Barbara Wood BÖLCSŐDAL

Magyar könyvklub®

Könyvemet dr. Norman J. Rubaumnak ajánlom Hálás köszönettel tartozom dr. Frederick Luthardtnak a UCLA genetikai tanszékéről, amién időt szánt rám, a vadidegenre.

dr. a tudományos kísérletek egytől egyig valóságosak. a mesterséges megtermékenyítés. az esély. .és könyvhivatkozások. Könyvem 1963-ban játszódik. egy az ötvenmillióhoz. egy a millióhoz vagy mondjuk hatszázezerhez. hogy ötös ikrek születnek. A Dionne ötös ikrek létezését senki nem vonja kétségbe. ember esetében azonban bonyolult társadalmi. Időközben korszakváltás történt az emberi szexualitásról alkotott felfogásban és utódnemzés lehetőségeiben. idézetek. erkölcsi és vallási vonatkozásai miatt kényes és roppant vitatott ügy. Az esély. nyulak) között. Ma. a folyóirat.A szerző jegyzete A szűznemzés valóság. a génmanipuláció mindennapos. a spontán szűznemzést mindenki. hogy egy nő szűzen fogan. Laboratóriumban kimutatták a jelenség létezését az alsóbbrendű emlősök (pl. a (spontán avagy laboratóriumban indukált) szűzen szülés egyre inkább a tudományos világ érdeklődésének homlokterébe kerül. Jonas Wade oknyomozása voltaképpen a szerző kutatómunkájának krónikája. amikor a klónozás. macskák. A szereplőket és történetüket én találtam ki. Miért? Regényemben a tényanyag.

De döbbenete eksztázis volt. mélabús tekintet. Önkéntelenül a melléhez vitte a kezét: kemény bimbót tapintott. A hűvös éjszakai szellő végigsimított meztelen testén: talányos mosolyban ívelt fel szája sarka. majd a nyelvük is összetapadjon. Marynek furcsán elszorult a torka. azon tűnődött. fejezet Mary kigombolta a köntösét. . kérges tenyérre. de mégsem akarózott lejjebb vinnie a pillantását. hogy a padlóra csússzon. ha megfogja. Napbarnított. fájdalmasan gyönyörű látvány. és mikor lehajolt hozzá a fő. a sápadt holdsugárban domborodtak az izmai. Rajta se volt semmi. mikor ő eleresztette. hosszú. Mikor egészen közel volt már. kissé félrehajtotta a fejét. kecses lendülettel megoldotta magán a bogot. hogyan csomózhatná ki. Előbb a szájához vitte. s átható tekintetével szinte megérintette. Hihetetlenül. hogy a szájuk. és mikor megállapodott. Mindez csupán Sebestyén közelsége. egészen lentről: előbb meghökkentette. hosszú. varázserejű tapintás hálózta. hullámos haját föl-föllibbentette válláról a szellő. ahol átszegezték a húsát. meztelensége. aztán a bal mellére vonta Sebestyén kezét. becéző kéznek. sima. ugyanakkor mérhetetlenül kíváncsi volt rá. alig súrolva a lángoló húst. félelmes tekintete miatt van. mintha bor fűtené. csillogó bőr. Dermedten engedett a kutató. Mary szemét vonzotta az ágyékkötő. aztán lenyűgözte. Aztán Sebestyén szabad keze gyöngéden elindult lefelé. s a holdfényben előtűntek a hegek a tökéletes férfitesten: fehér forradások ott. Bágyadt. Láthatóan Sebestyént sem zavarta az éjszakai hűvösség: feszült minden ín a verejtéktől fénylő bőre alatt. Belülről izzott. és hagyta. Átjárta a súlyos tekintet. Mikor Sebestyén újabb lépést tett felé. Mély tüzű. csodás íz. kényelmes mozdulattal. megcsókolja? Nagyot zihálva nyúlt a keze után.1. Sebestyén rászegeződő tekintetének igézete szoros öleléssel ért fel. az ágyékán összebogozva. És Sebestyén akkor se vitte el onnan. ami előtárul. hogy ajkát rányomja a meglepően kemény. Egy pillanatig levegőt sem kapott. Mi lesz még. Mary lélegzete szaporább lett. keskeny orr. inas nyak hordozta szögletes áll. Sebestyén csókja nem lanyhult. Mary teli tüdőből vágyott sikoltani. csak egy darab vászon. izmos. de a lány mégsem borzongott. szelíden hevítő alkonysugár. Mary továbbra is az arcát nézte. Mary gerjedést érzett az ölében. tartott attól. Hűvös volt. Sebestyén közeledett: szép arca komor volt és szigorú. Sebestyén állt előtte.

A kényes területet a hálóing felett pásztázza ujja hegyével. Aztán visszafojtja a lélegzetét. aztán gyorsan odaérinti a szeméremdombhoz. mi történik vele.Akkor összesimultak. A lány érezte. óvatosan viszi a kezét jobb csípője éles ívén. Mary kihúzza kezét a takaró fölé. Félt. Megmagyarázhatatlan nedvesség. mert nem tudta. berakott. tépett fazonról átvált a középen elválasztott. a lábában furcsa érzés.. A szája elvált a szájától. tupírozott vörös haját Jackie Kennedy-féle kis . és holtra rémülve nézett körül a szobában. habzsolta. katolikus Marynek ez a testtáj tabu. de mindenki alszik a házban. rémületes és felvillanyozó. Mary erőteljes mozdulatokkal húzza a kefét a haján: vajon mikor megy ki végre belőle a hullám? Egyik napról a másikra elhatározta. Lucille McFarland a rövid. hogy ő is görcsösen veszi a levegőt. amit a csónak húz. mert most az a menő. Valami olvatagság. nyirkos. a lába fejétől indult felfelé. Aztán a lökések nyomán valami feltajtékzott benne. Hogyhogy ennyire valóságosan. Szinte összeroppantotta. hanem valami más. de nem jön vissza az iménti misztikus hevület. Sebestyént idézné maga elé. Mary anyja. nem sikoltott álmában. s az egyik mellbimbóhoz érve olyan vadul szívta. s átcsapott a feje fölött: a tetőponton egy pillanatig se nem hallott. rámenősebb keze között. mintha kilométereket futott volna. hátát verő. legyűrve az ösztönös védekezést. Nyárig még két hónap. a testével történt valami. felbámul a mennyezet végtelenjébe: félve. mint a nyomvonal. hogy milyen érzés? Mozdulatlanul fekszik. úgy fülel. a combja köze. hogy frissen daueroltatott. a nyakán haladt lefelé. itt történt valami. aztán a kéj és az önkívület alázúduló áramlatai mosogatták. kiveri a víz az éjszaka hűvösében. kiszorította belőle a szuszt. Sebestyén bőre meleg volt. Mary próbált nem nyögni Sebestyén mind erélyesebb. aztán egész testtel ráborult. ahogy belehatolt. és mindjárt el is kapja onnan. elárasztotta. de ez mind nem érdekes. addigra remélhetőleg egyenes lesz a lobonc a lapockái közt. és a naptól aranyszőkére fakul. Lihegve bámulja a plafont. még egy gondolattal adózik a meglepő ténynek. ugyanakkor addig ismeretlen révület lett úrrá rajta. Hunyorogva tűnődik a sötétben. Mi változott? Vészesen zakatol a szíve. és óvatosan lenyomta az ágyra. felemelő fájdalom nyilallt belé hirtelen. Sebestyén szétfeszítette a lábát. Hanem a lába. És… Lent nem a kéz nyomult. hogy a göndörített. Láthatatlan fegyver. Behunyja a szemét. pedig itt a változás. és megkönnyebbülten nyugtázza. pontosabban az öle. Összeérteti a hüvelykujját a mutatóujjával. hiszen a két kéz fent járt már a mellén. mikor ő az életben nem engedte még oda Mike kezét? Honnan tudhatja egyáltalán. Mary tágra nyitotta szemét-száját. mélyen alszik reggelig. A mélyen hívő.. hogy Sebestyénről álmodott Mike helyett. Mereven fekszik. aztán Mary McFarland álomtalanul. Mary felnyitotta a szemét. Sebestyén teste meghökkentően. mindkettőjüknek gombóc van a torkában. és mi ez a félelmetes érzékiség? Olyan furcsa volt… Sebestyén keménysége. egy hatalmas hullám növekvő lendületével. izgatóan kemény volt. keresztformán kitárt karral engedett Sebestyénnek: készséges áldozat. nem erőlteti tovább. de így is érzi. Sebestyén szorosan átfonta. nem tapsikol az új. egyenes „szörfös" frizurára. hogy Mary feljajdult. Édes. kár. Ürességet érez belül. Hogyhogy Sebestyén szerepelt benne. hogy milyen különös álma volt. laza stílusért. aki mindenben konzervatív. se nem látott. Mary felriad.

a tegnapi bűnbánat jutalmát az érzéki álom. ami olyan jólesett. a dagadó izmokból meredő nyílvesszők. abban az ágyékkötőben is van valami merész és kihívó. Ted McFarland és a tizenkét éves Amy már az autóban ül. Pontosabban a testi robbanásra. Kínosan valódi: a vér. zavarba ejtően élethű ábrázolása a szent vértanúnak. Mary veszi a lapot. Mary felkapja a kalapkáját. Mindennél gyötrőbb aggály fészkeli magát az elméjébe: tisztátalan volt ez az álom. mikor az anyja belép a szobájába. míg bekászálódnak. A hajügyekről Mary gondolatai átterelődnek a hajnal előtti. a festett üvegablakokon napfény árad. és kimegy. a párizsi Louvre-ból. szintén az anyjáét ismétli: derékig érő kosztümkabát. aztán térdet hajtanak a hatalmas feszületnek a templom túlsó végén. a verejtékes homlok. Fölpillant. a hívek ünnepélyes némaságban özönlenek a padsorokba. Mary Ann McFarland gyöngyház rózsafüzérét pergetve teljes erejéből koncentrál. hogy észre se veszi. a kesztyűjét. nem érvényteleníti-e az áldást. a testi érzetre. hogy leszegett fejjel térdepeljenek. Mary követi apját és anyját. Amy a sereghajtó. míg kifarol a kocsival a meredek felhajtón. mikor Mary és az anyja kilép a házból. hogy tán nincs is már a kegyelem állapotában. vizsgálja a tükörben. – Tessék? – Mary Ann. Mary is ilyet visel. de amióta csak betette a lábát a Szent Sebestyén-templomba. a visszapillantó tükörben hátrakacsint a lányára. térdre ereszkednek. – Egy pattanás miatt képes kitenni magát az örök kárhozatnak – zsörtölődik Lucille. Vajon lesz-e benne része még egyszer? De az is eszébe jut. hogy szemérmetlen gondolattal illesse a megkínzott szentet. tegnap este gyónni volt. hiszen nem tehet róla? Maryt olyannyira lefoglalja a dilemma. – Pattanásom lett. újfent rácsodálkozik izmos alakjára. gyapjú kétrészese.szelenceforma kalappal koronázza. A liliommal feldíszített templomban fogadalmi gyertyák erdeje lobog. Megint az álom különös csúcspontjára gondol. Kérdés. az apja meg a fivérei még nincsenek itt. hogy gyorsan végigtekintsen a gyülekezeten. ha tovább bámulod magad. amivel végződött. Kirügyezett az álla. távol állt tőle. Mary is: az erőt adó Miatyánk-gyöngyöt hüvelykje és mutatóujja közé szorítva fohászkodik . illetve a friss pattanás. lekéssük a misét. Mary számtalanszor ráfeledkezett unalmas szentbeszédek közben. ismétlem. Ők is besorolnak egy padba. Lucille McFarland szemét a plafonra vetve tárja szét a kezét tehetetlenségében. meg ahogy vonaglik kínjában: Mary beszívja az alsó ajkát és harapdálja nagy zavarában. Tekintete elkalandozik. anya! Ted McFarland. visszamosolyog. a rejtélyes álom hatása alatt kár tagadnia a kép erotikáját. Másolat Mantegna festményéről. Csak azért emeli föl a fejét. amit húsvétra kapott. Áldozni készül. beleugrik a tűsarkú topánba. Megmártják ujjukat a szenteltvízben. Mike. – Jaj. és követi. és a gyülekezet feláll. Most azonban. térdig érő egyenes szoknya. zaklató álomra. a retiküljét. A sekrestyéből kilép Crispin atya a ministránsokkal. Nem sejlenek elő az idomok: a First Lady manökenstílusa. Vagy nem számít tisztátalannak. az égre fordított arcon tükröződő hallatlan gyötrelem. közvetlenül az Első Stáció mellett. Akár egy fénykép. Átellenben állapodik meg: Sebestyénen. amitől úgy lángolt az éjszaka. Képtelen máshova nézni. Még sose látta ilyennek az inas combot.

– No. és a Helen Keller baba? – Amy lelőhetetlen. Lucille McFarland Shirley Thomasszal vállvetve mesterszakács kurzusra jár szombat délelőttönként a Pierce College-ba. hát nem? Szaladgál a gyógykajaboltba! Ted rámosolyog az asztal fölött. kente ki vajjal a tűzálló tálat. McFarlandék vasárnapi asztalát belengi az együttes kísérletezés és a szabad véleménynyilvánítás vérpezsdítő levegője. de szalonképesnek igazán nem mondhatók. Mary bűvészkedte külön a tojások fehérjét a sárgájuktól. Szólt. hallottad már a legújabb felhúzósbaba-viccet? Mary sóhajt. apa. hogy azért. kockázta fel a paprikát. húsvét vasárnap sincs másképpen. – Agatha nővér mondta. Ehhez az iskolának semmi köze. Ted kenyérhéjjal törölgeti ki a tányérját. Ínyenc kapros csirke és zöld chilipaprika-felfújt gőzei viaskodnak egymással. – Hallgass el és egyél – szól rá Ted. – Én a spanyolt veszem fel – csicsergi Amy. mintsem húsvétot. – Mary! – Amy nagy csörömpölve ejti a villát a tányérba. Felhúzod. Kész kabaré. tisztítsa meg. ízlelgetni való ajándékot. metélte apróra a friss kaprot. – Mondjad. hogy péntek van-e vagy sem. bocsássa meg az álmát. – Ettől erősödsz. – Olyan csöndes vagy. Mary gondterhelten mered a tányérjára. meglepetést rejtenek a tálak – bontogatni. – Nem is vártam. – Jaj. – A legújabb Kennedy elnök-modell. Edd már azt a csirkét. . – Mary – kezdi –. megdörgöli a tarkóját. – Elég legyen. és nekimegy a falnak! – Elég! – tör ki Lucille. mert Mike ma nem szólt be? Mary fölegyenesedik. – Felhúzod. hogy olyan nyelvet kell tanulni. hogy rokonok vendégeskednek náluk. – Azt a francia nyelvűt? Segítsek? – Köszönöm. s ebből következik. Lucille meg a két lánya egy teljes délutánt szentelt a lakoma elkészítésének: Amy reszelte le a két nagy darab sajtot. és az öccse gyalogol nyolcvan kilométert. – Egyszerűen utálom a csirkehúst. amit használunk is. Az eredmény inkább karácsonyt idéz. – Legalább nincs gondja. honnan szeded újabban a vicceidet. hogy a vasárnapi asztalon mindig egzotikus ételköltemények illatoznak. úgy kacag. az anyja felhúzza a szemöldökét. és az asztalra csap. és a felfújtért nyúl. fél kezével a fejét támasztja. Los Angelesben mindenkinek tudnia kellene spanyolul. és bekapja. az apja kényszeredetten mosolyog. anya. Amy turkál a mártásban. kisasszony – fogy ki Lucille a béketűrésből. Fogadjunk.Istenhez. Agatha nővér vegetáriánus. mindenki ezeket meséli a suliban! Lucille a fejét ingatva motyog valamit a „szép kis iskolá"-ról. – Neked mulatság kicsúfolni az elnököt meg egy szegény vak asszonyt? – Lucille – mondja halkan Ted –. Ma. ezt hallgassátok meg. – Nem tudom. hogy jó lelkiismerettel vehessen ostyát. Amy a lábát lógázza. hintázik az egész teste. és különben is meg kell írnom egy záródolgozatot. nem kell. a tizenkét évesek humora külön fejezet. kihalászik egy paprikadarabot. Amy hátraveti a fejét. – Báá! – vág grimaszt a tizenkét éves Amy. – Na.

a dísztavacskát. Mary az apjához fordul: – Ugye. visszavonul a szobájába. hogy a balga idegen megingathatatlan eltökéltséget feltételezhet. anya. Olvastam egyszer egy nőről. a kerti házikókat. Mary Ann. hogy divattervező lehess. – Akkor is rémes volt. – Előtte meg volt a tánc – tódítja Amy. Mary összenéz a húgával. gyökeresen változtat a tervein. Mary havonta új meg új bejelentéssel hozakodik elő. Csak az úszómedence széle látszik: fehér és csontszáraz. – De hát mire jó az neked? – Gondoltam. ha nincs feltöltve a medence. és elsüllyeszti a hűtőben. villájára böki a falat csirkehúst. úszómedencék. – Én igazán nem tehettem róla. az ebédlői fények megvilágította peremen túl sötétség lepi a pázsitot. felakasztja a nedves konyharuhát. – Ez más. Mary a vállát vonogatja. – Semmi bajom nem lett. Hát az egyetem? – Egyetemre később is mehetek. Borzalmasan néz ki. – Egy év és nyolc hét. a legapróbb részletekig kidolgozza elképzelését olyan túlcsorduló energiával és lelkesedéssel. – Nem nézed meg velünk Ed Sullivant? Judy Garland is szerepel és színes adás. Itt van Tarzana legelőkelőbb lakónegyede. – De hát úszni úgyis hideg van. Könnyen megjárhattad volna. képzőművészeti főiskolára akarsz menni. és bejelenti. – Én a szuahélivel szemezek. pálmafák. Ez csak két évet venne el. és ez a szalmaláng is ellobban. Lucille keskeny. ahol a következő sor ház húzódik: a Claridge Drive-ra néznek fensőbbségesen. ahogy az anyja fóliába csomagolja a csirke maradékát. Fent Thomasék házának meleg fényei ragyognak a tavaszi estében. E fölé tornyosul láthatatlanul a repkényes magaslat. Az anya a plafonra mered: – Egy örökkévalóság. – Ez aztán újdonság a javából. Holnap este nyilván Lucille újabb „paradicsomos csirkeszeszély" variációja szerepel az étlapon. és bánatosan réved a feketeségre a belső udvaron. Egy év még hátravan. éles rajzú szemöldökének íve meredekebb lesz. no meg a gazdag Szent Sebestyén plébánia.– Egyetértek – mondja Mary. Nem én okoztam a rövidzárlatot a víz alatti lámpákban. beállnék a Békehadtesthez. A kert a ház mögött félelmetes és határtalan. a Ventura sugárúttól délre: csupa üveg modern otthonok. Lucille McFarland megáll a konyhai közlekedőben a tologatós üvegajtónál. – Előbb végezd el a középiskolát. és mindenki fontolgatja. akinek ilyen rövidzárlat okozta a halálát egy szálloda uszodájában. Fejét ingatva fordul el. anya. Lucille füléhez kacagás neszei úsznak a kertjükből. Utálom. hogy meghűlt bennem a vér. úgy sikoltoztál. ahogyan McFarlandék háza is. – Ez nem tartott vissza téged meg Mike-ot. Szeretnék eljutni Tanganyikába meg hasonló helyekre. apa. – Mikor Mike kicibált. Lucille szórakozottan kisimít a homlokából néhány eltévedt rozsdás fürtöt. És kis híján megütött az áram. . a fákat. te megértesz? Ted mosolyogva áll fel az asztaltól. Csakhogy a család nem dől be: egy hónap. Mary nézi. csak megijedtem. – Csak menjen holnap valamire az a szegény szerelő. A mosogatás a két lány dolga. – Úgy tudtam.

soha nem emeli fel a hangját. különben nincs helyem a Hölgyligában – folytatja Mary a tévébemondó tátogására meredve. Nem is hallja a zenét: megint az álom foglalkoztatja. hallja még. Jackie még mindig babát vár. és hetente egy estét konditeremben tölt. – Mary összehúzott szemmel vizsgálja a bemondó ábrázatát: kicsit zöld. – Szóval nincs tévézés. és mégis olyan örömteli megidézni: vajon a tudatalattija miért Szent Sebestyént választotta szeretőnek Mike helyett? Ha belegondol. hogy mindenre kitűnőt kapsz. nem csoda. és a bajban mindig számíthat rá. – És muszáj törnöm magam. kissé hullámos haja őszül a halántékánál. Rövidre nyírt. de az anyja feltartóztatja. a szűk körű vatikáni bizottság egyik tagja a Tiltott Könyvek Indexének eltörlése mellett foglalt állást…" Ül az íróasztalánál. Mary rajong érte. melynek címe „Franciaországi székesegyházak". Indul kifelé. kicsim? Mary gyorsan elmosolyodik. Ennyire fontos a nagy mű? – Ha kitűnőt akarok rá kapni. ma bejelentette. rozettás ablakok. Ted mosolyogva nyújtja a kezét. Mary a fotelhoz. nem stimmel a szín. anya. – Ahhoz képest. mert Germaine szavát vette. Az írógép marad a táskájában. Ted nyakára fonja a karját. és sehol se tartok a gépeléssel. majd elfelejtettem. Fél perc se telik belé. aki a távirányítót nyomogatja a tekintélyes tévékészülék előtt. a karfára telepedik. igaz. Kimegy a szobából. apa – szól be halkan. A szokásos. nem várhat a gépelés. lép. – Apa. – Gondolom. Ted odanéz. A tőzsde még mindig pang. apa… – kuncog Mary. Az asztalon képkivágások magazinokból – gótikus tornyok. megöleli. megpuszilja. de egyetlenegyszer nem álmodott Mike Hollanddel. hogy a bemondó hangja mondat közben jön meg: „. hüvelykje reflexszerűen kapcsolja ki a hangot. Joan Baez gyászos hangulatú népdalai. Mary csak bámészkodik. – Tudom. mikor sírógörcsöt kapott az áramütéstől a medencében.– Nem megy. Mary Ann McFarlandnek . Sok pénzt hoz haza. Mary nincs oda érte. van ez így.. Majd ezt is tökéletesítik. hogy Hans Küng atya. Sybil Burton ma végre otthagyta Richardot. Tudod. csak azért tette föl. szeme sarkánál a kis ráncok jó kedélyt sejtetnek. véli. és révetegen nézi Richard Chamberlaint: a fotón mint dr. Ő vert lelket belé azon az estén is. Csak jár az agyam. – Apa. ábrándjaiban sem merészkedett a közösülésig. A héten le kell adnom a dolgozatot. – Volt valami a hírekben? – Na várj csak… A négerek még mindig tüntetnek Délen. másik kezében egy pohár whisky. A lemezjátszón a Germaine barátnőjétől kölcsönkapott album. kezét a lánya karján nyugtatva megkérdezi: – Jól vagy. az apja átkarolja a derekát. a doboz elnémul. különös. – Fölmegyek a szobámba. mindet a dolgozathoz gyűjtötte. Kildare uralja el a hirdetőtáblát. Ted McFarland jóképű férfi. főhajók és apszisok –. egy új énekesnő. Szögletes arca barátságos. hogy hét hónapja járnak – a tanév kezdete óta –. Addig meg szenvedünk. a meghitt családi zugba kémlel: figyeli pár másodpercig az apját. Szabadulni szeretne a kínos emléktől. mint fiatalon. – Persze. nem Lucille és nem Mike. sokat fájdítod a fejed a jegyeid miatt. hiszen reggelente leússza a magáét. Jaj. Negyvenöt éves. de ugyanolyan karcsú és kisportolt. ezért kapom a kitűnőket. teológus. és megszorítja Lucille kezét. Holott fantáziál róla éppen eleget.

Akárhogy csűri-csavarja. hogy szeretkezést álmodott Szent Sebestyénnel.nincsenek bűnös gondolatai. a Beach Boys. holott ez a titkos vágya. szenvedő arcú Szűz Máriára. Sóhajtva kel föl az íróasztal mellől. Mária. Mary a kék gipszszoborra összpontosít az öltözőasztalán. egy új együttes. ismétlést remélni bűn. a Hölgyliga-pulcsi. Plakátok és magazinfotók tekintenek le rá: Vince Edwards mint dr. Értelemszerűen elítélendő a reménykedés. Nyilván elítélendő. futballszerelésben. A szobában szanaszét hever a kék-fehér fődrukkeri pomponkészlet. kiváltképp az álom befejezése. ha kiveri az egészet a fejéből. Elgémberedve járja körül a szobát. Jan és Dean-albumok. Szent Sebestyén erotikája nem hagyja nyugodni. kelletlenül elkezdi: – „Üdvözlégy. hogy a dolog megismétlődik. erőt vesz magán. meg számos felvétel Mike Hollandról. Mary végignyúlik az ágyán. az emberfölöttien türelmes. Kennedy elnök elgondolkodó profilja. és a plafont bámulja. Ben Casey. James Darren. A legjobb. és ajkát alig mozgatva. fantaziálással erre törekedni bűn. malaszttal teljes…" .

A kezét szárogatja. fiam. aki csak egy évvel fiatalabb. kihúzza a székét. Rosszul aludt. Ma péntek van. a lányok ne hívogassák a fiúkat. aki elmossa a szennyes edényt. lesz. – Dugulj el. Csak már lennék túl rajtuk. ahogyan a randevúikon se. amióta Mike a Szent Sebestyén küszöbét átlépte. és sehol semmi? Mike turkál a kihűlt rántottában. mielőtt munkába indulna. Nathan Holland visszajön az ebédlőbe. Kösz. – Sherry Rickkel jár – mondja komoran Mike. Mike. Nathan Holland a biztosító társaságok alkalmazottainak hagyományos öltönyében – mínusz zakó – lép ki a konyhából.2. Mike? – A vizsgák nyomasztanak. – Én csak átadtam az üzenetet. haza Maryt. kétszintes házban. A tizennégy éves a Szent Sebestyén egyházközség iskoláját látogatja. három fiára egyedül visel gondot. A tizennégy éves Timothy és a tizenhat éves Matthew már falja a szalonnás tojást. Matt. Tim! – Mike kelletlenül lát neki az ételnek. az öcséid messze leköröztek. Mike. Mike. – Igyekezz. Vállán érzi egy pillanatra az apja súlyos kezét. megigazítja a mandzsettáját. – A hosszabb úton vitted. Rick a szerencsés. A következő tanévben oda kerül ő is. és kétszer annyi házi feladatot kap. pedig semmi okuk rá. – Ühüm. A három fiú csöndben tömi a fejét. Nathan Holland galambősz ötvenes özvegyember. De nem jutottak egyről kettőre. gondolja mélabúsan. mint a Reseda gimnáziumra átnyergelt bátyjai. – És különben is – harsogja Timothy –. rosszkedvűen ébredt. – Mi ez a nagy hallgatagság. de sokkal alacsonyabb és véznább. aminek boldogan néz elébe. Ki hinné el az igazságot? Kilenc hónapja elválaszthatatlanok vagytok a legbombább csajjal. mert az iskolában minden hapsi irigyli. fejezet Mike Holland. – Hehehe – vigyorodik el Timothy. ezen a reggelen se gond neki négyük reggelijének elkészítése. és még mélyebbre temeti a szorongását. – Sherry is hívott az este – újságolja Matthew. mikor álomittasan megjelenik a vakító júniusi napfényben fürdő nappaliban. mint Mike. Szorong. Mike lelép az ebédlőrészbe. Mike? – Ühüm. Mike szótlanul kortyolja a narancslevét. Mike csalódottan. hogy a fia elé tegye a tányért. álmában Mary kacérkodott vele. az apja meg a két fivére McFarlandéktól nem messze lakik egy rusztikus stílusú. jön a bejárónő. A . – Tovább tartott a foglalkozás. apja öblös basszusát hallja: – Te vagy az. – Későn jöttél tegnap. Timothy és Matthew előtt nyitott könyv. és elfoglalja szokott helyét az asztalnál.

és folytatja az előadást. A tiltott regény két példányban jár kézről kézre a Reseda gimiben. Ma is. tanár úr. Mr. mézédesen simogat. de rögtön! Lassan felnyitja a szemét. feszes. hogy nem kéreti magát. Holnapig össze kell kapnia magát. Lucille McFarland dugja be a fejét. fészkelődő ifjak láttán Mr. Slocum csokornyakkendője feljebb csúszik az ádámcsutkáján. csupa kicsattanó. kisasszony. örökre elszunnyadt békákat és embriókat. – Mary Ann! Mary Ann McFarland. tanár úr. hogy elfelejtette volna a nyár szirénhangjait. és pálcájával az asztalra csap. míg csukódik az ajtó. hogy émelyeg. – Hölgyeim és uraim – kezdi fáradt hangon immár ötödször. fiatal. gondolja bosszúsan. ahogyan a gondolataik léggömb módjára tovalebegnek. kérem. nem olyan öreg. az osztályterem ablakán beáramlik vele a Santa Ana szellők forró lehelete. hogy nem frissen és tettre készen ébred. – Meg tudja mondani. A nyüzsgő. vajsárga napfénypászmák világítják át az üvegbe zárt. Mr. és fásultan néz a plafonra. inkább a fejét ingatja rezignáltan. Felhúzza a szemöldökét. Februártól júniusig fokozatosan hanyatlik a figyelem: szinte látni. a formalin szúrós szagát is fölkapja. próbál felülni. Slocum vár egy kicsit. Germaine Massey integet. Vastag. A hallgatóság néhány percig feszült figyelemmel kíséri: a tanár tudja. felvillanyozott. – Kérem… Nyársat nyelten mered rá a társaság. átleng a biológiatermen. De lehet. – Hogyne. kerek arc. Mary McFarlandre ő képtelen haragudni. a strandokat bearanyozó káprázatos ragyogás. – A koszorúerek. Két hét van hátra a tanévből. aztán elsóhajtja magát. és szédelegve hunyorog. Slocum megköszörüli a torkát. aztán kilendíti a lábát az ágyból. A nyárelő napsugara megejtően. – Igenis. Mary a szeme sarkából észleli a finom jelzést. hogy a szívkamrákat felvázolja a táblára. Mazsoreteket toboroznak jövő félévre. megrezegteti a csontvázat a sarokban. De amint hátat fordít. Germaine és Mary már egy hónapja van várólistán. és fáradt hangon mondja: – Akkor lesz szíves részeltetni bennünket tudása tárházából? Az osztály derűs göcögéssel méltányolja humorát. Feltámad a szellő. Mr. talán kimerült. Slocum magába fojt egy mosolyt. Mindegy. Mary mélyet sóhajt. Harmadik reggel.dagadt Sherry biztos. Már harmadszor ébred úgy. tisztában van vele. kelj fel. hogy az influenza bujkál benne. – Nem szólok még egyszer. mert nyelnie kell. – McFarland kisasszony! Mary szélsebesen megfordul. A legjobb barátnője. és ragyogó színskálává . Mary sóhajt még egy nagyot. hogy nem a falnak beszél. A függöny résén beömlő júniusi napfény rajzolta mintázatot bámulja. életerőtől duzzadó testek sóvárognak tavasz és nyár fordulóján a napsütötte tengerparti bódulat után. szamárfüles zsebkönyv gerince tűnik elő. emelkedj végre. a fiatalos szabadságvágyat. mit érezhetnek. hogy mely artériák látják el vérrel a szívizmot? Sápadt mosoly. és a világért se adná fel a helyét a csapatban. Ha kell a fuvar az iskolába. ahogy szokott. már nincs hatalma fölöttük. Mary odanéz: Germaine egy pillanatra felemeli a kapcsos dossziéja fedelét. Mary fejét kissé oldalt hajtva kibetűzi a címét: Fanny Hill.

ha így kettesben lehetnek. – ígérem. – Éppen ezért kell megbeszélnünk a dolgot. szembefordulva a lánnyal beszélnünk kell. A múlt héten adták ki az útját a Taft gimi matematikatanárának. hogy egy lány szoknyája a kívánatosnál kurtább. – Tudom. Mr. Mary kibámult az ablakon a pislákoló fénytengerre. Mike. hogy nem egyenesen hazamentem. – Mary – suttogta –. Mary orr-ráncolva hátrapillant Germaine-re. Slocum szívet ábrázoló krétarajzára a táblán. és ezért kell hűséget fogadnod. rágódik. A Mulholland Drive itt koromsötét. Nagyon helyes. A tanárember legyen hős. Mike – nézett a szeme közé a lány –. magasan Tarzana fölött. Mike. De Mike-nak a rákövetkező órácska jár az eszében. ha szóba jön.bomlanak a szemközti falon. Slocum elkapja a tekintetét. különben a kis kacérok villogtathatnák. hogy hol rontotta el. Gondolatban megint a Corvair volánjánál ül. hogy elhúzódott a foglalkozás. – Most ne. – Jaj. ha megtudja. – Jaj. A San Fernando-völgy mint fekete bársonyra tűzdelt sok kis karácsonyi mécses feküdt előttük. fedetlenül hagyja a tejfehér combját. . és nagyot mosolyog. Aztán a lány fürtjeivel kezdett játszadozni. aki felülkerekedik az ilyen szennyes gondolatokon. – Jó – mondta Mary jámborul. kár. hogy közel az év vége. ígérd meg. aztán Mike-ra néz. Belát Mary padja alá. mit kapok anyámtól. valódi élvezet ilyen kitűnő osztállyal dolgozni. mint minden csütörtök este. a fák is leárnyékolják a reflektorok elől. mert megcirógatott egy kis némbert. – Én már attól elkeseredem. a lány is alig várja. hűséget kell fogadnod. inkább a Mike Holland tekintetét kereső kövér Sherryre figyel. Az iskolában szigorúan szabályozzák az öltözködést. Egyre hányjaveti magában a tegnap estét. – Túlmentél az utcánkon. Mike gyöngéden megfogta a lány vállát. a kanyarban nyikorgott kicsit a gumi. felcsúszott a szűk szoknyája. le kell térdepelnie a női szakasz igazgatóhelyettesének irodájában. hogy nem kezdesz más sráccal. hazazavarják. és felfele hajt Tarzana dombjain. ha felmerül. és arra gondol. és ha a szoknyaszegély nem érinti a padlót. Mike – figyelmeztette Mary. ráfeledkezik a tudásszomjtól sugárzó arcokra. míg az állát az öklére támasztva bámul vakon Mr. Ha apám visszazsuppol az öcséimmel Bostonba. A gondolat is rémes. Mike-nak fülig szaladt a szája. – A kocsi felgyorsult. – Mondd. Mikor a tanár úr ismét a táblán díszelgő ábrához fordul. – Ne fogadkozz csak úgy a levegőbe. – Mary – kapcsolta ki a motort Mike. Maryvel elmentek az ifjúsági klubba. tudod. Ritka alkalom. Mary elhagyta a tiltakozást. míg mondja-mondja a magáét. meg kell ígérned. – Mike… Mire fölértek a gerincre. csak biztatni kell egy kicsit… A fiú lehajtott az aszfaltról egy kieső földútra. A fiúnak nehezére esik a viszonzás: alig húzza fel a szája sarkát. – De muszáj. és két óra hosszat támogatták Crispin atyát a nyári karnevál megszervezésében. amijük van. Nélkülözzelek egész nyáron? Olyan egyedül leszek. – Mary. és hova jutna akkor a nevelésügy? Mr. hogy rá se nézek másra. Slocum. A struccpolitika nem használ. hogy jut eszedbe ilyesmi.

– Mike! A fiú vad csókkal csapott le a szájára. – Érzékeny a mellem. Biztos vagyok benne. meggyőző hangon beszélt. – Most ne. Mike. Az álla alá nyúlt. hogy hűséges leszek. – Csak addig megyünk el. – Most ne… Mike-ba kínjában belenyilallt a düh. – Nem mindenki. Mikor azonban Mike ujja a melltartót kezdte feszegetni. márpedig apám majdnem biztosra mondta. és én nem akarom. – Lágy. Nem szabad. Újra elindult a keze. mint máskor. míg össze nem házasodunk. ahogyan te akarod… – Nem… – Még csak le se kell vetkőznöd. Ekkor a lány sírásban tört ki. – Ne. aztán enyhültebben folytatta az ostromot. – Tudom. Mike türelmetlen horkantással lazította meg karolását. fáj. Mike. Ki tudja. – Nem úgy gondoltam. A lány némán. – Ne. – Mary! – Odatolta mellé szálas testét az ülésen. és megcsókolta. felkerekedünk. rettenetesen kívánlak. nyögés szakadt fel a torkából. Mike – tolta el szelíden a lány. és sose jövök vissza.– Komolyan beszéltem. hogy végleg Bostonban maradunk. aztán három hosszú hónapig nem látjuk egymást. Két félév. Mary. magához fordította az arcát. Mike megdermedt kicsit. – Ne. A lány esetten rázta a fejét. miközben izmos karjával átölelte a lány vállát. – Miért? – fészkelte a homlokát a hajzuhatagba. Akkor kicsit megnyugodott a fiú. Gyöngéd leszek. szikrázott a szeme. Mike… ezt ne. – Akarlak egészen – súgta rekedten a fiú. előbb finoman. elszorul a torka. amint véget ér a suli. – Csak két hetünk van. – Jó – sóhajtotta. – Most azonnal. apám talán úgy határoz. A lány riadtan fordult oda. Te is tudod. de aztán megint megszelídült. és behatolt a foga közé. aztán szenvedélyesebben. Mike… – Hidd el. Itt. Mary. komótosan biccentett. – Ha megyünk. Mary. Mary behunyta a szemét. Értsd meg – szegezte szemét a lány esdeklően Mike arcára. ajka a lány fülcimpáját bizgerélte. Csak két hét van addig. igazán. Mike. nyelvével szétfeszítette az ajkait. a lány elhúzódott. Mikor a nyelvével is megpróbált behatolni. Járunk már egy darab ideje. – Mary – mondta sima hangon –. És két hét múlva mennem kell. de aztán félrekapta a fejét. Mary megint ellökte a kezét. szépen kérlek… – De miért? Tetszeni szokott neked. Megbeszéltük már. . ezúttal a lány blúza alatt. Mindig engeded. – Jól szokott esni neked is. a kezébe temette az arcát. Úgy csináljuk. Szent Terézre esküszöm. A bal kezét Mary mellére csúsztatta. Villanásnyi időre Maryt is elkapta a láz. és érezte. jó lesz. mindenki csinálja. Mary újra kibámult a szélvédőn.

Míg a többiek buzgón jegyzetelnek. illetve vénáját? Az ábra közszemlére kerül. kivel van dolga: a született vezércsillag. Slocum. Szinte minden osztályban van ilyen figura. – Az artériák a szívtől. Mikor csillapodott a zokogása. aztán elkapja a tekintetét. – Szeretném. A fiú nézte egy kicsit. mintha menten összedőlne a világ. – Nem kárhoztatom. véleményformáló is lehet az illető. és az öklével törölgette a szemét. – Hogyan nevezzük testünk fő artériáját. A biológiatanár tudja. Slocum. mi a különbség a véna és az artéria között? Mike önkéntelenül is Maryt keresi a tekintetével. hogy tudniillik azok a gének mi módon származnak tovább. Mr. Érezhetően ő az energiaközpontja a figyelemnek. kapitánya a focicsapatnak. amiért bájos ifjú hölgyeket bámul helyettem. kimondatlanul is választásokat rendeznek. vihognak és kövér dugó biológiatanárokra meresztgetik a szemüket? Testnevelés az utolsó óra. miközben az anatómiai szemléltető ábráért nyúl. aki lehengerlő mosolyt küld felé. miközben kivágja a hibátlan választ. a méhkirálynő. a legdaliásabb. hogy legalább mozdítsa a füle botját. hogy mely botcsinálta vezér nyomdokán keveredjenek ki a serdülés zűrzavarából. kromoszómákról. karakteres arc. és több kéz is a magasba emelkedik. esetenként csak bajnak a bohóckodásával. Mr. Mike meglepetésében úgy fordul oda. Mary szép arcára pillant: a lány feszült figyelemmel csügg Slocumon. csak éppen a lényeget nem szabad érinteni. Őbelé az a feszélyező tudat hasít. Slocum Maryt fixírozza – izgató lenne neki meg a hasonlóknak értekezni az ivarszervekről –. A legesélyesebb jelölt kétségkívül a legszebb. ivadékról. Holland. párzásról. Holland. de tiszta kitűnő is. egyet kivéve: a téma büntetőjogi felelősségre vonás terhe mellett tilalmas. – Mr. ezért Slocum tekintete is a lányra terelődik. és akár tudják. A tinik falkában járnak. ha meg nem sértem! – A pálca nagyot csattan a katedrán. Milyen kár. gondolja Mr. hogy örökre elszakadunk. Slocum megint sóhajt. eltűnődik. aztán máris kuncognak. a kivételes külső és a kivételes szellemi képesség közé egyenlőségjel tétetik. és némán autóztak haza. Szó eshet génekről. a fajfenntartásról mint olyanról. Te is szeretsz? – Igen – mondta a lány. Taníthatja nekik valamennyi szervrendszert – ma például a vérkeringés van soron –. Házasság előtt tilos. aztán bánatosan mondta: – Lehet. Mary mennyire van tudatában befolyásának. széles vállra feszülő egyetemi monogramos ing: Mike Holland nem csupán szóvivője az osztálynak. Szeretlek.Mary sírt pár percig. amivel az osztály az órai anyagnak adózik. és szakavatottan köhent. ha szólítom. Nyilvánvalóan túltette magát az eseten. igazából Mike Hollandre se tud haragudni. erős a nyájösztön. Hát ilyenek a lányok? Egyik percben zokognak. megszólalt Mike: – Ne haragudj. a mintára sandít. – Elnézést. a . amely a küllőket forgatja. de nem lehet. vonzó. mint a búgócsiga. de elvárnám. A köznép fél szemmel mindig Maryre. és újra elsírta magát. Mike Holland megint az előző esti fiaskóra gondol. Mary. – Elmondaná. és bár a mai tananyag a nők testi higiénéje. de nem hallottam. akár nem. Rövidre nyírt szőke haj. Mike mit tehetett mást. beindította a motort. hogy félhold forma izzadságfolt sötétlik a hóna alatt. ő a tengely. Mike morcosan szegi le a fejét. A lány nyelt egyet. de mértékadó. fehér egerekről meg fekete egerekről. Méltóztatik választ adni a kérdésemre? A teremben nagy a derültség. Mary McFarland igazolja ezt a feltevést. a vénák a szívhez vezetnek.

hogy a kötőmódot keveset használtam. Germaine jelenleg ormótlan pulóverében. nyílt színen hámozza le magáról a fekete tornanadrágot. milyen Warren Beattyvel az ágyban? – kürtöli éles hangján Sheila. – Nagyra vannak a nyalakodással az autós moziban. csapódnak az öltözőszekrények. Maryt a szokásos csicsergés övezi. De van. Hosszú fekete haja . A csöndes. és negyedszer is futok-szaladok! Mary a szekrénysor előtt húzódó keskeny padon szórakozottan veti le patyolat tornacipőjét. Germaine Massey haladó. – Én csak arra a rohadt B-re tudok gondolni. Szokás szerint. mintha valami kolosszális nagy szám volna. hogy ellenállt! – Én nem tettem volna a helyében – jegyzi meg Sheila. Germaine nem szokott belefolyni az öltözői purparlékba. míg belebújik a ruhájába. Mare – mondja Germaine. Mare – dünnyögi. ahol rímtelen versek hangzanak el. – Ellenállni egy ilyen férfinak! És mire ment vele? A diliházban kötött ki! Mary mosolyogva pillant fel a sietősen öltözködő Germaine-re. alagsori kávézókba járnak előadóestekre. a lányok átadják magukat a hétvége örömének. egyikük se esett még át a tűzkeresztségen.lányoknak tornaruhát kell venni. Mary gyorsan végigméri a barátnőt. – Germaine becsapja az öltözőszekrényt. A legjobb barátnőével szomszédos a szekrénye. hogy hastáncolva préselje magát a szűk szoknyába. és valami szabad szerelemmel kísérleteznek. Mary szája önkéntelenül mosolyra húzódik. amelyet West Valleyben vetítenek. A délutáni hőségben kétszáz lány ül törökülésben a tornaterem padlóján. Többnyire az estéről folyik a szó. beatnik. Mary lassan vetkőzik. mikor székesegyházakról írtam! Germaine vállat von. egyszer se. aki az utolsó óra után idejét látja némi frizuraigazításnak. befelé forduló. Ha ötödik óta tízszer nem látták. ám radikális nézeteket valló teremtés rendszerint csak Maryvel cserél eszmét. politikai gyűléseken vesznek részt. vagy a harisnyáján szaladó szemet fékezi meg némi színtelen körömlakkal. – Háromszor néztem meg. – Natalie Wood jól tette. Azt nem merik a drágák. Míg utcai ruhát vesz az öltözőben. – A Verőfény a füvönről van szó – mondja halkan. Úgy beszélnek a szexről. – Majd kijavítod a záróvizsgán. Csak mert az a banya kisütötte. és a kapcsos dossziéja közé gyűri a szennyes tornaholmit. rakott szoknyában. Ide a bökőt. aki politikatudományt hallgat. és sajgó fenekükön fészkelődve unottan bámulják a menstruációt ismertető Walt Disney-rajzfilmet. Lefogadom. fekete harisnyában ül a padon és a vastag Fanny Hill-kötetben tallóz. Ritkul az öltözői sokadalom. – Nem fogok én ezzel sokat vacakolni. – El tudjátok képzelni. mindenféle péntek esti programokról. Germaine türelmesen leül a padra. Hol használtam volna. Ő azon kevesek egyike. aztán visszatér a piperészkedéshez. a fiújával. takarosan összehajtva teszi be a tornainget meg nadrágot a zsákba. Egy filmről van szó. – Hallod ezeket. akik nem vonulnak szemérmesen az öltözőszekrény nyitott ajtajának fedezékébe. – Tudom – feleli Germaine. hogy szüzek egytől egyig. fésűjét a gyöngydíszes bőr válltáskájába pottyantva. és fésűt kezd húzogatni háta aljáig érő dús fekete hajában. amit a francia dolgozatomra kaptam. Mary kötelességtudóan kihúzza a szemét az öltözőszekrény ajtajának belső oldalán függő tükörben. – Dekadencia a köbön.

és telefonálok Shirleynek. Mary. puha szőnyeg borítja a padlót. Mary bánatosan néz az aulai sokaságban elvegyülő két vállas fiatalember után. Hátha tud valakit. aztán a hajában kezdi húzogatni. Szia. a kék és a zöld finom árnyalatai uralják. hogy a hét végéig kipucolom a medencét. Chandlert pár hónapja elvitte a szívroham. menjünk be. – Azt kell hinnem. és a ház előtti ciprussort nézi. közölték. hogy dr.előreomlik. hogy az aznapra előjegyzett utolsó páciens lemondta jövetelét. Dr. Rickkel. visszacsavarja a kupakot a flakonra. Valami puha csomagba ütközik a keze: szerényen lapul az egyik ficakban. Mikor szabadulsz? – Hétig aligha. – Fésűjét odaütögeti a fajanszperemhez. és Maryt . és bekapcsolja az autórádiót. Milyen kár. és beteszi a kis sminkkészletbe. megáll az eszem! Pisztolynak nevezi azt a bizonyost! Mary befejezi a szemfestést. hanem Lucille két másik barátnője is. A meredek felhajtón a bejárati ajtó előtt állítja le a Continentalt. Lucille McFarlandre roppant kedvező benyomást tesz. mi az. Mikor időpontért telefonált. Mielőtt elhagynák az iskolaépületet. Lucille bólint. Mike és Rick még betér a fiúvécébe. rengeteg a dísznövény. de ma nem fuvarozhatlak haza. Dr. újra kikapcsolja. – Itthon volnánk. Jonas Wade rendelője a Reseda és a Ventura sarkán egy csupa üveg modern épület ötödik emeletén kapott helyet: lelátni a Gelson szupermarket tetejére. és a mosdóhoz lépnek. Lucille McFarland rákanyarodik a Claridge Drive-ra és a mexikói kertészek furgonjai közt manőverez. és a gondolatai elterelődnek. hogy péntek van. még nincs új pápa. a csap alá tartja. – De hát holnap mazsoretválogatás! – Ettél egyáltalán valamit ebédre? – Nem sokat. – Biztosan influenza. – Semmi gond. Jonas Wade-et melegen ajánlották. – Főnyeremény! Rick a fejét ingatva irigyen füttyent. Mike. Miután egy percig meddőn tekergette a keresőgombot – sehol nem mondanak híreket –. aztán a zsebébe csúsztatja. tűnődik valamin. De megszólal Germaine. És megígértem apámnak. a könyveiket lepakolják a csempézett válaszfal tetejére. de utána émelyegtem. kifacsart citrom. Aztán eszébe jut. Három órakor Mary és Germaine a ruhatárban összefut Mike-kal és a barátjával. és egy jókora akváriumban mindenféle egzotikus hal cikázik. Ki-ki fésűt húz elő a zsebéből. – Atyavilág. akik mindketten az írástudó-trikójukat viselik. – Hátradől. nekem meg tanulni kellett. Bocs. Elmúlik. nemcsak Shirley Thomas nyilatkozott róla hízelgően. majd felhívom anyát. mert írástudó-gyűlés van. – Hello. – Összejött az estéd? – A fenét. hirtelen nem is tudja. Elhúzza a száját. – A Mulholland Drive-on találtunk egy isteni új helyet. elfátyolozza a vonásait. Na. Mike Rickre pillant a tükörben. hogy a vész esetére tartogatott felkötő. És iszonyú fáradt vagyok folyton. – Csak megmutatlak én orvosnak. A várószoba kellemesen mértéktartó. aztán megint rám jön. Szerencse. Sherryt szobafogságra ítélte a mama. Hát neked megvolt a telitalálat? Mike önelégült vigyort küld Rick felé. ami mindig ott lapul hátul az öltözőszekrényben.

én vagyok dr. izgatottan várod. – A mosoly fülig szalad. gyorsan. mi a „középsugaras" vizelet. helytáll-e a diagnózis. akkor térjünk rá a mostani panaszodra. Mary életében nem járt még más orvosi rendelőben. míg a papírtörölközővel szárogatja a kezét. Egy perc és már jön is vissza a nővér. Dr. absztrakt festményekkel teleaggatott. hogy minél többet elfedjen testéből. jéghideg fényű lámpákkal kivilágított. Olyan olajozottan mosolyog. hogy volt-e szamárköhögése. Mary megtörli izzadt tenyerét a szoknyájában. mintha átlátna a papíringen. Wade belép. Nagyon fáj utána a szíve. amit nem is ért. jó? Mary bólint. nem elég öreg. személytelenül lebonyolódik az egész procedúra. mintha a tükör előtt gyakorolta volna odakinn. szédült-e tartósan.azonnal fogadják. mikor dr. Aztán egy műanyag edényt és egy alkoholos vattát nyújt oda. Dr. és hazaküldik valami pirulákkal. háttal a mosdónak dőlve mosolyog. – Gondolom. – Rendben. Nem kedvére való korosztály. Wade elégedett a válaszaival. Öt óra volt. hogy vetkőzzön meztelenre. A szeme nagyon sötét. Mary? – A Reseda gimibe. őszintén igyekszik a valósághoz híven számot adni. – Hogyan szólíthatlak. – Igen. Wade vénséges vén lesz. és elmagyarázza. El tudod mondani. fájt-e a feje. mit érzel? . amit hall. Fekete hajában pár ősz fürt. Az orvos leteszi a kartont és kezet mos a mosdónál. – Mindjárt itt a szünidő. amiktől formába jön a másnapi selejtezőre. van. Mary kurta „igen"-eket és „nem"-eket sóhajt. súlyos betegsége. hogy dr. – Hova jársz iskolába. mikor bevezetik a rikítóan kitapétázott. kis gumicső. Végül így szól: – Mary. – Szervusz – néz le az orvos a kezében tartott kartonra. Az öreg Chandler doki egy és ugyanazon téglaépületben abszolválta harminchárom éves praxisát. Mary. fut át Mary agyán. Vannak terveid a nyárra? Utazás? A lány a fejét rázza. korszerűsítésről hallani se akart. mintha évek óta ismerné. Begyakorolt mosoly. és követi a nőt. Mary csupa reszkető remény. Szólítja a nővér. influenzára gyanakszik. Mary vagy Mary Ann? A lány alig hallhatóan válaszol: – Jó lesz a Mary. kanyarója. Wade. Édesanyád itt azt írja. és további meglepetést tartogat Marynek. A várakozás hosszúnak tetszik. Végképp lehangolja a kérés. föl-fölpillantva jegyzi. Wade. Mary a vizsgáló melletti kis fürdőszobában nagy nehezen eleget tesz az utasításnak. Majd elájul. Aztán ismét az asztalszélen gubbaszt. Dr. Húzogatja magán a papíringet. Lucille a váróban marad. – Akkor most utánanézünk. és máris levesz Marytől egy fecskendő vért. duzzog Mary. fagyosra kiglancolt vizsgálóba. és a vizsgálóasztal legszélére telepedve idegesen lógázza a lábát. A negyvenes évei elején járó férfi magas termetét a szikársága és a hosszú fehér köpenye csak még jobban kiemeli. Wade lankadatlanul mosolyogva kérdezgeti olyan hangon. – Jövőre végzel? – Igen. a Glamour magazint lapozgatja. de nyugtalanítóan csillog.

légy szíves. – Az én kedves alma materem. Tartsd benn a levegőt. Halk kopogás. Grimaszt vág. Szégyen ide. – Kelet-Afrika nem akármilyen hely – mondja halkan az orvos de vadonnak megteszi nekem a San Fernando-völgy is. – És itt? – Igen. vagy a fogorvosnál? A lány szeme tágra nyílik. – Mary. És most lassan fújd ki. különben összeesnék. fél kézzel a papírköntös szárnyait markolja hátul. – De a Békehadtest is megfordult a fejemben. hol rosszabb.A lány akadozva beszél a levertségről és a hányingerről. Mary ismét behunyja a szemét. – Még egyszer. . Most következik. hidegrázást. hogy nyugtatót kell bevennem. Dr. – Öh… – Nekem a fogorvos a pokol legmélyebb bugyra. – Jár a hátán a hideg tárcsa. – Szóval a Békehadtest! Nagy kaland lehet. Az orvos keze a mellét meg a hónalját nyomogatja. hogy feküdj le? Marynek kiszárad a szája. ami három nap óta kínozza. keze ökölbe szorul. Dr. hányást. állát érinti. de egy töméstől is úgy reszketek. Közben mély. A hangszigetelt plafont bámulja. a torokfájást. hideg árad szét a mellén. Wade a lány elé lép. – És itt? – Igen. aztán a kéket. becsukja maga mögött az ajtót. mikor a hallgatót elveszik róla. hogy Mary feszeng. és mihez kezdesz gimi után? Hideg a fülhallgató hátán. Miután a cetliket becsúsztatta a kartotékba. míg dr. aztán végighúzza a tollat a talpán. és megkönnyebbülten sóhajt. lassú kilégzés. Mereven nyújtózik végig. Az orvos tovább vizsgálja. Rácsodálkozik Jonas Wade hűvös ujjaira: gyöngéden megtapintja a nyakát. De arcizma se rezdül. Talán jelentkezem a Berkeleyre. Mary behunyja a szemét. A leleteket búvároló dr. belép a nővér. Olyan nagy a csönd. Wade a hasát tapogatja. fejfájást. lázat firtató kérdésekre nemmel válaszol. Wade egy kis kalapáccsal megütögeti a térdét. visszafojtja a lélegzetét. – Még nem tudom. – Érzékeny? – Igen – suttogja Mary. szégyen oda. amitől a legjobban fél. A lámpák alatt csillogva cikázik az orvos tolla. Az orvos lejjebb húzza elöl a pendelyt és becsúsztatja a hallgatót a lány bal melle alá. Marynek majd kiugrik a szíve. tedd a jobb karod a fejed alá. Mary. Wade mosolyog fölötte. míg spatulával leszorítja a nyelvét. aztán a fehéret. A másik mellel is megcsinálja ugyanezt. Dr. megnyugtató hangján szóval tartja. félresimítja a hajat a füléről alaposabb betekintés végett. Mély lélegzet. a hallgatag nővér is közelebb hajol. benntartod. aztán a pirosat. A nyakáig felhatja az inget. az biztos. Aztán ráteszi a kupakot. Mary. Sóhajts. Mary mosolyogni próbál. hasmenést. Wade arcát kémleli: a sárgát nézi. – Megkérhetlek. és visszacsúsztatja a zsebébe. Marynek úgy tetszik. – Áruld el. Szó nélkül átnyújt az orvosnak néhány színes papírt. lehúzza alsó szemhéját. itt. – Légy szíves. mosolyogva pillant föl.

Pillanat. de máris jövök. Mary. Wade bólint. Mary mint a keljfeljancsi pattan fel. mint egyesek: minek? De ha visszagondol. hogy harmincvalahányra. Az orvos végre helyreigazítja a papíringet. kiértékeltettem a vér. Néha megjön huszonöt napra. – Rendszeres a vérzésed? A lány szikkadt nyelvét húzogatja az ajkán.A lány nagyot néz. – Nagyon csinos lány vagy. Odales a lárvamosolyú nővérre. Fogadok. Wade nem jön vissza. A nővér lép be pár perc múlva. Faburkolat. és van. Mary – mondja. főleg. – Mikor kezdtél menstruálni? Hány éves korodban? Mary fülig vörösödik. és hátrább lép. április. az arcán is tükröződik. hogy rengeteg a barátod. – Mindjárt megvagyunk. hogy matathatna rajta. ha új beteg jelentkezik nálam. Mary. Mary elhelyezkedik a bőrfotelben. kiteregeti a papírokat. és halkan beteszi az ajtót. május… elég hosszú idő… – Azt hiszem. Mary felhúzza a szemöldökét. mint te. és míg vizsgáltalak. – És mikor menstruáltál legutóbb? – Jaj… – Mary nagyot nyel. Dr. és az asztalra könyököl. ledől az egész a díszül szolgáló drótból hajlított síelő figurára. Azaz nem. a régies olvasólámpára. A lány vállat von. hadd gondolkozzam. Mary. Az orvos bólogat. kényelmesen berendezett irodába vezeti. Wade kacag. Dr. a ceruzatartóra. húsvét előtt. amelyen egy nő két tinikorú gyereke vállát karolja. Így szoktam. – Fáj? Egy sóhaj az „igen". – Bár minden betegem olyan kedves és készséges lenne. A lány megköszörüli a torkát. – Nem jut eszembe. bekeretezett diplomák és oklevelek a falon. és egy kellemes. Homlokráncolva grimaszol. Bár itt lenne a kistáskája. Köszönöm az együttműködést. rásegíti Maryre a ruhát. – Köszönöm – suttogja. mi esett ki az agyából a tornaszekrénynél. Wade ismét a mosdónál áll.meg a vizeletmintádat. és bűbájos mosollyal fordul Maryhez. tőle telhetően oldott pózban. érthetetlen. Kiugrom egy pillanatra. Melegen rámosolyog Maryre. – Öh…Uh… Tizenkettő. – Azért próbálj meg visszaemlékezni. Dr. – Igen. – Jársz valakivel? – Igen. a fényképre. hogy félő. Egyelőre semmi kórosat nem találtunk nálad. mint te. Wade. ha olyan panaszokkal jön. megint körmöl. A masszív íróasztalon akkora halomban tornyosulnak az orvosi folyóiratok. – De persze ettől még nincs minden… rendben. – Még egy kérdés. – Izé… igen. ír valamit a kartotékra. tekintélyes kötetekkel megrakott könyvespolcok. Dr. Na szóval… – Jonas Wade komolyra fordítja a szót. Eltelt azóta egy hónap? Mary a nővérre pillant: csöppet sincs zavarban. Csak éppen a gyorsteszt szerint . és tovább ír. – Szerencsés fickó. A férfi leül az íróasztalhoz. – Mary összevonja a szemöldökét. – Itt az épületben van laboratórium. Megvan. de nem néz a lányra. Nem vezet naptárt. nem vár utasítást. Aztán visszacsúsztatja a tollat a zsebébe. Megérkezik dr.

nálam ez kizárt. és fogd fel úgy. hogy észre se vetted. A nővér sem tud meg semmit. a legszigorúbban bizalmas. a szemébe. – Jonas Wade összeérteti hosszú. hogy felveszi az asztalról a kartont. derékon alul. – Bizonyos elváltozások nem mutathatók ki rögtön a vérből meg a vizeletből. aztán látja. – Tessék?! – Közösültél már? Mary szeme elkerekedik a megdöbbenéstől. hogy oda tegye a kezét… Hallja. kérdő tekintetét. kivették-e a manduládat. Wade-re emeli ártatlan. Wade fészkelődik. annak a vizsgálatnak az eredményén. és gondosan figyeli a lány arcjátékát. hátha abból kiderül.normális a hemoglobinszinted. Rendben? – Rendben. Mary nevetni próbál. hova gondol! – Biztos? – Hát persze hogy biztos. míg Mary öltözködött. – Mary. Meg a vörösvérsejtszámod is. Addig is vedd egy kicsit könnyebben az életet. Én… én soha nem hagytam. de nem jön ki hang a torkán. – Ez az ügy csak kettőnkre tartozik. bár ne égne úgy az arca. hogy mi a gond. – Mary. – Lefegyverző mosolyt küld felé. – Tudnom kell még néhány dolgot. bőven igyál folyadékot. Mindig fel voltam öltözve. – Dr. megtörténhetett a dolog úgy is. A lány szeme a nyersszín betegkartonra siklik. – Ennek alapján kizárható a fertőzés meg a vérszegénység. Tenyésztést végzünk. – Igazat mondok. dr. Aztán ismét dr. háztetőt formázva az asztallapon. kiereszti a hangját. amit személyesen végzett el. – Ujjával végigsimít a kórlapon. Nem bújtam ágyba senkivel. míg minden teszt le nem fut. A fehérvérsejtszámod szintén. Nem írom rá a lapodra. ami itt köztünk elhangzik. és félretolja. – Köhöm. voltál már fiúval? A lány még jobban felhúzza a szemöldökét. Wade kissé kimérten beszél. – Soha. Wade. Mary. – Akkor maradjunk most ennyiben. Csak az orvosi vonatkozását nézd. A végleges eredményre várni kell. aztán levesz a hangja éléből. Egyenesen a lány arcába néz. – A keze megállapodik a levendulaszínű leleten. hogy dr. Wade. – Mary. karcsú ujjai hegyét. A levendulaszín cetlire gondol a könyökénél. – Dr. – Nyomatékul összerakja a kartotékot. – És ha kezemben vannak az eredmények. telefonálok. mintha azt kérdezném. egyél rendesen és aludj sokat. biztosítlak. Úgy értem – pillant le hirtelen a kezére –. . Még hogy én?! Az orvos tanulmányozza kicsit a lány arcát. Lappanganak.

– Hát a suli hogy ment? – Remekül. de nagyon igyekezett. míg Crispin atya fülébe sugdosta vétkeit. hogy Mary legyen szíves ejtse útba őket másnap reggel iskolába menet. a Sixtuskápolnából fölszálló fekete füstöt. jövő tanévben is szívesen látják a csapatban. Elárulnád. de hiába tiltakozott az anyja. Wade rendelőjéből a nővér. Ted korosztályából olyan sok apa nem ad magára. A szűk kis fülkében rátört az émelygés. hiszen nyakán a bérmálás. Alig állt a lábán. hogy nem hallottad. fülig ér a szája. vacsora után megnézte a családdal a háttérműsort a vatikáni konklávéról. a Bolondok hajójának olvasásával telt el a nap. mikor közölték. De úgy bőgetted a rádiót. produkciója hagyott némi kívánnivalót. hogy minden szerdán eljár konditerembe. cicám? – Sokkal jobban. Tetszik. és bár tudta. – Na? – Hátravan még a legjobb! Mike apja nemet mondott a bostoni felkérésre! Egész nyáron itt lesznek Tarzanában! Ted McFarland halkan nevet. Keddre Mary közérzete javult kicsit. apa! Mikor jöttél meg? Puszi-puszi. Délután telefonált dr. – Vagy húsz perce. hogy olyan kemény az izma az ing alatt. anyja nem engedte el iskolába. és egymás derekát karolva mennek tovább a folyosón. És… – Marynek csillog a szeme. – Szia. fejezet Mary hányt reggel. míg reggel oda nem ér a rendelőbe. és a szokásos szombat esti randevú előtt elment gyónni. kellene még egy vizeletminta. megkönnyebbülés és öröm járta át. aki a folyosóra lépve gombolja magán a tiszta inget. Szerdán estefelé Mary a szobájából kifelé jövet összeszalad az apjával. Este hét után már ne igyon semmit. Kitűnőt kaptam a szónoklatra. az anyja a Szent Sebestyén egyházközség három apácáját sofírozta kegyes cselekedetről kegyes cselekedetre egész délután. iskolába menet elintézte a vizeletmintát. Akármi volt is a bajom. ki ez a Tom Dooley? – Jaj. Az apja meccset nézett a tévében. – Jobban vagy. apa! – Mary játékosan dögönyözi.3. feltétlenül pisiljen lefekvés előtt. aztán igyekezzék visszatartani. kihevertem. . De jó. Hétfő este ismét a teljes McFarland család nézte a tévében a híradót. A vasárnapi mise után a legfrissebb bestseller. az apjától kicsikart egy fuvart az iskolába. a húga. hogy részt vehessen a mazsoret válogatáson. Mary hétfőn se lett jobban. Az egész heti bűnlajstrom ellentételezése megoldódott mindössze öt röpke Üdvözléggyel. Elnézést kért: bizonyára influenzás. Délután elkezdett tanulni a bő hét múlva esedékes záróvizsgákra. Amy pedig szorgalmasan bújta a baltimore-i katekizmust.

– De akkor se igazság ez a dolog a kisbabákkal. de izgatott vagyok! Lucille nagykanállal osztja a lányoknak a brokkolit. Szerdán mindig fél hatkor van vacsora. Mondó Cane a címe. míg megkerüli az asztalt. – Hát persze – vágja rá Mary. Mary hevesen bólogat. eltűnődik. – Gondoljatok bele! – mondja Mary izgatottan. mint most is. 1941-ben Ted McFarland otthagyta a szemináriumot a fegyveres erők kedvéért. Tisztára. Ugyanaz hupikékben. Ted mosolyogva bólint. hogy okosan tette. hogy Amy is szerda esténként jár hitoktatásra Agatha nővérhez a bérmálás miatt. – Akkor számítsak rá. Ted elmondja az asztali áldást. és nem kell neki arcpirosító. Tikkasztó nyár elé nézünk. és nekiáll szeletelni a sültet. – Tessék? – Apa. Kezét-lábát töri mindenki. – A Corbinban új film megy. míg rá nem jött úgy tizennégy éves fővel. és azt tervezte. hol tartana. Kihúzza a székét. – Agatha nővér minden kérdésre tudja a választ. Tőzsdeügynök lett belőle. Lucille a tányérokat rakja szét. És szerintem az Isten igazságtalan velük. rám is szakítasz egy kis időt. aki megint úgy lógázza a lábát. mint másoknak. Lucille McFarland kisimít egy narancsvörös fürtöt a homlokából. Amy már az asztalnál ül. de valahányszor a múltra gondol. pappá szentelteti magát. harmincvalahány fok van. hogy az egész teste hintázik. – Mike és én mindennap kiruccanhatunk Malibura a többiekkel! Mary meg az apja belép az ebédlőbe. és Mary. hogy a nyáron egyforma ruhákat csinálnak maguknak. Lucille meg az Oltár és Rózsafüzér Társaság összejövetelére. Ted hunyorogva nézi Amyt. eszébe jut. Még innen voltak a háborún. nem – rázza gesztenyeszín fürtjeit a tizenkét éves. – Már tervbe vették. és leül. mint az áldozás. – De nehogy ám olyan ledérben mutogasd magad! – így Lucille. és mire leszolgált három évet a déltengeren. sehol se volt már az elhivatottság. – Azért remélem. – Elmentek valahova Mike-kal? – érdeklődik Ted evés közben. Amy? Segítsek? – Köszi. hogy olyan rózsás. mikor az ő fejébe verték a katekizmust annak idején Chicagóban. . apa. ha nem inog meg az elhatározásában. mikor elmegy mögötte. hogy esetenként a délután elköltött italtól olyan kicsattanók azok az orcák. – Három hónapig Mike-kal sütkérezhetek! Jaj.– Nem biztos. ránt egyet a haján. Mary nézi az anyja kipirult arcát. Ted elereszti a lányát. Itt ez a sok krepp Shirley Thomastól. Mary pajkos tekintetet szikráztat rá. – Mit beszélsz? – Nincs ez jól a kisbabákkal. Mindenki letelepszik. Nagyon praktikus. – Meg kell gyulladni ma. Valaha irigyelte az anyukáját. – Gondolatolvasó vagy. nem figyelsz rám! Agatha nővér a múlt héten a pokol tornácáról beszélt nekünk meg a kereszteletlen kisbabákról. hogy Ted odaérjen a tornára. cicám. – Nem felejtettem el. hogy új fürdőruháért fogsz nyúzni. az anyagból futja. Be is mondták. hogy láthassa. vétek nem megvarrni. – Hogy állsz a katekizmussal. – Csak egy olyan irinyó-pirinyó cukorfalat sárga aprópettyes… – kántálja Amy.

apa. Az asztal körül nem esik több szó. míg a brokkolit piszkálja a villájával. tetszik-e neki ott. az szerintem fogja a cókmókját és költözzön át Hruscsovhoz. és aki kommunista. de erre rámegy a baba. amíg meg nem szabadult az eredendő bűntől. Amy a brokkolira bámul. Most már megnyugodtál. mikor az anyja meg egy szomszéd. és tudod. – Na és? – Szocialista. kommunista nekem egykutya. az anya magához veheti a szentségeket. és azon tűnődik. – Germaine Massey beatnik. aki kicsit félrehajtja a fejét. aztán Crispin atyával is beszéltem. aki imádja felvenni. ha megszületik. Sokkal bonyolultabb az eset. Franchimoni pedig meghalt. Leteszi a villát. Mr. – Ez borzasztó! – kiáltja Amy. – Ide hallgass. – Nagyon leegyszerűsíted a történteket. – Érted már? – Nagyjából. Lucille felkapja a fejét. apa. Mrs. Amy? – Mondjuk. hogy vajon mikor jön érte Mike. Ezért van a keresztség. Sőt. és a baba. a felesége életveszélyben van. megmentik. az eredendő bűn nyomja a lelküket. – Mary – szólal meg halkan Ted. Wade. Franchimonit meghalni. kiront az ebédlőből. Amyre néz. Ez itt a lényeg. – Arról van szó. Franchimonival. aztán beszűrődik a hangja a szomszédból. szerető Úristen hogyhogy kizárhatja a babákat a mennyből. a lélek fontosabb a földi életnél. Erre szólt az orvosoknak. – Ha nincsenek megkeresztelve. tehát mennybe jut a halála után. hogy a mennybe jut. összekulcsolja a kezét az asztallapon. csak az evőeszköz csörög a tányérokon. Amy. Máris jön. aztán majd meglátjuk. De én akkor se küldenem a kisbabákat a pokol tornácára. hogy Arthur Franchimoni otthagyta az egyházközséget. – Mary Ann McFarland. a babát meg világra segítik és megkeresztelik. Amy – kezdi Ted. és a lélek a fontos. Meghallgattam Germaine-t. csak egy léleknek van esélye a mennyre. A szülei meg szocialisták. és Crispin atya azt mondta. – Dr. két lélek üdvözülhet. ha nem tudnád. meg az utolsó beszélgetésükre. a baba élete szent. hogy nem juthat mennybe senki. Marynek meg az jár a fejében. hogy az orvosok közölték Mr. Amy. véletlenül hallotta. de a babának esélyt kell adni. hogy ha az anya menekül meg és a baba vész oda. a mindenható. Franchimoni kikérte Crispin atya tanácsát. hogy keresztvíz érje. Franchimoni kisbabáját és hagyták Mrs. amiről nem tehetnek. De Germaine már előbb elmondta. Lucille McFarland Rosemary Franchimonira gondol. – Mit mondott? – Azt. és így végképp biztos. – Tudom. és ő mindent elmagyarázott. Ted komolyan bólogat. részesülhet a keresztségben.olyanért bünteti őket. Az anya meg van keresztelve. ezt meg kitől hallottad? – Crispin atyától. Mary halkan közbeszól: – És ezért mentették meg az orvosok Mrs. . és szintén a mennybe juthat. kitárgyalták. máris ugrik. hogy a babát mentsék meg. különben elkárhozik. Crispin atyának igaza van. – Hogy volt ez Mrs. – Germaine úgy mesélte. Franchimoni kisbabájával? – Amy mohón néz. De ha az anyát áldozzák fel. hogy más a halandó lét meg a lélek örökkévalósága. Tednek eszébe jut. Megcsörren a telefon.

mint az öreg Chandler doki. – Na nézzük csak – kerül dr. Wade az asztala mögé. hogy én mint orvos. Gyűröttebb az arca.– Nahát. ha odamegyünk. orvosok nagyon kacifántosan fogalmazunk néha. csakis ezt tartom szem előtt. Annyi az egész. és Mary leszögezi. a haja is mákosabb. Egy perc. és a tudomány ma már ott tart. és zavarban . igaz? – Sőt. lefeküdtél már fiúval? Mary az orvosra bámul. Wade feltekint a papírokból. és személyesen akarja közölni velünk. Mary ezúttal sokkal lazábban üldögél a bőrfotelban. pénteken már kérdeztelek erről. – Mary. Nincs abban semmi rossz. aztán leül. Felnőttel akar beszélni. kérdeznem kell valamit. aztán ismét Maryre emeli a szemét. Rövid ideig tart a tárgyalás. – A kartotékért nyúl. csak szóbeli tájékoztatás a leleteiről. Mondd. hogy már kutyabajom? Mindjárt itt lesz Mike… – Kifizettük a számlát. – A vérnél meg a vizeletnél nagyjából pontos volt a gyorsteszt. Miért nem mondtad meg neki. Rendezgeti a papírjait. miről. – Gyerekkoromban úgy gondoltam. Most nem lesz kínos vizsgálat. van olyan bizalomgerjesztő. A lány kék szeme várakozásteljesen elkerekedik. de most újra megkérdezlek. A lány meglepve látja. – Kéri. dr. Fehérvérsejt. és ismét ott van az asztalnál. úgyhogy éppenséggel meghallgathatjuk. Akárhogy is. anya. és ezt feleli: – Nem. sőt. meg efféle. túlestem ezen a nyavalyán és kész. hogy matatunk az emberek nyelvén és Cadillacen furikázunk! De nagyot tévedtem! Mary kacag. hogy a célom nem a kíváncsiskodás meg az ítélkezés. aztán kisimul az arca. Jonas Wade ugyanúgy tanulmányozza a lány arcát. nem érteni. De ugyanúgy mosolyog. mit talált nálad. Újra megnézi az elegáns berendezést. határozott tenyér szorítását: – Jó estét. tiszta Eldorádó az orvoslás. – Jó estét. élettant is. – Remek. és nesztelenül behajtja az ajtót. A lány félénken viszonozza az izmos. hogyan folytassa. – Dr. Mary – köszön halkan az orvos. mintha mérlegelné. nagyon komoly az orvos tekintete. Lucille feláll. Wade. – Jaj. Mary alaposabban megnézi. – Persze. És jól gondold meg. Wade. hogy egyetlen csepp vizeletből is kiolvasható valakinek az állapota. hogy vigyem oda Maryt vacsora után. Tanultál biológiát. Biztos vitaminokat rendel meg hasonlók. hogy a mosoly lehervadt. – Mi. Mikor dr. Akkor szót fogunk érteni. hematokrit. és kezet nyújt. Wade. Most mintha kevésbé lenne hórihorgas és korántsem annyira fiatal. – Mary. Wade nézi egy kicsit a kartont meg a cetliket. mit válaszolsz. – Biztos? – Hát persze. Dr. kiszedi a tartalmát. Nem tagadnám le. mit akar? – Gőzöm sincs. satöbbi rendben. hipp-hopp felbukkan. hogy a fertőzés kimutatható a vérből. a szemöldökét ráncolja. Mary. – Szóval. – Még ma? Miért olyan sürgős? – Megjött minden vizsgálati eredmény. aki tisztában lehet a saját jól felfogott érdekével meg azzal. mint a múltkor. és átmegy a másik szobába. megjöttek a leleteid. dr. sugárzik belőle a magabiztosság és a jóindulat. lényegében felnőtt nő. tizenhét éves vagy. És szeretném. több a ránc a szája meg a szeme körül. Nyilván tudod. ha megértenéd.

– Dr. Megint végigméri a szemközt ülő lányt. – Téves az eredmény. hogy tagadnak az ilyen teremtések. És kétszer is megcsináltuk. – Mary a vizsgálat egyértelműen azt mutatja. hogy a nő gyereket vár. annyit jelent. és elneveti magát. kezét az ölébe ejtve. hiába minden. Vagy megrémülnek. és legtöbb rendelőben már alkalmazzák. hogy a Gravindex megtévesztő eredményt ad. és két vérzésed is kimaradt. Mary – itt kis hatásszünetet tart az orvos. mikor elvégeztem a tesztet. Pár óra múlva mikroszkóp alatt megvizsgáljuk a béka vizeletét. Mary mosolyog. ezért kellett új vizeletminta. hiszen nem babra megy a játék. – Nézd. Wade hogy állapotos vagy. és befecskendezzük egy hím békának. – Itt voltál a rendelőben. és pozitív eredményt kaptam. Mary szeme cikázik a papír meg az orvos arca között. már ritkán színlelnek tovább. és spermaprotozoonokat mutattunk ki. ilyen tárgyilagosan. hogy érzékeny a melled. és azt találták. – A béka téved. Mary. mint a másik. és feltartja. hogy voltál-e már fiúval. biztosra megyek. Érzékeny a melled. A lány gyámoltalanul mosolyog. Wade. Mary. – Azért kérdeztelek. Van. – Mary. hogy teherben vagy. jobb. De ha a cáfolhatatlan bizonyítékkal szembesülnek. amitől teherbe eshettem volna. A lány kifejezéstelenül mered rá. – Dr. A próbák eredménye téves. mikor legutóbb itt voltál. De ez a lány más. Dr. Wade elhallgat. – Dr. a földszinti laboratóriumban megvizsgálták a véredet meg a vizeletedet. elmondtad. hallottál már a Gravindexről? A lány a fejét rázza. és könyörgőre fogják. – Két éve fejlesztették ki. Wade elhúzza a . és figyeli a lány reakcióját –. Mary. és soha ilyen hűvösen. ezért úgy döntöttem. – A pozitív eredmény. Nem kétséges. mikor nemmel válaszoltál a kérdésemre. és a lány arcába néz: nem túlzottan izgatja magát. Bevett dolog. – Én is erre következtettem. és ha spermaprotozoonokat találunk benne. Dr. itt az irodában gyorsan csináltam egy tesztet. – Ezért hívott be téged a nővér kedd reggel. kezét összefonja lapos hasán. Mary ismét vállat von. Nem csináltam semmit. Aztán azt mondja: – Mary. mert hamarosan meglátszik. terhességi teszt. Befecskendeztük a békának. ha bevallod. azt jelenti – folytatja dr. Hallottál már a békapróbáról? – Nem. – A békapróba majdnem száz százalékig megbízható. A lány vállat von. Wade – tárja szét a két tenyerét Mary –.van. Csak a reggeli első vizelet felel meg a célnak. Wade egyre lobogtatja a levendulaszín papírt. – Veszünk egy csepp vizeletet a nőtől. ez az eredmény is téves. hogy nincsen semmi bajod. – Mit mondhatnék erre? Nyilvánvalóan más bajom van. Dr. Wade hátradől a székén. Úgyhogy amíg öltözködtél. én nem vagyok állapotos. Én is megvizsgáltalak. Ilyenkor összeomlani szokás meg sírva fakadni. hogy teherben vagy. – De van itt más is. Kétszer is kimaradt a havivérzésed. Különös. Reggelente hányingerrel küszködsz. Mary csak bámul rá. mert én nem lehetek teherben. A Gravindex. – Fogja a levendulaszín cédulát. Vagy dühösködnek.

hogy tévedett. mielőtt kimondaná: – Tájékoztatnom kell a szüleidet. Kint ül a váróban. Az orvosban balsejtelem ébred. akár a lányáé. A hasonlóságból ítélve annak idején bizonyára Lucille is olyan csinos volt. hogy Lucille McFarland arcbőrének megártott a túlzásba vitt napozás. A legmakacsabbja is összeroppan. hogy elővegye… a micsodáját. – A lánya bizonyos tünetei okán úgy láttam jónak. hogy milyen körökből való. hogy további. – Sose tettem ilyet. a kivizsgálásról. szeme ártatlanul elkerekedik. – Mi az óhajod.száját. és majd belátja. és röviden beszámol a szokásos laboratóriumi tesztekről. hogy sose hazudnék neki. keze e térdén nyugszik. Késlelteti a bombát. karcsú. Lucille a fotel szélén ül. Drága öltözéke konzervatív. Wade leszögezi magában. Mike csakis itt érinthetett meg – simít végig a mellén. – Mary. és a te érdekeidet védem? – Hogyne. történni fog valami. hogyan tegyem? Mary legyint. és csücsörít egy kicsit. ez az utolsó szavam. már mondtam. – Nem vagyok állapotos. speciális vizsgálatokat végezzek. és rákényszerülsz a beismerésre. az íróasztalra tenyerelve közelebb hajol. Tudja. Az. Szeme kékje élénk. Kellemes jelenség. . tekintete csupa tanácstalanság. – Hívja be az anyámat most rögtön. Mary felszegi a fejét. McFarlandet. Wade –. és a következő lépést fontolgatja. Wade lassan bólint. ugye elhiszed. – Mit szól majd az édesanyád. és dr. hogy egy nő teherbe esik. Nincs mit tenni. Az anyáról árad a magabiztosság. és szól a nővérnek. Anyám tudja. Mary kacag és a plafonra szegezi a tekintetét. hogy velem nem történhetett ilyen. ezért is kértem új vizeletmintát Marytől tegnap reggel. hogy terhes vagy? – Nem fogja elhinni. Most negyvenes évei elején jár. Míg Lucille elhelyezkedik szemközt. Kevés sminket használ. lenyomja a házi telefon gombját. hogy ez a találkozás kemény lesz. mikor színt kell vallani a szülők előtt. de hát Mary lakcíme a kartotékon már kellő eligazítás. Gömbölyödni kezd a hasad. hogy a haja nem természettől vörös. orvos nem veszi le tekintetét a lányról. dr. – De mégis állapotos vagy. Dr. napbarnított. Wade – suttogja –. és teljesen egyértelműek. Tisztára mintha Amyvel vitatkozna. mint Mary. Wade leplezni igyekszik a meghökkenését. igen értelmesnek látszik. hogy a jó szándék vezet. nagyon ritkán előfordul. ég az arca. – És sose hagytam. hogy kísérje be Mrs. – Mary – folytatja nyomatékosan dr. McFarland. ha nem történik semmi. megnézi magának. Most jöttek meg az eredmények. amit anyáról mondtam. – Tessék. Mrs. Jonas Wade megköszörüli a torkát. – Hát persze. – Hát az édesapád? – Rá is érvényes. Mary. csak mert a combja közé vette a hímvesszőt. ha közlöm vele. – Nézd. Dr. az orruk meg az álluk is közel egyforma. – Biztos vagy benne? Mary félrebillenti a fejét. Dr. Mary a saját kezét bámulja. de valószínű.

– Nem. – Attól tartok. most szenvtelenül áll mellette. Háton fekszik. mint más napokon? Mit nem adna. doktor úr. aki segített neki levetkőzni. Wade lenyomja a házi telefon gombját. Wade kesztyűs ujjai belesiklanak a hüvelyébe. és a kengyelbe szíjazta a lábát. hidd el! Ez az ember téved. Lucille acélos kék pillantása felé fordul. Reggeli émelygésre panaszkodott. megvizsgálta a lányom szűzhártyáját? „Te jó ég". Kötve hiszem. – Mondd meg az igazat. McFarland. Csak annyit érzel.– Mi baja a lányomnak. de türelmes hangon válaszol. – A vizsgálatok eredménye nyilván téves. tüstént magához térve. ezért egy lány közösülhet anélkül. a lányomnál ilyesmi nem jöhet szóba. hogy tévednék. – Akkor semmi gond – mondja frissen Lucille. McFarland. Istenem. – Ha a lánya valóban várandós. – Anya. doktor úr – hallja az anyja hangját –. Mary visszatartja a lélegzetét. Mary a fotel mélyébe húzódik. megfeszíti magát. Megint csönd. – Ha az engedélyemet kérte. Ez legenda. könyörgök. olyan mérhetetlen zavarban van. és egy pillanatra elfelejti. Máris tisztán látnánk az ügyben. – Dr. ha a klubban lehetne a kollégákkal. hogy nyomogatom a hasad. Pillanatnyi hökkent csend után Lucille felhördül: – Tessék?! – és Maryhez fordul. ahogy dr. Wade. ez nem igaz. Mikor dr. mikor nyílik a vizsgáló ajtaja. Közölnöm kell önnel. A szűzhártyán eleve van nyílás. Semmi. hogy a lány éppenséggel hiszi. Szöget üt a fejébe. ami… – Nem. nem végeztem medencei vizsgálatot. Meg is mondtam. dr. Mary érzi. hogy átszakadna vagy megsérülne. hogy kiszárad a szája. kisasszony. hogy szerdánként tovább rendel. csalódást kell okoznom. – Egy perc az egész – mondja mély. ki tudom mutatni az ezzel járó elváltozásokat. Wade? – Mrs. – Nem fog fájni. Tíz perc múlva Mary boldogtalanul bámulja a mennyezetet a vizsgálóban. megnyugtató hangján. de semmi olyan nem történt… Lucille nem veszi le fagyos tekintetét a lánya arcáról. Mary szeme tágra nyílik. és Mary visszazuhan a . – Mrs. Tizenhét éves pácienseknél nem szokásom. Mary holtra rémülten figyeli a szeme sarkából. anya. Jonas Wade sóhajt egyet. a tünetek terhességre utalnak. Két havivérzése is kimaradt. – De ettől függetlenül igaza van. Wade ott áll Mary széttárt lába közt. indokolt a medencei vizsgálat – folytatja az orvos. amit mond. hogy a leánya gyermeket vár. és elakad a lélegzete. A nővér. izzadó kézzel szorítja a vizsgálóasztal fémperemét. Mrs. McFarland. Dr. és kéreti a nővért. elkövettél olyat. hogy megadtam. és a körmére mered. a laboratóriumunk kétszer is elvégezte a békapróbát Mary vizeletével. – Ez esetben indokoltnak vélném. Én nem csináltam semmit… Jonas Wade rajta tartja a szemét Maryn. Ismerős valami az álomból… De a hasát nyomogató kéz elűzi az illanékony emléket. fut át Jonas agyán. Miért is tartotta olyan remek ötletnek. aztán az elkeskenyedett szemű Lucille ismét kérdőre vonja Maryt. múljon el ez az egész. A melle duzzad és érzékeny. hol van és mi zajlik éppen. tekintse úgy. és ismét meglepődik a viselkedésén. hogy a vizsgálatok eredménye téves. hiszen hallhatta. Az ép szűzhártya nem bizonyítja a szüzességet. és behunyja a szemét.

és mi van a szüzességgel? – kérdezi Lucille. dr. leesik az álla. Leszegi a fejét. a medencei vizsgálat igazolta a többi leletet. és int a lányának. – Nos? – kérdezi Lucille. McFarland…. tévedésből. Wade. Vitathatatlanul terhes méh. McFarland. hozzávetőleg narancs nagyságú méhet tapintottam. az én lányom a világért se tenne ilyet – az asszony feláll. Marynek remeg az alsó ajka. Továbbá felpuhult. Az orvos ránéz és így folytatja: – Szemmel látható a jellegzetes lilás elszíneződés. A lány felkapja a fejét. Most már nem kétséges. Mindennapos dolog. . mert megnőtt. – Mrs. Jó estét. – Mrs. doktor úr. Valaki másét nézte. hogy mekkora a méh. Nem jelent semmit… – Az se. mikor az orvos visszaül az íróasztalához. – Dr. Keresünk mást. de sokra megyünk vele. hogy ne kelljen a szemébe néznie. Wade. – Nem tévedhetetlenek se a békák. Mrs. se az orvosok. Össze is cserélhette a mintákat.megalázó valóságba. Wade. Kivették a méhemet. – Az intakt. – Dr. Lucille odahajol. – Borzalmas volt. Visszamegy az irodába és lerogy egy székre az anyja mellett. Az orvos vállat von. A békapróba nem tévedhetetlen. hogy Mary állapotos. – Az nem lehet… – suttogja Mary. és szó nélkül megpaskolja a lánya karját. Én ismerem ezeket a dolgokat. McFarland.

hogy hazudtál nekem. – Először hittem neked – tápászkodik lassan Lucille. de semmit se tud mondani. akinek keskeny vállát már a néma zokogás rázza. – Nem tudok erre mit mondani. – Tévednek. Lucille hátrál egy lépést. hallatszik. Mary Ann. szavakat keres. a nyakkendője csálé. – Mi van itt? Mary fölnéz az apjára. Evans nőgyógyász. Ted nem is hallotta. – Úgy szégyellem magam! Mary esengve néz az apjára. Az fáj a legjobban. hogy Mary terhes. Kihúzza magát. hogy intézkedhessen és magához ragadja az irányítást. Wade előtt. ide-oda csapong a tekintete. ha felsejlik egy-egy gondolatkezdemény. Mary kitátja a száját. – Először is mondd meg. ahogy végigmegy a közlekedőn. sóbálvánnyá dermedve bámulja a feleségét meg a lányát. mint az anyját. ajka néha elnyílik. Aztán megáll az ajtóban. Azt mondja. A hír ugyanúgy letaglózta. hirtelen megesik rajta a szíve. a vállára vetett zakó akasztója az ujjára fűzve. Ted kiált. édes Istenem… Mary az ágya szélén roskadozik. – Szégyent hoztál ránk – zihálja Lucille elfúló hangon. De dr. Mary Ann?! – emeli föl a hangját Lucille. Mary Ann. – Miért nem hisztek nekem? Mike és én nem csináltunk semmit! – Hülyének nézel. – Meg kell beszélnünk ezt az egészet. de ezúttal tanácstalan. lassan elismétli: – Mary terhes? – Nem igaz. ki a fiú. Először úgy fest. Ted közelebb lép. Lucille reszkető hangja szűrődik ki az arcára tapasztott ujjai közt: – Most telefonált dr. – Hülyét csináltam magamból dr. – Hol hibáztam. úgy nyögi: – Édes Istenem. léptei feléjük dobognak. Mary Ann? Miért tetted. Gondolkoznom kell… – Merev léptekkel az ajtóhoz megy. apa – suttogja a lány. fejezet Lucille a kezébe temeti az arcát. és szipogva küzd a sírással. engesztelően tárja szét a karját. Mike Holland? – Nem! – nyögi-jajongja Mary. ezt velem? Mary csak nézi-nézi az anyja felduzzadt arcát. és azt mondja: – Halálosan megbántottál. az inge kigombolva. . – Ebből elég! – veszi el Lucille kezét az arcáról. Karcsú alakja remeg.4. terhes vagy. Ted próbálja felmérni a tényállást. Halkan csukja be az ajtót. Megáll háttal a férjének és a lányának. Olyan… zaklatott vagyok. mint a szerepét próbáló színész. ismét könny szökik a szemébe. mielőtt válaszolhatna. Közölte. A légkondicionálástól fagyos ház aljában nyílik-csukódik az ajtó. Aztán. Ilyesmi csak más apák lányaival történhet meg. – Ne most. semmi kétség. Evans.

hogyan csinálják. Nem tanítottalak meg arra… – De apa! Hogy tehetnél te erről? Valami bajom van. és van képe terhességet emlegetni. aki elengedi magát és a mellkasához bújik. apa. átkarolja és magához vonja Maryt. próbákat végeztek. és elmondta. aki továbbra is émelyeg reggelente. Az orvosoknak is megmondtam. tudom. Mind a két orvos az állítja. nem tudom. Sír még egy percig. akinek egy közönséges influenza is magas. én pontosan tudom. cicám. Ted elhúzza a száját. egy hosszú sóhaj telik tőle. hogyan formálja a szavakat. Hol voltam én idáig. A torkát köszörüli abban a reményben. hogy leereszkedik az ágy szélére. Szombat délután. barna testét. amit az orvosok képtelenek megfejteni. hogy valahogy megered a szava. – Mi történt? – hallja hirtelen a tulajdon hangját. aztán lassan elcsendesedik. hogy te jó apa vagy-e vagy sem? – Cicám – fogja meg Ted a lánya arcát –. hogyan kezdje. míg a pinacoladát iszogatták a medence mellett. amit az orvosok mondanak. Az agyában valahol felsejlik a homályos emlék. Én azt hittem. de nem. csak tátog. tűnődik. Evanshez. – Mary – mondja halkan –. hogy Maryt. és az űrben szállna lassan lefelé. – Hinned kell nekem! Ártatlan vagyok! – Jaj… – suttogja Ted. és sült a hús a kerti grillen. mi bajom van. – Nem igaz – hallja az elhaló suttogást. Mintha kihúzták volna alóla az anyaföldet. orvosok. hogy állapotos vagy. és kérdő tekintettel méregeti Maryt. de bűnösnek érzem magam. De én soha nem csináltam ilyet. És még most se fogtad fel. talán anyádnak volt igaza. de akkor is lehetetlen. – Valószínűleg nem tudtad. gyerekem lesz. Ted nehézkesen bólint. – Tudom. Nem tudja.Mary várakozásteljesen néz az apjára. – Nem tudom. nem hiszem. Lucille kakaóvajjal kenegette karcsú. . mit mondjon. apa. betegségem. de szó nem lehet arról. anyád felvilágosított… – Apa – mondja könyörögve Mary –. miért. világos? Hiszel nekem? A lány tétován bólint. mit tudom én. mit teszel. és a lánya arcát vizslatja. elviszi egy nőorvoshoz. – De nem vagyok! – sikoltja Mary. mindenféle próbákat végeztet. ha nem így lenne. Akkor elkerülhettük volna… – De apa! – Hallgass ide. Szerintem semmi rosszat nem tettél. apa. Talán ott kellett volna hagynunk benneteket Amyvel a katolikus iskolában. megnyugszik. hogy két orvos egybehangzóan állíthatná. akit a közelmúltban hiszterektómián átesett barátnője ajánlott. – Hogyhogy? – Kudarcot vallottam mint szülő. hogy távol állt tőlem mindig is. Hosszú hallgatás után félénken elsóhajtja magát: – Apa… Ted McFarland láthatóan megrendülve ül az ágy szélén. – Mary. dr. Ted száján végre oldódik a lakat. De mi köze ennek ahhoz. – Nem tudom. meg az. hogy a „Perry Mason" közben Lucille mesélt valamit arról a proccos dokiról a csicsás rendelőjében. míg a lányát nézi. – Apa! – Egyszerre kicsordul a könnye és lecsurog az orcáin.

Naplemente csak két óra múlva. Zárva volt az ajtó. cicám. hogy ki volt. – Jó napot. Istenem! Már pattan is fel. A nagy ablaktáblákon beárad a késő délutáni nap fénye. és elindul az orvos felé. Mikor a lány félénken belép. Ted utánakap. tanácstalanul néz körül a szobában. most a kartotékokat egészíti ki. Dr. A hőmérő higanyszála magasra szökött.Ted. nem csoda. cicám. Meglepetésére Mary McFarlandot pillantja meg a lifteknél. vajon mi szél hozta? – Ha akarsz. Mary beballag utána az irodába. és utánaindul. mint akit megütöttek. leveleket ír. A folyosón távolodó léptek. De annyira elvakítják a könnyek. melegét a légkondicionálás közömbösíti. hogy megtettem. – Miért? Nekik kénytelen vagy hinni. – Mary… – Ez nem lehet igaz… Mary kitépi magát és az ajtóhoz ront. se az apa. – Jaj. – Most nincs rendelés. Valaki rángatja a bejárati ajtó kilincsét. Jonas Wade felfigyel duzzadt szemhéjára. Az imént küldte haza a nővért. A pártodat fogom. – Mary – szól utána. Az iszonyattól eltorzul az arca. dr. – Mary. hogy sejtelme sincs. és segíteni szeretnék. nekem nem? – Csak annyit árulj el. holott az orvos már elfoglalta helyét az íróasztal mögött. mint anya! Te is azt gondolod. Jonas Wade vége felé tart a papírmunkának. A kopogásra az orvos felemelkedik. hogy több páciens is lemondta a mai napot. míg átölelve tartja. válogat a szakfolyóiratkazalból. mintha most kelt volna fel az ágyból. – Kénytelen vagyok. mintha lélegzetet se vennének. és a karjánál visszatartja. Wade. Aztán Mary lassan. Mary. Ted mély lélegzetet vesz. se a lány nem mozdul. ez a legforróbb napszak. A lány megfordul. mint legutóbb: csapzott a haja. – Te se vagy különb. a síelő figurán matatva keresi a szavakat. Jonas Wade kinyitja az ajtót. hogy a Gelson szupermarket is valóságos kísértetváros. – Ki a fiú? Hosszú csend. Egy pillanatig csak néz. – Mit. – Nem ítéllek el. mert a kislányom vagy. és csak áll. Nem haragszom vagy ilyesmi. Dr. – Apa! – zokogja. a völgyre szmog terül. Wade felkapja a fejét: mintha neszt hallott volna odakintről. aztán bocsánatkérő mosolyra húzódik a szája. apa? – kérdezi a fojtott hang. hazament. és kimegy a váróba. – Mary – mondja halkan bízzál bennem. jó? Érzi a fejbólintást az ingén át. az orvos tűnődik. apa! Jaj. – Cicám… tudni szeretnék valamit. Dehogy neheztel érte. Ugye elhiszed? Mary ismét bólint. a blúza nincs rendesen betűrve a szoknyába. gépiesen elhúzódik. gyere be – tárja ki neki az ajtót. Segíthetek valamiben? A lány szeme elkerekedik. Kényelmes délután van mögötte. hogy a lány nem olyan rendezett és ropogós. merre keresse a lányát. Székéből látja. Mike? Mary összeroskad. Észreveszi. és az apjára bámul: – Te hiszel nekik – suttogja. – Ne rohanj el. várj! – kiáltja Ted. Azt hittem. .

Mary? – Biciklivel… – Ebben a hőségben? A lány a nagy üvegtáblákra pillantva hunyorít a szmogban sárgálló napkorongtól. gyűrögeti. aztán dr. hogy tanultál élettant. Menekülni. Evanst jól ismerem. hogy tévednek! – Kik. mert megtanították nekem. hogy a lány a kezét tördeli. képtelenség. – Talán Crispin atyához kellett volna mennem. látva. mondja. azt hiszi. Wade. hogy a doktor úr és dr. Valahova mennem kellett. ülj le. – De téved. de a szeme vigasztaló. de a szék szélén kuporog. Gondolom. A lány a fejét rázza. milyen hangon szól hozzá dr.Kínos csönd. Wade. dr. Wade hátradől. Mary. és múlt szerdán… – Emlékszem. – Beszélni akarok – mondja. – Nem csekélység. ilyesmi. Mary ráemeli a tekintetét. miután innen elmentünk. és megkerüli az asztalát. hogy a házasság előtt tilos. gyerekem lesz. Be kell látnod. és egyszerűen nem értem. – Miért? Mary ismét a földet bűvöli. hogy én és Mike… Pedig én soha. jó jegyeket szerzel. kérlek. – Értem… – És anyám annyira kiborult! – Mary innentől képtelen uralkodni magán. Dől a szeméből a könny. Halk és kedves. – Bizony meleg van… – Mary. hogy van a hűtőben Pepsi. – Dr. A lány feszülten figyeli. a térdén könyökölve kissé előredől. és az orvos tekintetét keresi. miért jöttem. Ellátogat ide-oda. A szoknyáját húzogatja. Evans állít képtelenséget. hogy bűn. Dr. hadar. miért nem hisz nekem senki. és azt mondta. – Még soha nem láttam így kiborulni! És apa se jobb. Wade arca komoly. nem – szegi le a fejét Mary. Wade leül mellé a szomszédos székre. Mary. – Rémlik. Evans. kérem. – Innál valami hideget? – kérdezi az orvos. hogy itt találom. – Éppen a tanultak alapján vagyok tökéletesen biztos abban. simogatja. dr. és azt mondja: – Mary. Wade megszólal: – Hogy jöttél ide. hogy nem igaz! Mondja. A lány engedelmeskedik. hogy nem szabad. Dr. Anyám vitt el hozzá. – Mary! – ugrik föl Jonas Wade. kórházakba. mert szerda van. Wade. – Nem is tudom igazából. A lány óvatosan felnéz. Kiváló orvos. – Tiszta kitűnő vagyok. Wade tűnődik egy pillanatig. – Hallgatlak. mi történt múlt szerdán. hogy amit állítasz. Wade. – Köszönöm. holott igazat mondok! Dr. – Honnan? – Hazulról. de néha nincs a templomban. Mary? – A szüleim és dr. te értelmes lány vagy. Abban biztos voltam. Tudom. – Dr. . Dr. türelem és figyelem sugárzik róla. Mérlegeli. ugrásra készen.

a szüleid tudják. árnyas pázsit és félkörben ívelő kocsifelhajtó fedezékében. kétségbeesett szülők. és hova mehettem volna… – Fel kell hívnom a szüleidet. és újra belévillan a gondolat. egy folyóiratban olvasott valami ilyesmit – melyikben?. Elrohantam hazulról. Dr. Gondolatfoszlány inkább. elgyötört vonásaiból. az épületek az úttól jóval beljebb. Némi mérlegelés után ismét megszólal: – Eljársz a Szent Sebestyén-templomba. hallottál már a fogamzásgátlásról? – Tudom. hogy itt vagy? – Nem. sortot. Még én se tudtam. Muszáj volt beszélnem valakivel. Nézi a lányt. fekete haja nagy csavarókon. S belévillan valami. De csak a színlelni képtelen ártatlanságot látja. . és olvasni próbál dúlt. Szórakozottan bámulja az úszók játékos évődését. mikor a McFarland lány ott ücsörgött nála. gondolatait a lány köti le. Fogalmam sincs. De az orvos nem a látványra. Vizsgálatok. és vacsorázhatunk. viszont idegesítően hangoztatja ártatlanságát. Jonas Wade lassan megbiccenti a fejét. kocsikeréken díszelgő postaládák. – Tudom – sóhajt a lány. és nézi a vízben hancúrozó fiatalokat. amint belökdösik egymást a medencébe. de most a párhuzam mégiscsak eszébe juttatta. Angliában történt. japán sarkú papucsa csattog a lakkozott parkettán. mióta csak átadta Mary Ann McFarlandet összetört szüleinek. – Tíz perc. Megint kibámul az ablakon a sivár sárga égre. hogy szólsz a srácoknak – szól hátra Penny a válla fölött. Ez a tolakodó ötlet mintha megnyomna egy gombot. Érdekes eredmények. a kérdéses nő nem hazudott. míg dr. a Chalk Hilltől északra. sőt használaton kívüli lóistálló is van. miért épp ide jöttem. a jó ég tudja már. az igaztalanul vádoltak őszinte megrökönyödését. De ez kicsit más volt – a lány nem is őrjöng annyira. És az ifjúsági szervezetbe is? – Igen. Jonas rápillant. a hűvöskék szempárt kémleli. festőien „ranchó"-nak mondott stílus jegyeit viseli magán. igaz? – Igen. – Mary – szólal meg utóbb az orvos –. bikinimelltartót visel. beugrik egy angliai leányanya esete. gondolja Jonas Wade. A konyhából beáramlik Penny Wade rostonsültjének illata. mikor eltűz mögötte – alacsony. mert úgy vélte. mikor? –. Hatalmas üvegablakok néznek a cserényformán elkerített takaros előkertre. amitől megdermed. hogy tilos. vagy a neszekre figyel. fel a biciklire. odahallatszik Cortney és barátai sikkantgatása. Jonas Wade a hűvös üvegnek támasztja homlokát. hogy itt fogok kikötni. De mi is derült ki? Penny szalad át a nappalin. Wade telefonál. oda se néz. A Wade birtok tekintélyes a szeszélyes alaprajzú ház körül. Pályája során nemegyszer látott hasonló jelenetet: őrjöngő tini. Mary. átfutotta. Tedd már meg. a szagokra. ami már egyszer elkapta. Hátha igazat mond a lány. Az orvos írta meg a dolgot. azt állítván magáról. leporolná a memóriáját. és nyomban ki is verte a fejéből.– Mary. A ház kétszintes Woodland Hills előkelőbbik részén. hátha elárul valamit a titkos gondolatokról. ameddig csak bírtam. Wade-nek. hogy érintetlen. hátul viszont narancs-és avokádófák rengetegében spanyol stílusú úszómedence kínálja jótéteményeit. míg ráfeledkezik Mary kikezdhetetlen jóhiszeműségére. – Gondoltam. tekila-koktélt szopogat. mikor olvasott róla: a nő vihart kavart. kecses kis nő. ami a jellegzetesen dél-kaliforniai. és tekertem a pedált. – Értem – húzódik el az orvos.

a tizenkilenc éves Brad és testvéri jó barátja. aztán folyóiratok során. Jonas áll egy pillanatig. Wade-ék a tényállásnak köszönhetően hetente egyszer olyan hamisítatlan mexikói enchiladát és rostadát ehetnek. hogy férfival soha nem volt kapcsolata. Jonas tudomást se vesz a házat betöltő zsivajról: tekintete végigszalad a könyvek gerincén. a fejében egyre csak a McFarlandprobléma kering. hogy a hatóságok lefülelik őket. forró lehelet. De egy genetikus – mi is volt a neve a nőnek? – nem hagyta annyiban. Az itallal bevonul a dolgozószobájába. Mondd már. Mikor kitárja. kihörpinti az italt. megválasztották ismét. Jonas sarkon fordul. Bernie megígéri.Jonas fölegyenesedik. Scientific American. aztán az íróasztalához lép. Nézi a karcsú. por és uszodai klór szagát sodorja. ezért törik magukat és mindig vidámak. California Physicians'Medical Journal –. barna. síkos-fröcsögős testeket: két lány. hogy még egy évet elnökölhet a Galenus Szövetségben. Végtére alapítója a Galenus Szövetségnek. ahol a húszak az orvostudomány fejlődésével hivatottak érdekfeszítő viták révén lépést tartani. Egy hajadon leányt szült. Londonban történt. hallja. Tölt magának még egy italt. megbízhatatlan kromoszómapróbák. az UCLA genetikusával. hogy húsznál több tag ne legyen. Inkább a könyvekkel. De a dicsfény glóriája megfakult egy nap leforgása alatt. Bőrátültetés. Élőképpé dermed a négyes: a tizennyolc éves Cortney az ugródeszkán pózol. miután beszélt a legjobb barátjával. de nem ment . aztán a vizes talpak csattogását. két suhanc kacag és visong. olyan büszkeséget érzett. Kötötte az ebet a karóhoz. A fenébe is. Egyszerre nagyon utálja. ő tett róla. – Kész a vacsora. A remekbe fésült Penny mosolyog rá az ajtóból. hogy bárki megnyalná utána az ujját a déli határon túl is. Becsukja az ajtót. Az orvosok kinevették. Sarah Long a lépcsőn üldögél. legjobb barátnője. folyóiratokkal telizsúfolt polcokat pásztázza. beárad rá az esti fülledtség. szárítkozzatok meg. gyerekek! – kiáltja Jonas. nevetést. mire jutott? – Drágám… Megfordul. Vizsgálatokat végzett a gyereken. – Hé. hogy… Jonas behunyja a szemét. Szerda este. Tom tárt karral készül elkapni Cortneyt. Piszkálja valami: ebben a betűrengetegben van az a közlemény arról az angliai esetről. az avokácló-grépfrút salátát eltünteti. a kelbimbót. Vajon otthon találja-e Bernie-t? Otthon találja. hogy szólni is alig tudott. holott egy kukkot se tud angolul. rettegnek. és a hátsó ajtóhoz lép. Van. hogy bekereteztesse és kitegye a falra: micsoda megtiszteltetés. Kezdetleges. csak a japán sarok kopog a folyosón. Jonas Wade. ami friss eukaliptuszhajtások. A címeket bűvöli – JAMA. hogy Cortney utolsó ugrása felcsapja a vizet. és a szakma krémjének jusson a hőn áhított tagság. hogy miért. hogy benéz vacsora után. tűnődött még kicsit. – Tálalva van! – Már el is tűnt. hogy neki kell berángatnia a vigadozó ifjúságot a légkondicionált fagyba. kiszáradt fű. hogy ő üljön az asztalfőn a Lawry különtermében. Szeme megállapodik az új oklevélen: az asztalon várja. rothadó gyümölcs. hogy az ilyenek válnak be legjobban. hogy mi is állt abban a cikkben. Arra jutott. Pirruszi győzelem az ilyen. és lassan-lassan visszaszivárog az elméjébe a szökevény cikk néhány adaléka. az ilyen babérok tiszavirág-életűek. Míg a steaket. zihálást. Maga se érti egészen. Mikor szombat este átvette a mindösszesen húsz tagot számláló titkos és zártkörű klub júniusi összejövetelén. a telefonhoz. és mosolyogva biccent az ügybuzgón arra loholó Carmelitának: remek házvezetőnő.

mit szólsz hozzá?''. Pennyé meg az övé az egész ház.semmire. aztán megkérdezi: . – Nyilatkozz. hogy a fiút védje. aki pár órája holtsápadtan. Brad meg átmegy az UCLA-ról a Stanfordra.: – Hogy én mit szólok? Te vagy az orvos. Szerintem küldd pszichiáterhez. tehetetlenül ült a rendelőben. kopaszodik. mikor a szövetségi csapatok ellenőrzésük alá vonták az Alabamai Egyetemet. ez a tettre kész közgazdászhallgató. Most már a San Fernando-völgyi Állami Főiskolán drámaszakos és színkitűnő. Bőrdzsekik. földet seprő orrú járgányok. Mikor Jonas végére ér Mary McFarland. elvesz egy Cortney zsánerű leányzót. élénk érdeklődéssel kíséri barátja minden szavát. családtól elvonulva. belebámul a poharába. Jonas. Az ifjúság kitódul a ház elé. én csak csóró falusi genetikus vagyok. és megkérdezi: „No. az UCLA-n kutató negyvennégy éves genetikus alacsony. Ezért aztán magánúton tartják a kapcsolatot. jogra. aztán betelepszenek Jonas sötét bőrrel kipárnázott dolgozószobájába. eldöntötték. és feleselt Pennyvel. Jonas tehát háborítatlanul cserélhet eszmét Bernie barátjával. Jó. de hát a terv éppen az általa kikötött alapszabály miatt dőlt dugába. zömök. Aztán oldottabb a csevegés: vajon tehermentesíti-e a Sepulveda hágót a tervezett új főút? Jonas végül rátér az érdemi témára. Nemcsak Woodland Hillsen meg a szombat reggeli golfpartin közösködnek ők. ahogyan eltervezte. Onnantól kettejüké. Jonas tűnődik pár pillanatig. Brad cimborája az Alpha Phiből. hogy majd szétrobbant a ház. Majd egykettőre beköti a fejét valaki – éppenséggel Tom. mint a nagyapja. teszi hozzá egy hang az agya rejtett zugából. hol eltérő véleményüket kicserélni. Cortney bőgette a rockot. Mikor Bernie betoppan. lenyalt fürtöket. vagy hazudik. Carmelita mosogat. hol egybehangzó. mikor tizenöt évesen rossz társaságba keveredett. Jonas Wade lebámul az eprére. nagy ritkán egy steak fölött. autós moziba készülnek. De akkor ő kivette Cortneyt a Birmingham középiskolából. kényelmesen éldegélhetnek. mint Penny volt valaha. Italt töltenek maguknak. dióhéjba foglalt történetének. hetente összedugják a fejüket egy ital. Bernie Schwartz visszakérdez. Jonas Wade igyekszik erőt venni magán és figyelni a többiekre. asszonytól. és szépen megállapodik itt a környéken. Összehasonlítja magát Ted McFarlanddel. csupa fül. – Hát jó. és összeköttetéseit latba vetve bejuttatta az újonnan megnyitott Taft gimibe. és hálát ad. Bernie. Pár éve Jonas kitette a lelkét. Bernie Schwartz. három éve végigcsináltak egy keserves időszakot. randa csatokat viselt. hogy tudniillik csak gyógyító orvos léphet közéjük. aki korántsem elveszett ember és szemmel láthatóan nincs ellenére Cortney. hogy Bernie helyet kapjon a galenusi húszak között. lételemük a jó vita. És hótunalmasan. Bernie a whiskyt szopogatja. mit nézzenek meg? Arábiai Lawrence vagy valami strandhistória? Sehogy sincs megegyezés. Gyöngéden nézi Cortneyt. elcsigázva ült asztalhoz. Jonas és Bernie egyívású szellemek – szomjúhoznak az újra. minigolf lesz az igazi. Váltanak pár szót a fokozódó zavargásokról Délen. hogy Cortneyval soha nem volt igazi gubanc. vagy tényleg elfeledkezett a nemi aktusról. ügyész lesz. aki szakasztott olyan. mindketten aggasztónak tartják. ahogyan Wallace kormányzó fellépett. Carmelita asztalra adja a lecukrozott epret. Penny meg a varrószobában anyagot feszít a subázókeretére: új munkába fog. A barátaikat vendégül látó Cortney és Brad viszi a szót.

csak nem hiszed. de ha jól emlékszem. Szó szerint értendő a dolog. – Az meg hogy lehet? – A megtermékenyítetlen tojás kromoszómái egyszerűen megduplázódtak. pokoli gyér a . a tenyésztők például kiváltják a szűznemzést bizonyos pulykafajtaváltozatoknál. Jonas nézi-nézi az italát. – A sejtmag alkotóelemeivel foglalkozunk meg DNS-szintézissel. – Jonas. Kísérleteket végeztek. bizonyos alacsonyabb rendű állatfajoknál valóban természetes. amelyek megtermékenyítetlenül is kikelő tojást tojó nőstényeket nemzettek. hogy folyt valami kísérletezés apátlan egerekkel. Hadd gondolkozzam. – Emlékezetem szerint minden szűzen nemzett pulyka megduplázta a szabályos kromoszómaszámot. de mindig elalszik az ügy. hatból egy megmaradt és kikelt. az élővilágból ez esetben az állatok fontosak neked. vagyis „apátlan" tojásból származó pulykákat olyan kakasokkal pároztatták. Lehet. ami magától beindul… Bernie rászegezi szúrós kis szemét a barátjára: – Spontán szűznemzés csak az alacsonyrendű állatoknál van. hogy sok megtermékenyítetlen tojásban is elindul a növekedés. hogy ez a lány…?! – Hallottam vagy olvastam. hogy békában is létezik ilyen… – Ennél azért másszunk kicsit följebb. nem in vivo. A gazdák hamarosan tele voltak spermát sose látott tojásokról szaporított baromfival. a szűzen nemzett. – Tudják. valami Beltsville-ben vagy hol. mi okozta. mi megy mostanában a laboratóriumban? Bernie összevonja busa ősz szemöldökét. – Nem jut eszembe. – Elgondolkodva vakargatja az állát. hogy a pete sperma híján is embrióvá fejlődik. nem a növények. ha jól emlékszem. Miért érdekel? – Értelmező szótáram nekem is van. Többnyire megszakadt. in vitro. Jonas. hogyan lehetséges ilyesmi. meg van egy tiszta nőstény gyíkfajta. Marylandben volt. lötyögteti a pohárban. amelyik magától szaporodik. Bernie ismét felvonja a vállát. a természetes előfordulásáról. hogy az embriók megtermékenyítés híján is növekedésnek indultak? Bernie gondolkozik. – Mit tudsz a szűznemzésről? – Szűznemzés? A meghatározása ugyebár. – Nem értem. Egy pulykatenyésztő gazda felfigyelt arra. mielőtt az embrió kialakult volna.– Bernie. – Na nézzük. – Emlősöknél nincs? – Emlősöknél? Életemben nem hallottam még ilyet. a guppiknál például. már régebben. feljavítás céljából… – De én nem a mesterséges szűznemzésről akarok hallani. Pontosabban az ATP-t bontjuk le aminosavakká. – Várj már. mit tudom én. – Mindjárt. hanem arról. és megint a jellegzetes vállvonás következik. Erről tudsz-e valamit? – Apátlan egerek… – Bernie hajlott orrú ábrázata komoly lesz. csakhogy mesterségesen. De szerintem nem sikerült kideríteni. – Volt ilyen. hogy emlősöknél spontán… – Elkerekednek a gombszemek. Nos… – emelinti meg Bernie vaskos vállát –. – Előhozzák egyszer-egyszer ezt az emlősök szűznemzése izét. – Ha nem tévedek. Nekem a jelenségről mondj valamit. kösz. – Fenékig üríti a poharát. Hol is olvastam ilyesmit utoljára? Valamelyik szennylapomban írtak róla – hogy tanulmányoztak egy pulykafajtát… – Akkor mesélj a pulykákról.

Jonas a tenyerét öklözi. Helen Spurway! – Mint akit kígyó csípett meg. Jonas Wade nagyot sóhajt.dokumentáció ezen a területen. – Jonas – hallja Bernie halk hangját. néhány hónapig a világ genetikusai egytől egyig Londonra sandítottak. – A francba. délután nincs rendelés. és nem kaptak az ötleten. – Megvan! Spurway! Dr. Bernie. a könyvespolchoz rohan. – Ezen kár lenne vitatkozni. – Ojvé. – Róla olvastam valahol… – Nyolc éve. . Ötvenötben. Viszont mindenképpen utánanézek ennek a pulykavircsaftnak. – Van benne valami. értsd szűznemzés. Az utca emberének gőze nincs. mi az a partenogenezis. és hátat fordít a polcnak. A fejében meg a másnapi programját: reggel műtét. A szülőknek ajánlottam is ma délután. Jonasom. hogy forduljanak pszichiáterhez. de ez a lufi is kipukkadt. – Dr. – Küldd el pszichiáterhez. forszírozni fogom a pszichiátert. De ha megint megkérdeznek. el tud menni a UCLA könyvtárába. – Még mindig kíváncsi vagy a véleményemre? – Hát persze. Az anya szerint ez a lelkiatya kompetenciája. Pár éve az a Spurway-dolog nagy vihart kavart. Wade az ujja közt pergeti a friss folyóiratszámokat.

Bárcsak ott lenne már. mert Lucille a pohár aljára nézett. felfúvódik. végül jött a reményvesztés. De egy dupla whiskyvel gubbaszt a kikapcsolt tévé előtt. Mary. és kiszedje Maryből. Megvétózta. Lucille pedig… A szomszédból áthallatszik. holott Lucille dr. mintha az volna. mitévők legyenek. hogy időnként pohár koccan a whiskys üveghez. miért hozott szégyent az egész családra. Mary meg lehúzta a redőnyt. De holnap feltétlenül felkeresik Crispin atyát. júniusi hőség átjárta házban kell lennie valakinek. kismamaruha alatt türemkedő óriás pocakkal: elviselhetetlen gondolat. Amynek is örült. de hát ő öt évvel később született. Mint a feslő rózsa. gondolja Ted McFarland. mindannyiukra. aztán a harag bánattá szelídült. Míg Lucille vajúdott. Valakinek tartania kell a frontot. okos. ahogy szétmállik. az élete értelme. és semmi értelme. nem szól senkihez. és összegörnyedve fogja a hasát. fejezet Már oda kellett volna érnie. de legalább úgy tenni. falfirka a szentélyben: lilán kígyóznak majd a lábán a visszerek. most esne jól csak igazán a kikapcsolódás. Megfeszül belé. mint a többi. mihez fogjanak. Utálja kihagyni. lógni fog a melle… Ted kezéből kiesik a pohár. De hát nem mozdulhat el. Mary terhesen. A konditerem. intézetben nevelkedett. Végtelenül kedves neki a lánya hamvas. és másról se fantáziált. higgadt családfőnek lenni. Mary. Ted egész éjjel gyertyákat gyújtott a templomban és imádkozott. megsemmisül a ruganyos szépség! Templomgyalázás. Lucille kezdetben dühös volt Maryre. Gyönyörű Marym! Hol rontottam el? . Szellemessége. amit tett. és az eseményt beárnyékolta az a kellemetlen dolog. Nincs ebben semmi titokzatos: Ted nem is ismerte az anyját. Ebben a sötét. Ó. a mindene. De ez – mered maga elé komoran –. néma. ha olyan szerda lenne ez is. hogy közel kerüljön a lányához. Ted azonban tudja. Wade-től egyenesen a paphoz akart menni. Hát hogy bírja végignézni. kinyúlik a bőre. Korai még. hogy lány legyen a kicsi. ez több a soknál. aki ül és vár. ártatlan bája megnevetteti.5. elformátlanodik. szeme láttára érik nővé: az apák zömével ellentétben ő nem siratja. Ted McFarland annyira szereti az idősebbik lányát. mintha belerúgtak volna. Ki van zárva. miért tette. hogy a szíve szakad belé. Csak egyre bámulja a halott képernyőt. karcsú szépsége. hogy Mary gyermekévei eljártak. hogy Lucille igazából a saját boldogtalan emlékeivel küszködik. ő biztosan tudja. hogy hanyatt-homlok Crispin atyához rohanjanak. dagad. Mary a büszkesége. jajong belül. De mire? Amy katekizmusórán van. mint lánytestvérekről és lánygyerekekről. Például. Mary bezárkózott a szobájába.

És zavarba ejtő is. Megint az arcát nézi. selymes simaság lüktet fény és homály között. Mary elvétve lát női meztelenséget. szögletes. Halk léptek közelednek. a szobában különben teljes a sötét: Mary megbabonázva szemlélődik.meg levegyék. és vastag fürdőköpenyben jár ki-be. Képzelődik. Megtapintja a hűvös bőrt a köldöke alatt. olyan művelt. vékony derék. a hasára. a lányok idegesen takargatják magukat a kis törölközővel. De mit is mondott dr. Próbálja összerakni azt a keveset. megnagyobbodtak volna. hogy a melle megduzzadt? És feszül? Bizonytalanul odaviszi a kezét. egyenes. Feszes ez a has. Van változás? A váll rajza ugyanolyan. Nézi a bimbókat. Germaine olyan nagyvilági. Mary feszeng saját maga előtt. ösztönösen hátat fordít a szekrénynek. A bőr színe. Mary tekintete a mellén állapodik meg. Mikor ujja hegye a fanszőrzetre téved. Leengedi a kezét. Szeme lejjebb siklik. hogy dr. kalauza a liberalizmusban. A nyári barnaság még késik. Az íróasztal lámpáját irányította magára. hátára a pára lepte falitükörben. Wade-nek igaza van. mintha valami szégyenleteset művelne. Ebben a pózban egy röpke pillanatig kagylóból kiemelkedő Vénusznak látja magát. hogy igazából mi nem stimmel nála. Mi van vele? Mi okozza a reggeli émelygést meg ezt a mellduzzanatot. Mi fog meglátszani? Valami rejtelmes dolog zajlik itt a tenyere alatt. semmi se növekszik idebenn. Mikor tornaóra után zuhanyoznak. Fürdéskor rendszerint csak futó pillantásokat vet a fedetlen vállára. hogy terhes. Az nem lehet. Eszébe jut valami. amit erről a témáról tud. aztán folytatja útját bal felé. Életében először látja magát csupaszon. tiszteletben tartva a másik szemérmességet. Tökéletes. Germaine-nel irtó jóban vannak. Anyjának külön fürdőszobája és öltözőszobája van a nagy háló mellett. Laposan fekszik az izmot vallató tenyere. ezt a derült égből villámcsapást? Két orvos is kijelentette. Nyáron is elvonulnak.Áll a kihajtott szekrényajtó előtt. a comb csöppet sem vaskos. Csakhogy neki ez kínos téma. Megint grimaszol. mint az úszóké. Az illető megáll az ajtaja előtt. tenyerébe fogja a mellét és megnyomja kicsit. Összerezzen. Mintha másvalakit bámulna szeméremsértően. Talán Germaine segíthetne. a lábszár nyurga. de hát ő tudja. de ezt a szex dolgot sose bolygatják. lágyan ívelő csípő. Wade? „Hamarosan meglátszik…" Fintort vág. mint a gyöngyház fényű napfelkelte. és alaposan megnézni mindent. ez a fürdő közös Amyvel. Inkább azt kellene összeszedegetni a gyér tudományból. kecses. és a meztelen testét nézi a tükörben. valahányszor itt a szobában öltözik-vetkőzik. húszéves az egyetemista barátja. mint volt. De akkor is meg kell győződnie a dolgokról. és rendületlenül nézi a testét. Mary visszafojtja a lélegzetét és fülel. Lenyűgöző érzés most merészen itt állni pucéron. az kizárt. finom izmú. gyorsan elkapja a kezét. Mintha szobrot vizsgálna szenvtelenül. neki csöppet sem tetsző. a kar hosszú. hogy a fürdőruhájukat fel. Mikor kért utoljára felmentést a tornaóra alól? Jó . de Amy mindig bezárkózik. a szülői háló irányába. Másik kezével a másik mellét tapintja óvatosan. Mary felsóhajt. Érzékeny. A vérzés. Örökösen a forradalomról meg a szabad szerelemről folyik köztük a szó. Mintha megsötétedtek.

A tükörben Lucille Ted szemébe néz. – Mióta kiderült ez az egész. és fogva tartja a pillantását. – Beszélj vele. Aki megszabadítja ettől a… – Nem – leheli Ted. Hát… – Ted hátat fordít a feleségének. – Nem akarom. Lucille bámulja magát a tükörben: egy idegen nő. hogy ilyen szégyen. Beletelik pár pillanatba. tartozol nekem ezzel. mint a férjéhez – Rosemary Franchimonira gondolok. Hanem a fiú. hogy iszonyúan fél. – Én beleőrülök. én szerencsés vagyok. az istenért… – De mi lenne. – Keress valakit. A nőknek meg muszáj… – Fejét ingatva igyekszik minden figyelmét a szemközti nőre összpontosítani. hogy a férfiak milyen erőszakosak. közvetlenül a halála előtt… és elmondta nekem. hogyan fogjak hozzá. Követelem. hogy még csak nem is akarta azt a gyereket. – Pszichiátriai tanácsadás – ismétli halkan Lucille az öltözőasztalánál. Lucille föláll. Aztán suttogást hall. hogy a lányod ilyen szégyenbe essen. én is. Nathan… – dörgöli a homlokát Ted. Tudom. hogy neki mi lenne jó… – Lucille nehezen nyel. Ted. – Nem igazság. – Mondjuk. Te is tudod. – Tessék? – suttogja. jót tenne neki. de az elhúzódik. hogy a fia tönkretette a lányunkat.régen… Mary újabb léptekre figyel fel. Ted. A háta mögött Ted dermedten áll a háló közepén. Lucille nézi. – Hagyd most ezt. hogy keress valakit. Lucille… De az asszony fojtott hangon folytatja: – Hosszan beszélgettünk Rosemary Franchimonival a kórházban. azt hiszik. ami az életembe kerülhet? Kimondatlan válasz remeg a levegőben. és kész! – Jézusom… – Ted. és megfordul. aki segít Maryn. Vidd el valakihez. amit hallott. Ted. Ted! – emeli föl a hangját Lucille. Elmondta. – Akkor vegye kézbe a dolgot Nathan Holland. és neked az a dolgod. – Nem Mary a hibás. Ted. hiszen kivettek mindent… – Lucille. én már rendbe jöttem. Nem ismerek senkit. én folyton – hangja suttogássá hal: magához beszél inkább. – Tudod. hogy az ő lelkiismeretén szárad. de mikor leesik a tantusz. Nem nézheted tétlenül. – Mit mondhatnék. Mindannyiunknak! – Lucille a férje karja után kap. hogy még egyszer teherbe essen. míg a férfi felfogja. ahogy mozog a szája. Nem akarta. mert az orvos óvta attól. – Hogyan tehetném. hogy oltalmazd a lányunkat. állát a kezére támasztva. Ted értetlenül bámul. és az ajtót bűvöli. tudod. – Jól értetted. – Ted hangja fáradt. – Nincs más. hogy az ő fia a ludas. hogy az egész élete rámenjen! Vegyék el. Senki nem kérdezte Rosemary Franchimonit. velem ilyen nem történhet meg. – Szóval. hogy kisiklik az élete. mit kell tenned – jelenti ki semleges hangon. – Én azt hiszem. – Ilyet nem teszek. Nem lelkesedem érte. Tönkremegy bele. Mondd meg neki. ha nem estem volna át a műtéten? És állandó fenyegetettségben élnénk? Ha reszketnem kellene a teherbeeséstől. ezek erőteljesebbek. Ne hagyd. – Ebben én teljesen járatlan vagyok. hitetlenül mered a feleségére. mondd meg neki. Ted. Azt sem tudom. joguk van hozzá. ilyen kínlódás vár rá! Azt .

Meg akarok halni. mióta Ted belépett a szülői hálóba. tizenhárom éves kori ábrándok krónikájába. miért. most leül az asztalhoz. hogy megmeneküljön. tekintete fáradt és szomorú. mozilátogatások. Aztán bólint. de már rég sutba vágta. tanárok iránti fellángolások. merthogy olyan gyerekes hülyeség. Nathannak meg kell tudnia… – Többet nem bír mondani. A naplójára téved a keze: műbőrbe kötött könyvecske aranyos lakattal. hóbortok. – Igen. és kihúz egy fiókot. Döbbenettől tág szemmel mered a sötétbe. Mary maga se érti." . Mary meztelen hátával támasztja a szobája ajtaját. Két évig vezette kislány korában. Odateszi a lámpa alá. a lányodról van szó. és senki nem hisz nekem. Ted. Vakon odabotorkál az íróasztalhoz. csinálj valamit! Ted lassan odafordul az asszonyhoz. és belelapoz a pletykák. Aztán ráírja egy tiszta lapra: „Szűz vagyok. Hall minden szót.akarom.

Csakhogy ez a borzalom hajtja most is. hogy megegyezésnek kell születnie…" Ted rábök a gombra. Bő egy éve ismerkedtek össze.6. és kipattan az autóból. pirítóst. Csodálat illeti. Talán együtt kisütnek valamit. nyögve kiszállt az ágyból. amellett. hogy fussa kertészre. Ted sincs különb formában. A kanyarban feltűnik Hollandék háza. épületkarbantartásra. a fürdőben bedobott négy aszpirint meg egy csomag Fizrint. – Hello. a nővére is mélyen alszik. Aztán szó nélkül főzött egy kanna erős kávét. mint a legénybúcsúja után. hogy XXIII. fogja a slusszkulcsot. készített mellé szalonnát. és anya sehol. Ted ilyennek még nem látta. mikor múlt nyáron Mike egyre-másra hazakísérte Maryt. Lucille ma reggel annyit se szólt. kikapcsolja a motort. Ted a legszívesebben kiverné a fejéből. Hol maradnak már? Fél órája vége a katekizmusnak. János pápa utódát még nem választották meg. Borzalmasan nézett ki. Lucille-lel kétszer voltak már itt vacsorán. a fontos hírét ezek szerint még meg kell tartania magának. Nathan Holland pozíciója a biztosítótársaságnál jövedelmez annyit. a rádió elnémul. Ted arra riadt. Az egész este olyan kusza volt. elgyötört arc a véreres szemek alatt lila árkok. Szép ház. Lüktet a feje. felkeresi Nathan Hollandet. de mindjárt beléhasít a lelkiismeret-furdalás. Beszélnie kell Nathan Hollanddel. Amy. Csörgött a vekker. hogy teljes gőzzel végzi nem könnyű munkáját. mint egy lidérces álom. Tanácstalanul zuhan magába. Ted a slusszkulcsot elfordítva az akkuról működtetni kezdi a légkondicionálót. A házat körülvevő takarosan nyírt sövényt bámulja. az egyik legszemrevalóbb a környéken. fejezet „Mrs. Tednek görcsbe rándul az arca. az anyja is. Tednek ráadásul rokonszenves is. Kennedy egészségi állapota a hivatalos közlemény szerint továbbra sem ad okot aggodalomra. Így diktálja a logika. Még csak tizenegy óra. Nyílik a bejárati ajtó. tizenkilenc éve. mikor Ted bejelentette. A kormánykeréken nyugtatja a fejét. Arra se mondott semmit. és még mielőtt a kocsi egészen megállna. teljesen elfeledkeztünk rólad… A tizenkét éves csalódottan vette tudomásul. Nathan Holland kész varázsló: gondot visel a három fiúra. Dúlt frizurája szomorú utánzata a megszokottnak. Lekattintja a hűtést. és Ted egyszerűién életre kel. hogy bű. Nat – int a kezével. bejárónőre. decemberben meg a karácsonyi partin. a Taylor Road fölött magasodik pálmák és szikomorfák között. patikarendet tart a házban. Tegnap este. A bíborosok kollégiumának szóvivője azt nyilatkozta ma reggel. de a hőség fojtogató. jelezve. mint a felesége. hogy a házban vaksötét van. Beesett. de a kutyának se kellett. Amy. Külföldi híreink: változatlanul fekete füst száll fel a Sixtuskápolnából. mikor Lucille már mélyen aludt. Ted felhajt a meredeken. Holland szája fülig szalad: . hogy szól a telefon. amiért ilyen környezetet teremtett a fiainak.

aztán a vendéget a hűvösbe tessékeli. Lucille is biztosan visszaszívná már azt a tegnap esti szörnyűséget. hogy hosszabban maradok el ebédelni. tejszín. ott sincs a makula. addig helyezd magad kényelembe. Gyere be! Idekinn már most meg kell gyulladni. Nathan Holland lassan biccent. Ted. Hát a tőzsdén? Ted grimaszt vág a forró kávé fölött. Ted ma reggel szólt ide. Az este a whisky bódulatában még barátkozott az ötlettel: gyorsan. dús ősz haja akár az oroszlán sörénye. pislog a csészéje pereme fölött. miközben kezet ráznak. – Itt a szomszédban strandol valahol. Szóltam a titkárnőmnek. – Hát Timothy? – kiált a házigazda után. – Nat. Vastag szőnyegek. Meddig folytassák ezt? Leteszi a csészét. hogy fontos ügyben beszélniük kell. Nézi a másikat. hogy holnap bezár a bazár…? – Persze… – Ted a halántékát dörgölve néz körül a nappaliban. Ő már egy hete vakációzik. A szörnyű célzást. titkon. de nagy önfegyelemmel egy korty forró kávét azért lenyel. faburkolat. – Nathan becsukja a ház ajtaját. és azt mondja: – Nem üzleti ügyben jöttem. Nathan a fekete bőr hajóskapitány-karszékben. Máris megyek. De Ted erre képtelen. nemsokára befutnak. – Hálás vagyok. – Szóra sem érdemes. Nat? – Nincs okom panaszra. Ülnek egymással szemközt. bajban vagyok. – Hát… köszönöm. lazíts. Mikor Nat visszatér a kávés tálcával – két csésze kávé. cukor. De napvilágnál már az abortusz gondolatától is felfordult Ted gyomra. Ted a bronzzöld huzatú kanapén. mély bőrfotelok. – Tudom… – A kanapéhoz lép. Ted irtózik attól. De hát csak . – Örülök. Szürke szeme mindig derűsen csillog. Ted végre leül. Tudnod kell. sajnos. de Ted közölte. és nagy jóindulattal néz a barátjára. Végül Nat ide hívta tizenegyre. Az alacsony spanyol kávézóasztalon van a tálca. – Már jártam az irodában. Aztán két kezébe fogja a kávéscsészét. Nagyon komoly a dolog. bimbójában elintézni. Nat. – Lucille-lel és a lányokkal minden rendben? – Ühüm… Hát ti jól vagytok? – Pompásan.– Sejtettem. de nem ül le. A fiúk? Nathan a válla fölött szól hátra a konyhába menet: – Mike és Matt iskolába ment. Nathan Holland tagbaszakadt ötvenes. hogy pokoli nehéz nekem ez az egész. Kávé? Ted tétovázik. kettejük közt kell maradjon az egész. Nathan leteszi a csészét. sugalmazza itt minden. hogy a te kocsidat hallom. amiért a szabadságodból áldozol rám – köszöni meg. pár szelet gyümölcskenyér –. Nem tudtad. Egyre hallja Lucille hangját. – Mi újság a cégnél. egyenesen Nathan szemébe néz. de félnapos tanítás van. cserepes növények. A most divatos spanyol stílusban rendezték be. Hollandék nappalija erre igazán alkalmas színtér. keresi a szavakat. az irodájában találkozzanak. hogy látlak – mondja Nathan. – Mi történt? Ted száraz nyelvét húzogatja az ajkán. hogy egy falatot is magához vegyen. „A lányodról van szó! Vegyék el és kész!" Persze szó sem lehet ilyesmiről. Mire észrevennék. Basszus hangja alapján színész vagy énekes is lehetne Ted szerint. kovácsoltvas. Nat azt javasolta.

– Tagadja – mondja feszes hangon. Ki akarom deríteni. egyre sűrűbb a házban a csend. Összenéznek. Beszélünk Mike-kal. Esett öregember módján tápászkodik fel. Ted megfordul. én nem vádolom. Nathan Hollandnek egyszerre mázsás súly nyomja a vállát. nagy léptekkel átmegy a hatalmas. Hosszú csönd. – Beszéljük meg ezt a dolgot. mire Nat megszólal: – Mi? – A lányom terhes. gondterhelt hangját: – Tudom.egyféleképpen lehet fogalmazni: – Nat. hogy gyereket vár. lassan fújja ki: – Igen. Hogyan tovább? Fogalma sincs. csempézett kandallóhoz. én tudni akarom. De ha azért teszi. – Rendben. – Melyik? Ted a homlokát ráncolja. és fél könyékkel támasztva a párkányt. A konyhából a hűtő neszei jönnek. – És biztos? Egy másik orvos talán… – Lucille két orvoshoz is elvitte Maryt. Valahol óra ketyeg komótosan. hónapokra dermedne mozdulatlanságba. – Gondolom. Azt gondolod. Mary váltig hangoztatja. aki . Mary terhes. – Olyan keserves ez is. csalódott düh. A két férfi mintha órákra. – Ó. Aztán a láthatatlan óra elüti a felet. aztán ki-ki elkapja a tekintetét. hogy mentsen valakit. ő nem terhes. – Értelek – dünnyögi. belebámul a fekete lyukba. ugye nem értesz félre? Mary egy szóval se mondta. hogy a lányomnak ne kelljen tovább hazudni. hogy az a…! – Nathan Holland nyitott tenyérrel csap a combjára. Mike tette. – Nem tudom elhinni! Ted csak bámulja a saját kezét: bár elfoglalhatná valamivel. Nem rebben a szürke szempár. a lányom terhes. a kávéjuk kihűl. mint egy… – Rázza a fejét. Ted mély lélegzetet vesz. de napról napra növekszik benne egy embrió? Mit mond neki? Hogyan viselkedik vele? Hát a szomszédokkal? A templomi gyülekezettel? Mi lesz a tanulmányaival? Hol rejtegessék? És mi lesz a végén? Mi lesz a gyerekkel. mikor tudtad meg? – Tegnap este. ez természetes. és hátraveti magát a fotelban. és Ted meghallja Nathan halk. És Mike a valószínű jelölt. Ted. – Nat. Hogyhogy melyik? – Mary. hogy képtelenség. ha még nem fejezte be a középiskolát. és a fotelban ülő férfira mered. a cserzett arc moccanatlan. Mit csinál egy megesett lány édesapja? Mit csinál az ember a lányával. Két öklén nyugszik leszegett homloka. miért jöttél. Felpattan. Olyan ez. Nat komoran bólint. Még azt is tagadja. ki az illető. Ted örökkévalóságnak érzi. Ted a másik karját is a spanyol fapárkányra támasztja. – Ted – szól neki Nat halkan –. Ted. Bugyborékol az úszómedence szűrőberendezése. És hogyan tovább? Ted megint a hideg kandallóba bámul. Szegényke nyilván holtra rémült. aztán megszólal Nathan: – És Mary mit szól hozzá? Tedben hirtelen felforr az indulat. hetekre. amiért olyan tehetetlen. És egybehangzóan nyilatkoztak. – Én se. tekintetéből süt az együttérzés. Három seregély csipog a márvány madárfürdőben.

minek nézel te engem? A fiú hátrál. De most arcába kergeti a vért. Nathan nekikészülődik. és mint a nagybőgő. Mondd meg az igazat. aztán Ted McFarlandre. de megijedtem. Felpillant. ahonnan a kredenc. Mikor mindhárman ülnek már – Mike Ted mellett a kanapén – a gyors imbisz meg a hideg kávé fölött. nem bírom elhinni! – Pedig így állunk – mondja halkan Ted. Ted ellöki magát a kandallótól. amit a szájához emelne. hogy én voltam. teherbe Mary McFarlandet? – Jaj. és növekvő dühvel nézi húsát és vérét. – Hadd magyarázzam el… – tárja szét a kezét. McFarland nagyon súlyos dolog miatt keresett fel. nem! Apa. ide-oda ráng a feje. apa. – Képtelenség! Istenemre. McFarland. Mr. A tizenhét éves Mike Holland. aztán megint az apjára. – Jaj. a másikban egy tányér gyömbéres keksz. – Hallottam. de rajtunk. téged is érint. mint mikor Ted bejelentette a dolgot Nathannek. kérlek. Hogyhogy itthon vagy.senkinek se kell? Megint Lucille szavai csengenek a fülébe. – Jézus isten! – Mike – szól utána Nathan Holland –. S nagy hallgatás után belőle is kiszakad: – Mi? – Mary McFarland. mit csináljak! Egész egyszerűen nem tudom! – Kigondolunk valamit. De az arcok láttán földbe gyökerezik a lába. – Jaj. mint a sarokba szorított állat. apa? – Fiam. – Te ejtetted. Mikor csapódik a hátsó ajtó. a kutyaúristenit. Mike lép a nappaliba. kicsattanó apjának ifjonti mása. Szép. Dermedten bámulnak a konyha felé. Ted. és Ted elszörnyedve figyeli. A két ülő felnőtt sötét ábrázata láttán Mike Hollandnek csikar a hasa. idáig nem jutott eszébe. ülj le. Van egy perced? – Persze. . ne félj. Mr. És úgy gondoljuk. Maryt meggyalázták. – Jaj! – szorul ökölbe a fiú keze. mikor telefonon dicsekedtél a haverjaidnak a hódításaiddal! Hallottam. mikor a Mulholland Drive-ról áradoztál Ricknek! Mike. – Jaj. meghökken. nem tudom. mi ketten soha nem csináltuk… – Ne játszd meg magad előttem! – vörösödik el Nathan. Segítünk Maryn. nem! Te jó ég! – Mike felugrik. megszólal: – Fiam. félúton megáll a pohár. becsszó! Maryvel mi soha nem… – Mike! – szökken talpra Nathan. mintha temetésre mennétek! – Mike. teherben van. Mike. többieken ki segít? – gondolja komoran Ted. egyik kezében egy pohár tej. apa. a kanapé körül járkál. Jó napot. aztán a hűtő ajtajának csapódása hallatszik. – Kizárt. szép. én… – A fiú úgy néz körül. – Értem. Ugyanaz a hökkent csönd telepszik rájuk. Mary McFarland teherben van. – Mike. Mike az apjára néz. beszédünk van veled. ugyanúgy mereszti szürke szemét. A tenyerét öklözi: – Nat. mi megy végbe apa és fia között. – Mi történt? Úgy néztek ki. Új gondolat kristályosodik az agyában. a fiú arcát tanulmányozva. – Mike rándít egyet a vállán. és elstartol. egyszeriben arra fordul mindkét férfi. – Máris. te vagy a felelős? A fiú megperdül a sarkán: – Micsoda? – Gyerünk.

Bősz pillantásokat lövell Mike-ra. Lepereg előtte. féltékeny. a kanapé legszélére helyezkedik. Mike. a homloka ráncokba gyűrődik. hiszek neked. – Ordítozással és fenyegetőzéssel nem jutunk semmire – jelenti ki ellentmondást nem tűrően. ülj le. elég érett vagy a hetvenkedéshez. apa. hidd el. fiam. Térjünk a tárgyra: mi legyen? . Félre ne érts. Maryvel én semmit nem csináltam… – És mire föl dicsekedtél a barátaidnak? – Azt se tűrte. hogy ő tette! Nyugalmat erőltet magára. – Köszönöm. izzadva hágja. Miért volt akkora szád? Vehetjük úgy. Mike. hogy tagadod a dolgot. amit a lányommal műveltél – villog Ted Mike-ra. öregesen. elönti az agyát a vér. Megértelek. én soha… – Mike – szól rá szigorúan Nathan –. Sose volt hajlandó… – Mike. lefeküdtél-e Maryvel.És Mike Holland dülleszti a mellét. – Ismerd be. nem veszíthetjük el a fejünket. ahogyan Mike nagy durva mancsával Mary selymes bőrét markolássza. – Ez az igazság. lefogja Tedet: kis híján együtt borulnak. Tedhez fordul. Nathan tétován ellép tőle. de itt most nem erről van szó. mondd meg egyenesen. – Nathan nagyot sóhajt. hogy beismerd? Nathan felé fordul. akkor köteles vagy vállalni a következményeket. Minden rendben. De az Isten szerelmére. hogy lefeküdtél Maryvel. – Mondtam már. – Mr. A fiú hátrál. – Hát annyi férfibecsület nincs benned. Ennek a végére kell járni. Nat közéjük ugrik. Mary a poklok kínját szenvedi. Mondtam volna. hogy lefeküdtetek. észnél kell lennünk. míg dulakodik vele. A két felnőtt is leteszi magát lassan. rámászik. – Nem. mint mikor ledöntötted. A fiatalemberről lerí a megrendülés: – Mr. Nem lep meg. zavarodott. – Mike – mondja –. Ted a szeme elé kapja az öklét. hogy nem ez a lényeg. most meg tagadsz? – Jaj istenem. – Ted. hogy a baba a tied. igaz lelkemre mondom. mi lelt… – Spongyát rá. – Na jó – mondja halkabban Nathan –. – Legyél most is olyan nagy legény. annyira dühös. természetes. Hanem a felelősségről. – Jól vagy? Kérsz egy italt? – Nem. apa. apa. és egy lépést hátrál. – Ted hangja rekedt. – Te utolsó! – ordít Ted. de fél kezével váltig intőn fogja Ted karját. most az igazságot kell kiderítenünk. Bocsáss meg… Nem tudom. mert téged véd. – Mary állapotos. üljünk vissza. Ne vágj közbe. hogy hozzáérjek! Ted nem bír megmaradni a helyén. McFarland. – De hát nem az én gyerekem. dicsekedtél a barátaidnak. Mi vagyunk itt a felnőttek. Ted légzése egyenletesebb. – Mike nagyot nyel. hát muszáj volt valamit mondanom a bandának. fiam. A torka eldugul. Mike. – Figyelj – hallatszik Nat higgadt hangja –. hogy Maryvel nem jött össze? Ted McFarlandben átszakad a gát. Ököllel ront Mike-nak. Ha úgy döntöttél. zihál. Nathan zengő basszusa higgadt. – Mondani kellett valamit a bandának?! Nem jött össze?! – Ted! – mennydörög Nathan Holland. és az összes barátodnak elhíresztelted. A fiú aggódva figyeli Ted McFarlandet. Nat. McFarland. esküszöm. te majdnem egy éve jársz vele. – Nyugodj már meg! Ted egyik pillanatról a másikra elcsendesedik.

Az ereje elpárolgott a haragjával. Még nem tértünk magunkhoz. A végszó visszhangzik a szobát lepő csöndben. A tudósok idáig nem tartották lehetségesnek a szűznemzést magasabb rendű állatfajoknál (ahogy Bernie mondta is. – Kitalálunk valamit. és halkan annyit mond: – Majd szólok. De kitalálunk valamit. és némán bámulja. Megvan az a kósza cikkecske. Még nem tudom – csuklik el a basszusa –. Ted. Bánt a lelkiismeret. hogy Maryt nála keressék? Csak tegnap volt? – Az orvos szerint januárra. mint a két apa. – Mit mondott az orvos? – Miről? – Hát a gyerekről. vajon maga az oltóanyag. Ted képtelen a barátja szemébe nézni. Dr. – Mikor is szólt oda dr. Az USDA kutatóközpontban felfigyeltek arra. de ha kívánod… – Kényszerből ne. Elgondolkodva nézi az előtte fekvő folyóiratokat. hogy „embriószövet spontán fejlődése megtermékenyítetlen tojásban" – gyakrabban volt tapasztalható egy újfajta baromfipestis elleni védőoltással beoltott pulykáknál és csirkéknél. Wade. sperma híján is egészséges. Roppant érdekes: a partenogenezis – amit itt úgy mondanak. Lenéz Mike-ra. De nem sikerült meghatározni. Döntenünk kell. mi legyen a kicsivel. még nem tudom. Nyel egy nagyot és feláll. természettől adott bizonyos kétéltűeknél és növényeknél). mit csinálok Mike-kal. február. Marlow Olson fehér törpepulykái mindenesetre új kérdésekkel szembesítették a sejtbiológia tudományát. Még nem merek nyilatkozni. de . nyolcszor ment vissza a folyóiratpulthoz. Tudasd velem a híreket. Jonas Wade leveszi a szemüvegét és az asztalra rakja. hogy az így beoltott szárnyasoktól pároztatás nélkül. 1956. az UCLA orvosi könyvtárának hűvös olvasótermében. – Sajnálom. ép utódok származtak. Bernie nagyjából elmondta. november. mélységesen sajnálom.– Mi legyen? Úgy érted. amit pár éve olvasott. Dr. és súlyos kezét Ted karjára helyezi. – Gondolkoznom kell még. Nat. mi áll ebben a cikkben. tobzódott itt. Mikorra várható? – Ja. április 16-án a Life magazin még erősebben fogalmaz. 1961. Ted a kicsattanó arcot kémlelve őszinte együttérzést és aggodalmat lát. Minden jelenlévő kipécéz valamit. mielőtt Crispin atyához fordulok. Elmegyünk hozzá együtt. Ted. Sőt az anyag jóval bővebb. Még nem volt időm… – Crispin atyával beszéltél már? – Még nem. mit csináljunk? Fogalmam sincs. Nat. Nathan előrehajol. Vita alakult ki. ha beszéltem Crispin atyával. Ted. Nathan kikíséri Tedet. hisz olyan fiatalok még a házassághoz. Hívjál. szimatot kapott. vagy ismeretlen szennyeződés okozza-e. Rendeznünk kell sorainkat Lucille-lel. Előbogarászta. A súlyos szavak hamarosan derékroppantó valósággá érnek. 1957. A fiatalember nem kevésbé megviselt. Ted merev pózban álldogál. mi legyen Maryvel. Csakhogy mire jutott ebben a két órában? Először a pulykáknak nézett utána: Scientific American. hogy ez milyen tényezőn múlt. hüvelykjével és mutatóujjával pedig az orrnyergét masszírozza. Kellemes arca grimaszba rándul. Megint a marylandi apátlan pulykák stiklijei. Ted. Science News Letter. – Crispin atya talán tud segíteni.

Bizonyíték nincs.abból. De a bőrátültetés nem járt sikerrel. és a semmibe réved. a lárma – a Time. felkarolta az ügyét. hogy az anya és a leány genetikai állománya teljesen azonos. Csak negatív bizonyítékot tudtak felmutatni – hogy tudniillik a gyerek sejtjeiben nincs ez vagy az –. 1955-november 5-i számát. Azt meg honnan szedtek volna? Jonas az ujjpercei finom szőreit tanulmányozza. Bár a Life óvatosan hozzáteszi. A Lancet kezdetben kigúnyolta dr. valaki biztosan… – Ej. Jonas Wade tehát Bernie apátlan pulykáin túl választ lelt a kérdésre is. mert tartalmazzák az apa antigénjeit: a szövetet tehát kiveti a szervezet. illetve bőrátültetéssel lehetett bizonyítani. Észbontó. alapos vér-és szérumpróbákkal. komolyan mondom. Nyolc év telt el. aztán lemásolta a folyóiratcikkeket. hogy nem kizárt… Jonas kiejti kezéből a folyóiratot. a fogantatás egy utcai terrorista robbantás során történt. A kromoszómavizsgálatok azt mutatták. hangoztatták a begyepesedett okosok. valószínűségére következtetni lehet az embernél is. hogy költsék el együtt az ebédet. hogy a pulykáknál kimutatták a jelenséget. nem bizonyítható egyértelműen. és távozott a könyvtárból. többet talált. és leül rá. előadta az elméletét. A szűznemzés mellett lándzsát törők szerint azonban ez az eredmény nem perdöntő. Westwood Villageben üldögélnek a szabad ég alatt sonkás rozskenyér és Heineken sör mellett. Világszerte riadót fújtak a genetikusok. többet is talált. tűzbe éppenséggel nem jött. a londoni University College adjunktusa. Jonas egy órája telefonált a genetikai tanszékre Bernie-nek. embriológusok. „Lehet. Stanley Balfour-Lynn. Bőrátültetés csak egypetéjű ikrek között lehetséges: még a gyermek sejtjei is különböznek valamelyest az anyáétól. Meglett – sőt. elméletet pedig kézzelfogható bizonyítékra lehet alapozni. sőt a híresen konzervatív Lancet orvosi folyóirat is. Helen Spurway. beleőrülök. reményei hoppon maradtak. mitől kezd el növekedni a megtermékenyítetlen pete. hogy a régi könyvekben hajdan konokságuk miatt megrótt leányanyák igazat beszéltek. Valahol. sőt a Manchester Guardian tanúsága szerint –. hogy a lányának egyáltalán nincs apja. amit Bernie két nappal korábban elhárított: a kutatóknak bizony gőzük sincs. és elfelejtették. Wade elidőzik a kritikus mondatnál. a Newsweek. mint amire számított. Jonas ezek után azt a cikket kezdte hajkurászni. mi a kő – mondja Bernie. Pár hónapig tartott a hírverés." Dr. 1955-ben Angliában egy harmincéves nő azt állította. – Ennyivel intézed el? Ej. mi a kő? – Miért. fehér köpenyes medikusok sustorognak a könyvállványok között. de aztán a szenzáció kifulladt." Jonas Wade elméjébe olykor beszűrődnek a könyvtári neszek: csöng a telefon. hogy bizonyára „roppant ritka". Jonas Wade előkeresi a Lancet nagy port kavart. A nő állítását csak a gyermeken végzett hosszadalmas. szövődmények is közrejátszhattak. valaki kihúzza a szomszédos széket. hogy spontán partenogenezis nem fordul elő emlősöknél. Azóta hétmérföldes léptekkel haladt előre a kutatás. Megmutatta Bernie-nek a cikkeket. Jonas? Jonas Wade a fejét ingatja. mit vártál. Minél többet olvasok a dologról. hogy a férfi antigének hiúsították meg a kísérletet. de mily ellentmondásos. annál . – Bernie. és újraolvassa a kelletlen beismerést: „talán felül kell vizsgálnunk… azt a meggyőződésünket. amiért eredetileg jött. utóbb beismerte. Spurwayt. eugenetikus. Dr. a Charlotte Királyné Szülészeti Kórház orvosa és dr.

plafont bámuló Maryt. hogy itt miért adnak kóser ubit a sonkás szendvicshez. De magasabb rendű organizmusoknál nem leltem nyomát. A keselyűknél van olykor természetes partenogenezis. segíts nekem. jóformán végigzokogta. Mary az ágyán fekszik. Alkonyodik. és a lámpát bámulja a mennyezeten. – Az. Egész nap őt várta. a kezed azért a lányért? Nem bánom. És ha ő azt mondja. hogy a kutatásban mi fordítottan arányos az igyekezettel? – Köszönöm. mi a szándéka vele. . nyáron mindig itt van a legnagyobb hőség. Arra se kíváncsiak. hogy lehetséges-e a szűznemzés emlősöknél. hogy mindennek ellenére megy a verkli. az egerek már mérvadóak. Na jó – törli meg a száját a szalvétával –. – Bernie. Kész katlan volt az elmúlt nap. ez porhintés. Aztán bevonult a nagy hálóba. Jonas elolvassa: – Henderson embriológus. Minek tagadnám. Leteszi a szendvicsét. megtörli a kezét a szalvétában. Ennyit sikerült kiderítenem. és bezárkózott. holott nem vagyok az. Ez utóbbi nyomasztja a legjobban a vetetlen ágyon heverő. Firkál bele valamit. hogy él-e még. Alig aludt az éjjel. és odanyújtja. Nem hallotta. Megcsapták az orrát a szalonna meg a kávé gőzei a konyhából. Harmadik emelet. hogy tegnap délben evett utoljára. Jonas. közlékeny. Anyja körbejárt a házban. a Spurway-esettől eltekintve. Jól mondom? A pulykákból nem vonható le logikus következtetés. nem kérem százegyedszer Bernie. – Óhajtod meghallgatni elméletemet. aztán a tweed zakója zsebéből előhúz egy bőrkötéses noteszt. Ma nem ment iskolába. üsse kő. hogy az apja sem. és Mary azóta is itt fekszik. becsukta az összes ablakot. imádja a látogatókat. Bár ne nyugati tájolású lenne a szobája. hogy az anyja kimozdult volna. hóna alatt a törülközőbe göngyölt fürdőholmijával. És temesd el ezt a mesügériádat. Jó szakember? – Nő. reggel pedig lüktető fejfájásra ébredt meg az immár megszokott émelygésre. akkor nyugodj bele. hogy az apja elmegy hazulról tizenegy tájban. nehogy elhányja magát. És nem kell bejelentkezned. aztán azt mondja: – Sose értettem. Amy nincs még itthon. majd azt mondja: – Vele beszélj. Itt van helyben. Cselle. az étlapra is odaírják. bekapcsolta a légkondicionálást. De – emeli fel virsliujját – mondjuk. Hallotta. a központi légkondicionálás ezen alig segít. – Kitépi a lapot. tudok valakit. És azt hiszem. Ámuldozott az anyján. hogy az emlősöknél kizárt a partenogenezis. és harap az uborkából. és bezárkózott. – Miben? Hát tűzbe tennéd. és végképp szörnyű. Azon áll vagy bukik az egész. Míg a fürdőszobában öklendezett – nem jött föl semmi –. Elgondolkodva rág. És élen jár a maga területén. Bernie elhúzza a száját. hogy végre megtudja. – És még csak nem is szégyellik. Te kiáltottál ki szakértőnek a kérdésben. Szinte mindig ott találod a laborban.kevesebbet tudok. tengeri sün. amire ugyebár nem adta áldását a szent tudomány. aki eligazít ebben a témában. találtál más adalékot az emlősök szűznemzésére vonatkozóan? – Semmit a világon. rádöbbent. Senki nem nyitotta rá az ajtót. – Bernie. elhúzta a függönyöket. gyík és madár minden mennyiségben. aztán Amy is útra kelt dél körül.

– Mary… épp hívni akartalak. mert a legtávolabb esik a hálóktól. A házban semmi nesz. – Köszi. és Timothy lefedi tenyerével a kagylót. Bámulni kezdi a fali telefont. Mary nehezen nyel. a telefonkagyló zsinórja kinyúlik. – Miért nem voltál ma iskolában? Mindenki hiányolt. míg foglalt jelzésre nem vált. ma mondták meg az osztályzatokat. Az ötödik csengetésre lihegve felveszi.„Vegyék el" – adta ki a parancsot az anyja az este. A három készülék közül a konyhait választja. át tudnál jönni most azonnal? A fiú hangja végtelen messziről jön. – Szia. a lány fülel. Evansről. se dr. A lány sóbálvánnyá dermedve fülel. – Mike? – Mary ujjai kifehérednek. úgy szorítja a telefont. hogy mi bajod? Mary sóhajt. Tim. – Te. – Tanévzárás. – Hát nem jött rá az a doki. jön-e válasz. aztán Timothy azt kiabálja: – Mary keres! – Megint távoli kommentár. de a leletekről nem. – Halló? – Mare! – hallja Germaine-t. Hallasz? – Persze. akkor hagylak. kihűlt. amit az egzisztencializmusról írtam. megolvadt vaj. Képzeld! Jót kapok franciából! Na. – Holnap jössz? – Még nem tudom. Mare. hogy egyre lejjebb csúszik. csempére száradt kávé. Csörög a telefon. Míg folyik a fojtott purparlé. Timothy ingerülten lecsapja a kagylót a készülék mellé. És most Mary feszülten latolgatja. Körülnéz a konyhában: kihúzott fiókok. Beszélhetnék Mike-kal? – Máris hívom. Lenyomja a gombot. hallgatja a bugást. hívjál. Guggoló póz a végeredmény. Mary. hogy vonalat kapjon. A tizennégy éves akkorát rikkant a vonal túlsó végén. aztán: – Igen. – Akkor… tudod? – Igen. Timothy veszi fel. A nagy hálóban teljes mozdulatlanság. Mary érzi. Valami titokzatos nyavalyám van. Germaine. zsírjába dermedt szalonna. aztán gépiesen feltárcsázza Mike-ot. – És ha bármi van. – Itt John-John a Fehér Házból. – Pár pillanatig csönd van. Mikor harmadszor csöng. – No. Mary felpattan és kirohan a szobájából. ott járt ma apukám? Nagy csönd. – Megint pocsékul vagyok. Wade-ről. mi fog történni. – Mike – a lány majdhogynem suttog –. szólj hozzá! Tetszett a sárkánynak. nagy buli. – Szia. Hallatszik valami a háttérből. – Jól vagy? Mary nekitámaszkodik a hideg falnak. – Nem. . Olyan furcsán beszél. hogy elcsuklik a hangja. Germaine hallott dr. Mary csak áll a telefonkagylóval a kezében. Hol van már az első kivizsgálás. aztán Mike hangja hallatszik: – Halló. – Mike. A zászlórúdnál a szokott időben? – Jó.

de tudnom kell. hogy nem mondasz igazat nekem! Az isten szerelmére. öcsém szentül hiszik. és akkor Mike-kal minden el lesz boronálva. nem is esett jól. mondjuk Germaine baráti köréből. Mary. hogy hiszel nekem. együtt csináljuk végig.A lány behunyja a szemét. – Mit? – Kivel voltál? A lány szeme tágra nyílik. és átöleli és megvigasztalja. Másra se tudok gondolni egész nap. Mary… én most leteszem. Mondd. vagy a fiúja. mit csináljak. – Akkor én megyek oda. – Hidd el. szükségem van rád. ha szeretsz – küzd a szavakkal Mike –. szétúsznak a konyha kontúrjai. Vagy találkozzunk valahol. mint hogy nincs titkunk egymás előtt. Meg kell beszélnünk. akadozó a fiú hangja. Össze . elfúltan folytatja: – Egyelőre nem mehetek át hozzátok. Muszáj tudnom. és ne hazudj nekem. bort ivott. én nem… esküszöm. és arra se méltatsz. Mike akadozva. Olyan. hogy rájöjjünk. esküszöm. – Nem hazudok. de már késő. – Nekem is veled. miért nem velem? – Mike… Jaj. mi legyen. Mi mindig egyenesek voltunk egymással. Mary. Soha senkit nem engedtem magamhoz. mert a család nem hisz nekem. A fiú hangja elváltozik. Sőt feleségül is veszlek. az igazat mondom. – Nem mehetek. Forgott velem a világ. Egy pillanatig elfogja a kísértés – bead valamit Mike-nak. Mary csak hallgatja a nagy némaságot. Míg el nem döntöttem. – Istenem. Rudy valamelyik haverja lehetne az illető. Mary… A lány elszörnyedve nézi szemközt a nyitott kredencajtót. Mike. A konyhai felfordulást pásztázza a csapongó tekintet. hogy a gyerek az enyém. Mary – kérdezi kínlódva –. én annyira megdöbbentem. olyan piszkosul sajnálom… Én annyira szeretlek. Nincs igaza az orvosoknak. Mary… Most nem. Ígérem. Ez nagyon fáj. Apám. bízzál bennem! Mary behunyja a szemét. őszinte leszel. A szerelem nem más. – Mike. Mary. tévednek. Ki kell sütnöm. és átjön. ha igazán szeretsz. mint egy rossz álom. amit akarsz. Gondolkoznom kell. én nem voltam senkivel. Végig kell gondolnom mindent. A fiú alig bír megszólalni. érzi a könny sós ízét a szájában. – Mary. és te mással voltál. és nincs kihez fordulnom. Kiállok melletted. miért mással. te nem értesz. Én annyira sajnálom. Milyen koszt hagyott az anyja – a máskor oly pedáns Lucille. mi is a baj. Mary. És képtelen vagyok megértetni magam. és megbánta. de avass be. – Mike – mondja komolyan –. hogy beismerd… – De én nem… – A legkomiszabb. térdét a melléhez vonva – Mike. hogy úgy szeretlek. – Mary. Mike. mi történik itt? – Mike – mondja elfúlva. Úristen. Ajka formálja a szavakat. beszélnem kell veled. – Mondj az apukádnak. Nagyon fáj. költ egy sztorit. De úgy meg vagyok rémülve. – Jaj istenem. kitalál egy hapsit. – Mary szemét elönti a könny. Mary… – Rekedt. Mary! – szakad ki belőle. ne csináld ezt velem. nem vetek követ rád. és félreértve a dolgot. de bennem bíznod kell. El kell magyaráznom ezt az egészet. de hang nem jön ki a torkán: nincs semmiféle gyerek. tudnom kell valamit. – Mike. nem is akarta igazán. ide kell jönnöd. azt suttogja: – Jaj.

Zárva. ugye. Ted odaszalad. Lenyomja a kilincset. én… Mary mint az élőhalott mondja a kagylóba: – Oda se figyeltél rám. nekünk együtt kell megoldanunk a helyzetet. és jobb lábával lendületből belerúg az ajtóba. Ted beront. aztán felkattintja az előszoba-világítást. Éppen tölt. – Amy? – Nincs válasz. Aztán megint: a festéken fekete lábnyom. – Leteszi. Néz jobbra-balra. . A hatodik rúgásra végre enged az ajtó. – Mary! Nyisd ki! Lucille a falnál tapogatózva odatántorog Ted mellé. rezzenetlenül. és Lucille néz ki álomittasan. – Ki van benn? Tessék válaszolni! Mary! Amy! Ököllel veri az ajtót. megérted? Mary. Nyílik a nagy háló ajtaja. – Mary? – szól be. Első a whisky. – Ted! – kiáltja Lucille. Tizenkétszer csörög a telefon. némán ül. és fáradtan kecmereg be a tévészobába. de te ellenem vagy és én. A mosdóban zsilettpenge. hallgatózik. és a kezébe temeti az arcát. A konyhaasztal és a fal közé fészkelődve zokogva kiáltja: – Apa! Ted nincs meglepve.kell szednem magam. mikor csattanást hall. tesz pár lépést hátra. Aztán szemlét tart a család. Semmi. Mary a kövön hever. – Mi ez a lárma? – Mary! – döngeti az ajtót kettőzött erővel Ted. üvegcsörömpölést. de hozzá se nyúl. hogy sötét a ház. szoktatja a szemét. vértócsában. a lányok fürdőszobaajtaja alól fény szűrődik. Aztán kitör belőle a sírás. Megáll. Elejti a poharat meg az üveget. – Mi van? Ted rá se hederít. Pár percig kábultan. majd pedig önmaga felett. a folyosóra rohan.

az ujjait is elintézte a pengével. mindkét csuklóján kötés. – Mary. Mindkét keze fején. Mary. Úgy érzi. Végül befutottak a szülők is. miért tettem. – Nagyon sajnálom. Bár megtehetné. apa. Wade varrta össze a csuklóját. Ted meg olyan fájdalommal. hogy a szüleitől elzárkózzék. én… Mary állja a tekintetét. – Mary… – Tessék. az ismerős. Egyszerűen… megtettem. Az orvos felé fordult. puszta szavakkal nem ér el hozzá. Majd postázzák a bizonyítványodat. Reggelre a cső eltűnt. Dr. Este hozták be a sürgősségire. Egykedvűen nézi a Lucille-t körülölelő reggeli verőfényt. – Úgy megijesztettél bennünket! – Ted szeretné megfogni a lánya kezét. és le nem venné a szemét lánya arcáról. narancslét. Mary. – Mary… cicám… miért nem szóltál? Tudod. lágy tojást. hogy milyen szép az idő. de Ted rendületlenül ül az ágya szélén. nem a vérveszteség miatt. aztán odafordítja az arcát. olyan tanácstalanul mereszti a szemét. Sokat öregedett az apja két nap alatt. A lelki megrázkódtatás miatt ájultál el.7. Lucille csak áll. fejezet A leggyűlöletesebb az apja tekintete. állványra függesztett palackból futott gumicső a karjába. Éjszaka ébredt fel. a műtőlámpa fényében még jobban kirínak fekete hajából az ősz tincsek. vidám segédápolónő jött meleg vízzel teli mosdótállal. vakbélgyulladásod van – vizslatja Ted elkeseredetten a két rákmúmiaforma csomagot a takarón. Mary egy szót se szólt közben. nem tudom. Elmenne spánielnek. Mary keze a takarón nyugszik. és egy kis asztalra kellett helyeznie a fél karját. Mary a fémrudat bámulja a mennyezeten: függönyt lehet húzni az ágy köré. egyedül feküdt egy szobában. a hátára fektették. Sokáig feküdt ébren a sötétben. türelmesen megetette. – Én is. Aztán behunyta a szemét és elaludt. és arról csicsergett. Neki már nem süt ki a nap. s úgy látta. miért nem nézel ide? A lány tűnődik egy kicsit. Gyöngéd kézzel beszappanozta Mary arcát. – Amynek azt mondtuk. hogy Mary látni se bírja. és megfésülte. . Ugyanő később reggelit hozott neki. halk hangot hallotta: – Nincsen semmi baj. pirítóst. hogy az ablakon bámul ki az utcára. Nem vesztettél sok vért. – Édesanyád felhívta az iskolát ugyanezzel. – Apa. cicám. Az anyjában legalább annyi tapintat van. segített fogat mosni. próbált emlékezni. – Mary – fészkelődik Ted az ágy szélén –. Mikor a vakító lámpák elől félrekapta a fejét. aztán ismét elnyomta az álom.

Hallja. – Aha. A lány lassan közelít az ágyhoz. – Dolgom volt. A lány tompa tekintete a semmibe réved. Tudod. Ted magába fojtja a keserűségét. mi. Egyszer csak halkan kopognak. Mare? Hiszen a legjobb barátnőd vagyok! – Hát… nem ment. Hiszen két orvossal szemben hangoztatom az igazamat. – Mindegy – suttogja az apa. – Nem semmi. – Germaine széles vigyora arca minden gödröcskéjét érvényre juttatja. Mare. hogy értlek. De hát úgy éreztem. mi az ábra. – Rögtön azután csináltad. Mary gyönge mosolyt küld felé. menjek el? – Mary sajnos nincs olyan állapotban. becsukja az ajtót. Mare? Mary az alsó ajkába harap. – Nagyjából. Aztán fölegyenesedik. orcáját Maryéhez érteti. A válltáskáját egy székre akasztja. foltozott biciklinadrágos társnő eltűnődik. a nővére vagyok. – Feltételeztem. A kikönyökölt pamutpulóveres. lábát keresztbe vetve. Ha Mike… Germaine dugja be a fejét: – Mare? Ted talpra ugrik: – Dr. hogy idejében érkeztem. Mare. selymes fekete hajzuhataga ráterül a párnára. Örülök. de villámgyorsan kapcsol a bekötött kezek láttán. és leül az ágyra. apa. ahogyan a barátnő életet lehel a lányába. – Ma reggel hiába kerestelek a zászlórúdnál. Vagyis hát ennél bonyolultabb a dolog. Odacsörögtem hozzátok. ahogyan Mary bepólyált keze átöleli a barátnőt. – Nem hisznek nekem – folytatja Mary. A szoba csöndjébe beszűrődnek a kórházi zajok: léptek kopognak a csukott ajtón túl. Aztán így szól: – Nem biztos. – Látom. tolókocsik zötyögnek. Mr. kivették. – Tudom. McFarland. Mary fölemeli a kezét: – Mind a kettőt. hogy tilos látogatót fogadni. – Hálát adok Istennek. hogy bensőségesen sugdolóznak. Mary elfordítja a fejét. Éppen ezért csináltam. Mare. Mare. Miért nem mondtad meg. hátraveti a loboncot. – Szólhattál volna. hogy bárkit fogadhatna. az egész világ összefogott ellenem. hogy így végezd? – Persze… ha valakinek. – Miért nem szóltál egy szót se? Olyan furcsa volt a hangod. a takaróra. és elképedve figyeli. és nem lép közbe. amit . és arcon csókolja. hát csakis neked mondhattam volna el. Lenyűgözve figyeli. de hogyan ítélkezhetnék? Ha te hiszed. Én lebeszéltelek volna. hogy eljött. Mi ér meg annyit. Wade meghagyta. – Azt mondtam.hogy mindig számíthatsz ránk. a hangosbeszélő műtéthez szólít egy sebészt. Marynek majd kiugrik a szíve. vakbélgyulladást kaptál. Germaine gyöngéden simogatja Mary homlokát. hogy hívtalak. Ted erőt vesz magán. – Hagyd. Germaine önkéntelenül odahajol hozzá. és Amy közölte. és ő is törölgeti a könnyeit. Te nem tudhatod… – Mary könnyeivel öntözi a párnát. Ted hátrál az ágytól. hogy te se fogsz. – Germaine belép. és édesapád sürgősen behozott az Encino Kórházba. hogy nekem mindent elmondhatsz.

és bekötözött ujjával megérinti Germaine arcát. és ami a legborzasztóbb. fehér gallért. – Hogy van a legcsinosabb betegem? . Ted pedig azt mondja: – Dr. mindent elmondott nekem. és szigorúan néz Maryre. de zörgetnek. fekete öltönyt visel. Hosszú fekete olvasót húz elő. – Édesapád. – Jó reggelt. atyám. – Köszönjük. öngyilkosságot kísérelt meg. – Őszentsége áldotta meg. családunk lelkipásztora. hogy itt van a pap. és kezét összekulcsolva helyet foglal. – Akarsz este áldozni? – Atyám. Mary. Lendületesen csukódik az ajtó. S szombatonként meggyónt vétkei eltörpültek a többi tinié mellett. Crispin atya fölemelkedik. Mary. és legragyogóbb mosolyát villantja Maryre.mondasz. hálatelten mosolyog. hogy nem jöttél el hozzám. majd felbukkan dr. atyám. gyilkosságra vetemedett. Ted. Lionel Crispin kerek képe most már megnyugtatóan mosolyog a lányra. mosolya magabiztos. A pap ajkbiggyesztve pillant Germaine-re. atyám. amolyan szerzetesi tonzúra. A lány állig begubózik. Dr. Wade. – Az istenit – dünnyögi Ted az ajtóhoz lépve. Bármikor felkereshetsz a szükség óráján. Wade. – Jó reggelt. inkább nem… Hát persze. hogy ide fáradt – motyogja Ted. sarkában Teddel az ágyhoz vitorlázik. Crispin atya szólásra nyitná a száját. Akkor nekem is el kell hinnem. Az orvos láttán Mary kicsit felderül: hasztalan igyekszik feljebb húzódni a párnán. Lionel Crispin atya odahúz egy széket. – Hoztam neked valamit – nyúl a zakója zsebébe. szürke hajában kopasz folt. Három dolog miatt háborog a lelke: a lány nem vallotta be a nemi közösülés bűnét. aztán a bekötözött jobb kezére csúsztatja. – Jó reggelt. én annyiban hagyom. Pocakos ötvenes. Csak annyit mondhatok. Fölhúzza a szemöldökét és Tedre pillant. Néma párbeszéd zajlik kettejük között. azt meg nem akarsz. – Igen. tűrhetően. majd hanyatt esik a kilincset fogva. ő Crispin atya. áldott állapotban lévén. én kereszteltelek. – Jó reggelt. gondolja magában a pap mély aggodalommal. atyám. Áldozás előtt gyónni kell. Mary Ann McFarland éltanulója volt a Szent Sebestyén iskolának. Kis szünet után megszólal: – Hogy érzed magad? – Köszönöm. Tudhatod. – Köszönöm. kár. Odatartja a lány elé. Mary szeretettel. Mikor meglátja Crispin atyát. legbuzgóbb tagja. Crispin atya. aztán az atya ismét a lányhoz fordul. hogy bennem megbízhatsz. Csecsemőkorodtól ismerlek. az ezüstkereszt megcsillan a mennyezeti lámpák fényében. Kézfogás következik. atyám. A csöndet ismét kopogás töri meg. Mary. de belül csupa meghasonlás. – Jó reggelt – köszön a szobában egybegyűlteknek. Wade az ágyhoz lép. Az ő ifjúsági csoportjának a legintelligensebb. A válla fölött Lucille-re sandít: mintha fel se fogná. Az apácák rajongtak érte.

hogy int nem vágtál át vele. hogy apád nem volt ott? Mary a szeme elé viszi a jobbját. – Akkor beszéljük meg. Az ilyen dupla élű penge nem ártatlan játékszer. Ted máris ott terem Lucille mellett. a modorában. Mary vállat von. – Mit értesz azon. Még Crispin atya is. aki elvégzi az abortuszt – suttogja Mary. – Édesanyád. Örülhetsz. – Ó! – Dr. – Igen… – De te inkább apáddal akartál volna beszélni. Mary. – Nem dolgozni volt… Elment. egyenes alakja ma igazán jól mutat öltönyben. Magas. Aztán visszatér Mary mellé. Mióta anyám megtudta. Wade félreteszi az olvasót. megfogja a bal csuklót. és a fehér kötést tanulmányozza. miután néhány halk szót intézett a McFarland házaspárhoz és Crispin atyához. Wade igazán nem szívdöglesztő. – Azt hiszem. egész jól. Dr. – Értem. meg e miatt az izé miatt itt bennem. újra boldogok lesznek. miért tetted? A lány elkapja a tekintetét. – Igen. . de az arcában. – Szükségem volt rá. – Hát ezért tettem. és nézi a betegét. A lány felmosolyog rá. hogy segítsen? – Nem kellett segítség. – Én úgy nézem. de nem találtam. ott volt. Mary hátraveti a fejét. a beszédében van valami vonzó. ha megölöm magamat meg ezt a valamit. – Nem volt ott apa. Hátrabiccent a két férfinak. Mindenki miattam boldogtalan. ahogy mondta. De délután újra benézek. Hátradől a széken. – Nos. és alaposan szemügyre veszi a kötést. és mint az alvajáró hagyja. Házasságot terveztünk. hogy otthon legyen? A lány keze lehanyatlik. Milyen kicsi szegényke. – Kit keresett. A felesége megfordul. – Hát nem tudtad. de én akkor is látom. fogja a táskát. újra összehozott az élet. Wade-et. – Tudod. Vörös ködön át látja dr. A lány jobbjával ugyanígy cselekszik. Germaine sem kéreti magát. És Mike… – Ő a barátod? – Együtt járunk. Mare. felugrik. hogy várandós vagyok. Wade becsukja az ajtót. – Egész jól? Ennek azért még utána kell nézni. – Az orvos elfoglalja Crispin atya megürült helyét. Dr. – És hogy van a kezed? – Dr. és megérinti a könyökét. nagyon ideges lehettél. – Nem is tudom. mindenki maga alatt van. Ahogy a többiek se. és térdén könyökölve előrehajol. De mindenki az égvilágon. mióta legutóbb találkoztak! – Akarsz beszélni róla? – kérdezi halkan. – És szóltál valakinek. hogy dolgozni ment? Miért vártad el tőle. Mary? – Valakit. Mary Ann McFarland. Nem mutatja. hogy keressen valakit… Jonas Wade a homlokát ráncolja.– Köszönöm. – Jól bánnak itt veled? – Minden rendben. Nem hitt nekem. szinte összement. Wade a körmeit nézegeti. Úgy gondoltam. és közli: – Rohannom kell. hogy kivezessék.

– Miért? – Csak. Mary. – Az nem olyan biztos. ahogy reménykedve bámulja őt hihetetlenül kék szemével. hogy meggyőződésből beszélek. Crispin atya és McFarlandék a folyosó végén ücsörögnek műanyag székeken. hogy nem tart hazugnak. akit Bernie ajánlott. – ha hiszi. Wade – szólal meg halkan Mary. – Megérdemelnék. ugye? Nem hisznek nekem. hogy én nem tettem ilyet? – A psziché fura dolgokra képes. de aztán meggondolja: felelőtlenség lenne. hogy elmeséli a lánynak. dr. A lány mint a villám néz oda. pedig igazat mondok. és mikor mindenki elhelyezkedett a szűk kis társalgóban. valódi szépséggé. Bevezeti őket az „Idegeneknek tilos a bemenet" feliratú ajtón a nővérszoba mellett. de úgy bánnak velem. de Mary – tér vissza dr. – Dr. dr. csak te nem emlékszel. ettől még nem hiszem el. hogy megvártak – mondja dr. ha elveszítenének. – Nem tartom fel önöket soká. egy pillanatra kísértésbe esik. Talán meg akartad büntetni őket. nem hazudok. Wade belekezd mondókájába: . hazugnak neveznek. homlokán a ráncok mélyebbek lesznek. felragyog. – Köszönöm. hogy tudd. Wade. mint egy bűnözővel. Nem bélyegez gonosztevőnek. az öngyilkosság soha nem megoldás. Még beszélnie kell azzal az embriológussal. hogy történt valami. vádolják Mike-ot. De most olyan kicsi. amit mondasz. dr. – Mary – dr. nagyban számítok az ön támogatására. hogy szerintem te hiszed. a szüleidet porig sújtaná. Én csupán kijelentettem. Van annyi eszed. Hmmm? A lány szeme csóvát vet. – Így volt. ha nekem mondod. Lehet. pupillái kitágulnak. Wade a körmeihez –. mégis kényszerítő –. én semmi rosszat nem csináltam. nem feküdtem le fiúval. Wade. olyan gyámoltalan ez a lány. az más tészta. – Falra hányt borsó lenne. A lényeg. – Igen! Mert a doktor úr megért! Tegnapelőtt este. Ted és a pap két oldalról támogatják Lucille-t egy kényelmesebb székhez. abortusszal hozakodnak elő! Ez égbekiáltó! Hogyhogy egyszerre abortuszpártiak lettek? – Úgy látom. de hogy igaz-e. elmondtad ezeket a dolgokat a szüleidnek? A lány elfordul: – Nem. Wade nehezen palástolja nyugtalanságát. Hát. azt mondta.– Mary. ahogy a lány arcát vizsgálja. ugye hiszi azt is. – Ez nem válasz. – Nem számít. – De ahogy látom. Wade. Ez kettő. tessék! Nem kell megtűrniük tovább. – Dr. Jonas az Orvosi Könyvtárban eltöltött lehangoló délutánra gondol meg az ebédre Bernie-vel. Crispin atya. ha csípem a szemüket. Dr. nem falra hányt borsó. Wade hangja szelíd. Ezek a zsenge vonások néhány éven belül megérnek. Wade. mikor azt állítom. – Lárifári. nagyon dühös vagy. Sötét szeme kissé elkeskenyedik. A lány a fejét rázza: – Én szűz vagyok. feketekávés műanyag ibrikeket szorongatva. amit mondasz. csak mert szűznek merem mondani magam. mikor a szüleim értem jöttek.

kivált a kiskorúét. – Gyakran előfordul ilyesmi? – érdeklődik Crispin atya. hogy jelentsem az esetet. Szokatlan a szüzességnek ez a konok hangoztatása. felügyeletre szorul. tehát két lehetőség marad. hogy a hatósági fellépés szolgálja legjobban Mary érdekeit. – Igen különös eset. – De hát nem is az számít. hogy sosem voltak férfival. Persze a pszichiátriai irodalom tud példát. hogy igazat mond! Dr. hogy az önök tinédzser korú lánya másállapotban van. érzelmileg labilis. és már készül megszólalni. és a sorsa az önök kezében van. persze. hogy nők egészen a szülésig. hogy mi itt négyen kitalálunk valamit. – Doktor úr! – A hang színtelen. – Az én lányom nem idegbajos. Ted Lucille kezét fogva szürke. Ted érzi. Dorothy Hendersonnal. – Rendkívül ritka. Wade megdörgöli az orrát. McFarland. úgy jártatja az agyát. elgyötört arccal bólint. házasság nem jöhet szóba – az orvos szünetet tart. Mrs. ha tűrhetetlen otthon a helyzet. A cigarettafüstöt lehelő kis társalgóra csönd telepszik. de nem árulhatom el. hanem hogy hogyan látja a történteket. hogy védelmet kapjon. Jonas Wade folytatja: – Az öngyilkossági kísérletet. Ted veszi át a szót. nem tartom indokoltnak. a lánya jelenleg kétségbeesetten keres valakit. és kiemelik őket az öngyilkosságot kiváltó környezetből. – Nem! – suttogja Lucille. Az arcát nézi: őszinte odaadással csügg az orvoson. De elvétve fordul elő. nincs vesztegetni való időnk. a négyes minden tagja kipécéz valami bámulnivalót. hogy Mary idegeneknek megnyílik. Annak alapján. de dr. az önök hajthatatlanságát beleértve. dr. Aztán halkan megszólal Ted: – Mary mondott önnek valamit. – De én korántsem vagyok meggyőződve arról – folytatja Jonas Wade –.– Mr. és figyeli a szülők arcát –. képtelen bármit mondani. A terhesség-megszakítás törvénybe ütközik. Ugyanúgy jogot formálhat az orvosi titoktartásra. – Beszámoljon a gyanújáról és kutatásairól? Jobb lesz. atyám. az egyházközségben való tevékenységéről megtudtam. Egy biztos. vagy elküldik a háztól a szülésig. De most egyébként sem ez a legfontosabb kérdés. Furcsán sápadt. – Nem mondtam ilyet. – Hallgasson végig. A hatóság gyakran jót tesz az érintettel. Lucille beszél. hogy önként nemi kapcsolatba bocsátkozott. nem értem. Nem azért. és ezért elutasító. hogy igazat mond-e vagy sem. sőt azon túl is kitartanak amellett. Például. kötelességem jelenteni a rendőrségnek. komoly döntést kell meghozniuk. A gyerekek körülményei roppantul eltérnek. az a helyzet. McFarland. . amit a családi környezetéről. akár a vert hadsereg. ha előbb beszél dr. holott nyilvánvalóan fennáll a terhesség. hogy mit. de határozni önöknek kell. velünk meg szóba se áll. Ted előredől. hogy bűnhődjék. A jelek szerint ön meg a felesége nem adtak hitelt a szavainak. ha nem akarja elismerni. Sminkje és máskor oly gondosan fésült frizurája nélkül Lucille McFarland olyan. Mr. Sok lány hivatkozik erőszakra. Wade? – Igen. A kiskorúaknak a bíróság lesz a gyámja. Vagy otthon tartják Maryt. hogy várjon. aki hisz neki. McFarland. – Miért tette? Az orvos széttárja a karját: – Miért nem őt kérdezi? Lucille csak a fejét ingatja. Nagyjában-egészében lelki zavarra utaló tünet. Crispin atya és én tanácsot adhatunk. Hát nem bízik bennünk? – Mr. hanem éppen az ő érdekében. mint bármelyik felnőtt. Wade int. McFarland. Minden eset más. hogy valaki szűznek vallja magát. Wade. – Dr. és Mrs. – De hát nem létezik. hogy Lucille keze megrebben. feltéve.

Vagy mondjuk úgy. hogy elküldjük? – kérdezi fáradt hangon Ted. – Atyám. és hálás lennék. McFarlandnek. de ez az ügy igen felkavar. Mary Ann McFarland láthatóan mintaszerű katolikus leány. – Mit ért azon. – Dr. McFarland. Nézi a három arcot. hogy tudni véljem. De az atya nagy bánatára egy apróságot elfelejtett meggyónni. – Nos – csattintja össze kezét Crispin atya –. Wade – szólal meg Lionel Crispin –. rátelefonál dr. távol áll tőlem. – Mr. Hendersonra. és leghosszabban Crispin atyáén időzik. akkor kezdem. milyen tanácsot szándékozik adni Mr. hogy miért. úgy vélem. ha meghallgatnák a javaslatomat. hogy a pap lelkében micsoda vihar dúl. Jonas Wade az órájára pillant. a busa szemöldök. . A család lelkipásztorának lelkiismeretesen számot ad legjelentéktelenebb. A pofazacskó. a gondviselés és a felügyelet. Mary legfőbb érdeke a védő-őrizet. És Jonas Wade sejti is. én tartozom hálával az ön buzgalmáért.Megint nagy a hallgatás. az éber disznószem elárulja. és Mrs. legtitkosabb vétségeiről is. Amint végez itt.

és egy sor üvegkalitkán – akváriumon – állapodik meg. a klón nagyon sok egyvalamiből. Wade. hogy tömeg. a pár centi magas zavaros vízben fénylő testű békák bámészkodnak. dr. Míg követi a laboratóriumba. holott napnál világosabb. sőt zavarba ejtően erőteljes a hangja: ennek a nőnek sose kellett sugdolózni – opera csillag. egyenletes ketyegése. Görögül annyit jelent. míg körbevezeti a laboratóriumában: tudományos kutatónak. – Köszönöm. dr. középen elválasztott vörösesbarna haját habos kontyba tűzve viseli. mivel foglalkozunk itt. Henderson. teste megőrizte fiatalos karcsúságát. netán szertartásmesternő a Capitol Hillen? Jonas csak egyvalaminek nem nézné. Kérem. – Járatos a klónozásban? Az orvos körülnéz a kis laboratóriumban: nyugtázza a csöndben munkálkodó két asszisztenst. dr. fejezet – Jó napot. a folyadékok bugyborgásán. Dr. Jonas viszonozza az erőteljes kézfogást. Vagyis az aszexuálisan leszármazottakat. – Bernie elmondta. Nyilvánvalóan roppant dús és hosszú. kissé módosul az első benyomás: megkopott elegancia. a tudósnő az ötödik X-et is átlépte. – Először is a békapete sejtmagját elpusztítjuk egy parányi ultraibolya- . politikus. makulátlan fehér köpenybe bújtatott széles válla államügyek terhét hordozza. a keltető zümmögésén áthallatszik a színképmérő halk. hogy időt szakít rám. Meglepően.8. kerüljön beljebb. Henderson olyan. – Előbb a szó szerinti fordítást mondanám. Wade. A járása lendületes és kecses. aztán növekedésre serkentjük. a készülékeket. és most kegyesen teret enged az újaknak. – Szóra sem érdemes. tökéletes fogsort és tündöklő zöld szemet villant a látogatóra. Örvendek. Az erős. mi itt békagenerációk reprodukcióját végezzük egy szál donor szülő igénybevételével. Dorothy Henderson. Wade? – Halvány fogalmam sincs róla. Hercegnői tartással vonul előtte. Szép: ez Jonas Wade első gondolata. éspedig úgy. mintha tárlatot vezetne. dr. Jonas szeme a kopár helyiség közepére téved. királyi fenség száműzetésben. aki feljutott a csúcsra. De mi kicsit eltorzítva használjuk: a tudomány klónon az egy szülőtől leszármazott egyedek populációit érti. aminek eredményeképpen létrejön az eredeti béka kifejlett mása. hogy a béka testéből elkülönített sejt magját átültetjük a békapete citoplazmájába. – Nos. bár hosszú évek mosolyai. bőre sima. Lombikban létrehozott élet vagy valami ilyesmi. – Ismerős a szó. Dróthálóval vannak lefedve. dr. frissességet áraszt. hófehér tincsek csíkozzák a tökéletes frizurát: fénykorát túlélt prímabalerina. Dorothy Henderson. az eljárást. Wade. ám meghatározhatatlan szagokat. grimaszai barázdálják – színésznő. mikor hátrafordul. Dr. Dorothy Henderson embriológus szép asszony. bemutatja a készülékeket.

fénysugárral. Ezek itt dél-afrikai karmos békák, és a petéik olyan kényesek, hogy a mechanikus kezelést nem tűrnék. Miután különleges táptalajra telepítettük az ilyen sejtmagmentes petét vagy petéket, vesszük a donorsejtet – Dorothy megáll a ferde szemű, fiatal nő mögött, aki magas székén ülve buzgón hajol egy mikroszkóp fölé –, ami ebihal beléből származik, és egy kis steril cső segítségével bejuttatjuk a sejtmagját a sejtmag nélkül maradt petébe. Ezek után a táptalajon keltetjük, és megvizsgáljuk az eredményt. Odalépnek a nagy fém „sütő"-höz: üvegajtaja mögött polcokon sorakoznak a Petri-csészék. – A csírahólyagfázisnál olyan környezetbe helyezzük át, ahol ebihallá fejlődhet. A következő megálló egy kis alga lepte tartály, itt a második számú asszisztens görnyed a mikroszkópja fölé, egyik kezében fecskendő, a másikban toll; jegyzeteket készít, miközben a lencsére mered. – Vagy elpusztul egy klón valamennyi egyede genetikai defektus következtében, éspedig egyszerre, mind egy szálig,vagy mind szabályosan kifejlődik, kívül-belül hajszálra azonosan. Dorothy Henderson meleg, bájos mosolyt küld felé, és továbbkalauzolja a laboratórium közepén álló üvegtartályok során. Valamennyin az áll, hogy „Xenopus laevis", utána római számozás: egy-egy békaklónt tartalmaznak. Az első akvárium felirata azonban „Xenopus laevis; Primus", és csak egy szem béka gubbaszt benne. – Ez itt Primus – kopogtatja meg dr. Henderson a mocskos üveget. – Ő az eredeti béka. A többi, dr. Wade – mutat végig a hat akváriumon –, egymást követő generációk, egyik a másikából kiónozva. Mintha indigóval másoltuk volna le Primust. Jonas Wade odahajol, a békát vizslatja, majd fölegyenesedik. – Nagycsaládos. – Nem, nem, dr. Wade, ne feledje, ezek a békák nem Primus ivadékai. Egytől egyig maga Primus. Az orvos nézi, nézi a hideg, élettelen békaszemet. Primus néha pislog, más életmegnyilvánulása nincs. – Lenyűgöző. – Az ötlet nem új, dr. Wade. Gottlieb Haberlandt 1902-ben kezdett komolyan kísérletezni a klónozással, és mások is próbálkoztak azóta. – Dr. Henderson finoman megérinti Jonas karját. – De sajnos innen nincs tovább. Megrekedtünk a kétéltűeknél. Sokért nem adná a tudomány, ha magasabb rendű állatoknál is menne a dolog, de hiányoznak az eszközök. Az emlős petéje méretben egy-tizenkettede a békapetének, a békapete átmérője három milliméter. Itt közönséges mikroszkópot használunk, de nem is létezik az emberi sejthez alkalmas műszer. Hanem eljön még a nap, dr. Wade, mikor lehetségessé válik az emberi sejt magjának kivétele, be lehet ültetni egy élő embertől vett testsejtbe, és lehetségessé válik, hogy az adott személy tökéletes mását hozzuk létre. Azt persze ne kérdezze – húzza fel a vállát –, hogy mikor lesz az. Jonas Wade fejét ingatva ismét körbehordja tekintetét a laborban. Hébe-hóba értesült ilyenfajta kísérletezésről, de sejtelme sem volt, hogy már idáig jutottak. Itt csücsül Primus, újra meg újra, a végtelenségig lemásolva. Dorothy Henderson az arcára pillantva – elégszer látta már ezt az arckifejezést, hogy értsen belőle – halkan megjegyzi: – Kérem, ne értse félre a munkánkat, dr. Wade. ítt nem génmanipulálás folyik, nem vagyunk mi nácik. A klónozás csak egy bekezdés az emberi utódnemzés új fejezetében, ami a jövő. Tegnap még tudományos fantasztikum volt a lefagyasztott sperma meg a mesterséges megtermékenyítés, ma valóság. Nem késik soká a

lombikbébi, a magzat átültetése egyik nőből a másikba, a mesterséges anyaméh, a magzat nemének befolyásolása meg az ember klónozása. – Türelmesen mosolyog, keze a köpenye zsebében. – De hát nem azért jött, igaz, hogy röviden felfényesítsem a klónozásról? Dr. Wade elkapja a szemét Primusról, és az embriológusra mosolyog. Dorothy Henderson igenis tudós a javából. – Ez igaz, de szívesen visszajönnék továbbképzésre. – Dr. Wade, tárt karokkal várom. Nincs sok látogatóm. Befárad ebbe az én… na ne túlozzunk… irodámba? Zsúfolt üvegkalitka a laboratórium végében, de mikor becsukódnak, meglepő a csöndje. Dorothy Henderson helyet foglal a jól megrakott íróasztal mögött.. Míg Jonas leül vele szemközt, elnézést kér: – Sajnos, kávéval nem tudom megkínálni. A kávéfőző felmondta a szolgálatot, újra nincs pénz. Az orvos hátradől a fémvázas műbőr széken, és kezét ölbe ejtve mosolyog. – Dr. Henderson nem szeretném az idejét rabolni. Bernie elmondta, miért jöttem? – Csak jelezte, hogy bizonyos kérdéseire esetleg tudom a választ. Jonas Wade belefogna, de egyszerre cserben hagyják a szavak: őrjítő, kitervezte a mondókáját, de most olyan bizonytalan. Egész délelőtt erre a beszélgetésre készült, míg a betegeit végiglátogatta, és elvégzett egy vakbélműtétet. Mindent arra tett föl, hogy ez a nő mit mond. Dr. Hendersonnak kulcsszerepe van az oknyomozásban. Ő dönt, hogy hogyan tovább: tartson ki az ötlete mellett vagy eressze szélnek. Bernie is megmondta, a fogas kérdés, hogy lehetséges-e spontán szűznemzés az emlősöknél, és ha igen, hogyan. Nem tör ajtóstul a házba. – Dr. Henderson, mit tud mondani nekem a partenogenezisről? A sivár környezetből olyan nagyon kirívó elegáns asszony kissé felhúzza a szemöldökét, és elkezdi: – Partenogenezisnek nevezzük, mikor a pete embrióvá fejlődik anélkül, hogy hímivarsejt serkentené. – Igazából azt szeretném tudni, hogy előfordul-e vagy csak absztrakció. – Korántsem absztrakció, dr. Wade. A tudomány rég tisztázta, hogy a sejt partenogenezissel embrióvá fejlődhet kémiai, fiziológiás vagy mechanikus behatás eredményeképpen. Laboratóriumi körülmények között számtalanszor bizonyítást nyert. Ha a békaféléknél sikerült kiváltani a partenogenezist, nem kétséges, hogy minden gerincesnél lehet. Tulajdonképpen mi is a partenogenezist bizonyítjuk itt a laborban. Dr. Wade a kezét bámulja. Érzi, hogy a szíve gyorsabban ver. Kritikus pillanat: most következik a mindent eldöntő kérdés, ami elől Bernie kitért. – Dr. Henderson, mi a helyzet az emlősöknél? Náluk lehetséges a partenogenezis? Megrendülten hallja, hogy dr. Henderson a világ legtermészetesebb hangján „igen”-nel válaszol. – Biztos benne? – mered rá Jonas. – Biztosabb nem is lehetnék, dr. Wade. Laboratóriumi bizonyíték van rá. Kivált egereknél és nyulaknál. A pete serkentést kap, és megindul a természetes fejlődés. – Dr. Henderson, engem igazából nem is a laboratóriumban elindított partenogenezis érdekel. Tud példát természetben előforduló partenogenezisre emlősöknél?

– Természetben? – Spontán. – Szóval spontán… – Dorothy Henderson szórakozottan simít végig a homlokán finom kezével. Aztán megszólal: – Macskáknál és görényeknél tapasztalták már, hogy a pete hím általi megtermékenyítés nélkül is osztódásnak indult. Bár természeten, dr. Wade, bizonytalan körülmények értendők. Nem ellenőrizhetünk semmit. A laboratóriumon kívül minden csak feltételezés. – Akkor kérhetnék felvilágosítást arról, hogyan megy végbe a partenogenezis? Hogyan történik? – Gondolom, arra kíváncsi, hogy mitől indul be a pete. Csak annyit tudunk, dr. Wade, hogy a serkentés olyanféle, mint a hímivarsejté. Ön is tudja, a hímivarsejt szerepe annyi, hogy behatol a sejtbe, és kiváltja az osztódást. Ha más is képes ugyanerre, a sejtosztódás megkezdődik. Mondok két példát, hogy laboratóriumban mi indított el ilyet. Először is – emeli fel az ujját –, vegyük a tengeri sünt. A laboratóriumban tengervízbe helyezzük a megtermékenyítetlen ivarsejteket, egy kis kloroformot vagy sztrichnint teszünk hozzá, és az ivarsejtek maguktól fejlődésnek indulnak, érett, szabályos tengeri sünök keletkeznek. Egy másik kísérlet – emel még egy karcsú ujjat az előző mellé –, mikor a sejteket túlnyomásos sokknak teszik ki az oldatban, ennek is osztódás a következménye, és megint csak ép, apátlan tengeri sünök jönnek létre. A donor tökéletes másai. Az első változat a kémiai serkentés, a második a fiziológiai serkentés példája. Békáknál partenogenezist vált ki, ha tűvel idegen fehérjét juttatunk egyenesen az ivarsejtbe. Ez a kétféle serkentés kombinációja. – Dr. Henderson, hiszen a petében csak a kifejlett sejt fele kromoszómája van jelen. Az embrió kifejlődéséhez pedig szükség van a megfelelő számú diploid kromoszómára. Én úgy tudtam, a hímivarsejt szolgáltatja a kiegészítést. A nő elmosolyodik. – így is van, dr. Wade. Szabályos fogantatásnál a hímivarsejt huszonhárom kromoszómája összekapcsolódik a pete huszonhárom kromoszómájával. Namármost, a pete érési szakaszában, mielőtt a hím ivarsejt megtermékenyítené, hasadás megy végbe, kettéválnak a kromoszómapárok, és a kibocsátott ivarsejt csak a kromoszómák fele részét tartalmazza. Partenogenezisnél ismeretlen okból bennmarad az ivarsejt a tüszőben, nem válik szabaddá a kromoszómák fele része, hanem újra összekapcsolódik a másik féllel. Ez a ki nem bocsátott kromoszómaszéria játssza a hím sejtmag szerepét, egyesül a női sejtmaggal, és zigóta jön létre. Aztán a petét valami serkentés éri, lehet kémiai vagy másfajta, beindul az osztódás, és mivel megvan a negyvenhat kromoszóma, kezdetét veszi a magzati fejlődés. – Elvégezték ezt emlősökön a laboratóriumban? – Nagyon egyszerű. Mondjuk, nyulak petéit vérplazmából meg embriószövetből álló táptalajra helyezik, aztán gyorsfagyasztásos sokkot alkalmaznak, hogy elindítsák a folyamatot. A petéket, ha a kromoszómaosztódás bekövetkezett, nyulak petevezetékeibe helyezik; az állatoknak előzőleg terhességi hormonokat fecskendeznek be, nehogy szervezetük kivesse az átültetett zigótákat. Feltéve, hogy kifejlődik a petezsák és nem kell sebészileg eltávolítani, többnyire ki is hordják ezeket a terhességeket. Sőt, dr. Wade, a nyúl ivarsejtjének kifejlődése elérhető úgy is, hogy az ovuláláskor hűtik a petevezetéket. Ez persze roppant ritkán hoz eredményt, de született néhány egészséges nyúl hím ivarsejt híján is. – Dr. Henderson. – Jonas Wade alig bír magával. Amit az imént hallott,

legvakmerőbb reményeit is túlszárnyalja. – Embernél szóba jöhet ilyesmi? A nőnek arcizma se rebben. – Hogyne. A spontán vagy a mesterséges előfordulás érdekli? – A spontán. – Csiklandós ötlet, kolléga, de nem új. Százával jelentek meg tanulmányok az emberi petéről, bizonyos vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes sejtek már a petefészekben osztódni kezdenek, vagyis úgy, hogy hím ivarsejttel nem is érintkezhettek. Rémlik, hogy az arány hat a négyszázhoz. Húsz éve, Philadelphiában például arra jutottak, hogy az emberi petesejtek hét és fél ezrelékénél indul el a partenogenezis, mielőtt megkezdenék vándorlásukat a petevezetékben. Ha ezt a statisztikát készpénznek vesszük, az következik belőle, hogy a partenogenezis és az ikerszülés gyakorisága úgyszólván megegyezik. Csakhogy a legtöbb ilyen petesejt eltávozik tüszőrepedés vagy havivérzés idején, vagy cisztává, tumorrá fejlődik, és sebész veszi ki. De egyes kutatók váltig hangoztatják, hogy néhányuk szabályosan fejlődik. Van, aki szerint ezerből egy szülés ilyen. – Ezt nem gondolhatja komolyan! Dr. Henderson halkan kacag. – Dr. Wade, ezt nem én gondolom, hanem egy kolléga. A tudomány minden területén vannak őrült fantaszták meg őrült konzervatívok. Van olyan tudós, aki toporzékolva visítja, hogy emberi partenogenezis pedig nincs. – Ön hogy látja a kérdést, doktornő? Dorothy Henderson tekintete mintha foszforeszkálna. – Semmiképp se vetem el a dolog lehetőségét. – Hát a valószínűsége? – A tudósok zöme szerint az esély egy a millióhoz. Én ehhez képest inkább biztatnám, kolléga – szerintem inkább egy az ötszázhoz. Jonas Wade elképedve mered az embriológusra. – Ez hihetetlen! Hát miért nem kap ez a dolog nagyobb nyilvánosságot? Ez nem akármi! – Pontosan azért, kolléga, mert nem akármi. Egyébként számítok rá, hogy az én területemen is elszabadul a pokol hamarosan. De ön itt most az emberi szexualitást bolygatta, ami roppant kényes téma, a szűznemzés meg végképp vörös posztó a teológusok, a moralisták, a pszichológusok meg a világ összes feddhetetlen papájának meg mamájának a szemében. Mi ketten megbeszélhetjük az ügyet tudományosan és objektíven, mert a tudósoknak ez a dolga. De a külvilágban ott a morál, meg az etika, meg a vallás, nem beszélve a családról, ami sarkköve a mi nemzedékekre orientált világunknak. A tudós csak akkor szellőztesse meg az elméletét, ha kikezdhetetlen, még akkor is foggal-körömmel kell majd harcolnia érte, tonnaszám ontania a bizonyítékot. Különben keresztet vethet magára. Önben lenne ennyi kurázsi? Már megint a fején találta a szöget ez az asszony. Szinte minden tudományágban szabadon lehet nyilatkozni a nagyérdeműnek, de ez kivétel. Ez ígyúgy mindenkit felzaklat. De ha jönne valaki, és fehéren-feketén bebizonyítaná?… – Dr. Henderson, nekem továbbra sem világos, hogy spontán hogyan mehet végbe? – rágja meg aggályoskodva a szavait Jonas. – Sokféleképpen, dr. Wade. Csak éppen olyan körülmények kellenek, mint a laboratóriumban. Serkentés kell a sejtnek, ami ugyanazt váltja ki, mint a hím ivarsejt, és helyettesíti azt, lásd a fagyasztást a nyulaknál. Ez a sokkhatás ugyanazt művelte náluk, mint a sperma. Egereknél a kutatók elektromosan ingerlik a petéket, és ha jól

De persze vegyi anyag is szóba jön. a lazán heverő könyveken. Ha az ember beszed egy influenzát. Jonas eltűnődik. mint ez a konstelláció.tudom. Henderson. egy nő azt állítja. s felrémlik előtte Primus hideg. Dorothy Henderson most először húzza el a száját. – Nincs Y kromoszóma. A laboratóriumban már kimutattuk. és nemcsak alsóbbrendű állatfajoknál. kijár az orvosi kezelés és a végtelen együttérzés. kolléga. mintsem biológiai. és lelki szeme előtt megjelenik Mary Ann McFarland elvágott csuklója. így lett gyereke. A békáknál nem volt szükségünk bizonyítékra. még ha ezer éve nem hál is az urával. – Mit ért ezen? – Tegyük fel. – Dr. dr. – Érdekes szempont. Egy férjes asszonynak aligha hiszik el. Merthogy. hogy háta mögött a laborban rendellenesen. hogy nem volt entyempentyem. szóba se áll vele senki. Henderson folytatja: – A nő szavával szemben ott van az egész szokásjog. és kész. Tudományos bizonyíték mi lehet? – Nos – hajol előre Dorothy Henderson. hogy más és más módon fertőződünk. Ha egy fertőző baktériumot. De ha az emberi ivarszervek kerülnek szóba. hogy mi váltotta ki. egy bombatámadás alatt fogant. – A nagy ismeretlen – dünnyögi maga elé. hogy szűzen foganta a gyerekét. nem kell más. De visszafelé haladni… ez már nem olyan egyszerű. amint látja. a hajadonnak se könnyű meggyőzni bárkit arról. hogy egy asszony azzal áll elő. Ez nem bélyeg. Serkentés kell. több bomba is becsapott közvetlen közel. Ha csak kiejtjük a szánkon. Spurwaynek a szűzen szült anyuka azt mondta. csak az elmélet kedvéért. Dr. Kizárásos alapon. a legszembeszökőbb. szűznemzés történt. hogy soha ilyesmit nem csinált. mint meghatározni. aztán végignéz a laboratóriumon. Henderson. létezik partenogenezis. legnyilvánvalóbb körülmény. Jonas Wade jelentőségteljesen pillant beszélgetőtársára. Holott csak annyi a különbség. élettelen szeme. a falra kitett naptárakon. de ez körülbelül olyan. posztereken. Hogyan igazolható vagy cáfolható ez tudományosan? A nő előbb még kedvetlen arcáról heves érdeklődés sugárzik. Bezzeg ha gyomorfekélye lenne! Annak nincs társadalmi vonzata. ön tehát azt állítja. Jonas furcsán néz. Wade. az ő gyereke partenogenezisből származik: mélyreható vizsgálattal – bár mit dramatizáljuk. Szerintem a serkentő tényező kevésbé fontos. súlyos légnyomás érte. az embereknél a partenogenezis inkább erkölcsi kérdés. Ismertük az eredetüket. felidézi a Lancet cikkét: dr. mi ketten vesézhetjük a kérdés erkölcsi és történelmi vonatkozásait. mint az utólagos bizonyítás. hosszú ujjait az asztal lapján összekulcsolva –. – Tegyük fel. Ahhoz. hogy a természetben spontán előadódjon. hogy partenogenezist gerjeszteni korántsem ördöngösség. az apátlan egerecskék igazán pompás példányok. szinte érzi. véletlenül belekerül az anya vérkeringésébe és érintkezik a petével. sterilen fejlődik az élet. hanem emlősöknél is. . már megy a nagy vihorászás. Jonas Wade bólint. a serkentő tényező lehet pofonegyszerű – meg kell határozni. – Dr. a szörnyülködésből meg a tudatlanságból emelt fal adja a másikat. hány angyal fér el egy gombostű hegyén. hogy a gyermek mindig lány. Ha egy lány kijelenti. hogy „szex". sőt spontán partenogenezis. mint a nemi betegség. mindenki sajnálja. mindenki hamiskásan kacsint.

– Aztán jön a mikroszkópos kromoszómavizsgálat. Dorothy Henderson mondott egy s mást. ahol az eszköztár két emberi agy. megöli a nőt.– Ja persze. A tudomány. mint a szívverése. Eszembe se jutott. mint a kirakóssal. fog. ki-ki a maga gondolataiba mélyed. – Merthogy kiköpött anyja. Wade. nyúlós förmedvények. – Mindenestül. és átrágni a dolgot: emészteni. az ilyen szűz petéből bármi fejlődhet. Nem térhet ki a kérdés elől: valóban csecsemő növekszik Mary Ann McFarland testében? . ki van zárva a dolog. összerendezetlen a mozgása. hogy vakon bámul Dorothy Henderson kellemes arcába. Önmagában nincs nagy jelentősége. benne haj. rossz volt a szeme. idegszövet: ezek a megkergült peték. próbálkozni. amit idáig nem tudott. És ha egy ilyent növekedni hagynak. ami mellbe vágta. Tekintetbe véve az összes bizonytalansági tényezőt. hanem a megerősítést tekinti bizonyító erejűnek. Vagy éppen – borzalom! – valami a kettő között. Meg kell állni kicsit. görbe a lába. lehet gyengén látó gyerek. Henderson tökéletesen kiismeri magát. de emberre vonatkoztatva nyomasztó körülmény. Az üvegfalon túl dr. Ezek után nagyot hallgatnak. lehet ciszta. a bőrátültetés. osztályozni. őt is zavarba lehet hozni. csak az arányok nem stimmelnek. De idebenn. Jonas Wade elméje éppoly zaklatott. legalábbis míg a tudomány nem halad még egy kicsit. Persze érdemes alaposan szemrevételezni a leánykát. továbbgondolni. A tudomány mindenre megfelel neki. Ha a legkisebb eltérés mutatkozik az anya alkatától. Jonas Wade-et úgy megbabonázza ez a gondolat. Például a ciszták. Ismeri ezeket a műtőből – undorító. Kéretlenül tér vissza egy másik emlékfoszlány: a könyvtárban olvasta az Olsonpulykákról. az emberi lény minden alkotóelemét tartalmazzák. – Ennyi? – Sajnos. kijelenthetjük. Egyikük rendellenesen fejlődött. nem a cáfolatot. hogy kirostáljuk a nem szűzen fogant lányokat. A kérdéses esetben csak annyit tehetünk. hogy a leány valószínüleg szűzen fogant. dr. Ha a megfelelés tökéletes.

gondolta egy pillanatig. miközben a múlt kedd jár az eszében: hármasban vergődtek el Crispin atyához a paplakba. felhúzott térdét átkarolva. ujja hegyén a vöröslő hegek: mind az apai kudarc virító tanúsítványa. pedig még csak reggel kilencre járt az idő. úgy imbolygott szegény naphosszat a házban. Wade-del. lélekben visszavonulót fújt. Magára hagyta egész héten. ezért készek már most felvenni. – El van boronálva minden. Abszurdum ugyebár. fejezet Július elseje. és a szélére telepedett. hogy előrébb tart. merev profiljára. befejezheti a félévet. Tedl a Ventura sztráda gyorsabbik sávjában nyomja a gázt. a féktávolságra ügyel. – Mindig kéznél lesz egy pap. Wade szerint Mary a harmadik hónap végén jár. rekkenő hőség. dr. de ismét fel rémlik előtte. önvédelmet remélt. És aztán miért ne mehetne vissza a Resedába. Beszéltem dr. Miért is nem kap életre és küldi el mindnyájukat a pokolba? – Az apácáknál jó kezekben lesz – folytatta Crispin atya Mary arcát tanulmányozva. Ted. hogy itthon tartsátok. A költségek rendezése meg az adminisztráció ráér hétfőn. hanem négy este látogatott el a konditerembe. A mellette ülő Lucille-re sandít. pontosabban nyolc napja. hanem az egyetlen lehetőség. Hathetes koráig ráértek eldönteni. Wide is. de lehet. Ted eggyel erősebb fokozatra állítja a légkondicionálást. még nem kell elköteleznetek magatokat. Mire megszületik a gyerek. Ted a lányára pillantott: ott ült a szomszédos széken kifejezéstelen arccal.9. Maryt egy hete engedték ki az Encino Kórházból. ha úgy gondolja. ő is odaszólt már. Ted az előtte haladó kocsit figyeli. de hát Crispin atyánál nincsen légkondicionálás. én is közbenjártam. estéit a tévészobában. Szikrányi indulatot. És mindennap hallgathat misét. ami Marynek a legkedvezőbb. Nagyon meleg volt. Az ujját ropogtatta. Nem szólnak egymáshoz. – Véleményem szerint ez nemhogy bölcs lépés. az ajkát biggyesztette. keskeny szájára. Az utca túloldalán iskola működik. Méltányolták az enyhítő körülményeket. Ted McFarlandnek nem sikerült rendeznie a család sorait. de úgyse tudott volna neki mit mondani. Elvben csak a negyedik terhességi hónap leteltével fogadják a lányokat. a lányodat. kijött az íróasztala elé. Ez a ma reggeli indulás az első érdemleges fejlemény. oda járhat szeptembertől. A lányát alig látta. bárcsak fellázadna. és a fülébe cseng Crispin atya hangja. Megy a légkondicionáló. mintha más bolygóról csöppent volna oda. csuklóját takaró hosszú ujjú blúzban. hogy örökbe adjátok vagy sem. és végezhetne az évfolyamával jövő júniusban? Crispin atya itt felállt. Milyen hat hónap vár rájuk? A leágazást figyeli. mikor beviszed. milyen komoly arccal intézte hozzájuk szavait az atya. azóta semmi haladás. zavaros kék tekintettel. Dr. csöndesen morzsolta napjait az irodában. de így is tapadós alattuk a kocsi bőrülése. nem egy. . – Ami a gyereket illeti. Csuklóján a géz. bármikor gyónhat.

mi szükséges. Pál pápát. Ted. és nem mozdult ki. vagy a kérdést. Wade-nél. Ted és Lucille az autóban várták. és a tizenkét éves Amyt eltávolította a zűrzavarból. szólj valamit! Sikoltozz! Ordíts! Mindegy! Csak ezt ne csináld velem! Mikor a gyötrelem elviselhetetlenné fokozódik. Wade bizonyára a lelkifröccsöt szívta vissza. Marynek minden mindegy. gondolja magában. hol tart a terhesség. Amy. beletörődik. Egyszer-kétszer felötlött benne. Körbetelefonálta barátnőit. maradjon még egy kicsit. és a testsúlyát is ellenőrizte. Mint az alvajáró szedegette elő a holmit a fiókokból.Ted ekkor is lányát nézte: Mary mintha mit se hallott volna. hogy felfogja a helyzetet. és arcát a falhoz szorítva fohászkodott magában: Az istenért. de tébolyítóan zárkózott arccal. de aztán mégis hallgatott. és figyelte a lányát. de csak röpke időre. Érzi. Mary Ann. A feszélyezett. már csak keskeny vörös heg van rajta. mint a másik. jóindulatú. Mary birkajámborsággal vetette alá magát. A másod-unokatestvérével évek óta összefutnak a családi összejöveteleken. félt. Amy is tapsolt örömében. Némán állt Mary hálószobájának ajtajában. Pár fehérnemű. A Lucille-lel egykorú unokanővér. Lucille az ajkához szorítja öklét. és kidolgozzon valami stratégiát. Wade valóban azt hiszik. és Mary ezt jó néven vette tőle: dr. és nem is nagyon tudott volna mit mondani. egyöntetű pokol tornáca. Jött is hamarosan. Mindenesetre megfogadta Crispin atya tanácsát. hogy influenzát kapott. végül is megkönnyebbülés ez a mai túra. Mary öngyilkossági kísérletének másnapján estefelé felhívta egyik San Diegó-i unokanővérét. hogy Mary nem fog tiltakozni. Ma reggel majdnem összeomlott. Hawaii klepetus. Kedves volt hozzá. hogy ha Maryt elzsuppolják. Végül a lourdes-i vízzel teli Boldogságos Szűz üvegcse. A napló. hogy hisztériás roham. és a csomagba rakta. hogy megállapítsa. és mindkét alkalommal látta rajta. Mary legféltettebb kincse. Lucille ugyanolyan tanácstalan volt. Jóváteszem. egy hét egy kortársnője társaságában San Diegóban igazán vérpezsdítő kilátás. lelkesen igent mondott. Crispin atya és dr. amint a kis bőröndöt pakolja. Lucille McFarland hete nagyjából ugyanúgy telt. Az orvos újabb vér-és vizeletpróbákat végzett. Lucille segíteni akart volna. hiszen láthatta. környékezi: összeszedi. kurta-furcsa tanácskozás végén Crispin megkérte Maryt. hogy megválasztották VI. hogy tudomást vesz a jelenlétéről. milyen szívszorítóan keveset rámol el. Lucille nem bírta tovább. Ki az apa? . és képzeletben megfogózik. egyik nap olyan. hogy próbál beszélni Mary fejével. szűnni fog a fájdalom? A kocsiban ülő triászból egyvalakinek semleges az úti cél. amin a korona a dugó. Mit tagadja. Az elmúlt hét maga volt a nyomorúság. hogy kikívánkozik belőle valami mondandó. Mary nem adta jelét annak. a tévében sem nézte meg a beiktatási ceremóniát. a folyosó végére menekült. maga is egy tizenhárom éves kislány mamája. amivel mindenki gyötörte. és megkérdezte. hogy a fenyegető kitörést megakadályozza. kihúzza magát. klubjait. Kiszedték a varratot a csuklójából. Mikor belső vizsgálatot javasolt. de mindig meggondolta. Lucille behunyja a szemét: bántja a motorházon szikrázó napfény. Két ízben járt dr. mint a férje: időre volt szüksége. Hálóing. odamehetne-e Amy pár napra. mint a férjéé: szinte el se ért a tudatához. Most a visszapillantó tükörben Ted ugyanezt a kifejezéstelenséget látja. Nyári köntös. hogy visszautasítja. sarkon fordult. Az elmúlt három kész lidérc. míg a pánik alábbhagy. megmondani a lányának. gondosan összehajtogatta.

– Kopogtam. de Mary szeme előtt a húga szobája lebeg. úgymond. és feltételezve. Suhannak a Hollywood sztrádán. – Belefér az időbe. hogyan beszélgettek Amyvel előző este. Hogyhogy nem nézed a tévét? Amy visszatért a poliphoz. Az ágyon Mary Stewart legfrissebb bestsellere. – Búcsúajándék. Amy. – Mary a lemezjátszóra pillantott. A híradóban Kennedy elnököt mutatták. mikor hanyatt hevert az ágyában. Ugye kikapcsolhatom egy percre? A tizenkét éves félfordulatot tett a fenekén. lecsúsztatta a kezét a hasára. hogyan bírod ki Mike nélkül egész nyáron. a hegymászás közben elszenvedett lábtörés is. Mary ki volt éhezve rá. nehogy megláthassa polipját a szobába lépő Mary. és Marynek eszébe jut. Amynek hazudnak. élesen felesel egymással a szép Krisztus-fej meg a Kingston Trió. Eltaláltad. Gipsz Szűz Mária friss pitypanggal díszítve. – Kopogás is van a világon. ha elkészül. és majd ha eljön az ideje. és csak tegnap jött haza San Diegóból. legalább egy pillanatra felkelthették volna az érdeklődését. Amy? – De még mennyire! Bárcsak veled mehetnék! Vermont! És három egész hónap! Nem is tudtam. Szabad? – Ejnye! – dugta gyorsan a háta mögé a fonalat meg az ollót Amy. – Aranyos. kiszámolta a szálakat a soron következő csáphoz. éjféltájban. Csak késő este jutott hozzá. nem ült asztalhoz. mi a kedvenc színem. A táblán rikító narancsszín matrica „NIXON NIXON" felirattal. A lemezjátszón Amy heti kedvence. Csak azt nem értem. hogy a nővére már másnap útra kel. Hollywood mellett robognak. amint a szoba közepén törökülésben rózsaszín fonalból polipot fabrikál. – Ide hallgass – mondta Amy tükör előtt begyakorolt affektáltságával –. Megteszi. – Hello. hogy miért nem tér vissza a tanév kezdetén. de nem. hogyan kell tönkretenni a meglepetést. odalátszik a Capital Records épülete. aki az ajtót becsukva a lemezjátszóhoz lépett és elnémította. Vermontba utazik nyárra egy hajdani iskolatárshoz. de Maryvel megint forgott a világ. Mary szomorúan figyelte az elmerülten tevékenykedő Amy arcába hulló tincseket. a „Telstar" korong. Szerettem volna. – Iszonyú hangos. A kórházból való elbocsátást követő héten Marynek keservesen hiányzott Amy. mielőtt mész. Mary meglepetten nézett oda: – Nem értelek. de rendületlenül mosolygott tovább. hát elrohant hazulról a barátnőinek élménybeszámolót tartani. Vacsorára jött csak vissza. – Műsorváltozás van. hogy domborodik. Mary szíve elszorult. mondjuk. Csakhogy a tizenkét éves Amy elől eltitkolták. Amy előrántotta a még csak kétcsápos polipot a habszivacs golyón: – Ezt neked csinálom. A kishúga nem látogathatta meg a kórházban.A héten két figyelemre méltó esemény is volt. Olyan ötletszerű a hangulata. Mary. kitalálnak még egy hazugságot. hogy van ott barátnőd. – Hiányozni fogok neked. hogy négyszemközt szót váltson Amyvel. Mary kopogott. amint nagy sokadalom előtt azt kiáltja: „Ich bin ein Berliner!" És egyik este. és érezte. bedugta a fejét. . te aztán tudod. hogy Amy meghallotta. Mary letelepedett Amyvel szemközt. csípője alá tolva a kezét.

hogy már jövőre felvegyenek a kolostorba. ne nőj föl soha. – Hadd hallom. de a nagy barna szemek komoly eltökéltségétől félelem szállta meg. Tudod. Mary. nehezen nyelt. az újonnan kifüggesztett James Darren-posztert meg a kilincsen himbálózó párnázott melltartót. – Napok óta el akarom mondani neked meg a szülőknek. Azt mondja. és most vacsoránál se hallgattak meg. hogy segíthess az embereken. megtörölte a kezét a nadrágján. apáca lesz. és Agatha nővér tanácsát is kikértem. ott járhatnék iskolába a noviciátusig. és türelmesen kivárta. Húga a tőle megszokott öntudattal készült a közlésre. Barbie-babákat. Mary sóhajtott. És tudom. Bárcsak elmondhatnám. Tudom. – Amy. hanyatt-homlok elfutni az Amyből sütő hódolat és idealizmus elől. nézte a lányszobát. Rájöttem. mi a véleményed? Mary erőt vett magán. Amy… – Tudod. De neked akkor is elmondom. halkan szólt a hangja: – Apáca leszek. valóban ez a szándékod? – Hát persze. Szeretett volna sírva fakadni. kitől merítettem az ötletet? Nevetni fogsz.Mary behunyta a szemét. hogy én is ezt szeretném. hol nem. és szomorúan kívánta: Amy. de úgy odavoltak a vakbeled miatt. de én alaposan meggondoltam. ha valaki. Azt mondta. Mary csak bámult. de csak Jézusért tenném. érintetlen Nancy Drew-könyveket. – Komoly elhatározás. Tudnod kellene az igazat. miért. – No. de Agatha nővér biztatott. miért ne tudhatnád. a szerte heverő balettcipőket. hogy ártatlan vagyok. mondani akarok. hogy a kolostorban könnyebb lesz döntenem. apa meg anya is nagyon fog örülni. csak nézte. milyenek néha. és képes volt mosolyogni. remek apáca lesz belőlem. amit Amy mondott. rúzs meg semmi. – Tudom. Maryt zavarta. Mary remegve hunyja be a szemét. – Tessék – kapta fel a fejét a kislány. – Holnap Disneylandbe megyünk egypáran. elintézi. míg Amy letette a kezéből a fonalat meg az ollót a padlóra. hogy Amy gyerekessége eltűnt. Nem talált szavakat. – Jaj. mert szörnyen izgatták magukat valamin. gondolta. Hevesebben kezdett dobogni a szíve. olyan szeretnék lenni. béna dolog ez az egész. és azt gondoltam. milyen gyönyörű dolgokat csinálnak az apácák. járt Mary eszében. te biztosan elhinnéd. nemcsak tanítanak vagy oltárterítőt hímeznek. és grimaszt vágott. Amy. hogy betegeket ápolnak meg térítenek. hogy apáca akarsz lenni. a Matterhorn… Amy. Ugye értesz? Amy szokatlan felnőttséggel vegyes. Úgy utálok hazudni neked. mint te. De aztán katekizmuson Agatha nővér elmondta. Amy arca hirtelen gondterhelt lett. tőled! Pár éve te is mondtad. és meghökkentően felnőtt pillantással mérte végig a nővérét. sok lány a hasára üt. a hangja se remegett. és kijelenti. Én akkor még csak tízéves voltam. Van egy új pálya. hiszen holnap elmész. valamit. aztán közbejött San Diego. . maga se értette. – Amy. – Aztán bogarat ültettél a fülembe ezzel a Békehadtest-dologgal meg hogy a szegényekért akarsz dolgozni. tágra nyílt szemű ártatlanságáról félre kellett fordítania a tekintetét. Hát elkövettem én bármi szégyenletest? Hol hallotta. Kedve lett volna kacagva összeborzolni Amy haját. Hogy folyton csak a fekete gönc. Mary. már a rendfőnöknőnek is beszélt rólam. – Nekem is fontos mondanivalóm van.

egyszerű tábla: Szent Anna Szülészeti Kórház. – Úgy örülök! – Megszorította a húga karját. halkan így felelt: – Csak hogy hiányozni fogsz. Amy szavai visszhangoznak a fülében. Adok a véleményedre. kocsifelhajtó. Mindhárman kinéznek az ablakon. . – Akkor hogy mehetnék feleségül Mike-hoz? Amynek fülig szaladt a szája. megint kézbe vette a fonalat meg az ollót. ha békesség lesz. gyere te is. ahogy Amy fürge ujjal számlálja a szálakat. hogy lassít a kocsi: letértek a sztrádáról. lépjünk be a rendbe mind a ketten! – Jaj! – váltott idegesre a kacagása. Visszakérdezett: – Hát te mit akartál mondani. Apának meg anyának majd egy nyugodt pillanatban mondom el. ilyet még sose mondtál! – A nyakába borult: – Te is nekem! Mary érzi. – Nocsak – sugárzott rá Amy –. és arcát az üveghez nyomva küzd a könnyekkel: most még nem szabad. Mary nézte. – Mary.– Mary! Mi baj? – Semmi baj nincsen! – nevetett tőle telhetően Mary. majd ha egyedül leszek… Az autó megáll. hogy velem örülsz. Mary? Marynek égett a szeme. Sövény. – Jólesik. régi építésű lakóházak között visz az út.

10. fejezet

Szmoggal elegy gőzfürdő Los Angelesben; a repülők sárga csíkot húznak az égen, a pálmafák páraudvarukban ernyedten csüggesztik leveleiket. A távolból morajló légkondicionálás is burkolt intelem dr. Jonas Wade-nek, hogy micsoda délután elébe néz. Jobb nem gondolni rá, üdvösebb a gutaütős nappalt mintegy varázsütésre követő balzsamos estén merengeni, mikor a melegház után napszálltakor tisztul a levegő. Ilyenkor szilvaszín az égbolt, a belső udvaron virít a margaréta, hús sül a kerti roston, és a baráti kör a medencében lubickol. Jonas Wade azonban nem ilyen este elébe néz, az íróasztal alatt a lábánál ott lapul az aktatáskája, tele azzal, ami igazán foglalkoztatja, amire szívét-lelkét feltette. Jegyzetekkel, fénymásolt cikkekkel megtömött dosszié, antikváriumban vásárolt homályos eszmemű, a saját ötleteit, gondolatait tartalmazó spirálfüzet, piszkozat a dolgozathoz, melynek munkacíme: „Az emberi partenogenezis valóság". Nyolc hete dolgozik rajta, mióta dr. Dorothy Hendersonnal beszélt. Visszament a könyvtárba, és az utolsó betűig lemásolt mindent, ami elméletét alátámaszthatja, ismét ellátogatott Henderson doktornőhöz a klónozólaborba, az Encino Kórház műtőjében egy óra hosszat faggatott egy plasztikai sebészt a bőrátültetés legkorszerűbb technikáiról. A sokasodó bizonyítékok egyre közelebb viszik a következtetéshez, hogy Mary Ann McFarland valóban szűzen fogant, de Jonas Wade tudva tudja, az okfejtés fabatkát sem ér a kulcsszereplő nélkül, akit nélkülözni kényszerül: ez maga a leányzó. Már sajnálja, hogy olyan készségesen átküldte a Szent Annába, de micsoda ellentmondás, bűntudatot is érez emiatt, hiszen a lánynak jobb a Szent Annában; csakis neki, Jonas Wade-nek lenne jobb itt tudni őt. Halk kopogás az ajtón, a nővér dugja be a fejét, és azt mondja: – Dr. Wade, tudna fogadni még egy beteget? Az orvos felhúzza a szemöldökét, és az órájára pillant: – Négy óra. Már menni készülök. Be van jelentve? Az asszony hátrapillant, aztán az irodába lépve finoman behajtja az ajtót. – A McFarland kislány. Azt mondja, feltétlenül beszélni akar magával. – McFarland? Mary Ann McFarland? – ugrik talpra Jonas. – Vezesse be. – Maradjak még? – Köszönöm, nem szükséges, de legyen olyan kedves, szóljon oda a feleségemnek, hogy kicsit késem. A nővér kimegy, Jonas Wade mély lélegzetet vesz, és karba ölti a kezét. Egy szempillantás, és a lány ott áll a küszöbön. Az orvos mosolyog, izgatottság pezsdül benne. – Szervusz, Mary. Fáradj be. Foglalj helyet. Nézi, ahogy a lány belép, halkan becsukja az ajtót, leteszi a bőröndjét a földre, aztán leül az egyik bőrhuzatú székbe. Megváltozott, mióta utoljára látta. Kitelt kicsit, már nem a vékony, szögletes tini. A középen elválasztott, fülek mögé fésült dús barna haj lágyabb rajzú vállakra hull. A

hawaii hacuka alól kisejlik a melle, és ültében szerényen domborodik a hasa is. Nőiesebb lett, lágyabb. Az orvos ingerülten hessenti el a gondolatot, és maga is leül. – Micsoda véletlen, Mary. Éppen rád gondoltam. Hogy érzed magad? – Dr. Wade, miért vagyok én állapotos? Jonas uralkodik a vonásain: szeme a lány csuklóját vizsgálja. A sebhely alig látszik, keresnie kell. Aztán Mary arcát nézi. Nagy kék szeméből eltűnt a rémület, a zavarodottság. Most meghökkentő, rendíthetetlen öntudat süt belőle, és az orvos eltűnődik, milyen változás történt időközben. – Várjunk csak, hét vagy nyolc hete találkoztunk legutóbb. Mary, ha jól emlékszem, akkor tagadtad, hogy gyereket vársz. A lány bólint. – Most más a helyzet. Már tudom, hogy igaz. És tudni akarom az okát. Jonas Wade hátradől a székében, és próbál szenvtelen és hivatalos maradni. – Szóval fenntartod, hogy szűz vagy. – Az vagyok. – Hogyhogy eljöttél a Szent Annából? – Hat hétig ott voltam. Ma jöttem el. – Ó – pillant az orvos a bőröndre. – Germaine barátnőm meglátogatott párszor, elmondta, hogy a Venturába tartó járattal bejön a városba, úgy száll át Wilshire felé. Lekoppintottam visszafelé. – Ilyen sokat buszoztál? – Kénytelen voltam. – De hát… hol vannak a szüleid? Mary vállat von. – Otthon, gondolom. – Tudják, hogy eljöttél a Szent Annából? – Nem. Dr. Wade előrehajol, és összekulcsolja a kezét az asztalon. – Úgy érted, fogtad magad, kisétáltál a Szent Annából és egyenesen idejöttél? Egy szó nélkül? – Igen. – Miért? – Mert nem akartam tovább ott maradni. – De hát miért ide jöttél? Miért nem haza? – Mert tudni akarom, miért vagyok állapotos, és mástól nem várhatok segítséget. – Mary – fészkelődik a székében Jonas Wade, a jegyzetekkel dugig tömött aktatáskát rugdosva –, Mary, haza kell menned. A szüleid engedélye nélkül nem tehetek semmit. – Tudom. De ide kellett jönnöm, mielőtt tudatom velük, hogy mit határoztam. Máshoz nem fordulhatok, másban nem bízhatok. Még nem tudok a szüleim elé állni egymagamban, egyelőre nem. Az orvos figyeli Mary arcát, nyugtalanítóan kiütköznek a kislányvonások a felnőtt máz alól. Nem teljes az átalakulás, gondolja szomorúan. Gyerek ez még, ha felnőtt álarcot vett is. – Kár volt otthagynod csapot-papot, csak mert beszélni akartál velem. Egy telefon, és odamentem volna. A lány olyan erőteljesen rázza a fejét, hogy a füle mögül az arcába hull a haj. – Másról van szó. Azt akarom, hogy a kisbabám itthon nevelkedjen. Ebben a helyzetben a családommal akarok lenni. Nem akarom, hogy kihúzzák magukat.

– Mérlegelted, hogy ők mit gondolnak erről? – Nem érdekes, dr. Wade. El kell fogadniuk engem úgy, ahogy vagyok. Elküldtek, mert eszükbe juttatok valami kínos dolgot. Hát én nem tűröm, hogy rejtegessenek, mint Mr. Rochester az őrült feleségét. Én nem követtem el semmi rosszat. Dr. Wade – hajol előre Mary rendíthetetlenül becsületes arca –, meg tudja mondani, miért lettem terhes? Jonas Wade-et megbabonázza a lány tündöklő kék szeme: jeges tisztasága, teljes őszintesége; ingadozik, hogy mindenbe beavassa-e Maryt, vagy konokul megtartsa magának a titkot. – Talán meglep, Mary, de az utóbbi két hónapban én is sokat gondolkoztam, hogyan eshettél teherbe. – Dr. Wade, én végig tudtam, hogy hisz nekem! Ezért is jöttem ide. Jonas nem állja Mary tekintetét, felpattan és odaáll a falméretű üvegablakhoz, hogy kibámuljon az elsárgult völgyre. Meg kell fontolnia, hogyan fogjon bele, hogyan adja elő, amit kiderített, de persze kérdéses, hogy egyáltalán időszerű-e bármit mondania. Mary annyira más, mint az előző alkalmakkor, olyan titokzatos ez az átváltozás. Elgondolkodva nézi a halvány tükörképet az ablaküvegen. A lány szerencsés, amiért itt a völgyben él, ahol az öltözködés normái kevésbé szigorúak, és senki nem akad fenn azon, hogy ilyen klepetust meg japán sarkú papucsot visel. Levendula, ez a szín dominál, a bambusztopán szalagjáig; még a szeme is kap tőle egy kis orchidea-beütést, kaméleonszerűen hasonulva a kivágott ruhához. Megejtően fénylik a haja, nincs rajta lakk, mint manapság a nők zömén, sima arca, karja barnás-rózsaszínes, mintha megkapta volna a nap. Hát vágjam a fejéhez, hogy valami szörnyű massza dagadozik benne? Tűnődik az orvos. Hogy húzza az időt, szórakozottan érdeklődik: – No és milyen volt a Szent Annában? Türelmetlen sóhaj vezeti be a választ: – Mintha kollégiumi hálóba tettek volna. Elég kellemes hely amúgy, nem kórházszerű. Helyes szobatársnőt kaptam, az apácák rendesek voltak velünk. De én nem tartozom oda. A többi lány ott azért állapotos, mert csinált valamit, és tudja is magáról. De én más vagyok. Nekem nem ott van a helyem. Volt időm átgondolni, és eldöntöttem, nem fogok karba tett kézzel üldögélni. Meg kell tudnom, miért estem teherbe. Az orvos a lányhoz fordul. – A Szent Annában mit mondtak az orvosok az állapotodról? Mary szeme kitágul: – Hogy érti ezt? – Gondolom, megvizsgáltak? – Hetente egyszer. – És… – A jó életbe, esett már valaha is ennyire nehezére beteggel beszélni?! – ugye azt mondják, egészséges vagy és minden halad a maga útján? – Minek ijesszen rá, majd holnap haladéktalanul átkéreti a dokumentációt. Mary rándít egyet a vállán. – Nincs semmi különös. Nem szedtem fel túl sokat, és szerintük rendjén való, hogy dagad a bokám. Nem sokat szóltak hozzám. Jonas érzi, hogy egyre ingerültebb. Szerencsésebb lett volna, ha tisztességesen felkészülhet erre a találkozásra; ismerné a tényállást, tudná, mit mondjon. – Ja – mosolyodik el a lány. – Annyit azért közöltek, hogy a baba normálisan fejlődik. Az orvos egy pillanatig értetlenül néz:

talán eszedbe jut valami. csak elgondolkodtam… – A széke után tapogatózik. Abban vannak a dr. A legutóbbi vizsgálaton. McFarlandék-nél hiába csönget. Mary – vesz elő friss jegyzettömböt. betöltöttem a tizenhatodik hetet. a másik alkalommal nálunk fürödtünk este a medencében. Volt ott egy nagyon kedves orvos is… Többet nem is hall az orvos. mit törölhettem volna ki az emlékezetemből. – Mary. hogy nélküled nem megyek semmire. számításba kellett vennem az elfojtást. és vívódik. és az állát ütögeti a tollal. hát hogy jöhetett volna össze köztünk bármi ilyesmi? Bárhogy nyúz is ezzel mindenki. és húsvét előtt mindössze kétszer tudtunk találkozni. húsvét táján szedtél-e valami gyógyszert bármi okból? A lány kicsit gondolkozik. A rákövetkező héten meg csak egyetlenegyszer. A tudományos oknyomozás hevében megfeledkezett alapvető kötelességéről. két percig se lehettünk kettesben. – Az orvos szünetet tart. dr. bocsánat. egy hete. Szívdobogás! Szóval dobog a szíve! – Rosszul érzi magát. hogy erről van szó. – Gondolkoztam rajta eleget. Tehát él… Jonas Wade kényszeríti magát. A lány szökevény. gondolatban visszatér a marylandi pulykákhoz. mintha nyaklevest kapott volna. rengeteg ember rágja miatta a körmét. a baromfioltás „ismeretlen szennyeződés"-éhez. Én is ennek a rejtélynek a megfejtésén fáradozom. dr. nem sértetted meg magadat? – A hajam szála se görbült. Wade leteszi a tollat. dr. Wade? Jonas észhez tér. hogy elég. Az egyik alkalom a Szent Sebestyén-napi tavaszi birkasütés volt. Henderson-féle jegyzetek. gyermekbénulás vagy hasonló ellen? – Nem. jó? – Benne vagyok. Wade. Nyúl a telefonért. felfrissíthetné az emlékezetét. de rájöttem. De már nem hiszem. és a Szent Annában fellélegezhetnek. és higgadt mozdulattal kulcsolja össze a kezét az asztal lapján. hogy szívdobogás. – Nem. hogy hogyan eshettél teherbe. ha egyszer semmi nem történhetett? – Értelek. – Pár perc múlva újra hívom a szüleidet. Meg hogy valamikor április első felében eshettem teherbe. hogy még nem értesíti a családomat? Jonas úgy hökken föl. hogy hozzávetőleg mikor fogantál. s halássza ki a köpenye zsebéből a fényes tollat –. teszem fel. köhögés elleni szirup. Nos. hogy még milyen serkentő tényező létezik. hogy van szívdobogása. nemcsak te töröd azon a fejed. Értsem úgy. pislog. – Mary. – Vitamin. Wade. és áprilisra történetesen nagyon jól emlékszem. hogy leüljön. aki náluk is lakott. de az egész család ott volt végig. Ha jól közelítjük meg a kérdést. Öt perc. De mivel számtalan állapotos tini tagadja bőszen a nemi érintkezést. – Tessék? Jaj. Harmadszor meg tévéztünk. – Nem léptél bele valamibe. aszpirin? – Semmi. mert Mike-nak vendége volt. – Oltást se kaptál. Dr. nézzünk utána. csak az agyában dörömböl. hogy elővegye-e az aktatáskát. De hát bűn lenne megrémíteni ezt a szegény . dr. Úgyhogy végigrágtam a dolgot. Vágjunk neki. Mary. A nagy ismeretlenségről annyi tudni már. influenza. Jár a toll a jegyzettömbön. – Jó… – Az orvos hallgat egy sort. – Mit tehetnék? – Lehet. ha néhány kérdésemre válaszolsz.– Tessék? – A szívdobogását is meghallgathattam. az orvos azt mondta. Remekül voltam egész áprilisban. Wade. áprilisban.

biztos. ahogy remélte. Jonas Wade behunyja a szemét. Wade. valódi szűznemzésről van szó. Aztán annyit bír mondani: – Tessék? – Majdnem elájultam. és hirtelen zárlatos lett a világítás. hiszen van szívdobogása. Lucille McFarland a karszékben hátradőlve a mennyezetet bámulja. sötétedik. A szülei uralkodnak magukon. kinek mutassa. feszengve váltottak pár szót. de semmi bajom nem lett. égtek a villanyok. és felveszi a telefont. Ültek egy kicsit négyesben. mindenáron éreztetni akarták. mint aki megkukult. Mike-kal úsztunk a medencében. Ez hihetetlen. – És… hogyan történt? Úsztatok Mike-kal… – Csak én úsztam. De egyszerűen nem jut eszébe semmi. Végül is úgy történt minden. Mary a kerevet szélén gubbaszt. hogy nem sebészkéz után kiáltó tumor. aki így halt meg egy szállodában… – Áramütést mondtál? – Igen. mint afféle gombára lebbent tündér. hogy kosárlabda méretű ciszták így meg úgy… – Egyszer volt csak valami izgalom áprilisban. dr. túl sok minden hangzott el. – Megint megpróbálkozom a szüleidnél. hogy a lányuk egyedül benne bízik. Dr. Összekulcsolja a kezét. de vajon… normális ez a magzat? Jonas összerezzen. Anyám beszélt valami nőről. hogy remegését leplezze. Ennyi volt. Sőt jobban. . Mike a deszkáról akart a vízbe ugrani. De míg Mary Ann McFarlandet nézi. Ez a csend annyira felemás. De ami a legjobban kikívánkozna belőle. – Már mosolyog. Én nem is tudom. tűnődik. és fagyos félelem szorongatja. és ujjai fehéredésig szorongatják egymást. egyszerre olyan furcsa lett a víz. mondjon-e valamit. Tüsténkedve. túl szép. és így folytatja: – Pontosan mikor? – Húsvét előtt pár nappal. eszembe jutott valami arról. Senki nem kattintja fel a villanyt. amit mondtál. Közben lázasan lüktet az agyában: Bernie. Az a sok tudományos blabla meg rémtörténet. melyik folyóirat… – Dr. s érzi a lefojtott érzelmi vihart. képtelen vagyok leírni. Mary. nem győzték köszönni irántuk való jóindulatát. Wade másodízben bámul úgy. hálálkodva léptek be dr. mintha további szavak után tátongna. formátlan massza. és csak arra emlékszem halványan. anyja meg akár Isten szenvedő szolgája. hogy igaz lehessen! Az nem lehet. megnyugtatóan. A nappaliban ülnek. és sikoltottam. nem engedett a remény és a vágyálom szirénszavának. csak egyre nyomja a szívét. És nem kaptam levegőt. összekulcsolt kezével úgy fest. Wade-hez.kislányt. hogy a legszenzációsabb orvosi közlemény… – Dr. elejti a tollat. hogy Mike kihúz és döngeti a hátam. feltétlenül beszélnünk kell. nem veszik zokon. A partenogenezis elméletét ugyan megerősíti a két új adalék. Wade…? Összeszedi magát. a szívdobogás és az áramütés keltette felvillanyozódás rémületbe csap át. Ted McFarland a navaho szőnyeg mintáját nézegeti. – Ne haragudj. hogy összeállt a kép! Reggel Jonas még visszafogta magát. Hogyan írja. Wade…? Felocsúdik. Sötét volt már. ahogyan kell is egy orvosnak. de új félelmek forrása is egyben. Jonas Wade-be is mintha villám csapna. Ted a leszegett fejével. mint aki imádkozik. és áramütést kaptam.

Mindent kitárgyaltak. Lucille. és talpra áll. – Mare. – Germaine? Én vagyok az. aztán dr. – Anya. hogy menjen vissza a Szent Annába. hogy visszajöttél. Mary fészkelődni kezd. hogy dr. – Menj már. Táskás alsó szemhéja sárgába játszott. – Ez hogyan lehetséges? – kérdezte Mary. Olyan magányos voltam. – Szia. Lucille. Elég nyögvenyelős volt ez a vacsora. Legfőbb ideje. eljövök. előadást tartott a terhes anyák gondozásáról. Tarzanában? – Akarom a gyerekemet. – Akkor itt is szülsz. Hazajöttem. – Germaine? – És a szüleid mit szólnak? – Kicsit más a hangja. éhes vagyok. Germaine. és nem megyek vissza. – Egykettőre betölti a tizenhármat. Otthon vagy? Nahát! Hogyhogy? Itt van a szomszédban. A vonal végén nagy csönd. Saját nappalijuk békéjében a három McFarland higgadtan leszögezett néhány dolgot. óvatosabb. egyéb nyilvános szereplésekkel kapcsolatosan. – Ha téged nem lehet eltávolítani. Meg kell tudnia. Akkor se hallhatná tisztábban a legjobb barátnője hangját. Ted pattan. – Amy csak maradjon itt. – Kösz. Mary körülnéz a konyhában. mint az előbb. ha ott állna mellette: Marynek mindjárt kerek a világ. A három felnőtt próbálta rávenni. A többit – a templomba járást. Mi van vacsorára? A konyhai telefont használja. és Lucille elhallgatott. Beszélgettünk kicsit. – Úgy döntöttem. Jövőre az apácákhoz adom. Ma délután értem haza. – Nem hagyom tönkretenni Amyt. és szemét behunyva két kézzel kapaszkodik a kagylóba. közel. Ez a jó abban. ha beavatjuk. Holnap meg majd kitalálok valamit. és amennyire a homályból látszik. de lesz még jobb is. Ebben a gyötrelmes órában Jonas Wade nem árulta el a titkát. – Én nem akarom ennek kitenni! Még kicsi. . Végül felfirkantotta egy cetlire. – Még nem világos egészen. templommal. Mary mikor menjen el hozzá újra. mosolyogni próbál. – Amy nem tudhat erről – jelentette ki Lucille. Ted fölnéz. Csak egyvalami fontos – hogy itthon lehessen. Wade kicsit merev és kényszeredett.észrevette. hogy hazajött. őt kell. senkinek nincs több mondandója. érdemben tehát nem szólt hozzá. Agatha nővérhez… De Ted megrázta a fejét. Wade. ha érted. mire gondolok. Mary tiltakozni akart. Germaine itt van. és megfogja a bőröndöt. a bevásárlást anyjával a szupermarketben – veszi. mintha betanult szöveget mondana fel. mint aki mielőbb szabadulni akar valami kínos helyzetből. szörnyen boldog vagyok. Gyerek. Megbeszéltek egy sor más dolgot is iskolával. Mary Lucille-re néz. gondolja Mary. Mare. Talán jót is tesz neki. Mary nem igazán gondolt bele ezekbe az ügyekbe. de nem túl közlékenyek. ahogy jön. – Nem! – Lucille kék szeméből sütött a rémület. A kihűlt spagetti a tálalón. – Akkor fölmegyek a szobámba – suttogja a lány. Ma este Melodynál alszik. de halkan közbeszólt az apja. Germaine. Nincs elmosogatva. és borravalóhajhász szállodai boy módján kapja ki a kezéből.

és arra gondol: Mike elfelejtett. Aki magához nyúl. De… – Mary hangja elfúl. hogy rendet kell tartani.– Mike-ot láttad? Szünet. Csak Marcie jár nyári kurzusra. igaz-e… – És mit mondtál neki? – Mare. ki hívott pár hete: Sheila Brabent. A többiek nyilván Malibun süttetik magukat. aztán csak folyatja rá a vizet a végtelenségig. Mike keserűen kérdi belül: Jézusom. Két éve itt döntött el valamit. Nézi a telefont. a suliban. Mikor jössz? Mary kicsit jobban érzi magát. mint a babapopsi. Már látja. Vén Kalaptű tanítja. mit tehettem. Csak alkotmányórára menet futok össze vele. hogy nagyon későn serked a szakáll. fiúk. Az orcája örvendetesen pihés. Mare. de aztán meggondolja. sőt van. Ez az első estéje itthon. hogy igaz. mintha minden maradt volna a régiben. Mike Holland a villanykapcsoló után tapogatózik. Itt nem ütközik még a borosta. – Párszor. leteszi a kagylót. mit prédikált nekik hetedikben Nikodémusz testvér Onán vétkéről. rosszul. Mare. mert nincs a háznál nő. közöltem. – Germaine… – Nem. Szappanozkodjunk csak be jó alaposan könyékig. Szeptembertől fel akarom venni a politikatudományt. De korántsem olyan pompásan. csukott szemmel lép a mosdóhoz. – Alkotmány? – Idén új tantárgy. nem lesz könnyű. Hátravan még majdnem öt hónap. – Mikor jössz át? Olyan dögunalmas volt nélküled. Úgy megsikálkodik. A törülközőt gondosan kisimítva teszi vissza a tartóra – mindhárom Holland fiú megszokta. hogy rendezzék a dolgukat. Rudy lerándult Mississippibe a nagy Medgar Evers-tüntetésre. korai még. de az álla sima. nem beszéltem Mike-kal.. mikor leteszi. senki nem kérdezősködött… – Nyíltan senki. Kezének jólesik a hideg víz. – Beszélt veled. aki rámolhatna utánuk –. Miután a vastag törülközővel is megdolgozta magát. Hiszen igaz. Figyelj. és mégiscsak szemügyre veszi a képét. és előfeltétel az alkotmányóra. És rajtatok kívül senkim sincs. mert ez az igazság. egy barátnője legalább lesz a nyáron. ki kell bírni valahogy. aztán áll a fiú elébe. rátenyerel. Eszébe jut. mint remélte. de vélhetőleg mindenki oldalát fúrja a dolog. Előbb beszokik. mint a sebészek. hova süllyedtem. természetellenes úton . Kémiára meg angol irodalomra szakosodik. Emlékezz vissza. – Hát a többiek? – Fogalmam sincs. ki nem állhat. – Igaz. keze a hasa finom domborulatán.– Mare? – Tessék. Ne vihogjatok. – Germaine. anyám meghívott vacsorára. Germaine? Mondott valamit rólam? – Vén Kalaptűnek derogál bárkivel szóba állni. „Árulkodó jel. és mikor fehér fény robban szét a fürdőben.. A hideg konyhafalnak dőlve körülnéz. Germaine úgy tesz. Kerüli a tükörbéli hasonmás tekintetét. hogy soha. Nem fogod elhinni. tudni akarta. Tárcsázni kezdi Mike-ot. derült égből villámcsapás. vagy nem? Gyereket vársz. Hála Isten.

Hívná. és maga elé idézi. Micsoda csapás volt ma azt hallania az apjától. És jobban kell . egyedül Maryhez. hazudott nála aratott babérjairól. mint minden éjjel. ez nyilvánvaló. Mike hánykolódik az ágy szélén. miért nem én? Hányszor elkezelte tárcsázni a Szent Annát. teherbe ejtette Maryt. hogy őszinte lett volna hozzá. Végül. hogy a csecsemőt. Kíváncsi. miért más. akit az állapotos nő misztikuma leng körül. de büszkébb. és folytatják. Gondolni kell a bandára. hogy hazudott. Gyászolja. egyre hevesebben. még bírt valahogy a csalódottságával. Mary… Háton fekszik. nem hittek el egy szót sem. Kérdezzétek csak meg az orvostól. elérhetetlenebb. Most gyakrabban kell önkielégítéshez folyamodnia. Hasra fordul. De mennyivel igazibb férfi lenne. fiatal test. hogy ma éjjel se állta meg. Meg magára. és nem hajlandó elhinni vétlenségét. rátör az érzelmi zűrzavar. a futballedzés sem a régi.csapolja le a vegyületeket. és visszatántorog a szobájába. hogy magára vállalja. összekulcsolja a kezét a tarkója alatt. tehát reggel nem áldozhat. mert szeretne megbocsátani. most is megpróbálja elemezni kusza érzelmeit. csókolná. hogy Mary visszajött! Míg Mary távol volt abban az intézetben. a keserűségével. mint valaha. pedig azelőtt az ellenféllel való tusa nagy testi megelégedettséget hozott. De legjobban arra a szarházira. ahol abbahagyták. kicsit tart Marytől. Malibun hiába hever a sok barna. aki majd megvesz érte és semmit nem tagadna meg? Vagy a nagy csöcsű Sheila Brabent? Miért éppen Mary? Megint kap szegény párna. vágyik Mary után. hogysem kezdeményezné. Dühös. hogy mellé telepedve halkan megkérdezze: Mary. A szakálltól eltekintve sem áll jól férfias öntudat terén. És sóvárgás. de most. aki vallomást vár tőle. Az ajkbiggyesztő Crispin atya. aki ledöntötte a lányt. Se akkor. és valahogyan kibékülnek Maryvel. És mint már annyiszor. ő továbbra is Maryhez tartozik. hetedikesen. Timothy hősként imádta idáig. Mintha mosáshoz szortírozná a fehéret meg a színeset. Miért tette a lány. hogy ha fájdalmas is. együtt sírna vele. De kire? Maryre talán. Boldogtalan. amit a régimódi férfibecsület diktál. Mike kétségbeesetten reménykedik. Az egyik. és a párnáját öklözi. de mindig letette a kagylót. Bárcsak el tudná felejteni! Miért nem a dagadt Sherry kell neki. Két oka van. akit porig sújtott ez az egész. mint mikor jártak Maryvel – de furcsa –. Mike lekapcsolja a villanyt. a kínos választásra. éppen mert tiltott gyümölcs. amik különben a szőrzet növekedését serkentenék. hogy nem jön ismét álom a szemére. A másik Mary Ann McFarland. Ott van az apja. vagy beismeri. és arra buzdítaná. Gyötrődik. Most is kívánja Maryt. amint megszületik. Aztán a düh. még mindig szereti a lányt. hogy újra itt van. Isten előtt utálatos bűn. nem bízott benne annyira. Hazudott neki! Hűvös tárgyilagosság. se később. Idáig kitért a döntés elől. aztán meg kényszeresen cseszeteli kezét-karját. karcsú. hogy nem szerette eléggé. de ráadásul még a képetekre is van írva. sokkal gyakrabban. tegye a kötelességét. ha már nőne az a szakáll." Hát bizony… motyogja Mike az állát simogatva. és kivel? Dúl benne a testi vágy. de most a megcsalatottak vádló tekintetével ostorozza megvetően. örökbe adják. Mert annak ellenére.

neki. Mike Holland úgy érzi. Nagy nehezen elnyomja az álom. mint valaha. gyáva. és hogy az egész világ gondja az ő tizenhét éves vállára nehezedik. .

Jonas Wade-nek elvben le kellene csillapodnia.11. És akkor – leteszi a poharat. meg vagyok ijedve. hogy az embrió normális. Novak" nyitótémája kívül reked. – Ez a magzat partenogenezisből keletkezett. megkeresem Mary kezelőorvosát a Szent Annában. – A huszonötödik hét előtt tilos. és nagy léptekkel átmegy a szobán. Jonas. Feltápászkodik. úgy izzad. Hát lehet ezt cáfolni? – mutat végig párnás keze a bőrdíványt elözönlő papírokon. különb-különb módon kimutatva ámulatát. – Nem. – Miért? Jonas becsukja az ajtót. – Akkor nem őrültem meg. jegyzeteken. És pár héten belül esedékesnek véltem a sebészi beavatkozást. – Ismétlem. Jonas lazít egy kicsit. De csak a szélére ereszkedik. – Sőt. amiből még egy kortyot sem ivott. mit kell ilyenkor csinálni. Bernie. mi lesz belőle? – Tudod te. Tíz perc süket csönd után megereszt egy sürgető „nos"-t. Megtértem. – Na és? Mi olyan ijesztő ezen? Jonasnek síkos a keze. Nyolc szakállas ember bámészkodik. – Bernie. s türelmetlenül várja. a képtől. Utána visszatér a foteljához. fejezet A csupasz hulla háton fekszik. – Én idáig abban a hitben voltam. – De hisz ver a szíve… . de Bernie áldásával mint a gejzír tör föl belőle az ambíció. Két hónapja még dilinek tartottam. ídáig visszafogta magát. Most meg íme. Gondoltam. és elmondom. Én tényleg azt hittem. hogy ez mivel jár. mutációt. – Akkor pedig várni kell. – Laboratóriumban az áramütés produkált egészséges egeret meg torzszülöttet is! Mutációt! – Jonas mély lélegzetet vesz. kalapot emelek. Mitől vagy olyan biztos benne? – Wade hangját harag színezi. Egyébként meggyőződésem. a Dorothy Hendersonnal készített interjúkat és a tetemes bibliográfiát. barátom. száznyolcvan fokos fordulat. csak az ágyékkötő van rajta. Úgy taksáltam. árthat a magzatnak. hogy ennek a valaminek dobog a szíve. Röntgen. de épp ellenkezőleg. valami ciszta lesz. Rembrandt „Tulp doktor anatómiai leckéje" című festményének pompás reprodukciója. Bernie-t lenyűgözi. hogy a barátja nyilatkozzék. a kedvező fogadtatás csak még jobban feltüzeli. és vállrándítás kíséretében kijelenti: – Meggyőztél. és összekulcsolja a kezét – a lány egyszer csak azzal áll elém. – Jó neked. A dolgozószoba túlfelén Jonas Wade vodka-martinis poharát szorongatva ül egy magas hátú fotelban. Látni a bal kar kipreparált inait. feszült tekintettel bombázva barátját. hogy ilyen nincs. te igazán tudhatod. Ezeket böngészte az elmúlt fél órában a genetikus: Jonas jegyzeteit. izmait. Bernie. Bernie Schwartz nagy nehezen elszakad. a „Mr. Bernie mosolyog. mire gyanakszom. Szent Isten. hogy talán csak egy sejthalmaz.

– Nem ígérhetem meg. és fölveszi a martinis poharat. az eredményre nem lehet mérget venni. Jonas? Nem azért akarod az amniocentézist. Magzati sérülés. Az amniocentézist kórházban végzik avatott szakorvosok. a tenyerét öklözi. És mindezt miért? A próba bizonytalan. hallod? Szép. Bernie. – De hát Rh-negatív anyáknál csináljátok. A zömök genetikus kihúzza magát a karszéken. Wade felhúzza a szemöldökét. az abortusszal már elkéstünk. hogy én nem csinálok semmit. messze nem ér meg ennyit. Ő nem bírja kivárni azt a kilenctíz hetet. . szép. Ami pedig a torzszülöttséget illeti. hogy bebizonyítsd a szülőknek. amelyik leendő torzszülött abortálását szentesítené. az amniocentézis megbízhatatlan. A gyatra bizonyíték. de a születési rendellenességre nem derülne fény. ha élet-halál kérdése. amniocentézist akarok csináltatni. hogy a beosztottaim közül páran kísérleteznek a folyadékkal. ez rázós ügy. hogy a gyerek torz. Lehet. Bernie hangja a háta mögül szól: – Mániád lett ez az ügy. Hanem magad miatt. – De ha kapnál a magzatvízből. Ahhoz ez az anyag untig elég. amit esetleg szolgáltat. és közli: – Bernie. És mire lehet röntgenezni. hogy röntgennel utánanézhetnénk. Jonas hirtelen lefékez. Neked pedig megvannak az összeköttetéseid. Bizonyítanom kellene. Előbb kell a bizonyosság. Jonas. el tudnád végezni a genetikai vizsgálatot? – Mármint hogy megnézném-e a kromoszómákat. hogy a lányuk igazat mond. – El kell mondanom a szülőknek. Másodszor. hogy segíts nekem. – Jonas. de én erről nem tudok közelebbit. Eklampszia. Bernie halkan kérdezi: – Mi jut eszedbe. – Távol álljon tőlem. a kíváncsiság kevés. végeznek genetikai próbákat. Koraszülés. Fertőzés. mert a lánynak ez a jó. nem? – Kezdjük azon. Jonas. Maradj csak a röntgennél. Nincs az a bíróság. – Bernie – mondja nyomatékosan Jonas –.– Attól még lehet torzszülött. – Van még idő. kromoszómavizsgálatra semmi szükség ahhoz. Meg a kockázatot is mérlegelni kell. hogy az anya élete forgott veszélyben. – Nagy felelősség – dünnyögi Jonas. amniocentézisre csak akkor kerülhet sor. ráadásul veszélyes. – Micsoda? Jonas. Jonas. akik értik a dolgukat. Azonnal. el akarom végeztetni ezt a próbát. Jonas? Csak nem abortuszt szorgalmazol? Dr. Wade felpattan. A mongol idiotizmust meg néhány más nyavalyát meg rendellenességet kiszűrhetnék. aztán a labor kiértékeli. az isten áldjon meg! Ott lebeg a szörnyű szó a levegőben: a két férfi tekintete összetalálkozik a félhomályban. torz-e a kicsi vagy sem? – Igen. Figyelmeztetnem kell őket. Jonas elfordul a barátjától. és még nem tartunk ott. Bernie. Különben sem jön szóba. Jonas. – Torz magzat esetében is? – A magzat hat hónapos korától jogilag életképes. és a fejét ingatja. járkálni kezd. Az amniocentézis még kísérleti eljárásnak számít és nagyon kockázatos. hogy meg akarod védeni a lányt. – Nem várhatok addig. hogy kiderítsem neked. – Kíváncsi vagy a véleményemre. Csupán lehetőség.

és az órájára néz. amint Bernie hawaii ingben. hogy tudd. jól gondold meg. Jonas homloka olyan feszült. aztán vállat von. egyenletesen fújja ki. hogy jó lelkiismerete lehessen. Aztán azt mondja: – Jonas. – Bernie a barátja vállára teszi lapátkezét. úgy száguld előre az emberi szexualitással foglalkozó tudomány. – Én csak annyit mondok. az íróasztalra teszi. flepni. hogyan érzek e tárgyban. Hajtóvadászat lesz. aztán kijelenti: – Te komolyan beszélsz. Bernie. Bernie. – De hát éppen fordított a helyzet. láthatóan ingadozik. Jonas. te holmi orvosi kuriózumként kezeled ezt a lányt. Bolond volnék kihagyni. Az italt. hogy a leendő szűzen fogant anyákat megkímélje Mary szenvedéseitől. – Fenéket. Szóval megírod a dolgot egy orvosi folyóiratban – jaj de etikus. bebizonyítom a dolgot. már a lány meg a csecsemő képével lesz tele minden magazin és hecclap. Amniocentézisre utazni ebben a szakaszban. bermudában kiballag a fülledt estébe. – Bernie megragadja a kilincset: – Ezt akarod? – Ennek elejét lehet venni… Bernie leinti. hogy mint orvos mivel tartozol neki. Ha nyilvánosságra hozom. De aztán felkapja a hírt a Life. és nagyon komolyan néz a barátjára. Vizsgáld felül az indítékaidat. – Bizony. De ahhoz ez az anyag elegendő. hálás lesz nekem.meg akarod győzni a szüleit meg a barátait. Ürügyet keresel. Bernie a dolgozószoba ajtajához tart. Olyan rohamosan fejlődik. – Bernie. hogy a káposzta lucskos lett. – Na. látványosságot. mély lélegzetet vesz. hogy előbb-utóbb valaki biztosan megtöri a jeget a partenogenezis dolgában. elvesztem. etikus vészkijáratot. hiszen a beteged. őszinte szándéka. Még mielőtt idejöttem volna. és mire észbe kapsz. és a küszöbről nézi. . Jonas. Jonas a bejárati ajtóhoz kíséri barátját. és beviszem a köztudatba. még öngyilkosságot is megkísérelt. biztonságos. szükségem van a tanácsodra. Szem elől téveszted. Jonas a sarkában. te már határoztál. – Bernie. Pár perc múlva már megint a martiniját sétáltatja a dolgozószobában. Aki ilyet forgat a fejében. De hiszen neki nem kifogás kell. annak más indítékai is vannak. vallj színt! Jonas hátrafordul. – Hogyan érzel? Beszélj. jegyzi meg magában. hogy természetes jelenség. Utána a National Enquirer. etikus vészkijáratot? – Mi az ördögre célozgatsz itt? Bernie csak néz rá. fejét leszegve. Eléggé ismersz. hogy feddhetetlen szegényke. A bajuszka alatt vastag száját rágcsálja. Neki szívből jövő. – Bazári majmot csinálsz belőle meg a kisbabájából. Miért ne én legyek? Bernie elveszi a kezét. megírom. mikor a röntgen később tökéletes felvilágosítást nyújt. mint a Dionne ötös ikreknél. – Jonas. amibe mostanáig nem ivott bele. biztonságos. És én leszek az oka. hogyhogy nem látod? Aki ezentúl partenogenezissel fogan. Vizsgáld felül az indítékaidat. Az a lány a poklok kínját állja ki. – Indulnom kell. őrület. a Mary McFarlandekre nem vár többé gyötrelem és kétségbeesés! Bernie Schwartz pici gombszeme Jonas arcát kémleli. Jonas. te elhiszed ezt magadnak? Vagy csak ürügyet keresel. aztán nyújtott karral tenyerel mellé. Esther még azt hiszi. Bernie Schwartz egy pillanatig dermedten bámul. mert senki nem hisz neki. figyelmeztette Bernie.

Penny áll az ajtóban. Éveken keresztül kielégítette. sikeres szakvizsga az UCLA-n. Elgondolkodtam. ami foglalkoztatja. sztár. két baba egy év korkülönbséggel. Azt mondja. és egyik se mutathat fel semmi különöset. tizenkettőt a tévé előtt. Jonas Wade egyszer sem nézett végig az életén: most megtette. letudni: egymásba kapcsolódó órák. Ezért bizony nem emlegetik meg örök időkre. – Miből? – Azt mondja. Tulp halhatatlan lett. De kik teszik ezeket a rohamlépteket? Bernie netán átlátott a szitán. nem vár. Jonas Wade ismét lefele néz. és a szőnyeg mintáját bámulja. Kényelmes. akár síeléskor az ülőlift. hogy a csúcsra vigye. mindet „tölteni" kellett. Nem hallottad? – Nem… Bocsáss meg. egyben kétségbe is vonta értelmét. Sok éve megszáradt már a tinta ezeken a trófeákon. annak idején évfolyamelső volt. négyet a golfpályán. feje a válla közé csuklik. El is felejtette. – El akar költözni? – Azt mondja. Ahogyan Vesalius. az élete órák egymásutánjából állt. aki leírja a spontán szűznemzést az embernél. új praxis Tarzanában. technokrata jövőbe. ami az idők végezetéig folytatódik. elköltözik. és Jonas Wade spatulák és hőmérők özönében valahol levált arról a bizonyos meteorról. Watson és Crick is. hanem Jonas Wade kap utoljára esélyt. szandál. majd mesél arról. mandulák és visszerek sorozatban. eljátssza élete nagy lehetőségét. kezében egy doboz Metrecal. Az asszony belép. és a Rembrandtjára feledkezik. . végigcsinálni. Aztán jött a házasság Pennyvel. Nézi a többit: a Berkeley Egyetem orvosi diplomája. ingruha van rajta. A Galenus Szövetség elnöke. hogy csatlakozzon a Hippokratésztől máig húzódó dicső menethez. hétköznapi rutinná szelídült a kápráztató siker meg a hiú álmodozás. Nagyság. az Egyesült Államok elnökének levele. – Kérlek. Penny nem kíváncsiskodik. De ki fog emlékezni Jonas Wade-re? Mikor visszavonul. a karfán nyugtatja a kezét. kapós volt az öntudatos. Jonas otthagyja az aszfalt. hetyke. William Harvey. A magas hátú fotelba ereszkedik. milyen az – mostanáig. az ország legnagyszerűbb egyetemei. ha úgy látja jónak. – Mondtam valamit. Joseph Lister. állást vállal. fene a jó dolgodat meg az éles szemedet! A tudomány rohamléptekkel száguld előre. elismerést szerezhet: ő lesz az első. – Tessék? – kapja föl a fejét a férfi. tízet a műtőben. érvelt az imént. Walter Reed. Mióta tizenkilenc éve diplomát szerzett. Jonas a fejét rázza. Dr. aranyóra se igen jut majd neki. Penombscot-díj az általános orvoslás kiváló műveléséért. saját lakást akar. hogy heti harminc órát a rendelőben tölt. a bőrdíványt ellepik az új témához készített jegyzetek. vedd elő Cortneyt. Végre nyomot hagyhat. ösvényt vágva a homályos. kórházai versengtek érte. dicsőségben gázoló Jonas Wade. És talán nem jön több. édesem. egyenesen a saját jövőjéért reszkető Jonas Wade lelke mélyére? Mert itt nem a tudomány diadala a tét. Az íróasztalt. Majd közösen fizetik. az alkalom. Sarah Longgal kettesben vennének ki lakást. meteorként ívelt fel a pályája.Bernie Schwartz. Keservesen szegi fel a fejét: a nemrég kifüggesztett oklevél tűnik a szemébe. Jonas. jelzálog. magna cum laude. – Drágám? Fölpillant. hírnév csak keveseknek adatik.

a szülés élményére. a terhesség. és kisiet. aki elátkoz. a felvilágosításhoz (megírom). a lelkiismerethez. Uramistenem. hogyan jött létre Marynél a sejtmagosztódás. mutogatott rá ujjal a világ. aki kétségbeesetten vágyik saját kisbabára. – Jó. nem tudni. De a partenogenezisnél a férfinak semmi szerepe nincs. aki készséges kísérleti alanyoknál mesterségesen teremti meg Mary állapotát. ha a nők magukban is biztosíthatnák az utódlást? Mi lenne akkor a férfiakkal? Akkor bizony a férfiak nélküli világnak törnék utat. a lelkiismeretem megkerülése. majd leülök vele. melyikhez ragaszkodjam – a tudományhoz. dacolni mert az isteni büntetéssel. És én mit fogok művelni? Veszélyes eszközt. Hány nő szaladgál az utcán. fölösleges. a nemi betegség gyógyításáért megrovás. a futurológia legvérfagyasztóbb lidércét szabadítom el: a génmanipulációt? . Hát nem ezt csinálja dr. Henderson? Jó. – De hát mi nem tetszik neki itthon? – Fogalmam sincs! – tárja szét tehetetlenül sovány karját Penny. akiben a megszállottságig túlteng az anyai érzés. hogy az ember istent játsszon (elfelejtem)? Nem… egyszer úgyis megtörténik. az ő módszere nem zárja ki a hímeket. Hendersonnak: a gyermekbénulás gyógyításáért babér jár. meginog a természet törvénye. – Hajthatatlan. aki ünnepel. Milyen jogon tehetném ki ennek? Továbbá: miféle mélyreható folyománya lehetne a partenogenezis elméletének? Ha nyilvánosságra hozom. Jonas visszatér a papírokhoz meg a jegyzetekhez. Egészen biztosan kihasználnák és háborgatnák őt meg a gyereket. lesz. de semmire se mentem. de nincs férje. fantasztikus felfedezések várnak a világra. amiért felfedezte a szifilisz gyógyszerét. Penny tétovázik egy pillanatig. felborul társadalmunk alapvető szerkezete. vagy olyan. ha ezt a dolgot végletekig visszük. A Wade McFarland-technikával megszülnék saját magukat… Jonas hátán végigfut a hideg. de egy férfival sem jut el az ágyig? Ezek bizony első szóra ugranának. aztán sarkon fordul. mindkét nem szaporítható. nem hagyva.– Csak ha már végzett. – Próbáltam észhez téríteni. talán fegyvert adok az emberiség kezébe. Édes istenem. Paul Ehrlichet kiközösítették. lemaradni… Lesz. mivé lennének a szexuális szokások és rítusok. Csúnya dolog. Etikai vészkijárat. amikből majd összeáll a világrengető közlemény. mikor… Nagy változások állnak küszöbön a tudományban és az orvoslásban. és én nem akarok kimaradni. hiszen a nemi betegség oka a paráználkodás. vagy az emberséghez. Igaza van dr. Jonas. ha Mary sínyli meg a glóriámat. felhívás keringőre: lesz olyan tudós.

hogy a készletet beváltsa lámpára. akik görcsösen játsszák. Mary odapillant az anyja fürge kezére. valahogyan csak összejöhetnének. Vagy mint azok. és az előtérre ismét homály borul. bezúdul rajta a narancsszín alkonyat meg Amy. hányszor kezdte tárcsázni a számát. Lucille vállat von. Haja foltos kendővel van bekötve. Amy… – Mary – érinti meg Lucille a lánya vállát –. Sose látta még ilyet csinálni. úgy viselkedne. – Tornázni ment. püföli. Mary gondolatai Mike felé szállnak. Lucille lenézte ezt a zöld bélyeg procedúrát. és kézen fogja Maryt. kezét a kötényébe törölgetve. és szalad ki. nedvesíti. A konyhaasztalon zöld bélyegeket ragasztgat kis füzetekbe. Az autóberregésre anya is. – Úgy volt. Melody! Köszi! Holnap hívlak! – Aztán becsukja az ajtót. hogy ő hazajött? Eszébe jut. hol kezdjem. de mindannyiszor inába szállt a bátorsága. A tizenkét éves a válla fölött hátrakiált: – Szia. volt. Krumplit pucol. miért nem öltözöl át? Mindjárt vacsorázunk. Még ha a fiú hajlandó lenne is idővel szóba állni vele. aztán Mary azt suttogja: „Apa!" Elejti a krumplihámozót. vekkerre." De titokban azért félrerakosgatta. hogy minden a legnagyobb rendben van. – Amy a vállára csapja a táskát. Amy. lánya is felkapja a fejét. nem gondolod. bár gyümölcsét sose ők aratták le. – Mesélj Vermontról! Milyen volt? – Mát nem is tudom. A kislány a nyakába ugrik. hogy tüntetően a barátnők kezébe nyomta őket: „Én nem vacakolok ilyesmivel. Csakhogy az előérzete mást súg. – Jaj. – De hisz még csak kedd van. mint a szülei. egész héten táborozol. anya! – veti le magát a kislány a kanapéra. – Amy – mondja élesen Lucille –. hátizsákkal. fejezet – Hol marad apa? – kérdezi a mosogatónál Mary. hogy jó lenne . Összenéznek. hennázza éppen a haját. és a nővérére vigyorog. – Amy – kezeli Mary. fel se néz abból. Ez az undok robot a lányokra maradt.12. sosem tudna feloldódni. ahogy a bélyeget válogatja. amit csinál. akik látványosan barátkoznak a négerekkel. – Azt hittem. – De Melody mamája olyan beteg lett. Mary! Milyen volt Vermontban? Mindent mesélj el! Mikor értél haza? Jaj de örülök neked! A két lány az anyát megkerülve beront a hűvös nappaliba. aztán elkapja róla a szemét. Az előtérbe ér éppen. – Mary! Itthon vagy? Hogyhogy? – Eljött hamarabb – szólal meg Lucille hangja. – Múlt pénteken – feleli Mary. mikor nyílik a bejárati ajtó. Mitől retteg? Hiszen Mike-ról van szó. hogy muszáj volt sátrat bontani. Tudja-e egyáltalán. és szerét ejtette.

felöltözve fekszik az ágytakarón. a tizenkét éves kissé félrehajtja a fejét. Kildare" megy. Mivel a válasz késik. várjuk meg apádat. ha egyszer nincs is férjnél? Mary úgy érzi. és a szívébe hasít a látvány: még sose látta Tedet ilyen nyomorultnak. A húga éppen azt mondja: – De hát hogy létezik. Mary megmozdul. anyjuk kiles. Aztán meghallgatjuk az élménybeszámolódat a táborról. – Amy – kezdi nehézkesen Lucille –. gondolja dühösen. Amy a medencében hancúrozik. Lucille a konyhában csörömpöl. hogy Mary gyereket vár. Fojtott hangok. Ted és Lucille a kereveten ülnek. baba meg van. az ajtóhoz settenkedik. és rádöbben. mitől híztál meg – kiált vissza az előtérből. és beles. – Apátok mindjárt hazaér – szól közbe kicsit lihegősen Lucille. A tusolás se fog megártani. aztán a vonásai lágyabbak lesznek. hogy fáradt. kigyúlnak a fények. Csak annak lehet gyereke. – Tudom. Mary meghúzza magát az ajtó mellett. Amy mosogat. tanultátok is az iskolában… hogy a lány attól lány. nehogy észrevegyék. résnyire nyitja és kidugja az orrát. Felkattintja az éjjeliszekrény-lámpát. Mary törölget. – Amy. Mary szól. A tévészoba sötét és üres. – Mary Ann. Mary hallgatózik. Lucille odébb lép. Szóval ehhez van köze. hogy házasság nincs. Aztán a csöndben lassan kitisztul a tudata. Amy elvonul a tévé elé. ízé… a férfi meg a nő összejön. Várhattatok volna. éspedig a nappali felől. a bánat ül ki rájuk. A nappaliban a görgős üvegajtók tárva-nyitva állnak és bebocsátják a medence klóros leheletét. Mary mint a tolvaj oson a vastag szőnyegen a fal mellett. kérlek. te menj és pakolj ki. – Milyen dagi vagy! – kuncog Amy. A tizenkét éves felkapja a zsákját. Amyvel szemközt. – Ne mondd. Fölbámul a tusfekete plafonra: vajon hány óra lehet? A házban némaság. – De hát miért? – Amy mélybarna tekintete előbb az anyjára villan. Keserű ízt érez a szájában. – Amykém – hallatszik Lucille hangja –. hogy van… tudod. – Jó. – Hogyhogy? Mary megkapaszkodik az ajtófélfában. Erőlteti az agyát. előfordul. aztán visszatér Maryre. Foszlányokban jön vissza. Még a légkondicionáló moraját sem hallani. a fényszórókat kémleli. szó nélkül vacsoráznak hármasban. hol van. – Mary. hogy otthon van. Az apja arcát keresi. hogy az izmos barna ujjak a húsába vájnak. menten kimegy alóla a lába. a szobatársnő halk lélegzésére fülel. de továbbra sem figyelnek fel rá. vegyél tiszta ruhát. és kapcsol. te úgy megváltoztál. micsodája. és kirohan a nappaliból. Mary az anyjára néz: az a furcsa űzött vad kifejezés van az arcán. Árulás. mi is történt. Az óra fél tízet mutat. – Hát persze. és lepihen. a saját szobájában. szerelmeskednek . Kiszáll az ágyból.megvárni apátokat… Mary érzi. igazán várhattatok volna. mert a „dr. akinek van havivérzése. – Vermontban sok volt a juharszirup! Mary felriad. A közlekedőbe gyenge fény szűrődik. mert beesteledik. Egy pillanatig azt sem tudja.

de ma már nyoma sincs a spanyol eredetnek. – Igen. vágni lehetne. Lionel Crispin hájas ember létére meglepően fürge. mint a trópusi párát. ártatlan szemébe nézve halkan azt mondja: – Nem tudok rá magyarázatot. de mindenki így van vele. – Gondoljatok. az orvos is. élükön Serra atyával. Lucille a kezét vizsgálgatja. – Minden ok nélkül? Ez magas nekem. Egykor. Mary tétovázik egy pillanatig. faburkolat. aztán odamegy a húga mellé. ami a parkoló sarkában jelzi.és gyerekük lesz. Mary megáll előttük. Mary. feszül a pocakján a reverenda. őztekintetű madonnák meg régi ikonok hirdetik. A szobában nehéz a levegő. mint egy izmos A betű. bőr adja a hangulatát. mint akit kígyó csípett meg. – Úgy éned. Mary. én nem feküdtem le senkivel. Szednie kell a lábát. és Amy őszinte. Gyér gyülekezet széled szét a templomból az izzasztó reggelbe. Csakhogy erre már eleven lélek nem emlékezhet. aztán kisimul az arca. de én soha nem voltam fiúval. enyhül a légkör. lefekszenek egymással. Mary. Amy szólal meg elsőnek: – Ha nem csináltál semmi rosszat. Letérdepel. segélykérő pillantást vet az apjára. amint a templom mögött sietősen indul a paplak felé. hogy missziót alapítsanak. a homlokzatán stilizált feszület. Amy – halkul suttogássá Mary hangja. színes üvegei. a réz emléktáblán kívül. – Beszélhetnénk. és a semmibe réved. – És Mary ilyet csinált? Mielőtt a szülők válaszolhatnának. Irodája félhomályos. Ted még jobban összehúzza magát a kanapén. hiszen a spanyol ferencesek 1780-ban bukkantak fel a völgyben. Lucille és Ted felkapják a fejüket. atyám? – Hogyne. – Nem tudok mit mondani. Gyere csak. apa és anya miért rejteget? A Szent Sebestyén-templom régebbi. színes üvegablakok díszítik. Növekedni kezdett bennem egy baba minden ok nélkül. mint a templom vakító fehérsége. régen San Sebastiano volt a neve. Amy és Mary csak nézik egymást. Crispin atya magánrezidenciáján a szürke kőkandalló ívei. Tarzana katolikus szentélye hófehéren csúcsosodik. aztán észreveszi Crispin atyát. mint amilyennek látszik. mint mikor matekban elakad a példával. Amy arca elborul. és szélesen mosolyog a lányra. belép Mary. a házaspár néz össze. megnyugtató hely. – Hát tessék. Aztán megmozdul a tabló. Amy. – Akkor hogyhogy terhes lettél? – ráncolja kislányhomlokát Amy. Mary követi a paplakba. A pap leül a zsúfolt íróasztal mögé. és narancsligetben állt. odafordul. hogy szívéhez a román kori meg a gótikus stílus áll közel. hol keresztelkedtek meg az első indiók 1783-ban. Mary izgatottan figyel. Amy. Zihál. Hunyorog a vakító napfényben. amit akartok. A vidékies San Sebastiano-templom is az ő fennhatóságuk alá tartozott. kis vályogházikó. Milyen más. mit: tehetek érted? . – Atyám! A pap megáll és hátrafordul. akihez járok. és közli: – Nem. A két lány abbahagyja a fixírozást.

– És ezek után otthon tartanak? – Nem tudom. miért hagytad ott a Szent Annát? A lány a földet bűvöli. de anyámat igen. hazahozatnak. itthon vagyok. hogy mindenki engem fog bámulni. aztán eljutottam odáig. Kezdenek eszébe jutni a dolgok. atyám. Csillogó gombszeme komoran néz a bozontos ősz szemöldök alól. saját akaratomból. Pál pápa. A lány szeme megakad egy pápai ornátust viselő idegen arcképén. – Hogyhogy? – Megszegted a negyedik parancsolatot. Ezek szerint a szüleid úgy döntöttek. az oroszlánmancsfaragványban végződő karfát szorítja. hogy nem akar nyilvánosan mutatkozni velem. – Ugye tudod. – Mert nem tetszett ott. Furnérborítás hivatott az Erzsébetkort idevarázsolni. Két hónapja Mary nem volt hajlandó magához venni a szentségeket. De szerintem arról van szó. Mary. és képtelen vagyok megoldani. Feltétlenül meg fogom gyónni. Gondolom. levert volt. mert anyám azt mondta. – VI. ahogy elkomolyodik. arca kevésbé feszült. – Nem a szüleim döntöttek erről. atyám. – Hát persze hogy segítek. meg összesúgnak a hátam mögött. Többször is hosszan beszélgettünk. A pap megkönnyebbül kicsit. és összefonja a kezét a . Fél. nincs jól. – Ühüm. – Grundemann atya ezek szerint segítségedre volt a Szent Annában. Mary ismét a pap arcára tekint: mai klepetusa akvamarin árnyalatokkal gazdagítja a szeme színét. – Vagy úgy. – Atyám. Az ajkát biggyeszti. hogy visszaküldenek a Szent Annába. – Az új pápa. éppen itt. És attól fogva mindennap áldoztam. elutasította az egyházat. – Mondd. – Hogyne. – Crispin atya pofazacskói mintegy megkötnek. majd vissza az arcára.A lány próbál elhelyezkedni az egyenes hátú székben. Hiszen te a Szent Annában voltál. aztán figyelmes tekintete a lány ölére rebben. mert van egy problémám. atyám? Lionel Crispin odanéz. idegesítően egykedvű. az ajkát szívja. A pap arca előbb értetlen. – Hát először is. Mikor utoljára látta ezt a lányt. Nem mondták. Múlt vasárnap nem jöttünk misére. – Erre nem is gondoltam. hanem én. Mary. Nekem el kell járnom a templomba. Crispin atya képe felragyog. hátradől a székében. Beszélni fogok édesanyáddal az Oltár és Rózsafüzér Egylet ma esti összejövetelén. éppen róluk van szó. azért kerestem fel. Én jöttem el a Szent Annából múlt pénteken. Mary körbehordja tekintetét a helyiségben. A pap bólint. hogy gyónjak. A pap felhúzza bozontos szemöldökét. Nem engedelmeskedtél a szüleidnek. – A szüleidhez fordultál már vele? – Nézze. Engem nem érdekel. atyám. atyám. – Köszönöm. hogy ez bűn? A lány felkapja a fejét. az irodában. Ránc gyűrődik a pap orrán és egyre mélyül. Lionel Crispin most atyaian elmosolyodik. atyám.

hanem tudom. – Miért? – Mert meg akartam ölni magam. mennyire örülök. – Mary Ann McFarland. – Hát ez csodálatos. – Crispin atya – kezdi. Lionel Crispin nehézkesen szétkulcsolja a kezét. mikor megszólal. – De miféle bűn alól. holott tudtad. nekem is . ha ő ülne itt? Biztos nem bánna vele olyan kőszívűen. Crispin atya. miért lettem terhes. fohászt mond magában. – Szó sincs róla. – Mary. Ugyanaz a Kennedy-fotó függ a kandalló fölött. Ez az igazság. Mary. atyám. Én minden bűnömet bevallottam Grundemann atya előtt. – Atyám. A pap fölnéz. – Igen. hogy szeplőtelenül fogantál? A lány összerezzen. szinte lélegzetet sem vesz. és begyakoroltan türelmes hangján azt kérdezi: – Mary. hogyan kerültél ilyen állapotba? – Nem. mintha Crispin atya megütötte volna. A mélyen ülő kis szem pislog. atyám. Grundemann atya feloldozott. – Mary. Együtt érezne vele. áthajol az asztalon és súgva ismétli meg a kérdést: – Hát még mindig nem tudod. és mikor fel is fogja. Mary nem láthatja. Megint inkább a szobát nézi. milyen képet vág. de nem sokáig állja a pap tekintetét. és tudhatod. nem is hiszed. mint amit ő kitett az ágya fejéhez.pocakja fölött. hogy az oltárhoz járultál és magadhoz vetted a szent ostyát. atyám. mintha jeget eregetne a száján. atyám. hogy szűz vagy? – Nem hiszem. mint egy fénykép: megdermed. atyám. és azt mondja: – Csak nem azt akarod mondani. halálos bűn nyomja a lelked? A lány érzi. Szűz vagyok. A pap behunyja a szemét. hogy a szíve hevesen kalapál. Crispin atya is olyan lesz. Az atya pislogása szaporább lesz. Ennyit csak tudsz? – De én nem követtem el semmit. ezért történt. csak nem azt akarod mondani. mintha mindjárt becsattantaná a fa karszék. A lány viszonozni próbálja a mosolyt. Crispin atya meghökken. hogy az asszonyoknak csak egyféleképpen születhet gyerekük. Aztán fölnéz. hát megátalkodottan hiszed. nem ítélné el. Magadhoz vetted a szentségeket. leesik az álla. – Éspedig? Mary a Kennedy-fotón csügg. ha egyszer nem követtél el tisztátalanságot? Mit gyóntál meg neki? – Az öngyilkossági kísérletemet. Sarkvidéki csönd telepszik rájuk. Kínos némaságban ülnek egy darabig. Crispin atya szinte összezúzza félelmetes pillantásával. – De… De hiszen gyóntál a Szent Annában. tisztátalanságot követtél el. Milyen lenne. Mary. én is meg az egész világ. te is tudod. Nem vagy te ostoba. – A másik problémám még fennáll. – Tessék. Lionel Crispin fél könyökét az asztalra támasztja. amit hallott. és kezét összetéve biggyedt ajakkal rövid. – Hát a test bűne. én továbbra sem tudom. – Még mindig nem tudod? Mary a fejét rázza. Mary? A lány úgy érzi. Bűnbánatot gyakoroltam. – Én olyat nem követtem el. és lapátkezébe fogja homlokát. de nem néz oda. mint a többiek.

nem éri el így az Istent. felpillant. – Crispin atya – suttogja –. könyörülj rajiam! Jézus. Mi több. irgalmazz! Fiúisten. a Fiú és a Szentlélek most és mindörökké. mássalhangzók. – Crispin atya! Esküszöm. könyörülj rajtam! Mary tekintete a Szűzre téved baloldalt. Szentháromság. ezért estél teherbe.megvan a magamhoz való eszem. és a megfeszített Jézusra függesztve szemét ismét nekiveselkedik. Az oltárt keresi a szemével. Még jobban összpontosít. bár én sejtem. A lány szeme csukva. de itt az idő. Krisztus. szuszogását. A lány visszaretten. Sehogy se jó így. Úrnak ragyogása. Lefeküdtél egy fiúval. Elsikkad a szavak értelme. de tüstént. Hiszekegy. Dagadozik. Öröklét… Öröklét… Mary az ajkába harap. Szentlélek Isten. világ Ura. én nem követtem el szentségtörést. Egy Isten. Jézus. három Üdvözlégy. Mary – talán a fiú személyét akarod titkolni. hogy világosítson meg. Mary. Crispin atya merev pózban térdel. Olvasót képzel a keze közé. Mellette Crispin atya jámborul hajtja le a fejét. Bocsásd be. Mary olyan szorosan kulcsolja össze a kezét. tornyosul. ki lehet. És mivel nem gyóntad meg. Sajgó szívvel érzi. A templom üres. talán nagyobb az esély. könyörülj rajtam! Jézus. könyörüli rajtam! Nehezen nyel. amit elkövettél. kopaszodó fejét imára kulcsolt kezére hajtja. nem követtem el bűnt… – Mary – szökken talpra a pap. de így is érzi közelségét. a padsorokat. végtelenségig ismétlődnek a hangzók. hogy a fohásza meghallgattatik. – Nem a gyóntatószékbe. világ megváltója. A meleg levegőben tömjén-és füstszag. vagy szégyelled magad azért. gondolatban az ujja közt pergeti. hogy fáj: ha sanyargatja magát. mert méltán ostorozol… Összezavarodik. Kérdezd őt. Kinyitja a szemét. Isten után sikoltani belül. bánom. – Mary. a márványpadlót szivárványszínben játszatja az üvegablakokon beáradó fény. Próbál koncentrálni. ámen. Engedd. ha a bűn állapotában odaállsz áldozni?! – De hát én nem… Lionel Crispin ültében is mintha hatalmasra nőne előtte. Uram. hogy Isten oltalmáért folyamodj. minek nézel te engem? Gyónj. Ha ennyire rettegsz. Élő Istennek Fia. hogy a lelkiismeretedet pásztorolja. Mary. kegyelmezz! Mennyei atyám. imádkoznunk kell Istenhez. – Hát minek nevezed. mi kényszerít hallgatásra. hogy hiába. Nyisd meg a szíved Istennek. Szeme függetleníti magát és a Szűzről is tovarebben. megvetem minden bűnöm. hadonászik és fenyeget féktelen haragjában. hogy ellenedre cselekedtem. gyere át velem a templomba most rögtön. Mary beszívja az ajkát. Gyere. hogy megtisztulhass! A halálos bűnt szentségtöréssel tetézted! A lány magába roskad. és Isten válaszol. Dicsértessék az Atya. ez a bűn még nyomja a lelked. a szentáldozástól sem riadtál vissza a halálos bűn állapotában! – Atyám… – Mary Ann McFarland. irgalmazz!. Elmosódik a képzeletbeli rózsafüzér. az oltárt elborítják a virágok. Miatyánk. Mary térde izzadni kezd a műbőr térdeplőn. Sorozatban mondja az Üdvözlégyet. hanem imádkozni. és a kezét nyújtja a lánynak. . imádkozunk. sikoltja belül. Egymásba olvadnak az Üdvözlégy Máriák. Ez nem igaz. Ez így nem jó. A feszületre meredve ismét belefog: Én Istenem. Nem tudom.

könyörülj rajtam! Jézus. mi van ott. csak néz maga elé.Öröklét világossága. végül elragadtatottan feledkezik az elgyötört. mikor az első stációnál megállapodik a tekintete. – Áruld el. Behunyja a szemét. a szellemi erőfeszítéstől minden összemosódik előtte. Nem is látja. És máris édes. és próbálja kitágítani a tudatát. fohászkodik. megbabonázva nézi az izmos férfitestből kiálló nyílvesszőket. Kíváncsian. a meztelen comb minden inát. dicsőség királya. Mély lélegzet. Crispin atya nem tud semmit. küzd magával. megkínzott alak minden porcikáját. vigasztaló béke száll rá… . megreszket. Szent Sebestyén. igazságos bíra. miért! Áruld el. miért történt ez velem… Istenem. hova bámult idáig. és egész testében remeg. könyörülj rajtam! Jézus. És eszébe jut. milyen fájdalmasan imádkozott az imént. hogyan! Csak Te segíthetsz rajtam! Dr. szépséges arcra. Szeme bejárja a kitekeredett. segíts… A lelki gyötrelemtől vadul ver a szíve. könyörülj rajtam! Maryt szorongás szállja meg. különkülön tanulmányoz minden vérző sebet. és a szavakkal küszködik belül. Csak Te tudhatod. gondolataival a mennyekbe ágaskodik. Mary el is felejti. benntartja. kiengedi… Felnyitja a szemét. Most már tiszta kép. – Istenem! – sikoltja némán. Látja. mi történik velem? Áruld el. mellkast. mégis eksztatikus. Wade nem tud semmit. a görcsbe rándult hasat.

– Hogy jöttél? Édesanyád hozott el? – Nem. hát vihettem az autót. – Jó napot. Timmy. Anyám elenged a szupermarketbe. Wade. hogy fogad. – Nahát! Micsoda kellemes meglepetés. Köszönöm. csillog a kék szeme. Mindjárt dél. A szokásos hétvégi tervezgetést is hanyagolja. becsúsztatja a tollat a köpenye felső zsebébe. Mondtam neki. hogy ma mindent elmond Marynek. már tudom. Jonas Wade buzgón firkál Timmy lapjára. kész is vagyunk – simogatja meg a kisfiú fejét. Feszült várakozásban ül az íróasztalnál. A gyerek büszkén nézi a vörös heget a térdén. Innentől a nővér veszi gondjaiba. mielőtt a lányt beavatná. – No és miért jöttél? A lány kicsit türtőzteti magát. Az orvos ír. A szeme sarkából figyeli. – Vezetsz? – Fél éve megvan a jogosítványom. Ő Shirley Thomasszal ment vásárolni. nem is látja az előtte fekvő kórlapot. miért vagyok állapotos! . Aztán kiszakad belőle: – Dr. és rendszerint levedli ebben a szent pillanatban. ahogy a lány becsukja az ajtót. hogy kicsit összeszedje magát. Jonas Wade visszavonulhat az irodájába. arca izgatott várakozástól ragyog. kezét az ölébe ejtve. lesegíti az asztalról. aztán türelmesen vár. Wade. és a McFarland lány bármelyik percben betoppanhat. átböngészi Timmy anyagát. dr. De nem húzhatja az időt a végtelenségig. amíg csak lehet. ideadta a kocsit. – Bravó. hogy feltétlenül ide kell jönnöm ma. és halkan motyogja: – Köszönöm.13. mikor Mary halkan belép. hátha van még mit pöszmötölni rajta. pedig péntek van. Mind a tíz öltéstől megszabadítottalak. fejezet Jonas Wade-nek nehezére esik figyelnie. és leül. Mary hangtalanul nevet. Megszólal a házi telefon. a könyvtárba meg ilyen helyekre. Bűbájosan mosolyog Maryre. Elhatározta. – Férfiasan viselted. ír. Négy teljes napja nem láttalak. Elteszi a kartotékot. Magán hagyja a fehér köpenyt.

Wade. hogy csak úgy beszéljek Hozzá. de nem jelentett semmit. vagy nem? Mikor egy hívő katolikus nem tud imádkozni? Szörnyen megijedtem. rettentő bizarr. én még ilyet sose csináltam. Álmomban meglátogatott Szent Sebestyén. És míg beszéltem Istennel. előre megválogatta a szavait. – Éppen akkor. hogy ez mi volt? – Meglátogatott Szent Sebestyén. Soha ilyet nem álmodtam még. de ebben az álomban volt valami rendkívüli. Mary. Wade. mert… hmmm – halkul el a hangja –. mintha megtörtént volna. – Hát. mikor kiöntöttem Neki a szívem. Az orvos fejében hátul megszólal egy kis vészcsengő. tudja. és üzent neked azzal. – Szóval azt gondolod. aztán: – Tessék? – Most már tudom. hogy eszedbe juttatta az álmot? – Igen. hogy Szent Sebestyén szeretkezett velem. röpköd a keze. és féltem. ez igazán érdekesen hangzik. Crispin atyának is feltűnik. alig bírja követni az izgatott szóáradatot. Tudja. Wade – csillog Mary szeme –. aztán megkérdezi: – Mary. Valami testi érzet is járt vele. üres volt! Mintha valami ismeretlen nyelvet daráltam volna. mintha Isten akarta volna így. miért van. Isten így mutatja ki. Wade! – meséli a lány izgatottan. – Álom? – Nagyszombatról húsvét vasárnapra virradóra valami nagyon különös álmom volt. vacak álomból. ha szexi is meg ilyesmi.Meglepett hallgatás. Mary? – Eszembe jutott az álom. – Mary beszéde lassul. A szék peremére húzódik. miért. fogalmam sincs. és olyan heves volt. érezhető. dr. Azt gondoltam. hogy történt valami a testemmel. és éreztem. – És akkor kétségbeestem. dr. Jonas ostobán pislog: – Meglátogatott?! Szent Sebestyén? . – De én képtelen voltam imádkozni. Az orvos feszengve fészkelődik. És tudtam. hogy nem megy az imádkozás. – Reszkettem. Jonas Wade a köpenye kézelőjét babrálja. sőt azt is. hogy együtt imádkozzanak. Jonas Wade igen gondterhelten ráncolja a homlokát. Az orvos bámul rá egy pillanatig. akkor megtörtént a dolog. – Mi történt. Hirtelen visszaemlékeztem. hogy gondosan. akkor. És akkor. Isten meghallgatta a fohászodat. nem csinálnék akkora ügyet egy közönséges. Wade. Hallhatnék bővebbet? A lány röviden elmondja. mikor Istenhez könyörögtem segítségért. Jonas csak kapkodja a fejét. de nemcsak azt. abbahagytam az imádkozást. dr. De rettenetesen! Ez súlyos valami. aztán átmentek a templomba. dr. – Testi érzet? – Én még ilyen gyönyörűségeset soha nem éreztem. olyan – a lány zavartan vonogatja a vállát – szexi volt. amilyenben még soha nem volt részem. és az egész olyan valószerű volt. hogy elfordult tőlem. És erre emlékeztem vissza a templomban. te nem tudod. hogy fölriadtam rá. mint a kocsonya. hogyan lett. Higgye el. – És a templomban eszedbe jutott ez az álom. és egyszerűen csak szóltam Istenhez. körbetapogattam ott lent. – Azelőtt soha nem fordult elő velem ilyen. – Azt álmodtam. hogy két napja beszélt Crispin atyával. de akkor…! A szöveget tudtam. Olyan. dr.

– Mary. A nőknek igenis lehet orgazmusuk. de valószínűbb a második hét vége. Jézus anyjához hasonlítod magad. akkor nincs ez az agyrém. Ha milliók hihetik. üres tekintettel. Wade. Crispin atya rám olvasta. elébe vágni az egyháznak. Isten megvilágosított. amit a lánytól hallott. azt akarod mondani. Lassan összeáll az agyában. az asztalon összekulcsolt kezét tördeli. hát Istent kérdeztem. Szakasztott úgy. Csikar a hasa. és arra gondol. – Nagyon tévedsz. miért ne hihetnék. És ha Gábriel arkangyal meglátogathatott egy másik Máriát. hogy nem előbb terítette ki a kártyáit. mint hogy csoda történt. tekintete megkeményedik. Jonas Wade lebénul tehetetlen zavarában. – Ez az igazság. míg most itt áll megfürödve. hogy valamikor április első két hetében fogantam. De én biztosan tudom. aki most a méhemben növekszik.– Az időpont stimmel. – Mary. Én viszont rájöttem. – Dr. velem nem? – A tizenhét éves lány hangja dermesztően higgadt. dr. Wade. A doktor úr se tudott választ adni nekem. hogy egy leánnyal megtörtént ez. – Neki se hitt senki. Szent Sebestyén miért nem tehette ugyanezt velem? Jonas Wade kővé dermedve. hogy egy másikkal is? – Mary. Hamarabb kellett volna beszélni a lánnyal. merev arccal ül a helyén. hogy áldozok. és azt suttogja maga elé: – Szent Isten. hogy nincs igaza. Mary elhagyja a mosolygást. egyszerre akarna . Jonast kileli a hideg. de előfordulhat. mint Gábrielt küldte a másik Máriához. Messziről szól a lány hangja: – A doktor úr mondta. hallgass meg. nem? Április második hetében álmodtam ezt. – Jonas riadtan figyeli a lányt. dr. – Mary – a hangja nagyon komoly –. ő a vállát vonogatta. miért vagy állapotos. másnak is beszéltél erről? Crispin atyának? – Még a szüleimnek se. Kutatásokat végeztem. Én tiszta vagyok. holott szó nincs erről. mint a kés. belülről sugárzik. Wade. ezt te képzeled így. hogy halálos bűnben élek. kérlek. Orgazmusod volt. Mary. és se velem. se a kisbabámmal nincs tudományos probléma. búzavirágkék szeme eleven és fényes. mit álmodtam. és Ő válaszolt. abban sincs semmi rendkívüli. Én nem követtem el bűnt. Isten ráébresztett. mikor imádkoztam hozzá. Ez egy rendkívül ritka dolog. amit álmodban éreztél. addig készülődött. magába roskad. és megtermékenyített? – Ez történt. Ez a váratlan fordulat mindent felborít. – Mary. – Dr. és ha álmodják. Isten biztosan nem ilyen gusztustalanságra emlékeztetett. Wade – a lány hangja éles. Wade. míg meg nem született a gyerek. mert bíztam a megértésében. a pillantása fagyos –. szentségtörést követtem el azzal. te nem kevesebbet állítasz. Mary lélekszakadva keresett magyarázatot. te egy kutyaközönséges testi reflexet vélsz misztikus élménynek. nagy kár. hétköznapi testi reakció. Isten elküldte hozzám Szent Sebestyént ezzel a gyermekkel. – Mary arca tündököl. Tudom. Vele megeshetett. A lányt elönti a pír: – Nőknek olyan nem lehet! Az orvosnak megrándul a szemöldöke. Az orvos hirtelen előredől. Rám olvasta. – Mary. dr. csak elmaradt szegénykének. Ide vezetett az első utam. hogy ez a szent meglátogatott álmodban.

hogy valami nincs rendben. hogy faképnél hagyja. – Szia! Hol a család? Amy az ágyán ülve támasztja a falat. és enyhe csodálkozással néz a húgára. Azt mondták. Amy. és oda minden. Rá se néz a nővérére. dr. egyáltalán nem érdekelte őket! Aztán hazajöttél te. – A lány hűvös pillantás vet rá. mert retteg. A hálók felé indul. hiába. Úgyhogy jöhettem busszal. Hívtam anyát. Mary kilöki annál a híradókockánál. – Amy. Annette Funicello. – Még nem értek vissza Shirley Thomasszal? – Gondolom. nem tudják kapcsolni. és harcias szikrákat szór a szeme. A személyi adatokat keresi. – Amy. – És mikor elmondtam a nagy hírt. A tizenkét éves végre odanéz. Mary Amy legörbült száját nézi: – Milyen volt a mozi? – Tűrhető. A házban csönd van és nyugalom. – Ugyan. mi a baj? A kislány vállat von. és öt sarkot kellett felfele caplatnom ebben a hőségben. de azt hiszem. én foglalkoztam ezzel a dologgal. – Kik játszottak benne? Amy beletúr a hajába. mert a te dr. utálom. de nem jött. – Anya! – dugja be a fejét az ajtón Mary. odasiet. és végképp elromlott minden! – Amy! . – És még valami – folytatja Amy –. Már megy is. mert apa meg anya olyan furcsán viselkedtek. – Apának kellett volna hazahozni a moziból. „MARLON BRANDO NIGGER-BUZI". mi bánt? – Semmi. míg cihelődik. – Köszönöm. Mary lefékez. és meghökkentő felfedezéseket tettem. hirdeti kezében a tábla. és egy tincset pödörget gyűrűformán az ujjára. fölösleges ezentúl az idejét rabolnom. kinéz a napos belső udvarra. Vártam. aztán elkiáltja magát: – Anya! Van itthon valaki? Neszt hall a tévészobából.mindent elmondani neki. Már akkor is tudtam. A konyha hűvös és sötét. hogy minden olyan más lett nálunk. durcásan bámulja a falat. sehol senki. amelyik egy tüntetőt mutat. Wade. és Jonas Wade-et a székhez szegezi a tehetetlenség. és mosolyogva beköszön. – Hol van anya? Újabb vállrándítás. – Mary. Ül egy darabig. Amy ajtaja tárva-nyitva. – Sebestyén majd vigyáz rám. – Amy. Amy… Amy sértődötten biggyeszti az alsó ajkát. Átmegy az ebédlőbe. és hallottam. Mary bemegy és leül a fehér íróasztal fehér székére. jól vagy? – Ühüm. Akkor odatelefonáltam az irodájába. térdét az állához húzva. – Frankie Avalon. mikor állítólag Vermontban voltál. hogy anya éjszaka sír… – Jaj. – Az aktatáskáért nyúl. A Szent Sebestyén-templom telefonja is fel van tüntetve. Wade-ed van a vonalban. hogy belépek Agatha nővér rendjébe. Most már boldog vagy? Mary hátradől a széken. vártam. A készülék be van kapcsolva. aztán az asztalán felstószolt kartotékok közül kiemeli a MCFARLAND feliratút. Mary fülel. de senki se nézi.

aztán utánarohan. És mi lesz még. Nem Mike gyerekét hordom. Mrs. Amy. Politika! Ettől nem fáj Crispin atya feje. annyira sajnálom… – Sajnálod! Hogy oda ne rohanjak! Neked jut minden figyelem. És szerintem ezért igazán nem érdemled meg. vártam – zokogja –. Mary odanéz: egyedül találja magát a sötét folyosón. Nem igaz. finoman teszi a helyére. amit feltételezel. Wyatt. Mary döbbenten ül egy pillanatig. – Mindenki tudja. – Egész szívemből. mint a kolostorba vonulás! Anya és apa csak veled törődik. nem csapja le a kagylót. A műgótikus irodájában ül. ha megszületik a baba. tüntető papokkal. Erről beszél az összes gyerek. mindenki a tenyerén hordjon. hogy mindent elmondjak anyának meg apának. akik az Evangélium helyett a faji egyenlőséget prédikálják. A püspök dühöng. Majd értesítem. mit tettél. – Vártam. előtte kérvények halmaza meg a püspök körlevele. Wyatt. hogy gyereket szülsz Mike-nak! – Amy! A kislány sarkon fordul. ezt az episztolát szétküldték mindenhová.A kislány felpattan az ágyról. ha rendelkezésünkre bocsátaná a lakókocsiját. a nővérére. Soha nem érintett Szent Péter és Szent Pál viszályánál kényesebb témát. hogy majd később megbeszéljük! – Amy. Amy kitépi magát. – Amy arcán könny csorog. Igen. és kimasírozik a szobából. hogy a szószéken mellőzendő a politika. – Mert én tudom. és kivált azoknak a fiatal papoknak van címezve. – Ne szaladj el. de azért úgy vicsorog a készülékre. – Igen. mert a gyerekszülés fontosabb. – Egyszerre elfelejtették. légy szíves. múlt hónapban Los Angeles keleti részén három pap is megrovást kapott. A hírek tele vannak táblákat hurcoló. – Te vagy itt a nagy szám. Te meg csak azzal. Más aggasztja őt. Akkor már csak ő lesz fontos! Mary összegubózva hátat fordít Amynek. mintha tehetne róla. ő abszolút pártatlan. mint ez a kötélhúzás. Csapódik a bejárati ajtó. hogy mikor jön el a tökéletes alkalom. Politika! Crispin atya tesz a politikára. és együtt fogsz ujjongani velem. amit a többiek mondanak. húszéves hagyományunk. De higgy nekem. és nem ám valami jócselekedetért! Mary hátrál egy lépést. és elkapja a karját. ő nem keveredik bele mindenféle gyanús ügyletbe. hálásak lennénk. ikonjaitól meg a faburkolat utánzattól körülvéve. . Mrs. hogy szabad-e színes bőrűeknek fehér forrásból inni. hogy én is a világon vagyok! Levegőnek néznek! – Ez nem igaz! – Dehogyisnem! – Amy csípőre teszi a kezét. Wyatt. Köszönöm. Mrs. és szemrehányóan. Én nem tettem meg azt. Lionel Crispin atya erőt vesz magán. sokkal félelmetesebben. hogy olyan ingerült ma délután. vagy sem. könnyesen mered. idén szeptemberben is megrendezzük a Páli Szent Vince autós búcsút. valami csodálatos történt velem. a viszonthallásra. az egész családdal. Valami gyönyörű. minden jóra fordul. és mikor végre ott ülünk. – Végtelenül sajnálom – nyöszörgi. sokkal égetőbben. hogy mint egy királykisasszonyt. és hamarosan megérted. kifizetnek azzal. amiért segítették a diákcsoportok szegregációellenes megmozdulásait.

hogy adja alá a lovat. hogy együtt kellene beszélnünk vele. holott a terhesség előtt még gátlástalanul dicsekedett ország-világnak. Hiába törte magát. hófehér templomnak. nem ülne le? Jonas. – Jonas felméri beszélgetőpartnerét: véredényekkel finoman hálózott pofazacskók. hogy rátelefonált dr. Szinte biztos. sőt egész éjjel rágta magát. atyám. Mint a lány. Dühében. Wade. – Gondolom. Mike égre-földre esküdözött. amennyire lehet. a pap viszolyogva húzódik el. az aktatáskát leteszi a földre a két cipője közé. újra feldühödik: még annál is rosszabb pap. Crispin atya irodája szöges ellentéte a csupa üveg. és mindjárt idelátogat. hogy mit meg nem engedett magának Maryvel. hogy megeméssze a hallottakat. Annak tartja magát. Wade. mennyi faragott szent. – Miről beszél? . dr. mint gondolta! – Ez már több a soknál. Becsukja az ajtót.Elég régóta érik. összehúzott fekete szurokszem. kényelmesen elhelyezkedik a kemény karszékben. gótikus madonna. felkereste Hollandékat. Mindenképpen beszélnem kell azzal a lánnyal. Ha két tizenéves gyereknél képtelen elérni. és előhúzza a takarosan összegemkapcsozott iratköteget. miután kopogott. Mary McFarland miatt keresett fel. és napvilágra hozta a kínos igazságot. hogy Marynek ne kelljen halálos bűnt halálos bűnre halmoznia. és azért jöttem. mire megy az egész gyülekezettel? Autós búcsút legalább tud szervezni. ennyi jót elmondhat magáról. Te jó ég. mióta a minap hiába élesztgette Maryben a katolikus lelkiismeretet. Mintha a pap ebben a középkori fellegvárban dacolna a modern világ ostromával. Az íróasztal szélére helyezi. hogy valaki igazán hisz ebben a sok firlefáncban? – Jó estét. de megáll. hogy ha a tisztelendő atya… – Elnézést. hogy ez a McFarland dolog csupán tünete az általános erkölcsi züllésnek. merev. hogy ez az ember ludas Mary konokságában. – Én megtaláltam a terhessége okát. Crispin atya. megverten távozott. hogy egy árva bűnt megbánjanak. de egy szót se értek az egészből. hogy a segítségét kérjem. Rossz hangulatát fokozza. foglalkoztatja ez az erkölcsi dilemma. de csak mostanában töpreng el rajta igazán. és miután egész este. hogy vétlen. gyertya. Crispin atyának kell néhány perc. Abban bízom. Crispin csalódottan. doktor úr. hosszan. – Nem értem. – Arra gondoltam. – Az elmúlt hónapokban széles körű kutatásokat folytattam. mit szól a pap. sőt az sem kizárt. hogy tudniillik Lionel Crispin atya roppant fölösleges és hasznavehetetlen egyházi személy. komolyan tárgyalt Nathannel és igyekezett rábírni Mike-ot a paráznaság beismerésére. Röviden beszámol Mary látogatásáról meg a téveszméjéről. – Kinyitja a táskát. A McFarland lány az oka. atyám. és magyarázatot találtam Mary állapotára. hát létezik. de nem akar meghallgatni. és mikor rádöbben. kisütötte. – Súlyos problémával kell megbirkóznunk. szoktatja a szemét. Jonas Wade belép. aztán palástolni igyekszik meglepetését. Wade. mogorva arc: nem lesz könnyű dolga vele. Jonas felveszi a földről az aktatáskát. dr. miről van szó. ez az eset lerántotta a félelmei köré oly nagy műgonddal szőtt leplet. amiért a lány nem volt hajlandó gyónni. feszület. és várja.

vagyis a szűznemzésről. és ebből súlyos gondok adódhatnak. atyám. ön rendkívül megnehezíti ezzel a dolgomat. mivel kell esetleg szembenéznünk. – mondja. – Dr. amit itt leírok. sőt torzan születik. atyám. Azért jöttem. Mary Ann McFarland nemileg érintkezett egy fiúval. – Dr. Wade – kérdezi fáradtan –. Ez itt az összefoglalása annak. Hiszen ez csak olaj a tűzre! – Itt nem Mary agyréméről van szó.. dr. – Ellenkezőleg. hogy a lányt meg kell szabadítani ettől a mániától. és egy szűz teherbe eshet pusztán attól. hogy elnézzem Marynek ezt a vallási tébolyát? Hogy támasszam alá állítását. a hit bajnokának félelmes tekintetével sújtva az orvost –. milyen súlyos ez az ügy. Wade – emelkedik fel a székéből Crispin atya. akár nem.fintor. és Jézus Krisztus csupán biológiai vakszerencse? Jonas egy szót sem bír kinyögni. amit kiderítettem. amit beszél. – Éspedig? – Crispin atya. hogy Mary testében hogyan indulhatott magától fejlődésnek egy petesejt. hogy kicsit megrázzák. Jonas hunyorog. hogy Szent Sebestyén meglátogatta Maryt álmában. Az ön dolga ettől sokkal egyszerűbb lesz. reverendája úgy megfeszül. – Ez csak a látszat. tisztában vagyok a helyzet kockázatával. – Úgy van. ezért esett teherbe. hogy majd lepattannak róla a gombok –. atyám.. még nem lehet röntgenezni. hogy a magzata szűzen fogant. annak semmi köze a szentekhez vagy a második eljövetelhez. áramütéstől. hogy figyelmeztessem.. én nem azért jöttem ide. hogy a szülés idején Mary élete veszélyben forog majd. . amit… – Nem fogom elolvasni. akkor mit mondhatunk a Szűzanyáról? – Crispin atya sípolva lélegzik. és mivel tudom. de mérsékeli magát. Jonas kissé meghökken. hogy teológiai vitákat folytassunk. mintha fölébe akarna kerekedni az ellenfélnek.– A partenogenezisről. hanem tudományos elméletről. Wade. Tudományos magyarázat arra. de az se perdöntő. hogy a Mi Urunk édesanyja ugyanezt szenvedte el. Továbbá számítani kell arra. igen nagy a valószínűsége annak. hogy a lány szűz. – Ön azt kívánná tőlem. – Szóval fenntartja. Ezen kell . hogyan fogant a baba. hogy a gyermek rendellenességgel. a székének támaszkodva. Wade-nek hátat fordítva. Ha lenne szíves elol… – Mitől indult el az osztódás? – Úgy gondolom. hanem hogy figyelmeztessem. Wade. hát minek néz engem? Most Jonasben ágaskodik a düh. – Crispin atya. – Igen. de azt igen. miszerint szent. Természetesen nem hiszem. – A pap a kertre néző ablakhoz lép. második Szűz Mária? Ezt nem gondolhatja komolyan! – Crispin atya. hogy Mary Ann McFarland terhessége szabálytalan. – Mi?! – Crispin atya szeme vulkán és lángoszlop. Oda akarok kilyukadni. – Ha elolvassa. Mary egészsége és orvosi ellátása rám tartozik. – Dr. – Aha. – Szóval azt állítja – néz rá az orvosra Crispin atya komor ábrázattal –. – Dr. Wade – hajol előre Crispin atya. – Szóval Mary McFarland hasában a gyerek amolyan élettani. Akár hisz nekem. – Most mondta. ha igaz. Egyelőre semmi sem biztos.

Ateisták voltak a szüleim. segítsen. – Ezt mondja minden terhes asszonynak a gyülekezetben? Hogy hagyja az orvosokat. én vallástalanul nevelkedtem. Ez csak lehetőség. Jonas lazít. kompromisszum is van a világon. hogy hivatásomból következően nem adhatok helyt az ön partenogenezis-elméletének. Mary McFarland kivételesen gondos orvosi megfigyelésre szorul. – Egyetlenegy dologban adok helyt az ön szavának. – Crispin atya. és ez lelkipásztori kötelességem. én nem tehetek mást. Crispin atya éles tekintetű. Távol áll tőlem. dr. hogy a körme félholdakat vájt a tenyerébe. Elképesztő! Ez a doktor tőle. Hallani sem akarok az abszurd indoklásról. – Crispin atya széttárja a karját. hogy ne maradjon el a rendelőből. Atyám. – De hát a lánynak orvosi felügyelet kell! Hiszen ez a feneség! Crispin atya ennyit lát a szemétől. állandó ellenőrzésre. – Értse meg. hogy úgy ordítottam. atyám. és rám nincs szükség. hogy Szent Sebestyén ejtette teherbe. Egy szót sem szól. dr. az ön álláspontja ellentmond az egyházénak. – Lehet. hogy a gyermek torz? – Egyáltalán nem vagyok biztos benne. Mennyire biztos ön abban. De a téveszméje miatt képtelen vagyok hatni rá. a tudományos bizonyításban. Csak annyit kérek. Tudom. hogy egy szent pártfogásáért folyamodjék! – Dr. Wade a kéziratáért nyúl. hogy az ön vallását támadjam. Isten szolgájától azt kéri. hogy megpróbálom kiverni a fejéből ezt az őrültséget. Crispin atya hangja is. amivel ön előhozakodott. Dr. atyám. De ön a lány orvosa. – Tökéletesen egyetértek.önnek elgondolkodnia. pici szemével feszülten figyeli az orvost. hogy érdemes szentjeink oltalmát és útmutatását követni. Kérem. térítse jobb belátásra! Lionel Crispin kihúzza magát. Jonas megmarkolja a karfát. a Maryért való aggodalom hozott ide. Wade. A kifürkészhetetlen apró szemek mögött láthatóan bősz mérlegelés folyik. hogy veszélyben forog! – Én nem vitatom ezt. tegyen róla. Csücsörít. éspedig a gyermek esetleges károsodását illetően. hogy ezentúl Szent Sebestyén vigyáz rá meg a gyerekére. hittanra soha nem oktattak. de nem tanácsolom el Szent Sebestyéntől. Annyit teszek. hintázik a sarkán. Hogy ő nagy hatással . Aggódom Maryért. de csak grimasz sikeredik. és fel szeretném készíteni erre. főt hajtok az ön szakmai kompetenciája előtt. Szent Sebestyén önökre tartozik. Crispin atya mosolyogni próbál. és ha figyelmeztet a terhességgel járó veszélyekre. az vagyok magam is. ebben nem támogathatom. összekulcsolja a kezét háta mögött. Crispin atya. hogy az ön gondozását a lánynak továbbra is igénybe kell vennie. a dolgozatra villannak. hogy ön milyen nagy hatással van rá. tekintete is kemény. – Bocsássa meg. aztán ismét az orvos arcán állapodnak meg. Wade… – Ennek a lánynak orvos kell! – ugrik fel Jonas. Olyan erősen szorította az öklét. Abban a hitben van. mint a kő. forduljon a szentekhez? – Ejnye. – Dr. Wade. – Lehetséges – folytatja Jonas hogy életről-halálról kell döntenie. Alapjaiban ássa alá a katolikus hitet. Wade. Doktor úr. Mi hiszünk abban. tántorítsa el egyik hívét attól. Én ebben hiszek – kopogtatja meg a dolgozatot –. doktor úr – mondja a pap –.

becsukja a táskát. – Jonas elteszi a dolgozatát. nincs más – jelenti ki a pap. magabiztos.van a lányra? Hej. – Számíthat rá. A kézszorítás erőteljes. hogy a gyerek valamiképpen rendellenes. hálás lennék. ha tudná. doktor úr! – Dr. ha tájékoztatna. atyám. – Bízzunk Istenben. És ha kiderülne. Wade. . és kezet nyújt. haladéktalanul beszélek a lánnyal.

A barátnői ilyenolyan forrásból már mind megtudták. fejezet Nathan Holland bekormányozza kocsiját Crispin atya zöld Falconja meg a vélhetőleg dr. hogy leszerepel. Lucille maga sem tudja miért. mi ez az egész – dr. fiam – mondja szelíden Nathan. Mike hajthatatlan maradt. végre nekiveselkedhetnek a probléma megoldásának. jó. de Mary megváltozott. hallani fogja a hangját és garantáltan el fogja veszteni a fejét. hogy teljes a társaság. de Lucille érzi. Akárhogy is. Mike olvas az apja gondolataiban. hogy tanácsot adjon. Mary őt hibáztatja az öngyilkossági kísérletért. érzelmeiknek hangot adni. Mike. Szombatonként a főzőtanfolyamon Lucille finom változást tapasztal a többi nő viselkedésében. Lucille mosolyogva fogadja őket az ajtóban. Nathan három hónap alatt se igen tudott megbarátkozni a gondolattal. mi megy végbe Mike-ban. és mivel Mike a legvalószínűbb apajelölt. Először is ki akarta csikarni tőle a vallomást. és fogalma sincs. Mike is érdekelt. átengedték a kocsifelhajtót a vendégeknek. és Nathant ez zaklatja fel csak igazán.14. – Na menjünk be. így-úgy felvértezte magát a fájdalom ellen. menjenek el mind a ketten. és nagyon ideges emiatt. kiderül róla. és láthatóan boldog. aki a nyári iskolán a szokottnál jóval gyengébben szerepelt és kedvetlen volt. hogy végre megnyílhassanak egymásnak. hanem Timothy is. Wade csak annyit közölt. nincs kibúvó. mióta Ted meghozta a hírt. hogy mi van Maryvel. hogyan közeledjen. most van dél. mindenki megszenvedte. apjával ellentétben. hogy McFarlandék és Jonas Wade szóba hozza a házasságot. talán még Maryhez is utat találhat újra. és reszketve néz az összejövetel elébe. még az is lehet. de most itt lesz újra a szeme előtt. kezdhetik. de úgy érzi. ami a házukra telepedett. hogy Mary terhes. csöppet sem örül Crispin atyának. bár tudja. Nathan leállítja a motort. aki előtt nem állhat meg a korábban hódolattal övezett nagy testvér: tizennégy éves létére láthatóan kiábrándult. amit Mary okozott neki. összeomlik. talán most sikerül elűzni a felhőt. kezet ráz Nattel. mit követett el Mike. Nathan Holland azt reméli. hogy ez csak a felszín. Többször is tapogatózott a lányánál. McFarlandék két kocsija az utcán parkol. A fiú szótlanul ül mellette. hiszen nagyon-nagyon le kellene már ülniük beszélgetni. a pap nem szállt le róla. Anya és lánya elidegenedett. hanem saját magától. Látszólag nem sok vizet zavar Mary állapota. Matthew viszont mintha fel se venné az egészet. megint ő lesz az áldozat. a többiek érkeztek korán. először látja viszont Maryt. Míg a lány távol volt és nem találkoztak. hogy itt lesz Crispin atya. döntés születik. és adjon nevet a gyereknek. A baráti kör tudja. előszeretettel köszörüli rajta nyelvét az összes kamasz. Wade tulajdonát képező piros Cadillac közé. mióta… Nem is a lánytól fél. hogy óvja meg Mary becsületét. mit mondjon. nemcsak Mike. milyen gyenge. és az órájára néz: elkéstek volna? Nem. másrészt rágta a fülét. Fogalma sincs. most mindenki kiteríti a kártyáit. de hát Nathan sejti. ha . a szokott mederben zajlik az élet. hogy megtörtént a bűnös aktus. Lucille nem ismer rá.

legyünk kedvesek vele". De a megfélemlítés hatástalan maradt. Bár én is így tettem volna. gyónj meg. Tedd át a keserűséged terhét az anyaszentegyház vállára. mióta előző nap délután beszélt Maryvel. előadás.nyíltan nem is hangoztatják. – Ez vizitáció volt – tiltakozott a lány. Mary Ann McFarland. – Már értem. – Mary Ann McFarland. gyermekem. jeges teát kínál. De a falnak beszélt. Wade: – Nem törődsz a születendő gyermeked egészségével. Csak álmodtál. latba vetette mindazt a tekintélyt.. Mary. kocsikázás. Agyondicsérik a palacsintáit. erre fáj mindenki foga. fátyolosak a szemek. végül kitört belőle a harag. a magzat előírásosan fejlődik. mit remél Jonas Wade ettől a mai naptól? Jonas maga sem tudja. de sajnálják. hogy az akaratát tegyék ezen a földön. ami akárkinek nem adatik. kivételezett. a lelked halhatatlanságáért. hát eltitkolta az angyali üdvözletet. itt a legkellemesebb. – Majd Isten gondoskodik róla – ütötte le a labdát bőszítő nyugalommal. minden szombaton az ablak alatt jut hely a tankonyhán. mit. Atyám. atyám. együttérzésükkel. Wade-et leveheted a lábukról. A pap megint dühös. Jonas Wade betapintást is végzett. – Tudom. Mary. Isten rendelése. Akkor úgy ítélte. kezet fog Nathannel. és a legkiválóbb háziasszonyok tülekednek a tanácsaiért. hogy a lányból kiűzze az őrületet. ott a fundus. káromlást szólsz – leckéztette. A fejetlen vagy . hogy úgyse hinnének neki. Hát gyónd meg azonnal ezt az istenkáromlást. Wade-et. Lucille-t kézről kézre adják. Mary. ez már több a soknál. amit egy húsz éve szolgáló plébános felmutathat. több meghívást kap. mintha kampány folyna: „. aztán ingerült lett. Lucille-nek hogy. megy a burkolt. le is út –. Ezt nem tűröm. hogy Istennek szent anyjához hasonlítod magad. Tiéd a gyónás és a bűnbánat kegyelme. mint valaha. de én a lelkedért felelek. Bekérette az irodájába. hogy fel is út. Mary. Csakhogy ez nem elég. – Csak nagyon valószerű álom volt. és tilos könnyelműen bánni vele. Épp tegnap este lapozta fel az Eastman-féle Williams: Szülészeti Kézikönyvben a „Fejlődési rendellenességek" című fejezetet. – Bűneidet ezzel az őrülettel tetézed. a gyóntatója képtelen az értelem szikráját csiholni belőle. süt felé az együttérzés. a lelkipásztora. hogy a szülők beleegyezzenek az amniocentézisbe. – Mary. hogy ő miért nem szólt senkinek Gábrielről! – Ki az az ő? – A Szent Szűz. Ha ő. reménykedhetsz a mennyben és Isten szeretetében. hogy nem. nyugodj bele. Tudta. képtelenség lenne mindenre igent mondani. és visszautasítom ezt a gyermeteg lárifárit. ahol lennie kell. mozi. ha tocsognak is az olajtól. legyél tekintettel a kicsire! Crispin atya a balsikerű találkozó végén már szinte esedezett: – Mary. holott a kisujját nem mozdítja ezért – ebéd. – Isten orvosokat adott nekünk. és a saját fülével hallhatta a képtelen téveszmét. két dologért jött. abszurdum.Lucille rossz passzban van. Megdöbbentő statisztikát olvasott. Crispin atya feláll.. Éreztem magamban Szent Sebestyén magvát. Szóba került dr. Katolikus vagy. Egy darabig még türelmesen hallgatta. és elérni. Mary ártatlanságát tisztázni. akit ott ért az üres templomban: Szent Sebestyén képe előtt imádkozott éppen. éreztem. Aztán Mike-ra is vet egy komor. Mikor utoljára vizsgálta – még mielőtt a lány a fejéhez vágta. az álmokat nem szoktuk érezni. gátlásos részvétnyilvánítás. A szüleidet és dr. az istenért. Tüntetően kedvesek hozzá a barátnők. hogy továbbra is felkeresd dr. Bevezeti Nathant és Mike Hollandet a nappaliba. A barátnői agyonnyomják a jóindulatukkal. tűnődő pillantást.

Crispin atyának a karszék jut. Szent Anna. akiket isten látogatott meg. de tényeket. aztán dr. mint József. és hogy Mária könnyen. Kört rajzol a lapra. Hollandéknek két ebédlői szék. én vagyok Éva. – Mike olyan. Mary nincs egyedül. ha Maryben ilyen rémség növekszik. Nagy Sándor anyja is szűz volt. de izzad a tenyere. Mike azonnal beleszeret újra. amint bemutatkoznak egymásnak. – Ez itt az emberi pete. Ezekben is több példáját találta a szűzen szülésnek. Elszorul a szíve. friss anyagot nemigen tartalmaz: főleg a középkor és a reneszánsz Máriakultuszáról szól. összesen negyvenhat. Wade-et. hogy szemét behunyva mélyet lélegezzen. Anyjának és apjának láthatóan kínos Szent Sebestyén csodatétele. A fiókos szekrényén a tükör mellett halomban állnak a kiolvasott könyvtári könyvek. ő csak örül. mint akit fejbe vágtak. Majd Mike-kal is így lesz. Mennyire megváltozott! A kiskacsás-kisnyuszis terhesruha inkább kihangsúlyozza. és mint az oroszlán fog harcolni érte. én vagyok minden anya. A történelemben nemegyszer előfordult ilyesmi. ezek a kromoszómák. és isteni csemetét nemzett nekik. hanem az ókori mitológiával. és belekezd kiselőadásába az emberi fogamzásról. Több mint ezeroldalas a könyv. Máté evangéliuma említi is. A többi könyv is hasonló témájú. Jonas Wade nem vesztegeti az időt. hogy amniocentézis pedig kell. – Szép jó napot mindenkinek – köszön a lány. Tudta. fájdalom és vér nélkül hozta világra Jézust. Isten gondoskodik róla. lágyabb az arca. én vagyok minden szűz. Wade gyógyírt hoz zaklatott lelkükre. Mary a szobájában fésülködik. És ez jóleső tudat számára. egyenes haja ragyog. Mikor tüszőrepedéskor a pete elhagyja a petefészket. Hangzavar. mintsem elrejti új keletű termékenységét. Szeretné kézen fogni Maryt. Ő nem éli túl. kinyitja a táskáját.félfejű torzszülöttek háromnegyede nőnemű. képes lesz uralkodni magán. hogy József először el akarja rejteni Máriát az emberek szeme elől. tiszta papírlapokat vesz elő. a Szűz életrajza csalódást okoz. Mikor mindenki helyet foglal körülötte – Ted és Lucille közrefogja a díványon. Jonas Wade eltökélte. Én vagyok ízisz. . én vagyok minden nő. Mary Ann McFarland a könyvből csak két dolgot tudott meg: hogy magát a Szüzet is úgy foganta az anyja. hogy így lesz: amint Mary belép a nappaliba. nem is hallotta. Legalul van a Mennyek királynője. amit elsőnek olvasott ki: terjedelmes. ha dr. Püthagorasz. huszonhárom párból egyik erre. miért szervezte ezt az összejövetelt dr. de mintha Mike is ott lenne. Nem érti. mikor jelentkezett). ám legyen. de tudja. Mindegy. Wade. hogy Szent Joakim arcon csókolta (a szeplőtelen fogantatás). Mary leteszi a fésűt. kerekebb. mint ablaküveg mögött a kék ragyogás. hogy Penny vacsorához hívja: arra a borzalmas következtetésre jutott. Léda. csak nem a keresztény kultúrkörrel foglalkozik. abba meg kis vonalkákat. Ha az Újtestamentumot nézzük. aztán Józsefnek is megjelenik Gábriel. és a jegyesség felbontását fontolgatja. mikor arra gondol. szeme olyan. és rászán egy percet arra. mikor meghallja odakinn Nathan Hollandet. megkezdi az úgynevezett érési szakaszt: osztódik. Ha a szülei ettől boldogok (úgy megkönnyebbültek. és mindent elmagyaráz. hogy ismét találkoznak. hogy jó néhány ilyen szörnyszülött partenogenezisből keletkezhetett. Csak ült a dolgozószobában. széthúzódnak a kromoszómák. Állítólag Platón. Io mind halandó nők voltak. Szemelé. megnőtt a melle. Én vagyok Vesta. Mike-nak összeszorul a torka. Mary-nek a kanapé –. bele még egy kört. agyonbonyolított tanulmány Szűz Máriáról.

és a petének ez a fele – homokórát rajzol. keze fehér sörényébe szánt. szaporodik. McFarland. Wade – kérdezi halkan Ted –. – Dr. ugyanezeket a papírokat nézi. miért ragaszkodik annyira ehhez a képtelen elméletéhez? – Nem képtelen. Elindul a szelvényesedés. aki az ajkát biggyeszti nemtetszése jeléül. – E nélkül nem érthető. Ted beszél: – Atyám. amint Jonas Wade megfontoltan fejteget tovább. Csak azt hallja ki ebből. hát létezhet ilyesmi? – Mr. vagy az úszómedence hullámjátékának tükröződése a mennyezeten. ön is be fogja látni hamarosan. szerintem ez igen meggyőző… – Most döbbentem meg csak igazán – pattan fel horkanva a pap. amit mondani fogok. és felül megikszeli – kilökődik. megbocsásson – szól közbe Crispin atya –. Nathan és Mike Hollandet. higgyük is el. hogy talán Mary McFarland kisbabája ilyen. hogyan lett terhes Mary. – Azért jöttem ide – mondja Jonas –. és a karszéket kerülgetve próbál életet lehelni megmacskásodott tagjaiba. hogy ötös ikrek születnek? Egy az ötvenmillióhoz. gondoljon csak a kanadai Dionne ötös ikrekre. amit a sperma tartalmaz. végül az osztódó sejt ábráját az osztódó. mint voltak kezdetben. Az érett petében tehát csak huszonhárom kromoszóma marad. Bernie-vel és dr. hím sejtmagnak nevezett orsóalakzattá válik. ha mind ugyanabból indulnánk ki." – Dr. – Tessék? – kérdez közbe Lucille. a partenogenezisről beszélek. mert a hitét érzi veszélyben. Jonasnek nincs érkezése válaszolni. Lucille McFarland szakadatlanul takarítja homlokáról a renitens tincseket. a folyóiratcikkeket (minden címben ott díszeleg. Azt szeretném. Talányos szürke tekintetét a kávézóasztalra kiszórt papírokon jártatja: nézi a spermát meg a petét ábrázoló rajzot. Wade. a hetek gyűrűjébe nem férkőzhet a belső udvar fehér kövéről szikrázó déli verőfény. aki bólint. – Miről beszél? – Mrs. Mire Jonas befejezi. amelyet leszűrt az anyaggyűjtés során. és összeolvad a huszonhárom kromoszómával a pete közepén. sok-sok sejtté. Egy . ahogy fölnéz rá: „Csak azért hőbörög itt. a pete osztódni kezd.másik arra. Mindenki az előadó ajkán csügg. Ha ilyenkor közösülés történik. s beszámol kutatása lépcsőfokairól. gondolja. hogy azt várja. Teljesen hihető. majd újra egyesülő kromoszómákról. végül Crispin atyát. Nathan Holland hátradől. atyám. Pedig én oda akarok kilyukadni. hogy mindenkit felvilágosítsak. de Jonas Wade értekező hangja súlyával mintha kitágítaná az időt. és azt gondolja: Hihetetlen! Crispin atya szószéki orgánuma ezt orgonálja: – Ennél a szélsőséges ostobaságnál csak az megdöbbentőbb számomra. McFarland. Heten hallgatják némán. hogy Jézus netán biológiai baleset volt. – Jonas ezek után szemügyre veszi Tedet. mind más és más maszk. Tudja. hogy „szűz"). és mindenki tisztán látna. aztán embrióvá. Hendersonnal folytatott eszmecseréiről és a meghökkentő következtetésről. és be tudja fogadni azt a huszonhármat. hétből öten már nem ugyanazok. a sperma behatol a petébe. a tényeket és statisztikákat emészti. Körbenéz az arcokon: – Miért meséli ezt nekünk? – kérdezi Lucille. Jonasben ingerültség és bánat kavarog. s ki-ki a maga módján kiteszi a döbbenetes pontot az eszmefuttatás végén. Mindössze harminc percig tart az előadás. az aktatáskából előkerülő fénymásolatokat böngészi. mi a valószínűsége.

Az Y kromoszóma hordozója. Ha hisz a Dionne ötösben. Crispin atya diadalmasan húzza ki magát. de most roppant bizonytalan. miért gondolja. senki se számított rá. mint az. dr. Megvizsgálta ugyebár. – Dr. És a világ rábólint. amik. Wade. Crispin atya veszi a lapot. ez arra elég. Crispin atya a karszék hátán megtámaszkodva. Wade vázlata fölé hajolva. így a gyermek feltétlenül lány. elismerik és elfogadják az ötös ikreket. de utána visszanyeri eredeti formáját? – Megtörténhet. jégkék szeme csupa ámulat. Mary fajtája. hogy egy petéből öt baba lesz. McFarland. Nyúlni kezdenek az árnyékok. tízcentes érme nagyságú nyílással. hogy eltávozhasson a menstruációs váladék. De itt nincs sperma. De senki nem vitatja. – Dr. és gyorsan rávágja: – Hát persze hogy van lelke. hogy egyszeri behatolás kitágítja a szűzhártyát. de valószínűsíti. térjünk rá Mary szüzességére. – Ez perdöntőén bizonyítja a szüzességet? – Nem. szóval úgy gondolja. Jonas Wade hátradől a díványon. Lucille föltekint. – De… – Lucille tekintete zavart (egy pillanatra fiatalabbnak. – Ez a bizonyos behatolás átszakítja? – Nem feltétlenül. Y a sperma. – Akkor van egyáltalán lelke? Ezen a területen Jonas Wade nem járatos. és mégis megtörtént. A lány kristályszemét vizslatja: vajon mi zajlik mögötte? Mary azt gondolja: tévedés. a tudományos magyarázatot hittel és meggyőződéssel hirdette. gyerekesebbnek. – Nem. Mr. Lucille is odadugja a fejét: X a pete. amitől a baba fiú lesz. – Máris megmutatom. a Dionne ötös valóban tudományos csoda – sokkal inkább. dr. dr. – Lehetséges az. annak tekintik őket. hogy a gyermek lány lesz. Wade. – A sperma határozza meg a gyermek nemét. megesküdne rá. Wade – Ted hangja gondterhelt – mondja el újra. – Hihetetlen – suttogja Ted egy perc múlva. hogy a medencevilágítás zárlata okozta? – Igen. Lucille! . látszik a tulajdon lányánál). hogy Mary szűzhártyáját soha semmilyen behatás nem érte? Jonas tűnődve néz a megkövült arcú lányra. tehát csak a női X kromoszóma van jelen. Namármost. ő is ilyen lesz húsz év múlva. miért ne hihetne Mary szüzességében? Ted megbabonázva bólint. Önkéntelenül is segélykérő pillantást vet a papra. ami a lányukkal történt –. a partenogenezises születés sokkal gyakoribb eset. valóságos kis genetikai egyenlet. megint higgyed a szája. – Kérem. sértetlen szűzhártyát találtam.ötvenmilliomodnyi volt az esély. halkan megkérdezi: – Rendben. Wade. Lucille nehezen lélegzik. fut át Jonas agyán. – A szűzhártyát? Jonas Wade a pap lebernyeges ábrázatába néz: – Marynél erős. – Természetesen.

aki mint a szobor ül a helyén. Pár hét múlva megröntgenezhetem. hogy megállapítsák. – Jonas Wade Maryre pillant. – Milyen lesz a gyerek… külsőre? – Nos – fészkelődik kényelmetlenül Jonas: hová akar kilyukadni ez a tejfelesszájú? – Mary kromoszómái szétváltak. és minden élet Istentől való. Ezért kérem a hozzájárulásukat. hogy a lányukon egy különleges vizsgálatot elvégezzek. McFarland. McFarland. Rh-negatív anyáknál már bevett dolog. hogy a fejlődése szabályos-e. Mrs. Mike lassan elfordítja a fejet. akkor mi van? Az orvos csak néz. Wide… Minden szem Mike-ra szegeződik: nem várták tőle. hogy mintát veszünk a magzatot körülvevő magzatvízből. és ellenőrizni. hogy új vonásokat hozzon. – Mrs. ha jól értem. a baba nem károsodott-e az anya antitestjeitől. változtat valamit Mary gondozásán? Jonas elgondolkozik. de… Lucille a fejét rázza. Eleget kínlódott már így is. – És ha a baba nincs rendben. a gyerek mindenképpen Isten báránya… A pap elakad. A fiú arca komor. abból áll. – A lányommal ne kísérletezzenek. a baba egészségéről van szó… Lucille jéghideg tekintettel mered az orvosra. – Csakhogy – lép az aknamezőre az orvos – mégis van valami halvány valószínűsége. Mrs. a feleségem azt akarja mondani. De ez rendkívüli eset. – Miféle gond? – Azt nem tudhatjuk. – Crispin atya hirtelen észbe kap. hogyan is fest a magzat. és mikroszkóp alatt elemezzük. mérlegeli Lucille jégkék szemének riadt pillantását. pislog. – A lánya érdeke. hogy gond lehet… úgy elővigyázatosságból…. mint Mary. Nem volt sperma. . Wade. – Dr. – Nem mintha elhinném ezt a zagyvaságot – siet közölni. kockázat mindig is… – Akkor hagyjuk. évente száz meg száz nőnél végzik el az amniocentézist kórházakban megbízható szakemberek… – Biztonságos? – Pardon? – Van kockázata? – Hát nézze. aztán újra összekapcsolódtak. – Dr. hogy a babával úgy sincs mit tenni. nehogy megrémítsd őket –. Óvatosnak kell lennie. – Mennyire megbízható ez a vizsgálat? – Még kísérleti módszernek számít. hogy bármit mond. rendkívüli körülmények is adódhatnak. – Mi ez a vizsgálat? – Amniocentézisnek nevezik. – Gond? – kérdezi Lucille.– De hisz nem szabályosan fogant! – Akkor is élet. dr. doktor úr. óvatosságból. minek ez a veszélyes vizsgálat? Ha baj van a babával. – De még ha igaz is. Wade – szólal meg Ted –. – A gyerekkel valószínűleg nem lesz semmi baj. és azt feleli: – Nem. Jonas nem remélhet tőle támogatást. tehát a gyerek pontosan olyan lesz. A mindenható Isten útjai kifürkészhetetlenek. és ködös szürke szemével furcsán néz Maryre. McFarland. miért is lenne. Meg lehet nézni a baba kromoszómáit – csínján. betekinthetünk.

aztán Lucille-re. Sőt forró odaadás és szerelem helyett furcsa félelmet táplál iránta. Wade – emelkedik fel Ted. ha örökbe adjuk. a nappaliban szinte túlvilágian sejtelmes a fény. Milyen anya lenne? Hiszen az iskolát sem végezte még el. – Nem tartjuk meg a gyereket. hideglelős álmélkodást. Crispin atyában dúl a legnagyobb vihar. Wade –.– Másolat? – Igen… Mary. Tünetértékű… Mikor becsukódik a bejárati ajtó. Ha a babát örökbe adják. csak Maryt oltalmazza a lelki béke a rideg valóságtól. – Lucille feláll. Mary igazat mondott. mint neki. Wade elméletéhez. a délutáni katlanba. Lucille a férje karjába menekül. Csak akkor hozhatja nyilvánosságra az elméletét. néhány egyszerű próbával végképp bizonyítható ez az egész. saját magát hozza a világra. "Wade felé. McFarland. – Nem tudom elképzelni. porszemcsék táncolnak a sugarak hátán. Jonasnek tátva marad a szája. Tedre mosolyog: megkönnyebbülés. A baba genetikai vizsgálatához elég a vérminta. Lelki sérülést okozhat. és arcát a mellkasához szorítva azt suttogja: . hogy Mary meg akarna válni a gyerekétől. hogy képtelen akár egy búcsúpillantást is vetni Maryre. a plasztikai sebésszel. ha a gyerek átesik a genetikai vizsgálaton. mert a többiek ugyan keservesen hajlítgatják a szívüket dr. – Mary még csak tizenhét éves. – Reménykedve néz a lányra. – Hát látják – jegyzi meg kis szünet után dr. ha szerető nevelőszülőket kap. nagy kő esett le a szívéről. Crispin atyát két okból is eszi a méreg: mindenki hitt Wade-nek. – Nos – csukja be az aktatáskát –. Mike meg azon kapja magát. doktor úr. az ő publikációjának lőttek. – Nem. – Mrs. Mind maga Primus. azt meg inkább megtartja magának. de a pap vadul küzd ellene." Lapokban árad be az üvegajtókon a fény. Jonas érvelne. még bőven van idő. Nathan Holland hálásan rázza Ted kezét. – Megbeszéltük. hogy még meggondolják. akinek az arca dühítően semmitmondó. de csak egyvalamit mondhatna. Pedig már meg is beszélte ezt a bőrátültetést dr. – Úgy gondoljuk. hogy belenyugodhatnak a sors akaratába. és a bőrátültetési próba is lezajlik. ha úgy vesszük. Ha a baba kicsúszik a kezéből. A gyerek is jobban jár. Marynek az lesz a legjobb. fújhatja. Mindenki kivonul a ház elé. – Biztosak benne? Ne hamarkodják el. – Pár hét múlva megröntgenezem. Norberttal. Hét elme őrli megrendülten a revelációt. ki az igazi szülője és milyen szokatlanok a születés körülményei. nem mondja ki magában. de az a füle botját sem mozdítja. nincs itt semmi bűn. Jonas Maryre néz. a tarkóját dörgöli. – Igazat kell adnom McFarlandéknek – szól közbe Crispin atya. Lucille a hála szikráját küldi tekintetével dr. – Ha már megszületett a baba – szedi össze a papírjait Jonas –. És ha a gyereket örökbe adják. és át kellene ültetni egy kis bőrt… – Nem erről van szó. de képtelen a lányára nézni. ha elválasztják a gyereket az anyjától. hogy „szörny". nem méltányos felfedni. és Mary elvonul a szobájába. de Mike Hollandet egyszerre „lelombozza" Mary Ann McFarland. ezek valóban veszélytelenek. ráadásul az orvosnak nagyobb a befolyása rájuk. és gondosan figyelem az állapotát. – Jonas agyában egy hang ismétli: „Ezek a békák nem Primus ivadékai. dr. – A kereveten kuporgó lányt nézi. A fejem teszem rá.

én nem is tudom. . hogy megkönnyebbültem-e.– Ted. vagy most állt belém igazán a félsz.

Nehezen halad. Sok év óta először jut eszébe harminc év előtti álma. nézzen magába. mintsem megbántsa őket. arra a katasztrofális pillanatra gyóntatáskor: Mary a szokásos szerény bűnlajstrommal jött – húst evett pénteken. de az ízét nem érzi. és nem is aspirál a püspökségre. Crispin atya lerogy a karszékbe. Az idealizmusa már a múlté. szájára vette Isten nevét. Hiba volt. És akkor ő. csak nem mondta. kopasz. – Miért? Miért ilyen konok? – A pap a karfát csapkodja. de amit Crispin atya hallani akart. és az ablakhoz lép. aztán becsapta az ablakot. hogy a szegények és a megnyomorítottak pártfogója lesz? Az ifjú látnok ma elhízott. hogy ártatlan és nincs mit meggyónnia. a szegénység. de nem tagadhatta. elfelejtett este imádkozni –. Lionel Crispin. Lépéseket is tett ez irányban. képtelen volt tovább uralkodni magán. De gazdag bostoni családjának sehogy se tetszett. és ne jöjjön gyónni. Szopogatja az italt. és a következő hívet kezdte hallgatni. még szeminarista korából. Crispin atya elhatározta. mondja. szóváltás lett belőle – az ő gyóntatószékében! –. és a szürke kőkandallóra réved. Na miért: a McFarland lány miatt. Mikor visszafordult. Crispin atya a másnapi prédikációt írja. és nem hazudozó! De . Uramistenem. Visszamegy az asztalhoz. amit ma a gyóntatószéknél elkövetett. tapodtat se tágít a lány. Visszagondol. látta. és a kihalt parkolóra bámul. fejezet Tarzana alszik a forró augusztusi éjszakában. merre-hogyan. Lionel Crispin másodszor is kiadta az útját.15. megint Mary esküdözött suttogva a másik oldalon. Unszolta a lányt. Úgyszólván sorsára hagyta a lányt. Az ifjú. sóhajt fel. Fogja a poharát. A gyülekezetben sokan fejezték ki aggodalmukat az új pápa ökumenikus beállítottsága miatt. amiben az életben nem lobogott tűz. Sehogy se bírja összeszedni a gondolatait. és az ifjú Lionel inkább letett a ferencességről. aki már rég nem tudja. de a paplak ablaka világos. Márpedig ők bíborban akarták látni. felpattant és elviharzott. de természetesen nem a magánvéleményével fogja traktálni őket. hogy a fiuk így megalázkodna. hogy vasárnapi szentbeszédében számot ad híveinek a dolgok állásáról. hogy csatlakozzék a ferences rendhez. középkorú pap. míg nem hajlandó bűnét megvallani. Az ókonzervatív Los Angeles-i püspökség sandán figyelte a második vatikáni zsinat fejleményeit. csak mondja. idealista Crispin atyának minden vágya az volt. és plébánossá szenteltette magát. Bár hihetné. Csak ne lenne olyan megfontolt. hogy zavarodott. De mikor újra kinyitotta a rácsot. elmekórtani eset. némi töményet kortyolva. ami nagy zűrzavart hozhat az egyházra. változás áll küszöbön. miért foglalkozom én most ezzel. Hol van a nagy felbuzdulás. Isten teremtményei testvériségének eszménye. úgy megragadta az egyszerűség. úgymond. Félrevonja a függönyt. mint már többször is az este folyamán.

Ha a „spontán partenogenezis" megtörténhet egy tarzanai tinilánynál. hogy rendezvényeket szervezzen. Feléjük fordul.factorem… Túl sok évet ölt abba. De miért Wade pártjára álltak. mindenki keresztet vet. nemcsak a McFarland lány miatt háborog magában: azok a nyomorult emlékek jönnek vissza az elméje zugaiból. nem válogatósak szegények. Az istentisztelet alatt Mary a mise csodatételére szegezi minden figyelmét. És mindez a gyülekezet szeme láttára történik. Olyan mohón lecsaptak erre a sületlenségre. bingópartikat. Mary lelkiüdvéért tiszta vizet kell önteni a pohárba. mi bántja igazán. hogy Jézus Krisztus teste és vére az. karjára a keskeny selyem karék. Szembefordul velük. . Hangja szokatlanul éles. és felgerjed benne a düh. kezet mos. elcsigázva kecmergett ki az ágyból. Crispin atyának szintén nagyon kell koncentrálnia. és körülnéz a templomban. rémült volt. amit a kezében tart. a túltáplált. hogy mit csinál. És most. amiért idealizmusa elpárolgott. Mikor Crispin atya belép a ministránsokkal. és fejét leszegve imádkozni kezd. vagy összeomlik a hite. mint ő. Patrem omnipotentem. rosszkedvű és kótyagos. áthúzza a fején. mielőtt a vállára terítené. agyoncicomázott. a halálos bűn palástolása nem. A lány halhatatlan lelke forog kockán! Felidézi Jonas Wade pár nap előtti jelenését a McFarland-házban. Ez az. hogy a mise alatt Jézus Krisztus bejárja a teljes ciklust attól fogva. fogja a numeráját. Lionel Crispin önkéntelenül is a háta mögötti sokadalmat hibáztatja. aki kezét-lábát töri a lányuk halhatatlanságáért? Crispin atya elveszi a karinget. feláll a gyülekezet. hogy mi az igazság. jelmezbálokat. Kérdés. azok nem hagyták aludni az éjszaka. Hátul is állnak. Neki ez az időpont kedves. pöffeszkedő kertvárosiakat. egyetlen óra leforgása alatt. megvan. akkora a sokadalom. Mary fölpillant. míg némán öltözik. Csak most gondol bele. és a pap a közönséges kenyeret Jézus testévé változtatja. tombolákat. Az előző miséket Ignatius atya. újra át kellett élnie szeminarista kora vízióit. a pap a prédikációt gyakorolja magában. összekulcsolt. – Credo in unum Deum. állandóan emlékezteti magát. Az elmezavar megbocsátható. Aztán rákerül a cingulus. hogy a misére figyeljen. A ministránsok azt hiszik. Jézus meghal és feltámad halottaiból. aztán a fejéhez érinti. Nézi a sok lehajtott fejet.nem kockáztathatja. vagy egymásra hajtott kezeket. akkor mit szóljunk ahhoz a kétezer év előttihez? A katolikus egyház. ilyen abszurdumnak hitelt adjon?! Hát nem és nem. hogy az ige testté válik. A lány vagy hazudik. Tudja. mert az emberek zöme ilyenkor jön. – Kyrie eleison. újjászületik az oltáron. és gyorsétkezdei vétkek alól feloldozást osztogasson. elejti a poharát. Hajnalban megkeseredetten. Crispin atya gondterhelten tűri. miért nem Crispinére. ugyanúgy kellett neki az a megálmodott angyal! Crispin atya térdre rogy. Hogy ő. megcsókolja. kényszerítve magát. Most nem viccel. egészen a mennybemenetelig. vagy idegbajos. Isten embere. ahogyan szokott. a gótikus ívet formázó. Crispin atya nem sokat aludt az éjjel. és eligazgatja. illetve Douglass atya celebrálta. milliók hite ilyen biológiai tréfára alapozódik? Nem akármiért hivatkozik Mary arra a másik Máriára. áldást mond. mikor majdhogynem ordítja az introitust. az is éppolyan ártatlan. hogy a ministránsok segédkezzenek az öltözködésben. Mit csináljon ezzel a McFarland lánnyal? A szülők elhiszik ezt a tudományos hablatyot.

fél. Nem! – zokogja belül. Rágja az ajkát. Mary megszégyenülten kapja le a fejét. mea culpa. a léptek nesze nem nyomja el. Angyali kart hall belül. mint a hullámvasúton. Úgy markolja a rácsot. és mikor visszafordul. rettenetesen kell nyelnie. mea maxima culpa… Ideje az Úr asztalához járulni. komor tekintetet vet a rácsnál lecövekelt lányra. Letérdel a rácsnál. Istenem. amint Crispin végigmegy a hívek sorfala előtt. Mary figyelme elterelődik a miséről. megkínzott teste tartja fogva. de nem tágít. suttogást hall: „Krisztus urunk teste tartsa meg lelked az öröklétnek. és ráesik a papra. qui tollis peccata mundi. hogy hányni fog. A kórus dalra fakad. a tálra szegezi a szemét. itt minden barnaság az úszómedencék mellől való. . hogy majd összeesik. hogy a fájdalomtól sikoltani tudna. és az utolsó hívő is távozik a rácstól. emiatt rátapos a reverenda szegélyére. segíts. Hárman vannak még előtte.– Dominus vobiscum. édesen susog a szájában. Ajka elkeskenyedik a dühtől. Mary is. felemeli kissé a hangját. segíts… Aztán érzi. vért ízlel. meghökkenését leplezni akarván." A szomszédja fölkel a rácstól. Pillája alól látja. És nincs tovább. A ministránsfiú. Előreveti magát. és Mary öklével veri a mellét. csiklandja. kalapálni kezd a szíve. Elméjét áthatja a könyörgés: Istenem. de lankadatlanul tartja a fejét. hadarva kér bocsánatot: – Elnézést. kitátja a száját. atyám. ujjai vértelenek. és Mary ismét hátraveti a fejét. Crispin atya már a túlsó szomszéddal foglalkozik. és a tátott szájakból kidugott nyelvekre ostyát helyez. és zokog az örömtől. Megcsapja a szellő. – Sanctus. tátott szájjal. úgy szorítja a cingulumot. Kiszárad a torka. hogy az ostya megérinti. és imádkozni kezd. Istenem. ámen. bár úgy fél. a megkönnyebbüléstől. ahogy elmennek mellette. Kinyújtja száraz nyelvét. Már csak háromembernyire van a pap meg az aranyozott ostyatányért vivő ministránsgyerek. és öklét reszkető testéhez szorítja. miserere nobis. ahogy a pap elvonul. úgy szorítja össze az öklét. hányingerrel küzd. – Az egyházközséget nem szennyezi idegen vér. A gyülekezet némán feláll. Tekintetét Szent Sebestyén meztelen. sanctus. segíts. a templomban felbőg az orgona. kétrét a korlát fölött. – Agnus Dei. Mary hátraszegi a fejét. hogy Crispin atya megáll előtte. – Ne fuss el! Crispin atya a sor végére ér. Érzi. áldást osztva a híveknek. Maryt megint meglegyinti a légmozgás. Résnyire nyitott szemhéja alól megpillantja Crispin atya karingének szegélyét: a pap megáll előtte. sanctus. Menten elönti a veríték. ostyát. és nagy erőfeszítéssel kitátja a száját. ha látni nem látja is. és a padsorok közt az oltárhoz vonul. Megszólalnak a harangok. – Mea culpa. Megint közeledik Crispin atya.

ha dr. a másik kezével meg a csupasz hasát tapogatja itt meg ott. fejezet A lába megint a kengyelben van. aki fölé hajol: megfejthetetlen okból csak úszónadrágot visel. és látja. hogy az orvos karja súrolja a belső combját. a vállát. Wade játszik a mellével. Wade ujja belehatol. elképedve pislog. Mary hallja magát. Hét közben van csak mód a vizsgálatra.16. és még sokáig sír. a nyakát. gondoltam. hogy jön fölfelé a bepödrődött lábujjától fel a lábán. – Sebestyén – nyögi az éjszakai magányba. Mary felkészülten várakozik. nem dr. Szükségtelen megtapintania. Mike Holland lehajol. Wade egyre durvább lesz. mikor lezúdul rá az elragadtatás. a sötét mennyezetre bámulva már érzi. A lüktetés döbbenetesen ismerős. átteszi a kagylót a másik fülére. Szeretném. Érzi. mozdulatlanságra kárhoztatott lába között az ujjak egyre veszettebbül dolgoznak. de rádöbben. összerándult hasába. elűzné támadóit. ha előre szólok. – Nekem bármelyik nap megfelel a 21-ével kezdődő héten. McFarland. Mary mélyet sóhajt. izmos karját ráfonva szívja a mellbimbóit. Mary behunyja a szemét. már tudja. Mikor felpattan a szeme. mozdítani akarja a karját. reszketve ereszti ki a levegőt. jobb. széttárja csupasz combját a hűvös vizsgálóban. – Mr. ha kéznél lennének a szülők. dr. már a melle is meztelen. és Mary érzi. ott a duzzanat meg a nedvesség. A lány csukva tartja a szemét. nem érti. sőt érzékien csipkedi. Kengyelbe kikötött. Hallja. és szájába veszi a mellbimbóját. kinyitja a szemét. és megröntgenezem Maryt. dr. – Természetesen ott leszünk. Aztán az oldalára fordul. hosszan. Sikoltana. milyen hullám fogja mindjárt elárasztani. és feltűri a lány nyakához. medencéjébe. Az orvos kicsit másképp helyezkedik. Fel se tűnt neki idáig. Ha fölemeli a fejét. nyögnie kell. egy-két hét. ahogy gumikesztyűt húz. lekötözték. Wade. kifordul a szeme. hogy milyen kellemes. Dr. nem érné be magamegadással. A keze kikötve. Szerintem onnantól . a lába széttárva. hogy beiktathassák a terveikbe. megérinti a bimbókat. Wade-et látja a lába között állni. és közben jár a keze a lány hüvelyében is. vonzó arca nagyon komoly. Míg Jonas Wade odalenn búvárolja kéjesen. Megtapogatja Mary mellét. Vicsorít. hogy a keze elindul fölfelé. Mary tűzbe jön. Finoman összefogja a köntösét. hanem Mike. amint fájdalmas önkívületben sikít. Melyik napot látja jónak? Jonas megnézi a Bank of America naptárát az asztalán. mit akarhat az orvos. anélkül is tudja. Mary vergődik. Mary kimerülten. Mike is egyre erőszakosabban nyalja-falja. Dr. Wade könnyedén becsúsztatja ujjait a hüvelyébe.

már nincs rizikó. mégis. A lapok cetlikkel megtűzdelve. Csak az utolsó fejezet hiányzik. hogyan bírhatja rá jó lelkiismerettel McFarlandéket a gyerek megtartására. Nem kész… csecsemő? – De. McFarland. és körülnéz a dolgozószobájában. mi a valószínűsége. hogy már a hó végén hurcolkodik. mikor előhívják a felvételeket. és Penny ki is jelentette. és Jonas Wade-nek hallgass a neve. ha Mary is. Wade. Rövid szünet. Jonas. hogy a torz magzat lehetőségét taglalja. nyilván újra a helyzet magaslatán áll. Hát ennyire belefeledkezett Mary Ann McFarland dolgába? Szaggatott kopogtatásra ocsúdik az önvizsgálatból. Jonas föláll az íróasztalától. és Crispin atya támogatja őket ebben. diplomatikusan lehet közelíteni a dologhoz. A bőrdíványon megválaszolatlan levelek garmadája hever. beszélsz Cortneyval ma este. reggelinél. életképtelen magzatot mutat. égető gond. – Penny valahogy türelmetlen. feltétlenül. a szülei is jobbnak látják elpasszolni a kicsit. az udvaron. de hát muszáj volt felnyitnia Ted szemét –. – De hát hat hónapos már. – Cortney közölte. és ott marad az asztalnál: a piros dossziét bámulja. ez az eset mérhetetlenül bonyolultabb. mégis erőteljes. És sürgősen megoldandó. elolvastatta vele az írását –. önöknek a papjukhoz kell fordulniuk. – És ha torz. Eszébe jutott ugyan. Ott leszünk Lucille-lel. dr. a cikk úgyse lesz befejezve. Ted hangja furcsa: elvékonyodott. – Azt hittem. Jonas leteszi a kagylót. Ha viszont a felvételek ép babáról tanúskodnak. de utólagos bizonyítás nélkül akár ki is dobhatja. – Ezt sajnos nem tudom megmondani. hogy torz a gyerek? – Ted McFarland tárgyilagos. a cikke kéziratát. hogy itt a saját érdekét nézi. – Hálás vagyok az őszinteségéért. de éppen ez a bizonyos jó lelkiismeret a bökkenő: Jonas Wade kínosan tudatában van annak. elméletét jól megalapozta. Nagyon sok dologtól függ. De ha nagyon súlyosan rendellenes a gyerek. Van most épp elég baja szegénynek – Jonas szűkölt attól. McFarlanddel. még tévézés közben is. érintetlen orvosi folyóiratok. Mr. Rövid hallgatás után Ted megkérdezi: – Abortuszt fontolgat? – Ha Mary élete valóban veszélybe forog. Valahogyan ki kell ókumlálnia. amit annyit lát újabban a férje kezében. aztán azt mondja: – Dr. – Most még nem tudom. ha a röntgen reménytelen. fénymásolatokkal kiegészítve. egyszerűen nem . ha itt lennének. valósággal bedarálja őt. ön mit javasol? Jonas behunyja a szemét. Penny tudja. Jonas az arcát dörgölve rója magában a megoldhatatlan dilemmák végtelen köreit. Penny szól be az ajtón túlról: – Jonas? Kitárja az ajtót. várhat még ez az ügy. mintha Ted cetlit írna magának. hogy Jonasnek milyen fontos ez az egész – Jonas mindent elmondott neki. mint amilyennek látszik. Csak azért szeretném. hogy Ted McFarlandnek szóba hozza – hiszen mindkét szülő beleegyezése szükséges a közléshez –. ő majd elintézi a bejelentkezést a röntgenosztályon. az ő cikke torzó marad. mert ha baj van a babával. de az utolsó percben meggondolta magát. akkor igenis így a legjobb. Wade. és szóljanak oda telefonon a nővérnek. Köszönöm a hívást. Mary támogatásra szorul. De ezt a megszállottságot akkor se érti. Viszont ha a csecsemő máshoz kerül. ahogyan kihozta őket a posta. Végtére. pedig nem jellemző rá: bekukucskál a dolgozószobába. Beszéljék meg Mrs. hogy szenzációs anyag. Ott az a piros dosszié. hogy a babát örökbe akarják adni.

– Apa? . olyan eltúlzottan. a keskeny nordikus orrcimpa. Mary pedig sok vonatkozásban jóformán gyerek. ha fúj. S a hang egyszerre háttérbe szorul. hogy mindenkivel elismertesse. hogy ha fontos a mondandója. és mély bűntudat. de Cortney annyira érett. ha gondolkozik valamin. Keresi önmagát a lánya arcában. mintha Jonas most először látná a lányát. a kissé ferde szem. Több ez a hosszú egyenes orr. Cortney Penny manírjait is örökölte. – Az orvos otthagyja a dolgozószobát. Jonas hátradől a párnázott kerti székben. ha a tulajdon lányom. Helyt akarok állni magamért. de ma este a szélrohamok szokatlanul hidegek. neked kell elővenned. – Én nem bírom ezt tovább – folytatja Cortney. nekem nem? – Cortney. és becsukja maga mögött. az áll és az arccsont azonosságánál. csikorgó tél előhírnökei. mint a többi. súgja a belső hang. Pléhkrisztus. vagy csak az ifjú Pennyre? Ezek nem Primus ivadékai. És minél jobban feltűnik ez Jonasnek. és végzel. a vonások tolakodnak előtérbe olyan élesen. Jonas Wade kiállt a placcra. – Anyával tizenegyre hazaparancsoltok a randiről. és különös szorongás fogja el. Penny túlélő tehetsége: ő kézbe veszi az életét. ami igazán tetszik. Csak egy év van közöttük. Nincs messze az egyetem. és nézi a lehullott leveleket.hallgat rám. elfelejtettem? Cortney arca megkeményszik. apa. mint Pennyé. aztán olyan munkát kaphatsz. és nem szerelmes ölelésből született. szakasztott Penny. behunyja a szemét. csak három év. tizennyolc éves vagyok! Kismillió lány szerez diplomát munka mellett! Bradnek engeded. De értsd meg. Jonas hallgatja a lánya gyakorlatias elképzeléseit. És mi van. Cortneyban megvan az anyja önállósága. nem Cortney. Rendszerint a Santa Anák fújják át a völgyön minden évben forró leheletüket. ami tőle való. elszörnyedés szállja meg. húsz évvel látszik öregebbnek. Mary McFarland kisbabája ugyanolyan emberi lény. hogy az arcát ne vegye szemügyre. úgy éreznéd magad. Én már nem vagyok csecsemő. mint az esküvődön. Jonas önkéntelenül is összehasonlítja Cortneyt és Mary Ann McFarlandet. nem Pennytől. Istenem. annál inkább kileli a hideg. elkerülhetetlen. Mind maga Primus. – Apa… Jonast egy pillanatig viszolygás. mikor így megveti a lábát. – Azt. ha esik. én már tizennyolc éves vagyok! – Miért mondod ennyit? Azt hiszed. a keskeny száj. az én lányom is valami elszabadult „serkentő tényező" számlájára írható. Cortney. megbánás lép a helyébe. mondta Dorothy Henderson. ugyanúgy mozog a szája. annyira felnőtt. amelyek mint holmi barna gályák úsznak a medence vizén. Most mihez kezdhetsz? Beállsz eladónak a Thriftyhez? – Mi bajod van vele? Sarah a Taco Bellnél melózik. – Megyek. Majd felesben fizetjük a rezsit meg a kosztot. hogy nincs is lelke. igaza van Crispin atyának? Van lelke? Egy csapásra elmúlik a görcs. most meg eltaszítaná a saját lányát azzal. Még sose ütötte meg ennyire a hasonlóság Cortney és Penny között. jobbra húzza el a száját. avar és dióhéj örvényeit sodorva. és biciklin járunk. – Hol van? – Az Isten áldjon meg. Úristen. azt a szokását. képzelődik. vagy Cortney csöppet sem ütött rá? Egy idegen vajon Jonas Wade-re is ráismerne benne. Valami azt súgja belül: Ha menyasszonyi ruha lenne rajta. hanem Penny izmai mozgatják.

Nagyméltóságú Atyám. – Régóta ismerjük egymást. és hátraveti a haját (ez is Penny mozdulata). a hatvanesztendős Michael Maloney püspök viszont kész kubista portré. aztán beront a házba. A lány ingerülten sóhajt. – Hát jó. El kell engednetek! Jonast meghaladja. az is jobb. Hovatovább állandóan bűntudata van az orvosnak. Cortney. és uralkodni próbál a hangján: – Nem bírtam! Nem bírok a szemébe nézni! – Miért? – Mert legyőzött! – Lionel – mondja halkan a püspök –. de hát nemcsak könyvekből tanulhatunk. mint ha saját magát nézi. mikor úgy leköti Mary Ann McFarland. Lionel Crispin gömbölyűségek gyűjteménye. – És azóta láttad a lányt? – Nem. ha majd megszületik a gyerek. – Elnézését kérem Nagyméltóságodnak.Az orvos összehúzza a szemét. lábtartós karszékben ülő férfi éles szemmel vizslatja a látogatót. Különben is. hol a cikk. Mindkettejüknek csak a fél arcát világítja meg a tűz. próbál a lányára figyelni. csupa szöglet meg sík. anyád és én csak a javadat akarjuk. ez a dühödt idő nem jellemző. a cikk majdnem elkészült. Nagyméltóságú Atyám. – Mikor idekerültél. kerested vele a kapcsolatot? A pap megáll a pazar fogadóterem közepén. Jonas pedig bámulhatja tovább a szél meg a levelek játékát a medence vizén. gyere. Jonas megpaskolja a lánya kezét. szüret. Penny már többször is tett megjegyzést. az anyját szólongatva. amit Pennynél – teljes zárlatot. hogy az utcát tépázó. Mary Ann McFarland elvonja a többi kötelezettségétől. hogy a tanulmányaid sínylik meg. Crispin atya odafordul. szemeteskukákat döntögető októberi szelet figyelje. Óvtok. fákat kopasztó. A brokáttal bevont. kirajzolódik a profiljuk ellentéte. hogy harcba szálljon a lányával. túl az ablak visszatükröződésén. Cortney rosszkedvű lesz. Lionel Crispin meredten néz ki a világra. hol az elhanyagolt családja miatt. – Lionel… – unszolja egy hang szelíden a háta mögül. hogy máshol jár az esze. ha nem. próbáljuk meg. Most. – Apa. és a végén úgyis el fog költözni. Dél-Kaliforniában többnyire balzsamos évszak. Az életet is meg akarom tapasztalni. nem érez hozzá erőt. Crispin atya helyet foglal szemközt a főpappal. – Köszönöm. és nekem elegem lett belőle. – Elmentél hozzá.és hőkörét. hol Mary oltalmazásának etikai háttere. ülj le. a házi békének annyi. ha már kezében a bizonyíték. a kinti kopárság kemény telet jósol Lionel Crispinnek. – Cortney. majd benyújtja a Journal of tbe American Medical Association szerkesztőségének. Azt gondoljuk. Lionel – mondja orrhangján a püspök. én is plébános voltam még. erőszakoskodással mit érhet el nála? Csak azt. ide mindig visszajöhetsz. De csak csinálja tovább. Ha működik a dolog. – Ez minden? Itt ér véget a történet? – Igen. – Crispin atya ismét járkálni kezd. egyre-másra metszve a kandalló fény. Az utóbbi időben gyakran előfordul ilyen kiesés. Szokatlanul korán jött idén az ősz. ha elköltözöl. most Cortney kapja azon az apját. . Kényszeríti magát. apa – borul a nyakába Cortney.

Michael Maloney püspök higgadtan. ha úgy gondoltad. csak hogy ott ne lássam. az ítélőképességével semmi baj. elvégre nem . Lelkében továbbra sincs békesség. akár emlékezetkiesésre. én cserbenhagytam azt a lányt! Kifogytam az eszközökből. Miért adtál ostyát a lánynak. tehát nem elvetemült teremtés. végtére mi nem törünk pálcát az idegbetegek felett. mert félig süket. Nagyméltóságú Atyám. az egész gyülekezet engem bámul. beszéljük meg. hogyan ássa alá. és fejtsd ki. – Hát jó. hogy ez az ember nemcsak ezért jött ide. Csakhogy itt ez a partenogenezises história. Wade azt állítja. hogy ő valóban ártatlannak tudja magát. hogy hazudik a lány. ha már mindenki visszaült a helyére. és pislogás nélkül szegezi tekintetét a lángokra. Ignatius atyának. – Nagyméltóságú Atyám.– Nagyméltóságú Atyám. tökéletesen egybecseng meggyőződésünkkel. Crispin atya felkapja a tejét. – Vagyis – hangzik fel az orrhang – úgy gondoltad. – Valóban így volt? – Azt nem tudom. – Lionel. és roppant engedékeny. és az ujja hegyén megtámasztja hegyes állát. Lionel. – Nem hiszem. és még mindig ott térdepelt. kérlek. Foglalkozzunk inkább a lány dolgával. Olyan megalázó volt – húzza végig Crispin atya szikkadt nyelvét a száján –. Hogy is hívják azt az embert? – Wade. de így éreztem. – Akkora bűnöd megbocsáttatott. – Úgy éreztem. nem méltó rá? Crispin atya tömzsi keze ökölbe szorul: – Mert zavarban voltam. Amit elmondtál. Wade-től. görcsös modorát. a lány a halálos bűn állapotában leledzik. hogy az elméje tisztaságával van a gond. még a ministránsgyereké is. Nagyméltóságú Atyám. amikkel megmenthetném a lelkét. És mikor az arcába néztem. maradj a fenekeden. Nagyméltóságú Atyám – emelkedik a helyéről Crispin atya –. és a kezét bámulja. Én úgy veszem észre. űzöttségét. de annak alapján. csak nem ad hitelt ilyesminek? – Korai lenne még erről nyilatkoznom. megtettem. amit mondtál… – Már elnézést. de ez a partenogenezis-zagyvaság aláássa hitünk alapjait. Minden szem rám meredt. – Szóval ez a dr. és szájtátva szegi hátra a fejét. fölötte érdekes. Én a magam részéről úgy látom. az orvosa is így látja. – Szóval térjünk rá a lányra. hogy Mary Ann McFarland mint a megszállott térdepel a rácsnál. Szívesen hallanék bővebbet dr. akár valami más lélektani okra vezethető vissza. Ő se különb a gyülekezeténél. tudtam. Ez biztos. Hát megtettem – néz ismét a főpapra –. és úgy kell elmondanom a Postcommuniót. Azért választotta az agg Ignatius atyát. Meggyóntad? – Igen. – Ja. ami arra utal. kifürkészhetetlenül figyeli Crispin atya zaklatott beszédét. hogy Mary tökéletesen észnél van. Maloney püspök összetolja a két tenyerét. hiszen töredékesen vagyok informálva. és ami talán többet nyom a latban. Eldönti magában. mikor hátranéztem. és ostyát adtál neki. Crispin atya lehajtja a fejét. – Ezt meg hogy érted? Lionel nem mer régi barátja szemébe nézni. akkor sem tágít onnan.

Crispin atya épp hogy feladhatta a szerencsétlennek az utolsó kenetet. Maloney püspök a homlokát ráncolja. Nagyméltóságú Atyám! Az én hitem erősebb. Crispin atya egy darabig vívódik. a kórházig már nem bírhatta ki. Könyörgök. hogy torz. hogy gond lesz a gyerekkel. aztán újév és beköszönt január… De különös. mikor beállított hozzá. elgondolkodtam. a második biológiai baleset áldozata. Lehet. Egy órája töltötte ki a püspök. akkor mit mondjunk Miurunk szent anyjáról? – Jaj. A húsvét a legnagyobb keresztény ünnep. – Aha. így hisszük. hogy ropognak az ízületek. aztán karácsony. tátongott gonosz száj. nem hiszek a fülemnek! Ha egy szűz teherbe eshet akármilyen testi megrázkódtatástól. hogy életről-halálról kell majd döntenie. Legalábbis így tanítják. mi köze egymáshoz a két dolognak? Crispin atya. Kortyolgatja. akkor miért ijeszt meg úgy ez a dolog? Nem fogja a nyíl azt. hiszen a feltámadásról emlékezik meg. Nagyméltóságú Atyám. legreménytelenebb idejére esik. hogy Wade-nek talán mégis igaza van. az Úr ezerkilencszázhatvanharmadik esztendejében egy másik Mária. – Dr. de idáig hozzá se nyúlt. Az asszony idő előtt szült. Lehetséges. ahová a szülész pottyantotta. – Súlyosan torz lehet. hát ennyire ingatag vagy a hitedben? Miért kellene összemosni a kettőt? Kétezer éve a Mindenható megszólított egy bizonyos Máriát. csak… csak nem volt feje – a torz nyakán dülledt két szem. Szörny. a kint tomboló szelet. Wade azt mondja. hogyan fenyegethetné ő a hitünket? Hát ennyire sebezhető vagy? Crispin atya igyekszik úrrá lenni remegésén. – És neked mi bajod van a McFarland csecsemővel? Crispin atya keresi a szavakat. Képtelen szavakba önteni belső háborgását: balsejtelmét. – Ha a hited olyan erős. – Ellenkezőleg. Most pedig. dőlt belőle a vér. Felfokozódik a Los Angeles néptelen utcáit dúló szél vijjogása. akin páncél van. – Torz? Lionel Crispin nem tud a barátja szemébe nézni. De hát ez így nem is igaz. áldott az asszonyok között. Kiseprűzi a nyarat. Lionel Crispin úgy csattantja össze a két öklét. Lionel Crispin fölemeli a konyakospoharat a széke melletti kis asztalról. – Bocsásson meg. Lionel. lehet. az új életé.hasonló tanon alapszik a vallásunk? Éva tán nemi érintkezésből született? Vagy éppenséggel a Szent Szűz? – Nagyméltóságú Atyám. mi nyomja még a szívedet. mondd el. az új reményé az év legkietlenebb. mint valaha! Rendíthetetlen vagyok! Maloney püspök szeme elkeskenyedik: átlát a szitán. a tűz ropogását hallgatja. De az emberek a karácsonynak jobban megadják a módját. hogy a legnagyobb keresztény ünnep. Hogyan is mondhatná el. mikor sürgősen házhoz hívták. mondta neki Jonas Wade. Ő is kezd megrémülni. mint diadalát a halál fölött… – Tisztelendő atya… Lionel összerezzen. micsoda jeges rettegés markolássza a szívét. Lionel. Katolikusok vagyunk. Jézus születését szívesebben ünneplik. vergődött az edényben. Lionel Crispinnek eszébe jut az az alig pár év előtti lidérces eset. a szél dühöngésén mereng: mindjárt Mindenszentek. és azt mondta. És élt. Mary elektrosokktól fogant. És ha a lány valóban szűz? És ha fiút szül…? – Lionel. mint a húsvétnak. miközben az asszony elvérzett az ágyon. aztán meg kellett keresztelnie a kicsit. az első számú Máriát kiválasztotta Isten. Crispin atya majdnem .

Hát mindenem az enyém. hogy illessétek magatokat. mi a kötelességed. Milyen messzire. adj neki fejet. hogy önkéntelenül bocsánatot kér. az anya vagy a gyerek. te azt ne nézd. – Dr." Johanna . A hálóinge gyűrötten hever a padlón. – Egyenesen a püspök szeme közé néz. se a kezét nem hagyja céltalanul kalandozni. min mész keresztül. Milyen sötét. Lionel – lép oda Michael Maloney a barátjához. tudom. és különben sem lenne semmi keresnivalója a világon?" A szorongó Lucille McFarlandet visszhangozva megkérdezi: – Nagyméltóságú Atyám. Lionel Crispin ismét a hideg ablaküveghez. a kinn tomboló októberi szélhez fordul. Nem csekélység emberek lelkéért felelni. add. Crispin atyának kell meg nem érdemelt üdvösségre segíteni a keresztséggel… A ház nem elég sötét Marynek. leoltotta az éjjeli lámpát. és nincs feje. vagy nem? Az enyém. „Tudom! – sikoltja a pap elgyötört szíve. iszonyú szörnyet." Michaela nővér. Papi pályámon – sóhajt szinte gyászosan a püspök – magam is nemegyszer szembenéztem ilyesmivel. milyen sötétbe meneküljön az. De még a máskor összehajtogatott ágyterítőt is magára húzta. ha mindenestül meg akarom ismerni magam. és hiszem. fekete reverendás. „Ha kísértést éreztek. és így fohászkodik: „Uram. hogy örömömet leljem benne? „A jóravaló katolikus lány se a gondolatait. – De miért nekem kell vállalnom a felelősséget! Hogyan hagyhatom azt a gyönyörű lányt meghalni egy torzszülött miatt. származásától függetlenül. – Félek – vallja meg halkan. hány takaró kell ahhoz. szájat. ami talán egy percig sem él. de hiába húzta fejére a takarót. bíboröves alakja torz árnyékot vet a keleti szőnyegen. – A csecsemőnek van lelke. Reszket a szíve. és engesztelően érinti meg a karját –. hogy isteni próba. Miért érinthetem bűntudat nélkül a kezem vagy a lábam? Miért kell szégyellnem. a papi hivatás nem könnyű.rosszul lett. Tudod. gondoljatok a Szűzre. de még az emlék is felfordítja a gyomrát. hiába nem lát az orráig se. Mary kevesli a sötétet. Adj neki szemet. – Lionel. Bármennyire idomtalan is a gyerek. lehet egy ilyennek lelke? Lionel Crispin meghasonlása a püspök lelkére sem marad hatástalan. ezzel csak meg tudsz birkózni. hórihorgas alakját. Neked pedig az a dolgod. hogy fölfedezzem. a szülés kritikus lehet. aki úgy érzi. Elhúzta a függönyt. orrot. Lionel. hogy normális legyen. Betölti az egész termet. fölemeli a székről szikár. Hülye érzés. Ők majd megvilágosítanak. – Lionel – mondja szelíden –. és neki. A java még csak most jön. és Michael Maloney döbbenten látja szemében a kendőzetlen rettegést. Mary Ann McFarland borzalmasan torz gyereket hoz a világra. és azóta sem nyughatom tőle. hogy a hold se nézhessen be. – Mitől? – A döntéstől. hogy az ember egyedül maradhasson a testével? Mert a meztelenség csak a kezdet. Mary azon kapja magát. Lelkierő kell az efféle döntésekhez. tudhattad. és nekem kell döntenem. – Maloney püspök vékony. Wade azt mondta. hogy melyikük maradjon meg. Rossz előérzet kínozza. rajta az egész világ szeme? Meztelen. hatodik. Bízz bennem. és a pecsétgyűrűt babrálja a jobb kezén. Ráér bocsánatot kérni azután is. Imádkozz a mi Urunkhoz és az Ő szent anyjához. hogy azt a lelket a mennybe juttasd.

lábánál az ágyékkötővel. és maga elé képzeli Szent Sebestyént. szomorú. A sebeiből bőven ömlő vért." Crispin atya. ha ilyet teszel. Tudnom kell. „Tisztátalan cselekedetre gondolni ugyanolyan kárhozatos. de dr. Azt hittem. érvel Mary a sötétnek. A lány nézi holdsütötte. amivel lenéz rá. És megint azt suttogja magában: Bocsánat. szerető pillantást.nővér. Tudnom kell… Behunyja a szemét. amint ott áll előtte a holdfényben. A lány félénken siklatja kezét a combjára. gyönyörű. . Sebestyén tette. nyolcadik. Wade azt mondja." Johanna nővér. „Jézus sír. én tettem. mint elkövetni azt. borongós. A mély tüzű. kemény izmait.

– Nahát – kezdi bársonyos hangon Germaine –. és hátradől. ami a gyertya mellett áll." Germaine szünetet tart és még dallamosabban folytatja: „. hangot nem tud a nyelvem adni. – És mit lehet majd látni a felvételen? – Főleg a baba csontjait. A lányok kettesben vannak a nappaliban. Mary nagy szemet mereszt. – Félsz. és ezt kántálja: „…s ezt a vágykeltő nevetést. vernyákolásukkal igyekezvén elűzni az orkánt. amelytől felszökik mellem közepén a szívem…"* Egy olcsó zsebkönyvből olvas fel. aztán összecsapja a könyvet.és nem lát a szemem se. ablak zárva. megittak már vagy fél liter vörösbort. „Hisz ha látlak s bár kis időre. . – Ugratsz itt. a nyűtt könyvet nézi. megtörvén elakad. kiissza az utolsó kortyig. Ragyog a mosolya: – Mare. olyannak látszom…"** – De szép – mondja Mary. tölts még! Mary nyögve nyúl az üveg után. gyertyafénynél. eufóriás tőle. Mary meg egyre-másra töltöget a papírpoharakba a bíborszínű borral teli palackból. Mare? – Nem is annyira… Jaj! – A basához kapja a kezét. dühödten söpör végig a Collins Streeten. Massey-ék háza sötét. ajtó. – Ki az? – Az ókori Görögországban élt és költőnő volt. Nem szokott bort inni. és Germaine-t hallgatja. Mary a szétült kanapén hever. zúgván zúg a fülem már. Lucille McFarland Impalája áll előtte. aki a közelben kucorog a földön. a két lány kihasználta. fűnél színem íme zöldebb. aztán zihálva mondja: – Egy Agallisz nevű nőhöz szól a vers. hogy néptelen a ház. aztán a borát. úgy dönt. mit mondtál. nagyot kortyol belőle. egész valómban reszketek.. Szerelmes verset írt egy másik nőhöz? Germaine nem válaszol azonnal. s a könnyű tűz egész bőröm befutossa végig nyomban. fejezet A szél telefonvezetékeket cibálva. És veríték önt el. szerelmes verseket írt. s mint ki végéhez közelít. arcába hulló selymes haja alól szól ki: – Szapphó írta. és löttyint még belőle mind a két pohárba. – Mi ez? Germaine föl se néz.17. és kényelmesebb helyzetet keres elnehezült testének a díványon. mikor lesz az a röntgen? – Jövő héten. – De nyugtalan ma este! * Devecseri Gábor fordítása ** Devecseri Gábor fordítása . lecsavarja a tetejét. Germaine szülei máshol töltik az estét. Elektromossággal feltöltődött bundájú macskák rebbennek szét felpúpozott háttal. – És ki volt a szerencsés férfiú? Germaine fogja a füles papírpoharat.

aztán újra tölt. Mary a hátára fordul. – Hát eléggé természetellenes. – Te élvezed? Germaine előbb kiissza a borát. de nem beszéltek róla. fogja a poharat. – Mary megfogja Germaine kezét. hogy szombatonként meg kell gyónnia Ignatius atyának. A te szüleid annyira felvilágosultak. hogy utáljuk. te nem helyesled a fogamzásgátlást. igaz? A szex arra való. mint a férfiaknak. és a fogamzásgátlás felszabadítja a nőket. hogy élvezzük. apa örökbe akarja adni. és nem kell szombatonként valami vén pap orrára kötnie. hogy gyerekünk legyen. Az csodás lehet. Nekünk is ugyanannyi jogunk van szeretkezni és élvezni. Bensőséges pillanat a rebbenő . – Pesszáriumot használok. – Hát az meg mi? – Nem rontom meg azt a hamvas katolikus lelkedet! Fogamzásgátló eszköz. – Babaholmit még nem is vettünk. és hozzáteszi: – És még sok mást is. Megtennéd? Germaine a női arcra mered a könyv fedelén. hangosan nyelve iszik. Mary sose kérdezősködött. és gyorsan visszavonulót fúj. aki engedi. Az orgazmus csodáját már szinte minden este képes megidézni. Kezd nagyon melege lenni. – Érezted? – Igen – mondja Germaine. Neki Lucille megtiltotta. Irigyli Germaine-t Rudyért is. én nem is tudom. Mare. és a plafonon bámulja az árnyjátékot. hogy ne legyen gyerek? Germaine szembogarán táncol a láng. Milyen gyakran fekszenek le Rudyval? Milyen lehet úgy? Irigyli. Bár megtapasztalhatnám. hogy a nőnek a szex kötelesség. Mikor a tulajdon érzékiségére ráébredt. Rudyval sokat szeretkeztek? – Igen. aztán óvatosan mondja: – Én nem értek a babaápoláshoz. Miért mondja az anyja. mondván. és arra gondol. – Talán te is tudnál segíteni. Még az se zavarja. Vajon Germaine csinálja-e. Behunyja a szemét. és a hasára teszi. megsérti vele a szűzhártyáját. Lehet. Mary másokon is elkezdett tűnődni. Irigyli Germaine-től a szabadelvű anyját. hogy rendes lányt nem tör érte a nyavalya? Miért tanítják az apácák. míg a férfinál a „gerjedelem" természetes? A lányok szótlanul bámulják a nappali árnyait. fél kezére támaszkodva. Előrehajol. Rudynak nem kell a gumikkal vacakolni. – A szex arra való. – Öh… – Tudom. hogy soha nem is lesz gyerekem. És itt Marynek eszébe jut dr. Wade. Számtalanszor elcsodálkozott már a barátnőjén. mikor egyedül feküdt az ágyában. és folyton a terhességtől rettegjünk? Mary hangja suttogássá hal. kiissza. Germaine megbabonázva néz a lángba és a „We shall overcome"-ot dúdolja. – Felkacag. De most nagyon kíváncsi. és a bor is felszabadítóan hat rá. Anya. nem vagyok anyatípus. Mary az oldalára dől. szerintem el tudnám látni az iskola mellett. Sose mardos a bűntudat. csak azután feleli: – Igen. és mohón. – És hogy oldjátok meg. hogy az új Tampax tampont használja. – Fogja a poharát. amiért örömét leli benne. Mare. mert igazi férfival szeretkezhet. Hát törvényszerű. és te olyan szabad vagy. A szülein például. – Ugye. – Irigyellek.Biztosan a bor miatt. és csak bámulja Germaine-t. milyen csodálatos dolgot fedezett fel.

A csöndben hallani az októberi szél sziszegését. Az arca falfehér a gyertyafényben. – Mondjad. hogy lány… – Tessék? – Olyan nehéz elhinni. – De… még mindig nem értem. Germaine leszegi a fejét. éreztetné. ha Mary átölelné. hogy a vállán kisírja magát. és arra gondol: ez még nem minden. hogy ez kész tény. – Mare… el kell mondanom valamit. Nincs Rudy nevezetű politikatudomány-szakos hallgató. – Én még most se értem. Így rejti el az arcát. nem is létezik. ez a bor… Rudyról van szó. hogy nekem is lehet barátom és én is együtt járhatok egy sráccal. És sértődött voltam meg féltékeny meg mit tudom én. mintha a kopott szőnyegen vadászna valami után. – Halk hangja szinte lebeg a fénykörben. milyen fontos neki. az ég szerelmére! – De miért? Germaine képtelen tovább elviselni Mary csodálkozó arckifejezését. – Nem értem. – El sem tudom képzelni. és hagyná. Mary a saját lélegzését hallja. – Germaine. Mary fogva tartja Germaine tekintetét. Szeretné. Germaine hátraveti a fejét. – Csak kitaláltam. Germaine elnémul. – És elkezdtetek együtt járni. nincs ez így jól. Aztán színre lépett Mike. és próbál nem odanézni Maryre. aztán Mary szólal meg. nekem bármit elmondhatsz. hogy mennyire a szívére veszi… . te meg én. Dr. nincs fiúm és nem szexelek éjjel-nappal. de úgyse értenéd. milyen érzés. és érzi. Merthogy Germaine maga se érti egészen. – Mert először csak kettesben voltunk. és fél a saját érzékiségétől. – Sajnálom – suttogja. ahogyan hiszed. Germaine a szeme sarkából Mary kitüremkedő hasát nézi. Germaine keserűen kacag. Nem tetszenek neki a fiúk. Halkan megszólal. aztán Maryre szegezi a szemét. – Hát. és olyan szép volt. hogy olyan holtbiztos. – Mare. megint a gyertyát bűvöli. Megint tölt magának. ha igazán kíváncsi vagy rá. A barátnőjére pislog. olcsó bor mellett. Rudy nincs. Fejébe szállt a bor. – Nem is létezik – böki ki Germaine. – Tessék? – Azt mondtam. – Mare? – Tessék. kiissza. és már nem voltál egészen az enyém. és iszik a borból. és a botránkoztató álmaitól – vagy tán fantáziál? Germaine a fejét rázva. Nincs egyetemista barátom. de nem bírtam rászánni magam. bánatosan néz a gyertyalángba. – Már régóta el akarom mondani. Sötét a szoba és áporodott.láng udvarában. – Halljuk. Mare. Wade magyarázata nagyon meggyőző. dobd el azt a pesszáriumot vagy mit. – Jaj. – Csak kitaláltam. és én meg akartam mutatni. – Nem olyan nehéz. és képtelen megfogalmazni. nagyon nehéz… Mary megérinti Germaine karját.

Az állítottad. mi az ábra. ábrándos. és köztünk marad. – Mare? – Hm? – Miért nem mondod el nekem ezt a babadolgot? Mary tagjait jótékonyan zsibbasztja a bor. Iszik még. – Germaine. És hisz neked a pap meg a család. hogy van-e fiúd vagy sem. – Fényes a fekete szeme. szeretne odanyúlni. Ha józan lenne. hogy. Hiszen mi olyan jóban vagyunk. Én senkivel nem feküdtem le. És ezért lesz biztosan lány.– Miattam kár volt törnöd magad – hallja Mary hangját. lebeg. utoljára akkor. hogy belül nő a nyomás. már elmondtam. undorodik attól. Wade-nek. amit még önmagával se tisztázott. mikor elővette az apja zsilettpengéit a gyógyszerszekrényből. hogy hisz neked. se mással! Germaine hangja mintha vatta alól szólna. – Jó. amit már hónapok óta kerülget. Egyszeriben kijózanodik. – Tudom. De Mary bort ivott. akivel valami baj van… De még hosszú évekig fogja kerülgetni a forró kását: Germaine még nem képes tudatosítani az igazságot. Hogy milyen volt. feszegeti. mint a sír. mit mondtál dr. Fojtott hangon jelenti ki: – Germaine. Mary felkapja a fejét: – Miről beszélsz itt? – Jólesett. lefeküdtél Mike-kal? Hogy hagytad magad megdugni? Jó volt legalább? Mary belevájja az ujját a díványba. én az igazat mondtam. hogy különcnek nézz. megtakaríthatná Germaine-nek a kínkeserves habogást arról. támaszt keresve. A barátnő hangja kőkemény. Se Mike-kal. aztán dőlni kezd a száján. – Mare. A bor kábulatában tapogatózik egy gondolat felé. Nem értesz te semmit. hiszel nekem. hogy fantom. De én az igazat akarom tudni. csak neked vallottam be ezt a Rudy-izét. – Jaj… Istenem… . mint Rudy. – Mit akarsz tudni? – Ne játszd meg magad. amit gyanít… Boldogtalan vallomás szakad fel belőle: – Mare. – Germaine hadar. nekem bevallhatod. jó. Mary kihevült. Germaine visszamosolyog. vagy mi?! Tagadnád. de Mare. hogy együtt voltál Mike-kal! Mary érzi. mert én hallgatok. hónapok óta nem érezte már ezt a fagyos merevséget. Mare! – kapja el Germaine Mary karját. de soha nem voltam fiúval. ne harapd le a fejem. – Valld be. Még anyám se tudja. velem lehetsz őszinte. de a szeme csupa bánat. Nem akartam. fésülgetni… – Hát így állunk – sóhajt mázsásat Germaine. De ezt már hallottad. A baba magától kezdett el növekedni. beletúrni selymességébe. senki másnak. Végtelennek tűnő éjszaka. és biztos vagyok benne. Még hogy partimegnemgalibaság. – Nekem igazán mindegy. Jön fölfelé a mélyből. és nem lát a szavak mögé. – Már tudod a legsötétebb titkomat. Csak te tudod. hogyan lett a baba. hogy megosztottad velem. Mare. Mary mosolyogva dünnyögi: – Jó. Fél saját magától. én igazából soha. – Hülyeség is titkolóznunk egymás előtt. jajong belül Germaine. Azt a dolgot csinálni. Mare? Jó volt szeretkezni egy fiúval? Mary feszülést érez a beleiben. nézi Germaine hátravetett fekete loboncát a gyertyafényben.

Talán most is… Az ám. Föl-le hajt Tarzana utcáin – s egyszerre az Etiwanda út hepehupáin találja magát. Egy nő vette fel. – Hihet nekem. és a szédüléssel dacolva megáll a lábán. mikor meghallja a motorzúgást a kocsifelhajtón. Mit is mondott az a tornatermi izompacsirta? Az apja két-három éve nem teszi be oda a lábát. Nyögve fordul hátra. nem. Szinte látja már. – Biztos ebben? A férfi vet egy pillantást a domborodó pocakra. indexel a sarkon. és alaposan megnézi az apja kocsiját. az is a Lindley úton lakik. keze-lába mint a roboté. Mary beáll a kocsival a konditerem elé. Renfroe viszont van a Victory fasoron meg Kittridge-ben is. Hazaérve azonnal fellapozta a telefonkönyvet. gépiesen fékez a piros lámpa előtt. szinte észre se veszi. hol keresse. Mary öt perc múlva már az Impala volánja mögött ül. hol az apja. hogy menjen. A könyvtárnál jobbra kanyarodott. A völgy bővelkedik ilyen kövezetlen utakban: a lányt a kátyúk sem zökkentik ki különös. Tudja. és meghívja egy colára. A lány ostobán néz. sápadt fény a behúzott függöny mögött. Sötétben is eltalál a kijáratig. Amikor a zöld Lincoln Continental képe elér a tudatáig. egy árva lámpa fénye von glóriát a feje köré. hogy az apjáé. aztán indít. Mary a nappaliban ül. – Ted McFarland? Ezer éve volt ide bérlete. föltápászkodik. Vajon mit keres itt? Ted éppenséggel el szokott látogatni az ügyfelekhez. hogy átnézzék a tőzsdei papírokat. várj! Ne haragudj! Én nem akartalak… De Mary csak rohan. a fényes motorházra. rászán egy-egy estét. minden gátlás nélkül bemegy és megkérdezi. menjen. Két órája nem mozdul innen. Aztán megtalálta. Csak egy Renfrót talált. A trikót viselő recepciós ember válaszára viszont csöppet sincs felkészülve. erre a vizesárok szegélyezte sötét külvárosi utcára. A postaládán foszforeszkálós betűkből felragasztva áll a név: RENFRO… Mary gondolkodik egy kicsit. hogy ilyen elnehezülten ennyire fürge lehet. Nem is hitte volna magáról. De valami más igen. Két-három éve elmaradt innen. csak tárcsázott. És ki tudja. Etiwanda 5531. Célja nincs. hiszen szerda este van. mit csinál. Régi ház.– Mare! Mary kitépi magát. kisasszony. Mary azt se tudta. működteti a szerkezetet. Germaine-ékéhez igen hasonló faborításos ház előtt parkol. Mary megállítja az anyja kocsiját a szomszéd háznál. amely óvón terjeszti fölé koronáját. álomszerű állapotából. – Mare. . de tisztességesen karbantartják. csak az a fontos. Akkor hova megy szerda esténként? Mary felméri a házikót: megsárgult pázsit. és az orra után furikázik. ki kell öntenie a szívét. mikor ér haza. hogy vezet. de… Mary az alsó ajkát rágja. mintha nem is látná Ventura neonjait vagy a többi kocsit. Beszélnie kell az apjával. Egészen máshol jár gondolatban. G. átöltözik. – Máshova jár? Nem tudja véletlenül? – Sajnos. amint Ted otthagy csapot-papot. Mary percekig nézi az autót: biztos. megfakult festék. a műbőr tetőre ráesett már pár levél a szikomorról. Az anyja és Amy rég alszik már. akit keresett: RENFROW. nem várhat a dolog.

felnőtt hangon beszélt: – Akkor kérhetném Miss G. – Kérlek. – Itt nincs semmiféle Mr. Apa. tornanadrágnak. – Engem vártál? – Az apja leül szemközt a kanapéra. Renfrow. – Szóval nem? – Apa. hogy képes ráemelni a tekintetét. akit csak ma este kerestél fel. – Szia. – Ted halkan csukta be a ház ajtaját. cicám? Rosszul érzed magad? Mary ámul magán. és Mary csak nézett a semmibe. – Mi baj. És elmentem a konditerembe. hölgyem… – Elnézést. már a nappaliban áll. Egy kattanás. és mélységes szomorúsággal néz a lányára. ami érdekel. innál velem egy csésze forró kakaót? A lány fagyos higgadtsággal méregeti. amit a lábához tesz. – Szomorú vagyok és levert. cicám. Mary a törülközőnek. Rájöttem.– Beszélhetnék Mr. – Mondd. hogy egy ügyfeled. hogy teheted ezt anyával? . El voltam keseredve. – Ide hallgass – hajol át Ted. cicám. apa! – Te úgyis tudod az igazat – suttogja Ted. – Hogy teheted ezt. – Beszélni akartam veled minél előbb. mit kellene ezen megbeszélni. egész idő alatt hazugnak tartott. – Hogy kiben nem kell csalódnom mostanában. maga se tudja. cicám? Mary maga elé néz. Az apja tétován húzza el a kezét. – Szomorúan hallom. és beszélni akarok veled. és csak nyomtam a gázt. és hogy máshová jársz tornázni. – Így igaz. hogy tévedtem. megbeszélhetjük? – Nem értem. Mary higgadt. Renfrow-val? – Elnézést – felelte a nő. cicám? – Mondd. mire. – Nem – feleli halkan. – Mit mondjak erre. és én elhiszem! Ted lassan fölemelkedik. és kiderült. – Apa… – Tessék. hát benne megbízhatok. – Miről? Mi a baj? – Csalódtam Germaine-ben. és a plafont bámulja. ki beszél ott? – Izé … újság-előfizetést ajánlanék. kezében a kagylóval. Aztán leült a nappaliban. apa. ha valakiben. ki ez a Glória Renfrow? Ted hátraveti magát a kanapén. Végighajtottam az Etiwanda úton… – Szent isten – suttogja Ted. Renfrow-t? – Én vagyok Glória Renfrow. – Azt mondták. hogy csak ügyfél. és megpaskolja a lánya térdét –. visszajött a vonal. Nem téged hajkurásztalak. – Én nem hazudok neked. tessék. tornacipőnek rendszeresített sporttáskára mered. – Hogyhogy fenn vagy még. – Véletlenül jártam arra. – És akkor összevissza kocsikáztam. Azt hittem. Ted mély lélegzetet vesz. – Téged vártalak. és nem volt kihez szólnom. becsüllek ennyire. évek óta nem jársz oda. és azóta is vár. apa! – Mary orcáin patakokban csorog a könny. Mondd ezt. már mindent előfizettem. – Mary. apa! – Mary szeme könnybe lábad.

Mary nem is érti. Csak egyvalamit: nem maradhat tétlen. nézi a kis házat. – Apa! – kapja a szája elé a tenyerét a lány. föl a lépcsőn. és a házban megül a kínos csend. – Hét éve. – Mary. mit vársz tőlem? Hogy én legyek Assisi Szent Ferenc? Én is olyan férfi vagyok. Ül egy darabig a kocsiban. – Hogy miért? – Ted széttárja a karját. olyan mocskos dolog! Apa. elmegy a W-jét elhullajtott postaláda mellett. A legújabb. – Éppen én! Miért. ennyi az egész. Két napja nem szól az apjához. és a fejét rázza. apa. miért megy oda. a könyvtárban van dolga. hogy a legjobb benyomást keltse. bárcsak palota lenne. legelőnyösebb terhesruháját választja ki. milyen lehetett itt hét év alatt minden szerdát eltölteni. miért olyan fontos neki. Lépni kell. hogyhogy éppen te… Ted kényszeredetten nevet. – És hozzá jársz? Az apa bólint. hogy jobban megérthesse az apját. és becsönget. ne gyűlölj! De a lány már kiment. az anyja odaadja a kocsit. próbálja elképzelni. Azt mondja. de Mary egy szempillantás alatt talpra szökken. egy falat se megy le a torkán. fényesre keféli a haját.– Miért. Azt se tudja. – Csak azt mondd meg. – Régóta… ísmered? – Majdnem hét éve. azt kívánja. – Nem tudok számot adni neked. miért. mint a többi. – Mary! – tápászkodik Ted. Aztán kiszáll. Még magamnak se. Mary. mit vár az egésztől. és sebesen hátat fordít. Ted kinyújtja felé a kezét. mit teszek vele? – Ted hangja fáradt. – Hánynom kell! – kiáltja. öregembernek érzi magát. – Ki ő? – Jó barát. . Mary pislog. – Ez olyan szörnyű – Mary csuklik –.

A kis előszobából skatulyányi nappaliba vezeti. de semmiképp se ezt az alacsony. Marynek csalódást okoz Glória Renfrow megjelenése. Mary engedelmeskedik. – Gyere be. Akkor üljünk le. csillagom. – Nyomd meg a karfát. de ma este valami hidegség vegyül belé. csillagom. kellemes sárgás fény ömlik ki rajta. újságpapírral bélelve: SIMA DODGER-GYŐZELEM. – Mrs. a támla egy fokozatot hátrabillen. Marynek össze kell húznia a szemét. Főzök egy kávét. így már jobb. hogy idejössz. magazinnal megrakva. – Na.18. Kifosztottnak érzi magát. – Köszönöm. rekedtes hang válaszol. mintha derékig érő gumicsizma lett volna rajtam. Miután Glória elfoglalta helyét a kínai könyvszekrény melletti karosszékben. csapzott haja miatt Mary csúnyának érzi magát. fekvő párducfigura zöld üvegszemmel. Micsoda este! Maryt beviszi a szél. sőt majdhogynem becsapottnak érzi magát. Mary a szomszédos. a tévén két fényes fekete. de legalább az arckifejezésével. leginkább pincérnőnek nézné az ember. A sarokban kalitka. Elképzelte ilyennek. vastagon kárpitozott fotelba ereszkedik: álnokul kellemes ülés esik benne. és miután becsöngetett. Emlékszem. – Nincs útban a kötött kabát? Elteszem. forró Santa Ana szélroham. zsebkönyvvel. lábikrája alá párnázott tartó ugrik. úgy dagadt a lábam. mi történt a minap este. hogy azt kívánja. szedett-vedett: fekete könyvszekrény. Malomkerék hasa. olyannak. – Te csakis Mary lehetsz. mikor az első gyereket vártam. aztán csukódik az ajtó. Renfrow? – kérdezi vékony hangon. Gyere be hamar. – Honnan tudta? – Ted elmondta. Volt egy olyan érzésem. De bizony nyílik az ajtó. és annyira tart a találkozástól. bár sose nyitnának ajtót. elnémul az orkán: a lány haja ziláltan hull a vállára. cipóra dagadt lába. – Hát jó. fröccsöntött műanyag gyümölcsök. egy tálban silány. se smink. Igazán nem ilyet várt. nem szükséges – gubózik be még jobban Mary. dőlj hátra. szinte felsodorja a lépcsőn. Mary egyszerre feszengeni kezd. a megbotránkoztató szerelmi fészek. kövérkés negyvenest várta: se hajfesték. Ted szeretője egyáltalán nem szép. fejezet Hátába kapja a szelet. És a görcsök! Azok a lábizomgörcsök! . hirdeti a szalagcím. a tévé juharfa szekrényben. sehol a vamp. tele vízzel. és kirajzolódik egy női sziluett. a hanghordozásával őrizni akarja méltóságát. a kézfejét is igyekszik beljebb húzni. hosszú farkú törpepapagáj rezidenciája. Erdei tájkép olcsó keretben. hogy ujjal mutogathatna rá. Mary összébb húzza magán a kötött kabátot. A bútorzat régi. merev lábú kávézóasztal. – Kell pár perc a víznek – jön Glória. Mély. szőke.

Mary gyakorlatozik a lábujjaival. Maryből kitör a dac: – Magának semmi köze hozzá! Glória felhúzza csipeszt sose látott szemöldökét. Mary elkapja a csészét a szájától. Leteszi a tálcát az asztalra kettejük közé. természetes vízhajtó. csillagom. ahhoz nekem igenis közöm van. akár a macska. és a csészéje felé fordul. Mind így vagyunk vele – mosolyog Glória szomorúan Maryre. Hallgatnak egy sort. – Hát igen. hogy lányom lesz? – Mindent elmondott. – Két cukrot kérnék – mondja zavartan. és szemlét tart fölöttük – mindent inkább. – Hat. – A nagyfiam Seattle-ben ügyvéd. türelmesen mosolyog rá. lesz! Mary. orrába száll a fűszeres illat. mint Glória Renfrow-ra nézni. mi lesz a kislány neve? Mary ismét megdermed. bár fogalma sincs. Ami apádat érinti.Mary a lábára néz: dagad a cipőből. és kifelé fülel. a konyhába. áztatni. cukortartó. – Egy csésze Epsom-só egy vödör jó meleg vízbe. Glória Mary keze ügyébe teszi a csészét. És egyél sok spárgát. aztán betelepszik a székébe. és kortyolni kezdi a kávéját. mint az angolok? Mary végre felhagy a lábujjai tanulmányozásával. de sajnálom. – Ehhez nem volt joga! – Ne beszélj csacsiságot. de az asszony továbbra is derűsen. – Már bocsásson meg a világ. kancsó tejszín. Santa Barbarában. A második Mississippiben szolgál a légierőnél. – Kész a víz! Inkább teát innál? Van itthon egy kis Constant Comment. őrmester. – Apám elmondta. – Megmondom én. Glória felugrik. Pár perc múlva visszatér Glória a tálcával: rajta két gőzölgő csésze. – Cukrot. mint a kelt tészta. Marynek köszörülni kell a torkát. – Én négyet szültem – folytatja Glória. csempe körmű kezét. – Elmondott mindent? Glória bólint. Aztán már csak a kalitkában ugrándozó és cserregő papagájé a szó. no meg a szél üvölt kint. Mary szeme dühösen villan. óvatos gyanakvással figyeli az asszonyt. mi az. Mary leteszi a csészét. és egy szelet süteményt is ad mellé egy szalvétára. mint egy filmsorozatot. Aztán sípolás: Mary összerezzen. egy tányéron jó szívvel szelt gyümölcskenyér. – Hányadik hónapban is vagy? – kérdezi Glória szelíden. . Kitanultam a második fordulóra. és áztatni. Dehogyisnem volt. Mary? Vagy tejszínnel iszod. Glória az időjárást taglalja. Mary bólint. a negyedik háromévesen meghalt fehérvérűségben. – Hat hónaposan ekkora a hasad! Ezt nevezem! Helyre leánykád. mi használ – mondja Glória. Tovább bámulja a lábát. és saját széke karfájára telepedve tejszínt tölt a kávéjába. Június óta követem nyomon Mary Ann McFarland történetét. Glória álmélkodva mosolyog. – Tudod már. Kis idő múlva Mary fölemeli a csészét. és nézi a másik nő kivörösödött. A harmadik a kaliforniai egyetemre jár. ahogy elnézi. keserves telük lesz. – Ó.

– Maga el se tudja képzelni a helyzetemet! – Jaj. mint egy teknős! Mary megragadja a karfát. majd leöblíti kávéval. – Mary – komolyodik el Glória arca is. No. hogy csak úgy csattan a lecsapódó lábtámasz. – Csillagom. mi az. a harmadiknál a kilencedik hónapban leszólítottak az utcán. Mások is ugyanebben a cipőben járnak? – Sőt.– Miért? – Mert szeretem őt. Mary az öklével dörgöli a szemét. se ki. – Én nem tartozom neki semmivel. – Ne merjen ilyet mondani! – Mary próbálja visszahozni a széket az eredeti pozícióba. másodszor. én azt szűröm le. hogy nem tetted tönkre a székem. csillagom. te nagyon szerencsés vagy. hogy apádnak is vannak jogai? Nézd. a tűzoltók szuszakoltak ki valahogyan. – Először is. Mary gépiesen beleiszik. ahonnan már kikandikál a tömés. és apád. ez a csodálatos ember. apámnak… – Leejti a kezét. – Mielőtt észbe kaphatna. Istenem. ha láttad volna magad! Ide hallgass. Hogy lássam. és húzzad. és vigyázva. hogy már volt ilyesmire példa. sikertelenül. idd ki azt a teát. Mások is vannak? – tűnődik Mary. meg ha belém áll a görcs. – Ugye finom? – Még sose ittam ilyet. Egyszer meg a Gelsonban a forgóajtón se be. csillagom. lehet. A te helyzetedben hányan mondhatják ezt el magukról? Látom. – De az én esetem egész más! – Gondolod? – Glória újabb falatot tör magának. olyan kacagásra fakad. és ránt rajta egy akkorát. Wade kiáll melletted. pont olyan vagy. házasságon kívül is számtalanszor megesett már ilyesmi. eszedbe se jutott idáig. végül a kötött kabátja ujjába törli a szemét. Egyébként ez is kitűnő vízhajtó. Wade mond. ami velem történt. hisz neked. megrágja. Mary egyre hevesebben nevet. és nagyon ízlik neki. nem gondolod. Mary csak bámul. hogy mindenkinek. Akárhogy is. nem vagy egyedül. hogy hol marad a súlyadó. beüzemeli a . nem te vagy a világ közepe! Mary behúzza kezét a kötött kabát ujjába. nem gondolod. akkor minek jöttél? – kérdezi szelíden az asszony. hogy apám mindenkinek szétkürtöli. sőt. – Szóval teknős. Dr. kár pocsékolni. – Ha nem akarsz beszélgetni. sőt. hangja is –. aki teherbe esett. csillagom – kap be egy falat süteményt Glória –. – Nem is tudom. nem te vagy az első nő. A nevetőgörcs elmúltával zavartan nézi Gloria Renfrow-t. csillagom. – Ugye rettenetesen sajnálod magad? Mary elkeseredetten küzd a székkel: – Minden… okom… megvan… – Fogd a karfát. mintha kesztyűt venne. Mary gyilkos pillantást vet Glóriára. hogy beszélnünk kéne? Tartozunk ennyivel apádnak. Az asszony a második falatot is a szájába rakja. Nem vicc. Hogy megnézzem magamnak. – Különleges alkalmakra tartogatom. – Bízom benne. Mary hátradől a széken. – Dühít. amit dr. hogy ebben a pillanatban is több szűzen nemzett gyerek nődögél az anyja hasában. nehogy kilöttyintse a teát. – Abból. hogy a könnye is kicsordul. belevájja az ujját a hézagba.

szól a belső hang. Rakodtunk a kocsiba. ezt a titkát még dr. igaz? A lány fájdalmasan nyel. Úgy haragudtam apára. aki járni meg beszélni tanul. erre született négy fiam. A család szerint örökbe kell adni. könnyíts a szíveden. – Jacqueline-ra gondoltam. hogy neki mégiscsak mellettem a helye. és én mit mondhatnék erre? Csak… – Csak? – Csak hát ő nem akármilyen kisbaba. – Idáig csak a baba volt. Visszaszaladt elemlámpáért. – Én… én nem is tudom. csillagom. és kortyolgat belőle. úgyhogy Sam a sáros. mint a villám hasít belé. Johnny jött be utána. – Mary pillantása csapongani kezd a szobában. – Apádat akkor ismertem meg. hogy kempingezni megyünk Sequoiába. – Semmi baj.lábtartót. mikor lesz megint papírgyűjtési akció. Egy perc. a baba én vagyok. Ő valóban nem akármilyen. – Glória Maryre fordítja fényes. aztán iskolába jár meg randizik. Mary körülnéz a szobában. Samet hét évvel ezelőtt hirtelen elvitte egy szívroham. – Hát nem is tudom. – Irigyellek. – Nem akarod másnak adni. hogy bebiztosítsam magam. és próbál rájönni. hiába vártuk. aztán sose látom többet. miért jöttem. Crispin atya szerint is. – Szóval – folytatja Glória megenyhülve –. De Mary tudja. mintha nem értené. – Sam volt a férjem. Mary úgy néz a teára. és erőt vesz magán. és ezt te tudod a legjobban. és megérinti Mary vállát. Halkan megszólal. reszket a szája. hogy ez a szemem láttára történjen! Jaj! – Kitörnek belőle a könnyek. – Igazad van. aki majd megszületik. – Szép. Kislányt szerettem volna világéletemben. milyen nemű lesz a gyerek. és az új szülei erre rá se hederítenek majd. De most előttem van mint pici lány. csillagom. Mary a csészére tapasztja a kezét. öklével dörgölve a szemét azt mondja: – Bocsánat. és zokog a tenyerébe. aranyszeplős szemét. Negyvenegy éves volt. ami eldönti. Ő én vagyok. csillagom. hogy a szíve mélyén a jövőben mint Jacqueline él majd a baba. Dagadt lába megint felemelkedik. – Csak most jöttem rá… – Mary küzd a szavakkal. megvan már a név? Mary nézi a teából felszálló gőzt: mint mikor nyári zápor után páráll az úttest. miért vallott. Özvegy vagyok. amiért hoppon maradtam. csillagom? Mary Glóriára emeli könnyes szemét. végre tiszta és világos. hova legyek. Apád volt Sam tőzsdeügynöke. – Semmi. hogy fel kell hívni az iskolát. hogy került a kezébe. hiszen a babától úgy is meg kell válni. A National Enquirer megsárgult példányain legelteti a szemét. aztán megint . Állítólag a férfi hordozza azt a kromoszómát. Kihűl a teád. hogy ki tudjuk fizetni a temetést. nem dobhatom oda idegeneknek. csak… Glória leteszi a csészéjét. A harmadik szülésem előtt direkt vettem kislányholmit. – Mi baj. és azt akarom. – Együtt kell maradnunk! Glória bólint. ő talált rá. és néha elővesz. Wade meg Amy se ismeri. Az első kettő után már azt se tudtam. az új szülei majd elnevezik másnak. és betáplálja az agyába. hogy muszáj volt megnéznem… – Hogy miért jár ide? – Glória felveszi a csészét. ő nem a szokásos módon fogant. megfogalmazódik benne egy rég szunnyadó gondolat. mikor idejött Sam részvényeit felszámolni.

van. De hallom. Glória kis szünetet tart. – Csillagom. ahol csak érzéstelenítenek. Mary szeme elkerekedik: – Valóban? Glória szemmel láthatóan derül. azt hittem. A lány fogja a csészéjét. nincs semmi baj. hogy a következőt úgy hozom világra. milyen lesz. hogy olyan gondos. – Nem védem az apádat – mondja szelíden Glória. és kérne még. milyen a te állapotod meg a baba fekvése. olyan jól érzi itt magát. Olyan csodálatos élmény. – Milyen érzés gyereket szülni? – Jaj – kacag fel Glória Renfrow. aztán kicsusszant belőlem. – Dr. – Csillagom. érzés. ez a baba különleges. hogy ma mi szabályos. mostanában már lehet szülni teljesen természetesen is. Úgy értem. magadnak kell megtapasztalnod… Mary leteszi a csészéjét a tálcára. őt császárral vették el. nem hagytam magam. és milyen az orvosod… Van. – Ugye gyanakszanak. Ez az asszony a rekedtes hangjával meg a széles. és végig nem tud magáról. mikor eszébe jut. mint a mozivászon a kétrészes film szünetében. De én eltökéltem. kihörpinti belőle a teát. befelé mosolyog. mi nem. ha egyszer vágtak.Glória Renfrow különös. mikor én gyereket vártam. a régi görögök tán használtak étert? Mary a homlokát ráncolja. hogy te is. és a hasára szorítja a kezét. – Erre idáig nem is gondoltam… – Bár ott lehetnék veled. minden szülésnél vágni kell. arannyal pettyezett mogyoróbarna szemébe feledkezik: olyan. fekete szélű. Mary észreveszi. Hova gondolsz. csak látni akarja. kezét összefonja a hasán. Elszántan pillant oldalt. ahogyan az Isten rendelte. hogy röntgeneznek? Glória nem tud idejében félrefordulni. egyikünk belehal. Az első gyerekem. hogyan fejlődik. Az orvos azt mondta. – Persze! A nők ezer meg ezer éveken át szültek altatás nélkül. legalább nézhetjük. . az ügyvéd feje aránytalanul nagy volt a medencémhez. – Hűvöskék szemét Glóriára szegezi: – Ez a szabályos eljárás. – Miért fontos ez? Olyan nagyon számít neked? – Glória halkabban teszi hozzá: – Kisebbítené az apád bűnét? Mary nem válaszol. Maryt megnyugtatja. Kínlódtunk is. hogy el is feledkezett a jövetele voltaképpeni céljáról. hogy fel se vettem. a lányod is egészségesek vagytok. és a következő olyan könnyen jött. ahol elaltatják az embert. és megkérdezi az asszonytól: – Katolikus? A kérdés nem kelt meglepetést. rég elmúlt már az az idő. Johnny meg én egész éjszaka. mikor megszülöd. homályosan kavarog benne gondolat. felelevenít valami kedves emléket. Fogalmam sincs. – Védje csak saját magát. mint egy darab szappan. Senki nem mondhatja meg előre. Wade azt mondja. – Mindenkinek más. hogy megváltozott az arca. Egyszerre ezer kérdés van a nyelve hegyén. mi megy. mindenféle beavatkozás nélkül. hogy valami nincs rendben? Glória egy falat süteményt morzsol a keze közt a szalvétára. Az orvosod jól teszi. és meg akar győződni arról. – Holnap megröntgeneznek – mondja színtelen hangon. aztán így folytatja: – Minden attól függ. nyugodt arcával akár gazdasszonynak is elmenne egy farmon.

Hidd el. a saját jövőjére. nyugodj bele. A lányból egyszerre kiszakad: – De hát hogy tehet ilyet? Hívő katolikus. És beletörődtem abba. hisz nekem is volt apám. Apádra idáig úgy néztél fel. Mary keze ökölbe szorul. mint az örök homály vagy a purgatórium. hogy csak ember. és végre meg tud szólalni. visszakaphatod a szentet. Olyan ez. nem az enyém. hétvégékre. Mary megint sírással küzd. Értelek. Ne gondold. Vagy csak ülünk hátul a kertben. Azt remélted. özvegy voltam. ha bánatom van. régi dolgok. aki soha nem lehet az enyém. de nagy tévedésben vagy. – Keserűen kacag. nem utazgathatunk. ha idősebb leszel. Önmagáért kell nekem. de apád mind a kettőnket szeret. – Igazán szereti őt? – Csillagom. anyád. hogy miért jön ide. miért nem válik el? – Miért gyűlölné? Lehet hogy most még nem érted. Mary. se tud róluk. Színlelés minden percünk. de én csak másodlagos vagyok az életében. – Egész szívemből szeretem. hogy beavasson. Germaine-re. és… – Mary. mire gondolsz. meg. és a világon mindent megtennék érte. volt jócskán. nagyon tévedsz. Ezek a dolgok így működnek. hogy annyival több vagy nálam. ami vár. Ha megajándékozom. és nem bánnám. Remélem. legalábbis míg némi tapasztalatra meg érettségre szert nem tettél. Nem számíthatok közös nyaralásokra. nem mutatkozhatom vele nyilvánosan. megérted. Apádtól nem fogadok el semmit. mit csinálunk szerda esténként. a szüleire. és a naplementét bámuljuk. mi történt pár napja. nem könnyű egy házasember szeretőjének. kezdetben fontos volt a szex. – De ha apám ennyire gyűlöli anyámat. hogy égő szeme elárulja. amiért ezt tettük veled. Fontold meg te is. gondolom.Ami engem illet. Glória így folytatja: – Ne haragudj apádra. – Még hogy mi. És nagy néha ágyba is bújunk. Mary. egyedül küszködtem a három tizenéves fiammal. – Nem is tudom. és becsaltam az utcámba. én igazából számítottam rád. És ő is szerethet többet. mint azelőtt. hogy az én koromban sokkal többet fogsz tudni. Mary? Apád jön. De hát eltelt hét év. De az ő dolga. Ó. – Mike-ra gondol. Tudod. Jaj… semmi se olyan. amikor a leginkább támaszra szorultam. szerinted miért jár ide apád? Tudom. ledobja a cipőjét. amely olyan hirtelen tért más . ez rád tartozik. rám is. és visszasegítem őt az oltárra. Te még keveset tudsz a férfiakról. hogy gazul elcsábítottam. én tudom. De ne várj tőlem ilyet. De ne gondold ám. Mary. Nem hívhatom fel. Ha pedig azt hiszed. dolgozom a megélhetésemért. Csak másképpen. A hangja megtörik. Mióta apádtól hallottam. mit gondoljak. Dühös vagy rá. és nem kecsegtethetlek. Ne nézz le. kitart. mi hozott ide. Mary. nem viheti haza. és hetente csak pár órát tölthetünk együtt. Vagy megjavítja a konyhai lefolyót. ahogy beléhasít a fájdalom. Magányos vagyok. apádnak titkai vannak. A rettenetesen magányos emberek így tudnak a legkönnyebben egymásra találni. mert én mindent letagadok. mint egy szentre. ha sülve-főve együtt lennénk. persze. és nézi velem a tévét. Néha kártyázunk. Van állásom. minek tagadjam. amikről csak nekem beszélt. Mary az öklével törölgeti az arcát. és most kiderült. olyan férfit szeretek. – Apádnak elmondom. És mind azzal kapcsolatos. hogy itt jártál. Mary fél. Én is a legjobbkor érkeztem neki. egy férfit több nő is szerethet. nők vagyunk kiismerhetetlenek. és apád akkor lépett az életembe. Te is szólhatsz neki.

Nesztelenül benyit. – Apa – mondja –. lábujjhegyen megy a nappalin át a tévészobához. de Mary tudja. miközben ki-be járkált egy Lincolnforma. hogy eggyel több gyereket fogant a kelleténél. De… És Glóriának Mary nagy meglepetésére kicsordul a könnye. Ted McFarland nyúzott és megtört. az igehirdető Hoseah hiszékeny részes aratókra okádott lángot és kénkövet. hogy milyen vonzó jelenség. Lekapcsolja a motort. aztán mikor a megszállott Hoseah gyógyítással is gyarapítani akarta a bevételt. meg minek az egész. akin nem látszik. első emléke egy deszkaviskó egy forró párás éjszakán. Koránt sincs meglepve. akkor se. de ebben nem biztos. és nézi pár percig az égő villanykörtét a bejárat fölött. kellemes arcú. Sátorlakók voltak. De itt. mint azelőtt. magányosan iszogatva. Nagyon kicsi lehetett még. A lánya vizsgálódva nézi. hogy Sam ott fekszik a konyhakövön. folyik az orrom és a felismerhetetlenségig feldagad. és olyan ostobaságokra gondolni. Így halt bele Ted anyja abba. mintha imádkozna. Ne haragudj! Éjfél utánig beszélgetnek. egy nő sikolyai a szomszédból. csillagom. – Én nem az a nő vagyok. és valami Urat szólongatott. de csak most fogja fel. Mikor láttam. hogy az apja ott virraszt pizsamában. letérdel. semmi se örök. Ted halkan. hogy a nagy. hogy önsajnálat. A fiúknak kellett kalapozniuk. én is úgy éreztem. Önkéntelenül kinyújtja a kezét. Hoseahnak ment az üzlet. Ted McFarland hite szerint egy sátorban látta meg a napvilágot Tuscaloosa mellett. varázsos mosolyú. fekete óceán partján állok. amint egy-egy fehér bőrű déli kisasszonykával kettesben pályázott a hetedik . és az asszony karjára teszi. Vajon milyen szerető az apja? A férfit látja benne. bizony szánalmas. Ted meghökkenve pillant föl. ne haragudj. mert a földön ült. a szegény színes bőrű meg fehér együgyűek tomboltak. és a kalap mindannyiszor megtelt. kezében egy pohár itallal. és csöppet sem botránkozik meg saját magán. Hoseah McFarland „prédikátor" felesége halála után összeszedte kevéske cókmókját. ők voltak. egészen más szemmel. ütemesen fűzi a szavakat. Észrevehette volna már. És Mary megsajnálja. Az apja. és megérti Gloria Renfrow-t. Negyvenöt éves már. Tölthetek még? Két és fél óra múlva Mary csöndesen beáll az Impalával a kocsifelhajtóra. tetszik a nőknek.mederbe… – Minden olyan más lett… – Igazad van. Üres a csészéd. akik „isteni manná"ban részesültek. Mary a lábához telepszik. és fiaival körútra indult a déli államokban. Én bőgök. végighallgatnia a szentbeszédet. Tedet tizenhárom évesen Hoseah mankózásra fogta: be kellett sántikálnia a sátorba. apuka. – Apa – suttogja. amiért fülig beleszeretett. nyársat nyelt nyakigláb ember. s ha esetenként Ted az apjához járult dicséretért. Mary odaszalad. És nagyritkán bátorkodom újra odaállni. s bevallja a titkot. a sátor végében találta. amiért erre is kíváncsi. mintha csak ledőlt volna szunyókálni. Az apa beszél a Glóriával folytatott viszonyról. és átöleli. és megszorítja Mary kezét. ha sírva marasztaljuk. amiről Lucille sem tud. jajgatok. a képem. Ted jól adta. aztán a mankót elhajítva felrohannia az emelvényre. a levegőben pálinkaszag. olyan békésen. Glória mosolyt erőltet magára. de kemény és izmos. már csak ez hiányzik. A szomszédasszonyok aggódva szaladgáltak. az éjszakában. ha sír. aztán hajnalban jajgatva hoztak egy élettelen batyut. Istenemre.

– Rengeteget iszik. Az ivás szükséglet nála. amit csak Glória nyújthat neked. anya nem? Aztán ezt: Mi az. ami elzakatolt a gyapotföldek mentén. nem az fájt neki igazán. mint mi vagyunk. hogy régtől észrevette benne ezt a vonást. hogy az apja inkább pap. Újratöltené a poharát. apa. a pohárszékhez lép. valakinek beszélnie kellett ezekről a mind gyakrabban előtolakodó emlékekről. lenéz a lányára: – Szóval kíváncsi vagy. Lucille viszonylag jól szituált. meghalt. Nem tudom biztosan. azt gondolta. Már rég csinálja. Glória előtt viszont meg tudott nyílni. Mary. – Apa – kéri –. csak te nem vetted észre. hogy az apja hűtlen lett az anyjához. aztán 1932-ben. mint Crispin atya. a gazdasági válság kellős közepén a rendőrség letartóztatta. az iskolában tanultál Goethéről. nem is érdekli. de én nem? Mary rádöbben. Aztán egyik éjjel kigyulladt a sátor. előbb ezt kérdezi magában: Mi az. de meg is találják. mi lett az apáddal meg a testvéreiddel? Ted nem tudja. ahogy tudott. Ted fölkel. úgyhogy ki tudja. magyarázd meg anya viselkedését. a Szent Márkot árvaháznak állította be. Mary. mert kirabolt egy öregembert. talán kell is nekem. Tednek lélekszakadva kellett menekülnie. és végül kellemesebb volt az egészet elfelejteni. Ted a lánya fejére helyezi a kezét. Lucille-nek nem mesélt gyerekkoráról. Ted kisöccsét is agyontaposták. mert megbékéltem. . Hátrafordul. én nem is ismertem az anyámat. S rájön. mielőtt ráébredhettem volna. – Mary. de meggondolja. és büszkesége nem engedte. huszonkét éves fővel ismerte meg. Itt találkozott a katolikus hittel. élt az utcán. Titkolózott hát. miért tűröm a parancsolgatást. A Szent Márkban a többi fiúk. Marynek furcsa. hogy mikor kiszimatolta Glória Renfrow létezését. Néha úgy érzem. csupa férfiember. Talán. hanem hogy hűtlen lett őhozzá. ha anyád is megbékélne. hogy a katolikus hitet nemcsak elhagyják. – És miért tűröd a parancsolgatását? – Gondolom. a papok meg a világi tanárok. és én szívesen teszek a kedvére. és bedugták a Szent Márk Fiúotthon és Javítóintézetbe. Északon kötött ki. hogy papucs alatt tartsanak. mások fontosabbak neki. de csak most világosodik meg előtte mindenestül. Mi ez a sok jótékonykodás. védett családból jött. felugrott az első vonatra. Lenn Délen az apám meg a fivéreim vettek körül. mit jelent nekem. mert így a legegyszerűbb. Iszonyúan hiányoztak a nők az életemből. Ez is kell az édesanyádnak. szelíden rákérdez: – Tudod. hogy jócselekedetekkel válthatók meg a bűnök. mikor ezt hallja az apja szájából. meg ruhagyűjtés? A bizottságai jobban érdeklik nálunk. nem? Ő mond valamit arról. neki az egyház lett a családja. amit hall: egyszerre papnak látja az apját.mennyországra még itt e földön. Hoseah McFarland kisuttyant valahol hátul. hogy nem akarta elijeszteni. De folyton halogatta. amit Glória nyújthat neked. Miattam? – Nem. és azt szeretném. majd egyszer elmondja az igazságot. Maryre revelációként hat. hogy szégyenletes múltját kiteregesse. meg beteglátogatás. de a pánik sokak életébe került. Chicagóban. Ted annyira szerelmes volt belé. – Anya és a bűn? – Talán csak bűnösnek hiszi magát.

az ifjú szeminaristának végigharcolni egy véres háborút. Úgy nézik egymást némán. elvenni. mintha éppen szerelembe esnének. hogy csodálom. és Ted mókásan mosolyog rá. hogy eszményei a porban hevernek. és Mary beismeri. apa? – Maradjunk annyiban. Aztán Ted megszólal: – Késő van. és Mary megnyugszik. szülei közül idáig az anyját tartotta jobb katolikusnak.Ted visszaül. és hátat fordítani az elhivatottságnak… – Ugye te igazán szereted Istent. Mary odabújik hozzá. cicám. Arra gondol. És holnap vár a röntgen. beleszeretni. aztán megismerni Lucille-t. és azt suttogja: – Félek. utána számot vetni. apa. Váltanak pár szót a katolicizmusról. milyen lehetett az apjának. .

Ne taszíts el. Mindenki számára. hogy a nálánál alig idősebb asszisztensnő madártojáskék. ráadásul rövid ujjút. miközben a mosolygó asszisztensnő fölsegíti a hideg fémasztalra. sapka. Mary meglepetésére élénk színű papírban csomagot talált a küszöbön. úgy retteg –.19. ne haragudj. de aztán megint elszontyolodott. – Fáj a hátam. tartsa vissza a lélegzetét. Itt a döntő pillanat. hadd segítsek. Szeretlek. Egy órája. – Most mozdulatlanul kell feküdnie. – Tudom. – Az asszisztensnő ólom válaszfal mögé lép. – Kérem. és odatelefonált Masseyékhez. Olyan sok múlik ezeken a felvételeken – például az is. zümm. Mary úgy érzi. Kézzel horgolt rózsaszín babaruha volt benne – kabátka. Pár perc múlva. – Kényelmetlen. Nem lesz egyszerű. Wade rendelője. hogy hívjon fel. Lenne szíves kicsit jobbra fordulni? Felcsúszik a papíring. Most már hamar megleszünk. Az asszisztensnő visszavonul fedezékébe. – Egyáltalán ne mozduljon. szülei már aggodalmasan toporognak. milyen hamuszínű a szája. miután felöltözött. – Most a bal oldal jön. mint az ijesztő röntgengépre. – Elnézést. és Mary a pucér hátán érzi a jéghideg fémet. hogy lesze utolsó fejezete a dolgozatának. vagy az íróasztalfiókban marad. Wade-hez – mondja Ted. – Azonnal fölmegyünk dr. az asszisztensnő meg a gépet igazgatja fölötte. kettő oldalról. hogy ismét szent a béke köztük. Crispin atya a paplakban várja a röntgen eredményét. Most meg itt fekszik háttal a röntgenasztal hideg tömbjén. Ha a . – Csatt. zümmög. amint ráközelít. vékony vászonköntöst visel. és egyáltalán ne mozogjon. az asszisztensnő megint odalép az asztalhoz. és Germaine kézírásával ennyi: Mary. – Még egy felvétel szemből. csatt. de az anyjával üzent neki: – Kérem. Maryt időlegesen felvidította. amint hazaér. Mary kilép. igyekszik hát másra gondolni. Mary belátja. fejezet A papírköntöst markolássza. de aztán észreveszi. mikor kiléptek a házból a szüleivel. hogy bizony ideges – sőt alig él. Ilyen kritikus pillanatot még nemigen ért meg orvosi pályafutása során. Míg apja a motort melegítette. Marynek feltűnik. Kazettát cserél. dermesztő hideg van a helyiségben. A gép kattog. kattog. kiscipő –. mikor feltűnt dr. Mary visszarohant. Germaine már elment az iskolába.

hogy Ted arca továbbra is feszült: Jonas sejti. – Előveszi a tollát. Pedig az idő sürget… Joan Crawford fölemeli a burát. Wade. amit szeretnél. a sikolytól viszont berezonál a hangszóró. a vonásokat nem mutatja. Na de ha csak keze vagy lába nincs. Mike mordul egyet. tanú rá az átláthatatlan ablaküveg. Mintha összerándulna az arca. Leereszti a kezét.gyereknek nincs feje. azzal mutogatja a kis pókhálós alakot. de örömszerzésnek egyikük se nevezné. Mary. Az orvos Maryre néz. te hogyan látod? – De csak őrjítő némaság a válasz. oda kell szólni. – Nos – lép közelebb –. A magzat körvonalai világosan láthatók. Sherryvel magukra húztak egy gyapjú plédet a cúg ellen. és igencsak hevesek voltak alatta. McFarland. hogyan és mikor említse meg a cikket. nyisd ki a szád! Küzdj azért. Az orvos reménykedve néz a lányra. hogy bizonyos körülmények megváltoztak. leesik a kő a szívéről. – Semmi se változott. hogy beleegyezzenek a közlésbe. Semmi se változott. a kéz. és halkabbra állítja. Ez meg – rajzol körbe egy elmosódó foltot – a fej. már jön a következő. Jonas felkattintja az ernyő világítását. mondjuk? Mi van. ismerje el. de a röntgenkép nem eléggé részletes. Kevesebb a bizonytalansági tényező. doktor úr – osztja ki Lucille –. Amint leülnek. Jonas Wade készül istent játszani. De most elnapolja a dolgot. a láb. de lám. Jonasnek rendeznie kell sorait: a röntgen eredményétől tette függővé. és kitűz két felvételt. Nem húzza az időt. hogy a magzat testileg rendben van. hogy ön miért foglalkozik ezzel. Nem kértük a tanácsát. átgondolták újra ezt az örökbeadást? Mary is. doktor úr? Milyen lesz az arca? Lesz keze-lába? Hát ép agya – vagy csak nyálkás massza tölti meg a fejét? – Úgy nézem – köszörüli meg ő is a torkát. – Mrs. hogy az arcukról lerí a szorongás. Nem tartjuk meg. – Ezt már rég eldöntöttük. Mivel a kocsi ablaka bepárásodott – itt leghátul amúgy minden autóé –. – Ez a kettő sikerült a legjobban. megsajnálja őket. se a kövér Sherry nem tanúja a hátborzongató jelenetnek. itt a gerinc. látja. mi lesz. – Mary. ha a rendellenesség drasztikus beavatkozásra nem jogosít fel? Erre hogyan lehet felkészíteni Maryt? Jonas érzi. – Egyébként nem értem. de Jonas látja. hogy az ő friss aggodalma tükröződik rajta. és amit én is szeretnék – gondolja magában. a kéz-és lábfejet.hogy a magzat normális. és szembefordul a családdal: – Semmi rendellenest nem látok. A két nő megkönnyebbül. amint sikeresen túljutott ezen a próbatételen. de Lucille elébük vág. Abbban bízott. körme mélyen belevésődik a tenyerébe. Úgy fest. Jonas Wade azt várta. Fordulópont. hogy ökölbe szorul a keze. Gyerünk. Sikerre semmi remény. Vagy épp az agy állapotát… Ted a torkát köszörüli: – Akkor minden rendben. se Mike. És rajta múlik. apja is nyitja a száját. Lucille félszegen megszorítja a lánya kezét. dr. amint kiderül. Mikor a nővér betereli hozzá McFarlandéket. megpillantja a tányéron a patkányt és sikolt. Talán érdemes újra átrágni a kérdést. ma elkezdheti a puhítgatást. – Éhes vagyok – jelenti ki Sherry. miközben Mike a pulcsija alatt nyúlkál. egy oldalsót meg egy szembülsőt. – Itt vannak a bordák. .

– Rickkel se volt a világ teteje. – Még csak fel se áll neked. A lány felvonja tömzsi vállát.– Jézusom – temeti a fiú az arcát a lány nyakába. – Hiszen még megy a film! Mary a szobájából hallja. hogy a kocsi beáll a felhajtóra. – Egy órája segítek itt már neked. úgy suttogja: – Mike… . – Nem volt elég két kukoricalepény meg egy extra nagy zacskó pattogatott kukorica? – Mit csináljak. de mikor a Mulhollandon leparkoltak. hol a bibi – vadászik pattanást az állán Sherry. aki mindig is bukott rá. egy pár sílécnél nem adja alább. – Micsoda? Ki mondta? – Charlie Thatcher. Csak Marynél most benn van a dugó… – Fogd be. és hűvösen mondja. hogy a szex hűha. De neked is segítened kell. Mike-ot mintha kígyó csípte volna meg. hanem Mary – A lány szembefordul Mike-kal. – Nocsak. Másodiknak Charlotte Adamset. Mike halkan beszél odakinn: erre sarkig tárja. tudom. Meg is akartam hívni a partimra a múlt hónapban. Te soha nem is feküdtél le vele. tévedni emberi dolog. hogy Charlie Thatcher csinálta fel. Kétségbeesésében fanyalodott Sherryre. én igyekszem. és az üveghez nyomja verejtékező homlokát. – Sherry. de kiderült. hogy ne unatkozzak. Mike karba fonja a kezét. Hiszek neked. Mary tesz egy lépést előre. mert megveszel értem. aki a nyáron szakított Rickkel. – Ne legyél úgy oda. – Hagyj ezzel békén. Először Sheila Brabenttel próbálta. csinos arca csupa bizonytalanság. – Különben is nagy hanta. hogy nem azért hívtál. miért hagytad abba? – Mert. és résnyire nyitja a szobája ajtaját. Mindenki tudja. Mike. – Jó. – Kukucskálót töröl az ablakra. és öklével csapkodja a volánt. de anyám nem engedte… Hé. le nem venné szemét a vetítővászonról. „Babyjane". – Kár megjátszanod magad. Majd csináljuk máskor. – A teremtésit! – húzódik el a fiú. hagyd már azt a filmet! – Kell valami. Ez a hájpacni a harmadik nekifutása a hónap folyamán. kilöki a hangosítást. és rosszkedvűen bámulja a párás ablakot. a lány kikötötte. hogy csak a melléhez nyúlhat. énekli Bette Davis. – Úristen… – Úgy kell szegény lánynak. Bár nem hibáztatom. – Tudom ám. Hja. a mozitól mindig flamós leszek. az osztálypénztárost fűzte be. és indít. kinyújtja a kezét. – Kezdtünk beindulni. – Nem én kellek neked. mit csinálsz? A fiú letekeri az ablakot. kár bedőlni a szép csomagolásnak. Mike lerúgja a plédet. – Sherry. És meglátja a fiút: behúzza a vállát. bocsánat. Megszólal a csengő: kikapcsolja Charlie Vintont. aki tüzes volt és készséges. – A lány ráemeli homokbarna szemét. így meg úgy – mondja Sherry.

Lucille az Oltár és Rózsafüzér Egyletbe készül. a telefonhoz. hogy „a fej beilleszkedik"? Aztán érzi. tárcsáz. – De hát korai. Wade. ahol az anyja épp a cipzárral vesződik. mire készüljek. Higgadtan vonul a nagy hálószobába. – Tessék? – Megrepedt a burok. – Jól vagy? – Jól. Szerda este van. – A gyerek… Lucille megdermed. Elengedi a cipzár húzóját. a San Fernando-völgyben metsző szelek grasszálnak. fejezet Dél-Kalifornia szokatlanul kemény telet él át. forgás. Az anyja a franciaágy szélén ül mezítláb. A bugyim is átázott. Ted későig elmarad ma. Az Encinót mondta az orvos. hogy a bugyija átitatódik valami meleggel. gomolygás –. Mary Ann – mondja hívom az orvost. Ezt vártuk. nem tudják. anya. Mary lerogy a puffra. félig felhúzott cipzárral. Valami mozgás van a hasában – toccsanás. ez rosszat jelent. – Mary átkulcsolja magát. Odaszólok . – Mary Ann? Fölnéz. Mary a tükörben bámulja magát. Ezért volt minden. a Santa Monica hegység fölött haragos barna felhők gyülekeznek. ugye? Mary behunyja a szemét: Hát itt tartunk. Korai még. Mary grimaszolva rázza a fejét. vad vihar érik. – Tényleg jól vagy? Újabb görcs? – Nem. A levegőben rosszkedv és bizonytalanság. Mary Ann. Odafordul. Mary ajándékokat csomagol a szobájában. – Miféle idő? – kérdezi Lucille. Össze kell csomagolnunk a cuccod. – Mary Ann? – Aggódva áll mellette az anyja. Lucille egy pillanatig tanulmányozza Mary arcát. és mikor odanyúl. karácsonyig már csak egy hét van hátra. Wade megmondta. de sürgős esetről lévén szó. az anyja az éjjeliszekrényhez lép.20. Leteszi a ragasztószalagot: vajon erre értette dr. és volt egy összehúzódás. és vár. Lassan fölkel a székről. – Ülj le. Amy a cserkészekhez ment. a McFarland házon már égnek az ünnepi fények. aztán irány a kórház. Görcsösen összehúzódik a hasa. Wade. megkeresik. – Dr. – Megint egy… – Biztos vagy benne? Talán csak jóslófájások. – És milyen érzés volt az az első… összehúzódás? – Görcs. Bejelenti: – Itt az idő. – Akkor jó. aztán ismét elernyed. míg Lucille kikeresi a számot a noteszából. gondolja a lány. Föl se néz. – Mit csináljak. változást tapint. hol van épp dr. – Azt mondták. addig is be kell vigyelek a kórházba.

nekik, hogy tudják, megyünk. A telefonhoz lép. – Rendszerint tíz-tizenöt perc van a fájások közt eleinte, és eltart egy darabig, míg kijön a gyerek, főleg az első. Van időnk. Mary úgy nézi a lányt a tükörben, mint egy idegent. – Tudod, éreztem, hogy megfordul bennem. A feje már nem fönn van, hanem lenn. Dr. Wide ezt is jelezte, úgyhogy nincs tévedés. Lucille feltárcsázza a tudakozót. – Az Encino Kórház számát kérem. – Lefirkantja a jegyzettömbre. Mary a tükörből figyeli, ahogy az anyja lenyomja a gombot, és vonalra vár. Mikor tárcsázni kezdene, Mary rászól: – Ne hívd őket, anya. Nem megyek. Lucille keze alatt forog a tárcsa. – Mit beszélsz itt? – Anya, én nem megyek be a kórházba. Tedd le azt a telefont. Lucille a lányára bámul, és leteszi. – Nem akarom, hogy a baba a kórházban szülessen. Nem akarok aludni, míg idegenek segítik a világra. Ez az én dolgom, én kezdtem, én fejezem be. – Miket mondasz itt? – Itthon akarom megszülni a gyerekemet! Lucille felpattan: – Ezt nem gondolhatod komolyan! Nagy nehézkesen Mary is föltápászkodik. – Nem megyek kórházba, nem kényszeríthetsz. Megint… a görcs. Ilyen gyorsan szokták követni egymást? – Istenem, miért vagy ennyire értetlen, kislányom! A baba korán jön! Be kell menned a kórházba! Mindenféle bajok lehetnek... Hívom a mentőt… – Nem! Lucille tárcsázni kezd. Mary egyik kezét a hasára tapasztva odasiet. Kikapja a kagylót az anyja kezéből, és lecsapja. – Ez nem lehet igaz! – kiáltja Lucille. – Itt kell megszületnie! Te vagy értetlen! – Mary Ann, hallgass rám. – Lucille a lánya vállára teszi a kezét. – Itthon nem szülhetsz. Veszélybe kerülhettek, te is, a baba is. Neked szülőszoba kell. Steril környezet meg rendes orvos meg érzéstelenítés. – Miért? A nők évszázadokon szültek e nélkül is. – De hányan elpusztultak! Hallgass ide, Mary Ann, szüléskor minden megtörténhet! Komplikációk lehetnek! Mary Ann! – rázza meg Lucille. – A baba korábban jön a kelleténél. Ez azt jelenti, hogy gond van vele! – Szó nincs erről, anya. Egyszerűen most jött el az ideje. Fáj a hátam. Ott sajog. Le akarok feküdni. Rossz ebben a nedves bugyiban. – Hadd hívjak mentőt… – Nem – ereszkedik Mary az ágy szélére. – Az összehúzódások szünetében jól érzem magam. Anya, nem kényszeríthetsz. Ha bevitetsz, végigüvöltöm az utat és mindenkit megtépek. – Jaj, Mary Ann – ül mellé Lucille. – Miért csinálod ezt? Miért, az isten szerelmére? – Mert részt akarok venni benne, mert érezni akarom. Lucille megsimogatja a lánya haját, és átkarolja a vállát. – Egyszerűen nem értelek. Mary az anyjának dől, Lucille vállára ejti a fejét.

Némán ülnek egy pillanatig, Marynek jólesik az anyja közelsége. Aztán így szól: – Meg akarom tartani. – Tudom – csókolja homlokon a lányát Lucille. – Gyerünk, segítek bebújni az ágyba. Mary az anyjára támaszkodva is nehezen lép. Meg kell állniuk az ajtóban. – Milyen időközökben jön rád? – Nem is tudom – lihegi Mary. – Úgy ötpercenként. – Rendszeres? – Igen. – És fokozódik? – Igen. Végigvergődnek a közlekedőn, Lucille szinte a hátán cipeli a lányát. Mary a szobájába érve az ágyra rogy, az anyja hálóinget vesz elő a fiókból. Mary nyögve rúgja le a cipőt, lecibálja a ruháját. Az alsóneművel az anyja segít: megdöbbenti lánya felduzzadt teste. Mikor rákerül a hálóing, Mary betakarózik, és megfogja az anyja kezét. – Bár jönne már dr. Wade. – Könyörgök, Mary Ann, hadd hívjak mentőt! Mary mosolyog: – Anya, nincs semmi dolgod? Nem kéne vizet forralnod meg lepedőket tépdesned? Lucille a könnyeivel küzd, de sikerül elkacagnia magát: – Lila gőzöm sincs, mit csináljak. – Hívd fel újra dr. Wade-et. – Jó. De mikor emelkedne, Mary szorítása visszatartja. – Anya… Lucille félrepillant, nem bírja nézni a lánya fájdalomtól eltorzult arcát. Az órájára néz: – Négy perc szünet volt. – Ez túl gyors, ugye, anya? – Mary alig kap levegőt. – Azt akarom, hogy apa is itt legyen. Nehogy lemaradjon róla. Az anyja már kászálódik, mikor Mary észbe kap. – Nem, várj, nem érdekes. Van még idő. Lehet, hogy véletlenül nincs a tornateremben. – Nyugodj meg, drágám, bízd csak rám. Mary felkönyököl, fülel. A hálószobából tárcsázás nesze hallatszik. Lucille halkan beleszól, Tedet kéri, pár szó, és már le is tette. Szürke az arca, mikor ismét felbukkan a lányszoba ajtajában. – Mindjárt jön. Mary hátrahanyatlik a párnára. – Jaj, anya… – Sose hittem volna, hogy meg tudom tenni. – Mikor Lucille leül az ágy szélére, Mary látja, hogy a szeme könnyes. – Hát tudsz Glóriáról? – suttogja. – Öt éve. Mary ökölbe szorítja a kezét, és a szemét dörgöli. – Ne sírj, drágám. – Hogy tűrhetted! – zokogja Mary, elől a könny a keze alól a párnára. – Hogyhogy nem tettél semmit? Lucille nem törődik a saját könnyeivel, megfogja Mary csuklóját, és az ölébe vonja a kezét. Mosolyogni próbál.

– Mert szeretem, és nem akarom elveszíteni, és ha ez az ára, én kész vagyok szemet hunyni. Mary félrefordítja a fejét. – Én gyűlölöm apát… – Nem gyűlölöd. Nem ő tehet róla. És ne áruljuk el neki, hogy te tudod ezt az egészet, jó? Mary odasandít: – Hogy gondolod? Hiszen most telefonáltál rá? – Mondjuk, te véletlenül meghallottad az ügyfél nevét, akihez készült, utánanéztünk a telefonkönyvben. Ugye hajlandó vagy, Mary Ann? – Nem érdemli meg. – Nem érte teszed, hanem énértem. Ígérd meg! Mary csodálkozva néz az anyjára. – Úgy sajnálom! – nyöszörgi. – El van boronálva, a mi titkunk, és kész. De most már ideje készülnünk. – Jaj! – Mary elhúzza a kezét, és a hasát szorítja. – Most erősebb – suttogja. – Meddig tart még, anya? – Gondolom, pár óra. Lucille nézi, ahogy a takaró alatt megkeményedik a domborulat, aztán elernyed. – Anya… – Megbántad, hogy nem vették el? Lucille felkapja a fejét: – Mary Ann! Honnan veszed ezt! – Kihallgattam, mikor apával vitatkoztatok még júniusban. Ráparancsoltál apára, hogy keressen valakit… – Jaj, Mary Ann, én nem gondoltam komolyan. Tudhatod! – Pedig ezért vágtam fel a csuklóm. Azt hittem, apa meg te végigcsináltatjátok velem. – Ó, szegény, szegény kicsikém – simítja meg Lucille Mary homlokát. – Részeg voltam. Nem tudtam, mit beszélek. – Gondolod, hogy a gyerekem torz lesz? Lucille beszívja az arcát, a nyelvébe harap. Sós, fémes ízt érez a szájában, és azt mondja: – Ugyan már. Szép kislány lesz. – Annak ellenére, hogy koraszülött? – Ne aggódj emiatt, drágám. Na megyek, fölteszem forrni azt a vizet. Fogalmam sincs, minek, de a filmeken így szokták… Mary behunyja a szemét. Magába mélyed, eufóriában lebeg. Az anyja pár perc múlva visszaül az ágyához, és Mary bizonytalan hangon kérdezi: – Anya, eszembe jutott egy emlék… vagy csak álmodtam volna? – Csukva tartja a szemét. – Rácsos ágyban vagyok, és hangokat hallok a falon túlról. Egy nő sír, sikoltozik: „Nem akarok meghalni!'' Aztán egy férfi beszél, de nem értem, hogy mit. Anya… te vagy ez a nő? – Négyéves voltál – suttogja Lucille. – Még a másik lakásban. – És mi volt ez az egész? Lucille szorosan behunyja a szemét. – Nekem soha nem lett volna szabad szülnöm. Mary Ann. Az orvosok azt mondták, nem vagyok rendben belül. Te is nehezen jöttél. Negyvennyolc órát vajúdtam, aztán császármetszés lett a vége. Onnantól nagyon féltem. Apáddal elvetettük a születésszabályozást, és iszonyúan megijedtem, mikor kiderült, újra

sőt igazából kívántam is őt. mert nemcsak a terhesség. kezét háziszőttes kötényébe törölgeti: – Jonas. meg a sülő gyömbérkenyér illata. ő az élet iskolájába akar beiratkozni. A nappali ablakát betölti a feldíszített fenyő. – Megyek. a nagyvilág megteszi egyetemnek. Penny keres telefonon. Nehéz a szívem. hogy a szüzesség megóv a szenvedéstől. foglalkozik a gondolattal. Jonas komoran nézi a fenyő körül kavargó havat. Penny hisztériás rohamot kapott. ha mégis jólesik. Ki tudná előre megjósolni a kilengéseiket? – Beledugtam a fejemet ebbe a McFarland-dolgozatba. Bernie a tojáslikőrjébe bámul. Előző este hazatelefonált Cortney. . ha a fene fenét eszik. – Majd megoldódik ez is. Jonas. hogy nemes ügyet szolgálna. Crispin atya azt mondta nekünk. és Amyvel együtt a méhemet is kiszedték. megnézem azt a vizet. akik valami Haight-Ashbury nevű helyen kvártélyoznak. – Vigadozzunk – jelenti ki Bernie. de a házasélet réme sem fenyegetett többé. hogy Isten a terhességgel büntet minket. – Jonas végre kortyol egyet a tojáslikőrből. Én szerelmes voltam apádba. Borsózott a hátam a nemi aktustól. – Tudod. – Őt még meg kell győznöm. Ha határozottabb vagyok. sürgős esethez hívnak. de… Lucille lehajtja a fejét. mint a testvérek. – Lucille a lánya értelmes. mint a strucc. a műtét után legyünk egymással úgy. hogy a San Fernando-völgyből átteszi a székhelyét San Franciscoba. Mary Anne. – A dolgozatról jut eszembe. Nekem ez nagyon megfelelt. hidd el. hogy Cortney akkor se fog visszakozni. A kél férfi kényelmesen üldögél a rummal gazdagított tojáslikőr mellett. Arra jutottam. mint a nap. Mary Ann. nekem sose esett jól a testi szerelem. Azt mondja. kék szemébe néz. – És aztán mi történt? – Az imáim meghallgatásra találtak. Azt mondta. még a házasságban is. Bernie hiába vigasztalja közhelyekkel. és megütődik. Átmeneti hepp. de ettől a bizonyos asszonyi kötelességtől viszolyogtam. végül nekikeseredett. Talán mert olyan vallásosan neveltek. De bűntudatom is volt. Mary meg az apja készségesek lesznek. és anyám. Kijelentette.teherben vagyok. Halálosan szerettem apádat. A házat már a melegen csillogó karácsonyi fények bélelik ki. – Mikor kivették a méhem. – Talán Pennynek van igaza. miközben Esther Schwartz a konyhában ipari mennyiségben állítja elő a süteményt. Jonas előbb megrendült. hogy Jonas hozzá se nyúl a magáéhoz. A férfiak igénylik ezt a dolgot. ujjongtam. Nem is mertem még szóba hozni. Kihörpinti a poharát. szegény együgyű lélek azt sulykolta belém. Úgy nézem. Egyszerre feltűnik Esther Schwartz a konyhaajtóban. Nem kellett többé igazi feleségnek lennem. a család hozzájárulását megkaptad már? – Nem. a barátaihoz. Az egyház azt tanítja. – Ne haragudj. Mary Ann. de a kandallóperemen Hanukát várja egy szép menóra is. és lecsillapodik belül. de az anya… – Jonas a fejét ingatja. Szipog. Jonas előtt világos. mikor már minden késő. – Kiszámíthatatlan fajzat a tinédzser. ezért fordult el tőlem. Bernie. hogy a karácsonyt nem otthon tölti. nem költözik el. a szeméhez kap. hogy a testiség bűn. aztán dühbe gurult. két éve kellett volna okosnak lenni és nem most. Így menekültem meg. – Ne légy olyan szigorú magaddal – hoz még egy rundot Bernie a kanapéhoz. Gondolom.

már a bejárati ajtó gombján a keze. A verejtékező Marynek fülig szalad a szája: – Tudtam. Az orvos nézi kicsit a lányt. – Cicám – rohan be Ted a lánya ágyához. hanem kényelmes otthonka. Száraz torkán nehezen jön a hang: – Idáig semmi gond. hogy tudtad. – Dr. A baba érdekében… – Nem. hadd segítsek Mary Ann-nek… Ted szürke arccal. Mary Ann McFarlandnél megindult a szülés! Pár perc. fölkapja a kabátját. Wade. elveszi az esőkabátját meg csöpögő ernyőjét. Ted. Beereszti Jonas Wade-et. Ted rohan. a gyomra összerándul. Jó a szívverése. most telefonált. Wade? Hol van anyád? – Itt vagyok. Megragadja Mary kezét. A baba feje jó mélyen van. Vedd le azt a kabátot. és fogja a lánya kezét. – No. Ted elnézést kér. – Be kellene mennünk. Leteszi a vászonneműt az éjjeliszekrényre. Mary Ann. apa. Ted megpördül a sarkán. milyen nagy szerencse. ugrásra készen. Az orvos elereszt egy fanyar mosolyt. Wade alapos betapintást végez. hogy időben itt lesz! Lucille feláll. tedd magad hasznossá. mire megszólal a csengő. aztán súlyos léptek szaporázzák a folyosón. aztán jön. – Biztos vagy benne. Lucille nagy lelki nyugalommal ül egy egyenes hátú széken. hogy állunk. hogy itt az idő? – Egészen biztos. Mary.Az orvos leteszi a poharat. megy a konyhába a készülékhez. nem vagy hajlandó kórházba vitetni magad. Lucille benn marad a szobában. jól fog jönni. Maryre rátör a fájás. amit hozott: – Hallom. és autó áll meg a kocsifelhajtón. jó. Wade ide tart. ahogy beléáll a félsz. elsuhog mellette. Dr. – A lányod mindjárt szül. Mondjuk. – Doktor úr. – Hat lóval se. – Szia. Rendszeres. Engedj ide. és kimegy. azt suttogja: – Hallok kinn egy kocsit. – Lucille… Az asszony nem néz rá. Ted lihegve áll a lányszoba küszöbén. aztán a lányszobához kalauzolja. a földet söpri. mindenesetre nézzük meg. Lucille lepedőket. – Célegyenes. mert egyre hevesebben zuhog kint. a hangja komoly. és elhátrál az ágytól. elakad a lélegzete. – Mikor hívtál… Lucille hátat fordít. hogy ezt alád tehessem. a törülközőket simítgatja. aztán egy perc múlva lélekszakadva rohan keresztül a nappalin. törülközőket hoz. az esőkabátja félig lenn van már. – Miért nem indulsz a kórházba? Hol van dr. Beugrik a kórházba. begyújthatnál a kandallóba. négyperces fájásai vannak. megrepedt a burok. megrendülten egyenesedik föl. dr. a felesége tekintetét keresi. már nem a félig becipzározott ruha van rajta. Mikor kinyitja a szemét. – Helyezzük kényelembe a kislányunkat. A méhszáj bő . nyílik a bejárati ajtó. hat óra tájban kezdődött. Wade egy székre ejti fekete táskáját meg a zöld batyut. Dr. Emeld fel kicsit a popsidat. Bernie. melyik ügyfelét kereste fel ma este apád.

Róla is folyik a víz. Két óra erőfeszítés. kinn sustorgás. – Kezdődik. Csak a saját kezére meg a tudására számíthat. Jonas Wade önkéntelenül megborzong. neki van kihez fordulni. hadd vigyelek kórházba! Mary a fejét rázza. istenem! – kiáltja. A sarokból Crispin atya suttogja hő imáit.háromujjnyi. hogy múljék el tőle a rettegett felelősség. éles szemébe: leplezetlen rettegés süt belőlük. Wade az elsősegélycsomagot bontogatva. mint a rák. – Úgy gondoltam. Wade. mint Marynek? A sarokban Crispin atya kétségbeesetten kántálja imáit. et mundabor. A pap nyomban odamegy. A kórházban beszóltam a védőnőknek is. hogy megijesszelek. képest. – Tessék – szól ki dr. itt a helye. doktor úr? Egy kávé? – Köszönöm. nincsenek életmentő műszerek. Mary arca eltorzul egy erős fájástól. nincs altatóorvos. – Atyám! Honnan tudta? – hadarja Vlary. egyedül van. Szeme két hasadék. Tétova kopogás a szobaajtón. – Crispin atya. letérdel az ágyhoz. Az egyperces fájások között fel-felpillant Lucille-re. Újabb fájás. Mary tekintete a pap fekete táskájára téved. Összeszorított foga közt szűri: – Nem lesz itt utolsó kenet. Wade-del: űzött vadak mind a ketten. és hosszan néz a pap apró. Jonas Wade meg a baba érkezését felügyeli. sebezhetőségében meztelen. Mary meghökkenve látja Crispin atyát: árad róla a kinti hideg. dr. Vörös. – Az orvos fölemeli a batyut. hogy megáldjalak és megkereszteljem a babát. és szelíd mosollyal megnyugtatja. Gyermekorvos. Neki csak elsősegélycsomagja van: fogó. – Hozhatok valamit. Egy pillanatra összenéz dr. – És most várunk szépen. gyorsan tágul. Mary! Nyomjad! . papi fövegén. aki a tekintetével faggatja: Egészséges lesz? Hosszú életű? Úgy lesz utódja. nem kérek. et super nivem dealbabor. hajthatatlan. lavabis me. hálás az anyai jelenlétért. – Mindent bele. hanem hogy lelki vigaszt nyújtsak. – Nem azért jöttem. Wade. Annak helyet kell csinálni. A bozontos szemöldök meredek ívbe görbül. nemcsak Mary. Jonas irigyli a papot. soha nem került még távolabb a kórház biztonságos révétől. – Jaj. Nincs nővér. fecskendő. fogja a kezét és törölgeti a homlokát. hosszú fekete talárján gyöngyöz az esővíz. – Nem tudom. Ő is úszik az izzadságban. Forrest. amiért betért a kórházba. – Csak azért vagyok itt. Lucille a lánya fejénél ül. – Mary feje a párnába süpped. Crispin atya gyorsan az ajtó mellé húzódik. hamarosan választ kap a kérdésére. Marynek megüti a fülét az erőtlen hang. Mrs. atyám. Mary kinyitja a szemét. Mérhetetlenül magányos. és egy pillanatra szörnyen megrémül. hogy először szül. Mary. Egy-két órát adok neki. Megszólal a csengő. és leül. McFarland. szája görcsös vonal. gyermekem. – Meddig tart még? Újabb szélroham rázza meg az. és széthajtja az ágy végében. Asperges me Domine hysopo. inkubátort hoz. – Minden percben betoppanhat dr. – Felhívtam – közli dr. Ahhoz. és fehérebb a keményített vászonnál. szike. Soha még ennyire halandónak nem érezte magát. – Betakarja Maryt. ablakot.

és a gyerek kicsusszan Jonas Wade várakozó kezébe. Jonas megpillantja a baba hajas feje búbját. nehogy belehaljon! Még egy nyomás. Crispin atya lecsúszik a székről. Sancta Maria. Térden imádkozik egyre hangosabban. Wade megint azt mondja: – Rajta. buzgó mélypiros vér – Mater intemerata –. Mary! Add ide nekem! Mater divinae gratiae… A lány arca szilvaszínű lesz. Lucille-re néz. Mater inviolata! Rekedt a hangja. Reszket a keze. nehogy beszakadjon. nyomjál. – Ezek nem Primus ivadékai. . – Ne beszélj – mind maga Primas -. Mary. egyik kezével Mary gátját nyomja erősen. – Még egyszer! – Megtartom – nyögi a lány.. – Rajta. nem tekeredett-e rá a köldökzsinór. összeszorított foga közt jajgat. Jonas Wade gyorsan letapintja a baba nyakát. nyomj! A nyílás kiszélesedik egy pillanatra. körmét az anyja csuklójába vájva. – Most már – zihálja Mary – nagyon sürgős neki… – Igen. – Nem bírom! – sikoltja. Mater purissima… Mary zihál. Sancta Dei Genitrix. Mater Christi… Dr. Mary! Jöjjön ki egészen! Az Istenért. – Élni akar. Mary. nyakán kidagadnak az erek. Sancta Virgo Virginium . aztán újra visszacsúszik a puha koponya. A lány fölemeli a fejét. – Istenem. a fej visszacsúszik. Feje vergődik a csatakos párnán. aztán gyöngéden segíti a forgást. Szakad róla a verejték. – Anya… ő a mi csodánk.A lány foga összecsattan. segíts! – Nyomj! Mater castisimma… Megszületik a fej. – Még egy utolsót. Aztán Mary ellazul.

Szédül kicsit. Jonas Wade. és a nappaliba megy. Forrest már biztosította őket. Őt adta nekünk Isten karácsonyra. levizsgázott. amit átéltek. és bár egy hónappal korábban született a számított időnél. nem tud mit kezdeni magával. Lehajol kicsit. ahogy paskolták. fejezet Crispin atya most hálaimát rebeg. Aztán hazamegy. Talán még Cortneyval is szembe tudna nézni… . beszél Bernie-vel. Megvárja. halálról döntenie. Még megvárja a védőnőt. Dagad a keble. Lionel Crispin átvészelte a próbatételt. Kutatja. a második vatikáni zsinat elhintette a mételyt. dr.21. és az arcocskát tanulmányozza. A nappaliban ülnek. Az inkubátor műanyag falán keresztül nézi a mocorgó csöppséget. és távozott. közelebb visz az emberi utódnemzés titkainak megértéséhez. és hálát ad Istennek. míg McFarlandék egészen felfogják. hogy a baba jól van. Ehhez ne járulnának hozzá? Az órájára pillant. különb vészek fenyegetik. Elérte. a gyerek szeme már most pont olyan. Jonas Wade úgy látja. és facsarni lehetne a vizet a reverendájából. Mary újszülött korában. Elmúlt róla a hónapok óta tartó nyomás. – Nem is értem. nagyot sóhajt. miért nem akartam őt – suttogja Lucille a képet bámulva. Észre se vette. rózsás és bő háromkilós. a könyörületükre apellál. gödröcskék közt. Egyszerre meg is találja. és fölegyenesedik. de nem sieti el. aztán finoman. Crispin atya megpróbáltatása végeztével immár új csaták elébe néz: változik a katolikus hit. Mary Ann McFarland drámáját vizsgák sorozatának látja. hogy mit ér mint orvos és mint ember. sivatagi napfelkelte. Marynek. az imént vette elő egy dobozból. tapintatosan közelít hozzájuk. Jonas is mintha megújult volna. ahogy kijött a baba. terveket sző. Semmi kétség. mint Mike Hollandé. A folyóirat-közlemény mérföldkő lesz az orvostudományban. Lábujjhegyen kioson a szobából. aki elfogadott egy pohár italt Tedtől. ahogy felsírt: arra nyitotta ki a szemét. hogy mentsék meg a jövendő Mary Anneket. Újra levizsgázott. Jézusnak és minden szentjeinek. Nem kellett életről. Lucille McFarland arckifejezése láttán szintén szédül. ha kell. Tedeket és Lucille-eket a gyötrelemtől. senki se kérdezte a kritikus pillanatban: melyiket mentsük meg? A gyerek szerencsésen megérkezett. hogy ne zavarja anya és gyermeke álmát. összekulcsolt keze sajog. megírja a cikk végét. hogy ő. hogy a padlón térdel. fogja a táskát a szentségekkel meg a süveget. – Hát persze hogy megtartjuk. mint volt: kék szeméből bátorság süt. amit akart. milyen kis csoda az ott hátul. Visszatekintve. Lionel Crispin már nem Mary Ann McFarlandtől fél. hogy gyors búcsúzás után csöndesen elillanjon. Lucille fényképeket mutogat. és most üres belül. Lucille más. Homályosan emlékszik a sötétvörösen freccsenő vérre. hogy testhelyzetet váltott. keres valamit a ráncocskák. térden esedezik. kémleli. egynaposan a kórházi kiságyban. Egy próba van még hátra.

beszédfoszlányok rémlenek fel előtte ködösen. Mellette tévéasztalka-forma állványon doboz. Lába erőtlen. villanyzsinór vezet tőle a konnektorhoz. VÉGE . Nővéruniformisban kövérkés. gyönyörű kislány. esős hajnal virrad a szobára. talpra áll. Ámulva nézi a rózsaszínű kis csodát. – És a ragyogó kék szem mintha megállapodna rajta. Ráfeledkezik a békés arcocskára. és odamegy az inkubátorhoz.Szürke. Apgar nyolc. Agyi károsodás egyelőre nem állapítható meg. ősz hajú asszony alszik a fotelban. aztán elmosolyodik: – Szia. „Ép. kezét a műanyag doboz oldalára tapasztja. hogy felüljön. Mary letérdel. Mary próbál kimászni az ágyból. és oldalt fordítja a fejét. Míg küzd." Marynek sikerül kikászálódnia. csupasz ágak rajza vetül a szőnyegre. Nyitva a szeme. A baba párnával megtámasztva az oldalán fekszik. Mary pislog néhányat. sajog a hasa.

Kiss Zsuzsa. Budapest. Nyomta a Szekszárdi Nyomda Kft. 2000 Felelős kiadó a Magyar Könyvklub igazgatója Irodalmi vezető Ambrus Éva Felelős szerkesztő Balázs Éva Műszaki vezető Szilassy János A borítót tervezte Pap Zoltán Műszaki szerkesztő Császár András Szedte a TiMac Bt.Fordította N. Kiss Zsuzsa A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Barbara Wood: Childsong Copyright © 1981 by Barbara Wood All rights reserved Hungarian translation © N. Felelős vezető Vadász József igazgató Megjelent 16. 2000 Magyar Könyvklub.8 (A5) ív terjedelemben ISBN 963 547 063 0 .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful