Barbara Wood BÖLCSŐDAL

Magyar könyvklub®

Könyvemet dr. Norman J. Rubaumnak ajánlom Hálás köszönettel tartozom dr. Frederick Luthardtnak a UCLA genetikai tanszékéről, amién időt szánt rám, a vadidegenre.

a tudományos kísérletek egytől egyig valóságosak.A szerző jegyzete A szűznemzés valóság. Könyvem 1963-ban játszódik. amikor a klónozás. hogy ötös ikrek születnek. A Dionne ötös ikrek létezését senki nem vonja kétségbe. a (spontán avagy laboratóriumban indukált) szűzen szülés egyre inkább a tudományos világ érdeklődésének homlokterébe kerül. Jonas Wade oknyomozása voltaképpen a szerző kutatómunkájának krónikája. a génmanipuláció mindennapos. nyulak) között. macskák. ember esetében azonban bonyolult társadalmi.és könyvhivatkozások. Az esély. Időközben korszakváltás történt az emberi szexualitásról alkotott felfogásban és utódnemzés lehetőségeiben. Ma. a mesterséges megtermékenyítés. idézetek. Miért? Regényemben a tényanyag. A szereplőket és történetüket én találtam ki. az esély. egy a millióhoz vagy mondjuk hatszázezerhez. Laboratóriumban kimutatták a jelenség létezését az alsóbbrendű emlősök (pl. a spontán szűznemzést mindenki. dr. erkölcsi és vallási vonatkozásai miatt kényes és roppant vitatott ügy. . a folyóirat. hogy egy nő szűzen fogan. egy az ötvenmillióhoz.

kissé félrehajtotta a fejét. Napbarnított. csodás íz. Mély tüzű. Marynek furcsán elszorult a torka. Mary teli tüdőből vágyott sikoltani. Rajta se volt semmi. s a holdfényben előtűntek a hegek a tökéletes férfitesten: fehér forradások ott. csillogó bőr. hogy a szájuk. Mikor egészen közel volt már. Átjárta a súlyos tekintet. Bágyadt. inas nyak hordozta szögletes áll. aztán lenyűgözte. Mindez csupán Sebestyén közelsége. . Mikor Sebestyén újabb lépést tett felé. mikor ő eleresztette. De döbbenete eksztázis volt. a sápadt holdsugárban domborodtak az izmai. Hűvös volt. sima. hosszú.1. hullámos haját föl-föllibbentette válláról a szellő. hosszú. ami előtárul. Hihetetlenül. Belülről izzott. de a lány mégsem borzongott. megcsókolja? Nagyot zihálva nyúlt a keze után. A hűvös éjszakai szellő végigsimított meztelen testén: talányos mosolyban ívelt fel szája sarka. ugyanakkor mérhetetlenül kíváncsi volt rá. Dermedten engedett a kutató. Mary gerjedést érzett az ölében. Mary továbbra is az arcát nézte. Sebestyén közeledett: szép arca komor volt és szigorú. keskeny orr. csak egy darab vászon. fejezet Mary kigombolta a köntösét. az ágyékán összebogozva. izmos. hogy ajkát rányomja a meglepően kemény. hogyan csomózhatná ki. Aztán Sebestyén szabad keze gyöngéden elindult lefelé. és hagyta. varázserejű tapintás hálózta. Önkéntelenül a melléhez vitte a kezét: kemény bimbót tapintott. Mary lélegzete szaporább lett. félelmes tekintete miatt van. alig súrolva a lángoló húst. szelíden hevítő alkonysugár. Láthatóan Sebestyént sem zavarta az éjszakai hűvösség: feszült minden ín a verejtéktől fénylő bőre alatt. kérges tenyérre. Egy pillanatig levegőt sem kapott. Mary szemét vonzotta az ágyékkötő. Előbb a szájához vitte. meztelensége. becéző kéznek. Sebestyén rászegeződő tekintetének igézete szoros öleléssel ért fel. és mikor lehajolt hozzá a fő. egészen lentről: előbb meghökkentette. ahol átszegezték a húsát. kényelmes mozdulattal. kecses lendülettel megoldotta magán a bogot. És Sebestyén akkor se vitte el onnan. mintha bor fűtené. ha megfogja. azon tűnődött. Sebestyén állt előtte. mélabús tekintet. s átható tekintetével szinte megérintette. majd a nyelvük is összetapadjon. de mégsem akarózott lejjebb vinnie a pillantását. fájdalmasan gyönyörű látvány. és mikor megállapodott. aztán a bal mellére vonta Sebestyén kezét. Sebestyén csókja nem lanyhult. hogy a padlóra csússzon. tartott attól. Mi lesz még.

tupírozott vörös haját Jackie Kennedy-féle kis . Mary erőteljes mozdulatokkal húzza a kefét a haján: vajon mikor megy ki végre belőle a hullám? Egyik napról a másikra elhatározta. mindkettőjüknek gombóc van a torkában. de mindenki alszik a házban. még egy gondolattal adózik a meglepő ténynek. ugyanakkor addig ismeretlen révület lett úrrá rajta. hátát verő. Mary felnyitotta a szemét. aki mindenben konzervatív. aztán a kéj és az önkívület alázúduló áramlatai mosogatták. nem erőlteti tovább. Aztán visszafojtja a lélegzetét. s az egyik mellbimbóhoz érve olyan vadul szívta. kiszorította belőle a szuszt. kár. a combja köze. Láthatatlan fegyver. legyűrve az ösztönös védekezést. de nem jön vissza az iménti misztikus hevület. pontosabban az öle. mélyen alszik reggelig. úgy fülel. és a naptól aranyszőkére fakul. A lány érezte. És… Lent nem a kéz nyomult. Valami olvatagság. egy hatalmas hullám növekvő lendületével. Édes. habzsolta. felemelő fájdalom nyilallt belé hirtelen. Összeérteti a hüvelykujját a mutatóujjával.Akkor összesimultak. hogy ő is görcsösen veszi a levegőt. Mereven fekszik. A mélyen hívő. mikor ő az életben nem engedte még oda Mike kezét? Honnan tudhatja egyáltalán. A szája elvált a szájától. és mindjárt el is kapja onnan. felbámul a mennyezet végtelenjébe: félve.. hogy milyen különös álma volt. amit a csónak húz. rémületes és felvillanyozó. nem sikoltott álmában. Lucille McFarland a rövid. de ez mind nem érdekes. keresztformán kitárt karral engedett Sebestyénnek: készséges áldozat. óvatosan viszi a kezét jobb csípője éles ívén. aztán egész testtel ráborult. Félt. és megkönnyebbülten nyugtázza. mi történik vele. se nem látott. pedig itt a változás. nyirkos. hiszen a két kéz fent járt már a mellén. rámenősebb keze között. A kényes területet a hálóing felett pásztázza ujja hegyével. Sebestyén bőre meleg volt. mintha kilométereket futott volna. Behunyja a szemét. de így is érzi. Mary kihúzza kezét a takaró fölé. és óvatosan lenyomta az ágyra. Aztán a lökések nyomán valami feltajtékzott benne. Hogyhogy Sebestyén szerepelt benne. kiveri a víz az éjszaka hűvösében. egyenes „szörfös" frizurára. Hogyhogy ennyire valóságosan. berakott. Sebestyén teste meghökkentően. a nyakán haladt lefelé. laza stílusért. hogy Sebestyénről álmodott Mike helyett. mert nem tudta. hogy frissen daueroltatott. s átcsapott a feje fölött: a tetőponton egy pillanatig se nem hallott.. Mary próbált nem nyögni Sebestyén mind erélyesebb. hogy milyen érzés? Mozdulatlanul fekszik. ahogy belehatolt. Lihegve bámulja a plafont. aztán gyorsan odaérinti a szeméremdombhoz. aztán Mary McFarland álomtalanul. addigra remélhetőleg egyenes lesz a lobonc a lapockái közt. mert most az a menő. hogy a göndörített. a lábában furcsa érzés. Szinte összeroppantotta. itt történt valami. Sebestyén szétfeszítette a lábát. hanem valami más. és mi ez a félelmetes érzékiség? Olyan furcsa volt… Sebestyén keménysége. izgatóan kemény volt. a testével történt valami. Mary tágra nyitotta szemét-száját. elárasztotta. Ürességet érez belül. hogy Mary feljajdult. Hunyorogva tűnődik a sötétben. tépett fazonról átvált a középen elválasztott. katolikus Marynek ez a testtáj tabu. Mary felriad. Mi változott? Vészesen zakatol a szíve. Hanem a lába. és holtra rémülve nézett körül a szobában. Sebestyént idézné maga elé. Sebestyén szorosan átfonta. Mary anyja. a lába fejétől indult felfelé. Nyárig még két hónap. nem tapsikol az új. Megmagyarázhatatlan nedvesség. mint a nyomvonal.

Kirügyezett az álla. hogy tán nincs is már a kegyelem állapotában. Még sose látta ilyennek az inas combot. Nem sejlenek elő az idomok: a First Lady manökenstílusa. Mary felkapja a kalapkáját. az apja meg a fivérei még nincsenek itt. Ők is besorolnak egy padba. Mike. A hajügyekről Mary gondolatai átterelődnek a hajnal előtti. Ted McFarland és a tizenkét éves Amy már az autóban ül. hogy gyorsan végigtekintsen a gyülekezeten. távol állt tőle. Vagy nem számít tisztátalannak. Most azonban. hogy észre se veszi. a festett üvegablakokon napfény árad. míg kifarol a kocsival a meredek felhajtón. Amy a sereghajtó. gyapjú kétrészese. ismétlem. a hívek ünnepélyes némaságban özönlenek a padsorokba. a dagadó izmokból meredő nyílvesszők. visszamosolyog. A sekrestyéből kilép Crispin atya a ministránsokkal. illetve a friss pattanás. aztán térdet hajtanak a hatalmas feszületnek a templom túlsó végén. a tegnapi bűnbánat jutalmát az érzéki álom. – Tessék? – Mary Ann. tegnap este gyónni volt. meg ahogy vonaglik kínjában: Mary beszívja az alsó ajkát és harapdálja nagy zavarában. – Jaj. Áldozni készül. zavarba ejtően élethű ábrázolása a szent vértanúnak. Mary számtalanszor ráfeledkezett unalmas szentbeszédek közben. mikor az anyja belép a szobájába. a retiküljét. míg bekászálódnak. lekéssük a misét. Megmártják ujjukat a szenteltvízben. amit húsvétra kapott. ami olyan jólesett. és a gyülekezet feláll. Lucille McFarland szemét a plafonra vetve tárja szét a kezét tehetetlenségében. újfent rácsodálkozik izmos alakjára. Kínosan valódi: a vér. Mary is: az erőt adó Miatyánk-gyöngyöt hüvelykje és mutatóujja közé szorítva fohászkodik . nem érvényteleníti-e az áldást. az égre fordított arcon tükröződő hallatlan gyötrelem. Mary veszi a lapot. Mary követi apját és anyját. vizsgálja a tükörben. a rejtélyes álom hatása alatt kár tagadnia a kép erotikáját. Csak azért emeli föl a fejét. a kesztyűjét. Mary is ilyet visel. amivel végződött. de amióta csak betette a lábát a Szent Sebestyén-templomba. ha tovább bámulod magad. közvetlenül az Első Stáció mellett. A liliommal feldíszített templomban fogadalmi gyertyák erdeje lobog. Fölpillant. hogy leszegett fejjel térdepeljenek. és követi. Átellenben állapodik meg: Sebestyénen. amitől úgy lángolt az éjszaka. a visszapillantó tükörben hátrakacsint a lányára. Akár egy fénykép.szelenceforma kalappal koronázza. térdig érő egyenes szoknya. térdre ereszkednek. Mindennél gyötrőbb aggály fészkeli magát az elméjébe: tisztátalan volt ez az álom. Megint az álom különös csúcspontjára gondol. a testi érzetre. mikor Mary és az anyja kilép a házból. abban az ágyékkötőben is van valami merész és kihívó. Képtelen máshova nézni. hiszen nem tehet róla? Maryt olyannyira lefoglalja a dilemma. Tekintete elkalandozik. Kérdés. a verejtékes homlok. Vajon lesz-e benne része még egyszer? De az is eszébe jut. zaklató álomra. szintén az anyjáét ismétli: derékig érő kosztümkabát. Mary Ann McFarland gyöngyház rózsafüzérét pergetve teljes erejéből koncentrál. Másolat Mantegna festményéről. – Egy pattanás miatt képes kitenni magát az örök kárhozatnak – zsörtölődik Lucille. Pontosabban a testi robbanásra. hogy szemérmetlen gondolattal illesse a megkínzott szentet. és kimegy. – Pattanásom lett. a párizsi Louvre-ból. beleugrik a tűsarkú topánba. anya! Ted McFarland.

hát nem? Szaladgál a gyógykajaboltba! Ted rámosolyog az asztal fölött. – Hallgass el és egyél – szól rá Ted. nem kell. hogy a vasárnapi asztalon mindig egzotikus ételköltemények illatoznak. hallottad már a legújabb felhúzósbaba-viccet? Mary sóhajt. hogy rokonok vendégeskednek náluk. és különben is meg kell írnom egy záródolgozatot. Mary gondterhelten mered a tányérjára. Amy a lábát lógázza. de szalonképesnek igazán nem mondhatók. s ebből következik. ízlelgetni való ajándékot. Mary bűvészkedte külön a tojások fehérjét a sárgájuktól. amit használunk is.Istenhez. hogy olyan nyelvet kell tanulni. – Mondjad. és az öccse gyalogol nyolcvan kilométert. Agatha nővér vegetáriánus. Lucille meg a két lánya egy teljes délutánt szentelt a lakoma elkészítésének: Amy reszelte le a két nagy darab sajtot. a tizenkét évesek humora külön fejezet. – Nem is vártam. Lucille McFarland Shirley Thomasszal vállvetve mesterszakács kurzusra jár szombat délelőttönként a Pierce College-ba. kockázta fel a paprikát. tisztítsa meg. metélte apróra a friss kaprot. és bekapja. Felhúzod. – Nem tudom. – Mary – kezdi –. hintázik az egész teste. Amy turkál a mártásban. az apja kényszeredetten mosolyog. kente ki vajjal a tűzálló tálat. Szólt. Az eredmény inkább karácsonyt idéz. húsvét vasárnap sincs másképpen. – Ettől erősödsz. – Báá! – vág grimaszt a tizenkét éves Amy. Ínyenc kapros csirke és zöld chilipaprika-felfújt gőzei viaskodnak egymással. – Mary! – Amy nagy csörömpölve ejti a villát a tányérba. – Felhúzod. meglepetést rejtenek a tálak – bontogatni. ezt hallgassátok meg. mintsem húsvétot. hogy jó lelkiismerettel vehessen ostyát. – No. Ma. – Egyszerűen utálom a csirkehúst. apa. és nekimegy a falnak! – Elég! – tör ki Lucille. – Legalább nincs gondja. McFarlandék vasárnapi asztalát belengi az együttes kísérletezés és a szabad véleménynyilvánítás vérpezsdítő levegője. az anyja felhúzza a szemöldökét. Kész kabaré. fél kezével a fejét támasztja. anya. és a felfújtért nyúl. hogy péntek van-e vagy sem. mindenki ezeket meséli a suliban! Lucille a fejét ingatva motyog valamit a „szép kis iskolá"-ról. – A legújabb Kennedy elnök-modell. – Jaj. mert Mike ma nem szólt be? Mary fölegyenesedik. kisasszony – fogy ki Lucille a béketűrésből. Ted kenyérhéjjal törölgeti ki a tányérját. kihalászik egy paprikadarabot. Ehhez az iskolának semmi köze. – Neked mulatság kicsúfolni az elnököt meg egy szegény vak asszonyt? – Lucille – mondja halkan Ted –. – Azt a francia nyelvűt? Segítsek? – Köszönöm. úgy kacag. honnan szeded újabban a vicceidet. Edd már azt a csirkét. Fogadjunk. bocsássa meg az álmát. és az asztalra csap. Amy hátraveti a fejét. hogy azért. – Elég legyen. és a Helen Keller baba? – Amy lelőhetetlen. – Olyan csöndes vagy. Los Angelesben mindenkinek tudnia kellene spanyolul. – Én a spanyolt veszem fel – csicsergi Amy. – Agatha nővér mondta. megdörgöli a tarkóját. – Na. .

– Ez nem tartott vissza téged meg Mike-ot. Holnap este nyilván Lucille újabb „paradicsomos csirkeszeszély" variációja szerepel az étlapon. – Nem nézed meg velünk Ed Sullivant? Judy Garland is szerepel és színes adás. . Mary a vállát vonogatja. csak megijedtem. – Csak menjen holnap valamire az a szegény szerelő. a legapróbb részletekig kidolgozza elképzelését olyan túlcsorduló energiával és lelkesedéssel. Lucille szórakozottan kisimít a homlokából néhány eltévedt rozsdás fürtöt. a kerti házikókat. hogy divattervező lehess. – Én igazán nem tehettem róla. Mary összenéz a húgával. – Úgy tudtam. és ez a szalmaláng is ellobban. Mary havonta új meg új bejelentéssel hozakodik elő. éles rajzú szemöldökének íve meredekebb lesz. ahogy az anyja fóliába csomagolja a csirke maradékát. Lucille füléhez kacagás neszei úsznak a kertjükből. gyökeresen változtat a tervein. és bejelenti. villájára böki a falat csirkehúst. apa. – Előtte meg volt a tánc – tódítja Amy. A kert a ház mögött félelmetes és határtalan. Itt van Tarzana legelőkelőbb lakónegyede. A mosogatás a két lány dolga. – Ez aztán újdonság a javából. Az anya a plafonra mered: – Egy örökkévalóság. Lucille McFarland megáll a konyhai közlekedőben a tologatós üvegajtónál. Hát az egyetem? – Egyetemre később is mehetek. és mindenki fontolgatja. E fölé tornyosul láthatatlanul a repkényes magaslat. Mary nézi. képzőművészeti főiskolára akarsz menni. – De hát mire jó az neked? – Gondoltam. Mary az apjához fordul: – Ugye. Borzalmasan néz ki. pálmafák. akinek ilyen rövidzárlat okozta a halálát egy szálloda uszodájában. Csakhogy a család nem dől be: egy hónap. Szeretnék eljutni Tanganyikába meg hasonló helyekre. és elsüllyeszti a hűtőben. úgy sikoltoztál. Lucille keskeny. anya. hogy a balga idegen megingathatatlan eltökéltséget feltételezhet. visszavonul a szobájába. Mary Ann. a Ventura sugárúttól délre: csupa üveg modern otthonok. Fejét ingatva fordul el. úszómedencék. a fákat. – Előbb végezd el a középiskolát. – Mikor Mike kicibált. – Akkor is rémes volt. az ebédlői fények megvilágította peremen túl sötétség lepi a pázsitot. – Semmi bajom nem lett. te megértesz? Ted mosolyogva áll fel az asztaltól. – Én a szuahélivel szemezek. – Egy év és nyolc hét. Nem én okoztam a rövidzárlatot a víz alatti lámpákban. felakasztja a nedves konyharuhát. ha nincs feltöltve a medence. Fent Thomasék házának meleg fényei ragyognak a tavaszi estében. ahogyan McFarlandék háza is. Utálom. És kis híján megütött az áram. Könnyen megjárhattad volna. ahol a következő sor ház húzódik: a Claridge Drive-ra néznek fensőbbségesen. Olvastam egyszer egy nőről. no meg a gazdag Szent Sebestyén plébánia. és bánatosan réved a feketeségre a belső udvaron. Ez csak két évet venne el. anya. – De hát úszni úgyis hideg van. hogy meghűlt bennem a vér.– Egyetértek – mondja Mary. Csak az úszómedence széle látszik: fehér és csontszáraz. beállnék a Békehadtesthez. a dísztavacskát. – Ez más. Egy év még hátravan.

– Tudom. lép. Ted odanéz. teológus. nem várhat a gépelés. apa – szól be halkan. Majd ezt is tökéletesítik. mindet a dolgozathoz gyűjtötte. apa… – kuncog Mary. Szabadulni szeretne a kínos emléktől. Jaj. Tudod. hogy Hans Küng atya. Fél perc se telik belé. – Apa. kezét a lánya karján nyugtatva megkérdezi: – Jól vagy. Mary rajong érte. és révetegen nézi Richard Chamberlaint: a fotón mint dr. és a bajban mindig számíthat rá. melynek címe „Franciaországi székesegyházak". és mégis olyan örömteli megidézni: vajon a tudatalattija miért Szent Sebestyént választotta szeretőnek Mike helyett? Ha belegondol. Az asztalon képkivágások magazinokból – gótikus tornyok. a szűk körű vatikáni bizottság egyik tagja a Tiltott Könyvek Indexének eltörlése mellett foglalt állást…" Ül az íróasztalánál. Mary nincs oda érte. – Szóval nincs tévézés. Mary csak bámészkodik. kicsim? Mary gyorsan elmosolyodik. Nem is hallja a zenét: megint az álom foglalkoztatja. megpuszilja. – És muszáj törnöm magam. a meghitt családi zugba kémlel: figyeli pár másodpercig az apját. A lemezjátszón a Germaine barátnőjétől kölcsönkapott album. Negyvenöt éves. kissé hullámos haja őszül a halántékánál. a karfára telepedik. különben nincs helyem a Hölgyligában – folytatja Mary a tévébemondó tátogására meredve. Kildare uralja el a hirdetőtáblát. hogy a bemondó hangja mondat közben jön meg: „. – Volt valami a hírekben? – Na várj csak… A négerek még mindig tüntetnek Délen. véli. Addig meg szenvedünk. nem csoda. aki a távirányítót nyomogatja a tekintélyes tévékészülék előtt. Mary a fotelhoz. hallja még. Szögletes arca barátságos. A tőzsde még mindig pang. mert Germaine szavát vette. – Persze. de egyetlenegyszer nem álmodott Mike Hollanddel. de az anyja feltartóztatja. hiszen reggelente leússza a magáét. ezért kapom a kitűnőket. Ő vert lelket belé azon az estén is. egy új énekesnő. nem Lucille és nem Mike.. rozettás ablakok. sokat fájdítod a fejed a jegyeid miatt. Sok pénzt hoz haza. igaz. az apja átkarolja a derekát. – Fölmegyek a szobámba. majd elfelejtettem. Jackie még mindig babát vár. mint fiatalon. ábrándjaiban sem merészkedett a közösülésig. A szokásos. másik kezében egy pohár whisky. csak azért tette föl. Indul kifelé. Sybil Burton ma végre otthagyta Richardot. – Apa. Ennyire fontos a nagy mű? – Ha kitűnőt akarok rá kapni. és sehol se tartok a gépeléssel. van ez így. Holott fantáziál róla éppen eleget. Az írógép marad a táskájában. A héten le kell adnom a dolgozatot. Ted McFarland jóképű férfi. – Ahhoz képest. soha nem emeli fel a hangját. hogy mindenre kitűnőt kapsz. nem stimmel a szín. különös. mikor sírógörcsöt kapott az áramütéstől a medencében. anya. a doboz elnémul. megöleli. Mary Ann McFarlandnek .– Nem megy. Ted nyakára fonja a karját. hüvelykje reflexszerűen kapcsolja ki a hangot. Joan Baez gyászos hangulatú népdalai. ma bejelentette. főhajók és apszisok –. – Gondolom. és megszorítja Lucille kezét. Ted mosolyogva nyújtja a kezét. – Mary összehúzott szemmel vizsgálja a bemondó ábrázatát: kicsit zöld. Csak jár az agyam. és hetente egy estét konditeremben tölt. Kimegy a szobából. de ugyanolyan karcsú és kisportolt. hogy hét hónapja járnak – a tanév kezdete óta –. szeme sarkánál a kis ráncok jó kedélyt sejtetnek. Rövidre nyírt.

Mary a kék gipszszoborra összpontosít az öltözőasztalán. malaszttal teljes…" . Jan és Dean-albumok. erőt vesz magán. Sóhajtva kel föl az íróasztal mellől. egy új együttes. hogy a dolog megismétlődik. a Hölgyliga-pulcsi. Elgémberedve járja körül a szobát. és a plafont bámulja. Ben Casey. kelletlenül elkezdi: – „Üdvözlégy. és ajkát alig mozgatva. Értelemszerűen elítélendő a reménykedés. szenvedő arcú Szűz Máriára. kiváltképp az álom befejezése. A szobában szanaszét hever a kék-fehér fődrukkeri pomponkészlet. holott ez a titkos vágya. Plakátok és magazinfotók tekintenek le rá: Vince Edwards mint dr. fantaziálással erre törekedni bűn. meg számos felvétel Mike Hollandról. ismétlést remélni bűn. hogy szeretkezést álmodott Szent Sebestyénnel.nincsenek bűnös gondolatai. a Beach Boys. Nyilván elítélendő. Kennedy elnök elgondolkodó profilja. az emberfölöttien türelmes. A legjobb. ha kiveri az egészet a fejéből. James Darren. Mária. Akárhogy csűri-csavarja. Mary végignyúlik az ágyán. futballszerelésben. Szent Sebestyén erotikája nem hagyja nyugodni.

A három fiú csöndben tömi a fejét. – Igyekezz. A következő tanévben oda kerül ő is. Mike? – A vizsgák nyomasztanak. a lányok ne hívogassák a fiúkat. Mike? – Ühüm. gondolja mélabúsan. lesz. Matt. hogy a fia elé tegye a tányért. Ma péntek van. apja öblös basszusát hallja: – Te vagy az. Mike szótlanul kortyolja a narancslevét. Nathan Holland galambősz ötvenes özvegyember. mielőtt munkába indulna. Csak már lennék túl rajtuk. az apja meg a két fivére McFarlandéktól nem messze lakik egy rusztikus stílusú. és sehol semmi? Mike turkál a kihűlt rántottában. – Tovább tartott a foglalkozás. aki elmossa a szennyes edényt. megigazítja a mandzsettáját. A kezét szárogatja. – Későn jöttél tegnap. A tizennégy éves Timothy és a tizenhat éves Matthew már falja a szalonnás tojást. Ki hinné el az igazságot? Kilenc hónapja elválaszthatatlanok vagytok a legbombább csajjal. – Dugulj el. Rosszul aludt. és kétszer annyi házi feladatot kap. – A hosszabb úton vitted. Vállán érzi egy pillanatra az apja súlyos kezét. amióta Mike a Szent Sebestyén küszöbét átlépte. aki csak egy évvel fiatalabb. Mike.2. az öcséid messze leköröztek. mert az iskolában minden hapsi irigyli. Kösz. kétszintes házban. fejezet Mike Holland. és még mélyebbre temeti a szorongását. – Én csak átadtam az üzenetet. rosszkedvűen ébredt. Mike lelép az ebédlőrészbe. – Hehehe – vigyorodik el Timothy. és elfoglalja szokott helyét az asztalnál. – Ühüm. haza Maryt. Nathan Holland a biztosító társaságok alkalmazottainak hagyományos öltönyében – mínusz zakó – lép ki a konyhából. ezen a reggelen se gond neki négyük reggelijének elkészítése. A . mint a Reseda gimnáziumra átnyergelt bátyjai. de sokkal alacsonyabb és véznább. kihúzza a székét. pedig semmi okuk rá. – És különben is – harsogja Timothy –. jön a bejárónő. fiam. – Sherry is hívott az este – újságolja Matthew. ahogyan a randevúikon se. álmában Mary kacérkodott vele. De nem jutottak egyről kettőre. mikor álomittasan megjelenik a vakító júniusi napfényben fürdő nappaliban. – Sherry Rickkel jár – mondja komoran Mike. aminek boldogan néz elébe. – Mi ez a nagy hallgatagság. három fiára egyedül visel gondot. A tizennégy éves a Szent Sebestyén egyházközség iskoláját látogatja. Mike. Tim! – Mike kelletlenül lát neki az ételnek. Mike. Rick a szerencsés. Szorong. mint Mike. Timothy és Matthew előtt nyitott könyv. Nathan Holland visszajön az ebédlőbe. Mike csalódottan.

Mary McFarlandre ő képtelen haragudni. és pálcájával az asztalra csap. kelj fel. próbál felülni. talán kimerült. csupa kicsattanó. megrezegteti a csontvázat a sarokban. – McFarland kisasszony! Mary szélsebesen megfordul. Slocum csokornyakkendője feljebb csúszik az ádámcsutkáján. kisasszony. hogy elfelejtette volna a nyár szirénhangjait. Két hét van hátra a tanévből. gondolja bosszúsan. De amint hátat fordít. Germaine Massey integet. De lehet. nem olyan öreg. Harmadik reggel. Holnapig össze kell kapnia magát. Lucille McFarland dugja be a fejét. de rögtön! Lassan felnyitja a szemét. Slocum vár egy kicsit. emelkedj végre. Slocum magába fojt egy mosolyt. vajsárga napfénypászmák világítják át az üvegbe zárt. örökre elszunnyadt békákat és embriókat. – Meg tudja mondani. A hallgatóság néhány percig feszült figyelemmel kíséri: a tanár tudja. hogy az influenza bujkál benne. tanár úr. A legjobb barátnője. az osztályterem ablakán beáramlik vele a Santa Ana szellők forró lehelete. már nincs hatalma fölöttük. mert nyelnie kell. a formalin szúrós szagát is fölkapja. aztán kilendíti a lábát az ágyból. Mary odanéz: Germaine egy pillanatra felemeli a kapcsos dossziéja fedelét. ahogyan a gondolataik léggömb módjára tovalebegnek. aztán elsóhajtja magát. Mary fejét kissé oldalt hajtva kibetűzi a címét: Fanny Hill. míg csukódik az ajtó. és fásultan néz a plafonra. Mr. fészkelődő ifjak láttán Mr. Mazsoreteket toboroznak jövő félévre. Mindegy. Mary mélyet sóhajt. Februártól júniusig fokozatosan hanyatlik a figyelem: szinte látni. kérem. A nyárelő napsugara megejtően. Már harmadszor ébred úgy. fiatal. tisztában van vele. feszes. a strandokat bearanyozó káprázatos ragyogás. – Hölgyeim és uraim – kezdi fáradt hangon immár ötödször. tanár úr. Mary a szeme sarkából észleli a finom jelzést. – Nem szólok még egyszer. kerek arc. – A koszorúerek. – Hogyne. Mr. Feltámad a szellő. és fáradt hangon mondja: – Akkor lesz szíves részeltetni bennünket tudása tárházából? Az osztály derűs göcögéssel méltányolja humorát. A tiltott regény két példányban jár kézről kézre a Reseda gimiben.dagadt Sherry biztos. – Igenis. Ha kell a fuvar az iskolába. mézédesen simogat. – Kérem… Nyársat nyelten mered rá a társaság. és szédelegve hunyorog. és ragyogó színskálává . hogy nem a falnak beszél. és a világért se adná fel a helyét a csapatban. hogy émelyeg. Felhúzza a szemöldökét. Germaine és Mary már egy hónapja van várólistán. Slocum megköszörüli a torkát. a fiatalos szabadságvágyat. A nyüzsgő. életerőtől duzzadó testek sóvárognak tavasz és nyár fordulóján a napsütötte tengerparti bódulat után. hogy nem kéreti magát. szamárfüles zsebkönyv gerince tűnik elő. mit érezhetnek. Mr. felvillanyozott. inkább a fejét ingatja rezignáltan. és folytatja az előadást. átleng a biológiatermen. Vastag. Mary sóhajt még egy nagyot. – Mary Ann! Mary Ann McFarland. hogy a szívkamrákat felvázolja a táblára. ahogy szokott. A függöny résén beömlő júniusi napfény rajzolta mintázatot bámulja. hogy nem frissen és tettre készen ébred. Ma is. hogy mely artériák látják el vérrel a szívizmot? Sápadt mosoly.

amijük van. tudod. Mary elhagyta a tiltakozást. Slocum. – ígérem. – Én már attól elkeseredem. ígérd meg. le kell térdepelnie a női szakasz igazgatóhelyettesének irodájában. – Ne fogadkozz csak úgy a levegőbe. míg az állát az öklére támasztva bámul vakon Mr. felcsúszott a szűk szoknyája. – Mary – suttogta –. és ezért kell hűséget fogadnod. csak biztatni kell egy kicsit… A fiú lehajtott az aszfaltról egy kieső földútra. – Mondd. a kanyarban nyikorgott kicsit a gumi. – Jaj. hogy közel az év vége. hogy elhúzódott a foglalkozás. különben a kis kacérok villogtathatnák. szembefordulva a lánnyal beszélnünk kell. A struccpolitika nem használ. Egyre hányjaveti magában a tegnap estét. Ha apám visszazsuppol az öcséimmel Bostonba. Mike-nak fülig szaladt a szája. Slocum elkapja a tekintetét. és arra gondol. inkább a Mike Holland tekintetét kereső kövér Sherryre figyel. – A kocsi felgyorsult. – Mary. ha megtudja. Slocum szívet ábrázoló krétarajzára a táblán. hogy nem kezdesz más sráccal. Gondolatban megint a Corvair volánjánál ül. Mikor a tanár úr ismét a táblán díszelgő ábrához fordul. hogy rá se nézek másra. és hova jutna akkor a nevelésügy? Mr. A San Fernando-völgy mint fekete bársonyra tűzdelt sok kis karácsonyi mécses feküdt előttük. hazazavarják. Mary kibámult az ablakon a pislákoló fénytengerre. fedetlenül hagyja a tejfehér combját. – Túlmentél az utcánkon. De Mike-nak a rákövetkező órácska jár az eszében. – Tudom. és felfele hajt Tarzana dombjain. A fiúnak nehezére esik a viszonzás: alig húzza fel a szája sarkát. aztán Mike-ra néz. Mike – nézett a szeme közé a lány –. és ha a szoknyaszegély nem érinti a padlót. – Éppen ezért kell megbeszélnünk a dolgot. ráfeledkezik a tudásszomjtól sugárzó arcokra. Mr. a lány is alig várja. hogy nem egyenesen hazamentem. rágódik. hűséget kell fogadnod. A Mulholland Drive itt koromsötét. – Mike… Mire fölértek a gerincre. – Mary – kapcsolta ki a motort Mike. mit kapok anyámtól. Mike gyöngéden megfogta a lány vállát. ha így kettesben lehetnek. Belát Mary padja alá. a fák is leárnyékolják a reflektorok elől. ha szóba jön. aki felülkerekedik az ilyen szennyes gondolatokon. – Jó – mondta Mary jámborul. ha felmerül. – De muszáj. Maryvel elmentek az ifjúsági klubba.bomlanak a szemközti falon. Ritka alkalom. valódi élvezet ilyen kitűnő osztállyal dolgozni. Nagyon helyes. Nélkülözzelek egész nyáron? Olyan egyedül leszek. – Most ne. hogy jut eszedbe ilyesmi. A gondolat is rémes. kár. . Mike. és két óra hosszat támogatták Crispin atyát a nyári karnevál megszervezésében. mint minden csütörtök este. Mary orr-ráncolva hátrapillant Germaine-re. Aztán a lány fürtjeivel kezdett játszadozni. hogy hol rontotta el. – Jaj. mert megcirógatott egy kis némbert. A tanárember legyen hős. hogy egy lány szoknyája a kívánatosnál kurtább. míg mondja-mondja a magáét. Az iskolában szigorúan szabályozzák az öltözködést. magasan Tarzana fölött. és nagyot mosolyog. Mike. meg kell ígérned. Mike – figyelmeztette Mary. A múlt héten adták ki az útját a Taft gimi matematikatanárának.

– Nem mindenki. – Mary! – Odatolta mellé szálas testét az ülésen. Mike. de aztán félrekapta a fejét. Itt. – Ne. és érezte.– Komolyan beszéltem. Ekkor a lány sírásban tört ki. – Csak két hetünk van. mindenki csinálja. hogy hűséges leszek. Akkor kicsit megnyugodott a fiú. márpedig apám majdnem biztosra mondta. szépen kérlek… – De miért? Tetszeni szokott neked. aztán három hosszú hónapig nem látjuk egymást. Mary behunyta a szemét. ahogyan te akarod… – Nem… – Még csak le se kell vetkőznöd. nyögés szakadt fel a torkából. Nem szabad. amint véget ér a suli. Újra elindult a keze. Mike – tolta el szelíden a lány. Mary. Mike… ezt ne. – Lágy. A bal kezét Mary mellére csúsztatta. – Ne. – Tudom. Mary megint ellökte a kezét. fáj. Értsd meg – szegezte szemét a lány esdeklően Mike arcára. Mike megdermedt kicsit. Mike. rettenetesen kívánlak. – Csak addig megyünk el. A lány némán. Járunk már egy darab ideje. Biztos vagyok benne. mint máskor. aztán szenvedélyesebben. Úgy csináljuk. aztán enyhültebben folytatta az ostromot. felkerekedünk. magához fordította az arcát. Te is tudod. szikrázott a szeme. jó lesz. – Most ne… Mike-ba kínjában belenyilallt a düh. A lány riadtan fordult oda. – Érzékeny a mellem. hogy végleg Bostonban maradunk. Az álla alá nyúlt. Mike türelmetlen horkantással lazította meg karolását. Csak két hét van addig. és megcsókolta. A lány esetten rázta a fejét. a lány elhúzódott. – Akarlak egészen – súgta rekedten a fiú. és én nem akarom. – Ha megyünk. Megbeszéltük már. a kezébe temette az arcát. – Miért? – fészkelte a homlokát a hajzuhatagba. Mary. és behatolt a foga közé. – Mary – mondta sima hangon –. Mary. meggyőző hangon beszélt. ezúttal a lány blúza alatt. Villanásnyi időre Maryt is elkapta a láz. . ajka a lány fülcimpáját bizgerélte. Szent Terézre esküszöm. – Jól szokott esni neked is. apám talán úgy határoz. Mikor a nyelvével is megpróbált behatolni. de aztán megint megszelídült. nyelvével szétfeszítette az ajkait. Mike. Két félév. – Mike! A fiú vad csókkal csapott le a szájára. Mary újra kibámult a szélvédőn. Mikor azonban Mike ujja a melltartót kezdte feszegetni. Mindig engeded. míg össze nem házasodunk. elszorul a torka. – Most azonnal. És két hét múlva mennem kell. Mike… – Hidd el. – Most ne. miközben izmos karjával átölelte a lány vállát. és sose jövök vissza. – Jó – sóhajtotta. – Nem úgy gondoltam. előbb finoman. igazán. komótosan biccentett. Gyöngéd leszek. Ki tudja. – Ne.

Mary szép arcára pillant: a lány feszült figyelemmel csügg Slocumon. ezért Slocum tekintete is a lányra terelődik. Szeretlek. karakteres arc. Érezhetően ő az energiaközpontja a figyelemnek. széles vállra feszülő egyetemi monogramos ing: Mike Holland nem csupán szóvivője az osztálynak. – Szeretném. és akár tudják. Mary McFarland igazolja ezt a feltevést. megszólalt Mike: – Ne haragudj. és az öklével törölgette a szemét. Milyen kár. de nem lehet. hogy tudniillik azok a gének mi módon származnak tovább. aki lehengerlő mosolyt küld felé. és bár a mai tananyag a nők testi higiénéje. A köznép fél szemmel mindig Maryre. de tiszta kitűnő is. Házasság előtt tilos. erős a nyájösztön. Slocum Maryt fixírozza – izgató lenne neki meg a hasonlóknak értekezni az ivarszervekről –. mi a különbség a véna és az artéria között? Mike önkéntelenül is Maryt keresi a tekintetével. – Az artériák a szívtől. a méhkirálynő. a legdaliásabb. Te is szeretsz? – Igen – mondta a lány. aztán máris kuncognak. gondolja Mr. Hát ilyenek a lányok? Egyik percben zokognak. Mike Holland megint az előző esti fiaskóra gondol. a mintára sandít. párzásról. mintha menten összedőlne a világ. Holland. A lány nyelt egyet. de mértékadó. vonzó. Slocum megint sóhajt. hogy félhold forma izzadságfolt sötétlik a hóna alatt. de elvárnám. ivadékról. a vénák a szívhez vezetnek. – Mr. Szinte minden osztályban van ilyen figura. Slocum. ő a tengely. igazából Mike Hollandre se tud haragudni. Szó eshet génekről. kapitánya a focicsapatnak. esetenként csak bajnak a bohóckodásával. véleményformáló is lehet az illető. Nyilvánvalóan túltette magát az eseten. A legesélyesebb jelölt kétségkívül a legszebb. és szakavatottan köhent. Mary mennyire van tudatában befolyásának. Holland. akár nem. – Elmondaná. hogy mely botcsinálta vezér nyomdokán keveredjenek ki a serdülés zűrzavarából. a fajfenntartásról mint olyanról. de nem hallottam. beindította a motort. a kivételes külső és a kivételes szellemi képesség közé egyenlőségjel tétetik. vihognak és kövér dugó biológiatanárokra meresztgetik a szemüket? Testnevelés az utolsó óra. csak éppen a lényeget nem szabad érinteni. a . kimondatlanul is választásokat rendeznek. Mikor csillapodott a zokogása. amivel az osztály az órai anyagnak adózik. Míg a többiek buzgón jegyzetelnek. miközben az anatómiai szemléltető ábráért nyúl. Rövidre nyírt szőke haj. kivel van dolga: a született vezércsillag. aztán elkapja a tekintetét. és némán autóztak haza. ha meg nem sértem! – A pálca nagyot csattan a katedrán. A fiú nézte egy kicsit. Méltóztatik választ adni a kérdésemre? A teremben nagy a derültség. Mr. Mr. – Hogyan nevezzük testünk fő artériáját. mint a búgócsiga. Mike meglepetésében úgy fordul oda. amely a küllőket forgatja. Taníthatja nekik valamennyi szervrendszert – ma például a vérkeringés van soron –. kromoszómákról.Mary sírt pár percig. eltűnődik. Mike mit tehetett mást. Mary. aztán bánatosan mondta: – Lehet. Őbelé az a feszélyező tudat hasít. Mike morcosan szegi le a fejét. és több kéz is a magasba emelkedik. hogy örökre elszakadunk. Slocum. és újra elsírta magát. miközben kivágja a hibátlan választ. A biológiatanár tudja. – Nem kárhoztatom. A tinik falkában járnak. fehér egerekről meg fekete egerekről. ha szólítom. egyet kivéve: a téma büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett tilalmas. amiért bájos ifjú hölgyeket bámul helyettem. hogy legalább mozdítsa a füle botját. illetve vénáját? Az ábra közszemlére kerül. – Elnézést.

Ha ötödik óta tízszer nem látták. – Nem fogok én ezzel sokat vacakolni. hogy szüzek egytől egyig. amelyet West Valleyben vetítenek. – Majd kijavítod a záróvizsgán. Maryt a szokásos csicsergés övezi. alagsori kávézókba járnak előadóestekre. – Én csak arra a rohadt B-re tudok gondolni. Germaine türelmesen leül a padra. amit a francia dolgozatomra kaptam. – Dekadencia a köbön. – Nagyra vannak a nyalakodással az autós moziban. aztán visszatér a piperészkedéshez. mindenféle péntek esti programokról. nyílt színen hámozza le magáról a fekete tornanadrágot. takarosan összehajtva teszi be a tornainget meg nadrágot a zsákba. egyikük se esett még át a tűzkeresztségen. Míg utcai ruhát vesz az öltözőben. A délutáni hőségben kétszáz lány ül törökülésben a tornaterem padlóján. – Natalie Wood jól tette. Mary kötelességtudóan kihúzza a szemét az öltözőszekrény ajtajának belső oldalán függő tükörben. – Germaine becsapja az öltözőszekrényt. milyen Warren Beattyvel az ágyban? – kürtöli éles hangján Sheila. és valami szabad szerelemmel kísérleteznek. Azt nem merik a drágák. Lefogadom. vagy a harisnyáján szaladó szemet fékezi meg némi színtelen körömlakkal. Hosszú fekete haja . Germaine nem szokott belefolyni az öltözői purparlékba. De van. míg belebújik a ruhájába. Germaine jelenleg ormótlan pulóverében. Mary szája önkéntelenül mosolyra húzódik. Mare – dünnyögi. – Tudom – feleli Germaine. hogy a kötőmódot keveset használtam. aki politikatudományt hallgat. egyszer se. A csöndes. beatnik. rakott szoknyában. A legjobb barátnőével szomszédos a szekrénye. Ritkul az öltözői sokadalom. Többnyire az estéről folyik a szó. befelé forduló. – Ellenállni egy ilyen férfinak! És mire ment vele? A diliházban kötött ki! Mary mosolyogva pillant fel a sietősen öltözködő Germaine-re. Hol használtam volna. akik nem vonulnak szemérmesen az öltözőszekrény nyitott ajtajának fedezékébe. Úgy beszélnek a szexről. és negyedszer is futok-szaladok! Mary a szekrénysor előtt húzódó keskeny padon szórakozottan veti le patyolat tornacipőjét. fekete harisnyában ül a padon és a vastag Fanny Hill-kötetben tallóz. mintha valami kolosszális nagy szám volna. Mary gyorsan végigméri a barátnőt. – Hallod ezeket. és fésűt kezd húzogatni háta aljáig érő dús fekete hajában. és a kapcsos dossziéja közé gyűri a szennyes tornaholmit. – El tudjátok képzelni. Csak mert az a banya kisütötte. hogy ellenállt! – Én nem tettem volna a helyében – jegyzi meg Sheila. Ő azon kevesek egyike. Mare – mondja Germaine. a lányok átadják magukat a hétvége örömének. és sajgó fenekükön fészkelődve unottan bámulják a menstruációt ismertető Walt Disney-rajzfilmet.lányoknak tornaruhát kell venni. – Háromszor néztem meg. ám radikális nézeteket valló teremtés rendszerint csak Maryvel cserél eszmét. a fiújával. hogy hastáncolva préselje magát a szűk szoknyába. Ide a bökőt. Egy filmről van szó. fésűjét a gyöngydíszes bőr válltáskájába pottyantva. Mary lassan vetkőzik. csapódnak az öltözőszekrények. – A Verőfény a füvönről van szó – mondja halkan. Szokás szerint. politikai gyűléseken vesznek részt. aki az utolsó óra után idejét látja némi frizuraigazításnak. ahol rímtelen versek hangzanak el. Germaine Massey haladó. mikor székesegyházakról írtam! Germaine vállat von.

Hát neked megvolt a telitalálat? Mike önelégült vigyort küld Rick felé. és bekapcsolja az autórádiót. hogy a hét végéig kipucolom a medencét. Szerencse.előreomlik. Milyen kár. és telefonálok Shirleynek. És megígértem apámnak. – Azt kell hinnem. – Fésűjét odaütögeti a fajanszperemhez. tűnődik valamin. és Maryt . és a gondolatai elterelődnek. – Csak megmutatlak én orvosnak. Dr. – Atyavilág. elfátyolozza a vonásait. újra kikapcsolja. Mary bánatosan néz az aulai sokaságban elvegyülő két vállas fiatalember után. A várószoba kellemesen mértéktartó. aztán a zsebébe csúsztatja. – Hátradől. hogy péntek van. hirtelen nem is tudja. – Összejött az estéd? – A fenét. mi az. Lucille McFarland rákanyarodik a Claridge Drive-ra és a mexikói kertészek furgonjai közt manőverez. mert írástudó-gyűlés van. a kék és a zöld finom árnyalatai uralják. hogy dr. Lucille McFarlandre roppant kedvező benyomást tesz. puha szőnyeg borítja a padlót. De megszólal Germaine. és egy jókora akváriumban mindenféle egzotikus hal cikázik. és a ház előtti ciprussort nézi. és beteszi a kis sminkkészletbe. Elmúlik. Mikor szabadulsz? – Hétig aligha. A meredek felhajtón a bejárati ajtó előtt állítja le a Continentalt. Jonas Wade rendelője a Reseda és a Ventura sarkán egy csupa üveg modern épület ötödik emeletén kapott helyet: lelátni a Gelson szupermarket tetejére. Lucille bólint. nekem meg tanulni kellett. Mike Rickre pillant a tükörben. majd felhívom anyát. Jonas Wade-et melegen ajánlották. Na. nemcsak Shirley Thomas nyilatkozott róla hízelgően. És iszonyú fáradt vagyok folyton. – Itthon volnánk. hogy a vész esetére tartogatott felkötő. Dr. a könyveiket lepakolják a csempézett válaszfal tetejére. közölték. de ma nem fuvarozhatlak haza. Mike és Rick még betér a fiúvécébe. – Biztosan influenza. Miután egy percig meddőn tekergette a keresőgombot – sehol nem mondanak híreket –. – Semmi gond. Három órakor Mary és Germaine a ruhatárban összefut Mike-kal és a barátjával. Hátha tud valakit. hanem Lucille két másik barátnője is. – De hát holnap mazsoretválogatás! – Ettél egyáltalán valamit ebédre? – Nem sokat. Aztán eszébe jut. rengeteg a dísznövény. aztán megint rám jön. – A Mulholland Drive-on találtunk egy isteni új helyet. Valami puha csomagba ütközik a keze: szerényen lapul az egyik ficakban. menjünk be. hogy az aznapra előjegyzett utolsó páciens lemondta jövetelét. de utána émelyegtem. visszacsavarja a kupakot a flakonra. Mikor időpontért telefonált. még nincs új pápa. Bocs. akik mindketten az írástudó-trikójukat viselik. Chandlert pár hónapja elvitte a szívroham. Mielőtt elhagynák az iskolaépületet. kifacsart citrom. Szia. megáll az eszem! Pisztolynak nevezi azt a bizonyost! Mary befejezi a szemfestést. – Hello. a csap alá tartja. és a mosdóhoz lépnek. Ki-ki fésűt húz elő a zsebéből. aztán a hajában kezdi húzogatni. Mary. Mike. Rickkel. ami mindig ott lapul hátul az öltözőszekrényben. Elhúzza a száját. Sherryt szobafogságra ítélte a mama. – Főnyeremény! Rick a fejét ingatva irigyen füttyent.

A negyvenes évei elején járó férfi magas termetét a szikársága és a hosszú fehér köpenye csak még jobban kiemeli. Wade belép. fagyosra kiglancolt vizsgálóba. Egy perc és már jön is vissza a nővér. amiktől formába jön a másnapi selejtezőre. hogy minél többet elfedjen testéből. nem elég öreg. kis gumicső. mintha a tükör előtt gyakorolta volna odakinn. Mary életében nem járt még más orvosi rendelőben. influenzára gyanakszik. Dr. Aztán egy műanyag edényt és egy alkoholos vattát nyújt oda. Az öreg Chandler doki egy és ugyanazon téglaépületben abszolválta harminchárom éves praxisát. Aztán ismét az asztalszélen gubbaszt. – A mosoly fülig szalad. és elmagyarázza. Húzogatja magán a papíringet. A várakozás hosszúnak tetszik. jó? Mary bólint. van. hogy volt-e szamárköhögése. kanyarója. Dr. Mary? – A Reseda gimibe. Mary a vizsgáló melletti kis fürdőszobában nagy nehezen eleget tesz az utasításnak. Wade vénséges vén lesz. én vagyok dr. Fekete hajában pár ősz fürt. – Gondolom. – Szervusz – néz le az orvos a kezében tartott kartonra. mi a „középsugaras" vizelet. Wade. fájt-e a feje. mintha átlátna a papíringen. súlyos betegsége. Wade. Lucille a váróban marad. helytáll-e a diagnózis. Az orvos leteszi a kartont és kezet mos a mosdónál. Szólítja a nővér. izgatottan várod. jéghideg fényű lámpákkal kivilágított. mikor bevezetik a rikítóan kitapétázott. Dr. absztrakt festményekkel teleaggatott. – Jövőre végzel? – Igen. és további meglepetést tartogat Marynek. Mary vagy Mary Ann? A lány alig hallhatóan válaszol: – Jó lesz a Mary. Mary. – Hova jársz iskolába. Olyan olajozottan mosolyog. – Mindjárt itt a szünidő. hogy vetkőzzön meztelenre. Végül így szól: – Mary. személytelenül lebonyolódik az egész procedúra. és a vizsgálóasztal legszélére telepedve idegesen lógázza a lábát. szédült-e tartósan. és hazaküldik valami pirulákkal. Wade lankadatlanul mosolyogva kérdezgeti olyan hangon. őszintén igyekszik a valósághoz híven számot adni. gyorsan. akkor térjünk rá a mostani panaszodra. fut át Mary agyán. amit hall. mintha évek óta ismerné. Öt óra volt.azonnal fogadják. a Glamour magazint lapozgatja. de nyugtalanítóan csillog. – Hogyan szólíthatlak. Mary csupa reszkető remény. – Rendben. és követi a nőt. föl-fölpillantva jegyzi. és máris levesz Marytől egy fecskendő vért. hogy dr. – Igen. Nagyon fáj utána a szíve. háttal a mosdónak dőlve mosolyog. amit nem is ért. míg a papírtörölközővel szárogatja a kezét. Édesanyád itt azt írja. – Akkor most utánanézünk. Végképp lehangolja a kérés. Mary kurta „igen"-eket és „nem"-eket sóhajt. El tudod mondani. Mary megtörli izzadt tenyerét a szoknyájában. A szeme nagyon sötét. duzzog Mary. Majd elájul. mikor dr. korszerűsítésről hallani se akart. Wade elégedett a válaszaival. Begyakorolt mosoly. Nem kedvére való korosztály. mit érzel? . Vannak terveid a nyárra? Utazás? A lány a fejét rázza.

Az orvos lejjebb húzza elöl a pendelyt és becsúsztatja a hallgatót a lány bal melle alá. fél kézzel a papírköntös szárnyait markolja hátul. . és megkönnyebbülten sóhajt. lehúzza alsó szemhéját. Az orvos tovább vizsgálja. míg dr. az biztos. Wade a lány elé lép. szégyen oda. A lámpák alatt csillogva cikázik az orvos tolla. becsukja maga mögött az ajtót. – És itt? – Igen. megnyugtató hangján szóval tartja. különben összeesnék. Mary. állát érinti. – És itt? – Igen. – Az én kedves alma materem. Wade a hasát tapogatja. hogy nyugtatót kell bevennem. – Jár a hátán a hideg tárcsa. Miután a cetliket becsúsztatta a kartotékba. Közben mély. Rácsodálkozik Jonas Wade hűvös ujjaira: gyöngéden megtapintja a nyakát. – De a Békehadtest is megfordult a fejemben. hol rosszabb. Wade egy kis kalapáccsal megütögeti a térdét. Mary mosolyogni próbál. Mary.A lány akadozva beszél a levertségről és a hányingerről. Halk kopogás. hogy feküdj le? Marynek kiszárad a szája. A másik mellel is megcsinálja ugyanezt. tedd a jobb karod a fejed alá. Dr. Mély lélegzet. és visszacsúsztatja a zsebébe. Talán jelentkezem a Berkeleyre. légy szíves. a hallgatag nővér is közelebb hajol. – Még egyszer. a torokfájást. hidegrázást. – Megkérhetlek. Wade mosolyog fölötte. Szégyen ide. keze ökölbe szorul. míg spatulával leszorítja a nyelvét. – Még nem tudom. aztán a pirosat. visszafojtja a lélegzetét. – Mary. – Érzékeny? – Igen – suttogja Mary. A nyakáig felhatja az inget. Szó nélkül átnyújt az orvosnak néhány színes papírt. Dr. Mereven nyújtózik végig. Mary ismét behunyja a szemét. hogy Mary feszeng. de egy töméstől is úgy reszketek. és mihez kezdesz gimi után? Hideg a fülhallgató hátán. Tartsd benn a levegőt. Mary behunyja a szemét. ami három nap óta kínozza. Sóhajts. – Kelet-Afrika nem akármilyen hely – mondja halkan az orvos de vadonnak megteszi nekem a San Fernando-völgy is. A leleteket búvároló dr. Aztán ráteszi a kupakot. – Szóval a Békehadtest! Nagy kaland lehet. Dr. fejfájást. benntartod. Az orvos keze a mellét meg a hónalját nyomogatja. hideg árad szét a mellén. Marynek úgy tetszik. Wade arcát kémleli: a sárgát nézi. itt. – Légy szíves. amitől a legjobban fél. – Áruld el. hasmenést. A hangszigetelt plafont bámulja. lázat firtató kérdésekre nemmel válaszol. – Öh… – Nekem a fogorvos a pokol legmélyebb bugyra. mikor a hallgatót elveszik róla. mosolyogva pillant föl. aztán végighúzza a tollat a talpán. Most következik. De arcizma se rezdül. aztán a fehéret. lassú kilégzés. vagy a fogorvosnál? A lány szeme tágra nyílik. Grimaszt vág. Olyan nagy a csönd. félresimítja a hajat a füléről alaposabb betekintés végett. Marynek majd kiugrik a szíve. aztán a kéket. belép a nővér. És most lassan fújd ki. hányást.

Kiugrom egy pillanatra. és halkan beteszi az ajtót. Wade nem jön vissza. Mary. – Még egy kérdés. főleg. Aztán visszacsúsztatja a tollat a zsebébe. – Mary összevonja a szemöldökét. Pillanat. Wade. Azaz nem. Odales a lárvamosolyú nővérre. és az asztalra könyököl. Dr. és tovább ír. mi esett ki az agyából a tornaszekrénynél. kiértékeltettem a vér. és van. Csak éppen a gyorsteszt szerint . Megérkezik dr. Mary mint a keljfeljancsi pattan fel. amelyen egy nő két tinikorú gyereke vállát karolja. nem vár utasítást. A masszív íróasztalon akkora halomban tornyosulnak az orvosi folyóiratok. – Itt az épületben van laboratórium. hogy matathatna rajta. – Rendszeres a vérzésed? A lány szikkadt nyelvét húzogatja az ajkán. Megvan. Így szoktam. az arcán is tükröződik. Néha megjön huszonöt napra. tekintélyes kötetekkel megrakott könyvespolcok. A lány megköszörüli a torkát. – És mikor menstruáltál legutóbb? – Jaj… – Mary nagyot nyel. Mary. hogy félő. Dr. Fogadok. – Öh…Uh… Tizenkettő. és hátrább lép. a ceruzatartóra. húsvét előtt.meg a vizeletmintádat. hogy harmincvalahányra. Mary – mondja. tőle telhetően oldott pózban. ledől az egész a díszül szolgáló drótból hajlított síelő figurára. Nem vezet naptárt. és egy kellemes. megint körmöl. – Izé… igen.A lány nagyot néz. – Szerencsés fickó. – Azért próbálj meg visszaemlékezni. Faburkolat. Wade ismét a mosdónál áll. Mary felhúzza a szemöldökét. – Igen. május… elég hosszú idő… – Azt hiszem. Eltelt azóta egy hónap? Mary a nővérre pillant: csöppet sincs zavarban. de máris jövök. április. ír valamit a kartotékra. – Mikor kezdtél menstruálni? Hány éves korodban? Mary fülig vörösödik. hadd gondolkozzam. A nővér lép be pár perc múlva. – De persze ettől még nincs minden… rendben. Az orvos bólogat. és bűbájos mosollyal fordul Maryhez. – Fáj? Egy sóhaj az „igen". – Nagyon csinos lány vagy. ha új beteg jelentkezik nálam. Melegen rámosolyog Maryre. Mary. érthetetlen. rásegíti Maryre a ruhát. kiteregeti a papírokat. – Nem jut eszembe. Dr. mint egyesek: minek? De ha visszagondol. A lány vállat von. de nem néz a lányra. a régies olvasólámpára. ha olyan panaszokkal jön. Egyelőre semmi kórosat nem találtunk nálad. – Köszönöm – suttogja. – Mindjárt megvagyunk. Homlokráncolva grimaszol. – Jársz valakivel? – Igen. Köszönöm az együttműködést. hogy rengeteg a barátod. és míg vizsgáltalak. Na szóval… – Jonas Wade komolyra fordítja a szót. Az orvos végre helyreigazítja a papíringet. Bár itt lenne a kistáskája. Mary elhelyezkedik a bőrfotelben. Wade kacag. mint te. mint te. bekeretezett diplomák és oklevelek a falon. kényelmesen berendezett irodába vezeti. A férfi leül az íróasztalhoz. – Bár minden betegem olyan kedves és készséges lenne. a fényképre. Wade bólint. Dr.

Csak az orvosi vonatkozását nézd. – Ez az ügy csak kettőnkre tartozik. – Igazat mondok. Addig is vedd egy kicsit könnyebben az életet. – Soha. annak a vizsgálatnak az eredményén. A végleges eredményre várni kell. és gondosan figyeli a lány arcjátékát. amit személyesen végzett el. míg Mary öltözködött. – Ennek alapján kizárható a fertőzés meg a vérszegénység. – Jonas Wade összeérteti hosszú. voltál már fiúval? A lány még jobban felhúzza a szemöldökét. – Mary. kiereszti a hangját. – Nyomatékul összerakja a kartotékot. és fogd fel úgy. A levendulaszín cetlire gondol a könyökénél. egyél rendesen és aludj sokat. Én… én soha nem hagytam. Wade kissé kimérten beszél. Rendben? – Rendben. kérdő tekintetét. – Tudnom kell még néhány dolgot. hova gondol! – Biztos? – Hát persze hogy biztos. Úgy értem – pillant le hirtelen a kezére –. Egyenesen a lány arcába néz. Nem bújtam ágyba senkivel. de nem jön ki hang a torkán. hogy mi a gond. Tenyésztést végzünk. derékon alul. a szemébe. Wade. A fehérvérsejtszámod szintén. hogy dr. Még hogy én?! Az orvos tanulmányozza kicsit a lány arcát. aztán levesz a hangja éléből. Wade fészkelődik. kivették-e a manduládat. – Akkor maradjunk most ennyiben. – Tessék?! – Közösültél már? Mary szeme elkerekedik a megdöbbenéstől.normális a hemoglobinszinted. bár ne égne úgy az arca. dr. a legszigorúbban bizalmas. hátha abból kiderül. nálam ez kizárt. hogy felveszi az asztalról a kartont. – Mary. Wade. Aztán ismét dr. – És ha kezemben vannak az eredmények. – Dr. – Ujjával végigsimít a kórlapon. Nem írom rá a lapodra. hogy oda tegye a kezét… Hallja. hogy észre se vetted. háztetőt formázva az asztallapon. aztán látja. Mary nevetni próbál. míg minden teszt le nem fut. mintha azt kérdezném. Mary. – Lefegyverző mosolyt küld felé. Meg a vörösvérsejtszámod is. – Dr. és félretolja. A nővér sem tud meg semmit. karcsú ujjai hegyét. – Mary. A lány szeme a nyersszín betegkartonra siklik. Wade-re emeli ártatlan. bőven igyál folyadékot. . Mindig fel voltam öltözve. Lappanganak. megtörténhetett a dolog úgy is. biztosítlak. – A keze megállapodik a levendulaszínű leleten. – Köhöm. – Bizonyos elváltozások nem mutathatók ki rögtön a vérből meg a vizeletből. telefonálok. ami itt köztünk elhangzik.

apa! – Mary játékosan dögönyözi. hogy részt vehessen a mazsoret válogatáson. az apjától kicsikart egy fuvart az iskolába. anyja nem engedte el iskolába. Alig állt a lábán. hogy Mary legyen szíves ejtse útba őket másnap reggel iskolába menet. Mary hétfőn se lett jobban. megkönnyebbülés és öröm járta át. Akármi volt is a bajom. Elárulnád. vacsora után megnézte a családdal a háttérműsort a vatikáni konklávéról. és egymás derekát karolva mennek tovább a folyosón. – Na? – Hátravan még a legjobb! Mike apja nemet mondott a bostoni felkérésre! Egész nyáron itt lesznek Tarzanában! Ted McFarland halkan nevet. A szűk kis fülkében rátört az émelygés. hogy olyan kemény az izma az ing alatt. – Szia. míg Crispin atya fülébe sugdosta vétkeit. Keddre Mary közérzete javult kicsit. – Vagy húsz perce. de hiába tiltakozott az anyja. Szerdán estefelé Mary a szobájából kifelé jövet összeszalad az apjával. mikor közölték. feltétlenül pisiljen lefekvés előtt. Délután telefonált dr. a Sixtuskápolnából fölszálló fekete füstöt. Este hét után már ne igyon semmit. iskolába menet elintézte a vizeletmintát. cicám? – Sokkal jobban. fülig ér a szája. aztán igyekezzék visszatartani. Ted korosztályából olyan sok apa nem ad magára. apa! Mikor jöttél meg? Puszi-puszi. kellene még egy vizeletminta. Az egész heti bűnlajstrom ellentételezése megoldódott mindössze öt röpke Üdvözléggyel. de nagyon igyekezett. és a szokásos szombat esti randevú előtt elment gyónni. a húga. aki a folyosóra lépve gombolja magán a tiszta inget. hogy minden szerdán eljár konditerembe. ki ez a Tom Dooley? – Jaj. És… – Marynek csillog a szeme. produkciója hagyott némi kívánnivalót. hogy nem hallottad. Tetszik.3. Az apja meccset nézett a tévében. kihevertem. Kitűnőt kaptam a szónoklatra. Délután elkezdett tanulni a bő hét múlva esedékes záróvizsgákra. és bár tudta. Hétfő este ismét a teljes McFarland család nézte a tévében a híradót. De úgy bőgetted a rádiót. . – Jobban vagy. Amy pedig szorgalmasan bújta a baltimore-i katekizmust. Elnézést kért: bizonyára influenzás. – Hát a suli hogy ment? – Remekül. A vasárnapi mise után a legfrissebb bestseller. De jó. a Bolondok hajójának olvasásával telt el a nap. míg reggel oda nem ér a rendelőbe. hiszen nyakán a bérmálás. jövő tanévben is szívesen látják a csapatban. fejezet Mary hányt reggel. Wade rendelőjéből a nővér. az anyja a Szent Sebestyén egyházközség három apácáját sofírozta kegyes cselekedetről kegyes cselekedetre egész délután.

– Nem biztos. – Mike és én mindennap kiruccanhatunk Malibura a többiekkel! Mary meg az apja belép az ebédlőbe. Ted mosolyogva bólint. – De akkor se igazság ez a dolog a kisbabákkal. hogy okosan tette. Mondó Cane a címe. Lucille McFarland kisimít egy narancsvörös fürtöt a homlokából. mint másoknak. mint az áldozás. Amy már az asztalnál ül. Mary pajkos tekintetet szikráztat rá. – Elmentek valahova Mike-kal? – érdeklődik Ted evés közben. Itt ez a sok krepp Shirley Thomastól. az anyagból futja. – Hogy állsz a katekizmussal. mint most is. eltűnődik. Valaha irigyelte az anyukáját. hol tartana. Be is mondták. Még innen voltak a háborún. És szerintem az Isten igazságtalan velük. – Gondoljatok bele! – mondja Mary izgatottan. pappá szentelteti magát. Ted hunyorogva nézi Amyt. és nekiáll szeletelni a sültet. hogy Ted odaérjen a tornára. hogy esetenként a délután elköltött italtól olyan kicsattanók azok az orcák. hogy az egész teste hintázik. mikor az ő fejébe verték a katekizmust annak idején Chicagóban. Mary nézi az anyja kipirult arcát. és mire leszolgált három évet a déltengeren. Ted elmondja az asztali áldást. Lucille a tányérokat rakja szét. apa. Amy? Segítsek? – Köszi. vétek nem megvarrni. ránt egyet a haján. harmincvalahány fok van. Mary hevesen bólogat. míg megkerüli az asztalt. – A Corbinban új film megy. Tikkasztó nyár elé nézünk. nem – rázza gesztenyeszín fürtjeit a tizenkét éves. hogy új fürdőruháért fogsz nyúzni. Tisztára. míg rá nem jött úgy tizennégy éves fővel. rám is szakítasz egy kis időt. de izgatott vagyok! Lucille nagykanállal osztja a lányoknak a brokkolit. hogy Amy is szerda esténként jár hitoktatásra Agatha nővérhez a bérmálás miatt. hogy olyan rózsás. Kihúzza a székét. – Csak egy olyan irinyó-pirinyó cukorfalat sárga aprópettyes… – kántálja Amy. nem figyelsz rám! Agatha nővér a múlt héten a pokol tornácáról beszélt nekünk meg a kereszteletlen kisbabákról. Ugyanaz hupikékben. – Három hónapig Mike-kal sütkérezhetek! Jaj. ha nem inog meg az elhatározásában. és Mary. – Nem felejtettem el. – Agatha nővér minden kérdésre tudja a választ. Szerdán mindig fél hatkor van vacsora. de valahányszor a múltra gondol. – Hát persze – vágja rá Mary. Ted elereszti a lányát. Tőzsdeügynök lett belőle. – Tessék? – Apa. és nem kell neki arcpirosító. Kezét-lábát töri mindenki. – Már tervbe vették. Lucille meg az Oltár és Rózsafüzér Társaság összejövetelére. mikor elmegy mögötte. Mindenki letelepszik. aki megint úgy lógázza a lábát. 1941-ben Ted McFarland otthagyta a szemináriumot a fegyveres erők kedvéért. – Mit beszélsz? – Nincs ez jól a kisbabákkal. és azt tervezte. . – Meg kell gyulladni ma. – Azért remélem. hogy láthassa. hogy a nyáron egyforma ruhákat csinálnak maguknak. Nagyon praktikus. sehol se volt már az elhivatottság. cicám. eszébe jut. – De nehogy ám olyan ledérben mutogasd magad! – így Lucille. – Gondolatolvasó vagy. – Akkor számítsak rá. és leül.

– Mary – szólal meg halkan Ted. a mindenható. aztán Crispin atyával is beszéltem. – Érted már? – Nagyjából. Ted komolyan bólogat. szerető Úristen hogyhogy kizárhatja a babákat a mennyből. két lélek üdvözülhet. Ez itt a lényeg. és így végképp biztos. Amy a brokkolira bámul. – Na és? – Szocialista. A szülei meg szocialisták. Franchimoni kisbabájával? – Amy mohón néz. hogy a mennybe jut. Ezért van a keresztség. aztán majd meglátjuk. aki kicsit félrehajtja a fejét. Tednek eszébe jut. a lélek fontosabb a földi életnél. ha megszületik. hogy az orvosok közölték Mr. Franchimoni kisbabáját és hagyták Mrs. – Dr. amiről nem tehetnek. Amy? – Mondjuk. és a baba. aki imádja felvenni. hogy keresztvíz érje. aztán beszűrődik a hangja a szomszédból. – Mit mondott? – Azt. – Tudom. a babát meg világra segítik és megkeresztelik. az szerintem fogja a cókmókját és költözzön át Hruscsovhoz. a baba élete szent. összekulcsolja a kezét az asztallapon. hogy a babát mentsék meg. . a felesége életveszélyben van. Az asztal körül nem esik több szó. hogy nem juthat mennybe senki. De ha az anyát áldozzák fel. Sokkal bonyolultabb az eset. Franchimonival. kitárgyalták. Mr. Lucille McFarland Rosemary Franchimonira gondol. és szintén a mennybe juthat. De én akkor se küldenem a kisbabákat a pokol tornácára. Meghallgattam Germaine-t. ha nem tudnád. apa. hogy vajon mikor jön érte Mike. véletlenül hallotta. Most már megnyugodtál. apa. kiront az ebédlőből. de erre rámegy a baba. – Nagyon leegyszerűsíted a történteket. Leteszi a villát. Mary halkan közbeszól: – És ezért mentették meg az orvosok Mrs. Amy. – Germaine úgy mesélte. hogy Arthur Franchimoni otthagyta az egyházközséget. – Arról van szó. Amyre néz.olyanért bünteti őket. Máris jön. máris ugrik. – Hogy volt ez Mrs. az anya magához veheti a szentségeket. kommunista nekem egykutya. Crispin atyának igaza van. Franchimonit meghalni. Az anya meg van keresztelve. hogy más a halandó lét meg a lélek örökkévalósága. tetszik-e neki ott. meg az utolsó beszélgetésükre. Erre szólt az orvosoknak. – Ez borzasztó! – kiáltja Amy. tehát mennybe jut a halála után. Mrs. de a babának esélyt kell adni. Amy – kezdi Ted. – Mary Ann McFarland. Megcsörren a telefon. De Germaine már előbb elmondta. Sőt. ezt meg kitől hallottad? – Crispin atyától. részesülhet a keresztségben. az eredendő bűn nyomja a lelküket. csak az evőeszköz csörög a tányérokon. és aki kommunista. és tudod. amíg meg nem szabadult az eredendő bűntől. különben elkárhozik. Amy. Marynek meg az jár a fejében. Wade. és a lélek a fontos. – Germaine Massey beatnik. megmentik. és ő mindent elmagyarázott. hogy ha az anya menekül meg és a baba vész oda. míg a brokkolit piszkálja a villájával. csak egy léleknek van esélye a mennyre. mikor az anyja meg egy szomszéd. és azon tűnődik. Lucille felkapja a fejét. és Crispin atya azt mondta. Franchimoni kikérte Crispin atya tanácsát. – Ha nincsenek megkeresztelve. – Ide hallgass. Franchimoni pedig meghalt.

Fehérvérsejt. Felnőttel akar beszélni. megjöttek a leleteid. A lány kék szeme várakozásteljesen elkerekedik. a haja is mákosabb. dr. és zavarban . hogy a fertőzés kimutatható a vérből. sugárzik belőle a magabiztosság és a jóindulat. Újra megnézi az elegáns berendezést. ha megértenéd. – Mary. – Mary. Wade. – Biztos? – Hát persze. hogy vigyem oda Maryt vacsora után. Wade nézi egy kicsit a kartont meg a cetliket. – Na nézzük csak – kerül dr. satöbbi rendben. csak szóbeli tájékoztatás a leleteiről. hogy a mosoly lehervadt. De ugyanúgy mosolyog. Biztos vitaminokat rendel meg hasonlók. Rövid ideig tart a tárgyalás. Tanultál biológiát. – Jaj. mint a múltkor. – Persze. miről. hipp-hopp felbukkan. lényegében felnőtt nő. – Szóval. kérdeznem kell valamit.– Nahát. és személyesen akarja közölni velünk. hematokrit. Nem tagadnám le. – A vérnél meg a vizeletnél nagyjából pontos volt a gyorsteszt. Wade az asztala mögé. Gyűröttebb az arca. Mary – köszön halkan az orvos. anya. lefeküdtél már fiúval? Mary az orvosra bámul. aztán leül. hogy én mint orvos. És jól gondold meg. Wade. – Még ma? Miért olyan sürgős? – Megjött minden vizsgálati eredmény. és ismét ott van az asztalnál. – Jó estét. Most nem lesz kínos vizsgálat. pénteken már kérdeztelek erről. Most mintha kevésbé lenne hórihorgas és korántsem annyira fiatal. Mondd. tizenhét éves vagy. Jonas Wade ugyanúgy tanulmányozza a lány arcát. Mary ezúttal sokkal lazábban üldögél a bőrfotelban. mit akar? – Gőzöm sincs. mit válaszolsz. Dr. aki tisztában lehet a saját jól felfogott érdekével meg azzal. hogy matatunk az emberek nyelvén és Cadillacen furikázunk! De nagyot tévedtem! Mary kacag. igaz? – Sőt. ha odamegyünk. hogy egyetlen csepp vizeletből is kiolvasható valakinek az állapota. sőt. – Mi. aztán kisimul az arca. és a tudomány ma már ott tart. és ezt feleli: – Nem. orvosok nagyon kacifántosan fogalmazunk néha. meg efféle. nagyon komoly az orvos tekintete. Mikor dr. de most újra megkérdezlek. hogy a célom nem a kíváncsiskodás meg az ítélkezés. dr. határozott tenyér szorítását: – Jó estét. van olyan bizalomgerjesztő. több a ránc a szája meg a szeme körül. Nincs abban semmi rossz. Rendezgeti a papírjait. és átmegy a másik szobába. és nesztelenül behajtja az ajtót. Akárhogy is. és kezet nyújt. Mary. aztán ismét Maryre emeli a szemét. Egy perc. csakis ezt tartom szem előtt. – A kartotékért nyúl. túlestem ezen a nyavalyán és kész. – Remek. nem érteni. mint az öreg Chandler doki. – Dr. úgyhogy éppenséggel meghallgathatjuk. A lány félénken viszonozza az izmos. – Gyerekkoromban úgy gondoltam. Akkor szót fogunk érteni. Nyilván tudod. a szemöldökét ráncolja. Annyi az egész. mintha mérlegelné. És szeretném. mit talált nálad. és Mary leszögezi. hogyan folytassa. A lány meglepve látja. Wade feltekint a papírokból. tiszta Eldorádó az orvoslás. Mary alaposabban megnézi. élettant is. Miért nem mondtad meg neki. – Kéri. kiszedi a tartalmát. Wade. hogy már kutyabajom? Mindjárt itt lesz Mike… – Kifizettük a számlát. Lucille feláll.

a földszinti laboratóriumban megvizsgálták a véredet meg a vizeletedet. és befecskendezzük egy hím békának. – Két éve fejlesztették ki. – Nézd. és spermaprotozoonokat mutattunk ki. Érzékeny a melled. Wade elhallgat. itt az irodában gyorsan csináltam egy tesztet. – Veszünk egy csepp vizeletet a nőtől. és könyörgőre fogják. mert hamarosan meglátszik. hiába minden. – Mary a vizsgálat egyértelműen azt mutatja. hogy érzékeny a melled. hogy nincsen semmi bajod. és pozitív eredményt kaptam. és a lány arcába néz: nem túlzottan izgatja magát. Csak a reggeli első vizelet felel meg a célnak. Mary ismét vállat von. Bevett dolog. Nem csináltam semmit. A lány gyámoltalanul mosolyog. és legtöbb rendelőben már alkalmazzák. – A békapróba majdnem száz százalékig megbízható. – Azért kérdeztelek. És kétszer is megcsináltuk. hogy teherben vagy. Mary szeme cikázik a papír meg az orvos arca között. – A béka téved. Mary csak bámul rá. Van. Vagy megrémülnek. Mary – itt kis hatásszünetet tart az orvos. mikor nemmel válaszoltál a kérdésemre. és ha spermaprotozoonokat találunk benne. ilyen tárgyilagosan. ez az eredmény is téves. – Fogja a levendulaszín cédulát. és elneveti magát. elmondtad. Wade hátradől a székén. Dr. A lány kifejezéstelenül mered rá. hallottál már a Gravindexről? A lány a fejét rázza. – Téves az eredmény. Mary mosolyog. ezért kellett új vizeletminta. – De van itt más is. – Én is erre következtettem. – Ezért hívott be téged a nővér kedd reggel. mint a másik. Befecskendeztük a békának. és soha ilyen hűvösen. Megint végigméri a szemközt ülő lányt.van. és azt találták. Hallottál már a békapróbáról? – Nem. Wade hogy állapotos vagy. – Itt voltál a rendelőben. Kétszer is kimaradt a havivérzésed. – Mit mondhatnék erre? Nyilvánvalóan más bajom van. Wade elhúzza a . Reggelente hányingerrel küszködsz. Wade egyre lobogtatja a levendulaszín papírt. hogy voltál-e már fiúval. hogy tagadnak az ilyen teremtések. – Dr. Wade – tárja szét a két tenyerét Mary –. Mary. Dr. ezért úgy döntöttem. azt jelenti – folytatja dr. Úgyhogy amíg öltözködtél. – Dr. és két vérzésed is kimaradt. jobb. hiszen nem babra megy a játék. és feltartja. mikor legutóbb itt voltál. Vagy dühösködnek. A próbák eredménye téves. mikor elvégeztem a tesztet. én nem vagyok állapotos. Ilyenkor összeomlani szokás meg sírva fakadni. mert én nem lehetek teherben. A Gravindex. Mary. Én is megvizsgáltalak. – A pozitív eredmény. amitől teherbe eshettem volna. hogy a nő gyereket vár. már ritkán színlelnek tovább. kezét összefonja lapos hasán. biztosra megyek. Pár óra múlva mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a béka vizeletét. Különös. terhességi teszt. Dr. hogy teherben vagy. – Dr. annyit jelent. Wade. De ez a lány más. De ha a cáfolhatatlan bizonyítékkal szembesülnek. Nem kétséges. Aztán azt mondja: – Mary. és figyeli a lány reakcióját –. ha bevallod. hogy a Gravindex megtévesztő eredményt ad. kezét az ölébe ejtve. – Mary. A lány vállat von. Mary.

Mary kacag és a plafonra szegezi a tekintetét. A legmakacsabbja is összeroppan. ezért is kértem új vizeletmintát Marytől tegnap reggel. Mrs. Mary felszegi a fejét. hogy ez a találkozás kemény lesz. de valószínű. és a következő lépést fontolgatja. és szól a nővérnek. Dr. – Nézd. – És sose hagytam. McFarlandet. – Nem vagyok állapotos. és csücsörít egy kicsit. Jonas Wade megköszörüli a torkát. hogy további. mint Mary. tekintete csupa tanácstalanság. Drága öltözéke konzervatív. Tudja. – Mary – folytatja nyomatékosan dr. – De mégis állapotos vagy. Az. Dr. mikor színt kell vallani a szülők előtt. szeme ártatlanul elkerekedik. Most negyvenes évei elején jár. ha közlöm vele. Wade leplezni igyekszik a meghökkenését. Kevés sminket használ. akár a lányáé. – Mi az óhajod. Mary a saját kezét bámulja. már mondtam. hogy terhes vagy? – Nem fogja elhinni. Kint ül a váróban. Szeme kékje élénk. Míg Lucille elhelyezkedik szemközt. ugye elhiszed.száját. keze e térdén nyugszik. hogy a jó szándék vezet. Késlelteti a bombát. hogy egy nő teherbe esik. amit anyáról mondtam. Gömbölyödni kezd a hasad. – Sose tettem ilyet. a kivizsgálásról. Kellemes jelenség. Az anyáról árad a magabiztosság. – Biztos vagy benne? Mary félrebillenti a fejét. Anyám tudja. Wade – suttogja –. és rákényszerülsz a beismerésre. Wade –. Tisztára mintha Amyvel vitatkozna. hogy tévedett. Most jöttek meg az eredmények. Mary. hogy milyen körökből való. Wade lassan bólint. McFarland. hogy kísérje be Mrs. hogy velem nem történhetett ilyen. hogy sose hazudnék neki. – Mary. A hasonlóságból ítélve annak idején bizonyára Lucille is olyan csinos volt. ég az arca. Nincs mit tenni. megnézi magának. – Hát az édesapád? – Rá is érvényes. és teljesen egyértelműek. és a te érdekeidet védem? – Hogyne. az íróasztalra tenyerelve közelebb hajol. és dr. ha nem történik semmi. – Hát persze. igen értelmesnek látszik. Dr. hogy a haja nem természettől vörös. történni fog valami. ez az utolsó szavam. . speciális vizsgálatokat végezzek. hogy elővegye… a micsodáját. napbarnított. Wade leszögezi magában. nagyon ritkán előfordul. Az orvosban balsejtelem ébred. Mike csakis itt érinthetett meg – simít végig a mellén. lenyomja a házi telefon gombját. – Mit szól majd az édesanyád. – A lánya bizonyos tünetei okán úgy láttam jónak. és röviden beszámol a szokásos laboratóriumi tesztekről. és majd belátja. hogyan tegyem? Mary legyint. mielőtt kimondaná: – Tájékoztatnom kell a szüleidet. Lucille a fotel szélén ül. de hát Mary lakcíme a kartotékon már kellő eligazítás. dr. – Tessék. hogy Lucille McFarland arcbőrének megártott a túlzásba vitt napozás. karcsú. orvos nem veszi le tekintetét a lányról. csak mert a combja közé vette a hímvesszőt. – Hívja be az anyámat most rögtön. az orruk meg az álluk is közel egyforma.

amit mond. Semmi. és a kengyelbe szíjazta a lábát. Máris tisztán látnánk az ügyben.– Mi baja a lányomnak. és a körmére mered. – Egy perc az egész – mondja mély. hogy szerdánként tovább rendel. indokolt a medencei vizsgálat – folytatja az orvos. hol van és mi zajlik éppen. Csak annyit érzel. és egy pillanatra elfelejti. Miért is tartotta olyan remek ötletnek. Az ép szűzhártya nem bizonyítja a szüzességet. – A vizsgálatok eredménye nyilván téves. ki tudom mutatni az ezzel járó elváltozásokat. Wade kesztyűs ujjai belesiklanak a hüvelyébe. ezért egy lány közösülhet anélkül. kisasszony. Pillanatnyi hökkent csend után Lucille felhördül: – Tessék?! – és Maryhez fordul. fut át Jonas agyán. Tizenhét éves pácienseknél nem szokásom. – De ettől függetlenül igaza van. Két havivérzése is kimaradt. A melle duzzad és érzékeny. megnyugtató hangján. Ez legenda. csalódást kell okoznom. mint más napokon? Mit nem adna. Kötve hiszem. doktor úr – hallja az anyja hangját –. hogy a vizsgálatok eredménye téves. Wade ott áll Mary széttárt lába közt. – Attól tartok. könyörgök. hogy átszakadna vagy megsérülne. nem végeztem medencei vizsgálatot. Háton fekszik. McFarland. Mary érzi. és behunyja a szemét. tekintse úgy. a lányomnál ilyesmi nem jöhet szóba. McFarland. A szűzhártyán eleve van nyílás. A nővér. McFarland. Mary visszatartja a lélegzetét. Én nem csináltam semmit… Jonas Wade rajta tartja a szemét Maryn. hogy kiszárad a szája. a tünetek terhességre utalnak. tüstént magához térve. izzadó kézzel szorítja a vizsgálóasztal fémperemét. Ismerős valami az álomból… De a hasát nyomogató kéz elűzi az illanékony emléket. és kéreti a nővért. Megint csönd. és Mary visszazuhan a . és elakad a lélegzete. Lucille acélos kék pillantása felé fordul. elkövettél olyat. Tíz perc múlva Mary boldogtalanul bámulja a mennyezetet a vizsgálóban. Wade lenyomja a házi telefon gombját. – Mondd meg az igazat. Szöget üt a fejébe. – Ha a lánya valóban várandós. aki segített neki levetkőzni. – Ha az engedélyemet kérte. Mary szeme tágra nyílik. de semmi olyan nem történt… Lucille nem veszi le fagyos tekintetét a lánya arcáról. Közölnöm kell önnel. és ismét meglepődik a viselkedésén. Meg is mondtam. Wade? – Mrs. de türelmes hangon válaszol. ha a klubban lehetne a kollégákkal. olyan mérhetetlen zavarban van. ahogy dr. doktor úr. – Nem. dr. hogy a leánya gyermeket vár. most szenvtelenül áll mellette. – Ez esetben indokoltnak vélném. – Dr. hogy tévednék. – Akkor semmi gond – mondja frissen Lucille. Mary a fotel mélyébe húzódik. hidd el! Ez az ember téved. megfeszíti magát. Mary holtra rémülten figyeli a szeme sarkából. Istenem. megvizsgálta a lányom szűzhártyáját? „Te jó ég". hogy megadtam. aztán az elkeskenyedett szemű Lucille ismét kérdőre vonja Maryt. – Mrs. – Anya. – Nem fog fájni. a laboratóriumunk kétszer is elvégezte a békapróbát Mary vizeletével. Mrs. múljon el ez az egész. ami… – Nem. hogy nyomogatom a hasad. Jonas Wade sóhajt egyet. Reggeli émelygésre panaszkodott. Wade. mikor nyílik a vizsgáló ajtaja. anya. ez nem igaz. hogy a lány éppenséggel hiszi. Mikor dr. Dr. hiszen hallhatta.

– Dr. McFarland. – Mrs. mert megnőtt. Visszamegy az irodába és lerogy egy székre az anyja mellett. – Az intakt. Jó estét. – Dr. se az orvosok. hogy mekkora a méh. Az orvos ránéz és így folytatja: – Szemmel látható a jellegzetes lilás elszíneződés. Vitathatatlanul terhes méh. Wade. doktor úr. Az orvos vállat von. – Mrs. – Nem tévedhetetlenek se a békák. Lucille odahajol. dr. McFarland….megalázó valóságba. Mindennapos dolog. Keresünk mást. Wade. leesik az álla. mikor az orvos visszaül az íróasztalához. . Valaki másét nézte. Össze is cserélhette a mintákat. és int a lányának. Marynek remeg az alsó ajka. és mi van a szüzességgel? – kérdezi Lucille. hogy ne kelljen a szemébe néznie. A békapróba nem tévedhetetlen. az én lányom a világért se tenne ilyet – az asszony feláll. Kivették a méhemet. Továbbá felpuhult. Mrs. Most már nem kétséges. – Az nem lehet… – suttogja Mary. – Nos? – kérdezi Lucille. A lány felkapja a fejét. Wade. – Borzalmas volt. hozzávetőleg narancs nagyságú méhet tapintottam. de sokra megyünk vele. a medencei vizsgálat igazolta a többi leletet. Nem jelent semmit… – Az se. Leszegi a fejét. tévedésből. hogy Mary állapotos. Én ismerem ezeket a dolgokat. és szó nélkül megpaskolja a lánya karját. McFarland.

A légkondicionálástól fagyos ház aljában nyílik-csukódik az ajtó. – Meg kell beszélnünk ezt az egészet. semmi kétség. Ted nem is hallotta. sóbálvánnyá dermedve bámulja a feleségét meg a lányát. Evans. Ted közelebb lép. mint a szerepét próbáló színész.4. Ted próbálja felmérni a tényállást. – Ebből elég! – veszi el Lucille kezét az arcáról. De dr. hirtelen megesik rajta a szíve. de semmit se tud mondani. lassan elismétli: – Mary terhes? – Nem igaz. Mike Holland? – Nem! – nyögi-jajongja Mary. – Miért nem hisztek nekem? Mike és én nem csináltunk semmit! – Hülyének nézel. Mary kitátja a száját. de ezúttal tanácstalan. a vállára vetett zakó akasztója az ujjára fűzve. Aztán. és szipogva küzd a sírással. Közölte. az inge kigombolva. és azt mondja: – Halálosan megbántottál. akinek keskeny vállát már a néma zokogás rázza. – Szégyent hoztál ránk – zihálja Lucille elfúló hangon. ide-oda csapong a tekintete. Megáll háttal a férjének és a lányának. mielőtt válaszolhatna. – Ne most. szavakat keres. Mary Ann?! – emeli föl a hangját Lucille. ha felsejlik egy-egy gondolatkezdemény. hogy Mary terhes. Olyan… zaklatott vagyok. úgy nyögi: – Édes Istenem. ki a fiú. – Nem tudok erre mit mondani. Kihúzza magát. Lucille hátrál egy lépést. ezt velem? Mary csak nézi-nézi az anyja felduzzadt arcát. hogy hazudtál nekem. apa – suttogja a lány. – Először is mondd meg. – Mi van itt? Mary fölnéz az apjára. Azt mondja. hallatszik. Ted kiált. – Hülyét csináltam magamból dr. . Karcsú alakja remeg. Mary Ann. – Tévednek. Lucille reszkető hangja szűrődik ki az arcára tapasztott ujjai közt: – Most telefonált dr. – Úgy szégyellem magam! Mary esengve néz az apjára. ismét könny szökik a szemébe. Először úgy fest. – Hol hibáztam. Aztán megáll az ajtóban. A hír ugyanúgy letaglózta. mint az anyját. Az fáj a legjobban. engesztelően tárja szét a karját. Halkan csukja be az ajtót. ahogy végigmegy a közlekedőn. hogy intézkedhessen és magához ragadja az irányítást. ajka néha elnyílik. Wade előtt. Mary Ann. Evans nőgyógyász. – Először hittem neked – tápászkodik lassan Lucille. léptei feléjük dobognak. Ilyesmi csak más apák lányaival történhet meg. fejezet Lucille a kezébe temeti az arcát. édes Istenem… Mary az ágya szélén roskadozik. a nyakkendője csálé. terhes vagy. Gondolkoznom kell… – Merev léptekkel az ajtóhoz megy. Mary Ann? Miért tetted.

hogy két orvos egybehangzóan állíthatná. hogy a „Perry Mason" közben Lucille mesélt valamit arról a proccos dokiról a csicsás rendelőjében. hogyan formálja a szavakat. de bűnösnek érzem magam. mit teszel. Nem tanítottalak meg arra… – De apa! Hogy tehetnél te erről? Valami bajom van. mit mondjon. – De nem vagyok! – sikoltja Mary. És még most se fogtad fel. apa. – Hinned kell nekem! Ártatlan vagyok! – Jaj… – suttogja Ted. hogy te jó apa vagy-e vagy sem? – Cicám – fogja meg Ted a lánya arcát –. Mind a két orvos az állítja. Lucille kakaóvajjal kenegette karcsú. hogyan csinálják. Az agyában valahol felsejlik a homályos emlék. – Nem tudom. . de akkor is lehetetlen. Ted elhúzza a száját. és kérdő tekintettel méregeti Maryt. orvosok. anyád felvilágosított… – Apa – mondja könyörögve Mary –. tűnődik. Evanshez. – Mi történt? – hallja hirtelen a tulajdon hangját. dr. meg az. aztán lassan elcsendesedik. hogy távol állt tőlem mindig is. és elmondta.Mary várakozásteljesen néz az apjára. nem tudom. és az űrben szállna lassan lefelé. és sült a hús a kerti grillen. hogy leereszkedik az ágy szélére. akinek egy közönséges influenza is magas. mit tudom én. Talán ott kellett volna hagynunk benneteket Amyvel a katolikus iskolában. Hosszú hallgatás után félénken elsóhajtja magát: – Apa… Ted McFarland láthatóan megrendülve ül az ágy szélén. – Tudom. átkarolja és magához vonja Maryt. – Nem tudom. hogy valahogy megered a szava. próbákat végeztek. Az orvosoknak is megmondtam. mindenféle próbákat végeztet. amit az orvosok képtelenek megfejteni. de nem. és a lánya arcát vizslatja. A torkát köszörüli abban a reményben. amit az orvosok mondanak. és van képe terhességet emlegetni. hogy állapotos vagy. mi bajom van. Ted száján végre oldódik a lakat. egy hosszú sóhaj telik tőle. miért. cicám. de szó nem lehet arról. akit a közelmúltban hiszterektómián átesett barátnője ajánlott. elviszi egy nőorvoshoz. Nem tudja. Ted nehézkesen bólint. – Valószínűleg nem tudtad. – Nem igaz – hallja az elhaló suttogást. Akkor elkerülhettük volna… – De apa! – Hallgass ide. nem hiszem. Hol voltam én idáig. barna testét. Szombat délután. csak tátog. De én soha nem csináltam ilyet. hogyan kezdje. betegségem. – Mary – mondja halkan –. aki továbbra is émelyeg reggelente. – Hogyhogy? – Kudarcot vallottam mint szülő. aki elengedi magát és a mellkasához bújik. Sír még egy percig. gyerekem lesz. Én azt hittem. talán anyádnak volt igaza. hogy Maryt. Mintha kihúzták volna alóla az anyaföldet. apa. megnyugszik. míg a lányát nézi. Szerintem semmi rosszat nem tettél. tudom. – Mary. míg a pinacoladát iszogatták a medence mellett. világos? Hiszel nekem? A lány tétován bólint. én pontosan tudom. De mi köze ennek ahhoz. apa. – Apa! – Egyszerre kicsordul a könnye és lecsurog az orcáin. ha nem így lenne.

Dr. dr. Ted utánakap. holott az orvos már elfoglalta helyét az íróasztal mögött. – Cicám… tudni szeretnék valamit. mint anya! Te is azt gondolod. Kényelmes délután van mögötte. Mary. Azt hittem. Székéből látja. – Mary. és utánaindul. nekem nem? – Csak annyit árulj el. vajon mi szél hozta? – Ha akarsz. – Kénytelen vagyok. Meglepetésére Mary McFarlandot pillantja meg a lifteknél. a völgyre szmog terül. hogy ki volt. Istenem! Már pattan is fel. se a lány nem mozdul. és kimegy a váróba. . és csak áll. az orvos tűnődik. – Miért? Nekik kénytelen vagy hinni. – Nem ítéllek el. Az iszonyattól eltorzul az arca. míg átölelve tartja. Segíthetek valamiben? A lány szeme elkerekedik. Jonas Wade kinyitja az ajtót. Jonas Wade felfigyel duzzadt szemhéjára. A nagy ablaktáblákon beárad a késő délutáni nap fénye. – Jó napot. várj! – kiáltja Ted. – Apa! – zokogja. Valaki rángatja a bejárati ajtó kilincsét. és a karjánál visszatartja. Mikor a lány félénken belép. Naplemente csak két óra múlva. apa! Jaj. jó? Érzi a fejbólintást az ingén át. Dr. Mike? Mary összeroskad. cicám. – Ki a fiú? Hosszú csend. mert a kislányom vagy. most a kartotékokat egészíti ki. – Te se vagy különb. – Mary – szól utána. Ugye elhiszed? Mary ismét bólint. mintha lélegzetet se vennének. ez a legforróbb napszak. hogy a lány nem olyan rendezett és ropogós. tanácstalanul néz körül a szobában. gyere be – tárja ki neki az ajtót. A lány megfordul. Aztán Mary lassan. Ted mély lélegzetet vesz. – Mary – mondja halkan bízzál bennem. válogat a szakfolyóiratkazalból. aztán bocsánatkérő mosolyra húzódik a szája. A hőmérő higanyszála magasra szökött. Észreveszi. se az apa. mintha most kelt volna fel az ágyból. Mary beballag utána az irodába. mint akit megütöttek. De annyira elvakítják a könnyek. Wade felkapja a fejét: mintha neszt hallott volna odakintről. – Ne rohanj el. Wade. merre keresse a lányát. a blúza nincs rendesen betűrve a szoknyába. mint legutóbb: csapzott a haja. és az apjára bámul: – Te hiszel nekik – suttogja. hogy sejtelme sincs. Az imént küldte haza a nővért. nem csoda. A kopogásra az orvos felemelkedik. Nem haragszom vagy ilyesmi. Jonas Wade vége felé tart a papírmunkának. leveleket ír. apa? – kérdezi a fojtott hang. hazament. a síelő figurán matatva keresi a szavakat. Dehogy neheztel érte. hogy több páciens is lemondta a mai napot.Ted. és elindul az orvos felé. A folyosón távolodó léptek. – Jaj. A pártodat fogom. Egy pillanatig csak néz. – Most nincs rendelés. – Mary… – Ez nem lehet igaz… Mary kitépi magát és az ajtóhoz ront. gépiesen elhúzódik. melegét a légkondicionálás közömbösíti. – Mit. cicám. hogy a Gelson szupermarket is valóságos kísértetváros. hogy megtettem. és segíteni szeretnék. Zárva volt az ajtó.

– Dr. dr. ülj le. miért nem hisz nekem senki. – Miért? Mary ismét a földet bűvöli. Wade arca komoly. Wade. Evanst jól ismerem. holott igazat mondok! Dr. – Hallgatlak. hogy nem szabad. Anyám vitt el hozzá. és azt mondja: – Mary. de a szék szélén kuporog. – Tiszta kitűnő vagyok. Mary. A lány feszülten figyeli. türelem és figyelem sugárzik róla. Valahova mennem kellett. Mary? – A szüleim és dr. – Éppen a tanultak alapján vagyok tökéletesen biztos abban. Evans állít képtelenséget. – Honnan? – Hazulról. hogy nem igaz! Mondja. Gondolom. A lány óvatosan felnéz. – Dr. és azt mondta. . A lány engedelmeskedik. a térdén könyökölve kissé előredől. Mary? – Biciklivel… – Ebben a hőségben? A lány a nagy üvegtáblákra pillantva hunyorít a szmogban sárgálló napkorongtól. – De téved. de néha nincs a templomban. – Talán Crispin atyához kellett volna mennem. hogy van a hűtőben Pepsi. mondja. hogy itt találom. kérlek. képtelenség. A szoknyáját húzogatja. Abban biztos voltam. miután innen elmentünk. – Mary! – ugrik föl Jonas Wade. jó jegyeket szerzel. Wade hátradől. Wade. kérem. – Még soha nem láttam így kiborulni! És apa se jobb. hogy tanultál élettant. Mary. – Rémlik. Tudom. Mérlegeli. Wade tűnődik egy pillanatig. Dr. mi történt múlt szerdán. de a szeme vigasztaló. miért jöttem. Ellátogat ide-oda. mert megtanították nekem. Wade leül mellé a szomszédos székre. hogy a házasság előtt tilos. gyűrögeti. hogy amit állítasz. ilyesmi. és megkerüli az asztalát. hadar. – Bizony meleg van… – Mary. milyen hangon szól hozzá dr. Wade. simogatja. – Nem is tudom igazából. Dől a szeméből a könny. és múlt szerdán… – Emlékszem. kórházakba. dr. A lány a fejét rázza. Menekülni. Mary ráemeli a tekintetét. gyerekem lesz. Evans. mert szerda van. és egyszerűen nem értem. és az orvos tekintetét keresi. – Innál valami hideget? – kérdezi az orvos. – Köszönöm. ugrásra készen. Wade megszólal: – Hogy jöttél ide. Kiváló orvos. hogy bűn. hogy én és Mike… Pedig én soha. hogy tévednek! – Kik. azt hiszi. Wade. hogy a doktor úr és dr. nem – szegi le a fejét Mary. Dr. Be kell látnod. hogy a lány a kezét tördeli. – Nem csekélység. te értelmes lány vagy. Halk és kedves. – Értem… – És anyám annyira kiborult! – Mary innentől képtelen uralkodni magán.Kínos csönd. aztán dr. – Beszélni akarok – mondja. látva. Dr.

Nézi a lányt. odahallatszik Cortney és barátai sikkantgatása. De mi is derült ki? Penny szalad át a nappalin. De ez kicsit más volt – a lány nem is őrjöng annyira. mert úgy vélte. hogy itt vagy? – Nem. . oda se néz. Gondolatfoszlány inkább. A Wade birtok tekintélyes a szeszélyes alaprajzú ház körül. amitől megdermed. míg ráfeledkezik Mary kikezdhetetlen jóhiszeműségére. Angliában történt. a szagokra. Jonas rápillant. a szüleid tudják. és nézi a vízben hancúrozó fiatalokat. – Tudom – sóhajt a lány. Fogalmam sincs. és vacsorázhatunk. az igaztalanul vádoltak őszinte megrökönyödését. Wade-nek. árnyas pázsit és félkörben ívelő kocsifelhajtó fedezékében. Hátha igazat mond a lány. és tekertem a pedált. és újra belévillan a gondolat. Szórakozottan bámulja az úszók játékos évődését. fekete haja nagy csavarókon. és olvasni próbál dúlt. Némi mérlegelés után ismét megszólal: – Eljársz a Szent Sebestyén-templomba. mióta csak átadta Mary Ann McFarlandet összetört szüleinek. hátul viszont narancs-és avokádófák rengetegében spanyol stílusú úszómedence kínálja jótéteményeit. hátha elárul valamit a titkos gondolatokról. hogy érintetlen. ami már egyszer elkapta. és hova mehettem volna… – Fel kell hívnom a szüleidet. bikinimelltartót visel. a hűvöskék szempárt kémleli. Elrohantam hazulról. S belévillan valami. A ház kétszintes Woodland Hills előkelőbbik részén. A konyhából beáramlik Penny Wade rostonsültjének illata. japán sarkú papucsa csattog a lakkozott parkettán. a kérdéses nő nem hazudott. vagy a neszekre figyel. átfutotta. hallottál már a fogamzásgátlásról? – Tudom. a Chalk Hilltől északra. És az ifjúsági szervezetbe is? – Igen. Muszáj volt beszélnem valakivel. ameddig csak bírtam. Tedd már meg. – Gondoltam. Ez a tolakodó ötlet mintha megnyomna egy gombot. Hatalmas üvegablakok néznek a cserényformán elkerített takaros előkertre. kétségbeesett szülők. mikor? –. sortot. amint belökdösik egymást a medencébe. Az orvos írta meg a dolgot.– Mary. beugrik egy angliai leányanya esete. de most a párhuzam mégiscsak eszébe juttatta. – Értem – húzódik el az orvos. Pályája során nemegyszer látott hasonló jelenetet: őrjöngő tini. az épületek az úttól jóval beljebb. Jonas Wade lassan megbiccenti a fejét. igaz? – Igen. elgyötört vonásaiból. Vizsgálatok. kecses kis nő. – Mary – szólal meg utóbb az orvos –. – Tíz perc. De csak a színlelni képtelen ártatlanságot látja. tekila-koktélt szopogat. festőien „ranchó"-nak mondott stílus jegyeit viseli magán. fel a biciklire. Érdekes eredmények. Jonas Wade a hűvös üvegnek támasztja homlokát. ami a jellegzetesen dél-kaliforniai. miért épp ide jöttem. egy folyóiratban olvasott valami ilyesmit – melyikben?. mikor olvasott róla: a nő vihart kavart. a jó ég tudja már. viszont idegesítően hangoztatja ártatlanságát. gondolja Jonas Wade. hogy tilos. Wade telefonál. Dr. és nyomban ki is verte a fejéből. hogy itt fogok kikötni. hogy szólsz a srácoknak – szól hátra Penny a válla fölött. míg dr. leporolná a memóriáját. sőt használaton kívüli lóistálló is van. mikor a McFarland lány ott ücsörgött nála. Még én se tudtam. gondolatait a lány köti le. azt állítván magáról. De az orvos nem a látványra. Mary. kocsikeréken díszelgő postaládák. mikor eltűz mögötte – alacsony. Megint kibámul az ablakon a sivár sárga égre.

rothadó gyümölcs. Mondd már. Végtére alapítója a Galenus Szövetségnek.Jonas fölegyenesedik. és a szakma krémjének jusson a hőn áhított tagság. folyóiratokkal telizsúfolt polcokat pásztázza. Mikor szombat este átvette a mindösszesen húsz tagot számláló titkos és zártkörű klub júniusi összejövetelén. legjobb barátnője. csak a japán sarok kopog a folyosón. forró lehelet. hogy a hatóságok lefülelik őket. – Hé. az UCLA genetikusával. hogy húsznál több tag ne legyen. és a hátsó ajtóhoz lép. az ilyen babérok tiszavirág-életűek. hogy bárki megnyalná utána az ujját a déli határon túl is. hogy férfival soha nem volt kapcsolata. Arra jutott. nevetést. Kötötte az ebet a karóhoz. a kelbimbót. De a dicsfény glóriája megfakult egy nap leforgása alatt. kiszáradt fű. barna. Bőrátültetés. Scientific American. – Kész a vacsora. Jonas áll egy pillanatig. hogy bekereteztesse és kitegye a falra: micsoda megtiszteltetés. olyan büszkeséget érzett. hogy… Jonas behunyja a szemét. Jonas sarkon fordul. megválasztották ismét. mire jutott? – Drágám… Megfordul. Becsukja az ajtót. és mosolyogva biccent az ügybuzgón arra loholó Carmelitának: remek házvezetőnő. aztán a vizes talpak csattogását. holott egy kukkot se tud angolul. az avokácló-grépfrút salátát eltünteti. Tölt magának még egy italt. hogy még egy évet elnökölhet a Galenus Szövetségben. Kezdetleges. és lassan-lassan visszaszivárog az elméjébe a szökevény cikk néhány adaléka. aztán folyóiratok során. Jonas tudomást se vesz a házat betöltő zsivajról: tekintete végigszalad a könyvek gerincén. ő tett róla. Míg a steaket. California Physicians'Medical Journal –. Inkább a könyvekkel. síkos-fröcsögős testeket: két lány. Egy hajadon leányt szült. kihörpinti az italt. hallja. A remekbe fésült Penny mosolyog rá az ajtóból. miután beszélt a legjobb barátjával. Londonban történt. Pirruszi győzelem az ilyen. Jonas Wade. hogy miért. aztán az íróasztalához lép. hogy benéz vacsora után. Egyszerre nagyon utálja. Tom tárt karral készül elkapni Cortneyt. hogy ő üljön az asztalfőn a Lawry különtermében. De egy genetikus – mi is volt a neve a nőnek? – nem hagyta annyiban. por és uszodai klór szagát sodorja. Vajon otthon találja-e Bernie-t? Otthon találja. Bernie megígéri. Sarah Long a lépcsőn üldögél. Az itallal bevonul a dolgozószobájába. hogy Cortney utolsó ugrása felcsapja a vizet. gyerekek! – kiáltja Jonas. a tizenkilenc éves Brad és testvéri jó barátja. tűnődött még kicsit. ezért törik magukat és mindig vidámak. A címeket bűvöli – JAMA. Szeme megállapodik az új oklevélen: az asztalon várja. Piszkálja valami: ebben a betűrengetegben van az a közlemény arról az angliai esetről. Vizsgálatokat végzett a gyereken. Van. Maga se érti egészen. két suhanc kacag és visong. zihálást. A fenébe is. rettegnek. szárítkozzatok meg. hogy neki kell berángatnia a vigadozó ifjúságot a légkondicionált fagyba. Wade-ék a tényállásnak köszönhetően hetente egyszer olyan hamisítatlan mexikói enchiladát és rostadát ehetnek. Az orvosok kinevették. megbízhatatlan kromoszómapróbák. de nem ment . Nézi a karcsú. Mikor kitárja. – Tálalva van! – Már el is tűnt. ahol a húszak az orvostudomány fejlődésével hivatottak érdekfeszítő viták révén lépést tartani. Élőképpé dermed a négyes: a tizennyolc éves Cortney az ugródeszkán pózol. beárad rá az esti fülledtség. a fejében egyre csak a McFarlandprobléma kering. a telefonhoz. hogy mi is állt abban a cikkben. ami friss eukaliptuszhajtások. hogy az ilyenek válnak be legjobban. Szerda este. hogy szólni is alig tudott.

Összehasonlítja magát Ted McFarlanddel. elvesz egy Cortney zsánerű leányzót. és hálát ad. Gyöngéden nézi Cortneyt. Mikor Jonas végére ér Mary McFarland. Cortney bőgette a rockot. lételemük a jó vita. aztán betelepszenek Jonas sötét bőrrel kipárnázott dolgozószobájába. randa csatokat viselt. családtól elvonulva. Az ifjúság kitódul a ház elé. teszi hozzá egy hang az agya rejtett zugából. aki pár órája holtsápadtan. ahogyan Wallace kormányzó fellépett. és összeköttetéseit latba vetve bejuttatta az újonnan megnyitott Taft gimibe. Onnantól kettejüké. és szépen megállapodik itt a környéken. Jonas tűnődik pár pillanatig. eldöntötték. Jonas Wade igyekszik erőt venni magán és figyelni a többiekre. ez a tettre kész közgazdászhallgató. Jonas és Bernie egyívású szellemek – szomjúhoznak az újra. Ezért aztán magánúton tartják a kapcsolatot. Penny meg a varrószobában anyagot feszít a subázókeretére: új munkába fog. Bernie Schwartz visszakérdez. vagy hazudik. Aztán oldottabb a csevegés: vajon tehermentesíti-e a Sepulveda hágót a tervezett új főút? Jonas végül rátér az érdemi témára. Bernie. hogy Cortneyval soha nem volt igazi gubanc. csupa fül. autós moziba készülnek. Bernie a whiskyt szopogatja. de hát a terv éppen az általa kikötött alapszabály miatt dőlt dugába. hogy Bernie helyet kapjon a galenusi húszak között. és feleselt Pennyvel. aki szakasztott olyan. A barátaikat vendégül látó Cortney és Brad viszi a szót. vagy tényleg elfeledkezett a nemi aktusról. mindketten aggasztónak tartják. élénk érdeklődéssel kíséri barátja minden szavát. Carmelita asztalra adja a lecukrozott epret. asszonytól. Pennyé meg az övé az egész ház. – Nyilatkozz. mikor tizenöt évesen rossz társaságba keveredett. az UCLA-n kutató negyvennégy éves genetikus alacsony. mit nézzenek meg? Arábiai Lawrence vagy valami strandhistória? Sehogy sincs megegyezés. Mikor Bernie betoppan. kényelmesen éldegélhetnek. Jó. Italt töltenek maguknak. hetente összedugják a fejüket egy ital. Brad meg átmegy az UCLA-ról a Stanfordra. mint a nagyapja. Nemcsak Woodland Hillsen meg a szombat reggeli golfpartin közösködnek ők. Brad cimborája az Alpha Phiből. Most már a San Fernando-völgyi Állami Főiskolán drámaszakos és színkitűnő. minigolf lesz az igazi. hol eltérő véleményüket kicserélni.semmire. Jonas Wade lebámul az eprére. mit szólsz hozzá?''. tehetetlenül ült a rendelőben. És hótunalmasan. Váltanak pár szót a fokozódó zavargásokról Délen. dióhéjba foglalt történetének. mint Penny volt valaha. belebámul a poharába. hol egybehangzó. hogy tudniillik csak gyógyító orvos léphet közéjük. aki korántsem elveszett ember és szemmel láthatóan nincs ellenére Cortney. jogra. ügyész lesz. hogy majd szétrobbant a ház. hogy a fiút védje. elcsigázva ült asztalhoz. – Hát jó. lenyalt fürtöket. Carmelita mosogat. földet seprő orrú járgányok. Szerintem küldd pszichiáterhez. és megkérdezi: „No. Pár éve Jonas kitette a lelkét. kopaszodik. zömök. Bernie Schwartz. nagy ritkán egy steak fölött. három éve végigcsináltak egy keserves időszakot. Jonas. én csak csóró falusi genetikus vagyok. Majd egykettőre beköti a fejét valaki – éppenséggel Tom. ahogyan eltervezte. mikor a szövetségi csapatok ellenőrzésük alá vonták az Alabamai Egyetemet. Jonas tehát háborítatlanul cserélhet eszmét Bernie barátjával. De akkor ő kivette Cortneyt a Birmingham középiskolából. Bőrdzsekik. aztán megkérdezi: .: – Hogy én mit szólok? Te vagy az orvos.

de mindig elalszik az ügy. – Ha nem tévedek. Jonas. hogy ez a lány…?! – Hallottam vagy olvastam. a guppiknál például. bizonyos alacsonyabb rendű állatfajoknál valóban természetes. Lehet. – Elgondolkodva vakargatja az állát. Marylandben volt. hogy folyt valami kísérletezés apátlan egerekkel. – Na nézzük. pokoli gyér a . lötyögteti a pohárban. Miért érdekel? – Értelmező szótáram nekem is van. a természetes előfordulásáról. mi okozta. De szerintem nem sikerült kideríteni. hogy a pete sperma híján is embrióvá fejlődik. – Mit tudsz a szűznemzésről? – Szűznemzés? A meghatározása ugyebár. Szó szerint értendő a dolog. Egy pulykatenyésztő gazda felfigyelt arra. nem a növények. Nos… – emelinti meg Bernie vaskos vállát –. – Nem értem. in vitro. valami Beltsville-ben vagy hol. – Várj már. Erről tudsz-e valamit? – Apátlan egerek… – Bernie hajlott orrú ábrázata komoly lesz. a tenyésztők például kiváltják a szűznemzést bizonyos pulykafajtaváltozatoknál. – Az meg hogy lehet? – A megtermékenyítetlen tojás kromoszómái egyszerűen megduplázódtak. hogyan lehetséges ilyesmi. Kísérleteket végeztek. kösz. meg van egy tiszta nőstény gyíkfajta. – Mindjárt. és megint a jellegzetes vállvonás következik. – Fenékig üríti a poharát. – Tudják. mielőtt az embrió kialakult volna. nem in vivo. csak nem hiszed. vagyis „apátlan" tojásból származó pulykákat olyan kakasokkal pároztatták. feljavítás céljából… – De én nem a mesterséges szűznemzésről akarok hallani. Jonas nézi-nézi az italát. Bernie ismét felvonja a vállát. A gazdák hamarosan tele voltak spermát sose látott tojásokról szaporított baromfival. – Nem jut eszembe.– Bernie. – A sejtmag alkotóelemeivel foglalkozunk meg DNS-szintézissel. csakhogy mesterségesen. – Volt ilyen. Hadd gondolkozzam. hogy az embriók megtermékenyítés híján is növekedésnek indultak? Bernie gondolkozik. hanem arról. Pontosabban az ATP-t bontjuk le aminosavakká. hatból egy megmaradt és kikelt. a szűzen nemzett. Többnyire megszakadt. mit tudom én. – Emlékezetem szerint minden szűzen nemzett pulyka megduplázta a szabályos kromoszómaszámot. Hol is olvastam ilyesmit utoljára? Valamelyik szennylapomban írtak róla – hogy tanulmányoztak egy pulykafajtát… – Akkor mesélj a pulykákról. – Jonas. de ha jól emlékszem. hogy emlősöknél spontán… – Elkerekednek a gombszemek. amelyek megtermékenyítetlenül is kikelő tojást tojó nőstényeket nemzettek. amelyik magától szaporodik. hogy sok megtermékenyítetlen tojásban is elindul a növekedés. ha jól emlékszem. Nekem a jelenségről mondj valamit. ami magától beindul… Bernie rászegezi szúrós kis szemét a barátjára: – Spontán szűznemzés csak az alacsonyrendű állatoknál van. már régebben. hogy békában is létezik ilyen… – Ennél azért másszunk kicsit följebb. az élővilágból ez esetben az állatok fontosak neked. – Emlősöknél nincs? – Emlősöknél? Életemben nem hallottam még ilyet. mi megy mostanában a laboratóriumban? Bernie összevonja busa ősz szemöldökét. – Előhozzák egyszer-egyszer ezt az emlősök szűznemzése izét.

Pár éve az a Spurway-dolog nagy vihart kavart. mi az a partenogenezis. Jonas a tenyerét öklözi. néhány hónapig a világ genetikusai egytől egyig Londonra sandítottak. a könyvespolchoz rohan. hogy forduljanak pszichiáterhez. – Még mindig kíváncsi vagy a véleményemre? – Hát persze. – Küldd el pszichiáterhez. Wade az ujja közt pergeti a friss folyóiratszámokat. Jonas Wade nagyot sóhajt. – Róla olvastam valahol… – Nyolc éve. Helen Spurway! – Mint akit kígyó csípett meg. el tud menni a UCLA könyvtárába. A fejében meg a másnapi programját: reggel műtét. de ez a lufi is kipukkadt. Jonasom. – Dr. De ha megint megkérdeznek. délután nincs rendelés. és hátat fordít a polcnak. Az utca emberének gőze nincs. Ötvenötben. – Ojvé. és nem kaptak az ötleten. A szülőknek ajánlottam is ma délután. – Van benne valami. Az anya szerint ez a lelkiatya kompetenciája. Viszont mindenképpen utánanézek ennek a pulykavircsaftnak.dokumentáció ezen a területen. – Megvan! Spurway! Dr. – Jonas – hallja Bernie halk hangját. – A francba. Bernie. . forszírozni fogom a pszichiátert. értsd szűznemzés. – Ezen kár lenne vitatkozni.

Például. Korai még. szeme láttára érik nővé: az apák zömével ellentétben ő nem siratja. hogy Lucille igazából a saját boldogtalan emlékeivel küszködik. karcsú szépsége. kismamaruha alatt türemkedő óriás pocakkal: elviselhetetlen gondolat. jajong belül. ha olyan szerda lenne ez is. Mary meg lehúzta a redőnyt. Mary. De ez – mered maga elé komoran –. de legalább úgy tenni. és kiszedje Maryből. nem szól senkihez. aki ül és vár. Lucille kezdetben dühös volt Maryre. és semmi értelme. mihez fogjanak. Mary bezárkózott a szobájába. okos. falfirka a szentélyben: lilán kígyóznak majd a lábán a visszerek. Valakinek tartania kell a frontot. De hát nem mozdulhat el. ahogy szétmállik. Mary a büszkesége. De mire? Amy katekizmusórán van. Csak egyre bámulja a halott képernyőt. Gyönyörű Marym! Hol rontottam el? . miért tette. Mary terhesen. mindannyiukra. Amynek is örült. mintha belerúgtak volna. mint lánytestvérekről és lánygyerekekről. higgadt családfőnek lenni. intézetben nevelkedett. és összegörnyedve fogja a hasát. Ebben a sötét. Ted azonban tudja. mitévők legyenek. az élete értelme. Mint a feslő rózsa. hogy Mary gyermekévei eljártak. Ó. Míg Lucille vajúdott. ez több a soknál. amit tett.5. Ki van zárva. De holnap feltétlenül felkeresik Crispin atyát. Wade-től egyenesen a paphoz akart menni. aztán a harag bánattá szelídült. hogy közel kerüljön a lányához. Ted egész éjjel gyertyákat gyújtott a templomban és imádkozott. de hát ő öt évvel később született. elformátlanodik. ártatlan bája megnevetteti. és másról se fantáziált. hogy a szíve szakad belé. Végtelenül kedves neki a lánya hamvas. kinyúlik a bőre. Szellemessége. ő biztosan tudja. mert Lucille a pohár aljára nézett. mintha az volna. Megfeszül belé. végül jött a reményvesztés. hogy hanyatt-homlok Crispin atyához rohanjanak. De egy dupla whiskyvel gubbaszt a kikapcsolt tévé előtt. fejezet Már oda kellett volna érnie. Lucille pedig… A szomszédból áthallatszik. Utálja kihagyni. Bárcsak ott lenne már. hogy időnként pohár koccan a whiskys üveghez. most esne jól csak igazán a kikapcsolódás. felfúvódik. gondolja Ted McFarland. holott Lucille dr. a mindene. Mary. és az eseményt beárnyékolta az a kellemetlen dolog. megsemmisül a ruganyos szépség! Templomgyalázás. Nincs ebben semmi titokzatos: Ted nem is ismerte az anyját. hogy lány legyen a kicsi. néma. mint a többi. dagad. Megvétózta. Ted McFarland annyira szereti az idősebbik lányát. Hát hogy bírja végignézni. lógni fog a melle… Ted kezéből kiesik a pohár. júniusi hőség átjárta házban kell lennie valakinek. A konditerem. miért hozott szégyent az egész családra.

tenyerébe fogja a mellét és megnyomja kicsit.meg levegyék. hogy a melle megduzzadt? És feszül? Bizonytalanul odaviszi a kezét. valahányszor itt a szobában öltözik-vetkőzik. mint a gyöngyház fényű napfelkelte. semmi se növekszik idebenn. Mary feszeng saját maga előtt. Összerezzen. amit erről a témáról tud. mintha valami szégyenleteset művelne. és alaposan megnézni mindent. megnagyobbodtak volna. az kizárt. Nézi a bimbókat. gyorsan elkapja a kezét. Az nem lehet. Próbálja összerakni azt a keveset. vékony derék. tiszteletben tartva a másik szemérmességet. Mary felsóhajt. mint az úszóké. ez a fürdő közös Amyvel. Mary elvétve lát női meztelenséget. Mintha szobrot vizsgálna szenvtelenül. finom izmú. és a meztelen testét nézi a tükörben. Laposan fekszik az izmot vallató tenyere. Wade? „Hamarosan meglátszik…" Fintort vág. Mary tekintete a mellén állapodik meg. Halk léptek közelednek. ösztönösen hátat fordít a szekrénynek. Fürdéskor rendszerint csak futó pillantásokat vet a fedetlen vállára. hátára a pára lepte falitükörben. Mi van vele? Mi okozza a reggeli émelygést meg ezt a mellduzzanatot. a lányok idegesen takargatják magukat a kis törölközővel. Mikor tornaóra után zuhanyoznak. És zavarba ejtő is. de ezt a szex dolgot sose bolygatják. kalauza a liberalizmusban. Életében először látja magát csupaszon. de hát ő tudja. a lábszár nyurga. Másik kezével a másik mellét tapintja óvatosan. Megtapintja a hűvös bőrt a köldöke alatt. hogy terhes. és vastag fürdőköpenyben jár ki-be. Mintha megsötétedtek.Áll a kihajtott szekrényajtó előtt. aztán folytatja útját bal felé. Tökéletes. Szeme lejjebb siklik. a kar hosszú. Az illető megáll az ajtaja előtt. Nyáron is elvonulnak. Mary visszafojtja a lélegzetét és fülel. Csakhogy neki ez kínos téma. Anyjának külön fürdőszobája és öltözőszobája van a nagy háló mellett. Van változás? A váll rajza ugyanolyan. olyan művelt. Mi fog meglátszani? Valami rejtelmes dolog zajlik itt a tenyere alatt. Az íróasztal lámpáját irányította magára. Wade-nek igaza van. Örökösen a forradalomról meg a szabad szerelemről folyik köztük a szó. a comb csöppet sem vaskos. a szobában különben teljes a sötét: Mary megbabonázva szemlélődik. a hasára. A nyári barnaság még késik. Germaine-nel irtó jóban vannak. szögletes. Inkább azt kellene összeszedegetni a gyér tudományból. Megint grimaszol. De mit is mondott dr. a szülői háló irányába. A vérzés. hogy igazából mi nem stimmel nála. Mintha másvalakit bámulna szeméremsértően. Eszébe jut valami. kecses. selymes simaság lüktet fény és homály között. Ebben a pózban egy röpke pillanatig kagylóból kiemelkedő Vénusznak látja magát. de Amy mindig bezárkózik. mint volt. Mikor ujja hegye a fanszőrzetre téved. és rendületlenül nézi a testét. A bőr színe. húszéves az egyetemista barátja. Leengedi a kezét. De akkor is meg kell győződnie a dolgokról. ezt a derült égből villámcsapást? Két orvos is kijelentette. hogy dr. Talán Germaine segíthetne. Mikor kért utoljára felmentést a tornaóra alól? Jó . Feszes ez a has. Lenyűgöző érzés most merészen itt állni pucéron. Képzelődik. lágyan ívelő csípő. Germaine olyan nagyvilági. egyenes. Érzékeny. Megint az arcát nézi. neki csöppet sem tetsző. hogy a fürdőruhájukat fel.

Követelem. Lucille bámulja magát a tükörben: egy idegen nő. – Ebben én teljesen járatlan vagyok. amit hallott. Senki nem kérdezte Rosemary Franchimonit. – Nem akarom. és kész! – Jézusom… – Ted. hogy az ő fia a ludas. hogy még csak nem is akarta azt a gyereket. de mikor leesik a tantusz. tartozol nekem ezzel. jót tenne neki. Aztán suttogást hall. hogy az ő lelkiismeretén szárad. közvetlenül a halála előtt… és elmondta nekem. – Keress valakit. A háta mögött Ted dermedten áll a háló közepén. és az ajtót bűvöli. – Ted hangja fáradt. A nőknek meg muszáj… – Fejét ingatva igyekszik minden figyelmét a szemközti nőre összpontosítani. – Tessék? – suttogja. velem ilyen nem történhet meg. Tudom. Lucille… De az asszony fojtott hangon folytatja: – Hosszan beszélgettünk Rosemary Franchimonival a kórházban. – Pszichiátriai tanácsadás – ismétli halkan Lucille az öltözőasztalánál. Ted értetlenül bámul. – Mióta kiderült ez az egész. hitetlenül mered a feleségére. – Én azt hiszem. hiszen kivettek mindent… – Lucille. Lucille föláll. hogy az egész élete rámenjen! Vegyék el. – Nincs más. Ted. Azt sem tudom. hogy a lányod ilyen szégyenbe essen. Aki megszabadítja ettől a… – Nem – leheli Ted. – Mondjuk. Nem akarta. Mindannyiunknak! – Lucille a férje karja után kap. aki segít Maryn. az istenért… – De mi lenne. hogyan fogjak hozzá. én is. de az elhúzódik. hogy kisiklik az élete. – Beszélj vele. Nem ismerek senkit. ilyen kínlódás vár rá! Azt . Hát… – Ted hátat fordít a feleségének. ahogy mozog a szája. hogy neki mi lenne jó… – Lucille nehezen nyel. Beletelik pár pillanatba. én már rendbe jöttem. – Én beleőrülök. A tükörben Lucille Ted szemébe néz. és neked az a dolgod. Te is tudod. Nem lelkesedem érte. Tönkremegy bele. – Mit mondhatnék. hogy ilyen szégyen. Vidd el valakihez. Ted. én szerencsés vagyok. – Hagyd most ezt. – Nem Mary a hibás. ha nem estem volna át a műtéten? És állandó fenyegetettségben élnénk? Ha reszketnem kellene a teherbeeséstől. mint a férjéhez – Rosemary Franchimonira gondolok. Ne hagyd. míg a férfi felfogja. – Jól értetted. – Hogyan tehetném. azt hiszik.régen… Mary újabb léptekre figyel fel. Ted. hogy még egyszer teherbe essen. hogy a férfiak milyen erőszakosak. Ted. – Nem igazság. Elmondta. – Akkor vegye kézbe a dolgot Nathan Holland. hogy keress valakit. tudod. és megfordul. hogy oltalmazd a lányunkat. mondd meg neki. Hanem a fiú. Lucille nézi. hogy iszonyúan fél. Ted! – emeli föl a hangját Lucille. állát a kezére támasztva. joguk van hozzá. ami az életembe kerülhet? Kimondatlan válasz remeg a levegőben. – Tudod. Nem nézheted tétlenül. és fogva tartja a pillantását. én folyton – hangja suttogássá hal: magához beszél inkább. mit kell tenned – jelenti ki semleges hangon. – Szóval. hogy a fia tönkretette a lányunkat. Ted. – Ilyet nem teszek. Nathan… – dörgöli a homlokát Ted. mert az orvos óvta attól. Mondd meg neki. ezek erőteljesebbek.

A naplójára téved a keze: műbőrbe kötött könyvecske aranyos lakattal. és kihúz egy fiókot.akarom. és belelapoz a pletykák. a lányodról van szó. hogy megmeneküljön. Nathannak meg kell tudnia… – Többet nem bír mondani. most leül az asztalhoz. de már rég sutba vágta. Mary maga se érti. csinálj valamit! Ted lassan odafordul az asszonyhoz. Hall minden szót. mióta Ted belépett a szülői hálóba. Aztán bólint. Mary meztelen hátával támasztja a szobája ajtaját. Vakon odabotorkál az íróasztalhoz. tanárok iránti fellángolások. Aztán ráírja egy tiszta lapra: „Szűz vagyok. hóbortok. Ted. – Igen. miért. Két évig vezette kislány korában. merthogy olyan gyerekes hülyeség. Döbbenettől tág szemmel mered a sötétbe. tekintete fáradt és szomorú. tizenhárom éves kori ábrándok krónikájába. és senki nem hisz nekem." . mozilátogatások. Odateszi a lámpa alá. Meg akarok halni.

és még mielőtt a kocsi egészen megállna. jelezve. Ted felhajt a meredeken. mint egy lidérces álom. János pápa utódát még nem választották meg. hogy szól a telefon.6. Aztán szó nélkül főzött egy kanna erős kávét. Lucille-lel kétszer voltak már itt vacsorán. Hol maradnak már? Fél órája vége a katekizmusnak. épületkarbantartásra. A kanyarban feltűnik Hollandék háza. hogy bű. a nővére is mélyen alszik. Talán együtt kisütnek valamit. hogy a házban vaksötét van. kikapcsolja a motort. az egyik legszemrevalóbb a környéken. nyögve kiszállt az ágyból. bejárónőre. Borzalmasan nézett ki. Tednek görcsbe rándul az arca. Nyílik a bejárati ajtó. A házat körülvevő takarosan nyírt sövényt bámulja. Amy. Szép ház. patikarendet tart a házban. Lucille ma reggel annyit se szólt. Ted arra riadt. a rádió elnémul. Ted a slusszkulcsot elfordítva az akkuról működtetni kezdi a légkondicionálót. de mindjárt beléhasít a lelkiismeret-furdalás. Arra se mondott semmit. felkeresi Nathan Hollandet. Nat – int a kezével. és kipattan az autóból. decemberben meg a karácsonyi partin. – Hello. Ted ilyennek még nem látta. hogy megegyezésnek kell születnie…" Ted rábök a gombra. tizenkilenc éve. amiért ilyen környezetet teremtett a fiainak. mikor Ted bejelentette. Amy. mint a legénybúcsúja után. Csörgött a vekker. az anyja is. Tednek ráadásul rokonszenves is. Ted sincs különb formában. Lüktet a feje. Tanácstalanul zuhan magába. Tegnap este. készített mellé szalonnát. Ted a legszívesebben kiverné a fejéből. Csakhogy ez a borzalom hajtja most is. A bíborosok kollégiumának szóvivője azt nyilatkozta ma reggel. Még csak tizenegy óra. A kormánykeréken nyugtatja a fejét. Nathan Holland pozíciója a biztosítótársaságnál jövedelmez annyit. Nathan Holland kész varázsló: gondot visel a három fiúra. a Taylor Road fölött magasodik pálmák és szikomorfák között. hogy XXIII. mikor Lucille már mélyen aludt. a fontos hírét ezek szerint még meg kell tartania magának. hogy fussa kertészre. Kennedy egészségi állapota a hivatalos közlemény szerint továbbra sem ad okot aggodalomra. teljesen elfeledkeztünk rólad… A tizenkét éves csalódottan vette tudomásul. Bő egy éve ismerkedtek össze. elgyötört arc a véreres szemek alatt lila árkok. a fürdőben bedobott négy aszpirint meg egy csomag Fizrint. Dúlt frizurája szomorú utánzata a megszokottnak. de a hőség fojtogató. mint a felesége. és anya sehol. Külföldi híreink: változatlanul fekete füst száll fel a Sixtuskápolnából. hogy teljes gőzzel végzi nem könnyű munkáját. Beesett. és Ted egyszerűién életre kel. Így diktálja a logika. Lekattintja a hűtést. mikor múlt nyáron Mike egyre-másra hazakísérte Maryt. Az egész este olyan kusza volt. fejezet „Mrs. Beszélnie kell Nathan Hollanddel. Csodálat illeti. pirítóst. fogja a slusszkulcsot. Holland szája fülig szalad: . amellett. de a kutyának se kellett.

De Ted erre képtelen. egyenesen Nathan szemébe néz. de nem ül le. kettejük közt kell maradjon az egész. pislog a csészéje pereme fölött. Végül Nat ide hívta tizenegyre. Egyre hallja Lucille hangját. – Tudom… – A kanapéhoz lép.– Sejtettem. Kávé? Ted tétovázik. Nem tudtad. Nat. Az alacsony spanyol kávézóasztalon van a tálca. hogy holnap bezár a bazár…? – Persze… – Ted a halántékát dörgölve néz körül a nappaliban. Nathan Holland lassan biccent. bajban vagyok. az irodájában találkozzanak. sugalmazza itt minden. Aztán két kezébe fogja a kávéscsészét. Basszus hangja alapján színész vagy énekes is lehetne Ted szerint. – Hát… köszönöm. Ő már egy hete vakációzik. – Mi újság a cégnél. Mikor Nat visszatér a kávés tálcával – két csésze kávé. Gyere be! Idekinn már most meg kell gyulladni. Hollandék nappalija erre igazán alkalmas színtér. aztán a vendéget a hűvösbe tessékeli. cserepes növények. amiért a szabadságodból áldozol rám – köszöni meg. – Örülök. De hát csak . mély bőrfotelok. keresi a szavakat. nemsokára befutnak. Nézi a másikat. hogy a te kocsidat hallom. faburkolat. Szürke szeme mindig derűsen csillog. Ted a bronzzöld huzatú kanapén. Hát a tőzsdén? Ted grimaszt vág a forró kávé fölött. – Hát Timothy? – kiált a házigazda után. Az este a whisky bódulatában még barátkozott az ötlettel: gyorsan. cukor. Szóltam a titkárnőmnek. hogy egy falatot is magához vegyen. – Hálás vagyok. Mire észrevennék. tejszín. „A lányodról van szó! Vegyék el és kész!" Persze szó sem lehet ilyesmiről. Nagyon komoly a dolog. de félnapos tanítás van. hogy fontos ügyben beszélniük kell. Tudnod kell. – Nat. Nat? – Nincs okom panaszra. De napvilágnál már az abortusz gondolatától is felfordult Ted gyomra. pár szelet gyümölcskenyér –. Lucille is biztosan visszaszívná már azt a tegnap esti szörnyűséget. Ted. hogy pokoli nehéz nekem ez az egész. Ülnek egymással szemközt. Ted ma reggel szólt ide. de Ted közölte. – Már jártam az irodában. ott sincs a makula. titkon. – Itt a szomszédban strandol valahol. kovácsoltvas. bimbójában elintézni. hogy hosszabban maradok el ebédelni. – Szóra sem érdemes. addig helyezd magad kényelembe. hogy látlak – mondja Nathan. lazíts. Máris megyek. – Mi történt? Ted száraz nyelvét húzogatja az ajkán. Nathan a fekete bőr hajóskapitány-karszékben. Ted irtózik attól. Nathan leteszi a csészét. és azt mondja: – Nem üzleti ügyben jöttem. Nat azt javasolta. Nathan Holland tagbaszakadt ötvenes. A most divatos spanyol stílusban rendezték be. A szörnyű célzást. Meddig folytassák ezt? Leteszi a csészét. dús ősz haja akár az oroszlán sörénye. Vastag szőnyegek. miközben kezet ráznak. – Lucille-lel és a lányokkal minden rendben? – Ühüm… Hát ti jól vagytok? – Pompásan. sajnos. és nagy jóindulattal néz a barátjára. de nagy önfegyelemmel egy korty forró kávét azért lenyel. A fiúk? Nathan a válla fölött szól hátra a konyhába menet: – Mike és Matt iskolába ment. Ted végre leül. – Nathan becsukja a ház ajtaját.

– Nem tudom elhinni! Ted csak bámulja a saját kezét: bár elfoglalhatná valamivel. Mary váltig hangoztatja. Mary terhes. Ted örökkévalóságnak érzi. Összenéznek. Mit csinál egy megesett lány édesapja? Mit csinál az ember a lányával. Ted. egyre sűrűbb a házban a csend. De ha azért teszi. Még azt is tagadja. hetekre. hogy a lányomnak ne kelljen tovább hazudni. Hogyan tovább? Fogalma sincs. Ted mély lélegzetet vesz. És hogyan tovább? Ted megint a hideg kandallóba bámul. ez természetes. én tudni akarom. aztán megszólal Nathan: – És Mary mit szól hozzá? Tedben hirtelen felforr az indulat. A konyhából a hűtő neszei jönnek. és a fotelban ülő férfira mered. aztán ki-ki elkapja a tekintetét. – Tagadja – mondja feszes hangon. tekintetéből süt az együttérzés. ugye nem értesz félre? Mary egy szóval se mondta. a kávéjuk kihűl. Ted megfordul. A két férfi mintha órákra. a lányom terhes. hogy az a…! – Nathan Holland nyitott tenyérrel csap a combjára. – Ted – szól neki Nat halkan –. – Nat. Azt gondolod. Két öklén nyugszik leszegett homloka. hónapokra dermedne mozdulatlanságba. – Olyan keserves ez is. mikor tudtad meg? – Tegnap este. Esett öregember módján tápászkodik fel. Mike tette. – Beszéljük meg ezt a dolgot. hogy gyereket vár. ő nem terhes. – Én se. Szegényke nyilván holtra rémült. gondterhelt hangját: – Tudom. én nem vádolom. Hosszú csönd. Hogyhogy melyik? – Mary. – Rendben. mint egy… – Rázza a fejét. – És biztos? Egy másik orvos talán… – Lucille két orvoshoz is elvitte Maryt. – Gondolom. – Ó. és hátraveti magát a fotelban. Aztán a láthatatlan óra elüti a felet. nagy léptekkel átmegy a hatalmas. Ted a másik karját is a spanyol fapárkányra támasztja. csempézett kandallóhoz. Nem rebben a szürke szempár. Olyan ez. és fél könyékkel támasztva a párkányt. Ted. Nat komoran bólint. – Melyik? Ted a homlokát ráncolja. ki az illető. És Mike a valószínű jelölt. Ki akarom deríteni. aki .egyféleképpen lehet fogalmazni: – Nat. Bugyborékol az úszómedence szűrőberendezése. ha még nem fejezte be a középiskolát. Nathan Hollandnek egyszerre mázsás súly nyomja a vállát. amiért olyan tehetetlen. Három seregély csipog a márvány madárfürdőben. Felpattan. lassan fújja ki: – Igen. És egybehangzóan nyilatkoztak. hogy képtelenség. csalódott düh. de napról napra növekszik benne egy embrió? Mit mond neki? Hogyan viselkedik vele? Hát a szomszédokkal? A templomi gyülekezettel? Mi lesz a tanulmányaival? Hol rejtegessék? És mi lesz a végén? Mi lesz a gyerekkel. – Értelek – dünnyögi. miért jöttél. belebámul a fekete lyukba. mire Nat megszólal: – Mi? – A lányom terhes. hogy mentsen valakit. Beszélünk Mike-kal. Valahol óra ketyeg komótosan. a cserzett arc moccanatlan. és Ted meghallja Nathan halk.

– Mike. Ted ellöki magát a kandallótól. Mike. megszólal: – Fiam. A két ülő felnőtt sötét ábrázata láttán Mike Hollandnek csikar a hasa. – Jaj. aztán a hűtő ajtajának csapódása hallatszik. kicsattanó apjának ifjonti mása. Mike az apjára néz. és növekvő dühvel nézi húsát és vérét.senkinek se kell? Megint Lucille szavai csengenek a fülébe. aztán Ted McFarlandre. S nagy hallgatás után belőle is kiszakad: – Mi? – Mary McFarland. aztán megint az apjára. De most arcába kergeti a vért. ide-oda ráng a feje. mintha temetésre mennétek! – Mike. . – Hallottam. hogy én voltam. a fiú arcát tanulmányozva. a másikban egy tányér gyömbéres keksz. – Mike rándít egyet a vállán. Dermedten bámulnak a konyha felé. teherbe Mary McFarlandet? – Jaj. de rajtunk. minek nézel te engem? A fiú hátrál. mit csináljak! Egész egyszerűen nem tudom! – Kigondolunk valamit. nem! Apa. Ugyanaz a hökkent csönd telepszik rájuk. idáig nem jutott eszébe. ugyanúgy mereszti szürke szemét. ülj le. Mary McFarland teherben van. – Mi történt? Úgy néztek ki. többieken ki segít? – gondolja komoran Ted. de megijedtem. Hogyhogy itthon vagy. apa? – Fiam. apa. Szép. Jó napot. ne félj. és elstartol. – Jaj. McFarland nagyon súlyos dolog miatt keresett fel. félúton megáll a pohár. Maryt meggyalázták. Mr. kérlek. – Hadd magyarázzam el… – tárja szét a kezét. – Értem. Mondd meg az igazat. mikor a Mulholland Drive-ról áradoztál Ricknek! Mike. amit a szájához emelne. – Te ejtetted. – Képtelenség! Istenemre. Felpillant. mi ketten soha nem csináltuk… – Ne játszd meg magad előttem! – vörösödik el Nathan. De az arcok láttán földbe gyökerezik a lába. Van egy perced? – Persze. – Jaj. és Ted elszörnyedve figyeli. egyszeriben arra fordul mindkét férfi. a kutyaúristenit. Nathan nekikészülődik. – Jézus isten! – Mike – szól utána Nathan Holland –. mikor telefonon dicsekedtél a haverjaidnak a hódításaiddal! Hallottam. Segítünk Maryn. Mr. – Jaj! – szorul ökölbe a fiú keze. Mike lép a nappaliba. nem! Te jó ég! – Mike felugrik. McFarland. Mikor mindhárman ülnek már – Mike Ted mellett a kanapén – a gyors imbisz meg a hideg kávé fölött. te vagy a felelős? A fiú megperdül a sarkán: – Micsoda? – Gyerünk. – Máris. nem tudom. Mikor csapódik a hátsó ajtó. becsszó! Maryvel mi soha nem… – Mike! – szökken talpra Nathan. teherben van. mint mikor Ted bejelentette a dolgot Nathannek. téged is érint. nem bírom elhinni! – Pedig így állunk – mondja halkan Ted. mint a sarokba szorított állat. egyik kezében egy pohár tej. ahonnan a kredenc. a kanapé körül járkál. és mint a nagybőgő. szép. mi megy végbe apa és fia között. A tenyerét öklözi: – Nat. – Kizárt. meghökken. És úgy gondoljuk. A tizenhét éves Mike Holland. Ted. beszédünk van veled. én… – A fiú úgy néz körül. Új gondolat kristályosodik az agyában. apa.

mert téged véd. zavarodott. üljünk vissza. – Köszönöm. Bocsáss meg… Nem tudom. A fiú aggódva figyeli Ted McFarlandet. Mike. de fél kezével váltig intőn fogja Ted karját. – Mike nagyot nyel. De az Isten szerelmére. míg dulakodik vele. Nat közéjük ugrik. – Mondani kellett valamit a bandának?! Nem jött össze?! – Ted! – mennydörög Nathan Holland. – Mike – mondja –. Nem lep meg. természetes. Nat. Tedhez fordul. fiam. nem veszíthetjük el a fejünket. de itt most nem erről van szó. Mike. Ne vágj közbe. – Ted hangja rekedt. – Nyugodj már meg! Ted egyik pillanatról a másikra elcsendesedik. mint mikor ledöntötted. Megértelek. a kanapé legszélére helyezkedik. mi lelt… – Spongyát rá. – Te utolsó! – ordít Ted. akkor köteles vagy vállalni a következményeket. annyira dühös. Mike. – Mondtam már. hogy hozzáérjek! Ted nem bír megmaradni a helyén. – Ted. a homloka ráncokba gyűrődik. hogy tagadod a dolgot. – Legyél most is olyan nagy legény. rámászik. McFarland. dicsekedtél a barátaidnak. apa. Ennek a végére kell járni. Térjünk a tárgyra: mi legyen? . és az összes barátodnak elhíresztelted. hogy lefeküdtetek. Ted a szeme elé kapja az öklét. én soha… – Mike – szól rá szigorúan Nathan –. fiam. Mondtam volna. elég érett vagy a hetvenkedéshez. lefeküdtél-e Maryvel. Minden rendben. mondd meg egyenesen. ülj le. Bősz pillantásokat lövell Mike-ra. A két felnőtt is leteszi magát lassan. Sose volt hajlandó… – Mike. apa. te majdnem egy éve jársz vele. – Ismerd be. Ha úgy döntöttél. ahogyan Mike nagy durva mancsával Mary selymes bőrét markolássza. Nathan zengő basszusa higgadt. Mary a poklok kínját szenvedi. A fiatalemberről lerí a megrendülés: – Mr. most az igazságot kell kiderítenünk. és egy lépést hátrál. – Mr. A torka eldugul. hogy nem ez a lényeg. – Hát annyi férfibecsület nincs benned. – Figyelj – hallatszik Nat higgadt hangja –. Miért volt akkora szád? Vehetjük úgy. Lepereg előtte. Hanem a felelősségről. hát muszáj volt valamit mondanom a bandának. hidd el. Félre ne érts. – Ez az igazság. hogy beismerd? Nathan felé fordul. öregesen. Ted légzése egyenletesebb. hogy a baba a tied. – Ordítozással és fenyegetőzéssel nem jutunk semmire – jelenti ki ellentmondást nem tűrően. – Na jó – mondja halkabban Nathan –. A fiú hátrál. hogy Maryvel nem jött össze? Ted McFarlandben átszakad a gát. elönti az agyát a vér. hogy lefeküdtél Maryvel. amit a lányommal műveltél – villog Ted Mike-ra. izzadva hágja. Nathan tétován ellép tőle. zihál. – Jól vagy? Kérsz egy italt? – Nem. – Nem. – De hát nem az én gyerekem. apa. McFarland. hiszek neked. Ököllel ront Mike-nak. féltékeny. lefogja Tedet: kis híján együtt borulnak. – Mary állapotos. igaz lelkemre mondom. Mi vagyunk itt a felnőttek. – Nathan nagyot sóhajt. hogy ő tette! Nyugalmat erőltet magára. esküszöm. észnél kell lennünk. most meg tagadsz? – Jaj istenem. Maryvel én semmit nem csináltam… – És mire föl dicsekedtél a barátaidnak? – Azt se tűrte.És Mike Holland dülleszti a mellét.

Ted képtelen a barátja szemébe nézni. az UCLA orvosi könyvtárának hűvös olvasótermében. mielőtt Crispin atyához fordulok. A súlyos szavak hamarosan derékroppantó valósággá érnek. Elmegyünk hozzá együtt. Megvan az a kósza cikkecske. mélységesen sajnálom. – Sajnálom. Lenéz Mike-ra. Nathan előrehajol. április 16-án a Life magazin még erősebben fogalmaz. november. Roppant érdekes: a partenogenezis – amit itt úgy mondanak. Az USDA kutatóközpontban felfigyeltek arra. Bernie nagyjából elmondta. Még nem volt időm… – Crispin atyával beszéltél már? – Még nem. de . Még nem tudom – csuklik el a basszusa –. szimatot kapott. még nem tudom.– Mi legyen? Úgy érted. Hívjál. sperma híján is egészséges. – Mit mondott az orvos? – Miről? – Hát a gyerekről. 1957. – Crispin atya talán tud segíteni. – Mikor is szólt oda dr. ha beszéltem Crispin atyával. Jonas Wade leveszi a szemüvegét és az asztalra rakja. Még nem merek nyilatkozni. Mikorra várható? – Ja. Bánt a lelkiismeret. mit csinálok Mike-kal. A tudósok idáig nem tartották lehetségesnek a szűznemzést magasabb rendű állatfajoknál (ahogy Bernie mondta is. ép utódok származtak. hisz olyan fiatalok még a házassághoz. Tudasd velem a híreket. Dr. Minden jelenlévő kipécéz valamit. és súlyos kezét Ted karjára helyezi. Nat. Ted merev pózban álldogál. és némán bámulja. mi legyen a kicsivel. Kellemes arca grimaszba rándul. mit csináljunk? Fogalmam sincs. hogy ez milyen tényezőn múlt. – Kitalálunk valamit. Marlow Olson fehér törpepulykái mindenesetre új kérdésekkel szembesítették a sejtbiológia tudományát. hüvelykjével és mutatóujjával pedig az orrnyergét masszírozza. vagy ismeretlen szennyeződés okozza-e. Elgondolkodva nézi az előtte fekvő folyóiratokat. nyolcszor ment vissza a folyóiratpulthoz. amit pár éve olvasott. Vita alakult ki. Ted. Nyel egy nagyot és feláll. Science News Letter. Dr. mi legyen Maryvel. Ted. Még nem tértünk magunkhoz. hogy az így beoltott szárnyasoktól pároztatás nélkül. Sőt az anyag jóval bővebb. – Gondolkoznom kell még. február. hogy Maryt nála keressék? Csak tegnap volt? – Az orvos szerint januárra. mi áll ebben a cikkben. Ted. és halkan annyit mond: – Majd szólok. Nathan kikíséri Tedet. 1961. mint a két apa. Ted a kicsattanó arcot kémlelve őszinte együttérzést és aggodalmat lát. Csakhogy mire jutott ebben a két órában? Először a pulykáknak nézett utána: Scientific American. de ha kívánod… – Kényszerből ne. De nem sikerült meghatározni. vajon maga az oltóanyag. Rendeznünk kell sorainkat Lucille-lel. természettől adott bizonyos kétéltűeknél és növényeknél). A végszó visszhangzik a szobát lepő csöndben. Döntenünk kell. tobzódott itt. Megint a marylandi apátlan pulykák stiklijei. A fiatalember nem kevésbé megviselt. De kitalálunk valamit. Előbogarászta. Az ereje elpárolgott a haragjával. hogy „embriószövet spontán fejlődése megtermékenyítetlen tojásban" – gyakrabban volt tapasztalható egy újfajta baromfipestis elleni védőoltással beoltott pulykáknál és csirkéknél. 1956. Nat. Ted. Wade.

– Ennyivel intézed el? Ej. alapos vér-és szérumpróbákkal. De a bőrátültetés nem járt sikerrel. 1955-november 5-i számát. mert tartalmazzák az apa antigénjeit: a szövetet tehát kiveti a szervezet. mi a kő? – Miért. Észbontó. hangoztatták a begyepesedett okosok. hogy költsék el együtt az ebédet. Bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között lehetséges: még a gyermek sejtjei is különböznek valamelyest az anyáétól. és elfelejtették. Jonas Wade tehát Bernie apátlan pulykáin túl választ lelt a kérdésre is. felkarolta az ügyét. mint amire számított. valószínűségére következtetni lehet az embernél is. többet talált. nem bizonyítható egyértelműen. hogy a régi könyvekben hajdan konokságuk miatt megrótt leányanyák igazat beszéltek. a lárma – a Time. aztán lemásolta a folyóiratcikkeket. mitől kezd el növekedni a megtermékenyítetlen pete. de aztán a szenzáció kifulladt. – Bernie. elméletet pedig kézzelfogható bizonyítékra lehet alapozni. Spurwayt. és a semmibe réved. Valahol. Jonas? Jonas Wade a fejét ingatja. Pár hónapig tartott a hírverés. Minél többet olvasok a dologról. Helen Spurway. de mily ellentmondásos." Dr. Stanley Balfour-Lynn. Bár a Life óvatosan hozzáteszi. sőt a híresen konzervatív Lancet orvosi folyóirat is. amit Bernie két nappal korábban elhárított: a kutatóknak bizony gőzük sincs. utóbb beismerte. valaki kihúzza a szomszédos széket. Csak negatív bizonyítékot tudtak felmutatni – hogy tudniillik a gyerek sejtjeiben nincs ez vagy az –. és távozott a könyvtárból. tűzbe éppenséggel nem jött. komolyan mondom. hogy a férfi antigének hiúsították meg a kísérletet. eugenetikus. A Lancet kezdetben kigúnyolta dr. hogy az anya és a leány genetikai állománya teljesen azonos. illetve bőrátültetéssel lehetett bizonyítani. fehér köpenyes medikusok sustorognak a könyvállványok között. hogy nem kizárt… Jonas kiejti kezéből a folyóiratot. Dr. hogy spontán partenogenezis nem fordul elő emlősöknél. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták. és leül rá. mit vártál." Jonas Wade elméjébe olykor beszűrődnek a könyvtári neszek: csöng a telefon. mi a kő – mondja Bernie. többet is talált. Wade elidőzik a kritikus mondatnál. „Lehet. hogy a lányának egyáltalán nincs apja. reményei hoppon maradtak. a Newsweek. A nő állítását csak a gyermeken végzett hosszadalmas.abból. Meglett – sőt. Bizonyíték nincs. embriológusok. előadta az elméletét. a londoni University College adjunktusa. Westwood Villageben üldögélnek a szabad ég alatt sonkás rozskenyér és Heineken sör mellett. a fogantatás egy utcai terrorista robbantás során történt. és újraolvassa a kelletlen beismerést: „talán felül kell vizsgálnunk… azt a meggyőződésünket. sőt a Manchester Guardian tanúsága szerint –. Azóta hétmérföldes léptekkel haladt előre a kutatás. Jonas Wade előkeresi a Lancet nagy port kavart. annál . Nyolc év telt el. beleőrülök. hogy bizonyára „roppant ritka". szövődmények is közrejátszhattak. A szűznemzés mellett lándzsát törők szerint azonban ez az eredmény nem perdöntő. Jonas egy órája telefonált a genetikai tanszékre Bernie-nek. Azt meg honnan szedtek volna? Jonas az ujjpercei finom szőreit tanulmányozza. Megmutatta Bernie-nek a cikkeket. Jonas ezek után azt a cikket kezdte hajkurászni. 1955-ben Angliában egy harmincéves nő azt állította. valaki biztosan… – Ej. Világszerte riadót fújtak a genetikusok. hogy a pulykáknál kimutatták a jelenséget. a Charlotte Királyné Szülészeti Kórház orvosa és dr. amiért eredetileg jött.

aztán azt mondja: – Sose értettem. tudok valakit. rádöbbent. Hallotta. Míg a fürdőszobában öklendezett – nem jött föl semmi –. Jonas elolvassa: – Henderson embriológus. És ha ő azt mondja. hogy az emlősöknél kizárt a partenogenezis. majd azt mondja: – Vele beszélj. Senki nem nyitotta rá az ajtót. – Bernie. hogy az apja elmegy hazulról tizenegy tájban. nehogy elhányja magát. Megcsapták az orrát a szalonna meg a kávé gőzei a konyhából. – Óhajtod meghallgatni elméletemet. – És még csak nem is szégyellik. – Kitépi a lapot. és odanyújtja. imádja a látogatókat. holott nem vagyok az. Na jó – törli meg a száját a szalvétával –. gyík és madár minden mennyiségben. aztán a tweed zakója zsebéből előhúz egy bőrkötéses noteszt. Cselle. nem kérem százegyedszer Bernie. És nem kell bejelentkezned. Leteszi a szendvicsét. És élen jár a maga területén. Minek tagadnám. És azt hiszem. hóna alatt a törülközőbe göngyölt fürdőholmijával. Ennyit sikerült kiderítenem. Kész katlan volt az elmúlt nap. és bezárkózott. Egész nap őt várta. nyáron mindig itt van a legnagyobb hőség. hogy az apja sem. az étlapra is odaírják. aztán Amy is útra kelt dél körül. Te kiáltottál ki szakértőnek a kérdésben. Azon áll vagy bukik az egész. hogy itt miért adnak kóser ubit a sonkás szendvicshez. Elgondolkodva rág. . megtörli a kezét a szalvétában. Ez utóbbi nyomasztja a legjobban a vetetlen ágyon heverő. és Mary azóta is itt fekszik. elhúzta a függönyöket. a kezed azért a lányért? Nem bánom. A keselyűknél van olykor természetes partenogenezis.kevesebbet tudok. az egerek már mérvadóak. Anyja körbejárt a házban. Harmadik emelet. – Bernie. Bernie elhúzza a száját. És temesd el ezt a mesügériádat. plafont bámuló Maryt. reggel pedig lüktető fejfájásra ébredt meg az immár megszokott émelygésre. De magasabb rendű organizmusoknál nem leltem nyomát. és végképp szörnyű. Alig aludt az éjjel. Mary az ágyán fekszik. hogy tegnap délben evett utoljára. – Az. tengeri sün. találtál más adalékot az emlősök szűznemzésére vonatkozóan? – Semmit a világon. mi a szándéka vele. Alkonyodik. hogy az anyja kimozdult volna. Jonas. Nem hallotta. hogy lehetséges-e a szűznemzés emlősöknél. és harap az uborkából. becsukta az összes ablakot. amire ugyebár nem adta áldását a szent tudomány. akkor nyugodj bele. aki eligazít ebben a témában. ez porhintés. – Miben? Hát tűzbe tennéd. és bezárkózott. Jól mondom? A pulykákból nem vonható le logikus következtetés. segíts nekem. Ámuldozott az anyján. Aztán bevonult a nagy hálóba. Szinte mindig ott találod a laborban. jóformán végigzokogta. a központi légkondicionálás ezen alig segít. hogy a kutatásban mi fordítottan arányos az igyekezettel? – Köszönöm. Ma nem ment iskolába. hogy végre megtudja. közlékeny. hogy mindennek ellenére megy a verkli. Amy nincs még itthon. Firkál bele valamit. és a lámpát bámulja a mennyezeten. Itt van helyben. Bár ne nyugati tájolású lenne a szobája. a Spurway-esettől eltekintve. bekapcsolta a légkondicionálást. Jó szakember? – Nő. üsse kő. Arra se kíváncsiak. De – emeli fel virsliujját – mondjuk. hogy él-e még.

– Pár pillanatig csönd van. Mare. hallgatja a bugást. se dr. hívjál. Mary érzi. Guggoló póz a végeredmény. Hallasz? – Persze. amit az egzisztencializmusról írtam. A lány sóbálvánnyá dermedve fülel. – Akkor… tudod? – Igen. – No. Tim. – Mike. mert a legtávolabb esik a hálóktól. Timothy ingerülten lecsapja a kagylót a készülék mellé. Míg folyik a fojtott purparlé. Valami titokzatos nyavalyám van. – Szia. megolvadt vaj. – Hát nem jött rá az a doki. és Timothy lefedi tenyerével a kagylót. . Hallatszik valami a háttérből. Timothy veszi fel. nagy buli. ma mondták meg az osztályzatokat. A három készülék közül a konyhait választja. – Holnap jössz? – Még nem tudom. – Mike? – Mary ujjai kifehérednek. – Tanévzárás. A tizennégy éves akkorát rikkant a vonal túlsó végén. míg foglalt jelzésre nem vált. csempére száradt kávé. – Szia. Lenyomja a gombot. akkor hagylak. Mikor harmadszor csöng. Csörög a telefon. szólj hozzá! Tetszett a sárkánynak. – Megint pocsékul vagyok. Mary felpattan és kirohan a szobájából. – És ha bármi van. Evansről. Olyan furcsán beszél. – Nem. de a leletekről nem. a lány fülel. zsírjába dermedt szalonna. Körülnéz a konyhában: kihúzott fiókok. – Miért nem voltál ma iskolában? Mindenki hiányolt. Beszélhetnék Mike-kal? – Máris hívom. Mary csak áll a telefonkagylóval a kezében. Bámulni kezdi a fali telefont. aztán: – Igen. aztán Timothy azt kiabálja: – Mary keres! – Megint távoli kommentár. úgy szorítja a telefont. A házban semmi nesz. A zászlórúdnál a szokott időben? – Jó. mi fog történni. a telefonkagyló zsinórja kinyúlik. Mary. Germaine hallott dr. Képzeld! Jót kapok franciából! Na. hogy egyre lejjebb csúszik. Az ötödik csengetésre lihegve felveszi. hogy elcsuklik a hangja. Hol van már az első kivizsgálás. Mary nehezen nyel. – Te. És most Mary feszülten latolgatja. A nagy hálóban teljes mozdulatlanság. – Halló? – Mare! – hallja Germaine-t. – Jól vagy? Mary nekitámaszkodik a hideg falnak. – Köszi. hogy vonalat kapjon. aztán gépiesen feltárcsázza Mike-ot. – Itt John-John a Fehér Házból. kihűlt. – Mike – a lány majdhogynem suttog –.„Vegyék el" – adta ki a parancsot az anyja az este. aztán Mike hangja hallatszik: – Halló. át tudnál jönni most azonnal? A fiú hangja végtelen messziről jön. – Mary… épp hívni akartalak. jön-e válasz. hogy mi bajod? Mary sóhajt. ott járt ma apukám? Nagy csönd. Wade-ről. Germaine.

ha szeretsz – küzd a szavakkal Mike –. bízzál bennem! Mary behunyja a szemét. hogy a gyerek az enyém. hogy hiszel nekem. te nem értesz. Mary… Most nem. és nincs kihez fordulnom. elfúltan folytatja: – Egyelőre nem mehetek át hozzátok. öcsém szentül hiszik. mert a család nem hisz nekem. – Mike. ide kell jönnöd. beszélnem kell veled. – Mike. Mary. térdét a melléhez vonva – Mike. én annyira megdöbbentem. mondjuk Germaine baráti köréből. Én annyira sajnálom. nem vetek követ rád. tévednek. hogy beismerd… – De én nem… – A legkomiszabb. de bennem bíznod kell. És képtelen vagyok megértetni magam. Gondolkoznom kell. Míg el nem döntöttem. Mary csak hallgatja a nagy némaságot. Muszáj tudnom. amit akarsz. ha igazán szeretsz. nem is akarta igazán. – Istenem. A fiú alig bír megszólalni. Rudy valamelyik haverja lehetne az illető. tudnom kell valamit. szétúsznak a konyha kontúrjai. vagy a fiúja. Mary… – Rekedt. Mi mindig egyenesek voltunk egymással. mi is a baj. de már késő. Meg kell beszélnünk. Úristen. – Mit? – Kivel voltál? A lány szeme tágra nyílik. hogy nem mondasz igazat nekem! Az isten szerelmére. Másra se tudok gondolni egész nap. és megbánta. – Nekem is veled. Mary… én most leteszem. A fiú hangja elváltozik. Ki kell sütnöm. szükségem van rád. és félreértve a dolgot. Mary… A lány elszörnyedve nézi szemközt a nyitott kredencajtót. Nincs igaza az orvosoknak. Vagy találkozzunk valahol. ne csináld ezt velem. az igazat mondom. mint egy rossz álom. Ajka formálja a szavakat. én nem… esküszöm. és átöleli és megvigasztalja. de avass be. és ne hazudj nekem. Mondd. A szerelem nem más. olyan piszkosul sajnálom… Én annyira szeretlek. miért nem velem? – Mike… Jaj. őszinte leszel. Össze . Mike. Nagyon fáj. Mike. – Nem mehetek. – Mondj az apukádnak. és akkor Mike-kal minden el lesz boronálva. – Jaj istenem. mint hogy nincs titkunk egymás előtt. Forgott velem a világ. A konyhai felfordulást pásztázza a csapongó tekintet. akadozó a fiú hangja. – Nem hazudok. én nem voltam senkivel. és átjön. – Mike – mondja komolyan –. de tudnom kell.A lány behunyja a szemét. Ez nagyon fáj. nem is esett jól. – Hidd el. azt suttogja: – Jaj. esküszöm. Apám. Kiállok melletted. Soha senkit nem engedtem magamhoz. érzi a könny sós ízét a szájában. hogy úgy szeretlek. együtt csináljuk végig. hogy rájöjjünk. mi történik itt? – Mike – mondja elfúlva. Milyen koszt hagyott az anyja – a máskor oly pedáns Lucille. miért mással. Sőt feleségül is veszlek. Ígérem. – Akkor én megyek oda. kitalál egy hapsit. Mary. de hang nem jön ki a torkán: nincs semmiféle gyerek. Egy pillanatig elfogja a kísértés – bead valamit Mike-nak. Végig kell gondolnom mindent. mit csináljak. Mary. – Mary. Olyan. és te mással voltál. bort ivott. költ egy sztorit. Mike akadozva. Mary. és arra se méltatsz. Mary – kérdezi kínlódva –. mi legyen. Mary! – szakad ki belőle. El kell magyaráznom ezt az egészet. – Mary. De úgy meg vagyok rémülve. – Mary szemét elönti a könny.

A konyhaasztal és a fal közé fészkelődve zokogva kiáltja: – Apa! Ted nincs meglepve. Tizenkétszer csörög a telefon. szoktatja a szemét. mikor csattanást hall. . aztán felkattintja az előszoba-világítást. ugye. rezzenetlenül. és Lucille néz ki álomittasan. a folyosóra rohan. – Amy? – Nincs válasz. Aztán megint: a festéken fekete lábnyom. némán ül. – Mary! Nyisd ki! Lucille a falnál tapogatózva odatántorog Ted mellé. de te ellenem vagy és én.kell szednem magam. és jobb lábával lendületből belerúg az ajtóba. Ted odaszalad. Pár percig kábultan. megérted? Mary. Aztán kitör belőle a sírás. Zárva. Mary a kövön hever. tesz pár lépést hátra. – Mi ez a lárma? – Mary! – döngeti az ajtót kettőzött erővel Ted. A hatodik rúgásra végre enged az ajtó. – Ted! – kiáltja Lucille. üvegcsörömpölést. hallgatózik. nekünk együtt kell megoldanunk a helyzetet. – Mi van? Ted rá se hederít. Ted beront. A mosdóban zsilettpenge. – Leteszi. hogy sötét a ház. Megáll. Semmi. Lenyomja a kilincset. majd pedig önmaga felett. én… Mary mint az élőhalott mondja a kagylóba: – Oda se figyeltél rám. vértócsában. és fáradtan kecmereg be a tévészobába. a lányok fürdőszobaajtaja alól fény szűrődik. és a kezébe temeti az arcát. Éppen tölt. – Ki van benn? Tessék válaszolni! Mary! Amy! Ököllel veri az ajtót. Elejti a poharat meg az üveget. Első a whisky. – Mary? – szól be. Néz jobbra-balra. Aztán szemlét tart a család. de hozzá se nyúl. Nyílik a nagy háló ajtaja.

olyan tanácstalanul mereszti a szemét. Éjszaka ébredt fel. – Mary… – Tessék. Bár megtehetné. Neki már nem süt ki a nap. Majd postázzák a bizonyítványodat. Sokat öregedett az apja két nap alatt. egyedül feküdt egy szobában. Aztán behunyta a szemét és elaludt. és egy kis asztalra kellett helyeznie a fél karját. a műtőlámpa fényében még jobban kirínak fekete hajából az ősz tincsek. hogy milyen szép az idő. és megfésülte. Az orvos felé fordult. mindkét csuklóján kötés. miért nem nézel ide? A lány tűnődik egy kicsit. Mary a fémrudat bámulja a mennyezeten: függönyt lehet húzni az ágy köré. . – Amynek azt mondtuk. Egykedvűen nézi a Lucille-t körülölelő reggeli verőfényt. Egyszerűen… megtettem. Ugyanő később reggelit hozott neki. türelmesen megetette. – Mary – fészkelődik Ted az ágy szélén –. Wade varrta össze a csuklóját. vidám segédápolónő jött meleg vízzel teli mosdótállal. Elmenne spánielnek. nem tudom. állványra függesztett palackból futott gumicső a karjába. – Mary. a hátára fektették. Lucille csak áll. – Nagyon sajnálom. – Én is. aztán odafordítja az arcát. vakbélgyulladásod van – vizslatja Ted elkeseredetten a két rákmúmiaforma csomagot a takarón. Mikor a vakító lámpák elől félrekapta a fejét. Dr.7. halk hangot hallotta: – Nincsen semmi baj. az ujjait is elintézte a pengével. – Úgy megijesztettél bennünket! – Ted szeretné megfogni a lánya kezét. s úgy látta. Végül befutottak a szülők is. apa. Gyöngéd kézzel beszappanozta Mary arcát. az ismerős. Mary. cicám. A lelki megrázkódtatás miatt ájultál el. – Apa. Mindkét keze fején. segített fogat mosni. Mary keze a takarón nyugszik. Mary egy szót se szólt közben. fejezet A leggyűlöletesebb az apja tekintete. hogy a szüleitől elzárkózzék. és le nem venné a szemét lánya arcáról. Sokáig feküdt ébren a sötétben. pirítóst. Reggelre a cső eltűnt. puszta szavakkal nem ér el hozzá. Mary. aztán ismét elnyomta az álom. Nem vesztettél sok vért. Az anyjában legalább annyi tapintat van. nem a vérveszteség miatt. miért tettem. Ted meg olyan fájdalommal. – Mary… cicám… miért nem szóltál? Tudod. és arról csicsergett. én… Mary állja a tekintetét. narancslét. de Ted rendületlenül ül az ágya szélén. Úgy érzi. lágy tojást. – Édesanyád felhívta az iskolát ugyanezzel. hogy Mary látni se bírja. hogy az ablakon bámul ki az utcára. Este hozták be a sürgősségire. próbált emlékezni.

ahogyan a barátnő életet lehel a lányába. kivették. mi az ábra. A lány tompa tekintete a semmibe réved. Ted erőt vesz magán. hogy te se fogsz. de hogyan ítélkezhetnék? Ha te hiszed. hogy bárkit fogadhatna. és leül az ágyra. hogy eljött. orcáját Maryéhez érteti. – Miért nem szóltál egy szót se? Olyan furcsa volt a hangod. tolókocsik zötyögnek. és édesapád sürgősen behozott az Encino Kórházba. – Germaine széles vigyora arca minden gödröcskéjét érvényre juttatja. Marynek majd kiugrik a szíve. Lenyűgözve figyeli. A szoba csöndjébe beszűrődnek a kórházi zajok: léptek kopognak a csukott ajtón túl. – Germaine belép. apa. a takaróra. amit . – Dolgom volt.hogy mindig számíthatsz ránk. Örülök. hogy nekem mindent elmondhatsz. Mare? Hiszen a legjobb barátnőd vagyok! – Hát… nem ment. – Feltételeztem. Mi ér meg annyit. – Nem hisznek nekem – folytatja Mary. hogy idejében érkeztem. Wade meghagyta. – Hálát adok Istennek. becsukja az ajtót. Odacsörögtem hozzátok. hátraveti a loboncot. A lány lassan közelít az ágyhoz. Mr. De hát úgy éreztem. és elképedve figyeli. Mare. – Látom. Egyszer csak halkan kopognak. lábát keresztbe vetve. és ő is törölgeti a könnyeit. A kikönyökölt pamutpulóveres. Mary elfordítja a fejét. – Ma reggel hiába kerestelek a zászlórúdnál. – Hagyd. a nővére vagyok. Mary fölemeli a kezét: – Mind a kettőt. hogy bensőségesen sugdolóznak. – Mindegy – suttogja az apa. Aztán így szól: – Nem biztos. Ted hátrál az ágytól. Tudod. Ted magába fojtja a keserűségét. Hiszen két orvossal szemben hangoztatom az igazamat. hogy hívtalak. Hallja. hát csakis neked mondhattam volna el. és nem lép közbe. hogy tilos látogatót fogadni. a hangosbeszélő műtéthez szólít egy sebészt. menjek el? – Mary sajnos nincs olyan állapotban. foltozott biciklinadrágos társnő eltűnődik. Én lebeszéltelek volna. mi. Aztán fölegyenesedik. – Rögtön azután csináltad. Mary gyönge mosolyt küld felé. vakbélgyulladást kaptál. Germaine önkéntelenül odahajol hozzá. – Szólhattál volna. Vagyis hát ennél bonyolultabb a dolog. Ha Mike… Germaine dugja be a fejét: – Mare? Ted talpra ugrik: – Dr. Mare. Te nem tudhatod… – Mary könnyeivel öntözi a párnát. – Nagyjából. – Aha. A válltáskáját egy székre akasztja. – Tudom. Germaine gyöngéden simogatja Mary homlokát. és arcon csókolja. és Amy közölte. Mare. Mare? Mary az alsó ajkába harap. ahogyan Mary bepólyált keze átöleli a barátnőt. hogy így végezd? – Persze… ha valakinek. de villámgyorsan kapcsol a bekötött kezek láttán. az egész világ összefogott ellenem. Éppen ezért csináltam. Miért nem mondtad meg. selymes fekete hajzuhataga ráterül a párnára. hogy értlek. McFarland. – Nem semmi. Mare. – Azt mondtam.

– Jó reggelt. atyám. Akkor nekem is el kell hinnem. Ted pedig azt mondja: – Dr. én kereszteltelek. atyám. Mary. Wade az ágyhoz lép. – Az istenit – dünnyögi Ted az ajtóhoz lépve. – Köszönjük. Lionel Crispin atya odahúz egy széket. Crispin atya fölemelkedik. aztán az atya ismét a lányhoz fordul. Wade. amolyan szerzetesi tonzúra. kár. Néma párbeszéd zajlik kettejük között. A lány állig begubózik. tűrhetően. és legragyogóbb mosolyát villantja Maryre. – Édesapád. Mary szeretettel. Mary. Lendületesen csukódik az ajtó. ő Crispin atya. – Igen. azt meg nem akarsz. A válla fölött Lucille-re sandít: mintha fel se fogná. Mary Ann McFarland éltanulója volt a Szent Sebestyén iskolának. inkább nem… Hát persze. Áldozás előtt gyónni kell. – Hoztam neked valamit – nyúl a zakója zsebébe. fehér gallért. Crispin atya szólásra nyitná a száját. Kis szünet után megszólal: – Hogy érzed magad? – Köszönöm. sarkában Teddel az ágyhoz vitorlázik. fekete öltönyt visel. Wade. – Köszönöm. – Jó reggelt. – Jó reggelt. A pap ajkbiggyesztve pillant Germaine-re. Csak annyit mondhatok. és bekötözött ujjával megérinti Germaine arcát. Az orvos láttán Mary kicsit felderül: hasztalan igyekszik feljebb húzódni a párnán. Pocakos ötvenes. S szombatonként meggyónt vétkei eltörpültek a többi tinié mellett. aztán a bekötözött jobb kezére csúsztatja. szürke hajában kopasz folt. Crispin atya. Az apácák rajongtak érte. hogy ide fáradt – motyogja Ted. Fölhúzza a szemöldökét és Tedre pillant. atyám. és ami a legborzasztóbb. atyám. hogy itt van a pap. – Jó reggelt – köszön a szobában egybegyűlteknek. és szigorúan néz Maryre. Bármikor felkereshetsz a szükség óráján. A csöndet ismét kopogás töri meg. Odatartja a lány elé. hogy nem jöttél el hozzám. legbuzgóbb tagja. gyilkosságra vetemedett. az ezüstkereszt megcsillan a mennyezeti lámpák fényében. családunk lelkipásztora. hálatelten mosolyog. Csecsemőkorodtól ismerlek. Hosszú fekete olvasót húz elő. Ted. mosolya magabiztos. Kézfogás következik. gondolja magában a pap mély aggodalommal. Mary. hogy bennem megbízhatsz. én annyiban hagyom. Tudhatod. Mikor meglátja Crispin atyát. – Jó reggelt. – Őszentsége áldotta meg. és kezét összekulcsolva helyet foglal. majd hanyatt esik a kilincset fogva. Három dolog miatt háborog a lelke: a lány nem vallotta be a nemi közösülés bűnét. Dr. majd felbukkan dr.mondasz. öngyilkosságot kísérelt meg. de belül csupa meghasonlás. – Hogy van a legcsinosabb betegem? . áldott állapotban lévén. atyám. mindent elmondott nekem. Lionel Crispin kerek képe most már megnyugtatóan mosolyog a lányra. de zörgetnek. – Akarsz este áldozni? – Atyám. Az ő ifjúsági csoportjának a legintelligensebb.

de nem találtam. Vörös ködön át látja dr. – Nem volt ott apa. Aztán visszatér Mary mellé. és a fehér kötést tanulmányozza. Mary vállat von. de az arcában. Hátrabiccent a két férfinak. hogy várandós vagyok. – Mit értesz azon. – Én úgy nézem. – És szóltál valakinek. fogja a táskát. Wade igazán nem szívdöglesztő. – Egész jól? Ennek azért még utána kell nézni. hogy keressen valakit… Jonas Wade a homlokát ráncolja. Mióta anyám megtudta. és közli: – Rohannom kell. és térdén könyökölve előrehajol. Magas. Nem mutatja. a modorában. – Tudod. Az ilyen dupla élű penge nem ártatlan játékszer. – Hát ezért tettem. – És hogy van a kezed? – Dr. és alaposan szemügyre veszi a kötést. ott volt. egész jól. szinte összement. aki elvégzi az abortuszt – suttogja Mary. – Kit keresett. ha megölöm magamat meg ezt a valamit. Nem hitt nekem. Még Crispin atya is. . – Értem. Hátradől a széken. – Igen… – De te inkább apáddal akartál volna beszélni. – Azt hiszem. Úgy gondoltam. hogy int nem vágtál át vele. hogy otthon legyen? A lány keze lehanyatlik. Mary Ann McFarland. – Akkor beszéljük meg. A felesége megfordul. Wade félreteszi az olvasót. és nézi a betegét. Wade becsukja az ajtót. hogy apád nem volt ott? Mary a szeme elé viszi a jobbját. De mindenki az égvilágon. mindenki maga alatt van. Dr. Germaine sem kéreti magát. Házasságot terveztünk. A lány felmosolyog rá. Mary. – Nos. – Igen. hogy dolgozni ment? Miért vártad el tőle. hogy kivezessék. Örülhetsz. – Nem dolgozni volt… Elment. újra összehozott az élet. miután néhány halk szót intézett a McFarland házaspárhoz és Crispin atyához. – Édesanyád. mióta legutóbb találkoztak! – Akarsz beszélni róla? – kérdezi halkan. újra boldogok lesznek. – Az orvos elfoglalja Crispin atya megürült helyét. Ted máris ott terem Lucille mellett. Milyen kicsi szegényke. de én akkor is látom. és megérinti a könyökét. megfogja a bal csuklót. – Hát nem tudtad. De délután újra benézek. – Jól bánnak itt veled? – Minden rendben.– Köszönöm. a beszédében van valami vonzó. – Szükségem volt rá. egyenes alakja ma igazán jól mutat öltönyben. nagyon ideges lehettél. Mary hátraveti a fejét. És Mike… – Ő a barátod? – Együtt járunk. Mare. A lány jobbjával ugyanígy cselekszik. – Ó! – Dr. Ahogy a többiek se. felugrik. Dr. és mint az alvajáró hagyja. Mindenki miattam boldogtalan. Wade-et. Wade a körmeit nézegeti. – Nem is tudom. hogy segítsen? – Nem kellett segítség. ahogy mondta. Mary? – Valakit. meg e miatt az izé miatt itt bennem. miért tetted? A lány elkapja a tekintetét.

csak mert szűznek merem mondani magam. Nem bélyegez gonosztevőnek. nem feküdtem le fiúval. amit mondasz. ha csípem a szemüket. Dr. A lány mint a villám néz oda. hogy meggyőződésből beszélek. mikor a szüleim értem jöttek. az öngyilkosság soha nem megoldás. – Nem tartom fel önöket soká. ahogy reménykedve bámulja őt hihetetlenül kék szemével. feketekávés műanyag ibrikeket szorongatva. amit mondasz. De most olyan kicsi. – Megérdemelnék. Wade a körmeihez –. mint egy bűnözővel. mégis kényszerítő –. Jonas az Orvosi Könyvtárban eltöltött lehangoló délutánra gondol meg az ebédre Bernie-vel. – Nem számít. – Igen! Mert a doktor úr megért! Tegnapelőtt este. – Dr. Talán meg akartad büntetni őket. Wade hangja szelíd. Hát. egy pillanatra kísértésbe esik.– Mary. Van annyi eszed. de aztán meggondolja: felelőtlenség lenne. ahogy a lány arcát vizsgálja. hogy nem tart hazugnak. elmondtad ezeket a dolgokat a szüleidnek? A lány elfordul: – Nem. Wade. nagyban számítok az ön támogatására. valódi szépséggé. – ha hiszi. hogy megvártak – mondja dr. nagyon dühös vagy. olyan gyámoltalan ez a lány. hazugnak neveznek. – Az nem olyan biztos. – Köszönöm. csak te nem emlékszel. dr. ugye hiszi azt is. – Lárifári. Crispin atya és McFarlandék a folyosó végén ücsörögnek műanyag székeken. Wade. Hmmm? A lány szeme csóvát vet. Wade – szólal meg halkan Mary. én semmi rosszat nem csináltam. – Falra hányt borsó lenne. hogy én nem tettem ilyet? – A psziché fura dolgokra képes. azt mondta. és mikor mindenki elhelyezkedett a szűk kis társalgóban. de Mary – tér vissza dr. ettől még nem hiszem el. tessék! Nem kell megtűrniük tovább. hogy történt valami. – Mary – dr. dr. mikor azt állítom. Wade belekezd mondókájába: . Wade nehezen palástolja nyugtalanságát. Én csupán kijelentettem. Wade. – Miért? – Csak. ugye? Nem hisznek nekem. pupillái kitágulnak. Wade. – Dr. Még beszélnie kell azzal az embriológussal. ha elveszítenének. – De ahogy látom. A lány a fejét rázza: – Én szűz vagyok. de hogy igaz-e. hogy tudd. felragyog. A lényeg. a szüleidet porig sújtaná. Lehet. nem hazudok. vádolják Mike-ot. Mary. Ted és a pap két oldalról támogatják Lucille-t egy kényelmesebb székhez. Ez kettő. akit Bernie ajánlott. hogy szerintem te hiszed. Sötét szeme kissé elkeskenyedik. Bevezeti őket az „Idegeneknek tilos a bemenet" feliratú ajtón a nővérszoba mellett. ha nekem mondod. nem falra hányt borsó. dr. hogy elmeséli a lánynak. abortusszal hozakodnak elő! Ez égbekiáltó! Hogyhogy egyszerre abortuszpártiak lettek? – Úgy látom. – Ez nem válasz. Ezek a zsenge vonások néhány éven belül megérnek. Crispin atya. pedig igazat mondok. de úgy bánnak velem. – Így volt. homlokán a ráncok mélyebbek lesznek. az más tészta.

és Mrs. hogy az önök tinédzser korú lánya másállapotban van. velünk meg szóba se áll. Dorothy Hendersonnal. – Nem mondtam ilyet. A hatóság gyakran jót tesz az érintettel. Wade megdörgöli az orrát. és figyeli a szülők arcát –. hogy védelmet kapjon. . – Doktor úr! – A hang színtelen. de dr. – Hallgasson végig. hogy igazat mond! Dr. Mrs. dr. – De hát nem is az számít. nem tartom indokoltnak. Sok lány hivatkozik erőszakra. hanem hogy hogyan látja a történteket. komoly döntést kell meghozniuk. hogy mi itt négyen kitalálunk valamit. az egyházközségben való tevékenységéről megtudtam. feltéve. McFarland. Minden eset más. hogy Lucille keze megrebben. Lucille beszél. ha tűrhetetlen otthon a helyzet. A gyerekek körülményei roppantul eltérnek. Vagy otthon tartják Maryt. – Beszámoljon a gyanújáról és kutatásairól? Jobb lesz. a négyes minden tagja kipécéz valami bámulnivalót. amit a családi környezetéről.– Mr. érzelmileg labilis. Nem azért. Jonas Wade folytatja: – Az öngyilkossági kísérletet. A cigarettafüstöt lehelő kis társalgóra csönd telepszik. Nagyjában-egészében lelki zavarra utaló tünet. Crispin atya és én tanácsot adhatunk. Wade. ha előbb beszél dr. Annak alapján. – Rendkívül ritka. McFarland. Az arcát nézi: őszinte odaadással csügg az orvoson. persze. Wade int. aki hisz neki. De elvétve fordul elő. holott nyilvánvalóan fennáll a terhesség. képtelen bármit mondani. Persze a pszichiátriai irodalom tud példát. – De én korántsem vagyok meggyőződve arról – folytatja Jonas Wade –. hogy sosem voltak férfival. az önök hajthatatlanságát beleértve. felügyeletre szorul. Hát nem bízik bennünk? – Mr. – Gyakran előfordul ilyesmi? – érdeklődik Crispin atya. Ted Lucille kezét fogva szürke. Mr. Ted veszi át a szót. nem értem. hogy nők egészen a szülésig. hogy igazat mond-e vagy sem. hogy valaki szűznek vallja magát. Ted előredől. Aztán halkan megszólal Ted: – Mary mondott önnek valamit. nincs vesztegetni való időnk. hogy Mary idegeneknek megnyílik. A kiskorúaknak a bíróság lesz a gyámja. hogy jelentsem az esetet. Ugyanúgy jogot formálhat az orvosi titoktartásra. Szokatlan a szüzességnek ez a konok hangoztatása. elgyötört arccal bólint. – Miért tette? Az orvos széttárja a karját: – Miért nem őt kérdezi? Lucille csak a fejét ingatja. tehát két lehetőség marad. hogy bűnhődjék. Egy biztos. – Igen különös eset. ha nem akarja elismerni. kivált a kiskorúét. – Dr. akár a vert hadsereg. McFarland. Ted érzi. a lánya jelenleg kétségbeesetten keres valakit. úgy jártatja az agyát. vagy elküldik a háztól a szülésig. McFarland. és már készül megszólalni. de nem árulhatom el. kötelességem jelenteni a rendőrségnek. és a sorsa az önök kezében van. hogy a hatósági fellépés szolgálja legjobban Mary érdekeit. és kiemelik őket az öngyilkosságot kiváltó környezetből. – Nem! – suttogja Lucille. Sminkje és máskor oly gondosan fésült frizurája nélkül Lucille McFarland olyan. hogy mit. hogy önként nemi kapcsolatba bocsátkozott. hanem éppen az ő érdekében. hogy várjon. atyám. sőt azon túl is kitartanak amellett. – De hát nem létezik. – Az én lányom nem idegbajos. A jelek szerint ön meg a felesége nem adtak hitelt a szavainak. az a helyzet. Wade? – Igen. Furcsán sápadt. Például. De most egyébként sem ez a legfontosabb kérdés. A terhesség-megszakítás törvénybe ütközik. és ezért elutasító. de határozni önöknek kell. mint bármelyik felnőtt. házasság nem jöhet szóba – az orvos szünetet tart.

akkor kezdem. hogy miért. Nézi a három arcot. A pofazacskó. Mary Ann McFarland láthatóan mintaszerű katolikus leány. az éber disznószem elárulja. távol áll tőlem. – Dr. Hendersonra. hogy tudni véljem. Jonas Wade az órájára pillant. Vagy mondjuk úgy. legtitkosabb vétségeiről is. és hálás lennék. . És Jonas Wade sejti is. ha meghallgatnák a javaslatomat. De az atya nagy bánatára egy apróságot elfelejtett meggyónni. Amint végez itt. McFarlandnek. a gondviselés és a felügyelet. hogy a pap lelkében micsoda vihar dúl. de ez az ügy igen felkavar. hogy elküldjük? – kérdezi fáradt hangon Ted. a busa szemöldök. milyen tanácsot szándékozik adni Mr. – Nos – csattintja össze kezét Crispin atya –. én tartozom hálával az ön buzgalmáért. rátelefonál dr. és Mrs. A család lelkipásztorának lelkiismeretesen számot ad legjelentéktelenebb.Megint nagy a hallgatás. McFarland. Wade – szólal meg Lionel Crispin –. Mary legfőbb érdeke a védő-őrizet. és leghosszabban Crispin atyáén időzik. – Mr. úgy vélem. – Atyám. – Mit ért azon.

– Ismerős a szó. kerüljön beljebb. mintha tárlatot vezetne. dr. aki feljutott a csúcsra. éspedig úgy. a keltető zümmögésén áthallatszik a színképmérő halk. – Előbb a szó szerinti fordítást mondanám. Jonas szeme a kopár helyiség közepére téved. Nyilvánvalóan roppant dús és hosszú. teste megőrizte fiatalos karcsúságát. kissé módosul az első benyomás: megkopott elegancia. bemutatja a készülékeket. Wade. ám meghatározhatatlan szagokat. hogy időt szakít rám. dr. és egy sor üvegkalitkán – akváriumon – állapodik meg. Az erős. Görögül annyit jelent. Dr. mikor hátrafordul. Dróthálóval vannak lefedve. Jonas viszonozza az erőteljes kézfogást. királyi fenség száműzetésben. holott napnál világosabb. De mi kicsit eltorzítva használjuk: a tudomány klónon az egy szülőtől leszármazott egyedek populációit érti. netán szertartásmesternő a Capitol Hillen? Jonas csak egyvalaminek nem nézné. Míg követi a laboratóriumba. Kérem. mivel foglalkozunk itt. Vagyis az aszexuálisan leszármazottakat. A járása lendületes és kecses. Meglepően. a klón nagyon sok egyvalamiből. Lombikban létrehozott élet vagy valami ilyesmi. – Először is a békapete sejtmagját elpusztítjuk egy parányi ultraibolya- . a készülékeket. egyenletes ketyegése. Wade? – Halvány fogalmam sincs róla. a folyadékok bugyborgásán. Henderson. fejezet – Jó napot. a pár centi magas zavaros vízben fénylő testű békák bámészkodnak. hogy a béka testéből elkülönített sejt magját átültetjük a békapete citoplazmájába. sőt zavarba ejtően erőteljes a hangja: ennek a nőnek sose kellett sugdolózni – opera csillag. bőre sima.8. dr. mi itt békagenerációk reprodukcióját végezzük egy szál donor szülő igénybevételével. – Nos. dr. míg körbevezeti a laboratóriumában: tudományos kutatónak. grimaszai barázdálják – színésznő. – Járatos a klónozásban? Az orvos körülnéz a kis laboratóriumban: nyugtázza a csöndben munkálkodó két asszisztenst. Dorothy Henderson. Örvendek. és most kegyesen teret enged az újaknak. – Szóra sem érdemes. politikus. Wade. dr. aminek eredményeképpen létrejön az eredeti béka kifejlett mása. Wade. a tudósnő az ötödik X-et is átlépte. tökéletes fogsort és tündöklő zöld szemet villant a látogatóra. Dr. Henderson olyan. középen elválasztott vörösesbarna haját habos kontyba tűzve viseli. hogy tömeg. Hercegnői tartással vonul előtte. Szép: ez Jonas Wade első gondolata. frissességet áraszt. aztán növekedésre serkentjük. – Köszönöm. Dorothy Henderson. makulátlan fehér köpenybe bújtatott széles válla államügyek terhét hordozza. az eljárást. – Bernie elmondta. Dorothy Henderson embriológus szép asszony. hófehér tincsek csíkozzák a tökéletes frizurát: fénykorát túlélt prímabalerina. bár hosszú évek mosolyai.

fénysugárral. Ezek itt dél-afrikai karmos békák, és a petéik olyan kényesek, hogy a mechanikus kezelést nem tűrnék. Miután különleges táptalajra telepítettük az ilyen sejtmagmentes petét vagy petéket, vesszük a donorsejtet – Dorothy megáll a ferde szemű, fiatal nő mögött, aki magas székén ülve buzgón hajol egy mikroszkóp fölé –, ami ebihal beléből származik, és egy kis steril cső segítségével bejuttatjuk a sejtmagját a sejtmag nélkül maradt petébe. Ezek után a táptalajon keltetjük, és megvizsgáljuk az eredményt. Odalépnek a nagy fém „sütő"-höz: üvegajtaja mögött polcokon sorakoznak a Petri-csészék. – A csírahólyagfázisnál olyan környezetbe helyezzük át, ahol ebihallá fejlődhet. A következő megálló egy kis alga lepte tartály, itt a második számú asszisztens görnyed a mikroszkópja fölé, egyik kezében fecskendő, a másikban toll; jegyzeteket készít, miközben a lencsére mered. – Vagy elpusztul egy klón valamennyi egyede genetikai defektus következtében, éspedig egyszerre, mind egy szálig,vagy mind szabályosan kifejlődik, kívül-belül hajszálra azonosan. Dorothy Henderson meleg, bájos mosolyt küld felé, és továbbkalauzolja a laboratórium közepén álló üvegtartályok során. Valamennyin az áll, hogy „Xenopus laevis", utána római számozás: egy-egy békaklónt tartalmaznak. Az első akvárium felirata azonban „Xenopus laevis; Primus", és csak egy szem béka gubbaszt benne. – Ez itt Primus – kopogtatja meg dr. Henderson a mocskos üveget. – Ő az eredeti béka. A többi, dr. Wade – mutat végig a hat akváriumon –, egymást követő generációk, egyik a másikából kiónozva. Mintha indigóval másoltuk volna le Primust. Jonas Wade odahajol, a békát vizslatja, majd fölegyenesedik. – Nagycsaládos. – Nem, nem, dr. Wade, ne feledje, ezek a békák nem Primus ivadékai. Egytől egyig maga Primus. Az orvos nézi, nézi a hideg, élettelen békaszemet. Primus néha pislog, más életmegnyilvánulása nincs. – Lenyűgöző. – Az ötlet nem új, dr. Wade. Gottlieb Haberlandt 1902-ben kezdett komolyan kísérletezni a klónozással, és mások is próbálkoztak azóta. – Dr. Henderson finoman megérinti Jonas karját. – De sajnos innen nincs tovább. Megrekedtünk a kétéltűeknél. Sokért nem adná a tudomány, ha magasabb rendű állatoknál is menne a dolog, de hiányoznak az eszközök. Az emlős petéje méretben egy-tizenkettede a békapetének, a békapete átmérője három milliméter. Itt közönséges mikroszkópot használunk, de nem is létezik az emberi sejthez alkalmas műszer. Hanem eljön még a nap, dr. Wade, mikor lehetségessé válik az emberi sejt magjának kivétele, be lehet ültetni egy élő embertől vett testsejtbe, és lehetségessé válik, hogy az adott személy tökéletes mását hozzuk létre. Azt persze ne kérdezze – húzza fel a vállát –, hogy mikor lesz az. Jonas Wade fejét ingatva ismét körbehordja tekintetét a laborban. Hébe-hóba értesült ilyenfajta kísérletezésről, de sejtelme sem volt, hogy már idáig jutottak. Itt csücsül Primus, újra meg újra, a végtelenségig lemásolva. Dorothy Henderson az arcára pillantva – elégszer látta már ezt az arckifejezést, hogy értsen belőle – halkan megjegyzi: – Kérem, ne értse félre a munkánkat, dr. Wade. ítt nem génmanipulálás folyik, nem vagyunk mi nácik. A klónozás csak egy bekezdés az emberi utódnemzés új fejezetében, ami a jövő. Tegnap még tudományos fantasztikum volt a lefagyasztott sperma meg a mesterséges megtermékenyítés, ma valóság. Nem késik soká a

lombikbébi, a magzat átültetése egyik nőből a másikba, a mesterséges anyaméh, a magzat nemének befolyásolása meg az ember klónozása. – Türelmesen mosolyog, keze a köpenye zsebében. – De hát nem azért jött, igaz, hogy röviden felfényesítsem a klónozásról? Dr. Wade elkapja a szemét Primusról, és az embriológusra mosolyog. Dorothy Henderson igenis tudós a javából. – Ez igaz, de szívesen visszajönnék továbbképzésre. – Dr. Wade, tárt karokkal várom. Nincs sok látogatóm. Befárad ebbe az én… na ne túlozzunk… irodámba? Zsúfolt üvegkalitka a laboratórium végében, de mikor becsukódnak, meglepő a csöndje. Dorothy Henderson helyet foglal a jól megrakott íróasztal mögött.. Míg Jonas leül vele szemközt, elnézést kér: – Sajnos, kávéval nem tudom megkínálni. A kávéfőző felmondta a szolgálatot, újra nincs pénz. Az orvos hátradől a fémvázas műbőr széken, és kezét ölbe ejtve mosolyog. – Dr. Henderson nem szeretném az idejét rabolni. Bernie elmondta, miért jöttem? – Csak jelezte, hogy bizonyos kérdéseire esetleg tudom a választ. Jonas Wade belefogna, de egyszerre cserben hagyják a szavak: őrjítő, kitervezte a mondókáját, de most olyan bizonytalan. Egész délelőtt erre a beszélgetésre készült, míg a betegeit végiglátogatta, és elvégzett egy vakbélműtétet. Mindent arra tett föl, hogy ez a nő mit mond. Dr. Hendersonnak kulcsszerepe van az oknyomozásban. Ő dönt, hogy hogyan tovább: tartson ki az ötlete mellett vagy eressze szélnek. Bernie is megmondta, a fogas kérdés, hogy lehetséges-e spontán szűznemzés az emlősöknél, és ha igen, hogyan. Nem tör ajtóstul a házba. – Dr. Henderson, mit tud mondani nekem a partenogenezisről? A sivár környezetből olyan nagyon kirívó elegáns asszony kissé felhúzza a szemöldökét, és elkezdi: – Partenogenezisnek nevezzük, mikor a pete embrióvá fejlődik anélkül, hogy hímivarsejt serkentené. – Igazából azt szeretném tudni, hogy előfordul-e vagy csak absztrakció. – Korántsem absztrakció, dr. Wade. A tudomány rég tisztázta, hogy a sejt partenogenezissel embrióvá fejlődhet kémiai, fiziológiás vagy mechanikus behatás eredményeképpen. Laboratóriumi körülmények között számtalanszor bizonyítást nyert. Ha a békaféléknél sikerült kiváltani a partenogenezist, nem kétséges, hogy minden gerincesnél lehet. Tulajdonképpen mi is a partenogenezist bizonyítjuk itt a laborban. Dr. Wade a kezét bámulja. Érzi, hogy a szíve gyorsabban ver. Kritikus pillanat: most következik a mindent eldöntő kérdés, ami elől Bernie kitért. – Dr. Henderson, mi a helyzet az emlősöknél? Náluk lehetséges a partenogenezis? Megrendülten hallja, hogy dr. Henderson a világ legtermészetesebb hangján „igen”-nel válaszol. – Biztos benne? – mered rá Jonas. – Biztosabb nem is lehetnék, dr. Wade. Laboratóriumi bizonyíték van rá. Kivált egereknél és nyulaknál. A pete serkentést kap, és megindul a természetes fejlődés. – Dr. Henderson, engem igazából nem is a laboratóriumban elindított partenogenezis érdekel. Tud példát természetben előforduló partenogenezisre emlősöknél?

– Természetben? – Spontán. – Szóval spontán… – Dorothy Henderson szórakozottan simít végig a homlokán finom kezével. Aztán megszólal: – Macskáknál és görényeknél tapasztalták már, hogy a pete hím általi megtermékenyítés nélkül is osztódásnak indult. Bár természeten, dr. Wade, bizonytalan körülmények értendők. Nem ellenőrizhetünk semmit. A laboratóriumon kívül minden csak feltételezés. – Akkor kérhetnék felvilágosítást arról, hogyan megy végbe a partenogenezis? Hogyan történik? – Gondolom, arra kíváncsi, hogy mitől indul be a pete. Csak annyit tudunk, dr. Wade, hogy a serkentés olyanféle, mint a hímivarsejté. Ön is tudja, a hímivarsejt szerepe annyi, hogy behatol a sejtbe, és kiváltja az osztódást. Ha más is képes ugyanerre, a sejtosztódás megkezdődik. Mondok két példát, hogy laboratóriumban mi indított el ilyet. Először is – emeli fel az ujját –, vegyük a tengeri sünt. A laboratóriumban tengervízbe helyezzük a megtermékenyítetlen ivarsejteket, egy kis kloroformot vagy sztrichnint teszünk hozzá, és az ivarsejtek maguktól fejlődésnek indulnak, érett, szabályos tengeri sünök keletkeznek. Egy másik kísérlet – emel még egy karcsú ujjat az előző mellé –, mikor a sejteket túlnyomásos sokknak teszik ki az oldatban, ennek is osztódás a következménye, és megint csak ép, apátlan tengeri sünök jönnek létre. A donor tökéletes másai. Az első változat a kémiai serkentés, a második a fiziológiai serkentés példája. Békáknál partenogenezist vált ki, ha tűvel idegen fehérjét juttatunk egyenesen az ivarsejtbe. Ez a kétféle serkentés kombinációja. – Dr. Henderson, hiszen a petében csak a kifejlett sejt fele kromoszómája van jelen. Az embrió kifejlődéséhez pedig szükség van a megfelelő számú diploid kromoszómára. Én úgy tudtam, a hímivarsejt szolgáltatja a kiegészítést. A nő elmosolyodik. – így is van, dr. Wade. Szabályos fogantatásnál a hímivarsejt huszonhárom kromoszómája összekapcsolódik a pete huszonhárom kromoszómájával. Namármost, a pete érési szakaszában, mielőtt a hím ivarsejt megtermékenyítené, hasadás megy végbe, kettéválnak a kromoszómapárok, és a kibocsátott ivarsejt csak a kromoszómák fele részét tartalmazza. Partenogenezisnél ismeretlen okból bennmarad az ivarsejt a tüszőben, nem válik szabaddá a kromoszómák fele része, hanem újra összekapcsolódik a másik féllel. Ez a ki nem bocsátott kromoszómaszéria játssza a hím sejtmag szerepét, egyesül a női sejtmaggal, és zigóta jön létre. Aztán a petét valami serkentés éri, lehet kémiai vagy másfajta, beindul az osztódás, és mivel megvan a negyvenhat kromoszóma, kezdetét veszi a magzati fejlődés. – Elvégezték ezt emlősökön a laboratóriumban? – Nagyon egyszerű. Mondjuk, nyulak petéit vérplazmából meg embriószövetből álló táptalajra helyezik, aztán gyorsfagyasztásos sokkot alkalmaznak, hogy elindítsák a folyamatot. A petéket, ha a kromoszómaosztódás bekövetkezett, nyulak petevezetékeibe helyezik; az állatoknak előzőleg terhességi hormonokat fecskendeznek be, nehogy szervezetük kivesse az átültetett zigótákat. Feltéve, hogy kifejlődik a petezsák és nem kell sebészileg eltávolítani, többnyire ki is hordják ezeket a terhességeket. Sőt, dr. Wade, a nyúl ivarsejtjének kifejlődése elérhető úgy is, hogy az ovuláláskor hűtik a petevezetéket. Ez persze roppant ritkán hoz eredményt, de született néhány egészséges nyúl hím ivarsejt híján is. – Dr. Henderson. – Jonas Wade alig bír magával. Amit az imént hallott,

legvakmerőbb reményeit is túlszárnyalja. – Embernél szóba jöhet ilyesmi? A nőnek arcizma se rebben. – Hogyne. A spontán vagy a mesterséges előfordulás érdekli? – A spontán. – Csiklandós ötlet, kolléga, de nem új. Százával jelentek meg tanulmányok az emberi petéről, bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes sejtek már a petefészekben osztódni kezdenek, vagyis úgy, hogy hím ivarsejttel nem is érintkezhettek. Rémlik, hogy az arány hat a négyszázhoz. Húsz éve, Philadelphiában például arra jutottak, hogy az emberi petesejtek hét és fél ezrelékénél indul el a partenogenezis, mielőtt megkezdenék vándorlásukat a petevezetékben. Ha ezt a statisztikát készpénznek vesszük, az következik belőle, hogy a partenogenezis és az ikerszülés gyakorisága úgyszólván megegyezik. Csakhogy a legtöbb ilyen petesejt eltávozik tüszőrepedés vagy havivérzés idején, vagy cisztává, tumorrá fejlődik, és sebész veszi ki. De egyes kutatók váltig hangoztatják, hogy néhányuk szabályosan fejlődik. Van, aki szerint ezerből egy szülés ilyen. – Ezt nem gondolhatja komolyan! Dr. Henderson halkan kacag. – Dr. Wade, ezt nem én gondolom, hanem egy kolléga. A tudomány minden területén vannak őrült fantaszták meg őrült konzervatívok. Van olyan tudós, aki toporzékolva visítja, hogy emberi partenogenezis pedig nincs. – Ön hogy látja a kérdést, doktornő? Dorothy Henderson tekintete mintha foszforeszkálna. – Semmiképp se vetem el a dolog lehetőségét. – Hát a valószínűsége? – A tudósok zöme szerint az esély egy a millióhoz. Én ehhez képest inkább biztatnám, kolléga – szerintem inkább egy az ötszázhoz. Jonas Wade elképedve mered az embriológusra. – Ez hihetetlen! Hát miért nem kap ez a dolog nagyobb nyilvánosságot? Ez nem akármi! – Pontosan azért, kolléga, mert nem akármi. Egyébként számítok rá, hogy az én területemen is elszabadul a pokol hamarosan. De ön itt most az emberi szexualitást bolygatta, ami roppant kényes téma, a szűznemzés meg végképp vörös posztó a teológusok, a moralisták, a pszichológusok meg a világ összes feddhetetlen papájának meg mamájának a szemében. Mi ketten megbeszélhetjük az ügyet tudományosan és objektíven, mert a tudósoknak ez a dolga. De a külvilágban ott a morál, meg az etika, meg a vallás, nem beszélve a családról, ami sarkköve a mi nemzedékekre orientált világunknak. A tudós csak akkor szellőztesse meg az elméletét, ha kikezdhetetlen, még akkor is foggal-körömmel kell majd harcolnia érte, tonnaszám ontania a bizonyítékot. Különben keresztet vethet magára. Önben lenne ennyi kurázsi? Már megint a fején találta a szöget ez az asszony. Szinte minden tudományágban szabadon lehet nyilatkozni a nagyérdeműnek, de ez kivétel. Ez ígyúgy mindenkit felzaklat. De ha jönne valaki, és fehéren-feketén bebizonyítaná?… – Dr. Henderson, nekem továbbra sem világos, hogy spontán hogyan mehet végbe? – rágja meg aggályoskodva a szavait Jonas. – Sokféleképpen, dr. Wade. Csak éppen olyan körülmények kellenek, mint a laboratóriumban. Serkentés kell a sejtnek, ami ugyanazt váltja ki, mint a hím ivarsejt, és helyettesíti azt, lásd a fagyasztást a nyulaknál. Ez a sokkhatás ugyanazt művelte náluk, mint a sperma. Egereknél a kutatók elektromosan ingerlik a petéket, és ha jól

De visszafelé haladni… ez már nem olyan egyszerű. mintsem biológiai. még ha ezer éve nem hál is az urával. Jonas furcsán néz. . hány angyal fér el egy gombostű hegyén. – Nincs Y kromoszóma. az apátlan egerecskék igazán pompás példányok. Ha csak kiejtjük a szánkon. s felrémlik előtte Primus hideg. véletlenül belekerül az anya vérkeringésébe és érintkezik a petével. de ez körülbelül olyan. Dorothy Henderson most először húzza el a száját. Dr. a serkentő tényező lehet pofonegyszerű – meg kell határozni. létezik partenogenezis. mint ez a konstelláció. hogy partenogenezist gerjeszteni korántsem ördöngösség. több bomba is becsapott közvetlen közel. Serkentés kell. A laboratóriumban már kimutattuk. – A nagy ismeretlen – dünnyögi maga elé. felidézi a Lancet cikkét: dr. De persze vegyi anyag is szóba jön. így lett gyereke. A békáknál nem volt szükségünk bizonyítékra. Holott csak annyi a különbség. Ha egy lány kijelenti. ön tehát azt állítja. – Dr. Egy férjes asszonynak aligha hiszik el. Henderson. Merthogy. Henderson folytatja: – A nő szavával szemben ott van az egész szokásjog. és kész. mindenki sajnálja. egy nő azt állítja. a falra kitett naptárakon. kijár az orvosi kezelés és a végtelen együttérzés. hogy más és más módon fertőződünk. Szerintem a serkentő tényező kevésbé fontos. posztereken. mindenki hamiskásan kacsint. már megy a nagy vihorászás. Bezzeg ha gyomorfekélye lenne! Annak nincs társadalmi vonzata. hogy mi váltotta ki. hogy nem volt entyempentyem. sterilen fejlődik az élet. Wade. aztán végignéz a laboratóriumon.tudom. hogy a természetben spontán előadódjon. súlyos légnyomás érte. Ahhoz. egy bombatámadás alatt fogant. Jonas Wade bólint. Ha egy fertőző baktériumot. – Tegyük fel. szinte érzi. hogy a gyermek mindig lány. Hogyan igazolható vagy cáfolható ez tudományosan? A nő előbb még kedvetlen arcáról heves érdeklődés sugárzik. – Dr. szűznemzés történt. Tudományos bizonyíték mi lehet? – Nos – hajol előre Dorothy Henderson. – Érdekes szempont. nem kell más. hogy „szex". – Mit ért ezen? – Tegyük fel. hogy soha ilyesmit nem csinált. Ha az ember beszed egy influenzát. hogy egy asszony azzal áll elő. az ő gyereke partenogenezisből származik: mélyreható vizsgálattal – bár mit dramatizáljuk. a legszembeszökőbb. kolléga. Jonas eltűnődik. amint látja. Spurwaynek a szűzen szült anyuka azt mondta. mint meghatározni. hogy szűzen foganta a gyerekét. Henderson. szóba se áll vele senki. hosszú ujjait az asztal lapján összekulcsolva –. hanem emlősöknél is. mint az utólagos bizonyítás. az embereknél a partenogenezis inkább erkölcsi kérdés. csak az elmélet kedvéért. a hajadonnak se könnyű meggyőzni bárkit arról. hogy háta mögött a laborban rendellenesen. és lelki szeme előtt megjelenik Mary Ann McFarland elvágott csuklója. Ez nem bélyeg. a szörnyülködésből meg a tudatlanságból emelt fal adja a másikat. sőt spontán partenogenezis. élettelen szeme. Ismertük az eredetüket. Kizárásos alapon. De ha az emberi ivarszervek kerülnek szóba. legnyilvánvalóbb körülmény. dr. mi ketten vesézhetjük a kérdés erkölcsi és történelmi vonatkozásait. Jonas Wade jelentőségteljesen pillant beszélgetőtársára. mint a nemi betegség. és nemcsak alsóbbrendű állatfajoknál. a lazán heverő könyveken.

nyúlós förmedvények. Az üvegfalon túl dr. nem a cáfolatot. A tudomány. csak az arányok nem stimmelnek. hogy a leány valószínüleg szűzen fogant. A tudomány mindenre megfelel neki. rossz volt a szeme. Henderson tökéletesen kiismeri magát. Jonas Wade elméje éppoly zaklatott. Kéretlenül tér vissza egy másik emlékfoszlány: a könyvtárban olvasta az Olsonpulykákról. – Aztán jön a mikroszkópos kromoszómavizsgálat. Ha a megfelelés tökéletes. ahol az eszköztár két emberi agy. Nem térhet ki a kérdés elől: valóban csecsemő növekszik Mary Ann McFarland testében? . ki van zárva a dolog. Eszembe se jutott. És ha egy ilyent növekedni hagynak. görbe a lába. de emberre vonatkoztatva nyomasztó körülmény. – Merthogy kiköpött anyja. és átrágni a dolgot: emészteni. ami mellbe vágta. Persze érdemes alaposan szemrevételezni a leánykát. a bőrátültetés. benne haj.– Ja persze. dr. fog. Wade. Ismeri ezeket a műtőből – undorító. Meg kell állni kicsit. próbálkozni. kijelenthetjük. idegszövet: ezek a megkergült peték. mint a kirakóssal. – Ennyi? – Sajnos. hogy vakon bámul Dorothy Henderson kellemes arcába. De idebenn. hogy kirostáljuk a nem szűzen fogant lányokat. Jonas Wade-et úgy megbabonázza ez a gondolat. megöli a nőt. őt is zavarba lehet hozni. Ezek után nagyot hallgatnak. amit idáig nem tudott. lehet ciszta. továbbgondolni. legalábbis míg a tudomány nem halad még egy kicsit. mint a szívverése. az ilyen szűz petéből bármi fejlődhet. az emberi lény minden alkotóelemét tartalmazzák. Vagy éppen – borzalom! – valami a kettő között. A kérdéses esetben csak annyit tehetünk. Ha a legkisebb eltérés mutatkozik az anya alkatától. ki-ki a maga gondolataiba mélyed. Például a ciszták. összerendezetlen a mozgása. – Mindenestül. Önmagában nincs nagy jelentősége. osztályozni. Egyikük rendellenesen fejlődött. Dorothy Henderson mondott egy s mást. Tekintetbe véve az összes bizonytalansági tényezőt. hanem a megerősítést tekinti bizonyító erejűnek. lehet gyengén látó gyerek.

ami Marynek a legkedvezőbb. Hathetes koráig ráértek eldönteni. Ez a ma reggeli indulás az első érdemleges fejlemény. Elvben csak a negyedik terhességi hónap leteltével fogadják a lányokat. és a szélére telepedett. hogy örökbe adjátok vagy sem. azóta semmi haladás. Abszurdum ugyebár.9. Magára hagyta egész héten. nem egy. és a fülébe cseng Crispin atya hangja. mintha más bolygóról csöppent volna oda. Méltányolták az enyhítő körülményeket. de lehet. . Miért is nem kap életre és küldi el mindnyájukat a pokolba? – Az apácáknál jó kezekben lesz – folytatta Crispin atya Mary arcát tanulmányozva. A mellette ülő Lucille-re sandít. Wade-del. pontosabban nyolc napja. bármikor gyónhat. a lányodat. még nem kell elköteleznetek magatokat. úgy imbolygott szegény naphosszat a házban. Megy a légkondicionáló. rekkenő hőség. Az utca túloldalán iskola működik. önvédelmet remélt. ha úgy gondolja. A költségek rendezése meg az adminisztráció ráér hétfőn. Az ujját ropogtatta. Nagyon meleg volt. felhúzott térdét átkarolva. ujja hegyén a vöröslő hegek: mind az apai kudarc virító tanúsítványa. keskeny szájára. miközben a múlt kedd jár az eszében: hármasban vergődtek el Crispin atyához a paplakba. És mindennap hallgathat misét. kijött az íróasztala elé. Nem szólnak egymáshoz. hanem az egyetlen lehetőség. Ted az előtte haladó kocsit figyeli. és végezhetne az évfolyamával jövő júniusban? Crispin atya itt felállt. hogy itthon tartsátok. Csuklóján a géz. – Véleményem szerint ez nemhogy bölcs lépés. Milyen hat hónap vár rájuk? A leágazást figyeli. bárcsak fellázadna. ő is odaszólt már. – Mindig kéznél lesz egy pap. oda járhat szeptembertől. de így is tapadós alattuk a kocsi bőrülése. fejezet Július elseje. milyen komoly arccal intézte hozzájuk szavait az atya. én is közbenjártam. A lányát alig látta. – El van boronálva minden. Dr. zavaros kék tekintettel. – Ami a gyereket illeti. a féktávolságra ügyel. de úgyse tudott volna neki mit mondani. Szikrányi indulatot. lélekben visszavonulót fújt. És aztán miért ne mehetne vissza a Resedába. hogy előrébb tart. pedig még csak reggel kilencre járt az idő. Wade szerint Mary a harmadik hónap végén jár. Mire megszületik a gyerek. de hát Crispin atyánál nincsen légkondicionálás. Ted. estéit a tévészobában. dr. merev profiljára. Maryt egy hete engedték ki az Encino Kórházból. ezért készek már most felvenni. Tedl a Ventura sztráda gyorsabbik sávjában nyomja a gázt. Beszéltem dr. Ted eggyel erősebb fokozatra állítja a légkondicionálást. mikor beviszed. az ajkát biggyesztette. Ted a lányára pillantott: ott ült a szomszédos széken kifejezéstelen arccal. csöndesen morzsolta napjait az irodában. csuklóját takaró hosszú ujjú blúzban. de ismét fel rémlik előtte. gondolta egy pillanatig. Ted McFarlandnek nem sikerült rendeznie a család sorait. hanem négy este látogatott el a konditerembe. Wide is. befejezheti a félévet.

és megkérdezte. de csak röpke időre. és képzeletben megfogózik. végül is megkönnyebbülés ez a mai túra. Lucille segíteni akart volna. Mint az alvajáró szedegette elő a holmit a fiókokból. Ki az apa? . klubjait. amivel mindenki gyötörte. Mary öngyilkossági kísérletének másnapján estefelé felhívta egyik San Diegó-i unokanővérét. Mikor belső vizsgálatot javasolt. hogy Mary nem fog tiltakozni. Mary legféltettebb kincse. A Lucille-lel egykorú unokanővér. mint a férje: időre volt szüksége. Jött is hamarosan. Mindenesetre megfogadta Crispin atya tanácsát. Némán állt Mary hálószobájának ajtajában. és a tizenkét éves Amyt eltávolította a zűrzavarból. Hálóing. Az elmúlt hét maga volt a nyomorúság. hogy próbál beszélni Mary fejével. és nem mozdult ki. míg a pánik alábbhagy. Lucille az ajkához szorítja öklét. amint a kis bőröndöt pakolja. hogy kikívánkozik belőle valami mondandó. maga is egy tizenhárom éves kislány mamája. Nyári köntös. Amy. Lucille McFarland hete nagyjából ugyanúgy telt. Most a visszapillantó tükörben Ted ugyanezt a kifejezéstelenséget látja. és mindkét alkalommal látta rajta. mint a férjéé: szinte el se ért a tudatához. odamehetne-e Amy pár napra. szólj valamit! Sikoltozz! Ordíts! Mindegy! Csak ezt ne csináld velem! Mikor a gyötrelem elviselhetetlenné fokozódik. a folyosó végére menekült. sarkon fordult. lelkesen igent mondott. gondosan összehajtogatta. Mary birkajámborsággal vetette alá magát. hogy a fenyegető kitörést megakadályozza. és a csomagba rakta. Ted. Ma reggel majdnem összeomlott. vagy a kérdést. egy hét egy kortársnője társaságában San Diegóban igazán vérpezsdítő kilátás. környékezi: összeszedi. hogy influenzát kapott. Amy is tapsolt örömében. Lucille nem bírta tovább. Lucille behunyja a szemét: bántja a motorházon szikrázó napfény. egyöntetű pokol tornáca. Két ízben járt dr. hogy megválasztották VI. de tébolyítóan zárkózott arccal. hogy tudomást vesz a jelenlétéről. Pál pápát. hiszen láthatta. és figyelte a lányát. Wade valóban azt hiszik. Érzi. Körbetelefonálta barátnőit. és kidolgozzon valami stratégiát. Hawaii klepetus. hogy hisztériás roham. kurta-furcsa tanácskozás végén Crispin megkérte Maryt. hogy megállapítsa. Mit tagadja. Az orvos újabb vér-és vizeletpróbákat végzett. Pár fehérnemű. Wade-nél. és nem is nagyon tudott volna mit mondani. milyen szívszorítóan keveset rámol el. amin a korona a dugó. Mary nem adta jelét annak. mi szükséges.Ted ekkor is lányát nézte: Mary mintha mit se hallott volna. mint a másik. Marynek minden mindegy. hogy ha Maryt elzsuppolják. gondolja magában. A napló. A másod-unokatestvérével évek óta összefutnak a családi összejöveteleken. de mindig meggondolta. Mary Ann. kihúzza magát. és Mary ezt jó néven vette tőle: dr. Jóváteszem. és arcát a falhoz szorítva fohászkodott magában: Az istenért. Lucille ugyanolyan tanácstalan volt. maradjon még egy kicsit. hol tart a terhesség. hogy felfogja a helyzetet. hogy visszautasítja. a tévében sem nézte meg a beiktatási ceremóniát. Kiszedték a varratot a csuklójából. Wade bizonyára a lelkifröccsöt szívta vissza. megmondani a lányának. félt. Kedves volt hozzá. jóindulatú. A feszélyezett. egyik nap olyan. Az elmúlt három kész lidérc. de aztán mégis hallgatott. már csak keskeny vörös heg van rajta. szűnni fog a fájdalom? A kocsiban ülő triászból egyvalakinek semleges az úti cél. Végül a lourdes-i vízzel teli Boldogságos Szűz üvegcse. és a testsúlyát is ellenőrizte. Crispin atya és dr. beletörődik. Egyszer-kétszer felötlött benne. Ted és Lucille az autóban várták.

hogyan beszélgettek Amyvel előző este. a hegymászás közben elszenvedett lábtörés is. te aztán tudod. hogy van ott barátnőd. Hollywood mellett robognak. – Búcsúajándék. Amy? – De még mennyire! Bárcsak veled mehetnék! Vermont! És három egész hónap! Nem is tudtam. de rendületlenül mosolygott tovább. Csakhogy a tizenkét éves Amy elől eltitkolták. Vacsorára jött csak vissza. – Műsorváltozás van. – Kopogtam. Csak késő este jutott hozzá.A héten két figyelemre méltó esemény is volt. Mary szomorúan figyelte az elmerülten tevékenykedő Amy arcába hulló tincseket. Megteszi. hogyan bírod ki Mike nélkül egész nyáron. odalátszik a Capital Records épülete. és csak tegnap jött haza San Diegóból. Olyan ötletszerű a hangulata. mikor hanyatt hevert az ágyában. A kishúga nem látogathatta meg a kórházban. Mary letelepedett Amyvel szemközt. Csak azt nem értem. Suhannak a Hollywood sztrádán. A híradóban Kennedy elnököt mutatták. éjféltájban. Amynek hazudnak. Mary. – Aranyos. de nem. kitalálnak még egy hazugságot. csípője alá tolva a kezét. A táblán rikító narancsszín matrica „NIXON NIXON" felirattal. A lemezjátszón Amy heti kedvence. mielőtt mész. és feltételezve. ha elkészül. hogy Amy meghallotta. Az ágyon Mary Stewart legfrissebb bestsellere. Vermontba utazik nyárra egy hajdani iskolatárshoz. Eltaláltad. Szerettem volna. legalább egy pillanatra felkelthették volna az érdeklődését. és Marynek eszébe jut. de Maryvel megint forgott a világ. Hogyhogy nem nézed a tévét? Amy visszatért a poliphoz. – Hello. hogy domborodik. – Iszonyú hangos. Amy előrántotta a még csak kétcsápos polipot a habszivacs golyón: – Ezt neked csinálom. hogy a nővére már másnap útra kel. hogyan kell tönkretenni a meglepetést. Szabad? – Ejnye! – dugta gyorsan a háta mögé a fonalat meg az ollót Amy. de Mary szeme előtt a húga szobája lebeg. amint nagy sokadalom előtt azt kiáltja: „Ich bin ein Berliner!" És egyik este. és érezte. Mary szíve elszorult. Mary kopogott. – Kopogás is van a világon. Ugye kikapcsolhatom egy percre? A tizenkét éves félfordulatot tett a fenekén. nehogy megláthassa polipját a szobába lépő Mary. hogy négyszemközt szót váltson Amyvel. a „Telstar" korong. Gipsz Szűz Mária friss pitypanggal díszítve. élesen felesel egymással a szép Krisztus-fej meg a Kingston Trió. aki az ajtót becsukva a lemezjátszóhoz lépett és elnémította. bedugta a fejét. A kórházból való elbocsátást követő héten Marynek keservesen hiányzott Amy. kiszámolta a szálakat a soron következő csáphoz. – Belefér az időbe. lecsúsztatta a kezét a hasára. hogy miért nem tér vissza a tanév kezdetén. . Mary ki volt éhezve rá. mi a kedvenc színem. Mary meglepetten nézett oda: – Nem értelek. – Hiányozni fogok neked. nem ült asztalhoz. hát elrohant hazulról a barátnőinek élménybeszámolót tartani. mondjuk. – Ide hallgass – mondta Amy tükör előtt begyakorolt affektáltságával –. amint a szoba közepén törökülésben rózsaszín fonalból polipot fabrikál. – Mary a lemezjátszóra pillantott. Amy. és majd ha eljön az ideje. úgymond.

Amy. mondani akarok. és kijelenti. . de úgy odavoltak a vakbeled miatt. És tudom. és most vacsoránál se hallgattak meg. Amy arca hirtelen gondterhelt lett. amit Amy mondott. már a rendfőnöknőnek is beszélt rólam. De neked akkor is elmondom. – Amy. – Hadd hallom. Bárcsak elmondhatnám. Hát elkövettem én bármi szégyenletest? Hol hallotta. sok lány a hasára üt. hogy Amy gyerekessége eltűnt. – Amy. Mary remegve hunyja be a szemét. de Agatha nővér biztatott. – No. Tudnod kellene az igazat. halkan szólt a hangja: – Apáca leszek. apa meg anya is nagyon fog örülni. az újonnan kifüggesztett James Darren-posztert meg a kilincsen himbálózó párnázott melltartót. rúzs meg semmi. ott járhatnék iskolába a noviciátusig. de a nagy barna szemek komoly eltökéltségétől félelem szállta meg. Mary. hogy betegeket ápolnak meg térítenek. és képes volt mosolyogni. Mary sóhajtott. olyan szeretnék lenni. apáca lesz. és szomorúan kívánta: Amy. béna dolog ez az egész. Úgy utálok hazudni neked. a szerte heverő balettcipőket. hol nem. és Agatha nővér tanácsát is kikértem. hogy apáca akarsz lenni. Mary csak bámult. hogy már jövőre felvegyenek a kolostorba. hanyatt-homlok elfutni az Amyből sütő hódolat és idealizmus elől. – Tudom. valóban ez a szándékod? – Hát persze. Tudom. megtörölte a kezét a nadrágján. milyenek néha. Mary. – Komoly elhatározás. Rájöttem. miért. gondolta. Azt mondta. ha valaki. tágra nyílt szemű ártatlanságáról félre kellett fordítania a tekintetét.Mary behunyta a szemét. te biztosan elhinnéd. tőled! Pár éve te is mondtad. remek apáca lesz belőlem. Barbie-babákat. járt Mary eszében. Maryt zavarta. miért ne tudhatnád. hogy én is ezt szeretném. valamit. milyen gyönyörű dolgokat csinálnak az apácák. Húga a tőle megszokott öntudattal készült a közlésre. Kedve lett volna kacagva összeborzolni Amy haját. ne nőj föl soha. hogy a kolostorban könnyebb lesz döntenem. Szeretett volna sírva fakadni. érintetlen Nancy Drew-könyveket. hogy segíthess az embereken. De aztán katekizmuson Agatha nővér elmondta. Hevesebben kezdett dobogni a szíve. hogy ártatlan vagyok. és grimaszt vágott. mi a véleményed? Mary erőt vett magán. hiszen holnap elmész. csak nézte. kitől merítettem az ötletet? Nevetni fogsz. és meghökkentően felnőtt pillantással mérte végig a nővérét. – Aztán bogarat ültettél a fülembe ezzel a Békehadtest-dologgal meg hogy a szegényekért akarsz dolgozni. – Holnap Disneylandbe megyünk egypáran. nemcsak tanítanak vagy oltárterítőt hímeznek. mint te. elintézi. a Matterhorn… Amy. Amy… – Tudod. és azt gondoltam. Hogy folyton csak a fekete gönc. aztán közbejött San Diego. – Jaj. Tudod. – Tessék – kapta fel a fejét a kislány. de csak Jézusért tenném. míg Amy letette a kezéből a fonalat meg az ollót a padlóra. – Napok óta el akarom mondani neked meg a szülőknek. nézte a lányszobát. nehezen nyelt. Én akkor még csak tízéves voltam. Ugye értesz? Amy szokatlan felnőttséggel vegyes. de én alaposan meggondoltam. és türelmesen kivárta. mert szörnyen izgatták magukat valamin. – Nekem is fontos mondanivalóm van. Azt mondja. a hangja se remegett. maga se értette. Van egy új pálya. Nem talált szavakat.

Mary nézte. hogy lassít a kocsi: letértek a sztrádáról. kocsifelhajtó. . gyere te is. és arcát az üveghez nyomva küzd a könnyekkel: most még nem szabad. régi építésű lakóházak között visz az út. – Jólesik. ha békesség lesz. Mary? Marynek égett a szeme. egyszerű tábla: Szent Anna Szülészeti Kórház. megint kézbe vette a fonalat meg az ollót. Mindhárman kinéznek az ablakon. ahogy Amy fürge ujjal számlálja a szálakat. Sövény. majd ha egyedül leszek… Az autó megáll. ilyet még sose mondtál! – A nyakába borult: – Te is nekem! Mary érzi. halkan így felelt: – Csak hogy hiányozni fogsz.– Mary! Mi baj? – Semmi baj nincsen! – nevetett tőle telhetően Mary. hogy velem örülsz. Adok a véleményedre. – Mary. – Úgy örülök! – Megszorította a húga karját. Visszakérdezett: – Hát te mit akartál mondani. Amy szavai visszhangoznak a fülében. – Akkor hogy mehetnék feleségül Mike-hoz? Amynek fülig szaladt a szája. – Nocsak – sugárzott rá Amy –. lépjünk be a rendbe mind a ketten! – Jaj! – váltott idegesre a kacagása. Apának meg anyának majd egy nyugodt pillanatban mondom el.

10. fejezet

Szmoggal elegy gőzfürdő Los Angelesben; a repülők sárga csíkot húznak az égen, a pálmafák páraudvarukban ernyedten csüggesztik leveleiket. A távolból morajló légkondicionálás is burkolt intelem dr. Jonas Wade-nek, hogy micsoda délután elébe néz. Jobb nem gondolni rá, üdvösebb a gutaütős nappalt mintegy varázsütésre követő balzsamos estén merengeni, mikor a melegház után napszálltakor tisztul a levegő. Ilyenkor szilvaszín az égbolt, a belső udvaron virít a margaréta, hús sül a kerti roston, és a baráti kör a medencében lubickol. Jonas Wade azonban nem ilyen este elébe néz, az íróasztal alatt a lábánál ott lapul az aktatáskája, tele azzal, ami igazán foglalkoztatja, amire szívét-lelkét feltette. Jegyzetekkel, fénymásolt cikkekkel megtömött dosszié, antikváriumban vásárolt homályos eszmemű, a saját ötleteit, gondolatait tartalmazó spirálfüzet, piszkozat a dolgozathoz, melynek munkacíme: „Az emberi partenogenezis valóság". Nyolc hete dolgozik rajta, mióta dr. Dorothy Hendersonnal beszélt. Visszament a könyvtárba, és az utolsó betűig lemásolt mindent, ami elméletét alátámaszthatja, ismét ellátogatott Henderson doktornőhöz a klónozólaborba, az Encino Kórház műtőjében egy óra hosszat faggatott egy plasztikai sebészt a bőrátültetés legkorszerűbb technikáiról. A sokasodó bizonyítékok egyre közelebb viszik a következtetéshez, hogy Mary Ann McFarland valóban szűzen fogant, de Jonas Wade tudva tudja, az okfejtés fabatkát sem ér a kulcsszereplő nélkül, akit nélkülözni kényszerül: ez maga a leányzó. Már sajnálja, hogy olyan készségesen átküldte a Szent Annába, de micsoda ellentmondás, bűntudatot is érez emiatt, hiszen a lánynak jobb a Szent Annában; csakis neki, Jonas Wade-nek lenne jobb itt tudni őt. Halk kopogás az ajtón, a nővér dugja be a fejét, és azt mondja: – Dr. Wade, tudna fogadni még egy beteget? Az orvos felhúzza a szemöldökét, és az órájára pillant: – Négy óra. Már menni készülök. Be van jelentve? Az asszony hátrapillant, aztán az irodába lépve finoman behajtja az ajtót. – A McFarland kislány. Azt mondja, feltétlenül beszélni akar magával. – McFarland? Mary Ann McFarland? – ugrik talpra Jonas. – Vezesse be. – Maradjak még? – Köszönöm, nem szükséges, de legyen olyan kedves, szóljon oda a feleségemnek, hogy kicsit késem. A nővér kimegy, Jonas Wade mély lélegzetet vesz, és karba ölti a kezét. Egy szempillantás, és a lány ott áll a küszöbön. Az orvos mosolyog, izgatottság pezsdül benne. – Szervusz, Mary. Fáradj be. Foglalj helyet. Nézi, ahogy a lány belép, halkan becsukja az ajtót, leteszi a bőröndjét a földre, aztán leül az egyik bőrhuzatú székbe. Megváltozott, mióta utoljára látta. Kitelt kicsit, már nem a vékony, szögletes tini. A középen elválasztott, fülek mögé fésült dús barna haj lágyabb rajzú vállakra hull. A

hawaii hacuka alól kisejlik a melle, és ültében szerényen domborodik a hasa is. Nőiesebb lett, lágyabb. Az orvos ingerülten hessenti el a gondolatot, és maga is leül. – Micsoda véletlen, Mary. Éppen rád gondoltam. Hogy érzed magad? – Dr. Wade, miért vagyok én állapotos? Jonas uralkodik a vonásain: szeme a lány csuklóját vizsgálja. A sebhely alig látszik, keresnie kell. Aztán Mary arcát nézi. Nagy kék szeméből eltűnt a rémület, a zavarodottság. Most meghökkentő, rendíthetetlen öntudat süt belőle, és az orvos eltűnődik, milyen változás történt időközben. – Várjunk csak, hét vagy nyolc hete találkoztunk legutóbb. Mary, ha jól emlékszem, akkor tagadtad, hogy gyereket vársz. A lány bólint. – Most más a helyzet. Már tudom, hogy igaz. És tudni akarom az okát. Jonas Wade hátradől a székében, és próbál szenvtelen és hivatalos maradni. – Szóval fenntartod, hogy szűz vagy. – Az vagyok. – Hogyhogy eljöttél a Szent Annából? – Hat hétig ott voltam. Ma jöttem el. – Ó – pillant az orvos a bőröndre. – Germaine barátnőm meglátogatott párszor, elmondta, hogy a Venturába tartó járattal bejön a városba, úgy száll át Wilshire felé. Lekoppintottam visszafelé. – Ilyen sokat buszoztál? – Kénytelen voltam. – De hát… hol vannak a szüleid? Mary vállat von. – Otthon, gondolom. – Tudják, hogy eljöttél a Szent Annából? – Nem. Dr. Wade előrehajol, és összekulcsolja a kezét az asztalon. – Úgy érted, fogtad magad, kisétáltál a Szent Annából és egyenesen idejöttél? Egy szó nélkül? – Igen. – Miért? – Mert nem akartam tovább ott maradni. – De hát miért ide jöttél? Miért nem haza? – Mert tudni akarom, miért vagyok állapotos, és mástól nem várhatok segítséget. – Mary – fészkelődik a székében Jonas Wade, a jegyzetekkel dugig tömött aktatáskát rugdosva –, Mary, haza kell menned. A szüleid engedélye nélkül nem tehetek semmit. – Tudom. De ide kellett jönnöm, mielőtt tudatom velük, hogy mit határoztam. Máshoz nem fordulhatok, másban nem bízhatok. Még nem tudok a szüleim elé állni egymagamban, egyelőre nem. Az orvos figyeli Mary arcát, nyugtalanítóan kiütköznek a kislányvonások a felnőtt máz alól. Nem teljes az átalakulás, gondolja szomorúan. Gyerek ez még, ha felnőtt álarcot vett is. – Kár volt otthagynod csapot-papot, csak mert beszélni akartál velem. Egy telefon, és odamentem volna. A lány olyan erőteljesen rázza a fejét, hogy a füle mögül az arcába hull a haj. – Másról van szó. Azt akarom, hogy a kisbabám itthon nevelkedjen. Ebben a helyzetben a családommal akarok lenni. Nem akarom, hogy kihúzzák magukat.

– Mérlegelted, hogy ők mit gondolnak erről? – Nem érdekes, dr. Wade. El kell fogadniuk engem úgy, ahogy vagyok. Elküldtek, mert eszükbe juttatok valami kínos dolgot. Hát én nem tűröm, hogy rejtegessenek, mint Mr. Rochester az őrült feleségét. Én nem követtem el semmi rosszat. Dr. Wade – hajol előre Mary rendíthetetlenül becsületes arca –, meg tudja mondani, miért lettem terhes? Jonas Wade-et megbabonázza a lány tündöklő kék szeme: jeges tisztasága, teljes őszintesége; ingadozik, hogy mindenbe beavassa-e Maryt, vagy konokul megtartsa magának a titkot. – Talán meglep, Mary, de az utóbbi két hónapban én is sokat gondolkoztam, hogyan eshettél teherbe. – Dr. Wade, én végig tudtam, hogy hisz nekem! Ezért is jöttem ide. Jonas nem állja Mary tekintetét, felpattan és odaáll a falméretű üvegablakhoz, hogy kibámuljon az elsárgult völgyre. Meg kell fontolnia, hogyan fogjon bele, hogyan adja elő, amit kiderített, de persze kérdéses, hogy egyáltalán időszerű-e bármit mondania. Mary annyira más, mint az előző alkalmakkor, olyan titokzatos ez az átváltozás. Elgondolkodva nézi a halvány tükörképet az ablaküvegen. A lány szerencsés, amiért itt a völgyben él, ahol az öltözködés normái kevésbé szigorúak, és senki nem akad fenn azon, hogy ilyen klepetust meg japán sarkú papucsot visel. Levendula, ez a szín dominál, a bambusztopán szalagjáig; még a szeme is kap tőle egy kis orchidea-beütést, kaméleonszerűen hasonulva a kivágott ruhához. Megejtően fénylik a haja, nincs rajta lakk, mint manapság a nők zömén, sima arca, karja barnás-rózsaszínes, mintha megkapta volna a nap. Hát vágjam a fejéhez, hogy valami szörnyű massza dagadozik benne? Tűnődik az orvos. Hogy húzza az időt, szórakozottan érdeklődik: – No és milyen volt a Szent Annában? Türelmetlen sóhaj vezeti be a választ: – Mintha kollégiumi hálóba tettek volna. Elég kellemes hely amúgy, nem kórházszerű. Helyes szobatársnőt kaptam, az apácák rendesek voltak velünk. De én nem tartozom oda. A többi lány ott azért állapotos, mert csinált valamit, és tudja is magáról. De én más vagyok. Nekem nem ott van a helyem. Volt időm átgondolni, és eldöntöttem, nem fogok karba tett kézzel üldögélni. Meg kell tudnom, miért estem teherbe. Az orvos a lányhoz fordul. – A Szent Annában mit mondtak az orvosok az állapotodról? Mary szeme kitágul: – Hogy érti ezt? – Gondolom, megvizsgáltak? – Hetente egyszer. – És… – A jó életbe, esett már valaha is ennyire nehezére beteggel beszélni?! – ugye azt mondják, egészséges vagy és minden halad a maga útján? – Minek ijesszen rá, majd holnap haladéktalanul átkéreti a dokumentációt. Mary rándít egyet a vállán. – Nincs semmi különös. Nem szedtem fel túl sokat, és szerintük rendjén való, hogy dagad a bokám. Nem sokat szóltak hozzám. Jonas érzi, hogy egyre ingerültebb. Szerencsésebb lett volna, ha tisztességesen felkészülhet erre a találkozásra; ismerné a tényállást, tudná, mit mondjon. – Ja – mosolyodik el a lány. – Annyit azért közöltek, hogy a baba normálisan fejlődik. Az orvos egy pillanatig értetlenül néz:

és az állát ütögeti a tollal. Remekül voltam egész áprilisban. influenza. hát hogy jöhetett volna össze köztünk bármi ilyesmi? Bárhogy nyúz is ezzel mindenki. Wade. gyermekbénulás vagy hasonló ellen? – Nem. aszpirin? – Semmi. köhögés elleni szirup. – Mary. csak elgondolkodtam… – A széke után tapogatózik. Abban vannak a dr. a baromfioltás „ismeretlen szennyeződés"-éhez. mit törölhettem volna ki az emlékezetemből. Az egyik alkalom a Szent Sebestyén-napi tavaszi birkasütés volt. hogy elővegye-e az aktatáskát. teszem fel. felfrissíthetné az emlékezetét. Jár a toll a jegyzettömbön. Nos. és húsvét előtt mindössze kétszer tudtunk találkozni. talán eszedbe jut valami. Nyúl a telefonért. Wade. Úgyhogy végigrágtam a dolgot. Meg hogy valamikor április első felében eshettem teherbe. és áprilisra történetesen nagyon jól emlékszem. hogy elég. Értsem úgy.– Tessék? – A szívdobogását is meghallgathattam. – Tessék? Jaj. két percig se lehettünk kettesben. dr. mert Mike-nak vendége volt. – Vitamin. Szívdobogás! Szóval dobog a szíve! – Rosszul érzi magát. jó? – Benne vagyok. – Jó… – Az orvos hallgat egy sort. nemcsak te töröd azon a fejed. csak az agyában dörömböl. húsvét táján szedtél-e valami gyógyszert bármi okból? A lány kicsit gondolkozik. ha egyszer semmi nem történhetett? – Értelek. és vívódik. hogy erről van szó. Mary – vesz elő friss jegyzettömböt. hogy még nem értesíti a családomat? Jonas úgy hökken föl. Vágjunk neki. – Pár perc múlva újra hívom a szüleidet. A lány szökevény. számításba kellett vennem az elfojtást. Én is ennek a rejtélynek a megfejtésén fáradozom. gondolatban visszatér a marylandi pulykákhoz. a másik alkalommal nálunk fürödtünk este a medencében. – Mit tehetnék? – Lehet. De már nem hiszem. aki náluk is lakott. hogy leüljön. betöltöttem a tizenhatodik hetet. A legutóbbi vizsgálaton. – Gondolkoztam rajta eleget. ha néhány kérdésemre válaszolsz. dr. – Mary. nem sértetted meg magadat? – A hajam szála se görbült. hogy hozzávetőleg mikor fogantál. Wade? Jonas észhez tér. Wade leteszi a tollat. mintha nyaklevest kapott volna. hogy még milyen serkentő tényező létezik. Ha jól közelítjük meg a kérdést. és higgadt mozdulattal kulcsolja össze a kezét az asztal lapján. egy hete. A tudományos oknyomozás hevében megfeledkezett alapvető kötelességéről. Mary. Wade. A rákövetkező héten meg csak egyetlenegyszer. Harmadszor meg tévéztünk. de rájöttem. Volt ott egy nagyon kedves orvos is… Többet nem is hall az orvos. Tehát él… Jonas Wade kényszeríti magát. az orvos azt mondta. dr. hogy van szívdobogása. de az egész család ott volt végig. bocsánat. és a Szent Annában fellélegezhetnek. hogy nélküled nem megyek semmire. – Az orvos szünetet tart. áprilisban. nézzünk utána. – Oltást se kaptál. De mivel számtalan állapotos tini tagadja bőszen a nemi érintkezést. pislog. Dr. rengeteg ember rágja miatta a körmét. A nagy ismeretlenségről annyi tudni már. McFarlandék-nél hiába csönget. Henderson-féle jegyzetek. dr. – Nem léptél bele valamibe. hogy hogyan eshettél teherbe. hogy szívdobogás. Öt perc. De hát bűn lenne megrémíteni ezt a szegény . s halássza ki a köpenye zsebéből a fényes tollat –. – Nem.

Wade…? Felocsúdik. Wade. Wade-hez. De egyszerűen nem jut eszébe semmi. csak egyre nyomja a szívét. formátlan massza. mint afféle gombára lebbent tündér. Senki nem kattintja fel a villanyt. hogy a lányuk egyedül benne bízik. De ami a legjobban kikívánkozna belőle. és csak arra emlékszem halványan. és hirtelen zárlatos lett a világítás. Ted a leszegett fejével. Mike a deszkáról akart a vízbe ugrani. s érzi a lefojtott érzelmi vihart. de vajon… normális ez a magzat? Jonas összerezzen. hogy igaz lehessen! Az nem lehet. hogy kosárlabda méretű ciszták így meg úgy… – Egyszer volt csak valami izgalom áprilisban. mintha további szavak után tátongna. kinek mutassa. hogy nem sebészkéz után kiáltó tumor. De míg Mary Ann McFarlandet nézi. Sőt jobban. Dr. összekulcsolt kezével úgy fest. Wade…? Összeszedi magát. Végül is úgy történt minden. Én nem is tudom. Összekulcsolja a kezét. eszembe jutott valami arról. sötétedik. hogy remegését leplezze. valódi szűznemzésről van szó. és sikoltottam. Jonas Wade behunyja a szemét. nem győzték köszönni irántuk való jóindulatát. a szívdobogás és az áramütés keltette felvillanyozódás rémületbe csap át. elejti a tollat. Ez a csend annyira felemás. Az a sok tudományos blabla meg rémtörténet. túl szép. képtelen vagyok leírni. . aki így halt meg egy szállodában… – Áramütést mondtál? – Igen. és ujjai fehéredésig szorongatják egymást. Aztán annyit bír mondani: – Tessék? – Majdnem elájultam. nem veszik zokon. Ennyi volt. de új félelmek forrása is egyben. Sötét volt már. Anyám beszélt valami nőről. Ez hihetetlen. hálálkodva léptek be dr. Tüsténkedve. Ted McFarland a navaho szőnyeg mintáját nézegeti. mint aki megkukult. túl sok minden hangzott el. egyszerre olyan furcsa lett a víz. Hogyan írja. hogy a legszenzációsabb orvosi közlemény… – Dr. megnyugtatóan. Jonas Wade-be is mintha villám csapna. amit mondtál. hogy összeállt a kép! Reggel Jonas még visszafogta magát. Lucille McFarland a karszékben hátradőlve a mennyezetet bámulja. – Megint megpróbálkozom a szüleidnél. – Már mosolyog. égtek a villanyok. – És… hogyan történt? Úsztatok Mike-kal… – Csak én úsztam. de semmi bajom nem lett. feszengve váltottak pár szót. Ültek egy kicsit négyesben. mondjon-e valamit. A partenogenezis elméletét ugyan megerősíti a két új adalék. és áramütést kaptam. mindenáron éreztetni akarták. ahogyan kell is egy orvosnak. dr. – Ne haragudj. feltétlenül beszélnünk kell. hiszen van szívdobogása. mint aki imádkozik. melyik folyóirat… – Dr. Közben lázasan lüktet az agyában: Bernie. Mary a kerevet szélén gubbaszt. A szülei uralkodnak magukon. anyja meg akár Isten szenvedő szolgája. nem engedett a remény és a vágyálom szirénszavának. és felveszi a telefont. Wade másodízben bámul úgy. tűnődik. És nem kaptam levegőt. hogy Mike kihúz és döngeti a hátam. biztos. ahogy remélte. és így folytatja: – Pontosan mikor? – Húsvét előtt pár nappal. A nappaliban ülnek. Mike-kal úsztunk a medencében. Mary. és fagyos félelem szorongatja.kislányt.

Mary nem igazán gondolt bele ezekbe az ügyekbe. Megbeszéltek egy sor más dolgot is iskolával. óvatosabb. Wade kicsit merev és kényszeredett. templommal. – Úgy döntöttem. Ma délután értem haza. Elég nyögvenyelős volt ez a vacsora. – Menj már. a bevásárlást anyjával a szupermarketben – veszi. éhes vagyok. . és szemét behunyva két kézzel kapaszkodik a kagylóba. Lucille. szörnyen boldog vagyok. ha ott állna mellette: Marynek mindjárt kerek a világ. – Ha téged nem lehet eltávolítani. – Mare. egyéb nyilvános szereplésekkel kapcsolatosan. gondolja Mary. Jövőre az apácákhoz adom. Végül felfirkantotta egy cetlire.észrevette. – Ez hogyan lehetséges? – kérdezte Mary. Meg kell tudnia. eljövök. Germaine. de halkan közbeszólt az apja. Akkor se hallhatná tisztábban a legjobb barátnője hangját. – Amy csak maradjon itt. ahogy jön. Agatha nővérhez… De Ted megrázta a fejét. előadást tartott a terhes anyák gondozásáról. Lucille. mire gondolok. ha beavatjuk. Germaine itt van. – Nem hagyom tönkretenni Amyt. Hazajöttem. Mi van vacsorára? A konyhai telefont használja. Beszélgettünk kicsit. Legfőbb ideje. Saját nappalijuk békéjében a három McFarland higgadtan leszögezett néhány dolgot. Mary tiltakozni akart. és talpra áll. Olyan magányos voltam. Ez a jó abban. Mary Lucille-re néz. Táskás alsó szemhéja sárgába játszott. mint az előbb. – Germaine? Én vagyok az. mint aki mielőbb szabadulni akar valami kínos helyzetből. – Kösz. A kihűlt spagetti a tálalón. senkinek nincs több mondandója. őt kell. mintha betanult szöveget mondana fel. Holnap meg majd kitalálok valamit. – Szia. Nincs elmosogatva. – Nem! – Lucille kék szeméből sütött a rémület. és borravalóhajhász szállodai boy módján kapja ki a kezéből. – Én nem akarom ennek kitenni! Még kicsi. ha érted. Ted fölnéz. Mary mikor menjen el hozzá újra. és Lucille elhallgatott. – Még nem világos egészen. Wade. Mindent kitárgyaltak. Csak egyvalami fontos – hogy itthon lehessen. hogy dr. Ma este Melodynál alszik. A többit – a templomba járást. és megfogja a bőröndöt. Ebben a gyötrelmes órában Jonas Wade nem árulta el a titkát. mosolyogni próbál. – Germaine? – És a szüleid mit szólnak? – Kicsit más a hangja. A három felnőtt próbálta rávenni. és nem megyek vissza. és amennyire a homályból látszik. Tarzanában? – Akarom a gyerekemet. – Egykettőre betölti a tizenhármat. – Amy nem tudhat erről – jelentette ki Lucille. A vonal végén nagy csönd. Talán jót is tesz neki. – Akkor fölmegyek a szobámba – suttogja a lány. – Anya. – Akkor itt is szülsz. Mary fészkelődni kezd. Germaine. Mary körülnéz a konyhában. hogy menjen vissza a Szent Annába. Otthon vagy? Nahát! Hogyhogy? Itt van a szomszédban. de nem túl közlékenyek. hogy hazajött. érdemben tehát nem szólt hozzá. Mare. közel. aztán dr. de lesz még jobb is. Ted pattan. hogy visszajöttél. Gyerek.

mert nincs a háznál nő. Hála Isten. – Germaine. Mare. mit prédikált nekik hetedikben Nikodémusz testvér Onán vétkéről. Ez az első estéje itthon. és mégiscsak szemügyre veszi a képét. hogy igaz. mint a sebészek. senki nem kérdezősködött… – Nyíltan senki. mikor leteszi. aztán áll a fiú elébe. ki nem állhat. És rajtatok kívül senkim sincs. mintha minden maradt volna a régiben. A hideg konyhafalnak dőlve körülnéz. Az orcája örvendetesen pihés. Kerüli a tükörbéli hasonmás tekintetét. vagy nem? Gyereket vársz. Szappanozkodjunk csak be jó alaposan könyékig. keze a hasa finom domborulatán. és előfeltétel az alkotmányóra. – Párszor. – Beszélt veled. – Hát a többiek? – Fogalmam sincs. Két éve itt döntött el valamit. rosszul. Mikor jössz? Mary kicsit jobban érzi magát. mit tehettem. ki kell bírni valahogy. Germaine? Mondott valamit rólam? – Vén Kalaptűnek derogál bárkivel szóba állni. mint a babapopsi. Emlékezz vissza. Már látja. – Mikor jössz át? Olyan dögunalmas volt nélküled. mint remélte. Mike Holland a villanykapcsoló után tapogatózik.– Mike-ot láttad? Szünet. fiúk. – Alkotmány? – Idén új tantárgy. igaz-e… – És mit mondtál neki? – Mare. hova süllyedtem. Mike keserűen kérdi belül: Jézusom. közöltem. ki hívott pár hete: Sheila Brabent. De… – Mary hangja elfúl. a suliban. Vén Kalaptű tanítja. hogy nagyon későn serked a szakáll. rátenyerel. Hátravan még majdnem öt hónap. és mikor fehér fény robban szét a fürdőben. Nézi a telefont. Germaine úgy tesz. – Germaine… – Nem. mert ez az igazság. Csak Marcie jár nyári kurzusra.. Szeptembertől fel akarom venni a politikatudományt. A többiek nyilván Malibun süttetik magukat. leteszi a kagylót. – Igaz. csukott szemmel lép a mosdóhoz. korai még. természetellenes úton .– Mare? – Tessék. aztán csak folyatja rá a vizet a végtelenségig. A törülközőt gondosan kisimítva teszi vissza a tartóra – mindhárom Holland fiú megszokta.. Miután a vastag törülközővel is megdolgozta magát. aki rámolhatna utánuk –. derült égből villámcsapás. nem beszéltem Mike-kal. Itt nem ütközik még a borosta. és arra gondol: Mike elfelejtett. Csak alkotmányórára menet futok össze vele. anyám meghívott vacsorára. Kémiára meg angol irodalomra szakosodik. Ne vihogjatok. de aztán meggondolja. hogy soha. Tárcsázni kezdi Mike-ot. hogy rendet kell tartani. tudni akarta. Rudy lerándult Mississippibe a nagy Medgar Evers-tüntetésre. „Árulkodó jel. sőt van. Eszébe jut. egy barátnője legalább lesz a nyáron. de vélhetőleg mindenki oldalát fúrja a dolog. Úgy megsikálkodik. Kezének jólesik a hideg víz. nem lesz könnyű. hogy rendezzék a dolgukat. De korántsem olyan pompásan. Nem fogod elhinni. Figyelj. Aki magához nyúl. Előbb beszokik. Hiszen igaz. Mare. de az álla sima.

és a párnáját öklözi. a futballedzés sem a régi. Mintha mosáshoz szortírozná a fehéret meg a színeset. De mennyivel igazibb férfi lenne. ez nyilvánvaló. ha már nőne az a szakáll. Boldogtalan. vágyik Mary után. Két oka van. rátör az érzelmi zűrzavar. csókolná. és maga elé idézi. és kivel? Dúl benne a testi vágy. karcsú. Malibun hiába hever a sok barna. de mindig letette a kagylót. akit az állapotos nő misztikuma leng körül. Bárcsak el tudná felejteni! Miért nem a dagadt Sherry kell neki. hazudott nála aratott babérjairól. amint megszületik. Kíváncsi. de büszkébb. Most is kívánja Maryt. nem hittek el egy szót sem. Se akkor. hogy magára vállalja. ahol abbahagyták. akit porig sújtott ez az egész. hogy mellé telepedve halkan megkérdezze: Mary. A szakálltól eltekintve sem áll jól férfias öntudat terén. nem bízott benne annyira. vagy beismeri. Micsoda csapás volt ma azt hallania az apjától. mint mikor jártak Maryvel – de furcsa –. elérhetetlenebb. Mary… Háton fekszik. örökbe adják. De kire? Maryre talán. még bírt valahogy a csalódottságával. mint valaha. ő továbbra is Maryhez tartozik. miért más. Idáig kitért a döntés elől. Mert annak ellenére. tegye a kötelességét. Az ajkbiggyesztő Crispin atya. A másik Mary Ann McFarland. sokkal gyakrabban. hogysem kezdeményezné. Meg magára. de most. pedig azelőtt az ellenféllel való tusa nagy testi megelégedettséget hozott. mert szeretne megbocsátani. Hasra fordul. teherbe ejtette Maryt. hogy a csecsemőt. hogy nem jön ismét álom a szemére. tehát reggel nem áldozhat. a keserűségével. Dühös. aztán meg kényszeresen cseszeteli kezét-karját. fiatal test." Hát bizony… motyogja Mike az állát simogatva. Mike kétségbeesetten reménykedik. és valahogyan kibékülnek Maryvel. és nem hajlandó elhinni vétlenségét. Az egyik. És sóvárgás. aki majd megvesz érte és semmit nem tagadna meg? Vagy a nagy csöcsű Sheila Brabent? Miért éppen Mary? Megint kap szegény párna. a kínos választásra. Kérdezzétek csak meg az orvostól. de ráadásul még a képetekre is van írva. kicsit tart Marytől. és arra buzdítaná. hogy Mary visszajött! Míg Mary távol volt abban az intézetben. Ott van az apja. amik különben a szőrzet növekedését serkentenék. Timothy hősként imádta idáig. Isten előtt utálatos bűn. hogy őszinte lett volna hozzá. egyedül Maryhez. most is megpróbálja elemezni kusza érzelmeit. Gyötrődik. Miért tette a lány. aki ledöntötte a lányt. Hazudott neki! Hűvös tárgyilagosság.csapolja le a vegyületeket. és folytatják. hogy ma éjjel se állta meg. mint minden éjjel. És mint már annyiszor. Mike lekapcsolja a villanyt. Hívná. hogy nem szerette eléggé. Aztán a düh. se később. éppen mert tiltott gyümölcs. amit a régimódi férfibecsület diktál. Mike hánykolódik az ágy szélén. hetedikesen. Gondolni kell a bandára. hogy ha fájdalmas is. miért nem én? Hányszor elkezelte tárcsázni a Szent Annát. együtt sírna vele. hogy hazudott. aki vallomást vár tőle. egyre hevesebben. még mindig szereti a lányt. de most a megcsalatottak vádló tekintetével ostorozza megvetően. És jobban kell . Most gyakrabban kell önkielégítéshez folyamodnia. Gyászolja. hogy újra itt van. De legjobban arra a szarházira. és visszatántorog a szobájába. összekulcsolja a kezét a tarkója alatt. Végül.

Mike Holland úgy érzi. mint valaha. és hogy az egész világ gondja az ő tizenhét éves vállára nehezedik. Nagy nehezen elnyomja az álom. .neki. gyáva.

barátom. – Ez a magzat partenogenezisből keletkezett. Gondoltam. – Én idáig abban a hitben voltam. meg vagyok ijedve. Ezeket böngészte az elmúlt fél órában a genetikus: Jonas jegyzeteit. különb-különb módon kimutatva ámulatát. Hát lehet ezt cáfolni? – mutat végig párnás keze a bőrdíványt elözönlő papírokon. – A huszonötödik hét előtt tilos. Bernie mosolyog. a kedvező fogadtatás csak még jobban feltüzeli. Röntgen. – De hisz ver a szíve… . – Nem. fejezet A csupasz hulla háton fekszik. jegyzeteken. Utána visszatér a foteljához. ídáig visszafogta magát. te igazán tudhatod. Megtértem. Szent Isten. mutációt. Egyébként meggyőződésem. árthat a magzatnak. Jonas Wade-nek elvben le kellene csillapodnia. amiből még egy kortyot sem ivott. de Bernie áldásával mint a gejzír tör föl belőle az ambíció. Most meg íme. a Dorothy Hendersonnal készített interjúkat és a tetemes bibliográfiát. hogy ilyen nincs. mit kell ilyenkor csinálni. Novak" nyitótémája kívül reked. száznyolcvan fokos fordulat. Jonas. de épp ellenkezőleg. – Miért? Jonas becsukja az ajtót. megkeresem Mary kezelőorvosát a Szent Annában. Feltápászkodik. hogy ennek a valaminek dobog a szíve. úgy izzad. – Akkor nem őrültem meg. – Akkor pedig várni kell. hogy talán csak egy sejthalmaz. hogy a barátja nyilatkozzék. kalapot emelek. mire gyanakszom. Mitől vagy olyan biztos benne? – Wade hangját harag színezi. – Laboratóriumban az áramütés produkált egészséges egeret meg torzszülöttet is! Mutációt! – Jonas mély lélegzetet vesz. hogy ez mivel jár. Tíz perc süket csönd után megereszt egy sürgető „nos"-t. – Ismétlem. a képtől. valami ciszta lesz. mi lesz belőle? – Tudod te. – Bernie. Én tényleg azt hittem. De csak a szélére ereszkedik. Nyolc szakállas ember bámészkodik. És pár héten belül esedékesnek véltem a sebészi beavatkozást. és elmondom. és vállrándítás kíséretében kijelenti: – Meggyőztél. Két hónapja még dilinek tartottam. feszült tekintettel bombázva barátját. – Na és? Mi olyan ijesztő ezen? Jonasnek síkos a keze. Rembrandt „Tulp doktor anatómiai leckéje" című festményének pompás reprodukciója. és összekulcsolja a kezét – a lány egyszer csak azzal áll elém. és nagy léptekkel átmegy a szobán. Bernie. Bernie. s türelmetlenül várja. a „Mr. – Sőt. Úgy taksáltam. A dolgozószoba túlfelén Jonas Wade vodka-martinis poharát szorongatva ül egy magas hátú fotelban. Bernie-t lenyűgözi.11. csak az ágyékkötő van rajta. Bernie Schwartz nagy nehezen elszakad. – Jó neked. És akkor – leteszi a poharat. izmait. hogy az embrió normális. Jonas lazít egy kicsit. Látni a bal kar kipreparált inait.

– Kíváncsi vagy a véleményemre. Az amniocentézis még kísérleti eljárásnak számít és nagyon kockázatos. Jonas hirtelen lefékez. a tenyerét öklözi. És mire lehet röntgenezni. akik értik a dolgukat. – De hát Rh-negatív anyáknál csináljátok. Jonas? Nem azért akarod az amniocentézist. Csupán lehetőség. A gyatra bizonyíték. Magzati sérülés. messze nem ér meg ennyit. Bernie halkan kérdezi: – Mi jut eszedbe. az isten áldjon meg! Ott lebeg a szörnyű szó a levegőben: a két férfi tekintete összetalálkozik a félhomályban. hogy röntgennel utánanézhetnénk. Nincs az a bíróság. torz-e a kicsi vagy sem? – Igen. ráadásul veszélyes. Azonnal. Különben sem jön szóba. Ő nem bírja kivárni azt a kilenctíz hetet. hogy az anya élete forgott veszélyben. a kíváncsiság kevés. és közli: – Bernie. – Van még idő. – Jonas. Másodszor. amit esetleg szolgáltat. Az amniocentézist kórházban végzik avatott szakorvosok. Hanem magad miatt. Neked pedig megvannak az összeköttetéseid. Ahhoz ez az anyag untig elég. A zömök genetikus kihúzza magát a karszéken. amniocentézisre csak akkor kerülhet sor. hogy a beosztottaim közül páran kísérleteznek a folyadékkal. Jonas. – Nem ígérhetem meg. Figyelmeztetnem kell őket. . Ami pedig a torzszülöttséget illeti. ez rázós ügy. aztán a labor kiértékeli. és még nem tartunk ott. Jonas. Előbb kell a bizonyosság. hogy a lányuk igazat mond. hogy én nem csinálok semmit. nem? – Kezdjük azon. – Nem várhatok addig. amelyik leendő torzszülött abortálását szentesítené. és fölveszi a martinis poharat. Wade felhúzza a szemöldökét. Jonas? Csak nem abortuszt szorgalmazol? Dr. – El kell mondanom a szülőknek. Bernie hangja a háta mögül szól: – Mániád lett ez az ügy. Lehet. de én erről nem tudok közelebbit. el tudnád végezni a genetikai vizsgálatot? – Mármint hogy megnézném-e a kromoszómákat. de a születési rendellenességre nem derülne fény. Bernie. hogy kiderítsem neked. hogy a gyerek torz. hallod? Szép. – Nagy felelősség – dünnyögi Jonas. – Távol álljon tőlem. Meg a kockázatot is mérlegelni kell. Bizonyítanom kellene. kromoszómavizsgálatra semmi szükség ahhoz. – Micsoda? Jonas. Koraszülés. végeznek genetikai próbákat. Jonas. az eredményre nem lehet mérget venni. hogy segíts nekem. hogy meg akarod védeni a lányt. az abortusszal már elkéstünk. amniocentézist akarok csináltatni. Wade felpattan. ha élet-halál kérdése. el akarom végeztetni ezt a próbát.– Attól még lehet torzszülött. hogy bebizonyítsd a szülőknek. – De ha kapnál a magzatvízből. Bernie. szép. – Bernie – mondja nyomatékosan Jonas –. Maradj csak a röntgennél. A mongol idiotizmust meg néhány más nyavalyát meg rendellenességet kiszűrhetnék. Eklampszia. és a fejét ingatja. az amniocentézis megbízhatatlan. Jonas. Jonas elfordul a barátjától. Fertőzés. járkálni kezd. – Torz magzat esetében is? – A magzat hat hónapos korától jogilag életképes. És mindezt miért? A próba bizonytalan. mert a lánynak ez a jó.

– Bernie. Aki ilyet forgat a fejében. aztán nyújtott karral tenyerel mellé. hogy előbb-utóbb valaki biztosan megtöri a jeget a partenogenezis dolgában. jól gondold meg. bermudában kiballag a fülledt estébe. hogyan érzek e tárgyban. hogy tudd. őrület. vallj színt! Jonas hátrafordul. És én leszek az oka. – Én csak annyit mondok. elvesztem. őszinte szándéka. – Jonas. megírom. Ha nyilvánosságra hozom. De hiszen neki nem kifogás kell. amibe mostanáig nem ivott bele. Jonas a bejárati ajtóhoz kíséri barátját. mint a Dionne ötös ikreknél. úgy száguld előre az emberi szexualitással foglalkozó tudomány. hogyhogy nem látod? Aki ezentúl partenogenezissel fogan. flepni. Bernie a dolgozószoba ajtajához tart. Szóval megírod a dolgot egy orvosi folyóiratban – jaj de etikus. Jonas. a Mary McFarlandekre nem vár többé gyötrelem és kétségbeesés! Bernie Schwartz pici gombszeme Jonas arcát kémleli. Bernie Schwartz egy pillanatig dermedten bámul. egyenletesen fújja ki. és beviszem a köztudatba. Szem elől téveszted. Esther még azt hiszi. aztán kijelenti: – Te komolyan beszélsz. Hajtóvadászat lesz. Neki szívből jövő. aztán vállat von. – Bizony. etikus vészkijáratot? – Mi az ördögre célozgatsz itt? Bernie csak néz rá. Utána a National Enquirer. hogy mint orvos mivel tartozol neki. Bolond volnék kihagyni. Jonas. etikus vészkijáratot. láthatóan ingadozik. hogy jó lelkiismerete lehessen. – Indulnom kell. te már határoztál. Vizsgáld felül az indítékaidat. Eléggé ismersz. Miért ne én legyek? Bernie elveszi a kezét. Olyan rohamosan fejlődik. és az órájára néz. – Bernie megragadja a kilincset: – Ezt akarod? – Ennek elejét lehet venni… Bernie leinti. mikor a röntgen később tökéletes felvilágosítást nyújt. és mire észbe kapsz. – De hát éppen fordított a helyzet. hogy a leendő szűzen fogant anyákat megkímélje Mary szenvedéseitől. – Fenéket. hálás lesz nekem. biztonságos. már a lány meg a csecsemő képével lesz tele minden magazin és hecclap. Bernie. jegyzi meg magában. fejét leszegve. hogy a káposzta lucskos lett. Amniocentézisre utazni ebben a szakaszban. – Bazári majmot csinálsz belőle meg a kisbabájából. Jonas homloka olyan feszült. biztonságos. és a küszöbről nézi. Aztán azt mondja: – Jonas. mert senki nem hisz neki. De aztán felkapja a hírt a Life.meg akarod győzni a szüleit meg a barátait. Bernie. Ürügyet keresel. szükségem van a tanácsodra. A bajuszka alatt vastag száját rágcsálja. amint Bernie hawaii ingben. az íróasztalra teszi. – Na. Jonas. mély lélegzetet vesz. figyelmeztette Bernie. hogy természetes jelenség. még öngyilkosságot is megkísérelt. látványosságot. Jonas a sarkában. . te holmi orvosi kuriózumként kezeled ezt a lányt. te elhiszed ezt magadnak? Vagy csak ürügyet keresel. és nagyon komolyan néz a barátjára. hogy feddhetetlen szegényke. hiszen a beteged. – Bernie. Az a lány a poklok kínját állja ki. bebizonyítom a dolgot. Pár perc múlva már megint a martiniját sétáltatja a dolgozószobában. – Hogyan érzel? Beszélj. Az italt. Vizsgáld felül az indítékaidat. Még mielőtt idejöttem volna. annak más indítékai is vannak. – Bernie a barátja vállára teszi lapátkezét. De ahhoz ez az anyag elegendő.

tizenkettőt a tévé előtt. ha úgy látja jónak. Nagyság. sztár. egyben kétségbe is vonta értelmét. hétköznapi rutinná szelídült a kápráztató siker meg a hiú álmodozás. Az íróasztalt. Azt mondja. Kényelmes. az ország legnagyszerűbb egyetemei. – Miből? – Azt mondja. és a szőnyeg mintáját bámulja. magna cum laude. a bőrdíványt ellepik az új témához készített jegyzetek. Sok éve megszáradt már a tinta ezeken a trófeákon. – El akar költözni? – Azt mondja. milyen az – mostanáig. vedd elő Cortneyt. Jonas a fejét rázza. Ahogyan Vesalius. Penombscot-díj az általános orvoslás kiváló műveléséért. ami az idők végezetéig folytatódik. De kik teszik ezeket a rohamlépteket? Bernie netán átlátott a szitán. két baba egy év korkülönbséggel. Keservesen szegi fel a fejét: a nemrég kifüggesztett oklevél tűnik a szemébe. ösvényt vágva a homályos. mandulák és visszerek sorozatban. szandál. dicsőségben gázoló Jonas Wade. aki leírja a spontán szűznemzést az embernél. az Egyesült Államok elnökének levele. William Harvey. annak idején évfolyamelső volt. eljátssza élete nagy lehetőségét. Ezért bizony nem emlegetik meg örök időkre. kezében egy doboz Metrecal. fene a jó dolgodat meg az éles szemedet! A tudomány rohamléptekkel száguld előre. technokrata jövőbe. nem vár. ami foglalkoztatja. – Drágám? Fölpillant. Aztán jött a házasság Pennyvel. Mióta tizenkilenc éve diplomát szerzett. saját lakást akar. aranyóra se igen jut majd neki. elismerést szerezhet: ő lesz az első. feje a válla közé csuklik. A Galenus Szövetség elnöke. és a Rembrandtjára feledkezik. – Kérlek. . érvelt az imént. Nem hallottad? – Nem… Bocsáss meg. sikeres szakvizsga az UCLA-n. tízet a műtőben. hanem Jonas Wade kap utoljára esélyt. a karfán nyugtatja a kezét. édesem. állást vállal. új praxis Tarzanában. az alkalom. hetyke. Joseph Lister. meteorként ívelt fel a pályája. ingruha van rajta. hogy a csúcsra vigye. és egyik se mutathat fel semmi különöset. az élete órák egymásutánjából állt. Walter Reed. jelzálog. hogy heti harminc órát a rendelőben tölt. elköltözik. kórházai versengtek érte. Jonas otthagyja az aszfalt. Az asszony belép. négyet a golfpályán. letudni: egymásba kapcsolódó órák. egyenesen a saját jövőjéért reszkető Jonas Wade lelke mélyére? Mert itt nem a tudomány diadala a tét. akár síeléskor az ülőlift. Majd közösen fizetik. Dr. mindet „tölteni" kellett. – Tessék? – kapja föl a fejét a férfi. – Mondtam valamit. Jonas Wade egyszer sem nézett végig az életén: most megtette. Elgondolkodtam. Jonas. és Jonas Wade spatulák és hőmérők özönében valahol levált arról a bizonyos meteorról. végigcsinálni. És talán nem jön több. De ki fog emlékezni Jonas Wade-re? Mikor visszavonul. majd mesél arról. Végre nyomot hagyhat. Sarah Longgal kettesben vennének ki lakást. hogy csatlakozzon a Hippokratésztől máig húzódó dicső menethez. kapós volt az öntudatos. Watson és Crick is.Bernie Schwartz. Penny áll az ajtóban. hírnév csak keveseknek adatik. A magas hátú fotelba ereszkedik. Éveken keresztül kielégítette. Penny nem kíváncsiskodik. El is felejtette. Tulp halhatatlan lett. Jonas Wade ismét lefele néz. Nézi a többit: a Berkeley Egyetem orvosi diplomája.

aztán sarkon fordul. Egészen biztosan kihasználnák és háborgatnák őt meg a gyereket. Hendersonnak: a gyermekbénulás gyógyításáért babér jár. Jonas. a lelkiismeretem megkerülése. Jonas visszatér a papírokhoz meg a jegyzetekhez. mikor… Nagy változások állnak küszöbön a tudományban és az orvoslásban. Csúnya dolog. – Hajthatatlan. mindkét nem szaporítható. lemaradni… Lesz. aki ünnepel. És én mit fogok művelni? Veszélyes eszközt. fantasztikus felfedezések várnak a világra. De a partenogenezisnél a férfinak semmi szerepe nincs. Milyen jogon tehetném ki ennek? Továbbá: miféle mélyreható folyománya lehetne a partenogenezis elméletének? Ha nyilvánosságra hozom. A Wade McFarland-technikával megszülnék saját magukat… Jonas hátán végigfut a hideg. a terhesség. hogy az ember istent játsszon (elfelejtem)? Nem… egyszer úgyis megtörténik. hogyan jött létre Marynél a sejtmagosztódás. és kisiet. Igaza van dr. melyikhez ragaszkodjam – a tudományhoz. fölösleges. Uramistenem. akiben a megszállottságig túlteng az anyai érzés. mutogatott rá ujjal a világ. Penny tétovázik egy pillanatig. aki kétségbeesetten vágyik saját kisbabára. de semmire se mentem. a szülés élményére. lesz. Etikai vészkijárat. Hát nem ezt csinálja dr. mivé lennének a szexuális szokások és rítusok. a futurológia legvérfagyasztóbb lidércét szabadítom el: a génmanipulációt? . amiért felfedezte a szifilisz gyógyszerét. nem hagyva. talán fegyvert adok az emberiség kezébe. – Jó. felhívás keringőre: lesz olyan tudós. amikből majd összeáll a világrengető közlemény. – Próbáltam észhez téríteni. felborul társadalmunk alapvető szerkezete. Henderson? Jó. Hány nő szaladgál az utcán. a nemi betegség gyógyításáért megrovás. de nincs férje. – De hát mi nem tetszik neki itthon? – Fogalmam sincs! – tárja szét tehetetlenül sovány karját Penny. vagy olyan. hiszen a nemi betegség oka a paráználkodás. a felvilágosításhoz (megírom). de egy férfival sem jut el az ágyig? Ezek bizony első szóra ugranának. meginog a természet törvénye. és én nem akarok kimaradni. a lelkiismerethez. ha a nők magukban is biztosíthatnák az utódlást? Mi lenne akkor a férfiakkal? Akkor bizony a férfiak nélküli világnak törnék utat. aki elátkoz. vagy az emberséghez. dacolni mert az isteni büntetéssel. ha ezt a dolgot végletekig visszük.– Csak ha már végzett. az ő módszere nem zárja ki a hímeket. nem tudni. majd leülök vele. Édes istenem. ha Mary sínyli meg a glóriámat. Paul Ehrlichet kiközösítették. aki készséges kísérleti alanyoknál mesterségesen teremti meg Mary állapotát.

Amy. és szerét ejtette. és az előtérre ismét homály borul. akik görcsösen játsszák. – Amy – kezeli Mary. úgy viselkedne. – Jaj. – Tornázni ment. Ez az undok robot a lányokra maradt. A konyhaasztalon zöld bélyegeket ragasztgat kis füzetekbe. mint a szülei. püföli. Krumplit pucol. Mitől retteg? Hiszen Mike-ról van szó. hogy tüntetően a barátnők kezébe nyomta őket: „Én nem vacakolok ilyesmivel. akik látványosan barátkoznak a négerekkel. Lucille lenézte ezt a zöld bélyeg procedúrát. miért nem öltözöl át? Mindjárt vacsorázunk. hogy a készletet beváltsa lámpára. – Úgy volt. valahogyan csak összejöhetnének. vekkerre. hennázza éppen a haját. mikor nyílik a bejárati ajtó. – Azt hittem. nem gondolod." De titokban azért félrerakosgatta. nedvesíti. Mary gondolatai Mike felé szállnak. – Amy a vállára csapja a táskát. kezét a kötényébe törölgetve. Csakhogy az előérzete mást súg. bár gyümölcsét sose ők aratták le. – De Melody mamája olyan beteg lett. – De hisz még csak kedd van. hol kezdjem. aztán elkapja róla a szemét. hogy minden a legnagyobb rendben van. és kézen fogja Maryt. anya! – veti le magát a kislány a kanapéra. fel se néz abból. hátizsákkal. – Mesélj Vermontról! Milyen volt? – Mát nem is tudom. A kislány a nyakába ugrik. de mindannyiszor inába szállt a bátorsága. hogy muszáj volt sátrat bontani. egész héten táborozol. Lucille vállat von. Tudja-e egyáltalán. A tizenkét éves a válla fölött hátrakiált: – Szia. hogy jó lenne . lánya is felkapja a fejét. fejezet – Hol marad apa? – kérdezi a mosogatónál Mary. – Múlt pénteken – feleli Mary. Mary odapillant az anyja fürge kezére. – Amy – mondja élesen Lucille –. hányszor kezdte tárcsázni a számát. és szalad ki. sosem tudna feloldódni. és a nővérére vigyorog. aztán Mary azt suttogja: „Apa!" Elejti a krumplihámozót. Még ha a fiú hajlandó lenne is idővel szóba állni vele. Vagy mint azok. hogy ő hazajött? Eszébe jut.12. ahogy a bélyeget válogatja. amit csinál. bezúdul rajta a narancsszín alkonyat meg Amy. Az előtérbe ér éppen. – Mary! Itthon vagy? Hogyhogy? – Eljött hamarabb – szólal meg Lucille hangja. Sose látta még ilyet csinálni. volt. Melody! Köszi! Holnap hívlak! – Aztán becsukja az ajtót. Mary! Milyen volt Vermontban? Mindent mesélj el! Mikor értél haza? Jaj de örülök neked! A két lány az anyát megkerülve beront a hűvös nappaliba. Az autóberregésre anya is. Összenéznek. Amy… – Mary – érinti meg Lucille a lánya vállát –. Haja foltos kendővel van bekötve.

Aztán meghallgatjuk az élménybeszámolódat a táborról. – Amy. Csak annak lehet gyereke. – Ne mondd. tanultátok is az iskolában… hogy a lány attól lány. Mary hallgatózik. hogy fáradt. Egy pillanatig azt sem tudja. az ajtóhoz settenkedik. anyjuk kiles. Lucille odébb lép. aztán visszatér Maryre. – Amy – kezdi nehézkesen Lucille –. Mary az anyjára néz: az a furcsa űzött vad kifejezés van az arcán. előfordul. A tizenkét éves felkapja a zsákját. Aztán a csöndben lassan kitisztul a tudata. Szóval ehhez van köze. és rádöbben. és lepihen. Amy elvonul a tévé elé. Ted és Lucille a kereveten ülnek. micsodája. hogy házasság nincs. a tizenkét éves kissé félrehajtja a fejét. Az óra fél tízet mutat. és beles. Mary meghúzza magát az ajtó mellett. igazán várhattatok volna. Amyvel szemközt. A nappaliban a görgős üvegajtók tárva-nyitva állnak és bebocsátják a medence klóros leheletét. de továbbra sem figyelnek fel rá. vegyél tiszta ruhát. a fényszórókat kémleli. Fölbámul a tusfekete plafonra: vajon hány óra lehet? A házban némaság. és kapcsol. – Hogyhogy? Mary megkapaszkodik az ajtófélfában. kérlek. felöltözve fekszik az ágytakarón. Mary mint a tolvaj oson a vastag szőnyegen a fal mellett. Mary megmozdul. Mary szól. gondolja dühösen. várjuk meg apádat. te menj és pakolj ki. Az apja arcát keresi. Várhattatok volna. aztán a vonásai lágyabbak lesznek. A tusolás se fog megártani. Amy a medencében hancúrozik. a bánat ül ki rájuk. a szobatársnő halk lélegzésére fülel. Felkattintja az éjjeliszekrény-lámpát. a saját szobájában. Erőlteti az agyát. szó nélkül vacsoráznak hármasban. A tévészoba sötét és üres. Még a légkondicionáló moraját sem hallani. Kiszáll az ágyból. Mivel a válasz késik.megvárni apátokat… Mary érzi. Foszlányokban jön vissza. mitől híztál meg – kiált vissza az előtérből. résnyire nyitja és kidugja az orrát. éspedig a nappali felől. – Amykém – hallatszik Lucille hangja –. szerelmeskednek . és kirohan a nappaliból. nehogy észrevegyék. Fojtott hangok. ha egyszer nincs is férjnél? Mary úgy érzi. baba meg van. hogy Mary gyereket vár. Mary törölget. hogy van… tudod. akinek van havivérzése. – Mary. – Milyen dagi vagy! – kuncog Amy. – Jó. – Vermontban sok volt a juharszirup! Mary felriad. te úgy megváltoztál. menten kimegy alóla a lába. mert a „dr. – Tudom. A húga éppen azt mondja: – De hát hogy létezik. Amy mosogat. – De hát miért? – Amy mélybarna tekintete előbb az anyjára villan. Lucille a konyhában csörömpöl. hol van. mert beesteledik. Keserű ízt érez a szájában. kigyúlnak a fények. – Mary Ann. Árulás. – Hát persze. – Apátok mindjárt hazaér – szól közbe kicsit lihegősen Lucille. A közlekedőbe gyenge fény szűrődik. ízé… a férfi meg a nő összejön. Kildare" megy. hogy otthon van. hogy az izmos barna ujjak a húsába vájnak. és a szívébe hasít a látvány: még sose látta Tedet ilyen nyomorultnak. mi is történt.

– Hát tessék. belép Mary. Mary izgatottan figyel. Mary megáll előttük. Amy szólal meg elsőnek: – Ha nem csináltál semmi rosszat. odafordul. kis vályogházikó. – Minden ok nélkül? Ez magas nekem. a házaspár néz össze. Hunyorog a vakító napfényben. Amy. bőr adja a hangulatát. Gyere csak. és a semmibe réved. hiszen a spanyol ferencesek 1780-ban bukkantak fel a völgyben. Mary. Szednie kell a lábát. Zihál. és szélesen mosolyog a lányra. – Akkor hogyhogy terhes lettél? – ráncolja kislányhomlokát Amy. én nem feküdtem le senkivel. őztekintetű madonnák meg régi ikonok hirdetik. mit: tehetek érted? . Lucille a kezét vizsgálgatja. aztán észreveszi Crispin atyát. akihez járok. mint a templom vakító fehérsége. az orvos is. A két lány abbahagyja a fixírozást. ami a parkoló sarkában jelzi. Milyen más. és narancsligetben állt. Mary tétovázik egy pillanatig. mint a trópusi párát. – Gondoljatok. Növekedni kezdett bennem egy baba minden ok nélkül. – És Mary ilyet csinált? Mielőtt a szülők válaszolhatnának. a réz emléktáblán kívül. mint amilyennek látszik. Aztán megmozdul a tabló. faburkolat. Amy – halkul suttogássá Mary hangja. lefekszenek egymással. mint akit kígyó csípett meg. apa és anya miért rejteget? A Szent Sebestyén-templom régebbi. de én soha nem voltam fiúval. és Amy őszinte. Irodája félhomályos. Mary követi a paplakba. színes üvegablakok díszítik. hogy missziót alapítsanak. – Igen. hogy szívéhez a román kori meg a gótikus stílus áll közel. Csakhogy erre már eleven lélek nem emlékezhet. amit akartok. Tarzana katolikus szentélye hófehéren csúcsosodik. Egykor. Amy és Mary csak nézik egymást. aztán kisimul az arca. segélykérő pillantást vet az apjára. Lionel Crispin hájas ember létére meglepően fürge. régen San Sebastiano volt a neve. aztán odamegy a húga mellé. A szobában nehéz a levegő. megnyugtató hely. A pap leül a zsúfolt íróasztal mögé. amint a templom mögött sietősen indul a paplak felé. enyhül a légkör. vágni lehetne. – Úgy éned. Ted még jobban összehúzza magát a kanapén. Amy. Mary. Letérdepel. – Nem tudok mit mondani. színes üvegei. Amy arca elborul. Crispin atya magánrezidenciáján a szürke kőkandalló ívei. atyám? – Hogyne. mint egy izmos A betű.és gyerekük lesz. ártatlan szemébe nézve halkan azt mondja: – Nem tudok rá magyarázatot. – Atyám! A pap megáll és hátrafordul. hol keresztelkedtek meg az első indiók 1783-ban. Lucille és Ted felkapják a fejüket. de ma már nyoma sincs a spanyol eredetnek. A vidékies San Sebastiano-templom is az ő fennhatóságuk alá tartozott. Mary. de mindenki így van vele. a homlokzatán stilizált feszület. és közli: – Nem. élükön Serra atyával. mint mikor matekban elakad a példával. Gyér gyülekezet széled szét a templomból az izzasztó reggelbe. – Beszélhetnénk. feszül a pocakján a reverenda.

Beszélni fogok édesanyáddal az Oltár és Rózsafüzér Egylet ma esti összejövetelén. – Erre nem is gondoltam. atyám. Hiszen te a Szent Annában voltál. Furnérborítás hivatott az Erzsébetkort idevarázsolni. – Ühüm. hanem én. hogy gyónjak. atyám. Múlt vasárnap nem jöttünk misére. Mikor utoljára látta ezt a lányt. Többször is hosszan beszélgettünk. – És ezek után otthon tartanak? – Nem tudom. Feltétlenül meg fogom gyónni. – Hogyhogy? – Megszegted a negyedik parancsolatot. hogy nem akar nyilvánosan mutatkozni velem. Engem nem érdekel. Két hónapja Mary nem volt hajlandó magához venni a szentségeket. Crispin atya képe felragyog. – Hát persze hogy segítek. aztán eljutottam odáig. – A szüleidhez fordultál már vele? – Nézze. – Grundemann atya ezek szerint segítségedre volt a Szent Annában. – Az új pápa. Lionel Crispin most atyaian elmosolyodik. atyám? Lionel Crispin odanéz. Én jöttem el a Szent Annából múlt pénteken. majd vissza az arcára. – Nem a szüleim döntöttek erről. Csillogó gombszeme komoran néz a bozontos ősz szemöldök alól. Ránc gyűrődik a pap orrán és egyre mélyül. – Vagy úgy. – Köszönöm. atyám. mert van egy problémám. nincs jól. itthon vagyok. – Ugye tudod. Nem mondták. Mary. atyám. atyám. idegesítően egykedvű. A pap arca előbb értetlen. hátradől a székében. éppen róluk van szó. és képtelen vagyok megoldani. Az ajkát biggyeszti. és összefonja a kezét a . Pál pápa. Mary ismét a pap arcára tekint: mai klepetusa akvamarin árnyalatokkal gazdagítja a szeme színét. miért hagytad ott a Szent Annát? A lány a földet bűvöli. ahogy elkomolyodik. De szerintem arról van szó.A lány próbál elhelyezkedni az egyenes hátú székben. hogy ez bűn? A lány felkapja a fejét. saját akaratomból. Gondolom. éppen itt. arca kevésbé feszült. A pap megkönnyebbül kicsit. Mary körbehordja tekintetét a helyiségben. de anyámat igen. – VI. Nekem el kell járnom a templomba. az irodában. – Hogyne. – Mert nem tetszett ott. az oroszlánmancsfaragványban végződő karfát szorítja. aztán figyelmes tekintete a lány ölére rebben. Ezek szerint a szüleid úgy döntöttek. Kezdenek eszébe jutni a dolgok. azért kerestem fel. És attól fogva mindennap áldoztam. mert anyám azt mondta. – Atyám. A lány szeme megakad egy pápai ornátust viselő idegen arcképén. hogy mindenki engem fog bámulni. hazahozatnak. – Crispin atya pofazacskói mintegy megkötnek. elutasította az egyházat. Fél. Nem engedelmeskedtél a szüleidnek. – Mondd. levert volt. az ajkát szívja. A pap bólint. A pap felhúzza bozontos szemöldökét. – Hát először is. hogy visszaküldenek a Szent Annába. meg összesúgnak a hátam mögött. Mary.

Sarkvidéki csönd telepszik rájuk. nem ítélné el. és lapátkezébe fogja homlokát.pocakja fölött. – Éspedig? Mary a Kennedy-fotón csügg. Mary. mint amit ő kitett az ágya fejéhez. – Hát ez csodálatos. A pap fölnéz. de nem sokáig állja a pap tekintetét. halálos bűn nyomja a lelked? A lány érzi. – Miért? – Mert meg akartam ölni magam. – Atyám. mennyire örülök. – Én olyat nem követtem el. Szűz vagyok. A pap behunyja a szemét. hogy az asszonyoknak csak egyféleképpen születhet gyerekük. Lionel Crispin nehézkesen szétkulcsolja a kezét. atyám. mint a többiek. tisztátalanságot követtél el. Bűnbánatot gyakoroltam. Crispin atya szinte összezúzza félelmetes pillantásával. – A másik problémám még fennáll. – Igen. – Szó sincs róla. hogy szeplőtelenül fogantál? A lány összerezzen. – Mary. Én minden bűnömet bevallottam Grundemann atya előtt. amit hallott. Az atya pislogása szaporább lesz. – Hát a test bűne. mintha jeget eregetne a száján. Milyen lenne. te is tudod. Crispin atya. – De… De hiszen gyóntál a Szent Annában. én is meg az egész világ. hanem tudom. mintha mindjárt becsattantaná a fa karszék. – Crispin atya – kezdi. és kezét összetéve biggyedt ajakkal rövid. ha ő ülne itt? Biztos nem bánna vele olyan kőszívűen. Grundemann atya feloldozott. Ennyit csak tudsz? – De én nem követtem el semmit. én továbbra sem tudom. miért lettem terhes. ha egyszer nem követtél el tisztátalanságot? Mit gyóntál meg neki? – Az öngyilkossági kísérletemet. szinte lélegzetet sem vesz. de nem néz oda. nekem is . Ugyanaz a Kennedy-fotó függ a kandalló fölött. Crispin atya is olyan lesz. hogy szűz vagy? – Nem hiszem. Magadhoz vetted a szentségeket. nem is hiszed. – De miféle bűn alól. Aztán fölnéz. mint egy fénykép: megdermed. ezért történt. és mikor fel is fogja. hogy a szíve hevesen kalapál. mikor megszólal. atyám. Nem vagy te ostoba. és tudhatod. A lány viszonozni próbálja a mosolyt. Megint inkább a szobát nézi. és begyakoroltan türelmes hangján azt kérdezi: – Mary. atyám. Mary nem láthatja. atyám. Mary? A lány úgy érzi. és azt mondja: – Csak nem azt akarod mondani. – Mary. Mary. holott tudtad. A mélyen ülő kis szem pislog. leesik az álla. fohászt mond magában. áthajol az asztalon és súgva ismétli meg a kérdést: – Hát még mindig nem tudod. hogyan kerültél ilyen állapotba? – Nem. – Tessék. – Még mindig nem tudod? Mary a fejét rázza. Lionel Crispin fél könyökét az asztalra támasztja. hát megátalkodottan hiszed. hogy az oltárhoz járultál és magadhoz vetted a szent ostyát. Együtt érezne vele. csak nem azt akarod mondani. Crispin atya meghökken. Kínos némaságban ülnek egy darabig. mintha Crispin atya megütötte volna. – Mary Ann McFarland. atyám. Ez az igazság. milyen képet vág.

A meleg levegőben tömjén-és füstszag. irgalmazz! Fiúisten. imádkozunk. Engedd. Ha ennyire rettegsz. Úrnak ragyogása.megvan a magamhoz való eszem. és a megfeszített Jézusra függesztve szemét ismét nekiveselkedik. A lány visszaretten. Elmosódik a képzeletbeli rózsafüzér. Szeme függetleníti magát és a Szűzről is tovarebben. Mellette Crispin atya jámborul hajtja le a fejét. hogy a fohásza meghallgattatik. világ megváltója. Sorozatban mondja az Üdvözlégyet. világ Ura. a márványpadlót szivárványszínben játszatja az üvegablakokon beáradó fény. És mivel nem gyóntad meg. Kinyitja a szemét. Szentháromság. nem éri el így az Istent. Dicsértessék az Atya. Hiszekegy. Ez így nem jó. végtelenségig ismétlődnek a hangzók. ki lehet. – Nem a gyóntatószékbe. Öröklét… Öröklét… Mary az ajkába harap. A feszületre meredve ismét belefog: Én Istenem. Bocsásd be. hadonászik és fenyeget féktelen haragjában. Elsikkad a szavak értelme. a szentáldozástól sem riadtál vissza a halálos bűn állapotában! – Atyám… – Mary Ann McFarland. de így is érzi közelségét. ámen. mert méltán ostorozol… Összezavarodik. amit elkövettél. Kérdezd őt. de tüstént. hogy hiába. Krisztus. Mary – talán a fiú személyét akarod titkolni. hogy ellenedre cselekedtem. Az oltárt keresi a szemével. három Üdvözlégy. Mary. Crispin atya merev pózban térdel. könyörülj rajiam! Jézus. Mi több. gondolatban az ujja közt pergeti. ez a bűn még nyomja a lelked. A lány szeme csukva. könyörülj rajtam! Mary tekintete a Szűzre téved baloldalt. mássalhangzók. hogy a lelkiismeretedet pásztorolja. hogy Isten oltalmáért folyamodj. talán nagyobb az esély. imádkoznunk kell Istenhez. Uram. Lefeküdtél egy fiúval. Mary olyan szorosan kulcsolja össze a kezét. Miatyánk. bár én sejtem. Élő Istennek Fia. bánom. Ez nem igaz. Egymásba olvadnak az Üdvözlégy Máriák. sikoltja belül. . gyere át velem a templomba most rögtön. könyörüli rajtam! Nehezen nyel. ezért estél teherbe. Sehogy se jó így. Mary. de itt az idő. Még jobban összpontosít. mi kényszerít hallgatásra. Egy Isten. vagy szégyelled magad azért. – Mary. Mary beszívja az ajkát. kopaszodó fejét imára kulcsolt kezére hajtja. én nem követtem el szentségtörést. Nem tudom. Sajgó szívvel érzi. hogy világosítson meg. irgalmazz!. Dagadozik. tornyosul. könyörülj rajtam! Jézus. Szentlélek Isten. Nyisd meg a szíved Istennek. hogy megtisztulhass! A halálos bűnt szentségtöréssel tetézted! A lány magába roskad. minek nézel te engem? Gyónj. a Fiú és a Szentlélek most és mindörökké. Próbál koncentrálni. hanem imádkozni. és a kezét nyújtja a lánynak. hogy fáj: ha sanyargatja magát. Isten után sikoltani belül. nem követtem el bűnt… – Mary – szökken talpra a pap. A templom üres. Jézus. Olvasót képzel a keze közé. szuszogását. Gyere. felpillant. az oltárt elborítják a virágok. és Isten válaszol. – Hát minek nevezed. – Crispin atya – suttogja –. a padsorokat. ha a bűn állapotában odaállsz áldozni?! – De hát én nem… Lionel Crispin ültében is mintha hatalmasra nőne előtte. Mary térde izzadni kezd a műbőr térdeplőn. – Crispin atya! Esküszöm. kegyelmezz! Mennyei atyám. megvetem minden bűnöm.

és próbálja kitágítani a tudatát. Csak Te tudhatod. Látja. miért történt ez velem… Istenem. milyen fájdalmasan imádkozott az imént. És eszébe jut. És máris édes. könyörülj rajtam! Jézus. Behunyja a szemét. végül elragadtatottan feledkezik az elgyötört. a meztelen comb minden inát. Szent Sebestyén. küzd magával. a szellemi erőfeszítéstől minden összemosódik előtte. csak néz maga elé. a görcsbe rándult hasat. segíts… A lelki gyötrelemtől vadul ver a szíve. hogyan! Csak Te segíthetsz rajtam! Dr.Öröklét világossága. mellkast. Mary el is felejti. miért! Áruld el. megkínzott alak minden porcikáját. mégis eksztatikus. hova bámult idáig. – Istenem! – sikoltja némán. – Áruld el. Most már tiszta kép. megbabonázva nézi az izmos férfitestből kiálló nyílvesszőket. különkülön tanulmányoz minden vérző sebet. Wade nem tud semmit. és egész testében remeg. kiengedi… Felnyitja a szemét. Kíváncsian. Mély lélegzet. dicsőség királya. mikor az első stációnál megállapodik a tekintete. gondolataival a mennyekbe ágaskodik. könyörülj rajtam! Maryt szorongás szállja meg. mi történik velem? Áruld el. benntartja. igazságos bíra. és a szavakkal küszködik belül. mi van ott. Crispin atya nem tud semmit. vigasztaló béke száll rá… . Nem is látja. fohászkodik. Szeme bejárja a kitekeredett. megreszket. könyörülj rajtam! Jézus. szépséges arcra.

becsúsztatja a tollat a köpenye felső zsebébe. Magán hagyja a fehér köpenyt. hogy feltétlenül ide kell jönnöm ma. kész is vagyunk – simogatja meg a kisfiú fejét. A szeme sarkából figyeli. miért vagyok állapotos! . hogy ma mindent elmond Marynek. – Férfiasan viselted. ahogy a lány becsukja az ajtót. hogy fogad. Jonas Wade buzgón firkál Timmy lapjára. A szokásos hétvégi tervezgetést is hanyagolja. pedig péntek van. hátha van még mit pöszmötölni rajta. – Bravó. Wade. és rendszerint levedli ebben a szent pillanatban. ír. Mondtam neki. Timmy. Köszönöm. Aztán kiszakad belőle: – Dr. és a McFarland lány bármelyik percben betoppanhat. Wade. Jonas Wade visszavonulhat az irodájába. Anyám elenged a szupermarketbe.13. hogy kicsit összeszedje magát. Az orvos ír. – Vezetsz? – Fél éve megvan a jogosítványom. – No és miért jöttél? A lány kicsit türtőzteti magát. Elhatározta. Elteszi a kartotékot. Négy teljes napja nem láttalak. átböngészi Timmy anyagát. fejezet Jonas Wade-nek nehezére esik figyelnie. De nem húzhatja az időt a végtelenségig. Mindjárt dél. amíg csak lehet. arca izgatott várakozástól ragyog. Ő Shirley Thomasszal ment vásárolni. – Nahát! Micsoda kellemes meglepetés. Feszült várakozásban ül az íróasztalnál. Bűbájosan mosolyog Maryre. Megszólal a házi telefon. Mary hangtalanul nevet. mikor Mary halkan belép. a könyvtárba meg ilyen helyekre. csillog a kék szeme. Innentől a nővér veszi gondjaiba. ideadta a kocsit. Mind a tíz öltéstől megszabadítottalak. – Jó napot. már tudom. nem is látja az előtte fekvő kórlapot. és leül. és halkan motyogja: – Köszönöm. – Hogy jöttél? Édesanyád hozott el? – Nem. mielőtt a lányt beavatná. hát vihettem az autót. kezét az ölébe ejtve. A gyerek büszkén nézi a vörös heget a térdén. aztán türelmesen vár. lesegíti az asztalról. dr.

dr. Wade! – meséli a lány izgatottan. Wade. olyan – a lány zavartan vonogatja a vállát – szexi volt. de ebben az álomban volt valami rendkívüli. hogy Szent Sebestyén szeretkezett velem. A szék peremére húzódik. röpköd a keze. abbahagytam az imádkozást. és éreztem. Valami testi érzet is járt vele. mint a kocsonya. hogy együtt imádkozzanak. mikor kiöntöttem Neki a szívem. – De én képtelen voltam imádkozni. – És a templomban eszedbe jutott ez az álom. Hirtelen visszaemlékeztem. Wade – csillog Mary szeme –. dr. vagy nem? Mikor egy hívő katolikus nem tud imádkozni? Szörnyen megijedtem. Mary. aztán: – Tessék? – Most már tudom. akkor. fogalmam sincs. Az orvos fejében hátul megszólal egy kis vészcsengő. vacak álomból. ha szexi is meg ilyesmi. Jonas Wade a köpenye kézelőjét babrálja. előre megválogatta a szavait. dr. ez igazán érdekesen hangzik. És tudtam. és üzent neked azzal. de nem jelentett semmit. – Szóval azt gondolod. sőt azt is. És akkor. És erre emlékeztem vissza a templomban. alig bírja követni az izgatott szóáradatot. Crispin atyának is feltűnik. mert… hmmm – halkul el a hangja –. Mary? – Eszembe jutott az álom. és egyszerűen csak szóltam Istenhez. mintha megtörtént volna. és az egész olyan valószerű volt. Isten meghallgatta a fohászodat. de nemcsak azt. én még ilyet sose csináltam. Az orvos bámul rá egy pillanatig. aztán átmentek a templomba. hogy csak úgy beszéljek Hozzá. hogy ez mi volt? – Meglátogatott Szent Sebestyén. hogy elfordult tőlem. – Azt álmodtam. Soha ilyet nem álmodtam még. körbetapogattam ott lent. de akkor…! A szöveget tudtam. Higgye el. mintha Isten akarta volna így. hogy két napja beszélt Crispin atyával. – Azelőtt soha nem fordult elő velem ilyen. – Álom? – Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradóra valami nagyon különös álmom volt. mikor Istenhez könyörögtem segítségért. üres volt! Mintha valami ismeretlen nyelvet daráltam volna. hogy gondosan. hogyan lett. Tudja. Olyan. hogy fölriadtam rá. – Éppen akkor. Azt gondoltam. miért. – Mi történt. amilyenben még soha nem volt részem. – Hát. és olyan heves volt. – Reszkettem. Jonas ostobán pislog: – Meglátogatott?! Szent Sebestyén? . Hallhatnék bővebbet? A lány röviden elmondja. Wade. nem csinálnék akkora ügyet egy közönséges. – És akkor kétségbeestem. Az orvos feszengve fészkelődik. De rettenetesen! Ez súlyos valami. És míg beszéltem Istennel. Álmomban meglátogatott Szent Sebestyén. érezhető. Jonas csak kapkodja a fejét. Isten így mutatja ki. akkor megtörtént a dolog. hogy nem megy az imádkozás.Meglepett hallgatás. – Testi érzet? – Én még ilyen gyönyörűségeset soha nem éreztem. hogy eszedbe juttatta az álmot? – Igen. tudja. te nem tudod. hogy történt valami a testemmel. Jonas Wade igen gondterhelten ráncolja a homlokát. Wade. – Mary beszéde lassul. aztán megkérdezi: – Mary. dr. és féltem. miért van. rettentő bizarr. dr.

azt akarod mondani. az asztalon összekulcsolt kezét tördeli. és Ő válaszolt. egyszerre akarna . Az orvos hirtelen előredől. és ha álmodják. Isten elküldte hozzám Szent Sebestyént ezzel a gyermekkel. üres tekintettel. hogy nem előbb terítette ki a kártyáit. A lányt elönti a pír: – Nőknek olyan nem lehet! Az orvosnak megrándul a szemöldöke. Ez a váratlan fordulat mindent felborít. hétköznapi testi reakció. Ez egy rendkívül ritka dolog. – Ez az igazság. dr. hogy ez a szent meglátogatott álmodban. dr. csak elmaradt szegénykének. Mary lélekszakadva keresett magyarázatot. addig készülődött. búzavirágkék szeme eleven és fényes. A nőknek igenis lehet orgazmusuk. mint a kés. Én nem követtem el bűnt. Crispin atya rám olvasta. kérlek. Mary elhagyja a mosolygást.– Az időpont stimmel. nagy kár. mint Gábrielt küldte a másik Máriához. szentségtörést követtem el azzal. holott szó nincs erről. Lassan összeáll az agyában. mint hogy csoda történt. merev arccal ül a helyén. – Mary. és arra gondol. Jonas Wade lebénul tehetetlen zavarában. és megtermékenyített? – Ez történt. Wade. de valószínűbb a második hét vége. Szent Sebestyén miért nem tehette ugyanezt velem? Jonas Wade kővé dermedve. de előfordulhat. Wade. hogy nincs igaza. mit álmodtam. hallgass meg. abban sincs semmi rendkívüli. Ha milliók hihetik. elébe vágni az egyháznak. miért ne hihetnék. másnak is beszéltél erről? Crispin atyának? – Még a szüleimnek se. – Mary arca tündököl. míg meg nem született a gyerek. mert bíztam a megértésében. – Mary. Wade. – Nagyon tévedsz. Rám olvasta. akkor nincs ez az agyrém. – Mary. hogy áldozok. De én biztosan tudom. Wade – a lány hangja éles. Orgazmusod volt. magába roskad. És ha Gábriel arkangyal meglátogathatott egy másik Máriát. ő a vállát vonogatta. Én viszont rájöttem. míg most itt áll megfürödve. hogy valamikor április első két hetében fogantam. – Dr. – Dr. Isten megvilágosított. Jézus anyjához hasonlítod magad. te nem kevesebbet állítasz. belülről sugárzik. Kutatásokat végeztem. hát Istent kérdeztem. Csikar a hasa. Tudom. és se velem. hogy egy leánnyal megtörtént ez. – Mary – a hangja nagyon komoly –. Szakasztott úgy. dr. te egy kutyaközönséges testi reflexet vélsz misztikus élménynek. és azt suttogja maga elé: – Szent Isten. Mary. se a kisbabámmal nincs tudományos probléma. – Mary. Ide vezetett az első utam. Isten ráébresztett. Jonast kileli a hideg. nem? Április második hetében álmodtam ezt. Wade. Vele megeshetett. tekintete megkeményedik. a pillantása fagyos –. aki most a méhemben növekszik. A doktor úr se tudott választ adni nekem. – Neki se hitt senki. hogy egy másikkal is? – Mary. Messziről szól a lány hangja: – A doktor úr mondta. hogy halálos bűnben élek. amit a lánytól hallott. Hamarabb kellett volna beszélni a lánnyal. mikor imádkoztam hozzá. miért vagy állapotos. – Jonas riadtan figyeli a lányt. ezt te képzeled így. amit álmodban éreztél. velem nem? – A tizenhét éves lány hangja dermesztően higgadt. Isten biztosan nem ilyen gusztustalanságra emlékeztetett. Én tiszta vagyok.

kinéz a napos belső udvarra. Most már boldog vagy? Mary hátradől a széken. A hálók felé indul. hogy valami nincs rendben. Wade. A személyi adatokat keresi. és öt sarkot kellett felfele caplatnom ebben a hőségben. aztán az asztalán felstószolt kartotékok közül kiemeli a MCFARLAND feliratút. – Mary. Amy. Mary bemegy és leül a fehér íróasztal fehér székére. Hívtam anyát. – Sebestyén majd vigyáz rám. mikor állítólag Vermontban voltál. jól vagy? – Ühüm. vártam. én foglalkoztam ezzel a dologgal. – És mikor elmondtam a nagy hírt. mi bánt? – Semmi. – Frankie Avalon. hirdeti kezében a tábla. míg cihelődik. Rá se néz a nővérére. de nem jött. Amy… Amy sértődötten biggyeszti az alsó ajkát. és egy tincset pödörget gyűrűformán az ujjára. mi a baj? A kislány vállat von. – Még nem értek vissza Shirley Thomasszal? – Gondolom. egyáltalán nem érdekelte őket! Aztán hazajöttél te. aztán elkiáltja magát: – Anya! Van itthon valaki? Neszt hall a tévészobából. mert retteg. Már akkor is tudtam. Már megy is. Mary kilöki annál a híradókockánál. térdét az állához húzva. – Köszönöm. – Szia! Hol a család? Amy az ágyán ülve támasztja a falat. Akkor odatelefonáltam az irodájába. sehol senki. Mary fülel.mindent elmondani neki. odasiet. és enyhe csodálkozással néz a húgára. – És még valami – folytatja Amy –. utálom. A tizenkét éves végre odanéz. és mosolyogva beköszön. Annette Funicello. A Szent Sebestyén-templom telefonja is fel van tüntetve. és meghökkentő felfedezéseket tettem. Mary lefékez. Átmegy az ebédlőbe. – Apának kellett volna hazahozni a moziból. hogy minden olyan más lett nálunk. A házban csönd van és nyugalom. hogy anya éjszaka sír… – Jaj. Mary Amy legörbült száját nézi: – Milyen volt a mozi? – Tűrhető. Amy ajtaja tárva-nyitva. Úgyhogy jöhettem busszal. Ül egy darabig. „MARLON BRANDO NIGGER-BUZI". fölösleges ezentúl az idejét rabolnom. durcásan bámulja a falat. – Hol van anya? Újabb vállrándítás. Azt mondták. és hallottam. A készülék be van kapcsolva. de azt hiszem. hogy belépek Agatha nővér rendjébe. hogy faképnél hagyja. hiába. – Az aktatáskáért nyúl. Wade-ed van a vonalban. és harcias szikrákat szór a szeme. – A lány hűvös pillantás vet rá. amelyik egy tüntetőt mutat. – Amy. – Kik játszottak benne? Amy beletúr a hajába. nem tudják kapcsolni. dr. A konyha hűvös és sötét. és oda minden. de senki se nézi. mert apa meg anya olyan furcsán viselkedtek. mert a te dr. – Amy. – Anya! – dugja be a fejét az ajtón Mary. – Amy. Vártam. és végképp elromlott minden! – Amy! . – Ugyan. és Jonas Wade-et a székhez szegezi a tehetetlenség.

kifizetnek azzal. ha rendelkezésünkre bocsátaná a lakókocsiját. Valami gyönyörű. Erről beszél az összes gyerek. és hamarosan megérted. hogy gyereket szülsz Mike-nak! – Amy! A kislány sarkon fordul. A hírek tele vannak táblákat hurcoló. és szemrehányóan. Wyatt. mindenki a tenyerén hordjon. – Ne szaladj el. amit feltételezel. és kivált azoknak a fiatal papoknak van címezve.A kislány felpattan az ágyról. Mary odanéz: egyedül találja magát a sötét folyosón. Mary döbbenten ül egy pillanatig. mint ez a kötélhúzás. A püspök dühöng. húszéves hagyományunk. hogy a szószéken mellőzendő a politika. – Te vagy itt a nagy szám. Nem igaz. annyira sajnálom… – Sajnálod! Hogy oda ne rohanjak! Neked jut minden figyelem. és kimasírozik a szobából. múlt hónapban Los Angeles keleti részén három pap is megrovást kapott. – Amy arcán könny csorog. Politika! Ettől nem fáj Crispin atya feje. Wyatt. hogy mint egy királykisasszonyt. Mrs. Soha nem érintett Szent Péter és Szent Pál viszályánál kényesebb témát. ő nem keveredik bele mindenféle gyanús ügyletbe. valami csodálatos történt velem. És mi lesz még. hálásak lennénk. tüntető papokkal. és elkapja a karját. ő abszolút pártatlan. hogy mikor jön el a tökéletes alkalom. sokkal égetőbben. a nővérére. mit tettél. és nem ám valami jócselekedetért! Mary hátrál egy lépést. Majd értesítem. hogy olyan ingerült ma délután. mintha tehetne róla. – Vártam. Lionel Crispin atya erőt vesz magán. nem csapja le a kagylót. Mrs. – Mert én tudom. akik az Evangélium helyett a faji egyenlőséget prédikálják. amit a többiek mondanak. a viszonthallásra. de azért úgy vicsorog a készülékre. Te meg csak azzal. vagy sem. vártam – zokogja –. könnyesen mered. minden jóra fordul. az egész családdal. hogy szabad-e színes bőrűeknek fehér forrásból inni. – Egyszerre elfelejtették. és együtt fogsz ujjongani velem. . Politika! Crispin atya tesz a politikára. Amy kitépi magát. Igen. ha megszületik a baba. Nem Mike gyerekét hordom. Amy. mint a kolostorba vonulás! Anya és apa csak veled törődik. hogy én is a világon vagyok! Levegőnek néznek! – Ez nem igaz! – Dehogyisnem! – Amy csípőre teszi a kezét. – Egész szívemből. Köszönöm. Mrs. Én nem tettem meg azt. – Mindenki tudja. finoman teszi a helyére. ezt az episztolát szétküldték mindenhová. Akkor már csak ő lesz fontos! Mary összegubózva hátat fordít Amynek. amiért segítették a diákcsoportok szegregációellenes megmozdulásait. ikonjaitól meg a faburkolat utánzattól körülvéve. – Igen. mert a gyerekszülés fontosabb. És szerintem ezért igazán nem érdemled meg. Csapódik a bejárati ajtó. előtte kérvények halmaza meg a püspök körlevele. sokkal félelmetesebben. Wyatt. De higgy nekem. – Végtelenül sajnálom – nyöszörgi. hogy majd később megbeszéljük! – Amy. Más aggasztja őt. A műgótikus irodájában ül. aztán utánarohan. légy szíves. hogy mindent elmondjak anyának meg apának. idén szeptemberben is megrendezzük a Páli Szent Vince autós búcsút. és mikor végre ott ülünk.

hogy tudniillik Lionel Crispin atya roppant fölösleges és hasznavehetetlen egyházi személy. aztán palástolni igyekszik meglepetését. Becsukja az ajtót. miről van szó. mire megy az egész gyülekezettel? Autós búcsút legalább tud szervezni. A McFarland lány az oka. atyám. Mike égre-földre esküdözött. és miután egész este. a pap viszolyogva húzódik el. Crispin atya irodája szöges ellentéte a csupa üveg. Crispin csalódottan. hogy valaki igazán hisz ebben a sok firlefáncban? – Jó estét. amiért a lány nem volt hajlandó gyónni. – Miről beszél? . Röviden beszámol Mary látogatásáról meg a téveszméjéről. kényelmesen elhelyezkedik a kemény karszékben. mennyi faragott szent. mogorva arc: nem lesz könnyű dolga vele. mióta a minap hiába élesztgette Maryben a katolikus lelkiismeretet. Mint a lány. – Én megtaláltam a terhessége okát. gyertya. – Súlyos problémával kell megbirkóznunk. amennyire lehet. felkereste Hollandékat.Elég régóta érik. foglalkoztatja ez az erkölcsi dilemma. hogy ha a tisztelendő atya… – Elnézést. hogy Marynek ne kelljen halálos bűnt halálos bűnre halmoznia. Wade. Ha két tizenéves gyereknél képtelen elérni. újra feldühödik: még annál is rosszabb pap. hogy egy árva bűnt megbánjanak. Dühében. megverten távozott. de egy szót se értek az egészből. hogy ez az ember ludas Mary konokságában. Wade. Jonas Wade belép. feszület. Abban bízom. Az íróasztal szélére helyezi. hogy megeméssze a hallottakat. hogy mit meg nem engedett magának Maryvel. atyám. Wade. holott a terhesség előtt még gátlástalanul dicsekedett ország-világnak. Mintha a pap ebben a középkori fellegvárban dacolna a modern világ ostromával. – Jonas felméri beszélgetőpartnerét: véredényekkel finoman hálózott pofazacskók. az aktatáskát leteszi a földre a két cipője közé. ez az eset lerántotta a félelmei köré oly nagy műgonddal szőtt leplet. Crispin atyának kell néhány perc. dr. hogy együtt kellene beszélnünk vele. sőt egész éjjel rágta magát. – Arra gondoltam. komolyan tárgyalt Nathannel és igyekezett rábírni Mike-ot a paráznaság beismerésére. és várja. de nem akar meghallgatni. ennyi jót elmondhat magáról. – Az elmúlt hónapokban széles körű kutatásokat folytattam. hófehér templomnak. Mindenképpen beszélnem kell azzal a lánnyal. de megáll. kisütötte. és előhúzza a takarosan összegemkapcsozott iratköteget. és mindjárt idelátogat. – Gondolom. Annak tartja magát. és mikor rádöbben. gótikus madonna. hogy ez a McFarland dolog csupán tünete az általános erkölcsi züllésnek. Szinte biztos. hogy rátelefonált dr. és magyarázatot találtam Mary állapotára. szoktatja a szemét. nem ülne le? Jonas. Mary McFarland miatt keresett fel. hát létezik. de csak mostanában töpreng el rajta igazán. mint gondolta! – Ez már több a soknál. Jonas felveszi a földről az aktatáskát. hogy vétlen. és azért jöttem. – Kinyitja a táskát. hosszan. Hiába törte magát. hogy adja alá a lovat. sőt az sem kizárt. doktor úr. összehúzott fekete szurokszem. merev. Te jó ég. miután kopogott. és napvilágra hozta a kínos igazságot. Rossz hangulatát fokozza. mit szól a pap. Crispin atya. – Nem értem. dr. hogy a segítségét kérjem.

dr. hogy majd lepattannak róla a gombok –. és ebből súlyos gondok adódhatnak.– A partenogenezisről. – Dr. és mivel tudom. de azt igen. ha igaz. akár nem. – Crispin atya. hogy elnézzem Marynek ezt a vallási tébolyát? Hogy támasszam alá állítását.. akkor mit mondhatunk a Szűzanyáról? – Crispin atya sípolva lélegzik. – Most mondta. hogy kicsit megrázzák. sőt torzan születik. de mérsékeli magát. és egy szűz teherbe eshet pusztán attól. én nem azért jöttem ide. reverendája úgy megfeszül. – Ellenkezőleg. – Ha elolvassa. Mary Ann McFarland nemileg érintkezett egy fiúval. – Úgy van. Jonas kissé meghökken. – mondja. hát minek néz engem? Most Jonasben ágaskodik a düh. hogy a lányt meg kell szabadítani ettől a mániától. Wade. – Szóval Mary McFarland hasában a gyerek amolyan élettani. a székének támaszkodva. – Dr. Ezen kell . hogy figyelmeztessem. – Szóval azt állítja – néz rá az orvosra Crispin atya komor ábrázattal –. még nem lehet röntgenezni. Ez itt az összefoglalása annak. . igen nagy a valószínűsége annak. miszerint szent. hogy a lány szűz. mintha fölébe akarna kerekedni az ellenfélnek. amit beszél. de az se perdöntő. atyám. – Dr. hogy Szent Sebestyén meglátogatta Maryt álmában. tisztában vagyok a helyzet kockázatával. ön rendkívül megnehezíti ezzel a dolgomat. Jonas hunyorog. atyám. Egyelőre semmi sem biztos. Ha lenne szíves elol… – Mitől indult el az osztódás? – Úgy gondolom. Wade. hanem hogy figyelmeztessem. hogy Mary Ann McFarland terhessége szabálytalan. Mary egészsége és orvosi ellátása rám tartozik. második Szűz Mária? Ezt nem gondolhatja komolyan! – Crispin atya. ezért esett teherbe. mivel kell esetleg szembenéznünk. hogy Mary testében hogyan indulhatott magától fejlődésnek egy petesejt. Tudományos magyarázat arra. Wade – hajol előre Crispin atya.. hogy teológiai vitákat folytassunk. atyám. Továbbá számítani kell arra. amit kiderítettem. milyen súlyos ez az ügy. hogy a Mi Urunk édesanyja ugyanezt szenvedte el. – Ön azt kívánná tőlem. Természetesen nem hiszem. Hiszen ez csak olaj a tűzre! – Itt nem Mary agyréméről van szó. amit itt leírok. – Ez csak a látszat. – Mi?! – Crispin atya szeme vulkán és lángoszlop. Az ön dolga ettől sokkal egyszerűbb lesz.. – Dr.fintor. hanem tudományos elméletről. Azért jöttem. és Jézus Krisztus csupán biológiai vakszerencse? Jonas egy szót sem bír kinyögni. áramütéstől. – Éspedig? – Crispin atya. – Szóval fenntartja. hogy a magzata szűzen fogant. Akár hisz nekem. Wade – emelkedik fel a székéből Crispin atya. Wade – kérdezi fáradtan –. hogy a gyermek rendellenességgel. – Igen. annak semmi köze a szentekhez vagy a második eljövetelhez. vagyis a szűznemzésről. hogyan fogant a baba. – Aha. hogy a szülés idején Mary élete veszélyben forog majd. amit… – Nem fogom elolvasni. Wade-nek hátat fordítva. a hit bajnokának félelmes tekintetével sújtva az orvost –. – A pap a kertre néző ablakhoz lép. Oda akarok kilyukadni.

hogy a gyermek torz? – Egyáltalán nem vagyok biztos benne. Annyit teszek. Wade. atyám. Dr. Wade a kéziratáért nyúl. amivel ön előhozakodott. Jonas lazít. forduljon a szentekhez? – Ejnye. hogy ezentúl Szent Sebestyén vigyáz rá meg a gyerekére. hintázik a sarkán. állandó ellenőrzésre. dr. hittanra soha nem oktattak. Crispin atya hangja is. – Bocsássa meg. – Crispin atya. – De hát a lánynak orvosi felügyelet kell! Hiszen ez a feneség! Crispin atya ennyit lát a szemétől. én vallástalanul nevelkedtem. hogy egy szent pártfogásáért folyamodjék! – Dr. hogy ne maradjon el a rendelőből. Olyan erősen szorította az öklét. de csak grimasz sikeredik. én nem tehetek mást. Abban a hitben van. és ez lelkipásztori kötelességem. aztán ismét az orvos arcán állapodnak meg. és rám nincs szükség. de nem tanácsolom el Szent Sebestyéntől. tegyen róla. – Értse meg. tántorítsa el egyik hívét attól. Crispin atya. Hogy ő nagy hatással . – Crispin atya széttárja a karját. pici szemével feszülten figyeli az orvost. hogy az ön vallását támadjam.önnek elgondolkodnia. és ha figyelmeztet a terhességgel járó veszélyekre. hogy Szent Sebestyén ejtette teherbe. Mary McFarland kivételesen gondos orvosi megfigyelésre szorul. főt hajtok az ön szakmai kompetenciája előtt. De ön a lány orvosa. ebben nem támogathatom. az ön álláspontja ellentmond az egyházénak. Crispin atya éles tekintetű. hogy a körme félholdakat vájt a tenyerébe. – Ezt mondja minden terhes asszonynak a gyülekezetben? Hogy hagyja az orvosokat. Atyám. éspedig a gyermek esetleges károsodását illetően. a dolgozatra villannak. Én ebben hiszek – kopogtatja meg a dolgozatot –. Tudom. Mennyire biztos ön abban. és fel szeretném készíteni erre. Isten szolgájától azt kéri. A kifürkészhetetlen apró szemek mögött láthatóan bősz mérlegelés folyik. Ez csak lehetőség. Alapjaiban ássa alá a katolikus hitet. a tudományos bizonyításban. hogy az ön gondozását a lánynak továbbra is igénybe kell vennie. doktor úr – mondja a pap –. Egy szót sem szól. atyám. térítse jobb belátásra! Lionel Crispin kihúzza magát. Wade. Doktor úr. Ateisták voltak a szüleim. segítsen. Elképesztő! Ez a doktor tőle. dr. Távol áll tőlem. Kérem. a Maryért való aggodalom hozott ide. Szent Sebestyén önökre tartozik. Hallani sem akarok az abszurd indoklásról. az vagyok magam is. – Lehetséges – folytatja Jonas hogy életről-halálról kell döntenie. – Egyetlenegy dologban adok helyt az ön szavának. Aggódom Maryért. Wade… – Ennek a lánynak orvos kell! – ugrik fel Jonas. hogy ön milyen nagy hatással van rá. Csücsörít. – Tökéletesen egyetértek. hogy hivatásomból következően nem adhatok helyt az ön partenogenezis-elméletének. Mi hiszünk abban. Crispin atya mosolyogni próbál. Csak annyit kérek. hogy veszélyben forog! – Én nem vitatom ezt. tekintete is kemény. hogy megpróbálom kiverni a fejéből ezt az őrültséget. – Dr. összekulcsolja a kezét háta mögött. hogy úgy ordítottam. mint a kő. Wade. De a téveszméje miatt képtelen vagyok hatni rá. – Lehet. hogy érdemes szentjeink oltalmát és útmutatását követni. kompromisszum is van a világon. Jonas megmarkolja a karfát.

– Jonas elteszi a dolgozatát. ha tudná. .van a lányra? Hej. – Számíthat rá. doktor úr! – Dr. és kezet nyújt. hálás lennék. – Bízzunk Istenben. becsukja a táskát. nincs más – jelenti ki a pap. hogy a gyerek valamiképpen rendellenes. haladéktalanul beszélek a lánnyal. Wade. ha tájékoztatna. És ha kiderülne. A kézszorítás erőteljes. magabiztos. atyám.

mi megy végbe Mike-ban. Wade tulajdonát képező piros Cadillac közé. csöppet sem örül Crispin atyának. mindenki megszenvedte. és az órájára néz: elkéstek volna? Nem. aki a nyári iskolán a szokottnál jóval gyengébben szerepelt és kedvetlen volt. Anya és lánya elidegenedett. menjenek el mind a ketten. hanem saját magától. kezet ráz Nattel. hogy tanácsot adjon. kiderül róla. Többször is tapogatózott a lányánál. mióta Ted meghozta a hírt. és láthatóan boldog. Mary őt hibáztatja az öngyilkossági kísérletért. ha . hogy megtörtént a bűnös aktus. de Lucille érzi. Lucille nem ismer rá. a szokott mederben zajlik az élet. hanem Timothy is. – Na menjünk be. most van dél. mi ez az egész – dr. amit Mary okozott neki. hogy Mary terhes. hogy végre megnyílhassanak egymásnak. milyen gyenge. hogy teljes a társaság. így-úgy felvértezte magát a fájdalom ellen. Lucille maga sem tudja miért. hogy óvja meg Mary becsületét. A baráti kör tudja. hogy leszerepel. jó. és adjon nevet a gyereknek. de Mary megváltozott. nemcsak Mike. másrészt rágta a fülét. Látszólag nem sok vizet zavar Mary állapota. hogy McFarlandék és Jonas Wade szóba hozza a házasságot. Míg a lány távol volt és nem találkoztak. mióta… Nem is a lánytól fél. és reszketve néz az összejövetel elébe. de most itt lesz újra a szeme előtt. döntés születik. és Nathant ez zaklatja fel csak igazán. Matthew viszont mintha fel se venné az egészet. és mivel Mike a legvalószínűbb apajelölt. kezdhetik. végre nekiveselkedhetnek a probléma megoldásának. hallani fogja a hangját és garantáltan el fogja veszteni a fejét. Először is ki akarta csikarni tőle a vallomást. de úgy érzi. Lucille mosolyogva fogadja őket az ajtóban. mit követett el Mike. apjával ellentétben. fiam – mondja szelíden Nathan. a pap nem szállt le róla. Wade csak annyit közölt. és nagyon ideges emiatt. A fiú szótlanul ül mellette. bár tudja. talán most sikerül elűzni a felhőt. hogy ez csak a felszín. Fogalma sincs. Mike. hogy mi van Maryvel. aki előtt nem állhat meg a korábban hódolattal övezett nagy testvér: tizennégy éves létére láthatóan kiábrándult. Mike is érdekelt. A barátnői ilyenolyan forrásból már mind megtudták. Mike hajthatatlan maradt. Nathan leállítja a motort. Akárhogy is. még az is lehet. a többiek érkeztek korán. most mindenki kiteríti a kártyáit. először látja viszont Maryt. megint ő lesz az áldozat. összeomlik. hogy itt lesz Crispin atya. McFarlandék két kocsija az utcán parkol. Mike olvas az apja gondolataiban. nincs kibúvó. érzelmeiknek hangot adni. Nathan három hónap alatt se igen tudott megbarátkozni a gondolattal. hiszen nagyon-nagyon le kellene már ülniük beszélgetni. Nathan Holland azt reméli.14. mit mondjon. előszeretettel köszörüli rajta nyelvét az összes kamasz. Szombatonként a főzőtanfolyamon Lucille finom változást tapasztal a többi nő viselkedésében. fejezet Nathan Holland bekormányozza kocsiját Crispin atya zöld Falconja meg a vélhetőleg dr. talán még Maryhez is utat találhat újra. de hát Nathan sejti. ami a házukra telepedett. hogyan közeledjen. átengedték a kocsifelhajtót a vendégeknek. és fogalma sincs.

mint valaha. a gyóntatója képtelen az értelem szikráját csiholni belőle. a lelkipásztora. ami akárkinek nem adatik. amit egy húsz éve szolgáló plébános felmutathat. A fejetlen vagy . Mikor utoljára vizsgálta – még mielőtt a lány a fejéhez vágta. – Majd Isten gondoskodik róla – ütötte le a labdát bőszítő nyugalommal. le is út –. de én a lelkedért felelek. Lucille-t kézről kézre adják. éreztem. hogy a szülők beleegyezzenek az amniocentézisbe. Bevezeti Nathant és Mike Hollandet a nappaliba. Tudta. ez már több a soknál. erre fáj mindenki foga. mozi. de sajnálják. Lucille-nek hogy. a lelked halhatatlanságáért. Wade: – Nem törődsz a születendő gyermeked egészségével. Wade-et. – Csak nagyon valószerű álom volt. gyermekem. Épp tegnap este lapozta fel az Eastman-féle Williams: Szülészeti Kézikönyvben a „Fejlődési rendellenességek" című fejezetet. hogy ő miért nem szólt senkinek Gábrielről! – Ki az az ő? – A Szent Szűz. kivételezett. Ha ő. – Mary. Katolikus vagy. legyél tekintettel a kicsire! Crispin atya a balsikerű találkozó végén már szinte esedezett: – Mary. mintha kampány folyna: „. több meghívást kap. Isten rendelése. akit ott ért az üres templomban: Szent Sebestyén képe előtt imádkozott éppen. Bekérette az irodájába. Tiéd a gyónás és a bűnbánat kegyelme. – Isten orvosokat adott nekünk. hogy nem. hogy fel is út. végül kitört belőle a harag. Jonas Wade betapintást is végzett. és a legkiválóbb háziasszonyok tülekednek a tanácsaiért. az álmokat nem szoktuk érezni. Mary. az istenért. Bár én is így tettem volna. káromlást szólsz – leckéztette. – Ez vizitáció volt – tiltakozott a lány. ahol lennie kell. Mary. atyám. gyónj meg.Lucille rossz passzban van. kocsikázás. előadás. hogy továbbra is felkeresd dr.nyíltan nem is hangoztatják. és visszautasítom ezt a gyermeteg lárifárit. hogy úgyse hinnének neki. hát eltitkolta az angyali üdvözletet. két dologért jött. Crispin atya feláll. megy a burkolt. Mary Ann McFarland. latba vetette mindazt a tekintélyt.. mit. abszurdum. Aztán Mike-ra is vet egy komor. minden szombaton az ablak alatt jut hely a tankonyhán. tűnődő pillantást. jeges teát kínál. Wade-et leveheted a lábukról. Csak álmodtál. Hát gyónd meg azonnal ezt az istenkáromlást. De a falnak beszélt. itt a legkellemesebb. és elérni. A barátnői agyonnyomják a jóindulatukkal. mióta előző nap délután beszélt Maryvel.. ha tocsognak is az olajtól. – Már értem. és tilos könnyelműen bánni vele. – Tudom. képtelenség lenne mindenre igent mondani. kezet fog Nathannel. gátlásos részvétnyilvánítás. és a saját fülével hallhatta a képtelen téveszmét. hogy az akaratát tegyék ezen a földön. Tedd át a keserűséged terhét az anyaszentegyház vállára. Megdöbbentő statisztikát olvasott. Éreztem magamban Szent Sebestyén magvát. Agyondicsérik a palacsintáit. A szüleidet és dr. Mary. Egy darabig még türelmesen hallgatta. nyugodj bele. Szóba került dr. legyünk kedvesek vele". De a megfélemlítés hatástalan maradt. mit remél Jonas Wade ettől a mai naptól? Jonas maga sem tudja. hogy Istennek szent anyjához hasonlítod magad. hogy a lányból kiűzze az őrületet. A pap megint dühös. – Bűneidet ezzel az őrülettel tetézed. Csakhogy ez nem elég. a magzat előírásosan fejlődik. együttérzésükkel. Akkor úgy ítélte. reménykedhetsz a mennyben és Isten szeretetében. Tüntetően kedvesek hozzá a barátnők. Atyám. Mary. aztán ingerült lett. holott a kisujját nem mozdítja ezért – ebéd. Mary ártatlanságát tisztázni. – Mary Ann McFarland. ott a fundus. fátyolosak a szemek. süt felé az együttérzés. Ezt nem tűröm.

de mintha Mike is ott lenne. Mennyire megváltozott! A kiskacsás-kisnyuszis terhesruha inkább kihangsúlyozza. mikor meghallja odakinn Nathan Hollandet. nem is hallotta. én vagyok minden anya. széthúzódnak a kromoszómák. Crispin atyának a karszék jut. megnőtt a melle. szeme olyan. hanem az ókori mitológiával.félfejű torzszülöttek háromnegyede nőnemű. Léda. Mary a szobájában fésülködik. kerekebb. a Szűz életrajza csalódást okoz. Mike-nak összeszorul a torka. ám legyen. mint ablaküveg mögött a kék ragyogás. Szemelé. Ezekben is több példáját találta a szűzen szülésnek. és rászán egy percet arra. hogy ismét találkoznak. Mary-nek a kanapé –. Anyjának és apjának láthatóan kínos Szent Sebestyén csodatétele. Isten gondoskodik róla. Legalul van a Mennyek királynője. és mint az oroszlán fog harcolni érte. és isteni csemetét nemzett nekik. Mindegy. egyenes haja ragyog. Én vagyok Vesta. és mindent elmagyaráz. hogy így lesz: amint Mary belép a nappaliba. Wade gyógyírt hoz zaklatott lelkükre. – Mike olyan. kinyitja a táskáját. És ez jóleső tudat számára. mikor arra gondol. Majd Mike-kal is így lesz. hogy amniocentézis pedig kell. fájdalom és vér nélkül hozta világra Jézust. Szent Anna. mintsem elrejti új keletű termékenységét. Mary leteszi a fésűt. Kört rajzol a lapra. megkezdi az úgynevezett érési szakaszt: osztódik. Wade. Ha a szülei ettől boldogok (úgy megkönnyebbültek. Tudta. képes lesz uralkodni magán. – Ez itt az emberi pete. Nagy Sándor anyja is szűz volt. ha Maryben ilyen rémség növekszik. mint akit fejbe vágtak. A fiókos szekrényén a tükör mellett halomban állnak a kiolvasott könyvtári könyvek. Mikor mindenki helyet foglal körülötte – Ted és Lucille közrefogja a díványon. Ő nem éli túl. abba meg kis vonalkákat. ezek a kromoszómák. mikor jelentkezett). Mary nincs egyedül. én vagyok minden nő. Máté evangéliuma említi is. ha dr. tiszta papírlapokat vesz elő. Hollandéknek két ebédlői szék. lágyabb az arca. Io mind halandó nők voltak. Csak ült a dolgozószobában. amit elsőnek olvasott ki: terjedelmes. aztán Józsefnek is megjelenik Gábriel. friss anyagot nemigen tartalmaz: főleg a középkor és a reneszánsz Máriakultuszáról szól. mint József. agyonbonyolított tanulmány Szűz Máriáról. hogy jó néhány ilyen szörnyszülött partenogenezisből keletkezhetett. amint bemutatkoznak egymásnak. hogy Penny vacsorához hívja: arra a borzalmas következtetésre jutott. én vagyok Éva. hogy József először el akarja rejteni Máriát az emberek szeme elől. Én vagyok ízisz. de tényeket. Ha az Újtestamentumot nézzük. összesen negyvenhat. Jonas Wade eltökélte. én vagyok minden szűz. bele még egy kört. csak nem a keresztény kultúrkörrel foglalkozik. aztán dr. A többi könyv is hasonló témájú. de izzad a tenyere. – Szép jó napot mindenkinek – köszön a lány. Mike azonnal beleszeret újra. de tudja. A történelemben nemegyszer előfordult ilyesmi. Püthagorasz. huszonhárom párból egyik erre. Jonas Wade nem vesztegeti az időt. és belekezd kiselőadásába az emberi fogamzásról. Elszorul a szíve. Mary Ann McFarland a könyvből csak két dolgot tudott meg: hogy magát a Szüzet is úgy foganta az anyja. és a jegyesség felbontását fontolgatja. Wade-et. hogy szemét behunyva mélyet lélegezzen. miért szervezte ezt az összejövetelt dr. hogy Szent Joakim arcon csókolta (a szeplőtelen fogantatás). ő csak örül. Nem érti. Állítólag Platón. akiket isten látogatott meg. Hangzavar. és hogy Mária könnyen. Több mint ezeroldalas a könyv. Mikor tüszőrepedéskor a pete elhagyja a petefészket. Szeretné kézen fogni Maryt. .

s beszámol kutatása lépcsőfokairól. ha mind ugyanabból indulnánk ki. amelyet leszűrt az anyaggyűjtés során. – Tessék? – kérdez közbe Lucille. és mindenki tisztán látna. szaporodik. hogy Jézus netán biológiai baleset volt. Nathan Holland hátradől.másik arra. megbocsásson – szól közbe Crispin atya –. Bernie-vel és dr. Mire Jonas befejezi. ugyanezeket a papírokat nézi. hogy ötös ikrek születnek? Egy az ötvenmillióhoz. Tudja. McFarland. és a karszéket kerülgetve próbál életet lehelni megmacskásodott tagjaiba. hogyan lett terhes Mary. keze fehér sörényébe szánt. Lucille McFarland szakadatlanul takarítja homlokáról a renitens tincseket. Talányos szürke tekintetét a kávézóasztalra kiszórt papírokon jártatja: nézi a spermát meg a petét ábrázoló rajzot. Az érett petében tehát csak huszonhárom kromoszóma marad. de Jonas Wade értekező hangja súlyával mintha kitágítaná az időt. hím sejtmagnak nevezett orsóalakzattá válik. Nathan és Mike Hollandet. a pete osztódni kezd. Pedig én oda akarok kilyukadni. hogy „szűz"). – Jonas ezek után szemügyre veszi Tedet. Wade – kérdezi halkan Ted –. végül az osztódó sejt ábráját az osztódó. Egy . Teljesen hihető. ahogy fölnéz rá: „Csak azért hőbörög itt. – Miről beszél? – Mrs. sok-sok sejtté. – E nélkül nem érthető. Jonasben ingerültség és bánat kavarog. amit a sperma tartalmaz. Ted beszél: – Atyám. és azt gondolja: Hihetetlen! Crispin atya szószéki orgánuma ezt orgonálja: – Ennél a szélsőséges ostobaságnál csak az megdöbbentőbb számomra. aztán embrióvá. a partenogenezisről beszélek. gondolja. majd újra egyesülő kromoszómákról. a tényeket és statisztikákat emészti. hogy azt várja. Körbenéz az arcokon: – Miért meséli ezt nekünk? – kérdezi Lucille." – Dr. mint voltak kezdetben. Csak azt hallja ki ebből. a sperma behatol a petébe. és felül megikszeli – kilökődik. Elindul a szelvényesedés. gondoljon csak a kanadai Dionne ötös ikrekre. és a petének ez a fele – homokórát rajzol. higgyük is el. ön is be fogja látni hamarosan. Wade. Heten hallgatják némán. miért ragaszkodik annyira ehhez a képtelen elméletéhez? – Nem képtelen. a hetek gyűrűjébe nem férkőzhet a belső udvar fehér kövéről szikrázó déli verőfény. Ha ilyenkor közösülés történik. – Azért jöttem ide – mondja Jonas –. hogy talán Mary McFarland kisbabája ilyen. Mindenki az előadó ajkán csügg. mind más és más maszk. mert a hitét érzi veszélyben. McFarland. végül Crispin atyát. a folyóiratcikkeket (minden címben ott díszeleg. és összeolvad a huszonhárom kromoszómával a pete közepén. szerintem ez igen meggyőző… – Most döbbentem meg csak igazán – pattan fel horkanva a pap. és be tudja fogadni azt a huszonhármat. s ki-ki a maga módján kiteszi a döbbenetes pontot az eszmefuttatás végén. amit mondani fogok. hétből öten már nem ugyanazok. mi a valószínűsége. amint Jonas Wade megfontoltan fejteget tovább. aki az ajkát biggyeszti nemtetszése jeléül. – Dr. Jonasnek nincs érkezése válaszolni. Hendersonnal folytatott eszmecseréiről és a meghökkentő következtetésről. hát létezhet ilyesmi? – Mr. az aktatáskából előkerülő fénymásolatokat böngészi. atyám. vagy az úszómedence hullámjátékának tükröződése a mennyezeten. hogy mindenkit felvilágosítsak. aki bólint. Mindössze harminc percig tart az előadás. Azt szeretném.

Ha hisz a Dionne ötösben. megint higgyed a szája. Namármost. – Dr. hogy a medencevilágítás zárlata okozta? – Igen. És a világ rábólint. de valószínűsíti. Jonas Wade hátradől a díványon. gyerekesebbnek. – Lehetséges az. Lucille! . – Kérem. a partenogenezises születés sokkal gyakoribb eset. térjünk rá Mary szüzességére. Crispin atya diadalmasan húzza ki magát. amik. hogy egyszeri behatolás kitágítja a szűzhártyát. – Ez a bizonyos behatolás átszakítja? – Nem feltétlenül. halkan megkérdezi: – Rendben. senki se számított rá. és mégis megtörtént. sértetlen szűzhártyát találtam. – Akkor van egyáltalán lelke? Ezen a területen Jonas Wade nem járatos. ő is ilyen lesz húsz év múlva. Nyúlni kezdenek az árnyékok. – Hihetetlen – suttogja Ted egy perc múlva. jégkék szeme csupa ámulat. miért ne hihetne Mary szüzességében? Ted megbabonázva bólint. Megvizsgálta ugyebár. Az Y kromoszóma hordozója. annak tekintik őket. tehát csak a női X kromoszóma van jelen. A lány kristályszemét vizslatja: vajon mi zajlik mögötte? Mary azt gondolja: tévedés. a Dionne ötös valóban tudományos csoda – sokkal inkább. amitől a baba fiú lesz. ami a lányukkal történt –. fut át Jonas agyán. Wade – Ted hangja gondterhelt – mondja el újra. Mr. – Máris megmutatom. – Természetesen. valóságos kis genetikai egyenlet. Y a sperma. – Dr. de utána visszanyeri eredeti formáját? – Megtörténhet. Lucille föltekint. tízcentes érme nagyságú nyílással. Wade. elismerik és elfogadják az ötös ikreket. ez arra elég. a tudományos magyarázatot hittel és meggyőződéssel hirdette. megesküdne rá. De senki nem vitatja. Lucille nehezen lélegzik. miért gondolja. hogy egy petéből öt baba lesz. mint az. dr. Önkéntelenül is segélykérő pillantást vet a papra. de most roppant bizonytalan. dr. De itt nincs sperma. – Ez perdöntőén bizonyítja a szüzességet? – Nem. – A sperma határozza meg a gyermek nemét. és gyorsan rávágja: – Hát persze hogy van lelke. szóval úgy gondolja. – De… – Lucille tekintete zavart (egy pillanatra fiatalabbnak. hogy Mary szűzhártyáját soha semmilyen behatás nem érte? Jonas tűnődve néz a megkövült arcú lányra. Lucille is odadugja a fejét: X a pete. hogy eltávozhasson a menstruációs váladék. – Nem. – A szűzhártyát? Jonas Wade a pap lebernyeges ábrázatába néz: – Marynél erős. McFarland. hogy a gyermek lány lesz. Wade. látszik a tulajdon lányánál). így a gyermek feltétlenül lány. Wade.ötvenmilliomodnyi volt az esély. Crispin atya veszi a lapot. Wade vázlata fölé hajolva. Crispin atya a karszék hátán megtámaszkodva. Mary fajtája. dr.

Rh-negatív anyáknál már bevett dolog. hogy új vonásokat hozzon. – Mennyire megbízható ez a vizsgálat? – Még kísérleti módszernek számít. aztán újra összekapcsolódtak. mérlegeli Lucille jégkék szemének riadt pillantását. – Mi ez a vizsgálat? – Amniocentézisnek nevezik. változtat valamit Mary gondozásán? Jonas elgondolkozik. hogy mintát veszünk a magzatot körülvevő magzatvízből. miért is lenne. betekinthetünk. Nem volt sperma. kockázat mindig is… – Akkor hagyjuk.– De hisz nem szabályosan fogant! – Akkor is élet. Mike lassan elfordítja a fejet. – Mrs. – Dr. mint Mary. a baba nem károsodott-e az anya antitestjeitől. aki mint a szobor ül a helyén. de… Lucille a fejét rázza. – Crispin atya hirtelen észbe kap. Mrs. és ködös szürke szemével furcsán néz Maryre. nehogy megrémítsd őket –. Jonas nem remélhet tőle támogatást. tehát a gyerek pontosan olyan lesz. a baba egészségéről van szó… Lucille jéghideg tekintettel mered az orvosra. akkor mi van? Az orvos csak néz. McFarland. rendkívüli körülmények is adódhatnak. hogy gond lehet… úgy elővigyázatosságból…. és mikroszkóp alatt elemezzük. – A lánya érdeke. – Nem mintha elhinném ezt a zagyvaságot – siet közölni. hogy a babával úgy sincs mit tenni. – Csakhogy – lép az aknamezőre az orvos – mégis van valami halvány valószínűsége. A fiú arca komor. a gyerek mindenképpen Isten báránya… A pap elakad. McFarland. – A lányommal ne kísérletezzenek. pislog. hogy bármit mond. abból áll. – De még ha igaz is. Pár hét múlva megröntgenezhetem. A mindenható Isten útjai kifürkészhetetlenek. Wade – szólal meg Ted –. dr. Meg lehet nézni a baba kromoszómáit – csínján. – Jonas Wade Maryre pillant. és minden élet Istentől való. – És ha a baba nincs rendben. Wade. doktor úr. évente száz meg száz nőnél végzik el az amniocentézist kórházakban megbízható szakemberek… – Biztonságos? – Pardon? – Van kockázata? – Hát nézze. hogyan is fest a magzat. és azt feleli: – Nem. óvatosságból. ha jól értem. hogy a lányukon egy különleges vizsgálatot elvégezzek. – Dr. – Miféle gond? – Azt nem tudhatjuk. Óvatosnak kell lennie. – Milyen lesz a gyerek… külsőre? – Nos – fészkelődik kényelmetlenül Jonas: hová akar kilyukadni ez a tejfelesszájú? – Mary kromoszómái szétváltak. Ezért kérem a hozzájárulásukat. . – Gond? – kérdezi Lucille. Eleget kínlódott már így is. hogy megállapítsák. Wide… Minden szem Mike-ra szegeződik: nem várták tőle. – A gyerekkel valószínűleg nem lesz semmi baj. hogy a fejlődése szabályos-e. és ellenőrizni. De ez rendkívüli eset. minek ez a veszélyes vizsgálat? Ha baj van a babával. a feleségem azt akarja mondani. McFarland. Mrs.

ha úgy vesszük. Hét elme őrli megrendülten a revelációt. aztán Lucille-re. Jonasnek tátva marad a szája. Crispin atyában dúl a legnagyobb vihar. mert a többiek ugyan keservesen hajlítgatják a szívüket dr. Ha a babát örökbe adják. – Mrs. – Hát látják – jegyzi meg kis szünet után dr. néhány egyszerű próbával végképp bizonyítható ez az egész. a nappaliban szinte túlvilágian sejtelmes a fény. Norberttal. – A kereveten kuporgó lányt nézi. Lucille a hála szikráját küldi tekintetével dr. Mike meg azon kapja magát. – Megbeszéltük. nem mondja ki magában. de Mike Hollandet egyszerre „lelombozza" Mary Ann McFarland. a plasztikai sebésszel. Ha a baba kicsúszik a kezéből. hogy még meggondolják. doktor úr. Crispin atyát két okból is eszi a méreg: mindenki hitt Wade-nek. de képtelen a lányára nézni. és át kellene ültetni egy kis bőrt… – Nem erről van szó. hogy „szörny". – Úgy gondoljuk. de az a füle botját sem mozdítja. Tünetértékű… Mikor becsukódik a bejárati ajtó. az ő publikációjának lőttek. mint neki. hogy Mary meg akarna válni a gyerekétől. Milyen anya lenne? Hiszen az iskolát sem végezte még el.– Másolat? – Igen… Mary. hideglelős álmélkodást. ha szerető nevelőszülőket kap. csak Maryt oltalmazza a lelki béke a rideg valóságtól. a délutáni katlanba. a tarkóját dörgöli. saját magát hozza a világra. ezek valóban veszélytelenek. – Nem tudom elképzelni. és gondosan figyelem az állapotát. még bőven van idő. McFarland. És ha a gyereket örökbe adják. – Ha már megszületett a baba – szedi össze a papírjait Jonas –. akinek az arca dühítően semmitmondó. – Mary még csak tizenhét éves. – Pár hét múlva megröntgenezem. Wade elméletéhez. – Igazat kell adnom McFarlandéknek – szól közbe Crispin atya. – Reménykedve néz a lányra. A gyerek is jobban jár. – Biztosak benne? Ne hamarkodják el. Mary igazat mondott. de csak egyvalamit mondhatna. ráadásul az orvosnak nagyobb a befolyása rájuk. – Lucille feláll. A baba genetikai vizsgálatához elég a vérminta. ki az igazi szülője és milyen szokatlanok a születés körülményei. ha a gyerek átesik a genetikai vizsgálaton. ha örökbe adjuk. Csak akkor hozhatja nyilvánosságra az elméletét. A fejem teszem rá. hogy belenyugodhatnak a sors akaratába. – Nem. és Mary elvonul a szobájába. Jonas Maryre néz. nem méltányos felfedni." Lapokban árad be az üvegajtókon a fény. Tedre mosolyog: megkönnyebbülés. – Nos – csukja be az aktatáskát –. Marynek az lesz a legjobb. ha elválasztják a gyereket az anyjától. nincs itt semmi bűn. porszemcsék táncolnak a sugarak hátán. Nathan Holland hálásan rázza Ted kezét. "Wade felé. Wade –. Pedig már meg is beszélte ezt a bőrátültetést dr. Lucille a férje karjába menekül. Sőt forró odaadás és szerelem helyett furcsa félelmet táplál iránta. hogy képtelen akár egy búcsúpillantást is vetni Maryre. – Jonas agyában egy hang ismétli: „Ezek a békák nem Primus ivadékai. Mindenki kivonul a ház elé. azt meg inkább megtartja magának. dr. és a bőrátültetési próba is lezajlik. de a pap vadul küzd ellene. és arcát a mellkasához szorítva azt suttogja: . nagy kő esett le a szívéről. Lelki sérülést okozhat. Mind maga Primus. fújhatja. Wade – emelkedik fel Ted. Jonas érvelne. – Nem tartjuk meg a gyereket.

– Ted. vagy most állt belém igazán a félsz. . én nem is tudom. hogy megkönnyebbültem-e.

Mikor visszafordult. változás áll küszöbön. Lionel Crispin másodszor is kiadta az útját. szóváltás lett belőle – az ő gyóntatószékében! –. Crispin atya lerogy a karszékbe. Isten teremtményei testvériségének eszménye. Sehogy se bírja összeszedni a gondolatait. aki már rég nem tudja. mint már többször is az este folyamán. és az ifjú Lionel inkább letett a ferencességről. nézzen magába. mintsem megbántsa őket. Fogja a poharát. hogy csatlakozzék a ferences rendhez. Visszamegy az asztalhoz. amiben az életben nem lobogott tűz. Crispin atya a másnapi prédikációt írja. úgy megragadta az egyszerűség. Lépéseket is tett ez irányban. amit ma a gyóntatószéknél elkövetett. hogy zavarodott. fejezet Tarzana alszik a forró augusztusi éjszakában. és plébánossá szenteltette magát. hogy a fiuk így megalázkodna. csak mondja. Hol van a nagy felbuzdulás. de a paplak ablaka világos. és a szürke kőkandallóra réved. a szegénység. megint Mary esküdözött suttogva a másik oldalon. merre-hogyan. de amit Crispin atya hallani akart. de az ízét nem érzi. És akkor ő. idealista Crispin atyának minden vágya az volt. elfelejtett este imádkozni –. Lionel Crispin. Nehezen halad. arra a katasztrofális pillanatra gyóntatáskor: Mary a szokásos szerény bűnlajstrommal jött – húst evett pénteken. és a következő hívet kezdte hallgatni. de természetesen nem a magánvéleményével fogja traktálni őket. Bár hihetné. kopasz. Az ifjú. és nem is aspirál a püspökségre. tapodtat se tágít a lány. míg nem hajlandó bűnét megvallani. Az idealizmusa már a múlté. még szeminarista korából. Sok év óta először jut eszébe harminc év előtti álma. aztán becsapta az ablakot. hogy vasárnapi szentbeszédében számot ad híveinek a dolgok állásáról. hogy a szegények és a megnyomorítottak pártfogója lesz? Az ifjú látnok ma elhízott. felpattant és elviharzott. úgymond. némi töményet kortyolva. ami nagy zűrzavart hozhat az egyházra. De mikor újra kinyitotta a rácsot. De gazdag bostoni családjának sehogy se tetszett. Uramistenem.15. hogy ártatlan és nincs mit meggyónnia. és nem hazudozó! De . Na miért: a McFarland lány miatt. képtelen volt tovább uralkodni magán. Úgyszólván sorsára hagyta a lányt. Csak ne lenne olyan megfontolt. középkorú pap. Crispin atya elhatározta. elmekórtani eset. Márpedig ők bíborban akarták látni. mondja. látta. miért foglalkozom én most ezzel. Szopogatja az italt. Unszolta a lányt. Visszagondol. csak nem mondta. A gyülekezetben sokan fejezték ki aggodalmukat az új pápa ökumenikus beállítottsága miatt. – Miért? Miért ilyen konok? – A pap a karfát csapkodja. Félrevonja a függönyt. és a kihalt parkolóra bámul. Hiba volt. és ne jöjjön gyónni. és az ablakhoz lép. szájára vette Isten nevét. sóhajt fel. Az ókonzervatív Los Angeles-i püspökség sandán figyelte a második vatikáni zsinat fejleményeit. de nem tagadhatta.

amiért idealizmusa elpárolgott. megcsókolja. és eligazgatja. Patrem omnipotentem. Hangja szokatlanul éles. Most nem viccel. vagy idegbajos. hogy az ige testté válik. ilyen abszurdumnak hitelt adjon?! Hát nem és nem. mert az emberek zöme ilyenkor jön. . a pap a prédikációt gyakorolja magában. akkor mit szóljunk ahhoz a kétezer év előttihez? A katolikus egyház. hogy rendezvényeket szervezzen. ugyanúgy kellett neki az a megálmodott angyal! Crispin atya térdre rogy. És mindez a gyülekezet szeme láttára történik. azok nem hagyták aludni az éjszaka. Aztán rákerül a cingulus. Az elmezavar megbocsátható. újra át kellett élnie szeminarista kora vízióit. Crispin atya nem sokat aludt az éjjel. mint ő. akkora a sokadalom. Mikor Crispin atya belép a ministránsokkal. karjára a keskeny selyem karék. nem válogatósak szegények. – Credo in unum Deum. Szembefordul velük. hogy a mise alatt Jézus Krisztus bejárja a teljes ciklust attól fogva. Neki ez az időpont kedves. mielőtt a vállára terítené. A lány vagy hazudik. elejti a poharát. Ha a „spontán partenogenezis" megtörténhet egy tarzanai tinilánynál. és a pap a közönséges kenyeret Jézus testévé változtatja. elcsigázva kecmergett ki az ágyból. rosszkedvű és kótyagos. mikor majdhogynem ordítja az introitust. bingópartikat. hogy a ministránsok segédkezzenek az öltözködésben. agyoncicomázott. ahogyan szokott. illetve Douglass atya celebrálta. Nézi a sok lehajtott fejet. áthúzza a fején. feláll a gyülekezet. fogja a numeráját. az is éppolyan ártatlan. Hátul is állnak. De miért Wade pártjára álltak. vagy összeomlik a hite. Csak most gondol bele. Lionel Crispin önkéntelenül is a háta mögötti sokadalmat hibáztatja.nem kockáztathatja. mi bántja igazán. a halálos bűn palástolása nem. egészen a mennybemenetelig. miért nem Crispinére. jelmezbálokat. Mit csináljon ezzel a McFarland lánnyal? A szülők elhiszik ezt a tudományos hablatyot. A ministránsok azt hiszik. Isten embere. pöffeszkedő kertvárosiakat. Feléjük fordul. Az előző miséket Ignatius atya. Crispin atyának szintén nagyon kell koncentrálnia. Ez az. Kérdés. Mary lelkiüdvéért tiszta vizet kell önteni a pohárba. Hogy ő. aztán a fejéhez érinti. mindenki keresztet vet.factorem… Túl sok évet ölt abba. és gyorsétkezdei vétkek alól feloldozást osztogasson. – Kyrie eleison. vagy egymásra hajtott kezeket. hogy mi az igazság. a gótikus ívet formázó. megvan. állandóan emlékezteti magát. aki kezét-lábát töri a lányuk halhatatlanságáért? Crispin atya elveszi a karinget. tombolákat. Hajnalban megkeseredetten. összekulcsolt. hogy Jézus Krisztus teste és vére az. Tudja. Az istentisztelet alatt Mary a mise csodatételére szegezi minden figyelmét. áldást mond. rémült volt. Jézus meghal és feltámad halottaiból. hogy mit csinál. amit a kezében tart. milliók hite ilyen biológiai tréfára alapozódik? Nem akármiért hivatkozik Mary arra a másik Máriára. A lány halhatatlan lelke forog kockán! Felidézi Jonas Wade pár nap előtti jelenését a McFarland-házban. egyetlen óra leforgása alatt. és körülnéz a templomban. Mary fölpillant. Crispin atya gondterhelten tűri. a túltáplált. újjászületik az oltáron. és fejét leszegve imádkozni kezd. kezet mos. És most. nemcsak a McFarland lány miatt háborog magában: azok a nyomorult emlékek jönnek vissza az elméje zugaiból. kényszerítve magát. míg némán öltözik. hogy a misére figyeljen. Olyan mohón lecsaptak erre a sületlenségre. és felgerjed benne a düh.

A ministránsfiú. és öklét reszkető testéhez szorítja. ámen. ujjai vértelenek. A kórus dalra fakad. Ajka elkeskenyedik a dühtől. kalapálni kezd a szíve. mint a hullámvasúton. és nagy erőfeszítéssel kitátja a száját. Letérdel a rácsnál. hadarva kér bocsánatot: – Elnézést. itt minden barnaság az úszómedencék mellől való. Kiszárad a torka. fél. Elméjét áthatja a könyörgés: Istenem. Istenem. mea culpa. Mary figyelme elterelődik a miséről. Hárman vannak még előtte. Rágja az ajkát. Mary megszégyenülten kapja le a fejét. – Agnus Dei. – Ne fuss el! Crispin atya a sor végére ér. emiatt rátapos a reverenda szegélyére. Kinyújtja száraz nyelvét. sanctus. – Az egyházközséget nem szennyezi idegen vér. segíts… Aztán érzi. atyám. suttogást hall: „Krisztus urunk teste tartsa meg lelked az öröklétnek. hányingerrel küzd. úgy szorítja össze az öklét. Mary hátraszegi a fejét. Menten elönti a veríték. és Mary öklével veri a mellét. felemeli kissé a hangját. Maryt megint meglegyinti a légmozgás. Megcsapja a szellő. segíts. Pillája alól látja. . úgy szorítja a cingulumot. csiklandja. bár úgy fél. vért ízlel. Résnyire nyitott szemhéja alól megpillantja Crispin atya karingének szegélyét: a pap megáll előtte. és Mary ismét hátraveti a fejét. meghökkenését leplezni akarván. de lankadatlanul tartja a fejét. de nem tágít. Már csak háromembernyire van a pap meg az aranyozott ostyatányért vivő ministránsgyerek. hogy Crispin atya megáll előtte. qui tollis peccata mundi. Istenem. Érzi. komor tekintetet vet a rácsnál lecövekelt lányra. és zokog az örömtől. a léptek nesze nem nyomja el. Nem! – zokogja belül. tátott szájjal. és a padsorok közt az oltárhoz vonul. Tekintetét Szent Sebestyén meztelen. és mikor visszafordul. amint Crispin végigmegy a hívek sorfala előtt." A szomszédja fölkel a rácstól. rettenetesen kell nyelnie. És nincs tovább. segíts. Megszólalnak a harangok. A gyülekezet némán feláll. – Sanctus. a templomban felbőg az orgona. Előreveti magát. és az utolsó hívő is távozik a rácstól. kitátja a száját. Úgy markolja a rácsot. hogy majd összeesik. hogy a fájdalomtól sikoltani tudna. áldást osztva a híveknek. megkínzott teste tartja fogva. hogy hányni fog. ostyát. és a tátott szájakból kidugott nyelvekre ostyát helyez. és imádkozni kezd. – Mea culpa.– Dominus vobiscum. Mary is. a megkönnyebbüléstől. kétrét a korlát fölött. a tálra szegezi a szemét. sanctus. és ráesik a papra. miserere nobis. ahogy a pap elvonul. Angyali kart hall belül. Crispin atya már a túlsó szomszéddal foglalkozik. ha látni nem látja is. mea maxima culpa… Ideje az Úr asztalához járulni. Megint közeledik Crispin atya. ahogy elmennek mellette. édesen susog a szájában. hogy az ostya megérinti.

hogy a keze elindul fölfelé. Wade. hanem Mike. a lába széttárva. A lány csukva tartja a szemét. Mike is egyre erőszakosabban nyalja-falja. – Sebestyén – nyögi az éjszakai magányba. vonzó arca nagyon komoly. hogy beiktathassák a terveikbe. mikor lezúdul rá az elragadtatás. A lüktetés döbbenetesen ismerős. Mary kimerülten. egy-két hét. medencéjébe. – Természetesen ott leszünk. Mary vergődik. Wade játszik a mellével. dr. már a melle is meztelen. Míg Jonas Wade odalenn búvárolja kéjesen. a másik kezével meg a csupasz hasát tapogatja itt meg ott. nem dr. elűzné támadóit. ha kéznél lennének a szülők. Az orvos kicsit másképp helyezkedik. anélkül is tudja. amint fájdalmas önkívületben sikít. megérinti a bimbókat. kinyitja a szemét. és Mary érzi. Mary behunyja a szemét. nem érné be magamegadással. reszketve ereszti ki a levegőt. elképedve pislog. jobb. Megtapogatja Mary mellét. a vállát. Mary tűzbe jön. és közben jár a keze a lány hüvelyében is. – Nekem bármelyik nap megfelel a 21-ével kezdődő héten. és látja. és megröntgenezem Maryt. fejezet A lába megint a kengyelben van. Wade-et látja a lába között állni. már tudja. de rádöbben. Sikoltana. Aztán az oldalára fordul. izmos karját ráfonva szívja a mellbimbóit. ahogy gumikesztyűt húz. – Mr. mit akarhat az orvos. hogy jön fölfelé a bepödrődött lábujjától fel a lábán. Szerintem onnantól . aki fölé hajol: megfejthetetlen okból csak úszónadrágot visel. hogy milyen kellemes. Dr. nyögnie kell. dr. Wade ujja belehatol. ha dr. a nyakát. milyen hullám fogja mindjárt elárasztani. Vicsorít. mozdulatlanságra kárhoztatott lába között az ujjak egyre veszettebbül dolgoznak. Melyik napot látja jónak? Jonas megnézi a Bank of America naptárát az asztalán. Hét közben van csak mód a vizsgálatra. széttárja csupasz combját a hűvös vizsgálóban. Szeretném. hogy az orvos karja súrolja a belső combját. Ha fölemeli a fejét. lekötözték. Mary hallja magát. Mikor felpattan a szeme. és feltűri a lány nyakához. és szájába veszi a mellbimbóját. Wade egyre durvább lesz. McFarland. gondoltam. Szükségtelen megtapintania. nem érti. átteszi a kagylót a másik fülére. a sötét mennyezetre bámulva már érzi. Finoman összefogja a köntösét. A keze kikötve. Mary felkészülten várakozik. Hallja. mozdítani akarja a karját. Érzi. Kengyelbe kikötött. sőt érzékien csipkedi.16. Wade könnyedén becsúsztatja ujjait a hüvelyébe. hosszan. és még sokáig sír. Dr. ott a duzzanat meg a nedvesség. Mike Holland lehajol. Fel se tűnt neki idáig. kifordul a szeme. ha előre szólok. Mary mélyet sóhajt. összerándult hasába.

Wade. A lapok cetlikkel megtűzdelve. önöknek a papjukhoz kell fordulniuk. reggelinél. elméletét jól megalapozta. és Crispin atya támogatja őket ebben. Penny tudja. Hát ennyire belefeledkezett Mary Ann McFarland dolgába? Szaggatott kopogtatásra ocsúdik az önvizsgálatból. hogy szenzációs anyag. – Cortney közölte. akkor igenis így a legjobb. fénymásolatokkal kiegészítve. nyilván újra a helyzet magaslatán áll. Jonas föláll az íróasztalától. várhat még ez az ügy. Valahogyan ki kell ókumlálnia. ahogyan kihozta őket a posta. elolvastatta vele az írását –. McFarland.már nincs rizikó. hogy torz a gyerek? – Ted McFarland tárgyilagos. Mr. – Most még nem tudom. Ted hangja furcsa: elvékonyodott. Mary támogatásra szorul. még tévézés közben is. és körülnéz a dolgozószobájában. hogy már a hó végén hurcolkodik. pedig nem jellemző rá: bekukucskál a dolgozószobába. És sürgősen megoldandó. Jonas leteszi a kagylót. mégis. mi a valószínűsége. hogyan bírhatja rá jó lelkiismerettel McFarlandéket a gyerek megtartására. Ott az a piros dosszié. Eszébe jutott ugyan. De ezt a megszállottságot akkor se érti. Végtére. Jonas az arcát dörgölve rója magában a megoldhatatlan dilemmák végtelen köreit. ha Mary is. és Penny ki is jelentette. Csak azért szeretném. McFarlanddel. érintetlen orvosi folyóiratok. ez az eset mérhetetlenül bonyolultabb. – Penny valahogy türelmetlen. de utólagos bizonyítás nélkül akár ki is dobhatja. – Hálás vagyok az őszinteségéért. Penny szól be az ajtón túlról: – Jonas? Kitárja az ajtót. a szülei is jobbnak látják elpasszolni a kicsit. hogy a torz magzat lehetőségét taglalja. A bőrdíványon megválaszolatlan levelek garmadája hever. és Jonas Wade-nek hallgass a neve. hogy itt a saját érdekét nézi. – Ezt sajnos nem tudom megmondani. De ha nagyon súlyosan rendellenes a gyerek. amit annyit lát újabban a férje kezében. hogy a babát örökbe akarják adni. Rövid szünet. és szóljanak oda telefonon a nővérnek. Viszont ha a csecsemő máshoz kerül. égető gond. Köszönöm a hívást. feltétlenül. a cikke kéziratát. – De hát hat hónapos már. és ott marad az asztalnál: a piros dossziét bámulja. mégis erőteljes. ő majd elintézi a bejelentkezést a röntgenosztályon. beszélsz Cortneyval ma este. a cikk úgyse lesz befejezve. Ha viszont a felvételek ép babáról tanúskodnak. aztán azt mondja: – Dr. Beszéljék meg Mrs. dr. hogy Ted McFarlandnek szóba hozza – hiszen mindkét szülő beleegyezése szükséges a közléshez –. valósággal bedarálja őt. mint amilyennek látszik. Ott leszünk Lucille-lel. egyszerűen nem . de hát muszáj volt felnyitnia Ted szemét –. Nem kész… csecsemő? – De. Van most épp elég baja szegénynek – Jonas szűkölt attól. diplomatikusan lehet közelíteni a dologhoz. de éppen ez a bizonyos jó lelkiismeret a bökkenő: Jonas Wade kínosan tudatában van annak. Rövid hallgatás után Ted megkérdezi: – Abortuszt fontolgat? – Ha Mary élete valóban veszélybe forog. életképtelen magzatot mutat. mikor előhívják a felvételeket. ha a röntgen reménytelen. Nagyon sok dologtól függ. de az utolsó percben meggondolta magát. hogy Jonasnek milyen fontos ez az egész – Jonas mindent elmondott neki. az udvaron. mintha Ted cetlit írna magának. ön mit javasol? Jonas behunyja a szemét. ha itt lennének. az ő cikke torzó marad. Wade. mert ha baj van a babával. – Azt hittem. Jonas. Csak az utolsó fejezet hiányzik. – És ha torz.

Mind maga Primus. és nem szerelmes ölelésből született. Most mihez kezdhetsz? Beállsz eladónak a Thriftyhez? – Mi bajod van vele? Sarah a Taco Bellnél melózik. ami igazán tetszik. Jonas hátradől a párnázott kerti székben. mondta Dorothy Henderson. amelyek mint holmi barna gályák úsznak a medence vizén. neked kell elővenned. És minél jobban feltűnik ez Jonasnek. Cortney. Majd felesben fizetjük a rezsit meg a kosztot. azt a szokását. képzelődik. Több ez a hosszú egyenes orr. az én lányom is valami elszabadult „serkentő tényező" számlájára írható. és végzel. annyira felnőtt. az áll és az arccsont azonosságánál. súgja a belső hang. Valami azt súgja belül: Ha menyasszonyi ruha lenne rajta. Cortney Penny manírjait is örökölte. hanem Penny izmai mozgatják. Úristen. nekem nem? – Cortney. én már tizennyolc éves vagyok! – Miért mondod ennyit? Azt hiszed. a vonások tolakodnak előtérbe olyan élesen. ami tőle való. mint Pennyé. hogy ha fontos a mondandója. ugyanúgy mozog a szája. – Apa… Jonast egy pillanatig viszolygás. elszörnyedés szállja meg. Jonas Wade kiállt a placcra. a kissé ferde szem. a keskeny nordikus orrcimpa.hallgat rám. vagy Cortney csöppet sem ütött rá? Egy idegen vajon Jonas Wade-re is ráismerne benne. hogy nincs is lelke. Istenem. és nézi a lehullott leveleket. Rendszerint a Santa Anák fújják át a völgyön minden évben forró leheletüket. S a hang egyszerre háttérbe szorul. – Azt. most meg eltaszítaná a saját lányát azzal. Keresi önmagát a lánya arcában. szakasztott Penny. – Az orvos otthagyja a dolgozószobát. csikorgó tél előhírnökei. de ma este a szélrohamok szokatlanul hidegek. És mi van. elfelejtettem? Cortney arca megkeményszik. tizennyolc éves vagyok! Kismillió lány szerez diplomát munka mellett! Bradnek engeded. Jonas hallgatja a lánya gyakorlatias elképzeléseit. mint az esküvődön. hogy az arcát ne vegye szemügyre. ha gondolkozik valamin. és mély bűntudat. úgy éreznéd magad. ha esik. – Megyek. – Anyával tizenegyre hazaparancsoltok a randiről. a keskeny száj. Cortneyban megvan az anyja önállósága. Mary pedig sok vonatkozásban jóformán gyerek. elkerülhetetlen. Mary McFarland kisbabája ugyanolyan emberi lény. csak három év. ha a tulajdon lányom. Helyt akarok állni magamért. Csak egy év van közöttük. Penny túlélő tehetsége: ő kézbe veszi az életét. és biciklin járunk. mint a többi. jobbra húzza el a száját. olyan eltúlzottan. Jonas önkéntelenül is összehasonlítja Cortneyt és Mary Ann McFarlandet. avar és dióhéj örvényeit sodorva. megbánás lép a helyébe. – Hol van? – Az Isten áldjon meg. és különös szorongás fogja el. és becsukja maga mögött. Nincs messze az egyetem. ha fúj. nem Pennytől. aztán olyan munkát kaphatsz. – Én nem bírom ezt tovább – folytatja Cortney. Még sose ütötte meg ennyire a hasonlóság Cortney és Penny között. nem Cortney. behunyja a szemét. De értsd meg. vagy csak az ifjú Pennyre? Ezek nem Primus ivadékai. apa. Én már nem vagyok csecsemő. húsz évvel látszik öregebbnek. hogy mindenkivel elismertesse. – Apa? . annál inkább kileli a hideg. de Cortney annyira érett. igaza van Crispin atyának? Van lelke? Egy csapásra elmúlik a görcs. Pléhkrisztus. mikor így megveti a lábát. mintha Jonas most először látná a lányát.

– Ez minden? Itt ér véget a történet? – Igen. szemeteskukákat döntögető októberi szelet figyelje. ha elköltözöl. Crispin atya helyet foglal szemközt a főpappal. – Köszönöm. – Crispin atya ismét járkálni kezd. az is jobb. a hatvanesztendős Michael Maloney püspök viszont kész kubista portré. – Apa. mint ha saját magát nézi. és a végén úgyis el fog költözni. Crispin atya odafordul. a cikk majdnem elkészült. – Mikor idekerültél. Azt gondoljuk. De csak csinálja tovább. fákat kopasztó. – Hát jó. – És azóta láttad a lányt? – Nem. kerested vele a kapcsolatot? A pap megáll a pazar fogadóterem közepén. egyre-másra metszve a kandalló fény. a házi békének annyi. aztán beront a házba. ülj le. – Elmentél hozzá.Az orvos összehúzza a szemét. – Cortney. túl az ablak visszatükröződésén. kirajzolódik a profiljuk ellentéte. most Cortney kapja azon az apját. Nagyméltóságú Atyám. Cortney. Nagyméltóságú Atyám. a kinti kopárság kemény telet jósol Lionel Crispinnek. erőszakoskodással mit érhet el nála? Csak azt. – Elnézését kérem Nagyméltóságodnak.és hőkörét. – Régóta ismerjük egymást. Jonas megpaskolja a lánya kezét. Lionel Crispin gömbölyűségek gyűjteménye. Különben is. ide mindig visszajöhetsz. hol az elhanyagolt családja miatt. Hovatovább állandóan bűntudata van az orvosnak. mikor úgy leköti Mary Ann McFarland. Kényszeríti magát. Cortney rosszkedvű lesz. anyád és én csak a javadat akarjuk. lábtartós karszékben ülő férfi éles szemmel vizslatja a látogatót. amit Pennynél – teljes zárlatot. ez a dühödt idő nem jellemző. és hátraveti a haját (ez is Penny mozdulata). Óvtok. ha már kezében a bizonyíték. hol a cikk. gyere. Mary Ann McFarland elvonja a többi kötelezettségétől. én is plébános voltam még. ha majd megszületik a gyerek. Az életet is meg akarom tapasztalni. . próbáljuk meg. és uralkodni próbál a hangján: – Nem bírtam! Nem bírok a szemébe nézni! – Miért? – Mert legyőzött! – Lionel – mondja halkan a püspök –. majd benyújtja a Journal of tbe American Medical Association szerkesztőségének. Az utóbbi időben gyakran előfordul ilyen kiesés. nem érez hozzá erőt. Dél-Kaliforniában többnyire balzsamos évszak. Lionel Crispin meredten néz ki a világra. apa – borul a nyakába Cortney. Mindkettejüknek csak a fél arcát világítja meg a tűz. – Lionel… – unszolja egy hang szelíden a háta mögül. Most. de hát nemcsak könyvekből tanulhatunk. A lány ingerülten sóhajt. próbál a lányára figyelni. Lionel – mondja orrhangján a püspök. az anyját szólongatva. Szokatlanul korán jött idén az ősz. A brokáttal bevont. szüret. hogy az utcát tépázó. Penny már többször is tett megjegyzést. Ha működik a dolog. és nekem elegem lett belőle. ha nem. hogy a tanulmányaid sínylik meg. El kell engednetek! Jonast meghaladja. hogy máshol jár az esze. Jonas pedig bámulhatja tovább a szél meg a levelek játékát a medence vizén. hol Mary oltalmazásának etikai háttere. hogy harcba szálljon a lányával. csupa szöglet meg sík.

hogy az elméje tisztaságával van a gond. – Szóval térjünk rá a lányra. hiszen töredékesen vagyok informálva. Szívesen hallanék bővebbet dr. – Akkora bűnöd megbocsáttatott. de ez a partenogenezis-zagyvaság aláássa hitünk alapjait. ha már mindenki visszaült a helyére. Eldönti magában. tudtam. Hát megtettem – néz ismét a főpapra –. Meggyóntad? – Igen. hogy hazudik a lány. – Nem hiszem. beszéljük meg. Crispin atya felkapja a tejét. űzöttségét. Miért adtál ostyát a lánynak. – Hát jó. Minden szem rám meredt. és roppant engedékeny. amikkel megmenthetném a lelkét. görcsös modorát. a lány a halálos bűn állapotában leledzik. maradj a fenekeden. Lionel. mert félig süket. Amit elmondtál. Nagyméltóságú Atyám. végtére mi nem törünk pálcát az idegbetegek felett. én cserbenhagytam azt a lányt! Kifogytam az eszközökből. És mikor az arcába néztem. tehát nem elvetemült teremtés. – Vagyis – hangzik fel az orrhang – úgy gondoltad. elvégre nem . de így éreztem. az ítélőképességével semmi baj. és az ujja hegyén megtámasztja hegyes állát. Azért választotta az agg Ignatius atyát. de annak alapján. kérlek. kifürkészhetetlenül figyeli Crispin atya zaklatott beszédét. Hogy is hívják azt az embert? – Wade. Olyan megalázó volt – húzza végig Crispin atya szikkadt nyelvét a száján –.– Nagyméltóságú Atyám. és ostyát adtál neki. Én a magam részéről úgy látom. csak nem ad hitelt ilyesminek? – Korai lenne még erről nyilatkoznom. – Lionel. – Szóval ez a dr. hogy Mary Ann McFarland mint a megszállott térdepel a rácsnál. – Ja. – Nagyméltóságú Atyám. akkor sem tágít onnan. Maloney püspök összetolja a két tenyerét. – Ezt meg hogy érted? Lionel nem mer régi barátja szemébe nézni. akár valami más lélektani okra vezethető vissza. megtettem. ami arra utal. és pislogás nélkül szegezi tekintetét a lángokra. és úgy kell elmondanom a Postcommuniót. Ez biztos. mikor hátranéztem. nem méltó rá? Crispin atya tömzsi keze ökölbe szorul: – Mert zavarban voltam. tökéletesen egybecseng meggyőződésünkkel. az orvosa is így látja. akár emlékezetkiesésre. Wade azt állítja. Nagyméltóságú Atyám. és ami talán többet nyom a latban. Én úgy veszem észre. és fejtsd ki. hogy Mary tökéletesen észnél van. – Úgy éreztem. és a kezét bámulja. Michael Maloney püspök higgadtan. csak hogy ott ne lássam. Ignatius atyának. Foglalkozzunk inkább a lány dolgával. hogy ez az ember nemcsak ezért jött ide. Wade-től. Lelkében továbbra sincs békesség. Ő se különb a gyülekezeténél. és szájtátva szegi hátra a fejét. hogyan ássa alá. amit mondtál… – Már elnézést. az egész gyülekezet engem bámul. fölötte érdekes. ha úgy gondoltad. még a ministránsgyereké is. – Valóban így volt? – Azt nem tudom. hogy ő valóban ártatlannak tudja magát. Crispin atya lehajtja a fejét. és még mindig ott térdepelt. Csakhogy itt ez a partenogenezises história. Nagyméltóságú Atyám – emelkedik a helyéről Crispin atya –.

elgondolkodtam. Képtelen szavakba önteni belső háborgását: balsejtelmét. mondta neki Jonas Wade.hasonló tanon alapszik a vallásunk? Éva tán nemi érintkezésből született? Vagy éppenséggel a Szent Szűz? – Nagyméltóságú Atyám. Lionel. áldott az asszonyok között. Ő is kezd megrémülni. Hogyan is mondhatná el. Lionel. mint a húsvétnak. akin páncél van. Crispin atya majdnem . hiszen a feltámadásról emlékezik meg. hogy gond lesz a gyerekkel. a kórházig már nem bírhatta ki. legreménytelenebb idejére esik. mi nyomja még a szívedet. és azt mondta. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. Nagyméltóságú Atyám! Az én hitem erősebb. Lehet. Maloney püspök a homlokát ráncolja. Felfokozódik a Los Angeles néptelen utcáit dúló szél vijjogása. akkor mit mondjunk Miurunk szent anyjáról? – Jaj. a szél dühöngésén mereng: mindjárt Mindenszentek. micsoda jeges rettegés markolássza a szívét. az új reményé az év legkietlenebb. – Bocsásson meg. mikor sürgősen házhoz hívták. – Aha. hogy a legnagyobb keresztény ünnep. Szörny. Lionel Crispinnek eszébe jut az az alig pár év előtti lidérces eset. vergődött az edényben. És ha a lány valóban szűz? És ha fiút szül…? – Lionel. csak… csak nem volt feje – a torz nyakán dülledt két szem. hogy ropognak az ízületek. És élt. Most pedig. hogy torz. Crispin atya épp hogy feladhatta a szerencsétlennek az utolsó kenetet. akkor miért ijeszt meg úgy ez a dolog? Nem fogja a nyíl azt. az első számú Máriát kiválasztotta Isten. Lehetséges. Egy órája töltötte ki a püspök. mint diadalát a halál fölött… – Tisztelendő atya… Lionel összerezzen. így hisszük. – Súlyosan torz lehet. mint valaha! Rendíthetetlen vagyok! Maloney püspök szeme elkeskenyedik: átlát a szitán. Kortyolgatja. Wade azt mondja. – Ha a hited olyan erős. – Dr. Jézus születését szívesebben ünneplik. aztán karácsony. Az asszony idő előtt szült. hogy Wade-nek talán mégis igaza van. hát ennyire ingatag vagy a hitedben? Miért kellene összemosni a kettőt? Kétezer éve a Mindenható megszólított egy bizonyos Máriát. Könyörgök. a tűz ropogását hallgatja. a második biológiai baleset áldozata. Lionel Crispin úgy csattantja össze a két öklét. az új életé. Lionel Crispin fölemeli a konyakospoharat a széke melletti kis asztalról. az Úr ezerkilencszázhatvanharmadik esztendejében egy másik Mária. De hát ez így nem is igaz. Kiseprűzi a nyarat. – Torz? Lionel Crispin nem tud a barátja szemébe nézni. mondd el. miközben az asszony elvérzett az ágyon. tátongott gonosz száj. nem hiszek a fülemnek! Ha egy szűz teherbe eshet akármilyen testi megrázkódtatástól. Crispin atya egy darabig vívódik. mi köze egymáshoz a két dolognak? Crispin atya. hogyan fenyegethetné ő a hitünket? Hát ennyire sebezhető vagy? Crispin atya igyekszik úrrá lenni remegésén. aztán újév és beköszönt január… De különös. Nagyméltóságú Atyám. Katolikusok vagyunk. Legalábbis így tanítják. dőlt belőle a vér. aztán meg kellett keresztelnie a kicsit. De az emberek a karácsonynak jobban megadják a módját. Mary elektrosokktól fogant. – Ellenkezőleg. – És neked mi bajod van a McFarland csecsemővel? Crispin atya keresi a szavakat. lehet. hogy életről-halálról kell majd döntenie. mikor beállított hozzá. de idáig hozzá se nyúlt. a kint tomboló szelet. ahová a szülész pottyantotta.

Ráér bocsánatot kérni azután is. te azt ne nézd." Johanna . hogy normális legyen. – Félek – vallja meg halkan. de még az emlék is felfordítja a gyomrát. bíboröves alakja torz árnyékot vet a keleti szőnyegen. Bízz bennem. Lionel Crispin ismét a hideg ablaküveghez. „Ha kísértést éreztek. Milyen sötét. Reszket a szíve." Michaela nővér. Lionel – lép oda Michael Maloney a barátjához. orrot. Papi pályámon – sóhajt szinte gyászosan a püspök – magam is nemegyszer szembenéztem ilyesmivel. tudom. Mary azon kapja magát. Mary kevesli a sötétet. és azóta sem nyughatom tőle. – Mitől? – A döntéstől. hogy azt a lelket a mennybe juttasd. Miért érinthetem bűntudat nélkül a kezem vagy a lábam? Miért kell szégyellnem. Imádkozz a mi Urunkhoz és az Ő szent anyjához. Bármennyire idomtalan is a gyerek. az anya vagy a gyerek. lehet egy ilyennek lelke? Lionel Crispin meghasonlása a püspök lelkére sem marad hatástalan. Hát mindenem az enyém. hogy melyikük maradjon meg. Mary Ann McFarland borzalmasan torz gyereket hoz a világra. Wade azt mondta. tudhattad. De még a máskor összehajtogatott ágyterítőt is magára húzta. ami talán egy percig sem él. Crispin atyának kell meg nem érdemelt üdvösségre segíteni a keresztséggel… A ház nem elég sötét Marynek. Rossz előérzet kínozza. gondoljatok a Szűzre. – Egyenesen a püspök szeme közé néz. „Tudom! – sikoltja a pap elgyötört szíve. Ők majd megvilágosítanak. Milyen messzire. – Lionel. aki úgy érzi. hogy isteni próba. Lelkierő kell az efféle döntésekhez. add. hány takaró kell ahhoz. de hiába húzta fejére a takarót. és nekem kell döntenem. mi a kötelességed. hogy a hold se nézhessen be. vagy nem? Az enyém. hatodik. a kinn tomboló októberi szélhez fordul. ezzel csak meg tudsz birkózni. A hálóinge gyűrötten hever a padlón. hogy illessétek magatokat. milyen sötétbe meneküljön az.rosszul lett. – A csecsemőnek van lelke. Adj neki szemet. és hiszem. – Maloney püspök vékony. Hülye érzés. – De miért nekem kell vállalnom a felelősséget! Hogyan hagyhatom azt a gyönyörű lányt meghalni egy torzszülött miatt. Lionel. hiába nem lát az orráig se. és nincs feje. Betölti az egész termet. Nem csekélység emberek lelkéért felelni. származásától függetlenül. fekete reverendás. rajta az egész világ szeme? Meztelen. fölemeli a székről szikár. szájat. a papi hivatás nem könnyű. A java még csak most jön. Elhúzta a függönyt. adj neki fejet. – Dr. hogy örömömet leljem benne? „A jóravaló katolikus lány se a gondolatait. ha mindenestül meg akarom ismerni magam. hogy az ember egyedül maradhasson a testével? Mert a meztelenség csak a kezdet. hogy önkéntelenül bocsánatot kér. Neked pedig az a dolgod. se a kezét nem hagyja céltalanul kalandozni. min mész keresztül. hórihorgas alakját. és így fohászkodik: „Uram. hogy fölfedezzem. a szülés kritikus lehet. és a pecsétgyűrűt babrálja a jobb kezén. leoltotta az éjjeli lámpát. – Lionel – mondja szelíden –. és Michael Maloney döbbenten látja szemében a kendőzetlen rettegést. és engesztelően érinti meg a karját –. és neki. Tudod. iszonyú szörnyet. és különben sem lenne semmi keresnivalója a világon?" A szorongó Lucille McFarlandet visszhangozva megkérdezi: – Nagyméltóságú Atyám.

A lány nézi holdsütötte. érvel Mary a sötétnek." Johanna nővér. És megint azt suttogja magában: Bocsánat. mint elkövetni azt. borongós. . kemény izmait. lábánál az ágyékkötővel. én tettem. amint ott áll előtte a holdfényben." Crispin atya. gyönyörű. Azt hittem. A mély tüzű. Sebestyén tette.nővér. Tudnom kell. „Tisztátalan cselekedetre gondolni ugyanolyan kárhozatos. szomorú. A lány félénken siklatja kezét a combjára. A sebeiből bőven ömlő vért. szerető pillantást. Wade azt mondja. de dr. Tudnom kell… Behunyja a szemét. és maga elé képzeli Szent Sebestyént. „Jézus sír. amivel lenéz rá. nyolcadik. ha ilyet teszel.

a két lány kihasználta. – De nyugtalan ma este! * Devecseri Gábor fordítása ** Devecseri Gábor fordítása . nagyot kortyol belőle. ajtó. Mary a szétült kanapén hever. aki a közelben kucorog a földön. – Félsz. mit mondtál. – És ki volt a szerencsés férfiú? Germaine fogja a füles papírpoharat. mikor lesz az a röntgen? – Jövő héten. – Nahát – kezdi bársonyos hangon Germaine –. És veríték önt el. és kényelmesebb helyzetet keres elnehezült testének a díványon. Elektromossággal feltöltődött bundájú macskák rebbennek szét felpúpozott háttal.és nem lát a szemem se. eufóriás tőle. aztán zihálva mondja: – Egy Agallisz nevű nőhöz szól a vers. vernyákolásukkal igyekezvén elűzni az orkánt.. zúgván zúg a fülem már. fejezet A szél telefonvezetékeket cibálva. hangot nem tud a nyelvem adni. aztán a borát. ami a gyertya mellett áll. – Mi ez? Germaine föl se néz. tölts még! Mary nyögve nyúl az üveg után. kiissza az utolsó kortyig. dühödten söpör végig a Collins Streeten. amelytől felszökik mellem közepén a szívem…"* Egy olcsó zsebkönyvből olvas fel. Nem szokott bort inni. „Hisz ha látlak s bár kis időre. és löttyint még belőle mind a két pohárba. olyannak látszom…"** – De szép – mondja Mary. Ragyog a mosolya: – Mare. . egész valómban reszketek. – Ki az? – Az ókori Görögországban élt és költőnő volt. Mare? – Nem is annyira… Jaj! – A basához kapja a kezét. – Ugratsz itt. aztán összecsapja a könyvet. arcába hulló selymes haja alól szól ki: – Szapphó írta. Germaine szülei máshol töltik az estét. Szerelmes verset írt egy másik nőhöz? Germaine nem válaszol azonnal. úgy dönt. megtörvén elakad. ablak zárva. s a könnyű tűz egész bőröm befutossa végig nyomban. Lucille McFarland Impalája áll előtte. Massey-ék háza sötét." Germaine szünetet tart és még dallamosabban folytatja: „. fűnél színem íme zöldebb. és ezt kántálja: „…s ezt a vágykeltő nevetést.17. megittak már vagy fél liter vörösbort. a nyűtt könyvet nézi. és hátradől. hogy néptelen a ház. lecsavarja a tetejét. Mary nagy szemet mereszt. – És mit lehet majd látni a felvételen? – Főleg a baba csontjait. és Germaine-t hallgatja. gyertyafénynél. s mint ki végéhez közelít. szerelmes verseket írt. A lányok kettesben vannak a nappaliban. Mary meg egyre-másra töltöget a papírpoharakba a bíborszínű borral teli palackból.

– Irigyellek. hogy az új Tampax tampont használja. kiissza. – Felkacag. aztán óvatosan mondja: – Én nem értek a babaápoláshoz. – Te élvezed? Germaine előbb kiissza a borát. aki engedi. én nem is tudom. – Talán te is tudnál segíteni. Anya. Mary az oldalára dől. nem vagyok anyatípus. mert igazi férfival szeretkezhet. Mikor a tulajdon érzékiségére ráébredt. Rudynak nem kell a gumikkal vacakolni. és arra gondol. – És hogy oldjátok meg. És itt Marynek eszébe jut dr. – Érezted? – Igen – mondja Germaine. Irigyli Germaine-től a szabadelvű anyját. De most nagyon kíváncsi. Lehet. míg a férfinál a „gerjedelem" természetes? A lányok szótlanul bámulják a nappali árnyait. hangosan nyelve iszik. fél kezére támaszkodva. hogy soha nem is lesz gyerekem. Mary másokon is elkezdett tűnődni. Vajon Germaine csinálja-e. milyen csodálatos dolgot fedezett fel. – Fogja a poharát. Még az se zavarja. és gyorsan visszavonulót fúj. Behunyja a szemét. megsérti vele a szűzhártyáját. mikor egyedül feküdt az ágyában. hogy szombatonként meg kell gyónnia Ignatius atyának. Előrehajol. Miért mondja az anyja. – Öh… – Tudom. aztán újra tölt. Germaine megbabonázva néz a lángba és a „We shall overcome"-ot dúdolja. de nem beszéltek róla. – Babaholmit még nem is vettünk. Az csodás lehet. Mare. amiért örömét leli benne. és a bor is felszabadítóan hat rá. szerintem el tudnám látni az iskola mellett. és te olyan szabad vagy. Hát törvényszerű. Irigyli Germaine-t Rudyért is. és mohón. csak azután feleli: – Igen. Wade. és hozzáteszi: – És még sok mást is. Neki Lucille megtiltotta. és csak bámulja Germaine-t. és nem kell szombatonként valami vén pap orrára kötnie. Sose mardos a bűntudat. hogy ne legyen gyerek? Germaine szembogarán táncol a láng. – Pesszáriumot használok. – Ugye. te nem helyesled a fogamzásgátlást. mondván. és folyton a terhességtől rettegjünk? Mary hangja suttogássá hal. Kezd nagyon melege lenni. mint a férfiaknak. Mary a hátára fordul. – Hát az meg mi? – Nem rontom meg azt a hamvas katolikus lelkedet! Fogamzásgátló eszköz. Az orgazmus csodáját már szinte minden este képes megidézni. A szülein például. Nekünk is ugyanannyi jogunk van szeretkezni és élvezni. A te szüleid annyira felvilágosultak. Számtalanszor elcsodálkozott már a barátnőjén. és a hasára teszi. Bár megtapasztalhatnám. Rudyval sokat szeretkeztek? – Igen. igaz? A szex arra való. hogy élvezzük. hogy rendes lányt nem tör érte a nyavalya? Miért tanítják az apácák. Mary sose kérdezősködött. és a plafonon bámulja az árnyjátékot. és a fogamzásgátlás felszabadítja a nőket. – Hát eléggé természetellenes.Biztosan a bor miatt. hogy a nőnek a szex kötelesség. – A szex arra való. Milyen gyakran fekszenek le Rudyval? Milyen lehet úgy? Irigyli. hogy gyerekünk legyen. Bensőséges pillanat a rebbenő . Megtennéd? Germaine a női arcra mered a könyv fedelén. Mare. hogy utáljuk. – Mary megfogja Germaine kezét. apa örökbe akarja adni. fogja a poharat.

Germaine leszegi a fejét. – Sajnálom – suttogja. ez a bor… Rudyról van szó. – Halljuk. ahogyan hiszed. és képtelen megfogalmazni. és olyan szép volt. Halkan megszólal. – Mare. Mary a saját lélegzését hallja. – De… még mindig nem értem. éreztetné. – El sem tudom képzelni. A barátnőjére pislog. aztán Maryre szegezi a szemét. bánatosan néz a gyertyalángba. nincs fiúm és nem szexelek éjjel-nappal. – Én még most se értem. Nincs egyetemista barátom. aztán Mary szólal meg. hogy ez kész tény. – Mare… el kell mondanom valamit. és már nem voltál egészen az enyém. Megint tölt magának. és hagyná. – És elkezdtetek együtt járni. Szeretné. – Nem olyan nehéz. és próbál nem odanézni Maryre. Germaine a szeme sarkából Mary kitüremkedő hasát nézi. te meg én. nekem bármit elmondhatsz. És sértődött voltam meg féltékeny meg mit tudom én. Nincs Rudy nevezetű politikatudomány-szakos hallgató. milyen érzés. – Nem értem. hogy mennyire a szívére veszi… . Fejébe szállt a bor. – Csak kitaláltam. hogy olyan holtbiztos. hogy lány… – Tessék? – Olyan nehéz elhinni.láng udvarában. Sötét a szoba és áporodott. – Tessék? – Azt mondtam. A csöndben hallani az októberi szél sziszegését. Germaine elnémul. – Már régóta el akarom mondani. Dr. Nem tetszenek neki a fiúk. ha igazán kíváncsi vagy rá. Wade magyarázata nagyon meggyőző. – Mert először csak kettesben voltunk. olcsó bor mellett. ha Mary átölelné. és a botránkoztató álmaitól – vagy tán fantáziál? Germaine a fejét rázva. – Jaj. kiissza. – Nem is létezik – böki ki Germaine. és arra gondol: ez még nem minden. hogy a vállán kisírja magát. az ég szerelmére! – De miért? Germaine képtelen tovább elviselni Mary csodálkozó arckifejezését. dobd el azt a pesszáriumot vagy mit. Mare. és iszik a borból. megint a gyertyát bűvöli. hogy nekem is lehet barátom és én is együtt járhatok egy sráccal. Aztán színre lépett Mike. – Csak kitaláltam. de úgyse értenéd. és érzi. de nem bírtam rászánni magam. és fél a saját érzékiségétől. Az arca falfehér a gyertyafényben. – Mare? – Tessék. Így rejti el az arcát. Merthogy Germaine maga se érti egészen. Germaine hátraveti a fejét. mintha a kopott szőnyegen vadászna valami után. – Hát. milyen fontos neki. Germaine keserűen kacag. nem is létezik. és én meg akartam mutatni. Rudy nincs. nincs ez így jól. Mary fogva tartja Germaine tekintetét. nagyon nehéz… Mary megérinti Germaine karját. – Mondjad. – Halk hangja szinte lebeg a fénykörben. – Germaine.

De ezt már hallottad. Ha józan lenne. hogy. És hisz neked a pap meg a család. – Nekem igazán mindegy. mit mondtál dr. Mary kihevült. – Valld be. lefeküdtél Mike-kal? Hogy hagytad magad megdugni? Jó volt legalább? Mary belevájja az ujját a díványba. hogy fantom. lebeg. már elmondtam. ne harapd le a fejem. amit már hónapok óta kerülget. Még anyám se tudja. hónapok óta nem érezte már ezt a fagyos merevséget. csak neked vallottam be ezt a Rudy-izét. nézi Germaine hátravetett fekete loboncát a gyertyafényben. mint Rudy. ábrándos. és köztünk marad. – Germaine hadar. támaszt keresve. Hiszen mi olyan jóban vagyunk. nekem bevallhatod. hogy együtt voltál Mike-kal! Mary érzi. de Mare. jajong belül Germaine. se mással! Germaine hangja mintha vatta alól szólna. Nem értesz te semmit. megtakaríthatná Germaine-nek a kínkeserves habogást arról. mikor elővette az apja zsilettpengéit a gyógyszerszekrényből. jó. Az állítottad. Germaine visszamosolyog. Fojtott hangon jelenti ki: – Germaine. Csak te tudod. aztán dőlni kezd a száján. – Germaine. – Jó. velem lehetsz őszinte. szeretne odanyúlni. Mary felkapja a fejét: – Miről beszélsz itt? – Jólesett. undorodik attól. hogy megosztottad velem. A bor kábulatában tapogatózik egy gondolat felé. Iszik még. – Már tudod a legsötétebb titkomat. akivel valami baj van… De még hosszú évekig fogja kerülgetni a forró kását: Germaine még nem képes tudatosítani az igazságot. hogy belül nő a nyomás. Én senkivel nem feküdtem le. Hogy milyen volt. amit még önmagával se tisztázott. A baba magától kezdett el növekedni. mint a sír. – Mare. és biztos vagyok benne. Nem akartam. Mare. – Tudom. – Mit akarsz tudni? – Ne játszd meg magad. Azt a dolgot csinálni. – Mare? – Hm? – Miért nem mondod el nekem ezt a babadolgot? Mary tagjait jótékonyan zsibbasztja a bor. hogyan lett a baba. fésülgetni… – Hát így állunk – sóhajt mázsásat Germaine. hogy van-e fiúd vagy sem. vagy mi?! Tagadnád. amit gyanít… Boldogtalan vallomás szakad fel belőle: – Mare. hiszel nekem. A barátnő hangja kőkemény. Mare! – kapja el Germaine Mary karját. Fél saját magától. hogy különcnek nézz. Jön fölfelé a mélyből. én az igazat mondtam. de a szeme csupa bánat. – Fényes a fekete szeme. én igazából soha. Egyszeriben kijózanodik. – Hülyeség is titkolóznunk egymás előtt. Mary mosolyogva dünnyögi: – Jó. feszegeti. és nem lát a szavak mögé.– Miattam kár volt törnöd magad – hallja Mary hangját. hogy hisz neked. Még hogy partimegnemgalibaság. Wade-nek. És ezért lesz biztosan lány. mi az ábra. de soha nem voltam fiúval. Se Mike-kal. mert én hallgatok. De én az igazat akarom tudni. utoljára akkor. De Mary bort ivott. – Jaj… Istenem… . Végtelennek tűnő éjszaka. Mare? Jó volt szeretkezni egy fiúval? Mary feszülést érez a beleiben. senki másnak. beletúrni selymességébe.

álomszerű állapotából. hogy az apjáé. Két-három éve elmaradt innen.– Mare! Mary kitépi magát. minden gátlás nélkül bemegy és megkérdezi. – Mare. Akkor hova megy szerda esténként? Mary felméri a házikót: megsárgult pázsit. működteti a szerkezetet. nem. csak tárcsázott. megfakult festék. kisasszony. Régi ház. egy árva lámpa fénye von glóriát a feje köré. Renfroe viszont van a Victory fasoron meg Kittridge-ben is. de tisztességesen karbantartják. akit keresett: RENFROW. . amint Ted otthagy csapot-papot. a fényes motorházra. rászán egy-egy estét. Tudja. Mary a nappaliban ül. és meghívja egy colára. De valami más igen. mintha nem is látná Ventura neonjait vagy a többi kocsit. mikor ér haza. hol keresse. hol az apja. Vajon mit keres itt? Ted éppenséggel el szokott látogatni az ügyfelekhez. hogy menjen. Az anyja és Amy rég alszik már. átöltözik. menjen. Nyögve fordul hátra. Egészen máshol jár gondolatban. A trikót viselő recepciós ember válaszára viszont csöppet sincs felkészülve. Nem is hitte volna magáról. mikor meghallja a motorzúgást a kocsifelhajtón. Szinte látja már. hogy vezet. várj! Ne haragudj! Én nem akartalak… De Mary csak rohan. Sötétben is eltalál a kijáratig. Két órája nem mozdul innen. Beszélnie kell az apjával. Talán most is… Az ám. Mary percekig nézi az autót: biztos. föltápászkodik. Mary megállítja az anyja kocsiját a szomszéd háznál. ki kell öntenie a szívét. – Hihet nekem. gépiesen fékez a piros lámpa előtt. és alaposan megnézi az apja kocsiját. és a szédüléssel dacolva megáll a lábán. Egy nő vette fel. szinte észre se veszi. és az orra után furikázik. – Biztos ebben? A férfi vet egy pillantást a domborodó pocakra. hiszen szerda este van. Hazaérve azonnal fellapozta a telefonkönyvet. Célja nincs. Föl-le hajt Tarzana utcáin – s egyszerre az Etiwanda út hepehupáin találja magát. az is a Lindley úton lakik. A völgy bővelkedik ilyen kövezetlen utakban: a lányt a kátyúk sem zökkentik ki különös. Mary öt perc múlva már az Impala volánja mögött ül. sápadt fény a behúzott függöny mögött. aztán indít. Amikor a zöld Lincoln Continental képe elér a tudatáig. keze-lába mint a roboté. hogy átnézzék a tőzsdei papírokat. A könyvtárnál jobbra kanyarodott. indexel a sarkon. Mit is mondott az a tornatermi izompacsirta? Az apja két-három éve nem teszi be oda a lábát. amely óvón terjeszti fölé koronáját. G. Germaine-ékéhez igen hasonló faborításos ház előtt parkol. Csak egy Renfrót talált. erre a vizesárok szegélyezte sötét külvárosi utcára. A postaládán foszforeszkálós betűkből felragasztva áll a név: RENFRO… Mary gondolkodik egy kicsit. – Ted McFarland? Ezer éve volt ide bérlete. hogy ilyen elnehezülten ennyire fürge lehet. Mary beáll a kocsival a konditerem elé. Aztán megtalálta. mit csinál. Mary azt se tudta. És ki tudja. csak az a fontos. Etiwanda 5531. A lány ostobán néz. – Máshova jár? Nem tudja véletlenül? – Sajnos. de… Mary az alsó ajkát rágja. a műbőr tetőre ráesett már pár levél a szikomorról. nem várhat a dolog.

– És akkor összevissza kocsikáztam. Végighajtottam az Etiwanda úton… – Szent isten – suttogja Ted. – Hogy kiben nem kell csalódnom mostanában. ha valakiben. mit kellene ezen megbeszélni. – Engem vártál? – Az apja leül szemközt a kanapéra. ami érdekel. Mary a törülközőnek. – Szomorúan hallom. mire. – Azt mondták. és megpaskolja a lánya térdét –. – Miről? Mi a baj? – Csalódtam Germaine-ben. amit a lábához tesz. – Ted halkan csukta be a ház ajtaját. Ted mély lélegzetet vesz. megbeszélhetjük? – Nem értem. Azt hittem. – Mi baj. Mondd ezt. Nem téged hajkurásztalak. – Szomorú vagyok és levert. Apa. – Ide hallgass – hajol át Ted. cicám? Rosszul érzed magad? Mary ámul magán. hát benne megbízhatok. és azóta is vár. cicám? – Mondd. apa! – Mary orcáin patakokban csorog a könny. becsüllek ennyire. már mindent előfizettem. cicám. Renfrow-t? – Én vagyok Glória Renfrow. maga se tudja. és beszélni akarok veled. és a plafont bámulja. Mary higgadt. – Nem – feleli halkan. ki beszél ott? – Izé … újság-előfizetést ajánlanék. tornanadrágnak. – Itt nincs semmiféle Mr. és nem volt kihez szólnom. hogy tévedtem. És elmentem a konditerembe. tornacipőnek rendszeresített sporttáskára mered. Aztán leült a nappaliban. Egy kattanás.– Beszélhetnék Mr. apa! – Mary szeme könnybe lábad. – Mondd. – Szóval nem? – Apa. – Szia. már a nappaliban áll. egész idő alatt hazugnak tartott. apa. és én elhiszem! Ted lassan fölemelkedik. – Hogyhogy fenn vagy még. – Én nem hazudok neked. – Kérlek. hogy csak ügyfél. és csak nyomtam a gázt. – Mit mondjak erre. és kiderült. akit csak ma este kerestél fel. – Véletlenül jártam arra. – Így igaz. kezében a kagylóval. tessék. hogy képes ráemelni a tekintetét. – Mary. El voltam keseredve. hölgyem… – Elnézést. Az apja tétován húzza el a kezét. cicám? Mary maga elé néz. cicám. Renfrow-val? – Elnézést – felelte a nő. Renfrow. évek óta nem jársz oda. és Mary csak nézett a semmibe. és mélységes szomorúsággal néz a lányára. hogy egy ügyfeled. felnőtt hangon beszélt: – Akkor kérhetném Miss G. hogy teheted ezt anyával? . – Hogy teheted ezt. – Apa… – Tessék. – Beszélni akartam veled minél előbb. apa! – Te úgyis tudod az igazat – suttogja Ted. innál velem egy csésze forró kakaót? A lány fagyos higgadtsággal méregeti. – Téged vártalak. Rájöttem. visszajött a vonal. és hogy máshová jársz tornázni. ki ez a Glória Renfrow? Ted hátraveti magát a kanapén.

és becsönget. Mary. és sebesen hátat fordít. öregembernek érzi magát. mit teszek vele? – Ted hangja fáradt. hogyhogy éppen te… Ted kényszeredetten nevet. a könyvtárban van dolga. föl a lépcsőn. – Ez olyan szörnyű – Mary csuklik –. Azt se tudja. és a fejét rázza. . – Csak azt mondd meg. mint a többi. miért olyan fontos neki. de Mary egy szempillantás alatt talpra szökken. egy falat se megy le a torkán. Ül egy darabig a kocsiban. – Hogy miért? – Ted széttárja a karját. miért. – Hánynom kell! – kiáltja. – Régóta… ísmered? – Majdnem hét éve. A legújabb. – Ki ő? – Jó barát. nézi a kis házat. Csak egyvalamit: nem maradhat tétlen. Lépni kell. miért megy oda. bárcsak palota lenne. mit vár az egésztől. apa. próbálja elképzelni. mit vársz tőlem? Hogy én legyek Assisi Szent Ferenc? Én is olyan férfi vagyok. hogy jobban megérthesse az apját. Mary pislog. ennyi az egész. elmegy a W-jét elhullajtott postaláda mellett. – Éppen én! Miért. – Mary! – tápászkodik Ted. és a házban megül a kínos csend. ne gyűlölj! De a lány már kiment. Még magamnak se. olyan mocskos dolog! Apa. az anyja odaadja a kocsit. hogy a legjobb benyomást keltse. Azt mondja. fényesre keféli a haját. – Apa! – kapja a szája elé a tenyerét a lány. legelőnyösebb terhesruháját választja ki. Két napja nem szól az apjához. Mary nem is érti.– Miért. milyen lehetett itt hét év alatt minden szerdát eltölteni. azt kívánja. Aztán kiszáll. – És hozzá jársz? Az apa bólint. Ted kinyújtja felé a kezét. – Nem tudok számot adni neked. – Mary. – Hét éve.

csillagom. a kézfejét is igyekszik beljebb húzni. – Na. hogy idejössz. – Honnan tudta? – Ted elmondta. kövérkés negyvenest várta: se hajfesték. kellemes sárgás fény ömlik ki rajta. Elképzelte ilyennek. magazinnal megrakva. Mély. rekedtes hang válaszol. A kis előszobából skatulyányi nappaliba vezeti. és annyira tart a találkozástól. Főzök egy kávét. egy tálban silány. – Nyomd meg a karfát. így már jobb. – Gyere be. hogy ujjal mutogathatna rá. a megbotránkoztató szerelmi fészek. szőke. hogy azt kívánja. vastagon kárpitozott fotelba ereszkedik: álnokul kellemes ülés esik benne. sehol a vamp. Mary összébb húzza magán a kötött kabátot. a tévé juharfa szekrényben. Mary a szomszédos. szinte felsodorja a lépcsőn. de ma este valami hidegség vegyül belé. Marynek össze kell húznia a szemét. cipóra dagadt lába. Akkor üljünk le. mi történt a minap este. csillagom. úgy dagadt a lábam. leginkább pincérnőnek nézné az ember. a tévén két fényes fekete. Malomkerék hasa. – Hát jó. Micsoda este! Maryt beviszi a szél. Kifosztottnak érzi magát. – Te csakis Mary lehetsz. – Mrs. A sarokban kalitka. Mary engedelmeskedik. De bizony nyílik az ajtó. hirdeti a szalagcím. fekvő párducfigura zöld üvegszemmel. bár sose nyitnának ajtót. de semmiképp se ezt az alacsony. – Kell pár perc a víznek – jön Glória. csapzott haja miatt Mary csúnyának érzi magát. a támla egy fokozatot hátrabillen. zsebkönyvvel. Igazán nem ilyet várt. Renfrow? – kérdezi vékony hangon. Ted szeretője egyáltalán nem szép. Erdei tájkép olcsó keretben. elnémul az orkán: a lány haja ziláltan hull a vállára. és kirajzolódik egy női sziluett. tele vízzel. – Köszönöm. lábikrája alá párnázott tartó ugrik. mikor az első gyereket vártam. szedett-vedett: fekete könyvszekrény.18. aztán csukódik az ajtó. a hanghordozásával őrizni akarja méltóságát. fejezet Hátába kapja a szelet. Volt egy olyan érzésem. forró Santa Ana szélroham. sőt majdhogynem becsapottnak érzi magát. és miután becsöngetett. – Nincs útban a kötött kabát? Elteszem. mintha derékig érő gumicsizma lett volna rajtam. nem szükséges – gubózik be még jobban Mary. de legalább az arckifejezésével. Mary egyszerre feszengeni kezd. Gyere be hamar. újságpapírral bélelve: SIMA DODGER-GYŐZELEM. fröccsöntött műanyag gyümölcsök. merev lábú kávézóasztal. hosszú farkú törpepapagáj rezidenciája. Marynek csalódást okoz Glória Renfrow megjelenése. A bútorzat régi. dőlj hátra. Miután Glória elfoglalta helyét a kínai könyvszekrény melletti karosszékben. olyannak. Emlékszem. És a görcsök! Azok a lábizomgörcsök! . se smink.

a konyhába. mint egy filmsorozatot. mi használ – mondja Glória. – A nagyfiam Seattle-ben ügyvéd. Maryből kitör a dac: – Magának semmi köze hozzá! Glória felhúzza csipeszt sose látott szemöldökét. Mary gyakorlatozik a lábujjaival. csempe körmű kezét. de sajnálom. aztán betelepszik a székébe. Június óta követem nyomon Mary Ann McFarland történetét. . A harmadik a kaliforniai egyetemre jár. természetes vízhajtó. mi az. – Ehhez nem volt joga! – Ne beszélj csacsiságot. – Hat. Mary szeme dühösen villan. Mary bólint. Tovább bámulja a lábát. Glória álmélkodva mosolyog. – Már bocsásson meg a világ. Mary leteszi a csészét. ahhoz nekem igenis közöm van. Aztán már csak a kalitkában ugrándozó és cserregő papagájé a szó. Aztán sípolás: Mary összerezzen. áztatni. Ami apádat érinti. akár a macska. őrmester. csillagom. és egy szelet süteményt is ad mellé egy szalvétára. Pár perc múlva visszatér Glória a tálcával: rajta két gőzölgő csésze. ahogy elnézi. – Hat hónaposan ekkora a hasad! Ezt nevezem! Helyre leánykád. – Cukrot. keserves telük lesz. Mary elkapja a csészét a szájától. no meg a szél üvölt kint. Glória Mary keze ügyébe teszi a csészét. türelmesen mosolyog rá. – Tudod már. Glória felugrik. – Apám elmondta. Marynek köszörülni kell a torkát. kancsó tejszín. A második Mississippiben szolgál a légierőnél. Santa Barbarában. – Elmondott mindent? Glória bólint. – Hányadik hónapban is vagy? – kérdezi Glória szelíden. – Én négyet szültem – folytatja Glória. bár fogalma sincs. mint az angolok? Mary végre felhagy a lábujjai tanulmányozásával. orrába száll a fűszeres illat. Kis idő múlva Mary fölemeli a csészét. és saját széke karfájára telepedve tejszínt tölt a kávéjába. – Két cukrot kérnék – mondja zavartan. – Kész a víz! Inkább teát innál? Van itthon egy kis Constant Comment. és áztatni. Leteszi a tálcát az asztalra kettejük közé. mint a kelt tészta. és nézi a másik nő kivörösödött. és kifelé fülel. cukortartó. hogy lányom lesz? – Mindent elmondott.Mary a lábára néz: dagad a cipőből. – Egy csésze Epsom-só egy vödör jó meleg vízbe. Glória az időjárást taglalja. óvatos gyanakvással figyeli az asszonyt. lesz! Mary. – Ó. – Hát igen. – Megmondom én. és a csészéje felé fordul. és kortyolni kezdi a kávéját. egy tányéron jó szívvel szelt gyümölcskenyér. Hallgatnak egy sort. de az asszony továbbra is derűsen. És egyél sok spárgát. a negyedik háromévesen meghalt fehérvérűségben. Mind így vagyunk vele – mosolyog Glória szomorúan Maryre. Kitanultam a második fordulóra. és szemlét tart fölöttük – mindent inkább. Mary? Vagy tejszínnel iszod. mint Glória Renfrow-ra nézni. Dehogyisnem volt. mi lesz a kislány neve? Mary ismét megdermed.

majd leöblíti kávéval. Mások is ugyanebben a cipőben járnak? – Sőt. A te helyzetedben hányan mondhatják ezt el magukról? Látom. se ki. Egyébként ez is kitűnő vízhajtó. és nagyon ízlik neki. – Ugye rettenetesen sajnálod magad? Mary elkeseredetten küzd a székkel: – Minden… okom… megvan… – Fogd a karfát. sőt. amit dr. megrágja. – Maga el se tudja képzelni a helyzetemet! – Jaj. másodszor. – Ne merjen ilyet mondani! – Mary próbálja visszahozni a széket az eredeti pozícióba. hogy csak úgy csattan a lecsapódó lábtámasz. Mary az öklével dörgöli a szemét. eszedbe se jutott idáig. hogy hol marad a súlyadó. Mások is vannak? – tűnődik Mary. és vigyázva. hogy apám mindenkinek szétkürtöli. nem gondolod. hogy nem tetted tönkre a székem. ez a csodálatos ember. ahonnan már kikandikál a tömés. – Én nem tartozom neki semmivel. hogy mindenkinek. Mary hátradől a széken. és ránt rajta egy akkorát. Mary gépiesen beleiszik. apámnak… – Leejti a kezét. mi az. nem te vagy a világ közepe! Mary behúzza kezét a kötött kabát ujjába. és apád. hogy beszélnünk kéne? Tartozunk ennyivel apádnak. hogy ebben a pillanatban is több szűzen nemzett gyerek nődögél az anyja hasában. hisz neked. – Dühít. Egyszer meg a Gelsonban a forgóajtón se be. hogy a könnye is kicsordul. – Először is. ha láttad volna magad! Ide hallgass. beüzemeli a . én azt szűröm le. Az asszony a második falatot is a szájába rakja. sikertelenül. aki teherbe esett. meg ha belém áll a görcs. és húzzad. hogy apádnak is vannak jogai? Nézd. végül a kötött kabátja ujjába törli a szemét. Dr. – Bízom benne. – Ugye finom? – Még sose ittam ilyet. lehet. nehogy kilöttyintse a teát. – Nem is tudom. kár pocsékolni. nem te vagy az első nő. Hogy lássam. csillagom – kap be egy falat süteményt Glória –. hogy már volt ilyesmire példa. – Ha nem akarsz beszélgetni. Istenem. Akárhogy is. – Abból. – Szóval teknős. csillagom. – Csillagom. mint egy teknős! Mary megragadja a karfát. Wade mond. akkor minek jöttél? – kérdezi szelíden az asszony. idd ki azt a teát. – Különleges alkalmakra tartogatom. te nagyon szerencsés vagy. sőt. A nevetőgörcs elmúltával zavartan nézi Gloria Renfrow-t. Mary csak bámul. pont olyan vagy. nem vagy egyedül. csillagom. Hogy megnézzem magamnak. olyan kacagásra fakad. a tűzoltók szuszakoltak ki valahogyan. házasságon kívül is számtalanszor megesett már ilyesmi. hangja is –. Mary gyilkos pillantást vet Glóriára. mintha kesztyűt venne. csillagom. – De az én esetem egész más! – Gondolod? – Glória újabb falatot tör magának. ami velem történt. belevájja az ujját a hézagba. Nem vicc. – Mielőtt észbe kaphatna. Wade kiáll melletted. No.– Miért? – Mert szeretem őt. – Mary – komolyodik el Glória arca is. Mary egyre hevesebben nevet. nem gondolod. a harmadiknál a kilencedik hónapban leszólítottak az utcán.

és ezt te tudod a legjobban. úgyhogy Sam a sáros. Samet hét évvel ezelőtt hirtelen elvitte egy szívroham. – Mi baj. Mary úgy néz a teára. Rakodtunk a kocsiba. és zokog a tenyerébe. Apád volt Sam tőzsdeügynöke. Egy perc. mint a villám hasít belé. Visszaszaladt elemlámpáért. hiába vártuk. aranyszeplős szemét. Kihűl a teád. igaz? A lány fájdalmasan nyel. mintha nem értené. – Apádat akkor ismertem meg. miért jöttem. hogy került a kezébe. Ő valóban nem akármilyen. ami eldönti. hogy ki tudjuk fizetni a temetést. megvan már a név? Mary nézi a teából felszálló gőzt: mint mikor nyári zápor után páráll az úttest. csillagom. nem dobhatom oda idegeneknek. – Szóval – folytatja Glória megenyhülve –. és megérinti Mary vállát. hogy a szíve mélyén a jövőben mint Jacqueline él majd a baba. csak… Glória leteszi a csészéjét. és betáplálja az agyába. A harmadik szülésem előtt direkt vettem kislányholmit. erre született négy fiam. Özvegy vagyok. – Együtt kell maradnunk! Glória bólint. végre tiszta és világos. és az új szülei erre rá se hederítenek majd. – Jacqueline-ra gondoltam. A család szerint örökbe kell adni. Dagadt lába megint felemelkedik. és kortyolgat belőle. és én mit mondhatnék erre? Csak… – Csak? – Csak hát ő nem akármilyen kisbaba. Negyvenegy éves volt. Ő én vagyok. az új szülei majd elnevezik másnak. – Irigyellek. reszket a szája. hiszen a babától úgy is meg kell válni. Johnny jött be utána. hogy neki mégiscsak mellettem a helye. ő nem a szokásos módon fogant. milyen nemű lesz a gyerek. aztán megint . aztán iskolába jár meg randizik. Állítólag a férfi hordozza azt a kromoszómát. hogy fel kell hívni az iskolát. ő talált rá. – Csak most jöttem rá… – Mary küzd a szavakkal. és azt akarom. öklével dörgölve a szemét azt mondja: – Bocsánat. mikor idejött Sam részvényeit felszámolni. – Sam volt a férjem. és erőt vesz magán. aki járni meg beszélni tanul. – Hát nem is tudom. megfogalmazódik benne egy rég szunnyadó gondolat. mikor lesz megint papírgyűjtési akció. szól a belső hang. – Semmi. – Igazad van. csillagom. könnyíts a szíveden. hova legyek. aztán sose látom többet. Mary körülnéz a szobában. – Én… én nem is tudom. A National Enquirer megsárgult példányain legelteti a szemét. és próbál rájönni. amiért hoppon maradtam. De Mary tudja. és néha elővesz. hogy muszáj volt megnéznem… – Hogy miért jár ide? – Glória felveszi a csészét. hogy kempingezni megyünk Sequoiába.lábtartót. – Nem akarod másnak adni. csillagom. De most előttem van mint pici lány. Crispin atya szerint is. – Szép. a baba én vagyok. – Semmi baj. miért vallott. aki majd megszületik. hogy ez a szemem láttára történjen! Jaj! – Kitörnek belőle a könnyek. hogy bebiztosítsam magam. Az első kettő után már azt se tudtam. Mary a csészére tapasztja a kezét. – Idáig csak a baba volt. Wade meg Amy se ismeri. Kislányt szerettem volna világéletemben. – Mary pillantása csapongani kezd a szobában. Úgy haragudtam apára. – Glória Maryre fordítja fényes. csillagom? Mary Glóriára emeli könnyes szemét. Halkan megszólal. ezt a titkát még dr.

homályosan kavarog benne gondolat. . ahogyan az Isten rendelte. felelevenít valami kedves emléket. legalább nézhetjük. A lány fogja a csészéjét. hogy te is. Ez az asszony a rekedtes hangjával meg a széles. – Milyen érzés gyereket szülni? – Jaj – kacag fel Glória Renfrow. a régi görögök tán használtak étert? Mary a homlokát ráncolja. – Hűvöskék szemét Glóriára szegezi: – Ez a szabályos eljárás. őt császárral vették el. milyen a te állapotod meg a baba fekvése. és kérne még. Fogalmam sincs. és meg akar győződni arról. mint egy darab szappan. ahol elaltatják az embert. fekete szélű. kihörpinti belőle a teát. Az első gyerekem. nincs semmi baj. olyan jól érzi itt magát. nem hagytam magam. egyikünk belehal. ez a baba különleges. érzés. befelé mosolyog. De én eltökéltem. Olyan csodálatos élmény. Mary szeme elkerekedik: – Valóban? Glória szemmel láthatóan derül. Úgy értem. van. Kínlódtunk is. mi nem. az ügyvéd feje aránytalanul nagy volt a medencémhez. mindenféle beavatkozás nélkül. Az orvosod jól teszi. és a következő olyan könnyen jött. Elszántan pillant oldalt. arannyal pettyezett mogyoróbarna szemébe feledkezik: olyan. és megkérdezi az asszonytól: – Katolikus? A kérdés nem kelt meglepetést. Glória kis szünetet tart. kezét összefonja a hasán. hogy olyan gondos. a lányod is egészségesek vagytok. – Csillagom. nyugodt arcával akár gazdasszonynak is elmenne egy farmon. mikor eszébe jut. és milyen az orvosod… Van. Johnny meg én egész éjszaka. ha egyszer vágtak. Senki nem mondhatja meg előre. Hova gondolsz.Glória Renfrow különös. mi megy. – Erre idáig nem is gondoltam… – Bár ott lehetnék veled. – Ugye gyanakszanak. – Dr. hogy megváltozott az arca. hogy ma mi szabályos. – Persze! A nők ezer meg ezer éveken át szültek altatás nélkül. mostanában már lehet szülni teljesen természetesen is. – Holnap megröntgeneznek – mondja színtelen hangon. csak látni akarja. aztán kicsusszant belőlem. Mary észreveszi. aztán így folytatja: – Minden attól függ. – Mindenkinek más. Wade azt mondja. mikor megszülöd. – Nem védem az apádat – mondja szelíden Glória. – Csillagom. mikor én gyereket vártam. hogy valami nincs rendben? Glória egy falat süteményt morzsol a keze közt a szalvétára. hogy a következőt úgy hozom világra. és végig nem tud magáról. De hallom. hogy fel se vettem. ahol csak érzéstelenítenek. milyen lesz. rég elmúlt már az az idő. hogyan fejlődik. minden szülésnél vágni kell. mint a mozivászon a kétrészes film szünetében. Maryt megnyugtatja. azt hittem. hogy röntgeneznek? Glória nem tud idejében félrefordulni. – Védje csak saját magát. magadnak kell megtapasztalnod… Mary leteszi a csészéjét a tálcára. és a hasára szorítja a kezét. – Miért fontos ez? Olyan nagyon számít neked? – Glória halkabban teszi hozzá: – Kisebbítené az apád bűnét? Mary nem válaszol. hogy el is feledkezett a jövetele voltaképpeni céljáról. Egyszerre ezer kérdés van a nyelve hegyén. Az orvos azt mondta.

visszakaphatod a szentet. A rettenetesen magányos emberek így tudnak a legkönnyebben egymásra találni. egyedül küszködtem a három tizenéves fiammal. özvegy voltam. A hangja megtörik. mit csinálunk szerda esténként. mire gondolsz. És beletörődtem abba. gondolom. Remélem. Csak másképpen. De ne várj tőlem ilyet. ledobja a cipőjét. nem viheti haza. Ha megajándékozom. ha idősebb leszel. Olyan ez. hogy csak ember. Én is a legjobbkor érkeztem neki. mint azelőtt. se tud róluk. én igazából számítottam rád. anyád. dolgozom a megélhetésemért. Mary keze ökölbe szorul. hogy az én koromban sokkal többet fogsz tudni. Mary fél. a szüleire. és hetente csak pár órát tölthetünk együtt. De az ő dolga. hétvégékre. Jaj… semmi se olyan. megérted. és a naplementét bámuljuk. amely olyan hirtelen tért más . De hát eltelt hét év. – Igazán szereti őt? – Csillagom. És ő is szerethet többet. mint az örök homály vagy a purgatórium. Fontold meg te is. Ne gondold. és most kiderült. persze. hogy égő szeme elárulja. ha bánatom van. nem utazgathatunk. és nem bánnám. Hidd el. Mary. Te még keveset tudsz a férfiakról. nyugodj bele. És nagy néha ágyba is bújunk. mint egy szentre. és nem kecsegtethetlek. minek tagadjam. Mary megint sírással küzd. Ezek a dolgok így működnek. – Keserűen kacag. Értelek. Van állásom. Azt remélted. nők vagyunk kiismerhetetlenek. és a világon mindent megtennék érte. nem az enyém. de apád mind a kettőnket szeret. én tudom.Ami engem illet. ez rád tartozik. és végre meg tud szólalni. Tudod. de én csak másodlagos vagyok az életében. Vagy csak ülünk hátul a kertben. Dühös vagy rá. nagyon tévedsz. Mary. Színlelés minden percünk. hogy annyival több vagy nálam. nem könnyű egy házasember szeretőjének. olyan férfit szeretek. ahogy beléhasít a fájdalom. Mary? Apád jön. kitart. aki soha nem lehet az enyém. egy férfit több nő is szerethet. Mary. – Mike-ra gondol. legalábbis míg némi tapasztalatra meg érettségre szert nem tettél. – Egész szívemből szeretem. amiért ezt tettük veled. Nem számíthatok közös nyaralásokra. hogy miért jön ide. amikor a leginkább támaszra szorultam. hogy beavasson. szerinted miért jár ide apád? Tudom. Ó. hisz nekem is volt apám. mi történt pár napja. régi dolgok. kezdetben fontos volt a szex. volt jócskán. hogy itt jártál. mert én mindent letagadok. Ne nézz le. apádnak titkai vannak. Néha kártyázunk. mit gondoljak. A lányból egyszerre kiszakad: – De hát hogy tehet ilyet? Hívő katolikus. Vagy megjavítja a konyhai lefolyót. ami vár. De ne gondold ám. Apádra idáig úgy néztél fel. ha sülve-főve együtt lennénk. Te is szólhatsz neki. Önmagáért kell nekem. Apádtól nem fogadok el semmit. és… – Mary. Mary. amikről csak nekem beszélt. miért nem válik el? – Miért gyűlölné? Lehet hogy most még nem érted. nem mutatkozhatom vele nyilvánosan. Nem hívhatom fel. Glória így folytatja: – Ne haragudj apádra. – Nem is tudom. – Még hogy mi. – Apádnak elmondom. Mióta apádtól hallottam. Ha pedig azt hiszed. Germaine-re. a saját jövőjére. és nézi velem a tévét. Mary az öklével törölgeti az arcát. mi hozott ide. de nagy tévedésben vagy. És mind azzal kapcsolatos. rám is. meg. és visszasegítem őt az oltárra. és apád akkor lépett az életembe. – De ha apám ennyire gyűlöli anyámat. és becsaltam az utcámba. hogy gazul elcsábítottam. Magányos vagyok.

s bevallja a titkot. bizony szánalmas. A lánya vizsgálódva nézi. A szomszédasszonyok aggódva szaladgáltak. Az apja. Lekapcsolja a motort. Ted jól adta. Ted McFarland hite szerint egy sátorban látta meg a napvilágot Tuscaloosa mellett. amiért fülig beleszeretett. varázsos mosolyú. Üres a csészéd. de csak most fogja fel. Nagyon kicsi lehetett még. és átöleli. – Apa – suttogja. végighallgatnia a szentbeszédet. apuka. a képem. Önkéntelenül kinyújtja a kezét. Koránt sincs meglepve. mint azelőtt. a levegőben pálinkaszag. ütemesen fűzi a szavakat. letérdel. Hoseah McFarland „prédikátor" felesége halála után összeszedte kevéske cókmókját. de kemény és izmos. aztán a mankót elhajítva felrohannia az emelvényre. én is úgy éreztem. semmi se örök. hogy eggyel több gyereket fogant a kelleténél. nyársat nyelt nyakigláb ember. és nézi pár percig az égő villanykörtét a bejárat fölött. – Apa – mondja –. és olyan ostobaságokra gondolni. Tedet tizenhárom évesen Hoseah mankózásra fogta: be kellett sántikálnia a sátorba. egészen más szemmel. de Mary tudja. ők voltak. s ha esetenként Ted az apjához járult dicséretért. Ne haragudj! Éjfél utánig beszélgetnek. Tölthetek még? Két és fél óra múlva Mary csöndesen beáll az Impalával a kocsifelhajtóra. a szegény színes bőrű meg fehér együgyűek tomboltak. Negyvenöt éves már. hogy a nagy. Mikor láttam. ha sír. az igehirdető Hoseah hiszékeny részes aratókra okádott lángot és kénkövet. de ebben nem biztos. kezében egy pohár itallal. mintha imádkozna. De… És Glóriának Mary nagy meglepetésére kicsordul a könnye. Én bőgök. Sátorlakók voltak. hogy milyen vonzó jelenség. A fiúknak kellett kalapozniuk. magányosan iszogatva. hogy az apja ott virraszt pizsamában. Hoseahnak ment az üzlet. aztán mikor a megszállott Hoseah gyógyítással is gyarapítani akarta a bevételt. Glória mosolyt erőltet magára. első emléke egy deszkaviskó egy forró párás éjszakán. jajgatok. és fiaival körútra indult a déli államokban. Mary a lábához telepszik. akik „isteni manná"ban részesültek. a sátor végében találta. Az apa beszél a Glóriával folytatott viszonyról. folyik az orrom és a felismerhetetlenségig feldagad. De itt. miközben ki-be járkált egy Lincolnforma. Vajon milyen szerető az apja? A férfit látja benne. És nagyritkán bátorkodom újra odaállni. Észrevehette volna már. az éjszakában. Ted meghökkenve pillant föl. ha sírva marasztaljuk. Istenemre. amiről Lucille sem tud. És Mary megsajnálja. fekete óceán partján állok. amint egy-egy fehér bőrű déli kisasszonykával kettesben pályázott a hetedik . olyan békésen. Ted McFarland nyúzott és megtört. tetszik a nőknek. Ted halkan. akkor se. ne haragudj.mederbe… – Minden olyan más lett… – Igazad van. hogy önsajnálat. – Én nem az a nő vagyok. mintha csak ledőlt volna szunyókálni. és megszorítja Mary kezét. Mary odaszalad. és az asszony karjára teszi. és a kalap mindannyiszor megtelt. Nesztelenül benyit. akin nem látszik. lábujjhegyen megy a nappalin át a tévészobához. már csak ez hiányzik. és valami Urat szólongatott. Így halt bele Ted anyja abba. hogy Sam ott fekszik a konyhakövön. meg minek az egész. kellemes arcú. mert a földön ült. és csöppet sem botránkozik meg saját magán. csillagom. amiért erre is kíváncsi. és megérti Gloria Renfrow-t. aztán hajnalban jajgatva hoztak egy élettelen batyut. egy nő sikolyai a szomszédból.

Aztán egyik éjjel kigyulladt a sátor. ahogy tudott. magyarázd meg anya viselkedését. A Szent Márkban a többi fiúk. hogy jócselekedetekkel válthatók meg a bűnök. csupa férfiember. meg beteglátogatás. mikor ezt hallja az apja szájából. Ez is kell az édesanyádnak. Lucille-nek nem mesélt gyerekkoráról. védett családból jött. mert így a legegyszerűbb. amit Glória nyújthat neked. Ted annyira szerelmes volt belé. Mary. a pohárszékhez lép. Néha úgy érzem. meg ruhagyűjtés? A bizottságai jobban érdeklik nálunk. Talán. apa. szelíden rákérdez: – Tudod. de én nem? Mary rádöbben. a Szent Márkot árvaháznak állította be. mit jelent nekem. lenéz a lányára: – Szóval kíváncsi vagy. – Apa – kéri –. amit csak Glória nyújthat neked. Itt találkozott a katolikus hittel. és én szívesen teszek a kedvére. de meggondolja. mint mi vagyunk. hogy régtől észrevette benne ezt a vonást. Északon kötött ki. De folyton halogatta. ha anyád is megbékélne. anya nem? Aztán ezt: Mi az. hogy az apja inkább pap. mi lett az apáddal meg a testvéreiddel? Ted nem tudja. Titkolózott hát. Maryre revelációként hat. mert megbékéltem. Lucille viszonylag jól szituált. hogy az apja hűtlen lett az anyjához. aztán 1932-ben. élt az utcán. ami elzakatolt a gyapotföldek mentén. Nem tudom biztosan. Marynek furcsa. és végül kellemesebb volt az egészet elfelejteni. . – Mary. Hátrafordul. és azt szeretném. Ted kisöccsét is agyontaposták. Ted a lánya fejére helyezi a kezét. Mary. – Anya és a bűn? – Talán csak bűnösnek hiszi magát. a papok meg a világi tanárok. Újratöltené a poharát. úgyhogy ki tudja. S rájön. hanem hogy hűtlen lett őhozzá. felugrott az első vonatra. Az ivás szükséglet nála. azt gondolta. hogy nem akarta elijeszteni.mennyországra még itt e földön. Lenn Délen az apám meg a fivéreim vettek körül. talán kell is nekem. de csak most világosodik meg előtte mindenestül. mielőtt ráébredhettem volna. mert kirabolt egy öregembert. Chicagóban. nem? Ő mond valamit arról. Mi ez a sok jótékonykodás. hogy mikor kiszimatolta Glória Renfrow létezését. csak te nem vetted észre. hogy papucs alatt tartsanak. miért tűröm a parancsolgatást. Glória előtt viszont meg tudott nyílni. és büszkesége nem engedte. az iskolában tanultál Goethéről. és bedugták a Szent Márk Fiúotthon és Javítóintézetbe. – És miért tűröd a parancsolgatását? – Gondolom. Hoseah McFarland kisuttyant valahol hátul. Ted fölkel. amit hall: egyszerre papnak látja az apját. előbb ezt kérdezi magában: Mi az. a gazdasági válság kellős közepén a rendőrség letartóztatta. meghalt. – Rengeteget iszik. de meg is találják. huszonkét éves fővel ismerte meg. hogy a katolikus hitet nemcsak elhagyják. Már rég csinálja. hogy szégyenletes múltját kiteregesse. nem is érdekli. nem az fájt neki igazán. én nem is ismertem az anyámat. neki az egyház lett a családja. majd egyszer elmondja az igazságot. valakinek beszélnie kellett ezekről a mind gyakrabban előtolakodó emlékekről. Iszonyúan hiányoztak a nők az életemből. Tednek lélekszakadva kellett menekülnie. Miattam? – Nem. de a pánik sokak életébe került. mint Crispin atya. mások fontosabbak neki.

és hátat fordítani az elhivatottságnak… – Ugye te igazán szereted Istent. aztán megismerni Lucille-t. És holnap vár a röntgen. elvenni. apa? – Maradjunk annyiban. Váltanak pár szót a katolicizmusról.Ted visszaül. . Aztán Ted megszólal: – Késő van. beleszeretni. és Mary beismeri. és Mary megnyugszik. apa. cicám. és azt suttogja: – Félek. Úgy nézik egymást némán. hogy csodálom. szülei közül idáig az anyját tartotta jobb katolikusnak. hogy eszményei a porban hevernek. Arra gondol. milyen lehetett az apjának. mintha éppen szerelembe esnének. az ifjú szeminaristának végigharcolni egy véres háborút. utána számot vetni. és Ted mókásan mosolyog rá. Mary odabújik hozzá.

miután felöltözött. Mary belátja. szülei már aggodalmasan toporognak. ráadásul rövid ujjút. csatt. de aztán megint elszontyolodott. Mary visszarohant. hogy a nálánál alig idősebb asszisztensnő madártojáskék. Szeretlek. – Most a bal oldal jön. vagy az íróasztalfiókban marad. Most meg itt fekszik háttal a röntgenasztal hideg tömbjén. Míg apja a motort melegítette. Pár perc múlva. Crispin atya a paplakban várja a röntgen eredményét. fejezet A papírköntöst markolássza. – Kérem. hogy ismét szent a béke köztük. az asszisztensnő megint odalép az asztalhoz. igyekszik hát másra gondolni. kettő oldalról. mint az ijesztő röntgengépre. kiscipő –. amint ráközelít. Az asszisztensnő visszavonul fedezékébe. – Fáj a hátam. de aztán észreveszi. Kézzel horgolt rózsaszín babaruha volt benne – kabátka. milyen hamuszínű a szája. – Csatt. amint hazaér. Mary meglepetésére élénk színű papírban csomagot talált a küszöbön. Mindenki számára. Germaine már elment az iskolába. – Most mozdulatlanul kell feküdnie. és odatelefonált Masseyékhez. Mary úgy érzi. Ilyen kritikus pillanatot még nemigen ért meg orvosi pályafutása során. kattog. – Még egy felvétel szemből. mikor feltűnt dr. – Egyáltalán ne mozduljon. az asszisztensnő meg a gépet igazgatja fölötte. Wade-hez – mondja Ted. Most már hamar megleszünk. vékony vászonköntöst visel. Kazettát cserél. Mary kilép. zümmög. Marynek feltűnik. Wade rendelője. Nem lesz egyszerű. de az anyjával üzent neki: – Kérem. – Azonnal fölmegyünk dr. hogy hívjon fel. dermesztő hideg van a helyiségben.19. A gép kattog. Lenne szíves kicsit jobbra fordulni? Felcsúszik a papíring. és Mary a pucér hátán érzi a jéghideg fémet. – Az asszisztensnő ólom válaszfal mögé lép. úgy retteg –. – Kényelmetlen. és Germaine kézírásával ennyi: Mary. sapka. hogy bizony ideges – sőt alig él. mikor kiléptek a házból a szüleivel. Olyan sok múlik ezeken a felvételeken – például az is. tartsa vissza a lélegzetét. Egy órája. miközben a mosolygó asszisztensnő fölsegíti a hideg fémasztalra. hadd segítsek. – Tudom. hogy lesze utolsó fejezete a dolgozatának. Itt a döntő pillanat. – Elnézést. ne haragudj. zümm. és egyáltalán ne mozogjon. Maryt időlegesen felvidította. Ha a . Ne taszíts el.

McFarland. Fordulópont. Amint leülnek. apja is nyitja a száját. ha a rendellenesség drasztikus beavatkozásra nem jogosít fel? Erre hogyan lehet felkészíteni Maryt? Jonas érzi. Kevesebb a bizonytalansági tényező. se a kövér Sherry nem tanúja a hátborzongató jelenetnek. hogy Ted arca továbbra is feszült: Jonas sejti. A magzat körvonalai világosan láthatók. de örömszerzésnek egyikük se nevezné. a vonásokat nem mutatja. Lucille félszegen megszorítja a lánya kezét. Semmi se változott. Sikerre semmi remény. Nem kértük a tanácsát. a kéz. doktor úr? Milyen lesz az arca? Lesz keze-lába? Hát ép agya – vagy csak nyálkás massza tölti meg a fejét? – Úgy nézem – köszörüli meg ő is a torkát. – Ez a kettő sikerült a legjobban. Vagy épp az agy állapotát… Ted a torkát köszörüli: – Akkor minden rendben. Ez meg – rajzol körbe egy elmosódó foltot – a fej. Leereszti a kezét. Pedig az idő sürget… Joan Crawford fölemeli a burát. – Mrs. dr. Az orvos Maryre néz. de a röntgenkép nem eléggé részletes. látja. Mintha összerándulna az arca. amint kiderül. hogyan és mikor említse meg a cikket. se Mike. És rajta múlik. és kitűz két felvételt. megsajnálja őket. Az orvos reménykedve néz a lányra. Mike mordul egyet. a sikolytól viszont berezonál a hangszóró. oda kell szólni.gyereknek nincs feje. Gyerünk. körme mélyen belevésődik a tenyerébe. Jonas felkattintja az ernyő világítását. megpillantja a tányéron a patkányt és sikolt. Jonas Wade azt várta. és halkabbra állítja. Nem tartjuk meg. hogy ökölbe szorul a keze. hogy az ő friss aggodalma tükröződik rajta. Jonasnek rendeznie kell sorait: a röntgen eredményétől tette függővé. Mivel a kocsi ablaka bepárásodott – itt leghátul amúgy minden autóé –. hogy az arcukról lerí a szorongás. doktor úr – osztja ki Lucille –. De most elnapolja a dolgot. – Semmi se változott. itt a gerinc. de lám. hogy bizonyos körülmények megváltoztak. hogy ön miért foglalkozik ezzel. és amit én is szeretnék – gondolja magában. ma elkezdheti a puhítgatást. Mikor a nővér betereli hozzá McFarlandéket. mi lesz. mondjuk? Mi van. Abbban bízott. és szembefordul a családdal: – Semmi rendellenest nem látok. – Ezt már rég eldöntöttük. – Éhes vagyok – jelenti ki Sherry. A két nő megkönnyebbül. hogy beleegyezzenek a közlésbe. egy oldalsót meg egy szembülsőt. Nem húzza az időt. de Jonas látja. már jön a következő. – Egyébként nem értem. Úgy fest. ismerje el. Jonas Wade készül istent játszani. amit szeretnél. Sherryvel magukra húztak egy gyapjú plédet a cúg ellen. tanú rá az átláthatatlan ablaküveg. te hogyan látod? – De csak őrjítő némaság a válasz. Na de ha csak keze vagy lába nincs. – Előveszi a tollát. – Itt vannak a bordák. leesik a kő a szívéről. Talán érdemes újra átrágni a kérdést. és igencsak hevesek voltak alatta. a láb. – Mary. azzal mutogatja a kis pókhálós alakot. hogy a magzat testileg rendben van.hogy a magzat normális. átgondolták újra ezt az örökbeadást? Mary is. – Nos – lép közelebb –. de Lucille elébük vág. nyisd ki a szád! Küzdj azért. miközben Mike a pulcsija alatt nyúlkál. Mary. a kéz-és lábfejet. Wade. amint sikeresen túljutott ezen a próbatételen. .

Mike karba fonja a kezét. így meg úgy – mondja Sherry. énekli Bette Davis. és indít. Bár nem hibáztatom. – Jó. Ez a hájpacni a harmadik nekifutása a hónap folyamán. És meglátja a fiút: behúzza a vállát. hanem Mary – A lány szembefordul Mike-kal. – Hagyj ezzel békén. tévedni emberi dolog. – Különben is nagy hanta. de kiderült. Mike. „Babyjane". – A teremtésit! – húzódik el a fiú. mert megveszel értem. úgy suttogja: – Mike… . Másodiknak Charlotte Adamset. – Nem volt elég két kukoricalepény meg egy extra nagy zacskó pattogatott kukorica? – Mit csináljak. – Még csak fel se áll neked. mit csinálsz? A fiú letekeri az ablakot. Mike-ot mintha kígyó csípte volna meg. Mindenki tudja. de mikor a Mulhollandon leparkoltak. hogy Charlie Thatcher csinálta fel. tudom. hogy nem azért hívtál. és az üveghez nyomja verejtékező homlokát. le nem venné szemét a vetítővászonról. és öklével csapkodja a volánt. – Rickkel se volt a világ teteje. és hűvösen mondja. bocsánat. Hiszek neked. hogy a kocsi beáll a felhajtóra. Megszólal a csengő: kikapcsolja Charlie Vintont. – Kár megjátszanod magad. De neked is segítened kell. – Ne legyél úgy oda. aki mindig is bukott rá. Meg is akartam hívni a partimra a múlt hónapban. egy pár sílécnél nem adja alább. – Micsoda? Ki mondta? – Charlie Thatcher. de anyám nem engedte… Hé. hol a bibi – vadászik pattanást az állán Sherry. hogy ne unatkozzak. és résnyire nyitja a szobája ajtaját. Mike halkan beszél odakinn: erre sarkig tárja.– Jézusom – temeti a fiú az arcát a lány nyakába. – Kukucskálót töröl az ablakra. Mike lerúgja a plédet. A lány felvonja tömzsi vállát. a lány kikötötte. Hja. a mozitól mindig flamós leszek. – Úristen… – Úgy kell szegény lánynak. kilöki a hangosítást. és rosszkedvűen bámulja a párás ablakot. – Kezdtünk beindulni. Csak Marynél most benn van a dugó… – Fogd be. én igyekszem. Először Sheila Brabenttel próbálta. – Sherry. – Egy órája segítek itt már neked. – Nem én kellek neked. hogy csak a melléhez nyúlhat. – Nocsak. aki a nyáron szakított Rickkel. kár bedőlni a szép csomagolásnak. kinyújtja a kezét. Majd csináljuk máskor. csinos arca csupa bizonytalanság. aki tüzes volt és készséges. hagyd már azt a filmet! – Kell valami. miért hagytad abba? – Mert. hogy a szex hűha. Te soha nem is feküdtél le vele. az osztálypénztárost fűzte be. – Hiszen még megy a film! Mary a szobájából hallja. – Tudom ám. – A lány ráemeli homokbarna szemét. Kétségbeesésében fanyalodott Sherryre. Mary tesz egy lépést előre. – Sherry.

aztán ismét elernyed. – Ülj le. Föl se néz. Odaszólok . míg Lucille kikeresi a számot a noteszából. Wade. megkeresik. – De hát korai. ugye? Mary behunyja a szemét: Hát itt tartunk. Wade megmondta. aztán irány a kórház. Az anyja a franciaágy szélén ül mezítláb. Mary grimaszolva rázza a fejét. nem tudják.20. ahol az anyja épp a cipzárral vesződik. Odafordul. a McFarland házon már égnek az ünnepi fények. Görcsösen összehúzódik a hasa. Mary Ann – mondja hívom az orvost. Az Encinót mondta az orvos. – Azt mondták. Mary a tükörben bámulja magát. Valami mozgás van a hasában – toccsanás. a Santa Monica hegység fölött haragos barna felhők gyülekeznek. – A gyerek… Lucille megdermed. – Miféle idő? – kérdezi Lucille. Bejelenti: – Itt az idő. tárcsáz. Amy a cserkészekhez ment. – Megint egy… – Biztos vagy benne? Talán csak jóslófájások. – Akkor jó. Leteszi a ragasztószalagot: vajon erre értette dr. mire készüljek. anya. fejezet Dél-Kalifornia szokatlanul kemény telet él át. Mary lerogy a puffra. – Tessék? – Megrepedt a burok. Lucille az Oltár és Rózsafüzér Egyletbe készül. hogy „a fej beilleszkedik"? Aztán érzi. gomolygás –. – Mary Ann? – Aggódva áll mellette az anyja. forgás. Lucille egy pillanatig tanulmányozza Mary arcát. a San Fernando-völgyben metsző szelek grasszálnak. Össze kell csomagolnunk a cuccod. karácsonyig már csak egy hét van hátra. Lassan fölkel a székről. Korai még. – Tényleg jól vagy? Újabb görcs? – Nem. Ezért volt minden. Elengedi a cipzár húzóját. a telefonhoz. Ted későig elmarad ma. félig felhúzott cipzárral. hogy a bugyija átitatódik valami meleggel. Higgadtan vonul a nagy hálószobába. A bugyim is átázott. – És milyen érzés volt az az első… összehúzódás? – Görcs. – Mary átkulcsolja magát. változást tapint. hol van épp dr. – Jól vagy? – Jól. ez rosszat jelent. és vár. Mary ajándékokat csomagol a szobájában. A levegőben rosszkedv és bizonytalanság. – Mary Ann? Fölnéz. és mikor odanyúl. – Dr. vad vihar érik. Ezt vártuk. Szerda este van. és volt egy összehúzódás. – Mit csináljak. az anyja az éjjeliszekrényhez lép. gondolja a lány. Mary Ann. addig is be kell vigyelek a kórházba. de sürgős esetről lévén szó. Wade.

nekik, hogy tudják, megyünk. A telefonhoz lép. – Rendszerint tíz-tizenöt perc van a fájások közt eleinte, és eltart egy darabig, míg kijön a gyerek, főleg az első. Van időnk. Mary úgy nézi a lányt a tükörben, mint egy idegent. – Tudod, éreztem, hogy megfordul bennem. A feje már nem fönn van, hanem lenn. Dr. Wide ezt is jelezte, úgyhogy nincs tévedés. Lucille feltárcsázza a tudakozót. – Az Encino Kórház számát kérem. – Lefirkantja a jegyzettömbre. Mary a tükörből figyeli, ahogy az anyja lenyomja a gombot, és vonalra vár. Mikor tárcsázni kezdene, Mary rászól: – Ne hívd őket, anya. Nem megyek. Lucille keze alatt forog a tárcsa. – Mit beszélsz itt? – Anya, én nem megyek be a kórházba. Tedd le azt a telefont. Lucille a lányára bámul, és leteszi. – Nem akarom, hogy a baba a kórházban szülessen. Nem akarok aludni, míg idegenek segítik a világra. Ez az én dolgom, én kezdtem, én fejezem be. – Miket mondasz itt? – Itthon akarom megszülni a gyerekemet! Lucille felpattan: – Ezt nem gondolhatod komolyan! Nagy nehézkesen Mary is föltápászkodik. – Nem megyek kórházba, nem kényszeríthetsz. Megint… a görcs. Ilyen gyorsan szokták követni egymást? – Istenem, miért vagy ennyire értetlen, kislányom! A baba korán jön! Be kell menned a kórházba! Mindenféle bajok lehetnek... Hívom a mentőt… – Nem! Lucille tárcsázni kezd. Mary egyik kezét a hasára tapasztva odasiet. Kikapja a kagylót az anyja kezéből, és lecsapja. – Ez nem lehet igaz! – kiáltja Lucille. – Itt kell megszületnie! Te vagy értetlen! – Mary Ann, hallgass rám. – Lucille a lánya vállára teszi a kezét. – Itthon nem szülhetsz. Veszélybe kerülhettek, te is, a baba is. Neked szülőszoba kell. Steril környezet meg rendes orvos meg érzéstelenítés. – Miért? A nők évszázadokon szültek e nélkül is. – De hányan elpusztultak! Hallgass ide, Mary Ann, szüléskor minden megtörténhet! Komplikációk lehetnek! Mary Ann! – rázza meg Lucille. – A baba korábban jön a kelleténél. Ez azt jelenti, hogy gond van vele! – Szó nincs erről, anya. Egyszerűen most jött el az ideje. Fáj a hátam. Ott sajog. Le akarok feküdni. Rossz ebben a nedves bugyiban. – Hadd hívjak mentőt… – Nem – ereszkedik Mary az ágy szélére. – Az összehúzódások szünetében jól érzem magam. Anya, nem kényszeríthetsz. Ha bevitetsz, végigüvöltöm az utat és mindenkit megtépek. – Jaj, Mary Ann – ül mellé Lucille. – Miért csinálod ezt? Miért, az isten szerelmére? – Mert részt akarok venni benne, mert érezni akarom. Lucille megsimogatja a lánya haját, és átkarolja a vállát. – Egyszerűen nem értelek. Mary az anyjának dől, Lucille vállára ejti a fejét.

Némán ülnek egy pillanatig, Marynek jólesik az anyja közelsége. Aztán így szól: – Meg akarom tartani. – Tudom – csókolja homlokon a lányát Lucille. – Gyerünk, segítek bebújni az ágyba. Mary az anyjára támaszkodva is nehezen lép. Meg kell állniuk az ajtóban. – Milyen időközökben jön rád? – Nem is tudom – lihegi Mary. – Úgy ötpercenként. – Rendszeres? – Igen. – És fokozódik? – Igen. Végigvergődnek a közlekedőn, Lucille szinte a hátán cipeli a lányát. Mary a szobájába érve az ágyra rogy, az anyja hálóinget vesz elő a fiókból. Mary nyögve rúgja le a cipőt, lecibálja a ruháját. Az alsóneművel az anyja segít: megdöbbenti lánya felduzzadt teste. Mikor rákerül a hálóing, Mary betakarózik, és megfogja az anyja kezét. – Bár jönne már dr. Wade. – Könyörgök, Mary Ann, hadd hívjak mentőt! Mary mosolyog: – Anya, nincs semmi dolgod? Nem kéne vizet forralnod meg lepedőket tépdesned? Lucille a könnyeivel küzd, de sikerül elkacagnia magát: – Lila gőzöm sincs, mit csináljak. – Hívd fel újra dr. Wade-et. – Jó. De mikor emelkedne, Mary szorítása visszatartja. – Anya… Lucille félrepillant, nem bírja nézni a lánya fájdalomtól eltorzult arcát. Az órájára néz: – Négy perc szünet volt. – Ez túl gyors, ugye, anya? – Mary alig kap levegőt. – Azt akarom, hogy apa is itt legyen. Nehogy lemaradjon róla. Az anyja már kászálódik, mikor Mary észbe kap. – Nem, várj, nem érdekes. Van még idő. Lehet, hogy véletlenül nincs a tornateremben. – Nyugodj meg, drágám, bízd csak rám. Mary felkönyököl, fülel. A hálószobából tárcsázás nesze hallatszik. Lucille halkan beleszól, Tedet kéri, pár szó, és már le is tette. Szürke az arca, mikor ismét felbukkan a lányszoba ajtajában. – Mindjárt jön. Mary hátrahanyatlik a párnára. – Jaj, anya… – Sose hittem volna, hogy meg tudom tenni. – Mikor Lucille leül az ágy szélére, Mary látja, hogy a szeme könnyes. – Hát tudsz Glóriáról? – suttogja. – Öt éve. Mary ökölbe szorítja a kezét, és a szemét dörgöli. – Ne sírj, drágám. – Hogy tűrhetted! – zokogja Mary, elől a könny a keze alól a párnára. – Hogyhogy nem tettél semmit? Lucille nem törődik a saját könnyeivel, megfogja Mary csuklóját, és az ölébe vonja a kezét. Mosolyogni próbál.

– Mert szeretem, és nem akarom elveszíteni, és ha ez az ára, én kész vagyok szemet hunyni. Mary félrefordítja a fejét. – Én gyűlölöm apát… – Nem gyűlölöd. Nem ő tehet róla. És ne áruljuk el neki, hogy te tudod ezt az egészet, jó? Mary odasandít: – Hogy gondolod? Hiszen most telefonáltál rá? – Mondjuk, te véletlenül meghallottad az ügyfél nevét, akihez készült, utánanéztünk a telefonkönyvben. Ugye hajlandó vagy, Mary Ann? – Nem érdemli meg. – Nem érte teszed, hanem énértem. Ígérd meg! Mary csodálkozva néz az anyjára. – Úgy sajnálom! – nyöszörgi. – El van boronálva, a mi titkunk, és kész. De most már ideje készülnünk. – Jaj! – Mary elhúzza a kezét, és a hasát szorítja. – Most erősebb – suttogja. – Meddig tart még, anya? – Gondolom, pár óra. Lucille nézi, ahogy a takaró alatt megkeményedik a domborulat, aztán elernyed. – Anya… – Megbántad, hogy nem vették el? Lucille felkapja a fejét: – Mary Ann! Honnan veszed ezt! – Kihallgattam, mikor apával vitatkoztatok még júniusban. Ráparancsoltál apára, hogy keressen valakit… – Jaj, Mary Ann, én nem gondoltam komolyan. Tudhatod! – Pedig ezért vágtam fel a csuklóm. Azt hittem, apa meg te végigcsináltatjátok velem. – Ó, szegény, szegény kicsikém – simítja meg Lucille Mary homlokát. – Részeg voltam. Nem tudtam, mit beszélek. – Gondolod, hogy a gyerekem torz lesz? Lucille beszívja az arcát, a nyelvébe harap. Sós, fémes ízt érez a szájában, és azt mondja: – Ugyan már. Szép kislány lesz. – Annak ellenére, hogy koraszülött? – Ne aggódj emiatt, drágám. Na megyek, fölteszem forrni azt a vizet. Fogalmam sincs, minek, de a filmeken így szokták… Mary behunyja a szemét. Magába mélyed, eufóriában lebeg. Az anyja pár perc múlva visszaül az ágyához, és Mary bizonytalan hangon kérdezi: – Anya, eszembe jutott egy emlék… vagy csak álmodtam volna? – Csukva tartja a szemét. – Rácsos ágyban vagyok, és hangokat hallok a falon túlról. Egy nő sír, sikoltozik: „Nem akarok meghalni!'' Aztán egy férfi beszél, de nem értem, hogy mit. Anya… te vagy ez a nő? – Négyéves voltál – suttogja Lucille. – Még a másik lakásban. – És mi volt ez az egész? Lucille szorosan behunyja a szemét. – Nekem soha nem lett volna szabad szülnöm. Mary Ann. Az orvosok azt mondták, nem vagyok rendben belül. Te is nehezen jöttél. Negyvennyolc órát vajúdtam, aztán császármetszés lett a vége. Onnantól nagyon féltem. Apáddal elvetettük a születésszabályozást, és iszonyúan megijedtem, mikor kiderült, újra

Azt mondta. Mary meg az apja készségesek lesznek. hogy nemes ügyet szolgálna. ujjongtam. – Ne légy olyan szigorú magaddal – hoz még egy rundot Bernie a kanapéhoz. – Talán Pennynek van igaza. Talán mert olyan vallásosan neveltek. Az egyház azt tanítja. hogy Isten a terhességgel büntet minket. Nem is mertem még szóba hozni. – Őt még meg kell győznöm. – Kiszámíthatatlan fajzat a tinédzser. meg a sülő gyömbérkenyér illata. akik valami Haight-Ashbury nevű helyen kvártélyoznak. ezért fordult el tőlem. de az anya… – Jonas a fejét ingatja. Ha határozottabb vagyok. a szeméhez kap. Jonas előbb megrendült. Mary Anne. szegény együgyű lélek azt sulykolta belém. a nagyvilág megteszi egyetemnek. Szipog. és anyám. Mary Ann. – Tudod. mint a testvérek. nem költözik el. ha a fene fenét eszik. Egyszerre feltűnik Esther Schwartz a konyhaajtóban. kék szemébe néz. Penny hisztériás rohamot kapott. még a házasságban is. mint a strucc. Úgy nézem. Arra jutottam. De bűntudatom is volt. – Ne haragudj. Átmeneti hepp. Crispin atya azt mondta nekünk. Jonas komoran nézi a fenyő körül kavargó havat. sürgős esethez hívnak. Mary Ann. de… Lucille lehajtja a fejét. Jonas. miközben Esther Schwartz a konyhában ipari mennyiségben állítja elő a süteményt. de ettől a bizonyos asszonyi kötelességtől viszolyogtam. Bernie. hidd el. hogy a szüzesség megóv a szenvedéstől. – Jonas végre kortyol egyet a tojáslikőrből. Ki tudná előre megjósolni a kilengéseiket? – Beledugtam a fejemet ebbe a McFarland-dolgozatba. Én szerelmes voltam apádba.teherben vagyok. – Megyek. Kihörpinti a poharát. Bernie hiába vigasztalja közhelyekkel. két éve kellett volna okosnak lenni és nem most. Penny keres telefonon. hogy Jonas hozzá se nyúl a magáéhoz. és megütődik. a barátaihoz. A házat már a melegen csillogó karácsonyi fények bélelik ki. mikor már minden késő. Kijelentette. hogy Cortney akkor se fog visszakozni. Bernie a tojáslikőrjébe bámul. Halálosan szerettem apádat. Előző este hazatelefonált Cortney. és Amyvel együtt a méhemet is kiszedték. – Mikor kivették a méhem. Nehéz a szívem. – A dolgozatról jut eszembe. – Vigadozzunk – jelenti ki Bernie. Azt mondja. Jonas előtt világos. Nekem ez nagyon megfelelt. a család hozzájárulását megkaptad már? – Nem. A férfiak igénylik ezt a dolgot. . – És aztán mi történt? – Az imáim meghallgatásra találtak. hogy a testiség bűn. Gondolom. mint a nap. hogy a karácsonyt nem otthon tölti. – Majd megoldódik ez is. de a házasélet réme sem fenyegetett többé. aztán dühbe gurult. mert nemcsak a terhesség. nekem sose esett jól a testi szerelem. kezét háziszőttes kötényébe törölgeti: – Jonas. Nem kellett többé igazi feleségnek lennem. ha mégis jólesik. megnézem azt a vizet. de a kandallóperemen Hanukát várja egy szép menóra is. hogy a San Fernando-völgyből átteszi a székhelyét San Franciscoba. végül nekikeseredett. ő az élet iskolájába akar beiratkozni. A kél férfi kényelmesen üldögél a rummal gazdagított tojáslikőr mellett. a műtét után legyünk egymással úgy. Így menekültem meg. – Lucille a lánya értelmes. Borsózott a hátam a nemi aktustól. sőt igazából kívántam is őt. és lecsillapodik belül. A nappali ablakát betölti a feldíszített fenyő. foglalkozik a gondolattal.

négyperces fájásai vannak. most telefonált. begyújthatnál a kandallóba. melyik ügyfelét kereste fel ma este apád. hat óra tájban kezdődött. és elhátrál az ágytól. Mondjuk. Maryre rátör a fájás. Wade egy székre ejti fekete táskáját meg a zöld batyut. tedd magad hasznossá. törülközőket hoz. és kimegy. már nem a félig becipzározott ruha van rajta. Mary. Leteszi a vászonneműt az éjjeliszekrényre. A méhszáj bő . – Dr. már a bejárati ajtó gombján a keze. mert egyre hevesebben zuhog kint. Dr. elsuhog mellette. Beugrik a kórházba. Az orvos nézi kicsit a lányt. és fogja a lánya kezét. Száraz torkán nehezen jön a hang: – Idáig semmi gond. Engedj ide. apa. – Célegyenes. Ted elnézést kér. A baba feje jó mélyen van. Az orvos elereszt egy fanyar mosolyt. Bernie. – Mikor hívtál… Lucille hátat fordít. hogy időben itt lesz! Lucille feláll. jól fog jönni. – A lányod mindjárt szül. a hangja komoly. Mary Ann. aztán a lányszobához kalauzolja. és autó áll meg a kocsifelhajtón. nem vagy hajlandó kórházba vitetni magad. hanem kényelmes otthonka. – No. Wade ide tart. a földet söpri. – Helyezzük kényelembe a kislányunkat. – Lucille… Az asszony nem néz rá. Vedd le azt a kabátot. A baba érdekében… – Nem. milyen nagy szerencse. Lucille benn marad a szobában. hogy itt az idő? – Egészen biztos. hogy állunk. hadd segítsek Mary Ann-nek… Ted szürke arccal. mindenesetre nézzük meg. Ted megpördül a sarkán. dr. Mikor kinyitja a szemét. Emeld fel kicsit a popsidat. Lucille lepedőket. megrendülten egyenesedik föl. elakad a lélegzete. az esőkabátja félig lenn van már. Dr. fölkapja a kabátját. Wade. mire megszólal a csengő. hogy tudtad. megy a konyhába a készülékhez. azt suttogja: – Hallok kinn egy kocsit. Wade? Hol van anyád? – Itt vagyok. a gyomra összerándul. Rendszeres. – Cicám – rohan be Ted a lánya ágyához. ugrásra készen. – Szia. – Be kellene mennünk. megrepedt a burok. amit hozott: – Hallom. a törülközőket simítgatja. – Biztos vagy benne. ahogy beléáll a félsz. Mary Ann McFarlandnél megindult a szülés! Pár perc. – Doktor úr. elveszi az esőkabátját meg csöpögő ernyőjét. Ted lihegve áll a lányszoba küszöbén. aztán súlyos léptek szaporázzák a folyosón. Lucille nagy lelki nyugalommal ül egy egyenes hátú széken. a felesége tekintetét keresi. Beereszti Jonas Wade-et. – Miért nem indulsz a kórházba? Hol van dr. Wade alapos betapintást végez. nyílik a bejárati ajtó. Ted. A verejtékező Marynek fülig szalad a szája: – Tudtam. jó.Az orvos leteszi a poharat. Megragadja Mary kezét. hogy ezt alád tehessem. – Hat lóval se. Ted rohan. aztán egy perc múlva lélekszakadva rohan keresztül a nappalin. Jó a szívverése. aztán jön.

amiért betért a kórházba. mint a rák. Wade. – Minden percben betoppanhat dr. Egy-két órát adok neki. – Meddig tart még? Újabb szélroham rázza meg az. Ahhoz. McFarland. Mary kinyitja a szemét. Marynek megüti a fülét az erőtlen hang. és leül. – Atyám! Honnan tudta? – hadarja Vlary. aki a tekintetével faggatja: Egészséges lesz? Hosszú életű? Úgy lesz utódja. ablakot. Jonas Wade önkéntelenül megborzong. – Nem tudom. Mary meghökkenve látja Crispin atyát: árad róla a kinti hideg. – Kezdődik. hamarosan választ kap a kérdésére. Tétova kopogás a szobaajtón. Ő is úszik az izzadságban. Mary tekintete a pap fekete táskájára téved. et super nivem dealbabor. szája görcsös vonal. Mary. A bozontos szemöldök meredek ívbe görbül. Nincs nővér. és szelíd mosollyal megnyugtatja. Jonas Wade meg a baba érkezését felügyeli. Wade az elsősegélycsomagot bontogatva. Soha még ennyire halandónak nem érezte magát. Forrest. hosszú fekete talárján gyöngyöz az esővíz. hanem hogy lelki vigaszt nyújtsak. A pap nyomban odamegy. és egy pillanatra szörnyen megrémül. soha nem került még távolabb a kórház biztonságos révétől. Annak helyet kell csinálni. atyám. papi fövegén. Asperges me Domine hysopo. Neki csak elsősegélycsomagja van: fogó. Jonas irigyli a papot. Összeszorított foga közt szűri: – Nem lesz itt utolsó kenet. nincsenek életmentő műszerek. – Mary feje a párnába süpped. fogja a kezét és törölgeti a homlokát. gyermekem. nem kérek. Csak a saját kezére meg a tudására számíthat. Egy pillanatra összenéz dr. dr. Crispin atya gyorsan az ajtó mellé húzódik. Megszólal a csengő. Róla is folyik a víz. inkubátort hoz. – Betakarja Maryt. hogy múljék el tőle a rettegett felelősség. – Nem azért jöttem. nemcsak Mary. mint Marynek? A sarokban Crispin atya kétségbeesetten kántálja imáit. istenem! – kiáltja. fecskendő. gyorsan tágul. Újabb fájás. Két óra erőfeszítés. Gyermekorvos. nincs altatóorvos. lavabis me. doktor úr? Egy kávé? – Köszönöm. Lucille a lánya fejénél ül. Wade. hálás az anyai jelenlétért. Az egyperces fájások között fel-felpillant Lucille-re. et mundabor. – Úgy gondoltam. – Csak azért vagyok itt. hogy megáldjalak és megkereszteljem a babát. Mary! Nyomjad! . letérdel az ágyhoz. – Hozhatok valamit. és széthajtja az ágy végében. hajthatatlan. képest. hogy először szül. kinn sustorgás. – És most várunk szépen. hadd vigyelek kórházba! Mary a fejét rázza. – Az orvos fölemeli a batyut. Mérhetetlenül magányos. itt a helye. Mrs. – Crispin atya. – Tessék – szól ki dr. A sarokból Crispin atya suttogja hő imáit. Wade-del: űzött vadak mind a ketten. Mary arca eltorzul egy erős fájástól. – Felhívtam – közli dr. – Jaj. egyedül van. Szeme két hasadék. Vörös. és hosszan néz a pap apró.háromujjnyi. neki van kihez fordulni. – Mindent bele. szike. és fehérebb a keményített vászonnál. A kórházban beszóltam a védőnőknek is. éles szemébe: leplezetlen rettegés süt belőlük. hogy megijesszelek. sebezhetőségében meztelen.

Wade megint azt mondja: – Rajta. – Ezek nem Primus ivadékai. nyakán kidagadnak az erek. Mater Christi… Dr. A lány fölemeli a fejét. – Most már – zihálja Mary – nagyon sürgős neki… – Igen. – Anya… ő a mi csodánk. – Nem bírom! – sikoltja. nehogy beszakadjon. Jonas Wade gyorsan letapintja a baba nyakát. – Ne beszélj – mind maga Primas -. Jonas megpillantja a baba hajas feje búbját. a fej visszacsúszik. Mary! Jöjjön ki egészen! Az Istenért. összeszorított foga közt jajgat. – Élni akar. – Istenem. aztán gyöngéden segíti a forgást. Feje vergődik a csatakos párnán. Mary. és a gyerek kicsusszan Jonas Wade várakozó kezébe. Sancta Maria.. buzgó mélypiros vér – Mater intemerata –. Sancta Virgo Virginium .A lány foga összecsattan. – Még egy utolsót. Sancta Dei Genitrix. Aztán Mary ellazul. Crispin atya lecsúszik a székről. Mary. – Még egyszer! – Megtartom – nyögi a lány. Mater purissima… Mary zihál. nyomjál. Szakad róla a verejték. Mary! Add ide nekem! Mater divinae gratiae… A lány arca szilvaszínű lesz. Térden imádkozik egyre hangosabban. segíts! – Nyomj! Mater castisimma… Megszületik a fej. Reszket a keze. Mater inviolata! Rekedt a hangja. nem tekeredett-e rá a köldökzsinór. Lucille-re néz. . egyik kezével Mary gátját nyomja erősen. nyomj! A nyílás kiszélesedik egy pillanatra. nehogy belehaljon! Még egy nyomás. körmét az anyja csuklójába vájva. aztán újra visszacsúszik a puha koponya. – Rajta.

rózsás és bő háromkilós. Visszatekintve. Crispin atya megpróbáltatása végeztével immár új csaták elébe néz: változik a katolikus hit. az imént vette elő egy dobozból. Megvárja. összekulcsolt keze sajog. Jonas Wade úgy látja. kémleli. hogy gyors búcsúzás után csöndesen elillanjon. amit akart. Lionel Crispin már nem Mary Ann McFarlandtől fél. hogy a baba jól van. dr. senki se kérdezte a kritikus pillanatban: melyiket mentsük meg? A gyerek szerencsésen megérkezett. Marynek. Lucille más. megírja a cikk végét. Ehhez ne járulnának hozzá? Az órájára pillant. keres valamit a ráncocskák. hogy ne zavarja anya és gyermeke álmát. aki elfogadott egy pohár italt Tedtől. egynaposan a kórházi kiságyban. – Nem is értem. hogy ő. és fölegyenesedik. hogy mit ér mint orvos és mint ember. Mary újszülött korában. Szédül kicsit. nagyot sóhajt. mint volt: kék szeméből bátorság süt. Még megvárja a védőnőt. Homályosan emlékszik a sötétvörösen freccsenő vérre. hogy mentsék meg a jövendő Mary Anneket. a második vatikáni zsinat elhintette a mételyt. Lehajol kicsit. sivatagi napfelkelte. milyen kis csoda az ott hátul. hogy testhelyzetet váltott. fejezet Crispin atya most hálaimát rebeg. hogy a padlón térdel. levizsgázott. Dagad a keble. és a nappaliba megy. és hálát ad Istennek. ha kell. a gyerek szeme már most pont olyan. Egy próba van még hátra. és most üres belül. ahogy paskolták. Újra levizsgázott. Forrest már biztosította őket. Jonas is mintha megújult volna. ahogy kijött a baba. Észre se vette. Aztán hazamegy. míg McFarlandék egészen felfogják. és facsarni lehetne a vizet a reverendájából. közelebb visz az emberi utódnemzés titkainak megértéséhez. beszél Bernie-vel. Jonas Wade. Lábujjhegyen kioson a szobából. gödröcskék közt. Talán még Cortneyval is szembe tudna nézni… . – Hát persze hogy megtartjuk. Őt adta nekünk Isten karácsonyra. térden esedezik. Elérte. és az arcocskát tanulmányozza. Lucille fényképeket mutogat. Lionel Crispin átvészelte a próbatételt. Egyszerre meg is találja. Lucille McFarland arckifejezése láttán szintén szédül. különb vészek fenyegetik. aztán finoman.21. amit átéltek. A folyóirat-közlemény mérföldkő lesz az orvostudományban. de nem sieti el. Semmi kétség. fogja a táskát a szentségekkel meg a süveget. nem tud mit kezdeni magával. Az inkubátor műanyag falán keresztül nézi a mocorgó csöppséget. tapintatosan közelít hozzájuk. halálról döntenie. terveket sző. A nappaliban ülnek. Nem kellett életről. Kutatja. mint Mike Hollandé. miért nem akartam őt – suttogja Lucille a képet bámulva. Elmúlt róla a hónapok óta tartó nyomás. a könyörületükre apellál. Mary Ann McFarland drámáját vizsgák sorozatának látja. és bár egy hónappal korábban született a számított időnél. Tedeket és Lucille-eket a gyötrelemtől. és távozott. ahogy felsírt: arra nyitotta ki a szemét. Jézusnak és minden szentjeinek.

esős hajnal virrad a szobára. – És a ragyogó kék szem mintha megállapodna rajta. VÉGE . és odamegy az inkubátorhoz. Mellette tévéasztalka-forma állványon doboz. Lába erőtlen. Mary pislog néhányat. Ámulva nézi a rózsaszínű kis csodát. aztán elmosolyodik: – Szia. Mary letérdel. Nővéruniformisban kövérkés. gyönyörű kislány. A baba párnával megtámasztva az oldalán fekszik." Marynek sikerül kikászálódnia. Apgar nyolc. Mary próbál kimászni az ágyból. Míg küzd.Szürke. beszédfoszlányok rémlenek fel előtte ködösen. ősz hajú asszony alszik a fotelban. kezét a műanyag doboz oldalára tapasztja. Agyi károsodás egyelőre nem állapítható meg. és oldalt fordítja a fejét. Ráfeledkezik a békés arcocskára. talpra áll. hogy felüljön. sajog a hasa. „Ép. csupasz ágak rajza vetül a szőnyegre. villanyzsinór vezet tőle a konnektorhoz. Nyitva a szeme.

Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft.8 (A5) ív terjedelemben ISBN 963 547 063 0 . 2000 Magyar Könyvklub. Kiss Zsuzsa A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Barbara Wood: Childsong Copyright © 1981 by Barbara Wood All rights reserved Hungarian translation © N. 2000 Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatója Irodalmi vezető Ambrus Éva Felelős szerkesztő Balázs Éva Műszaki vezető Szilassy János A borítót tervezte Pap Zoltán Műszaki szerkesztő Császár András Szedte a TiMac Bt. Kiss Zsuzsa. Felelős vezető Vadász József igazgató Megjelent 16. Budapest.Fordította N.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful