ife j J ^ I

S P E C I M I N

A

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

97.

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP

333131

AZ EHBER AZ IDŐBEN

IRTA:

LOTZ

3ÁHOS

FSZEK Központi Könyvtár

0

f J -

-Tt-o r o c .

————r^mamt—
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D Á I MŰINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

19 3 6

SPECIMINA
DISSERTATIONUM HUNGARICAE FACULTATIS REGIAE UNIVERSITATIS

._
PHILOSOPHICAE ELISABETHINAE

QUINQUEECCLESIEN SIS

1. Szabó P á l : Pécs környékének településföldrajza. 1926. 2. M á t é K á r o l y : A magyar önéletírás kezdetei. 1926. 3. Grózmger M- J ó z s e f : Kant metaphysikai törekvései. 1927. 4- Taubert Ernő : A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy varmegyében a XVII. sz. első felében. 1928. 5. Merényi O. Ernő : Fáy András meséi, műfaj- és kortörténeti vonatkozásai. 1928. 6. Fábri K . L .s William James. 1928. 7 - Krémer Erzsébet: Maurice Barrés és a lélektan, regeny l 9 2 ^ 8. Gyarmathy D é n e s : Stange kísérletei a vallás i s m e r e t e l m é l e t , meg alapozására. 9. Lukic Gyula Ugo Foscolo és a romanticizmus. 1928. 10. Székely Károly": Pálóczi Horváth Ádám nézetei a nyelvmuvelesrol 1929. 11. Kohaida M a r g i t , A függőleges tagoltság hatása a Mátra es Bukk népességének sűrűségére. 1929. 12. Szilárd Erzsébet: Romáin Rolland és Németország. 1929. 13. Bokor I g n á c : A trencséni csata. 1929. 14. Orbán G y ö r g y : Váltakozó áramok elektromos ingerhatásáról. 1929. 15. Engel T i v a d a r : Pozitivista törekvések D'Alembert-nél. 1930. 16. Tóth G é z a : Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről. 1930. 17. Dénes Tibor: Péterfy Jenő esztétikája. 1930. 18. Kováts J ó z s e f : Török Gyula élete és müvei. 1930. 19. Truka J o l á n : A Schifí-féle bázisok. 1930. 20. Szilárd K a t a l i n : Az evonymus europaea carotinoid festékének vizsgálata. 1930. 21. Georgovits J ó z s e f : Vogul jelzős szerkezetek. 1930. 22. K a t o n a Gy3rgyike: Vizsgálatok néhány aromás nitrosó- és nitrovegyület reductiójáról. 1930. 23. Gyuris G i z e l l a : Rousseau és Tolsztoj kultúrpesszimizmusa. 1930. 24. H a m e r á k I z a b e l l a : A reális tárgyak oktatása a filantropistáknál. 1930. 25. J a n c s i L á s z l ó : A misztikus intuíció. 1931. 26. H a j d ú H e l g a : Lesen und Schreiben im Spátmittelalter. 1931. 27. Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái a Dunántúlon. 1931. 28. Sáfrány I s t v á n : Balassa-problémák. 1931. 29. Fejér R ó z s a : Fran9ois Rákóczi II. dans les mémoires franfais de son temps. 1931.

&
SPECIMINA 97.
v<

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP
ÁZ EMBER ÁZ IDŐBEN

/

IRTA:

TZ 3ÁNOS
AZ f ö / V Ö S - K O L L Í G I U H V. TAGJA

19 3 6
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D A I HÜINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

c limlftr-t 0$ \ .

a háború utáni új államberendezkedések. hogy az egymástváltó történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető szabályosság van. Egyesek vigasztalannak látják a jövőt s Spengler megjósolja Nyugat pusztulását. avagy minden hullámszerűen. hogyan képzelte el jelen helyzetét benne. természettudományoskodásával és liberalizmusával. akik Európa szellemi egysége mellett kardoskodnak szembeállítva Nyugatot és Keletet. Ismét mások időben állítják szembe a legújabb idők modern korszellemét a 19. Egyre élesebb és szervezettebb lesz a nemzedékek ellentéte. század letűnt irányaival. hogy a világháború kettészelte az emberiség fejlődését. hogy korunk átmeneti kor. hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan igyekezett következtetni a jövőre. azonban az újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. a véletlen uralkodik-e benne. de vannak a faji gondolatnak is hirdetői. mind szellemi téren. hogy nagy történelmi válságok korát éljük mind gazdasági. tudományrendszertani. mi az alapvető a történelemben. kelet- A . vagy valami elevemeghatározottság. Ez a rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel. pl. A második rész a tárgy alapvető metafizikai.) Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében. lélektani és ismeretelméleti vonatkozásait tárgyalja vázlatosan. Vannak. Unos-untalan lehet hallani. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti. Az ilyesféle történeti kérdések iránti érdeklődés a világháború óta erősen megnövekedett. hogy kik csinálják a történelmet a nagy egyéniségek-e. mint az élő szervezetek. mások friss hittel indulnak új utakra. logikai. ritmikusan visszatér-e ? Mi a kultúra és mi a civilizáció? Olyanok-e ezek is. Megint igen időszerű a kérdés.BEVEZETÉS A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását. vagy a nagy tömegek? Felmerül a probléma.

nőnek. hogy új középkor felé halad a világ. a történelmi megismerés iránya fordított. hogy múltjában is jövőjét keresse. újkor. virulnak és halálba hanyatlanak. a részletekbe vesző adathalmozás helyett átfogó kép az egészről. vagy a politikai. vagy pecíig értékben. vagy az egyes sportágak (atlétika. A jelenből indul visszafelé s csak addig és oda juthat. Berdjajev pedig úgy látja. Az egész múlt problematikussá válik és elhangzik a történelmi átértékelés szükségességének a jelszava. hogy a rosette-i . Ennek az érdeklődésnek az indítékára könnyű rámutatni. a tudomány ? A környezetnek döntő hatása van-e az emberre és az emberi történelemre. Hogyan ismerheti meg az ember a múltat? A történelem útja a múltból a jelenen át a jövő felé halad. a művészet. (Pl. És a jelen égetőnek érzett történeti kérdései mögött ott áll az iskolában tanult világtörténelmi séma: ókor. vízipóló) is szükségét érezték az időbeli visszapillantásnak. legújabb kor s felvetődik a kérdés : mi értelme van ennek a tagolásnak a mi számunkra ? Hová tartozunk mi ? a legújabb kor legvégire. vagy fordítva az ember uralkodik a lermeszeten? Mechanikusan ható erők labdája az ember vagy szabad? Anyagi természetű-e a világ és vele a történelem. az egyiptomi hieroglifákat csak úgy lehetett megfejteni. Wells világtörténelmének nagy sikere is a praktikus érdeklődésű angolszászoknál. nemzetek és fajok pusztulását? Van-e a történelemben abszolutum vagy minden relatív ? Halad-e felfelé a történelem útja. vagy hullámhegyen-hullámvölgyön át gördül fel-alá? Mi az irányító: az eszme. A világháború katasztrófája megingatta az ember hitét a mában és a jelen zűrzavarából a múltba fordul. vagy egy legeslegújabb kor legelejére? Csupa olyan kérdés. Ennek jele pl. az irodalomtudomány művelői pedig külön kongresszust rendeztek az irodalomtörténeti korszak fogalmának a tisztázására (Amsterdam. az irodalom. vagy hanyatlik. Nemrég nevezték neobaroknak a mai magyar társadalmat. tartalomban egyre gyarapodva átélik egyesek. avagy a társadalmi rétegek? Vagy fontosabb a vallás. 1935). ahonnan megszakítatlan út vezet máig. ez egyúttal jellemző a legújabb történettudomány általános irányára is. gazdasági élet.keznek. amely a világ köztudatában forrong és mulatja a jelen hatalmasan megnőtt történelmi érdeklődését. középkor. vagy szellemi ? A jelenben rég letűnt korok mását fedezik fel a történetírók.

De Rousseau és Herder szorosan összefügg o felvilágosodással. Berlin. Croce. mely mindmáig tart. Die E n t w i c k l u n g der Geschichtswissenschaft an den führenden Werken betrachtet. Azonban ez a nagy történelmi érdeklődés Rousseautól és Herdertől indul meg és Schultz 2 pl. n. Tübingen.) Mi is a jelenből kiindulva keressük a mai történelemszemlélet gyökereit a múltban. 1913. 1919. középkor egyházi tekintélyével és megindul a szabad természetkutatás. Ritter. Bauer stb. Leipzig 19145-6. Tübingen. Bauer: Einführung in das Studium der Geschichte. a régi és a távolkelet nem ismerése. E. hogy ezen a talajon megkísérelhessük a világképek összefüggésének a vizsgálatát. München & Berlin 1911.. emez pedig a humanizmussal és a reneszánsszal. Croce: Teória e storia della istoriografia. M. Ritter. Gooch : History and Historians in the 19»c century. innen indul ki Bernheim. Rothacker: Einléitung in die Geistesgeschichte. még az általános bibliográfiai részt. Gooch. 4 Bernheim : Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichtsphilosophie. Ö. 3 Fueter: Geschichte der neueren Historiographie.5 kő fellelésekor akadtak tudósok. 1 . Itt kezdi Fueter3 nagy munkáját az újabb történetírásról. 1930. 19283 v. változatlan lenyomat 1925. német ford. tehát mások helyesebbnek gondolták. Pozzotól 1915: Zur Theorie und Geschichte der Historiographie. Troeltsch : Der Historismus und seine Problcme. Berlin 1922. mely sok évszázadon keresztül visszavezetett a kő felállításának az idejére és kulcsként szolgált az egyiptomi szöveghez. Honnan erednek ezek a gyökerek ? Troeltsch. sőt ma éppen fölemelkedőben van. Ez a legszokásosabb eljárás. hogy a görögségnél keressék történelmi világszemléletünk kialakulásának és általában a mi egész kultúránknak a végső alapjait. itt kezdi meg a német irodalomtörténetírás legújabb szakaszának tárgyalását. 192012 Ermatinger: Philosophie der Literatürwissenschait-jában. a problémák rendszerezését és esetleg valamilyen megoldás lehetőségét. M. ehhez járult prózaibb okként a keleti nyelvek. amikor megtörténik a szakítás az ú. Rothacker 1 a tizenkilencedik század elejével kezdik meg fejtegetésüket a modern történelemszemlélet kialakulásáról a francia forradalom és a romantika körüli filozófiai irányokkal (Hegel) kapcsolatban. kik ismerték a görög nyelvet. Azonban a humanizmus és a reneszánsz mintája a görög-római kultúra volt. ez a természettudományok kiművelésével. München & Berlin.4 A gyakoriság magyarázata a nyugati tudományosságnak a humanizmusból eredő görögimádata.

másrészt pedig azt az elevee £ világszemléletet tételezi fel. a szaiaK 'i i. . e \ számunkra. bár az alapvetés legnagyobb resze ők végezték." (Sternglaube u. mely a történelem f e l é p í t é s é t (Aufbau) tárgyalja. A cél éppen az. Ők is sokat vettek át másoktól. mint hinni lehetne. hogy a történelmi világképek kialaK i meg. 765-767 1. Nem említve az utolsó értékítélet megoko at an es megokolhatatlan voltát. a mediterrán kultúrából. milyen természetesen illeszkedik a görög történelmi világkép. Sterndeutung. A mai 5 i. m. részben. úgyis tizenkilencedik század végének életében. Tehát eljutottunk az osem g. 3 kiad. A szellemi e e nein a görögséggel indult meg. A lehetőség a kezdeti „történelemszemlelet valamelyes helyreállítására megvan. wie sie wo eins ^ glaubt werden mochte. hogy a történelem menete külön u túrkörökben pereg le. sot a ^ ban minden megismeréssel. írásos feljegyzés nem maradt reánk. lásának végső eredetét keressük De még itt sem állhatunk meg. Nem helytálló az a keletű felfogás sem. Vörösmarty elképzelhetetlen a nyelvújítás ereümenyei nélkül). eze^ az ö világfelfogása nekünk mindig merőben idegen m a r ez minden történeti megismeréssel szembeszögezhető. alapjuk az ember előttük is „ ^ b lemi érdeklődése és képessége. a babilónoktól és majd látjuk. bár felhasználható lelet. ami jelentős számunkra belőlük. hogy a keleti ember távol esik tőlünk. az egyiptomiaktól. a többi közömbös smunkra. a római birodalmat. A z ősember nem is áll tőlünk olyan messze.Jellemzően modern Bolt állásfoglalása: „Wir seben heute Oriec land nicht mehr in jener Isolierung gegenüber dem Üstén. Az ősi kultura _ _ m V semmiből keletkeztek. még csak nem is ők műveltek a tudományokat egyes-egyedül. mert i gy világbirodalmak azután is keletkeztek és elhagyhatnok mind a négyet. ő azt állítja. arm^ k ö z ö m b ö s fontos az ókorban. hogy a mi egész kultúiánk négy a l a p p ^"ss^kus a nyugati középkoron. Ezeknek a műveltségi feltételeknek a kialakulasara pedig biztosan következtethetünk a következményekből. mert. 1926. a IV. . megvan a görög kultúrában. Kittit felé vezetnek. az antik imperializmuson. az in ^ és a perzsa mellé a babilóniai mögé. a ^ ^ görögségen és a zsidó prófétizmuson: minden. ilyen módon elhagyhatnék a P r o l e l 1 ^ ' mert megvan a kereszténységben. mert a történelem u t j a bizonyos lei tételektől függ (pl. Nem fogadható el Troeltsch* érvelese se . itt kell kezdenünk.6 Pedig semmiképpen sem tartható ez az álláspont.

És manapság is mindjobban erősödő érdeklődés nyilvánul meg az ősember. „Denn in der Tat. München & Berlin 1926." Egyformán erre az eredményre jut a szellemtörténész: „a világról való ismereteink a különböző embertípusoktól függnek" (Rothacker) és a természettudós : . Nem véletlen. Jellemző két idézet. a kereszténység Jézusban. a múlttal való felszámolás idejében az ősember alakja kerül előre. A reneszánsz megint az ős Ádámot kutatja." The Nineteenth Century and After 1934. ami kívülünk" (Jeans. dem Hasz nicht Hasz und Liebe nicht Liebe wáre.6 Ilyen értelmezésben megállna Protagoras szofista tanítása: . Handbuch der Philosophie II. 1.csak azt ismerhetjük meg. okt. a primitív életformák iránt. a jelennel../Í-Y ngyondifferenciált életrendszer mögött még mindig van valami az ő sokoldalúságából és a pszichológia is mind határozottabban mutat rá az atavisztikus tudatalatti nagy jelentőségére a mindennapi élfetben. ami bennünk van. hogy a történelmi világról való felfogás nagy fordulóin. Ez a közösemberi teszi lehetővé. a világnézeti típusokról szóló rész (36-78. lp. A z ősemberben is meglevő emberi szakadatlan folytonossággal vezet kezdettől máig. sohasem azt. áll a teremtésmondák elején. kit a civilizáció űzött ki az édenből. A következő metszővonal. gábe es oder hátte es je gegeben ein Volk oder ein Individuum. 192 1. hogy megismerhessük a múltat és csak annyit ismerhetünk meg belőle. Bernheim i. das in anderer Logik dáchte als wir. c .. bárhogy is szeretne önmagán kívül helyezkedve és felül emelkedve „abszolút" ismeretekhez jutni. 436. amennyit ez tesz lehetővé.a dolgok mértéke az ember. 120. „Si les faits rapportés dans les documents n" avaient pas été analogues á Ceux que nous observons. az első ember. Seignobos: La méthode historique appliquée aux sciences sociales Paris 1901. görögökelőttit. nous n'y pourrions rien comprendre". görögöt és újabbat egyaránt. Ádám. ez kapcsolja össze a múltat.)7 A z ember áll minden emberi világkép középpontjában. a megtisztult örökegyembert látta. so wáre uns die Geschichte desselben noch unzugánglicher als die Begebenheiten in einem Bienenstock. L) és Jeans: „Our minds can only be acquainted with things inside themselves — never with things outside. A tizennyolcadik századi felvilágosodás is ide torkol és itt fordul Rousseau paradicsomi ősemberével. a második Ádámot. m. 7 Rothacker : Logik und Systematik der Geisteswissenschaften." Ch.

egymásután tárulnak fel a régi kultúrák. később mind szervesebb továbbképzésként felfogott világrendszert. melyet mindig más princípiumban vélt megtalálni: Legelőször (ókor) a mindenek. adatot gyűjt. mint valami különálló. repülőgépen és sztratoszféraballonnal. A reneszánsz és a humanizmus szakított evvel a kozmikus felfogással és innentől fogva az ember maga áll a középpontban (Homo). A tizennyolcadik század második felében kezdődik meg az összegyűjtött nyersanyag fejlődési sorba való állítása a természeli világkép dinamizálásával egyidejűleg (hődinamika. Russel elmélete a csillagvilágok kialakulásának fényévmillióit és Jeans azt gondolja. vagyis az idő elejét.8 önmagából és környezetéből (a mezokosmosból) indul ki. ameddig nemcsak elérhet az ember. hanem ameddig egyáltalában el lehet érni. vasút. hajón. A z időben való tájékozódása is tágul. a geológia feltárja emberelötti korok évszázezredjeit. időben előre-hátra megszabni véli a kereteket. gőzgép) (Dynamismus). A következő kor (a keresztény középkor) a Mennyei Atyát tette meg a mindenség teremtő végokának. Mindkét világkép közös sajátsága. hogy kozmikus távlatba állította az embert. Önmaga állt a keret közepén és kereste a legvégső alapot. Evvel együtt bővíti a teret is: a közvetlen környezet szorítja. az ásatások felszínre hozzák írástalan korok és ősi állapotok emlékeit. elektrodinamika. Azonban a törté- . hogy természettani úton meg lehet határozni az anyagi világmindenség keletkezését. Azonban a nagy távlatokban is az ember világhelyzete volt a kérdés. közelebb hozza távcsővel és ma már a fizikusok megállapíthatni vélik a világmindenség kiterjedését. az entrópia elmélete pedig a világ és vele az idő végére mutat rá. az eget és a csillagvilágot (makrokosmos) és felfedezi a parányok világát (mikrokosmos). efelé tart az egész emberiség (Ad Deum). Tehát az ember térben kifelé. vele lazán összefüggő keretet. a tér határát. ember és világ felett álló Végzetben találta meg az ősmozgatót. ennek végzéséből forog minden körbekörbe (Rotatio). az emberrel. gőzhajó. Ez a történelemszemlélet útja vázlatosan. Ehhez kapcsolja először. Megnagyítja a mikrokosmost és feltárul az atomok és protozoák parányi élete. A 15—18. burát. bejárja a távolt gyalog. a szükreszabott emberi emlékezetet az írás megszabadítja a feledéstől. (Kosmos). kocsin. mint természeti adottsággal foglalkozik és az okság elvével elemzi a történelmet is (Analysis). isten. század mér.

Schleiermacher: „a történelem az etika képeskönyve. közösség. rövidebben minden történelemszemlélet periodizálással jár. század. 2. típus. valamint idetartozik Breysig mechanisztikus történelemszemlélete. valamint idetartoznak a pozitivista életrajzok. nem szólva a részletkulatókról. vallási. környezet. egységesítő. tisztán racionális.' Windelband. hullámszerűség. kiknél maga a történés elvész valamilyen időtlen. általánoshoz viszonyító. rendesen szaktörténészek követik. szembenálló pólusok. rendesen filozófusok alkalmazzák. kiknél azonban hiányzik az egészre vonatkozó gondolat. politikai. nem említve az értékbölcselőket. melyben több-kevesebb rend vagy összefüggés van. ritmikus változás.9 nelem' egészének szemlélete egyúttal annak feldarabolását. tehát történelmen kívüli érték illusztrálásában (Kant. Ezek a kisebb egységek különböző összetevők eredői lehetnek. szélső megfogalmazása Hegelnél: „a történelem a szellem öntudatosodási folyamata" és Comtenál: „a történelem az ész fejlődése a teológiai és a metafizikus fokon át a pozivitizmus irányában". eszme. Az itt következő tudósok ismertetése természetesen a főszövegben. kultúrtényezök. táj. mechanizmus stb. fejlődésréteg. stílus. az ideálistól a konkrét felé haladó a priori módszer.8 Ilyen részegységek : a korszak. mint pl. inkább induktív. korszellem. társadalmi. a konkréttól az absztrakt felé haladóa tényekhez szorosan tapadó a posteriori módszer. néplélek. empirikus. gazdasági. inkább deduktív. a maguk helyén történik.) A periódus szó történetét 1. de a felosztás inkább az áttekinthetőséget szolgálja. akik a történelem egészét egyes események egyszerű összegezésének tekintik.. szélső megfogalmazása Rankenál:" „a korok közvetlenül viszonylanak Istenhez" és Heussinál: „csak monográfiát lehet írni". általános tételekből levezető. egyeshez viszonyító. nemzedék. melyeknek egymásra következésében valamilyen törvényszerűség (Isten. részegységekre való bontását is jelenli. faj. 8 . elkülönítő. Vannak. kultúrkör. mások a történelem egészét többé-kevésbé részekre tagolják. művészeti tudományos megalapozással. irodalmi. haladásfok. a bevezetés végén. egyes adatokból összerakó. Rickert. Végeredményben kétféle alapmódszer érvényesülhet bennük : 1. Sors vagy Mechanizmus) nyilvánul s így a felosztás a törvényszerűségből következik. egyéniség.

Ilyen pl. de ezen belül is megvan a kétféle irányzat mindjárt a két első gyakorlati megvalósítónál10. másrészről üres légvárépítéssel fenyeget. ahová viszszaér emberi tudás és emlékezet.10 A felosztások egészen máig ezen a két úton haladtak különkülön. de ezek a két véglet közelebbhozásánál többet nem jelentettek. az úgynevezett szellemtörténet. (A kettöség lélektani okára a következő fejezet mutat rá). ezekután kezdjünk hozzá a kérdés rendszeres történeti áttekintéséhez. a két út öszszehozása a történetfilozófia gyökérkérdése. 1(1 . fejezet. Bővebbet 4. láttuk problémáit. Gundolf Shakespeare könyve (1911) és Ungernak Hamannról írt műve 1911. Történtek ugyan kísérletek a két szempont összeegyeztetésére. Láttuk a történelemszemlélet vázlatos útját és vele összefüggő módszereit. Pedig ennek a kérdésnek az eldöntése. Ez egyrészről vakondlátókörrel. kezdve ott.

A z ember a térben és a jelenben tagolni tehát csak olyasvalami él. 1 . L. amelyeket pedig újabban szeretnek légmentesen elzárni egymástól a szellemtudományok önelvűségének hamisan elgondolt hangoztatásával. hol a-tól eredeti jelentése nyilvánvalóan térbeli képzetre utal (tő „Stamm" -f. a magyarban tegnaptól holnapig v. aránytalanító tégelyben keletkeznek a hitregék félelmek is. (Íme a történelem. meg az időszámításban is a szám. Még egyszer találkozik a matematika a történelemmel Laplace valószíriüségszámitásában és a statisztikában (Quetelet). (Fátum. az-ig pedig nyomosító elemmel ellátott lativusi (tehát helyhatározói) ragból ered. ilyen egyszerűen minden mozgás (s f 0). jelenlévő és mégis van idővonatkozása . térbeli. 2 Fizikailag megfogalmazva a dolgot. azt bizonyítja az is. Ez egyúttal megmagyarázza azt is. 4. Emlékezetében nemcsak a elődeinek hagyományai is. Rotatio.1 ami Időt segítségével lehet.Első rész: KOSMOS. Ez az időszámítás kezdete.1 abl. emberöltök régi saját élményei őrződnek meg. mondák.) Az ember emlékszik múltjára. 1. tagolatlan Ebben és a együtt világosan elkülönülve a jelentől. hogy miért szerepel a mozgástanban is. világomlások. A távolt megjárta s ezzel szétoszlatta titokzatosságát: az időt pedig tagolta s így tette a világos megismerhetés számára hozzáférhetővé. Pesttől Bécsig. Pl. az időt átéli. ö. hanem Ez az emléktömeg gomolyagként ott lappang a tudat hátterében és egymásra keveredik benne a közelmúlt s a régi a nagyító. fejezet. a matematika és a fizika találkozása. Ezek közül is kezdetben csak olyaHogy az időszemlélet később alakult ki. rag). özönvizek elmosódó emléke. hogy az idöhatározók a helyhatározóragokat vettek át. A térrel és az időküzdenie. vel meg kellett amelyek a távoli dolgokkal bizonytalan rettegésben tartották az ősembert. De megőrződnek így hagyománya.2 ilyen elsősorban a természeti jelenségek változása.

Azonban ezek az időszakok aránylag rövidek. júl. krónika) formájában. az éjjel-nappal váltakozása vagy az évszakok visszatérése. történelmi. egyszínűek. Összegezve tehát. feljegyzés. e. . ehhez hiányzik belőlük a távlat. bizonyos elemi berendezkedésen túlmenő tagolásra nem alkalmasak. Mezopotámiában számították először az időt a csillagok járása szerint. A szumirok és szellemi örököseik. 4241. mivel a természeti jelenségek visszatérő hullámszerűségéhez van kötve. (Ez az alapja pl. az írást. * * Nagyobb távlatú idő. az időszámítás nem a közvetlen környezet rövidtartamú időszakaszain alapul. a temetkezési szertartásoknak. a vázat adja csupán: a történet tartama az embernek abból a törekvéséből ered. a babilónok. feltűnő s nem túlságosan hosszú idő múlva ismétlődnek. Ez az időfogalom. az ember az időszámítással és a régi hagyományok. (Kr.és történelemszemlélet csak ott keletkezhetett. egyszeri. Ezért nem keveredett pl. körszerű. melyből kiolvasható a jövendő. másrészt új emlékezetet fenntartó napló (évkönyv. ahol a periodizálási alap.) Ilyen célra használja fel a jelet. hogy a primitív képzelet megszemélyesítette ezeket. vagy a humanisták dicsőségvágyának is. még élénkebbé tette az idő menetének szerintük való elképzelését és tagolását. Az a körülmény. majd papiruszra írva (kezelhetőbb és változatosabb). bár már a Kr. zárt. nagyobb távlatú forgására épül. egyrészt régi emlékezetet őrző hagyomány. 17—19). e. Több változatosságot nyújtó alap kellett ahhoz. Évezredekig tartó önkéntelen észlelés és tudatos megfigyelés készítette elő ennek a lehetőségét. kezdetben kőbe vésve (hatalmasabb és állandóbb). nem nyilt. hanem a csillagvilág hosszabb tartamú. amit értékesnek tart. A z időszámítás a keretet. időbeli világkép az egyiptomi időszámítás alapján. ötödik évezredben felismerték a Nilus áradásának évenként visszatérő szabályosságát s naptár készítését is korán megkezdték. a csillagokat égi írásnak tartották. valamint új élmények feljegyzésével megveli történelemszemléletének alapjait és megkezdheti a kiépítést.12 nokat választhatott. időtlenné tenni annak az emlékezetét. Az első világképekben az idő mintegy a tovahaladó jelen köré csavarodik. hogy igyekszik megörökíteni. amelyeknek szabályossága egyszerű. mint pl.

) Most már a vég felé közeledik a világ és a tizenkettedik kor végén jön a nagy megsemmisülés (későbbi. Innen ered 3 A kérdés asztrológiai vonatkozásait és feléledését az újkorban 1. 12szer 12 sor alkotja a nagy világévet.:1 Eljutott Indiába. valószínűleg iráni motívum) tűz által. a babiloniak is az égitestek szabályosan körbenforgó (— legalább is ők így hitték —) pályájának a mintájára képzelték el a világegyetem folyását. (Jellemző. ezután jön a nagy választóvonal. Kínába. valamint 4. m. A tizenegyedik kor végét Nagy Sándor jelenti.122 = 518400 év). Egy ilyen körforgás a nagy világév. (602. hogy Babilonban ismerték az órát mind napóra.13 Mivel pedig az ember hajlik arra (— mást nem is tehet —). Perzsiába. ez a „sor". hogy minden vallási világelgondolás az idők vége felé helyezi magát!) Ez a roppant csillagmechanizmus elbűvölte az egész ókort. mindegyikben egy-egy csillagkép uralkodik. fejezet. mint az óra s nem véletlen. a mai Keleten még élés napjainkban Nyugaton is megint kezdik a kozmikus összefüggéseket keresni.) A teremtéssel indul meg a világfolyamat. hogy meglévő ismereteibe rendszerezzen bele mindent. Ez 12 főperiódusra oszlik. A z egész elképzelés olyan. elkerült Egyptomba. nyoma megvan az Újszövetségben. (Keleten ez még ma is általános. . 60-szor 60 = 3600 év ad egy ilyen nagyobb egységet. (Ez is mutatja Nagy Sándor világbirodalmának nagy jelentőségét az egész antiquitásban. az özönvíz. mind vízóra formájában. BollBezold i. a zsidókhoz. az egyházatyák sokat küzdenek ellene. Azután egy új teremtéssel kezdődik megint elölről az egész. Tartamát úgy kapták meg. hogy alapszámaikat a 12-t és a 60-t összeszorozgatták. az első 10 kor a 10 őskirály uralma alatt áll.

Zoroaszter. csak a semmi nyugalma. ciz embed. hol nincs fájdalom. hogy mindhárom matematikai lehetőség ( f . Áriman pedig a gonosz lelkekben szerez szövetségest. azonban a célpont mindegyik nép felfogásában más. az egész világfolyamat csupán ennek a túlvilági Ítéletnek előkészítő alapja. míg vissza nem jut az Üsistenhez. de a negyedik korszakban a három ezerév mindegyikének kezdetén megjelenik egy-egy Megváltó. Babilónia 472. 0) képviselve van. A z első szakasz a szellemi teremtés ideje. hogy a klasszikus görög és latin írók úgy dobálóznak a nagy számokkal. akár a mai csillagászok (Ciceró pl. ezért kell vándorolnia a léleknek (pl. A harmadik 3000 évben a Gonosz eljön a földre és gyölri a főterem!ményt. Az indus spirituális nihilista. az ind. perzsa és görög gondolatvilágot részleteiben elemezze. 2. A második szakasz az anyagi teremtés korszaka. A tartalom akkor kerül szóba. A z élet csupa fájdalom.000 éves emlékeiről beszél). A hangsúly a világkép egészének rövid jellemzésén van. a számok törvényszerűsége mögött nincs tartalom.14 az. a szűz Természetesen nem célja a dolgozatnak. Érdekes. a test a lélek beszennyezett ruhája. a Brámánhoz vagy a Nirvánába. Azonban a nagykeretben elvész az ember. 4 . a perzsa hivatalos rendeletek a végtelen idő tana ellen vagy a görögség nietzschei pesszimizmussal megrajzolt képe ellen felhozható érvek. vallási és filozófia irányok szembenállása. A lélek a túlvilágon megítéltetik. Angra Mainyu) küzdelmének tartotta a világfolyamatot. Határozottabb formában az indogermán népeknél van meg a történelem minőségi értékelése. amikor az ember értékkülömbséget lát két egymásutáni állapotban. ennek a végén jelenik meg a Gonosz. A perzsák optimista teizmusa a J ó (Ahura Mazda) és a Gonosz (Áriman. 12000 éves nagy világfolyamat 4 nagy 3000 éves szakaszra oszlik. az egész világ célja a megtisztulás. teljesen quantitatív jellegű.4 1. gépszerű a konstrukció. Természetesen vallásos körben forog az értékelés. liogy az indus. —. Ahura Mazda 6 nap alatt megteremti és berendezi a világmindenséget. de Ahura Mazda visszaűzi a sötétségbe. a buddhista dhammatan). nincs szenvedés. mint pl. Egyptomban találjuk az ilyenfajta gondolatok első csíráit a a túlvilági hitben. Itt a világegyetem valamilyen határozott irányban halad. ez pedig felül áll az olyan ezerszámra felhozható egyes tényeken.

a levegő vízzé. Tűz emészt meg mindent. holnappal nem törődő tanítása. Ebben a pesszimista körben marad meg a görög t* gondolkodás mindvégig és nem jelent elszabadulást Belőle sem Platón ideális világa felé vágyó bölcselkedése. ho£y a világ állandóan züllik.- 3. ahonnan előálltak és bünhődniök kell érte az időnek rendje szerint" — mondja Anaximandros (610/9—546 Kr. sem a Stoa céltalan erényessége.. Mindegyik elszakadt mindegyikben gondolatkör vallásos. a földi ''„történelem" a földi fokulszimbóluma megvan létet bűnös ^ r .15 tői születendő Soshyant és legyőzik a Gonoszt és a harmadik jön az utolsó Messiás uralma ezeréves boldogság lesz. úgy gondolja világfolyamatot. 500 után) és mivel a görögök általában anyagibbnak képzelték el a világmindenséget. A J ó győzött. szellemi teremtés 1000 az anyagi teremtés I küzdelem a földön Zoroaster Soshyant I 2000 I 4000 3000 5000 6000 7000 8000 10000 9000 3. e. A z utolsó kor ugyanis már a földi menyország. A görögök pesszimista realizmusa úgy találja. e. Legkifejezőbb elmélet.) „ A születés szerencsétlenség" — véli Herakleitos (Kr. kor mása A z indus a züllést még az időlarlam csökkearanykor 4000. Fontos a Messiásvá. sem Epikuros mának élő. az egyéni. a vaskor Zoroaszternek ^ mindhárom " - arról. a tűz léggé lesz. hogy a legnemesebb a ** elem. a mindenségtől állapotnak tartják. Hasonlóképpen van álló láto1000 év a nésével is fokozza. hogy az ő jegyében négy érc sorrendjében síilyed. vergődés. Megváltó jelen 1000 boldog év Ítélet 11000^12000 / (A konstrukció rás gondolata!) itt is az idők végére helyezi a jelent. „Oda kell a dolgoknak visszatérni. A silányuló ércfajok az egymásra következő korok elérték. az ezüstkor 3000. mely lyamat silányulásként felfogott voltának az Ovidiusból közismert arany-ezüst-réz-vaskor túrában. telenedését jelzik. A z 2000. Ezután Ítélet. ezt a végképpen lezüllött világot azután tűz emészti meg. a réz1000 évig tart. Poseidonios fejti ki részié- . a víz földdé. míg el nem jön az új Megváltó. A görögségnél már Hesiodosban megvan.

valamint szervetlen jelenségek (az esővíz) körbenforgása is. hogy a cél elérése után megismétlődik az egész folyamat megint elölről. Dániel próféta látomást lát. (L. hogy az egymásra bukó babilon-asszir. kibocsáthatja magából a megtisztult a Nirvánába a bármikor lelket és kezdheti görögök materialistábban igyekezték megmagyarázni a Ennek a kezdeti éden gondolatának a racionalizált mása a rousseaui „vissza a természethez" vagy a Fichte-féle első ősnép feltételezése. A világfolyamat ezekben az elgondolásokban már valamilyen határozott cél felé halad és ezt a célt el is éri. 4. aztán hirtelen rombadől az érckép. Szt. Közrejátszott ebben a körforgásgondolatban a babilon csillagászat is. fejezet. 2. növekedése. fejezet. u. lélet alapja a fenti meglehetős kétes magyarázattal.) v.5 A z Ószövetségben egy nagy nagy szobor áll is megvan. az emberi életkorok (születés—gyermekEz a négybirodalomelmélet lett Augustinustól a keresztény történelemszem- kor—ifjúkor—férfikor—öregség—halál) egymásrakövetkezése. amely felüláll az isteneken is és ennek a végzéséből forog minden körbe-körbe. virágzása és hervadása. a növények keletkezése. vaslábelőtte aranyfejjel. ott a kapcsolat létrejöttéről is. De nem tudtak az elért céllal mit kezdeni. (L. örökkévalóság — véges idö. Tőle kerül Ovidiushoz. ezüstmellel. istenség A minden és ott újra körfor- testi salaktól. méd-perzsa.) . A z elnyomott zsidók nacionalizmusa ezt úgy magyarázta. de közrejátszottak benne más természeti jelenségek is (az ember magán kívül keresi a mértéket).) Eszerint a 12000 éves világperiódus a végtelen időbe van beleágyazva és ebből bármikor eljöhet egy új hasonló világfolyamat. fejezet. vágytól megtisztult lélek eljut a világszellemben. Ágoston szembeállítását. (L. Lucretiushoz (itt más sorrendben) stb. Egyébként ilyesféle mesemotívumok gyakran találhatók a primitív népeknél is (pl. makedon-görög és római (?) világbirodalmak után eljön a Messiás uralma. Tehát úgy gondolták a folytatást. 4.16 tesebben az ősállapot bölcsek-kormányozta paradicsomi szépségét. A z indusoknál megvan megnyugszik gást elölről. 6 A 5 a szamszara de az gondolata.) — Érdekesen kapcsolódik ez a kérdés a legújabb exisztenciafilozófiához. Ezért tételeztek fel egy legeslegvégső elvet. bakkal és kevertérc végtagokkal. A perzsák a végtelen idő elméletével segítettek (zrvana akana. ö. az osztjákoknál).

Ez van meg a koragörög természetbölcselőknél. de egyúttal új világtavasz kezdetét is látták benne. mert közelebb hozta az ókori népeket. de általában az ókor történelmi képét a Cocytusszerű körbenforgás szabta meg. a perzsa végtelen idő. de ez kerül pl. mint az indus Braman (világszellem). Ezt a sort Poseidonios (Kr. Aristoteles kevésbbé. de főképen a római birodalom fűzte össze az ismert világot. mindenek felett álló princípium. A világbirodalmak kialakulása ezt még jobban előáegitette. a Végzet. Nagy Sándor birodalma pedig a görög műveltséget. Mechepso és Petosiris csillagászok a Sothis-csillag lenyugvását világvégének tartották ugyan. „Ettől az időtől kezdve a történelem egy testté lesz és az itáliai és líbiai Lotz János : A történelmi Világkép 2 ^SiNtyN . Platón is ennek a híve. Voltak a világfolyamat egyszeriségének is hirdetői. de mégiscsak az egymás után keletkező világok képe tér vissza. a legvégső. melyek az atomok esése közben a véletlen szerint keletkeznek. Herakleitosnál a tűz—levegő—víz—föld sor után a tűz megemészt újra mindent és kezdődik elölről minden. a perzsa világbirodalom elterjesztette a perzsa dualizmust. ez a pythagoreusoknál. itt ugyan sok egymás mellett létező világ lehetősége van feltételezve. Babilon áttelepítette az alája kerülő törzseket. de lényegében kevésbbé szabályosan és az egymásmellettiség kidomborításával ugyan. a sztoikus heimarmené és az epikureisla ananké vagy akár a mitológia Nornái. A körbenforgás végső elve a Sors. 135—51) többek közt a következőképpen kapcsolta össze : Hasonlóképen megvan ez a gondolat Egyiptomban is valamivel később. e.17 kérdést. Pl. bele a Stoa bölcseletébe a „mindenek visszatérése" gondolatában és nem jelent lényeges változást Epicuros rendszere sem. a görög Nus. Ezek az elgondolások kezdettől fogva keveredtek.

Csak arról tudósítanak. Csupán a változásról beszélnek. A vallási fantazmagóriák kora ez. félistenekről. A z események közti összefüggést nem keresik. nagy háborúk. várostörténetek. hagyományok feljegyzése kritikátlanul történt.. de mögöttük készen áll már az új világszemlélet. határkőjelek. de megbízhatóbb. A kezdeti történetírás szimbóluma lehelne az az . 2.. de a történettudomány mégis innen indul el. Céljuk mindig az emlékezet megőrzése vagy tanító célzatból vagy egyéni dicsőségvágyból. Szentségtörésnek tartották volna változtatni rajtuk. vagy törzshöz kötött. hősökről. ezek barbárnak tartottak mindenkit magukon kívül. A két irány egyesítése korán megindul. A hagyományokban. a babona és a sovinizmus az irányító az események magyarázatában. régi hagyományok és 2. új emlékek feljegyzésével. Mózes és Homérosz. a zsidók választott népnek nevezték magukat. a tényleges történetírás. Tárgykörük kicsi. mely a gnoszticizmus zavaros tanításaival és a közeli világvégét jósoló jelenések könyveivel lejáratja ezt a kort. Ebben az irracionális. a jelen állapotról nem esik szó. Teljesen kifelé ható expanzív. * • * így képzelték el a világfolyamat nagy keretét. pontifexlisták. naiv világban nyoma sincs tudományos hitelnek. a kereszténység. A mondák. emlékezete az ősök nagy tetteiről. emlékoszlopok. mert friss tényekről emlékeznek meg. Mind benne éltek a nép világképében és ez volt az alap a kialakuló felső kultúra számára. A z egyiptomi papok gyermekeknek nevezték a görögöket. városhoz. ami feltűnő. de természetesen a vallás. csak az elszigetelt adatokat jegyzik fel a király listák. évkönyvek. A z új emlékek feljegyzése szűkszavúbb. a Mahabharata. Éppen ezért lokálpatrióták mind. személyhez. mely szakít a körbenforgás gondolatával. az emlékek feljegyzése szerényebben indul meg a fentebb említett két irányban: 1. áradás stb. mítoszok. az első emberről. hitregékben és mondákban az egész nép hite fejeződik ki a világteremtéséről. a babiloni tudósok viszont lenézték őket s így tovább. gúlaépítés. Ebben egy a Gilgames-eposz. emberfölötti küzdelmekről szólnak az utódokhoz. 1.18 események egybefűződnek az ázsiaiakkal és a görögországiakkal s mind egy cél felé haladnak.). 3. dögvész." (Polybios 1. szörnyetegekről. Megindul a keveredés. A birodalom minden kultusztisztelete roppant egybeolvadást idéz elő. szárazabb.

Tübingen 1923. Ágypten und ágytisches Leben im Altertum. 484—425) utazni indult. de elemezték a problémákat. papi kitalálással. az államot tekintik a történelem hordozójának s ezáltal szervesebb szemléletre tesznek szert. hogy lekiildé az Ür az ő angyalát és levága közülük 180.19 egyiptomi relief. Ő k se tudtak szabadulni a Végzettől. köznép számára való szükséges fékkel magyarázzák.7 A z eljárásra pedig jellemző példa az Ószövetségből (Herodotos is megemlékezik erről): a zsidók ellen vonuló fáraó seregében j^stjs^Jört ki és sokan mégfiaTtak. 3 % 1. mely a fáraó cselekedeteinek feljegyzését úgy ábrázolja. zsidó történetírás és itt volt a görög és a római történetírás kezdete. Herodotos1' (Kr. Lukianus (Kr. A közösséget. ezt a Krónikák könyve úgy interpretálja. u. Ilyen előzmények után történik meg a történelmi élet egészen új elképzelése az athéni történetíróknál. A filozófusok szakítottak a népi istenhittel és valami ősanyagból akarták magyarázni a mindenséget. I. amint az írás istenasszonya. (Spiegelberg: Die Glaubwürdigkeit des Herodotos. racionalizálják a hagyományt. hogy saját szemével gyűjtsön tapasztalatokat. Egyebütt az ókorban laza törzsszervezetű népeknél vagy egy kényúrra beállított despotizmus uralma alatt ez a fordulat meg nem történhetett volna. A logographusok szembefordulnak a mondákkal. 125—180) pedig később az államügyekben való forgolódást ajánlja a történetíróknak. 8 Ez emlékeztet a felvilágosodás és a marxi történetfilozófia felfogására: „a dogma kritikája a dogma története". hanem megvizsgálták a jelenségeket önmagukban. Ermann-Ranke . Szóba kerül a nyelv eredete. babilon. e.) 7 . Egyiknek sem akartak semmi hitelt adni. Ezen a fokon maradt meg az egyiptomi. valószínűleg egy nagy kígyót ölt meg. vagy pedig közmegegyezés eredménye. A történetírásban is érvényesül ez a kritikus szellem. 8 Beszélnek a kultúrfejlődés két tényezőjéről. hogy természetes úton alakult-e ki. mert ilyen nincs. Seschan az élet fájára írja fel őket. Felvetették az istenhit keletkezésének kérdését és hősökimádásával. míg nem aztán a legújabb kutatások kiderítették. a szükségről és az utánzásról. Herodotos sorsa érdekesen emlékeztet Anonymuséra. Herakles nem ölhette meg a hidrát. hogy adataik közt igen sok figyelemre méltó és megbízható akad.000-et. a kritika elsajátítása végett. A z eltávolodás a görög racionalizmussal indul meg. Nem látták mindenben felsőbb hatalmak beavatkozását.

tudja. művébe beleveszi az egész ismert világot. Terjed az univerzalizmus gondolata. hogy a z ő kora előtt semmi nagy dolog nem történt. (I. kijelentvén. lényegében minden mindig ugyanaz. Ő is tudatos. de látja ennek a változásait is és vele az államok Végzetszabta bukását.) Látja a a feszültséget a vezető és a tömeg közt. hogy nem lát fejlődést a történelemben." Ebből a kettős forrásból. A „világtörténelmet" a világbirodalmak tették lehetővé. alkotmányban látja. e. Kezdődik az 10 Ugyanaz a felfogása az analízis (3.20 Megindul az államformák elméleti megvitatása Piatonnái (428/7—348/7) és Aristotelesnél (384/3 -322) a legjobb állam problémájával kapcsolatban. 1. Az ismert világ tágulásával gyarapodik az idegen népekről való ismeret is. nemcsak kívülről jöhet a megsemmisülés. Ezek mellett az elméleti viták mellett Thukydides (460—403 után) valósítja meg a gyakorlati történetírásban a közösségi elvet. mert „minden államnak. politikai kapcsolatba a népeket. hogy nincsenek nemzetek. A Stoa már azt hirdeti. (I. Feltűnik azoknak különbözősége. hogy segítségével előre be lehessen rendezkedni a jövőre. Athén és Spárta háborúját alkotmányaik külömbözőségével magyarázza.) Ez a pszichologizmus a típust keresi. Ebből következik az is. tehát történetírása merőben praktikus célú. Két alapjelenségben véli felfedezni a végső rugókat: a változatlan emberi természetben10 és a változó történelmi tényezőkben. A z államok „lelkét" az. Ez az irány azonban csak kis városállamokat. fejezet: a reneszánsztól a felvilágosodásig) történetfilozófiájának. minden politikának természete szerint megvan a növekedése. mert ezek hozták közelebbi. Érzi elsőségét. Nem tartja elegendőnek a történeti események egyszerű elbeszélését. 201 —120) történetírása. A további egyezések egész sorát lehelne még találni. minden ember testvér. a történelmi változásokat az állami (ma társadalmi !) rétegek eltolódásával magyarázzák. Látóköre tág. 11 Ez a gondolat is a felvilágosodás filantropizmusára emlékeztet. kezdeményező voltát és radikálisan szakít a múlttal. az oikumenét. 51) és így önmagában is kiélheti magát. virágzása és hanyatlása" (VI. a római világbirodalomból és a sztoikus humanitas eszményéből fakad Polybios (Kr. 22. . apró közösségeket tárgyal. hogy ő ír először világtörténelmet. ezért a jövő mégis határozható. hanem összefüggést keres közöttük. ezeknek eredője a történés.

21 összefüggések kulatása és kialakul az összehasonlító kultúrtörténet (Demokritos, Epikuros, Poseidonios, Lucretius). Ennek a gazdag etnográfiai irodalomnak a vége felé már a más világképű barbároktól való félelem is megszólal (Tacitus Germániájában pl.)12 A tér tehát tágult, az egész ismert világot átfogja már a történetírás. A z időben azonban mégsem tudnak eligazodni. Egész időszemléletük térszerű, a történelem együtt jár a földrajzzal. Jellemző az egész antik történetírásra az, ahogy Plutarchos (Kr. u. 46—120) kezdi a Párhuzamos Életrajzokat: „Valamint a földrajzokban a történetírók .. ."1:t így a történetírók is körforgásnak látják az idő útját. A Sors, a Végzet áll az események fölött, ez forgatja a kis dolgokat is körbe-körbe csakúgy mint a világegyetemet. Polybiosnál az alkotmányok váltakoznak hasonlóképen : Monarchia

Ochlokrácia

Tyrannis

Demokrácia

t

Aristokrácia

i

Oligarchia Ugyanez a körbenforgás van meg Liviusnál, Tacitusnál („mint az idők, úgy váltakoznak a szokások is) és Septimius Severusnál is („Minden dolog körbenforog.'1)14 Tehát hiába vetette fel Tacitus a „sine ira et studio" gondolatát, hiába volt meg az antiquitásban ez a vágy az objektív történeti megismerésre, nem tudtak kiszabadulni a jelenből és
12

Az etnográfiának, az új ncpek megismerését rendező tudománynak, minden nagy világkép betetőzésénél és szétbomlásánál és az új felfogás előkészítésénél döntő szerepe van. (1. minden fejezet vége felé.) 13 A két tudomány még Bél Mátyásnál is együtt van. Ez a szemlélet jellemzi az egész felvilágosodás történetírását. (L. 3. fejezet.) " Diodoros I. 1; Livius 45., 41; Tacitus Annales 3., 55; VitaSeveric. 14.

22 időszemléletük körbenforgó, azaz ahisztorikus maradt.15 A kör szétszakítását egy merőben új világszemlélet, a kereszténység végezte el.

Függelék: A föntiekben csak azokat a kultúrákat tárgyaltuk, amelyek szorosan folytatódnak a következő fejezetekben. Azonban a gondolat helyességének bírálata végett kereshetjük és meg is találhatjuk a körbenforgás gondolatát távoleső kultúrákban is. Pl. Kínában a tsu-Hsi (1131—-1200)-féle bölcselet is rotációsnak látja a világfolyamatot az évszakok analógiájára: Elől a tavasz rügyfakadása, azután a nyár szépsége, majd az ősz bősége s végül a tél takarékoskodása s azután jön újra a kikelet a világmindenségben csakúgy, mint a természetben. A zsidóknál 1. Prédikátor könyvének első részét. Sőt még magyar mesékben is található ilyesféle gondolat. (Kandra: Magyar mithológia.)

A körbenforgás gondolata azonban egészen máig kihat. pl. az óra beosztása. A történés ismétlődő volta is fel-felújult a reneszánszban és legújabban. Sőt a nyelvészetben is található ilyen rotációs elmélet. (Grimm magyarázata az indogermán explozivarendszerröl az első germán Lautverschiebunggal kapcsolatban vagy Baesecke ófelnémet magánhangzó elmélete.)

15

I

2. A d d e u m
(Dualitas.)

A keresztény világszemlélet lényegét Jézus Megváltóvoltába vetett hit adja. Egyébként sok eleme megtalálható az akkori antiquitásban: erkölcsi téren Gamaliel és Hillel szelíd tanításai, a Messiásvárása, Stoa humanitása és kozmopolitizmusa, a próféták lalok, de a Megváltó eljöttének ben van meg. A kereszténység merőben új világszemléletet jelent. Transcendenssé válik az életfelfogás : „az én országom nem e világból való." Ebből következik és a sötétség fiai között: az e világban való dualizmus Isten fiai „Adjátok meg Istennek, ami az Istené emberek való szalátszó

az ókor reménysége a megszületendő Gyermekben közös gondobizonyossága csak a keresztény-

és a császárnak, ami a császáré." Ez a dualizmus jelenti a kiválasztottság partikularizmusát: közé, mint „Ügy küldelek titeket az közé" és a minden A juhokat a farkasok mással tudatos

szembenállást; ,,aki nincs velem, ellenem van."

kítás kijelentése : „hallottátok, hogy megmondatott a régieknek . . . én pedig azt mondom néktek" követi a tradíciót elismerni szavakat: „nem azért jöttem a világra, hogy eltöröljem a prófétákat." Ez csakis befelé forduló individuális hit által lehetséges: „te pedig elrejtezvén belső kamarádba." A hit az univerzális missziótudatot teszi kötelességgé: „elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket" bizonyos autoritativ jelleg azonban megmarad:

„amit ti megköttök a földön." A z egész világkép fölött Isten providenciája, gondviselése visel." Az evangéliumok A az új világszemlélet levelek két lényegét időben kort adják, a el páli (vagy Pál apostolhoz közelálló) az új tanításokat. 1
1

őrködik : „a ti mennyei Atyátok gondot

helyezik

Zsidókhoz írt levél

különböztet

Kissé szokatlan ugyan az evangélumokból kiindulni, de ez az egyetlen helyes módszer. A lényeg, amely a következőkben kifejlik, itt van.

24 meg: a kijelentés elolt — a kijelentés után. az állammal. A következők (1.5 Egyéb nézetei a körforgás mellett. A kép tudományos kiépítése azonban késelt. A z első rendszeres felépítés a görög gondolkodáshoz kapcsolódik. században megújuló egyházatyatanulmányozások által kapcsolódik ide. ö. fejezet. ö. 4 v.) a természetes életkorokkal veti egybe a történelem menetét. Isten nélkül. felvilágosodás (Lessing). manicheusok) mellé helyezik Origenest. Scotus Erigena (800—877): „Finis totius motus est princípium sui" vagy v. A z első tudományosan kifejtett gondolatok is inkább pedagógiai képek. ö. a természeti állapot (pogányok) — törvény (zsidók) — evangéliumi szabadság (Jézustól. kereszténység szabad Istenben. ö. VilágkróniEz válik a mi időszámításunknak is alapjává a 6. Cyprianus (200 k. mely a 18. Dialektikát könnyű belevinni a fenti tagolásba. 7 Dempf (Sacrum Impérium) Eusebius szír származásából magyarázza világ. akinek görög-keresztény szintézise így nem is vált hivatalosan elfogadottá. századtól (Dionysius Exiguus (525 1. alább).2 Gazdagabb a római levél tagolása: a történelem felépítése hármas11. új kijelentés'5 várása a többi eretneknek tekintett szekta (gnosztikusok. — 240 k. 4—5. Eusebius 7 (270 k. — 258) pedig a hat teremtésnap gondolatát alkalmazza a történelemre.— 340 k.thesis természeti állapot. Felesleges és ködös. Comte függnek ettől! ! Az ó-közép-újkor hármastagolása máskép jött létre (1. Joachim di Fiori. de jellemző módon a körforgás egyszerivé válik: Istentől — a világon át — Istenhez vissza. Clemens (f 101) beszél az emberi nem neveléséről. szabad. 2. l. csak a ker. Nagy Konstantin) pedig új helyzet elé állította a keresztény történetírást. A kereszténység tudományellenes volt. antithesis . 3 Történetfilozófiailag ez az első alkalmazása a háromfok törvényének (Drei Stadiengesetz). 4. fejezet). Lessing. Lessing: Die Erziehung des Menschengeschlechts. a középkori drámával.). krónikáját. 2 . újjászületésgondolat játszik benne szerepet. az anyagnak angyallázadásból való magyarázása. synthesis . íráshoz csak apologéta vagy tanító célból fogtak.) Joachim di Fiori. 3. törvény (zsidók) kötött Istenben. A kereszténység tudományellenessége lassanként megszűnt. 5 v. 6 v.4 Tertullianus (160 k. a körbenforgást teszi Origenes (185—254) világmagyarázata alapjává. a preexisztencializmus elfogadása. a római birodalommal kötött kompromisszum (milánói edictum 313. Hegel.

görögök.) latinra fordította és 378-ig kiegészítette. özönvíz. ebbe a keretbe fogja be a világtörténetet8 időrendi táblázatok segítségével. babilon. Ez tartalmazza a négy egymást felváltó világbirodalom post eventum jóslatát két látomás (a bálványkép széthullása és a négy fenevad) alakjában. k. II. Salamon. fejezet.) 10 A keresztény felfogás alapjául a zsidó ó szövetségi szemlélet szolgált. Ranke ad neki új megfogalmazást. (L. A keresztény dualizmusnak megfelelően külön választja a szentírást.10 A római birodalom az utolsó világimperium." melyet a közeljövőre vártak. (világ = római birodalom) . Cárion (Melanchton barátja 2006-ra várta az utolsó Ítéletet. — 420. asszírok. régi séma eredetmonda (Mózes könyvei) a teremtésről. (Kr. Azután is gyakori: Joachim (f 1202. lendületet a kereszténység után a felvilágosodásban kap (Voltaire. melyet a 1. Bábel tornyáról és az özönvízről. külön a zsidók). 1. hogy az egyháznak A világtörténet nem a kereszténységgel. Schlözer). 3. Bábel. A szilárd pontok a bibliából eleve adottak: teremtés. Augusztinus szakit evvel a felfogással. a literatúrától. Teoretikusan kifejti Francesco Petrici : Della história (1560. Ailly Péter 1789 M-re. Pico della Mirandola 1994-re . írói lexikonában (De viris illustribus).) 8 . Nála van meg a „középkori" irodalomfogalom megfogalmazása is legpontosabban. a Krisztus ellen dühöngő kutyák (!). sz. Porphyrius meg Julianus. hanem a sztoicizmussal indul meg. e. 9 A világ végét kezdetben általánosan közelre tették. rómaiak . elsősorban a népek szerepelnek a hatalom egymás utánjában (kaldeusok. a scripturát a profán irodalomtól. Dávid. tudják meg a követőik. 2. 2. 4. A vallásos melszőpontokhoz igazodtak a politikai birodalmak is Dániel alapján. római (??) birodalomra szoktak magyarázni. sz. Bodin kirekeszti a történetfilozófiából ezt a kérdést. 1. Cues a 18. megvolt benne a lehetőség rá). ahogy célkitűzésében mondja: „tudják meg hát Celsus. folytatva a zsidó törzstörténettel.) 1260-ra .25 kája foglalja egybe a hagyományt. Nicolaus v. k. babiloni fogság. Ezen alapul a tartalmi keresztény történetfilozófia. Térfogalma általában a kereszténységnek megegyezik a római birodalommal. újabb a perzsa dualizmus hatásait mutató Dániel könyve. Babilon. Az adventisták szerint már 1844-ben megkezdődött a végitélet. Görög nyelvű krónikáját Hieronymus (350. méd-perzsa.) fele). az oikumenén túl való terjeszkedésre kezdetben nem gondoltak (mivel azonban a kereszténység szellemi mozgalom. médek. elejére. kik azt hiszik. Jézus és az utolsó ítélet. perzsák. első (185 k. görög-makedon. Azonban a literatúrában sem marad el az egyház a pogányság mögött (már a tudósokkal büszkélkedik !). Ez két főrétegböl állt.

Deo. A történelemben isteni világterv vonul végig „nem vaktában és véletlenül. ducens in aeternam contemplationem spéciéi Dei" — Epist. Ilyesféle katalógusok nagy számban találhatók Hieronymus után. . mint római és keresztény jövök". magnarum insularum largissimae tutissimaequc sedes mei iuris et nominis s u n t .26 nem voltak filozófusai és ékes szónokai. cui tamen ordini temporum non subditus servit. qui putant ecclesiam nullos philosophos et eloquentes. sed eum ipse tamquam dominus regit moderatorque disponit" — De civ. hogy a mi hitünket csak falusi együgyüségnek csúfolják. Latitudo orientis. De viris illustribus Prologus. . A z Isten államáról11* írt könyvében fejti ki történetfilozófiáját. Ágoston (354— 430) műve. septentrionis copiositas. 12 (A négy világbirodalmat Orosius az égitájakkal kombinálja és a méd helyébe egy déli afrikai imperiumot rak). id. . 1 3 De civitate Dei libri XXII. sem doktorai. 12 „Ubique patria ubique lex et religio mea est . — A cím és az ötlet Suetoniustól való. Maic. 15 „Pulchritudo saeculi velut magnutn carmen cuiusdem ineffabilis modulatoris. mindenütt ott van a törvényem (!) és vallásom . exstruxerint. nullos habuisse doctores. inkább ismerjék el a saját tudatlanságukat. Tört." 14 A történelem századai strófák az Islent dicsőítő nagy énekben. . de ő nincs az időrendnek alávetve. 33. „Discant igitur Celsus. 11 . menynyien és milyen férfiak alapították azt. építették és ékesítették és hagyjanak fel avval. „Mindenütt ott van az én hazám. Porphyrius et Julianus rabidi adversum Christum canes. . délen) mivel a keresztényekhez és rómaiakhoz. quia ad Christianos et Romanos. discant sectatores eorum.15 A történelmi folyamatban dualizmus nyilvánul a két állam. fii. 14 „non temere et quasi fortuiter pro rerum ordine ac tempore occulto nobis. Dei L. — História adversos paganos. Kornis. quanti et quales viri eam fundaverint. meridiana diffusio. sőt ő irányítja azt úrként és végezi mérséklőként. a növekvő anyag összefogása és az elméleti alapvetés Szt. Ad. a mennyiség szaporítása történeti szempont nélkül. A kereszténység büszke (és már kevésbé veszélyes) megvallása Orosiusnál (f 418) a római polgárság tudatával párosul. notissimo sibi (sc. suamque potius imperitiam recognoscant". Romanus et Christianus accedo". 138.). északon. (keleten. A felgyülemlő kérdések rendszeres vizsgálata. mely előttünk rejtett. IV." 11 Módszere ennek megfelelően az adatok halmozása. adornaverint et desinant fidem nostram rusticae tantum simplicitatis arguere. . hanem a dolgok rendje és ideje szerint. . de Isten előtt jólismert.

A történelem is a teológia szolgájává válik. gyermekkor (pueritia) Noétól-Ábrahámig 10 generáció. 10 A felvilágosodás ennek racionalizálása. 7.21 A világkrónikái irány többi képviselője (Cassiodoros. egész a reformációig általános. Jellemző. L. Ágostont.. fej). 1. öregség (senectus) Krisztustól az utolsó ítéletig.27 az isteni és a világi között. 2 1 -| 4 évet tévedett. 12—13 caput. 2. Beda (673—753) krónikája egész pontosan követi Szt. Sleidanus (I. a katolikus egyházban Bossuet (1627—1704) müve Discours sur l'historie universelle.. Hugó St. hogy egy füst alá fogja az egész antiquitást. sed aut innumerabiles (Epikur!) aut eundem unum certa conclusione saeculorum nasci et resolvi opinantur". 30 Isidor : Chronicon . Dei XV.17 A z Isten országa a Seth-től eredő ágon folyik a hat teremtésnap és az életkorok szerint és képviselői Krisztusig a Zsidók. A Jézus előtti korokat Máté 1. 5 öregedő kor (aetas senior) a fogságtól Krisztusig 14 gen. 18 „De his. a nyelvészetben a zsidóeredet hosszú ideig kísértő gondolatát. Dei L. serdülőkor (adolescentia) Ábrahámtól Dávidig 14gen. A civilas mundí a négy birodalom során pereg le. Augustinus az első. (Stoa— pythagoreusok!) — De civ. rész alapján nemzedékek szerint tagolja.18 Bizonyos dinamitást nyer így a történet az isteneszme haladása19 kapcsán. Közben a keresztény éra szerinti időszámítás is általánosan használttá lesz (Dionysius Exiguus római apát (f 525). 16. Dei. mind az epikureista elmélettel élesen szembeszáll és ezzel az antik körbenforgást megszakítja. Ágoston. csecsemőkor (infantia) ÁdámtólNoéig 10 generáció. ki mind a sztoikus. fej. aki mindennek ősatyja. 17 „Nec essent alii homines nisi qui ex illis duobus nati fuissent". ifjúkor (iuventus) Dávidtól a babiloni fogságig 14 gen. Victoire) is a külső kronológiai „De ea parte operis. de a folyamat a sztatikus túlvilágba torkollik. 3. 4. Paris 1681 az utolsó következetes követője. 1. id est caelestis atque terrenae initia et finis incipiant demonstrari" — De Civ. 4. Az egyházfilozófiában azonban mindmáig nagy szerepet játszik Szt. ezután jön az 1000 boldog év és a túlvilág. itt is használt (Cárion. — De Civ. Ekkehardt. 16 . Beda : Chronicon sive de sex aetatibus mundi. Marianus Scotus. XI. 20 Isidor (f 636) krónikája.. szétszóródásuk után az egyház az Isten országa képviselője az utolsó ítéletig. 6. Augusztinus világképe az egyház hivatalos álláspontjává válik. qui hunc quidem mundum non sempiternum putant (görögök általában !). L. XII. 16 Elől a teremtés és Ádám áll. qua duarum civitatum. 4. 1.

) I. angol William of Malmesbury 1125. Gildas (516—570 De excidio Britonum). A törekvés a bibliával összhangba hozni. hogy Noéhoz és az özönvízhez kapcsolják. sz.25 a hagyomány teljes tiszteletével a német freysingeni Ottó (1114 k. Ferenc császár csak 1806-ban mond le a már teljesen tartalmatlan német-római császári címről. brit Alfréd 849-901 . annyira erös. hogy a római birodalom folytonosságát mindenáron biztosítani kellett. Nagy Károly fordulópont. 33 Pl. a virágzás melleit ott van a hervadás.28 rendhez tapad. Paulus Diaconus (720—790) História Longobardum. Új szempontot (és gondot) adott egyúttal az. szász Widukind 967. — 1158) fogja még egyszer össze. Herder is küzd a bibliai 5000 év szük keretével. így származtatják a mi krónikáink (gestáink) Hunort és Magyart. sz-ban a jezsuiták az inka királyoknak valószínűtlenül hosszú uralkodási időt tulajdonítanak. Ez is éppolyan kritikátlan irracionális. Újabbak a brit Nennius 822. a Noé-utód vadászatkedvelö Nimródtól. A szünetlen változás tudata a történeti valóság mélyebb felfogására vezeti. Kézai (13. frank Erchanbert 826. Annyiban segít áttörni a megszabott sémát. 21 Főbb képviselői: Cassidoros (411—570) elveszett. a hat kor gondolatát is vajmi kevéssé s az univerzális anyag mellé nemzeti monda kerül.24 A kor duális felfogásának megfelelően külön műfaj a nemzeti történet mellett az egyháztörténeti monográfia. Franciaországban pedig a 19.) Világkrónikája: Cronicon Frederici imperatoris 1156. gestája Gesta . Bábel-torony). olasz Liutprand 960. mint a krónika.22 Üj színt a gesta irodalom hoz a történetírásba. mivel azután az utolsó ítélet jöhet csak.23 Később rendesen dinasztikus érdekek szolgálatában állott. Nithard 880. a kompozícióra is több gondot fordíthattak. fej. század) . magyar Anonymus (12. Alaphangja pesszimista. a világkrónikáét és a nemzeti gestáét. a sacrum impérium a római birodalmat folytató német-római szent birodalom fikciója. hogy a krónikák határeseményeivel összhangba hozzák (Noé. 25 22 1146-ig adja a világtörténelmet. Csak arra kellett vigyázni. Toursi Gergely (540—594) (História Francorum et gestae regum Francorum) Beda (672—735) História ccclesiastica gentis Anglorum . hogy pl. Jordanes (552 De Getarum rebus gestis). Ez a világ is a vége felé közelget. a 17. csak azért. A krónikás formával nem igen keveredik. A kor összes történetfilozófiai kérdését. francia Richer 1000. 4. század első felében is viták folytak a bibliai kronológiáról. hogy a négybirodalom elvét nem alkalmazhatja. A pogány állapotban Ez akadályozza a német történetírás kibontakozását a középkorból (L. Ez tárgya miatt is nemzetibb színezetű volt.

Die Typen und Fornien der Literaturgesclnchte im Mittelalter. ö.)26 A kultúra változásának az irányát felfedezi. Krausz . Odysseus bolyongását igaznak tartja. W. eposzoknak szolgált tárgyul. amely jellemző az egész korra.) v. Tamás (1227—1274) már az államban is szükségszerű lépcsőfokot lát az Isten országa felé az eddigi alárendelés helyett. (Parzival pl. alapján a következőben fog27 20 . A Phaethon. 27 A német-római fikciót a kettős translatio (Róma-Konstantinápoly-frankok) elvével igyekezik megmenteni.30 . amelyeket azonban a következő kor humanista törlénetírása dolgozott fel. A z egyház és az állam viszonyában a valóság reálisabb felfogása hódít. nem tárgyaltam a főszövegben. az amazonok hadjáratait. kasztiliai. 3(1 A már említett protestáns és katolikus (Bossuet) irányok mellett különösen a katolikusoknál élt. hogy nemsokára leáldozzék. Aufbau einer Philosophie der Geschichte 19112. Braun: Einleitung in die Geschichtphilosophie 1917. mint a nap. Aquinói Szt. Görres .. Zur Philosophie der Geschichte 1894. Schlegel: Philosophie der Geschichte. 1920. 18—48 1. 16. A z összegyűjtött történeti anyag egyrészről a regényes császárkrónikáknak és a lovagi hőstörténeteknek.!I Ez az eposzokban is észrevehető. L. Dei.. 29 Az investitura harc befejezése az 1122-es wormsi konkordátummal is ilyesféle megoldásra mutatott. valamint a neoscholasztika. de mintha ő maga se hinne benne. Bunsen : Gott in der Geschichte 1857. (Elért) 31 Mivel az irodalom a történelemszemléletben semmi szerepet nem játszik.29 is fejlődésfokokat külömböztet meg. mint az eddigi krónikáké. Kritikája azonban éppolyan sajátszerű. periodizálásról pedig szó sincs. egyáltalán Wolfram. másrészről nagy krónika gyűjteményeket létesítettek (francia s svájci. de Maistre a francia restauráció providencialistái. Lempicki: Geschichte der deutschen Literatur-Wissenschaft I. Atlast és Theodorich pokoljárását racionalizálja. Wien 1828 . (A türelmesség a kereszteshadjáratok során már terjed. a romantika által élctrekeltve a vallásos történetfilozófia (de Bonald. XVI. a kentaurokat.20 Dantenál pedig az állam teljesen önelvűvé válik már és evvel az egyháznak alárendelt kettősség megszűnik. Tantalus és Pelops históriáját. keletről nyugat felé halad ez is. a protestánsoknál ritkább. Rocholl. 28 Bernheim (Lehrbuch der historischen Methode) összeállította Freysingeni Ottó kritikai eljárását. ahol homályosan a világrészekkel keverve megvan ez a gondolat. Augustinus. angol Nagykrónika). Philomele megejtését. Medea történetét. De civ. 28 Kezdeményezése a történelemfilozófia megújításában nem talált folytatókra. Lebenlehre oder Philosophie der Geschichte. Minotauros mondát és a Konstantin legendát elveti. 19042 Steffensen.

(L. az iskolai használatra készült kompendiumok . Ehhez járulnak a középkori eposzok lelső Gotfrid von Straszburg irófelsorolásai. J a p á n t megemlítik) tágítása az ő é r d e m ü k . fejezet. folytatói a német Ordensdichtung és Trithemius . magyar őstörténet. apologéta célzatú. Ö n á l ó b b történetfilozófiai e r e d m é n y e i k is a milieu vizsgálathoz kapcsolódnak.) lalható össze a kérdés. K ü l ö n ö s e n a tér (utazások. fejezet. ezt kiadták a 17. 1. 2. a már emiitett SuetoniusHieronymus féle Catalogus illustrium virorum. Négy forma használatos. 4. b á r közvetlenül csak a „ k ö z é p k o r " végi tolerancia gondolatra hatott a kereszteshadjáratokkal k a p c s o l a t b a n . (Ibn K h a l d ú r (*1332) a társadalom filozófiáját nyújtja kultúrtörténeti alapon a milieu hatásából i n d u l v a ki. 1. 4. sz-ban újra. a krónikák irodalomtörténeti kitérései. ezekről bővebben a következő fejezetet). szanszkrit források.) .30 Fü g g e lék: N e m hagyhatjuk említetleniil az arab történetírást. Cyriacus Spangenberg 1598 az özönvíztől kezdve az összes lehető népeknél kutat fel adatokat a mesterdalnokköltészetre. folytatta Melanchton és a protestáns pedagógia. folytatása a humanista világkrónika és az enciklopédikus irány . 4. 3. a Diogenes Laertius által kezdett Filozófusok élete a tudóst emeli ki. a mesterdalnokokban is volt valami törekvés az öskeresésre. a z o n b a n B i z á n c mellett az a r a b o k az összekötők a görög és a reneszánsz t e r m é s z e t t u d o m á n y között. folytatása a história litteraria és a história eruditionis (Lempicki nem említi. leghíresebb Rcmigius de Auxerre müve. (Követője J e a n B o d i n 1529/30 —96/o7 1.

Joachim di kívülre szakadt eretnekek a Fiori (1165—1202) és az Egyházon teljesebb filozófiai igazság kevesek számára (Averroes 1126—1198 képviselői ennek az új vallásosságnak. miszerint a vallásos és követői). mely a dogmatikusan megalapozott rendszerek helyeit a kis dolgok. » A Szent Ágoston-féle korszaktagolás kereszténységszerte elismert uralmát a reneszánsz. Ferenc természetérzésében látta az újkor előkészítőjét. humanizmus és reformáció mozgalmainak új értékelése törte meg. A romantika „Andacht zum Kleinen"-jéig a misztikus természetfilozófián és a szenzualizmuson át megszakítatlan út vezet. A „középkori" felfogás bomlása több irányból is megindul. a természet felé fordul és fanatikus idillizmussal várja a közelítő utolsó Ítéletet. 3. Pál apostolra emlékeztető 1 hármastagolású kon- Henry Thode Assisi Szt. csak Joachim di Fiorinál van új. Reneszánsz. Ezek mellett a végeredményben exkluzivtudós mak indulnak meg. iyesféle kérdések nem is érdeklik őket. Assisi Szt. az államnak az egyházzal szemben való felsőbbségét egyházi emberek is igazságon felül van egy elismerik (Occam 1270—1374) . A n a I y s i s. a kétféle igazság (duplex veritas) gondolata is terjed.1 Egyikük sem törődik a hivatalos világfelfogással. Ezek a mozgalmak sok tekintetben egymással is ellenkeznek. jellegű megmozdulások mellett a hívők legalsó rétegéig ható ébredési mozgalFerenc (1182—1226).Második rész HOMO. reformáció. 1. . A tomisztikus egyházfilozófia ellenzői nem hisznek a dogmák bebizonyíthatóságában (Duns Scotus világi 1265?—1308) . humanizmus. közös azonban mindháromban a teljes ellentét a megelőző korral szemben. Szent Ágostonnal ellentétben lévő.

reformot sürgető vallásos élet kérdéseit még egyszer megoldani véli a misztika (francia misztika. 31/i év 1260 nap. 25.32 strukció. a kritika és a hitetlenség csak fokozatosan terjed. Ezékiel egy helyének magyarázata szerint egy prófétai nap egy közönséges esztendő. A reformáció (A Theologia Teutschot sokáig Luthernak tulajdonították).) A z alul-feliil bomló.1 A vallasos mozgalmakkal párhuzamosan halad a műveltség ellaicizálódása. Hegel sok gondolatot vettek át belőle. kétidökig és félidőig" (az összes magyar fordításban pontatlan a duális !) Ez 1 | 2 | l /i 3Vü idö azaz 3Va év. tehát 1260 év. német misztika. Ez azonban nem jelent vallástalanodást.2 I. alapján „jött ki" „s a fenevad kezébe adatnak ideig. Suso (1295— 1366). Az egymásután megnyíló három ég látomása formájában jelenik meg előtte a világtörténelem az 1260-ban bekövetkezendő utolsó ítéletig. Tauler (^300 k. ég — > III.). Böhme.—1329). —1361). A kora-reneszánsz újjáA vallásos „történeti határidőszámításnak" az alapja az összes világvégét váró szektánál Dániel könyve és a Jelenések könyve. Eckehart mester (1260 k. Theologia Teutsch (1516) a mindennapi élet és a vallásos elmélyülés egyesítésével. 3 Az új kijelentés várása kísérőjelensége igen sok vallásos világképváltozásnak (izlám. ég (Atya) Ószövetség betüvallásosság törvény tudás istenfélelem szolga csillag tél csalán > II. vagy legutóbb a múlt század második negyedében a mormonizmus. Ezeknek a homályos helyeit vélik mindenféle számmisztikával kimagyarázni. Pl. de általánossá már természeténél fogva sem lehetett. Goethe (különösen a Faustban és a filozófiai megjegyzéseiben). a fenti 1260 Dániel VII. 4 A misztika jelentősége mindazonáltal nagy szerepet játszik a történelmi íelfogás további alakulásában.. ég (Szentlélek) Új kijelentés3 újjászületés az égben caritas tökéletesség istenszeretet szabad ember napsütés nyár liliom (Fiú) Újszövetség isteni könyörület kegyelem bölcsesség istenhit gyermek hajnalpír tavasz rózsa (Az utolsó három képsor már a természet felé forduló organisztikus gondolat csíráit mutatja. 2 .

Lotz János: A történelmi világkép 3 5 ." E gondolat megvan már Thukydidesnél. melyet a borostyán szimbolizál. de az istenség legmagasabb szféráiba is felkiizdheted magadat. Innen indul (Petrarca. Jüan Harte. (Költőkoronázás: Petrarca 1341ben. P. 43. c.): „Az emberiség mindig ugyanaz. az ember a középpontban másrészt. a reformáció pedig teljes egészében vallásos mozgalom. Herder. változatlannak. íróinak és politikusainak. Leibniz. szabadon rajtad áll. hogy a dolgozat bevezetésében az állt. most pedig az ember felől. de világképalkotó.) A z ember és viszonya a természethez. hogy a középkori kollektívvallásosságot individuális hit váltja fel. A döntő különbség az. kortagoló jelentősége nem volt. — Megjegyzendő. „A világ közepébe helyeztelek. sem halandónak. A z ember kerül a világkép középpontjába. a célja a kor költőinek. „Az emberiség annyira ugyanaz. hogy eddig felülről. „ember nélkül Isten sincsen" gondolata. (id.. . nem az. A külömbség a kozmikus keret egyrészt. hogy az állatvilág legalsó lépcsőjére süllyedj. Legélesebb kifejezése ennek az Angelus Silesiusi. Bernheim 28 l. sem földinek. Rienzo megkoszorúzása 1347-ben stb. a próféták (Troeltsch mutatott rá). — mondja az Úristen Ádámnak Pico della Mirandola (1463—94) híres beszédében az ember méltóságáról/1 — Hogy szabadon szemlélődhessél köröskörül. hogy a történelem semmi újat nem hoz. 5 A különbség az. az egyén ennek a módosította megjelenési formája. 1. Machiavelli : Discorsi III. görög bölcselet. Nem teremtettelek sem éginek. de ott nem tudja áttörni a körbenforgás gondolatát. Az embert tekintik. valamint a vallásos történetfilozófiák alapjukban teológikus beállítottságúak. 8 Az emberiség egységének a tudata az egész korban uralkodó. dése a korszak tudományának. Goethe Urpflanzeje hasonló gondolat." Ugyanígy Hume: Essay concerning humán understanding 8. Légy te a magad akarata szerint saját becsületedre a magad mestere. Cardano stb.33 születésgondolata éppen a belülről születő vallásos megújhodást célozza. hogy azonosak. Ezért nem lehet az előbbi két fejezetet sem az esetleg természetesnek látszó Theologia szóval összefogni a Kosmos helyett. hogy az emberekben van valami közös. c Oratio quaedam elegantissima de hominis dignitate. A teologizálás külömben sem szűnt meg később sem. vagy napjainkban Berdjajev. először Bologna 1496 7 Individualizmus volt korábban is.)* ez a központi kérlényegében egynek típusnak környezeta lélektani elemzés.. . valami kozmikus Abszolutum felől nézték a világot. sem halhatatlannak. 7 A túlvilági örökkévalóság helyett az egyéni hírnév halhatatlansága." A z egyéniség és az ember méltóságának tudata lesz a legfőbb értékké.

„az" ember. Platón a neoplatonisták. „A természet ugyanaz. melynek az egyházmentes Aristoteles és Platón tanulmányozása (flórenci újplatonista Akadémia 1459) adta meg az alapját. mint az Isten. a fizika. történelmi tagoA köztudatba átment. Az ellentét talán feloldható a fenti fogalmazással.) erősen polemizál evvel a felfogással. 13 Aristoteles kétféle irányzatban éledt újjá. mely tagadta a személyes túlvilágot (innen a humanista költők hírnévkeresése) és alexandrista. bölcsek köve kereséséről. Cardanus (1501—71). ö. 10 Bizonyosan összefügg a 17. hogy a reneszánsz felszabadította az embert. Ez pedig tele volt keleti (egyiptomi. Lessing róla irta egyik Rettungját. und Ref. alchimiáról. asztrológiáról. bár a gondolat útja még nincs felderítve.34 A tipikusan felfogott individuum11 jelképe Ádám. Ren.13 Ez a természetfilozófia magában foglal ködös spekulációkat is a mágiáról. v. századi angol-francia (Hobbes-LockeRousseau) „szerződés" elméletekkel.) nyilvánvaló. (Michelet: Hist. (A természet.11 Ez a monizmus evilági és pantheista miszticizmus szorítja ki a transcendentalizmust. aut fere idem.. quod deus. „la découverte de l'homme" . mint Isten műremeke.10 A z élet testi oldalát nem nyomják el és a keresztény dualizmust az emberi egység gondolata váltja fel. — Laurentius Valla : De Voluptate 1431. Telesius (1508—88). az A verroes-féle Aristoteles magyarázat. majd a kémia. Számbavéve tehát az arab átvételt is (1. 18. 11 Az egységes szemlélettel függ össze az „uomo universale" gondolata.12 Az egész világfolyamatot bizonyos esztélicizmussal nézik. Fontos még a platonizmus a számszerüség kidomboritása miatt is. Giordano Brúnó—Spinoza—Hegel. A z Ádámmisztíka két korai terméke Langland Piers the Plowinan-je és Johannes von Saaz műve: Die Gespráche des Ackermanns mit dem Tode. 2. (1400 körül) a keletkezésproblémákra fordítja a figyelmet. melynél nem hangsúlyozódik többé az Augustinusi keretbe való beletartozás. babilóniai és perzsa) spekulációkkal.) A z eféle bölcselkedések egybefoglalója a természetfilozófia. ind. az anatómia.) Burdach (Hum. de belőle fakad a kor diadalmas természettudománya is. hogy az újkori európai kultúra nemcsak görög gondolatokon alapul. A misztikus természetfilozófia képviselői elsősorban olaszok . Patritius 14 0 . A differenciálódás mindig tudományos korlátozást jelent. de la Francé 1855. vagy majdnem ugyanaz" — mondja Laurentius Valla (1431). népszerűvé Burckhardt tette (Die Kultur der Ren. fej. in Italien 1868. elsősorban Plotinos közvetítésével jutott el a reneszánszhoz. 12 „Idem est enim natura. A természettudományok előtérbe nyomulása és a mögöttük levő természetszemléleten alapuló világnézet14 szabja meg a kor történetszemléletét.

15 Ide kapcsolódnak a természetes jog és a természetes vallás később kialakuló törekvései. a görög palingenesia. . Galilei (1564-1642). a nem igen emlegetett tavasz. a második részben inkább mechanisztikus gondolatok uralkodnak.35 íását is. Elsősorban az nek a szerves élet és gyakran kategóriáiba-születés-növekedés-virágzás-hanyatmásik azonban kedvelt gondolatával. Kepler (1571 — 1630) és mestere a dán Tycho de Brache (1564—1601). n y á b a n is. az nem vaMégis lás-hervadás-pusztulás-való beleszorítása a z o n b a n meglehetősen laza kereszteződik a k o r újjászületéssel. e l m ú l t n a k a visszatérése. Az természetes. a Jelenések könyvében új ég és új föld. . a mesék c s o d a k ú t j a . németek Kopernikus (1473—1543). másrészt mint logikus m a t e m a t i k u s törvényrendszer nyilvánul A természeti jelenségek analógiájára lem menetét. Möser). az indus lélekvándorlás neoplatonista közvetítéssel. hiszen „nyelve" a matematika már megvolt. 17 mint m e g ú j u l ó életvalóság. . a Gyermek eljövetelébe vetett hit. ö. Általában az egész felvilágosodás problémaköre majdnem teljes egészében itt alakul ki és ez jogossá teszi az egybefogó nagy fejezetet. a reneszánsznál élmény. i* Itt keresendő. (pl. sohasem univerzális.) Elsősorban. — Az organisztikus analógiák inkább a kor első felében hatnak. Rienzo. 1 8 A z újjászületés lami megholtnak a feltámasztása. Herder. k é p z e l i k el a történeA z időo r g á n i z m u s gondolata hat. Ueberweg 111. a szenzualizmus és a racionalizmus eredete. főként pedig a gyakran emlegetett egyiptomi csodamadár. a poraiból 500 évenként megújuló Phoenix. Üjra feléled a korforduló után (Winckelmann. a biológia és a kémia azonban ilyennel nem rendelkezett. hogy a racionalizmus előbb ér el eredményeket.) E n n e k a gondolatn a k a segítségével k ü l ö n b ö z t e t n e k (1529-97) . Az újjászületés gondolatában igen különböző eredetű motívumok egyesülnek és kereszteződnek. francia P. a páli levelek. Gassendi (1592—1655). belülről j ö v ő . k. A dolgozat első része. 3* 18 . Giordano Bruno (1548-1600). marad benne valami a dolgok hullámszerűségéből. ír ' A természet a m á r említett m ű v é s z i erőn k í v ü l egyrészt meg. 17 Ez az organizmusgondolat lényegesen különbözik Szent Ágostonétól. a franciák csak később kapcsolódnak bele. A módszeresebb természetvizsgálódás is megindul: Lionardo da Vinci (1452—1519) . Campanella (1568-1639) (Utópiájával!) . (Hildebrand kutatása. M i n d i g a saját E z a sajátszerű ellentét van meg p é l d á u l az egész k o r n a k az ó k o r h o z v a l ó viszoidejük megifjodásáról szólnak és mégis meg m e g ú j u l ó virágkorokat és a régi nagy idők visszatértét érzik. német : Paracelsus (1493—1541) . és nem az angol és francia „néplélek"-ben. az őskeresztény misztika (Nikodérnus beszélgetése Jézussal az újjászületésről). az Analízist. mely mindig részleges. Ennél az emberkorok képek az egységbefogott emberi haladás vallásos tartalmának az érzékeltetésére. a kettő más-más szemlélet eredménye. V. (L.

Kialakul az a történet és szellemtudományokra is kiterjesztett felfogás. a menynyiség. A természet a matematika nyelvén van írva — mondja Galilei. A szilárdan megalapozott tudományos kutatás a matematika segítségével indul meg és különösen a mechanikában ér el eredményeket.) A kapcsolat is megvan.) Itt lelhető meg a kor történelemszemléletének a lényege is. nem a történés lényeges formája. ezért nem más a történelem sem. A kor élménye a szám. (Mindezek a gondolatok már megvannak Lionardo da Vincinél. még Daniénál. annalisztika. A különbség az. így az egész történelemszemlélet hullámszerűen organisztikussá lesz. A természet felfedezésének élménye a nem túlságosan hosszú pantheista biológikus természetfilozófia után az élettudományok háltérbeszorításával a matematika segítségével jobban megalapozódott mechanikában szűrődött le. hogy itt a körbenforgás hullámszerű folytonosságban oldódik fel. mint adathalmaz (az elegáns humanista történetírás hamarosan oldalra szorul. matematikával is elérhető. Legfeljebb azokra a környezeti tényezőkre vél rámutatni a milieu-elmélet. (1.36 selejteznek ki hanyatló időket. A környezethatás ókori Bizonyos hasonlóság van az ókori körbeníorgással. (Az újabb hullámelméletek nem a reneszánszból. lexikon vagy más évekre vagy évszázadokra darabolt halmazmunka formájában (pl. mely absztrakt lévén. amelyek megszabják a „fejlődés menetét". história litteraria) néha a fenti természeti analógiák felületes alkalmazásával. Averroes közvetítette Nyugatra és elsősorban Párisban tanítják a 13-ik század közepén Brabanti Siger és tanítványai Pierre Dubois és Páduai Marsilius. hogy a matematika a természet kulcsa. Machiavellinél.19 A természetfilozófia intuitív és különösebb módszeres vizsgálatok nélküli általánosítás volt. mint nem tudós munka). hanem a polaritás gondolatából erednek. a zenében is felváltja a homofonzenét a polifon. A determinizmus azonban nehezebben valósítható meg a történettudományokban mint a természettudományokban. hanem az elem. A z analízis a kielemzelt részek okozati összefűzésében látja feladatát. valamint alább az irodalomtörténetekben. A valóság csoda nélkül való.) 10 . törvények szerint folyik le minden jelenség az ok és okozat kapcsán. Ilyen tudománnyá vált a reneszansz-lélektan. mely egy cél vagy tétel igazolására szolgál. nem az összefogó egész. ez a folyamat matematikai alakba önthető. az idő.

22 A történetietlenség elsősorban abban nyilvánul.. differenciálszámítás (Leibniz-Newton)—^ a felvilágosodás történelemfilozófiája — C o n d o r c e t . Elrendezésében ez is a humanista annalisztikát követi. hogy megszűnik a világtörténelmi érdeklődés.Taine. Ren. Evvel elvész a keresztény világkép áldinamitása is és az idők folytonosságával nem törödő ahisztorizmus lép helyébe. de pl. A „levés". 22 Nem áll az. pl. az Ige. Spencer) s biológia (Darwin) —>. Az ókor a reneszánsznál is tényező (Rienzo — újjászületés gondolata). melyből tanulni lehet. A képet csak a középkorral szembehelyezkedő összes irányokat egységesen tárgyaló kutatás tenné világossá. Scherer. hogy a mult nem önmagáért vonz. és jelentőségében. St. A z egész reneszánszhumanista történetírás-1 mindössze egyetlen egy világtörténelmet alkotott. Comte — v a l a m i n t a kémia (Lavoisier). rész. minden különösebb elrendezés nélkül keveredik benne az anyag. után sem különíthető el. Machiavelli. und Ref. 21 Levele Pirkheimerhez 1518. A z egész korszemlélet viszonya a múlthoz legélesebben az antiquitas (elsősorban a latin. inkább az ókorismeret nőtt. — A gondolat utóélete megszakítatlan folytonossággal vezet a legújabb milieu-elméletig. Mill és H. geschichtliches Bewusstsein. félbenhagyja világtörténelmét és helyette a római hősökről ír. összehasonlító anatómia (Cuvier) — a n g o l induktív filozófia (J.37 elméletét korán felelevenítik. de a négybirodalom gondolatát meg sem említi és szívesebben használ ókori forrásokat. a humanizmus pedig tudományos és irodalmi. L. Petrarca pl. Simon. alább. I. hogy a reneszánsz politikai és művészeti mozgalom (a kettő nem egységes kultúrterület). 1. másrészt nemzeti eszme van a humanistáknál is.20 A világszemlélet alapja a hit a jelen nagyszerűségében. Erasmus világpolgár. elsősorban Burdach szó.): „Der Renaissance gab ihre Gebundenheit an die Antiké ein scheinbares. másodsorban a görög kultúra) felfoAz ókori (görög és arab) vonatkozásokat 1. Az sem áll. [1529(30?)— 96(97 ?)] teszi. 23 A humanizmus és a reneszánsz a legújabb kutatások. amit Croce állít (Zur Theorie und Geachichte der Historiographie 218. hasznos példatár lesz." Az idötudat igen erőtlen. St. O seculum ! o literae ! iuvat vivere ! — lelkendezik Hutten21 és szavai a kor határtalan optimizmusának a kifejezőiDe ez a jelenmámor egyúttal azt is jelenti . az eszme kifejlése nem probléma a kor számára. (Mechanika (Newton). 20 . október 25-éről. Sabellicus (1436—1506) Enneades sive Rhapsodia historiarum (!) című művét. részletes pnálló történetfilozófiai vizsgálódások tárgyává Jean Bodin.és fogalomtörténeti müve. Hum.

magába foglalja az összes szellemtudományokat. jellege „tudós".) Azonban az ókornak megvan a tekintélye24 és a latin irodalom. de ezen belül alig elkülönült. 48.27 Aristoteles Poeticájának és a latin íróknak kezdetben normatív erejük van.) a humanizmus és reformáció irodalomtudományáról szóló fejezet legelején minden különösebb megokolás nélkül írja: In dem Geistesleben des Humanismus und der Renaissance liegen die Quellen der modernen Literaturwissenschaft zu suchen. 27 A középkori irodalomtörténeti formákat éppen az uralkodó teológiától való függőségük jellemzi. Cato. Boccacio)! non sint omni humanitatis ratione inter veteres illos adnumerandi". Regulus. — A „szép"-irodalom kiválása a 18. című munkája. mind íróilag (Cincinnatus. Ebből az öntudatból fakad a régiek és a modernek harca. Dialógus de tribus vatibus florentinis (1401) írja: Atque ego non videó — nec mehercule id me movet. Scipio. semhogy az ókor gyámságát és ezzel a maga epigonvoltát tartósan elismerte volna. 998. Az ókor a humanizmus szemléletében teljesen sztatikus. gesch. 1. írott emlékekhez tapadó. Brutus. de a humanizmus sokkal sajátvonatkozásúbb életforma. az alább említendő Crinilus De poetis Latinis libri V. így alakul ki az ókor példáin gyakorolva a modern irodalomtudomány. Ovidius. A z ókor antiquariumi példatár mind erkölcsileg. 28 Leonardo Bruni Aretino. Fueter 25. dtchen Lit. Természetesen az irodalmi önelvűség a kultúra egységének bizonyos bomlását jelenti.Rimay Balassiban a tudóst gyászolja. ókori tárgyakról történeti szempontból alig írnak (pl." így pl. önelvüvé lett. 1. 1. de megvan már a saját problémaköre. Mucius Scaevola. Patrarca. Az ókor tekinlélyének teljes megszű20 24 . „Eam inter quaecunque vetera et nova rerum gestarum monumenta differentiam esse reor. Vergilius. Plautus. d. 26 módszere filológiai. de az egymásmellettiség gazdagságában az egyéni stílus értékelésével. Horatius. Már Bruni 1401-ben2s egyenrangúnak tartja Igen jellemző erre a következő idézet az ókori források döntő szerepéről vitás esetben. Manetti (1396—1459) Históriáé Tistoriensis libri tres 1. liaec autem verisimilia appelari mereantur". — A francia Querelle des anciens et des modernes meglehetősen kései jelenség.38 gásában fejeződik ki. ha nem is a történés időbeli egymásutánjában. század második felében történik. — valamint Livius. egybeesvén a dolgozat fejezethatárával. id. 25 Lempicki (Gesch. 25 A z irodalom fogalma igen tág. Terentius. egyetlen latin irodalomtörténeti kompendium van csupán. mind hű köztársaságiak. Svetonius. quod cives mei sünt — cur hi |(scilicet Dante. ut illa vera.

De incertiludine et vanitate scientiarum 1527. mint multat kezeli és a jelen irodalomtörténeti tudata diadalra jutott. Lessing) követhető. Platina (1421—81) a pápai állam történetét írta meg erősen racionalizálva. az irodalomtörténetírás kezdetei és a nemzeti öntudat felébresztése által. az irodalmi tudat kialakulása. hiszen érzékeink világáról van szó. ehhez hiányzott belőlük az erkölcsi bátorság. 1. 29 Rendesen nem mernek nyíltan szembeszállni a középkori felfogással. m. mely a reformációhoz vezet át bennünket. A z új öntudat a kritikában nyilvánul. Charron (1541-1603). ez az állítás meggyalázása a szent könyvnek. Janus Pannonius az újabb írók nagyobb leleményességét hangsúlyozza a tárgyválasztásban. Machiavelli.150 A középkor világképe ezekben a mozgalmakban polárisán átváltódott. A kritika igen gyakran szkepszishez is vezetett. filológia. Kialakulnak az autonóm kultúrideálok és az irracionális vallási dogmatizinussal a racionális tudományos vizsgálódást állítják szembe. nem értelmét. A dualizmus helyébe monizmus. nem papirosvilágról. mert a biblia nem foglalkozik fizikai vizsgálatokkal. 64. 31 Lempicki i. Agrippa külön könyvet írt róla. A német klasszicizmusnak vajmi kevés köze van az ókorhoz. történelem. pszichológia.31 A humanizmus és a reneszánsz evvel az átváltással megvetette az irodalomtörténet alapjait is a rokontudományok. Th. müvelésével." Kepler: „A Szentírásból akarod bebizonyítani. Giraldi Cinthio pedig 1554-ben Aristolelest. Laurentius Valla (1407—57) bebizonyítja a Konstantin-féle adománylevél hamis voltát. A bírálat elsősorban az Egyház érdekei ellen fordul. nése azonban csak Rousseauval és a Sturm und Dranggal következik. Wimpheling az ókor fölé helyezi a jelent." — Galilei: Jöjjetek okokkal és ne idézetekkel. poétika. A kollektívszemléletet individualizmus váltja fel. 29 Lionardo da Vinci: „Aki tekintélyre hivatkozik. . M.39 Dantét. a túlvilág felé tekintő világtagadás helyébe életigenlés. A csodát elvetik a természettudományos gondolkodás eredményeképpen. 30 A kételkedés a bárok „fortuna" gondolatban és a felvilágosodás szkepszisében folytatódik és egészen a jelenkorig (pl. hanem emlékezetét használja. P. hanem hallgatólagosan mellőzik az ilyesféle adatokat. pl. Petrarcát és Boccacciót az ókor íróival. Még a felvilágosodásnak is a római nép a kedveltje (a sztoikus morál). Montaigne (1533—92). hogy a Föld nyugszik ? Én pedig azt mondom. A természettudományban ezer Demosthenes és ezer Aristoteles sem teheti a hamis tényt igazzá.

Sleidanus De quattuor imperiis-a (1556.40 A reformációnak a humanizmushoz és a reneszánszhoz való viszonya kétoldali. Ugyanezen az alapon áll. dennen eine neue Antwort zuteil wird. 34 Luther maga is ágostonrendi szerzetes volt. 3t. a fenti ellentétek éppúgy szembeállították vele az új irányokat. 186—189. mint a katolikus egyházzal. századig kedvelt tankönyv marad a protestáns iskolákban.) már címében elárulja beosztását s a 18. az ő művét Hübner (1688—1731) a kedvelt lutheri katekizmusformába öntötte.35 — Ennyiben a protestantizmus is csak régi kérdések új megválaszolása volt.33 A protestantizmus képe továbbra is a Szent Ágoston-féle marad. 33 Cysarz (Deutsch Barockdichtung. mindkettőben megmutatta azonban az áttörés csiráit. 19252.i Voltak azonban kapcsolódó pontok is az új törekvésekkel. 37 A protestantizmus igen különböző irányokat foglal magába.) vitájában robban ki és szakad el egymástól. bővebb földrajzzal Horn is (1620—1670). 1911. Melanchton átdolgozása (1558—60) tudatosan szembeállítja a vallásos lutheránus felfogást az új olasz történetszemlélettel.32 A lutheri és a humanista életforma gyökeres ellentéte Luther (1483—1526. (Giordano Brúnó elégetése 1600 és a Galilei elleni eljárások (1616 és 32) az egyik. Mivel a protestantizmusnak'" nem volt meg az univerzális szervezete. Mivel lényegében vallásos mozgalom volt. die Kirchenreform Luthers—zunáchst nur eine Umbildung des Katholizismus ist.34 Cárion Chronicája (Wittenberg 1532. mivel a katolikus egyházban a vezetőség nagy része is valójában az új eszmék híve lett. a következőképen állítja szembe Luthert és Erasmust: Erasmus Gestalt ohne Inhalt < — > Luther Gehalt ohne Form. új keretre volt szükség. dass religions und dogmengeschichtlich angesehen der Protestantismus und insbesondere sein Ausgangspunkt." Ugyanígy állította Troeltsch Augustinust (1915-ben) is közelebbb az antiquitáshoz. eine Fortsetzung katholischer Fragestellungen. melyben nagyobb szerepet kapott 32 A tridenti zsinattól (1545—63) kezdve megindul a katolikus reakció is az inkvizíció fokozotabb munkájával.) és Erasmus (1467/o—1536. úgy hogy itt csak bizonyos általánosításról lehet szó. Troeltsch : Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt 32 1.: „Das wichtigste ist. Bevezetés". ^ Fueter Geschichte der neueren Historiographie. 1.3. Servet elégetése 1553 a másik részről. .) a hat korszak és a négy világbirodalom alapján épül fel. A protestáns Kálvin is hasonlóképen töri le az ellenkező törekvéseket. A protestantizmus két főiránya a német lutheránus metafizikus és az angol-kálvinista empirizmus között is nagy a külömbség. sőt az ellentét még élesebb.

40 Cysarz: Deutsche Barockdichtung 4 . természetesen mindegyikük a saját képére és hasonlatosságára képzeli el a multat. de ez sem áll meg. (Dante. Petrarca). non dubitamus in toto orbe germaniam ceteris prestare nationibus.41 az egyén. mivel itt az unita Italia eszméjének nem volt meg a vallási ellensúlya. A humanizmus filológiai és kritikai eredményeit is szívesen vette a reformáció.") Reimmann a 13. század elején a francia Bouhoursral szemben védi a német irodalmat. közben ócsárolja a magyart. A reneszánsz előtt az ókori Róma nagysága lebegett. Kálvin (1509—1564) kezdettől közel állt hozzá. 1 : „Der Luthermensch vergisst und verzeiht nicht . Különösen Melanchton (1497— 1560) ment át sokat a humanizmusból. a többi népeket vetik meg). Scaliger (idősebb 1484—1558) Petrarcáról mondja. Wimpheling és Trithemius az az olaszokkal verseng . 41 Scaliger: Poetica." 38 . A z új kor tudata kezdettől fogva megvan. hogy Luther mennyire szerette az időbeli művészeteket. különösen a németet. Ezen a kapcsolaton épül fel egy új jogi felfogás. — Érdekes ötlet a fentebbiek támogatására az. hogy megújította a költészetet. 3U Eredete az ókori sztoikus jogfelfogásig nyúlik vissza. különösen angol (protestáns és deista^ közvetítéssel.39 Történelmi következményeiben legfontosabb kapcsolat azonban az. . ami viszont Zwittingert szólítja a porondra.38 A sértett németek meg. (Wimpheling Epitome Conclusio Folio XLI: „ . hanem a katolikus egyház ellen irányuló módszer volt. Boccaccio megírja Dante életrajzát. ." — teljesen tarthatatlan álláspont a képzelet játéka.: „Petrarca redintegravit poeseos. Ez a keret bizonyos fokig az állam által volt meghatározva és így ennek is szerepe van a nemzeti öntudat felkeltésében. amennyiben nem életforma. hogy mindhárom szellemi mozgalom megveti a megelőző kort és eszményüket az azt megelőző korban látták. . a reformáció40 előtt az őskereszténység állt példaképpen . a humanizmus számára az ókori irodalom volt a minta. különösen Luther fellépése után. így alakul ki a máig szokásos történelmi korszaktagolás: ókor — középkor — újkor. . man lernt das Ganzé seincs Lebens zu überschauen. Ezért nézik le a nem-itáliai barbárt [Janus Pannonius is szenved magyarországi volta miatt]. (Ez az öntudat még fokozottabban megvolt az olasz reneszánszban. seine Entschlüsse aus weitesten Perspektiven meistern : Das sind Keime historischen Sinns. a prédikációt és a zenét.41 A németeknél Ez a viszony sajátságosan ismétlődik. Liber VI. folytatása a felvilágosodás jogszemlélete.

Giottoval indul meg az újjászületés. Azonban a cáfolat sem váratott sokáig magára Jean Bodin (1529 (30?) — 1596 (97?) Methodusában szétzúzza azoknak az érveit. A z olasz humanizmus szokásos kényelmességéhez híven ezen a ponton sem száll cáfolólag szembe az egyházi felfogással." A restauráció fokozatai: első ellenhatás a barbarizmus ( középkor) ellen. Elől a görög-római virágkor. Scultori ed Architetti 1550 Florenc. 42 . Konslantinápolyba való áthelyezése miatt. ki „utánozta a természetet és élőembereket rajzolt. v. 43 Beatus Rhenanus: Rerum germanicarum libri tres. qui litteras humanitatis post longa silentia mortuas (ut ita dixerim) ab ínfcris revocavit ad superos. a barbárok betörése. Vasari: Le vite de" piú eccellenti Pittori. ha46 ladás. Konstantin megtérése (!) és a birodalom székhelyének Rómából. m. hogy a római ókor kutatása mellett a középső kort és a rájuk vonatkozó régit elhanyagolják ( középkor és germán őskor). Burdach és Fueter i. 1): „Hoc vero mirum. m."42 Beatus Rhenanusnál (1486— 1547) pedig a fogalom a legpontosabb fogalmazásban előfordúl." Beatus Rhenanus Erasmus barátja volt. in média aut enim vetustiore quae ad nos maximé pertinet. Machiavelli (1469—1527) az első kort a római birodalom bukásával zárja. mikor azon csodálkozik. Epistula nuncupatoria Ferdinánd császárhoz (Basel 1531) (id. quod in Romana antiquitate cognoscenda diligentissimi surmus. v.44 Hasonlóképpen periodizál Vasari (1511 — 74) is. Burdach és Fueter i. 44 Istorie fiorentine (1525) I. Lempicki id.43 A z új kor és az antiquitással való kapcsolat tudata az olasz reneszánsz korszaktagolásában döntő szerepet játszik. 31. a következő kort. negligenter cessamus. a hanyatlásét. akik a Trithemius : Catalogus scriptorum ecclesiasticorum : „Petrarca. Előszó. ö. 71. m. az Egyház növekvő befolyása jellemzi.42 Trithemius mondja ugyanezt (1486): „Petrarca a humanitas hosszú hallgatás után meghalt irodalmát — hogy úgy mondjam — az alvilágból visszaidézte a felvilágra. azután a hanyatlás Konstantintól és Silvestertől (Vasari előtt már Filippo Villani (1325—1405) mellőzi a középkori művészeteket). és Moritz Ritter: Die Entwicklung der Geschichtwjssenschaft an den führenden Werken betrachtet I 1919. ö. tökéletesség. Az újjászületés Cola di Rienzi tribunatusságával (1348) következik be.

hanem 476-ra a nyugatrómai birodalom bukásának időpontjára helyezi. távol állt ezektől a gondolatoktól és történetfilozófiája Szent Ágostoné maradt. Zeitz 1688. ebben a „beidegződött tévedésben" hisznek. mindössze annyi változás történt. história medii aevi (középkor) 1453-ig. hallei történész. így gyakorlatilag a reformáció i í elfogadta a történelem hármas beosztását. századtól ezt a hármas beosztást. századi protestáns teológusok munkája (pl. bár súlyos támadások is hangzottak el ellene. história nova (újkor. Bernheim. m. hogy Gatterer (1727—99) az ókor és középkor határát a kor vallásellenes törekvéseinek megfelelően nem egyháztörténeti eseményben látja.és újkorra való beosztás. Halle 1687. elfogadta a 18. Methodus ad facilem historiarum cognitionem. História nova.40 A reformáció. középkor-újkor határának vitájánál.43 „négy monarchiában". Burdach. (A kifejezés különben már Cellarius előtt is előfordul a liittichi Rausinnál 1639-ben és Voetius holland egyháztörténésznél. A kérdés további története. 2. Bodin . Paris 1566. História medii aevi. mint láttuk.) 48 4. " 47 Fueter i.ogy a felosztás 18. Confutatio eorura. — A 19 század végén az újkort is kettéosztották újkorra és 1789-töl legújabb korra.) A felvilágosodásnak tetszett ez a „sötét középkori" lefokozó felosztás. Zeitz 1677.1 . Konstantinápoly elestéig és 3. sőt az augusztinusi felfogás mindinkább tarthatatlanná lévén. Másrészt azonban benne is megvolt bizonyos újjászületés. Cellarius születési évét 1638-ra teszi. (Idézetek az 1610-es genuai kiadásból). 4U A fentiek alapján tehát nyilvánvalóan téves az a közkeletű felfogás |. Cellarius Kristóf47 (1634 — 1707).48 49 A z ó-közép. a tiszta őskeresztény tan újjászületésének a tudata és a katolikus középkor gyűlölete. Az iskola és vele az általános történelmi tudat. . A középkor aláértékelését is elfogadták.) Cellarius tagolása: 1. 1517 és 1492 között és újabban mintha megállapodott volna az iskolai oktatás ez utóbbinál. 188. Caput VII. Bél Mátyás tanára bevezeti az iskolai oktatásba a „középkor" fogalmát (História medii aevi. m. de csillagfényes éjszakát. Mindössze a középkor és az újkor határát csereberélték 1453. csak a romantika látott a középkorban „éjszakát". história antiqua (ókor) Nagy Konstantinig. qui quattuor monarchias aureaque secula statuunt. Cellarius: História antiqua. A fejezet kezdete : Inveteratus error de quattuor imperiis . Bauer i. . mely az új irányok J. 1. Zeitz 1688) és ezzel a reformáció erősen nevelő irányzata biztosította a gyors elterjedést. éppen ez juttatta diadalra az új periodizálást. Irodalmat 1.

a levésen keresztül nézik.BI A z imperiumot nem az egyház szükségszerű közigazgatásának tekinti és a római előtte éppolyan kiválasztott nép. Tanulságos ezt a feloszlást egybevetni Augusztinuséval. a kereszténység szemében is próféta ókori költőt választja vezetőül alvilági útjában. A régi Róma nagyságának a tudata itt volt a legerősebb. az első modern írói életrajzot. A z eseményeket nem az időn. 51 A középkori latinra kétféle ellenhatás jön: 1. hanem valamilyen külső szempontból és a cél legtöbbször a mennyiség. Evvel természetesen a korszak analitikus jellegének megfelelően elvész a dinamizmus csirája is. helyre akarja állítani az ókori tribunátust és színészi érzékkel választja ki az új szimbólumok bemutatásának helyét és idejét (borostyánkoszorúzás. mint életrajzok halmaza (Vasari. illetőleg a civitas mundira helyeződik a hangsúly. A z új történetszemlélet Olaszországból indult szét. (Pénzen már 1348-ban. író lexikon. Petrarcában (1304—74) már megvan a következő idők minden törekvése: szövegérdeklődés iskolai célzat nélkül. nemzeti szempont. a nemzeti büszkeségnek és egyéni hírnévkeresésnek.44 szubjektív állásfoglalásának az eredménye volt. A jellege keretnek. Dante (1265—1321) már mutatja az átmenetet. A világi vonalnál újjászületést tesznek fel. mint vallási téren a zsidó. Crinitus) v. A nép nyelvén ír. az egyházi vonal aláértékelt csökevénye a középkor. ö. A dualizmus megszűnik. hogy az első arabs szám is Petrarca 138l-es kiadásán fordul elő először Nyugateurópában.52 Boccacciónál (1313— 1374) megindul az új irányokat jellemző őskeresés. Vergiliust. de nem mondott sokat a tartalomról.) 63 Boccaccio az őse a meginduló művészéletrajzoknak. a tárgya a következő résznek. Ádámtól kezdődő világtörténet helyett a római hősökről ír és csak ókori forrást használ. pszichológiai tanulmányok. Sok esetben egy-egy nagyobb munka se más. természeti érdeklődés.53 Cola di Rienzó (1313—1354) elragadtatott kalandorságában. tartalomnak egyaránt ahisztorikus. megírja Dante életrajzát (La vita di Dante) nemzeti nyelven. 63 Érdekes. so . nemzeti nyelv. csak a történeti anyag külső elrendezésére volt alkalmas. Alakja a korai reneszánsz típusa: keveréke a vallásos elragadtatollságnak.50 A tartalom elrendezése. pünk^sdnapi lovagfürdő 1348). klasszikus latin és 2. főként irodalomtörténeti szempontból. Liviust és Caesart tanulmányozva. A keleti népekről kevesebb szó esik és elhagyják a kozmikus keretet.

de belőle merítettek anyagot. 08 Fueter i. Harnack. a második folyamán egész Európában diadalra juttatják 1500 körül (Lengyelországban Callimachus (1437—1496). Flórenc). Jovius (1483—1552 külön akarta választani az életrajzot az egyéb történetírástól (v. ö. Dilthey. Nálunk későn 1655-ben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungaria illustratája. hanem az érdek. Stílusban az ókori írókat tartják szem előtt és erősen lokálpatrióták. 50 A z ellenhatás erre a sablonos formalizmusra nem is késett soká. mely formátlan. m. 108. a pártok szerepét is felismerik (Nerli). Bruni (1369—1444) módszerét tanítványai egy nemzedék alatt Olaszországban. A csodát racionalizálják.4$ Üj történetírás is indul meg levéltári kutatások alapján. 54 Ez a történelírás forrástanulmányok alapján dolgozik statisztikai adatokkal (Velence. Meyer. mind udvari szolgálatba álló olasz humanisták. apró cselvetések szerepelnek indító okul. Spanyolországban Lucius Marinaeus Siculus (1445—1533). ö. hogy zsurnalizmussá és esztéticizmussá váljék. földrajzilag tagolt adatgyűjtemény.. a szépnyelvű előadás és a mecénásnyerő hízelgés s az egész irány közel állt ahhoz. angol későbbi liberális párttörténet (pl. L. „Auch für Blondus hat das Altertum keine Geschichte. A z egyházzal nem törődnek. Clarendon 1609—1674) •r. de az okszerű össze- 54 Németországban jellemző módon nem volt olasz humanista történetíró. Főcéljuk azonban nem az igazság. alább. 1. de gondos adattömegével és lexikonszerüségével irányt szab az európai történetírásban. a pápa is olasz fejedelemként szerepel. Blondus (1388—1463 híres Italia illustratája (1453) csak külsőleg.! Néha meglepően modern gondolatok bukkanak fel. Ed. Flórenc a kiinduló pontja az új felfogású történetírásnak. pl. század történetíróiba. Machiavelli (1469—1527) és Guicciardini (1483—1540) történeti műveiben már az egyéni érdek.55 sőt. Magyarországon Bonfini (—1502). Ugyancsak Angliában hasonló természetű Camden (1551 — 1623) Brittaniája. A humanisták lenézték Blondust. Egész Európaszerte vetélkedés indul meg Blondusszal.57 A z anyag történetisége természetesen elvész a polihisztor irányzatú adattengerben." M . Angliában Polydorius Vergilius (1470—1555).) 57 A német történetírás Blondussal vetélkedve indul meg. az egyéni lélekanalizist is alkalmazzák (Varchi).58 A politikai események több realitást és több szkepsist oltoltak a 16. v. Franciaországban Paulus Aemilius (f 1529).

60 szedett irodalomtörténet vajmi gyéren De poetis Latinis libri V. melyben az irodalomtörténet' (mint az első kiadásban is) Crinitus De honesta disciplinájához van kötve. 59 . inkább A mű alapanyaga 95 rövid életrajz (Boccacciótól divatba hozott forma) öt könyvbe osztva. 1 ) kissé túlzottan lát ebben a humanista frázisban történeti kiválasztó elvet |historisches Auswahlprinzip. Teljes latin irodalomtörténet mindössze egy van: Petrus Crinitus (f 1505) műve az anyag célja. m. 61 egyes könyvek elé írt ajánlásokból azonban az életrajzszerű elrendezésen túl az organisztikus gondolat határozott nyomai vehetők észre. Nem annyira teljessége. ókori mintája Suetonius. .1S Fol." . nem az irodalom és az irodalomtörténetet is. „malebant ea tempestate (p. A kor szemléletéből következik.: „Nostra vero tempestate magnopere debemus laetari: quod ad id accesserunt honestae ac liberales disciplinae . Praef ad. 2. carmina) quidem inculta atque incondita . LXXIV. 56! tévesen 1505-re teszi az első kiadás megjelenésének időpontját. V. u. mely Bruni az anyaga elegáns elrendezése a Az kritikai módszerét alkalmazza az irodalomtörténetre. ez azonban Crinitus halálának az évszáma. 1. LXXIV." Lempicki (i. Vasari) érdekli őket. Praef. 00 Fol. hogy elsősorban az irodalom „anyaga" „levése" s így időrendbe akad. 1. A kor individualizmusa és esztéticizmusa általános történelmen megteremtette az belül a művészettörténetet (Villani. ad. de ennek kifejezett tudatossága hiányzik. A z elsőkőnyv a kezdetet tárgyalja. ut aliqua ex parte videantur cum ipsa antiquitate contendere. XCXV11.í2 Fol.46 függések hangsúlyozása melleit feltűnik a forgandó szerencse bárok gondolata. 63 A második könyv Lucretiustól verseket ír- 59 Először megjelent Párisban 1510-ben. Idézetek a mű 1526-os flórenci kiadásából. his maximé libris: quos de grammaticis ac rhetoribus latinis composuit. quum ipsi aliorum describere . Lempicki i. melyet Crinitus teljes következetesíratták Ver- séggel vezet végig.." (Querelle I) . c. quum prudentiae ac iudicii in eligendis. 2. I. supra CCCC) (nem keresztény időszámítás I ! !) ab aliis sua gesta describi. Praefetio ad Cosmum Paccium : Multa de industria praetermisi: ne quis forte diceret plus laboris atque studii a me iinpensum in congerendis poetis. LXXIV. Ha ehhez hozzávesszük az új virágzás tudatát 62 előttünk áll a szokásos humanista-reneszánsz történetszemlélet: virágzás-hanyatlás-újvirágzás keverve az organisztikus kezdet-növekedés-virágzás-hanyatlás-végbeosztással. Et haec (sc. m.) 61 Fol. mikor másokkal meg a rómaiak tetteiket és csiszolatlan s tanulatlan tak az idő régisége miatt.: „imitati Suetonium Tranquillum. . 57.

II. sed in caeteris omnibus disciplinis." Crinitus maga is ezért ír. . ad 1. „eruditi homines. legunt hoslibros. „Perventum est ad ea tempóra . „Praef. qui honestae atque liberales haberi solent. IV. ad. Vargilius Epicus. I. XCIII. Lucretius Physicus.i4 Fol. propterea pariim posteris seculis intel. 1.." 07 Fol. : „Poetae conati sunt cives suos instruere fabulisque editis illorum ingenia delectare. Praef.: „Reliquum est... clarissima ingenia in civitate praestiterint'" Ad. m e ipsum instruere. LXXIV. lecta.. . 6 9 K ö z é p p o n t b a n a megszűnt r ó m a i irodalom. minden előszóban megemlíti 'ezt pl. 1.. Praf. Ad.: „declinata Imperii maiestate: bonisque artibus magna ex parte destituta . . V. videbunt a nobis reffere illos. . et aliorum praeterea ingenia excilare. 6 6 negyedik szól. 04 (a mennyiség birodalom A harmadik a a virágkort foglalja római m i k o r az összes könyv azokról 66 széptudományok nagyságával együtt a legfelső fokra emelkedtek A u g u s t u s idejében. 7 2 vallás költészetformáló szerepét is raduntur fuisse pro temporum vetustate. LXXXVII. q u i ." 70 Ad 1.: „nam mutata religione mutarunt etiam indolem atque gratiam carminis. 1. : quibus omnes bonae disciplinae accesserunt ad summum fastigium una cum maiestate Romae . a k i k a k ö v e t k e z ő ötödik a századokban foglalja fizikusokAz irodaa művelték szellemüket . . . IV. ról is ír. qu. " Praefatio Fol. sequentibus seculis in hac studiorum facultate ingenium suum excoluerunt. d e tisztában v a n a költészet különállásával." . az Constantinusokig életrajzát." . ." 08 Ad. 1. V. . Praef. . . matematikusokról.. — A nevek mellett adja mindig a foglalkozást is pl. „In hoc libro eos relaturi sumus. kik napról-napra többet is szempont!) és jobbat magában. 1." 71 Többször is.: „non modo in facultate poetica. 1. tanító célja van. ingruentibus in Italiam variis populis atque Barbaris nationibus. ad.: Romana omnis eruditio simul cum maiestate Imperii comminuta est. II-: . Augusto . ad 1. III.: „vigente Romani imperii fortuna. " 60 Fol. imperante . ad. .: „antiquorum elegantia atque puritas violata est: et simul inscitia bonarum literarum atque imperitia succrevít. 11. ut de his etiam agamus. 1 1 9 Ad. LXXX.47 gílíusig tárgyalja a z írókat. ennek elvesztével l o m n a k nála műveltségterjesztő. V. qui re vera paulo ineptiores atque inelegantes habere possunt. 6 7 68 m a g á b a n igen r ö v i d e n a nyelvi züllés íróinak Crinitus irodalom fogalma tág. nyelv eleganciája és tisztasága áll. qui plura tin dies ac meliora scripserunt apud latinos'" m Fol. IV. 71 A felismeri Crinitus. A írtak." 72 Ad. IV. . 1. 7 0 A z irodalmi élet a politikai események f ü g g v é n y e : a birodalom és az irodalom együtt virágzik és együtt is pusztul el a betörő b a r b á r o k (!) alatt. XCVII.

A császár miatt nem adták fel a sacrum impérium.és várostörlénet művelésének kedvezett. A kapcsolat ugyan elég korán megindul. angoloktól. a klasszikus írók műveiben előforduló neveket azonosítják a legújabb nevekkel. Musaeus. quam Latinorum dialogi X. melyből egyetlen név sem maradt ránk. durva. műveletlen.74 mely műtörténeti adathalmozásával tárgyi adalékokat nyújt. 73 . Ríenzi Prágajárása és a prágai humanizmus. Basel 1545. Schedel (1440—1514) például Ádámtól Miksa császáron át a végítéletig tárgyalja a történelmet. a római szent birodalom folytonosságának a gondolatát. (Petrarca.48 Crinitus alapján tárgyalja Johannes Scaliger (1484—1558) a a latin és a görög irodalmat. A z apró hercegségek és városok külön állása pedig a törzs. hollandoktól. 75 Általában az egész német tudományosságot a recepció jellemzi az egész korban. Herderrel (Dynamismus| kezdődik. a régi. Winckelmann sokat tanult tőlük. Ő a költészet kezdeteinek a kérdésére is kitér s három periódust különböztet meg a görög irodalom elején. Krantz (1450—1517) pl. mint az olasz humanista és reneszánsz történetírás.7:1 A költészet eredetének a problémáját tárgyalja Lylius Gregorius Gyraldus (1504—1563) is latin és görög irodalomtörténetében. Önálló irány Németországban a nem tipikusan idetartozó Leibnizet nem számítva. hanem kritikai szempontból. Historicus és Caput VI. Johann von Neumarkt f 1380. 74 Gyraldus . Az idősebb Scaliger eszméit fia Josephus Scaliger (1540—1609) ápolta tovább. A z olaszok lenézték a „barbár" németeket. de nem történeti. 2. História poetarum tam Graecorum. Olaszoktól. különösen caput I. odáig megy. Németország történetírása egészen más. Ezért sokáig megmarad a középkori felfogás a hivatalos történetírásban. teológikus misztikus kort (Orpheus. Hypercriticus. Linus) és 3. 1. hogy meggyanúsítja az olaszokat Tacitus további Johannes Scaliger: Poeticae libri VII. franciáktól vesznek át és velük szemben védik a maguk nagyságát.75 Az új szemlélet terjedésének a politikai berendezés: a császárság és az apró független állam és város egységek is útjában állottak. Johann von Saaz). Lyon 1561. de a viszony kettőjük közt nem barátságos. A patrióta képzelet itt működött a legféktelenebbül: dicső őstörténetet agyainak ki. a németek pedig vetélkedni szerettek volna az olaszokkal. a Homérosztól kezdődő irodalmi kort. Nauclerus (1425—1516) crónikája szintén a hat teremtésnap alapján áll.

1486. Irodalomtörténeti megjegyzések a krónikákban ritkán találhatók. siderum cursus. Fr. — Beatus Rhenanus: Rerum germenicarum libri III. kinek Catologusai80 nem irodalomtörténetek. helyeket. A sovinizmus a saját nemzete szellemi nagyságát a felhajtható írók és müveik mennyiségében látta. hanem lexikonok. gentes. (id. flumina.77 Különösen Svájcban dívik az efféle történetírás. Mindössze Cuspinianus Johann Spiess (1473—1529). (Teli-monda). Az irodalomban lejár a középkori gyűjtögetők ideje. csillagok járását.) Bővülnek a megjegyzések Blondus Ilalia illustratáját utánzó müvekben. Aventinus. Beatus Rhenanus. res gestas. Basel 1531. A humanista törekvésekkel az egyébként nagy irodalompártoló Miksa császár is idegenül áll szembe. (Rolewinck. folyókat. J . Ez a törekvés megnyilvánul már Wimphelingnél (1450—1528. Celtes dícsőilése!).) Crinitus pl. a dolgok természetét. loca. mert azok a németekre kedvezőek. A későbbi terveknek is ez a jellege. Lotz János: A történelmi világkép 4 . Fr. hol Tschudi (1505—1572) Chronicon Helveticumjában a tudatos hamisításoktól se riad vissza. Bruni tanítványa. Fabius Cunctator-Zauderer Bohnmeister. földek fekvését. 1518. de még sokkal tágabb a mai költőfogalomnál. 78 Celtes: De arte versificiendi. ki Caesares 1512 című müvében a keletrómai császárokat is tárgyalja. nürnbergi patricius. 1186.49 könyveinek elrejtésével. Bizonyos racionalizmus jellemzi a költészet taníthatóságáról vallott felfogását is. (Loher víziója. Lempicki 68 1.71' Kevésbé éles Pirkheimer (1470—1530). népeket. is) : „Officium poetae est figurato atque orationis et carminis contextu móres." 77 711 8(1 7H Wimpheling: Epitome rerum germanicarum. Aventinus (1477—1534) azonban a nemzeti nyelvet választja. rerumque naturas translatis signis mentium anímarumque affectus efíingere electisque verbis rerum simulacra coneinna et legitima quadraque verborum niensura exprimere. az ész és a lélek érzelmeit — Celtes 1459 — 1508)'s szerint. A „poéta" név új díszt kap. Irenicus: Germaniae exegeseos libri XII. actus. Köln. terrarum situs. A költő feladata: ékes és díszes beszéddel kifejezni a szokásokat.)'° Az ö ösztönzésére fogolt munkába Trithemius. olasz nyomokon. L. ecclesiasticorum és Catalogus virorum Trithemius: Catalogus virorum germaniam 81 suis ingeniis a c l u c u b r a t i o n i b u s omnifariam exornantium. történt dolgokat. Ugyanígy volt a régi skandináv költészetben. ami eléje kerül pl. tényleg nem említi Tacitust. Hartmann Schedel 1493. Celtes bécsi utódja sorozható ide. c. 1. cselekvéseket. Nauclaerus említi a gót biblia fordítást is 1516-ban.81 (Celtes. kíméletlenül lefordítva mindent. Irenicus.

hogy csak az adatokat közölték. de mégis megteremtették a tények iránti érzéket és a történelmi segédtudományokat (ifjabb Scaliger 1540—1609 kronológia és epigráfia). abban a meggyőződésben. ki akarta mutatni evvel a folytonosságot. Flacius) — a szöveglisztelet megvolt már a humanizmusban is — másrészt a cenluriók. A z őskeresztény gondolatnak a reformációig tartó folytonosságát kimutatni akaró törekvés már Luther életében megvan.82 de csak Flacius Illyricus Centurióiban (1547—74)s:! valósul meg. Bullinger svájci reformációtörténete) rögtön megindul a katolikus ellenhatás is (Brunus f 1563 és Baronius 1568—1607). de mégis nagyjelentőségűvé lett az európai történetírás további alakulásában. Faber. Baronius : Annales ecclesiastici. . secundum singulas centurias (I) perspicuo ordine complectans.: „Die moderne Kirchengeschichtsschreibung ist ein Kind der lutherischen Reformation. 246. Foxe : Book of Martyrs. bővítették az irodalom tárgyát (Flacius kiadja Olfridot. admonitio catholica . Sleidanus (1507—1566) a birodalmi gyűlés aktáinak egymásrahalmozásával akarja a protestáns érdekeket igazolni. Vlacics Mátyás) 1520—75. bár a történetírás iránt érzéke neki sem volt. Roma 1588-1607.80 A reformáció irodalomtörténeti jelentősége is szorosan a fentiekhez kapcsolódik. 13 könyvből áll. Brunus: Adversus novani históriám ecclesiastica . (1632 — 1694) és Leibniz. London 1563 . Judex. 1. tehát ahisztorikusok. . .50 A reformáció elfordította a figyelmet az ilyesféle törekvésektől. 84 . Melanchton. Mivel hite szerint az őskereszténységet újította meg. integram Ecclesiae Christi ideám ." 83 Flacius Illyricus (dalmát. Itt alakulnak ki véglegesen a történelmi „segédtudományok".84 A z egyháztörténettel párhuzamosan a politikai történetírásban is új irány kezdődik. m. Egyrészt kialakult az érzék a szövegelemzés iránt (Luther. Corvinus. a Heliand felfedezése) s így hozzájárultak a patrióta humanizmus zavaros ősgermán képzeteinek a tisztázásához és a régi nyelvállapotok tanulmányozásához. Holthuter.80 Lényegükben ezek a törekvések apologélikusak. !! Közvetlen folytatása (I. 85 Sleidanus: Commentarii de statu religionis et rei publicae Carolo V. alább) a bárok katolikus történetírás. . Caesare. Követője: Pufendorf. Ebben a munkában annyira objektívak akartak lenni. ha vallási szempontból jártak is el. Követői mellett (Foxe angol mártír könyve. Címe : Ecclesiastica História. Magdeburgban szervezte meg a kiadóbizottságot. A különböző köteteken hatan is dolgoztak : Flacius. hogy az igazság magától is kiviláglik. 82 Fueter i. Wigand.

Spenglernél). m. . 80 H.88 (a tulipán Műve még a laza százados betűrendbe műfajok csoportosítja a műveket. rész innen Pantaleon önéletrajzáig. kik a haza körül császárig. 3. hogy ezek nem egymás mellett elszigelten. Gessner ugyan előbb jelent meg. a második A negyedik szerint osztályozva. első részében rész. században végbe. A z alaptudomány.: Nullus a me scriptor contemptus est. az arab algebra és a nyugateurópai funkciós felfogás közti gyökérkülönbséget. sem követi.1. 1. bázeli orvos. Tiguri 1545. . Basel 1565—66. Conrad Gessner (1516 —1565). rész Ádámtól azonban még az életrajzforma van meg. Heinrich Pantaleon. 89 (Prosopographia szereztek. bárok. doctorum et indoctorum.1 Spengler fejtegette Untergangjában nagyszerűen a görög egész szám. 88 Gessner : Bibliotheca universalis sive Catalogus omnium scriptorum locupletissimus in tribus linguis Latina. A mű jellege is elszemélytelenedik. . 89 Gessner i.87 A biografia A polihisztor irány megteremtője természettudós. Tévedése csak ott van (I. holott nyilvánvaló. II. de itt nem hatásról van szó. Prosographia Herocem atque illustrium virorum Germaniae. . ö. teljességre Követője 1565—66). a matematika új válik az okozati viszonyként fel- alakot nyer 01 és így alkalmassá 87 Az összefüggést Lempicki meg sem említi. hanem általános elszemélytelenedő irányzatról. A természettudományos megy törekvések első rendszerezése a 17. Adelung Mithridatese. quo mihi impetraveram sine delectu omnia quae incidissent commemorare.'10 A meginduló histori litleraria iránya a kapcsolat a következő kor irodalomtörténeti irányaihoz. mint a centuriók. tudományos beosztást neve Tulipa Gessneriana). libri XXI. törekszik. Korai felvilágosodás. Tiguri 1548. de a bibliográfia lépett. tárgyuk szerint könyv szól az irodalomról (!) szedi az írókat. Graeca et Hebraica : exstantium et non exstantium veterum et recentiorum (csak két kor!) in hunc usque diem. ennél I. A tagolatlanság helyébe a is átváltozott megmaradt. rész Nagy Károlytól Miksa részben tárgyalja azokat.51 Ilyen körülmények a 16. — II. rész Pandectarum sive partitionum universalium . század írásnak második között az irodalomtörténet felében. III. — v. non tam quod omnes catalogo aut memória dignos existimarem. értékítéleteket kerül. . Pantaleon . publicatorum et in Bibliothecis tantum publicis privatisve instituendis recessarium. Három érdemeket Nagy Károlyig. 2. quam ut instituto meo satisfacerem. hanem teljes következetességgel egymás után következnek. mü kerül a tárgyalás középpontjába az elszemélytelendő történetmegfelelően.

A pszichoanalízis is ennek a tagolása. A mozgások oksági viszonyban állnak. hogy Descartes analitikus-matematikai módszerrel jár el. Hobbes). Magyarország (Turóczi-Trostler cikke).5 „Cogito. kezdetben a kapcsolatot a milieu determináló ereje is erősíti. Herbert of Cherbury (1584—1648) az egyházmentes deizmus alapítója.9'2 kivétel nélküliségükből alakul ki a természeti törvény fogalma. ez az egész valóságra Vonatkozik. 98 A természetet vizsgáló ész segítségével akarnak új jogot és új vallást teremteni. ergo sum" . a mechanika. v. Ennek a mintájára alakul ki a történelmi és szellemi törvényszerűség fogalma (Bodnár. Schiller). A „gondolkodom. A történelmet is a környező természet determináló hatása alatt lévőnek tekintik . A z eredmények megalapozására és a kételkedés ellensúlyozására új tudományág alakul k i : az ismeretelmélet"4 Descartes (1596—1650) matematikai módszerrel elemzi az öntudat tényét95 és szinte magától értetődően az énből indul ki: Az én központisága már vitán felül áll. Ueberweg12 (19241. Az öntudat ténye lesz az újkori vizsgálatok középpontja. pozitivizmusj. 05 Jellemző. 08 Elsősorban Boileau (I.' 90 A deizmus a felvilágosodás nem-radikális szárnyának lett vallási formájaA szabadkőműves német irok is ezt vallják (Lessing. 94 Az ismeretelmélet lassanként a metafizika helyébe lépő alaptudomány ett (Kant. a milieu-gondolat az időbeli történés térAz erő fogalma tisztán formai. differenciál. Egységét (Gestaltpsychologie) Dilthey hangsúlyozta. alább). 1.91' A racionalizált-deduktív mechanikai felfogás uralkodik. vita a hangtörvények körül — Junggrammatiker).99 Hasonlóképpen jut geometriai módszerrel Spinoza (1632—77) a panleizmushoz. Svédország. egybekapcsolójuk az eró. 0. A matematikán épül fel a mozgástan. III.7 Hollandia (Bekker) . mert a világot.és integrálszámítás (Leibniz-Newton) 1680 táján). Locke. Nyugatnémetors/ág. alább). (ezekben Descartes maga is járt) . 26. tehát vagyok" 90 egész Európában elterjed97 s a racionalizmus az irodalomban is végső tényezővé válik.52 fogott valóság kifejezésére (függvény : analitikai geometria (Descartes). sum cogitans" Meditationes de prima philosophia Paris 1641. Ehhez kapcsolódik a világnézeti típustan (1. Goethe. ö. §. ö:í 02 . mint elemi részekre analizált anyagrészek mozgásának összességét tekintik. de mellette a természet szenzuális-induktív vizsgálata is megindul fokozottabb mértékben (Bacon.

105 Részben a természettudomány ellensúlyozásaként. i. I. ki alapul vette. (idézve a lyoni 1610-es kiadás). év az észak népek jegyében telik. (Decades de orbe novo). Utána Montesquieu és Taine. A régi minták.104 Megindítója Kolumbus. mivel nem lehetett időrendben haladni. évben a középső (mérsékelt) öv uralkodott. Paris 1566. Fueter. 101 Methodus ad facilem historiarum cognitionem. Paris 1577. lbn Khaldun (1332—1406) is ennek a hive. kultúrténeti irány Voltaire.103 A z ismert tér kitágulását jelenti a felfedezések néprajzi irányú történetírása is. racionális módszerrel vizsgálja a kérdést. az olasz humanista spanyol történetíró. 103 Methodus cap. 105 A ú. De náluk jellemző módon az impérium mégis a teret is jelenti. de ezeknél az idő függvénye a tér. pl. Burckhardt is jórészben ide mennek vissza. az irodalomban. A történelem tagolása is térbeli elven alapul 103 : 1. L. Amerika. majd Herder. m. Six livres de la republique. Bossuet tőle vette át. jelleg államférfiúi. A néplélek fogalma is megvan nála. A mostani 2000. Hegel nél megvan a gondolat. (Üjabb arab láncszem a görögök és Nyugateurópa között!) Bodin volt az első. századi regények tele vannak ilyenes kitérésekkel.100 Jean Bodin (1529/30—96/97) a módszerről és a köztársaságról írt müveiben 101 új. n. lényegesen új feladat elé állította a történetírókat. a második 2000. 2. első rendszeres művelője Petrus Martyr (1457—1526). Hippocrates ki is fejti az összefüggést. fejezet. kik a technikában vezetnek. Herdernél. Különösen egy tekintetben hozott újat ez irány. Ilyesféle a barbár népek szokásait leíró kitérések a klasszikus íróknál is találhatók. kialakult a nép állapotát „leíró" történetírás. alább. évekszerinti vagy százados beosztások nem voltak alkalmazhatók. a zenében és az életformában új stílus alakul k i : a baA milieu-gondolat is régi. 104 100 . L. 5. a XVII. de éppen ezért nem zavarhatott az ókori hagyomány sem. 4. részben a fenti törekvések folytatásául a képzőművészetekben. Utána is főként spanyolok és portugálok művelik. Ratzel. India. 3. 102 Evvel megindítója lett a meginduló térperiodizálásnak. Nddler stb. a kor jellege vallásos bölcselő. de adataik mesésen kiszínezve egész Európában elterjednek.53 beli meghatározottságának s okozati viszonyon alapuló történetszemléletnek a kifejezési formája. az első 2000 év a déli (keleti) népek uralma alatt állott. A régi augustinusi felfogást kritikájával szétzúzza és a környezet-befolyásolta néplelket102 véli döntő tényezőnek. Sauer. Utána kibontakozik Kitteméi.

protestánsoknál a bibliára támaszkodva.109 Nagy szerepet kap a véletlen. a világ óriási színpad. ö.10' A természet festőien elrendezett keret. mindent tárgyaló irodalomtörténeteket írnak. . Paris 1681. kk. íoö Megvan már Machiavellinél is. 9. Mabillon (1632—1707). megalapozzák az ifjabb Scaligertől megkezdett. Másfelől. Evvel a vallásosság is összeköti. mennyisége számít s ily körülmények között indul meg a katolikus rendek nagyszabású filológiai munkája. 111 110 106 . Pascal: Pensées I. Szerepe különösen a költészettörténetben döntő. Art. ki azt véli. v. Még az érvek száma. cikke a Petz-emlékkönyvben. L.uT Panoramistische-Geschichtsauífassung. Partié. a szabadabb életformát szigorú dogmatizmus váltja fel a katolikusoknál a hagyományra. 112 Bossuet: Discours sur l'histoire universelle. Pascal (1623—1662) híres ötlete. Reallexicon.111 Bayle (1647 — 1706) Szótára vonja aztán le a szkepticizmus végső következményeit és előkészíti a felvilágosodás kritikáját a múlton. Bemard le Bouvier de Fontenelle (1617—): L'historie n'est qu'une fable convenue. (Cysarz i. lexikográfia). 110 A történelmet mesének tekintik.112 A z ellenreformáció kedvezett az egyháztörténetírásnak. A Szt. segédtudományokat (diplomatika. Girolamo Tiraboschi (1731-1794) 113 A barokra vonatkozó irodalmat nem közlöm. ö. Rivet de la Grange (1683-1749). a benedekrendiek nagy. Paris 1733. megtalálható nálunk Faludinál (Forgandó szerencse). § 46.) 108 v. epigráfia. n.106 Mozgónak látszó szobrai és csörgő patakjai azonban csak látszólag dinamikusak. m. ahol az egyházaknak volt valamilyen befolyása. de a védőügyvéd álláspontját a kutató meggyőződése váltja fel. ha Cleopatra orra egy centiméterrel hosszabb lett volna. Modena 1711. könyve megjelenésekor a bárok még meglehetősen ismeretlen volt. paleográfia. ebből az időből származik.108 A szereplőket a szerencse istenasszonya. hogy az igazság úgyis az ö egyházát támogatja. A felfogás itt is apologétikus. 113 Rivet de la Grange: Histoire littéraire de la Francé. azokban az országokban. Koszó J. Tillemont (1637—1698). Történeti munkák közül legnagyobb sikert a francia eredetű gáláns kalandok sorozatát nyújtó történetírás ér el. Lempicki meg se említi. ú. Ilyen alapozással a történelmi felfogás is ahisztorikussá lesz. máskép alakult volna a világtörténet. mivel teljes részletességgel nincs rá szükség. középkori Passionsspiel. Ágoston-féle felfogás új alkalmazást nyer (Bossuet (1627—1704).54 rok. Fleury (1640—1723). valójában valamilyen panoráma díszletei. Girolamo Tiraboschi: Storia della letteratura italiana. Fortuna irányítja.

de az irodalomban jobbára csak ezt fogjuk találni. i. Pufendorf 1632—1694 és Leibniz 1646—1716. az uralkodó a lélek. Ezt követi a francia államelmélet.) Methodus cap. (i. latin 1698. t. Hasonló kritika és aprólékos adatközlés jellemzi a birodalmi történetírást is. Elődjük Platón és Aristoteles államteóriái.): Qui sine ratione temporum históriás intelligere se posse putant. (Bolland 1643—1794) és 1837-ben újjáalakított sorozata. nec ullum erroris exitum reperire possunt. forradalom betegség. Bacon (1561 — 1626) Üj Atlantisa. a pártok problémája (Clarendon 1609 — 1674) hoz új színt. London 1651 . 1. 11 ' mely a munka dicséretét hirdeti s bizonyos szociális részvétet fejez ki. Locke).Fourier Madách) (a falanszterjelenetben). Bacon: New Atlantis (posth. kiadás 275.115 de a történetírók csak külsőségekben követik. Simon . mint Hobbesé: az állam nagy organizmus. Hisznek a haladásban és a reneszánsz természetfilozófiától örökölt fantasztikum arra ösztönzi őket. (Morus — S t . Bodinus hangsúlyozza ugyan a történet időbeliségét és tagolásának szükségszerűen ehhez kapcsolódó voltát. német Halle 1794—95. sőt nem ritka a hasonlatnak olyan következetes alkalmazása sem. VIII. Thuanus (1553—1617) is cáfolja az organisztikus gondolatot. a tisztviselők a végtagok. az állami berendezkedés (Bacon. holland 1652. kit saját íilozofiai nézetei. Angliában a törvényhozás 114 kérdése. ut si labyrinthi errores evadere sine duce velint." nft Leviathan or the matter. Campanella —>. Későbbi ismert utópia Cabet (1788—1856) Voyage en Icarie. l l ü A z érdeklődést még mindig a jelen köti le. 115 114 . perinde falluntur. hogy egy-egy pillantást vessenek a jelenen felépülő nagyszerű jövőbe Morus Tamás (1480—1535) Utópiája. (Montesquieu. s. de irányzatosabb. Hobbes. Követőik különösen a szocialisták közül kerültek ki. egyetértés egészséges állapot. libri duo 1516. Campanella: Civitas solis vei de reipublicae idea dialógus poeticus. a tanácsosok az emlékezet. melyek a következő korokat megalapozták. ennek tagolásáról vallott felfogás is inkább a felületen.7 Morus: De optimo reipublicae statu deque nova insula Utópia.) . a maga történeti műveiben nem befolyásoltak.) Szélesebbkörű a jezsuita történetírás. semmint a mélybe hat.55 Még a szentek életére is kiterjed a kritika. form and power of a commonwealth. 1. hí enim vagantur huc illuc. így a történet menetéről. francia fordítás 1653. ecclesiastical and civil. Campanella (1568—1639) Napállama a képviselői ennek az iránynak.

dem ganzen Jahrhundert." 118 . A haladásgondolat korább? képviselője pl. aphorisma. „So trat das historische Element zugunsten des Systematischen zurück und beschránkte sich darauf. „Nulla quaestio magis exercuit historiarum seriptores. Locke (1632—1704) vezeti tovább a fejtegetéseket.56 Hasonló kedveltségnek örvend az ismeretlen jövő ellentétes pólusa. hogy a haladást kidomborítsa 122 a szaporodó könyvcím mennyiséggel. 1. 171. 120 Bacon : Nóvum Orgánum. mindössze egy új gondolattal bővül. IX . Paris!) Praefatio . Leviathan I. A korszak racionalizmusa az ősállapotok rajzolásában kedvére kikövetkeztette magát. az ismeretlen kezdet is. „Es fehlte . 7." — Hobbes: bellum omnium in omnes . Bodin . Ennek is megvan a jelen vonatkozása. Az okozatiság mellett a társadalmi szerződés játssza bennük a főszerepet (Bodinus. . mint az időbeliséget. . A kezdeti közösség egyformasága teljesen megfelel az ember állandó egy voltáról vallott felfogásnak. Ez a história litteraria tehát már eleve tágabbra vett irodalom-fogalommal dolgozott. quam quae habetur de origine populorum. m. unde ortus habét potestas civilis. . a haladással. jeder Begriff einer ükonomie der Darstellung. . . — Ide kapcsolódik Rousseau Contrat socialja. IV. dass man innerhalb der einzelnen Schubladen den Stofí chronologisch ordnete. ." 122 U. A következetes és állandó fejlődés a tudományt tekinti értékmérőnek és ezen az alapon becsüli önmaga alá a multat. De Cive (1642. c. általában az írásbeliség enciklopédiájában látták felhalmozva az eddigi eredményeket.. Az újjászületés gondolatában ennek a csírája van meg. sponte adductos experimento infirmitatis familiarum segregum contra violentiam in societatem civilem coiisse. mely töredékesen régebben is megtalálható.120 hasonlóképpen véli Fontenelle. A tudomány. Praktikus célból művelték.121 s legfeljebb arra szorítkozott.. vielmehr beherrschte ihn (Lambeckről van szó) wie seine Zeitgenosscn die Tendenz möglichst viel Stofí zu sammeln und darzubieten. Bacon ókor babonás tiszteletében a tudomány haladásának kerékkötőjét látja. 84. o. Céljának megfelelően elöbbrevalónak tartotta a nagy mennyiség áttekinthető rendszerezéséi. hogy a régiek vállán állva felülmulta az újkor őket. „Notandum est primi homines . I. hogy alakult ki a mai alkotmány és természetszerűleg szociális alapozású. ismert Hobbes (1588—1679) tanítása az ősállapot hadi jellegéről. . 1. Cap. contra omnes. .)119 A történelemszemlélet evvel lényegében maradt volna a régiben (organizmus-gondolat újjászületéssel). 119. ns Grotius (1583—1645) már beszél róla." llu Grotius : De iure belli et pacis I. 121 Lempicki i. Methodus. a már emiitett Petrus Pomponatus.

m. 3. : „alia ex aliis nasci et proficisci continenti progressione .127 ezt a fejlődést történetileg fogja fel.125 Az egész mindenség ősforrása a természet. o. a praktikus közösségi fok két tagozatban. statum crevisse intellexi.. kiknek emlékezetét hasznos dolog megőrizni a jó és boldog élethez" —• mondja Vossius (1623) Bacon nyomán. 1. az ötödik könyv szól a tudományok fejlődéstörténetéről." 12.: „naturalis ordo historicae dictioni coniunctus. ahonnan minden ered és kihajt. voluisse cognoscatur.: „ad unius Naturae principia passim recurrere. 123 Az irány ismert első képviselője és elméleti alapvetője Christophorus Mylaeus (Müller) bázeli polihisztor (1551).12'J A mindenségnek és a mindenség megismerésének három foka van 1 3 0 : 1. intellektuális fok szintén két részben* a) sapientia." . 15. 2.:i ° i. Artium.: „E disiectis varié membris. Basel 1551. m.) 120 i.: „Universitatis rerum nomine. . Principatuum. a) prudentia.1 u.1 mely állandó fejlődésben van. 1. amely az embert is magába foglalja. J. Lectori S. tertia Principatus. 1. in totidem libros distribuimus .124 Célja. unde illa uberius purius ac verius manant. az államformák eredete. harum prima est Natura. quarta Sapientia. m. : „non aliter. 11. 125 i." (Oldalt. altéra Prudentia. a tudományok rendszere. 24." 123 . 8. m. suis convenientibus occasíonibus cogere oportere existimavi. a tudományok kialakulása és b) literatura. et Partionibus protinus intelliges. de inkább a szépírók vannak előtérben. ex Epistola. quam arborum dilatatos ramos ab uno et eodem trunco deduci conspicimus." 128 i. ita in unum corpus (!) quaesi-" tis. Kiindulópontja a világegyetem szerves egységéről vallott felfogása. novissíma Literaturae. 1. Quae íuit huius naturalis histopci et continentis rerum omnium ordinis sententia Naturae. o. áttekinteni az összes tudományokat gyakorlati célból.. m. mely egy fejtől észszerűen összefogott tagok organikus egésze. Ádámmal kezdi régi szokás G.128 így jut el a kezdetig. „a történelem az olyan egyesek (t. a természet. a kultúra kezdete és b) principatus. Doctrinarum atque Literatorum hominum ab ipsis primordiis ad nostra usque tempóra perbrevem enumerationem comprehendens." 124 De scribenda universitatis rerum Historiarum libri quinque Christophoro Mylaeo autore. emberek) ismerete." 127 u. Vossius: Ars historica Leyden 1632: „História est cognitio singularium. 9.57 ahogy a természettudományokban a természeturalom eszközét látták. i. mint a fa ágai. Reipub. tamquam ad fontem. ut apte inter se omnia et quasi ab uno capite deducta viderentur. i. A negyedik könyben (2a) foglalkozik a költészet eredetével és benne a filozofálás kezdetét látja Platón nyomán . credamus. quorum memóriám conservari utile est ad bene beateque vivendum. Proemio.12.

ezután hanyatlást állapít meg. . leigázására a természettudomány akarja állí- segítségével. m. a r ó m a i a k a t . melyet a kor pszichologizáló hajlamá- nak megfelelően a lelki képességek szerint osztályoz. 241 1. quibus omnia erant oppressa. 133 szokásos újjászületéssel. 137 u. . m. szövegben : „. fol. 1 3 8 A memo1 8 1 Ugyanez van meg az ágostoni történetfilozófiában. 245. spe omni languescente. 1. 278. ingenuum et i. . progressiones. I. erre mely de részletesebben. Primus namque e densissimis temporum tenebris |!). .58 szerint és sorba veszi 1 3 1 ben a test hanyatlásához következik a felújulás a zsidókat. . melytörvényszerűséget és elölte soraival a Dantétól végzi Petrarcától s a restauHáltérben ráció . inclinationes et exitus. 14. I. 1. csak azután a verseit (!)" lia i." 135 i. debilitat atque frangit. fej.: „. . 1." 138 De dignitate et augmentis scientiarum. O is hisz a tudomány haladásában s ettől Elsősorban a természet várja az emberiség gondol boldogságát.: „.: „itaque spes est una in inductione vera. . : naturale animi corporisque robur minuit. A 16.). 136 melynek egyedül gyümölcsöző módszere az indukció. Petrarcha.132 művét. ac senescente. Nála előbb a kiadói munkásságát említi." Szót emel a szétforgácsolódás ellen (240 1. London.: „scientia et potentia humana in idem coincidunt. dissimiles per aetates laudandos animorum conatus in memóriám revocare. m. 1 3 5 Ismertebbek Bacon (1561 —1626) kezdeményezései. 3." 134 i. incrementa. o. ingeniorum história" ." A humanizmus és reneszánszról szóló rész: 300 1. 1620. 3 a : „ut perspecta habeat rerum primordia. oldalt: „Petrarcha literas primum illustravit" .) A 18 századi kultúrtörténeti irány emlékeztet Mylaeusra. 1 3 4 A n n a k is tudatában van. a görögöket lát. hogy új irány megindítója. Dantem praeceptorem scriptis utraque lingua Latina et vulgari inclarescentem proxime secutus Franc. est complexus. valamint később a Herderi romantikus Fackellauf-történetszemléletben. 1 3 6 Nóvum orgánum 1620.1 ' E n n e k a z utilitarista eszmének a szolgálatába tani a többi tudományt is. . hasonló egyiptomiakat. „translatio imperii" gondolatában (I. 2. nemo adhuc . században valószínűleg sok hasonló gondolatot lehetne találni. m. . Mylaeus tudatosan alkalmazza az organizmus gondolatát. locupletandis atque instaurandis disciplinis omnibus. . excellentium ingeniorum in deprehendis. ábrázolva glóbus intellectualis memória phantasia ratio história poesis philosophia naturalis civilis appendices narrativa dramatica parabolica deus natura homo sacra civilis litteratura 132 . „. Agricola és Erasmus dicsérő elsősorban a „szellemeket" a szerves tárgyaló fejlődés gondolata van fejlődéstörténet.

pragmatica sacra civilis literaria.'40 Tőle indul meg a programmszerű utánzás jogosságának tudományos megalapozása is. Különösen a klasszicizmus irányára jelentős felfogás. Az ókort nem becsüli. mely elbeszélő. Az irodalom még mindig tudós jellegű. talaj. bár pl Reimann használja (Lempicki nem említi. amelynek az egyik ága Olaszországból vezet Anglia felé s ott megfordul s megy délnek. chronogr. de kezd a szépirodalom a kristályosodó középponttá válni. Ez jellemzi Lambecius Prodromusát 139 Bacon elsősorban a 18. sz. zavaros adattömeggé vált. Hist. A forrásokhoz való visszatérést hangsúlyozza.-ban Youngon át vált ismertté. Metrica geogr. . Lempicki 468 1. mind a külső tényezőket (éghajlat. Talán úgy lehetne megoldani a kérdést. drámai és parabolikus műfajra tagolódik.) Ilyen „filológiaibb" szempont a Bacont utánzó holland Vossiusnál (1577-1649) tűnik fel. Angliában külökülönösen Ben Jonson. no v. környezet). különösen a mitoszvizsgálatban.139 így a história lítteraria elismerten külön helyei kap a tudományok rendszerében. A történet menetében ő is a szokásos hullámot látja.141 A história literaria gyakorlati megvalósítói elsősorban Bacont követték. Ő elválasztja a filológiát a filozófiától és a nyelv tudományává teszi. genealog. de az oksági elv teljes érvényesítésével.: Philologia Sermonis cura Sermonís história Grammatica Rhetorica. mind az erkölcsi tényezőket (szokás. Elsősorban a hasznosságát veti fel a história litteraturának. melynek szerinte meg kell mutatnia. a művészet a technikát.59 riának megfelel a história. végül a ratioé a philosophia. hogy a h'ra kimarad és a csúcspontot a filozófiainak tekintett parabolikus műfajban látja . (Hasonlóan az ars. jog. de ami a filozófiai rendszerben áttekinthetőnek látszott. Bacon a fordulónál áll. a phantasia tudománya a költészet. mely naturalis s civilis részre oszlik . hogy a reneszánsz késői szerencselovagja-e vagy a felvilágosodás zseniális előhírnöke. ha az egész kort egy nagy ívnek fogjuk fel. ö. jellemző. Felbukkan nála az összehasonlító módszer is. a história civilis a história sacrából. hogy milyen körülmények között virágozlak a tudományok.) Bacon helyéről sok vita folyt. tulajdonképpeni civilisből és litteraturából áll. ide sorolja a história litteráriát is. az ügyességeket is magában foglalja. vallás. törvény!) taglalja és végső fokon a „néplélek"-re vonatkoztatja.

hogy Morhof az eddig szokásos ncgy úthoz (időrendi.4. tanílójellegü felfogásával. betűrendes. Bécs 1659. Gervinusék a csúcspontot is látták Goethében. Első két könyv Kiel 1688 . 4. műfajok szerinti. Morhof müve különben igen híres volt.11' Ez a praktikus cél együtt jár a költészet racionális. 1. Lassanként azonban ez a nagy népszerűségnek nem örvendő irány egészen a háttérbe szorul és bevallottan azzá lesz. ö. könyvjegyzékeket. A história eruditionis lesz a 18. hogy az azután következő hanyatlás után a saját koruk felfelé ívelő voltát igazolhassák. filozófusok az orvosokkal szerepelnek együtt).) 143 112 . Több módszeresség jellemzi a költészettörténetben is nevezetes Morhof Polyhistor lilerariáját (1688. 149 A romantika két virágkoros irodalomszemlélete (l.)145 A kor többi polihisztorainál (Pufendorf.60 (1659). főként pedig antik és modern véleményeket a legszeszélyesebb elrendezésben (pl. századi kultúrtörténeti irány háttere.142 mely Ádámtól és Éválól kezdve közöl életrajzi adatokat. 1. Végeredményben bibliográfiai lexikon formájaban máig él.) a bárok felfogás egyszerű továbbképzése. — Ez a törekvés az anyanyelv kiművelésére a felvilágosodás előfutárja. Gundling. benedekrendiek!) A latin irodalmat a klasszikus négy hanyatló kor szerint periodizálja (arany-ezüst-réz-vas. nálunk Toldy F. Scaliger) szokott egy mellékes fejezet (Historicus) lenni. ö.149 A mult megismerését az iroPeter Lambecius : Prodromus Históriáé Literariae. Szemléletük nem történeti. Schurzfleisch. Opitz: Einleitung zu seinen Gedichten : bin ich die Bahn zu brechen und durch diesen Anfang unserer Spache Glückseligkeit zu erwcisen bedacht gewesen. fej. Thomasius..)143 Üj kritikai szemlélete. Morhof Polyhistor literarius.) . elsősorban az anyanyelv müvelésétől várják a boldogulást.144 Nagy érdemei vannak a paleográfia terén (v. harmadik Fabriciustól kiadva 1692. 148 amennyiben visszatérnek a múltba. Az ókorban (I. a tanultság lexikonává.) 148 A reneszánsz poétikákban (pl. A 17. fej. hanem analizáló. (pl. század a felfelé ívelő lejtön vélt haladni. melynek minden kapcsolata megszűnik a közben új öntudatra kelő költészettel. história eruditionisszá. Bessenyei. ami valójában volt.140 A z új költészet a bárok életforma kifejezése. Goethe is ismerte. 144 Fabricius ki is emeli előszavában. Burkhard —Mencke) is megvan az így értelmezett irodalomtörténeti érdeklődés. A nemzeti szempont fokozatosan kidomborodik. (v. D. rendszeres és földrajzi csoportosításhoz) újat tört. elsősorban a hazai költészet régi virágzását keresik. 145 Ovidius alapján ismerik. 147 Erre szolgáltak a nyelvmívelö társaságok (Spachgesellschaft). G.

természetesen itt a saját felsőbbségiiket akarják igazolni150 így a régivel lényegében egyező. §. Wittenberg 1657. ill. phoenixévé vált. hanem a lovagkorban és a felújítást is későbbre. különösen az első sziléziai iskola költői tettek sokat népszerűsítéséért s lassanként a német költői megújulás szimbólumává. 154 i. A párhuzamosságot hosszasabban fejtegeti. ut neque praesentium obliti propriam nostri aetatis felicitatem una contueamur.150 Öt korszakot külöm- Németországot központisága európai gyüjtömedencévé teszi.ir ' Scaliger közvetítésével Crinitus beosztása érvényesül. század második felétől vezetöszerephez juttatja. A z első virágkort nem a meg sem említett ókorban látják. Tanító célzala nyelvművelő társaság alapítása. i. Opitz sikere döntő volt. Tudatos kezdeményező 161 Opitz (1597 —1639). i&2 I. de új virágkort kereső irodalomszemlélet kezdődik nemzeti alapon. spanyol. m.61 dalmí anyag közzététele segíti elő. angol)." . 1. francia. Opitz korára teszik. az első költészettörténet a wittenbergi Ortlob nevéhez fűződik. §. mely a 18. V. de a milieu befolyását nem becsüli sokra.: „cauturi laudem nobis a Romana quoque illius aetatis labe. jegyzet. 1607—12) Opitz kiadja az Annoliedet 1639 és evvel kapcsolatban felsorolja az ó-német költőket. 1. m. ö. és a következő irodalom. dum ita rimabinnir atque mirabimur vetera. 153 A német költészet nála már a latin egyenrangú társa és a jelenről sem feledkezik meg a mult dícsőítése kedvéért. nemzeti büszkesége. 153 K. 2 : Et sicut vitám animalium ab infantia per iuventutem ad pleniorem akmén et senectutis tandem spatia ultima delatam statis aetatibus Pliilosophorum scholae dimetuntur ita circa Poesim nostram notabimus easdem 150 . Lempicki i. ófelnémet érdeklődése a kor tipikussá váló jegyei. holland. A z irodalom virágzását a politikai élet virágzásához köti.154 Az anyag periodizálásának kérdését külön felveti és Scaliger Poeticája155 alapján a politikai történetírás évek szerinti beosztását elutasítva a szerves fejlődés gondolatát alkalmazza a német költészet történelére. m. Ortlob : De variis Germanae Poeseos aetatibus exercitatio. költészettörténetek. 136. ehhez járul a nem német irodalmak tanulmányozása (olasz. 149. (Melchior Goldast lovagi líra. elsősorban Walther von der Vogelweide publikációi. (még mindig a mennyiség a fontos!). de megalapozottabban és következetesebben.152 Opitznál csak szétszórtan találni történeti megjegyzéseket. Opitznak ilyetén való beállítása egészen máig általános.

kirekeszti. Ezután következik a politikai okok miatt (!) haldokló öregkor (moribunda seneclus) 1350—1620. mint nem költőt. m. . hogy pl." 158 Bizonyos virágzás után szükségszerűen jön a felbomlás — ókori epikureista tanítás. rész. der Gegenlaut des geschwátzigen Wiederschalls. r. nitida pro seculorum et tempestatum decursu vario depreliendilur. 5. und absonderlich die auf den Baumásten sitzende oder unter den Wolken fliegende Luft-l'salter und Schnabel-Harffen.az édesen susogó szellők. Különösen a meslerdalnokok felújítása hozott sok új anyagot. amit a számos latinnyelvü értekezés bizonyít. Nürnberg 1679. kinek tüzszelleme új Phoebusként sugározza be Németországot. melynek Herakleitosszal is vannak kapcsolatai. I." 157 i. (opera !) ." „Als nun selbige Feldmusikanten in diese Dánzerinnen sich verliebet. A durva gyermekkor (rudis ínfantiaj az írástalan vallásos. hogy ez a virágzás még sokáig tart. A legújabb kor az újravirágzás (reflorescens felicitas) kora. Az újabb korban különösen Spencer szintétikus filozófiája tartalmaz hasonló elemeket. . 1 " önelégültséggel dicséri követőit a sziléziaiakat és reméli. vvurden sie veranlasset Liebesklagen zu verfassen und in das Saitespiel zu singen. valamint a rá épült történetfilozófia (L. valamint a szerelem" 100 vicissitudines. m.. 4.62 böztet meg. Birken : Teutchse Redebind und Dichtkunst. Williram s a Wolfdietrich tartozik. Und solcher gestalt hat die Liebe. o. quibus iam rudis adhuc et incondita iam augescens paulatim et magis contula iam gravis oppido et consummata iam languida vicissim et efflorescens iam reiuvenescens demo et nudiquaqu. zu Erfindung der Poesie den ersten Anlass gegeben. velut novus Germanis radiaret Phoebus. pozitivizmus) hullámelméletek formájában." A Wagneri Gesamtkunst csirája a barokban van. Opitzzal indul. nyelvi érdemeinek teljes elismerésével. A kevésbbé tudós jellegű bárok költészettörténet nyelve már német. a bégető nyájak." u.158 Wittenbergben is élénk érdeklődés volt az irodalom iránt. 159 Sigismund v. das Blöcken der Herden. a csörgő patakok. . A virágzó erő kora (florens robur) a lovagkort tárgyalja. igneum Opitii ingenium . rész. mely az özönvíz előtt megindult. .és hősköltészelet foglalja magában. együtt van az egész bárok kellékkészlet: „die Süszrauschende Buhlerey der Winde mit dem Laub der Wiilder. Lulhert. A serdülő ifjúkorba (adolescens iuventus) Otfrid. sie zur Nachfolge und zum Singen gereizet. . a csacska viszhang. A pászlorköltészetben (Nürnberg a Pegnitzscháfer-lársaság városa) látja az ősköltészetet. : „. das Geplauder der wudlenden Wásserlein. „Revixit tandem de integro Poesis quoque nostra. 160 i. jellemző az irodalom tisztuló fogalmára. a madarak levegő zsoltárai és csőrhárfái (!!). A hagyománykeresés van meg Birken művében 159 (Nürnberg 1679) a bárok minden kellékével együtt.

Tárgyalja a francia. . und in dem Grund einerlei Sprache habén." .<:4 i. die Zeit. wie eine in Zirkel geschlungene Schlange (! !) in ihrem Ursprung Zurücke. Dávid. i. Salamon. ja sie ist selbst teutsch . de az anyag sokszerű. . században kezdődik 1 0 5 " i l Es scheinet. 150. (1682) 102 sziléziai iskola világirodalmi tárgyalja az idegen irodalmakat mellett a nyelv történetét Itt sem a történeten van Könyve az irodalom poétikát is ad. 1. Wobey auch von der reimenden Poeterey der Auszlánder mit mehren gehandelt wird." (i." „Opitzról 422/23.: „Nun kommen wir endlich zu den teutschen (von deren Poeterey wir jetzo handeln wollen. is tárgyalja és a végén a hangsúly tehát. Beosztása költészet közben tárgyalja 103 . mivel tartja. az Énekek Éneke szerzője. Ilyen költő volt Mózes. ről és a jelenben költőjét. ki ráadásul hárfázott is. . Wir wollen aber in den dreyen Zeiten alles fassen. 273: „Carolus Ortlob (welcher de variis Germanieae poeseos aetatibus eine Dissertation geschrieben (setzet fünf zeiten . de germán szempontból eltolva. die nun bald in die Ewigkeit sol verwandlet werden kehrte mit ihrem Ende. Lope de Vega). közép-." i. spanyol irodalmat és a kor ízlésének megfelelően a bárok költőkben látja a csúcspontot (Tasso. m. Lempicki i. Es müssen aber hierin die Zeiten unterschieden werden (nemblich die Uhralte) deren Tacitus gedencket (die Mittele) die von Carolo dem groszen her zuführen (und die neueste) die in diesem seculo erstlich angegangen. 164 A z ó-. de több önmérséklet jellemzi a második keretbe állítja be a német költészetet. die einerlei Ursprung. I." . a svédet pedig a német tartja őket. akit ismer. is. Ariosto. . Kiel (és nem Lübeck.63 a költészetre ösztönözték őket. Lempicki 146. olasz. késői rokona nálunk Pápay Sámuel. újkornak megfelelő tagolás van nála. a legújabb kor a 17. O is a tőlük vették át a görögök. m. A polihisztor alaposságával Morhof. az ókor Nagy Károlyig a középkor Opitzig tart. ezután beszél a reneszánsz pásztorköltészetHasonló törekvés.) 102 Dániel Georg Morhofen Unterricht von der teutschen Sprache und Poesie deren Ursprung Fortgang und Lehrsátzen. m. dritte Zeit da dieselbe gleichsam aus dem grabe wider erwecket worden (und viel herrlichen als jemahls hervorkommen) unter des Herr Opitzen aníührung. . Die Hochteutsche ist gegen sie ein gar neuer Dialectus. . . ." 105 u.) 1682.1111 von Hofmannswaldaut. Hofmann a régi aranykor visszajöttét érzi. . m. ist von der teutschen nicht unterschieden. o. Eredete a humanista nyelvtanokban keresendő . 233: „Die Poeterey der Niederlánder . a hollandokat a némettel egynek ségből. az angolt kirekeszti ebből a germán közösfennhéjázónak egyszerűbb mint Ortlobé. 271 : „und sind die Sclnveden den teutschen nicht entgegen zu setzen.

. 172 Fontosabbak : Benjámin Neukirch Chrestomathiája a 17. Omeis: Gründliche Anleitung zur teutschen accuraten Reim und Diclükunst Altdorf 1704. 1(57 1. 171 Les Entretiens d'Ariste et d'Eugéne című művében. (Kindermannsorozatban az Aufklárung sorozat 1. Luther helyének megállapítása céljából a felvilágosodást előkészítő anyanyelv kiművelését hangsúlyozza. Lempecki 179-186 1. 170 Mithoscopia Romantica oder Discours von den so benannten Romans. (németnyelvű egyetemi előadás). az eínográ fia eredményeit felhasználja. A vitát 1. Wagenseil. (1697). i.64 melyet ő is újjászületésnek tart.171 A vád az apologéta irodalomtörténetek egész sorát keltette a franciák ellen. lapp népdal) a regénnyel kapcsolatban a román-romantika szót is tárgyalja. Érdeklődése tág. Leipzig 1688.." 168 A Chr. Berlin 1694. Cramer angolokra hivatkozik a franciák ellen (1694). k. a népdalkutatás kezdeményezései is feltűnnek nála (az északi skaldköltészet. 521 : „Es hat über dem ein jegliches seculum seinen sonderlichen genium.100 (1681) Hardegger pedig a kezdődő vallásos bírálatnak ad helyet az erkölcsrontó regény ellen. Chr.) Üj mindössze Weise 168 törekvése . (1770) ki a milieu zordsága miatt képtelennek tartja a németeket (és az északiakat) a „bel esprit "-re.10 . Altdorf 1696. Neumeister kíméletlen kritikájú lexikona is a felvilágosodást készíti elő.1'17 Morhofot követi a század többi költészettörténete.166 Egyszer váratlanul a századok eltérő „szelleméről" is beszél. m. i. Thomasius: Wie man die Franzosen nachahme Leipzig 1688. Neukirch még Opitz után is fejlődést lát a német irodalomban.172 (Thomasius. (Rothe. der sich wie in allén Dingen alsó auch in Wissenschaften und Künsten hervortut welchem niemand mit seinem eigenem Witze zu widerstreben vermag. Cramer : Epistula ad virum Eruditum Vindiciae nominis contra quosdam obtrectatores Gallos. Rothe: Vollstándige deutsche Poesie.170 Ilyen önelégült hangulatban éri a németeket Pierre Bouhour jezsuita kritikája. Zürich 1698. Altdorf 1696 a mesterdalnokokról van bő függelék . Leipzig 1688. m. zu zeiner Sammtung deutscher Gedichte 1708. van Weise !) 1CÖ Specimen Dissertationis Historico-criticae de poetis Germanis huius seculi praecipuis 1695. Barthold Feind : Vom dem temperament und Gemüths-Beschaffenheit eines Poeten Einl. Weise: Curiöse gedanken von deutschen Versen 1692. legalaposabban a hamburgi Barthold Feind foglalkoHerder igen sokat használta Morhofot.-ból Leipzig 1697. Wagenseil : De civitate Norinbergensi. sz. Omeis 1704 már germán mitológiát is ad. Néplélektani gondolatok is vannak elszórtan.

az ő műve azonban elsősorban a franciát. de hiányzik még a tisztulás. a régi német költészet létezését felfedezik. a természetes rendszerbe foglaló szemlélet. A történeti világkép is részleteiben kész. a környezet és a néplélek hatását tárgyalják. a metafizikai megalapozással A felvilágosodás mindössze a végső összefoglalását adta meg az eddigi irányoknak (Leibniz) és a történetfilozófia fogalmának a megteremtésével (Voltaire). mannig tovább terméke. Young!). de végül is az angolok kezdenek kerülni.65 zott a temperamentumok és a milieu kérdésével angolok nyomán (Sír Temple. a népdalt. . felvetik kérdését. előtérbe az az irodalmi tudat. Az kialakult irodalomtörténet tárgya gazdagodik az anyaggyűjtéssel tanulmányoztak. idegen irodalmakat a költészet eredetének A németek védekező vitázása egész Reimár a felvilágosodás folyik. Edda.

— Függelék : Egyéb népek (Kína). Hieronymus és Orosius. A d deum. (Fátum) Kezdet. Freysingeni Ottó. — Függelék : az arabok. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. — Qualitatív szempont az 1 ind. 11—22 2. Kapcsolatok az . világkép bomlása. — Babilon. Átmenet. A körforgás. — A tartalmi történetírás. Az egyházatyák. Analysis. Quantitatív körforgás. Pál levelei. Körforgásellenes dualitás. — A reformáció. 1. — A történelmi megismerés fordított útja. Szinkretizmus. — A négy világkor elmélete. b) újjászületés. — Új kor tudata. a Sors. Üj népek. Rotatio. 3—10 E l s ő r é s z : KOSMOS 1. Típus. (Causa) 1. Két ellentétes módszer. reformáció. A ker. Körforgás a jelen körül. A végső elv. — A világkép periodizálása. Átmenet. Eusebius. Az alapvetés az „ősembernél. Az alap vallásos. A klasszikus ókor képe.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Célkitűzés. — Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat. 2 perzsa és 3 görög világképben. 23—30 Második rész: HOMO 31 — 65 3. A görög kritika. Világkrónikák. humanizmus. Ahisztorikus voltuk. — A világkép ellenmondása. mint mentőelmélet. c) mechanikus elemzés. a dolgozat beosztása. — A kérdés időszerűsége. Ádámmisztika. Marad a régi keret." — A világkép tágulásának fökorszakai. Közösségi szempontok. világkép lényege. Gesták. Joachim di Fiori — Laicizálódás. Reneszánsz. A modern irodalom kezdete. Az evangéliumok. Kritika. A történelmi anyag értékvonatkozása. Az emlékezet és az időszámítás. szintézise. Az „ember" a középpontban. Szent Ágoston történetfilozófiája. Origenes sikertelen görög-ker. A sztoikus világtörténelem. A felfogás itt is körbenforgó. (Dualitas) A ker.

szerzetesrendek. Vita Bouhourral. Vossius . várostörténet. — Bárok. Korai felvilágosodás. Német birodalmi történetírás. A természettudományos alap. Pantaleon. Németország helyzete. Irodalomfogalma hasznossági.új irányokkal. (Gessner.) — A jelen mint alap. Szkepticizmus. Ortlob. Milieuelmélet. Crinitus irodalomtörténete. néprajzi történetírás. — Átmenet a felvilágosodáshoz. Üj nemzeti történelemtagolás. • * . (Cellarius). A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását. a császárság. Bacon. Birken. (Kat. — Kritikai aprómunkák. A quantitatív szempont.) Költészettörténet (Opitz. — Az olasz humanista történetírás. Patrióta vetélkedés.és újkor. Utópiák és ősállapotnyzok. (Bodin. A haladás gondolata. (Mylaeus. A történelem három kora: ó-. Ismeretelmélet és okszerűség. Vasari). (Machiavelli. — Elszemélytelenedő halmazmunkák. közép. Lambecius..). Fortuna. Morhof.) A tér tágulása. Az ideál az előtt.) 2. — Ellentét a megelőző korral. A história litteraria. Irodalomtörténet. bárok. Morhof.

Kosmos. Rotatio. A.) B. Dynamitas.A Z EGÉSZ M U N K A TERVE: BEVEZETÉS. Rendszeres c c do > • c x i x> c c > 4 ) C N í. (Tempus. (Causa.) II.) 2. Ad deum. (Falum.cfl C C -CD di Történelem rész. Homo. I. Történeti rész. 1. Ember i Y Embertörténelem Periódus Csoport o •ofl Y l Csoporiperiódus . Analysis.) 4. 3. (Dualilas.

Homér J a n k a : Magyarország halászati földrajza. 60. 65. Mundart und Sitten. Bader D e z s ő : Metternich und das junge Deutschland. 1933. Gálos M a g d a s Sigismond Justh et Paris. A pécsi püspöki könyvtár francia nyomtatványai és kéziratai. 1933. Nagy-Árpád. 1934. 63. 31. 1932. N e u b e r g t r V e r a : Pszichológiai típusok pedagógiai jelentősége. 1933.és valláspolitikája. 1934. Újhelyi Erzsébet! Condensatiok az aromás sorban magnesiummethylat hatása alatt. Écsy ö . Balmazújváros településföldrajza. 43. 34. Berky I m r e : Az igazság fogalma. 1934. 39. 67. Vecsey Lajos . 54. 1934. 56. 59. K o z m a A u l a i : Fénelon Télémaquejának egy XVIII. 32. Nagy J e n ő : Tapolca településföldrajza. századi magyar verses feldolgozása. Néhány lipoid vizsgálata magnesiummethylatos átesterifikálás segélyével. Kardos E m í l i a s A pécsi német sajtó és színészet története. K e r n I s t v á n : Nagymányok és Kismányok községek településföldrajza. hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesiummethylattal. 49. M a k o v i t z k y Gyula : Nagykanizsa város településföldrajza. 33. 42. Szénmonoxydreakciók. . Sós M a r g i t : Arany János irodalmi ellenzéke. Erdély A m á l i a : Az iskolai büntetés hatása. Condensatiok az aliphás. 1933. Scbreiber E r z s é b e t : Zola és a magyar irodalom. 1933. 44. Scbultz I r m a : Magnesium-methylatos átesterifikálás. Nagy Tibor s I. 1933.30. 1933. 48. 1933. Constantinus császár egyház. 62. P a k u c s B é l a : A magyar vasútépítés kezdetei. Gőbel E r v i n : Pécs napfénytartam és felhőzetmenetének képe. 1933. U n g á r L á s z l ó : Pécs 1848—49-ben. 38. A szombathelyi királyi liceum alapítása. B á r d o s I s t v á n : Pécs német utcanevei. 1934. Venetianer G y ö r g y . 1934. 46. 64. 61. 66. 1934. 1933. Rosta L i v i a . 1933. 52. 1932. 53. 1934. 1934. V a s s k ó I l o n a . Zrinyi Miklós könyvjegyzetei. 1934. 1934. 1934. B a n e r H e d w i g . 1933. 1934. 45. H a c k A l f r é d : Boileau a magyar irodalomban. 1934. N y a k a s Sarolta : Az első pécsi nyomda története. 1934. T a k á t s G y u l a : A somogyi Nagyberek. 1934. 50. Kollonich R e z s ő . 1934. 51. 1934. 1932. 55. 58. 40. Goitein György : Móra Ferenc az író. Galánthai gróf Fekete János kiadatlan francia költeményei. Béres Tibor . 41. 1933. 1932. 37. Nagy R e z s ő n é Géfin M á r i a : A szombathelyi Herzán könyvtár francia könyvei. Tenner A n n a . F r i e d m a u n I l o n a : Pilisi Lajos. 36. S z a k á i S á n d o r : A Marcalvölgy telepítés földrajzához. I s t v á n : Cserei Mihály mint versszerző. Grandpierre E m i l : Az olasz ismeretelméleti dráma. 57. 35. Drasenovlch M á r i a . 1933. 47. 1934.

1936. Ponesz A r a n k a : Pécs város középiskoláinak népessége 1900-tól. Kakasd község településföldrajza. Erdély E r n ő . 1926. 92. Újváry J o l á n : Saárdy Somssich Pál. 93. 89. 95. P a t a k i J ó z s e f : A Sárköz gazdasági és településföldrajza. 1935. században. 84. 97. 1936. 76. Niedermann I m r e : Magyarország és a bosnyák politika. 1936. 78. 87. 70. Heckenast DezsŐ . 80 ^ Nagy J e n ő : A bükkösdi völgy településföldrajza. K e c s k é s T i b o r : Balatonfüred településföldrajza. 82. Simor J á n o s : Pécs éghajlata. Andorfi M á r t o n : A szöllőművelés északi határa Észak-Magyarországon. 1935. Lotz J á n o s : A történelmi világkép. 1936. Petróczi I s t v á n : Die Künstlertypen bei Tieck. 90. 1936. 1935. 1936. Szabó Dezső regényköltészete.) 1935. B á n y a i B é l a : Kovács Ödön vallásbölcsészete. 1936. R i h m e r L á s z l ó : A pécsi mammut. egy fejezet a magyar irodalomtörténetből. Dr. Taksonyi J ó z s e f : Pécs egyházzenei művelődése a XVIII. Előd G é z a : Zilahy Károly. 1935. 74. 85. 81. Csapláros I s t v á n : Théophile Gautier és a magyarok. 1935. 1935. Dezső L a j o s : Pedagógiai indítások az oxfordi csoportmozgalomban. Pinczésl I s t v á n : Folyékony ammónia hatása a cellulózéra. 1849—1899 1935. 1936. 94. Vitéz S z a b ó P á l : Lodovico Della Tőrre: L'Aío. 1936. 1935. Dr.) 1936. 73. 1935. 96. 77. (Az ember az időben. Z á d o r I s t v á n : Heine. Frindt G u s z t á v : A folyóhálózat minősége Magyaroszág északnyugati részén. F a r k a s Lujza : A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. (1382— 1420. 86. Schwendtner István : Miskolc településföldrajza 1935. ellenzékének vezére. 88. M a y e r E r z s é b e t : Az írói önérzet a renaissance korában. 1935.) 1936. 75. 1936. 71. 79. Szikszay E d i t : Louis-Auguste Rogeard. K ő v á r y J ó z s e f : 50 év a Kisfaludy-társaság történetéből. 72. 69. (Egy francia emigráns Magyarországon. 1936. 83. Árvay J e n ő . Heckenast Gusztáv. Fekete L a j o s : Platón Magyarországon. 1935. a 60-as évek írod. 91. a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. .68. 1935. Szentirmay Tibor: Szigetvár településföldrajza. 1936.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful