a kanapén. mint egy izmos A betű. Hunyorog a vakító napfényben. Amy. Zihál. hogy szívéhez a román kori meg a gótikus stílus áll közel. de ma már nyoma sincs a spanyol eredetnek. a házaspár néz össze. apa és anya miért rejteget? A Szent Sebestyén-templom régebbi. és Amy őszinte. Egykor. A pap leül a zsúfolt íróasztal mögé. Mary követi a paplakba. Gyere csak. a homlokzatán stilizált feszület. mint mikor matekban elakad a példával. Amy és Mary csak nézik egymást. Szednie kell a lábát. és közli: – Nem. Amy arca elborul. mint akit kígyó csípett meg. aztán odamegy a húga mellé. enyhül a légkör. Mary. – Akkor hogyhogy terhes lettél? – ráncolja kislányhomlokát Amy. bőr adja a hangulatát. akihez járok. Növekedni kezdett bennem egy baba minden ok nélkül. – Minden ok nélkül? Ez magas nekem. belép Mary. az orvos is. Crispin atya magánrezidenciáján a szürke kőkandalló ívei. A vidékies San Sebastiano-templom is az ő fennhatóságuk alá tartozott. aztán kisimul az arca. megnyugtató hely. mit: tehetek érted? . de én soha nem voltam fiúval. – Hát tessék. Lucille a kezét vizsgálgatja. ami a parkoló sarkában jelzi. hiszen a spanyol ferencesek 1780-ban bukkantak fel a völgyben. – Nem tudok mit mondani. és narancsligetben állt. Amy – halkul suttogássá Mary hangja. Csakhogy erre már eleven lélek nem emlékezhet. mint a templom vakító fehérsége. mint a trópusi párát. színes üvegablakok díszítik. ártatlan szemébe nézve halkan azt mondja: – Nem tudok rá magyarázatot. kis vályogházikó. lefekszenek egymással. Gyér gyülekezet széled szét a templomból az izzasztó reggelbe. Lionel Crispin hájas ember létére meglepően fürge. színes üvegei. Mary izgatottan figyel. régen San Sebastiano volt a neve. atyám? – Hogyne. hogy missziót alapítsanak.

Mary körbehordja tekintetét a helyiségben. az oroszlánmancsfaragványban végződő karfát szorítja. Pál pápa. Mary ismét a pap arcára tekint: mai klepetusa akvamarin árnyalatokkal gazdagítja a szeme színét. – Ühüm. A pap bólint. hogy nem akar nyilvánosan mutatkozni velem. hanem én. azért kerestem fel. – VI. Ránc gyűrődik a pap orrán és egyre mélyül. hogy mindenki engem fog bámulni. – Hát először is. Két hónapja Mary nem volt hajlandó magához venni a szentségeket. De szerintem arról van szó. Hiszen te a Szent Annában voltál. Feltétlenül meg fogom gyónni. Múlt vasárnap nem jöttünk misére. – Az új pápa. mert anyám azt mondta. és képtelen vagyok megoldani. A pap arca előbb értetlen. Gondolom. atyám. de anyámat igen. meg összesúgnak a hátam mögött. és összefonja a kezét a . – Mert nem tetszett ott. nincs jól. Mary. – Mondd. hazahozatnak. – És ezek után otthon tartanak? – Nem tudom. – Vagy úgy. – Nem a szüleim döntöttek erről. – Köszönöm.A lány próbál elhelyezkedni az egyenes hátú székben. mert van egy problémám. atyám. miért hagytad ott a Szent Annát? A lány a földet bűvöli. aztán figyelmes tekintete a lány ölére rebben. – Hogyhogy? – Megszegted a negyedik parancsolatot. – A szüleidhez fordultál már vele? – Nézze. – Grundemann atya ezek szerint segítségedre volt a Szent Annában. Nem engedelmeskedtél a szüleidnek. hogy ez bűn? A lány felkapja a fejét. levert volt. Lionel Crispin most atyaian elmosolyodik. Crispin atya képe felragyog. A pap felhúzza bozontos szemöldökét. Furnérborítás hivatott az Erzsébetkort idevarázsolni. – Atyám. elutasította az egyházat. atyám. Az ajkát biggyeszti. Nem mondták. majd vissza az arcára. – Hát persze hogy segítek. Mikor utoljára látta ezt a lányt. Engem nem érdekel. idegesítően egykedvű. Beszélni fogok édesanyáddal az Oltár és Rózsafüzér Egylet ma esti összejövetelén. És attól fogva mindennap áldoztam. hogy gyónjak. atyám. hátradől a székében. itthon vagyok. saját akaratomból. – Ugye tudod. A lány szeme megakad egy pápai ornátust viselő idegen arcképén. A pap megkönnyebbül kicsit. az ajkát szívja. Fél. Mary. éppen róluk van szó. ahogy elkomolyodik. Ezek szerint a szüleid úgy döntöttek. Nekem el kell járnom a templomba. Csillogó gombszeme komoran néz a bozontos ősz szemöldök alól. Kezdenek eszébe jutni a dolgok. – Hogyne. arca kevésbé feszült. az irodában. atyám. aztán eljutottam odáig. – Crispin atya pofazacskói mintegy megkötnek. hogy visszaküldenek a Szent Annába. Többször is hosszan beszélgettünk. – Erre nem is gondoltam. Én jöttem el a Szent Annából múlt pénteken. atyám? Lionel Crispin odanéz. éppen itt.

– Tessék. fohászt mond magában. mint amit ő kitett az ágya fejéhez.pocakja fölött. Milyen lenne. Én minden bűnömet bevallottam Grundemann atya előtt. – Hát a test bűne. Mary. atyám. hogy szűz vagy? – Nem hiszem. Magadhoz vetted a szentségeket. hogy az asszonyoknak csak egyféleképpen születhet gyerekük. Nem vagy te ostoba. Crispin atya szinte összezúzza félelmetes pillantásával. Megint inkább a szobát nézi. Ugyanaz a Kennedy-fotó függ a kandalló fölött. – De… De hiszen gyóntál a Szent Annában. én is meg az egész világ. te is tudod. – Crispin atya – kezdi. Bűnbánatot gyakoroltam. hogy az oltárhoz járultál és magadhoz vetted a szent ostyát. Mary? A lány úgy érzi. mintha mindjárt becsattantaná a fa karszék. mint egy fénykép: megdermed. – Még mindig nem tudod? Mary a fejét rázza. – De miféle bűn alól. – Éspedig? Mary a Kennedy-fotón csügg. mint a többiek. ha ő ülne itt? Biztos nem bánna vele olyan kőszívűen. Sarkvidéki csönd telepszik rájuk. miért lettem terhes. atyám. ezért történt. Együtt érezne vele. Ennyit csak tudsz? – De én nem követtem el semmit. Kínos némaságban ülnek egy darabig. csak nem azt akarod mondani. Mary. Crispin atya. nem ítélné el. Mary nem láthatja. atyám. – Atyám. és mikor fel is fogja. Szűz vagyok. amit hallott. – Igen. nem is hiszed. – Mary. halálos bűn nyomja a lelked? A lány érzi. mikor megszólal. hogy a szíve hevesen kalapál. Crispin atya meghökken. és tudhatod. tisztátalanságot követtél el. Lionel Crispin fél könyökét az asztalra támasztja. – Mary. – Mary Ann McFarland. ha egyszer nem követtél el tisztátalanságot? Mit gyóntál meg neki? – Az öngyilkossági kísérletemet. Aztán fölnéz. nekem is . A lány viszonozni próbálja a mosolyt. áthajol az asztalon és súgva ismétli meg a kérdést: – Hát még mindig nem tudod. de nem sokáig állja a pap tekintetét. hát megátalkodottan hiszed. mintha jeget eregetne a száján. én továbbra sem tudom. és lapátkezébe fogja homlokát. szinte lélegzetet sem vesz. és begyakoroltan türelmes hangján azt kérdezi: – Mary. hogyan kerültél ilyen állapotba? – Nem. – Hát ez csodálatos. atyám. hanem tudom. A mélyen ülő kis szem pislog. milyen képet vág. mennyire örülök. – Én olyat nem követtem el. – Miért? – Mert meg akartam ölni magam. Grundemann atya feloldozott. leesik az álla. Az atya pislogása szaporább lesz. – Szó sincs róla. Ez az igazság. és azt mondja: – Csak nem azt akarod mondani. és kezét összetéve biggyedt ajakkal rövid. mintha Crispin atya megütötte volna. – A másik problémám még fennáll. holott tudtad. hogy szeplőtelenül fogantál? A lány összerezzen. Lionel Crispin nehézkesen szétkulcsolja a kezét. atyám. A pap behunyja a szemét. Crispin atya is olyan lesz. A pap fölnéz. de nem néz oda.

hogy a lelkiismeretedet pásztorolja. hogy fáj: ha sanyargatja magát. – Mary. A feszületre meredve ismét belefog: Én Istenem. felpillant. hanem imádkozni.megvan a magamhoz való eszem. minek nézel te engem? Gyónj. Úrnak ragyogása. irgalmazz! Fiúisten. Elmosódik a képzeletbeli rózsafüzér. gondolatban az ujja közt pergeti. irgalmazz!. Lefeküdtél egy fiúval. ezért estél teherbe. talán nagyobb az esély. Isten után sikoltani belül. Bocsásd be. Krisztus. Egy Isten. ki lehet. Uram. És mivel nem gyóntad meg. imádkoznunk kell Istenhez. és Isten válaszol. A meleg levegőben tömjén-és füstszag. Dicsértessék az Atya. Elsikkad a szavak értelme. hogy megtisztulhass! A halálos bűnt szentségtöréssel tetézted! A lány magába roskad. Kinyitja a szemét. Gyere. Egymásba olvadnak az Üdvözlégy Máriák. Szeme függetleníti magát és a Szűzről is tovarebben. Crispin atya merev pózban térdel. három Üdvözlégy. ámen. hogy hiába. bár én sejtem. kopaszodó fejét imára kulcsolt kezére hajtja. világ megváltója. ha a bűn állapotában odaállsz áldozni?! – De hát én nem… Lionel Crispin ültében is mintha hatalmasra nőne előtte. az oltárt elborítják a virágok. Szentlélek Isten. Mary térde izzadni kezd a műbőr térdeplőn. Mary – talán a fiú személyét akarod titkolni. Mary. Ez így nem jó. Öröklét… Öröklét… Mary az ajkába harap. mi kényszerít hallgatásra. – Hát minek nevezed. Még jobban összpontosít. Sorozatban mondja az Üdvözlégyet. Sajgó szívvel érzi. de tüstént. hogy világosítson meg. A templom üres. végtelenségig ismétlődnek a hangzók. Mary beszívja az ajkát. és a megfeszített Jézusra függesztve szemét ismét nekiveselkedik. . – Nem a gyóntatószékbe. tornyosul. – Crispin atya – suttogja –. könyörülj rajiam! Jézus. A lány visszaretten. könyörülj rajtam! Mary tekintete a Szűzre téved baloldalt. mássalhangzók. könyörülj rajtam! Jézus. sikoltja belül. Hiszekegy. én nem követtem el szentségtörést. hogy ellenedre cselekedtem. a Fiú és a Szentlélek most és mindörökké. nem követtem el bűnt… – Mary – szökken talpra a pap. Ez nem igaz. hogy a fohásza meghallgattatik. Az oltárt keresi a szemével. de itt az idő. amit elkövettél. Mi több. Sehogy se jó így. Engedd. nem éri el így az Istent. Mary olyan szorosan kulcsolja össze a kezét. vagy szégyelled magad azért. a szentáldozástól sem riadtál vissza a halálos bűn állapotában! – Atyám… – Mary Ann McFarland. A lány szeme csukva. szuszogását. világ Ura. Ha ennyire rettegsz. imádkozunk. Élő Istennek Fia. Nem tudom. hogy Isten oltalmáért folyamodj. de így is érzi közelségét. Próbál koncentrálni. Nyisd meg a szíved Istennek. bánom. Jézus. a padsorokat. kegyelmezz! Mennyei atyám. Olvasót képzel a keze közé. Szentháromság. Kérdezd őt. megvetem minden bűnöm. gyere át velem a templomba most rögtön. és a kezét nyújtja a lánynak. könyörüli rajtam! Nehezen nyel. hadonászik és fenyeget féktelen haragjában. a márványpadlót szivárványszínben játszatja az üvegablakokon beáradó fény. ez a bűn még nyomja a lelked. – Crispin atya! Esküszöm. mert méltán ostorozol… Összezavarodik. Miatyánk. Mellette Crispin atya jámborul hajtja le a fejét. Dagadozik. Mary.

milyen fájdalmasan imádkozott az imént. a szellemi erőfeszítéstől minden összemosódik előtte. szépséges arcra. és egész testében remeg. különkülön tanulmányoz minden vérző sebet. benntartja. hogyan! Csak Te segíthetsz rajtam! Dr. – Áruld el. Nem is látja. megreszket. És máris édes. Szeme bejárja a kitekeredett. könyörülj rajtam! Jézus. dicsőség királya. miért történt ez velem… Istenem. könyörülj rajtam! Maryt szorongás szállja meg. végül elragadtatottan feledkezik az elgyötört.Öröklét világossága. Látja. segíts… A lelki gyötrelemtől vadul ver a szíve. könyörülj rajtam! Jézus. Szent Sebestyén. mikor az első stációnál megállapodik a tekintete. fohászkodik. és a szavakkal küszködik belül. miért! Áruld el. Wade nem tud semmit. mi történik velem? Áruld el. mégis eksztatikus. megbabonázva nézi az izmos férfitestből kiálló nyílvesszőket. vigasztaló béke száll rá… . Most már tiszta kép. csak néz maga elé. Mary el is felejti. hova bámult idáig. mellkast. és próbálja kitágítani a tudatát. Crispin atya nem tud semmit. a meztelen comb minden inát. gondolataival a mennyekbe ágaskodik. Behunyja a szemét. És eszébe jut. a görcsbe rándult hasat. kiengedi… Felnyitja a szemét. Mély lélegzet. Csak Te tudhatod. igazságos bíra. megkínzott alak minden porcikáját. küzd magával. – Istenem! – sikoltja némán. Kíváncsian. mi van ott.

pedig péntek van. A szeme sarkából figyeli. Magán hagyja a fehér köpenyt. és leül. Négy teljes napja nem láttalak. – No és miért jöttél? A lány kicsit türtőzteti magát. csillog a kék szeme. becsúsztatja a tollat a köpenye felső zsebébe. hátha van még mit pöszmötölni rajta. Mind a tíz öltéstől megszabadítottalak. De nem húzhatja az időt a végtelenségig. hogy kicsit összeszedje magát. mikor Mary halkan belép. mielőtt a lányt beavatná. Wade. Aztán kiszakad belőle: – Dr. amíg csak lehet. Bűbájosan mosolyog Maryre. – Bravó. Köszönöm. már tudom. dr. Elteszi a kartotékot. Anyám elenged a szupermarketbe. aztán türelmesen vár. Megszólal a házi telefon. nem is látja az előtte fekvő kórlapot. Timmy. Elhatározta. Ő Shirley Thomasszal ment vásárolni. – Vezetsz? – Fél éve megvan a jogosítványom. hát vihettem az autót. hogy feltétlenül ide kell jönnöm ma. arca izgatott várakozástól ragyog. – Férfiasan viselted. Jonas Wade visszavonulhat az irodájába. ír. – Jó napot. A szokásos hétvégi tervezgetést is hanyagolja. – Nahát! Micsoda kellemes meglepetés. Mondtam neki. hogy ma mindent elmond Marynek. a könyvtárba meg ilyen helyekre. Az orvos ír. lesegíti az asztalról. fejezet Jonas Wade-nek nehezére esik figyelnie. Mary hangtalanul nevet. Mindjárt dél. Innentől a nővér veszi gondjaiba. ahogy a lány becsukja az ajtót. ideadta a kocsit. kész is vagyunk – simogatja meg a kisfiú fejét.13. hogy fogad. kezét az ölébe ejtve. Feszült várakozásban ül az íróasztalnál. Jonas Wade buzgón firkál Timmy lapjára. és rendszerint levedli ebben a szent pillanatban. Wade. és a McFarland lány bármelyik percben betoppanhat. – Hogy jöttél? Édesanyád hozott el? – Nem. miért vagyok állapotos! . átböngészi Timmy anyagát. A gyerek büszkén nézi a vörös heget a térdén. és halkan motyogja: – Köszönöm.

És tudtam. dr. Crispin atyának is feltűnik. mikor Istenhez könyörögtem segítségért. körbetapogattam ott lent. hogy gondosan. dr. És erre emlékeztem vissza a templomban. vagy nem? Mikor egy hívő katolikus nem tud imádkozni? Szörnyen megijedtem. és féltem. hogy két napja beszélt Crispin atyával. Mary. Wade. hogyan lett. Hallhatnék bővebbet? A lány röviden elmondja. ha szexi is meg ilyesmi. és egyszerűen csak szóltam Istenhez. hogy csak úgy beszéljek Hozzá. és éreztem. dr. alig bírja követni az izgatott szóáradatot. Isten meghallgatta a fohászodat. akkor megtörtént a dolog. – Azt álmodtam. aztán megkérdezi: – Mary. – Éppen akkor. A szék peremére húzódik. hogy történt valami a testemmel. és olyan heves volt. Azt gondoltam. akkor. hogy Szent Sebestyén szeretkezett velem. Az orvos bámul rá egy pillanatig. – Mary beszéde lassul. Az orvos fejében hátul megszólal egy kis vészcsengő. – Testi érzet? – Én még ilyen gyönyörűségeset soha nem éreztem. én még ilyet sose csináltam. fogalmam sincs. Soha ilyet nem álmodtam még. Olyan.Meglepett hallgatás. mikor kiöntöttem Neki a szívem. Higgye el. rettentő bizarr. Isten így mutatja ki. dr. mintha Isten akarta volna így. dr. érezhető. de nem jelentett semmit. Jonas Wade igen gondterhelten ráncolja a homlokát. hogy nem megy az imádkozás. te nem tudod. aztán: – Tessék? – Most már tudom. ez igazán érdekesen hangzik. hogy fölriadtam rá. – Álom? – Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradóra valami nagyon különös álmom volt. Wade – csillog Mary szeme –. üres volt! Mintha valami ismeretlen nyelvet daráltam volna. – Reszkettem. Az orvos feszengve fészkelődik. vacak álomból. – És akkor kétségbeestem. de akkor…! A szöveget tudtam. mintha megtörtént volna. miért van. Wade. – Mi történt. hogy eszedbe juttatta az álmot? – Igen. előre megválogatta a szavait. Wade. mert… hmmm – halkul el a hangja –. – Azelőtt soha nem fordult elő velem ilyen. Mary? – Eszembe jutott az álom. miért. hogy ez mi volt? – Meglátogatott Szent Sebestyén. Jonas ostobán pislog: – Meglátogatott?! Szent Sebestyén? . – Hát. és az egész olyan valószerű volt. De rettenetesen! Ez súlyos valami. amilyenben még soha nem volt részem. Jonas Wade a köpenye kézelőjét babrálja. hogy együtt imádkozzanak. És míg beszéltem Istennel. tudja. hogy elfordult tőlem. nem csinálnék akkora ügyet egy közönséges. És akkor. mint a kocsonya. Tudja. Álmomban meglátogatott Szent Sebestyén. sőt azt is. – Szóval azt gondolod. röpköd a keze. olyan – a lány zavartan vonogatja a vállát – szexi volt. Jonas csak kapkodja a fejét. Wade! – meséli a lány izgatottan. abbahagytam az imádkozást. és üzent neked azzal. – De én képtelen voltam imádkozni. Valami testi érzet is járt vele. de nemcsak azt. – És a templomban eszedbe jutott ez az álom. de ebben az álomban volt valami rendkívüli. Hirtelen visszaemlékeztem. aztán átmentek a templomba.

szentségtörést követtem el azzal. holott szó nincs erről. – Neki se hitt senki. De én biztosan tudom. A doktor úr se tudott választ adni nekem. üres tekintettel. ezt te képzeled így. amit a lánytól hallott. Messziről szól a lány hangja: – A doktor úr mondta. Crispin atya rám olvasta. nem? Április második hetében álmodtam ezt. akkor nincs ez az agyrém. hogy halálos bűnben élek. hallgass meg. – Mary. míg most itt áll megfürödve. Jézus anyjához hasonlítod magad. dr. másnak is beszéltél erről? Crispin atyának? – Még a szüleimnek se. mint a kés. Jonas Wade lebénul tehetetlen zavarában. azt akarod mondani. mint hogy csoda történt. hogy egy leánnyal megtörtént ez. Wade. te egy kutyaközönséges testi reflexet vélsz misztikus élménynek. abban sincs semmi rendkívüli. addig készülődött. Isten megvilágosított. Ha milliók hihetik. Én viszont rájöttem. mikor imádkoztam hozzá. kérlek. Szent Sebestyén miért nem tehette ugyanezt velem? Jonas Wade kővé dermedve. Mary elhagyja a mosolygást. Wade. Én tiszta vagyok. – Nagyon tévedsz. Ez egy rendkívül ritka dolog. belülről sugárzik. – Dr. Tudom. Wade. és Ő válaszolt. amit álmodban éreztél. és arra gondol. magába roskad. hogy nincs igaza. dr. a pillantása fagyos –. – Mary. Mary. aki most a méhemben növekszik. míg meg nem született a gyerek. elébe vágni az egyháznak. Wade – a lány hangja éles. se a kisbabámmal nincs tudományos probléma. de előfordulhat. tekintete megkeményedik. Szakasztott úgy.– Az időpont stimmel. hogy nem előbb terítette ki a kártyáit. Ez a váratlan fordulat mindent felborít. Jonast kileli a hideg. Kutatásokat végeztem. – Mary. Én nem követtem el bűnt. Orgazmusod volt. miért ne hihetnék. és azt suttogja maga elé: – Szent Isten. Mary lélekszakadva keresett magyarázatot. Ide vezetett az első utam. – Mary arca tündököl. ő a vállát vonogatta. Lassan összeáll az agyában. És ha Gábriel arkangyal meglátogathatott egy másik Máriát. Csikar a hasa. és megtermékenyített? – Ez történt. csak elmaradt szegénykének. Az orvos hirtelen előredől. és se velem. Wade. – Dr. Isten elküldte hozzám Szent Sebestyént ezzel a gyermekkel. mit álmodtam. hogy áldozok. miért vagy állapotos. hogy ez a szent meglátogatott álmodban. – Jonas riadtan figyeli a lányt. merev arccal ül a helyén. Isten biztosan nem ilyen gusztustalanságra emlékeztetett. Vele megeshetett. búzavirágkék szeme eleven és fényes. dr. Hamarabb kellett volna beszélni a lánnyal. hétköznapi testi reakció. A nőknek igenis lehet orgazmusuk. hogy valamikor április első két hetében fogantam. mert bíztam a megértésében. Rám olvasta. de valószínűbb a második hét vége. hát Istent kérdeztem. az asztalon összekulcsolt kezét tördeli. te nem kevesebbet állítasz. és ha álmodják. egyszerre akarna . nagy kár. Isten ráébresztett. – Mary – a hangja nagyon komoly –. velem nem? – A tizenhét éves lány hangja dermesztően higgadt. A lányt elönti a pír: – Nőknek olyan nem lehet! Az orvosnak megrándul a szemöldöke. hogy egy másikkal is? – Mary. – Mary. – Ez az igazság. mint Gábrielt küldte a másik Máriához.

Amy. – Amy. Mary bemegy és leül a fehér íróasztal fehér székére. – Mary. hogy valami nincs rendben. és oda minden. mi a baj? A kislány vállat von. hirdeti kezében a tábla. és egy tincset pödörget gyűrűformán az ujjára. A Szent Sebestyén-templom telefonja is fel van tüntetve. mikor állítólag Vermontban voltál. Amy… Amy sértődötten biggyeszti az alsó ajkát. kinéz a napos belső udvarra. – Kik játszottak benne? Amy beletúr a hajába. – Anya! – dugja be a fejét az ajtón Mary. hogy belépek Agatha nővér rendjébe. vártam. A hálók felé indul. Wade-ed van a vonalban. mi bánt? – Semmi. A készülék be van kapcsolva. – Apának kellett volna hazahozni a moziból. – Köszönöm. Mary kilöki annál a híradókockánál. „MARLON BRANDO NIGGER-BUZI". és enyhe csodálkozással néz a húgára. odasiet. és öt sarkot kellett felfele caplatnom ebben a hőségben. mert retteg. utálom. Akkor odatelefonáltam az irodájába. mert a te dr. mert apa meg anya olyan furcsán viselkedtek. Vártam.mindent elmondani neki. aztán az asztalán felstószolt kartotékok közül kiemeli a MCFARLAND feliratút. A személyi adatokat keresi. Most már boldog vagy? Mary hátradől a széken. én foglalkoztam ezzel a dologgal. és hallottam. és végképp elromlott minden! – Amy! . Mary lefékez. Mary fülel. – Az aktatáskáért nyúl. térdét az állához húzva. nem tudják kapcsolni. hogy anya éjszaka sír… – Jaj. Mary Amy legörbült száját nézi: – Milyen volt a mozi? – Tűrhető. Amy ajtaja tárva-nyitva. A tizenkét éves végre odanéz. – Szia! Hol a család? Amy az ágyán ülve támasztja a falat. durcásan bámulja a falat. A konyha hűvös és sötét. és meghökkentő felfedezéseket tettem. amelyik egy tüntetőt mutat. – Amy. – És mikor elmondtam a nagy hírt. de azt hiszem. aztán elkiáltja magát: – Anya! Van itthon valaki? Neszt hall a tévészobából. hogy minden olyan más lett nálunk. Már megy is. hiába. A házban csönd van és nyugalom. – Hol van anya? Újabb vállrándítás. – Még nem értek vissza Shirley Thomasszal? – Gondolom. sehol senki. jól vagy? – Ühüm. és harcias szikrákat szór a szeme. Rá se néz a nővérére. – Ugyan. de senki se nézi. Wade. és Jonas Wade-et a székhez szegezi a tehetetlenség. – Amy. Hívtam anyát. Annette Funicello. de nem jött. – És még valami – folytatja Amy –. hogy faképnél hagyja. Azt mondták. – Frankie Avalon. Ül egy darabig. míg cihelődik. dr. – A lány hűvös pillantás vet rá. fölösleges ezentúl az idejét rabolnom. Már akkor is tudtam. egyáltalán nem érdekelte őket! Aztán hazajöttél te. és mosolyogva beköszön. Átmegy az ebédlőbe. – Sebestyén majd vigyáz rám. Úgyhogy jöhettem busszal.

a viszonthallásra. sokkal égetőbben. Amy. annyira sajnálom… – Sajnálod! Hogy oda ne rohanjak! Neked jut minden figyelem. Wyatt. A hírek tele vannak táblákat hurcoló. tüntető papokkal. Mrs. És mi lesz még. hogy én is a világon vagyok! Levegőnek néznek! – Ez nem igaz! – Dehogyisnem! – Amy csípőre teszi a kezét. hogy szabad-e színes bőrűeknek fehér forrásból inni. nem csapja le a kagylót. Majd értesítem. ha rendelkezésünkre bocsátaná a lakókocsiját. Nem Mike gyerekét hordom. légy szíves. aztán utánarohan. hogy mindent elmondjak anyának meg apának. a nővérére. – Te vagy itt a nagy szám. Mary döbbenten ül egy pillanatig. Igen. Valami gyönyörű. de azért úgy vicsorog a készülékre. mint ez a kötélhúzás. hogy majd később megbeszéljük! – Amy. előtte kérvények halmaza meg a püspök körlevele. minden jóra fordul. és hamarosan megérted. Politika! Crispin atya tesz a politikára. hogy a szószéken mellőzendő a politika. hogy olyan ingerült ma délután. Más aggasztja őt. – Mert én tudom. hogy mint egy királykisasszonyt. és elkapja a karját. ő nem keveredik bele mindenféle gyanús ügyletbe. vártam – zokogja –. Nem igaz. az egész családdal. akik az Evangélium helyett a faji egyenlőséget prédikálják. Politika! Ettől nem fáj Crispin atya feje. mindenki a tenyerén hordjon. – Igen. A műgótikus irodájában ül. És szerintem ezért igazán nem érdemled meg. Wyatt. és mikor végre ott ülünk. múlt hónapban Los Angeles keleti részén három pap is megrovást kapott. Soha nem érintett Szent Péter és Szent Pál viszályánál kényesebb témát. mit tettél. vagy sem. hogy mikor jön el a tökéletes alkalom. könnyesen mered. Te meg csak azzal. és nem ám valami jócselekedetért! Mary hátrál egy lépést. mert a gyerekszülés fontosabb. ő abszolút pártatlan. Mrs.A kislány felpattan az ágyról. Mary odanéz: egyedül találja magát a sötét folyosón. Akkor már csak ő lesz fontos! Mary összegubózva hátat fordít Amynek. Lionel Crispin atya erőt vesz magán. és kivált azoknak a fiatal papoknak van címezve. A püspök dühöng. Amy kitépi magát. Wyatt. . sokkal félelmetesebben. amit a többiek mondanak. Én nem tettem meg azt. hogy gyereket szülsz Mike-nak! – Amy! A kislány sarkon fordul. és együtt fogsz ujjongani velem. – Végtelenül sajnálom – nyöszörgi. mintha tehetne róla. – Ne szaladj el. húszéves hagyományunk. hálásak lennénk. ikonjaitól meg a faburkolat utánzattól körülvéve. ha megszületik a baba. idén szeptemberben is megrendezzük a Páli Szent Vince autós búcsút. és kimasírozik a szobából. De higgy nekem. finoman teszi a helyére. amit feltételezel. amiért segítették a diákcsoportok szegregációellenes megmozdulásait. Köszönöm. – Amy arcán könny csorog. Erről beszél az összes gyerek. – Egyszerre elfelejtették. ezt az episztolát szétküldték mindenhová. kifizetnek azzal. – Egész szívemből. mint a kolostorba vonulás! Anya és apa csak veled törődik. valami csodálatos történt velem. Mrs. – Vártam. és szemrehányóan. – Mindenki tudja. Csapódik a bejárati ajtó.

de nem akar meghallgatni. hogy ha a tisztelendő atya… – Elnézést. Wade. Hiába törte magát. – Arra gondoltam. hogy adja alá a lovat. hát létezik. hogy együtt kellene beszélnünk vele. sőt egész éjjel rágta magát. sőt az sem kizárt. Wade. Dühében. Te jó ég. hogy rátelefonált dr. újra feldühödik: még annál is rosszabb pap. Jonas Wade belép. Mintha a pap ebben a középkori fellegvárban dacolna a modern világ ostromával. Röviden beszámol Mary látogatásáról meg a téveszméjéről. és magyarázatot találtam Mary állapotára. – Nem értem. foglalkoztatja ez az erkölcsi dilemma. Mint a lány. Crispin csalódottan. és napvilágra hozta a kínos igazságot. hófehér templomnak. hosszan. szoktatja a szemét. – Az elmúlt hónapokban széles körű kutatásokat folytattam. hogy megeméssze a hallottakat. hogy ez a McFarland dolog csupán tünete az általános erkölcsi züllésnek. Mary McFarland miatt keresett fel. ennyi jót elmondhat magáról. Az íróasztal szélére helyezi. komolyan tárgyalt Nathannel és igyekezett rábírni Mike-ot a paráznaság beismerésére. Crispin atya irodája szöges ellentéte a csupa üveg. holott a terhesség előtt még gátlástalanul dicsekedett ország-világnak. az aktatáskát leteszi a földre a két cipője közé. de egy szót se értek az egészből. Szinte biztos. – Miről beszél? . ez az eset lerántotta a félelmei köré oly nagy műgonddal szőtt leplet. Rossz hangulatát fokozza. merev. de megáll. hogy ez az ember ludas Mary konokságában. Ha két tizenéves gyereknél képtelen elérni. Annak tartja magát. amennyire lehet.Elég régóta érik. mennyi faragott szent. – Gondolom. kisütötte. felkereste Hollandékat. és mindjárt idelátogat. hogy mit meg nem engedett magának Maryvel. gyertya. dr. a pap viszolyogva húzódik el. mire megy az egész gyülekezettel? Autós búcsút legalább tud szervezni. Crispin atyának kell néhány perc. Abban bízom. és miután egész este. doktor úr. hogy vétlen. és előhúzza a takarosan összegemkapcsozott iratköteget. hogy Marynek ne kelljen halálos bűnt halálos bűnre halmoznia. A McFarland lány az oka. gótikus madonna. megverten távozott. – Súlyos problémával kell megbirkóznunk. atyám. – Jonas felméri beszélgetőpartnerét: véredényekkel finoman hálózott pofazacskók. dr. összehúzott fekete szurokszem. nem ülne le? Jonas. feszület. miről van szó. de csak mostanában töpreng el rajta igazán. hogy valaki igazán hisz ebben a sok firlefáncban? – Jó estét. mogorva arc: nem lesz könnyű dolga vele. Mike égre-földre esküdözött. kényelmesen elhelyezkedik a kemény karszékben. Wade. és várja. amiért a lány nem volt hajlandó gyónni. aztán palástolni igyekszik meglepetését. Jonas felveszi a földről az aktatáskát. mint gondolta! – Ez már több a soknál. mióta a minap hiába élesztgette Maryben a katolikus lelkiismeretet. hogy egy árva bűnt megbánjanak. hogy tudniillik Lionel Crispin atya roppant fölösleges és hasznavehetetlen egyházi személy. Crispin atya. és azért jöttem. Mindenképpen beszélnem kell azzal a lánnyal. hogy a segítségét kérjem. és mikor rádöbben. atyám. mit szól a pap. – Én megtaláltam a terhessége okát. Becsukja az ajtót. miután kopogott. – Kinyitja a táskát.

– A pap a kertre néző ablakhoz lép. Mary egészsége és orvosi ellátása rám tartozik. atyám. – Ellenkezőleg. – Aha. Mary Ann McFarland nemileg érintkezett egy fiúval. Wade. milyen súlyos ez az ügy. Jonas hunyorog. miszerint szent. hogy a magzata szűzen fogant. – Dr. – Mi?! – Crispin atya szeme vulkán és lángoszlop. Tudományos magyarázat arra. – Szóval fenntartja. Akár hisz nekem.– A partenogenezisről. és Jézus Krisztus csupán biológiai vakszerencse? Jonas egy szót sem bír kinyögni. – Úgy van. dr. mintha fölébe akarna kerekedni az ellenfélnek. de azt igen. de az se perdöntő. hogy Mary Ann McFarland terhessége szabálytalan. hogy majd lepattannak róla a gombok –. – Most mondta. – Dr. második Szűz Mária? Ezt nem gondolhatja komolyan! – Crispin atya. és ebből súlyos gondok adódhatnak. hogy Mary testében hogyan indulhatott magától fejlődésnek egy petesejt. hogy a lány szűz.fintor. ezért esett teherbe. hogy a Mi Urunk édesanyja ugyanezt szenvedte el. és mivel tudom. igen nagy a valószínűsége annak. Wade-nek hátat fordítva. Hiszen ez csak olaj a tűzre! – Itt nem Mary agyréméről van szó. – Ön azt kívánná tőlem. hanem tudományos elméletről. Egyelőre semmi sem biztos. Oda akarok kilyukadni. Továbbá számítani kell arra. reverendája úgy megfeszül. – Crispin atya. Wade. hogy elnézzem Marynek ezt a vallási tébolyát? Hogy támasszam alá állítását. annak semmi köze a szentekhez vagy a második eljövetelhez. Ezen kell .. sőt torzan születik. atyám. – Éspedig? – Crispin atya. Wade – kérdezi fáradtan –. a székének támaszkodva. Wade – emelkedik fel a székéből Crispin atya. Wade – hajol előre Crispin atya. mivel kell esetleg szembenéznünk. hogy a lányt meg kell szabadítani ettől a mániától. a hit bajnokának félelmes tekintetével sújtva az orvost –. – Dr. – Ha elolvassa. Azért jöttem. akkor mit mondhatunk a Szűzanyáról? – Crispin atya sípolva lélegzik. áramütéstől. és egy szűz teherbe eshet pusztán attól. amit itt leírok. hogy teológiai vitákat folytassunk. – Szóval azt állítja – néz rá az orvosra Crispin atya komor ábrázattal –. – mondja. ha igaz. amit… – Nem fogom elolvasni. hogyan fogant a baba. Ez itt az összefoglalása annak. – Ez csak a látszat. – Szóval Mary McFarland hasában a gyerek amolyan élettani. én nem azért jöttem ide. . még nem lehet röntgenezni.. akár nem. Ha lenne szíves elol… – Mitől indult el az osztódás? – Úgy gondolom. hanem hogy figyelmeztessem. vagyis a szűznemzésről. hogy figyelmeztessem. Az ön dolga ettől sokkal egyszerűbb lesz. hát minek néz engem? Most Jonasben ágaskodik a düh. hogy a gyermek rendellenességgel. – Igen. hogy kicsit megrázzák. amit kiderítettem. tisztában vagyok a helyzet kockázatával. amit beszél. hogy a szülés idején Mary élete veszélyben forog majd. Természetesen nem hiszem. hogy Szent Sebestyén meglátogatta Maryt álmában. atyám. – Dr. de mérsékeli magát. ön rendkívül megnehezíti ezzel a dolgomat. Jonas kissé meghökken..

Jonas megmarkolja a karfát. hittanra soha nem oktattak. Mennyire biztos ön abban. forduljon a szentekhez? – Ejnye. Mary McFarland kivételesen gondos orvosi megfigyelésre szorul. állandó ellenőrzésre. tekintete is kemény. és rám nincs szükség. – Lehet. Mi hiszünk abban. De a téveszméje miatt képtelen vagyok hatni rá. Wade… – Ennek a lánynak orvos kell! – ugrik fel Jonas. hogy ön milyen nagy hatással van rá. és ha figyelmeztet a terhességgel járó veszélyekre. Crispin atya. de csak grimasz sikeredik. hogy a gyermek torz? – Egyáltalán nem vagyok biztos benne. Crispin atya mosolyogni próbál. összekulcsolja a kezét háta mögött. hogy ezentúl Szent Sebestyén vigyáz rá meg a gyerekére. Ateisták voltak a szüleim. Annyit teszek. Alapjaiban ássa alá a katolikus hitet. Wade. a Maryért való aggodalom hozott ide. Isten szolgájától azt kéri. dr. Elképesztő! Ez a doktor tőle. hogy hivatásomból következően nem adhatok helyt az ön partenogenezis-elméletének. a tudományos bizonyításban. atyám. – Crispin atya széttárja a karját. kompromisszum is van a világon. az vagyok magam is. Aggódom Maryért.önnek elgondolkodnia. mint a kő. hogy veszélyben forog! – Én nem vitatom ezt. atyám. – Bocsássa meg. Ez csak lehetőség. főt hajtok az ön szakmai kompetenciája előtt. az ön álláspontja ellentmond az egyházénak. – Tökéletesen egyetértek. Wade a kéziratáért nyúl. én nem tehetek mást. doktor úr – mondja a pap –. hogy úgy ordítottam. hogy az ön vallását támadjam. amivel ön előhozakodott. tegyen róla. Wade. pici szemével feszülten figyeli az orvost. a dolgozatra villannak. Szent Sebestyén önökre tartozik. Atyám. – Értse meg. – Crispin atya. hogy a körme félholdakat vájt a tenyerébe. Jonas lazít. Crispin atya éles tekintetű. A kifürkészhetetlen apró szemek mögött láthatóan bősz mérlegelés folyik. – Egyetlenegy dologban adok helyt az ön szavának. hintázik a sarkán. De ön a lány orvosa. Crispin atya hangja is. – De hát a lánynak orvosi felügyelet kell! Hiszen ez a feneség! Crispin atya ennyit lát a szemétől. – Ezt mondja minden terhes asszonynak a gyülekezetben? Hogy hagyja az orvosokat. Tudom. – Dr. hogy megpróbálom kiverni a fejéből ezt az őrültséget. Dr. éspedig a gyermek esetleges károsodását illetően. – Lehetséges – folytatja Jonas hogy életről-halálról kell döntenie. Én ebben hiszek – kopogtatja meg a dolgozatot –. tántorítsa el egyik hívét attól. Doktor úr. aztán ismét az orvos arcán állapodnak meg. Wade. hogy érdemes szentjeink oltalmát és útmutatását követni. én vallástalanul nevelkedtem. Csak annyit kérek. hogy az ön gondozását a lánynak továbbra is igénybe kell vennie. Olyan erősen szorította az öklét. Csücsörít. hogy egy szent pártfogásáért folyamodjék! – Dr. és fel szeretném készíteni erre. de nem tanácsolom el Szent Sebestyéntől. dr. ebben nem támogathatom. segítsen. és ez lelkipásztori kötelességem. Kérem. Hogy ő nagy hatással . Távol áll tőlem. hogy Szent Sebestyén ejtette teherbe. Abban a hitben van. hogy ne maradjon el a rendelőből. Egy szót sem szól. térítse jobb belátásra! Lionel Crispin kihúzza magát. Hallani sem akarok az abszurd indoklásról.

hálás lennék. – Jonas elteszi a dolgozatát. A kézszorítás erőteljes. doktor úr! – Dr. atyám.van a lányra? Hej. becsukja a táskát. – Bízzunk Istenben. haladéktalanul beszélek a lánnyal. nincs más – jelenti ki a pap. ha tudná. hogy a gyerek valamiképpen rendellenes. ha tájékoztatna. – Számíthat rá. és kezet nyújt. Wade. És ha kiderülne. magabiztos. .

és nagyon ideges emiatt. Látszólag nem sok vizet zavar Mary állapota. hogy McFarlandék és Jonas Wade szóba hozza a házasságot. hogy teljes a társaság. mi ez az egész – dr. Lucille mosolyogva fogadja őket az ajtóban. és reszketve néz az összejövetel elébe. de Mary megváltozott. mióta… Nem is a lánytól fél. hallani fogja a hangját és garantáltan el fogja veszteni a fejét. talán most sikerül elűzni a felhőt. másrészt rágta a fülét. még az is lehet. hogy megtörtént a bűnös aktus. ami a házukra telepedett.14. mit követett el Mike. aki előtt nem állhat meg a korábban hódolattal övezett nagy testvér: tizennégy éves létére láthatóan kiábrándult. de hát Nathan sejti. hogy tanácsot adjon. Akárhogy is. és fogalma sincs. Anya és lánya elidegenedett. Lucille maga sem tudja miért. apjával ellentétben. most van dél. milyen gyenge. Mike is érdekelt. de Lucille érzi. kezdhetik. és mivel Mike a legvalószínűbb apajelölt. és adjon nevet a gyereknek. Fogalma sincs. Wade csak annyit közölt. Wade tulajdonát képező piros Cadillac közé. először látja viszont Maryt. Lucille nem ismer rá. kiderül róla. hogy ez csak a felszín. – Na menjünk be. kezet ráz Nattel. mit mondjon. megint ő lesz az áldozat. Mike hajthatatlan maradt. de úgy érzi. előszeretettel köszörüli rajta nyelvét az összes kamasz. a többiek érkeztek korán. Mike. végre nekiveselkedhetnek a probléma megoldásának. Míg a lány távol volt és nem találkoztak. hanem Timothy is. Matthew viszont mintha fel se venné az egészet. és láthatóan boldog. és az órájára néz: elkéstek volna? Nem. Nathan leállítja a motort. érzelmeiknek hangot adni. a pap nem szállt le róla. döntés születik. amit Mary okozott neki. Nathan Holland azt reméli. hogy itt lesz Crispin atya. összeomlik. bár tudja. hogy óvja meg Mary becsületét. Többször is tapogatózott a lányánál. így-úgy felvértezte magát a fájdalom ellen. hanem saját magától. mi megy végbe Mike-ban. fiam – mondja szelíden Nathan. mióta Ted meghozta a hírt. fejezet Nathan Holland bekormányozza kocsiját Crispin atya zöld Falconja meg a vélhetőleg dr. A baráti kör tudja. aki a nyári iskolán a szokottnál jóval gyengébben szerepelt és kedvetlen volt. menjenek el mind a ketten. Mike olvas az apja gondolataiban. hogy mi van Maryvel. hogy végre megnyílhassanak egymásnak. Szombatonként a főzőtanfolyamon Lucille finom változást tapasztal a többi nő viselkedésében. hiszen nagyon-nagyon le kellene már ülniük beszélgetni. talán még Maryhez is utat találhat újra. nemcsak Mike. ha . A fiú szótlanul ül mellette. de most itt lesz újra a szeme előtt. hogyan közeledjen. hogy Mary terhes. McFarlandék két kocsija az utcán parkol. csöppet sem örül Crispin atyának. Nathan három hónap alatt se igen tudott megbarátkozni a gondolattal. a szokott mederben zajlik az élet. Először is ki akarta csikarni tőle a vallomást. jó. és Nathant ez zaklatja fel csak igazán. nincs kibúvó. átengedték a kocsifelhajtót a vendégeknek. mindenki megszenvedte. hogy leszerepel. Mary őt hibáztatja az öngyilkossági kísérletért. A barátnői ilyenolyan forrásból már mind megtudták. most mindenki kiteríti a kártyáit.

hogy az akaratát tegyék ezen a földön. kocsikázás. A pap megint dühös. reménykedhetsz a mennyben és Isten szeretetében. Akkor úgy ítélte. Bevezeti Nathant és Mike Hollandet a nappaliba. Atyám. Agyondicsérik a palacsintáit. előadás. és visszautasítom ezt a gyermeteg lárifárit. – Isten orvosokat adott nekünk. mióta előző nap délután beszélt Maryvel. Tudta. Mary ártatlanságát tisztázni. nyugodj bele. Mary. atyám. Ha ő. kivételezett. Jonas Wade betapintást is végzett. ami akárkinek nem adatik. jeges teát kínál. – Ez vizitáció volt – tiltakozott a lány. Éreztem magamban Szent Sebestyén magvát. Mary Ann McFarland. gyónj meg. De a megfélemlítés hatástalan maradt. – Mary Ann McFarland. gátlásos részvétnyilvánítás. – Csak nagyon valószerű álom volt. végül kitört belőle a harag. De a falnak beszélt. tűnődő pillantást. Lucille-t kézről kézre adják. itt a legkellemesebb. mintha kampány folyna: „. Bár én is így tettem volna.. Aztán Mike-ra is vet egy komor. legyél tekintettel a kicsire! Crispin atya a balsikerű találkozó végén már szinte esedezett: – Mary. – Már értem. de sajnálják. Isten rendelése. mit remél Jonas Wade ettől a mai naptól? Jonas maga sem tudja. legyünk kedvesek vele". hogy ő miért nem szólt senkinek Gábrielről! – Ki az az ő? – A Szent Szűz. – Bűneidet ezzel az őrülettel tetézed. éreztem. akit ott ért az üres templomban: Szent Sebestyén képe előtt imádkozott éppen. kezet fog Nathannel. hogy a lányból kiűzze az őrületet. az istenért. gyermekem. Csak álmodtál. Wade-et. és elérni. mozi. amit egy húsz éve szolgáló plébános felmutathat. hogy fel is út. Lucille-nek hogy. Tüntetően kedvesek hozzá a barátnők. Egy darabig még türelmesen hallgatta. Épp tegnap este lapozta fel az Eastman-féle Williams: Szülészeti Kézikönyvben a „Fejlődési rendellenességek" című fejezetet. le is út –. és tilos könnyelműen bánni vele. ahol lennie kell. a magzat előírásosan fejlődik. erre fáj mindenki foga. hogy Istennek szent anyjához hasonlítod magad. Bekérette az irodájába. mint valaha. két dologért jött.nyíltan nem is hangoztatják. hát eltitkolta az angyali üdvözletet. Szóba került dr. hogy nem. ha tocsognak is az olajtól. ez már több a soknál. latba vetette mindazt a tekintélyt. több meghívást kap. hogy úgyse hinnének neki. a lelkipásztora. minden szombaton az ablak alatt jut hely a tankonyhán. Mary. és a legkiválóbb háziasszonyok tülekednek a tanácsaiért. hogy továbbra is felkeresd dr. Tiéd a gyónás és a bűnbánat kegyelme. Tedd át a keserűséged terhét az anyaszentegyház vállára. Mary. A fejetlen vagy . mit. A szüleidet és dr. holott a kisujját nem mozdítja ezért – ebéd. a gyóntatója képtelen az értelem szikráját csiholni belőle. Crispin atya feláll. – Mary. ott a fundus.. Csakhogy ez nem elég. – Majd Isten gondoskodik róla – ütötte le a labdát bőszítő nyugalommal. de én a lelkedért felelek. a lelked halhatatlanságáért. A barátnői agyonnyomják a jóindulatukkal. fátyolosak a szemek. süt felé az együttérzés. hogy a szülők beleegyezzenek az amniocentézisbe.Lucille rossz passzban van. Mary. képtelenség lenne mindenre igent mondani. Megdöbbentő statisztikát olvasott. aztán ingerült lett. együttérzésükkel. Hát gyónd meg azonnal ezt az istenkáromlást. Wade: – Nem törődsz a születendő gyermeked egészségével. Katolikus vagy. az álmokat nem szoktuk érezni. Mikor utoljára vizsgálta – még mielőtt a lány a fejéhez vágta. Wade-et leveheted a lábukról. Ezt nem tűröm. és a saját fülével hallhatta a képtelen téveszmét. káromlást szólsz – leckéztette. megy a burkolt. – Tudom. abszurdum.

akiket isten látogatott meg. én vagyok minden anya. és hogy Mária könnyen. amint bemutatkoznak egymásnak. és belekezd kiselőadásába az emberi fogamzásról. Több mint ezeroldalas a könyv. hogy amniocentézis pedig kell.félfejű torzszülöttek háromnegyede nőnemű. Wade gyógyírt hoz zaklatott lelkükre. de tudja. Majd Mike-kal is így lesz. megnőtt a melle. friss anyagot nemigen tartalmaz: főleg a középkor és a reneszánsz Máriakultuszáról szól. aztán dr. Ha az Újtestamentumot nézzük. Crispin atyának a karszék jut. mint ablaküveg mögött a kék ragyogás. hogy így lesz: amint Mary belép a nappaliba. Jonas Wade eltökélte. Én vagyok Vesta. megkezdi az úgynevezett érési szakaszt: osztódik. Ő nem éli túl. Nagy Sándor anyja is szűz volt. Mary nincs egyedül. mikor jelentkezett). Legalul van a Mennyek királynője. Szent Anna. a Szűz életrajza csalódást okoz. Szeretné kézen fogni Maryt. Hollandéknek két ebédlői szék. Wade-et. ha Maryben ilyen rémség növekszik. Mike-nak összeszorul a torka. kinyitja a táskáját. A fiókos szekrényén a tükör mellett halomban állnak a kiolvasott könyvtári könyvek. nem is hallotta. amit elsőnek olvasott ki: terjedelmes. Mike azonnal beleszeret újra. – Szép jó napot mindenkinek – köszön a lány. ezek a kromoszómák. és a jegyesség felbontását fontolgatja. Io mind halandó nők voltak. Szemelé. abba meg kis vonalkákat. – Ez itt az emberi pete. mikor meghallja odakinn Nathan Hollandet. Mary leteszi a fésűt. fájdalom és vér nélkül hozta világra Jézust. Isten gondoskodik róla. Mikor mindenki helyet foglal körülötte – Ted és Lucille közrefogja a díványon. A történelemben nemegyszer előfordult ilyesmi. Léda. És ez jóleső tudat számára. de izzad a tenyere. csak nem a keresztény kultúrkörrel foglalkozik. mint József. Elszorul a szíve. lágyabb az arca. Állítólag Platón. hogy Szent Joakim arcon csókolta (a szeplőtelen fogantatás). kerekebb. tiszta papírlapokat vesz elő. hogy jó néhány ilyen szörnyszülött partenogenezisből keletkezhetett. . Mary-nek a kanapé –. bele még egy kört. huszonhárom párból egyik erre. hogy Penny vacsorához hívja: arra a borzalmas következtetésre jutott. én vagyok minden nő. Ha a szülei ettől boldogok (úgy megkönnyebbültek. széthúzódnak a kromoszómák. Mary a szobájában fésülködik. hogy József először el akarja rejteni Máriát az emberek szeme elől. ha dr. és mindent elmagyaráz. Mary Ann McFarland a könyvből csak két dolgot tudott meg: hogy magát a Szüzet is úgy foganta az anyja. Mindegy. egyenes haja ragyog. én vagyok minden szűz. A többi könyv is hasonló témájú. Kört rajzol a lapra. Wade. de mintha Mike is ott lenne. képes lesz uralkodni magán. Nem érti. mikor arra gondol. én vagyok Éva. mintsem elrejti új keletű termékenységét. Én vagyok ízisz. Mennyire megváltozott! A kiskacsás-kisnyuszis terhesruha inkább kihangsúlyozza. és isteni csemetét nemzett nekik. Ezekben is több példáját találta a szűzen szülésnek. Tudta. szeme olyan. Mikor tüszőrepedéskor a pete elhagyja a petefészket. Csak ült a dolgozószobában. hogy ismét találkoznak. ő csak örül. agyonbonyolított tanulmány Szűz Máriáról. mint akit fejbe vágtak. ám legyen. de tényeket. és rászán egy percet arra. Anyjának és apjának láthatóan kínos Szent Sebestyén csodatétele. Jonas Wade nem vesztegeti az időt. és mint az oroszlán fog harcolni érte. Hangzavar. Máté evangéliuma említi is. összesen negyvenhat. – Mike olyan. aztán Józsefnek is megjelenik Gábriel. hanem az ókori mitológiával. hogy szemét behunyva mélyet lélegezzen. miért szervezte ezt az összejövetelt dr. Püthagorasz.

– Tessék? – kérdez közbe Lucille. és be tudja fogadni azt a huszonhármat." – Dr. ön is be fogja látni hamarosan. Az érett petében tehát csak huszonhárom kromoszóma marad. – Dr. amit a sperma tartalmaz. Talányos szürke tekintetét a kávézóasztalra kiszórt papírokon jártatja: nézi a spermát meg a petét ábrázoló rajzot. végül Crispin atyát. aki az ajkát biggyeszti nemtetszése jeléül. gondoljon csak a kanadai Dionne ötös ikrekre. aztán embrióvá. és azt gondolja: Hihetetlen! Crispin atya szószéki orgánuma ezt orgonálja: – Ennél a szélsőséges ostobaságnál csak az megdöbbentőbb számomra. ha mind ugyanabból indulnánk ki. Körbenéz az arcokon: – Miért meséli ezt nekünk? – kérdezi Lucille. Mire Jonas befejezi. amit mondani fogok. McFarland. Ha ilyenkor közösülés történik. az aktatáskából előkerülő fénymásolatokat böngészi. Bernie-vel és dr. Pedig én oda akarok kilyukadni. és mindenki tisztán látna. Csak azt hallja ki ebből. mint voltak kezdetben. – E nélkül nem érthető. a partenogenezisről beszélek. Wade – kérdezi halkan Ted –. majd újra egyesülő kromoszómákról. – Miről beszél? – Mrs. hát létezhet ilyesmi? – Mr. Hendersonnal folytatott eszmecseréiről és a meghökkentő következtetésről. megbocsásson – szól közbe Crispin atya –. keze fehér sörényébe szánt. Lucille McFarland szakadatlanul takarítja homlokáról a renitens tincseket. sok-sok sejtté. szaporodik. higgyük is el. miért ragaszkodik annyira ehhez a képtelen elméletéhez? – Nem képtelen. és összeolvad a huszonhárom kromoszómával a pete közepén. és felül megikszeli – kilökődik. a pete osztódni kezd. ugyanezeket a papírokat nézi. ahogy fölnéz rá: „Csak azért hőbörög itt. Elindul a szelvényesedés. a hetek gyűrűjébe nem férkőzhet a belső udvar fehér kövéről szikrázó déli verőfény. Heten hallgatják némán. Jonasnek nincs érkezése válaszolni. és a karszéket kerülgetve próbál életet lehelni megmacskásodott tagjaiba. McFarland. hogy azt várja. Teljesen hihető. a folyóiratcikkeket (minden címben ott díszeleg. s beszámol kutatása lépcsőfokairól. hogy „szűz"). a sperma behatol a petébe. szerintem ez igen meggyőző… – Most döbbentem meg csak igazán – pattan fel horkanva a pap.másik arra. s ki-ki a maga módján kiteszi a döbbenetes pontot az eszmefuttatás végén. Azt szeretném. Mindössze harminc percig tart az előadás. – Azért jöttem ide – mondja Jonas –. hogy talán Mary McFarland kisbabája ilyen. vagy az úszómedence hullámjátékának tükröződése a mennyezeten. végül az osztódó sejt ábráját az osztódó. mert a hitét érzi veszélyben. Nathan Holland hátradől. és a petének ez a fele – homokórát rajzol. Tudja. amint Jonas Wade megfontoltan fejteget tovább. aki bólint. hím sejtmagnak nevezett orsóalakzattá válik. mi a valószínűsége. de Jonas Wade értekező hangja súlyával mintha kitágítaná az időt. atyám. a tényeket és statisztikákat emészti. hogy mindenkit felvilágosítsak. hogy Jézus netán biológiai baleset volt. Egy . – Jonas ezek után szemügyre veszi Tedet. hétből öten már nem ugyanazok. Jonasben ingerültség és bánat kavarog. hogyan lett terhes Mary. Mindenki az előadó ajkán csügg. mind más és más maszk. Wade. Nathan és Mike Hollandet. amelyet leszűrt az anyaggyűjtés során. gondolja. hogy ötös ikrek születnek? Egy az ötvenmillióhoz. Ted beszél: – Atyám.

megesküdne rá. És a világ rábólint. Wade. Namármost. szóval úgy gondolja. miért ne hihetne Mary szüzességében? Ted megbabonázva bólint. hogy egy petéből öt baba lesz. – Ez perdöntőén bizonyítja a szüzességet? – Nem. – A sperma határozza meg a gyermek nemét. elismerik és elfogadják az ötös ikreket. ez arra elég. de valószínűsíti. senki se számított rá. – Máris megmutatom. Crispin atya veszi a lapot. – Természetesen. Önkéntelenül is segélykérő pillantást vet a papra. Nyúlni kezdenek az árnyékok. térjünk rá Mary szüzességére. – Dr. – Ez a bizonyos behatolás átszakítja? – Nem feltétlenül. – Hihetetlen – suttogja Ted egy perc múlva. Wade. hogy egyszeri behatolás kitágítja a szűzhártyát. Y a sperma. Mr. ami a lányukkal történt –. fut át Jonas agyán. – Kérem. amik. Ha hisz a Dionne ötösben. a partenogenezises születés sokkal gyakoribb eset. és gyorsan rávágja: – Hát persze hogy van lelke. így a gyermek feltétlenül lány. Lucille nehezen lélegzik. Az Y kromoszóma hordozója. megint higgyed a szája. Mary fajtája. hogy Mary szűzhártyáját soha semmilyen behatás nem érte? Jonas tűnődve néz a megkövült arcú lányra. miért gondolja. amitől a baba fiú lesz. Lucille! . látszik a tulajdon lányánál). Crispin atya diadalmasan húzza ki magát. halkan megkérdezi: – Rendben. tízcentes érme nagyságú nyílással. Crispin atya a karszék hátán megtámaszkodva. jégkék szeme csupa ámulat. sértetlen szűzhártyát találtam. dr. Lucille föltekint. – A szűzhártyát? Jonas Wade a pap lebernyeges ábrázatába néz: – Marynél erős. mint az. – Nem. hogy eltávozhasson a menstruációs váladék. A lány kristályszemét vizslatja: vajon mi zajlik mögötte? Mary azt gondolja: tévedés. és mégis megtörtént. Jonas Wade hátradől a díványon. – Lehetséges az. dr.ötvenmilliomodnyi volt az esély. De senki nem vitatja. a Dionne ötös valóban tudományos csoda – sokkal inkább. de utána visszanyeri eredeti formáját? – Megtörténhet. Wade – Ted hangja gondterhelt – mondja el újra. tehát csak a női X kromoszóma van jelen. Lucille is odadugja a fejét: X a pete. a tudományos magyarázatot hittel és meggyőződéssel hirdette. – Dr. valóságos kis genetikai egyenlet. Wade vázlata fölé hajolva. McFarland. – Akkor van egyáltalán lelke? Ezen a területen Jonas Wade nem járatos. hogy a gyermek lány lesz. hogy a medencevilágítás zárlata okozta? – Igen. ő is ilyen lesz húsz év múlva. dr. – De… – Lucille tekintete zavart (egy pillanatra fiatalabbnak. de most roppant bizonytalan. Wade. gyerekesebbnek. De itt nincs sperma. Megvizsgálta ugyebár. annak tekintik őket.

minek ez a veszélyes vizsgálat? Ha baj van a babával. hogy mintát veszünk a magzatot körülvevő magzatvízből. dr. Pár hét múlva megröntgenezhetem. és ködös szürke szemével furcsán néz Maryre. és minden élet Istentől való. hogy a lányukon egy különleges vizsgálatot elvégezzek. Ezért kérem a hozzájárulásukat. évente száz meg száz nőnél végzik el az amniocentézist kórházakban megbízható szakemberek… – Biztonságos? – Pardon? – Van kockázata? – Hát nézze. McFarland. – Dr. hogy megállapítsák. miért is lenne. – Mrs. a feleségem azt akarja mondani. Jonas nem remélhet tőle támogatást. – Miféle gond? – Azt nem tudhatjuk. mint Mary. hogy új vonásokat hozzon. McFarland. – Nem mintha elhinném ezt a zagyvaságot – siet közölni. hogy a fejlődése szabályos-e. Mike lassan elfordítja a fejet. és mikroszkóp alatt elemezzük. – A gyerekkel valószínűleg nem lesz semmi baj. Wide… Minden szem Mike-ra szegeződik: nem várták tőle. – Csakhogy – lép az aknamezőre az orvos – mégis van valami halvány valószínűsége. A fiú arca komor. nehogy megrémítsd őket –. Eleget kínlódott már így is. Wade. aki mint a szobor ül a helyén. Rh-negatív anyáknál már bevett dolog. mérlegeli Lucille jégkék szemének riadt pillantását.– De hisz nem szabályosan fogant! – Akkor is élet. a baba nem károsodott-e az anya antitestjeitől. és azt feleli: – Nem. változtat valamit Mary gondozásán? Jonas elgondolkozik. a baba egészségéről van szó… Lucille jéghideg tekintettel mered az orvosra. Wade – szólal meg Ted –. – Gond? – kérdezi Lucille. Nem volt sperma. – Mi ez a vizsgálat? – Amniocentézisnek nevezik. hogy a babával úgy sincs mit tenni. pislog. kockázat mindig is… – Akkor hagyjuk. Mrs. doktor úr. – Crispin atya hirtelen észbe kap. – De még ha igaz is. hogyan is fest a magzat. – Milyen lesz a gyerek… külsőre? – Nos – fészkelődik kényelmetlenül Jonas: hová akar kilyukadni ez a tejfelesszájú? – Mary kromoszómái szétváltak. Óvatosnak kell lennie. A mindenható Isten útjai kifürkészhetetlenek. abból áll. ha jól értem. rendkívüli körülmények is adódhatnak. – A lánya érdeke. és ellenőrizni. McFarland. hogy gond lehet… úgy elővigyázatosságból…. – És ha a baba nincs rendben. – Dr. – Mennyire megbízható ez a vizsgálat? – Még kísérleti módszernek számít. De ez rendkívüli eset. . Meg lehet nézni a baba kromoszómáit – csínján. hogy bármit mond. – Jonas Wade Maryre pillant. de… Lucille a fejét rázza. akkor mi van? Az orvos csak néz. betekinthetünk. – A lányommal ne kísérletezzenek. a gyerek mindenképpen Isten báránya… A pap elakad. Mrs. aztán újra összekapcsolódtak. óvatosságból. tehát a gyerek pontosan olyan lesz.

fújhatja. Mary igazat mondott. Crispin atyában dúl a legnagyobb vihar. ha örökbe adjuk. Tedre mosolyog: megkönnyebbülés." Lapokban árad be az üvegajtókon a fény. még bőven van idő. de Mike Hollandet egyszerre „lelombozza" Mary Ann McFarland. – Úgy gondoljuk. és a bőrátültetési próba is lezajlik. A baba genetikai vizsgálatához elég a vérminta. Crispin atyát két okból is eszi a méreg: mindenki hitt Wade-nek. Mindenki kivonul a ház elé. Lucille a férje karjába menekül. és Mary elvonul a szobájába. Ha a baba kicsúszik a kezéből. doktor úr. a nappaliban szinte túlvilágian sejtelmes a fény. Milyen anya lenne? Hiszen az iskolát sem végezte még el. – Nem tudom elképzelni. és gondosan figyelem az állapotát. A fejem teszem rá. nagy kő esett le a szívéről. csak Maryt oltalmazza a lelki béke a rideg valóságtól. És ha a gyereket örökbe adják. Csak akkor hozhatja nyilvánosságra az elméletét. ha szerető nevelőszülőket kap. – Ha már megszületett a baba – szedi össze a papírjait Jonas –. de az a füle botját sem mozdítja. saját magát hozza a világra. ha elválasztják a gyereket az anyjától. – Reménykedve néz a lányra. "Wade felé. Marynek az lesz a legjobb. néhány egyszerű próbával végképp bizonyítható ez az egész. – Pár hét múlva megröntgenezem. aztán Lucille-re. – Nem. – Biztosak benne? Ne hamarkodják el. Tünetértékű… Mikor becsukódik a bejárati ajtó. Ha a babát örökbe adják. hogy Mary meg akarna válni a gyerekétől. – Jonas agyában egy hang ismétli: „Ezek a békák nem Primus ivadékai. – Nos – csukja be az aktatáskát –. a plasztikai sebésszel. de képtelen a lányára nézni. akinek az arca dühítően semmitmondó. ha a gyerek átesik a genetikai vizsgálaton. dr. Hét elme őrli megrendülten a revelációt. és át kellene ültetni egy kis bőrt… – Nem erről van szó. és arcát a mellkasához szorítva azt suttogja: . – A kereveten kuporgó lányt nézi. Mind maga Primus. – Nem tartjuk meg a gyereket. de a pap vadul küzd ellene. ezek valóban veszélytelenek. – Igazat kell adnom McFarlandéknek – szól közbe Crispin atya. Wade elméletéhez. hogy belenyugodhatnak a sors akaratába. porszemcsék táncolnak a sugarak hátán. mert a többiek ugyan keservesen hajlítgatják a szívüket dr.– Másolat? – Igen… Mary. az ő publikációjának lőttek. a tarkóját dörgöli. azt meg inkább megtartja magának. Lelki sérülést okozhat. Mike meg azon kapja magát. hogy még meggondolják. hideglelős álmélkodást. A gyerek is jobban jár. – Megbeszéltük. mint neki. – Mrs. McFarland. hogy képtelen akár egy búcsúpillantást is vetni Maryre. – Mary még csak tizenhét éves. Jonas érvelne. Norberttal. Jonas Maryre néz. Wade – emelkedik fel Ted. nem mondja ki magában. ha úgy vesszük. Pedig már meg is beszélte ezt a bőrátültetést dr. Sőt forró odaadás és szerelem helyett furcsa félelmet táplál iránta. – Hát látják – jegyzi meg kis szünet után dr. Jonasnek tátva marad a szája. – Lucille feláll. nem méltányos felfedni. Nathan Holland hálásan rázza Ted kezét. nincs itt semmi bűn. ki az igazi szülője és milyen szokatlanok a születés körülményei. hogy „szörny". Lucille a hála szikráját küldi tekintetével dr. ráadásul az orvosnak nagyobb a befolyása rájuk. de csak egyvalamit mondhatna. Wade –. a délutáni katlanba.

vagy most állt belém igazán a félsz. . hogy megkönnyebbültem-e.– Ted. én nem is tudom.

de nem tagadhatta. megint Mary esküdözött suttogva a másik oldalon. Úgyszólván sorsára hagyta a lányt. Az ókonzervatív Los Angeles-i püspökség sandán figyelte a második vatikáni zsinat fejleményeit. de amit Crispin atya hallani akart. változás áll küszöbön. nézzen magába. Az ifjú. Szopogatja az italt. Bár hihetné. hogy ártatlan és nincs mit meggyónnia. sóhajt fel. és plébánossá szenteltette magát. Crispin atya elhatározta. még szeminarista korából. Uramistenem. hogy vasárnapi szentbeszédében számot ad híveinek a dolgok állásáról. ami nagy zűrzavart hozhat az egyházra. Hol van a nagy felbuzdulás. Fogja a poharát. Mikor visszafordult. és nem is aspirál a püspökségre. De mikor újra kinyitotta a rácsot. Sehogy se bírja összeszedni a gondolatait. A gyülekezetben sokan fejezték ki aggodalmukat az új pápa ökumenikus beállítottsága miatt. és az ifjú Lionel inkább letett a ferencességről. de az ízét nem érzi. És akkor ő. mondja. Na miért: a McFarland lány miatt. csak mondja. úgymond. de a paplak ablaka világos. merre-hogyan. és a szürke kőkandallóra réved. Crispin atya lerogy a karszékbe. Lépéseket is tett ez irányban. kopasz. idealista Crispin atyának minden vágya az volt. míg nem hajlandó bűnét megvallani. úgy megragadta az egyszerűség. amit ma a gyóntatószéknél elkövetett. szájára vette Isten nevét. aztán becsapta az ablakot. mintsem megbántsa őket. Sok év óta először jut eszébe harminc év előtti álma. szóváltás lett belőle – az ő gyóntatószékében! –. Unszolta a lányt. hogy zavarodott. Nehezen halad. Hiba volt. Crispin atya a másnapi prédikációt írja. De gazdag bostoni családjának sehogy se tetszett.15. amiben az életben nem lobogott tűz. és nem hazudozó! De . hogy a szegények és a megnyomorítottak pártfogója lesz? Az ifjú látnok ma elhízott. Lionel Crispin másodszor is kiadta az útját. Félrevonja a függönyt. elfelejtett este imádkozni –. látta. aki már rég nem tudja. de természetesen nem a magánvéleményével fogja traktálni őket. és az ablakhoz lép. elmekórtani eset. fejezet Tarzana alszik a forró augusztusi éjszakában. Az idealizmusa már a múlté. középkorú pap. – Miért? Miért ilyen konok? – A pap a karfát csapkodja. Márpedig ők bíborban akarták látni. hogy a fiuk így megalázkodna. és a kihalt parkolóra bámul. és a következő hívet kezdte hallgatni. Visszamegy az asztalhoz. képtelen volt tovább uralkodni magán. Csak ne lenne olyan megfontolt. csak nem mondta. némi töményet kortyolva. és ne jöjjön gyónni. arra a katasztrofális pillanatra gyóntatáskor: Mary a szokásos szerény bűnlajstrommal jött – húst evett pénteken. Visszagondol. miért foglalkozom én most ezzel. felpattant és elviharzott. tapodtat se tágít a lány. Lionel Crispin. mint már többször is az este folyamán. hogy csatlakozzék a ferences rendhez. a szegénység. Isten teremtményei testvériségének eszménye.

karjára a keskeny selyem karék. mi bántja igazán. hogy a ministránsok segédkezzenek az öltözködésben. ugyanúgy kellett neki az a megálmodott angyal! Crispin atya térdre rogy. Mikor Crispin atya belép a ministránsokkal. újra át kellett élnie szeminarista kora vízióit. a gótikus ívet formázó. mindenki keresztet vet. elejti a poharát. egészen a mennybemenetelig. rosszkedvű és kótyagos. Feléjük fordul. Crispin atya nem sokat aludt az éjjel. míg némán öltözik. tombolákat. jelmezbálokat. és felgerjed benne a düh. a halálos bűn palástolása nem. kezet mos. vagy idegbajos. Isten embere. agyoncicomázott. Lionel Crispin önkéntelenül is a háta mögötti sokadalmat hibáztatja. kényszerítve magát. és gyorsétkezdei vétkek alól feloldozást osztogasson. amit a kezében tart. áldást mond. aki kezét-lábát töri a lányuk halhatatlanságáért? Crispin atya elveszi a karinget. Az előző miséket Ignatius atya. Hátul is állnak. – Credo in unum Deum. hogy az ige testté válik. vagy egymásra hajtott kezeket. Crispin atyának szintén nagyon kell koncentrálnia. . rémült volt. hogy a misére figyeljen. vagy összeomlik a hite. Ha a „spontán partenogenezis" megtörténhet egy tarzanai tinilánynál. újjászületik az oltáron. mint ő. Hajnalban megkeseredetten. mert az emberek zöme ilyenkor jön. Mit csináljon ezzel a McFarland lánnyal? A szülők elhiszik ezt a tudományos hablatyot. És mindez a gyülekezet szeme láttára történik. megvan. aztán a fejéhez érinti. a túltáplált. megcsókolja. A lány vagy hazudik. ahogyan szokott. Crispin atya gondterhelten tűri. egyetlen óra leforgása alatt. Csak most gondol bele. és fejét leszegve imádkozni kezd. Olyan mohón lecsaptak erre a sületlenségre.factorem… Túl sok évet ölt abba. Most nem viccel. akkora a sokadalom. állandóan emlékezteti magát. pöffeszkedő kertvárosiakat. nemcsak a McFarland lány miatt háborog magában: azok a nyomorult emlékek jönnek vissza az elméje zugaiból. elcsigázva kecmergett ki az ágyból. és a pap a közönséges kenyeret Jézus testévé változtatja. azok nem hagyták aludni az éjszaka. összekulcsolt.nem kockáztathatja. hogy mit csinál. A lány halhatatlan lelke forog kockán! Felidézi Jonas Wade pár nap előtti jelenését a McFarland-házban. Neki ez az időpont kedves. – Kyrie eleison. mikor majdhogynem ordítja az introitust. hogy a mise alatt Jézus Krisztus bejárja a teljes ciklust attól fogva. Hogy ő. Patrem omnipotentem. mielőtt a vállára terítené. az is éppolyan ártatlan. és eligazgatja. és körülnéz a templomban. Az istentisztelet alatt Mary a mise csodatételére szegezi minden figyelmét. bingópartikat. A ministránsok azt hiszik. Mary lelkiüdvéért tiszta vizet kell önteni a pohárba. feláll a gyülekezet. amiért idealizmusa elpárolgott. Jézus meghal és feltámad halottaiból. Az elmezavar megbocsátható. a pap a prédikációt gyakorolja magában. miért nem Crispinére. Aztán rákerül a cingulus. nem válogatósak szegények. hogy rendezvényeket szervezzen. Hangja szokatlanul éles. hogy mi az igazság. akkor mit szóljunk ahhoz a kétezer év előttihez? A katolikus egyház. És most. Ez az. Nézi a sok lehajtott fejet. Tudja. milliók hite ilyen biológiai tréfára alapozódik? Nem akármiért hivatkozik Mary arra a másik Máriára. Mary fölpillant. hogy Jézus Krisztus teste és vére az. ilyen abszurdumnak hitelt adjon?! Hát nem és nem. Szembefordul velük. fogja a numeráját. illetve Douglass atya celebrálta. áthúzza a fején. Kérdés. De miért Wade pártjára álltak.

sanctus. Már csak háromembernyire van a pap meg az aranyozott ostyatányért vivő ministránsgyerek. és Mary öklével veri a mellét. atyám. – Mea culpa. A gyülekezet némán feláll. suttogást hall: „Krisztus urunk teste tartsa meg lelked az öröklétnek. rettenetesen kell nyelnie. Crispin atya már a túlsó szomszéddal foglalkozik. megkínzott teste tartja fogva. kétrét a korlát fölött. A kórus dalra fakad. ámen. Kinyújtja száraz nyelvét." A szomszédja fölkel a rácstól. Angyali kart hall belül. csiklandja. mint a hullámvasúton. bár úgy fél. – Agnus Dei. Megszólalnak a harangok. ahogy elmennek mellette. Maryt megint meglegyinti a légmozgás. vért ízlel. Istenem. emiatt rátapos a reverenda szegélyére. Letérdel a rácsnál. segíts. sanctus. úgy szorítja a cingulumot. és nagy erőfeszítéssel kitátja a száját. a tálra szegezi a szemét. hogy az ostya megérinti. de nem tágít. qui tollis peccata mundi. felemeli kissé a hangját. Érzi. hogy majd összeesik. Mary is. Résnyire nyitott szemhéja alól megpillantja Crispin atya karingének szegélyét: a pap megáll előtte. és ráesik a papra. miserere nobis. amint Crispin végigmegy a hívek sorfala előtt. Pillája alól látja. édesen susog a szájában. és imádkozni kezd. komor tekintetet vet a rácsnál lecövekelt lányra. ujjai vértelenek. Előreveti magát. Istenem. mea culpa. kalapálni kezd a szíve. . de lankadatlanul tartja a fejét. segíts… Aztán érzi. hadarva kér bocsánatot: – Elnézést. a léptek nesze nem nyomja el. ostyát. a templomban felbőg az orgona. Menten elönti a veríték. hányingerrel küzd. Mary hátraszegi a fejét. Megint közeledik Crispin atya. fél. Nem! – zokogja belül. és a tátott szájakból kidugott nyelvekre ostyát helyez. a megkönnyebbüléstől. segíts. Mary megszégyenülten kapja le a fejét. meghökkenését leplezni akarván. tátott szájjal. Megcsapja a szellő. úgy szorítja össze az öklét. Rágja az ajkát. Ajka elkeskenyedik a dühtől. mea maxima culpa… Ideje az Úr asztalához járulni.– Dominus vobiscum. és Mary ismét hátraveti a fejét. Tekintetét Szent Sebestyén meztelen. – Az egyházközséget nem szennyezi idegen vér. kitátja a száját. Hárman vannak még előtte. – Sanctus. és mikor visszafordul. ha látni nem látja is. A ministránsfiú. itt minden barnaság az úszómedencék mellől való. – Ne fuss el! Crispin atya a sor végére ér. ahogy a pap elvonul. Kiszárad a torka. És nincs tovább. és a padsorok közt az oltárhoz vonul. Elméjét áthatja a könyörgés: Istenem. hogy hányni fog. áldást osztva a híveknek. hogy Crispin atya megáll előtte. és öklét reszkető testéhez szorítja. Mary figyelme elterelődik a miséről. és az utolsó hívő is távozik a rácstól. Úgy markolja a rácsot. és zokog az örömtől. hogy a fájdalomtól sikoltani tudna.

Dr. átteszi a kagylót a másik fülére. és megröntgenezem Maryt. már tudja. – Sebestyén – nyögi az éjszakai magányba. aki fölé hajol: megfejthetetlen okból csak úszónadrágot visel. fejezet A lába megint a kengyelben van. mit akarhat az orvos. hogy jön fölfelé a bepödrődött lábujjától fel a lábán. hogy beiktathassák a terveikbe. mozdítani akarja a karját. Wade. Mary tűzbe jön. Mikor felpattan a szeme. összerándult hasába. nem érti. izmos karját ráfonva szívja a mellbimbóit. Mary hallja magát. és szájába veszi a mellbimbóját. kifordul a szeme. mikor lezúdul rá az elragadtatás. és még sokáig sír. Mary kimerülten. nem érné be magamegadással. ha dr. Mary behunyja a szemét. hogy milyen kellemes. a vállát. – Nekem bármelyik nap megfelel a 21-ével kezdődő héten. – Mr. hanem Mike. Fel se tűnt neki idáig. és látja. ha előre szólok. Ha fölemeli a fejét. Wade-et látja a lába között állni. Érzi.16. Wade egyre durvább lesz. Mary mélyet sóhajt. ha kéznél lennének a szülők. Mary vergődik. Vicsorít. és feltűri a lány nyakához. a lába széttárva. elűzné támadóit. Melyik napot látja jónak? Jonas megnézi a Bank of America naptárát az asztalán. hosszan. reszketve ereszti ki a levegőt. milyen hullám fogja mindjárt elárasztani. jobb. Wade játszik a mellével. nem dr. Szükségtelen megtapintania. de rádöbben. – Természetesen ott leszünk. medencéjébe. mozdulatlanságra kárhoztatott lába között az ujjak egyre veszettebbül dolgoznak. Hét közben van csak mód a vizsgálatra. Míg Jonas Wade odalenn búvárolja kéjesen. Wade könnyedén becsúsztatja ujjait a hüvelyébe. Megtapogatja Mary mellét. a sötét mennyezetre bámulva már érzi. Mike Holland lehajol. Aztán az oldalára fordul. már a melle is meztelen. Az orvos kicsit másképp helyezkedik. hogy az orvos karja súrolja a belső combját. A lüktetés döbbenetesen ismerős. lekötözték. A keze kikötve. és Mary érzi. nyögnie kell. Szeretném. gondoltam. vonzó arca nagyon komoly. amint fájdalmas önkívületben sikít. Mary felkészülten várakozik. A lány csukva tartja a szemét. dr. és közben jár a keze a lány hüvelyében is. sőt érzékien csipkedi. széttárja csupasz combját a hűvös vizsgálóban. a nyakát. ott a duzzanat meg a nedvesség. dr. ahogy gumikesztyűt húz. anélkül is tudja. McFarland. Mike is egyre erőszakosabban nyalja-falja. Hallja. elképedve pislog. kinyitja a szemét. Finoman összefogja a köntösét. a másik kezével meg a csupasz hasát tapogatja itt meg ott. Kengyelbe kikötött. Dr. hogy a keze elindul fölfelé. Wade ujja belehatol. Sikoltana. megérinti a bimbókat. egy-két hét. Szerintem onnantól .

ha Mary is. De ezt a megszállottságot akkor se érti. aztán azt mondja: – Dr. Rövid szünet. Rövid hallgatás után Ted megkérdezi: – Abortuszt fontolgat? – Ha Mary élete valóban veszélybe forog. Penny szól be az ajtón túlról: – Jonas? Kitárja az ajtót. valósággal bedarálja őt. Ted hangja furcsa: elvékonyodott. hogy Jonasnek milyen fontos ez az egész – Jonas mindent elmondott neki. életképtelen magzatot mutat. mikor előhívják a felvételeket. és körülnéz a dolgozószobájában. de az utolsó percben meggondolta magát. És sürgősen megoldandó. akkor igenis így a legjobb. ha itt lennének. égető gond. Jonas. – Cortney közölte. A lapok cetlikkel megtűzdelve. amit annyit lát újabban a férje kezében. McFarlanddel. – Ezt sajnos nem tudom megmondani. fénymásolatokkal kiegészítve. – És ha torz. McFarland. Köszönöm a hívást. Hát ennyire belefeledkezett Mary Ann McFarland dolgába? Szaggatott kopogtatásra ocsúdik az önvizsgálatból. az ő cikke torzó marad. Jonas az arcát dörgölve rója magában a megoldhatatlan dilemmák végtelen köreit. Végtére. és Crispin atya támogatja őket ebben. diplomatikusan lehet közelíteni a dologhoz. Penny tudja. egyszerűen nem . a szülei is jobbnak látják elpasszolni a kicsit. de utólagos bizonyítás nélkül akár ki is dobhatja. elméletét jól megalapozta. elolvastatta vele az írását –. Van most épp elég baja szegénynek – Jonas szűkölt attól. ő majd elintézi a bejelentkezést a röntgenosztályon. Beszéljék meg Mrs. és Penny ki is jelentette. hogy a babát örökbe akarják adni. mi a valószínűsége. – Hálás vagyok az őszinteségéért. Csak azért szeretném. hogy már a hó végén hurcolkodik. Ha viszont a felvételek ép babáról tanúskodnak. beszélsz Cortneyval ma este. és Jonas Wade-nek hallgass a neve. mint amilyennek látszik. a cikke kéziratát.már nincs rizikó. hogy Ted McFarlandnek szóba hozza – hiszen mindkét szülő beleegyezése szükséges a közléshez –. mintha Ted cetlit írna magának. Viszont ha a csecsemő máshoz kerül. mégis. hogy szenzációs anyag. Jonas leteszi a kagylót. de éppen ez a bizonyos jó lelkiismeret a bökkenő: Jonas Wade kínosan tudatában van annak. Wade. A bőrdíványon megválaszolatlan levelek garmadája hever. hogyan bírhatja rá jó lelkiismerettel McFarlandéket a gyerek megtartására. az udvaron. Ott az a piros dosszié. Nagyon sok dologtól függ. feltétlenül. Jonas föláll az íróasztalától. ha a röntgen reménytelen. ön mit javasol? Jonas behunyja a szemét. – Penny valahogy türelmetlen. Eszébe jutott ugyan. Wade. és szóljanak oda telefonon a nővérnek. érintetlen orvosi folyóiratok. Nem kész… csecsemő? – De. hogy itt a saját érdekét nézi. – Azt hittem. ahogyan kihozta őket a posta. – De hát hat hónapos már. mert ha baj van a babával. mégis erőteljes. Mary támogatásra szorul. még tévézés közben is. – Most még nem tudom. reggelinél. Valahogyan ki kell ókumlálnia. ez az eset mérhetetlenül bonyolultabb. hogy torz a gyerek? – Ted McFarland tárgyilagos. de hát muszáj volt felnyitnia Ted szemét –. De ha nagyon súlyosan rendellenes a gyerek. várhat még ez az ügy. Mr. és ott marad az asztalnál: a piros dossziét bámulja. Csak az utolsó fejezet hiányzik. dr. hogy a torz magzat lehetőségét taglalja. a cikk úgyse lesz befejezve. pedig nem jellemző rá: bekukucskál a dolgozószobába. önöknek a papjukhoz kell fordulniuk. nyilván újra a helyzet magaslatán áll. Ott leszünk Lucille-lel.

Most mihez kezdhetsz? Beállsz eladónak a Thriftyhez? – Mi bajod van vele? Sarah a Taco Bellnél melózik. neked kell elővenned. a keskeny száj. a vonások tolakodnak előtérbe olyan élesen. Helyt akarok állni magamért. amelyek mint holmi barna gályák úsznak a medence vizén. Jonas önkéntelenül is összehasonlítja Cortneyt és Mary Ann McFarlandet. húsz évvel látszik öregebbnek. mint a többi. jobbra húzza el a száját. az áll és az arccsont azonosságánál. a keskeny nordikus orrcimpa. Mind maga Primus. aztán olyan munkát kaphatsz. Jonas hátradől a párnázott kerti székben. és nem szerelmes ölelésből született. S a hang egyszerre háttérbe szorul. Mary McFarland kisbabája ugyanolyan emberi lény. És minél jobban feltűnik ez Jonasnek. megbánás lép a helyébe. nekem nem? – Cortney. És mi van. ugyanúgy mozog a szája. ha a tulajdon lányom. Majd felesben fizetjük a rezsit meg a kosztot. annyira felnőtt. úgy éreznéd magad. De értsd meg. elkerülhetetlen.hallgat rám. Úristen. Én már nem vagyok csecsemő. most meg eltaszítaná a saját lányát azzal. mint az esküvődön. és nézi a lehullott leveleket. mikor így megveti a lábát. – Én nem bírom ezt tovább – folytatja Cortney. elfelejtettem? Cortney arca megkeményszik. Cortney. és különös szorongás fogja el. csikorgó tél előhírnökei. – Hol van? – Az Isten áldjon meg. tizennyolc éves vagyok! Kismillió lány szerez diplomát munka mellett! Bradnek engeded. ha gondolkozik valamin. Mary pedig sok vonatkozásban jóformán gyerek. a kissé ferde szem. – Az orvos otthagyja a dolgozószobát. olyan eltúlzottan. Valami azt súgja belül: Ha menyasszonyi ruha lenne rajta. nem Pennytől. Több ez a hosszú egyenes orr. vagy csak az ifjú Pennyre? Ezek nem Primus ivadékai. nem Cortney. Istenem. de ma este a szélrohamok szokatlanul hidegek. és biciklin járunk. elszörnyedés szállja meg. Jonas Wade kiállt a placcra. az én lányom is valami elszabadult „serkentő tényező" számlájára írható. súgja a belső hang. hogy nincs is lelke. avar és dióhéj örvényeit sodorva. ami igazán tetszik. ha esik. Nincs messze az egyetem. igaza van Crispin atyának? Van lelke? Egy csapásra elmúlik a görcs. Penny túlélő tehetsége: ő kézbe veszi az életét. apa. és becsukja maga mögött. behunyja a szemét. hanem Penny izmai mozgatják. hogy az arcát ne vegye szemügyre. – Anyával tizenegyre hazaparancsoltok a randiről. vagy Cortney csöppet sem ütött rá? Egy idegen vajon Jonas Wade-re is ráismerne benne. képzelődik. és végzel. – Megyek. Cortney Penny manírjait is örökölte. – Apa… Jonast egy pillanatig viszolygás. Keresi önmagát a lánya arcában. Jonas hallgatja a lánya gyakorlatias elképzeléseit. Még sose ütötte meg ennyire a hasonlóság Cortney és Penny között. mint Pennyé. hogy mindenkivel elismertesse. – Azt. Rendszerint a Santa Anák fújják át a völgyön minden évben forró leheletüket. mintha Jonas most először látná a lányát. szakasztott Penny. Csak egy év van közöttük. – Apa? . de Cortney annyira érett. és mély bűntudat. én már tizennyolc éves vagyok! – Miért mondod ennyit? Azt hiszed. annál inkább kileli a hideg. mondta Dorothy Henderson. ha fúj. Cortneyban megvan az anyja önállósága. hogy ha fontos a mondandója. csak három év. azt a szokását. Pléhkrisztus. ami tőle való.

de hát nemcsak könyvekből tanulhatunk. Azt gondoljuk. – Cortney. nem érez hozzá erőt. a cikk majdnem elkészült. ha elköltözöl. anyád és én csak a javadat akarjuk. – Crispin atya ismét járkálni kezd. hogy harcba szálljon a lányával. és a végén úgyis el fog költözni. Crispin atya helyet foglal szemközt a főpappal. és nekem elegem lett belőle. Mary Ann McFarland elvonja a többi kötelezettségétől. . a házi békének annyi. – Mikor idekerültél. ez a dühödt idő nem jellemző. mikor úgy leköti Mary Ann McFarland. A lány ingerülten sóhajt. hogy az utcát tépázó. Cortney. ha nem. Nagyméltóságú Atyám. Ha működik a dolog. a kinti kopárság kemény telet jósol Lionel Crispinnek. hogy a tanulmányaid sínylik meg. erőszakoskodással mit érhet el nála? Csak azt. és uralkodni próbál a hangján: – Nem bírtam! Nem bírok a szemébe nézni! – Miért? – Mert legyőzött! – Lionel – mondja halkan a püspök –. kerested vele a kapcsolatot? A pap megáll a pazar fogadóterem közepén. Most. – Ez minden? Itt ér véget a történet? – Igen. Nagyméltóságú Atyám. a hatvanesztendős Michael Maloney püspök viszont kész kubista portré. El kell engednetek! Jonast meghaladja. fákat kopasztó. hogy máshol jár az esze. ha már kezében a bizonyíték. Mindkettejüknek csak a fél arcát világítja meg a tűz. próbáljuk meg. – Elnézését kérem Nagyméltóságodnak. – Régóta ismerjük egymást. – Elmentél hozzá.és hőkörét. és hátraveti a haját (ez is Penny mozdulata). csupa szöglet meg sík. – És azóta láttad a lányt? – Nem.Az orvos összehúzza a szemét. Lionel Crispin meredten néz ki a világra. mint ha saját magát nézi. Penny már többször is tett megjegyzést. az anyját szólongatva. kirajzolódik a profiljuk ellentéte. Jonas pedig bámulhatja tovább a szél meg a levelek játékát a medence vizén. – Lionel… – unszolja egy hang szelíden a háta mögül. De csak csinálja tovább. apa – borul a nyakába Cortney. Crispin atya odafordul. az is jobb. hol a cikk. Szokatlanul korán jött idén az ősz. Kényszeríti magát. Az életet is meg akarom tapasztalni. ha majd megszületik a gyerek. gyere. én is plébános voltam még. egyre-másra metszve a kandalló fény. Óvtok. Az utóbbi időben gyakran előfordul ilyen kiesés. A brokáttal bevont. aztán beront a házba. ülj le. szüret. Lionel Crispin gömbölyűségek gyűjteménye. Dél-Kaliforniában többnyire balzsamos évszak. – Apa. – Köszönöm. Hovatovább állandóan bűntudata van az orvosnak. most Cortney kapja azon az apját. lábtartós karszékben ülő férfi éles szemmel vizslatja a látogatót. szemeteskukákat döntögető októberi szelet figyelje. Cortney rosszkedvű lesz. próbál a lányára figyelni. Különben is. amit Pennynél – teljes zárlatot. – Hát jó. Lionel – mondja orrhangján a püspök. majd benyújtja a Journal of tbe American Medical Association szerkesztőségének. túl az ablak visszatükröződésén. ide mindig visszajöhetsz. hol az elhanyagolt családja miatt. hol Mary oltalmazásának etikai háttere. Jonas megpaskolja a lánya kezét.

hiszen töredékesen vagyok informálva. Michael Maloney püspök higgadtan. és roppant engedékeny. Nagyméltóságú Atyám – emelkedik a helyéről Crispin atya –. és a kezét bámulja. Én úgy veszem észre. kérlek. Wade azt állítja. Olyan megalázó volt – húzza végig Crispin atya szikkadt nyelvét a száján –. akkor sem tágít onnan. amit mondtál… – Már elnézést. hogy az elméje tisztaságával van a gond. kifürkészhetetlenül figyeli Crispin atya zaklatott beszédét. és fejtsd ki. végtére mi nem törünk pálcát az idegbetegek felett. amikkel megmenthetném a lelkét. görcsös modorát. és az ujja hegyén megtámasztja hegyes állát. de ez a partenogenezis-zagyvaság aláássa hitünk alapjait. hogy ő valóban ártatlannak tudja magát. Minden szem rám meredt. – Ja. az ítélőképességével semmi baj. Lionel. Azért választotta az agg Ignatius atyát. akár emlékezetkiesésre. Eldönti magában. én cserbenhagytam azt a lányt! Kifogytam az eszközökből. Nagyméltóságú Atyám. – Lionel. és még mindig ott térdepelt. elvégre nem . és pislogás nélkül szegezi tekintetét a lángokra. fölötte érdekes. űzöttségét. És mikor az arcába néztem. – Szóval térjünk rá a lányra. nem méltó rá? Crispin atya tömzsi keze ökölbe szorul: – Mert zavarban voltam. és szájtátva szegi hátra a fejét. de annak alapján. mert félig süket. beszéljük meg. – Úgy éreztem. Crispin atya lehajtja a fejét. Én a magam részéről úgy látom. az orvosa is így látja. az egész gyülekezet engem bámul. – Hát jó. – Szóval ez a dr. ha már mindenki visszaült a helyére. tökéletesen egybecseng meggyőződésünkkel. tehát nem elvetemült teremtés. Hát megtettem – néz ismét a főpapra –. Ez biztos. Amit elmondtál. – Ezt meg hogy érted? Lionel nem mer régi barátja szemébe nézni.– Nagyméltóságú Atyám. Szívesen hallanék bővebbet dr. – Nem hiszem. Hogy is hívják azt az embert? – Wade. tudtam. akár valami más lélektani okra vezethető vissza. Miért adtál ostyát a lánynak. Maloney püspök összetolja a két tenyerét. és ami talán többet nyom a latban. hogy ez az ember nemcsak ezért jött ide. hogy hazudik a lány. ami arra utal. hogyan ássa alá. – Nagyméltóságú Atyám. Csakhogy itt ez a partenogenezises história. és úgy kell elmondanom a Postcommuniót. Foglalkozzunk inkább a lány dolgával. Nagyméltóságú Atyám. de így éreztem. hogy Mary Ann McFarland mint a megszállott térdepel a rácsnál. mikor hátranéztem. – Akkora bűnöd megbocsáttatott. a lány a halálos bűn állapotában leledzik. Lelkében továbbra sincs békesség. hogy Mary tökéletesen észnél van. csak nem ad hitelt ilyesminek? – Korai lenne még erről nyilatkoznom. Ignatius atyának. maradj a fenekeden. Crispin atya felkapja a tejét. ha úgy gondoltad. még a ministránsgyereké is. Meggyóntad? – Igen. csak hogy ott ne lássam. megtettem. – Vagyis – hangzik fel az orrhang – úgy gondoltad. és ostyát adtál neki. Ő se különb a gyülekezeténél. – Valóban így volt? – Azt nem tudom. Wade-től.

Legalábbis így tanítják. Szörny. És élt. Jézus születését szívesebben ünneplik. és azt mondta. legreménytelenebb idejére esik. dőlt belőle a vér. Crispin atya majdnem . Mary elektrosokktól fogant. Katolikusok vagyunk. Nagyméltóságú Atyám. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. Maloney püspök a homlokát ráncolja. áldott az asszonyok között. az új reményé az év legkietlenebb. mint a húsvétnak. – Ha a hited olyan erős. Wade azt mondja. De az emberek a karácsonynak jobban megadják a módját. hiszen a feltámadásról emlékezik meg. Crispin atya egy darabig vívódik. Nagyméltóságú Atyám! Az én hitem erősebb. És ha a lány valóban szűz? És ha fiút szül…? – Lionel. hogy a legnagyobb keresztény ünnep. hogy Wade-nek talán mégis igaza van. elgondolkodtam. az új életé. az első számú Máriát kiválasztotta Isten. – Torz? Lionel Crispin nem tud a barátja szemébe nézni. hogy ropognak az ízületek. – Súlyosan torz lehet. micsoda jeges rettegés markolássza a szívét. mi köze egymáshoz a két dolognak? Crispin atya. ahová a szülész pottyantotta. a tűz ropogását hallgatja. Lehetséges. Ő is kezd megrémülni. Egy órája töltötte ki a püspök. hogy életről-halálról kell majd döntenie. Könyörgök. hogy gond lesz a gyerekkel. mikor beállított hozzá. mi nyomja még a szívedet. akin páncél van. Crispin atya épp hogy feladhatta a szerencsétlennek az utolsó kenetet. nem hiszek a fülemnek! Ha egy szűz teherbe eshet akármilyen testi megrázkódtatástól. csak… csak nem volt feje – a torz nyakán dülledt két szem. Felfokozódik a Los Angeles néptelen utcáit dúló szél vijjogása. így hisszük. tátongott gonosz száj. – Aha. – Ellenkezőleg. Hogyan is mondhatná el. a második biológiai baleset áldozata. Az asszony idő előtt szült. De hát ez így nem is igaz. a kórházig már nem bírhatta ki. mikor sürgősen házhoz hívták. aztán meg kellett keresztelnie a kicsit. hogyan fenyegethetné ő a hitünket? Hát ennyire sebezhető vagy? Crispin atya igyekszik úrrá lenni remegésén. Lionel Crispin úgy csattantja össze a két öklét. aztán karácsony. Lehet. akkor mit mondjunk Miurunk szent anyjáról? – Jaj. a kint tomboló szelet. mint valaha! Rendíthetetlen vagyok! Maloney püspök szeme elkeskenyedik: átlát a szitán. Lionel. mondta neki Jonas Wade. az Úr ezerkilencszázhatvanharmadik esztendejében egy másik Mária. mint diadalát a halál fölött… – Tisztelendő atya… Lionel összerezzen. aztán újév és beköszönt január… De különös. de idáig hozzá se nyúlt. vergődött az edényben. a szél dühöngésén mereng: mindjárt Mindenszentek. lehet. akkor miért ijeszt meg úgy ez a dolog? Nem fogja a nyíl azt. miközben az asszony elvérzett az ágyon. Lionel Crispinnek eszébe jut az az alig pár év előtti lidérces eset. hogy torz.hasonló tanon alapszik a vallásunk? Éva tán nemi érintkezésből született? Vagy éppenséggel a Szent Szűz? – Nagyméltóságú Atyám. – És neked mi bajod van a McFarland csecsemővel? Crispin atya keresi a szavakat. Lionel. Képtelen szavakba önteni belső háborgását: balsejtelmét. Kortyolgatja. Most pedig. hát ennyire ingatag vagy a hitedben? Miért kellene összemosni a kettőt? Kétezer éve a Mindenható megszólított egy bizonyos Máriát. mondd el. – Dr. Lionel Crispin fölemeli a konyakospoharat a széke melletti kis asztalról. – Bocsásson meg. Kiseprűzi a nyarat.

de hiába húzta fejére a takarót. Wade azt mondta. hiába nem lát az orráig se. Hát mindenem az enyém. Imádkozz a mi Urunkhoz és az Ő szent anyjához. Lelkierő kell az efféle döntésekhez. és azóta sem nyughatom tőle. hogy isteni próba. és hiszem. vagy nem? Az enyém. és neki. – Félek – vallja meg halkan. Mary azon kapja magát. hogy normális legyen. – De miért nekem kell vállalnom a felelősséget! Hogyan hagyhatom azt a gyönyörű lányt meghalni egy torzszülött miatt. hogy önkéntelenül bocsánatot kér. se a kezét nem hagyja céltalanul kalandozni. hogy azt a lelket a mennybe juttasd. – Lionel – mondja szelíden –. hatodik. a szülés kritikus lehet. – Maloney püspök vékony. lehet egy ilyennek lelke? Lionel Crispin meghasonlása a püspök lelkére sem marad hatástalan. származásától függetlenül. – Dr. és engesztelően érinti meg a karját –. fekete reverendás. Miért érinthetem bűntudat nélkül a kezem vagy a lábam? Miért kell szégyellnem. Nem csekélység emberek lelkéért felelni. és a pecsétgyűrűt babrálja a jobb kezén. leoltotta az éjjeli lámpát. iszonyú szörnyet. hogy örömömet leljem benne? „A jóravaló katolikus lány se a gondolatait. – Egyenesen a püspök szeme közé néz. Betölti az egész termet. és így fohászkodik: „Uram. Mary Ann McFarland borzalmasan torz gyereket hoz a világra. Ők majd megvilágosítanak. hogy az ember egyedül maradhasson a testével? Mert a meztelenség csak a kezdet. Papi pályámon – sóhajt szinte gyászosan a püspök – magam is nemegyszer szembenéztem ilyesmivel. rajta az egész világ szeme? Meztelen. Crispin atyának kell meg nem érdemelt üdvösségre segíteni a keresztséggel… A ház nem elég sötét Marynek. Hülye érzés. Lionel Crispin ismét a hideg ablaküveghez. és különben sem lenne semmi keresnivalója a világon?" A szorongó Lucille McFarlandet visszhangozva megkérdezi: – Nagyméltóságú Atyám. hogy fölfedezzem. aki úgy érzi. milyen sötétbe meneküljön az. hogy a hold se nézhessen be. fölemeli a székről szikár. és nekem kell döntenem. A hálóinge gyűrötten hever a padlón.rosszul lett. – A csecsemőnek van lelke. tudom. hórihorgas alakját. Neked pedig az a dolgod. Bízz bennem. add. „Ha kísértést éreztek. Adj neki szemet. Rossz előérzet kínozza. gondoljatok a Szűzre. ami talán egy percig sem él. és nincs feje. Ráér bocsánatot kérni azután is. – Mitől? – A döntéstől. „Tudom! – sikoltja a pap elgyötört szíve. – Lionel. az anya vagy a gyerek. Lionel – lép oda Michael Maloney a barátjához. és Michael Maloney döbbenten látja szemében a kendőzetlen rettegést. szájat. hány takaró kell ahhoz. a kinn tomboló októberi szélhez fordul. Elhúzta a függönyt. Lionel. Milyen messzire. min mész keresztül. Bármennyire idomtalan is a gyerek. hogy illessétek magatokat. hogy melyikük maradjon meg. bíboröves alakja torz árnyékot vet a keleti szőnyegen. Reszket a szíve. A java még csak most jön." Johanna . ezzel csak meg tudsz birkózni. De még a máskor összehajtogatott ágyterítőt is magára húzta. tudhattad. mi a kötelességed. te azt ne nézd. Tudod. adj neki fejet. de még az emlék is felfordítja a gyomrát. Milyen sötét." Michaela nővér. Mary kevesli a sötétet. a papi hivatás nem könnyű. orrot. ha mindenestül meg akarom ismerni magam.

Wade azt mondja. A sebeiből bőven ömlő vért. és maga elé képzeli Szent Sebestyént. szerető pillantást. gyönyörű. én tettem. És megint azt suttogja magában: Bocsánat. mint elkövetni azt. Tudnom kell. ha ilyet teszel." Crispin atya. amivel lenéz rá. A mély tüzű. lábánál az ágyékkötővel. Azt hittem. nyolcadik. „Jézus sír. szomorú. érvel Mary a sötétnek. A lány félénken siklatja kezét a combjára.nővér. kemény izmait. borongós." Johanna nővér. „Tisztátalan cselekedetre gondolni ugyanolyan kárhozatos. Tudnom kell… Behunyja a szemét. A lány nézi holdsütötte. . Sebestyén tette. de dr. amint ott áll előtte a holdfényben.

Mary a szétült kanapén hever. s a könnyű tűz egész bőröm befutossa végig nyomban. Mary meg egyre-másra töltöget a papírpoharakba a bíborszínű borral teli palackból. dühödten söpör végig a Collins Streeten. és löttyint még belőle mind a két pohárba. zúgván zúg a fülem már. ami a gyertya mellett áll. eufóriás tőle. ajtó. és Germaine-t hallgatja. Nem szokott bort inni. Ragyog a mosolya: – Mare. hogy néptelen a ház. Lucille McFarland Impalája áll előtte. fejezet A szél telefonvezetékeket cibálva. aztán zihálva mondja: – Egy Agallisz nevű nőhöz szól a vers. Germaine szülei máshol töltik az estét. tölts még! Mary nyögve nyúl az üveg után. Mare? – Nem is annyira… Jaj! – A basához kapja a kezét. úgy dönt. mikor lesz az a röntgen? – Jövő héten.. hangot nem tud a nyelvem adni. gyertyafénynél. aztán összecsapja a könyvet. egész valómban reszketek. és kényelmesebb helyzetet keres elnehezült testének a díványon. lecsavarja a tetejét. – De nyugtalan ma este! * Devecseri Gábor fordítása ** Devecseri Gábor fordítása . – És mit lehet majd látni a felvételen? – Főleg a baba csontjait. aki a közelben kucorog a földön." Germaine szünetet tart és még dallamosabban folytatja: „. – És ki volt a szerencsés férfiú? Germaine fogja a füles papírpoharat. Elektromossággal feltöltődött bundájú macskák rebbennek szét felpúpozott háttal. s mint ki végéhez közelít. és hátradől. mit mondtál. olyannak látszom…"** – De szép – mondja Mary.és nem lát a szemem se. megittak már vagy fél liter vörösbort. fűnél színem íme zöldebb. Mary nagy szemet mereszt. Massey-ék háza sötét. szerelmes verseket írt. Szerelmes verset írt egy másik nőhöz? Germaine nem válaszol azonnal. kiissza az utolsó kortyig. a nyűtt könyvet nézi. – Félsz.17. ablak zárva. – Mi ez? Germaine föl se néz. „Hisz ha látlak s bár kis időre. A lányok kettesben vannak a nappaliban. és ezt kántálja: „…s ezt a vágykeltő nevetést. És veríték önt el. nagyot kortyol belőle. – Ugratsz itt. megtörvén elakad. – Ki az? – Az ókori Görögországban élt és költőnő volt. . a két lány kihasználta. amelytől felszökik mellem közepén a szívem…"* Egy olcsó zsebkönyvből olvas fel. vernyákolásukkal igyekezvén elűzni az orkánt. – Nahát – kezdi bársonyos hangon Germaine –. aztán a borát. arcába hulló selymes haja alól szól ki: – Szapphó írta.

Sose mardos a bűntudat. Behunyja a szemét. – Öh… – Tudom. Irigyli Germaine-t Rudyért is. Bensőséges pillanat a rebbenő . Mikor a tulajdon érzékiségére ráébredt. De most nagyon kíváncsi. – Ugye. és a plafonon bámulja az árnyjátékot. – Fogja a poharát. – Érezted? – Igen – mondja Germaine. apa örökbe akarja adni. hogy ne legyen gyerek? Germaine szembogarán táncol a láng. Mary az oldalára dől. Az orgazmus csodáját már szinte minden este képes megidézni. hogy a nőnek a szex kötelesség. Rudynak nem kell a gumikkal vacakolni. Rudyval sokat szeretkeztek? – Igen. hogy az új Tampax tampont használja. mikor egyedül feküdt az ágyában. és a hasára teszi. – Hát az meg mi? – Nem rontom meg azt a hamvas katolikus lelkedet! Fogamzásgátló eszköz. megsérti vele a szűzhártyáját. hogy élvezzük. és a bor is felszabadítóan hat rá. – Felkacag. fogja a poharat. mint a férfiaknak. Miért mondja az anyja. hangosan nyelve iszik. A te szüleid annyira felvilágosultak. te nem helyesled a fogamzásgátlást. és te olyan szabad vagy. Bár megtapasztalhatnám. csak azután feleli: – Igen. igaz? A szex arra való. Mary másokon is elkezdett tűnődni. de nem beszéltek róla. én nem is tudom. Még az se zavarja. Milyen gyakran fekszenek le Rudyval? Milyen lehet úgy? Irigyli. Az csodás lehet. – Hát eléggé természetellenes. Mare. és hozzáteszi: – És még sok mást is. és csak bámulja Germaine-t. mert igazi férfival szeretkezhet. A szülein például. Anya. – Te élvezed? Germaine előbb kiissza a borát. aztán óvatosan mondja: – Én nem értek a babaápoláshoz. – Irigyellek. hogy gyerekünk legyen. amiért örömét leli benne. fél kezére támaszkodva. hogy szombatonként meg kell gyónnia Ignatius atyának. Neki Lucille megtiltotta. Vajon Germaine csinálja-e. Nekünk is ugyanannyi jogunk van szeretkezni és élvezni. Kezd nagyon melege lenni. kiissza. Előrehajol. Wade. milyen csodálatos dolgot fedezett fel.Biztosan a bor miatt. – Talán te is tudnál segíteni. nem vagyok anyatípus. – A szex arra való. és a fogamzásgátlás felszabadítja a nőket. Mare. – Mary megfogja Germaine kezét. mondván. és gyorsan visszavonulót fúj. és folyton a terhességtől rettegjünk? Mary hangja suttogássá hal. hogy utáljuk. Hát törvényszerű. Megtennéd? Germaine a női arcra mered a könyv fedelén. hogy rendes lányt nem tör érte a nyavalya? Miért tanítják az apácák. – Babaholmit még nem is vettünk. Számtalanszor elcsodálkozott már a barátnőjén. míg a férfinál a „gerjedelem" természetes? A lányok szótlanul bámulják a nappali árnyait. Irigyli Germaine-től a szabadelvű anyját. és mohón. és nem kell szombatonként valami vén pap orrára kötnie. Germaine megbabonázva néz a lángba és a „We shall overcome"-ot dúdolja. – És hogy oldjátok meg. – Pesszáriumot használok. és arra gondol. És itt Marynek eszébe jut dr. aztán újra tölt. hogy soha nem is lesz gyerekem. Lehet. Mary a hátára fordul. Mary sose kérdezősködött. aki engedi. szerintem el tudnám látni az iskola mellett.

aztán Maryre szegezi a szemét. – Mare? – Tessék. az ég szerelmére! – De miért? Germaine képtelen tovább elviselni Mary csodálkozó arckifejezését. és a botránkoztató álmaitól – vagy tán fantáziál? Germaine a fejét rázva. – Mare. – Hát. mintha a kopott szőnyegen vadászna valami után. és fél a saját érzékiségétől. nincs ez így jól. – Halljuk. – Tessék? – Azt mondtam. Mary fogva tartja Germaine tekintetét. És sértődött voltam meg féltékeny meg mit tudom én. nem is létezik. hogy lány… – Tessék? – Olyan nehéz elhinni. és érzi. – És elkezdtetek együtt járni. hogy a vállán kisírja magát. – Csak kitaláltam. nekem bármit elmondhatsz. és arra gondol: ez még nem minden. Mary a saját lélegzését hallja. – De… még mindig nem értem. Aztán színre lépett Mike. bánatosan néz a gyertyalángba.láng udvarában. milyen érzés. és próbál nem odanézni Maryre. Mare. Szeretné. – Nem olyan nehéz. ha Mary átölelné. – Mare… el kell mondanom valamit. Az arca falfehér a gyertyafényben. – Jaj. és én meg akartam mutatni. éreztetné. ha igazán kíváncsi vagy rá. nagyon nehéz… Mary megérinti Germaine karját. Rudy nincs. – Mert először csak kettesben voltunk. de úgyse értenéd. Így rejti el az arcát. és már nem voltál egészen az enyém. hogy ez kész tény. és hagyná. – El sem tudom képzelni. – Nem értem. Nincs Rudy nevezetű politikatudomány-szakos hallgató. Sötét a szoba és áporodott. te meg én. hogy mennyire a szívére veszi… . ahogyan hiszed. Megint tölt magának. aztán Mary szólal meg. – Germaine. Nincs egyetemista barátom. kiissza. nincs fiúm és nem szexelek éjjel-nappal. – Én még most se értem. – Sajnálom – suttogja. Fejébe szállt a bor. Halkan megszólal. Merthogy Germaine maga se érti egészen. Germaine a szeme sarkából Mary kitüremkedő hasát nézi. Germaine leszegi a fejét. és iszik a borból. – Halk hangja szinte lebeg a fénykörben. olcsó bor mellett. – Már régóta el akarom mondani. A csöndben hallani az októberi szél sziszegését. Germaine hátraveti a fejét. – Csak kitaláltam. milyen fontos neki. hogy nekem is lehet barátom és én is együtt járhatok egy sráccal. Germaine keserűen kacag. – Nem is létezik – böki ki Germaine. és képtelen megfogalmazni. megint a gyertyát bűvöli. Nem tetszenek neki a fiúk. hogy olyan holtbiztos. – Mondjad. és olyan szép volt. de nem bírtam rászánni magam. A barátnőjére pislog. Wade magyarázata nagyon meggyőző. dobd el azt a pesszáriumot vagy mit. Dr. ez a bor… Rudyról van szó. Germaine elnémul.

amit gyanít… Boldogtalan vallomás szakad fel belőle: – Mare. Jön fölfelé a mélyből. jó. Fél saját magától. velem lehetsz őszinte. hogy. de soha nem voltam fiúval. – Valld be. hogy hisz neked. hónapok óta nem érezte már ezt a fagyos merevséget. – Jó. hogy együtt voltál Mike-kal! Mary érzi. mint Rudy. hogy belül nő a nyomás. hogy különcnek nézz. Se Mike-kal. és biztos vagyok benne. támaszt keresve. hogy fantom. lefeküdtél Mike-kal? Hogy hagytad magad megdugni? Jó volt legalább? Mary belevájja az ujját a díványba. fésülgetni… – Hát így állunk – sóhajt mázsásat Germaine. lebeg. Még anyám se tudja. mikor elővette az apja zsilettpengéit a gyógyszerszekrényből. – Hülyeség is titkolóznunk egymás előtt. Mare? Jó volt szeretkezni egy fiúval? Mary feszülést érez a beleiben.– Miattam kár volt törnöd magad – hallja Mary hangját. aztán dőlni kezd a száján. én igazából soha. Csak te tudod. De én az igazat akarom tudni. Azt a dolgot csinálni. Végtelennek tűnő éjszaka. hogyan lett a baba. mi az ábra. Germaine visszamosolyog. amit már hónapok óta kerülget. Nem értesz te semmit. beletúrni selymességébe. mit mondtál dr. utoljára akkor. hiszel nekem. – Mit akarsz tudni? – Ne játszd meg magad. – Jaj… Istenem… . megtakaríthatná Germaine-nek a kínkeserves habogást arról. Mare. Mary kihevült. Ha józan lenne. – Germaine. És hisz neked a pap meg a család. se mással! Germaine hangja mintha vatta alól szólna. csak neked vallottam be ezt a Rudy-izét. – Már tudod a legsötétebb titkomat. A baba magától kezdett el növekedni. ábrándos. – Germaine hadar. Még hogy partimegnemgalibaság. Nem akartam. Mare! – kapja el Germaine Mary karját. ne harapd le a fejem. amit még önmagával se tisztázott. már elmondtam. – Tudom. Fojtott hangon jelenti ki: – Germaine. akivel valami baj van… De még hosszú évekig fogja kerülgetni a forró kását: Germaine még nem képes tudatosítani az igazságot. senki másnak. De ezt már hallottad. nézi Germaine hátravetett fekete loboncát a gyertyafényben. nekem bevallhatod. – Mare. de a szeme csupa bánat. Mary mosolyogva dünnyögi: – Jó. feszegeti. hogy van-e fiúd vagy sem. undorodik attól. de Mare. mert én hallgatok. A bor kábulatában tapogatózik egy gondolat felé. De Mary bort ivott. Én senkivel nem feküdtem le. Egyszeriben kijózanodik. – Fényes a fekete szeme. mint a sír. Mary felkapja a fejét: – Miről beszélsz itt? – Jólesett. hogy megosztottad velem. szeretne odanyúlni. Iszik még. – Nekem igazán mindegy. és nem lát a szavak mögé. És ezért lesz biztosan lány. vagy mi?! Tagadnád. jajong belül Germaine. Hogy milyen volt. Wade-nek. én az igazat mondtam. és köztünk marad. Az állítottad. – Mare? – Hm? – Miért nem mondod el nekem ezt a babadolgot? Mary tagjait jótékonyan zsibbasztja a bor. Hiszen mi olyan jóban vagyunk. A barátnő hangja kőkemény.

hogy vezet. De valami más igen. hiszen szerda este van. kisasszony. minden gátlás nélkül bemegy és megkérdezi. rászán egy-egy estét. akit keresett: RENFROW. A postaládán foszforeszkálós betűkből felragasztva áll a név: RENFRO… Mary gondolkodik egy kicsit. Amikor a zöld Lincoln Continental képe elér a tudatáig. amely óvón terjeszti fölé koronáját. amint Ted otthagy csapot-papot. Mary öt perc múlva már az Impala volánja mögött ül. a műbőr tetőre ráesett már pár levél a szikomorról. Egészen máshol jár gondolatban. Aztán megtalálta. Mary a nappaliban ül. Renfroe viszont van a Victory fasoron meg Kittridge-ben is. – Ted McFarland? Ezer éve volt ide bérlete. álomszerű állapotából. G. nem várhat a dolog. indexel a sarkon. keze-lába mint a roboté. Etiwanda 5531. hol az apja. Germaine-ékéhez igen hasonló faborításos ház előtt parkol. aztán indít. egy árva lámpa fénye von glóriát a feje köré. Célja nincs.– Mare! Mary kitépi magát. Egy nő vette fel. átöltözik. Sötétben is eltalál a kijáratig. Szinte látja már. és alaposan megnézi az apja kocsiját. csak az a fontos. A trikót viselő recepciós ember válaszára viszont csöppet sincs felkészülve. – Biztos ebben? A férfi vet egy pillantást a domborodó pocakra. mintha nem is látná Ventura neonjait vagy a többi kocsit. A könyvtárnál jobbra kanyarodott. A völgy bővelkedik ilyen kövezetlen utakban: a lányt a kátyúk sem zökkentik ki különös. Nyögve fordul hátra. nem. Két órája nem mozdul innen. – Máshova jár? Nem tudja véletlenül? – Sajnos. Akkor hova megy szerda esténként? Mary felméri a házikót: megsárgult pázsit. És ki tudja. megfakult festék. mikor meghallja a motorzúgást a kocsifelhajtón. Beszélnie kell az apjával. de tisztességesen karbantartják. A lány ostobán néz. Mary percekig nézi az autót: biztos. – Mare. és a szédüléssel dacolva megáll a lábán. Nem is hitte volna magáról. sápadt fény a behúzott függöny mögött. Mary beáll a kocsival a konditerem elé. menjen. erre a vizesárok szegélyezte sötét külvárosi utcára. Régi ház. Tudja. hogy átnézzék a tőzsdei papírokat. Az anyja és Amy rég alszik már. működteti a szerkezetet. és meghívja egy colára. Csak egy Renfrót talált. Talán most is… Az ám. mit csinál. – Hihet nekem. mikor ér haza. Mit is mondott az a tornatermi izompacsirta? Az apja két-három éve nem teszi be oda a lábát. . hogy menjen. Vajon mit keres itt? Ted éppenséggel el szokott látogatni az ügyfelekhez. Mary azt se tudta. várj! Ne haragudj! Én nem akartalak… De Mary csak rohan. ki kell öntenie a szívét. és az orra után furikázik. csak tárcsázott. hogy ilyen elnehezülten ennyire fürge lehet. gépiesen fékez a piros lámpa előtt. hogy az apjáé. föltápászkodik. a fényes motorházra. Két-három éve elmaradt innen. Hazaérve azonnal fellapozta a telefonkönyvet. de… Mary az alsó ajkát rágja. Föl-le hajt Tarzana utcáin – s egyszerre az Etiwanda út hepehupáin találja magát. szinte észre se veszi. Mary megállítja az anyja kocsiját a szomszéd háznál. az is a Lindley úton lakik. hol keresse.

cicám. hogy csak ügyfél. innál velem egy csésze forró kakaót? A lány fagyos higgadtsággal méregeti. évek óta nem jársz oda. hogy teheted ezt anyával? . Egy kattanás. tornacipőnek rendszeresített sporttáskára mered. cicám. hogy tévedtem. ha valakiben. hogy egy ügyfeled. Rájöttem. – Ide hallgass – hajol át Ted. apa! – Te úgyis tudod az igazat – suttogja Ted. Mary a törülközőnek. – Ted halkan csukta be a ház ajtaját. és azóta is vár. maga se tudja. és a plafont bámulja. – Szóval nem? – Apa. egész idő alatt hazugnak tartott. És elmentem a konditerembe. – Mit mondjak erre. – Téged vártalak. – Hogy kiben nem kell csalódnom mostanában. – Így igaz. cicám? – Mondd. akit csak ma este kerestél fel. már a nappaliban áll. – Nem – feleli halkan. Azt hittem. hölgyem… – Elnézést. – Hogyhogy fenn vagy még. hát benne megbízhatok. – Mary. hogy képes ráemelni a tekintetét. megbeszélhetjük? – Nem értem. Renfrow-t? – Én vagyok Glória Renfrow. Az apja tétován húzza el a kezét. Mondd ezt. becsüllek ennyire. és mélységes szomorúsággal néz a lányára. – Mondd. cicám? Rosszul érzed magad? Mary ámul magán. és Mary csak nézett a semmibe. – Szomorúan hallom. és megpaskolja a lánya térdét –. mire. ami érdekel. Nem téged hajkurásztalak. – Én nem hazudok neked. – Itt nincs semmiféle Mr. Renfrow. – Apa… – Tessék. apa. mit kellene ezen megbeszélni. felnőtt hangon beszélt: – Akkor kérhetném Miss G. tessék. – Engem vártál? – Az apja leül szemközt a kanapéra. El voltam keseredve. Végighajtottam az Etiwanda úton… – Szent isten – suttogja Ted. és nem volt kihez szólnom. Ted mély lélegzetet vesz. már mindent előfizettem. amit a lábához tesz. Aztán leült a nappaliban. – Szia. és én elhiszem! Ted lassan fölemelkedik. és kiderült. – Mi baj. Mary higgadt. – Miről? Mi a baj? – Csalódtam Germaine-ben. Apa. – Szomorú vagyok és levert. és csak nyomtam a gázt. és hogy máshová jársz tornázni. Renfrow-val? – Elnézést – felelte a nő. – És akkor összevissza kocsikáztam. tornanadrágnak. – Azt mondták. – Kérlek. – Beszélni akartam veled minél előbb. kezében a kagylóval. – Véletlenül jártam arra.– Beszélhetnék Mr. ki beszél ott? – Izé … újság-előfizetést ajánlanék. apa! – Mary orcáin patakokban csorog a könny. apa! – Mary szeme könnybe lábad. visszajött a vonal. és beszélni akarok veled. cicám? Mary maga elé néz. – Hogy teheted ezt. ki ez a Glória Renfrow? Ted hátraveti magát a kanapén.

mit vár az egésztől. Mary. Mary nem is érti. a könyvtárban van dolga. Azt mondja. miért. – Mary! – tápászkodik Ted. próbálja elképzelni. és becsönget. az anyja odaadja a kocsit. Lépni kell. Még magamnak se. fényesre keféli a haját. – Hánynom kell! – kiáltja. – Nem tudok számot adni neked. nézi a kis házat. elmegy a W-jét elhullajtott postaláda mellett. . egy falat se megy le a torkán. – És hozzá jársz? Az apa bólint. miért megy oda. apa. – Hogy miért? – Ted széttárja a karját. milyen lehetett itt hét év alatt minden szerdát eltölteni. hogy jobban megérthesse az apját. Azt se tudja. – Hét éve. és a fejét rázza. Ted kinyújtja felé a kezét. olyan mocskos dolog! Apa. ne gyűlölj! De a lány már kiment. öregembernek érzi magát. mit vársz tőlem? Hogy én legyek Assisi Szent Ferenc? Én is olyan férfi vagyok. Aztán kiszáll. hogyhogy éppen te… Ted kényszeredetten nevet. bárcsak palota lenne. ennyi az egész.– Miért. és sebesen hátat fordít. A legújabb. mit teszek vele? – Ted hangja fáradt. legelőnyösebb terhesruháját választja ki. – Apa! – kapja a szája elé a tenyerét a lány. – Mary. Csak egyvalamit: nem maradhat tétlen. Két napja nem szól az apjához. mint a többi. miért olyan fontos neki. – Éppen én! Miért. Mary pislog. – Ki ő? – Jó barát. – Csak azt mondd meg. – Régóta… ísmered? – Majdnem hét éve. hogy a legjobb benyomást keltse. föl a lépcsőn. és a házban megül a kínos csend. azt kívánja. de Mary egy szempillantás alatt talpra szökken. – Ez olyan szörnyű – Mary csuklik –. Ül egy darabig a kocsiban.

mikor az első gyereket vártam. – Honnan tudta? – Ted elmondta. Volt egy olyan érzésem. Malomkerék hasa. magazinnal megrakva. A kis előszobából skatulyányi nappaliba vezeti. – Köszönöm. Mary engedelmeskedik. sehol a vamp. a kézfejét is igyekszik beljebb húzni. lábikrája alá párnázott tartó ugrik. Renfrow? – kérdezi vékony hangon. újságpapírral bélelve: SIMA DODGER-GYŐZELEM. Elképzelte ilyennek. – Nincs útban a kötött kabát? Elteszem. Marynek össze kell húznia a szemét. leginkább pincérnőnek nézné az ember. A bútorzat régi. hogy idejössz. vastagon kárpitozott fotelba ereszkedik: álnokul kellemes ülés esik benne. fekvő párducfigura zöld üvegszemmel. zsebkönyvvel. dőlj hátra. – Te csakis Mary lehetsz. szedett-vedett: fekete könyvszekrény. és miután becsöngetett. – Na. fejezet Hátába kapja a szelet. a támla egy fokozatot hátrabillen. Gyere be hamar. Erdei tájkép olcsó keretben. merev lábú kávézóasztal. cipóra dagadt lába. hogy ujjal mutogathatna rá. kellemes sárgás fény ömlik ki rajta. a tévé juharfa szekrényben.18. Mary összébb húzza magán a kötött kabátot. – Hát jó. Mary a szomszédos. rekedtes hang válaszol. Ted szeretője egyáltalán nem szép. a tévén két fényes fekete. Miután Glória elfoglalta helyét a kínai könyvszekrény melletti karosszékben. olyannak. se smink. Igazán nem ilyet várt. csillagom. – Mrs. a megbotránkoztató szerelmi fészek. hirdeti a szalagcím. Mély. kövérkés negyvenest várta: se hajfesték. sőt majdhogynem becsapottnak érzi magát. Főzök egy kávét. de ma este valami hidegség vegyül belé. A sarokban kalitka. Marynek csalódást okoz Glória Renfrow megjelenése. Kifosztottnak érzi magát. – Nyomd meg a karfát. Mary egyszerre feszengeni kezd. csapzott haja miatt Mary csúnyának érzi magát. De bizony nyílik az ajtó. – Gyere be. aztán csukódik az ajtó. tele vízzel. bár sose nyitnának ajtót. egy tálban silány. Micsoda este! Maryt beviszi a szél. szőke. hogy azt kívánja. hosszú farkú törpepapagáj rezidenciája. És a görcsök! Azok a lábizomgörcsök! . fröccsöntött műanyag gyümölcsök. mi történt a minap este. szinte felsodorja a lépcsőn. de semmiképp se ezt az alacsony. de legalább az arckifejezésével. és annyira tart a találkozástól. csillagom. – Kell pár perc a víznek – jön Glória. elnémul az orkán: a lány haja ziláltan hull a vállára. forró Santa Ana szélroham. nem szükséges – gubózik be még jobban Mary. a hanghordozásával őrizni akarja méltóságát. úgy dagadt a lábam. mintha derékig érő gumicsizma lett volna rajtam. Akkor üljünk le. így már jobb. Emlékszem. és kirajzolódik egy női sziluett.

Mary bólint. természetes vízhajtó. – Megmondom én. cukortartó. Santa Barbarában. Mary gyakorlatozik a lábujjaival. mi lesz a kislány neve? Mary ismét megdermed. ahhoz nekem igenis közöm van. keserves telük lesz. Dehogyisnem volt. Június óta követem nyomon Mary Ann McFarland történetét. – Már bocsásson meg a világ. – Hat. a negyedik háromévesen meghalt fehérvérűségben. akár a macska. orrába száll a fűszeres illat. Kitanultam a második fordulóra. Ami apádat érinti.Mary a lábára néz: dagad a cipőből. mint a kelt tészta. mint az angolok? Mary végre felhagy a lábujjai tanulmányozásával. – Ehhez nem volt joga! – Ne beszélj csacsiságot. óvatos gyanakvással figyeli az asszonyt. – Ó. – Cukrot. És egyél sok spárgát. Mind így vagyunk vele – mosolyog Glória szomorúan Maryre. Leteszi a tálcát az asztalra kettejük közé. és kortyolni kezdi a kávéját. Mary? Vagy tejszínnel iszod. mi az. és saját széke karfájára telepedve tejszínt tölt a kávéjába. kancsó tejszín. Mary elkapja a csészét a szájától. – Kész a víz! Inkább teát innál? Van itthon egy kis Constant Comment. Mary leteszi a csészét. – A nagyfiam Seattle-ben ügyvéd. csempe körmű kezét. és nézi a másik nő kivörösödött. mi használ – mondja Glória. türelmesen mosolyog rá. a konyhába. Pár perc múlva visszatér Glória a tálcával: rajta két gőzölgő csésze. áztatni. Glória Mary keze ügyébe teszi a csészét. – Hát igen. csillagom. és egy szelet süteményt is ad mellé egy szalvétára. mint egy filmsorozatot. lesz! Mary. de sajnálom. Aztán már csak a kalitkában ugrándozó és cserregő papagájé a szó. Glória álmélkodva mosolyog. – Két cukrot kérnék – mondja zavartan. – Apám elmondta. . Tovább bámulja a lábát. – Én négyet szültem – folytatja Glória. Marynek köszörülni kell a torkát. bár fogalma sincs. A második Mississippiben szolgál a légierőnél. no meg a szél üvölt kint. Kis idő múlva Mary fölemeli a csészét. egy tányéron jó szívvel szelt gyümölcskenyér. ahogy elnézi. Mary szeme dühösen villan. – Egy csésze Epsom-só egy vödör jó meleg vízbe. de az asszony továbbra is derűsen. – Tudod már. és kifelé fülel. – Elmondott mindent? Glória bólint. hogy lányom lesz? – Mindent elmondott. és szemlét tart fölöttük – mindent inkább. aztán betelepszik a székébe. Glória felugrik. és áztatni. Aztán sípolás: Mary összerezzen. őrmester. – Hányadik hónapban is vagy? – kérdezi Glória szelíden. Glória az időjárást taglalja. A harmadik a kaliforniai egyetemre jár. mint Glória Renfrow-ra nézni. Hallgatnak egy sort. és a csészéje felé fordul. Maryből kitör a dac: – Magának semmi köze hozzá! Glória felhúzza csipeszt sose látott szemöldökét. – Hat hónaposan ekkora a hasad! Ezt nevezem! Helyre leánykád.

– Szóval teknős. ez a csodálatos ember. – Ugye rettenetesen sajnálod magad? Mary elkeseredetten küzd a székkel: – Minden… okom… megvan… – Fogd a karfát. – Bízom benne. Wade mond. Hogy lássam. ami velem történt. hogy apádnak is vannak jogai? Nézd. hogy csak úgy csattan a lecsapódó lábtámasz. Az asszony a második falatot is a szájába rakja. lehet. Mások is ugyanebben a cipőben járnak? – Sőt. Mary csak bámul. sőt. sőt. csillagom. és apád. Mások is vannak? – tűnődik Mary. Wade kiáll melletted. – Ugye finom? – Még sose ittam ilyet. te nagyon szerencsés vagy. Dr. mintha kesztyűt venne. – Dühít. – Mielőtt észbe kaphatna. nem te vagy a világ közepe! Mary behúzza kezét a kötött kabát ujjába. hogy mindenkinek. majd leöblíti kávéval. a tűzoltók szuszakoltak ki valahogyan. hogy már volt ilyesmire példa. Mary gépiesen beleiszik. – Ha nem akarsz beszélgetni. Hogy megnézzem magamnak. házasságon kívül is számtalanszor megesett már ilyesmi. – Különleges alkalmakra tartogatom. pont olyan vagy. olyan kacagásra fakad. kár pocsékolni. csillagom – kap be egy falat süteményt Glória –. meg ha belém áll a görcs. Istenem. nehogy kilöttyintse a teát. A te helyzetedben hányan mondhatják ezt el magukról? Látom. és vigyázva. csillagom. és nagyon ízlik neki. Egyszer meg a Gelsonban a forgóajtón se be. hogy beszélnünk kéne? Tartozunk ennyivel apádnak. a harmadiknál a kilencedik hónapban leszólítottak az utcán. csillagom. Akárhogy is. hogy ebben a pillanatban is több szűzen nemzett gyerek nődögél az anyja hasában. hisz neked. és ránt rajta egy akkorát. hogy a könnye is kicsordul. hogy apám mindenkinek szétkürtöli. és húzzad. apámnak… – Leejti a kezét. Mary egyre hevesebben nevet. ahonnan már kikandikál a tömés. Mary az öklével dörgöli a szemét. – Mary – komolyodik el Glória arca is. – Ne merjen ilyet mondani! – Mary próbálja visszahozni a széket az eredeti pozícióba. – Először is. akkor minek jöttél? – kérdezi szelíden az asszony. A nevetőgörcs elmúltával zavartan nézi Gloria Renfrow-t. sikertelenül. megrágja. aki teherbe esett. belevájja az ujját a hézagba. mint egy teknős! Mary megragadja a karfát. Mary hátradől a széken. Egyébként ez is kitűnő vízhajtó. Mary gyilkos pillantást vet Glóriára. ha láttad volna magad! Ide hallgass. – Én nem tartozom neki semmivel. én azt szűröm le. nem vagy egyedül. végül a kötött kabátja ujjába törli a szemét. hogy nem tetted tönkre a székem. idd ki azt a teát. – Maga el se tudja képzelni a helyzetemet! – Jaj. No. mi az. Nem vicc. hangja is –. – Abból. hogy hol marad a súlyadó. nem te vagy az első nő. nem gondolod. másodszor. amit dr. eszedbe se jutott idáig. nem gondolod. – De az én esetem egész más! – Gondolod? – Glória újabb falatot tör magának. se ki. beüzemeli a .– Miért? – Mert szeretem őt. – Csillagom. – Nem is tudom.

csillagom. és erőt vesz magán. és azt akarom. és próbál rájönni.lábtartót. De most előttem van mint pici lány. aztán megint . hogy fel kell hívni az iskolát. csillagom. az új szülei majd elnevezik másnak. nem dobhatom oda idegeneknek. miért jöttem. – Szóval – folytatja Glória megenyhülve –. és megérinti Mary vállát. – Nem akarod másnak adni. hogy a szíve mélyén a jövőben mint Jacqueline él majd a baba. erre született négy fiam. hogy bebiztosítsam magam. – Glória Maryre fordítja fényes. Visszaszaladt elemlámpáért. aztán iskolába jár meg randizik. aranyszeplős szemét. és néha elővesz. Wade meg Amy se ismeri. ő nem a szokásos módon fogant. hiszen a babától úgy is meg kell válni. aztán sose látom többet. – Irigyellek. Állítólag a férfi hordozza azt a kromoszómát. Rakodtunk a kocsiba. hiába vártuk. reszket a szája. aki járni meg beszélni tanul. A család szerint örökbe kell adni. Mary körülnéz a szobában. aki majd megszületik. öklével dörgölve a szemét azt mondja: – Bocsánat. a baba én vagyok. szól a belső hang. csak… Glória leteszi a csészéjét. Crispin atya szerint is. megvan már a név? Mary nézi a teából felszálló gőzt: mint mikor nyári zápor után páráll az úttest. Kislányt szerettem volna világéletemben. A harmadik szülésem előtt direkt vettem kislányholmit. könnyíts a szíveden. – Semmi baj. hogy neki mégiscsak mellettem a helye. – Sam volt a férjem. megfogalmazódik benne egy rég szunnyadó gondolat. és ezt te tudod a legjobban. csillagom. – Igazad van. milyen nemű lesz a gyerek. Az első kettő után már azt se tudtam. ami eldönti. mikor idejött Sam részvényeit felszámolni. – Apádat akkor ismertem meg. és kortyolgat belőle. csillagom? Mary Glóriára emeli könnyes szemét. ő talált rá. – Én… én nem is tudom. Ő valóban nem akármilyen. mikor lesz megint papírgyűjtési akció. Úgy haragudtam apára. mintha nem értené. végre tiszta és világos. Dagadt lába megint felemelkedik. – Mi baj. Ő én vagyok. – Idáig csak a baba volt. Halkan megszólal. Egy perc. Apád volt Sam tőzsdeügynöke. – Semmi. – Hát nem is tudom. ezt a titkát még dr. Mary úgy néz a teára. amiért hoppon maradtam. Özvegy vagyok. mint a villám hasít belé. – Szép. hogy muszáj volt megnéznem… – Hogy miért jár ide? – Glória felveszi a csészét. úgyhogy Sam a sáros. A National Enquirer megsárgult példányain legelteti a szemét. és én mit mondhatnék erre? Csak… – Csak? – Csak hát ő nem akármilyen kisbaba. hogy került a kezébe. Johnny jött be utána. Samet hét évvel ezelőtt hirtelen elvitte egy szívroham. hogy kempingezni megyünk Sequoiába. – Csak most jöttem rá… – Mary küzd a szavakkal. igaz? A lány fájdalmasan nyel. Mary a csészére tapasztja a kezét. miért vallott. és betáplálja az agyába. – Mary pillantása csapongani kezd a szobában. hogy ki tudjuk fizetni a temetést. Negyvenegy éves volt. hogy ez a szemem láttára történjen! Jaj! – Kitörnek belőle a könnyek. és zokog a tenyerébe. De Mary tudja. Kihűl a teád. – Együtt kell maradnunk! Glória bólint. és az új szülei erre rá se hederítenek majd. hova legyek. – Jacqueline-ra gondoltam.

mostanában már lehet szülni teljesen természetesen is. és meg akar győződni arról. és végig nem tud magáról. Az orvos azt mondta. hogyan fejlődik. és milyen az orvosod… Van. minden szülésnél vágni kell. ahol csak érzéstelenítenek. – Csillagom.Glória Renfrow különös. Mary észreveszi. Fogalmam sincs. nem hagytam magam. homályosan kavarog benne gondolat. De én eltökéltem. ez a baba különleges. hogy a következőt úgy hozom világra. – Mindenkinek más. csak látni akarja. és a következő olyan könnyen jött. a régi görögök tán használtak étert? Mary a homlokát ráncolja. Wade azt mondja. mint egy darab szappan. magadnak kell megtapasztalnod… Mary leteszi a csészéjét a tálcára. rég elmúlt már az az idő. érzés. a lányod is egészségesek vagytok. Egyszerre ezer kérdés van a nyelve hegyén. fekete szélű. Hova gondolsz. Úgy értem. és megkérdezi az asszonytól: – Katolikus? A kérdés nem kelt meglepetést. – Erre idáig nem is gondoltam… – Bár ott lehetnék veled. kezét összefonja a hasán. – Dr. kihörpinti belőle a teát. nincs semmi baj. mikor megszülöd. befelé mosolyog. legalább nézhetjük. mi nem. milyen lesz. van. – Persze! A nők ezer meg ezer éveken át szültek altatás nélkül. őt császárral vették el. egyikünk belehal. arannyal pettyezett mogyoróbarna szemébe feledkezik: olyan. nyugodt arcával akár gazdasszonynak is elmenne egy farmon. mindenféle beavatkozás nélkül. Az első gyerekem. – Ugye gyanakszanak. aztán kicsusszant belőlem. olyan jól érzi itt magát. Glória kis szünetet tart. Johnny meg én egész éjszaka. hogy valami nincs rendben? Glória egy falat süteményt morzsol a keze közt a szalvétára. az ügyvéd feje aránytalanul nagy volt a medencémhez. – Holnap megröntgeneznek – mondja színtelen hangon. ha egyszer vágtak. Olyan csodálatos élmény. mikor eszébe jut. és a hasára szorítja a kezét. – Milyen érzés gyereket szülni? – Jaj – kacag fel Glória Renfrow. Kínlódtunk is. ahogyan az Isten rendelte. Maryt megnyugtatja. milyen a te állapotod meg a baba fekvése. mi megy. hogy olyan gondos. hogy te is. hogy fel se vettem. – Nem védem az apádat – mondja szelíden Glória. A lány fogja a csészéjét. Senki nem mondhatja meg előre. ahol elaltatják az embert. hogy röntgeneznek? Glória nem tud idejében félrefordulni. Mary szeme elkerekedik: – Valóban? Glória szemmel láthatóan derül. hogy el is feledkezett a jövetele voltaképpeni céljáról. Az orvosod jól teszi. – Hűvöskék szemét Glóriára szegezi: – Ez a szabályos eljárás. De hallom. mint a mozivászon a kétrészes film szünetében. hogy megváltozott az arca. Elszántan pillant oldalt. és kérne még. – Miért fontos ez? Olyan nagyon számít neked? – Glória halkabban teszi hozzá: – Kisebbítené az apád bűnét? Mary nem válaszol. Ez az asszony a rekedtes hangjával meg a széles. hogy ma mi szabályos. mikor én gyereket vártam. azt hittem. – Csillagom. . aztán így folytatja: – Minden attól függ. – Védje csak saját magát. felelevenít valami kedves emléket.

– De ha apám ennyire gyűlöli anyámat. megérted.Ami engem illet. amiért ezt tettük veled. mit csinálunk szerda esténként. Dühös vagy rá. hogy beavasson. Színlelés minden percünk. nem utazgathatunk. mire gondolsz. ledobja a cipőjét. hisz nekem is volt apám. és nézi velem a tévét. nem mutatkozhatom vele nyilvánosan. Mary megint sírással küzd. mint az örök homály vagy a purgatórium. de én csak másodlagos vagyok az életében. szerinted miért jár ide apád? Tudom. Mary fél. dolgozom a megélhetésemért. nagyon tévedsz. egy férfit több nő is szerethet. mi hozott ide. én tudom. és becsaltam az utcámba. mert én mindent letagadok. De hát eltelt hét év. A lányból egyszerre kiszakad: – De hát hogy tehet ilyet? Hívő katolikus. de apád mind a kettőnket szeret. amikor a leginkább támaszra szorultam. ez rád tartozik. a szüleire. hogy itt jártál. hogy az én koromban sokkal többet fogsz tudni. – Még hogy mi. Azt remélted. és a világon mindent megtennék érte. Csak másképpen. Ezek a dolgok így működnek. minek tagadjam. és visszasegítem őt az oltárra. mit gondoljak. – Mike-ra gondol. Ne gondold. Mary. Jaj… semmi se olyan. gondolom. kitart. – Igazán szereti őt? – Csillagom. mi történt pár napja. Ó. amely olyan hirtelen tért más . Van állásom. – Keserűen kacag. Nem hívhatom fel. és apád akkor lépett az életembe. egyedül küszködtem a három tizenéves fiammal. – Nem is tudom. Néha kártyázunk. De ne gondold ám. Értelek. hogy annyival több vagy nálam. Glória így folytatja: – Ne haragudj apádra. hogy égő szeme elárulja. és… – Mary. Mary. Ha pedig azt hiszed. A rettenetesen magányos emberek így tudnak a legkönnyebben egymásra találni. anyád. Magányos vagyok. hogy csak ember. a saját jövőjére. Mary az öklével törölgeti az arcát. ahogy beléhasít a fájdalom. – Apádnak elmondom. mint egy szentre. és a naplementét bámuljuk. miért nem válik el? – Miért gyűlölné? Lehet hogy most még nem érted. Ne nézz le. Te még keveset tudsz a férfiakról. hogy miért jön ide. nem könnyű egy házasember szeretőjének. nem az enyém. Germaine-re. ami vár. meg. nyugodj bele. nem viheti haza. legalábbis míg némi tapasztalatra meg érettségre szert nem tettél. És nagy néha ágyba is bújunk. én igazából számítottam rád. Apádra idáig úgy néztél fel. Mióta apádtól hallottam. nők vagyunk kiismerhetetlenek. volt jócskán. De ne várj tőlem ilyet. Mary? Apád jön. Fontold meg te is. Vagy csak ülünk hátul a kertben. rám is. és hetente csak pár órát tölthetünk együtt. – Egész szívemből szeretem. de nagy tévedésben vagy. És ő is szerethet többet. Mary keze ökölbe szorul. Nem számíthatok közös nyaralásokra. amikről csak nekem beszélt. A hangja megtörik. Hidd el. visszakaphatod a szentet. Önmagáért kell nekem. kezdetben fontos volt a szex. Én is a legjobbkor érkeztem neki. aki soha nem lehet az enyém. olyan férfit szeretek. régi dolgok. persze. Vagy megjavítja a konyhai lefolyót. ha idősebb leszel. Mary. mint azelőtt. hogy gazul elcsábítottam. És mind azzal kapcsolatos. És beletörődtem abba. Mary. özvegy voltam. Ha megajándékozom. Apádtól nem fogadok el semmit. és végre meg tud szólalni. ha sülve-főve együtt lennénk. Olyan ez. és nem kecsegtethetlek. De az ő dolga. Tudod. Remélem. és nem bánnám. apádnak titkai vannak. és most kiderült. Te is szólhatsz neki. hétvégékre. ha bánatom van. se tud róluk.

Ted jól adta. és fiaival körútra indult a déli államokban. és csöppet sem botránkozik meg saját magán. Ted McFarland nyúzott és megtört. a levegőben pálinkaszag. ne haragudj. – Apa – mondja –. Észrevehette volna már. az éjszakában. ők voltak. de kemény és izmos. Mary a lábához telepszik. aztán a mankót elhajítva felrohannia az emelvényre. és a kalap mindannyiszor megtelt. ha sír. és valami Urat szólongatott. A lánya vizsgálódva nézi. Ted meghökkenve pillant föl. Tedet tizenhárom évesen Hoseah mankózásra fogta: be kellett sántikálnia a sátorba. tetszik a nőknek. folyik az orrom és a felismerhetetlenségig feldagad. de ebben nem biztos. jajgatok. mert a földön ült. Mikor láttam. letérdel. Sátorlakók voltak. egy nő sikolyai a szomszédból. már csak ez hiányzik. És nagyritkán bátorkodom újra odaállni. és megérti Gloria Renfrow-t. csillagom. de Mary tudja. hogy milyen vonzó jelenség. miközben ki-be járkált egy Lincolnforma. Így halt bele Ted anyja abba. és olyan ostobaságokra gondolni.mederbe… – Minden olyan más lett… – Igazad van. Vajon milyen szerető az apja? A férfit látja benne. amint egy-egy fehér bőrű déli kisasszonykával kettesben pályázott a hetedik . s bevallja a titkot. és nézi pár percig az égő villanykörtét a bejárat fölött. és átöleli. Ne haragudj! Éjfél utánig beszélgetnek. akin nem látszik. De… És Glóriának Mary nagy meglepetésére kicsordul a könnye. amiért erre is kíváncsi. amiről Lucille sem tud. de csak most fogja fel. hogy az apja ott virraszt pizsamában. hogy eggyel több gyereket fogant a kelleténél. Üres a csészéd. Az apja. Koránt sincs meglepve. apuka. fekete óceán partján állok. Mary odaszalad. az igehirdető Hoseah hiszékeny részes aratókra okádott lángot és kénkövet. – Én nem az a nő vagyok. hogy önsajnálat. és megszorítja Mary kezét. olyan békésen. Ted halkan. mintha csak ledőlt volna szunyókálni. kellemes arcú. Istenemre. a sátor végében találta. Hoseahnak ment az üzlet. Önkéntelenül kinyújtja a kezét. bizony szánalmas. Tölthetek még? Két és fél óra múlva Mary csöndesen beáll az Impalával a kocsifelhajtóra. A fiúknak kellett kalapozniuk. mintha imádkozna. első emléke egy deszkaviskó egy forró párás éjszakán. aztán hajnalban jajgatva hoztak egy élettelen batyut. Lekapcsolja a motort. hogy a nagy. a képem. És Mary megsajnálja. egészen más szemmel. ütemesen fűzi a szavakat. meg minek az egész. akkor se. semmi se örök. én is úgy éreztem. Nesztelenül benyit. mint azelőtt. Negyvenöt éves már. és az asszony karjára teszi. s ha esetenként Ted az apjához járult dicséretért. végighallgatnia a szentbeszédet. a szegény színes bőrű meg fehér együgyűek tomboltak. Én bőgök. Az apa beszél a Glóriával folytatott viszonyról. amiért fülig beleszeretett. Nagyon kicsi lehetett még. De itt. kezében egy pohár itallal. Hoseah McFarland „prédikátor" felesége halála után összeszedte kevéske cókmókját. lábujjhegyen megy a nappalin át a tévészobához. hogy Sam ott fekszik a konyhakövön. aztán mikor a megszállott Hoseah gyógyítással is gyarapítani akarta a bevételt. ha sírva marasztaljuk. magányosan iszogatva. varázsos mosolyú. nyársat nyelt nyakigláb ember. Ted McFarland hite szerint egy sátorban látta meg a napvilágot Tuscaloosa mellett. A szomszédasszonyok aggódva szaladgáltak. akik „isteni manná"ban részesültek. Glória mosolyt erőltet magára. – Apa – suttogja.

Újratöltené a poharát. talán kell is nekem. Ez is kell az édesanyádnak. Ted annyira szerelmes volt belé. anya nem? Aztán ezt: Mi az. Ted kisöccsét is agyontaposták. amit csak Glória nyújthat neked. hogy régtől észrevette benne ezt a vonást. valakinek beszélnie kellett ezekről a mind gyakrabban előtolakodó emlékekről. aztán 1932-ben. de csak most világosodik meg előtte mindenestül. Mary. csak te nem vetted észre. ami elzakatolt a gyapotföldek mentén. Hoseah McFarland kisuttyant valahol hátul. mikor ezt hallja az apja szájából. mások fontosabbak neki. felugrott az első vonatra. Ted a lánya fejére helyezi a kezét.mennyországra még itt e földön. Nem tudom biztosan. én nem is ismertem az anyámat. – Apa – kéri –. miért tűröm a parancsolgatást. hogy jócselekedetekkel válthatók meg a bűnök. mert megbékéltem. mit jelent nekem. mielőtt ráébredhettem volna. – Anya és a bűn? – Talán csak bűnösnek hiszi magát. nem? Ő mond valamit arról. Titkolózott hát. meg ruhagyűjtés? A bizottságai jobban érdeklik nálunk. és bedugták a Szent Márk Fiúotthon és Javítóintézetbe. Glória előtt viszont meg tudott nyílni. majd egyszer elmondja az igazságot. mint mi vagyunk. Ted fölkel. nem is érdekli. apa. hogy nem akarta elijeszteni. előbb ezt kérdezi magában: Mi az. Itt találkozott a katolikus hittel. Marynek furcsa. Tednek lélekszakadva kellett menekülnie. mint Crispin atya. a papok meg a világi tanárok. úgyhogy ki tudja. az iskolában tanultál Goethéről. és végül kellemesebb volt az egészet elfelejteni. Mary. csupa férfiember. Chicagóban. élt az utcán. Északon kötött ki. Lucille-nek nem mesélt gyerekkoráról. amit Glória nyújthat neked. hogy szégyenletes múltját kiteregesse. a gazdasági válság kellős közepén a rendőrség letartóztatta. hogy a katolikus hitet nemcsak elhagyják. és büszkesége nem engedte. Lenn Délen az apám meg a fivéreim vettek körül. és azt szeretném. Iszonyúan hiányoztak a nők az életemből. Miattam? – Nem. magyarázd meg anya viselkedését. – Rengeteget iszik. és én szívesen teszek a kedvére. a Szent Márkot árvaháznak állította be. huszonkét éves fővel ismerte meg. Az ivás szükséglet nála. hogy mikor kiszimatolta Glória Renfrow létezését. – Mary. lenéz a lányára: – Szóval kíváncsi vagy. . de a pánik sokak életébe került. ahogy tudott. védett családból jött. nem az fájt neki igazán. – És miért tűröd a parancsolgatását? – Gondolom. hogy papucs alatt tartsanak. mert kirabolt egy öregembert. Hátrafordul. amit hall: egyszerre papnak látja az apját. De folyton halogatta. hogy az apja hűtlen lett az anyjához. neki az egyház lett a családja. szelíden rákérdez: – Tudod. mi lett az apáddal meg a testvéreiddel? Ted nem tudja. Lucille viszonylag jól szituált. Már rég csinálja. Néha úgy érzem. S rájön. ha anyád is megbékélne. Talán. mert így a legegyszerűbb. de meggondolja. de meg is találják. a pohárszékhez lép. meghalt. meg beteglátogatás. A Szent Márkban a többi fiúk. de én nem? Mary rádöbben. Maryre revelációként hat. Aztán egyik éjjel kigyulladt a sátor. hogy az apja inkább pap. hanem hogy hűtlen lett őhozzá. Mi ez a sok jótékonykodás. azt gondolta.

. beleszeretni. mintha éppen szerelembe esnének. aztán megismerni Lucille-t. cicám. Aztán Ted megszólal: – Késő van. apa? – Maradjunk annyiban. Mary odabújik hozzá.Ted visszaül. Váltanak pár szót a katolicizmusról. Arra gondol. az ifjú szeminaristának végigharcolni egy véres háborút. hogy csodálom. szülei közül idáig az anyját tartotta jobb katolikusnak. és hátat fordítani az elhivatottságnak… – Ugye te igazán szereted Istent. milyen lehetett az apjának. és Mary megnyugszik. Úgy nézik egymást némán. utána számot vetni. és Mary beismeri. és Ted mókásan mosolyog rá. hogy eszményei a porban hevernek. elvenni. És holnap vár a röntgen. apa. és azt suttogja: – Félek.

de az anyjával üzent neki: – Kérem. kiscipő –. hogy a nálánál alig idősebb asszisztensnő madártojáskék.19. Mary visszarohant. – Kérem. – Kényelmetlen. Most már hamar megleszünk. – Most mozdulatlanul kell feküdnie. kattog. Mary úgy érzi. Ne taszíts el. mikor feltűnt dr. ne haragudj. Egy órája. tartsa vissza a lélegzetét. A gép kattog. de aztán megint elszontyolodott. – Az asszisztensnő ólom válaszfal mögé lép. – Most a bal oldal jön. mint az ijesztő röntgengépre. amint ráközelít. az asszisztensnő meg a gépet igazgatja fölötte. igyekszik hát másra gondolni. Lenne szíves kicsit jobbra fordulni? Felcsúszik a papíring. Wade-hez – mondja Ted. Mindenki számára. – Még egy felvétel szemből. mikor kiléptek a házból a szüleivel. kettő oldalról. hogy bizony ideges – sőt alig él. ráadásul rövid ujjút. miután felöltözött. Most meg itt fekszik háttal a röntgenasztal hideg tömbjén. és Mary a pucér hátán érzi a jéghideg fémet. milyen hamuszínű a szája. Pár perc múlva. zümmög. Mary belátja. – Egyáltalán ne mozduljon. Mary kilép. Itt a döntő pillanat. Nem lesz egyszerű. Marynek feltűnik. vékony vászonköntöst visel. hogy hívjon fel. – Fáj a hátam. hogy lesze utolsó fejezete a dolgozatának. Maryt időlegesen felvidította. dermesztő hideg van a helyiségben. miközben a mosolygó asszisztensnő fölsegíti a hideg fémasztalra. Ilyen kritikus pillanatot még nemigen ért meg orvosi pályafutása során. amint hazaér. Kézzel horgolt rózsaszín babaruha volt benne – kabátka. – Elnézést. Olyan sok múlik ezeken a felvételeken – például az is. – Azonnal fölmegyünk dr. Mary meglepetésére élénk színű papírban csomagot talált a küszöbön. vagy az íróasztalfiókban marad. Kazettát cserél. Crispin atya a paplakban várja a röntgen eredményét. és Germaine kézírásával ennyi: Mary. – Tudom. hogy ismét szent a béke köztük. Germaine már elment az iskolába. de aztán észreveszi. Szeretlek. csatt. – Csatt. Míg apja a motort melegítette. sapka. az asszisztensnő megint odalép az asztalhoz. úgy retteg –. Az asszisztensnő visszavonul fedezékébe. szülei már aggodalmasan toporognak. hadd segítsek. és odatelefonált Masseyékhez. fejezet A papírköntöst markolássza. Wade rendelője. zümm. Ha a . és egyáltalán ne mozogjon.

hogy a magzat normális. Jonas Wade azt várta. Sikerre semmi remény. Mintha összerándulna az arca. Mivel a kocsi ablaka bepárásodott – itt leghátul amúgy minden autóé –. Nem tartjuk meg. apja is nyitja a száját. mondjuk? Mi van. ma elkezdheti a puhítgatást. ha a rendellenesség drasztikus beavatkozásra nem jogosít fel? Erre hogyan lehet felkészíteni Maryt? Jonas érzi. Az orvos Maryre néz. se Mike. Jonas felkattintja az ernyő világítását. és kitűz két felvételt. Az orvos reménykedve néz a lányra. a sikolytól viszont berezonál a hangszóró. . de örömszerzésnek egyikük se nevezné. már jön a következő. ismerje el. Ez meg – rajzol körbe egy elmosódó foltot – a fej. – Éhes vagyok – jelenti ki Sherry. miközben Mike a pulcsija alatt nyúlkál. – Nos – lép közelebb –. látja. A magzat körvonalai világosan láthatók. amint kiderül. Semmi se változott. hogy beleegyezzenek a közlésbe. – Itt vannak a bordák. amit szeretnél. hogy bizonyos körülmények megváltoztak. hogy a magzat testileg rendben van. És rajta múlik. A két nő megkönnyebbül. hogy Ted arca továbbra is feszült: Jonas sejti. a kéz. de Jonas látja. Mike mordul egyet. te hogyan látod? – De csak őrjítő némaság a válasz. körme mélyen belevésődik a tenyerébe. Abbban bízott. Nem kértük a tanácsát. dr. McFarland. nyisd ki a szád! Küzdj azért. hogyan és mikor említse meg a cikket. és halkabbra állítja. Fordulópont. és amit én is szeretnék – gondolja magában. Lucille félszegen megszorítja a lánya kezét. – Mary. egy oldalsót meg egy szembülsőt. Amint leülnek. Gyerünk. Kevesebb a bizonytalansági tényező. a láb. oda kell szólni. átgondolták újra ezt az örökbeadást? Mary is. Mikor a nővér betereli hozzá McFarlandéket. de lám. Wade. a kéz-és lábfejet. de Lucille elébük vág. – Ezt már rég eldöntöttük. azzal mutogatja a kis pókhálós alakot. hogy ön miért foglalkozik ezzel. doktor úr? Milyen lesz az arca? Lesz keze-lába? Hát ép agya – vagy csak nyálkás massza tölti meg a fejét? – Úgy nézem – köszörüli meg ő is a torkát. a vonásokat nem mutatja. – Előveszi a tollát. – Egyébként nem értem. – Mrs. mi lesz. megsajnálja őket. megpillantja a tányéron a patkányt és sikolt. Na de ha csak keze vagy lába nincs. Úgy fest. leesik a kő a szívéről. doktor úr – osztja ki Lucille –. hogy az ő friss aggodalma tükröződik rajta. – Semmi se változott. Jonasnek rendeznie kell sorait: a röntgen eredményétől tette függővé. itt a gerinc. Pedig az idő sürget… Joan Crawford fölemeli a burát. hogy ökölbe szorul a keze. Mary. se a kövér Sherry nem tanúja a hátborzongató jelenetnek. tanú rá az átláthatatlan ablaküveg. Talán érdemes újra átrágni a kérdést. de a röntgenkép nem eléggé részletes. Vagy épp az agy állapotát… Ted a torkát köszörüli: – Akkor minden rendben.gyereknek nincs feje. Jonas Wade készül istent játszani. De most elnapolja a dolgot. Sherryvel magukra húztak egy gyapjú plédet a cúg ellen. Leereszti a kezét. hogy az arcukról lerí a szorongás. amint sikeresen túljutott ezen a próbatételen. és szembefordul a családdal: – Semmi rendellenest nem látok. és igencsak hevesek voltak alatta. Nem húzza az időt. – Ez a kettő sikerült a legjobban.

hogy Charlie Thatcher csinálta fel. Hja. Ez a hájpacni a harmadik nekifutása a hónap folyamán. mert megveszel értem. miért hagytad abba? – Mert. aki mindig is bukott rá. és hűvösen mondja. – Rickkel se volt a világ teteje. hogy ne unatkozzak. – Kezdtünk beindulni. – Hiszen még megy a film! Mary a szobájából hallja. a lány kikötötte. – A lány ráemeli homokbarna szemét. Mary tesz egy lépést előre. Bár nem hibáztatom.– Jézusom – temeti a fiú az arcát a lány nyakába. „Babyjane". – Kár megjátszanod magad. – Úristen… – Úgy kell szegény lánynak. Mike lerúgja a plédet. Hiszek neked. egy pár sílécnél nem adja alább. mit csinálsz? A fiú letekeri az ablakot. kár bedőlni a szép csomagolásnak. és rosszkedvűen bámulja a párás ablakot. Csak Marynél most benn van a dugó… – Fogd be. én igyekszem. Mike karba fonja a kezét. hogy csak a melléhez nyúlhat. – Sherry. hagyd már azt a filmet! – Kell valami. Mike halkan beszél odakinn: erre sarkig tárja. Először Sheila Brabenttel próbálta. Te soha nem is feküdtél le vele. de mikor a Mulhollandon leparkoltak. csinos arca csupa bizonytalanság. – Sherry. – Még csak fel se áll neked. Majd csináljuk máskor. és résnyire nyitja a szobája ajtaját. tudom. De neked is segítened kell. – Egy órája segítek itt már neked. Meg is akartam hívni a partimra a múlt hónapban. Mindenki tudja. a mozitól mindig flamós leszek. – Különben is nagy hanta. és indít. – Nem én kellek neked. És meglátja a fiút: behúzza a vállát. és öklével csapkodja a volánt. Másodiknak Charlotte Adamset. hol a bibi – vadászik pattanást az állán Sherry. énekli Bette Davis. – Micsoda? Ki mondta? – Charlie Thatcher. A lány felvonja tömzsi vállát. aki tüzes volt és készséges. – Jó. hogy a kocsi beáll a felhajtóra. Mike. de kiderült. így meg úgy – mondja Sherry. Megszólal a csengő: kikapcsolja Charlie Vintont. bocsánat. kinyújtja a kezét. hogy a szex hűha. le nem venné szemét a vetítővászonról. Kétségbeesésében fanyalodott Sherryre. kilöki a hangosítást. – Tudom ám. hanem Mary – A lány szembefordul Mike-kal. és az üveghez nyomja verejtékező homlokát. de anyám nem engedte… Hé. úgy suttogja: – Mike… . – A teremtésit! – húzódik el a fiú. – Nocsak. hogy nem azért hívtál. aki a nyáron szakított Rickkel. – Nem volt elég két kukoricalepény meg egy extra nagy zacskó pattogatott kukorica? – Mit csináljak. – Ne legyél úgy oda. tévedni emberi dolog. Mike-ot mintha kígyó csípte volna meg. az osztálypénztárost fűzte be. – Kukucskálót töröl az ablakra. – Hagyj ezzel békén.

– És milyen érzés volt az az első… összehúzódás? – Görcs. – Azt mondták. Valami mozgás van a hasában – toccsanás. megkeresik. nem tudják. – Mary Ann? Fölnéz. Mary grimaszolva rázza a fejét. Ted későig elmarad ma. – Dr. Lucille az Oltár és Rózsafüzér Egyletbe készül. gondolja a lány. anya. – Mary Ann? – Aggódva áll mellette az anyja. ahol az anyja épp a cipzárral vesződik. – Tényleg jól vagy? Újabb görcs? – Nem. Lassan fölkel a székről. Össze kell csomagolnunk a cuccod. hol van épp dr. Lucille egy pillanatig tanulmányozza Mary arcát. az anyja az éjjeliszekrényhez lép. Ezért volt minden. változást tapint. – Mary átkulcsolja magát. és mikor odanyúl. Ezt vártuk. a San Fernando-völgyben metsző szelek grasszálnak. – Jól vagy? – Jól. a Santa Monica hegység fölött haragos barna felhők gyülekeznek. Wade. aztán ismét elernyed. Mary lerogy a puffra. forgás. Odafordul. ugye? Mary behunyja a szemét: Hát itt tartunk. – A gyerek… Lucille megdermed. Föl se néz. fejezet Dél-Kalifornia szokatlanul kemény telet él át. Bejelenti: – Itt az idő. Wade. vad vihar érik. A bugyim is átázott. – Miféle idő? – kérdezi Lucille. Elengedi a cipzár húzóját. Mary ajándékokat csomagol a szobájában. mire készüljek. Szerda este van. Odaszólok . – Ülj le. de sürgős esetről lévén szó. gomolygás –. ez rosszat jelent. félig felhúzott cipzárral. a McFarland házon már égnek az ünnepi fények. karácsonyig már csak egy hét van hátra. Az Encinót mondta az orvos. Leteszi a ragasztószalagot: vajon erre értette dr. Wade megmondta. – Akkor jó.20. – De hát korai. addig is be kell vigyelek a kórházba. míg Lucille kikeresi a számot a noteszából. A levegőben rosszkedv és bizonytalanság. Mary Ann – mondja hívom az orvost. a telefonhoz. – Megint egy… – Biztos vagy benne? Talán csak jóslófájások. hogy „a fej beilleszkedik"? Aztán érzi. Mary a tükörben bámulja magát. Higgadtan vonul a nagy hálószobába. hogy a bugyija átitatódik valami meleggel. aztán irány a kórház. – Mit csináljak. tárcsáz. – Tessék? – Megrepedt a burok. Mary Ann. Görcsösen összehúzódik a hasa. Korai még. és vár. Az anyja a franciaágy szélén ül mezítláb. és volt egy összehúzódás. Amy a cserkészekhez ment.

nekik, hogy tudják, megyünk. A telefonhoz lép. – Rendszerint tíz-tizenöt perc van a fájások közt eleinte, és eltart egy darabig, míg kijön a gyerek, főleg az első. Van időnk. Mary úgy nézi a lányt a tükörben, mint egy idegent. – Tudod, éreztem, hogy megfordul bennem. A feje már nem fönn van, hanem lenn. Dr. Wide ezt is jelezte, úgyhogy nincs tévedés. Lucille feltárcsázza a tudakozót. – Az Encino Kórház számát kérem. – Lefirkantja a jegyzettömbre. Mary a tükörből figyeli, ahogy az anyja lenyomja a gombot, és vonalra vár. Mikor tárcsázni kezdene, Mary rászól: – Ne hívd őket, anya. Nem megyek. Lucille keze alatt forog a tárcsa. – Mit beszélsz itt? – Anya, én nem megyek be a kórházba. Tedd le azt a telefont. Lucille a lányára bámul, és leteszi. – Nem akarom, hogy a baba a kórházban szülessen. Nem akarok aludni, míg idegenek segítik a világra. Ez az én dolgom, én kezdtem, én fejezem be. – Miket mondasz itt? – Itthon akarom megszülni a gyerekemet! Lucille felpattan: – Ezt nem gondolhatod komolyan! Nagy nehézkesen Mary is föltápászkodik. – Nem megyek kórházba, nem kényszeríthetsz. Megint… a görcs. Ilyen gyorsan szokták követni egymást? – Istenem, miért vagy ennyire értetlen, kislányom! A baba korán jön! Be kell menned a kórházba! Mindenféle bajok lehetnek... Hívom a mentőt… – Nem! Lucille tárcsázni kezd. Mary egyik kezét a hasára tapasztva odasiet. Kikapja a kagylót az anyja kezéből, és lecsapja. – Ez nem lehet igaz! – kiáltja Lucille. – Itt kell megszületnie! Te vagy értetlen! – Mary Ann, hallgass rám. – Lucille a lánya vállára teszi a kezét. – Itthon nem szülhetsz. Veszélybe kerülhettek, te is, a baba is. Neked szülőszoba kell. Steril környezet meg rendes orvos meg érzéstelenítés. – Miért? A nők évszázadokon szültek e nélkül is. – De hányan elpusztultak! Hallgass ide, Mary Ann, szüléskor minden megtörténhet! Komplikációk lehetnek! Mary Ann! – rázza meg Lucille. – A baba korábban jön a kelleténél. Ez azt jelenti, hogy gond van vele! – Szó nincs erről, anya. Egyszerűen most jött el az ideje. Fáj a hátam. Ott sajog. Le akarok feküdni. Rossz ebben a nedves bugyiban. – Hadd hívjak mentőt… – Nem – ereszkedik Mary az ágy szélére. – Az összehúzódások szünetében jól érzem magam. Anya, nem kényszeríthetsz. Ha bevitetsz, végigüvöltöm az utat és mindenkit megtépek. – Jaj, Mary Ann – ül mellé Lucille. – Miért csinálod ezt? Miért, az isten szerelmére? – Mert részt akarok venni benne, mert érezni akarom. Lucille megsimogatja a lánya haját, és átkarolja a vállát. – Egyszerűen nem értelek. Mary az anyjának dől, Lucille vállára ejti a fejét.

Némán ülnek egy pillanatig, Marynek jólesik az anyja közelsége. Aztán így szól: – Meg akarom tartani. – Tudom – csókolja homlokon a lányát Lucille. – Gyerünk, segítek bebújni az ágyba. Mary az anyjára támaszkodva is nehezen lép. Meg kell állniuk az ajtóban. – Milyen időközökben jön rád? – Nem is tudom – lihegi Mary. – Úgy ötpercenként. – Rendszeres? – Igen. – És fokozódik? – Igen. Végigvergődnek a közlekedőn, Lucille szinte a hátán cipeli a lányát. Mary a szobájába érve az ágyra rogy, az anyja hálóinget vesz elő a fiókból. Mary nyögve rúgja le a cipőt, lecibálja a ruháját. Az alsóneművel az anyja segít: megdöbbenti lánya felduzzadt teste. Mikor rákerül a hálóing, Mary betakarózik, és megfogja az anyja kezét. – Bár jönne már dr. Wade. – Könyörgök, Mary Ann, hadd hívjak mentőt! Mary mosolyog: – Anya, nincs semmi dolgod? Nem kéne vizet forralnod meg lepedőket tépdesned? Lucille a könnyeivel küzd, de sikerül elkacagnia magát: – Lila gőzöm sincs, mit csináljak. – Hívd fel újra dr. Wade-et. – Jó. De mikor emelkedne, Mary szorítása visszatartja. – Anya… Lucille félrepillant, nem bírja nézni a lánya fájdalomtól eltorzult arcát. Az órájára néz: – Négy perc szünet volt. – Ez túl gyors, ugye, anya? – Mary alig kap levegőt. – Azt akarom, hogy apa is itt legyen. Nehogy lemaradjon róla. Az anyja már kászálódik, mikor Mary észbe kap. – Nem, várj, nem érdekes. Van még idő. Lehet, hogy véletlenül nincs a tornateremben. – Nyugodj meg, drágám, bízd csak rám. Mary felkönyököl, fülel. A hálószobából tárcsázás nesze hallatszik. Lucille halkan beleszól, Tedet kéri, pár szó, és már le is tette. Szürke az arca, mikor ismét felbukkan a lányszoba ajtajában. – Mindjárt jön. Mary hátrahanyatlik a párnára. – Jaj, anya… – Sose hittem volna, hogy meg tudom tenni. – Mikor Lucille leül az ágy szélére, Mary látja, hogy a szeme könnyes. – Hát tudsz Glóriáról? – suttogja. – Öt éve. Mary ökölbe szorítja a kezét, és a szemét dörgöli. – Ne sírj, drágám. – Hogy tűrhetted! – zokogja Mary, elől a könny a keze alól a párnára. – Hogyhogy nem tettél semmit? Lucille nem törődik a saját könnyeivel, megfogja Mary csuklóját, és az ölébe vonja a kezét. Mosolyogni próbál.

– Mert szeretem, és nem akarom elveszíteni, és ha ez az ára, én kész vagyok szemet hunyni. Mary félrefordítja a fejét. – Én gyűlölöm apát… – Nem gyűlölöd. Nem ő tehet róla. És ne áruljuk el neki, hogy te tudod ezt az egészet, jó? Mary odasandít: – Hogy gondolod? Hiszen most telefonáltál rá? – Mondjuk, te véletlenül meghallottad az ügyfél nevét, akihez készült, utánanéztünk a telefonkönyvben. Ugye hajlandó vagy, Mary Ann? – Nem érdemli meg. – Nem érte teszed, hanem énértem. Ígérd meg! Mary csodálkozva néz az anyjára. – Úgy sajnálom! – nyöszörgi. – El van boronálva, a mi titkunk, és kész. De most már ideje készülnünk. – Jaj! – Mary elhúzza a kezét, és a hasát szorítja. – Most erősebb – suttogja. – Meddig tart még, anya? – Gondolom, pár óra. Lucille nézi, ahogy a takaró alatt megkeményedik a domborulat, aztán elernyed. – Anya… – Megbántad, hogy nem vették el? Lucille felkapja a fejét: – Mary Ann! Honnan veszed ezt! – Kihallgattam, mikor apával vitatkoztatok még júniusban. Ráparancsoltál apára, hogy keressen valakit… – Jaj, Mary Ann, én nem gondoltam komolyan. Tudhatod! – Pedig ezért vágtam fel a csuklóm. Azt hittem, apa meg te végigcsináltatjátok velem. – Ó, szegény, szegény kicsikém – simítja meg Lucille Mary homlokát. – Részeg voltam. Nem tudtam, mit beszélek. – Gondolod, hogy a gyerekem torz lesz? Lucille beszívja az arcát, a nyelvébe harap. Sós, fémes ízt érez a szájában, és azt mondja: – Ugyan már. Szép kislány lesz. – Annak ellenére, hogy koraszülött? – Ne aggódj emiatt, drágám. Na megyek, fölteszem forrni azt a vizet. Fogalmam sincs, minek, de a filmeken így szokták… Mary behunyja a szemét. Magába mélyed, eufóriában lebeg. Az anyja pár perc múlva visszaül az ágyához, és Mary bizonytalan hangon kérdezi: – Anya, eszembe jutott egy emlék… vagy csak álmodtam volna? – Csukva tartja a szemét. – Rácsos ágyban vagyok, és hangokat hallok a falon túlról. Egy nő sír, sikoltozik: „Nem akarok meghalni!'' Aztán egy férfi beszél, de nem értem, hogy mit. Anya… te vagy ez a nő? – Négyéves voltál – suttogja Lucille. – Még a másik lakásban. – És mi volt ez az egész? Lucille szorosan behunyja a szemét. – Nekem soha nem lett volna szabad szülnöm. Mary Ann. Az orvosok azt mondták, nem vagyok rendben belül. Te is nehezen jöttél. Negyvennyolc órát vajúdtam, aztán császármetszés lett a vége. Onnantól nagyon féltem. Apáddal elvetettük a születésszabályozást, és iszonyúan megijedtem, mikor kiderült, újra

Bernie hiába vigasztalja közhelyekkel. meg a sülő gyömbérkenyér illata. Nem kellett többé igazi feleségnek lennem. Arra jutottam. foglalkozik a gondolattal. a műtét után legyünk egymással úgy. de a házasélet réme sem fenyegetett többé. – Lucille a lánya értelmes. a szeméhez kap. Átmeneti hepp. Szipog. Nem is mertem még szóba hozni. hogy a testiség bűn. – Talán Pennynek van igaza. hogy a szüzesség megóv a szenvedéstől. aztán dühbe gurult. Ki tudná előre megjósolni a kilengéseiket? – Beledugtam a fejemet ebbe a McFarland-dolgozatba. miközben Esther Schwartz a konyhában ipari mennyiségben állítja elő a süteményt. Halálosan szerettem apádat. szegény együgyű lélek azt sulykolta belém. Mary Ann. De bűntudatom is volt. Bernie. ha a fene fenét eszik. . Így menekültem meg. és lecsillapodik belül. Mary meg az apja készségesek lesznek. Bernie a tojáslikőrjébe bámul. – Mikor kivették a méhem. Jonas. Mary Ann. végül nekikeseredett. – Tudod. kezét háziszőttes kötényébe törölgeti: – Jonas.teherben vagyok. mint a nap. de ettől a bizonyos asszonyi kötelességtől viszolyogtam. – Jonas végre kortyol egyet a tojáslikőrből. A férfiak igénylik ezt a dolgot. sőt igazából kívántam is őt. – Vigadozzunk – jelenti ki Bernie. Úgy nézem. Egyszerre feltűnik Esther Schwartz a konyhaajtóban. hogy nemes ügyet szolgálna. ujjongtam. mint a strucc. A kél férfi kényelmesen üldögél a rummal gazdagított tojáslikőr mellett. – Megyek. hogy Jonas hozzá se nyúl a magáéhoz. a nagyvilág megteszi egyetemnek. Előző este hazatelefonált Cortney. Én szerelmes voltam apádba. mert nemcsak a terhesség. ezért fordult el tőlem. és Amyvel együtt a méhemet is kiszedték. – Kiszámíthatatlan fajzat a tinédzser. Borsózott a hátam a nemi aktustól. Penny keres telefonon. két éve kellett volna okosnak lenni és nem most. a család hozzájárulását megkaptad már? – Nem. Jonas előbb megrendült. – Őt még meg kell győznöm. Crispin atya azt mondta nekünk. ha mégis jólesik. Azt mondta. megnézem azt a vizet. sürgős esethez hívnak. hidd el. A házat már a melegen csillogó karácsonyi fények bélelik ki. hogy a San Fernando-völgyből átteszi a székhelyét San Franciscoba. és megütődik. – A dolgozatról jut eszembe. Jonas előtt világos. Az egyház azt tanítja. mint a testvérek. Penny hisztériás rohamot kapott. akik valami Haight-Ashbury nevű helyen kvártélyoznak. Nehéz a szívem. – És aztán mi történt? – Az imáim meghallgatásra találtak. a barátaihoz. de… Lucille lehajtja a fejét. Jonas komoran nézi a fenyő körül kavargó havat. kék szemébe néz. Gondolom. Kijelentette. hogy a karácsonyt nem otthon tölti. Kihörpinti a poharát. – Ne légy olyan szigorú magaddal – hoz még egy rundot Bernie a kanapéhoz. mikor már minden késő. Talán mert olyan vallásosan neveltek. nem költözik el. de az anya… – Jonas a fejét ingatja. Ha határozottabb vagyok. még a házasságban is. ő az élet iskolájába akar beiratkozni. – Ne haragudj. és anyám. Azt mondja. – Majd megoldódik ez is. de a kandallóperemen Hanukát várja egy szép menóra is. hogy Cortney akkor se fog visszakozni. hogy Isten a terhességgel büntet minket. Nekem ez nagyon megfelelt. Mary Anne. nekem sose esett jól a testi szerelem. A nappali ablakát betölti a feldíszített fenyő.

Jó a szívverése. – A lányod mindjárt szül. – Dr. megrendülten egyenesedik föl. Az orvos elereszt egy fanyar mosolyt. a felesége tekintetét keresi. a gyomra összerándul. Dr. – Miért nem indulsz a kórházba? Hol van dr. Wade? Hol van anyád? – Itt vagyok. Lucille benn marad a szobában. nem vagy hajlandó kórházba vitetni magad. Beereszti Jonas Wade-et. Lucille lepedőket. A baba érdekében… – Nem. Ted lihegve áll a lányszoba küszöbén. Lucille nagy lelki nyugalommal ül egy egyenes hátú széken. a hangja komoly. – Szia. apa. hat óra tájban kezdődött. – No. törülközőket hoz. jól fog jönni. mert egyre hevesebben zuhog kint. már a bejárati ajtó gombján a keze. elsuhog mellette. aztán jön. hanem kényelmes otthonka. Dr. Mary.Az orvos leteszi a poharat. és autó áll meg a kocsifelhajtón. Ted elnézést kér. begyújthatnál a kandallóba. – Be kellene mennünk. ahogy beléáll a félsz. aztán egy perc múlva lélekszakadva rohan keresztül a nappalin. négyperces fájásai vannak. a törülközőket simítgatja. – Lucille… Az asszony nem néz rá. – Doktor úr. mindenesetre nézzük meg. Mary Ann McFarlandnél megindult a szülés! Pár perc. hogy állunk. A verejtékező Marynek fülig szalad a szája: – Tudtam. Wade alapos betapintást végez. Leteszi a vászonneműt az éjjeliszekrényre. A méhszáj bő . ugrásra készen. megy a konyhába a készülékhez. – Célegyenes. melyik ügyfelét kereste fel ma este apád. milyen nagy szerencse. Beugrik a kórházba. aztán súlyos léptek szaporázzák a folyosón. elakad a lélegzete. fölkapja a kabátját. Maryre rátör a fájás. Wade ide tart. – Hat lóval se. – Cicám – rohan be Ted a lánya ágyához. Engedj ide. Vedd le azt a kabátot. hadd segítsek Mary Ann-nek… Ted szürke arccal. Ted megpördül a sarkán. – Mikor hívtál… Lucille hátat fordít. és elhátrál az ágytól. aztán a lányszobához kalauzolja. mire megszólal a csengő. Mikor kinyitja a szemét. Megragadja Mary kezét. dr. a földet söpri. Ted. és kimegy. elveszi az esőkabátját meg csöpögő ernyőjét. nyílik a bejárati ajtó. Wade egy székre ejti fekete táskáját meg a zöld batyut. már nem a félig becipzározott ruha van rajta. most telefonált. – Biztos vagy benne. Száraz torkán nehezen jön a hang: – Idáig semmi gond. Az orvos nézi kicsit a lányt. megrepedt a burok. Bernie. azt suttogja: – Hallok kinn egy kocsit. hogy időben itt lesz! Lucille feláll. hogy tudtad. Ted rohan. Emeld fel kicsit a popsidat. és fogja a lánya kezét. Mondjuk. tedd magad hasznossá. hogy itt az idő? – Egészen biztos. hogy ezt alád tehessem. A baba feje jó mélyen van. Rendszeres. az esőkabátja félig lenn van már. Mary Ann. jó. – Helyezzük kényelembe a kislányunkat. amit hozott: – Hallom. Wade.

doktor úr? Egy kávé? – Köszönöm. hogy megijesszelek. – Mary feje a párnába süpped. hadd vigyelek kórházba! Mary a fejét rázza. A bozontos szemöldök meredek ívbe görbül. Lucille a lánya fejénél ül. – Jaj. lavabis me. szike. Két óra erőfeszítés. Szeme két hasadék. sebezhetőségében meztelen. – Nem azért jöttem. Jonas Wade önkéntelenül megborzong. Mary tekintete a pap fekete táskájára téved. és egy pillanatra szörnyen megrémül. – Atyám! Honnan tudta? – hadarja Vlary. Csak a saját kezére meg a tudására számíthat. Marynek megüti a fülét az erőtlen hang. hogy múljék el tőle a rettegett felelősség. kinn sustorgás. et super nivem dealbabor. hálás az anyai jelenlétért. Soha még ennyire halandónak nem érezte magát. Róla is folyik a víz. Forrest. amiért betért a kórházba. hogy először szül. és szelíd mosollyal megnyugtatja. fecskendő. Ő is úszik az izzadságban. és széthajtja az ágy végében. egyedül van. istenem! – kiáltja. Mary. Tétova kopogás a szobaajtón. Wade-del: űzött vadak mind a ketten. gyermekem. nemcsak Mary. – Nem tudom. képest. – Kezdődik. Jonas Wade meg a baba érkezését felügyeli. Mary arca eltorzul egy erős fájástól. – Betakarja Maryt. hamarosan választ kap a kérdésére. – Mindent bele. nincs altatóorvos. hogy megáldjalak és megkereszteljem a babát. Jonas irigyli a papot. Wade. Wade az elsősegélycsomagot bontogatva. Crispin atya gyorsan az ajtó mellé húzódik. és fehérebb a keményített vászonnál. Újabb fájás. Egy-két órát adok neki. fogja a kezét és törölgeti a homlokát. Mary meghökkenve látja Crispin atyát: árad róla a kinti hideg. inkubátort hoz. itt a helye. – Hozhatok valamit. letérdel az ágyhoz. és hosszan néz a pap apró. Mary kinyitja a szemét. szája görcsös vonal. ablakot. hajthatatlan. nem kérek. mint a rák. soha nem került még távolabb a kórház biztonságos révétől. Neki csak elsősegélycsomagja van: fogó. – Meddig tart még? Újabb szélroham rázza meg az. A sarokból Crispin atya suttogja hő imáit. neki van kihez fordulni. – Minden percben betoppanhat dr. Nincs nővér. McFarland. – És most várunk szépen. A pap nyomban odamegy. hosszú fekete talárján gyöngyöz az esővíz. – Crispin atya. Gyermekorvos. papi fövegén. Asperges me Domine hysopo. Mérhetetlenül magányos. Egy pillanatra összenéz dr. Mary! Nyomjad! . – Tessék – szól ki dr. gyorsan tágul. Megszólal a csengő. dr. – Az orvos fölemeli a batyut. – Csak azért vagyok itt. hanem hogy lelki vigaszt nyújtsak. atyám. Összeszorított foga közt szűri: – Nem lesz itt utolsó kenet. aki a tekintetével faggatja: Egészséges lesz? Hosszú életű? Úgy lesz utódja. – Úgy gondoltam. Wade. éles szemébe: leplezetlen rettegés süt belőlük.háromujjnyi. et mundabor. Mrs. A kórházban beszóltam a védőnőknek is. Vörös. és leül. Annak helyet kell csinálni. – Felhívtam – közli dr. nincsenek életmentő műszerek. Az egyperces fájások között fel-felpillant Lucille-re. Ahhoz. mint Marynek? A sarokban Crispin atya kétségbeesetten kántálja imáit.

– Ezek nem Primus ivadékai. A lány fölemeli a fejét. Feje vergődik a csatakos párnán. Mary! Add ide nekem! Mater divinae gratiae… A lány arca szilvaszínű lesz. aztán gyöngéden segíti a forgást. – Még egyszer! – Megtartom – nyögi a lány. Mater Christi… Dr. Jonas megpillantja a baba hajas feje búbját. Mary. körmét az anyja csuklójába vájva. Mater inviolata! Rekedt a hangja. segíts! – Nyomj! Mater castisimma… Megszületik a fej. Sancta Dei Genitrix. – Istenem. Sancta Maria. a fej visszacsúszik. Mary! Jöjjön ki egészen! Az Istenért.. Lucille-re néz. nem tekeredett-e rá a köldökzsinór. – Rajta. Sancta Virgo Virginium . – Most már – zihálja Mary – nagyon sürgős neki… – Igen.A lány foga összecsattan. nehogy belehaljon! Még egy nyomás. egyik kezével Mary gátját nyomja erősen. Jonas Wade gyorsan letapintja a baba nyakát. . Térden imádkozik egyre hangosabban. Crispin atya lecsúszik a székről. Reszket a keze. nyomjál. – Még egy utolsót. nyakán kidagadnak az erek. buzgó mélypiros vér – Mater intemerata –. összeszorított foga közt jajgat. Wade megint azt mondja: – Rajta. – Ne beszélj – mind maga Primas -. – Élni akar. Aztán Mary ellazul. nehogy beszakadjon. és a gyerek kicsusszan Jonas Wade várakozó kezébe. Mater purissima… Mary zihál. aztán újra visszacsúszik a puha koponya. Szakad róla a verejték. nyomj! A nyílás kiszélesedik egy pillanatra. – Anya… ő a mi csodánk. Mary. – Nem bírom! – sikoltja.

Homályosan emlékszik a sötétvörösen freccsenő vérre. A folyóirat-közlemény mérföldkő lesz az orvostudományban. kémleli. Semmi kétség. Kutatja. mint volt: kék szeméből bátorság süt. és most üres belül. senki se kérdezte a kritikus pillanatban: melyiket mentsük meg? A gyerek szerencsésen megérkezett. hogy mit ér mint orvos és mint ember. hogy a baba jól van. Lionel Crispin már nem Mary Ann McFarlandtől fél. Talán még Cortneyval is szembe tudna nézni… . míg McFarlandék egészen felfogják. milyen kis csoda az ott hátul. Forrest már biztosította őket. és facsarni lehetne a vizet a reverendájából. ahogy kijött a baba. Az inkubátor műanyag falán keresztül nézi a mocorgó csöppséget. rózsás és bő háromkilós. hogy mentsék meg a jövendő Mary Anneket. különb vészek fenyegetik. a gyerek szeme már most pont olyan. fejezet Crispin atya most hálaimát rebeg. megírja a cikk végét. Újra levizsgázott. Lionel Crispin átvészelte a próbatételt. nem tud mit kezdeni magával. Lábujjhegyen kioson a szobából. ha kell. Jézusnak és minden szentjeinek. és fölegyenesedik. közelebb visz az emberi utódnemzés titkainak megértéséhez. Lehajol kicsit. terveket sző. Megvárja. Lucille fényképeket mutogat. ahogy paskolták. A nappaliban ülnek. mint Mike Hollandé. Mary újszülött korában. hogy ne zavarja anya és gyermeke álmát. hogy gyors búcsúzás után csöndesen elillanjon. levizsgázott. nagyot sóhajt. Nem kellett életről. miért nem akartam őt – suttogja Lucille a képet bámulva. Észre se vette. térden esedezik. sivatagi napfelkelte. keres valamit a ráncocskák. Őt adta nekünk Isten karácsonyra. és az arcocskát tanulmányozza. amit akart. a második vatikáni zsinat elhintette a mételyt. Marynek. tapintatosan közelít hozzájuk. fogja a táskát a szentségekkel meg a süveget. és hálát ad Istennek. Elmúlt róla a hónapok óta tartó nyomás. halálról döntenie. hogy ő. Jonas Wade úgy látja. a könyörületükre apellál. beszél Bernie-vel. – Hát persze hogy megtartjuk. – Nem is értem. összekulcsolt keze sajog. hogy testhelyzetet váltott. Szédül kicsit. az imént vette elő egy dobozból. ahogy felsírt: arra nyitotta ki a szemét. Ehhez ne járulnának hozzá? Az órájára pillant. aki elfogadott egy pohár italt Tedtől. Dagad a keble. és bár egy hónappal korábban született a számított időnél. de nem sieti el. Egy próba van még hátra. gödröcskék közt. aztán finoman. Tedeket és Lucille-eket a gyötrelemtől. Crispin atya megpróbáltatása végeztével immár új csaták elébe néz: változik a katolikus hit. Még megvárja a védőnőt. és a nappaliba megy. dr. Visszatekintve. egynaposan a kórházi kiságyban. hogy a padlón térdel. Elérte. Mary Ann McFarland drámáját vizsgák sorozatának látja. amit átéltek. Egyszerre meg is találja. Jonas Wade. Jonas is mintha megújult volna.21. Aztán hazamegy. Lucille McFarland arckifejezése láttán szintén szédül. Lucille más. és távozott.

Szürke. gyönyörű kislány. beszédfoszlányok rémlenek fel előtte ködösen. VÉGE . csupasz ágak rajza vetül a szőnyegre. Ráfeledkezik a békés arcocskára. és odamegy az inkubátorhoz. Ámulva nézi a rózsaszínű kis csodát. ősz hajú asszony alszik a fotelban. Nővéruniformisban kövérkés. hogy felüljön. Nyitva a szeme. esős hajnal virrad a szobára. Míg küzd. „Ép. Apgar nyolc. talpra áll. Lába erőtlen. – És a ragyogó kék szem mintha megállapodna rajta. aztán elmosolyodik: – Szia." Marynek sikerül kikászálódnia. kezét a műanyag doboz oldalára tapasztja. villanyzsinór vezet tőle a konnektorhoz. és oldalt fordítja a fejét. Agyi károsodás egyelőre nem állapítható meg. Mary próbál kimászni az ágyból. Mellette tévéasztalka-forma állványon doboz. A baba párnával megtámasztva az oldalán fekszik. Mary letérdel. Mary pislog néhányat. sajog a hasa.

Kiss Zsuzsa A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Barbara Wood: Childsong Copyright © 1981 by Barbara Wood All rights reserved Hungarian translation © N.8 (A5) ív terjedelemben ISBN 963 547 063 0 . Kiss Zsuzsa. Felelős vezető Vadász József igazgató Megjelent 16. Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft.Fordította N. Budapest. 2000 Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatója Irodalmi vezető Ambrus Éva Felelős szerkesztő Balázs Éva Műszaki vezető Szilassy János A borítót tervezte Pap Zoltán Műszaki szerkesztő Császár András Szedte a TiMac Bt. 2000 Magyar Könyvklub.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->