Barbara Wood BÖLCSŐDAL

Magyar könyvklub®

Könyvemet dr. Norman J. Rubaumnak ajánlom Hálás köszönettel tartozom dr. Frederick Luthardtnak a UCLA genetikai tanszékéről, amién időt szánt rám, a vadidegenre.

hogy ötös ikrek születnek. Ma. A szereplőket és történetüket én találtam ki. egy a millióhoz vagy mondjuk hatszázezerhez. A Dionne ötös ikrek létezését senki nem vonja kétségbe. idézetek. Könyvem 1963-ban játszódik. Miért? Regényemben a tényanyag. amikor a klónozás. macskák. hogy egy nő szűzen fogan. a folyóirat. a génmanipuláció mindennapos. ember esetében azonban bonyolult társadalmi. a (spontán avagy laboratóriumban indukált) szűzen szülés egyre inkább a tudományos világ érdeklődésének homlokterébe kerül.és könyvhivatkozások. Időközben korszakváltás történt az emberi szexualitásról alkotott felfogásban és utódnemzés lehetőségeiben. dr. Jonas Wade oknyomozása voltaképpen a szerző kutatómunkájának krónikája. Az esély. egy az ötvenmillióhoz.A szerző jegyzete A szűznemzés valóság. az esély. . Laboratóriumban kimutatták a jelenség létezését az alsóbbrendű emlősök (pl. nyulak) között. a mesterséges megtermékenyítés. a tudományos kísérletek egytől egyig valóságosak. erkölcsi és vallási vonatkozásai miatt kényes és roppant vitatott ügy. a spontán szűznemzést mindenki.

Marynek furcsán elszorult a torka. hullámos haját föl-föllibbentette válláról a szellő. Belülről izzott. azon tűnődött. de mégsem akarózott lejjebb vinnie a pillantását. majd a nyelvük is összetapadjon. becéző kéznek. . ahol átszegezték a húsát. szelíden hevítő alkonysugár. kérges tenyérre. s a holdfényben előtűntek a hegek a tökéletes férfitesten: fehér forradások ott. Mary gerjedést érzett az ölében. aztán a bal mellére vonta Sebestyén kezét. Mély tüzű. Sebestyén állt előtte. kecses lendülettel megoldotta magán a bogot. Dermedten engedett a kutató. Mikor egészen közel volt már. hogy a padlóra csússzon. ugyanakkor mérhetetlenül kíváncsi volt rá. tartott attól. hosszú.1. Hihetetlenül. ha megfogja. Aztán Sebestyén szabad keze gyöngéden elindult lefelé. És Sebestyén akkor se vitte el onnan. Napbarnított. hogyan csomózhatná ki. hogy ajkát rányomja a meglepően kemény. csillogó bőr. de a lány mégsem borzongott. Sebestyén közeledett: szép arca komor volt és szigorú. alig súrolva a lángoló húst. a sápadt holdsugárban domborodtak az izmai. Hűvös volt. csodás íz. Átjárta a súlyos tekintet. Egy pillanatig levegőt sem kapott. s átható tekintetével szinte megérintette. izmos. ami előtárul. mikor ő eleresztette. és mikor lehajolt hozzá a fő. és mikor megállapodott. Sebestyén csókja nem lanyhult. csak egy darab vászon. sima. Előbb a szájához vitte. keskeny orr. Láthatóan Sebestyént sem zavarta az éjszakai hűvösség: feszült minden ín a verejtéktől fénylő bőre alatt. fájdalmasan gyönyörű látvány. fejezet Mary kigombolta a köntösét. A hűvös éjszakai szellő végigsimított meztelen testén: talányos mosolyban ívelt fel szája sarka. Mikor Sebestyén újabb lépést tett felé. inas nyak hordozta szögletes áll. mintha bor fűtené. Rajta se volt semmi. félelmes tekintete miatt van. az ágyékán összebogozva. De döbbenete eksztázis volt. Mindez csupán Sebestyén közelsége. megcsókolja? Nagyot zihálva nyúlt a keze után. Önkéntelenül a melléhez vitte a kezét: kemény bimbót tapintott. Sebestyén rászegeződő tekintetének igézete szoros öleléssel ért fel. hogy a szájuk. kissé félrehajtotta a fejét. meztelensége. Mary szemét vonzotta az ágyékkötő. kényelmes mozdulattal. Mary továbbra is az arcát nézte. Mi lesz még. Mary lélegzete szaporább lett. varázserejű tapintás hálózta. aztán lenyűgözte. Mary teli tüdőből vágyott sikoltani. mélabús tekintet. egészen lentről: előbb meghökkentette. hosszú. és hagyta. Bágyadt.

s az egyik mellbimbóhoz érve olyan vadul szívta. hiszen a két kéz fent járt már a mellén. hogy frissen daueroltatott. Mary felriad. addigra remélhetőleg egyenes lesz a lobonc a lapockái közt. a nyakán haladt lefelé. Szinte összeroppantotta. Lihegve bámulja a plafont. pedig itt a változás. kár. rémületes és felvillanyozó. Aztán visszafojtja a lélegzetét. aki mindenben konzervatív. aztán a kéj és az önkívület alázúduló áramlatai mosogatták. tépett fazonról átvált a középen elválasztott. ugyanakkor addig ismeretlen révület lett úrrá rajta. Mary kihúzza kezét a takaró fölé. óvatosan viszi a kezét jobb csípője éles ívén. hogy Sebestyénről álmodott Mike helyett. Sebestyén bőre meleg volt. nem sikoltott álmában. elárasztotta. a lába fejétől indult felfelé. Aztán a lökések nyomán valami feltajtékzott benne. mintha kilométereket futott volna. hogy a göndörített. Mereven fekszik. mert nem tudta. mindkettőjüknek gombóc van a torkában. mikor ő az életben nem engedte még oda Mike kezét? Honnan tudhatja egyáltalán. keresztformán kitárt karral engedett Sebestyénnek: készséges áldozat. Félt. ahogy belehatolt. és óvatosan lenyomta az ágyra. A kényes területet a hálóing felett pásztázza ujja hegyével. Valami olvatagság. és mindjárt el is kapja onnan. se nem látott. aztán Mary McFarland álomtalanul. és mi ez a félelmetes érzékiség? Olyan furcsa volt… Sebestyén keménysége. Hunyorogva tűnődik a sötétben. hanem valami más. katolikus Marynek ez a testtáj tabu. izgatóan kemény volt. de így is érzi. Sebestyént idézné maga elé. Mi változott? Vészesen zakatol a szíve.. legyűrve az ösztönös védekezést. nem erőlteti tovább. hogy Mary feljajdult. nem tapsikol az új.. egy hatalmas hullám növekvő lendületével. felbámul a mennyezet végtelenjébe: félve. kiszorította belőle a szuszt. mi történik vele. A mélyen hívő. aztán egész testtel ráborult.Akkor összesimultak. Ürességet érez belül. berakott. Édes. hogy milyen különös álma volt. Nyárig még két hónap. de nem jön vissza az iménti misztikus hevület. Mary próbált nem nyögni Sebestyén mind erélyesebb. Mary felnyitotta a szemét. és holtra rémülve nézett körül a szobában. Hanem a lába. habzsolta. A szája elvált a szájától. mélyen alszik reggelig. Láthatatlan fegyver. s átcsapott a feje fölött: a tetőponton egy pillanatig se nem hallott. a lábában furcsa érzés. pontosabban az öle. Sebestyén szorosan átfonta. Sebestyén szétfeszítette a lábát. kiveri a víz az éjszaka hűvösében. itt történt valami. mint a nyomvonal. mert most az a menő. és megkönnyebbülten nyugtázza. Hogyhogy ennyire valóságosan. Lucille McFarland a rövid. Mary anyja. a combja köze. Behunyja a szemét. Hogyhogy Sebestyén szerepelt benne. és a naptól aranyszőkére fakul. nyirkos. Mary tágra nyitotta szemét-száját. egyenes „szörfös" frizurára. de ez mind nem érdekes. amit a csónak húz. A lány érezte. Mary erőteljes mozdulatokkal húzza a kefét a haján: vajon mikor megy ki végre belőle a hullám? Egyik napról a másikra elhatározta. a testével történt valami. úgy fülel. aztán gyorsan odaérinti a szeméremdombhoz. laza stílusért. még egy gondolattal adózik a meglepő ténynek. hátát verő. Összeérteti a hüvelykujját a mutatóujjával. rámenősebb keze között. hogy ő is görcsösen veszi a levegőt. de mindenki alszik a házban. tupírozott vörös haját Jackie Kennedy-féle kis . És… Lent nem a kéz nyomult. hogy milyen érzés? Mozdulatlanul fekszik. Sebestyén teste meghökkentően. felemelő fájdalom nyilallt belé hirtelen. Megmagyarázhatatlan nedvesség.

ismétlem. és a gyülekezet feláll. Mary veszi a lapot. vizsgálja a tükörben. Ők is besorolnak egy padba. ha tovább bámulod magad. amit húsvétra kapott. Pontosabban a testi robbanásra.szelenceforma kalappal koronázza. szintén az anyjáét ismétli: derékig érő kosztümkabát. – Egy pattanás miatt képes kitenni magát az örök kárhozatnak – zsörtölődik Lucille. beleugrik a tűsarkú topánba. hogy észre se veszi. – Pattanásom lett. anya! Ted McFarland. Kirügyezett az álla. míg kifarol a kocsival a meredek felhajtón. hogy tán nincs is már a kegyelem állapotában. zaklató álomra. abban az ágyékkötőben is van valami merész és kihívó. A sekrestyéből kilép Crispin atya a ministránsokkal. nem érvényteleníti-e az áldást. a retiküljét. Akár egy fénykép. lekéssük a misét. Kérdés. hogy szemérmetlen gondolattal illesse a megkínzott szentet. Mindennél gyötrőbb aggály fészkeli magát az elméjébe: tisztátalan volt ez az álom. Mary Ann McFarland gyöngyház rózsafüzérét pergetve teljes erejéből koncentrál. a visszapillantó tükörben hátrakacsint a lányára. Másolat Mantegna festményéről. Lucille McFarland szemét a plafonra vetve tárja szét a kezét tehetetlenségében. mikor az anyja belép a szobájába. míg bekászálódnak. távol állt tőle. Mike. Mary is: az erőt adó Miatyánk-gyöngyöt hüvelykje és mutatóujja közé szorítva fohászkodik . zavarba ejtően élethű ábrázolása a szent vértanúnak. tegnap este gyónni volt. a kesztyűjét. közvetlenül az Első Stáció mellett. – Jaj. Tekintete elkalandozik. újfent rácsodálkozik izmos alakjára. térdre ereszkednek. Képtelen máshova nézni. Ted McFarland és a tizenkét éves Amy már az autóban ül. illetve a friss pattanás. Mary követi apját és anyját. gyapjú kétrészese. a dagadó izmokból meredő nyílvesszők. Mary felkapja a kalapkáját. ami olyan jólesett. de amióta csak betette a lábát a Szent Sebestyén-templomba. Vagy nem számít tisztátalannak. Vajon lesz-e benne része még egyszer? De az is eszébe jut. Mary számtalanszor ráfeledkezett unalmas szentbeszédek közben. és kimegy. Most azonban. visszamosolyog. hogy gyorsan végigtekintsen a gyülekezeten. a párizsi Louvre-ból. a rejtélyes álom hatása alatt kár tagadnia a kép erotikáját. Áldozni készül. A liliommal feldíszített templomban fogadalmi gyertyák erdeje lobog. mikor Mary és az anyja kilép a házból. Megmártják ujjukat a szenteltvízben. Átellenben állapodik meg: Sebestyénen. hogy leszegett fejjel térdepeljenek. Még sose látta ilyennek az inas combot. Amy a sereghajtó. Fölpillant. a testi érzetre. hiszen nem tehet róla? Maryt olyannyira lefoglalja a dilemma. amivel végződött. Megint az álom különös csúcspontjára gondol. amitől úgy lángolt az éjszaka. – Tessék? – Mary Ann. A hajügyekről Mary gondolatai átterelődnek a hajnal előtti. Mary is ilyet visel. Csak azért emeli föl a fejét. az égre fordított arcon tükröződő hallatlan gyötrelem. aztán térdet hajtanak a hatalmas feszületnek a templom túlsó végén. a tegnapi bűnbánat jutalmát az érzéki álom. Kínosan valódi: a vér. meg ahogy vonaglik kínjában: Mary beszívja az alsó ajkát és harapdálja nagy zavarában. és követi. Nem sejlenek elő az idomok: a First Lady manökenstílusa. a hívek ünnepélyes némaságban özönlenek a padsorokba. az apja meg a fivérei még nincsenek itt. térdig érő egyenes szoknya. a verejtékes homlok. a festett üvegablakokon napfény árad.

Amy turkál a mártásban. de szalonképesnek igazán nem mondhatók. Lucille McFarland Shirley Thomasszal vállvetve mesterszakács kurzusra jár szombat délelőttönként a Pierce College-ba. hogy a vasárnapi asztalon mindig egzotikus ételköltemények illatoznak. Edd már azt a csirkét. meglepetést rejtenek a tálak – bontogatni. és a Helen Keller baba? – Amy lelőhetetlen. ízlelgetni való ajándékot. McFarlandék vasárnapi asztalát belengi az együttes kísérletezés és a szabad véleménynyilvánítás vérpezsdítő levegője. Kész kabaré. hogy olyan nyelvet kell tanulni. fél kezével a fejét támasztja. honnan szeded újabban a vicceidet. – Elég legyen. nem kell. – Én a spanyolt veszem fel – csicsergi Amy.Istenhez. Ehhez az iskolának semmi köze. és nekimegy a falnak! – Elég! – tör ki Lucille. hintázik az egész teste. metélte apróra a friss kaprot. – Legalább nincs gondja. Szólt. és az öccse gyalogol nyolcvan kilométert. – Mary! – Amy nagy csörömpölve ejti a villát a tányérba. tisztítsa meg. – Nem is vártam. Ted kenyérhéjjal törölgeti ki a tányérját. anya. és az asztalra csap. Felhúzod. – Báá! – vág grimaszt a tizenkét éves Amy. – Olyan csöndes vagy. – Neked mulatság kicsúfolni az elnököt meg egy szegény vak asszonyt? – Lucille – mondja halkan Ted –. kente ki vajjal a tűzálló tálat. az apja kényszeredetten mosolyog. hogy azért. és különben is meg kell írnom egy záródolgozatot. mindenki ezeket meséli a suliban! Lucille a fejét ingatva motyog valamit a „szép kis iskolá"-ról. a tizenkét évesek humora külön fejezet. Amy a lábát lógázza. – No. és a felfújtért nyúl. – Ettől erősödsz. hogy péntek van-e vagy sem. – Nem tudom. Mary gondterhelten mered a tányérjára. Ínyenc kapros csirke és zöld chilipaprika-felfújt gőzei viaskodnak egymással. – Felhúzod. az anyja felhúzza a szemöldökét. mert Mike ma nem szólt be? Mary fölegyenesedik. húsvét vasárnap sincs másképpen. mintsem húsvétot. ezt hallgassátok meg. – Jaj. s ebből következik. . úgy kacag. apa. Az eredmény inkább karácsonyt idéz. – Mary – kezdi –. kihalászik egy paprikadarabot. kisasszony – fogy ki Lucille a béketűrésből. – Na. megdörgöli a tarkóját. – Hallgass el és egyél – szól rá Ted. kockázta fel a paprikát. és bekapja. amit használunk is. – Mondjad. Ma. bocsássa meg az álmát. Fogadjunk. Agatha nővér vegetáriánus. Amy hátraveti a fejét. hallottad már a legújabb felhúzósbaba-viccet? Mary sóhajt. hogy rokonok vendégeskednek náluk. – A legújabb Kennedy elnök-modell. hát nem? Szaladgál a gyógykajaboltba! Ted rámosolyog az asztal fölött. Los Angelesben mindenkinek tudnia kellene spanyolul. hogy jó lelkiismerettel vehessen ostyát. Mary bűvészkedte külön a tojások fehérjét a sárgájuktól. – Agatha nővér mondta. Lucille meg a két lánya egy teljes délutánt szentelt a lakoma elkészítésének: Amy reszelte le a két nagy darab sajtot. – Egyszerűen utálom a csirkehúst. – Azt a francia nyelvűt? Segítsek? – Köszönöm.

E fölé tornyosul láthatatlanul a repkényes magaslat. – Ez nem tartott vissza téged meg Mike-ot. Lucille McFarland megáll a konyhai közlekedőben a tologatós üvegajtónál. ahol a következő sor ház húzódik: a Claridge Drive-ra néznek fensőbbségesen. az ebédlői fények megvilágította peremen túl sötétség lepi a pázsitot. – Én igazán nem tehettem róla. A kert a ház mögött félelmetes és határtalan. – Én a szuahélivel szemezek. hogy divattervező lehess. hogy meghűlt bennem a vér. ahogy az anyja fóliába csomagolja a csirke maradékát. képzőművészeti főiskolára akarsz menni. pálmafák. Utálom. – Nem nézed meg velünk Ed Sullivant? Judy Garland is szerepel és színes adás. A mosogatás a két lány dolga. Hát az egyetem? – Egyetemre később is mehetek. no meg a gazdag Szent Sebestyén plébánia. Egy év még hátravan. Fejét ingatva fordul el. Lucille keskeny. Csak az úszómedence széle látszik: fehér és csontszáraz. Mary Ann. a kerti házikókat. a Ventura sugárúttól délre: csupa üveg modern otthonok. anya. Az anya a plafonra mered: – Egy örökkévalóság. a fákat. Csakhogy a család nem dől be: egy hónap. és bejelenti. úszómedencék. úgy sikoltoztál. Mary az apjához fordul: – Ugye. és elsüllyeszti a hűtőben. ahogyan McFarlandék háza is. felakasztja a nedves konyharuhát. És kis híján megütött az áram. – Csak menjen holnap valamire az a szegény szerelő. akinek ilyen rövidzárlat okozta a halálát egy szálloda uszodájában. – De hát mire jó az neked? – Gondoltam. ha nincs feltöltve a medence. Fent Thomasék házának meleg fényei ragyognak a tavaszi estében. – Ez aztán újdonság a javából. Holnap este nyilván Lucille újabb „paradicsomos csirkeszeszély" variációja szerepel az étlapon. Olvastam egyszer egy nőről. Mary összenéz a húgával. Nem én okoztam a rövidzárlatot a víz alatti lámpákban. a dísztavacskát. Mary havonta új meg új bejelentéssel hozakodik elő. te megértesz? Ted mosolyogva áll fel az asztaltól. apa. – Előbb végezd el a középiskolát. – Akkor is rémes volt. – Ez más. éles rajzú szemöldökének íve meredekebb lesz. és bánatosan réved a feketeségre a belső udvaron. és mindenki fontolgatja. csak megijedtem. a legapróbb részletekig kidolgozza elképzelését olyan túlcsorduló energiával és lelkesedéssel. . visszavonul a szobájába. – Úgy tudtam. Mary a vállát vonogatja. villájára böki a falat csirkehúst. – Semmi bajom nem lett. – Előtte meg volt a tánc – tódítja Amy. és ez a szalmaláng is ellobban. Könnyen megjárhattad volna. Borzalmasan néz ki. – Egy év és nyolc hét. Ez csak két évet venne el. – De hát úszni úgyis hideg van. Itt van Tarzana legelőkelőbb lakónegyede. hogy a balga idegen megingathatatlan eltökéltséget feltételezhet. anya. beállnék a Békehadtesthez. Mary nézi.– Egyetértek – mondja Mary. Lucille szórakozottan kisimít a homlokából néhány eltévedt rozsdás fürtöt. – Mikor Mike kicibált. Szeretnék eljutni Tanganyikába meg hasonló helyekre. gyökeresen változtat a tervein. Lucille füléhez kacagás neszei úsznak a kertjükből.

és révetegen nézi Richard Chamberlaint: a fotón mint dr. Mary rajong érte. és mégis olyan örömteli megidézni: vajon a tudatalattija miért Szent Sebestyént választotta szeretőnek Mike helyett? Ha belegondol. hogy a bemondó hangja mondat közben jön meg: „. Addig meg szenvedünk. van ez így. Tudod. főhajók és apszisok –. Joan Baez gyászos hangulatú népdalai. – Tudom. kicsim? Mary gyorsan elmosolyodik. szeme sarkánál a kis ráncok jó kedélyt sejtetnek. igaz. a meghitt családi zugba kémlel: figyeli pár másodpercig az apját. megöleli. hallja még. mikor sírógörcsöt kapott az áramütéstől a medencében. a szűk körű vatikáni bizottság egyik tagja a Tiltott Könyvek Indexének eltörlése mellett foglalt állást…" Ül az íróasztalánál. kezét a lánya karján nyugtatva megkérdezi: – Jól vagy. az apja átkarolja a derekát. Jaj. apa… – kuncog Mary. Kimegy a szobából. de egyetlenegyszer nem álmodott Mike Hollanddel. – Szóval nincs tévézés. Csak jár az agyam. lép.– Nem megy. – Apa. nem csoda. Mary csak bámészkodik. ábrándjaiban sem merészkedett a közösülésig. anya. – Ahhoz képest. de ugyanolyan karcsú és kisportolt. teológus. – Mary összehúzott szemmel vizsgálja a bemondó ábrázatát: kicsit zöld. Jackie még mindig babát vár. nem várhat a gépelés. nem Lucille és nem Mike. Az asztalon képkivágások magazinokból – gótikus tornyok. egy új énekesnő. apa – szól be halkan. – Volt valami a hírekben? – Na várj csak… A négerek még mindig tüntetnek Délen. A szokásos. rozettás ablakok. hogy hét hónapja járnak – a tanév kezdete óta –. – És muszáj törnöm magam. Ted nyakára fonja a karját. mint fiatalon. Mary a fotelhoz. és megszorítja Lucille kezét. – Fölmegyek a szobámba. mindet a dolgozathoz gyűjtötte. hüvelykje reflexszerűen kapcsolja ki a hangot. Ő vert lelket belé azon az estén is. Ennyire fontos a nagy mű? – Ha kitűnőt akarok rá kapni. és hetente egy estét konditeremben tölt. Szabadulni szeretne a kínos emléktől. Ted odanéz. másik kezében egy pohár whisky. melynek címe „Franciaországi székesegyházak". Fél perc se telik belé. hogy Hans Küng atya. Szögletes arca barátságos. megpuszilja. A lemezjátszón a Germaine barátnőjétől kölcsönkapott album. véli. kissé hullámos haja őszül a halántékánál.. Negyvenöt éves. Indul kifelé. mert Germaine szavát vette. ma bejelentette. és sehol se tartok a gépeléssel. különös. Mary Ann McFarlandnek . A héten le kell adnom a dolgozatot. Az írógép marad a táskájában. Sok pénzt hoz haza. soha nem emeli fel a hangját. ezért kapom a kitűnőket. Kildare uralja el a hirdetőtáblát. és a bajban mindig számíthat rá. Mary nincs oda érte. Holott fantáziál róla éppen eleget. A tőzsde még mindig pang. a doboz elnémul. Sybil Burton ma végre otthagyta Richardot. csak azért tette föl. különben nincs helyem a Hölgyligában – folytatja Mary a tévébemondó tátogására meredve. a karfára telepedik. Ted McFarland jóképű férfi. Nem is hallja a zenét: megint az álom foglalkoztatja. Rövidre nyírt. Majd ezt is tökéletesítik. Ted mosolyogva nyújtja a kezét. sokat fájdítod a fejed a jegyeid miatt. – Gondolom. – Persze. hiszen reggelente leússza a magáét. de az anyja feltartóztatja. nem stimmel a szín. – Apa. hogy mindenre kitűnőt kapsz. majd elfelejtettem. aki a távirányítót nyomogatja a tekintélyes tévékészülék előtt.

A legjobb. meg számos felvétel Mike Hollandról. erőt vesz magán. ha kiveri az egészet a fejéből. és ajkát alig mozgatva. az emberfölöttien türelmes. Mary végignyúlik az ágyán. hogy szeretkezést álmodott Szent Sebestyénnel. hogy a dolog megismétlődik. Elgémberedve járja körül a szobát. malaszttal teljes…" . Nyilván elítélendő. Mária. Mary a kék gipszszoborra összpontosít az öltözőasztalán. ismétlést remélni bűn. Szent Sebestyén erotikája nem hagyja nyugodni. futballszerelésben. Kennedy elnök elgondolkodó profilja. a Hölgyliga-pulcsi. James Darren. Ben Casey. szenvedő arcú Szűz Máriára. Akárhogy csűri-csavarja. fantaziálással erre törekedni bűn. és a plafont bámulja.nincsenek bűnös gondolatai. Plakátok és magazinfotók tekintenek le rá: Vince Edwards mint dr. holott ez a titkos vágya. A szobában szanaszét hever a kék-fehér fődrukkeri pomponkészlet. kiváltképp az álom befejezése. kelletlenül elkezdi: – „Üdvözlégy. egy új együttes. Sóhajtva kel föl az íróasztal mellől. Értelemszerűen elítélendő a reménykedés. Jan és Dean-albumok. a Beach Boys.

a lányok ne hívogassák a fiúkat. Mike csalódottan. haza Maryt. – A hosszabb úton vitted. Nathan Holland visszajön az ebédlőbe. és elfoglalja szokott helyét az asztalnál. apja öblös basszusát hallja: – Te vagy az. Mike lelép az ebédlőrészbe. A következő tanévben oda kerül ő is. hogy a fia elé tegye a tányért. – Tovább tartott a foglalkozás. De nem jutottak egyről kettőre. Matt. Rosszul aludt. Mike. amióta Mike a Szent Sebestyén küszöbét átlépte. Vállán érzi egy pillanatra az apja súlyos kezét. az apja meg a két fivére McFarlandéktól nem messze lakik egy rusztikus stílusú. jön a bejárónő. A három fiú csöndben tömi a fejét. és még mélyebbre temeti a szorongását. Mike? – Ühüm. Rick a szerencsés. A kezét szárogatja. Csak már lennék túl rajtuk.2. Mike szótlanul kortyolja a narancslevét. – Dugulj el. – Későn jöttél tegnap. fiam. Ki hinné el az igazságot? Kilenc hónapja elválaszthatatlanok vagytok a legbombább csajjal. megigazítja a mandzsettáját. pedig semmi okuk rá. mert az iskolában minden hapsi irigyli. de sokkal alacsonyabb és véznább. és kétszer annyi házi feladatot kap. – Sherry Rickkel jár – mondja komoran Mike. Timothy és Matthew előtt nyitott könyv. aminek boldogan néz elébe. – Ühüm. – Mi ez a nagy hallgatagság. Nathan Holland galambősz ötvenes özvegyember. mint a Reseda gimnáziumra átnyergelt bátyjai. Ma péntek van. Tim! – Mike kelletlenül lát neki az ételnek. mielőtt munkába indulna. kihúzza a székét. rosszkedvűen ébredt. Szorong. fejezet Mike Holland. A tizennégy éves Timothy és a tizenhat éves Matthew már falja a szalonnás tojást. az öcséid messze leköröztek. ahogyan a randevúikon se. álmában Mary kacérkodott vele. kétszintes házban. – És különben is – harsogja Timothy –. – Én csak átadtam az üzenetet. Mike? – A vizsgák nyomasztanak. – Hehehe – vigyorodik el Timothy. aki csak egy évvel fiatalabb. Kösz. mikor álomittasan megjelenik a vakító júniusi napfényben fürdő nappaliban. Nathan Holland a biztosító társaságok alkalmazottainak hagyományos öltönyében – mínusz zakó – lép ki a konyhából. három fiára egyedül visel gondot. gondolja mélabúsan. lesz. A tizennégy éves a Szent Sebestyén egyházközség iskoláját látogatja. ezen a reggelen se gond neki négyük reggelijének elkészítése. – Sherry is hívott az este – újságolja Matthew. A . mint Mike. aki elmossa a szennyes edényt. – Igyekezz. Mike. és sehol semmi? Mike turkál a kihűlt rántottában. Mike.

fiatal. már nincs hatalma fölöttük. talán kimerült. – McFarland kisasszony! Mary szélsebesen megfordul. – Hogyne. hogy nem kéreti magát. de rögtön! Lassan felnyitja a szemét. kerek arc. és pálcájával az asztalra csap. tanár úr. tanár úr. aztán kilendíti a lábát az ágyból. Slocum magába fojt egy mosolyt. hogy mely artériák látják el vérrel a szívizmot? Sápadt mosoly. az osztályterem ablakán beáramlik vele a Santa Ana szellők forró lehelete. aztán elsóhajtja magát. Már harmadszor ébred úgy. Slocum vár egy kicsit. Mary McFarlandre ő képtelen haragudni. A legjobb barátnője. hogy nem frissen és tettre készen ébred. próbál felülni. hogy a szívkamrákat felvázolja a táblára. megrezegteti a csontvázat a sarokban. Slocum csokornyakkendője feljebb csúszik az ádámcsutkáján. A hallgatóság néhány percig feszült figyelemmel kíséri: a tanár tudja. Ma is. vajsárga napfénypászmák világítják át az üvegbe zárt. A nyárelő napsugara megejtően. ahogyan a gondolataik léggömb módjára tovalebegnek. A tiltott regény két példányban jár kézről kézre a Reseda gimiben. hogy nem a falnak beszél. és szédelegve hunyorog. Lucille McFarland dugja be a fejét. a strandokat bearanyozó káprázatos ragyogás. Mary mélyet sóhajt. örökre elszunnyadt békákat és embriókat. mit érezhetnek. De lehet. – A koszorúerek. Két hét van hátra a tanévből. Mary odanéz: Germaine egy pillanatra felemeli a kapcsos dossziéja fedelét. a formalin szúrós szagát is fölkapja. – Igenis. kérem. Germaine és Mary már egy hónapja van várólistán. Harmadik reggel. Mr. csupa kicsattanó. – Kérem… Nyársat nyelten mered rá a társaság. Feltámad a szellő. fészkelődő ifjak láttán Mr. kisasszony. A függöny résén beömlő júniusi napfény rajzolta mintázatot bámulja. mézédesen simogat. és fásultan néz a plafonra. átleng a biológiatermen. míg csukódik az ajtó. Mary a szeme sarkából észleli a finom jelzést. Mary sóhajt még egy nagyot. De amint hátat fordít. Felhúzza a szemöldökét. Holnapig össze kell kapnia magát. emelkedj végre. és folytatja az előadást. Mr. ahogy szokott. Mary fejét kissé oldalt hajtva kibetűzi a címét: Fanny Hill. Mindegy. mert nyelnie kell. – Hölgyeim és uraim – kezdi fáradt hangon immár ötödször. A nyüzsgő. Ha kell a fuvar az iskolába. feszes. Vastag. kelj fel. szamárfüles zsebkönyv gerince tűnik elő. a fiatalos szabadságvágyat. – Mary Ann! Mary Ann McFarland. életerőtől duzzadó testek sóvárognak tavasz és nyár fordulóján a napsütötte tengerparti bódulat után. és ragyogó színskálává . Germaine Massey integet.dagadt Sherry biztos. Mr. hogy elfelejtette volna a nyár szirénhangjait. – Nem szólok még egyszer. – Meg tudja mondani. felvillanyozott. és a világért se adná fel a helyét a csapatban. inkább a fejét ingatja rezignáltan. Februártól júniusig fokozatosan hanyatlik a figyelem: szinte látni. és fáradt hangon mondja: – Akkor lesz szíves részeltetni bennünket tudása tárházából? Az osztály derűs göcögéssel méltányolja humorát. Mazsoreteket toboroznak jövő félévre. Slocum megköszörüli a torkát. nem olyan öreg. hogy az influenza bujkál benne. gondolja bosszúsan. hogy émelyeg. tisztában van vele.

A Mulholland Drive itt koromsötét. – Most ne. hogy hol rontotta el. Slocum elkapja a tekintetét. és felfele hajt Tarzana dombjain. mit kapok anyámtól. – Tudom. Mikor a tanár úr ismét a táblán díszelgő ábrához fordul. valódi élvezet ilyen kitűnő osztállyal dolgozni. aki felülkerekedik az ilyen szennyes gondolatokon. amijük van. – Jaj. ha így kettesben lehetnek. míg az állát az öklére támasztva bámul vakon Mr. tudod. ha szóba jön. A San Fernando-völgy mint fekete bársonyra tűzdelt sok kis karácsonyi mécses feküdt előttük. Maryvel elmentek az ifjúsági klubba. A tanárember legyen hős. és hova jutna akkor a nevelésügy? Mr. Mike – figyelmeztette Mary. és két óra hosszat támogatták Crispin atyát a nyári karnevál megszervezésében. Slocum szívet ábrázoló krétarajzára a táblán. – De muszáj. ha felmerül. a fák is leárnyékolják a reflektorok elől. felcsúszott a szűk szoknyája. hogy egy lány szoknyája a kívánatosnál kurtább. Belát Mary padja alá. – A kocsi felgyorsult. különben a kis kacérok villogtathatnák. hogy jut eszedbe ilyesmi. ráfeledkezik a tudásszomjtól sugárzó arcokra. ígérd meg. – Túlmentél az utcánkon. mint minden csütörtök este. . hogy elhúzódott a foglalkozás. hogy nem kezdesz más sráccal. A múlt héten adták ki az útját a Taft gimi matematikatanárának. Ritka alkalom. hogy nem egyenesen hazamentem. – Mary – kapcsolta ki a motort Mike. aztán Mike-ra néz. Aztán a lány fürtjeivel kezdett játszadozni. hogy rá se nézek másra. – Jaj. Mike – nézett a szeme közé a lány –. – Jó – mondta Mary jámborul. Az iskolában szigorúan szabályozzák az öltözködést. De Mike-nak a rákövetkező órácska jár az eszében. rágódik. Mike. Mary elhagyta a tiltakozást. a kanyarban nyikorgott kicsit a gumi. Gondolatban megint a Corvair volánjánál ül. Mike. fedetlenül hagyja a tejfehér combját. csak biztatni kell egy kicsit… A fiú lehajtott az aszfaltról egy kieső földútra. inkább a Mike Holland tekintetét kereső kövér Sherryre figyel. Nagyon helyes.bomlanak a szemközti falon. A struccpolitika nem használ. Ha apám visszazsuppol az öcséimmel Bostonba. magasan Tarzana fölött. hazazavarják. hogy közel az év vége. Mr. – Mary – suttogta –. – Mary. szembefordulva a lánnyal beszélnünk kell. – Ne fogadkozz csak úgy a levegőbe. A fiúnak nehezére esik a viszonzás: alig húzza fel a szája sarkát. – Éppen ezért kell megbeszélnünk a dolgot. és ezért kell hűséget fogadnod. Mary orr-ráncolva hátrapillant Germaine-re. – Én már attól elkeseredem. Mike-nak fülig szaladt a szája. meg kell ígérned. le kell térdepelnie a női szakasz igazgatóhelyettesének irodájában. – ígérem. ha megtudja. kár. és nagyot mosolyog. és arra gondol. hűséget kell fogadnod. Nélkülözzelek egész nyáron? Olyan egyedül leszek. Egyre hányjaveti magában a tegnap estét. és ha a szoknyaszegély nem érinti a padlót. mert megcirógatott egy kis némbert. – Mike… Mire fölértek a gerincre. Mary kibámult az ablakon a pislákoló fénytengerre. a lány is alig várja. – Mondd. míg mondja-mondja a magáét. A gondolat is rémes. Slocum. Mike gyöngéden megfogta a lány vállát.

és megcsókolta. Mary behunyta a szemét. nyögés szakadt fel a torkából. Szent Terézre esküszöm. Nem szabad. hogy végleg Bostonban maradunk. Mike. Megbeszéltük már. de aztán megint megszelídült. A lány esetten rázta a fejét. felkerekedünk. jó lesz. fáj. Úgy csináljuk. – Ha megyünk. Mike… ezt ne. – Miért? – fészkelte a homlokát a hajzuhatagba. Újra elindult a keze. a lány elhúzódott. igazán. – Most ne… Mike-ba kínjában belenyilallt a düh. Két félév. ezúttal a lány blúza alatt. míg össze nem házasodunk. Mary újra kibámult a szélvédőn. – Csak addig megyünk el. – Csak két hetünk van. – Ne. Csak két hét van addig. Akkor kicsit megnyugodott a fiú. – Jól szokott esni neked is. Mary megint ellökte a kezét. Ki tudja. Gyöngéd leszek. márpedig apám majdnem biztosra mondta. ahogyan te akarod… – Nem… – Még csak le se kell vetkőznöd. Villanásnyi időre Maryt is elkapta a láz. aztán három hosszú hónapig nem látjuk egymást. Itt. A lány némán. Mike türelmetlen horkantással lazította meg karolását. – Mary – mondta sima hangon –. amint véget ér a suli.– Komolyan beszéltem. Az álla alá nyúlt. apám talán úgy határoz. nyelvével szétfeszítette az ajkait. a kezébe temette az arcát. – Most ne. Mary. A bal kezét Mary mellére csúsztatta. és érezte. – Nem úgy gondoltam. meggyőző hangon beszélt. Mary. miközben izmos karjával átölelte a lány vállát. Mikor azonban Mike ujja a melltartót kezdte feszegetni. – Jó – sóhajtotta. Ekkor a lány sírásban tört ki. Mike. – Mary! – Odatolta mellé szálas testét az ülésen. ajka a lány fülcimpáját bizgerélte. Mike… – Hidd el. elszorul a torka. – Nem mindenki. A lány riadtan fordult oda. – Érzékeny a mellem. Értsd meg – szegezte szemét a lány esdeklően Mike arcára. de aztán félrekapta a fejét. szikrázott a szeme. mindenki csinálja. Mike megdermedt kicsit. Mike. szépen kérlek… – De miért? Tetszeni szokott neked. rettenetesen kívánlak. mint máskor. Mikor a nyelvével is megpróbált behatolni. és én nem akarom. Te is tudod. – Akarlak egészen – súgta rekedten a fiú. Biztos vagyok benne. – Tudom. és behatolt a foga közé. – Mike! A fiú vad csókkal csapott le a szájára. komótosan biccentett. előbb finoman. – Lágy. . – Most azonnal. hogy hűséges leszek. Mary. – Ne. magához fordította az arcát. Mike – tolta el szelíden a lány. Mindig engeded. És két hét múlva mennem kell. és sose jövök vissza. aztán enyhültebben folytatta az ostromot. aztán szenvedélyesebben. Járunk már egy darab ideje. – Ne.

kivel van dolga: a született vezércsillag. széles vállra feszülő egyetemi monogramos ing: Mike Holland nem csupán szóvivője az osztálynak. ezért Slocum tekintete is a lányra terelődik. Slocum. Slocum megint sóhajt. egyet kivéve: a téma büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett tilalmas. a méhkirálynő. és akár tudják. Szinte minden osztályban van ilyen figura. hogy legalább mozdítsa a füle botját. a . Mr. kapitánya a focicsapatnak. amivel az osztály az órai anyagnak adózik. – Szeretném. vihognak és kövér dugó biológiatanárokra meresztgetik a szemüket? Testnevelés az utolsó óra. mi a különbség a véna és az artéria között? Mike önkéntelenül is Maryt keresi a tekintetével. Nyilvánvalóan túltette magát az eseten. Holland. – Nem kárhoztatom. ha meg nem sértem! – A pálca nagyot csattan a katedrán. miközben az anatómiai szemléltető ábráért nyúl. A legesélyesebb jelölt kétségkívül a legszebb. mint a búgócsiga. Méltóztatik választ adni a kérdésemre? A teremben nagy a derültség. hogy félhold forma izzadságfolt sötétlik a hóna alatt. – Az artériák a szívtől. Milyen kár. Holland. eltűnődik. hogy mely botcsinálta vezér nyomdokán keveredjenek ki a serdülés zűrzavarából. a fajfenntartásról mint olyanról. ő a tengely. Slocum Maryt fixírozza – izgató lenne neki meg a hasonlóknak értekezni az ivarszervekről –. amiért bájos ifjú hölgyeket bámul helyettem. Taníthatja nekik valamennyi szervrendszert – ma például a vérkeringés van soron –. hogy örökre elszakadunk. a mintára sandít. Szeretlek. erős a nyájösztön. Slocum. A tinik falkában járnak. Őbelé az a feszélyező tudat hasít. de tiszta kitűnő is. igazából Mike Hollandre se tud haragudni. aztán máris kuncognak. aztán bánatosan mondta: – Lehet. mintha menten összedőlne a világ. A fiú nézte egy kicsit. csak éppen a lényeget nem szabad érinteni. Mike Holland megint az előző esti fiaskóra gondol. Mary mennyire van tudatában befolyásának. véleményformáló is lehet az illető. – Elmondaná. a vénák a szívhez vezetnek. Hát ilyenek a lányok? Egyik percben zokognak. párzásról. Szó eshet génekről. Mike mit tehetett mást. kimondatlanul is választásokat rendeznek. de mértékadó. karakteres arc. – Mr. aki lehengerlő mosolyt küld felé. de nem lehet. de nem hallottam. Mike meglepetésében úgy fordul oda. fehér egerekről meg fekete egerekről. és az öklével törölgette a szemét. ha szólítom. – Elnézést. amely a küllőket forgatja. de elvárnám. a legdaliásabb. Mike morcosan szegi le a fejét. A lány nyelt egyet. Mr. A biológiatanár tudja. Rövidre nyírt szőke haj. A köznép fél szemmel mindig Maryre. akár nem. Mary McFarland igazolja ezt a feltevést. Mikor csillapodott a zokogása. és újra elsírta magát. Te is szeretsz? – Igen – mondta a lány. megszólalt Mike: – Ne haragudj.Mary sírt pár percig. Míg a többiek buzgón jegyzetelnek. beindította a motort. Mary. illetve vénáját? Az ábra közszemlére kerül. és némán autóztak haza. hogy tudniillik azok a gének mi módon származnak tovább. és bár a mai tananyag a nők testi higiénéje. és szakavatottan köhent. aztán elkapja a tekintetét. – Hogyan nevezzük testünk fő artériáját. esetenként csak bajnak a bohóckodásával. kromoszómákról. miközben kivágja a hibátlan választ. ivadékról. vonzó. Mary szép arcára pillant: a lány feszült figyelemmel csügg Slocumon. és több kéz is a magasba emelkedik. Házasság előtt tilos. gondolja Mr. a kivételes külső és a kivételes szellemi képesség közé egyenlőségjel tétetik. Érezhetően ő az energiaközpontja a figyelemnek.

De van. egyszer se. Mary gyorsan végigméri a barátnőt. Lefogadom. akik nem vonulnak szemérmesen az öltözőszekrény nyitott ajtajának fedezékébe. politikai gyűléseken vesznek részt. – Majd kijavítod a záróvizsgán. ám radikális nézeteket valló teremtés rendszerint csak Maryvel cserél eszmét. Ő azon kevesek egyike. Szokás szerint. és a kapcsos dossziéja közé gyűri a szennyes tornaholmit. és fésűt kezd húzogatni háta aljáig érő dús fekete hajában. – Hallod ezeket.lányoknak tornaruhát kell venni. beatnik. Míg utcai ruhát vesz az öltözőben. – A Verőfény a füvönről van szó – mondja halkan. – Nem fogok én ezzel sokat vacakolni. a lányok átadják magukat a hétvége örömének. Germaine türelmesen leül a padra. Többnyire az estéről folyik a szó. – Tudom – feleli Germaine. és valami szabad szerelemmel kísérleteznek. Csak mert az a banya kisütötte. amelyet West Valleyben vetítenek. Azt nem merik a drágák. – Germaine becsapja az öltözőszekrényt. – Én csak arra a rohadt B-re tudok gondolni. Ide a bökőt. Mare – mondja Germaine. vagy a harisnyáján szaladó szemet fékezi meg némi színtelen körömlakkal. aki politikatudományt hallgat. aki az utolsó óra után idejét látja némi frizuraigazításnak. és negyedszer is futok-szaladok! Mary a szekrénysor előtt húzódó keskeny padon szórakozottan veti le patyolat tornacipőjét. mikor székesegyházakról írtam! Germaine vállat von. mintha valami kolosszális nagy szám volna. nyílt színen hámozza le magáról a fekete tornanadrágot. Germaine nem szokott belefolyni az öltözői purparlékba. Mary szája önkéntelenül mosolyra húzódik. befelé forduló. A legjobb barátnőével szomszédos a szekrénye. egyikük se esett még át a tűzkeresztségen. hogy ellenállt! – Én nem tettem volna a helyében – jegyzi meg Sheila. hogy hastáncolva préselje magát a szűk szoknyába. Hosszú fekete haja . A csöndes. – El tudjátok képzelni. – Natalie Wood jól tette. – Dekadencia a köbön. Mary kötelességtudóan kihúzza a szemét az öltözőszekrény ajtajának belső oldalán függő tükörben. Mary lassan vetkőzik. ahol rímtelen versek hangzanak el. Ritkul az öltözői sokadalom. – Ellenállni egy ilyen férfinak! És mire ment vele? A diliházban kötött ki! Mary mosolyogva pillant fel a sietősen öltözködő Germaine-re. Hol használtam volna. – Háromszor néztem meg. és sajgó fenekükön fészkelődve unottan bámulják a menstruációt ismertető Walt Disney-rajzfilmet. hogy a kötőmódot keveset használtam. takarosan összehajtva teszi be a tornainget meg nadrágot a zsákba. Ha ötödik óta tízszer nem látták. Mare – dünnyögi. Úgy beszélnek a szexről. Germaine jelenleg ormótlan pulóverében. Germaine Massey haladó. A délutáni hőségben kétszáz lány ül törökülésben a tornaterem padlóján. fekete harisnyában ül a padon és a vastag Fanny Hill-kötetben tallóz. a fiújával. míg belebújik a ruhájába. mindenféle péntek esti programokról. milyen Warren Beattyvel az ágyban? – kürtöli éles hangján Sheila. Egy filmről van szó. rakott szoknyában. hogy szüzek egytől egyig. alagsori kávézókba járnak előadóestekre. Maryt a szokásos csicsergés övezi. aztán visszatér a piperészkedéshez. amit a francia dolgozatomra kaptam. – Nagyra vannak a nyalakodással az autós moziban. csapódnak az öltözőszekrények. fésűjét a gyöngydíszes bőr válltáskájába pottyantva.

a kék és a zöld finom árnyalatai uralják. – Azt kell hinnem. Elmúlik. Elhúzza a száját. Valami puha csomagba ütközik a keze: szerényen lapul az egyik ficakban. – Biztosan influenza. A meredek felhajtón a bejárati ajtó előtt állítja le a Continentalt. közölték. nekem meg tanulni kellett. visszacsavarja a kupakot a flakonra. És iszonyú fáradt vagyok folyton. és Maryt . rengeteg a dísznövény. – Hello. – Főnyeremény! Rick a fejét ingatva irigyen füttyent. – Itthon volnánk. Mike.előreomlik. Ki-ki fésűt húz elő a zsebéből. Hátha tud valakit. hogy a vész esetére tartogatott felkötő. Lucille McFarland rákanyarodik a Claridge Drive-ra és a mexikói kertészek furgonjai közt manőverez. Lucille bólint. Hát neked megvolt a telitalálat? Mike önelégült vigyort küld Rick felé. elfátyolozza a vonásait. – Atyavilág. de utána émelyegtem. Mikor időpontért telefonált. A várószoba kellemesen mértéktartó. És megígértem apámnak. hogy dr. mi az. Mike Rickre pillant a tükörben. – Összejött az estéd? – A fenét. még nincs új pápa. nemcsak Shirley Thomas nyilatkozott róla hízelgően. Milyen kár. Bocs. – Hátradől. mert írástudó-gyűlés van. puha szőnyeg borítja a padlót. a könyveiket lepakolják a csempézett válaszfal tetejére. hanem Lucille két másik barátnője is. megáll az eszem! Pisztolynak nevezi azt a bizonyost! Mary befejezi a szemfestést. hogy az aznapra előjegyzett utolsó páciens lemondta jövetelét. Sherryt szobafogságra ítélte a mama. Rickkel. menjünk be. – Semmi gond. Jonas Wade-et melegen ajánlották. és telefonálok Shirleynek. Aztán eszébe jut. Na. Szia. és beteszi a kis sminkkészletbe. hogy péntek van. kifacsart citrom. és a ház előtti ciprussort nézi. Mary. aztán a zsebébe csúsztatja. De megszólal Germaine. Dr. Mielőtt elhagynák az iskolaépületet. Jonas Wade rendelője a Reseda és a Ventura sarkán egy csupa üveg modern épület ötödik emeletén kapott helyet: lelátni a Gelson szupermarket tetejére. Szerencse. Mary bánatosan néz az aulai sokaságban elvegyülő két vállas fiatalember után. a csap alá tartja. Három órakor Mary és Germaine a ruhatárban összefut Mike-kal és a barátjával. és bekapcsolja az autórádiót. és egy jókora akváriumban mindenféle egzotikus hal cikázik. Mike és Rick még betér a fiúvécébe. aztán megint rám jön. ami mindig ott lapul hátul az öltözőszekrényben. akik mindketten az írástudó-trikójukat viselik. aztán a hajában kezdi húzogatni. majd felhívom anyát. hogy a hét végéig kipucolom a medencét. és a gondolatai elterelődnek. – Fésűjét odaütögeti a fajanszperemhez. de ma nem fuvarozhatlak haza. Lucille McFarlandre roppant kedvező benyomást tesz. Miután egy percig meddőn tekergette a keresőgombot – sehol nem mondanak híreket –. – Csak megmutatlak én orvosnak. tűnődik valamin. – A Mulholland Drive-on találtunk egy isteni új helyet. Dr. és a mosdóhoz lépnek. hirtelen nem is tudja. – De hát holnap mazsoretválogatás! – Ettél egyáltalán valamit ebédre? – Nem sokat. Chandlert pár hónapja elvitte a szívroham. újra kikapcsolja. Mikor szabadulsz? – Hétig aligha.

és elmagyarázza. Mary vagy Mary Ann? A lány alig hallhatóan válaszol: – Jó lesz a Mary. – Akkor most utánanézünk. hogy vetkőzzön meztelenre. mintha évek óta ismerné. – Igen. Az öreg Chandler doki egy és ugyanazon téglaépületben abszolválta harminchárom éves praxisát. súlyos betegsége. míg a papírtörölközővel szárogatja a kezét. Mary. jéghideg fényű lámpákkal kivilágított. Lucille a váróban marad. – Mindjárt itt a szünidő. Végképp lehangolja a kérés. – Rendben. és követi a nőt. Vannak terveid a nyárra? Utazás? A lány a fejét rázza. mi a „középsugaras" vizelet. Wade. kanyarója. Édesanyád itt azt írja. duzzog Mary. Wade elégedett a válaszaival. Mary kurta „igen"-eket és „nem"-eket sóhajt. mikor bevezetik a rikítóan kitapétázott. Wade vénséges vén lesz. Mary csupa reszkető remény. El tudod mondani. Húzogatja magán a papíringet. és további meglepetést tartogat Marynek. fagyosra kiglancolt vizsgálóba. de nyugtalanítóan csillog. jó? Mary bólint. Aztán ismét az asztalszélen gubbaszt. Az orvos leteszi a kartont és kezet mos a mosdónál.azonnal fogadják. – Gondolom. korszerűsítésről hallani se akart. Begyakorolt mosoly. mikor dr. és hazaküldik valami pirulákkal. és a vizsgálóasztal legszélére telepedve idegesen lógázza a lábát. mit érzel? . őszintén igyekszik a valósághoz híven számot adni. Mary a vizsgáló melletti kis fürdőszobában nagy nehezen eleget tesz az utasításnak. Mary megtörli izzadt tenyerét a szoknyájában. Wade belép. amit nem is ért. Mary? – A Reseda gimibe. izgatottan várod. háttal a mosdónak dőlve mosolyog. Nagyon fáj utána a szíve. föl-fölpillantva jegyzi. hogy minél többet elfedjen testéből. nem elég öreg. gyorsan. A szeme nagyon sötét. Dr. – Hogyan szólíthatlak. hogy volt-e szamárköhögése. Majd elájul. Végül így szól: – Mary. kis gumicső. Olyan olajozottan mosolyog. akkor térjünk rá a mostani panaszodra. – Szervusz – néz le az orvos a kezében tartott kartonra. absztrakt festményekkel teleaggatott. fut át Mary agyán. Aztán egy műanyag edényt és egy alkoholos vattát nyújt oda. influenzára gyanakszik. Wade lankadatlanul mosolyogva kérdezgeti olyan hangon. A várakozás hosszúnak tetszik. Fekete hajában pár ősz fürt. Nem kedvére való korosztály. fájt-e a feje. szédült-e tartósan. Egy perc és már jön is vissza a nővér. személytelenül lebonyolódik az egész procedúra. és máris levesz Marytől egy fecskendő vért. hogy dr. Wade. Mary életében nem járt még más orvosi rendelőben. mintha a tükör előtt gyakorolta volna odakinn. amiktől formába jön a másnapi selejtezőre. Dr. amit hall. Öt óra volt. helytáll-e a diagnózis. – A mosoly fülig szalad. – Hova jársz iskolába. Dr. én vagyok dr. a Glamour magazint lapozgatja. Szólítja a nővér. mintha átlátna a papíringen. van. – Jövőre végzel? – Igen. A negyvenes évei elején járó férfi magas termetét a szikársága és a hosszú fehér köpenye csak még jobban kiemeli.

fejfájást. És most lassan fújd ki. míg dr. Tartsd benn a levegőt. benntartod. hasmenést. Grimaszt vág. Mary mosolyogni próbál. keze ökölbe szorul. amitől a legjobban fél. állát érinti. – Az én kedves alma materem. Mary behunyja a szemét. és megkönnyebbülten sóhajt. hol rosszabb. Szégyen ide. Mary ismét behunyja a szemét. hideg árad szét a mellén. – Mary.A lány akadozva beszél a levertségről és a hányingerről. Talán jelentkezem a Berkeleyre. itt. A lámpák alatt csillogva cikázik az orvos tolla. – Még nem tudom. Most következik. – Még egyszer. Marynek majd kiugrik a szíve. hidegrázást. különben összeesnék. – És itt? – Igen. A nyakáig felhatja az inget. Az orvos tovább vizsgálja. légy szíves. – Kelet-Afrika nem akármilyen hely – mondja halkan az orvos de vadonnak megteszi nekem a San Fernando-völgy is. az biztos. vagy a fogorvosnál? A lány szeme tágra nyílik. aztán a pirosat. fél kézzel a papírköntös szárnyait markolja hátul. – Érzékeny? – Igen – suttogja Mary. hogy feküdj le? Marynek kiszárad a szája. mikor a hallgatót elveszik róla. Olyan nagy a csönd. Halk kopogás. lehúzza alsó szemhéját. Wade egy kis kalapáccsal megütögeti a térdét. Mary. Közben mély. A leleteket búvároló dr. megnyugtató hangján szóval tartja. és mihez kezdesz gimi után? Hideg a fülhallgató hátán. A másik mellel is megcsinálja ugyanezt. Mereven nyújtózik végig. Az orvos lejjebb húzza elöl a pendelyt és becsúsztatja a hallgatót a lány bal melle alá. Az orvos keze a mellét meg a hónalját nyomogatja. – Megkérhetlek. míg spatulával leszorítja a nyelvét. szégyen oda. Wade mosolyog fölötte. Miután a cetliket becsúsztatta a kartotékba. . hogy nyugtatót kell bevennem. De arcizma se rezdül. – Öh… – Nekem a fogorvos a pokol legmélyebb bugyra. Dr. visszafojtja a lélegzetét. aztán a fehéret. Mary. – És itt? – Igen. – De a Békehadtest is megfordult a fejemben. Wade a hasát tapogatja. Szó nélkül átnyújt az orvosnak néhány színes papírt. becsukja maga mögött az ajtót. de egy töméstől is úgy reszketek. és visszacsúsztatja a zsebébe. Sóhajts. mosolyogva pillant föl. Aztán ráteszi a kupakot. hányást. belép a nővér. A hangszigetelt plafont bámulja. – Szóval a Békehadtest! Nagy kaland lehet. – Légy szíves. hogy Mary feszeng. a torokfájást. aztán a kéket. lázat firtató kérdésekre nemmel válaszol. Mély lélegzet. aztán végighúzza a tollat a talpán. – Áruld el. – Jár a hátán a hideg tárcsa. tedd a jobb karod a fejed alá. félresimítja a hajat a füléről alaposabb betekintés végett. lassú kilégzés. ami három nap óta kínozza. Wade arcát kémleli: a sárgát nézi. Rácsodálkozik Jonas Wade hűvös ujjaira: gyöngéden megtapintja a nyakát. Dr. Marynek úgy tetszik. Wade a lány elé lép. Dr. a hallgatag nővér is közelebb hajol.

mint egyesek: minek? De ha visszagondol. hogy félő. Faburkolat. bekeretezett diplomák és oklevelek a falon. és egy kellemes. és az asztalra könyököl. Wade.meg a vizeletmintádat. mint te. hadd gondolkozzam. de nem néz a lányra. – Nagyon csinos lány vagy. – Szerencsés fickó. Megvan. – De persze ettől még nincs minden… rendben. A masszív íróasztalon akkora halomban tornyosulnak az orvosi folyóiratok. de máris jövök. Dr. Dr. Egyelőre semmi kórosat nem találtunk nálad. főleg. – Jársz valakivel? – Igen. – Köszönöm – suttogja. Mary felhúzza a szemöldökét. a ceruzatartóra. és hátrább lép. mint te. hogy harmincvalahányra. Köszönöm az együttműködést. húsvét előtt. Wade ismét a mosdónál áll. – Itt az épületben van laboratórium. Csak éppen a gyorsteszt szerint . A nővér lép be pár perc múlva. nem vár utasítást. – Igen. ír valamit a kartotékra. Dr. Na szóval… – Jonas Wade komolyra fordítja a szót. Melegen rámosolyog Maryre. – És mikor menstruáltál legutóbb? – Jaj… – Mary nagyot nyel. Az orvos végre helyreigazítja a papíringet. Bár itt lenne a kistáskája. ha új beteg jelentkezik nálam. A lány vállat von. ha olyan panaszokkal jön. – Izé… igen. Azaz nem. a fényképre. Dr. Nem vezet naptárt. – Bár minden betegem olyan kedves és készséges lenne. és halkan beteszi az ajtót. kiteregeti a papírokat. – Rendszeres a vérzésed? A lány szikkadt nyelvét húzogatja az ajkán. amelyen egy nő két tinikorú gyereke vállát karolja. Fogadok. érthetetlen. Aztán visszacsúsztatja a tollat a zsebébe. tekintélyes kötetekkel megrakott könyvespolcok. kényelmesen berendezett irodába vezeti. hogy rengeteg a barátod. és van. kiértékeltettem a vér. ledől az egész a díszül szolgáló drótból hajlított síelő figurára. és bűbájos mosollyal fordul Maryhez. – Mary összevonja a szemöldökét. Mary – mondja. A lány megköszörüli a torkát. – Még egy kérdés. Odales a lárvamosolyú nővérre. és tovább ír. – Fáj? Egy sóhaj az „igen". Mary. Mary. Megérkezik dr. május… elég hosszú idő… – Azt hiszem. A férfi leül az íróasztalhoz. tőle telhetően oldott pózban. Mary elhelyezkedik a bőrfotelben. Homlokráncolva grimaszol. Mary mint a keljfeljancsi pattan fel. Néha megjön huszonöt napra.A lány nagyot néz. Mary. Pillanat. Így szoktam. hogy matathatna rajta. Wade kacag. Eltelt azóta egy hónap? Mary a nővérre pillant: csöppet sincs zavarban. Wade bólint. – Azért próbálj meg visszaemlékezni. – Nem jut eszembe. április. Wade nem jön vissza. Kiugrom egy pillanatra. megint körmöl. az arcán is tükröződik. rásegíti Maryre a ruhát. mi esett ki az agyából a tornaszekrénynél. és míg vizsgáltalak. – Öh…Uh… Tizenkettő. – Mikor kezdtél menstruálni? Hány éves korodban? Mary fülig vörösödik. – Mindjárt megvagyunk. Az orvos bólogat. a régies olvasólámpára.

– Bizonyos elváltozások nem mutathatók ki rögtön a vérből meg a vizeletből. karcsú ujjai hegyét. mintha azt kérdezném. Wade fészkelődik. hogy észre se vetted. Mindig fel voltam öltözve. – És ha kezemben vannak az eredmények. – Lefegyverző mosolyt küld felé. – Mary. – Tessék?! – Közösültél már? Mary szeme elkerekedik a megdöbbenéstől. – Akkor maradjunk most ennyiben. Nem bújtam ágyba senkivel. – Ez az ügy csak kettőnkre tartozik. – Köhöm. hova gondol! – Biztos? – Hát persze hogy biztos. megtörténhetett a dolog úgy is. bőven igyál folyadékot. de nem jön ki hang a torkán. Meg a vörösvérsejtszámod is. A nővér sem tud meg semmit. A levendulaszín cetlire gondol a könyökénél.normális a hemoglobinszinted. Aztán ismét dr. Wade-re emeli ártatlan. Egyenesen a lány arcába néz. – Dr. dr. annak a vizsgálatnak az eredményén. Én… én soha nem hagytam. a szemébe. Wade. – Mary. – Soha. és félretolja. hogy felveszi az asztalról a kartont. A lány szeme a nyersszín betegkartonra siklik. aztán látja. A fehérvérsejtszámod szintén. hogy mi a gond. és gondosan figyeli a lány arcjátékát. egyél rendesen és aludj sokat. Rendben? – Rendben. telefonálok. kérdő tekintetét. míg minden teszt le nem fut. – Ujjával végigsimít a kórlapon. Wade kissé kimérten beszél. – Jonas Wade összeérteti hosszú. kivették-e a manduládat. Addig is vedd egy kicsit könnyebben az életet. Csak az orvosi vonatkozását nézd. bár ne égne úgy az arca. Úgy értem – pillant le hirtelen a kezére –. – Tudnom kell még néhány dolgot. biztosítlak. – Igazat mondok. a legszigorúbban bizalmas. háztetőt formázva az asztallapon. Wade. hátha abból kiderül. kiereszti a hangját. és fogd fel úgy. A végleges eredményre várni kell. derékon alul. – Mary. amit személyesen végzett el. míg Mary öltözködött. Mary nevetni próbál. Nem írom rá a lapodra. Lappanganak. hogy dr. ami itt köztünk elhangzik. nálam ez kizárt. – A keze megállapodik a levendulaszínű leleten. Még hogy én?! Az orvos tanulmányozza kicsit a lány arcát. aztán levesz a hangja éléből. – Nyomatékul összerakja a kartotékot. voltál már fiúval? A lány még jobban felhúzza a szemöldökét. Tenyésztést végzünk. hogy oda tegye a kezét… Hallja. Mary. – Ennek alapján kizárható a fertőzés meg a vérszegénység. . – Dr.

hogy olyan kemény az izma az ing alatt. Délután elkezdett tanulni a bő hét múlva esedékes záróvizsgákra. A szűk kis fülkében rátört az émelygés. vacsora után megnézte a családdal a háttérműsort a vatikáni konklávéról. hogy Mary legyen szíves ejtse útba őket másnap reggel iskolába menet. Alig állt a lábán. hogy részt vehessen a mazsoret válogatáson. iskolába menet elintézte a vizeletmintát. anyja nem engedte el iskolába. Az egész heti bűnlajstrom ellentételezése megoldódott mindössze öt röpke Üdvözléggyel. Mary hétfőn se lett jobban. de hiába tiltakozott az anyja. Elnézést kért: bizonyára influenzás. Az apja meccset nézett a tévében. a húga. az anyja a Szent Sebestyén egyházközség három apácáját sofírozta kegyes cselekedetről kegyes cselekedetre egész délután. kihevertem. Tetszik. fejezet Mary hányt reggel. – Hát a suli hogy ment? – Remekül. hiszen nyakán a bérmálás. Hétfő este ismét a teljes McFarland család nézte a tévében a híradót. míg Crispin atya fülébe sugdosta vétkeit. míg reggel oda nem ér a rendelőbe. Wade rendelőjéből a nővér. jövő tanévben is szívesen látják a csapatban. aztán igyekezzék visszatartani. az apjától kicsikart egy fuvart az iskolába. feltétlenül pisiljen lefekvés előtt. Akármi volt is a bajom. ki ez a Tom Dooley? – Jaj. produkciója hagyott némi kívánnivalót. Ted korosztályából olyan sok apa nem ad magára. – Jobban vagy. fülig ér a szája. a Sixtuskápolnából fölszálló fekete füstöt. – Szia. Délután telefonált dr. apa! Mikor jöttél meg? Puszi-puszi.3. Amy pedig szorgalmasan bújta a baltimore-i katekizmust. aki a folyosóra lépve gombolja magán a tiszta inget. hogy nem hallottad. Este hét után már ne igyon semmit. Keddre Mary közérzete javult kicsit. és bár tudta. mikor közölték. Szerdán estefelé Mary a szobájából kifelé jövet összeszalad az apjával. És… – Marynek csillog a szeme. és a szokásos szombat esti randevú előtt elment gyónni. de nagyon igyekezett. – Vagy húsz perce. De jó. megkönnyebbülés és öröm járta át. Kitűnőt kaptam a szónoklatra. – Na? – Hátravan még a legjobb! Mike apja nemet mondott a bostoni felkérésre! Egész nyáron itt lesznek Tarzanában! Ted McFarland halkan nevet. hogy minden szerdán eljár konditerembe. kellene még egy vizeletminta. Elárulnád. . és egymás derekát karolva mennek tovább a folyosón. a Bolondok hajójának olvasásával telt el a nap. De úgy bőgetted a rádiót. A vasárnapi mise után a legfrissebb bestseller. cicám? – Sokkal jobban. apa! – Mary játékosan dögönyözi.

– Elmentek valahova Mike-kal? – érdeklődik Ted evés közben. – Mit beszélsz? – Nincs ez jól a kisbabákkal. és leül. ránt egyet a haján. hogy esetenként a délután elköltött italtól olyan kicsattanók azok az orcák. Mary hevesen bólogat. És szerintem az Isten igazságtalan velük. Valaha irigyelte az anyukáját. Ted hunyorogva nézi Amyt. Mindenki letelepszik. 1941-ben Ted McFarland otthagyta a szemináriumot a fegyveres erők kedvéért. Nagyon praktikus. eszébe jut. cicám. Mondó Cane a címe. hogy az egész teste hintázik. hogy a nyáron egyforma ruhákat csinálnak maguknak. mikor elmegy mögötte. míg megkerüli az asztalt. nem – rázza gesztenyeszín fürtjeit a tizenkét éves. Amy már az asztalnál ül. Be is mondták. – Csak egy olyan irinyó-pirinyó cukorfalat sárga aprópettyes… – kántálja Amy. hogy új fürdőruháért fogsz nyúzni. Kihúzza a székét. hogy okosan tette. ha nem inog meg az elhatározásában. és Mary. Ted mosolyogva bólint. – Már tervbe vették. apa. hogy Ted odaérjen a tornára. Mary pajkos tekintetet szikráztat rá. pappá szentelteti magát. Ted elmondja az asztali áldást. de izgatott vagyok! Lucille nagykanállal osztja a lányoknak a brokkolit. vétek nem megvarrni. nem figyelsz rám! Agatha nővér a múlt héten a pokol tornácáról beszélt nekünk meg a kereszteletlen kisbabákról. hol tartana. – De nehogy ám olyan ledérben mutogasd magad! – így Lucille. – Meg kell gyulladni ma. de valahányszor a múltra gondol. – Mike és én mindennap kiruccanhatunk Malibura a többiekkel! Mary meg az apja belép az ebédlőbe. Még innen voltak a háborún. Ugyanaz hupikékben. és nekiáll szeletelni a sültet. az anyagból futja. hogy olyan rózsás. rám is szakítasz egy kis időt. sehol se volt már az elhivatottság. Amy? Segítsek? – Köszi. Lucille McFarland kisimít egy narancsvörös fürtöt a homlokából. – Gondolatolvasó vagy. Mary nézi az anyja kipirult arcát. hogy Amy is szerda esténként jár hitoktatásra Agatha nővérhez a bérmálás miatt. Lucille a tányérokat rakja szét. – Gondoljatok bele! – mondja Mary izgatottan. és azt tervezte. míg rá nem jött úgy tizennégy éves fővel. – Akkor számítsak rá. mint az áldozás. Tőzsdeügynök lett belőle. mint másoknak. Kezét-lábát töri mindenki. mint most is. aki megint úgy lógázza a lábát. eltűnődik. és nem kell neki arcpirosító. Tikkasztó nyár elé nézünk. Szerdán mindig fél hatkor van vacsora. mikor az ő fejébe verték a katekizmust annak idején Chicagóban. – De akkor se igazság ez a dolog a kisbabákkal. hogy láthassa. – Hát persze – vágja rá Mary. – A Corbinban új film megy. és mire leszolgált három évet a déltengeren. – Tessék? – Apa.– Nem biztos. Tisztára. Lucille meg az Oltár és Rózsafüzér Társaság összejövetelére. – Hogy állsz a katekizmussal. – Agatha nővér minden kérdésre tudja a választ. – Nem felejtettem el. harmincvalahány fok van. – Azért remélem. . Ted elereszti a lányát. – Három hónapig Mike-kal sütkérezhetek! Jaj. Itt ez a sok krepp Shirley Thomastól.

Meghallgattam Germaine-t. Amy? – Mondjuk. a felesége életveszélyben van. aztán Crispin atyával is beszéltem. De ha az anyát áldozzák fel. két lélek üdvözülhet. apa. aki kicsit félrehajtja a fejét. a mindenható. – Mary Ann McFarland. Lucille McFarland Rosemary Franchimonira gondol. kommunista nekem egykutya. mikor az anyja meg egy szomszéd. ezt meg kitől hallottad? – Crispin atyától. az anya magához veheti a szentségeket. és Crispin atya azt mondta. kitárgyalták. Ezért van a keresztség. aztán majd meglátjuk. amíg meg nem szabadult az eredendő bűntől. és aki kommunista. – Érted már? – Nagyjából. hogy nem juthat mennybe senki. – Ha nincsenek megkeresztelve. aztán beszűrődik a hangja a szomszédból.olyanért bünteti őket. apa. a lélek fontosabb a földi életnél. szerető Úristen hogyhogy kizárhatja a babákat a mennyből. Sőt. ha nem tudnád. míg a brokkolit piszkálja a villájával. meg az utolsó beszélgetésükre. és a baba. ha megszületik. hogy más a halandó lét meg a lélek örökkévalósága. tetszik-e neki ott. Amy – kezdi Ted. – Dr. tehát mennybe jut a halála után. és szintén a mennybe juthat. az szerintem fogja a cókmókját és költözzön át Hruscsovhoz. megmentik. és így végképp biztos. csak az evőeszköz csörög a tányérokon. hogy ha az anya menekül meg és a baba vész oda. csak egy léleknek van esélye a mennyre. – Hogy volt ez Mrs. De én akkor se küldenem a kisbabákat a pokol tornácára. a baba élete szent. Franchimonit meghalni. Leteszi a villát. hogy vajon mikor jön érte Mike. az eredendő bűn nyomja a lelküket. Amy a brokkolira bámul. hogy a babát mentsék meg. Mary halkan közbeszól: – És ezért mentették meg az orvosok Mrs. Franchimoni kikérte Crispin atya tanácsát. – Nagyon leegyszerűsíted a történteket. Sokkal bonyolultabb az eset. és azon tűnődik. De Germaine már előbb elmondta. . véletlenül hallotta. Ez itt a lényeg. hogy az orvosok közölték Mr. hogy keresztvíz érje. Most már megnyugodtál. A szülei meg szocialisták. részesülhet a keresztségben. Erre szólt az orvosoknak. Amyre néz. kiront az ebédlőből. Az anya meg van keresztelve. Mrs. – Mit mondott? – Azt. máris ugrik. – Germaine úgy mesélte. különben elkárhozik. – Ide hallgass. – Tudom. összekulcsolja a kezét az asztallapon. – Mary – szólal meg halkan Ted. – Ez borzasztó! – kiáltja Amy. – Na és? – Szocialista. és a lélek a fontos. Amy. aki imádja felvenni. Franchimoni pedig meghalt. és tudod. hogy Arthur Franchimoni otthagyta az egyházközséget. Crispin atyának igaza van. hogy a mennybe jut. Máris jön. Wade. a babát meg világra segítik és megkeresztelik. Amy. Franchimoni kisbabájával? – Amy mohón néz. – Germaine Massey beatnik. Franchimonival. Lucille felkapja a fejét. Tednek eszébe jut. Mr. Az asztal körül nem esik több szó. Franchimoni kisbabáját és hagyták Mrs. amiről nem tehetnek. Megcsörren a telefon. Marynek meg az jár a fejében. Ted komolyan bólogat. és ő mindent elmagyarázott. de a babának esélyt kell adni. de erre rámegy a baba. – Arról van szó.

meg efféle. – A kartotékért nyúl. Mondd. ha odamegyünk. És jól gondold meg. dr. igaz? – Sőt.– Nahát. és átmegy a másik szobába. – Mary. – A vérnél meg a vizeletnél nagyjából pontos volt a gyorsteszt. lefeküdtél már fiúval? Mary az orvosra bámul. ha megértenéd. hipp-hopp felbukkan. hogy én mint orvos. élettant is. és Mary leszögezi. Rendezgeti a papírjait. Nyilván tudod. dr. és ezt feleli: – Nem. Rövid ideig tart a tárgyalás. Annyi az egész. Wade feltekint a papírokból. aztán leül. Most nem lesz kínos vizsgálat. nagyon komoly az orvos tekintete. – Dr. Nem tagadnám le. Mikor dr. hogy a mosoly lehervadt. mit talált nálad. Nincs abban semmi rossz. mit válaszolsz. – Még ma? Miért olyan sürgős? – Megjött minden vizsgálati eredmény. határozott tenyér szorítását: – Jó estét. Fehérvérsejt. tiszta Eldorádó az orvoslás. – Biztos? – Hát persze. a szemöldökét ráncolja. Jonas Wade ugyanúgy tanulmányozza a lány arcát. van olyan bizalomgerjesztő. Lucille feláll. úgyhogy éppenséggel meghallgathatjuk. – Remek. mint a múltkor. Biztos vitaminokat rendel meg hasonlók. hogy egyetlen csepp vizeletből is kiolvasható valakinek az állapota. satöbbi rendben. A lány meglepve látja. És szeretném. A lány kék szeme várakozásteljesen elkerekedik. nem érteni. anya. hogy már kutyabajom? Mindjárt itt lesz Mike… – Kifizettük a számlát. csak szóbeli tájékoztatás a leleteiről. a haja is mákosabb. Akkor szót fogunk érteni. Dr. A lány félénken viszonozza az izmos. és a tudomány ma már ott tart. Tanultál biológiát. sőt. Újra megnézi az elegáns berendezést. Wade. és személyesen akarja közölni velünk. hematokrit. – Szóval. csakis ezt tartom szem előtt. De ugyanúgy mosolyog. több a ránc a szája meg a szeme körül. hogy matatunk az emberek nyelvén és Cadillacen furikázunk! De nagyot tévedtem! Mary kacag. pénteken már kérdeztelek erről. mit akar? – Gőzöm sincs. Mary. Most mintha kevésbé lenne hórihorgas és korántsem annyira fiatal. – Jaj. aztán kisimul az arca. Gyűröttebb az arca. kérdeznem kell valamit. miről. Wade nézi egy kicsit a kartont meg a cetliket. – Mi. mint az öreg Chandler doki. kiszedi a tartalmát. hogy a fertőzés kimutatható a vérből. aki tisztában lehet a saját jól felfogott érdekével meg azzal. de most újra megkérdezlek. hogy vigyem oda Maryt vacsora után. Felnőttel akar beszélni. túlestem ezen a nyavalyán és kész. Mary ezúttal sokkal lazábban üldögél a bőrfotelban. Wade az asztala mögé. lényegében felnőtt nő. Miért nem mondtad meg neki. mintha mérlegelné. és nesztelenül behajtja az ajtót. hogy a célom nem a kíváncsiskodás meg az ítélkezés. tizenhét éves vagy. és kezet nyújt. aztán ismét Maryre emeli a szemét. Egy perc. Wade. Akárhogy is. hogyan folytassa. – Jó estét. Mary – köszön halkan az orvos. – Gyerekkoromban úgy gondoltam. és ismét ott van az asztalnál. és zavarban . orvosok nagyon kacifántosan fogalmazunk néha. – Kéri. – Na nézzük csak – kerül dr. megjöttek a leleteid. Wade. – Mary. sugárzik belőle a magabiztosság és a jóindulat. Mary alaposabban megnézi. – Persze.

Wade – tárja szét a két tenyerét Mary –. Wade hogy állapotos vagy. hogy tagadnak az ilyen teremtések. mikor legutóbb itt voltál. kezét az ölébe ejtve. – Itt voltál a rendelőben. – Mit mondhatnék erre? Nyilvánvalóan más bajom van. Wade elhúzza a . mint a másik. hiába minden. Mary. hogy voltál-e már fiúval. Mary csak bámul rá. – Két éve fejlesztették ki. és két vérzésed is kimaradt. Mary mosolyog. A lány gyámoltalanul mosolyog. Kétszer is kimaradt a havivérzésed. Dr. és elneveti magát. ez az eredmény is téves. Mary. Nem kétséges. – Ezért hívott be téged a nővér kedd reggel. biztosra megyek. mikor elvégeztem a tesztet. – Fogja a levendulaszín cédulát. elmondtad. – Dr. hallottál már a Gravindexről? A lány a fejét rázza. Mary – itt kis hatásszünetet tart az orvos. már ritkán színlelnek tovább. Bevett dolog. Hallottál már a békapróbáról? – Nem. mert én nem lehetek teherben. Nem csináltam semmit. Érzékeny a melled. ezért úgy döntöttem. De ha a cáfolhatatlan bizonyítékkal szembesülnek.van. Aztán azt mondja: – Mary. itt az irodában gyorsan csináltam egy tesztet. Wade egyre lobogtatja a levendulaszín papírt. A lány kifejezéstelenül mered rá. hogy a nő gyereket vár. Pár óra múlva mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a béka vizeletét. én nem vagyok állapotos. és ha spermaprotozoonokat találunk benne. – Dr. Wade. – Azért kérdeztelek. – Veszünk egy csepp vizeletet a nőtől. és feltartja. és könyörgőre fogják. Wade elhallgat. a földszinti laboratóriumban megvizsgálták a véredet meg a vizeletedet. – Én is erre következtettem. Úgyhogy amíg öltözködtél. és azt találták. hogy a Gravindex megtévesztő eredményt ad. – A pozitív eredmény. ilyen tárgyilagosan. Mary szeme cikázik a papír meg az orvos arca között. és spermaprotozoonokat mutattunk ki. Mary. és soha ilyen hűvösen. Ilyenkor összeomlani szokás meg sírva fakadni. – A békapróba majdnem száz százalékig megbízható. hiszen nem babra megy a játék. Megint végigméri a szemközt ülő lányt. hogy érzékeny a melled. Csak a reggeli első vizelet felel meg a célnak. – Nézd. – Mary. és figyeli a lány reakcióját –. Mary ismét vállat von. mert hamarosan meglátszik. Dr. annyit jelent. Vagy megrémülnek. – A béka téved. Reggelente hányingerrel küszködsz. A próbák eredménye téves. A Gravindex. – Téves az eredmény. és legtöbb rendelőben már alkalmazzák. azt jelenti – folytatja dr. Én is megvizsgáltalak. kezét összefonja lapos hasán. Wade hátradől a székén. és pozitív eredményt kaptam. – Mary a vizsgálat egyértelműen azt mutatja. amitől teherbe eshettem volna. hogy teherben vagy. ezért kellett új vizeletminta. jobb. És kétszer is megcsináltuk. A lány vállat von. hogy teherben vagy. és a lány arcába néz: nem túlzottan izgatja magát. – De van itt más is. Dr. ha bevallod. és befecskendezzük egy hím békának. Befecskendeztük a békának. – Dr. mikor nemmel válaszoltál a kérdésemre. Különös. hogy nincsen semmi bajod. De ez a lány más. Van. Vagy dühösködnek. terhességi teszt.

– Hát az édesapád? – Rá is érvényes. McFarland. mint Mary. Mary a saját kezét bámulja. ezért is kértem új vizeletmintát Marytől tegnap reggel. – Sose tettem ilyet. Dr. – De mégis állapotos vagy. amit anyáról mondtam. ég az arca. hogy a haja nem természettől vörös. – A lánya bizonyos tünetei okán úgy láttam jónak. mielőtt kimondaná: – Tájékoztatnom kell a szüleidet. Jonas Wade megköszörüli a torkát. nagyon ritkán előfordul. Az. McFarlandet. Anyám tudja. csak mert a combja közé vette a hímvesszőt. Mrs. karcsú. már mondtam. hogy milyen körökből való. Mary felszegi a fejét. Drága öltözéke konzervatív. hogy velem nem történhetett ilyen. és csücsörít egy kicsit. Mike csakis itt érinthetett meg – simít végig a mellén. és röviden beszámol a szokásos laboratóriumi tesztekről. Késlelteti a bombát. Kint ül a váróban. . Dr. igen értelmesnek látszik. hogy tévedett. – Mit szól majd az édesanyád. az íróasztalra tenyerelve közelebb hajol. az orruk meg az álluk is közel egyforma. orvos nem veszi le tekintetét a lányról. ha nem történik semmi. Most jöttek meg az eredmények. – Biztos vagy benne? Mary félrebillenti a fejét. Gömbölyödni kezd a hasad. A hasonlóságból ítélve annak idején bizonyára Lucille is olyan csinos volt. hogy ez a találkozás kemény lesz. szeme ártatlanul elkerekedik. Wade –. Wade leplezni igyekszik a meghökkenését. Wade lassan bólint. megnézi magának. Míg Lucille elhelyezkedik szemközt. és teljesen egyértelműek. és a következő lépést fontolgatja. Wade leszögezi magában. – Hát persze. hogy elővegye… a micsodáját. Tisztára mintha Amyvel vitatkozna. tekintete csupa tanácstalanság. mikor színt kell vallani a szülők előtt. keze e térdén nyugszik. – Tessék. hogy a jó szándék vezet. a kivizsgálásról. de hát Mary lakcíme a kartotékon már kellő eligazítás. hogy egy nő teherbe esik. hogy kísérje be Mrs. Szeme kékje élénk. és rákényszerülsz a beismerésre. A legmakacsabbja is összeroppan. hogy terhes vagy? – Nem fogja elhinni. hogy sose hazudnék neki. és dr. Lucille a fotel szélén ül. lenyomja a házi telefon gombját. – Mi az óhajod. ha közlöm vele. – És sose hagytam. hogy Lucille McFarland arcbőrének megártott a túlzásba vitt napozás. speciális vizsgálatokat végezzek. és majd belátja. de valószínű. hogyan tegyem? Mary legyint. napbarnított. – Hívja be az anyámat most rögtön. – Mary. Wade – suttogja –. Kellemes jelenség. Mary kacag és a plafonra szegezi a tekintetét. és szól a nővérnek. – Nézd.száját. Nincs mit tenni. Dr. dr. Kevés sminket használ. – Mary – folytatja nyomatékosan dr. Mary. történni fog valami. Most negyvenes évei elején jár. ez az utolsó szavam. és a te érdekeidet védem? – Hogyne. Tudja. hogy további. akár a lányáé. – Nem vagyok állapotos. ugye elhiszed. Az anyáról árad a magabiztosság. Az orvosban balsejtelem ébred.

megvizsgálta a lányom szűzhártyáját? „Te jó ég". most szenvtelenül áll mellette. Istenem. Lucille acélos kék pillantása felé fordul. olyan mérhetetlen zavarban van. – Nem. és ismét meglepődik a viselkedésén. ezért egy lány közösülhet anélkül. ki tudom mutatni az ezzel járó elváltozásokat. hogy kiszárad a szája. – Attól tartok. és a körmére mered. hogy megadtam. a laboratóriumunk kétszer is elvégezte a békapróbát Mary vizeletével. – Egy perc az egész – mondja mély. fut át Jonas agyán. ez nem igaz. elkövettél olyat. Mary érzi. Meg is mondtam. kisasszony. Reggeli émelygésre panaszkodott. Mary a fotel mélyébe húzódik. McFarland. mint más napokon? Mit nem adna. Az ép szűzhártya nem bizonyítja a szüzességet. hogy a lány éppenséggel hiszi. Wade? – Mrs. McFarland. hogy nyomogatom a hasad. McFarland. Mrs. csalódást kell okoznom. – Ha az engedélyemet kérte. megnyugtató hangján. A melle duzzad és érzékeny. doktor úr – hallja az anyja hangját –. és Mary visszazuhan a . Semmi. tüstént magához térve. de semmi olyan nem történt… Lucille nem veszi le fagyos tekintetét a lánya arcáról. doktor úr. Wade ott áll Mary széttárt lába közt. a tünetek terhességre utalnak. Máris tisztán látnánk az ügyben. ahogy dr. Ismerős valami az álomból… De a hasát nyomogató kéz elűzi az illanékony emléket. a lányomnál ilyesmi nem jöhet szóba. tekintse úgy. Szöget üt a fejébe.– Mi baja a lányomnak. Én nem csináltam semmit… Jonas Wade rajta tartja a szemét Maryn. Mary szeme tágra nyílik. – Mrs. hogy átszakadna vagy megsérülne. nem végeztem medencei vizsgálatot. Közölnöm kell önnel. Csak annyit érzel. Mary visszatartja a lélegzetét. Kötve hiszem. hogy tévednék. és egy pillanatra elfelejti. – Ez esetben indokoltnak vélném. dr. – Ha a lánya valóban várandós. indokolt a medencei vizsgálat – folytatja az orvos. hidd el! Ez az ember téved. – A vizsgálatok eredménye nyilván téves. – Dr. Mikor dr. hiszen hallhatta. Háton fekszik. hogy a leánya gyermeket vár. múljon el ez az egész. – Nem fog fájni. megfeszíti magát. könyörgök. – Anya. Megint csönd. Wade lenyomja a házi telefon gombját. Tíz perc múlva Mary boldogtalanul bámulja a mennyezetet a vizsgálóban. Két havivérzése is kimaradt. – Mondd meg az igazat. ami… – Nem. Dr. izzadó kézzel szorítja a vizsgálóasztal fémperemét. de türelmes hangon válaszol. A szűzhártyán eleve van nyílás. Tizenhét éves pácienseknél nem szokásom. Ez legenda. Wade. és behunyja a szemét. hogy szerdánként tovább rendel. – Akkor semmi gond – mondja frissen Lucille. – De ettől függetlenül igaza van. és kéreti a nővért. Jonas Wade sóhajt egyet. aztán az elkeskenyedett szemű Lucille ismét kérdőre vonja Maryt. Wade kesztyűs ujjai belesiklanak a hüvelyébe. hogy a vizsgálatok eredménye téves. A nővér. és elakad a lélegzete. mikor nyílik a vizsgáló ajtaja. Miért is tartotta olyan remek ötletnek. hol van és mi zajlik éppen. Mary holtra rémülten figyeli a szeme sarkából. aki segített neki levetkőzni. Pillanatnyi hökkent csend után Lucille felhördül: – Tessék?! – és Maryhez fordul. és a kengyelbe szíjazta a lábát. ha a klubban lehetne a kollégákkal. anya. amit mond.

Lucille odahajol. Wade. Az orvos ránéz és így folytatja: – Szemmel látható a jellegzetes lilás elszíneződés. leesik az álla. Az orvos vállat von. Mrs. doktor úr. Kivették a méhemet. – Mrs. Mindennapos dolog. mert megnőtt. Valaki másét nézte. – Dr. – Dr. Marynek remeg az alsó ajka. hozzávetőleg narancs nagyságú méhet tapintottam. Nem jelent semmit… – Az se. – Borzalmas volt. – Nem tévedhetetlenek se a békák. – Az intakt. mikor az orvos visszaül az íróasztalához. se az orvosok. – Mrs. – Az nem lehet… – suttogja Mary. az én lányom a világért se tenne ilyet – az asszony feláll. A békapróba nem tévedhetetlen. Én ismerem ezeket a dolgokat. tévedésből. Most már nem kétséges. Vitathatatlanul terhes méh.megalázó valóságba. hogy mekkora a méh. Jó estét. McFarland. McFarland. Össze is cserélhette a mintákat. hogy ne kelljen a szemébe néznie. és szó nélkül megpaskolja a lánya karját. A lány felkapja a fejét. a medencei vizsgálat igazolta a többi leletet. Visszamegy az irodába és lerogy egy székre az anyja mellett. és int a lányának. . McFarland…. Keresünk mást. Leszegi a fejét. hogy Mary állapotos. de sokra megyünk vele. Wade. Wade. és mi van a szüzességgel? – kérdezi Lucille. dr. Továbbá felpuhult. – Nos? – kérdezi Lucille.

– Először is mondd meg. Mary Ann. ajka néha elnyílik. Karcsú alakja remeg. Megáll háttal a férjének és a lányának. terhes vagy. Evans. Gondolkoznom kell… – Merev léptekkel az ajtóhoz megy. Mary kitátja a száját. Az fáj a legjobban. apa – suttogja a lány. hogy Mary terhes. ide-oda csapong a tekintete. léptei feléjük dobognak. Kihúzza magát. Mary Ann? Miért tetted. Mary Ann?! – emeli föl a hangját Lucille. – Tévednek. Aztán megáll az ajtóban. – Nem tudok erre mit mondani. Ted közelebb lép. fejezet Lucille a kezébe temeti az arcát. Először úgy fest. A hír ugyanúgy letaglózta. Ted kiált. a nyakkendője csálé. Mike Holland? – Nem! – nyögi-jajongja Mary. hogy hazudtál nekem. szavakat keres. De dr. Lucille hátrál egy lépést. de semmit se tud mondani. A légkondicionálástól fagyos ház aljában nyílik-csukódik az ajtó. Lucille reszkető hangja szűrődik ki az arcára tapasztott ujjai közt: – Most telefonált dr. Olyan… zaklatott vagyok. mint a szerepét próbáló színész. engesztelően tárja szét a karját. mint az anyját. . a vállára vetett zakó akasztója az ujjára fűzve. Mary Ann. – Először hittem neked – tápászkodik lassan Lucille. de ezúttal tanácstalan. Halkan csukja be az ajtót. ismét könny szökik a szemébe. – Meg kell beszélnünk ezt az egészet. – Úgy szégyellem magam! Mary esengve néz az apjára. úgy nyögi: – Édes Istenem. ezt velem? Mary csak nézi-nézi az anyja felduzzadt arcát. Aztán. – Mi van itt? Mary fölnéz az apjára. Azt mondja. Ted próbálja felmérni a tényállást. Ilyesmi csak más apák lányaival történhet meg. – Ne most. és szipogva küzd a sírással. ahogy végigmegy a közlekedőn. édes Istenem… Mary az ágya szélén roskadozik. – Hülyét csináltam magamból dr. – Ebből elég! – veszi el Lucille kezét az arcáról. mielőtt válaszolhatna. sóbálvánnyá dermedve bámulja a feleségét meg a lányát. hirtelen megesik rajta a szíve. az inge kigombolva. Közölte. lassan elismétli: – Mary terhes? – Nem igaz. Ted nem is hallotta.4. akinek keskeny vállát már a néma zokogás rázza. hallatszik. – Hol hibáztam. ki a fiú. ha felsejlik egy-egy gondolatkezdemény. – Miért nem hisztek nekem? Mike és én nem csináltunk semmit! – Hülyének nézel. Evans nőgyógyász. és azt mondja: – Halálosan megbántottál. semmi kétség. Wade előtt. – Szégyent hoztál ránk – zihálja Lucille elfúló hangon. hogy intézkedhessen és magához ragadja az irányítást.

Én azt hittem. akit a közelmúltban hiszterektómián átesett barátnője ajánlott. én pontosan tudom. hogyan csinálják. . és elmondta. mit tudom én. mit mondjon. és van képe terhességet emlegetni. – Hogyhogy? – Kudarcot vallottam mint szülő. mindenféle próbákat végeztet. barna testét. – Hinned kell nekem! Ártatlan vagyok! – Jaj… – suttogja Ted. talán anyádnak volt igaza. Nem tanítottalak meg arra… – De apa! Hogy tehetnél te erről? Valami bajom van. hogyan kezdje. – De nem vagyok! – sikoltja Mary. csak tátog. betegségem. Sír még egy percig. gyerekem lesz. aki továbbra is émelyeg reggelente. hogy a „Perry Mason" közben Lucille mesélt valamit arról a proccos dokiról a csicsás rendelőjében. nem hiszem. anyád felvilágosított… – Apa – mondja könyörögve Mary –. – Nem igaz – hallja az elhaló suttogást. világos? Hiszel nekem? A lány tétován bólint. – Nem tudom. nem tudom. és az űrben szállna lassan lefelé. De én soha nem csináltam ilyet. Ted nehézkesen bólint. – Mary. Az agyában valahol felsejlik a homályos emlék. tudom. amit az orvosok képtelenek megfejteni.Mary várakozásteljesen néz az apjára. apa. hogy Maryt. hogy te jó apa vagy-e vagy sem? – Cicám – fogja meg Ted a lánya arcát –. A torkát köszörüli abban a reményben. Az orvosoknak is megmondtam. Hol voltam én idáig. – Mi történt? – hallja hirtelen a tulajdon hangját. de szó nem lehet arról. és sült a hús a kerti grillen. de akkor is lehetetlen. mi bajom van. hogyan formálja a szavakat. míg a pinacoladát iszogatták a medence mellett. Mintha kihúzták volna alóla az anyaföldet. akinek egy közönséges influenza is magas. megnyugszik. És még most se fogtad fel. aztán lassan elcsendesedik. Hosszú hallgatás után félénken elsóhajtja magát: – Apa… Ted McFarland láthatóan megrendülve ül az ágy szélén. próbákat végeztek. apa. Evanshez. orvosok. – Apa! – Egyszerre kicsordul a könnye és lecsurog az orcáin. – Mary – mondja halkan –. – Nem tudom. meg az. és a lánya arcát vizslatja. hogy valahogy megered a szava. Ted száján végre oldódik a lakat. elviszi egy nőorvoshoz. hogy leereszkedik az ágy szélére. mit teszel. és kérdő tekintettel méregeti Maryt. de nem. hogy állapotos vagy. Mind a két orvos az állítja. amit az orvosok mondanak. – Valószínűleg nem tudtad. Szombat délután. apa. dr. Akkor elkerülhettük volna… – De apa! – Hallgass ide. Talán ott kellett volna hagynunk benneteket Amyvel a katolikus iskolában. egy hosszú sóhaj telik tőle. Szerintem semmi rosszat nem tettél. Ted elhúzza a száját. – Tudom. cicám. míg a lányát nézi. Nem tudja. miért. De mi köze ennek ahhoz. ha nem így lenne. de bűnösnek érzem magam. hogy távol állt tőlem mindig is. hogy két orvos egybehangzóan állíthatná. aki elengedi magát és a mellkasához bújik. átkarolja és magához vonja Maryt. Lucille kakaóvajjal kenegette karcsú. tűnődik.

– Mary – mondja halkan bízzál bennem. – Mary… – Ez nem lehet igaz… Mary kitépi magát és az ajtóhoz ront. Mike? Mary összeroskad. a völgyre szmog terül. Naplemente csak két óra múlva. gépiesen elhúzódik. nem csoda. Jonas Wade vége felé tart a papírmunkának. Az iszonyattól eltorzul az arca. – Jó napot. – Cicám… tudni szeretnék valamit. Istenem! Már pattan is fel. Ted mély lélegzetet vesz. Aztán Mary lassan. nekem nem? – Csak annyit árulj el. a blúza nincs rendesen betűrve a szoknyába. – Nem ítéllek el. ez a legforróbb napszak. Meglepetésére Mary McFarlandot pillantja meg a lifteknél. Dr. – Mary – szól utána. Egy pillanatig csak néz. Zárva volt az ajtó. Wade. hogy több páciens is lemondta a mai napot. – Ne rohanj el. míg átölelve tartja. apa! Jaj. mert a kislányom vagy. és kimegy a váróba. . Mary. Wade felkapja a fejét: mintha neszt hallott volna odakintről. Nem haragszom vagy ilyesmi. Valaki rángatja a bejárati ajtó kilincsét. és a karjánál visszatartja. De annyira elvakítják a könnyek. mintha most kelt volna fel az ágyból. – Kénytelen vagyok. – Miért? Nekik kénytelen vagy hinni. – Apa! – zokogja. Észreveszi. hogy a lány nem olyan rendezett és ropogós. most a kartotékokat egészíti ki. A kopogásra az orvos felemelkedik. apa? – kérdezi a fojtott hang. melegét a légkondicionálás közömbösíti. hogy sejtelme sincs. válogat a szakfolyóiratkazalból. – Most nincs rendelés.Ted. cicám. mint legutóbb: csapzott a haja. Ted utánakap. mintha lélegzetet se vennének. és utánaindul. jó? Érzi a fejbólintást az ingén át. mint anya! Te is azt gondolod. se a lány nem mozdul. várj! – kiáltja Ted. Azt hittem. – Mary. Segíthetek valamiben? A lány szeme elkerekedik. hogy a Gelson szupermarket is valóságos kísértetváros. A lány megfordul. hogy ki volt. dr. holott az orvos már elfoglalta helyét az íróasztal mögött. vajon mi szél hozta? – Ha akarsz. Az imént küldte haza a nővért. a síelő figurán matatva keresi a szavakat. merre keresse a lányát. és csak áll. és elindul az orvos felé. Székéből látja. és segíteni szeretnék. leveleket ír. Jonas Wade kinyitja az ajtót. – Ki a fiú? Hosszú csend. az orvos tűnődik. Ugye elhiszed? Mary ismét bólint. A nagy ablaktáblákon beárad a késő délutáni nap fénye. A hőmérő higanyszála magasra szökött. tanácstalanul néz körül a szobában. Kényelmes délután van mögötte. Jonas Wade felfigyel duzzadt szemhéjára. Mikor a lány félénken belép. mint akit megütöttek. se az apa. Dehogy neheztel érte. cicám. – Te se vagy különb. hazament. és az apjára bámul: – Te hiszel nekik – suttogja. Mary beballag utána az irodába. aztán bocsánatkérő mosolyra húzódik a szája. A pártodat fogom. Dr. hogy megtettem. A folyosón távolodó léptek. – Mit. gyere be – tárja ki neki az ajtót. – Jaj.

milyen hangon szól hozzá dr. A szoknyáját húzogatja. – De téved. Mary. Halk és kedves. hogy a házasság előtt tilos. Menekülni. Mérlegeli. – Köszönöm. A lány a fejét rázza. Wade arca komoly. holott igazat mondok! Dr. azt hiszi. aztán dr. – Rémlik. – Honnan? – Hazulról. és az orvos tekintetét keresi. – Dr. hogy én és Mike… Pedig én soha. miért nem hisz nekem senki. és múlt szerdán… – Emlékszem. türelem és figyelem sugárzik róla. hogy bűn. Abban biztos voltam. képtelenség. ilyesmi.Kínos csönd. hadar. Mary. Evanst jól ismerem. hogy tanultál élettant. kérlek. – Talán Crispin atyához kellett volna mennem. dr. látva. hogy nem igaz! Mondja. Dr. Evans. Gondolom. – Tiszta kitűnő vagyok. mert megtanították nekem. – Miért? Mary ismét a földet bűvöli. Kiváló orvos. Be kell látnod. de néha nincs a templomban. Wade hátradől. miután innen elmentünk. nem – szegi le a fejét Mary. Wade. hogy a lány a kezét tördeli. Wade. – Bizony meleg van… – Mary. A lány engedelmeskedik. Dr. Mary ráemeli a tekintetét. mondja. – Beszélni akarok – mondja. – Nem csekélység. – Dr. Wade. – Hallgatlak. Anyám vitt el hozzá. miért jöttem. Dr. Mary? – Biciklivel… – Ebben a hőségben? A lány a nagy üvegtáblákra pillantva hunyorít a szmogban sárgálló napkorongtól. hogy tévednek! – Kik. de a szék szélén kuporog. Mary? – A szüleim és dr. dr. Valahova mennem kellett. mert szerda van. – Innál valami hideget? – kérdezi az orvos. Wade leül mellé a szomszédos székre. A lány óvatosan felnéz. kérem. Wade megszólal: – Hogy jöttél ide. Dől a szeméből a könny. – Éppen a tanultak alapján vagyok tökéletesen biztos abban. simogatja. hogy itt találom. de a szeme vigasztaló. gyerekem lesz. kórházakba. hogy nem szabad. a térdén könyökölve kissé előredől. hogy amit állítasz. Evans állít képtelenséget. . mi történt múlt szerdán. te értelmes lány vagy. Ellátogat ide-oda. A lány feszülten figyeli. – Mary! – ugrik föl Jonas Wade. Wade tűnődik egy pillanatig. gyűrögeti. Tudom. és megkerüli az asztalát. – Nem is tudom igazából. ugrásra készen. hogy van a hűtőben Pepsi. – Még soha nem láttam így kiborulni! És apa se jobb. és azt mondta. és egyszerűen nem értem. Wade. jó jegyeket szerzel. – Értem… – És anyám annyira kiborult! – Mary innentől képtelen uralkodni magán. ülj le. és azt mondja: – Mary. hogy a doktor úr és dr.

igaz? – Igen. – Gondoltam. A Wade birtok tekintélyes a szeszélyes alaprajzú ház körül. hogy itt fogok kikötni. Szórakozottan bámulja az úszók játékos évődését. míg ráfeledkezik Mary kikezdhetetlen jóhiszeműségére. japán sarkú papucsa csattog a lakkozott parkettán. a Chalk Hilltől északra. Hatalmas üvegablakok néznek a cserényformán elkerített takaros előkertre. Jonas Wade lassan megbiccenti a fejét. mikor eltűz mögötte – alacsony. mikor a McFarland lány ott ücsörgött nála. az épületek az úttól jóval beljebb. Még én se tudtam. De az orvos nem a látványra. hogy szólsz a srácoknak – szól hátra Penny a válla fölött. mert úgy vélte. amitől megdermed. Wade-nek. az igaztalanul vádoltak őszinte megrökönyödését. Az orvos írta meg a dolgot. miért épp ide jöttem. Vizsgálatok. Tedd már meg. kétségbeesett szülők. beugrik egy angliai leányanya esete. és olvasni próbál dúlt. mikor olvasott róla: a nő vihart kavart. sortot. viszont idegesítően hangoztatja ártatlanságát. átfutotta. hallottál már a fogamzásgátlásról? – Tudom. Wade telefonál. mikor? –. – Értem – húzódik el az orvos. és nyomban ki is verte a fejéből. Gondolatfoszlány inkább. vagy a neszekre figyel. Angliában történt. Jonas rápillant. sőt használaton kívüli lóistálló is van. – Mary – szólal meg utóbb az orvos –. De mi is derült ki? Penny szalad át a nappalin. Pályája során nemegyszer látott hasonló jelenetet: őrjöngő tini. hogy érintetlen. Nézi a lányt. Megint kibámul az ablakon a sivár sárga égre. azt állítván magáról. elgyötört vonásaiból. De ez kicsit más volt – a lány nem is őrjöng annyira. és hova mehettem volna… – Fel kell hívnom a szüleidet. oda se néz. Ez a tolakodó ötlet mintha megnyomna egy gombot. a kérdéses nő nem hazudott. és tekertem a pedált. Dr. A konyhából beáramlik Penny Wade rostonsültjének illata. . és vacsorázhatunk. hátul viszont narancs-és avokádófák rengetegében spanyol stílusú úszómedence kínálja jótéteményeit. ameddig csak bírtam. míg dr. a szüleid tudják. És az ifjúsági szervezetbe is? – Igen. gondolja Jonas Wade. odahallatszik Cortney és barátai sikkantgatása. leporolná a memóriáját. a hűvöskék szempárt kémleli. a szagokra. Hátha igazat mond a lány. Muszáj volt beszélnem valakivel. mióta csak átadta Mary Ann McFarlandet összetört szüleinek. fel a biciklire. ami a jellegzetesen dél-kaliforniai. Jonas Wade a hűvös üvegnek támasztja homlokát. gondolatait a lány köti le. amint belökdösik egymást a medencébe. Érdekes eredmények. – Tudom – sóhajt a lány. Némi mérlegelés után ismét megszólal: – Eljársz a Szent Sebestyén-templomba. S belévillan valami. hogy tilos. Fogalmam sincs. de most a párhuzam mégiscsak eszébe juttatta. festőien „ranchó"-nak mondott stílus jegyeit viseli magán. Mary. hátha elárul valamit a titkos gondolatokról. A ház kétszintes Woodland Hills előkelőbbik részén.– Mary. bikinimelltartót visel. a jó ég tudja már. és újra belévillan a gondolat. – Tíz perc. árnyas pázsit és félkörben ívelő kocsifelhajtó fedezékében. és nézi a vízben hancúrozó fiatalokat. fekete haja nagy csavarókon. tekila-koktélt szopogat. Elrohantam hazulról. egy folyóiratban olvasott valami ilyesmit – melyikben?. De csak a színlelni képtelen ártatlanságot látja. kecses kis nő. kocsikeréken díszelgő postaládák. ami már egyszer elkapta. hogy itt vagy? – Nem.

hogy ő üljön az asztalfőn a Lawry különtermében. szárítkozzatok meg. folyóiratokkal telizsúfolt polcokat pásztázza. Vizsgálatokat végzett a gyereken. Van. ami friss eukaliptuszhajtások. Becsukja az ajtót. csak a japán sarok kopog a folyosón. és a szakma krémjének jusson a hőn áhított tagság. Nézi a karcsú. De a dicsfény glóriája megfakult egy nap leforgása alatt. rettegnek. hallja. az avokácló-grépfrút salátát eltünteti. megbízhatatlan kromoszómapróbák. hogy… Jonas behunyja a szemét. Arra jutott. Jonas áll egy pillanatig. Jonas Wade. beárad rá az esti fülledtség. olyan büszkeséget érzett. Kezdetleges. Inkább a könyvekkel. a fejében egyre csak a McFarlandprobléma kering. aztán a vizes talpak csattogását. De egy genetikus – mi is volt a neve a nőnek? – nem hagyta annyiban. Míg a steaket. ahol a húszak az orvostudomány fejlődésével hivatottak érdekfeszítő viták révén lépést tartani. hogy neki kell berángatnia a vigadozó ifjúságot a légkondicionált fagyba. Bernie megígéri. Mikor szombat este átvette a mindösszesen húsz tagot számláló titkos és zártkörű klub júniusi összejövetelén. Szerda este. a tizenkilenc éves Brad és testvéri jó barátja. hogy az ilyenek válnak be legjobban. Scientific American. Jonas tudomást se vesz a házat betöltő zsivajról: tekintete végigszalad a könyvek gerincén. Egyszerre nagyon utálja. Bőrátültetés. Élőképpé dermed a négyes: a tizennyolc éves Cortney az ugródeszkán pózol. Mondd már. és a hátsó ajtóhoz lép. legjobb barátnője. Az itallal bevonul a dolgozószobájába. Az orvosok kinevették. ezért törik magukat és mindig vidámak. de nem ment . hogy mi is állt abban a cikkben. az ilyen babérok tiszavirág-életűek. Szeme megállapodik az új oklevélen: az asztalon várja. rothadó gyümölcs. Londonban történt. por és uszodai klór szagát sodorja. megválasztották ismét. Jonas sarkon fordul. tűnődött még kicsit. Maga se érti egészen. hogy még egy évet elnökölhet a Galenus Szövetségben. kiszáradt fű. ő tett róla. kihörpinti az italt. A remekbe fésült Penny mosolyog rá az ajtóból. Egy hajadon leányt szült. – Hé. hogy húsznál több tag ne legyen. az UCLA genetikusával. hogy benéz vacsora után. hogy miért. hogy szólni is alig tudott. aztán folyóiratok során. Mikor kitárja. a telefonhoz. gyerekek! – kiáltja Jonas. Sarah Long a lépcsőn üldögél. Wade-ék a tényállásnak köszönhetően hetente egyszer olyan hamisítatlan mexikói enchiladát és rostadát ehetnek. miután beszélt a legjobb barátjával. A fenébe is. hogy Cortney utolsó ugrása felcsapja a vizet. Pirruszi győzelem az ilyen. hogy a hatóságok lefülelik őket. és lassan-lassan visszaszivárog az elméjébe a szökevény cikk néhány adaléka. Vajon otthon találja-e Bernie-t? Otthon találja. A címeket bűvöli – JAMA. – Kész a vacsora. nevetést. Kötötte az ebet a karóhoz. a kelbimbót. hogy bárki megnyalná utána az ujját a déli határon túl is. síkos-fröcsögős testeket: két lány. Végtére alapítója a Galenus Szövetségnek. zihálást. aztán az íróasztalához lép. Tölt magának még egy italt. mire jutott? – Drágám… Megfordul. hogy férfival soha nem volt kapcsolata. barna. forró lehelet. és mosolyogva biccent az ügybuzgón arra loholó Carmelitának: remek házvezetőnő. holott egy kukkot se tud angolul. Piszkálja valami: ebben a betűrengetegben van az a közlemény arról az angliai esetről.Jonas fölegyenesedik. – Tálalva van! – Már el is tűnt. California Physicians'Medical Journal –. Tom tárt karral készül elkapni Cortneyt. két suhanc kacag és visong. hogy bekereteztesse és kitegye a falra: micsoda megtiszteltetés.

Most már a San Fernando-völgyi Állami Főiskolán drámaszakos és színkitűnő. az UCLA-n kutató negyvennégy éves genetikus alacsony. De akkor ő kivette Cortneyt a Birmingham középiskolából. Mikor Bernie betoppan. Jonas Wade lebámul az eprére. Bernie Schwartz visszakérdez. nagy ritkán egy steak fölött. mikor tizenöt évesen rossz társaságba keveredett. mint Penny volt valaha. mikor a szövetségi csapatok ellenőrzésük alá vonták az Alabamai Egyetemet. Jonas Wade igyekszik erőt venni magán és figyelni a többiekre. csupa fül. lenyalt fürtöket. vagy tényleg elfeledkezett a nemi aktusról. Bernie. elvesz egy Cortney zsánerű leányzót. jogra. földet seprő orrú járgányok. Jonas tűnődik pár pillanatig. Bernie a whiskyt szopogatja. kényelmesen éldegélhetnek. elcsigázva ült asztalhoz. és összeköttetéseit latba vetve bejuttatta az újonnan megnyitott Taft gimibe. Jonas. Italt töltenek maguknak. és hálát ad. aki pár órája holtsápadtan.: – Hogy én mit szólok? Te vagy az orvos. hol eltérő véleményüket kicserélni. élénk érdeklődéssel kíséri barátja minden szavát. hogy tudniillik csak gyógyító orvos léphet közéjük. aztán megkérdezi: . – Hát jó. – Nyilatkozz. Bőrdzsekik. hol egybehangzó. dióhéjba foglalt történetének. Jó. hogy majd szétrobbant a ház. Brad cimborája az Alpha Phiből. zömök. Az ifjúság kitódul a ház elé. mindketten aggasztónak tartják. és feleselt Pennyvel. de hát a terv éppen az általa kikötött alapszabály miatt dőlt dugába. ügyész lesz. és szépen megállapodik itt a környéken. kopaszodik. Bernie Schwartz. asszonytól. Carmelita mosogat. Cortney bőgette a rockot. Onnantól kettejüké. autós moziba készülnek. hetente összedugják a fejüket egy ital. ez a tettre kész közgazdászhallgató. Jonas és Bernie egyívású szellemek – szomjúhoznak az újra. teszi hozzá egy hang az agya rejtett zugából. hogy Cortneyval soha nem volt igazi gubanc. Pennyé meg az övé az egész ház. és megkérdezi: „No. Brad meg átmegy az UCLA-ról a Stanfordra. Mikor Jonas végére ér Mary McFarland. Ezért aztán magánúton tartják a kapcsolatot. Aztán oldottabb a csevegés: vajon tehermentesíti-e a Sepulveda hágót a tervezett új főút? Jonas végül rátér az érdemi témára. mit nézzenek meg? Arábiai Lawrence vagy valami strandhistória? Sehogy sincs megegyezés. És hótunalmasan. mit szólsz hozzá?''. aki korántsem elveszett ember és szemmel láthatóan nincs ellenére Cortney.semmire. ahogyan eltervezte. Váltanak pár szót a fokozódó zavargásokról Délen. Összehasonlítja magát Ted McFarlanddel. mint a nagyapja. Carmelita asztalra adja a lecukrozott epret. három éve végigcsináltak egy keserves időszakot. családtól elvonulva. Majd egykettőre beköti a fejét valaki – éppenséggel Tom. randa csatokat viselt. Nemcsak Woodland Hillsen meg a szombat reggeli golfpartin közösködnek ők. A barátaikat vendégül látó Cortney és Brad viszi a szót. lételemük a jó vita. eldöntötték. én csak csóró falusi genetikus vagyok. Pár éve Jonas kitette a lelkét. ahogyan Wallace kormányzó fellépett. Jonas tehát háborítatlanul cserélhet eszmét Bernie barátjával. hogy a fiút védje. Gyöngéden nézi Cortneyt. tehetetlenül ült a rendelőben. aki szakasztott olyan. belebámul a poharába. hogy Bernie helyet kapjon a galenusi húszak között. minigolf lesz az igazi. Szerintem küldd pszichiáterhez. Penny meg a varrószobában anyagot feszít a subázókeretére: új munkába fog. aztán betelepszenek Jonas sötét bőrrel kipárnázott dolgozószobájába. vagy hazudik.

mielőtt az embrió kialakult volna. amelyek megtermékenyítetlenül is kikelő tojást tojó nőstényeket nemzettek. De szerintem nem sikerült kideríteni. nem a növények. hanem arról. – Volt ilyen. hogy az embriók megtermékenyítés híján is növekedésnek indultak? Bernie gondolkozik. hatból egy megmaradt és kikelt. Miért érdekel? – Értelmező szótáram nekem is van. de mindig elalszik az ügy. bizonyos alacsonyabb rendű állatfajoknál valóban természetes. Szó szerint értendő a dolog. hogy emlősöknél spontán… – Elkerekednek a gombszemek. Jonas nézi-nézi az italát. mi okozta. Többnyire megszakadt. hogy a pete sperma híján is embrióvá fejlődik. Kísérleteket végeztek. és megint a jellegzetes vállvonás következik. csak nem hiszed. Marylandben volt. hogy ez a lány…?! – Hallottam vagy olvastam. Bernie ismét felvonja a vállát. hogy sok megtermékenyítetlen tojásban is elindul a növekedés. a szűzen nemzett. – A sejtmag alkotóelemeivel foglalkozunk meg DNS-szintézissel. ami magától beindul… Bernie rászegezi szúrós kis szemét a barátjára: – Spontán szűznemzés csak az alacsonyrendű állatoknál van. feljavítás céljából… – De én nem a mesterséges szűznemzésről akarok hallani. meg van egy tiszta nőstény gyíkfajta. – Emlősöknél nincs? – Emlősöknél? Életemben nem hallottam még ilyet. Nos… – emelinti meg Bernie vaskos vállát –. a guppiknál például. ha jól emlékszem. – Tudják. – Nem értem. a természetes előfordulásáról. nem in vivo. A gazdák hamarosan tele voltak spermát sose látott tojásokról szaporított baromfival. – Várj már. Hol is olvastam ilyesmit utoljára? Valamelyik szennylapomban írtak róla – hogy tanulmányoztak egy pulykafajtát… – Akkor mesélj a pulykákról. in vitro. amelyik magától szaporodik. pokoli gyér a . a tenyésztők például kiváltják a szűznemzést bizonyos pulykafajtaváltozatoknál. hogyan lehetséges ilyesmi. – Az meg hogy lehet? – A megtermékenyítetlen tojás kromoszómái egyszerűen megduplázódtak. de ha jól emlékszem. – Ha nem tévedek. Egy pulykatenyésztő gazda felfigyelt arra. mi megy mostanában a laboratóriumban? Bernie összevonja busa ősz szemöldökét. Erről tudsz-e valamit? – Apátlan egerek… – Bernie hajlott orrú ábrázata komoly lesz. – Mit tudsz a szűznemzésről? – Szűznemzés? A meghatározása ugyebár. – Fenékig üríti a poharát. kösz. lötyögteti a pohárban. Nekem a jelenségről mondj valamit. – Nem jut eszembe. az élővilágból ez esetben az állatok fontosak neked. Lehet. Pontosabban az ATP-t bontjuk le aminosavakká. – Jonas. – Na nézzük. valami Beltsville-ben vagy hol. Hadd gondolkozzam. már régebben.– Bernie. – Elgondolkodva vakargatja az állát. – Emlékezetem szerint minden szűzen nemzett pulyka megduplázta a szabályos kromoszómaszámot. vagyis „apátlan" tojásból származó pulykákat olyan kakasokkal pároztatták. hogy folyt valami kísérletezés apátlan egerekkel. hogy békában is létezik ilyen… – Ennél azért másszunk kicsit följebb. mit tudom én. csakhogy mesterségesen. Jonas. – Előhozzák egyszer-egyszer ezt az emlősök szűznemzése izét. – Mindjárt.

a könyvespolchoz rohan. Az utca emberének gőze nincs. – Küldd el pszichiáterhez. hogy forduljanak pszichiáterhez. délután nincs rendelés. de ez a lufi is kipukkadt. Wade az ujja közt pergeti a friss folyóiratszámokat. Viszont mindenképpen utánanézek ennek a pulykavircsaftnak. – Jonas – hallja Bernie halk hangját. Pár éve az a Spurway-dolog nagy vihart kavart. és hátat fordít a polcnak. – Ojvé. – Megvan! Spurway! Dr. A szülőknek ajánlottam is ma délután. Jonas Wade nagyot sóhajt. – Róla olvastam valahol… – Nyolc éve. – A francba. . – Dr. A fejében meg a másnapi programját: reggel műtét. forszírozni fogom a pszichiátert. De ha megint megkérdeznek. – Ezen kár lenne vitatkozni. és nem kaptak az ötleten.dokumentáció ezen a területen. Jonas a tenyerét öklözi. Bernie. – Van benne valami. Az anya szerint ez a lelkiatya kompetenciája. – Még mindig kíváncsi vagy a véleményemre? – Hát persze. értsd szűznemzés. el tud menni a UCLA könyvtárába. Ötvenötben. Helen Spurway! – Mint akit kígyó csípett meg. Jonasom. néhány hónapig a világ genetikusai egytől egyig Londonra sandítottak. mi az a partenogenezis.

júniusi hőség átjárta házban kell lennie valakinek. hogy Lucille igazából a saját boldogtalan emlékeivel küszködik. szeme láttára érik nővé: az apák zömével ellentétben ő nem siratja. és másról se fantáziált. holott Lucille dr. hogy lány legyen a kicsi. Ebben a sötét. Mary bezárkózott a szobájába. Csak egyre bámulja a halott képernyőt. ha olyan szerda lenne ez is. mint a többi. a mindene. de legalább úgy tenni. hogy időnként pohár koccan a whiskys üveghez. gondolja Ted McFarland. amit tett. Például. De holnap feltétlenül felkeresik Crispin atyát.5. ő biztosan tudja. nem szól senkihez. Korai még. Lucille kezdetben dühös volt Maryre. mintha az volna. Ó. Valakinek tartania kell a frontot. most esne jól csak igazán a kikapcsolódás. hogy hanyatt-homlok Crispin atyához rohanjanak. mert Lucille a pohár aljára nézett. elformátlanodik. Wade-től egyenesen a paphoz akart menni. és összegörnyedve fogja a hasát. Hát hogy bírja végignézni. karcsú szépsége. felfúvódik. De egy dupla whiskyvel gubbaszt a kikapcsolt tévé előtt. lógni fog a melle… Ted kezéből kiesik a pohár. aztán a harag bánattá szelídült. hogy a szíve szakad belé. Bárcsak ott lenne már. De mire? Amy katekizmusórán van. kismamaruha alatt türemkedő óriás pocakkal: elviselhetetlen gondolat. Ki van zárva. az élete értelme. Végtelenül kedves neki a lánya hamvas. Mary terhesen. Ted McFarland annyira szereti az idősebbik lányát. Gyönyörű Marym! Hol rontottam el? . ártatlan bája megnevetteti. Amynek is örült. dagad. mintha belerúgtak volna. De ez – mered maga elé komoran –. Míg Lucille vajúdott. kinyúlik a bőre. Utálja kihagyni. és kiszedje Maryből. Nincs ebben semmi titokzatos: Ted nem is ismerte az anyját. okos. mihez fogjanak. Ted egész éjjel gyertyákat gyújtott a templomban és imádkozott. A konditerem. de hát ő öt évvel később született. jajong belül. miért hozott szégyent az egész családra. fejezet Már oda kellett volna érnie. és semmi értelme. és az eseményt beárnyékolta az a kellemetlen dolog. hogy Mary gyermekévei eljártak. De hát nem mozdulhat el. hogy közel kerüljön a lányához. Mary. ez több a soknál. megsemmisül a ruganyos szépség! Templomgyalázás. néma. Lucille pedig… A szomszédból áthallatszik. végül jött a reményvesztés. Ted azonban tudja. miért tette. mint lánytestvérekről és lánygyerekekről. Szellemessége. falfirka a szentélyben: lilán kígyóznak majd a lábán a visszerek. aki ül és vár. mitévők legyenek. Mary. Mary meg lehúzta a redőnyt. Mary a büszkesége. Megfeszül belé. intézetben nevelkedett. Mint a feslő rózsa. mindannyiukra. higgadt családfőnek lenni. ahogy szétmállik. Megvétózta.

aztán folytatja útját bal felé. mint az úszóké. Inkább azt kellene összeszedegetni a gyér tudományból. Wade? „Hamarosan meglátszik…" Fintort vág. Csakhogy neki ez kínos téma. Az illető megáll az ajtaja előtt. ez a fürdő közös Amyvel. szögletes. Fürdéskor rendszerint csak futó pillantásokat vet a fedetlen vállára. kecses. Ebben a pózban egy röpke pillanatig kagylóból kiemelkedő Vénusznak látja magát. Másik kezével a másik mellét tapintja óvatosan. a lányok idegesen takargatják magukat a kis törölközővel. finom izmú. lágyan ívelő csípő. hogy igazából mi nem stimmel nála. Germaine-nel irtó jóban vannak. Wade-nek igaza van. de hát ő tudja. Próbálja összerakni azt a keveset. de ezt a szex dolgot sose bolygatják. Halk léptek közelednek. Érzékeny. egyenes. Mikor ujja hegye a fanszőrzetre téved. Mikor kért utoljára felmentést a tornaóra alól? Jó . a szobában különben teljes a sötét: Mary megbabonázva szemlélődik. Laposan fekszik az izmot vallató tenyere. Mary visszafojtja a lélegzetét és fülel. a comb csöppet sem vaskos. Tökéletes. A vérzés. a kar hosszú. hogy a fürdőruhájukat fel. Megtapintja a hűvös bőrt a köldöke alatt. Mary felsóhajt. és a meztelen testét nézi a tükörben. az kizárt. Mary tekintete a mellén állapodik meg. De akkor is meg kell győződnie a dolgokról. Mary feszeng saját maga előtt. és alaposan megnézni mindent. mint a gyöngyház fényű napfelkelte. vékony derék. Anyjának külön fürdőszobája és öltözőszobája van a nagy háló mellett. Mintha megsötétedtek.Áll a kihajtott szekrényajtó előtt. Lenyűgöző érzés most merészen itt állni pucéron. A bőr színe. amit erről a témáról tud. Örökösen a forradalomról meg a szabad szerelemről folyik köztük a szó. Megint grimaszol. Feszes ez a has. valahányszor itt a szobában öltözik-vetkőzik. a hasára. Mary elvétve lát női meztelenséget. húszéves az egyetemista barátja. Mi van vele? Mi okozza a reggeli émelygést meg ezt a mellduzzanatot. Mintha szobrot vizsgálna szenvtelenül. semmi se növekszik idebenn. a szülői háló irányába. a lábszár nyurga. Mintha másvalakit bámulna szeméremsértően. mintha valami szégyenleteset művelne. Képzelődik. ösztönösen hátat fordít a szekrénynek. hátára a pára lepte falitükörben. Nyáron is elvonulnak. Talán Germaine segíthetne. hogy terhes. Szeme lejjebb siklik.meg levegyék. selymes simaság lüktet fény és homály között. Nézi a bimbókat. és vastag fürdőköpenyben jár ki-be. hogy dr. ezt a derült égből villámcsapást? Két orvos is kijelentette. de Amy mindig bezárkózik. Összerezzen. kalauza a liberalizmusban. megnagyobbodtak volna. Az nem lehet. De mit is mondott dr. Van változás? A váll rajza ugyanolyan. Germaine olyan nagyvilági. mint volt. Megint az arcát nézi. tenyerébe fogja a mellét és megnyomja kicsit. Leengedi a kezét. A nyári barnaság még késik. Mi fog meglátszani? Valami rejtelmes dolog zajlik itt a tenyere alatt. Életében először látja magát csupaszon. Mikor tornaóra után zuhanyoznak. Az íróasztal lámpáját irányította magára. Eszébe jut valami. neki csöppet sem tetsző. olyan művelt. tiszteletben tartva a másik szemérmességet. hogy a melle megduzzadt? És feszül? Bizonytalanul odaviszi a kezét. És zavarba ejtő is. gyorsan elkapja a kezét. és rendületlenül nézi a testét.

hogy keress valakit. Ted értetlenül bámul. mert az orvos óvta attól. hogyan fogjak hozzá. azt hiszik.régen… Mary újabb léptekre figyel fel. az istenért… – De mi lenne. hogy neki mi lenne jó… – Lucille nehezen nyel. hogy még csak nem is akarta azt a gyereket. én már rendbe jöttem. hitetlenül mered a feleségére. Aztán suttogást hall. állát a kezére támasztva. hogy kisiklik az élete. Ted. Ted. – Ted hangja fáradt. Ted! – emeli föl a hangját Lucille. én folyton – hangja suttogássá hal: magához beszél inkább. hogy az ő fia a ludas. – Hagyd most ezt. joguk van hozzá. A nőknek meg muszáj… – Fejét ingatva igyekszik minden figyelmét a szemközti nőre összpontosítani. – Tessék? – suttogja. Te is tudod. Ted. Nem lelkesedem érte. – Pszichiátriai tanácsadás – ismétli halkan Lucille az öltözőasztalánál. én szerencsés vagyok. Lucille nézi. – Ebben én teljesen járatlan vagyok. – Keress valakit. és kész! – Jézusom… – Ted. – Nem akarom. Beletelik pár pillanatba. Vidd el valakihez. én is. hogy oltalmazd a lányunkat. Tudom. Mindannyiunknak! – Lucille a férje karja után kap. míg a férfi felfogja. Nem akarta. – Én azt hiszem. ilyen kínlódás vár rá! Azt . Elmondta. – Jól értetted. hogy a lányod ilyen szégyenbe essen. hogy a férfiak milyen erőszakosak. Hanem a fiú. – Én beleőrülök. mit kell tenned – jelenti ki semleges hangon. mint a férjéhez – Rosemary Franchimonira gondolok. – Tudod. ezek erőteljesebbek. tudod. mondd meg neki. hiszen kivettek mindent… – Lucille. Azt sem tudom. A háta mögött Ted dermedten áll a háló közepén. és fogva tartja a pillantását. – Beszélj vele. ahogy mozog a szája. és neked az a dolgod. és megfordul. hogy az egész élete rámenjen! Vegyék el. Követelem. – Nem Mary a hibás. Mondd meg neki. jót tenne neki. – Ilyet nem teszek. – Szóval. A tükörben Lucille Ted szemébe néz. – Hogyan tehetném. hogy a fia tönkretette a lányunkat. Tönkremegy bele. aki segít Maryn. – Akkor vegye kézbe a dolgot Nathan Holland. Ne hagyd. amit hallott. Lucille… De az asszony fojtott hangon folytatja: – Hosszan beszélgettünk Rosemary Franchimonival a kórházban. hogy még egyszer teherbe essen. hogy iszonyúan fél. Nem nézheted tétlenül. de az elhúzódik. Hát… – Ted hátat fordít a feleségének. Ted. tartozol nekem ezzel. Senki nem kérdezte Rosemary Franchimonit. – Mondjuk. ha nem estem volna át a műtéten? És állandó fenyegetettségben élnénk? Ha reszketnem kellene a teherbeeséstől. Ted. Nem ismerek senkit. Nathan… – dörgöli a homlokát Ted. – Nem igazság. – Nincs más. és az ajtót bűvöli. hogy az ő lelkiismeretén szárad. velem ilyen nem történhet meg. – Mit mondhatnék. ami az életembe kerülhet? Kimondatlan válasz remeg a levegőben. Lucille föláll. – Mióta kiderült ez az egész. Aki megszabadítja ettől a… – Nem – leheli Ted. közvetlenül a halála előtt… és elmondta nekem. Lucille bámulja magát a tükörben: egy idegen nő. hogy ilyen szégyen. de mikor leesik a tantusz.

miért. és belelapoz a pletykák. a lányodról van szó. Döbbenettől tág szemmel mered a sötétbe.akarom. Mary meztelen hátával támasztja a szobája ajtaját. Hall minden szót. csinálj valamit! Ted lassan odafordul az asszonyhoz. mozilátogatások. tanárok iránti fellángolások." . és senki nem hisz nekem. hóbortok. Két évig vezette kislány korában. Odateszi a lámpa alá. Ted. tekintete fáradt és szomorú. és kihúz egy fiókot. hogy megmeneküljön. de már rég sutba vágta. Mary maga se érti. Aztán bólint. Nathannak meg kell tudnia… – Többet nem bír mondani. mióta Ted belépett a szülői hálóba. Meg akarok halni. most leül az asztalhoz. – Igen. tizenhárom éves kori ábrándok krónikájába. merthogy olyan gyerekes hülyeség. A naplójára téved a keze: műbőrbe kötött könyvecske aranyos lakattal. Aztán ráírja egy tiszta lapra: „Szűz vagyok. Vakon odabotorkál az íróasztalhoz.

az anyja is. a Taylor Road fölött magasodik pálmák és szikomorfák között. amiért ilyen környezetet teremtett a fiainak. fejezet „Mrs. de a kutyának se kellett. Lucille ma reggel annyit se szólt. Amy. Bő egy éve ismerkedtek össze. Csodálat illeti. – Hello. felkeresi Nathan Hollandet. Kennedy egészségi állapota a hivatalos közlemény szerint továbbra sem ad okot aggodalomra. A kormánykeréken nyugtatja a fejét. János pápa utódát még nem választották meg. Lekattintja a hűtést. hogy bű. Tegnap este. készített mellé szalonnát. Hol maradnak már? Fél órája vége a katekizmusnak. Arra se mondott semmit. a fürdőben bedobott négy aszpirint meg egy csomag Fizrint. Amy. az egyik legszemrevalóbb a környéken. hogy a házban vaksötét van. fogja a slusszkulcsot. és kipattan az autóból. Szép ház. de mindjárt beléhasít a lelkiismeret-furdalás. a nővére is mélyen alszik. amellett. elgyötört arc a véreres szemek alatt lila árkok. Ted sincs különb formában. pirítóst. Még csak tizenegy óra. Ted felhajt a meredeken. hogy XXIII. patikarendet tart a házban. Holland szája fülig szalad: . mikor Ted bejelentette. A bíborosok kollégiumának szóvivője azt nyilatkozta ma reggel. Tanácstalanul zuhan magába. Dúlt frizurája szomorú utánzata a megszokottnak. Csakhogy ez a borzalom hajtja most is. épületkarbantartásra. bejárónőre. Ted arra riadt. Lucille-lel kétszer voltak már itt vacsorán. tizenkilenc éve. Ted a slusszkulcsot elfordítva az akkuról működtetni kezdi a légkondicionálót. Ted a legszívesebben kiverné a fejéből. Tednek görcsbe rándul az arca. mint egy lidérces álom. Nat – int a kezével. mint a legénybúcsúja után. Borzalmasan nézett ki. Talán együtt kisütnek valamit. Külföldi híreink: változatlanul fekete füst száll fel a Sixtuskápolnából. Az egész este olyan kusza volt. mikor múlt nyáron Mike egyre-másra hazakísérte Maryt. Beesett. nyögve kiszállt az ágyból. hogy megegyezésnek kell születnie…" Ted rábök a gombra. és anya sehol.6. decemberben meg a karácsonyi partin. Így diktálja a logika. A házat körülvevő takarosan nyírt sövényt bámulja. hogy fussa kertészre. és Ted egyszerűién életre kel. Nyílik a bejárati ajtó. mikor Lucille már mélyen aludt. hogy teljes gőzzel végzi nem könnyű munkáját. de a hőség fojtogató. Aztán szó nélkül főzött egy kanna erős kávét. és még mielőtt a kocsi egészen megállna. hogy szól a telefon. A kanyarban feltűnik Hollandék háza. kikapcsolja a motort. jelezve. Ted ilyennek még nem látta. teljesen elfeledkeztünk rólad… A tizenkét éves csalódottan vette tudomásul. a rádió elnémul. a fontos hírét ezek szerint még meg kell tartania magának. Beszélnie kell Nathan Hollanddel. Lüktet a feje. Csörgött a vekker. Nathan Holland kész varázsló: gondot visel a három fiúra. Nathan Holland pozíciója a biztosítótársaságnál jövedelmez annyit. mint a felesége. Tednek ráadásul rokonszenves is.

miközben kezet ráznak. Nat azt javasolta. Máris megyek. Nathan Holland lassan biccent. hogy a te kocsidat hallom. Ülnek egymással szemközt. Nem tudtad. – Itt a szomszédban strandol valahol. Tudnod kell. hogy pokoli nehéz nekem ez az egész. A most divatos spanyol stílusban rendezték be. Nat. Végül Nat ide hívta tizenegyre. – Szóra sem érdemes. Ted. sajnos. – Már jártam az irodában. – Lucille-lel és a lányokkal minden rendben? – Ühüm… Hát ti jól vagytok? – Pompásan. Lucille is biztosan visszaszívná már azt a tegnap esti szörnyűséget. – Tudom… – A kanapéhoz lép. Egyre hallja Lucille hangját. cserepes növények. – Hát… köszönöm. – Hát Timothy? – kiált a házigazda után. Kávé? Ted tétovázik. bajban vagyok. De Ted erre képtelen. pár szelet gyümölcskenyér –. lazíts. Mire észrevennék. Hollandék nappalija erre igazán alkalmas színtér. Vastag szőnyegek. – Örülök. Nathan Holland tagbaszakadt ötvenes. Nathan a fekete bőr hajóskapitány-karszékben. de Ted közölte. kettejük közt kell maradjon az egész. aztán a vendéget a hűvösbe tessékeli. Ő már egy hete vakációzik. Ted a bronzzöld huzatú kanapén. egyenesen Nathan szemébe néz. Nat? – Nincs okom panaszra. de félnapos tanítás van. hogy hosszabban maradok el ebédelni. kovácsoltvas. Szürke szeme mindig derűsen csillog. az irodájában találkozzanak. bimbójában elintézni. Nathan leteszi a csészét. hogy holnap bezár a bazár…? – Persze… – Ted a halántékát dörgölve néz körül a nappaliban. tejszín. Nagyon komoly a dolog. Ted ma reggel szólt ide. amiért a szabadságodból áldozol rám – köszöni meg. – Nathan becsukja a ház ajtaját. titkon. Ted végre leül. Basszus hangja alapján színész vagy énekes is lehetne Ted szerint. – Nat. és nagy jóindulattal néz a barátjára. de nem ül le. De hát csak . és azt mondja: – Nem üzleti ügyben jöttem. ott sincs a makula. Az alacsony spanyol kávézóasztalon van a tálca. keresi a szavakat. Az este a whisky bódulatában még barátkozott az ötlettel: gyorsan.– Sejtettem. – Hálás vagyok. mély bőrfotelok. Mikor Nat visszatér a kávés tálcával – két csésze kávé. De napvilágnál már az abortusz gondolatától is felfordult Ted gyomra. – Mi újság a cégnél. – Mi történt? Ted száraz nyelvét húzogatja az ajkán. de nagy önfegyelemmel egy korty forró kávét azért lenyel. hogy látlak – mondja Nathan. pislog a csészéje pereme fölött. A fiúk? Nathan a válla fölött szól hátra a konyhába menet: – Mike és Matt iskolába ment. faburkolat. dús ősz haja akár az oroszlán sörénye. Meddig folytassák ezt? Leteszi a csészét. hogy egy falatot is magához vegyen. Gyere be! Idekinn már most meg kell gyulladni. addig helyezd magad kényelembe. cukor. hogy fontos ügyben beszélniük kell. A szörnyű célzást. Hát a tőzsdén? Ted grimaszt vág a forró kávé fölött. nemsokára befutnak. Nézi a másikat. Ted irtózik attól. sugalmazza itt minden. Aztán két kezébe fogja a kávéscsészét. Szóltam a titkárnőmnek. „A lányodról van szó! Vegyék el és kész!" Persze szó sem lehet ilyesmiről.

tekintetéből süt az együttérzés. belebámul a fekete lyukba. Valahol óra ketyeg komótosan. Két öklén nyugszik leszegett homloka. Szegényke nyilván holtra rémült. Olyan ez.egyféleképpen lehet fogalmazni: – Nat. – Én se. és hátraveti magát a fotelban. Mary váltig hangoztatja. – Nat. mire Nat megszólal: – Mi? – A lányom terhes. – Tagadja – mondja feszes hangon. – Nem tudom elhinni! Ted csak bámulja a saját kezét: bár elfoglalhatná valamivel. nagy léptekkel átmegy a hatalmas. Hosszú csönd. És hogyan tovább? Ted megint a hideg kandallóba bámul. ki az illető. a cserzett arc moccanatlan. És Mike a valószínű jelölt. és fél könyékkel támasztva a párkányt. hónapokra dermedne mozdulatlanságba. – Melyik? Ted a homlokát ráncolja. hetekre. Mary terhes. miért jöttél. mint egy… – Rázza a fejét. – Beszéljük meg ezt a dolgot. hogy a lányomnak ne kelljen tovább hazudni. amiért olyan tehetetlen. ő nem terhes. Felpattan. aztán ki-ki elkapja a tekintetét. Beszélünk Mike-kal. Azt gondolod. De ha azért teszi. Nat komoran bólint. aztán megszólal Nathan: – És Mary mit szól hozzá? Tedben hirtelen felforr az indulat. Ted örökkévalóságnak érzi. Ted megfordul. hogy mentsen valakit. én tudni akarom. – Ó. – Olyan keserves ez is. – Rendben. hogy gyereket vár. Mike tette. – És biztos? Egy másik orvos talán… – Lucille két orvoshoz is elvitte Maryt. ez természetes. A konyhából a hűtő neszei jönnek. gondterhelt hangját: – Tudom. – Gondolom. lassan fújja ki: – Igen. Aztán a láthatatlan óra elüti a felet. Hogyhogy melyik? – Mary. Ted a másik karját is a spanyol fapárkányra támasztja. Ted. és Ted meghallja Nathan halk. Nathan Hollandnek egyszerre mázsás súly nyomja a vállát. Hogyan tovább? Fogalma sincs. ha még nem fejezte be a középiskolát. és a fotelban ülő férfira mered. És egybehangzóan nyilatkoztak. A két férfi mintha órákra. Ted. Ki akarom deríteni. hogy képtelenség. Nem rebben a szürke szempár. Mit csinál egy megesett lány édesapja? Mit csinál az ember a lányával. Még azt is tagadja. Bugyborékol az úszómedence szűrőberendezése. Esett öregember módján tápászkodik fel. hogy az a…! – Nathan Holland nyitott tenyérrel csap a combjára. – Értelek – dünnyögi. Ted mély lélegzetet vesz. a kávéjuk kihűl. én nem vádolom. a lányom terhes. csempézett kandallóhoz. egyre sűrűbb a házban a csend. csalódott düh. Összenéznek. de napról napra növekszik benne egy embrió? Mit mond neki? Hogyan viselkedik vele? Hát a szomszédokkal? A templomi gyülekezettel? Mi lesz a tanulmányaival? Hol rejtegessék? És mi lesz a végén? Mi lesz a gyerekkel. mikor tudtad meg? – Tegnap este. Három seregély csipog a márvány madárfürdőben. – Ted – szól neki Nat halkan –. ugye nem értesz félre? Mary egy szóval se mondta. aki .

apa? – Fiam. Mary McFarland teherben van. Ugyanaz a hökkent csönd telepszik rájuk. aztán a hűtő ajtajának csapódása hallatszik. – Képtelenség! Istenemre. hogy én voltam. én… – A fiú úgy néz körül. te vagy a felelős? A fiú megperdül a sarkán: – Micsoda? – Gyerünk. – Hallottam. De most arcába kergeti a vért. Mikor csapódik a hátsó ajtó. egyszeriben arra fordul mindkét férfi. szép.senkinek se kell? Megint Lucille szavai csengenek a fülébe. – Mi történt? Úgy néztek ki. félúton megáll a pohár. Mondd meg az igazat. McFarland nagyon súlyos dolog miatt keresett fel. Jó napot. többieken ki segít? – gondolja komoran Ted. Mike az apjára néz. A tenyerét öklözi: – Nat. a kanapé körül járkál. ahonnan a kredenc. kérlek. – Mike. de megijedtem. és növekvő dühvel nézi húsát és vérét. mint a sarokba szorított állat. Segítünk Maryn. a kutyaúristenit. ne félj. idáig nem jutott eszébe. de rajtunk. Szép. nem bírom elhinni! – Pedig így állunk – mondja halkan Ted. és mint a nagybőgő. ide-oda ráng a feje. beszédünk van veled. Mikor mindhárman ülnek már – Mike Ted mellett a kanapén – a gyors imbisz meg a hideg kávé fölött. Maryt meggyalázták. A két ülő felnőtt sötét ábrázata láttán Mike Hollandnek csikar a hasa. Ted ellöki magát a kandallótól. – Értem. a másikban egy tányér gyömbéres keksz. kicsattanó apjának ifjonti mása. nem tudom. – Jézus isten! – Mike – szól utána Nathan Holland –. – Mike rándít egyet a vállán. Ted. És úgy gondoljuk. – Jaj. mikor a Mulholland Drive-ról áradoztál Ricknek! Mike. meghökken. – Hadd magyarázzam el… – tárja szét a kezét. – Máris. A tizenhét éves Mike Holland. megszólal: – Fiam. Dermedten bámulnak a konyha felé. S nagy hallgatás után belőle is kiszakad: – Mi? – Mary McFarland. mit csináljak! Egész egyszerűen nem tudom! – Kigondolunk valamit. – Kizárt. Mr. Felpillant. aztán Ted McFarlandre. McFarland. ülj le. teherben van. . becsszó! Maryvel mi soha nem… – Mike! – szökken talpra Nathan. aztán megint az apjára. téged is érint. Nathan nekikészülődik. Mike lép a nappaliba. mi ketten soha nem csináltuk… – Ne játszd meg magad előttem! – vörösödik el Nathan. Mike. nem! Te jó ég! – Mike felugrik. nem! Apa. és Ted elszörnyedve figyeli. Hogyhogy itthon vagy. – Te ejtetted. apa. – Jaj! – szorul ökölbe a fiú keze. minek nézel te engem? A fiú hátrál. De az arcok láttán földbe gyökerezik a lába. és elstartol. mintha temetésre mennétek! – Mike. Van egy perced? – Persze. mint mikor Ted bejelentette a dolgot Nathannek. – Jaj. apa. Mr. – Jaj. a fiú arcát tanulmányozva. Új gondolat kristályosodik az agyában. teherbe Mary McFarlandet? – Jaj. mi megy végbe apa és fia között. mikor telefonon dicsekedtél a haverjaidnak a hódításaiddal! Hallottam. egyik kezében egy pohár tej. amit a szájához emelne. ugyanúgy mereszti szürke szemét.

A fiatalemberről lerí a megrendülés: – Mr. elönti az agyát a vér. igaz lelkemre mondom. – Köszönöm. Maryvel én semmit nem csináltam… – És mire föl dicsekedtél a barátaidnak? – Azt se tűrte. Nat. elég érett vagy a hetvenkedéshez. Mike. Bősz pillantásokat lövell Mike-ra. – Mary állapotos. Megértelek. Mike. dicsekedtél a barátaidnak. Nathan tétován ellép tőle. Bocsáss meg… Nem tudom. Minden rendben. Mi vagyunk itt a felnőttek. most meg tagadsz? – Jaj istenem. A két felnőtt is leteszi magát lassan. te majdnem egy éve jársz vele. lefeküdtél-e Maryvel. A torka eldugul. fiam. míg dulakodik vele. – Na jó – mondja halkabban Nathan –. mert téged véd. ülj le. nem veszíthetjük el a fejünket. Ha úgy döntöttél. A fiú aggódva figyeli Ted McFarlandet. én soha… – Mike – szól rá szigorúan Nathan –. mint mikor ledöntötted. Térjünk a tárgyra: mi legyen? . Mary a poklok kínját szenvedi. Tedhez fordul. McFarland. – Legyél most is olyan nagy legény. Ted a szeme elé kapja az öklét. féltékeny. Hanem a felelősségről. – Nem.És Mike Holland dülleszti a mellét. zavarodott. A fiú hátrál. lefogja Tedet: kis híján együtt borulnak. – Ted hangja rekedt. – Mondani kellett valamit a bandának?! Nem jött össze?! – Ted! – mennydörög Nathan Holland. rámászik. – Nathan nagyot sóhajt. hogy hozzáérjek! Ted nem bír megmaradni a helyén. hát muszáj volt valamit mondanom a bandának. hidd el. – Mike nagyot nyel. hogy beismerd? Nathan felé fordul. de itt most nem erről van szó. de fél kezével váltig intőn fogja Ted karját. – Mike – mondja –. hogy a baba a tied. Sose volt hajlandó… – Mike. Félre ne érts. Lepereg előtte. észnél kell lennünk. Ne vágj közbe. zihál. – Te utolsó! – ordít Ted. Nat közéjük ugrik. Ted légzése egyenletesebb. – Ismerd be. – Hát annyi férfibecsület nincs benned. öregesen. – Ted. Mondtam volna. – Ez az igazság. természetes. hogy nem ez a lényeg. mi lelt… – Spongyát rá. – Mr. – Figyelj – hallatszik Nat higgadt hangja –. Ököllel ront Mike-nak. hogy lefeküdtetek. amit a lányommal műveltél – villog Ted Mike-ra. mondd meg egyenesen. fiam. és az összes barátodnak elhíresztelted. McFarland. és egy lépést hátrál. a kanapé legszélére helyezkedik. a homloka ráncokba gyűrődik. üljünk vissza. – Ordítozással és fenyegetőzéssel nem jutunk semmire – jelenti ki ellentmondást nem tűrően. Nathan zengő basszusa higgadt. – Jól vagy? Kérsz egy italt? – Nem. Mike. – Nyugodj már meg! Ted egyik pillanatról a másikra elcsendesedik. izzadva hágja. Ennek a végére kell járni. hogy tagadod a dolgot. esküszöm. apa. apa. hogy lefeküdtél Maryvel. most az igazságot kell kiderítenünk. apa. hogy Maryvel nem jött össze? Ted McFarlandben átszakad a gát. ahogyan Mike nagy durva mancsával Mary selymes bőrét markolássza. – Mondtam már. hiszek neked. Miért volt akkora szád? Vehetjük úgy. hogy ő tette! Nyugalmat erőltet magára. Nem lep meg. akkor köteles vagy vállalni a következményeket. – De hát nem az én gyerekem. De az Isten szerelmére. annyira dühös.

mit csinálok Mike-kal. mint a két apa. Wade. nyolcszor ment vissza a folyóiratpulthoz. 1956. vagy ismeretlen szennyeződés okozza-e. ha beszéltem Crispin atyával. hogy ez milyen tényezőn múlt. Vita alakult ki. Elmegyünk hozzá együtt. Kellemes arca grimaszba rándul. szimatot kapott. Bánt a lelkiismeret. Nathan kikíséri Tedet. Ted képtelen a barátja szemébe nézni. mit csináljunk? Fogalmam sincs. de . Marlow Olson fehér törpepulykái mindenesetre új kérdésekkel szembesítették a sejtbiológia tudományát. Még nem tértünk magunkhoz. mi legyen Maryvel. Az ereje elpárolgott a haragjával. Nat. vajon maga az oltóanyag. Tudasd velem a híreket. Megint a marylandi apátlan pulykák stiklijei. Döntenünk kell. – Kitalálunk valamit. amit pár éve olvasott. mi legyen a kicsivel. Elgondolkodva nézi az előtte fekvő folyóiratokat. hogy „embriószövet spontán fejlődése megtermékenyítetlen tojásban" – gyakrabban volt tapasztalható egy újfajta baromfipestis elleni védőoltással beoltott pulykáknál és csirkéknél. természettől adott bizonyos kétéltűeknél és növényeknél). mielőtt Crispin atyához fordulok. Nat. Dr. Nyel egy nagyot és feláll.– Mi legyen? Úgy érted. Bernie nagyjából elmondta. – Mikor is szólt oda dr. De kitalálunk valamit. – Mit mondott az orvos? – Miről? – Hát a gyerekről. Megvan az a kósza cikkecske. A tudósok idáig nem tartották lehetségesnek a szűznemzést magasabb rendű állatfajoknál (ahogy Bernie mondta is. hogy Maryt nála keressék? Csak tegnap volt? – Az orvos szerint januárra. hisz olyan fiatalok még a házassághoz. 1961. Még nem merek nyilatkozni. még nem tudom. De nem sikerült meghatározni. ép utódok származtak. Minden jelenlévő kipécéz valamit. Előbogarászta. Science News Letter. A súlyos szavak hamarosan derékroppantó valósággá érnek. Ted. Sőt az anyag jóval bővebb. Rendeznünk kell sorainkat Lucille-lel. Csakhogy mire jutott ebben a két órában? Először a pulykáknak nézett utána: Scientific American. február. mi áll ebben a cikkben. Még nem tudom – csuklik el a basszusa –. hüvelykjével és mutatóujjával pedig az orrnyergét masszírozza. Ted. – Gondolkoznom kell még. Lenéz Mike-ra. és némán bámulja. Ted merev pózban álldogál. Hívjál. A fiatalember nem kevésbé megviselt. Jonas Wade leveszi a szemüvegét és az asztalra rakja. Az USDA kutatóközpontban felfigyeltek arra. mélységesen sajnálom. november. Dr. Roppant érdekes: a partenogenezis – amit itt úgy mondanak. – Crispin atya talán tud segíteni. hogy az így beoltott szárnyasoktól pároztatás nélkül. és halkan annyit mond: – Majd szólok. A végszó visszhangzik a szobát lepő csöndben. sperma híján is egészséges. de ha kívánod… – Kényszerből ne. tobzódott itt. Még nem volt időm… – Crispin atyával beszéltél már? – Még nem. – Sajnálom. Mikorra várható? – Ja. Ted a kicsattanó arcot kémlelve őszinte együttérzést és aggodalmat lát. április 16-án a Life magazin még erősebben fogalmaz. Ted. az UCLA orvosi könyvtárának hűvös olvasótermében. 1957. Nathan előrehajol. Ted. és súlyos kezét Ted karjára helyezi.

hogy a lányának egyáltalán nincs apja. Bár a Life óvatosan hozzáteszi. valaki kihúzza a szomszédos széket. sőt a Manchester Guardian tanúsága szerint –. alapos vér-és szérumpróbákkal. sőt a híresen konzervatív Lancet orvosi folyóirat is. eugenetikus.abból. nem bizonyítható egyértelműen. és távozott a könyvtárból. Wade elidőzik a kritikus mondatnál. a Charlotte Királyné Szülészeti Kórház orvosa és dr. Bizonyíték nincs. és a semmibe réved. Azóta hétmérföldes léptekkel haladt előre a kutatás. amit Bernie két nappal korábban elhárított: a kutatóknak bizony gőzük sincs. illetve bőrátültetéssel lehetett bizonyítani. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták. – Bernie. aztán lemásolta a folyóiratcikkeket. Nyolc év telt el. a lárma – a Time. mi a kő? – Miért. annál . mitől kezd el növekedni a megtermékenyítetlen pete. többet talált. felkarolta az ügyét. mi a kő – mondja Bernie. beleőrülök. Valahol. Minél többet olvasok a dologról. Világszerte riadót fújtak a genetikusok. A nő állítását csak a gyermeken végzett hosszadalmas. a fogantatás egy utcai terrorista robbantás során történt. 1955-november 5-i számát. elméletet pedig kézzelfogható bizonyítékra lehet alapozni. hogy a pulykáknál kimutatták a jelenséget. Westwood Villageben üldögélnek a szabad ég alatt sonkás rozskenyér és Heineken sör mellett. hangoztatták a begyepesedett okosok. és leül rá." Jonas Wade elméjébe olykor beszűrődnek a könyvtári neszek: csöng a telefon. hogy a férfi antigének hiúsították meg a kísérletet. tűzbe éppenséggel nem jött. 1955-ben Angliában egy harmincéves nő azt állította. Észbontó. reményei hoppon maradtak. Bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között lehetséges: még a gyermek sejtjei is különböznek valamelyest az anyáétól. de mily ellentmondásos. utóbb beismerte." Dr. „Lehet. Spurwayt. Azt meg honnan szedtek volna? Jonas az ujjpercei finom szőreit tanulmányozza. Jonas egy órája telefonált a genetikai tanszékre Bernie-nek. Pár hónapig tartott a hírverés. szövődmények is közrejátszhattak. Jonas ezek után azt a cikket kezdte hajkurászni. valószínűségére következtetni lehet az embernél is. hogy költsék el együtt az ebédet. embriológusok. Megmutatta Bernie-nek a cikkeket. mint amire számított. a londoni University College adjunktusa. A Lancet kezdetben kigúnyolta dr. A szűznemzés mellett lándzsát törők szerint azonban ez az eredmény nem perdöntő. Meglett – sőt. Helen Spurway. Csak negatív bizonyítékot tudtak felmutatni – hogy tudniillik a gyerek sejtjeiben nincs ez vagy az –. a Newsweek. hogy bizonyára „roppant ritka". többet is talált. Jonas? Jonas Wade a fejét ingatja. Dr. Stanley Balfour-Lynn. és elfelejtették. mit vártál. mert tartalmazzák az apa antigénjeit: a szövetet tehát kiveti a szervezet. és újraolvassa a kelletlen beismerést: „talán felül kell vizsgálnunk… azt a meggyőződésünket. előadta az elméletét. Jonas Wade előkeresi a Lancet nagy port kavart. De a bőrátültetés nem járt sikerrel. hogy az anya és a leány genetikai állománya teljesen azonos. komolyan mondom. – Ennyivel intézed el? Ej. amiért eredetileg jött. de aztán a szenzáció kifulladt. valaki biztosan… – Ej. fehér köpenyes medikusok sustorognak a könyvállványok között. Jonas Wade tehát Bernie apátlan pulykáin túl választ lelt a kérdésre is. hogy nem kizárt… Jonas kiejti kezéből a folyóiratot. hogy a régi könyvekben hajdan konokságuk miatt megrótt leányanyák igazat beszéltek. hogy spontán partenogenezis nem fordul elő emlősöknél.

és végképp szörnyű. De magasabb rendű organizmusoknál nem leltem nyomát. Megcsapták az orrát a szalonna meg a kávé gőzei a konyhából. És nem kell bejelentkezned. és Mary azóta is itt fekszik. Jonas elolvassa: – Henderson embriológus. imádja a látogatókat. És azt hiszem. akkor nyugodj bele. Senki nem nyitotta rá az ajtót. hogy az emlősöknél kizárt a partenogenezis. és bezárkózott. Arra se kíváncsiak. elhúzta a függönyöket. tudok valakit. Ámuldozott az anyján. hogy végre megtudja. és a lámpát bámulja a mennyezeten. – Bernie. aki eligazít ebben a témában. és bezárkózott. Anyja körbejárt a házban. Amy nincs még itthon. Bernie elhúzza a száját. hóna alatt a törülközőbe göngyölt fürdőholmijával. becsukta az összes ablakot. Te kiáltottál ki szakértőnek a kérdésben. – És még csak nem is szégyellik. Minek tagadnám. találtál más adalékot az emlősök szűznemzésére vonatkozóan? – Semmit a világon. Ma nem ment iskolába. rádöbbent. Ennyit sikerült kiderítenem. Jól mondom? A pulykákból nem vonható le logikus következtetés. – Kitépi a lapot. aztán azt mondja: – Sose értettem. Leteszi a szendvicsét. plafont bámuló Maryt. nem kérem százegyedszer Bernie. nyáron mindig itt van a legnagyobb hőség. Cselle. A keselyűknél van olykor természetes partenogenezis. reggel pedig lüktető fejfájásra ébredt meg az immár megszokott émelygésre. nehogy elhányja magát. gyík és madár minden mennyiségben. . Míg a fürdőszobában öklendezett – nem jött föl semmi –. Bár ne nyugati tájolású lenne a szobája. üsse kő. Na jó – törli meg a száját a szalvétával –. hogy él-e még. És ha ő azt mondja. a központi légkondicionálás ezen alig segít. a Spurway-esettől eltekintve. jóformán végigzokogta. De – emeli fel virsliujját – mondjuk. hogy mindennek ellenére megy a verkli. hogy az anyja kimozdult volna. hogy a kutatásban mi fordítottan arányos az igyekezettel? – Köszönöm. Elgondolkodva rág. Firkál bele valamit. – Az. majd azt mondja: – Vele beszélj. Egész nap őt várta. Aztán bevonult a nagy hálóba.kevesebbet tudok. Nem hallotta. mi a szándéka vele. hogy lehetséges-e a szűznemzés emlősöknél. Ez utóbbi nyomasztja a legjobban a vetetlen ágyon heverő. tengeri sün. holott nem vagyok az. és odanyújtja. Alkonyodik. Azon áll vagy bukik az egész. Jonas. közlékeny. segíts nekem. megtörli a kezét a szalvétában. hogy az apja elmegy hazulról tizenegy tájban. – Óhajtod meghallgatni elméletemet. – Bernie. aztán Amy is útra kelt dél körül. a kezed azért a lányért? Nem bánom. Harmadik emelet. És élen jár a maga területén. – Miben? Hát tűzbe tennéd. bekapcsolta a légkondicionálást. Hallotta. hogy az apja sem. És temesd el ezt a mesügériádat. és harap az uborkából. Szinte mindig ott találod a laborban. aztán a tweed zakója zsebéből előhúz egy bőrkötéses noteszt. hogy itt miért adnak kóser ubit a sonkás szendvicshez. az étlapra is odaírják. amire ugyebár nem adta áldását a szent tudomány. az egerek már mérvadóak. Kész katlan volt az elmúlt nap. ez porhintés. Jó szakember? – Nő. hogy tegnap délben evett utoljára. Itt van helyben. Mary az ágyán fekszik. Alig aludt az éjjel.

– Tanévzárás. Tim. – Mike. aztán: – Igen. át tudnál jönni most azonnal? A fiú hangja végtelen messziről jön. – Pár pillanatig csönd van. Germaine. ma mondták meg az osztályzatokat. – Mike – a lány majdhogynem suttog –. És most Mary feszülten latolgatja. aztán Mike hangja hallatszik: – Halló. – Szia. Germaine hallott dr. úgy szorítja a telefont. Mary. – Jól vagy? Mary nekitámaszkodik a hideg falnak. A lány sóbálvánnyá dermedve fülel. Mikor harmadszor csöng. – Te. – No. aztán gépiesen feltárcsázza Mike-ot. . – Miért nem voltál ma iskolában? Mindenki hiányolt. – Nem. a lány fülel. mi fog történni. – Akkor… tudod? – Igen. se dr. – Halló? – Mare! – hallja Germaine-t.„Vegyék el" – adta ki a parancsot az anyja az este. – Szia. – Hát nem jött rá az a doki. Hallatszik valami a háttérből. Hol van már az első kivizsgálás. hallgatja a bugást. Az ötödik csengetésre lihegve felveszi. Bámulni kezdi a fali telefont. – Köszi. ott járt ma apukám? Nagy csönd. Guggoló póz a végeredmény. – Megint pocsékul vagyok. Körülnéz a konyhában: kihúzott fiókok. Timothy ingerülten lecsapja a kagylót a készülék mellé. Olyan furcsán beszél. Míg folyik a fojtott purparlé. A tizennégy éves akkorát rikkant a vonal túlsó végén. Lenyomja a gombot. A zászlórúdnál a szokott időben? – Jó. jön-e válasz. Mary felpattan és kirohan a szobájából. és Timothy lefedi tenyerével a kagylót. hogy egyre lejjebb csúszik. akkor hagylak. – Mary… épp hívni akartalak. de a leletekről nem. A három készülék közül a konyhait választja. hívjál. Mary érzi. hogy elcsuklik a hangja. Evansről. szólj hozzá! Tetszett a sárkánynak. csempére száradt kávé. Wade-ről. Valami titokzatos nyavalyám van. Képzeld! Jót kapok franciából! Na. aztán Timothy azt kiabálja: – Mary keres! – Megint távoli kommentár. mert a legtávolabb esik a hálóktól. – Itt John-John a Fehér Házból. – Mike? – Mary ujjai kifehérednek. Mary csak áll a telefonkagylóval a kezében. hogy vonalat kapjon. zsírjába dermedt szalonna. hogy mi bajod? Mary sóhajt. Csörög a telefon. A házban semmi nesz. kihűlt. Beszélhetnék Mike-kal? – Máris hívom. Hallasz? – Persze. megolvadt vaj. Timothy veszi fel. Mare. a telefonkagyló zsinórja kinyúlik. amit az egzisztencializmusról írtam. A nagy hálóban teljes mozdulatlanság. nagy buli. – Holnap jössz? – Még nem tudom. míg foglalt jelzésre nem vált. Mary nehezen nyel. – És ha bármi van.

– Istenem. – Mike. ide kell jönnöd. Mary… – Rekedt. hogy nem mondasz igazat nekem! Az isten szerelmére. és ne hazudj nekem. de már késő. nem vetek követ rád. és átöleli és megvigasztalja. Mary. beszélnem kell veled. szétúsznak a konyha kontúrjai. de tudnom kell. és arra se méltatsz. A konyhai felfordulást pásztázza a csapongó tekintet. Mike. te nem értesz. együtt csináljuk végig. Sőt feleségül is veszlek. öcsém szentül hiszik. és megbánta. és félreértve a dolgot. az igazat mondom. – Jaj istenem. Nincs igaza az orvosoknak. Ki kell sütnöm. Apám. – Mary. miért nem velem? – Mike… Jaj. – Mondj az apukádnak. Mike. – Nem mehetek. és nincs kihez fordulnom. Úristen. Mary… én most leteszem. Vagy találkozzunk valahol. A fiú hangja elváltozik. Mi mindig egyenesek voltunk egymással. kitalál egy hapsit. – Nekem is veled. Olyan. Kiállok melletted. de hang nem jön ki a torkán: nincs semmiféle gyerek. nem is esett jól.A lány behunyja a szemét. El kell magyaráznom ezt az egészet. Másra se tudok gondolni egész nap. Mary… A lány elszörnyedve nézi szemközt a nyitott kredencajtót. Össze . akadozó a fiú hangja. mit csináljak. – Mary szemét elönti a könny. mi legyen. – Mike. szükségem van rád. Ígérem. bízzál bennem! Mary behunyja a szemét. Rudy valamelyik haverja lehetne az illető. Ez nagyon fáj. hogy hiszel nekem. Mary. nem is akarta igazán. miért mással. bort ivott. Míg el nem döntöttem. Mary csak hallgatja a nagy némaságot. Egy pillanatig elfogja a kísértés – bead valamit Mike-nak. Mary – kérdezi kínlódva –. És képtelen vagyok megértetni magam. és te mással voltál. de bennem bíznod kell. Gondolkoznom kell. ha szeretsz – küzd a szavakkal Mike –. Én annyira sajnálom. azt suttogja: – Jaj. tudnom kell valamit. – Nem hazudok. Meg kell beszélnünk. Forgott velem a világ. mondjuk Germaine baráti köréből. – Mary. olyan piszkosul sajnálom… Én annyira szeretlek. és átjön. Mary! – szakad ki belőle. – Hidd el. ne csináld ezt velem. őszinte leszel. Soha senkit nem engedtem magamhoz. mint hogy nincs titkunk egymás előtt. Mary. Mary… Most nem. hogy beismerd… – De én nem… – A legkomiszabb. én nem… esküszöm. elfúltan folytatja: – Egyelőre nem mehetek át hozzátok. – Akkor én megyek oda. A szerelem nem más. Nagyon fáj. esküszöm. De úgy meg vagyok rémülve. mi is a baj. mert a család nem hisz nekem. – Mike – mondja komolyan –. én annyira megdöbbentem. Mondd. mint egy rossz álom. hogy úgy szeretlek. A fiú alig bír megszólalni. tévednek. Mary. Mike akadozva. hogy a gyerek az enyém. vagy a fiúja. költ egy sztorit. Milyen koszt hagyott az anyja – a máskor oly pedáns Lucille. Ajka formálja a szavakat. hogy rájöjjünk. ha igazán szeretsz. érzi a könny sós ízét a szájában. és akkor Mike-kal minden el lesz boronálva. mi történik itt? – Mike – mondja elfúlva. amit akarsz. térdét a melléhez vonva – Mike. én nem voltam senkivel. de avass be. Végig kell gondolnom mindent. – Mit? – Kivel voltál? A lány szeme tágra nyílik. Muszáj tudnom.

kell szednem magam. ugye. . A mosdóban zsilettpenge. – Ki van benn? Tessék válaszolni! Mary! Amy! Ököllel veri az ajtót. én… Mary mint az élőhalott mondja a kagylóba: – Oda se figyeltél rám. A konyhaasztal és a fal közé fészkelődve zokogva kiáltja: – Apa! Ted nincs meglepve. mikor csattanást hall. Aztán megint: a festéken fekete lábnyom. Ted beront. de te ellenem vagy és én. rezzenetlenül. Zárva. némán ül. Tizenkétszer csörög a telefon. tesz pár lépést hátra. Elejti a poharat meg az üveget. – Leteszi. aztán felkattintja az előszoba-világítást. Pár percig kábultan. Megáll. Semmi. – Ted! – kiáltja Lucille. majd pedig önmaga felett. Első a whisky. üvegcsörömpölést. – Mi ez a lárma? – Mary! – döngeti az ajtót kettőzött erővel Ted. a folyosóra rohan. és fáradtan kecmereg be a tévészobába. A hatodik rúgásra végre enged az ajtó. – Mary! Nyisd ki! Lucille a falnál tapogatózva odatántorog Ted mellé. és a kezébe temeti az arcát. vértócsában. és jobb lábával lendületből belerúg az ajtóba. Éppen tölt. Mary a kövön hever. de hozzá se nyúl. szoktatja a szemét. – Mary? – szól be. Aztán kitör belőle a sírás. a lányok fürdőszobaajtaja alól fény szűrődik. megérted? Mary. Aztán szemlét tart a család. Ted odaszalad. Néz jobbra-balra. nekünk együtt kell megoldanunk a helyzetet. hogy sötét a ház. hallgatózik. Lenyomja a kilincset. – Mi van? Ted rá se hederít. és Lucille néz ki álomittasan. – Amy? – Nincs válasz. Nyílik a nagy háló ajtaja.

Neki már nem süt ki a nap. . Bár megtehetné. és arról csicsergett. Úgy érzi. mindkét csuklóján kötés. miért nem nézel ide? A lány tűnődik egy kicsit. – Édesanyád felhívta az iskolát ugyanezzel. s úgy látta. Mary a fémrudat bámulja a mennyezeten: függönyt lehet húzni az ágy köré. Ted meg olyan fájdalommal. és megfésülte. apa. egyedül feküdt egy szobában. az ismerős. állványra függesztett palackból futott gumicső a karjába. – Mary… cicám… miért nem szóltál? Tudod. hogy Mary látni se bírja. – Mary… – Tessék. aztán odafordítja az arcát. lágy tojást. Ugyanő később reggelit hozott neki. segített fogat mosni. a hátára fektették. Az anyjában legalább annyi tapintat van. türelmesen megetette. – Úgy megijesztettél bennünket! – Ted szeretné megfogni a lánya kezét. Este hozták be a sürgősségire. halk hangot hallotta: – Nincsen semmi baj. puszta szavakkal nem ér el hozzá. Mary. hogy milyen szép az idő. Elmenne spánielnek. Sokat öregedett az apja két nap alatt. Az orvos felé fordult. Lucille csak áll. Éjszaka ébredt fel. vidám segédápolónő jött meleg vízzel teli mosdótállal. és egy kis asztalra kellett helyeznie a fél karját. Sokáig feküdt ébren a sötétben. Mindkét keze fején. Majd postázzák a bizonyítványodat. Mary egy szót se szólt közben. Mary. – Apa. Egyszerűen… megtettem. Mary keze a takarón nyugszik. hogy az ablakon bámul ki az utcára. a műtőlámpa fényében még jobban kirínak fekete hajából az ősz tincsek. Gyöngéd kézzel beszappanozta Mary arcát. próbált emlékezni. nem a vérveszteség miatt. hogy a szüleitől elzárkózzék. – Amynek azt mondtuk. az ujjait is elintézte a pengével. vakbélgyulladásod van – vizslatja Ted elkeseredetten a két rákmúmiaforma csomagot a takarón. pirítóst. nem tudom. én… Mary állja a tekintetét. olyan tanácstalanul mereszti a szemét. Aztán behunyta a szemét és elaludt. – Nagyon sajnálom. – Mary – fészkelődik Ted az ágy szélén –. Egykedvűen nézi a Lucille-t körülölelő reggeli verőfényt. Reggelre a cső eltűnt. Dr. Mikor a vakító lámpák elől félrekapta a fejét. A lelki megrázkódtatás miatt ájultál el. fejezet A leggyűlöletesebb az apja tekintete.7. és le nem venné a szemét lánya arcáról. narancslét. de Ted rendületlenül ül az ágya szélén. cicám. miért tettem. Wade varrta össze a csuklóját. – Én is. Végül befutottak a szülők is. aztán ismét elnyomta az álom. – Mary. Nem vesztettél sok vért.

Lenyűgözve figyeli. Mare. tolókocsik zötyögnek. Hiszen két orvossal szemben hangoztatom az igazamat. Ted hátrál az ágytól. Miért nem mondtad meg. hogy nekem mindent elmondhatsz. Egyszer csak halkan kopognak. Mare. Ted erőt vesz magán. A válltáskáját egy székre akasztja. Mary elfordítja a fejét. Germaine önkéntelenül odahajol hozzá. orcáját Maryéhez érteti. – Tudom. hogy hívtalak. Mr. amit . de hogyan ítélkezhetnék? Ha te hiszed. Aztán így szól: – Nem biztos. Tudod. ahogyan a barátnő életet lehel a lányába. Mi ér meg annyit. A lány lassan közelít az ágyhoz. Mare. – Nem hisznek nekem – folytatja Mary. – Feltételeztem. Ted magába fojtja a keserűségét. – Azt mondtam. McFarland. Germaine gyöngéden simogatja Mary homlokát. és nem lép közbe. Mary gyönge mosolyt küld felé. – Aha. hogy tilos látogatót fogadni. A szoba csöndjébe beszűrődnek a kórházi zajok: léptek kopognak a csukott ajtón túl. és arcon csókolja. mi az ábra. – Dolgom volt. vakbélgyulladást kaptál. és édesapád sürgősen behozott az Encino Kórházba. hogy te se fogsz. – Rögtön azután csináltad. Wade meghagyta. és elképedve figyeli. – Germaine széles vigyora arca minden gödröcskéjét érvényre juttatja. hátraveti a loboncot. Mare. apa. A kikönyökölt pamutpulóveres. – Nem semmi. Mare? Hiszen a legjobb barátnőd vagyok! – Hát… nem ment. és leül az ágyra. – Nagyjából. de villámgyorsan kapcsol a bekötött kezek láttán. selymes fekete hajzuhataga ráterül a párnára. – Germaine belép. foltozott biciklinadrágos társnő eltűnődik. A lány tompa tekintete a semmibe réved. – Hagyd. ahogyan Mary bepólyált keze átöleli a barátnőt. hogy értlek. mi. lábát keresztbe vetve. hogy bensőségesen sugdolóznak. menjek el? – Mary sajnos nincs olyan állapotban. Te nem tudhatod… – Mary könnyeivel öntözi a párnát. Aztán fölegyenesedik. – Miért nem szóltál egy szót se? Olyan furcsa volt a hangod. – Látom. Mare? Mary az alsó ajkába harap. hogy eljött. a takaróra. Mary fölemeli a kezét: – Mind a kettőt. Ha Mike… Germaine dugja be a fejét: – Mare? Ted talpra ugrik: – Dr. – Ma reggel hiába kerestelek a zászlórúdnál. hogy idejében érkeztem. a hangosbeszélő műtéthez szólít egy sebészt. – Szólhattál volna. Odacsörögtem hozzátok. hogy bárkit fogadhatna. becsukja az ajtót. az egész világ összefogott ellenem. – Hálát adok Istennek.hogy mindig számíthatsz ránk. – Mindegy – suttogja az apa. a nővére vagyok. Vagyis hát ennél bonyolultabb a dolog. Örülök. és ő is törölgeti a könnyeit. és Amy közölte. Én lebeszéltelek volna. hogy így végezd? – Persze… ha valakinek. Hallja. Éppen ezért csináltam. De hát úgy éreztem. hát csakis neked mondhattam volna el. Marynek majd kiugrik a szíve. kivették.

hogy bennem megbízhatsz. Mikor meglátja Crispin atyát. az ezüstkereszt megcsillan a mennyezeti lámpák fényében. A csöndet ismét kopogás töri meg. de belül csupa meghasonlás. majd felbukkan dr. Bármikor felkereshetsz a szükség óráján. atyám. – Őszentsége áldotta meg. Az ő ifjúsági csoportjának a legintelligensebb. öngyilkosságot kísérelt meg. hogy itt van a pap. Wade. fehér gallért. Az apácák rajongtak érte. Crispin atya. – Hoztam neked valamit – nyúl a zakója zsebébe. Odatartja a lány elé. hogy nem jöttél el hozzám. és ami a legborzasztóbb. Crispin atya fölemelkedik. Wade. atyám. Csecsemőkorodtól ismerlek. hálatelten mosolyog. Három dolog miatt háborog a lelke: a lány nem vallotta be a nemi közösülés bűnét. kár. Mary. – Jó reggelt – köszön a szobában egybegyűlteknek. A válla fölött Lucille-re sandít: mintha fel se fogná. – Akarsz este áldozni? – Atyám. A pap ajkbiggyesztve pillant Germaine-re. legbuzgóbb tagja. Néma párbeszéd zajlik kettejük között. Mary. – Jó reggelt. és kezét összekulcsolva helyet foglal. – Az istenit – dünnyögi Ted az ajtóhoz lépve. áldott állapotban lévén. aztán a bekötözött jobb kezére csúsztatja. mindent elmondott nekem. Áldozás előtt gyónni kell. Dr. gondolja magában a pap mély aggodalommal. – Édesapád. azt meg nem akarsz. Kis szünet után megszólal: – Hogy érzed magad? – Köszönöm. Tudhatod. – Köszönjük. – Jó reggelt. – Jó reggelt. sarkában Teddel az ágyhoz vitorlázik. én kereszteltelek. Csak annyit mondhatok. Lionel Crispin atya odahúz egy széket. Hosszú fekete olvasót húz elő. Mary Ann McFarland éltanulója volt a Szent Sebestyén iskolának. ő Crispin atya. Wade az ágyhoz lép. Akkor nekem is el kell hinnem. gyilkosságra vetemedett. mosolya magabiztos. inkább nem… Hát persze. – Igen. A lány állig begubózik. Mary. aztán az atya ismét a lányhoz fordul. amolyan szerzetesi tonzúra. Lionel Crispin kerek képe most már megnyugtatóan mosolyog a lányra. Ted. Pocakos ötvenes. S szombatonként meggyónt vétkei eltörpültek a többi tinié mellett. atyám. és szigorúan néz Maryre. – Jó reggelt. Mary szeretettel. atyám. hogy ide fáradt – motyogja Ted. Crispin atya szólásra nyitná a száját. én annyiban hagyom. fekete öltönyt visel. és bekötözött ujjával megérinti Germaine arcát. – Köszönöm. és legragyogóbb mosolyát villantja Maryre. Ted pedig azt mondja: – Dr. – Hogy van a legcsinosabb betegem? . atyám. Fölhúzza a szemöldökét és Tedre pillant. tűrhetően. de zörgetnek. családunk lelkipásztora.mondasz. szürke hajában kopasz folt. Az orvos láttán Mary kicsit felderül: hasztalan igyekszik feljebb húzódni a párnán. Kézfogás következik. Lendületesen csukódik az ajtó. majd hanyatt esik a kilincset fogva.

Wade a körmeit nézegeti. ahogy mondta. megfogja a bal csuklót. – Tudod. – És szóltál valakinek. és térdén könyökölve előrehajol. Még Crispin atya is. – Az orvos elfoglalja Crispin atya megürült helyét. Úgy gondoltam. mióta legutóbb találkoztak! – Akarsz beszélni róla? – kérdezi halkan. De délután újra benézek. és közli: – Rohannom kell. Wade igazán nem szívdöglesztő. hogy várandós vagyok. – Hát ezért tettem. felugrik. ha megölöm magamat meg ezt a valamit. A lány jobbjával ugyanígy cselekszik. – Édesanyád. – Nem is tudom. hogy int nem vágtál át vele. Germaine sem kéreti magát. újra boldogok lesznek. egész jól. mindenki maga alatt van. szinte összement. Örülhetsz.– Köszönöm. de az arcában. meg e miatt az izé miatt itt bennem. de én akkor is látom. Wade becsukja az ajtót. Dr. – Szükségem volt rá. Mary vállat von. – Mit értesz azon. – Jól bánnak itt veled? – Minden rendben. aki elvégzi az abortuszt – suttogja Mary. Az ilyen dupla élű penge nem ártatlan játékszer. újra összehozott az élet. – Hát nem tudtad. ott volt. miért tetted? A lány elkapja a tekintetét. – Azt hiszem. – És hogy van a kezed? – Dr. Nem mutatja. – Ó! – Dr. – Én úgy nézem. hogy otthon legyen? A lány keze lehanyatlik. Wade félreteszi az olvasót. Ahogy a többiek se. fogja a táskát. Mare. És Mike… – Ő a barátod? – Együtt járunk. Magas. Dr. – Igen. . hogy dolgozni ment? Miért vártad el tőle. hogy segítsen? – Nem kellett segítség. A felesége megfordul. Mary? – Valakit. – Értem. – Nos. a modorában. – Egész jól? Ennek azért még utána kell nézni. – Nem dolgozni volt… Elment. egyenes alakja ma igazán jól mutat öltönyben. Nem hitt nekem. Ted máris ott terem Lucille mellett. A lány felmosolyog rá. a beszédében van valami vonzó. hogy keressen valakit… Jonas Wade a homlokát ráncolja. de nem találtam. Aztán visszatér Mary mellé. Mióta anyám megtudta. – Igen… – De te inkább apáddal akartál volna beszélni. Vörös ködön át látja dr. De mindenki az égvilágon. Hátrabiccent a két férfinak. – Nem volt ott apa. hogy kivezessék. nagyon ideges lehettél. Házasságot terveztünk. Hátradől a széken. miután néhány halk szót intézett a McFarland házaspárhoz és Crispin atyához. Mary hátraveti a fejét. és a fehér kötést tanulmányozza. hogy apád nem volt ott? Mary a szeme elé viszi a jobbját. – Kit keresett. és megérinti a könyökét. és nézi a betegét. Milyen kicsi szegényke. Mary. és alaposan szemügyre veszi a kötést. – Akkor beszéljük meg. Mary Ann McFarland. és mint az alvajáró hagyja. Wade-et. Mindenki miattam boldogtalan.

Én csupán kijelentettem. – Igen! Mert a doktor úr megért! Tegnapelőtt este. hogy nem tart hazugnak. hogy megvártak – mondja dr. az más tészta. tessék! Nem kell megtűrniük tovább. de hogy igaz-e. – Dr. ahogy a lány arcát vizsgálja. Sötét szeme kissé elkeskenyedik. dr. valódi szépséggé. nem hazudok. mégis kényszerítő –. – Dr. Wade a körmeihez –. nagyban számítok az ön támogatására. Hmmm? A lány szeme csóvát vet. de aztán meggondolja: felelőtlenség lenne. Talán meg akartad büntetni őket. a szüleidet porig sújtaná. ugye? Nem hisznek nekem. nem falra hányt borsó. – Az nem olyan biztos. amit mondasz. pedig igazat mondok. Wade nehezen palástolja nyugtalanságát. dr. az öngyilkosság soha nem megoldás. Wade hangja szelíd. hogy szerintem te hiszed. hogy történt valami. hogy meggyőződésből beszélek. hogy én nem tettem ilyet? – A psziché fura dolgokra képes. csak te nem emlékszel. Dr. mikor azt állítom. – Megérdemelnék. egy pillanatra kísértésbe esik. hazugnak neveznek. de Mary – tér vissza dr. mint egy bűnözővel. de úgy bánnak velem. csak mert szűznek merem mondani magam. – Lárifári. Wade. Wade. pupillái kitágulnak. homlokán a ráncok mélyebbek lesznek. feketekávés műanyag ibrikeket szorongatva. nagyon dühös vagy. – Köszönöm. akit Bernie ajánlott. vádolják Mike-ot. ha csípem a szemüket. Ez kettő. – Nem számít. hogy tudd. Mary. azt mondta. abortusszal hozakodnak elő! Ez égbekiáltó! Hogyhogy egyszerre abortuszpártiak lettek? – Úgy látom. Bevezeti őket az „Idegeneknek tilos a bemenet" feliratú ajtón a nővérszoba mellett. hogy elmeséli a lánynak. Wade belekezd mondókájába: . A lány mint a villám néz oda. ha elveszítenének. dr. elmondtad ezeket a dolgokat a szüleidnek? A lány elfordul: – Nem. Még beszélnie kell azzal az embriológussal. Jonas az Orvosi Könyvtárban eltöltött lehangoló délutánra gondol meg az ebédre Bernie-vel. A lényeg.– Mary. ugye hiszi azt is. ettől még nem hiszem el. Crispin atya. Wade – szólal meg halkan Mary. mikor a szüleim értem jöttek. én semmi rosszat nem csináltam. Nem bélyegez gonosztevőnek. Wade. – ha hiszi. és mikor mindenki elhelyezkedett a szűk kis társalgóban. – Ez nem válasz. ahogy reménykedve bámulja őt hihetetlenül kék szemével. olyan gyámoltalan ez a lány. ha nekem mondod. – Falra hányt borsó lenne. Wade. – Miért? – Csak. – Nem tartom fel önöket soká. A lány a fejét rázza: – Én szűz vagyok. amit mondasz. Lehet. – Mary – dr. nem feküdtem le fiúval. Van annyi eszed. Ted és a pap két oldalról támogatják Lucille-t egy kényelmesebb székhez. – De ahogy látom. De most olyan kicsi. Crispin atya és McFarlandék a folyosó végén ücsörögnek műanyag székeken. Hát. Ezek a zsenge vonások néhány éven belül megérnek. felragyog. – Így volt.

A jelek szerint ön meg a felesége nem adtak hitelt a szavainak. De elvétve fordul elő. Sok lány hivatkozik erőszakra. Wade. és Mrs. A terhesség-megszakítás törvénybe ütközik. Szokatlan a szüzességnek ez a konok hangoztatása. képtelen bármit mondani. persze. de nem árulhatom el. hogy jelentsem az esetet. kötelességem jelenteni a rendőrségnek. Mr. Az arcát nézi: őszinte odaadással csügg az orvoson. – Dr. hogy várjon. Crispin atya és én tanácsot adhatunk. – Gyakran előfordul ilyesmi? – érdeklődik Crispin atya. Annak alapján. dr. nincs vesztegetni való időnk. hogy mi itt négyen kitalálunk valamit. A gyerekek körülményei roppantul eltérnek. hogy igazat mond-e vagy sem. a lánya jelenleg kétségbeesetten keres valakit. nem tartom indokoltnak. Nagyjában-egészében lelki zavarra utaló tünet. házasság nem jöhet szóba – az orvos szünetet tart. A kiskorúaknak a bíróság lesz a gyámja. Jonas Wade folytatja: – Az öngyilkossági kísérletet. Ted érzi. hogy önként nemi kapcsolatba bocsátkozott. az önök hajthatatlanságát beleértve. Minden eset más. aki hisz neki. Ted előredől. feltéve. A cigarettafüstöt lehelő kis társalgóra csönd telepszik. – De én korántsem vagyok meggyőződve arról – folytatja Jonas Wade –. Wade? – Igen. Egy biztos. hogy valaki szűznek vallja magát. McFarland. elgyötört arccal bólint. . hogy mit. velünk meg szóba se áll. de határozni önöknek kell. – Doktor úr! – A hang színtelen. Wade int. Aztán halkan megszólal Ted: – Mary mondott önnek valamit. Ted Lucille kezét fogva szürke. hogy Mary idegeneknek megnyílik. hogy igazat mond! Dr. holott nyilvánvalóan fennáll a terhesség. – Nem! – suttogja Lucille. ha nem akarja elismerni. McFarland. hogy Lucille keze megrebben. akár a vert hadsereg. A hatóság gyakran jót tesz az érintettel. hogy sosem voltak férfival. – Hallgasson végig.– Mr. Lucille beszél. hogy nők egészen a szülésig. Wade megdörgöli az orrát. – De hát nem létezik. – Miért tette? Az orvos széttárja a karját: – Miért nem őt kérdezi? Lucille csak a fejét ingatja. hanem hogy hogyan látja a történteket. De most egyébként sem ez a legfontosabb kérdés. az a helyzet. Mrs. érzelmileg labilis. – Igen különös eset. atyám. Vagy otthon tartják Maryt. amit a családi környezetéről. – De hát nem is az számít. McFarland. és már készül megszólalni. – Nem mondtam ilyet. Persze a pszichiátriai irodalom tud példát. és a sorsa az önök kezében van. ha előbb beszél dr. Ugyanúgy jogot formálhat az orvosi titoktartásra. a négyes minden tagja kipécéz valami bámulnivalót. hogy védelmet kapjon. az egyházközségben való tevékenységéről megtudtam. ha tűrhetetlen otthon a helyzet. – Rendkívül ritka. Például. – Beszámoljon a gyanújáról és kutatásairól? Jobb lesz. – Az én lányom nem idegbajos. McFarland. hanem éppen az ő érdekében. Furcsán sápadt. Dorothy Hendersonnal. és figyeli a szülők arcát –. Nem azért. úgy jártatja az agyát. de dr. tehát két lehetőség marad. felügyeletre szorul. és kiemelik őket az öngyilkosságot kiváltó környezetből. sőt azon túl is kitartanak amellett. kivált a kiskorúét. Sminkje és máskor oly gondosan fésült frizurája nélkül Lucille McFarland olyan. hogy bűnhődjék. nem értem. vagy elküldik a háztól a szülésig. mint bármelyik felnőtt. hogy az önök tinédzser korú lánya másállapotban van. Hát nem bízik bennünk? – Mr. és ezért elutasító. Ted veszi át a szót. hogy a hatósági fellépés szolgálja legjobban Mary érdekeit. komoly döntést kell meghozniuk.

McFarlandnek. távol áll tőlem. a gondviselés és a felügyelet. És Jonas Wade sejti is.Megint nagy a hallgatás. a busa szemöldök. – Mr. A család lelkipásztorának lelkiismeretesen számot ad legjelentéktelenebb. Mary legfőbb érdeke a védő-őrizet. Nézi a három arcot. milyen tanácsot szándékozik adni Mr. Wade – szólal meg Lionel Crispin –. De az atya nagy bánatára egy apróságot elfelejtett meggyónni. . és hálás lennék. én tartozom hálával az ön buzgalmáért. McFarland. hogy a pap lelkében micsoda vihar dúl. hogy tudni véljem. akkor kezdem. Mary Ann McFarland láthatóan mintaszerű katolikus leány. A pofazacskó. legtitkosabb vétségeiről is. Amint végez itt. az éber disznószem elárulja. hogy elküldjük? – kérdezi fáradt hangon Ted. – Nos – csattintja össze kezét Crispin atya –. – Atyám. úgy vélem. Vagy mondjuk úgy. – Mit ért azon. és Mrs. hogy miért. Jonas Wade az órájára pillant. – Dr. de ez az ügy igen felkavar. Hendersonra. ha meghallgatnák a javaslatomat. rátelefonál dr. és leghosszabban Crispin atyáén időzik.

tökéletes fogsort és tündöklő zöld szemet villant a látogatóra. Wade? – Halvány fogalmam sincs róla. Wade. – Először is a békapete sejtmagját elpusztítjuk egy parányi ultraibolya- . – Bernie elmondta. dr. dr. Az erős. Dorothy Henderson. – Járatos a klónozásban? Az orvos körülnéz a kis laboratóriumban: nyugtázza a csöndben munkálkodó két asszisztenst. makulátlan fehér köpenybe bújtatott széles válla államügyek terhét hordozza. Jonas szeme a kopár helyiség közepére téved. egyenletes ketyegése. a készülékeket. kissé módosul az első benyomás: megkopott elegancia. sőt zavarba ejtően erőteljes a hangja: ennek a nőnek sose kellett sugdolózni – opera csillag. hogy a béka testéből elkülönített sejt magját átültetjük a békapete citoplazmájába. Dróthálóval vannak lefedve. – Ismerős a szó. Dorothy Henderson. bőre sima. aminek eredményeképpen létrejön az eredeti béka kifejlett mása. frissességet áraszt. hogy időt szakít rám. dr. Kérem. A járása lendületes és kecses. Meglepően. Henderson. Lombikban létrehozott élet vagy valami ilyesmi. holott napnál világosabb. mi itt békagenerációk reprodukcióját végezzük egy szál donor szülő igénybevételével. bemutatja a készülékeket. kerüljön beljebb. teste megőrizte fiatalos karcsúságát. netán szertartásmesternő a Capitol Hillen? Jonas csak egyvalaminek nem nézné. éspedig úgy. középen elválasztott vörösesbarna haját habos kontyba tűzve viseli. fejezet – Jó napot. Wade. – Nos. – Szóra sem érdemes. a tudósnő az ötödik X-et is átlépte. hófehér tincsek csíkozzák a tökéletes frizurát: fénykorát túlélt prímabalerina. aztán növekedésre serkentjük. Örvendek. hogy tömeg. Szép: ez Jonas Wade első gondolata. – Köszönöm. királyi fenség száműzetésben. Míg követi a laboratóriumba. aki feljutott a csúcsra. dr. mikor hátrafordul. – Előbb a szó szerinti fordítást mondanám. a klón nagyon sok egyvalamiből. De mi kicsit eltorzítva használjuk: a tudomány klónon az egy szülőtől leszármazott egyedek populációit érti. Görögül annyit jelent. a folyadékok bugyborgásán. míg körbevezeti a laboratóriumában: tudományos kutatónak. mivel foglalkozunk itt. Henderson olyan. bár hosszú évek mosolyai. az eljárást. Dr. a keltető zümmögésén áthallatszik a színképmérő halk. Hercegnői tartással vonul előtte. Wade. Dorothy Henderson embriológus szép asszony. mintha tárlatot vezetne.8. dr. és egy sor üvegkalitkán – akváriumon – állapodik meg. ám meghatározhatatlan szagokat. politikus. Dr. és most kegyesen teret enged az újaknak. Nyilvánvalóan roppant dús és hosszú. grimaszai barázdálják – színésznő. Vagyis az aszexuálisan leszármazottakat. a pár centi magas zavaros vízben fénylő testű békák bámészkodnak. Jonas viszonozza az erőteljes kézfogást.

fénysugárral. Ezek itt dél-afrikai karmos békák, és a petéik olyan kényesek, hogy a mechanikus kezelést nem tűrnék. Miután különleges táptalajra telepítettük az ilyen sejtmagmentes petét vagy petéket, vesszük a donorsejtet – Dorothy megáll a ferde szemű, fiatal nő mögött, aki magas székén ülve buzgón hajol egy mikroszkóp fölé –, ami ebihal beléből származik, és egy kis steril cső segítségével bejuttatjuk a sejtmagját a sejtmag nélkül maradt petébe. Ezek után a táptalajon keltetjük, és megvizsgáljuk az eredményt. Odalépnek a nagy fém „sütő"-höz: üvegajtaja mögött polcokon sorakoznak a Petri-csészék. – A csírahólyagfázisnál olyan környezetbe helyezzük át, ahol ebihallá fejlődhet. A következő megálló egy kis alga lepte tartály, itt a második számú asszisztens görnyed a mikroszkópja fölé, egyik kezében fecskendő, a másikban toll; jegyzeteket készít, miközben a lencsére mered. – Vagy elpusztul egy klón valamennyi egyede genetikai defektus következtében, éspedig egyszerre, mind egy szálig,vagy mind szabályosan kifejlődik, kívül-belül hajszálra azonosan. Dorothy Henderson meleg, bájos mosolyt küld felé, és továbbkalauzolja a laboratórium közepén álló üvegtartályok során. Valamennyin az áll, hogy „Xenopus laevis", utána római számozás: egy-egy békaklónt tartalmaznak. Az első akvárium felirata azonban „Xenopus laevis; Primus", és csak egy szem béka gubbaszt benne. – Ez itt Primus – kopogtatja meg dr. Henderson a mocskos üveget. – Ő az eredeti béka. A többi, dr. Wade – mutat végig a hat akváriumon –, egymást követő generációk, egyik a másikából kiónozva. Mintha indigóval másoltuk volna le Primust. Jonas Wade odahajol, a békát vizslatja, majd fölegyenesedik. – Nagycsaládos. – Nem, nem, dr. Wade, ne feledje, ezek a békák nem Primus ivadékai. Egytől egyig maga Primus. Az orvos nézi, nézi a hideg, élettelen békaszemet. Primus néha pislog, más életmegnyilvánulása nincs. – Lenyűgöző. – Az ötlet nem új, dr. Wade. Gottlieb Haberlandt 1902-ben kezdett komolyan kísérletezni a klónozással, és mások is próbálkoztak azóta. – Dr. Henderson finoman megérinti Jonas karját. – De sajnos innen nincs tovább. Megrekedtünk a kétéltűeknél. Sokért nem adná a tudomány, ha magasabb rendű állatoknál is menne a dolog, de hiányoznak az eszközök. Az emlős petéje méretben egy-tizenkettede a békapetének, a békapete átmérője három milliméter. Itt közönséges mikroszkópot használunk, de nem is létezik az emberi sejthez alkalmas műszer. Hanem eljön még a nap, dr. Wade, mikor lehetségessé válik az emberi sejt magjának kivétele, be lehet ültetni egy élő embertől vett testsejtbe, és lehetségessé válik, hogy az adott személy tökéletes mását hozzuk létre. Azt persze ne kérdezze – húzza fel a vállát –, hogy mikor lesz az. Jonas Wade fejét ingatva ismét körbehordja tekintetét a laborban. Hébe-hóba értesült ilyenfajta kísérletezésről, de sejtelme sem volt, hogy már idáig jutottak. Itt csücsül Primus, újra meg újra, a végtelenségig lemásolva. Dorothy Henderson az arcára pillantva – elégszer látta már ezt az arckifejezést, hogy értsen belőle – halkan megjegyzi: – Kérem, ne értse félre a munkánkat, dr. Wade. ítt nem génmanipulálás folyik, nem vagyunk mi nácik. A klónozás csak egy bekezdés az emberi utódnemzés új fejezetében, ami a jövő. Tegnap még tudományos fantasztikum volt a lefagyasztott sperma meg a mesterséges megtermékenyítés, ma valóság. Nem késik soká a

lombikbébi, a magzat átültetése egyik nőből a másikba, a mesterséges anyaméh, a magzat nemének befolyásolása meg az ember klónozása. – Türelmesen mosolyog, keze a köpenye zsebében. – De hát nem azért jött, igaz, hogy röviden felfényesítsem a klónozásról? Dr. Wade elkapja a szemét Primusról, és az embriológusra mosolyog. Dorothy Henderson igenis tudós a javából. – Ez igaz, de szívesen visszajönnék továbbképzésre. – Dr. Wade, tárt karokkal várom. Nincs sok látogatóm. Befárad ebbe az én… na ne túlozzunk… irodámba? Zsúfolt üvegkalitka a laboratórium végében, de mikor becsukódnak, meglepő a csöndje. Dorothy Henderson helyet foglal a jól megrakott íróasztal mögött.. Míg Jonas leül vele szemközt, elnézést kér: – Sajnos, kávéval nem tudom megkínálni. A kávéfőző felmondta a szolgálatot, újra nincs pénz. Az orvos hátradől a fémvázas műbőr széken, és kezét ölbe ejtve mosolyog. – Dr. Henderson nem szeretném az idejét rabolni. Bernie elmondta, miért jöttem? – Csak jelezte, hogy bizonyos kérdéseire esetleg tudom a választ. Jonas Wade belefogna, de egyszerre cserben hagyják a szavak: őrjítő, kitervezte a mondókáját, de most olyan bizonytalan. Egész délelőtt erre a beszélgetésre készült, míg a betegeit végiglátogatta, és elvégzett egy vakbélműtétet. Mindent arra tett föl, hogy ez a nő mit mond. Dr. Hendersonnak kulcsszerepe van az oknyomozásban. Ő dönt, hogy hogyan tovább: tartson ki az ötlete mellett vagy eressze szélnek. Bernie is megmondta, a fogas kérdés, hogy lehetséges-e spontán szűznemzés az emlősöknél, és ha igen, hogyan. Nem tör ajtóstul a házba. – Dr. Henderson, mit tud mondani nekem a partenogenezisről? A sivár környezetből olyan nagyon kirívó elegáns asszony kissé felhúzza a szemöldökét, és elkezdi: – Partenogenezisnek nevezzük, mikor a pete embrióvá fejlődik anélkül, hogy hímivarsejt serkentené. – Igazából azt szeretném tudni, hogy előfordul-e vagy csak absztrakció. – Korántsem absztrakció, dr. Wade. A tudomány rég tisztázta, hogy a sejt partenogenezissel embrióvá fejlődhet kémiai, fiziológiás vagy mechanikus behatás eredményeképpen. Laboratóriumi körülmények között számtalanszor bizonyítást nyert. Ha a békaféléknél sikerült kiváltani a partenogenezist, nem kétséges, hogy minden gerincesnél lehet. Tulajdonképpen mi is a partenogenezist bizonyítjuk itt a laborban. Dr. Wade a kezét bámulja. Érzi, hogy a szíve gyorsabban ver. Kritikus pillanat: most következik a mindent eldöntő kérdés, ami elől Bernie kitért. – Dr. Henderson, mi a helyzet az emlősöknél? Náluk lehetséges a partenogenezis? Megrendülten hallja, hogy dr. Henderson a világ legtermészetesebb hangján „igen”-nel válaszol. – Biztos benne? – mered rá Jonas. – Biztosabb nem is lehetnék, dr. Wade. Laboratóriumi bizonyíték van rá. Kivált egereknél és nyulaknál. A pete serkentést kap, és megindul a természetes fejlődés. – Dr. Henderson, engem igazából nem is a laboratóriumban elindított partenogenezis érdekel. Tud példát természetben előforduló partenogenezisre emlősöknél?

– Természetben? – Spontán. – Szóval spontán… – Dorothy Henderson szórakozottan simít végig a homlokán finom kezével. Aztán megszólal: – Macskáknál és görényeknél tapasztalták már, hogy a pete hím általi megtermékenyítés nélkül is osztódásnak indult. Bár természeten, dr. Wade, bizonytalan körülmények értendők. Nem ellenőrizhetünk semmit. A laboratóriumon kívül minden csak feltételezés. – Akkor kérhetnék felvilágosítást arról, hogyan megy végbe a partenogenezis? Hogyan történik? – Gondolom, arra kíváncsi, hogy mitől indul be a pete. Csak annyit tudunk, dr. Wade, hogy a serkentés olyanféle, mint a hímivarsejté. Ön is tudja, a hímivarsejt szerepe annyi, hogy behatol a sejtbe, és kiváltja az osztódást. Ha más is képes ugyanerre, a sejtosztódás megkezdődik. Mondok két példát, hogy laboratóriumban mi indított el ilyet. Először is – emeli fel az ujját –, vegyük a tengeri sünt. A laboratóriumban tengervízbe helyezzük a megtermékenyítetlen ivarsejteket, egy kis kloroformot vagy sztrichnint teszünk hozzá, és az ivarsejtek maguktól fejlődésnek indulnak, érett, szabályos tengeri sünök keletkeznek. Egy másik kísérlet – emel még egy karcsú ujjat az előző mellé –, mikor a sejteket túlnyomásos sokknak teszik ki az oldatban, ennek is osztódás a következménye, és megint csak ép, apátlan tengeri sünök jönnek létre. A donor tökéletes másai. Az első változat a kémiai serkentés, a második a fiziológiai serkentés példája. Békáknál partenogenezist vált ki, ha tűvel idegen fehérjét juttatunk egyenesen az ivarsejtbe. Ez a kétféle serkentés kombinációja. – Dr. Henderson, hiszen a petében csak a kifejlett sejt fele kromoszómája van jelen. Az embrió kifejlődéséhez pedig szükség van a megfelelő számú diploid kromoszómára. Én úgy tudtam, a hímivarsejt szolgáltatja a kiegészítést. A nő elmosolyodik. – így is van, dr. Wade. Szabályos fogantatásnál a hímivarsejt huszonhárom kromoszómája összekapcsolódik a pete huszonhárom kromoszómájával. Namármost, a pete érési szakaszában, mielőtt a hím ivarsejt megtermékenyítené, hasadás megy végbe, kettéválnak a kromoszómapárok, és a kibocsátott ivarsejt csak a kromoszómák fele részét tartalmazza. Partenogenezisnél ismeretlen okból bennmarad az ivarsejt a tüszőben, nem válik szabaddá a kromoszómák fele része, hanem újra összekapcsolódik a másik féllel. Ez a ki nem bocsátott kromoszómaszéria játssza a hím sejtmag szerepét, egyesül a női sejtmaggal, és zigóta jön létre. Aztán a petét valami serkentés éri, lehet kémiai vagy másfajta, beindul az osztódás, és mivel megvan a negyvenhat kromoszóma, kezdetét veszi a magzati fejlődés. – Elvégezték ezt emlősökön a laboratóriumban? – Nagyon egyszerű. Mondjuk, nyulak petéit vérplazmából meg embriószövetből álló táptalajra helyezik, aztán gyorsfagyasztásos sokkot alkalmaznak, hogy elindítsák a folyamatot. A petéket, ha a kromoszómaosztódás bekövetkezett, nyulak petevezetékeibe helyezik; az állatoknak előzőleg terhességi hormonokat fecskendeznek be, nehogy szervezetük kivesse az átültetett zigótákat. Feltéve, hogy kifejlődik a petezsák és nem kell sebészileg eltávolítani, többnyire ki is hordják ezeket a terhességeket. Sőt, dr. Wade, a nyúl ivarsejtjének kifejlődése elérhető úgy is, hogy az ovuláláskor hűtik a petevezetéket. Ez persze roppant ritkán hoz eredményt, de született néhány egészséges nyúl hím ivarsejt híján is. – Dr. Henderson. – Jonas Wade alig bír magával. Amit az imént hallott,

legvakmerőbb reményeit is túlszárnyalja. – Embernél szóba jöhet ilyesmi? A nőnek arcizma se rebben. – Hogyne. A spontán vagy a mesterséges előfordulás érdekli? – A spontán. – Csiklandós ötlet, kolléga, de nem új. Százával jelentek meg tanulmányok az emberi petéről, bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes sejtek már a petefészekben osztódni kezdenek, vagyis úgy, hogy hím ivarsejttel nem is érintkezhettek. Rémlik, hogy az arány hat a négyszázhoz. Húsz éve, Philadelphiában például arra jutottak, hogy az emberi petesejtek hét és fél ezrelékénél indul el a partenogenezis, mielőtt megkezdenék vándorlásukat a petevezetékben. Ha ezt a statisztikát készpénznek vesszük, az következik belőle, hogy a partenogenezis és az ikerszülés gyakorisága úgyszólván megegyezik. Csakhogy a legtöbb ilyen petesejt eltávozik tüszőrepedés vagy havivérzés idején, vagy cisztává, tumorrá fejlődik, és sebész veszi ki. De egyes kutatók váltig hangoztatják, hogy néhányuk szabályosan fejlődik. Van, aki szerint ezerből egy szülés ilyen. – Ezt nem gondolhatja komolyan! Dr. Henderson halkan kacag. – Dr. Wade, ezt nem én gondolom, hanem egy kolléga. A tudomány minden területén vannak őrült fantaszták meg őrült konzervatívok. Van olyan tudós, aki toporzékolva visítja, hogy emberi partenogenezis pedig nincs. – Ön hogy látja a kérdést, doktornő? Dorothy Henderson tekintete mintha foszforeszkálna. – Semmiképp se vetem el a dolog lehetőségét. – Hát a valószínűsége? – A tudósok zöme szerint az esély egy a millióhoz. Én ehhez képest inkább biztatnám, kolléga – szerintem inkább egy az ötszázhoz. Jonas Wade elképedve mered az embriológusra. – Ez hihetetlen! Hát miért nem kap ez a dolog nagyobb nyilvánosságot? Ez nem akármi! – Pontosan azért, kolléga, mert nem akármi. Egyébként számítok rá, hogy az én területemen is elszabadul a pokol hamarosan. De ön itt most az emberi szexualitást bolygatta, ami roppant kényes téma, a szűznemzés meg végképp vörös posztó a teológusok, a moralisták, a pszichológusok meg a világ összes feddhetetlen papájának meg mamájának a szemében. Mi ketten megbeszélhetjük az ügyet tudományosan és objektíven, mert a tudósoknak ez a dolga. De a külvilágban ott a morál, meg az etika, meg a vallás, nem beszélve a családról, ami sarkköve a mi nemzedékekre orientált világunknak. A tudós csak akkor szellőztesse meg az elméletét, ha kikezdhetetlen, még akkor is foggal-körömmel kell majd harcolnia érte, tonnaszám ontania a bizonyítékot. Különben keresztet vethet magára. Önben lenne ennyi kurázsi? Már megint a fején találta a szöget ez az asszony. Szinte minden tudományágban szabadon lehet nyilatkozni a nagyérdeműnek, de ez kivétel. Ez ígyúgy mindenkit felzaklat. De ha jönne valaki, és fehéren-feketén bebizonyítaná?… – Dr. Henderson, nekem továbbra sem világos, hogy spontán hogyan mehet végbe? – rágja meg aggályoskodva a szavait Jonas. – Sokféleképpen, dr. Wade. Csak éppen olyan körülmények kellenek, mint a laboratóriumban. Serkentés kell a sejtnek, ami ugyanazt váltja ki, mint a hím ivarsejt, és helyettesíti azt, lásd a fagyasztást a nyulaknál. Ez a sokkhatás ugyanazt művelte náluk, mint a sperma. Egereknél a kutatók elektromosan ingerlik a petéket, és ha jól

és kész. Ahhoz. Ismertük az eredetüket. Henderson. Dr. sterilen fejlődik az élet. De visszafelé haladni… ez már nem olyan egyszerű. már megy a nagy vihorászás. – Nincs Y kromoszóma. csak az elmélet kedvéért. hogy szűzen foganta a gyerekét. – Dr. a lazán heverő könyveken. Henderson. egy bombatámadás alatt fogant. kijár az orvosi kezelés és a végtelen együttérzés. hogy egy asszony azzal áll elő. de ez körülbelül olyan. A békáknál nem volt szükségünk bizonyítékra. hogy soha ilyesmit nem csinált. Szerintem a serkentő tényező kevésbé fontos. véletlenül belekerül az anya vérkeringésébe és érintkezik a petével. hogy más és más módon fertőződünk. De persze vegyi anyag is szóba jön. élettelen szeme. az ő gyereke partenogenezisből származik: mélyreható vizsgálattal – bár mit dramatizáljuk. mindenki sajnálja. hanem emlősöknél is. az embereknél a partenogenezis inkább erkölcsi kérdés. mint meghatározni. hány angyal fér el egy gombostű hegyén. a falra kitett naptárakon. mint a nemi betegség. s felrémlik előtte Primus hideg. – A nagy ismeretlen – dünnyögi maga elé. szóba se áll vele senki. legnyilvánvalóbb körülmény. súlyos légnyomás érte. hogy háta mögött a laborban rendellenesen. mindenki hamiskásan kacsint. Holott csak annyi a különbség. a szörnyülködésből meg a tudatlanságból emelt fal adja a másikat. Serkentés kell. és lelki szeme előtt megjelenik Mary Ann McFarland elvágott csuklója. hosszú ujjait az asztal lapján összekulcsolva –. Ez nem bélyeg. mint az utólagos bizonyítás. egy nő azt állítja. hogy nem volt entyempentyem. Ha egy lány kijelenti. hogy mi váltotta ki. hogy „szex". dr. – Dr. hogy a gyermek mindig lány. kolléga. felidézi a Lancet cikkét: dr. amint látja. mintsem biológiai. Hogyan igazolható vagy cáfolható ez tudományosan? A nő előbb még kedvetlen arcáról heves érdeklődés sugárzik. még ha ezer éve nem hál is az urával. Kizárásos alapon. hogy a természetben spontán előadódjon. Wade. az apátlan egerecskék igazán pompás példányok. Henderson folytatja: – A nő szavával szemben ott van az egész szokásjog. De ha az emberi ivarszervek kerülnek szóba. így lett gyereke. mi ketten vesézhetjük a kérdés erkölcsi és történelmi vonatkozásait. Bezzeg ha gyomorfekélye lenne! Annak nincs társadalmi vonzata. Merthogy. Ha egy fertőző baktériumot.tudom. Tudományos bizonyíték mi lehet? – Nos – hajol előre Dorothy Henderson. hogy partenogenezist gerjeszteni korántsem ördöngösség. a legszembeszökőbb. szinte érzi. Jonas eltűnődik. – Érdekes szempont. mint ez a konstelláció. Ha az ember beszed egy influenzát. ön tehát azt állítja. a hajadonnak se könnyű meggyőzni bárkit arról. . Dorothy Henderson most először húzza el a száját. Jonas furcsán néz. több bomba is becsapott közvetlen közel. létezik partenogenezis. Jonas Wade bólint. A laboratóriumban már kimutattuk. a serkentő tényező lehet pofonegyszerű – meg kell határozni. Jonas Wade jelentőségteljesen pillant beszélgetőtársára. – Mit ért ezen? – Tegyük fel. sőt spontán partenogenezis. Spurwaynek a szűzen szült anyuka azt mondta. szűznemzés történt. – Tegyük fel. posztereken. aztán végignéz a laboratóriumon. Ha csak kiejtjük a szánkon. és nemcsak alsóbbrendű állatfajoknál. Egy férjes asszonynak aligha hiszik el. nem kell más.

nem a cáfolatot. kijelenthetjük. Meg kell állni kicsit. A kérdéses esetben csak annyit tehetünk. A tudomány mindenre megfelel neki. – Ennyi? – Sajnos. Egyikük rendellenesen fejlődött. De idebenn. összerendezetlen a mozgása. Eszembe se jutott. Nem térhet ki a kérdés elől: valóban csecsemő növekszik Mary Ann McFarland testében? .– Ja persze. A tudomány. hanem a megerősítést tekinti bizonyító erejűnek. mint a szívverése. próbálkozni. amit idáig nem tudott. őt is zavarba lehet hozni. görbe a lába. Henderson tökéletesen kiismeri magát. ahol az eszköztár két emberi agy. idegszövet: ezek a megkergült peték. osztályozni. – Mindenestül. Az üvegfalon túl dr. lehet gyengén látó gyerek. Például a ciszták. Dorothy Henderson mondott egy s mást. fog. lehet ciszta. mint a kirakóssal. – Aztán jön a mikroszkópos kromoszómavizsgálat. legalábbis míg a tudomány nem halad még egy kicsit. ki-ki a maga gondolataiba mélyed. csak az arányok nem stimmelnek. Ha a legkisebb eltérés mutatkozik az anya alkatától. benne haj. Kéretlenül tér vissza egy másik emlékfoszlány: a könyvtárban olvasta az Olsonpulykákról. Persze érdemes alaposan szemrevételezni a leánykát. – Merthogy kiköpött anyja. megöli a nőt. Vagy éppen – borzalom! – valami a kettő között. ki van zárva a dolog. Tekintetbe véve az összes bizonytalansági tényezőt. nyúlós förmedvények. hogy a leány valószínüleg szűzen fogant. az ilyen szűz petéből bármi fejlődhet. Ismeri ezeket a műtőből – undorító. Ha a megfelelés tökéletes. ami mellbe vágta. a bőrátültetés. Ezek után nagyot hallgatnak. és átrágni a dolgot: emészteni. továbbgondolni. Jonas Wade-et úgy megbabonázza ez a gondolat. Jonas Wade elméje éppoly zaklatott. dr. hogy kirostáljuk a nem szűzen fogant lányokat. Wade. az emberi lény minden alkotóelemét tartalmazzák. hogy vakon bámul Dorothy Henderson kellemes arcába. de emberre vonatkoztatva nyomasztó körülmény. Önmagában nincs nagy jelentősége. És ha egy ilyent növekedni hagynak. rossz volt a szeme.

Ted. de úgyse tudott volna neki mit mondani. Magára hagyta egész héten. Nagyon meleg volt. kijött az íróasztala elé. nem egy. csuklóját takaró hosszú ujjú blúzban. hanem az egyetlen lehetőség. lélekben visszavonulót fújt. befejezheti a félévet. mintha más bolygóról csöppent volna oda. és a szélére telepedett. Beszéltem dr. Miért is nem kap életre és küldi el mindnyájukat a pokolba? – Az apácáknál jó kezekben lesz – folytatta Crispin atya Mary arcát tanulmányozva. Wade szerint Mary a harmadik hónap végén jár. Mire megszületik a gyerek. azóta semmi haladás. miközben a múlt kedd jár az eszében: hármasban vergődtek el Crispin atyához a paplakba. Maryt egy hete engedték ki az Encino Kórházból. pedig még csak reggel kilencre járt az idő. . dr. ujja hegyén a vöröslő hegek: mind az apai kudarc virító tanúsítványa. felhúzott térdét átkarolva. Milyen hat hónap vár rájuk? A leágazást figyeli. csöndesen morzsolta napjait az irodában. bármikor gyónhat. hanem négy este látogatott el a konditerembe. És mindennap hallgathat misét. hogy itthon tartsátok. Ez a ma reggeli indulás az első érdemleges fejlemény. még nem kell elköteleznetek magatokat. Méltányolták az enyhítő körülményeket. milyen komoly arccal intézte hozzájuk szavait az atya. én is közbenjártam. Ted az előtte haladó kocsit figyeli. de ismét fel rémlik előtte. hogy örökbe adjátok vagy sem. A költségek rendezése meg az adminisztráció ráér hétfőn. – Mindig kéznél lesz egy pap. a féktávolságra ügyel. hogy előrébb tart. ezért készek már most felvenni. és végezhetne az évfolyamával jövő júniusban? Crispin atya itt felállt. Dr. – Véleményem szerint ez nemhogy bölcs lépés. és a fülébe cseng Crispin atya hangja. pontosabban nyolc napja. a lányodat. Ted a lányára pillantott: ott ült a szomszédos széken kifejezéstelen arccal. Nem szólnak egymáshoz. önvédelmet remélt. Az ujját ropogtatta. És aztán miért ne mehetne vissza a Resedába. mikor beviszed. – El van boronálva minden. merev profiljára. Ted eggyel erősebb fokozatra állítja a légkondicionálást. Ted McFarlandnek nem sikerült rendeznie a család sorait. Szikrányi indulatot. Wide is. A mellette ülő Lucille-re sandít. ha úgy gondolja. keskeny szájára. az ajkát biggyesztette. de lehet. Hathetes koráig ráértek eldönteni. estéit a tévészobában. úgy imbolygott szegény naphosszat a házban. ami Marynek a legkedvezőbb. gondolta egy pillanatig. Wade-del. fejezet Július elseje. de hát Crispin atyánál nincsen légkondicionálás. bárcsak fellázadna. zavaros kék tekintettel. ő is odaszólt már. Csuklóján a géz. Tedl a Ventura sztráda gyorsabbik sávjában nyomja a gázt. rekkenő hőség.9. Abszurdum ugyebár. Megy a légkondicionáló. Elvben csak a negyedik terhességi hónap leteltével fogadják a lányokat. oda járhat szeptembertől. A lányát alig látta. Az utca túloldalán iskola működik. de így is tapadós alattuk a kocsi bőrülése. – Ami a gyereket illeti.

megmondani a lányának. hogy a fenyegető kitörést megakadályozza. Az elmúlt három kész lidérc. milyen szívszorítóan keveset rámol el. Mindenesetre megfogadta Crispin atya tanácsát. Most a visszapillantó tükörben Ted ugyanezt a kifejezéstelenséget látja. Körbetelefonálta barátnőit. környékezi: összeszedi. beletörődik. A feszélyezett. Wade bizonyára a lelkifröccsöt szívta vissza. de mindig meggondolta. a folyosó végére menekült. Kedves volt hozzá. és arcát a falhoz szorítva fohászkodott magában: Az istenért. mint a férjéé: szinte el se ért a tudatához. Crispin atya és dr. Két ízben járt dr. félt. Mary Ann. hogy hisztériás roham. Lucille az ajkához szorítja öklét. Jóváteszem. A napló. Mary nem adta jelét annak. amin a korona a dugó. és Mary ezt jó néven vette tőle: dr. Lucille ugyanolyan tanácstalan volt. hogy visszautasítja. Ma reggel majdnem összeomlott. és megkérdezte. lelkesen igent mondott. hol tart a terhesség. Kiszedték a varratot a csuklójából. egyik nap olyan. klubjait. Lucille behunyja a szemét: bántja a motorházon szikrázó napfény. és a tizenkét éves Amyt eltávolította a zűrzavarból. amint a kis bőröndöt pakolja. már csak keskeny vörös heg van rajta. de aztán mégis hallgatott. Wade valóban azt hiszik. Az orvos újabb vér-és vizeletpróbákat végzett. és nem mozdult ki. vagy a kérdést. Mary öngyilkossági kísérletének másnapján estefelé felhívta egyik San Diegó-i unokanővérét. gondolja magában. Ki az apa? . de tébolyítóan zárkózott arccal. és mindkét alkalommal látta rajta. Mint az alvajáró szedegette elő a holmit a fiókokból. kihúzza magát. hogy próbál beszélni Mary fejével. de csak röpke időre. szűnni fog a fájdalom? A kocsiban ülő triászból egyvalakinek semleges az úti cél. mint a férje: időre volt szüksége. Pár fehérnemű. Hawaii klepetus. hogy megválasztották VI. Némán állt Mary hálószobájának ajtajában. Mit tagadja. hogy influenzát kapott. Végül a lourdes-i vízzel teli Boldogságos Szűz üvegcse. Wade-nél. hogy felfogja a helyzetet. gondosan összehajtogatta. hogy Mary nem fog tiltakozni. maga is egy tizenhárom éves kislány mamája. Érzi. Amy is tapsolt örömében. és a testsúlyát is ellenőrizte. maradjon még egy kicsit. és a csomagba rakta. Pál pápát. Jött is hamarosan. sarkon fordult. és nem is nagyon tudott volna mit mondani. Nyári köntös. Marynek minden mindegy. Amy. Hálóing. és kidolgozzon valami stratégiát. Az elmúlt hét maga volt a nyomorúság. hogy kikívánkozik belőle valami mondandó. Mary legféltettebb kincse. szólj valamit! Sikoltozz! Ordíts! Mindegy! Csak ezt ne csináld velem! Mikor a gyötrelem elviselhetetlenné fokozódik.Ted ekkor is lányát nézte: Mary mintha mit se hallott volna. és képzeletben megfogózik. a tévében sem nézte meg a beiktatási ceremóniát. egyöntetű pokol tornáca. Mikor belső vizsgálatot javasolt. Lucille segíteni akart volna. Ted és Lucille az autóban várták. és figyelte a lányát. jóindulatú. hogy megállapítsa. egy hét egy kortársnője társaságában San Diegóban igazán vérpezsdítő kilátás. mint a másik. amivel mindenki gyötörte. hogy ha Maryt elzsuppolják. míg a pánik alábbhagy. hiszen láthatta. Egyszer-kétszer felötlött benne. A Lucille-lel egykorú unokanővér. hogy tudomást vesz a jelenlétéről. Ted. Lucille McFarland hete nagyjából ugyanúgy telt. Mary birkajámborsággal vetette alá magát. mi szükséges. végül is megkönnyebbülés ez a mai túra. Lucille nem bírta tovább. kurta-furcsa tanácskozás végén Crispin megkérte Maryt. odamehetne-e Amy pár napra. A másod-unokatestvérével évek óta összefutnak a családi összejöveteleken.

A kórházból való elbocsátást követő héten Marynek keservesen hiányzott Amy. Mary. és Marynek eszébe jut. Hogyhogy nem nézed a tévét? Amy visszatért a poliphoz. te aztán tudod. a „Telstar" korong. Ugye kikapcsolhatom egy percre? A tizenkét éves félfordulatot tett a fenekén. Szerettem volna. Mary kopogott. odalátszik a Capital Records épülete. . aki az ajtót becsukva a lemezjátszóhoz lépett és elnémította. Szabad? – Ejnye! – dugta gyorsan a háta mögé a fonalat meg az ollót Amy. – Mary a lemezjátszóra pillantott. Mary szíve elszorult. Megteszi. Az ágyon Mary Stewart legfrissebb bestsellere. mielőtt mész. Csak késő este jutott hozzá. A táblán rikító narancsszín matrica „NIXON NIXON" felirattal. a hegymászás közben elszenvedett lábtörés is. – Hello. Olyan ötletszerű a hangulata. – Aranyos. de Maryvel megint forgott a világ. Amynek hazudnak. ha elkészül. A híradóban Kennedy elnököt mutatták. – Búcsúajándék. nehogy megláthassa polipját a szobába lépő Mary. de Mary szeme előtt a húga szobája lebeg. – Kopogtam. Hollywood mellett robognak. mondjuk. de rendületlenül mosolygott tovább. hogy domborodik. Csakhogy a tizenkét éves Amy elől eltitkolták. úgymond. A kishúga nem látogathatta meg a kórházban. mi a kedvenc színem. de nem. Vermontba utazik nyárra egy hajdani iskolatárshoz. hogyan beszélgettek Amyvel előző este. Mary szomorúan figyelte az elmerülten tevékenykedő Amy arcába hulló tincseket. nem ült asztalhoz. hogy Amy meghallotta. amint a szoba közepén törökülésben rózsaszín fonalból polipot fabrikál. és érezte. és csak tegnap jött haza San Diegóból. hogyan bírod ki Mike nélkül egész nyáron. Eltaláltad. kitalálnak még egy hazugságot. hogyan kell tönkretenni a meglepetést. Mary letelepedett Amyvel szemközt. hogy van ott barátnőd. csípője alá tolva a kezét. Amy. Gipsz Szűz Mária friss pitypanggal díszítve. élesen felesel egymással a szép Krisztus-fej meg a Kingston Trió. – Belefér az időbe. Csak azt nem értem. Vacsorára jött csak vissza. – Kopogás is van a világon. lecsúsztatta a kezét a hasára. – Ide hallgass – mondta Amy tükör előtt begyakorolt affektáltságával –. Amy előrántotta a még csak kétcsápos polipot a habszivacs golyón: – Ezt neked csinálom. kiszámolta a szálakat a soron következő csáphoz. Mary ki volt éhezve rá. és feltételezve. éjféltájban. mikor hanyatt hevert az ágyában. – Hiányozni fogok neked.A héten két figyelemre méltó esemény is volt. Suhannak a Hollywood sztrádán. hát elrohant hazulról a barátnőinek élménybeszámolót tartani. hogy miért nem tér vissza a tanév kezdetén. bedugta a fejét. hogy négyszemközt szót váltson Amyvel. – Műsorváltozás van. A lemezjátszón Amy heti kedvence. – Iszonyú hangos. Amy? – De még mennyire! Bárcsak veled mehetnék! Vermont! És három egész hónap! Nem is tudtam. legalább egy pillanatra felkelthették volna az érdeklődését. Mary meglepetten nézett oda: – Nem értelek. amint nagy sokadalom előtt azt kiáltja: „Ich bin ein Berliner!" És egyik este. és majd ha eljön az ideje. hogy a nővére már másnap útra kel.

Mary. Úgy utálok hazudni neked. és kijelenti. mert szörnyen izgatták magukat valamin. Hogy folyton csak a fekete gönc. Rájöttem. halkan szólt a hangja: – Apáca leszek. az újonnan kifüggesztett James Darren-posztert meg a kilincsen himbálózó párnázott melltartót. Mary csak bámult. de Agatha nővér biztatott. Barbie-babákat. Tudod. de csak Jézusért tenném. rúzs meg semmi. hogy apáca akarsz lenni. hiszen holnap elmész. hogy segíthess az embereken. Nem talált szavakat. – Napok óta el akarom mondani neked meg a szülőknek. kitől merítettem az ötletet? Nevetni fogsz. és most vacsoránál se hallgattak meg. és meghökkentően felnőtt pillantással mérte végig a nővérét. te biztosan elhinnéd. Húga a tőle megszokott öntudattal készült a közlésre. De aztán katekizmuson Agatha nővér elmondta. mi a véleményed? Mary erőt vett magán. Ugye értesz? Amy szokatlan felnőttséggel vegyes. Tudom. És tudom. elintézi. és türelmesen kivárta. remek apáca lesz belőlem. hogy én is ezt szeretném. Én akkor még csak tízéves voltam. Szeretett volna sírva fakadni. valamit. Amy… – Tudod. hogy ártatlan vagyok. nehezen nyelt. Kedve lett volna kacagva összeborzolni Amy haját. Azt mondta. tágra nyílt szemű ártatlanságáról félre kellett fordítania a tekintetét. már a rendfőnöknőnek is beszélt rólam. Mary remegve hunyja be a szemét. – Aztán bogarat ültettél a fülembe ezzel a Békehadtest-dologgal meg hogy a szegényekért akarsz dolgozni. megtörölte a kezét a nadrágján. ne nőj föl soha. milyenek néha. amit Amy mondott. hogy betegeket ápolnak meg térítenek. miért ne tudhatnád. a Matterhorn… Amy. apáca lesz. – Nekem is fontos mondanivalóm van. ott járhatnék iskolába a noviciátusig. Hevesebben kezdett dobogni a szíve. és grimaszt vágott. – Tudom. – Hadd hallom. – Tessék – kapta fel a fejét a kislány. hogy a kolostorban könnyebb lesz döntenem. míg Amy letette a kezéből a fonalat meg az ollót a padlóra. és képes volt mosolyogni. Mary sóhajtott. apa meg anya is nagyon fog örülni. és szomorúan kívánta: Amy. tőled! Pár éve te is mondtad. de úgy odavoltak a vakbeled miatt. Tudnod kellene az igazat. béna dolog ez az egész. hogy Amy gyerekessége eltűnt. de én alaposan meggondoltam. gondolta. miért. mint te. aztán közbejött San Diego.Mary behunyta a szemét. nézte a lányszobát. Mary. Van egy új pálya. Azt mondja. hogy már jövőre felvegyenek a kolostorba. a szerte heverő balettcipőket. Amy. és Agatha nővér tanácsát is kikértem. – Holnap Disneylandbe megyünk egypáran. Amy arca hirtelen gondterhelt lett. ha valaki. – Komoly elhatározás. valóban ez a szándékod? – Hát persze. Hát elkövettem én bármi szégyenletest? Hol hallotta. – No. hol nem. milyen gyönyörű dolgokat csinálnak az apácák. és azt gondoltam. Maryt zavarta. Bárcsak elmondhatnám. érintetlen Nancy Drew-könyveket. . sok lány a hasára üt. olyan szeretnék lenni. csak nézte. – Amy. maga se értette. a hangja se remegett. de a nagy barna szemek komoly eltökéltségétől félelem szállta meg. De neked akkor is elmondom. hanyatt-homlok elfutni az Amyből sütő hódolat és idealizmus elől. – Jaj. nemcsak tanítanak vagy oltárterítőt hímeznek. mondani akarok. – Amy. járt Mary eszében.

Mary? Marynek égett a szeme. halkan így felelt: – Csak hogy hiányozni fogsz. Apának meg anyának majd egy nyugodt pillanatban mondom el. gyere te is. egyszerű tábla: Szent Anna Szülészeti Kórház. Mary nézte. Mindhárman kinéznek az ablakon. kocsifelhajtó. Adok a véleményedre.– Mary! Mi baj? – Semmi baj nincsen! – nevetett tőle telhetően Mary. megint kézbe vette a fonalat meg az ollót. hogy velem örülsz. – Úgy örülök! – Megszorította a húga karját. régi építésű lakóházak között visz az út. ahogy Amy fürge ujjal számlálja a szálakat. hogy lassít a kocsi: letértek a sztrádáról. – Akkor hogy mehetnék feleségül Mike-hoz? Amynek fülig szaladt a szája. – Mary. – Jólesik. majd ha egyedül leszek… Az autó megáll. Visszakérdezett: – Hát te mit akartál mondani. és arcát az üveghez nyomva küzd a könnyekkel: most még nem szabad. – Nocsak – sugárzott rá Amy –. . ha békesség lesz. ilyet még sose mondtál! – A nyakába borult: – Te is nekem! Mary érzi. lépjünk be a rendbe mind a ketten! – Jaj! – váltott idegesre a kacagása. Sövény. Amy szavai visszhangoznak a fülében.

10. fejezet

Szmoggal elegy gőzfürdő Los Angelesben; a repülők sárga csíkot húznak az égen, a pálmafák páraudvarukban ernyedten csüggesztik leveleiket. A távolból morajló légkondicionálás is burkolt intelem dr. Jonas Wade-nek, hogy micsoda délután elébe néz. Jobb nem gondolni rá, üdvösebb a gutaütős nappalt mintegy varázsütésre követő balzsamos estén merengeni, mikor a melegház után napszálltakor tisztul a levegő. Ilyenkor szilvaszín az égbolt, a belső udvaron virít a margaréta, hús sül a kerti roston, és a baráti kör a medencében lubickol. Jonas Wade azonban nem ilyen este elébe néz, az íróasztal alatt a lábánál ott lapul az aktatáskája, tele azzal, ami igazán foglalkoztatja, amire szívét-lelkét feltette. Jegyzetekkel, fénymásolt cikkekkel megtömött dosszié, antikváriumban vásárolt homályos eszmemű, a saját ötleteit, gondolatait tartalmazó spirálfüzet, piszkozat a dolgozathoz, melynek munkacíme: „Az emberi partenogenezis valóság". Nyolc hete dolgozik rajta, mióta dr. Dorothy Hendersonnal beszélt. Visszament a könyvtárba, és az utolsó betűig lemásolt mindent, ami elméletét alátámaszthatja, ismét ellátogatott Henderson doktornőhöz a klónozólaborba, az Encino Kórház műtőjében egy óra hosszat faggatott egy plasztikai sebészt a bőrátültetés legkorszerűbb technikáiról. A sokasodó bizonyítékok egyre közelebb viszik a következtetéshez, hogy Mary Ann McFarland valóban szűzen fogant, de Jonas Wade tudva tudja, az okfejtés fabatkát sem ér a kulcsszereplő nélkül, akit nélkülözni kényszerül: ez maga a leányzó. Már sajnálja, hogy olyan készségesen átküldte a Szent Annába, de micsoda ellentmondás, bűntudatot is érez emiatt, hiszen a lánynak jobb a Szent Annában; csakis neki, Jonas Wade-nek lenne jobb itt tudni őt. Halk kopogás az ajtón, a nővér dugja be a fejét, és azt mondja: – Dr. Wade, tudna fogadni még egy beteget? Az orvos felhúzza a szemöldökét, és az órájára pillant: – Négy óra. Már menni készülök. Be van jelentve? Az asszony hátrapillant, aztán az irodába lépve finoman behajtja az ajtót. – A McFarland kislány. Azt mondja, feltétlenül beszélni akar magával. – McFarland? Mary Ann McFarland? – ugrik talpra Jonas. – Vezesse be. – Maradjak még? – Köszönöm, nem szükséges, de legyen olyan kedves, szóljon oda a feleségemnek, hogy kicsit késem. A nővér kimegy, Jonas Wade mély lélegzetet vesz, és karba ölti a kezét. Egy szempillantás, és a lány ott áll a küszöbön. Az orvos mosolyog, izgatottság pezsdül benne. – Szervusz, Mary. Fáradj be. Foglalj helyet. Nézi, ahogy a lány belép, halkan becsukja az ajtót, leteszi a bőröndjét a földre, aztán leül az egyik bőrhuzatú székbe. Megváltozott, mióta utoljára látta. Kitelt kicsit, már nem a vékony, szögletes tini. A középen elválasztott, fülek mögé fésült dús barna haj lágyabb rajzú vállakra hull. A

hawaii hacuka alól kisejlik a melle, és ültében szerényen domborodik a hasa is. Nőiesebb lett, lágyabb. Az orvos ingerülten hessenti el a gondolatot, és maga is leül. – Micsoda véletlen, Mary. Éppen rád gondoltam. Hogy érzed magad? – Dr. Wade, miért vagyok én állapotos? Jonas uralkodik a vonásain: szeme a lány csuklóját vizsgálja. A sebhely alig látszik, keresnie kell. Aztán Mary arcát nézi. Nagy kék szeméből eltűnt a rémület, a zavarodottság. Most meghökkentő, rendíthetetlen öntudat süt belőle, és az orvos eltűnődik, milyen változás történt időközben. – Várjunk csak, hét vagy nyolc hete találkoztunk legutóbb. Mary, ha jól emlékszem, akkor tagadtad, hogy gyereket vársz. A lány bólint. – Most más a helyzet. Már tudom, hogy igaz. És tudni akarom az okát. Jonas Wade hátradől a székében, és próbál szenvtelen és hivatalos maradni. – Szóval fenntartod, hogy szűz vagy. – Az vagyok. – Hogyhogy eljöttél a Szent Annából? – Hat hétig ott voltam. Ma jöttem el. – Ó – pillant az orvos a bőröndre. – Germaine barátnőm meglátogatott párszor, elmondta, hogy a Venturába tartó járattal bejön a városba, úgy száll át Wilshire felé. Lekoppintottam visszafelé. – Ilyen sokat buszoztál? – Kénytelen voltam. – De hát… hol vannak a szüleid? Mary vállat von. – Otthon, gondolom. – Tudják, hogy eljöttél a Szent Annából? – Nem. Dr. Wade előrehajol, és összekulcsolja a kezét az asztalon. – Úgy érted, fogtad magad, kisétáltál a Szent Annából és egyenesen idejöttél? Egy szó nélkül? – Igen. – Miért? – Mert nem akartam tovább ott maradni. – De hát miért ide jöttél? Miért nem haza? – Mert tudni akarom, miért vagyok állapotos, és mástól nem várhatok segítséget. – Mary – fészkelődik a székében Jonas Wade, a jegyzetekkel dugig tömött aktatáskát rugdosva –, Mary, haza kell menned. A szüleid engedélye nélkül nem tehetek semmit. – Tudom. De ide kellett jönnöm, mielőtt tudatom velük, hogy mit határoztam. Máshoz nem fordulhatok, másban nem bízhatok. Még nem tudok a szüleim elé állni egymagamban, egyelőre nem. Az orvos figyeli Mary arcát, nyugtalanítóan kiütköznek a kislányvonások a felnőtt máz alól. Nem teljes az átalakulás, gondolja szomorúan. Gyerek ez még, ha felnőtt álarcot vett is. – Kár volt otthagynod csapot-papot, csak mert beszélni akartál velem. Egy telefon, és odamentem volna. A lány olyan erőteljesen rázza a fejét, hogy a füle mögül az arcába hull a haj. – Másról van szó. Azt akarom, hogy a kisbabám itthon nevelkedjen. Ebben a helyzetben a családommal akarok lenni. Nem akarom, hogy kihúzzák magukat.

– Mérlegelted, hogy ők mit gondolnak erről? – Nem érdekes, dr. Wade. El kell fogadniuk engem úgy, ahogy vagyok. Elküldtek, mert eszükbe juttatok valami kínos dolgot. Hát én nem tűröm, hogy rejtegessenek, mint Mr. Rochester az őrült feleségét. Én nem követtem el semmi rosszat. Dr. Wade – hajol előre Mary rendíthetetlenül becsületes arca –, meg tudja mondani, miért lettem terhes? Jonas Wade-et megbabonázza a lány tündöklő kék szeme: jeges tisztasága, teljes őszintesége; ingadozik, hogy mindenbe beavassa-e Maryt, vagy konokul megtartsa magának a titkot. – Talán meglep, Mary, de az utóbbi két hónapban én is sokat gondolkoztam, hogyan eshettél teherbe. – Dr. Wade, én végig tudtam, hogy hisz nekem! Ezért is jöttem ide. Jonas nem állja Mary tekintetét, felpattan és odaáll a falméretű üvegablakhoz, hogy kibámuljon az elsárgult völgyre. Meg kell fontolnia, hogyan fogjon bele, hogyan adja elő, amit kiderített, de persze kérdéses, hogy egyáltalán időszerű-e bármit mondania. Mary annyira más, mint az előző alkalmakkor, olyan titokzatos ez az átváltozás. Elgondolkodva nézi a halvány tükörképet az ablaküvegen. A lány szerencsés, amiért itt a völgyben él, ahol az öltözködés normái kevésbé szigorúak, és senki nem akad fenn azon, hogy ilyen klepetust meg japán sarkú papucsot visel. Levendula, ez a szín dominál, a bambusztopán szalagjáig; még a szeme is kap tőle egy kis orchidea-beütést, kaméleonszerűen hasonulva a kivágott ruhához. Megejtően fénylik a haja, nincs rajta lakk, mint manapság a nők zömén, sima arca, karja barnás-rózsaszínes, mintha megkapta volna a nap. Hát vágjam a fejéhez, hogy valami szörnyű massza dagadozik benne? Tűnődik az orvos. Hogy húzza az időt, szórakozottan érdeklődik: – No és milyen volt a Szent Annában? Türelmetlen sóhaj vezeti be a választ: – Mintha kollégiumi hálóba tettek volna. Elég kellemes hely amúgy, nem kórházszerű. Helyes szobatársnőt kaptam, az apácák rendesek voltak velünk. De én nem tartozom oda. A többi lány ott azért állapotos, mert csinált valamit, és tudja is magáról. De én más vagyok. Nekem nem ott van a helyem. Volt időm átgondolni, és eldöntöttem, nem fogok karba tett kézzel üldögélni. Meg kell tudnom, miért estem teherbe. Az orvos a lányhoz fordul. – A Szent Annában mit mondtak az orvosok az állapotodról? Mary szeme kitágul: – Hogy érti ezt? – Gondolom, megvizsgáltak? – Hetente egyszer. – És… – A jó életbe, esett már valaha is ennyire nehezére beteggel beszélni?! – ugye azt mondják, egészséges vagy és minden halad a maga útján? – Minek ijesszen rá, majd holnap haladéktalanul átkéreti a dokumentációt. Mary rándít egyet a vállán. – Nincs semmi különös. Nem szedtem fel túl sokat, és szerintük rendjén való, hogy dagad a bokám. Nem sokat szóltak hozzám. Jonas érzi, hogy egyre ingerültebb. Szerencsésebb lett volna, ha tisztességesen felkészülhet erre a találkozásra; ismerné a tényállást, tudná, mit mondjon. – Ja – mosolyodik el a lány. – Annyit azért közöltek, hogy a baba normálisan fejlődik. Az orvos egy pillanatig értetlenül néz:

A legutóbbi vizsgálaton. A lány szökevény. hogy leüljön. áprilisban. Dr. jó? – Benne vagyok. és áprilisra történetesen nagyon jól emlékszem. ha néhány kérdésemre válaszolsz. de rájöttem. nem sértetted meg magadat? – A hajam szála se görbült. Abban vannak a dr. aki náluk is lakott. – Nem léptél bele valamibe. – Jó… – Az orvos hallgat egy sort. Wade. Szívdobogás! Szóval dobog a szíve! – Rosszul érzi magát. betöltöttem a tizenhatodik hetet. gondolatban visszatér a marylandi pulykákhoz. Értsem úgy. mintha nyaklevest kapott volna. talán eszedbe jut valami. – Vitamin. De hát bűn lenne megrémíteni ezt a szegény . Ha jól közelítjük meg a kérdést. pislog. hogy elővegye-e az aktatáskát. nemcsak te töröd azon a fejed. dr. teszem fel. Wade? Jonas észhez tér. – Nem. – Az orvos szünetet tart. rengeteg ember rágja miatta a körmét. hát hogy jöhetett volna össze köztünk bármi ilyesmi? Bárhogy nyúz is ezzel mindenki. és a Szent Annában fellélegezhetnek. Henderson-féle jegyzetek. az orvos azt mondta. dr. egy hete. – Mit tehetnék? – Lehet. A tudományos oknyomozás hevében megfeledkezett alapvető kötelességéről. hogy elég. Tehát él… Jonas Wade kényszeríti magát. Vágjunk neki. bocsánat. ha egyszer semmi nem történhetett? – Értelek. aszpirin? – Semmi. Meg hogy valamikor április első felében eshettem teherbe. Nyúl a telefonért. hogy még milyen serkentő tényező létezik. és higgadt mozdulattal kulcsolja össze a kezét az asztal lapján. felfrissíthetné az emlékezetét. Harmadszor meg tévéztünk. csak elgondolkodtam… – A széke után tapogatózik. De már nem hiszem. gyermekbénulás vagy hasonló ellen? – Nem. hogy szívdobogás. Wade. – Oltást se kaptál. A rákövetkező héten meg csak egyetlenegyszer. Mary. Az egyik alkalom a Szent Sebestyén-napi tavaszi birkasütés volt. – Mary. De mivel számtalan állapotos tini tagadja bőszen a nemi érintkezést. köhögés elleni szirup. hogy nélküled nem megyek semmire. Remekül voltam egész áprilisban. – Pár perc múlva újra hívom a szüleidet. Wade. Nos. mert Mike-nak vendége volt. Én is ennek a rejtélynek a megfejtésén fáradozom. csak az agyában dörömböl. s halássza ki a köpenye zsebéből a fényes tollat –. két percig se lehettünk kettesben. hogy erről van szó. hogy hogyan eshettél teherbe. A nagy ismeretlenségről annyi tudni már. nézzünk utána. Úgyhogy végigrágtam a dolgot. hogy van szívdobogása. dr. – Mary. McFarlandék-nél hiába csönget. dr. Jár a toll a jegyzettömbön. és vívódik. – Gondolkoztam rajta eleget. Wade leteszi a tollat. húsvét táján szedtél-e valami gyógyszert bármi okból? A lány kicsit gondolkozik. hogy még nem értesíti a családomat? Jonas úgy hökken föl. – Tessék? Jaj. a másik alkalommal nálunk fürödtünk este a medencében. mit törölhettem volna ki az emlékezetemből. számításba kellett vennem az elfojtást.– Tessék? – A szívdobogását is meghallgathattam. a baromfioltás „ismeretlen szennyeződés"-éhez. és az állát ütögeti a tollal. Volt ott egy nagyon kedves orvos is… Többet nem is hall az orvos. Mary – vesz elő friss jegyzettömböt. influenza. és húsvét előtt mindössze kétszer tudtunk találkozni. de az egész család ott volt végig. hogy hozzávetőleg mikor fogantál. Öt perc.

Wade másodízben bámul úgy. Anyám beszélt valami nőről. – Már mosolyog. mint aki imádkozik. és csak arra emlékszem halványan. A nappaliban ülnek. De míg Mary Ann McFarlandet nézi. égtek a villanyok. Wade. Wade…? Összeszedi magát. Ted McFarland a navaho szőnyeg mintáját nézegeti. hálálkodva léptek be dr. és ujjai fehéredésig szorongatják egymást. de semmi bajom nem lett. Aztán annyit bír mondani: – Tessék? – Majdnem elájultam. és áramütést kaptam. hogy kosárlabda méretű ciszták így meg úgy… – Egyszer volt csak valami izgalom áprilisban. és fagyos félelem szorongatja. Hogyan írja. csak egyre nyomja a szívét. a szívdobogás és az áramütés keltette felvillanyozódás rémületbe csap át. nem győzték köszönni irántuk való jóindulatát. és felveszi a telefont. sötétedik. Lucille McFarland a karszékben hátradőlve a mennyezetet bámulja. Wade-hez. túl szép. Az a sok tudományos blabla meg rémtörténet. hogy igaz lehessen! Az nem lehet. dr. De ami a legjobban kikívánkozna belőle. aki így halt meg egy szállodában… – Áramütést mondtál? – Igen. A szülei uralkodnak magukon. de új félelmek forrása is egyben. Ted a leszegett fejével. Mike-kal úsztunk a medencében. amit mondtál. formátlan massza. ahogy remélte. Mary a kerevet szélén gubbaszt. képtelen vagyok leírni. tűnődik. – Megint megpróbálkozom a szüleidnél. feszengve váltottak pár szót. És nem kaptam levegőt. de vajon… normális ez a magzat? Jonas összerezzen. nem engedett a remény és a vágyálom szirénszavának. mindenáron éreztetni akarták. Tüsténkedve. valódi szűznemzésről van szó. megnyugtatóan. Mike a deszkáról akart a vízbe ugrani. hogy nem sebészkéz után kiáltó tumor. Jonas Wade behunyja a szemét. hogy a lányuk egyedül benne bízik. Wade…? Felocsúdik. és hirtelen zárlatos lett a világítás. túl sok minden hangzott el. elejti a tollat. összekulcsolt kezével úgy fest. Én nem is tudom. Jonas Wade-be is mintha villám csapna. melyik folyóirat… – Dr. hogy összeállt a kép! Reggel Jonas még visszafogta magát. Ez a csend annyira felemás. Közben lázasan lüktet az agyában: Bernie. és így folytatja: – Pontosan mikor? – Húsvét előtt pár nappal. egyszerre olyan furcsa lett a víz. és sikoltottam. Ennyi volt. ahogyan kell is egy orvosnak. A partenogenezis elméletét ugyan megerősíti a két új adalék. mondjon-e valamit. nem veszik zokon. hogy a legszenzációsabb orvosi közlemény… – Dr. Sőt jobban. s érzi a lefojtott érzelmi vihart. Mary. hogy Mike kihúz és döngeti a hátam. Végül is úgy történt minden. Ültek egy kicsit négyesben. biztos. eszembe jutott valami arról. Sötét volt már. . mint aki megkukult. – Ne haragudj. Dr. – És… hogyan történt? Úsztatok Mike-kal… – Csak én úsztam. mint afféle gombára lebbent tündér. feltétlenül beszélnünk kell. mintha további szavak után tátongna. kinek mutassa. Összekulcsolja a kezét. Senki nem kattintja fel a villanyt. hogy remegését leplezze. De egyszerűen nem jut eszébe semmi. anyja meg akár Isten szenvedő szolgája.kislányt. hiszen van szívdobogása. Ez hihetetlen.

Lucille. és borravalóhajhász szállodai boy módján kapja ki a kezéből. Ted pattan. Lucille. Ma este Melodynál alszik. a bevásárlást anyjával a szupermarketben – veszi. és talpra áll. A kihűlt spagetti a tálalón. éhes vagyok. Wade. Holnap meg majd kitalálok valamit. mint aki mielőbb szabadulni akar valami kínos helyzetből. – Ez hogyan lehetséges? – kérdezte Mary. de lesz még jobb is. Mary mikor menjen el hozzá újra. mire gondolok. ha ott állna mellette: Marynek mindjárt kerek a világ. Mary körülnéz a konyhában. – Akkor itt is szülsz. – Mare. Tarzanában? – Akarom a gyerekemet. közel. de halkan közbeszólt az apja. Ebben a gyötrelmes órában Jonas Wade nem árulta el a titkát. hogy visszajöttél. Csak egyvalami fontos – hogy itthon lehessen. gondolja Mary. – Nem hagyom tönkretenni Amyt. Ma délután értem haza. ahogy jön. Olyan magányos voltam. – Germaine? Én vagyok az. Mary Lucille-re néz. Mindent kitárgyaltak. A vonal végén nagy csönd. – Kösz. és szemét behunyva két kézzel kapaszkodik a kagylóba. – Úgy döntöttem. Beszélgettünk kicsit. és Lucille elhallgatott. – Egykettőre betölti a tizenhármat. Germaine. egyéb nyilvános szereplésekkel kapcsolatosan. Meg kell tudnia. Hazajöttem. aztán dr.észrevette. ha érted. Akkor se hallhatná tisztábban a legjobb barátnője hangját. Mary tiltakozni akart. – Akkor fölmegyek a szobámba – suttogja a lány. mint az előbb. hogy dr. – Germaine? – És a szüleid mit szólnak? – Kicsit más a hangja. de nem túl közlékenyek. – Szia. Ez a jó abban. Mi van vacsorára? A konyhai telefont használja. Mary fészkelődni kezd. – Nem! – Lucille kék szeméből sütött a rémület. mintha betanult szöveget mondana fel. Saját nappalijuk békéjében a három McFarland higgadtan leszögezett néhány dolgot. . eljövök. Nincs elmosogatva. – Amy csak maradjon itt. ha beavatjuk. Germaine itt van. hogy hazajött. Legfőbb ideje. Elég nyögvenyelős volt ez a vacsora. templommal. mosolyogni próbál. – Anya. Végül felfirkantotta egy cetlire. Germaine. Talán jót is tesz neki. Gyerek. senkinek nincs több mondandója. Otthon vagy? Nahát! Hogyhogy? Itt van a szomszédban. Agatha nővérhez… De Ted megrázta a fejét. – Menj már. Wade kicsit merev és kényszeredett. érdemben tehát nem szólt hozzá. Mary nem igazán gondolt bele ezekbe az ügyekbe. Megbeszéltek egy sor más dolgot is iskolával. hogy menjen vissza a Szent Annába. A három felnőtt próbálta rávenni. Jövőre az apácákhoz adom. – Még nem világos egészen. – Amy nem tudhat erről – jelentette ki Lucille. Mare. óvatosabb. Táskás alsó szemhéja sárgába játszott. szörnyen boldog vagyok. előadást tartott a terhes anyák gondozásáról. A többit – a templomba járást. Ted fölnéz. és nem megyek vissza. és megfogja a bőröndöt. – Ha téged nem lehet eltávolítani. és amennyire a homályból látszik. – Én nem akarom ennek kitenni! Még kicsi. őt kell.

Aki magához nyúl. sőt van. És rajtatok kívül senkim sincs. Szappanozkodjunk csak be jó alaposan könyékig. a suliban. Emlékezz vissza. rosszul. egy barátnője legalább lesz a nyáron. Hiszen igaz. hova süllyedtem. Kerüli a tükörbéli hasonmás tekintetét. Kémiára meg angol irodalomra szakosodik. hogy rendezzék a dolgukat. Eszébe jut. ki hívott pár hete: Sheila Brabent. de az álla sima. senki nem kérdezősködött… – Nyíltan senki. Az orcája örvendetesen pihés. derült égből villámcsapás. Hátravan még majdnem öt hónap. Mare. és mikor fehér fény robban szét a fürdőben. Vén Kalaptű tanítja. keze a hasa finom domborulatán. Mike Holland a villanykapcsoló után tapogatózik. hogy rendet kell tartani. de aztán meggondolja. Mike keserűen kérdi belül: Jézusom. és előfeltétel az alkotmányóra. anyám meghívott vacsorára. hogy nagyon későn serked a szakáll. vagy nem? Gyereket vársz. rátenyerel. ki kell bírni valahogy. Mare.. Germaine úgy tesz. Nézi a telefont. Már látja.– Mare? – Tessék. aztán csak folyatja rá a vizet a végtelenségig. Mikor jössz? Mary kicsit jobban érzi magát. természetellenes úton . tudni akarta. mikor leteszi. Két éve itt döntött el valamit. mint a sebészek. nem lesz könnyű. korai még. mert nincs a háznál nő. csukott szemmel lép a mosdóhoz. nem beszéltem Mike-kal. – Alkotmány? – Idén új tantárgy. mint remélte. Kezének jólesik a hideg víz. mit tehettem. Germaine? Mondott valamit rólam? – Vén Kalaptűnek derogál bárkivel szóba állni. Hála Isten. Miután a vastag törülközővel is megdolgozta magát. Rudy lerándult Mississippibe a nagy Medgar Evers-tüntetésre. „Árulkodó jel.. Nem fogod elhinni. Előbb beszokik. Tárcsázni kezdi Mike-ot. mert ez az igazság. A többiek nyilván Malibun süttetik magukat. de vélhetőleg mindenki oldalát fúrja a dolog. Itt nem ütközik még a borosta. hogy soha. leteszi a kagylót. De… – Mary hangja elfúl. – Beszélt veled. aztán áll a fiú elébe. mit prédikált nekik hetedikben Nikodémusz testvér Onán vétkéről. Szeptembertől fel akarom venni a politikatudományt. közöltem. mint a babapopsi. – Igaz. – Párszor. és arra gondol: Mike elfelejtett. Úgy megsikálkodik. – Mikor jössz át? Olyan dögunalmas volt nélküled. mintha minden maradt volna a régiben. Csak alkotmányórára menet futok össze vele. – Hát a többiek? – Fogalmam sincs. De korántsem olyan pompásan. Ez az első estéje itthon. – Germaine… – Nem. Figyelj. ki nem állhat. Ne vihogjatok. Csak Marcie jár nyári kurzusra.– Mike-ot láttad? Szünet. A hideg konyhafalnak dőlve körülnéz. – Germaine. fiúk. aki rámolhatna utánuk –. hogy igaz. A törülközőt gondosan kisimítva teszi vissza a tartóra – mindhárom Holland fiú megszokta. és mégiscsak szemügyre veszi a képét. igaz-e… – És mit mondtál neki? – Mare.

pedig azelőtt az ellenféllel való tusa nagy testi megelégedettséget hozott. hogy őszinte lett volna hozzá. karcsú. hogy magára vállalja. hogysem kezdeményezné. Most gyakrabban kell önkielégítéshez folyamodnia. Se akkor. és folytatják. rátör az érzelmi zűrzavar. egyedül Maryhez. És mint már annyiszor. örökbe adják. tehát reggel nem áldozhat. Meg magára. hogy nem jön ismét álom a szemére. Ott van az apja. de most. ahol abbahagyták. teherbe ejtette Maryt. Hasra fordul. amint megszületik. hogy ma éjjel se állta meg. Mike lekapcsolja a villanyt. és nem hajlandó elhinni vétlenségét. és kivel? Dúl benne a testi vágy. A másik Mary Ann McFarland. Most is kívánja Maryt. aki vallomást vár tőle. mert szeretne megbocsátani. aki ledöntötte a lányt. Isten előtt utálatos bűn." Hát bizony… motyogja Mike az állát simogatva. Mike hánykolódik az ágy szélén. Gondolni kell a bandára. hogy ha fájdalmas is. vágyik Mary után. ő továbbra is Maryhez tartozik. Hazudott neki! Hűvös tárgyilagosság. még mindig szereti a lányt. de mindig letette a kagylót. hogy mellé telepedve halkan megkérdezze: Mary. hogy hazudott. De mennyivel igazibb férfi lenne. ha már nőne az a szakáll. akit porig sújtott ez az egész. Bárcsak el tudná felejteni! Miért nem a dagadt Sherry kell neki. hogy újra itt van. Kíváncsi. egyre hevesebben. amit a régimódi férfibecsület diktál. de ráadásul még a képetekre is van írva. És jobban kell . Gyászolja. aki majd megvesz érte és semmit nem tagadna meg? Vagy a nagy csöcsű Sheila Brabent? Miért éppen Mary? Megint kap szegény párna. Mike kétségbeesetten reménykedik. se később. csókolná. mint minden éjjel. hogy nem szerette eléggé. és arra buzdítaná. a futballedzés sem a régi. Mintha mosáshoz szortírozná a fehéret meg a színeset. együtt sírna vele. Két oka van. Timothy hősként imádta idáig. Miért tette a lány. és visszatántorog a szobájába. Az ajkbiggyesztő Crispin atya. éppen mert tiltott gyümölcs. De kire? Maryre talán. Gyötrődik. és maga elé idézi.csapolja le a vegyületeket. aztán meg kényszeresen cseszeteli kezét-karját. És sóvárgás. mint valaha. még bírt valahogy a csalódottságával. Az egyik. hazudott nála aratott babérjairól. hogy a csecsemőt. Malibun hiába hever a sok barna. mint mikor jártak Maryvel – de furcsa –. Dühös. nem hittek el egy szót sem. Boldogtalan. tegye a kötelességét. nem bízott benne annyira. A szakálltól eltekintve sem áll jól férfias öntudat terén. fiatal test. hogy Mary visszajött! Míg Mary távol volt abban az intézetben. Micsoda csapás volt ma azt hallania az apjától. de büszkébb. miért nem én? Hányszor elkezelte tárcsázni a Szent Annát. Idáig kitért a döntés elől. Mary… Háton fekszik. sokkal gyakrabban. és valahogyan kibékülnek Maryvel. most is megpróbálja elemezni kusza érzelmeit. hetedikesen. összekulcsolja a kezét a tarkója alatt. elérhetetlenebb. De legjobban arra a szarházira. Mert annak ellenére. akit az állapotos nő misztikuma leng körül. ez nyilvánvaló. Hívná. és a párnáját öklözi. vagy beismeri. miért más. a kínos választásra. Kérdezzétek csak meg az orvostól. Aztán a düh. de most a megcsalatottak vádló tekintetével ostorozza megvetően. kicsit tart Marytől. amik különben a szőrzet növekedését serkentenék. Végül. a keserűségével.

Nagy nehezen elnyomja az álom. . mint valaha. és hogy az egész világ gondja az ő tizenhét éves vállára nehezedik.neki. gyáva. Mike Holland úgy érzi.

hogy a barátja nyilatkozzék. amiből még egy kortyot sem ivott. Két hónapja még dilinek tartottam. mi lesz belőle? – Tudod te. – Laboratóriumban az áramütés produkált egészséges egeret meg torzszülöttet is! Mutációt! – Jonas mély lélegzetet vesz. Most meg íme. Röntgen. Mitől vagy olyan biztos benne? – Wade hangját harag színezi. száznyolcvan fokos fordulat. Úgy taksáltam. és nagy léptekkel átmegy a szobán. a „Mr. és összekulcsolja a kezét – a lány egyszer csak azzal áll elém. – Miért? Jonas becsukja az ajtót. mire gyanakszom. – Ez a magzat partenogenezisből keletkezett. Bernie-t lenyűgözi. és vállrándítás kíséretében kijelenti: – Meggyőztél. izmait. Látni a bal kar kipreparált inait. hogy az embrió normális. Feltápászkodik. Nyolc szakállas ember bámészkodik. Én tényleg azt hittem. megkeresem Mary kezelőorvosát a Szent Annában. – Bernie. Jonas lazít egy kicsit. Bernie. Rembrandt „Tulp doktor anatómiai leckéje" című festményének pompás reprodukciója. jegyzeteken. Szent Isten. te igazán tudhatod. meg vagyok ijedve. – Akkor pedig várni kell. ídáig visszafogta magát. – Sőt. – A huszonötödik hét előtt tilos. – Akkor nem őrültem meg. Gondoltam. kalapot emelek. Jonas. – Én idáig abban a hitben voltam. – De hisz ver a szíve… . feszült tekintettel bombázva barátját. Egyébként meggyőződésem. Novak" nyitótémája kívül reked. Bernie Schwartz nagy nehezen elszakad. Megtértem. különb-különb módon kimutatva ámulatát. De csak a szélére ereszkedik. s türelmetlenül várja. Hát lehet ezt cáfolni? – mutat végig párnás keze a bőrdíványt elözönlő papírokon. valami ciszta lesz. – Ismétlem. hogy ilyen nincs.11. És akkor – leteszi a poharat. – Nem. de Bernie áldásával mint a gejzír tör föl belőle az ambíció. Utána visszatér a foteljához. hogy ennek a valaminek dobog a szíve. Bernie mosolyog. – Na és? Mi olyan ijesztő ezen? Jonasnek síkos a keze. Tíz perc süket csönd után megereszt egy sürgető „nos"-t. úgy izzad. árthat a magzatnak. fejezet A csupasz hulla háton fekszik. csak az ágyékkötő van rajta. hogy ez mivel jár. mit kell ilyenkor csinálni. Ezeket böngészte az elmúlt fél órában a genetikus: Jonas jegyzeteit. Jonas Wade-nek elvben le kellene csillapodnia. a képtől. de épp ellenkezőleg. És pár héten belül esedékesnek véltem a sebészi beavatkozást. barátom. – Jó neked. a kedvező fogadtatás csak még jobban feltüzeli. Bernie. és elmondom. a Dorothy Hendersonnal készített interjúkat és a tetemes bibliográfiát. mutációt. hogy talán csak egy sejthalmaz. A dolgozószoba túlfelén Jonas Wade vodka-martinis poharát szorongatva ül egy magas hátú fotelban.

Bizonyítanom kellene. végeznek genetikai próbákat. – De ha kapnál a magzatvízből. de én erről nem tudok közelebbit. amit esetleg szolgáltat. az abortusszal már elkéstünk. hogy segíts nekem. Jonas? Nem azért akarod az amniocentézist. hogy én nem csinálok semmit. amelyik leendő torzszülött abortálását szentesítené. Wade felpattan. Különben sem jön szóba. Hanem magad miatt. . el tudnád végezni a genetikai vizsgálatot? – Mármint hogy megnézném-e a kromoszómákat. nem? – Kezdjük azon. amniocentézist akarok csináltatni. Ami pedig a torzszülöttséget illeti. járkálni kezd. Ahhoz ez az anyag untig elég. A mongol idiotizmust meg néhány más nyavalyát meg rendellenességet kiszűrhetnék. el akarom végeztetni ezt a próbát. Fertőzés. – Micsoda? Jonas. kromoszómavizsgálatra semmi szükség ahhoz. aztán a labor kiértékeli. – Van még idő. Neked pedig megvannak az összeköttetéseid. Csupán lehetőség. torz-e a kicsi vagy sem? – Igen. és a fejét ingatja. Jonas. – Torz magzat esetében is? – A magzat hat hónapos korától jogilag életképes. és közli: – Bernie. Lehet. Maradj csak a röntgennél. az isten áldjon meg! Ott lebeg a szörnyű szó a levegőben: a két férfi tekintete összetalálkozik a félhomályban. Wade felhúzza a szemöldökét. amniocentézisre csak akkor kerülhet sor. – De hát Rh-negatív anyáknál csináljátok. – Nem ígérhetem meg. Az amniocentézis még kísérleti eljárásnak számít és nagyon kockázatos. Előbb kell a bizonyosság. hogy kiderítsem neked. hallod? Szép. És mire lehet röntgenezni. – Nem várhatok addig. hogy a lányuk igazat mond. Az amniocentézist kórházban végzik avatott szakorvosok. hogy meg akarod védeni a lányt. – Jonas. – Távol álljon tőlem. Jonas? Csak nem abortuszt szorgalmazol? Dr. ráadásul veszélyes. – Bernie – mondja nyomatékosan Jonas –. Bernie hangja a háta mögül szól: – Mániád lett ez az ügy. a tenyerét öklözi. Jonas. Bernie halkan kérdezi: – Mi jut eszedbe. a kíváncsiság kevés. és még nem tartunk ott. A gyatra bizonyíték.– Attól még lehet torzszülött. Meg a kockázatot is mérlegelni kell. hogy röntgennel utánanézhetnénk. A zömök genetikus kihúzza magát a karszéken. Jonas. És mindezt miért? A próba bizonytalan. szép. akik értik a dolgukat. az eredményre nem lehet mérget venni. az amniocentézis megbízhatatlan. mert a lánynak ez a jó. Bernie. Jonas. Jonas hirtelen lefékez. – Kíváncsi vagy a véleményemre. – Nagy felelősség – dünnyögi Jonas. de a születési rendellenességre nem derülne fény. messze nem ér meg ennyit. Koraszülés. – El kell mondanom a szülőknek. ha élet-halál kérdése. hogy a gyerek torz. hogy a beosztottaim közül páran kísérleteznek a folyadékkal. Eklampszia. Magzati sérülés. Másodszor. Bernie. Figyelmeztetnem kell őket. Jonas elfordul a barátjától. hogy az anya élete forgott veszélyben. ez rázós ügy. Azonnal. hogy bebizonyítsd a szülőknek. Nincs az a bíróság. és fölveszi a martinis poharat. Ő nem bírja kivárni azt a kilenctíz hetet.

– Indulnom kell. hogy feddhetetlen szegényke. Amniocentézisre utazni ebben a szakaszban. mikor a röntgen később tökéletes felvilágosítást nyújt. bermudában kiballag a fülledt estébe. és nagyon komolyan néz a barátjára. annak más indítékai is vannak. és beviszem a köztudatba. De hiszen neki nem kifogás kell. Miért ne én legyek? Bernie elveszi a kezét. hogy természetes jelenség. fejét leszegve. Az a lány a poklok kínját állja ki. – Jonas. jól gondold meg. – Én csak annyit mondok. Eléggé ismersz. Szem elől téveszted. még öngyilkosságot is megkísérelt. – Bernie megragadja a kilincset: – Ezt akarod? – Ennek elejét lehet venni… Bernie leinti. te már határoztál. hogy tudd. láthatóan ingadozik. – Hogyan érzel? Beszélj. – De hát éppen fordított a helyzet. – Bernie. – Bernie. elvesztem. Jonas a bejárati ajtóhoz kíséri barátját. – Bernie a barátja vállára teszi lapátkezét. De ahhoz ez az anyag elegendő. hogy jó lelkiismerete lehessen. látványosságot. jegyzi meg magában. vallj színt! Jonas hátrafordul. etikus vészkijáratot? – Mi az ördögre célozgatsz itt? Bernie csak néz rá. – Na. Hajtóvadászat lesz. te holmi orvosi kuriózumként kezeled ezt a lányt. hogy előbb-utóbb valaki biztosan megtöri a jeget a partenogenezis dolgában. Pár perc múlva már megint a martiniját sétáltatja a dolgozószobában. hiszen a beteged. És én leszek az oka. amibe mostanáig nem ivott bele. mély lélegzetet vesz. hálás lesz nekem. úgy száguld előre az emberi szexualitással foglalkozó tudomány. Az italt. megírom. hogy mint orvos mivel tartozol neki. aztán vállat von. Aki ilyet forgat a fejében. Bernie. őszinte szándéka. Jonas a sarkában. egyenletesen fújja ki. De aztán felkapja a hírt a Life. Szóval megírod a dolgot egy orvosi folyóiratban – jaj de etikus. Utána a National Enquirer. hogy a káposzta lucskos lett. Jonas. Bolond volnék kihagyni. etikus vészkijáratot. Még mielőtt idejöttem volna. Ürügyet keresel. Olyan rohamosan fejlődik. Vizsgáld felül az indítékaidat. hogyhogy nem látod? Aki ezentúl partenogenezissel fogan. amint Bernie hawaii ingben. Jonas. Bernie Schwartz egy pillanatig dermedten bámul. már a lány meg a csecsemő képével lesz tele minden magazin és hecclap. figyelmeztette Bernie. Ha nyilvánosságra hozom. hogyan érzek e tárgyban. az íróasztalra teszi. őrület. Bernie. Vizsgáld felül az indítékaidat. Jonas homloka olyan feszült. biztonságos. A bajuszka alatt vastag száját rágcsálja. flepni. mint a Dionne ötös ikreknél. Aztán azt mondja: – Jonas. mert senki nem hisz neki. és a küszöbről nézi.meg akarod győzni a szüleit meg a barátait. Bernie a dolgozószoba ajtajához tart. bebizonyítom a dolgot. Neki szívből jövő. Esther még azt hiszi. biztonságos. és az órájára néz. és mire észbe kapsz. szükségem van a tanácsodra. aztán nyújtott karral tenyerel mellé. . Jonas. hogy a leendő szűzen fogant anyákat megkímélje Mary szenvedéseitől. – Bizony. te elhiszed ezt magadnak? Vagy csak ürügyet keresel. aztán kijelenti: – Te komolyan beszélsz. – Bazári majmot csinálsz belőle meg a kisbabájából. – Fenéket. a Mary McFarlandekre nem vár többé gyötrelem és kétségbeesés! Bernie Schwartz pici gombszeme Jonas arcát kémleli.

hetyke. egyben kétségbe is vonta értelmét. Nem hallottad? – Nem… Bocsáss meg. kórházai versengtek érte. – Mondtam valamit. majd mesél arról. Éveken keresztül kielégítette. De ki fog emlékezni Jonas Wade-re? Mikor visszavonul. A Galenus Szövetség elnöke. Kényelmes. elismerést szerezhet: ő lesz az első. a karfán nyugtatja a kezét. sztár. tizenkettőt a tévé előtt. Sarah Longgal kettesben vennének ki lakást. Dr. technokrata jövőbe. saját lakást akar. annak idején évfolyamelső volt. hírnév csak keveseknek adatik. Az asszony belép. aranyóra se igen jut majd neki. És talán nem jön több. Jonas Wade ismét lefele néz. – El akar költözni? – Azt mondja. sikeres szakvizsga az UCLA-n. az élete órák egymásutánjából állt. ha úgy látja jónak. az Egyesült Államok elnökének levele. – Miből? – Azt mondja. és a Rembrandtjára feledkezik. Ahogyan Vesalius. kezében egy doboz Metrecal. Azt mondja.Bernie Schwartz. érvelt az imént. Joseph Lister. Jonas a fejét rázza. és Jonas Wade spatulák és hőmérők özönében valahol levált arról a bizonyos meteorról. új praxis Tarzanában. William Harvey. – Drágám? Fölpillant. vedd elő Cortneyt. eljátssza élete nagy lehetőségét. állást vállal. letudni: egymásba kapcsolódó órák. hétköznapi rutinná szelídült a kápráztató siker meg a hiú álmodozás. Watson és Crick is. jelzálog. Az íróasztalt. négyet a golfpályán. és egyik se mutathat fel semmi különöset. az ország legnagyszerűbb egyetemei. édesem. feje a válla közé csuklik. milyen az – mostanáig. El is felejtette. hogy csatlakozzon a Hippokratésztől máig húzódó dicső menethez. mindet „tölteni" kellett. ami foglalkoztatja. szandál. Elgondolkodtam. tízet a műtőben. egyenesen a saját jövőjéért reszkető Jonas Wade lelke mélyére? Mert itt nem a tudomány diadala a tét. Ezért bizony nem emlegetik meg örök időkre. – Tessék? – kapja föl a fejét a férfi. magna cum laude. Nézi a többit: a Berkeley Egyetem orvosi diplomája. két baba egy év korkülönbséggel. Jonas Wade egyszer sem nézett végig az életén: most megtette. Végre nyomot hagyhat. kapós volt az öntudatos. és a szőnyeg mintáját bámulja. ösvényt vágva a homályos. ami az idők végezetéig folytatódik. hogy heti harminc órát a rendelőben tölt. mandulák és visszerek sorozatban. Penny nem kíváncsiskodik. Sok éve megszáradt már a tinta ezeken a trófeákon. aki leírja a spontán szűznemzést az embernél. hanem Jonas Wade kap utoljára esélyt. meteorként ívelt fel a pályája. a bőrdíványt ellepik az új témához készített jegyzetek. De kik teszik ezeket a rohamlépteket? Bernie netán átlátott a szitán. Walter Reed. nem vár. Jonas. Penombscot-díj az általános orvoslás kiváló műveléséért. elköltözik. Penny áll az ajtóban. Mióta tizenkilenc éve diplomát szerzett. akár síeléskor az ülőlift. az alkalom. . Keservesen szegi fel a fejét: a nemrég kifüggesztett oklevél tűnik a szemébe. végigcsinálni. – Kérlek. A magas hátú fotelba ereszkedik. Jonas otthagyja az aszfalt. Majd közösen fizetik. dicsőségben gázoló Jonas Wade. fene a jó dolgodat meg az éles szemedet! A tudomány rohamléptekkel száguld előre. hogy a csúcsra vigye. Nagyság. Aztán jött a házasság Pennyvel. Tulp halhatatlan lett. ingruha van rajta.

de nincs férje. lesz. hiszen a nemi betegség oka a paráználkodás. – Hajthatatlan. ha a nők magukban is biztosíthatnák az utódlást? Mi lenne akkor a férfiakkal? Akkor bizony a férfiak nélküli világnak törnék utat. a futurológia legvérfagyasztóbb lidércét szabadítom el: a génmanipulációt? . aki elátkoz. Etikai vészkijárat. fölösleges. – Jó. de semmire se mentem. És én mit fogok művelni? Veszélyes eszközt. majd leülök vele. Henderson? Jó. talán fegyvert adok az emberiség kezébe. felborul társadalmunk alapvető szerkezete. Penny tétovázik egy pillanatig. felhívás keringőre: lesz olyan tudós. fantasztikus felfedezések várnak a világra. Hát nem ezt csinálja dr. meginog a természet törvénye. akiben a megszállottságig túlteng az anyai érzés. Hendersonnak: a gyermekbénulás gyógyításáért babér jár. a lelkiismeretem megkerülése. Egészen biztosan kihasználnák és háborgatnák őt meg a gyereket. a szülés élményére. aki készséges kísérleti alanyoknál mesterségesen teremti meg Mary állapotát.– Csak ha már végzett. amiért felfedezte a szifilisz gyógyszerét. ha Mary sínyli meg a glóriámat. Jonas. aki ünnepel. Hány nő szaladgál az utcán. melyikhez ragaszkodjam – a tudományhoz. amikből majd összeáll a világrengető közlemény. mindkét nem szaporítható. Paul Ehrlichet kiközösítették. a lelkiismerethez. és kisiet. aki kétségbeesetten vágyik saját kisbabára. és én nem akarok kimaradni. Csúnya dolog. a nemi betegség gyógyításáért megrovás. Milyen jogon tehetném ki ennek? Továbbá: miféle mélyreható folyománya lehetne a partenogenezis elméletének? Ha nyilvánosságra hozom. mutogatott rá ujjal a világ. a terhesség. vagy olyan. – Próbáltam észhez téríteni. Édes istenem. Uramistenem. a felvilágosításhoz (megírom). hogyan jött létre Marynél a sejtmagosztódás. hogy az ember istent játsszon (elfelejtem)? Nem… egyszer úgyis megtörténik. De a partenogenezisnél a férfinak semmi szerepe nincs. A Wade McFarland-technikával megszülnék saját magukat… Jonas hátán végigfut a hideg. lemaradni… Lesz. ha ezt a dolgot végletekig visszük. vagy az emberséghez. Jonas visszatér a papírokhoz meg a jegyzetekhez. de egy férfival sem jut el az ágyig? Ezek bizony első szóra ugranának. mivé lennének a szexuális szokások és rítusok. – De hát mi nem tetszik neki itthon? – Fogalmam sincs! – tárja szét tehetetlenül sovány karját Penny. nem hagyva. dacolni mert az isteni büntetéssel. Igaza van dr. aztán sarkon fordul. mikor… Nagy változások állnak küszöbön a tudományban és az orvoslásban. nem tudni. az ő módszere nem zárja ki a hímeket.

A konyhaasztalon zöld bélyegeket ragasztgat kis füzetekbe. hennázza éppen a haját. püföli. és a nővérére vigyorog. Mary gondolatai Mike felé szállnak. – Úgy volt. aztán Mary azt suttogja: „Apa!" Elejti a krumplihámozót. – Amy a vállára csapja a táskát. Haja foltos kendővel van bekötve. A kislány a nyakába ugrik. – Jaj. Az előtérbe ér éppen. Ez az undok robot a lányokra maradt. – Amy – kezeli Mary. – Múlt pénteken – feleli Mary. bezúdul rajta a narancsszín alkonyat meg Amy. Sose látta még ilyet csinálni. Az autóberregésre anya is. lánya is felkapja a fejét. sosem tudna feloldódni. hogy tüntetően a barátnők kezébe nyomta őket: „Én nem vacakolok ilyesmivel. Összenéznek. hátizsákkal. Krumplit pucol. fel se néz abból." De titokban azért félrerakosgatta. Lucille vállat von. Amy… – Mary – érinti meg Lucille a lánya vállát –. úgy viselkedne. – De Melody mamája olyan beteg lett. – Mary! Itthon vagy? Hogyhogy? – Eljött hamarabb – szólal meg Lucille hangja. aztán elkapja róla a szemét. hol kezdjem. Még ha a fiú hajlandó lenne is idővel szóba állni vele. de mindannyiszor inába szállt a bátorsága. és az előtérre ismét homály borul. – Tornázni ment. nem gondolod. Lucille lenézte ezt a zöld bélyeg procedúrát. vekkerre. anya! – veti le magát a kislány a kanapéra. – Mesélj Vermontról! Milyen volt? – Mát nem is tudom. Csakhogy az előérzete mást súg. hogy muszáj volt sátrat bontani. és szalad ki.12. Tudja-e egyáltalán. ahogy a bélyeget válogatja. kezét a kötényébe törölgetve. bár gyümölcsét sose ők aratták le. Mitől retteg? Hiszen Mike-ról van szó. – De hisz még csak kedd van. akik görcsösen játsszák. – Amy – mondja élesen Lucille –. akik látványosan barátkoznak a négerekkel. Mary! Milyen volt Vermontban? Mindent mesélj el! Mikor értél haza? Jaj de örülök neked! A két lány az anyát megkerülve beront a hűvös nappaliba. Mary odapillant az anyja fürge kezére. Amy. hogy a készletet beváltsa lámpára. – Azt hittem. nedvesíti. A tizenkét éves a válla fölött hátrakiált: – Szia. Melody! Köszi! Holnap hívlak! – Aztán becsukja az ajtót. miért nem öltözöl át? Mindjárt vacsorázunk. fejezet – Hol marad apa? – kérdezi a mosogatónál Mary. mikor nyílik a bejárati ajtó. hogy minden a legnagyobb rendben van. volt. és szerét ejtette. egész héten táborozol. hogy ő hazajött? Eszébe jut. hányszor kezdte tárcsázni a számát. amit csinál. és kézen fogja Maryt. hogy jó lenne . Vagy mint azok. mint a szülei. valahogyan csak összejöhetnének.

a bánat ül ki rájuk. és lepihen. – Tudom. akinek van havivérzése. vegyél tiszta ruhát. a tizenkét éves kissé félrehajtja a fejét. hogy fáradt. – Amy. előfordul. Az óra fél tízet mutat. mitől híztál meg – kiált vissza az előtérből. Mary törölget. aztán visszatér Maryre. Fölbámul a tusfekete plafonra: vajon hány óra lehet? A házban némaság. hogy otthon van. Mivel a válasz késik. Felkattintja az éjjeliszekrény-lámpát. micsodája. szerelmeskednek . résnyire nyitja és kidugja az orrát. Lucille a konyhában csörömpöl. – Amy – kezdi nehézkesen Lucille –. Mary megmozdul. Fojtott hangok. – Hát persze. A tévészoba sötét és üres. – Jó. aztán a vonásai lágyabbak lesznek. Amy mosogat. Az apja arcát keresi. Amyvel szemközt. felöltözve fekszik az ágytakarón. – Milyen dagi vagy! – kuncog Amy. szó nélkül vacsoráznak hármasban. – De hát miért? – Amy mélybarna tekintete előbb az anyjára villan. Ted és Lucille a kereveten ülnek. A tizenkét éves felkapja a zsákját. Mary szól. Kiszáll az ágyból. de továbbra sem figyelnek fel rá. ha egyszer nincs is férjnél? Mary úgy érzi. gondolja dühösen. kigyúlnak a fények. menten kimegy alóla a lába. hol van. Lucille odébb lép. – Vermontban sok volt a juharszirup! Mary felriad. igazán várhattatok volna. – Ne mondd. nehogy észrevegyék. mert a „dr. és rádöbben. Kildare" megy. Árulás. Erőlteti az agyát. Még a légkondicionáló moraját sem hallani. Keserű ízt érez a szájában. te úgy megváltoztál. hogy házasság nincs. Amy elvonul a tévé elé.megvárni apátokat… Mary érzi. Várhattatok volna. A közlekedőbe gyenge fény szűrődik. és a szívébe hasít a látvány: még sose látta Tedet ilyen nyomorultnak. – Mary. mert beesteledik. Aztán a csöndben lassan kitisztul a tudata. a fényszórókat kémleli. és kapcsol. A húga éppen azt mondja: – De hát hogy létezik. Amy a medencében hancúrozik. az ajtóhoz settenkedik. baba meg van. ízé… a férfi meg a nő összejön. Mary hallgatózik. éspedig a nappali felől. kérlek. A nappaliban a görgős üvegajtók tárva-nyitva állnak és bebocsátják a medence klóros leheletét. te menj és pakolj ki. Mary meghúzza magát az ajtó mellett. – Mary Ann. – Apátok mindjárt hazaér – szól közbe kicsit lihegősen Lucille. tanultátok is az iskolában… hogy a lány attól lány. Foszlányokban jön vissza. Szóval ehhez van köze. – Amykém – hallatszik Lucille hangja –. hogy van… tudod. mi is történt. a szobatársnő halk lélegzésére fülel. és kirohan a nappaliból. – Hogyhogy? Mary megkapaszkodik az ajtófélfában. Egy pillanatig azt sem tudja. Aztán meghallgatjuk az élménybeszámolódat a táborról. A tusolás se fog megártani. a saját szobájában. anyjuk kiles. Mary mint a tolvaj oson a vastag szőnyegen a fal mellett. és beles. hogy az izmos barna ujjak a húsába vájnak. hogy Mary gyereket vár. Mary az anyjára néz: az a furcsa űzött vad kifejezés van az arcán. Csak annak lehet gyereke. várjuk meg apádat.

Zihál. és a semmibe réved. hiszen a spanyol ferencesek 1780-ban bukkantak fel a völgyben. mint akit kígyó csípett meg. – Minden ok nélkül? Ez magas nekem. Csakhogy erre már eleven lélek nem emlékezhet. Irodája félhomályos. ártatlan szemébe nézve halkan azt mondja: – Nem tudok rá magyarázatot. Amy. és narancsligetben állt. őztekintetű madonnák meg régi ikonok hirdetik. mint amilyennek látszik. az orvos is. Gyere csak. Mary. Mary izgatottan figyel. megnyugtató hely. feszül a pocakján a reverenda. színes üvegei. ami a parkoló sarkában jelzi. Mary követi a paplakba. Tarzana katolikus szentélye hófehéren csúcsosodik. Mary. Szednie kell a lábát. – Úgy éned. enyhül a légkör. lefekszenek egymással. apa és anya miért rejteget? A Szent Sebestyén-templom régebbi. a réz emléktáblán kívül. amit akartok. Amy szólal meg elsőnek: – Ha nem csináltál semmi rosszat. Amy. Gyér gyülekezet széled szét a templomból az izzasztó reggelbe. A pap leül a zsúfolt íróasztal mögé. hogy missziót alapítsanak. – Igen. Növekedni kezdett bennem egy baba minden ok nélkül. hogy szívéhez a román kori meg a gótikus stílus áll közel. Ted még jobban összehúzza magát a kanapén. segélykérő pillantást vet az apjára. Amy – halkul suttogássá Mary hangja. Letérdepel. A két lány abbahagyja a fixírozást. régen San Sebastiano volt a neve. – Atyám! A pap megáll és hátrafordul. belép Mary. A vidékies San Sebastiano-templom is az ő fennhatóságuk alá tartozott. Crispin atya magánrezidenciáján a szürke kőkandalló ívei. Amy arca elborul.és gyerekük lesz. de én soha nem voltam fiúval. – Akkor hogyhogy terhes lettél? – ráncolja kislányhomlokát Amy. én nem feküdtem le senkivel. Lionel Crispin hájas ember létére meglepően fürge. aztán kisimul az arca. Lucille a kezét vizsgálgatja. mint mikor matekban elakad a példával. élükön Serra atyával. faburkolat. – Gondoljatok. aztán odamegy a húga mellé. mint a trópusi párát. de mindenki így van vele. Amy és Mary csak nézik egymást. vágni lehetne. a házaspár néz össze. de ma már nyoma sincs a spanyol eredetnek. Milyen más. hol keresztelkedtek meg az első indiók 1783-ban. mit: tehetek érted? . mint a templom vakító fehérsége. bőr adja a hangulatát. Aztán megmozdul a tabló. kis vályogházikó. Mary tétovázik egy pillanatig. és közli: – Nem. – Hát tessék. a homlokzatán stilizált feszület. Egykor. – Nem tudok mit mondani. aztán észreveszi Crispin atyát. Hunyorog a vakító napfényben. akihez járok. amint a templom mögött sietősen indul a paplak felé. Mary. és szélesen mosolyog a lányra. Mary megáll előttük. és Amy őszinte. színes üvegablakok díszítik. Lucille és Ted felkapják a fejüket. A szobában nehéz a levegő. atyám? – Hogyne. mint egy izmos A betű. odafordul. – És Mary ilyet csinált? Mielőtt a szülők válaszolhatnának. – Beszélhetnénk.

Kezdenek eszébe jutni a dolgok. Nekem el kell járnom a templomba. hogy gyónjak. Csillogó gombszeme komoran néz a bozontos ősz szemöldök alól. hazahozatnak. elutasította az egyházat. levert volt. de anyámat igen. atyám. idegesítően egykedvű. atyám. meg összesúgnak a hátam mögött. aztán figyelmes tekintete a lány ölére rebben. Crispin atya képe felragyog. A pap megkönnyebbül kicsit. A pap arca előbb értetlen. ahogy elkomolyodik. – Hogyne. – Az új pápa. Engem nem érdekel. – Hát először is. – A szüleidhez fordultál már vele? – Nézze. – Atyám. – Grundemann atya ezek szerint segítségedre volt a Szent Annában. – Crispin atya pofazacskói mintegy megkötnek. atyám. – Ugye tudod. mert van egy problémám. atyám? Lionel Crispin odanéz. – Hogyhogy? – Megszegted a negyedik parancsolatot. Furnérborítás hivatott az Erzsébetkort idevarázsolni. Hiszen te a Szent Annában voltál. Két hónapja Mary nem volt hajlandó magához venni a szentségeket. – Ühüm. És attól fogva mindennap áldoztam. A pap bólint. – Köszönöm. Gondolom. Múlt vasárnap nem jöttünk misére. Lionel Crispin most atyaian elmosolyodik. – VI. Nem engedelmeskedtél a szüleidnek. és képtelen vagyok megoldani. – Mondd. hátradől a székében. éppen itt. majd vissza az arcára. hogy ez bűn? A lány felkapja a fejét. éppen róluk van szó. azért kerestem fel. Az ajkát biggyeszti. az irodában. Többször is hosszan beszélgettünk. Fél. Mary. De szerintem arról van szó. Pál pápa. és összefonja a kezét a . – És ezek után otthon tartanak? – Nem tudom. hogy mindenki engem fog bámulni. az oroszlánmancsfaragványban végződő karfát szorítja. atyám. arca kevésbé feszült. az ajkát szívja. – Hát persze hogy segítek. Feltétlenül meg fogom gyónni. Ránc gyűrődik a pap orrán és egyre mélyül. atyám. – Nem a szüleim döntöttek erről. hogy visszaküldenek a Szent Annába. Mikor utoljára látta ezt a lányt. mert anyám azt mondta. Beszélni fogok édesanyáddal az Oltár és Rózsafüzér Egylet ma esti összejövetelén. nincs jól. – Vagy úgy. Én jöttem el a Szent Annából múlt pénteken. aztán eljutottam odáig. Ezek szerint a szüleid úgy döntöttek. A lány szeme megakad egy pápai ornátust viselő idegen arcképén. saját akaratomból. Mary. Nem mondták. Mary körbehordja tekintetét a helyiségben. itthon vagyok. – Erre nem is gondoltam. hanem én. miért hagytad ott a Szent Annát? A lány a földet bűvöli.A lány próbál elhelyezkedni az egyenes hátú székben. Mary ismét a pap arcára tekint: mai klepetusa akvamarin árnyalatokkal gazdagítja a szeme színét. A pap felhúzza bozontos szemöldökét. – Mert nem tetszett ott. hogy nem akar nyilvánosan mutatkozni velem.

mint egy fénykép: megdermed. – Mary. hogyan kerültél ilyen állapotba? – Nem. Ugyanaz a Kennedy-fotó függ a kandalló fölött. fohászt mond magában. A mélyen ülő kis szem pislog. Ennyit csak tudsz? – De én nem követtem el semmit. Én minden bűnömet bevallottam Grundemann atya előtt. – A másik problémám még fennáll. Milyen lenne. tisztátalanságot követtél el. holott tudtad. atyám. hanem tudom. – De… De hiszen gyóntál a Szent Annában. csak nem azt akarod mondani. mintha Crispin atya megütötte volna. hát megátalkodottan hiszed. – Tessék. Együtt érezne vele. Crispin atya szinte összezúzza félelmetes pillantásával. szinte lélegzetet sem vesz. és begyakoroltan türelmes hangján azt kérdezi: – Mary. – Mary. Crispin atya. Mary? A lány úgy érzi. Grundemann atya feloldozott. Magadhoz vetted a szentségeket. – Éspedig? Mary a Kennedy-fotón csügg. leesik az álla. atyám. – Még mindig nem tudod? Mary a fejét rázza. – Én olyat nem követtem el. és azt mondja: – Csak nem azt akarod mondani. Mary nem láthatja. – Hát ez csodálatos. atyám. hogy szeplőtelenül fogantál? A lány összerezzen. A lány viszonozni próbálja a mosolyt. és mikor fel is fogja. Szűz vagyok. A pap fölnéz. és tudhatod. de nem sokáig állja a pap tekintetét. – Igen. hogy szűz vagy? – Nem hiszem. Mary. amit hallott. mennyire örülök. Ez az igazság. halálos bűn nyomja a lelked? A lány érzi. nem ítélné el. és lapátkezébe fogja homlokát. miért lettem terhes. – De miféle bűn alól. ha egyszer nem követtél el tisztátalanságot? Mit gyóntál meg neki? – Az öngyilkossági kísérletemet. Bűnbánatot gyakoroltam. én is meg az egész világ. atyám. – Miért? – Mert meg akartam ölni magam. Aztán fölnéz. ezért történt. mikor megszólal. ha ő ülne itt? Biztos nem bánna vele olyan kőszívűen. A pap behunyja a szemét. hogy az asszonyoknak csak egyféleképpen születhet gyerekük. hogy az oltárhoz járultál és magadhoz vetted a szent ostyát. mintha jeget eregetne a száján. Megint inkább a szobát nézi. nekem is . Kínos némaságban ülnek egy darabig. mint amit ő kitett az ágya fejéhez. nem is hiszed. Sarkvidéki csönd telepszik rájuk. Crispin atya is olyan lesz. de nem néz oda. Lionel Crispin fél könyökét az asztalra támasztja. te is tudod. hogy a szíve hevesen kalapál. Nem vagy te ostoba. – Hát a test bűne. – Mary Ann McFarland. atyám. Mary. én továbbra sem tudom. mint a többiek. mintha mindjárt becsattantaná a fa karszék. és kezét összetéve biggyedt ajakkal rövid. Crispin atya meghökken. áthajol az asztalon és súgva ismétli meg a kérdést: – Hát még mindig nem tudod. – Szó sincs róla. Az atya pislogása szaporább lesz.pocakja fölött. milyen képet vág. Lionel Crispin nehézkesen szétkulcsolja a kezét. – Crispin atya – kezdi. – Atyám.

Sorozatban mondja az Üdvözlégyet. Mary térde izzadni kezd a műbőr térdeplőn. vagy szégyelled magad azért. hanem imádkozni. Mi több. Sajgó szívvel érzi. bár én sejtem. Egy Isten. gyere át velem a templomba most rögtön. sikoltja belül. Kinyitja a szemét. irgalmazz! Fiúisten. Kérdezd őt. mi kényszerít hallgatásra. gondolatban az ujja közt pergeti. én nem követtem el szentségtörést. és Isten válaszol. Szentlélek Isten. hogy hiába. végtelenségig ismétlődnek a hangzók. hadonászik és fenyeget féktelen haragjában. Crispin atya merev pózban térdel. ki lehet. Dagadozik. Isten után sikoltani belül. Élő Istennek Fia. És mivel nem gyóntad meg. kegyelmezz! Mennyei atyám. Elmosódik a képzeletbeli rózsafüzér. a padsorokat. Lefeküdtél egy fiúval. ha a bűn állapotában odaállsz áldozni?! – De hát én nem… Lionel Crispin ültében is mintha hatalmasra nőne előtte. bánom. Ez így nem jó. mert méltán ostorozol… Összezavarodik. tornyosul. Elsikkad a szavak értelme. – Mary. könyörülj rajtam! Mary tekintete a Szűzre téved baloldalt. A feszületre meredve ismét belefog: Én Istenem. Dicsértessék az Atya. ámen. felpillant. Ez nem igaz. Olvasót képzel a keze közé. három Üdvözlégy. de tüstént. Az oltárt keresi a szemével. Mary. Szeme függetleníti magát és a Szűzről is tovarebben. A lány visszaretten. Úrnak ragyogása. de így is érzi közelségét. könyörülj rajiam! Jézus. ezért estél teherbe. a Fiú és a Szentlélek most és mindörökké. Sehogy se jó így. minek nézel te engem? Gyónj. Uram. Krisztus. . – Crispin atya – suttogja –. Nem tudom. de itt az idő. hogy megtisztulhass! A halálos bűnt szentségtöréssel tetézted! A lány magába roskad. Jézus. Nyisd meg a szíved Istennek. a szentáldozástól sem riadtál vissza a halálos bűn állapotában! – Atyám… – Mary Ann McFarland. Mary – talán a fiú személyét akarod titkolni. Szentháromság. Még jobban összpontosít. nem követtem el bűnt… – Mary – szökken talpra a pap. Próbál koncentrálni. a márványpadlót szivárványszínben játszatja az üvegablakokon beáradó fény. Mary beszívja az ajkát. Ha ennyire rettegsz. megvetem minden bűnöm. nem éri el így az Istent. világ Ura. mássalhangzók. A templom üres. Hiszekegy. hogy Isten oltalmáért folyamodj. Bocsásd be. Mellette Crispin atya jámborul hajtja le a fejét. hogy fáj: ha sanyargatja magát. Miatyánk. Engedd. könyörüli rajtam! Nehezen nyel. A meleg levegőben tömjén-és füstszag. irgalmazz!. A lány szeme csukva. imádkozunk. kopaszodó fejét imára kulcsolt kezére hajtja. ez a bűn még nyomja a lelked. hogy a fohásza meghallgattatik. és a megfeszített Jézusra függesztve szemét ismét nekiveselkedik. amit elkövettél. – Nem a gyóntatószékbe. Egymásba olvadnak az Üdvözlégy Máriák. imádkoznunk kell Istenhez. szuszogását. Öröklét… Öröklét… Mary az ajkába harap. – Hát minek nevezed.megvan a magamhoz való eszem. hogy a lelkiismeretedet pásztorolja. talán nagyobb az esély. hogy világosítson meg. Mary olyan szorosan kulcsolja össze a kezét. hogy ellenedre cselekedtem. és a kezét nyújtja a lánynak. Mary. – Crispin atya! Esküszöm. Gyere. könyörülj rajtam! Jézus. az oltárt elborítják a virágok. világ megváltója.

gondolataival a mennyekbe ágaskodik. Crispin atya nem tud semmit. könyörülj rajtam! Jézus. Szeme bejárja a kitekeredett. Mary el is felejti. Wade nem tud semmit. dicsőség királya. Most már tiszta kép. szépséges arcra. a meztelen comb minden inát. milyen fájdalmasan imádkozott az imént. a szellemi erőfeszítéstől minden összemosódik előtte. kiengedi… Felnyitja a szemét. És eszébe jut. miért! Áruld el. különkülön tanulmányoz minden vérző sebet. Mély lélegzet. végül elragadtatottan feledkezik az elgyötört. és a szavakkal küszködik belül. csak néz maga elé. – Istenem! – sikoltja némán. vigasztaló béke száll rá… . a görcsbe rándult hasat. Behunyja a szemét. könyörülj rajtam! Jézus. És máris édes.Öröklét világossága. hova bámult idáig. és egész testében remeg. könyörülj rajtam! Maryt szorongás szállja meg. megreszket. Csak Te tudhatod. igazságos bíra. megkínzott alak minden porcikáját. mi van ott. mi történik velem? Áruld el. mellkast. és próbálja kitágítani a tudatát. mégis eksztatikus. küzd magával. segíts… A lelki gyötrelemtől vadul ver a szíve. fohászkodik. miért történt ez velem… Istenem. megbabonázva nézi az izmos férfitestből kiálló nyílvesszőket. mikor az első stációnál megállapodik a tekintete. benntartja. Nem is látja. Kíváncsian. Szent Sebestyén. – Áruld el. Látja. hogyan! Csak Te segíthetsz rajtam! Dr.

Megszólal a házi telefon. Jonas Wade buzgón firkál Timmy lapjára. hát vihettem az autót. Wade. fejezet Jonas Wade-nek nehezére esik figyelnie. A gyerek büszkén nézi a vörös heget a térdén. – Jó napot. ideadta a kocsit. A szokásos hétvégi tervezgetést is hanyagolja. Az orvos ír. Jonas Wade visszavonulhat az irodájába. Feszült várakozásban ül az íróasztalnál. kész is vagyunk – simogatja meg a kisfiú fejét. átböngészi Timmy anyagát. becsúsztatja a tollat a köpenye felső zsebébe. Mondtam neki. dr. hogy kicsit összeszedje magát. – Férfiasan viselted. Anyám elenged a szupermarketbe. – Vezetsz? – Fél éve megvan a jogosítványom. De nem húzhatja az időt a végtelenségig.13. – Nahát! Micsoda kellemes meglepetés. Köszönöm. hogy ma mindent elmond Marynek. Innentől a nővér veszi gondjaiba. ír. Négy teljes napja nem láttalak. már tudom. A szeme sarkából figyeli. miért vagyok állapotos! . – Bravó. kezét az ölébe ejtve. és a McFarland lány bármelyik percben betoppanhat. Elhatározta. aztán türelmesen vár. – Hogy jöttél? Édesanyád hozott el? – Nem. mielőtt a lányt beavatná. Wade. Ő Shirley Thomasszal ment vásárolni. – No és miért jöttél? A lány kicsit türtőzteti magát. hátha van még mit pöszmötölni rajta. arca izgatott várakozástól ragyog. Bűbájosan mosolyog Maryre. mikor Mary halkan belép. hogy fogad. Mind a tíz öltéstől megszabadítottalak. Aztán kiszakad belőle: – Dr. és leül. ahogy a lány becsukja az ajtót. nem is látja az előtte fekvő kórlapot. a könyvtárba meg ilyen helyekre. amíg csak lehet. Timmy. és halkan motyogja: – Köszönöm. Elteszi a kartotékot. Mindjárt dél. pedig péntek van. lesegíti az asztalról. hogy feltétlenül ide kell jönnöm ma. Magán hagyja a fehér köpenyt. csillog a kék szeme. Mary hangtalanul nevet. és rendszerint levedli ebben a szent pillanatban.

hogy nem megy az imádkozás. Wade. – Hát. dr. Az orvos fejében hátul megszólal egy kis vészcsengő. vagy nem? Mikor egy hívő katolikus nem tud imádkozni? Szörnyen megijedtem. A szék peremére húzódik. hogy történt valami a testemmel. hogy eszedbe juttatta az álmot? – Igen. Soha ilyet nem álmodtam még. dr. akkor. de akkor…! A szöveget tudtam. hogy két napja beszélt Crispin atyával. – Álom? – Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradóra valami nagyon különös álmom volt. tudja. Azt gondoltam. dr. – Azelőtt soha nem fordult elő velem ilyen. Isten meghallgatta a fohászodat. fogalmam sincs. mint a kocsonya. előre megválogatta a szavait. Az orvos feszengve fészkelődik. Jonas csak kapkodja a fejét. hogy csak úgy beszéljek Hozzá. te nem tudod. Jonas Wade igen gondterhelten ráncolja a homlokát.Meglepett hallgatás. de nemcsak azt. Isten így mutatja ki. – Mi történt. akkor megtörtént a dolog. és üzent neked azzal. Az orvos bámul rá egy pillanatig. Wade – csillog Mary szeme –. sőt azt is. És tudtam. és éreztem. és olyan heves volt. Olyan. és egyszerűen csak szóltam Istenhez. hogy Szent Sebestyén szeretkezett velem. én még ilyet sose csináltam. mintha Isten akarta volna így. – Azt álmodtam. Mary. Mary? – Eszembe jutott az álom. miért. – Reszkettem. Crispin atyának is feltűnik. – Szóval azt gondolod. hogy elfordult tőlem. mikor kiöntöttem Neki a szívem. rettentő bizarr. aztán megkérdezi: – Mary. – És a templomban eszedbe jutott ez az álom. Hirtelen visszaemlékeztem. hogyan lett. Wade. – De én képtelen voltam imádkozni. vacak álomból. Hallhatnék bővebbet? A lány röviden elmondja. hogy gondosan. – Testi érzet? – Én még ilyen gyönyörűségeset soha nem éreztem. nem csinálnék akkora ügyet egy közönséges. dr. hogy ez mi volt? – Meglátogatott Szent Sebestyén. körbetapogattam ott lent. ez igazán érdekesen hangzik. amilyenben még soha nem volt részem. alig bírja követni az izgatott szóáradatot. mintha megtörtént volna. Valami testi érzet is járt vele. röpköd a keze. aztán: – Tessék? – Most már tudom. És akkor. Jonas Wade a köpenye kézelőjét babrálja. Wade! – meséli a lány izgatottan. – Éppen akkor. Álmomban meglátogatott Szent Sebestyén. és az egész olyan valószerű volt. olyan – a lány zavartan vonogatja a vállát – szexi volt. dr. ha szexi is meg ilyesmi. és féltem. Tudja. mikor Istenhez könyörögtem segítségért. de nem jelentett semmit. Wade. de ebben az álomban volt valami rendkívüli. – És akkor kétségbeestem. És erre emlékeztem vissza a templomban. abbahagytam az imádkozást. érezhető. hogy fölriadtam rá. mert… hmmm – halkul el a hangja –. üres volt! Mintha valami ismeretlen nyelvet daráltam volna. De rettenetesen! Ez súlyos valami. Jonas ostobán pislog: – Meglátogatott?! Szent Sebestyén? . És míg beszéltem Istennel. Higgye el. hogy együtt imádkozzanak. aztán átmentek a templomba. – Mary beszéde lassul. miért van.

Wade. Tudom. hallgass meg. Jonast kileli a hideg. se a kisbabámmal nincs tudományos probléma. Mary elhagyja a mosolygást. – Ez az igazság.– Az időpont stimmel. mint Gábrielt küldte a másik Máriához. mert bíztam a megértésében. de előfordulhat. Csikar a hasa. Szent Sebestyén miért nem tehette ugyanezt velem? Jonas Wade kővé dermedve. búzavirágkék szeme eleven és fényes. Vele megeshetett. – Mary. hogy nincs igaza. üres tekintettel. – Mary – a hangja nagyon komoly –. és ha álmodják. és arra gondol. szentségtörést követtem el azzal. és azt suttogja maga elé: – Szent Isten. Mary lélekszakadva keresett magyarázatot. hogy valamikor április első két hetében fogantam. mikor imádkoztam hozzá. de valószínűbb a második hét vége. egyszerre akarna . amit a lánytól hallott. nagy kár. Ha milliók hihetik. A lányt elönti a pír: – Nőknek olyan nem lehet! Az orvosnak megrándul a szemöldöke. és Ő válaszolt. – Dr. Én viszont rájöttem. abban sincs semmi rendkívüli. A doktor úr se tudott választ adni nekem. belülről sugárzik. kérlek. Isten ráébresztett. dr. elébe vágni az egyháznak. – Mary arca tündököl. Wade – a lány hangja éles. Wade. merev arccal ül a helyén. addig készülődött. hogy halálos bűnben élek. míg most itt áll megfürödve. magába roskad. Wade. míg meg nem született a gyerek. és se velem. És ha Gábriel arkangyal meglátogathatott egy másik Máriát. nem? Április második hetében álmodtam ezt. Mary. – Mary. mint a kés. te egy kutyaközönséges testi reflexet vélsz misztikus élménynek. Orgazmusod volt. Rám olvasta. Ez a váratlan fordulat mindent felborít. hogy egy leánnyal megtörtént ez. – Mary. aki most a méhemben növekszik. – Jonas riadtan figyeli a lányt. akkor nincs ez az agyrém. – Neki se hitt senki. ő a vállát vonogatta. hát Istent kérdeztem. hogy nem előbb terítette ki a kártyáit. holott szó nincs erről. Az orvos hirtelen előredől. – Dr. másnak is beszéltél erről? Crispin atyának? – Még a szüleimnek se. tekintete megkeményedik. hogy egy másikkal is? – Mary. – Nagyon tévedsz. Isten megvilágosított. Crispin atya rám olvasta. mit álmodtam. Messziről szól a lány hangja: – A doktor úr mondta. Kutatásokat végeztem. Wade. az asztalon összekulcsolt kezét tördeli. Jézus anyjához hasonlítod magad. Ide vezetett az első utam. hogy ez a szent meglátogatott álmodban. velem nem? – A tizenhét éves lány hangja dermesztően higgadt. miért vagy állapotos. hétköznapi testi reakció. csak elmaradt szegénykének. Isten biztosan nem ilyen gusztustalanságra emlékeztetett. A nőknek igenis lehet orgazmusuk. Ez egy rendkívül ritka dolog. Hamarabb kellett volna beszélni a lánnyal. amit álmodban éreztél. dr. azt akarod mondani. te nem kevesebbet állítasz. Jonas Wade lebénul tehetetlen zavarában. Én nem követtem el bűnt. Én tiszta vagyok. De én biztosan tudom. – Mary. miért ne hihetnék. ezt te képzeled így. a pillantása fagyos –. Szakasztott úgy. és megtermékenyített? – Ez történt. Lassan összeáll az agyában. mint hogy csoda történt. hogy áldozok. dr. Isten elküldte hozzám Szent Sebestyént ezzel a gyermekkel.

Mary fülel. de senki se nézi. odasiet. mikor állítólag Vermontban voltál. aztán elkiáltja magát: – Anya! Van itthon valaki? Neszt hall a tévészobából. A készülék be van kapcsolva. hirdeti kezében a tábla. és hallottam. A Szent Sebestyén-templom telefonja is fel van tüntetve. Amy… Amy sértődötten biggyeszti az alsó ajkát. Wade-ed van a vonalban. – Kik játszottak benne? Amy beletúr a hajába. dr. és enyhe csodálkozással néz a húgára. – Hol van anya? Újabb vállrándítás. – Szia! Hol a család? Amy az ágyán ülve támasztja a falat. és mosolyogva beköszön. Ül egy darabig. – Amy. – Apának kellett volna hazahozni a moziból. Hívtam anyát. Mary bemegy és leül a fehér íróasztal fehér székére. – Amy. – Még nem értek vissza Shirley Thomasszal? – Gondolom. hogy anya éjszaka sír… – Jaj. – Amy. hogy faképnél hagyja. Amy. mert apa meg anya olyan furcsán viselkedtek. Már megy is. A hálók felé indul. mert a te dr. A tizenkét éves végre odanéz. Azt mondták. – Frankie Avalon. Mary lefékez. utálom. térdét az állához húzva. mert retteg. hiába. Átmegy az ebédlőbe. mi bánt? – Semmi. fölösleges ezentúl az idejét rabolnom. kinéz a napos belső udvarra. Most már boldog vagy? Mary hátradől a széken. – Mary. mi a baj? A kislány vállat von. – És mikor elmondtam a nagy hírt. és Jonas Wade-et a székhez szegezi a tehetetlenség. és meghökkentő felfedezéseket tettem. A házban csönd van és nyugalom.mindent elmondani neki. A személyi adatokat keresi. és végképp elromlott minden! – Amy! . amelyik egy tüntetőt mutat. Akkor odatelefonáltam az irodájába. sehol senki. és oda minden. de azt hiszem. – Köszönöm. hogy valami nincs rendben. és harcias szikrákat szór a szeme. – Ugyan. Úgyhogy jöhettem busszal. jól vagy? – Ühüm. Már akkor is tudtam. én foglalkoztam ezzel a dologgal. – A lány hűvös pillantás vet rá. – Sebestyén majd vigyáz rám. de nem jött. míg cihelődik. és öt sarkot kellett felfele caplatnom ebben a hőségben. „MARLON BRANDO NIGGER-BUZI". Wade. Annette Funicello. hogy minden olyan más lett nálunk. Mary kilöki annál a híradókockánál. vártam. – Az aktatáskáért nyúl. Mary Amy legörbült száját nézi: – Milyen volt a mozi? – Tűrhető. hogy belépek Agatha nővér rendjébe. és egy tincset pödörget gyűrűformán az ujjára. – Anya! – dugja be a fejét az ajtón Mary. Rá se néz a nővérére. – És még valami – folytatja Amy –. aztán az asztalán felstószolt kartotékok közül kiemeli a MCFARLAND feliratút. Vártam. nem tudják kapcsolni. durcásan bámulja a falat. egyáltalán nem érdekelte őket! Aztán hazajöttél te. A konyha hűvös és sötét. Amy ajtaja tárva-nyitva.

Wyatt. az egész családdal. A műgótikus irodájában ül. Én nem tettem meg azt. mindenki a tenyerén hordjon. és szemrehányóan. aztán utánarohan. sokkal félelmetesebben. idén szeptemberben is megrendezzük a Páli Szent Vince autós búcsút. Csapódik a bejárati ajtó. és mikor végre ott ülünk. könnyesen mered. Amy kitépi magát. sokkal égetőbben. Mary odanéz: egyedül találja magát a sötét folyosón. valami csodálatos történt velem. kifizetnek azzal. hogy mikor jön el a tökéletes alkalom. A hírek tele vannak táblákat hurcoló. tüntető papokkal. amit feltételezel. – Vártam. múlt hónapban Los Angeles keleti részén három pap is megrovást kapott. vártam – zokogja –. – Végtelenül sajnálom – nyöszörgi. Mrs. És mi lesz még. Politika! Ettől nem fáj Crispin atya feje. – Amy arcán könny csorog. és kimasírozik a szobából. annyira sajnálom… – Sajnálod! Hogy oda ne rohanjak! Neked jut minden figyelem. ha rendelkezésünkre bocsátaná a lakókocsiját. Köszönöm. A püspök dühöng. a viszonthallásra. és együtt fogsz ujjongani velem. – Mert én tudom. És szerintem ezért igazán nem érdemled meg. hogy szabad-e színes bőrűeknek fehér forrásból inni. Valami gyönyörű. Lionel Crispin atya erőt vesz magán. hogy én is a világon vagyok! Levegőnek néznek! – Ez nem igaz! – Dehogyisnem! – Amy csípőre teszi a kezét. ezt az episztolát szétküldték mindenhová. amiért segítették a diákcsoportok szegregációellenes megmozdulásait. Majd értesítem. Te meg csak azzal. előtte kérvények halmaza meg a püspök körlevele. húszéves hagyományunk. Akkor már csak ő lesz fontos! Mary összegubózva hátat fordít Amynek. vagy sem. Mrs. amit a többiek mondanak. hogy gyereket szülsz Mike-nak! – Amy! A kislány sarkon fordul. Nem Mike gyerekét hordom. mit tettél. hogy mindent elmondjak anyának meg apának. és kivált azoknak a fiatal papoknak van címezve. – Egész szívemből. – Egyszerre elfelejtették. akik az Evangélium helyett a faji egyenlőséget prédikálják. De higgy nekem. ikonjaitól meg a faburkolat utánzattól körülvéve. Más aggasztja őt. légy szíves. ha megszületik a baba. mint ez a kötélhúzás. Soha nem érintett Szent Péter és Szent Pál viszályánál kényesebb témát. Amy. Wyatt. Mary döbbenten ül egy pillanatig. de azért úgy vicsorog a készülékre. és elkapja a karját. ő abszolút pártatlan. ő nem keveredik bele mindenféle gyanús ügyletbe. hálásak lennénk. és nem ám valami jócselekedetért! Mary hátrál egy lépést. nem csapja le a kagylót. hogy a szószéken mellőzendő a politika. a nővérére. minden jóra fordul. hogy olyan ingerült ma délután.A kislány felpattan az ágyról. Mrs. – Mindenki tudja. Nem igaz. mint a kolostorba vonulás! Anya és apa csak veled törődik. – Te vagy itt a nagy szám. mert a gyerekszülés fontosabb. Erről beszél az összes gyerek. finoman teszi a helyére. és hamarosan megérted. mintha tehetne róla. hogy mint egy királykisasszonyt. Wyatt. Igen. Politika! Crispin atya tesz a politikára. – Ne szaladj el. – Igen. hogy majd később megbeszéljük! – Amy. .

komolyan tárgyalt Nathannel és igyekezett rábírni Mike-ot a paráznaság beismerésére. Dühében. feszület. hogy valaki igazán hisz ebben a sok firlefáncban? – Jó estét. hát létezik. hogy ez a McFarland dolog csupán tünete az általános erkölcsi züllésnek. ez az eset lerántotta a félelmei köré oly nagy műgonddal szőtt leplet. Wade. Mintha a pap ebben a középkori fellegvárban dacolna a modern világ ostromával. hogy együtt kellene beszélnünk vele. Mike égre-földre esküdözött. Mary McFarland miatt keresett fel. Hiába törte magát. Abban bízom. mint gondolta! – Ez már több a soknál. felkereste Hollandékat. mogorva arc: nem lesz könnyű dolga vele. Ha két tizenéves gyereknél képtelen elérni. sőt egész éjjel rágta magát. – Én megtaláltam a terhessége okát. Mint a lány. merev. aztán palástolni igyekszik meglepetését. Jonas felveszi a földről az aktatáskát. de megáll. sőt az sem kizárt. mire megy az egész gyülekezettel? Autós búcsút legalább tud szervezni. Jonas Wade belép. de nem akar meghallgatni. foglalkoztatja ez az erkölcsi dilemma. Crispin csalódottan. Wade. dr. amiért a lány nem volt hajlandó gyónni. atyám. hogy egy árva bűnt megbánjanak. miről van szó. – Gondolom. holott a terhesség előtt még gátlástalanul dicsekedett ország-világnak. kisütötte. és azért jöttem. Becsukja az ajtót. az aktatáskát leteszi a földre a két cipője közé. dr. – Kinyitja a táskát. kényelmesen elhelyezkedik a kemény karszékben. Te jó ég. Rossz hangulatát fokozza. A McFarland lány az oka. doktor úr. hogy ha a tisztelendő atya… – Elnézést. hosszan. és miután egész este. összehúzott fekete szurokszem. újra feldühödik: még annál is rosszabb pap. Crispin atyának kell néhány perc. és magyarázatot találtam Mary állapotára. hogy rátelefonált dr. Mindenképpen beszélnem kell azzal a lánnyal. mióta a minap hiába élesztgette Maryben a katolikus lelkiismeretet. és várja. Az íróasztal szélére helyezi. gótikus madonna. – Súlyos problémával kell megbirkóznunk. és előhúzza a takarosan összegemkapcsozott iratköteget. hogy tudniillik Lionel Crispin atya roppant fölösleges és hasznavehetetlen egyházi személy. hogy vétlen. Szinte biztos. nem ülne le? Jonas. – Jonas felméri beszélgetőpartnerét: véredényekkel finoman hálózott pofazacskók. hogy adja alá a lovat. és napvilágra hozta a kínos igazságot. megverten távozott.Elég régóta érik. – Nem értem. ennyi jót elmondhat magáról. hogy a segítségét kérjem. miután kopogott. Annak tartja magát. Wade. mennyi faragott szent. hogy mit meg nem engedett magának Maryvel. Röviden beszámol Mary látogatásáról meg a téveszméjéről. Crispin atya irodája szöges ellentéte a csupa üveg. de egy szót se értek az egészből. atyám. – Arra gondoltam. hogy megeméssze a hallottakat. és mikor rádöbben. de csak mostanában töpreng el rajta igazán. a pap viszolyogva húzódik el. – Miről beszél? . Crispin atya. mit szól a pap. amennyire lehet. és mindjárt idelátogat. hogy Marynek ne kelljen halálos bűnt halálos bűnre halmoznia. szoktatja a szemét. – Az elmúlt hónapokban széles körű kutatásokat folytattam. hogy ez az ember ludas Mary konokságában. gyertya. hófehér templomnak.

ezért esett teherbe.. – Aha. és egy szűz teherbe eshet pusztán attól. – Igen. Jonas hunyorog. hanem tudományos elméletről. amit beszél. még nem lehet röntgenezni. Mary Ann McFarland nemileg érintkezett egy fiúval. tisztában vagyok a helyzet kockázatával. – Crispin atya. – Szóval azt állítja – néz rá az orvosra Crispin atya komor ábrázattal –. áramütéstől. Egyelőre semmi sem biztos. milyen súlyos ez az ügy. atyám. hanem hogy figyelmeztessem. Jonas kissé meghökken. akkor mit mondhatunk a Szűzanyáról? – Crispin atya sípolva lélegzik. hogy teológiai vitákat folytassunk. – Ez csak a látszat. Wade. és Jézus Krisztus csupán biológiai vakszerencse? Jonas egy szót sem bír kinyögni. hogy Mary testében hogyan indulhatott magától fejlődésnek egy petesejt. mintha fölébe akarna kerekedni az ellenfélnek. hogy elnézzem Marynek ezt a vallási tébolyát? Hogy támasszam alá állítását. de az se perdöntő. második Szűz Mária? Ezt nem gondolhatja komolyan! – Crispin atya.. ön rendkívül megnehezíti ezzel a dolgomat. hogy a lányt meg kell szabadítani ettől a mániától. Wade – kérdezi fáradtan –.. – Dr. Természetesen nem hiszem. amit… – Nem fogom elolvasni. de azt igen. – Éspedig? – Crispin atya. Wade-nek hátat fordítva. Mary egészsége és orvosi ellátása rám tartozik. – Most mondta. . – Szóval Mary McFarland hasában a gyerek amolyan élettani. – Dr. Wade – emelkedik fel a székéből Crispin atya. atyám. – Ha elolvassa. miszerint szent. Oda akarok kilyukadni. Azért jöttem. hogy a szülés idején Mary élete veszélyben forog majd. vagyis a szűznemzésről. – Mi?! – Crispin atya szeme vulkán és lángoszlop. hogy kicsit megrázzák. Ezen kell .fintor. atyám. hogy Mary Ann McFarland terhessége szabálytalan. reverendája úgy megfeszül. hogy a Mi Urunk édesanyja ugyanezt szenvedte el. – Dr. én nem azért jöttem ide. Wade. Akár hisz nekem. hogy a lány szűz. ha igaz. dr. – Szóval fenntartja. Hiszen ez csak olaj a tűzre! – Itt nem Mary agyréméről van szó. hogy a magzata szűzen fogant. a hit bajnokának félelmes tekintetével sújtva az orvost –. Az ön dolga ettől sokkal egyszerűbb lesz. hogy figyelmeztessem. Wade – hajol előre Crispin atya. hogy a gyermek rendellenességgel. – Ellenkezőleg. akár nem. – mondja. Továbbá számítani kell arra. amit kiderítettem. igen nagy a valószínűsége annak. annak semmi köze a szentekhez vagy a második eljövetelhez. Tudományos magyarázat arra. de mérsékeli magát. amit itt leírok. és mivel tudom.– A partenogenezisről. hogy Szent Sebestyén meglátogatta Maryt álmában. – Úgy van. hát minek néz engem? Most Jonasben ágaskodik a düh. hogyan fogant a baba. hogy majd lepattannak róla a gombok –. és ebből súlyos gondok adódhatnak. – Ön azt kívánná tőlem. Ha lenne szíves elol… – Mitől indult el az osztódás? – Úgy gondolom. mivel kell esetleg szembenéznünk. – A pap a kertre néző ablakhoz lép. – Dr. Ez itt az összefoglalása annak. a székének támaszkodva. sőt torzan születik.

Wade. Wade. és ez lelkipásztori kötelességem. hogy veszélyben forog! – Én nem vitatom ezt. és fel szeretném készíteni erre. hogy hivatásomból következően nem adhatok helyt az ön partenogenezis-elméletének. – Tökéletesen egyetértek. – Dr. – Bocsássa meg. dr. – Crispin atya. hogy az ön gondozását a lánynak továbbra is igénybe kell vennie. éspedig a gyermek esetleges károsodását illetően. és rám nincs szükség. Annyit teszek. Crispin atya éles tekintetű. főt hajtok az ön szakmai kompetenciája előtt. Jonas megmarkolja a karfát. dr. Atyám. Mary McFarland kivételesen gondos orvosi megfigyelésre szorul. Wade a kéziratáért nyúl. de csak grimasz sikeredik. – De hát a lánynak orvosi felügyelet kell! Hiszen ez a feneség! Crispin atya ennyit lát a szemétől. Isten szolgájától azt kéri. A kifürkészhetetlen apró szemek mögött láthatóan bősz mérlegelés folyik. – Értse meg. – Crispin atya széttárja a karját. és ha figyelmeztet a terhességgel járó veszélyekre. Ez csak lehetőség. az vagyok magam is. Csak annyit kérek. hittanra soha nem oktattak. Hogy ő nagy hatással . hintázik a sarkán. Csücsörít. Mennyire biztos ön abban. hogy a körme félholdakat vájt a tenyerébe. Kérem. Én ebben hiszek – kopogtatja meg a dolgozatot –. De ön a lány orvosa. pici szemével feszülten figyeli az orvost. forduljon a szentekhez? – Ejnye. – Lehetséges – folytatja Jonas hogy életről-halálról kell döntenie. tántorítsa el egyik hívét attól. Aggódom Maryért. térítse jobb belátásra! Lionel Crispin kihúzza magát. Szent Sebestyén önökre tartozik. hogy érdemes szentjeink oltalmát és útmutatását követni. Wade. – Egyetlenegy dologban adok helyt az ön szavának. Crispin atya mosolyogni próbál. Hallani sem akarok az abszurd indoklásról. segítsen. Távol áll tőlem. Crispin atya hangja is. Doktor úr. a tudományos bizonyításban. az ön álláspontja ellentmond az egyházénak. állandó ellenőrzésre. én nem tehetek mást. ebben nem támogathatom. tekintete is kemény. Jonas lazít. Elképesztő! Ez a doktor tőle. De a téveszméje miatt képtelen vagyok hatni rá. – Lehet. Tudom. Olyan erősen szorította az öklét. én vallástalanul nevelkedtem. hogy az ön vallását támadjam. – Ezt mondja minden terhes asszonynak a gyülekezetben? Hogy hagyja az orvosokat. doktor úr – mondja a pap –. a dolgozatra villannak. hogy megpróbálom kiverni a fejéből ezt az őrültséget. aztán ismét az orvos arcán állapodnak meg. atyám. de nem tanácsolom el Szent Sebestyéntől. hogy a gyermek torz? – Egyáltalán nem vagyok biztos benne. Crispin atya. Alapjaiban ássa alá a katolikus hitet. hogy ezentúl Szent Sebestyén vigyáz rá meg a gyerekére. atyám. mint a kő.önnek elgondolkodnia. Egy szót sem szól. Mi hiszünk abban. hogy ön milyen nagy hatással van rá. Abban a hitben van. tegyen róla. Wade… – Ennek a lánynak orvos kell! – ugrik fel Jonas. kompromisszum is van a világon. a Maryért való aggodalom hozott ide. Dr. hogy ne maradjon el a rendelőből. összekulcsolja a kezét háta mögött. amivel ön előhozakodott. hogy Szent Sebestyén ejtette teherbe. Ateisták voltak a szüleim. hogy egy szent pártfogásáért folyamodjék! – Dr. hogy úgy ordítottam.

atyám. hogy a gyerek valamiképpen rendellenes. magabiztos. hálás lennék.van a lányra? Hej. És ha kiderülne. . becsukja a táskát. doktor úr! – Dr. haladéktalanul beszélek a lánnyal. ha tudná. és kezet nyújt. – Bízzunk Istenben. – Jonas elteszi a dolgozatát. nincs más – jelenti ki a pap. Wade. ha tájékoztatna. A kézszorítás erőteljes. – Számíthat rá.

Nathan leállítja a motort. Wade csak annyit közölt. Mike. mi megy végbe Mike-ban. most mindenki kiteríti a kártyáit. még az is lehet. Mike hajthatatlan maradt. de úgy érzi. Látszólag nem sok vizet zavar Mary állapota. Lucille mosolyogva fogadja őket az ajtóban. fejezet Nathan Holland bekormányozza kocsiját Crispin atya zöld Falconja meg a vélhetőleg dr. Nathan Holland azt reméli. hogy megtörtént a bűnös aktus. mit mondjon. és nagyon ideges emiatt. először látja viszont Maryt. de most itt lesz újra a szeme előtt. mi ez az egész – dr. menjenek el mind a ketten. Mike olvas az apja gondolataiban. nemcsak Mike. Fogalma sincs. A fiú szótlanul ül mellette. hallani fogja a hangját és garantáltan el fogja veszteni a fejét. Többször is tapogatózott a lányánál. hogy itt lesz Crispin atya. A barátnői ilyenolyan forrásból már mind megtudták. és reszketve néz az összejövetel elébe. így-úgy felvértezte magát a fájdalom ellen. jó. Anya és lánya elidegenedett. hiszen nagyon-nagyon le kellene már ülniük beszélgetni. hanem saját magától. Nathan három hónap alatt se igen tudott megbarátkozni a gondolattal. kiderül róla. Matthew viszont mintha fel se venné az egészet. összeomlik. megint ő lesz az áldozat. mindenki megszenvedte. hogy tanácsot adjon. milyen gyenge. és mivel Mike a legvalószínűbb apajelölt. hogy ez csak a felszín. és adjon nevet a gyereknek. kezet ráz Nattel. Wade tulajdonát képező piros Cadillac közé. mióta Ted meghozta a hírt. csöppet sem örül Crispin atyának. hogy leszerepel. amit Mary okozott neki. hanem Timothy is. Először is ki akarta csikarni tőle a vallomást. végre nekiveselkedhetnek a probléma megoldásának. érzelmeiknek hangot adni. de Lucille érzi. Lucille nem ismer rá. hogy mi van Maryvel. fiam – mondja szelíden Nathan. talán most sikerül elűzni a felhőt. hogy végre megnyílhassanak egymásnak. hogy Mary terhes. nincs kibúvó. Mary őt hibáztatja az öngyilkossági kísérletért. hogy McFarlandék és Jonas Wade szóba hozza a házasságot. a szokott mederben zajlik az élet. apjával ellentétben. Lucille maga sem tudja miért. és láthatóan boldog. Akárhogy is. aki előtt nem állhat meg a korábban hódolattal övezett nagy testvér: tizennégy éves létére láthatóan kiábrándult.14. mit követett el Mike. a pap nem szállt le róla. átengedték a kocsifelhajtót a vendégeknek. McFarlandék két kocsija az utcán parkol. másrészt rágta a fülét. mióta… Nem is a lánytól fél. ha . döntés születik. aki a nyári iskolán a szokottnál jóval gyengébben szerepelt és kedvetlen volt. hogyan közeledjen. előszeretettel köszörüli rajta nyelvét az összes kamasz. és Nathant ez zaklatja fel csak igazán. a többiek érkeztek korán. és az órájára néz: elkéstek volna? Nem. bár tudja. talán még Maryhez is utat találhat újra. hogy teljes a társaság. A baráti kör tudja. Mike is érdekelt. kezdhetik. Míg a lány távol volt és nem találkoztak. ami a házukra telepedett. Szombatonként a főzőtanfolyamon Lucille finom változást tapasztal a többi nő viselkedésében. – Na menjünk be. hogy óvja meg Mary becsületét. most van dél. de hát Nathan sejti. és fogalma sincs. de Mary megváltozott.

Tedd át a keserűséged terhét az anyaszentegyház vállára. Lucille-t kézről kézre adják. Ha ő. akit ott ért az üres templomban: Szent Sebestyén képe előtt imádkozott éppen. Csakhogy ez nem elég. reménykedhetsz a mennyben és Isten szeretetében. jeges teát kínál. ha tocsognak is az olajtól.. fátyolosak a szemek. Lucille-nek hogy. abszurdum. és a saját fülével hallhatta a képtelen téveszmét. és a legkiválóbb háziasszonyok tülekednek a tanácsaiért. Mary ártatlanságát tisztázni. A barátnői agyonnyomják a jóindulatukkal. Aztán Mike-ra is vet egy komor. le is út –. de én a lelkedért felelek. mióta előző nap délután beszélt Maryvel. Bekérette az irodájába. itt a legkellemesebb. – Ez vizitáció volt – tiltakozott a lány. gyermekem. Wade-et. ott a fundus. kivételezett. Mary Ann McFarland. – Isten orvosokat adott nekünk. – Csak nagyon valószerű álom volt. hát eltitkolta az angyali üdvözletet. két dologért jött. és elérni. hogy Istennek szent anyjához hasonlítod magad. mozi. atyám. káromlást szólsz – leckéztette. hogy a lányból kiűzze az őrületet. Egy darabig még türelmesen hallgatta. hogy a szülők beleegyezzenek az amniocentézisbe. mit remél Jonas Wade ettől a mai naptól? Jonas maga sem tudja. Épp tegnap este lapozta fel az Eastman-féle Williams: Szülészeti Kézikönyvben a „Fejlődési rendellenességek" című fejezetet. Katolikus vagy. De a falnak beszélt. hogy az akaratát tegyék ezen a földön. hogy továbbra is felkeresd dr. Atyám. Tudta. és visszautasítom ezt a gyermeteg lárifárit. Ezt nem tűröm. De a megfélemlítés hatástalan maradt. Tiéd a gyónás és a bűnbánat kegyelme. hogy nem. hogy úgyse hinnének neki. de sajnálják. mintha kampány folyna: „. megy a burkolt. tűnődő pillantást. ami akárkinek nem adatik. minden szombaton az ablak alatt jut hely a tankonyhán. az álmokat nem szoktuk érezni. ahol lennie kell. együttérzésükkel. erre fáj mindenki foga. Agyondicsérik a palacsintáit. mit. gyónj meg. – Majd Isten gondoskodik róla – ütötte le a labdát bőszítő nyugalommal. holott a kisujját nem mozdítja ezért – ebéd. az istenért. több meghívást kap. Tüntetően kedvesek hozzá a barátnők. végül kitört belőle a harag. gátlásos részvétnyilvánítás. Jonas Wade betapintást is végzett. legyünk kedvesek vele". a lelkipásztora. – Már értem. Isten rendelése. aztán ingerült lett. latba vetette mindazt a tekintélyt. amit egy húsz éve szolgáló plébános felmutathat. süt felé az együttérzés. Megdöbbentő statisztikát olvasott. előadás. – Mary. Mary. Mary. Mary. kocsikázás.Lucille rossz passzban van. Hát gyónd meg azonnal ezt az istenkáromlást. A szüleidet és dr. nyugodj bele. A pap megint dühös. Éreztem magamban Szent Sebestyén magvát. éreztem. a lelked halhatatlanságáért. – Bűneidet ezzel az őrülettel tetézed. ez már több a soknál.nyíltan nem is hangoztatják. Csak álmodtál. legyél tekintettel a kicsire! Crispin atya a balsikerű találkozó végén már szinte esedezett: – Mary. hogy ő miért nem szólt senkinek Gábrielről! – Ki az az ő? – A Szent Szűz. A fejetlen vagy . képtelenség lenne mindenre igent mondani.. Wade: – Nem törődsz a születendő gyermeked egészségével. és tilos könnyelműen bánni vele. a gyóntatója képtelen az értelem szikráját csiholni belőle. Mikor utoljára vizsgálta – még mielőtt a lány a fejéhez vágta. Bár én is így tettem volna. Szóba került dr. Mary. mint valaha. Crispin atya feláll. – Tudom. Wade-et leveheted a lábukról. – Mary Ann McFarland. Bevezeti Nathant és Mike Hollandet a nappaliba. Akkor úgy ítélte. a magzat előírásosan fejlődik. kezet fog Nathannel. hogy fel is út.

A többi könyv is hasonló témájú. hogy Penny vacsorához hívja: arra a borzalmas következtetésre jutott. mint ablaküveg mögött a kék ragyogás. akiket isten látogatott meg. csak nem a keresztény kultúrkörrel foglalkozik. lágyabb az arca. Jonas Wade eltökélte. Mennyire megváltozott! A kiskacsás-kisnyuszis terhesruha inkább kihangsúlyozza. mikor meghallja odakinn Nathan Hollandet. kerekebb. megkezdi az úgynevezett érési szakaszt: osztódik. Ő nem éli túl. – Szép jó napot mindenkinek – köszön a lány. Tudta. – Ez itt az emberi pete. Crispin atyának a karszék jut. ezek a kromoszómák. Én vagyok ízisz. egyenes haja ragyog. tiszta papírlapokat vesz elő. Csak ült a dolgozószobában. Isten gondoskodik róla. hogy József először el akarja rejteni Máriát az emberek szeme elől. – Mike olyan. Mikor tüszőrepedéskor a pete elhagyja a petefészket. Jonas Wade nem vesztegeti az időt. Szeretné kézen fogni Maryt. és isteni csemetét nemzett nekik. mint József. Wade gyógyírt hoz zaklatott lelkükre. amint bemutatkoznak egymásnak. mikor arra gondol. Hangzavar. Léda. bele még egy kört. aztán dr. hanem az ókori mitológiával. mikor jelentkezett). Én vagyok Vesta. agyonbonyolított tanulmány Szűz Máriáról. Több mint ezeroldalas a könyv. és rászán egy percet arra. ha dr. én vagyok minden anya. És ez jóleső tudat számára. Elszorul a szíve. és a jegyesség felbontását fontolgatja. amit elsőnek olvasott ki: terjedelmes. abba meg kis vonalkákat. Kört rajzol a lapra. Mikor mindenki helyet foglal körülötte – Ted és Lucille közrefogja a díványon. de tudja. Szent Anna. Mary leteszi a fésűt. Állítólag Platón. Mary a szobájában fésülködik. hogy amniocentézis pedig kell. és belekezd kiselőadásába az emberi fogamzásról. Mary Ann McFarland a könyvből csak két dolgot tudott meg: hogy magát a Szüzet is úgy foganta az anyja. én vagyok minden szűz. friss anyagot nemigen tartalmaz: főleg a középkor és a reneszánsz Máriakultuszáról szól. Mary nincs egyedül. Mike-nak összeszorul a torka. Ha a szülei ettől boldogok (úgy megkönnyebbültek. fájdalom és vér nélkül hozta világra Jézust. A fiókos szekrényén a tükör mellett halomban állnak a kiolvasott könyvtári könyvek. széthúzódnak a kromoszómák. mint akit fejbe vágtak. Hollandéknek két ebédlői szék. Nem érti. és hogy Mária könnyen. ha Maryben ilyen rémség növekszik. én vagyok Éva. Wade. Szemelé. Nagy Sándor anyja is szűz volt. hogy jó néhány ilyen szörnyszülött partenogenezisből keletkezhetett. miért szervezte ezt az összejövetelt dr. . ő csak örül. nem is hallotta. Püthagorasz. hogy szemét behunyva mélyet lélegezzen.félfejű torzszülöttek háromnegyede nőnemű. Mike azonnal beleszeret újra. hogy Szent Joakim arcon csókolta (a szeplőtelen fogantatás). Io mind halandó nők voltak. de mintha Mike is ott lenne. Mindegy. én vagyok minden nő. de tényeket. Ha az Újtestamentumot nézzük. Ezekben is több példáját találta a szűzen szülésnek. huszonhárom párból egyik erre. de izzad a tenyere. Wade-et. Máté evangéliuma említi is. ám legyen. szeme olyan. képes lesz uralkodni magán. és mint az oroszlán fog harcolni érte. hogy ismét találkoznak. hogy így lesz: amint Mary belép a nappaliba. A történelemben nemegyszer előfordult ilyesmi. Mary-nek a kanapé –. a Szűz életrajza csalódást okoz. megnőtt a melle. összesen negyvenhat. Majd Mike-kal is így lesz. mintsem elrejti új keletű termékenységét. aztán Józsefnek is megjelenik Gábriel. kinyitja a táskáját. Legalul van a Mennyek királynője. és mindent elmagyaráz. Anyjának és apjának láthatóan kínos Szent Sebestyén csodatétele.

Mindössze harminc percig tart az előadás. sok-sok sejtté. amit mondani fogok. Pedig én oda akarok kilyukadni. hogy Jézus netán biológiai baleset volt. Csak azt hallja ki ebből. Ted beszél: – Atyám. mert a hitét érzi veszélyben. Heten hallgatják némán. mint voltak kezdetben. Azt szeretném. a tényeket és statisztikákat emészti. hétből öten már nem ugyanazok. – Miről beszél? – Mrs. amelyet leszűrt az anyaggyűjtés során. amint Jonas Wade megfontoltan fejteget tovább. s beszámol kutatása lépcsőfokairól. mind más és más maszk. a partenogenezisről beszélek. amit a sperma tartalmaz. hát létezhet ilyesmi? – Mr. végül az osztódó sejt ábráját az osztódó. Egy . de Jonas Wade értekező hangja súlyával mintha kitágítaná az időt. ahogy fölnéz rá: „Csak azért hőbörög itt. Nathan és Mike Hollandet. Talányos szürke tekintetét a kávézóasztalra kiszórt papírokon jártatja: nézi a spermát meg a petét ábrázoló rajzot. és a petének ez a fele – homokórát rajzol. McFarland. hogy „szűz"). az aktatáskából előkerülő fénymásolatokat böngészi. aztán embrióvá. Hendersonnal folytatott eszmecseréiről és a meghökkentő következtetésről. végül Crispin atyát. Nathan Holland hátradől. vagy az úszómedence hullámjátékának tükröződése a mennyezeten. gondoljon csak a kanadai Dionne ötös ikrekre. a hetek gyűrűjébe nem férkőzhet a belső udvar fehér kövéről szikrázó déli verőfény. s ki-ki a maga módján kiteszi a döbbenetes pontot az eszmefuttatás végén. atyám. hogyan lett terhes Mary. Bernie-vel és dr. a folyóiratcikkeket (minden címben ott díszeleg.másik arra. Teljesen hihető. Jonasnek nincs érkezése válaszolni. mi a valószínűsége. higgyük is el. ugyanezeket a papírokat nézi. – Jonas ezek után szemügyre veszi Tedet. szerintem ez igen meggyőző… – Most döbbentem meg csak igazán – pattan fel horkanva a pap. és felül megikszeli – kilökődik. hogy ötös ikrek születnek? Egy az ötvenmillióhoz." – Dr. miért ragaszkodik annyira ehhez a képtelen elméletéhez? – Nem képtelen. Az érett petében tehát csak huszonhárom kromoszóma marad. hogy mindenkit felvilágosítsak. és összeolvad a huszonhárom kromoszómával a pete közepén. és mindenki tisztán látna. – Dr. aki bólint. – Azért jöttem ide – mondja Jonas –. és a karszéket kerülgetve próbál életet lehelni megmacskásodott tagjaiba. Mindenki az előadó ajkán csügg. Lucille McFarland szakadatlanul takarítja homlokáról a renitens tincseket. Wade – kérdezi halkan Ted –. a pete osztódni kezd. Wade. Elindul a szelvényesedés. Jonasben ingerültség és bánat kavarog. hogy talán Mary McFarland kisbabája ilyen. a sperma behatol a petébe. ön is be fogja látni hamarosan. hogy azt várja. ha mind ugyanabból indulnánk ki. Ha ilyenkor közösülés történik. Mire Jonas befejezi. hím sejtmagnak nevezett orsóalakzattá válik. megbocsásson – szól közbe Crispin atya –. McFarland. és azt gondolja: Hihetetlen! Crispin atya szószéki orgánuma ezt orgonálja: – Ennél a szélsőséges ostobaságnál csak az megdöbbentőbb számomra. Tudja. szaporodik. – Tessék? – kérdez közbe Lucille. és be tudja fogadni azt a huszonhármat. gondolja. aki az ajkát biggyeszti nemtetszése jeléül. – E nélkül nem érthető. keze fehér sörényébe szánt. majd újra egyesülő kromoszómákról. Körbenéz az arcokon: – Miért meséli ezt nekünk? – kérdezi Lucille.

– Dr. Crispin atya a karszék hátán megtámaszkodva. és mégis megtörtént. Lucille föltekint. – A szűzhártyát? Jonas Wade a pap lebernyeges ábrázatába néz: – Marynél erős. térjünk rá Mary szüzességére. amik. ami a lányukkal történt –. – Máris megmutatom. hogy egyszeri behatolás kitágítja a szűzhártyát. miért ne hihetne Mary szüzességében? Ted megbabonázva bólint. – Természetesen. – De… – Lucille tekintete zavart (egy pillanatra fiatalabbnak. miért gondolja. látszik a tulajdon lányánál). hogy eltávozhasson a menstruációs váladék. dr. mint az. elismerik és elfogadják az ötös ikreket. a Dionne ötös valóban tudományos csoda – sokkal inkább. Ha hisz a Dionne ötösben. amitől a baba fiú lesz. – Ez perdöntőén bizonyítja a szüzességet? – Nem. Crispin atya veszi a lapot. senki se számított rá. és gyorsan rávágja: – Hát persze hogy van lelke. – Ez a bizonyos behatolás átszakítja? – Nem feltétlenül. De itt nincs sperma. tízcentes érme nagyságú nyílással. És a világ rábólint. halkan megkérdezi: – Rendben. – A sperma határozza meg a gyermek nemét. De senki nem vitatja. hogy Mary szűzhártyáját soha semmilyen behatás nem érte? Jonas tűnődve néz a megkövült arcú lányra. ez arra elég. Wade. Wade. – Kérem. Lucille! . – Nem. dr. a tudományos magyarázatot hittel és meggyőződéssel hirdette. Az Y kromoszóma hordozója. Y a sperma. így a gyermek feltétlenül lány. – Lehetséges az. Jonas Wade hátradől a díványon. hogy egy petéből öt baba lesz. megint higgyed a szája. fut át Jonas agyán. – Dr. szóval úgy gondolja. jégkék szeme csupa ámulat. Lucille nehezen lélegzik. Nyúlni kezdenek az árnyékok. hogy a gyermek lány lesz. A lány kristályszemét vizslatja: vajon mi zajlik mögötte? Mary azt gondolja: tévedés. Wade. Wade – Ted hangja gondterhelt – mondja el újra.ötvenmilliomodnyi volt az esély. Önkéntelenül is segélykérő pillantást vet a papra. Lucille is odadugja a fejét: X a pete. gyerekesebbnek. annak tekintik őket. – Akkor van egyáltalán lelke? Ezen a területen Jonas Wade nem járatos. – Hihetetlen – suttogja Ted egy perc múlva. McFarland. dr. megesküdne rá. de valószínűsíti. hogy a medencevilágítás zárlata okozta? – Igen. sértetlen szűzhártyát találtam. a partenogenezises születés sokkal gyakoribb eset. Megvizsgálta ugyebár. ő is ilyen lesz húsz év múlva. valóságos kis genetikai egyenlet. Mary fajtája. Crispin atya diadalmasan húzza ki magát. de most roppant bizonytalan. de utána visszanyeri eredeti formáját? – Megtörténhet. tehát csak a női X kromoszóma van jelen. Wade vázlata fölé hajolva. Namármost. Mr.

kockázat mindig is… – Akkor hagyjuk. Meg lehet nézni a baba kromoszómáit – csínján. tehát a gyerek pontosan olyan lesz. a baba egészségéről van szó… Lucille jéghideg tekintettel mered az orvosra. minek ez a veszélyes vizsgálat? Ha baj van a babával. Wide… Minden szem Mike-ra szegeződik: nem várták tőle. – A lánya érdeke. – Csakhogy – lép az aknamezőre az orvos – mégis van valami halvány valószínűsége. ha jól értem. Jonas nem remélhet tőle támogatást. hogy a lányukon egy különleges vizsgálatot elvégezzek. – És ha a baba nincs rendben. McFarland. változtat valamit Mary gondozásán? Jonas elgondolkozik. – Gond? – kérdezi Lucille. évente száz meg száz nőnél végzik el az amniocentézist kórházakban megbízható szakemberek… – Biztonságos? – Pardon? – Van kockázata? – Hát nézze. doktor úr. Rh-negatív anyáknál már bevett dolog. és minden élet Istentől való. nehogy megrémítsd őket –. hogy a fejlődése szabályos-e. – A lányommal ne kísérletezzenek. Pár hét múlva megröntgenezhetem. – Miféle gond? – Azt nem tudhatjuk. és azt feleli: – Nem. Óvatosnak kell lennie. A mindenható Isten útjai kifürkészhetetlenek. hogy gond lehet… úgy elővigyázatosságból…. Mrs. Wade. hogyan is fest a magzat. Eleget kínlódott már így is. McFarland. – Milyen lesz a gyerek… külsőre? – Nos – fészkelődik kényelmetlenül Jonas: hová akar kilyukadni ez a tejfelesszájú? – Mary kromoszómái szétváltak. és ködös szürke szemével furcsán néz Maryre. hogy megállapítsák. Ezért kérem a hozzájárulásukat. McFarland. és mikroszkóp alatt elemezzük. – Mrs. és ellenőrizni. hogy mintát veszünk a magzatot körülvevő magzatvízből. Mike lassan elfordítja a fejet. hogy a babával úgy sincs mit tenni. mérlegeli Lucille jégkék szemének riadt pillantását. – Dr. a feleségem azt akarja mondani. A fiú arca komor. – A gyerekkel valószínűleg nem lesz semmi baj. Mrs. – Jonas Wade Maryre pillant. – Mi ez a vizsgálat? – Amniocentézisnek nevezik. . Nem volt sperma. Wade – szólal meg Ted –. óvatosságból. hogy bármit mond. – Dr. De ez rendkívüli eset. a baba nem károsodott-e az anya antitestjeitől. pislog. a gyerek mindenképpen Isten báránya… A pap elakad. – De még ha igaz is.– De hisz nem szabályosan fogant! – Akkor is élet. aztán újra összekapcsolódtak. aki mint a szobor ül a helyén. miért is lenne. rendkívüli körülmények is adódhatnak. de… Lucille a fejét rázza. akkor mi van? Az orvos csak néz. – Crispin atya hirtelen észbe kap. dr. hogy új vonásokat hozzon. abból áll. – Mennyire megbízható ez a vizsgálat? – Még kísérleti módszernek számít. – Nem mintha elhinném ezt a zagyvaságot – siet közölni. mint Mary. betekinthetünk.

csak Maryt oltalmazza a lelki béke a rideg valóságtól. Mike meg azon kapja magát. McFarland. Pedig már meg is beszélte ezt a bőrátültetést dr. Sőt forró odaadás és szerelem helyett furcsa félelmet táplál iránta. az ő publikációjának lőttek. Marynek az lesz a legjobb. – Jonas agyában egy hang ismétli: „Ezek a békák nem Primus ivadékai. – Mary még csak tizenhét éves. ezek valóban veszélytelenek. mert a többiek ugyan keservesen hajlítgatják a szívüket dr. még bőven van idő. Jonas érvelne. Tedre mosolyog: megkönnyebbülés. azt meg inkább megtartja magának. hogy belenyugodhatnak a sors akaratába. Lucille a férje karjába menekül. Jonasnek tátva marad a szája. Hét elme őrli megrendülten a revelációt. Wade – emelkedik fel Ted. fújhatja. És ha a gyereket örökbe adják. Lelki sérülést okozhat. – A kereveten kuporgó lányt nézi. és gondosan figyelem az állapotát. nincs itt semmi bűn. nagy kő esett le a szívéről. – Nos – csukja be az aktatáskát –. a délutáni katlanba. akinek az arca dühítően semmitmondó. – Ha már megszületett a baba – szedi össze a papírjait Jonas –. – Biztosak benne? Ne hamarkodják el. – Reménykedve néz a lányra. de Mike Hollandet egyszerre „lelombozza" Mary Ann McFarland. Wade –. és Mary elvonul a szobájába. – Megbeszéltük. Wade elméletéhez. hogy Mary meg akarna válni a gyerekétől. saját magát hozza a világra. de csak egyvalamit mondhatna. a plasztikai sebésszel. nem mondja ki magában. dr. Mary igazat mondott. ha a gyerek átesik a genetikai vizsgálaton. – Mrs. a nappaliban szinte túlvilágian sejtelmes a fény. Ha a babát örökbe adják. Crispin atyát két okból is eszi a méreg: mindenki hitt Wade-nek. mint neki. – Úgy gondoljuk. – Nem tartjuk meg a gyereket. – Nem. ha örökbe adjuk. – Nem tudom elképzelni. – Lucille feláll. hogy még meggondolják. – Pár hét múlva megröntgenezem.– Másolat? – Igen… Mary. Norberttal. Lucille a hála szikráját küldi tekintetével dr. de képtelen a lányára nézni. Tünetértékű… Mikor becsukódik a bejárati ajtó. Csak akkor hozhatja nyilvánosságra az elméletét. ha szerető nevelőszülőket kap. hideglelős álmélkodást. a tarkóját dörgöli. – Igazat kell adnom McFarlandéknek – szól közbe Crispin atya. és a bőrátültetési próba is lezajlik. Nathan Holland hálásan rázza Ted kezét." Lapokban árad be az üvegajtókon a fény. A fejem teszem rá. ha elválasztják a gyereket az anyjától. ráadásul az orvosnak nagyobb a befolyása rájuk. Milyen anya lenne? Hiszen az iskolát sem végezte még el. ki az igazi szülője és milyen szokatlanok a születés körülményei. doktor úr. Mindenki kivonul a ház elé. és arcát a mellkasához szorítva azt suttogja: . néhány egyszerű próbával végképp bizonyítható ez az egész. ha úgy vesszük. hogy képtelen akár egy búcsúpillantást is vetni Maryre. A gyerek is jobban jár. nem méltányos felfedni. Ha a baba kicsúszik a kezéből. Mind maga Primus. "Wade felé. de a pap vadul küzd ellene. porszemcsék táncolnak a sugarak hátán. – Hát látják – jegyzi meg kis szünet után dr. aztán Lucille-re. hogy „szörny". Crispin atyában dúl a legnagyobb vihar. A baba genetikai vizsgálatához elég a vérminta. Jonas Maryre néz. és át kellene ültetni egy kis bőrt… – Nem erről van szó. de az a füle botját sem mozdítja.

– Ted. . én nem is tudom. hogy megkönnyebbültem-e. vagy most állt belém igazán a félsz.

a szegénység. szájára vette Isten nevét. képtelen volt tovább uralkodni magán. mondja. Az ifjú. hogy vasárnapi szentbeszédében számot ad híveinek a dolgok állásáról. Úgyszólván sorsára hagyta a lányt. és ne jöjjön gyónni. Sok év óta először jut eszébe harminc év előtti álma. és a következő hívet kezdte hallgatni. – Miért? Miért ilyen konok? – A pap a karfát csapkodja. úgymond. tapodtat se tágít a lány. elfelejtett este imádkozni –. kopasz. csak nem mondta. De mikor újra kinyitotta a rácsot. de nem tagadhatta. felpattant és elviharzott. és a kihalt parkolóra bámul. elmekórtani eset. középkorú pap. szóváltás lett belőle – az ő gyóntatószékében! –. Félrevonja a függönyt. Hol van a nagy felbuzdulás. És akkor ő. Crispin atya elhatározta. amiben az életben nem lobogott tűz. aztán becsapta az ablakot. és nem is aspirál a püspökségre. Lionel Crispin másodszor is kiadta az útját. míg nem hajlandó bűnét megvallani. hogy zavarodott. fejezet Tarzana alszik a forró augusztusi éjszakában. Uramistenem. de természetesen nem a magánvéleményével fogja traktálni őket. amit ma a gyóntatószéknél elkövetett. Lionel Crispin. Crispin atya lerogy a karszékbe. merre-hogyan. sóhajt fel. és plébánossá szenteltette magát. és az ifjú Lionel inkább letett a ferencességről. némi töményet kortyolva. Szopogatja az italt. Sehogy se bírja összeszedni a gondolatait. hogy ártatlan és nincs mit meggyónnia. Unszolta a lányt. még szeminarista korából. mint már többször is az este folyamán. Lépéseket is tett ez irányban. és nem hazudozó! De . mintsem megbántsa őket. Crispin atya a másnapi prédikációt írja. megint Mary esküdözött suttogva a másik oldalon. változás áll küszöbön. és az ablakhoz lép. Csak ne lenne olyan megfontolt. Nehezen halad. hogy a szegények és a megnyomorítottak pártfogója lesz? Az ifjú látnok ma elhízott. A gyülekezetben sokan fejezték ki aggodalmukat az új pápa ökumenikus beállítottsága miatt. Az idealizmusa már a múlté. miért foglalkozom én most ezzel. Fogja a poharát.15. úgy megragadta az egyszerűség. De gazdag bostoni családjának sehogy se tetszett. Bár hihetné. Na miért: a McFarland lány miatt. arra a katasztrofális pillanatra gyóntatáskor: Mary a szokásos szerény bűnlajstrommal jött – húst evett pénteken. aki már rég nem tudja. Márpedig ők bíborban akarták látni. de a paplak ablaka világos. de amit Crispin atya hallani akart. ami nagy zűrzavart hozhat az egyházra. és a szürke kőkandallóra réved. látta. nézzen magába. hogy a fiuk így megalázkodna. Az ókonzervatív Los Angeles-i püspökség sandán figyelte a második vatikáni zsinat fejleményeit. Mikor visszafordult. Visszamegy az asztalhoz. hogy csatlakozzék a ferences rendhez. idealista Crispin atyának minden vágya az volt. Isten teremtményei testvériségének eszménye. Hiba volt. Visszagondol. csak mondja. de az ízét nem érzi.

Crispin atya nem sokat aludt az éjjel. De miért Wade pártjára álltak. megcsókolja. ilyen abszurdumnak hitelt adjon?! Hát nem és nem. ahogyan szokott. Mikor Crispin atya belép a ministránsokkal. összekulcsolt. vagy összeomlik a hite. Az elmezavar megbocsátható. Kérdés. Olyan mohón lecsaptak erre a sületlenségre. Az előző miséket Ignatius atya. pöffeszkedő kertvárosiakat. aki kezét-lábát töri a lányuk halhatatlanságáért? Crispin atya elveszi a karinget. megvan. Csak most gondol bele. Most nem viccel. Lionel Crispin önkéntelenül is a háta mögötti sokadalmat hibáztatja. és a pap a közönséges kenyeret Jézus testévé változtatja. hogy a mise alatt Jézus Krisztus bejárja a teljes ciklust attól fogva. mert az emberek zöme ilyenkor jön. Isten embere. a halálos bűn palástolása nem. A ministránsok azt hiszik. nemcsak a McFarland lány miatt háborog magában: azok a nyomorult emlékek jönnek vissza az elméje zugaiból. és fejét leszegve imádkozni kezd. Mary fölpillant. mindenki keresztet vet. míg némán öltözik. Az istentisztelet alatt Mary a mise csodatételére szegezi minden figyelmét. aztán a fejéhez érinti. A lány halhatatlan lelke forog kockán! Felidézi Jonas Wade pár nap előtti jelenését a McFarland-házban. Ha a „spontán partenogenezis" megtörténhet egy tarzanai tinilánynál. mint ő. Crispin atyának szintén nagyon kell koncentrálnia. miért nem Crispinére. és felgerjed benne a düh. Hátul is állnak. hogy rendezvényeket szervezzen. hogy mit csinál. akkor mit szóljunk ahhoz a kétezer év előttihez? A katolikus egyház. bingópartikat. és körülnéz a templomban. Crispin atya gondterhelten tűri. Hajnalban megkeseredetten.factorem… Túl sok évet ölt abba. feláll a gyülekezet. áthúzza a fején. és eligazgatja. – Kyrie eleison. rémült volt. elejti a poharát. hogy a ministránsok segédkezzenek az öltözködésben. A lány vagy hazudik. állandóan emlékezteti magát. egészen a mennybemenetelig. elcsigázva kecmergett ki az ágyból. tombolákat. a gótikus ívet formázó. rosszkedvű és kótyagos. Nézi a sok lehajtott fejet. az is éppolyan ártatlan. fogja a numeráját. ugyanúgy kellett neki az a megálmodott angyal! Crispin atya térdre rogy. karjára a keskeny selyem karék. illetve Douglass atya celebrálta. jelmezbálokat. Patrem omnipotentem. akkora a sokadalom. kezet mos. hogy a misére figyeljen. Hangja szokatlanul éles. azok nem hagyták aludni az éjszaka. mi bántja igazán. Szembefordul velük. amit a kezében tart. hogy az ige testté válik. mielőtt a vállára terítené. a túltáplált. újra át kellett élnie szeminarista kora vízióit. Hogy ő. egyetlen óra leforgása alatt. . vagy idegbajos. kényszerítve magát. hogy Jézus Krisztus teste és vére az. nem válogatósak szegények. – Credo in unum Deum. milliók hite ilyen biológiai tréfára alapozódik? Nem akármiért hivatkozik Mary arra a másik Máriára. Ez az. áldást mond. amiért idealizmusa elpárolgott. és gyorsétkezdei vétkek alól feloldozást osztogasson. Neki ez az időpont kedves. Tudja. mikor majdhogynem ordítja az introitust. Feléjük fordul. hogy mi az igazság. agyoncicomázott. vagy egymásra hajtott kezeket. Aztán rákerül a cingulus.nem kockáztathatja. És most. újjászületik az oltáron. Mary lelkiüdvéért tiszta vizet kell önteni a pohárba. a pap a prédikációt gyakorolja magában. És mindez a gyülekezet szeme láttára történik. Mit csináljon ezzel a McFarland lánnyal? A szülők elhiszik ezt a tudományos hablatyot. Jézus meghal és feltámad halottaiból.

Kinyújtja száraz nyelvét.– Dominus vobiscum. és imádkozni kezd. Rágja az ajkát. Már csak háromembernyire van a pap meg az aranyozott ostyatányért vivő ministránsgyerek. És nincs tovább. hányingerrel küzd. – Sanctus. csiklandja. – Mea culpa. Mary figyelme elterelődik a miséről. – Agnus Dei. és zokog az örömtől. itt minden barnaság az úszómedencék mellől való. hogy majd összeesik. mea culpa. vért ízlel. hogy Crispin atya megáll előtte. miserere nobis. segíts… Aztán érzi. ha látni nem látja is. fél. és nagy erőfeszítéssel kitátja a száját. . ujjai vértelenek. komor tekintetet vet a rácsnál lecövekelt lányra. áldást osztva a híveknek. Kiszárad a torka. hogy a fájdalomtól sikoltani tudna. ostyát. Érzi. rettenetesen kell nyelnie. Hárman vannak még előtte. Előreveti magát. sanctus. kalapálni kezd a szíve. és mikor visszafordul. Mary is. hogy hányni fog. tátott szájjal. Megcsapja a szellő. ámen. úgy szorítja össze az öklét. mea maxima culpa… Ideje az Úr asztalához járulni." A szomszédja fölkel a rácstól. suttogást hall: „Krisztus urunk teste tartsa meg lelked az öröklétnek. és ráesik a papra. Pillája alól látja. A gyülekezet némán feláll. a megkönnyebbüléstől. sanctus. Menten elönti a veríték. Megszólalnak a harangok. a templomban felbőg az orgona. Tekintetét Szent Sebestyén meztelen. Megint közeledik Crispin atya. úgy szorítja a cingulumot. Ajka elkeskenyedik a dühtől. segíts. meghökkenését leplezni akarván. atyám. és a tátott szájakból kidugott nyelvekre ostyát helyez. bár úgy fél. Letérdel a rácsnál. édesen susog a szájában. Angyali kart hall belül. Úgy markolja a rácsot. ahogy elmennek mellette. Istenem. kétrét a korlát fölött. de lankadatlanul tartja a fejét. Elméjét áthatja a könyörgés: Istenem. és az utolsó hívő is távozik a rácstól. Crispin atya már a túlsó szomszéddal foglalkozik. – Ne fuss el! Crispin atya a sor végére ér. Nem! – zokogja belül. Maryt megint meglegyinti a légmozgás. qui tollis peccata mundi. – Az egyházközséget nem szennyezi idegen vér. segíts. Mary hátraszegi a fejét. és Mary öklével veri a mellét. Istenem. Résnyire nyitott szemhéja alól megpillantja Crispin atya karingének szegélyét: a pap megáll előtte. és öklét reszkető testéhez szorítja. a tálra szegezi a szemét. Mary megszégyenülten kapja le a fejét. hogy az ostya megérinti. hadarva kér bocsánatot: – Elnézést. és Mary ismét hátraveti a fejét. mint a hullámvasúton. emiatt rátapos a reverenda szegélyére. amint Crispin végigmegy a hívek sorfala előtt. a léptek nesze nem nyomja el. és a padsorok közt az oltárhoz vonul. kitátja a száját. felemeli kissé a hangját. megkínzott teste tartja fogva. de nem tágít. ahogy a pap elvonul. A kórus dalra fakad. A ministránsfiú.

a másik kezével meg a csupasz hasát tapogatja itt meg ott. Aztán az oldalára fordul. Szükségtelen megtapintania. Kengyelbe kikötött. Melyik napot látja jónak? Jonas megnézi a Bank of America naptárát az asztalán. hogy a keze elindul fölfelé. ha előre szólok. medencéjébe. Mary behunyja a szemét. McFarland. hogy jön fölfelé a bepödrődött lábujjától fel a lábán. hosszan. Dr. Hallja. Dr. A lány csukva tartja a szemét. megérinti a bimbókat. nem dr. Mary felkészülten várakozik. ha dr. és megröntgenezem Maryt. a sötét mennyezetre bámulva már érzi. Vicsorít. – Mr. Az orvos kicsit másképp helyezkedik. reszketve ereszti ki a levegőt. Finoman összefogja a köntösét. milyen hullám fogja mindjárt elárasztani. hanem Mike. kinyitja a szemét. Wade. fejezet A lába megint a kengyelben van. Mary tűzbe jön. mozdítani akarja a karját. Mary kimerülten. vonzó arca nagyon komoly. Érzi. Wade játszik a mellével. – Természetesen ott leszünk. nem érti. izmos karját ráfonva szívja a mellbimbóit. Megtapogatja Mary mellét. – Sebestyén – nyögi az éjszakai magányba. hogy az orvos karja súrolja a belső combját. nem érné be magamegadással. a vállát. ott a duzzanat meg a nedvesség. Wade könnyedén becsúsztatja ujjait a hüvelyébe. és közben jár a keze a lány hüvelyében is. Míg Jonas Wade odalenn búvárolja kéjesen. dr. sőt érzékien csipkedi. és feltűri a lány nyakához. Szeretném. és Mary érzi. Mary vergődik. elűzné támadóit. nyögnie kell. anélkül is tudja. – Nekem bármelyik nap megfelel a 21-ével kezdődő héten. már a melle is meztelen. hogy milyen kellemes. Fel se tűnt neki idáig. ha kéznél lennének a szülők. Szerintem onnantól . jobb. mozdulatlanságra kárhoztatott lába között az ujjak egyre veszettebbül dolgoznak. A lüktetés döbbenetesen ismerős. Wade ujja belehatol. a nyakát. Mary hallja magát. a lába széttárva. mikor lezúdul rá az elragadtatás. mit akarhat az orvos. A keze kikötve. Hét közben van csak mód a vizsgálatra. Mary mélyet sóhajt. kifordul a szeme. gondoltam.16. összerándult hasába. Ha fölemeli a fejét. már tudja. átteszi a kagylót a másik fülére. Wade-et látja a lába között állni. és még sokáig sír. Mike is egyre erőszakosabban nyalja-falja. aki fölé hajol: megfejthetetlen okból csak úszónadrágot visel. egy-két hét. Mike Holland lehajol. Sikoltana. de rádöbben. ahogy gumikesztyűt húz. Wade egyre durvább lesz. amint fájdalmas önkívületben sikít. lekötözték. széttárja csupasz combját a hűvös vizsgálóban. és szájába veszi a mellbimbóját. és látja. Mikor felpattan a szeme. elképedve pislog. dr. hogy beiktathassák a terveikbe.

De ezt a megszállottságot akkor se érti. ez az eset mérhetetlenül bonyolultabb. mégis. mintha Ted cetlit írna magának. Jonas leteszi a kagylót. elolvastatta vele az írását –. hogyan bírhatja rá jó lelkiismerettel McFarlandéket a gyerek megtartására. hogy a torz magzat lehetőségét taglalja. Ott leszünk Lucille-lel. az udvaron. McFarlanddel. életképtelen magzatot mutat. várhat még ez az ügy. – Most még nem tudom. Csak az utolsó fejezet hiányzik. – Azt hittem. Jonas föláll az íróasztalától. hogy Ted McFarlandnek szóba hozza – hiszen mindkét szülő beleegyezése szükséges a közléshez –. hogy Jonasnek milyen fontos ez az egész – Jonas mindent elmondott neki. Wade. egyszerűen nem . Wade. mert ha baj van a babával. Jonas. Nem kész… csecsemő? – De. reggelinél. ahogyan kihozta őket a posta. pedig nem jellemző rá: bekukucskál a dolgozószobába. Végtére. a cikke kéziratát. dr. Viszont ha a csecsemő máshoz kerül. Ted hangja furcsa: elvékonyodott. – Hálás vagyok az őszinteségéért. De ha nagyon súlyosan rendellenes a gyerek. McFarland. hogy már a hó végén hurcolkodik. az ő cikke torzó marad. Jonas az arcát dörgölve rója magában a megoldhatatlan dilemmák végtelen köreit. és ott marad az asztalnál: a piros dossziét bámulja. feltétlenül. ha a röntgen reménytelen. hogy szenzációs anyag. de utólagos bizonyítás nélkül akár ki is dobhatja. nyilván újra a helyzet magaslatán áll. Penny tudja. Ott az a piros dosszié. hogy torz a gyerek? – Ted McFarland tárgyilagos. akkor igenis így a legjobb. de éppen ez a bizonyos jó lelkiismeret a bökkenő: Jonas Wade kínosan tudatában van annak. aztán azt mondja: – Dr. önöknek a papjukhoz kell fordulniuk. hogy itt a saját érdekét nézi. Rövid hallgatás után Ted megkérdezi: – Abortuszt fontolgat? – Ha Mary élete valóban veszélybe forog. mi a valószínűsége. Köszönöm a hívást. de hát muszáj volt felnyitnia Ted szemét –. hogy a babát örökbe akarják adni. még tévézés közben is. ha itt lennének. beszélsz Cortneyval ma este. Penny szól be az ajtón túlról: – Jonas? Kitárja az ajtót. Rövid szünet.már nincs rizikó. – Penny valahogy türelmetlen. a szülei is jobbnak látják elpasszolni a kicsit. Ha viszont a felvételek ép babáról tanúskodnak. – De hát hat hónapos már. ha Mary is. érintetlen orvosi folyóiratok. Eszébe jutott ugyan. elméletét jól megalapozta. a cikk úgyse lesz befejezve. mégis erőteljes. ő majd elintézi a bejelentkezést a röntgenosztályon. Hát ennyire belefeledkezett Mary Ann McFarland dolgába? Szaggatott kopogtatásra ocsúdik az önvizsgálatból. A bőrdíványon megválaszolatlan levelek garmadája hever. Valahogyan ki kell ókumlálnia. fénymásolatokkal kiegészítve. A lapok cetlikkel megtűzdelve. – Cortney közölte. Beszéljék meg Mrs. Van most épp elég baja szegénynek – Jonas szűkölt attól. és Crispin atya támogatja őket ebben. és szóljanak oda telefonon a nővérnek. mikor előhívják a felvételeket. És sürgősen megoldandó. égető gond. Csak azért szeretném. Mary támogatásra szorul. mint amilyennek látszik. és körülnéz a dolgozószobájában. de az utolsó percben meggondolta magát. – Ezt sajnos nem tudom megmondani. Nagyon sok dologtól függ. – És ha torz. ön mit javasol? Jonas behunyja a szemét. és Penny ki is jelentette. amit annyit lát újabban a férje kezében. valósággal bedarálja őt. és Jonas Wade-nek hallgass a neve. diplomatikusan lehet közelíteni a dologhoz. Mr.

– Apa? . mintha Jonas most először látná a lányát. de ma este a szélrohamok szokatlanul hidegek. hogy mindenkivel elismertesse. azt a szokását. S a hang egyszerre háttérbe szorul. az én lányom is valami elszabadult „serkentő tényező" számlájára írható. vagy Cortney csöppet sem ütött rá? Egy idegen vajon Jonas Wade-re is ráismerne benne. csak három év. avar és dióhéj örvényeit sodorva. jobbra húzza el a száját. ha a tulajdon lányom. mint a többi. Jonas Wade kiállt a placcra. – Az orvos otthagyja a dolgozószobát. elkerülhetetlen. Most mihez kezdhetsz? Beállsz eladónak a Thriftyhez? – Mi bajod van vele? Sarah a Taco Bellnél melózik. nem Pennytől. a keskeny nordikus orrcimpa. elszörnyedés szállja meg. szakasztott Penny. Mary pedig sok vonatkozásban jóformán gyerek. nekem nem? – Cortney. hogy ha fontos a mondandója. – Hol van? – Az Isten áldjon meg. Pléhkrisztus. ugyanúgy mozog a szája. Rendszerint a Santa Anák fújják át a völgyön minden évben forró leheletüket. és biciklin járunk. mondta Dorothy Henderson. Cortneyban megvan az anyja önállósága. Még sose ütötte meg ennyire a hasonlóság Cortney és Penny között. Cortney Penny manírjait is örökölte. ha gondolkozik valamin. Mary McFarland kisbabája ugyanolyan emberi lény. annyira felnőtt. mint az esküvődön. neked kell elővenned. – Én nem bírom ezt tovább – folytatja Cortney. és különös szorongás fogja el. Valami azt súgja belül: Ha menyasszonyi ruha lenne rajta. ami tőle való. Mind maga Primus. Penny túlélő tehetsége: ő kézbe veszi az életét. behunyja a szemét. nem Cortney. Több ez a hosszú egyenes orr. ami igazán tetszik. És mi van. és nem szerelmes ölelésből született. vagy csak az ifjú Pennyre? Ezek nem Primus ivadékai. hogy az arcát ne vegye szemügyre. Csak egy év van közöttük. mint Pennyé. Jonas önkéntelenül is összehasonlítja Cortneyt és Mary Ann McFarlandet. úgy éreznéd magad. hogy nincs is lelke. mikor így megveti a lábát. Úristen. Helyt akarok állni magamért. Majd felesben fizetjük a rezsit meg a kosztot. és mély bűntudat. igaza van Crispin atyának? Van lelke? Egy csapásra elmúlik a görcs. súgja a belső hang. apa. de Cortney annyira érett. és nézi a lehullott leveleket. képzelődik. a keskeny száj. – Apa… Jonast egy pillanatig viszolygás. Keresi önmagát a lánya arcában. ha fúj. elfelejtettem? Cortney arca megkeményszik. megbánás lép a helyébe. olyan eltúlzottan. én már tizennyolc éves vagyok! – Miért mondod ennyit? Azt hiszed. a vonások tolakodnak előtérbe olyan élesen. az áll és az arccsont azonosságánál. Jonas hallgatja a lánya gyakorlatias elképzeléseit. a kissé ferde szem. De értsd meg. annál inkább kileli a hideg. És minél jobban feltűnik ez Jonasnek. csikorgó tél előhírnökei. tizennyolc éves vagyok! Kismillió lány szerez diplomát munka mellett! Bradnek engeded. és becsukja maga mögött. hanem Penny izmai mozgatják. Nincs messze az egyetem. húsz évvel látszik öregebbnek. – Anyával tizenegyre hazaparancsoltok a randiről. most meg eltaszítaná a saját lányát azzal. Én már nem vagyok csecsemő. és végzel.hallgat rám. Cortney. Jonas hátradől a párnázott kerti székben. aztán olyan munkát kaphatsz. – Azt. Istenem. – Megyek. ha esik. amelyek mint holmi barna gályák úsznak a medence vizén.

erőszakoskodással mit érhet el nála? Csak azt. hogy a tanulmányaid sínylik meg. – Elmentél hozzá. Crispin atya odafordul. Jonas megpaskolja a lánya kezét. Lionel – mondja orrhangján a püspök. próbál a lányára figyelni. Penny már többször is tett megjegyzést.és hőkörét. hol a cikk. ülj le. Ha működik a dolog. hogy az utcát tépázó. és uralkodni próbál a hangján: – Nem bírtam! Nem bírok a szemébe nézni! – Miért? – Mert legyőzött! – Lionel – mondja halkan a püspök –. a kinti kopárság kemény telet jósol Lionel Crispinnek. Mary Ann McFarland elvonja a többi kötelezettségétől. ha nem. a hatvanesztendős Michael Maloney püspök viszont kész kubista portré. – Apa. Most. próbáljuk meg. de hát nemcsak könyvekből tanulhatunk. Dél-Kaliforniában többnyire balzsamos évszak. szüret. ha már kezében a bizonyíték. apa – borul a nyakába Cortney. a házi békének annyi. és hátraveti a haját (ez is Penny mozdulata). kerested vele a kapcsolatot? A pap megáll a pazar fogadóterem közepén. egyre-másra metszve a kandalló fény. hogy máshol jár az esze. csupa szöglet meg sík. kirajzolódik a profiljuk ellentéte. Jonas pedig bámulhatja tovább a szél meg a levelek játékát a medence vizén. Lionel Crispin meredten néz ki a világra. Lionel Crispin gömbölyűségek gyűjteménye. majd benyújtja a Journal of tbe American Medical Association szerkesztőségének. – Crispin atya ismét járkálni kezd. Mindkettejüknek csak a fél arcát világítja meg a tűz. az is jobb. Különben is. anyád és én csak a javadat akarjuk. fákat kopasztó. Nagyméltóságú Atyám. amit Pennynél – teljes zárlatot. túl az ablak visszatükröződésén. ide mindig visszajöhetsz. – Mikor idekerültél. Óvtok. mikor úgy leköti Mary Ann McFarland. Cortney rosszkedvű lesz. – Elnézését kérem Nagyméltóságodnak. hol Mary oltalmazásának etikai háttere. és a végén úgyis el fog költözni. hogy harcba szálljon a lányával. Szokatlanul korán jött idén az ősz. ha majd megszületik a gyerek. El kell engednetek! Jonast meghaladja. De csak csinálja tovább. ha elköltözöl. Az utóbbi időben gyakran előfordul ilyen kiesés. A brokáttal bevont. hol az elhanyagolt családja miatt. – Ez minden? Itt ér véget a történet? – Igen. az anyját szólongatva. Kényszeríti magát. gyere. – Hát jó. Crispin atya helyet foglal szemközt a főpappal. Cortney. aztán beront a házba. szemeteskukákat döntögető októberi szelet figyelje. A lány ingerülten sóhajt. a cikk majdnem elkészült. most Cortney kapja azon az apját.Az orvos összehúzza a szemét. nem érez hozzá erőt. – Köszönöm. Hovatovább állandóan bűntudata van az orvosnak. lábtartós karszékben ülő férfi éles szemmel vizslatja a látogatót. Azt gondoljuk. – Lionel… – unszolja egy hang szelíden a háta mögül. . ez a dühödt idő nem jellemző. és nekem elegem lett belőle. Nagyméltóságú Atyám. – Cortney. Az életet is meg akarom tapasztalni. – És azóta láttad a lányt? – Nem. mint ha saját magát nézi. én is plébános voltam még. – Régóta ismerjük egymást.

– Akkora bűnöd megbocsáttatott. akár valami más lélektani okra vezethető vissza. hogy hazudik a lány. az orvosa is így látja. – Ja. űzöttségét. és még mindig ott térdepelt. tehát nem elvetemült teremtés. ha már mindenki visszaült a helyére. amit mondtál… – Már elnézést. megtettem. én cserbenhagytam azt a lányt! Kifogytam az eszközökből. végtére mi nem törünk pálcát az idegbetegek felett. Én úgy veszem észre. hogy Mary tökéletesen észnél van. Michael Maloney püspök higgadtan. tökéletesen egybecseng meggyőződésünkkel. Minden szem rám meredt. És mikor az arcába néztem. ami arra utal.– Nagyméltóságú Atyám. Csakhogy itt ez a partenogenezises história. hogy ez az ember nemcsak ezért jött ide. és szájtátva szegi hátra a fejét. Crispin atya lehajtja a fejét. – Nem hiszem. – Nagyméltóságú Atyám. ha úgy gondoltad. – Vagyis – hangzik fel az orrhang – úgy gondoltad. hogy az elméje tisztaságával van a gond. Lionel. – Lionel. csak nem ad hitelt ilyesminek? – Korai lenne még erről nyilatkoznom. akkor sem tágít onnan. csak hogy ott ne lássam. és az ujja hegyén megtámasztja hegyes állát. görcsös modorát. és roppant engedékeny. Nagyméltóságú Atyám – emelkedik a helyéről Crispin atya –. Ignatius atyának. az ítélőképességével semmi baj. Azért választotta az agg Ignatius atyát. hiszen töredékesen vagyok informálva. Hogy is hívják azt az embert? – Wade. Hát megtettem – néz ismét a főpapra –. – Valóban így volt? – Azt nem tudom. Crispin atya felkapja a tejét. és a kezét bámulja. és pislogás nélkül szegezi tekintetét a lángokra. fölötte érdekes. kifürkészhetetlenül figyeli Crispin atya zaklatott beszédét. Eldönti magában. mert félig süket. Maloney püspök összetolja a két tenyerét. Nagyméltóságú Atyám. kérlek. de annak alapján. az egész gyülekezet engem bámul. – Szóval ez a dr. amikkel megmenthetném a lelkét. Lelkében továbbra sincs békesség. tudtam. és fejtsd ki. még a ministránsgyereké is. maradj a fenekeden. Olyan megalázó volt – húzza végig Crispin atya szikkadt nyelvét a száján –. nem méltó rá? Crispin atya tömzsi keze ökölbe szorul: – Mert zavarban voltam. – Úgy éreztem. beszéljük meg. a lány a halálos bűn állapotában leledzik. mikor hátranéztem. és ami talán többet nyom a latban. Wade-től. és ostyát adtál neki. elvégre nem . – Hát jó. Szívesen hallanék bővebbet dr. és úgy kell elmondanom a Postcommuniót. Wade azt állítja. Ez biztos. Meggyóntad? – Igen. hogy Mary Ann McFarland mint a megszállott térdepel a rácsnál. Nagyméltóságú Atyám. hogy ő valóban ártatlannak tudja magát. Én a magam részéről úgy látom. Miért adtál ostyát a lánynak. Foglalkozzunk inkább a lány dolgával. de így éreztem. Amit elmondtál. – Ezt meg hogy érted? Lionel nem mer régi barátja szemébe nézni. de ez a partenogenezis-zagyvaság aláássa hitünk alapjait. Ő se különb a gyülekezeténél. – Szóval térjünk rá a lányra. akár emlékezetkiesésre. hogyan ássa alá.

akkor mit mondjunk Miurunk szent anyjáról? – Jaj. hogy ropognak az ízületek. akkor miért ijeszt meg úgy ez a dolog? Nem fogja a nyíl azt. elgondolkodtam. Lionel Crispin úgy csattantja össze a két öklét. Kortyolgatja. hát ennyire ingatag vagy a hitedben? Miért kellene összemosni a kettőt? Kétezer éve a Mindenható megszólított egy bizonyos Máriát. Wade azt mondja. hogy gond lesz a gyerekkel. Katolikusok vagyunk. mi köze egymáshoz a két dolognak? Crispin atya. áldott az asszonyok között. az első számú Máriát kiválasztotta Isten. Lehet. – És neked mi bajod van a McFarland csecsemővel? Crispin atya keresi a szavakat. mondd el. az Úr ezerkilencszázhatvanharmadik esztendejében egy másik Mária. hogy a legnagyobb keresztény ünnep. mint valaha! Rendíthetetlen vagyok! Maloney püspök szeme elkeskenyedik: átlát a szitán. hogyan fenyegethetné ő a hitünket? Hát ennyire sebezhető vagy? Crispin atya igyekszik úrrá lenni remegésén. – Torz? Lionel Crispin nem tud a barátja szemébe nézni. Lionel Crispinnek eszébe jut az az alig pár év előtti lidérces eset. És élt. csak… csak nem volt feje – a torz nyakán dülledt két szem. Crispin atya egy darabig vívódik. Hogyan is mondhatná el. – Ellenkezőleg. nem hiszek a fülemnek! Ha egy szűz teherbe eshet akármilyen testi megrázkódtatástól. – Aha. Ő is kezd megrémülni. az új reményé az év legkietlenebb. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. Crispin atya épp hogy feladhatta a szerencsétlennek az utolsó kenetet. ahová a szülész pottyantotta. legreménytelenebb idejére esik. – Súlyosan torz lehet. az új életé. Most pedig. a második biológiai baleset áldozata. hogy életről-halálról kell majd döntenie. mint diadalát a halál fölött… – Tisztelendő atya… Lionel összerezzen. Szörny. Crispin atya majdnem . De hát ez így nem is igaz. És ha a lány valóban szűz? És ha fiút szül…? – Lionel. Egy órája töltötte ki a püspök. Mary elektrosokktól fogant. micsoda jeges rettegés markolássza a szívét. mint a húsvétnak. vergődött az edényben. – Dr. Képtelen szavakba önteni belső háborgását: balsejtelmét. a tűz ropogását hallgatja. Jézus születését szívesebben ünneplik. mondta neki Jonas Wade. Legalábbis így tanítják. így hisszük. és azt mondta. Kiseprűzi a nyarat. lehet. Felfokozódik a Los Angeles néptelen utcáit dúló szél vijjogása. a kórházig már nem bírhatta ki. Lionel. hogy Wade-nek talán mégis igaza van.hasonló tanon alapszik a vallásunk? Éva tán nemi érintkezésből született? Vagy éppenséggel a Szent Szűz? – Nagyméltóságú Atyám. De az emberek a karácsonynak jobban megadják a módját. mikor sürgősen házhoz hívták. aztán újév és beköszönt január… De különös. – Ha a hited olyan erős. Lionel. de idáig hozzá se nyúlt. a szél dühöngésén mereng: mindjárt Mindenszentek. Lionel Crispin fölemeli a konyakospoharat a széke melletti kis asztalról. Lehetséges. hogy torz. dőlt belőle a vér. mi nyomja még a szívedet. mikor beállított hozzá. Könyörgök. miközben az asszony elvérzett az ágyon. – Bocsásson meg. Nagyméltóságú Atyám. a kint tomboló szelet. Maloney püspök a homlokát ráncolja. aztán meg kellett keresztelnie a kicsit. Az asszony idő előtt szült. tátongott gonosz száj. Nagyméltóságú Atyám! Az én hitem erősebb. aztán karácsony. akin páncél van. hiszen a feltámadásról emlékezik meg.

hogy azt a lelket a mennybe juttasd. hatodik. és nekem kell döntenem. Rossz előérzet kínozza. iszonyú szörnyet. Tudod. Bármennyire idomtalan is a gyerek. hány takaró kell ahhoz.rosszul lett. Ők majd megvilágosítanak. Wade azt mondta. és engesztelően érinti meg a karját –. és hiszem. és így fohászkodik: „Uram. Bízz bennem. tudom. „Tudom! – sikoltja a pap elgyötört szíve. hiába nem lát az orráig se. származásától függetlenül. és azóta sem nyughatom tőle. és különben sem lenne semmi keresnivalója a világon?" A szorongó Lucille McFarlandet visszhangozva megkérdezi: – Nagyméltóságú Atyám. – Mitől? – A döntéstől. Mary Ann McFarland borzalmasan torz gyereket hoz a világra. Hülye érzés. Milyen sötét. hogy normális legyen. A java még csak most jön. Milyen messzire. se a kezét nem hagyja céltalanul kalandozni. bíboröves alakja torz árnyékot vet a keleti szőnyegen. – Dr. és a pecsétgyűrűt babrálja a jobb kezén. hogy illessétek magatokat. de hiába húzta fejére a takarót. Neked pedig az a dolgod. fölemeli a székről szikár. – Félek – vallja meg halkan. Nem csekélység emberek lelkéért felelni. Adj neki szemet." Johanna . milyen sötétbe meneküljön az. Lionel. – De miért nekem kell vállalnom a felelősséget! Hogyan hagyhatom azt a gyönyörű lányt meghalni egy torzszülött miatt. hogy az ember egyedül maradhasson a testével? Mert a meztelenség csak a kezdet. – Maloney püspök vékony. ezzel csak meg tudsz birkózni. vagy nem? Az enyém. lehet egy ilyennek lelke? Lionel Crispin meghasonlása a püspök lelkére sem marad hatástalan. – A csecsemőnek van lelke. Reszket a szíve. a kinn tomboló októberi szélhez fordul. leoltotta az éjjeli lámpát. ha mindenestül meg akarom ismerni magam. hogy örömömet leljem benne? „A jóravaló katolikus lány se a gondolatait. te azt ne nézd. Ráér bocsánatot kérni azután is. Lionel Crispin ismét a hideg ablaküveghez. Elhúzta a függönyt. hogy isteni próba. fekete reverendás. rajta az egész világ szeme? Meztelen. és nincs feje. Hát mindenem az enyém. hórihorgas alakját. De még a máskor összehajtogatott ágyterítőt is magára húzta. – Lionel – mondja szelíden –." Michaela nővér. adj neki fejet. Miért érinthetem bűntudat nélkül a kezem vagy a lábam? Miért kell szégyellnem. Lionel – lép oda Michael Maloney a barátjához. mi a kötelességed. Betölti az egész termet. A hálóinge gyűrötten hever a padlón. Imádkozz a mi Urunkhoz és az Ő szent anyjához. orrot. Papi pályámon – sóhajt szinte gyászosan a püspök – magam is nemegyszer szembenéztem ilyesmivel. Mary azon kapja magát. – Lionel. és Michael Maloney döbbenten látja szemében a kendőzetlen rettegést. hogy fölfedezzem. ami talán egy percig sem él. szájat. az anya vagy a gyerek. aki úgy érzi. Mary kevesli a sötétet. min mész keresztül. és neki. a papi hivatás nem könnyű. add. Lelkierő kell az efféle döntésekhez. – Egyenesen a püspök szeme közé néz. gondoljatok a Szűzre. hogy a hold se nézhessen be. hogy melyikük maradjon meg. hogy önkéntelenül bocsánatot kér. a szülés kritikus lehet. tudhattad. „Ha kísértést éreztek. de még az emlék is felfordítja a gyomrát. Crispin atyának kell meg nem érdemelt üdvösségre segíteni a keresztséggel… A ház nem elég sötét Marynek.

És megint azt suttogja magában: Bocsánat. érvel Mary a sötétnek. szerető pillantást." Crispin atya. de dr.nővér. mint elkövetni azt. „Jézus sír. borongós. Wade azt mondja. „Tisztátalan cselekedetre gondolni ugyanolyan kárhozatos. nyolcadik. én tettem. Tudnom kell. A sebeiből bőven ömlő vért. kemény izmait. amint ott áll előtte a holdfényben. Tudnom kell… Behunyja a szemét. Sebestyén tette. Azt hittem." Johanna nővér. ha ilyet teszel. A mély tüzű. . szomorú. A lány félénken siklatja kezét a combjára. amivel lenéz rá. lábánál az ágyékkötővel. gyönyörű. A lány nézi holdsütötte. és maga elé képzeli Szent Sebestyént.

és hátradől. Mare? – Nem is annyira… Jaj! – A basához kapja a kezét. amelytől felszökik mellem közepén a szívem…"* Egy olcsó zsebkönyvből olvas fel. s a könnyű tűz egész bőröm befutossa végig nyomban. nagyot kortyol belőle. lecsavarja a tetejét. ablak zárva. egész valómban reszketek. úgy dönt.és nem lát a szemem se. mit mondtál. ajtó. gyertyafénynél. a nyűtt könyvet nézi. aztán zihálva mondja: – Egy Agallisz nevű nőhöz szól a vers. Massey-ék háza sötét. fejezet A szél telefonvezetékeket cibálva. vernyákolásukkal igyekezvén elűzni az orkánt. kiissza az utolsó kortyig. olyannak látszom…"** – De szép – mondja Mary. eufóriás tőle. És veríték önt el. Elektromossággal feltöltődött bundájú macskák rebbennek szét felpúpozott háttal." Germaine szünetet tart és még dallamosabban folytatja: „. tölts még! Mary nyögve nyúl az üveg után. A lányok kettesben vannak a nappaliban. – De nyugtalan ma este! * Devecseri Gábor fordítása ** Devecseri Gábor fordítása . és löttyint még belőle mind a két pohárba. hogy néptelen a ház. – És ki volt a szerencsés férfiú? Germaine fogja a füles papírpoharat. Szerelmes verset írt egy másik nőhöz? Germaine nem válaszol azonnal. hangot nem tud a nyelvem adni. szerelmes verseket írt. a két lány kihasználta. ami a gyertya mellett áll. „Hisz ha látlak s bár kis időre. – Ki az? – Az ókori Görögországban élt és költőnő volt. dühödten söpör végig a Collins Streeten. megtörvén elakad. . megittak már vagy fél liter vörösbort. Mary nagy szemet mereszt.17. aki a közelben kucorog a földön. aztán összecsapja a könyvet. zúgván zúg a fülem már. és ezt kántálja: „…s ezt a vágykeltő nevetést.. Germaine szülei máshol töltik az estét. arcába hulló selymes haja alól szól ki: – Szapphó írta. fűnél színem íme zöldebb. – Félsz. és kényelmesebb helyzetet keres elnehezült testének a díványon. és Germaine-t hallgatja. Lucille McFarland Impalája áll előtte. Ragyog a mosolya: – Mare. Mary a szétült kanapén hever. – Ugratsz itt. – Nahát – kezdi bársonyos hangon Germaine –. mikor lesz az a röntgen? – Jövő héten. s mint ki végéhez közelít. – Mi ez? Germaine föl se néz. aztán a borát. Mary meg egyre-másra töltöget a papírpoharakba a bíborszínű borral teli palackból. – És mit lehet majd látni a felvételen? – Főleg a baba csontjait. Nem szokott bort inni.

– Öh… – Tudom. Rudynak nem kell a gumikkal vacakolni. – A szex arra való. hogy az új Tampax tampont használja. De most nagyon kíváncsi. Mare. fél kezére támaszkodva. Nekünk is ugyanannyi jogunk van szeretkezni és élvezni. és te olyan szabad vagy. – Babaholmit még nem is vettünk. és gyorsan visszavonulót fúj. – Ugye. Mikor a tulajdon érzékiségére ráébredt. – Irigyellek. – Hát az meg mi? – Nem rontom meg azt a hamvas katolikus lelkedet! Fogamzásgátló eszköz. kiissza. Az csodás lehet. megsérti vele a szűzhártyáját. – Fogja a poharát. és hozzáteszi: – És még sok mást is. hogy a nőnek a szex kötelesség. és folyton a terhességtől rettegjünk? Mary hangja suttogássá hal. mikor egyedül feküdt az ágyában. apa örökbe akarja adni. és a hasára teszi. nem vagyok anyatípus. aztán újra tölt. Az orgazmus csodáját már szinte minden este képes megidézni. és mohón. mint a férfiaknak. Előrehajol. mondván. Neki Lucille megtiltotta. hangosan nyelve iszik. mert igazi férfival szeretkezhet. és a fogamzásgátlás felszabadítja a nőket. Anya. Wade. szerintem el tudnám látni az iskola mellett. és csak bámulja Germaine-t. Kezd nagyon melege lenni. – Talán te is tudnál segíteni. én nem is tudom. és nem kell szombatonként valami vén pap orrára kötnie. Germaine megbabonázva néz a lángba és a „We shall overcome"-ot dúdolja. hogy rendes lányt nem tör érte a nyavalya? Miért tanítják az apácák. és a bor is felszabadítóan hat rá. Hát törvényszerű. Behunyja a szemét. amiért örömét leli benne. Rudyval sokat szeretkeztek? – Igen. A szülein például. fogja a poharat. – Mary megfogja Germaine kezét. és arra gondol. hogy szombatonként meg kell gyónnia Ignatius atyának. hogy gyerekünk legyen. csak azután feleli: – Igen. Mary sose kérdezősködött. hogy ne legyen gyerek? Germaine szembogarán táncol a láng. – Te élvezed? Germaine előbb kiissza a borát. – Hát eléggé természetellenes. Mare. Számtalanszor elcsodálkozott már a barátnőjén. Milyen gyakran fekszenek le Rudyval? Milyen lehet úgy? Irigyli. Megtennéd? Germaine a női arcra mered a könyv fedelén. Miért mondja az anyja. de nem beszéltek róla. Még az se zavarja. hogy soha nem is lesz gyerekem. – Érezted? – Igen – mondja Germaine. hogy utáljuk. Lehet. és a plafonon bámulja az árnyjátékot. Sose mardos a bűntudat. Irigyli Germaine-t Rudyért is. Irigyli Germaine-től a szabadelvű anyját. hogy élvezzük.Biztosan a bor miatt. És itt Marynek eszébe jut dr. A te szüleid annyira felvilágosultak. – Pesszáriumot használok. aki engedi. milyen csodálatos dolgot fedezett fel. Mary a hátára fordul. Mary másokon is elkezdett tűnődni. míg a férfinál a „gerjedelem" természetes? A lányok szótlanul bámulják a nappali árnyait. Bár megtapasztalhatnám. Vajon Germaine csinálja-e. igaz? A szex arra való. Bensőséges pillanat a rebbenő . – És hogy oldjátok meg. te nem helyesled a fogamzásgátlást. aztán óvatosan mondja: – Én nem értek a babaápoláshoz. Mary az oldalára dől. – Felkacag.

– Mare? – Tessék. – Mondjad. és képtelen megfogalmazni. – Germaine. Szeretné. – Halk hangja szinte lebeg a fénykörben. Rudy nincs. nem is létezik. Nincs egyetemista barátom. Germaine hátraveti a fejét. és a botránkoztató álmaitól – vagy tán fantáziál? Germaine a fejét rázva. – Nem is létezik – böki ki Germaine. Wade magyarázata nagyon meggyőző. Fejébe szállt a bor. kiissza. – De… még mindig nem értem. Így rejti el az arcát. és fél a saját érzékiségétől. – Csak kitaláltam. de úgyse értenéd. – Sajnálom – suttogja. és iszik a borból. Mary fogva tartja Germaine tekintetét. Aztán színre lépett Mike. milyen fontos neki. ez a bor… Rudyról van szó. hogy lány… – Tessék? – Olyan nehéz elhinni. hogy mennyire a szívére veszi… . – És elkezdtetek együtt járni. nagyon nehéz… Mary megérinti Germaine karját. hogy ez kész tény. – Csak kitaláltam. te meg én. az ég szerelmére! – De miért? Germaine képtelen tovább elviselni Mary csodálkozó arckifejezését. – El sem tudom képzelni. megint a gyertyát bűvöli. nekem bármit elmondhatsz. és próbál nem odanézni Maryre. Germaine leszegi a fejét. hogy a vállán kisírja magát. hogy olyan holtbiztos. – Mert először csak kettesben voltunk. Germaine a szeme sarkából Mary kitüremkedő hasát nézi. Mary a saját lélegzését hallja. – Jaj. ha igazán kíváncsi vagy rá. Sötét a szoba és áporodott. nincs fiúm és nem szexelek éjjel-nappal. – Mare… el kell mondanom valamit.láng udvarában. dobd el azt a pesszáriumot vagy mit. Germaine keserűen kacag. Nincs Rudy nevezetű politikatudomány-szakos hallgató. A barátnőjére pislog. Merthogy Germaine maga se érti egészen. – Tessék? – Azt mondtam. és én meg akartam mutatni. Dr. nincs ez így jól. Halkan megszólal. és már nem voltál egészen az enyém. aztán Mary szólal meg. éreztetné. Mare. Az arca falfehér a gyertyafényben. aztán Maryre szegezi a szemét. ahogyan hiszed. És sértődött voltam meg féltékeny meg mit tudom én. – Mare. – Nem értem. ha Mary átölelné. Megint tölt magának. és olyan szép volt. mintha a kopott szőnyegen vadászna valami után. Germaine elnémul. – Nem olyan nehéz. milyen érzés. hogy nekem is lehet barátom és én is együtt járhatok egy sráccal. és érzi. és hagyná. A csöndben hallani az októberi szél sziszegését. Nem tetszenek neki a fiúk. – Már régóta el akarom mondani. olcsó bor mellett. de nem bírtam rászánni magam. bánatosan néz a gyertyalángba. – Én még most se értem. és arra gondol: ez még nem minden. – Hát. – Halljuk.

– Germaine hadar. undorodik attól. – Nekem igazán mindegy. amit még önmagával se tisztázott. – Mit akarsz tudni? – Ne játszd meg magad. Végtelennek tűnő éjszaka. Mare! – kapja el Germaine Mary karját. támaszt keresve. Nem akartam. én az igazat mondtam. vagy mi?! Tagadnád. Hogy milyen volt. Hiszen mi olyan jóban vagyunk. mert én hallgatok. de a szeme csupa bánat. jó. én igazából soha. nekem bevallhatod. Mare? Jó volt szeretkezni egy fiúval? Mary feszülést érez a beleiben. jajong belül Germaine. feszegeti. lefeküdtél Mike-kal? Hogy hagytad magad megdugni? Jó volt legalább? Mary belevájja az ujját a díványba. szeretne odanyúlni. A bor kábulatában tapogatózik egy gondolat felé. De én az igazat akarom tudni. beletúrni selymességébe.– Miattam kár volt törnöd magad – hallja Mary hangját. Wade-nek. amit gyanít… Boldogtalan vallomás szakad fel belőle: – Mare. Nem értesz te semmit. és nem lát a szavak mögé. – Jaj… Istenem… . De ezt már hallottad. A baba magától kezdett el növekedni. hogy hisz neked. mikor elővette az apja zsilettpengéit a gyógyszerszekrényből. hogy. hiszel nekem. Germaine visszamosolyog. Se Mike-kal. és köztünk marad. Még anyám se tudja. – Mare? – Hm? – Miért nem mondod el nekem ezt a babadolgot? Mary tagjait jótékonyan zsibbasztja a bor. már elmondtam. – Már tudod a legsötétebb titkomat. – Tudom. – Valld be. – Mare. utoljára akkor. hogy van-e fiúd vagy sem. megtakaríthatná Germaine-nek a kínkeserves habogást arról. Mare. de Mare. hónapok óta nem érezte már ezt a fagyos merevséget. és biztos vagyok benne. – Jó. Csak te tudod. csak neked vallottam be ezt a Rudy-izét. Én senkivel nem feküdtem le. hogy együtt voltál Mike-kal! Mary érzi. Fojtott hangon jelenti ki: – Germaine. fésülgetni… – Hát így állunk – sóhajt mázsásat Germaine. – Germaine. De Mary bort ivott. Mary kihevült. hogyan lett a baba. hogy fantom. Ha józan lenne. se mással! Germaine hangja mintha vatta alól szólna. ne harapd le a fejem. amit már hónapok óta kerülget. És hisz neked a pap meg a család. És ezért lesz biztosan lány. mit mondtál dr. de soha nem voltam fiúval. aztán dőlni kezd a száján. Mary mosolyogva dünnyögi: – Jó. Jön fölfelé a mélyből. akivel valami baj van… De még hosszú évekig fogja kerülgetni a forró kását: Germaine még nem képes tudatosítani az igazságot. A barátnő hangja kőkemény. nézi Germaine hátravetett fekete loboncát a gyertyafényben. Még hogy partimegnemgalibaság. – Fényes a fekete szeme. Mary felkapja a fejét: – Miről beszélsz itt? – Jólesett. Azt a dolgot csinálni. mint a sír. Az állítottad. mi az ábra. Fél saját magától. – Hülyeség is titkolóznunk egymás előtt. lebeg. velem lehetsz őszinte. ábrándos. hogy különcnek nézz. Egyszeriben kijózanodik. Iszik még. mint Rudy. senki másnak. hogy megosztottad velem. hogy belül nő a nyomás.

és a szédüléssel dacolva megáll a lábán. Célja nincs. Akkor hova megy szerda esténként? Mary felméri a házikót: megsárgult pázsit. keze-lába mint a roboté. – Biztos ebben? A férfi vet egy pillantást a domborodó pocakra. de tisztességesen karbantartják. álomszerű állapotából. Nem is hitte volna magáról. a műbőr tetőre ráesett már pár levél a szikomorról. Az anyja és Amy rég alszik már. Csak egy Renfrót talált. hiszen szerda este van. hogy átnézzék a tőzsdei papírokat. – Hihet nekem. működteti a szerkezetet. G. Renfroe viszont van a Victory fasoron meg Kittridge-ben is. hogy vezet. Beszélnie kell az apjával. És ki tudja. Régi ház.– Mare! Mary kitépi magát. Sötétben is eltalál a kijáratig. Szinte látja már. föltápászkodik. várj! Ne haragudj! Én nem akartalak… De Mary csak rohan. Hazaérve azonnal fellapozta a telefonkönyvet. csak az a fontos. De valami más igen. Két-három éve elmaradt innen. A lány ostobán néz. Föl-le hajt Tarzana utcáin – s egyszerre az Etiwanda út hepehupáin találja magát. gépiesen fékez a piros lámpa előtt. egy árva lámpa fénye von glóriát a feje köré. Nyögve fordul hátra. Mit is mondott az a tornatermi izompacsirta? Az apja két-három éve nem teszi be oda a lábát. szinte észre se veszi. kisasszony. – Mare. A völgy bővelkedik ilyen kövezetlen utakban: a lányt a kátyúk sem zökkentik ki különös. Mary öt perc múlva már az Impala volánja mögött ül. Germaine-ékéhez igen hasonló faborításos ház előtt parkol. Amikor a zöld Lincoln Continental képe elér a tudatáig. mikor ér haza. aztán indít. hogy az apjáé. – Ted McFarland? Ezer éve volt ide bérlete. nem várhat a dolog. ki kell öntenie a szívét. Mary percekig nézi az autót: biztos. rászán egy-egy estét. indexel a sarkon. megfakult festék. nem. akit keresett: RENFROW. A könyvtárnál jobbra kanyarodott. hol az apja. mintha nem is látná Ventura neonjait vagy a többi kocsit. . Egészen máshol jár gondolatban. és alaposan megnézi az apja kocsiját. az is a Lindley úton lakik. amely óvón terjeszti fölé koronáját. menjen. minden gátlás nélkül bemegy és megkérdezi. Vajon mit keres itt? Ted éppenséggel el szokott látogatni az ügyfelekhez. és meghívja egy colára. A postaládán foszforeszkálós betűkből felragasztva áll a név: RENFRO… Mary gondolkodik egy kicsit. Talán most is… Az ám. mit csinál. hogy ilyen elnehezülten ennyire fürge lehet. és az orra után furikázik. sápadt fény a behúzott függöny mögött. a fényes motorházra. átöltözik. Mary megállítja az anyja kocsiját a szomszéd háznál. amint Ted otthagy csapot-papot. Mary a nappaliban ül. Mary beáll a kocsival a konditerem elé. mikor meghallja a motorzúgást a kocsifelhajtón. Mary azt se tudta. Egy nő vette fel. hol keresse. csak tárcsázott. de… Mary az alsó ajkát rágja. Két órája nem mozdul innen. A trikót viselő recepciós ember válaszára viszont csöppet sincs felkészülve. Tudja. hogy menjen. – Máshova jár? Nem tudja véletlenül? – Sajnos. Aztán megtalálta. erre a vizesárok szegélyezte sötét külvárosi utcára. Etiwanda 5531.

és beszélni akarok veled. – Véletlenül jártam arra. – Mary. ki beszél ott? – Izé … újság-előfizetést ajánlanék. cicám. – Mi baj. – Beszélni akartam veled minél előbb. akit csak ma este kerestél fel. Mondd ezt. Az apja tétován húzza el a kezét. – És akkor összevissza kocsikáztam. Rájöttem. – Nem – feleli halkan. És elmentem a konditerembe. – Hogy teheted ezt. ki ez a Glória Renfrow? Ted hátraveti magát a kanapén. és a plafont bámulja. tornacipőnek rendszeresített sporttáskára mered. – Így igaz. és mélységes szomorúsággal néz a lányára. apa. Nem téged hajkurásztalak. visszajött a vonal. Azt hittem. – Miről? Mi a baj? – Csalódtam Germaine-ben.– Beszélhetnék Mr. Ted mély lélegzetet vesz. Végighajtottam az Etiwanda úton… – Szent isten – suttogja Ted. hogy csak ügyfél. hogy teheted ezt anyával? . és én elhiszem! Ted lassan fölemelkedik. – Itt nincs semmiféle Mr. – Szia. – Mondd. Renfrow-val? – Elnézést – felelte a nő. hogy tévedtem. hogy egy ügyfeled. innál velem egy csésze forró kakaót? A lány fagyos higgadtsággal méregeti. hölgyem… – Elnézést. – Én nem hazudok neked. és nem volt kihez szólnom. – Szóval nem? – Apa. – Kérlek. cicám. és csak nyomtam a gázt. apa! – Mary szeme könnybe lábad. cicám? Mary maga elé néz. Mary a törülközőnek. maga se tudja. cicám? Rosszul érzed magad? Mary ámul magán. és azóta is vár. és kiderült. már a nappaliban áll. – Engem vártál? – Az apja leül szemközt a kanapéra. Renfrow-t? – Én vagyok Glória Renfrow. hát benne megbízhatok. becsüllek ennyire. – Ted halkan csukta be a ház ajtaját. kezében a kagylóval. Renfrow. – Hogy kiben nem kell csalódnom mostanában. felnőtt hangon beszélt: – Akkor kérhetném Miss G. – Apa… – Tessék. megbeszélhetjük? – Nem értem. és hogy máshová jársz tornázni. Apa. apa! – Mary orcáin patakokban csorog a könny. mit kellene ezen megbeszélni. Mary higgadt. Egy kattanás. már mindent előfizettem. amit a lábához tesz. ha valakiben. tessék. apa! – Te úgyis tudod az igazat – suttogja Ted. mire. tornanadrágnak. – Szomorúan hallom. El voltam keseredve. cicám? – Mondd. – Téged vártalak. – Ide hallgass – hajol át Ted. ami érdekel. – Szomorú vagyok és levert. – Hogyhogy fenn vagy még. – Azt mondták. hogy képes ráemelni a tekintetét. évek óta nem jársz oda. – Mit mondjak erre. Aztán leült a nappaliban. egész idő alatt hazugnak tartott. és megpaskolja a lánya térdét –. és Mary csak nézett a semmibe.

– Ez olyan szörnyű – Mary csuklik –. és a házban megül a kínos csend. Mary. Azt mondja. egy falat se megy le a torkán. – Hánynom kell! – kiáltja. – Ki ő? – Jó barát. mit vársz tőlem? Hogy én legyek Assisi Szent Ferenc? Én is olyan férfi vagyok. mit teszek vele? – Ted hangja fáradt. – Apa! – kapja a szája elé a tenyerét a lány. öregembernek érzi magát. és sebesen hátat fordít. Aztán kiszáll. – És hozzá jársz? Az apa bólint. elmegy a W-jét elhullajtott postaláda mellett. az anyja odaadja a kocsit. hogy jobban megérthesse az apját. miért. Mary nem is érti. ennyi az egész. mint a többi. – Nem tudok számot adni neked. apa. bárcsak palota lenne. nézi a kis házat. Azt se tudja. Két napja nem szól az apjához. – Éppen én! Miért. – Régóta… ísmered? – Majdnem hét éve. – Mary! – tápászkodik Ted. – Hogy miért? – Ted széttárja a karját. milyen lehetett itt hét év alatt minden szerdát eltölteni.– Miért. de Mary egy szempillantás alatt talpra szökken. föl a lépcsőn. hogy a legjobb benyomást keltse. hogyhogy éppen te… Ted kényszeredetten nevet. próbálja elképzelni. Ted kinyújtja felé a kezét. fényesre keféli a haját. és a fejét rázza. . – Mary. – Hét éve. mit vár az egésztől. A legújabb. miért olyan fontos neki. ne gyűlölj! De a lány már kiment. Lépni kell. a könyvtárban van dolga. legelőnyösebb terhesruháját választja ki. és becsönget. olyan mocskos dolog! Apa. Még magamnak se. miért megy oda. azt kívánja. Ül egy darabig a kocsiban. Csak egyvalamit: nem maradhat tétlen. – Csak azt mondd meg. Mary pislog.

fröccsöntött műanyag gyümölcsök. fejezet Hátába kapja a szelet. – Köszönöm. és miután becsöngetett. a tévén két fényes fekete. fekvő párducfigura zöld üvegszemmel. Marynek csalódást okoz Glória Renfrow megjelenése. a hanghordozásával őrizni akarja méltóságát. A kis előszobából skatulyányi nappaliba vezeti. mintha derékig érő gumicsizma lett volna rajtam.18. mikor az első gyereket vártam. csillagom. olyannak. Erdei tájkép olcsó keretben. hosszú farkú törpepapagáj rezidenciája. egy tálban silány. nem szükséges – gubózik be még jobban Mary. forró Santa Ana szélroham. zsebkönyvvel. – Gyere be. Marynek össze kell húznia a szemét. – Nyomd meg a karfát. szinte felsodorja a lépcsőn. mi történt a minap este. kellemes sárgás fény ömlik ki rajta. a megbotránkoztató szerelmi fészek. dőlj hátra. de ma este valami hidegség vegyül belé. újságpapírral bélelve: SIMA DODGER-GYŐZELEM. a kézfejét is igyekszik beljebb húzni. leginkább pincérnőnek nézné az ember. – Kell pár perc a víznek – jön Glória. merev lábú kávézóasztal. a támla egy fokozatot hátrabillen. Igazán nem ilyet várt. Mary a szomszédos. aztán csukódik az ajtó. Gyere be hamar. – Nincs útban a kötött kabát? Elteszem. hogy azt kívánja. Mély. cipóra dagadt lába. Kifosztottnak érzi magát. de semmiképp se ezt az alacsony. A sarokban kalitka. vastagon kárpitozott fotelba ereszkedik: álnokul kellemes ülés esik benne. Emlékszem. De bizony nyílik az ajtó. Mary egyszerre feszengeni kezd. bár sose nyitnának ajtót. lábikrája alá párnázott tartó ugrik. hogy idejössz. Mary összébb húzza magán a kötött kabátot. így már jobb. – Hát jó. a tévé juharfa szekrényben. úgy dagadt a lábam. szedett-vedett: fekete könyvszekrény. sehol a vamp. és kirajzolódik egy női sziluett. Malomkerék hasa. elnémul az orkán: a lány haja ziláltan hull a vállára. És a görcsök! Azok a lábizomgörcsök! . Ted szeretője egyáltalán nem szép. szőke. Főzök egy kávét. Mary engedelmeskedik. Renfrow? – kérdezi vékony hangon. – Mrs. – Te csakis Mary lehetsz. sőt majdhogynem becsapottnak érzi magát. Micsoda este! Maryt beviszi a szél. hirdeti a szalagcím. kövérkés negyvenest várta: se hajfesték. de legalább az arckifejezésével. – Honnan tudta? – Ted elmondta. csapzott haja miatt Mary csúnyának érzi magát. rekedtes hang válaszol. Akkor üljünk le. – Na. Volt egy olyan érzésem. se smink. A bútorzat régi. hogy ujjal mutogathatna rá. csillagom. és annyira tart a találkozástól. Elképzelte ilyennek. Miután Glória elfoglalta helyét a kínai könyvszekrény melletti karosszékben. tele vízzel. magazinnal megrakva.

Ami apádat érinti. és kifelé fülel. – Ehhez nem volt joga! – Ne beszélj csacsiságot. mint egy filmsorozatot. Dehogyisnem volt. – Hányadik hónapban is vagy? – kérdezi Glória szelíden. keserves telük lesz. . aztán betelepszik a székébe. a negyedik háromévesen meghalt fehérvérűségben. őrmester. természetes vízhajtó. de az asszony továbbra is derűsen. – Kész a víz! Inkább teát innál? Van itthon egy kis Constant Comment. – Két cukrot kérnék – mondja zavartan. de sajnálom. ahhoz nekem igenis közöm van. – Hát igen. és kortyolni kezdi a kávéját. Aztán már csak a kalitkában ugrándozó és cserregő papagájé a szó. – Apám elmondta. Pár perc múlva visszatér Glória a tálcával: rajta két gőzölgő csésze. mi az. egy tányéron jó szívvel szelt gyümölcskenyér. és áztatni. – Ó. óvatos gyanakvással figyeli az asszonyt. Mary szeme dühösen villan. Mary leteszi a csészét. orrába száll a fűszeres illat. Kitanultam a második fordulóra. A harmadik a kaliforniai egyetemre jár. Mary bólint. csempe körmű kezét. akár a macska. Glória Mary keze ügyébe teszi a csészét. Mary? Vagy tejszínnel iszod. – Hat. no meg a szél üvölt kint. Mary gyakorlatozik a lábujjaival. Június óta követem nyomon Mary Ann McFarland történetét. mi használ – mondja Glória. A második Mississippiben szolgál a légierőnél. Kis idő múlva Mary fölemeli a csészét. És egyél sok spárgát. Leteszi a tálcát az asztalra kettejük közé. bár fogalma sincs. Hallgatnak egy sort. ahogy elnézi. – A nagyfiam Seattle-ben ügyvéd. lesz! Mary. – Tudod már. – Én négyet szültem – folytatja Glória.Mary a lábára néz: dagad a cipőből. Mary elkapja a csészét a szájától. Maryből kitör a dac: – Magának semmi köze hozzá! Glória felhúzza csipeszt sose látott szemöldökét. Glória álmélkodva mosolyog. Marynek köszörülni kell a torkát. – Egy csésze Epsom-só egy vödör jó meleg vízbe. – Hat hónaposan ekkora a hasad! Ezt nevezem! Helyre leánykád. Glória felugrik. türelmesen mosolyog rá. cukortartó. – Megmondom én. mint a kelt tészta. Mind így vagyunk vele – mosolyog Glória szomorúan Maryre. áztatni. és a csészéje felé fordul. hogy lányom lesz? – Mindent elmondott. Santa Barbarában. és egy szelet süteményt is ad mellé egy szalvétára. és nézi a másik nő kivörösödött. és saját széke karfájára telepedve tejszínt tölt a kávéjába. és szemlét tart fölöttük – mindent inkább. Glória az időjárást taglalja. – Elmondott mindent? Glória bólint. csillagom. – Cukrot. Aztán sípolás: Mary összerezzen. mint az angolok? Mary végre felhagy a lábujjai tanulmányozásával. mi lesz a kislány neve? Mary ismét megdermed. mint Glória Renfrow-ra nézni. – Már bocsásson meg a világ. Tovább bámulja a lábát. a konyhába. kancsó tejszín.

Mások is vannak? – tűnődik Mary. No. végül a kötött kabátja ujjába törli a szemét. – Dühít. Egyébként ez is kitűnő vízhajtó. csillagom. amit dr. Nem vicc. mintha kesztyűt venne. – Ha nem akarsz beszélgetni. apámnak… – Leejti a kezét. csillagom. kár pocsékolni. – Maga el se tudja képzelni a helyzetemet! – Jaj. hogy nem tetted tönkre a székem. beüzemeli a . nem te vagy az első nő. Mary az öklével dörgöli a szemét. Akárhogy is. idd ki azt a teát. hogy mindenkinek. majd leöblíti kávéval. és apád. se ki. Mary gépiesen beleiszik. hangja is –. hogy beszélnünk kéne? Tartozunk ennyivel apádnak. Mary csak bámul. meg ha belém áll a görcs. Dr. – Ne merjen ilyet mondani! – Mary próbálja visszahozni a széket az eredeti pozícióba. Mások is ugyanebben a cipőben járnak? – Sőt. és nagyon ízlik neki. aki teherbe esett. hogy már volt ilyesmire példa. nem te vagy a világ közepe! Mary behúzza kezét a kötött kabát ujjába. mi az. A nevetőgörcs elmúltával zavartan nézi Gloria Renfrow-t. a tűzoltók szuszakoltak ki valahogyan. ahonnan már kikandikál a tömés. Mary hátradől a széken. én azt szűröm le. nem vagy egyedül. – Bízom benne. hogy apádnak is vannak jogai? Nézd. – Ugye rettenetesen sajnálod magad? Mary elkeseredetten küzd a székkel: – Minden… okom… megvan… – Fogd a karfát. – De az én esetem egész más! – Gondolod? – Glória újabb falatot tör magának. – Különleges alkalmakra tartogatom. csillagom. ha láttad volna magad! Ide hallgass. sikertelenül. Mary egyre hevesebben nevet. hisz neked. és vigyázva. – Ugye finom? – Még sose ittam ilyet. másodszor. belevájja az ujját a hézagba. – Én nem tartozom neki semmivel. megrágja. lehet. hogy hol marad a súlyadó. mint egy teknős! Mary megragadja a karfát. – Abból. akkor minek jöttél? – kérdezi szelíden az asszony. Az asszony a második falatot is a szájába rakja. csillagom – kap be egy falat süteményt Glória –. te nagyon szerencsés vagy. Wade kiáll melletted. nem gondolod. – Mielőtt észbe kaphatna. Wade mond. ami velem történt. hogy apám mindenkinek szétkürtöli. – Nem is tudom. és ránt rajta egy akkorát. sőt. – Csillagom. Hogy lássam. nehogy kilöttyintse a teát. hogy csak úgy csattan a lecsapódó lábtámasz. hogy a könnye is kicsordul. A te helyzetedben hányan mondhatják ezt el magukról? Látom. pont olyan vagy. – Szóval teknős. és húzzad. ez a csodálatos ember. olyan kacagásra fakad. a harmadiknál a kilencedik hónapban leszólítottak az utcán. – Mary – komolyodik el Glória arca is. Mary gyilkos pillantást vet Glóriára. nem gondolod. Egyszer meg a Gelsonban a forgóajtón se be. eszedbe se jutott idáig. hogy ebben a pillanatban is több szűzen nemzett gyerek nődögél az anyja hasában.– Miért? – Mert szeretem őt. – Először is. Istenem. házasságon kívül is számtalanszor megesett már ilyesmi. Hogy megnézzem magamnak. sőt.

Wade meg Amy se ismeri. De most előttem van mint pici lány. reszket a szája. hogy fel kell hívni az iskolát. aranyszeplős szemét. – Én… én nem is tudom. öklével dörgölve a szemét azt mondja: – Bocsánat. Crispin atya szerint is. hogy bebiztosítsam magam. – Semmi. Negyvenegy éves volt. aztán sose látom többet. milyen nemű lesz a gyerek. ő talált rá. az új szülei majd elnevezik másnak. úgyhogy Sam a sáros. hiába vártuk. ő nem a szokásos módon fogant. hiszen a babától úgy is meg kell válni. – Irigyellek.lábtartót. Mary úgy néz a teára. hova legyek. A National Enquirer megsárgult példányain legelteti a szemét. – Csak most jöttem rá… – Mary küzd a szavakkal. – Semmi baj. szól a belső hang. és én mit mondhatnék erre? Csak… – Csak? – Csak hát ő nem akármilyen kisbaba. Kislányt szerettem volna világéletemben. hogy került a kezébe. Úgy haragudtam apára. és megérinti Mary vállát. A harmadik szülésem előtt direkt vettem kislányholmit. amiért hoppon maradtam. Ő én vagyok. aki járni meg beszélni tanul. – Együtt kell maradnunk! Glória bólint. – Glória Maryre fordítja fényes. és erőt vesz magán. végre tiszta és világos. – Idáig csak a baba volt. mikor idejött Sam részvényeit felszámolni. mint a villám hasít belé. és ezt te tudod a legjobban. aki majd megszületik. – Sam volt a férjem. igaz? A lány fájdalmasan nyel. Rakodtunk a kocsiba. a baba én vagyok. és betáplálja az agyába. csak… Glória leteszi a csészéjét. hogy neki mégiscsak mellettem a helye. és az új szülei erre rá se hederítenek majd. hogy muszáj volt megnéznem… – Hogy miért jár ide? – Glória felveszi a csészét. és azt akarom. aztán megint . Mary a csészére tapasztja a kezét. könnyíts a szíveden. nem dobhatom oda idegeneknek. – Apádat akkor ismertem meg. hogy ki tudjuk fizetni a temetést. csillagom? Mary Glóriára emeli könnyes szemét. ezt a titkát még dr. miért vallott. – Mi baj. és zokog a tenyerébe. erre született négy fiam. mikor lesz megint papírgyűjtési akció. – Jacqueline-ra gondoltam. csillagom. Apád volt Sam tőzsdeügynöke. hogy ez a szemem láttára történjen! Jaj! – Kitörnek belőle a könnyek. Dagadt lába megint felemelkedik. – Igazad van. ami eldönti. – Szép. Samet hét évvel ezelőtt hirtelen elvitte egy szívroham. és próbál rájönni. – Mary pillantása csapongani kezd a szobában. Özvegy vagyok. Állítólag a férfi hordozza azt a kromoszómát. Visszaszaladt elemlámpáért. hogy a szíve mélyén a jövőben mint Jacqueline él majd a baba. – Hát nem is tudom. Az első kettő után már azt se tudtam. Egy perc. hogy kempingezni megyünk Sequoiába. mintha nem értené. – Szóval – folytatja Glória megenyhülve –. Halkan megszólal. Mary körülnéz a szobában. Ő valóban nem akármilyen. megfogalmazódik benne egy rég szunnyadó gondolat. Johnny jött be utána. miért jöttem. aztán iskolába jár meg randizik. A család szerint örökbe kell adni. és néha elővesz. és kortyolgat belőle. – Nem akarod másnak adni. csillagom. megvan már a név? Mary nézi a teából felszálló gőzt: mint mikor nyári zápor után páráll az úttest. Kihűl a teád. De Mary tudja. csillagom.

– Csillagom. azt hittem. a lányod is egészségesek vagytok. olyan jól érzi itt magát. mindenféle beavatkozás nélkül. Ez az asszony a rekedtes hangjával meg a széles. rég elmúlt már az az idő. aztán kicsusszant belőlem. Wade azt mondja. felelevenít valami kedves emléket. Hova gondolsz. mostanában már lehet szülni teljesen természetesen is. ez a baba különleges. A lány fogja a csészéjét. van. Egyszerre ezer kérdés van a nyelve hegyén. őt császárral vették el. hogy valami nincs rendben? Glória egy falat süteményt morzsol a keze közt a szalvétára. Az orvos azt mondta. Az első gyerekem. Johnny meg én egész éjszaka. hogyan fejlődik. arannyal pettyezett mogyoróbarna szemébe feledkezik: olyan. homályosan kavarog benne gondolat. mint a mozivászon a kétrészes film szünetében. hogy te is. De hallom. hogy röntgeneznek? Glória nem tud idejében félrefordulni. nincs semmi baj. – Nem védem az apádat – mondja szelíden Glória. – Erre idáig nem is gondoltam… – Bár ott lehetnék veled. és végig nem tud magáról. – Védje csak saját magát. Mary szeme elkerekedik: – Valóban? Glória szemmel láthatóan derül. Kínlódtunk is. befelé mosolyog. csak látni akarja. nyugodt arcával akár gazdasszonynak is elmenne egy farmon. és a hasára szorítja a kezét. hogy megváltozott az arca. milyen lesz. – Csillagom. és kérne még. – Dr. Olyan csodálatos élmény. ahol elaltatják az embert. fekete szélű. hogy ma mi szabályos. Fogalmam sincs. – Holnap megröntgeneznek – mondja színtelen hangon. mi megy. minden szülésnél vágni kell. Az orvosod jól teszi. és milyen az orvosod… Van. Glória kis szünetet tart. hogy a következőt úgy hozom világra. kihörpinti belőle a teát. Senki nem mondhatja meg előre. nem hagytam magam. legalább nézhetjük. Elszántan pillant oldalt. mikor megszülöd.Glória Renfrow különös. milyen a te állapotod meg a baba fekvése. De én eltökéltem. és a következő olyan könnyen jött. . – Mindenkinek más. – Milyen érzés gyereket szülni? – Jaj – kacag fel Glória Renfrow. aztán így folytatja: – Minden attól függ. hogy fel se vettem. az ügyvéd feje aránytalanul nagy volt a medencémhez. Mary észreveszi. mint egy darab szappan. érzés. ahol csak érzéstelenítenek. ha egyszer vágtak. – Miért fontos ez? Olyan nagyon számít neked? – Glória halkabban teszi hozzá: – Kisebbítené az apád bűnét? Mary nem válaszol. mikor én gyereket vártam. Maryt megnyugtatja. egyikünk belehal. – Persze! A nők ezer meg ezer éveken át szültek altatás nélkül. a régi görögök tán használtak étert? Mary a homlokát ráncolja. ahogyan az Isten rendelte. – Hűvöskék szemét Glóriára szegezi: – Ez a szabályos eljárás. Úgy értem. és megkérdezi az asszonytól: – Katolikus? A kérdés nem kelt meglepetést. és meg akar győződni arról. mi nem. kezét összefonja a hasán. hogy olyan gondos. magadnak kell megtapasztalnod… Mary leteszi a csészéjét a tálcára. hogy el is feledkezett a jövetele voltaképpeni céljáról. mikor eszébe jut. – Ugye gyanakszanak.

– Egész szívemből szeretem. és… – Mary. Mary keze ökölbe szorul. minek tagadjam. mint egy szentre. De ne várj tőlem ilyet. ledobja a cipőjét. Van állásom. És nagy néha ágyba is bújunk. – Keserűen kacag. Ha pedig azt hiszed. De ne gondold ám. – De ha apám ennyire gyűlöli anyámat. Te is szólhatsz neki. persze. ez rád tartozik. nyugodj bele. olyan férfit szeretek. hogy égő szeme elárulja. Magányos vagyok. ha idősebb leszel. és nem kecsegtethetlek. egy férfit több nő is szerethet. hisz nekem is volt apám. mint azelőtt. mert én mindent letagadok. hogy itt jártál. Ne nézz le. Azt remélted. hogy az én koromban sokkal többet fogsz tudni. miért nem válik el? – Miért gyűlölné? Lehet hogy most még nem érted. hogy beavasson.Ami engem illet. és visszasegítem őt az oltárra. – Mike-ra gondol. volt jócskán. kitart. Mary az öklével törölgeti az arcát. – Igazán szereti őt? – Csillagom. Te még keveset tudsz a férfiakról. Mary? Apád jön. régi dolgok. Tudod. Mary fél. A rettenetesen magányos emberek így tudnak a legkönnyebben egymásra találni. meg. egyedül küszködtem a három tizenéves fiammal. De hát eltelt hét év. Mary. Ne gondold. mit gondoljak. Értelek. aki soha nem lehet az enyém. amikor a leginkább támaszra szorultam. és végre meg tud szólalni. A hangja megtörik. Vagy megjavítja a konyhai lefolyót. Ezek a dolgok így működnek. gondolom. – Apádnak elmondom. Dühös vagy rá. de apád mind a kettőnket szeret. Mary. és becsaltam az utcámba. Apádtól nem fogadok el semmit. visszakaphatod a szentet. De az ő dolga. Mary. Olyan ez. mire gondolsz. hogy csak ember. És ő is szerethet többet. és most kiderült. A lányból egyszerre kiszakad: – De hát hogy tehet ilyet? Hívő katolikus. Néha kártyázunk. – Nem is tudom. Germaine-re. de nagy tévedésben vagy. szerinted miért jár ide apád? Tudom. És mind azzal kapcsolatos. mit csinálunk szerda esténként. nem az enyém. és apád akkor lépett az életembe. hogy gazul elcsábítottam. Mary megint sírással küzd. se tud róluk. Csak másképpen. Nem hívhatom fel. hogy annyival több vagy nálam. ami vár. de én csak másodlagos vagyok az életében. özvegy voltam. rám is. és nézi velem a tévét. Színlelés minden percünk. Hidd el. és a világon mindent megtennék érte. amikről csak nekem beszélt. ha sülve-főve együtt lennénk. mi hozott ide. Önmagáért kell nekem. Én is a legjobbkor érkeztem neki. hétvégékre. kezdetben fontos volt a szex. Ha megajándékozom. nem mutatkozhatom vele nyilvánosan. ahogy beléhasít a fájdalom. én tudom. és a naplementét bámuljuk. mint az örök homály vagy a purgatórium. és nem bánnám. megérted. amely olyan hirtelen tért más . mi történt pár napja. nem utazgathatunk. nem könnyű egy házasember szeretőjének. Vagy csak ülünk hátul a kertben. apádnak titkai vannak. anyád. nők vagyunk kiismerhetetlenek. legalábbis míg némi tapasztalatra meg érettségre szert nem tettél. ha bánatom van. Ó. amiért ezt tettük veled. Apádra idáig úgy néztél fel. Mary. nagyon tévedsz. nem viheti haza. és hetente csak pár órát tölthetünk együtt. – Még hogy mi. Mióta apádtól hallottam. Fontold meg te is. És beletörődtem abba. Remélem. a szüleire. Nem számíthatok közös nyaralásokra. Glória így folytatja: – Ne haragudj apádra. hogy miért jön ide. dolgozom a megélhetésemért. Jaj… semmi se olyan. a saját jövőjére. én igazából számítottam rád.

Hoseahnak ment az üzlet. Tölthetek még? Két és fél óra múlva Mary csöndesen beáll az Impalával a kocsifelhajtóra. de kemény és izmos. végighallgatnia a szentbeszédet. mint azelőtt. Glória mosolyt erőltet magára. Önkéntelenül kinyújtja a kezét. aztán mikor a megszállott Hoseah gyógyítással is gyarapítani akarta a bevételt. amint egy-egy fehér bőrű déli kisasszonykával kettesben pályázott a hetedik . és nézi pár percig az égő villanykörtét a bejárat fölött. És nagyritkán bátorkodom újra odaállni. Nagyon kicsi lehetett még. folyik az orrom és a felismerhetetlenségig feldagad. kezében egy pohár itallal. Az apa beszél a Glóriával folytatott viszonyról. hogy Sam ott fekszik a konyhakövön. és átöleli. és csöppet sem botránkozik meg saját magán. Mikor láttam. A fiúknak kellett kalapozniuk. nyársat nyelt nyakigláb ember. Lekapcsolja a motort. és megérti Gloria Renfrow-t. Vajon milyen szerető az apja? A férfit látja benne. Ne haragudj! Éjfél utánig beszélgetnek. Tedet tizenhárom évesen Hoseah mankózásra fogta: be kellett sántikálnia a sátorba. Mary odaszalad. lábujjhegyen megy a nappalin át a tévészobához. és olyan ostobaságokra gondolni. tetszik a nőknek. aztán hajnalban jajgatva hoztak egy élettelen batyut. magányosan iszogatva. apuka. Hoseah McFarland „prédikátor" felesége halála után összeszedte kevéske cókmókját. én is úgy éreztem. Üres a csészéd.mederbe… – Minden olyan más lett… – Igazad van. a sátor végében találta. kellemes arcú. ők voltak. egészen más szemmel. Ted halkan. jajgatok. az igehirdető Hoseah hiszékeny részes aratókra okádott lángot és kénkövet. letérdel. Ted McFarland hite szerint egy sátorban látta meg a napvilágot Tuscaloosa mellett. De itt. hogy milyen vonzó jelenség. az éjszakában. miközben ki-be járkált egy Lincolnforma. ütemesen fűzi a szavakat. Mary a lábához telepszik. és a kalap mindannyiszor megtelt. meg minek az egész. akkor se. – Apa – suttogja. amiért erre is kíváncsi. varázsos mosolyú. és megszorítja Mary kezét. de Mary tudja. ha sírva marasztaljuk. egy nő sikolyai a szomszédból. és fiaival körútra indult a déli államokban. Nesztelenül benyit. Koránt sincs meglepve. a szegény színes bőrű meg fehér együgyűek tomboltak. A szomszédasszonyok aggódva szaladgáltak. s bevallja a titkot. Negyvenöt éves már. semmi se örök. Istenemre. Észrevehette volna már. fekete óceán partján állok. akin nem látszik. hogy a nagy. de csak most fogja fel. A lánya vizsgálódva nézi. mert a földön ült. – Én nem az a nő vagyok. És Mary megsajnálja. ha sír. olyan békésen. amiért fülig beleszeretett. de ebben nem biztos. ne haragudj. és az asszony karjára teszi. és valami Urat szólongatott. Ted meghökkenve pillant föl. Az apja. bizony szánalmas. első emléke egy deszkaviskó egy forró párás éjszakán. Én bőgök. csillagom. Ted jól adta. Sátorlakók voltak. aztán a mankót elhajítva felrohannia az emelvényre. hogy önsajnálat. a képem. Ted McFarland nyúzott és megtört. hogy eggyel több gyereket fogant a kelleténél. már csak ez hiányzik. hogy az apja ott virraszt pizsamában. akik „isteni manná"ban részesültek. a levegőben pálinkaszag. – Apa – mondja –. mintha imádkozna. amiről Lucille sem tud. De… És Glóriának Mary nagy meglepetésére kicsordul a könnye. mintha csak ledőlt volna szunyókálni. Így halt bele Ted anyja abba. s ha esetenként Ted az apjához járult dicséretért.

lenéz a lányára: – Szóval kíváncsi vagy. mit jelent nekem. hogy az apja hűtlen lett az anyjához. huszonkét éves fővel ismerte meg. Lucille viszonylag jól szituált. előbb ezt kérdezi magában: Mi az. Lucille-nek nem mesélt gyerekkoráról. Miattam? – Nem. Már rég csinálja. talán kell is nekem. – Mary. Északon kötött ki. miért tűröm a parancsolgatást. Titkolózott hát. anya nem? Aztán ezt: Mi az. én nem is ismertem az anyámat. nem is érdekli. szelíden rákérdez: – Tudod. hogy szégyenletes múltját kiteregesse. de meg is találják. azt gondolta. mielőtt ráébredhettem volna. Ez is kell az édesanyádnak. – Apa – kéri –. Ted a lánya fejére helyezi a kezét. Marynek furcsa. Chicagóban. mert megbékéltem. majd egyszer elmondja az igazságot. csupa férfiember. Hátrafordul. hanem hogy hűtlen lett őhozzá. mi lett az apáddal meg a testvéreiddel? Ted nem tudja. az iskolában tanultál Goethéről. a Szent Márkot árvaháznak állította be. de meggondolja.mennyországra még itt e földön. amit Glória nyújthat neked. De folyton halogatta. valakinek beszélnie kellett ezekről a mind gyakrabban előtolakodó emlékekről. amit hall: egyszerre papnak látja az apját. és azt szeretném. a gazdasági válság kellős közepén a rendőrség letartóztatta. mások fontosabbak neki. hogy jócselekedetekkel válthatók meg a bűnök. nem az fájt neki igazán. Talán. Az ivás szükséglet nála. Iszonyúan hiányoztak a nők az életemből. Nem tudom biztosan. Néha úgy érzem. Újratöltené a poharát. Itt találkozott a katolikus hittel. mint Crispin atya. és büszkesége nem engedte. hogy a katolikus hitet nemcsak elhagyják. hogy mikor kiszimatolta Glória Renfrow létezését. Mary. védett családból jött. mert így a legegyszerűbb. Ted kisöccsét is agyontaposták. ha anyád is megbékélne. Maryre revelációként hat. Ted fölkel. mikor ezt hallja az apja szájából. és bedugták a Szent Márk Fiúotthon és Javítóintézetbe. Lenn Délen az apám meg a fivéreim vettek körül. és én szívesen teszek a kedvére. meg beteglátogatás. hogy az apja inkább pap. úgyhogy ki tudja. aztán 1932-ben. Mi ez a sok jótékonykodás. csak te nem vetted észre. Aztán egyik éjjel kigyulladt a sátor. de a pánik sokak életébe került. magyarázd meg anya viselkedését. mint mi vagyunk. nem? Ő mond valamit arról. a papok meg a világi tanárok. meg ruhagyűjtés? A bizottságai jobban érdeklik nálunk. meghalt. amit csak Glória nyújthat neked. Ted annyira szerelmes volt belé. de én nem? Mary rádöbben. – És miért tűröd a parancsolgatását? – Gondolom. . – Rengeteget iszik. felugrott az első vonatra. S rájön. apa. ami elzakatolt a gyapotföldek mentén. élt az utcán. hogy régtől észrevette benne ezt a vonást. mert kirabolt egy öregembert. a pohárszékhez lép. de csak most világosodik meg előtte mindenestül. Hoseah McFarland kisuttyant valahol hátul. Tednek lélekszakadva kellett menekülnie. hogy papucs alatt tartsanak. neki az egyház lett a családja. ahogy tudott. és végül kellemesebb volt az egészet elfelejteni. A Szent Márkban a többi fiúk. – Anya és a bűn? – Talán csak bűnösnek hiszi magát. hogy nem akarta elijeszteni. Glória előtt viszont meg tudott nyílni. Mary.

elvenni. és hátat fordítani az elhivatottságnak… – Ugye te igazán szereted Istent. aztán megismerni Lucille-t. Váltanak pár szót a katolicizmusról.Ted visszaül. Úgy nézik egymást némán. utána számot vetni. apa. . hogy eszményei a porban hevernek. Arra gondol. és Mary beismeri. Mary odabújik hozzá. és Mary megnyugszik. szülei közül idáig az anyját tartotta jobb katolikusnak. És holnap vár a röntgen. milyen lehetett az apjának. mintha éppen szerelembe esnének. Aztán Ted megszólal: – Késő van. az ifjú szeminaristának végigharcolni egy véres háborút. cicám. és Ted mókásan mosolyog rá. hogy csodálom. apa? – Maradjunk annyiban. beleszeretni. és azt suttogja: – Félek.

Mary visszarohant. – Csatt. – Egyáltalán ne mozduljon. hogy lesze utolsó fejezete a dolgozatának. Ne taszíts el. A gép kattog. sapka. Mary kilép. – Most mozdulatlanul kell feküdnie. dermesztő hideg van a helyiségben.19. Marynek feltűnik. – Kényelmetlen. de aztán észreveszi. Szeretlek. – Fáj a hátam. kattog. zümm. Itt a döntő pillanat. és Germaine kézírásával ennyi: Mary. Wade rendelője. Nem lesz egyszerű. Ilyen kritikus pillanatot még nemigen ért meg orvosi pályafutása során. Míg apja a motort melegítette. Most meg itt fekszik háttal a röntgenasztal hideg tömbjén. zümmög. Ha a . kettő oldalról. vékony vászonköntöst visel. és odatelefonált Masseyékhez. ráadásul rövid ujjút. Kazettát cserél. az asszisztensnő meg a gépet igazgatja fölötte. vagy az íróasztalfiókban marad. Wade-hez – mondja Ted. fejezet A papírköntöst markolássza. milyen hamuszínű a szája. amint ráközelít. Most már hamar megleszünk. szülei már aggodalmasan toporognak. hogy hívjon fel. Mary úgy érzi. úgy retteg –. – Még egy felvétel szemből. hogy bizony ideges – sőt alig él. Germaine már elment az iskolába. Kézzel horgolt rózsaszín babaruha volt benne – kabátka. Lenne szíves kicsit jobbra fordulni? Felcsúszik a papíring. hogy ismét szent a béke köztük. Egy órája. kiscipő –. Az asszisztensnő visszavonul fedezékébe. miközben a mosolygó asszisztensnő fölsegíti a hideg fémasztalra. Crispin atya a paplakban várja a röntgen eredményét. ne haragudj. – Most a bal oldal jön. mikor feltűnt dr. – Azonnal fölmegyünk dr. Olyan sok múlik ezeken a felvételeken – például az is. – Elnézést. Maryt időlegesen felvidította. miután felöltözött. igyekszik hát másra gondolni. tartsa vissza a lélegzetét. Mindenki számára. – Az asszisztensnő ólom válaszfal mögé lép. hadd segítsek. az asszisztensnő megint odalép az asztalhoz. csatt. Mary belátja. – Kérem. de aztán megint elszontyolodott. – Tudom. Mary meglepetésére élénk színű papírban csomagot talált a küszöbön. mint az ijesztő röntgengépre. de az anyjával üzent neki: – Kérem. és Mary a pucér hátán érzi a jéghideg fémet. Pár perc múlva. mikor kiléptek a házból a szüleivel. hogy a nálánál alig idősebb asszisztensnő madártojáskék. amint hazaér. és egyáltalán ne mozogjon.

Gyerünk. – Semmi se változott. és kitűz két felvételt. hogy ökölbe szorul a keze. – Itt vannak a bordák. – Egyébként nem értem. Amint leülnek. itt a gerinc. a kéz. dr. amint kiderül. – Nos – lép közelebb –. és igencsak hevesek voltak alatta. Abbban bízott. Jonas felkattintja az ernyő világítását. de a röntgenkép nem eléggé részletes. hogy beleegyezzenek a közlésbe. Mike mordul egyet. amit szeretnél. – Mary. Mikor a nővér betereli hozzá McFarlandéket. hogy Ted arca továbbra is feszült: Jonas sejti. apja is nyitja a száját. Kevesebb a bizonytalansági tényező. Úgy fest. Leereszti a kezét. mi lesz. Az orvos reménykedve néz a lányra. Nem húzza az időt. Mivel a kocsi ablaka bepárásodott – itt leghátul amúgy minden autóé –. Nem kértük a tanácsát. McFarland. leesik a kő a szívéről. és halkabbra állítja. doktor úr? Milyen lesz az arca? Lesz keze-lába? Hát ép agya – vagy csak nyálkás massza tölti meg a fejét? – Úgy nézem – köszörüli meg ő is a torkát. – Előveszi a tollát. Talán érdemes újra átrágni a kérdést. Fordulópont. és amit én is szeretnék – gondolja magában. Az orvos Maryre néz. Vagy épp az agy állapotát… Ted a torkát köszörüli: – Akkor minden rendben. De most elnapolja a dolgot. hogy a magzat testileg rendben van. Jonas Wade készül istent játszani. hogy az arcukról lerí a szorongás. miközben Mike a pulcsija alatt nyúlkál. de örömszerzésnek egyikük se nevezné. És rajta múlik. Sherryvel magukra húztak egy gyapjú plédet a cúg ellen. – Ezt már rég eldöntöttük. amint sikeresen túljutott ezen a próbatételen. ismerje el. megsajnálja őket. A magzat körvonalai világosan láthatók. megpillantja a tányéron a patkányt és sikolt. Jonasnek rendeznie kell sorait: a röntgen eredményétől tette függővé. ha a rendellenesség drasztikus beavatkozásra nem jogosít fel? Erre hogyan lehet felkészíteni Maryt? Jonas érzi. – Mrs.hogy a magzat normális. Semmi se változott.gyereknek nincs feje. A két nő megkönnyebbül. ma elkezdheti a puhítgatást. de Jonas látja. tanú rá az átláthatatlan ablaküveg. hogy bizonyos körülmények megváltoztak. de lám. Nem tartjuk meg. a sikolytól viszont berezonál a hangszóró. se a kövér Sherry nem tanúja a hátborzongató jelenetnek. Jonas Wade azt várta. a kéz-és lábfejet. Mintha összerándulna az arca. – Ez a kettő sikerült a legjobban. a láb. hogy ön miért foglalkozik ezzel. hogyan és mikor említse meg a cikket. egy oldalsót meg egy szembülsőt. átgondolták újra ezt az örökbeadást? Mary is. körme mélyen belevésődik a tenyerébe. a vonásokat nem mutatja. te hogyan látod? – De csak őrjítő némaság a válasz. már jön a következő. . Pedig az idő sürget… Joan Crawford fölemeli a burát. doktor úr – osztja ki Lucille –. Sikerre semmi remény. látja. és szembefordul a családdal: – Semmi rendellenest nem látok. Na de ha csak keze vagy lába nincs. nyisd ki a szád! Küzdj azért. oda kell szólni. Mary. hogy az ő friss aggodalma tükröződik rajta. se Mike. Lucille félszegen megszorítja a lánya kezét. azzal mutogatja a kis pókhálós alakot. Wade. – Éhes vagyok – jelenti ki Sherry. mondjuk? Mi van. de Lucille elébük vág. Ez meg – rajzol körbe egy elmosódó foltot – a fej.

– A teremtésit! – húzódik el a fiú.– Jézusom – temeti a fiú az arcát a lány nyakába. Meg is akartam hívni a partimra a múlt hónapban. de anyám nem engedte… Hé. így meg úgy – mondja Sherry. Mary tesz egy lépést előre. a lány kikötötte. – Még csak fel se áll neked. – Micsoda? Ki mondta? – Charlie Thatcher. hol a bibi – vadászik pattanást az állán Sherry. – Nem volt elég két kukoricalepény meg egy extra nagy zacskó pattogatott kukorica? – Mit csináljak. kár bedőlni a szép csomagolásnak. és hűvösen mondja. Kétségbeesésében fanyalodott Sherryre. én igyekszem. – Kár megjátszanod magad. – Nocsak. Ez a hájpacni a harmadik nekifutása a hónap folyamán. – Jó. – Hagyj ezzel békén. kinyújtja a kezét. de mikor a Mulhollandon leparkoltak. és indít. le nem venné szemét a vetítővászonról. – Sherry. a mozitól mindig flamós leszek. hogy a kocsi beáll a felhajtóra. Bár nem hibáztatom. hogy Charlie Thatcher csinálta fel. mit csinálsz? A fiú letekeri az ablakot. és öklével csapkodja a volánt. és az üveghez nyomja verejtékező homlokát. Mike halkan beszél odakinn: erre sarkig tárja. – Kezdtünk beindulni. Mike. A lány felvonja tömzsi vállát. Mike lerúgja a plédet. Először Sheila Brabenttel próbálta. – Sherry. Te soha nem is feküdtél le vele. – Egy órája segítek itt már neked. – Úristen… – Úgy kell szegény lánynak. aki a nyáron szakított Rickkel. Majd csináljuk máskor. kilöki a hangosítást. – Hiszen még megy a film! Mary a szobájából hallja. az osztálypénztárost fűzte be. de kiderült. hogy nem azért hívtál. és résnyire nyitja a szobája ajtaját. énekli Bette Davis. – Nem én kellek neked. hogy a szex hűha. hogy csak a melléhez nyúlhat. Mike-ot mintha kígyó csípte volna meg. – Kukucskálót töröl az ablakra. Mike karba fonja a kezét. Hiszek neked. – Ne legyél úgy oda. Mindenki tudja. aki mindig is bukott rá. aki tüzes volt és készséges. hagyd már azt a filmet! – Kell valami. Másodiknak Charlotte Adamset. egy pár sílécnél nem adja alább. bocsánat. úgy suttogja: – Mike… . – Tudom ám. miért hagytad abba? – Mert. mert megveszel értem. De neked is segítened kell. „Babyjane". – Rickkel se volt a világ teteje. tévedni emberi dolog. – A lány ráemeli homokbarna szemét. Hja. és rosszkedvűen bámulja a párás ablakot. hogy ne unatkozzak. csinos arca csupa bizonytalanság. Csak Marynél most benn van a dugó… – Fogd be. tudom. Megszólal a csengő: kikapcsolja Charlie Vintont. hanem Mary – A lány szembefordul Mike-kal. És meglátja a fiút: behúzza a vállát. – Különben is nagy hanta.

– De hát korai. Ezt vártuk. Wade. aztán ismét elernyed. hol van épp dr. Lucille egy pillanatig tanulmányozza Mary arcát. Mary lerogy a puffra. addig is be kell vigyelek a kórházba. Föl se néz. a McFarland házon már égnek az ünnepi fények. aztán irány a kórház. a San Fernando-völgyben metsző szelek grasszálnak. Görcsösen összehúzódik a hasa. Mary Ann. változást tapint. Mary grimaszolva rázza a fejét. Szerda este van. – Miféle idő? – kérdezi Lucille. félig felhúzott cipzárral. mire készüljek. Lucille az Oltár és Rózsafüzér Egyletbe készül. Wade megmondta. és mikor odanyúl. Mary Ann – mondja hívom az orvost. Az anyja a franciaágy szélén ül mezítláb. Korai még. Leteszi a ragasztószalagot: vajon erre értette dr. és vár.20. – Tényleg jól vagy? Újabb görcs? – Nem. – Mary Ann? – Aggódva áll mellette az anyja. forgás. de sürgős esetről lévén szó. ugye? Mary behunyja a szemét: Hát itt tartunk. A bugyim is átázott. hogy a bugyija átitatódik valami meleggel. Ezért volt minden. míg Lucille kikeresi a számot a noteszából. – Ülj le. Mary a tükörben bámulja magát. vad vihar érik. fejezet Dél-Kalifornia szokatlanul kemény telet él át. Wade. Elengedi a cipzár húzóját. Higgadtan vonul a nagy hálószobába. az anyja az éjjeliszekrényhez lép. Az Encinót mondta az orvos. Amy a cserkészekhez ment. Mary ajándékokat csomagol a szobájában. tárcsáz. Odaszólok . a telefonhoz. karácsonyig már csak egy hét van hátra. – Tessék? – Megrepedt a burok. hogy „a fej beilleszkedik"? Aztán érzi. ahol az anyja épp a cipzárral vesződik. megkeresik. – A gyerek… Lucille megdermed. gomolygás –. és volt egy összehúzódás. Valami mozgás van a hasában – toccsanás. gondolja a lány. Bejelenti: – Itt az idő. nem tudják. – És milyen érzés volt az az első… összehúzódás? – Görcs. – Akkor jó. – Azt mondták. Lassan fölkel a székről. – Megint egy… – Biztos vagy benne? Talán csak jóslófájások. a Santa Monica hegység fölött haragos barna felhők gyülekeznek. Odafordul. ez rosszat jelent. – Mit csináljak. Össze kell csomagolnunk a cuccod. – Jól vagy? – Jól. – Mary Ann? Fölnéz. Ted későig elmarad ma. – Mary átkulcsolja magát. A levegőben rosszkedv és bizonytalanság. anya. – Dr.

nekik, hogy tudják, megyünk. A telefonhoz lép. – Rendszerint tíz-tizenöt perc van a fájások közt eleinte, és eltart egy darabig, míg kijön a gyerek, főleg az első. Van időnk. Mary úgy nézi a lányt a tükörben, mint egy idegent. – Tudod, éreztem, hogy megfordul bennem. A feje már nem fönn van, hanem lenn. Dr. Wide ezt is jelezte, úgyhogy nincs tévedés. Lucille feltárcsázza a tudakozót. – Az Encino Kórház számát kérem. – Lefirkantja a jegyzettömbre. Mary a tükörből figyeli, ahogy az anyja lenyomja a gombot, és vonalra vár. Mikor tárcsázni kezdene, Mary rászól: – Ne hívd őket, anya. Nem megyek. Lucille keze alatt forog a tárcsa. – Mit beszélsz itt? – Anya, én nem megyek be a kórházba. Tedd le azt a telefont. Lucille a lányára bámul, és leteszi. – Nem akarom, hogy a baba a kórházban szülessen. Nem akarok aludni, míg idegenek segítik a világra. Ez az én dolgom, én kezdtem, én fejezem be. – Miket mondasz itt? – Itthon akarom megszülni a gyerekemet! Lucille felpattan: – Ezt nem gondolhatod komolyan! Nagy nehézkesen Mary is föltápászkodik. – Nem megyek kórházba, nem kényszeríthetsz. Megint… a görcs. Ilyen gyorsan szokták követni egymást? – Istenem, miért vagy ennyire értetlen, kislányom! A baba korán jön! Be kell menned a kórházba! Mindenféle bajok lehetnek... Hívom a mentőt… – Nem! Lucille tárcsázni kezd. Mary egyik kezét a hasára tapasztva odasiet. Kikapja a kagylót az anyja kezéből, és lecsapja. – Ez nem lehet igaz! – kiáltja Lucille. – Itt kell megszületnie! Te vagy értetlen! – Mary Ann, hallgass rám. – Lucille a lánya vállára teszi a kezét. – Itthon nem szülhetsz. Veszélybe kerülhettek, te is, a baba is. Neked szülőszoba kell. Steril környezet meg rendes orvos meg érzéstelenítés. – Miért? A nők évszázadokon szültek e nélkül is. – De hányan elpusztultak! Hallgass ide, Mary Ann, szüléskor minden megtörténhet! Komplikációk lehetnek! Mary Ann! – rázza meg Lucille. – A baba korábban jön a kelleténél. Ez azt jelenti, hogy gond van vele! – Szó nincs erről, anya. Egyszerűen most jött el az ideje. Fáj a hátam. Ott sajog. Le akarok feküdni. Rossz ebben a nedves bugyiban. – Hadd hívjak mentőt… – Nem – ereszkedik Mary az ágy szélére. – Az összehúzódások szünetében jól érzem magam. Anya, nem kényszeríthetsz. Ha bevitetsz, végigüvöltöm az utat és mindenkit megtépek. – Jaj, Mary Ann – ül mellé Lucille. – Miért csinálod ezt? Miért, az isten szerelmére? – Mert részt akarok venni benne, mert érezni akarom. Lucille megsimogatja a lánya haját, és átkarolja a vállát. – Egyszerűen nem értelek. Mary az anyjának dől, Lucille vállára ejti a fejét.

Némán ülnek egy pillanatig, Marynek jólesik az anyja közelsége. Aztán így szól: – Meg akarom tartani. – Tudom – csókolja homlokon a lányát Lucille. – Gyerünk, segítek bebújni az ágyba. Mary az anyjára támaszkodva is nehezen lép. Meg kell állniuk az ajtóban. – Milyen időközökben jön rád? – Nem is tudom – lihegi Mary. – Úgy ötpercenként. – Rendszeres? – Igen. – És fokozódik? – Igen. Végigvergődnek a közlekedőn, Lucille szinte a hátán cipeli a lányát. Mary a szobájába érve az ágyra rogy, az anyja hálóinget vesz elő a fiókból. Mary nyögve rúgja le a cipőt, lecibálja a ruháját. Az alsóneművel az anyja segít: megdöbbenti lánya felduzzadt teste. Mikor rákerül a hálóing, Mary betakarózik, és megfogja az anyja kezét. – Bár jönne már dr. Wade. – Könyörgök, Mary Ann, hadd hívjak mentőt! Mary mosolyog: – Anya, nincs semmi dolgod? Nem kéne vizet forralnod meg lepedőket tépdesned? Lucille a könnyeivel küzd, de sikerül elkacagnia magát: – Lila gőzöm sincs, mit csináljak. – Hívd fel újra dr. Wade-et. – Jó. De mikor emelkedne, Mary szorítása visszatartja. – Anya… Lucille félrepillant, nem bírja nézni a lánya fájdalomtól eltorzult arcát. Az órájára néz: – Négy perc szünet volt. – Ez túl gyors, ugye, anya? – Mary alig kap levegőt. – Azt akarom, hogy apa is itt legyen. Nehogy lemaradjon róla. Az anyja már kászálódik, mikor Mary észbe kap. – Nem, várj, nem érdekes. Van még idő. Lehet, hogy véletlenül nincs a tornateremben. – Nyugodj meg, drágám, bízd csak rám. Mary felkönyököl, fülel. A hálószobából tárcsázás nesze hallatszik. Lucille halkan beleszól, Tedet kéri, pár szó, és már le is tette. Szürke az arca, mikor ismét felbukkan a lányszoba ajtajában. – Mindjárt jön. Mary hátrahanyatlik a párnára. – Jaj, anya… – Sose hittem volna, hogy meg tudom tenni. – Mikor Lucille leül az ágy szélére, Mary látja, hogy a szeme könnyes. – Hát tudsz Glóriáról? – suttogja. – Öt éve. Mary ökölbe szorítja a kezét, és a szemét dörgöli. – Ne sírj, drágám. – Hogy tűrhetted! – zokogja Mary, elől a könny a keze alól a párnára. – Hogyhogy nem tettél semmit? Lucille nem törődik a saját könnyeivel, megfogja Mary csuklóját, és az ölébe vonja a kezét. Mosolyogni próbál.

– Mert szeretem, és nem akarom elveszíteni, és ha ez az ára, én kész vagyok szemet hunyni. Mary félrefordítja a fejét. – Én gyűlölöm apát… – Nem gyűlölöd. Nem ő tehet róla. És ne áruljuk el neki, hogy te tudod ezt az egészet, jó? Mary odasandít: – Hogy gondolod? Hiszen most telefonáltál rá? – Mondjuk, te véletlenül meghallottad az ügyfél nevét, akihez készült, utánanéztünk a telefonkönyvben. Ugye hajlandó vagy, Mary Ann? – Nem érdemli meg. – Nem érte teszed, hanem énértem. Ígérd meg! Mary csodálkozva néz az anyjára. – Úgy sajnálom! – nyöszörgi. – El van boronálva, a mi titkunk, és kész. De most már ideje készülnünk. – Jaj! – Mary elhúzza a kezét, és a hasát szorítja. – Most erősebb – suttogja. – Meddig tart még, anya? – Gondolom, pár óra. Lucille nézi, ahogy a takaró alatt megkeményedik a domborulat, aztán elernyed. – Anya… – Megbántad, hogy nem vették el? Lucille felkapja a fejét: – Mary Ann! Honnan veszed ezt! – Kihallgattam, mikor apával vitatkoztatok még júniusban. Ráparancsoltál apára, hogy keressen valakit… – Jaj, Mary Ann, én nem gondoltam komolyan. Tudhatod! – Pedig ezért vágtam fel a csuklóm. Azt hittem, apa meg te végigcsináltatjátok velem. – Ó, szegény, szegény kicsikém – simítja meg Lucille Mary homlokát. – Részeg voltam. Nem tudtam, mit beszélek. – Gondolod, hogy a gyerekem torz lesz? Lucille beszívja az arcát, a nyelvébe harap. Sós, fémes ízt érez a szájában, és azt mondja: – Ugyan már. Szép kislány lesz. – Annak ellenére, hogy koraszülött? – Ne aggódj emiatt, drágám. Na megyek, fölteszem forrni azt a vizet. Fogalmam sincs, minek, de a filmeken így szokták… Mary behunyja a szemét. Magába mélyed, eufóriában lebeg. Az anyja pár perc múlva visszaül az ágyához, és Mary bizonytalan hangon kérdezi: – Anya, eszembe jutott egy emlék… vagy csak álmodtam volna? – Csukva tartja a szemét. – Rácsos ágyban vagyok, és hangokat hallok a falon túlról. Egy nő sír, sikoltozik: „Nem akarok meghalni!'' Aztán egy férfi beszél, de nem értem, hogy mit. Anya… te vagy ez a nő? – Négyéves voltál – suttogja Lucille. – Még a másik lakásban. – És mi volt ez az egész? Lucille szorosan behunyja a szemét. – Nekem soha nem lett volna szabad szülnöm. Mary Ann. Az orvosok azt mondták, nem vagyok rendben belül. Te is nehezen jöttél. Negyvennyolc órát vajúdtam, aztán császármetszés lett a vége. Onnantól nagyon féltem. Apáddal elvetettük a születésszabályozást, és iszonyúan megijedtem, mikor kiderült, újra

és lecsillapodik belül. nem költözik el. és megütődik. Úgy nézem. – A dolgozatról jut eszembe. Arra jutottam. hogy Isten a terhességgel büntet minket. – Lucille a lánya értelmes. Penny keres telefonon. Jonas komoran nézi a fenyő körül kavargó havat. meg a sülő gyömbérkenyér illata. de a házasélet réme sem fenyegetett többé. – És aztán mi történt? – Az imáim meghallgatásra találtak. Ki tudná előre megjósolni a kilengéseiket? – Beledugtam a fejemet ebbe a McFarland-dolgozatba. hogy a karácsonyt nem otthon tölti. – Majd megoldódik ez is. Crispin atya azt mondta nekünk. két éve kellett volna okosnak lenni és nem most. Jonas előbb megrendült. Kihörpinti a poharát. Egyszerre feltűnik Esther Schwartz a konyhaajtóban. Gondolom. De bűntudatom is volt. – Talán Pennynek van igaza. A kél férfi kényelmesen üldögél a rummal gazdagított tojáslikőr mellett. – Jonas végre kortyol egyet a tojáslikőrből. aztán dühbe gurult. sürgős esethez hívnak. Mary meg az apja készségesek lesznek. megnézem azt a vizet. – Mikor kivették a méhem. de az anya… – Jonas a fejét ingatja. hogy a testiség bűn. mikor már minden késő. hogy Jonas hozzá se nyúl a magáéhoz. és anyám. nekem sose esett jól a testi szerelem. a barátaihoz. – Vigadozzunk – jelenti ki Bernie. Átmeneti hepp. ha a fene fenét eszik. hogy a szüzesség megóv a szenvedéstől. kék szemébe néz. Jonas. Bernie. a nagyvilág megteszi egyetemnek. a műtét után legyünk egymással úgy. – Megyek. Mary Ann. Penny hisztériás rohamot kapott. sőt igazából kívántam is őt. ő az élet iskolájába akar beiratkozni. . – Ne légy olyan szigorú magaddal – hoz még egy rundot Bernie a kanapéhoz. Az egyház azt tanítja. hogy Cortney akkor se fog visszakozni. hogy nemes ügyet szolgálna. szegény együgyű lélek azt sulykolta belém. mint a nap. Előző este hazatelefonált Cortney. miközben Esther Schwartz a konyhában ipari mennyiségben állítja elő a süteményt. Azt mondja. mint a strucc. Borsózott a hátam a nemi aktustól. Jonas előtt világos. A házat már a melegen csillogó karácsonyi fények bélelik ki. Mary Ann. – Őt még meg kell győznöm. Kijelentette. mint a testvérek. és Amyvel együtt a méhemet is kiszedték. Bernie hiába vigasztalja közhelyekkel. – Tudod. A nappali ablakát betölti a feldíszített fenyő. Nehéz a szívem. Ha határozottabb vagyok. akik valami Haight-Ashbury nevű helyen kvártélyoznak. a család hozzájárulását megkaptad már? – Nem. Bernie a tojáslikőrjébe bámul. ha mégis jólesik. foglalkozik a gondolattal. – Kiszámíthatatlan fajzat a tinédzser. de… Lucille lehajtja a fejét. még a házasságban is. Talán mert olyan vallásosan neveltek. hogy a San Fernando-völgyből átteszi a székhelyét San Franciscoba. Szipog. Így menekültem meg. ezért fordult el tőlem. kezét háziszőttes kötényébe törölgeti: – Jonas. – Ne haragudj. de ettől a bizonyos asszonyi kötelességtől viszolyogtam. Nem is mertem még szóba hozni. mert nemcsak a terhesség. a szeméhez kap. ujjongtam. Halálosan szerettem apádat. de a kandallóperemen Hanukát várja egy szép menóra is. A férfiak igénylik ezt a dolgot. hidd el. végül nekikeseredett.teherben vagyok. Nekem ez nagyon megfelelt. Azt mondta. Mary Anne. Én szerelmes voltam apádba. Nem kellett többé igazi feleségnek lennem.

mindenesetre nézzük meg. hadd segítsek Mary Ann-nek… Ted szürke arccal. aztán jön. Leteszi a vászonneműt az éjjeliszekrényre. Beugrik a kórházba. a felesége tekintetét keresi. Mary. milyen nagy szerencse. – No. ugrásra készen. most telefonált. – Célegyenes. – Biztos vagy benne. Lucille nagy lelki nyugalommal ül egy egyenes hátú széken. Ted elnézést kér. jó. – Cicám – rohan be Ted a lánya ágyához. hogy itt az idő? – Egészen biztos. A baba érdekében… – Nem. – Miért nem indulsz a kórházba? Hol van dr. Mondjuk. elsuhog mellette. Mary Ann. Vedd le azt a kabátot. Ted lihegve áll a lányszoba küszöbén. Wade. megy a konyhába a készülékhez. Bernie. dr.Az orvos leteszi a poharat. Rendszeres. a hangja komoly. A baba feje jó mélyen van. jól fog jönni. Jó a szívverése. a törülközőket simítgatja. Wade? Hol van anyád? – Itt vagyok. Wade alapos betapintást végez. Wade egy székre ejti fekete táskáját meg a zöld batyut. Az orvos nézi kicsit a lányt. – Lucille… Az asszony nem néz rá. Mikor kinyitja a szemét. Lucille lepedőket. azt suttogja: – Hallok kinn egy kocsit. – Szia. már a bejárati ajtó gombján a keze. Az orvos elereszt egy fanyar mosolyt. begyújthatnál a kandallóba. hanem kényelmes otthonka. aztán a lányszobához kalauzolja. mert egyre hevesebben zuhog kint. és autó áll meg a kocsifelhajtón. nem vagy hajlandó kórházba vitetni magad. és fogja a lánya kezét. ahogy beléáll a félsz. hogy tudtad. Maryre rátör a fájás. Dr. tedd magad hasznossá. Ted rohan. a gyomra összerándul. A verejtékező Marynek fülig szalad a szája: – Tudtam. Megragadja Mary kezét. – Helyezzük kényelembe a kislányunkat. apa. – Hat lóval se. – Doktor úr. amit hozott: – Hallom. Emeld fel kicsit a popsidat. és elhátrál az ágytól. elakad a lélegzete. Beereszti Jonas Wade-et. megrendülten egyenesedik föl. Száraz torkán nehezen jön a hang: – Idáig semmi gond. melyik ügyfelét kereste fel ma este apád. Engedj ide. Mary Ann McFarlandnél megindult a szülés! Pár perc. és kimegy. Dr. – Be kellene mennünk. a földet söpri. Ted megpördül a sarkán. mire megszólal a csengő. – Dr. hogy ezt alád tehessem. hogy állunk. – A lányod mindjárt szül. hogy időben itt lesz! Lucille feláll. aztán súlyos léptek szaporázzák a folyosón. megrepedt a burok. Ted. elveszi az esőkabátját meg csöpögő ernyőjét. A méhszáj bő . négyperces fájásai vannak. Lucille benn marad a szobában. nyílik a bejárati ajtó. Wade ide tart. törülközőket hoz. fölkapja a kabátját. aztán egy perc múlva lélekszakadva rohan keresztül a nappalin. hat óra tájban kezdődött. az esőkabátja félig lenn van már. – Mikor hívtál… Lucille hátat fordít. már nem a félig becipzározott ruha van rajta.

fogja a kezét és törölgeti a homlokát. – Nem azért jöttem. és szelíd mosollyal megnyugtatja. képest. – Az orvos fölemeli a batyut. Ő is úszik az izzadságban. Mary meghökkenve látja Crispin atyát: árad róla a kinti hideg. éles szemébe: leplezetlen rettegés süt belőlük. Mérhetetlenül magányos. szája görcsös vonal. – És most várunk szépen. A bozontos szemöldök meredek ívbe görbül. Gyermekorvos. Újabb fájás. – Mary feje a párnába süpped. atyám. Soha még ennyire halandónak nem érezte magát. nem kérek.háromujjnyi. – Betakarja Maryt. – Minden percben betoppanhat dr. papi fövegén. Két óra erőfeszítés. – Crispin atya. nincs altatóorvos. A pap nyomban odamegy. Wade. lavabis me. ablakot. Vörös. Az egyperces fájások között fel-felpillant Lucille-re. Egy pillanatra összenéz dr. nemcsak Mary. Annak helyet kell csinálni. és széthajtja az ágy végében. et mundabor. Wade az elsősegélycsomagot bontogatva. és egy pillanatra szörnyen megrémül. Forrest. hanem hogy lelki vigaszt nyújtsak. – Tessék – szól ki dr. gyorsan tágul. Mary arca eltorzul egy erős fájástól. kinn sustorgás. mint Marynek? A sarokban Crispin atya kétségbeesetten kántálja imáit. – Felhívtam – közli dr. Ahhoz. – Jaj. – Atyám! Honnan tudta? – hadarja Vlary. Tétova kopogás a szobaajtón. nincsenek életmentő műszerek. istenem! – kiáltja. hadd vigyelek kórházba! Mary a fejét rázza. A kórházban beszóltam a védőnőknek is. Lucille a lánya fejénél ül. fecskendő. inkubátort hoz. gyermekem. Jonas irigyli a papot. Nincs nővér. hálás az anyai jelenlétért. et super nivem dealbabor. – Úgy gondoltam. szike. és hosszan néz a pap apró. Wade-del: űzött vadak mind a ketten. – Csak azért vagyok itt. McFarland. Jonas Wade önkéntelenül megborzong. Mrs. hosszú fekete talárján gyöngyöz az esővíz. A sarokból Crispin atya suttogja hő imáit. dr. egyedül van. és fehérebb a keményített vászonnál. hajthatatlan. Marynek megüti a fülét az erőtlen hang. Mary. Összeszorított foga közt szűri: – Nem lesz itt utolsó kenet. Róla is folyik a víz. neki van kihez fordulni. Szeme két hasadék. Mary tekintete a pap fekete táskájára téved. Asperges me Domine hysopo. – Mindent bele. Neki csak elsősegélycsomagja van: fogó. aki a tekintetével faggatja: Egészséges lesz? Hosszú életű? Úgy lesz utódja. – Nem tudom. – Meddig tart még? Újabb szélroham rázza meg az. mint a rák. és leül. hogy először szül. hamarosan választ kap a kérdésére. Jonas Wade meg a baba érkezését felügyeli. – Kezdődik. Mary kinyitja a szemét. Megszólal a csengő. sebezhetőségében meztelen. Wade. Mary! Nyomjad! . letérdel az ágyhoz. – Hozhatok valamit. Csak a saját kezére meg a tudására számíthat. Egy-két órát adok neki. amiért betért a kórházba. hogy múljék el tőle a rettegett felelősség. hogy megáldjalak és megkereszteljem a babát. hogy megijesszelek. doktor úr? Egy kávé? – Köszönöm. itt a helye. soha nem került még távolabb a kórház biztonságos révétől. Crispin atya gyorsan az ajtó mellé húzódik.

nyakán kidagadnak az erek. Jonas Wade gyorsan letapintja a baba nyakát. – Anya… ő a mi csodánk. és a gyerek kicsusszan Jonas Wade várakozó kezébe. – Istenem. aztán gyöngéden segíti a forgást. – Ezek nem Primus ivadékai. Mary! Add ide nekem! Mater divinae gratiae… A lány arca szilvaszínű lesz. egyik kezével Mary gátját nyomja erősen. Sancta Virgo Virginium . Mary! Jöjjön ki egészen! Az Istenért. Reszket a keze. Jonas megpillantja a baba hajas feje búbját. A lány fölemeli a fejét.A lány foga összecsattan. nehogy beszakadjon. Crispin atya lecsúszik a székről. Szakad róla a verejték. aztán újra visszacsúszik a puha koponya. a fej visszacsúszik. Wade megint azt mondja: – Rajta. – Rajta. nyomjál. Mater Christi… Dr. . nyomj! A nyílás kiszélesedik egy pillanatra. – Még egyszer! – Megtartom – nyögi a lány. Feje vergődik a csatakos párnán.. körmét az anyja csuklójába vájva. Mary. Sancta Dei Genitrix. Sancta Maria. buzgó mélypiros vér – Mater intemerata –. – Élni akar. – Még egy utolsót. Aztán Mary ellazul. – Ne beszélj – mind maga Primas -. nehogy belehaljon! Még egy nyomás. Térden imádkozik egyre hangosabban. – Most már – zihálja Mary – nagyon sürgős neki… – Igen. Lucille-re néz. – Nem bírom! – sikoltja. Mater inviolata! Rekedt a hangja. Mary. segíts! – Nyomj! Mater castisimma… Megszületik a fej. nem tekeredett-e rá a köldökzsinór. összeszorított foga közt jajgat. Mater purissima… Mary zihál.

mint volt: kék szeméből bátorság süt. Az inkubátor műanyag falán keresztül nézi a mocorgó csöppséget. az imént vette elő egy dobozból. és a nappaliba megy. Egy próba van még hátra. beszél Bernie-vel. Lehajol kicsit. gödröcskék közt. Semmi kétség. Lábujjhegyen kioson a szobából. Lionel Crispin már nem Mary Ann McFarlandtől fél.21. és bár egy hónappal korábban született a számított időnél. Aztán hazamegy. ahogy kijött a baba. kémleli. Jonas is mintha megújult volna. miért nem akartam őt – suttogja Lucille a képet bámulva. különb vészek fenyegetik. és hálát ad Istennek. Talán még Cortneyval is szembe tudna nézni… . hogy testhelyzetet váltott. és az arcocskát tanulmányozza. mint Mike Hollandé. Egyszerre meg is találja. Ehhez ne járulnának hozzá? Az órájára pillant. Megvárja. hogy ne zavarja anya és gyermeke álmát. tapintatosan közelít hozzájuk. a második vatikáni zsinat elhintette a mételyt. ahogy paskolták. – Hát persze hogy megtartjuk. Marynek. sivatagi napfelkelte. levizsgázott. hogy mit ér mint orvos és mint ember. hogy ő. Kutatja. – Nem is értem. Jézusnak és minden szentjeinek. hogy mentsék meg a jövendő Mary Anneket. amit akart. aki elfogadott egy pohár italt Tedtől. és távozott. A nappaliban ülnek. Mary újszülött korában. Lucille fényképeket mutogat. Szédül kicsit. míg McFarlandék egészen felfogják. Jonas Wade úgy látja. a könyörületükre apellál. amit átéltek. milyen kis csoda az ott hátul. és facsarni lehetne a vizet a reverendájából. de nem sieti el. Forrest már biztosította őket. Még megvárja a védőnőt. Lucille más. Jonas Wade. hogy a padlón térdel. keres valamit a ráncocskák. a gyerek szeme már most pont olyan. terveket sző. Elmúlt róla a hónapok óta tartó nyomás. Lucille McFarland arckifejezése láttán szintén szédül. dr. Tedeket és Lucille-eket a gyötrelemtől. összekulcsolt keze sajog. Lionel Crispin átvészelte a próbatételt. rózsás és bő háromkilós. senki se kérdezte a kritikus pillanatban: melyiket mentsük meg? A gyerek szerencsésen megérkezett. Visszatekintve. fejezet Crispin atya most hálaimát rebeg. Elérte. Nem kellett életről. és most üres belül. Újra levizsgázott. ha kell. ahogy felsírt: arra nyitotta ki a szemét. aztán finoman. Észre se vette. nagyot sóhajt. hogy a baba jól van. egynaposan a kórházi kiságyban. Homályosan emlékszik a sötétvörösen freccsenő vérre. megírja a cikk végét. Mary Ann McFarland drámáját vizsgák sorozatának látja. Crispin atya megpróbáltatása végeztével immár új csaták elébe néz: változik a katolikus hit. halálról döntenie. fogja a táskát a szentségekkel meg a süveget. Őt adta nekünk Isten karácsonyra. közelebb visz az emberi utódnemzés titkainak megértéséhez. térden esedezik. A folyóirat-közlemény mérföldkő lesz az orvostudományban. és fölegyenesedik. nem tud mit kezdeni magával. hogy gyors búcsúzás után csöndesen elillanjon. Dagad a keble.

Szürke. VÉGE . kezét a műanyag doboz oldalára tapasztja. Mary pislog néhányat. Ráfeledkezik a békés arcocskára." Marynek sikerül kikászálódnia. csupasz ágak rajza vetül a szőnyegre. Mary letérdel. – És a ragyogó kék szem mintha megállapodna rajta. Mellette tévéasztalka-forma állványon doboz. esős hajnal virrad a szobára. talpra áll. villanyzsinór vezet tőle a konnektorhoz. és oldalt fordítja a fejét. aztán elmosolyodik: – Szia. Agyi károsodás egyelőre nem állapítható meg. Mary próbál kimászni az ágyból. gyönyörű kislány. beszédfoszlányok rémlenek fel előtte ködösen. Nyitva a szeme. Lába erőtlen. ősz hajú asszony alszik a fotelban. sajog a hasa. hogy felüljön. és odamegy az inkubátorhoz. Míg küzd. A baba párnával megtámasztva az oldalán fekszik. Nővéruniformisban kövérkés. Apgar nyolc. „Ép. Ámulva nézi a rózsaszínű kis csodát.

Felelős vezető Vadász József igazgató Megjelent 16.8 (A5) ív terjedelemben ISBN 963 547 063 0 . Kiss Zsuzsa. Budapest. 2000 Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatója Irodalmi vezető Ambrus Éva Felelős szerkesztő Balázs Éva Műszaki vezető Szilassy János A borítót tervezte Pap Zoltán Műszaki szerkesztő Császár András Szedte a TiMac Bt. 2000 Magyar Könyvklub. Kiss Zsuzsa A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Barbara Wood: Childsong Copyright © 1981 by Barbara Wood All rights reserved Hungarian translation © N.Fordította N. Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft.