Barbara Wood BÖLCSŐDAL

Magyar könyvklub®

Könyvemet dr. Norman J. Rubaumnak ajánlom Hálás köszönettel tartozom dr. Frederick Luthardtnak a UCLA genetikai tanszékéről, amién időt szánt rám, a vadidegenre.

nyulak) között. Időközben korszakváltás történt az emberi szexualitásról alkotott felfogásban és utódnemzés lehetőségeiben. Ma. hogy egy nő szűzen fogan. az esély. a (spontán avagy laboratóriumban indukált) szűzen szülés egyre inkább a tudományos világ érdeklődésének homlokterébe kerül.és könyvhivatkozások. Az esély. a folyóirat. ember esetében azonban bonyolult társadalmi. Miért? Regényemben a tényanyag. egy az ötvenmillióhoz. Jonas Wade oknyomozása voltaképpen a szerző kutatómunkájának krónikája. hogy ötös ikrek születnek.A szerző jegyzete A szűznemzés valóság. a spontán szűznemzést mindenki. A szereplőket és történetüket én találtam ki. egy a millióhoz vagy mondjuk hatszázezerhez. idézetek. Könyvem 1963-ban játszódik. . a tudományos kísérletek egytől egyig valóságosak. A Dionne ötös ikrek létezését senki nem vonja kétségbe. amikor a klónozás. a génmanipuláció mindennapos. dr. erkölcsi és vallási vonatkozásai miatt kényes és roppant vitatott ügy. macskák. a mesterséges megtermékenyítés. Laboratóriumban kimutatták a jelenség létezését az alsóbbrendű emlősök (pl.

Napbarnított. mikor ő eleresztette. Mary továbbra is az arcát nézte. Sebestyén csókja nem lanyhult. és mikor lehajolt hozzá a fő. meztelensége. Marynek furcsán elszorult a torka. félelmes tekintete miatt van. kérges tenyérre. csak egy darab vászon. hogy ajkát rányomja a meglepően kemény. de mégsem akarózott lejjebb vinnie a pillantását. Aztán Sebestyén szabad keze gyöngéden elindult lefelé. Előbb a szájához vitte. A hűvös éjszakai szellő végigsimított meztelen testén: talányos mosolyban ívelt fel szája sarka. Sebestyén állt előtte. hullámos haját föl-föllibbentette válláról a szellő. Hűvös volt. Mindez csupán Sebestyén közelsége. Mary gerjedést érzett az ölében. keskeny orr. kecses lendülettel megoldotta magán a bogot. a sápadt holdsugárban domborodtak az izmai. Sebestyén közeledett: szép arca komor volt és szigorú. azon tűnődött. s átható tekintetével szinte megérintette. hogyan csomózhatná ki. hogy a padlóra csússzon. És Sebestyén akkor se vitte el onnan. egészen lentről: előbb meghökkentette. ami előtárul. Bágyadt. tartott attól. ahol átszegezték a húsát.1. mélabús tekintet. Egy pillanatig levegőt sem kapott. Rajta se volt semmi. aztán lenyűgözte. s a holdfényben előtűntek a hegek a tökéletes férfitesten: fehér forradások ott. varázserejű tapintás hálózta. De döbbenete eksztázis volt. Mikor Sebestyén újabb lépést tett felé. ha megfogja. Önkéntelenül a melléhez vitte a kezét: kemény bimbót tapintott. kényelmes mozdulattal. aztán a bal mellére vonta Sebestyén kezét. csillogó bőr. hosszú. az ágyékán összebogozva. és mikor megállapodott. csodás íz. Mary teli tüdőből vágyott sikoltani. Hihetetlenül. Átjárta a súlyos tekintet. Dermedten engedett a kutató. alig súrolva a lángoló húst. szelíden hevítő alkonysugár. Mary szemét vonzotta az ágyékkötő. kissé félrehajtotta a fejét. Mély tüzű. Láthatóan Sebestyént sem zavarta az éjszakai hűvösség: feszült minden ín a verejtéktől fénylő bőre alatt. mintha bor fűtené. izmos. hosszú. megcsókolja? Nagyot zihálva nyúlt a keze után. majd a nyelvük is összetapadjon. hogy a szájuk. inas nyak hordozta szögletes áll. Mary lélegzete szaporább lett. fájdalmasan gyönyörű látvány. és hagyta. ugyanakkor mérhetetlenül kíváncsi volt rá. fejezet Mary kigombolta a köntösét. Mikor egészen közel volt már. Mi lesz még. becéző kéznek. de a lány mégsem borzongott. Belülről izzott. sima. . Sebestyén rászegeződő tekintetének igézete szoros öleléssel ért fel.

Behunyja a szemét. hogy Mary feljajdult. Hunyorogva tűnődik a sötétben. Megmagyarázhatatlan nedvesség. habzsolta. keresztformán kitárt karral engedett Sebestyénnek: készséges áldozat. hanem valami más. és a naptól aranyszőkére fakul. berakott. Hanem a lába. rámenősebb keze között. a combja köze. de nem jön vissza az iménti misztikus hevület. a lábában furcsa érzés. Sebestyén teste meghökkentően. Mary felriad. Sebestyén szétfeszítette a lábát. nem tapsikol az új. ugyanakkor addig ismeretlen révület lett úrrá rajta. felbámul a mennyezet végtelenjébe: félve. A szája elvált a szájától. Lihegve bámulja a plafont. aztán gyorsan odaérinti a szeméremdombhoz. rémületes és felvillanyozó. mikor ő az életben nem engedte még oda Mike kezét? Honnan tudhatja egyáltalán. mert nem tudta. izgatóan kemény volt. és holtra rémülve nézett körül a szobában.. nem sikoltott álmában. a testével történt valami. Félt. hogy milyen érzés? Mozdulatlanul fekszik. hogy Sebestyénről álmodott Mike helyett. hogy ő is görcsösen veszi a levegőt. Sebestyént idézné maga elé. hogy frissen daueroltatott. mint a nyomvonal. nem erőlteti tovább. egy hatalmas hullám növekvő lendületével. Szinte összeroppantotta. mi történik vele. Mary erőteljes mozdulatokkal húzza a kefét a haján: vajon mikor megy ki végre belőle a hullám? Egyik napról a másikra elhatározta. elárasztotta. egyenes „szörfös" frizurára. A kényes területet a hálóing felett pásztázza ujja hegyével. Mary felnyitotta a szemét. A lány érezte. Nyárig még két hónap. Aztán a lökések nyomán valami feltajtékzott benne. pontosabban az öle. s az egyik mellbimbóhoz érve olyan vadul szívta. mélyen alszik reggelig. aztán Mary McFarland álomtalanul. amit a csónak húz. A mélyen hívő. tupírozott vörös haját Jackie Kennedy-féle kis . mert most az a menő. és óvatosan lenyomta az ágyra. Mary próbált nem nyögni Sebestyén mind erélyesebb. Hogyhogy ennyire valóságosan. és mi ez a félelmetes érzékiség? Olyan furcsa volt… Sebestyén keménysége. Sebestyén bőre meleg volt. Ürességet érez belül. s átcsapott a feje fölött: a tetőponton egy pillanatig se nem hallott. Mary kihúzza kezét a takaró fölé. úgy fülel. Aztán visszafojtja a lélegzetét. Mary tágra nyitotta szemét-száját. katolikus Marynek ez a testtáj tabu. itt történt valami. aki mindenben konzervatív. És… Lent nem a kéz nyomult. még egy gondolattal adózik a meglepő ténynek. Sebestyén szorosan átfonta. aztán a kéj és az önkívület alázúduló áramlatai mosogatták.Akkor összesimultak.. kiszorította belőle a szuszt. nyirkos. de így is érzi. és mindjárt el is kapja onnan. aztán egész testtel ráborult. Láthatatlan fegyver. mintha kilométereket futott volna. felemelő fájdalom nyilallt belé hirtelen. tépett fazonról átvált a középen elválasztott. Hogyhogy Sebestyén szerepelt benne. Mary anyja. pedig itt a változás. mindkettőjüknek gombóc van a torkában. a lába fejétől indult felfelé. de mindenki alszik a házban. Édes. Mereven fekszik. hátát verő. ahogy belehatolt. hiszen a két kéz fent járt már a mellén. Lucille McFarland a rövid. laza stílusért. és megkönnyebbülten nyugtázza. hogy milyen különös álma volt. a nyakán haladt lefelé. se nem látott. óvatosan viszi a kezét jobb csípője éles ívén. de ez mind nem érdekes. hogy a göndörített. Összeérteti a hüvelykujját a mutatóujjával. kár. addigra remélhetőleg egyenes lesz a lobonc a lapockái közt. kiveri a víz az éjszaka hűvösében. Valami olvatagság. legyűrve az ösztönös védekezést. Mi változott? Vészesen zakatol a szíve.

szelenceforma kalappal koronázza. térdig érő egyenes szoknya. a kesztyűjét. a hívek ünnepélyes némaságban özönlenek a padsorokba. Ők is besorolnak egy padba. az égre fordított arcon tükröződő hallatlan gyötrelem. ha tovább bámulod magad. aztán térdet hajtanak a hatalmas feszületnek a templom túlsó végén. de amióta csak betette a lábát a Szent Sebestyén-templomba. mikor az anyja belép a szobájába. A hajügyekről Mary gondolatai átterelődnek a hajnal előtti. meg ahogy vonaglik kínjában: Mary beszívja az alsó ajkát és harapdálja nagy zavarában. a testi érzetre. a retiküljét. tegnap este gyónni volt. amitől úgy lángolt az éjszaka. Mary veszi a lapot. illetve a friss pattanás. – Egy pattanás miatt képes kitenni magát az örök kárhozatnak – zsörtölődik Lucille. a verejtékes homlok. Képtelen máshova nézni. Még sose látta ilyennek az inas combot. Mary felkapja a kalapkáját. visszamosolyog. Kínosan valódi: a vér. Mindennél gyötrőbb aggály fészkeli magát az elméjébe: tisztátalan volt ez az álom. közvetlenül az Első Stáció mellett. Mike. zaklató álomra. Most azonban. abban az ágyékkötőben is van valami merész és kihívó. ismétlem. amit húsvétra kapott. Kérdés. amivel végződött. Pontosabban a testi robbanásra. Akár egy fénykép. Amy a sereghajtó. hiszen nem tehet róla? Maryt olyannyira lefoglalja a dilemma. Vajon lesz-e benne része még egyszer? De az is eszébe jut. újfent rácsodálkozik izmos alakjára. míg bekászálódnak. Áldozni készül. és kimegy. gyapjú kétrészese. beleugrik a tűsarkú topánba. térdre ereszkednek. vizsgálja a tükörben. Nem sejlenek elő az idomok: a First Lady manökenstílusa. hogy észre se veszi. hogy gyorsan végigtekintsen a gyülekezeten. Megmártják ujjukat a szenteltvízben. Lucille McFarland szemét a plafonra vetve tárja szét a kezét tehetetlenségében. A liliommal feldíszített templomban fogadalmi gyertyák erdeje lobog. míg kifarol a kocsival a meredek felhajtón. távol állt tőle. – Pattanásom lett. lekéssük a misét. a párizsi Louvre-ból. a festett üvegablakokon napfény árad. mikor Mary és az anyja kilép a házból. anya! Ted McFarland. a tegnapi bűnbánat jutalmát az érzéki álom. – Tessék? – Mary Ann. hogy tán nincs is már a kegyelem állapotában. és a gyülekezet feláll. Ted McFarland és a tizenkét éves Amy már az autóban ül. Mary is ilyet visel. a visszapillantó tükörben hátrakacsint a lányára. nem érvényteleníti-e az áldást. hogy szemérmetlen gondolattal illesse a megkínzott szentet. ami olyan jólesett. az apja meg a fivérei még nincsenek itt. Mary követi apját és anyját. Fölpillant. Vagy nem számít tisztátalannak. Másolat Mantegna festményéről. Mary is: az erőt adó Miatyánk-gyöngyöt hüvelykje és mutatóujja közé szorítva fohászkodik . Csak azért emeli föl a fejét. A sekrestyéből kilép Crispin atya a ministránsokkal. a rejtélyes álom hatása alatt kár tagadnia a kép erotikáját. Kirügyezett az álla. a dagadó izmokból meredő nyílvesszők. Tekintete elkalandozik. – Jaj. szintén az anyjáét ismétli: derékig érő kosztümkabát. Megint az álom különös csúcspontjára gondol. Mary Ann McFarland gyöngyház rózsafüzérét pergetve teljes erejéből koncentrál. hogy leszegett fejjel térdepeljenek. és követi. zavarba ejtően élethű ábrázolása a szent vértanúnak. Átellenben állapodik meg: Sebestyénen. Mary számtalanszor ráfeledkezett unalmas szentbeszédek közben.

kihalászik egy paprikadarabot. úgy kacag. meglepetést rejtenek a tálak – bontogatni. – Agatha nővér mondta. – Báá! – vág grimaszt a tizenkét éves Amy. hintázik az egész teste. – Nem tudom. ezt hallgassátok meg. – Nem is vártam. nem kell. – Azt a francia nyelvűt? Segítsek? – Köszönöm. Ehhez az iskolának semmi köze. – Olyan csöndes vagy. fél kezével a fejét támasztja. Felhúzod. és különben is meg kell írnom egy záródolgozatot. hogy a vasárnapi asztalon mindig egzotikus ételköltemények illatoznak. Szólt. Az eredmény inkább karácsonyt idéz. hallottad már a legújabb felhúzósbaba-viccet? Mary sóhajt. húsvét vasárnap sincs másképpen. és nekimegy a falnak! – Elég! – tör ki Lucille. anya. hogy olyan nyelvet kell tanulni. Mary gondterhelten mered a tányérjára. Lucille McFarland Shirley Thomasszal vállvetve mesterszakács kurzusra jár szombat délelőttönként a Pierce College-ba. McFarlandék vasárnapi asztalát belengi az együttes kísérletezés és a szabad véleménynyilvánítás vérpezsdítő levegője. Ínyenc kapros csirke és zöld chilipaprika-felfújt gőzei viaskodnak egymással. Amy hátraveti a fejét. kente ki vajjal a tűzálló tálat. ízlelgetni való ajándékot. – A legújabb Kennedy elnök-modell. hogy rokonok vendégeskednek náluk. tisztítsa meg. – Na. Los Angelesben mindenkinek tudnia kellene spanyolul. mintsem húsvétot. hogy péntek van-e vagy sem. a tizenkét évesek humora külön fejezet. Lucille meg a két lánya egy teljes délutánt szentelt a lakoma elkészítésének: Amy reszelte le a két nagy darab sajtot. és a Helen Keller baba? – Amy lelőhetetlen. amit használunk is. metélte apróra a friss kaprot. – Mary – kezdi –. kockázta fel a paprikát. Agatha nővér vegetáriánus. – Hallgass el és egyél – szól rá Ted. – Jaj. – Ettől erősödsz. az anyja felhúzza a szemöldökét. – Neked mulatság kicsúfolni az elnököt meg egy szegény vak asszonyt? – Lucille – mondja halkan Ted –. – Mary! – Amy nagy csörömpölve ejti a villát a tányérba. – Mondjad. az apja kényszeredetten mosolyog. mert Mike ma nem szólt be? Mary fölegyenesedik. – Felhúzod. és az öccse gyalogol nyolcvan kilométert. megdörgöli a tarkóját. Amy turkál a mártásban. és az asztalra csap. . hát nem? Szaladgál a gyógykajaboltba! Ted rámosolyog az asztal fölött. – No. Mary bűvészkedte külön a tojások fehérjét a sárgájuktól. – Egyszerűen utálom a csirkehúst. Edd már azt a csirkét. honnan szeded újabban a vicceidet. de szalonképesnek igazán nem mondhatók. kisasszony – fogy ki Lucille a béketűrésből. hogy azért. mindenki ezeket meséli a suliban! Lucille a fejét ingatva motyog valamit a „szép kis iskolá"-ról. Ted kenyérhéjjal törölgeti ki a tányérját. Amy a lábát lógázza. – Én a spanyolt veszem fel – csicsergi Amy. Kész kabaré. hogy jó lelkiismerettel vehessen ostyát.Istenhez. – Elég legyen. és bekapja. s ebből következik. – Legalább nincs gondja. apa. Fogadjunk. bocsássa meg az álmát. Ma. és a felfújtért nyúl.

– Előtte meg volt a tánc – tódítja Amy. Mary összenéz a húgával. – Csak menjen holnap valamire az a szegény szerelő. Borzalmasan néz ki. – Egy év és nyolc hét. és bánatosan réved a feketeségre a belső udvaron. E fölé tornyosul láthatatlanul a repkényes magaslat. A mosogatás a két lány dolga. anya. Könnyen megjárhattad volna. és bejelenti. és mindenki fontolgatja. hogy divattervező lehess. ahol a következő sor ház húzódik: a Claridge Drive-ra néznek fensőbbségesen. képzőművészeti főiskolára akarsz menni. Mary nézi. – Úgy tudtam. Egy év még hátravan. a dísztavacskát. A kert a ház mögött félelmetes és határtalan. a legapróbb részletekig kidolgozza elképzelését olyan túlcsorduló energiával és lelkesedéssel. az ebédlői fények megvilágította peremen túl sötétség lepi a pázsitot. felakasztja a nedves konyharuhát. és elsüllyeszti a hűtőben. Mary az apjához fordul: – Ugye. éles rajzú szemöldökének íve meredekebb lesz. Olvastam egyszer egy nőről. és ez a szalmaláng is ellobban. anya. csak megijedtem. Az anya a plafonra mered: – Egy örökkévalóság. – Ez nem tartott vissza téged meg Mike-ot. hogy meghűlt bennem a vér. Csakhogy a család nem dől be: egy hónap. ha nincs feltöltve a medence. Fejét ingatva fordul el. ahogy az anyja fóliába csomagolja a csirke maradékát. úgy sikoltoztál. – Én igazán nem tehettem róla. – De hát úszni úgyis hideg van. úszómedencék. Itt van Tarzana legelőkelőbb lakónegyede. Ez csak két évet venne el. beállnék a Békehadtesthez. Lucille McFarland megáll a konyhai közlekedőben a tologatós üvegajtónál. Fent Thomasék házának meleg fényei ragyognak a tavaszi estében. – Előbb végezd el a középiskolát. Utálom. Szeretnék eljutni Tanganyikába meg hasonló helyekre. te megértesz? Ted mosolyogva áll fel az asztaltól. akinek ilyen rövidzárlat okozta a halálát egy szálloda uszodájában. visszavonul a szobájába. – Nem nézed meg velünk Ed Sullivant? Judy Garland is szerepel és színes adás. Csak az úszómedence széle látszik: fehér és csontszáraz.– Egyetértek – mondja Mary. Holnap este nyilván Lucille újabb „paradicsomos csirkeszeszély" variációja szerepel az étlapon. no meg a gazdag Szent Sebestyén plébánia. – Ez aztán újdonság a javából. – Akkor is rémes volt. Hát az egyetem? – Egyetemre később is mehetek. villájára böki a falat csirkehúst. Lucille szórakozottan kisimít a homlokából néhány eltévedt rozsdás fürtöt. hogy a balga idegen megingathatatlan eltökéltséget feltételezhet. – Én a szuahélivel szemezek. . – De hát mire jó az neked? – Gondoltam. a fákat. apa. Mary a vállát vonogatja. a Ventura sugárúttól délre: csupa üveg modern otthonok. – Mikor Mike kicibált. Lucille füléhez kacagás neszei úsznak a kertjükből. – Ez más. a kerti házikókat. És kis híján megütött az áram. gyökeresen változtat a tervein. Nem én okoztam a rövidzárlatot a víz alatti lámpákban. pálmafák. Lucille keskeny. – Semmi bajom nem lett. Mary havonta új meg új bejelentéssel hozakodik elő. ahogyan McFarlandék háza is. Mary Ann.

de ugyanolyan karcsú és kisportolt. Tudod. Fél perc se telik belé. – Tudom. hogy hét hónapja járnak – a tanév kezdete óta –. egy új énekesnő. nem csoda. mert Germaine szavát vette. megöleli. a doboz elnémul. Mary csak bámészkodik. és sehol se tartok a gépeléssel. Ted McFarland jóképű férfi. hogy Hans Küng atya. szeme sarkánál a kis ráncok jó kedélyt sejtetnek. van ez így.– Nem megy. Nem is hallja a zenét: megint az álom foglalkoztatja. A lemezjátszón a Germaine barátnőjétől kölcsönkapott album. sokat fájdítod a fejed a jegyeid miatt. Sok pénzt hoz haza. teológus. a szűk körű vatikáni bizottság egyik tagja a Tiltott Könyvek Indexének eltörlése mellett foglalt állást…" Ül az íróasztalánál. Majd ezt is tökéletesítik. de egyetlenegyszer nem álmodott Mike Hollanddel. lép. hüvelykje reflexszerűen kapcsolja ki a hangot. és megszorítja Lucille kezét. ma bejelentette. Kildare uralja el a hirdetőtáblát. a karfára telepedik. apa – szól be halkan. rozettás ablakok. Mary Ann McFarlandnek . Ted mosolyogva nyújtja a kezét. különben nincs helyem a Hölgyligában – folytatja Mary a tévébemondó tátogására meredve. főhajók és apszisok –. – És muszáj törnöm magam. nem Lucille és nem Mike. és hetente egy estét konditeremben tölt. és mégis olyan örömteli megidézni: vajon a tudatalattija miért Szent Sebestyént választotta szeretőnek Mike helyett? Ha belegondol. hogy mindenre kitűnőt kapsz. Addig meg szenvedünk. Holott fantáziál róla éppen eleget. Ő vert lelket belé azon az estén is. hiszen reggelente leússza a magáét. és révetegen nézi Richard Chamberlaint: a fotón mint dr. a meghitt családi zugba kémlel: figyeli pár másodpercig az apját. A szokásos. Jackie még mindig babát vár. csak azért tette föl. anya. mint fiatalon. másik kezében egy pohár whisky. – Szóval nincs tévézés. Csak jár az agyam. az apja átkarolja a derekát. Ennyire fontos a nagy mű? – Ha kitűnőt akarok rá kapni. véli. Szögletes arca barátságos. kezét a lánya karján nyugtatva megkérdezi: – Jól vagy. és a bajban mindig számíthat rá. Szabadulni szeretne a kínos emléktől. Rövidre nyírt. Indul kifelé. ezért kapom a kitűnőket. – Volt valami a hírekben? – Na várj csak… A négerek még mindig tüntetnek Délen. Mary a fotelhoz. mindet a dolgozathoz gyűjtötte. megpuszilja. igaz. Joan Baez gyászos hangulatú népdalai. Negyvenöt éves. nem stimmel a szín. – Apa. Az asztalon képkivágások magazinokból – gótikus tornyok. soha nem emeli fel a hangját. nem várhat a gépelés. – Mary összehúzott szemmel vizsgálja a bemondó ábrázatát: kicsit zöld. Mary rajong érte. Kimegy a szobából. apa… – kuncog Mary. kicsim? Mary gyorsan elmosolyodik. különös. – Apa. Ted nyakára fonja a karját. Jaj. – Gondolom. de az anyja feltartóztatja. – Persze. hallja még. Ted odanéz. – Ahhoz képest. majd elfelejtettem. mikor sírógörcsöt kapott az áramütéstől a medencében. Mary nincs oda érte. Az írógép marad a táskájában. melynek címe „Franciaországi székesegyházak".. Sybil Burton ma végre otthagyta Richardot. – Fölmegyek a szobámba. kissé hullámos haja őszül a halántékánál. hogy a bemondó hangja mondat közben jön meg: „. A héten le kell adnom a dolgozatot. aki a távirányítót nyomogatja a tekintélyes tévékészülék előtt. ábrándjaiban sem merészkedett a közösülésig. A tőzsde még mindig pang.

Mary végignyúlik az ágyán. hogy szeretkezést álmodott Szent Sebestyénnel. malaszttal teljes…" . futballszerelésben. erőt vesz magán. James Darren. Elgémberedve járja körül a szobát. Kennedy elnök elgondolkodó profilja. A szobában szanaszét hever a kék-fehér fődrukkeri pomponkészlet. Értelemszerűen elítélendő a reménykedés. kiváltképp az álom befejezése. Mary a kék gipszszoborra összpontosít az öltözőasztalán.nincsenek bűnös gondolatai. kelletlenül elkezdi: – „Üdvözlégy. szenvedő arcú Szűz Máriára. Ben Casey. Mária. és ajkát alig mozgatva. a Beach Boys. fantaziálással erre törekedni bűn. egy új együttes. meg számos felvétel Mike Hollandról. holott ez a titkos vágya. Sóhajtva kel föl az íróasztal mellől. Jan és Dean-albumok. Akárhogy csűri-csavarja. és a plafont bámulja. hogy a dolog megismétlődik. ismétlést remélni bűn. a Hölgyliga-pulcsi. az emberfölöttien türelmes. Plakátok és magazinfotók tekintenek le rá: Vince Edwards mint dr. A legjobb. ha kiveri az egészet a fejéből. Nyilván elítélendő. Szent Sebestyén erotikája nem hagyja nyugodni.

Mike csalódottan. A . mert az iskolában minden hapsi irigyli. lesz. Csak már lennék túl rajtuk. – A hosszabb úton vitted. a lányok ne hívogassák a fiúkat. az öcséid messze leköröztek. apja öblös basszusát hallja: – Te vagy az. amióta Mike a Szent Sebestyén küszöbét átlépte. – Ühüm. – És különben is – harsogja Timothy –. aki csak egy évvel fiatalabb. álmában Mary kacérkodott vele. fejezet Mike Holland. hogy a fia elé tegye a tányért. Kösz. ezen a reggelen se gond neki négyük reggelijének elkészítése. jön a bejárónő. Mike? – A vizsgák nyomasztanak. – Dugulj el. de sokkal alacsonyabb és véznább. Mike szótlanul kortyolja a narancslevét. kétszintes házban. és sehol semmi? Mike turkál a kihűlt rántottában. az apja meg a két fivére McFarlandéktól nem messze lakik egy rusztikus stílusú. – Igyekezz. Mike lelép az ebédlőrészbe. Tim! – Mike kelletlenül lát neki az ételnek. Timothy és Matthew előtt nyitott könyv. A három fiú csöndben tömi a fejét. és még mélyebbre temeti a szorongását.2. A tizennégy éves a Szent Sebestyén egyházközség iskoláját látogatja. Ki hinné el az igazságot? Kilenc hónapja elválaszthatatlanok vagytok a legbombább csajjal. Rick a szerencsés. ahogyan a randevúikon se. pedig semmi okuk rá. mint a Reseda gimnáziumra átnyergelt bátyjai. három fiára egyedül visel gondot. – Sherry is hívott az este – újságolja Matthew. A tizennégy éves Timothy és a tizenhat éves Matthew már falja a szalonnás tojást. rosszkedvűen ébredt. – Mi ez a nagy hallgatagság. De nem jutottak egyről kettőre. – Későn jöttél tegnap. Nathan Holland visszajön az ebédlőbe. Vállán érzi egy pillanatra az apja súlyos kezét. gondolja mélabúsan. – Sherry Rickkel jár – mondja komoran Mike. mielőtt munkába indulna. Mike? – Ühüm. mint Mike. – Tovább tartott a foglalkozás. Ma péntek van. Matt. Rosszul aludt. A kezét szárogatja. haza Maryt. Nathan Holland a biztosító társaságok alkalmazottainak hagyományos öltönyében – mínusz zakó – lép ki a konyhából. kihúzza a székét. megigazítja a mandzsettáját. – Hehehe – vigyorodik el Timothy. és elfoglalja szokott helyét az asztalnál. mikor álomittasan megjelenik a vakító júniusi napfényben fürdő nappaliban. aki elmossa a szennyes edényt. fiam. Szorong. Nathan Holland galambősz ötvenes özvegyember. Mike. Mike. Mike. A következő tanévben oda kerül ő is. aminek boldogan néz elébe. és kétszer annyi házi feladatot kap. – Én csak átadtam az üzenetet.

Mary sóhajt még egy nagyot. megrezegteti a csontvázat a sarokban. hogy nem a falnak beszél. hogy az influenza bujkál benne. tanár úr. szamárfüles zsebkönyv gerince tűnik elő. a fiatalos szabadságvágyat. Mary McFarlandre ő képtelen haragudni. az osztályterem ablakán beáramlik vele a Santa Ana szellők forró lehelete. Már harmadszor ébred úgy. Holnapig össze kell kapnia magát. – Meg tudja mondani. fészkelődő ifjak láttán Mr. – McFarland kisasszony! Mary szélsebesen megfordul. és szédelegve hunyorog. hogy émelyeg. emelkedj végre. kérem. mézédesen simogat. életerőtől duzzadó testek sóvárognak tavasz és nyár fordulóján a napsütötte tengerparti bódulat után. a strandokat bearanyozó káprázatos ragyogás. és ragyogó színskálává . Germaine Massey integet. kisasszony. Mr. hogy elfelejtette volna a nyár szirénhangjait. hogy nem frissen és tettre készen ébred. Mr. A nyüzsgő. inkább a fejét ingatja rezignáltan. Harmadik reggel. és fáradt hangon mondja: – Akkor lesz szíves részeltetni bennünket tudása tárházából? Az osztály derűs göcögéssel méltányolja humorát. Februártól júniusig fokozatosan hanyatlik a figyelem: szinte látni. Feltámad a szellő. aztán kilendíti a lábát az ágyból. talán kimerült. De lehet. Lucille McFarland dugja be a fejét. ahogyan a gondolataik léggömb módjára tovalebegnek. – A koszorúerek. kerek arc. – Mary Ann! Mary Ann McFarland. Slocum megköszörüli a torkát. Mazsoreteket toboroznak jövő félévre. hogy mely artériák látják el vérrel a szívizmot? Sápadt mosoly. aztán elsóhajtja magát. nem olyan öreg. míg csukódik az ajtó. de rögtön! Lassan felnyitja a szemét. A nyárelő napsugara megejtően. kelj fel. és fásultan néz a plafonra. – Igenis. tanár úr. A függöny résén beömlő júniusi napfény rajzolta mintázatot bámulja. Két hét van hátra a tanévből. Mary mélyet sóhajt. Felhúzza a szemöldökét. mit érezhetnek. felvillanyozott. és a világért se adná fel a helyét a csapatban. – Kérem… Nyársat nyelten mered rá a társaság. és pálcájával az asztalra csap. De amint hátat fordít. tisztában van vele. A legjobb barátnője. átleng a biológiatermen. – Hölgyeim és uraim – kezdi fáradt hangon immár ötödször. – Hogyne. gondolja bosszúsan. Mary a szeme sarkából észleli a finom jelzést. A hallgatóság néhány percig feszült figyelemmel kíséri: a tanár tudja. már nincs hatalma fölöttük.dagadt Sherry biztos. próbál felülni. – Nem szólok még egyszer. hogy nem kéreti magát. Slocum vár egy kicsit. hogy a szívkamrákat felvázolja a táblára. A tiltott regény két példányban jár kézről kézre a Reseda gimiben. Mary odanéz: Germaine egy pillanatra felemeli a kapcsos dossziéja fedelét. örökre elszunnyadt békákat és embriókat. ahogy szokott. Mr. Ha kell a fuvar az iskolába. Ma is. feszes. a formalin szúrós szagát is fölkapja. Mary fejét kissé oldalt hajtva kibetűzi a címét: Fanny Hill. Slocum csokornyakkendője feljebb csúszik az ádámcsutkáján. és folytatja az előadást. mert nyelnie kell. Vastag. Germaine és Mary már egy hónapja van várólistán. csupa kicsattanó. vajsárga napfénypászmák világítják át az üvegbe zárt. Mindegy. fiatal. Slocum magába fojt egy mosolyt.

Az iskolában szigorúan szabályozzák az öltözködést. Mike. – Ne fogadkozz csak úgy a levegőbe. különben a kis kacérok villogtathatnák. – Tudom. hogy jut eszedbe ilyesmi. – Mary. fedetlenül hagyja a tejfehér combját. Mikor a tanár úr ismét a táblán díszelgő ábrához fordul. Mike gyöngéden megfogta a lány vállát. – De muszáj. A struccpolitika nem használ. Mary kibámult az ablakon a pislákoló fénytengerre. míg az állát az öklére támasztva bámul vakon Mr. és ha a szoknyaszegély nem érinti a padlót. valódi élvezet ilyen kitűnő osztállyal dolgozni. – Mike… Mire fölértek a gerincre. hazazavarják. hűséget kell fogadnod. és ezért kell hűséget fogadnod. magasan Tarzana fölött. hogy elhúzódott a foglalkozás. A fiúnak nehezére esik a viszonzás: alig húzza fel a szája sarkát. – A kocsi felgyorsult. – Jaj. – Mary – kapcsolta ki a motort Mike. – Éppen ezért kell megbeszélnünk a dolgot. ráfeledkezik a tudásszomjtól sugárzó arcokra. ha szóba jön. – Jaj. Nélkülözzelek egész nyáron? Olyan egyedül leszek. ha így kettesben lehetnek. felcsúszott a szűk szoknyája. – Túlmentél az utcánkon. le kell térdepelnie a női szakasz igazgatóhelyettesének irodájában. míg mondja-mondja a magáét. Mike. amijük van. Ritka alkalom. Mr. Belát Mary padja alá. Mike – figyelmeztette Mary. hogy hol rontotta el. szembefordulva a lánnyal beszélnünk kell. A San Fernando-völgy mint fekete bársonyra tűzdelt sok kis karácsonyi mécses feküdt előttük. Egyre hányjaveti magában a tegnap estét. és hova jutna akkor a nevelésügy? Mr. kár. Mike-nak fülig szaladt a szája. mit kapok anyámtól. A tanárember legyen hős. Mike – nézett a szeme közé a lány –. mint minden csütörtök este. – Jó – mondta Mary jámborul. Mary orr-ráncolva hátrapillant Germaine-re. – ígérem. Aztán a lány fürtjeivel kezdett játszadozni. Slocum. Gondolatban megint a Corvair volánjánál ül. a fák is leárnyékolják a reflektorok elől. a kanyarban nyikorgott kicsit a gumi. tudod. – Mondd. Nagyon helyes. inkább a Mike Holland tekintetét kereső kövér Sherryre figyel. hogy nem kezdesz más sráccal. hogy egy lány szoknyája a kívánatosnál kurtább. hogy nem egyenesen hazamentem. ha felmerül. a lány is alig várja. Mary elhagyta a tiltakozást. aztán Mike-ra néz. A múlt héten adták ki az útját a Taft gimi matematikatanárának. Slocum elkapja a tekintetét. meg kell ígérned. ha megtudja. – Most ne. rágódik. – Mary – suttogta –.bomlanak a szemközti falon. csak biztatni kell egy kicsit… A fiú lehajtott az aszfaltról egy kieső földútra. A Mulholland Drive itt koromsötét. Ha apám visszazsuppol az öcséimmel Bostonba. ígérd meg. De Mike-nak a rákövetkező órácska jár az eszében. Maryvel elmentek az ifjúsági klubba. . – Én már attól elkeseredem. mert megcirógatott egy kis némbert. aki felülkerekedik az ilyen szennyes gondolatokon. Slocum szívet ábrázoló krétarajzára a táblán. és két óra hosszat támogatták Crispin atyát a nyári karnevál megszervezésében. hogy rá se nézek másra. és arra gondol. és felfele hajt Tarzana dombjain. hogy közel az év vége. A gondolat is rémes. és nagyot mosolyog.

– Nem mindenki. – Ne. Nem szabad. szikrázott a szeme. – Most ne… Mike-ba kínjában belenyilallt a düh. rettenetesen kívánlak. – Miért? – fészkelte a homlokát a hajzuhatagba. – Nem úgy gondoltam. és én nem akarom. Gyöngéd leszek. de aztán félrekapta a fejét.– Komolyan beszéltem. A lány némán. Akkor kicsit megnyugodott a fiú. felkerekedünk. – Lágy. hogy hűséges leszek. – Ha megyünk. ajka a lány fülcimpáját bizgerélte. – Ne. – Mary! – Odatolta mellé szálas testét az ülésen. Két félév. aztán enyhültebben folytatta az ostromot. magához fordította az arcát. elszorul a torka. nyelvével szétfeszítette az ajkait. Ki tudja. aztán három hosszú hónapig nem látjuk egymást. Mikor azonban Mike ujja a melltartót kezdte feszegetni. és érezte. – Jó – sóhajtotta. míg össze nem házasodunk. és behatolt a foga közé. Újra elindult a keze. előbb finoman. A lány esetten rázta a fejét. – Most azonnal. szépen kérlek… – De miért? Tetszeni szokott neked. amint véget ér a suli. fáj. Mary újra kibámult a szélvédőn. – Mike! A fiú vad csókkal csapott le a szájára. Az álla alá nyúlt. aztán szenvedélyesebben. Mike megdermedt kicsit. Mike. de aztán megint megszelídült. Mary. Járunk már egy darab ideje. és megcsókolta. ahogyan te akarod… – Nem… – Még csak le se kell vetkőznöd. a lány elhúzódott. . A bal kezét Mary mellére csúsztatta. – Jól szokott esni neked is. Mary behunyta a szemét. hogy végleg Bostonban maradunk. Csak két hét van addig. Biztos vagyok benne. Mike… ezt ne. Ekkor a lány sírásban tört ki. A lány riadtan fordult oda. igazán. a kezébe temette az arcát. – Mary – mondta sima hangon –. Úgy csináljuk. Megbeszéltük már. jó lesz. mindenki csinálja. – Most ne. Mary. komótosan biccentett. Mike – tolta el szelíden a lány. Mindig engeded. – Akarlak egészen – súgta rekedten a fiú. – Ne. Mike. apám talán úgy határoz. ezúttal a lány blúza alatt. Szent Terézre esküszöm. nyögés szakadt fel a torkából. Értsd meg – szegezte szemét a lány esdeklően Mike arcára. márpedig apám majdnem biztosra mondta. mint máskor. – Érzékeny a mellem. Mary megint ellökte a kezét. Mikor a nyelvével is megpróbált behatolni. és sose jövök vissza. Te is tudod. – Csak két hetünk van. És két hét múlva mennem kell. miközben izmos karjával átölelte a lány vállát. Mary. – Tudom. Mike… – Hidd el. Mike türelmetlen horkantással lazította meg karolását. – Csak addig megyünk el. Itt. meggyőző hangon beszélt. Villanásnyi időre Maryt is elkapta a láz. Mike.

Holland. karakteres arc. ha szólítom. fehér egerekről meg fekete egerekről. Mary McFarland igazolja ezt a feltevést. Mike morcosan szegi le a fejét. esetenként csak bajnak a bohóckodásával. és némán autóztak haza. ivadékról. A tinik falkában járnak. A köznép fél szemmel mindig Maryre. Szeretlek. – Elnézést. Slocum. Mr. hogy tudniillik azok a gének mi módon származnak tovább. A lány nyelt egyet. de elvárnám. A fiú nézte egy kicsit. – Mr. Nyilvánvalóan túltette magát az eseten. Méltóztatik választ adni a kérdésemre? A teremben nagy a derültség. gondolja Mr. a legdaliásabb. miközben az anatómiai szemléltető ábráért nyúl. Mike mit tehetett mást. a méhkirálynő. és akár tudják. de mértékadó. Te is szeretsz? – Igen – mondta a lány. a . a mintára sandít. de nem lehet.Mary sírt pár percig. amivel az osztály az órai anyagnak adózik. – Szeretném. amely a küllőket forgatja. Míg a többiek buzgón jegyzetelnek. ő a tengely. megszólalt Mike: – Ne haragudj. erős a nyájösztön. aki lehengerlő mosolyt küld felé. miközben kivágja a hibátlan választ. eltűnődik. vonzó. Házasság előtt tilos. hogy mely botcsinálta vezér nyomdokán keveredjenek ki a serdülés zűrzavarából. Holland. A biológiatanár tudja. – Elmondaná. véleményformáló is lehet az illető. Érezhetően ő az energiaközpontja a figyelemnek. ha meg nem sértem! – A pálca nagyot csattan a katedrán. Mary. aztán máris kuncognak. és az öklével törölgette a szemét. Mr. akár nem. kromoszómákról. amiért bájos ifjú hölgyeket bámul helyettem. kimondatlanul is választásokat rendeznek. Slocum Maryt fixírozza – izgató lenne neki meg a hasonlóknak értekezni az ivarszervekről –. Mary szép arcára pillant: a lány feszült figyelemmel csügg Slocumon. kapitánya a focicsapatnak. párzásról. mi a különbség a véna és az artéria között? Mike önkéntelenül is Maryt keresi a tekintetével. kivel van dolga: a született vezércsillag. Mary mennyire van tudatában befolyásának. mint a búgócsiga. – Nem kárhoztatom. de tiszta kitűnő is. széles vállra feszülő egyetemi monogramos ing: Mike Holland nem csupán szóvivője az osztálynak. Rövidre nyírt szőke haj. hogy félhold forma izzadságfolt sötétlik a hóna alatt. aztán bánatosan mondta: – Lehet. A legesélyesebb jelölt kétségkívül a legszebb. illetve vénáját? Az ábra közszemlére kerül. hogy örökre elszakadunk. a fajfenntartásról mint olyanról. ezért Slocum tekintete is a lányra terelődik. hogy legalább mozdítsa a füle botját. Szinte minden osztályban van ilyen figura. a vénák a szívhez vezetnek. Slocum megint sóhajt. Őbelé az a feszélyező tudat hasít. Mikor csillapodott a zokogása. vihognak és kövér dugó biológiatanárokra meresztgetik a szemüket? Testnevelés az utolsó óra. Szó eshet génekről. és újra elsírta magát. és szakavatottan köhent. beindította a motort. Milyen kár. Slocum. Mike meglepetésében úgy fordul oda. és több kéz is a magasba emelkedik. – Hogyan nevezzük testünk fő artériáját. és bár a mai tananyag a nők testi higiénéje. igazából Mike Hollandre se tud haragudni. de nem hallottam. aztán elkapja a tekintetét. egyet kivéve: a téma büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett tilalmas. Mike Holland megint az előző esti fiaskóra gondol. a kivételes külső és a kivételes szellemi képesség közé egyenlőségjel tétetik. mintha menten összedőlne a világ. Taníthatja nekik valamennyi szervrendszert – ma például a vérkeringés van soron –. csak éppen a lényeget nem szabad érinteni. – Az artériák a szívtől. Hát ilyenek a lányok? Egyik percben zokognak.

Úgy beszélnek a szexről. hogy ellenállt! – Én nem tettem volna a helyében – jegyzi meg Sheila. Maryt a szokásos csicsergés övezi. Egy filmről van szó. Lefogadom.lányoknak tornaruhát kell venni. – Majd kijavítod a záróvizsgán. beatnik. – Én csak arra a rohadt B-re tudok gondolni. – El tudjátok képzelni. Hol használtam volna. Hosszú fekete haja . míg belebújik a ruhájába. aztán visszatér a piperészkedéshez. – Germaine becsapja az öltözőszekrényt. és negyedszer is futok-szaladok! Mary a szekrénysor előtt húzódó keskeny padon szórakozottan veti le patyolat tornacipőjét. A legjobb barátnőével szomszédos a szekrénye. a fiújával. Germaine nem szokott belefolyni az öltözői purparlékba. alagsori kávézókba járnak előadóestekre. Mary lassan vetkőzik. csapódnak az öltözőszekrények. Többnyire az estéről folyik a szó. Azt nem merik a drágák. Ő azon kevesek egyike. egyikük se esett még át a tűzkeresztségen. Csak mert az a banya kisütötte. – Ellenállni egy ilyen férfinak! És mire ment vele? A diliházban kötött ki! Mary mosolyogva pillant fel a sietősen öltözködő Germaine-re. ahol rímtelen versek hangzanak el. és fésűt kezd húzogatni háta aljáig érő dús fekete hajában. a lányok átadják magukat a hétvége örömének. mintha valami kolosszális nagy szám volna. rakott szoknyában. Ha ötödik óta tízszer nem látták. A délutáni hőségben kétszáz lány ül törökülésben a tornaterem padlóján. – Hallod ezeket. hogy hastáncolva préselje magát a szűk szoknyába. – Dekadencia a köbön. Mary gyorsan végigméri a barátnőt. Mary kötelességtudóan kihúzza a szemét az öltözőszekrény ajtajának belső oldalán függő tükörben. amelyet West Valleyben vetítenek. befelé forduló. – Nagyra vannak a nyalakodással az autós moziban. ám radikális nézeteket valló teremtés rendszerint csak Maryvel cserél eszmét. – Tudom – feleli Germaine. mindenféle péntek esti programokról. – Natalie Wood jól tette. takarosan összehajtva teszi be a tornainget meg nadrágot a zsákba. Ritkul az öltözői sokadalom. Germaine Massey haladó. politikai gyűléseken vesznek részt. – A Verőfény a füvönről van szó – mondja halkan. Germaine türelmesen leül a padra. és valami szabad szerelemmel kísérleteznek. aki politikatudományt hallgat. Mary szája önkéntelenül mosolyra húzódik. Szokás szerint. De van. Ide a bökőt. és a kapcsos dossziéja közé gyűri a szennyes tornaholmit. fésűjét a gyöngydíszes bőr válltáskájába pottyantva. Mare – mondja Germaine. aki az utolsó óra után idejét látja némi frizuraigazításnak. – Nem fogok én ezzel sokat vacakolni. akik nem vonulnak szemérmesen az öltözőszekrény nyitott ajtajának fedezékébe. – Háromszor néztem meg. milyen Warren Beattyvel az ágyban? – kürtöli éles hangján Sheila. mikor székesegyházakról írtam! Germaine vállat von. Míg utcai ruhát vesz az öltözőben. Mare – dünnyögi. fekete harisnyában ül a padon és a vastag Fanny Hill-kötetben tallóz. nyílt színen hámozza le magáról a fekete tornanadrágot. amit a francia dolgozatomra kaptam. vagy a harisnyáján szaladó szemet fékezi meg némi színtelen körömlakkal. hogy a kötőmódot keveset használtam. hogy szüzek egytől egyig. egyszer se. és sajgó fenekükön fészkelődve unottan bámulják a menstruációt ismertető Walt Disney-rajzfilmet. A csöndes. Germaine jelenleg ormótlan pulóverében.

visszacsavarja a kupakot a flakonra. Dr. hanem Lucille két másik barátnője is. Lucille McFarland rákanyarodik a Claridge Drive-ra és a mexikói kertészek furgonjai közt manőverez. És megígértem apámnak. – Hátradől. hogy a vész esetére tartogatott felkötő. – Főnyeremény! Rick a fejét ingatva irigyen füttyent. Mary. aztán a hajában kezdi húzogatni. újra kikapcsolja. Ki-ki fésűt húz elő a zsebéből. a csap alá tartja. Chandlert pár hónapja elvitte a szívroham. Szerencse. de utána émelyegtem. A meredek felhajtón a bejárati ajtó előtt állítja le a Continentalt. és a ház előtti ciprussort nézi. – Itthon volnánk. – Atyavilág. – Azt kell hinnem. rengeteg a dísznövény. Jonas Wade-et melegen ajánlották. Mike Rickre pillant a tükörben. Milyen kár. Hátha tud valakit. – Csak megmutatlak én orvosnak. Mikor szabadulsz? – Hétig aligha. ami mindig ott lapul hátul az öltözőszekrényben. És iszonyú fáradt vagyok folyton. és a gondolatai elterelődnek. és a mosdóhoz lépnek. Lucille bólint. puha szőnyeg borítja a padlót. tűnődik valamin. – De hát holnap mazsoretválogatás! – Ettél egyáltalán valamit ebédre? – Nem sokat. a könyveiket lepakolják a csempézett válaszfal tetejére. Elhúzza a száját. Bocs. Három órakor Mary és Germaine a ruhatárban összefut Mike-kal és a barátjával. Na. Szia. menjünk be. Hát neked megvolt a telitalálat? Mike önelégült vigyort küld Rick felé. hogy a hét végéig kipucolom a medencét. Miután egy percig meddőn tekergette a keresőgombot – sehol nem mondanak híreket –. Aztán eszébe jut. és beteszi a kis sminkkészletbe. és bekapcsolja az autórádiót. és egy jókora akváriumban mindenféle egzotikus hal cikázik. aztán megint rám jön. Lucille McFarlandre roppant kedvező benyomást tesz. elfátyolozza a vonásait. hogy az aznapra előjegyzett utolsó páciens lemondta jövetelét. hogy péntek van. – Biztosan influenza. – Semmi gond. Mike és Rick még betér a fiúvécébe. Sherryt szobafogságra ítélte a mama. – Összejött az estéd? – A fenét. kifacsart citrom. De megszólal Germaine. mi az. – Hello. de ma nem fuvarozhatlak haza. Jonas Wade rendelője a Reseda és a Ventura sarkán egy csupa üveg modern épület ötödik emeletén kapott helyet: lelátni a Gelson szupermarket tetejére. Mary bánatosan néz az aulai sokaságban elvegyülő két vállas fiatalember után. Mielőtt elhagynák az iskolaépületet. hirtelen nem is tudja. nekem meg tanulni kellett. A várószoba kellemesen mértéktartó. – A Mulholland Drive-on találtunk egy isteni új helyet. mert írástudó-gyűlés van. Dr. Valami puha csomagba ütközik a keze: szerényen lapul az egyik ficakban. Elmúlik. Mikor időpontért telefonált. még nincs új pápa. Rickkel. hogy dr. aztán a zsebébe csúsztatja. nemcsak Shirley Thomas nyilatkozott róla hízelgően. és Maryt .előreomlik. majd felhívom anyát. és telefonálok Shirleynek. a kék és a zöld finom árnyalatai uralják. megáll az eszem! Pisztolynak nevezi azt a bizonyost! Mary befejezi a szemfestést. Mike. – Fésűjét odaütögeti a fajanszperemhez. közölték. akik mindketten az írástudó-trikójukat viselik.

személytelenül lebonyolódik az egész procedúra. súlyos betegsége. Dr. mikor dr. – Rendben.azonnal fogadják. – Akkor most utánanézünk. absztrakt festményekkel teleaggatott. hogy dr. Nagyon fáj utána a szíve. – Gondolom. mintha a tükör előtt gyakorolta volna odakinn. Mary vagy Mary Ann? A lány alig hallhatóan válaszol: – Jó lesz a Mary. és máris levesz Marytől egy fecskendő vért. helytáll-e a diagnózis. Vannak terveid a nyárra? Utazás? A lány a fejét rázza. és a vizsgálóasztal legszélére telepedve idegesen lógázza a lábát. háttal a mosdónak dőlve mosolyog. izgatottan várod. míg a papírtörölközővel szárogatja a kezét. Mary a vizsgáló melletti kis fürdőszobában nagy nehezen eleget tesz az utasításnak. mi a „középsugaras" vizelet. és követi a nőt. – Szervusz – néz le az orvos a kezében tartott kartonra. – A mosoly fülig szalad. A negyvenes évei elején járó férfi magas termetét a szikársága és a hosszú fehér köpenye csak még jobban kiemeli. Mary megtörli izzadt tenyerét a szoknyájában. duzzog Mary. van. Majd elájul. kanyarója. amit nem is ért. Egy perc és már jön is vissza a nővér. Aztán egy műanyag edényt és egy alkoholos vattát nyújt oda. jéghideg fényű lámpákkal kivilágított. Öt óra volt. Wade vénséges vén lesz. amit hall. kis gumicső. szédült-e tartósan. fagyosra kiglancolt vizsgálóba. Lucille a váróban marad. Mary kurta „igen"-eket és „nem"-eket sóhajt. nem elég öreg. akkor térjünk rá a mostani panaszodra. Végül így szól: – Mary. Olyan olajozottan mosolyog. gyorsan. de nyugtalanítóan csillog. mikor bevezetik a rikítóan kitapétázott. Begyakorolt mosoly. és elmagyarázza. Szólítja a nővér. Húzogatja magán a papíringet. Fekete hajában pár ősz fürt. hogy minél többet elfedjen testéből. Wade belép. A várakozás hosszúnak tetszik. Wade. Édesanyád itt azt írja. jó? Mary bólint. én vagyok dr. Az orvos leteszi a kartont és kezet mos a mosdónál. mit érzel? . – Mindjárt itt a szünidő. és hazaküldik valami pirulákkal. Dr. Wade lankadatlanul mosolyogva kérdezgeti olyan hangon. influenzára gyanakszik. és további meglepetést tartogat Marynek. Wade elégedett a válaszaival. mintha évek óta ismerné. amiktől formába jön a másnapi selejtezőre. – Igen. Wade. mintha átlátna a papíringen. őszintén igyekszik a valósághoz híven számot adni. Az öreg Chandler doki egy és ugyanazon téglaépületben abszolválta harminchárom éves praxisát. hogy vetkőzzön meztelenre. – Hogyan szólíthatlak. Mary csupa reszkető remény. föl-fölpillantva jegyzi. Dr. A szeme nagyon sötét. Végképp lehangolja a kérés. a Glamour magazint lapozgatja. – Hova jársz iskolába. – Jövőre végzel? – Igen. fut át Mary agyán. Aztán ismét az asztalszélen gubbaszt. fájt-e a feje. Mary. hogy volt-e szamárköhögése. korszerűsítésről hallani se akart. Mary életében nem járt még más orvosi rendelőben. Mary? – A Reseda gimibe. El tudod mondani. Nem kedvére való korosztály.

A másik mellel is megcsinálja ugyanezt. – Érzékeny? – Igen – suttogja Mary. Wade a lány elé lép. megnyugtató hangján szóval tartja. Grimaszt vág. Marynek majd kiugrik a szíve. A hangszigetelt plafont bámulja. hideg árad szét a mellén. hogy Mary feszeng. fél kézzel a papírköntös szárnyait markolja hátul. A nyakáig felhatja az inget. És most lassan fújd ki. a hallgatag nővér is közelebb hajol. Halk kopogás. Talán jelentkezem a Berkeleyre. lázat firtató kérdésekre nemmel válaszol. – Légy szíves. – És itt? – Igen. Mereven nyújtózik végig. Az orvos keze a mellét meg a hónalját nyomogatja. míg spatulával leszorítja a nyelvét. hányást. – Még egyszer. Marynek úgy tetszik. – De a Békehadtest is megfordult a fejemben. aztán a kéket. Mary. visszafojtja a lélegzetét. Az orvos lejjebb húzza elöl a pendelyt és becsúsztatja a hallgatót a lány bal melle alá. lassú kilégzés. Sóhajts. Most következik. – Kelet-Afrika nem akármilyen hely – mondja halkan az orvos de vadonnak megteszi nekem a San Fernando-völgy is. Mary mosolyogni próbál. míg dr. – Áruld el. Wade a hasát tapogatja. Mély lélegzet. – Az én kedves alma materem. Szégyen ide. Wade egy kis kalapáccsal megütögeti a térdét. Közben mély. keze ökölbe szorul. a torokfájást. Dr. Olyan nagy a csönd. belép a nővér. lehúzza alsó szemhéját. – Még nem tudom. aztán a pirosat. Wade mosolyog fölötte. Mary. Wade arcát kémleli: a sárgát nézi. A lámpák alatt csillogva cikázik az orvos tolla. Dr. amitől a legjobban fél. Rácsodálkozik Jonas Wade hűvös ujjaira: gyöngéden megtapintja a nyakát. és visszacsúsztatja a zsebébe. – Mary. itt. mosolyogva pillant föl. benntartod.A lány akadozva beszél a levertségről és a hányingerről. különben összeesnék. Az orvos tovább vizsgálja. Tartsd benn a levegőt. félresimítja a hajat a füléről alaposabb betekintés végett. Szó nélkül átnyújt az orvosnak néhány színes papírt. becsukja maga mögött az ajtót. Mary behunyja a szemét. Miután a cetliket becsúsztatta a kartotékba. ami három nap óta kínozza. az biztos. hidegrázást. tedd a jobb karod a fejed alá. de egy töméstől is úgy reszketek. és megkönnyebbülten sóhajt. vagy a fogorvosnál? A lány szeme tágra nyílik. fejfájást. Aztán ráteszi a kupakot. – Öh… – Nekem a fogorvos a pokol legmélyebb bugyra. és mihez kezdesz gimi után? Hideg a fülhallgató hátán. hasmenést. Dr. – Megkérhetlek. – És itt? – Igen. hogy feküdj le? Marynek kiszárad a szája. aztán a fehéret. hol rosszabb. – Jár a hátán a hideg tárcsa. . Mary ismét behunyja a szemét. mikor a hallgatót elveszik róla. légy szíves. – Szóval a Békehadtest! Nagy kaland lehet. De arcizma se rezdül. hogy nyugtatót kell bevennem. aztán végighúzza a tollat a talpán. szégyen oda. A leleteket búvároló dr. állát érinti.

A lány vállat von. Az orvos végre helyreigazítja a papíringet. Megvan. április. Melegen rámosolyog Maryre. Dr. ha új beteg jelentkezik nálam. és az asztalra könyököl. megint körmöl. Mary elhelyezkedik a bőrfotelben. hogy rengeteg a barátod. tekintélyes kötetekkel megrakott könyvespolcok. és halkan beteszi az ajtót. – Mary összevonja a szemöldökét. A nővér lép be pár perc múlva. Megérkezik dr. Dr. Homlokráncolva grimaszol. A lány megköszörüli a torkát. de máris jövök. – Még egy kérdés. – És mikor menstruáltál legutóbb? – Jaj… – Mary nagyot nyel. mi esett ki az agyából a tornaszekrénynél. Wade nem jön vissza.A lány nagyot néz. a fényképre. A férfi leül az íróasztalhoz. Pillanat. hogy matathatna rajta. és bűbájos mosollyal fordul Maryhez. Mary. de nem néz a lányra. és egy kellemes. Mary. – De persze ettől még nincs minden… rendben. hadd gondolkozzam. – Nagyon csinos lány vagy. – Mikor kezdtél menstruálni? Hány éves korodban? Mary fülig vörösödik. Mary mint a keljfeljancsi pattan fel.meg a vizeletmintádat. Mary felhúzza a szemöldökét. amelyen egy nő két tinikorú gyereke vállát karolja. Wade kacag. ha olyan panaszokkal jön. – Rendszeres a vérzésed? A lány szikkadt nyelvét húzogatja az ajkán. – Jársz valakivel? – Igen. Wade bólint. – Fáj? Egy sóhaj az „igen". kiteregeti a papírokat. főleg. Wade. – Köszönöm – suttogja. nem vár utasítást. Csak éppen a gyorsteszt szerint . Eltelt azóta egy hónap? Mary a nővérre pillant: csöppet sincs zavarban. és míg vizsgáltalak. – Nem jut eszembe. és van. A masszív íróasztalon akkora halomban tornyosulnak az orvosi folyóiratok. – Szerencsés fickó. mint egyesek: minek? De ha visszagondol. Fogadok. Dr. a régies olvasólámpára. Kiugrom egy pillanatra. Na szóval… – Jonas Wade komolyra fordítja a szót. Bár itt lenne a kistáskája. hogy félő. Odales a lárvamosolyú nővérre. Dr. Az orvos bólogat. bekeretezett diplomák és oklevelek a falon. az arcán is tükröződik. Egyelőre semmi kórosat nem találtunk nálad. Néha megjön huszonöt napra. Mary. – Mindjárt megvagyunk. – Öh…Uh… Tizenkettő. és hátrább lép. Köszönöm az együttműködést. rásegíti Maryre a ruhát. és tovább ír. Wade ismét a mosdónál áll. Mary – mondja. érthetetlen. – Azért próbálj meg visszaemlékezni. kiértékeltettem a vér. hogy harmincvalahányra. Faburkolat. – Igen. húsvét előtt. a ceruzatartóra. május… elég hosszú idő… – Azt hiszem. Aztán visszacsúsztatja a tollat a zsebébe. mint te. Azaz nem. ír valamit a kartotékra. – Bár minden betegem olyan kedves és készséges lenne. kényelmesen berendezett irodába vezeti. Nem vezet naptárt. – Izé… igen. mint te. – Itt az épületben van laboratórium. tőle telhetően oldott pózban. Így szoktam. ledől az egész a díszül szolgáló drótból hajlított síelő figurára.

– Mary. Egyenesen a lány arcába néz. – Mary. Nem írom rá a lapodra. annak a vizsgálatnak az eredményén. biztosítlak. A nővér sem tud meg semmit. bőven igyál folyadékot. – Akkor maradjunk most ennyiben. Mindig fel voltam öltözve. Addig is vedd egy kicsit könnyebben az életet. – És ha kezemben vannak az eredmények. – Dr. – Jonas Wade összeérteti hosszú. – Ujjával végigsimít a kórlapon.normális a hemoglobinszinted. megtörténhetett a dolog úgy is. Még hogy én?! Az orvos tanulmányozza kicsit a lány arcát. és fogd fel úgy. Wade fészkelődik. – Tessék?! – Közösültél már? Mary szeme elkerekedik a megdöbbenéstől. hogy dr. Wade kissé kimérten beszél. hogy mi a gond. Nem bújtam ágyba senkivel. ami itt köztünk elhangzik. Mary. hogy felveszi az asztalról a kartont. Wade. Meg a vörösvérsejtszámod is. – Dr. – Igazat mondok. Aztán ismét dr. – Ennek alapján kizárható a fertőzés meg a vérszegénység. míg minden teszt le nem fut. Én… én soha nem hagytam. de nem jön ki hang a torkán. bár ne égne úgy az arca. derékon alul. kivették-e a manduládat. aztán látja. amit személyesen végzett el. A fehérvérsejtszámod szintén. dr. aztán levesz a hangja éléből. Csak az orvosi vonatkozását nézd. Wade. . hátha abból kiderül. karcsú ujjai hegyét. és félretolja. kiereszti a hangját. hogy oda tegye a kezét… Hallja. Rendben? – Rendben. – Mary. hogy észre se vetted. Tenyésztést végzünk. a legszigorúbban bizalmas. – Nyomatékul összerakja a kartotékot. – Bizonyos elváltozások nem mutathatók ki rögtön a vérből meg a vizeletből. míg Mary öltözködött. a szemébe. A levendulaszín cetlire gondol a könyökénél. Úgy értem – pillant le hirtelen a kezére –. mintha azt kérdezném. A végleges eredményre várni kell. háztetőt formázva az asztallapon. – Köhöm. Wade-re emeli ártatlan. és gondosan figyeli a lány arcjátékát. kérdő tekintetét. – Tudnom kell még néhány dolgot. A lány szeme a nyersszín betegkartonra siklik. telefonálok. Mary nevetni próbál. voltál már fiúval? A lány még jobban felhúzza a szemöldökét. egyél rendesen és aludj sokat. hova gondol! – Biztos? – Hát persze hogy biztos. nálam ez kizárt. Lappanganak. – Soha. – A keze megállapodik a levendulaszínű leleten. – Ez az ügy csak kettőnkre tartozik. – Lefegyverző mosolyt küld felé.

Amy pedig szorgalmasan bújta a baltimore-i katekizmust. És… – Marynek csillog a szeme. vacsora után megnézte a családdal a háttérműsort a vatikáni konklávéról. anyja nem engedte el iskolába. Tetszik. iskolába menet elintézte a vizeletmintát. Ted korosztályából olyan sok apa nem ad magára. Wade rendelőjéből a nővér. . de nagyon igyekezett. Délután elkezdett tanulni a bő hét múlva esedékes záróvizsgákra. – Na? – Hátravan még a legjobb! Mike apja nemet mondott a bostoni felkérésre! Egész nyáron itt lesznek Tarzanában! Ted McFarland halkan nevet. – Vagy húsz perce. apa! Mikor jöttél meg? Puszi-puszi. produkciója hagyott némi kívánnivalót. Az egész heti bűnlajstrom ellentételezése megoldódott mindössze öt röpke Üdvözléggyel. jövő tanévben is szívesen látják a csapatban. A vasárnapi mise után a legfrissebb bestseller. kellene még egy vizeletminta. fülig ér a szája. Keddre Mary közérzete javult kicsit. fejezet Mary hányt reggel. a húga. a Bolondok hajójának olvasásával telt el a nap. és egymás derekát karolva mennek tovább a folyosón. De úgy bőgetted a rádiót. Hétfő este ismét a teljes McFarland család nézte a tévében a híradót. Kitűnőt kaptam a szónoklatra. aztán igyekezzék visszatartani. A szűk kis fülkében rátört az émelygés. kihevertem. az apjától kicsikart egy fuvart az iskolába. míg reggel oda nem ér a rendelőbe. Az apja meccset nézett a tévében. Akármi volt is a bajom. feltétlenül pisiljen lefekvés előtt.3. Délután telefonált dr. hogy részt vehessen a mazsoret válogatáson. hiszen nyakán a bérmálás. Elnézést kért: bizonyára influenzás. – Jobban vagy. a Sixtuskápolnából fölszálló fekete füstöt. Alig állt a lábán. Mary hétfőn se lett jobban. hogy Mary legyen szíves ejtse útba őket másnap reggel iskolába menet. az anyja a Szent Sebestyén egyházközség három apácáját sofírozta kegyes cselekedetről kegyes cselekedetre egész délután. – Szia. De jó. és bár tudta. hogy nem hallottad. hogy olyan kemény az izma az ing alatt. apa! – Mary játékosan dögönyözi. Este hét után már ne igyon semmit. mikor közölték. ki ez a Tom Dooley? – Jaj. cicám? – Sokkal jobban. – Hát a suli hogy ment? – Remekül. míg Crispin atya fülébe sugdosta vétkeit. és a szokásos szombat esti randevú előtt elment gyónni. Szerdán estefelé Mary a szobájából kifelé jövet összeszalad az apjával. aki a folyosóra lépve gombolja magán a tiszta inget. de hiába tiltakozott az anyja. hogy minden szerdán eljár konditerembe. megkönnyebbülés és öröm járta át. Elárulnád.

és leül. Lucille meg az Oltár és Rózsafüzér Társaság összejövetelére. – Hát persze – vágja rá Mary. míg rá nem jött úgy tizennégy éves fővel. Mary hevesen bólogat. pappá szentelteti magát. és Mary. – Azért remélem. Tisztára. Ted mosolyogva bólint. Itt ez a sok krepp Shirley Thomastól. Ugyanaz hupikékben. – Elmentek valahova Mike-kal? – érdeklődik Ted evés közben. és nem kell neki arcpirosító. aki megint úgy lógázza a lábát. hogy olyan rózsás. hogy az egész teste hintázik. eszébe jut. És szerintem az Isten igazságtalan velük. – Gondolatolvasó vagy. harmincvalahány fok van. Tikkasztó nyár elé nézünk. – A Corbinban új film megy. Amy? Segítsek? – Köszi. Lucille a tányérokat rakja szét. hol tartana. hogy esetenként a délután elköltött italtól olyan kicsattanók azok az orcák. Mary nézi az anyja kipirult arcát. . – Mike és én mindennap kiruccanhatunk Malibura a többiekkel! Mary meg az apja belép az ebédlőbe. – Csak egy olyan irinyó-pirinyó cukorfalat sárga aprópettyes… – kántálja Amy. és nekiáll szeletelni a sültet. Szerdán mindig fél hatkor van vacsora. – Meg kell gyulladni ma. nem figyelsz rám! Agatha nővér a múlt héten a pokol tornácáról beszélt nekünk meg a kereszteletlen kisbabákról. cicám.– Nem biztos. míg megkerüli az asztalt. Amy már az asztalnál ül. eltűnődik. de izgatott vagyok! Lucille nagykanállal osztja a lányoknak a brokkolit. Ted hunyorogva nézi Amyt. Tőzsdeügynök lett belőle. Kihúzza a székét. mikor elmegy mögötte. Mindenki letelepszik. – Hogy állsz a katekizmussal. mint az áldozás. Lucille McFarland kisimít egy narancsvörös fürtöt a homlokából. Még innen voltak a háborún. – Tessék? – Apa. Kezét-lábát töri mindenki. hogy láthassa. – Három hónapig Mike-kal sütkérezhetek! Jaj. Ted elmondja az asztali áldást. és mire leszolgált három évet a déltengeren. nem – rázza gesztenyeszín fürtjeit a tizenkét éves. Mary pajkos tekintetet szikráztat rá. és azt tervezte. az anyagból futja. vétek nem megvarrni. ha nem inog meg az elhatározásában. hogy Ted odaérjen a tornára. – De nehogy ám olyan ledérben mutogasd magad! – így Lucille. – Már tervbe vették. 1941-ben Ted McFarland otthagyta a szemináriumot a fegyveres erők kedvéért. hogy új fürdőruháért fogsz nyúzni. – Akkor számítsak rá. – Nem felejtettem el. ránt egyet a haján. Be is mondták. de valahányszor a múltra gondol. – Gondoljatok bele! – mondja Mary izgatottan. hogy a nyáron egyforma ruhákat csinálnak maguknak. – Agatha nővér minden kérdésre tudja a választ. mikor az ő fejébe verték a katekizmust annak idején Chicagóban. Ted elereszti a lányát. hogy Amy is szerda esténként jár hitoktatásra Agatha nővérhez a bérmálás miatt. – De akkor se igazság ez a dolog a kisbabákkal. mint másoknak. mint most is. hogy okosan tette. Mondó Cane a címe. – Mit beszélsz? – Nincs ez jól a kisbabákkal. rám is szakítasz egy kis időt. sehol se volt már az elhivatottság. Valaha irigyelte az anyukáját. apa. Nagyon praktikus.

két lélek üdvözülhet. – Germaine úgy mesélte. a lélek fontosabb a földi életnél.olyanért bünteti őket. Amy a brokkolira bámul. megmentik. Franchimoni kisbabájával? – Amy mohón néz. az eredendő bűn nyomja a lelküket. Amy – kezdi Ted. amíg meg nem szabadult az eredendő bűntől. míg a brokkolit piszkálja a villájával. ha nem tudnád. Franchimoni kikérte Crispin atya tanácsát. Ted komolyan bólogat. Az anya meg van keresztelve. Amy. Mrs. – Ide hallgass. Lucille felkapja a fejét. kitárgyalták. – Na és? – Szocialista. a babát meg világra segítik és megkeresztelik. Amy? – Mondjuk. aki imádja felvenni. részesülhet a keresztségben. és tudod. és a lélek a fontos. a felesége életveszélyben van. és azon tűnődik. – Mary – szólal meg halkan Ted. Mr. ezt meg kitől hallottad? – Crispin atyától. Wade. Lucille McFarland Rosemary Franchimonira gondol. Erre szólt az orvosoknak. hogy Arthur Franchimoni otthagyta az egyházközséget. az anya magához veheti a szentségeket. Tednek eszébe jut. – Arról van szó. – Germaine Massey beatnik. – Mit mondott? – Azt. Sokkal bonyolultabb az eset. . Franchimoni kisbabáját és hagyták Mrs. Ez itt a lényeg. Crispin atyának igaza van. – Érted már? – Nagyjából. Máris jön. hogy az orvosok közölték Mr. szerető Úristen hogyhogy kizárhatja a babákat a mennyből. Amyre néz. De ha az anyát áldozzák fel. apa. az szerintem fogja a cókmókját és költözzön át Hruscsovhoz. tehát mennybe jut a halála után. aztán majd meglátjuk. kiront az ebédlőből. és ő mindent elmagyarázott. – Nagyon leegyszerűsíted a történteket. csak egy léleknek van esélye a mennyre. Meghallgattam Germaine-t. és aki kommunista. Mary halkan közbeszól: – És ezért mentették meg az orvosok Mrs. hogy más a halandó lét meg a lélek örökkévalósága. Amy. máris ugrik. De Germaine már előbb elmondta. és a baba. a baba élete szent. aztán beszűrődik a hangja a szomszédból. csak az evőeszköz csörög a tányérokon. hogy vajon mikor jön érte Mike. mikor az anyja meg egy szomszéd. Franchimonit meghalni. aki kicsit félrehajtja a fejét. hogy a babát mentsék meg. – Ha nincsenek megkeresztelve. Megcsörren a telefon. és Crispin atya azt mondta. kommunista nekem egykutya. hogy a mennybe jut. a mindenható. De én akkor se küldenem a kisbabákat a pokol tornácára. – Ez borzasztó! – kiáltja Amy. – Tudom. hogy ha az anya menekül meg és a baba vész oda. – Hogy volt ez Mrs. Az asztal körül nem esik több szó. Leteszi a villát. amiről nem tehetnek. tetszik-e neki ott. de erre rámegy a baba. Most már megnyugodtál. Franchimonival. és szintén a mennybe juthat. véletlenül hallotta. ha megszületik. Marynek meg az jár a fejében. Ezért van a keresztség. összekulcsolja a kezét az asztallapon. A szülei meg szocialisták. és így végképp biztos. aztán Crispin atyával is beszéltem. Franchimoni pedig meghalt. hogy nem juthat mennybe senki. meg az utolsó beszélgetésükre. – Mary Ann McFarland. de a babának esélyt kell adni. Sőt. apa. hogy keresztvíz érje. – Dr. különben elkárhozik.

Mary – köszön halkan az orvos. és személyesen akarja közölni velünk. – A vérnél meg a vizeletnél nagyjából pontos volt a gyorsteszt. Mondd. A lány félénken viszonozza az izmos. hogy a fertőzés kimutatható a vérből. megjöttek a leleteid. A lány meglepve látja. Biztos vitaminokat rendel meg hasonlók. Annyi az egész. lényegében felnőtt nő. több a ránc a szája meg a szeme körül. – Persze. hogy én mint orvos. és Mary leszögezi. ha megértenéd. hogy már kutyabajom? Mindjárt itt lesz Mike… – Kifizettük a számlát. hogy egyetlen csepp vizeletből is kiolvasható valakinek az állapota. és a tudomány ma már ott tart. – Jaj. És szeretném. De ugyanúgy mosolyog. – Biztos? – Hát persze. tiszta Eldorádó az orvoslás. hematokrit. – A kartotékért nyúl. Rendezgeti a papírjait. mintha mérlegelné. A lány kék szeme várakozásteljesen elkerekedik. sugárzik belőle a magabiztosság és a jóindulat. van olyan bizalomgerjesztő. hogyan folytassa. meg efféle. Dr. orvosok nagyon kacifántosan fogalmazunk néha. Miért nem mondtad meg neki.– Nahát. Fehérvérsejt. nem érteni. És jól gondold meg. Wade. hogy vigyem oda Maryt vacsora után. mint az öreg Chandler doki. Most nem lesz kínos vizsgálat. túlestem ezen a nyavalyán és kész. aztán kisimul az arca. mit válaszolsz. tizenhét éves vagy. – Gyerekkoromban úgy gondoltam. a haja is mákosabb. satöbbi rendben. – Mary. dr. kérdeznem kell valamit. mit talált nálad. Felnőttel akar beszélni. mint a múltkor. – Mary. és zavarban . kiszedi a tartalmát. hogy matatunk az emberek nyelvén és Cadillacen furikázunk! De nagyot tévedtem! Mary kacag. csakis ezt tartom szem előtt. élettant is. Mary ezúttal sokkal lazábban üldögél a bőrfotelban. – Remek. és nesztelenül behajtja az ajtót. a szemöldökét ráncolja. és kezet nyújt. Újra megnézi az elegáns berendezést. Gyűröttebb az arca. Wade. aki tisztában lehet a saját jól felfogott érdekével meg azzal. Mary alaposabban megnézi. – Mi. határozott tenyér szorítását: – Jó estét. – Még ma? Miért olyan sürgős? – Megjött minden vizsgálati eredmény. – Kéri. aztán leül. csak szóbeli tájékoztatás a leleteiről. Wade feltekint a papírokból. és ismét ott van az asztalnál. Nyilván tudod. pénteken már kérdeztelek erről. Nincs abban semmi rossz. Most mintha kevésbé lenne hórihorgas és korántsem annyira fiatal. és átmegy a másik szobába. Rövid ideig tart a tárgyalás. Tanultál biológiát. Nem tagadnám le. sőt. igaz? – Sőt. Lucille feláll. mit akar? – Gőzöm sincs. – Na nézzük csak – kerül dr. úgyhogy éppenséggel meghallgathatjuk. – Jó estét. Akárhogy is. Mikor dr. ha odamegyünk. hogy a célom nem a kíváncsiskodás meg az ítélkezés. dr. – Dr. – Szóval. Egy perc. hogy a mosoly lehervadt. miről. Akkor szót fogunk érteni. Wade az asztala mögé. Wade. de most újra megkérdezlek. Wade nézi egy kicsit a kartont meg a cetliket. Jonas Wade ugyanúgy tanulmányozza a lány arcát. nagyon komoly az orvos tekintete. hipp-hopp felbukkan. aztán ismét Maryre emeli a szemét. Mary. anya. lefeküdtél már fiúval? Mary az orvosra bámul. és ezt feleli: – Nem.

Mary – itt kis hatásszünetet tart az orvos. Mary. De ez a lány más. és pozitív eredményt kaptam. A lány vállat von. hogy teherben vagy. Mary szeme cikázik a papír meg az orvos arca között. A próbák eredménye téves. – Téves az eredmény. és legtöbb rendelőben már alkalmazzák. Vagy dühösködnek. itt az irodában gyorsan csináltam egy tesztet. – Dr. ez az eredmény is téves. ilyen tárgyilagosan. ezért kellett új vizeletminta. – Mary. Mary. ha bevallod. A Gravindex. – A békapróba majdnem száz százalékig megbízható. és elneveti magát. hogy nincsen semmi bajod. – A pozitív eredmény. Vagy megrémülnek. És kétszer is megcsináltuk. Ilyenkor összeomlani szokás meg sírva fakadni. Aztán azt mondja: – Mary. Dr. és a lány arcába néz: nem túlzottan izgatja magát. Van. A lány kifejezéstelenül mered rá. mikor nemmel válaszoltál a kérdésemre. azt jelenti – folytatja dr. Befecskendeztük a békának. és spermaprotozoonokat mutattunk ki. Wade elhúzza a . – Mary a vizsgálat egyértelműen azt mutatja. Nem csináltam semmit. elmondtad. és azt találták. – Dr. hogy a nő gyereket vár. De ha a cáfolhatatlan bizonyítékkal szembesülnek. Úgyhogy amíg öltözködtél. Wade hogy állapotos vagy. és feltartja. Különös. – Veszünk egy csepp vizeletet a nőtől. hogy a Gravindex megtévesztő eredményt ad. annyit jelent. hallottál már a Gravindexről? A lány a fejét rázza. ezért úgy döntöttem. Nem kétséges. amitől teherbe eshettem volna. A lány gyámoltalanul mosolyog. és befecskendezzük egy hím békának. hogy voltál-e már fiúval. Wade. kezét összefonja lapos hasán.van. Megint végigméri a szemközt ülő lányt. Dr. Wade – tárja szét a két tenyerét Mary –. hiába minden. – Nézd. Reggelente hányingerrel küszködsz. és soha ilyen hűvösen. – Azért kérdeztelek. mikor legutóbb itt voltál. hogy teherben vagy. – Két éve fejlesztették ki. – Én is erre következtettem. Hallottál már a békapróbáról? – Nem. Wade hátradől a székén. – A béka téved. Csak a reggeli első vizelet felel meg a célnak. Bevett dolog. és két vérzésed is kimaradt. jobb. biztosra megyek. a földszinti laboratóriumban megvizsgálták a véredet meg a vizeletedet. Pár óra múlva mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a béka vizeletét. és figyeli a lány reakcióját –. Wade egyre lobogtatja a levendulaszín papírt. kezét az ölébe ejtve. én nem vagyok állapotos. – Mit mondhatnék erre? Nyilvánvalóan más bajom van. hogy tagadnak az ilyen teremtések. terhességi teszt. Mary csak bámul rá. mikor elvégeztem a tesztet. Én is megvizsgáltalak. hiszen nem babra megy a játék. Mary ismét vállat von. Mary. már ritkán színlelnek tovább. és könyörgőre fogják. mint a másik. Kétszer is kimaradt a havivérzésed. Wade elhallgat. Mary mosolyog. és ha spermaprotozoonokat találunk benne. Dr. Érzékeny a melled. – De van itt más is. – Itt voltál a rendelőben. – Dr. – Ezért hívott be téged a nővér kedd reggel. mert hamarosan meglátszik. – Fogja a levendulaszín cédulát. mert én nem lehetek teherben. hogy érzékeny a melled.

Jonas Wade megköszörüli a torkát. ezért is kértem új vizeletmintát Marytől tegnap reggel. Dr. orvos nem veszi le tekintetét a lányról. A legmakacsabbja is összeroppan. Mary. hogy a jó szándék vezet. – Hát persze. megnézi magának. Most jöttek meg az eredmények. és rákényszerülsz a beismerésre. mikor színt kell vallani a szülők előtt. – Nem vagyok állapotos. a kivizsgálásról. – Mary – folytatja nyomatékosan dr. – Nézd. és teljesen egyértelműek. – De mégis állapotos vagy. ugye elhiszed. – Mi az óhajod. igen értelmesnek látszik. hogy elővegye… a micsodáját. – Biztos vagy benne? Mary félrebillenti a fejét. – Tessék. ég az arca. Lucille a fotel szélén ül. történni fog valami. Most negyvenes évei elején jár. csak mert a combja közé vette a hímvesszőt. hogy ez a találkozás kemény lesz. hogyan tegyem? Mary legyint. Mary a saját kezét bámulja. keze e térdén nyugszik. – Hívja be az anyámat most rögtön. Mary kacag és a plafonra szegezi a tekintetét. tekintete csupa tanácstalanság. és a te érdekeidet védem? – Hogyne. az íróasztalra tenyerelve közelebb hajol. de valószínű. Míg Lucille elhelyezkedik szemközt. karcsú. dr. és röviden beszámol a szokásos laboratóriumi tesztekről. – Sose tettem ilyet. de hát Mary lakcíme a kartotékon már kellő eligazítás. Az. McFarlandet. Wade –. hogy sose hazudnék neki. – Hát az édesapád? – Rá is érvényes. hogy további. – És sose hagytam. Gömbölyödni kezd a hasad. hogy milyen körökből való. Drága öltözéke konzervatív. napbarnított. Wade leszögezi magában. már mondtam. Anyám tudja. mint Mary. Mary felszegi a fejét. hogy kísérje be Mrs. Az anyáról árad a magabiztosság. hogy tévedett. ha nem történik semmi. . Késlelteti a bombát. Nincs mit tenni. és dr. Mrs. és a következő lépést fontolgatja. speciális vizsgálatokat végezzek. A hasonlóságból ítélve annak idején bizonyára Lucille is olyan csinos volt. Wade lassan bólint. Wade leplezni igyekszik a meghökkenését. hogy egy nő teherbe esik. hogy Lucille McFarland arcbőrének megártott a túlzásba vitt napozás. mielőtt kimondaná: – Tájékoztatnom kell a szüleidet. Kellemes jelenség. hogy a haja nem természettől vörös. és majd belátja. és csücsörít egy kicsit.száját. Mike csakis itt érinthetett meg – simít végig a mellén. – Mary. Szeme kékje élénk. Wade – suttogja –. nagyon ritkán előfordul. hogy terhes vagy? – Nem fogja elhinni. Az orvosban balsejtelem ébred. Dr. és szól a nővérnek. Tisztára mintha Amyvel vitatkozna. Tudja. – Mit szól majd az édesanyád. ez az utolsó szavam. McFarland. Kevés sminket használ. az orruk meg az álluk is közel egyforma. Dr. Kint ül a váróban. – A lánya bizonyos tünetei okán úgy láttam jónak. lenyomja a házi telefon gombját. ha közlöm vele. szeme ártatlanul elkerekedik. hogy velem nem történhetett ilyen. amit anyáról mondtam. akár a lányáé.

Wade? – Mrs. és a körmére mered. Semmi. Reggeli émelygésre panaszkodott. hogy a vizsgálatok eredménye téves. doktor úr – hallja az anyja hangját –. – Anya. Én nem csináltam semmit… Jonas Wade rajta tartja a szemét Maryn. Wade ott áll Mary széttárt lába közt. Tíz perc múlva Mary boldogtalanul bámulja a mennyezetet a vizsgálóban. Wade lenyomja a házi telefon gombját. Máris tisztán látnánk az ügyben. nem végeztem medencei vizsgálatot. – Attól tartok. a laboratóriumunk kétszer is elvégezte a békapróbát Mary vizeletével. amit mond. és kéreti a nővért. könyörgök. – De ettől függetlenül igaza van. Jonas Wade sóhajt egyet. és ismét meglepődik a viselkedésén. Ez legenda. A nővér. ahogy dr. olyan mérhetetlen zavarban van. – Mrs. aztán az elkeskenyedett szemű Lucille ismét kérdőre vonja Maryt. anya. – Ha a lánya valóban várandós. és Mary visszazuhan a . Mary holtra rémülten figyeli a szeme sarkából. mint más napokon? Mit nem adna. Háton fekszik. tüstént magához térve. a tünetek terhességre utalnak. – Egy perc az egész – mondja mély. McFarland. ha a klubban lehetne a kollégákkal. hogy kiszárad a szája. a lányomnál ilyesmi nem jöhet szóba. dr. és behunyja a szemét. Mary a fotel mélyébe húzódik. megnyugtató hangján. ezért egy lány közösülhet anélkül. hol van és mi zajlik éppen. doktor úr. Mikor dr. izzadó kézzel szorítja a vizsgálóasztal fémperemét. Wade kesztyűs ujjai belesiklanak a hüvelyébe. Mary visszatartja a lélegzetét. ez nem igaz. Miért is tartotta olyan remek ötletnek. – A vizsgálatok eredménye nyilván téves. – Nem. múljon el ez az egész. de semmi olyan nem történt… Lucille nem veszi le fagyos tekintetét a lánya arcáról. Tizenhét éves pácienseknél nem szokásom. de türelmes hangon válaszol. Közölnöm kell önnel. ki tudom mutatni az ezzel járó elváltozásokat. tekintse úgy. Dr. hidd el! Ez az ember téved. Meg is mondtam. – Akkor semmi gond – mondja frissen Lucille. fut át Jonas agyán. – Nem fog fájni. Mary szeme tágra nyílik. csalódást kell okoznom. Pillanatnyi hökkent csend után Lucille felhördül: – Tessék?! – és Maryhez fordul. megfeszíti magát. – Mondd meg az igazat. kisasszony. – Ez esetben indokoltnak vélném. Istenem. hogy a lány éppenséggel hiszi. – Dr. és elakad a lélegzete. Az ép szűzhártya nem bizonyítja a szüzességet. hogy megadtam. megvizsgálta a lányom szűzhártyáját? „Te jó ég". Megint csönd. aki segített neki levetkőzni.– Mi baja a lányomnak. ami… – Nem. Wade. hogy átszakadna vagy megsérülne. most szenvtelenül áll mellette. indokolt a medencei vizsgálat – folytatja az orvos. hogy nyomogatom a hasad. mikor nyílik a vizsgáló ajtaja. – Ha az engedélyemet kérte. hogy szerdánként tovább rendel. A szűzhártyán eleve van nyílás. elkövettél olyat. és egy pillanatra elfelejti. Lucille acélos kék pillantása felé fordul. Ismerős valami az álomból… De a hasát nyomogató kéz elűzi az illanékony emléket. Kötve hiszem. McFarland. hogy a leánya gyermeket vár. Csak annyit érzel. hogy tévednék. McFarland. A melle duzzad és érzékeny. Mary érzi. Mrs. hiszen hallhatta. Szöget üt a fejébe. és a kengyelbe szíjazta a lábát. Két havivérzése is kimaradt.

hozzávetőleg narancs nagyságú méhet tapintottam. McFarland…. – Borzalmas volt. tévedésből. Visszamegy az irodába és lerogy egy székre az anyja mellett. mikor az orvos visszaül az íróasztalához. – Dr.megalázó valóságba. – Mrs. – Mrs. de sokra megyünk vele. Az orvos vállat von. A lány felkapja a fejét. dr. doktor úr. Vitathatatlanul terhes méh. a medencei vizsgálat igazolta a többi leletet. az én lányom a világért se tenne ilyet – az asszony feláll. Kivették a méhemet. Most már nem kétséges. Mindennapos dolog. Leszegi a fejét. A békapróba nem tévedhetetlen. Wade. Marynek remeg az alsó ajka. és szó nélkül megpaskolja a lánya karját. Össze is cserélhette a mintákat. McFarland. Én ismerem ezeket a dolgokat. Valaki másét nézte. Lucille odahajol. Wade. – Nos? – kérdezi Lucille. Wade. Továbbá felpuhult. mert megnőtt. hogy ne kelljen a szemébe néznie. – Az nem lehet… – suttogja Mary. se az orvosok. Mrs. Az orvos ránéz és így folytatja: – Szemmel látható a jellegzetes lilás elszíneződés. – Nem tévedhetetlenek se a békák. – Dr. leesik az álla. és int a lányának. . Jó estét. hogy Mary állapotos. és mi van a szüzességgel? – kérdezi Lucille. – Az intakt. hogy mekkora a méh. Nem jelent semmit… – Az se. McFarland. Keresünk mást.

a vállára vetett zakó akasztója az ujjára fűzve. ide-oda csapong a tekintete. fejezet Lucille a kezébe temeti az arcát. Wade előtt. Közölte. apa – suttogja a lány. – Először is mondd meg. lassan elismétli: – Mary terhes? – Nem igaz. Evans.4. úgy nyögi: – Édes Istenem. Karcsú alakja remeg. Mary kitátja a száját. Mike Holland? – Nem! – nyögi-jajongja Mary. mint a szerepét próbáló színész. engesztelően tárja szét a karját. Először úgy fest. . hogy hazudtál nekem. Megáll háttal a férjének és a lányának. – Ne most. de semmit se tud mondani. és azt mondja: – Halálosan megbántottál. Evans nőgyógyász. Azt mondja. – Tévednek. hallatszik. – Mi van itt? Mary fölnéz az apjára. Halkan csukja be az ajtót. Ted nem is hallotta. de ezúttal tanácstalan. ki a fiú. léptei feléjük dobognak. Gondolkoznom kell… – Merev léptekkel az ajtóhoz megy. Ted közelebb lép. Lucille hátrál egy lépést. – Hol hibáztam. ismét könny szökik a szemébe. ha felsejlik egy-egy gondolatkezdemény. ajka néha elnyílik. Ilyesmi csak más apák lányaival történhet meg. sóbálvánnyá dermedve bámulja a feleségét meg a lányát. hirtelen megesik rajta a szíve. – Szégyent hoztál ránk – zihálja Lucille elfúló hangon. szavakat keres. Mary Ann? Miért tetted. Kihúzza magát. ahogy végigmegy a közlekedőn. De dr. – Nem tudok erre mit mondani. Mary Ann. édes Istenem… Mary az ágya szélén roskadozik. Aztán megáll az ajtóban. semmi kétség. ezt velem? Mary csak nézi-nézi az anyja felduzzadt arcát. mielőtt válaszolhatna. akinek keskeny vállát már a néma zokogás rázza. Az fáj a legjobban. – Miért nem hisztek nekem? Mike és én nem csináltunk semmit! – Hülyének nézel. A légkondicionálástól fagyos ház aljában nyílik-csukódik az ajtó. terhes vagy. Mary Ann?! – emeli föl a hangját Lucille. Lucille reszkető hangja szűrődik ki az arcára tapasztott ujjai közt: – Most telefonált dr. az inge kigombolva. – Úgy szégyellem magam! Mary esengve néz az apjára. Mary Ann. – Ebből elég! – veszi el Lucille kezét az arcáról. a nyakkendője csálé. – Meg kell beszélnünk ezt az egészet. Ted próbálja felmérni a tényállást. A hír ugyanúgy letaglózta. Ted kiált. hogy intézkedhessen és magához ragadja az irányítást. – Először hittem neked – tápászkodik lassan Lucille. Olyan… zaklatott vagyok. mint az anyját. – Hülyét csináltam magamból dr. Aztán. hogy Mary terhes. és szipogva küzd a sírással.

Szombat délután. de akkor is lehetetlen. hogy két orvos egybehangzóan állíthatná. amit az orvosok mondanak. és kérdő tekintettel méregeti Maryt. cicám. Akkor elkerülhettük volna… – De apa! – Hallgass ide. akit a közelmúltban hiszterektómián átesett barátnője ajánlott. Én azt hittem. dr. amit az orvosok képtelenek megfejteni. hogy állapotos vagy. nem hiszem. míg a pinacoladát iszogatták a medence mellett. mi bajom van. – Nem igaz – hallja az elhaló suttogást. hogyan csinálják. . orvosok. Hol voltam én idáig. Szerintem semmi rosszat nem tettél. én pontosan tudom. – Nem tudom. egy hosszú sóhaj telik tőle. – Hinned kell nekem! Ártatlan vagyok! – Jaj… – suttogja Ted. de nem. anyád felvilágosított… – Apa – mondja könyörögve Mary –. – Nem tudom. És még most se fogtad fel. hogyan formálja a szavakat. aki elengedi magát és a mellkasához bújik. Ted nehézkesen bólint. hogy leereszkedik az ágy szélére. – Hogyhogy? – Kudarcot vallottam mint szülő. Az orvosoknak is megmondtam. Talán ott kellett volna hagynunk benneteket Amyvel a katolikus iskolában. elviszi egy nőorvoshoz. aki továbbra is émelyeg reggelente. csak tátog. hogy te jó apa vagy-e vagy sem? – Cicám – fogja meg Ted a lánya arcát –. mit tudom én. világos? Hiszel nekem? A lány tétován bólint. De mi köze ennek ahhoz. hogy távol állt tőlem mindig is. ha nem így lenne. és az űrben szállna lassan lefelé. hogy Maryt. – De nem vagyok! – sikoltja Mary. De én soha nem csináltam ilyet. mit mondjon. de bűnösnek érzem magam. és a lánya arcát vizslatja. megnyugszik. Sír még egy percig. Ted száján végre oldódik a lakat. miért. és sült a hús a kerti grillen. gyerekem lesz. Nem tudja. apa. tűnődik. Mind a két orvos az állítja. A torkát köszörüli abban a reményben. míg a lányát nézi. Hosszú hallgatás után félénken elsóhajtja magát: – Apa… Ted McFarland láthatóan megrendülve ül az ágy szélén. mit teszel. betegségem. próbákat végeztek. – Apa! – Egyszerre kicsordul a könnye és lecsurog az orcáin. – Mi történt? – hallja hirtelen a tulajdon hangját. nem tudom. – Mary. és elmondta. – Mary – mondja halkan –. Lucille kakaóvajjal kenegette karcsú. talán anyádnak volt igaza. hogy a „Perry Mason" közben Lucille mesélt valamit arról a proccos dokiról a csicsás rendelőjében. hogyan kezdje. mindenféle próbákat végeztet. apa. és van képe terhességet emlegetni. Mintha kihúzták volna alóla az anyaföldet. tudom. akinek egy közönséges influenza is magas. Nem tanítottalak meg arra… – De apa! Hogy tehetnél te erről? Valami bajom van. átkarolja és magához vonja Maryt. – Valószínűleg nem tudtad. hogy valahogy megered a szava. – Tudom. apa.Mary várakozásteljesen néz az apjára. de szó nem lehet arról. meg az. barna testét. Az agyában valahol felsejlik a homályos emlék. Evanshez. aztán lassan elcsendesedik. Ted elhúzza a száját.

Ted. mert a kislányom vagy. Ugye elhiszed? Mary ismét bólint. A lány megfordul. . – Jó napot. – Mit. Istenem! Már pattan is fel. Egy pillanatig csak néz. melegét a légkondicionálás közömbösíti. hogy több páciens is lemondta a mai napot. – Mary – szól utána. – Te se vagy különb. most a kartotékokat egészíti ki. a síelő figurán matatva keresi a szavakat. hogy megtettem. – Mary – mondja halkan bízzál bennem. Ted mély lélegzetet vesz. Meglepetésére Mary McFarlandot pillantja meg a lifteknél. mint anya! Te is azt gondolod. a völgyre szmog terül. – Ki a fiú? Hosszú csend. hogy a Gelson szupermarket is valóságos kísértetváros. Wade. se az apa. – Mary… – Ez nem lehet igaz… Mary kitépi magát és az ajtóhoz ront. Aztán Mary lassan. mint akit megütöttek. Jonas Wade felfigyel duzzadt szemhéjára. nem csoda. Valaki rángatja a bejárati ajtó kilincsét. merre keresse a lányát. – Ne rohanj el. nekem nem? – Csak annyit árulj el. hogy ki volt. holott az orvos már elfoglalta helyét az íróasztal mögött. apa? – kérdezi a fojtott hang. gyere be – tárja ki neki az ajtót. és a karjánál visszatartja. – Apa! – zokogja. A hőmérő higanyszála magasra szökött. apa! Jaj. – Kénytelen vagyok. hazament. tanácstalanul néz körül a szobában. – Mary. az orvos tűnődik. Wade felkapja a fejét: mintha neszt hallott volna odakintről. Az iszonyattól eltorzul az arca. vajon mi szél hozta? – Ha akarsz. és az apjára bámul: – Te hiszel nekik – suttogja. és kimegy a váróba. De annyira elvakítják a könnyek. mintha lélegzetet se vennének. Segíthetek valamiben? A lány szeme elkerekedik. válogat a szakfolyóiratkazalból. Mary. és csak áll. Mike? Mary összeroskad. hogy a lány nem olyan rendezett és ropogós. Dehogy neheztel érte. ez a legforróbb napszak. míg átölelve tartja. Jonas Wade vége felé tart a papírmunkának. jó? Érzi a fejbólintást az ingén át. – Nem ítéllek el. – Cicám… tudni szeretnék valamit. A kopogásra az orvos felemelkedik. Dr. dr. cicám. – Miért? Nekik kénytelen vagy hinni. mint legutóbb: csapzott a haja. mintha most kelt volna fel az ágyból. A pártodat fogom. cicám. aztán bocsánatkérő mosolyra húzódik a szája. Nem haragszom vagy ilyesmi. Azt hittem. gépiesen elhúzódik. Naplemente csak két óra múlva. A nagy ablaktáblákon beárad a késő délutáni nap fénye. se a lány nem mozdul. várj! – kiáltja Ted. Zárva volt az ajtó. Észreveszi. Székéből látja. és utánaindul. – Most nincs rendelés. Kényelmes délután van mögötte. Jonas Wade kinyitja az ajtót. hogy sejtelme sincs. Mikor a lány félénken belép. leveleket ír. és segíteni szeretnék. A folyosón távolodó léptek. Dr. Az imént küldte haza a nővért. a blúza nincs rendesen betűrve a szoknyába. Ted utánakap. Mary beballag utána az irodába. és elindul az orvos felé. – Jaj.

de néha nincs a templomban. – Még soha nem láttam így kiborulni! És apa se jobb. látva. A lány a fejét rázza. . – Értem… – És anyám annyira kiborult! – Mary innentől képtelen uralkodni magán. Gondolom. dr. Mary. és azt mondta. Dr. Wade hátradől. – Dr. A lány engedelmeskedik. – Nem is tudom igazából. Valahova mennem kellett. Be kell látnod. Wade megszólal: – Hogy jöttél ide. miután innen elmentünk. milyen hangon szól hozzá dr. nem – szegi le a fejét Mary. Abban biztos voltam. mi történt múlt szerdán. Wade. hadar. jó jegyeket szerzel. Mary ráemeli a tekintetét. Halk és kedves. és múlt szerdán… – Emlékszem. és egyszerűen nem értem. – Talán Crispin atyához kellett volna mennem. Wade tűnődik egy pillanatig. – Rémlik. ülj le. és azt mondja: – Mary. hogy tanultál élettant. Wade. – Miért? Mary ismét a földet bűvöli. – Beszélni akarok – mondja. – Hallgatlak. ilyesmi. és megkerüli az asztalát. hogy a házasság előtt tilos. kérem. Mérlegeli. ugrásra készen. de a szék szélén kuporog. – Bizony meleg van… – Mary. hogy itt találom. dr. hogy bűn. Ellátogat ide-oda. A lány feszülten figyeli. képtelenség. miért jöttem. – Nem csekélység. – Éppen a tanultak alapján vagyok tökéletesen biztos abban.Kínos csönd. de a szeme vigasztaló. Mary? – A szüleim és dr. mert megtanították nekem. hogy a lány a kezét tördeli. A szoknyáját húzogatja. Dől a szeméből a könny. Tudom. Evans állít képtelenséget. Dr. a térdén könyökölve kissé előredől. aztán dr. Mary? – Biciklivel… – Ebben a hőségben? A lány a nagy üvegtáblákra pillantva hunyorít a szmogban sárgálló napkorongtól. – Köszönöm. türelem és figyelem sugárzik róla. Wade leül mellé a szomszédos székre. Kiváló orvos. te értelmes lány vagy. A lány óvatosan felnéz. simogatja. mert szerda van. Anyám vitt el hozzá. Evanst jól ismerem. – Innál valami hideget? – kérdezi az orvos. Dr. Wade. holott igazat mondok! Dr. – Honnan? – Hazulról. miért nem hisz nekem senki. – Mary! – ugrik föl Jonas Wade. hogy én és Mike… Pedig én soha. Menekülni. hogy a doktor úr és dr. – Tiszta kitűnő vagyok. kórházakba. Evans. és az orvos tekintetét keresi. hogy van a hűtőben Pepsi. hogy nem szabad. hogy amit állítasz. – Dr. azt hiszi. gyűrögeti. Wade arca komoly. – De téved. Wade. kérlek. hogy tévednek! – Kik. Mary. mondja. hogy nem igaz! Mondja. gyerekem lesz.

a szüleid tudják. Muszáj volt beszélnem valakivel. átfutotta. De az orvos nem a látványra. a szagokra. ameddig csak bírtam. fel a biciklire. . Wade-nek. leporolná a memóriáját. viszont idegesítően hangoztatja ártatlanságát. – Értem – húzódik el az orvos. Hátha igazat mond a lány. Jonas rápillant. sortot. egy folyóiratban olvasott valami ilyesmit – melyikben?. hátul viszont narancs-és avokádófák rengetegében spanyol stílusú úszómedence kínálja jótéteményeit. De mi is derült ki? Penny szalad át a nappalin. a kérdéses nő nem hazudott. az épületek az úttól jóval beljebb. és nézi a vízben hancúrozó fiatalokat. a Chalk Hilltől északra. igaz? – Igen. Az orvos írta meg a dolgot. mikor? –. Érdekes eredmények. Angliában történt. hogy szólsz a srácoknak – szól hátra Penny a válla fölött. Gondolatfoszlány inkább. miért épp ide jöttem. Nézi a lányt. hátha elárul valamit a titkos gondolatokról. Ez a tolakodó ötlet mintha megnyomna egy gombot. és vacsorázhatunk. Vizsgálatok. ami a jellegzetesen dél-kaliforniai. – Tudom – sóhajt a lány. A ház kétszintes Woodland Hills előkelőbbik részén. Elrohantam hazulról. vagy a neszekre figyel. Tedd már meg. és hova mehettem volna… – Fel kell hívnom a szüleidet. Fogalmam sincs. sőt használaton kívüli lóistálló is van. és olvasni próbál dúlt. amint belökdösik egymást a medencébe. A konyhából beáramlik Penny Wade rostonsültjének illata. mikor a McFarland lány ott ücsörgött nála. a hűvöskék szempárt kémleli. mióta csak átadta Mary Ann McFarlandet összetört szüleinek. Szórakozottan bámulja az úszók játékos évődését. de most a párhuzam mégiscsak eszébe juttatta. De csak a színlelni képtelen ártatlanságot látja. – Tíz perc. és tekertem a pedált. De ez kicsit más volt – a lány nem is őrjöng annyira.– Mary. ami már egyszer elkapta. S belévillan valami. oda se néz. Pályája során nemegyszer látott hasonló jelenetet: őrjöngő tini. mert úgy vélte. Jonas Wade lassan megbiccenti a fejét. az igaztalanul vádoltak őszinte megrökönyödését. A Wade birtok tekintélyes a szeszélyes alaprajzú ház körül. míg dr. – Gondoltam. árnyas pázsit és félkörben ívelő kocsifelhajtó fedezékében. És az ifjúsági szervezetbe is? – Igen. hogy tilos. Wade telefonál. beugrik egy angliai leányanya esete. és újra belévillan a gondolat. a jó ég tudja már. kecses kis nő. mikor eltűz mögötte – alacsony. hallottál már a fogamzásgátlásról? – Tudom. azt állítván magáról. gondolatait a lány köti le. gondolja Jonas Wade. Némi mérlegelés után ismét megszólal: – Eljársz a Szent Sebestyén-templomba. és nyomban ki is verte a fejéből. Megint kibámul az ablakon a sivár sárga égre. Még én se tudtam. odahallatszik Cortney és barátai sikkantgatása. elgyötört vonásaiból. Mary. Jonas Wade a hűvös üvegnek támasztja homlokát. hogy itt vagy? – Nem. amitől megdermed. tekila-koktélt szopogat. hogy érintetlen. Hatalmas üvegablakok néznek a cserényformán elkerített takaros előkertre. festőien „ranchó"-nak mondott stílus jegyeit viseli magán. mikor olvasott róla: a nő vihart kavart. hogy itt fogok kikötni. fekete haja nagy csavarókon. japán sarkú papucsa csattog a lakkozott parkettán. kétségbeesett szülők. bikinimelltartót visel. kocsikeréken díszelgő postaládák. míg ráfeledkezik Mary kikezdhetetlen jóhiszeműségére. – Mary – szólal meg utóbb az orvos –. Dr.

Tom tárt karral készül elkapni Cortneyt. hogy benéz vacsora után. hogy bárki megnyalná utána az ujját a déli határon túl is. Scientific American. nevetést. Van. csak a japán sarok kopog a folyosón. Vajon otthon találja-e Bernie-t? Otthon találja. hogy húsznál több tag ne legyen. hogy miért. a kelbimbót. hogy neki kell berángatnia a vigadozó ifjúságot a légkondicionált fagyba. a telefonhoz. folyóiratokkal telizsúfolt polcokat pásztázza. Maga se érti egészen. Mikor kitárja. síkos-fröcsögős testeket: két lány. az ilyen babérok tiszavirág-életűek. Élőképpé dermed a négyes: a tizennyolc éves Cortney az ugródeszkán pózol. de nem ment . kiszáradt fű. megválasztották ismét. olyan büszkeséget érzett. rothadó gyümölcs. De egy genetikus – mi is volt a neve a nőnek? – nem hagyta annyiban. Egyszerre nagyon utálja. Vizsgálatokat végzett a gyereken. és mosolyogva biccent az ügybuzgón arra loholó Carmelitának: remek házvezetőnő. Inkább a könyvekkel. Bőrátültetés. zihálást. Az orvosok kinevették. Egy hajadon leányt szült. hogy szólni is alig tudott. és a hátsó ajtóhoz lép. Pirruszi győzelem az ilyen. – Tálalva van! – Már el is tűnt. kihörpinti az italt. Wade-ék a tényállásnak köszönhetően hetente egyszer olyan hamisítatlan mexikói enchiladát és rostadát ehetnek. ezért törik magukat és mindig vidámak. Sarah Long a lépcsőn üldögél. Mikor szombat este átvette a mindösszesen húsz tagot számláló titkos és zártkörű klub júniusi összejövetelén. Jonas tudomást se vesz a házat betöltő zsivajról: tekintete végigszalad a könyvek gerincén. aztán folyóiratok során. hogy az ilyenek válnak be legjobban. és lassan-lassan visszaszivárog az elméjébe a szökevény cikk néhány adaléka. a fejében egyre csak a McFarlandprobléma kering. Míg a steaket. hogy… Jonas behunyja a szemét. Kötötte az ebet a karóhoz. A címeket bűvöli – JAMA. Bernie megígéri. Szerda este. Arra jutott. Mondd már. ahol a húszak az orvostudomány fejlődésével hivatottak érdekfeszítő viták révén lépést tartani. gyerekek! – kiáltja Jonas. barna. por és uszodai klór szagát sodorja. és a szakma krémjének jusson a hőn áhított tagság. Nézi a karcsú. hogy férfival soha nem volt kapcsolata. Végtére alapítója a Galenus Szövetségnek. szárítkozzatok meg. mire jutott? – Drágám… Megfordul. két suhanc kacag és visong. ő tett róla. az UCLA genetikusával. megbízhatatlan kromoszómapróbák. A fenébe is. Jonas sarkon fordul. A remekbe fésült Penny mosolyog rá az ajtóból. Londonban történt. Jonas áll egy pillanatig. holott egy kukkot se tud angolul. – Hé.Jonas fölegyenesedik. hogy Cortney utolsó ugrása felcsapja a vizet. rettegnek. Kezdetleges. Tölt magának még egy italt. Az itallal bevonul a dolgozószobájába. Szeme megállapodik az új oklevélen: az asztalon várja. Becsukja az ajtót. hogy mi is állt abban a cikkben. hogy még egy évet elnökölhet a Galenus Szövetségben. legjobb barátnője. a tizenkilenc éves Brad és testvéri jó barátja. ami friss eukaliptuszhajtások. – Kész a vacsora. miután beszélt a legjobb barátjával. De a dicsfény glóriája megfakult egy nap leforgása alatt. hogy a hatóságok lefülelik őket. California Physicians'Medical Journal –. hogy bekereteztesse és kitegye a falra: micsoda megtiszteltetés. Piszkálja valami: ebben a betűrengetegben van az a közlemény arról az angliai esetről. aztán az íróasztalához lép. beárad rá az esti fülledtség. az avokácló-grépfrút salátát eltünteti. aztán a vizes talpak csattogását. Jonas Wade. hogy ő üljön az asztalfőn a Lawry különtermében. hallja. forró lehelet. tűnődött még kicsit.

elvesz egy Cortney zsánerű leányzót. dióhéjba foglalt történetének. Brad meg átmegy az UCLA-ról a Stanfordra. hol eltérő véleményüket kicserélni. mikor a szövetségi csapatok ellenőrzésük alá vonták az Alabamai Egyetemet. Bernie Schwartz visszakérdez. Gyöngéden nézi Cortneyt. ahogyan Wallace kormányzó fellépett. minigolf lesz az igazi. aztán megkérdezi: . vagy hazudik. belebámul a poharába. hogy majd szétrobbant a ház. – Nyilatkozz. autós moziba készülnek. De akkor ő kivette Cortneyt a Birmingham középiskolából. és hálát ad. A barátaikat vendégül látó Cortney és Brad viszi a szót. zömök. hetente összedugják a fejüket egy ital. mikor tizenöt évesen rossz társaságba keveredett. és összeköttetéseit latba vetve bejuttatta az újonnan megnyitott Taft gimibe. Nemcsak Woodland Hillsen meg a szombat reggeli golfpartin közösködnek ők. Aztán oldottabb a csevegés: vajon tehermentesíti-e a Sepulveda hágót a tervezett új főút? Jonas végül rátér az érdemi témára. Bernie a whiskyt szopogatja. három éve végigcsináltak egy keserves időszakot. mindketten aggasztónak tartják. és szépen megállapodik itt a környéken. én csak csóró falusi genetikus vagyok. Onnantól kettejüké. Jonas. Most már a San Fernando-völgyi Állami Főiskolán drámaszakos és színkitűnő. Jonas és Bernie egyívású szellemek – szomjúhoznak az újra. Mikor Bernie betoppan. És hótunalmasan. aki pár órája holtsápadtan. kopaszodik. – Hát jó. földet seprő orrú járgányok. randa csatokat viselt. csupa fül. lenyalt fürtöket. mint a nagyapja. aki szakasztott olyan. elcsigázva ült asztalhoz. az UCLA-n kutató negyvennégy éves genetikus alacsony. Pár éve Jonas kitette a lelkét. Bernie. nagy ritkán egy steak fölött. aztán betelepszenek Jonas sötét bőrrel kipárnázott dolgozószobájába. Jonas tehát háborítatlanul cserélhet eszmét Bernie barátjával. vagy tényleg elfeledkezett a nemi aktusról. Cortney bőgette a rockot. tehetetlenül ült a rendelőben. családtól elvonulva. ez a tettre kész közgazdászhallgató. hogy a fiút védje. Carmelita asztalra adja a lecukrozott epret. de hát a terv éppen az általa kikötött alapszabály miatt dőlt dugába. hogy Cortneyval soha nem volt igazi gubanc. Szerintem küldd pszichiáterhez. és feleselt Pennyvel. hogy tudniillik csak gyógyító orvos léphet közéjük. ügyész lesz. Bőrdzsekik. aki korántsem elveszett ember és szemmel láthatóan nincs ellenére Cortney. Összehasonlítja magát Ted McFarlanddel. Majd egykettőre beköti a fejét valaki – éppenséggel Tom. hogy Bernie helyet kapjon a galenusi húszak között. asszonytól. Jonas tűnődik pár pillanatig.: – Hogy én mit szólok? Te vagy az orvos. Pennyé meg az övé az egész ház. mit nézzenek meg? Arábiai Lawrence vagy valami strandhistória? Sehogy sincs megegyezés. eldöntötték. Carmelita mosogat. kényelmesen éldegélhetnek. Jonas Wade lebámul az eprére. Penny meg a varrószobában anyagot feszít a subázókeretére: új munkába fog. hol egybehangzó. Ezért aztán magánúton tartják a kapcsolatot. teszi hozzá egy hang az agya rejtett zugából. élénk érdeklődéssel kíséri barátja minden szavát. Italt töltenek maguknak. és megkérdezi: „No. mit szólsz hozzá?''. Jonas Wade igyekszik erőt venni magán és figyelni a többiekre. jogra. Váltanak pár szót a fokozódó zavargásokról Délen. Mikor Jonas végére ér Mary McFarland. Brad cimborája az Alpha Phiből. Az ifjúság kitódul a ház elé. Bernie Schwartz.semmire. mint Penny volt valaha. lételemük a jó vita. ahogyan eltervezte. Jó.

de ha jól emlékszem. – Emlékezetem szerint minden szűzen nemzett pulyka megduplázta a szabályos kromoszómaszámot. – Várj már. – Fenékig üríti a poharát. csak nem hiszed. hogy emlősöknél spontán… – Elkerekednek a gombszemek. Szó szerint értendő a dolog. – Emlősöknél nincs? – Emlősöknél? Életemben nem hallottam még ilyet. hogyan lehetséges ilyesmi. hogy ez a lány…?! – Hallottam vagy olvastam. az élővilágból ez esetben az állatok fontosak neked. – Előhozzák egyszer-egyszer ezt az emlősök szűznemzése izét. amelyek megtermékenyítetlenül is kikelő tojást tojó nőstényeket nemzettek. a szűzen nemzett. Bernie ismét felvonja a vállát. mit tudom én. nem in vivo. – Mit tudsz a szűznemzésről? – Szűznemzés? A meghatározása ugyebár. vagyis „apátlan" tojásból származó pulykákat olyan kakasokkal pároztatták. mi okozta. hogy sok megtermékenyítetlen tojásban is elindul a növekedés. Jonas. ha jól emlékszem. – Mindjárt. – Az meg hogy lehet? – A megtermékenyítetlen tojás kromoszómái egyszerűen megduplázódtak. – Volt ilyen. kösz. mielőtt az embrió kialakult volna. Jonas nézi-nézi az italát. – Na nézzük. valami Beltsville-ben vagy hol. ami magától beindul… Bernie rászegezi szúrós kis szemét a barátjára: – Spontán szűznemzés csak az alacsonyrendű állatoknál van. amelyik magától szaporodik. – Elgondolkodva vakargatja az állát. Nekem a jelenségről mondj valamit. a természetes előfordulásáról. Kísérleteket végeztek. Erről tudsz-e valamit? – Apátlan egerek… – Bernie hajlott orrú ábrázata komoly lesz. De szerintem nem sikerült kideríteni. csakhogy mesterségesen. – A sejtmag alkotóelemeivel foglalkozunk meg DNS-szintézissel. Egy pulykatenyésztő gazda felfigyelt arra. hanem arról. – Tudják. in vitro. pokoli gyér a . hogy folyt valami kísérletezés apátlan egerekkel. – Jonas. – Ha nem tévedek. Pontosabban az ATP-t bontjuk le aminosavakká. A gazdák hamarosan tele voltak spermát sose látott tojásokról szaporított baromfival. Lehet. bizonyos alacsonyabb rendű állatfajoknál valóban természetes. hogy az embriók megtermékenyítés híján is növekedésnek indultak? Bernie gondolkozik. a tenyésztők például kiváltják a szűznemzést bizonyos pulykafajtaváltozatoknál. hogy a pete sperma híján is embrióvá fejlődik. Miért érdekel? – Értelmező szótáram nekem is van. hogy békában is létezik ilyen… – Ennél azért másszunk kicsit följebb. de mindig elalszik az ügy. Hol is olvastam ilyesmit utoljára? Valamelyik szennylapomban írtak róla – hogy tanulmányoztak egy pulykafajtát… – Akkor mesélj a pulykákról. a guppiknál például. – Nem értem. feljavítás céljából… – De én nem a mesterséges szűznemzésről akarok hallani. Hadd gondolkozzam. hatból egy megmaradt és kikelt. meg van egy tiszta nőstény gyíkfajta. már régebben. és megint a jellegzetes vállvonás következik. mi megy mostanában a laboratóriumban? Bernie összevonja busa ősz szemöldökét.– Bernie. Nos… – emelinti meg Bernie vaskos vállát –. nem a növények. lötyögteti a pohárban. – Nem jut eszembe. Marylandben volt. Többnyire megszakadt.

– Megvan! Spurway! Dr. de ez a lufi is kipukkadt. Jonas a tenyerét öklözi. el tud menni a UCLA könyvtárába. Pár éve az a Spurway-dolog nagy vihart kavart. forszírozni fogom a pszichiátert. – A francba. Jonasom. – Jonas – hallja Bernie halk hangját. és nem kaptak az ötleten. délután nincs rendelés. Wade az ujja közt pergeti a friss folyóiratszámokat. – Ezen kár lenne vitatkozni. Viszont mindenképpen utánanézek ennek a pulykavircsaftnak. A fejében meg a másnapi programját: reggel műtét. – Van benne valami. – Róla olvastam valahol… – Nyolc éve. Helen Spurway! – Mint akit kígyó csípett meg. A szülőknek ajánlottam is ma délután. Az anya szerint ez a lelkiatya kompetenciája. Az utca emberének gőze nincs. mi az a partenogenezis. hogy forduljanak pszichiáterhez. – Ojvé. Bernie. . és hátat fordít a polcnak. Ötvenötben. – Még mindig kíváncsi vagy a véleményemre? – Hát persze. – Küldd el pszichiáterhez. néhány hónapig a világ genetikusai egytől egyig Londonra sandítottak.dokumentáció ezen a területen. De ha megint megkérdeznek. értsd szűznemzés. a könyvespolchoz rohan. – Dr. Jonas Wade nagyot sóhajt.

felfúvódik. De ez – mered maga elé komoran –. Mary. aztán a harag bánattá szelídült. és az eseményt beárnyékolta az a kellemetlen dolog. ő biztosan tudja. ártatlan bája megnevetteti. kismamaruha alatt türemkedő óriás pocakkal: elviselhetetlen gondolat. miért tette. szeme láttára érik nővé: az apák zömével ellentétben ő nem siratja. Szellemessége. Ó. megsemmisül a ruganyos szépség! Templomgyalázás. Mary a büszkesége. fejezet Már oda kellett volna érnie. A konditerem. és összegörnyedve fogja a hasát. Gyönyörű Marym! Hol rontottam el? . kinyúlik a bőre. hogy a szíve szakad belé. hogy időnként pohár koccan a whiskys üveghez. és kiszedje Maryből. mint lánytestvérekről és lánygyerekekről. dagad. hogy lány legyen a kicsi. júniusi hőség átjárta házban kell lennie valakinek. higgadt családfőnek lenni. hogy Lucille igazából a saját boldogtalan emlékeivel küszködik. Lucille kezdetben dühös volt Maryre. de hát ő öt évvel később született. mindannyiukra. Végtelenül kedves neki a lánya hamvas. az élete értelme. és semmi értelme. Bárcsak ott lenne már. Ted McFarland annyira szereti az idősebbik lányát. Megfeszül belé. elformátlanodik. Wade-től egyenesen a paphoz akart menni. ahogy szétmállik. néma. Mary. ez több a soknál. mintha belerúgtak volna. mitévők legyenek. a mindene. Korai még. Ki van zárva. mintha az volna. Míg Lucille vajúdott. Amynek is örült. és másról se fantáziált. Például. De egy dupla whiskyvel gubbaszt a kikapcsolt tévé előtt. mint a többi. nem szól senkihez. holott Lucille dr. lógni fog a melle… Ted kezéből kiesik a pohár. Hát hogy bírja végignézni. mert Lucille a pohár aljára nézett. okos. De mire? Amy katekizmusórán van. hogy hanyatt-homlok Crispin atyához rohanjanak. intézetben nevelkedett. Mint a feslő rózsa. Ebben a sötét. de legalább úgy tenni. aki ül és vár. Utálja kihagyni.5. Lucille pedig… A szomszédból áthallatszik. Mary meg lehúzta a redőnyt. Nincs ebben semmi titokzatos: Ted nem is ismerte az anyját. gondolja Ted McFarland. De hát nem mozdulhat el. falfirka a szentélyben: lilán kígyóznak majd a lábán a visszerek. Mary bezárkózott a szobájába. ha olyan szerda lenne ez is. miért hozott szégyent az egész családra. most esne jól csak igazán a kikapcsolódás. végül jött a reményvesztés. karcsú szépsége. amit tett. hogy közel kerüljön a lányához. Mary terhesen. De holnap feltétlenül felkeresik Crispin atyát. Ted egész éjjel gyertyákat gyújtott a templomban és imádkozott. jajong belül. hogy Mary gyermekévei eljártak. Valakinek tartania kell a frontot. Csak egyre bámulja a halott képernyőt. Megvétózta. Ted azonban tudja. mihez fogjanak.

Csakhogy neki ez kínos téma. Megint grimaszol. Mary felsóhajt. Mikor kért utoljára felmentést a tornaóra alól? Jó . Wade-nek igaza van. a szobában különben teljes a sötét: Mary megbabonázva szemlélődik. Mintha másvalakit bámulna szeméremsértően. A bőr színe. Fürdéskor rendszerint csak futó pillantásokat vet a fedetlen vállára. Megtapintja a hűvös bőrt a köldöke alatt. Mi van vele? Mi okozza a reggeli émelygést meg ezt a mellduzzanatot. Mary feszeng saját maga előtt.meg levegyék. hogy igazából mi nem stimmel nála. az kizárt. Nézi a bimbókat. Szeme lejjebb siklik. de Amy mindig bezárkózik. ez a fürdő közös Amyvel. és vastag fürdőköpenyben jár ki-be. a szülői háló irányába. semmi se növekszik idebenn. a lányok idegesen takargatják magukat a kis törölközővel. mintha valami szégyenleteset művelne. Életében először látja magát csupaszon. aztán folytatja útját bal felé. Mary visszafojtja a lélegzetét és fülel. Mintha megsötétedtek. hogy a fürdőruhájukat fel. Van változás? A váll rajza ugyanolyan. Talán Germaine segíthetne. És zavarba ejtő is. gyorsan elkapja a kezét. a lábszár nyurga. Leengedi a kezét. egyenes. és a meztelen testét nézi a tükörben. finom izmú. valahányszor itt a szobában öltözik-vetkőzik. Érzékeny. ezt a derült égből villámcsapást? Két orvos is kijelentette. Mary elvétve lát női meztelenséget. szögletes. Mary tekintete a mellén állapodik meg. olyan művelt. lágyan ívelő csípő. hátára a pára lepte falitükörben. Nyáron is elvonulnak. tiszteletben tartva a másik szemérmességet. ösztönösen hátat fordít a szekrénynek. De mit is mondott dr. Másik kezével a másik mellét tapintja óvatosan. kecses. Megint az arcát nézi. Anyjának külön fürdőszobája és öltözőszobája van a nagy háló mellett. amit erről a témáról tud. Az nem lehet. a hasára. és rendületlenül nézi a testét. De akkor is meg kell győződnie a dolgokról. a comb csöppet sem vaskos. Az íróasztal lámpáját irányította magára. mint a gyöngyház fényű napfelkelte.Áll a kihajtott szekrényajtó előtt. vékony derék. Képzelődik. a kar hosszú. Feszes ez a has. Mikor ujja hegye a fanszőrzetre téved. tenyerébe fogja a mellét és megnyomja kicsit. kalauza a liberalizmusban. Ebben a pózban egy röpke pillanatig kagylóból kiemelkedő Vénusznak látja magát. Mintha szobrot vizsgálna szenvtelenül. Lenyűgöző érzés most merészen itt állni pucéron. hogy terhes. Örökösen a forradalomról meg a szabad szerelemről folyik köztük a szó. Összerezzen. mint az úszóké. A vérzés. Inkább azt kellene összeszedegetni a gyér tudományból. Mikor tornaóra után zuhanyoznak. Tökéletes. A nyári barnaság még késik. de ezt a szex dolgot sose bolygatják. neki csöppet sem tetsző. megnagyobbodtak volna. selymes simaság lüktet fény és homály között. húszéves az egyetemista barátja. Az illető megáll az ajtaja előtt. hogy a melle megduzzadt? És feszül? Bizonytalanul odaviszi a kezét. Germaine olyan nagyvilági. Germaine-nel irtó jóban vannak. Wade? „Hamarosan meglátszik…" Fintort vág. mint volt. Mi fog meglátszani? Valami rejtelmes dolog zajlik itt a tenyere alatt. Laposan fekszik az izmot vallató tenyere. Eszébe jut valami. hogy dr. Próbálja összerakni azt a keveset. és alaposan megnézni mindent. de hát ő tudja. Halk léptek közelednek.

hogy ilyen szégyen. Nathan… – dörgöli a homlokát Ted. de mikor leesik a tantusz. én folyton – hangja suttogássá hal: magához beszél inkább. Lucille nézi. – Mióta kiderült ez az egész. Azt sem tudom. Ted! – emeli föl a hangját Lucille. és neked az a dolgod. Hanem a fiú. Ted. állát a kezére támasztva. – Akkor vegye kézbe a dolgot Nathan Holland. – Pszichiátriai tanácsadás – ismétli halkan Lucille az öltözőasztalánál. hogy a férfiak milyen erőszakosak. A nőknek meg muszáj… – Fejét ingatva igyekszik minden figyelmét a szemközti nőre összpontosítani. és fogva tartja a pillantását. Lucille… De az asszony fojtott hangon folytatja: – Hosszan beszélgettünk Rosemary Franchimonival a kórházban. Vidd el valakihez. és megfordul. hogy neki mi lenne jó… – Lucille nehezen nyel. Tönkremegy bele. – Nem Mary a hibás. én már rendbe jöttem.régen… Mary újabb léptekre figyel fel. mert az orvos óvta attól. hogy a lányod ilyen szégyenbe essen. Nem nézheted tétlenül. – Ilyet nem teszek. tudod. aki segít Maryn. A háta mögött Ted dermedten áll a háló közepén. Aztán suttogást hall. – Mondjuk. hogy kisiklik az élete. hogy keress valakit. Beletelik pár pillanatba. de az elhúzódik. Ted értetlenül bámul. – Tessék? – suttogja. hogy az egész élete rámenjen! Vegyék el. hogy az ő fia a ludas. hogy még csak nem is akarta azt a gyereket. – Jól értetted. ahogy mozog a szája. – Tudod. mint a férjéhez – Rosemary Franchimonira gondolok. Hát… – Ted hátat fordít a feleségének. Elmondta. Mindannyiunknak! – Lucille a férje karja után kap. – Ted hangja fáradt. – Szóval. Nem akarta. hogy iszonyúan fél. Aki megszabadítja ettől a… – Nem – leheli Ted. az istenért… – De mi lenne. Ted. joguk van hozzá. és kész! – Jézusom… – Ted. Ne hagyd. – Nem igazság. mondd meg neki. – Hogyan tehetném. tartozol nekem ezzel. Te is tudod. azt hiszik. – Én beleőrülök. – Nincs más. – Nem akarom. míg a férfi felfogja. Tudom. ezek erőteljesebbek. – Én azt hiszem. velem ilyen nem történhet meg. hitetlenül mered a feleségére. Ted. hiszen kivettek mindent… – Lucille. amit hallott. én is. mit kell tenned – jelenti ki semleges hangon. – Hagyd most ezt. – Beszélj vele. A tükörben Lucille Ted szemébe néz. jót tenne neki. ami az életembe kerülhet? Kimondatlan válasz remeg a levegőben. – Keress valakit. és az ajtót bűvöli. hogy az ő lelkiismeretén szárad. Mondd meg neki. én szerencsés vagyok. hogy a fia tönkretette a lányunkat. Követelem. közvetlenül a halála előtt… és elmondta nekem. Ted. Senki nem kérdezte Rosemary Franchimonit. – Ebben én teljesen járatlan vagyok. hogyan fogjak hozzá. ilyen kínlódás vár rá! Azt . Ted. – Mit mondhatnék. Lucille bámulja magát a tükörben: egy idegen nő. hogy oltalmazd a lányunkat. Nem ismerek senkit. hogy még egyszer teherbe essen. Nem lelkesedem érte. ha nem estem volna át a műtéten? És állandó fenyegetettségben élnénk? Ha reszketnem kellene a teherbeeséstől. Lucille föláll.

Vakon odabotorkál az íróasztalhoz.akarom. Mary meztelen hátával támasztja a szobája ajtaját. tanárok iránti fellángolások. Döbbenettől tág szemmel mered a sötétbe. és kihúz egy fiókot. Hall minden szót. a lányodról van szó. Két évig vezette kislány korában. merthogy olyan gyerekes hülyeség. Odateszi a lámpa alá. hóbortok. most leül az asztalhoz." . de már rég sutba vágta. Meg akarok halni. mióta Ted belépett a szülői hálóba. tekintete fáradt és szomorú. és senki nem hisz nekem. hogy megmeneküljön. és belelapoz a pletykák. Ted. – Igen. Nathannak meg kell tudnia… – Többet nem bír mondani. mozilátogatások. A naplójára téved a keze: műbőrbe kötött könyvecske aranyos lakattal. tizenhárom éves kori ábrándok krónikájába. csinálj valamit! Ted lassan odafordul az asszonyhoz. Aztán ráírja egy tiszta lapra: „Szűz vagyok. miért. Mary maga se érti. Aztán bólint.

tizenkilenc éve. Holland szája fülig szalad: . Ted ilyennek még nem látta. Nathan Holland pozíciója a biztosítótársaságnál jövedelmez annyit. az egyik legszemrevalóbb a környéken. Talán együtt kisütnek valamit. mikor Lucille már mélyen aludt. bejárónőre. készített mellé szalonnát. a fontos hírét ezek szerint még meg kell tartania magának. Amy. és anya sehol. A kormánykeréken nyugtatja a fejét. Tednek görcsbe rándul az arca. Nyílik a bejárati ajtó. Ted arra riadt. mint a legénybúcsúja után. mikor Ted bejelentette. de a kutyának se kellett. hogy fussa kertészre. Ted a slusszkulcsot elfordítva az akkuról működtetni kezdi a légkondicionálót. hogy szól a telefon. Aztán szó nélkül főzött egy kanna erős kávét. Ted a legszívesebben kiverné a fejéből. nyögve kiszállt az ágyból. fejezet „Mrs. patikarendet tart a házban. teljesen elfeledkeztünk rólad… A tizenkét éves csalódottan vette tudomásul. Tegnap este. Csakhogy ez a borzalom hajtja most is. Lucille-lel kétszer voltak már itt vacsorán. Nathan Holland kész varázsló: gondot visel a három fiúra. Beesett. Még csak tizenegy óra. A kanyarban feltűnik Hollandék háza. Beszélnie kell Nathan Hollanddel. a rádió elnémul. a fürdőben bedobott négy aszpirint meg egy csomag Fizrint. elgyötört arc a véreres szemek alatt lila árkok. Tanácstalanul zuhan magába. és Ted egyszerűién életre kel. hogy bű. Amy. Ted felhajt a meredeken. és kipattan az autóból. Ted sincs különb formában. Nat – int a kezével. hogy XXIII. Külföldi híreink: változatlanul fekete füst száll fel a Sixtuskápolnából. Csodálat illeti. az anyja is. – Hello. hogy teljes gőzzel végzi nem könnyű munkáját. hogy a házban vaksötét van. Lucille ma reggel annyit se szólt. Szép ház. A házat körülvevő takarosan nyírt sövényt bámulja. Borzalmasan nézett ki. pirítóst. amiért ilyen környezetet teremtett a fiainak. és még mielőtt a kocsi egészen megállna. Lüktet a feje. amellett. János pápa utódát még nem választották meg. a nővére is mélyen alszik. decemberben meg a karácsonyi partin. jelezve. Az egész este olyan kusza volt. Hol maradnak már? Fél órája vége a katekizmusnak. Kennedy egészségi állapota a hivatalos közlemény szerint továbbra sem ad okot aggodalomra. Dúlt frizurája szomorú utánzata a megszokottnak. Így diktálja a logika. épületkarbantartásra. de a hőség fojtogató. mint a felesége. Tednek ráadásul rokonszenves is. de mindjárt beléhasít a lelkiismeret-furdalás. felkeresi Nathan Hollandet. A bíborosok kollégiumának szóvivője azt nyilatkozta ma reggel. Lekattintja a hűtést. hogy megegyezésnek kell születnie…" Ted rábök a gombra. mint egy lidérces álom. Bő egy éve ismerkedtek össze. kikapcsolja a motort.6. a Taylor Road fölött magasodik pálmák és szikomorfák között. fogja a slusszkulcsot. Arra se mondott semmit. mikor múlt nyáron Mike egyre-másra hazakísérte Maryt. Csörgött a vekker.

faburkolat. de nem ül le. Szürke szeme mindig derűsen csillog. Hát a tőzsdén? Ted grimaszt vág a forró kávé fölött. – Örülök. hogy egy falatot is magához vegyen. Mire észrevennék. Nathan Holland tagbaszakadt ötvenes. Nagyon komoly a dolog. Gyere be! Idekinn már most meg kell gyulladni. Nat. mély bőrfotelok. De hát csak . – Hálás vagyok. sugalmazza itt minden. Hollandék nappalija erre igazán alkalmas színtér. Ülnek egymással szemközt. sajnos. lazíts. de nagy önfegyelemmel egy korty forró kávét azért lenyel. az irodájában találkozzanak. cserepes növények. hogy hosszabban maradok el ebédelni. „A lányodról van szó! Vegyék el és kész!" Persze szó sem lehet ilyesmiről. De Ted erre képtelen. – Mi történt? Ted száraz nyelvét húzogatja az ajkán. hogy látlak – mondja Nathan. – Nat. nemsokára befutnak. Vastag szőnyegek. pár szelet gyümölcskenyér –. hogy pokoli nehéz nekem ez az egész. hogy fontos ügyben beszélniük kell. addig helyezd magad kényelembe. Ted. Ted végre leül. Egyre hallja Lucille hangját. – Hát Timothy? – kiált a házigazda után. A fiúk? Nathan a válla fölött szól hátra a konyhába menet: – Mike és Matt iskolába ment. Aztán két kezébe fogja a kávéscsészét. Máris megyek. miközben kezet ráznak. egyenesen Nathan szemébe néz. – Tudom… – A kanapéhoz lép. Tudnod kell. Ő már egy hete vakációzik. aztán a vendéget a hűvösbe tessékeli. – Itt a szomszédban strandol valahol. dús ősz haja akár az oroszlán sörénye. amiért a szabadságodból áldozol rám – köszöni meg. Ted ma reggel szólt ide. Lucille is biztosan visszaszívná már azt a tegnap esti szörnyűséget. Ted a bronzzöld huzatú kanapén. – Lucille-lel és a lányokkal minden rendben? – Ühüm… Hát ti jól vagytok? – Pompásan. Nézi a másikat. – Hát… köszönöm. hogy holnap bezár a bazár…? – Persze… – Ted a halántékát dörgölve néz körül a nappaliban. Nat azt javasolta. keresi a szavakat. Meddig folytassák ezt? Leteszi a csészét. A most divatos spanyol stílusban rendezték be. De napvilágnál már az abortusz gondolatától is felfordult Ted gyomra. bimbójában elintézni. és nagy jóindulattal néz a barátjára. – Nathan becsukja a ház ajtaját. – Szóra sem érdemes. kettejük közt kell maradjon az egész. titkon. Végül Nat ide hívta tizenegyre. – Már jártam az irodában. Mikor Nat visszatér a kávés tálcával – két csésze kávé. tejszín. Nathan a fekete bőr hajóskapitány-karszékben. Az alacsony spanyol kávézóasztalon van a tálca. pislog a csészéje pereme fölött. A szörnyű célzást. Ted irtózik attól. de Ted közölte. kovácsoltvas. Szóltam a titkárnőmnek. Nathan leteszi a csészét. bajban vagyok. Basszus hangja alapján színész vagy énekes is lehetne Ted szerint. és azt mondja: – Nem üzleti ügyben jöttem. Nem tudtad. hogy a te kocsidat hallom. Az este a whisky bódulatában még barátkozott az ötlettel: gyorsan. Kávé? Ted tétovázik. – Mi újság a cégnél. Nathan Holland lassan biccent. Nat? – Nincs okom panaszra. cukor. de félnapos tanítás van. ott sincs a makula.– Sejtettem.

ugye nem értesz félre? Mary egy szóval se mondta. – Én se. lassan fújja ki: – Igen. Még azt is tagadja. Ted. – Tagadja – mondja feszes hangon. aztán ki-ki elkapja a tekintetét. Nathan Hollandnek egyszerre mázsás súly nyomja a vállát. – Olyan keserves ez is. Összenéznek. aki . hogy a lányomnak ne kelljen tovább hazudni. ez természetes. ő nem terhes. ki az illető.egyféleképpen lehet fogalmazni: – Nat. – Nat. Azt gondolod. a cserzett arc moccanatlan. hogy képtelenség. mint egy… – Rázza a fejét. gondterhelt hangját: – Tudom. hónapokra dermedne mozdulatlanságba. Ki akarom deríteni. Mary terhes. ha még nem fejezte be a középiskolát. a lányom terhes. Nat komoran bólint. Három seregély csipog a márvány madárfürdőben. Hogyan tovább? Fogalma sincs. Ted. Ted mély lélegzetet vesz. Hogyhogy melyik? – Mary. én nem vádolom. nagy léptekkel átmegy a hatalmas. Ted a másik karját is a spanyol fapárkányra támasztja. miért jöttél. hogy mentsen valakit. mire Nat megszólal: – Mi? – A lányom terhes. – Nem tudom elhinni! Ted csak bámulja a saját kezét: bár elfoglalhatná valamivel. Beszélünk Mike-kal. mikor tudtad meg? – Tegnap este. Mike tette. A konyhából a hűtő neszei jönnek. – Értelek – dünnyögi. tekintetéből süt az együttérzés. – Gondolom. – Ted – szól neki Nat halkan –. Hosszú csönd. csalódott düh. és hátraveti magát a fotelban. csempézett kandallóhoz. Ted örökkévalóságnak érzi. és a fotelban ülő férfira mered. – Ó. Aztán a láthatatlan óra elüti a felet. De ha azért teszi. hetekre. Felpattan. És Mike a valószínű jelölt. hogy gyereket vár. Mit csinál egy megesett lány édesapja? Mit csinál az ember a lányával. És hogyan tovább? Ted megint a hideg kandallóba bámul. a kávéjuk kihűl. – És biztos? Egy másik orvos talán… – Lucille két orvoshoz is elvitte Maryt. A két férfi mintha órákra. belebámul a fekete lyukba. amiért olyan tehetetlen. de napról napra növekszik benne egy embrió? Mit mond neki? Hogyan viselkedik vele? Hát a szomszédokkal? A templomi gyülekezettel? Mi lesz a tanulmányaival? Hol rejtegessék? És mi lesz a végén? Mi lesz a gyerekkel. – Rendben. hogy az a…! – Nathan Holland nyitott tenyérrel csap a combjára. Nem rebben a szürke szempár. Olyan ez. aztán megszólal Nathan: – És Mary mit szól hozzá? Tedben hirtelen felforr az indulat. Mary váltig hangoztatja. Ted megfordul. Esett öregember módján tápászkodik fel. én tudni akarom. – Melyik? Ted a homlokát ráncolja. egyre sűrűbb a házban a csend. Bugyborékol az úszómedence szűrőberendezése. – Beszéljük meg ezt a dolgot. Két öklén nyugszik leszegett homloka. Szegényke nyilván holtra rémült. Valahol óra ketyeg komótosan. és Ted meghallja Nathan halk. És egybehangzóan nyilatkoztak. és fél könyékkel támasztva a párkányt.

hogy én voltam. megszólal: – Fiam. teherbe Mary McFarlandet? – Jaj. A két ülő felnőtt sötét ábrázata láttán Mike Hollandnek csikar a hasa. – Jaj! – szorul ökölbe a fiú keze. nem! Apa. – Értem. Felpillant. mint mikor Ted bejelentette a dolgot Nathannek. apa. téged is érint. Mikor mindhárman ülnek már – Mike Ted mellett a kanapén – a gyors imbisz meg a hideg kávé fölött. nem! Te jó ég! – Mike felugrik. mint a sarokba szorított állat. Szép. Mike lép a nappaliba. McFarland nagyon súlyos dolog miatt keresett fel. apa. egyszeriben arra fordul mindkét férfi. – Kizárt. – Jaj. – Hallottam. meghökken. ahonnan a kredenc. te vagy a felelős? A fiú megperdül a sarkán: – Micsoda? – Gyerünk. Mike az apjára néz. kérlek. A tizenhét éves Mike Holland. mikor telefonon dicsekedtél a haverjaidnak a hódításaiddal! Hallottam. S nagy hallgatás után belőle is kiszakad: – Mi? – Mary McFarland. Ted. A tenyerét öklözi: – Nat. nem tudom. becsszó! Maryvel mi soha nem… – Mike! – szökken talpra Nathan. De az arcok láttán földbe gyökerezik a lába. aztán Ted McFarlandre. aztán megint az apjára. . a fiú arcát tanulmányozva. és Ted elszörnyedve figyeli. minek nézel te engem? A fiú hátrál. Új gondolat kristályosodik az agyában. nem bírom elhinni! – Pedig így állunk – mondja halkan Ted. Mr. egyik kezében egy pohár tej. Van egy perced? – Persze. mikor a Mulholland Drive-ról áradoztál Ricknek! Mike. – Jaj. a másikban egy tányér gyömbéres keksz. aztán a hűtő ajtajának csapódása hallatszik. szép. És úgy gondoljuk. – Mi történt? Úgy néztek ki.senkinek se kell? Megint Lucille szavai csengenek a fülébe. Mr. én… – A fiú úgy néz körül. – Te ejtetted. Dermedten bámulnak a konyha felé. és mint a nagybőgő. de rajtunk. idáig nem jutott eszébe. apa? – Fiam. Mikor csapódik a hátsó ajtó. Mike. – Hadd magyarázzam el… – tárja szét a kezét. Nathan nekikészülődik. Jó napot. de megijedtem. McFarland. – Képtelenség! Istenemre. – Mike rándít egyet a vállán. és növekvő dühvel nézi húsát és vérét. amit a szájához emelne. – Jaj. Ted ellöki magát a kandallótól. mit csináljak! Egész egyszerűen nem tudom! – Kigondolunk valamit. Maryt meggyalázták. a kutyaúristenit. Segítünk Maryn. teherben van. Mary McFarland teherben van. ülj le. mi megy végbe apa és fia között. Ugyanaz a hökkent csönd telepszik rájuk. és elstartol. – Mike. mi ketten soha nem csináltuk… – Ne játszd meg magad előttem! – vörösödik el Nathan. Mondd meg az igazat. a kanapé körül járkál. ugyanúgy mereszti szürke szemét. mintha temetésre mennétek! – Mike. ide-oda ráng a feje. beszédünk van veled. – Jézus isten! – Mike – szól utána Nathan Holland –. kicsattanó apjának ifjonti mása. – Máris. félúton megáll a pohár. ne félj. De most arcába kergeti a vért. többieken ki segít? – gondolja komoran Ted. Hogyhogy itthon vagy.

lefeküdtél-e Maryvel. Tedhez fordul. féltékeny. lefogja Tedet: kis híján együtt borulnak. – Mondtam már. amit a lányommal műveltél – villog Ted Mike-ra. Mike. A fiú hátrál. A két felnőtt is leteszi magát lassan. Ennek a végére kell járni. apa. mint mikor ledöntötted. hát muszáj volt valamit mondanom a bandának. Mike. Hanem a felelősségről. most az igazságot kell kiderítenünk. hogy beismerd? Nathan felé fordul. a kanapé legszélére helyezkedik. ülj le. dicsekedtél a barátaidnak. Bocsáss meg… Nem tudom. – Jól vagy? Kérsz egy italt? – Nem. – Mary állapotos. – Ordítozással és fenyegetőzéssel nem jutunk semmire – jelenti ki ellentmondást nem tűrően. természetes. – Ted hangja rekedt. – Mondani kellett valamit a bandának?! Nem jött össze?! – Ted! – mennydörög Nathan Holland. hogy tagadod a dolgot. most meg tagadsz? – Jaj istenem. Maryvel én semmit nem csináltam… – És mire föl dicsekedtél a barátaidnak? – Azt se tűrte. Minden rendben. apa. Térjünk a tárgyra: mi legyen? . Nat. McFarland. – Na jó – mondja halkabban Nathan –. – Ismerd be. míg dulakodik vele. és az összes barátodnak elhíresztelted. mondd meg egyenesen. te majdnem egy éve jársz vele. Nathan tétován ellép tőle. Bősz pillantásokat lövell Mike-ra. esküszöm. McFarland. de itt most nem erről van szó. Ted a szeme elé kapja az öklét. A torka eldugul. hogy hozzáérjek! Ted nem bír megmaradni a helyén. – Köszönöm. hidd el. és egy lépést hátrál. hogy lefeküdtél Maryvel. Miért volt akkora szád? Vehetjük úgy. Ne vágj közbe. Mike. – De hát nem az én gyerekem. fiam. Ököllel ront Mike-nak. mi lelt… – Spongyát rá. apa. Mi vagyunk itt a felnőttek. Lepereg előtte. – Ez az igazság. A fiatalemberről lerí a megrendülés: – Mr. Nem lep meg. zihál. hogy nem ez a lényeg. elönti az agyát a vér. – Ted. elég érett vagy a hetvenkedéshez. – Nathan nagyot sóhajt. – Nyugodj már meg! Ted egyik pillanatról a másikra elcsendesedik. Sose volt hajlandó… – Mike. A fiú aggódva figyeli Ted McFarlandet. nem veszíthetjük el a fejünket. – Mike – mondja –. zavarodott. – Mike nagyot nyel. üljünk vissza. – Mr. – Legyél most is olyan nagy legény. én soha… – Mike – szól rá szigorúan Nathan –. fiam. Mondtam volna. rámászik. igaz lelkemre mondom. öregesen. akkor köteles vagy vállalni a következményeket. mert téged véd. de fél kezével váltig intőn fogja Ted karját. hogy ő tette! Nyugalmat erőltet magára. Megértelek. a homloka ráncokba gyűrődik. Mary a poklok kínját szenvedi. – Hát annyi férfibecsület nincs benned. – Te utolsó! – ordít Ted. Ted légzése egyenletesebb. – Figyelj – hallatszik Nat higgadt hangja –. izzadva hágja. Ha úgy döntöttél. annyira dühös. – Nem. Nathan zengő basszusa higgadt. Nat közéjük ugrik. észnél kell lennünk. hiszek neked. De az Isten szerelmére. ahogyan Mike nagy durva mancsával Mary selymes bőrét markolássza. hogy a baba a tied. Félre ne érts.És Mike Holland dülleszti a mellét. hogy Maryvel nem jött össze? Ted McFarlandben átszakad a gát. hogy lefeküdtetek.

mielőtt Crispin atyához fordulok. Vita alakult ki. Science News Letter. Csakhogy mire jutott ebben a két órában? Először a pulykáknak nézett utána: Scientific American. Még nem volt időm… – Crispin atyával beszéltél már? – Még nem. Ted a kicsattanó arcot kémlelve őszinte együttérzést és aggodalmat lát. tobzódott itt. De nem sikerült meghatározni. Még nem tudom – csuklik el a basszusa –. de ha kívánod… – Kényszerből ne. Kellemes arca grimaszba rándul. Nathan kikíséri Tedet. Döntenünk kell. – Mikor is szólt oda dr. 1961. mit csináljunk? Fogalmam sincs. – Mit mondott az orvos? – Miről? – Hát a gyerekről. vagy ismeretlen szennyeződés okozza-e. Elmegyünk hozzá együtt. Még nem merek nyilatkozni. Ted merev pózban álldogál. mit csinálok Mike-kal. sperma híján is egészséges. Nat. Bernie nagyjából elmondta. Dr. Az ereje elpárolgott a haragjával. Minden jelenlévő kipécéz valamit. De kitalálunk valamit. és halkan annyit mond: – Majd szólok. A fiatalember nem kevésbé megviselt. hogy „embriószövet spontán fejlődése megtermékenyítetlen tojásban" – gyakrabban volt tapasztalható egy újfajta baromfipestis elleni védőoltással beoltott pulykáknál és csirkéknél. Az USDA kutatóközpontban felfigyeltek arra. Nathan előrehajol. Bánt a lelkiismeret. – Gondolkoznom kell még. természettől adott bizonyos kétéltűeknél és növényeknél). Ted. ép utódok származtak. szimatot kapott. hogy az így beoltott szárnyasoktól pároztatás nélkül. még nem tudom.– Mi legyen? Úgy érted. Megvan az a kósza cikkecske. – Sajnálom. Rendeznünk kell sorainkat Lucille-lel. Nyel egy nagyot és feláll. mint a két apa. Ted. mi áll ebben a cikkben. április 16-án a Life magazin még erősebben fogalmaz. Hívjál. Sőt az anyag jóval bővebb. Tudasd velem a híreket. és súlyos kezét Ted karjára helyezi. hogy Maryt nála keressék? Csak tegnap volt? – Az orvos szerint januárra. hogy ez milyen tényezőn múlt. amit pár éve olvasott. – Crispin atya talán tud segíteni. Elgondolkodva nézi az előtte fekvő folyóiratokat. Mikorra várható? – Ja. Előbogarászta. Még nem tértünk magunkhoz. hüvelykjével és mutatóujjával pedig az orrnyergét masszírozza. és némán bámulja. mi legyen Maryvel. Lenéz Mike-ra. február. Jonas Wade leveszi a szemüvegét és az asztalra rakja. Roppant érdekes: a partenogenezis – amit itt úgy mondanak. Dr. Nat. Ted. 1956. – Kitalálunk valamit. mi legyen a kicsivel. nyolcszor ment vissza a folyóiratpulthoz. hisz olyan fiatalok még a házassághoz. vajon maga az oltóanyag. Marlow Olson fehér törpepulykái mindenesetre új kérdésekkel szembesítették a sejtbiológia tudományát. Ted képtelen a barátja szemébe nézni. A súlyos szavak hamarosan derékroppantó valósággá érnek. Wade. Ted. A tudósok idáig nem tartották lehetségesnek a szűznemzést magasabb rendű állatfajoknál (ahogy Bernie mondta is. A végszó visszhangzik a szobát lepő csöndben. Megint a marylandi apátlan pulykák stiklijei. ha beszéltem Crispin atyával. de . 1957. az UCLA orvosi könyvtárának hűvös olvasótermében. mélységesen sajnálom. november.

alapos vér-és szérumpróbákkal. A szűznemzés mellett lándzsát törők szerint azonban ez az eredmény nem perdöntő. Valahol. utóbb beismerte. Azt meg honnan szedtek volna? Jonas az ujjpercei finom szőreit tanulmányozza. amiért eredetileg jött. a Newsweek. „Lehet.abból. – Ennyivel intézed el? Ej. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták. hogy a lányának egyáltalán nincs apja. illetve bőrátültetéssel lehetett bizonyítani. hangoztatták a begyepesedett okosok. de aztán a szenzáció kifulladt. nem bizonyítható egyértelműen. és leül rá. többet is talált. a lárma – a Time. Stanley Balfour-Lynn. eugenetikus. Nyolc év telt el. sőt a híresen konzervatív Lancet orvosi folyóirat is. amit Bernie két nappal korábban elhárított: a kutatóknak bizony gőzük sincs. Jonas egy órája telefonált a genetikai tanszékre Bernie-nek. beleőrülök. hogy az anya és a leány genetikai állománya teljesen azonos. Világszerte riadót fújtak a genetikusok. hogy spontán partenogenezis nem fordul elő emlősöknél. valaki biztosan… – Ej. Dr. és újraolvassa a kelletlen beismerést: „talán felül kell vizsgálnunk… azt a meggyőződésünket. – Bernie. mi a kő? – Miért. és elfelejtették. Bár a Life óvatosan hozzáteszi. embriológusok." Dr. Westwood Villageben üldögélnek a szabad ég alatt sonkás rozskenyér és Heineken sör mellett. hogy nem kizárt… Jonas kiejti kezéből a folyóiratot. hogy a régi könyvekben hajdan konokságuk miatt megrótt leányanyák igazat beszéltek. Észbontó. Spurwayt. sőt a Manchester Guardian tanúsága szerint –. előadta az elméletét. 1955-november 5-i számát. elméletet pedig kézzelfogható bizonyítékra lehet alapozni. mit vártál. Jonas Wade előkeresi a Lancet nagy port kavart. reményei hoppon maradtak. komolyan mondom. Pár hónapig tartott a hírverés. felkarolta az ügyét. Csak negatív bizonyítékot tudtak felmutatni – hogy tudniillik a gyerek sejtjeiben nincs ez vagy az –. a fogantatás egy utcai terrorista robbantás során történt." Jonas Wade elméjébe olykor beszűrődnek a könyvtári neszek: csöng a telefon. hogy bizonyára „roppant ritka". de mily ellentmondásos. Minél többet olvasok a dologról. Bizonyíték nincs. A nő állítását csak a gyermeken végzett hosszadalmas. mint amire számított. Bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között lehetséges: még a gyermek sejtjei is különböznek valamelyest az anyáétól. tűzbe éppenséggel nem jött. Helen Spurway. hogy a férfi antigének hiúsították meg a kísérletet. annál . fehér köpenyes medikusok sustorognak a könyvállványok között. Wade elidőzik a kritikus mondatnál. és a semmibe réved. többet talált. 1955-ben Angliában egy harmincéves nő azt állította. valaki kihúzza a szomszédos széket. Meglett – sőt. hogy költsék el együtt az ebédet. a londoni University College adjunktusa. valószínűségére következtetni lehet az embernél is. Jonas Wade tehát Bernie apátlan pulykáin túl választ lelt a kérdésre is. a Charlotte Királyné Szülészeti Kórház orvosa és dr. Azóta hétmérföldes léptekkel haladt előre a kutatás. hogy a pulykáknál kimutatták a jelenséget. szövődmények is közrejátszhattak. aztán lemásolta a folyóiratcikkeket. A Lancet kezdetben kigúnyolta dr. mert tartalmazzák az apa antigénjeit: a szövetet tehát kiveti a szervezet. De a bőrátültetés nem járt sikerrel. Megmutatta Bernie-nek a cikkeket. mi a kő – mondja Bernie. Jonas? Jonas Wade a fejét ingatja. és távozott a könyvtárból. Jonas ezek után azt a cikket kezdte hajkurászni. mitől kezd el növekedni a megtermékenyítetlen pete.

az étlapra is odaírják. Jonas elolvassa: – Henderson embriológus. Itt van helyben. nehogy elhányja magát. Azon áll vagy bukik az egész. a Spurway-esettől eltekintve. Jonas. és bezárkózott. Ma nem ment iskolába. Harmadik emelet. És azt hiszem. Ámuldozott az anyján. nyáron mindig itt van a legnagyobb hőség. Míg a fürdőszobában öklendezett – nem jött föl semmi –. elhúzta a függönyöket. hogy az emlősöknél kizárt a partenogenezis. Firkál bele valamit. hogy mindennek ellenére megy a verkli. Cselle. Elgondolkodva rág. Arra se kíváncsiak. Alig aludt az éjjel. – Bernie. Te kiáltottál ki szakértőnek a kérdésben. – Miben? Hát tűzbe tennéd. tengeri sün. Ennyit sikerült kiderítenem. Bernie elhúzza a száját. és végképp szörnyű. hogy az apja elmegy hazulról tizenegy tájban. reggel pedig lüktető fejfájásra ébredt meg az immár megszokott émelygésre. és a lámpát bámulja a mennyezeten. az egerek már mérvadóak. Senki nem nyitotta rá az ajtót. Jól mondom? A pulykákból nem vonható le logikus következtetés. hogy itt miért adnak kóser ubit a sonkás szendvicshez. Mary az ágyán fekszik. – És még csak nem is szégyellik. hogy a kutatásban mi fordítottan arányos az igyekezettel? – Köszönöm. nem kérem százegyedszer Bernie. és bezárkózott. hogy tegnap délben evett utoljára. És élen jár a maga területén. Ez utóbbi nyomasztja a legjobban a vetetlen ágyon heverő. – Kitépi a lapot. És ha ő azt mondja. Hallotta. becsukta az összes ablakot. Egész nap őt várta. hóna alatt a törülközőbe göngyölt fürdőholmijával. És temesd el ezt a mesügériádat. megtörli a kezét a szalvétában. Megcsapták az orrát a szalonna meg a kávé gőzei a konyhából.kevesebbet tudok. aztán Amy is útra kelt dél körül. jóformán végigzokogta. amire ugyebár nem adta áldását a szent tudomány. Anyja körbejárt a házban. A keselyűknél van olykor természetes partenogenezis. találtál más adalékot az emlősök szűznemzésére vonatkozóan? – Semmit a világon. – Bernie. holott nem vagyok az. Szinte mindig ott találod a laborban. és odanyújtja. Leteszi a szendvicsét. De magasabb rendű organizmusoknál nem leltem nyomát. aztán azt mondja: – Sose értettem. tudok valakit. hogy lehetséges-e a szűznemzés emlősöknél. a központi légkondicionálás ezen alig segít. Kész katlan volt az elmúlt nap. és harap az uborkából. aztán a tweed zakója zsebéből előhúz egy bőrkötéses noteszt. imádja a látogatókat. közlékeny. aki eligazít ebben a témában. hogy az anyja kimozdult volna. Nem hallotta. rádöbbent. gyík és madár minden mennyiségben. a kezed azért a lányért? Nem bánom. bekapcsolta a légkondicionálást. hogy él-e még. ez porhintés. majd azt mondja: – Vele beszélj. akkor nyugodj bele. plafont bámuló Maryt. mi a szándéka vele. – Az. Minek tagadnám. Na jó – törli meg a száját a szalvétával –. De – emeli fel virsliujját – mondjuk. Bár ne nyugati tájolású lenne a szobája. Jó szakember? – Nő. Amy nincs még itthon. segíts nekem. hogy az apja sem. Aztán bevonult a nagy hálóba. és Mary azóta is itt fekszik. . Alkonyodik. És nem kell bejelentkezned. üsse kő. hogy végre megtudja. – Óhajtod meghallgatni elméletemet.

úgy szorítja a telefont. – És ha bármi van. Körülnéz a konyhában: kihúzott fiókok. – Megint pocsékul vagyok. Mary érzi. aztán: – Igen. Germaine. hogy egyre lejjebb csúszik. Bámulni kezdi a fali telefont. Mary csak áll a telefonkagylóval a kezében. Olyan furcsán beszél. Timothy veszi fel. hívjál. – Mike. hogy mi bajod? Mary sóhajt. – Te. Mary nehezen nyel. Timothy ingerülten lecsapja a kagylót a készülék mellé. nagy buli. Mary felpattan és kirohan a szobájából. és Timothy lefedi tenyerével a kagylót. hogy vonalat kapjon. de a leletekről nem. A tizennégy éves akkorát rikkant a vonal túlsó végén. Mikor harmadszor csöng. át tudnál jönni most azonnal? A fiú hangja végtelen messziről jön. se dr. megolvadt vaj. Csörög a telefon. Guggoló póz a végeredmény. – Tanévzárás. Képzeld! Jót kapok franciából! Na. zsírjába dermedt szalonna. – Köszi. míg foglalt jelzésre nem vált. Míg folyik a fojtott purparlé. – Szia. Wade-ről. Valami titokzatos nyavalyám van. a lány fülel. akkor hagylak. – Mary… épp hívni akartalak. A nagy hálóban teljes mozdulatlanság. – Halló? – Mare! – hallja Germaine-t. – No. hogy elcsuklik a hangja. – Mike – a lány majdhogynem suttog –. ott járt ma apukám? Nagy csönd. A három készülék közül a konyhait választja. Hallatszik valami a háttérből. Hol van már az első kivizsgálás. Hallasz? – Persze. a telefonkagyló zsinórja kinyúlik. . – Itt John-John a Fehér Házból. ma mondták meg az osztályzatokat. – Mike? – Mary ujjai kifehérednek. aztán Mike hangja hallatszik: – Halló. mi fog történni. – Miért nem voltál ma iskolában? Mindenki hiányolt. – Szia. – Nem. kihűlt. – Pár pillanatig csönd van. – Akkor… tudod? – Igen. A házban semmi nesz. aztán gépiesen feltárcsázza Mike-ot.„Vegyék el" – adta ki a parancsot az anyja az este. amit az egzisztencializmusról írtam. Az ötödik csengetésre lihegve felveszi. mert a legtávolabb esik a hálóktól. Mare. Tim. És most Mary feszülten latolgatja. hallgatja a bugást. – Holnap jössz? – Még nem tudom. Lenyomja a gombot. csempére száradt kávé. Evansről. jön-e válasz. – Jól vagy? Mary nekitámaszkodik a hideg falnak. szólj hozzá! Tetszett a sárkánynak. Mary. Germaine hallott dr. Beszélhetnék Mike-kal? – Máris hívom. A lány sóbálvánnyá dermedve fülel. aztán Timothy azt kiabálja: – Mary keres! – Megint távoli kommentár. A zászlórúdnál a szokott időben? – Jó. – Hát nem jött rá az a doki.

de tudnom kell. Én annyira sajnálom. – Mit? – Kivel voltál? A lány szeme tágra nyílik. nem vetek követ rád. mi legyen. Ígérem. én nem voltam senkivel. Muszáj tudnom. te nem értesz. érzi a könny sós ízét a szájában. hogy hiszel nekem.A lány behunyja a szemét. és megbánta. Mary. Forgott velem a világ. Meg kell beszélnünk. mi történik itt? – Mike – mondja elfúlva. nem is akarta igazán. hogy a gyerek az enyém. öcsém szentül hiszik. hogy rájöjjünk. nem is esett jól. térdét a melléhez vonva – Mike. én annyira megdöbbentem. tévednek. A szerelem nem más. kitalál egy hapsit. Mary… Most nem. Ez nagyon fáj. és félreértve a dolgot. ne csináld ezt velem. – Mondj az apukádnak. és átjön. Úristen. és te mással voltál. És képtelen vagyok megértetni magam. Mary! – szakad ki belőle. Mike. amit akarsz. mint hogy nincs titkunk egymás előtt. – Nekem is veled. – Nem mehetek. Mary csak hallgatja a nagy némaságot. bort ivott. Mary. mit csináljak. bízzál bennem! Mary behunyja a szemét. Végig kell gondolnom mindent. Össze . – Istenem. együtt csináljuk végig. – Mike – mondja komolyan –. én nem… esküszöm. De úgy meg vagyok rémülve. – Mary szemét elönti a könny. Rudy valamelyik haverja lehetne az illető. Apám. Nagyon fáj. és arra se méltatsz. de hang nem jön ki a torkán: nincs semmiféle gyerek. miért mással. hogy nem mondasz igazat nekem! Az isten szerelmére. Mike. vagy a fiúja. – Mary. Ki kell sütnöm. mert a család nem hisz nekem. olyan piszkosul sajnálom… Én annyira szeretlek. – Hidd el. miért nem velem? – Mike… Jaj. mi is a baj. mondjuk Germaine baráti köréből. de már késő. hogy beismerd… – De én nem… – A legkomiszabb. – Mike. Mary… én most leteszem. Mary… – Rekedt. őszinte leszel. azt suttogja: – Jaj. költ egy sztorit. szükségem van rád. – Mary. Kiállok melletted. Egy pillanatig elfogja a kísértés – bead valamit Mike-nak. ide kell jönnöd. esküszöm. Ajka formálja a szavakat. szétúsznak a konyha kontúrjai. Gondolkoznom kell. El kell magyaráznom ezt az egészet. Mike akadozva. – Mike. ha igazán szeretsz. Nincs igaza az orvosoknak. de bennem bíznod kell. – Nem hazudok. és átöleli és megvigasztalja. Mary. akadozó a fiú hangja. – Akkor én megyek oda. Mi mindig egyenesek voltunk egymással. Vagy találkozzunk valahol. mint egy rossz álom. és nincs kihez fordulnom. Milyen koszt hagyott az anyja – a máskor oly pedáns Lucille. Másra se tudok gondolni egész nap. ha szeretsz – küzd a szavakkal Mike –. Mondd. és akkor Mike-kal minden el lesz boronálva. Mary. elfúltan folytatja: – Egyelőre nem mehetek át hozzátok. de avass be. – Jaj istenem. A fiú alig bír megszólalni. az igazat mondom. Olyan. Soha senkit nem engedtem magamhoz. Mary – kérdezi kínlódva –. beszélnem kell veled. Mary… A lány elszörnyedve nézi szemközt a nyitott kredencajtót. tudnom kell valamit. A fiú hangja elváltozik. A konyhai felfordulást pásztázza a csapongó tekintet. hogy úgy szeretlek. és ne hazudj nekem. Sőt feleségül is veszlek. Míg el nem döntöttem.

Mary a kövön hever. mikor csattanást hall. A konyhaasztal és a fal közé fészkelődve zokogva kiáltja: – Apa! Ted nincs meglepve. Zárva. Aztán kitör belőle a sírás. Pár percig kábultan. – Amy? – Nincs válasz. nekünk együtt kell megoldanunk a helyzetet. némán ül. A hatodik rúgásra végre enged az ajtó. – Mary! Nyisd ki! Lucille a falnál tapogatózva odatántorog Ted mellé. – Ted! – kiáltja Lucille. ugye. Megáll. és jobb lábával lendületből belerúg az ajtóba. és Lucille néz ki álomittasan. Éppen tölt. a folyosóra rohan. és fáradtan kecmereg be a tévészobába. én… Mary mint az élőhalott mondja a kagylóba: – Oda se figyeltél rám. a lányok fürdőszobaajtaja alól fény szűrődik. Elejti a poharat meg az üveget. Lenyomja a kilincset. aztán felkattintja az előszoba-világítást. – Ki van benn? Tessék válaszolni! Mary! Amy! Ököllel veri az ajtót. de hozzá se nyúl. és a kezébe temeti az arcát. megérted? Mary. – Mary? – szól be. vértócsában. – Leteszi. – Mi ez a lárma? – Mary! – döngeti az ajtót kettőzött erővel Ted. hogy sötét a ház. – Mi van? Ted rá se hederít. szoktatja a szemét. Nyílik a nagy háló ajtaja. tesz pár lépést hátra. Ted odaszalad. Aztán megint: a festéken fekete lábnyom. Semmi. de te ellenem vagy és én. Első a whisky. . üvegcsörömpölést. A mosdóban zsilettpenge. Néz jobbra-balra. majd pedig önmaga felett. hallgatózik. Tizenkétszer csörög a telefon. rezzenetlenül. Aztán szemlét tart a család.kell szednem magam. Ted beront.

– Mary – fészkelődik Ted az ágy szélén –. nem tudom. cicám. Egyszerűen… megtettem. A lelki megrázkódtatás miatt ájultál el. Az orvos felé fordult. aztán ismét elnyomta az álom. Neki már nem süt ki a nap. én… Mary állja a tekintetét. Mary keze a takarón nyugszik. Úgy érzi. segített fogat mosni. Mary. Mikor a vakító lámpák elől félrekapta a fejét. halk hangot hallotta: – Nincsen semmi baj. hogy az ablakon bámul ki az utcára. lágy tojást. – Mary… – Tessék. állványra függesztett palackból futott gumicső a karjába. Majd postázzák a bizonyítványodat. – Mary… cicám… miért nem szóltál? Tudod. Nem vesztettél sok vért. – Nagyon sajnálom. az ismerős. – Mary. mindkét csuklóján kötés. egyedül feküdt egy szobában. hogy Mary látni se bírja. olyan tanácstalanul mereszti a szemét. Sokat öregedett az apja két nap alatt. narancslét.7. . Lucille csak áll. puszta szavakkal nem ér el hozzá. Wade varrta össze a csuklóját. – Amynek azt mondtuk. Ugyanő később reggelit hozott neki. Bár megtehetné. Dr. – Apa. és arról csicsergett. próbált emlékezni. miért tettem. Mary a fémrudat bámulja a mennyezeten: függönyt lehet húzni az ágy köré. – Én is. Sokáig feküdt ébren a sötétben. Mary egy szót se szólt közben. és megfésülte. Gyöngéd kézzel beszappanozta Mary arcát. s úgy látta. a hátára fektették. Este hozták be a sürgősségire. Mary. aztán odafordítja az arcát. Egykedvűen nézi a Lucille-t körülölelő reggeli verőfényt. türelmesen megetette. Az anyjában legalább annyi tapintat van. az ujjait is elintézte a pengével. Reggelre a cső eltűnt. Végül befutottak a szülők is. a műtőlámpa fényében még jobban kirínak fekete hajából az ősz tincsek. de Ted rendületlenül ül az ágya szélén. hogy milyen szép az idő. Elmenne spánielnek. – Úgy megijesztettél bennünket! – Ted szeretné megfogni a lánya kezét. Éjszaka ébredt fel. vidám segédápolónő jött meleg vízzel teli mosdótállal. nem a vérveszteség miatt. – Édesanyád felhívta az iskolát ugyanezzel. Mindkét keze fején. Ted meg olyan fájdalommal. és egy kis asztalra kellett helyeznie a fél karját. Aztán behunyta a szemét és elaludt. és le nem venné a szemét lánya arcáról. hogy a szüleitől elzárkózzék. apa. miért nem nézel ide? A lány tűnődik egy kicsit. pirítóst. vakbélgyulladásod van – vizslatja Ted elkeseredetten a két rákmúmiaforma csomagot a takarón. fejezet A leggyűlöletesebb az apja tekintete.

A kikönyökölt pamutpulóveres. Én lebeszéltelek volna. hátraveti a loboncot. Marynek majd kiugrik a szíve. Mare? Mary az alsó ajkába harap. Wade meghagyta. hogy bárkit fogadhatna. Aztán így szól: – Nem biztos. Germaine gyöngéden simogatja Mary homlokát. az egész világ összefogott ellenem. és arcon csókolja. Miért nem mondtad meg. apa. de villámgyorsan kapcsol a bekötött kezek láttán. és édesapád sürgősen behozott az Encino Kórházba.hogy mindig számíthatsz ránk. hogy te se fogsz. Te nem tudhatod… – Mary könnyeivel öntözi a párnát. Ted erőt vesz magán. – Dolgom volt. ahogyan a barátnő életet lehel a lányába. Mary fölemeli a kezét: – Mind a kettőt. Mare. Tudod. – Nagyjából. Vagyis hát ennél bonyolultabb a dolog. Odacsörögtem hozzátok. hogy bensőségesen sugdolóznak. A szoba csöndjébe beszűrődnek a kórházi zajok: léptek kopognak a csukott ajtón túl. a takaróra. hogy eljött. Aztán fölegyenesedik. – Germaine széles vigyora arca minden gödröcskéjét érvényre juttatja. kivették. Lenyűgözve figyeli. ahogyan Mary bepólyált keze átöleli a barátnőt. A válltáskáját egy székre akasztja. – Feltételeztem. Hiszen két orvossal szemben hangoztatom az igazamat. – Látom. Germaine önkéntelenül odahajol hozzá. hát csakis neked mondhattam volna el. Mary elfordítja a fejét. – Tudom. – Rögtön azután csináltad. Éppen ezért csináltam. orcáját Maryéhez érteti. – Aha. – Nem semmi. mi az ábra. Ha Mike… Germaine dugja be a fejét: – Mare? Ted talpra ugrik: – Dr. és Amy közölte. Hallja. Mare. – Ma reggel hiába kerestelek a zászlórúdnál. – Hagyd. – Nem hisznek nekem – folytatja Mary. és leül az ágyra. hogy értlek. a nővére vagyok. lábát keresztbe vetve. tolókocsik zötyögnek. – Szólhattál volna. Ted hátrál az ágytól. – Mindegy – suttogja az apa. hogy tilos látogatót fogadni. selymes fekete hajzuhataga ráterül a párnára. A lány tompa tekintete a semmibe réved. becsukja az ajtót. foltozott biciklinadrágos társnő eltűnődik. – Germaine belép. hogy hívtalak. menjek el? – Mary sajnos nincs olyan állapotban. Mare? Hiszen a legjobb barátnőd vagyok! – Hát… nem ment. hogy idejében érkeztem. mi. hogy így végezd? – Persze… ha valakinek. – Miért nem szóltál egy szót se? Olyan furcsa volt a hangod. Mare. Mare. a hangosbeszélő műtéthez szólít egy sebészt. és nem lép közbe. – Azt mondtam. De hát úgy éreztem. McFarland. és ő is törölgeti a könnyeit. amit . vakbélgyulladást kaptál. – Hálát adok Istennek. A lány lassan közelít az ágyhoz. Ted magába fojtja a keserűségét. és elképedve figyeli. Mary gyönge mosolyt küld felé. hogy nekem mindent elmondhatsz. Egyszer csak halkan kopognak. Mi ér meg annyit. de hogyan ítélkezhetnék? Ha te hiszed. Örülök. Mr.

az ezüstkereszt megcsillan a mennyezeti lámpák fényében. – Őszentsége áldotta meg. hogy ide fáradt – motyogja Ted. fehér gallért. Áldozás előtt gyónni kell. Crispin atya fölemelkedik. fekete öltönyt visel. S szombatonként meggyónt vétkei eltörpültek a többi tinié mellett. és legragyogóbb mosolyát villantja Maryre. aztán a bekötözött jobb kezére csúsztatja. – Köszönjük. én kereszteltelek. Tudhatod. tűrhetően. A pap ajkbiggyesztve pillant Germaine-re. Odatartja a lány elé. – Köszönöm. Lionel Crispin atya odahúz egy széket. Mary. és kezét összekulcsolva helyet foglal. hogy nem jöttél el hozzám. Hosszú fekete olvasót húz elő. Lendületesen csukódik az ajtó. Az ő ifjúsági csoportjának a legintelligensebb. Lionel Crispin kerek képe most már megnyugtatóan mosolyog a lányra. sarkában Teddel az ágyhoz vitorlázik. – Igen. – Hoztam neked valamit – nyúl a zakója zsebébe. – Jó reggelt. majd felbukkan dr. ő Crispin atya. Crispin atya szólásra nyitná a száját. amolyan szerzetesi tonzúra. de zörgetnek. hogy bennem megbízhatsz. Csak annyit mondhatok. gyilkosságra vetemedett. A lány állig begubózik. Néma párbeszéd zajlik kettejük között. Három dolog miatt háborog a lelke: a lány nem vallotta be a nemi közösülés bűnét. legbuzgóbb tagja. Mary.mondasz. Fölhúzza a szemöldökét és Tedre pillant. aztán az atya ismét a lányhoz fordul. hálatelten mosolyog. és ami a legborzasztóbb. atyám. gondolja magában a pap mély aggodalommal. Mikor meglátja Crispin atyát. szürke hajában kopasz folt. de belül csupa meghasonlás. azt meg nem akarsz. Mary szeretettel. Ted. – Édesapád. inkább nem… Hát persze. Wade. – Jó reggelt – köszön a szobában egybegyűlteknek. öngyilkosságot kísérelt meg. Kis szünet után megszólal: – Hogy érzed magad? – Köszönöm. Wade. – Jó reggelt. és bekötözött ujjával megérinti Germaine arcát. atyám. Mary. Wade az ágyhoz lép. és szigorúan néz Maryre. Dr. Ted pedig azt mondja: – Dr. családunk lelkipásztora. – Jó reggelt. A válla fölött Lucille-re sandít: mintha fel se fogná. atyám. atyám. hogy itt van a pap. – Hogy van a legcsinosabb betegem? . Pocakos ötvenes. Akkor nekem is el kell hinnem. Crispin atya. én annyiban hagyom. Bármikor felkereshetsz a szükség óráján. áldott állapotban lévén. Mary Ann McFarland éltanulója volt a Szent Sebestyén iskolának. mindent elmondott nekem. kár. Csecsemőkorodtól ismerlek. – Jó reggelt. Az apácák rajongtak érte. – Akarsz este áldozni? – Atyám. atyám. A csöndet ismét kopogás töri meg. mosolya magabiztos. – Az istenit – dünnyögi Ted az ajtóhoz lépve. majd hanyatt esik a kilincset fogva. Kézfogás következik. Az orvos láttán Mary kicsit felderül: hasztalan igyekszik feljebb húzódni a párnán.

– Jól bánnak itt veled? – Minden rendben. Nem hitt nekem. – Hát nem tudtad. – Egész jól? Ennek azért még utána kell nézni. szinte összement. hogy várandós vagyok. és alaposan szemügyre veszi a kötést. Wade igazán nem szívdöglesztő. Wade a körmeit nézegeti. hogy otthon legyen? A lány keze lehanyatlik. Mióta anyám megtudta. – És hogy van a kezed? – Dr. Mary Ann McFarland. De délután újra benézek. – Nem volt ott apa. – Igen… – De te inkább apáddal akartál volna beszélni. Az ilyen dupla élű penge nem ártatlan játékszer. – És szóltál valakinek. Mary? – Valakit. – Ó! – Dr. ott volt. Mary vállat von. Ahogy a többiek se. újra boldogok lesznek. hogy int nem vágtál át vele. – Értem. Magas. Mary hátraveti a fejét. – Édesanyád. – Az orvos elfoglalja Crispin atya megürült helyét. Dr. de nem találtam. Wade becsukja az ajtót. és mint az alvajáró hagyja. aki elvégzi az abortuszt – suttogja Mary. nagyon ideges lehettél. . A lány jobbjával ugyanígy cselekszik. – Akkor beszéljük meg. Úgy gondoltam. És Mike… – Ő a barátod? – Együtt járunk. Hátradől a széken. Mindenki miattam boldogtalan. Mare. – Nos. felugrik. De mindenki az égvilágon. – Igen. Dr. hogy kivezessék. és nézi a betegét. – Nem dolgozni volt… Elment. Hátrabiccent a két férfinak. ahogy mondta. Germaine sem kéreti magát. a modorában. mindenki maga alatt van. Még Crispin atya is. hogy keressen valakit… Jonas Wade a homlokát ráncolja. hogy apád nem volt ott? Mary a szeme elé viszi a jobbját. Házasságot terveztünk. miért tetted? A lány elkapja a tekintetét. de én akkor is látom. Milyen kicsi szegényke. és a fehér kötést tanulmányozza. hogy dolgozni ment? Miért vártad el tőle. – Kit keresett. Nem mutatja. mióta legutóbb találkoztak! – Akarsz beszélni róla? – kérdezi halkan. a beszédében van valami vonzó. Ted máris ott terem Lucille mellett. egyenes alakja ma igazán jól mutat öltönyben. A lány felmosolyog rá. fogja a táskát. – Szükségem volt rá. ha megölöm magamat meg ezt a valamit. miután néhány halk szót intézett a McFarland házaspárhoz és Crispin atyához. meg e miatt az izé miatt itt bennem.– Köszönöm. – Nem is tudom. Wade félreteszi az olvasót. újra összehozott az élet. hogy segítsen? – Nem kellett segítség. és közli: – Rohannom kell. Aztán visszatér Mary mellé. de az arcában. – Én úgy nézem. – Azt hiszem. Örülhetsz. Mary. – Tudod. – Hát ezért tettem. Vörös ködön át látja dr. – Mit értesz azon. Wade-et. A felesége megfordul. és megérinti a könyökét. megfogja a bal csuklót. egész jól. és térdén könyökölve előrehajol.

De most olyan kicsi. Lehet. Sötét szeme kissé elkeskenyedik. Még beszélnie kell azzal az embriológussal.– Mary. Wade a körmeihez –. az más tészta. Wade. hogy tudd. csak mert szűznek merem mondani magam. abortusszal hozakodnak elő! Ez égbekiáltó! Hogyhogy egyszerre abortuszpártiak lettek? – Úgy látom. felragyog. az öngyilkosság soha nem megoldás. – Lárifári. amit mondasz. de hogy igaz-e. A lényeg. pedig igazat mondok. hogy történt valami. – Nem tartom fel önöket soká. nem falra hányt borsó. A lány a fejét rázza: – Én szűz vagyok. nem hazudok. dr. hogy nem tart hazugnak. – Dr. dr. Wade hangja szelíd. hogy elmeséli a lánynak. Mary. nem feküdtem le fiúval. nagyban számítok az ön támogatására. – Falra hányt borsó lenne. de aztán meggondolja: felelőtlenség lenne. Wade – szólal meg halkan Mary. akit Bernie ajánlott. – Mary – dr. nagyon dühös vagy. ettől még nem hiszem el. Wade. én semmi rosszat nem csináltam. Wade belekezd mondókájába: . ahogy reménykedve bámulja őt hihetetlenül kék szemével. Wade. Crispin atya és McFarlandék a folyosó végén ücsörögnek műanyag székeken. de úgy bánnak velem. olyan gyámoltalan ez a lány. tessék! Nem kell megtűrniük tovább. mint egy bűnözővel. – Ez nem válasz. hogy szerintem te hiszed. elmondtad ezeket a dolgokat a szüleidnek? A lány elfordul: – Nem. valódi szépséggé. – Az nem olyan biztos. – De ahogy látom. hogy megvártak – mondja dr. Jonas az Orvosi Könyvtárban eltöltött lehangoló délutánra gondol meg az ebédre Bernie-vel. – Megérdemelnék. a szüleidet porig sújtaná. Dr. és mikor mindenki elhelyezkedett a szűk kis társalgóban. Hmmm? A lány szeme csóvát vet. dr. Én csupán kijelentettem. – Így volt. Crispin atya. egy pillanatra kísértésbe esik. Talán meg akartad büntetni őket. – Köszönöm. A lány mint a villám néz oda. csak te nem emlékszel. ugye hiszi azt is. – ha hiszi. Ted és a pap két oldalról támogatják Lucille-t egy kényelmesebb székhez. ahogy a lány arcát vizsgálja. azt mondta. – Dr. de Mary – tér vissza dr. mikor a szüleim értem jöttek. – Igen! Mert a doktor úr megért! Tegnapelőtt este. Wade nehezen palástolja nyugtalanságát. ha nekem mondod. Ez kettő. ha elveszítenének. hogy meggyőződésből beszélek. – Miért? – Csak. ugye? Nem hisznek nekem. Ezek a zsenge vonások néhány éven belül megérnek. vádolják Mike-ot. feketekávés műanyag ibrikeket szorongatva. homlokán a ráncok mélyebbek lesznek. hogy én nem tettem ilyet? – A psziché fura dolgokra képes. mégis kényszerítő –. Bevezeti őket az „Idegeneknek tilos a bemenet" feliratú ajtón a nővérszoba mellett. – Nem számít. Van annyi eszed. mikor azt állítom. hazugnak neveznek. ha csípem a szemüket. Wade. pupillái kitágulnak. amit mondasz. Hát. Nem bélyegez gonosztevőnek.

– Dr. hogy mit. Ted előredől. atyám. De elvétve fordul elő. ha előbb beszél dr. Az arcát nézi: őszinte odaadással csügg az orvoson. képtelen bármit mondani. Minden eset más. és a sorsa az önök kezében van. érzelmileg labilis. aki hisz neki. A cigarettafüstöt lehelő kis társalgóra csönd telepszik. – Nem mondtam ilyet. hogy mi itt négyen kitalálunk valamit. De most egyébként sem ez a legfontosabb kérdés. A gyerekek körülményei roppantul eltérnek. hogy önként nemi kapcsolatba bocsátkozott. Wade. persze. kötelességem jelenteni a rendőrségnek. Persze a pszichiátriai irodalom tud példát. A terhesség-megszakítás törvénybe ütközik. hogy valaki szűznek vallja magát. – De hát nem is az számít. komoly döntést kell meghozniuk. – Doktor úr! – A hang színtelen. Például. hogy az önök tinédzser korú lánya másállapotban van. mint bármelyik felnőtt. az egyházközségben való tevékenységéről megtudtam. holott nyilvánvalóan fennáll a terhesség. Ted érzi. sőt azon túl is kitartanak amellett. A jelek szerint ön meg a felesége nem adtak hitelt a szavainak. hogy Lucille keze megrebben. hogy a hatósági fellépés szolgálja legjobban Mary érdekeit. – Gyakran előfordul ilyesmi? – érdeklődik Crispin atya. de határozni önöknek kell. Wade int. – Beszámoljon a gyanújáról és kutatásairól? Jobb lesz. hogy védelmet kapjon. Ted veszi át a szót. A hatóság gyakran jót tesz az érintettel. felügyeletre szorul. és kiemelik őket az öngyilkosságot kiváltó környezetből. és Mrs. Crispin atya és én tanácsot adhatunk. – De én korántsem vagyok meggyőződve arról – folytatja Jonas Wade –. kivált a kiskorúét. vagy elküldik a háztól a szülésig. Ugyanúgy jogot formálhat az orvosi titoktartásra. dr. az a helyzet. – De hát nem létezik. akár a vert hadsereg. hogy bűnhődjék. és ezért elutasító. Mr. házasság nem jöhet szóba – az orvos szünetet tart. hogy várjon. Aztán halkan megszólal Ted: – Mary mondott önnek valamit. tehát két lehetőség marad. Mrs. A kiskorúaknak a bíróság lesz a gyámja. Annak alapján. McFarland. úgy jártatja az agyát. hogy jelentsem az esetet. Ted Lucille kezét fogva szürke. Hát nem bízik bennünk? – Mr. Wade megdörgöli az orrát. ha tűrhetetlen otthon a helyzet. elgyötört arccal bólint. ha nem akarja elismerni. az önök hajthatatlanságát beleértve. – Igen különös eset. amit a családi környezetéről. hogy igazat mond! Dr. Furcsán sápadt. Sok lány hivatkozik erőszakra. Dorothy Hendersonnal. Sminkje és máskor oly gondosan fésült frizurája nélkül Lucille McFarland olyan. hanem éppen az ő érdekében. hogy igazat mond-e vagy sem. Wade? – Igen. Nagyjában-egészében lelki zavarra utaló tünet. . de dr. nem értem. de nem árulhatom el. Nem azért. velünk meg szóba se áll. – Nem! – suttogja Lucille.– Mr. nem tartom indokoltnak. a lánya jelenleg kétségbeesetten keres valakit. feltéve. Egy biztos. Jonas Wade folytatja: – Az öngyilkossági kísérletet. hanem hogy hogyan látja a történteket. – Rendkívül ritka. Szokatlan a szüzességnek ez a konok hangoztatása. hogy sosem voltak férfival. – Hallgasson végig. McFarland. McFarland. – Az én lányom nem idegbajos. – Miért tette? Az orvos széttárja a karját: – Miért nem őt kérdezi? Lucille csak a fejét ingatja. hogy Mary idegeneknek megnyílik. McFarland. Lucille beszél. és már készül megszólalni. Vagy otthon tartják Maryt. nincs vesztegetni való időnk. hogy nők egészen a szülésig. a négyes minden tagja kipécéz valami bámulnivalót. és figyeli a szülők arcát –.

távol áll tőlem. – Mr. a busa szemöldök. úgy vélem. és Mrs. hogy tudni véljem. az éber disznószem elárulja. – Dr. – Mit ért azon. a gondviselés és a felügyelet. Nézi a három arcot. rátelefonál dr. A pofazacskó. De az atya nagy bánatára egy apróságot elfelejtett meggyónni. legtitkosabb vétségeiről is. és hálás lennék. Mary Ann McFarland láthatóan mintaszerű katolikus leány. hogy miért. Amint végez itt. – Atyám. Wade – szólal meg Lionel Crispin –. hogy elküldjük? – kérdezi fáradt hangon Ted. Mary legfőbb érdeke a védő-őrizet. McFarland. én tartozom hálával az ön buzgalmáért. és leghosszabban Crispin atyáén időzik. Jonas Wade az órájára pillant. milyen tanácsot szándékozik adni Mr. – Nos – csattintja össze kezét Crispin atya –. Hendersonra. A család lelkipásztorának lelkiismeretesen számot ad legjelentéktelenebb. hogy a pap lelkében micsoda vihar dúl. ha meghallgatnák a javaslatomat.Megint nagy a hallgatás. És Jonas Wade sejti is. . de ez az ügy igen felkavar. akkor kezdem. Vagy mondjuk úgy. McFarlandnek.

Örvendek. egyenletes ketyegése. aztán növekedésre serkentjük. kissé módosul az első benyomás: megkopott elegancia. a pár centi magas zavaros vízben fénylő testű békák bámészkodnak. – Ismerős a szó. dr. dr. – Először is a békapete sejtmagját elpusztítjuk egy parányi ultraibolya- . Henderson. Dorothy Henderson embriológus szép asszony. – Bernie elmondta. – Szóra sem érdemes. – Előbb a szó szerinti fordítást mondanám. aki feljutott a csúcsra.8. és egy sor üvegkalitkán – akváriumon – állapodik meg. hogy időt szakít rám. sőt zavarba ejtően erőteljes a hangja: ennek a nőnek sose kellett sugdolózni – opera csillag. míg körbevezeti a laboratóriumában: tudományos kutatónak. középen elválasztott vörösesbarna haját habos kontyba tűzve viseli. hófehér tincsek csíkozzák a tökéletes frizurát: fénykorát túlélt prímabalerina. Dorothy Henderson. a folyadékok bugyborgásán. frissességet áraszt. dr. Dr. Jonas viszonozza az erőteljes kézfogást. Kérem. bár hosszú évek mosolyai. Az erős. mintha tárlatot vezetne. hogy tömeg. De mi kicsit eltorzítva használjuk: a tudomány klónon az egy szülőtől leszármazott egyedek populációit érti. holott napnál világosabb. Wade. a tudósnő az ötödik X-et is átlépte. A járása lendületes és kecses. ám meghatározhatatlan szagokat. Dr. – Járatos a klónozásban? Az orvos körülnéz a kis laboratóriumban: nyugtázza a csöndben munkálkodó két asszisztenst. Wade? – Halvány fogalmam sincs róla. teste megőrizte fiatalos karcsúságát. netán szertartásmesternő a Capitol Hillen? Jonas csak egyvalaminek nem nézné. Jonas szeme a kopár helyiség közepére téved. Wade. mi itt békagenerációk reprodukcióját végezzük egy szál donor szülő igénybevételével. dr. Vagyis az aszexuálisan leszármazottakat. Dróthálóval vannak lefedve. a készülékeket. – Nos. mivel foglalkozunk itt. Görögül annyit jelent. aminek eredményeképpen létrejön az eredeti béka kifejlett mása. Henderson olyan. királyi fenség száműzetésben. bőre sima. Dorothy Henderson. Míg követi a laboratóriumba. Meglepően. Szép: ez Jonas Wade első gondolata. Lombikban létrehozott élet vagy valami ilyesmi. Hercegnői tartással vonul előtte. makulátlan fehér köpenybe bújtatott széles válla államügyek terhét hordozza. bemutatja a készülékeket. a keltető zümmögésén áthallatszik a színképmérő halk. – Köszönöm. és most kegyesen teret enged az újaknak. Nyilvánvalóan roppant dús és hosszú. grimaszai barázdálják – színésznő. mikor hátrafordul. éspedig úgy. politikus. hogy a béka testéből elkülönített sejt magját átültetjük a békapete citoplazmájába. dr. a klón nagyon sok egyvalamiből. fejezet – Jó napot. kerüljön beljebb. Wade. az eljárást. tökéletes fogsort és tündöklő zöld szemet villant a látogatóra.

fénysugárral. Ezek itt dél-afrikai karmos békák, és a petéik olyan kényesek, hogy a mechanikus kezelést nem tűrnék. Miután különleges táptalajra telepítettük az ilyen sejtmagmentes petét vagy petéket, vesszük a donorsejtet – Dorothy megáll a ferde szemű, fiatal nő mögött, aki magas székén ülve buzgón hajol egy mikroszkóp fölé –, ami ebihal beléből származik, és egy kis steril cső segítségével bejuttatjuk a sejtmagját a sejtmag nélkül maradt petébe. Ezek után a táptalajon keltetjük, és megvizsgáljuk az eredményt. Odalépnek a nagy fém „sütő"-höz: üvegajtaja mögött polcokon sorakoznak a Petri-csészék. – A csírahólyagfázisnál olyan környezetbe helyezzük át, ahol ebihallá fejlődhet. A következő megálló egy kis alga lepte tartály, itt a második számú asszisztens görnyed a mikroszkópja fölé, egyik kezében fecskendő, a másikban toll; jegyzeteket készít, miközben a lencsére mered. – Vagy elpusztul egy klón valamennyi egyede genetikai defektus következtében, éspedig egyszerre, mind egy szálig,vagy mind szabályosan kifejlődik, kívül-belül hajszálra azonosan. Dorothy Henderson meleg, bájos mosolyt küld felé, és továbbkalauzolja a laboratórium közepén álló üvegtartályok során. Valamennyin az áll, hogy „Xenopus laevis", utána római számozás: egy-egy békaklónt tartalmaznak. Az első akvárium felirata azonban „Xenopus laevis; Primus", és csak egy szem béka gubbaszt benne. – Ez itt Primus – kopogtatja meg dr. Henderson a mocskos üveget. – Ő az eredeti béka. A többi, dr. Wade – mutat végig a hat akváriumon –, egymást követő generációk, egyik a másikából kiónozva. Mintha indigóval másoltuk volna le Primust. Jonas Wade odahajol, a békát vizslatja, majd fölegyenesedik. – Nagycsaládos. – Nem, nem, dr. Wade, ne feledje, ezek a békák nem Primus ivadékai. Egytől egyig maga Primus. Az orvos nézi, nézi a hideg, élettelen békaszemet. Primus néha pislog, más életmegnyilvánulása nincs. – Lenyűgöző. – Az ötlet nem új, dr. Wade. Gottlieb Haberlandt 1902-ben kezdett komolyan kísérletezni a klónozással, és mások is próbálkoztak azóta. – Dr. Henderson finoman megérinti Jonas karját. – De sajnos innen nincs tovább. Megrekedtünk a kétéltűeknél. Sokért nem adná a tudomány, ha magasabb rendű állatoknál is menne a dolog, de hiányoznak az eszközök. Az emlős petéje méretben egy-tizenkettede a békapetének, a békapete átmérője három milliméter. Itt közönséges mikroszkópot használunk, de nem is létezik az emberi sejthez alkalmas műszer. Hanem eljön még a nap, dr. Wade, mikor lehetségessé válik az emberi sejt magjának kivétele, be lehet ültetni egy élő embertől vett testsejtbe, és lehetségessé válik, hogy az adott személy tökéletes mását hozzuk létre. Azt persze ne kérdezze – húzza fel a vállát –, hogy mikor lesz az. Jonas Wade fejét ingatva ismét körbehordja tekintetét a laborban. Hébe-hóba értesült ilyenfajta kísérletezésről, de sejtelme sem volt, hogy már idáig jutottak. Itt csücsül Primus, újra meg újra, a végtelenségig lemásolva. Dorothy Henderson az arcára pillantva – elégszer látta már ezt az arckifejezést, hogy értsen belőle – halkan megjegyzi: – Kérem, ne értse félre a munkánkat, dr. Wade. ítt nem génmanipulálás folyik, nem vagyunk mi nácik. A klónozás csak egy bekezdés az emberi utódnemzés új fejezetében, ami a jövő. Tegnap még tudományos fantasztikum volt a lefagyasztott sperma meg a mesterséges megtermékenyítés, ma valóság. Nem késik soká a

lombikbébi, a magzat átültetése egyik nőből a másikba, a mesterséges anyaméh, a magzat nemének befolyásolása meg az ember klónozása. – Türelmesen mosolyog, keze a köpenye zsebében. – De hát nem azért jött, igaz, hogy röviden felfényesítsem a klónozásról? Dr. Wade elkapja a szemét Primusról, és az embriológusra mosolyog. Dorothy Henderson igenis tudós a javából. – Ez igaz, de szívesen visszajönnék továbbképzésre. – Dr. Wade, tárt karokkal várom. Nincs sok látogatóm. Befárad ebbe az én… na ne túlozzunk… irodámba? Zsúfolt üvegkalitka a laboratórium végében, de mikor becsukódnak, meglepő a csöndje. Dorothy Henderson helyet foglal a jól megrakott íróasztal mögött.. Míg Jonas leül vele szemközt, elnézést kér: – Sajnos, kávéval nem tudom megkínálni. A kávéfőző felmondta a szolgálatot, újra nincs pénz. Az orvos hátradől a fémvázas műbőr széken, és kezét ölbe ejtve mosolyog. – Dr. Henderson nem szeretném az idejét rabolni. Bernie elmondta, miért jöttem? – Csak jelezte, hogy bizonyos kérdéseire esetleg tudom a választ. Jonas Wade belefogna, de egyszerre cserben hagyják a szavak: őrjítő, kitervezte a mondókáját, de most olyan bizonytalan. Egész délelőtt erre a beszélgetésre készült, míg a betegeit végiglátogatta, és elvégzett egy vakbélműtétet. Mindent arra tett föl, hogy ez a nő mit mond. Dr. Hendersonnak kulcsszerepe van az oknyomozásban. Ő dönt, hogy hogyan tovább: tartson ki az ötlete mellett vagy eressze szélnek. Bernie is megmondta, a fogas kérdés, hogy lehetséges-e spontán szűznemzés az emlősöknél, és ha igen, hogyan. Nem tör ajtóstul a házba. – Dr. Henderson, mit tud mondani nekem a partenogenezisről? A sivár környezetből olyan nagyon kirívó elegáns asszony kissé felhúzza a szemöldökét, és elkezdi: – Partenogenezisnek nevezzük, mikor a pete embrióvá fejlődik anélkül, hogy hímivarsejt serkentené. – Igazából azt szeretném tudni, hogy előfordul-e vagy csak absztrakció. – Korántsem absztrakció, dr. Wade. A tudomány rég tisztázta, hogy a sejt partenogenezissel embrióvá fejlődhet kémiai, fiziológiás vagy mechanikus behatás eredményeképpen. Laboratóriumi körülmények között számtalanszor bizonyítást nyert. Ha a békaféléknél sikerült kiváltani a partenogenezist, nem kétséges, hogy minden gerincesnél lehet. Tulajdonképpen mi is a partenogenezist bizonyítjuk itt a laborban. Dr. Wade a kezét bámulja. Érzi, hogy a szíve gyorsabban ver. Kritikus pillanat: most következik a mindent eldöntő kérdés, ami elől Bernie kitért. – Dr. Henderson, mi a helyzet az emlősöknél? Náluk lehetséges a partenogenezis? Megrendülten hallja, hogy dr. Henderson a világ legtermészetesebb hangján „igen”-nel válaszol. – Biztos benne? – mered rá Jonas. – Biztosabb nem is lehetnék, dr. Wade. Laboratóriumi bizonyíték van rá. Kivált egereknél és nyulaknál. A pete serkentést kap, és megindul a természetes fejlődés. – Dr. Henderson, engem igazából nem is a laboratóriumban elindított partenogenezis érdekel. Tud példát természetben előforduló partenogenezisre emlősöknél?

– Természetben? – Spontán. – Szóval spontán… – Dorothy Henderson szórakozottan simít végig a homlokán finom kezével. Aztán megszólal: – Macskáknál és görényeknél tapasztalták már, hogy a pete hím általi megtermékenyítés nélkül is osztódásnak indult. Bár természeten, dr. Wade, bizonytalan körülmények értendők. Nem ellenőrizhetünk semmit. A laboratóriumon kívül minden csak feltételezés. – Akkor kérhetnék felvilágosítást arról, hogyan megy végbe a partenogenezis? Hogyan történik? – Gondolom, arra kíváncsi, hogy mitől indul be a pete. Csak annyit tudunk, dr. Wade, hogy a serkentés olyanféle, mint a hímivarsejté. Ön is tudja, a hímivarsejt szerepe annyi, hogy behatol a sejtbe, és kiváltja az osztódást. Ha más is képes ugyanerre, a sejtosztódás megkezdődik. Mondok két példát, hogy laboratóriumban mi indított el ilyet. Először is – emeli fel az ujját –, vegyük a tengeri sünt. A laboratóriumban tengervízbe helyezzük a megtermékenyítetlen ivarsejteket, egy kis kloroformot vagy sztrichnint teszünk hozzá, és az ivarsejtek maguktól fejlődésnek indulnak, érett, szabályos tengeri sünök keletkeznek. Egy másik kísérlet – emel még egy karcsú ujjat az előző mellé –, mikor a sejteket túlnyomásos sokknak teszik ki az oldatban, ennek is osztódás a következménye, és megint csak ép, apátlan tengeri sünök jönnek létre. A donor tökéletes másai. Az első változat a kémiai serkentés, a második a fiziológiai serkentés példája. Békáknál partenogenezist vált ki, ha tűvel idegen fehérjét juttatunk egyenesen az ivarsejtbe. Ez a kétféle serkentés kombinációja. – Dr. Henderson, hiszen a petében csak a kifejlett sejt fele kromoszómája van jelen. Az embrió kifejlődéséhez pedig szükség van a megfelelő számú diploid kromoszómára. Én úgy tudtam, a hímivarsejt szolgáltatja a kiegészítést. A nő elmosolyodik. – így is van, dr. Wade. Szabályos fogantatásnál a hímivarsejt huszonhárom kromoszómája összekapcsolódik a pete huszonhárom kromoszómájával. Namármost, a pete érési szakaszában, mielőtt a hím ivarsejt megtermékenyítené, hasadás megy végbe, kettéválnak a kromoszómapárok, és a kibocsátott ivarsejt csak a kromoszómák fele részét tartalmazza. Partenogenezisnél ismeretlen okból bennmarad az ivarsejt a tüszőben, nem válik szabaddá a kromoszómák fele része, hanem újra összekapcsolódik a másik féllel. Ez a ki nem bocsátott kromoszómaszéria játssza a hím sejtmag szerepét, egyesül a női sejtmaggal, és zigóta jön létre. Aztán a petét valami serkentés éri, lehet kémiai vagy másfajta, beindul az osztódás, és mivel megvan a negyvenhat kromoszóma, kezdetét veszi a magzati fejlődés. – Elvégezték ezt emlősökön a laboratóriumban? – Nagyon egyszerű. Mondjuk, nyulak petéit vérplazmából meg embriószövetből álló táptalajra helyezik, aztán gyorsfagyasztásos sokkot alkalmaznak, hogy elindítsák a folyamatot. A petéket, ha a kromoszómaosztódás bekövetkezett, nyulak petevezetékeibe helyezik; az állatoknak előzőleg terhességi hormonokat fecskendeznek be, nehogy szervezetük kivesse az átültetett zigótákat. Feltéve, hogy kifejlődik a petezsák és nem kell sebészileg eltávolítani, többnyire ki is hordják ezeket a terhességeket. Sőt, dr. Wade, a nyúl ivarsejtjének kifejlődése elérhető úgy is, hogy az ovuláláskor hűtik a petevezetéket. Ez persze roppant ritkán hoz eredményt, de született néhány egészséges nyúl hím ivarsejt híján is. – Dr. Henderson. – Jonas Wade alig bír magával. Amit az imént hallott,

legvakmerőbb reményeit is túlszárnyalja. – Embernél szóba jöhet ilyesmi? A nőnek arcizma se rebben. – Hogyne. A spontán vagy a mesterséges előfordulás érdekli? – A spontán. – Csiklandós ötlet, kolléga, de nem új. Százával jelentek meg tanulmányok az emberi petéről, bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes sejtek már a petefészekben osztódni kezdenek, vagyis úgy, hogy hím ivarsejttel nem is érintkezhettek. Rémlik, hogy az arány hat a négyszázhoz. Húsz éve, Philadelphiában például arra jutottak, hogy az emberi petesejtek hét és fél ezrelékénél indul el a partenogenezis, mielőtt megkezdenék vándorlásukat a petevezetékben. Ha ezt a statisztikát készpénznek vesszük, az következik belőle, hogy a partenogenezis és az ikerszülés gyakorisága úgyszólván megegyezik. Csakhogy a legtöbb ilyen petesejt eltávozik tüszőrepedés vagy havivérzés idején, vagy cisztává, tumorrá fejlődik, és sebész veszi ki. De egyes kutatók váltig hangoztatják, hogy néhányuk szabályosan fejlődik. Van, aki szerint ezerből egy szülés ilyen. – Ezt nem gondolhatja komolyan! Dr. Henderson halkan kacag. – Dr. Wade, ezt nem én gondolom, hanem egy kolléga. A tudomány minden területén vannak őrült fantaszták meg őrült konzervatívok. Van olyan tudós, aki toporzékolva visítja, hogy emberi partenogenezis pedig nincs. – Ön hogy látja a kérdést, doktornő? Dorothy Henderson tekintete mintha foszforeszkálna. – Semmiképp se vetem el a dolog lehetőségét. – Hát a valószínűsége? – A tudósok zöme szerint az esély egy a millióhoz. Én ehhez képest inkább biztatnám, kolléga – szerintem inkább egy az ötszázhoz. Jonas Wade elképedve mered az embriológusra. – Ez hihetetlen! Hát miért nem kap ez a dolog nagyobb nyilvánosságot? Ez nem akármi! – Pontosan azért, kolléga, mert nem akármi. Egyébként számítok rá, hogy az én területemen is elszabadul a pokol hamarosan. De ön itt most az emberi szexualitást bolygatta, ami roppant kényes téma, a szűznemzés meg végképp vörös posztó a teológusok, a moralisták, a pszichológusok meg a világ összes feddhetetlen papájának meg mamájának a szemében. Mi ketten megbeszélhetjük az ügyet tudományosan és objektíven, mert a tudósoknak ez a dolga. De a külvilágban ott a morál, meg az etika, meg a vallás, nem beszélve a családról, ami sarkköve a mi nemzedékekre orientált világunknak. A tudós csak akkor szellőztesse meg az elméletét, ha kikezdhetetlen, még akkor is foggal-körömmel kell majd harcolnia érte, tonnaszám ontania a bizonyítékot. Különben keresztet vethet magára. Önben lenne ennyi kurázsi? Már megint a fején találta a szöget ez az asszony. Szinte minden tudományágban szabadon lehet nyilatkozni a nagyérdeműnek, de ez kivétel. Ez ígyúgy mindenkit felzaklat. De ha jönne valaki, és fehéren-feketén bebizonyítaná?… – Dr. Henderson, nekem továbbra sem világos, hogy spontán hogyan mehet végbe? – rágja meg aggályoskodva a szavait Jonas. – Sokféleképpen, dr. Wade. Csak éppen olyan körülmények kellenek, mint a laboratóriumban. Serkentés kell a sejtnek, ami ugyanazt váltja ki, mint a hím ivarsejt, és helyettesíti azt, lásd a fagyasztást a nyulaknál. Ez a sokkhatás ugyanazt művelte náluk, mint a sperma. Egereknél a kutatók elektromosan ingerlik a petéket, és ha jól

Jonas furcsán néz. De ha az emberi ivarszervek kerülnek szóba. mint meghatározni. szinte érzi. Merthogy. Spurwaynek a szűzen szült anyuka azt mondta. Dorothy Henderson most először húzza el a száját. hogy egy asszony azzal áll elő. hogy a természetben spontán előadódjon. mi ketten vesézhetjük a kérdés erkölcsi és történelmi vonatkozásait. hogy partenogenezist gerjeszteni korántsem ördöngösség. Jonas eltűnődik. ön tehát azt állítja. – Dr. s felrémlik előtte Primus hideg. véletlenül belekerül az anya vérkeringésébe és érintkezik a petével. Wade. a lazán heverő könyveken.tudom. hogy háta mögött a laborban rendellenesen. az apátlan egerecskék igazán pompás példányok. Ha egy fertőző baktériumot. Egy férjes asszonynak aligha hiszik el. mintsem biológiai. és kész. hogy „szex". még ha ezer éve nem hál is az urával. az ő gyereke partenogenezisből származik: mélyreható vizsgálattal – bár mit dramatizáljuk. egy bombatámadás alatt fogant. legnyilvánvalóbb körülmény. a falra kitett naptárakon. sőt spontán partenogenezis. létezik partenogenezis. súlyos légnyomás érte. Bezzeg ha gyomorfekélye lenne! Annak nincs társadalmi vonzata. . mindenki sajnálja. Kizárásos alapon. szóba se áll vele senki. hanem emlősöknél is. Ha az ember beszed egy influenzát. élettelen szeme. így lett gyereke. hogy a gyermek mindig lány. már megy a nagy vihorászás. Ismertük az eredetüket. Hogyan igazolható vagy cáfolható ez tudományosan? A nő előbb még kedvetlen arcáról heves érdeklődés sugárzik. de ez körülbelül olyan. – Mit ért ezen? – Tegyük fel. a legszembeszökőbb. hosszú ujjait az asztal lapján összekulcsolva –. több bomba is becsapott közvetlen közel. nem kell más. Henderson folytatja: – A nő szavával szemben ott van az egész szokásjog. hogy nem volt entyempentyem. – Dr. amint látja. csak az elmélet kedvéért. felidézi a Lancet cikkét: dr. kolléga. Tudományos bizonyíték mi lehet? – Nos – hajol előre Dorothy Henderson. Jonas Wade bólint. sterilen fejlődik az élet. Henderson. hogy más és más módon fertőződünk. De visszafelé haladni… ez már nem olyan egyszerű. és nemcsak alsóbbrendű állatfajoknál. Dr. – A nagy ismeretlen – dünnyögi maga elé. a serkentő tényező lehet pofonegyszerű – meg kell határozni. mint a nemi betegség. egy nő azt állítja. – Érdekes szempont. A laboratóriumban már kimutattuk. mindenki hamiskásan kacsint. posztereken. Henderson. szűznemzés történt. mint ez a konstelláció. kijár az orvosi kezelés és a végtelen együttérzés. a hajadonnak se könnyű meggyőzni bárkit arról. hány angyal fér el egy gombostű hegyén. a szörnyülködésből meg a tudatlanságból emelt fal adja a másikat. hogy mi váltotta ki. Jonas Wade jelentőségteljesen pillant beszélgetőtársára. Ha egy lány kijelenti. és lelki szeme előtt megjelenik Mary Ann McFarland elvágott csuklója. hogy szűzen foganta a gyerekét. A békáknál nem volt szükségünk bizonyítékra. mint az utólagos bizonyítás. aztán végignéz a laboratóriumon. Szerintem a serkentő tényező kevésbé fontos. Ahhoz. Ez nem bélyeg. Serkentés kell. Ha csak kiejtjük a szánkon. – Tegyük fel. dr. hogy soha ilyesmit nem csinált. az embereknél a partenogenezis inkább erkölcsi kérdés. – Nincs Y kromoszóma. Holott csak annyi a különbség. De persze vegyi anyag is szóba jön.

hogy kirostáljuk a nem szűzen fogant lányokat. Meg kell állni kicsit. Dorothy Henderson mondott egy s mást. De idebenn. nem a cáfolatot. Vagy éppen – borzalom! – valami a kettő között. ahol az eszköztár két emberi agy. kijelenthetjük. az emberi lény minden alkotóelemét tartalmazzák. Ezek után nagyot hallgatnak. – Aztán jön a mikroszkópos kromoszómavizsgálat. És ha egy ilyent növekedni hagynak. legalábbis míg a tudomány nem halad még egy kicsit. fog. és átrágni a dolgot: emészteni. Henderson tökéletesen kiismeri magát. idegszövet: ezek a megkergült peték. görbe a lába. – Ennyi? – Sajnos. – Mindenestül. Ha a megfelelés tökéletes. Az üvegfalon túl dr. Önmagában nincs nagy jelentősége. A tudomány. Eszembe se jutott. mint a szívverése. dr. őt is zavarba lehet hozni. megöli a nőt. Jonas Wade elméje éppoly zaklatott. hogy a leány valószínüleg szűzen fogant. Persze érdemes alaposan szemrevételezni a leánykát. A kérdéses esetben csak annyit tehetünk. benne haj. A tudomány mindenre megfelel neki. rossz volt a szeme. Wade. ki-ki a maga gondolataiba mélyed. Ha a legkisebb eltérés mutatkozik az anya alkatától. mint a kirakóssal. az ilyen szűz petéből bármi fejlődhet. ki van zárva a dolog. Tekintetbe véve az összes bizonytalansági tényezőt. a bőrátültetés. Egyikük rendellenesen fejlődött. nyúlós förmedvények.– Ja persze. lehet gyengén látó gyerek. ami mellbe vágta. továbbgondolni. Nem térhet ki a kérdés elől: valóban csecsemő növekszik Mary Ann McFarland testében? . amit idáig nem tudott. lehet ciszta. Jonas Wade-et úgy megbabonázza ez a gondolat. Kéretlenül tér vissza egy másik emlékfoszlány: a könyvtárban olvasta az Olsonpulykákról. összerendezetlen a mozgása. – Merthogy kiköpött anyja. próbálkozni. osztályozni. de emberre vonatkoztatva nyomasztó körülmény. Például a ciszták. Ismeri ezeket a műtőből – undorító. hogy vakon bámul Dorothy Henderson kellemes arcába. csak az arányok nem stimmelnek. hanem a megerősítést tekinti bizonyító erejűnek.

Ted az előtte haladó kocsit figyeli. A költségek rendezése meg az adminisztráció ráér hétfőn. estéit a tévészobában. hogy előrébb tart. pontosabban nyolc napja. de így is tapadós alattuk a kocsi bőrülése. én is közbenjártam. hogy örökbe adjátok vagy sem. azóta semmi haladás. az ajkát biggyesztette. hanem az egyetlen lehetőség. önvédelmet remélt. Wade szerint Mary a harmadik hónap végén jár. zavaros kék tekintettel. keskeny szájára. – El van boronálva minden. ujja hegyén a vöröslő hegek: mind az apai kudarc virító tanúsítványa. bárcsak fellázadna. Ez a ma reggeli indulás az első érdemleges fejlemény. úgy imbolygott szegény naphosszat a házban. Wide is. És mindennap hallgathat misét. ő is odaszólt már. Elvben csak a negyedik terhességi hónap leteltével fogadják a lányokat. – Ami a gyereket illeti. befejezheti a félévet. Csuklóján a géz. milyen komoly arccal intézte hozzájuk szavait az atya. hogy itthon tartsátok. Szikrányi indulatot. még nem kell elköteleznetek magatokat. de hát Crispin atyánál nincsen légkondicionálás. kijött az íróasztala elé. és a szélére telepedett. pedig még csak reggel kilencre járt az idő. ami Marynek a legkedvezőbb. Beszéltem dr. Ted a lányára pillantott: ott ült a szomszédos széken kifejezéstelen arccal. Méltányolták az enyhítő körülményeket. oda járhat szeptembertől. – Mindig kéznél lesz egy pap. A lányát alig látta. Maryt egy hete engedték ki az Encino Kórházból. Mire megszületik a gyerek. És aztán miért ne mehetne vissza a Resedába. mikor beviszed. Abszurdum ugyebár. rekkenő hőség. gondolta egy pillanatig. de úgyse tudott volna neki mit mondani. a lányodat. csöndesen morzsolta napjait az irodában. Miért is nem kap életre és küldi el mindnyájukat a pokolba? – Az apácáknál jó kezekben lesz – folytatta Crispin atya Mary arcát tanulmányozva. Magára hagyta egész héten. dr. ezért készek már most felvenni. Wade-del. . a féktávolságra ügyel. Nagyon meleg volt. Ted. csuklóját takaró hosszú ujjú blúzban. Az utca túloldalán iskola működik.9. nem egy. miközben a múlt kedd jár az eszében: hármasban vergődtek el Crispin atyához a paplakba. és végezhetne az évfolyamával jövő júniusban? Crispin atya itt felállt. de ismét fel rémlik előtte. Nem szólnak egymáshoz. mintha más bolygóról csöppent volna oda. – Véleményem szerint ez nemhogy bölcs lépés. Ted eggyel erősebb fokozatra állítja a légkondicionálást. Dr. de lehet. bármikor gyónhat. fejezet Július elseje. felhúzott térdét átkarolva. és a fülébe cseng Crispin atya hangja. Az ujját ropogtatta. Megy a légkondicionáló. Milyen hat hónap vár rájuk? A leágazást figyeli. Tedl a Ventura sztráda gyorsabbik sávjában nyomja a gázt. lélekben visszavonulót fújt. ha úgy gondolja. Ted McFarlandnek nem sikerült rendeznie a család sorait. merev profiljára. hanem négy este látogatott el a konditerembe. A mellette ülő Lucille-re sandít. Hathetes koráig ráértek eldönteni.

hogy visszautasítja. Mit tagadja. Wade-nél. Lucille az ajkához szorítja öklét. kurta-furcsa tanácskozás végén Crispin megkérte Maryt. mint a férje: időre volt szüksége. a tévében sem nézte meg a beiktatási ceremóniát. maga is egy tizenhárom éves kislány mamája. amivel mindenki gyötörte. Kedves volt hozzá. klubjait. mint a férjéé: szinte el se ért a tudatához. Kiszedték a varratot a csuklójából. és Mary ezt jó néven vette tőle: dr. mi szükséges. és mindkét alkalommal látta rajta. hogy Mary nem fog tiltakozni. Lucille behunyja a szemét: bántja a motorházon szikrázó napfény. és a tizenkét éves Amyt eltávolította a zűrzavarból. lelkesen igent mondott. jóindulatú. Lucille ugyanolyan tanácstalan volt. beletörődik. hol tart a terhesség. Mary nem adta jelét annak. maradjon még egy kicsit. Egyszer-kétszer felötlött benne. végül is megkönnyebbülés ez a mai túra. Az elmúlt három kész lidérc. hiszen láthatta. gondosan összehajtogatta. és a csomagba rakta. Jött is hamarosan. és arcát a falhoz szorítva fohászkodott magában: Az istenért. Jóváteszem. A napló. hogy próbál beszélni Mary fejével. környékezi: összeszedi. szűnni fog a fájdalom? A kocsiban ülő triászból egyvalakinek semleges az úti cél. egy hét egy kortársnője társaságában San Diegóban igazán vérpezsdítő kilátás. Mikor belső vizsgálatot javasolt. Mary legféltettebb kincse. Most a visszapillantó tükörben Ted ugyanezt a kifejezéstelenséget látja. gondolja magában.Ted ekkor is lányát nézte: Mary mintha mit se hallott volna. de mindig meggondolta. Crispin atya és dr. hogy kikívánkozik belőle valami mondandó. Nyári köntös. de tébolyítóan zárkózott arccal. Két ízben járt dr. Mary birkajámborsággal vetette alá magát. hogy a fenyegető kitörést megakadályozza. Hálóing. már csak keskeny vörös heg van rajta. A feszélyezett. Lucille McFarland hete nagyjából ugyanúgy telt. Mint az alvajáró szedegette elő a holmit a fiókokból. a folyosó végére menekült. Ted. és figyelte a lányát. Wade bizonyára a lelkifröccsöt szívta vissza. szólj valamit! Sikoltozz! Ordíts! Mindegy! Csak ezt ne csináld velem! Mikor a gyötrelem elviselhetetlenné fokozódik. hogy influenzát kapott. Wade valóban azt hiszik. Végül a lourdes-i vízzel teli Boldogságos Szűz üvegcse. Érzi. Mary öngyilkossági kísérletének másnapján estefelé felhívta egyik San Diegó-i unokanővérét. hogy megállapítsa. Körbetelefonálta barátnőit. vagy a kérdést. de csak röpke időre. kihúzza magát. sarkon fordult. Mindenesetre megfogadta Crispin atya tanácsát. Némán állt Mary hálószobájának ajtajában. Lucille segíteni akart volna. Ki az apa? . Ma reggel majdnem összeomlott. hogy hisztériás roham. hogy felfogja a helyzetet. és megkérdezte. Az orvos újabb vér-és vizeletpróbákat végzett. hogy ha Maryt elzsuppolják. félt. és képzeletben megfogózik. A Lucille-lel egykorú unokanővér. Lucille nem bírta tovább. Marynek minden mindegy. egyik nap olyan. Pál pápát. és a testsúlyát is ellenőrizte. és nem mozdult ki. Mary Ann. Pár fehérnemű. megmondani a lányának. Amy is tapsolt örömében. egyöntetű pokol tornáca. míg a pánik alábbhagy. hogy tudomást vesz a jelenlétéről. A másod-unokatestvérével évek óta összefutnak a családi összejöveteleken. milyen szívszorítóan keveset rámol el. Ted és Lucille az autóban várták. odamehetne-e Amy pár napra. és nem is nagyon tudott volna mit mondani. de aztán mégis hallgatott. amint a kis bőröndöt pakolja. amin a korona a dugó. Az elmúlt hét maga volt a nyomorúság. Hawaii klepetus. Amy. mint a másik. hogy megválasztották VI. és kidolgozzon valami stratégiát.

Ugye kikapcsolhatom egy percre? A tizenkét éves félfordulatot tett a fenekén. mondjuk. hát elrohant hazulról a barátnőinek élménybeszámolót tartani. Amynek hazudnak. Mary szomorúan figyelte az elmerülten tevékenykedő Amy arcába hulló tincseket. A kórházból való elbocsátást követő héten Marynek keservesen hiányzott Amy. és csak tegnap jött haza San Diegóból. hogy négyszemközt szót váltson Amyvel. hogy domborodik. úgymond. Amy előrántotta a még csak kétcsápos polipot a habszivacs golyón: – Ezt neked csinálom. és majd ha eljön az ideje. Eltaláltad. hogy van ott barátnőd. Mary szíve elszorult. Mary kopogott. és Marynek eszébe jut. és feltételezve. csípője alá tolva a kezét. A lemezjátszón Amy heti kedvence. Gipsz Szűz Mária friss pitypanggal díszítve. nehogy megláthassa polipját a szobába lépő Mary. lecsúsztatta a kezét a hasára. hogy Amy meghallotta. Mary ki volt éhezve rá. – Aranyos. Mary meglepetten nézett oda: – Nem értelek. aki az ajtót becsukva a lemezjátszóhoz lépett és elnémította. te aztán tudod. – Kopogás is van a világon. Szerettem volna. kiszámolta a szálakat a soron következő csáphoz. – Mary a lemezjátszóra pillantott. Csakhogy a tizenkét éves Amy elől eltitkolták. Amy. Hollywood mellett robognak. Amy? – De még mennyire! Bárcsak veled mehetnék! Vermont! És három egész hónap! Nem is tudtam. – Ide hallgass – mondta Amy tükör előtt begyakorolt affektáltságával –. nem ült asztalhoz. legalább egy pillanatra felkelthették volna az érdeklődését. A táblán rikító narancsszín matrica „NIXON NIXON" felirattal. de rendületlenül mosolygott tovább. hogyan beszélgettek Amyvel előző este. de Maryvel megint forgott a világ. odalátszik a Capital Records épülete. kitalálnak még egy hazugságot. Mary letelepedett Amyvel szemközt. Csak késő este jutott hozzá. a „Telstar" korong. hogyan bírod ki Mike nélkül egész nyáron. a hegymászás közben elszenvedett lábtörés is. mielőtt mész. Mary. hogy a nővére már másnap útra kel. és érezte. ha elkészül. A kishúga nem látogathatta meg a kórházban. élesen felesel egymással a szép Krisztus-fej meg a Kingston Trió. Csak azt nem értem. . – Hiányozni fogok neked. – Kopogtam. – Belefér az időbe. de nem. hogy miért nem tér vissza a tanév kezdetén. Vacsorára jött csak vissza. Vermontba utazik nyárra egy hajdani iskolatárshoz. mikor hanyatt hevert az ágyában.A héten két figyelemre méltó esemény is volt. Megteszi. A híradóban Kennedy elnököt mutatták. Suhannak a Hollywood sztrádán. Hogyhogy nem nézed a tévét? Amy visszatért a poliphoz. amint a szoba közepén törökülésben rózsaszín fonalból polipot fabrikál. – Hello. – Búcsúajándék. amint nagy sokadalom előtt azt kiáltja: „Ich bin ein Berliner!" És egyik este. Szabad? – Ejnye! – dugta gyorsan a háta mögé a fonalat meg az ollót Amy. Olyan ötletszerű a hangulata. Az ágyon Mary Stewart legfrissebb bestsellere. – Iszonyú hangos. hogyan kell tönkretenni a meglepetést. bedugta a fejét. mi a kedvenc színem. – Műsorváltozás van. éjféltájban. de Mary szeme előtt a húga szobája lebeg.

– Napok óta el akarom mondani neked meg a szülőknek. És tudom. és most vacsoránál se hallgattak meg. olyan szeretnék lenni. . valóban ez a szándékod? – Hát persze. nemcsak tanítanak vagy oltárterítőt hímeznek. Mary. Barbie-babákat. – Jaj. halkan szólt a hangja: – Apáca leszek. hogy ártatlan vagyok. hol nem. és meghökkentően felnőtt pillantással mérte végig a nővérét. Tudod. Nem talált szavakat. elintézi. Azt mondta. de csak Jézusért tenném. – Aztán bogarat ültettél a fülembe ezzel a Békehadtest-dologgal meg hogy a szegényekért akarsz dolgozni. hogy betegeket ápolnak meg térítenek. Azt mondja. a szerte heverő balettcipőket. hogy segíthess az embereken. hanyatt-homlok elfutni az Amyből sütő hódolat és idealizmus elől. Hogy folyton csak a fekete gönc. járt Mary eszében. mert szörnyen izgatták magukat valamin. – Tessék – kapta fel a fejét a kislány. de én alaposan meggondoltam. sok lány a hasára üt. hiszen holnap elmész.Mary behunyta a szemét. hogy apáca akarsz lenni. a hangja se remegett. Van egy új pálya. te biztosan elhinnéd. De neked akkor is elmondom. Tudnod kellene az igazat. és képes volt mosolyogni. miért. csak nézte. – Tudom. Ugye értesz? Amy szokatlan felnőttséggel vegyes. tőled! Pár éve te is mondtad. milyenek néha. mondani akarok. mi a véleményed? Mary erőt vett magán. de úgy odavoltak a vakbeled miatt. és szomorúan kívánta: Amy. Hevesebben kezdett dobogni a szíve. apáca lesz. Amy. – Amy. a Matterhorn… Amy. Én akkor még csak tízéves voltam. Maryt zavarta. Szeretett volna sírva fakadni. míg Amy letette a kezéből a fonalat meg az ollót a padlóra. Amy arca hirtelen gondterhelt lett. miért ne tudhatnád. amit Amy mondott. ha valaki. már a rendfőnöknőnek is beszélt rólam. De aztán katekizmuson Agatha nővér elmondta. béna dolog ez az egész. Hát elkövettem én bármi szégyenletest? Hol hallotta. de Agatha nővér biztatott. remek apáca lesz belőlem. érintetlen Nancy Drew-könyveket. és grimaszt vágott. hogy már jövőre felvegyenek a kolostorba. – Hadd hallom. megtörölte a kezét a nadrágján. – Nekem is fontos mondanivalóm van. apa meg anya is nagyon fog örülni. Tudom. Húga a tőle megszokott öntudattal készült a közlésre. milyen gyönyörű dolgokat csinálnak az apácák. maga se értette. és Agatha nővér tanácsát is kikértem. Amy… – Tudod. hogy Amy gyerekessége eltűnt. Mary sóhajtott. kitől merítettem az ötletet? Nevetni fogsz. Rájöttem. Bárcsak elmondhatnám. nézte a lányszobát. rúzs meg semmi. ott járhatnék iskolába a noviciátusig. Mary. valamit. és türelmesen kivárta. hogy én is ezt szeretném. nehezen nyelt. Mary remegve hunyja be a szemét. – Holnap Disneylandbe megyünk egypáran. Kedve lett volna kacagva összeborzolni Amy haját. – Amy. ne nőj föl soha. mint te. és kijelenti. és azt gondoltam. de a nagy barna szemek komoly eltökéltségétől félelem szállta meg. aztán közbejött San Diego. az újonnan kifüggesztett James Darren-posztert meg a kilincsen himbálózó párnázott melltartót. – Komoly elhatározás. Mary csak bámult. – No. gondolta. Úgy utálok hazudni neked. hogy a kolostorban könnyebb lesz döntenem. tágra nyílt szemű ártatlanságáról félre kellett fordítania a tekintetét.

Mary? Marynek égett a szeme. egyszerű tábla: Szent Anna Szülészeti Kórház. – Jólesik. – Úgy örülök! – Megszorította a húga karját. Amy szavai visszhangoznak a fülében. lépjünk be a rendbe mind a ketten! – Jaj! – váltott idegesre a kacagása. Apának meg anyának majd egy nyugodt pillanatban mondom el. – Mary. Visszakérdezett: – Hát te mit akartál mondani. . Mindhárman kinéznek az ablakon. és arcát az üveghez nyomva küzd a könnyekkel: most még nem szabad. hogy lassít a kocsi: letértek a sztrádáról. Mary nézte. Sövény. majd ha egyedül leszek… Az autó megáll. Adok a véleményedre. ahogy Amy fürge ujjal számlálja a szálakat. megint kézbe vette a fonalat meg az ollót. ha békesség lesz. – Nocsak – sugárzott rá Amy –. hogy velem örülsz. kocsifelhajtó. régi építésű lakóházak között visz az út. ilyet még sose mondtál! – A nyakába borult: – Te is nekem! Mary érzi. – Akkor hogy mehetnék feleségül Mike-hoz? Amynek fülig szaladt a szája.– Mary! Mi baj? – Semmi baj nincsen! – nevetett tőle telhetően Mary. gyere te is. halkan így felelt: – Csak hogy hiányozni fogsz.

10. fejezet

Szmoggal elegy gőzfürdő Los Angelesben; a repülők sárga csíkot húznak az égen, a pálmafák páraudvarukban ernyedten csüggesztik leveleiket. A távolból morajló légkondicionálás is burkolt intelem dr. Jonas Wade-nek, hogy micsoda délután elébe néz. Jobb nem gondolni rá, üdvösebb a gutaütős nappalt mintegy varázsütésre követő balzsamos estén merengeni, mikor a melegház után napszálltakor tisztul a levegő. Ilyenkor szilvaszín az égbolt, a belső udvaron virít a margaréta, hús sül a kerti roston, és a baráti kör a medencében lubickol. Jonas Wade azonban nem ilyen este elébe néz, az íróasztal alatt a lábánál ott lapul az aktatáskája, tele azzal, ami igazán foglalkoztatja, amire szívét-lelkét feltette. Jegyzetekkel, fénymásolt cikkekkel megtömött dosszié, antikváriumban vásárolt homályos eszmemű, a saját ötleteit, gondolatait tartalmazó spirálfüzet, piszkozat a dolgozathoz, melynek munkacíme: „Az emberi partenogenezis valóság". Nyolc hete dolgozik rajta, mióta dr. Dorothy Hendersonnal beszélt. Visszament a könyvtárba, és az utolsó betűig lemásolt mindent, ami elméletét alátámaszthatja, ismét ellátogatott Henderson doktornőhöz a klónozólaborba, az Encino Kórház műtőjében egy óra hosszat faggatott egy plasztikai sebészt a bőrátültetés legkorszerűbb technikáiról. A sokasodó bizonyítékok egyre közelebb viszik a következtetéshez, hogy Mary Ann McFarland valóban szűzen fogant, de Jonas Wade tudva tudja, az okfejtés fabatkát sem ér a kulcsszereplő nélkül, akit nélkülözni kényszerül: ez maga a leányzó. Már sajnálja, hogy olyan készségesen átküldte a Szent Annába, de micsoda ellentmondás, bűntudatot is érez emiatt, hiszen a lánynak jobb a Szent Annában; csakis neki, Jonas Wade-nek lenne jobb itt tudni őt. Halk kopogás az ajtón, a nővér dugja be a fejét, és azt mondja: – Dr. Wade, tudna fogadni még egy beteget? Az orvos felhúzza a szemöldökét, és az órájára pillant: – Négy óra. Már menni készülök. Be van jelentve? Az asszony hátrapillant, aztán az irodába lépve finoman behajtja az ajtót. – A McFarland kislány. Azt mondja, feltétlenül beszélni akar magával. – McFarland? Mary Ann McFarland? – ugrik talpra Jonas. – Vezesse be. – Maradjak még? – Köszönöm, nem szükséges, de legyen olyan kedves, szóljon oda a feleségemnek, hogy kicsit késem. A nővér kimegy, Jonas Wade mély lélegzetet vesz, és karba ölti a kezét. Egy szempillantás, és a lány ott áll a küszöbön. Az orvos mosolyog, izgatottság pezsdül benne. – Szervusz, Mary. Fáradj be. Foglalj helyet. Nézi, ahogy a lány belép, halkan becsukja az ajtót, leteszi a bőröndjét a földre, aztán leül az egyik bőrhuzatú székbe. Megváltozott, mióta utoljára látta. Kitelt kicsit, már nem a vékony, szögletes tini. A középen elválasztott, fülek mögé fésült dús barna haj lágyabb rajzú vállakra hull. A

hawaii hacuka alól kisejlik a melle, és ültében szerényen domborodik a hasa is. Nőiesebb lett, lágyabb. Az orvos ingerülten hessenti el a gondolatot, és maga is leül. – Micsoda véletlen, Mary. Éppen rád gondoltam. Hogy érzed magad? – Dr. Wade, miért vagyok én állapotos? Jonas uralkodik a vonásain: szeme a lány csuklóját vizsgálja. A sebhely alig látszik, keresnie kell. Aztán Mary arcát nézi. Nagy kék szeméből eltűnt a rémület, a zavarodottság. Most meghökkentő, rendíthetetlen öntudat süt belőle, és az orvos eltűnődik, milyen változás történt időközben. – Várjunk csak, hét vagy nyolc hete találkoztunk legutóbb. Mary, ha jól emlékszem, akkor tagadtad, hogy gyereket vársz. A lány bólint. – Most más a helyzet. Már tudom, hogy igaz. És tudni akarom az okát. Jonas Wade hátradől a székében, és próbál szenvtelen és hivatalos maradni. – Szóval fenntartod, hogy szűz vagy. – Az vagyok. – Hogyhogy eljöttél a Szent Annából? – Hat hétig ott voltam. Ma jöttem el. – Ó – pillant az orvos a bőröndre. – Germaine barátnőm meglátogatott párszor, elmondta, hogy a Venturába tartó járattal bejön a városba, úgy száll át Wilshire felé. Lekoppintottam visszafelé. – Ilyen sokat buszoztál? – Kénytelen voltam. – De hát… hol vannak a szüleid? Mary vállat von. – Otthon, gondolom. – Tudják, hogy eljöttél a Szent Annából? – Nem. Dr. Wade előrehajol, és összekulcsolja a kezét az asztalon. – Úgy érted, fogtad magad, kisétáltál a Szent Annából és egyenesen idejöttél? Egy szó nélkül? – Igen. – Miért? – Mert nem akartam tovább ott maradni. – De hát miért ide jöttél? Miért nem haza? – Mert tudni akarom, miért vagyok állapotos, és mástól nem várhatok segítséget. – Mary – fészkelődik a székében Jonas Wade, a jegyzetekkel dugig tömött aktatáskát rugdosva –, Mary, haza kell menned. A szüleid engedélye nélkül nem tehetek semmit. – Tudom. De ide kellett jönnöm, mielőtt tudatom velük, hogy mit határoztam. Máshoz nem fordulhatok, másban nem bízhatok. Még nem tudok a szüleim elé állni egymagamban, egyelőre nem. Az orvos figyeli Mary arcát, nyugtalanítóan kiütköznek a kislányvonások a felnőtt máz alól. Nem teljes az átalakulás, gondolja szomorúan. Gyerek ez még, ha felnőtt álarcot vett is. – Kár volt otthagynod csapot-papot, csak mert beszélni akartál velem. Egy telefon, és odamentem volna. A lány olyan erőteljesen rázza a fejét, hogy a füle mögül az arcába hull a haj. – Másról van szó. Azt akarom, hogy a kisbabám itthon nevelkedjen. Ebben a helyzetben a családommal akarok lenni. Nem akarom, hogy kihúzzák magukat.

– Mérlegelted, hogy ők mit gondolnak erről? – Nem érdekes, dr. Wade. El kell fogadniuk engem úgy, ahogy vagyok. Elküldtek, mert eszükbe juttatok valami kínos dolgot. Hát én nem tűröm, hogy rejtegessenek, mint Mr. Rochester az őrült feleségét. Én nem követtem el semmi rosszat. Dr. Wade – hajol előre Mary rendíthetetlenül becsületes arca –, meg tudja mondani, miért lettem terhes? Jonas Wade-et megbabonázza a lány tündöklő kék szeme: jeges tisztasága, teljes őszintesége; ingadozik, hogy mindenbe beavassa-e Maryt, vagy konokul megtartsa magának a titkot. – Talán meglep, Mary, de az utóbbi két hónapban én is sokat gondolkoztam, hogyan eshettél teherbe. – Dr. Wade, én végig tudtam, hogy hisz nekem! Ezért is jöttem ide. Jonas nem állja Mary tekintetét, felpattan és odaáll a falméretű üvegablakhoz, hogy kibámuljon az elsárgult völgyre. Meg kell fontolnia, hogyan fogjon bele, hogyan adja elő, amit kiderített, de persze kérdéses, hogy egyáltalán időszerű-e bármit mondania. Mary annyira más, mint az előző alkalmakkor, olyan titokzatos ez az átváltozás. Elgondolkodva nézi a halvány tükörképet az ablaküvegen. A lány szerencsés, amiért itt a völgyben él, ahol az öltözködés normái kevésbé szigorúak, és senki nem akad fenn azon, hogy ilyen klepetust meg japán sarkú papucsot visel. Levendula, ez a szín dominál, a bambusztopán szalagjáig; még a szeme is kap tőle egy kis orchidea-beütést, kaméleonszerűen hasonulva a kivágott ruhához. Megejtően fénylik a haja, nincs rajta lakk, mint manapság a nők zömén, sima arca, karja barnás-rózsaszínes, mintha megkapta volna a nap. Hát vágjam a fejéhez, hogy valami szörnyű massza dagadozik benne? Tűnődik az orvos. Hogy húzza az időt, szórakozottan érdeklődik: – No és milyen volt a Szent Annában? Türelmetlen sóhaj vezeti be a választ: – Mintha kollégiumi hálóba tettek volna. Elég kellemes hely amúgy, nem kórházszerű. Helyes szobatársnőt kaptam, az apácák rendesek voltak velünk. De én nem tartozom oda. A többi lány ott azért állapotos, mert csinált valamit, és tudja is magáról. De én más vagyok. Nekem nem ott van a helyem. Volt időm átgondolni, és eldöntöttem, nem fogok karba tett kézzel üldögélni. Meg kell tudnom, miért estem teherbe. Az orvos a lányhoz fordul. – A Szent Annában mit mondtak az orvosok az állapotodról? Mary szeme kitágul: – Hogy érti ezt? – Gondolom, megvizsgáltak? – Hetente egyszer. – És… – A jó életbe, esett már valaha is ennyire nehezére beteggel beszélni?! – ugye azt mondják, egészséges vagy és minden halad a maga útján? – Minek ijesszen rá, majd holnap haladéktalanul átkéreti a dokumentációt. Mary rándít egyet a vállán. – Nincs semmi különös. Nem szedtem fel túl sokat, és szerintük rendjén való, hogy dagad a bokám. Nem sokat szóltak hozzám. Jonas érzi, hogy egyre ingerültebb. Szerencsésebb lett volna, ha tisztességesen felkészülhet erre a találkozásra; ismerné a tényállást, tudná, mit mondjon. – Ja – mosolyodik el a lány. – Annyit azért közöltek, hogy a baba normálisan fejlődik. Az orvos egy pillanatig értetlenül néz:

Öt perc. csak az agyában dörömböl. talán eszedbe jut valami. rengeteg ember rágja miatta a körmét. Wade. a baromfioltás „ismeretlen szennyeződés"-éhez. Én is ennek a rejtélynek a megfejtésén fáradozom. ha egyszer semmi nem történhetett? – Értelek. és higgadt mozdulattal kulcsolja össze a kezét az asztal lapján. s halássza ki a köpenye zsebéből a fényes tollat –. és áprilisra történetesen nagyon jól emlékszem. hogy elég. – Nem. A rákövetkező héten meg csak egyetlenegyszer. Wade? Jonas észhez tér. Dr. nemcsak te töröd azon a fejed. gondolatban visszatér a marylandi pulykákhoz. A lány szökevény. csak elgondolkodtam… – A széke után tapogatózik. Harmadszor meg tévéztünk. gyermekbénulás vagy hasonló ellen? – Nem. mert Mike-nak vendége volt. Mary – vesz elő friss jegyzettömböt. ha néhány kérdésemre válaszolsz. Mary. teszem fel. Értsem úgy. a másik alkalommal nálunk fürödtünk este a medencében. hogy hozzávetőleg mikor fogantál. dr. – Pár perc múlva újra hívom a szüleidet. Wade leteszi a tollat. – Az orvos szünetet tart. Tehát él… Jonas Wade kényszeríti magát. – Gondolkoztam rajta eleget. – Mary. húsvét táján szedtél-e valami gyógyszert bármi okból? A lány kicsit gondolkozik. Volt ott egy nagyon kedves orvos is… Többet nem is hall az orvos. Ha jól közelítjük meg a kérdést. felfrissíthetné az emlékezetét. – Oltást se kaptál. De mivel számtalan állapotos tini tagadja bőszen a nemi érintkezést. Úgyhogy végigrágtam a dolgot. Wade. betöltöttem a tizenhatodik hetet. aki náluk is lakott. A nagy ismeretlenségről annyi tudni már. – Vitamin. – Nem léptél bele valamibe. Az egyik alkalom a Szent Sebestyén-napi tavaszi birkasütés volt. hogy erről van szó. mit törölhettem volna ki az emlékezetemből. de rájöttem. – Jó… – Az orvos hallgat egy sort. hogy nélküled nem megyek semmire. mintha nyaklevest kapott volna. hogy szívdobogás. dr. A legutóbbi vizsgálaton. A tudományos oknyomozás hevében megfeledkezett alapvető kötelességéről. nem sértetted meg magadat? – A hajam szála se görbült. és vívódik. – Mit tehetnék? – Lehet. hogy van szívdobogása. nézzünk utána. Meg hogy valamikor április első felében eshettem teherbe. hogy még nem értesíti a családomat? Jonas úgy hökken föl. Jár a toll a jegyzettömbön. hát hogy jöhetett volna össze köztünk bármi ilyesmi? Bárhogy nyúz is ezzel mindenki. Nos. Abban vannak a dr. és a Szent Annában fellélegezhetnek. de az egész család ott volt végig. bocsánat. aszpirin? – Semmi. hogy még milyen serkentő tényező létezik. Nyúl a telefonért. dr. Wade. pislog. jó? – Benne vagyok. áprilisban. számításba kellett vennem az elfojtást. hogy elővegye-e az aktatáskát. Henderson-féle jegyzetek. az orvos azt mondta. és az állát ütögeti a tollal. influenza. Vágjunk neki. McFarlandék-nél hiába csönget. De már nem hiszem. dr. egy hete.– Tessék? – A szívdobogását is meghallgathattam. – Mary. De hát bűn lenne megrémíteni ezt a szegény . köhögés elleni szirup. – Tessék? Jaj. hogy leüljön. két percig se lehettünk kettesben. hogy hogyan eshettél teherbe. Remekül voltam egész áprilisban. és húsvét előtt mindössze kétszer tudtunk találkozni. Szívdobogás! Szóval dobog a szíve! – Rosszul érzi magát.

nem engedett a remény és a vágyálom szirénszavának. hogy a lányuk egyedül benne bízik. Wade. és fagyos félelem szorongatja. – Ne haragudj.kislányt. . mint aki imádkozik. amit mondtál. Mike-kal úsztunk a medencében. ahogy remélte. és sikoltottam. mondjon-e valamit. aki így halt meg egy szállodában… – Áramütést mondtál? – Igen. mint aki megkukult. ahogyan kell is egy orvosnak. hogy nem sebészkéz után kiáltó tumor. hogy igaz lehessen! Az nem lehet. biztos. hiszen van szívdobogása. összekulcsolt kezével úgy fest. de vajon… normális ez a magzat? Jonas összerezzen. Közben lázasan lüktet az agyában: Bernie. – Már mosolyog. nem győzték köszönni irántuk való jóindulatát. és ujjai fehéredésig szorongatják egymást. Ted a leszegett fejével. túl szép. Hogyan írja. Mike a deszkáról akart a vízbe ugrani. Ültek egy kicsit négyesben. Mary. Wade…? Összeszedi magát. És nem kaptam levegőt. a szívdobogás és az áramütés keltette felvillanyozódás rémületbe csap át. de új félelmek forrása is egyben. hogy Mike kihúz és döngeti a hátam. mindenáron éreztetni akarták. Lucille McFarland a karszékben hátradőlve a mennyezetet bámulja. Sötét volt már. nem veszik zokon. anyja meg akár Isten szenvedő szolgája. Mary a kerevet szélén gubbaszt. sötétedik. De egyszerűen nem jut eszébe semmi. Anyám beszélt valami nőről. kinek mutassa. De ami a legjobban kikívánkozna belőle. és hirtelen zárlatos lett a világítás. – Megint megpróbálkozom a szüleidnél. hogy összeállt a kép! Reggel Jonas még visszafogta magát. Én nem is tudom. megnyugtatóan. Ez hihetetlen. és csak arra emlékszem halványan. túl sok minden hangzott el. valódi szűznemzésről van szó. Aztán annyit bír mondani: – Tessék? – Majdnem elájultam. Wade…? Felocsúdik. formátlan massza. elejti a tollat. Végül is úgy történt minden. egyszerre olyan furcsa lett a víz. A szülei uralkodnak magukon. dr. eszembe jutott valami arról. Ted McFarland a navaho szőnyeg mintáját nézegeti. Ennyi volt. Sőt jobban. feltétlenül beszélnünk kell. A nappaliban ülnek. Ez a csend annyira felemás. égtek a villanyok. feszengve váltottak pár szót. Wade másodízben bámul úgy. mintha további szavak után tátongna. melyik folyóirat… – Dr. hogy kosárlabda méretű ciszták így meg úgy… – Egyszer volt csak valami izgalom áprilisban. tűnődik. de semmi bajom nem lett. s érzi a lefojtott érzelmi vihart. és felveszi a telefont. Az a sok tudományos blabla meg rémtörténet. – És… hogyan történt? Úsztatok Mike-kal… – Csak én úsztam. De míg Mary Ann McFarlandet nézi. Senki nem kattintja fel a villanyt. mint afféle gombára lebbent tündér. és áramütést kaptam. Jonas Wade-be is mintha villám csapna. Dr. hogy a legszenzációsabb orvosi közlemény… – Dr. Összekulcsolja a kezét. képtelen vagyok leírni. Tüsténkedve. és így folytatja: – Pontosan mikor? – Húsvét előtt pár nappal. hogy remegését leplezze. A partenogenezis elméletét ugyan megerősíti a két új adalék. Wade-hez. csak egyre nyomja a szívét. Jonas Wade behunyja a szemét. hálálkodva léptek be dr.

a bevásárlást anyjával a szupermarketben – veszi. Lucille. de lesz még jobb is. Mary nem igazán gondolt bele ezekbe az ügyekbe. Meg kell tudnia. templommal. Wade. Ted pattan. Olyan magányos voltam. érdemben tehát nem szólt hozzá. Akkor se hallhatná tisztábban a legjobb barátnője hangját. Mi van vacsorára? A konyhai telefont használja. Saját nappalijuk békéjében a három McFarland higgadtan leszögezett néhány dolgot. közel. Mare. Csak egyvalami fontos – hogy itthon lehessen. . de halkan közbeszólt az apja. Mary körülnéz a konyhában. Ebben a gyötrelmes órában Jonas Wade nem árulta el a titkát. – Nem hagyom tönkretenni Amyt. Hazajöttem. mint az előbb. de nem túl közlékenyek. hogy visszajöttél. és talpra áll. előadást tartott a terhes anyák gondozásáról. Végül felfirkantotta egy cetlire. A többit – a templomba járást. és szemét behunyva két kézzel kapaszkodik a kagylóba. Tarzanában? – Akarom a gyerekemet. – Germaine? – És a szüleid mit szólnak? – Kicsit más a hangja. – Még nem világos egészen. Jövőre az apácákhoz adom. Germaine. mintha betanult szöveget mondana fel. őt kell. Otthon vagy? Nahát! Hogyhogy? Itt van a szomszédban. Legfőbb ideje. és amennyire a homályból látszik. és borravalóhajhász szállodai boy módján kapja ki a kezéből. – Amy csak maradjon itt. Beszélgettünk kicsit. Ma délután értem haza. Holnap meg majd kitalálok valamit. mint aki mielőbb szabadulni akar valami kínos helyzetből. Ted fölnéz. Megbeszéltek egy sor más dolgot is iskolával. Nincs elmosogatva. ahogy jön. – Egykettőre betölti a tizenhármat. mosolyogni próbál. – Akkor fölmegyek a szobámba – suttogja a lány. Mary tiltakozni akart. A kihűlt spagetti a tálalón. Wade kicsit merev és kényszeredett. – Kösz. óvatosabb. Mary fészkelődni kezd. Táskás alsó szemhéja sárgába játszott. – Amy nem tudhat erről – jelentette ki Lucille. szörnyen boldog vagyok. Elég nyögvenyelős volt ez a vacsora. ha ott állna mellette: Marynek mindjárt kerek a világ. – Akkor itt is szülsz. – Menj már. – Mare. A három felnőtt próbálta rávenni. Agatha nővérhez… De Ted megrázta a fejét. egyéb nyilvános szereplésekkel kapcsolatosan. senkinek nincs több mondandója. gondolja Mary. Mindent kitárgyaltak. Gyerek. éhes vagyok. Ma este Melodynál alszik. és Lucille elhallgatott. Germaine.észrevette. ha érted. hogy hazajött. Ez a jó abban. – Ha téged nem lehet eltávolítani. aztán dr. mire gondolok. – Szia. – Ez hogyan lehetséges? – kérdezte Mary. – Úgy döntöttem. Mary mikor menjen el hozzá újra. – Anya. hogy menjen vissza a Szent Annába. – Germaine? Én vagyok az. Talán jót is tesz neki. Germaine itt van. – Én nem akarom ennek kitenni! Még kicsi. Lucille. és nem megyek vissza. és megfogja a bőröndöt. eljövök. hogy dr. A vonal végén nagy csönd. Mary Lucille-re néz. ha beavatjuk. – Nem! – Lucille kék szeméből sütött a rémület.

Előbb beszokik. „Árulkodó jel. Nem fogod elhinni. Germaine? Mondott valamit rólam? – Vén Kalaptűnek derogál bárkivel szóba állni. senki nem kérdezősködött… – Nyíltan senki. nem lesz könnyű. – Germaine. hogy soha. Úgy megsikálkodik. aztán áll a fiú elébe. korai még. Emlékezz vissza. Kezének jólesik a hideg víz. Mare. Miután a vastag törülközővel is megdolgozta magát. ki hívott pár hete: Sheila Brabent. Hiszen igaz. Ne vihogjatok. és mégiscsak szemügyre veszi a képét. Rudy lerándult Mississippibe a nagy Medgar Evers-tüntetésre. Kerüli a tükörbéli hasonmás tekintetét. De… – Mary hangja elfúl. közöltem. A törülközőt gondosan kisimítva teszi vissza a tartóra – mindhárom Holland fiú megszokta. mintha minden maradt volna a régiben. hogy rendet kell tartani. És rajtatok kívül senkim sincs. és mikor fehér fény robban szét a fürdőben. A többiek nyilván Malibun süttetik magukat. de vélhetőleg mindenki oldalát fúrja a dolog. hogy rendezzék a dolgukat.. nem beszéltem Mike-kal. aki rámolhatna utánuk –. Már látja. mit prédikált nekik hetedikben Nikodémusz testvér Onán vétkéről. Mikor jössz? Mary kicsit jobban érzi magát. tudni akarta. Nézi a telefont. – Beszélt veled. anyám meghívott vacsorára. mert nincs a háznál nő. a suliban. sőt van. De korántsem olyan pompásan. és előfeltétel az alkotmányóra. természetellenes úton . mit tehettem. rosszul. Vén Kalaptű tanítja. – Mikor jössz át? Olyan dögunalmas volt nélküled. hogy nagyon későn serked a szakáll. Az orcája örvendetesen pihés. A hideg konyhafalnak dőlve körülnéz. de aztán meggondolja. – Alkotmány? – Idén új tantárgy. hova süllyedtem. leteszi a kagylót. Két éve itt döntött el valamit. ki nem állhat.. keze a hasa finom domborulatán. Aki magához nyúl. Kémiára meg angol irodalomra szakosodik. mint a babapopsi.– Mare? – Tessék. de az álla sima. – Párszor. Szeptembertől fel akarom venni a politikatudományt. Eszébe jut. hogy igaz. mikor leteszi. Hála Isten. csukott szemmel lép a mosdóhoz. Hátravan még majdnem öt hónap. Itt nem ütközik még a borosta. és arra gondol: Mike elfelejtett. – Igaz. – Hát a többiek? – Fogalmam sincs. aztán csak folyatja rá a vizet a végtelenségig. Tárcsázni kezdi Mike-ot. Csak Marcie jár nyári kurzusra. Mike Holland a villanykapcsoló után tapogatózik. – Germaine… – Nem. igaz-e… – És mit mondtál neki? – Mare. egy barátnője legalább lesz a nyáron. Germaine úgy tesz. Szappanozkodjunk csak be jó alaposan könyékig. mint remélte. Figyelj. Csak alkotmányórára menet futok össze vele.– Mike-ot láttad? Szünet. rátenyerel. ki kell bírni valahogy. Mike keserűen kérdi belül: Jézusom. vagy nem? Gyereket vársz. derült égből villámcsapás. mert ez az igazság. mint a sebészek. fiúk. Mare. Ez az első estéje itthon.

Most gyakrabban kell önkielégítéshez folyamodnia. hogy őszinte lett volna hozzá. hogy hazudott. hogy újra itt van. aki majd megvesz érte és semmit nem tagadna meg? Vagy a nagy csöcsű Sheila Brabent? Miért éppen Mary? Megint kap szegény párna. és folytatják. Se akkor. Mert annak ellenére. Gondolni kell a bandára. Mintha mosáshoz szortírozná a fehéret meg a színeset. hetedikesen. Mary… Háton fekszik. éppen mert tiltott gyümölcs. mert szeretne megbocsátani. Mike lekapcsolja a villanyt. Mike kétségbeesetten reménykedik. teherbe ejtette Maryt. ez nyilvánvaló. hogy nem szerette eléggé. egyedül Maryhez. Micsoda csapás volt ma azt hallania az apjától. a kínos választásra. vágyik Mary után. Gyötrődik. csókolná. Két oka van. mint mikor jártak Maryvel – de furcsa –. vagy beismeri. Dühös. Timothy hősként imádta idáig. Hívná. Kérdezzétek csak meg az orvostól. amit a régimódi férfibecsület diktál. hogy ma éjjel se állta meg. mint minden éjjel. rátör az érzelmi zűrzavar. Idáig kitért a döntés elől. Az ajkbiggyesztő Crispin atya." Hát bizony… motyogja Mike az állát simogatva. hogy magára vállalja. És sóvárgás. Az egyik. hogy nem jön ismét álom a szemére. és arra buzdítaná. a futballedzés sem a régi. pedig azelőtt az ellenféllel való tusa nagy testi megelégedettséget hozott. de büszkébb. Végül. nem bízott benne annyira. De kire? Maryre talán. Most is kívánja Maryt. fiatal test. Hasra fordul. a keserűségével. ha már nőne az a szakáll. és visszatántorog a szobájába. De mennyivel igazibb férfi lenne. Mike hánykolódik az ágy szélén. akit porig sújtott ez az egész. még bírt valahogy a csalódottságával. Ott van az apja. tehát reggel nem áldozhat. de ráadásul még a képetekre is van írva. ő továbbra is Maryhez tartozik. karcsú. hogy mellé telepedve halkan megkérdezze: Mary. hazudott nála aratott babérjairól. kicsit tart Marytől. Boldogtalan. Hazudott neki! Hűvös tárgyilagosság. amint megszületik. Gyászolja. és valahogyan kibékülnek Maryvel. még mindig szereti a lányt. És jobban kell . tegye a kötelességét. miért nem én? Hányszor elkezelte tárcsázni a Szent Annát. de most a megcsalatottak vádló tekintetével ostorozza megvetően. összekulcsolja a kezét a tarkója alatt. Isten előtt utálatos bűn. akit az állapotos nő misztikuma leng körül. Miért tette a lány. hogy Mary visszajött! Míg Mary távol volt abban az intézetben. mint valaha. aki ledöntötte a lányt. A szakálltól eltekintve sem áll jól férfias öntudat terén. hogy a csecsemőt. Bárcsak el tudná felejteni! Miért nem a dagadt Sherry kell neki. hogysem kezdeményezné. és a párnáját öklözi. most is megpróbálja elemezni kusza érzelmeit. és maga elé idézi. ahol abbahagyták. A másik Mary Ann McFarland. Kíváncsi. miért más. amik különben a szőrzet növekedését serkentenék. sokkal gyakrabban. de mindig letette a kagylót. és nem hajlandó elhinni vétlenségét. De legjobban arra a szarházira. egyre hevesebben. aki vallomást vár tőle.csapolja le a vegyületeket. Malibun hiába hever a sok barna. hogy ha fájdalmas is. nem hittek el egy szót sem. aztán meg kényszeresen cseszeteli kezét-karját. de most. örökbe adják. És mint már annyiszor. együtt sírna vele. se később. Aztán a düh. Meg magára. elérhetetlenebb. és kivel? Dúl benne a testi vágy.

és hogy az egész világ gondja az ő tizenhét éves vállára nehezedik. gyáva.neki. Nagy nehezen elnyomja az álom. Mike Holland úgy érzi. mint valaha. .

– De hisz ver a szíve… . csak az ágyékkötő van rajta. te igazán tudhatod. ídáig visszafogta magát. Hát lehet ezt cáfolni? – mutat végig párnás keze a bőrdíványt elözönlő papírokon. Rembrandt „Tulp doktor anatómiai leckéje" című festményének pompás reprodukciója. Novak" nyitótémája kívül reked. megkeresem Mary kezelőorvosát a Szent Annában. Bernie mosolyog. Most meg íme. száznyolcvan fokos fordulat. – Na és? Mi olyan ijesztő ezen? Jonasnek síkos a keze. Utána visszatér a foteljához. a kedvező fogadtatás csak még jobban feltüzeli. – Bernie. amiből még egy kortyot sem ivott. árthat a magzatnak. – Én idáig abban a hitben voltam. Bernie. mit kell ilyenkor csinálni. – Ez a magzat partenogenezisből keletkezett. Mitől vagy olyan biztos benne? – Wade hangját harag színezi. és nagy léptekkel átmegy a szobán. A dolgozószoba túlfelén Jonas Wade vodka-martinis poharát szorongatva ül egy magas hátú fotelban. – A huszonötödik hét előtt tilos. Én tényleg azt hittem. Ezeket böngészte az elmúlt fél órában a genetikus: Jonas jegyzeteit. és elmondom. de épp ellenkezőleg. Jonas lazít egy kicsit. barátom. – Miért? Jonas becsukja az ajtót. mi lesz belőle? – Tudod te. Bernie Schwartz nagy nehezen elszakad. s türelmetlenül várja. Bernie. Nyolc szakállas ember bámészkodik. Jonas. hogy ilyen nincs. kalapot emelek. úgy izzad. a képtől. mutációt. – Nem. különb-különb módon kimutatva ámulatát. – Sőt. Egyébként meggyőződésem. És akkor – leteszi a poharat. De csak a szélére ereszkedik. jegyzeteken. – Jó neked. Feltápászkodik. valami ciszta lesz. hogy ez mivel jár. És pár héten belül esedékesnek véltem a sebészi beavatkozást. izmait. fejezet A csupasz hulla háton fekszik. Megtértem. hogy a barátja nyilatkozzék. Tíz perc süket csönd után megereszt egy sürgető „nos"-t. meg vagyok ijedve. hogy talán csak egy sejthalmaz. Bernie-t lenyűgözi.11. és vállrándítás kíséretében kijelenti: – Meggyőztél. Szent Isten. a „Mr. mire gyanakszom. de Bernie áldásával mint a gejzír tör föl belőle az ambíció. Látni a bal kar kipreparált inait. a Dorothy Hendersonnal készített interjúkat és a tetemes bibliográfiát. Röntgen. – Akkor nem őrültem meg. – Ismétlem. hogy ennek a valaminek dobog a szíve. – Laboratóriumban az áramütés produkált egészséges egeret meg torzszülöttet is! Mutációt! – Jonas mély lélegzetet vesz. Jonas Wade-nek elvben le kellene csillapodnia. és összekulcsolja a kezét – a lány egyszer csak azzal áll elém. – Akkor pedig várni kell. Úgy taksáltam. feszült tekintettel bombázva barátját. Két hónapja még dilinek tartottam. Gondoltam. hogy az embrió normális.

– Nem várhatok addig. messze nem ér meg ennyit. amelyik leendő torzszülött abortálását szentesítené. Koraszülés. Maradj csak a röntgennél. – De ha kapnál a magzatvízből. az abortusszal már elkéstünk. – Micsoda? Jonas. – Bernie – mondja nyomatékosan Jonas –. és fölveszi a martinis poharat. de a születési rendellenességre nem derülne fény. – Van még idő. Másodszor. És mindezt miért? A próba bizonytalan. Ami pedig a torzszülöttséget illeti. Figyelmeztetnem kell őket. hogy meg akarod védeni a lányt. – Nagy felelősség – dünnyögi Jonas. Eklampszia. hallod? Szép. amit esetleg szolgáltat. hogy segíts nekem. – Torz magzat esetében is? – A magzat hat hónapos korától jogilag életképes. Különben sem jön szóba. hogy az anya élete forgott veszélyben. és még nem tartunk ott. Bernie halkan kérdezi: – Mi jut eszedbe. – Jonas. – Nem ígérhetem meg. Meg a kockázatot is mérlegelni kell. A zömök genetikus kihúzza magát a karszéken. aztán a labor kiértékeli. az isten áldjon meg! Ott lebeg a szörnyű szó a levegőben: a két férfi tekintete összetalálkozik a félhomályban. a tenyerét öklözi. Neked pedig megvannak az összeköttetéseid. Bernie. És mire lehet röntgenezni. nem? – Kezdjük azon. – Kíváncsi vagy a véleményemre. hogy én nem csinálok semmit. Jonas. amniocentézist akarok csináltatni. Bizonyítanom kellene. – Távol álljon tőlem. hogy a beosztottaim közül páran kísérleteznek a folyadékkal. hogy a gyerek torz. mert a lánynak ez a jó. Jonas. hogy röntgennel utánanézhetnénk. Jonas. el akarom végeztetni ezt a próbát. Azonnal. az eredményre nem lehet mérget venni. de én erről nem tudok közelebbit. Jonas? Csak nem abortuszt szorgalmazol? Dr. Ő nem bírja kivárni azt a kilenctíz hetet. Fertőzés. Jonas elfordul a barátjától. – De hát Rh-negatív anyáknál csináljátok. el tudnád végezni a genetikai vizsgálatot? – Mármint hogy megnézném-e a kromoszómákat. járkálni kezd. akik értik a dolgukat. A gyatra bizonyíték. Jonas hirtelen lefékez. végeznek genetikai próbákat. Az amniocentézist kórházban végzik avatott szakorvosok. Nincs az a bíróság. . az amniocentézis megbízhatatlan. és közli: – Bernie. Magzati sérülés. torz-e a kicsi vagy sem? – Igen. Ahhoz ez az anyag untig elég. ez rázós ügy.– Attól még lehet torzszülött. Wade felpattan. ha élet-halál kérdése. szép. amniocentézisre csak akkor kerülhet sor. kromoszómavizsgálatra semmi szükség ahhoz. ráadásul veszélyes. Jonas. Wade felhúzza a szemöldökét. Bernie hangja a háta mögül szól: – Mániád lett ez az ügy. Jonas? Nem azért akarod az amniocentézist. Csupán lehetőség. és a fejét ingatja. hogy a lányuk igazat mond. – El kell mondanom a szülőknek. Előbb kell a bizonyosság. a kíváncsiság kevés. A mongol idiotizmust meg néhány más nyavalyát meg rendellenességet kiszűrhetnék. hogy bebizonyítsd a szülőknek. Az amniocentézis még kísérleti eljárásnak számít és nagyon kockázatos. Bernie. Lehet. hogy kiderítsem neked. Hanem magad miatt.

etikus vészkijáratot. megírom. Ha nyilvánosságra hozom. amint Bernie hawaii ingben. és nagyon komolyan néz a barátjára. Szóval megírod a dolgot egy orvosi folyóiratban – jaj de etikus. Utána a National Enquirer. Az a lány a poklok kínját állja ki. hogy tudd. – De hát éppen fordított a helyzet. – Bazári majmot csinálsz belőle meg a kisbabájából. már a lány meg a csecsemő képével lesz tele minden magazin és hecclap. – Bernie megragadja a kilincset: – Ezt akarod? – Ennek elejét lehet venni… Bernie leinti. – Bernie a barátja vállára teszi lapátkezét. és a küszöbről nézi. Miért ne én legyek? Bernie elveszi a kezét. etikus vészkijáratot? – Mi az ördögre célozgatsz itt? Bernie csak néz rá.meg akarod győzni a szüleit meg a barátait. amibe mostanáig nem ivott bele. Bernie. figyelmeztette Bernie. Még mielőtt idejöttem volna. aztán kijelenti: – Te komolyan beszélsz. hogy mint orvos mivel tartozol neki. Ürügyet keresel. De hiszen neki nem kifogás kell. hogy a káposzta lucskos lett. – Hogyan érzel? Beszélj. hogyhogy nem látod? Aki ezentúl partenogenezissel fogan. hogyan érzek e tárgyban. fejét leszegve. és az órájára néz. – Indulnom kell. hogy természetes jelenség. Jonas homloka olyan feszült. Szem elől téveszted. vallj színt! Jonas hátrafordul. Bernie Schwartz egy pillanatig dermedten bámul. Vizsgáld felül az indítékaidat. hogy feddhetetlen szegényke. – Én csak annyit mondok. jól gondold meg. hálás lesz nekem. mikor a röntgen később tökéletes felvilágosítást nyújt. őrület. az íróasztalra teszi. hiszen a beteged. Bernie a dolgozószoba ajtajához tart. őszinte szándéka. te holmi orvosi kuriózumként kezeled ezt a lányt. flepni. mint a Dionne ötös ikreknél. Hajtóvadászat lesz. aztán nyújtott karral tenyerel mellé. – Bernie. hogy jó lelkiismerete lehessen. Jonas. úgy száguld előre az emberi szexualitással foglalkozó tudomány. mély lélegzetet vesz. biztonságos. hogy a leendő szűzen fogant anyákat megkímélje Mary szenvedéseitől. A bajuszka alatt vastag száját rágcsálja. a Mary McFarlandekre nem vár többé gyötrelem és kétségbeesés! Bernie Schwartz pici gombszeme Jonas arcát kémleli. De aztán felkapja a hírt a Life. és beviszem a köztudatba. Aki ilyet forgat a fejében. . annak más indítékai is vannak. Aztán azt mondja: – Jonas. látványosságot. szükségem van a tanácsodra. hogy előbb-utóbb valaki biztosan megtöri a jeget a partenogenezis dolgában. – Bizony. De ahhoz ez az anyag elegendő. Olyan rohamosan fejlődik. Pár perc múlva már megint a martiniját sétáltatja a dolgozószobában. még öngyilkosságot is megkísérelt. – Fenéket. Jonas a sarkában. bermudában kiballag a fülledt estébe. Neki szívből jövő. biztonságos. mert senki nem hisz neki. bebizonyítom a dolgot. Jonas. te elhiszed ezt magadnak? Vagy csak ürügyet keresel. Bernie. Az italt. Bolond volnék kihagyni. aztán vállat von. te már határoztál. jegyzi meg magában. – Bernie. Eléggé ismersz. és mire észbe kapsz. És én leszek az oka. Amniocentézisre utazni ebben a szakaszban. Jonas a bejárati ajtóhoz kíséri barátját. láthatóan ingadozik. Esther még azt hiszi. – Na. – Jonas. egyenletesen fújja ki. Vizsgáld felül az indítékaidat. Jonas. elvesztem.

Majd közösen fizetik. elköltözik. két baba egy év korkülönbséggel. feje a válla közé csuklik. technokrata jövőbe. Sarah Longgal kettesben vennének ki lakást. ingruha van rajta. Keservesen szegi fel a fejét: a nemrég kifüggesztett oklevél tűnik a szemébe. és egyik se mutathat fel semmi különöset. kapós volt az öntudatos. dicsőségben gázoló Jonas Wade. sikeres szakvizsga az UCLA-n. Azt mondja. De kik teszik ezeket a rohamlépteket? Bernie netán átlátott a szitán. a karfán nyugtatja a kezét. Penny áll az ajtóban. egyenesen a saját jövőjéért reszkető Jonas Wade lelke mélyére? Mert itt nem a tudomány diadala a tét. mindet „tölteni" kellett. eljátssza élete nagy lehetőségét. Watson és Crick is. Sok éve megszáradt már a tinta ezeken a trófeákon. elismerést szerezhet: ő lesz az első. érvelt az imént. jelzálog. nem vár. Ezért bizony nem emlegetik meg örök időkre. Jonas Wade ismét lefele néz. Walter Reed. hétköznapi rutinná szelídült a kápráztató siker meg a hiú álmodozás. Nagyság. És talán nem jön több. majd mesél arról. saját lakást akar. négyet a golfpályán. ami az idők végezetéig folytatódik. Penny nem kíváncsiskodik. hogy csatlakozzon a Hippokratésztől máig húzódó dicső menethez. hanem Jonas Wade kap utoljára esélyt. hogy a csúcsra vigye. és Jonas Wade spatulák és hőmérők özönében valahol levált arról a bizonyos meteorról. Jonas. a bőrdíványt ellepik az új témához készített jegyzetek. Mióta tizenkilenc éve diplomát szerzett. – Kérlek. aranyóra se igen jut majd neki. Elgondolkodtam. magna cum laude. édesem. szandál. Penombscot-díj az általános orvoslás kiváló műveléséért. – Miből? – Azt mondja. ami foglalkoztatja. ha úgy látja jónak. az ország legnagyszerűbb egyetemei. Dr. egyben kétségbe is vonta értelmét. állást vállal. – Tessék? – kapja föl a fejét a férfi. és a Rembrandtjára feledkezik. Tulp halhatatlan lett. Végre nyomot hagyhat. Az íróasztalt. De ki fog emlékezni Jonas Wade-re? Mikor visszavonul. – El akar költözni? – Azt mondja. Kényelmes. az élete órák egymásutánjából állt. Nézi a többit: a Berkeley Egyetem orvosi diplomája. Jonas otthagyja az aszfalt. aki leírja a spontán szűznemzést az embernél. A magas hátú fotelba ereszkedik. és a szőnyeg mintáját bámulja. meteorként ívelt fel a pályája. tízet a műtőben. milyen az – mostanáig. mandulák és visszerek sorozatban. El is felejtette. annak idején évfolyamelső volt. fene a jó dolgodat meg az éles szemedet! A tudomány rohamléptekkel száguld előre. Jonas a fejét rázza. A Galenus Szövetség elnöke. Joseph Lister. az alkalom. ösvényt vágva a homályos. kórházai versengtek érte. az Egyesült Államok elnökének levele. . Az asszony belép. – Mondtam valamit. hírnév csak keveseknek adatik. kezében egy doboz Metrecal. letudni: egymásba kapcsolódó órák. új praxis Tarzanában. végigcsinálni. Aztán jött a házasság Pennyvel. Jonas Wade egyszer sem nézett végig az életén: most megtette. vedd elő Cortneyt. hetyke. Éveken keresztül kielégítette. Ahogyan Vesalius. hogy heti harminc órát a rendelőben tölt. Nem hallottad? – Nem… Bocsáss meg.Bernie Schwartz. akár síeléskor az ülőlift. – Drágám? Fölpillant. William Harvey. sztár. tizenkettőt a tévé előtt.

Milyen jogon tehetném ki ennek? Továbbá: miféle mélyreható folyománya lehetne a partenogenezis elméletének? Ha nyilvánosságra hozom. – De hát mi nem tetszik neki itthon? – Fogalmam sincs! – tárja szét tehetetlenül sovány karját Penny. akiben a megszállottságig túlteng az anyai érzés. aztán sarkon fordul. lemaradni… Lesz. Jonas visszatér a papírokhoz meg a jegyzetekhez. És én mit fogok művelni? Veszélyes eszközt. ha Mary sínyli meg a glóriámat.– Csak ha már végzett. amikből majd összeáll a világrengető közlemény. – Jó. hiszen a nemi betegség oka a paráználkodás. Etikai vészkijárat. – Hajthatatlan. az ő módszere nem zárja ki a hímeket. aki kétségbeesetten vágyik saját kisbabára. dacolni mert az isteni büntetéssel. Henderson? Jó. aki készséges kísérleti alanyoknál mesterségesen teremti meg Mary állapotát. nem hagyva. Jonas. Hány nő szaladgál az utcán. aki elátkoz. amiért felfedezte a szifilisz gyógyszerét. Uramistenem. Paul Ehrlichet kiközösítették. a felvilágosításhoz (megírom). Penny tétovázik egy pillanatig. Hát nem ezt csinálja dr. és én nem akarok kimaradni. fölösleges. melyikhez ragaszkodjam – a tudományhoz. vagy olyan. mikor… Nagy változások állnak küszöbön a tudományban és az orvoslásban. ha a nők magukban is biztosíthatnák az utódlást? Mi lenne akkor a férfiakkal? Akkor bizony a férfiak nélküli világnak törnék utat. a nemi betegség gyógyításáért megrovás. Hendersonnak: a gyermekbénulás gyógyításáért babér jár. – Próbáltam észhez téríteni. mivé lennének a szexuális szokások és rítusok. aki ünnepel. Édes istenem. a lelkiismeretem megkerülése. a terhesség. vagy az emberséghez. meginog a természet törvénye. ha ezt a dolgot végletekig visszük. felborul társadalmunk alapvető szerkezete. és kisiet. Egészen biztosan kihasználnák és háborgatnák őt meg a gyereket. Csúnya dolog. de egy férfival sem jut el az ágyig? Ezek bizony első szóra ugranának. Igaza van dr. felhívás keringőre: lesz olyan tudós. mutogatott rá ujjal a világ. nem tudni. de semmire se mentem. talán fegyvert adok az emberiség kezébe. de nincs férje. a szülés élményére. majd leülök vele. lesz. A Wade McFarland-technikával megszülnék saját magukat… Jonas hátán végigfut a hideg. fantasztikus felfedezések várnak a világra. hogyan jött létre Marynél a sejtmagosztódás. a lelkiismerethez. hogy az ember istent játsszon (elfelejtem)? Nem… egyszer úgyis megtörténik. De a partenogenezisnél a férfinak semmi szerepe nincs. mindkét nem szaporítható. a futurológia legvérfagyasztóbb lidércét szabadítom el: a génmanipulációt? .

hányszor kezdte tárcsázni a számát. hogy jó lenne . aztán Mary azt suttogja: „Apa!" Elejti a krumplihámozót. Lucille vállat von. hátizsákkal. Sose látta még ilyet csinálni.12. fejezet – Hol marad apa? – kérdezi a mosogatónál Mary. Még ha a fiú hajlandó lenne is idővel szóba állni vele. akik látványosan barátkoznak a négerekkel. és az előtérre ismét homály borul. és a nővérére vigyorog. Mary gondolatai Mike felé szállnak. és szalad ki. és kézen fogja Maryt. nedvesíti. – Mary! Itthon vagy? Hogyhogy? – Eljött hamarabb – szólal meg Lucille hangja. aztán elkapja róla a szemét. Lucille lenézte ezt a zöld bélyeg procedúrát. valahogyan csak összejöhetnének. Krumplit pucol. hogy a készletet beváltsa lámpára. hol kezdjem. és szerét ejtette. – Tornázni ment. – Úgy volt. A tizenkét éves a válla fölött hátrakiált: – Szia. Haja foltos kendővel van bekötve. Melody! Köszi! Holnap hívlak! – Aztán becsukja az ajtót. fel se néz abból. hogy tüntetően a barátnők kezébe nyomta őket: „Én nem vacakolok ilyesmivel. – Amy – kezeli Mary. – De Melody mamája olyan beteg lett. hogy minden a legnagyobb rendben van. Amy… – Mary – érinti meg Lucille a lánya vállát –. – Amy a vállára csapja a táskát. – Múlt pénteken – feleli Mary. Összenéznek. bezúdul rajta a narancsszín alkonyat meg Amy. kezét a kötényébe törölgetve. nem gondolod. Mitől retteg? Hiszen Mike-ról van szó. Ez az undok robot a lányokra maradt. – Amy – mondja élesen Lucille –. – Jaj. Tudja-e egyáltalán. mint a szülei. hogy muszáj volt sátrat bontani." De titokban azért félrerakosgatta. püföli. ahogy a bélyeget válogatja. Az előtérbe ér éppen. Vagy mint azok. lánya is felkapja a fejét. – De hisz még csak kedd van. volt. Amy. Csakhogy az előérzete mást súg. A kislány a nyakába ugrik. – Mesélj Vermontról! Milyen volt? – Mát nem is tudom. egész héten táborozol. hogy ő hazajött? Eszébe jut. Az autóberregésre anya is. – Azt hittem. de mindannyiszor inába szállt a bátorsága. sosem tudna feloldódni. Mary odapillant az anyja fürge kezére. miért nem öltözöl át? Mindjárt vacsorázunk. Mary! Milyen volt Vermontban? Mindent mesélj el! Mikor értél haza? Jaj de örülök neked! A két lány az anyát megkerülve beront a hűvös nappaliba. mikor nyílik a bejárati ajtó. vekkerre. úgy viselkedne. anya! – veti le magát a kislány a kanapéra. akik görcsösen játsszák. hennázza éppen a haját. bár gyümölcsét sose ők aratták le. A konyhaasztalon zöld bélyegeket ragasztgat kis füzetekbe. amit csinál.

baba meg van. de továbbra sem figyelnek fel rá. – Tudom. résnyire nyitja és kidugja az orrát. Kildare" megy. – Apátok mindjárt hazaér – szól közbe kicsit lihegősen Lucille. a bánat ül ki rájuk. te menj és pakolj ki. a tizenkét éves kissé félrehajtja a fejét. – Amy – kezdi nehézkesen Lucille –. Árulás. tanultátok is az iskolában… hogy a lány attól lány. ha egyszer nincs is férjnél? Mary úgy érzi. Csak annak lehet gyereke. Ted és Lucille a kereveten ülnek. – Amy. Aztán meghallgatjuk az élménybeszámolódat a táborról. Keserű ízt érez a szájában. szerelmeskednek . – Hát persze. akinek van havivérzése. Mary meghúzza magát az ajtó mellett. várjuk meg apádat. – Milyen dagi vagy! – kuncog Amy. A nappaliban a görgős üvegajtók tárva-nyitva állnak és bebocsátják a medence klóros leheletét. és beles. – Hogyhogy? Mary megkapaszkodik az ajtófélfában. micsodája. Lucille odébb lép. – Jó. gondolja dühösen. Mivel a válasz késik. Amy elvonul a tévé elé. Szóval ehhez van köze. szó nélkül vacsoráznak hármasban. anyjuk kiles. mert beesteledik. hogy házasság nincs. felöltözve fekszik az ágytakarón. Mary szól. – Vermontban sok volt a juharszirup! Mary felriad. Amy a medencében hancúrozik. hogy fáradt. Lucille a konyhában csörömpöl. kigyúlnak a fények. hogy Mary gyereket vár. A tizenkét éves felkapja a zsákját. a fényszórókat kémleli. Amyvel szemközt. hogy otthon van. és rádöbben. vegyél tiszta ruhát. mitől híztál meg – kiált vissza az előtérből. A tusolás se fog megártani. ízé… a férfi meg a nő összejön. kérlek. – Ne mondd. Az apja arcát keresi. Fojtott hangok. éspedig a nappali felől. és kapcsol. nehogy észrevegyék. Kiszáll az ágyból. Még a légkondicionáló moraját sem hallani. Mary az anyjára néz: az a furcsa űzött vad kifejezés van az arcán. Mary hallgatózik. aztán a vonásai lágyabbak lesznek. Amy mosogat. mert a „dr. – Mary Ann. A húga éppen azt mondja: – De hát hogy létezik. a saját szobájában. aztán visszatér Maryre. előfordul. Fölbámul a tusfekete plafonra: vajon hány óra lehet? A házban némaság. – De hát miért? – Amy mélybarna tekintete előbb az anyjára villan. és kirohan a nappaliból. A közlekedőbe gyenge fény szűrődik. Mary mint a tolvaj oson a vastag szőnyegen a fal mellett. Foszlányokban jön vissza. Mary törölget. hogy az izmos barna ujjak a húsába vájnak. Erőlteti az agyát. az ajtóhoz settenkedik. te úgy megváltoztál. Az óra fél tízet mutat. – Amykém – hallatszik Lucille hangja –. Aztán a csöndben lassan kitisztul a tudata. Mary megmozdul. A tévészoba sötét és üres. mi is történt. Egy pillanatig azt sem tudja. hogy van… tudod. és a szívébe hasít a látvány: még sose látta Tedet ilyen nyomorultnak. Felkattintja az éjjeliszekrény-lámpát.megvárni apátokat… Mary érzi. Várhattatok volna. hol van. és lepihen. igazán várhattatok volna. menten kimegy alóla a lába. – Mary. a szobatársnő halk lélegzésére fülel.

Mary izgatottan figyel. A vidékies San Sebastiano-templom is az ő fennhatóságuk alá tartozott. és narancsligetben állt. az orvos is. faburkolat. aztán észreveszi Crispin atyát. – Gondoljatok. kis vályogházikó. őztekintetű madonnák meg régi ikonok hirdetik. mint a templom vakító fehérsége. mint akit kígyó csípett meg. mint amilyennek látszik. hiszen a spanyol ferencesek 1780-ban bukkantak fel a völgyben. de én soha nem voltam fiúval. – Atyám! A pap megáll és hátrafordul. enyhül a légkör. a homlokzatán stilizált feszület. a házaspár néz össze. ami a parkoló sarkában jelzi. színes üvegei. hogy missziót alapítsanak. Lucille és Ted felkapják a fejüket. Lucille a kezét vizsgálgatja. de ma már nyoma sincs a spanyol eredetnek. – Nem tudok mit mondani. apa és anya miért rejteget? A Szent Sebestyén-templom régebbi. Zihál. de mindenki így van vele. bőr adja a hangulatát. – Igen. – Beszélhetnénk. Amy. ártatlan szemébe nézve halkan azt mondja: – Nem tudok rá magyarázatot. Mary tétovázik egy pillanatig. Hunyorog a vakító napfényben. mint mikor matekban elakad a példával. – Úgy éned. én nem feküdtem le senkivel. belép Mary. hogy szívéhez a román kori meg a gótikus stílus áll közel. Mary megáll előttük. Egykor. Aztán megmozdul a tabló. Letérdepel. amit akartok. – És Mary ilyet csinált? Mielőtt a szülők válaszolhatnának. hol keresztelkedtek meg az első indiók 1783-ban. amint a templom mögött sietősen indul a paplak felé. aztán odamegy a húga mellé. Amy és Mary csak nézik egymást. Szednie kell a lábát. Csakhogy erre már eleven lélek nem emlékezhet. – Hát tessék.és gyerekük lesz. és Amy őszinte. Tarzana katolikus szentélye hófehéren csúcsosodik. Amy – halkul suttogássá Mary hangja. régen San Sebastiano volt a neve. és közli: – Nem. Milyen más. A két lány abbahagyja a fixírozást. mint a trópusi párát. Amy szólal meg elsőnek: – Ha nem csináltál semmi rosszat. a réz emléktáblán kívül. Ted még jobban összehúzza magát a kanapén. segélykérő pillantást vet az apjára. feszül a pocakján a reverenda. Gyér gyülekezet széled szét a templomból az izzasztó reggelbe. Amy. Gyere csak. Irodája félhomályos. odafordul. és a semmibe réved. mit: tehetek érted? . vágni lehetne. élükön Serra atyával. A pap leül a zsúfolt íróasztal mögé. Növekedni kezdett bennem egy baba minden ok nélkül. Mary. akihez járok. lefekszenek egymással. mint egy izmos A betű. – Akkor hogyhogy terhes lettél? – ráncolja kislányhomlokát Amy. – Minden ok nélkül? Ez magas nekem. Mary. atyám? – Hogyne. Crispin atya magánrezidenciáján a szürke kőkandalló ívei. színes üvegablakok díszítik. A szobában nehéz a levegő. Mary követi a paplakba. Amy arca elborul. aztán kisimul az arca. Lionel Crispin hájas ember létére meglepően fürge. Mary. megnyugtató hely. és szélesen mosolyog a lányra.

saját akaratomból. Lionel Crispin most atyaian elmosolyodik. Crispin atya képe felragyog. Az ajkát biggyeszti. – Nem a szüleim döntöttek erről. A lány szeme megakad egy pápai ornátust viselő idegen arcképén. az ajkát szívja. hátradől a székében. atyám. Nem engedelmeskedtél a szüleidnek. Múlt vasárnap nem jöttünk misére. – Ühüm. – Grundemann atya ezek szerint segítségedre volt a Szent Annában. hogy gyónjak. De szerintem arról van szó. – Hát először is. Fél. éppen itt. Kezdenek eszébe jutni a dolgok. hanem én. itthon vagyok. atyám. Nekem el kell járnom a templomba. A pap bólint. – Crispin atya pofazacskói mintegy megkötnek. hogy visszaküldenek a Szent Annába. mert van egy problémám. – Hogyne. Mary. Ezek szerint a szüleid úgy döntöttek. Ránc gyűrődik a pap orrán és egyre mélyül. és képtelen vagyok megoldani. Beszélni fogok édesanyáddal az Oltár és Rózsafüzér Egylet ma esti összejövetelén. A pap felhúzza bozontos szemöldökét. – Mert nem tetszett ott. Hiszen te a Szent Annában voltál. Gondolom. nincs jól. – VI. – A szüleidhez fordultál már vele? – Nézze. az oroszlánmancsfaragványban végződő karfát szorítja. atyám. atyám? Lionel Crispin odanéz. meg összesúgnak a hátam mögött. – Erre nem is gondoltam. miért hagytad ott a Szent Annát? A lány a földet bűvöli. az irodában. de anyámat igen. – Hát persze hogy segítek. – Vagy úgy. – Atyám. – Az új pápa. Többször is hosszan beszélgettünk. És attól fogva mindennap áldoztam. idegesítően egykedvű. Mary. arca kevésbé feszült. és összefonja a kezét a . atyám. Furnérborítás hivatott az Erzsébetkort idevarázsolni. Feltétlenül meg fogom gyónni. levert volt. – Ugye tudod. ahogy elkomolyodik. Mary körbehordja tekintetét a helyiségben. hogy nem akar nyilvánosan mutatkozni velem. – Köszönöm. Csillogó gombszeme komoran néz a bozontos ősz szemöldök alól. – Mondd. majd vissza az arcára.A lány próbál elhelyezkedni az egyenes hátú székben. azért kerestem fel. hazahozatnak. Mary ismét a pap arcára tekint: mai klepetusa akvamarin árnyalatokkal gazdagítja a szeme színét. éppen róluk van szó. Nem mondták. A pap megkönnyebbül kicsit. mert anyám azt mondta. Én jöttem el a Szent Annából múlt pénteken. – És ezek után otthon tartanak? – Nem tudom. Mikor utoljára látta ezt a lányt. elutasította az egyházat. Két hónapja Mary nem volt hajlandó magához venni a szentségeket. aztán figyelmes tekintete a lány ölére rebben. A pap arca előbb értetlen. – Hogyhogy? – Megszegted a negyedik parancsolatot. hogy ez bűn? A lány felkapja a fejét. hogy mindenki engem fog bámulni. atyám. aztán eljutottam odáig. Engem nem érdekel. Pál pápa.

ha egyszer nem követtél el tisztátalanságot? Mit gyóntál meg neki? – Az öngyilkossági kísérletemet. – Még mindig nem tudod? Mary a fejét rázza. mintha jeget eregetne a száján. mintha mindjárt becsattantaná a fa karszék. Aztán fölnéz. – Atyám. Kínos némaságban ülnek egy darabig. atyám. leesik az álla. mintha Crispin atya megütötte volna. Mary? A lány úgy érzi. én továbbra sem tudom. hogyan kerültél ilyen állapotba? – Nem. és begyakoroltan türelmes hangján azt kérdezi: – Mary. Lionel Crispin nehézkesen szétkulcsolja a kezét. hogy az asszonyoknak csak egyféleképpen születhet gyerekük. mint amit ő kitett az ágya fejéhez. Ugyanaz a Kennedy-fotó függ a kandalló fölött. ezért történt. Az atya pislogása szaporább lesz. – Hát ez csodálatos. áthajol az asztalon és súgva ismétli meg a kérdést: – Hát még mindig nem tudod. – Tessék. Ennyit csak tudsz? – De én nem követtem el semmit. amit hallott. Ez az igazság. te is tudod. Nem vagy te ostoba. Milyen lenne. mint egy fénykép: megdermed. A mélyen ülő kis szem pislog. – Mary. Magadhoz vetted a szentségeket.pocakja fölött. miért lettem terhes. hanem tudom. – Mary. – Éspedig? Mary a Kennedy-fotón csügg. és kezét összetéve biggyedt ajakkal rövid. Grundemann atya feloldozott. ha ő ülne itt? Biztos nem bánna vele olyan kőszívűen. – Miért? – Mert meg akartam ölni magam. Lionel Crispin fél könyökét az asztalra támasztja. Crispin atya is olyan lesz. – A másik problémám még fennáll. mikor megszólal. hát megátalkodottan hiszed. A pap fölnéz. Megint inkább a szobát nézi. szinte lélegzetet sem vesz. én is meg az egész világ. Crispin atya meghökken. mennyire örülök. – Mary Ann McFarland. de nem sokáig állja a pap tekintetét. de nem néz oda. atyám. halálos bűn nyomja a lelked? A lány érzi. Együtt érezne vele. hogy a szíve hevesen kalapál. – De miféle bűn alól. Crispin atya szinte összezúzza félelmetes pillantásával. – Igen. Mary nem láthatja. és tudhatod. milyen képet vág. nem ítélné el. atyám. – Szó sincs róla. és lapátkezébe fogja homlokát. tisztátalanságot követtél el. Mary. nekem is . hogy szűz vagy? – Nem hiszem. hogy szeplőtelenül fogantál? A lány összerezzen. holott tudtad. – De… De hiszen gyóntál a Szent Annában. Sarkvidéki csönd telepszik rájuk. atyám. – Hát a test bűne. fohászt mond magában. Crispin atya. Bűnbánatot gyakoroltam. és azt mondja: – Csak nem azt akarod mondani. csak nem azt akarod mondani. nem is hiszed. atyám. hogy az oltárhoz járultál és magadhoz vetted a szent ostyát. A pap behunyja a szemét. Mary. – Én olyat nem követtem el. A lány viszonozni próbálja a mosolyt. – Crispin atya – kezdi. mint a többiek. Én minden bűnömet bevallottam Grundemann atya előtt. és mikor fel is fogja. Szűz vagyok.

. nem éri el így az Istent. Olvasót képzel a keze közé. A lány visszaretten. A meleg levegőben tömjén-és füstszag. bánom. hogy a lelkiismeretedet pásztorolja. az oltárt elborítják a virágok. a Fiú és a Szentlélek most és mindörökké. hanem imádkozni. könyörülj rajtam! Jézus. bár én sejtem. ha a bűn állapotában odaállsz áldozni?! – De hát én nem… Lionel Crispin ültében is mintha hatalmasra nőne előtte. Sehogy se jó így. világ megváltója. Szentlélek Isten. kopaszodó fejét imára kulcsolt kezére hajtja. Egy Isten. talán nagyobb az esély. Mary – talán a fiú személyét akarod titkolni. gyere át velem a templomba most rögtön. Még jobban összpontosít.megvan a magamhoz való eszem. hogy fáj: ha sanyargatja magát. A feszületre meredve ismét belefog: Én Istenem. Uram. hogy világosítson meg. Elsikkad a szavak értelme. Mary. imádkozunk. Úrnak ragyogása. három Üdvözlégy. Próbál koncentrálni. Jézus. hogy Isten oltalmáért folyamodj. Mary. hogy megtisztulhass! A halálos bűnt szentségtöréssel tetézted! A lány magába roskad. könyörülj rajtam! Mary tekintete a Szűzre téved baloldalt. Mary térde izzadni kezd a műbőr térdeplőn. és Isten válaszol. Ez így nem jó. Bocsásd be. Ez nem igaz. gondolatban az ujja közt pergeti. felpillant. Engedd. világ Ura. Dicsértessék az Atya. Sajgó szívvel érzi. de itt az idő. de tüstént. Öröklét… Öröklét… Mary az ajkába harap. Nyisd meg a szíved Istennek. irgalmazz! Fiúisten. ámen. Szeme függetleníti magát és a Szűzről is tovarebben. Dagadozik. ezért estél teherbe. mert méltán ostorozol… Összezavarodik. ki lehet. a márványpadlót szivárványszínben játszatja az üvegablakokon beáradó fény. ez a bűn még nyomja a lelked. és a megfeszített Jézusra függesztve szemét ismét nekiveselkedik. Lefeküdtél egy fiúval. Isten után sikoltani belül. hogy a fohásza meghallgattatik. mássalhangzók. Mary beszívja az ajkát. Hiszekegy. imádkoznunk kell Istenhez. Az oltárt keresi a szemével. A lány szeme csukva. Élő Istennek Fia. És mivel nem gyóntad meg. Krisztus. Egymásba olvadnak az Üdvözlégy Máriák. nem követtem el bűnt… – Mary – szökken talpra a pap. – Nem a gyóntatószékbe. Ha ennyire rettegsz. Szentháromság. Kinyitja a szemét. könyörüli rajtam! Nehezen nyel. – Mary. megvetem minden bűnöm. én nem követtem el szentségtörést. hadonászik és fenyeget féktelen haragjában. Sorozatban mondja az Üdvözlégyet. Mary olyan szorosan kulcsolja össze a kezét. Crispin atya merev pózban térdel. sikoltja belül. – Crispin atya – suttogja –. Elmosódik a képzeletbeli rózsafüzér. minek nézel te engem? Gyónj. a padsorokat. Mellette Crispin atya jámborul hajtja le a fejét. hogy hiába. irgalmazz!. szuszogását. Mi több. tornyosul. amit elkövettél. – Crispin atya! Esküszöm. a szentáldozástól sem riadtál vissza a halálos bűn állapotában! – Atyám… – Mary Ann McFarland. és a kezét nyújtja a lánynak. – Hát minek nevezed. Nem tudom. könyörülj rajiam! Jézus. de így is érzi közelségét. vagy szégyelled magad azért. végtelenségig ismétlődnek a hangzók. A templom üres. hogy ellenedre cselekedtem. kegyelmezz! Mennyei atyám. Kérdezd őt. Miatyánk. Gyere. mi kényszerít hallgatásra.

Szent Sebestyén. igazságos bíra. Crispin atya nem tud semmit. miért történt ez velem… Istenem. dicsőség királya. hogyan! Csak Te segíthetsz rajtam! Dr. megbabonázva nézi az izmos férfitestből kiálló nyílvesszőket. és egész testében remeg. gondolataival a mennyekbe ágaskodik. könyörülj rajtam! Jézus. és próbálja kitágítani a tudatát. benntartja. Most már tiszta kép. a meztelen comb minden inát. csak néz maga elé. Mary el is felejti. vigasztaló béke száll rá… . hova bámult idáig. És eszébe jut. különkülön tanulmányoz minden vérző sebet. Wade nem tud semmit. mikor az első stációnál megállapodik a tekintete. Szeme bejárja a kitekeredett. Mély lélegzet.Öröklét világossága. – Áruld el. Nem is látja. mellkast. küzd magával. Kíváncsian. mi van ott. mégis eksztatikus. – Istenem! – sikoltja némán. Behunyja a szemét. Csak Te tudhatod. és a szavakkal küszködik belül. milyen fájdalmasan imádkozott az imént. könyörülj rajtam! Jézus. miért! Áruld el. mi történik velem? Áruld el. szépséges arcra. a görcsbe rándult hasat. segíts… A lelki gyötrelemtől vadul ver a szíve. megreszket. könyörülj rajtam! Maryt szorongás szállja meg. kiengedi… Felnyitja a szemét. végül elragadtatottan feledkezik az elgyötört. fohászkodik. És máris édes. Látja. a szellemi erőfeszítéstől minden összemosódik előtte. megkínzott alak minden porcikáját.

– Jó napot. ahogy a lány becsukja az ajtót. hogy feltétlenül ide kell jönnöm ma. csillog a kék szeme. Mondtam neki. Elteszi a kartotékot. kész is vagyunk – simogatja meg a kisfiú fejét. Anyám elenged a szupermarketbe. hát vihettem az autót. arca izgatott várakozástól ragyog. A szeme sarkából figyeli. hogy fogad. és a McFarland lány bármelyik percben betoppanhat. – Nahát! Micsoda kellemes meglepetés. aztán türelmesen vár. becsúsztatja a tollat a köpenye felső zsebébe. és leül. és rendszerint levedli ebben a szent pillanatban. átböngészi Timmy anyagát. A gyerek büszkén nézi a vörös heget a térdén. – Vezetsz? – Fél éve megvan a jogosítványom. Innentől a nővér veszi gondjaiba. Megszólal a házi telefon. miért vagyok állapotos! . pedig péntek van. kezét az ölébe ejtve. hátha van még mit pöszmötölni rajta. Jonas Wade buzgón firkál Timmy lapjára. mielőtt a lányt beavatná. Mindjárt dél. már tudom. A szokásos hétvégi tervezgetést is hanyagolja. Wade. Ő Shirley Thomasszal ment vásárolni. Mary hangtalanul nevet. Az orvos ír. – Bravó. hogy ma mindent elmond Marynek. dr. ír. fejezet Jonas Wade-nek nehezére esik figyelnie. hogy kicsit összeszedje magát. Köszönöm. nem is látja az előtte fekvő kórlapot. Elhatározta. De nem húzhatja az időt a végtelenségig. Négy teljes napja nem láttalak. mikor Mary halkan belép. lesegíti az asztalról. a könyvtárba meg ilyen helyekre. ideadta a kocsit. – Férfiasan viselted. Wade.13. – Hogy jöttél? Édesanyád hozott el? – Nem. Mind a tíz öltéstől megszabadítottalak. Aztán kiszakad belőle: – Dr. Jonas Wade visszavonulhat az irodájába. és halkan motyogja: – Köszönöm. Magán hagyja a fehér köpenyt. Bűbájosan mosolyog Maryre. Feszült várakozásban ül az íróasztalnál. amíg csak lehet. – No és miért jöttél? A lány kicsit türtőzteti magát. Timmy.

körbetapogattam ott lent. Olyan. Az orvos fejében hátul megszólal egy kis vészcsengő. mint a kocsonya. Wade. Wade! – meséli a lány izgatottan. Jonas Wade igen gondterhelten ráncolja a homlokát. – Hát. és éreztem. Hallhatnék bővebbet? A lány röviden elmondja. hogy gondosan. és üzent neked azzal. Azt gondoltam. Wade. – Reszkettem. És tudtam. Álmomban meglátogatott Szent Sebestyén. És akkor. dr. Higgye el. Crispin atyának is feltűnik. miért van. – De én képtelen voltam imádkozni. rettentő bizarr. Isten így mutatja ki. mintha Isten akarta volna így. Jonas Wade a köpenye kézelőjét babrálja. – Mary beszéde lassul. aztán: – Tessék? – Most már tudom. hogy elfordult tőlem. hogy együtt imádkozzanak. – Mi történt. ez igazán érdekesen hangzik. akkor megtörtént a dolog. A szék peremére húzódik. hogy csak úgy beszéljek Hozzá. üres volt! Mintha valami ismeretlen nyelvet daráltam volna. dr. – És akkor kétségbeestem. előre megválogatta a szavait. hogy fölriadtam rá. dr. – És a templomban eszedbe jutott ez az álom. abbahagytam az imádkozást. dr. alig bírja követni az izgatott szóáradatot. olyan – a lány zavartan vonogatja a vállát – szexi volt. te nem tudod. Jonas ostobán pislog: – Meglátogatott?! Szent Sebestyén? . És míg beszéltem Istennel. Az orvos feszengve fészkelődik. és féltem. ha szexi is meg ilyesmi. vagy nem? Mikor egy hívő katolikus nem tud imádkozni? Szörnyen megijedtem. Mary. Az orvos bámul rá egy pillanatig. én még ilyet sose csináltam. hogy Szent Sebestyén szeretkezett velem. hogy ez mi volt? – Meglátogatott Szent Sebestyén. érezhető. Wade. – Álom? – Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradóra valami nagyon különös álmom volt. Isten meghallgatta a fohászodat. vacak álomból. De rettenetesen! Ez súlyos valami. hogy két napja beszélt Crispin atyával. akkor. tudja. – Éppen akkor. mikor kiöntöttem Neki a szívem. aztán megkérdezi: – Mary. de nemcsak azt. röpköd a keze. Hirtelen visszaemlékeztem. amilyenben még soha nem volt részem. és olyan heves volt. és az egész olyan valószerű volt. – Azelőtt soha nem fordult elő velem ilyen. hogy eszedbe juttatta az álmot? – Igen. miért. dr. de ebben az álomban volt valami rendkívüli. Wade – csillog Mary szeme –. hogy történt valami a testemmel. fogalmam sincs. Tudja. de akkor…! A szöveget tudtam. nem csinálnék akkora ügyet egy közönséges.Meglepett hallgatás. Valami testi érzet is járt vele. – Szóval azt gondolod. aztán átmentek a templomba. – Testi érzet? – Én még ilyen gyönyörűségeset soha nem éreztem. mikor Istenhez könyörögtem segítségért. sőt azt is. Mary? – Eszembe jutott az álom. – Azt álmodtam. mert… hmmm – halkul el a hangja –. És erre emlékeztem vissza a templomban. és egyszerűen csak szóltam Istenhez. hogyan lett. de nem jelentett semmit. Soha ilyet nem álmodtam még. hogy nem megy az imádkozás. mintha megtörtént volna. Jonas csak kapkodja a fejét.

hogy egy leánnyal megtörtént ez. – Ez az igazság. De én biztosan tudom. hogy halálos bűnben élek. de előfordulhat. Ide vezetett az első utam. Lassan összeáll az agyában. Isten ráébresztett. hát Istent kérdeztem. merev arccal ül a helyén. Szakasztott úgy. Mary. Vele megeshetett. Jonast kileli a hideg. Ez a váratlan fordulat mindent felborít. ezt te képzeled így. mit álmodtam. abban sincs semmi rendkívüli. addig készülődött. Wade – a lány hangja éles. – Mary. hogy áldozok. Jézus anyjához hasonlítod magad. Jonas Wade lebénul tehetetlen zavarában. Csikar a hasa. Wade. mikor imádkoztam hozzá. szentségtörést követtem el azzal. kérlek. egyszerre akarna . Én tiszta vagyok. miért vagy állapotos. Crispin atya rám olvasta. tekintete megkeményedik. míg meg nem született a gyerek. És ha Gábriel arkangyal meglátogathatott egy másik Máriát. míg most itt áll megfürödve. A lányt elönti a pír: – Nőknek olyan nem lehet! Az orvosnak megrándul a szemöldöke. hogy nem előbb terítette ki a kártyáit. hogy nincs igaza. miért ne hihetnék. – Neki se hitt senki. Wade. Rám olvasta. és se velem. A nőknek igenis lehet orgazmusuk. velem nem? – A tizenhét éves lány hangja dermesztően higgadt. aki most a méhemben növekszik. mint a kés. Tudom. Messziről szól a lány hangja: – A doktor úr mondta. se a kisbabámmal nincs tudományos probléma. – Mary. Mary elhagyja a mosolygást. Isten elküldte hozzám Szent Sebestyént ezzel a gyermekkel. – Mary.– Az időpont stimmel. hogy valamikor április első két hetében fogantam. – Mary. hogy ez a szent meglátogatott álmodban. – Mary arca tündököl. hétköznapi testi reakció. Én viszont rájöttem. az asztalon összekulcsolt kezét tördeli. a pillantása fagyos –. Szent Sebestyén miért nem tehette ugyanezt velem? Jonas Wade kővé dermedve. Orgazmusod volt. – Mary – a hangja nagyon komoly –. és Ő válaszolt. Az orvos hirtelen előredől. akkor nincs ez az agyrém. – Dr. hallgass meg. elébe vágni az egyháznak. dr. Hamarabb kellett volna beszélni a lánnyal. és arra gondol. nagy kár. dr. amit a lánytól hallott. Isten biztosan nem ilyen gusztustalanságra emlékeztetett. magába roskad. Én nem követtem el bűnt. nem? Április második hetében álmodtam ezt. Wade. – Nagyon tévedsz. Ha milliók hihetik. mint hogy csoda történt. – Jonas riadtan figyeli a lányt. Mary lélekszakadva keresett magyarázatot. te nem kevesebbet állítasz. A doktor úr se tudott választ adni nekem. Isten megvilágosított. holott szó nincs erről. Kutatásokat végeztem. és azt suttogja maga elé: – Szent Isten. Ez egy rendkívül ritka dolog. hogy egy másikkal is? – Mary. búzavirágkék szeme eleven és fényes. amit álmodban éreztél. de valószínűbb a második hét vége. mint Gábrielt küldte a másik Máriához. Wade. csak elmaradt szegénykének. és megtermékenyített? – Ez történt. te egy kutyaközönséges testi reflexet vélsz misztikus élménynek. mert bíztam a megértésében. és ha álmodják. ő a vállát vonogatta. belülről sugárzik. – Dr. dr. azt akarod mondani. másnak is beszéltél erről? Crispin atyának? – Még a szüleimnek se. üres tekintettel.

én foglalkoztam ezzel a dologgal. Mary lefékez. mert apa meg anya olyan furcsán viselkedtek. Vártam. és mosolyogva beköszön. kinéz a napos belső udvarra. egyáltalán nem érdekelte őket! Aztán hazajöttél te. – Kik játszottak benne? Amy beletúr a hajába. – Ugyan. hirdeti kezében a tábla. A Szent Sebestyén-templom telefonja is fel van tüntetve. Mary kilöki annál a híradókockánál. – Sebestyén majd vigyáz rám. hogy anya éjszaka sír… – Jaj. mert a te dr. A tizenkét éves végre odanéz. Amy. Amy ajtaja tárva-nyitva. – És még valami – folytatja Amy –. „MARLON BRANDO NIGGER-BUZI". A készülék be van kapcsolva. jól vagy? – Ühüm. hogy faképnél hagyja. és meghökkentő felfedezéseket tettem. fölösleges ezentúl az idejét rabolnom. térdét az állához húzva. amelyik egy tüntetőt mutat. hiába. – És mikor elmondtam a nagy hírt. – Amy. aztán elkiáltja magát: – Anya! Van itthon valaki? Neszt hall a tévészobából.mindent elmondani neki. A konyha hűvös és sötét. Rá se néz a nővérére. utálom. és Jonas Wade-et a székhez szegezi a tehetetlenség. – Még nem értek vissza Shirley Thomasszal? – Gondolom. odasiet. Átmegy az ebédlőbe. mikor állítólag Vermontban voltál. dr. de nem jött. míg cihelődik. durcásan bámulja a falat. – Apának kellett volna hazahozni a moziból. nem tudják kapcsolni. – A lány hűvös pillantás vet rá. de senki se nézi. – Anya! – dugja be a fejét az ajtón Mary. Akkor odatelefonáltam az irodájába. – Amy. de azt hiszem. Annette Funicello. és oda minden. vártam. mi bánt? – Semmi. – Frankie Avalon. Mary bemegy és leül a fehér íróasztal fehér székére. Már megy is. hogy valami nincs rendben. mert retteg. Wade. Mary Amy legörbült száját nézi: – Milyen volt a mozi? – Tűrhető. A hálók felé indul. és végképp elromlott minden! – Amy! . mi a baj? A kislány vállat von. Hívtam anyát. Most már boldog vagy? Mary hátradől a széken. és egy tincset pödörget gyűrűformán az ujjára. és öt sarkot kellett felfele caplatnom ebben a hőségben. Már akkor is tudtam. – Szia! Hol a család? Amy az ágyán ülve támasztja a falat. – Amy. és harcias szikrákat szór a szeme. Amy… Amy sértődötten biggyeszti az alsó ajkát. – Mary. hogy belépek Agatha nővér rendjébe. és hallottam. Úgyhogy jöhettem busszal. hogy minden olyan más lett nálunk. Wade-ed van a vonalban. Mary fülel. aztán az asztalán felstószolt kartotékok közül kiemeli a MCFARLAND feliratút. A személyi adatokat keresi. A házban csönd van és nyugalom. sehol senki. és enyhe csodálkozással néz a húgára. – Az aktatáskáért nyúl. Azt mondták. Ül egy darabig. – Köszönöm. – Hol van anya? Újabb vállrándítás.

sokkal félelmetesebben. Más aggasztja őt. és kivált azoknak a fiatal papoknak van címezve. – Mindenki tudja. Te meg csak azzal. mit tettél. Soha nem érintett Szent Péter és Szent Pál viszályánál kényesebb témát. . akik az Evangélium helyett a faji egyenlőséget prédikálják. tüntető papokkal. Mary odanéz: egyedül találja magát a sötét folyosón. – Egész szívemből. vagy sem. múlt hónapban Los Angeles keleti részén három pap is megrovást kapott. az egész családdal. Wyatt. Politika! Ettől nem fáj Crispin atya feje. Csapódik a bejárati ajtó. Mary döbbenten ül egy pillanatig. – Ne szaladj el. légy szíves. Én nem tettem meg azt. amit a többiek mondanak. hogy mint egy királykisasszonyt. de azért úgy vicsorog a készülékre. minden jóra fordul. – Amy arcán könny csorog. mint a kolostorba vonulás! Anya és apa csak veled törődik. és hamarosan megérted. a nővérére. Wyatt. – Vártam. De higgy nekem. hálásak lennénk. nem csapja le a kagylót. valami csodálatos történt velem. A műgótikus irodájában ül. amiért segítették a diákcsoportok szegregációellenes megmozdulásait. – Végtelenül sajnálom – nyöszörgi. és együtt fogsz ujjongani velem. könnyesen mered. annyira sajnálom… – Sajnálod! Hogy oda ne rohanjak! Neked jut minden figyelem. hogy mindent elmondjak anyának meg apának. ikonjaitól meg a faburkolat utánzattól körülvéve. ha megszületik a baba. finoman teszi a helyére. – Egyszerre elfelejtették. Mrs. Mrs. Amy. és elkapja a karját. És szerintem ezért igazán nem érdemled meg. Mrs. Valami gyönyörű. és kimasírozik a szobából. kifizetnek azzal. hogy mikor jön el a tökéletes alkalom. húszéves hagyományunk. hogy majd később megbeszéljük! – Amy. – Mert én tudom. hogy a szószéken mellőzendő a politika. ezt az episztolát szétküldték mindenhová. aztán utánarohan. ha rendelkezésünkre bocsátaná a lakókocsiját. Erről beszél az összes gyerek. És mi lesz még. Amy kitépi magát. Nem igaz. – Igen. Wyatt. – Te vagy itt a nagy szám. és szemrehányóan. Politika! Crispin atya tesz a politikára. idén szeptemberben is megrendezzük a Páli Szent Vince autós búcsút. Nem Mike gyerekét hordom. hogy gyereket szülsz Mike-nak! – Amy! A kislány sarkon fordul. Igen. amit feltételezel. Lionel Crispin atya erőt vesz magán. Majd értesítem. ő abszolút pártatlan. Köszönöm. A hírek tele vannak táblákat hurcoló. hogy olyan ingerült ma délután. mert a gyerekszülés fontosabb. mintha tehetne róla. sokkal égetőbben. és mikor végre ott ülünk.A kislány felpattan az ágyról. Akkor már csak ő lesz fontos! Mary összegubózva hátat fordít Amynek. ő nem keveredik bele mindenféle gyanús ügyletbe. előtte kérvények halmaza meg a püspök körlevele. és nem ám valami jócselekedetért! Mary hátrál egy lépést. mint ez a kötélhúzás. vártam – zokogja –. hogy szabad-e színes bőrűeknek fehér forrásból inni. mindenki a tenyerén hordjon. hogy én is a világon vagyok! Levegőnek néznek! – Ez nem igaz! – Dehogyisnem! – Amy csípőre teszi a kezét. A püspök dühöng. a viszonthallásra.

miről van szó. szoktatja a szemét. Mary McFarland miatt keresett fel. – Az elmúlt hónapokban széles körű kutatásokat folytattam. holott a terhesség előtt még gátlástalanul dicsekedett ország-világnak. és mindjárt idelátogat. amiért a lány nem volt hajlandó gyónni. és napvilágra hozta a kínos igazságot. hát létezik. – Miről beszél? . Crispin atya irodája szöges ellentéte a csupa üveg. Hiába törte magát. és magyarázatot találtam Mary állapotára. Jonas Wade belép. Rossz hangulatát fokozza. Annak tartja magát. Crispin atya. hogy Marynek ne kelljen halálos bűnt halálos bűnre halmoznia. megverten távozott. Dühében. mogorva arc: nem lesz könnyű dolga vele. hogy mit meg nem engedett magának Maryvel. hogy tudniillik Lionel Crispin atya roppant fölösleges és hasznavehetetlen egyházi személy. mióta a minap hiába élesztgette Maryben a katolikus lelkiismeretet. mennyi faragott szent. A McFarland lány az oka. hogy vétlen. és mikor rádöbben. Az íróasztal szélére helyezi. nem ülne le? Jonas. hogy valaki igazán hisz ebben a sok firlefáncban? – Jó estét. és várja. – Én megtaláltam a terhessége okát. – Súlyos problémával kell megbirkóznunk. komolyan tárgyalt Nathannel és igyekezett rábírni Mike-ot a paráznaság beismerésére. atyám. hogy ez az ember ludas Mary konokságában. hogy egy árva bűnt megbánjanak. de csak mostanában töpreng el rajta igazán. de egy szót se értek az egészből. – Gondolom. mint gondolta! – Ez már több a soknál.Elég régóta érik. de nem akar meghallgatni. Ha két tizenéves gyereknél képtelen elérni. Wade. de megáll. hosszan. Wade. aztán palástolni igyekszik meglepetését. foglalkoztatja ez az erkölcsi dilemma. – Nem értem. mit szól a pap. merev. sőt egész éjjel rágta magát. Mindenképpen beszélnem kell azzal a lánnyal. hogy rátelefonált dr. feszület. amennyire lehet. hogy adja alá a lovat. – Kinyitja a táskát. Mintha a pap ebben a középkori fellegvárban dacolna a modern világ ostromával. Crispin atyának kell néhány perc. Wade. Abban bízom. atyám. és előhúzza a takarosan összegemkapcsozott iratköteget. ez az eset lerántotta a félelmei köré oly nagy műgonddal szőtt leplet. a pap viszolyogva húzódik el. ennyi jót elmondhat magáról. és azért jöttem. Becsukja az ajtót. sőt az sem kizárt. Crispin csalódottan. hogy együtt kellene beszélnünk vele. – Arra gondoltam. Mint a lány. felkereste Hollandékat. – Jonas felméri beszélgetőpartnerét: véredényekkel finoman hálózott pofazacskók. miután kopogott. hogy ez a McFarland dolog csupán tünete az általános erkölcsi züllésnek. gótikus madonna. és miután egész este. hogy a segítségét kérjem. Jonas felveszi a földről az aktatáskát. újra feldühödik: még annál is rosszabb pap. dr. gyertya. hogy megeméssze a hallottakat. Szinte biztos. hófehér templomnak. kényelmesen elhelyezkedik a kemény karszékben. mire megy az egész gyülekezettel? Autós búcsút legalább tud szervezni. az aktatáskát leteszi a földre a két cipője közé. Mike égre-földre esküdözött. doktor úr. dr. Te jó ég. Röviden beszámol Mary látogatásáról meg a téveszméjéről. kisütötte. hogy ha a tisztelendő atya… – Elnézést. összehúzott fekete szurokszem.

hogy Mary testében hogyan indulhatott magától fejlődésnek egy petesejt. hogy a lányt meg kell szabadítani ettől a mániától. Ez itt az összefoglalása annak. Egyelőre semmi sem biztos. mivel kell esetleg szembenéznünk. milyen súlyos ez az ügy. mintha fölébe akarna kerekedni az ellenfélnek. Jonas kissé meghökken. Akár hisz nekem. Ha lenne szíves elol… – Mitől indult el az osztódás? – Úgy gondolom. – Crispin atya. Oda akarok kilyukadni. Wade – hajol előre Crispin atya. Továbbá számítani kell arra. sőt torzan születik. ezért esett teherbe. annak semmi köze a szentekhez vagy a második eljövetelhez. hogy elnézzem Marynek ezt a vallási tébolyát? Hogy támasszam alá állítását. Hiszen ez csak olaj a tűzre! – Itt nem Mary agyréméről van szó. ön rendkívül megnehezíti ezzel a dolgomat. – Ellenkezőleg. – Ha elolvassa. miszerint szent. Wade-nek hátat fordítva. és Jézus Krisztus csupán biológiai vakszerencse? Jonas egy szót sem bír kinyögni.. második Szűz Mária? Ezt nem gondolhatja komolyan! – Crispin atya. hanem tudományos elméletről. atyám. atyám. a székének támaszkodva. – Dr. Mary Ann McFarland nemileg érintkezett egy fiúval. atyám. hogy Szent Sebestyén meglátogatta Maryt álmában. hogy a magzata szűzen fogant. hogy majd lepattannak róla a gombok –. amit kiderítettem. . Tudományos magyarázat arra. Azért jöttem. Wade. reverendája úgy megfeszül. Wade – kérdezi fáradtan –. hogy a szülés idején Mary élete veszélyben forog majd. hogy a Mi Urunk édesanyja ugyanezt szenvedte el. hát minek néz engem? Most Jonasben ágaskodik a düh. – Szóval azt állítja – néz rá az orvosra Crispin atya komor ábrázattal –. de az se perdöntő.. – Igen. és egy szűz teherbe eshet pusztán attól. – Ön azt kívánná tőlem. – Szóval fenntartja. hogy a lány szűz. amit… – Nem fogom elolvasni. még nem lehet röntgenezni.. – Úgy van. – Dr.– A partenogenezisről. hogy kicsit megrázzák. és ebből súlyos gondok adódhatnak. – Mi?! – Crispin atya szeme vulkán és lángoszlop. hogyan fogant a baba. Az ön dolga ettől sokkal egyszerűbb lesz. ha igaz. – mondja. – Aha. – Szóval Mary McFarland hasában a gyerek amolyan élettani. Wade – emelkedik fel a székéből Crispin atya. vagyis a szűznemzésről. – Most mondta. Jonas hunyorog. hanem hogy figyelmeztessem. amit itt leírok. áramütéstől. és mivel tudom. – Ez csak a látszat. tisztában vagyok a helyzet kockázatával.fintor. Wade. hogy a gyermek rendellenességgel. Természetesen nem hiszem. Ezen kell . hogy teológiai vitákat folytassunk. akár nem. – Dr. a hit bajnokának félelmes tekintetével sújtva az orvost –. Mary egészsége és orvosi ellátása rám tartozik. én nem azért jöttem ide. dr. hogy figyelmeztessem. hogy Mary Ann McFarland terhessége szabálytalan. igen nagy a valószínűsége annak. de mérsékeli magát. akkor mit mondhatunk a Szűzanyáról? – Crispin atya sípolva lélegzik. – A pap a kertre néző ablakhoz lép. – Dr. – Éspedig? – Crispin atya. amit beszél. de azt igen.

forduljon a szentekhez? – Ejnye. atyám. Alapjaiban ássa alá a katolikus hitet. Wade. dr. Jonas megmarkolja a karfát. Crispin atya mosolyogni próbál. én vallástalanul nevelkedtem. – Crispin atya széttárja a karját. Jonas lazít. Wade a kéziratáért nyúl. dr. amivel ön előhozakodott. Ez csak lehetőség. a Maryért való aggodalom hozott ide. segítsen. mint a kő. összekulcsolja a kezét háta mögött. atyám. a dolgozatra villannak. Hallani sem akarok az abszurd indoklásról. tegyen róla. – Lehet. – Bocsássa meg. ebben nem támogathatom. – Tökéletesen egyetértek. hogy az ön vallását támadjam. hogy hivatásomból következően nem adhatok helyt az ön partenogenezis-elméletének. A kifürkészhetetlen apró szemek mögött láthatóan bősz mérlegelés folyik. az vagyok magam is. Isten szolgájától azt kéri. – Crispin atya. én nem tehetek mást. hogy veszélyben forog! – Én nem vitatom ezt. de csak grimasz sikeredik. pici szemével feszülten figyeli az orvost. Wade. Crispin atya éles tekintetű. tekintete is kemény. hogy a gyermek torz? – Egyáltalán nem vagyok biztos benne. és rám nincs szükség. Elképesztő! Ez a doktor tőle. hittanra soha nem oktattak. Doktor úr.önnek elgondolkodnia. állandó ellenőrzésre. De a téveszméje miatt képtelen vagyok hatni rá. hogy érdemes szentjeink oltalmát és útmutatását követni. Csak annyit kérek. Annyit teszek. de nem tanácsolom el Szent Sebestyéntől. hogy úgy ordítottam. – De hát a lánynak orvosi felügyelet kell! Hiszen ez a feneség! Crispin atya ennyit lát a szemétől. hogy ne maradjon el a rendelőből. hogy a körme félholdakat vájt a tenyerébe. és fel szeretném készíteni erre. Olyan erősen szorította az öklét. Atyám. Tudom. – Értse meg. Egy szót sem szól. éspedig a gyermek esetleges károsodását illetően. Csücsörít. hintázik a sarkán. az ön álláspontja ellentmond az egyházénak. Crispin atya. Mennyire biztos ön abban. aztán ismét az orvos arcán állapodnak meg. Aggódom Maryért. – Lehetséges – folytatja Jonas hogy életről-halálról kell döntenie. kompromisszum is van a világon. Ateisták voltak a szüleim. Távol áll tőlem. és ha figyelmeztet a terhességgel járó veszélyekre. hogy egy szent pártfogásáért folyamodjék! – Dr. Szent Sebestyén önökre tartozik. és ez lelkipásztori kötelességem. Dr. doktor úr – mondja a pap –. Wade. Abban a hitben van. tántorítsa el egyik hívét attól. hogy ezentúl Szent Sebestyén vigyáz rá meg a gyerekére. hogy Szent Sebestyén ejtette teherbe. hogy ön milyen nagy hatással van rá. Mi hiszünk abban. – Egyetlenegy dologban adok helyt az ön szavának. Mary McFarland kivételesen gondos orvosi megfigyelésre szorul. hogy megpróbálom kiverni a fejéből ezt az őrültséget. Wade… – Ennek a lánynak orvos kell! – ugrik fel Jonas. főt hajtok az ön szakmai kompetenciája előtt. – Ezt mondja minden terhes asszonynak a gyülekezetben? Hogy hagyja az orvosokat. Hogy ő nagy hatással . Kérem. a tudományos bizonyításban. De ön a lány orvosa. hogy az ön gondozását a lánynak továbbra is igénybe kell vennie. Crispin atya hangja is. térítse jobb belátásra! Lionel Crispin kihúzza magát. Én ebben hiszek – kopogtatja meg a dolgozatot –. – Dr.

ha tájékoztatna.van a lányra? Hej. doktor úr! – Dr. A kézszorítás erőteljes. . hogy a gyerek valamiképpen rendellenes. – Számíthat rá. És ha kiderülne. magabiztos. becsukja a táskát. haladéktalanul beszélek a lánnyal. és kezet nyújt. – Jonas elteszi a dolgozatát. – Bízzunk Istenben. nincs más – jelenti ki a pap. Wade. atyám. hálás lennék. ha tudná.

ha . mindenki megszenvedte. előszeretettel köszörüli rajta nyelvét az összes kamasz. hogy ez csak a felszín. fejezet Nathan Holland bekormányozza kocsiját Crispin atya zöld Falconja meg a vélhetőleg dr. Wade csak annyit közölt. kiderül róla. és nagyon ideges emiatt. hallani fogja a hangját és garantáltan el fogja veszteni a fejét. mit mondjon. és Nathant ez zaklatja fel csak igazán. Nathan Holland azt reméli. talán most sikerül elűzni a felhőt. nincs kibúvó. nemcsak Mike. Lucille nem ismer rá. Látszólag nem sok vizet zavar Mary állapota. és láthatóan boldog. Mike olvas az apja gondolataiban. megint ő lesz az áldozat. hogy teljes a társaság. A baráti kör tudja. amit Mary okozott neki. hiszen nagyon-nagyon le kellene már ülniük beszélgetni. hogy Mary terhes. Nathan három hónap alatt se igen tudott megbarátkozni a gondolattal. fiam – mondja szelíden Nathan. csöppet sem örül Crispin atyának. mi ez az egész – dr. hogy végre megnyílhassanak egymásnak. McFarlandék két kocsija az utcán parkol. kezet ráz Nattel. de Lucille érzi. Mary őt hibáztatja az öngyilkossági kísérletért. most mindenki kiteríti a kártyáit. A fiú szótlanul ül mellette. Anya és lánya elidegenedett. mióta Ted meghozta a hírt. Többször is tapogatózott a lányánál. kezdhetik. hogy leszerepel. bár tudja. hogy óvja meg Mary becsületét. jó. de úgy érzi. Mike is érdekelt. hogyan közeledjen. döntés születik. és fogalma sincs. átengedték a kocsifelhajtót a vendégeknek. és mivel Mike a legvalószínűbb apajelölt. most van dél. a pap nem szállt le róla.14. Akárhogy is. mióta… Nem is a lánytól fél. Matthew viszont mintha fel se venné az egészet. hogy McFarlandék és Jonas Wade szóba hozza a házasságot. Wade tulajdonát képező piros Cadillac közé. Nathan leállítja a motort. Míg a lány távol volt és nem találkoztak. apjával ellentétben. milyen gyenge. másrészt rágta a fülét. és adjon nevet a gyereknek. de hát Nathan sejti. hanem saját magától. hogy tanácsot adjon. de most itt lesz újra a szeme előtt. hogy megtörtént a bűnös aktus. mi megy végbe Mike-ban. Mike. először látja viszont Maryt. aki a nyári iskolán a szokottnál jóval gyengébben szerepelt és kedvetlen volt. hanem Timothy is. ami a házukra telepedett. végre nekiveselkedhetnek a probléma megoldásának. – Na menjünk be. még az is lehet. menjenek el mind a ketten. Szombatonként a főzőtanfolyamon Lucille finom változást tapasztal a többi nő viselkedésében. és reszketve néz az összejövetel elébe. Lucille maga sem tudja miért. A barátnői ilyenolyan forrásból már mind megtudták. hogy mi van Maryvel. Mike hajthatatlan maradt. Először is ki akarta csikarni tőle a vallomást. a szokott mederben zajlik az élet. így-úgy felvértezte magát a fájdalom ellen. aki előtt nem állhat meg a korábban hódolattal övezett nagy testvér: tizennégy éves létére láthatóan kiábrándult. hogy itt lesz Crispin atya. és az órájára néz: elkéstek volna? Nem. összeomlik. Fogalma sincs. a többiek érkeztek korán. de Mary megváltozott. érzelmeiknek hangot adni. mit követett el Mike. talán még Maryhez is utat találhat újra. Lucille mosolyogva fogadja őket az ajtóban.

Bekérette az irodájába. – Bűneidet ezzel az őrülettel tetézed. erre fáj mindenki foga. Mary. de sajnálják. Mary. mintha kampány folyna: „. Épp tegnap este lapozta fel az Eastman-féle Williams: Szülészeti Kézikönyvben a „Fejlődési rendellenességek" című fejezetet. éreztem. együttérzésükkel. káromlást szólsz – leckéztette. A fejetlen vagy . Megdöbbentő statisztikát olvasott. Katolikus vagy. hogy fel is út. gátlásos részvétnyilvánítás. itt a legkellemesebb. mint valaha. aztán ingerült lett. Tüntetően kedvesek hozzá a barátnők. az álmokat nem szoktuk érezni. mit. – Csak nagyon valószerű álom volt. hogy a lányból kiűzze az őrületet. ahol lennie kell. Wade-et leveheted a lábukról. Tiéd a gyónás és a bűnbánat kegyelme. hogy ő miért nem szólt senkinek Gábrielről! – Ki az az ő? – A Szent Szűz. Mikor utoljára vizsgálta – még mielőtt a lány a fejéhez vágta.. hogy továbbra is felkeresd dr. mióta előző nap délután beszélt Maryvel. kivételezett. – Már értem. akit ott ért az üres templomban: Szent Sebestyén képe előtt imádkozott éppen. gyónj meg. De a falnak beszélt. de én a lelkedért felelek.nyíltan nem is hangoztatják. – Ez vizitáció volt – tiltakozott a lány.. amit egy húsz éve szolgáló plébános felmutathat. két dologért jött. hogy nem. az istenért. Mary. Tedd át a keserűséged terhét az anyaszentegyház vállára. minden szombaton az ablak alatt jut hely a tankonyhán. Jonas Wade betapintást is végzett. és a saját fülével hallhatta a képtelen téveszmét. – Tudom. Wade-et. – Mary Ann McFarland. Csak álmodtál. Tudta. és a legkiválóbb háziasszonyok tülekednek a tanácsaiért. abszurdum. több meghívást kap. Ha ő. és elérni. nyugodj bele. hogy a szülők beleegyezzenek az amniocentézisbe. a gyóntatója képtelen az értelem szikráját csiholni belőle. legyél tekintettel a kicsire! Crispin atya a balsikerű találkozó végén már szinte esedezett: – Mary. és visszautasítom ezt a gyermeteg lárifárit. Isten rendelése. Lucille-nek hogy. a magzat előírásosan fejlődik. ha tocsognak is az olajtól. Akkor úgy ítélte. megy a burkolt. előadás. mozi. Bár én is így tettem volna. Mary Ann McFarland. Agyondicsérik a palacsintáit. mit remél Jonas Wade ettől a mai naptól? Jonas maga sem tudja. – Mary. De a megfélemlítés hatástalan maradt. ami akárkinek nem adatik. Egy darabig még türelmesen hallgatta. Hát gyónd meg azonnal ezt az istenkáromlást. le is út –. holott a kisujját nem mozdítja ezért – ebéd. Mary. Wade: – Nem törődsz a születendő gyermeked egészségével. végül kitört belőle a harag. hát eltitkolta az angyali üdvözletet. Szóba került dr. kocsikázás. – Isten orvosokat adott nekünk. Éreztem magamban Szent Sebestyén magvát. a lelked halhatatlanságáért. hogy Istennek szent anyjához hasonlítod magad. képtelenség lenne mindenre igent mondani. Mary ártatlanságát tisztázni.Lucille rossz passzban van. gyermekem. hogy az akaratát tegyék ezen a földön. legyünk kedvesek vele". reménykedhetsz a mennyben és Isten szeretetében. fátyolosak a szemek. a lelkipásztora. kezet fog Nathannel. Atyám. Csakhogy ez nem elég. latba vetette mindazt a tekintélyt. jeges teát kínál. A pap megint dühös. A barátnői agyonnyomják a jóindulatukkal. – Majd Isten gondoskodik róla – ütötte le a labdát bőszítő nyugalommal. és tilos könnyelműen bánni vele. tűnődő pillantást. Crispin atya feláll. Aztán Mike-ra is vet egy komor. Ezt nem tűröm. süt felé az együttérzés. Bevezeti Nathant és Mike Hollandet a nappaliba. atyám. Lucille-t kézről kézre adják. A szüleidet és dr. hogy úgyse hinnének neki. ez már több a soknál. ott a fundus.

friss anyagot nemigen tartalmaz: főleg a középkor és a reneszánsz Máriakultuszáról szól. Püthagorasz. fájdalom és vér nélkül hozta világra Jézust. Én vagyok Vesta. Állítólag Platón. Mindegy. mint akit fejbe vágtak. és hogy Mária könnyen. mikor meghallja odakinn Nathan Hollandet. Hangzavar. szeme olyan. és mint az oroszlán fog harcolni érte. huszonhárom párból egyik erre. széthúzódnak a kromoszómák. de tényeket. Io mind halandó nők voltak. mint József. Mike azonnal beleszeret újra. Mikor tüszőrepedéskor a pete elhagyja a petefészket. amint bemutatkoznak egymásnak. abba meg kis vonalkákat. kinyitja a táskáját. egyenes haja ragyog. Jonas Wade eltökélte. Csak ült a dolgozószobában. ő csak örül. A többi könyv is hasonló témájú. ha Maryben ilyen rémség növekszik. Legalul van a Mennyek királynője. hogy szemét behunyva mélyet lélegezzen.félfejű torzszülöttek háromnegyede nőnemű. képes lesz uralkodni magán. összesen negyvenhat. Majd Mike-kal is így lesz. tiszta papírlapokat vesz elő. Ha az Újtestamentumot nézzük. hogy Penny vacsorához hívja: arra a borzalmas következtetésre jutott. Máté evangéliuma említi is. – Szép jó napot mindenkinek – köszön a lány. és a jegyesség felbontását fontolgatja. Mary a szobájában fésülködik. Mary nincs egyedül. ám legyen. hogy Szent Joakim arcon csókolta (a szeplőtelen fogantatás). A történelemben nemegyszer előfordult ilyesmi. Crispin atyának a karszék jut. Tudta. hogy jó néhány ilyen szörnyszülött partenogenezisből keletkezhetett. kerekebb. bele még egy kört. hogy amniocentézis pedig kell. Ő nem éli túl. mikor arra gondol. Nagy Sándor anyja is szűz volt. ha dr. és isteni csemetét nemzett nekik. mikor jelentkezett). Mary Ann McFarland a könyvből csak két dolgot tudott meg: hogy magát a Szüzet is úgy foganta az anyja. ezek a kromoszómák. csak nem a keresztény kultúrkörrel foglalkozik. nem is hallotta. Jonas Wade nem vesztegeti az időt. aztán Józsefnek is megjelenik Gábriel. A fiókos szekrényén a tükör mellett halomban állnak a kiolvasott könyvtári könyvek. megnőtt a melle. hanem az ókori mitológiával. és rászán egy percet arra. hogy ismét találkoznak. én vagyok minden nő. Mikor mindenki helyet foglal körülötte – Ted és Lucille közrefogja a díványon. hogy József először el akarja rejteni Máriát az emberek szeme elől. én vagyok minden szűz. Szeretné kézen fogni Maryt. megkezdi az úgynevezett érési szakaszt: osztódik. én vagyok Éva. akiket isten látogatott meg. Léda. Kört rajzol a lapra. de izzad a tenyere. – Ez itt az emberi pete. – Mike olyan. de mintha Mike is ott lenne. Mike-nak összeszorul a torka. én vagyok minden anya. miért szervezte ezt az összejövetelt dr. aztán dr. agyonbonyolított tanulmány Szűz Máriáról. Ha a szülei ettől boldogok (úgy megkönnyebbültek. Hollandéknek két ebédlői szék. Mary leteszi a fésűt. és mindent elmagyaráz. hogy így lesz: amint Mary belép a nappaliba. Nem érti. Wade. lágyabb az arca. Mary-nek a kanapé –. Szent Anna. Ezekben is több példáját találta a szűzen szülésnek. Mennyire megváltozott! A kiskacsás-kisnyuszis terhesruha inkább kihangsúlyozza. és belekezd kiselőadásába az emberi fogamzásról. . a Szűz életrajza csalódást okoz. mintsem elrejti új keletű termékenységét. És ez jóleső tudat számára. Wade-et. Wade gyógyírt hoz zaklatott lelkükre. mint ablaküveg mögött a kék ragyogás. Én vagyok ízisz. Elszorul a szíve. amit elsőnek olvasott ki: terjedelmes. Több mint ezeroldalas a könyv. de tudja. Szemelé. Isten gondoskodik róla. Anyjának és apjának láthatóan kínos Szent Sebestyén csodatétele.

és felül megikszeli – kilökődik. aki bólint. hogy talán Mary McFarland kisbabája ilyen. szerintem ez igen meggyőző… – Most döbbentem meg csak igazán – pattan fel horkanva a pap. majd újra egyesülő kromoszómákról. s beszámol kutatása lépcsőfokairól. Teljesen hihető. hím sejtmagnak nevezett orsóalakzattá válik. Mire Jonas befejezi. Pedig én oda akarok kilyukadni. Mindenki az előadó ajkán csügg. Csak azt hallja ki ebből. s ki-ki a maga módján kiteszi a döbbenetes pontot az eszmefuttatás végén. és azt gondolja: Hihetetlen! Crispin atya szószéki orgánuma ezt orgonálja: – Ennél a szélsőséges ostobaságnál csak az megdöbbentőbb számomra. az aktatáskából előkerülő fénymásolatokat böngészi. a tényeket és statisztikákat emészti. Bernie-vel és dr. szaporodik. hát létezhet ilyesmi? – Mr. és be tudja fogadni azt a huszonhármat. hogy ötös ikrek születnek? Egy az ötvenmillióhoz. Nathan Holland hátradől. amit a sperma tartalmaz.másik arra. Ted beszél: – Atyám. ugyanezeket a papírokat nézi. hogy „szűz"). amelyet leszűrt az anyaggyűjtés során. higgyük is el. a hetek gyűrűjébe nem férkőzhet a belső udvar fehér kövéről szikrázó déli verőfény. hogy Jézus netán biológiai baleset volt. hétből öten már nem ugyanazok. és mindenki tisztán látna. a sperma behatol a petébe. ön is be fogja látni hamarosan. mi a valószínűsége. Talányos szürke tekintetét a kávézóasztalra kiszórt papírokon jártatja: nézi a spermát meg a petét ábrázoló rajzot. Jonasnek nincs érkezése válaszolni. hogyan lett terhes Mary. mint voltak kezdetben. mind más és más maszk. vagy az úszómedence hullámjátékának tükröződése a mennyezeten. – E nélkül nem érthető. Elindul a szelvényesedés. Mindössze harminc percig tart az előadás. Körbenéz az arcokon: – Miért meséli ezt nekünk? – kérdezi Lucille. amit mondani fogok. Lucille McFarland szakadatlanul takarítja homlokáról a renitens tincseket. Tudja. a pete osztódni kezd. ahogy fölnéz rá: „Csak azért hőbörög itt. Nathan és Mike Hollandet. hogy mindenkit felvilágosítsak. végül az osztódó sejt ábráját az osztódó. gondolja. megbocsásson – szól közbe Crispin atya –. Hendersonnal folytatott eszmecseréiről és a meghökkentő következtetésről. mert a hitét érzi veszélyben. a partenogenezisről beszélek. de Jonas Wade értekező hangja súlyával mintha kitágítaná az időt. Heten hallgatják némán. Az érett petében tehát csak huszonhárom kromoszóma marad. ha mind ugyanabból indulnánk ki." – Dr. a folyóiratcikkeket (minden címben ott díszeleg. Wade. – Miről beszél? – Mrs. keze fehér sörényébe szánt. McFarland. atyám. és a petének ez a fele – homokórát rajzol. McFarland. és összeolvad a huszonhárom kromoszómával a pete közepén. aztán embrióvá. miért ragaszkodik annyira ehhez a képtelen elméletéhez? – Nem képtelen. – Dr. végül Crispin atyát. amint Jonas Wade megfontoltan fejteget tovább. hogy azt várja. Egy . sok-sok sejtté. aki az ajkát biggyeszti nemtetszése jeléül. – Tessék? – kérdez közbe Lucille. Wade – kérdezi halkan Ted –. Ha ilyenkor közösülés történik. gondoljon csak a kanadai Dionne ötös ikrekre. Jonasben ingerültség és bánat kavarog. és a karszéket kerülgetve próbál életet lehelni megmacskásodott tagjaiba. – Jonas ezek után szemügyre veszi Tedet. Azt szeretném. – Azért jöttem ide – mondja Jonas –.

dr. a tudományos magyarázatot hittel és meggyőződéssel hirdette. – A sperma határozza meg a gyermek nemét. senki se számított rá. és gyorsan rávágja: – Hát persze hogy van lelke. hogy a medencevilágítás zárlata okozta? – Igen. amitől a baba fiú lesz. és mégis megtörtént. – Akkor van egyáltalán lelke? Ezen a területen Jonas Wade nem járatos. így a gyermek feltétlenül lány. – Máris megmutatom. szóval úgy gondolja. – Nem. valóságos kis genetikai egyenlet. Mary fajtája. tehát csak a női X kromoszóma van jelen. Lucille! . Crispin atya veszi a lapot. McFarland. ami a lányukkal történt –. hogy a gyermek lány lesz. sértetlen szűzhártyát találtam. fut át Jonas agyán. amik. – Lehetséges az. – Dr. – Természetesen. – Kérem. Wade. – A szűzhártyát? Jonas Wade a pap lebernyeges ábrázatába néz: – Marynél erős. Wade. De itt nincs sperma. hogy Mary szűzhártyáját soha semmilyen behatás nem érte? Jonas tűnődve néz a megkövült arcú lányra. dr. De senki nem vitatja. – Hihetetlen – suttogja Ted egy perc múlva. Önkéntelenül is segélykérő pillantást vet a papra. A lány kristályszemét vizslatja: vajon mi zajlik mögötte? Mary azt gondolja: tévedés. Mr. de utána visszanyeri eredeti formáját? – Megtörténhet. Crispin atya diadalmasan húzza ki magát. Wade – Ted hangja gondterhelt – mondja el újra. halkan megkérdezi: – Rendben. miért gondolja. mint az. gyerekesebbnek. Wade vázlata fölé hajolva. Jonas Wade hátradől a díványon. de most roppant bizonytalan. hogy eltávozhasson a menstruációs váladék. Lucille is odadugja a fejét: X a pete. tízcentes érme nagyságú nyílással.ötvenmilliomodnyi volt az esély. de valószínűsíti. – Ez a bizonyos behatolás átszakítja? – Nem feltétlenül. ő is ilyen lesz húsz év múlva. megint higgyed a szája. – Ez perdöntőén bizonyítja a szüzességet? – Nem. dr. miért ne hihetne Mary szüzességében? Ted megbabonázva bólint. Y a sperma. – De… – Lucille tekintete zavart (egy pillanatra fiatalabbnak. ez arra elég. Nyúlni kezdenek az árnyékok. a Dionne ötös valóban tudományos csoda – sokkal inkább. elismerik és elfogadják az ötös ikreket. Az Y kromoszóma hordozója. Wade. Lucille nehezen lélegzik. És a világ rábólint. megesküdne rá. látszik a tulajdon lányánál). Ha hisz a Dionne ötösben. Lucille föltekint. annak tekintik őket. Megvizsgálta ugyebár. Crispin atya a karszék hátán megtámaszkodva. jégkék szeme csupa ámulat. a partenogenezises születés sokkal gyakoribb eset. hogy egyszeri behatolás kitágítja a szűzhártyát. hogy egy petéből öt baba lesz. Namármost. térjünk rá Mary szüzességére. – Dr.

és azt feleli: – Nem. . és ellenőrizni. évente száz meg száz nőnél végzik el az amniocentézist kórházakban megbízható szakemberek… – Biztonságos? – Pardon? – Van kockázata? – Hát nézze. hogyan is fest a magzat. – De még ha igaz is. változtat valamit Mary gondozásán? Jonas elgondolkozik. – Mennyire megbízható ez a vizsgálat? – Még kísérleti módszernek számít. – Mrs. – Nem mintha elhinném ezt a zagyvaságot – siet közölni. Wade – szólal meg Ted –. De ez rendkívüli eset. – Miféle gond? – Azt nem tudhatjuk. – Milyen lesz a gyerek… külsőre? – Nos – fészkelődik kényelmetlenül Jonas: hová akar kilyukadni ez a tejfelesszájú? – Mary kromoszómái szétváltak. a gyerek mindenképpen Isten báránya… A pap elakad. és minden élet Istentől való. McFarland. hogy bármit mond. Óvatosnak kell lennie. tehát a gyerek pontosan olyan lesz. és mikroszkóp alatt elemezzük. – Csakhogy – lép az aknamezőre az orvos – mégis van valami halvány valószínűsége. pislog. – És ha a baba nincs rendben. Rh-negatív anyáknál már bevett dolog. hogy mintát veszünk a magzatot körülvevő magzatvízből. abból áll. aztán újra összekapcsolódtak. kockázat mindig is… – Akkor hagyjuk. hogy a fejlődése szabályos-e. – Jonas Wade Maryre pillant. hogy megállapítsák. – A gyerekkel valószínűleg nem lesz semmi baj. betekinthetünk. Pár hét múlva megröntgenezhetem. doktor úr. Wade. – A lányommal ne kísérletezzenek. miért is lenne. A mindenható Isten útjai kifürkészhetetlenek. Mrs. – A lánya érdeke. Nem volt sperma. rendkívüli körülmények is adódhatnak. McFarland. de… Lucille a fejét rázza. nehogy megrémítsd őket –. Wide… Minden szem Mike-ra szegeződik: nem várták tőle. hogy új vonásokat hozzon. Eleget kínlódott már így is. a baba nem károsodott-e az anya antitestjeitől. Ezért kérem a hozzájárulásukat. – Crispin atya hirtelen észbe kap. – Dr. óvatosságból. A fiú arca komor. minek ez a veszélyes vizsgálat? Ha baj van a babával. – Mi ez a vizsgálat? – Amniocentézisnek nevezik. mérlegeli Lucille jégkék szemének riadt pillantását. Mike lassan elfordítja a fejet. Meg lehet nézni a baba kromoszómáit – csínján. és ködös szürke szemével furcsán néz Maryre. Jonas nem remélhet tőle támogatást. mint Mary. a baba egészségéről van szó… Lucille jéghideg tekintettel mered az orvosra. aki mint a szobor ül a helyén. hogy a lányukon egy különleges vizsgálatot elvégezzek. akkor mi van? Az orvos csak néz. ha jól értem. Mrs. McFarland. – Dr. dr. a feleségem azt akarja mondani.– De hisz nem szabályosan fogant! – Akkor is élet. hogy gond lehet… úgy elővigyázatosságból…. – Gond? – kérdezi Lucille. hogy a babával úgy sincs mit tenni.

és gondosan figyelem az állapotát. Lelki sérülést okozhat. csak Maryt oltalmazza a lelki béke a rideg valóságtól. – Pár hét múlva megröntgenezem. És ha a gyereket örökbe adják. Mary igazat mondott. – Mary még csak tizenhét éves. Tünetértékű… Mikor becsukódik a bejárati ajtó. – Úgy gondoljuk. Jonasnek tátva marad a szája. nincs itt semmi bűn. hideglelős álmélkodást." Lapokban árad be az üvegajtókon a fény. – Nos – csukja be az aktatáskát –. – Megbeszéltük. A fejem teszem rá. – Biztosak benne? Ne hamarkodják el. Csak akkor hozhatja nyilvánosságra az elméletét. mert a többiek ugyan keservesen hajlítgatják a szívüket dr. ráadásul az orvosnak nagyobb a befolyása rájuk. – Jonas agyában egy hang ismétli: „Ezek a békák nem Primus ivadékai. dr. – Mrs. ha úgy vesszük. az ő publikációjának lőttek. hogy „szörny". hogy Mary meg akarna válni a gyerekétől. Mike meg azon kapja magát. – Hát látják – jegyzi meg kis szünet után dr. a plasztikai sebésszel. Hét elme őrli megrendülten a revelációt. doktor úr.– Másolat? – Igen… Mary. ha szerető nevelőszülőket kap. de csak egyvalamit mondhatna. – A kereveten kuporgó lányt nézi. saját magát hozza a világra. és át kellene ültetni egy kis bőrt… – Nem erről van szó. a nappaliban szinte túlvilágian sejtelmes a fény. Nathan Holland hálásan rázza Ted kezét. ki az igazi szülője és milyen szokatlanok a születés körülményei. Lucille a hála szikráját küldi tekintetével dr. és Mary elvonul a szobájába. Mind maga Primus. Tedre mosolyog: megkönnyebbülés. a délutáni katlanba. nem mondja ki magában. ha örökbe adjuk. a tarkóját dörgöli. – Igazat kell adnom McFarlandéknek – szól közbe Crispin atya. hogy még meggondolják. és arcát a mellkasához szorítva azt suttogja: . – Nem tudom elképzelni. – Reménykedve néz a lányra. Wade –. Sőt forró odaadás és szerelem helyett furcsa félelmet táplál iránta. Jonas érvelne. A gyerek is jobban jár. Wade elméletéhez. Mindenki kivonul a ház elé. Milyen anya lenne? Hiszen az iskolát sem végezte még el. fújhatja. Ha a babát örökbe adják. nem méltányos felfedni. – Ha már megszületett a baba – szedi össze a papírjait Jonas –. aztán Lucille-re. Norberttal. azt meg inkább megtartja magának. és a bőrátültetési próba is lezajlik. ha a gyerek átesik a genetikai vizsgálaton. – Lucille feláll. Jonas Maryre néz. Crispin atyában dúl a legnagyobb vihar. A baba genetikai vizsgálatához elég a vérminta. – Nem. – Nem tartjuk meg a gyereket. de Mike Hollandet egyszerre „lelombozza" Mary Ann McFarland. mint neki. Wade – emelkedik fel Ted. hogy képtelen akár egy búcsúpillantást is vetni Maryre. hogy belenyugodhatnak a sors akaratába. McFarland. de a pap vadul küzd ellene. Ha a baba kicsúszik a kezéből. akinek az arca dühítően semmitmondó. Crispin atyát két okból is eszi a méreg: mindenki hitt Wade-nek. néhány egyszerű próbával végképp bizonyítható ez az egész. ezek valóban veszélytelenek. Marynek az lesz a legjobb. nagy kő esett le a szívéről. ha elválasztják a gyereket az anyjától. de képtelen a lányára nézni. de az a füle botját sem mozdítja. Pedig már meg is beszélte ezt a bőrátültetést dr. még bőven van idő. Lucille a férje karjába menekül. "Wade felé. porszemcsék táncolnak a sugarak hátán.

vagy most állt belém igazán a félsz. . én nem is tudom.– Ted. hogy megkönnyebbültem-e.

Visszagondol. Hiba volt. elfelejtett este imádkozni –. merre-hogyan. Márpedig ők bíborban akarták látni. némi töményet kortyolva. képtelen volt tovább uralkodni magán. idealista Crispin atyának minden vágya az volt. látta. csak mondja. Na miért: a McFarland lány miatt. Isten teremtményei testvériségének eszménye. csak nem mondta. Lépéseket is tett ez irányban. és az ablakhoz lép. amit ma a gyóntatószéknél elkövetett. Sok év óta először jut eszébe harminc év előtti álma. Fogja a poharát. sóhajt fel. de az ízét nem érzi. Crispin atya lerogy a karszékbe. Úgyszólván sorsára hagyta a lányt. De mikor újra kinyitotta a rácsot. és ne jöjjön gyónni. Mikor visszafordult. és a kihalt parkolóra bámul. hogy vasárnapi szentbeszédében számot ad híveinek a dolgok állásáról. míg nem hajlandó bűnét megvallani. kopasz. mintsem megbántsa őket.15. aki már rég nem tudja. szóváltás lett belőle – az ő gyóntatószékében! –. Lionel Crispin. arra a katasztrofális pillanatra gyóntatáskor: Mary a szokásos szerény bűnlajstrommal jött – húst evett pénteken. ami nagy zűrzavart hozhat az egyházra. Nehezen halad. Az idealizmusa már a múlté. és nem hazudozó! De . miért foglalkozom én most ezzel. de a paplak ablaka világos. Az ókonzervatív Los Angeles-i püspökség sandán figyelte a második vatikáni zsinat fejleményeit. még szeminarista korából. amiben az életben nem lobogott tűz. aztán becsapta az ablakot. – Miért? Miért ilyen konok? – A pap a karfát csapkodja. hogy zavarodott. hogy a fiuk így megalázkodna. Hol van a nagy felbuzdulás. középkorú pap. Crispin atya a másnapi prédikációt írja. hogy csatlakozzék a ferences rendhez. Uramistenem. megint Mary esküdözött suttogva a másik oldalon. és nem is aspirál a püspökségre. nézzen magába. mint már többször is az este folyamán. Bár hihetné. és a szürke kőkandallóra réved. hogy ártatlan és nincs mit meggyónnia. Szopogatja az italt. A gyülekezetben sokan fejezték ki aggodalmukat az új pápa ökumenikus beállítottsága miatt. és az ifjú Lionel inkább letett a ferencességről. úgy megragadta az egyszerűség. felpattant és elviharzott. hogy a szegények és a megnyomorítottak pártfogója lesz? Az ifjú látnok ma elhízott. a szegénység. fejezet Tarzana alszik a forró augusztusi éjszakában. Visszamegy az asztalhoz. mondja. Az ifjú. Unszolta a lányt. szájára vette Isten nevét. de amit Crispin atya hallani akart. úgymond. De gazdag bostoni családjának sehogy se tetszett. Sehogy se bírja összeszedni a gondolatait. És akkor ő. tapodtat se tágít a lány. és plébánossá szenteltette magát. Crispin atya elhatározta. de természetesen nem a magánvéleményével fogja traktálni őket. elmekórtani eset. Félrevonja a függönyt. de nem tagadhatta. Csak ne lenne olyan megfontolt. változás áll küszöbön. Lionel Crispin másodszor is kiadta az útját. és a következő hívet kezdte hallgatni.

hogy Jézus Krisztus teste és vére az. jelmezbálokat. Az elmezavar megbocsátható. Hogy ő. elcsigázva kecmergett ki az ágyból. Tudja. és a pap a közönséges kenyeret Jézus testévé változtatja. és eligazgatja. De miért Wade pártjára álltak. mielőtt a vállára terítené. és felgerjed benne a düh. a halálos bűn palástolása nem. a pap a prédikációt gyakorolja magában. Olyan mohón lecsaptak erre a sületlenségre. Mikor Crispin atya belép a ministránsokkal. mint ő. Ha a „spontán partenogenezis" megtörténhet egy tarzanai tinilánynál. a túltáplált. Jézus meghal és feltámad halottaiból. hogy az ige testté válik. ugyanúgy kellett neki az a megálmodott angyal! Crispin atya térdre rogy. nem válogatósak szegények. Mary fölpillant. egészen a mennybemenetelig. újra át kellett élnie szeminarista kora vízióit. azok nem hagyták aludni az éjszaka. tombolákat. feláll a gyülekezet. és fejét leszegve imádkozni kezd. vagy egymásra hajtott kezeket. míg némán öltözik. és körülnéz a templomban. hogy rendezvényeket szervezzen. És mindez a gyülekezet szeme láttára történik. agyoncicomázott. Az előző miséket Ignatius atya. A lány vagy hazudik. – Kyrie eleison. vagy idegbajos. rémült volt. hogy a ministránsok segédkezzenek az öltözködésben. A ministránsok azt hiszik. bingópartikat. Hátul is állnak. kényszerítve magát. illetve Douglass atya celebrálta. ahogyan szokott. áthúzza a fején. újjászületik az oltáron. – Credo in unum Deum. aztán a fejéhez érinti. egyetlen óra leforgása alatt. Aztán rákerül a cingulus. Kérdés. Az istentisztelet alatt Mary a mise csodatételére szegezi minden figyelmét. összekulcsolt. Mary lelkiüdvéért tiszta vizet kell önteni a pohárba. Hajnalban megkeseredetten. Feléjük fordul. amiért idealizmusa elpárolgott. hogy a mise alatt Jézus Krisztus bejárja a teljes ciklust attól fogva. mi bántja igazán. vagy összeomlik a hite. Ez az. Most nem viccel. áldást mond. rosszkedvű és kótyagos. ilyen abszurdumnak hitelt adjon?! Hát nem és nem. Hangja szokatlanul éles. Csak most gondol bele. hogy mi az igazság. És most. Szembefordul velük. aki kezét-lábát töri a lányuk halhatatlanságáért? Crispin atya elveszi a karinget. fogja a numeráját. A lány halhatatlan lelke forog kockán! Felidézi Jonas Wade pár nap előtti jelenését a McFarland-házban. Patrem omnipotentem. elejti a poharát. Neki ez az időpont kedves. és gyorsétkezdei vétkek alól feloldozást osztogasson. Mit csináljon ezzel a McFarland lánnyal? A szülők elhiszik ezt a tudományos hablatyot. Isten embere. karjára a keskeny selyem karék. hogy a misére figyeljen. . megvan. miért nem Crispinére. mindenki keresztet vet. Crispin atya gondterhelten tűri. hogy mit csinál. Lionel Crispin önkéntelenül is a háta mögötti sokadalmat hibáztatja. akkora a sokadalom. amit a kezében tart. akkor mit szóljunk ahhoz a kétezer év előttihez? A katolikus egyház. a gótikus ívet formázó. mikor majdhogynem ordítja az introitust.nem kockáztathatja. nemcsak a McFarland lány miatt háborog magában: azok a nyomorult emlékek jönnek vissza az elméje zugaiból. az is éppolyan ártatlan. pöffeszkedő kertvárosiakat. Crispin atya nem sokat aludt az éjjel. állandóan emlékezteti magát. Nézi a sok lehajtott fejet. mert az emberek zöme ilyenkor jön. Crispin atyának szintén nagyon kell koncentrálnia. milliók hite ilyen biológiai tréfára alapozódik? Nem akármiért hivatkozik Mary arra a másik Máriára. kezet mos.factorem… Túl sok évet ölt abba. megcsókolja.

Érzi. Istenem. sanctus. qui tollis peccata mundi. – Mea culpa. és Mary öklével veri a mellét. segíts. Letérdel a rácsnál. és ráesik a papra. úgy szorítja össze az öklét. Megszólalnak a harangok. Előreveti magát. kitátja a száját. a tálra szegezi a szemét. Pillája alól látja. komor tekintetet vet a rácsnál lecövekelt lányra. megkínzott teste tartja fogva. ahogy a pap elvonul. Mary figyelme elterelődik a miséről. vért ízlel. édesen susog a szájában. mea maxima culpa… Ideje az Úr asztalához járulni. meghökkenését leplezni akarván. de lankadatlanul tartja a fejét. hogy Crispin atya megáll előtte. úgy szorítja a cingulumot. és imádkozni kezd. sanctus. A gyülekezet némán feláll. és a tátott szájakból kidugott nyelvekre ostyát helyez. Résnyire nyitott szemhéja alól megpillantja Crispin atya karingének szegélyét: a pap megáll előtte. Már csak háromembernyire van a pap meg az aranyozott ostyatányért vivő ministránsgyerek. és nagy erőfeszítéssel kitátja a száját. tátott szájjal. Istenem. Hárman vannak még előtte. és zokog az örömtől. – Ne fuss el! Crispin atya a sor végére ér. rettenetesen kell nyelnie. suttogást hall: „Krisztus urunk teste tartsa meg lelked az öröklétnek. emiatt rátapos a reverenda szegélyére. csiklandja. hadarva kér bocsánatot: – Elnézést. itt minden barnaság az úszómedencék mellől való. a megkönnyebbüléstől. segíts… Aztán érzi. Crispin atya már a túlsó szomszéddal foglalkozik. segíts. Nem! – zokogja belül. bár úgy fél. miserere nobis. fél. – Agnus Dei." A szomszédja fölkel a rácstól. Mary is. és az utolsó hívő is távozik a rácstól. Elméjét áthatja a könyörgés: Istenem. Mary hátraszegi a fejét. áldást osztva a híveknek. ostyát. kalapálni kezd a szíve. a léptek nesze nem nyomja el. hogy majd összeesik. Angyali kart hall belül. Megint közeledik Crispin atya. ámen. Úgy markolja a rácsot. mint a hullámvasúton.– Dominus vobiscum. Ajka elkeskenyedik a dühtől. – Sanctus. hányingerrel küzd. mea culpa. felemeli kissé a hangját. és Mary ismét hátraveti a fejét. hogy hányni fog. A ministránsfiú. Tekintetét Szent Sebestyén meztelen. Mary megszégyenülten kapja le a fejét. atyám. ha látni nem látja is. a templomban felbőg az orgona. A kórus dalra fakad. és mikor visszafordul. Megcsapja a szellő. amint Crispin végigmegy a hívek sorfala előtt. hogy a fájdalomtól sikoltani tudna. – Az egyházközséget nem szennyezi idegen vér. Maryt megint meglegyinti a légmozgás. és a padsorok közt az oltárhoz vonul. . ahogy elmennek mellette. és öklét reszkető testéhez szorítja. hogy az ostya megérinti. de nem tágít. Kiszárad a torka. És nincs tovább. ujjai vértelenek. Kinyújtja száraz nyelvét. Rágja az ajkát. kétrét a korlát fölött. Menten elönti a veríték.

sőt érzékien csipkedi. A lüktetés döbbenetesen ismerős. Mike Holland lehajol. elképedve pislog. már a melle is meztelen. a sötét mennyezetre bámulva már érzi. és szájába veszi a mellbimbóját. gondoltam. hogy milyen kellemes. elűzné támadóit. dr. nem érné be magamegadással.16. hosszan. Mary kimerülten. és megröntgenezem Maryt. Wade. – Nekem bármelyik nap megfelel a 21-ével kezdődő héten. és még sokáig sír. Wade-et látja a lába között állni. Mary mélyet sóhajt. átteszi a kagylót a másik fülére. amint fájdalmas önkívületben sikít. – Természetesen ott leszünk. nem dr. A lány csukva tartja a szemét. Hallja. Mikor felpattan a szeme. Finoman összefogja a köntösét. széttárja csupasz combját a hűvös vizsgálóban. – Sebestyén – nyögi az éjszakai magányba. McFarland. Míg Jonas Wade odalenn búvárolja kéjesen. hogy a keze elindul fölfelé. a másik kezével meg a csupasz hasát tapogatja itt meg ott. anélkül is tudja. dr. a vállát. Mary tűzbe jön. A keze kikötve. Wade ujja belehatol. Dr. egy-két hét. Wade játszik a mellével. és látja. mit akarhat az orvos. ahogy gumikesztyűt húz. Melyik napot látja jónak? Jonas megnézi a Bank of America naptárát az asztalán. és feltűri a lány nyakához. Mary hallja magát. medencéjébe. hogy beiktathassák a terveikbe. izmos karját ráfonva szívja a mellbimbóit. Hét közben van csak mód a vizsgálatra. mozdulatlanságra kárhoztatott lába között az ujjak egyre veszettebbül dolgoznak. ha előre szólok. Érzi. de rádöbben. Wade könnyedén becsúsztatja ujjait a hüvelyébe. ha dr. Szerintem onnantól . aki fölé hajol: megfejthetetlen okból csak úszónadrágot visel. lekötözték. a lába széttárva. Aztán az oldalára fordul. mozdítani akarja a karját. nyögnie kell. Mary behunyja a szemét. Sikoltana. milyen hullám fogja mindjárt elárasztani. és közben jár a keze a lány hüvelyében is. hanem Mike. hogy az orvos karja súrolja a belső combját. ha kéznél lennének a szülők. Szükségtelen megtapintania. kifordul a szeme. összerándult hasába. Mike is egyre erőszakosabban nyalja-falja. a nyakát. Dr. nem érti. Mary felkészülten várakozik. Megtapogatja Mary mellét. hogy jön fölfelé a bepödrődött lábujjától fel a lábán. Wade egyre durvább lesz. Ha fölemeli a fejét. vonzó arca nagyon komoly. Fel se tűnt neki idáig. ott a duzzanat meg a nedvesség. Vicsorít. Az orvos kicsit másképp helyezkedik. fejezet A lába megint a kengyelben van. már tudja. Mary vergődik. mikor lezúdul rá az elragadtatás. megérinti a bimbókat. kinyitja a szemét. jobb. és Mary érzi. reszketve ereszti ki a levegőt. Kengyelbe kikötött. Szeretném. – Mr.

– Azt hittem. – Cortney közölte. Beszéljék meg Mrs. és Jonas Wade-nek hallgass a neve. ha a röntgen reménytelen. A lapok cetlikkel megtűzdelve. Eszébe jutott ugyan. – Penny valahogy türelmetlen. ha Mary is. dr. hogyan bírhatja rá jó lelkiismerettel McFarlandéket a gyerek megtartására. És sürgősen megoldandó. McFarland. Jonas leteszi a kagylót. hogy már a hó végén hurcolkodik. mi a valószínűsége. hogy itt a saját érdekét nézi. és Penny ki is jelentette. – De hát hat hónapos már. várhat még ez az ügy. de hát muszáj volt felnyitnia Ted szemét –. Mary támogatásra szorul. Köszönöm a hívást. érintetlen orvosi folyóiratok. Végtére. valósággal bedarálja őt. a cikke kéziratát. és ott marad az asztalnál: a piros dossziét bámulja. – Most még nem tudom. a szülei is jobbnak látják elpasszolni a kicsit. mikor előhívják a felvételeket. Rövid hallgatás után Ted megkérdezi: – Abortuszt fontolgat? – Ha Mary élete valóban veszélybe forog. de az utolsó percben meggondolta magát. egyszerűen nem . pedig nem jellemző rá: bekukucskál a dolgozószobába. – Ezt sajnos nem tudom megmondani. Hát ennyire belefeledkezett Mary Ann McFarland dolgába? Szaggatott kopogtatásra ocsúdik az önvizsgálatból. hogy Ted McFarlandnek szóba hozza – hiszen mindkét szülő beleegyezése szükséges a közléshez –. és Crispin atya támogatja őket ebben. – Hálás vagyok az őszinteségéért. Wade. Ott leszünk Lucille-lel. Jonas. amit annyit lát újabban a férje kezében. diplomatikusan lehet közelíteni a dologhoz. de éppen ez a bizonyos jó lelkiismeret a bökkenő: Jonas Wade kínosan tudatában van annak. Ott az a piros dosszié. Mr. reggelinél. még tévézés közben is. hogy Jonasnek milyen fontos ez az egész – Jonas mindent elmondott neki. Van most épp elég baja szegénynek – Jonas szűkölt attól. Csak azért szeretném. hogy torz a gyerek? – Ted McFarland tárgyilagos. Nagyon sok dologtól függ. aztán azt mondja: – Dr. Wade. mégis. ez az eset mérhetetlenül bonyolultabb. Valahogyan ki kell ókumlálnia. és szóljanak oda telefonon a nővérnek. ő majd elintézi a bejelentkezést a röntgenosztályon. – És ha torz. hogy a babát örökbe akarják adni. mert ha baj van a babával. életképtelen magzatot mutat. Penny tudja. Viszont ha a csecsemő máshoz kerül. De ha nagyon súlyosan rendellenes a gyerek. Ha viszont a felvételek ép babáról tanúskodnak. A bőrdíványon megválaszolatlan levelek garmadája hever. elolvastatta vele az írását –. ön mit javasol? Jonas behunyja a szemét. De ezt a megszállottságot akkor se érti. az udvaron.már nincs rizikó. önöknek a papjukhoz kell fordulniuk. fénymásolatokkal kiegészítve. Penny szól be az ajtón túlról: – Jonas? Kitárja az ajtót. ahogyan kihozta őket a posta. Nem kész… csecsemő? – De. nyilván újra a helyzet magaslatán áll. hogy a torz magzat lehetőségét taglalja. Rövid szünet. ha itt lennének. akkor igenis így a legjobb. az ő cikke torzó marad. Csak az utolsó fejezet hiányzik. a cikk úgyse lesz befejezve. mégis erőteljes. McFarlanddel. Jonas föláll az íróasztalától. de utólagos bizonyítás nélkül akár ki is dobhatja. Ted hangja furcsa: elvékonyodott. mintha Ted cetlit írna magának. beszélsz Cortneyval ma este. mint amilyennek látszik. és körülnéz a dolgozószobájában. égető gond. Jonas az arcát dörgölve rója magában a megoldhatatlan dilemmák végtelen köreit. hogy szenzációs anyag. elméletét jól megalapozta. feltétlenül.

aztán olyan munkát kaphatsz. ha a tulajdon lányom. vagy Cortney csöppet sem ütött rá? Egy idegen vajon Jonas Wade-re is ráismerne benne. a kissé ferde szem. úgy éreznéd magad. annál inkább kileli a hideg. Helyt akarok állni magamért. szakasztott Penny. mintha Jonas most először látná a lányát. mondta Dorothy Henderson. én már tizennyolc éves vagyok! – Miért mondod ennyit? Azt hiszed. Csak egy év van közöttük. hogy mindenkivel elismertesse.hallgat rám. ugyanúgy mozog a szája. Cortney Penny manírjait is örökölte. Rendszerint a Santa Anák fújják át a völgyön minden évben forró leheletüket. hogy nincs is lelke. azt a szokását. elszörnyedés szállja meg. neked kell elővenned. – Apa… Jonast egy pillanatig viszolygás. ha gondolkozik valamin. Jonas hallgatja a lánya gyakorlatias elképzeléseit. Pléhkrisztus. képzelődik. Nincs messze az egyetem. elkerülhetetlen. Mary pedig sok vonatkozásban jóformán gyerek. nem Pennytől. vagy csak az ifjú Pennyre? Ezek nem Primus ivadékai. – Megyek. – Hol van? – Az Isten áldjon meg. ha fúj. tizennyolc éves vagyok! Kismillió lány szerez diplomát munka mellett! Bradnek engeded. hogy az arcát ne vegye szemügyre. Valami azt súgja belül: Ha menyasszonyi ruha lenne rajta. Mary McFarland kisbabája ugyanolyan emberi lény. hanem Penny izmai mozgatják. igaza van Crispin atyának? Van lelke? Egy csapásra elmúlik a görcs. ami tőle való. Én már nem vagyok csecsemő. az én lányom is valami elszabadult „serkentő tényező" számlájára írható. mint az esküvődön. és becsukja maga mögött. húsz évvel látszik öregebbnek. Most mihez kezdhetsz? Beállsz eladónak a Thriftyhez? – Mi bajod van vele? Sarah a Taco Bellnél melózik. ha esik. Cortneyban megvan az anyja önállósága. mint Pennyé. apa. olyan eltúlzottan. súgja a belső hang. és mély bűntudat. S a hang egyszerre háttérbe szorul. most meg eltaszítaná a saját lányát azzal. nem Cortney. behunyja a szemét. a vonások tolakodnak előtérbe olyan élesen. – Anyával tizenegyre hazaparancsoltok a randiről. és végzel. Még sose ütötte meg ennyire a hasonlóság Cortney és Penny között. és biciklin járunk. elfelejtettem? Cortney arca megkeményszik. – Az orvos otthagyja a dolgozószobát. mint a többi. ami igazán tetszik. és nézi a lehullott leveleket. Keresi önmagát a lánya arcában. Penny túlélő tehetsége: ő kézbe veszi az életét. Majd felesben fizetjük a rezsit meg a kosztot. megbánás lép a helyébe. És minél jobban feltűnik ez Jonasnek. a keskeny száj. jobbra húzza el a száját. de Cortney annyira érett. annyira felnőtt. csak három év. És mi van. Jonas önkéntelenül is összehasonlítja Cortneyt és Mary Ann McFarlandet. és különös szorongás fogja el. mikor így megveti a lábát. nekem nem? – Cortney. Cortney. hogy ha fontos a mondandója. Jonas Wade kiállt a placcra. – Apa? . amelyek mint holmi barna gályák úsznak a medence vizén. az áll és az arccsont azonosságánál. De értsd meg. – Én nem bírom ezt tovább – folytatja Cortney. Több ez a hosszú egyenes orr. de ma este a szélrohamok szokatlanul hidegek. a keskeny nordikus orrcimpa. Mind maga Primus. csikorgó tél előhírnökei. és nem szerelmes ölelésből született. – Azt. Jonas hátradől a párnázott kerti székben. avar és dióhéj örvényeit sodorva. Istenem. Úristen.

szemeteskukákat döntögető októberi szelet figyelje. és uralkodni próbál a hangján: – Nem bírtam! Nem bírok a szemébe nézni! – Miért? – Mert legyőzött! – Lionel – mondja halkan a püspök –. kerested vele a kapcsolatot? A pap megáll a pazar fogadóterem közepén. Azt gondoljuk. a cikk majdnem elkészült. – Mikor idekerültél. De csak csinálja tovább. majd benyújtja a Journal of tbe American Medical Association szerkesztőségének. az anyját szólongatva. ide mindig visszajöhetsz. mint ha saját magát nézi. Kényszeríti magát. Lionel Crispin meredten néz ki a világra. a házi békének annyi. és nekem elegem lett belőle. hogy az utcát tépázó. mikor úgy leköti Mary Ann McFarland. hol az elhanyagolt családja miatt. ha majd megszületik a gyerek. de hát nemcsak könyvekből tanulhatunk.és hőkörét. nem érez hozzá erőt. a hatvanesztendős Michael Maloney püspök viszont kész kubista portré. apa – borul a nyakába Cortney. – Ez minden? Itt ér véget a történet? – Igen. – Elmentél hozzá. ha nem. Az utóbbi időben gyakran előfordul ilyen kiesés. szüret. Különben is. – Köszönöm. aztán beront a házba. ülj le. Jonas pedig bámulhatja tovább a szél meg a levelek játékát a medence vizén. Ha működik a dolog. – Cortney. Crispin atya helyet foglal szemközt a főpappal. Nagyméltóságú Atyám. – És azóta láttad a lányt? – Nem. én is plébános voltam még. Nagyméltóságú Atyám. hol a cikk. Óvtok. fákat kopasztó. – Hát jó. ha elköltözöl. lábtartós karszékben ülő férfi éles szemmel vizslatja a látogatót. – Elnézését kérem Nagyméltóságodnak. Szokatlanul korán jött idén az ősz. El kell engednetek! Jonast meghaladja. az is jobb. – Apa. egyre-másra metszve a kandalló fény. hogy máshol jár az esze. Jonas megpaskolja a lánya kezét. Penny már többször is tett megjegyzést. amit Pennynél – teljes zárlatot. – Crispin atya ismét járkálni kezd. ez a dühödt idő nem jellemző. – Lionel… – unszolja egy hang szelíden a háta mögül. ha már kezében a bizonyíték. próbáljuk meg. a kinti kopárság kemény telet jósol Lionel Crispinnek. hogy a tanulmányaid sínylik meg. és a végén úgyis el fog költözni. Cortney. Dél-Kaliforniában többnyire balzsamos évszak. A lány ingerülten sóhajt. kirajzolódik a profiljuk ellentéte. Lionel – mondja orrhangján a püspök. Mindkettejüknek csak a fél arcát világítja meg a tűz. túl az ablak visszatükröződésén. A brokáttal bevont. . Lionel Crispin gömbölyűségek gyűjteménye. most Cortney kapja azon az apját. – Régóta ismerjük egymást. Mary Ann McFarland elvonja a többi kötelezettségétől. és hátraveti a haját (ez is Penny mozdulata). Az életet is meg akarom tapasztalni. erőszakoskodással mit érhet el nála? Csak azt. Crispin atya odafordul. Most. hol Mary oltalmazásának etikai háttere. Cortney rosszkedvű lesz. Hovatovább állandóan bűntudata van az orvosnak. hogy harcba szálljon a lányával. anyád és én csak a javadat akarjuk. gyere.Az orvos összehúzza a szemét. próbál a lányára figyelni. csupa szöglet meg sík.

beszéljük meg. – Szóval ez a dr. űzöttségét. és ostyát adtál neki. akár emlékezetkiesésre. kifürkészhetetlenül figyeli Crispin atya zaklatott beszédét. És mikor az arcába néztem. és az ujja hegyén megtámasztja hegyes állát. Miért adtál ostyát a lánynak. de ez a partenogenezis-zagyvaság aláássa hitünk alapjait. Hogy is hívják azt az embert? – Wade. és pislogás nélkül szegezi tekintetét a lángokra. akkor sem tágít onnan. végtére mi nem törünk pálcát az idegbetegek felett. Nagyméltóságú Atyám – emelkedik a helyéről Crispin atya –. hogyan ássa alá. hiszen töredékesen vagyok informálva. fölötte érdekes. – Úgy éreztem. mert félig süket. csak nem ad hitelt ilyesminek? – Korai lenne még erről nyilatkoznom. hogy ő valóban ártatlannak tudja magát. és úgy kell elmondanom a Postcommuniót. Foglalkozzunk inkább a lány dolgával. – Ezt meg hogy érted? Lionel nem mer régi barátja szemébe nézni. hogy Mary Ann McFarland mint a megszállott térdepel a rácsnál. – Hát jó. a lány a halálos bűn állapotában leledzik. és ami talán többet nyom a latban. kérlek. – Nagyméltóságú Atyám. még a ministránsgyereké is. ha már mindenki visszaült a helyére. Lelkében továbbra sincs békesség. Minden szem rám meredt. Olyan megalázó volt – húzza végig Crispin atya szikkadt nyelvét a száján –. és fejtsd ki. Azért választotta az agg Ignatius atyát. Lionel. és a kezét bámulja. és szájtátva szegi hátra a fejét. mikor hátranéztem. – Nem hiszem. az egész gyülekezet engem bámul. az ítélőképességével semmi baj.– Nagyméltóságú Atyám. – Lionel. de így éreztem. – Vagyis – hangzik fel az orrhang – úgy gondoltad. görcsös modorát. hogy Mary tökéletesen észnél van. Nagyméltóságú Atyám. Eldönti magában. de annak alapján. megtettem. Én úgy veszem észre. és még mindig ott térdepelt. Ez biztos. Maloney püspök összetolja a két tenyerét. maradj a fenekeden. Nagyméltóságú Atyám. Amit elmondtál. amit mondtál… – Már elnézést. Hát megtettem – néz ismét a főpapra –. – Szóval térjünk rá a lányra. hogy hazudik a lány. Csakhogy itt ez a partenogenezises história. Szívesen hallanék bővebbet dr. Wade-től. Michael Maloney püspök higgadtan. tökéletesen egybecseng meggyőződésünkkel. Meggyóntad? – Igen. ha úgy gondoltad. és roppant engedékeny. tehát nem elvetemült teremtés. – Akkora bűnöd megbocsáttatott. amikkel megmenthetném a lelkét. elvégre nem . csak hogy ott ne lássam. Crispin atya felkapja a tejét. – Ja. – Valóban így volt? – Azt nem tudom. nem méltó rá? Crispin atya tömzsi keze ökölbe szorul: – Mert zavarban voltam. hogy ez az ember nemcsak ezért jött ide. ami arra utal. hogy az elméje tisztaságával van a gond. Crispin atya lehajtja a fejét. akár valami más lélektani okra vezethető vissza. én cserbenhagytam azt a lányt! Kifogytam az eszközökből. Ő se különb a gyülekezeténél. Wade azt állítja. Ignatius atyának. Én a magam részéről úgy látom. az orvosa is így látja. tudtam.

hogy Wade-nek talán mégis igaza van. – Torz? Lionel Crispin nem tud a barátja szemébe nézni. vergődött az edényben. mondta neki Jonas Wade. Nagyméltóságú Atyám! Az én hitem erősebb. így hisszük. És ha a lány valóban szűz? És ha fiút szül…? – Lionel. hogy ropognak az ízületek. csak… csak nem volt feje – a torz nyakán dülledt két szem. tátongott gonosz száj. – Ellenkezőleg. Lionel. Egy órája töltötte ki a püspök. Szörny. dőlt belőle a vér. Felfokozódik a Los Angeles néptelen utcáit dúló szél vijjogása. aztán karácsony. Képtelen szavakba önteni belső háborgását: balsejtelmét. hát ennyire ingatag vagy a hitedben? Miért kellene összemosni a kettőt? Kétezer éve a Mindenható megszólított egy bizonyos Máriát. hogy gond lesz a gyerekkel. a kint tomboló szelet. elgondolkodtam. Wade azt mondja. Nagyméltóságú Atyám. Lionel. hogy torz. miközben az asszony elvérzett az ágyon. az első számú Máriát kiválasztotta Isten. akkor mit mondjunk Miurunk szent anyjáról? – Jaj. az Úr ezerkilencszázhatvanharmadik esztendejében egy másik Mária. Lionel Crispin fölemeli a konyakospoharat a széke melletti kis asztalról. mi nyomja még a szívedet. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. Crispin atya egy darabig vívódik. Hogyan is mondhatná el. a második biológiai baleset áldozata. De az emberek a karácsonynak jobban megadják a módját. Most pedig. mikor beállított hozzá. hogyan fenyegethetné ő a hitünket? Hát ennyire sebezhető vagy? Crispin atya igyekszik úrrá lenni remegésén. micsoda jeges rettegés markolássza a szívét. – Bocsásson meg. Lionel Crispinnek eszébe jut az az alig pár év előtti lidérces eset. aztán újév és beköszönt január… De különös. Ő is kezd megrémülni. mi köze egymáshoz a két dolognak? Crispin atya. Crispin atya épp hogy feladhatta a szerencsétlennek az utolsó kenetet. – Aha. lehet. az új életé. – Ha a hited olyan erős. hogy életről-halálról kell majd döntenie. a tűz ropogását hallgatja. mint valaha! Rendíthetetlen vagyok! Maloney püspök szeme elkeskenyedik: átlát a szitán. Katolikusok vagyunk. az új reményé az év legkietlenebb. – Súlyosan torz lehet. Kortyolgatja. mint a húsvétnak. hogy a legnagyobb keresztény ünnep. Kiseprűzi a nyarat. de idáig hozzá se nyúlt. nem hiszek a fülemnek! Ha egy szűz teherbe eshet akármilyen testi megrázkódtatástól. – Dr. mondd el. a kórházig már nem bírhatta ki. Legalábbis így tanítják.hasonló tanon alapszik a vallásunk? Éva tán nemi érintkezésből született? Vagy éppenséggel a Szent Szűz? – Nagyméltóságú Atyám. legreménytelenebb idejére esik. Crispin atya majdnem . ahová a szülész pottyantotta. Maloney püspök a homlokát ráncolja. Lehet. Lehetséges. Jézus születését szívesebben ünneplik. Könyörgök. Mary elektrosokktól fogant. Az asszony idő előtt szült. akkor miért ijeszt meg úgy ez a dolog? Nem fogja a nyíl azt. aztán meg kellett keresztelnie a kicsit. És élt. De hát ez így nem is igaz. Lionel Crispin úgy csattantja össze a két öklét. és azt mondta. hiszen a feltámadásról emlékezik meg. mint diadalát a halál fölött… – Tisztelendő atya… Lionel összerezzen. akin páncél van. mikor sürgősen házhoz hívták. a szél dühöngésén mereng: mindjárt Mindenszentek. – És neked mi bajod van a McFarland csecsemővel? Crispin atya keresi a szavakat. áldott az asszonyok között.

Milyen sötét. Imádkozz a mi Urunkhoz és az Ő szent anyjához. Bízz bennem. gondoljatok a Szűzre. – Lionel." Michaela nővér. Hülye érzés. Elhúzta a függönyt. hogy a hold se nézhessen be. Crispin atyának kell meg nem érdemelt üdvösségre segíteni a keresztséggel… A ház nem elég sötét Marynek. a szülés kritikus lehet. a kinn tomboló októberi szélhez fordul. Betölti az egész termet. „Ha kísértést éreztek. Mary kevesli a sötétet. hatodik. hiába nem lát az orráig se. add. Lionel Crispin ismét a hideg ablaküveghez. te azt ne nézd. orrot. Tudod. Milyen messzire. de még az emlék is felfordítja a gyomrát. aki úgy érzi. – Félek – vallja meg halkan. hogy örömömet leljem benne? „A jóravaló katolikus lány se a gondolatait. – Egyenesen a püspök szeme közé néz. és hiszem. bíboröves alakja torz árnyékot vet a keleti szőnyegen. szájat. hogy normális legyen. hogy fölfedezzem.rosszul lett. fekete reverendás. Adj neki szemet. adj neki fejet. Bármennyire idomtalan is a gyerek. – A csecsemőnek van lelke. Ők majd megvilágosítanak. ha mindenestül meg akarom ismerni magam. – De miért nekem kell vállalnom a felelősséget! Hogyan hagyhatom azt a gyönyörű lányt meghalni egy torzszülött miatt. „Tudom! – sikoltja a pap elgyötört szíve. és engesztelően érinti meg a karját –. hogy az ember egyedül maradhasson a testével? Mert a meztelenség csak a kezdet. – Lionel – mondja szelíden –. – Dr. hogy isteni próba. és nincs feje. hány takaró kell ahhoz. Miért érinthetem bűntudat nélkül a kezem vagy a lábam? Miért kell szégyellnem. a papi hivatás nem könnyű. és Michael Maloney döbbenten látja szemében a kendőzetlen rettegést. ami talán egy percig sem él. De még a máskor összehajtogatott ágyterítőt is magára húzta. hogy illessétek magatokat. Lelkierő kell az efféle döntésekhez. Rossz előérzet kínozza. és neki. származásától függetlenül. Papi pályámon – sóhajt szinte gyászosan a püspök – magam is nemegyszer szembenéztem ilyesmivel. ezzel csak meg tudsz birkózni. az anya vagy a gyerek. – Mitől? – A döntéstől. Reszket a szíve. se a kezét nem hagyja céltalanul kalandozni. Lionel – lép oda Michael Maloney a barátjához. – Maloney püspök vékony. tudhattad. Hát mindenem az enyém. fölemeli a székről szikár. iszonyú szörnyet. leoltotta az éjjeli lámpát. Nem csekélység emberek lelkéért felelni. A java még csak most jön. Neked pedig az a dolgod. mi a kötelességed. és különben sem lenne semmi keresnivalója a világon?" A szorongó Lucille McFarlandet visszhangozva megkérdezi: – Nagyméltóságú Atyám. Wade azt mondta. vagy nem? Az enyém. rajta az egész világ szeme? Meztelen. Ráér bocsánatot kérni azután is. hogy azt a lelket a mennybe juttasd. és nekem kell döntenem. milyen sötétbe meneküljön az. Lionel. és a pecsétgyűrűt babrálja a jobb kezén. hogy önkéntelenül bocsánatot kér. és így fohászkodik: „Uram. de hiába húzta fejére a takarót. A hálóinge gyűrötten hever a padlón." Johanna . min mész keresztül. hogy melyikük maradjon meg. és azóta sem nyughatom tőle. Mary Ann McFarland borzalmasan torz gyereket hoz a világra. tudom. Mary azon kapja magát. hórihorgas alakját. lehet egy ilyennek lelke? Lionel Crispin meghasonlása a püspök lelkére sem marad hatástalan.

A mély tüzű. érvel Mary a sötétnek. de dr. . mint elkövetni azt. Tudnom kell… Behunyja a szemét. Wade azt mondja. és maga elé képzeli Szent Sebestyént. én tettem. amint ott áll előtte a holdfényben. Tudnom kell. amivel lenéz rá. „Tisztátalan cselekedetre gondolni ugyanolyan kárhozatos. kemény izmait. lábánál az ágyékkötővel. A sebeiből bőven ömlő vért. Sebestyén tette. nyolcadik. Azt hittem. szerető pillantást. borongós." Johanna nővér." Crispin atya. A lány nézi holdsütötte. szomorú. ha ilyet teszel. „Jézus sír. A lány félénken siklatja kezét a combjára.nővér. gyönyörű. És megint azt suttogja magában: Bocsánat.

– Ki az? – Az ókori Görögországban élt és költőnő volt. . kiissza az utolsó kortyig. Ragyog a mosolya: – Mare. és löttyint még belőle mind a két pohárba.. és Germaine-t hallgatja. ajtó. A lányok kettesben vannak a nappaliban. – Nahát – kezdi bársonyos hangon Germaine –. fejezet A szél telefonvezetékeket cibálva. nagyot kortyol belőle. a két lány kihasználta. egész valómban reszketek. aki a közelben kucorog a földön. amelytől felszökik mellem közepén a szívem…"* Egy olcsó zsebkönyvből olvas fel. hangot nem tud a nyelvem adni. úgy dönt.17. Lucille McFarland Impalája áll előtte. eufóriás tőle. – Ugratsz itt. a nyűtt könyvet nézi. Nem szokott bort inni. mit mondtál. Massey-ék háza sötét. Mary a szétült kanapén hever. fűnél színem íme zöldebb. hogy néptelen a ház. tölts még! Mary nyögve nyúl az üveg után. aztán összecsapja a könyvet. „Hisz ha látlak s bár kis időre. mikor lesz az a röntgen? – Jövő héten. lecsavarja a tetejét. Mary nagy szemet mereszt. Mare? – Nem is annyira… Jaj! – A basához kapja a kezét. s mint ki végéhez közelít. és kényelmesebb helyzetet keres elnehezült testének a díványon." Germaine szünetet tart és még dallamosabban folytatja: „. – Mi ez? Germaine föl se néz. aztán zihálva mondja: – Egy Agallisz nevű nőhöz szól a vers. – De nyugtalan ma este! * Devecseri Gábor fordítása ** Devecseri Gábor fordítása . dühödten söpör végig a Collins Streeten. arcába hulló selymes haja alól szól ki: – Szapphó írta. Szerelmes verset írt egy másik nőhöz? Germaine nem válaszol azonnal. szerelmes verseket írt. És veríték önt el. és hátradől. megittak már vagy fél liter vörösbort. megtörvén elakad. olyannak látszom…"** – De szép – mondja Mary. vernyákolásukkal igyekezvén elűzni az orkánt. – És mit lehet majd látni a felvételen? – Főleg a baba csontjait. ablak zárva. – És ki volt a szerencsés férfiú? Germaine fogja a füles papírpoharat.és nem lát a szemem se. Elektromossággal feltöltődött bundájú macskák rebbennek szét felpúpozott háttal. Mary meg egyre-másra töltöget a papírpoharakba a bíborszínű borral teli palackból. aztán a borát. és ezt kántálja: „…s ezt a vágykeltő nevetést. zúgván zúg a fülem már. – Félsz. ami a gyertya mellett áll. Germaine szülei máshol töltik az estét. s a könnyű tűz egész bőröm befutossa végig nyomban. gyertyafénynél.

– Ugye. Miért mondja az anyja. megsérti vele a szűzhártyáját. Vajon Germaine csinálja-e. Mare. Mikor a tulajdon érzékiségére ráébredt. és gyorsan visszavonulót fúj. hogy ne legyen gyerek? Germaine szembogarán táncol a láng. milyen csodálatos dolgot fedezett fel. – Te élvezed? Germaine előbb kiissza a borát. Wade. Irigyli Germaine-t Rudyért is. Rudynak nem kell a gumikkal vacakolni. Mary a hátára fordul. igaz? A szex arra való. – Mary megfogja Germaine kezét. – Felkacag. hangosan nyelve iszik. és mohón. Az csodás lehet. – Hát eléggé természetellenes. és te olyan szabad vagy. de nem beszéltek róla. hogy szombatonként meg kell gyónnia Ignatius atyának. A szülein például. – Pesszáriumot használok. – Talán te is tudnál segíteni. aki engedi. – Babaholmit még nem is vettünk. – És hogy oldjátok meg. csak azután feleli: – Igen. és arra gondol. Sose mardos a bűntudat. – Érezted? – Igen – mondja Germaine. hogy utáljuk. Germaine megbabonázva néz a lángba és a „We shall overcome"-ot dúdolja. kiissza. hogy rendes lányt nem tör érte a nyavalya? Miért tanítják az apácák. – A szex arra való. hogy élvezzük. Milyen gyakran fekszenek le Rudyval? Milyen lehet úgy? Irigyli. Megtennéd? Germaine a női arcra mered a könyv fedelén. és a bor is felszabadítóan hat rá. fél kezére támaszkodva. én nem is tudom. Hát törvényszerű. hogy az új Tampax tampont használja. apa örökbe akarja adni. Rudyval sokat szeretkeztek? – Igen. és a fogamzásgátlás felszabadítja a nőket. Neki Lucille megtiltotta. nem vagyok anyatípus. aztán újra tölt. De most nagyon kíváncsi. hogy a nőnek a szex kötelesség. és hozzáteszi: – És még sok mást is. és csak bámulja Germaine-t. és nem kell szombatonként valami vén pap orrára kötnie. Irigyli Germaine-től a szabadelvű anyját. A te szüleid annyira felvilágosultak. szerintem el tudnám látni az iskola mellett. – Öh… – Tudom. Mare. Az orgazmus csodáját már szinte minden este képes megidézni. Bár megtapasztalhatnám. amiért örömét leli benne. mikor egyedül feküdt az ágyában. hogy gyerekünk legyen. fogja a poharat. Nekünk is ugyanannyi jogunk van szeretkezni és élvezni. és folyton a terhességtől rettegjünk? Mary hangja suttogássá hal. mert igazi férfival szeretkezhet. aztán óvatosan mondja: – Én nem értek a babaápoláshoz. – Hát az meg mi? – Nem rontom meg azt a hamvas katolikus lelkedet! Fogamzásgátló eszköz. mint a férfiaknak. Lehet. Bensőséges pillanat a rebbenő . Mary az oldalára dől. mondván. Anya. Mary másokon is elkezdett tűnődni. Kezd nagyon melege lenni. és a hasára teszi. míg a férfinál a „gerjedelem" természetes? A lányok szótlanul bámulják a nappali árnyait. Mary sose kérdezősködött. hogy soha nem is lesz gyerekem. Még az se zavarja. – Fogja a poharát. Számtalanszor elcsodálkozott már a barátnőjén. és a plafonon bámulja az árnyjátékot. Behunyja a szemét.Biztosan a bor miatt. – Irigyellek. te nem helyesled a fogamzásgátlást. Előrehajol. És itt Marynek eszébe jut dr.

nem is létezik. hogy a vállán kisírja magát. hogy nekem is lehet barátom és én is együtt járhatok egy sráccal. Nem tetszenek neki a fiúk. megint a gyertyát bűvöli. Germaine hátraveti a fejét. Aztán színre lépett Mike. bánatosan néz a gyertyalángba. de nem bírtam rászánni magam. – Mare… el kell mondanom valamit. dobd el azt a pesszáriumot vagy mit. milyen fontos neki. és a botránkoztató álmaitól – vagy tán fantáziál? Germaine a fejét rázva. és arra gondol: ez még nem minden. ha Mary átölelné. milyen érzés. és érzi. olcsó bor mellett. és fél a saját érzékiségétől. kiissza. Nincs egyetemista barátom. Így rejti el az arcát. – El sem tudom képzelni. – Csak kitaláltam. – Halk hangja szinte lebeg a fénykörben. A csöndben hallani az októberi szél sziszegését. – Germaine. – Mare. Fejébe szállt a bor. nekem bármit elmondhatsz. Szeretné. és iszik a borból. de úgyse értenéd. – Halljuk. te meg én. ez a bor… Rudyról van szó. Germaine elnémul. és próbál nem odanézni Maryre. hogy ez kész tény. éreztetné. hogy lány… – Tessék? – Olyan nehéz elhinni. A barátnőjére pislog. ha igazán kíváncsi vagy rá. – És elkezdtetek együtt járni. – Mert először csak kettesben voltunk. – Csak kitaláltam. – Nem értem. nincs fiúm és nem szexelek éjjel-nappal. Germaine a szeme sarkából Mary kitüremkedő hasát nézi. ahogyan hiszed. nincs ez így jól. és már nem voltál egészen az enyém. – Nem is létezik – böki ki Germaine. – Hát. hogy mennyire a szívére veszi… . Sötét a szoba és áporodott. Mare. – Sajnálom – suttogja. – Tessék? – Azt mondtam. Halkan megszólal. aztán Maryre szegezi a szemét. – Jaj. Az arca falfehér a gyertyafényben. Rudy nincs. Dr. aztán Mary szólal meg. mintha a kopott szőnyegen vadászna valami után. Wade magyarázata nagyon meggyőző. és hagyná. Germaine keserűen kacag. És sértődött voltam meg féltékeny meg mit tudom én. az ég szerelmére! – De miért? Germaine képtelen tovább elviselni Mary csodálkozó arckifejezését. Merthogy Germaine maga se érti egészen. – Mare? – Tessék. – De… még mindig nem értem. – Nem olyan nehéz. Mary fogva tartja Germaine tekintetét. – Mondjad. Germaine leszegi a fejét. Mary a saját lélegzését hallja. – Én még most se értem.láng udvarában. Megint tölt magának. hogy olyan holtbiztos. és olyan szép volt. Nincs Rudy nevezetű politikatudomány-szakos hallgató. és én meg akartam mutatni. és képtelen megfogalmazni. – Már régóta el akarom mondani. nagyon nehéz… Mary megérinti Germaine karját.

És ezért lesz biztosan lány. – Germaine. megtakaríthatná Germaine-nek a kínkeserves habogást arról. Wade-nek. Mare. De ezt már hallottad. Én senkivel nem feküdtem le. hiszel nekem. ne harapd le a fejem. szeretne odanyúlni. vagy mi?! Tagadnád. Mary kihevült.– Miattam kár volt törnöd magad – hallja Mary hangját. velem lehetsz őszinte. hogy belül nő a nyomás. A barátnő hangja kőkemény. de soha nem voltam fiúval. Se Mike-kal. amit már hónapok óta kerülget. lebeg. amit gyanít… Boldogtalan vallomás szakad fel belőle: – Mare. hogy hisz neked. jajong belül Germaine. már elmondtam. nekem bevallhatod. hogy. De Mary bort ivott. – Mare? – Hm? – Miért nem mondod el nekem ezt a babadolgot? Mary tagjait jótékonyan zsibbasztja a bor. – Nekem igazán mindegy. jó. senki másnak. Egyszeriben kijózanodik. és köztünk marad. feszegeti. A bor kábulatában tapogatózik egy gondolat felé. Csak te tudod. Mare? Jó volt szeretkezni egy fiúval? Mary feszülést érez a beleiben. Nem akartam. Mary felkapja a fejét: – Miről beszélsz itt? – Jólesett. mit mondtál dr. Azt a dolgot csinálni. én igazából soha. amit még önmagával se tisztázott. – Hülyeség is titkolóznunk egymás előtt. Hiszen mi olyan jóban vagyunk. csak neked vallottam be ezt a Rudy-izét. ábrándos. és biztos vagyok benne. De én az igazat akarom tudni. hogy különcnek nézz. Iszik még. hogyan lett a baba. akivel valami baj van… De még hosszú évekig fogja kerülgetni a forró kását: Germaine még nem képes tudatosítani az igazságot. Hogy milyen volt. de Mare. – Fényes a fekete szeme. se mással! Germaine hangja mintha vatta alól szólna. – Mit akarsz tudni? – Ne játszd meg magad. de a szeme csupa bánat. – Germaine hadar. mikor elővette az apja zsilettpengéit a gyógyszerszekrényből. hogy fantom. Még anyám se tudja. mint Rudy. hogy megosztottad velem. mint a sír. – Tudom. És hisz neked a pap meg a család. mi az ábra. és nem lát a szavak mögé. Végtelennek tűnő éjszaka. aztán dőlni kezd a száján. undorodik attól. Mare! – kapja el Germaine Mary karját. – Mare. hogy együtt voltál Mike-kal! Mary érzi. utoljára akkor. Fojtott hangon jelenti ki: – Germaine. nézi Germaine hátravetett fekete loboncát a gyertyafényben. Az állítottad. Germaine visszamosolyog. Még hogy partimegnemgalibaság. mert én hallgatok. beletúrni selymességébe. hónapok óta nem érezte már ezt a fagyos merevséget. – Jaj… Istenem… . támaszt keresve. Fél saját magától. én az igazat mondtam. Ha józan lenne. fésülgetni… – Hát így állunk – sóhajt mázsásat Germaine. – Már tudod a legsötétebb titkomat. – Jó. hogy van-e fiúd vagy sem. Jön fölfelé a mélyből. lefeküdtél Mike-kal? Hogy hagytad magad megdugni? Jó volt legalább? Mary belevájja az ujját a díványba. – Valld be. Mary mosolyogva dünnyögi: – Jó. Nem értesz te semmit. A baba magától kezdett el növekedni.

de… Mary az alsó ajkát rágja. hogy ilyen elnehezülten ennyire fürge lehet. – Mare. A lány ostobán néz. hol keresse. és az orra után furikázik. A trikót viselő recepciós ember válaszára viszont csöppet sincs felkészülve. És ki tudja. – Ted McFarland? Ezer éve volt ide bérlete. Mary öt perc múlva már az Impala volánja mögött ül. aztán indít. indexel a sarkon. menjen. De valami más igen. hogy menjen. kisasszony. átöltözik. ki kell öntenie a szívét. a fényes motorházra. Tudja. Beszélnie kell az apjával. Egészen máshol jár gondolatban. Mary megállítja az anyja kocsiját a szomszéd háznál. nem várhat a dolog. Régi ház. Germaine-ékéhez igen hasonló faborításos ház előtt parkol. gépiesen fékez a piros lámpa előtt. Renfroe viszont van a Victory fasoron meg Kittridge-ben is. amely óvón terjeszti fölé koronáját. szinte észre se veszi.– Mare! Mary kitépi magát. amint Ted otthagy csapot-papot. hogy átnézzék a tőzsdei papírokat. és meghívja egy colára. a műbőr tetőre ráesett már pár levél a szikomorról. Akkor hova megy szerda esténként? Mary felméri a házikót: megsárgult pázsit. – Hihet nekem. Csak egy Renfrót talált. Az anyja és Amy rég alszik már. minden gátlás nélkül bemegy és megkérdezi. Aztán megtalálta. hogy vezet. Talán most is… Az ám. – Biztos ebben? A férfi vet egy pillantást a domborodó pocakra. Nyögve fordul hátra. Mary azt se tudta. G. A könyvtárnál jobbra kanyarodott. hiszen szerda este van. egy árva lámpa fénye von glóriát a feje köré. működteti a szerkezetet. Mit is mondott az a tornatermi izompacsirta? Az apja két-három éve nem teszi be oda a lábát. Mary beáll a kocsival a konditerem elé. Vajon mit keres itt? Ted éppenséggel el szokott látogatni az ügyfelekhez. – Máshova jár? Nem tudja véletlenül? – Sajnos. Sötétben is eltalál a kijáratig. mikor ér haza. mikor meghallja a motorzúgást a kocsifelhajtón. . Szinte látja már. várj! Ne haragudj! Én nem akartalak… De Mary csak rohan. megfakult festék. rászán egy-egy estét. Célja nincs. csak az a fontos. hol az apja. keze-lába mint a roboté. föltápászkodik. sápadt fény a behúzott függöny mögött. Amikor a zöld Lincoln Continental képe elér a tudatáig. és a szédüléssel dacolva megáll a lábán. Egy nő vette fel. Etiwanda 5531. de tisztességesen karbantartják. mintha nem is látná Ventura neonjait vagy a többi kocsit. Két-három éve elmaradt innen. álomszerű állapotából. mit csinál. nem. A völgy bővelkedik ilyen kövezetlen utakban: a lányt a kátyúk sem zökkentik ki különös. Mary a nappaliban ül. Föl-le hajt Tarzana utcáin – s egyszerre az Etiwanda út hepehupáin találja magát. erre a vizesárok szegélyezte sötét külvárosi utcára. csak tárcsázott. Nem is hitte volna magáról. A postaládán foszforeszkálós betűkből felragasztva áll a név: RENFRO… Mary gondolkodik egy kicsit. akit keresett: RENFROW. az is a Lindley úton lakik. hogy az apjáé. Két órája nem mozdul innen. Hazaérve azonnal fellapozta a telefonkönyvet. és alaposan megnézi az apja kocsiját. Mary percekig nézi az autót: biztos.

Renfrow. apa. mire. – Kérlek. Egy kattanás. – Mary. – Hogy kiben nem kell csalódnom mostanában.– Beszélhetnék Mr. Nem téged hajkurásztalak. innál velem egy csésze forró kakaót? A lány fagyos higgadtsággal méregeti. – Hogy teheted ezt. – Apa… – Tessék. Rájöttem. és én elhiszem! Ted lassan fölemelkedik. és a plafont bámulja. és nem volt kihez szólnom. ha valakiben. és azóta is vár. – Szia. – Nem – feleli halkan. és kiderült. Renfrow-t? – Én vagyok Glória Renfrow. – Szomorú vagyok és levert. cicám? – Mondd. Renfrow-val? – Elnézést – felelte a nő. Aztán leült a nappaliban. hogy képes ráemelni a tekintetét. Apa. – Engem vártál? – Az apja leül szemközt a kanapéra. és beszélni akarok veled. Ted mély lélegzetet vesz. Azt hittem. hát benne megbízhatok. maga se tudja. És elmentem a konditerembe. tornacipőnek rendszeresített sporttáskára mered. felnőtt hangon beszélt: – Akkor kérhetném Miss G. apa! – Mary szeme könnybe lábad. hogy teheted ezt anyával? . – Hogyhogy fenn vagy még. évek óta nem jársz oda. hogy tévedtem. – Mit mondjak erre. – Mondd. Végighajtottam az Etiwanda úton… – Szent isten – suttogja Ted. akit csak ma este kerestél fel. és hogy máshová jársz tornázni. cicám. – Itt nincs semmiféle Mr. – Én nem hazudok neked. hogy csak ügyfél. megbeszélhetjük? – Nem értem. cicám? Rosszul érzed magad? Mary ámul magán. tessék. – Ted halkan csukta be a ház ajtaját. Az apja tétován húzza el a kezét. – Szomorúan hallom. El voltam keseredve. Mondd ezt. cicám? Mary maga elé néz. ami érdekel. mit kellene ezen megbeszélni. Mary higgadt. már mindent előfizettem. – Beszélni akartam veled minél előbb. apa! – Mary orcáin patakokban csorog a könny. Mary a törülközőnek. ki beszél ott? – Izé … újság-előfizetést ajánlanék. kezében a kagylóval. és megpaskolja a lánya térdét –. és mélységes szomorúsággal néz a lányára. hogy egy ügyfeled. – Miről? Mi a baj? – Csalódtam Germaine-ben. – Véletlenül jártam arra. – Szóval nem? – Apa. és Mary csak nézett a semmibe. egész idő alatt hazugnak tartott. amit a lábához tesz. – Mi baj. ki ez a Glória Renfrow? Ted hátraveti magát a kanapén. apa! – Te úgyis tudod az igazat – suttogja Ted. hölgyem… – Elnézést. – Azt mondták. visszajött a vonal. tornanadrágnak. – Téged vártalak. – Ide hallgass – hajol át Ted. már a nappaliban áll. – És akkor összevissza kocsikáztam. és csak nyomtam a gázt. becsüllek ennyire. cicám. – Így igaz.

Csak egyvalamit: nem maradhat tétlen. ennyi az egész. Azt mondja. azt kívánja. Mary. – Mary! – tápászkodik Ted. miért megy oda. – Ez olyan szörnyű – Mary csuklik –. és a házban megül a kínos csend. Mary pislog. Lépni kell. hogyhogy éppen te… Ted kényszeredetten nevet. milyen lehetett itt hét év alatt minden szerdát eltölteni. – Régóta… ísmered? – Majdnem hét éve. föl a lépcsőn. az anyja odaadja a kocsit. – Hogy miért? – Ted széttárja a karját. – És hozzá jársz? Az apa bólint. – Hét éve.– Miért. de Mary egy szempillantás alatt talpra szökken. egy falat se megy le a torkán. Mary nem is érti. mint a többi. olyan mocskos dolog! Apa. próbálja elképzelni. mit vár az egésztől. Azt se tudja. Még magamnak se. Aztán kiszáll. fényesre keféli a haját. bárcsak palota lenne. és sebesen hátat fordít. mit teszek vele? – Ted hangja fáradt. – Mary. A legújabb. öregembernek érzi magát. ne gyűlölj! De a lány már kiment. Ted kinyújtja felé a kezét. és becsönget. – Csak azt mondd meg. miért. apa. . – Apa! – kapja a szája elé a tenyerét a lány. Két napja nem szól az apjához. hogy a legjobb benyomást keltse. elmegy a W-jét elhullajtott postaláda mellett. – Ki ő? – Jó barát. nézi a kis házat. miért olyan fontos neki. mit vársz tőlem? Hogy én legyek Assisi Szent Ferenc? Én is olyan férfi vagyok. és a fejét rázza. – Éppen én! Miért. hogy jobban megérthesse az apját. a könyvtárban van dolga. – Hánynom kell! – kiáltja. legelőnyösebb terhesruháját választja ki. Ül egy darabig a kocsiban. – Nem tudok számot adni neked.

– Na. vastagon kárpitozott fotelba ereszkedik: álnokul kellemes ülés esik benne. cipóra dagadt lába. Főzök egy kávét. egy tálban silány. szőke. zsebkönyvvel. elnémul az orkán: a lány haja ziláltan hull a vállára. Renfrow? – kérdezi vékony hangon. fröccsöntött műanyag gyümölcsök. mintha derékig érő gumicsizma lett volna rajtam. lábikrája alá párnázott tartó ugrik. szedett-vedett: fekete könyvszekrény. úgy dagadt a lábam. fejezet Hátába kapja a szelet. – Honnan tudta? – Ted elmondta. csillagom. Volt egy olyan érzésem. – Mrs. a tévén két fényes fekete. forró Santa Ana szélroham. – Köszönöm. De bizony nyílik az ajtó. a támla egy fokozatot hátrabillen. – Nincs útban a kötött kabát? Elteszem. – Hát jó. – Gyere be. tele vízzel. Kifosztottnak érzi magát. Elképzelte ilyennek. Mary egyszerre feszengeni kezd. olyannak. hosszú farkú törpepapagáj rezidenciája. és kirajzolódik egy női sziluett. se smink. így már jobb. hirdeti a szalagcím. csapzott haja miatt Mary csúnyának érzi magát. – Nyomd meg a karfát. Mély. hogy ujjal mutogathatna rá. Erdei tájkép olcsó keretben. Micsoda este! Maryt beviszi a szél. Akkor üljünk le. Igazán nem ilyet várt. mikor az első gyereket vártam. bár sose nyitnának ajtót. a tévé juharfa szekrényben. – Kell pár perc a víznek – jön Glória. de legalább az arckifejezésével. a kézfejét is igyekszik beljebb húzni. a megbotránkoztató szerelmi fészek. és annyira tart a találkozástól. Malomkerék hasa. kellemes sárgás fény ömlik ki rajta. Mary összébb húzza magán a kötött kabátot. aztán csukódik az ajtó. leginkább pincérnőnek nézné az ember. dőlj hátra. És a görcsök! Azok a lábizomgörcsök! . Marynek csalódást okoz Glória Renfrow megjelenése. Emlékszem. Mary engedelmeskedik. – Te csakis Mary lehetsz. A bútorzat régi. Mary a szomszédos. nem szükséges – gubózik be még jobban Mary. fekvő párducfigura zöld üvegszemmel. de ma este valami hidegség vegyül belé. csillagom. de semmiképp se ezt az alacsony. A kis előszobából skatulyányi nappaliba vezeti. mi történt a minap este. sehol a vamp. Ted szeretője egyáltalán nem szép. Marynek össze kell húznia a szemét. Miután Glória elfoglalta helyét a kínai könyvszekrény melletti karosszékben. Gyere be hamar. a hanghordozásával őrizni akarja méltóságát. merev lábú kávézóasztal. rekedtes hang válaszol. magazinnal megrakva. kövérkés negyvenest várta: se hajfesték. szinte felsodorja a lépcsőn. és miután becsöngetett. hogy idejössz. újságpapírral bélelve: SIMA DODGER-GYŐZELEM.18. sőt majdhogynem becsapottnak érzi magát. hogy azt kívánja. A sarokban kalitka.

Dehogyisnem volt. – Én négyet szültem – folytatja Glória. Mary bólint. És egyél sok spárgát. Leteszi a tálcát az asztalra kettejük közé. Maryből kitör a dac: – Magának semmi köze hozzá! Glória felhúzza csipeszt sose látott szemöldökét. mint a kelt tészta. mi használ – mondja Glória. Mary elkapja a csészét a szájától. mint Glória Renfrow-ra nézni. egy tányéron jó szívvel szelt gyümölcskenyér. mi lesz a kislány neve? Mary ismét megdermed. Tovább bámulja a lábát. Glória felugrik. Pár perc múlva visszatér Glória a tálcával: rajta két gőzölgő csésze. kancsó tejszín. – Kész a víz! Inkább teát innál? Van itthon egy kis Constant Comment. Mary szeme dühösen villan. – Ó. – Elmondott mindent? Glória bólint. aztán betelepszik a székébe. Kitanultam a második fordulóra. – A nagyfiam Seattle-ben ügyvéd.Mary a lábára néz: dagad a cipőből. lesz! Mary. őrmester. és kifelé fülel. mint az angolok? Mary végre felhagy a lábujjai tanulmányozásával. – Hányadik hónapban is vagy? – kérdezi Glória szelíden. mi az. mint egy filmsorozatot. A harmadik a kaliforniai egyetemre jár. csempe körmű kezét. cukortartó. Marynek köszörülni kell a torkát. természetes vízhajtó. Mary? Vagy tejszínnel iszod. csillagom. Június óta követem nyomon Mary Ann McFarland történetét. áztatni. türelmesen mosolyog rá. Mary leteszi a csészét. – Egy csésze Epsom-só egy vödör jó meleg vízbe. és kortyolni kezdi a kávéját. Glória Mary keze ügyébe teszi a csészét. – Két cukrot kérnék – mondja zavartan. a negyedik háromévesen meghalt fehérvérűségben. A második Mississippiben szolgál a légierőnél. óvatos gyanakvással figyeli az asszonyt. bár fogalma sincs. Mary gyakorlatozik a lábujjaival. és saját széke karfájára telepedve tejszínt tölt a kávéjába. Ami apádat érinti. – Hat. keserves telük lesz. – Hát igen. – Megmondom én. ahogy elnézi. Santa Barbarában. – Már bocsásson meg a világ. a konyhába. . – Cukrot. – Apám elmondta. és szemlét tart fölöttük – mindent inkább. ahhoz nekem igenis közöm van. és egy szelet süteményt is ad mellé egy szalvétára. Aztán már csak a kalitkában ugrándozó és cserregő papagájé a szó. és a csészéje felé fordul. – Tudod már. Kis idő múlva Mary fölemeli a csészét. de az asszony továbbra is derűsen. no meg a szél üvölt kint. orrába száll a fűszeres illat. Glória az időjárást taglalja. Aztán sípolás: Mary összerezzen. Glória álmélkodva mosolyog. de sajnálom. Hallgatnak egy sort. és áztatni. – Hat hónaposan ekkora a hasad! Ezt nevezem! Helyre leánykád. – Ehhez nem volt joga! – Ne beszélj csacsiságot. akár a macska. Mind így vagyunk vele – mosolyog Glória szomorúan Maryre. és nézi a másik nő kivörösödött. hogy lányom lesz? – Mindent elmondott.

amit dr. mint egy teknős! Mary megragadja a karfát. másodszor. a tűzoltók szuszakoltak ki valahogyan. nehogy kilöttyintse a teát. csillagom. – Nem is tudom. Hogy lássam. Az asszony a második falatot is a szájába rakja. a harmadiknál a kilencedik hónapban leszólítottak az utcán. hogy a könnye is kicsordul. Akárhogy is. meg ha belém áll a görcs. beüzemeli a . hogy beszélnünk kéne? Tartozunk ennyivel apádnak. Mások is vannak? – tűnődik Mary. nem vagy egyedül. házasságon kívül is számtalanszor megesett már ilyesmi. csillagom. – Abból. megrágja. és vigyázva. Mások is ugyanebben a cipőben járnak? – Sőt. és ránt rajta egy akkorát. Nem vicc. Mary gépiesen beleiszik. – Mielőtt észbe kaphatna. – Dühít. kár pocsékolni. hogy apám mindenkinek szétkürtöli. mi az. Mary egyre hevesebben nevet. – Csillagom. nem gondolod. hogy ebben a pillanatban is több szűzen nemzett gyerek nődögél az anyja hasában. – Szóval teknős. – Bízom benne. sőt. és apád. – De az én esetem egész más! – Gondolod? – Glória újabb falatot tör magának. Mary hátradől a széken. – Mary – komolyodik el Glória arca is. és nagyon ízlik neki. A nevetőgörcs elmúltával zavartan nézi Gloria Renfrow-t. pont olyan vagy. apámnak… – Leejti a kezét. – Ugye rettenetesen sajnálod magad? Mary elkeseredetten küzd a székkel: – Minden… okom… megvan… – Fogd a karfát. ez a csodálatos ember.– Miért? – Mert szeretem őt. A te helyzetedben hányan mondhatják ezt el magukról? Látom. idd ki azt a teát. hogy már volt ilyesmire példa. Egyébként ez is kitűnő vízhajtó. sőt. hogy csak úgy csattan a lecsapódó lábtámasz. lehet. se ki. olyan kacagásra fakad. hogy hol marad a súlyadó. én azt szűröm le. Mary csak bámul. ahonnan már kikandikál a tömés. te nagyon szerencsés vagy. aki teherbe esett. végül a kötött kabátja ujjába törli a szemét. – Ugye finom? – Még sose ittam ilyet. hangja is –. Mary gyilkos pillantást vet Glóriára. nem te vagy a világ közepe! Mary behúzza kezét a kötött kabát ujjába. mintha kesztyűt venne. Egyszer meg a Gelsonban a forgóajtón se be. – Különleges alkalmakra tartogatom. – Én nem tartozom neki semmivel. hisz neked. Istenem. – Először is. hogy apádnak is vannak jogai? Nézd. eszedbe se jutott idáig. No. – Ne merjen ilyet mondani! – Mary próbálja visszahozni a széket az eredeti pozícióba. sikertelenül. nem te vagy az első nő. belevájja az ujját a hézagba. hogy mindenkinek. Dr. Hogy megnézzem magamnak. – Maga el se tudja képzelni a helyzetemet! – Jaj. – Ha nem akarsz beszélgetni. Wade mond. akkor minek jöttél? – kérdezi szelíden az asszony. majd leöblíti kávéval. nem gondolod. Mary az öklével dörgöli a szemét. csillagom – kap be egy falat süteményt Glória –. csillagom. hogy nem tetted tönkre a székem. ha láttad volna magad! Ide hallgass. Wade kiáll melletted. és húzzad. ami velem történt.

és erőt vesz magán. Mary körülnéz a szobában. Crispin atya szerint is. – Idáig csak a baba volt. és próbál rájönni. – Szóval – folytatja Glória megenyhülve –. Özvegy vagyok. – Hát nem is tudom. és zokog a tenyerébe. De Mary tudja. hogy ez a szemem láttára történjen! Jaj! – Kitörnek belőle a könnyek. csillagom. – Glória Maryre fordítja fényes. – Igazad van. hogy muszáj volt megnéznem… – Hogy miért jár ide? – Glória felveszi a csészét. Halkan megszólal. hogy ki tudjuk fizetni a temetést. Apád volt Sam tőzsdeügynöke. A család szerint örökbe kell adni. az új szülei majd elnevezik másnak. hiszen a babától úgy is meg kell válni. – Én… én nem is tudom. és megérinti Mary vállát. hogy fel kell hívni az iskolát. aztán sose látom többet. hogy került a kezébe. Mary a csészére tapasztja a kezét. aki majd megszületik. könnyíts a szíveden.lábtartót. aki járni meg beszélni tanul. – Mi baj. ezt a titkát még dr. nem dobhatom oda idegeneknek. – Együtt kell maradnunk! Glória bólint. Egy perc. csillagom? Mary Glóriára emeli könnyes szemét. – Irigyellek. – Szép. hiába vártuk. úgyhogy Sam a sáros. öklével dörgölve a szemét azt mondja: – Bocsánat. Negyvenegy éves volt. hogy a szíve mélyén a jövőben mint Jacqueline él majd a baba. és ezt te tudod a legjobban. csak… Glória leteszi a csészéjét. a baba én vagyok. – Sam volt a férjem. és kortyolgat belőle. igaz? A lány fájdalmasan nyel. Dagadt lába megint felemelkedik. aztán iskolába jár meg randizik. – Apádat akkor ismertem meg. Úgy haragudtam apára. és én mit mondhatnék erre? Csak… – Csak? – Csak hát ő nem akármilyen kisbaba. Johnny jött be utána. – Mary pillantása csapongani kezd a szobában. megvan már a név? Mary nézi a teából felszálló gőzt: mint mikor nyári zápor után páráll az úttest. – Semmi. mintha nem értené. aztán megint . – Nem akarod másnak adni. mikor lesz megint papírgyűjtési akció. A harmadik szülésem előtt direkt vettem kislányholmit. reszket a szája. Wade meg Amy se ismeri. Kislányt szerettem volna világéletemben. Az első kettő után már azt se tudtam. megfogalmazódik benne egy rég szunnyadó gondolat. Visszaszaladt elemlámpáért. Samet hét évvel ezelőtt hirtelen elvitte egy szívroham. hova legyek. mint a villám hasít belé. és betáplálja az agyába. amiért hoppon maradtam. Ő valóban nem akármilyen. – Semmi baj. Rakodtunk a kocsiba. mikor idejött Sam részvényeit felszámolni. – Csak most jöttem rá… – Mary küzd a szavakkal. – Jacqueline-ra gondoltam. és azt akarom. Ő én vagyok. Kihűl a teád. erre született négy fiam. és az új szülei erre rá se hederítenek majd. A National Enquirer megsárgult példányain legelteti a szemét. Mary úgy néz a teára. ami eldönti. csillagom. aranyszeplős szemét. végre tiszta és világos. hogy neki mégiscsak mellettem a helye. miért vallott. miért jöttem. ő talált rá. ő nem a szokásos módon fogant. szól a belső hang. Állítólag a férfi hordozza azt a kromoszómát. hogy bebiztosítsam magam. hogy kempingezni megyünk Sequoiába. milyen nemű lesz a gyerek. csillagom. De most előttem van mint pici lány. és néha elővesz.

és végig nem tud magáról. olyan jól érzi itt magát. hogy fel se vettem. Ez az asszony a rekedtes hangjával meg a széles. hogy te is. ahol csak érzéstelenítenek. az ügyvéd feje aránytalanul nagy volt a medencémhez. hogy ma mi szabályos. – Hűvöskék szemét Glóriára szegezi: – Ez a szabályos eljárás. – Csillagom. a régi görögök tán használtak étert? Mary a homlokát ráncolja. hogy megváltozott az arca. mikor eszébe jut. és a hasára szorítja a kezét. – Védje csak saját magát. – Miért fontos ez? Olyan nagyon számít neked? – Glória halkabban teszi hozzá: – Kisebbítené az apád bűnét? Mary nem válaszol. Hova gondolsz. Elszántan pillant oldalt. – Holnap megröntgeneznek – mondja színtelen hangon. és kérne még. azt hittem. hogy a következőt úgy hozom világra. – Nem védem az apádat – mondja szelíden Glória. Mary észreveszi. – Persze! A nők ezer meg ezer éveken át szültek altatás nélkül. Egyszerre ezer kérdés van a nyelve hegyén. hogy el is feledkezett a jövetele voltaképpeni céljáról. rég elmúlt már az az idő. – Mindenkinek más. érzés. A lány fogja a csészéjét. csak látni akarja. ahogyan az Isten rendelte. mikor én gyereket vártam. magadnak kell megtapasztalnod… Mary leteszi a csészéjét a tálcára. Johnny meg én egész éjszaka. mindenféle beavatkozás nélkül. a lányod is egészségesek vagytok. mi nem. – Milyen érzés gyereket szülni? – Jaj – kacag fel Glória Renfrow. minden szülésnél vágni kell. Fogalmam sincs. nincs semmi baj. – Csillagom. hogy valami nincs rendben? Glória egy falat süteményt morzsol a keze közt a szalvétára. és a következő olyan könnyen jött. egyikünk belehal. Maryt megnyugtatja. ahol elaltatják az embert. De hallom. mostanában már lehet szülni teljesen természetesen is. és meg akar győződni arról. De én eltökéltem. hogy olyan gondos. aztán így folytatja: – Minden attól függ. Az orvos azt mondta. felelevenít valami kedves emléket. homályosan kavarog benne gondolat. és milyen az orvosod… Van. aztán kicsusszant belőlem. mikor megszülöd. mi megy. mint egy darab szappan. Olyan csodálatos élmény. Az orvosod jól teszi. hogyan fejlődik. Wade azt mondja. fekete szélű. – Ugye gyanakszanak. nem hagytam magam. van. őt császárral vették el. – Erre idáig nem is gondoltam… – Bár ott lehetnék veled. Az első gyerekem. milyen lesz. és megkérdezi az asszonytól: – Katolikus? A kérdés nem kelt meglepetést. mint a mozivászon a kétrészes film szünetében. arannyal pettyezett mogyoróbarna szemébe feledkezik: olyan. – Dr. ez a baba különleges. legalább nézhetjük. befelé mosolyog. Úgy értem. ha egyszer vágtak. kihörpinti belőle a teát. . milyen a te állapotod meg a baba fekvése. nyugodt arcával akár gazdasszonynak is elmenne egy farmon. Glória kis szünetet tart. Mary szeme elkerekedik: – Valóban? Glória szemmel láthatóan derül. Senki nem mondhatja meg előre. kezét összefonja a hasán.Glória Renfrow különös. Kínlódtunk is. hogy röntgeneznek? Glória nem tud idejében félrefordulni.

hogy itt jártál. kezdetben fontos volt a szex. Ha megajándékozom. Mary keze ökölbe szorul. hogy az én koromban sokkal többet fogsz tudni. És mind azzal kapcsolatos. A rettenetesen magányos emberek így tudnak a legkönnyebben egymásra találni. se tud róluk. És beletörődtem abba. És ő is szerethet többet. ez rád tartozik. és a világon mindent megtennék érte. rám is. Ezek a dolgok így működnek. A hangja megtörik. én igazából számítottam rád. hogy beavasson. mint egy szentre. mert én mindent letagadok. olyan férfit szeretek. Tudod. Van állásom. Fontold meg te is. Apádtól nem fogadok el semmit. nyugodj bele. és nem bánnám. de én csak másodlagos vagyok az életében. Ó. Színlelés minden percünk. Apádra idáig úgy néztél fel. Mióta apádtól hallottam. A lányból egyszerre kiszakad: – De hát hogy tehet ilyet? Hívő katolikus. ledobja a cipőjét. nem utazgathatunk. és hetente csak pár órát tölthetünk együtt. özvegy voltam. Én is a legjobbkor érkeztem neki. szerinted miért jár ide apád? Tudom. és végre meg tud szólalni. hogy annyival több vagy nálam. De az ő dolga.Ami engem illet. hétvégékre. – Egész szívemből szeretem. Olyan ez. meg. kitart. persze. Mary megint sírással küzd. De hát eltelt hét év. mi történt pár napja. mire gondolsz. – Mike-ra gondol. De ne várj tőlem ilyet. Jaj… semmi se olyan. ha bánatom van. és visszasegítem őt az oltárra. aki soha nem lehet az enyém. gondolom. Vagy megjavítja a konyhai lefolyót. Ha pedig azt hiszed. és becsaltam az utcámba. nem az enyém. Nem számíthatok közös nyaralásokra. de nagy tévedésben vagy. Önmagáért kell nekem. mint azelőtt. amikor a leginkább támaszra szorultam. régi dolgok. Nem hívhatom fel. minek tagadjam. Ne nézz le. – Igazán szereti őt? – Csillagom. Mary. de apád mind a kettőnket szeret. De ne gondold ám. Mary. és… – Mary. Mary fél. miért nem válik el? – Miért gyűlölné? Lehet hogy most még nem érted. Csak másképpen. én tudom. a szüleire. Magányos vagyok. – De ha apám ennyire gyűlöli anyámat. Te még keveset tudsz a férfiakról. a saját jövőjére. hogy miért jön ide. ha idősebb leszel. – Még hogy mi. Ne gondold. dolgozom a megélhetésemért. nem könnyű egy házasember szeretőjének. És nagy néha ágyba is bújunk. nők vagyunk kiismerhetetlenek. – Keserűen kacag. megérted. ami vár. amikről csak nekem beszélt. mit csinálunk szerda esténként. amely olyan hirtelen tért más . Remélem. egyedül küszködtem a három tizenéves fiammal. volt jócskán. Te is szólhatsz neki. apádnak titkai vannak. mit gondoljak. és a naplementét bámuljuk. mint az örök homály vagy a purgatórium. és apád akkor lépett az életembe. Hidd el. Azt remélted. hisz nekem is volt apám. visszakaphatod a szentet. Értelek. hogy csak ember. anyád. amiért ezt tettük veled. Glória így folytatja: – Ne haragudj apádra. – Apádnak elmondom. Dühös vagy rá. Mary. Mary. Néha kártyázunk. egy férfit több nő is szerethet. legalábbis míg némi tapasztalatra meg érettségre szert nem tettél. Germaine-re. nagyon tévedsz. hogy égő szeme elárulja. ahogy beléhasít a fájdalom. Mary? Apád jön. és nézi velem a tévét. mi hozott ide. nem mutatkozhatom vele nyilvánosan. Vagy csak ülünk hátul a kertben. Mary az öklével törölgeti az arcát. – Nem is tudom. nem viheti haza. hogy gazul elcsábítottam. és nem kecsegtethetlek. és most kiderült. ha sülve-főve együtt lennénk.

Hoseahnak ment az üzlet. Ted McFarland hite szerint egy sátorban látta meg a napvilágot Tuscaloosa mellett. Így halt bele Ted anyja abba. Koránt sincs meglepve. – Apa – mondja –. és az asszony karjára teszi. ütemesen fűzi a szavakat. – Én nem az a nő vagyok. csillagom. Üres a csészéd. kellemes arcú. és fiaival körútra indult a déli államokban. mint azelőtt. hogy milyen vonzó jelenség. nyársat nyelt nyakigláb ember. meg minek az egész. Sátorlakók voltak. a képem. ha sír. a szegény színes bőrű meg fehér együgyűek tomboltak. Glória mosolyt erőltet magára. és a kalap mindannyiszor megtelt. hogy önsajnálat. Istenemre. első emléke egy deszkaviskó egy forró párás éjszakán. ha sírva marasztaljuk. mert a földön ült. Én bőgök. aztán a mankót elhajítva felrohannia az emelvényre. Mary odaszalad. – Apa – suttogja. amiért fülig beleszeretett. jajgatok. de Mary tudja. miközben ki-be járkált egy Lincolnforma. Az apa beszél a Glóriával folytatott viszonyról. Vajon milyen szerető az apja? A férfit látja benne. a sátor végében találta. akin nem látszik. fekete óceán partján állok. Ted McFarland nyúzott és megtört. a levegőben pálinkaszag. semmi se örök. az igehirdető Hoseah hiszékeny részes aratókra okádott lángot és kénkövet. aztán mikor a megszállott Hoseah gyógyítással is gyarapítani akarta a bevételt. Ne haragudj! Éjfél utánig beszélgetnek. olyan békésen. letérdel. és nézi pár percig az égő villanykörtét a bejárat fölött. Ted meghökkenve pillant föl. már csak ez hiányzik. ők voltak. És nagyritkán bátorkodom újra odaállni. Ted jól adta. és megszorítja Mary kezét. De itt. magányosan iszogatva.mederbe… – Minden olyan más lett… – Igazad van. apuka. kezében egy pohár itallal. Nesztelenül benyit. egy nő sikolyai a szomszédból. mintha csak ledőlt volna szunyókálni. és megérti Gloria Renfrow-t. Tedet tizenhárom évesen Hoseah mankózásra fogta: be kellett sántikálnia a sátorba. Ted halkan. Negyvenöt éves már. ne haragudj. akik „isteni manná"ban részesültek. de csak most fogja fel. de kemény és izmos. egészen más szemmel. én is úgy éreztem. amiről Lucille sem tud. akkor se. de ebben nem biztos. De… És Glóriának Mary nagy meglepetésére kicsordul a könnye. tetszik a nőknek. mintha imádkozna. hogy az apja ott virraszt pizsamában. és valami Urat szólongatott. varázsos mosolyú. A lánya vizsgálódva nézi. A szomszédasszonyok aggódva szaladgáltak. És Mary megsajnálja. Mikor láttam. hogy a nagy. és olyan ostobaságokra gondolni. s bevallja a titkot. és átöleli. hogy Sam ott fekszik a konyhakövön. lábujjhegyen megy a nappalin át a tévészobához. Az apja. aztán hajnalban jajgatva hoztak egy élettelen batyut. A fiúknak kellett kalapozniuk. hogy eggyel több gyereket fogant a kelleténél. amiért erre is kíváncsi. Önkéntelenül kinyújtja a kezét. Észrevehette volna már. és csöppet sem botránkozik meg saját magán. amint egy-egy fehér bőrű déli kisasszonykával kettesben pályázott a hetedik . folyik az orrom és a felismerhetetlenségig feldagad. s ha esetenként Ted az apjához járult dicséretért. az éjszakában. Mary a lábához telepszik. Hoseah McFarland „prédikátor" felesége halála után összeszedte kevéske cókmókját. Nagyon kicsi lehetett még. végighallgatnia a szentbeszédet. Lekapcsolja a motort. Tölthetek még? Két és fél óra múlva Mary csöndesen beáll az Impalával a kocsifelhajtóra. bizony szánalmas.

és én szívesen teszek a kedvére. csupa férfiember. Hátrafordul. mások fontosabbak neki. neki az egyház lett a családja. Északon kötött ki. védett családból jött. hogy nem akarta elijeszteni. és büszkesége nem engedte. lenéz a lányára: – Szóval kíváncsi vagy. és végül kellemesebb volt az egészet elfelejteni. mint Crispin atya. ami elzakatolt a gyapotföldek mentén. mit jelent nekem. Ted annyira szerelmes volt belé. Mi ez a sok jótékonykodás. Az ivás szükséglet nála. de én nem? Mary rádöbben. Mary. meg ruhagyűjtés? A bizottságai jobban érdeklik nálunk. meghalt. a papok meg a világi tanárok. ha anyád is megbékélne.mennyországra még itt e földön. meg beteglátogatás. a gazdasági válság kellős közepén a rendőrség letartóztatta. csak te nem vetted észre. talán kell is nekem. Talán. szelíden rákérdez: – Tudod. magyarázd meg anya viselkedését. Mary. amit csak Glória nyújthat neked. mert így a legegyszerűbb. De folyton halogatta. de meggondolja. úgyhogy ki tudja. amit hall: egyszerre papnak látja az apját. mert kirabolt egy öregembert. Hoseah McFarland kisuttyant valahol hátul. a pohárszékhez lép. mi lett az apáddal meg a testvéreiddel? Ted nem tudja. Miattam? – Nem. hogy régtől észrevette benne ezt a vonást. de csak most világosodik meg előtte mindenestül. – Apa – kéri –. Aztán egyik éjjel kigyulladt a sátor. mert megbékéltem. huszonkét éves fővel ismerte meg. hogy jócselekedetekkel válthatók meg a bűnök. miért tűröm a parancsolgatást. anya nem? Aztán ezt: Mi az. aztán 1932-ben. nem is érdekli. . Iszonyúan hiányoztak a nők az életemből. előbb ezt kérdezi magában: Mi az. hogy papucs alatt tartsanak. az iskolában tanultál Goethéről. és bedugták a Szent Márk Fiúotthon és Javítóintézetbe. Lenn Délen az apám meg a fivéreim vettek körül. mielőtt ráébredhettem volna. és azt szeretném. mint mi vagyunk. Ted kisöccsét is agyontaposták. élt az utcán. Újratöltené a poharát. hogy a katolikus hitet nemcsak elhagyják. amit Glória nyújthat neked. de meg is találják. a Szent Márkot árvaháznak állította be. Lucille-nek nem mesélt gyerekkoráról. ahogy tudott. Már rég csinálja. Ted a lánya fejére helyezi a kezét. azt gondolta. nem az fájt neki igazán. Nem tudom biztosan. hogy az apja inkább pap. én nem is ismertem az anyámat. hogy szégyenletes múltját kiteregesse. Maryre revelációként hat. Néha úgy érzem. nem? Ő mond valamit arról. felugrott az első vonatra. hogy mikor kiszimatolta Glória Renfrow létezését. – Rengeteget iszik. apa. A Szent Márkban a többi fiúk. de a pánik sokak életébe került. Titkolózott hát. Chicagóban. Ez is kell az édesanyádnak. S rájön. hanem hogy hűtlen lett őhozzá. – És miért tűröd a parancsolgatását? – Gondolom. valakinek beszélnie kellett ezekről a mind gyakrabban előtolakodó emlékekről. Marynek furcsa. – Anya és a bűn? – Talán csak bűnösnek hiszi magát. Itt találkozott a katolikus hittel. Lucille viszonylag jól szituált. Tednek lélekszakadva kellett menekülnie. majd egyszer elmondja az igazságot. hogy az apja hűtlen lett az anyjához. Ted fölkel. mikor ezt hallja az apja szájából. – Mary. Glória előtt viszont meg tudott nyílni.

hogy csodálom.Ted visszaül. aztán megismerni Lucille-t. és Mary megnyugszik. Aztán Ted megszólal: – Késő van. . és azt suttogja: – Félek. elvenni. apa? – Maradjunk annyiban. hogy eszményei a porban hevernek. Váltanak pár szót a katolicizmusról. apa. utána számot vetni. és Ted mókásan mosolyog rá. mintha éppen szerelembe esnének. és hátat fordítani az elhivatottságnak… – Ugye te igazán szereted Istent. Úgy nézik egymást némán. Mary odabújik hozzá. milyen lehetett az apjának. És holnap vár a röntgen. és Mary beismeri. szülei közül idáig az anyját tartotta jobb katolikusnak. Arra gondol. cicám. az ifjú szeminaristának végigharcolni egy véres háborút. beleszeretni.

sapka. milyen hamuszínű a szája. zümmög. – Fáj a hátam. Nem lesz egyszerű. az asszisztensnő megint odalép az asztalhoz. Maryt időlegesen felvidította. fejezet A papírköntöst markolássza. tartsa vissza a lélegzetét. miután felöltözött. – Kérem. ráadásul rövid ujjút. – Most a bal oldal jön. csatt. Itt a döntő pillanat. és odatelefonált Masseyékhez. ne haragudj. Ilyen kritikus pillanatot még nemigen ért meg orvosi pályafutása során.19. de az anyjával üzent neki: – Kérem. hogy a nálánál alig idősebb asszisztensnő madártojáskék. kattog. Marynek feltűnik. – Az asszisztensnő ólom válaszfal mögé lép. mint az ijesztő röntgengépre. hogy hívjon fel. Míg apja a motort melegítette. Mary visszarohant. mikor feltűnt dr. amint hazaér. hogy lesze utolsó fejezete a dolgozatának. Most meg itt fekszik háttal a röntgenasztal hideg tömbjén. és egyáltalán ne mozogjon. kiscipő –. Mindenki számára. Mary belátja. mikor kiléptek a házból a szüleivel. Germaine már elment az iskolába. Mary meglepetésére élénk színű papírban csomagot talált a küszöbön. – Tudom. Wade-hez – mondja Ted. az asszisztensnő meg a gépet igazgatja fölötte. Mary úgy érzi. Az asszisztensnő visszavonul fedezékébe. Kézzel horgolt rózsaszín babaruha volt benne – kabátka. Olyan sok múlik ezeken a felvételeken – például az is. – Most mozdulatlanul kell feküdnie. Egy órája. kettő oldalról. vékony vászonköntöst visel. Kazettát cserél. szülei már aggodalmasan toporognak. amint ráközelít. vagy az íróasztalfiókban marad. hogy ismét szent a béke köztük. de aztán észreveszi. Pár perc múlva. Ha a . és Mary a pucér hátán érzi a jéghideg fémet. – Elnézést. Wade rendelője. hadd segítsek. – Csatt. hogy bizony ideges – sőt alig él. úgy retteg –. Lenne szíves kicsit jobbra fordulni? Felcsúszik a papíring. dermesztő hideg van a helyiségben. Mary kilép. – Még egy felvétel szemből. A gép kattog. és Germaine kézírásával ennyi: Mary. igyekszik hát másra gondolni. – Kényelmetlen. zümm. – Egyáltalán ne mozduljon. de aztán megint elszontyolodott. Crispin atya a paplakban várja a röntgen eredményét. Szeretlek. – Azonnal fölmegyünk dr. Ne taszíts el. miközben a mosolygó asszisztensnő fölsegíti a hideg fémasztalra. Most már hamar megleszünk.

de Jonas látja. Na de ha csak keze vagy lába nincs. és szembefordul a családdal: – Semmi rendellenest nem látok. és igencsak hevesek voltak alatta. – Éhes vagyok – jelenti ki Sherry. leesik a kő a szívéről. – Semmi se változott. azzal mutogatja a kis pókhálós alakot. Jonas Wade azt várta. Mary. Sikerre semmi remény. amint sikeresen túljutott ezen a próbatételen. Úgy fest. de örömszerzésnek egyikük se nevezné. Kevesebb a bizonytalansági tényező. mi lesz. dr. Mike mordul egyet. de Lucille elébük vág. Abbban bízott. A magzat körvonalai világosan láthatók. látja. hogy a magzat testileg rendben van. – Egyébként nem értem. Jonas Wade készül istent játszani. – Mrs. Leereszti a kezét. ma elkezdheti a puhítgatást. te hogyan látod? – De csak őrjítő némaság a válasz. Nem kértük a tanácsát.gyereknek nincs feje. egy oldalsót meg egy szembülsőt. már jön a következő. Gyerünk. nyisd ki a szád! Küzdj azért. Az orvos reménykedve néz a lányra. Sherryvel magukra húztak egy gyapjú plédet a cúg ellen. – Itt vannak a bordák. a láb. hogy bizonyos körülmények megváltoztak. Amint leülnek. a vonásokat nem mutatja. oda kell szólni. Nem tartjuk meg. – Ez a kettő sikerült a legjobban. – Ezt már rég eldöntöttük. hogyan és mikor említse meg a cikket. apja is nyitja a száját. Semmi se változott. Talán érdemes újra átrágni a kérdést. se Mike. ismerje el. . doktor úr? Milyen lesz az arca? Lesz keze-lába? Hát ép agya – vagy csak nyálkás massza tölti meg a fejét? – Úgy nézem – köszörüli meg ő is a torkát. körme mélyen belevésődik a tenyerébe. ha a rendellenesség drasztikus beavatkozásra nem jogosít fel? Erre hogyan lehet felkészíteni Maryt? Jonas érzi. miközben Mike a pulcsija alatt nyúlkál. a kéz. Jonas felkattintja az ernyő világítását. de lám. hogy az ő friss aggodalma tükröződik rajta. Vagy épp az agy állapotát… Ted a torkát köszörüli: – Akkor minden rendben. mondjuk? Mi van. és halkabbra állítja. és amit én is szeretnék – gondolja magában. tanú rá az átláthatatlan ablaküveg. – Nos – lép közelebb –. amint kiderül. Az orvos Maryre néz. – Mary. Pedig az idő sürget… Joan Crawford fölemeli a burát. megpillantja a tányéron a patkányt és sikolt. Fordulópont. Mikor a nővér betereli hozzá McFarlandéket. és kitűz két felvételt. Jonasnek rendeznie kell sorait: a röntgen eredményétől tette függővé. – Előveszi a tollát. A két nő megkönnyebbül. Mintha összerándulna az arca. a sikolytól viszont berezonál a hangszóró. hogy az arcukról lerí a szorongás. McFarland. a kéz-és lábfejet. de a röntgenkép nem eléggé részletes. doktor úr – osztja ki Lucille –. Ez meg – rajzol körbe egy elmosódó foltot – a fej. átgondolták újra ezt az örökbeadást? Mary is. De most elnapolja a dolgot. itt a gerinc. És rajta múlik. amit szeretnél. hogy ön miért foglalkozik ezzel. Mivel a kocsi ablaka bepárásodott – itt leghátul amúgy minden autóé –. hogy Ted arca továbbra is feszült: Jonas sejti. hogy ökölbe szorul a keze. Nem húzza az időt. megsajnálja őket.hogy a magzat normális. hogy beleegyezzenek a közlésbe. Lucille félszegen megszorítja a lánya kezét. Wade. se a kövér Sherry nem tanúja a hátborzongató jelenetnek.

De neked is segítened kell. Mike halkan beszél odakinn: erre sarkig tárja. – A teremtésit! – húzódik el a fiú. Hiszek neked. Kétségbeesésében fanyalodott Sherryre. kár bedőlni a szép csomagolásnak. és öklével csapkodja a volánt. kinyújtja a kezét. de mikor a Mulhollandon leparkoltak. Másodiknak Charlotte Adamset. de kiderült. Meg is akartam hívni a partimra a múlt hónapban. egy pár sílécnél nem adja alább. hogy Charlie Thatcher csinálta fel. Te soha nem is feküdtél le vele. Csak Marynél most benn van a dugó… – Fogd be. a mozitól mindig flamós leszek. aki tüzes volt és készséges. – Kár megjátszanod magad. hogy nem azért hívtál. bocsánat. – Jó. aki mindig is bukott rá. A lány felvonja tömzsi vállát. Mindenki tudja. – Nem volt elég két kukoricalepény meg egy extra nagy zacskó pattogatott kukorica? – Mit csináljak. úgy suttogja: – Mike… . és hűvösen mondja. – Még csak fel se áll neked. Először Sheila Brabenttel próbálta. hogy a szex hűha. és rosszkedvűen bámulja a párás ablakot. így meg úgy – mondja Sherry. – Kezdtünk beindulni. – Micsoda? Ki mondta? – Charlie Thatcher. én igyekszem. mert megveszel értem. – Hagyj ezzel békén. miért hagytad abba? – Mert. Mike lerúgja a plédet. – Sherry. – Úristen… – Úgy kell szegény lánynak. mit csinálsz? A fiú letekeri az ablakot. „Babyjane". hogy a kocsi beáll a felhajtóra. aki a nyáron szakított Rickkel. Mike-ot mintha kígyó csípte volna meg. Majd csináljuk máskor. Megszólal a csengő: kikapcsolja Charlie Vintont. csinos arca csupa bizonytalanság. – Tudom ám. és indít. – Rickkel se volt a világ teteje. Mike karba fonja a kezét. – Kukucskálót töröl az ablakra. hogy ne unatkozzak. le nem venné szemét a vetítővászonról. hol a bibi – vadászik pattanást az állán Sherry. – Nem én kellek neked. de anyám nem engedte… Hé. Hja. hagyd már azt a filmet! – Kell valami. Mike. Ez a hájpacni a harmadik nekifutása a hónap folyamán. Mary tesz egy lépést előre. – Különben is nagy hanta. kilöki a hangosítást. – Egy órája segítek itt már neked. és az üveghez nyomja verejtékező homlokát. – Nocsak. És meglátja a fiút: behúzza a vállát. és résnyire nyitja a szobája ajtaját. hanem Mary – A lány szembefordul Mike-kal. – Sherry. énekli Bette Davis. az osztálypénztárost fűzte be. – A lány ráemeli homokbarna szemét.– Jézusom – temeti a fiú az arcát a lány nyakába. hogy csak a melléhez nyúlhat. – Hiszen még megy a film! Mary a szobájából hallja. tudom. – Ne legyél úgy oda. tévedni emberi dolog. Bár nem hibáztatom. a lány kikötötte.

gondolja a lány. Mary lerogy a puffra. Lassan fölkel a székről. nem tudják. az anyja az éjjeliszekrényhez lép. – Jól vagy? – Jól. és volt egy összehúzódás. – Akkor jó. a Santa Monica hegység fölött haragos barna felhők gyülekeznek. Korai még. Mary a tükörben bámulja magát. – Miféle idő? – kérdezi Lucille. – Tényleg jól vagy? Újabb görcs? – Nem. Odaszólok . Ezért volt minden. tárcsáz. Össze kell csomagolnunk a cuccod. – Mary Ann? Fölnéz. a telefonhoz. – Mary átkulcsolja magát. Lucille egy pillanatig tanulmányozza Mary arcát. A bugyim is átázott. Higgadtan vonul a nagy hálószobába. A levegőben rosszkedv és bizonytalanság. Leteszi a ragasztószalagot: vajon erre értette dr. gomolygás –. Ted későig elmarad ma. forgás. ugye? Mary behunyja a szemét: Hát itt tartunk. Az Encinót mondta az orvos. a San Fernando-völgyben metsző szelek grasszálnak.20. félig felhúzott cipzárral. mire készüljek. Mary Ann – mondja hívom az orvost. Görcsösen összehúzódik a hasa. Elengedi a cipzár húzóját. hol van épp dr. vad vihar érik. és vár. Mary Ann. – Tessék? – Megrepedt a burok. Wade megmondta. a McFarland házon már égnek az ünnepi fények. – Ülj le. aztán irány a kórház. – A gyerek… Lucille megdermed. Szerda este van. anya. – Mit csináljak. – De hát korai. Amy a cserkészekhez ment. – Megint egy… – Biztos vagy benne? Talán csak jóslófájások. megkeresik. ez rosszat jelent. és mikor odanyúl. Ezt vártuk. karácsonyig már csak egy hét van hátra. Föl se néz. Wade. hogy „a fej beilleszkedik"? Aztán érzi. – Dr. fejezet Dél-Kalifornia szokatlanul kemény telet él át. de sürgős esetről lévén szó. míg Lucille kikeresi a számot a noteszából. Wade. – Mary Ann? – Aggódva áll mellette az anyja. Odafordul. Mary ajándékokat csomagol a szobájában. addig is be kell vigyelek a kórházba. aztán ismét elernyed. Bejelenti: – Itt az idő. hogy a bugyija átitatódik valami meleggel. Lucille az Oltár és Rózsafüzér Egyletbe készül. Az anyja a franciaágy szélén ül mezítláb. változást tapint. Valami mozgás van a hasában – toccsanás. Mary grimaszolva rázza a fejét. – Azt mondták. ahol az anyja épp a cipzárral vesződik. – És milyen érzés volt az az első… összehúzódás? – Görcs.

nekik, hogy tudják, megyünk. A telefonhoz lép. – Rendszerint tíz-tizenöt perc van a fájások közt eleinte, és eltart egy darabig, míg kijön a gyerek, főleg az első. Van időnk. Mary úgy nézi a lányt a tükörben, mint egy idegent. – Tudod, éreztem, hogy megfordul bennem. A feje már nem fönn van, hanem lenn. Dr. Wide ezt is jelezte, úgyhogy nincs tévedés. Lucille feltárcsázza a tudakozót. – Az Encino Kórház számát kérem. – Lefirkantja a jegyzettömbre. Mary a tükörből figyeli, ahogy az anyja lenyomja a gombot, és vonalra vár. Mikor tárcsázni kezdene, Mary rászól: – Ne hívd őket, anya. Nem megyek. Lucille keze alatt forog a tárcsa. – Mit beszélsz itt? – Anya, én nem megyek be a kórházba. Tedd le azt a telefont. Lucille a lányára bámul, és leteszi. – Nem akarom, hogy a baba a kórházban szülessen. Nem akarok aludni, míg idegenek segítik a világra. Ez az én dolgom, én kezdtem, én fejezem be. – Miket mondasz itt? – Itthon akarom megszülni a gyerekemet! Lucille felpattan: – Ezt nem gondolhatod komolyan! Nagy nehézkesen Mary is föltápászkodik. – Nem megyek kórházba, nem kényszeríthetsz. Megint… a görcs. Ilyen gyorsan szokták követni egymást? – Istenem, miért vagy ennyire értetlen, kislányom! A baba korán jön! Be kell menned a kórházba! Mindenféle bajok lehetnek... Hívom a mentőt… – Nem! Lucille tárcsázni kezd. Mary egyik kezét a hasára tapasztva odasiet. Kikapja a kagylót az anyja kezéből, és lecsapja. – Ez nem lehet igaz! – kiáltja Lucille. – Itt kell megszületnie! Te vagy értetlen! – Mary Ann, hallgass rám. – Lucille a lánya vállára teszi a kezét. – Itthon nem szülhetsz. Veszélybe kerülhettek, te is, a baba is. Neked szülőszoba kell. Steril környezet meg rendes orvos meg érzéstelenítés. – Miért? A nők évszázadokon szültek e nélkül is. – De hányan elpusztultak! Hallgass ide, Mary Ann, szüléskor minden megtörténhet! Komplikációk lehetnek! Mary Ann! – rázza meg Lucille. – A baba korábban jön a kelleténél. Ez azt jelenti, hogy gond van vele! – Szó nincs erről, anya. Egyszerűen most jött el az ideje. Fáj a hátam. Ott sajog. Le akarok feküdni. Rossz ebben a nedves bugyiban. – Hadd hívjak mentőt… – Nem – ereszkedik Mary az ágy szélére. – Az összehúzódások szünetében jól érzem magam. Anya, nem kényszeríthetsz. Ha bevitetsz, végigüvöltöm az utat és mindenkit megtépek. – Jaj, Mary Ann – ül mellé Lucille. – Miért csinálod ezt? Miért, az isten szerelmére? – Mert részt akarok venni benne, mert érezni akarom. Lucille megsimogatja a lánya haját, és átkarolja a vállát. – Egyszerűen nem értelek. Mary az anyjának dől, Lucille vállára ejti a fejét.

Némán ülnek egy pillanatig, Marynek jólesik az anyja közelsége. Aztán így szól: – Meg akarom tartani. – Tudom – csókolja homlokon a lányát Lucille. – Gyerünk, segítek bebújni az ágyba. Mary az anyjára támaszkodva is nehezen lép. Meg kell állniuk az ajtóban. – Milyen időközökben jön rád? – Nem is tudom – lihegi Mary. – Úgy ötpercenként. – Rendszeres? – Igen. – És fokozódik? – Igen. Végigvergődnek a közlekedőn, Lucille szinte a hátán cipeli a lányát. Mary a szobájába érve az ágyra rogy, az anyja hálóinget vesz elő a fiókból. Mary nyögve rúgja le a cipőt, lecibálja a ruháját. Az alsóneművel az anyja segít: megdöbbenti lánya felduzzadt teste. Mikor rákerül a hálóing, Mary betakarózik, és megfogja az anyja kezét. – Bár jönne már dr. Wade. – Könyörgök, Mary Ann, hadd hívjak mentőt! Mary mosolyog: – Anya, nincs semmi dolgod? Nem kéne vizet forralnod meg lepedőket tépdesned? Lucille a könnyeivel küzd, de sikerül elkacagnia magát: – Lila gőzöm sincs, mit csináljak. – Hívd fel újra dr. Wade-et. – Jó. De mikor emelkedne, Mary szorítása visszatartja. – Anya… Lucille félrepillant, nem bírja nézni a lánya fájdalomtól eltorzult arcát. Az órájára néz: – Négy perc szünet volt. – Ez túl gyors, ugye, anya? – Mary alig kap levegőt. – Azt akarom, hogy apa is itt legyen. Nehogy lemaradjon róla. Az anyja már kászálódik, mikor Mary észbe kap. – Nem, várj, nem érdekes. Van még idő. Lehet, hogy véletlenül nincs a tornateremben. – Nyugodj meg, drágám, bízd csak rám. Mary felkönyököl, fülel. A hálószobából tárcsázás nesze hallatszik. Lucille halkan beleszól, Tedet kéri, pár szó, és már le is tette. Szürke az arca, mikor ismét felbukkan a lányszoba ajtajában. – Mindjárt jön. Mary hátrahanyatlik a párnára. – Jaj, anya… – Sose hittem volna, hogy meg tudom tenni. – Mikor Lucille leül az ágy szélére, Mary látja, hogy a szeme könnyes. – Hát tudsz Glóriáról? – suttogja. – Öt éve. Mary ökölbe szorítja a kezét, és a szemét dörgöli. – Ne sírj, drágám. – Hogy tűrhetted! – zokogja Mary, elől a könny a keze alól a párnára. – Hogyhogy nem tettél semmit? Lucille nem törődik a saját könnyeivel, megfogja Mary csuklóját, és az ölébe vonja a kezét. Mosolyogni próbál.

– Mert szeretem, és nem akarom elveszíteni, és ha ez az ára, én kész vagyok szemet hunyni. Mary félrefordítja a fejét. – Én gyűlölöm apát… – Nem gyűlölöd. Nem ő tehet róla. És ne áruljuk el neki, hogy te tudod ezt az egészet, jó? Mary odasandít: – Hogy gondolod? Hiszen most telefonáltál rá? – Mondjuk, te véletlenül meghallottad az ügyfél nevét, akihez készült, utánanéztünk a telefonkönyvben. Ugye hajlandó vagy, Mary Ann? – Nem érdemli meg. – Nem érte teszed, hanem énértem. Ígérd meg! Mary csodálkozva néz az anyjára. – Úgy sajnálom! – nyöszörgi. – El van boronálva, a mi titkunk, és kész. De most már ideje készülnünk. – Jaj! – Mary elhúzza a kezét, és a hasát szorítja. – Most erősebb – suttogja. – Meddig tart még, anya? – Gondolom, pár óra. Lucille nézi, ahogy a takaró alatt megkeményedik a domborulat, aztán elernyed. – Anya… – Megbántad, hogy nem vették el? Lucille felkapja a fejét: – Mary Ann! Honnan veszed ezt! – Kihallgattam, mikor apával vitatkoztatok még júniusban. Ráparancsoltál apára, hogy keressen valakit… – Jaj, Mary Ann, én nem gondoltam komolyan. Tudhatod! – Pedig ezért vágtam fel a csuklóm. Azt hittem, apa meg te végigcsináltatjátok velem. – Ó, szegény, szegény kicsikém – simítja meg Lucille Mary homlokát. – Részeg voltam. Nem tudtam, mit beszélek. – Gondolod, hogy a gyerekem torz lesz? Lucille beszívja az arcát, a nyelvébe harap. Sós, fémes ízt érez a szájában, és azt mondja: – Ugyan már. Szép kislány lesz. – Annak ellenére, hogy koraszülött? – Ne aggódj emiatt, drágám. Na megyek, fölteszem forrni azt a vizet. Fogalmam sincs, minek, de a filmeken így szokták… Mary behunyja a szemét. Magába mélyed, eufóriában lebeg. Az anyja pár perc múlva visszaül az ágyához, és Mary bizonytalan hangon kérdezi: – Anya, eszembe jutott egy emlék… vagy csak álmodtam volna? – Csukva tartja a szemét. – Rácsos ágyban vagyok, és hangokat hallok a falon túlról. Egy nő sír, sikoltozik: „Nem akarok meghalni!'' Aztán egy férfi beszél, de nem értem, hogy mit. Anya… te vagy ez a nő? – Négyéves voltál – suttogja Lucille. – Még a másik lakásban. – És mi volt ez az egész? Lucille szorosan behunyja a szemét. – Nekem soha nem lett volna szabad szülnöm. Mary Ann. Az orvosok azt mondták, nem vagyok rendben belül. Te is nehezen jöttél. Negyvennyolc órát vajúdtam, aztán császármetszés lett a vége. Onnantól nagyon féltem. Apáddal elvetettük a születésszabályozást, és iszonyúan megijedtem, mikor kiderült, újra

Nekem ez nagyon megfelelt. de ettől a bizonyos asszonyi kötelességtől viszolyogtam. még a házasságban is. . kék szemébe néz. Jonas előbb megrendült. Mary meg az apja készségesek lesznek. de a házasélet réme sem fenyegetett többé. hogy Isten a terhességgel büntet minket. Ha határozottabb vagyok. de az anya… – Jonas a fejét ingatja. két éve kellett volna okosnak lenni és nem most. Penny hisztériás rohamot kapott. aztán dühbe gurult. – Tudod. ha mégis jólesik. Borsózott a hátam a nemi aktustól. Mary Ann. – Majd megoldódik ez is. – A dolgozatról jut eszembe. – Ne haragudj. sőt igazából kívántam is őt. Így menekültem meg. nekem sose esett jól a testi szerelem. – Talán Pennynek van igaza. Előző este hazatelefonált Cortney. a szeméhez kap.teherben vagyok. Úgy nézem. miközben Esther Schwartz a konyhában ipari mennyiségben állítja elő a süteményt. Bernie hiába vigasztalja közhelyekkel. Kijelentette. A férfiak igénylik ezt a dolgot. Talán mert olyan vallásosan neveltek. hogy Cortney akkor se fog visszakozni. megnézem azt a vizet. Azt mondta. – Vigadozzunk – jelenti ki Bernie. a műtét után legyünk egymással úgy. Arra jutottam. ha a fene fenét eszik. meg a sülő gyömbérkenyér illata. Bernie a tojáslikőrjébe bámul. – És aztán mi történt? – Az imáim meghallgatásra találtak. – Jonas végre kortyol egyet a tojáslikőrből. hogy a szüzesség megóv a szenvedéstől. Gondolom. a nagyvilág megteszi egyetemnek. ezért fordult el tőlem. nem költözik el. mikor már minden késő. hidd el. – Lucille a lánya értelmes. Mary Ann. Kihörpinti a poharát. Jonas előtt világos. De bűntudatom is volt. A kél férfi kényelmesen üldögél a rummal gazdagított tojáslikőr mellett. hogy Jonas hozzá se nyúl a magáéhoz. Penny keres telefonon. Nem kellett többé igazi feleségnek lennem. – Ne légy olyan szigorú magaddal – hoz még egy rundot Bernie a kanapéhoz. kezét háziszőttes kötényébe törölgeti: – Jonas. A nappali ablakát betölti a feldíszített fenyő. Jonas. Halálosan szerettem apádat. Ki tudná előre megjósolni a kilengéseiket? – Beledugtam a fejemet ebbe a McFarland-dolgozatba. Jonas komoran nézi a fenyő körül kavargó havat. Én szerelmes voltam apádba. hogy a testiség bűn. és lecsillapodik belül. mert nemcsak a terhesség. Szipog. és Amyvel együtt a méhemet is kiszedték. mint a testvérek. de a kandallóperemen Hanukát várja egy szép menóra is. A házat már a melegen csillogó karácsonyi fények bélelik ki. hogy nemes ügyet szolgálna. ujjongtam. Az egyház azt tanítja. foglalkozik a gondolattal. de… Lucille lehajtja a fejét. Nehéz a szívem. hogy a San Fernando-völgyből átteszi a székhelyét San Franciscoba. szegény együgyű lélek azt sulykolta belém. – Kiszámíthatatlan fajzat a tinédzser. Egyszerre feltűnik Esther Schwartz a konyhaajtóban. Nem is mertem még szóba hozni. – Mikor kivették a méhem. ő az élet iskolájába akar beiratkozni. mint a strucc. és megütődik. Átmeneti hepp. akik valami Haight-Ashbury nevű helyen kvártélyoznak. és anyám. – Őt még meg kell győznöm. hogy a karácsonyt nem otthon tölti. a barátaihoz. sürgős esethez hívnak. – Megyek. mint a nap. Azt mondja. Mary Anne. végül nekikeseredett. a család hozzájárulását megkaptad már? – Nem. Crispin atya azt mondta nekünk. Bernie.

– Doktor úr. elveszi az esőkabátját meg csöpögő ernyőjét. már nem a félig becipzározott ruha van rajta. hat óra tájban kezdődött. megrendülten egyenesedik föl. Lucille benn marad a szobában. A baba feje jó mélyen van. Megragadja Mary kezét. – Hat lóval se. elakad a lélegzete. nyílik a bejárati ajtó. hanem kényelmes otthonka. – Be kellene mennünk. mire megszólal a csengő. Engedj ide. Dr. a felesége tekintetét keresi. – Dr. – Cicám – rohan be Ted a lánya ágyához. Rendszeres. Wade? Hol van anyád? – Itt vagyok. jó. milyen nagy szerencse. elsuhog mellette. a hangja komoly. Wade. Bernie. hogy tudtad. hadd segítsek Mary Ann-nek… Ted szürke arccal. Vedd le azt a kabátot. A méhszáj bő . – Biztos vagy benne. dr. A verejtékező Marynek fülig szalad a szája: – Tudtam.Az orvos leteszi a poharat. és autó áll meg a kocsifelhajtón. mert egyre hevesebben zuhog kint. apa. Beereszti Jonas Wade-et. – A lányod mindjárt szül. a gyomra összerándul. tedd magad hasznossá. – Célegyenes. ugrásra készen. melyik ügyfelét kereste fel ma este apád. Mikor kinyitja a szemét. Mary. fölkapja a kabátját. Leteszi a vászonneműt az éjjeliszekrényre. – Helyezzük kényelembe a kislányunkat. Ted lihegve áll a lányszoba küszöbén. Beugrik a kórházba. hogy állunk. aztán a lányszobához kalauzolja. nem vagy hajlandó kórházba vitetni magad. Mary Ann. azt suttogja: – Hallok kinn egy kocsit. aztán egy perc múlva lélekszakadva rohan keresztül a nappalin. és kimegy. – Szia. hogy időben itt lesz! Lucille feláll. Lucille nagy lelki nyugalommal ül egy egyenes hátú széken. a törülközőket simítgatja. törülközőket hoz. – No. Wade ide tart. aztán jön. – Lucille… Az asszony nem néz rá. – Miért nem indulsz a kórházba? Hol van dr. jól fog jönni. Ted rohan. Ted megpördül a sarkán. Mondjuk. most telefonált. Az orvos nézi kicsit a lányt. Az orvos elereszt egy fanyar mosolyt. Jó a szívverése. Emeld fel kicsit a popsidat. megy a konyhába a készülékhez. ahogy beléáll a félsz. és elhátrál az ágytól. mindenesetre nézzük meg. megrepedt a burok. hogy itt az idő? – Egészen biztos. begyújthatnál a kandallóba. A baba érdekében… – Nem. amit hozott: – Hallom. már a bejárati ajtó gombján a keze. hogy ezt alád tehessem. Wade alapos betapintást végez. és fogja a lánya kezét. Dr. Wade egy székre ejti fekete táskáját meg a zöld batyut. Lucille lepedőket. az esőkabátja félig lenn van már. aztán súlyos léptek szaporázzák a folyosón. Maryre rátör a fájás. Ted. Ted elnézést kér. Mary Ann McFarlandnél megindult a szülés! Pár perc. – Mikor hívtál… Lucille hátat fordít. Száraz torkán nehezen jön a hang: – Idáig semmi gond. a földet söpri. négyperces fájásai vannak.

– Jaj. A pap nyomban odamegy. hamarosan választ kap a kérdésére. Annak helyet kell csinálni. atyám. Wade az elsősegélycsomagot bontogatva. mint a rák. ablakot. – Kezdődik. A bozontos szemöldök meredek ívbe görbül. – Az orvos fölemeli a batyut. Jonas irigyli a papot. fogja a kezét és törölgeti a homlokát. A kórházban beszóltam a védőnőknek is. – Mindent bele. Vörös. Mary! Nyomjad! . lavabis me. Wade. Jonas Wade meg a baba érkezését felügyeli. – Crispin atya. gyermekem. Az egyperces fájások között fel-felpillant Lucille-re. hogy megijesszelek. letérdel az ágyhoz. hosszú fekete talárján gyöngyöz az esővíz. Mary kinyitja a szemét. hogy először szül. soha nem került még távolabb a kórház biztonságos révétől. hálás az anyai jelenlétért. – Úgy gondoltam. Újabb fájás. Szeme két hasadék. – Nem azért jöttem. – Atyám! Honnan tudta? – hadarja Vlary. egyedül van. – És most várunk szépen. Jonas Wade önkéntelenül megborzong. és fehérebb a keményített vászonnál. istenem! – kiáltja. Wade. gyorsan tágul. et super nivem dealbabor. Mary tekintete a pap fekete táskájára téved. papi fövegén. Neki csak elsősegélycsomagja van: fogó. Nincs nővér. Összeszorított foga közt szűri: – Nem lesz itt utolsó kenet. Wade-del: űzött vadak mind a ketten. Mrs. – Felhívtam – közli dr. – Nem tudom. – Minden percben betoppanhat dr. nem kérek. éles szemébe: leplezetlen rettegés süt belőlük. fecskendő. és széthajtja az ágy végében. Megszólal a csengő. Két óra erőfeszítés. et mundabor. nincs altatóorvos. doktor úr? Egy kávé? – Köszönöm. Asperges me Domine hysopo. – Csak azért vagyok itt. mint Marynek? A sarokban Crispin atya kétségbeesetten kántálja imáit. Mérhetetlenül magányos. és egy pillanatra szörnyen megrémül. A sarokból Crispin atya suttogja hő imáit. Crispin atya gyorsan az ajtó mellé húzódik. képest. és hosszan néz a pap apró. Ahhoz. inkubátort hoz. hogy megáldjalak és megkereszteljem a babát. Marynek megüti a fülét az erőtlen hang. – Hozhatok valamit. Lucille a lánya fejénél ül. amiért betért a kórházba. Egy-két órát adok neki. – Betakarja Maryt. hanem hogy lelki vigaszt nyújtsak. itt a helye. – Meddig tart még? Újabb szélroham rázza meg az. szája görcsös vonal. nincsenek életmentő műszerek. Gyermekorvos. neki van kihez fordulni. és szelíd mosollyal megnyugtatja. hajthatatlan. Forrest. McFarland. – Mary feje a párnába süpped. Tétova kopogás a szobaajtón. hadd vigyelek kórházba! Mary a fejét rázza. kinn sustorgás. Mary arca eltorzul egy erős fájástól. sebezhetőségében meztelen. Mary meghökkenve látja Crispin atyát: árad róla a kinti hideg. dr. – Tessék – szól ki dr. Róla is folyik a víz. aki a tekintetével faggatja: Egészséges lesz? Hosszú életű? Úgy lesz utódja.háromujjnyi. nemcsak Mary. szike. Soha még ennyire halandónak nem érezte magát. Mary. Ő is úszik az izzadságban. Csak a saját kezére meg a tudására számíthat. hogy múljék el tőle a rettegett felelősség. és leül. Egy pillanatra összenéz dr.

Sancta Maria. Mary! Jöjjön ki egészen! Az Istenért. Crispin atya lecsúszik a székről. – Ezek nem Primus ivadékai. nyakán kidagadnak az erek. segíts! – Nyomj! Mater castisimma… Megszületik a fej. nyomjál. – Istenem. Térden imádkozik egyre hangosabban. – Anya… ő a mi csodánk. Wade megint azt mondja: – Rajta. – Nem bírom! – sikoltja. nyomj! A nyílás kiszélesedik egy pillanatra. Sancta Dei Genitrix. – Még egy utolsót. Mater Christi… Dr. – Ne beszélj – mind maga Primas -. nehogy beszakadjon. Aztán Mary ellazul. Jonas megpillantja a baba hajas feje búbját. Mary. Reszket a keze. buzgó mélypiros vér – Mater intemerata –. A lány fölemeli a fejét. körmét az anyja csuklójába vájva. Lucille-re néz. Mater inviolata! Rekedt a hangja. Jonas Wade gyorsan letapintja a baba nyakát. Sancta Virgo Virginium . Mary. Mary! Add ide nekem! Mater divinae gratiae… A lány arca szilvaszínű lesz. nehogy belehaljon! Még egy nyomás. Szakad róla a verejték. és a gyerek kicsusszan Jonas Wade várakozó kezébe. aztán gyöngéden segíti a forgást. Mater purissima… Mary zihál.A lány foga összecsattan.. – Most már – zihálja Mary – nagyon sürgős neki… – Igen. Feje vergődik a csatakos párnán. nem tekeredett-e rá a köldökzsinór. . – Rajta. összeszorított foga közt jajgat. a fej visszacsúszik. – Még egyszer! – Megtartom – nyögi a lány. – Élni akar. aztán újra visszacsúszik a puha koponya. egyik kezével Mary gátját nyomja erősen.

Aztán hazamegy. tapintatosan közelít hozzájuk. A folyóirat-közlemény mérföldkő lesz az orvostudományban. Szédül kicsit. hogy mit ér mint orvos és mint ember. Ehhez ne járulnának hozzá? Az órájára pillant. aki elfogadott egy pohár italt Tedtől. Egy próba van még hátra. a második vatikáni zsinat elhintette a mételyt. Lábujjhegyen kioson a szobából. terveket sző. mint volt: kék szeméből bátorság süt. Lehajol kicsit. – Hát persze hogy megtartjuk. Semmi kétség. Jézusnak és minden szentjeinek. és a nappaliba megy. és fölegyenesedik. Talán még Cortneyval is szembe tudna nézni… . Egyszerre meg is találja. és hálát ad Istennek. Jonas is mintha megújult volna. és most üres belül. Homályosan emlékszik a sötétvörösen freccsenő vérre. fogja a táskát a szentségekkel meg a süveget. Kutatja. az imént vette elő egy dobozból. hogy a baba jól van. Lucille más. megírja a cikk végét.21. dr. levizsgázott. rózsás és bő háromkilós. Visszatekintve. ha kell. kémleli. Lionel Crispin már nem Mary Ann McFarlandtől fél. Lucille McFarland arckifejezése láttán szintén szédül. senki se kérdezte a kritikus pillanatban: melyiket mentsük meg? A gyerek szerencsésen megérkezett. Újra levizsgázott. Az inkubátor műanyag falán keresztül nézi a mocorgó csöppséget. térden esedezik. különb vészek fenyegetik. hogy ő. Még megvárja a védőnőt. Nem kellett életről. a könyörületükre apellál. Észre se vette. Őt adta nekünk Isten karácsonyra. – Nem is értem. Forrest már biztosította őket. miért nem akartam őt – suttogja Lucille a képet bámulva. hogy testhelyzetet váltott. keres valamit a ráncocskák. Dagad a keble. de nem sieti el. hogy gyors búcsúzás után csöndesen elillanjon. mint Mike Hollandé. és bár egy hónappal korábban született a számított időnél. hogy mentsék meg a jövendő Mary Anneket. Tedeket és Lucille-eket a gyötrelemtől. Jonas Wade. A nappaliban ülnek. hogy ne zavarja anya és gyermeke álmát. a gyerek szeme már most pont olyan. összekulcsolt keze sajog. Crispin atya megpróbáltatása végeztével immár új csaták elébe néz: változik a katolikus hit. ahogy kijött a baba. és távozott. Mary újszülött korában. ahogy paskolták. Elérte. Jonas Wade úgy látja. közelebb visz az emberi utódnemzés titkainak megértéséhez. hogy a padlón térdel. ahogy felsírt: arra nyitotta ki a szemét. aztán finoman. nagyot sóhajt. fejezet Crispin atya most hálaimát rebeg. és facsarni lehetne a vizet a reverendájából. egynaposan a kórházi kiságyban. gödröcskék közt. nem tud mit kezdeni magával. amit átéltek. Marynek. Elmúlt róla a hónapok óta tartó nyomás. sivatagi napfelkelte. Megvárja. beszél Bernie-vel. és az arcocskát tanulmányozza. amit akart. Lionel Crispin átvészelte a próbatételt. Lucille fényképeket mutogat. milyen kis csoda az ott hátul. míg McFarlandék egészen felfogják. Mary Ann McFarland drámáját vizsgák sorozatának látja. halálról döntenie.

Míg küzd. Mary pislog néhányat. beszédfoszlányok rémlenek fel előtte ködösen. Lába erőtlen. Agyi károsodás egyelőre nem állapítható meg. gyönyörű kislány." Marynek sikerül kikászálódnia. aztán elmosolyodik: – Szia. kezét a műanyag doboz oldalára tapasztja. esős hajnal virrad a szobára. Mary próbál kimászni az ágyból. hogy felüljön. – És a ragyogó kék szem mintha megállapodna rajta. és oldalt fordítja a fejét. Mellette tévéasztalka-forma állványon doboz. villanyzsinór vezet tőle a konnektorhoz. ősz hajú asszony alszik a fotelban. sajog a hasa. Ráfeledkezik a békés arcocskára.Szürke. Mary letérdel. „Ép. A baba párnával megtámasztva az oldalán fekszik. VÉGE . Nővéruniformisban kövérkés. és odamegy az inkubátorhoz. csupasz ágak rajza vetül a szőnyegre. Nyitva a szeme. Ámulva nézi a rózsaszínű kis csodát. talpra áll. Apgar nyolc.

Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft.Fordította N. Kiss Zsuzsa A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Barbara Wood: Childsong Copyright © 1981 by Barbara Wood All rights reserved Hungarian translation © N. Budapest.8 (A5) ív terjedelemben ISBN 963 547 063 0 . 2000 Magyar Könyvklub. 2000 Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatója Irodalmi vezető Ambrus Éva Felelős szerkesztő Balázs Éva Műszaki vezető Szilassy János A borítót tervezte Pap Zoltán Műszaki szerkesztő Császár András Szedte a TiMac Bt. Felelős vezető Vadász József igazgató Megjelent 16. Kiss Zsuzsa.