ife j J ^ I

S P E C I M I N

A

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

97.

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP

333131

AZ EHBER AZ IDŐBEN

IRTA:

LOTZ

3ÁHOS

FSZEK Központi Könyvtár

0

f J -

-Tt-o r o c .

————r^mamt—
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D Á I MŰINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

19 3 6

SPECIMINA
DISSERTATIONUM HUNGARICAE FACULTATIS REGIAE UNIVERSITATIS

._
PHILOSOPHICAE ELISABETHINAE

QUINQUEECCLESIEN SIS

1. Szabó P á l : Pécs környékének településföldrajza. 1926. 2. M á t é K á r o l y : A magyar önéletírás kezdetei. 1926. 3. Grózmger M- J ó z s e f : Kant metaphysikai törekvései. 1927. 4- Taubert Ernő : A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy varmegyében a XVII. sz. első felében. 1928. 5. Merényi O. Ernő : Fáy András meséi, műfaj- és kortörténeti vonatkozásai. 1928. 6. Fábri K . L .s William James. 1928. 7 - Krémer Erzsébet: Maurice Barrés és a lélektan, regeny l 9 2 ^ 8. Gyarmathy D é n e s : Stange kísérletei a vallás i s m e r e t e l m é l e t , meg alapozására. 9. Lukic Gyula Ugo Foscolo és a romanticizmus. 1928. 10. Székely Károly": Pálóczi Horváth Ádám nézetei a nyelvmuvelesrol 1929. 11. Kohaida M a r g i t , A függőleges tagoltság hatása a Mátra es Bukk népességének sűrűségére. 1929. 12. Szilárd Erzsébet: Romáin Rolland és Németország. 1929. 13. Bokor I g n á c : A trencséni csata. 1929. 14. Orbán G y ö r g y : Váltakozó áramok elektromos ingerhatásáról. 1929. 15. Engel T i v a d a r : Pozitivista törekvések D'Alembert-nél. 1930. 16. Tóth G é z a : Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről. 1930. 17. Dénes Tibor: Péterfy Jenő esztétikája. 1930. 18. Kováts J ó z s e f : Török Gyula élete és müvei. 1930. 19. Truka J o l á n : A Schifí-féle bázisok. 1930. 20. Szilárd K a t a l i n : Az evonymus europaea carotinoid festékének vizsgálata. 1930. 21. Georgovits J ó z s e f : Vogul jelzős szerkezetek. 1930. 22. K a t o n a Gy3rgyike: Vizsgálatok néhány aromás nitrosó- és nitrovegyület reductiójáról. 1930. 23. Gyuris G i z e l l a : Rousseau és Tolsztoj kultúrpesszimizmusa. 1930. 24. H a m e r á k I z a b e l l a : A reális tárgyak oktatása a filantropistáknál. 1930. 25. J a n c s i L á s z l ó : A misztikus intuíció. 1931. 26. H a j d ú H e l g a : Lesen und Schreiben im Spátmittelalter. 1931. 27. Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái a Dunántúlon. 1931. 28. Sáfrány I s t v á n : Balassa-problémák. 1931. 29. Fejér R ó z s a : Fran9ois Rákóczi II. dans les mémoires franfais de son temps. 1931.

&
SPECIMINA 97.
v<

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP
ÁZ EMBER ÁZ IDŐBEN

/

IRTA:

TZ 3ÁNOS
AZ f ö / V Ö S - K O L L Í G I U H V. TAGJA

19 3 6
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D A I HÜINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

c limlftr-t 0$ \ .

azonban az újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. pl. a háború utáni új államberendezkedések. de vannak a faji gondolatnak is hirdetői. mások friss hittel indulnak új utakra. ritmikusan visszatér-e ? Mi a kultúra és mi a civilizáció? Olyanok-e ezek is. Az ilyesféle történeti kérdések iránti érdeklődés a világháború óta erősen megnövekedett. lélektani és ismeretelméleti vonatkozásait tárgyalja vázlatosan. akik Európa szellemi egysége mellett kardoskodnak szembeállítva Nyugatot és Keletet. hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan igyekezett következtetni a jövőre. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti. természettudományoskodásával és liberalizmusával. Vannak. tudományrendszertani. hogy nagy történelmi válságok korát éljük mind gazdasági. hogy korunk átmeneti kor. hogyan képzelte el jelen helyzetét benne. Megint igen időszerű a kérdés. hogy kik csinálják a történelmet a nagy egyéniségek-e.) Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében. Egyesek vigasztalannak látják a jövőt s Spengler megjósolja Nyugat pusztulását. logikai. mind szellemi téren. A második rész a tárgy alapvető metafizikai. avagy minden hullámszerűen. a véletlen uralkodik-e benne. Ez a rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel. hogy a világháború kettészelte az emberiség fejlődését. vagy valami elevemeghatározottság.BEVEZETÉS A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását. Unos-untalan lehet hallani. mi az alapvető a történelemben. Ismét mások időben állítják szembe a legújabb idők modern korszellemét a 19. Egyre élesebb és szervezettebb lesz a nemzedékek ellentéte. század letűnt irányaival. hogy az egymástváltó történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető szabályosság van. mint az élő szervezetek. vagy a nagy tömegek? Felmerül a probléma. kelet- A .

A jelenből indul visszafelé s csak addig és oda juthat. ahonnan megszakítatlan út vezet máig. a részletekbe vesző adathalmozás helyett átfogó kép az egészről. vízipóló) is szükségét érezték az időbeli visszapillantásnak. Ennek jele pl. hogy múltjában is jövőjét keresse. Nemrég nevezték neobaroknak a mai magyar társadalmat. vagy egy legeslegújabb kor legelejére? Csupa olyan kérdés. a művészet. újkor. (Pl. az egyiptomi hieroglifákat csak úgy lehetett megfejteni. Berdjajev pedig úgy látja. Az egész múlt problematikussá válik és elhangzik a történelmi átértékelés szükségességének a jelszava. az irodalom. az irodalomtudomány művelői pedig külön kongresszust rendeztek az irodalomtörténeti korszak fogalmának a tisztázására (Amsterdam. amely a világ köztudatában forrong és mulatja a jelen hatalmasan megnőtt történelmi érdeklődését. hogy a rosette-i . Ennek az érdeklődésnek az indítékára könnyű rámutatni. legújabb kor s felvetődik a kérdés : mi értelme van ennek a tagolásnak a mi számunkra ? Hová tartozunk mi ? a legújabb kor legvégire. nőnek. vagy hullámhegyen-hullámvölgyön át gördül fel-alá? Mi az irányító: az eszme. vagy a politikai. a történelmi megismerés iránya fordított.keznek. gazdasági élet. ez egyúttal jellemző a legújabb történettudomány általános irányára is. a tudomány ? A környezetnek döntő hatása van-e az emberre és az emberi történelemre. középkor. virulnak és halálba hanyatlanak. tartalomban egyre gyarapodva átélik egyesek. vagy fordítva az ember uralkodik a lermeszeten? Mechanikusan ható erők labdája az ember vagy szabad? Anyagi természetű-e a világ és vele a történelem. A világháború katasztrófája megingatta az ember hitét a mában és a jelen zűrzavarából a múltba fordul. vagy hanyatlik. avagy a társadalmi rétegek? Vagy fontosabb a vallás. Wells világtörténelmének nagy sikere is a praktikus érdeklődésű angolszászoknál. vagy az egyes sportágak (atlétika. nemzetek és fajok pusztulását? Van-e a történelemben abszolutum vagy minden relatív ? Halad-e felfelé a történelem útja. vagy pecíig értékben. És a jelen égetőnek érzett történeti kérdései mögött ott áll az iskolában tanult világtörténelmi séma: ókor. Hogyan ismerheti meg az ember a múltat? A történelem útja a múltból a jelenen át a jövő felé halad. hogy új középkor felé halad a világ. 1935). vagy szellemi ? A jelenben rég letűnt korok mását fedezik fel a történetírók.

Honnan erednek ezek a gyökerek ? Troeltsch. M. Bauer: Einführung in das Studium der Geschichte. 3 Fueter: Geschichte der neueren Historiographie. a régi és a távolkelet nem ismerése. hogy ezen a talajon megkísérelhessük a világképek összefüggésének a vizsgálatát. Berlin 1922. M. ehhez járult prózaibb okként a keleti nyelvek. Rothacker: Einléitung in die Geistesgeschichte. Tübingen. itt kezdi meg a német irodalomtörténetírás legújabb szakaszának tárgyalását. a problémák rendszerezését és esetleg valamilyen megoldás lehetőségét. mely mindmáig tart. Itt kezdi Fueter3 nagy munkáját az újabb történetírásról. Gooch : History and Historians in the 19»c century.) Mi is a jelenből kiindulva keressük a mai történelemszemlélet gyökereit a múltban. München & Berlin 1911. Croce. Rothacker 1 a tizenkilencedik század elejével kezdik meg fejtegetésüket a modern történelemszemlélet kialakulásáról a francia forradalom és a romantika körüli filozófiai irányokkal (Hegel) kapcsolatban. 19283 v. München & Berlin. ez a természettudományok kiművelésével. 1913. változatlan lenyomat 1925. 1930. sőt ma éppen fölemelkedőben van. Bauer stb. E. német ford. amikor megtörténik a szakítás az ú. 1919.5 kő fellelésekor akadtak tudósok. hogy a görögségnél keressék történelmi világszemléletünk kialakulásának és általában a mi egész kultúránknak a végső alapjait. n. 192012 Ermatinger: Philosophie der Literatürwissenschait-jában. tehát mások helyesebbnek gondolták. Ritter. Die E n t w i c k l u n g der Geschichtswissenschaft an den führenden Werken betrachtet. Ritter. 1 . Ö. mely sok évszázadon keresztül visszavezetett a kő felállításának az idejére és kulcsként szolgált az egyiptomi szöveghez. kik ismerték a görög nyelvet. Azonban a humanizmus és a reneszánsz mintája a görög-római kultúra volt. Gooch. Azonban ez a nagy történelmi érdeklődés Rousseautól és Herdertől indul meg és Schultz 2 pl. Croce: Teória e storia della istoriografia. innen indul ki Bernheim. Troeltsch : Der Historismus und seine Problcme. középkor egyházi tekintélyével és megindul a szabad természetkutatás. Leipzig 19145-6. De Rousseau és Herder szorosan összefügg o felvilágosodással. Pozzotól 1915: Zur Theorie und Geschichte der Historiographie. 4 Bernheim : Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichtsphilosophie. Tübingen. még az általános bibliográfiai részt. Ez a legszokásosabb eljárás..4 A gyakoriság magyarázata a nyugati tudományosságnak a humanizmusból eredő görögimádata. Berlin. emez pedig a humanizmussal és a reneszánsszal.

Nem helytálló az a keletű felfogás sem. Tehát eljutottunk az osem g. A lehetőség a kezdeti „történelemszemlelet valamelyes helyreállítására megvan. Az ősi kultura _ _ m V semmiből keletkeztek. e \ számunkra. alapjuk az ember előttük is „ ^ b lemi érdeklődése és képessége. eze^ az ö világfelfogása nekünk mindig merőben idegen m a r ez minden történeti megismeréssel szembeszögezhető. sot a ^ ban minden megismeréssel. A szellemi e e nein a görögséggel indult meg. az antik imperializmuson. ami jelentős számunkra belőlük. megvan a görög kultúrában. a szaiaK 'i i. ő azt állítja. itt kell kezdenünk. A z ősember nem is áll tőlünk olyan messze. mert a történelem u t j a bizonyos lei tételektől függ (pl.Jellemzően modern Bolt állásfoglalása: „Wir seben heute Oriec land nicht mehr in jener Isolierung gegenüber dem Üstén. az egyiptomiaktól. másrészt pedig azt az elevee £ világszemléletet tételezi fel. Nem említve az utolsó értékítélet megoko at an es megokolhatatlan voltát. milyen természetesen illeszkedik a görög történelmi világkép. . m. a római birodalmat. mert. Sterndeutung. úgyis tizenkilencedik század végének életében. Vörösmarty elképzelhetetlen a nyelvújítás ereümenyei nélkül). írásos feljegyzés nem maradt reánk. a mediterrán kultúrából. 3 kiad. 1926. az in ^ és a perzsa mellé a babilóniai mögé. a IV." (Sternglaube u.6 Pedig semmiképpen sem tartható ez az álláspont. Kittit felé vezetnek. . wie sie wo eins ^ glaubt werden mochte. a többi közömbös smunkra. hogy a történelmi világképek kialaK i meg. A mai 5 i. Ezeknek a műveltségi feltételeknek a kialakulasara pedig biztosan következtethetünk a következményekből. mert i gy világbirodalmak azután is keletkeztek és elhagyhatnok mind a négyet. arm^ k ö z ö m b ö s fontos az ókorban. mely a történelem f e l é p í t é s é t (Aufbau) tárgyalja. bár felhasználható lelet. mint hinni lehetne. hogy a történelem menete külön u túrkörökben pereg le. még csak nem is ők műveltek a tudományokat egyes-egyedül. hogy a keleti ember távol esik tőlünk. a ^ ^ görögségen és a zsidó prófétizmuson: minden. ilyen módon elhagyhatnék a P r o l e l 1 ^ ' mert megvan a kereszténységben. 765-767 1. Nem fogadható el Troeltsch* érvelese se . A cél éppen az. részben. bár az alapvetés legnagyobb resze ők végezték. Ők is sokat vettek át másoktól. a babilónoktól és majd látjuk. hogy a mi egész kultúiánk négy a l a p p ^"ss^kus a nyugati középkoron. lásának végső eredetét keressük De még itt sem állhatunk meg.

7 Rothacker : Logik und Systematik der Geisteswissenschaften. München & Berlin 1926. Nem véletlen. sohasem azt." The Nineteenth Century and After 1934.)7 A z ember áll minden emberi világkép középpontjában. És manapság is mindjobban erősödő érdeklődés nyilvánul meg az ősember. 436./Í-Y ngyondifferenciált életrendszer mögött még mindig van valami az ő sokoldalúságából és a pszichológia is mind határozottabban mutat rá az atavisztikus tudatalatti nagy jelentőségére a mindennapi élfetben. so wáre uns die Geschichte desselben noch unzugánglicher als die Begebenheiten in einem Bienenstock. gábe es oder hátte es je gegeben ein Volk oder ein Individuum. c . 1. bárhogy is szeretne önmagán kívül helyezkedve és felül emelkedve „abszolút" ismeretekhez jutni. Jellemző két idézet. das in anderer Logik dáchte als wir. 192 1. 120. m. Ádám. a primitív életformák iránt. a világnézeti típusokról szóló rész (36-78. Ez a közösemberi teszi lehetővé." Egyformán erre az eredményre jut a szellemtörténész: „a világról való ismereteink a különböző embertípusoktól függnek" (Rothacker) és a természettudós : ..csak azt ismerhetjük meg. a megtisztult örökegyembert látta.. lp. A z ősemberben is meglevő emberi szakadatlan folytonossággal vezet kezdettől máig. az első ember. áll a teremtésmondák elején. amennyit ez tesz lehetővé. nous n'y pourrions rien comprendre". A következő metszővonal. „Si les faits rapportés dans les documents n" avaient pas été analogues á Ceux que nous observons. a kereszténység Jézusban. ez kapcsolja össze a múltat.6 Ilyen értelmezésben megállna Protagoras szofista tanítása: .a dolgok mértéke az ember. kit a civilizáció űzött ki az édenből. Seignobos: La méthode historique appliquée aux sciences sociales Paris 1901. a második Ádámot. ami kívülünk" (Jeans. A tizennyolcadik századi felvilágosodás is ide torkol és itt fordul Rousseau paradicsomi ősemberével. a múlttal való felszámolás idejében az ősember alakja kerül előre. görögöt és újabbat egyaránt. dem Hasz nicht Hasz und Liebe nicht Liebe wáre. hogy a történelmi világról való felfogás nagy fordulóin. ami bennünk van. L) és Jeans: „Our minds can only be acquainted with things inside themselves — never with things outside. A reneszánsz megint az ős Ádámot kutatja. görögökelőttit. Handbuch der Philosophie II. „Denn in der Tat. okt." Ch. Bernheim i. a jelennel. hogy megismerhessük a múltat és csak annyit ismerhetünk meg belőle.

A tizennyolcadik század második felében kezdődik meg az összegyűjtött nyersanyag fejlődési sorba való állítása a természeli világkép dinamizálásával egyidejűleg (hődinamika.8 önmagából és környezetéből (a mezokosmosból) indul ki. Megnagyítja a mikrokosmost és feltárul az atomok és protozoák parányi élete. Ehhez kapcsolja először. (Kosmos). isten. gőzhajó. század mér. Azonban a nagy távlatokban is az ember világhelyzete volt a kérdés. mint természeti adottsággal foglalkozik és az okság elvével elemzi a történelmet is (Analysis). A z időben való tájékozódása is tágul. melyet mindig más princípiumban vélt megtalálni: Legelőször (ókor) a mindenek. Tehát az ember térben kifelé. A 15—18. bejárja a távolt gyalog. burát. efelé tart az egész emberiség (Ad Deum). az entrópia elmélete pedig a világ és vele az idő végére mutat rá. gőzgép) (Dynamismus). vasút. elektrodinamika. az ásatások felszínre hozzák írástalan korok és ősi állapotok emlékeit. kocsin. hogy kozmikus távlatba állította az embert. később mind szervesebb továbbképzésként felfogott világrendszert. adatot gyűjt. Evvel együtt bővíti a teret is: a közvetlen környezet szorítja. ameddig nemcsak elérhet az ember. a tér határát. Azonban a törté- . a szükreszabott emberi emlékezetet az írás megszabadítja a feledéstől. az emberrel. ember és világ felett álló Végzetben találta meg az ősmozgatót. mint valami különálló. az eget és a csillagvilágot (makrokosmos) és felfedezi a parányok világát (mikrokosmos). Russel elmélete a csillagvilágok kialakulásának fényévmillióit és Jeans azt gondolja. hajón. ennek végzéséből forog minden körbekörbe (Rotatio). hogy természettani úton meg lehet határozni az anyagi világmindenség keletkezését. időben előre-hátra megszabni véli a kereteket. Ez a történelemszemlélet útja vázlatosan. A következő kor (a keresztény középkor) a Mennyei Atyát tette meg a mindenség teremtő végokának. közelebb hozza távcsővel és ma már a fizikusok megállapíthatni vélik a világmindenség kiterjedését. egymásután tárulnak fel a régi kultúrák. repülőgépen és sztratoszféraballonnal. Önmaga állt a keret közepén és kereste a legvégső alapot. a geológia feltárja emberelötti korok évszázezredjeit. Mindkét világkép közös sajátsága. vagyis az idő elejét. vele lazán összefüggő keretet. hanem ameddig egyáltalában el lehet érni. A reneszánsz és a humanizmus szakított evvel a kozmikus felfogással és innentől fogva az ember maga áll a középpontban (Homo).

melyeknek egymásra következésében valamilyen törvényszerűség (Isten. mint pl. politikai. kiknél azonban hiányzik az egészre vonatkozó gondolat. stílus. az ideálistól a konkrét felé haladó a priori módszer. általánoshoz viszonyító. mechanizmus stb. egyes adatokból összerakó. irodalmi. kiknél maga a történés elvész valamilyen időtlen. közösség. rendesen szaktörténészek követik. tehát történelmen kívüli érték illusztrálásában (Kant. elkülönítő. melyben több-kevesebb rend vagy összefüggés van. Rickert. 2. fejlődésréteg. nem említve az értékbölcselőket.. szélső megfogalmazása Rankenál:" „a korok közvetlenül viszonylanak Istenhez" és Heussinál: „csak monográfiát lehet írni". egységesítő. gazdasági. eszme. szembenálló pólusok. társadalmi.8 Ilyen részegységek : a korszak. egyeshez viszonyító. inkább induktív. típus. faj. század. Ezek a kisebb egységek különböző összetevők eredői lehetnek. kultúrkör. valamint idetartoznak a pozitivista életrajzok. empirikus. Vannak. ritmikus változás. néplélek. általános tételekből levezető. vallási. szélső megfogalmazása Hegelnél: „a történelem a szellem öntudatosodási folyamata" és Comtenál: „a történelem az ész fejlődése a teológiai és a metafizikus fokon át a pozivitizmus irányában". haladásfok.) A periódus szó történetét 1.9 nelem' egészének szemlélete egyúttal annak feldarabolását. egyéniség. akik a történelem egészét egyes események egyszerű összegezésének tekintik. környezet. táj. művészeti tudományos megalapozással. Schleiermacher: „a történelem az etika képeskönyve. rövidebben minden történelemszemlélet periodizálással jár.' Windelband. Sors vagy Mechanizmus) nyilvánul s így a felosztás a törvényszerűségből következik. 8 . inkább deduktív. Az itt következő tudósok ismertetése természetesen a főszövegben. korszellem. a bevezetés végén. Végeredményben kétféle alapmódszer érvényesülhet bennük : 1. kultúrtényezök. tisztán racionális. a konkréttól az absztrakt felé haladóa tényekhez szorosan tapadó a posteriori módszer. rendesen filozófusok alkalmazzák. a maguk helyén történik. részegységekre való bontását is jelenli. nem szólva a részletkulatókról. de a felosztás inkább az áttekinthetőséget szolgálja. hullámszerűség. mások a történelem egészét többé-kevésbé részekre tagolják. valamint idetartozik Breysig mechanisztikus történelemszemlélete. nemzedék.

1(1 . Történtek ugyan kísérletek a két szempont összeegyeztetésére. Gundolf Shakespeare könyve (1911) és Ungernak Hamannról írt műve 1911. (A kettöség lélektani okára a következő fejezet mutat rá). fejezet. Ez egyrészről vakondlátókörrel. ahová viszszaér emberi tudás és emlékezet. Pedig ennek a kérdésnek az eldöntése. az úgynevezett szellemtörténet. kezdve ott. ezekután kezdjünk hozzá a kérdés rendszeres történeti áttekintéséhez. de ezen belül is megvan a kétféle irányzat mindjárt a két első gyakorlati megvalósítónál10.10 A felosztások egészen máig ezen a két úton haladtak különkülön. Bővebbet 4. de ezek a két véglet közelebbhozásánál többet nem jelentettek. másrészről üres légvárépítéssel fenyeget. Láttuk a történelemszemlélet vázlatos útját és vele összefüggő módszereit. a két út öszszehozása a történetfilozófia gyökérkérdése. láttuk problémáit. Ilyen pl.

(Fátum. mondák.) Az ember emlékszik múltjára. Még egyszer találkozik a matematika a történelemmel Laplace valószíriüségszámitásában és a statisztikában (Quetelet). a matematika és a fizika találkozása. vel meg kellett amelyek a távoli dolgokkal bizonytalan rettegésben tartották az ősembert. tagolatlan Ebben és a együtt világosan elkülönülve a jelentől. De megőrződnek így hagyománya. Ez egyúttal megmagyarázza azt is. 2 Fizikailag megfogalmazva a dolgot. az időt átéli.1 ami Időt segítségével lehet. Rotatio. A távolt megjárta s ezzel szétoszlatta titokzatosságát: az időt pedig tagolta s így tette a világos megismerhetés számára hozzáférhetővé. emberöltök régi saját élményei őrződnek meg. Pl. fejezet. hanem Ez az emléktömeg gomolyagként ott lappang a tudat hátterében és egymásra keveredik benne a közelmúlt s a régi a nagyító. az-ig pedig nyomosító elemmel ellátott lativusi (tehát helyhatározói) ragból ered. térbeli. meg az időszámításban is a szám. a magyarban tegnaptól holnapig v. Ezek közül is kezdetben csak olyaHogy az időszemlélet később alakult ki. hogy az idöhatározók a helyhatározóragokat vettek át.Első rész: KOSMOS. amelyeket pedig újabban szeretnek légmentesen elzárni egymástól a szellemtudományok önelvűségének hamisan elgondolt hangoztatásával.1 abl. jelenlévő és mégis van idővonatkozása . Ez az időszámítás kezdete. azt bizonyítja az is. világomlások. aránytalanító tégelyben keletkeznek a hitregék félelmek is.2 ilyen elsősorban a természeti jelenségek változása. 1 . ö. L. Pesttől Bécsig. Emlékezetében nemcsak a elődeinek hagyományai is. hol a-tól eredeti jelentése nyilvánvalóan térbeli képzetre utal (tő „Stamm" -f. A z ember a térben és a jelenben tagolni tehát csak olyasvalami él. hogy miért szerepel a mozgástanban is. 4. ilyen egyszerűen minden mozgás (s f 0). rag). (Íme a történelem. 1. özönvizek elmosódó emléke. A térrel és az időküzdenie.

vagy a humanisták dicsőségvágyának is. Azonban ezek az időszakok aránylag rövidek. 17—19). nagyobb távlatú forgására épül.) Ilyen célra használja fel a jelet. időtlenné tenni annak az emlékezetét. kezdetben kőbe vésve (hatalmasabb és állandóbb). hogy a primitív képzelet megszemélyesítette ezeket. Évezredekig tartó önkéntelen észlelés és tudatos megfigyelés készítette elő ennek a lehetőségét. történelmi. (Kr. a csillagokat égi írásnak tartották. melyből kiolvasható a jövendő. majd papiruszra írva (kezelhetőbb és változatosabb). az éjjel-nappal váltakozása vagy az évszakok visszatérése. a temetkezési szertartásoknak. A z időszámítás a keretet. a vázat adja csupán: a történet tartama az embernek abból a törekvéséből ered. egyszínűek. ehhez hiányzik belőlük a távlat. Az első világképekben az idő mintegy a tovahaladó jelen köré csavarodik.12 nokat választhatott. ötödik évezredben felismerték a Nilus áradásának évenként visszatérő szabályosságát s naptár készítését is korán megkezdték. Ezért nem keveredett pl. egyrészt régi emlékezetet őrző hagyomány. az írást. amit értékesnek tart. Több változatosságot nyújtó alap kellett ahhoz. Ez az időfogalom. krónika) formájában. nem nyilt. még élénkebbé tette az idő menetének szerintük való elképzelését és tagolását. hanem a csillagvilág hosszabb tartamú. e. júl. ahol a periodizálási alap. Mezopotámiában számították először az időt a csillagok járása szerint. A szumirok és szellemi örököseik. hogy igyekszik megörökíteni. * * Nagyobb távlatú idő. időbeli világkép az egyiptomi időszámítás alapján. mivel a természeti jelenségek visszatérő hullámszerűségéhez van kötve. körszerű. Az a körülmény. másrészt új emlékezetet fenntartó napló (évkönyv. mint pl. (Ez az alapja pl. . bár már a Kr. 4241.és történelemszemlélet csak ott keletkezhetett. az ember az időszámítással és a régi hagyományok. bizonyos elemi berendezkedésen túlmenő tagolásra nem alkalmasak. amelyeknek szabályossága egyszerű. feltűnő s nem túlságosan hosszú idő múlva ismétlődnek. e. feljegyzés. zárt. a babilónok. egyszeri. valamint új élmények feljegyzésével megveli történelemszemléletének alapjait és megkezdheti a kiépítést. az időszámítás nem a közvetlen környezet rövidtartamú időszakaszain alapul. Összegezve tehát.

. hogy alapszámaikat a 12-t és a 60-t összeszorozgatták.) Most már a vég felé közeledik a világ és a tizenkettedik kor végén jön a nagy megsemmisülés (későbbi. Ez 12 főperiódusra oszlik. mindegyikben egy-egy csillagkép uralkodik. Perzsiába. a babiloniak is az égitestek szabályosan körbenforgó (— legalább is ők így hitték —) pályájának a mintájára képzelték el a világegyetem folyását. A z egész elképzelés olyan. az özönvíz. elkerült Egyptomba. a zsidókhoz. nyoma megvan az Újszövetségben. Kínába.13 Mivel pedig az ember hajlik arra (— mást nem is tehet —). az egyházatyák sokat küzdenek ellene. a mai Keleten még élés napjainkban Nyugaton is megint kezdik a kozmikus összefüggéseket keresni. hogy minden vallási világelgondolás az idők vége felé helyezi magát!) Ez a roppant csillagmechanizmus elbűvölte az egész ókort. fejezet.122 = 518400 év). m. A tizenegyedik kor végét Nagy Sándor jelenti. mind vízóra formájában. Azután egy új teremtéssel kezdődik megint elölről az egész. (Keleten ez még ma is általános. BollBezold i. valószínűleg iráni motívum) tűz által. (Ez is mutatja Nagy Sándor világbirodalmának nagy jelentőségét az egész antiquitásban. Innen ered 3 A kérdés asztrológiai vonatkozásait és feléledését az újkorban 1.) A teremtéssel indul meg a világfolyamat. 60-szor 60 = 3600 év ad egy ilyen nagyobb egységet. (Jellemző. mint az óra s nem véletlen. hogy Babilonban ismerték az órát mind napóra. Tartamát úgy kapták meg. hogy meglévő ismereteibe rendszerezzen bele mindent. Egy ilyen körforgás a nagy világév. ez a „sor".:1 Eljutott Indiába. az első 10 kor a 10 őskirály uralma alatt áll. valamint 4. 12szer 12 sor alkotja a nagy világévet. ezután jön a nagy választóvonal. (602.

000 éves emlékeiről beszél). a szűz Természetesen nem célja a dolgozatnak. az egész világ célja a megtisztulás. amikor az ember értékkülömbséget lát két egymásutáni állapotban. gépszerű a konstrukció. perzsa és görög gondolatvilágot részleteiben elemezze. ennek a végén jelenik meg a Gonosz. A z élet csupa fájdalom. de Ahura Mazda visszaűzi a sötétségbe. vallási és filozófia irányok szembenállása. a perzsa hivatalos rendeletek a végtelen idő tana ellen vagy a görögség nietzschei pesszimizmussal megrajzolt képe ellen felhozható érvek. 4 . mint pl. A lélek a túlvilágon megítéltetik. a buddhista dhammatan). hol nincs fájdalom. Természetesen vallásos körben forog az értékelés. Érdekes. 0) képviselve van. Itt a világegyetem valamilyen határozott irányban halad. hogy a klasszikus görög és latin írók úgy dobálóznak a nagy számokkal. teljesen quantitatív jellegű. az egész világfolyamat csupán ennek a túlvilági Ítéletnek előkészítő alapja. Babilónia 472. —. csak a semmi nyugalma. Az indus spirituális nihilista. Azonban a nagykeretben elvész az ember. A hangsúly a világkép egészének rövid jellemzésén van. Egyptomban találjuk az ilyenfajta gondolatok első csíráit a a túlvilági hitben. Zoroaszter. hogy mindhárom matematikai lehetőség ( f . A harmadik 3000 évben a Gonosz eljön a földre és gyölri a főterem!ményt. ciz embed. A tartalom akkor kerül szóba. Ahura Mazda 6 nap alatt megteremti és berendezi a világmindenséget. A z első szakasz a szellemi teremtés ideje. Áriman pedig a gonosz lelkekben szerez szövetségest. nincs szenvedés.14 az. A második szakasz az anyagi teremtés korszaka. 12000 éves nagy világfolyamat 4 nagy 3000 éves szakaszra oszlik. az ind. a számok törvényszerűsége mögött nincs tartalom. ezért kell vándorolnia a léleknek (pl. akár a mai csillagászok (Ciceró pl. Angra Mainyu) küzdelmének tartotta a világfolyamatot. A perzsák optimista teizmusa a J ó (Ahura Mazda) és a Gonosz (Áriman. míg vissza nem jut az Üsistenhez. Határozottabb formában az indogermán népeknél van meg a történelem minőségi értékelése.4 1. a Brámánhoz vagy a Nirvánába. liogy az indus. a test a lélek beszennyezett ruhája. de a negyedik korszakban a három ezerév mindegyikének kezdetén megjelenik egy-egy Megváltó. azonban a célpont mindegyik nép felfogásában más. 2. ez pedig felül áll az olyan ezerszámra felhozható egyes tényeken.

Hasonlóképpen van álló láto1000 év a nésével is fokozza. A z 2000. „Oda kell a dolgoknak visszatérni. A silányuló ércfajok az egymásra következő korok elérték.- 3. hogy az ő jegyében négy érc sorrendjében síilyed. sem Epikuros mának élő. Megváltó jelen 1000 boldog év Ítélet 11000^12000 / (A konstrukció rás gondolata!) itt is az idők végére helyezi a jelent. ezt a végképpen lezüllött világot azután tűz emészti meg. a víz földdé. kor mása A z indus a züllést még az időlarlam csökkearanykor 4000. míg el nem jön az új Megváltó. sem a Stoa céltalan erényessége. Poseidonios fejti ki részié- .) „ A születés szerencsétlenség" — véli Herakleitos (Kr. Ezután Ítélet. Tűz emészt meg mindent. hogy a legnemesebb a ** elem. Ebben a pesszimista körben marad meg a görög t* gondolkodás mindvégig és nem jelent elszabadulást Belőle sem Platón ideális világa felé vágyó bölcselkedése. a réz1000 évig tart. a levegő vízzé. e. ho£y a világ állandóan züllik. Legkifejezőbb elmélet. 500 után) és mivel a görögök általában anyagibbnak képzelték el a világmindenséget.. mely lyamat silányulásként felfogott voltának az Ovidiusból közismert arany-ezüst-réz-vaskor túrában. holnappal nem törődő tanítása. a vaskor Zoroaszternek ^ mindhárom " - arról. e. a földi ''„történelem" a földi fokulszimbóluma megvan létet bűnös ^ r . A z utolsó kor ugyanis már a földi menyország. az ezüstkor 3000. úgy gondolja világfolyamatot. A görögök pesszimista realizmusa úgy találja. A J ó győzött.15 tői születendő Soshyant és legyőzik a Gonoszt és a harmadik jön az utolsó Messiás uralma ezeréves boldogság lesz. vergődés. Mindegyik elszakadt mindegyikben gondolatkör vallásos. az egyéni. szellemi teremtés 1000 az anyagi teremtés I küzdelem a földön Zoroaster Soshyant I 2000 I 4000 3000 5000 6000 7000 8000 10000 9000 3. a mindenségtől állapotnak tartják. telenedését jelzik. ahonnan előálltak és bünhődniök kell érte az időnek rendje szerint" — mondja Anaximandros (610/9—546 Kr. Fontos a Messiásvá. A görögségnél már Hesiodosban megvan. a tűz léggé lesz.

Ágoston szembeállítását. vaslábelőtte aranyfejjel. méd-perzsa. A z indusoknál megvan megnyugszik gást elölről. Egyébként ilyesféle mesemotívumok gyakran találhatók a primitív népeknél is (pl. ö. A világfolyamat ezekben az elgondolásokban már valamilyen határozott cél felé halad és ezt a célt el is éri. 4. 4. makedon-görög és római (?) világbirodalmak után eljön a Messiás uralma. A z elnyomott zsidók nacionalizmusa ezt úgy magyarázta. amely felüláll az isteneken is és ennek a végzéséből forog minden körbe-körbe.) . virágzása és hervadása. fejezet. Tehát úgy gondolták a folytatást. (L. fejezet. az emberi életkorok (születés—gyermekEz a négybirodalomelmélet lett Augustinustól a keresztény történelemszem- kor—ifjúkor—férfikor—öregség—halál) egymásrakövetkezése. Lucretiushoz (itt más sorrendben) stb. ott a kapcsolat létrejöttéről is. (L. örökkévalóság — véges idö. lélet alapja a fenti meglehetős kétes magyarázattal. kibocsáthatja magából a megtisztult a Nirvánába a bármikor lelket és kezdheti görögök materialistábban igyekezték megmagyarázni a Ennek a kezdeti éden gondolatának a racionalizált mása a rousseaui „vissza a természethez" vagy a Fichte-féle első ősnép feltételezése. vágytól megtisztult lélek eljut a világszellemben. hogy az egymásra bukó babilon-asszir. ezüstmellel. Közrejátszott ebben a körforgásgondolatban a babilon csillagászat is.) Eszerint a 12000 éves világperiódus a végtelen időbe van beleágyazva és ebből bármikor eljöhet egy új hasonló világfolyamat. aztán hirtelen rombadől az érckép. 6 A 5 a szamszara de az gondolata.5 A z Ószövetségben egy nagy nagy szobor áll is megvan. a növények keletkezése. az osztjákoknál). Dániel próféta látomást lát. Ezért tételeztek fel egy legeslegvégső elvet. növekedése. A perzsák a végtelen idő elméletével segítettek (zrvana akana. Szt. bakkal és kevertérc végtagokkal. u.) v. 2. Tőle kerül Ovidiushoz. hogy a cél elérése után megismétlődik az egész folyamat megint elölről. istenség A minden és ott újra körfor- testi salaktól. (L. valamint szervetlen jelenségek (az esővíz) körbenforgása is.16 tesebben az ősállapot bölcsek-kormányozta paradicsomi szépségét. de közrejátszottak benne más természeti jelenségek is (az ember magán kívül keresi a mértéket).) — Érdekesen kapcsolódik ez a kérdés a legújabb exisztenciafilozófiához. De nem tudtak az elért céllal mit kezdeni. fejezet.

A világbirodalmak kialakulása ezt még jobban előáegitette. „Ettől az időtől kezdve a történelem egy testté lesz és az itáliai és líbiai Lotz János : A történelmi Világkép 2 ^SiNtyN . Voltak a világfolyamat egyszeriségének is hirdetői. e. ez a pythagoreusoknál. A körbenforgás végső elve a Sors. 135—51) többek közt a következőképpen kapcsolta össze : Hasonlóképen megvan ez a gondolat Egyiptomban is valamivel később. a legvégső. de főképen a római birodalom fűzte össze az ismert világot. mert közelebb hozta az ókori népeket.17 kérdést. de ez kerül pl. Pl. Herakleitosnál a tűz—levegő—víz—föld sor után a tűz megemészt újra mindent és kezdődik elölről minden. de mégiscsak az egymás után keletkező világok képe tér vissza. Platón is ennek a híve. mindenek felett álló princípium. Aristoteles kevésbbé. a Végzet. a görög Nus. a perzsa világbirodalom elterjesztette a perzsa dualizmust. Babilon áttelepítette az alája kerülő törzseket. Mechepso és Petosiris csillagászok a Sothis-csillag lenyugvását világvégének tartották ugyan. Ezek az elgondolások kezdettől fogva keveredtek. melyek az atomok esése közben a véletlen szerint keletkeznek. de általában az ókor történelmi képét a Cocytusszerű körbenforgás szabta meg. mint az indus Braman (világszellem). Nagy Sándor birodalma pedig a görög műveltséget. itt ugyan sok egymás mellett létező világ lehetősége van feltételezve. Ezt a sort Poseidonios (Kr. a perzsa végtelen idő. de lényegében kevésbbé szabályosan és az egymásmellettiség kidomborításával ugyan. Ez van meg a koragörög természetbölcselőknél. bele a Stoa bölcseletébe a „mindenek visszatérése" gondolatában és nem jelent lényeges változást Epicuros rendszere sem. a sztoikus heimarmené és az epikureisla ananké vagy akár a mitológia Nornái. de egyúttal új világtavasz kezdetét is látták benne.

Céljuk mindig az emlékezet megőrzése vagy tanító célzatból vagy egyéni dicsőségvágyból. vagy törzshöz kötött. de természetesen a vallás. A hagyományokban. mítoszok. A mondák. de megbízhatóbb. Mózes és Homérosz. új emlékek feljegyzésével. városhoz. Ebben az irracionális. a Mahabharata. 3. 1." (Polybios 1. de mögöttük készen áll már az új világszemlélet. határkőjelek. áradás stb. Szentségtörésnek tartották volna változtatni rajtuk. Csupán a változásról beszélnek. 2.). dögvész. régi hagyományok és 2.18 események egybefűződnek az ázsiaiakkal és a görögországiakkal s mind egy cél felé haladnak.. a zsidók választott népnek nevezték magukat. az első emberről. A vallási fantazmagóriák kora ez. ezek barbárnak tartottak mindenkit magukon kívül. az emlékek feljegyzése szerényebben indul meg a fentebb említett két irányban: 1. várostörténetek. hagyományok feljegyzése kritikátlanul történt. félistenekről. A z egyiptomi papok gyermekeknek nevezték a görögöket. a kereszténység. mely szakít a körbenforgás gondolatával.. Éppen ezért lokálpatrióták mind. naiv világban nyoma sincs tudományos hitelnek. a jelen állapotról nem esik szó. a babiloni tudósok viszont lenézték őket s így tovább. személyhez. nagy háborúk. mely a gnoszticizmus zavaros tanításaival és a közeli világvégét jósoló jelenések könyveivel lejáratja ezt a kort. hitregékben és mondákban az egész nép hite fejeződik ki a világteremtéséről. ami feltűnő. A két irány egyesítése korán megindul. a babona és a sovinizmus az irányító az események magyarázatában. A z események közti összefüggést nem keresik. évkönyvek. Ebben egy a Gilgames-eposz. emlékezete az ősök nagy tetteiről. mert friss tényekről emlékeznek meg. emlékoszlopok. szárazabb. Teljesen kifelé ható expanzív. A kezdeti történetírás szimbóluma lehelne az az . A birodalom minden kultusztisztelete roppant egybeolvadást idéz elő. emberfölötti küzdelmekről szólnak az utódokhoz. gúlaépítés. csak az elszigetelt adatokat jegyzik fel a király listák. a tényleges történetírás. pontifexlisták. * • * így képzelték el a világfolyamat nagy keretét. Tárgykörük kicsi. Csak arról tudósítanak. szörnyetegekről. A z új emlékek feljegyzése szűkszavúbb. hősökről. Mind benne éltek a nép világképében és ez volt az alap a kialakuló felső kultúra számára. de a történettudomány mégis innen indul el. Megindul a keveredés.

hogy természetes úton alakult-e ki. Herodotos1' (Kr. Felvetették az istenhit keletkezésének kérdését és hősökimádásával. mely a fáraó cselekedeteinek feljegyzését úgy ábrázolja. hogy saját szemével gyűjtsön tapasztalatokat. 125—180) pedig később az államügyekben való forgolódást ajánlja a történetíróknak. de elemezték a problémákat. a kritika elsajátítása végett. hogy lekiildé az Ür az ő angyalát és levága közülük 180. Nem látták mindenben felsőbb hatalmak beavatkozását. 8 Ez emlékeztet a felvilágosodás és a marxi történetfilozófia felfogására: „a dogma kritikája a dogma története". A filozófusok szakítottak a népi istenhittel és valami ősanyagból akarták magyarázni a mindenséget. racionalizálják a hagyományt. a szükségről és az utánzásról. Ilyen előzmények után történik meg a történelmi élet egészen új elképzelése az athéni történetíróknál. A közösséget. I. Ágypten und ágytisches Leben im Altertum. Ezen a fokon maradt meg az egyiptomi. köznép számára való szükséges fékkel magyarázzák. babilon. A történetírásban is érvényesül ez a kritikus szellem. míg nem aztán a legújabb kutatások kiderítették. hogy adataik közt igen sok figyelemre méltó és megbízható akad. hanem megvizsgálták a jelenségeket önmagukban. 3 % 1. az államot tekintik a történelem hordozójának s ezáltal szervesebb szemléletre tesznek szert. Lukianus (Kr. Szóba kerül a nyelv eredete.19 egyiptomi relief. amint az írás istenasszonya. (Spiegelberg: Die Glaubwürdigkeit des Herodotos. Herodotos sorsa érdekesen emlékeztet Anonymuséra. valószínűleg egy nagy kígyót ölt meg. Egyebütt az ókorban laza törzsszervezetű népeknél vagy egy kényúrra beállított despotizmus uralma alatt ez a fordulat meg nem történhetett volna. Egyiknek sem akartak semmi hitelt adni. vagy pedig közmegegyezés eredménye. Ermann-Ranke . e. A z eltávolodás a görög racionalizmussal indul meg. zsidó történetírás és itt volt a görög és a római történetírás kezdete. Herakles nem ölhette meg a hidrát. papi kitalálással. ezt a Krónikák könyve úgy interpretálja. u.7 A z eljárásra pedig jellemző példa az Ószövetségből (Herodotos is megemlékezik erről): a zsidók ellen vonuló fáraó seregében j^stjs^Jört ki és sokan mégfiaTtak. Tübingen 1923. mert ilyen nincs. Ő k se tudtak szabadulni a Végzettől. 8 Beszélnek a kultúrfejlődés két tényezőjéről.) 7 .000-et. Seschan az élet fájára írja fel őket. 484—425) utazni indult. A logographusok szembefordulnak a mondákkal.

11 Ez a gondolat is a felvilágosodás filantropizmusára emlékeztet. A további egyezések egész sorát lehelne még találni. az oikumenét. minden politikának természete szerint megvan a növekedése. tehát történetírása merőben praktikus célú. Feltűnik azoknak különbözősége. 1. Látóköre tág. A z államok „lelkét" az. (I. a római világbirodalomból és a sztoikus humanitas eszményéből fakad Polybios (Kr. Terjed az univerzalizmus gondolata. lényegében minden mindig ugyanaz. Az ismert világ tágulásával gyarapodik az idegen népekről való ismeret is. de látja ennek a változásait is és vele az államok Végzetszabta bukását. Két alapjelenségben véli felfedezni a végső rugókat: a változatlan emberi természetben10 és a változó történelmi tényezőkben. alkotmányban látja. 51) és így önmagában is kiélheti magát. hogy ő ír először világtörténelmet. apró közösségeket tárgyal. . ezeknek eredője a történés. e. hogy nincsenek nemzetek. A Stoa már azt hirdeti. minden ember testvér. Athén és Spárta háborúját alkotmányaik külömbözőségével magyarázza. Kezdődik az 10 Ugyanaz a felfogása az analízis (3. hogy segítségével előre be lehessen rendezkedni a jövőre. Ezek mellett az elméleti viták mellett Thukydides (460—403 után) valósítja meg a gyakorlati történetírásban a közösségi elvet.20 Megindul az államformák elméleti megvitatása Piatonnái (428/7—348/7) és Aristotelesnél (384/3 -322) a legjobb állam problémájával kapcsolatban. kezdeményező voltát és radikálisan szakít a múlttal." Ebből a kettős forrásból. 201 —120) történetírása. Ez az irány azonban csak kis városállamokat. fejezet: a reneszánsztól a felvilágosodásig) történetfilozófiájának. Érzi elsőségét. Nem tartja elegendőnek a történeti események egyszerű elbeszélését. 22. hogy nem lát fejlődést a történelemben. művébe beleveszi az egész ismert világot. politikai kapcsolatba a népeket. ezért a jövő mégis határozható. hogy a z ő kora előtt semmi nagy dolog nem történt. tudja. kijelentvén. mert ezek hozták közelebbi. (I. A „világtörténelmet" a világbirodalmak tették lehetővé. Ő is tudatos. Ebből következik az is.) Ez a pszichologizmus a típust keresi. mert „minden államnak. hanem összefüggést keres közöttük. virágzása és hanyatlása" (VI. nemcsak kívülről jöhet a megsemmisülés. a történelmi változásokat az állami (ma társadalmi !) rétegek eltolódásával magyarázzák.) Látja a a feszültséget a vezető és a tömeg közt.

21 összefüggések kulatása és kialakul az összehasonlító kultúrtörténet (Demokritos, Epikuros, Poseidonios, Lucretius). Ennek a gazdag etnográfiai irodalomnak a vége felé már a más világképű barbároktól való félelem is megszólal (Tacitus Germániájában pl.)12 A tér tehát tágult, az egész ismert világot átfogja már a történetírás. A z időben azonban mégsem tudnak eligazodni. Egész időszemléletük térszerű, a történelem együtt jár a földrajzzal. Jellemző az egész antik történetírásra az, ahogy Plutarchos (Kr. u. 46—120) kezdi a Párhuzamos Életrajzokat: „Valamint a földrajzokban a történetírók .. ."1:t így a történetírók is körforgásnak látják az idő útját. A Sors, a Végzet áll az események fölött, ez forgatja a kis dolgokat is körbe-körbe csakúgy mint a világegyetemet. Polybiosnál az alkotmányok váltakoznak hasonlóképen : Monarchia

Ochlokrácia

Tyrannis

Demokrácia

t

Aristokrácia

i

Oligarchia Ugyanez a körbenforgás van meg Liviusnál, Tacitusnál („mint az idők, úgy váltakoznak a szokások is) és Septimius Severusnál is („Minden dolog körbenforog.'1)14 Tehát hiába vetette fel Tacitus a „sine ira et studio" gondolatát, hiába volt meg az antiquitásban ez a vágy az objektív történeti megismerésre, nem tudtak kiszabadulni a jelenből és
12

Az etnográfiának, az új ncpek megismerését rendező tudománynak, minden nagy világkép betetőzésénél és szétbomlásánál és az új felfogás előkészítésénél döntő szerepe van. (1. minden fejezet vége felé.) 13 A két tudomány még Bél Mátyásnál is együtt van. Ez a szemlélet jellemzi az egész felvilágosodás történetírását. (L. 3. fejezet.) " Diodoros I. 1; Livius 45., 41; Tacitus Annales 3., 55; VitaSeveric. 14.

22 időszemléletük körbenforgó, azaz ahisztorikus maradt.15 A kör szétszakítását egy merőben új világszemlélet, a kereszténység végezte el.

Függelék: A föntiekben csak azokat a kultúrákat tárgyaltuk, amelyek szorosan folytatódnak a következő fejezetekben. Azonban a gondolat helyességének bírálata végett kereshetjük és meg is találhatjuk a körbenforgás gondolatát távoleső kultúrákban is. Pl. Kínában a tsu-Hsi (1131—-1200)-féle bölcselet is rotációsnak látja a világfolyamatot az évszakok analógiájára: Elől a tavasz rügyfakadása, azután a nyár szépsége, majd az ősz bősége s végül a tél takarékoskodása s azután jön újra a kikelet a világmindenségben csakúgy, mint a természetben. A zsidóknál 1. Prédikátor könyvének első részét. Sőt még magyar mesékben is található ilyesféle gondolat. (Kandra: Magyar mithológia.)

A körbenforgás gondolata azonban egészen máig kihat. pl. az óra beosztása. A történés ismétlődő volta is fel-felújult a reneszánszban és legújabban. Sőt a nyelvészetben is található ilyen rotációs elmélet. (Grimm magyarázata az indogermán explozivarendszerröl az első germán Lautverschiebunggal kapcsolatban vagy Baesecke ófelnémet magánhangzó elmélete.)

15

I

2. A d d e u m
(Dualitas.)

A keresztény világszemlélet lényegét Jézus Megváltóvoltába vetett hit adja. Egyébként sok eleme megtalálható az akkori antiquitásban: erkölcsi téren Gamaliel és Hillel szelíd tanításai, a Messiásvárása, Stoa humanitása és kozmopolitizmusa, a próféták lalok, de a Megváltó eljöttének ben van meg. A kereszténység merőben új világszemléletet jelent. Transcendenssé válik az életfelfogás : „az én országom nem e világból való." Ebből következik és a sötétség fiai között: az e világban való dualizmus Isten fiai „Adjátok meg Istennek, ami az Istené emberek való szalátszó

az ókor reménysége a megszületendő Gyermekben közös gondobizonyossága csak a keresztény-

és a császárnak, ami a császáré." Ez a dualizmus jelenti a kiválasztottság partikularizmusát: közé, mint „Ügy küldelek titeket az közé" és a minden A juhokat a farkasok mással tudatos

szembenállást; ,,aki nincs velem, ellenem van."

kítás kijelentése : „hallottátok, hogy megmondatott a régieknek . . . én pedig azt mondom néktek" követi a tradíciót elismerni szavakat: „nem azért jöttem a világra, hogy eltöröljem a prófétákat." Ez csakis befelé forduló individuális hit által lehetséges: „te pedig elrejtezvén belső kamarádba." A hit az univerzális missziótudatot teszi kötelességgé: „elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket" bizonyos autoritativ jelleg azonban megmarad:

„amit ti megköttök a földön." A z egész világkép fölött Isten providenciája, gondviselése visel." Az evangéliumok A az új világszemlélet levelek két lényegét időben kort adják, a el páli (vagy Pál apostolhoz közelálló) az új tanításokat. 1
1

őrködik : „a ti mennyei Atyátok gondot

helyezik

Zsidókhoz írt levél

különböztet

Kissé szokatlan ugyan az evangélumokból kiindulni, de ez az egyetlen helyes módszer. A lényeg, amely a következőkben kifejlik, itt van.

7 Dempf (Sacrum Impérium) Eusebius szír származásából magyarázza világ. l. az állammal. Dialektikát könnyű belevinni a fenti tagolásba. Lessing. új kijelentés'5 várása a többi eretneknek tekintett szekta (gnosztikusok. 4 v. — 258) pedig a hat teremtésnap gondolatát alkalmazza a történelemre. felvilágosodás (Lessing). 5 v. antithesis . szabad. A z első tudományosan kifejtett gondolatok is inkább pedagógiai képek. ö. — 240 k.4 Tertullianus (160 k. synthesis . fejezet.) Joachim di Fiori. Joachim di Fiori. Isten nélkül. kereszténység szabad Istenben.) a természetes életkorokkal veti egybe a történelem menetét.thesis természeti állapot.24 meg: a kijelentés elolt — a kijelentés után. a körbenforgást teszi Origenes (185—254) világmagyarázata alapjává. a római birodalommal kötött kompromisszum (milánói edictum 313. íráshoz csak apologéta vagy tanító célból fogtak.— 340 k. Eusebius 7 (270 k. Clemens (f 101) beszél az emberi nem neveléséről. Hegel. a középkori drámával. manicheusok) mellé helyezik Origenest. ö. VilágkróniEz válik a mi időszámításunknak is alapjává a 6. Nagy Konstantin) pedig új helyzet elé állította a keresztény történetírást. krónikáját.5 Egyéb nézetei a körforgás mellett. századtól (Dionysius Exiguus (525 1. ö. 3. A következők (1. A z első rendszeres felépítés a görög gondolkodáshoz kapcsolódik. 6 v. 2. 3 Történetfilozófiailag ez az első alkalmazása a háromfok törvényének (Drei Stadiengesetz). Lessing: Die Erziehung des Menschengeschlechts. 4—5. az anyagnak angyallázadásból való magyarázása. újjászületésgondolat játszik benne szerepet. Scotus Erigena (800—877): „Finis totius motus est princípium sui" vagy v. mely a 18.2 Gazdagabb a római levél tagolása: a történelem felépítése hármas11. csak a ker. században megújuló egyházatyatanulmányozások által kapcsolódik ide. a természeti állapot (pogányok) — törvény (zsidók) — evangéliumi szabadság (Jézustól. A kereszténység tudományellenessége lassanként megszűnt. törvény (zsidók) kötött Istenben. A kereszténység tudományellenes volt. alább). de jellemző módon a körforgás egyszerivé válik: Istentől — a világon át — Istenhez vissza. A kép tudományos kiépítése azonban késelt. 4. Comte függnek ettől! ! Az ó-közép-újkor hármastagolása máskép jött létre (1. akinek görög-keresztény szintézise így nem is vált hivatalosan elfogadottá. Cyprianus (200 k. a preexisztencializmus elfogadása.). 2 . ö. Felesleges és ködös. fejezet).

) fele). Az adventisták szerint már 1844-ben megkezdődött a végitélet. rómaiak . médek. Azonban a literatúrában sem marad el az egyház a pogányság mögött (már a tudósokkal büszkélkedik !). Pico della Mirandola 1994-re . sz. (L.) latinra fordította és 378-ig kiegészítette. Porphyrius meg Julianus. 2. özönvíz. kik azt hiszik. görögök. hanem a sztoicizmussal indul meg. régi séma eredetmonda (Mózes könyvei) a teremtésről. ebbe a keretbe fogja be a világtörténetet8 időrendi táblázatok segítségével. babilon. írói lexikonában (De viris illustribus). 2. Nála van meg a „középkori" irodalomfogalom megfogalmazása is legpontosabban. Ranke ad neki új megfogalmazást.25 kája foglalja egybe a hagyományt. melyet a 1. a scripturát a profán irodalomtól. 1. sz. a Krisztus ellen dühöngő kutyák (!). Bábel tornyáról és az özönvízről. II. lendületet a kereszténység után a felvilágosodásban kap (Voltaire. Ailly Péter 1789 M-re. (Kr. Bábel.) 1260-ra . első (185 k. Babilon.10 A római birodalom az utolsó világimperium. Nicolaus v. Ezen alapul a tartalmi keresztény történetfilozófia. folytatva a zsidó törzstörténettel. Dávid. perzsák. 4. Augusztinus szakit evvel a felfogással. fejezet. ahogy célkitűzésében mondja: „tudják meg hát Celsus. k. (világ = római birodalom) . Cues a 18." melyet a közeljövőre vártak.) 10 A keresztény felfogás alapjául a zsidó ó szövetségi szemlélet szolgált. a literatúrától. Jézus és az utolsó ítélet. asszírok. tudják meg a követőik. 3. A keresztény dualizmusnak megfelelően külön választja a szentírást. Schlözer). Ez tartalmazza a négy egymást felváltó világbirodalom post eventum jóslatát két látomás (a bálványkép széthullása és a négy fenevad) alakjában. Ez két főrétegböl állt. méd-perzsa. görög-makedon. A szilárd pontok a bibliából eleve adottak: teremtés. római (??) birodalomra szoktak magyarázni. k. 1. újabb a perzsa dualizmus hatásait mutató Dániel könyve. külön a zsidók). az oikumenén túl való terjeszkedésre kezdetben nem gondoltak (mivel azonban a kereszténység szellemi mozgalom. Bodin kirekeszti a történetfilozófiából ezt a kérdést. Salamon. Azután is gyakori: Joachim (f 1202.) 8 . megvolt benne a lehetőség rá). elsősorban a népek szerepelnek a hatalom egymás utánjában (kaldeusok. e. Görög nyelvű krónikáját Hieronymus (350. Térfogalma általában a kereszténységnek megegyezik a római birodalommal. — 420. babiloni fogság. 9 A világ végét kezdetben általánosan közelre tették. Cárion (Melanchton barátja 2006-ra várta az utolsó Ítéletet. Teoretikusan kifejti Francesco Petrici : Della história (1560. elejére. A vallásos melszőpontokhoz igazodtak a politikai birodalmak is Dániel alapján. hogy az egyháznak A világtörténet nem a kereszténységgel.

„Mindenütt ott van az én hazám.15 A történelmi folyamatban dualizmus nyilvánul a két állam. 138. meridiana diffusio. hogy a mi hitünket csak falusi együgyüségnek csúfolják. a növekvő anyag összefogása és az elméleti alapvetés Szt. . A történelemben isteni világterv vonul végig „nem vaktában és véletlenül. sed eum ipse tamquam dominus regit moderatorque disponit" — De civ. de ő nincs az időrendnek alávetve. Maic. délen) mivel a keresztényekhez és rómaiakhoz. De viris illustribus Prologus. quanti et quales viri eam fundaverint. Tört. menynyien és milyen férfiak alapították azt.26 nem voltak filozófusai és ékes szónokai. északon. mindenütt ott van a törvényem (!) és vallásom . cui tamen ordini temporum non subditus servit. Deo. mint római és keresztény jövök". sőt ő irányítja azt úrként és végezi mérséklőként." 14 A történelem századai strófák az Islent dicsőítő nagy énekben. (keleten. septentrionis copiositas.). de Isten előtt jólismert. 12 (A négy világbirodalmat Orosius az égitájakkal kombinálja és a méd helyébe egy déli afrikai imperiumot rak). 12 „Ubique patria ubique lex et religio mea est . A z Isten államáról11* írt könyvében fejti ki történetfilozófiáját. notissimo sibi (sc. Porphyrius et Julianus rabidi adversum Christum canes. Romanus et Christianus accedo". — História adversos paganos. sem doktorai. . ducens in aeternam contemplationem spéciéi Dei" — Epist. id. discant sectatores eorum. . exstruxerint. suamque potius imperitiam recognoscant". . Kornis. „Discant igitur Celsus. Ad. . 15 „Pulchritudo saeculi velut magnutn carmen cuiusdem ineffabilis modulatoris. 1 3 De civitate Dei libri XXII. quia ad Christianos et Romanos. — A cím és az ötlet Suetoniustól való. hanem a dolgok rendje és ideje szerint. A kereszténység büszke (és már kevésbé veszélyes) megvallása Orosiusnál (f 418) a római polgárság tudatával párosul." 11 Módszere ennek megfelelően az adatok halmozása. . nullos habuisse doctores. adornaverint et desinant fidem nostram rusticae tantum simplicitatis arguere. mely előttünk rejtett. a mennyiség szaporítása történeti szempont nélkül. Ágoston (354— 430) műve. fii. Latitudo orientis. IV. 33. . 11 . 14 „non temere et quasi fortuiter pro rerum ordine ac tempore occulto nobis. magnarum insularum largissimae tutissimaequc sedes mei iuris et nominis s u n t . építették és ékesítették és hagyjanak fel avval. A felgyülemlő kérdések rendszeres vizsgálata. inkább ismerjék el a saját tudatlanságukat. Ilyesféle katalógusok nagy számban találhatók Hieronymus után. qui putant ecclesiam nullos philosophos et eloquentes. Dei L.

itt is használt (Cárion. 1. (Stoa— pythagoreusok!) — De civ. XI. Jellemző. qui hunc quidem mundum non sempiternum putant (görögök általában !). Beda (673—753) krónikája egész pontosan követi Szt. L.. 1. L. sed aut innumerabiles (Epikur!) aut eundem unum certa conclusione saeculorum nasci et resolvi opinantur".. 2 1 -| 4 évet tévedett. A Jézus előtti korokat Máté 1. 6. Az egyházfilozófiában azonban mindmáig nagy szerepet játszik Szt. 17 „Nec essent alii homines nisi qui ex illis duobus nati fuissent". — De Civ. XII. 16 . de a folyamat a sztatikus túlvilágba torkollik.21 A világkrónikái irány többi képviselője (Cassiodoros. 16. mind az epikureista elmélettel élesen szembeszáll és ezzel az antik körbenforgást megszakítja. 3. 12—13 caput. Paris 1681 az utolsó következetes követője. Ágostont. gyermekkor (pueritia) Noétól-Ábrahámig 10 generáció. A civilas mundí a négy birodalom során pereg le. 5 öregedő kor (aetas senior) a fogságtól Krisztusig 14 gen.17 A z Isten országa a Seth-től eredő ágon folyik a hat teremtésnap és az életkorok szerint és képviselői Krisztusig a Zsidók. 4. fej. qua duarum civitatum. serdülőkor (adolescentia) Ábrahámtól Dávidig 14gen. Augusztinus világképe az egyház hivatalos álláspontjává válik..27 az isteni és a világi között. Marianus Scotus. a nyelvészetben a zsidóeredet hosszú ideig kísértő gondolatát. fej). A történelem is a teológia szolgájává válik. 1. id est caelestis atque terrenae initia et finis incipiant demonstrari" — De Civ. 2. 30 Isidor : Chronicon . Dei. 4. rész alapján nemzedékek szerint tagolja. Beda : Chronicon sive de sex aetatibus mundi. Sleidanus (I. Dei XV. szétszóródásuk után az egyház az Isten országa képviselője az utolsó ítéletig. Victoire) is a külső kronológiai „De ea parte operis. 20 Isidor (f 636) krónikája. Ekkehardt. aki mindennek ősatyja. 4. öregség (senectus) Krisztustól az utolsó ítéletig. hogy egy füst alá fogja az egész antiquitást. csecsemőkor (infantia) ÁdámtólNoéig 10 generáció. Ágoston. ki mind a sztoikus. Hugó St. ezután jön az 1000 boldog év és a túlvilág. Augustinus az első. ifjúkor (iuventus) Dávidtól a babiloni fogságig 14 gen.18 Bizonyos dinamitást nyer így a történet az isteneszme haladása19 kapcsán. a katolikus egyházban Bossuet (1627—1704) müve Discours sur l'historie universelle. egész a reformációig általános. 7. 10 A felvilágosodás ennek racionalizálása. 16 Elől a teremtés és Ádám áll. Közben a keresztény éra szerinti időszámítás is általánosan használttá lesz (Dionysius Exiguus római apát (f 525). 18 „De his. Dei L.

a sacrum impérium a római birodalmat folytató német-római szent birodalom fikciója. a 17. Csak arra kellett vigyázni. a Noé-utód vadászatkedvelö Nimródtól. annyira erös. Új szempontot (és gondot) adott egyúttal az. — 1158) fogja még egyszer össze.25 a hagyomány teljes tiszteletével a német freysingeni Ottó (1114 k. a kompozícióra is több gondot fordíthattak. brit Alfréd 849-901 . Annyiban segít áttörni a megszabott sémát. Ez is éppolyan kritikátlan irracionális. 21 Főbb képviselői: Cassidoros (411—570) elveszett. francia Richer 1000. Újabbak a brit Nennius 822.) Világkrónikája: Cronicon Frederici imperatoris 1156. hogy a római birodalom folytonosságát mindenáron biztosítani kellett. A krónikás formával nem igen keveredik. csak azért. 33 Pl. A törekvés a bibliával összhangba hozni. hogy a krónikák határeseményeivel összhangba hozzák (Noé. angol William of Malmesbury 1125. magyar Anonymus (12. Ferenc császár csak 1806-ban mond le a már teljesen tartalmatlan német-római császári címről. frank Erchanbert 826. A pogány állapotban Ez akadályozza a német történetírás kibontakozását a középkorból (L. így származtatják a mi krónikáink (gestáink) Hunort és Magyart. hogy Noéhoz és az özönvízhez kapcsolják. Alaphangja pesszimista. fej.22 Üj színt a gesta irodalom hoz a történetírásba. 4. sz. a virágzás melleit ott van a hervadás.23 Később rendesen dinasztikus érdekek szolgálatában állott. század) . Franciaországban pedig a 19. Ez a világ is a vége felé közelget. Nithard 880. mint a krónika. Toursi Gergely (540—594) (História Francorum et gestae regum Francorum) Beda (672—735) História ccclesiastica gentis Anglorum . század első felében is viták folytak a bibliai kronológiáról. A kor összes történetfilozófiai kérdését. hogy pl.28 rendhez tapad. Kézai (13. Gildas (516—570 De excidio Britonum). hogy a négybirodalom elvét nem alkalmazhatja. olasz Liutprand 960. Ez tárgya miatt is nemzetibb színezetű volt. Paulus Diaconus (720—790) História Longobardum. a hat kor gondolatát is vajmi kevéssé s az univerzális anyag mellé nemzeti monda kerül. mivel azután az utolsó ítélet jöhet csak. Bábel-torony). a világkrónikáét és a nemzeti gestáét. Jordanes (552 De Getarum rebus gestis). szász Widukind 967. sz-ban a jezsuiták az inka királyoknak valószínűtlenül hosszú uralkodási időt tulajdonítanak. A szünetlen változás tudata a történeti valóság mélyebb felfogására vezeti. Nagy Károly fordulópont.) I. gestája Gesta . Herder is küzd a bibliai 5000 év szük keretével. 25 22 1146-ig adja a világtörténelmet.24 A kor duális felfogásának megfelelően külön műfaj a nemzeti történet mellett az egyháztörténeti monográfia.

a protestánsoknál ritkább. hogy nemsokára leáldozzék. alapján a következőben fog27 20 .) v. amelyeket azonban a következő kor humanista törlénetírása dolgozott fel. (Elért) 31 Mivel az irodalom a történelemszemléletben semmi szerepet nem játszik. egyáltalán Wolfram. 16. XVI.30 . Rocholl.!I Ez az eposzokban is észrevehető. periodizálásról pedig szó sincs.. Minotauros mondát és a Konstantin legendát elveti. mint a nap. Schlegel: Philosophie der Geschichte. eposzoknak szolgált tárgyul. Aufbau einer Philosophie der Geschichte 19112. ö. Görres . De civ. Kritikája azonban éppolyan sajátszerű. Krausz . Odysseus bolyongását igaznak tartja. a kentaurokat. Zur Philosophie der Geschichte 1894. Atlast és Theodorich pokoljárását racionalizálja. 29 Az investitura harc befejezése az 1122-es wormsi konkordátummal is ilyesféle megoldásra mutatott. másrészről nagy krónika gyűjteményeket létesítettek (francia s svájci.. Augustinus. L. 28 Bernheim (Lehrbuch der historischen Methode) összeállította Freysingeni Ottó kritikai eljárását. de Maistre a francia restauráció providencialistái. Tantalus és Pelops históriáját. de mintha ő maga se hinne benne.29 is fejlődésfokokat külömböztet meg. Bunsen : Gott in der Geschichte 1857. Lebenlehre oder Philosophie der Geschichte. Aquinói Szt. angol Nagykrónika). 3(1 A már említett protestáns és katolikus (Bossuet) irányok mellett különösen a katolikusoknál élt. (A türelmesség a kereszteshadjáratok során már terjed. Die Typen und Fornien der Literaturgesclnchte im Mittelalter. ahol homályosan a világrészekkel keverve megvan ez a gondolat. kasztiliai.20 Dantenál pedig az állam teljesen önelvűvé válik már és evvel az egyháznak alárendelt kettősség megszűnik. Lempicki: Geschichte der deutschen Literatur-Wissenschaft I. (Parzival pl. valamint a neoscholasztika. A Phaethon. Philomele megejtését. 1920. Dei. 28 Kezdeményezése a történelemfilozófia megújításában nem talált folytatókra. amely jellemző az egész korra.)26 A kultúra változásának az irányát felfedezi. mint az eddigi krónikáké. A z összegyűjtött történeti anyag egyrészről a regényes császárkrónikáknak és a lovagi hőstörténeteknek. a romantika által élctrekeltve a vallásos történetfilozófia (de Bonald. 19042 Steffensen. keletről nyugat felé halad ez is. 18—48 1. W. nem tárgyaltam a főszövegben. A z egyház és az állam viszonyában a valóság reálisabb felfogása hódít. Tamás (1227—1274) már az államban is szükségszerű lépcsőfokot lát az Isten országa felé az eddigi alárendelés helyett. Wien 1828 . 27 A német-római fikciót a kettős translatio (Róma-Konstantinápoly-frankok) elvével igyekezik megmenteni. az amazonok hadjáratait. Braun: Einleitung in die Geschichtphilosophie 1917. Medea történetét.

) . leghíresebb Rcmigius de Auxerre müve. (Követője J e a n B o d i n 1529/30 —96/o7 1. az iskolai használatra készült kompendiumok . 1.) lalható össze a kérdés. a krónikák irodalomtörténeti kitérései. folytatta Melanchton és a protestáns pedagógia. fejezet. folytatása a humanista világkrónika és az enciklopédikus irány . fejezet. b á r közvetlenül csak a „ k ö z é p k o r " végi tolerancia gondolatra hatott a kereszteshadjáratokkal k a p c s o l a t b a n . 2. ezekről bővebben a következő fejezetet). Ehhez járulnak a középkori eposzok lelső Gotfrid von Straszburg irófelsorolásai. Ö n á l ó b b történetfilozófiai e r e d m é n y e i k is a milieu vizsgálathoz kapcsolódnak. Cyriacus Spangenberg 1598 az özönvíztől kezdve az összes lehető népeknél kutat fel adatokat a mesterdalnokköltészetre. Négy forma használatos. 3. sz-ban újra. szanszkrit források. folytatói a német Ordensdichtung és Trithemius . magyar őstörténet. K ü l ö n ö s e n a tér (utazások. folytatása a história litteraria és a história eruditionis (Lempicki nem említi.30 Fü g g e lék: N e m hagyhatjuk említetleniil az arab történetírást. (Ibn K h a l d ú r (*1332) a társadalom filozófiáját nyújtja kultúrtörténeti alapon a milieu hatásából i n d u l v a ki. apologéta célzatú. ezt kiadták a 17. 4. 4. J a p á n t megemlítik) tágítása az ő é r d e m ü k . (L. a z o n b a n B i z á n c mellett az a r a b o k az összekötők a görög és a reneszánsz t e r m é s z e t t u d o m á n y között. 1. a mesterdalnokokban is volt valami törekvés az öskeresésre. a Diogenes Laertius által kezdett Filozófusok élete a tudóst emeli ki. 4. a már emiitett SuetoniusHieronymus féle Catalogus illustrium virorum.

a természet felé fordul és fanatikus idillizmussal várja a közelítő utolsó Ítéletet. Ezek mellett a végeredményben exkluzivtudós mak indulnak meg. jellegű megmozdulások mellett a hívők legalsó rétegéig ható ébredési mozgalFerenc (1182—1226). A n a I y s i s. 3. közös azonban mindháromban a teljes ellentét a megelőző korral szemben. . csak Joachim di Fiorinál van új. Joachim di kívülre szakadt eretnekek a Fiori (1165—1202) és az Egyházon teljesebb filozófiai igazság kevesek számára (Averroes 1126—1198 képviselői ennek az új vallásosságnak.1 Egyikük sem törődik a hivatalos világfelfogással. 1. humanizmus. humanizmus és reformáció mozgalmainak új értékelése törte meg. iyesféle kérdések nem is érdeklik őket. a kétféle igazság (duplex veritas) gondolata is terjed. Pál apostolra emlékeztető 1 hármastagolású kon- Henry Thode Assisi Szt. » A Szent Ágoston-féle korszaktagolás kereszténységszerte elismert uralmát a reneszánsz. mely a dogmatikusan megalapozott rendszerek helyeit a kis dolgok. Ezek a mozgalmak sok tekintetben egymással is ellenkeznek. Reneszánsz. A „középkori" felfogás bomlása több irányból is megindul. reformáció. az államnak az egyházzal szemben való felsőbbségét egyházi emberek is igazságon felül van egy elismerik (Occam 1270—1374) . A romantika „Andacht zum Kleinen"-jéig a misztikus természetfilozófián és a szenzualizmuson át megszakítatlan út vezet.Második rész HOMO. Assisi Szt. Ferenc természetérzésében látta az újkor előkészítőjét. A tomisztikus egyházfilozófia ellenzői nem hisznek a dogmák bebizonyíthatóságában (Duns Scotus világi 1265?—1308) . miszerint a vallásos és követői). Szent Ágostonnal ellentétben lévő.

alapján „jött ki" „s a fenevad kezébe adatnak ideig. 25. ég (Szentlélek) Új kijelentés3 újjászületés az égben caritas tökéletesség istenszeretet szabad ember napsütés nyár liliom (Fiú) Újszövetség isteni könyörület kegyelem bölcsesség istenhit gyermek hajnalpír tavasz rózsa (Az utolsó három képsor már a természet felé forduló organisztikus gondolat csíráit mutatja. német misztika. Eckehart mester (1260 k. Tauler (^300 k. Böhme.—1329). Pl. kétidökig és félidőig" (az összes magyar fordításban pontatlan a duális !) Ez 1 | 2 | l /i 3Vü idö azaz 3Va év. a fenti 1260 Dániel VII. Hegel sok gondolatot vettek át belőle. Ezékiel egy helyének magyarázata szerint egy prófétai nap egy közönséges esztendő. de általánossá már természeténél fogva sem lehetett. tehát 1260 év.1 A vallasos mozgalmakkal párhuzamosan halad a műveltség ellaicizálódása. Ezeknek a homályos helyeit vélik mindenféle számmisztikával kimagyarázni. 4 A misztika jelentősége mindazonáltal nagy szerepet játszik a történelmi íelfogás további alakulásában.. ég — > III.32 strukció. Az egymásután megnyíló három ég látomása formájában jelenik meg előtte a világtörténelem az 1260-ban bekövetkezendő utolsó ítéletig. Theologia Teutsch (1516) a mindennapi élet és a vallásos elmélyülés egyesítésével. Goethe (különösen a Faustban és a filozófiai megjegyzéseiben). 3 Az új kijelentés várása kísérőjelensége igen sok vallásos világképváltozásnak (izlám. —1361). Suso (1295— 1366). 2 .). a kritika és a hitetlenség csak fokozatosan terjed. ég (Atya) Ószövetség betüvallásosság törvény tudás istenfélelem szolga csillag tél csalán > II.) A z alul-feliil bomló. reformot sürgető vallásos élet kérdéseit még egyszer megoldani véli a misztika (francia misztika. A reformáció (A Theologia Teutschot sokáig Luthernak tulajdonították). 31/i év 1260 nap. A kora-reneszánsz újjáA vallásos „történeti határidőszámításnak" az alapja az összes világvégét váró szektánál Dániel könyve és a Jelenések könyve. Ez azonban nem jelent vallástalanodást.2 I. vagy legutóbb a múlt század második negyedében a mormonizmus.

változatlannak. hogy a dolgozat bevezetésében az állt. íróinak és politikusainak. — mondja az Úristen Ádámnak Pico della Mirandola (1463—94) híres beszédében az ember méltóságáról/1 — Hogy szabadon szemlélődhessél köröskörül. először Bologna 1496 7 Individualizmus volt korábban is.): „Az emberiség mindig ugyanaz. de ott nem tudja áttörni a körbenforgás gondolatát. . Jüan Harte. c Oratio quaedam elegantissima de hominis dignitate. vagy napjainkban Berdjajev. 43. sem halandónak. kortagoló jelentősége nem volt." A z egyéniség és az ember méltóságának tudata lesz a legfőbb értékké. Légy te a magad akarata szerint saját becsületedre a magad mestere. sem földinek. (id. Herder. A döntő különbség az. hogy a történelem semmi újat nem hoz. „A világ közepébe helyeztelek. 5 A különbség az. Machiavelli : Discorsi III. A z ember kerül a világkép középpontjába. az egyén ennek a módosította megjelenési formája. most pedig az ember felől. Legélesebb kifejezése ennek az Angelus Silesiusi. c..33 születésgondolata éppen a belülről születő vallásos megújhodást célozza. az ember a középpontban másrészt. „ember nélkül Isten sincsen" gondolata. szabadon rajtad áll. Cardano stb. hogy azonosak. Leibniz. hogy eddig felülről." E gondolat megvan már Thukydidesnél. valami kozmikus Abszolutum felől nézték a világot. sem halhatatlannak. de az istenség legmagasabb szféráiba is felkiizdheted magadat. Lotz János: A történelmi világkép 3 5 . hogy a középkori kollektívvallásosságot individuális hit váltja fel. Rienzo megkoszorúzása 1347-ben stb.)* ez a központi kérlényegében egynek típusnak környezeta lélektani elemzés. dése a korszak tudományának. a reformáció pedig teljes egészében vallásos mozgalom. 8 Az emberiség egységének a tudata az egész korban uralkodó. görög bölcselet.. hogy az állatvilág legalsó lépcsőjére süllyedj. melyet a borostyán szimbolizál. . „Az emberiség annyira ugyanaz. 1. P. nem az. a célja a kor költőinek. A külömbség a kozmikus keret egyrészt. Bernheim 28 l. Ezért nem lehet az előbbi két fejezetet sem az esetleg természetesnek látszó Theologia szóval összefogni a Kosmos helyett. Nem teremtettelek sem éginek.) A z ember és viszonya a természethez. — Megjegyzendő. a próféták (Troeltsch mutatott rá). 7 A túlvilági örökkévalóság helyett az egyéni hírnév halhatatlansága. Goethe Urpflanzeje hasonló gondolat. de világképalkotó. Innen indul (Petrarca." Ugyanígy Hume: Essay concerning humán understanding 8. Az embert tekintik. valamint a vallásos történetfilozófiák alapjukban teológikus beállítottságúak. (Költőkoronázás: Petrarca 1341ben. A teologizálás külömben sem szűnt meg később sem. hogy az emberekben van valami közös.

Fontos még a platonizmus a számszerüség kidomboritása miatt is. quod deus. „A természet ugyanaz. mint Isten műremeke. Platón a neoplatonisták. mely tagadta a személyes túlvilágot (innen a humanista költők hírnévkeresése) és alexandrista. Lessing róla irta egyik Rettungját.13 Ez a természetfilozófia magában foglal ködös spekulációkat is a mágiáról.. (Michelet: Hist. majd a kémia. ind.) A z eféle bölcselkedések egybefoglalója a természetfilozófia. bölcsek köve kereséséről. und Ref. Ez pedig tele volt keleti (egyiptomi. v. — Laurentius Valla : De Voluptate 1431. a fizika. népszerűvé Burckhardt tette (Die Kultur der Ren.) erősen polemizál evvel a felfogással. vagy majdnem ugyanaz" — mondja Laurentius Valla (1431). elsősorban Plotinos közvetítésével jutott el a reneszánszhoz. bár a gondolat útja még nincs felderítve. in Italien 1868. Patritius 14 0 . A misztikus természetfilozófia képviselői elsősorban olaszok . Cardanus (1501—71).12 Az egész világfolyamatot bizonyos esztélicizmussal nézik. de belőle fakad a kor diadalmas természettudománya is. századi angol-francia (Hobbes-LockeRousseau) „szerződés" elméletekkel. hogy a reneszánsz felszabadította az embert.10 A z élet testi oldalát nem nyomják el és a keresztény dualizmust az emberi egység gondolata váltja fel. 18.) Burdach (Hum. ö. aut fere idem. Számbavéve tehát az arab átvételt is (1. Ren. 13 Aristoteles kétféle irányzatban éledt újjá. de la Francé 1855. (A természet. asztrológiáról. melynek az egyházmentes Aristoteles és Platón tanulmányozása (flórenci újplatonista Akadémia 1459) adta meg az alapját. mint az Isten. Telesius (1508—88). történelmi tagoA köztudatba átment.34 A tipikusan felfogott individuum11 jelképe Ádám. Az ellentét talán feloldható a fenti fogalmazással. 2. „la découverte de l'homme" . A természettudományok előtérbe nyomulása és a mögöttük levő természetszemléleten alapuló világnézet14 szabja meg a kor történetszemléletét. alchimiáról. A z Ádámmisztíka két korai terméke Langland Piers the Plowinan-je és Johannes von Saaz műve: Die Gespráche des Ackermanns mit dem Tode. hogy az újkori európai kultúra nemcsak görög gondolatokon alapul. az A verroes-féle Aristoteles magyarázat. az anatómia.11 Ez a monizmus evilági és pantheista miszticizmus szorítja ki a transcendentalizmust. melynél nem hangsúlyozódik többé az Augustinusi keretbe való beletartozás.) nyilvánvaló. 12 „Idem est enim natura. fej. (1400 körül) a keletkezésproblémákra fordítja a figyelmet. 11 Az egységes szemlélettel függ össze az „uomo universale" gondolata. Giordano Brúnó—Spinoza—Hegel. babilóniai és perzsa) spekulációkkal. „az" ember. A differenciálódás mindig tudományos korlátozást jelent. 10 Bizonyosan összefügg a 17.

Általában az egész felvilágosodás problémaköre majdnem teljes egészében itt alakul ki és ez jogossá teszi az egybefogó nagy fejezetet. a Jelenések könyvében új ég és új föld. az Analízist. a szenzualizmus és a racionalizmus eredete. német : Paracelsus (1493—1541) .35 íását is. Kepler (1571 — 1630) és mestere a dán Tycho de Brache (1564—1601). a biológia és a kémia azonban ilyennel nem rendelkezett. (pl. Ennél az emberkorok képek az egységbefogott emberi haladás vallásos tartalmának az érzékeltetésére. . hogy a racionalizmus előbb ér el eredményeket. hiszen „nyelve" a matematika már megvolt. — Az organisztikus analógiák inkább a kor első felében hatnak. Möser). a Gyermek eljövetelébe vetett hit. a franciák csak később kapcsolódnak bele. . a páli levelek. k. Campanella (1568-1639) (Utópiájával!) . Rienzo.) E n n e k a gondolatn a k a segítségével k ü l ö n b ö z t e t n e k (1529-97) . Ueberweg 111. Üjra feléled a korforduló után (Winckelmann. a második részben inkább mechanisztikus gondolatok uralkodnak. a nem igen emlegetett tavasz. francia P. mely mindig részleges. Elsősorban az nek a szerves élet és gyakran kategóriáiba-születés-növekedés-virágzás-hanyatmásik azonban kedvelt gondolatával. Gassendi (1592—1655). 17 mint m e g ú j u l ó életvalóság. belülről j ö v ő . i* Itt keresendő. Giordano Bruno (1548-1600). a mesék c s o d a k ú t j a . a kettő más-más szemlélet eredménye. a poraiból 500 évenként megújuló Phoenix. a reneszánsznál élmény. (Hildebrand kutatása. a görög palingenesia. ö. és nem az angol és francia „néplélek"-ben. marad benne valami a dolgok hullámszerűségéből. 15 Ide kapcsolódnak a természetes jog és a természetes vallás később kialakuló törekvései. A dolgozat első része. . A módszeresebb természetvizsgálódás is megindul: Lionardo da Vinci (1452—1519) . Herder. sohasem univerzális. Galilei (1564-1642). Az újjászületés gondolatában igen különböző eredetű motívumok egyesülnek és kereszteződnek. 1 8 A z újjászületés lami megholtnak a feltámasztása. németek Kopernikus (1473—1543). főként pedig a gyakran emlegetett egyiptomi csodamadár. ír ' A természet a m á r említett m ű v é s z i erőn k í v ü l egyrészt meg. e l m ú l t n a k a visszatérése. 17 Ez az organizmusgondolat lényegesen különbözik Szent Ágostonétól. az nem vaMégis lás-hervadás-pusztulás-való beleszorítása a z o n b a n meglehetősen laza kereszteződik a k o r újjászületéssel. az őskeresztény misztika (Nikodérnus beszélgetése Jézussal az újjászületésről). Az természetes. másrészt mint logikus m a t e m a t i k u s törvényrendszer nyilvánul A természeti jelenségek analógiájára lem menetét. n y á b a n is. 3* 18 . V. k é p z e l i k el a történeA z időo r g á n i z m u s gondolata hat. M i n d i g a saját E z a sajátszerű ellentét van meg p é l d á u l az egész k o r n a k az ó k o r h o z v a l ó viszoidejük megifjodásáról szólnak és mégis meg m e g ú j u l ó virágkorokat és a régi nagy idők visszatértét érzik.) Elsősorban. (L. az indus lélekvándorlás neoplatonista közvetítéssel.

amelyek megszabják a „fejlődés menetét". Kialakul az a történet és szellemtudományokra is kiterjesztett felfogás.19 A természetfilozófia intuitív és különösebb módszeres vizsgálatok nélküli általánosítás volt. A valóság csoda nélkül való.) A kapcsolat is megvan. törvények szerint folyik le minden jelenség az ok és okozat kapcsán. mint nem tudós munka). hogy itt a körbenforgás hullámszerű folytonosságban oldódik fel. így az egész történelemszemlélet hullámszerűen organisztikussá lesz. A determinizmus azonban nehezebben valósítható meg a történettudományokban mint a természettudományokban. még Daniénál. ezért nem más a történelem sem. (1. A kor élménye a szám. história litteraria) néha a fenti természeti analógiák felületes alkalmazásával. mint adathalmaz (az elegáns humanista történetírás hamarosan oldalra szorul. A természet felfedezésének élménye a nem túlságosan hosszú pantheista biológikus természetfilozófia után az élettudományok háltérbeszorításával a matematika segítségével jobban megalapozódott mechanikában szűrődött le. a menynyiség. matematikával is elérhető. nem az összefogó egész.) Itt lelhető meg a kor történelemszemléletének a lényege is. ez a folyamat matematikai alakba önthető. hanem a polaritás gondolatából erednek. Averroes közvetítette Nyugatra és elsősorban Párisban tanítják a 13-ik század közepén Brabanti Siger és tanítványai Pierre Dubois és Páduai Marsilius. hanem az elem. valamint alább az irodalomtörténetekben. mely egy cél vagy tétel igazolására szolgál. A z analízis a kielemzelt részek okozati összefűzésében látja feladatát. Ilyen tudománnyá vált a reneszansz-lélektan. Legfeljebb azokra a környezeti tényezőkre vél rámutatni a milieu-elmélet. A környezethatás ókori Bizonyos hasonlóság van az ókori körbeníorgással. hogy a matematika a természet kulcsa. az idő. lexikon vagy más évekre vagy évszázadokra darabolt halmazmunka formájában (pl. A különbség az.) 10 . (Mindezek a gondolatok már megvannak Lionardo da Vincinél. Machiavellinél. A természet a matematika nyelvén van írva — mondja Galilei. a zenében is felváltja a homofonzenét a polifon. nem a történés lényeges formája.36 selejteznek ki hanyatló időket. mely absztrakt lévén. (Az újabb hullámelméletek nem a reneszánszból. annalisztika. A szilárdan megalapozott tudományos kutatás a matematika segítségével indul meg és különösen a mechanikában ér el eredményeket.

Elrendezésében ez is a humanista annalisztikát követi. hasznos példatár lesz. Ren. [1529(30?)— 96(97 ?)] teszi. (Mechanika (Newton). félbenhagyja világtörténelmét és helyette a római hősökről ír. a humanizmus pedig tudományos és irodalmi. Evvel elvész a keresztény világkép áldinamitása is és az idők folytonosságával nem törödő ahisztorizmus lép helyébe. 23 A humanizmus és a reneszánsz a legújabb kutatások. részletes pnálló történetfilozófiai vizsgálódások tárgyává Jean Bodin. Az sem áll. St. Petrarca pl.Taine. alább. hogy a reneszánsz politikai és művészeti mozgalom (a kettő nem egységes kultúrterület). hogy megszűnik a világtörténelmi érdeklődés. inkább az ókorismeret nőtt.37 elméletét korán felelevenítik. amit Croce állít (Zur Theorie und Geachichte der Historiographie 218. 22 Nem áll az. az eszme kifejlése nem probléma a kor számára. és jelentőségében. I. Mill és H. — A gondolat utóélete megszakítatlan folytonossággal vezet a legújabb milieu-elméletig. St. L. und Ref. Comte — v a l a m i n t a kémia (Lavoisier). elsősorban Burdach szó. másrészt nemzeti eszme van a humanistáknál is. de a négybirodalom gondolatát meg sem említi és szívesebben használ ókori forrásokat. Sabellicus (1436—1506) Enneades sive Rhapsodia historiarum (!) című művét. pl. melyből tanulni lehet. rész. O seculum ! o literae ! iuvat vivere ! — lelkendezik Hutten21 és szavai a kor határtalan optimizmusának a kifejezőiDe ez a jelenmámor egyúttal azt is jelenti . A képet csak a középkorral szembehelyezkedő összes irányokat egységesen tárgyaló kutatás tenné világossá. 1. Spencer) s biológia (Darwin) —>. A „levés". de pl. az Ige. október 25-éről. Erasmus világpolgár. Scherer. A z egész reneszánszhumanista történetírás-1 mindössze egyetlen egy világtörténelmet alkotott. Hum. minden különösebb elrendezés nélkül keveredik benne az anyag.): „Der Renaissance gab ihre Gebundenheit an die Antiké ein scheinbares. hogy a mult nem önmagáért vonz. Az ókor a reneszánsznál is tényező (Rienzo — újjászületés gondolata).és fogalomtörténeti müve. 20 . után sem különíthető el. A z egész korszemlélet viszonya a múlthoz legélesebben az antiquitas (elsősorban a latin.. összehasonlító anatómia (Cuvier) — a n g o l induktív filozófia (J. Simon. másodsorban a görög kultúra) felfoAz ókori (görög és arab) vonatkozásokat 1. Machiavelli. 21 Levele Pirkheimerhez 1518.20 A világszemlélet alapja a hit a jelen nagyszerűségében." Az idötudat igen erőtlen. 22 A történetietlenség elsősorban abban nyilvánul. differenciálszámítás (Leibniz-Newton)—^ a felvilágosodás történelemfilozófiája — C o n d o r c e t . geschichtliches Bewusstsein.

Boccacio)! non sint omni humanitatis ratione inter veteres illos adnumerandi". „Eam inter quaecunque vetera et nova rerum gestarum monumenta differentiam esse reor. Terentius. 26 módszere filológiai. quod cives mei sünt — cur hi |(scilicet Dante. ha nem is a történés időbeli egymásutánjában. Az ókor tekinlélyének teljes megszű20 24 . egyetlen latin irodalomtörténeti kompendium van csupán. semhogy az ókor gyámságát és ezzel a maga epigonvoltát tartósan elismerte volna. dtchen Lit. de az egymásmellettiség gazdagságában az egyéni stílus értékelésével." így pl. — A francia Querelle des anciens et des modernes meglehetősen kései jelenség. Ebből az öntudatból fakad a régiek és a modernek harca. Az ókor a humanizmus szemléletében teljesen sztatikus. Regulus. az alább említendő Crinilus De poetis Latinis libri V. című munkája. Horatius. 1. ut illa vera. — A „szép"-irodalom kiválása a 18. Plautus. Már Bruni 1401-ben2s egyenrangúnak tartja Igen jellemző erre a következő idézet az ókori források döntő szerepéről vitás esetben. egybeesvén a dolgozat fejezethatárával. A z ókor antiquariumi példatár mind erkölcsileg. 25 A z irodalom fogalma igen tág. Mucius Scaevola. mind íróilag (Cincinnatus.Rimay Balassiban a tudóst gyászolja. 28 Leonardo Bruni Aretino. Svetonius. írott emlékekhez tapadó. — valamint Livius. d. 48. gesch.) Azonban az ókornak megvan a tekintélye24 és a latin irodalom.27 Aristoteles Poeticájának és a latin íróknak kezdetben normatív erejük van. mind hű köztársaságiak. 27 A középkori irodalomtörténeti formákat éppen az uralkodó teológiától való függőségük jellemzi. Manetti (1396—1459) Históriáé Tistoriensis libri tres 1.) a humanizmus és reformáció irodalomtudományáról szóló fejezet legelején minden különösebb megokolás nélkül írja: In dem Geistesleben des Humanismus und der Renaissance liegen die Quellen der modernen Literaturwissenschaft zu suchen. Vergilius. Természetesen az irodalmi önelvűség a kultúra egységének bizonyos bomlását jelenti. Patrarca. Dialógus de tribus vatibus florentinis (1401) írja: Atque ego non videó — nec mehercule id me movet. 25 Lempicki (Gesch. de a humanizmus sokkal sajátvonatkozásúbb életforma. magába foglalja az összes szellemtudományokat. 1. de ezen belül alig elkülönült. id. század második felében történik. Fueter 25. Cato. így alakul ki az ókor példáin gyakorolva a modern irodalomtudomány. Brutus. jellege „tudós". önelvüvé lett. Scipio.38 gásában fejeződik ki. ókori tárgyakról történeti szempontból alig írnak (pl. liaec autem verisimilia appelari mereantur". 1. Ovidius. 998. de megvan már a saját problémaköre.

Machiavelli. 31 Lempicki i. hanem hallgatólagosan mellőzik az ilyesféle adatokat. Laurentius Valla (1407—57) bebizonyítja a Konstantin-féle adománylevél hamis voltát. mint multat kezeli és a jelen irodalomtörténeti tudata diadalra jutott. 29 Lionardo da Vinci: „Aki tekintélyre hivatkozik. az irodalmi tudat kialakulása. Kialakulnak az autonóm kultúrideálok és az irracionális vallási dogmatizinussal a racionális tudományos vizsgálódást állítják szembe. poétika. 64. Petrarcát és Boccacciót az ókor íróival. P. Th. hanem emlékezetét használja. A német klasszicizmusnak vajmi kevés köze van az ókorhoz. a túlvilág felé tekintő világtagadás helyébe életigenlés." Kepler: „A Szentírásból akarod bebizonyítani. 30 A kételkedés a bárok „fortuna" gondolatban és a felvilágosodás szkepszisében folytatódik és egészen a jelenkorig (pl. hogy a Föld nyugszik ? Én pedig azt mondom. nése azonban csak Rousseauval és a Sturm und Dranggal következik.31 A humanizmus és a reneszánsz evvel az átváltással megvetette az irodalomtörténet alapjait is a rokontudományok. Platina (1421—81) a pápai állam történetét írta meg erősen racionalizálva. 1. A dualizmus helyébe monizmus.39 Dantét. Charron (1541-1603). A z új öntudat a kritikában nyilvánul. A bírálat elsősorban az Egyház érdekei ellen fordul. hiszen érzékeink világáról van szó. A természettudományban ezer Demosthenes és ezer Aristoteles sem teheti a hamis tényt igazzá. Giraldi Cinthio pedig 1554-ben Aristolelest. ez az állítás meggyalázása a szent könyvnek. Agrippa külön könyvet írt róla. De incertiludine et vanitate scientiarum 1527. filológia. Montaigne (1533—92). M. ehhez hiányzott belőlük az erkölcsi bátorság. mely a reformációhoz vezet át bennünket. pl. nem papirosvilágról. .150 A középkor világképe ezekben a mozgalmakban polárisán átváltódott. nem értelmét. A kollektívszemléletet individualizmus váltja fel. Lessing) követhető. 29 Rendesen nem mernek nyíltan szembeszállni a középkori felfogással. m. A kritika igen gyakran szkepszishez is vezetett. történelem. Janus Pannonius az újabb írók nagyobb leleményességét hangsúlyozza a tárgyválasztásban." — Galilei: Jöjjetek okokkal és ne idézetekkel. Wimpheling az ókor fölé helyezi a jelent. pszichológia. A csodát elvetik a természettudományos gondolkodás eredményeképpen. müvelésével. mert a biblia nem foglalkozik fizikai vizsgálatokkal. Még a felvilágosodásnak is a római nép a kedveltje (a sztoikus morál). az irodalomtörténetírás kezdetei és a nemzeti öntudat felébresztése által.

Ugyanezen az alapon áll. bővebb földrajzzal Horn is (1620—1670). 19252. 34 Luther maga is ágostonrendi szerzetes volt. eine Fortsetzung katholischer Fragestellungen.33 A protestantizmus képe továbbra is a Szent Ágoston-féle marad. (Giordano Brúnó elégetése 1600 és a Galilei elleni eljárások (1616 és 32) az egyik. Sleidanus De quattuor imperiis-a (1556. úgy hogy itt csak bizonyos általánosításról lehet szó. 1911. Bevezetés". 33 Cysarz (Deutsch Barockdichtung. mindkettőben megmutatta azonban az áttörés csiráit." Ugyanígy állította Troeltsch Augustinust (1915-ben) is közelebbb az antiquitáshoz. 3t.) már címében elárulja beosztását s a 18. Mivel lényegében vallásos mozgalom volt. a következőképen állítja szembe Luthert és Erasmust: Erasmus Gestalt ohne Inhalt < — > Luther Gehalt ohne Form.i Voltak azonban kapcsolódó pontok is az új törekvésekkel.32 A lutheri és a humanista életforma gyökeres ellentéte Luther (1483—1526.35 — Ennyiben a protestantizmus is csak régi kérdések új megválaszolása volt. új keretre volt szükség. a fenti ellentétek éppúgy szembeállították vele az új irányokat. 37 A protestantizmus igen különböző irányokat foglal magába. századig kedvelt tankönyv marad a protestáns iskolákban. A protestantizmus két főiránya a német lutheránus metafizikus és az angol-kálvinista empirizmus között is nagy a külömbség. Melanchton átdolgozása (1558—60) tudatosan szembeállítja a vallásos lutheránus felfogást az új olasz történetszemlélettel. Mivel a protestantizmusnak'" nem volt meg az univerzális szervezete. Servet elégetése 1553 a másik részről. mint a katolikus egyházzal. die Kirchenreform Luthers—zunáchst nur eine Umbildung des Katholizismus ist.: „Das wichtigste ist. ^ Fueter Geschichte der neueren Historiographie.) vitájában robban ki és szakad el egymástól. sőt az ellentét még élesebb. Troeltsch : Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt 32 1.) a hat korszak és a négy világbirodalom alapján épül fel. melyben nagyobb szerepet kapott 32 A tridenti zsinattól (1545—63) kezdve megindul a katolikus reakció is az inkvizíció fokozotabb munkájával. 186—189.34 Cárion Chronicája (Wittenberg 1532.3. A protestáns Kálvin is hasonlóképen töri le az ellenkező törekvéseket. 1. . az ő művét Hübner (1688—1731) a kedvelt lutheri katekizmusformába öntötte.40 A reformációnak a humanizmushoz és a reneszánszhoz való viszonya kétoldali. mivel a katolikus egyházban a vezetőség nagy része is valójában az új eszmék híve lett.) és Erasmus (1467/o—1536. dass religions und dogmengeschichtlich angesehen der Protestantismus und insbesondere sein Ausgangspunkt. dennen eine neue Antwort zuteil wird.

de ez sem áll meg. különösen Luther fellépése után. .41 az egyén. Scaliger (idősebb 1484—1558) Petrarcáról mondja. így alakul ki a máig szokásos történelmi korszaktagolás: ókor — középkor — újkor. (Wimpheling Epitome Conclusio Folio XLI: „ . (Ez az öntudat még fokozottabban megvolt az olasz reneszánszban. A z új kor tudata kezdettől fogva megvan. 1 : „Der Luthermensch vergisst und verzeiht nicht . 40 Cysarz: Deutsche Barockdichtung 4 . a prédikációt és a zenét. század elején a francia Bouhoursral szemben védi a német irodalmat. Kálvin (1509—1564) kezdettől közel állt hozzá. man lernt das Ganzé seincs Lebens zu überschauen. hogy mindhárom szellemi mozgalom megveti a megelőző kort és eszményüket az azt megelőző korban látták. mivel itt az unita Italia eszméjének nem volt meg a vallási ellensúlya. hogy Luther mennyire szerette az időbeli művészeteket. a többi népeket vetik meg). 41 Scaliger: Poetica. közben ócsárolja a magyart.: „Petrarca redintegravit poeseos. hogy megújította a költészetet. Petrarca). seine Entschlüsse aus weitesten Perspektiven meistern : Das sind Keime historischen Sinns.39 Történelmi következményeiben legfontosabb kapcsolat azonban az.41 A németeknél Ez a viszony sajátságosan ismétlődik. .") Reimmann a 13. . amennyiben nem életforma. — Érdekes ötlet a fentebbiek támogatására az. Különösen Melanchton (1497— 1560) ment át sokat a humanizmusból. Boccaccio megírja Dante életrajzát. A humanizmus filológiai és kritikai eredményeit is szívesen vette a reformáció." 38 . Wimpheling és Trithemius az az olaszokkal verseng . Ezért nézik le a nem-itáliai barbárt [Janus Pannonius is szenved magyarországi volta miatt]. non dubitamus in toto orbe germaniam ceteris prestare nationibus. 3U Eredete az ókori sztoikus jogfelfogásig nyúlik vissza." — teljesen tarthatatlan álláspont a képzelet játéka. Ez a keret bizonyos fokig az állam által volt meghatározva és így ennek is szerepe van a nemzeti öntudat felkeltésében. a reformáció40 előtt az őskereszténység állt példaképpen . Liber VI. folytatása a felvilágosodás jogszemlélete. hanem a katolikus egyház ellen irányuló módszer volt. A reneszánsz előtt az ókori Róma nagysága lebegett. Ezen a kapcsolaton épül fel egy új jogi felfogás. ami viszont Zwittingert szólítja a porondra.38 A sértett németek meg. különösen a németet. a humanizmus számára az ókori irodalom volt a minta. . (Dante. különösen angol (protestáns és deista^ közvetítéssel. természetesen mindegyikük a saját képére és hasonlatosságára képzeli el a multat.

m.42 Trithemius mondja ugyanezt (1486): „Petrarca a humanitas hosszú hallgatás után meghalt irodalmát — hogy úgy mondjam — az alvilágból visszaidézte a felvilágra. qui litteras humanitatis post longa silentia mortuas (ut ita dixerim) ab ínfcris revocavit ad superos. Előszó. Vasari: Le vite de" piú eccellenti Pittori. ha46 ladás. 31. m. akik a Trithemius : Catalogus scriptorum ecclesiasticorum : „Petrarca. tökéletesség. 71. és Moritz Ritter: Die Entwicklung der Geschichtwjssenschaft an den führenden Werken betrachtet I 1919. 43 Beatus Rhenanus: Rerum germanicarum libri tres. ö. az Egyház növekvő befolyása jellemzi. azután a hanyatlás Konstantintól és Silvestertől (Vasari előtt már Filippo Villani (1325—1405) mellőzi a középkori művészeteket). Giottoval indul meg az újjászületés. ki „utánozta a természetet és élőembereket rajzolt. Azonban a cáfolat sem váratott sokáig magára Jean Bodin (1529 (30?) — 1596 (97?) Methodusában szétzúzza azoknak az érveit. Epistula nuncupatoria Ferdinánd császárhoz (Basel 1531) (id. a barbárok betörése. a hanyatlásét. in média aut enim vetustiore quae ad nos maximé pertinet. Az újjászületés Cola di Rienzi tribunatusságával (1348) következik be. Burdach és Fueter i."42 Beatus Rhenanusnál (1486— 1547) pedig a fogalom a legpontosabb fogalmazásban előfordúl. mikor azon csodálkozik. Scultori ed Architetti 1550 Florenc." Beatus Rhenanus Erasmus barátja volt. m." A restauráció fokozatai: első ellenhatás a barbarizmus ( középkor) ellen. hogy a római ókor kutatása mellett a középső kort és a rájuk vonatkozó régit elhanyagolják ( középkor és germán őskor). A z olasz humanizmus szokásos kényelmességéhez híven ezen a ponton sem száll cáfolólag szembe az egyházi felfogással. v. Lempicki id. Elől a görög-római virágkor. Konstantin megtérése (!) és a birodalom székhelyének Rómából. 42 . ö. negligenter cessamus. Burdach és Fueter i. 44 Istorie fiorentine (1525) I. quod in Romana antiquitate cognoscenda diligentissimi surmus. v.44 Hasonlóképpen periodizál Vasari (1511 — 74) is. Machiavelli (1469—1527) az első kort a római birodalom bukásával zárja. a következő kort. Konslantinápolyba való áthelyezése miatt.43 A z új kor és az antiquitással való kapcsolat tudata az olasz reneszánsz korszaktagolásában döntő szerepet játszik. 1): „Hoc vero mirum.

és újkorra való beosztás.) 48 4. mely az új irányok J. história antiqua (ókor) Nagy Konstantinig. bár súlyos támadások is hangzottak el ellene.40 A reformáció. A kérdés további története. história nova (újkor. — A 19 század végén az újkort is kettéosztották újkorra és 1789-töl legújabb korra. Cellarius születési évét 1638-ra teszi.1 . így gyakorlatilag a reformáció i í elfogadta a történelem hármas beosztását. m. Bodin . 1.ogy a felosztás 18. Burdach. . 188. mint láttuk. hanem 476-ra a nyugatrómai birodalom bukásának időpontjára helyezi. História medii aevi. A fejezet kezdete : Inveteratus error de quattuor imperiis . Mindössze a középkor és az újkor határát csereberélték 1453. hallei történész. századi protestáns teológusok munkája (pl. 2. de csillagfényes éjszakát. Caput VII. Zeitz 1677. ebben a „beidegződött tévedésben" hisznek. középkor-újkor határának vitájánál. Az iskola és vele az általános történelmi tudat. hogy Gatterer (1727—99) az ókor és középkor határát a kor vallásellenes törekvéseinek megfelelően nem egyháztörténeti eseményben látja. Halle 1687. (A kifejezés különben már Cellarius előtt is előfordul a liittichi Rausinnál 1639-ben és Voetius holland egyháztörténésznél. " 47 Fueter i. Másrészt azonban benne is megvolt bizonyos újjászületés. Cellarius Kristóf47 (1634 — 1707). Zeitz 1688) és ezzel a reformáció erősen nevelő irányzata biztosította a gyors elterjedést. éppen ez juttatta diadalra az új periodizálást. századtól ezt a hármas beosztást. elfogadta a 18. Confutatio eorura. Bél Mátyás tanára bevezeti az iskolai oktatásba a „középkor" fogalmát (História medii aevi. (Idézetek az 1610-es genuai kiadásból). 1517 és 1492 között és újabban mintha megállapodott volna az iskolai oktatás ez utóbbinál. História nova.) Cellarius tagolása: 1. qui quattuor monarchias aureaque secula statuunt. Konstantinápoly elestéig és 3. Bernheim. mindössze annyi változás történt. Irodalmat 1. sőt az augusztinusi felfogás mindinkább tarthatatlanná lévén. távol állt ezektől a gondolatoktól és történetfilozófiája Szent Ágostoné maradt.48 49 A z ó-közép. csak a romantika látott a középkorban „éjszakát". Bauer i. a tiszta őskeresztény tan újjászületésének a tudata és a katolikus középkor gyűlölete. m. 4U A fentiek alapján tehát nyilvánvalóan téves az a közkeletű felfogás |. A középkor aláértékelését is elfogadták. Paris 1566. Zeitz 1688.) A felvilágosodásnak tetszett ez a „sötét középkori" lefokozó felosztás. . história medii aevi (középkor) 1453-ig. Methodus ad facilem historiarum cognitionem.43 „négy monarchiában". Cellarius: História antiqua.

tartalomnak egyaránt ahisztorikus. a kereszténység szemében is próféta ókori költőt választja vezetőül alvilági útjában. Ádámtól kezdődő világtörténet helyett a római hősökről ír és csak ókori forrást használ. az első modern írói életrajzot. Liviust és Caesart tanulmányozva. A világi vonalnál újjászületést tesznek fel. A z eseményeket nem az időn. főként irodalomtörténeti szempontból. hanem valamilyen külső szempontból és a cél legtöbbször a mennyiség. hogy az első arabs szám is Petrarca 138l-es kiadásán fordul elő először Nyugateurópában. Dante (1265—1321) már mutatja az átmenetet. pünk^sdnapi lovagfürdő 1348). csak a történeti anyag külső elrendezésére volt alkalmas.53 Cola di Rienzó (1313—1354) elragadtatott kalandorságában. Sok esetben egy-egy nagyobb munka se más. a nemzeti büszkeségnek és egyéni hírnévkeresésnek. Alakja a korai reneszánsz típusa: keveréke a vallásos elragadtatollságnak. Evvel természetesen a korszak analitikus jellegének megfelelően elvész a dinamizmus csirája is. ö. nemzeti szempont. A keleti népekről kevesebb szó esik és elhagyják a kozmikus keretet. Crinitus) v.BI A z imperiumot nem az egyház szükségszerű közigazgatásának tekinti és a római előtte éppolyan kiválasztott nép. Tanulságos ezt a feloszlást egybevetni Augusztinuséval. mint életrajzok halmaza (Vasari. pszichológiai tanulmányok. helyre akarja állítani az ókori tribunátust és színészi érzékkel választja ki az új szimbólumok bemutatásának helyét és idejét (borostyánkoszorúzás. so . író lexikon. A régi Róma nagyságának a tudata itt volt a legerősebb. 51 A középkori latinra kétféle ellenhatás jön: 1. klasszikus latin és 2. illetőleg a civitas mundira helyeződik a hangsúly. de nem mondott sokat a tartalomról. a tárgya a következő résznek.52 Boccacciónál (1313— 1374) megindul az új irányokat jellemző őskeresés. A dualizmus megszűnik. nemzeti nyelv. A jellege keretnek.) 63 Boccaccio az őse a meginduló művészéletrajzoknak.44 szubjektív állásfoglalásának az eredménye volt. Petrarcában (1304—74) már megvan a következő idők minden törekvése: szövegérdeklődés iskolai célzat nélkül. megírja Dante életrajzát (La vita di Dante) nemzeti nyelven. A nép nyelvén ír. Vergiliust. mint vallási téren a zsidó. a levésen keresztül nézik. természeti érdeklődés. A z új történetszemlélet Olaszországból indult szét. (Pénzen már 1348-ban. az egyházi vonal aláértékelt csökevénye a középkor.50 A tartalom elrendezése. 63 Érdekes.

! Néha meglepően modern gondolatok bukkanak fel. Ed. földrajzilag tagolt adatgyűjtemény. Stílusban az ókori írókat tartják szem előtt és erősen lokálpatrióták. a második folyamán egész Európában diadalra juttatják 1500 körül (Lengyelországban Callimachus (1437—1496). Bruni (1369—1444) módszerét tanítványai egy nemzedék alatt Olaszországban. de az okszerű össze- 54 Németországban jellemző módon nem volt olasz humanista történetíró. 108. 50 A z ellenhatás erre a sablonos formalizmusra nem is késett soká. A z egyházzal nem törődnek. apró cselvetések szerepelnek indító okul. Harnack. a szépnyelvű előadás és a mecénásnyerő hízelgés s az egész irány közel állt ahhoz. Dilthey. Franciaországban Paulus Aemilius (f 1529). pl. v. de gondos adattömegével és lexikonszerüségével irányt szab az európai történetírásban. Ugyancsak Angliában hasonló természetű Camden (1551 — 1623) Brittaniája. Magyarországon Bonfini (—1502). Nálunk későn 1655-ben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungaria illustratája.. L. 54 Ez a történelírás forrástanulmányok alapján dolgozik statisztikai adatokkal (Velence. 1. ö. Spanyolországban Lucius Marinaeus Siculus (1445—1533). 08 Fueter i.55 sőt. Flórenc a kiinduló pontja az új felfogású történetírásnak. Angliában Polydorius Vergilius (1470—1555). a pártok szerepét is felismerik (Nerli)." M .) 57 A német történetírás Blondussal vetélkedve indul meg. a pápa is olasz fejedelemként szerepel. A csodát racionalizálják. alább. hanem az érdek. Blondus (1388—1463 híres Italia illustratája (1453) csak külsőleg.4$ Üj történetírás is indul meg levéltári kutatások alapján. Clarendon 1609—1674) •r. század történetíróiba. „Auch für Blondus hat das Altertum keine Geschichte.57 A z anyag történetisége természetesen elvész a polihisztor irányzatú adattengerben. Egész Európaszerte vetélkedés indul meg Blondusszal. Machiavelli (1469—1527) és Guicciardini (1483—1540) történeti műveiben már az egyéni érdek. Meyer. az egyéni lélekanalizist is alkalmazzák (Varchi).58 A politikai események több realitást és több szkepsist oltoltak a 16. hogy zsurnalizmussá és esztéticizmussá váljék. mely formátlan. Jovius (1483—1552 külön akarta választani az életrajzot az egyéb történetírástól (v. m. ö. A humanisták lenézték Blondust. Főcéljuk azonban nem az igazság. de belőle merítettek anyagot. mind udvari szolgálatba álló olasz humanisták. Flórenc). angol későbbi liberális párttörténet (pl.

1S Fol. 60 szedett irodalomtörténet vajmi gyéren De poetis Latinis libri V. carmina) quidem inculta atque incondita . 00 Fol. Nem annyira teljessége. m.í2 Fol. melyet Crinitus teljes következetesíratták Ver- séggel vezet végig." Lempicki (i. 1. u. Vasari) érdekli őket. Praef ad. Et haec (sc. A kor individualizmusa és esztéticizmusa általános történelmen megteremtette az belül a művészettörténetet (Villani. supra CCCC) (nem keresztény időszámítás I ! !) ab aliis sua gesta describi.46 függések hangsúlyozása melleit feltűnik a forgandó szerencse bárok gondolata." . m. de ennek kifejezett tudatossága hiányzik. I. V. 57. ad. Ha ehhez hozzávesszük az új virágzás tudatát 62 előttünk áll a szokásos humanista-reneszánsz történetszemlélet: virágzás-hanyatlás-újvirágzás keverve az organisztikus kezdet-növekedés-virágzás-hanyatlás-végbeosztással. hogy elsősorban az irodalom „anyaga" „levése" s így időrendbe akad. Teljes latin irodalomtörténet mindössze egy van: Petrus Crinitus (f 1505) műve az anyag célja. 59 .) 61 Fol. his maximé libris: quos de grammaticis ac rhetoribus latinis composuit. Idézetek a mű 1526-os flórenci kiadásából. 61 egyes könyvek elé írt ajánlásokból azonban az életrajzszerű elrendezésen túl az organisztikus gondolat határozott nyomai vehetők észre. ut aliqua ex parte videantur cum ipsa antiquitate contendere. mikor másokkal meg a rómaiak tetteiket és csiszolatlan s tanulatlan tak az idő régisége miatt. Lempicki i. A kor szemléletéből következik. . 2. LXXIV.: „Nostra vero tempestate magnopere debemus laetari: quod ad id accesserunt honestae ac liberales disciplinae . nem az irodalom és az irodalomtörténetet is. 63 A második könyv Lucretiustól verseket ír- 59 Először megjelent Párisban 1510-ben. c. 56! tévesen 1505-re teszi az első kiadás megjelenésének időpontját. inkább A mű alapanyaga 95 rövid életrajz (Boccacciótól divatba hozott forma) öt könyvbe osztva. quum ipsi aliorum describere . XCXV11. . Praefetio ad Cosmum Paccium : Multa de industria praetermisi: ne quis forte diceret plus laboris atque studii a me iinpensum in congerendis poetis. LXXIV. melyben az irodalomtörténet' (mint az első kiadásban is) Crinitus De honesta disciplinájához van kötve.: „imitati Suetonium Tranquillum. A z elsőkőnyv a kezdetet tárgyalja. Praef. 1 ) kissé túlzottan lát ebben a humanista frázisban történeti kiválasztó elvet |historisches Auswahlprinzip. LXXIV. mely Bruni az anyaga elegáns elrendezése a Az kritikai módszerét alkalmazza az irodalomtörténetre. ez azonban Crinitus halálának az évszáma. „malebant ea tempestate (p." (Querelle I) . 1.. 2. ókori mintája Suetonius. quum prudentiae ac iudicii in eligendis.

: „vigente Romani imperii fortuna." 08 Ad. 71 A felismeri Crinitus. . lecta. 7 2 vallás költészetformáló szerepét is raduntur fuisse pro temporum vetustate. nyelv eleganciája és tisztasága áll. videbunt a nobis reffere illos. Praef. : quibus omnes bonae disciplinae accesserunt ad summum fastigium una cum maiestate Romae . „Perventum est ad ea tempóra .47 gílíusig tárgyalja a z írókat. . minden előszóban megemlíti 'ezt pl. 1." . ut de his etiam agamus. IV. 6 9 K ö z é p p o n t b a n a megszűnt r ó m a i irodalom. II-: . Praf. . . . 11. III. az Constantinusokig életrajzát. . Vargilius Epicus. ad. tanító célja van. sequentibus seculis in hac studiorum facultate ingenium suum excoluerunt.: „antiquorum elegantia atque puritas violata est: et simul inscitia bonarum literarum atque imperitia succrevít. ad.. — A nevek mellett adja mindig a foglalkozást is pl. ingruentibus in Italiam variis populis atque Barbaris nationibus. II. LXXX. IV. 6 7 68 m a g á b a n igen r ö v i d e n a nyelvi züllés íróinak Crinitus irodalom fogalma tág. 1." 71 Többször is.: „nam mutata religione mutarunt etiam indolem atque gratiam carminis. XCIII. m e ipsum instruere. qu. matematikusokról. 6 6 negyedik szól." Crinitus maga is ezért ír. 1. qui plura tin dies ac meliora scripserunt apud latinos'" m Fol." 07 Fol. " 60 Fol. 1. A írtak. Ad. ad 1. imperante . 1. clarissima ingenia in civitate praestiterint'" Ad. . Augusto . .i4 Fol. V. 7 0 A z irodalmi élet a politikai események f ü g g v é n y e : a birodalom és az irodalom együtt virágzik és együtt is pusztul el a betörő b a r b á r o k (!) alatt.: „declinata Imperii maiestate: bonisque artibus magna ex parte destituta . . sed in caeteris omnibus disciplinis. . 1. „eruditi homines.. Lucretius Physicus. 1. LXXXVII. I. q u i ." 70 Ad 1. LXXIV. ad 1. „In hoc libro eos relaturi sumus." . ennek elvesztével l o m n a k nála műveltségterjesztő. Praef. XCVII. a k i k a k ö v e t k e z ő ötödik a századokban foglalja fizikusokAz irodaa művelték szellemüket .: Romana omnis eruditio simul cum maiestate Imperii comminuta est.: „non modo in facultate poetica. " Praefatio Fol. V.. „Praef. . ad. kik napról-napra többet is szempont!) és jobbat magában. . qui re vera paulo ineptiores atque inelegantes habere possunt.. legunt hoslibros. qui honestae atque liberales haberi solent. et aliorum praeterea ingenia excilare. d e tisztában v a n a költészet különállásával. V. : „Poetae conati sunt cives suos instruere fabulisque editis illorum ingenia delectare. 1 1 9 Ad.: „Reliquum est. propterea pariim posteris seculis intel." 72 Ad. IV.. 04 (a mennyiség birodalom A harmadik a a virágkort foglalja római m i k o r az összes könyv azokról 66 széptudományok nagyságával együtt a legfelső fokra emelkedtek A u g u s t u s idejében. IV.. ról is ír.

hogy meggyanúsítja az olaszokat Tacitus további Johannes Scaliger: Poeticae libri VII. 73 . durva. Schedel (1440—1514) például Ádámtól Miksa császáron át a végítéletig tárgyalja a történelmet. Linus) és 3. különösen caput I. Johann von Saaz).74 mely műtörténeti adathalmozásával tárgyi adalékokat nyújt. Nauclerus (1425—1516) crónikája szintén a hat teremtésnap alapján áll. Lyon 1561. Ő a költészet kezdeteinek a kérdésére is kitér s három periódust különböztet meg a görög irodalom elején. Historicus és Caput VI. mint az olasz humanista és reneszánsz történetírás. A császár miatt nem adták fel a sacrum impérium. de a viszony kettőjük közt nem barátságos. A z apró hercegségek és városok külön állása pedig a törzs. Az idősebb Scaliger eszméit fia Josephus Scaliger (1540—1609) ápolta tovább. Hypercriticus. 1. a régi. quam Latinorum dialogi X. franciáktól vesznek át és velük szemben védik a maguk nagyságát. műveletlen. Ezért sokáig megmarad a középkori felfogás a hivatalos történetírásban. 74 Gyraldus . a klasszikus írók műveiben előforduló neveket azonosítják a legújabb nevekkel. História poetarum tam Graecorum. melyből egyetlen név sem maradt ránk. teológikus misztikus kort (Orpheus.48 Crinitus alapján tárgyalja Johannes Scaliger (1484—1558) a a latin és a görög irodalmat. Basel 1545. a németek pedig vetélkedni szerettek volna az olaszokkal.75 Az új szemlélet terjedésének a politikai berendezés: a császárság és az apró független állam és város egységek is útjában állottak. Johann von Neumarkt f 1380. Winckelmann sokat tanult tőlük. A patrióta képzelet itt működött a legféktelenebbül: dicső őstörténetet agyainak ki. Herderrel (Dynamismus| kezdődik. Önálló irány Németországban a nem tipikusan idetartozó Leibnizet nem számítva. Ríenzi Prágajárása és a prágai humanizmus. odáig megy. a Homérosztól kezdődő irodalmi kort. 75 Általában az egész német tudományosságot a recepció jellemzi az egész korban. A kapcsolat ugyan elég korán megindul. hollandoktól.7:1 A költészet eredetének a problémáját tárgyalja Lylius Gregorius Gyraldus (1504—1563) is latin és görög irodalomtörténetében. angoloktól. (Petrarca. de nem történeti. hanem kritikai szempontból.és várostörlénet művelésének kedvezett. 2. Musaeus. Németország történetírása egészen más. a római szent birodalom folytonosságának a gondolatát. Olaszoktól. A z olaszok lenézték a „barbár" németeket. Krantz (1450—1517) pl.

Irodalomtörténeti megjegyzések a krónikákban ritkán találhatók. Köln." 77 711 8(1 7H Wimpheling: Epitome rerum germanicarum. flumina. Fr. hol Tschudi (1505—1572) Chronicon Helveticumjában a tudatos hamisításoktól se riad vissza. 1. cselekvéseket. A „poéta" név új díszt kap. c. a dolgok természetét. hanem lexikonok. (Teli-monda). (Rolewinck. Hartmann Schedel 1493. — Beatus Rhenanus: Rerum germenicarum libri III. (Loher víziója. ecclesiasticorum és Catalogus virorum Trithemius: Catalogus virorum germaniam 81 suis ingeniis a c l u c u b r a t i o n i b u s omnifariam exornantium. nürnbergi patricius. loca. népeket. de még sokkal tágabb a mai költőfogalomnál. Nauclaerus említi a gót biblia fordítást is 1516-ban. folyókat. Irenicus: Germaniae exegeseos libri XII. csillagok járását. 1186. Beatus Rhenanus. Ugyanígy volt a régi skandináv költészetben. Ez a törekvés megnyilvánul már Wimphelingnél (1450—1528. A sovinizmus a saját nemzete szellemi nagyságát a felhajtható írók és müveik mennyiségében látta. 1486. L. Bizonyos racionalizmus jellemzi a költészet taníthatóságáról vallott felfogását is. Celtes bécsi utódja sorozható ide. tényleg nem említi Tacitust.) Crinitus pl. siderum cursus. mert azok a németekre kedvezőek. Bruni tanítványa. is) : „Officium poetae est figurato atque orationis et carminis contextu móres. az ész és a lélek érzelmeit — Celtes 1459 — 1508)'s szerint. kinek Catologusai80 nem irodalomtörténetek. ki Caesares 1512 című müvében a keletrómai császárokat is tárgyalja. Celtes dícsőilése!). Lotz János: A történelmi világkép 4 . Aventinus (1477—1534) azonban a nemzeti nyelvet választja.71' Kevésbé éles Pirkheimer (1470—1530). A humanista törekvésekkel az egyébként nagy irodalompártoló Miksa császár is idegenül áll szembe. res gestas. Aventinus. kíméletlenül lefordítva mindent.77 Különösen Svájcban dívik az efféle történetírás. (id. Mindössze Cuspinianus Johann Spiess (1473—1529). Irenicus. földek fekvését. A költő feladata: ékes és díszes beszéddel kifejezni a szokásokat. helyeket. Basel 1531. gentes. történt dolgokat. Az irodalomban lejár a középkori gyűjtögetők ideje. A későbbi terveknek is ez a jellege.)'° Az ö ösztönzésére fogolt munkába Trithemius. terrarum situs.49 könyveinek elrejtésével. Fr. ami eléje kerül pl. J .81 (Celtes. Fabius Cunctator-Zauderer Bohnmeister. actus.) Bővülnek a megjegyzések Blondus Ilalia illustratáját utánzó müvekben. Lempicki 68 1. 1518. rerumque naturas translatis signis mentium anímarumque affectus efíingere electisque verbis rerum simulacra coneinna et legitima quadraque verborum niensura exprimere. olasz nyomokon. 78 Celtes: De arte versificiendi.

. a Heliand felfedezése) s így hozzájárultak a patrióta humanizmus zavaros ősgermán képzeteinek a tisztázásához és a régi nyelvállapotok tanulmányozásához. Sleidanus (1507—1566) a birodalmi gyűlés aktáinak egymásrahalmozásával akarja a protestáns érdekeket igazolni. Mivel hite szerint az őskereszténységet újította meg. London 1563 . hogy az igazság magától is kiviláglik.82 de csak Flacius Illyricus Centurióiban (1547—74)s:! valósul meg. Holthuter. 84 . de mégis nagyjelentőségűvé lett az európai történetírás további alakulásában. m. Ebben a munkában annyira objektívak akartak lenni.50 A reformáció elfordította a figyelmet az ilyesféle törekvésektől. Magdeburgban szervezte meg a kiadóbizottságot. 13 könyvből áll.84 A z egyháztörténettel párhuzamosan a politikai történetírásban is új irány kezdődik. Judex. Egyrészt kialakult az érzék a szövegelemzés iránt (Luther. !! Közvetlen folytatása (I. 1. Caesare. bővítették az irodalom tárgyát (Flacius kiadja Olfridot. hogy csak az adatokat közölték. admonitio catholica . . 82 Fueter i. A z őskeresztény gondolatnak a reformációig tartó folytonosságát kimutatni akaró törekvés már Luther életében megvan. de mégis megteremtették a tények iránti érzéket és a történelmi segédtudományokat (ifjabb Scaliger 1540—1609 kronológia és epigráfia). ha vallási szempontból jártak is el. Wigand. abban a meggyőződésben. (1632 — 1694) és Leibniz. Követője: Pufendorf. Melanchton.80 Lényegükben ezek a törekvések apologélikusak. Corvinus. . . secundum singulas centurias (I) perspicuo ordine complectans. alább) a bárok katolikus történetírás. 85 Sleidanus: Commentarii de statu religionis et rei publicae Carolo V. Flacius) — a szöveglisztelet megvolt már a humanizmusban is — másrészt a cenluriók. 246. ki akarta mutatni evvel a folytonosságot. Vlacics Mátyás) 1520—75. Faber. Foxe : Book of Martyrs. Bullinger svájci reformációtörténete) rögtön megindul a katolikus ellenhatás is (Brunus f 1563 és Baronius 1568—1607).: „Die moderne Kirchengeschichtsschreibung ist ein Kind der lutherischen Reformation. A különböző köteteken hatan is dolgoztak : Flacius. bár a történetírás iránt érzéke neki sem volt. Itt alakulnak ki véglegesen a történelmi „segédtudományok".80 A reformáció irodalomtörténeti jelentősége is szorosan a fentiekhez kapcsolódik. Címe : Ecclesiastica História. Baronius : Annales ecclesiastici." 83 Flacius Illyricus (dalmát. Követői mellett (Foxe angol mártír könyve. integram Ecclesiae Christi ideám . Brunus: Adversus novani históriám ecclesiastica . tehát ahisztorikusok. Roma 1588-1607.

2. Gessner ugyan előbb jelent meg. . mü kerül a tárgyalás középpontjába az elszemélytelendő történetmegfelelően. III.'10 A meginduló histori litleraria iránya a kapcsolat a következő kor irodalomtörténeti irányaihoz. az arab algebra és a nyugateurópai funkciós felfogás közti gyökérkülönbséget. Pantaleon . értékítéleteket kerül. Conrad Gessner (1516 —1565). A természettudományos megy törekvések első rendszerezése a 17. — v. de a bibliográfia lépett. hanem teljes következetességgel egymás után következnek. Graeca et Hebraica : exstantium et non exstantium veterum et recentiorum (csak két kor!) in hunc usque diem. 89 Gessner i. tudományos beosztást neve Tulipa Gessneriana). publicatorum et in Bibliothecis tantum publicis privatisve instituendis recessarium. ö.1 Spengler fejtegette Untergangjában nagyszerűen a görög egész szám. hanem általános elszemélytelenedő irányzatról. A z alaptudomány. Heinrich Pantaleon. 80 H. quam ut instituto meo satisfacerem. Prosographia Herocem atque illustrium virorum Germaniae. II. század írásnak második között az irodalomtörténet felében. hogy ezek nem egymás mellett elszigelten. A mű jellege is elszemélytelenedik. doctorum et indoctorum. a matematika új válik az okozati viszonyként fel- alakot nyer 01 és így alkalmassá 87 Az összefüggést Lempicki meg sem említi. holott nyilvánvaló. Spenglernél). 88 Gessner : Bibliotheca universalis sive Catalogus omnium scriptorum locupletissimus in tribus linguis Latina. Tiguri 1545. Tiguri 1548. Basel 1565—66. quo mihi impetraveram sine delectu omnia quae incidissent commemorare. rész Pandectarum sive partitionum universalium . bázeli orvos. sem követi. . rész Nagy Károlytól Miksa részben tárgyalja azokat. Adelung Mithridatese. 3. 1. Három érdemeket Nagy Károlyig. kik a haza körül császárig. Korai felvilágosodás. században végbe.1. teljességre Követője 1565—66). libri XXI. első részében rész. ennél I. . — II. bárok.87 A biografia A polihisztor irány megteremtője természettudós.51 Ilyen körülmények a 16. törekszik. . de itt nem hatásról van szó. a második A negyedik szerint osztályozva. non tam quod omnes catalogo aut memória dignos existimarem.: Nullus a me scriptor contemptus est. 89 (Prosopographia szereztek. . tárgyuk szerint könyv szól az irodalomról (!) szedi az írókat.88 (a tulipán Műve még a laza százados betűrendbe műfajok csoportosítja a műveket. Tévedése csak ott van (I. mint a centuriók. rész innen Pantaleon önéletrajzáig. m. rész Ádámtól azonban még az életrajzforma van meg. A tagolatlanság helyébe a is átváltozott megmaradt.

hogy Descartes analitikus-matematikai módszerrel jár el. A z eredmények megalapozására és a kételkedés ellensúlyozására új tudományág alakul k i : az ismeretelmélet"4 Descartes (1596—1650) matematikai módszerrel elemzi az öntudat tényét95 és szinte magától értetődően az énből indul ki: Az én központisága már vitán felül áll. Ueberweg12 (19241. Hobbes). 1. egybekapcsolójuk az eró. 05 Jellemző. ez az egész valóságra Vonatkozik. Herbert of Cherbury (1584—1648) az egyházmentes deizmus alapítója. ö. A mozgások oksági viszonyban állnak. Locke. A történelmet is a környező természet determináló hatása alatt lévőnek tekintik . 26. Svédország. Nyugatnémetors/ág. (ezekben Descartes maga is járt) . ergo sum" . alább). differenciál. mint elemi részekre analizált anyagrészek mozgásának összességét tekintik. alább).5 „Cogito. Ennek a mintájára alakul ki a történelmi és szellemi törvényszerűség fogalma (Bodnár.99 Hasonlóképpen jut geometriai módszerrel Spinoza (1632—77) a panleizmushoz. Goethe. sum cogitans" Meditationes de prima philosophia Paris 1641. a mechanika.' 90 A deizmus a felvilágosodás nem-radikális szárnyának lett vallási formájaA szabadkőműves német irok is ezt vallják (Lessing. ö:í 02 . a milieu-gondolat az időbeli történés térAz erő fogalma tisztán formai.52 fogott valóság kifejezésére (függvény : analitikai geometria (Descartes). pozitivizmusj.9'2 kivétel nélküliségükből alakul ki a természeti törvény fogalma. 08 Elsősorban Boileau (I. Az öntudat ténye lesz az újkori vizsgálatok középpontja. A pszichoanalízis is ennek a tagolása. Magyarország (Turóczi-Trostler cikke).7 Hollandia (Bekker) . 0. mert a világot. Ehhez kapcsolódik a világnézeti típustan (1. 98 A természetet vizsgáló ész segítségével akarnak új jogot és új vallást teremteni. A matematikán épül fel a mozgástan. tehát vagyok" 90 egész Európában elterjed97 s a racionalizmus az irodalomban is végső tényezővé válik. A „gondolkodom. v. kezdetben a kapcsolatot a milieu determináló ereje is erősíti. III. 94 Az ismeretelmélet lassanként a metafizika helyébe lépő alaptudomány ett (Kant. Egységét (Gestaltpsychologie) Dilthey hangsúlyozta. vita a hangtörvények körül — Junggrammatiker).91' A racionalizált-deduktív mechanikai felfogás uralkodik. Schiller).és integrálszámítás (Leibniz-Newton) 1680 táján). §. de mellette a természet szenzuális-induktív vizsgálata is megindul fokozottabb mértékben (Bacon.

kultúrténeti irány Voltaire. 4. India. az olasz humanista spanyol történetíró. a kor jellege vallásos bölcselő. kialakult a nép állapotát „leíró" történetírás. jelleg államférfiúi. Burckhardt is jórészben ide mennek vissza. Six livres de la republique. m. 2. pl. 5. Különösen egy tekintetben hozott újat ez irány.100 Jean Bodin (1529/30—96/97) a módszerről és a köztársaságról írt müveiben 101 új. de adataik mesésen kiszínezve egész Európában elterjednek. mivel nem lehetett időrendben haladni. a XVII. Sauer. Utána Montesquieu és Taine. év az észak népek jegyében telik. alább. az első 2000 év a déli (keleti) népek uralma alatt állott. 104 100 . Bossuet tőle vette át. a második 2000. részben a fenti törekvések folytatásául a képzőművészetekben. első rendszeres művelője Petrus Martyr (1457—1526).53 beli meghatározottságának s okozati viszonyon alapuló történetszemléletnek a kifejezési formája.103 A z ismert tér kitágulását jelenti a felfedezések néprajzi irányú történetírása is. Paris 1577. A néplélek fogalma is megvan nála. de éppen ezért nem zavarhatott az ókori hagyomány sem. i. 3. Hippocrates ki is fejti az összefüggést. (idézve a lyoni 1610-es kiadás). Fueter. az irodalomban. fejezet. I. Herdernél. a zenében és az életformában új stílus alakul k i : a baA milieu-gondolat is régi. századi regények tele vannak ilyenes kitérésekkel. A régi minták.104 Megindítója Kolumbus. kik a technikában vezetnek. lbn Khaldun (1332—1406) is ennek a hive. Hegel nél megvan a gondolat. de ezeknél az idő függvénye a tér. évben a középső (mérsékelt) öv uralkodott. ki alapul vette. Amerika. A régi augustinusi felfogást kritikájával szétzúzza és a környezet-befolyásolta néplelket102 véli döntő tényezőnek. Utána is főként spanyolok és portugálok művelik.105 Részben a természettudomány ellensúlyozásaként. (Decades de orbe novo). n. 105 A ú. Ratzel. 103 Methodus cap. Ilyesféle a barbár népek szokásait leíró kitérések a klasszikus íróknál is találhatók. Utána kibontakozik Kitteméi. L. évekszerinti vagy százados beosztások nem voltak alkalmazhatók. lényegesen új feladat elé állította a történetírókat. Paris 1566. Nddler stb. 101 Methodus ad facilem historiarum cognitionem. De náluk jellemző módon az impérium mégis a teret is jelenti. 102 Evvel megindítója lett a meginduló térperiodizálásnak. (Üjabb arab láncszem a görögök és Nyugateurópa között!) Bodin volt az első. racionális módszerrel vizsgálja a kérdést. A mostani 2000. L. A történelem tagolása is térbeli elven alapul 103 : 1. majd Herder.

könyve megjelenésekor a bárok még meglehetősen ismeretlen volt. íoö Megvan már Machiavellinél is. azokban az országokban. Rivet de la Grange (1683-1749). lexikográfia). 112 Bossuet: Discours sur l'histoire universelle. Partié. Pascal: Pensées I. Pascal (1623—1662) híres ötlete. Girolamo Tiraboschi: Storia della letteratura italiana.112 A z ellenreformáció kedvezett az egyháztörténetírásnak.54 rok.108 A szereplőket a szerencse istenasszonya. Történeti munkák közül legnagyobb sikert a francia eredetű gáláns kalandok sorozatát nyújtó történetírás ér el.111 Bayle (1647 — 1706) Szótára vonja aztán le a szkepticizmus végső következményeit és előkészíti a felvilágosodás kritikáját a múlton. a benedekrendiek nagy. segédtudományokat (diplomatika. Fortuna irányítja. Paris 1681. Modena 1711. a szabadabb életformát szigorú dogmatizmus váltja fel a katolikusoknál a hagyományra. Evvel a vallásosság is összeköti. (Cysarz i. kk. Ágoston-féle felfogás új alkalmazást nyer (Bossuet (1627—1704). valójában valamilyen panoráma díszletei. Art. ö. mivel teljes részletességgel nincs rá szükség. megalapozzák az ifjabb Scaligertől megkezdett. ebből az időből származik. protestánsoknál a bibliára támaszkodva. Bemard le Bouvier de Fontenelle (1617—): L'historie n'est qu'une fable convenue. mindent tárgyaló irodalomtörténeteket írnak. 9. ahol az egyházaknak volt valamilyen befolyása. Fleury (1640—1723). hogy az igazság úgyis az ö egyházát támogatja. Lempicki meg se említi. v. cikke a Petz-emlékkönyvben. ú. ö. Mabillon (1632—1707). Koszó J. a világ óriási színpad. Másfelől. megtalálható nálunk Faludinál (Forgandó szerencse). középkori Passionsspiel. Még az érvek száma. epigráfia.106 Mozgónak látszó szobrai és csörgő patakjai azonban csak látszólag dinamikusak. 113 Rivet de la Grange: Histoire littéraire de la Francé.uT Panoramistische-Geschichtsauífassung. Szerepe különösen a költészettörténetben döntő. A Szt. . Girolamo Tiraboschi (1731-1794) 113 A barokra vonatkozó irodalmat nem közlöm. Paris 1733. mennyisége számít s ily körülmények között indul meg a katolikus rendek nagyszabású filológiai munkája. A felfogás itt is apologétikus. ha Cleopatra orra egy centiméterrel hosszabb lett volna. Ilyen alapozással a történelmi felfogás is ahisztorikussá lesz. m. paleográfia. 110 A történelmet mesének tekintik. máskép alakult volna a világtörténet.10' A természet festőien elrendezett keret. 111 110 106 . de a védőügyvéd álláspontját a kutató meggyőződése váltja fel.109 Nagy szerepet kap a véletlen. n. § 46. ki azt véli. Reallexicon. L. Tillemont (1637—1698).) 108 v.

Fourier Madách) (a falanszterjelenetben). az uralkodó a lélek. 1. s. Követőik különösen a szocialisták közül kerültek ki. (Montesquieu. ut si labyrinthi errores evadere sine duce velint.115 de a történetírók csak külsőségekben követik. VIII. Bacon (1561 — 1626) Üj Atlantisa. Campanella —>. Thuanus (1553—1617) is cáfolja az organisztikus gondolatot. libri duo 1516. Későbbi ismert utópia Cabet (1788—1856) Voyage en Icarie. (Bolland 1643—1794) és 1837-ben újjáalakított sorozata. latin 1698. t. Campanella: Civitas solis vei de reipublicae idea dialógus poeticus. (i. Hasonló kritika és aprólékos adatközlés jellemzi a birodalmi történetírást is.7 Morus: De optimo reipublicae statu deque nova insula Utópia. de irányzatosabb. 11 ' mely a munka dicséretét hirdeti s bizonyos szociális részvétet fejez ki. Ezt követi a francia államelmélet. ennek tagolásáról vallott felfogás is inkább a felületen. az állami berendezkedés (Bacon. Hisznek a haladásban és a reneszánsz természetfilozófiától örökölt fantasztikum arra ösztönzi őket. a maga történeti műveiben nem befolyásoltak." nft Leviathan or the matter. i. Elődjük Platón és Aristoteles államteóriái. így a történet menetéről. l l ü A z érdeklődést még mindig a jelen köti le.) Methodus cap. London 1651 .) . de az irodalomban jobbára csak ezt fogjuk találni. holland 1652. hogy egy-egy pillantást vessenek a jelenen felépülő nagyszerű jövőbe Morus Tamás (1480—1535) Utópiája. egyetértés egészséges állapot. francia fordítás 1653. német Halle 1794—95. Locke). a tisztviselők a végtagok. Bacon: New Atlantis (posth. (Morus — S t . nec ullum erroris exitum reperire possunt. semmint a mélybe hat. melyek a következő korokat megalapozták. perinde falluntur. hí enim vagantur huc illuc.): Qui sine ratione temporum históriás intelligere se posse putant. Hobbes.) Szélesebbkörű a jezsuita történetírás. mint Hobbesé: az állam nagy organizmus. Bodinus hangsúlyozza ugyan a történet időbeliségét és tagolásának szükségszerűen ehhez kapcsolódó voltát. Simon . a tanácsosok az emlékezet. 115 114 . Angliában a törvényhozás 114 kérdése. forradalom betegség. form and power of a commonwealth. 1. Pufendorf 1632—1694 és Leibniz 1646—1716. a pártok problémája (Clarendon 1609 — 1674) hoz új színt. kit saját íilozofiai nézetei.55 Még a szentek életére is kiterjed a kritika. sőt nem ritka a hasonlatnak olyan következetes alkalmazása sem. kiadás 275. Campanella (1568—1639) Napállama a képviselői ennek az iránynak. ecclesiastical and civil.

Leviathan I. . „Nulla quaestio magis exercuit historiarum seriptores. Cap. Paris!) Praefatio ." llu Grotius : De iure belli et pacis I. o. általában az írásbeliség enciklopédiájában látták felhalmozva az eddigi eredményeket.121 s legfeljebb arra szorítkozott.. A következetes és állandó fejlődés a tudományt tekinti értékmérőnek és ezen az alapon becsüli önmaga alá a multat. 119. A korszak racionalizmusa az ősállapotok rajzolásában kedvére kikövetkeztette magát. az ismeretlen kezdet is. . . ismert Hobbes (1588—1679) tanítása az ősállapot hadi jellegéről. „Es fehlte . . 7. A kezdeti közösség egyformasága teljesen megfelel az ember állandó egy voltáról vallott felfogásnak. hogy a régiek vállán állva felülmulta az újkor őket. m. De Cive (1642." — Hobbes: bellum omnium in omnes . mint az időbeliséget. A tudomány..)119 A történelemszemlélet evvel lényegében maradt volna a régiben (organizmus-gondolat újjászületéssel). Ez a história litteraria tehát már eleve tágabbra vett irodalom-fogalommal dolgozott. 120 Bacon : Nóvum Orgánum. aphorisma." 122 U. vielmehr beherrschte ihn (Lambeckről van szó) wie seine Zeitgenosscn die Tendenz möglichst viel Stofí zu sammeln und darzubieten." 118 . unde ortus habét potestas civilis.120 hasonlóképpen véli Fontenelle. dem ganzen Jahrhundert. a már emiitett Petrus Pomponatus. dass man innerhalb der einzelnen Schubladen den Stofí chronologisch ordnete. . 171. „So trat das historische Element zugunsten des Systematischen zurück und beschránkte sich darauf. Methodus. contra omnes. sponte adductos experimento infirmitatis familiarum segregum contra violentiam in societatem civilem coiisse. . mely töredékesen régebben is megtalálható. quam quae habetur de origine populorum. Bodin .56 Hasonló kedveltségnek örvend az ismeretlen jövő ellentétes pólusa. Ennek is megvan a jelen vonatkozása. Locke (1632—1704) vezeti tovább a fejtegetéseket. jeder Begriff einer ükonomie der Darstellung. ns Grotius (1583—1645) már beszél róla. mindössze egy új gondolattal bővül. hogy alakult ki a mai alkotmány és természetszerűleg szociális alapozású. IV. Az okozatiság mellett a társadalmi szerződés játssza bennük a főszerepet (Bodinus. Bacon ókor babonás tiszteletében a tudomány haladásának kerékkötőjét látja. 84. . I. hogy a haladást kidomborítsa 122 a szaporodó könyvcím mennyiséggel. 121 Lempicki i. A haladásgondolat korább? képviselője pl. 1. . IX . 1. Praktikus célból művelték. „Notandum est primi homines . a haladással. — Ide kapcsolódik Rousseau Contrat socialja. Céljának megfelelően elöbbrevalónak tartotta a nagy mennyiség áttekinthető rendszerezéséi. c. Az újjászületés gondolatában ennek a csírája van meg.

1. áttekinteni az összes tudományokat gyakorlati célból. ex Epistola.127 ezt a fejlődést történetileg fogja fel. tertia Principatus. a tudományok kialakulása és b) literatura. statum crevisse intellexi. suis convenientibus occasíonibus cogere oportere existimavi. ahonnan minden ered és kihajt. 24.57 ahogy a természettudományokban a természeturalom eszközét látták. a kultúra kezdete és b) principatus. 1. „a történelem az olyan egyesek (t.: „E disiectis varié membris. 3. i." 124 De scribenda universitatis rerum Historiarum libri quinque Christophoro Mylaeo autore. 123 Az irány ismert első képviselője és elméleti alapvetője Christophorus Mylaeus (Müller) bázeli polihisztor (1551). a természet. a) prudentia. 11." 123 . emberek) ismerete. m. az államformák eredete.1 u. de inkább a szépírók vannak előtérben. 1. m. a praktikus közösségi fok két tagozatban. Lectori S. kiknek emlékezetét hasznos dolog megőrizni a jó és boldog élethez" —• mondja Vossius (1623) Bacon nyomán. m." .12. 125 i.: „naturalis ordo historicae dictioni coniunctus." 128 i. voluisse cognoscatur. A negyedik könyben (2a) foglalkozik a költészet eredetével és benne a filozofálás kezdetét látja Platón nyomán . credamus. o. harum prima est Natura.. et Partionibus protinus intelliges. Ádámmal kezdi régi szokás G. unde illa uberius purius ac verius manant. 8. a tudományok rendszere. ut apte inter se omnia et quasi ab uno capite deducta viderentur. m. altéra Prudentia. novissíma Literaturae. Doctrinarum atque Literatorum hominum ab ipsis primordiis ad nostra usque tempóra perbrevem enumerationem comprehendens. tamquam ad fontem. . 15.125 Az egész mindenség ősforrása a természet. o. Vossius: Ars historica Leyden 1632: „História est cognitio singularium. : „non aliter. i. Proemio.1 mely állandó fejlődésben van.:i ° i. Reipub." (Oldalt. J. amely az embert is magába foglalja. Basel 1551. ita in unum corpus (!) quaesi-" tis. Artium. Quae íuit huius naturalis histopci et continentis rerum omnium ordinis sententia Naturae. 1.128 így jut el a kezdetig. 9. m. Principatuum. Kiindulópontja a világegyetem szerves egységéről vallott felfogása. 2." 12.: „ad unius Naturae principia passim recurrere. quam arborum dilatatos ramos ab uno et eodem trunco deduci conspicimus.: „Universitatis rerum nomine..124 Célja. in totidem libros distribuimus . mint a fa ágai.12'J A mindenségnek és a mindenség megismerésének három foka van 1 3 0 : 1. intellektuális fok szintén két részben* a) sapientia. az ötödik könyv szól a tudományok fejlődéstörténetéről." 127 u. quorum memóriám conservari utile est ad bene beateque vivendum. mely egy fejtől észszerűen összefogott tagok organikus egésze.) 120 i. : „alia ex aliis nasci et proficisci continenti progressione . quarta Sapientia.

. . 1 3 8 A memo1 8 1 Ugyanez van meg az ágostoni történetfilozófiában. Petrarcha. .). est complexus. hasonló egyiptomiakat. században valószínűleg sok hasonló gondolatot lehetne találni. . m. Primus namque e densissimis temporum tenebris |!). 133 szokásos újjászületéssel. . : naturale animi corporisque robur minuit. 3 a : „ut perspecta habeat rerum primordia. 1620. debilitat atque frangit. a r ó m a i a k a t . fej. 14. ac senescente. I. 1 3 6 Nóvum orgánum 1620. ingeniorum história" . excellentium ingeniorum in deprehendis.: „itaque spes est una in inductione vera. szövegben : „. 1. „translatio imperii" gondolatában (I.: „. nemo adhuc . A 16. Nála előbb a kiadói munkásságát említi. m." 134 i. 3. melytörvényszerűséget és elölte soraival a Dantétól végzi Petrarcától s a restauHáltérben ráció . ingenuum et i. leigázására a természettudomány akarja állí- segítségével.: „." A humanizmus és reneszánszról szóló rész: 300 1. 1." 138 De dignitate et augmentis scientiarum. . erre mely de részletesebben. ezután hanyatlást állapít meg. fol. Mylaeus tudatosan alkalmazza az organizmus gondolatát.58 szerint és sorba veszi 1 3 1 ben a test hanyatlásához következik a felújulás a zsidókat. progressiones." Szót emel a szétforgácsolódás ellen (240 1. 241 1. „. 278. melyet a kor pszichologizáló hajlamá- nak megfelelően a lelki képességek szerint osztályoz. m. m. 2. 1 3 5 Ismertebbek Bacon (1561 —1626) kezdeményezései. 245. inclinationes et exitus. 1. ábrázolva glóbus intellectualis memória phantasia ratio história poesis philosophia naturalis civilis appendices narrativa dramatica parabolica deus natura homo sacra civilis litteratura 132 . O is hisz a tudomány haladásában s ettől Elsősorban a természet várja az emberiség gondol boldogságát. I. London. incrementa.1 ' E n n e k a z utilitarista eszmének a szolgálatába tani a többi tudományt is. . o. oldalt: „Petrarcha literas primum illustravit" . valamint később a Herderi romantikus Fackellauf-történetszemléletben.132 művét. . 1 3 4 A n n a k is tudatában van.) A 18 századi kultúrtörténeti irány emlékeztet Mylaeusra. Dantem praeceptorem scriptis utraque lingua Latina et vulgari inclarescentem proxime secutus Franc. ." 135 i. .: „scientia et potentia humana in idem coincidunt. dissimiles per aetates laudandos animorum conatus in memóriám revocare. quibus omnia erant oppressa. Agricola és Erasmus dicsérő elsősorban a „szellemeket" a szerves tárgyaló fejlődés gondolata van fejlődéstörténet. 136 melynek egyedül gyümölcsöző módszere az indukció. a görögöket lát. 137 u. spe omni languescente. locupletandis atque instaurandis disciplinis omnibus. csak azután a verseit (!)" lia i. hogy új irány megindítója.

Bacon a fordulónál áll. zavaros adattömeggé vált. amelynek az egyik ága Olaszországból vezet Anglia felé s ott megfordul s megy délnek. talaj. hogy a h'ra kimarad és a csúcspontot a filozófiainak tekintett parabolikus műfajban látja . tulajdonképpeni civilisből és litteraturából áll. végül a ratioé a philosophia. jog. Metrica geogr. mely elbeszélő. a história civilis a história sacrából. bár pl Reimann használja (Lempicki nem említi. hogy milyen körülmények között virágozlak a tudományok. Hist. mind az erkölcsi tényezőket (szokás. törvény!) taglalja és végső fokon a „néplélek"-re vonatkoztatja. Angliában külökülönösen Ben Jonson. A forrásokhoz való visszatérést hangsúlyozza. jellemző. különösen a mitoszvizsgálatban. a phantasia tudománya a költészet. Elsősorban a hasznosságát veti fel a história litteraturának. chronogr. Az ókort nem becsüli.) Bacon helyéről sok vita folyt. sz. . pragmatica sacra civilis literaria. az ügyességeket is magában foglalja. hogy a reneszánsz késői szerencselovagja-e vagy a felvilágosodás zseniális előhírnöke. de ami a filozófiai rendszerben áttekinthetőnek látszott.) Ilyen „filológiaibb" szempont a Bacont utánzó holland Vossiusnál (1577-1649) tűnik fel.141 A história literaria gyakorlati megvalósítói elsősorban Bacont követték. ha az egész kort egy nagy ívnek fogjuk fel. (Hasonlóan az ars. Talán úgy lehetne megoldani a kérdést. vallás. genealog.'40 Tőle indul meg a programmszerű utánzás jogosságának tudományos megalapozása is. ide sorolja a história litteráriát is. Különösen a klasszicizmus irányára jelentős felfogás. Ez jellemzi Lambecius Prodromusát 139 Bacon elsősorban a 18.: Philologia Sermonis cura Sermonís história Grammatica Rhetorica. de kezd a szépirodalom a kristályosodó középponttá válni.139 így a história lítteraria elismerten külön helyei kap a tudományok rendszerében.-ban Youngon át vált ismertté. Az irodalom még mindig tudós jellegű. melynek szerinte meg kell mutatnia.59 riának megfelel a história. mely naturalis s civilis részre oszlik . ö. környezet). de az oksági elv teljes érvényesítésével. no v. Ő elválasztja a filológiát a filozófiától és a nyelv tudományává teszi. mind a külső tényezőket (éghajlat. Felbukkan nála az összehasonlító módszer is. a művészet a technikát. A történet menetében ő is a szokásos hullámot látja. drámai és parabolikus műfajra tagolódik. Lempicki 468 1.

Gervinusék a csúcspontot is látták Goethében. fej..) a bárok felfogás egyszerű továbbképzése. elsősorban az anyanyelv müvelésétől várják a boldogulást. 144 Fabricius ki is emeli előszavában. melynek minden kapcsolata megszűnik a közben új öntudatra kelő költészettel. (pl. Az ókorban (I.140 A z új költészet a bárok életforma kifejezése. Lassanként azonban ez a nagy népszerűségnek nem örvendő irány egészen a háttérbe szorul és bevallottan azzá lesz.) 148 A reneszánsz poétikákban (pl.144 Nagy érdemei vannak a paleográfia terén (v. Burkhard —Mencke) is megvan az így értelmezett irodalomtörténeti érdeklődés.11' Ez a praktikus cél együtt jár a költészet racionális. benedekrendiek!) A latin irodalmat a klasszikus négy hanyatló kor szerint periodizálja (arany-ezüst-réz-vas. Thomasius. 145 Ovidius alapján ismerik. rendszeres és földrajzi csoportosításhoz) újat tört. Bécs 1659. A 17. Első két könyv Kiel 1688 . hogy Morhof az eddig szokásos ncgy úthoz (időrendi. Morhof Polyhistor literarius. 4. ö. (v. — Ez a törekvés az anyanyelv kiművelésére a felvilágosodás előfutárja.149 A mult megismerését az iroPeter Lambecius : Prodromus Históriáé Literariae.4. Morhof müve különben igen híres volt.)145 A kor többi polihisztorainál (Pufendorf. A nemzeti szempont fokozatosan kidomborodik. századi kultúrtörténeti irány háttere. elsősorban a hazai költészet régi virágzását keresik. filozófusok az orvosokkal szerepelnek együtt). könyvjegyzékeket.60 (1659). história eruditionisszá. 148 amennyiben visszatérnek a múltba. 1. 147 Erre szolgáltak a nyelvmívelö társaságok (Spachgesellschaft).)143 Üj kritikai szemlélete.) 143 112 . Gundling.142 mely Ádámtól és Éválól kezdve közöl életrajzi adatokat. század a felfelé ívelő lejtön vélt haladni. Scaliger) szokott egy mellékes fejezet (Historicus) lenni. Bessenyei. Goethe is ismerte. 1. Schurzfleisch. 149 A romantika két virágkoros irodalomszemlélete (l. főként pedig antik és modern véleményeket a legszeszélyesebb elrendezésben (pl. ami valójában volt. Végeredményben bibliográfiai lexikon formájaban máig él. a tanultság lexikonává. tanílójellegü felfogásával. Több módszeresség jellemzi a költészettörténetben is nevezetes Morhof Polyhistor lilerariáját (1688. fej.) . Szemléletük nem történeti. D. G. ö. műfajok szerinti. harmadik Fabriciustól kiadva 1692. Opitz: Einleitung zu seinen Gedichten : bin ich die Bahn zu brechen und durch diesen Anfang unserer Spache Glückseligkeit zu erwcisen bedacht gewesen. hanem analizáló. betűrendes. nálunk Toldy F. A história eruditionis lesz a 18. hogy az azután következő hanyatlás után a saját koruk felfelé ívelő voltát igazolhassák.

152 Opitznál csak szétszórtan találni történeti megjegyzéseket. §. Opitz korára teszik." . (Melchior Goldast lovagi líra. m. ehhez járul a nem német irodalmak tanulmányozása (olasz. természetesen itt a saját felsőbbségiiket akarják igazolni150 így a régivel lényegében egyező. hanem a lovagkorban és a felújítást is későbbre. i&2 I. dum ita rimabinnir atque mirabimur vetera. de új virágkort kereső irodalomszemlélet kezdődik nemzeti alapon. A párhuzamosságot hosszasabban fejtegeti. ill. m. különösen az első sziléziai iskola költői tettek sokat népszerűsítéséért s lassanként a német költői megújulás szimbólumává. 1. angol). francia. költészettörténetek. phoenixévé vált. 2 : Et sicut vitám animalium ab infantia per iuventutem ad pleniorem akmén et senectutis tandem spatia ultima delatam statis aetatibus Pliilosophorum scholae dimetuntur ita circa Poesim nostram notabimus easdem 150 . Opitznak ilyetén való beállítása egészen máig általános.ir ' Scaliger közvetítésével Crinitus beosztása érvényesül.: „cauturi laudem nobis a Romana quoque illius aetatis labe. de megalapozottabban és következetesebben. 149. A z irodalom virágzását a politikai élet virágzásához köti. 154 i. nemzeti büszkesége. A z első virágkort nem a meg sem említett ókorban látják. az első költészettörténet a wittenbergi Ortlob nevéhez fűződik.61 dalmí anyag közzététele segíti elő.154 Az anyag periodizálásának kérdését külön felveti és Scaliger Poeticája155 alapján a politikai történetírás évek szerinti beosztását elutasítva a szerves fejlődés gondolatát alkalmazza a német költészet történelére. V. 1. ófelnémet érdeklődése a kor tipikussá váló jegyei. elsősorban Walther von der Vogelweide publikációi. Lempicki i. 1607—12) Opitz kiadja az Annoliedet 1639 és evvel kapcsolatban felsorolja az ó-német költőket. 136. holland. és a következő irodalom. 153 K. Tudatos kezdeményező 161 Opitz (1597 —1639). spanyol. (még mindig a mennyiség a fontos!). de a milieu befolyását nem becsüli sokra. Tanító célzala nyelvművelő társaság alapítása. Wittenberg 1657. Ortlob : De variis Germanae Poeseos aetatibus exercitatio. i. §. Opitz sikere döntő volt. ö. ut neque praesentium obliti propriam nostri aetatis felicitatem una contueamur. mely a 18. jegyzet.150 Öt korszakot külöm- Németországot központisága európai gyüjtömedencévé teszi. 153 A német költészet nála már a latin egyenrangú társa és a jelenről sem feledkezik meg a mult dícsőítése kedvéért. m. század második felétől vezetöszerephez juttatja.

Nürnberg 1679. A legújabb kor az újravirágzás (reflorescens felicitas) kora.az édesen susogó szellők.és hősköltészelet foglalja magában. A virágzó erő kora (florens robur) a lovagkort tárgyalja. rész. velut novus Germanis radiaret Phoebus. pozitivizmus) hullámelméletek formájában. . und absonderlich die auf den Baumásten sitzende oder unter den Wolken fliegende Luft-l'salter und Schnabel-Harffen. a bégető nyájak. a csacska viszhang. Különösen a meslerdalnokok felújítása hozott sok új anyagot. kirekeszti. der Gegenlaut des geschwátzigen Wiederschalls. mint nem költőt. 1 " önelégültséggel dicséri követőit a sziléziaiakat és reméli. valamint a rá épült történetfilozófia (L. A pászlorköltészetben (Nürnberg a Pegnitzscháfer-lársaság városa) látja az ősköltészetet. zu Erfindung der Poesie den ersten Anlass gegeben." A Wagneri Gesamtkunst csirája a barokban van. Und solcher gestalt hat die Liebe. sie zur Nachfolge und zum Singen gereizet. nyelvi érdemeinek teljes elismerésével.. Williram s a Wolfdietrich tartozik. .62 böztet meg. vvurden sie veranlasset Liebesklagen zu verfassen und in das Saitespiel zu singen. . 5. m. hogy pl. quibus iam rudis adhuc et incondita iam augescens paulatim et magis contula iam gravis oppido et consummata iam languida vicissim et efflorescens iam reiuvenescens demo et nudiquaqu. Lulhert. Opitzzal indul. A hagyománykeresés van meg Birken művében 159 (Nürnberg 1679) a bárok minden kellékével együtt. . Ezután következik a politikai okok miatt (!) haldokló öregkor (moribunda seneclus) 1350—1620. r. rész. nitida pro seculorum et tempestatum decursu vario depreliendilur. 159 Sigismund v." „Als nun selbige Feldmusikanten in diese Dánzerinnen sich verliebet. o. . melynek Herakleitosszal is vannak kapcsolatai. A durva gyermekkor (rudis ínfantiaj az írástalan vallásos. igneum Opitii ingenium . m. a csörgő patakok. 4. 160 i. hogy ez a virágzás még sokáig tart. együtt van az egész bárok kellékkészlet: „die Süszrauschende Buhlerey der Winde mit dem Laub der Wiilder. jellemző az irodalom tisztuló fogalmára. A kevésbbé tudós jellegű bárok költészettörténet nyelve már német.158 Wittenbergben is élénk érdeklődés volt az irodalom iránt. kinek tüzszelleme új Phoebusként sugározza be Németországot. a madarak levegő zsoltárai és csőrhárfái (!!). das Blöcken der Herden. valamint a szerelem" 100 vicissitudines. I. (opera !) . „Revixit tandem de integro Poesis quoque nostra. das Geplauder der wudlenden Wásserlein." 157 i." 158 Bizonyos virágzás után szükségszerűen jön a felbomlás — ókori epikureista tanítás. A serdülő ifjúkorba (adolescens iuventus) Otfrid. amit a számos latinnyelvü értekezés bizonyít. : „. Birken : Teutchse Redebind und Dichtkunst. mely az özönvíz előtt megindult." u. Az újabb korban különösen Spencer szintétikus filozófiája tartalmaz hasonló elemeket.

150. Die Hochteutsche ist gegen sie ein gar neuer Dialectus. spanyol irodalmat és a kor ízlésének megfelelően a bárok költőkben látja a csúcspontot (Tasso." (i. die einerlei Ursprung. 273: „Carolus Ortlob (welcher de variis Germanieae poeseos aetatibus eine Dissertation geschrieben (setzet fünf zeiten . olasz. is.) 102 Dániel Georg Morhofen Unterricht von der teutschen Sprache und Poesie deren Ursprung Fortgang und Lehrsátzen." 105 u. újkornak megfelelő tagolás van nála." . m. Wobey auch von der reimenden Poeterey der Auszlánder mit mehren gehandelt wird. m. de az anyag sokszerű. akit ismer. die nun bald in die Ewigkeit sol verwandlet werden kehrte mit ihrem Ende. . dritte Zeit da dieselbe gleichsam aus dem grabe wider erwecket worden (und viel herrlichen als jemahls hervorkommen) unter des Herr Opitzen aníührung. Eredete a humanista nyelvtanokban keresendő . Lempicki 146. közép-. Lope de Vega). ezután beszél a reneszánsz pásztorköltészetHasonló törekvés.) 1682. ki ráadásul hárfázott is. mivel tartja. . ről és a jelenben költőjét." i. ja sie ist selbst teutsch . de több önmérséklet jellemzi a második keretbe állítja be a német költészetet. Lempicki i.1111 von Hofmannswaldaut. m.63 a költészetre ösztönözték őket. wie eine in Zirkel geschlungene Schlange (! !) in ihrem Ursprung Zurücke. I. . die Zeit. 233: „Die Poeterey der Niederlánder . Kiel (és nem Lübeck.<:4 i. . Ariosto. und in dem Grund einerlei Sprache habén. . Salamon. késői rokona nálunk Pápay Sámuel. a hollandokat a némettel egynek ségből. ist von der teutschen nicht unterschieden. . az angolt kirekeszti ebből a germán közösfennhéjázónak egyszerűbb mint Ortlobé. 164 A z ó-." „Opitzról 422/23.: „Nun kommen wir endlich zu den teutschen (von deren Poeterey wir jetzo handeln wollen. de germán szempontból eltolva. Wir wollen aber in den dreyen Zeiten alles fassen. . Beosztása költészet közben tárgyalja 103 . Tárgyalja a francia. . O is a tőlük vették át a görögök. Dávid. Es müssen aber hierin die Zeiten unterschieden werden (nemblich die Uhralte) deren Tacitus gedencket (die Mittele) die von Carolo dem groszen her zuführen (und die neueste) die in diesem seculo erstlich angegangen. a svédet pedig a német tartja őket. 1. az Énekek Éneke szerzője. . az ókor Nagy Károlyig a középkor Opitzig tart. m. is tárgyalja és a végén a hangsúly tehát. században kezdődik 1 0 5 " i l Es scheinet. 271 : „und sind die Sclnveden den teutschen nicht entgegen zu setzen. A polihisztor alaposságával Morhof. Ilyen költő volt Mózes. a legújabb kor a 17. i. (1682) 102 sziléziai iskola világirodalmi tárgyalja az idegen irodalmakat mellett a nyelv történetét Itt sem a történeten van Könyve az irodalom poétikát is ad. o." . Hofmann a régi aranykor visszajöttét érzi.

Barthold Feind : Vom dem temperament und Gemüths-Beschaffenheit eines Poeten Einl. A vitát 1. Luther helyének megállapítása céljából a felvilágosodást előkészítő anyanyelv kiművelését hangsúlyozza.10 ..) Üj mindössze Weise 168 törekvése .1'17 Morhofot követi a század többi költészettörténete. Thomasius: Wie man die Franzosen nachahme Leipzig 1688.. legalaposabban a hamburgi Barthold Feind foglalkoHerder igen sokat használta Morhofot. Weise: Curiöse gedanken von deutschen Versen 1692. Chr. Cramer : Epistula ad virum Eruditum Vindiciae nominis contra quosdam obtrectatores Gallos. m.100 (1681) Hardegger pedig a kezdődő vallásos bírálatnak ad helyet az erkölcsrontó regény ellen.166 Egyszer váratlanul a századok eltérő „szelleméről" is beszél. Omeis 1704 már germán mitológiát is ad.-ból Leipzig 1697. 1(57 1. m. 172 Fontosabbak : Benjámin Neukirch Chrestomathiája a 17. Neukirch még Opitz után is fejlődést lát a német irodalomban. lapp népdal) a regénnyel kapcsolatban a román-romantika szót is tárgyalja. van Weise !) 1CÖ Specimen Dissertationis Historico-criticae de poetis Germanis huius seculi praecipuis 1695. (németnyelvű egyetemi előadás). Leipzig 1688.170 Ilyen önelégült hangulatban éri a németeket Pierre Bouhour jezsuita kritikája. i. 170 Mithoscopia Romantica oder Discours von den so benannten Romans. Altdorf 1696. Lempecki 179-186 1. Wagenseil : De civitate Norinbergensi. 171 Les Entretiens d'Ariste et d'Eugéne című művében. Berlin 1694. Zürich 1698.172 (Thomasius. Érdeklődése tág.171 A vád az apologéta irodalomtörténetek egész sorát keltette a franciák ellen. (Rothe." 168 A Chr. Cramer angolokra hivatkozik a franciák ellen (1694). Néplélektani gondolatok is vannak elszórtan. a népdalkutatás kezdeményezései is feltűnnek nála (az északi skaldköltészet. Altdorf 1696 a mesterdalnokokról van bő függelék . zu zeiner Sammtung deutscher Gedichte 1708. Neumeister kíméletlen kritikájú lexikona is a felvilágosodást készíti elő. Omeis: Gründliche Anleitung zur teutschen accuraten Reim und Diclükunst Altdorf 1704. (1697). Rothe: Vollstándige deutsche Poesie. (1770) ki a milieu zordsága miatt képtelennek tartja a németeket (és az északiakat) a „bel esprit "-re. der sich wie in allén Dingen alsó auch in Wissenschaften und Künsten hervortut welchem niemand mit seinem eigenem Witze zu widerstreben vermag. sz. Wagenseil. Leipzig 1688.64 melyet ő is újjászületésnek tart. (Kindermannsorozatban az Aufklárung sorozat 1. az eínográ fia eredményeit felhasználja. 521 : „Es hat über dem ein jegliches seculum seinen sonderlichen genium. k. i.

a metafizikai megalapozással A felvilágosodás mindössze a végső összefoglalását adta meg az eddigi irányoknak (Leibniz) és a történetfilozófia fogalmának a megteremtésével (Voltaire). az ő műve azonban elsősorban a franciát. a népdalt. Edda. Young!).65 zott a temperamentumok és a milieu kérdésével angolok nyomán (Sír Temple. felvetik kérdését. a régi német költészet létezését felfedezik. mannig tovább terméke. idegen irodalmakat a költészet eredetének A németek védekező vitázása egész Reimár a felvilágosodás folyik. de hiányzik még a tisztulás. de végül is az angolok kezdenek kerülni. a természetes rendszerbe foglaló szemlélet. a környezet és a néplélek hatását tárgyalják. . előtérbe az az irodalmi tudat. Az kialakult irodalomtörténet tárgya gazdagodik az anyaggyűjtéssel tanulmányoztak. A történeti világkép is részleteiben kész.

Az alapvetés az „ősembernél. b) újjászületés. a Sors. világkép bomlása. — A kérdés időszerűsége. Két ellentétes módszer. — A történelmi megismerés fordított útja. A görög kritika. — Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat. szintézise. Pál levelei. reformáció. — A reformáció. 23—30 Második rész: HOMO 31 — 65 3. — A négy világkor elmélete. humanizmus. Hieronymus és Orosius. 1. Gesták. Joachim di Fiori — Laicizálódás. — A tartalmi történetírás. A modern irodalom kezdete. mint mentőelmélet. Az egyházatyák. — Új kor tudata. A körforgás. — Qualitatív szempont az 1 ind. A ker. — Babilon. Az emlékezet és az időszámítás. Reneszánsz. Szent Ágoston történetfilozófiája. Típus. Quantitatív körforgás. (Fátum) Kezdet. (Causa) 1. A végső elv. Szinkretizmus. Kapcsolatok az . 3—10 E l s ő r é s z : KOSMOS 1. Átmenet. c) mechanikus elemzés. A d deum." — A világkép tágulásának fökorszakai. Origenes sikertelen görög-ker. Világkrónikák. — Függelék : az arabok. Az alap vallásos. A sztoikus világtörténelem. Freysingeni Ottó. Az evangéliumok. — A világkép ellenmondása. Ádámmisztika.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Célkitűzés. Közösségi szempontok. világkép lényege. A klasszikus ókor képe. 11—22 2. Körforgás a jelen körül. A felfogás itt is körbenforgó. 2 perzsa és 3 görög világképben. (Dualitas) A ker. Körforgásellenes dualitás. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. a dolgozat beosztása. — Függelék : Egyéb népek (Kína). — A világkép periodizálása. A történelmi anyag értékvonatkozása. Üj népek. Marad a régi keret. Ahisztorikus voltuk. Eusebius. Átmenet. Az „ember" a középpontban. Analysis. Kritika. Rotatio.

A história litteraria. — Kritikai aprómunkák. A quantitatív szempont. — Elszemélytelenedő halmazmunkák.új irányokkal. — Az olasz humanista történetírás. Irodalomtörténet. Az ideál az előtt. Pantaleon. szerzetesrendek. néprajzi történetírás. A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását.. Patrióta vetélkedés. (Kat. (Machiavelli. (Cellarius). Morhof. (Mylaeus. Crinitus irodalomtörténete. (Bodin. Bacon. Birken. Üj nemzeti történelemtagolás. Vossius . Morhof. közép. Németország helyzete.és újkor.) Költészettörténet (Opitz. Milieuelmélet. (Gessner. Korai felvilágosodás. Ortlob. Vasari).) A tér tágulása. Fortuna.) 2.) — A jelen mint alap. várostörténet. — Bárok. • * . Irodalomfogalma hasznossági.). Ismeretelmélet és okszerűség. Lambecius. Német birodalmi történetírás. bárok. Utópiák és ősállapotnyzok. A természettudományos alap. — Átmenet a felvilágosodáshoz. A haladás gondolata. Vita Bouhourral. — Ellentét a megelőző korral. a császárság. A történelem három kora: ó-. Szkepticizmus.

(Causa. Dynamitas.) 4. Homo. Rotatio.) II. Kosmos. A. I. (Dualilas. Rendszeres c c do > • c x i x> c c > 4 ) C N í.) B. Ad deum. Analysis. Ember i Y Embertörténelem Periódus Csoport o •ofl Y l Csoporiperiódus . (Tempus.) 2. 1. (Falum.A Z EGÉSZ M U N K A TERVE: BEVEZETÉS.cfl C C -CD di Történelem rész. Történeti rész. 3.

1934. M a k o v i t z k y Gyula : Nagykanizsa város településföldrajza. 1933.30. 37. V a s s k ó I l o n a . 1933. Újhelyi Erzsébet! Condensatiok az aromás sorban magnesiummethylat hatása alatt. 55. 45. 1933. 1934. 49. Néhány lipoid vizsgálata magnesiummethylatos átesterifikálás segélyével. 1934. 53. Mundart und Sitten. 38. I s t v á n : Cserei Mihály mint versszerző. Sós M a r g i t : Arany János irodalmi ellenzéke. 60. 1934. H a c k A l f r é d : Boileau a magyar irodalomban. Béres Tibor . 1933. Nagy J e n ő : Tapolca településföldrajza. Szénmonoxydreakciók. századi magyar verses feldolgozása. 54. Kollonich R e z s ő . Gálos M a g d a s Sigismond Justh et Paris. Drasenovlch M á r i a . A szombathelyi királyi liceum alapítása. N e u b e r g t r V e r a : Pszichológiai típusok pedagógiai jelentősége. 44. 1933. 1932. Venetianer G y ö r g y . 1934. Nagy Tibor s I. 1934. T a k á t s G y u l a : A somogyi Nagyberek. Berky I m r e : Az igazság fogalma. 48. 1934. 51. 56. 1934. 63. 43. Vecsey Lajos . 50. 36. Scbreiber E r z s é b e t : Zola és a magyar irodalom. Bader D e z s ő : Metternich und das junge Deutschland. 1934. 39. B a n e r H e d w i g . F r i e d m a u n I l o n a : Pilisi Lajos. 61. Nagy-Árpád. 35.és valláspolitikája. 65. hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesiummethylattal. 62. K o z m a A u l a i : Fénelon Télémaquejának egy XVIII. N y a k a s Sarolta : Az első pécsi nyomda története. 1934. . 59. Tenner A n n a . 64. 1933. 41. Goitein György : Móra Ferenc az író. 52. 1934. 34. 1934. K e r n I s t v á n : Nagymányok és Kismányok községek településföldrajza. P a k u c s B é l a : A magyar vasútépítés kezdetei. 57. 58. 1932. Kardos E m í l i a s A pécsi német sajtó és színészet története. 46. 1932. 1933. 1934. 42. 66. 47. B á r d o s I s t v á n : Pécs német utcanevei. 1933. Écsy ö . 1934. 1933. Galánthai gróf Fekete János kiadatlan francia költeményei. 1934. 1934. Nagy R e z s ő n é Géfin M á r i a : A szombathelyi Herzán könyvtár francia könyvei. 33. 1934. 1932. 1934. Condensatiok az aliphás. U n g á r L á s z l ó : Pécs 1848—49-ben. Gőbel E r v i n : Pécs napfénytartam és felhőzetmenetének képe. A pécsi püspöki könyvtár francia nyomtatványai és kéziratai. 1933. Homér J a n k a : Magyarország halászati földrajza. Rosta L i v i a . 40. Constantinus császár egyház. S z a k á i S á n d o r : A Marcalvölgy telepítés földrajzához. 1933. 32. Grandpierre E m i l : Az olasz ismeretelméleti dráma. Balmazújváros településföldrajza. Erdély A m á l i a : Az iskolai büntetés hatása. 1933. 1933. 31. 67. 1933. 1934. Scbultz I r m a : Magnesium-methylatos átesterifikálás. Zrinyi Miklós könyvjegyzetei.

84. 89. 1936. K ő v á r y J ó z s e f : 50 év a Kisfaludy-társaság történetéből. 1936. 1936. 1935. Újváry J o l á n : Saárdy Somssich Pál. 73. Lotz J á n o s : A történelmi világkép. Árvay J e n ő . 1936.) 1936.) 1936. 1935. 1935. Ponesz A r a n k a : Pécs város középiskoláinak népessége 1900-tól. 72. Dr. Fekete L a j o s : Platón Magyarországon. Csapláros I s t v á n : Théophile Gautier és a magyarok. Erdély E r n ő . (1382— 1420. 90. K e c s k é s T i b o r : Balatonfüred településföldrajza. Dr. F a r k a s Lujza : A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. M a y e r E r z s é b e t : Az írói önérzet a renaissance korában. Z á d o r I s t v á n : Heine. 1936. Petróczi I s t v á n : Die Künstlertypen bei Tieck. Előd G é z a : Zilahy Károly. 76. Schwendtner István : Miskolc településföldrajza 1935. 77. Andorfi M á r t o n : A szöllőművelés északi határa Észak-Magyarországon.) 1935. 1935. 88. 80 ^ Nagy J e n ő : A bükkösdi völgy településföldrajza. 1936. 94. 86. 92. Niedermann I m r e : Magyarország és a bosnyák politika. 93. Simor J á n o s : Pécs éghajlata. 70. 71. P a t a k i J ó z s e f : A Sárköz gazdasági és településföldrajza. 75. (Egy francia emigráns Magyarországon. Dezső L a j o s : Pedagógiai indítások az oxfordi csoportmozgalomban. Vitéz S z a b ó P á l : Lodovico Della Tőrre: L'Aío. Frindt G u s z t á v : A folyóhálózat minősége Magyaroszág északnyugati részén. 79. Kakasd község településföldrajza. Heckenast DezsŐ . (Az ember az időben. 1935. 1936. B á n y a i B é l a : Kovács Ödön vallásbölcsészete. 1926. 1936. R i h m e r L á s z l ó : A pécsi mammut. 82. 95. Taksonyi J ó z s e f : Pécs egyházzenei művelődése a XVIII. 1936. a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. a 60-as évek írod. 1935. 1849—1899 1935. 97. 81.68. 1935. Heckenast Gusztáv. . 1935. Pinczésl I s t v á n : Folyékony ammónia hatása a cellulózéra. 85. 74. 1936. 96. 1936. 1936. Szikszay E d i t : Louis-Auguste Rogeard. 91. 1935. Szabó Dezső regényköltészete. 1935. században. Szentirmay Tibor: Szigetvár településföldrajza. egy fejezet a magyar irodalomtörténetből. 78. 87. 83. ellenzékének vezére. 69. 1935.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful