Barbara Wood BÖLCSŐDAL

Magyar könyvklub®

Könyvemet dr. Norman J. Rubaumnak ajánlom Hálás köszönettel tartozom dr. Frederick Luthardtnak a UCLA genetikai tanszékéről, amién időt szánt rám, a vadidegenre.

A Dionne ötös ikrek létezését senki nem vonja kétségbe. . Miért? Regényemben a tényanyag. macskák. ember esetében azonban bonyolult társadalmi. a mesterséges megtermékenyítés. hogy egy nő szűzen fogan. dr. egy a millióhoz vagy mondjuk hatszázezerhez. idézetek. erkölcsi és vallási vonatkozásai miatt kényes és roppant vitatott ügy. Laboratóriumban kimutatták a jelenség létezését az alsóbbrendű emlősök (pl. a spontán szűznemzést mindenki. Ma. a génmanipuláció mindennapos. Az esély. egy az ötvenmillióhoz. Időközben korszakváltás történt az emberi szexualitásról alkotott felfogásban és utódnemzés lehetőségeiben. a (spontán avagy laboratóriumban indukált) szűzen szülés egyre inkább a tudományos világ érdeklődésének homlokterébe kerül. a tudományos kísérletek egytől egyig valóságosak. nyulak) között. Jonas Wade oknyomozása voltaképpen a szerző kutatómunkájának krónikája. A szereplőket és történetüket én találtam ki. Könyvem 1963-ban játszódik. amikor a klónozás.A szerző jegyzete A szűznemzés valóság. hogy ötös ikrek születnek.és könyvhivatkozások. az esély. a folyóirat.

Mary továbbra is az arcát nézte. Aztán Sebestyén szabad keze gyöngéden elindult lefelé. Sebestyén közeledett: szép arca komor volt és szigorú. Bágyadt. hogy a padlóra csússzon. Hihetetlenül. hosszú. Dermedten engedett a kutató. Mary lélegzete szaporább lett. hogy a szájuk. Láthatóan Sebestyént sem zavarta az éjszakai hűvösség: feszült minden ín a verejtéktől fénylő bőre alatt. de a lány mégsem borzongott. Mikor Sebestyén újabb lépést tett felé. mikor ő eleresztette. Mindez csupán Sebestyén közelsége. Belülről izzott. A hűvös éjszakai szellő végigsimított meztelen testén: talányos mosolyban ívelt fel szája sarka. Hűvös volt. s a holdfényben előtűntek a hegek a tökéletes férfitesten: fehér forradások ott. Sebestyén csókja nem lanyhult. Mély tüzű. majd a nyelvük is összetapadjon. szelíden hevítő alkonysugár. Mi lesz még. ugyanakkor mérhetetlenül kíváncsi volt rá. mélabús tekintet. Önkéntelenül a melléhez vitte a kezét: kemény bimbót tapintott. mintha bor fűtené. fájdalmasan gyönyörű látvány. kecses lendülettel megoldotta magán a bogot. hosszú. Előbb a szájához vitte. azon tűnődött. Mikor egészen közel volt már. De döbbenete eksztázis volt. Sebestyén rászegeződő tekintetének igézete szoros öleléssel ért fel. kissé félrehajtotta a fejét. Sebestyén állt előtte. és mikor lehajolt hozzá a fő. becéző kéznek. megcsókolja? Nagyot zihálva nyúlt a keze után. Mary szemét vonzotta az ágyékkötő. izmos. sima. tartott attól. s átható tekintetével szinte megérintette. Mary gerjedést érzett az ölében. hullámos haját föl-föllibbentette válláról a szellő. keskeny orr. Egy pillanatig levegőt sem kapott. csillogó bőr. és mikor megállapodott. kényelmes mozdulattal. csak egy darab vászon. kérges tenyérre. az ágyékán összebogozva. a sápadt holdsugárban domborodtak az izmai. inas nyak hordozta szögletes áll. Mary teli tüdőből vágyott sikoltani. ha megfogja. alig súrolva a lángoló húst. fejezet Mary kigombolta a köntösét. de mégsem akarózott lejjebb vinnie a pillantását. félelmes tekintete miatt van.1. Átjárta a súlyos tekintet. aztán a bal mellére vonta Sebestyén kezét. csodás íz. meztelensége. . aztán lenyűgözte. Napbarnított. hogy ajkát rányomja a meglepően kemény. Marynek furcsán elszorult a torka. varázserejű tapintás hálózta. egészen lentről: előbb meghökkentette. ahol átszegezték a húsát. És Sebestyén akkor se vitte el onnan. és hagyta. ami előtárul. hogyan csomózhatná ki. Rajta se volt semmi.

Behunyja a szemét. Hogyhogy Sebestyén szerepelt benne. Szinte összeroppantotta. és a naptól aranyszőkére fakul. Sebestyén teste meghökkentően. ugyanakkor addig ismeretlen révület lett úrrá rajta. hogy a göndörített. és mi ez a félelmetes érzékiség? Olyan furcsa volt… Sebestyén keménysége. Aztán a lökések nyomán valami feltajtékzott benne. rámenősebb keze között. de így is érzi. és mindjárt el is kapja onnan. a combja köze. mindkettőjüknek gombóc van a torkában. hanem valami más. Félt. mélyen alszik reggelig. Mi változott? Vészesen zakatol a szíve. izgatóan kemény volt. Ürességet érez belül. egy hatalmas hullám növekvő lendületével. hogy Mary feljajdult. de mindenki alszik a házban. Nyárig még két hónap. se nem látott. berakott. hogy frissen daueroltatott. A mélyen hívő. aztán egész testtel ráborult. legyűrve az ösztönös védekezést. s átcsapott a feje fölött: a tetőponton egy pillanatig se nem hallott. hiszen a két kéz fent járt már a mellén. A kényes területet a hálóing felett pásztázza ujja hegyével. Mary erőteljes mozdulatokkal húzza a kefét a haján: vajon mikor megy ki végre belőle a hullám? Egyik napról a másikra elhatározta. még egy gondolattal adózik a meglepő ténynek. aztán gyorsan odaérinti a szeméremdombhoz. Sebestyén szorosan átfonta. itt történt valami.Akkor összesimultak. ahogy belehatolt. Mary felnyitotta a szemét. mert nem tudta. hogy Sebestyénről álmodott Mike helyett. hogy milyen különös álma volt. a lábában furcsa érzés. Mary kihúzza kezét a takaró fölé. Sebestyén bőre meleg volt. a nyakán haladt lefelé. tépett fazonról átvált a középen elválasztott. a lába fejétől indult felfelé. addigra remélhetőleg egyenes lesz a lobonc a lapockái közt. mi történik vele. s az egyik mellbimbóhoz érve olyan vadul szívta. és holtra rémülve nézett körül a szobában. Édes. hogy milyen érzés? Mozdulatlanul fekszik. úgy fülel. felbámul a mennyezet végtelenjébe: félve. Hunyorogva tűnődik a sötétben. aztán Mary McFarland álomtalanul. mint a nyomvonal. A szája elvált a szájától. hátát verő. Lucille McFarland a rövid. Mary tágra nyitotta szemét-száját. de nem jön vissza az iménti misztikus hevület. amit a csónak húz. mintha kilométereket futott volna. keresztformán kitárt karral engedett Sebestyénnek: készséges áldozat. nem erőlteti tovább. Mary anyja. hogy ő is görcsösen veszi a levegőt. Összeérteti a hüvelykujját a mutatóujjával. pontosabban az öle. kiszorította belőle a szuszt. habzsolta. aztán a kéj és az önkívület alázúduló áramlatai mosogatták. pedig itt a változás. és megkönnyebbülten nyugtázza. elárasztotta. nyirkos. Aztán visszafojtja a lélegzetét. kiveri a víz az éjszaka hűvösében. katolikus Marynek ez a testtáj tabu. Valami olvatagság. egyenes „szörfös" frizurára. és óvatosan lenyomta az ágyra.. És… Lent nem a kéz nyomult. Láthatatlan fegyver. Lihegve bámulja a plafont. rémületes és felvillanyozó. aki mindenben konzervatív. felemelő fájdalom nyilallt belé hirtelen. óvatosan viszi a kezét jobb csípője éles ívén. Sebestyén szétfeszítette a lábát. Mereven fekszik.. Sebestyént idézné maga elé. kár. laza stílusért. nem tapsikol az új. de ez mind nem érdekes. A lány érezte. mikor ő az életben nem engedte még oda Mike kezét? Honnan tudhatja egyáltalán. tupírozott vörös haját Jackie Kennedy-féle kis . mert most az a menő. Mary próbált nem nyögni Sebestyén mind erélyesebb. nem sikoltott álmában. Mary felriad. Hogyhogy ennyire valóságosan. a testével történt valami. Megmagyarázhatatlan nedvesség. Hanem a lába.

Mary veszi a lapot. ismétlem. hogy tán nincs is már a kegyelem állapotában. – Tessék? – Mary Ann. Kirügyezett az álla. Mike. Másolat Mantegna festményéről. míg kifarol a kocsival a meredek felhajtón. zaklató álomra. Megmártják ujjukat a szenteltvízben.szelenceforma kalappal koronázza. lekéssük a misét. de amióta csak betette a lábát a Szent Sebestyén-templomba. Mary is: az erőt adó Miatyánk-gyöngyöt hüvelykje és mutatóujja közé szorítva fohászkodik . Ted McFarland és a tizenkét éves Amy már az autóban ül. a rejtélyes álom hatása alatt kár tagadnia a kép erotikáját. míg bekászálódnak. A sekrestyéből kilép Crispin atya a ministránsokkal. hiszen nem tehet róla? Maryt olyannyira lefoglalja a dilemma. A liliommal feldíszített templomban fogadalmi gyertyák erdeje lobog. Még sose látta ilyennek az inas combot. a testi érzetre. ha tovább bámulod magad. a visszapillantó tükörben hátrakacsint a lányára. Mary Ann McFarland gyöngyház rózsafüzérét pergetve teljes erejéből koncentrál. az apja meg a fivérei még nincsenek itt. Vagy nem számít tisztátalannak. tegnap este gyónni volt. távol állt tőle. Mary számtalanszor ráfeledkezett unalmas szentbeszédek közben. Átellenben állapodik meg: Sebestyénen. hogy gyorsan végigtekintsen a gyülekezeten. meg ahogy vonaglik kínjában: Mary beszívja az alsó ajkát és harapdálja nagy zavarában. a kesztyűjét. – Jaj. Akár egy fénykép. közvetlenül az Első Stáció mellett. a párizsi Louvre-ból. amitől úgy lángolt az éjszaka. a festett üvegablakokon napfény árad. Most azonban. illetve a friss pattanás. a hívek ünnepélyes némaságban özönlenek a padsorokba. és kimegy. gyapjú kétrészese. Tekintete elkalandozik. Kínosan valódi: a vér. és a gyülekezet feláll. nem érvényteleníti-e az áldást. Képtelen máshova nézni. Pontosabban a testi robbanásra. Kérdés. amit húsvétra kapott. a retiküljét. térdre ereszkednek. a dagadó izmokból meredő nyílvesszők. Mary követi apját és anyját. A hajügyekről Mary gondolatai átterelődnek a hajnal előtti. az égre fordított arcon tükröződő hallatlan gyötrelem. hogy szemérmetlen gondolattal illesse a megkínzott szentet. visszamosolyog. hogy észre se veszi. Vajon lesz-e benne része még egyszer? De az is eszébe jut. Mindennél gyötrőbb aggály fészkeli magát az elméjébe: tisztátalan volt ez az álom. a verejtékes homlok. Mary felkapja a kalapkáját. anya! Ted McFarland. – Egy pattanás miatt képes kitenni magát az örök kárhozatnak – zsörtölődik Lucille. Megint az álom különös csúcspontjára gondol. Mary is ilyet visel. Nem sejlenek elő az idomok: a First Lady manökenstílusa. beleugrik a tűsarkú topánba. zavarba ejtően élethű ábrázolása a szent vértanúnak. Áldozni készül. ami olyan jólesett. térdig érő egyenes szoknya. Csak azért emeli föl a fejét. abban az ágyékkötőben is van valami merész és kihívó. és követi. Ők is besorolnak egy padba. aztán térdet hajtanak a hatalmas feszületnek a templom túlsó végén. hogy leszegett fejjel térdepeljenek. Amy a sereghajtó. mikor Mary és az anyja kilép a házból. a tegnapi bűnbánat jutalmát az érzéki álom. újfent rácsodálkozik izmos alakjára. Lucille McFarland szemét a plafonra vetve tárja szét a kezét tehetetlenségében. szintén az anyjáét ismétli: derékig érő kosztümkabát. mikor az anyja belép a szobájába. amivel végződött. Fölpillant. vizsgálja a tükörben. – Pattanásom lett.

Ted kenyérhéjjal törölgeti ki a tányérját. – Nem tudom. Amy a lábát lógázza. Amy hátraveti a fejét. s ebből következik. kihalászik egy paprikadarabot. anya. hallottad már a legújabb felhúzósbaba-viccet? Mary sóhajt. úgy kacag. – Ettől erősödsz. a tizenkét évesek humora külön fejezet. Lucille McFarland Shirley Thomasszal vállvetve mesterszakács kurzusra jár szombat délelőttönként a Pierce College-ba. metélte apróra a friss kaprot. – Én a spanyolt veszem fel – csicsergi Amy. . Az eredmény inkább karácsonyt idéz. – Felhúzod. kente ki vajjal a tűzálló tálat. Ma. Ehhez az iskolának semmi köze. Fogadjunk. mintsem húsvétot. Agatha nővér vegetáriánus. – No. hogy péntek van-e vagy sem. – Na. – Elég legyen. és az asztalra csap. hogy jó lelkiismerettel vehessen ostyát.Istenhez. honnan szeded újabban a vicceidet. de szalonképesnek igazán nem mondhatók. meglepetést rejtenek a tálak – bontogatni. – Legalább nincs gondja. – Jaj. az anyja felhúzza a szemöldökét. fél kezével a fejét támasztja. – Mary – kezdi –. ezt hallgassátok meg. – Báá! – vág grimaszt a tizenkét éves Amy. bocsássa meg az álmát. Szólt. Felhúzod. – Mondjad. hogy olyan nyelvet kell tanulni. McFarlandék vasárnapi asztalát belengi az együttes kísérletezés és a szabad véleménynyilvánítás vérpezsdítő levegője. apa. hintázik az egész teste. – Egyszerűen utálom a csirkehúst. nem kell. Edd már azt a csirkét. és nekimegy a falnak! – Elég! – tör ki Lucille. Mary gondterhelten mered a tányérjára. hogy azért. – Neked mulatság kicsúfolni az elnököt meg egy szegény vak asszonyt? – Lucille – mondja halkan Ted –. és a Helen Keller baba? – Amy lelőhetetlen. Amy turkál a mártásban. hogy a vasárnapi asztalon mindig egzotikus ételköltemények illatoznak. hogy rokonok vendégeskednek náluk. hát nem? Szaladgál a gyógykajaboltba! Ted rámosolyog az asztal fölött. kisasszony – fogy ki Lucille a béketűrésből. – Hallgass el és egyél – szól rá Ted. – Azt a francia nyelvűt? Segítsek? – Köszönöm. – Olyan csöndes vagy. ízlelgetni való ajándékot. mindenki ezeket meséli a suliban! Lucille a fejét ingatva motyog valamit a „szép kis iskolá"-ról. – A legújabb Kennedy elnök-modell. – Mary! – Amy nagy csörömpölve ejti a villát a tányérba. és különben is meg kell írnom egy záródolgozatot. mert Mike ma nem szólt be? Mary fölegyenesedik. kockázta fel a paprikát. Ínyenc kapros csirke és zöld chilipaprika-felfújt gőzei viaskodnak egymással. – Agatha nővér mondta. és bekapja. tisztítsa meg. az apja kényszeredetten mosolyog. Los Angelesben mindenkinek tudnia kellene spanyolul. – Nem is vártam. húsvét vasárnap sincs másképpen. és az öccse gyalogol nyolcvan kilométert. és a felfújtért nyúl. Mary bűvészkedte külön a tojások fehérjét a sárgájuktól. megdörgöli a tarkóját. Kész kabaré. amit használunk is. Lucille meg a két lánya egy teljes délutánt szentelt a lakoma elkészítésének: Amy reszelte le a két nagy darab sajtot.

Lucille McFarland megáll a konyhai közlekedőben a tologatós üvegajtónál. – Előbb végezd el a középiskolát. – Akkor is rémes volt. és bánatosan réved a feketeségre a belső udvaron. Mary összenéz a húgával. – Nem nézed meg velünk Ed Sullivant? Judy Garland is szerepel és színes adás.– Egyetértek – mondja Mary. Fejét ingatva fordul el. Mary Ann. Ez csak két évet venne el. Mary nézi. és bejelenti. Holnap este nyilván Lucille újabb „paradicsomos csirkeszeszély" variációja szerepel az étlapon. Egy év még hátravan. – De hát úszni úgyis hideg van. – Előtte meg volt a tánc – tódítja Amy. Utálom. villájára böki a falat csirkehúst. és elsüllyeszti a hűtőben. – Ez aztán újdonság a javából. A mosogatás a két lány dolga. ahol a következő sor ház húzódik: a Claridge Drive-ra néznek fensőbbségesen. Lucille keskeny. – Mikor Mike kicibált. úgy sikoltoztál. És kis híján megütött az áram. Csak az úszómedence széle látszik: fehér és csontszáraz. Hát az egyetem? – Egyetemre később is mehetek. Könnyen megjárhattad volna. képzőművészeti főiskolára akarsz menni. Szeretnék eljutni Tanganyikába meg hasonló helyekre. Borzalmasan néz ki. felakasztja a nedves konyharuhát. Olvastam egyszer egy nőről. a kerti házikókat. pálmafák. – Ez más. és mindenki fontolgatja. – Én igazán nem tehettem róla. apa. A kert a ház mögött félelmetes és határtalan. Az anya a plafonra mered: – Egy örökkévalóság. – Úgy tudtam. – Csak menjen holnap valamire az a szegény szerelő. gyökeresen változtat a tervein. a legapróbb részletekig kidolgozza elképzelését olyan túlcsorduló energiával és lelkesedéssel. – Semmi bajom nem lett. beállnék a Békehadtesthez. hogy a balga idegen megingathatatlan eltökéltséget feltételezhet. te megértesz? Ted mosolyogva áll fel az asztaltól. – Én a szuahélivel szemezek. Lucille szórakozottan kisimít a homlokából néhány eltévedt rozsdás fürtöt. no meg a gazdag Szent Sebestyén plébánia. úszómedencék. éles rajzú szemöldökének íve meredekebb lesz. Itt van Tarzana legelőkelőbb lakónegyede. a fákat. Mary a vállát vonogatja. hogy divattervező lehess. Nem én okoztam a rövidzárlatot a víz alatti lámpákban. Lucille füléhez kacagás neszei úsznak a kertjükből. – Egy év és nyolc hét. ahogy az anyja fóliába csomagolja a csirke maradékát. a dísztavacskát. az ebédlői fények megvilágította peremen túl sötétség lepi a pázsitot. Mary az apjához fordul: – Ugye. E fölé tornyosul láthatatlanul a repkényes magaslat. akinek ilyen rövidzárlat okozta a halálát egy szálloda uszodájában. ha nincs feltöltve a medence. . visszavonul a szobájába. a Ventura sugárúttól délre: csupa üveg modern otthonok. ahogyan McFarlandék háza is. Csakhogy a család nem dől be: egy hónap. csak megijedtem. anya. Mary havonta új meg új bejelentéssel hozakodik elő. – De hát mire jó az neked? – Gondoltam. hogy meghűlt bennem a vér. Fent Thomasék házának meleg fényei ragyognak a tavaszi estében. anya. és ez a szalmaláng is ellobban. – Ez nem tartott vissza téged meg Mike-ot.

különben nincs helyem a Hölgyligában – folytatja Mary a tévébemondó tátogására meredve. Szabadulni szeretne a kínos emléktől. kezét a lánya karján nyugtatva megkérdezi: – Jól vagy. Mary csak bámészkodik. apa… – kuncog Mary. csak azért tette föl. Joan Baez gyászos hangulatú népdalai. – Ahhoz képest. Mary Ann McFarlandnek . hiszen reggelente leússza a magáét. – Mary összehúzott szemmel vizsgálja a bemondó ábrázatát: kicsit zöld. anya. és révetegen nézi Richard Chamberlaint: a fotón mint dr. A szokásos. – Fölmegyek a szobámba. Nem is hallja a zenét: megint az álom foglalkoztatja. – És muszáj törnöm magam. szeme sarkánál a kis ráncok jó kedélyt sejtetnek. egy új énekesnő. az apja átkarolja a derekát. kicsim? Mary gyorsan elmosolyodik. A lemezjátszón a Germaine barátnőjétől kölcsönkapott album. majd elfelejtettem. igaz. hallja még. hüvelykje reflexszerűen kapcsolja ki a hangot. és sehol se tartok a gépeléssel. másik kezében egy pohár whisky. és hetente egy estét konditeremben tölt. mikor sírógörcsöt kapott az áramütéstől a medencében. mint fiatalon. a szűk körű vatikáni bizottság egyik tagja a Tiltott Könyvek Indexének eltörlése mellett foglalt állást…" Ül az íróasztalánál. Majd ezt is tökéletesítik. Sok pénzt hoz haza. Jaj. Mary nincs oda érte. megpuszilja. főhajók és apszisok –. de az anyja feltartóztatja. hogy Hans Küng atya. de ugyanolyan karcsú és kisportolt. Ted mosolyogva nyújtja a kezét. Mary a fotelhoz. nem stimmel a szín. mert Germaine szavát vette. különös. teológus. Jackie még mindig babát vár. ma bejelentette. Ted McFarland jóképű férfi. nem csoda. – Volt valami a hírekben? – Na várj csak… A négerek még mindig tüntetnek Délen. – Gondolom. Sybil Burton ma végre otthagyta Richardot. – Apa.– Nem megy. Tudod. van ez így. Kimegy a szobából. Csak jár az agyam. a meghitt családi zugba kémlel: figyeli pár másodpercig az apját. sokat fájdítod a fejed a jegyeid miatt. A héten le kell adnom a dolgozatot. hogy a bemondó hangja mondat közben jön meg: „. – Tudom. apa – szól be halkan. Ennyire fontos a nagy mű? – Ha kitűnőt akarok rá kapni. Ted nyakára fonja a karját. és megszorítja Lucille kezét. soha nem emeli fel a hangját. Ted odanéz. A tőzsde még mindig pang. lép. ábrándjaiban sem merészkedett a közösülésig. Ő vert lelket belé azon az estén is. de egyetlenegyszer nem álmodott Mike Hollanddel. Fél perc se telik belé. a karfára telepedik. Mary rajong érte. Az asztalon képkivágások magazinokból – gótikus tornyok. Rövidre nyírt. rozettás ablakok. Negyvenöt éves. Addig meg szenvedünk. – Szóval nincs tévézés. Indul kifelé. mindet a dolgozathoz gyűjtötte. Szögletes arca barátságos. véli. – Persze.. Kildare uralja el a hirdetőtáblát. Holott fantáziál róla éppen eleget. – Apa. hogy hét hónapja járnak – a tanév kezdete óta –. ezért kapom a kitűnőket. kissé hullámos haja őszül a halántékánál. hogy mindenre kitűnőt kapsz. Az írógép marad a táskájában. nem várhat a gépelés. a doboz elnémul. nem Lucille és nem Mike. melynek címe „Franciaországi székesegyházak". aki a távirányítót nyomogatja a tekintélyes tévékészülék előtt. megöleli. és a bajban mindig számíthat rá. és mégis olyan örömteli megidézni: vajon a tudatalattija miért Szent Sebestyént választotta szeretőnek Mike helyett? Ha belegondol.

holott ez a titkos vágya. és a plafont bámulja. ismétlést remélni bűn. Kennedy elnök elgondolkodó profilja. Plakátok és magazinfotók tekintenek le rá: Vince Edwards mint dr. Mary végignyúlik az ágyán. A legjobb. malaszttal teljes…" . erőt vesz magán. az emberfölöttien türelmes. Sóhajtva kel föl az íróasztal mellől. hogy szeretkezést álmodott Szent Sebestyénnel. Jan és Dean-albumok. ha kiveri az egészet a fejéből. kelletlenül elkezdi: – „Üdvözlégy. Mary a kék gipszszoborra összpontosít az öltözőasztalán. kiváltképp az álom befejezése. Elgémberedve járja körül a szobát. meg számos felvétel Mike Hollandról. hogy a dolog megismétlődik. Ben Casey. a Beach Boys. egy új együttes. szenvedő arcú Szűz Máriára. és ajkát alig mozgatva. a Hölgyliga-pulcsi. fantaziálással erre törekedni bűn. Nyilván elítélendő. Akárhogy csűri-csavarja. A szobában szanaszét hever a kék-fehér fődrukkeri pomponkészlet. James Darren. Értelemszerűen elítélendő a reménykedés.nincsenek bűnös gondolatai. futballszerelésben. Szent Sebestyén erotikája nem hagyja nyugodni. Mária.

mert az iskolában minden hapsi irigyli. – A hosszabb úton vitted. Rosszul aludt. A következő tanévben oda kerül ő is.2. de sokkal alacsonyabb és véznább. rosszkedvűen ébredt. mielőtt munkába indulna. Mike. – Sherry Rickkel jár – mondja komoran Mike. az öcséid messze leköröztek. Mike. hogy a fia elé tegye a tányért. Nathan Holland galambősz ötvenes özvegyember. és kétszer annyi házi feladatot kap. jön a bejárónő. ahogyan a randevúikon se. A tizennégy éves a Szent Sebestyén egyházközség iskoláját látogatja. amióta Mike a Szent Sebestyén küszöbét átlépte. De nem jutottak egyről kettőre. a lányok ne hívogassák a fiúkat. három fiára egyedül visel gondot. fiam. A tizennégy éves Timothy és a tizenhat éves Matthew már falja a szalonnás tojást. Matt. A . fejezet Mike Holland. Mike? – Ühüm. mikor álomittasan megjelenik a vakító júniusi napfényben fürdő nappaliban. – Tovább tartott a foglalkozás. kétszintes házban. aki elmossa a szennyes edényt. lesz. és elfoglalja szokott helyét az asztalnál. és sehol semmi? Mike turkál a kihűlt rántottában. Mike. Csak már lennék túl rajtuk. Timothy és Matthew előtt nyitott könyv. gondolja mélabúsan. – Sherry is hívott az este – újságolja Matthew. – Hehehe – vigyorodik el Timothy. Mike lelép az ebédlőrészbe. – Későn jöttél tegnap. aki csak egy évvel fiatalabb. Szorong. Vállán érzi egy pillanatra az apja súlyos kezét. Tim! – Mike kelletlenül lát neki az ételnek. ezen a reggelen se gond neki négyük reggelijének elkészítése. Ki hinné el az igazságot? Kilenc hónapja elválaszthatatlanok vagytok a legbombább csajjal. aminek boldogan néz elébe. Ma péntek van. Nathan Holland a biztosító társaságok alkalmazottainak hagyományos öltönyében – mínusz zakó – lép ki a konyhából. Nathan Holland visszajön az ebédlőbe. – Én csak átadtam az üzenetet. Kösz. Rick a szerencsés. megigazítja a mandzsettáját. és még mélyebbre temeti a szorongását. az apja meg a két fivére McFarlandéktól nem messze lakik egy rusztikus stílusú. kihúzza a székét. A három fiú csöndben tömi a fejét. Mike szótlanul kortyolja a narancslevét. apja öblös basszusát hallja: – Te vagy az. pedig semmi okuk rá. – És különben is – harsogja Timothy –. – Ühüm. – Mi ez a nagy hallgatagság. Mike csalódottan. álmában Mary kacérkodott vele. A kezét szárogatja. mint a Reseda gimnáziumra átnyergelt bátyjai. haza Maryt. – Dugulj el. Mike? – A vizsgák nyomasztanak. – Igyekezz. mint Mike.

a formalin szúrós szagát is fölkapja. Germaine Massey integet. hogy mely artériák látják el vérrel a szívizmot? Sápadt mosoly. De lehet. A hallgatóság néhány percig feszült figyelemmel kíséri: a tanár tudja. mert nyelnie kell. Mary sóhajt még egy nagyot. az osztályterem ablakán beáramlik vele a Santa Ana szellők forró lehelete. kérem. Mindegy. ahogyan a gondolataik léggömb módjára tovalebegnek. gondolja bosszúsan. aztán kilendíti a lábát az ágyból. hogy émelyeg. és szédelegve hunyorog. A nyüzsgő. A függöny résén beömlő júniusi napfény rajzolta mintázatot bámulja. hogy nem frissen és tettre készen ébred. aztán elsóhajtja magát. Mr. Két hét van hátra a tanévből. talán kimerült. fiatal. hogy az influenza bujkál benne. – McFarland kisasszony! Mary szélsebesen megfordul. inkább a fejét ingatja rezignáltan. Mr. Mr. életerőtől duzzadó testek sóvárognak tavasz és nyár fordulóján a napsütötte tengerparti bódulat után. próbál felülni. hogy a szívkamrákat felvázolja a táblára. Germaine és Mary már egy hónapja van várólistán. – A koszorúerek. hogy nem kéreti magát. emelkedj végre. – Meg tudja mondani. Slocum magába fojt egy mosolyt. kisasszony. és ragyogó színskálává . feszes. és pálcájával az asztalra csap. Mary McFarlandre ő képtelen haragudni. és fáradt hangon mondja: – Akkor lesz szíves részeltetni bennünket tudása tárházából? Az osztály derűs göcögéssel méltányolja humorát. Feltámad a szellő. szamárfüles zsebkönyv gerince tűnik elő. Mary a szeme sarkából észleli a finom jelzést. tanár úr. Slocum csokornyakkendője feljebb csúszik az ádámcsutkáján. Slocum vár egy kicsit. már nincs hatalma fölöttük. kerek arc. Slocum megköszörüli a torkát. – Igenis. Lucille McFarland dugja be a fejét. kelj fel. de rögtön! Lassan felnyitja a szemét. tanár úr. vajsárga napfénypászmák világítják át az üvegbe zárt. Mazsoreteket toboroznak jövő félévre. és folytatja az előadást. ahogy szokott. tisztában van vele. és fásultan néz a plafonra. De amint hátat fordít. csupa kicsattanó.dagadt Sherry biztos. örökre elszunnyadt békákat és embriókat. nem olyan öreg. Vastag. a fiatalos szabadságvágyat. A nyárelő napsugara megejtően. felvillanyozott. Harmadik reggel. Februártól júniusig fokozatosan hanyatlik a figyelem: szinte látni. Ha kell a fuvar az iskolába. míg csukódik az ajtó. Mary fejét kissé oldalt hajtva kibetűzi a címét: Fanny Hill. a strandokat bearanyozó káprázatos ragyogás. Ma is. és a világért se adná fel a helyét a csapatban. Mary odanéz: Germaine egy pillanatra felemeli a kapcsos dossziéja fedelét. – Hogyne. A legjobb barátnője. átleng a biológiatermen. – Nem szólok még egyszer. mit érezhetnek. hogy elfelejtette volna a nyár szirénhangjait. megrezegteti a csontvázat a sarokban. A tiltott regény két példányban jár kézről kézre a Reseda gimiben. Felhúzza a szemöldökét. – Mary Ann! Mary Ann McFarland. Már harmadszor ébred úgy. Holnapig össze kell kapnia magát. – Hölgyeim és uraim – kezdi fáradt hangon immár ötödször. Mary mélyet sóhajt. fészkelődő ifjak láttán Mr. hogy nem a falnak beszél. – Kérem… Nyársat nyelten mered rá a társaság. mézédesen simogat.

míg mondja-mondja a magáét. hogy jut eszedbe ilyesmi. – A kocsi felgyorsult. Mike – nézett a szeme közé a lány –. Ritka alkalom. De Mike-nak a rákövetkező órácska jár az eszében. és felfele hajt Tarzana dombjain. A múlt héten adták ki az útját a Taft gimi matematikatanárának. míg az állát az öklére támasztva bámul vakon Mr. Nagyon helyes. ha megtudja. Slocum. Maryvel elmentek az ifjúsági klubba. Nélkülözzelek egész nyáron? Olyan egyedül leszek. A struccpolitika nem használ. Mike. le kell térdepelnie a női szakasz igazgatóhelyettesének irodájában. a fák is leárnyékolják a reflektorok elől. mert megcirógatott egy kis némbert. hogy hol rontotta el. Mike-nak fülig szaladt a szája. . és nagyot mosolyog. ráfeledkezik a tudásszomjtól sugárzó arcokra. amijük van. Mike – figyelmeztette Mary. mint minden csütörtök este. csak biztatni kell egy kicsit… A fiú lehajtott az aszfaltról egy kieső földútra. – Éppen ezért kell megbeszélnünk a dolgot. – Mondd. Mr. – Mary – suttogta –. és arra gondol. – De muszáj. fedetlenül hagyja a tejfehér combját. inkább a Mike Holland tekintetét kereső kövér Sherryre figyel. – Mike… Mire fölértek a gerincre. Aztán a lány fürtjeivel kezdett játszadozni. és hova jutna akkor a nevelésügy? Mr. aztán Mike-ra néz. hogy egy lány szoknyája a kívánatosnál kurtább. aki felülkerekedik az ilyen szennyes gondolatokon. Mike. Gondolatban megint a Corvair volánjánál ül. Mikor a tanár úr ismét a táblán díszelgő ábrához fordul. kár. tudod. hazazavarják. hogy nem egyenesen hazamentem. – Mary – kapcsolta ki a motort Mike. – ígérem. Slocum elkapja a tekintetét. a lány is alig várja. mit kapok anyámtól. és ha a szoknyaszegély nem érinti a padlót. A fiúnak nehezére esik a viszonzás: alig húzza fel a szája sarkát. – Ne fogadkozz csak úgy a levegőbe. hogy közel az év vége. Mary kibámult az ablakon a pislákoló fénytengerre. felcsúszott a szűk szoknyája. – Én már attól elkeseredem.bomlanak a szemközti falon. és két óra hosszat támogatták Crispin atyát a nyári karnevál megszervezésében. – Jaj. Az iskolában szigorúan szabályozzák az öltözködést. ha szóba jön. hogy nem kezdesz más sráccal. Mary orr-ráncolva hátrapillant Germaine-re. szembefordulva a lánnyal beszélnünk kell. – Mary. ha így kettesben lehetnek. – Jaj. különben a kis kacérok villogtathatnák. A San Fernando-völgy mint fekete bársonyra tűzdelt sok kis karácsonyi mécses feküdt előttük. Mike gyöngéden megfogta a lány vállát. – Jó – mondta Mary jámborul. – Most ne. magasan Tarzana fölött. hűséget kell fogadnod. hogy elhúzódott a foglalkozás. és ezért kell hűséget fogadnod. meg kell ígérned. ígérd meg. a kanyarban nyikorgott kicsit a gumi. A Mulholland Drive itt koromsötét. – Túlmentél az utcánkon. – Tudom. rágódik. hogy rá se nézek másra. A gondolat is rémes. Ha apám visszazsuppol az öcséimmel Bostonba. Mary elhagyta a tiltakozást. valódi élvezet ilyen kitűnő osztállyal dolgozni. A tanárember legyen hős. ha felmerül. Slocum szívet ábrázoló krétarajzára a táblán. Egyre hányjaveti magában a tegnap estét. Belát Mary padja alá.

a lány elhúzódott. – Ne. meggyőző hangon beszélt. Mary behunyta a szemét. magához fordította az arcát. Értsd meg – szegezte szemét a lány esdeklően Mike arcára. Ki tudja. ajka a lány fülcimpáját bizgerélte. Mary. aztán szenvedélyesebben. Mary megint ellökte a kezét. – Most ne. ahogyan te akarod… – Nem… – Még csak le se kell vetkőznöd. és érezte. Mikor a nyelvével is megpróbált behatolni. Két félév. és sose jövök vissza. hogy végleg Bostonban maradunk. A lány riadtan fordult oda. Te is tudod. mint máskor. Mike. szikrázott a szeme. – Ne. – Jól szokott esni neked is. komótosan biccentett. míg össze nem házasodunk. Úgy csináljuk. és én nem akarom. – Csak addig megyünk el. előbb finoman. Mike – tolta el szelíden a lány. Mindig engeded. – Akarlak egészen – súgta rekedten a fiú. – Mary – mondta sima hangon –. nyögés szakadt fel a torkából.– Komolyan beszéltem. – Most azonnal. – Csak két hetünk van. Mary. Mary. szépen kérlek… – De miért? Tetszeni szokott neked. A lány esetten rázta a fejét. Mike… – Hidd el. hogy hűséges leszek. és behatolt a foga közé. és megcsókolta. A bal kezét Mary mellére csúsztatta. Szent Terézre esküszöm. Biztos vagyok benne. amint véget ér a suli. fáj. – Nem mindenki. mindenki csinálja. Mike… ezt ne. – Lágy. Mike. Megbeszéltük már. – Mike! A fiú vad csókkal csapott le a szájára. És két hét múlva mennem kell. rettenetesen kívánlak. Ekkor a lány sírásban tört ki. – Tudom. apám talán úgy határoz. elszorul a torka. – Jó – sóhajtotta. Itt. ezúttal a lány blúza alatt. márpedig apám majdnem biztosra mondta. igazán. Mary újra kibámult a szélvédőn. – Érzékeny a mellem. Mike megdermedt kicsit. . aztán enyhültebben folytatta az ostromot. Mike. – Miért? – fészkelte a homlokát a hajzuhatagba. felkerekedünk. – Nem úgy gondoltam. Mike türelmetlen horkantással lazította meg karolását. Újra elindult a keze. a kezébe temette az arcát. Járunk már egy darab ideje. – Mary! – Odatolta mellé szálas testét az ülésen. de aztán félrekapta a fejét. Gyöngéd leszek. jó lesz. – Most ne… Mike-ba kínjában belenyilallt a düh. aztán három hosszú hónapig nem látjuk egymást. Az álla alá nyúlt. Akkor kicsit megnyugodott a fiú. de aztán megint megszelídült. – Ha megyünk. – Ne. miközben izmos karjával átölelte a lány vállát. Nem szabad. Csak két hét van addig. nyelvével szétfeszítette az ajkait. Mikor azonban Mike ujja a melltartót kezdte feszegetni. Villanásnyi időre Maryt is elkapta a láz. A lány némán.

hogy örökre elszakadunk. hogy mely botcsinálta vezér nyomdokán keveredjenek ki a serdülés zűrzavarából. de mértékadó. mintha menten összedőlne a világ. beindította a motort. Méltóztatik választ adni a kérdésemre? A teremben nagy a derültség. Milyen kár. ezért Slocum tekintete is a lányra terelődik. és több kéz is a magasba emelkedik. a méhkirálynő. ivadékról. gondolja Mr. Rövidre nyírt szőke haj. Mikor csillapodott a zokogása. Mary szép arcára pillant: a lány feszült figyelemmel csügg Slocumon. A fiú nézte egy kicsit. és akár tudják. eltűnődik. széles vállra feszülő egyetemi monogramos ing: Mike Holland nem csupán szóvivője az osztálynak. Mr. Szó eshet génekről. erős a nyájösztön. a fajfenntartásról mint olyanról. Házasság előtt tilos. amiért bájos ifjú hölgyeket bámul helyettem. fehér egerekről meg fekete egerekről. és szakavatottan köhent. a mintára sandít. kimondatlanul is választásokat rendeznek. A legesélyesebb jelölt kétségkívül a legszebb. miközben az anatómiai szemléltető ábráért nyúl. – Nem kárhoztatom. A biológiatanár tudja. de nem hallottam. véleményformáló is lehet az illető. hogy tudniillik azok a gének mi módon származnak tovább. Mike meglepetésében úgy fordul oda. megszólalt Mike: – Ne haragudj. kivel van dolga: a született vezércsillag. amely a küllőket forgatja. illetve vénáját? Az ábra közszemlére kerül. akár nem. esetenként csak bajnak a bohóckodásával. párzásról. a vénák a szívhez vezetnek. Mary. igazából Mike Hollandre se tud haragudni. Érezhetően ő az energiaközpontja a figyelemnek. Te is szeretsz? – Igen – mondta a lány. ha szólítom. hogy félhold forma izzadságfolt sötétlik a hóna alatt. a . kromoszómákról. Taníthatja nekik valamennyi szervrendszert – ma például a vérkeringés van soron –. Szeretlek. Mike Holland megint az előző esti fiaskóra gondol.Mary sírt pár percig. – Szeretném. vihognak és kövér dugó biológiatanárokra meresztgetik a szemüket? Testnevelés az utolsó óra. aztán bánatosan mondta: – Lehet. mi a különbség a véna és az artéria között? Mike önkéntelenül is Maryt keresi a tekintetével. aztán elkapja a tekintetét. Mary mennyire van tudatában befolyásának. kapitánya a focicsapatnak. ha meg nem sértem! – A pálca nagyot csattan a katedrán. Mike morcosan szegi le a fejét. és újra elsírta magát. – Az artériák a szívtől. Slocum Maryt fixírozza – izgató lenne neki meg a hasonlóknak értekezni az ivarszervekről –. ő a tengely. – Elmondaná. de elvárnám. A tinik falkában járnak. hogy legalább mozdítsa a füle botját. csak éppen a lényeget nem szabad érinteni. a legdaliásabb. Őbelé az a feszélyező tudat hasít. Hát ilyenek a lányok? Egyik percben zokognak. és bár a mai tananyag a nők testi higiénéje. mint a búgócsiga. aki lehengerlő mosolyt küld felé. és némán autóztak haza. vonzó. de nem lehet. karakteres arc. Szinte minden osztályban van ilyen figura. és az öklével törölgette a szemét. – Hogyan nevezzük testünk fő artériáját. de tiszta kitűnő is. miközben kivágja a hibátlan választ. Nyilvánvalóan túltette magát az eseten. Mike mit tehetett mást. Holland. – Mr. aztán máris kuncognak. A lány nyelt egyet. Mr. egyet kivéve: a téma büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett tilalmas. Míg a többiek buzgón jegyzetelnek. amivel az osztály az órai anyagnak adózik. – Elnézést. A köznép fél szemmel mindig Maryre. Mary McFarland igazolja ezt a feltevést. a kivételes külső és a kivételes szellemi képesség közé egyenlőségjel tétetik. Holland. Slocum megint sóhajt. Slocum. Slocum.

egyikük se esett még át a tűzkeresztségen. Mary kötelességtudóan kihúzza a szemét az öltözőszekrény ajtajának belső oldalán függő tükörben. Míg utcai ruhát vesz az öltözőben. A délutáni hőségben kétszáz lány ül törökülésben a tornaterem padlóján.lányoknak tornaruhát kell venni. – Tudom – feleli Germaine. Ő azon kevesek egyike. – Háromszor néztem meg. Mare – dünnyögi. és fésűt kezd húzogatni háta aljáig érő dús fekete hajában. aztán visszatér a piperészkedéshez. Germaine türelmesen leül a padra. rakott szoknyában. mintha valami kolosszális nagy szám volna. – Dekadencia a köbön. milyen Warren Beattyvel az ágyban? – kürtöli éles hangján Sheila. és sajgó fenekükön fészkelődve unottan bámulják a menstruációt ismertető Walt Disney-rajzfilmet. Ide a bökőt. Mare – mondja Germaine. Ritkul az öltözői sokadalom. – Én csak arra a rohadt B-re tudok gondolni. De van. takarosan összehajtva teszi be a tornainget meg nadrágot a zsákba. nyílt színen hámozza le magáról a fekete tornanadrágot. A legjobb barátnőével szomszédos a szekrénye. Mary szája önkéntelenül mosolyra húzódik. beatnik. aki politikatudományt hallgat. csapódnak az öltözőszekrények. míg belebújik a ruhájába. Hol használtam volna. Germaine jelenleg ormótlan pulóverében. egyszer se. mindenféle péntek esti programokról. politikai gyűléseken vesznek részt. Úgy beszélnek a szexről. hogy a kötőmódot keveset használtam. Mary lassan vetkőzik. mikor székesegyházakról írtam! Germaine vállat von. és a kapcsos dossziéja közé gyűri a szennyes tornaholmit. ám radikális nézeteket valló teremtés rendszerint csak Maryvel cserél eszmét. – Nem fogok én ezzel sokat vacakolni. vagy a harisnyáján szaladó szemet fékezi meg némi színtelen körömlakkal. a fiújával. – Majd kijavítod a záróvizsgán. hogy ellenállt! – Én nem tettem volna a helyében – jegyzi meg Sheila. Germaine Massey haladó. ahol rímtelen versek hangzanak el. Lefogadom. akik nem vonulnak szemérmesen az öltözőszekrény nyitott ajtajának fedezékébe. Szokás szerint. – Nagyra vannak a nyalakodással az autós moziban. és negyedszer is futok-szaladok! Mary a szekrénysor előtt húzódó keskeny padon szórakozottan veti le patyolat tornacipőjét. Mary gyorsan végigméri a barátnőt. amit a francia dolgozatomra kaptam. Hosszú fekete haja . befelé forduló. a lányok átadják magukat a hétvége örömének. – A Verőfény a füvönről van szó – mondja halkan. A csöndes. Germaine nem szokott belefolyni az öltözői purparlékba. – Natalie Wood jól tette. alagsori kávézókba járnak előadóestekre. Egy filmről van szó. Csak mert az a banya kisütötte. fekete harisnyában ül a padon és a vastag Fanny Hill-kötetben tallóz. Többnyire az estéről folyik a szó. hogy hastáncolva préselje magát a szűk szoknyába. fésűjét a gyöngydíszes bőr válltáskájába pottyantva. és valami szabad szerelemmel kísérleteznek. – El tudjátok képzelni. aki az utolsó óra után idejét látja némi frizuraigazításnak. – Ellenállni egy ilyen férfinak! És mire ment vele? A diliházban kötött ki! Mary mosolyogva pillant fel a sietősen öltözködő Germaine-re. amelyet West Valleyben vetítenek. Maryt a szokásos csicsergés övezi. hogy szüzek egytől egyig. – Hallod ezeket. – Germaine becsapja az öltözőszekrényt. Ha ötödik óta tízszer nem látták. Azt nem merik a drágák.

Mielőtt elhagynák az iskolaépületet. aztán a zsebébe csúsztatja. De megszólal Germaine. Három órakor Mary és Germaine a ruhatárban összefut Mike-kal és a barátjával. Jonas Wade rendelője a Reseda és a Ventura sarkán egy csupa üveg modern épület ötödik emeletén kapott helyet: lelátni a Gelson szupermarket tetejére. Szia. Elhúzza a száját. – Hello. menjünk be. majd felhívom anyát. hogy az aznapra előjegyzett utolsó páciens lemondta jövetelét. mi az. Mike.előreomlik. Na. nekem meg tanulni kellett. Mike Rickre pillant a tükörben. és a gondolatai elterelődnek. Chandlert pár hónapja elvitte a szívroham. – Fésűjét odaütögeti a fajanszperemhez. – Azt kell hinnem. Valami puha csomagba ütközik a keze: szerényen lapul az egyik ficakban. a csap alá tartja. És megígértem apámnak. de ma nem fuvarozhatlak haza. – Biztosan influenza. A meredek felhajtón a bejárati ajtó előtt állítja le a Continentalt. és telefonálok Shirleynek. akik mindketten az írástudó-trikójukat viselik. aztán megint rám jön. Rickkel. – A Mulholland Drive-on találtunk egy isteni új helyet. Aztán eszébe jut. Miután egy percig meddőn tekergette a keresőgombot – sehol nem mondanak híreket –. Ki-ki fésűt húz elő a zsebéből. Elmúlik. Mike és Rick még betér a fiúvécébe. hogy péntek van. elfátyolozza a vonásait. – Hátradől. hogy a hét végéig kipucolom a medencét. A várószoba kellemesen mértéktartó. Lucille McFarlandre roppant kedvező benyomást tesz. és a ház előtti ciprussort nézi. és beteszi a kis sminkkészletbe. Mary bánatosan néz az aulai sokaságban elvegyülő két vállas fiatalember után. – Összejött az estéd? – A fenét. és bekapcsolja az autórádiót. mert írástudó-gyűlés van. tűnődik valamin. Mikor időpontért telefonált. és Maryt . és egy jókora akváriumban mindenféle egzotikus hal cikázik. puha szőnyeg borítja a padlót. a kék és a zöld finom árnyalatai uralják. Milyen kár. aztán a hajában kezdi húzogatni. még nincs új pápa. visszacsavarja a kupakot a flakonra. – De hát holnap mazsoretválogatás! – Ettél egyáltalán valamit ebédre? – Nem sokat. hogy a vész esetére tartogatott felkötő. Szerencse. a könyveiket lepakolják a csempézett válaszfal tetejére. hirtelen nem is tudja. – Csak megmutatlak én orvosnak. hanem Lucille két másik barátnője is. Mary. nemcsak Shirley Thomas nyilatkozott róla hízelgően. – Főnyeremény! Rick a fejét ingatva irigyen füttyent. És iszonyú fáradt vagyok folyton. Hát neked megvolt a telitalálat? Mike önelégült vigyort küld Rick felé. Dr. Jonas Wade-et melegen ajánlották. Hátha tud valakit. közölték. – Atyavilág. Mikor szabadulsz? – Hétig aligha. újra kikapcsolja. megáll az eszem! Pisztolynak nevezi azt a bizonyost! Mary befejezi a szemfestést. hogy dr. – Semmi gond. és a mosdóhoz lépnek. – Itthon volnánk. de utána émelyegtem. rengeteg a dísznövény. Lucille bólint. ami mindig ott lapul hátul az öltözőszekrényben. Dr. Bocs. Lucille McFarland rákanyarodik a Claridge Drive-ra és a mexikói kertészek furgonjai közt manőverez. Sherryt szobafogságra ítélte a mama. kifacsart citrom.

helytáll-e a diagnózis. Mary életében nem járt még más orvosi rendelőben. van. Nem kedvére való korosztály. – Akkor most utánanézünk. fagyosra kiglancolt vizsgálóba. kis gumicső. és a vizsgálóasztal legszélére telepedve idegesen lógázza a lábát. őszintén igyekszik a valósághoz híven számot adni. Dr. A várakozás hosszúnak tetszik. amiktől formába jön a másnapi selejtezőre. Wade lankadatlanul mosolyogva kérdezgeti olyan hangon. mintha átlátna a papíringen. hogy volt-e szamárköhögése. hogy dr. fut át Mary agyán. háttal a mosdónak dőlve mosolyog. személytelenül lebonyolódik az egész procedúra. Mary megtörli izzadt tenyerét a szoknyájában. és követi a nőt. Egy perc és már jön is vissza a nővér. Fekete hajában pár ősz fürt. és máris levesz Marytől egy fecskendő vért. akkor térjünk rá a mostani panaszodra. míg a papírtörölközővel szárogatja a kezét. Az öreg Chandler doki egy és ugyanazon téglaépületben abszolválta harminchárom éves praxisát. – Gondolom. és hazaküldik valami pirulákkal. föl-fölpillantva jegyzi. – A mosoly fülig szalad. Mary. – Jövőre végzel? – Igen. – Igen. izgatottan várod. – Hogyan szólíthatlak. Vannak terveid a nyárra? Utazás? A lány a fejét rázza. Begyakorolt mosoly. mit érzel? . – Mindjárt itt a szünidő. Az orvos leteszi a kartont és kezet mos a mosdónál. Édesanyád itt azt írja. és további meglepetést tartogat Marynek. Mary? – A Reseda gimibe. amit hall. Mary vagy Mary Ann? A lány alig hallhatóan válaszol: – Jó lesz a Mary. súlyos betegsége. – Rendben. Végül így szól: – Mary. Wade belép. Wade vénséges vén lesz. Wade. Mary kurta „igen"-eket és „nem"-eket sóhajt. Húzogatja magán a papíringet. jéghideg fényű lámpákkal kivilágított. A negyvenes évei elején járó férfi magas termetét a szikársága és a hosszú fehér köpenye csak még jobban kiemeli. én vagyok dr. Aztán egy műanyag edényt és egy alkoholos vattát nyújt oda. A szeme nagyon sötét. mikor dr. Nagyon fáj utána a szíve. fájt-e a feje. de nyugtalanítóan csillog. Olyan olajozottan mosolyog. szédült-e tartósan. Mary csupa reszkető remény. és elmagyarázza. mintha évek óta ismerné. – Szervusz – néz le az orvos a kezében tartott kartonra. Wade elégedett a válaszaival. Szólítja a nővér. duzzog Mary. Wade. gyorsan. Dr. Lucille a váróban marad. Majd elájul. absztrakt festményekkel teleaggatott. mintha a tükör előtt gyakorolta volna odakinn. amit nem is ért. jó? Mary bólint. korszerűsítésről hallani se akart. a Glamour magazint lapozgatja. nem elég öreg. Mary a vizsgáló melletti kis fürdőszobában nagy nehezen eleget tesz az utasításnak. mi a „középsugaras" vizelet. – Hova jársz iskolába. hogy minél többet elfedjen testéből. hogy vetkőzzön meztelenre. influenzára gyanakszik. Öt óra volt. Dr. El tudod mondani. Aztán ismét az asztalszélen gubbaszt.azonnal fogadják. kanyarója. Végképp lehangolja a kérés. mikor bevezetik a rikítóan kitapétázott.

Közben mély. És most lassan fújd ki. itt. lázat firtató kérdésekre nemmel válaszol. – Megkérhetlek. Szégyen ide. Dr. míg spatulával leszorítja a nyelvét. Grimaszt vág. de egy töméstől is úgy reszketek. – Az én kedves alma materem. különben összeesnék. benntartod. Mary. vagy a fogorvosnál? A lány szeme tágra nyílik. szégyen oda. és mihez kezdesz gimi után? Hideg a fülhallgató hátán. A lámpák alatt csillogva cikázik az orvos tolla. Mary behunyja a szemét. Mary ismét behunyja a szemét. A leleteket búvároló dr. A nyakáig felhatja az inget. Miután a cetliket becsúsztatta a kartotékba. hideg árad szét a mellén.A lány akadozva beszél a levertségről és a hányingerről. Az orvos lejjebb húzza elöl a pendelyt és becsúsztatja a hallgatót a lány bal melle alá. aztán a fehéret. félresimítja a hajat a füléről alaposabb betekintés végett. De arcizma se rezdül. lassú kilégzés. Aztán ráteszi a kupakot. Szó nélkül átnyújt az orvosnak néhány színes papírt. Az orvos tovább vizsgálja. aztán végighúzza a tollat a talpán. – Légy szíves. hogy Mary feszeng. – Mary. – Öh… – Nekem a fogorvos a pokol legmélyebb bugyra. Rácsodálkozik Jonas Wade hűvös ujjaira: gyöngéden megtapintja a nyakát. visszafojtja a lélegzetét. légy szíves. és megkönnyebbülten sóhajt. Wade a hasát tapogatja. – Érzékeny? – Igen – suttogja Mary. aztán a kéket. fél kézzel a papírköntös szárnyait markolja hátul. Wade mosolyog fölötte. lehúzza alsó szemhéját. – Áruld el. A hangszigetelt plafont bámulja. a torokfájást. Sóhajts. becsukja maga mögött az ajtót. belép a nővér. Most következik. – És itt? – Igen. Marynek majd kiugrik a szíve. – Jár a hátán a hideg tárcsa. Halk kopogás. ami három nap óta kínozza. Mary. – És itt? – Igen. Mereven nyújtózik végig. Mély lélegzet. Olyan nagy a csönd. állát érinti. – De a Békehadtest is megfordult a fejemben. hogy nyugtatót kell bevennem. Az orvos keze a mellét meg a hónalját nyomogatja. Talán jelentkezem a Berkeleyre. Dr. Mary mosolyogni próbál. – Kelet-Afrika nem akármilyen hely – mondja halkan az orvos de vadonnak megteszi nekem a San Fernando-völgy is. Wade egy kis kalapáccsal megütögeti a térdét. hidegrázást. hol rosszabb. hasmenést. mosolyogva pillant föl. hányást. megnyugtató hangján szóval tartja. míg dr. tedd a jobb karod a fejed alá. Dr. mikor a hallgatót elveszik róla. fejfájást. az biztos. aztán a pirosat. Tartsd benn a levegőt. Marynek úgy tetszik. A másik mellel is megcsinálja ugyanezt. – Szóval a Békehadtest! Nagy kaland lehet. keze ökölbe szorul. hogy feküdj le? Marynek kiszárad a szája. a hallgatag nővér is közelebb hajol. amitől a legjobban fél. – Még nem tudom. Wade a lány elé lép. – Még egyszer. és visszacsúsztatja a zsebébe. Wade arcát kémleli: a sárgát nézi. .

Wade. hogy harmincvalahányra. kényelmesen berendezett irodába vezeti. április. Wade kacag. Mary mint a keljfeljancsi pattan fel. Kiugrom egy pillanatra. Az orvos bólogat.A lány nagyot néz. mint egyesek: minek? De ha visszagondol. Egyelőre semmi kórosat nem találtunk nálad. május… elég hosszú idő… – Azt hiszem. Fogadok. mint te. Eltelt azóta egy hónap? Mary a nővérre pillant: csöppet sincs zavarban. – Rendszeres a vérzésed? A lány szikkadt nyelvét húzogatja az ajkán. Bár itt lenne a kistáskája. Dr. Dr. A férfi leül az íróasztalhoz. húsvét előtt. nem vár utasítást. Dr. – Izé… igen. Mary elhelyezkedik a bőrfotelben. és az asztalra könyököl. Wade bólint. Megvan. hadd gondolkozzam. – Köszönöm – suttogja. – Mindjárt megvagyunk. Az orvos végre helyreigazítja a papíringet. Így szoktam. Nem vezet naptárt. Azaz nem. Néha megjön huszonöt napra. bekeretezett diplomák és oklevelek a falon. A lány megköszörüli a torkát. – Bár minden betegem olyan kedves és készséges lenne. hogy félő. és egy kellemes. főleg. Homlokráncolva grimaszol. Na szóval… – Jonas Wade komolyra fordítja a szót. és míg vizsgáltalak. Mary – mondja. Mary felhúzza a szemöldökét. mint te. megint körmöl. a ceruzatartóra. Odales a lárvamosolyú nővérre. az arcán is tükröződik. – Nem jut eszembe. Faburkolat. – Jársz valakivel? – Igen. és halkan beteszi az ajtót. ha új beteg jelentkezik nálam. Melegen rámosolyog Maryre. de máris jövök. – Fáj? Egy sóhaj az „igen". Wade ismét a mosdónál áll. – És mikor menstruáltál legutóbb? – Jaj… – Mary nagyot nyel. érthetetlen. Megérkezik dr. amelyen egy nő két tinikorú gyereke vállát karolja.meg a vizeletmintádat. kiteregeti a papírokat. hogy matathatna rajta. – Még egy kérdés. és hátrább lép. Mary. Aztán visszacsúsztatja a tollat a zsebébe. és bűbájos mosollyal fordul Maryhez. a fényképre. hogy rengeteg a barátod. ha olyan panaszokkal jön. rásegíti Maryre a ruhát. mi esett ki az agyából a tornaszekrénynél. Mary. – Azért próbálj meg visszaemlékezni. – De persze ettől még nincs minden… rendben. a régies olvasólámpára. A masszív íróasztalon akkora halomban tornyosulnak az orvosi folyóiratok. – Öh…Uh… Tizenkettő. Wade nem jön vissza. A lány vállat von. – Mary összevonja a szemöldökét. tekintélyes kötetekkel megrakott könyvespolcok. – Itt az épületben van laboratórium. Dr. Mary. – Igen. Köszönöm az együttműködést. Csak éppen a gyorsteszt szerint . – Nagyon csinos lány vagy. de nem néz a lányra. és van. kiértékeltettem a vér. – Mikor kezdtél menstruálni? Hány éves korodban? Mary fülig vörösödik. és tovább ír. tőle telhetően oldott pózban. A nővér lép be pár perc múlva. ír valamit a kartotékra. ledől az egész a díszül szolgáló drótból hajlított síelő figurára. – Szerencsés fickó. Pillanat.

– Tessék?! – Közösültél már? Mary szeme elkerekedik a megdöbbenéstől. A nővér sem tud meg semmit. – Nyomatékul összerakja a kartotékot. kivették-e a manduládat. – Lefegyverző mosolyt küld felé. aztán levesz a hangja éléből. – Ennek alapján kizárható a fertőzés meg a vérszegénység. amit személyesen végzett el. A végleges eredményre várni kell. Aztán ismét dr. kiereszti a hangját. – Akkor maradjunk most ennyiben. Rendben? – Rendben. – Igazat mondok. Én… én soha nem hagytam.normális a hemoglobinszinted. megtörténhetett a dolog úgy is. hova gondol! – Biztos? – Hát persze hogy biztos. kérdő tekintetét. nálam ez kizárt. és félretolja. egyél rendesen és aludj sokat. Wade kissé kimérten beszél. hátha abból kiderül. és fogd fel úgy. – A keze megállapodik a levendulaszínű leleten. a szemébe. biztosítlak. míg Mary öltözködött. Addig is vedd egy kicsit könnyebben az életet. Még hogy én?! Az orvos tanulmányozza kicsit a lány arcát. Meg a vörösvérsejtszámod is. hogy mi a gond. hogy felveszi az asztalról a kartont. a legszigorúbban bizalmas. Egyenesen a lány arcába néz. A lány szeme a nyersszín betegkartonra siklik. Mary nevetni próbál. – Ez az ügy csak kettőnkre tartozik. telefonálok. hogy észre se vetted. Wade fészkelődik. – Dr. . míg minden teszt le nem fut. Tenyésztést végzünk. – Ujjával végigsimít a kórlapon. aztán látja. Wade-re emeli ártatlan. A fehérvérsejtszámod szintén. karcsú ujjai hegyét. bőven igyál folyadékot. – És ha kezemben vannak az eredmények. Wade. bár ne égne úgy az arca. de nem jön ki hang a torkán. hogy dr. – Bizonyos elváltozások nem mutathatók ki rögtön a vérből meg a vizeletből. – Köhöm. – Dr. Mary. – Mary. – Jonas Wade összeérteti hosszú. Csak az orvosi vonatkozását nézd. dr. Úgy értem – pillant le hirtelen a kezére –. Nem bújtam ágyba senkivel. derékon alul. – Tudnom kell még néhány dolgot. – Mary. – Mary. Nem írom rá a lapodra. és gondosan figyeli a lány arcjátékát. Lappanganak. ami itt köztünk elhangzik. háztetőt formázva az asztallapon. A levendulaszín cetlire gondol a könyökénél. annak a vizsgálatnak az eredményén. Wade. mintha azt kérdezném. Mindig fel voltam öltözve. hogy oda tegye a kezét… Hallja. – Soha. voltál már fiúval? A lány még jobban felhúzza a szemöldökét.

– Jobban vagy. Alig állt a lábán. a Bolondok hajójának olvasásával telt el a nap. de hiába tiltakozott az anyja. – Hát a suli hogy ment? – Remekül. Tetszik. apa! Mikor jöttél meg? Puszi-puszi. – Vagy húsz perce. fülig ér a szája. feltétlenül pisiljen lefekvés előtt. hogy minden szerdán eljár konditerembe. míg reggel oda nem ér a rendelőbe. A vasárnapi mise után a legfrissebb bestseller. Amy pedig szorgalmasan bújta a baltimore-i katekizmust. Mary hétfőn se lett jobban. kellene még egy vizeletminta. Délután telefonált dr. hogy nem hallottad. Elárulnád. a Sixtuskápolnából fölszálló fekete füstöt. iskolába menet elintézte a vizeletmintát. Wade rendelőjéből a nővér. Keddre Mary közérzete javult kicsit. De jó. mikor közölték. . Délután elkezdett tanulni a bő hét múlva esedékes záróvizsgákra. és egymás derekát karolva mennek tovább a folyosón. Az egész heti bűnlajstrom ellentételezése megoldódott mindössze öt röpke Üdvözléggyel. A szűk kis fülkében rátört az émelygés. megkönnyebbülés és öröm járta át. – Szia. És… – Marynek csillog a szeme. Az apja meccset nézett a tévében. jövő tanévben is szívesen látják a csapatban. vacsora után megnézte a családdal a háttérműsort a vatikáni konklávéról. a húga. Elnézést kért: bizonyára influenzás. hogy részt vehessen a mazsoret válogatáson. produkciója hagyott némi kívánnivalót. míg Crispin atya fülébe sugdosta vétkeit. apa! – Mary játékosan dögönyözi. az anyja a Szent Sebestyén egyházközség három apácáját sofírozta kegyes cselekedetről kegyes cselekedetre egész délután. – Na? – Hátravan még a legjobb! Mike apja nemet mondott a bostoni felkérésre! Egész nyáron itt lesznek Tarzanában! Ted McFarland halkan nevet. De úgy bőgetted a rádiót. Akármi volt is a bajom. fejezet Mary hányt reggel. Hétfő este ismét a teljes McFarland család nézte a tévében a híradót. cicám? – Sokkal jobban. ki ez a Tom Dooley? – Jaj. Szerdán estefelé Mary a szobájából kifelé jövet összeszalad az apjával. hogy olyan kemény az izma az ing alatt. aztán igyekezzék visszatartani. és bár tudta. de nagyon igyekezett. és a szokásos szombat esti randevú előtt elment gyónni. kihevertem. az apjától kicsikart egy fuvart az iskolába.3. aki a folyosóra lépve gombolja magán a tiszta inget. hiszen nyakán a bérmálás. Ted korosztályából olyan sok apa nem ad magára. Este hét után már ne igyon semmit. Kitűnőt kaptam a szónoklatra. hogy Mary legyen szíves ejtse útba őket másnap reggel iskolába menet. anyja nem engedte el iskolába.

– Gondolatolvasó vagy. Tisztára. hogy az egész teste hintázik. hogy Amy is szerda esténként jár hitoktatásra Agatha nővérhez a bérmálás miatt. – Agatha nővér minden kérdésre tudja a választ. mint most is. aki megint úgy lógázza a lábát. sehol se volt már az elhivatottság. – Hogy állsz a katekizmussal. hogy új fürdőruháért fogsz nyúzni. – Három hónapig Mike-kal sütkérezhetek! Jaj. Itt ez a sok krepp Shirley Thomastól. Tőzsdeügynök lett belőle. Még innen voltak a háborún. harmincvalahány fok van. – Gondoljatok bele! – mondja Mary izgatottan. apa. míg rá nem jött úgy tizennégy éves fővel. mint az áldozás. nem – rázza gesztenyeszín fürtjeit a tizenkét éves. Mary nézi az anyja kipirult arcát. hogy láthassa. – De nehogy ám olyan ledérben mutogasd magad! – így Lucille. pappá szentelteti magát. – Hát persze – vágja rá Mary. – Akkor számítsak rá. – Tessék? – Apa. míg megkerüli az asztalt. és azt tervezte. hogy okosan tette. mint másoknak. ha nem inog meg az elhatározásában. hogy olyan rózsás. ránt egyet a haján. mikor elmegy mögötte. – Csak egy olyan irinyó-pirinyó cukorfalat sárga aprópettyes… – kántálja Amy. Tikkasztó nyár elé nézünk. de valahányszor a múltra gondol. Ted mosolyogva bólint. – Mike és én mindennap kiruccanhatunk Malibura a többiekkel! Mary meg az apja belép az ebédlőbe. Nagyon praktikus. Kihúzza a székét. Mary hevesen bólogat. mikor az ő fejébe verték a katekizmust annak idején Chicagóban. – Azért remélem. eltűnődik. Ted elmondja az asztali áldást. – A Corbinban új film megy. – Már tervbe vették. . Lucille a tányérokat rakja szét. – Meg kell gyulladni ma. – Mit beszélsz? – Nincs ez jól a kisbabákkal. – De akkor se igazság ez a dolog a kisbabákkal. az anyagból futja. hogy Ted odaérjen a tornára. és Mary. és mire leszolgált három évet a déltengeren. és nem kell neki arcpirosító. de izgatott vagyok! Lucille nagykanállal osztja a lányoknak a brokkolit. – Elmentek valahova Mike-kal? – érdeklődik Ted evés közben. Amy már az asztalnál ül. hogy esetenként a délután elköltött italtól olyan kicsattanók azok az orcák. Ted hunyorogva nézi Amyt. hogy a nyáron egyforma ruhákat csinálnak maguknak. rám is szakítasz egy kis időt. Kezét-lábát töri mindenki. Amy? Segítsek? – Köszi. és leül. – Nem felejtettem el. Szerdán mindig fél hatkor van vacsora. és nekiáll szeletelni a sültet. cicám. vétek nem megvarrni. 1941-ben Ted McFarland otthagyta a szemináriumot a fegyveres erők kedvéért. Mondó Cane a címe. És szerintem az Isten igazságtalan velük. Mary pajkos tekintetet szikráztat rá. Be is mondták. Lucille McFarland kisimít egy narancsvörös fürtöt a homlokából. Ugyanaz hupikékben. Ted elereszti a lányát. Lucille meg az Oltár és Rózsafüzér Társaság összejövetelére. nem figyelsz rám! Agatha nővér a múlt héten a pokol tornácáról beszélt nekünk meg a kereszteletlen kisbabákról. Mindenki letelepszik. Valaha irigyelte az anyukáját. hol tartana. eszébe jut.– Nem biztos.

a babát meg világra segítik és megkeresztelik. a mindenható. és így végképp biztos. Amy a brokkolira bámul. Amy. Sőt. De Germaine már előbb elmondta. apa. – Érted már? – Nagyjából. Lucille McFarland Rosemary Franchimonira gondol. aki kicsit félrehajtja a fejét. Sokkal bonyolultabb az eset. összekulcsolja a kezét az asztallapon. aztán beszűrődik a hangja a szomszédból. csak az evőeszköz csörög a tányérokon.olyanért bünteti őket. – Ha nincsenek megkeresztelve. a baba élete szent. részesülhet a keresztségben. Az anya meg van keresztelve. Crispin atyának igaza van. – Tudom. – Mary – szólal meg halkan Ted. Amyre néz. Mary halkan közbeszól: – És ezért mentették meg az orvosok Mrs. amiről nem tehetnek. Wade. Franchimoni pedig meghalt. ha megszületik. Amy? – Mondjuk. Mr. Ez itt a lényeg. Megcsörren a telefon. ezt meg kitől hallottad? – Crispin atyától. – Ide hallgass. a felesége életveszélyben van. megmentik. De én akkor se küldenem a kisbabákat a pokol tornácára. aztán majd meglátjuk. hogy más a halandó lét meg a lélek örökkévalósága. és a baba. meg az utolsó beszélgetésükre. míg a brokkolit piszkálja a villájával. hogy Arthur Franchimoni otthagyta az egyházközséget. hogy keresztvíz érje. ha nem tudnád. és aki kommunista. – Na és? – Szocialista. Amy. az anya magához veheti a szentségeket. de a babának esélyt kell adni. Az asztal körül nem esik több szó. és ő mindent elmagyarázott. – Dr. Meghallgattam Germaine-t. amíg meg nem szabadult az eredendő bűntől. és a lélek a fontos. hogy vajon mikor jön érte Mike. kommunista nekem egykutya. – Mit mondott? – Azt. Most már megnyugodtál. mikor az anyja meg egy szomszéd. – Germaine úgy mesélte. és Crispin atya azt mondta. Franchimoni kikérte Crispin atya tanácsát. Franchimoni kisbabáját és hagyták Mrs. a lélek fontosabb a földi életnél. az szerintem fogja a cókmókját és költözzön át Hruscsovhoz. hogy a mennybe jut. szerető Úristen hogyhogy kizárhatja a babákat a mennyből. Ted komolyan bólogat. csak egy léleknek van esélye a mennyre. – Ez borzasztó! – kiáltja Amy. aki imádja felvenni. Franchimonival. az eredendő bűn nyomja a lelküket. Amy – kezdi Ted. hogy az orvosok közölték Mr. apa. hogy a babát mentsék meg. de erre rámegy a baba. hogy nem juthat mennybe senki. Lucille felkapja a fejét. különben elkárhozik. – Nagyon leegyszerűsíted a történteket. Máris jön. A szülei meg szocialisták. és azon tűnődik. és tudod. Franchimonit meghalni. tehát mennybe jut a halála után. – Hogy volt ez Mrs. . Ezért van a keresztség. máris ugrik. véletlenül hallotta. hogy ha az anya menekül meg és a baba vész oda. kitárgyalták. De ha az anyát áldozzák fel. – Mary Ann McFarland. Tednek eszébe jut. Erre szólt az orvosoknak. Marynek meg az jár a fejében. – Arról van szó. tetszik-e neki ott. két lélek üdvözülhet. – Germaine Massey beatnik. kiront az ebédlőből. és szintén a mennybe juthat. aztán Crispin atyával is beszéltem. Franchimoni kisbabájával? – Amy mohón néz. Leteszi a villát. Mrs.

Egy perc. Most nem lesz kínos vizsgálat. tiszta Eldorádó az orvoslás. Wade. Mary. igaz? – Sőt. Mary ezúttal sokkal lazábban üldögél a bőrfotelban. csakis ezt tartom szem előtt. és átmegy a másik szobába. és nesztelenül behajtja az ajtót. Felnőttel akar beszélni. Akkor szót fogunk érteni. Rövid ideig tart a tárgyalás. sugárzik belőle a magabiztosság és a jóindulat. élettant is. sőt. hogy a célom nem a kíváncsiskodás meg az ítélkezés. hogy matatunk az emberek nyelvén és Cadillacen furikázunk! De nagyot tévedtem! Mary kacag. meg efféle. és zavarban . a szemöldökét ráncolja. Dr. Miért nem mondtad meg neki. mit akar? – Gőzöm sincs. mit talált nálad. Nem tagadnám le. Wade nézi egy kicsit a kartont meg a cetliket. – Dr. lefeküdtél már fiúval? Mary az orvosra bámul. – Jaj. Wade. Tanultál biológiát. A lány meglepve látja. Wade feltekint a papírokból. Fehérvérsejt. aztán ismét Maryre emeli a szemét.– Nahát. mint az öreg Chandler doki. csak szóbeli tájékoztatás a leleteiről. Gyűröttebb az arca. – A kartotékért nyúl. ha megértenéd. hogyan folytassa. nagyon komoly az orvos tekintete. határozott tenyér szorítását: – Jó estét. dr. a haja is mákosabb. dr. Akárhogy is. és kezet nyújt. hogy a fertőzés kimutatható a vérből. tizenhét éves vagy. hematokrit. aztán leül. Nyilván tudod. túlestem ezen a nyavalyán és kész. – Kéri. pénteken már kérdeztelek erről. ha odamegyünk. és ezt feleli: – Nem. van olyan bizalomgerjesztő. lényegében felnőtt nő. – Mary. Mikor dr. megjöttek a leleteid. Mondd. És szeretném. kiszedi a tartalmát. úgyhogy éppenséggel meghallgathatjuk. Annyi az egész. Jonas Wade ugyanúgy tanulmányozza a lány arcát. aztán kisimul az arca. hogy vigyem oda Maryt vacsora után. nem érteni. és Mary leszögezi. miről. Lucille feláll. – Mary. – Remek. Most mintha kevésbé lenne hórihorgas és korántsem annyira fiatal. orvosok nagyon kacifántosan fogalmazunk néha. anya. hogy már kutyabajom? Mindjárt itt lesz Mike… – Kifizettük a számlát. mint a múltkor. mintha mérlegelné. A lány kék szeme várakozásteljesen elkerekedik. Mary – köszön halkan az orvos. hogy egyetlen csepp vizeletből is kiolvasható valakinek az állapota. – Szóval. Biztos vitaminokat rendel meg hasonlók. hogy én mint orvos. – Persze. és ismét ott van az asztalnál. Wade az asztala mögé. Wade. több a ránc a szája meg a szeme körül. A lány félénken viszonozza az izmos. – Biztos? – Hát persze. Rendezgeti a papírjait. – Gyerekkoromban úgy gondoltam. hipp-hopp felbukkan. Újra megnézi az elegáns berendezést. kérdeznem kell valamit. – Mi. satöbbi rendben. – Na nézzük csak – kerül dr. – Jó estét. Nincs abban semmi rossz. – A vérnél meg a vizeletnél nagyjából pontos volt a gyorsteszt. De ugyanúgy mosolyog. Mary alaposabban megnézi. és a tudomány ma már ott tart. és személyesen akarja közölni velünk. mit válaszolsz. aki tisztában lehet a saját jól felfogott érdekével meg azzal. hogy a mosoly lehervadt. de most újra megkérdezlek. – Még ma? Miért olyan sürgős? – Megjött minden vizsgálati eredmény. És jól gondold meg.

hogy a Gravindex megtévesztő eredményt ad. és legtöbb rendelőben már alkalmazzák. Mary csak bámul rá. A lány gyámoltalanul mosolyog. Dr. hogy a nő gyereket vár. Pár óra múlva mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a béka vizeletét. Csak a reggeli első vizelet felel meg a célnak. Ilyenkor összeomlani szokás meg sírva fakadni. már ritkán színlelnek tovább. Wade hogy állapotos vagy. – A pozitív eredmény. és ha spermaprotozoonokat találunk benne. Wade. Úgyhogy amíg öltözködtél. és befecskendezzük egy hím békának. És kétszer is megcsináltuk. és elneveti magát. én nem vagyok állapotos. A lány vállat von. A lány kifejezéstelenül mered rá. és feltartja. hogy teherben vagy. és soha ilyen hűvösen. hogy érzékeny a melled. Én is megvizsgáltalak. – Ezért hívott be téged a nővér kedd reggel. – Nézd. – Mit mondhatnék erre? Nyilvánvalóan más bajom van. mint a másik. és pozitív eredményt kaptam. és könyörgőre fogják. mikor legutóbb itt voltál. Dr. Wade elhúzza a . Nem csináltam semmit. Wade – tárja szét a két tenyerét Mary –. hogy voltál-e már fiúval. és a lány arcába néz: nem túlzottan izgatja magát. Hallottál már a békapróbáról? – Nem. – A béka téved. – Én is erre következtettem. Különös. – Mary. ezért kellett új vizeletminta. – Veszünk egy csepp vizeletet a nőtől. Bevett dolog. – Itt voltál a rendelőben. hiába minden. és két vérzésed is kimaradt. – Azért kérdeztelek. Aztán azt mondja: – Mary. Mary – itt kis hatásszünetet tart az orvos. – Dr.van. a földszinti laboratóriumban megvizsgálták a véredet meg a vizeletedet. – De van itt más is. jobb. A Gravindex. hogy nincsen semmi bajod. hogy tagadnak az ilyen teremtések. elmondtad. azt jelenti – folytatja dr. annyit jelent. mert én nem lehetek teherben. Mary ismét vállat von. Wade hátradől a székén. terhességi teszt. – Mary a vizsgálat egyértelműen azt mutatja. Reggelente hányingerrel küszködsz. és azt találták. amitől teherbe eshettem volna. és spermaprotozoonokat mutattunk ki. Kétszer is kimaradt a havivérzésed. Wade elhallgat. Wade egyre lobogtatja a levendulaszín papírt. A próbák eredménye téves. és figyeli a lány reakcióját –. ezért úgy döntöttem. ha bevallod. ilyen tárgyilagosan. hiszen nem babra megy a játék. – A békapróba majdnem száz százalékig megbízható. Vagy megrémülnek. itt az irodában gyorsan csináltam egy tesztet. Érzékeny a melled. – Dr. kezét összefonja lapos hasán. Vagy dühösködnek. Mary. mikor nemmel válaszoltál a kérdésemre. Befecskendeztük a békának. Dr. ez az eredmény is téves. De ha a cáfolhatatlan bizonyítékkal szembesülnek. Mary szeme cikázik a papír meg az orvos arca között. Van. Megint végigméri a szemközt ülő lányt. De ez a lány más. – Fogja a levendulaszín cédulát. hallottál már a Gravindexről? A lány a fejét rázza. mikor elvégeztem a tesztet. kezét az ölébe ejtve. – Dr. – Két éve fejlesztették ki. Nem kétséges. – Téves az eredmény. mert hamarosan meglátszik. Mary. biztosra megyek. hogy teherben vagy. Mary. Mary mosolyog.

– És sose hagytam. McFarland. Az anyáról árad a magabiztosság. igen értelmesnek látszik. hogy kísérje be Mrs. – Mary. Lucille a fotel szélén ül. de valószínű. A hasonlóságból ítélve annak idején bizonyára Lucille is olyan csinos volt. Wade leplezni igyekszik a meghökkenését. megnézi magának. – Mi az óhajod. és teljesen egyértelműek. és a te érdekeidet védem? – Hogyne. hogy milyen körökből való. Mary a saját kezét bámulja. Most negyvenes évei elején jár. Gömbölyödni kezd a hasad. ugye elhiszed. hogyan tegyem? Mary legyint. Mary kacag és a plafonra szegezi a tekintetét. – Tessék. ezért is kértem új vizeletmintát Marytől tegnap reggel. – Hát persze. . hogy sose hazudnék neki. Mike csakis itt érinthetett meg – simít végig a mellén. de hát Mary lakcíme a kartotékon már kellő eligazítás. és rákényszerülsz a beismerésre. hogy velem nem történhetett ilyen. Jonas Wade megköszörüli a torkát. Míg Lucille elhelyezkedik szemközt. az íróasztalra tenyerelve közelebb hajol. – A lánya bizonyos tünetei okán úgy láttam jónak. – Nem vagyok állapotos. nagyon ritkán előfordul. Dr.száját. hogy elővegye… a micsodáját. mint Mary. Az orvosban balsejtelem ébred. karcsú. Kellemes jelenség. akár a lányáé. csak mert a combja közé vette a hímvesszőt. és dr. már mondtam. mikor színt kell vallani a szülők előtt. Most jöttek meg az eredmények. Tisztára mintha Amyvel vitatkozna. orvos nem veszi le tekintetét a lányról. Dr. McFarlandet. ég az arca. lenyomja a házi telefon gombját. keze e térdén nyugszik. Drága öltözéke konzervatív. hogy terhes vagy? – Nem fogja elhinni. Wade leszögezi magában. Tudja. és csücsörít egy kicsit. Kevés sminket használ. Dr. hogy Lucille McFarland arcbőrének megártott a túlzásba vitt napozás. – Biztos vagy benne? Mary félrebillenti a fejét. hogy a haja nem természettől vörös. hogy a jó szándék vezet. és majd belátja. Az. Wade – suttogja –. – Mit szól majd az édesanyád. Wade lassan bólint. mielőtt kimondaná: – Tájékoztatnom kell a szüleidet. – Nézd. – Hát az édesapád? – Rá is érvényes. speciális vizsgálatokat végezzek. a kivizsgálásról. amit anyáról mondtam. ha nem történik semmi. ha közlöm vele. Mrs. – Mary – folytatja nyomatékosan dr. dr. napbarnított. – Hívja be az anyámat most rögtön. Késlelteti a bombát. Mary felszegi a fejét. hogy ez a találkozás kemény lesz. történni fog valami. Nincs mit tenni. – De mégis állapotos vagy. hogy tévedett. ez az utolsó szavam. hogy további. Kint ül a váróban. Wade –. és röviden beszámol a szokásos laboratóriumi tesztekről. az orruk meg az álluk is közel egyforma. Anyám tudja. Mary. hogy egy nő teherbe esik. és a következő lépést fontolgatja. szeme ártatlanul elkerekedik. Szeme kékje élénk. – Sose tettem ilyet. A legmakacsabbja is összeroppan. és szól a nővérnek. tekintete csupa tanácstalanság.

aztán az elkeskenyedett szemű Lucille ismét kérdőre vonja Maryt. mint más napokon? Mit nem adna. és elakad a lélegzete. – Dr. Ez legenda. Máris tisztán látnánk az ügyben. és ismét meglepődik a viselkedésén. – Nem fog fájni. hogy szerdánként tovább rendel. Ismerős valami az álomból… De a hasát nyomogató kéz elűzi az illanékony emléket. Reggeli émelygésre panaszkodott. Mary a fotel mélyébe húzódik. Wade lenyomja a házi telefon gombját. a lányomnál ilyesmi nem jöhet szóba. és kéreti a nővért. ha a klubban lehetne a kollégákkal. hogy kiszárad a szája. kisasszony. izzadó kézzel szorítja a vizsgálóasztal fémperemét. Mary érzi. hogy a lány éppenséggel hiszi. Tizenhét éves pácienseknél nem szokásom. hogy a leánya gyermeket vár. Mary visszatartja a lélegzetét. de türelmes hangon válaszol. de semmi olyan nem történt… Lucille nem veszi le fagyos tekintetét a lánya arcáról. Wade ott áll Mary széttárt lába közt. hogy tévednék. – Mrs. csalódást kell okoznom. tüstént magához térve. Háton fekszik. és a kengyelbe szíjazta a lábát. – Attól tartok. mikor nyílik a vizsgáló ajtaja. anya. Kötve hiszem. Mary holtra rémülten figyeli a szeme sarkából. Istenem. Wade kesztyűs ujjai belesiklanak a hüvelyébe. Tíz perc múlva Mary boldogtalanul bámulja a mennyezetet a vizsgálóban. és behunyja a szemét. Két havivérzése is kimaradt. hogy megadtam. hogy nyomogatom a hasad. a laboratóriumunk kétszer is elvégezte a békapróbát Mary vizeletével. Én nem csináltam semmit… Jonas Wade rajta tartja a szemét Maryn. és Mary visszazuhan a . megfeszíti magát. Szöget üt a fejébe. Wade? – Mrs. indokolt a medencei vizsgálat – folytatja az orvos. Mikor dr. dr. – Ha a lánya valóban várandós. ezért egy lány közösülhet anélkül. Mrs. Az ép szűzhártya nem bizonyítja a szüzességet. aki segített neki levetkőzni. amit mond. és a körmére mered. – Anya. megvizsgálta a lányom szűzhártyáját? „Te jó ég". A melle duzzad és érzékeny. A nővér. – De ettől függetlenül igaza van. ez nem igaz. McFarland. és egy pillanatra elfelejti. doktor úr – hallja az anyja hangját –. hogy a vizsgálatok eredménye téves. Miért is tartotta olyan remek ötletnek. Csak annyit érzel. – Mondd meg az igazat. – Akkor semmi gond – mondja frissen Lucille. ahogy dr. – Egy perc az egész – mondja mély. McFarland. nem végeztem medencei vizsgálatot. olyan mérhetetlen zavarban van. a tünetek terhességre utalnak. hol van és mi zajlik éppen. Wade. – Nem.– Mi baja a lányomnak. ami… – Nem. Lucille acélos kék pillantása felé fordul. megnyugtató hangján. most szenvtelenül áll mellette. Pillanatnyi hökkent csend után Lucille felhördül: – Tessék?! – és Maryhez fordul. hiszen hallhatta. – A vizsgálatok eredménye nyilván téves. Megint csönd. hogy átszakadna vagy megsérülne. – Ez esetben indokoltnak vélném. Jonas Wade sóhajt egyet. doktor úr. elkövettél olyat. ki tudom mutatni az ezzel járó elváltozásokat. Dr. Mary szeme tágra nyílik. Semmi. Meg is mondtam. A szűzhártyán eleve van nyílás. Közölnöm kell önnel. tekintse úgy. McFarland. múljon el ez az egész. hidd el! Ez az ember téved. fut át Jonas agyán. könyörgök. – Ha az engedélyemet kérte.

– Az nem lehet… – suttogja Mary. a medencei vizsgálat igazolta a többi leletet. Wade. Nem jelent semmit… – Az se. és szó nélkül megpaskolja a lánya karját. Össze is cserélhette a mintákat. az én lányom a világért se tenne ilyet – az asszony feláll. de sokra megyünk vele. Jó estét. hogy Mary állapotos. – Az intakt. Visszamegy az irodába és lerogy egy székre az anyja mellett. Mindennapos dolog. – Dr. hogy ne kelljen a szemébe néznie. A békapróba nem tévedhetetlen. és int a lányának. – Mrs. se az orvosok. Keresünk mást. leesik az álla. – Nos? – kérdezi Lucille. – Nem tévedhetetlenek se a békák. Most már nem kétséges. – Borzalmas volt. Kivették a méhemet. mikor az orvos visszaül az íróasztalához. tévedésből. .megalázó valóságba. McFarland. Én ismerem ezeket a dolgokat. Az orvos ránéz és így folytatja: – Szemmel látható a jellegzetes lilás elszíneződés. A lány felkapja a fejét. – Mrs. hozzávetőleg narancs nagyságú méhet tapintottam. Leszegi a fejét. Mrs. hogy mekkora a méh. Az orvos vállat von. McFarland…. Wade. Lucille odahajol. doktor úr. Vitathatatlanul terhes méh. Továbbá felpuhult. és mi van a szüzességgel? – kérdezi Lucille. Marynek remeg az alsó ajka. McFarland. – Dr. Valaki másét nézte. dr. mert megnőtt. Wade.

Ilyesmi csak más apák lányaival történhet meg. hirtelen megesik rajta a szíve. hogy intézkedhessen és magához ragadja az irányítást. lassan elismétli: – Mary terhes? – Nem igaz. A hír ugyanúgy letaglózta. Mike Holland? – Nem! – nyögi-jajongja Mary. Mary kitátja a száját. ha felsejlik egy-egy gondolatkezdemény. hogy Mary terhes. édes Istenem… Mary az ágya szélén roskadozik. Evans nőgyógyász. Ted próbálja felmérni a tényállást.4. – Hülyét csináltam magamból dr. – Ne most. Halkan csukja be az ajtót. ahogy végigmegy a közlekedőn. – Miért nem hisztek nekem? Mike és én nem csináltunk semmit! – Hülyének nézel. szavakat keres. és szipogva küzd a sírással. – Úgy szégyellem magam! Mary esengve néz az apjára. – Hol hibáztam. – Mi van itt? Mary fölnéz az apjára. fejezet Lucille a kezébe temeti az arcát. hogy hazudtál nekem. mint az anyját. az inge kigombolva. Megáll háttal a férjének és a lányának. Ted közelebb lép. mielőtt válaszolhatna. engesztelően tárja szét a karját. Azt mondja. – Meg kell beszélnünk ezt az egészet. Mary Ann. de semmit se tud mondani. úgy nyögi: – Édes Istenem. apa – suttogja a lány. Ted nem is hallotta. Mary Ann?! – emeli föl a hangját Lucille. hallatszik. és azt mondja: – Halálosan megbántottál. léptei feléjük dobognak. mint a szerepét próbáló színész. Kihúzza magát. Az fáj a legjobban. Aztán. – Tévednek. Ted kiált. Wade előtt. a nyakkendője csálé. Lucille hátrál egy lépést. ide-oda csapong a tekintete. ismét könny szökik a szemébe. Mary Ann? Miért tetted. de ezúttal tanácstalan. Evans. sóbálvánnyá dermedve bámulja a feleségét meg a lányát. – Először hittem neked – tápászkodik lassan Lucille. Mary Ann. De dr. A légkondicionálástól fagyos ház aljában nyílik-csukódik az ajtó. ajka néha elnyílik. Aztán megáll az ajtóban. Gondolkoznom kell… – Merev léptekkel az ajtóhoz megy. Lucille reszkető hangja szűrődik ki az arcára tapasztott ujjai közt: – Most telefonált dr. ezt velem? Mary csak nézi-nézi az anyja felduzzadt arcát. semmi kétség. Először úgy fest. – Ebből elég! – veszi el Lucille kezét az arcáról. – Nem tudok erre mit mondani. Olyan… zaklatott vagyok. – Szégyent hoztál ránk – zihálja Lucille elfúló hangon. akinek keskeny vállát már a néma zokogás rázza. a vállára vetett zakó akasztója az ujjára fűzve. – Először is mondd meg. Karcsú alakja remeg. Közölte. terhes vagy. . ki a fiú.

. de szó nem lehet arról. Ted nehézkesen bólint. Hosszú hallgatás után félénken elsóhajtja magát: – Apa… Ted McFarland láthatóan megrendülve ül az ágy szélén. míg a pinacoladát iszogatták a medence mellett. Nem tudja. de akkor is lehetetlen. aztán lassan elcsendesedik. és sült a hús a kerti grillen. Talán ott kellett volna hagynunk benneteket Amyvel a katolikus iskolában. betegségem. és az űrben szállna lassan lefelé. hogyan csinálják. gyerekem lesz. – Valószínűleg nem tudtad. Ted elhúzza a száját. egy hosszú sóhaj telik tőle. – Nem igaz – hallja az elhaló suttogást. megnyugszik. apa. – Hinned kell nekem! Ártatlan vagyok! – Jaj… – suttogja Ted. hogy két orvos egybehangzóan állíthatná. – Apa! – Egyszerre kicsordul a könnye és lecsurog az orcáin. tudom. Evanshez. próbákat végeztek. Lucille kakaóvajjal kenegette karcsú. én pontosan tudom. és elmondta. A torkát köszörüli abban a reményben. – De nem vagyok! – sikoltja Mary. és a lánya arcát vizslatja. Sír még egy percig. hogy te jó apa vagy-e vagy sem? – Cicám – fogja meg Ted a lánya arcát –. de nem. amit az orvosok mondanak. Az agyában valahol felsejlik a homályos emlék. cicám. nem tudom. míg a lányát nézi. dr. Ted száján végre oldódik a lakat. apa. – Mary – mondja halkan –. mit teszel. – Tudom. Szerintem semmi rosszat nem tettél. – Mary. apa. anyád felvilágosított… – Apa – mondja könyörögve Mary –. nem hiszem. hogyan kezdje. talán anyádnak volt igaza. mit tudom én. – Nem tudom. orvosok. és kérdő tekintettel méregeti Maryt. csak tátog. Szombat délután. hogy Maryt. barna testét. mit mondjon. hogy állapotos vagy. – Mi történt? – hallja hirtelen a tulajdon hangját. elviszi egy nőorvoshoz. meg az. És még most se fogtad fel. akit a közelmúltban hiszterektómián átesett barátnője ajánlott.Mary várakozásteljesen néz az apjára. Az orvosoknak is megmondtam. de bűnösnek érzem magam. Nem tanítottalak meg arra… – De apa! Hogy tehetnél te erről? Valami bajom van. De én soha nem csináltam ilyet. és van képe terhességet emlegetni. ha nem így lenne. aki továbbra is émelyeg reggelente. világos? Hiszel nekem? A lány tétován bólint. – Hogyhogy? – Kudarcot vallottam mint szülő. aki elengedi magát és a mellkasához bújik. átkarolja és magához vonja Maryt. hogy leereszkedik az ágy szélére. miért. Én azt hittem. mindenféle próbákat végeztet. mi bajom van. amit az orvosok képtelenek megfejteni. hogyan formálja a szavakat. hogy távol állt tőlem mindig is. Mind a két orvos az állítja. akinek egy közönséges influenza is magas. Mintha kihúzták volna alóla az anyaföldet. – Nem tudom. tűnődik. De mi köze ennek ahhoz. Akkor elkerülhettük volna… – De apa! – Hallgass ide. hogy valahogy megered a szava. Hol voltam én idáig. hogy a „Perry Mason" közben Lucille mesélt valamit arról a proccos dokiról a csicsás rendelőjében.

Mary. – Jó napot. – Most nincs rendelés. Aztán Mary lassan. Wade.Ted. mintha most kelt volna fel az ágyból. Ted utánakap. az orvos tűnődik. Dehogy neheztel érte. – Mit. hogy több páciens is lemondta a mai napot. tanácstalanul néz körül a szobában. – Jaj. mint akit megütöttek. mintha lélegzetet se vennének. hazament. mint anya! Te is azt gondolod. hogy sejtelme sincs. cicám. cicám. De annyira elvakítják a könnyek. A hőmérő higanyszála magasra szökött. Zárva volt az ajtó. A pártodat fogom. – Kénytelen vagyok. Egy pillanatig csak néz. hogy ki volt. gépiesen elhúzódik. – Te se vagy különb. Ugye elhiszed? Mary ismét bólint. Mike? Mary összeroskad. jó? Érzi a fejbólintást az ingén át. Istenem! Már pattan is fel. most a kartotékokat egészíti ki. apa? – kérdezi a fojtott hang. – Cicám… tudni szeretnék valamit. vajon mi szél hozta? – Ha akarsz. mert a kislányom vagy. apa! Jaj. hogy megtettem. gyere be – tárja ki neki az ajtót. hogy a lány nem olyan rendezett és ropogós. a blúza nincs rendesen betűrve a szoknyába. – Mary – mondja halkan bízzál bennem. Székéből látja. Valaki rángatja a bejárati ajtó kilincsét. Az iszonyattól eltorzul az arca. a síelő figurán matatva keresi a szavakat. és segíteni szeretnék. – Nem ítéllek el. és csak áll. Jonas Wade kinyitja az ajtót. Naplemente csak két óra múlva. se az apa. Jonas Wade vége felé tart a papírmunkának. mint legutóbb: csapzott a haja. – Mary… – Ez nem lehet igaz… Mary kitépi magát és az ajtóhoz ront. – Mary – szól utána. aztán bocsánatkérő mosolyra húzódik a szája. és kimegy a váróba. Jonas Wade felfigyel duzzadt szemhéjára. Észreveszi. se a lány nem mozdul. – Ne rohanj el. A nagy ablaktáblákon beárad a késő délutáni nap fénye. dr. – Apa! – zokogja. nekem nem? – Csak annyit árulj el. A folyosón távolodó léptek. Dr. míg átölelve tartja. Mary beballag utána az irodába. és a karjánál visszatartja. . merre keresse a lányát. holott az orvos már elfoglalta helyét az íróasztal mögött. Mikor a lány félénken belép. ez a legforróbb napszak. válogat a szakfolyóiratkazalból. és utánaindul. nem csoda. Meglepetésére Mary McFarlandot pillantja meg a lifteknél. Kényelmes délután van mögötte. Az imént küldte haza a nővért. várj! – kiáltja Ted. és az apjára bámul: – Te hiszel nekik – suttogja. és elindul az orvos felé. – Miért? Nekik kénytelen vagy hinni. Ted mély lélegzetet vesz. Segíthetek valamiben? A lány szeme elkerekedik. melegét a légkondicionálás közömbösíti. Wade felkapja a fejét: mintha neszt hallott volna odakintről. – Mary. hogy a Gelson szupermarket is valóságos kísértetváros. leveleket ír. – Ki a fiú? Hosszú csend. Dr. A lány megfordul. Azt hittem. Nem haragszom vagy ilyesmi. a völgyre szmog terül. A kopogásra az orvos felemelkedik.

hogy itt találom. mondja. Wade. Dr. – Nem csekélység. Wade leül mellé a szomszédos székre. hogy a doktor úr és dr. és megkerüli az asztalát. Wade arca komoly. Wade. nem – szegi le a fejét Mary. mert szerda van. Be kell látnod. a térdén könyökölve kissé előredől. és az orvos tekintetét keresi. – Értem… – És anyám annyira kiborult! – Mary innentől képtelen uralkodni magán. de néha nincs a templomban. – Dr. miután innen elmentünk. hadar. – Mary! – ugrik föl Jonas Wade. A lány feszülten figyeli. Mary. hogy a házasság előtt tilos. – Rémlik. és azt mondja: – Mary. hogy tévednek! – Kik. – Innál valami hideget? – kérdezi az orvos. – Bizony meleg van… – Mary. Evanst jól ismerem. de a szék szélén kuporog. – Dr. – Honnan? – Hazulról. Ellátogat ide-oda. milyen hangon szól hozzá dr. de a szeme vigasztaló. képtelenség. – Nem is tudom igazából. A lány óvatosan felnéz. Evans állít képtelenséget. Wade hátradől. Halk és kedves. Gondolom. hogy nem igaz! Mondja. dr. Tudom. Abban biztos voltam. hogy tanultál élettant. – Köszönöm. – Talán Crispin atyához kellett volna mennem. Dr. és múlt szerdán… – Emlékszem. – Miért? Mary ismét a földet bűvöli. Wade tűnődik egy pillanatig. Mary? – Biciklivel… – Ebben a hőségben? A lány a nagy üvegtáblákra pillantva hunyorít a szmogban sárgálló napkorongtól. Dr. látva. Wade. mi történt múlt szerdán. hogy a lány a kezét tördeli. Anyám vitt el hozzá.Kínos csönd. Wade. Menekülni. kérlek. Mary ráemeli a tekintetét. – Még soha nem láttam így kiborulni! És apa se jobb. – Beszélni akarok – mondja. hogy amit állítasz. jó jegyeket szerzel. ugrásra készen. A lány a fejét rázza. türelem és figyelem sugárzik róla. gyűrögeti. Valahova mennem kellett. Dől a szeméből a könny. hogy én és Mike… Pedig én soha. Wade megszólal: – Hogy jöttél ide. ülj le. mert megtanították nekem. miért jöttem. hogy nem szabad. Mérlegeli. és egyszerűen nem értem. dr. te értelmes lány vagy. azt hiszi. . – Tiszta kitűnő vagyok. Mary? – A szüleim és dr. A lány engedelmeskedik. holott igazat mondok! Dr. kórházakba. aztán dr. Kiváló orvos. – De téved. hogy van a hűtőben Pepsi. – Hallgatlak. Mary. simogatja. kérem. A szoknyáját húzogatja. – Éppen a tanultak alapján vagyok tökéletesen biztos abban. gyerekem lesz. és azt mondta. Evans. ilyesmi. hogy bűn. miért nem hisz nekem senki.

hogy itt fogok kikötni. és tekertem a pedált. Tedd már meg. Elrohantam hazulról. ameddig csak bírtam. fekete haja nagy csavarókon. a hűvöskék szempárt kémleli. hogy tilos. Érdekes eredmények. az igaztalanul vádoltak őszinte megrökönyödését. mikor? –. hogy érintetlen. és nyomban ki is verte a fejéből. Fogalmam sincs. Jonas rápillant. Még én se tudtam. míg ráfeledkezik Mary kikezdhetetlen jóhiszeműségére.– Mary. fel a biciklire. hogy itt vagy? – Nem. és vacsorázhatunk. De ez kicsit más volt – a lány nem is őrjöng annyira. azt állítván magáról. Gondolatfoszlány inkább. kocsikeréken díszelgő postaládák. mikor eltűz mögötte – alacsony. – Tudom – sóhajt a lány. Wade telefonál. bikinimelltartót visel. gondolja Jonas Wade. Nézi a lányt. ami már egyszer elkapta. igaz? – Igen. mikor olvasott róla: a nő vihart kavart. . japán sarkú papucsa csattog a lakkozott parkettán. a szagokra. gondolatait a lány köti le. De csak a színlelni képtelen ártatlanságot látja. a szüleid tudják. – Értem – húzódik el az orvos. De mi is derült ki? Penny szalad át a nappalin. tekila-koktélt szopogat. míg dr. elgyötört vonásaiból. – Tíz perc. egy folyóiratban olvasott valami ilyesmit – melyikben?. Jonas Wade lassan megbiccenti a fejét. Az orvos írta meg a dolgot. sőt használaton kívüli lóistálló is van. leporolná a memóriáját. a jó ég tudja már. Némi mérlegelés után ismét megszólal: – Eljársz a Szent Sebestyén-templomba. átfutotta. kétségbeesett szülők. Megint kibámul az ablakon a sivár sárga égre. de most a párhuzam mégiscsak eszébe juttatta. amitől megdermed. amint belökdösik egymást a medencébe. Hatalmas üvegablakok néznek a cserényformán elkerített takaros előkertre. hallottál már a fogamzásgátlásról? – Tudom. sortot. Mary. Vizsgálatok. Dr. hátul viszont narancs-és avokádófák rengetegében spanyol stílusú úszómedence kínálja jótéteményeit. mert úgy vélte. odahallatszik Cortney és barátai sikkantgatása. vagy a neszekre figyel. és hova mehettem volna… – Fel kell hívnom a szüleidet. Hátha igazat mond a lány. – Mary – szólal meg utóbb az orvos –. De az orvos nem a látványra. miért épp ide jöttem. És az ifjúsági szervezetbe is? – Igen. – Gondoltam. Jonas Wade a hűvös üvegnek támasztja homlokát. árnyas pázsit és félkörben ívelő kocsifelhajtó fedezékében. hogy szólsz a srácoknak – szól hátra Penny a válla fölött. kecses kis nő. és nézi a vízben hancúrozó fiatalokat. az épületek az úttól jóval beljebb. A konyhából beáramlik Penny Wade rostonsültjének illata. A ház kétszintes Woodland Hills előkelőbbik részén. viszont idegesítően hangoztatja ártatlanságát. és újra belévillan a gondolat. Wade-nek. mikor a McFarland lány ott ücsörgött nála. ami a jellegzetesen dél-kaliforniai. a Chalk Hilltől északra. Angliában történt. mióta csak átadta Mary Ann McFarlandet összetört szüleinek. oda se néz. festőien „ranchó"-nak mondott stílus jegyeit viseli magán. Pályája során nemegyszer látott hasonló jelenetet: őrjöngő tini. S belévillan valami. Ez a tolakodó ötlet mintha megnyomna egy gombot. beugrik egy angliai leányanya esete. hátha elárul valamit a titkos gondolatokról. a kérdéses nő nem hazudott. Muszáj volt beszélnem valakivel. A Wade birtok tekintélyes a szeszélyes alaprajzú ház körül. Szórakozottan bámulja az úszók játékos évődését. és olvasni próbál dúlt.

ő tett róla. De a dicsfény glóriája megfakult egy nap leforgása alatt. Szerda este. Inkább a könyvekkel. Arra jutott. Egyszerre nagyon utálja. nevetést. tűnődött még kicsit. az UCLA genetikusával. hallja. Maga se érti egészen. rettegnek. megbízhatatlan kromoszómapróbák. hogy az ilyenek válnak be legjobban. a telefonhoz. ahol a húszak az orvostudomány fejlődésével hivatottak érdekfeszítő viták révén lépést tartani. Becsukja az ajtót. Vizsgálatokat végzett a gyereken. Tom tárt karral készül elkapni Cortneyt. és a hátsó ajtóhoz lép. hogy mi is állt abban a cikkben. Pirruszi győzelem az ilyen. A címeket bűvöli – JAMA. Az itallal bevonul a dolgozószobájába. zihálást. Kötötte az ebet a karóhoz. De egy genetikus – mi is volt a neve a nőnek? – nem hagyta annyiban. miután beszélt a legjobb barátjával. a tizenkilenc éves Brad és testvéri jó barátja. a kelbimbót. hogy miért. – Tálalva van! – Már el is tűnt. holott egy kukkot se tud angolul. hogy húsznál több tag ne legyen. Jonas sarkon fordul. hogy a hatóságok lefülelik őket. az avokácló-grépfrút salátát eltünteti. kiszáradt fű. hogy férfival soha nem volt kapcsolata. Scientific American. por és uszodai klór szagát sodorja. aztán a vizes talpak csattogását. hogy bekereteztesse és kitegye a falra: micsoda megtiszteltetés. hogy… Jonas behunyja a szemét. Mikor szombat este átvette a mindösszesen húsz tagot számláló titkos és zártkörű klub júniusi összejövetelén. Londonban történt. beárad rá az esti fülledtség. Mikor kitárja. hogy ő üljön az asztalfőn a Lawry különtermében.Jonas fölegyenesedik. – Kész a vacsora. Jonas tudomást se vesz a házat betöltő zsivajról: tekintete végigszalad a könyvek gerincén. hogy bárki megnyalná utána az ujját a déli határon túl is. Végtére alapítója a Galenus Szövetségnek. Jonas áll egy pillanatig. aztán folyóiratok során. síkos-fröcsögős testeket: két lány. hogy Cortney utolsó ugrása felcsapja a vizet. California Physicians'Medical Journal –. legjobb barátnője. Piszkálja valami: ebben a betűrengetegben van az a közlemény arról az angliai esetről. Van. megválasztották ismét. forró lehelet. az ilyen babérok tiszavirág-életűek. Élőképpé dermed a négyes: a tizennyolc éves Cortney az ugródeszkán pózol. hogy szólni is alig tudott. csak a japán sarok kopog a folyosón. Az orvosok kinevették. hogy még egy évet elnökölhet a Galenus Szövetségben. Egy hajadon leányt szült. ezért törik magukat és mindig vidámak. és a szakma krémjének jusson a hőn áhított tagság. hogy benéz vacsora után. A remekbe fésült Penny mosolyog rá az ajtóból. Szeme megállapodik az új oklevélen: az asztalon várja. ami friss eukaliptuszhajtások. Mondd már. két suhanc kacag és visong. és mosolyogva biccent az ügybuzgón arra loholó Carmelitának: remek házvezetőnő. barna. Nézi a karcsú. Míg a steaket. Sarah Long a lépcsőn üldögél. szárítkozzatok meg. de nem ment . mire jutott? – Drágám… Megfordul. Bernie megígéri. Vajon otthon találja-e Bernie-t? Otthon találja. Wade-ék a tényállásnak köszönhetően hetente egyszer olyan hamisítatlan mexikói enchiladát és rostadát ehetnek. olyan büszkeséget érzett. rothadó gyümölcs. a fejében egyre csak a McFarlandprobléma kering. folyóiratokkal telizsúfolt polcokat pásztázza. gyerekek! – kiáltja Jonas. Jonas Wade. Tölt magának még egy italt. – Hé. Kezdetleges. aztán az íróasztalához lép. A fenébe is. kihörpinti az italt. hogy neki kell berángatnia a vigadozó ifjúságot a légkondicionált fagyba. Bőrátültetés. és lassan-lassan visszaszivárog az elméjébe a szökevény cikk néhány adaléka.

és szépen megállapodik itt a környéken. az UCLA-n kutató negyvennégy éves genetikus alacsony. Brad meg átmegy az UCLA-ról a Stanfordra. vagy tényleg elfeledkezett a nemi aktusról. Ezért aztán magánúton tartják a kapcsolatot. három éve végigcsináltak egy keserves időszakot. ez a tettre kész közgazdászhallgató. Nemcsak Woodland Hillsen meg a szombat reggeli golfpartin közösködnek ők. Jonas. zömök. és megkérdezi: „No. élénk érdeklődéssel kíséri barátja minden szavát. hetente összedugják a fejüket egy ital. jogra. hogy Bernie helyet kapjon a galenusi húszak között. Carmelita asztalra adja a lecukrozott epret. Pennyé meg az övé az egész ház. lételemük a jó vita. elvesz egy Cortney zsánerű leányzót. hol egybehangzó. hogy a fiút védje. kopaszodik. és feleselt Pennyvel. mit nézzenek meg? Arábiai Lawrence vagy valami strandhistória? Sehogy sincs megegyezés. minigolf lesz az igazi. aki pár órája holtsápadtan. eldöntötték. Cortney bőgette a rockot. Onnantól kettejüké. Bőrdzsekik. lenyalt fürtöket. hol eltérő véleményüket kicserélni. nagy ritkán egy steak fölött. aztán megkérdezi: . ahogyan eltervezte. kényelmesen éldegélhetnek. asszonytól. randa csatokat viselt. A barátaikat vendégül látó Cortney és Brad viszi a szót. Aztán oldottabb a csevegés: vajon tehermentesíti-e a Sepulveda hágót a tervezett új főút? Jonas végül rátér az érdemi témára. Jonas és Bernie egyívású szellemek – szomjúhoznak az újra. Brad cimborája az Alpha Phiből. Penny meg a varrószobában anyagot feszít a subázókeretére: új munkába fog. csupa fül. ahogyan Wallace kormányzó fellépett. aki korántsem elveszett ember és szemmel láthatóan nincs ellenére Cortney. de hát a terv éppen az általa kikötött alapszabály miatt dőlt dugába. Mikor Jonas végére ér Mary McFarland. Bernie. Jonas Wade lebámul az eprére. belebámul a poharába. Jó. aki szakasztott olyan. teszi hozzá egy hang az agya rejtett zugából. vagy hazudik. földet seprő orrú járgányok. mit szólsz hozzá?''. És hótunalmasan. Jonas tűnődik pár pillanatig. Jonas Wade igyekszik erőt venni magán és figyelni a többiekre. mindketten aggasztónak tartják. Gyöngéden nézi Cortneyt. tehetetlenül ült a rendelőben. Bernie Schwartz.: – Hogy én mit szólok? Te vagy az orvos. mikor a szövetségi csapatok ellenőrzésük alá vonták az Alabamai Egyetemet. Carmelita mosogat. én csak csóró falusi genetikus vagyok. Jonas tehát háborítatlanul cserélhet eszmét Bernie barátjával. mint Penny volt valaha. Összehasonlítja magát Ted McFarlanddel. és összeköttetéseit latba vetve bejuttatta az újonnan megnyitott Taft gimibe. Pár éve Jonas kitette a lelkét. autós moziba készülnek. ügyész lesz. mikor tizenöt évesen rossz társaságba keveredett. és hálát ad. – Nyilatkozz.semmire. hogy tudniillik csak gyógyító orvos léphet közéjük. hogy majd szétrobbant a ház. elcsigázva ült asztalhoz. De akkor ő kivette Cortneyt a Birmingham középiskolából. Most már a San Fernando-völgyi Állami Főiskolán drámaszakos és színkitűnő. Majd egykettőre beköti a fejét valaki – éppenséggel Tom. Bernie Schwartz visszakérdez. Az ifjúság kitódul a ház elé. dióhéjba foglalt történetének. Váltanak pár szót a fokozódó zavargásokról Délen. családtól elvonulva. hogy Cortneyval soha nem volt igazi gubanc. Italt töltenek maguknak. Bernie a whiskyt szopogatja. Mikor Bernie betoppan. aztán betelepszenek Jonas sötét bőrrel kipárnázott dolgozószobájába. Szerintem küldd pszichiáterhez. – Hát jó. mint a nagyapja.

Pontosabban az ATP-t bontjuk le aminosavakká. mit tudom én. nem in vivo. hogyan lehetséges ilyesmi. bizonyos alacsonyabb rendű állatfajoknál valóban természetes. Jonas nézi-nézi az italát. – Emlősöknél nincs? – Emlősöknél? Életemben nem hallottam még ilyet. Egy pulykatenyésztő gazda felfigyelt arra. valami Beltsville-ben vagy hol. hogy emlősöknél spontán… – Elkerekednek a gombszemek. – Mit tudsz a szűznemzésről? – Szűznemzés? A meghatározása ugyebár. in vitro. lötyögteti a pohárban. vagyis „apátlan" tojásból származó pulykákat olyan kakasokkal pároztatták. amelyek megtermékenyítetlenül is kikelő tojást tojó nőstényeket nemzettek. Kísérleteket végeztek. hogy folyt valami kísérletezés apátlan egerekkel. Többnyire megszakadt. ami magától beindul… Bernie rászegezi szúrós kis szemét a barátjára: – Spontán szűznemzés csak az alacsonyrendű állatoknál van. – Emlékezetem szerint minden szűzen nemzett pulyka megduplázta a szabályos kromoszómaszámot. – Ha nem tévedek. mielőtt az embrió kialakult volna. – Az meg hogy lehet? – A megtermékenyítetlen tojás kromoszómái egyszerűen megduplázódtak. Hadd gondolkozzam. Miért érdekel? – Értelmező szótáram nekem is van. Nos… – emelinti meg Bernie vaskos vállát –. csakhogy mesterségesen. hogy a pete sperma híján is embrióvá fejlődik. Szó szerint értendő a dolog. hogy ez a lány…?! – Hallottam vagy olvastam. Erről tudsz-e valamit? – Apátlan egerek… – Bernie hajlott orrú ábrázata komoly lesz. csak nem hiszed. ha jól emlékszem. mi okozta. az élővilágból ez esetben az állatok fontosak neked. de mindig elalszik az ügy. a szűzen nemzett. Nekem a jelenségről mondj valamit. Lehet. hogy békában is létezik ilyen… – Ennél azért másszunk kicsit följebb. – Várj már.– Bernie. kösz. hanem arról. hatból egy megmaradt és kikelt. a természetes előfordulásáról. Marylandben volt. nem a növények. meg van egy tiszta nőstény gyíkfajta. De szerintem nem sikerült kideríteni. – Elgondolkodva vakargatja az állát. mi megy mostanában a laboratóriumban? Bernie összevonja busa ősz szemöldökét. – Mindjárt. de ha jól emlékszem. – Tudják. A gazdák hamarosan tele voltak spermát sose látott tojásokról szaporított baromfival. – Fenékig üríti a poharát. feljavítás céljából… – De én nem a mesterséges szűznemzésről akarok hallani. Jonas. amelyik magától szaporodik. – A sejtmag alkotóelemeivel foglalkozunk meg DNS-szintézissel. a guppiknál például. pokoli gyér a . – Volt ilyen. – Nem értem. – Na nézzük. és megint a jellegzetes vállvonás következik. már régebben. hogy sok megtermékenyítetlen tojásban is elindul a növekedés. – Jonas. Bernie ismét felvonja a vállát. hogy az embriók megtermékenyítés híján is növekedésnek indultak? Bernie gondolkozik. a tenyésztők például kiváltják a szűznemzést bizonyos pulykafajtaváltozatoknál. – Nem jut eszembe. Hol is olvastam ilyesmit utoljára? Valamelyik szennylapomban írtak róla – hogy tanulmányoztak egy pulykafajtát… – Akkor mesélj a pulykákról. – Előhozzák egyszer-egyszer ezt az emlősök szűznemzése izét.

értsd szűznemzés. A fejében meg a másnapi programját: reggel műtét. Viszont mindenképpen utánanézek ennek a pulykavircsaftnak. – Megvan! Spurway! Dr. De ha megint megkérdeznek. Jonasom. – Ojvé. délután nincs rendelés. el tud menni a UCLA könyvtárába. – Dr. A szülőknek ajánlottam is ma délután. hogy forduljanak pszichiáterhez. mi az a partenogenezis. Az anya szerint ez a lelkiatya kompetenciája. – Még mindig kíváncsi vagy a véleményemre? – Hát persze. néhány hónapig a világ genetikusai egytől egyig Londonra sandítottak. és hátat fordít a polcnak. Helen Spurway! – Mint akit kígyó csípett meg. Ötvenötben. – Ezen kár lenne vitatkozni. – Róla olvastam valahol… – Nyolc éve. Jonas a tenyerét öklözi. . Wade az ujja közt pergeti a friss folyóiratszámokat. Bernie.dokumentáció ezen a területen. – Van benne valami. Pár éve az a Spurway-dolog nagy vihart kavart. forszírozni fogom a pszichiátert. a könyvespolchoz rohan. Az utca emberének gőze nincs. Jonas Wade nagyot sóhajt. és nem kaptak az ötleten. – Jonas – hallja Bernie halk hangját. – Küldd el pszichiáterhez. – A francba. de ez a lufi is kipukkadt.

mint a többi. miért tette. amit tett. Ki van zárva. ártatlan bája megnevetteti. végül jött a reményvesztés. hogy közel kerüljön a lányához. miért hozott szégyent az egész családra. aki ül és vár. Csak egyre bámulja a halott képernyőt. fejezet Már oda kellett volna érnie. Mary a büszkesége. mintha az volna. De mire? Amy katekizmusórán van. az élete értelme. Ted azonban tudja. ez több a soknál. Gyönyörű Marym! Hol rontottam el? . mihez fogjanak. felfúvódik. okos. intézetben nevelkedett. mint lánytestvérekről és lánygyerekekről. elformátlanodik. ha olyan szerda lenne ez is. hogy hanyatt-homlok Crispin atyához rohanjanak. Ó. higgadt családfőnek lenni. és másról se fantáziált. Mary terhesen. szeme láttára érik nővé: az apák zömével ellentétben ő nem siratja. Végtelenül kedves neki a lánya hamvas. és kiszedje Maryből. most esne jól csak igazán a kikapcsolódás. mert Lucille a pohár aljára nézett. De ez – mered maga elé komoran –. karcsú szépsége. júniusi hőség átjárta házban kell lennie valakinek. mindannyiukra. Mint a feslő rózsa. Míg Lucille vajúdott. ő biztosan tudja. de hát ő öt évvel később született. A konditerem. Mary meg lehúzta a redőnyt. megsemmisül a ruganyos szépség! Templomgyalázás. Szellemessége. néma. De hát nem mozdulhat el. De egy dupla whiskyvel gubbaszt a kikapcsolt tévé előtt. a mindene. Mary bezárkózott a szobájába. mintha belerúgtak volna. Amynek is örült. és semmi értelme. és összegörnyedve fogja a hasát. ahogy szétmállik. Ebben a sötét. De holnap feltétlenül felkeresik Crispin atyát. Mary. holott Lucille dr. jajong belül. hogy lány legyen a kicsi. Bárcsak ott lenne már. Nincs ebben semmi titokzatos: Ted nem is ismerte az anyját. Megfeszül belé. gondolja Ted McFarland. hogy a szíve szakad belé. Lucille pedig… A szomszédból áthallatszik.5. nem szól senkihez. kismamaruha alatt türemkedő óriás pocakkal: elviselhetetlen gondolat. dagad. aztán a harag bánattá szelídült. Valakinek tartania kell a frontot. de legalább úgy tenni. Például. és az eseményt beárnyékolta az a kellemetlen dolog. Lucille kezdetben dühös volt Maryre. hogy Mary gyermekévei eljártak. kinyúlik a bőre. Mary. Hát hogy bírja végignézni. Megvétózta. Korai még. Ted egész éjjel gyertyákat gyújtott a templomban és imádkozott. Wade-től egyenesen a paphoz akart menni. hogy időnként pohár koccan a whiskys üveghez. lógni fog a melle… Ted kezéből kiesik a pohár. hogy Lucille igazából a saját boldogtalan emlékeivel küszködik. Ted McFarland annyira szereti az idősebbik lányát. mitévők legyenek. falfirka a szentélyben: lilán kígyóznak majd a lábán a visszerek. Utálja kihagyni.

hogy dr. a kar hosszú. Az nem lehet. Wade-nek igaza van. De akkor is meg kell győződnie a dolgokról. Összerezzen. Van változás? A váll rajza ugyanolyan. Fürdéskor rendszerint csak futó pillantásokat vet a fedetlen vállára. kecses. vékony derék. finom izmú. az kizárt. Mikor kért utoljára felmentést a tornaóra alól? Jó . húszéves az egyetemista barátja. selymes simaság lüktet fény és homály között. A bőr színe. hogy a fürdőruhájukat fel. Lenyűgöző érzés most merészen itt állni pucéron. Életében először látja magát csupaszon. Mi fog meglátszani? Valami rejtelmes dolog zajlik itt a tenyere alatt. tenyerébe fogja a mellét és megnyomja kicsit. hogy terhes. Megint grimaszol. Anyjának külön fürdőszobája és öltözőszobája van a nagy háló mellett. Az íróasztal lámpáját irányította magára. Csakhogy neki ez kínos téma. Mintha másvalakit bámulna szeméremsértően. Megtapintja a hűvös bőrt a köldöke alatt. mintha valami szégyenleteset művelne. Érzékeny. ezt a derült égből villámcsapást? Két orvos is kijelentette. Mikor ujja hegye a fanszőrzetre téved. szögletes. a lábszár nyurga. Mary feszeng saját maga előtt. A nyári barnaság még késik. valahányszor itt a szobában öltözik-vetkőzik. egyenes. Másik kezével a másik mellét tapintja óvatosan. Mintha szobrot vizsgálna szenvtelenül. Mary elvétve lát női meztelenséget. és a meztelen testét nézi a tükörben. és vastag fürdőköpenyben jár ki-be. amit erről a témáról tud. Ebben a pózban egy röpke pillanatig kagylóból kiemelkedő Vénusznak látja magát. mint a gyöngyház fényű napfelkelte. De mit is mondott dr. és rendületlenül nézi a testét. és alaposan megnézni mindent. tiszteletben tartva a másik szemérmességet. Mary felsóhajt. ösztönösen hátat fordít a szekrénynek. de ezt a szex dolgot sose bolygatják. Tökéletes. a szülői háló irányába. És zavarba ejtő is. hogy a melle megduzzadt? És feszül? Bizonytalanul odaviszi a kezét. semmi se növekszik idebenn. a szobában különben teljes a sötét: Mary megbabonázva szemlélődik. Feszes ez a has. ez a fürdő közös Amyvel. Wade? „Hamarosan meglátszik…" Fintort vág. Inkább azt kellene összeszedegetni a gyér tudományból. mint az úszóké. Szeme lejjebb siklik. Mikor tornaóra után zuhanyoznak. Képzelődik. a lányok idegesen takargatják magukat a kis törölközővel. lágyan ívelő csípő. Az illető megáll az ajtaja előtt. Laposan fekszik az izmot vallató tenyere. aztán folytatja útját bal felé. de hát ő tudja. Próbálja összerakni azt a keveset. mint volt. Megint az arcát nézi. hátára a pára lepte falitükörben. kalauza a liberalizmusban. Leengedi a kezét. megnagyobbodtak volna. Mary tekintete a mellén állapodik meg. A vérzés. gyorsan elkapja a kezét. olyan művelt. a comb csöppet sem vaskos. Mi van vele? Mi okozza a reggeli émelygést meg ezt a mellduzzanatot. Germaine olyan nagyvilági. Germaine-nel irtó jóban vannak. Halk léptek közelednek. Eszébe jut valami. Talán Germaine segíthetne. neki csöppet sem tetsző. de Amy mindig bezárkózik.Áll a kihajtott szekrényajtó előtt. Mintha megsötétedtek. a hasára. Nézi a bimbókat. Nyáron is elvonulnak.meg levegyék. Örökösen a forradalomról meg a szabad szerelemről folyik köztük a szó. hogy igazából mi nem stimmel nála. Mary visszafojtja a lélegzetét és fülel.

Ted értetlenül bámul. – Tessék? – suttogja.régen… Mary újabb léptekre figyel fel. Senki nem kérdezte Rosemary Franchimonit. Ted. én már rendbe jöttem. azt hiszik. Lucille bámulja magát a tükörben: egy idegen nő. hogy még csak nem is akarta azt a gyereket. mint a férjéhez – Rosemary Franchimonira gondolok. – Jól értetted. hogy neki mi lenne jó… – Lucille nehezen nyel. Nem akarta. aki segít Maryn. Te is tudod. állát a kezére támasztva. mert az orvos óvta attól. ahogy mozog a szája. Lucille nézi. hogy a fia tönkretette a lányunkat. – Ilyet nem teszek. Vidd el valakihez. Azt sem tudom. – Nem igazság. Ted. Ted. hogy kisiklik az élete. Nathan… – dörgöli a homlokát Ted. – Beszélj vele. de az elhúzódik. mondd meg neki. Beletelik pár pillanatba. hogy ilyen szégyen. Tönkremegy bele. én szerencsés vagyok. hiszen kivettek mindent… – Lucille. A tükörben Lucille Ted szemébe néz. Ted! – emeli föl a hangját Lucille. A nőknek meg muszáj… – Fejét ingatva igyekszik minden figyelmét a szemközti nőre összpontosítani. – Keress valakit. Nem nézheted tétlenül. Követelem. tudod. hogy a lányod ilyen szégyenbe essen. és az ajtót bűvöli. ha nem estem volna át a műtéten? És állandó fenyegetettségben élnénk? Ha reszketnem kellene a teherbeeséstől. ezek erőteljesebbek. és fogva tartja a pillantását. Mondd meg neki. Ted. – Ebben én teljesen járatlan vagyok. Lucille… De az asszony fojtott hangon folytatja: – Hosszan beszélgettünk Rosemary Franchimonival a kórházban. míg a férfi felfogja. Mindannyiunknak! – Lucille a férje karja után kap. – Nem Mary a hibás. – Nincs más. és neked az a dolgod. Ne hagyd. – Én azt hiszem. amit hallott. – Szóval. ami az életembe kerülhet? Kimondatlan válasz remeg a levegőben. joguk van hozzá. és kész! – Jézusom… – Ted. hogy még egyszer teherbe essen. tartozol nekem ezzel. az istenért… – De mi lenne. Nem lelkesedem érte. – Nem akarom. – Mondjuk. hogy a férfiak milyen erőszakosak. – Én beleőrülök. hogy az ő fia a ludas. A háta mögött Ted dermedten áll a háló közepén. Aztán suttogást hall. Tudom. én folyton – hangja suttogássá hal: magához beszél inkább. – Hagyd most ezt. hogyan fogjak hozzá. hogy az egész élete rámenjen! Vegyék el. hogy keress valakit. én is. Hát… – Ted hátat fordít a feleségének. jót tenne neki. Aki megszabadítja ettől a… – Nem – leheli Ted. és megfordul. de mikor leesik a tantusz. – Hogyan tehetném. közvetlenül a halála előtt… és elmondta nekem. mit kell tenned – jelenti ki semleges hangon. hitetlenül mered a feleségére. Elmondta. – Mióta kiderült ez az egész. Nem ismerek senkit. – Tudod. – Mit mondhatnék. Hanem a fiú. – Ted hangja fáradt. hogy iszonyúan fél. – Akkor vegye kézbe a dolgot Nathan Holland. Ted. – Pszichiátriai tanácsadás – ismétli halkan Lucille az öltözőasztalánál. hogy az ő lelkiismeretén szárad. hogy oltalmazd a lányunkat. Lucille föláll. ilyen kínlódás vár rá! Azt . velem ilyen nem történhet meg.

csinálj valamit! Ted lassan odafordul az asszonyhoz. Hall minden szót. Két évig vezette kislány korában. mióta Ted belépett a szülői hálóba. Aztán bólint. Odateszi a lámpa alá. merthogy olyan gyerekes hülyeség. tanárok iránti fellángolások. Nathannak meg kell tudnia… – Többet nem bír mondani.akarom. és kihúz egy fiókot. Mary meztelen hátával támasztja a szobája ajtaját. Aztán ráírja egy tiszta lapra: „Szűz vagyok. hogy megmeneküljön. Vakon odabotorkál az íróasztalhoz. Döbbenettől tág szemmel mered a sötétbe. – Igen. tekintete fáradt és szomorú. és belelapoz a pletykák. A naplójára téved a keze: műbőrbe kötött könyvecske aranyos lakattal. hóbortok. és senki nem hisz nekem. Meg akarok halni. tizenhárom éves kori ábrándok krónikájába." . Ted. a lányodról van szó. Mary maga se érti. miért. most leül az asztalhoz. mozilátogatások. de már rég sutba vágta.

jelezve. Csörgött a vekker. János pápa utódát még nem választották meg. Amy. A kormánykeréken nyugtatja a fejét. hogy teljes gőzzel végzi nem könnyű munkáját. a nővére is mélyen alszik. hogy megegyezésnek kell születnie…" Ted rábök a gombra. Lucille ma reggel annyit se szólt. Csodálat illeti. Nat – int a kezével. Amy. Arra se mondott semmit. felkeresi Nathan Hollandet. Lekattintja a hűtést. hogy bű. Hol maradnak már? Fél órája vége a katekizmusnak. a rádió elnémul. Ted sincs különb formában. hogy a házban vaksötét van. a fontos hírét ezek szerint még meg kell tartania magának. Holland szája fülig szalad: . Bő egy éve ismerkedtek össze. Lucille-lel kétszer voltak már itt vacsorán. Szép ház. Az egész este olyan kusza volt. A kanyarban feltűnik Hollandék háza. decemberben meg a karácsonyi partin. mikor Lucille már mélyen aludt. Nathan Holland pozíciója a biztosítótársaságnál jövedelmez annyit. Ted a legszívesebben kiverné a fejéből. nyögve kiszállt az ágyból. a Taylor Road fölött magasodik pálmák és szikomorfák között. kikapcsolja a motort. de mindjárt beléhasít a lelkiismeret-furdalás. és még mielőtt a kocsi egészen megállna. Külföldi híreink: változatlanul fekete füst száll fel a Sixtuskápolnából. Beszélnie kell Nathan Hollanddel. Így diktálja a logika. a fürdőben bedobott négy aszpirint meg egy csomag Fizrint. és anya sehol. mint a felesége. Ted ilyennek még nem látta. Tanácstalanul zuhan magába. Még csak tizenegy óra. tizenkilenc éve. elgyötört arc a véreres szemek alatt lila árkok. bejárónőre. Csakhogy ez a borzalom hajtja most is. Lüktet a feje. Beesett. pirítóst. Talán együtt kisütnek valamit. mikor Ted bejelentette. mint a legénybúcsúja után. A bíborosok kollégiumának szóvivője azt nyilatkozta ma reggel. az anyja is. Dúlt frizurája szomorú utánzata a megszokottnak. Tegnap este. hogy szól a telefon. Tednek görcsbe rándul az arca. és kipattan az autóból. de a hőség fojtogató. fejezet „Mrs. de a kutyának se kellett. készített mellé szalonnát. Tednek ráadásul rokonszenves is. mikor múlt nyáron Mike egyre-másra hazakísérte Maryt. Nyílik a bejárati ajtó. Kennedy egészségi állapota a hivatalos közlemény szerint továbbra sem ad okot aggodalomra. Ted a slusszkulcsot elfordítva az akkuról működtetni kezdi a légkondicionálót. Ted felhajt a meredeken. – Hello. Aztán szó nélkül főzött egy kanna erős kávét. Ted arra riadt. Nathan Holland kész varázsló: gondot visel a három fiúra. amiért ilyen környezetet teremtett a fiainak.6. mint egy lidérces álom. patikarendet tart a házban. teljesen elfeledkeztünk rólad… A tizenkét éves csalódottan vette tudomásul. hogy fussa kertészre. épületkarbantartásra. az egyik legszemrevalóbb a környéken. Borzalmasan nézett ki. fogja a slusszkulcsot. amellett. hogy XXIII. és Ted egyszerűién életre kel. A házat körülvevő takarosan nyírt sövényt bámulja.

Nat. sugalmazza itt minden. A szörnyű célzást. Mire észrevennék. Nat? – Nincs okom panaszra. Ted a bronzzöld huzatú kanapén. – Nat. – Itt a szomszédban strandol valahol. Nathan a fekete bőr hajóskapitány-karszékben. titkon. de nem ül le. – Mi újság a cégnél. Kávé? Ted tétovázik. Nem tudtad. hogy egy falatot is magához vegyen. és nagy jóindulattal néz a barátjára. hogy hosszabban maradok el ebédelni. A most divatos spanyol stílusban rendezték be. Basszus hangja alapján színész vagy énekes is lehetne Ted szerint. de Ted közölte. Ted. sajnos. Gyere be! Idekinn már most meg kell gyulladni. Nat azt javasolta. Vastag szőnyegek. Ő már egy hete vakációzik. Szürke szeme mindig derűsen csillog. az irodájában találkozzanak. Szóltam a titkárnőmnek. – Lucille-lel és a lányokkal minden rendben? – Ühüm… Hát ti jól vagytok? – Pompásan. ott sincs a makula. aztán a vendéget a hűvösbe tessékeli. Ted irtózik attól. Végül Nat ide hívta tizenegyre. Ted ma reggel szólt ide. Hollandék nappalija erre igazán alkalmas színtér. pislog a csészéje pereme fölött. tejszín. Lucille is biztosan visszaszívná már azt a tegnap esti szörnyűséget. bajban vagyok. – Örülök. hogy a te kocsidat hallom. addig helyezd magad kényelembe. – Hálás vagyok. dús ősz haja akár az oroszlán sörénye. cukor. Máris megyek. Nathan Holland tagbaszakadt ötvenes. Egyre hallja Lucille hangját. – Hát… köszönöm. Az este a whisky bódulatában még barátkozott az ötlettel: gyorsan. lazíts. Mikor Nat visszatér a kávés tálcával – két csésze kávé. faburkolat. – Szóra sem érdemes. hogy fontos ügyben beszélniük kell. amiért a szabadságodból áldozol rám – köszöni meg. De hát csak . – Mi történt? Ted száraz nyelvét húzogatja az ajkán. mély bőrfotelok. hogy pokoli nehéz nekem ez az egész. keresi a szavakat. – Hát Timothy? – kiált a házigazda után. Hát a tőzsdén? Ted grimaszt vág a forró kávé fölött. kovácsoltvas. bimbójában elintézni. Ted végre leül. – Nathan becsukja a ház ajtaját. – Tudom… – A kanapéhoz lép. de nagy önfegyelemmel egy korty forró kávét azért lenyel. kettejük közt kell maradjon az egész. de félnapos tanítás van. és azt mondja: – Nem üzleti ügyben jöttem. miközben kezet ráznak. Aztán két kezébe fogja a kávéscsészét. Az alacsony spanyol kávézóasztalon van a tálca. Ülnek egymással szemközt. Nézi a másikat. nemsokára befutnak. Nathan leteszi a csészét. Nagyon komoly a dolog. Meddig folytassák ezt? Leteszi a csészét. Nathan Holland lassan biccent. A fiúk? Nathan a válla fölött szól hátra a konyhába menet: – Mike és Matt iskolába ment. hogy látlak – mondja Nathan. egyenesen Nathan szemébe néz. „A lányodról van szó! Vegyék el és kész!" Persze szó sem lehet ilyesmiről. De Ted erre képtelen. cserepes növények. De napvilágnál már az abortusz gondolatától is felfordult Ted gyomra. Tudnod kell. – Már jártam az irodában. pár szelet gyümölcskenyér –. hogy holnap bezár a bazár…? – Persze… – Ted a halántékát dörgölve néz körül a nappaliban.– Sejtettem.

– Tagadja – mondja feszes hangon. Nat komoran bólint. És hogyan tovább? Ted megint a hideg kandallóba bámul. amiért olyan tehetetlen. – Rendben. és fél könyékkel támasztva a párkányt. és a fotelban ülő férfira mered. Összenéznek. Mary terhes. Szegényke nyilván holtra rémült. mire Nat megszólal: – Mi? – A lányom terhes. belebámul a fekete lyukba. És Mike a valószínű jelölt. mikor tudtad meg? – Tegnap este. Esett öregember módján tápászkodik fel. hogy mentsen valakit. – Beszéljük meg ezt a dolgot. a cserzett arc moccanatlan.egyféleképpen lehet fogalmazni: – Nat. – Ó. egyre sűrűbb a házban a csend. Mit csinál egy megesett lány édesapja? Mit csinál az ember a lányával. – Értelek – dünnyögi. – Ted – szól neki Nat halkan –. – Melyik? Ted a homlokát ráncolja. hogy képtelenség. Mary váltig hangoztatja. csalódott düh. Ted a másik karját is a spanyol fapárkányra támasztja. Olyan ez. hetekre. Azt gondolod. aztán ki-ki elkapja a tekintetét. hogy gyereket vár. – Én se. Három seregély csipog a márvány madárfürdőben. Felpattan. csempézett kandallóhoz. Még azt is tagadja. Hogyan tovább? Fogalma sincs. ugye nem értesz félre? Mary egy szóval se mondta. – És biztos? Egy másik orvos talán… – Lucille két orvoshoz is elvitte Maryt. én nem vádolom. Valahol óra ketyeg komótosan. aki . a lányom terhes. de napról napra növekszik benne egy embrió? Mit mond neki? Hogyan viselkedik vele? Hát a szomszédokkal? A templomi gyülekezettel? Mi lesz a tanulmányaival? Hol rejtegessék? És mi lesz a végén? Mi lesz a gyerekkel. Ted. miért jöttél. A konyhából a hűtő neszei jönnek. Ted megfordul. – Gondolom. a kávéjuk kihűl. ha még nem fejezte be a középiskolát. Hogyhogy melyik? – Mary. aztán megszólal Nathan: – És Mary mit szól hozzá? Tedben hirtelen felforr az indulat. Két öklén nyugszik leszegett homloka. és Ted meghallja Nathan halk. A két férfi mintha órákra. ő nem terhes. De ha azért teszi. Ted örökkévalóságnak érzi. Mike tette. hogy az a…! – Nathan Holland nyitott tenyérrel csap a combjára. nagy léptekkel átmegy a hatalmas. ez természetes. – Olyan keserves ez is. Nathan Hollandnek egyszerre mázsás súly nyomja a vállát. én tudni akarom. És egybehangzóan nyilatkoztak. Ted mély lélegzetet vesz. lassan fújja ki: – Igen. mint egy… – Rázza a fejét. – Nat. tekintetéből süt az együttérzés. Bugyborékol az úszómedence szűrőberendezése. Ki akarom deríteni. hónapokra dermedne mozdulatlanságba. ki az illető. Aztán a láthatatlan óra elüti a felet. gondterhelt hangját: – Tudom. Nem rebben a szürke szempár. – Nem tudom elhinni! Ted csak bámulja a saját kezét: bár elfoglalhatná valamivel. Hosszú csönd. Ted. hogy a lányomnak ne kelljen tovább hazudni. Beszélünk Mike-kal. és hátraveti magát a fotelban.

mikor a Mulholland Drive-ról áradoztál Ricknek! Mike. aztán megint az apjára. De az arcok láttán földbe gyökerezik a lába. téged is érint. de megijedtem. nem! Apa. És úgy gondoljuk. – Jézus isten! – Mike – szól utána Nathan Holland –. – Te ejtetted. nem tudom. Dermedten bámulnak a konyha felé. én… – A fiú úgy néz körül. McFarland. egyik kezében egy pohár tej. – Értem. Felpillant. – Jaj. Segítünk Maryn. – Kizárt. . A két ülő felnőtt sötét ábrázata láttán Mike Hollandnek csikar a hasa. apa. teherbe Mary McFarlandet? – Jaj. Mike az apjára néz. McFarland nagyon súlyos dolog miatt keresett fel. Mr. – Jaj. megszólal: – Fiam. idáig nem jutott eszébe. Új gondolat kristályosodik az agyában. aztán Ted McFarlandre. a fiú arcát tanulmányozva. – Mike. Mondd meg az igazat. Mary McFarland teherben van. félúton megáll a pohár. ülj le. De most arcába kergeti a vért. – Hallottam. ide-oda ráng a feje. – Mike rándít egyet a vállán. kicsattanó apjának ifjonti mása. – Hadd magyarázzam el… – tárja szét a kezét. – Képtelenség! Istenemre. apa? – Fiam. többieken ki segít? – gondolja komoran Ted. Mr. becsszó! Maryvel mi soha nem… – Mike! – szökken talpra Nathan. ahonnan a kredenc. ugyanúgy mereszti szürke szemét. és elstartol. mint mikor Ted bejelentette a dolgot Nathannek. Van egy perced? – Persze. Mike lép a nappaliba. ne félj. A tizenhét éves Mike Holland. Mikor csapódik a hátsó ajtó. kérlek. A tenyerét öklözi: – Nat.senkinek se kell? Megint Lucille szavai csengenek a fülébe. meghökken. apa. teherben van. a kutyaúristenit. a másikban egy tányér gyömbéres keksz. hogy én voltam. minek nézel te engem? A fiú hátrál. Jó napot. beszédünk van veled. – Jaj! – szorul ökölbe a fiú keze. szép. mi ketten soha nem csináltuk… – Ne játszd meg magad előttem! – vörösödik el Nathan. mit csináljak! Egész egyszerűen nem tudom! – Kigondolunk valamit. nem! Te jó ég! – Mike felugrik. Mike. Ted ellöki magát a kandallótól. – Máris. és mint a nagybőgő. Maryt meggyalázták. mintha temetésre mennétek! – Mike. Ugyanaz a hökkent csönd telepszik rájuk. te vagy a felelős? A fiú megperdül a sarkán: – Micsoda? – Gyerünk. Szép. és Ted elszörnyedve figyeli. és növekvő dühvel nézi húsát és vérét. Ted. de rajtunk. mint a sarokba szorított állat. egyszeriben arra fordul mindkét férfi. mi megy végbe apa és fia között. Nathan nekikészülődik. a kanapé körül járkál. amit a szájához emelne. mikor telefonon dicsekedtél a haverjaidnak a hódításaiddal! Hallottam. Hogyhogy itthon vagy. Mikor mindhárman ülnek már – Mike Ted mellett a kanapén – a gyors imbisz meg a hideg kávé fölött. – Mi történt? Úgy néztek ki. S nagy hallgatás után belőle is kiszakad: – Mi? – Mary McFarland. aztán a hűtő ajtajának csapódása hallatszik. nem bírom elhinni! – Pedig így állunk – mondja halkan Ted. – Jaj.

hogy tagadod a dolgot. Megértelek. McFarland. hidd el. lefogja Tedet: kis híján együtt borulnak. Nat közéjük ugrik. Nem lep meg. nem veszíthetjük el a fejünket. én soha… – Mike – szól rá szigorúan Nathan –. de itt most nem erről van szó.És Mike Holland dülleszti a mellét. Bocsáss meg… Nem tudom. – Nem. – Nathan nagyot sóhajt. – Figyelj – hallatszik Nat higgadt hangja –. mint mikor ledöntötted. Nat. hogy Maryvel nem jött össze? Ted McFarlandben átszakad a gát. a homloka ráncokba gyűrődik. fiam. apa. – Na jó – mondja halkabban Nathan –. Nathan tétován ellép tőle. A fiú hátrál. és egy lépést hátrál. Ennek a végére kell járni. Nathan zengő basszusa higgadt. A fiú aggódva figyeli Ted McFarlandet. zihál. Bősz pillantásokat lövell Mike-ra. természetes. Sose volt hajlandó… – Mike. lefeküdtél-e Maryvel. igaz lelkemre mondom. – Ez az igazság. te majdnem egy éve jársz vele. – Hát annyi férfibecsület nincs benned. dicsekedtél a barátaidnak. akkor köteles vagy vállalni a következményeket. A két felnőtt is leteszi magát lassan. zavarodott. – De hát nem az én gyerekem. – Ted hangja rekedt. Minden rendben. Ne vágj közbe. – Jól vagy? Kérsz egy italt? – Nem. McFarland. üljünk vissza. – Mondtam már. Mike. Hanem a felelősségről. mi lelt… – Spongyát rá. apa. elönti az agyát a vér. Miért volt akkora szád? Vehetjük úgy. most meg tagadsz? – Jaj istenem. Maryvel én semmit nem csináltam… – És mire föl dicsekedtél a barátaidnak? – Azt se tűrte. hogy nem ez a lényeg. A fiatalemberről lerí a megrendülés: – Mr. de fél kezével váltig intőn fogja Ted karját. hiszek neked. mert téged véd. Ted a szeme elé kapja az öklét. – Köszönöm. – Mike nagyot nyel. ahogyan Mike nagy durva mancsával Mary selymes bőrét markolássza. féltékeny. Mi vagyunk itt a felnőttek. Mike. – Ismerd be. Ha úgy döntöttél. most az igazságot kell kiderítenünk. – Mike – mondja –. amit a lányommal műveltél – villog Ted Mike-ra. fiam. míg dulakodik vele. Mary a poklok kínját szenvedi. hát muszáj volt valamit mondanom a bandának. – Ted. hogy lefeküdtél Maryvel. esküszöm. Félre ne érts. – Te utolsó! – ordít Ted. és az összes barátodnak elhíresztelted. hogy lefeküdtetek. apa. – Mary állapotos. Ted légzése egyenletesebb. rámászik. öregesen. Mike. elég érett vagy a hetvenkedéshez. hogy hozzáérjek! Ted nem bír megmaradni a helyén. – Mondani kellett valamit a bandának?! Nem jött össze?! – Ted! – mennydörög Nathan Holland. annyira dühös. hogy ő tette! Nyugalmat erőltet magára. – Legyél most is olyan nagy legény. izzadva hágja. – Ordítozással és fenyegetőzéssel nem jutunk semmire – jelenti ki ellentmondást nem tűrően. Térjünk a tárgyra: mi legyen? . mondd meg egyenesen. De az Isten szerelmére. a kanapé legszélére helyezkedik. Mondtam volna. ülj le. A torka eldugul. Lepereg előtte. észnél kell lennünk. – Nyugodj már meg! Ted egyik pillanatról a másikra elcsendesedik. Tedhez fordul. – Mr. Ököllel ront Mike-nak. hogy beismerd? Nathan felé fordul. hogy a baba a tied.

vagy ismeretlen szennyeződés okozza-e. Ted. mi áll ebben a cikkben. A fiatalember nem kevésbé megviselt. és súlyos kezét Ted karjára helyezi. Ted. Vita alakult ki. sperma híján is egészséges. Dr. hogy „embriószövet spontán fejlődése megtermékenyítetlen tojásban" – gyakrabban volt tapasztalható egy újfajta baromfipestis elleni védőoltással beoltott pulykáknál és csirkéknél. Előbogarászta. november. mi legyen a kicsivel. hogy az így beoltott szárnyasoktól pároztatás nélkül. Megvan az a kósza cikkecske. Kellemes arca grimaszba rándul. mielőtt Crispin atyához fordulok. szimatot kapott. Minden jelenlévő kipécéz valamit. február. ép utódok származtak. Az ereje elpárolgott a haragjával. Lenéz Mike-ra. Sőt az anyag jóval bővebb. Nathan kikíséri Tedet. hüvelykjével és mutatóujjával pedig az orrnyergét masszírozza. Ted. de ha kívánod… – Kényszerből ne. Döntenünk kell. 1957. – Mikor is szólt oda dr. mit csinálok Mike-kal. mi legyen Maryvel. Mikorra várható? – Ja. Dr. nyolcszor ment vissza a folyóiratpulthoz. hisz olyan fiatalok még a házassághoz. De nem sikerült meghatározni. De kitalálunk valamit. mélységesen sajnálom. Bernie nagyjából elmondta. Hívjál. Még nem volt időm… – Crispin atyával beszéltél már? – Még nem. Megint a marylandi apátlan pulykák stiklijei. Nat. az UCLA orvosi könyvtárának hűvös olvasótermében. hogy ez milyen tényezőn múlt. Még nem merek nyilatkozni. Rendeznünk kell sorainkat Lucille-lel. A tudósok idáig nem tartották lehetségesnek a szűznemzést magasabb rendű állatfajoknál (ahogy Bernie mondta is. hogy Maryt nála keressék? Csak tegnap volt? – Az orvos szerint januárra. Nyel egy nagyot és feláll. és némán bámulja. – Gondolkoznom kell még. Ted a kicsattanó arcot kémlelve őszinte együttérzést és aggodalmat lát. ha beszéltem Crispin atyával. még nem tudom. Jonas Wade leveszi a szemüvegét és az asztalra rakja. Wade. mit csináljunk? Fogalmam sincs. amit pár éve olvasott. Még nem tudom – csuklik el a basszusa –. Bánt a lelkiismeret. Elgondolkodva nézi az előtte fekvő folyóiratokat.– Mi legyen? Úgy érted. Nathan előrehajol. Ted merev pózban álldogál. természettől adott bizonyos kétéltűeknél és növényeknél). – Crispin atya talán tud segíteni. A végszó visszhangzik a szobát lepő csöndben. Tudasd velem a híreket. vajon maga az oltóanyag. Még nem tértünk magunkhoz. Nat. Science News Letter. 1956. – Sajnálom. Ted képtelen a barátja szemébe nézni. – Mit mondott az orvos? – Miről? – Hát a gyerekről. tobzódott itt. 1961. – Kitalálunk valamit. Ted. április 16-án a Life magazin még erősebben fogalmaz. Marlow Olson fehér törpepulykái mindenesetre új kérdésekkel szembesítették a sejtbiológia tudományát. de . Csakhogy mire jutott ebben a két órában? Először a pulykáknak nézett utána: Scientific American. mint a két apa. A súlyos szavak hamarosan derékroppantó valósággá érnek. Roppant érdekes: a partenogenezis – amit itt úgy mondanak. és halkan annyit mond: – Majd szólok. Az USDA kutatóközpontban felfigyeltek arra. Elmegyünk hozzá együtt.

beleőrülök. De a bőrátültetés nem járt sikerrel. eugenetikus. Azóta hétmérföldes léptekkel haladt előre a kutatás. A szűznemzés mellett lándzsát törők szerint azonban ez az eredmény nem perdöntő. mi a kő? – Miért. „Lehet. sőt a Manchester Guardian tanúsága szerint –. hogy a régi könyvekben hajdan konokságuk miatt megrótt leányanyák igazat beszéltek.abból. hogy nem kizárt… Jonas kiejti kezéből a folyóiratot. Dr. Helen Spurway. 1955-ben Angliában egy harmincéves nő azt állította." Jonas Wade elméjébe olykor beszűrődnek a könyvtári neszek: csöng a telefon. hogy a pulykáknál kimutatták a jelenséget. amiért eredetileg jött. mert tartalmazzák az apa antigénjeit: a szövetet tehát kiveti a szervezet. és elfelejtették. annál . nem bizonyítható egyértelműen. amit Bernie két nappal korábban elhárított: a kutatóknak bizony gőzük sincs. a Charlotte Királyné Szülészeti Kórház orvosa és dr. A Lancet kezdetben kigúnyolta dr. Jonas ezek után azt a cikket kezdte hajkurászni. – Ennyivel intézed el? Ej. valaki kihúzza a szomszédos széket. A nő állítását csak a gyermeken végzett hosszadalmas. komolyan mondom. illetve bőrátültetéssel lehetett bizonyítani. Jonas Wade előkeresi a Lancet nagy port kavart. elméletet pedig kézzelfogható bizonyítékra lehet alapozni. Minél többet olvasok a dologról. hogy költsék el együtt az ebédet. Bár a Life óvatosan hozzáteszi. Jonas egy órája telefonált a genetikai tanszékre Bernie-nek. mit vártál. többet talált. Bizonyíték nincs. és újraolvassa a kelletlen beismerést: „talán felül kell vizsgálnunk… azt a meggyőződésünket. de mily ellentmondásos. a lárma – a Time. valószínűségére következtetni lehet az embernél is. Jonas Wade tehát Bernie apátlan pulykáin túl választ lelt a kérdésre is. alapos vér-és szérumpróbákkal. hogy az anya és a leány genetikai állománya teljesen azonos. 1955-november 5-i számát. de aztán a szenzáció kifulladt. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták. hangoztatták a begyepesedett okosok. utóbb beismerte. felkarolta az ügyét. valaki biztosan… – Ej. és a semmibe réved. tűzbe éppenséggel nem jött. Észbontó." Dr. Valahol. a fogantatás egy utcai terrorista robbantás során történt. hogy bizonyára „roppant ritka". Wade elidőzik a kritikus mondatnál. hogy a lányának egyáltalán nincs apja. mint amire számított. mitől kezd el növekedni a megtermékenyítetlen pete. Nyolc év telt el. Pár hónapig tartott a hírverés. Stanley Balfour-Lynn. sőt a híresen konzervatív Lancet orvosi folyóirat is. reményei hoppon maradtak. – Bernie. Westwood Villageben üldögélnek a szabad ég alatt sonkás rozskenyér és Heineken sör mellett. hogy a férfi antigének hiúsították meg a kísérletet. a londoni University College adjunktusa. mi a kő – mondja Bernie. Spurwayt. Jonas? Jonas Wade a fejét ingatja. Csak negatív bizonyítékot tudtak felmutatni – hogy tudniillik a gyerek sejtjeiben nincs ez vagy az –. előadta az elméletét. embriológusok. hogy spontán partenogenezis nem fordul elő emlősöknél. Megmutatta Bernie-nek a cikkeket. Világszerte riadót fújtak a genetikusok. szövődmények is közrejátszhattak. fehér köpenyes medikusok sustorognak a könyvállványok között. Meglett – sőt. Bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között lehetséges: még a gyermek sejtjei is különböznek valamelyest az anyáétól. a Newsweek. Azt meg honnan szedtek volna? Jonas az ujjpercei finom szőreit tanulmányozza. többet is talált. aztán lemásolta a folyóiratcikkeket. és leül rá. és távozott a könyvtárból.

. megtörli a kezét a szalvétában. Ez utóbbi nyomasztja a legjobban a vetetlen ágyon heverő. Te kiáltottál ki szakértőnek a kérdésben. reggel pedig lüktető fejfájásra ébredt meg az immár megszokott émelygésre. Harmadik emelet. – És még csak nem is szégyellik. hogy mindennek ellenére megy a verkli. Míg a fürdőszobában öklendezett – nem jött föl semmi –. hóna alatt a törülközőbe göngyölt fürdőholmijával. Ennyit sikerült kiderítenem.kevesebbet tudok. a központi légkondicionálás ezen alig segít. plafont bámuló Maryt. hogy az apja elmegy hazulról tizenegy tájban. – Bernie. – Bernie. Szinte mindig ott találod a laborban. hogy él-e még. hogy tegnap délben evett utoljára. Firkál bele valamit. segíts nekem. aztán Amy is útra kelt dél körül. hogy lehetséges-e a szűznemzés emlősöknél. hogy az apja sem. akkor nyugodj bele. nyáron mindig itt van a legnagyobb hőség. De magasabb rendű organizmusoknál nem leltem nyomát. és végképp szörnyű. a kezed azért a lányért? Nem bánom. Bár ne nyugati tájolású lenne a szobája. találtál más adalékot az emlősök szűznemzésére vonatkozóan? – Semmit a világon. holott nem vagyok az. mi a szándéka vele. tudok valakit. becsukta az összes ablakot. és odanyújtja. – Óhajtod meghallgatni elméletemet. amire ugyebár nem adta áldását a szent tudomány. Mary az ágyán fekszik. Alig aludt az éjjel. bekapcsolta a légkondicionálást. Senki nem nyitotta rá az ajtót. hogy itt miért adnak kóser ubit a sonkás szendvicshez. jóformán végigzokogta. Ámuldozott az anyján. – Miben? Hát tűzbe tennéd. gyík és madár minden mennyiségben. Cselle. aki eligazít ebben a témában. hogy a kutatásban mi fordítottan arányos az igyekezettel? – Köszönöm. imádja a látogatókat. Anyja körbejárt a házban. De – emeli fel virsliujját – mondjuk. nehogy elhányja magát. a Spurway-esettől eltekintve. és bezárkózott. Jonas elolvassa: – Henderson embriológus. És azt hiszem. Ma nem ment iskolába. És ha ő azt mondja. Alkonyodik. Minek tagadnám. az egerek már mérvadóak. majd azt mondja: – Vele beszélj. Itt van helyben. hogy az emlősöknél kizárt a partenogenezis. Egész nap őt várta. és Mary azóta is itt fekszik. Jó szakember? – Nő. A keselyűknél van olykor természetes partenogenezis. és bezárkózott. az étlapra is odaírják. elhúzta a függönyöket. Jonas. És temesd el ezt a mesügériádat. – Kitépi a lapot. üsse kő. ez porhintés. Hallotta. Aztán bevonult a nagy hálóba. Megcsapták az orrát a szalonna meg a kávé gőzei a konyhából. És élen jár a maga területén. Kész katlan volt az elmúlt nap. Nem hallotta. – Az. nem kérem százegyedszer Bernie. közlékeny. rádöbbent. és harap az uborkából. és a lámpát bámulja a mennyezeten. Arra se kíváncsiak. hogy végre megtudja. Leteszi a szendvicsét. hogy az anyja kimozdult volna. És nem kell bejelentkezned. tengeri sün. Azon áll vagy bukik az egész. aztán a tweed zakója zsebéből előhúz egy bőrkötéses noteszt. aztán azt mondja: – Sose értettem. Elgondolkodva rág. Amy nincs még itthon. Na jó – törli meg a száját a szalvétával –. Bernie elhúzza a száját. Jól mondom? A pulykákból nem vonható le logikus következtetés.

A zászlórúdnál a szokott időben? – Jó. hogy elcsuklik a hangja. míg foglalt jelzésre nem vált. Mary. Lenyomja a gombot. Hol van már az első kivizsgálás. úgy szorítja a telefont. Körülnéz a konyhában: kihúzott fiókok. – Hát nem jött rá az a doki. se dr. – Jól vagy? Mary nekitámaszkodik a hideg falnak. Beszélhetnék Mike-kal? – Máris hívom. Csörög a telefon. át tudnál jönni most azonnal? A fiú hangja végtelen messziről jön. Mary nehezen nyel. amit az egzisztencializmusról írtam. Olyan furcsán beszél. Valami titokzatos nyavalyám van. A házban semmi nesz. Míg folyik a fojtott purparlé. – Megint pocsékul vagyok. – Szia. Hallasz? – Persze. A lány sóbálvánnyá dermedve fülel. a lány fülel. – Akkor… tudod? – Igen. És most Mary feszülten latolgatja. Mary felpattan és kirohan a szobájából. hogy vonalat kapjon.„Vegyék el" – adta ki a parancsot az anyja az este. – Halló? – Mare! – hallja Germaine-t. – Mike. – Köszi. – Miért nem voltál ma iskolában? Mindenki hiányolt. Mary csak áll a telefonkagylóval a kezében. hogy mi bajod? Mary sóhajt. Mary érzi. Mare. mert a legtávolabb esik a hálóktól. Germaine hallott dr. . Evansről. hívjál. ma mondták meg az osztályzatokat. Timothy veszi fel. aztán gépiesen feltárcsázza Mike-ot. Tim. kihűlt. – És ha bármi van. – Te. – Szia. – Pár pillanatig csönd van. Timothy ingerülten lecsapja a kagylót a készülék mellé. – Tanévzárás. – Mike – a lány majdhogynem suttog –. Képzeld! Jót kapok franciából! Na. – Nem. mi fog történni. A három készülék közül a konyhait választja. de a leletekről nem. A nagy hálóban teljes mozdulatlanság. – No. akkor hagylak. – Mary… épp hívni akartalak. szólj hozzá! Tetszett a sárkánynak. aztán Timothy azt kiabálja: – Mary keres! – Megint távoli kommentár. hallgatja a bugást. Wade-ről. zsírjába dermedt szalonna. A tizennégy éves akkorát rikkant a vonal túlsó végén. aztán Mike hangja hallatszik: – Halló. Guggoló póz a végeredmény. Hallatszik valami a háttérből. Az ötödik csengetésre lihegve felveszi. Mikor harmadszor csöng. csempére száradt kávé. – Itt John-John a Fehér Házból. a telefonkagyló zsinórja kinyúlik. Bámulni kezdi a fali telefont. jön-e válasz. Germaine. – Holnap jössz? – Még nem tudom. – Mike? – Mary ujjai kifehérednek. hogy egyre lejjebb csúszik. nagy buli. megolvadt vaj. aztán: – Igen. ott járt ma apukám? Nagy csönd. és Timothy lefedi tenyerével a kagylót.

Sőt feleségül is veszlek. de bennem bíznod kell. esküszöm. miért nem velem? – Mike… Jaj. térdét a melléhez vonva – Mike. és ne hazudj nekem. Nagyon fáj. elfúltan folytatja: – Egyelőre nem mehetek át hozzátok. miért mással. mi legyen. Úristen. A fiú alig bír megszólalni. – Mary. szükségem van rád. A fiú hangja elváltozik. az igazat mondom. Ajka formálja a szavakat. Mary csak hallgatja a nagy némaságot. Rudy valamelyik haverja lehetne az illető.A lány behunyja a szemét. Soha senkit nem engedtem magamhoz. én annyira megdöbbentem. Milyen koszt hagyott az anyja – a máskor oly pedáns Lucille. és megbánta. őszinte leszel. beszélnem kell veled. Mary… én most leteszem. – Jaj istenem. Míg el nem döntöttem. Mike. És képtelen vagyok megértetni magam. Mondd. kitalál egy hapsit. szétúsznak a konyha kontúrjai. de avass be. mi is a baj. El kell magyaráznom ezt az egészet. Ki kell sütnöm. akadozó a fiú hangja. – Mike – mondja komolyan –. én nem voltam senkivel. hogy nem mondasz igazat nekem! Az isten szerelmére. A konyhai felfordulást pásztázza a csapongó tekintet. – Akkor én megyek oda. és átjön. Nincs igaza az orvosoknak. hogy úgy szeretlek. – Nem hazudok. te nem értesz. Gondolkoznom kell. öcsém szentül hiszik. A szerelem nem más. azt suttogja: – Jaj. Mary. Olyan. együtt csináljuk végig. bízzál bennem! Mary behunyja a szemét. mint egy rossz álom. de már késő. Vagy találkozzunk valahol. mondjuk Germaine baráti köréből. Ígérem. vagy a fiúja. Meg kell beszélnünk. és arra se méltatsz. Egy pillanatig elfogja a kísértés – bead valamit Mike-nak. Én annyira sajnálom. ha szeretsz – küzd a szavakkal Mike –. mit csináljak. – Hidd el. bort ivott. és akkor Mike-kal minden el lesz boronálva. amit akarsz. Mary! – szakad ki belőle. – Nem mehetek. Mary… A lány elszörnyedve nézi szemközt a nyitott kredencajtót. költ egy sztorit. Mary – kérdezi kínlódva –. Mary. Apám. Végig kell gondolnom mindent. – Mit? – Kivel voltál? A lány szeme tágra nyílik. Mike akadozva. nem vetek követ rád. hogy beismerd… – De én nem… – A legkomiszabb. Ez nagyon fáj. De úgy meg vagyok rémülve. Másra se tudok gondolni egész nap. olyan piszkosul sajnálom… Én annyira szeretlek. tudnom kell valamit. tévednek. – Mary. ha igazán szeretsz. ide kell jönnöd. Mi mindig egyenesek voltunk egymással. és átöleli és megvigasztalja. és nincs kihez fordulnom. nem is akarta igazán. de tudnom kell. hogy rájöjjünk. Kiállok melletted. Mary… – Rekedt. de hang nem jön ki a torkán: nincs semmiféle gyerek. Mary… Most nem. – Mike. nem is esett jól. – Mary szemét elönti a könny. én nem… esküszöm. Mary. – Istenem. érzi a könny sós ízét a szájában. Mary. hogy hiszel nekem. Muszáj tudnom. mert a család nem hisz nekem. és félreértve a dolgot. – Mondj az apukádnak. mi történik itt? – Mike – mondja elfúlva. mint hogy nincs titkunk egymás előtt. Össze . – Nekem is veled. Mike. – Mike. és te mással voltál. hogy a gyerek az enyém. ne csináld ezt velem. Forgott velem a világ.

– Mary! Nyisd ki! Lucille a falnál tapogatózva odatántorog Ted mellé. – Ted! – kiáltja Lucille. Néz jobbra-balra. Tizenkétszer csörög a telefon. – Leteszi. Éppen tölt. és Lucille néz ki álomittasan. szoktatja a szemét. – Mi ez a lárma? – Mary! – döngeti az ajtót kettőzött erővel Ted. – Mi van? Ted rá se hederít. nekünk együtt kell megoldanunk a helyzetet. – Mary? – szól be. .kell szednem magam. de hozzá se nyúl. némán ül. Nyílik a nagy háló ajtaja. vértócsában. – Ki van benn? Tessék válaszolni! Mary! Amy! Ököllel veri az ajtót. A konyhaasztal és a fal közé fészkelődve zokogva kiáltja: – Apa! Ted nincs meglepve. hallgatózik. Semmi. rezzenetlenül. üvegcsörömpölést. A hatodik rúgásra végre enged az ajtó. ugye. és jobb lábával lendületből belerúg az ajtóba. Aztán szemlét tart a család. de te ellenem vagy és én. Zárva. Első a whisky. aztán felkattintja az előszoba-világítást. – Amy? – Nincs válasz. Lenyomja a kilincset. A mosdóban zsilettpenge. majd pedig önmaga felett. a lányok fürdőszobaajtaja alól fény szűrődik. én… Mary mint az élőhalott mondja a kagylóba: – Oda se figyeltél rám. hogy sötét a ház. mikor csattanást hall. Elejti a poharat meg az üveget. Aztán kitör belőle a sírás. a folyosóra rohan. Aztán megint: a festéken fekete lábnyom. Ted odaszalad. és fáradtan kecmereg be a tévészobába. megérted? Mary. tesz pár lépést hátra. Pár percig kábultan. Ted beront. Mary a kövön hever. Megáll. és a kezébe temeti az arcát.

Egyszerűen… megtettem. Mary egy szót se szólt közben. hogy Mary látni se bírja. fejezet A leggyűlöletesebb az apja tekintete. Mary. Éjszaka ébredt fel. A lelki megrázkódtatás miatt ájultál el. Ted meg olyan fájdalommal. én… Mary állja a tekintetét. Egykedvűen nézi a Lucille-t körülölelő reggeli verőfényt. Neki már nem süt ki a nap. Mary. egyedül feküdt egy szobában. Mary a fémrudat bámulja a mennyezeten: függönyt lehet húzni az ágy köré. – Apa. nem tudom. Dr. Mikor a vakító lámpák elől félrekapta a fejét. hogy az ablakon bámul ki az utcára. – Mary – fészkelődik Ted az ágy szélén –. vakbélgyulladásod van – vizslatja Ted elkeseredetten a két rákmúmiaforma csomagot a takarón.7. Bár megtehetné. s úgy látta. narancslét. az ujjait is elintézte a pengével. türelmesen megetette. puszta szavakkal nem ér el hozzá. és arról csicsergett. a hátára fektették. olyan tanácstalanul mereszti a szemét. miért nem nézel ide? A lány tűnődik egy kicsit. – Amynek azt mondtuk. – Nagyon sajnálom. aztán ismét elnyomta az álom. Sokat öregedett az apja két nap alatt. Este hozták be a sürgősségire. mindkét csuklóján kötés. lágy tojást. Ugyanő később reggelit hozott neki. Aztán behunyta a szemét és elaludt. halk hangot hallotta: – Nincsen semmi baj. vidám segédápolónő jött meleg vízzel teli mosdótállal. – Mary… cicám… miért nem szóltál? Tudod. Az anyjában legalább annyi tapintat van. Gyöngéd kézzel beszappanozta Mary arcát. nem a vérveszteség miatt. Az orvos felé fordult. Nem vesztettél sok vért. Mindkét keze fején. Lucille csak áll. az ismerős. állványra függesztett palackból futott gumicső a karjába. apa. a műtőlámpa fényében még jobban kirínak fekete hajából az ősz tincsek. Reggelre a cső eltűnt. miért tettem. – Mary… – Tessék. próbált emlékezni. hogy a szüleitől elzárkózzék. Elmenne spánielnek. . aztán odafordítja az arcát. Sokáig feküdt ébren a sötétben. hogy milyen szép az idő. Majd postázzák a bizonyítványodat. pirítóst. Mary keze a takarón nyugszik. – Édesanyád felhívta az iskolát ugyanezzel. és megfésülte. cicám. és le nem venné a szemét lánya arcáról. – Én is. Úgy érzi. Wade varrta össze a csuklóját. Végül befutottak a szülők is. – Úgy megijesztettél bennünket! – Ted szeretné megfogni a lánya kezét. segített fogat mosni. – Mary. de Ted rendületlenül ül az ágya szélén. és egy kis asztalra kellett helyeznie a fél karját.

hogy te se fogsz. Mi ér meg annyit. Germaine önkéntelenül odahajol hozzá. Ha Mike… Germaine dugja be a fejét: – Mare? Ted talpra ugrik: – Dr. Mare. – Azt mondtam. Éppen ezért csináltam. – Nem hisznek nekem – folytatja Mary. tolókocsik zötyögnek. Wade meghagyta. de villámgyorsan kapcsol a bekötött kezek láttán. becsukja az ajtót. A lány tompa tekintete a semmibe réved. – Germaine széles vigyora arca minden gödröcskéjét érvényre juttatja. A kikönyökölt pamutpulóveres. hogy hívtalak. Mare. Mary gyönge mosolyt küld felé. menjek el? – Mary sajnos nincs olyan állapotban. és ő is törölgeti a könnyeit. kivették. Miért nem mondtad meg.hogy mindig számíthatsz ránk. és leül az ágyra. A válltáskáját egy székre akasztja. A szoba csöndjébe beszűrődnek a kórházi zajok: léptek kopognak a csukott ajtón túl. Én lebeszéltelek volna. Mr. orcáját Maryéhez érteti. – Hálát adok Istennek. Lenyűgözve figyeli. Hiszen két orvossal szemben hangoztatom az igazamat. Aztán fölegyenesedik. hogy értlek. – Szólhattál volna. McFarland. – Tudom. – Nagyjából. és Amy közölte. és nem lép közbe. selymes fekete hajzuhataga ráterül a párnára. és elképedve figyeli. hátraveti a loboncot. ahogyan Mary bepólyált keze átöleli a barátnőt. Mary fölemeli a kezét: – Mind a kettőt. vakbélgyulladást kaptál. A lány lassan közelít az ágyhoz. – Látom. – Mindegy – suttogja az apa. és édesapád sürgősen behozott az Encino Kórházba. hogy idejében érkeztem. amit . az egész világ összefogott ellenem. Hallja. foltozott biciklinadrágos társnő eltűnődik. Odacsörögtem hozzátok. Ted magába fojtja a keserűségét. apa. – Aha. ahogyan a barátnő életet lehel a lányába. hogy így végezd? – Persze… ha valakinek. hogy nekem mindent elmondhatsz. Ted erőt vesz magán. a nővére vagyok. hogy bárkit fogadhatna. De hát úgy éreztem. hát csakis neked mondhattam volna el. – Ma reggel hiába kerestelek a zászlórúdnál. hogy eljött. Mare. a hangosbeszélő műtéthez szólít egy sebészt. mi. lábát keresztbe vetve. Örülök. Germaine gyöngéden simogatja Mary homlokát. – Hagyd. Tudod. – Feltételeztem. – Germaine belép. Mare? Hiszen a legjobb barátnőd vagyok! – Hát… nem ment. – Rögtön azután csináltad. hogy bensőségesen sugdolóznak. Aztán így szól: – Nem biztos. Mary elfordítja a fejét. Egyszer csak halkan kopognak. – Nem semmi. és arcon csókolja. Vagyis hát ennél bonyolultabb a dolog. a takaróra. – Dolgom volt. mi az ábra. – Miért nem szóltál egy szót se? Olyan furcsa volt a hangod. Marynek majd kiugrik a szíve. Te nem tudhatod… – Mary könnyeivel öntözi a párnát. de hogyan ítélkezhetnék? Ha te hiszed. Mare? Mary az alsó ajkába harap. hogy tilos látogatót fogadni. Ted hátrál az ágytól. Mare.

de zörgetnek. A lány állig begubózik. Mary. és szigorúan néz Maryre. – Hogy van a legcsinosabb betegem? . fehér gallért. kár. Mary. – Jó reggelt. Kézfogás következik. hogy ide fáradt – motyogja Ted. hogy itt van a pap.mondasz. Crispin atya szólásra nyitná a száját. atyám. Dr. – Hoztam neked valamit – nyúl a zakója zsebébe. sarkában Teddel az ágyhoz vitorlázik. – Jó reggelt – köszön a szobában egybegyűlteknek. én kereszteltelek. Kis szünet után megszólal: – Hogy érzed magad? – Köszönöm. Wade az ágyhoz lép. Lionel Crispin atya odahúz egy széket. Bármikor felkereshetsz a szükség óráján. Fölhúzza a szemöldökét és Tedre pillant. Az orvos láttán Mary kicsit felderül: hasztalan igyekszik feljebb húzódni a párnán. atyám. Hosszú fekete olvasót húz elő. Csecsemőkorodtól ismerlek. azt meg nem akarsz. Lionel Crispin kerek képe most már megnyugtatóan mosolyog a lányra. hogy nem jöttél el hozzám. majd felbukkan dr. családunk lelkipásztora. Akkor nekem is el kell hinnem. és kezét összekulcsolva helyet foglal. legbuzgóbb tagja. atyám. Wade. A pap ajkbiggyesztve pillant Germaine-re. amolyan szerzetesi tonzúra. aztán a bekötözött jobb kezére csúsztatja. – Akarsz este áldozni? – Atyám. és ami a legborzasztóbb. A csöndet ismét kopogás töri meg. én annyiban hagyom. szürke hajában kopasz folt. gondolja magában a pap mély aggodalommal. Crispin atya fölemelkedik. fekete öltönyt visel. inkább nem… Hát persze. – Jó reggelt. Három dolog miatt háborog a lelke: a lány nem vallotta be a nemi közösülés bűnét. ő Crispin atya. – Jó reggelt. Lendületesen csukódik az ajtó. – Édesapád. Mary. áldott állapotban lévén. Mary szeretettel. Ted pedig azt mondja: – Dr. Az apácák rajongtak érte. és bekötözött ujjával megérinti Germaine arcát. az ezüstkereszt megcsillan a mennyezeti lámpák fényében. aztán az atya ismét a lányhoz fordul. Wade. Áldozás előtt gyónni kell. Crispin atya. majd hanyatt esik a kilincset fogva. hogy bennem megbízhatsz. atyám. mosolya magabiztos. Csak annyit mondhatok. de belül csupa meghasonlás. tűrhetően. – Az istenit – dünnyögi Ted az ajtóhoz lépve. öngyilkosságot kísérelt meg. – Őszentsége áldotta meg. hálatelten mosolyog. Pocakos ötvenes. Mary Ann McFarland éltanulója volt a Szent Sebestyén iskolának. mindent elmondott nekem. Az ő ifjúsági csoportjának a legintelligensebb. gyilkosságra vetemedett. Tudhatod. – Jó reggelt. S szombatonként meggyónt vétkei eltörpültek a többi tinié mellett. és legragyogóbb mosolyát villantja Maryre. – Köszönjük. Odatartja a lány elé. Mikor meglátja Crispin atyát. Néma párbeszéd zajlik kettejük között. atyám. – Köszönöm. – Igen. Ted. A válla fölött Lucille-re sandít: mintha fel se fogná.

Mary. miért tetted? A lány elkapja a tekintetét. Házasságot terveztünk. – Nem dolgozni volt… Elment. – És hogy van a kezed? – Dr. Mary hátraveti a fejét. Hátradől a széken. Wade félreteszi az olvasót. – Kit keresett. és megérinti a könyökét. Mary Ann McFarland. – Tudod. és a fehér kötést tanulmányozza. fogja a táskát. – Egész jól? Ennek azért még utána kell nézni. – És szóltál valakinek. hogy otthon legyen? A lány keze lehanyatlik. ahogy mondta. A lány jobbjával ugyanígy cselekszik. Magas. – Hát nem tudtad. Még Crispin atya is. És Mike… – Ő a barátod? – Együtt járunk. mióta legutóbb találkoztak! – Akarsz beszélni róla? – kérdezi halkan. és nézi a betegét. ott volt. – Én úgy nézem. Nem hitt nekem. Mióta anyám megtudta. és térdén könyökölve előrehajol. mindenki maga alatt van. Mindenki miattam boldogtalan. – Ó! – Dr. nagyon ideges lehettél. aki elvégzi az abortuszt – suttogja Mary. Örülhetsz. újra boldogok lesznek. Wade igazán nem szívdöglesztő. és mint az alvajáró hagyja. ha megölöm magamat meg ezt a valamit. Wade becsukja az ajtót. felugrik. – Nos. de én akkor is látom. Aztán visszatér Mary mellé. De délután újra benézek. a beszédében van valami vonzó. A felesége megfordul. – Hát ezért tettem. Úgy gondoltam. és közli: – Rohannom kell. meg e miatt az izé miatt itt bennem. Milyen kicsi szegényke. Dr. – Jól bánnak itt veled? – Minden rendben. Hátrabiccent a két férfinak. és alaposan szemügyre veszi a kötést. de az arcában. miután néhány halk szót intézett a McFarland házaspárhoz és Crispin atyához. – Értem. – Akkor beszéljük meg. Nem mutatja. hogy kivezessék. a modorában. egyenes alakja ma igazán jól mutat öltönyben. Wade a körmeit nézegeti. Mary? – Valakit. megfogja a bal csuklót. hogy segítsen? – Nem kellett segítség.– Köszönöm. Ahogy a többiek se. de nem találtam. Ted máris ott terem Lucille mellett. – Azt hiszem. – Az orvos elfoglalja Crispin atya megürült helyét. – Mit értesz azon. hogy keressen valakit… Jonas Wade a homlokát ráncolja. – Igen… – De te inkább apáddal akartál volna beszélni. hogy int nem vágtál át vele. Wade-et. Mary vállat von. Germaine sem kéreti magát. – Igen. De mindenki az égvilágon. A lány felmosolyog rá. – Nem volt ott apa. Dr. Mare. hogy várandós vagyok. – Szükségem volt rá. Az ilyen dupla élű penge nem ártatlan játékszer. – Nem is tudom. hogy dolgozni ment? Miért vártad el tőle. – Édesanyád. . egész jól. újra összehozott az élet. Vörös ködön át látja dr. szinte összement. hogy apád nem volt ott? Mary a szeme elé viszi a jobbját.

hogy nem tart hazugnak. amit mondasz. Crispin atya. én semmi rosszat nem csináltam. Jonas az Orvosi Könyvtárban eltöltött lehangoló délutánra gondol meg az ebédre Bernie-vel. ettől még nem hiszem el. de aztán meggondolja: felelőtlenség lenne. hogy történt valami. Wade. hogy megvártak – mondja dr. – Megérdemelnék. – Dr. nem hazudok.– Mary. egy pillanatra kísértésbe esik. Hát. – De ahogy látom. Mary. Én csupán kijelentettem. de Mary – tér vissza dr. Wade nehezen palástolja nyugtalanságát. Talán meg akartad büntetni őket. mégis kényszerítő –. – Így volt. Wade – szólal meg halkan Mary. Wade. Ted és a pap két oldalról támogatják Lucille-t egy kényelmesebb székhez. abortusszal hozakodnak elő! Ez égbekiáltó! Hogyhogy egyszerre abortuszpártiak lettek? – Úgy látom. dr. csak mert szűznek merem mondani magam. valódi szépséggé. dr. Sötét szeme kissé elkeskenyedik. ha nekem mondod. Crispin atya és McFarlandék a folyosó végén ücsörögnek műanyag székeken. Bevezeti őket az „Idegeneknek tilos a bemenet" feliratú ajtón a nővérszoba mellett. pupillái kitágulnak. nem falra hányt borsó. hogy tudd. ha elveszítenének. – ha hiszi. a szüleidet porig sújtaná. de úgy bánnak velem. – Lárifári. – Nem tartom fel önöket soká. Wade. Van annyi eszed. az öngyilkosság soha nem megoldás. Wade. amit mondasz. – Mary – dr. mint egy bűnözővel. – Ez nem válasz. csak te nem emlékszel. nagyon dühös vagy. olyan gyámoltalan ez a lány. De most olyan kicsi. – Igen! Mert a doktor úr megért! Tegnapelőtt este. ugye hiszi azt is. feketekávés műanyag ibrikeket szorongatva. nem feküdtem le fiúval. Lehet. – Az nem olyan biztos. ha csípem a szemüket. Még beszélnie kell azzal az embriológussal. felragyog. mikor a szüleim értem jöttek. Wade hangja szelíd. tessék! Nem kell megtűrniük tovább. – Falra hányt borsó lenne. Hmmm? A lány szeme csóvát vet. Wade a körmeihez –. ahogy a lány arcát vizsgálja. Ez kettő. pedig igazat mondok. dr. homlokán a ráncok mélyebbek lesznek. elmondtad ezeket a dolgokat a szüleidnek? A lány elfordul: – Nem. A lényeg. hogy elmeséli a lánynak. Dr. – Dr. vádolják Mike-ot. hogy meggyőződésből beszélek. azt mondta. hazugnak neveznek. A lány mint a villám néz oda. akit Bernie ajánlott. – Miért? – Csak. – Nem számít. hogy szerintem te hiszed. ahogy reménykedve bámulja őt hihetetlenül kék szemével. Nem bélyegez gonosztevőnek. az más tészta. – Köszönöm. Wade belekezd mondókájába: . Ezek a zsenge vonások néhány éven belül megérnek. de hogy igaz-e. és mikor mindenki elhelyezkedett a szűk kis társalgóban. mikor azt állítom. A lány a fejét rázza: – Én szűz vagyok. hogy én nem tettem ilyet? – A psziché fura dolgokra képes. nagyban számítok az ön támogatására. ugye? Nem hisznek nekem.

Hát nem bízik bennünk? – Mr. házasság nem jöhet szóba – az orvos szünetet tart. hogy mit. – Doktor úr! – A hang színtelen. – Hallgasson végig. hogy igazat mond-e vagy sem. hogy az önök tinédzser korú lánya másállapotban van. és Mrs. Wade? – Igen. Lucille beszél. az a helyzet. hogy önként nemi kapcsolatba bocsátkozott. képtelen bármit mondani. Ted előredől. elgyötört arccal bólint. Aztán halkan megszólal Ted: – Mary mondott önnek valamit. – Nem! – suttogja Lucille. – Gyakran előfordul ilyesmi? – érdeklődik Crispin atya. amit a családi környezetéről. – Nem mondtam ilyet. Vagy otthon tartják Maryt. A terhesség-megszakítás törvénybe ütközik. hogy Lucille keze megrebben. A cigarettafüstöt lehelő kis társalgóra csönd telepszik. De most egyébként sem ez a legfontosabb kérdés. Sminkje és máskor oly gondosan fésült frizurája nélkül Lucille McFarland olyan. Annak alapján. De elvétve fordul elő. Ted veszi át a szót. A jelek szerint ön meg a felesége nem adtak hitelt a szavainak. nem értem. a lánya jelenleg kétségbeesetten keres valakit. A kiskorúaknak a bíróság lesz a gyámja. Furcsán sápadt. – Igen különös eset. Az arcát nézi: őszinte odaadással csügg az orvoson. de dr. hogy mi itt négyen kitalálunk valamit. McFarland. és a sorsa az önök kezében van. felügyeletre szorul. Ted Lucille kezét fogva szürke. akár a vert hadsereg. sőt azon túl is kitartanak amellett. hogy Mary idegeneknek megnyílik. és kiemelik őket az öngyilkosságot kiváltó környezetből. velünk meg szóba se áll. hogy igazat mond! Dr. A gyerekek körülményei roppantul eltérnek. Nem azért. McFarland. holott nyilvánvalóan fennáll a terhesség.– Mr. hogy valaki szűznek vallja magát. Ted érzi. Egy biztos. úgy jártatja az agyát. Crispin atya és én tanácsot adhatunk. hogy sosem voltak férfival. Wade megdörgöli az orrát. Dorothy Hendersonnal. nincs vesztegetni való időnk. hogy a hatósági fellépés szolgálja legjobban Mary érdekeit. ha előbb beszél dr. – Az én lányom nem idegbajos. hanem éppen az ő érdekében. A hatóság gyakran jót tesz az érintettel. ha nem akarja elismerni. kötelességem jelenteni a rendőrségnek. és már készül megszólalni. az egyházközségben való tevékenységéről megtudtam. – De hát nem létezik. hogy bűnhődjék. ha tűrhetetlen otthon a helyzet. komoly döntést kell meghozniuk. Mrs. de határozni önöknek kell. Mr. . – Dr. hanem hogy hogyan látja a történteket. McFarland. az önök hajthatatlanságát beleértve. vagy elküldik a háztól a szülésig. Ugyanúgy jogot formálhat az orvosi titoktartásra. hogy várjon. hogy nők egészen a szülésig. atyám. – De hát nem is az számít. Persze a pszichiátriai irodalom tud példát. Jonas Wade folytatja: – Az öngyilkossági kísérletet. hogy védelmet kapjon. tehát két lehetőség marad. – Miért tette? Az orvos széttárja a karját: – Miért nem őt kérdezi? Lucille csak a fejét ingatja. – De én korántsem vagyok meggyőződve arról – folytatja Jonas Wade –. – Beszámoljon a gyanújáról és kutatásairól? Jobb lesz. Sok lány hivatkozik erőszakra. a négyes minden tagja kipécéz valami bámulnivalót. Wade. mint bármelyik felnőtt. aki hisz neki. – Rendkívül ritka. dr. és ezért elutasító. persze. Például. kivált a kiskorúét. feltéve. nem tartom indokoltnak. McFarland. érzelmileg labilis. de nem árulhatom el. hogy jelentsem az esetet. Minden eset más. Szokatlan a szüzességnek ez a konok hangoztatása. Wade int. Nagyjában-egészében lelki zavarra utaló tünet. és figyeli a szülők arcát –.

milyen tanácsot szándékozik adni Mr. és Mrs. rátelefonál dr. a busa szemöldök. hogy a pap lelkében micsoda vihar dúl. De az atya nagy bánatára egy apróságot elfelejtett meggyónni. Hendersonra. távol áll tőlem. akkor kezdem. a gondviselés és a felügyelet. Wade – szólal meg Lionel Crispin –. Nézi a három arcot. – Nos – csattintja össze kezét Crispin atya –. és leghosszabban Crispin atyáén időzik. az éber disznószem elárulja. Amint végez itt. de ez az ügy igen felkavar. Jonas Wade az órájára pillant. – Atyám. Vagy mondjuk úgy. – Mit ért azon.Megint nagy a hallgatás. hogy tudni véljem. úgy vélem. A család lelkipásztorának lelkiismeretesen számot ad legjelentéktelenebb. hogy miért. ha meghallgatnák a javaslatomat. Mary legfőbb érdeke a védő-őrizet. és hálás lennék. McFarlandnek. én tartozom hálával az ön buzgalmáért. – Dr. McFarland. hogy elküldjük? – kérdezi fáradt hangon Ted. Mary Ann McFarland láthatóan mintaszerű katolikus leány. A pofazacskó. legtitkosabb vétségeiről is. . És Jonas Wade sejti is. – Mr.

éspedig úgy. dr. fejezet – Jó napot. grimaszai barázdálják – színésznő. a keltető zümmögésén áthallatszik a színképmérő halk. – Bernie elmondta. – Nos. Nyilvánvalóan roppant dús és hosszú. kissé módosul az első benyomás: megkopott elegancia. hogy tömeg. aki feljutott a csúcsra. makulátlan fehér köpenybe bújtatott széles válla államügyek terhét hordozza. De mi kicsit eltorzítva használjuk: a tudomány klónon az egy szülőtől leszármazott egyedek populációit érti. Wade. Dróthálóval vannak lefedve. mivel foglalkozunk itt. Wade. Wade. Jonas szeme a kopár helyiség közepére téved. és egy sor üvegkalitkán – akváriumon – állapodik meg. dr. Lombikban létrehozott élet vagy valami ilyesmi. Dorothy Henderson embriológus szép asszony. bár hosszú évek mosolyai. bőre sima. Az erős. Dr. Szép: ez Jonas Wade első gondolata. a folyadékok bugyborgásán. holott napnál világosabb. Görögül annyit jelent. kerüljön beljebb. Henderson olyan. a klón nagyon sok egyvalamiből. Dorothy Henderson. frissességet áraszt. egyenletes ketyegése. Henderson.8. netán szertartásmesternő a Capitol Hillen? Jonas csak egyvalaminek nem nézné. hófehér tincsek csíkozzák a tökéletes frizurát: fénykorát túlélt prímabalerina. hogy időt szakít rám. – Először is a békapete sejtmagját elpusztítjuk egy parányi ultraibolya- . Kérem. dr. míg körbevezeti a laboratóriumában: tudományos kutatónak. aminek eredményeképpen létrejön az eredeti béka kifejlett mása. Míg követi a laboratóriumba. – Előbb a szó szerinti fordítást mondanám. bemutatja a készülékeket. a tudósnő az ötödik X-et is átlépte. mi itt békagenerációk reprodukcióját végezzük egy szál donor szülő igénybevételével. a pár centi magas zavaros vízben fénylő testű békák bámészkodnak. királyi fenség száműzetésben. dr. teste megőrizte fiatalos karcsúságát. Örvendek. és most kegyesen teret enged az újaknak. politikus. Jonas viszonozza az erőteljes kézfogást. a készülékeket. tökéletes fogsort és tündöklő zöld szemet villant a látogatóra. Wade? – Halvány fogalmam sincs róla. – Köszönöm. Vagyis az aszexuálisan leszármazottakat. aztán növekedésre serkentjük. sőt zavarba ejtően erőteljes a hangja: ennek a nőnek sose kellett sugdolózni – opera csillag. az eljárást. A járása lendületes és kecses. – Szóra sem érdemes. ám meghatározhatatlan szagokat. Meglepően. középen elválasztott vörösesbarna haját habos kontyba tűzve viseli. – Járatos a klónozásban? Az orvos körülnéz a kis laboratóriumban: nyugtázza a csöndben munkálkodó két asszisztenst. dr. Hercegnői tartással vonul előtte. – Ismerős a szó. mintha tárlatot vezetne. Dr. Dorothy Henderson. hogy a béka testéből elkülönített sejt magját átültetjük a békapete citoplazmájába. mikor hátrafordul.

fénysugárral. Ezek itt dél-afrikai karmos békák, és a petéik olyan kényesek, hogy a mechanikus kezelést nem tűrnék. Miután különleges táptalajra telepítettük az ilyen sejtmagmentes petét vagy petéket, vesszük a donorsejtet – Dorothy megáll a ferde szemű, fiatal nő mögött, aki magas székén ülve buzgón hajol egy mikroszkóp fölé –, ami ebihal beléből származik, és egy kis steril cső segítségével bejuttatjuk a sejtmagját a sejtmag nélkül maradt petébe. Ezek után a táptalajon keltetjük, és megvizsgáljuk az eredményt. Odalépnek a nagy fém „sütő"-höz: üvegajtaja mögött polcokon sorakoznak a Petri-csészék. – A csírahólyagfázisnál olyan környezetbe helyezzük át, ahol ebihallá fejlődhet. A következő megálló egy kis alga lepte tartály, itt a második számú asszisztens görnyed a mikroszkópja fölé, egyik kezében fecskendő, a másikban toll; jegyzeteket készít, miközben a lencsére mered. – Vagy elpusztul egy klón valamennyi egyede genetikai defektus következtében, éspedig egyszerre, mind egy szálig,vagy mind szabályosan kifejlődik, kívül-belül hajszálra azonosan. Dorothy Henderson meleg, bájos mosolyt küld felé, és továbbkalauzolja a laboratórium közepén álló üvegtartályok során. Valamennyin az áll, hogy „Xenopus laevis", utána római számozás: egy-egy békaklónt tartalmaznak. Az első akvárium felirata azonban „Xenopus laevis; Primus", és csak egy szem béka gubbaszt benne. – Ez itt Primus – kopogtatja meg dr. Henderson a mocskos üveget. – Ő az eredeti béka. A többi, dr. Wade – mutat végig a hat akváriumon –, egymást követő generációk, egyik a másikából kiónozva. Mintha indigóval másoltuk volna le Primust. Jonas Wade odahajol, a békát vizslatja, majd fölegyenesedik. – Nagycsaládos. – Nem, nem, dr. Wade, ne feledje, ezek a békák nem Primus ivadékai. Egytől egyig maga Primus. Az orvos nézi, nézi a hideg, élettelen békaszemet. Primus néha pislog, más életmegnyilvánulása nincs. – Lenyűgöző. – Az ötlet nem új, dr. Wade. Gottlieb Haberlandt 1902-ben kezdett komolyan kísérletezni a klónozással, és mások is próbálkoztak azóta. – Dr. Henderson finoman megérinti Jonas karját. – De sajnos innen nincs tovább. Megrekedtünk a kétéltűeknél. Sokért nem adná a tudomány, ha magasabb rendű állatoknál is menne a dolog, de hiányoznak az eszközök. Az emlős petéje méretben egy-tizenkettede a békapetének, a békapete átmérője három milliméter. Itt közönséges mikroszkópot használunk, de nem is létezik az emberi sejthez alkalmas műszer. Hanem eljön még a nap, dr. Wade, mikor lehetségessé válik az emberi sejt magjának kivétele, be lehet ültetni egy élő embertől vett testsejtbe, és lehetségessé válik, hogy az adott személy tökéletes mását hozzuk létre. Azt persze ne kérdezze – húzza fel a vállát –, hogy mikor lesz az. Jonas Wade fejét ingatva ismét körbehordja tekintetét a laborban. Hébe-hóba értesült ilyenfajta kísérletezésről, de sejtelme sem volt, hogy már idáig jutottak. Itt csücsül Primus, újra meg újra, a végtelenségig lemásolva. Dorothy Henderson az arcára pillantva – elégszer látta már ezt az arckifejezést, hogy értsen belőle – halkan megjegyzi: – Kérem, ne értse félre a munkánkat, dr. Wade. ítt nem génmanipulálás folyik, nem vagyunk mi nácik. A klónozás csak egy bekezdés az emberi utódnemzés új fejezetében, ami a jövő. Tegnap még tudományos fantasztikum volt a lefagyasztott sperma meg a mesterséges megtermékenyítés, ma valóság. Nem késik soká a

lombikbébi, a magzat átültetése egyik nőből a másikba, a mesterséges anyaméh, a magzat nemének befolyásolása meg az ember klónozása. – Türelmesen mosolyog, keze a köpenye zsebében. – De hát nem azért jött, igaz, hogy röviden felfényesítsem a klónozásról? Dr. Wade elkapja a szemét Primusról, és az embriológusra mosolyog. Dorothy Henderson igenis tudós a javából. – Ez igaz, de szívesen visszajönnék továbbképzésre. – Dr. Wade, tárt karokkal várom. Nincs sok látogatóm. Befárad ebbe az én… na ne túlozzunk… irodámba? Zsúfolt üvegkalitka a laboratórium végében, de mikor becsukódnak, meglepő a csöndje. Dorothy Henderson helyet foglal a jól megrakott íróasztal mögött.. Míg Jonas leül vele szemközt, elnézést kér: – Sajnos, kávéval nem tudom megkínálni. A kávéfőző felmondta a szolgálatot, újra nincs pénz. Az orvos hátradől a fémvázas műbőr széken, és kezét ölbe ejtve mosolyog. – Dr. Henderson nem szeretném az idejét rabolni. Bernie elmondta, miért jöttem? – Csak jelezte, hogy bizonyos kérdéseire esetleg tudom a választ. Jonas Wade belefogna, de egyszerre cserben hagyják a szavak: őrjítő, kitervezte a mondókáját, de most olyan bizonytalan. Egész délelőtt erre a beszélgetésre készült, míg a betegeit végiglátogatta, és elvégzett egy vakbélműtétet. Mindent arra tett föl, hogy ez a nő mit mond. Dr. Hendersonnak kulcsszerepe van az oknyomozásban. Ő dönt, hogy hogyan tovább: tartson ki az ötlete mellett vagy eressze szélnek. Bernie is megmondta, a fogas kérdés, hogy lehetséges-e spontán szűznemzés az emlősöknél, és ha igen, hogyan. Nem tör ajtóstul a házba. – Dr. Henderson, mit tud mondani nekem a partenogenezisről? A sivár környezetből olyan nagyon kirívó elegáns asszony kissé felhúzza a szemöldökét, és elkezdi: – Partenogenezisnek nevezzük, mikor a pete embrióvá fejlődik anélkül, hogy hímivarsejt serkentené. – Igazából azt szeretném tudni, hogy előfordul-e vagy csak absztrakció. – Korántsem absztrakció, dr. Wade. A tudomány rég tisztázta, hogy a sejt partenogenezissel embrióvá fejlődhet kémiai, fiziológiás vagy mechanikus behatás eredményeképpen. Laboratóriumi körülmények között számtalanszor bizonyítást nyert. Ha a békaféléknél sikerült kiváltani a partenogenezist, nem kétséges, hogy minden gerincesnél lehet. Tulajdonképpen mi is a partenogenezist bizonyítjuk itt a laborban. Dr. Wade a kezét bámulja. Érzi, hogy a szíve gyorsabban ver. Kritikus pillanat: most következik a mindent eldöntő kérdés, ami elől Bernie kitért. – Dr. Henderson, mi a helyzet az emlősöknél? Náluk lehetséges a partenogenezis? Megrendülten hallja, hogy dr. Henderson a világ legtermészetesebb hangján „igen”-nel válaszol. – Biztos benne? – mered rá Jonas. – Biztosabb nem is lehetnék, dr. Wade. Laboratóriumi bizonyíték van rá. Kivált egereknél és nyulaknál. A pete serkentést kap, és megindul a természetes fejlődés. – Dr. Henderson, engem igazából nem is a laboratóriumban elindított partenogenezis érdekel. Tud példát természetben előforduló partenogenezisre emlősöknél?

– Természetben? – Spontán. – Szóval spontán… – Dorothy Henderson szórakozottan simít végig a homlokán finom kezével. Aztán megszólal: – Macskáknál és görényeknél tapasztalták már, hogy a pete hím általi megtermékenyítés nélkül is osztódásnak indult. Bár természeten, dr. Wade, bizonytalan körülmények értendők. Nem ellenőrizhetünk semmit. A laboratóriumon kívül minden csak feltételezés. – Akkor kérhetnék felvilágosítást arról, hogyan megy végbe a partenogenezis? Hogyan történik? – Gondolom, arra kíváncsi, hogy mitől indul be a pete. Csak annyit tudunk, dr. Wade, hogy a serkentés olyanféle, mint a hímivarsejté. Ön is tudja, a hímivarsejt szerepe annyi, hogy behatol a sejtbe, és kiváltja az osztódást. Ha más is képes ugyanerre, a sejtosztódás megkezdődik. Mondok két példát, hogy laboratóriumban mi indított el ilyet. Először is – emeli fel az ujját –, vegyük a tengeri sünt. A laboratóriumban tengervízbe helyezzük a megtermékenyítetlen ivarsejteket, egy kis kloroformot vagy sztrichnint teszünk hozzá, és az ivarsejtek maguktól fejlődésnek indulnak, érett, szabályos tengeri sünök keletkeznek. Egy másik kísérlet – emel még egy karcsú ujjat az előző mellé –, mikor a sejteket túlnyomásos sokknak teszik ki az oldatban, ennek is osztódás a következménye, és megint csak ép, apátlan tengeri sünök jönnek létre. A donor tökéletes másai. Az első változat a kémiai serkentés, a második a fiziológiai serkentés példája. Békáknál partenogenezist vált ki, ha tűvel idegen fehérjét juttatunk egyenesen az ivarsejtbe. Ez a kétféle serkentés kombinációja. – Dr. Henderson, hiszen a petében csak a kifejlett sejt fele kromoszómája van jelen. Az embrió kifejlődéséhez pedig szükség van a megfelelő számú diploid kromoszómára. Én úgy tudtam, a hímivarsejt szolgáltatja a kiegészítést. A nő elmosolyodik. – így is van, dr. Wade. Szabályos fogantatásnál a hímivarsejt huszonhárom kromoszómája összekapcsolódik a pete huszonhárom kromoszómájával. Namármost, a pete érési szakaszában, mielőtt a hím ivarsejt megtermékenyítené, hasadás megy végbe, kettéválnak a kromoszómapárok, és a kibocsátott ivarsejt csak a kromoszómák fele részét tartalmazza. Partenogenezisnél ismeretlen okból bennmarad az ivarsejt a tüszőben, nem válik szabaddá a kromoszómák fele része, hanem újra összekapcsolódik a másik féllel. Ez a ki nem bocsátott kromoszómaszéria játssza a hím sejtmag szerepét, egyesül a női sejtmaggal, és zigóta jön létre. Aztán a petét valami serkentés éri, lehet kémiai vagy másfajta, beindul az osztódás, és mivel megvan a negyvenhat kromoszóma, kezdetét veszi a magzati fejlődés. – Elvégezték ezt emlősökön a laboratóriumban? – Nagyon egyszerű. Mondjuk, nyulak petéit vérplazmából meg embriószövetből álló táptalajra helyezik, aztán gyorsfagyasztásos sokkot alkalmaznak, hogy elindítsák a folyamatot. A petéket, ha a kromoszómaosztódás bekövetkezett, nyulak petevezetékeibe helyezik; az állatoknak előzőleg terhességi hormonokat fecskendeznek be, nehogy szervezetük kivesse az átültetett zigótákat. Feltéve, hogy kifejlődik a petezsák és nem kell sebészileg eltávolítani, többnyire ki is hordják ezeket a terhességeket. Sőt, dr. Wade, a nyúl ivarsejtjének kifejlődése elérhető úgy is, hogy az ovuláláskor hűtik a petevezetéket. Ez persze roppant ritkán hoz eredményt, de született néhány egészséges nyúl hím ivarsejt híján is. – Dr. Henderson. – Jonas Wade alig bír magával. Amit az imént hallott,

legvakmerőbb reményeit is túlszárnyalja. – Embernél szóba jöhet ilyesmi? A nőnek arcizma se rebben. – Hogyne. A spontán vagy a mesterséges előfordulás érdekli? – A spontán. – Csiklandós ötlet, kolléga, de nem új. Százával jelentek meg tanulmányok az emberi petéről, bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes sejtek már a petefészekben osztódni kezdenek, vagyis úgy, hogy hím ivarsejttel nem is érintkezhettek. Rémlik, hogy az arány hat a négyszázhoz. Húsz éve, Philadelphiában például arra jutottak, hogy az emberi petesejtek hét és fél ezrelékénél indul el a partenogenezis, mielőtt megkezdenék vándorlásukat a petevezetékben. Ha ezt a statisztikát készpénznek vesszük, az következik belőle, hogy a partenogenezis és az ikerszülés gyakorisága úgyszólván megegyezik. Csakhogy a legtöbb ilyen petesejt eltávozik tüszőrepedés vagy havivérzés idején, vagy cisztává, tumorrá fejlődik, és sebész veszi ki. De egyes kutatók váltig hangoztatják, hogy néhányuk szabályosan fejlődik. Van, aki szerint ezerből egy szülés ilyen. – Ezt nem gondolhatja komolyan! Dr. Henderson halkan kacag. – Dr. Wade, ezt nem én gondolom, hanem egy kolléga. A tudomány minden területén vannak őrült fantaszták meg őrült konzervatívok. Van olyan tudós, aki toporzékolva visítja, hogy emberi partenogenezis pedig nincs. – Ön hogy látja a kérdést, doktornő? Dorothy Henderson tekintete mintha foszforeszkálna. – Semmiképp se vetem el a dolog lehetőségét. – Hát a valószínűsége? – A tudósok zöme szerint az esély egy a millióhoz. Én ehhez képest inkább biztatnám, kolléga – szerintem inkább egy az ötszázhoz. Jonas Wade elképedve mered az embriológusra. – Ez hihetetlen! Hát miért nem kap ez a dolog nagyobb nyilvánosságot? Ez nem akármi! – Pontosan azért, kolléga, mert nem akármi. Egyébként számítok rá, hogy az én területemen is elszabadul a pokol hamarosan. De ön itt most az emberi szexualitást bolygatta, ami roppant kényes téma, a szűznemzés meg végképp vörös posztó a teológusok, a moralisták, a pszichológusok meg a világ összes feddhetetlen papájának meg mamájának a szemében. Mi ketten megbeszélhetjük az ügyet tudományosan és objektíven, mert a tudósoknak ez a dolga. De a külvilágban ott a morál, meg az etika, meg a vallás, nem beszélve a családról, ami sarkköve a mi nemzedékekre orientált világunknak. A tudós csak akkor szellőztesse meg az elméletét, ha kikezdhetetlen, még akkor is foggal-körömmel kell majd harcolnia érte, tonnaszám ontania a bizonyítékot. Különben keresztet vethet magára. Önben lenne ennyi kurázsi? Már megint a fején találta a szöget ez az asszony. Szinte minden tudományágban szabadon lehet nyilatkozni a nagyérdeműnek, de ez kivétel. Ez ígyúgy mindenkit felzaklat. De ha jönne valaki, és fehéren-feketén bebizonyítaná?… – Dr. Henderson, nekem továbbra sem világos, hogy spontán hogyan mehet végbe? – rágja meg aggályoskodva a szavait Jonas. – Sokféleképpen, dr. Wade. Csak éppen olyan körülmények kellenek, mint a laboratóriumban. Serkentés kell a sejtnek, ami ugyanazt váltja ki, mint a hím ivarsejt, és helyettesíti azt, lásd a fagyasztást a nyulaknál. Ez a sokkhatás ugyanazt művelte náluk, mint a sperma. Egereknél a kutatók elektromosan ingerlik a petéket, és ha jól

véletlenül belekerül az anya vérkeringésébe és érintkezik a petével. kijár az orvosi kezelés és a végtelen együttérzés. egy bombatámadás alatt fogant. Ha egy fertőző baktériumot. posztereken. Dorothy Henderson most először húzza el a száját. a legszembeszökőbb. A laboratóriumban már kimutattuk. mint meghatározni. Dr. Henderson folytatja: – A nő szavával szemben ott van az egész szokásjog. Jonas Wade jelentőségteljesen pillant beszélgetőtársára. az embereknél a partenogenezis inkább erkölcsi kérdés. csak az elmélet kedvéért. legnyilvánvalóbb körülmény.tudom. a falra kitett naptárakon. amint látja. A békáknál nem volt szükségünk bizonyítékra. Ez nem bélyeg. mint ez a konstelláció. a szörnyülködésből meg a tudatlanságból emelt fal adja a másikat. egy nő azt állítja. a hajadonnak se könnyű meggyőzni bárkit arról. – A nagy ismeretlen – dünnyögi maga elé. Szerintem a serkentő tényező kevésbé fontos. Henderson. hogy soha ilyesmit nem csinált. Ha az ember beszed egy influenzát. felidézi a Lancet cikkét: dr. Spurwaynek a szűzen szült anyuka azt mondta. – Dr. hogy nem volt entyempentyem. Ha csak kiejtjük a szánkon. hogy egy asszony azzal áll elő. De ha az emberi ivarszervek kerülnek szóba. Ahhoz. hosszú ujjait az asztal lapján összekulcsolva –. hogy a természetben spontán előadódjon. több bomba is becsapott közvetlen közel. mindenki hamiskásan kacsint. nem kell más. mindenki sajnálja. hogy szűzen foganta a gyerekét. a lazán heverő könyveken. az ő gyereke partenogenezisből származik: mélyreható vizsgálattal – bár mit dramatizáljuk. dr. – Nincs Y kromoszóma. szóba se áll vele senki. hogy a gyermek mindig lány. – Érdekes szempont. Jonas eltűnődik. Ismertük az eredetüket. kolléga. még ha ezer éve nem hál is az urával. Ha egy lány kijelenti. mi ketten vesézhetjük a kérdés erkölcsi és történelmi vonatkozásait. és lelki szeme előtt megjelenik Mary Ann McFarland elvágott csuklója. hogy mi váltotta ki. – Mit ért ezen? – Tegyük fel. aztán végignéz a laboratóriumon. De persze vegyi anyag is szóba jön. hogy partenogenezist gerjeszteni korántsem ördöngösség. így lett gyereke. – Tegyük fel. Egy férjes asszonynak aligha hiszik el. Kizárásos alapon. Henderson. szűznemzés történt. Jonas Wade bólint. hogy más és más módon fertőződünk. már megy a nagy vihorászás. Tudományos bizonyíték mi lehet? – Nos – hajol előre Dorothy Henderson. Merthogy. hány angyal fér el egy gombostű hegyén. – Dr. az apátlan egerecskék igazán pompás példányok. Bezzeg ha gyomorfekélye lenne! Annak nincs társadalmi vonzata. s felrémlik előtte Primus hideg. súlyos légnyomás érte. és nemcsak alsóbbrendű állatfajoknál. sterilen fejlődik az élet. a serkentő tényező lehet pofonegyszerű – meg kell határozni. . mint az utólagos bizonyítás. Hogyan igazolható vagy cáfolható ez tudományosan? A nő előbb még kedvetlen arcáról heves érdeklődés sugárzik. De visszafelé haladni… ez már nem olyan egyszerű. ön tehát azt állítja. Serkentés kell. mintsem biológiai. sőt spontán partenogenezis. hanem emlősöknél is. létezik partenogenezis. hogy „szex". és kész. élettelen szeme. hogy háta mögött a laborban rendellenesen. de ez körülbelül olyan. mint a nemi betegség. szinte érzi. Jonas furcsán néz. Wade. Holott csak annyi a különbség.

összerendezetlen a mozgása. továbbgondolni. Dorothy Henderson mondott egy s mást. ahol az eszköztár két emberi agy. Henderson tökéletesen kiismeri magát. Ezek után nagyot hallgatnak. Nem térhet ki a kérdés elől: valóban csecsemő növekszik Mary Ann McFarland testében? . osztályozni. hogy kirostáljuk a nem szűzen fogant lányokat. Jonas Wade-et úgy megbabonázza ez a gondolat. A tudomány. És ha egy ilyent növekedni hagynak. – Ennyi? – Sajnos. Az üvegfalon túl dr. rossz volt a szeme. őt is zavarba lehet hozni. Például a ciszták. Eszembe se jutott. ami mellbe vágta. görbe a lába. nyúlós förmedvények. lehet ciszta. Önmagában nincs nagy jelentősége. Tekintetbe véve az összes bizonytalansági tényezőt. A tudomány mindenre megfelel neki. ki-ki a maga gondolataiba mélyed. de emberre vonatkoztatva nyomasztó körülmény. – Merthogy kiköpött anyja. nem a cáfolatot. mint a szívverése. Egyikük rendellenesen fejlődött. kijelenthetjük. hanem a megerősítést tekinti bizonyító erejűnek.– Ja persze. A kérdéses esetben csak annyit tehetünk. Wade. benne haj. Meg kell állni kicsit. Ha a megfelelés tökéletes. az emberi lény minden alkotóelemét tartalmazzák. hogy vakon bámul Dorothy Henderson kellemes arcába. csak az arányok nem stimmelnek. – Mindenestül. Vagy éppen – borzalom! – valami a kettő között. megöli a nőt. legalábbis míg a tudomány nem halad még egy kicsit. Kéretlenül tér vissza egy másik emlékfoszlány: a könyvtárban olvasta az Olsonpulykákról. idegszövet: ezek a megkergült peték. De idebenn. próbálkozni. Ismeri ezeket a műtőből – undorító. az ilyen szűz petéből bármi fejlődhet. ki van zárva a dolog. hogy a leány valószínüleg szűzen fogant. amit idáig nem tudott. a bőrátültetés. fog. Ha a legkisebb eltérés mutatkozik az anya alkatától. Jonas Wade elméje éppoly zaklatott. mint a kirakóssal. és átrágni a dolgot: emészteni. – Aztán jön a mikroszkópos kromoszómavizsgálat. Persze érdemes alaposan szemrevételezni a leánykát. dr. lehet gyengén látó gyerek.

milyen komoly arccal intézte hozzájuk szavait az atya. Mire megszületik a gyerek. az ajkát biggyesztette. oda járhat szeptembertől. Az ujját ropogtatta. hanem négy este látogatott el a konditerembe. hogy itthon tartsátok. befejezheti a félévet. Wide is. Dr. és a szélére telepedett. ami Marynek a legkedvezőbb. a féktávolságra ügyel. bármikor gyónhat. – Véleményem szerint ez nemhogy bölcs lépés. És aztán miért ne mehetne vissza a Resedába. és végezhetne az évfolyamával jövő júniusban? Crispin atya itt felállt. hogy előrébb tart. csöndesen morzsolta napjait az irodában. Ted McFarlandnek nem sikerült rendeznie a család sorait. Maryt egy hete engedték ki az Encino Kórházból. Ted eggyel erősebb fokozatra állítja a légkondicionálást. merev profiljára. de lehet. Ted. pontosabban nyolc napja. zavaros kék tekintettel. ujja hegyén a vöröslő hegek: mind az apai kudarc virító tanúsítványa. de úgyse tudott volna neki mit mondani. Tedl a Ventura sztráda gyorsabbik sávjában nyomja a gázt. miközben a múlt kedd jár az eszében: hármasban vergődtek el Crispin atyához a paplakba. ha úgy gondolja. úgy imbolygott szegény naphosszat a házban. fejezet Július elseje. mintha más bolygóról csöppent volna oda. de ismét fel rémlik előtte. rekkenő hőség. hogy örökbe adjátok vagy sem. – Ami a gyereket illeti. Megy a légkondicionáló. Méltányolták az enyhítő körülményeket. Wade szerint Mary a harmadik hónap végén jár. A lányát alig látta. Nagyon meleg volt. de így is tapadós alattuk a kocsi bőrülése. . keskeny szájára. dr. de hát Crispin atyánál nincsen légkondicionálás. azóta semmi haladás. – Mindig kéznél lesz egy pap. ő is odaszólt már. és a fülébe cseng Crispin atya hangja. mikor beviszed. bárcsak fellázadna. – El van boronálva minden. A mellette ülő Lucille-re sandít. én is közbenjártam. Ez a ma reggeli indulás az első érdemleges fejlemény. A költségek rendezése meg az adminisztráció ráér hétfőn. pedig még csak reggel kilencre járt az idő. Milyen hat hónap vár rájuk? A leágazást figyeli. Nem szólnak egymáshoz. Wade-del. Elvben csak a negyedik terhességi hónap leteltével fogadják a lányokat. Ted az előtte haladó kocsit figyeli. kijött az íróasztala elé. Ted a lányára pillantott: ott ült a szomszédos széken kifejezéstelen arccal. még nem kell elköteleznetek magatokat. Csuklóján a géz. estéit a tévészobában. Magára hagyta egész héten. Beszéltem dr.9. felhúzott térdét átkarolva. hanem az egyetlen lehetőség. lélekben visszavonulót fújt. Abszurdum ugyebár. ezért készek már most felvenni. Miért is nem kap életre és küldi el mindnyájukat a pokolba? – Az apácáknál jó kezekben lesz – folytatta Crispin atya Mary arcát tanulmányozva. nem egy. És mindennap hallgathat misét. Szikrányi indulatot. önvédelmet remélt. Hathetes koráig ráértek eldönteni. gondolta egy pillanatig. Az utca túloldalán iskola működik. a lányodat. csuklóját takaró hosszú ujjú blúzban.

Két ízben járt dr. Az elmúlt hét maga volt a nyomorúság. A napló. maradjon még egy kicsit. Mary birkajámborsággal vetette alá magát. hogy megállapítsa. és nem mozdult ki. Mary nem adta jelét annak. Jóváteszem. A feszélyezett. Kiszedték a varratot a csuklójából. és arcát a falhoz szorítva fohászkodott magában: Az istenért. hogy a fenyegető kitörést megakadályozza. A másod-unokatestvérével évek óta összefutnak a családi összejöveteleken. Wade bizonyára a lelkifröccsöt szívta vissza. Ted és Lucille az autóban várták. míg a pánik alábbhagy. klubjait. és mindkét alkalommal látta rajta. Egyszer-kétszer felötlött benne. hogy felfogja a helyzetet. és a tizenkét éves Amyt eltávolította a zűrzavarból.Ted ekkor is lányát nézte: Mary mintha mit se hallott volna. milyen szívszorítóan keveset rámol el. hol tart a terhesség. Hálóing. Mindenesetre megfogadta Crispin atya tanácsát. maga is egy tizenhárom éves kislány mamája. hogy visszautasítja. már csak keskeny vörös heg van rajta. Ted. hogy próbál beszélni Mary fejével. egyöntetű pokol tornáca. hogy ha Maryt elzsuppolják. Crispin atya és dr. Lucille McFarland hete nagyjából ugyanúgy telt. hogy hisztériás roham. egyik nap olyan. végül is megkönnyebbülés ez a mai túra. A Lucille-lel egykorú unokanővér. Ma reggel majdnem összeomlott. a tévében sem nézte meg a beiktatási ceremóniát. Pál pápát. beletörődik. amin a korona a dugó. környékezi: összeszedi. Kedves volt hozzá. Ki az apa? . Amy. gondolja magában. mint a másik. és megkérdezte. amint a kis bőröndöt pakolja. és a testsúlyát is ellenőrizte. Az orvos újabb vér-és vizeletpróbákat végzett. vagy a kérdést. Hawaii klepetus. mint a férje: időre volt szüksége. hogy Mary nem fog tiltakozni. és kidolgozzon valami stratégiát. Körbetelefonálta barátnőit. szűnni fog a fájdalom? A kocsiban ülő triászból egyvalakinek semleges az úti cél. Marynek minden mindegy. hiszen láthatta. gondosan összehajtogatta. Most a visszapillantó tükörben Ted ugyanezt a kifejezéstelenséget látja. amivel mindenki gyötörte. Az elmúlt három kész lidérc. kurta-furcsa tanácskozás végén Crispin megkérte Maryt. odamehetne-e Amy pár napra. Lucille az ajkához szorítja öklét. hogy influenzát kapott. Mint az alvajáró szedegette elő a holmit a fiókokból. hogy kikívánkozik belőle valami mondandó. de mindig meggondolta. de csak röpke időre. Lucille behunyja a szemét: bántja a motorházon szikrázó napfény. és képzeletben megfogózik. Mary legféltettebb kincse. szólj valamit! Sikoltozz! Ordíts! Mindegy! Csak ezt ne csináld velem! Mikor a gyötrelem elviselhetetlenné fokozódik. de aztán mégis hallgatott. Nyári köntös. Wade valóban azt hiszik. Lucille segíteni akart volna. Érzi. kihúzza magát. lelkesen igent mondott. és a csomagba rakta. a folyosó végére menekült. de tébolyítóan zárkózott arccal. félt. Némán állt Mary hálószobájának ajtajában. és Mary ezt jó néven vette tőle: dr. egy hét egy kortársnője társaságában San Diegóban igazán vérpezsdítő kilátás. hogy megválasztották VI. Végül a lourdes-i vízzel teli Boldogságos Szűz üvegcse. és figyelte a lányát. Lucille nem bírta tovább. Mikor belső vizsgálatot javasolt. és nem is nagyon tudott volna mit mondani. Mary öngyilkossági kísérletének másnapján estefelé felhívta egyik San Diegó-i unokanővérét. sarkon fordult. megmondani a lányának. Mary Ann. Jött is hamarosan. jóindulatú. Amy is tapsolt örömében. Mit tagadja. mint a férjéé: szinte el se ért a tudatához. Wade-nél. Pár fehérnemű. hogy tudomást vesz a jelenlétéről. Lucille ugyanolyan tanácstalan volt. mi szükséges.

. Amynek hazudnak. kiszámolta a szálakat a soron következő csáphoz. – Ide hallgass – mondta Amy tükör előtt begyakorolt affektáltságával –. lecsúsztatta a kezét a hasára. Csak azt nem értem. Mary letelepedett Amyvel szemközt. legalább egy pillanatra felkelthették volna az érdeklődését. – Kopogás is van a világon. Vacsorára jött csak vissza. Szabad? – Ejnye! – dugta gyorsan a háta mögé a fonalat meg az ollót Amy.A héten két figyelemre méltó esemény is volt. Csak késő este jutott hozzá. de rendületlenül mosolygott tovább. és csak tegnap jött haza San Diegóból. Gipsz Szűz Mária friss pitypanggal díszítve. a hegymászás közben elszenvedett lábtörés is. hogy van ott barátnőd. odalátszik a Capital Records épülete. – Hello. és érezte. Eltaláltad. A táblán rikító narancsszín matrica „NIXON NIXON" felirattal. – Hiányozni fogok neked. – Belefér az időbe. és feltételezve. úgymond. de Maryvel megint forgott a világ. Mary kopogott. hogyan beszélgettek Amyvel előző este. bedugta a fejét. Mary. – Kopogtam. mondjuk. Olyan ötletszerű a hangulata. Mary meglepetten nézett oda: – Nem értelek. Hollywood mellett robognak. mielőtt mész. Megteszi. hogyan bírod ki Mike nélkül egész nyáron. éjféltájban. Amy? – De még mennyire! Bárcsak veled mehetnék! Vermont! És három egész hónap! Nem is tudtam. Suhannak a Hollywood sztrádán. és Marynek eszébe jut. A kórházból való elbocsátást követő héten Marynek keservesen hiányzott Amy. Amy előrántotta a még csak kétcsápos polipot a habszivacs golyón: – Ezt neked csinálom. hogy miért nem tér vissza a tanév kezdetén. nem ült asztalhoz. hogyan kell tönkretenni a meglepetést. Ugye kikapcsolhatom egy percre? A tizenkét éves félfordulatot tett a fenekén. amint a szoba közepén törökülésben rózsaszín fonalból polipot fabrikál. Mary ki volt éhezve rá. Mary szomorúan figyelte az elmerülten tevékenykedő Amy arcába hulló tincseket. hogy Amy meghallotta. kitalálnak még egy hazugságot. Szerettem volna. Hogyhogy nem nézed a tévét? Amy visszatért a poliphoz. amint nagy sokadalom előtt azt kiáltja: „Ich bin ein Berliner!" És egyik este. élesen felesel egymással a szép Krisztus-fej meg a Kingston Trió. a „Telstar" korong. A kishúga nem látogathatta meg a kórházban. és majd ha eljön az ideje. nehogy megláthassa polipját a szobába lépő Mary. mikor hanyatt hevert az ágyában. – Mary a lemezjátszóra pillantott. Az ágyon Mary Stewart legfrissebb bestsellere. te aztán tudod. csípője alá tolva a kezét. – Iszonyú hangos. hogy a nővére már másnap útra kel. – Műsorváltozás van. mi a kedvenc színem. – Búcsúajándék. A híradóban Kennedy elnököt mutatták. Vermontba utazik nyárra egy hajdani iskolatárshoz. hát elrohant hazulról a barátnőinek élménybeszámolót tartani. hogy négyszemközt szót váltson Amyvel. Amy. ha elkészül. A lemezjátszón Amy heti kedvence. Csakhogy a tizenkét éves Amy elől eltitkolták. hogy domborodik. de nem. – Aranyos. Mary szíve elszorult. de Mary szeme előtt a húga szobája lebeg. aki az ajtót becsukva a lemezjátszóhoz lépett és elnémította.

Hát elkövettem én bármi szégyenletest? Hol hallotta. Kedve lett volna kacagva összeborzolni Amy haját. Húga a tőle megszokott öntudattal készült a közlésre. gondolta. és meghökkentően felnőtt pillantással mérte végig a nővérét. Ugye értesz? Amy szokatlan felnőttséggel vegyes. De aztán katekizmuson Agatha nővér elmondta. hogy apáca akarsz lenni. Mary. olyan szeretnék lenni. Úgy utálok hazudni neked. nemcsak tanítanak vagy oltárterítőt hímeznek. Amy arca hirtelen gondterhelt lett. és grimaszt vágott. miért. De neked akkor is elmondom.Mary behunyta a szemét. kitől merítettem az ötletet? Nevetni fogsz. – Komoly elhatározás. míg Amy letette a kezéből a fonalat meg az ollót a padlóra. béna dolog ez az egész. – Jaj. – Tudom. érintetlen Nancy Drew-könyveket. milyenek néha. – No. maga se értette. Amy… – Tudod. – Holnap Disneylandbe megyünk egypáran. és türelmesen kivárta. . apáca lesz. Rájöttem. és szomorúan kívánta: Amy. hanyatt-homlok elfutni az Amyből sütő hódolat és idealizmus elől. és képes volt mosolyogni. ha valaki. – Tessék – kapta fel a fejét a kislány. Mary sóhajtott. tágra nyílt szemű ártatlanságáról félre kellett fordítania a tekintetét. de én alaposan meggondoltam. hogy ártatlan vagyok. remek apáca lesz belőlem. már a rendfőnöknőnek is beszélt rólam. Tudnod kellene az igazat. – Hadd hallom. Nem talált szavakat. és Agatha nővér tanácsát is kikértem. a hangja se remegett. de a nagy barna szemek komoly eltökéltségétől félelem szállta meg. a Matterhorn… Amy. valamit. mert szörnyen izgatták magukat valamin. mi a véleményed? Mary erőt vett magán. hiszen holnap elmész. és azt gondoltam. Tudod. nézte a lányszobát. – Amy. És tudom. Van egy új pálya. Szeretett volna sírva fakadni. aztán közbejött San Diego. mondani akarok. Maryt zavarta. hogy betegeket ápolnak meg térítenek. milyen gyönyörű dolgokat csinálnak az apácák. a szerte heverő balettcipőket. elintézi. hogy én is ezt szeretném. és kijelenti. – Aztán bogarat ültettél a fülembe ezzel a Békehadtest-dologgal meg hogy a szegényekért akarsz dolgozni. megtörölte a kezét a nadrágján. járt Mary eszében. – Amy. nehezen nyelt. az újonnan kifüggesztett James Darren-posztert meg a kilincsen himbálózó párnázott melltartót. de Agatha nővér biztatott. Hogy folyton csak a fekete gönc. csak nézte. Mary remegve hunyja be a szemét. hogy már jövőre felvegyenek a kolostorba. de csak Jézusért tenném. tőled! Pár éve te is mondtad. Barbie-babákat. miért ne tudhatnád. és most vacsoránál se hallgattak meg. – Napok óta el akarom mondani neked meg a szülőknek. – Nekem is fontos mondanivalóm van. Amy. valóban ez a szándékod? – Hát persze. Mary. mint te. Hevesebben kezdett dobogni a szíve. halkan szólt a hangja: – Apáca leszek. rúzs meg semmi. sok lány a hasára üt. de úgy odavoltak a vakbeled miatt. Azt mondja. Mary csak bámult. te biztosan elhinnéd. Én akkor még csak tízéves voltam. hogy a kolostorban könnyebb lesz döntenem. apa meg anya is nagyon fog örülni. ott járhatnék iskolába a noviciátusig. hogy Amy gyerekessége eltűnt. amit Amy mondott. Bárcsak elmondhatnám. hogy segíthess az embereken. hol nem. ne nőj föl soha. Azt mondta. Tudom.

gyere te is. Mindhárman kinéznek az ablakon. Mary nézte. ha békesség lesz. Adok a véleményedre. Mary? Marynek égett a szeme. ahogy Amy fürge ujjal számlálja a szálakat. egyszerű tábla: Szent Anna Szülészeti Kórház. hogy velem örülsz. hogy lassít a kocsi: letértek a sztrádáról. Amy szavai visszhangoznak a fülében. ilyet még sose mondtál! – A nyakába borult: – Te is nekem! Mary érzi. – Nocsak – sugárzott rá Amy –. kocsifelhajtó. – Úgy örülök! – Megszorította a húga karját. – Akkor hogy mehetnék feleségül Mike-hoz? Amynek fülig szaladt a szája. – Jólesik. Sövény. és arcát az üveghez nyomva küzd a könnyekkel: most még nem szabad. – Mary. . halkan így felelt: – Csak hogy hiányozni fogsz. régi építésű lakóházak között visz az út. megint kézbe vette a fonalat meg az ollót.– Mary! Mi baj? – Semmi baj nincsen! – nevetett tőle telhetően Mary. lépjünk be a rendbe mind a ketten! – Jaj! – váltott idegesre a kacagása. Visszakérdezett: – Hát te mit akartál mondani. Apának meg anyának majd egy nyugodt pillanatban mondom el. majd ha egyedül leszek… Az autó megáll.

10. fejezet

Szmoggal elegy gőzfürdő Los Angelesben; a repülők sárga csíkot húznak az égen, a pálmafák páraudvarukban ernyedten csüggesztik leveleiket. A távolból morajló légkondicionálás is burkolt intelem dr. Jonas Wade-nek, hogy micsoda délután elébe néz. Jobb nem gondolni rá, üdvösebb a gutaütős nappalt mintegy varázsütésre követő balzsamos estén merengeni, mikor a melegház után napszálltakor tisztul a levegő. Ilyenkor szilvaszín az égbolt, a belső udvaron virít a margaréta, hús sül a kerti roston, és a baráti kör a medencében lubickol. Jonas Wade azonban nem ilyen este elébe néz, az íróasztal alatt a lábánál ott lapul az aktatáskája, tele azzal, ami igazán foglalkoztatja, amire szívét-lelkét feltette. Jegyzetekkel, fénymásolt cikkekkel megtömött dosszié, antikváriumban vásárolt homályos eszmemű, a saját ötleteit, gondolatait tartalmazó spirálfüzet, piszkozat a dolgozathoz, melynek munkacíme: „Az emberi partenogenezis valóság". Nyolc hete dolgozik rajta, mióta dr. Dorothy Hendersonnal beszélt. Visszament a könyvtárba, és az utolsó betűig lemásolt mindent, ami elméletét alátámaszthatja, ismét ellátogatott Henderson doktornőhöz a klónozólaborba, az Encino Kórház műtőjében egy óra hosszat faggatott egy plasztikai sebészt a bőrátültetés legkorszerűbb technikáiról. A sokasodó bizonyítékok egyre közelebb viszik a következtetéshez, hogy Mary Ann McFarland valóban szűzen fogant, de Jonas Wade tudva tudja, az okfejtés fabatkát sem ér a kulcsszereplő nélkül, akit nélkülözni kényszerül: ez maga a leányzó. Már sajnálja, hogy olyan készségesen átküldte a Szent Annába, de micsoda ellentmondás, bűntudatot is érez emiatt, hiszen a lánynak jobb a Szent Annában; csakis neki, Jonas Wade-nek lenne jobb itt tudni őt. Halk kopogás az ajtón, a nővér dugja be a fejét, és azt mondja: – Dr. Wade, tudna fogadni még egy beteget? Az orvos felhúzza a szemöldökét, és az órájára pillant: – Négy óra. Már menni készülök. Be van jelentve? Az asszony hátrapillant, aztán az irodába lépve finoman behajtja az ajtót. – A McFarland kislány. Azt mondja, feltétlenül beszélni akar magával. – McFarland? Mary Ann McFarland? – ugrik talpra Jonas. – Vezesse be. – Maradjak még? – Köszönöm, nem szükséges, de legyen olyan kedves, szóljon oda a feleségemnek, hogy kicsit késem. A nővér kimegy, Jonas Wade mély lélegzetet vesz, és karba ölti a kezét. Egy szempillantás, és a lány ott áll a küszöbön. Az orvos mosolyog, izgatottság pezsdül benne. – Szervusz, Mary. Fáradj be. Foglalj helyet. Nézi, ahogy a lány belép, halkan becsukja az ajtót, leteszi a bőröndjét a földre, aztán leül az egyik bőrhuzatú székbe. Megváltozott, mióta utoljára látta. Kitelt kicsit, már nem a vékony, szögletes tini. A középen elválasztott, fülek mögé fésült dús barna haj lágyabb rajzú vállakra hull. A

hawaii hacuka alól kisejlik a melle, és ültében szerényen domborodik a hasa is. Nőiesebb lett, lágyabb. Az orvos ingerülten hessenti el a gondolatot, és maga is leül. – Micsoda véletlen, Mary. Éppen rád gondoltam. Hogy érzed magad? – Dr. Wade, miért vagyok én állapotos? Jonas uralkodik a vonásain: szeme a lány csuklóját vizsgálja. A sebhely alig látszik, keresnie kell. Aztán Mary arcát nézi. Nagy kék szeméből eltűnt a rémület, a zavarodottság. Most meghökkentő, rendíthetetlen öntudat süt belőle, és az orvos eltűnődik, milyen változás történt időközben. – Várjunk csak, hét vagy nyolc hete találkoztunk legutóbb. Mary, ha jól emlékszem, akkor tagadtad, hogy gyereket vársz. A lány bólint. – Most más a helyzet. Már tudom, hogy igaz. És tudni akarom az okát. Jonas Wade hátradől a székében, és próbál szenvtelen és hivatalos maradni. – Szóval fenntartod, hogy szűz vagy. – Az vagyok. – Hogyhogy eljöttél a Szent Annából? – Hat hétig ott voltam. Ma jöttem el. – Ó – pillant az orvos a bőröndre. – Germaine barátnőm meglátogatott párszor, elmondta, hogy a Venturába tartó járattal bejön a városba, úgy száll át Wilshire felé. Lekoppintottam visszafelé. – Ilyen sokat buszoztál? – Kénytelen voltam. – De hát… hol vannak a szüleid? Mary vállat von. – Otthon, gondolom. – Tudják, hogy eljöttél a Szent Annából? – Nem. Dr. Wade előrehajol, és összekulcsolja a kezét az asztalon. – Úgy érted, fogtad magad, kisétáltál a Szent Annából és egyenesen idejöttél? Egy szó nélkül? – Igen. – Miért? – Mert nem akartam tovább ott maradni. – De hát miért ide jöttél? Miért nem haza? – Mert tudni akarom, miért vagyok állapotos, és mástól nem várhatok segítséget. – Mary – fészkelődik a székében Jonas Wade, a jegyzetekkel dugig tömött aktatáskát rugdosva –, Mary, haza kell menned. A szüleid engedélye nélkül nem tehetek semmit. – Tudom. De ide kellett jönnöm, mielőtt tudatom velük, hogy mit határoztam. Máshoz nem fordulhatok, másban nem bízhatok. Még nem tudok a szüleim elé állni egymagamban, egyelőre nem. Az orvos figyeli Mary arcát, nyugtalanítóan kiütköznek a kislányvonások a felnőtt máz alól. Nem teljes az átalakulás, gondolja szomorúan. Gyerek ez még, ha felnőtt álarcot vett is. – Kár volt otthagynod csapot-papot, csak mert beszélni akartál velem. Egy telefon, és odamentem volna. A lány olyan erőteljesen rázza a fejét, hogy a füle mögül az arcába hull a haj. – Másról van szó. Azt akarom, hogy a kisbabám itthon nevelkedjen. Ebben a helyzetben a családommal akarok lenni. Nem akarom, hogy kihúzzák magukat.

– Mérlegelted, hogy ők mit gondolnak erről? – Nem érdekes, dr. Wade. El kell fogadniuk engem úgy, ahogy vagyok. Elküldtek, mert eszükbe juttatok valami kínos dolgot. Hát én nem tűröm, hogy rejtegessenek, mint Mr. Rochester az őrült feleségét. Én nem követtem el semmi rosszat. Dr. Wade – hajol előre Mary rendíthetetlenül becsületes arca –, meg tudja mondani, miért lettem terhes? Jonas Wade-et megbabonázza a lány tündöklő kék szeme: jeges tisztasága, teljes őszintesége; ingadozik, hogy mindenbe beavassa-e Maryt, vagy konokul megtartsa magának a titkot. – Talán meglep, Mary, de az utóbbi két hónapban én is sokat gondolkoztam, hogyan eshettél teherbe. – Dr. Wade, én végig tudtam, hogy hisz nekem! Ezért is jöttem ide. Jonas nem állja Mary tekintetét, felpattan és odaáll a falméretű üvegablakhoz, hogy kibámuljon az elsárgult völgyre. Meg kell fontolnia, hogyan fogjon bele, hogyan adja elő, amit kiderített, de persze kérdéses, hogy egyáltalán időszerű-e bármit mondania. Mary annyira más, mint az előző alkalmakkor, olyan titokzatos ez az átváltozás. Elgondolkodva nézi a halvány tükörképet az ablaküvegen. A lány szerencsés, amiért itt a völgyben él, ahol az öltözködés normái kevésbé szigorúak, és senki nem akad fenn azon, hogy ilyen klepetust meg japán sarkú papucsot visel. Levendula, ez a szín dominál, a bambusztopán szalagjáig; még a szeme is kap tőle egy kis orchidea-beütést, kaméleonszerűen hasonulva a kivágott ruhához. Megejtően fénylik a haja, nincs rajta lakk, mint manapság a nők zömén, sima arca, karja barnás-rózsaszínes, mintha megkapta volna a nap. Hát vágjam a fejéhez, hogy valami szörnyű massza dagadozik benne? Tűnődik az orvos. Hogy húzza az időt, szórakozottan érdeklődik: – No és milyen volt a Szent Annában? Türelmetlen sóhaj vezeti be a választ: – Mintha kollégiumi hálóba tettek volna. Elég kellemes hely amúgy, nem kórházszerű. Helyes szobatársnőt kaptam, az apácák rendesek voltak velünk. De én nem tartozom oda. A többi lány ott azért állapotos, mert csinált valamit, és tudja is magáról. De én más vagyok. Nekem nem ott van a helyem. Volt időm átgondolni, és eldöntöttem, nem fogok karba tett kézzel üldögélni. Meg kell tudnom, miért estem teherbe. Az orvos a lányhoz fordul. – A Szent Annában mit mondtak az orvosok az állapotodról? Mary szeme kitágul: – Hogy érti ezt? – Gondolom, megvizsgáltak? – Hetente egyszer. – És… – A jó életbe, esett már valaha is ennyire nehezére beteggel beszélni?! – ugye azt mondják, egészséges vagy és minden halad a maga útján? – Minek ijesszen rá, majd holnap haladéktalanul átkéreti a dokumentációt. Mary rándít egyet a vállán. – Nincs semmi különös. Nem szedtem fel túl sokat, és szerintük rendjén való, hogy dagad a bokám. Nem sokat szóltak hozzám. Jonas érzi, hogy egyre ingerültebb. Szerencsésebb lett volna, ha tisztességesen felkészülhet erre a találkozásra; ismerné a tényállást, tudná, mit mondjon. – Ja – mosolyodik el a lány. – Annyit azért közöltek, hogy a baba normálisan fejlődik. Az orvos egy pillanatig értetlenül néz:

teszem fel. hogy hozzávetőleg mikor fogantál. Jár a toll a jegyzettömbön. betöltöttem a tizenhatodik hetet. hogy hogyan eshettél teherbe. – Mary. hogy elővegye-e az aktatáskát. ha néhány kérdésemre válaszolsz. Nos. Szívdobogás! Szóval dobog a szíve! – Rosszul érzi magát. köhögés elleni szirup. s halássza ki a köpenye zsebéből a fényes tollat –. húsvét táján szedtél-e valami gyógyszert bármi okból? A lány kicsit gondolkozik. nem sértetted meg magadat? – A hajam szála se görbült. és az állát ütögeti a tollal. Nyúl a telefonért. – Pár perc múlva újra hívom a szüleidet. dr. – Nem. dr. hogy nélküled nem megyek semmire. egy hete. és húsvét előtt mindössze kétszer tudtunk találkozni. De már nem hiszem. Úgyhogy végigrágtam a dolgot. mintha nyaklevest kapott volna. Értsem úgy. Öt perc. – Mary. Harmadszor meg tévéztünk. – Vitamin. Wade? Jonas észhez tér. csak az agyában dörömböl. De hát bűn lenne megrémíteni ezt a szegény . Vágjunk neki. A nagy ismeretlenségről annyi tudni már. Abban vannak a dr. Én is ennek a rejtélynek a megfejtésén fáradozom. és vívódik. – Oltást se kaptál. gyermekbénulás vagy hasonló ellen? – Nem. A rákövetkező héten meg csak egyetlenegyszer. hogy szívdobogás. A tudományos oknyomozás hevében megfeledkezett alapvető kötelességéről. Volt ott egy nagyon kedves orvos is… Többet nem is hall az orvos. aszpirin? – Semmi. influenza. mert Mike-nak vendége volt. de az egész család ott volt végig. hogy van szívdobogása. Ha jól közelítjük meg a kérdést. és higgadt mozdulattal kulcsolja össze a kezét az asztal lapján. a másik alkalommal nálunk fürödtünk este a medencében. – Jó… – Az orvos hallgat egy sort. A legutóbbi vizsgálaton. csak elgondolkodtam… – A széke után tapogatózik. Wade. hogy elég. aki náluk is lakott. nemcsak te töröd azon a fejed. – Tessék? Jaj. számításba kellett vennem az elfojtást. a baromfioltás „ismeretlen szennyeződés"-éhez. jó? – Benne vagyok. Wade. dr. Wade. mit törölhettem volna ki az emlékezetemből. dr. Wade leteszi a tollat. hogy még nem értesíti a családomat? Jonas úgy hökken föl. rengeteg ember rágja miatta a körmét. Mary. – Az orvos szünetet tart. de rájöttem. Tehát él… Jonas Wade kényszeríti magát. két percig se lehettünk kettesben. ha egyszer semmi nem történhetett? – Értelek. bocsánat. – Nem léptél bele valamibe. és áprilisra történetesen nagyon jól emlékszem. – Gondolkoztam rajta eleget. A lány szökevény. gondolatban visszatér a marylandi pulykákhoz. Dr. nézzünk utána. hát hogy jöhetett volna össze köztünk bármi ilyesmi? Bárhogy nyúz is ezzel mindenki. Meg hogy valamikor április első felében eshettem teherbe. talán eszedbe jut valami. hogy még milyen serkentő tényező létezik. hogy erről van szó. – Mit tehetnék? – Lehet. De mivel számtalan állapotos tini tagadja bőszen a nemi érintkezést. McFarlandék-nél hiába csönget. áprilisban. Henderson-féle jegyzetek. Az egyik alkalom a Szent Sebestyén-napi tavaszi birkasütés volt. hogy leüljön. az orvos azt mondta.– Tessék? – A szívdobogását is meghallgathattam. felfrissíthetné az emlékezetét. Mary – vesz elő friss jegyzettömböt. pislog. és a Szent Annában fellélegezhetnek. Remekül voltam egész áprilisban.

nem veszik zokon. és ujjai fehéredésig szorongatják egymást. hogy összeállt a kép! Reggel Jonas még visszafogta magát. és csak arra emlékszem halványan. feszengve váltottak pár szót. Végül is úgy történt minden. mindenáron éreztetni akarták. Sőt jobban. mint afféle gombára lebbent tündér. Közben lázasan lüktet az agyában: Bernie. Tüsténkedve. Sötét volt már. de semmi bajom nem lett. Ültek egy kicsit négyesben. melyik folyóirat… – Dr. Mary. De ami a legjobban kikívánkozna belőle. A partenogenezis elméletét ugyan megerősíti a két új adalék. de új félelmek forrása is egyben. . Az a sok tudományos blabla meg rémtörténet. hiszen van szívdobogása. biztos. nem győzték köszönni irántuk való jóindulatát. és hirtelen zárlatos lett a világítás. Jonas Wade behunyja a szemét. A szülei uralkodnak magukon. hogy kosárlabda méretű ciszták így meg úgy… – Egyszer volt csak valami izgalom áprilisban. hogy igaz lehessen! Az nem lehet. és sikoltottam. Mike-kal úsztunk a medencében. nem engedett a remény és a vágyálom szirénszavának. egyszerre olyan furcsa lett a víz. Mary a kerevet szélén gubbaszt. csak egyre nyomja a szívét. hogy a lányuk egyedül benne bízik. A nappaliban ülnek. és fagyos félelem szorongatja. mint aki imádkozik. anyja meg akár Isten szenvedő szolgája. ahogyan kell is egy orvosnak. formátlan massza. képtelen vagyok leírni. Ted a leszegett fejével. feltétlenül beszélnünk kell. Wade másodízben bámul úgy. megnyugtatóan. Jonas Wade-be is mintha villám csapna. és áramütést kaptam. tűnődik. – Megint megpróbálkozom a szüleidnél. s érzi a lefojtott érzelmi vihart. Anyám beszélt valami nőről. De míg Mary Ann McFarlandet nézi. túl sok minden hangzott el. mintha további szavak után tátongna. mint aki megkukult. – Már mosolyog. valódi szűznemzésről van szó. De egyszerűen nem jut eszébe semmi. Ez hihetetlen. hogy nem sebészkéz után kiáltó tumor. túl szép. Mike a deszkáról akart a vízbe ugrani. amit mondtál. Dr. Ennyi volt. És nem kaptam levegőt. hogy Mike kihúz és döngeti a hátam. dr. égtek a villanyok. Összekulcsolja a kezét. eszembe jutott valami arról. összekulcsolt kezével úgy fest. elejti a tollat. Ted McFarland a navaho szőnyeg mintáját nézegeti. Ez a csend annyira felemás. aki így halt meg egy szállodában… – Áramütést mondtál? – Igen. és felveszi a telefont. kinek mutassa. – És… hogyan történt? Úsztatok Mike-kal… – Csak én úsztam. és így folytatja: – Pontosan mikor? – Húsvét előtt pár nappal. Senki nem kattintja fel a villanyt. hogy a legszenzációsabb orvosi közlemény… – Dr. Wade-hez. Lucille McFarland a karszékben hátradőlve a mennyezetet bámulja.kislányt. hogy remegését leplezze. sötétedik. Wade…? Felocsúdik. a szívdobogás és az áramütés keltette felvillanyozódás rémületbe csap át. Wade. ahogy remélte. mondjon-e valamit. Aztán annyit bír mondani: – Tessék? – Majdnem elájultam. de vajon… normális ez a magzat? Jonas összerezzen. hálálkodva léptek be dr. Hogyan írja. Én nem is tudom. – Ne haragudj. Wade…? Összeszedi magát.

– Ha téged nem lehet eltávolítani. a bevásárlást anyjával a szupermarketben – veszi. Mary Lucille-re néz. Mindent kitárgyaltak. – Nem! – Lucille kék szeméből sütött a rémület. Holnap meg majd kitalálok valamit. Akkor se hallhatná tisztábban a legjobb barátnője hangját. eljövök. Germaine. Végül felfirkantotta egy cetlire. – Amy nem tudhat erről – jelentette ki Lucille. de lesz még jobb is. Mary nem igazán gondolt bele ezekbe az ügyekbe. – Egykettőre betölti a tizenhármat. – Anya. A vonal végén nagy csönd. – Amy csak maradjon itt. ha beavatjuk. és szemét behunyva két kézzel kapaszkodik a kagylóba. Beszélgettünk kicsit. Jövőre az apácákhoz adom. Meg kell tudnia. – Nem hagyom tönkretenni Amyt. Agatha nővérhez… De Ted megrázta a fejét. Wade kicsit merev és kényszeredett. – Kösz. – Úgy döntöttem. hogy hazajött. Megbeszéltek egy sor más dolgot is iskolával. – Mare. – Még nem világos egészen. és talpra áll. Germaine itt van. Ez a jó abban. őt kell. és Lucille elhallgatott. Germaine. érdemben tehát nem szólt hozzá. Lucille. Legfőbb ideje. – Akkor itt is szülsz. mire gondolok. – Germaine? Én vagyok az. és megfogja a bőröndöt. Nincs elmosogatva. és nem megyek vissza. Wade. de nem túl közlékenyek. Otthon vagy? Nahát! Hogyhogy? Itt van a szomszédban. – Akkor fölmegyek a szobámba – suttogja a lány. közel. Saját nappalijuk békéjében a három McFarland higgadtan leszögezett néhány dolgot. Olyan magányos voltam. Mi van vacsorára? A konyhai telefont használja. Hazajöttem. hogy menjen vissza a Szent Annába. egyéb nyilvános szereplésekkel kapcsolatosan. A többit – a templomba járást. A kihűlt spagetti a tálalón. . senkinek nincs több mondandója. Mary körülnéz a konyhában. éhes vagyok. Mary mikor menjen el hozzá újra. szörnyen boldog vagyok. Ted pattan. – Szia. templommal. Elég nyögvenyelős volt ez a vacsora. hogy dr. előadást tartott a terhes anyák gondozásáról. Csak egyvalami fontos – hogy itthon lehessen. mosolyogni próbál. – Ez hogyan lehetséges? – kérdezte Mary. Mare. gondolja Mary. de halkan közbeszólt az apja. Táskás alsó szemhéja sárgába játszott. – Én nem akarom ennek kitenni! Még kicsi. aztán dr. Ted fölnéz. Lucille. mint aki mielőbb szabadulni akar valami kínos helyzetből. Ma délután értem haza. óvatosabb. Tarzanában? – Akarom a gyerekemet. mintha betanult szöveget mondana fel. és amennyire a homályból látszik. Talán jót is tesz neki. Gyerek. Ebben a gyötrelmes órában Jonas Wade nem árulta el a titkát. és borravalóhajhász szállodai boy módján kapja ki a kezéből. Mary fészkelődni kezd. – Menj már. hogy visszajöttél. ha ott állna mellette: Marynek mindjárt kerek a világ. ahogy jön. – Germaine? – És a szüleid mit szólnak? – Kicsit más a hangja.észrevette. Mary tiltakozni akart. ha érted. A három felnőtt próbálta rávenni. Ma este Melodynál alszik. mint az előbb.

mint a babapopsi. Kezének jólesik a hideg víz. Kerüli a tükörbéli hasonmás tekintetét. de az álla sima. ki nem állhat.. mint a sebészek. Mike keserűen kérdi belül: Jézusom. Csak Marcie jár nyári kurzusra. Emlékezz vissza. Nézi a telefont. A hideg konyhafalnak dőlve körülnéz. Úgy megsikálkodik. anyám meghívott vacsorára. vagy nem? Gyereket vársz. Szeptembertől fel akarom venni a politikatudományt. Figyelj. tudni akarta. aztán áll a fiú elébe. mintha minden maradt volna a régiben. nem beszéltem Mike-kal. – Párszor. Ne vihogjatok. – Beszélt veled. fiúk. keze a hasa finom domborulatán. Hiszen igaz. és előfeltétel az alkotmányóra. Mare. aztán csak folyatja rá a vizet a végtelenségig. A többiek nyilván Malibun süttetik magukat. – Hát a többiek? – Fogalmam sincs. Miután a vastag törülközővel is megdolgozta magát. Előbb beszokik. hogy rendezzék a dolgukat. sőt van. ki hívott pár hete: Sheila Brabent. hova süllyedtem. hogy igaz. – Alkotmány? – Idén új tantárgy. Germaine? Mondott valamit rólam? – Vén Kalaptűnek derogál bárkivel szóba állni. Nem fogod elhinni. – Mikor jössz át? Olyan dögunalmas volt nélküled. hogy rendet kell tartani. hogy nagyon későn serked a szakáll. természetellenes úton . Ez az első estéje itthon. rosszul. De korántsem olyan pompásan. de aztán meggondolja. senki nem kérdezősködött… – Nyíltan senki. És rajtatok kívül senkim sincs. a suliban. Kémiára meg angol irodalomra szakosodik. Eszébe jut. mit tehettem. csukott szemmel lép a mosdóhoz. mert ez az igazság. Vén Kalaptű tanítja. Itt nem ütközik még a borosta. Rudy lerándult Mississippibe a nagy Medgar Evers-tüntetésre. mint remélte. Germaine úgy tesz. De… – Mary hangja elfúl. aki rámolhatna utánuk –.. mert nincs a háznál nő. Csak alkotmányórára menet futok össze vele. és arra gondol: Mike elfelejtett. Két éve itt döntött el valamit. derült égből villámcsapás. Tárcsázni kezdi Mike-ot. Mike Holland a villanykapcsoló után tapogatózik. – Igaz. Mare. és mikor fehér fény robban szét a fürdőben. Már látja.– Mare? – Tessék. egy barátnője legalább lesz a nyáron. igaz-e… – És mit mondtál neki? – Mare. leteszi a kagylót. Mikor jössz? Mary kicsit jobban érzi magát. nem lesz könnyű. Szappanozkodjunk csak be jó alaposan könyékig. Aki magához nyúl. „Árulkodó jel. – Germaine… – Nem. közöltem. Hála Isten. rátenyerel. hogy soha.– Mike-ot láttad? Szünet. Az orcája örvendetesen pihés. A törülközőt gondosan kisimítva teszi vissza a tartóra – mindhárom Holland fiú megszokta. de vélhetőleg mindenki oldalát fúrja a dolog. korai még. mit prédikált nekik hetedikben Nikodémusz testvér Onán vétkéről. ki kell bírni valahogy. és mégiscsak szemügyre veszi a képét. – Germaine. mikor leteszi. Hátravan még majdnem öt hónap.

fiatal test. Hazudott neki! Hűvös tárgyilagosság. Két oka van. de ráadásul még a képetekre is van írva. hogy hazudott. hogy nem jön ismét álom a szemére. de büszkébb. hogy mellé telepedve halkan megkérdezze: Mary. A másik Mary Ann McFarland. Kíváncsi. egyedül Maryhez. Hasra fordul. Mary… Háton fekszik. És mint már annyiszor. és arra buzdítaná. hogy nem szerette eléggé. Mike hánykolódik az ágy szélén. amit a régimódi férfibecsület diktál. kicsit tart Marytől. hogy a csecsemőt. Boldogtalan. elérhetetlenebb. és valahogyan kibékülnek Maryvel. Az ajkbiggyesztő Crispin atya. amint megszületik. vagy beismeri. Végül. Hívná. a keserűségével. teherbe ejtette Maryt. hogy magára vállalja. hogy újra itt van. miért nem én? Hányszor elkezelte tárcsázni a Szent Annát. még bírt valahogy a csalódottságával. vágyik Mary után. De legjobban arra a szarházira. de mindig letette a kagylót. Gondolni kell a bandára. aki majd megvesz érte és semmit nem tagadna meg? Vagy a nagy csöcsű Sheila Brabent? Miért éppen Mary? Megint kap szegény párna. örökbe adják. és kivel? Dúl benne a testi vágy. Isten előtt utálatos bűn. Aztán a düh. Dühös. hazudott nála aratott babérjairól. Ott van az apja. Malibun hiába hever a sok barna. Az egyik." Hát bizony… motyogja Mike az állát simogatva. Kérdezzétek csak meg az orvostól. de most a megcsalatottak vádló tekintetével ostorozza megvetően. mert szeretne megbocsátani. karcsú. aki ledöntötte a lányt. És sóvárgás.csapolja le a vegyületeket. tegye a kötelességét. együtt sírna vele. és a párnáját öklözi. a kínos választásra. nem hittek el egy szót sem. Miért tette a lány. Gyötrődik. Mike kétségbeesetten reménykedik. Mert annak ellenére. akit porig sújtott ez az egész. és maga elé idézi. tehát reggel nem áldozhat. mint valaha. hogy őszinte lett volna hozzá. pedig azelőtt az ellenféllel való tusa nagy testi megelégedettséget hozott. rátör az érzelmi zűrzavar. ez nyilvánvaló. hogysem kezdeményezné. egyre hevesebben. És jobban kell . ha már nőne az a szakáll. akit az állapotos nő misztikuma leng körül. még mindig szereti a lányt. miért más. nem bízott benne annyira. aki vallomást vár tőle. ahol abbahagyták. és visszatántorog a szobájába. és nem hajlandó elhinni vétlenségét. Meg magára. mint mikor jártak Maryvel – de furcsa –. aztán meg kényszeresen cseszeteli kezét-karját. Most is kívánja Maryt. Most gyakrabban kell önkielégítéshez folyamodnia. hogy ma éjjel se állta meg. De mennyivel igazibb férfi lenne. hogy ha fájdalmas is. a futballedzés sem a régi. Se akkor. De kire? Maryre talán. Idáig kitért a döntés elől. Gyászolja. Mike lekapcsolja a villanyt. ő továbbra is Maryhez tartozik. éppen mert tiltott gyümölcs. és folytatják. Mintha mosáshoz szortírozná a fehéret meg a színeset. sokkal gyakrabban. de most. se később. hetedikesen. most is megpróbálja elemezni kusza érzelmeit. Micsoda csapás volt ma azt hallania az apjától. csókolná. A szakálltól eltekintve sem áll jól férfias öntudat terén. mint minden éjjel. összekulcsolja a kezét a tarkója alatt. hogy Mary visszajött! Míg Mary távol volt abban az intézetben. Timothy hősként imádta idáig. Bárcsak el tudná felejteni! Miért nem a dagadt Sherry kell neki. amik különben a szőrzet növekedését serkentenék.

.neki. Mike Holland úgy érzi. Nagy nehezen elnyomja az álom. gyáva. és hogy az egész világ gondja az ő tizenhét éves vállára nehezedik. mint valaha.

és nagy léptekkel átmegy a szobán. csak az ágyékkötő van rajta. Bernie Schwartz nagy nehezen elszakad. Feltápászkodik. a képtől. mit kell ilyenkor csinálni. Utána visszatér a foteljához. úgy izzad. – Laboratóriumban az áramütés produkált egészséges egeret meg torzszülöttet is! Mutációt! – Jonas mély lélegzetet vesz. Most meg íme. Tíz perc süket csönd után megereszt egy sürgető „nos"-t. Én tényleg azt hittem. jegyzeteken. izmait. barátom. – Bernie.11. hogy az embrió normális. Jonas lazít egy kicsit. Bernie-t lenyűgözi. – A huszonötödik hét előtt tilos. Szent Isten. a „Mr. száznyolcvan fokos fordulat. – Akkor pedig várni kell. Látni a bal kar kipreparált inait. Bernie mosolyog. mi lesz belőle? – Tudod te. hogy ilyen nincs. Jonas Wade-nek elvben le kellene csillapodnia. A dolgozószoba túlfelén Jonas Wade vodka-martinis poharát szorongatva ül egy magas hátú fotelban. s türelmetlenül várja. Gondoltam. Röntgen. – Na és? Mi olyan ijesztő ezen? Jonasnek síkos a keze. fejezet A csupasz hulla háton fekszik. De csak a szélére ereszkedik. és vállrándítás kíséretében kijelenti: – Meggyőztél. És akkor – leteszi a poharat. különb-különb módon kimutatva ámulatát. Megtértem. a kedvező fogadtatás csak még jobban feltüzeli. hogy a barátja nyilatkozzék. és összekulcsolja a kezét – a lány egyszer csak azzal áll elém. mire gyanakszom. de épp ellenkezőleg. – Akkor nem őrültem meg. Mitől vagy olyan biztos benne? – Wade hangját harag színezi. és elmondom. Két hónapja még dilinek tartottam. árthat a magzatnak. – Nem. – Jó neked. Rembrandt „Tulp doktor anatómiai leckéje" című festményének pompás reprodukciója. Novak" nyitótémája kívül reked. amiből még egy kortyot sem ivott. Nyolc szakállas ember bámészkodik. – Miért? Jonas becsukja az ajtót. hogy talán csak egy sejthalmaz. meg vagyok ijedve. Egyébként meggyőződésem. de Bernie áldásával mint a gejzír tör föl belőle az ambíció. – Ez a magzat partenogenezisből keletkezett. Bernie. – Ismétlem. Jonas. megkeresem Mary kezelőorvosát a Szent Annában. kalapot emelek. te igazán tudhatod. Ezeket böngészte az elmúlt fél órában a genetikus: Jonas jegyzeteit. – Én idáig abban a hitben voltam. Hát lehet ezt cáfolni? – mutat végig párnás keze a bőrdíványt elözönlő papírokon. Úgy taksáltam. hogy ez mivel jár. – Sőt. a Dorothy Hendersonnal készített interjúkat és a tetemes bibliográfiát. mutációt. valami ciszta lesz. – De hisz ver a szíve… . Bernie. hogy ennek a valaminek dobog a szíve. És pár héten belül esedékesnek véltem a sebészi beavatkozást. ídáig visszafogta magát. feszült tekintettel bombázva barátját.

Jonas? Csak nem abortuszt szorgalmazol? Dr. hogy röntgennel utánanézhetnénk. szép. Ami pedig a torzszülöttséget illeti. . de én erről nem tudok közelebbit. aztán a labor kiértékeli. hogy én nem csinálok semmit. és közli: – Bernie. Jonas. Wade felhúzza a szemöldökét. – Torz magzat esetében is? – A magzat hat hónapos korától jogilag életképes. Hanem magad miatt. végeznek genetikai próbákat. – De ha kapnál a magzatvízből. amit esetleg szolgáltat. Meg a kockázatot is mérlegelni kell. Másodszor. és a fejét ingatja. Magzati sérülés. nem? – Kezdjük azon. Azonnal. Bernie. de a születési rendellenességre nem derülne fény. Jonas. Ő nem bírja kivárni azt a kilenctíz hetet. – Nem ígérhetem meg. hogy meg akarod védeni a lányt. Eklampszia. A zömök genetikus kihúzza magát a karszéken. – Kíváncsi vagy a véleményemre. Jonas hirtelen lefékez. Az amniocentézis még kísérleti eljárásnak számít és nagyon kockázatos. a tenyerét öklözi. hogy a lányuk igazat mond. Csupán lehetőség. amniocentézisre csak akkor kerülhet sor. Az amniocentézist kórházban végzik avatott szakorvosok. Wade felpattan. Figyelmeztetnem kell őket. a kíváncsiság kevés. Neked pedig megvannak az összeköttetéseid. Bernie hangja a háta mögül szól: – Mániád lett ez az ügy. – Távol álljon tőlem. az amniocentézis megbízhatatlan. Jonas. Jonas? Nem azért akarod az amniocentézist. kromoszómavizsgálatra semmi szükség ahhoz. az eredményre nem lehet mérget venni. hogy kiderítsem neked. – El kell mondanom a szülőknek. az abortusszal már elkéstünk. Lehet. hallod? Szép. hogy a gyerek torz. Jonas. Bernie halkan kérdezi: – Mi jut eszedbe. és fölveszi a martinis poharat. amelyik leendő torzszülött abortálását szentesítené. – Nem várhatok addig. Nincs az a bíróság. torz-e a kicsi vagy sem? – Igen. amniocentézist akarok csináltatni. Bernie. – De hát Rh-negatív anyáknál csináljátok. – Jonas.– Attól még lehet torzszülött. ha élet-halál kérdése. az isten áldjon meg! Ott lebeg a szörnyű szó a levegőben: a két férfi tekintete összetalálkozik a félhomályban. mert a lánynak ez a jó. akik értik a dolgukat. – Bernie – mondja nyomatékosan Jonas –. Jonas elfordul a barátjától. hogy az anya élete forgott veszélyben. Ahhoz ez az anyag untig elég. Koraszülés. És mire lehet röntgenezni. járkálni kezd. Fertőzés. hogy segíts nekem. el tudnád végezni a genetikai vizsgálatot? – Mármint hogy megnézném-e a kromoszómákat. és még nem tartunk ott. Különben sem jön szóba. A mongol idiotizmust meg néhány más nyavalyát meg rendellenességet kiszűrhetnék. – Micsoda? Jonas. hogy bebizonyítsd a szülőknek. el akarom végeztetni ezt a próbát. És mindezt miért? A próba bizonytalan. ez rázós ügy. Maradj csak a röntgennél. Bizonyítanom kellene. ráadásul veszélyes. Előbb kell a bizonyosság. messze nem ér meg ennyit. – Van még idő. hogy a beosztottaim közül páran kísérleteznek a folyadékkal. A gyatra bizonyíték. – Nagy felelősség – dünnyögi Jonas.

De hiszen neki nem kifogás kell. vallj színt! Jonas hátrafordul. Hajtóvadászat lesz. etikus vészkijáratot. Az italt. Miért ne én legyek? Bernie elveszi a kezét. hogy természetes jelenség. – Én csak annyit mondok. és mire észbe kapsz. Jonas a bejárati ajtóhoz kíséri barátját. az íróasztalra teszi. hogy tudd. Neki szívből jövő. – Fenéket. hogyhogy nem látod? Aki ezentúl partenogenezissel fogan. Utána a National Enquirer. mint a Dionne ötös ikreknél. Szem elől téveszted. Olyan rohamosan fejlődik. mert senki nem hisz neki. őszinte szándéka. biztonságos. amint Bernie hawaii ingben. – Bernie. és beviszem a köztudatba. Bolond volnék kihagyni. hogy a káposzta lucskos lett. Eléggé ismersz. és nagyon komolyan néz a barátjára. De aztán felkapja a hírt a Life. Jonas homloka olyan feszült. etikus vészkijáratot? – Mi az ördögre célozgatsz itt? Bernie csak néz rá. . aztán vállat von. jegyzi meg magában. hogy előbb-utóbb valaki biztosan megtöri a jeget a partenogenezis dolgában. mély lélegzetet vesz. flepni. megírom. hálás lesz nekem. Amniocentézisre utazni ebben a szakaszban. és az órájára néz. Jonas a sarkában. hogy a leendő szűzen fogant anyákat megkímélje Mary szenvedéseitől. Vizsgáld felül az indítékaidat. De ahhoz ez az anyag elegendő. annak más indítékai is vannak. elvesztem. – Bernie. Esther még azt hiszi. – Hogyan érzel? Beszélj. te elhiszed ezt magadnak? Vagy csak ürügyet keresel. Vizsgáld felül az indítékaidat. figyelmeztette Bernie. Az a lány a poklok kínját állja ki. mikor a röntgen később tökéletes felvilágosítást nyújt. Bernie. – Indulnom kell. – Bizony. biztonságos. jól gondold meg. és a küszöbről nézi. Jonas. amibe mostanáig nem ivott bele. Aki ilyet forgat a fejében. hiszen a beteged. – Jonas. – Na. aztán kijelenti: – Te komolyan beszélsz. Bernie. már a lány meg a csecsemő képével lesz tele minden magazin és hecclap. Aztán azt mondja: – Jonas. láthatóan ingadozik. a Mary McFarlandekre nem vár többé gyötrelem és kétségbeesés! Bernie Schwartz pici gombszeme Jonas arcát kémleli. bermudában kiballag a fülledt estébe. bebizonyítom a dolgot. Bernie Schwartz egy pillanatig dermedten bámul. látványosságot. őrület. Jonas. Pár perc múlva már megint a martiniját sétáltatja a dolgozószobában. És én leszek az oka. Bernie a dolgozószoba ajtajához tart. hogyan érzek e tárgyban. még öngyilkosságot is megkísérelt. Ha nyilvánosságra hozom. Még mielőtt idejöttem volna. – De hát éppen fordított a helyzet. – Bazári majmot csinálsz belőle meg a kisbabájából. aztán nyújtott karral tenyerel mellé. te holmi orvosi kuriózumként kezeled ezt a lányt. Ürügyet keresel.meg akarod győzni a szüleit meg a barátait. Jonas. egyenletesen fújja ki. fejét leszegve. hogy jó lelkiismerete lehessen. hogy feddhetetlen szegényke. hogy mint orvos mivel tartozol neki. te már határoztál. Szóval megírod a dolgot egy orvosi folyóiratban – jaj de etikus. A bajuszka alatt vastag száját rágcsálja. úgy száguld előre az emberi szexualitással foglalkozó tudomány. – Bernie megragadja a kilincset: – Ezt akarod? – Ennek elejét lehet venni… Bernie leinti. szükségem van a tanácsodra. – Bernie a barátja vállára teszi lapátkezét.

Bernie Schwartz. magna cum laude. aki leírja a spontán szűznemzést az embernél. a bőrdíványt ellepik az új témához készített jegyzetek. ami foglalkoztatja. jelzálog. egyben kétségbe is vonta értelmét. az alkalom. kórházai versengtek érte. El is felejtette. tízet a műtőben. az élete órák egymásutánjából állt. . sztár. És talán nem jön több. Joseph Lister. Penny nem kíváncsiskodik. ami az idők végezetéig folytatódik. Watson és Crick is. Sarah Longgal kettesben vennének ki lakást. – Drágám? Fölpillant. hogy csatlakozzon a Hippokratésztől máig húzódó dicső menethez. ha úgy látja jónak. Nem hallottad? – Nem… Bocsáss meg. Az íróasztalt. Nagyság. – El akar költözni? – Azt mondja. letudni: egymásba kapcsolódó órák. De kik teszik ezeket a rohamlépteket? Bernie netán átlátott a szitán. nem vár. az Egyesült Államok elnökének levele. állást vállal. hétköznapi rutinná szelídült a kápráztató siker meg a hiú álmodozás. hogy heti harminc órát a rendelőben tölt. technokrata jövőbe. Walter Reed. hogy a csúcsra vigye. érvelt az imént. szandál. ösvényt vágva a homályos. elismerést szerezhet: ő lesz az első. Mióta tizenkilenc éve diplomát szerzett. négyet a golfpályán. Ezért bizony nem emlegetik meg örök időkre. Majd közösen fizetik. A magas hátú fotelba ereszkedik. meteorként ívelt fel a pályája. Kényelmes. fene a jó dolgodat meg az éles szemedet! A tudomány rohamléptekkel száguld előre. milyen az – mostanáig. Az asszony belép. végigcsinálni. Penny áll az ajtóban. Keservesen szegi fel a fejét: a nemrég kifüggesztett oklevél tűnik a szemébe. sikeres szakvizsga az UCLA-n. A Galenus Szövetség elnöke. elköltözik. mandulák és visszerek sorozatban. dicsőségben gázoló Jonas Wade. Nézi a többit: a Berkeley Egyetem orvosi diplomája. feje a válla közé csuklik. Azt mondja. a karfán nyugtatja a kezét. Tulp halhatatlan lett. annak idején évfolyamelső volt. Elgondolkodtam. vedd elő Cortneyt. – Miből? – Azt mondja. az ország legnagyszerűbb egyetemei. mindet „tölteni" kellett. hírnév csak keveseknek adatik. hanem Jonas Wade kap utoljára esélyt. kezében egy doboz Metrecal. és a Rembrandtjára feledkezik. – Tessék? – kapja föl a fejét a férfi. Jonas. és Jonas Wade spatulák és hőmérők özönében valahol levált arról a bizonyos meteorról. aranyóra se igen jut majd neki. Sok éve megszáradt már a tinta ezeken a trófeákon. – Mondtam valamit. és egyik se mutathat fel semmi különöset. Jonas a fejét rázza. eljátssza élete nagy lehetőségét. saját lakást akar. Penombscot-díj az általános orvoslás kiváló műveléséért. Dr. Aztán jött a házasság Pennyvel. De ki fog emlékezni Jonas Wade-re? Mikor visszavonul. és a szőnyeg mintáját bámulja. William Harvey. majd mesél arról. Jonas Wade egyszer sem nézett végig az életén: most megtette. hetyke. két baba egy év korkülönbséggel. akár síeléskor az ülőlift. Éveken keresztül kielégítette. Ahogyan Vesalius. kapós volt az öntudatos. Jonas Wade ismét lefele néz. édesem. Végre nyomot hagyhat. tizenkettőt a tévé előtt. ingruha van rajta. – Kérlek. Jonas otthagyja az aszfalt. új praxis Tarzanában. egyenesen a saját jövőjéért reszkető Jonas Wade lelke mélyére? Mert itt nem a tudomány diadala a tét.

fantasztikus felfedezések várnak a világra. de semmire se mentem. mivé lennének a szexuális szokások és rítusok. – Próbáltam észhez téríteni. lesz. Etikai vészkijárat. mikor… Nagy változások állnak küszöbön a tudományban és az orvoslásban. aztán sarkon fordul. aki elátkoz. Csúnya dolog. ha ezt a dolgot végletekig visszük. hiszen a nemi betegség oka a paráználkodás. ha a nők magukban is biztosíthatnák az utódlást? Mi lenne akkor a férfiakkal? Akkor bizony a férfiak nélküli világnak törnék utat. a futurológia legvérfagyasztóbb lidércét szabadítom el: a génmanipulációt? . ha Mary sínyli meg a glóriámat. talán fegyvert adok az emberiség kezébe. a terhesség. De a partenogenezisnél a férfinak semmi szerepe nincs. nem tudni. majd leülök vele. És én mit fogok művelni? Veszélyes eszközt. a lelkiismerethez. a szülés élményére. hogyan jött létre Marynél a sejtmagosztódás. aki készséges kísérleti alanyoknál mesterségesen teremti meg Mary állapotát. az ő módszere nem zárja ki a hímeket. lemaradni… Lesz. dacolni mert az isteni büntetéssel. de egy férfival sem jut el az ágyig? Ezek bizony első szóra ugranának. hogy az ember istent játsszon (elfelejtem)? Nem… egyszer úgyis megtörténik. és kisiet. felborul társadalmunk alapvető szerkezete. és én nem akarok kimaradni. A Wade McFarland-technikával megszülnék saját magukat… Jonas hátán végigfut a hideg. Igaza van dr. Hendersonnak: a gyermekbénulás gyógyításáért babér jár. amiért felfedezte a szifilisz gyógyszerét. felhívás keringőre: lesz olyan tudós. Édes istenem.– Csak ha már végzett. melyikhez ragaszkodjam – a tudományhoz. de nincs férje. aki ünnepel. Egészen biztosan kihasználnák és háborgatnák őt meg a gyereket. meginog a természet törvénye. Uramistenem. amikből majd összeáll a világrengető közlemény. mindkét nem szaporítható. Jonas. Milyen jogon tehetném ki ennek? Továbbá: miféle mélyreható folyománya lehetne a partenogenezis elméletének? Ha nyilvánosságra hozom. fölösleges. Penny tétovázik egy pillanatig. – Jó. Hány nő szaladgál az utcán. nem hagyva. a felvilágosításhoz (megírom). – De hát mi nem tetszik neki itthon? – Fogalmam sincs! – tárja szét tehetetlenül sovány karját Penny. mutogatott rá ujjal a világ. akiben a megszállottságig túlteng az anyai érzés. a lelkiismeretem megkerülése. – Hajthatatlan. a nemi betegség gyógyításáért megrovás. Hát nem ezt csinálja dr. vagy olyan. Henderson? Jó. Jonas visszatér a papírokhoz meg a jegyzetekhez. Paul Ehrlichet kiközösítették. vagy az emberséghez. aki kétségbeesetten vágyik saját kisbabára.

Amy… – Mary – érinti meg Lucille a lánya vállát –. Ez az undok robot a lányokra maradt. aztán Mary azt suttogja: „Apa!" Elejti a krumplihámozót. – Úgy volt. Melody! Köszi! Holnap hívlak! – Aztán becsukja az ajtót. Amy. Vagy mint azok. – De Melody mamája olyan beteg lett. Sose látta még ilyet csinálni. Az autóberregésre anya is. kezét a kötényébe törölgetve. volt. miért nem öltözöl át? Mindjárt vacsorázunk. Mary gondolatai Mike felé szállnak. fel se néz abból. és szalad ki. Tudja-e egyáltalán. és az előtérre ismét homály borul. Mitől retteg? Hiszen Mike-ról van szó. hol kezdjem. – Amy a vállára csapja a táskát. valahogyan csak összejöhetnének. mikor nyílik a bejárati ajtó. úgy viselkedne. – Múlt pénteken – feleli Mary. hennázza éppen a haját. – Mary! Itthon vagy? Hogyhogy? – Eljött hamarabb – szólal meg Lucille hangja. hogy minden a legnagyobb rendben van. – Jaj. – De hisz még csak kedd van. fejezet – Hol marad apa? – kérdezi a mosogatónál Mary. nem gondolod. hogy a készletet beváltsa lámpára. A kislány a nyakába ugrik. hogy tüntetően a barátnők kezébe nyomta őket: „Én nem vacakolok ilyesmivel. A konyhaasztalon zöld bélyegeket ragasztgat kis füzetekbe. Csakhogy az előérzete mást súg. Lucille vállat von. és szerét ejtette. hogy muszáj volt sátrat bontani. – Azt hittem. anya! – veti le magát a kislány a kanapéra. – Amy – mondja élesen Lucille –. egész héten táborozol. és a nővérére vigyorog. bezúdul rajta a narancsszín alkonyat meg Amy. hogy jó lenne . aztán elkapja róla a szemét. – Mesélj Vermontról! Milyen volt? – Mát nem is tudom.12. akik látványosan barátkoznak a négerekkel. – Tornázni ment. lánya is felkapja a fejét. vekkerre. Lucille lenézte ezt a zöld bélyeg procedúrát. és kézen fogja Maryt. Mary odapillant az anyja fürge kezére. Krumplit pucol. bár gyümölcsét sose ők aratták le. Az előtérbe ér éppen. hányszor kezdte tárcsázni a számát. hátizsákkal. püföli. sosem tudna feloldódni. ahogy a bélyeget válogatja. nedvesíti. Még ha a fiú hajlandó lenne is idővel szóba állni vele. – Amy – kezeli Mary. Haja foltos kendővel van bekötve. de mindannyiszor inába szállt a bátorsága. hogy ő hazajött? Eszébe jut. Mary! Milyen volt Vermontban? Mindent mesélj el! Mikor értél haza? Jaj de örülök neked! A két lány az anyát megkerülve beront a hűvös nappaliba." De titokban azért félrerakosgatta. akik görcsösen játsszák. mint a szülei. amit csinál. Összenéznek. A tizenkét éves a válla fölött hátrakiált: – Szia.

Fölbámul a tusfekete plafonra: vajon hány óra lehet? A házban némaság. – Tudom. A tusolás se fog megártani. Mary hallgatózik. az ajtóhoz settenkedik. előfordul. Mary megmozdul. te úgy megváltoztál. Mary meghúzza magát az ajtó mellett. – Jó. Mary szól. Foszlányokban jön vissza. Aztán meghallgatjuk az élménybeszámolódat a táborról. Kildare" megy. Kiszáll az ágyból. Felkattintja az éjjeliszekrény-lámpát. a bánat ül ki rájuk. hogy fáradt. Még a légkondicionáló moraját sem hallani. és lepihen. Lucille a konyhában csörömpöl. Amyvel szemközt. és kapcsol. és kirohan a nappaliból. Keserű ízt érez a szájában. hogy Mary gyereket vár. A tévészoba sötét és üres. anyjuk kiles. mert beesteledik. – Ne mondd. baba meg van. Mary az anyjára néz: az a furcsa űzött vad kifejezés van az arcán. Mivel a válasz késik. a fényszórókat kémleli. hogy az izmos barna ujjak a húsába vájnak. Aztán a csöndben lassan kitisztul a tudata. vegyél tiszta ruhát. A húga éppen azt mondja: – De hát hogy létezik. – De hát miért? – Amy mélybarna tekintete előbb az anyjára villan. Árulás. mi is történt. – Amy – kezdi nehézkesen Lucille –. A közlekedőbe gyenge fény szűrődik. éspedig a nappali felől. és beles. – Milyen dagi vagy! – kuncog Amy. Várhattatok volna. hogy van… tudod.megvárni apátokat… Mary érzi. Amy elvonul a tévé elé. és rádöbben. hol van. várjuk meg apádat. – Hogyhogy? Mary megkapaszkodik az ajtófélfában. Amy mosogat. Az apja arcát keresi. ha egyszer nincs is férjnél? Mary úgy érzi. micsodája. kérlek. de továbbra sem figyelnek fel rá. a saját szobájában. – Amykém – hallatszik Lucille hangja –. te menj és pakolj ki. szó nélkül vacsoráznak hármasban. a szobatársnő halk lélegzésére fülel. aztán visszatér Maryre. Egy pillanatig azt sem tudja. tanultátok is az iskolában… hogy a lány attól lány. gondolja dühösen. Az óra fél tízet mutat. mitől híztál meg – kiált vissza az előtérből. aztán a vonásai lágyabbak lesznek. hogy házasság nincs. Csak annak lehet gyereke. Amy a medencében hancúrozik. – Apátok mindjárt hazaér – szól közbe kicsit lihegősen Lucille. a tizenkét éves kissé félrehajtja a fejét. Erőlteti az agyát. szerelmeskednek . A tizenkét éves felkapja a zsákját. és a szívébe hasít a látvány: még sose látta Tedet ilyen nyomorultnak. felöltözve fekszik az ágytakarón. – Hát persze. – Mary Ann. nehogy észrevegyék. igazán várhattatok volna. Szóval ehhez van köze. – Amy. Ted és Lucille a kereveten ülnek. – Mary. akinek van havivérzése. ízé… a férfi meg a nő összejön. mert a „dr. – Vermontban sok volt a juharszirup! Mary felriad. menten kimegy alóla a lába. Mary törölget. Fojtott hangok. hogy otthon van. A nappaliban a görgős üvegajtók tárva-nyitva állnak és bebocsátják a medence klóros leheletét. Lucille odébb lép. résnyire nyitja és kidugja az orrát. kigyúlnak a fények. Mary mint a tolvaj oson a vastag szőnyegen a fal mellett.

aztán kisimul az arca. Amy – halkul suttogássá Mary hangja. enyhül a légkör. mint amilyennek látszik. kis vályogházikó. megnyugtató hely. Tarzana katolikus szentélye hófehéren csúcsosodik. mint akit kígyó csípett meg. és narancsligetben állt. akihez járok. – Akkor hogyhogy terhes lettél? – ráncolja kislányhomlokát Amy. Ted még jobban összehúzza magát a kanapén. mit: tehetek érted? . őztekintetű madonnák meg régi ikonok hirdetik. én nem feküdtem le senkivel. a házaspár néz össze. ártatlan szemébe nézve halkan azt mondja: – Nem tudok rá magyarázatot. apa és anya miért rejteget? A Szent Sebestyén-templom régebbi. a réz emléktáblán kívül. bőr adja a hangulatát. odafordul. Amy. segélykérő pillantást vet az apjára. Amy és Mary csak nézik egymást. – És Mary ilyet csinált? Mielőtt a szülők válaszolhatnának. de mindenki így van vele. Mary követi a paplakba. amint a templom mögött sietősen indul a paplak felé. – Beszélhetnénk. Mary megáll előttük. és szélesen mosolyog a lányra. Aztán megmozdul a tabló. faburkolat. színes üvegablakok díszítik. Amy arca elborul. Mary tétovázik egy pillanatig. Szednie kell a lábát. Egykor. Mary izgatottan figyel. – Nem tudok mit mondani. hogy szívéhez a román kori meg a gótikus stílus áll közel. mint mikor matekban elakad a példával. hiszen a spanyol ferencesek 1780-ban bukkantak fel a völgyben. A szobában nehéz a levegő. Mary. régen San Sebastiano volt a neve. Letérdepel. az orvos is. Gyér gyülekezet széled szét a templomból az izzasztó reggelbe. élükön Serra atyával. A két lány abbahagyja a fixírozást. belép Mary. A vidékies San Sebastiano-templom is az ő fennhatóságuk alá tartozott. – Gondoljatok. – Hát tessék. – Igen. A pap leül a zsúfolt íróasztal mögé. aztán észreveszi Crispin atyát. Zihál. amit akartok. Hunyorog a vakító napfényben. Amy. a homlokzatán stilizált feszület. feszül a pocakján a reverenda. lefekszenek egymással. Növekedni kezdett bennem egy baba minden ok nélkül. színes üvegei. Lionel Crispin hájas ember létére meglepően fürge. Mary. mint a templom vakító fehérsége. ami a parkoló sarkában jelzi. Lucille és Ted felkapják a fejüket.és gyerekük lesz. Gyere csak. hol keresztelkedtek meg az első indiók 1783-ban. vágni lehetne. atyám? – Hogyne. Csakhogy erre már eleven lélek nem emlékezhet. mint egy izmos A betű. Crispin atya magánrezidenciáján a szürke kőkandalló ívei. de én soha nem voltam fiúval. mint a trópusi párát. – Atyám! A pap megáll és hátrafordul. de ma már nyoma sincs a spanyol eredetnek. Amy szólal meg elsőnek: – Ha nem csináltál semmi rosszat. és Amy őszinte. Mary. Milyen más. Lucille a kezét vizsgálgatja. hogy missziót alapítsanak. és a semmibe réved. – Minden ok nélkül? Ez magas nekem. aztán odamegy a húga mellé. és közli: – Nem. – Úgy éned. Irodája félhomályos.

A lány próbál elhelyezkedni az egyenes hátú székben. atyám? Lionel Crispin odanéz. – Atyám. Mary. hogy nem akar nyilvánosan mutatkozni velem. Fél. idegesítően egykedvű. – Crispin atya pofazacskói mintegy megkötnek. Csillogó gombszeme komoran néz a bozontos ősz szemöldök alól. Furnérborítás hivatott az Erzsébetkort idevarázsolni. A pap megkönnyebbül kicsit. meg összesúgnak a hátam mögött. – Ugye tudod. mert van egy problémám. saját akaratomból. Én jöttem el a Szent Annából múlt pénteken. – Mert nem tetszett ott. atyám. atyám. atyám. Mikor utoljára látta ezt a lányt. Hiszen te a Szent Annában voltál. Ránc gyűrődik a pap orrán és egyre mélyül. Az ajkát biggyeszti. az irodában. majd vissza az arcára. Mary körbehordja tekintetét a helyiségben. – Köszönöm. – Mondd. – Hát először is. A lány szeme megakad egy pápai ornátust viselő idegen arcképén. Többször is hosszan beszélgettünk. Ezek szerint a szüleid úgy döntöttek. – Grundemann atya ezek szerint segítségedre volt a Szent Annában. hogy ez bűn? A lány felkapja a fejét. Nem engedelmeskedtél a szüleidnek. Mary ismét a pap arcára tekint: mai klepetusa akvamarin árnyalatokkal gazdagítja a szeme színét. Két hónapja Mary nem volt hajlandó magához venni a szentségeket. – Hogyhogy? – Megszegted a negyedik parancsolatot. aztán eljutottam odáig. Gondolom. éppen itt. – Erre nem is gondoltam. – VI. levert volt. Crispin atya képe felragyog. A pap arca előbb értetlen. Lionel Crispin most atyaian elmosolyodik. hogy gyónjak. hogy visszaküldenek a Szent Annába. Pál pápa. arca kevésbé feszült. hazahozatnak. hátradől a székében. Múlt vasárnap nem jöttünk misére. – Az új pápa. az ajkát szívja. atyám. hogy mindenki engem fog bámulni. miért hagytad ott a Szent Annát? A lány a földet bűvöli. A pap felhúzza bozontos szemöldökét. – Vagy úgy. nincs jól. hanem én. és összefonja a kezét a . Feltétlenül meg fogom gyónni. Kezdenek eszébe jutni a dolgok. – Nem a szüleim döntöttek erről. Nekem el kell járnom a templomba. – A szüleidhez fordultál már vele? – Nézze. És attól fogva mindennap áldoztam. Beszélni fogok édesanyáddal az Oltár és Rózsafüzér Egylet ma esti összejövetelén. – Hát persze hogy segítek. Mary. – Ühüm. itthon vagyok. azért kerestem fel. A pap bólint. de anyámat igen. Engem nem érdekel. elutasította az egyházat. Nem mondták. – És ezek után otthon tartanak? – Nem tudom. mert anyám azt mondta. az oroszlánmancsfaragványban végződő karfát szorítja. éppen róluk van szó. atyám. aztán figyelmes tekintete a lány ölére rebben. ahogy elkomolyodik. De szerintem arról van szó. és képtelen vagyok megoldani. – Hogyne.

mintha Crispin atya megütötte volna. Az atya pislogása szaporább lesz. atyám. milyen képet vág. mintha mindjárt becsattantaná a fa karszék. hát megátalkodottan hiszed. Ugyanaz a Kennedy-fotó függ a kandalló fölött. Crispin atya meghökken. – Én olyat nem követtem el. hogy szűz vagy? – Nem hiszem. mint amit ő kitett az ágya fejéhez. leesik az álla. Aztán fölnéz. – Mary Ann McFarland. hogy az oltárhoz járultál és magadhoz vetted a szent ostyát. – Mary. Magadhoz vetted a szentségeket. miért lettem terhes. – Crispin atya – kezdi. és lapátkezébe fogja homlokát. én továbbra sem tudom. Megint inkább a szobát nézi. – A másik problémám még fennáll. Bűnbánatot gyakoroltam. és begyakoroltan türelmes hangján azt kérdezi: – Mary. szinte lélegzetet sem vesz. de nem sokáig állja a pap tekintetét. – Szó sincs róla. Milyen lenne. ha ő ülne itt? Biztos nem bánna vele olyan kőszívűen. Lionel Crispin nehézkesen szétkulcsolja a kezét. áthajol az asztalon és súgva ismétli meg a kérdést: – Hát még mindig nem tudod. – Hát a test bűne. Lionel Crispin fél könyökét az asztalra támasztja. Ez az igazság. Crispin atya szinte összezúzza félelmetes pillantásával. Mary. és tudhatod. hogy szeplőtelenül fogantál? A lány összerezzen. atyám. Crispin atya. hogy az asszonyoknak csak egyféleképpen születhet gyerekük. hanem tudom. A pap behunyja a szemét. mintha jeget eregetne a száján. mikor megszólal. atyám. mint egy fénykép: megdermed. nem ítélné el. amit hallott. ezért történt.pocakja fölött. – Igen. atyám. Ennyit csak tudsz? – De én nem követtem el semmit. de nem néz oda. halálos bűn nyomja a lelked? A lány érzi. tisztátalanságot követtél el. Együtt érezne vele. fohászt mond magában. Én minden bűnömet bevallottam Grundemann atya előtt. – Mary. nem is hiszed. nekem is . atyám. A mélyen ülő kis szem pislog. holott tudtad. – De miféle bűn alól. mint a többiek. mennyire örülök. – De… De hiszen gyóntál a Szent Annában. – Hát ez csodálatos. te is tudod. – Tessék. ha egyszer nem követtél el tisztátalanságot? Mit gyóntál meg neki? – Az öngyilkossági kísérletemet. – Éspedig? Mary a Kennedy-fotón csügg. és kezét összetéve biggyedt ajakkal rövid. és azt mondja: – Csak nem azt akarod mondani. Crispin atya is olyan lesz. – Miért? – Mert meg akartam ölni magam. Szűz vagyok. és mikor fel is fogja. Kínos némaságban ülnek egy darabig. Mary nem láthatja. Sarkvidéki csönd telepszik rájuk. hogy a szíve hevesen kalapál. A lány viszonozni próbálja a mosolyt. csak nem azt akarod mondani. – Még mindig nem tudod? Mary a fejét rázza. én is meg az egész világ. Mary. A pap fölnéz. Nem vagy te ostoba. hogyan kerültél ilyen állapotba? – Nem. Grundemann atya feloldozott. – Atyám. Mary? A lány úgy érzi.

vagy szégyelled magad azért. Próbál koncentrálni. Mary. hogy fáj: ha sanyargatja magát. mássalhangzók. – Crispin atya – suttogja –. Kérdezd őt. A templom üres. hogy világosítson meg. én nem követtem el szentségtörést. Egy Isten. felpillant. könyörülj rajiam! Jézus. Egymásba olvadnak az Üdvözlégy Máriák. És mivel nem gyóntad meg. kopaszodó fejét imára kulcsolt kezére hajtja. Jézus. Sehogy se jó így. A meleg levegőben tömjén-és füstszag. a márványpadlót szivárványszínben játszatja az üvegablakokon beáradó fény. Krisztus. ha a bűn állapotában odaállsz áldozni?! – De hát én nem… Lionel Crispin ültében is mintha hatalmasra nőne előtte. ez a bűn még nyomja a lelked. Szeme függetleníti magát és a Szűzről is tovarebben. Mary olyan szorosan kulcsolja össze a kezét. Engedd. gondolatban az ujja közt pergeti. Ha ennyire rettegsz. Öröklét… Öröklét… Mary az ajkába harap. bánom. de így is érzi közelségét. és a kezét nyújtja a lánynak. irgalmazz!. Sajgó szívvel érzi. világ megváltója. Szentlélek Isten. Ez nem igaz. A feszületre meredve ismét belefog: Én Istenem. világ Ura. hogy Isten oltalmáért folyamodj. Úrnak ragyogása. Lefeküdtél egy fiúval. – Nem a gyóntatószékbe. Sorozatban mondja az Üdvözlégyet. Mary térde izzadni kezd a műbőr térdeplőn. Elmosódik a képzeletbeli rózsafüzér. hogy megtisztulhass! A halálos bűnt szentségtöréssel tetézted! A lány magába roskad. hogy a fohásza meghallgattatik. de tüstént. Bocsásd be. imádkozunk. hogy a lelkiismeretedet pásztorolja.megvan a magamhoz való eszem. Mellette Crispin atya jámborul hajtja le a fejét. minek nézel te engem? Gyónj. Mary. irgalmazz! Fiúisten. – Crispin atya! Esküszöm. Crispin atya merev pózban térdel. hogy hiába. és Isten válaszol. tornyosul. Nem tudom. Kinyitja a szemét. – Hát minek nevezed. hogy ellenedre cselekedtem. . ki lehet. Elsikkad a szavak értelme. Isten után sikoltani belül. kegyelmezz! Mennyei atyám. szuszogását. Dagadozik. Mary – talán a fiú személyét akarod titkolni. A lány visszaretten. amit elkövettél. végtelenségig ismétlődnek a hangzók. nem követtem el bűnt… – Mary – szökken talpra a pap. megvetem minden bűnöm. könyörülj rajtam! Jézus. három Üdvözlégy. könyörülj rajtam! Mary tekintete a Szűzre téved baloldalt. – Mary. mi kényszerít hallgatásra. Olvasót képzel a keze közé. ámen. Szentháromság. ezért estél teherbe. Még jobban összpontosít. a padsorokat. imádkoznunk kell Istenhez. Élő Istennek Fia. a szentáldozástól sem riadtál vissza a halálos bűn állapotában! – Atyám… – Mary Ann McFarland. hanem imádkozni. de itt az idő. mert méltán ostorozol… Összezavarodik. hadonászik és fenyeget féktelen haragjában. Hiszekegy. Az oltárt keresi a szemével. könyörüli rajtam! Nehezen nyel. Ez így nem jó. az oltárt elborítják a virágok. és a megfeszített Jézusra függesztve szemét ismét nekiveselkedik. talán nagyobb az esély. nem éri el így az Istent. Mi több. Miatyánk. a Fiú és a Szentlélek most és mindörökké. Gyere. Dicsértessék az Atya. Mary beszívja az ajkát. A lány szeme csukva. Nyisd meg a szíved Istennek. Uram. gyere át velem a templomba most rögtön. bár én sejtem. sikoltja belül.

Csak Te tudhatod. a meztelen comb minden inát. És eszébe jut.Öröklét világossága. a görcsbe rándult hasat. mi történik velem? Áruld el. csak néz maga elé. dicsőség királya. Kíváncsian. miért! Áruld el. gondolataival a mennyekbe ágaskodik. igazságos bíra. és próbálja kitágítani a tudatát. Nem is látja. könyörülj rajtam! Jézus. miért történt ez velem… Istenem. milyen fájdalmasan imádkozott az imént. – Istenem! – sikoltja némán. különkülön tanulmányoz minden vérző sebet. mégis eksztatikus. benntartja. végül elragadtatottan feledkezik az elgyötört. segíts… A lelki gyötrelemtől vadul ver a szíve. mikor az első stációnál megállapodik a tekintete. Mély lélegzet. mi van ott. kiengedi… Felnyitja a szemét. Látja. Most már tiszta kép. hogyan! Csak Te segíthetsz rajtam! Dr. hova bámult idáig. Szent Sebestyén. könyörülj rajtam! Jézus. megbabonázva nézi az izmos férfitestből kiálló nyílvesszőket. megreszket. szépséges arcra. megkínzott alak minden porcikáját. És máris édes. és egész testében remeg. mellkast. küzd magával. könyörülj rajtam! Maryt szorongás szállja meg. Szeme bejárja a kitekeredett. a szellemi erőfeszítéstől minden összemosódik előtte. Mary el is felejti. Behunyja a szemét. fohászkodik. – Áruld el. Crispin atya nem tud semmit. Wade nem tud semmit. vigasztaló béke száll rá… . és a szavakkal küszködik belül.

Mary hangtalanul nevet. Megszólal a házi telefon. csillog a kék szeme. A szokásos hétvégi tervezgetést is hanyagolja. – Bravó. Négy teljes napja nem láttalak. fejezet Jonas Wade-nek nehezére esik figyelnie. ahogy a lány becsukja az ajtót. kezét az ölébe ejtve. Timmy. Wade. a könyvtárba meg ilyen helyekre. Mondtam neki. aztán türelmesen vár. átböngészi Timmy anyagát. és a McFarland lány bármelyik percben betoppanhat. Innentől a nővér veszi gondjaiba. – Nahát! Micsoda kellemes meglepetés. De nem húzhatja az időt a végtelenségig. hogy feltétlenül ide kell jönnöm ma. A szeme sarkából figyeli. Anyám elenged a szupermarketbe. – Jó napot. hát vihettem az autót. Wade. Köszönöm. Bűbájosan mosolyog Maryre. – Hogy jöttél? Édesanyád hozott el? – Nem. lesegíti az asztalról. – Férfiasan viselted. – Vezetsz? – Fél éve megvan a jogosítványom. A gyerek büszkén nézi a vörös heget a térdén. miért vagyok állapotos! . és rendszerint levedli ebben a szent pillanatban. Az orvos ír. pedig péntek van. Jonas Wade buzgón firkál Timmy lapjára. Feszült várakozásban ül az íróasztalnál. becsúsztatja a tollat a köpenye felső zsebébe. mikor Mary halkan belép. Magán hagyja a fehér köpenyt. mielőtt a lányt beavatná. hátha van még mit pöszmötölni rajta. Aztán kiszakad belőle: – Dr. amíg csak lehet. Mindjárt dél. dr.13. – No és miért jöttél? A lány kicsit türtőzteti magát. és leül. hogy fogad. Elteszi a kartotékot. Mind a tíz öltéstől megszabadítottalak. már tudom. kész is vagyunk – simogatja meg a kisfiú fejét. nem is látja az előtte fekvő kórlapot. Ő Shirley Thomasszal ment vásárolni. ideadta a kocsit. és halkan motyogja: – Köszönöm. Jonas Wade visszavonulhat az irodájába. Elhatározta. ír. hogy kicsit összeszedje magát. hogy ma mindent elmond Marynek. arca izgatott várakozástól ragyog.

tudja. akkor megtörtént a dolog. és féltem. mert… hmmm – halkul el a hangja –. de nem jelentett semmit. aztán megkérdezi: – Mary. Mary? – Eszembe jutott az álom. Wade – csillog Mary szeme –. én még ilyet sose csináltam. vacak álomból. – És a templomban eszedbe jutott ez az álom. hogyan lett. mintha Isten akarta volna így. Az orvos fejében hátul megszólal egy kis vészcsengő. nem csinálnék akkora ügyet egy közönséges. Valami testi érzet is járt vele. Tudja. és az egész olyan valószerű volt. mikor kiöntöttem Neki a szívem. De rettenetesen! Ez súlyos valami. előre megválogatta a szavait. de nemcsak azt. és éreztem. Jonas csak kapkodja a fejét. röpköd a keze. Azt gondoltam. Isten így mutatja ki. akkor. – Azt álmodtam. mikor Istenhez könyörögtem segítségért. dr. aztán átmentek a templomba. És tudtam. Wade! – meséli a lány izgatottan. ez igazán érdekesen hangzik. hogy két napja beszélt Crispin atyával. Jonas ostobán pislog: – Meglátogatott?! Szent Sebestyén? . – Mary beszéde lassul. aztán: – Tessék? – Most már tudom. fogalmam sincs. – Reszkettem. abbahagytam az imádkozást. Crispin atyának is feltűnik. Wade. üres volt! Mintha valami ismeretlen nyelvet daráltam volna. sőt azt is. olyan – a lány zavartan vonogatja a vállát – szexi volt. – Éppen akkor. miért. hogy ez mi volt? – Meglátogatott Szent Sebestyén. Hirtelen visszaemlékeztem. – Testi érzet? – Én még ilyen gyönyörűségeset soha nem éreztem. Higgye el. Az orvos feszengve fészkelődik. hogy Szent Sebestyén szeretkezett velem. – De én képtelen voltam imádkozni. – Hát. érezhető. hogy együtt imádkozzanak. Soha ilyet nem álmodtam még. hogy nem megy az imádkozás. mintha megtörtént volna. amilyenben még soha nem volt részem. körbetapogattam ott lent. A szék peremére húzódik. alig bírja követni az izgatott szóáradatot. te nem tudod. Az orvos bámul rá egy pillanatig. miért van. vagy nem? Mikor egy hívő katolikus nem tud imádkozni? Szörnyen megijedtem. És akkor. És erre emlékeztem vissza a templomban. mint a kocsonya. de akkor…! A szöveget tudtam. – Mi történt. Mary. rettentő bizarr. hogy történt valami a testemmel. hogy gondosan. Jonas Wade a köpenye kézelőjét babrálja. hogy eszedbe juttatta az álmot? – Igen. Jonas Wade igen gondterhelten ráncolja a homlokát. ha szexi is meg ilyesmi. És míg beszéltem Istennel. – Szóval azt gondolod. hogy elfordult tőlem. Wade. – Álom? – Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradóra valami nagyon különös álmom volt. – És akkor kétségbeestem. hogy fölriadtam rá. Isten meghallgatta a fohászodat. dr. de ebben az álomban volt valami rendkívüli.Meglepett hallgatás. és olyan heves volt. és egyszerűen csak szóltam Istenhez. – Azelőtt soha nem fordult elő velem ilyen. dr. Hallhatnék bővebbet? A lány röviden elmondja. Álmomban meglátogatott Szent Sebestyén. dr. Olyan. és üzent neked azzal. Wade. hogy csak úgy beszéljek Hozzá. dr.

Az orvos hirtelen előredől. miért ne hihetnék. Wade. mint hogy csoda történt. Isten megvilágosított. Vele megeshetett. Jonast kileli a hideg. amit álmodban éreztél. mint Gábrielt küldte a másik Máriához. aki most a méhemben növekszik. hétköznapi testi reakció. holott szó nincs erről. nem? Április második hetében álmodtam ezt. Ez egy rendkívül ritka dolog. dr. Wade. hogy nem előbb terítette ki a kártyáit. dr. Mary lélekszakadva keresett magyarázatot. mikor imádkoztam hozzá. te egy kutyaközönséges testi reflexet vélsz misztikus élménynek.– Az időpont stimmel. mint a kés. és se velem. Én tiszta vagyok. – Mary arca tündököl. ő a vállát vonogatta. hogy nincs igaza. de előfordulhat. elébe vágni az egyháznak. Rám olvasta. – Mary – a hangja nagyon komoly –. Wade. akkor nincs ez az agyrém. Isten elküldte hozzám Szent Sebestyént ezzel a gyermekkel. merev arccal ül a helyén. üres tekintettel. Wade. csak elmaradt szegénykének. – Dr. az asztalon összekulcsolt kezét tördeli. A doktor úr se tudott választ adni nekem. miért vagy állapotos. – Nagyon tévedsz. És ha Gábriel arkangyal meglátogathatott egy másik Máriát. Szent Sebestyén miért nem tehette ugyanezt velem? Jonas Wade kővé dermedve. nagy kár. – Jonas riadtan figyeli a lányt. Csikar a hasa. hogy egy leánnyal megtörtént ez. Crispin atya rám olvasta. Messziről szól a lány hangja: – A doktor úr mondta. hogy ez a szent meglátogatott álmodban. abban sincs semmi rendkívüli. hogy áldozok. dr. kérlek. tekintete megkeményedik. – Dr. azt akarod mondani. te nem kevesebbet állítasz. – Mary. Isten biztosan nem ilyen gusztustalanságra emlékeztetett. Hamarabb kellett volna beszélni a lánnyal. és megtermékenyített? – Ez történt. és ha álmodják. se a kisbabámmal nincs tudományos probléma. A nőknek igenis lehet orgazmusuk. amit a lánytól hallott. mert bíztam a megértésében. Ide vezetett az első utam. addig készülődött. másnak is beszéltél erről? Crispin atyának? – Még a szüleimnek se. míg meg nem született a gyerek. belülről sugárzik. mit álmodtam. hallgass meg. hogy egy másikkal is? – Mary. – Mary. Ez a váratlan fordulat mindent felborít. hogy halálos bűnben élek. szentségtörést követtem el azzal. hogy valamikor április első két hetében fogantam. Orgazmusod volt. Mary. Szakasztott úgy. Wade – a lány hangja éles. a pillantása fagyos –. egyszerre akarna . velem nem? – A tizenhét éves lány hangja dermesztően higgadt. hát Istent kérdeztem. magába roskad. A lányt elönti a pír: – Nőknek olyan nem lehet! Az orvosnak megrándul a szemöldöke. de valószínűbb a második hét vége. De én biztosan tudom. Jonas Wade lebénul tehetetlen zavarában. Jézus anyjához hasonlítod magad. – Ez az igazság. Én viszont rájöttem. míg most itt áll megfürödve. Tudom. Én nem követtem el bűnt. Kutatásokat végeztem. és Ő válaszolt. Lassan összeáll az agyában. – Neki se hitt senki. búzavirágkék szeme eleven és fényes. – Mary. és azt suttogja maga elé: – Szent Isten. és arra gondol. – Mary. Ha milliók hihetik. Mary elhagyja a mosolygást. Isten ráébresztett. ezt te képzeled így.

mi a baj? A kislány vállat von. és végképp elromlott minden! – Amy! . hiába. A konyha hűvös és sötét. – Anya! – dugja be a fejét az ajtón Mary. Wade-ed van a vonalban. durcásan bámulja a falat. és enyhe csodálkozással néz a húgára. és meghökkentő felfedezéseket tettem. sehol senki. mert retteg. Mary fülel. egyáltalán nem érdekelte őket! Aztán hazajöttél te. aztán elkiáltja magát: – Anya! Van itthon valaki? Neszt hall a tévészobából. vártam. „MARLON BRANDO NIGGER-BUZI".mindent elmondani neki. mert apa meg anya olyan furcsán viselkedtek. – Frankie Avalon. hogy valami nincs rendben. Úgyhogy jöhettem busszal. A tizenkét éves végre odanéz. Mary lefékez. Amy. Átmegy az ebédlőbe. hirdeti kezében a tábla. Most már boldog vagy? Mary hátradől a széken. Ül egy darabig. Annette Funicello. A hálók felé indul. Amy… Amy sértődötten biggyeszti az alsó ajkát. – Hol van anya? Újabb vállrándítás. – Köszönöm. A készülék be van kapcsolva. fölösleges ezentúl az idejét rabolnom. A házban csönd van és nyugalom. és mosolyogva beköszön. hogy anya éjszaka sír… – Jaj. jól vagy? – Ühüm. Vártam. amelyik egy tüntetőt mutat. Rá se néz a nővérére. – És mikor elmondtam a nagy hírt. – Ugyan. – Szia! Hol a család? Amy az ágyán ülve támasztja a falat. Amy ajtaja tárva-nyitva. – Amy. hogy faképnél hagyja. hogy minden olyan más lett nálunk. – Még nem értek vissza Shirley Thomasszal? – Gondolom. nem tudják kapcsolni. – Kik játszottak benne? Amy beletúr a hajába. – Mary. Hívtam anyát. Azt mondták. – Amy. utálom. – A lány hűvös pillantás vet rá. – Apának kellett volna hazahozni a moziból. mi bánt? – Semmi. Már akkor is tudtam. Wade. mikor állítólag Vermontban voltál. – És még valami – folytatja Amy –. aztán az asztalán felstószolt kartotékok közül kiemeli a MCFARLAND feliratút. odasiet. Mary kilöki annál a híradókockánál. míg cihelődik. Már megy is. és egy tincset pödörget gyűrűformán az ujjára. mert a te dr. kinéz a napos belső udvarra. és harcias szikrákat szór a szeme. Mary Amy legörbült száját nézi: – Milyen volt a mozi? – Tűrhető. én foglalkoztam ezzel a dologgal. dr. Mary bemegy és leül a fehér íróasztal fehér székére. Akkor odatelefonáltam az irodájába. de senki se nézi. hogy belépek Agatha nővér rendjébe. térdét az állához húzva. – Sebestyén majd vigyáz rám. – Az aktatáskáért nyúl. – Amy. A személyi adatokat keresi. és hallottam. A Szent Sebestyén-templom telefonja is fel van tüntetve. de nem jött. és öt sarkot kellett felfele caplatnom ebben a hőségben. de azt hiszem. és oda minden. és Jonas Wade-et a székhez szegezi a tehetetlenség.

hálásak lennénk. A püspök dühöng. vártam – zokogja –. Te meg csak azzal. előtte kérvények halmaza meg a püspök körlevele. – Mert én tudom. légy szíves. akik az Evangélium helyett a faji egyenlőséget prédikálják. ha rendelkezésünkre bocsátaná a lakókocsiját. mint a kolostorba vonulás! Anya és apa csak veled törődik. Majd értesítem. a nővérére. Erről beszél az összes gyerek. Mrs. Amy kitépi magát. ha megszületik a baba. sokkal félelmetesebben. annyira sajnálom… – Sajnálod! Hogy oda ne rohanjak! Neked jut minden figyelem. mindenki a tenyerén hordjon. mit tettél. És szerintem ezért igazán nem érdemled meg. Mary odanéz: egyedül találja magát a sötét folyosón. Akkor már csak ő lesz fontos! Mary összegubózva hátat fordít Amynek. – Vártam. Én nem tettem meg azt. minden jóra fordul. tüntető papokkal. kifizetnek azzal. mintha tehetne róla. Nem igaz. Csapódik a bejárati ajtó. Valami gyönyörű. nem csapja le a kagylót. A hírek tele vannak táblákat hurcoló. hogy mindent elmondjak anyának meg apának. Politika! Ettől nem fáj Crispin atya feje. amit a többiek mondanak. és szemrehányóan. És mi lesz még. húszéves hagyományunk. – Amy arcán könny csorog. hogy olyan ingerült ma délután. – Egész szívemből. hogy szabad-e színes bőrűeknek fehér forrásból inni. Soha nem érintett Szent Péter és Szent Pál viszályánál kényesebb témát. – Ne szaladj el. Wyatt. – Mindenki tudja. ő abszolút pártatlan. Más aggasztja őt. Wyatt. aztán utánarohan. idén szeptemberben is megrendezzük a Páli Szent Vince autós búcsút. ő nem keveredik bele mindenféle gyanús ügyletbe. és elkapja a karját. és mikor végre ott ülünk. Lionel Crispin atya erőt vesz magán. Politika! Crispin atya tesz a politikára. mint ez a kötélhúzás. Amy. múlt hónapban Los Angeles keleti részén három pap is megrovást kapott. A műgótikus irodájában ül. hogy gyereket szülsz Mike-nak! – Amy! A kislány sarkon fordul. – Te vagy itt a nagy szám. hogy majd később megbeszéljük! – Amy. Mrs. hogy mint egy királykisasszonyt. és hamarosan megérted. vagy sem. és együtt fogsz ujjongani velem.A kislány felpattan az ágyról. de azért úgy vicsorog a készülékre. a viszonthallásra. hogy én is a világon vagyok! Levegőnek néznek! – Ez nem igaz! – Dehogyisnem! – Amy csípőre teszi a kezét. amit feltételezel. ikonjaitól meg a faburkolat utánzattól körülvéve. – Egyszerre elfelejtették. mert a gyerekszülés fontosabb. . sokkal égetőbben. Wyatt. könnyesen mered. az egész családdal. hogy mikor jön el a tökéletes alkalom. és kivált azoknak a fiatal papoknak van címezve. Köszönöm. Mary döbbenten ül egy pillanatig. Mrs. ezt az episztolát szétküldték mindenhová. és kimasírozik a szobából. Nem Mike gyerekét hordom. – Végtelenül sajnálom – nyöszörgi. finoman teszi a helyére. és nem ám valami jócselekedetért! Mary hátrál egy lépést. valami csodálatos történt velem. Igen. hogy a szószéken mellőzendő a politika. amiért segítették a diákcsoportok szegregációellenes megmozdulásait. – Igen. De higgy nekem.

hogy egy árva bűnt megbánjanak. atyám. Crispin atyának kell néhány perc. Mintha a pap ebben a középkori fellegvárban dacolna a modern világ ostromával. – Arra gondoltam. hogy valaki igazán hisz ebben a sok firlefáncban? – Jó estét. sőt az sem kizárt. hogy ez a McFarland dolog csupán tünete az általános erkölcsi züllésnek. és napvilágra hozta a kínos igazságot. kényelmesen elhelyezkedik a kemény karszékben. hogy vétlen. miről van szó. amiért a lány nem volt hajlandó gyónni. és előhúzza a takarosan összegemkapcsozott iratköteget. Jonas felveszi a földről az aktatáskát. Dühében. hogy rátelefonált dr. hogy mit meg nem engedett magának Maryvel. – Gondolom. – Én megtaláltam a terhessége okát. mire megy az egész gyülekezettel? Autós búcsút legalább tud szervezni. Wade. hogy a segítségét kérjem. Hiába törte magát. Becsukja az ajtót. hogy ez az ember ludas Mary konokságában. Ha két tizenéves gyereknél képtelen elérni. hogy ha a tisztelendő atya… – Elnézést. kisütötte. Abban bízom. Röviden beszámol Mary látogatásáról meg a téveszméjéről. – Jonas felméri beszélgetőpartnerét: véredényekkel finoman hálózott pofazacskók. aztán palástolni igyekszik meglepetését. miután kopogott. és miután egész este. amennyire lehet. felkereste Hollandékat. – Miről beszél? . és várja. mint gondolta! – Ez már több a soknál. gótikus madonna. Crispin csalódottan. nem ülne le? Jonas. Annak tartja magát. dr. hogy megeméssze a hallottakat. foglalkoztatja ez az erkölcsi dilemma. holott a terhesség előtt még gátlástalanul dicsekedett ország-világnak.Elég régóta érik. feszület. komolyan tárgyalt Nathannel és igyekezett rábírni Mike-ot a paráznaság beismerésére. – Az elmúlt hónapokban széles körű kutatásokat folytattam. A McFarland lány az oka. – Nem értem. – Kinyitja a táskát. szoktatja a szemét. ez az eset lerántotta a félelmei köré oly nagy műgonddal szőtt leplet. Rossz hangulatát fokozza. Crispin atya. Az íróasztal szélére helyezi. mit szól a pap. megverten távozott. dr. Mike égre-földre esküdözött. Mindenképpen beszélnem kell azzal a lánnyal. atyám. és mikor rádöbben. ennyi jót elmondhat magáról. merev. de csak mostanában töpreng el rajta igazán. mióta a minap hiába élesztgette Maryben a katolikus lelkiismeretet. mennyi faragott szent. hogy tudniillik Lionel Crispin atya roppant fölösleges és hasznavehetetlen egyházi személy. újra feldühödik: még annál is rosszabb pap. Wade. hogy adja alá a lovat. és magyarázatot találtam Mary állapotára. és mindjárt idelátogat. sőt egész éjjel rágta magát. de megáll. Szinte biztos. hosszan. gyertya. – Súlyos problémával kell megbirkóznunk. a pap viszolyogva húzódik el. doktor úr. hát létezik. összehúzott fekete szurokszem. és azért jöttem. mogorva arc: nem lesz könnyű dolga vele. Jonas Wade belép. hogy együtt kellene beszélnünk vele. de nem akar meghallgatni. Crispin atya irodája szöges ellentéte a csupa üveg. az aktatáskát leteszi a földre a két cipője közé. Mary McFarland miatt keresett fel. Te jó ég. de egy szót se értek az egészből. hogy Marynek ne kelljen halálos bűnt halálos bűnre halmoznia. Wade. hófehér templomnak. Mint a lány.

– Igen. – Ez csak a látszat. Jonas kissé meghökken. – Éspedig? – Crispin atya. Ezen kell . – A pap a kertre néző ablakhoz lép.– A partenogenezisről. hogy a Mi Urunk édesanyja ugyanezt szenvedte el. hogy elnézzem Marynek ezt a vallási tébolyát? Hogy támasszam alá állítását. – Ha elolvassa. hát minek néz engem? Most Jonasben ágaskodik a düh. – Aha. akkor mit mondhatunk a Szűzanyáról? – Crispin atya sípolva lélegzik. – Mi?! – Crispin atya szeme vulkán és lángoszlop. amit beszél. Wade. Mary egészsége és orvosi ellátása rám tartozik. Wade – kérdezi fáradtan –. vagyis a szűznemzésről. milyen súlyos ez az ügy.fintor. én nem azért jöttem ide. – Dr. igen nagy a valószínűsége annak. – Crispin atya. Jonas hunyorog. Oda akarok kilyukadni. hogyan fogant a baba. Egyelőre semmi sem biztos. áramütéstől. Ha lenne szíves elol… – Mitől indult el az osztódás? – Úgy gondolom. hogy Mary Ann McFarland terhessége szabálytalan. mintha fölébe akarna kerekedni az ellenfélnek. hogy Mary testében hogyan indulhatott magától fejlődésnek egy petesejt. mivel kell esetleg szembenéznünk. Tudományos magyarázat arra. hanem hogy figyelmeztessem. Az ön dolga ettől sokkal egyszerűbb lesz. de az se perdöntő. és Jézus Krisztus csupán biológiai vakszerencse? Jonas egy szót sem bír kinyögni. – Most mondta. hogy figyelmeztessem. ha igaz. hogy majd lepattannak róla a gombok –. Hiszen ez csak olaj a tűzre! – Itt nem Mary agyréméről van szó. – Dr. de mérsékeli magát. Wade-nek hátat fordítva. akár nem. hogy kicsit megrázzák. még nem lehet röntgenezni. ezért esett teherbe. – Dr. atyám. hogy a lányt meg kell szabadítani ettől a mániától. . a hit bajnokának félelmes tekintetével sújtva az orvost –. Wade – emelkedik fel a székéből Crispin atya. hogy a szülés idején Mary élete veszélyben forog majd. a székének támaszkodva.. – mondja. – Dr. és mivel tudom. dr. Wade. – Ön azt kívánná tőlem. Mary Ann McFarland nemileg érintkezett egy fiúval. Akár hisz nekem. annak semmi köze a szentekhez vagy a második eljövetelhez. atyám. hanem tudományos elméletről. – Szóval azt állítja – néz rá az orvosra Crispin atya komor ábrázattal –. – Szóval fenntartja. atyám. reverendája úgy megfeszül. amit itt leírok. amit kiderítettem. – Ellenkezőleg. hogy teológiai vitákat folytassunk.. amit… – Nem fogom elolvasni. – Úgy van. Azért jöttem. sőt torzan születik. Továbbá számítani kell arra. ön rendkívül megnehezíti ezzel a dolgomat. tisztában vagyok a helyzet kockázatával. és ebből súlyos gondok adódhatnak.. és egy szűz teherbe eshet pusztán attól. hogy a lány szűz. második Szűz Mária? Ezt nem gondolhatja komolyan! – Crispin atya. hogy a magzata szűzen fogant. Természetesen nem hiszem. hogy Szent Sebestyén meglátogatta Maryt álmában. hogy a gyermek rendellenességgel. – Szóval Mary McFarland hasában a gyerek amolyan élettani. de azt igen. miszerint szent. Ez itt az összefoglalása annak. Wade – hajol előre Crispin atya.

Tudom. Hogy ő nagy hatással . – Lehet. Annyit teszek. hogy a gyermek torz? – Egyáltalán nem vagyok biztos benne. doktor úr – mondja a pap –. amivel ön előhozakodott. – Tökéletesen egyetértek. Crispin atya hangja is. – Bocsássa meg. Ez csak lehetőség. Doktor úr. hogy az ön vallását támadjam. hogy megpróbálom kiverni a fejéből ezt az őrültséget. hogy úgy ordítottam. Dr.önnek elgondolkodnia. ebben nem támogathatom. – Dr. és ha figyelmeztet a terhességgel járó veszélyekre. a tudományos bizonyításban. Távol áll tőlem. hogy veszélyben forog! – Én nem vitatom ezt. Szent Sebestyén önökre tartozik. Kérem. Mary McFarland kivételesen gondos orvosi megfigyelésre szorul. Wade. Egy szót sem szól. hittanra soha nem oktattak. hogy Szent Sebestyén ejtette teherbe. összekulcsolja a kezét háta mögött. hogy a körme félholdakat vájt a tenyerébe. hogy érdemes szentjeink oltalmát és útmutatását követni. atyám. Aggódom Maryért. Jonas lazít. dr. – Egyetlenegy dologban adok helyt az ön szavának. pici szemével feszülten figyeli az orvost. dr. A kifürkészhetetlen apró szemek mögött láthatóan bősz mérlegelés folyik. – Crispin atya. de nem tanácsolom el Szent Sebestyéntől. Atyám. hogy ne maradjon el a rendelőből. és rám nincs szükség. Isten szolgájától azt kéri. – Értse meg. Mi hiszünk abban. Abban a hitben van. De ön a lány orvosa. az vagyok magam is. Alapjaiban ássa alá a katolikus hitet. atyám. és fel szeretném készíteni erre. Wade… – Ennek a lánynak orvos kell! – ugrik fel Jonas. Wade. Csücsörít. tegyen róla. a Maryért való aggodalom hozott ide. Én ebben hiszek – kopogtatja meg a dolgozatot –. Elképesztő! Ez a doktor tőle. hogy az ön gondozását a lánynak továbbra is igénybe kell vennie. állandó ellenőrzésre. Csak annyit kérek. – Ezt mondja minden terhes asszonynak a gyülekezetben? Hogy hagyja az orvosokat. én vallástalanul nevelkedtem. hintázik a sarkán. éspedig a gyermek esetleges károsodását illetően. tántorítsa el egyik hívét attól. tekintete is kemény. Hallani sem akarok az abszurd indoklásról. Crispin atya. de csak grimasz sikeredik. hogy ezentúl Szent Sebestyén vigyáz rá meg a gyerekére. forduljon a szentekhez? – Ejnye. – De hát a lánynak orvosi felügyelet kell! Hiszen ez a feneség! Crispin atya ennyit lát a szemétől. Crispin atya éles tekintetű. és ez lelkipásztori kötelességem. Wade. Wade a kéziratáért nyúl. De a téveszméje miatt képtelen vagyok hatni rá. Jonas megmarkolja a karfát. hogy egy szent pártfogásáért folyamodjék! – Dr. kompromisszum is van a világon. mint a kő. Ateisták voltak a szüleim. hogy hivatásomból következően nem adhatok helyt az ön partenogenezis-elméletének. én nem tehetek mást. segítsen. főt hajtok az ön szakmai kompetenciája előtt. Mennyire biztos ön abban. Olyan erősen szorította az öklét. térítse jobb belátásra! Lionel Crispin kihúzza magát. aztán ismét az orvos arcán állapodnak meg. Crispin atya mosolyogni próbál. hogy ön milyen nagy hatással van rá. az ön álláspontja ellentmond az egyházénak. a dolgozatra villannak. – Lehetséges – folytatja Jonas hogy életről-halálról kell döntenie. – Crispin atya széttárja a karját.

van a lányra? Hej. . doktor úr! – Dr. atyám. Wade. magabiztos. hálás lennék. haladéktalanul beszélek a lánnyal. – Jonas elteszi a dolgozatát. És ha kiderülne. nincs más – jelenti ki a pap. A kézszorítás erőteljes. becsukja a táskát. hogy a gyerek valamiképpen rendellenes. és kezet nyújt. ha tudná. – Bízzunk Istenben. ha tájékoztatna. – Számíthat rá.

döntés születik. Akárhogy is. mit követett el Mike. így-úgy felvértezte magát a fájdalom ellen. hogy végre megnyílhassanak egymásnak. de most itt lesz újra a szeme előtt. Míg a lány távol volt és nem találkoztak. Wade csak annyit közölt. Nathan Holland azt reméli. A baráti kör tudja. most mindenki kiteríti a kártyáit. Lucille mosolyogva fogadja őket az ajtóban. jó. hogy Mary terhes. hogy megtörtént a bűnös aktus. hallani fogja a hangját és garantáltan el fogja veszteni a fejét. mindenki megszenvedte. csöppet sem örül Crispin atyának. előszeretettel köszörüli rajta nyelvét az összes kamasz. hogy ez csak a felszín. apjával ellentétben. aki a nyári iskolán a szokottnál jóval gyengébben szerepelt és kedvetlen volt. de Lucille érzi. hanem Timothy is. Nathan három hónap alatt se igen tudott megbarátkozni a gondolattal. másrészt rágta a fülét. Wade tulajdonát képező piros Cadillac közé. mióta… Nem is a lánytól fél. aki előtt nem állhat meg a korábban hódolattal övezett nagy testvér: tizennégy éves létére láthatóan kiábrándult. hanem saját magától. a többiek érkeztek korán. menjenek el mind a ketten. átengedték a kocsifelhajtót a vendégeknek. és fogalma sincs.14. mi ez az egész – dr. Anya és lánya elidegenedett. fiam – mondja szelíden Nathan. megint ő lesz az áldozat. összeomlik. de hát Nathan sejti. mióta Ted meghozta a hírt. de Mary megváltozott. milyen gyenge. Fogalma sincs. Mary őt hibáztatja az öngyilkossági kísérletért. hogyan közeledjen. ami a házukra telepedett. Matthew viszont mintha fel se venné az egészet. a pap nem szállt le róla. Szombatonként a főzőtanfolyamon Lucille finom változást tapasztal a többi nő viselkedésében. Mike olvas az apja gondolataiban. bár tudja. nemcsak Mike. és reszketve néz az összejövetel elébe. a szokott mederben zajlik az élet. hogy tanácsot adjon. Mike is érdekelt. hiszen nagyon-nagyon le kellene már ülniük beszélgetni. Először is ki akarta csikarni tőle a vallomást. nincs kibúvó. először látja viszont Maryt. végre nekiveselkedhetnek a probléma megoldásának. Lucille maga sem tudja miért. és láthatóan boldog. ha . kezdhetik. Mike. – Na menjünk be. de úgy érzi. még az is lehet. hogy teljes a társaság. talán még Maryhez is utat találhat újra. amit Mary okozott neki. kiderül róla. hogy mi van Maryvel. hogy leszerepel. fejezet Nathan Holland bekormányozza kocsiját Crispin atya zöld Falconja meg a vélhetőleg dr. és mivel Mike a legvalószínűbb apajelölt. érzelmeiknek hangot adni. A barátnői ilyenolyan forrásból már mind megtudták. hogy itt lesz Crispin atya. most van dél. és adjon nevet a gyereknek. Többször is tapogatózott a lányánál. Nathan leállítja a motort. és az órájára néz: elkéstek volna? Nem. hogy McFarlandék és Jonas Wade szóba hozza a házasságot. talán most sikerül elűzni a felhőt. mit mondjon. Mike hajthatatlan maradt. kezet ráz Nattel. Látszólag nem sok vizet zavar Mary állapota. McFarlandék két kocsija az utcán parkol. Lucille nem ismer rá. mi megy végbe Mike-ban. A fiú szótlanul ül mellette. és Nathant ez zaklatja fel csak igazán. és nagyon ideges emiatt. hogy óvja meg Mary becsületét.

mintha kampány folyna: „. Hát gyónd meg azonnal ezt az istenkáromlást. együttérzésükkel. Egy darabig még türelmesen hallgatta. Ezt nem tűröm. jeges teát kínál. az istenért. amit egy húsz éve szolgáló plébános felmutathat. akit ott ért az üres templomban: Szent Sebestyén képe előtt imádkozott éppen. Aztán Mike-ra is vet egy komor. megy a burkolt. a gyóntatója képtelen az értelem szikráját csiholni belőle. legyél tekintettel a kicsire! Crispin atya a balsikerű találkozó végén már szinte esedezett: – Mary. reménykedhetsz a mennyben és Isten szeretetében. Lucille-t kézről kézre adják. Jonas Wade betapintást is végzett. De a falnak beszélt. Éreztem magamban Szent Sebestyén magvát. nyugodj bele. Wade-et. De a megfélemlítés hatástalan maradt. Csak álmodtál. Wade-et leveheted a lábukról. és elérni. Mary. tűnődő pillantást. atyám. Tiéd a gyónás és a bűnbánat kegyelme. A szüleidet és dr. ami akárkinek nem adatik. – Ez vizitáció volt – tiltakozott a lány. A pap megint dühös. több meghívást kap. Bekérette az irodájába. Wade: – Nem törődsz a születendő gyermeked egészségével. Bár én is így tettem volna. itt a legkellemesebb. mit. mint valaha. végül kitört belőle a harag.. kocsikázás. fátyolosak a szemek. mit remél Jonas Wade ettől a mai naptól? Jonas maga sem tudja. két dologért jött. Tudta. Megdöbbentő statisztikát olvasott. Atyám. Mary Ann McFarland. Bevezeti Nathant és Mike Hollandet a nappaliba. hogy az akaratát tegyék ezen a földön. a lelkipásztora. Katolikus vagy. ahol lennie kell. Épp tegnap este lapozta fel az Eastman-féle Williams: Szülészeti Kézikönyvben a „Fejlődési rendellenességek" című fejezetet. Lucille-nek hogy. holott a kisujját nem mozdítja ezért – ebéd. – Tudom. hogy továbbra is felkeresd dr. de sajnálják. – Csak nagyon valószerű álom volt. erre fáj mindenki foga. – Mary Ann McFarland. le is út –.. – Mary. hogy Istennek szent anyjához hasonlítod magad. legyünk kedvesek vele". Mary ártatlanságát tisztázni. és tilos könnyelműen bánni vele. gátlásos részvétnyilvánítás. Szóba került dr. éreztem. hogy a szülők beleegyezzenek az amniocentézisbe. kezet fog Nathannel.Lucille rossz passzban van. gyónj meg. Tüntetően kedvesek hozzá a barátnők. Csakhogy ez nem elég. hogy ő miért nem szólt senkinek Gábrielről! – Ki az az ő? – A Szent Szűz. Agyondicsérik a palacsintáit. hogy fel is út. – Isten orvosokat adott nekünk. – Már értem. gyermekem. ez már több a soknál. Ha ő. hogy nem. előadás. abszurdum. A barátnői agyonnyomják a jóindulatukkal. és visszautasítom ezt a gyermeteg lárifárit. ha tocsognak is az olajtól. – Bűneidet ezzel az őrülettel tetézed. Akkor úgy ítélte.nyíltan nem is hangoztatják. és a saját fülével hallhatta a képtelen téveszmét. Mary. Mary. de én a lelkedért felelek. hogy a lányból kiűzze az őrületet. kivételezett. képtelenség lenne mindenre igent mondani. a magzat előírásosan fejlődik. Mikor utoljára vizsgálta – még mielőtt a lány a fejéhez vágta. – Majd Isten gondoskodik róla – ütötte le a labdát bőszítő nyugalommal. ott a fundus. és a legkiválóbb háziasszonyok tülekednek a tanácsaiért. A fejetlen vagy . latba vetette mindazt a tekintélyt. hogy úgyse hinnének neki. Isten rendelése. mióta előző nap délután beszélt Maryvel. Mary. a lelked halhatatlanságáért. süt felé az együttérzés. aztán ingerült lett. hát eltitkolta az angyali üdvözletet. Crispin atya feláll. minden szombaton az ablak alatt jut hely a tankonyhán. Tedd át a keserűséged terhét az anyaszentegyház vállára. káromlást szólsz – leckéztette. mozi. az álmokat nem szoktuk érezni.

mikor jelentkezett). tiszta papírlapokat vesz elő. agyonbonyolított tanulmány Szűz Máriáról. Állítólag Platón. Mennyire megváltozott! A kiskacsás-kisnyuszis terhesruha inkább kihangsúlyozza. Én vagyok ízisz. – Mike olyan. Mary-nek a kanapé –. mint akit fejbe vágtak. A történelemben nemegyszer előfordult ilyesmi. Ha az Újtestamentumot nézzük. Io mind halandó nők voltak. hogy szemét behunyva mélyet lélegezzen. friss anyagot nemigen tartalmaz: főleg a középkor és a reneszánsz Máriakultuszáról szól. hanem az ókori mitológiával. Hollandéknek két ebédlői szék. Hangzavar. Ezekben is több példáját találta a szűzen szülésnek. Nem érti. hogy Szent Joakim arcon csókolta (a szeplőtelen fogantatás). a Szűz életrajza csalódást okoz. ha dr. Léda. amit elsőnek olvasott ki: terjedelmes. Crispin atyának a karszék jut. Nagy Sándor anyja is szűz volt. csak nem a keresztény kultúrkörrel foglalkozik. egyenes haja ragyog. mintsem elrejti új keletű termékenységét. és rászán egy percet arra. Püthagorasz. miért szervezte ezt az összejövetelt dr. én vagyok Éva. Csak ült a dolgozószobában. széthúzódnak a kromoszómák. hogy jó néhány ilyen szörnyszülött partenogenezisből keletkezhetett. hogy ismét találkoznak. kerekebb. Több mint ezeroldalas a könyv. Wade-et. Ha a szülei ettől boldogok (úgy megkönnyebbültek. Majd Mike-kal is így lesz. nem is hallotta. Jonas Wade nem vesztegeti az időt. Tudta. de mintha Mike is ott lenne. hogy Penny vacsorához hívja: arra a borzalmas következtetésre jutott. Elszorul a szíve. hogy József először el akarja rejteni Máriát az emberek szeme elől. Wade. Mike azonnal beleszeret újra. Mary leteszi a fésűt. aztán Józsefnek is megjelenik Gábriel. hogy így lesz: amint Mary belép a nappaliba. és mint az oroszlán fog harcolni érte. és a jegyesség felbontását fontolgatja. de izzad a tenyere. Isten gondoskodik róla. Legalul van a Mennyek királynője. és mindent elmagyaráz. Wade gyógyírt hoz zaklatott lelkükre. mikor arra gondol. Jonas Wade eltökélte. de tudja. szeme olyan. megkezdi az úgynevezett érési szakaszt: osztódik. képes lesz uralkodni magán. megnőtt a melle. ezek a kromoszómák. én vagyok minden anya. hogy amniocentézis pedig kell. fájdalom és vér nélkül hozta világra Jézust. . aztán dr. és hogy Mária könnyen. mikor meghallja odakinn Nathan Hollandet. amint bemutatkoznak egymásnak. Mindegy. – Szép jó napot mindenkinek – köszön a lány. Mary a szobájában fésülködik. akiket isten látogatott meg. összesen negyvenhat. ám legyen.félfejű torzszülöttek háromnegyede nőnemű. Máté evangéliuma említi is. – Ez itt az emberi pete. A fiókos szekrényén a tükör mellett halomban állnak a kiolvasott könyvtári könyvek. Anyjának és apjának láthatóan kínos Szent Sebestyén csodatétele. Én vagyok Vesta. huszonhárom párból egyik erre. bele még egy kört. és isteni csemetét nemzett nekik. Mikor mindenki helyet foglal körülötte – Ted és Lucille közrefogja a díványon. ő csak örül. Szent Anna. Kört rajzol a lapra. mint József. kinyitja a táskáját. én vagyok minden szűz. Mike-nak összeszorul a torka. abba meg kis vonalkákat. Mikor tüszőrepedéskor a pete elhagyja a petefészket. Mary nincs egyedül. mint ablaküveg mögött a kék ragyogás. Mary Ann McFarland a könyvből csak két dolgot tudott meg: hogy magát a Szüzet is úgy foganta az anyja. és belekezd kiselőadásába az emberi fogamzásról. A többi könyv is hasonló témájú. Ő nem éli túl. Szeretné kézen fogni Maryt. lágyabb az arca. én vagyok minden nő. Szemelé. És ez jóleső tudat számára. de tényeket. ha Maryben ilyen rémség növekszik.

és azt gondolja: Hihetetlen! Crispin atya szószéki orgánuma ezt orgonálja: – Ennél a szélsőséges ostobaságnál csak az megdöbbentőbb számomra. Talányos szürke tekintetét a kávézóasztalra kiszórt papírokon jártatja: nézi a spermát meg a petét ábrázoló rajzot. amelyet leszűrt az anyaggyűjtés során. hogy azt várja. Jonasnek nincs érkezése válaszolni. Ha ilyenkor közösülés történik.másik arra. Jonasben ingerültség és bánat kavarog. hogyan lett terhes Mary. a sperma behatol a petébe. – Dr. megbocsásson – szól közbe Crispin atya –. Pedig én oda akarok kilyukadni. az aktatáskából előkerülő fénymásolatokat böngészi. – Tessék? – kérdez közbe Lucille. Nathan és Mike Hollandet. Mindössze harminc percig tart az előadás. a tényeket és statisztikákat emészti. Csak azt hallja ki ebből. Az érett petében tehát csak huszonhárom kromoszóma marad. hím sejtmagnak nevezett orsóalakzattá válik. és a petének ez a fele – homokórát rajzol. higgyük is el. s ki-ki a maga módján kiteszi a döbbenetes pontot az eszmefuttatás végén. végül az osztódó sejt ábráját az osztódó. Nathan Holland hátradől. aki bólint. a folyóiratcikkeket (minden címben ott díszeleg. hogy Jézus netán biológiai baleset volt. Wade. Ted beszél: – Atyám. Elindul a szelvényesedés. amit a sperma tartalmaz." – Dr. Körbenéz az arcokon: – Miért meséli ezt nekünk? – kérdezi Lucille. McFarland. gondoljon csak a kanadai Dionne ötös ikrekre. és felül megikszeli – kilökődik. mint voltak kezdetben. Azt szeretném. ahogy fölnéz rá: „Csak azért hőbörög itt. szaporodik. Mire Jonas befejezi. miért ragaszkodik annyira ehhez a képtelen elméletéhez? – Nem képtelen. – Azért jöttem ide – mondja Jonas –. szerintem ez igen meggyőző… – Most döbbentem meg csak igazán – pattan fel horkanva a pap. hogy mindenkit felvilágosítsak. de Jonas Wade értekező hangja súlyával mintha kitágítaná az időt. amint Jonas Wade megfontoltan fejteget tovább. mi a valószínűsége. amit mondani fogok. Egy . a pete osztódni kezd. majd újra egyesülő kromoszómákról. és be tudja fogadni azt a huszonhármat. Teljesen hihető. ugyanezeket a papírokat nézi. keze fehér sörényébe szánt. mind más és más maszk. és a karszéket kerülgetve próbál életet lehelni megmacskásodott tagjaiba. Mindenki az előadó ajkán csügg. McFarland. hogy talán Mary McFarland kisbabája ilyen. – E nélkül nem érthető. aztán embrióvá. Bernie-vel és dr. hát létezhet ilyesmi? – Mr. Heten hallgatják némán. – Miről beszél? – Mrs. Hendersonnal folytatott eszmecseréiről és a meghökkentő következtetésről. gondolja. vagy az úszómedence hullámjátékának tükröződése a mennyezeten. hogy ötös ikrek születnek? Egy az ötvenmillióhoz. és összeolvad a huszonhárom kromoszómával a pete közepén. Tudja. sok-sok sejtté. mert a hitét érzi veszélyben. s beszámol kutatása lépcsőfokairól. hétből öten már nem ugyanazok. a partenogenezisről beszélek. hogy „szűz"). és mindenki tisztán látna. Wade – kérdezi halkan Ted –. ha mind ugyanabból indulnánk ki. aki az ajkát biggyeszti nemtetszése jeléül. Lucille McFarland szakadatlanul takarítja homlokáról a renitens tincseket. atyám. végül Crispin atyát. ön is be fogja látni hamarosan. a hetek gyűrűjébe nem férkőzhet a belső udvar fehér kövéről szikrázó déli verőfény. – Jonas ezek után szemügyre veszi Tedet.

annak tekintik őket. ő is ilyen lesz húsz év múlva. Mr. – Nem. Önkéntelenül is segélykérő pillantást vet a papra. A lány kristályszemét vizslatja: vajon mi zajlik mögötte? Mary azt gondolja: tévedés. és mégis megtörtént. hogy egyszeri behatolás kitágítja a szűzhártyát. elismerik és elfogadják az ötös ikreket. ami a lányukkal történt –. gyerekesebbnek. de valószínűsíti. Nyúlni kezdenek az árnyékok. megint higgyed a szája. dr. Az Y kromoszóma hordozója. hogy eltávozhasson a menstruációs váladék. de most roppant bizonytalan. sértetlen szűzhártyát találtam. Megvizsgálta ugyebár. de utána visszanyeri eredeti formáját? – Megtörténhet. McFarland. miért ne hihetne Mary szüzességében? Ted megbabonázva bólint. Crispin atya diadalmasan húzza ki magát. valóságos kis genetikai egyenlet. szóval úgy gondolja. Ha hisz a Dionne ötösben. jégkék szeme csupa ámulat. senki se számított rá. hogy a gyermek lány lesz. és gyorsan rávágja: – Hát persze hogy van lelke. ez arra elég. – Ez a bizonyos behatolás átszakítja? – Nem feltétlenül. Crispin atya veszi a lapot. – Lehetséges az. halkan megkérdezi: – Rendben. megesküdne rá. tízcentes érme nagyságú nyílással. térjünk rá Mary szüzességére. – Hihetetlen – suttogja Ted egy perc múlva. – De… – Lucille tekintete zavart (egy pillanatra fiatalabbnak. dr. – Ez perdöntőén bizonyítja a szüzességet? – Nem. amitől a baba fiú lesz. Lucille föltekint. Lucille is odadugja a fejét: X a pete. így a gyermek feltétlenül lány.ötvenmilliomodnyi volt az esély. miért gondolja. hogy Mary szűzhártyáját soha semmilyen behatás nem érte? Jonas tűnődve néz a megkövült arcú lányra. a Dionne ötös valóban tudományos csoda – sokkal inkább. hogy egy petéből öt baba lesz. Wade. Mary fajtája. – Dr. Wade – Ted hangja gondterhelt – mondja el újra. Y a sperma. – A sperma határozza meg a gyermek nemét. amik. látszik a tulajdon lányánál). Wade. Namármost. – Természetesen. a partenogenezises születés sokkal gyakoribb eset. hogy a medencevilágítás zárlata okozta? – Igen. Wade vázlata fölé hajolva. De senki nem vitatja. Lucille! . De itt nincs sperma. mint az. – A szűzhártyát? Jonas Wade a pap lebernyeges ábrázatába néz: – Marynél erős. dr. – Máris megmutatom. tehát csak a női X kromoszóma van jelen. Lucille nehezen lélegzik. a tudományos magyarázatot hittel és meggyőződéssel hirdette. – Dr. És a világ rábólint. Jonas Wade hátradől a díványon. – Akkor van egyáltalán lelke? Ezen a területen Jonas Wade nem járatos. – Kérem. Crispin atya a karszék hátán megtámaszkodva. Wade. fut át Jonas agyán.

– És ha a baba nincs rendben. hogy gond lehet… úgy elővigyázatosságból…. minek ez a veszélyes vizsgálat? Ha baj van a babával. – Mi ez a vizsgálat? – Amniocentézisnek nevezik. Wade. óvatosságból. a gyerek mindenképpen Isten báránya… A pap elakad. és minden élet Istentől való. hogy a lányukon egy különleges vizsgálatot elvégezzek. a baba nem károsodott-e az anya antitestjeitől. A mindenható Isten útjai kifürkészhetetlenek. – Milyen lesz a gyerek… külsőre? – Nos – fészkelődik kényelmetlenül Jonas: hová akar kilyukadni ez a tejfelesszájú? – Mary kromoszómái szétváltak. abból áll. – A lányommal ne kísérletezzenek. mérlegeli Lucille jégkék szemének riadt pillantását. aki mint a szobor ül a helyén. mint Mary. pislog. hogy bármit mond. aztán újra összekapcsolódtak. Eleget kínlódott már így is. hogy megállapítsák. változtat valamit Mary gondozásán? Jonas elgondolkozik. – Mennyire megbízható ez a vizsgálat? – Még kísérleti módszernek számít. De ez rendkívüli eset. Jonas nem remélhet tőle támogatást. Wide… Minden szem Mike-ra szegeződik: nem várták tőle. A fiú arca komor. dr. akkor mi van? Az orvos csak néz. ha jól értem. hogy új vonásokat hozzon. – A lánya érdeke. – Mrs. és ellenőrizni. Rh-negatív anyáknál már bevett dolog. – Nem mintha elhinném ezt a zagyvaságot – siet közölni. – Dr. Óvatosnak kell lennie. betekinthetünk. Nem volt sperma. – Jonas Wade Maryre pillant. hogy mintát veszünk a magzatot körülvevő magzatvízből. rendkívüli körülmények is adódhatnak. a baba egészségéről van szó… Lucille jéghideg tekintettel mered az orvosra. miért is lenne. de… Lucille a fejét rázza. és mikroszkóp alatt elemezzük. hogyan is fest a magzat. kockázat mindig is… – Akkor hagyjuk. McFarland. Mrs. Meg lehet nézni a baba kromoszómáit – csínján. Mike lassan elfordítja a fejet. tehát a gyerek pontosan olyan lesz. – Crispin atya hirtelen észbe kap. a feleségem azt akarja mondani. Pár hét múlva megröntgenezhetem. Wade – szólal meg Ted –. és ködös szürke szemével furcsán néz Maryre. – Miféle gond? – Azt nem tudhatjuk. – Dr. – Csakhogy – lép az aknamezőre az orvos – mégis van valami halvány valószínűsége. .– De hisz nem szabályosan fogant! – Akkor is élet. és azt feleli: – Nem. McFarland. doktor úr. – A gyerekkel valószínűleg nem lesz semmi baj. nehogy megrémítsd őket –. hogy a babával úgy sincs mit tenni. – Gond? – kérdezi Lucille. – De még ha igaz is. Ezért kérem a hozzájárulásukat. McFarland. hogy a fejlődése szabályos-e. Mrs. évente száz meg száz nőnél végzik el az amniocentézist kórházakban megbízható szakemberek… – Biztonságos? – Pardon? – Van kockázata? – Hát nézze.

"Wade felé. hogy képtelen akár egy búcsúpillantást is vetni Maryre. – A kereveten kuporgó lányt nézi. ha örökbe adjuk. ki az igazi szülője és milyen szokatlanok a születés körülményei. Ha a babát örökbe adják. – Nem. és Mary elvonul a szobájába. és gondosan figyelem az állapotát. Crispin atyát két okból is eszi a méreg: mindenki hitt Wade-nek. Lucille a hála szikráját küldi tekintetével dr. – Jonas agyában egy hang ismétli: „Ezek a békák nem Primus ivadékai. Pedig már meg is beszélte ezt a bőrátültetést dr. de csak egyvalamit mondhatna." Lapokban árad be az üvegajtókon a fény. mint neki. Mike meg azon kapja magát. – Ha már megszületett a baba – szedi össze a papírjait Jonas –. McFarland. Ha a baba kicsúszik a kezéből. – Nos – csukja be az aktatáskát –. az ő publikációjának lőttek. Mindenki kivonul a ház elé. a tarkóját dörgöli. – Megbeszéltük. nagy kő esett le a szívéről. A baba genetikai vizsgálatához elég a vérminta. ha szerető nevelőszülőket kap. Lucille a férje karjába menekül. a plasztikai sebésszel. nincs itt semmi bűn. és át kellene ültetni egy kis bőrt… – Nem erről van szó. – Nem tartjuk meg a gyereket. – Pár hét múlva megröntgenezem. – Biztosak benne? Ne hamarkodják el. Tünetértékű… Mikor becsukódik a bejárati ajtó. Marynek az lesz a legjobb. Csak akkor hozhatja nyilvánosságra az elméletét. – Mary még csak tizenhét éves. A fejem teszem rá. azt meg inkább megtartja magának. aztán Lucille-re. – Igazat kell adnom McFarlandéknek – szól közbe Crispin atya. még bőven van idő. a délutáni katlanba. nem mondja ki magában. és a bőrátültetési próba is lezajlik. – Reménykedve néz a lányra. Lelki sérülést okozhat. – Lucille feláll. hogy belenyugodhatnak a sors akaratába. akinek az arca dühítően semmitmondó. Norberttal.– Másolat? – Igen… Mary. Wade elméletéhez. dr. de képtelen a lányára nézni. ha úgy vesszük. hogy „szörny". És ha a gyereket örökbe adják. ráadásul az orvosnak nagyobb a befolyása rájuk. – Nem tudom elképzelni. hideglelős álmélkodást. Sőt forró odaadás és szerelem helyett furcsa félelmet táplál iránta. nem méltányos felfedni. Jonas érvelne. Mary igazat mondott. Wade – emelkedik fel Ted. Crispin atyában dúl a legnagyobb vihar. Wade –. – Úgy gondoljuk. Nathan Holland hálásan rázza Ted kezét. néhány egyszerű próbával végképp bizonyítható ez az egész. ha elválasztják a gyereket az anyjától. A gyerek is jobban jár. – Hát látják – jegyzi meg kis szünet után dr. csak Maryt oltalmazza a lelki béke a rideg valóságtól. ha a gyerek átesik a genetikai vizsgálaton. – Mrs. fújhatja. Tedre mosolyog: megkönnyebbülés. mert a többiek ugyan keservesen hajlítgatják a szívüket dr. doktor úr. Milyen anya lenne? Hiszen az iskolát sem végezte még el. de Mike Hollandet egyszerre „lelombozza" Mary Ann McFarland. de az a füle botját sem mozdítja. Hét elme őrli megrendülten a revelációt. hogy még meggondolják. Mind maga Primus. és arcát a mellkasához szorítva azt suttogja: . a nappaliban szinte túlvilágian sejtelmes a fény. saját magát hozza a világra. Jonasnek tátva marad a szája. ezek valóban veszélytelenek. hogy Mary meg akarna válni a gyerekétől. de a pap vadul küzd ellene. Jonas Maryre néz. porszemcsék táncolnak a sugarak hátán.

én nem is tudom. hogy megkönnyebbültem-e.– Ted. vagy most állt belém igazán a félsz. .

Crispin atya lerogy a karszékbe. elfelejtett este imádkozni –. de természetesen nem a magánvéleményével fogja traktálni őket. úgy megragadta az egyszerűség. Lionel Crispin. Hol van a nagy felbuzdulás. De mikor újra kinyitotta a rácsot. ami nagy zűrzavart hozhat az egyházra. fejezet Tarzana alszik a forró augusztusi éjszakában. És akkor ő. a szegénység. Sehogy se bírja összeszedni a gondolatait. Crispin atya elhatározta. hogy csatlakozzék a ferences rendhez. miért foglalkozom én most ezzel. szóváltás lett belőle – az ő gyóntatószékében! –. Na miért: a McFarland lány miatt. szájára vette Isten nevét. és ne jöjjön gyónni. de nem tagadhatta. és az ifjú Lionel inkább letett a ferencességről. De gazdag bostoni családjának sehogy se tetszett. csak mondja. aki már rég nem tudja. tapodtat se tágít a lány. amiben az életben nem lobogott tűz. de amit Crispin atya hallani akart. Csak ne lenne olyan megfontolt. és a szürke kőkandallóra réved. Hiba volt. – Miért? Miért ilyen konok? – A pap a karfát csapkodja. Lionel Crispin másodszor is kiadta az útját. Isten teremtményei testvériségének eszménye. Bár hihetné. Visszamegy az asztalhoz. képtelen volt tovább uralkodni magán. idealista Crispin atyának minden vágya az volt. Az idealizmusa már a múlté. Unszolta a lányt. A gyülekezetben sokan fejezték ki aggodalmukat az új pápa ökumenikus beállítottsága miatt. hogy a fiuk így megalázkodna. elmekórtani eset. Visszagondol. még szeminarista korából. de a paplak ablaka világos. Fogja a poharát. és a kihalt parkolóra bámul. Mikor visszafordult. nézzen magába.15. de az ízét nem érzi. hogy ártatlan és nincs mit meggyónnia. amit ma a gyóntatószéknél elkövetett. Szopogatja az italt. és nem is aspirál a püspökségre. és az ablakhoz lép. Sok év óta először jut eszébe harminc év előtti álma. arra a katasztrofális pillanatra gyóntatáskor: Mary a szokásos szerény bűnlajstrommal jött – húst evett pénteken. csak nem mondta. hogy vasárnapi szentbeszédében számot ad híveinek a dolgok állásáról. hogy zavarodott. megint Mary esküdözött suttogva a másik oldalon. Nehezen halad. úgymond. Úgyszólván sorsára hagyta a lányt. és plébánossá szenteltette magát. Uramistenem. Márpedig ők bíborban akarták látni. hogy a szegények és a megnyomorítottak pártfogója lesz? Az ifjú látnok ma elhízott. némi töményet kortyolva. felpattant és elviharzott. változás áll küszöbön. mintsem megbántsa őket. Az ifjú. Az ókonzervatív Los Angeles-i püspökség sandán figyelte a második vatikáni zsinat fejleményeit. kopasz. látta. mint már többször is az este folyamán. Félrevonja a függönyt. merre-hogyan. és a következő hívet kezdte hallgatni. Crispin atya a másnapi prédikációt írja. míg nem hajlandó bűnét megvallani. aztán becsapta az ablakot. középkorú pap. és nem hazudozó! De . sóhajt fel. Lépéseket is tett ez irányban. mondja.

Ez az. Tudja. milliók hite ilyen biológiai tréfára alapozódik? Nem akármiért hivatkozik Mary arra a másik Máriára. Lionel Crispin önkéntelenül is a háta mögötti sokadalmat hibáztatja. és felgerjed benne a düh. elcsigázva kecmergett ki az ágyból. állandóan emlékezteti magát. Mit csináljon ezzel a McFarland lánnyal? A szülők elhiszik ezt a tudományos hablatyot. feláll a gyülekezet. Jézus meghal és feltámad halottaiból. az is éppolyan ártatlan. Kérdés. akkor mit szóljunk ahhoz a kétezer év előttihez? A katolikus egyház. Hangja szokatlanul éles. – Credo in unum Deum. vagy idegbajos. hogy a misére figyeljen. kezet mos. Crispin atyának szintén nagyon kell koncentrálnia. – Kyrie eleison. összekulcsolt. újjászületik az oltáron. hogy az ige testté válik. . rémült volt. Aztán rákerül a cingulus. és gyorsétkezdei vétkek alól feloldozást osztogasson. Crispin atya nem sokat aludt az éjjel. áldást mond. amiért idealizmusa elpárolgott. bingópartikat. és eligazgatja. ilyen abszurdumnak hitelt adjon?! Hát nem és nem. Az elmezavar megbocsátható. illetve Douglass atya celebrálta. mint ő. Olyan mohón lecsaptak erre a sületlenségre. aztán a fejéhez érinti. mert az emberek zöme ilyenkor jön. De miért Wade pártjára álltak. jelmezbálokat. mikor majdhogynem ordítja az introitust. karjára a keskeny selyem karék. Az istentisztelet alatt Mary a mise csodatételére szegezi minden figyelmét. Feléjük fordul. Mary fölpillant. Most nem viccel. áthúzza a fején. mi bántja igazán. nemcsak a McFarland lány miatt háborog magában: azok a nyomorult emlékek jönnek vissza az elméje zugaiból. kényszerítve magát. A lány vagy hazudik. egészen a mennybemenetelig. És most. és fejét leszegve imádkozni kezd. miért nem Crispinére. és körülnéz a templomban. Mikor Crispin atya belép a ministránsokkal. mielőtt a vállára terítené. míg némán öltözik. amit a kezében tart. A lány halhatatlan lelke forog kockán! Felidézi Jonas Wade pár nap előtti jelenését a McFarland-házban. rosszkedvű és kótyagos. a túltáplált.factorem… Túl sok évet ölt abba. akkora a sokadalom. nem válogatósak szegények. egyetlen óra leforgása alatt. Hátul is állnak. megvan. Csak most gondol bele. tombolákat. hogy a mise alatt Jézus Krisztus bejárja a teljes ciklust attól fogva. Isten embere. Crispin atya gondterhelten tűri. hogy a ministránsok segédkezzenek az öltözködésben. Patrem omnipotentem.nem kockáztathatja. vagy összeomlik a hite. aki kezét-lábát töri a lányuk halhatatlanságáért? Crispin atya elveszi a karinget. ahogyan szokott. Ha a „spontán partenogenezis" megtörténhet egy tarzanai tinilánynál. hogy Jézus Krisztus teste és vére az. Mary lelkiüdvéért tiszta vizet kell önteni a pohárba. Neki ez az időpont kedves. Hajnalban megkeseredetten. Nézi a sok lehajtott fejet. Az előző miséket Ignatius atya. hogy rendezvényeket szervezzen. A ministránsok azt hiszik. hogy mi az igazság. pöffeszkedő kertvárosiakat. megcsókolja. a halálos bűn palástolása nem. ugyanúgy kellett neki az a megálmodott angyal! Crispin atya térdre rogy. elejti a poharát. És mindez a gyülekezet szeme láttára történik. mindenki keresztet vet. újra át kellett élnie szeminarista kora vízióit. hogy mit csinál. a pap a prédikációt gyakorolja magában. fogja a numeráját. azok nem hagyták aludni az éjszaka. Szembefordul velük. vagy egymásra hajtott kezeket. Hogy ő. agyoncicomázott. és a pap a közönséges kenyeret Jézus testévé változtatja. a gótikus ívet formázó.

Mary is. tátott szájjal. áldást osztva a híveknek. a templomban felbőg az orgona. hányingerrel küzd. ámen. de nem tágít. – Agnus Dei. Maryt megint meglegyinti a légmozgás. hogy majd összeesik. Ajka elkeskenyedik a dühtől. Menten elönti a veríték. sanctus. és imádkozni kezd. Mary figyelme elterelődik a miséről. hogy hányni fog. és zokog az örömtől. A ministránsfiú. Angyali kart hall belül. és Mary ismét hátraveti a fejét. fél. hogy az ostya megérinti. emiatt rátapos a reverenda szegélyére. Rágja az ajkát. Kiszárad a torka. sanctus. hadarva kér bocsánatot: – Elnézést. Már csak háromembernyire van a pap meg az aranyozott ostyatányért vivő ministránsgyerek. úgy szorítja a cingulumot. miserere nobis. qui tollis peccata mundi. megkínzott teste tartja fogva. – Mea culpa. – Sanctus. hogy a fájdalomtól sikoltani tudna. és mikor visszafordul." A szomszédja fölkel a rácstól. Kinyújtja száraz nyelvét. ujjai vértelenek. és ráesik a papra. segíts. bár úgy fél. ahogy a pap elvonul. Pillája alól látja. Nem! – zokogja belül. csiklandja. Istenem. Érzi. Megint közeledik Crispin atya. Mary hátraszegi a fejét. édesen susog a szájában. vért ízlel. A gyülekezet némán feláll. meghökkenését leplezni akarván. Mary megszégyenülten kapja le a fejét. kétrét a korlát fölött. – Az egyházközséget nem szennyezi idegen vér. Tekintetét Szent Sebestyén meztelen. és a padsorok közt az oltárhoz vonul. a tálra szegezi a szemét. kalapálni kezd a szíve. és Mary öklével veri a mellét. úgy szorítja össze az öklét. Letérdel a rácsnál. ha látni nem látja is. hogy Crispin atya megáll előtte. mint a hullámvasúton. Megcsapja a szellő. mea maxima culpa… Ideje az Úr asztalához járulni. A kórus dalra fakad. kitátja a száját. suttogást hall: „Krisztus urunk teste tartsa meg lelked az öröklétnek. és öklét reszkető testéhez szorítja. Crispin atya már a túlsó szomszéddal foglalkozik. itt minden barnaság az úszómedencék mellől való.– Dominus vobiscum. ahogy elmennek mellette. . Résnyire nyitott szemhéja alól megpillantja Crispin atya karingének szegélyét: a pap megáll előtte. rettenetesen kell nyelnie. Előreveti magát. amint Crispin végigmegy a hívek sorfala előtt. ostyát. a megkönnyebbüléstől. Elméjét áthatja a könyörgés: Istenem. segíts. És nincs tovább. Megszólalnak a harangok. a léptek nesze nem nyomja el. – Ne fuss el! Crispin atya a sor végére ér. de lankadatlanul tartja a fejét. Úgy markolja a rácsot. Hárman vannak még előtte. mea culpa. és az utolsó hívő is távozik a rácstól. segíts… Aztán érzi. komor tekintetet vet a rácsnál lecövekelt lányra. és a tátott szájakból kidugott nyelvekre ostyát helyez. atyám. és nagy erőfeszítéssel kitátja a száját. felemeli kissé a hangját. Istenem.

hogy a keze elindul fölfelé. ahogy gumikesztyűt húz. Hét közben van csak mód a vizsgálatra. A lüktetés döbbenetesen ismerős. Érzi. ha kéznél lennének a szülők. Vicsorít. és még sokáig sír. milyen hullám fogja mindjárt elárasztani. lekötözték. kinyitja a szemét. megérinti a bimbókat. Szükségtelen megtapintania. Mary hallja magát. gondoltam. – Nekem bármelyik nap megfelel a 21-ével kezdődő héten. Az orvos kicsit másképp helyezkedik. és közben jár a keze a lány hüvelyében is. Wade-et látja a lába között állni. Wade ujja belehatol. ott a duzzanat meg a nedvesség. Szeretném. Mary vergődik. Mike Holland lehajol. nyögnie kell. A lány csukva tartja a szemét. dr.16. Mary tűzbe jön. kifordul a szeme. vonzó arca nagyon komoly. Wade egyre durvább lesz. Melyik napot látja jónak? Jonas megnézi a Bank of America naptárát az asztalán. de rádöbben. Wade játszik a mellével. mozdítani akarja a karját. sőt érzékien csipkedi. egy-két hét. ha dr. a lába széttárva. Mary kimerülten. hogy beiktathassák a terveikbe. a nyakát. és megröntgenezem Maryt. Wade könnyedén becsúsztatja ujjait a hüvelyébe. anélkül is tudja. a sötét mennyezetre bámulva már érzi. elképedve pislog. Dr. már tudja. és Mary érzi. nem érti. Finoman összefogja a köntösét. Megtapogatja Mary mellét. Sikoltana. és feltűri a lány nyakához. – Mr. – Természetesen ott leszünk. hogy jön fölfelé a bepödrődött lábujjától fel a lábán. Dr. Mikor felpattan a szeme. A keze kikötve. és látja. jobb. ha előre szólok. mikor lezúdul rá az elragadtatás. a vállát. Míg Jonas Wade odalenn búvárolja kéjesen. összerándult hasába. dr. – Sebestyén – nyögi az éjszakai magányba. a másik kezével meg a csupasz hasát tapogatja itt meg ott. Mike is egyre erőszakosabban nyalja-falja. és szájába veszi a mellbimbóját. Fel se tűnt neki idáig. medencéjébe. Szerintem onnantól . elűzné támadóit. Mary mélyet sóhajt. nem dr. hogy milyen kellemes. Wade. átteszi a kagylót a másik fülére. Mary behunyja a szemét. mit akarhat az orvos. Mary felkészülten várakozik. már a melle is meztelen. fejezet A lába megint a kengyelben van. hanem Mike. széttárja csupasz combját a hűvös vizsgálóban. Aztán az oldalára fordul. hosszan. nem érné be magamegadással. amint fájdalmas önkívületben sikít. hogy az orvos karja súrolja a belső combját. Kengyelbe kikötött. izmos karját ráfonva szívja a mellbimbóit. aki fölé hajol: megfejthetetlen okból csak úszónadrágot visel. Ha fölemeli a fejét. reszketve ereszti ki a levegőt. mozdulatlanságra kárhoztatott lába között az ujjak egyre veszettebbül dolgoznak. Hallja. McFarland.

ön mit javasol? Jonas behunyja a szemét. hogy a babát örökbe akarják adni. az ő cikke torzó marad. Jonas az arcát dörgölve rója magában a megoldhatatlan dilemmák végtelen köreit. a szülei is jobbnak látják elpasszolni a kicsit. Eszébe jutott ugyan. és Jonas Wade-nek hallgass a neve. Nem kész… csecsemő? – De. de az utolsó percben meggondolta magát. És sürgősen megoldandó. mintha Ted cetlit írna magának. egyszerűen nem . A bőrdíványon megválaszolatlan levelek garmadája hever. hogy a torz magzat lehetőségét taglalja. Ted hangja furcsa: elvékonyodott. hogy szenzációs anyag. Hát ennyire belefeledkezett Mary Ann McFarland dolgába? Szaggatott kopogtatásra ocsúdik az önvizsgálatból. hogy Jonasnek milyen fontos ez az egész – Jonas mindent elmondott neki. ha a röntgen reménytelen. Csak azért szeretném. Penny tudja. de hát muszáj volt felnyitnia Ted szemét –. – Hálás vagyok az őszinteségéért. nyilván újra a helyzet magaslatán áll. elolvastatta vele az írását –. feltétlenül. Viszont ha a csecsemő máshoz kerül. reggelinél. Nagyon sok dologtól függ. mert ha baj van a babával. ha Mary is. még tévézés közben is. önöknek a papjukhoz kell fordulniuk. Végtére. mikor előhívják a felvételeket. és ott marad az asztalnál: a piros dossziét bámulja. de éppen ez a bizonyos jó lelkiismeret a bökkenő: Jonas Wade kínosan tudatában van annak. de utólagos bizonyítás nélkül akár ki is dobhatja. – Azt hittem. égető gond. mi a valószínűsége. Köszönöm a hívást. – És ha torz. életképtelen magzatot mutat. Csak az utolsó fejezet hiányzik. Ott az a piros dosszié. ő majd elintézi a bejelentkezést a röntgenosztályon. diplomatikusan lehet közelíteni a dologhoz. hogy már a hó végén hurcolkodik. hogyan bírhatja rá jó lelkiismerettel McFarlandéket a gyerek megtartására. pedig nem jellemző rá: bekukucskál a dolgozószobába. aztán azt mondja: – Dr. Jonas föláll az íróasztalától. beszélsz Cortneyval ma este. és Crispin atya támogatja őket ebben. mint amilyennek látszik. – Cortney közölte. az udvaron. és szóljanak oda telefonon a nővérnek. várhat még ez az ügy. akkor igenis így a legjobb. Jonas. ha itt lennének. Wade. és Penny ki is jelentette. ahogyan kihozta őket a posta. McFarland. amit annyit lát újabban a férje kezében. Rövid szünet. – Most még nem tudom. – De hát hat hónapos már. ez az eset mérhetetlenül bonyolultabb. mégis. Valahogyan ki kell ókumlálnia. hogy itt a saját érdekét nézi. Van most épp elég baja szegénynek – Jonas szűkölt attól. Jonas leteszi a kagylót. – Ezt sajnos nem tudom megmondani. – Penny valahogy türelmetlen. valósággal bedarálja őt. a cikke kéziratát. és körülnéz a dolgozószobájában. elméletét jól megalapozta. hogy torz a gyerek? – Ted McFarland tárgyilagos. Ha viszont a felvételek ép babáról tanúskodnak. érintetlen orvosi folyóiratok. Mr. hogy Ted McFarlandnek szóba hozza – hiszen mindkét szülő beleegyezése szükséges a közléshez –. a cikk úgyse lesz befejezve. De ha nagyon súlyosan rendellenes a gyerek. Wade. A lapok cetlikkel megtűzdelve.már nincs rizikó. Beszéljék meg Mrs. Penny szól be az ajtón túlról: – Jonas? Kitárja az ajtót. mégis erőteljes. dr. McFarlanddel. Ott leszünk Lucille-lel. De ezt a megszállottságot akkor se érti. Rövid hallgatás után Ted megkérdezi: – Abortuszt fontolgat? – Ha Mary élete valóban veszélybe forog. fénymásolatokkal kiegészítve. Mary támogatásra szorul.

igaza van Crispin atyának? Van lelke? Egy csapásra elmúlik a görcs. csikorgó tél előhírnökei. hogy az arcát ne vegye szemügyre. nem Pennytől. Penny túlélő tehetsége: ő kézbe veszi az életét. súgja a belső hang. ha fúj. – Én nem bírom ezt tovább – folytatja Cortney. – Apa? . Én már nem vagyok csecsemő. és nem szerelmes ölelésből született. a keskeny száj. ha gondolkozik valamin. És mi van. elkerülhetetlen. Csak egy év van közöttük. – Anyával tizenegyre hazaparancsoltok a randiről. hogy nincs is lelke. és biciklin járunk. ami igazán tetszik. húsz évvel látszik öregebbnek. úgy éreznéd magad. az áll és az arccsont azonosságánál. Mind maga Primus. ha a tulajdon lányom. Cortneyban megvan az anyja önállósága. Cortney. De értsd meg. apa. behunyja a szemét. – Az orvos otthagyja a dolgozószobát. annyira felnőtt. Keresi önmagát a lánya arcában. és becsukja maga mögött. Jonas hátradől a párnázott kerti székben. hogy mindenkivel elismertesse. Cortney Penny manírjait is örökölte. vagy Cortney csöppet sem ütött rá? Egy idegen vajon Jonas Wade-re is ráismerne benne. a keskeny nordikus orrcimpa. Valami azt súgja belül: Ha menyasszonyi ruha lenne rajta. Jonas hallgatja a lánya gyakorlatias elképzeléseit. elszörnyedés szállja meg. szakasztott Penny. és különös szorongás fogja el. – Megyek. – Apa… Jonast egy pillanatig viszolygás. Úristen. nekem nem? – Cortney. Helyt akarok állni magamért. de ma este a szélrohamok szokatlanul hidegek. hogy ha fontos a mondandója. most meg eltaszítaná a saját lányát azzal. a kissé ferde szem. vagy csak az ifjú Pennyre? Ezek nem Primus ivadékai. Mary pedig sok vonatkozásban jóformán gyerek. Pléhkrisztus. Nincs messze az egyetem. ami tőle való. Mary McFarland kisbabája ugyanolyan emberi lény. – Hol van? – Az Isten áldjon meg. jobbra húzza el a száját. megbánás lép a helyébe. Rendszerint a Santa Anák fújják át a völgyön minden évben forró leheletüket. csak három év. és nézi a lehullott leveleket. S a hang egyszerre háttérbe szorul. annál inkább kileli a hideg. olyan eltúlzottan. tizennyolc éves vagyok! Kismillió lány szerez diplomát munka mellett! Bradnek engeded. Istenem. mondta Dorothy Henderson. Majd felesben fizetjük a rezsit meg a kosztot. a vonások tolakodnak előtérbe olyan élesen.hallgat rám. én már tizennyolc éves vagyok! – Miért mondod ennyit? Azt hiszed. és végzel. Jonas önkéntelenül is összehasonlítja Cortneyt és Mary Ann McFarlandet. aztán olyan munkát kaphatsz. hanem Penny izmai mozgatják. mintha Jonas most először látná a lányát. Több ez a hosszú egyenes orr. És minél jobban feltűnik ez Jonasnek. mikor így megveti a lábát. elfelejtettem? Cortney arca megkeményszik. és mély bűntudat. – Azt. Még sose ütötte meg ennyire a hasonlóság Cortney és Penny között. ugyanúgy mozog a szája. amelyek mint holmi barna gályák úsznak a medence vizén. Most mihez kezdhetsz? Beállsz eladónak a Thriftyhez? – Mi bajod van vele? Sarah a Taco Bellnél melózik. neked kell elővenned. ha esik. Jonas Wade kiállt a placcra. képzelődik. mint Pennyé. nem Cortney. avar és dióhéj örvényeit sodorva. de Cortney annyira érett. azt a szokását. mint az esküvődön. az én lányom is valami elszabadult „serkentő tényező" számlájára írható. mint a többi.

ha majd megszületik a gyerek. Crispin atya helyet foglal szemközt a főpappal. hogy az utcát tépázó. hogy a tanulmányaid sínylik meg. ha már kezében a bizonyíték. próbál a lányára figyelni. hol az elhanyagolt családja miatt. Ha működik a dolog. – És azóta láttad a lányt? – Nem. kirajzolódik a profiljuk ellentéte. – Mikor idekerültél. csupa szöglet meg sík. de hát nemcsak könyvekből tanulhatunk. Jonas pedig bámulhatja tovább a szél meg a levelek játékát a medence vizén. fákat kopasztó. erőszakoskodással mit érhet el nála? Csak azt. – Régóta ismerjük egymást. El kell engednetek! Jonast meghaladja. ez a dühödt idő nem jellemző. ülj le. – Lionel… – unszolja egy hang szelíden a háta mögül. túl az ablak visszatükröződésén. szemeteskukákat döntögető októberi szelet figyelje. ha elköltözöl. egyre-másra metszve a kandalló fény.Az orvos összehúzza a szemét. – Köszönöm. és hátraveti a haját (ez is Penny mozdulata). Penny már többször is tett megjegyzést. kerested vele a kapcsolatot? A pap megáll a pazar fogadóterem közepén. A lány ingerülten sóhajt. a hatvanesztendős Michael Maloney püspök viszont kész kubista portré. Hovatovább állandóan bűntudata van az orvosnak. és a végén úgyis el fog költözni. hol Mary oltalmazásának etikai háttere. Jonas megpaskolja a lánya kezét. – Elnézését kérem Nagyméltóságodnak. Nagyméltóságú Atyám. gyere. anyád és én csak a javadat akarjuk. ide mindig visszajöhetsz. Az utóbbi időben gyakran előfordul ilyen kiesés. és uralkodni próbál a hangján: – Nem bírtam! Nem bírok a szemébe nézni! – Miért? – Mert legyőzött! – Lionel – mondja halkan a püspök –. – Crispin atya ismét járkálni kezd. szüret. Lionel Crispin gömbölyűségek gyűjteménye. a cikk majdnem elkészült. Mindkettejüknek csak a fél arcát világítja meg a tűz. a kinti kopárság kemény telet jósol Lionel Crispinnek. hogy máshol jár az esze. Cortney rosszkedvű lesz. Cortney. . Dél-Kaliforniában többnyire balzsamos évszak. nem érez hozzá erőt. Kényszeríti magát. a házi békének annyi. – Cortney. mikor úgy leköti Mary Ann McFarland. majd benyújtja a Journal of tbe American Medical Association szerkesztőségének. én is plébános voltam még. és nekem elegem lett belőle. – Elmentél hozzá.és hőkörét. Crispin atya odafordul. Azt gondoljuk. Lionel Crispin meredten néz ki a világra. mint ha saját magát nézi. Szokatlanul korán jött idén az ősz. De csak csinálja tovább. ha nem. – Apa. aztán beront a házba. az is jobb. Mary Ann McFarland elvonja a többi kötelezettségétől. Lionel – mondja orrhangján a püspök. hol a cikk. amit Pennynél – teljes zárlatot. az anyját szólongatva. lábtartós karszékben ülő férfi éles szemmel vizslatja a látogatót. hogy harcba szálljon a lányával. Az életet is meg akarom tapasztalni. Nagyméltóságú Atyám. – Ez minden? Itt ér véget a történet? – Igen. Óvtok. apa – borul a nyakába Cortney. Különben is. – Hát jó. Most. A brokáttal bevont. most Cortney kapja azon az apját. próbáljuk meg.

– Szóval ez a dr. maradj a fenekeden. És mikor az arcába néztem. Én úgy veszem észre. Hogy is hívják azt az embert? – Wade. végtére mi nem törünk pálcát az idegbetegek felett. mert félig süket. Lelkében továbbra sincs békesség. Crispin atya felkapja a tejét. de annak alapján. hogy Mary tökéletesen észnél van. – Úgy éreztem. Meggyóntad? – Igen. – Valóban így volt? – Azt nem tudom. hogy Mary Ann McFarland mint a megszállott térdepel a rácsnál. görcsös modorát. az ítélőképességével semmi baj. – Ezt meg hogy érted? Lionel nem mer régi barátja szemébe nézni. de ez a partenogenezis-zagyvaság aláássa hitünk alapjait. akkor sem tágít onnan. hogy az elméje tisztaságával van a gond. Csakhogy itt ez a partenogenezises história. és pislogás nélkül szegezi tekintetét a lángokra. Ignatius atyának. megtettem. Eldönti magában. – Hát jó. akár valami más lélektani okra vezethető vissza. az orvosa is így látja. Ő se különb a gyülekezeténél. mikor hátranéztem. Szívesen hallanék bővebbet dr. hogy ő valóban ártatlannak tudja magát. fölötte érdekes. – Nem hiszem. – Szóval térjünk rá a lányra. Nagyméltóságú Atyám – emelkedik a helyéről Crispin atya –. de így éreztem. ami arra utal. Azért választotta az agg Ignatius atyát. – Ja. és úgy kell elmondanom a Postcommuniót. Foglalkozzunk inkább a lány dolgával. Nagyméltóságú Atyám. Olyan megalázó volt – húzza végig Crispin atya szikkadt nyelvét a száján –. hogy ez az ember nemcsak ezért jött ide. és fejtsd ki. – Lionel. Nagyméltóságú Atyám. és az ujja hegyén megtámasztja hegyes állát. hogy hazudik a lány. akár emlékezetkiesésre. – Akkora bűnöd megbocsáttatott. tehát nem elvetemült teremtés. és szájtátva szegi hátra a fejét. Maloney püspök összetolja a két tenyerét. amikkel megmenthetném a lelkét. és ami talán többet nyom a latban. Ez biztos. nem méltó rá? Crispin atya tömzsi keze ökölbe szorul: – Mert zavarban voltam. a lány a halálos bűn állapotában leledzik. – Vagyis – hangzik fel az orrhang – úgy gondoltad. én cserbenhagytam azt a lányt! Kifogytam az eszközökből. hiszen töredékesen vagyok informálva. beszéljük meg. ha úgy gondoltad. csak nem ad hitelt ilyesminek? – Korai lenne még erről nyilatkoznom. és roppant engedékeny. Amit elmondtál. amit mondtál… – Már elnézést. tökéletesen egybecseng meggyőződésünkkel. Wade azt állítja. Minden szem rám meredt. az egész gyülekezet engem bámul. Hát megtettem – néz ismét a főpapra –. Michael Maloney püspök higgadtan. elvégre nem . és ostyát adtál neki. tudtam. űzöttségét.– Nagyméltóságú Atyám. Én a magam részéről úgy látom. még a ministránsgyereké is. Wade-től. hogyan ássa alá. – Nagyméltóságú Atyám. és a kezét bámulja. ha már mindenki visszaült a helyére. és még mindig ott térdepelt. Lionel. kifürkészhetetlenül figyeli Crispin atya zaklatott beszédét. Miért adtál ostyát a lánynak. csak hogy ott ne lássam. Crispin atya lehajtja a fejét. kérlek.

mi köze egymáshoz a két dolognak? Crispin atya. hogy a legnagyobb keresztény ünnep. mondta neki Jonas Wade. Lionel Crispin úgy csattantja össze a két öklét. így hisszük. aztán újév és beköszönt január… De különös.hasonló tanon alapszik a vallásunk? Éva tán nemi érintkezésből született? Vagy éppenséggel a Szent Szűz? – Nagyméltóságú Atyám. hogy életről-halálról kell majd döntenie. micsoda jeges rettegés markolássza a szívét. a második biológiai baleset áldozata. – Ellenkezőleg. hogyan fenyegethetné ő a hitünket? Hát ennyire sebezhető vagy? Crispin atya igyekszik úrrá lenni remegésén. – Bocsásson meg. a tűz ropogását hallgatja. lehet. akkor mit mondjunk Miurunk szent anyjáról? – Jaj. hogy torz. Jézus születését szívesebben ünneplik. Nagyméltóságú Atyám. Crispin atya majdnem . Nagyméltóságú Atyám! Az én hitem erősebb. Lionel Crispinnek eszébe jut az az alig pár év előtti lidérces eset. De az emberek a karácsonynak jobban megadják a módját. a kórházig már nem bírhatta ki. Lehet. legreménytelenebb idejére esik. az első számú Máriát kiválasztotta Isten. aztán meg kellett keresztelnie a kicsit. hogy ropognak az ízületek. akkor miért ijeszt meg úgy ez a dolog? Nem fogja a nyíl azt. Most pedig. – Torz? Lionel Crispin nem tud a barátja szemébe nézni. mi nyomja még a szívedet. Szörny. Lionel. de idáig hozzá se nyúlt. Kiseprűzi a nyarat. miközben az asszony elvérzett az ágyon. Egy órája töltötte ki a püspök. Hogyan is mondhatná el. mint a húsvétnak. dőlt belőle a vér. hiszen a feltámadásról emlékezik meg. hogy gond lesz a gyerekkel. De hát ez így nem is igaz. az Úr ezerkilencszázhatvanharmadik esztendejében egy másik Mária. a kint tomboló szelet. Könyörgök. Kortyolgatja. mikor sürgősen házhoz hívták. elgondolkodtam. az új életé. Mary elektrosokktól fogant. hát ennyire ingatag vagy a hitedben? Miért kellene összemosni a kettőt? Kétezer éve a Mindenható megszólított egy bizonyos Máriát. ahová a szülész pottyantotta. Ő is kezd megrémülni. Wade azt mondja. aztán karácsony. akin páncél van. mint valaha! Rendíthetetlen vagyok! Maloney püspök szeme elkeskenyedik: átlát a szitán. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. Képtelen szavakba önteni belső háborgását: balsejtelmét. tátongott gonosz száj. mint diadalát a halál fölött… – Tisztelendő atya… Lionel összerezzen. Felfokozódik a Los Angeles néptelen utcáit dúló szél vijjogása. csak… csak nem volt feje – a torz nyakán dülledt két szem. Maloney püspök a homlokát ráncolja. Lehetséges. mondd el. vergődött az edényben. – Súlyosan torz lehet. Lionel Crispin fölemeli a konyakospoharat a széke melletti kis asztalról. Lionel. hogy Wade-nek talán mégis igaza van. Crispin atya épp hogy feladhatta a szerencsétlennek az utolsó kenetet. – Aha. Crispin atya egy darabig vívódik. Az asszony idő előtt szült. Legalábbis így tanítják. a szél dühöngésén mereng: mindjárt Mindenszentek. – Dr. mikor beállított hozzá. és azt mondta. És ha a lány valóban szűz? És ha fiút szül…? – Lionel. Katolikusok vagyunk. áldott az asszonyok között. És élt. – Ha a hited olyan erős. az új reményé az év legkietlenebb. – És neked mi bajod van a McFarland csecsemővel? Crispin atya keresi a szavakat. nem hiszek a fülemnek! Ha egy szűz teherbe eshet akármilyen testi megrázkódtatástól.

származásától függetlenül. és a pecsétgyűrűt babrálja a jobb kezén. – A csecsemőnek van lelke. és így fohászkodik: „Uram. és különben sem lenne semmi keresnivalója a világon?" A szorongó Lucille McFarlandet visszhangozva megkérdezi: – Nagyméltóságú Atyám. a papi hivatás nem könnyű. Milyen messzire. Mary azon kapja magát. Crispin atyának kell meg nem érdemelt üdvösségre segíteni a keresztséggel… A ház nem elég sötét Marynek. gondoljatok a Szűzre. – Lionel. az anya vagy a gyerek. és engesztelően érinti meg a karját –. adj neki fejet. Elhúzta a függönyt. se a kezét nem hagyja céltalanul kalandozni. Neked pedig az a dolgod. fekete reverendás. – Dr. hogy normális legyen. rajta az egész világ szeme? Meztelen. A hálóinge gyűrötten hever a padlón. Tudod. lehet egy ilyennek lelke? Lionel Crispin meghasonlása a püspök lelkére sem marad hatástalan. – Egyenesen a püspök szeme közé néz. Reszket a szíve. orrot. min mész keresztül. ami talán egy percig sem él. milyen sötétbe meneküljön az. szájat. Ők majd megvilágosítanak. ezzel csak meg tudsz birkózni. A java még csak most jön. bíboröves alakja torz árnyékot vet a keleti szőnyegen. hogy melyikük maradjon meg. Hülye érzés.rosszul lett. Miért érinthetem bűntudat nélkül a kezem vagy a lábam? Miért kell szégyellnem. fölemeli a székről szikár. Papi pályámon – sóhajt szinte gyászosan a püspök – magam is nemegyszer szembenéztem ilyesmivel. „Tudom! – sikoltja a pap elgyötört szíve. hogy örömömet leljem benne? „A jóravaló katolikus lány se a gondolatait. „Ha kísértést éreztek. és azóta sem nyughatom tőle. Lionel Crispin ismét a hideg ablaküveghez. Hát mindenem az enyém. Nem csekélység emberek lelkéért felelni. Adj neki szemet." Michaela nővér. hogy illessétek magatokat. Rossz előérzet kínozza. vagy nem? Az enyém. hórihorgas alakját. hogy isteni próba. Lelkierő kell az efféle döntésekhez. és neki. hogy az ember egyedül maradhasson a testével? Mert a meztelenség csak a kezdet. és hiszem. – Lionel – mondja szelíden –." Johanna . a kinn tomboló októberi szélhez fordul. ha mindenestül meg akarom ismerni magam. hány takaró kell ahhoz. Imádkozz a mi Urunkhoz és az Ő szent anyjához. Bízz bennem. Mary Ann McFarland borzalmasan torz gyereket hoz a világra. leoltotta az éjjeli lámpát. aki úgy érzi. a szülés kritikus lehet. tudom. Milyen sötét. mi a kötelességed. add. – Maloney püspök vékony. és nincs feje. te azt ne nézd. de hiába húzta fejére a takarót. iszonyú szörnyet. hiába nem lát az orráig se. tudhattad. Bármennyire idomtalan is a gyerek. hogy fölfedezzem. – Mitől? – A döntéstől. De még a máskor összehajtogatott ágyterítőt is magára húzta. és nekem kell döntenem. Betölti az egész termet. Ráér bocsánatot kérni azután is. hatodik. de még az emlék is felfordítja a gyomrát. – De miért nekem kell vállalnom a felelősséget! Hogyan hagyhatom azt a gyönyörű lányt meghalni egy torzszülött miatt. hogy a hold se nézhessen be. hogy azt a lelket a mennybe juttasd. Lionel – lép oda Michael Maloney a barátjához. – Félek – vallja meg halkan. Mary kevesli a sötétet. Lionel. Wade azt mondta. és Michael Maloney döbbenten látja szemében a kendőzetlen rettegést. hogy önkéntelenül bocsánatot kér.

" Crispin atya. gyönyörű. A sebeiből bőven ömlő vért.nővér. Sebestyén tette. én tettem. A mély tüzű. szerető pillantást. lábánál az ágyékkötővel." Johanna nővér. Wade azt mondja. amivel lenéz rá. Azt hittem. de dr. érvel Mary a sötétnek. szomorú. „Jézus sír. Tudnom kell. amint ott áll előtte a holdfényben. „Tisztátalan cselekedetre gondolni ugyanolyan kárhozatos. nyolcadik. . A lány félénken siklatja kezét a combjára. borongós. kemény izmait. Tudnom kell… Behunyja a szemét. ha ilyet teszel. A lány nézi holdsütötte. És megint azt suttogja magában: Bocsánat. mint elkövetni azt. és maga elé képzeli Szent Sebestyént.

kiissza az utolsó kortyig. olyannak látszom…"** – De szép – mondja Mary. – Félsz. amelytől felszökik mellem közepén a szívem…"* Egy olcsó zsebkönyvből olvas fel." Germaine szünetet tart és még dallamosabban folytatja: „. . Lucille McFarland Impalája áll előtte. és Germaine-t hallgatja. és hátradől. aztán a borát. aztán zihálva mondja: – Egy Agallisz nevű nőhöz szól a vers. – Mi ez? Germaine föl se néz. s mint ki végéhez közelít. Szerelmes verset írt egy másik nőhöz? Germaine nem válaszol azonnal. – És mit lehet majd látni a felvételen? – Főleg a baba csontjait. dühödten söpör végig a Collins Streeten. ajtó. eufóriás tőle. És veríték önt el. Elektromossággal feltöltődött bundájú macskák rebbennek szét felpúpozott háttal. s a könnyű tűz egész bőröm befutossa végig nyomban. fűnél színem íme zöldebb. A lányok kettesben vannak a nappaliban. Massey-ék háza sötét. a nyűtt könyvet nézi. arcába hulló selymes haja alól szól ki: – Szapphó írta. – Nahát – kezdi bársonyos hangon Germaine –. és kényelmesebb helyzetet keres elnehezült testének a díványon. – Ugratsz itt. úgy dönt. szerelmes verseket írt. ami a gyertya mellett áll. mikor lesz az a röntgen? – Jövő héten. zúgván zúg a fülem már. és löttyint még belőle mind a két pohárba. – De nyugtalan ma este! * Devecseri Gábor fordítása ** Devecseri Gábor fordítása . nagyot kortyol belőle. aki a közelben kucorog a földön. Mary meg egyre-másra töltöget a papírpoharakba a bíborszínű borral teli palackból. a két lány kihasználta. gyertyafénynél.. és ezt kántálja: „…s ezt a vágykeltő nevetést. Nem szokott bort inni. aztán összecsapja a könyvet. mit mondtál. tölts még! Mary nyögve nyúl az üveg után. megittak már vagy fél liter vörösbort. Mare? – Nem is annyira… Jaj! – A basához kapja a kezét.és nem lát a szemem se. – Ki az? – Az ókori Görögországban élt és költőnő volt.17. ablak zárva. egész valómban reszketek. lecsavarja a tetejét. fejezet A szél telefonvezetékeket cibálva. – És ki volt a szerencsés férfiú? Germaine fogja a füles papírpoharat. vernyákolásukkal igyekezvén elűzni az orkánt. Ragyog a mosolya: – Mare. Mary a szétült kanapén hever. „Hisz ha látlak s bár kis időre. hangot nem tud a nyelvem adni. hogy néptelen a ház. Germaine szülei máshol töltik az estét. megtörvén elakad. Mary nagy szemet mereszt.

Germaine megbabonázva néz a lángba és a „We shall overcome"-ot dúdolja. Behunyja a szemét. szerintem el tudnám látni az iskola mellett. és a fogamzásgátlás felszabadítja a nőket. – Hát eléggé természetellenes. Mare. aztán óvatosan mondja: – Én nem értek a babaápoláshoz. És itt Marynek eszébe jut dr. és gyorsan visszavonulót fúj. Bár megtapasztalhatnám. – Mary megfogja Germaine kezét. Nekünk is ugyanannyi jogunk van szeretkezni és élvezni. Kezd nagyon melege lenni. és csak bámulja Germaine-t. és a bor is felszabadítóan hat rá. és a plafonon bámulja az árnyjátékot. – Hát az meg mi? – Nem rontom meg azt a hamvas katolikus lelkedet! Fogamzásgátló eszköz. fogja a poharat. Megtennéd? Germaine a női arcra mered a könyv fedelén. – A szex arra való. Mary az oldalára dől. A szülein például. hogy élvezzük. kiissza. – Te élvezed? Germaine előbb kiissza a borát. én nem is tudom. A te szüleid annyira felvilágosultak. Az orgazmus csodáját már szinte minden este képes megidézni. Irigyli Germaine-t Rudyért is. Milyen gyakran fekszenek le Rudyval? Milyen lehet úgy? Irigyli. – Babaholmit még nem is vettünk. Wade. nem vagyok anyatípus. Hát törvényszerű. Rudyval sokat szeretkeztek? – Igen. Miért mondja az anyja. Még az se zavarja. hogy gyerekünk legyen. míg a férfinál a „gerjedelem" természetes? A lányok szótlanul bámulják a nappali árnyait. Mare. hogy soha nem is lesz gyerekem. Az csodás lehet. Lehet. Mikor a tulajdon érzékiségére ráébredt. Mary sose kérdezősködött. De most nagyon kíváncsi. amiért örömét leli benne. hogy ne legyen gyerek? Germaine szembogarán táncol a láng. hogy a nőnek a szex kötelesség. hogy rendes lányt nem tör érte a nyavalya? Miért tanítják az apácák. Irigyli Germaine-től a szabadelvű anyját. Mary a hátára fordul.Biztosan a bor miatt. Rudynak nem kell a gumikkal vacakolni. aztán újra tölt. – Pesszáriumot használok. és folyton a terhességtől rettegjünk? Mary hangja suttogássá hal. aki engedi. hogy utáljuk. Előrehajol. – Öh… – Tudom. és arra gondol. mikor egyedül feküdt az ágyában. Sose mardos a bűntudat. hangosan nyelve iszik. – Irigyellek. – Fogja a poharát. milyen csodálatos dolgot fedezett fel. Bensőséges pillanat a rebbenő . hogy az új Tampax tampont használja. te nem helyesled a fogamzásgátlást. de nem beszéltek róla. megsérti vele a szűzhártyáját. – Érezted? – Igen – mondja Germaine. csak azután feleli: – Igen. és a hasára teszi. apa örökbe akarja adni. és mohón. mert igazi férfival szeretkezhet. Mary másokon is elkezdett tűnődni. mint a férfiaknak. mondván. – És hogy oldjátok meg. Neki Lucille megtiltotta. és hozzáteszi: – És még sok mást is. Anya. – Talán te is tudnál segíteni. fél kezére támaszkodva. igaz? A szex arra való. Számtalanszor elcsodálkozott már a barátnőjén. és te olyan szabad vagy. hogy szombatonként meg kell gyónnia Ignatius atyának. – Felkacag. és nem kell szombatonként valami vén pap orrára kötnie. Vajon Germaine csinálja-e. – Ugye.

– El sem tudom képzelni. de nem bírtam rászánni magam. Germaine keserűen kacag. hogy a vállán kisírja magát. Germaine hátraveti a fejét. nincs ez így jól. ha Mary átölelné. és érzi. bánatosan néz a gyertyalángba. – Csak kitaláltam. – Már régóta el akarom mondani. ahogyan hiszed. hogy lány… – Tessék? – Olyan nehéz elhinni. – Nem is létezik – böki ki Germaine. – Mare… el kell mondanom valamit. – Hát. és iszik a borból. – Mare? – Tessék. Rudy nincs. Germaine elnémul. és próbál nem odanézni Maryre. Wade magyarázata nagyon meggyőző. és fél a saját érzékiségétől. éreztetné. Halkan megszólal. Merthogy Germaine maga se érti egészen. milyen érzés. és már nem voltál egészen az enyém. aztán Maryre szegezi a szemét. – Sajnálom – suttogja. Fejébe szállt a bor. te meg én. – Halk hangja szinte lebeg a fénykörben. mintha a kopott szőnyegen vadászna valami után. nincs fiúm és nem szexelek éjjel-nappal. nagyon nehéz… Mary megérinti Germaine karját. ha igazán kíváncsi vagy rá. – Mare. dobd el azt a pesszáriumot vagy mit. – Halljuk. hogy ez kész tény. A barátnőjére pislog. Germaine leszegi a fejét. – Nem értem. – Mondjad. – Mert először csak kettesben voltunk. és arra gondol: ez még nem minden. És sértődött voltam meg féltékeny meg mit tudom én. Mare. Nem tetszenek neki a fiúk. A csöndben hallani az októberi szél sziszegését. Sötét a szoba és áporodott. kiissza. Mary a saját lélegzését hallja. nekem bármit elmondhatsz. Dr. de úgyse értenéd. Germaine a szeme sarkából Mary kitüremkedő hasát nézi. és olyan szép volt. Szeretné. olcsó bor mellett. – Germaine. – De… még mindig nem értem. milyen fontos neki. – Nem olyan nehéz. az ég szerelmére! – De miért? Germaine képtelen tovább elviselni Mary csodálkozó arckifejezését. és én meg akartam mutatni. Nincs Rudy nevezetű politikatudomány-szakos hallgató. aztán Mary szólal meg. – Én még most se értem.láng udvarában. Az arca falfehér a gyertyafényben. – És elkezdtetek együtt járni. és a botránkoztató álmaitól – vagy tán fantáziál? Germaine a fejét rázva. Mary fogva tartja Germaine tekintetét. megint a gyertyát bűvöli. hogy mennyire a szívére veszi… . hogy nekem is lehet barátom és én is együtt járhatok egy sráccal. – Csak kitaláltam. és hagyná. Nincs egyetemista barátom. Aztán színre lépett Mike. nem is létezik. – Jaj. Így rejti el az arcát. hogy olyan holtbiztos. ez a bor… Rudyról van szó. és képtelen megfogalmazni. – Tessék? – Azt mondtam. Megint tölt magának.

ne harapd le a fejem. Nem akartam. – Valld be. de a szeme csupa bánat. Mary felkapja a fejét: – Miről beszélsz itt? – Jólesett. én az igazat mondtam. hogy belül nő a nyomás. hogyan lett a baba. Mare. Se Mike-kal. és köztünk marad. Fojtott hangon jelenti ki: – Germaine. De Mary bort ivott. fésülgetni… – Hát így állunk – sóhajt mázsásat Germaine. ábrándos. Mare! – kapja el Germaine Mary karját. megtakaríthatná Germaine-nek a kínkeserves habogást arról. A barátnő hangja kőkemény. és nem lát a szavak mögé. De én az igazat akarom tudni. Mary mosolyogva dünnyögi: – Jó. Azt a dolgot csinálni. mint a sír. beletúrni selymességébe. utoljára akkor. A bor kábulatában tapogatózik egy gondolat felé. undorodik attól. mit mondtál dr. Hiszen mi olyan jóban vagyunk. – Germaine. Ha józan lenne. mint Rudy. se mással! Germaine hangja mintha vatta alól szólna. Még anyám se tudja. Végtelennek tűnő éjszaka. már elmondtam. hogy fantom. – Nekem igazán mindegy. vagy mi?! Tagadnád. jajong belül Germaine. Még hogy partimegnemgalibaság. – Már tudod a legsötétebb titkomat. – Mare? – Hm? – Miért nem mondod el nekem ezt a babadolgot? Mary tagjait jótékonyan zsibbasztja a bor. nekem bevallhatod. jó. mikor elővette az apja zsilettpengéit a gyógyszerszekrényből. csak neked vallottam be ezt a Rudy-izét. És ezért lesz biztosan lány. hogy különcnek nézz. Egyszeriben kijózanodik. – Mit akarsz tudni? – Ne játszd meg magad. hogy együtt voltál Mike-kal! Mary érzi. Jön fölfelé a mélyből. amit gyanít… Boldogtalan vallomás szakad fel belőle: – Mare. nézi Germaine hátravetett fekete loboncát a gyertyafényben. – Fényes a fekete szeme. És hisz neked a pap meg a család.– Miattam kár volt törnöd magad – hallja Mary hangját. – Jó. Én senkivel nem feküdtem le. szeretne odanyúlni. Iszik még. lebeg. Csak te tudod. senki másnak. – Tudom. – Mare. mi az ábra. hónapok óta nem érezte már ezt a fagyos merevséget. amit még önmagával se tisztázott. Fél saját magától. – Hülyeség is titkolóznunk egymás előtt. Mare? Jó volt szeretkezni egy fiúval? Mary feszülést érez a beleiben. de soha nem voltam fiúval. hogy megosztottad velem. Az állítottad. – Germaine hadar. támaszt keresve. Wade-nek. akivel valami baj van… De még hosszú évekig fogja kerülgetni a forró kását: Germaine még nem képes tudatosítani az igazságot. Hogy milyen volt. velem lehetsz őszinte. Mary kihevült. De ezt már hallottad. és biztos vagyok benne. hogy. de Mare. hogy hisz neked. amit már hónapok óta kerülget. A baba magától kezdett el növekedni. feszegeti. hiszel nekem. hogy van-e fiúd vagy sem. mert én hallgatok. aztán dőlni kezd a száján. lefeküdtél Mike-kal? Hogy hagytad magad megdugni? Jó volt legalább? Mary belevájja az ujját a díványba. – Jaj… Istenem… . én igazából soha. Nem értesz te semmit. Germaine visszamosolyog.

hol keresse. Vajon mit keres itt? Ted éppenséggel el szokott látogatni az ügyfelekhez. Szinte látja már. mikor ér haza. Egészen máshol jár gondolatban. – Biztos ebben? A férfi vet egy pillantást a domborodó pocakra. aztán indít. hogy ilyen elnehezülten ennyire fürge lehet. sápadt fény a behúzott függöny mögött. átöltözik. hogy az apjáé. egy árva lámpa fénye von glóriát a feje köré. hogy vezet. megfakult festék. hogy menjen. Tudja. de tisztességesen karbantartják. menjen. amely óvón terjeszti fölé koronáját. a műbőr tetőre ráesett már pár levél a szikomorról. Mary megállítja az anyja kocsiját a szomszéd háznál. föltápászkodik. szinte észre se veszi. várj! Ne haragudj! Én nem akartalak… De Mary csak rohan. A trikót viselő recepciós ember válaszára viszont csöppet sincs felkészülve. csak tárcsázott. Mit is mondott az a tornatermi izompacsirta? Az apja két-három éve nem teszi be oda a lábát. rászán egy-egy estét. De valami más igen. Akkor hova megy szerda esténként? Mary felméri a házikót: megsárgult pázsit. Két-három éve elmaradt innen. és a szédüléssel dacolva megáll a lábán. és az orra után furikázik. Föl-le hajt Tarzana utcáin – s egyszerre az Etiwanda út hepehupáin találja magát. nem. működteti a szerkezetet. minden gátlás nélkül bemegy és megkérdezi. mintha nem is látná Ventura neonjait vagy a többi kocsit. Mary azt se tudta. A könyvtárnál jobbra kanyarodott. amint Ted otthagy csapot-papot. kisasszony. ki kell öntenie a szívét. – Ted McFarland? Ezer éve volt ide bérlete. hogy átnézzék a tőzsdei papírokat. keze-lába mint a roboté. . A lány ostobán néz. Talán most is… Az ám.– Mare! Mary kitépi magát. Egy nő vette fel. de… Mary az alsó ajkát rágja. Régi ház. Germaine-ékéhez igen hasonló faborításos ház előtt parkol. erre a vizesárok szegélyezte sötét külvárosi utcára. A völgy bővelkedik ilyen kövezetlen utakban: a lányt a kátyúk sem zökkentik ki különös. Két órája nem mozdul innen. Mary öt perc múlva már az Impala volánja mögött ül. akit keresett: RENFROW. csak az a fontos. Csak egy Renfrót talált. Nyögve fordul hátra. Hazaérve azonnal fellapozta a telefonkönyvet. a fényes motorházra. Aztán megtalálta. És ki tudja. mikor meghallja a motorzúgást a kocsifelhajtón. az is a Lindley úton lakik. Etiwanda 5531. Renfroe viszont van a Victory fasoron meg Kittridge-ben is. Sötétben is eltalál a kijáratig. Mary a nappaliban ül. nem várhat a dolog. Mary beáll a kocsival a konditerem elé. indexel a sarkon. Az anyja és Amy rég alszik már. hiszen szerda este van. G. mit csinál. és alaposan megnézi az apja kocsiját. – Mare. hol az apja. Célja nincs. A postaládán foszforeszkálós betűkből felragasztva áll a név: RENFRO… Mary gondolkodik egy kicsit. Beszélnie kell az apjával. gépiesen fékez a piros lámpa előtt. – Máshova jár? Nem tudja véletlenül? – Sajnos. Nem is hitte volna magáról. álomszerű állapotából. Amikor a zöld Lincoln Continental képe elér a tudatáig. – Hihet nekem. és meghívja egy colára. Mary percekig nézi az autót: biztos.

– Én nem hazudok neked. – Hogy teheted ezt. – Apa… – Tessék. Mary higgadt. – Beszélni akartam veled minél előbb. – Mit mondjak erre. Azt hittem. – És akkor összevissza kocsikáztam. – Mi baj. apa! – Mary szeme könnybe lábad. – Mary. – Mondd. cicám? – Mondd. és a plafont bámulja. El voltam keseredve. visszajött a vonal. – Azt mondták. ami érdekel. apa. Ted mély lélegzetet vesz. Végighajtottam az Etiwanda úton… – Szent isten – suttogja Ted. tornanadrágnak. Az apja tétován húzza el a kezét. Egy kattanás. Renfrow. és csak nyomtam a gázt. mit kellene ezen megbeszélni. hogy csak ügyfél. apa! – Mary orcáin patakokban csorog a könny. és mélységes szomorúsággal néz a lányára. tessék. – Engem vártál? – Az apja leül szemközt a kanapéra. Apa. – Miről? Mi a baj? – Csalódtam Germaine-ben. és Mary csak nézett a semmibe. hogy képes ráemelni a tekintetét. ha valakiben. Renfrow-t? – Én vagyok Glória Renfrow. már mindent előfizettem. cicám? Rosszul érzed magad? Mary ámul magán. – Nem – feleli halkan. cicám. – Kérlek. – Szomorú vagyok és levert. Mary a törülközőnek. hogy egy ügyfeled. – Itt nincs semmiféle Mr. Renfrow-val? – Elnézést – felelte a nő. hát benne megbízhatok. és beszélni akarok veled. – Ide hallgass – hajol át Ted. egész idő alatt hazugnak tartott. – Így igaz. – Szóval nem? – Apa. kezében a kagylóval. És elmentem a konditerembe. cicám. becsüllek ennyire. megbeszélhetjük? – Nem értem. és azóta is vár. ki beszél ott? – Izé … újság-előfizetést ajánlanék. Mondd ezt. tornacipőnek rendszeresített sporttáskára mered. már a nappaliban áll. Rájöttem. évek óta nem jársz oda. és megpaskolja a lánya térdét –. és kiderült. akit csak ma este kerestél fel. – Téged vártalak. cicám? Mary maga elé néz. – Ted halkan csukta be a ház ajtaját. hölgyem… – Elnézést. és én elhiszem! Ted lassan fölemelkedik. maga se tudja. – Véletlenül jártam arra. innál velem egy csésze forró kakaót? A lány fagyos higgadtsággal méregeti. – Szia. és hogy máshová jársz tornázni. amit a lábához tesz. ki ez a Glória Renfrow? Ted hátraveti magát a kanapén. – Hogy kiben nem kell csalódnom mostanában. és nem volt kihez szólnom. mire. felnőtt hangon beszélt: – Akkor kérhetném Miss G.– Beszélhetnék Mr. hogy tévedtem. Aztán leült a nappaliban. Nem téged hajkurásztalak. hogy teheted ezt anyával? . apa! – Te úgyis tudod az igazat – suttogja Ted. – Szomorúan hallom. – Hogyhogy fenn vagy még.

ne gyűlölj! De a lány már kiment. és sebesen hátat fordít. A legújabb. mit vár az egésztől. a könyvtárban van dolga. Lépni kell. próbálja elképzelni. – Régóta… ísmered? – Majdnem hét éve. Ted kinyújtja felé a kezét. öregembernek érzi magát. Azt mondja. – Apa! – kapja a szája elé a tenyerét a lány. Aztán kiszáll. – Ez olyan szörnyű – Mary csuklik –. Még magamnak se. miért. Mary. apa. egy falat se megy le a torkán. és becsönget. – Nem tudok számot adni neked. – Hogy miért? – Ted széttárja a karját. miért olyan fontos neki. azt kívánja. – Hánynom kell! – kiáltja. hogy a legjobb benyomást keltse. hogyhogy éppen te… Ted kényszeredetten nevet. az anyja odaadja a kocsit. miért megy oda. – Csak azt mondd meg. nézi a kis házat. Csak egyvalamit: nem maradhat tétlen. és a fejét rázza. – Hét éve. Mary nem is érti. mit teszek vele? – Ted hangja fáradt. . bárcsak palota lenne. milyen lehetett itt hét év alatt minden szerdát eltölteni. olyan mocskos dolog! Apa. Mary pislog. de Mary egy szempillantás alatt talpra szökken. és a házban megül a kínos csend.– Miért. föl a lépcsőn. – Éppen én! Miért. hogy jobban megérthesse az apját. mint a többi. Ül egy darabig a kocsiban. – És hozzá jársz? Az apa bólint. Két napja nem szól az apjához. legelőnyösebb terhesruháját választja ki. – Mary! – tápászkodik Ted. ennyi az egész. – Ki ő? – Jó barát. Azt se tudja. elmegy a W-jét elhullajtott postaláda mellett. mit vársz tőlem? Hogy én legyek Assisi Szent Ferenc? Én is olyan férfi vagyok. fényesre keféli a haját. – Mary.

és miután becsöngetett.18. és annyira tart a találkozástól. a tévén két fényes fekete. Mary egyszerre feszengeni kezd. hosszú farkú törpepapagáj rezidenciája. elnémul az orkán: a lány haja ziláltan hull a vállára. Renfrow? – kérdezi vékony hangon. a megbotránkoztató szerelmi fészek. csillagom. egy tálban silány. – Gyere be. rekedtes hang válaszol. – Köszönöm. hogy azt kívánja. Marynek csalódást okoz Glória Renfrow megjelenése. úgy dagadt a lábam. de ma este valami hidegség vegyül belé. – Honnan tudta? – Ted elmondta. csillagom. a kézfejét is igyekszik beljebb húzni. Mary összébb húzza magán a kötött kabátot. Főzök egy kávét. Malomkerék hasa. Micsoda este! Maryt beviszi a szél. a hanghordozásával őrizni akarja méltóságát. Miután Glória elfoglalta helyét a kínai könyvszekrény melletti karosszékben. szinte felsodorja a lépcsőn. – Nincs útban a kötött kabát? Elteszem. így már jobb. Mély. hogy idejössz. Marynek össze kell húznia a szemét. fekvő párducfigura zöld üvegszemmel. Gyere be hamar. csapzott haja miatt Mary csúnyának érzi magát. mintha derékig érő gumicsizma lett volna rajtam. bár sose nyitnának ajtót. a támla egy fokozatot hátrabillen. – Hát jó. fejezet Hátába kapja a szelet. vastagon kárpitozott fotelba ereszkedik: álnokul kellemes ülés esik benne. leginkább pincérnőnek nézné az ember. magazinnal megrakva. Erdei tájkép olcsó keretben. Mary engedelmeskedik. – Na. fröccsöntött műanyag gyümölcsök. Elképzelte ilyennek. mikor az első gyereket vártam. a tévé juharfa szekrényben. és kirajzolódik egy női sziluett. kövérkés negyvenest várta: se hajfesték. lábikrája alá párnázott tartó ugrik. szedett-vedett: fekete könyvszekrény. kellemes sárgás fény ömlik ki rajta. aztán csukódik az ajtó. merev lábú kávézóasztal. A bútorzat régi. dőlj hátra. De bizony nyílik az ajtó. tele vízzel. – Nyomd meg a karfát. A kis előszobából skatulyányi nappaliba vezeti. újságpapírral bélelve: SIMA DODGER-GYŐZELEM. zsebkönyvvel. de legalább az arckifejezésével. – Mrs. – Kell pár perc a víznek – jön Glória. sőt majdhogynem becsapottnak érzi magát. És a görcsök! Azok a lábizomgörcsök! . nem szükséges – gubózik be még jobban Mary. szőke. Igazán nem ilyet várt. hogy ujjal mutogathatna rá. – Te csakis Mary lehetsz. Kifosztottnak érzi magát. Volt egy olyan érzésem. sehol a vamp. Emlékszem. forró Santa Ana szélroham. olyannak. Akkor üljünk le. de semmiképp se ezt az alacsony. hirdeti a szalagcím. Mary a szomszédos. se smink. cipóra dagadt lába. mi történt a minap este. A sarokban kalitka. Ted szeretője egyáltalán nem szép.

Mary szeme dühösen villan. csillagom. egy tányéron jó szívvel szelt gyümölcskenyér. – Tudod már. Mary bólint. kancsó tejszín. és saját széke karfájára telepedve tejszínt tölt a kávéjába. . a konyhába. és szemlét tart fölöttük – mindent inkább. mi lesz a kislány neve? Mary ismét megdermed. mi az. A harmadik a kaliforniai egyetemre jár. mint Glória Renfrow-ra nézni. Kis idő múlva Mary fölemeli a csészét. ahhoz nekem igenis közöm van. de sajnálom. őrmester. és kifelé fülel. Santa Barbarában. – Én négyet szültem – folytatja Glória. Pár perc múlva visszatér Glória a tálcával: rajta két gőzölgő csésze. és kortyolni kezdi a kávéját. – Megmondom én. természetes vízhajtó. Ami apádat érinti. – Két cukrot kérnék – mondja zavartan. Aztán már csak a kalitkában ugrándozó és cserregő papagájé a szó. áztatni. – Hat. csempe körmű kezét. Marynek köszörülni kell a torkát. Glória álmélkodva mosolyog. és áztatni. de az asszony továbbra is derűsen. és nézi a másik nő kivörösödött. mint az angolok? Mary végre felhagy a lábujjai tanulmányozásával.Mary a lábára néz: dagad a cipőből. lesz! Mary. türelmesen mosolyog rá. És egyél sok spárgát. Mary gyakorlatozik a lábujjaival. Tovább bámulja a lábát. hogy lányom lesz? – Mindent elmondott. Aztán sípolás: Mary összerezzen. – Elmondott mindent? Glória bólint. – Hat hónaposan ekkora a hasad! Ezt nevezem! Helyre leánykád. Hallgatnak egy sort. óvatos gyanakvással figyeli az asszonyt. orrába száll a fűszeres illat. Glória Mary keze ügyébe teszi a csészét. mi használ – mondja Glória. – Apám elmondta. Dehogyisnem volt. Mary leteszi a csészét. és a csészéje felé fordul. mint a kelt tészta. cukortartó. A második Mississippiben szolgál a légierőnél. Maryből kitör a dac: – Magának semmi köze hozzá! Glória felhúzza csipeszt sose látott szemöldökét. mint egy filmsorozatot. no meg a szél üvölt kint. keserves telük lesz. és egy szelet süteményt is ad mellé egy szalvétára. – Hányadik hónapban is vagy? – kérdezi Glória szelíden. Június óta követem nyomon Mary Ann McFarland történetét. – A nagyfiam Seattle-ben ügyvéd. Glória felugrik. Mind így vagyunk vele – mosolyog Glória szomorúan Maryre. Mary elkapja a csészét a szájától. – Ó. – Egy csésze Epsom-só egy vödör jó meleg vízbe. ahogy elnézi. bár fogalma sincs. – Kész a víz! Inkább teát innál? Van itthon egy kis Constant Comment. Mary? Vagy tejszínnel iszod. – Hát igen. – Már bocsásson meg a világ. – Cukrot. – Ehhez nem volt joga! – Ne beszélj csacsiságot. Kitanultam a második fordulóra. a negyedik háromévesen meghalt fehérvérűségben. Leteszi a tálcát az asztalra kettejük közé. aztán betelepszik a székébe. akár a macska. Glória az időjárást taglalja.

ami velem történt. és vigyázva. – Csillagom. belevájja az ujját a hézagba. csillagom. hogy apám mindenkinek szétkürtöli. hogy hol marad a súlyadó. ahonnan már kikandikál a tömés. és ránt rajta egy akkorát. ha láttad volna magad! Ide hallgass. – Nem is tudom. lehet.– Miért? – Mert szeretem őt. – Ugye rettenetesen sajnálod magad? Mary elkeseredetten küzd a székkel: – Minden… okom… megvan… – Fogd a karfát. hogy beszélnünk kéne? Tartozunk ennyivel apádnak. nem te vagy a világ közepe! Mary behúzza kezét a kötött kabát ujjába. – Ugye finom? – Még sose ittam ilyet. aki teherbe esett. a harmadiknál a kilencedik hónapban leszólítottak az utcán. Mások is ugyanebben a cipőben járnak? – Sőt. A te helyzetedben hányan mondhatják ezt el magukról? Látom. akkor minek jöttél? – kérdezi szelíden az asszony. apámnak… – Leejti a kezét. Egyszer meg a Gelsonban a forgóajtón se be. Dr. mint egy teknős! Mary megragadja a karfát. Mary gyilkos pillantást vet Glóriára. – De az én esetem egész más! – Gondolod? – Glória újabb falatot tör magának. nem gondolod. sőt. csillagom. Istenem. ez a csodálatos ember. te nagyon szerencsés vagy. – Ne merjen ilyet mondani! – Mary próbálja visszahozni a széket az eredeti pozícióba. eszedbe se jutott idáig. nem gondolod. beüzemeli a . A nevetőgörcs elmúltával zavartan nézi Gloria Renfrow-t. – Különleges alkalmakra tartogatom. amit dr. és nagyon ízlik neki. Hogy lássam. hogy apádnak is vannak jogai? Nézd. Mások is vannak? – tűnődik Mary. Wade kiáll melletted. Mary az öklével dörgöli a szemét. Mary csak bámul. csillagom. – Abból. hogy már volt ilyesmire példa. – Bízom benne. Az asszony a második falatot is a szájába rakja. – Én nem tartozom neki semmivel. mi az. végül a kötött kabátja ujjába törli a szemét. hogy ebben a pillanatban is több szűzen nemzett gyerek nődögél az anyja hasában. kár pocsékolni. – Először is. olyan kacagásra fakad. hogy a könnye is kicsordul. sőt. – Szóval teknős. – Ha nem akarsz beszélgetni. Nem vicc. – Dühít. Mary egyre hevesebben nevet. házasságon kívül is számtalanszor megesett már ilyesmi. Hogy megnézzem magamnak. csillagom – kap be egy falat süteményt Glória –. sikertelenül. Mary hátradől a széken. hisz neked. Akárhogy is. hogy csak úgy csattan a lecsapódó lábtámasz. – Mielőtt észbe kaphatna. No. Wade mond. nem te vagy az első nő. másodszor. én azt szűröm le. meg ha belém áll a görcs. nem vagy egyedül. nehogy kilöttyintse a teát. hogy nem tetted tönkre a székem. Egyébként ez is kitűnő vízhajtó. mintha kesztyűt venne. – Mary – komolyodik el Glória arca is. majd leöblíti kávéval. pont olyan vagy. hogy mindenkinek. hangja is –. és húzzad. a tűzoltók szuszakoltak ki valahogyan. megrágja. – Maga el se tudja képzelni a helyzetemet! – Jaj. se ki. és apád. Mary gépiesen beleiszik. idd ki azt a teát.

hova legyek. ami eldönti. igaz? A lány fájdalmasan nyel. De most előttem van mint pici lány. – Nem akarod másnak adni. Visszaszaladt elemlámpáért. aki járni meg beszélni tanul. végre tiszta és világos. ezt a titkát még dr. hogy neki mégiscsak mellettem a helye. és próbál rájönni. hogy muszáj volt megnéznem… – Hogy miért jár ide? – Glória felveszi a csészét. és én mit mondhatnék erre? Csak… – Csak? – Csak hát ő nem akármilyen kisbaba. hiszen a babától úgy is meg kell válni. – Mi baj. úgyhogy Sam a sáros. és zokog a tenyerébe. – Jacqueline-ra gondoltam. Özvegy vagyok. csillagom. mikor idejött Sam részvényeit felszámolni. hogy kempingezni megyünk Sequoiába. és azt akarom. és kortyolgat belőle. Samet hét évvel ezelőtt hirtelen elvitte egy szívroham. – Igazad van. – Szóval – folytatja Glória megenyhülve –. A National Enquirer megsárgult példányain legelteti a szemét. Ő én vagyok. A harmadik szülésem előtt direkt vettem kislányholmit. és néha elővesz. és megérinti Mary vállát. Rakodtunk a kocsiba. Egy perc. Mary körülnéz a szobában. erre született négy fiam.lábtartót. mint a villám hasít belé. Wade meg Amy se ismeri. Crispin atya szerint is. – Én… én nem is tudom. amiért hoppon maradtam. Mary a csészére tapasztja a kezét. aztán sose látom többet. Johnny jött be utána. Kislányt szerettem volna világéletemben. csak… Glória leteszi a csészéjét. megfogalmazódik benne egy rég szunnyadó gondolat. hogy bebiztosítsam magam. Halkan megszólal. Mary úgy néz a teára. reszket a szája. csillagom? Mary Glóriára emeli könnyes szemét. a baba én vagyok. hogy a szíve mélyén a jövőben mint Jacqueline él majd a baba. mikor lesz megint papírgyűjtési akció. Állítólag a férfi hordozza azt a kromoszómát. milyen nemű lesz a gyerek. öklével dörgölve a szemét azt mondja: – Bocsánat. – Semmi. De Mary tudja. könnyíts a szíveden. aztán megint . A család szerint örökbe kell adni. hogy került a kezébe. Dagadt lába megint felemelkedik. és ezt te tudod a legjobban. Ő valóban nem akármilyen. – Idáig csak a baba volt. mintha nem értené. – Sam volt a férjem. Apád volt Sam tőzsdeügynöke. és betáplálja az agyába. – Hát nem is tudom. – Semmi baj. szól a belső hang. csillagom. – Irigyellek. – Együtt kell maradnunk! Glória bólint. ő talált rá. – Apádat akkor ismertem meg. – Csak most jöttem rá… – Mary küzd a szavakkal. hogy ki tudjuk fizetni a temetést. és az új szülei erre rá se hederítenek majd. megvan már a név? Mary nézi a teából felszálló gőzt: mint mikor nyári zápor után páráll az úttest. hogy ez a szemem láttára történjen! Jaj! – Kitörnek belőle a könnyek. Kihűl a teád. hiába vártuk. – Glória Maryre fordítja fényes. ő nem a szokásos módon fogant. Úgy haragudtam apára. aki majd megszületik. Az első kettő után már azt se tudtam. az új szülei majd elnevezik másnak. miért jöttem. Negyvenegy éves volt. nem dobhatom oda idegeneknek. miért vallott. aztán iskolába jár meg randizik. – Mary pillantása csapongani kezd a szobában. és erőt vesz magán. aranyszeplős szemét. – Szép. csillagom. hogy fel kell hívni az iskolát.

ha egyszer vágtak. és meg akar győződni arról. mint egy darab szappan. nem hagytam magam. Egyszerre ezer kérdés van a nyelve hegyén. Az orvosod jól teszi. mostanában már lehet szülni teljesen természetesen is. van. fekete szélű. hogy ma mi szabályos. azt hittem. ahol elaltatják az embert. hogy megváltozott az arca. egyikünk belehal. legalább nézhetjük. – Mindenkinek más. Senki nem mondhatja meg előre. hogy te is. De hallom. mint a mozivászon a kétrészes film szünetében. aztán így folytatja: – Minden attól függ. és kérne még. Kínlódtunk is. és a hasára szorítja a kezét. – Nem védem az apádat – mondja szelíden Glória. . mi nem. – Erre idáig nem is gondoltam… – Bár ott lehetnék veled. De én eltökéltem. Az orvos azt mondta. kezét összefonja a hasán. Mary észreveszi. milyen lesz. csak látni akarja. kihörpinti belőle a teát. hogy a következőt úgy hozom világra. – Csillagom. ahol csak érzéstelenítenek. Hova gondolsz. mi megy. ahogyan az Isten rendelte. mindenféle beavatkozás nélkül. érzés. arannyal pettyezett mogyoróbarna szemébe feledkezik: olyan. mikor eszébe jut. mikor én gyereket vártam. Johnny meg én egész éjszaka. Wade azt mondja. aztán kicsusszant belőlem. magadnak kell megtapasztalnod… Mary leteszi a csészéjét a tálcára. homályosan kavarog benne gondolat. – Csillagom. a lányod is egészségesek vagytok. és milyen az orvosod… Van. Olyan csodálatos élmény. Az első gyerekem. hogy el is feledkezett a jövetele voltaképpeni céljáról. Glória kis szünetet tart. hogy valami nincs rendben? Glória egy falat süteményt morzsol a keze közt a szalvétára. Elszántan pillant oldalt. hogy fel se vettem. – Miért fontos ez? Olyan nagyon számít neked? – Glória halkabban teszi hozzá: – Kisebbítené az apád bűnét? Mary nem válaszol. a régi görögök tán használtak étert? Mary a homlokát ráncolja. milyen a te állapotod meg a baba fekvése. – Védje csak saját magát. hogy röntgeneznek? Glória nem tud idejében félrefordulni. – Ugye gyanakszanak. – Hűvöskék szemét Glóriára szegezi: – Ez a szabályos eljárás. Mary szeme elkerekedik: – Valóban? Glória szemmel láthatóan derül. A lány fogja a csészéjét. olyan jól érzi itt magát. nincs semmi baj. Ez az asszony a rekedtes hangjával meg a széles. és megkérdezi az asszonytól: – Katolikus? A kérdés nem kelt meglepetést.Glória Renfrow különös. rég elmúlt már az az idő. Maryt megnyugtatja. Úgy értem. felelevenít valami kedves emléket. ez a baba különleges. őt császárral vették el. hogy olyan gondos. Fogalmam sincs. – Milyen érzés gyereket szülni? – Jaj – kacag fel Glória Renfrow. és végig nem tud magáról. az ügyvéd feje aránytalanul nagy volt a medencémhez. nyugodt arcával akár gazdasszonynak is elmenne egy farmon. – Persze! A nők ezer meg ezer éveken át szültek altatás nélkül. hogyan fejlődik. befelé mosolyog. – Dr. mikor megszülöd. minden szülésnél vágni kell. és a következő olyan könnyen jött. – Holnap megröntgeneznek – mondja színtelen hangon.

És nagy néha ágyba is bújunk. amiért ezt tettük veled. – Mike-ra gondol. – Apádnak elmondom. és becsaltam az utcámba. Nem hívhatom fel. Mary. nagyon tévedsz. amikről csak nekem beszélt. Mary. nem viheti haza. a szüleire. Ha pedig azt hiszed. a saját jövőjére. visszakaphatod a szentet. meg. Tudod. hétvégékre. régi dolgok. Néha kártyázunk. ami vár. Vagy megjavítja a konyhai lefolyót. Te is szólhatsz neki. szerinted miért jár ide apád? Tudom. hogy annyival több vagy nálam. A hangja megtörik. Önmagáért kell nekem. és most kiderült. kitart. és a világon mindent megtennék érte. mint azelőtt. Csak másképpen. legalábbis míg némi tapasztalatra meg érettségre szert nem tettél. Nem számíthatok közös nyaralásokra. Mióta apádtól hallottam. hogy itt jártál. Mary. ha bánatom van. mint az örök homály vagy a purgatórium. hogy miért jön ide. Ezek a dolgok így működnek. Ó. De ne gondold ám. Magányos vagyok. amikor a leginkább támaszra szorultam. Apádtól nem fogadok el semmit. Ne nézz le. Mary megint sírással küzd. Mary keze ökölbe szorul. de én csak másodlagos vagyok az életében. kezdetben fontos volt a szex. Vagy csak ülünk hátul a kertben. dolgozom a megélhetésemért. Értelek. Van állásom. én tudom. És ő is szerethet többet. Jaj… semmi se olyan. és nézi velem a tévét. Ha megajándékozom. ha idősebb leszel. és a naplementét bámuljuk. Ne gondold. persze. mire gondolsz. Színlelés minden percünk. Dühös vagy rá. se tud róluk. és apád akkor lépett az életembe. és nem kecsegtethetlek.Ami engem illet. de nagy tévedésben vagy. gondolom. – Még hogy mi. Mary. és hetente csak pár órát tölthetünk együtt. anyád. nyugodj bele. De hát eltelt hét év. – De ha apám ennyire gyűlöli anyámat. nem az enyém. Azt remélted. – Nem is tudom. A lányból egyszerre kiszakad: – De hát hogy tehet ilyet? Hívő katolikus. és végre meg tud szólalni. Olyan ez. – Keserűen kacag. De ne várj tőlem ilyet. mi történt pár napja. ledobja a cipőjét. nők vagyunk kiismerhetetlenek. Mary az öklével törölgeti az arcát. egy férfit több nő is szerethet. mit csinálunk szerda esténként. hogy gazul elcsábítottam. de apád mind a kettőnket szeret. Remélem. De az ő dolga. És beletörődtem abba. mit gondoljak. nem utazgathatunk. Fontold meg te is. A rettenetesen magányos emberek így tudnak a legkönnyebben egymásra találni. Mary fél. minek tagadjam. megérted. Mary? Apád jön. apádnak titkai vannak. egyedül küszködtem a három tizenéves fiammal. rám is. nem mutatkozhatom vele nyilvánosan. – Egész szívemből szeretem. Glória így folytatja: – Ne haragudj apádra. és nem bánnám. amely olyan hirtelen tért más . nem könnyű egy házasember szeretőjének. Hidd el. és visszasegítem őt az oltárra. ahogy beléhasít a fájdalom. mert én mindent letagadok. ha sülve-főve együtt lennénk. aki soha nem lehet az enyém. ez rád tartozik. És mind azzal kapcsolatos. hogy csak ember. hogy égő szeme elárulja. miért nem válik el? – Miért gyűlölné? Lehet hogy most még nem érted. mint egy szentre. Te még keveset tudsz a férfiakról. mi hozott ide. Én is a legjobbkor érkeztem neki. és… – Mary. hogy az én koromban sokkal többet fogsz tudni. özvegy voltam. olyan férfit szeretek. volt jócskán. Apádra idáig úgy néztél fel. hogy beavasson. Germaine-re. én igazából számítottam rád. hisz nekem is volt apám. – Igazán szereti őt? – Csillagom.

nyársat nyelt nyakigláb ember. a sátor végében találta. semmi se örök. már csak ez hiányzik. Glória mosolyt erőltet magára. hogy eggyel több gyereket fogant a kelleténél. csillagom. amint egy-egy fehér bőrű déli kisasszonykával kettesben pályázott a hetedik . ütemesen fűzi a szavakat. A lánya vizsgálódva nézi. akkor se. Mary a lábához telepszik. és megérti Gloria Renfrow-t. Lekapcsolja a motort. és a kalap mindannyiszor megtelt. ha sír. Mary odaszalad. és nézi pár percig az égő villanykörtét a bejárat fölött. hogy az apja ott virraszt pizsamában. Tedet tizenhárom évesen Hoseah mankózásra fogta: be kellett sántikálnia a sátorba. és átöleli. – Én nem az a nő vagyok. és csöppet sem botránkozik meg saját magán. az igehirdető Hoseah hiszékeny részes aratókra okádott lángot és kénkövet. aztán hajnalban jajgatva hoztak egy élettelen batyut. Mikor láttam. A fiúknak kellett kalapozniuk. és megszorítja Mary kezét. Így halt bele Ted anyja abba. letérdel. a levegőben pálinkaszag. hogy önsajnálat. ők voltak. akin nem látszik. tetszik a nőknek. aztán a mankót elhajítva felrohannia az emelvényre. az éjszakában. Nagyon kicsi lehetett még. Az apja. de ebben nem biztos. Tölthetek még? Két és fél óra múlva Mary csöndesen beáll az Impalával a kocsifelhajtóra. jajgatok. mint azelőtt. Ted meghökkenve pillant föl. mintha imádkozna. És Mary megsajnálja. folyik az orrom és a felismerhetetlenségig feldagad. egészen más szemmel. Ne haragudj! Éjfél utánig beszélgetnek. varázsos mosolyú. Üres a csészéd. hogy a nagy. Nesztelenül benyit. s ha esetenként Ted az apjához járult dicséretért. Ted halkan. aztán mikor a megszállott Hoseah gyógyítással is gyarapítani akarta a bevételt. amiről Lucille sem tud. Ted McFarland nyúzott és megtört. de kemény és izmos. De… És Glóriának Mary nagy meglepetésére kicsordul a könnye. Önkéntelenül kinyújtja a kezét. amiért erre is kíváncsi. amiért fülig beleszeretett. végighallgatnia a szentbeszédet. s bevallja a titkot. első emléke egy deszkaviskó egy forró párás éjszakán. és fiaival körútra indult a déli államokban. Hoseahnak ment az üzlet. Sátorlakók voltak. olyan békésen. miközben ki-be járkált egy Lincolnforma. a szegény színes bőrű meg fehér együgyűek tomboltak. hogy Sam ott fekszik a konyhakövön. bizony szánalmas. én is úgy éreztem. De itt. Ted McFarland hite szerint egy sátorban látta meg a napvilágot Tuscaloosa mellett. és olyan ostobaságokra gondolni. És nagyritkán bátorkodom újra odaállni. Én bőgök. és valami Urat szólongatott. fekete óceán partján állok. Istenemre. hogy milyen vonzó jelenség. Az apa beszél a Glóriával folytatott viszonyról. A szomszédasszonyok aggódva szaladgáltak. kellemes arcú. Negyvenöt éves már. Észrevehette volna már. lábujjhegyen megy a nappalin át a tévészobához. Ted jól adta. kezében egy pohár itallal. ha sírva marasztaljuk. apuka.mederbe… – Minden olyan más lett… – Igazad van. a képem. – Apa – mondja –. mintha csak ledőlt volna szunyókálni. Hoseah McFarland „prédikátor" felesége halála után összeszedte kevéske cókmókját. – Apa – suttogja. Vajon milyen szerető az apja? A férfit látja benne. akik „isteni manná"ban részesültek. magányosan iszogatva. egy nő sikolyai a szomszédból. mert a földön ült. de csak most fogja fel. ne haragudj. Koránt sincs meglepve. de Mary tudja. és az asszony karjára teszi. meg minek az egész.

Titkolózott hát. ahogy tudott. S rájön. Újratöltené a poharát. csupa férfiember. Mi ez a sok jótékonykodás. Ez is kell az édesanyádnak. meg ruhagyűjtés? A bizottságai jobban érdeklik nálunk. Marynek furcsa. Maryre revelációként hat. aztán 1932-ben. a gazdasági válság kellős közepén a rendőrség letartóztatta. Nem tudom biztosan. nem az fájt neki igazán. meg beteglátogatás. azt gondolta. neki az egyház lett a családja. Aztán egyik éjjel kigyulladt a sátor. a pohárszékhez lép. hogy papucs alatt tartsanak. én nem is ismertem az anyámat. amit Glória nyújthat neked.mennyországra még itt e földön. amit csak Glória nyújthat neked. hogy nem akarta elijeszteni. védett családból jött. Miattam? – Nem. Iszonyúan hiányoztak a nők az életemből. – Apa – kéri –. huszonkét éves fővel ismerte meg. Mary. nem is érdekli. és azt szeretném. Hoseah McFarland kisuttyant valahol hátul. Talán. hogy az apja inkább pap. a papok meg a világi tanárok. hogy jócselekedetekkel válthatók meg a bűnök. de a pánik sokak életébe került. meghalt. és én szívesen teszek a kedvére. apa. Az ivás szükséglet nála. – És miért tűröd a parancsolgatását? – Gondolom. mert kirabolt egy öregembert. hogy régtől észrevette benne ezt a vonást. hanem hogy hűtlen lett őhozzá. De folyton halogatta. A Szent Márkban a többi fiúk. Ted a lánya fejére helyezi a kezét. Ted kisöccsét is agyontaposták. Ted annyira szerelmes volt belé. hogy szégyenletes múltját kiteregesse. csak te nem vetted észre. mit jelent nekem. Itt találkozott a katolikus hittel. Lucille-nek nem mesélt gyerekkoráról. de csak most világosodik meg előtte mindenestül. amit hall: egyszerre papnak látja az apját. és bedugták a Szent Márk Fiúotthon és Javítóintézetbe. Hátrafordul. Chicagóban. Tednek lélekszakadva kellett menekülnie. Északon kötött ki. szelíden rákérdez: – Tudod. mielőtt ráébredhettem volna. – Mary. nem? Ő mond valamit arról. de meggondolja. felugrott az első vonatra. Ted fölkel. . – Rengeteget iszik. hogy a katolikus hitet nemcsak elhagyják. és végül kellemesebb volt az egészet elfelejteni. előbb ezt kérdezi magában: Mi az. úgyhogy ki tudja. valakinek beszélnie kellett ezekről a mind gyakrabban előtolakodó emlékekről. Lucille viszonylag jól szituált. az iskolában tanultál Goethéről. miért tűröm a parancsolgatást. talán kell is nekem. ami elzakatolt a gyapotföldek mentén. hogy az apja hűtlen lett az anyjához. de én nem? Mary rádöbben. anya nem? Aztán ezt: Mi az. élt az utcán. mert megbékéltem. mi lett az apáddal meg a testvéreiddel? Ted nem tudja. hogy mikor kiszimatolta Glória Renfrow létezését. ha anyád is megbékélne. a Szent Márkot árvaháznak állította be. – Anya és a bűn? – Talán csak bűnösnek hiszi magát. Glória előtt viszont meg tudott nyílni. magyarázd meg anya viselkedését. de meg is találják. mint Crispin atya. mint mi vagyunk. Mary. Lenn Délen az apám meg a fivéreim vettek körül. Már rég csinálja. lenéz a lányára: – Szóval kíváncsi vagy. és büszkesége nem engedte. majd egyszer elmondja az igazságot. mert így a legegyszerűbb. mások fontosabbak neki. mikor ezt hallja az apja szájából. Néha úgy érzem.

szülei közül idáig az anyját tartotta jobb katolikusnak. cicám. és hátat fordítani az elhivatottságnak… – Ugye te igazán szereted Istent. És holnap vár a röntgen. mintha éppen szerelembe esnének. Váltanak pár szót a katolicizmusról. az ifjú szeminaristának végigharcolni egy véres háborút. Mary odabújik hozzá. hogy csodálom. Úgy nézik egymást némán. és azt suttogja: – Félek. hogy eszményei a porban hevernek. elvenni. milyen lehetett az apjának. és Mary beismeri. aztán megismerni Lucille-t. Aztán Ted megszólal: – Késő van. . beleszeretni. apa. és Mary megnyugszik. Arra gondol. utána számot vetni.Ted visszaül. apa? – Maradjunk annyiban. és Ted mókásan mosolyog rá.

zümm. Crispin atya a paplakban várja a röntgen eredményét. – Most a bal oldal jön. ráadásul rövid ujjút. Wade rendelője. és odatelefonált Masseyékhez. Ne taszíts el. – Csatt. – Most mozdulatlanul kell feküdnie. – Elnézést. Pár perc múlva. Míg apja a motort melegítette. tartsa vissza a lélegzetét. milyen hamuszínű a szája. Olyan sok múlik ezeken a felvételeken – például az is. Mary kilép. Kazettát cserél. – Azonnal fölmegyünk dr. és Germaine kézírásával ennyi: Mary. miután felöltözött. mikor feltűnt dr. mint az ijesztő röntgengépre. – Az asszisztensnő ólom válaszfal mögé lép. de az anyjával üzent neki: – Kérem. Lenne szíves kicsit jobbra fordulni? Felcsúszik a papíring. Mary belátja. vagy az íróasztalfiókban marad. Itt a döntő pillanat. dermesztő hideg van a helyiségben. de aztán megint elszontyolodott. úgy retteg –. A gép kattog. de aztán észreveszi. csatt. – Kérem. Az asszisztensnő visszavonul fedezékébe. Mary úgy érzi. Most meg itt fekszik háttal a röntgenasztal hideg tömbjén. mikor kiléptek a házból a szüleivel. – Egyáltalán ne mozduljon. – Kényelmetlen. Germaine már elment az iskolába. – Még egy felvétel szemből. hadd segítsek. és egyáltalán ne mozogjon. fejezet A papírköntöst markolássza. Mary visszarohant. hogy a nálánál alig idősebb asszisztensnő madártojáskék. igyekszik hát másra gondolni. Ha a . hogy bizony ideges – sőt alig él. zümmög. Szeretlek. hogy lesze utolsó fejezete a dolgozatának. kettő oldalról. sapka. hogy hívjon fel. Wade-hez – mondja Ted. Egy órája. kattog. Mary meglepetésére élénk színű papírban csomagot talált a küszöbön. – Tudom. amint hazaér. – Fáj a hátam. kiscipő –. Nem lesz egyszerű. Kézzel horgolt rózsaszín babaruha volt benne – kabátka. Maryt időlegesen felvidította. miközben a mosolygó asszisztensnő fölsegíti a hideg fémasztalra. Marynek feltűnik. az asszisztensnő meg a gépet igazgatja fölötte. amint ráközelít. az asszisztensnő megint odalép az asztalhoz. Ilyen kritikus pillanatot még nemigen ért meg orvosi pályafutása során. hogy ismét szent a béke köztük. Mindenki számára. ne haragudj.19. vékony vászonköntöst visel. Most már hamar megleszünk. és Mary a pucér hátán érzi a jéghideg fémet. szülei már aggodalmasan toporognak.

– Egyébként nem értem. – Előveszi a tollát. Kevesebb a bizonytalansági tényező. dr. Mintha összerándulna az arca. itt a gerinc. amint kiderül. hogy beleegyezzenek a közlésbe. de Jonas látja. A magzat körvonalai világosan láthatók. mi lesz. a láb. a vonásokat nem mutatja. Wade. megsajnálja őket. ismerje el. Lucille félszegen megszorítja a lánya kezét. Fordulópont. – Ez a kettő sikerült a legjobban. nyisd ki a szád! Küzdj azért. és igencsak hevesek voltak alatta. hogy a magzat testileg rendben van. Mivel a kocsi ablaka bepárásodott – itt leghátul amúgy minden autóé –. Jonasnek rendeznie kell sorait: a röntgen eredményétől tette függővé. megpillantja a tányéron a patkányt és sikolt. látja. és halkabbra állítja. de a röntgenkép nem eléggé részletes. Az orvos Maryre néz. amint sikeresen túljutott ezen a próbatételen. Leereszti a kezét. – Mary. Ez meg – rajzol körbe egy elmosódó foltot – a fej. és szembefordul a családdal: – Semmi rendellenest nem látok. Mike mordul egyet. körme mélyen belevésődik a tenyerébe. Jonas Wade készül istent játszani. se Mike. Jonas felkattintja az ernyő világítását. – Ezt már rég eldöntöttük. És rajta múlik. doktor úr? Milyen lesz az arca? Lesz keze-lába? Hát ép agya – vagy csak nyálkás massza tölti meg a fejét? – Úgy nézem – köszörüli meg ő is a torkát. Nem kértük a tanácsát. Sherryvel magukra húztak egy gyapjú plédet a cúg ellen. már jön a következő. oda kell szólni. A két nő megkönnyebbül. hogy az arcukról lerí a szorongás. te hogyan látod? – De csak őrjítő némaság a válasz. Abbban bízott. Nem tartjuk meg. Jonas Wade azt várta. McFarland. Amint leülnek. de Lucille elébük vág. a kéz. egy oldalsót meg egy szembülsőt. hogyan és mikor említse meg a cikket. Vagy épp az agy állapotát… Ted a torkát köszörüli: – Akkor minden rendben. átgondolták újra ezt az örökbeadást? Mary is. Az orvos reménykedve néz a lányra. mondjuk? Mi van. ma elkezdheti a puhítgatást. Úgy fest. hogy az ő friss aggodalma tükröződik rajta. doktor úr – osztja ki Lucille –. de lám. a sikolytól viszont berezonál a hangszóró. hogy ön miért foglalkozik ezzel. Gyerünk.hogy a magzat normális. Talán érdemes újra átrágni a kérdést. de örömszerzésnek egyikük se nevezné.gyereknek nincs feje. De most elnapolja a dolgot. – Mrs. leesik a kő a szívéről. Nem húzza az időt. hogy Ted arca továbbra is feszült: Jonas sejti. se a kövér Sherry nem tanúja a hátborzongató jelenetnek. – Éhes vagyok – jelenti ki Sherry. – Nos – lép közelebb –. Na de ha csak keze vagy lába nincs. Mary. Pedig az idő sürget… Joan Crawford fölemeli a burát. hogy bizonyos körülmények megváltoztak. a kéz-és lábfejet. tanú rá az átláthatatlan ablaküveg. és amit én is szeretnék – gondolja magában. – Itt vannak a bordák. – Semmi se változott. Mikor a nővér betereli hozzá McFarlandéket. és kitűz két felvételt. ha a rendellenesség drasztikus beavatkozásra nem jogosít fel? Erre hogyan lehet felkészíteni Maryt? Jonas érzi. Sikerre semmi remény. apja is nyitja a száját. hogy ökölbe szorul a keze. miközben Mike a pulcsija alatt nyúlkál. . azzal mutogatja a kis pókhálós alakot. amit szeretnél. Semmi se változott.

le nem venné szemét a vetítővászonról. Hja. a lány kikötötte. – Hiszen még megy a film! Mary a szobájából hallja. így meg úgy – mondja Sherry. – Úristen… – Úgy kell szegény lánynak. – Micsoda? Ki mondta? – Charlie Thatcher. – Tudom ám. – Nem én kellek neked. – Sherry. A lány felvonja tömzsi vállát. Mike karba fonja a kezét. hogy csak a melléhez nyúlhat. és indít. hogy ne unatkozzak. hogy Charlie Thatcher csinálta fel. aki tüzes volt és készséges. – A teremtésit! – húzódik el a fiú. Először Sheila Brabenttel próbálta. és rosszkedvűen bámulja a párás ablakot. Másodiknak Charlotte Adamset. hogy a szex hűha. Megszólal a csengő: kikapcsolja Charlie Vintont. Meg is akartam hívni a partimra a múlt hónapban. mit csinálsz? A fiú letekeri az ablakot. aki mindig is bukott rá. Mike. úgy suttogja: – Mike… . – Kár megjátszanod magad. a mozitól mindig flamós leszek. és az üveghez nyomja verejtékező homlokát. De neked is segítened kell. de anyám nem engedte… Hé. – Különben is nagy hanta. hogy nem azért hívtál. – Nem volt elég két kukoricalepény meg egy extra nagy zacskó pattogatott kukorica? – Mit csináljak. Csak Marynél most benn van a dugó… – Fogd be. aki a nyáron szakított Rickkel. az osztálypénztárost fűzte be. – Sherry. kilöki a hangosítást. – A lány ráemeli homokbarna szemét. és hűvösen mondja. de kiderült. hogy a kocsi beáll a felhajtóra. tudom. Mindenki tudja. Majd csináljuk máskor.– Jézusom – temeti a fiú az arcát a lány nyakába. Mike halkan beszél odakinn: erre sarkig tárja. mert megveszel értem. és öklével csapkodja a volánt. miért hagytad abba? – Mert. hanem Mary – A lány szembefordul Mike-kal. tévedni emberi dolog. énekli Bette Davis. hol a bibi – vadászik pattanást az állán Sherry. – Kezdtünk beindulni. – Még csak fel se áll neked. Ez a hájpacni a harmadik nekifutása a hónap folyamán. és résnyire nyitja a szobája ajtaját. Bár nem hibáztatom. kár bedőlni a szép csomagolásnak. – Ne legyél úgy oda. – Rickkel se volt a világ teteje. – Nocsak. Mary tesz egy lépést előre. – Jó. Mike-ot mintha kígyó csípte volna meg. „Babyjane". És meglátja a fiút: behúzza a vállát. – Egy órája segítek itt már neked. bocsánat. – Hagyj ezzel békén. Kétségbeesésében fanyalodott Sherryre. – Kukucskálót töröl az ablakra. Mike lerúgja a plédet. Te soha nem is feküdtél le vele. kinyújtja a kezét. egy pár sílécnél nem adja alább. csinos arca csupa bizonytalanság. hagyd már azt a filmet! – Kell valami. Hiszek neked. de mikor a Mulhollandon leparkoltak. én igyekszem.

Az anyja a franciaágy szélén ül mezítláb. Odafordul. Mary ajándékokat csomagol a szobájában. Odaszólok . a Santa Monica hegység fölött haragos barna felhők gyülekeznek. gondolja a lány. addig is be kell vigyelek a kórházba. A bugyim is átázott. Föl se néz. tárcsáz. és vár. – Tessék? – Megrepedt a burok. gomolygás –. Valami mozgás van a hasában – toccsanás. Elengedi a cipzár húzóját. Össze kell csomagolnunk a cuccod. Bejelenti: – Itt az idő. – Tényleg jól vagy? Újabb görcs? – Nem. míg Lucille kikeresi a számot a noteszából. hogy a bugyija átitatódik valami meleggel. karácsonyig már csak egy hét van hátra. A levegőben rosszkedv és bizonytalanság. a San Fernando-völgyben metsző szelek grasszálnak. hogy „a fej beilleszkedik"? Aztán érzi. – Megint egy… – Biztos vagy benne? Talán csak jóslófájások. – Jól vagy? – Jól. ez rosszat jelent. félig felhúzott cipzárral. változást tapint. – Mary átkulcsolja magát. – És milyen érzés volt az az első… összehúzódás? – Görcs. Görcsösen összehúzódik a hasa. a telefonhoz. megkeresik. Mary a tükörben bámulja magát. de sürgős esetről lévén szó. Leteszi a ragasztószalagot: vajon erre értette dr. forgás. – Azt mondták. Lucille az Oltár és Rózsafüzér Egyletbe készül. Wade. Wade. Ezt vártuk. Az Encinót mondta az orvos. – Dr. anya. Mary Ann – mondja hívom az orvost. Lucille egy pillanatig tanulmányozza Mary arcát. Ezért volt minden. fejezet Dél-Kalifornia szokatlanul kemény telet él át. vad vihar érik. – Mary Ann? Fölnéz. és volt egy összehúzódás. Mary Ann. – De hát korai. – A gyerek… Lucille megdermed. – Miféle idő? – kérdezi Lucille. ahol az anyja épp a cipzárral vesződik. – Akkor jó. ugye? Mary behunyja a szemét: Hát itt tartunk. az anyja az éjjeliszekrényhez lép. hol van épp dr. – Mit csináljak. Korai még. – Ülj le. a McFarland házon már égnek az ünnepi fények. aztán irány a kórház. Amy a cserkészekhez ment. nem tudják. aztán ismét elernyed. Mary grimaszolva rázza a fejét. Szerda este van.20. mire készüljek. – Mary Ann? – Aggódva áll mellette az anyja. Ted későig elmarad ma. Wade megmondta. Lassan fölkel a székről. Mary lerogy a puffra. Higgadtan vonul a nagy hálószobába. és mikor odanyúl.

nekik, hogy tudják, megyünk. A telefonhoz lép. – Rendszerint tíz-tizenöt perc van a fájások közt eleinte, és eltart egy darabig, míg kijön a gyerek, főleg az első. Van időnk. Mary úgy nézi a lányt a tükörben, mint egy idegent. – Tudod, éreztem, hogy megfordul bennem. A feje már nem fönn van, hanem lenn. Dr. Wide ezt is jelezte, úgyhogy nincs tévedés. Lucille feltárcsázza a tudakozót. – Az Encino Kórház számát kérem. – Lefirkantja a jegyzettömbre. Mary a tükörből figyeli, ahogy az anyja lenyomja a gombot, és vonalra vár. Mikor tárcsázni kezdene, Mary rászól: – Ne hívd őket, anya. Nem megyek. Lucille keze alatt forog a tárcsa. – Mit beszélsz itt? – Anya, én nem megyek be a kórházba. Tedd le azt a telefont. Lucille a lányára bámul, és leteszi. – Nem akarom, hogy a baba a kórházban szülessen. Nem akarok aludni, míg idegenek segítik a világra. Ez az én dolgom, én kezdtem, én fejezem be. – Miket mondasz itt? – Itthon akarom megszülni a gyerekemet! Lucille felpattan: – Ezt nem gondolhatod komolyan! Nagy nehézkesen Mary is föltápászkodik. – Nem megyek kórházba, nem kényszeríthetsz. Megint… a görcs. Ilyen gyorsan szokták követni egymást? – Istenem, miért vagy ennyire értetlen, kislányom! A baba korán jön! Be kell menned a kórházba! Mindenféle bajok lehetnek... Hívom a mentőt… – Nem! Lucille tárcsázni kezd. Mary egyik kezét a hasára tapasztva odasiet. Kikapja a kagylót az anyja kezéből, és lecsapja. – Ez nem lehet igaz! – kiáltja Lucille. – Itt kell megszületnie! Te vagy értetlen! – Mary Ann, hallgass rám. – Lucille a lánya vállára teszi a kezét. – Itthon nem szülhetsz. Veszélybe kerülhettek, te is, a baba is. Neked szülőszoba kell. Steril környezet meg rendes orvos meg érzéstelenítés. – Miért? A nők évszázadokon szültek e nélkül is. – De hányan elpusztultak! Hallgass ide, Mary Ann, szüléskor minden megtörténhet! Komplikációk lehetnek! Mary Ann! – rázza meg Lucille. – A baba korábban jön a kelleténél. Ez azt jelenti, hogy gond van vele! – Szó nincs erről, anya. Egyszerűen most jött el az ideje. Fáj a hátam. Ott sajog. Le akarok feküdni. Rossz ebben a nedves bugyiban. – Hadd hívjak mentőt… – Nem – ereszkedik Mary az ágy szélére. – Az összehúzódások szünetében jól érzem magam. Anya, nem kényszeríthetsz. Ha bevitetsz, végigüvöltöm az utat és mindenkit megtépek. – Jaj, Mary Ann – ül mellé Lucille. – Miért csinálod ezt? Miért, az isten szerelmére? – Mert részt akarok venni benne, mert érezni akarom. Lucille megsimogatja a lánya haját, és átkarolja a vállát. – Egyszerűen nem értelek. Mary az anyjának dől, Lucille vállára ejti a fejét.

Némán ülnek egy pillanatig, Marynek jólesik az anyja közelsége. Aztán így szól: – Meg akarom tartani. – Tudom – csókolja homlokon a lányát Lucille. – Gyerünk, segítek bebújni az ágyba. Mary az anyjára támaszkodva is nehezen lép. Meg kell állniuk az ajtóban. – Milyen időközökben jön rád? – Nem is tudom – lihegi Mary. – Úgy ötpercenként. – Rendszeres? – Igen. – És fokozódik? – Igen. Végigvergődnek a közlekedőn, Lucille szinte a hátán cipeli a lányát. Mary a szobájába érve az ágyra rogy, az anyja hálóinget vesz elő a fiókból. Mary nyögve rúgja le a cipőt, lecibálja a ruháját. Az alsóneművel az anyja segít: megdöbbenti lánya felduzzadt teste. Mikor rákerül a hálóing, Mary betakarózik, és megfogja az anyja kezét. – Bár jönne már dr. Wade. – Könyörgök, Mary Ann, hadd hívjak mentőt! Mary mosolyog: – Anya, nincs semmi dolgod? Nem kéne vizet forralnod meg lepedőket tépdesned? Lucille a könnyeivel küzd, de sikerül elkacagnia magát: – Lila gőzöm sincs, mit csináljak. – Hívd fel újra dr. Wade-et. – Jó. De mikor emelkedne, Mary szorítása visszatartja. – Anya… Lucille félrepillant, nem bírja nézni a lánya fájdalomtól eltorzult arcát. Az órájára néz: – Négy perc szünet volt. – Ez túl gyors, ugye, anya? – Mary alig kap levegőt. – Azt akarom, hogy apa is itt legyen. Nehogy lemaradjon róla. Az anyja már kászálódik, mikor Mary észbe kap. – Nem, várj, nem érdekes. Van még idő. Lehet, hogy véletlenül nincs a tornateremben. – Nyugodj meg, drágám, bízd csak rám. Mary felkönyököl, fülel. A hálószobából tárcsázás nesze hallatszik. Lucille halkan beleszól, Tedet kéri, pár szó, és már le is tette. Szürke az arca, mikor ismét felbukkan a lányszoba ajtajában. – Mindjárt jön. Mary hátrahanyatlik a párnára. – Jaj, anya… – Sose hittem volna, hogy meg tudom tenni. – Mikor Lucille leül az ágy szélére, Mary látja, hogy a szeme könnyes. – Hát tudsz Glóriáról? – suttogja. – Öt éve. Mary ökölbe szorítja a kezét, és a szemét dörgöli. – Ne sírj, drágám. – Hogy tűrhetted! – zokogja Mary, elől a könny a keze alól a párnára. – Hogyhogy nem tettél semmit? Lucille nem törődik a saját könnyeivel, megfogja Mary csuklóját, és az ölébe vonja a kezét. Mosolyogni próbál.

– Mert szeretem, és nem akarom elveszíteni, és ha ez az ára, én kész vagyok szemet hunyni. Mary félrefordítja a fejét. – Én gyűlölöm apát… – Nem gyűlölöd. Nem ő tehet róla. És ne áruljuk el neki, hogy te tudod ezt az egészet, jó? Mary odasandít: – Hogy gondolod? Hiszen most telefonáltál rá? – Mondjuk, te véletlenül meghallottad az ügyfél nevét, akihez készült, utánanéztünk a telefonkönyvben. Ugye hajlandó vagy, Mary Ann? – Nem érdemli meg. – Nem érte teszed, hanem énértem. Ígérd meg! Mary csodálkozva néz az anyjára. – Úgy sajnálom! – nyöszörgi. – El van boronálva, a mi titkunk, és kész. De most már ideje készülnünk. – Jaj! – Mary elhúzza a kezét, és a hasát szorítja. – Most erősebb – suttogja. – Meddig tart még, anya? – Gondolom, pár óra. Lucille nézi, ahogy a takaró alatt megkeményedik a domborulat, aztán elernyed. – Anya… – Megbántad, hogy nem vették el? Lucille felkapja a fejét: – Mary Ann! Honnan veszed ezt! – Kihallgattam, mikor apával vitatkoztatok még júniusban. Ráparancsoltál apára, hogy keressen valakit… – Jaj, Mary Ann, én nem gondoltam komolyan. Tudhatod! – Pedig ezért vágtam fel a csuklóm. Azt hittem, apa meg te végigcsináltatjátok velem. – Ó, szegény, szegény kicsikém – simítja meg Lucille Mary homlokát. – Részeg voltam. Nem tudtam, mit beszélek. – Gondolod, hogy a gyerekem torz lesz? Lucille beszívja az arcát, a nyelvébe harap. Sós, fémes ízt érez a szájában, és azt mondja: – Ugyan már. Szép kislány lesz. – Annak ellenére, hogy koraszülött? – Ne aggódj emiatt, drágám. Na megyek, fölteszem forrni azt a vizet. Fogalmam sincs, minek, de a filmeken így szokták… Mary behunyja a szemét. Magába mélyed, eufóriában lebeg. Az anyja pár perc múlva visszaül az ágyához, és Mary bizonytalan hangon kérdezi: – Anya, eszembe jutott egy emlék… vagy csak álmodtam volna? – Csukva tartja a szemét. – Rácsos ágyban vagyok, és hangokat hallok a falon túlról. Egy nő sír, sikoltozik: „Nem akarok meghalni!'' Aztán egy férfi beszél, de nem értem, hogy mit. Anya… te vagy ez a nő? – Négyéves voltál – suttogja Lucille. – Még a másik lakásban. – És mi volt ez az egész? Lucille szorosan behunyja a szemét. – Nekem soha nem lett volna szabad szülnöm. Mary Ann. Az orvosok azt mondták, nem vagyok rendben belül. Te is nehezen jöttél. Negyvennyolc órát vajúdtam, aztán császármetszés lett a vége. Onnantól nagyon féltem. Apáddal elvetettük a születésszabályozást, és iszonyúan megijedtem, mikor kiderült, újra

. a barátaihoz. Így menekültem meg. – És aztán mi történt? – Az imáim meghallgatásra találtak. Gondolom. – Őt még meg kell győznöm. a család hozzájárulását megkaptad már? – Nem. miközben Esther Schwartz a konyhában ipari mennyiségben állítja elő a süteményt. Halálosan szerettem apádat. akik valami Haight-Ashbury nevű helyen kvártélyoznak. és Amyvel együtt a méhemet is kiszedték. Mary Anne. kék szemébe néz. ezért fordult el tőlem. sürgős esethez hívnak. a szeméhez kap. Nem is mertem még szóba hozni. – Megyek. Talán mert olyan vallásosan neveltek. Úgy nézem. de a kandallóperemen Hanukát várja egy szép menóra is. Előző este hazatelefonált Cortney. Borsózott a hátam a nemi aktustól. hogy a szüzesség megóv a szenvedéstől. Azt mondja. hogy a karácsonyt nem otthon tölti. Bernie a tojáslikőrjébe bámul. Nehéz a szívem. Kihörpinti a poharát. A férfiak igénylik ezt a dolgot. a műtét után legyünk egymással úgy. ujjongtam. A nappali ablakát betölti a feldíszített fenyő. De bűntudatom is volt. Szipog. hogy a testiség bűn. Jonas előbb megrendült. Jonas előtt világos. Én szerelmes voltam apádba. mikor már minden késő. – Vigadozzunk – jelenti ki Bernie. meg a sülő gyömbérkenyér illata. Mary meg az apja készségesek lesznek. végül nekikeseredett. ő az élet iskolájába akar beiratkozni. de ettől a bizonyos asszonyi kötelességtől viszolyogtam. – Lucille a lánya értelmes. és anyám. hogy a San Fernando-völgyből átteszi a székhelyét San Franciscoba. – Tudod. a nagyvilág megteszi egyetemnek. – Ne légy olyan szigorú magaddal – hoz még egy rundot Bernie a kanapéhoz. – Ne haragudj. – Jonas végre kortyol egyet a tojáslikőrből. Crispin atya azt mondta nekünk. szegény együgyű lélek azt sulykolta belém. és lecsillapodik belül. Jonas komoran nézi a fenyő körül kavargó havat. – Talán Pennynek van igaza. Penny hisztériás rohamot kapott.teherben vagyok. sőt igazából kívántam is őt. – Majd megoldódik ez is. Nekem ez nagyon megfelelt. mint a strucc. Ki tudná előre megjósolni a kilengéseiket? – Beledugtam a fejemet ebbe a McFarland-dolgozatba. Bernie hiába vigasztalja közhelyekkel. Ha határozottabb vagyok. hogy Jonas hozzá se nyúl a magáéhoz. megnézem azt a vizet. – A dolgozatról jut eszembe. még a házasságban is. Az egyház azt tanítja. – Kiszámíthatatlan fajzat a tinédzser. Azt mondta. aztán dühbe gurult. mint a nap. Mary Ann. hogy Isten a terhességgel büntet minket. Penny keres telefonon. Egyszerre feltűnik Esther Schwartz a konyhaajtóban. ha a fene fenét eszik. Arra jutottam. Nem kellett többé igazi feleségnek lennem. Átmeneti hepp. de… Lucille lehajtja a fejét. nekem sose esett jól a testi szerelem. hidd el. foglalkozik a gondolattal. és megütődik. A házat már a melegen csillogó karácsonyi fények bélelik ki. hogy nemes ügyet szolgálna. kezét háziszőttes kötényébe törölgeti: – Jonas. két éve kellett volna okosnak lenni és nem most. Mary Ann. A kél férfi kényelmesen üldögél a rummal gazdagított tojáslikőr mellett. mert nemcsak a terhesség. ha mégis jólesik. – Mikor kivették a méhem. hogy Cortney akkor se fog visszakozni. Jonas. nem költözik el. Kijelentette. mint a testvérek. de a házasélet réme sem fenyegetett többé. Bernie. de az anya… – Jonas a fejét ingatja.

a törülközőket simítgatja. hat óra tájban kezdődött. Mary Ann. begyújthatnál a kandallóba. megy a konyhába a készülékhez. – Szia. Emeld fel kicsit a popsidat. Ted elnézést kér. Az orvos nézi kicsit a lányt. Rendszeres. mert egyre hevesebben zuhog kint. Lucille benn marad a szobában. hogy itt az idő? – Egészen biztos. – Lucille… Az asszony nem néz rá. A baba feje jó mélyen van. a gyomra összerándul. – Helyezzük kényelembe a kislányunkat. hanem kényelmes otthonka. Wade ide tart. mire megszólal a csengő. Ted. – Miért nem indulsz a kórházba? Hol van dr. Ted rohan. Megragadja Mary kezét. A verejtékező Marynek fülig szalad a szája: – Tudtam. Beugrik a kórházba. hogy ezt alád tehessem. a hangja komoly. elsuhog mellette. – Dr. Vedd le azt a kabátot. milyen nagy szerencse. – Biztos vagy benne. – Célegyenes. Száraz torkán nehezen jön a hang: – Idáig semmi gond. – Mikor hívtál… Lucille hátat fordít. tedd magad hasznossá. nem vagy hajlandó kórházba vitetni magad. Bernie. hogy időben itt lesz! Lucille feláll. – Be kellene mennünk. megrendülten egyenesedik föl.Az orvos leteszi a poharat. a felesége tekintetét keresi. a földet söpri. Engedj ide. Lucille nagy lelki nyugalommal ül egy egyenes hátú széken. A méhszáj bő . hadd segítsek Mary Ann-nek… Ted szürke arccal. Az orvos elereszt egy fanyar mosolyt. amit hozott: – Hallom. elveszi az esőkabátját meg csöpögő ernyőjét. az esőkabátja félig lenn van már. Ted lihegve áll a lányszoba küszöbén. Dr. most telefonált. Mondjuk. jó. Leteszi a vászonneműt az éjjeliszekrényre. aztán a lányszobához kalauzolja. Wade alapos betapintást végez. Wade. Mary. Mary Ann McFarlandnél megindult a szülés! Pár perc. – Hat lóval se. négyperces fájásai vannak. – Cicám – rohan be Ted a lánya ágyához. elakad a lélegzete. már nem a félig becipzározott ruha van rajta. – No. Ted megpördül a sarkán. nyílik a bejárati ajtó. törülközőket hoz. és fogja a lánya kezét. hogy állunk. és kimegy. Beereszti Jonas Wade-et. Maryre rátör a fájás. megrepedt a burok. ahogy beléáll a félsz. fölkapja a kabátját. Mikor kinyitja a szemét. Lucille lepedőket. melyik ügyfelét kereste fel ma este apád. dr. Wade egy székre ejti fekete táskáját meg a zöld batyut. A baba érdekében… – Nem. Wade? Hol van anyád? – Itt vagyok. aztán egy perc múlva lélekszakadva rohan keresztül a nappalin. Jó a szívverése. és elhátrál az ágytól. azt suttogja: – Hallok kinn egy kocsit. mindenesetre nézzük meg. már a bejárati ajtó gombján a keze. jól fog jönni. apa. hogy tudtad. és autó áll meg a kocsifelhajtón. ugrásra készen. Dr. aztán jön. – Doktor úr. aztán súlyos léptek szaporázzák a folyosón. – A lányod mindjárt szül.

hogy megijesszelek. kinn sustorgás. hajthatatlan. et mundabor. és szelíd mosollyal megnyugtatja. Mary arca eltorzul egy erős fájástól.háromujjnyi. – Csak azért vagyok itt. Mary. soha nem került még távolabb a kórház biztonságos révétől. Mary kinyitja a szemét. Wade az elsősegélycsomagot bontogatva. Mérhetetlenül magányos. Megszólal a csengő. Wade. és leül. – Tessék – szól ki dr. Tétova kopogás a szobaajtón. – Nem azért jöttem. Mary tekintete a pap fekete táskájára téved. fogja a kezét és törölgeti a homlokát. fecskendő. Róla is folyik a víz. – Crispin atya. Jonas irigyli a papot. szája görcsös vonal. lavabis me. Marynek megüti a fülét az erőtlen hang. – Mindent bele. doktor úr? Egy kávé? – Köszönöm. Soha még ennyire halandónak nem érezte magát. – Minden percben betoppanhat dr. Lucille a lánya fejénél ül. nem kérek. dr. Az egyperces fájások között fel-felpillant Lucille-re. – Nem tudom. hogy megáldjalak és megkereszteljem a babát. Crispin atya gyorsan az ajtó mellé húzódik. et super nivem dealbabor. és hosszan néz a pap apró. papi fövegén. amiért betért a kórházba. neki van kihez fordulni. Jonas Wade meg a baba érkezését felügyeli. Mrs. Gyermekorvos. hogy múljék el tőle a rettegett felelősség. mint Marynek? A sarokban Crispin atya kétségbeesetten kántálja imáit. – Felhívtam – közli dr. Wade-del: űzött vadak mind a ketten. letérdel az ágyhoz. – És most várunk szépen. inkubátort hoz. itt a helye. hosszú fekete talárján gyöngyöz az esővíz. – Meddig tart még? Újabb szélroham rázza meg az. – Jaj. ablakot. A bozontos szemöldök meredek ívbe görbül. Forrest. Újabb fájás. hogy először szül. atyám. és fehérebb a keményített vászonnál. Neki csak elsősegélycsomagja van: fogó. Csak a saját kezére meg a tudására számíthat. A kórházban beszóltam a védőnőknek is. A pap nyomban odamegy. és széthajtja az ágy végében. mint a rák. hálás az anyai jelenlétért. éles szemébe: leplezetlen rettegés süt belőlük. Jonas Wade önkéntelenül megborzong. – Úgy gondoltam. – Atyám! Honnan tudta? – hadarja Vlary. Ő is úszik az izzadságban. hamarosan választ kap a kérdésére. képest. és egy pillanatra szörnyen megrémül. Vörös. hanem hogy lelki vigaszt nyújtsak. A sarokból Crispin atya suttogja hő imáit. – Kezdődik. Összeszorított foga közt szűri: – Nem lesz itt utolsó kenet. Asperges me Domine hysopo. istenem! – kiáltja. Két óra erőfeszítés. gyorsan tágul. sebezhetőségében meztelen. Nincs nővér. szike. egyedül van. Szeme két hasadék. – Hozhatok valamit. Egy pillanatra összenéz dr. hadd vigyelek kórházba! Mary a fejét rázza. nincs altatóorvos. McFarland. Mary meghökkenve látja Crispin atyát: árad róla a kinti hideg. – Betakarja Maryt. Annak helyet kell csinálni. aki a tekintetével faggatja: Egészséges lesz? Hosszú életű? Úgy lesz utódja. Wade. Mary! Nyomjad! . – Az orvos fölemeli a batyut. – Mary feje a párnába süpped. Egy-két órát adok neki. nincsenek életmentő műszerek. nemcsak Mary. Ahhoz. gyermekem.

körmét az anyja csuklójába vájva. A lány fölemeli a fejét. és a gyerek kicsusszan Jonas Wade várakozó kezébe. összeszorított foga közt jajgat. Térden imádkozik egyre hangosabban. – Rajta. Sancta Maria. Mater inviolata! Rekedt a hangja. nem tekeredett-e rá a köldökzsinór. egyik kezével Mary gátját nyomja erősen. Mary. Jonas megpillantja a baba hajas feje búbját. – Még egy utolsót. Lucille-re néz. Sancta Virgo Virginium . – Nem bírom! – sikoltja. – Élni akar. Mary! Add ide nekem! Mater divinae gratiae… A lány arca szilvaszínű lesz. Reszket a keze. Sancta Dei Genitrix. – Most már – zihálja Mary – nagyon sürgős neki… – Igen. – Istenem. nehogy beszakadjon. nyomjál. – Még egyszer! – Megtartom – nyögi a lány. – Ezek nem Primus ivadékai. Mater Christi… Dr. buzgó mélypiros vér – Mater intemerata –. segíts! – Nyomj! Mater castisimma… Megszületik a fej. aztán gyöngéden segíti a forgást. Wade megint azt mondja: – Rajta. Feje vergődik a csatakos párnán. Szakad róla a verejték. Aztán Mary ellazul. aztán újra visszacsúszik a puha koponya. nehogy belehaljon! Még egy nyomás. – Anya… ő a mi csodánk.. nyakán kidagadnak az erek. a fej visszacsúszik.A lány foga összecsattan. . Mater purissima… Mary zihál. Mary! Jöjjön ki egészen! Az Istenért. Mary. – Ne beszélj – mind maga Primas -. Jonas Wade gyorsan letapintja a baba nyakát. Crispin atya lecsúszik a székről. nyomj! A nyílás kiszélesedik egy pillanatra.

Jonas Wade. milyen kis csoda az ott hátul. fejezet Crispin atya most hálaimát rebeg. egynaposan a kórházi kiságyban.21. hogy a padlón térdel. Mary újszülött korában. – Nem is értem. hogy testhelyzetet váltott. Talán még Cortneyval is szembe tudna nézni… . Lucille fényképeket mutogat. Elmúlt róla a hónapok óta tartó nyomás. Egy próba van még hátra. a második vatikáni zsinat elhintette a mételyt. Jonas is mintha megújult volna. különb vészek fenyegetik. Mary Ann McFarland drámáját vizsgák sorozatának látja. Egyszerre meg is találja. összekulcsolt keze sajog. amit átéltek. megírja a cikk végét. Homályosan emlékszik a sötétvörösen freccsenő vérre. Aztán hazamegy. Lucille más. Crispin atya megpróbáltatása végeztével immár új csaták elébe néz: változik a katolikus hit. A nappaliban ülnek. Lionel Crispin már nem Mary Ann McFarlandtől fél. hogy ő. hogy a baba jól van. és hálát ad Istennek. rózsás és bő háromkilós. Lucille McFarland arckifejezése láttán szintén szédül. Lehajol kicsit. keres valamit a ráncocskák. A folyóirat-közlemény mérföldkő lesz az orvostudományban. Észre se vette. aki elfogadott egy pohár italt Tedtől. fogja a táskát a szentségekkel meg a süveget. dr. terveket sző. ahogy felsírt: arra nyitotta ki a szemét. Szédül kicsit. Tedeket és Lucille-eket a gyötrelemtől. hogy mentsék meg a jövendő Mary Anneket. hogy ne zavarja anya és gyermeke álmát. ha kell. Dagad a keble. Lábujjhegyen kioson a szobából. senki se kérdezte a kritikus pillanatban: melyiket mentsük meg? A gyerek szerencsésen megérkezett. miért nem akartam őt – suttogja Lucille a képet bámulva. Lionel Crispin átvészelte a próbatételt. gödröcskék közt. nagyot sóhajt. nem tud mit kezdeni magával. és az arcocskát tanulmányozza. Őt adta nekünk Isten karácsonyra. levizsgázott. Megvárja. amit akart. Marynek. beszél Bernie-vel. de nem sieti el. Még megvárja a védőnőt. és bár egy hónappal korábban született a számított időnél. mint volt: kék szeméből bátorság süt. Semmi kétség. míg McFarlandék egészen felfogják. hogy mit ér mint orvos és mint ember. és a nappaliba megy. az imént vette elő egy dobozból. és fölegyenesedik. Elérte. és távozott. tapintatosan közelít hozzájuk. térden esedezik. hogy gyors búcsúzás után csöndesen elillanjon. Jonas Wade úgy látja. Forrest már biztosította őket. a gyerek szeme már most pont olyan. mint Mike Hollandé. ahogy paskolták. aztán finoman. ahogy kijött a baba. és facsarni lehetne a vizet a reverendájából. sivatagi napfelkelte. – Hát persze hogy megtartjuk. Nem kellett életről. a könyörületükre apellál. és most üres belül. Az inkubátor műanyag falán keresztül nézi a mocorgó csöppséget. Visszatekintve. Ehhez ne járulnának hozzá? Az órájára pillant. halálról döntenie. Kutatja. közelebb visz az emberi utódnemzés titkainak megértéséhez. Újra levizsgázott. Jézusnak és minden szentjeinek. kémleli.

Szürke. Mary pislog néhányat. és odamegy az inkubátorhoz. beszédfoszlányok rémlenek fel előtte ködösen. aztán elmosolyodik: – Szia. – És a ragyogó kék szem mintha megállapodna rajta. Míg küzd." Marynek sikerül kikászálódnia. villanyzsinór vezet tőle a konnektorhoz. Mary letérdel. ősz hajú asszony alszik a fotelban. Mellette tévéasztalka-forma állványon doboz. hogy felüljön. talpra áll. Agyi károsodás egyelőre nem állapítható meg. sajog a hasa. Apgar nyolc. Nyitva a szeme. esős hajnal virrad a szobára. Ámulva nézi a rózsaszínű kis csodát. VÉGE . Lába erőtlen. Mary próbál kimászni az ágyból. „Ép. Nővéruniformisban kövérkés. kezét a műanyag doboz oldalára tapasztja. A baba párnával megtámasztva az oldalán fekszik. gyönyörű kislány. és oldalt fordítja a fejét. Ráfeledkezik a békés arcocskára. csupasz ágak rajza vetül a szőnyegre.

2000 Magyar Könyvklub.8 (A5) ív terjedelemben ISBN 963 547 063 0 . Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft. Kiss Zsuzsa. Budapest. Kiss Zsuzsa A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Barbara Wood: Childsong Copyright © 1981 by Barbara Wood All rights reserved Hungarian translation © N. 2000 Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatója Irodalmi vezető Ambrus Éva Felelős szerkesztő Balázs Éva Műszaki vezető Szilassy János A borítót tervezte Pap Zoltán Műszaki szerkesztő Császár András Szedte a TiMac Bt. Felelős vezető Vadász József igazgató Megjelent 16.Fordította N.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful