ife j J ^ I

S P E C I M I N

A

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

97.

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP

333131

AZ EHBER AZ IDŐBEN

IRTA:

LOTZ

3ÁHOS

FSZEK Központi Könyvtár

0

f J -

-Tt-o r o c .

————r^mamt—
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D Á I MŰINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

19 3 6

SPECIMINA
DISSERTATIONUM HUNGARICAE FACULTATIS REGIAE UNIVERSITATIS

._
PHILOSOPHICAE ELISABETHINAE

QUINQUEECCLESIEN SIS

1. Szabó P á l : Pécs környékének településföldrajza. 1926. 2. M á t é K á r o l y : A magyar önéletírás kezdetei. 1926. 3. Grózmger M- J ó z s e f : Kant metaphysikai törekvései. 1927. 4- Taubert Ernő : A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy varmegyében a XVII. sz. első felében. 1928. 5. Merényi O. Ernő : Fáy András meséi, műfaj- és kortörténeti vonatkozásai. 1928. 6. Fábri K . L .s William James. 1928. 7 - Krémer Erzsébet: Maurice Barrés és a lélektan, regeny l 9 2 ^ 8. Gyarmathy D é n e s : Stange kísérletei a vallás i s m e r e t e l m é l e t , meg alapozására. 9. Lukic Gyula Ugo Foscolo és a romanticizmus. 1928. 10. Székely Károly": Pálóczi Horváth Ádám nézetei a nyelvmuvelesrol 1929. 11. Kohaida M a r g i t , A függőleges tagoltság hatása a Mátra es Bukk népességének sűrűségére. 1929. 12. Szilárd Erzsébet: Romáin Rolland és Németország. 1929. 13. Bokor I g n á c : A trencséni csata. 1929. 14. Orbán G y ö r g y : Váltakozó áramok elektromos ingerhatásáról. 1929. 15. Engel T i v a d a r : Pozitivista törekvések D'Alembert-nél. 1930. 16. Tóth G é z a : Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről. 1930. 17. Dénes Tibor: Péterfy Jenő esztétikája. 1930. 18. Kováts J ó z s e f : Török Gyula élete és müvei. 1930. 19. Truka J o l á n : A Schifí-féle bázisok. 1930. 20. Szilárd K a t a l i n : Az evonymus europaea carotinoid festékének vizsgálata. 1930. 21. Georgovits J ó z s e f : Vogul jelzős szerkezetek. 1930. 22. K a t o n a Gy3rgyike: Vizsgálatok néhány aromás nitrosó- és nitrovegyület reductiójáról. 1930. 23. Gyuris G i z e l l a : Rousseau és Tolsztoj kultúrpesszimizmusa. 1930. 24. H a m e r á k I z a b e l l a : A reális tárgyak oktatása a filantropistáknál. 1930. 25. J a n c s i L á s z l ó : A misztikus intuíció. 1931. 26. H a j d ú H e l g a : Lesen und Schreiben im Spátmittelalter. 1931. 27. Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái a Dunántúlon. 1931. 28. Sáfrány I s t v á n : Balassa-problémák. 1931. 29. Fejér R ó z s a : Fran9ois Rákóczi II. dans les mémoires franfais de son temps. 1931.

&
SPECIMINA 97.
v<

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP
ÁZ EMBER ÁZ IDŐBEN

/

IRTA:

TZ 3ÁNOS
AZ f ö / V Ö S - K O L L Í G I U H V. TAGJA

19 3 6
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D A I HÜINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

c limlftr-t 0$ \ .

Ez a rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel. a háború utáni új államberendezkedések. hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan igyekezett következtetni a jövőre. vagy a nagy tömegek? Felmerül a probléma.BEVEZETÉS A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását. azonban az újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. század letűnt irányaival. Egyesek vigasztalannak látják a jövőt s Spengler megjósolja Nyugat pusztulását. hogy nagy történelmi válságok korát éljük mind gazdasági. logikai. de vannak a faji gondolatnak is hirdetői. lélektani és ismeretelméleti vonatkozásait tárgyalja vázlatosan. Unos-untalan lehet hallani. hogyan képzelte el jelen helyzetét benne. Egyre élesebb és szervezettebb lesz a nemzedékek ellentéte. Ismét mások időben állítják szembe a legújabb idők modern korszellemét a 19. avagy minden hullámszerűen. Megint igen időszerű a kérdés. vagy valami elevemeghatározottság. mind szellemi téren. Az ilyesféle történeti kérdések iránti érdeklődés a világháború óta erősen megnövekedett. természettudományoskodásával és liberalizmusával. mások friss hittel indulnak új utakra. ritmikusan visszatér-e ? Mi a kultúra és mi a civilizáció? Olyanok-e ezek is. hogy korunk átmeneti kor. mi az alapvető a történelemben. Vannak. mint az élő szervezetek. kelet- A . akik Európa szellemi egysége mellett kardoskodnak szembeállítva Nyugatot és Keletet. hogy kik csinálják a történelmet a nagy egyéniségek-e. A második rész a tárgy alapvető metafizikai. tudományrendszertani. hogy az egymástváltó történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető szabályosság van. hogy a világháború kettészelte az emberiség fejlődését. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti. a véletlen uralkodik-e benne. pl.) Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében.

keznek. tartalomban egyre gyarapodva átélik egyesek. vagy hanyatlik. (Pl. legújabb kor s felvetődik a kérdés : mi értelme van ennek a tagolásnak a mi számunkra ? Hová tartozunk mi ? a legújabb kor legvégire. a részletekbe vesző adathalmozás helyett átfogó kép az egészről. hogy múltjában is jövőjét keresse. vagy az egyes sportágak (atlétika. az irodalom. Ennek jele pl. hogy új középkor felé halad a világ. középkor. a történelmi megismerés iránya fordított. Nemrég nevezték neobaroknak a mai magyar társadalmat. az egyiptomi hieroglifákat csak úgy lehetett megfejteni. a művészet. vízipóló) is szükségét érezték az időbeli visszapillantásnak. vagy hullámhegyen-hullámvölgyön át gördül fel-alá? Mi az irányító: az eszme. Ennek az érdeklődésnek az indítékára könnyű rámutatni. Berdjajev pedig úgy látja. Hogyan ismerheti meg az ember a múltat? A történelem útja a múltból a jelenen át a jövő felé halad. A világháború katasztrófája megingatta az ember hitét a mában és a jelen zűrzavarából a múltba fordul. A jelenből indul visszafelé s csak addig és oda juthat. vagy pecíig értékben. újkor. Az egész múlt problematikussá válik és elhangzik a történelmi átértékelés szükségességének a jelszava. a tudomány ? A környezetnek döntő hatása van-e az emberre és az emberi történelemre. vagy egy legeslegújabb kor legelejére? Csupa olyan kérdés. amely a világ köztudatában forrong és mulatja a jelen hatalmasan megnőtt történelmi érdeklődését. vagy szellemi ? A jelenben rég letűnt korok mását fedezik fel a történetírók. nemzetek és fajok pusztulását? Van-e a történelemben abszolutum vagy minden relatív ? Halad-e felfelé a történelem útja. 1935). avagy a társadalmi rétegek? Vagy fontosabb a vallás. Wells világtörténelmének nagy sikere is a praktikus érdeklődésű angolszászoknál. nőnek. gazdasági élet. az irodalomtudomány művelői pedig külön kongresszust rendeztek az irodalomtörténeti korszak fogalmának a tisztázására (Amsterdam. ez egyúttal jellemző a legújabb történettudomány általános irányára is. vagy fordítva az ember uralkodik a lermeszeten? Mechanikusan ható erők labdája az ember vagy szabad? Anyagi természetű-e a világ és vele a történelem. virulnak és halálba hanyatlanak. ahonnan megszakítatlan út vezet máig. És a jelen égetőnek érzett történeti kérdései mögött ott áll az iskolában tanult világtörténelmi séma: ókor. hogy a rosette-i . vagy a politikai.

Bauer stb. tehát mások helyesebbnek gondolták. Pozzotól 1915: Zur Theorie und Geschichte der Historiographie. amikor megtörténik a szakítás az ú. Leipzig 19145-6. sőt ma éppen fölemelkedőben van. emez pedig a humanizmussal és a reneszánsszal. Croce. M. hogy a görögségnél keressék történelmi világszemléletünk kialakulásának és általában a mi egész kultúránknak a végső alapjait. hogy ezen a talajon megkísérelhessük a világképek összefüggésének a vizsgálatát. a problémák rendszerezését és esetleg valamilyen megoldás lehetőségét. Tübingen. Azonban ez a nagy történelmi érdeklődés Rousseautól és Herdertől indul meg és Schultz 2 pl. 4 Bernheim : Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichtsphilosophie. Gooch. Die E n t w i c k l u n g der Geschichtswissenschaft an den führenden Werken betrachtet. De Rousseau és Herder szorosan összefügg o felvilágosodással. itt kezdi meg a német irodalomtörténetírás legújabb szakaszának tárgyalását. Azonban a humanizmus és a reneszánsz mintája a görög-római kultúra volt. Gooch : History and Historians in the 19»c century. n. mely sok évszázadon keresztül visszavezetett a kő felállításának az idejére és kulcsként szolgált az egyiptomi szöveghez. a régi és a távolkelet nem ismerése. 1919. középkor egyházi tekintélyével és megindul a szabad természetkutatás. ez a természettudományok kiművelésével. mely mindmáig tart. változatlan lenyomat 1925. Rothacker 1 a tizenkilencedik század elejével kezdik meg fejtegetésüket a modern történelemszemlélet kialakulásáról a francia forradalom és a romantika körüli filozófiai irányokkal (Hegel) kapcsolatban. 1 . München & Berlin. München & Berlin 1911. még az általános bibliográfiai részt. német ford. Itt kezdi Fueter3 nagy munkáját az újabb történetírásról. Ritter. Berlin 1922. ehhez járult prózaibb okként a keleti nyelvek. Croce: Teória e storia della istoriografia. Tübingen. Rothacker: Einléitung in die Geistesgeschichte.4 A gyakoriság magyarázata a nyugati tudományosságnak a humanizmusból eredő görögimádata. 1930. 192012 Ermatinger: Philosophie der Literatürwissenschait-jában. Ritter. 3 Fueter: Geschichte der neueren Historiographie. kik ismerték a görög nyelvet. innen indul ki Bernheim. 19283 v. Ez a legszokásosabb eljárás. E.) Mi is a jelenből kiindulva keressük a mai történelemszemlélet gyökereit a múltban.. M. Berlin. Honnan erednek ezek a gyökerek ? Troeltsch.5 kő fellelésekor akadtak tudósok. 1913. Bauer: Einführung in das Studium der Geschichte. Ö. Troeltsch : Der Historismus und seine Problcme.

Tehát eljutottunk az osem g. a mediterrán kultúrából. A z ősember nem is áll tőlünk olyan messze. m. itt kell kezdenünk. másrészt pedig azt az elevee £ világszemléletet tételezi fel. A lehetőség a kezdeti „történelemszemlelet valamelyes helyreállítására megvan. ami jelentős számunkra belőlük. hogy a keleti ember távol esik tőlünk. a babilónoktól és majd látjuk. úgyis tizenkilencedik század végének életében. mert i gy világbirodalmak azután is keletkeztek és elhagyhatnok mind a négyet. hogy a mi egész kultúiánk négy a l a p p ^"ss^kus a nyugati középkoron. Nem említve az utolsó értékítélet megoko at an es megokolhatatlan voltát. Az ősi kultura _ _ m V semmiből keletkeztek. Sterndeutung. még csak nem is ők műveltek a tudományokat egyes-egyedül. ilyen módon elhagyhatnék a P r o l e l 1 ^ ' mert megvan a kereszténységben. A mai 5 i. Nem helytálló az a keletű felfogás sem. wie sie wo eins ^ glaubt werden mochte. .Jellemzően modern Bolt állásfoglalása: „Wir seben heute Oriec land nicht mehr in jener Isolierung gegenüber dem Üstén. eze^ az ö világfelfogása nekünk mindig merőben idegen m a r ez minden történeti megismeréssel szembeszögezhető. milyen természetesen illeszkedik a görög történelmi világkép. . hogy a történelem menete külön u túrkörökben pereg le. ő azt állítja. a ^ ^ görögségen és a zsidó prófétizmuson: minden. mint hinni lehetne.6 Pedig semmiképpen sem tartható ez az álláspont. bár az alapvetés legnagyobb resze ők végezték. részben. Ők is sokat vettek át másoktól. 1926. Vörösmarty elképzelhetetlen a nyelvújítás ereümenyei nélkül). a többi közömbös smunkra. Ezeknek a műveltségi feltételeknek a kialakulasara pedig biztosan következtethetünk a következményekből. mert. alapjuk az ember előttük is „ ^ b lemi érdeklődése és képessége. a szaiaK 'i i. A cél éppen az. mert a történelem u t j a bizonyos lei tételektől függ (pl. 3 kiad. megvan a görög kultúrában. bár felhasználható lelet. a IV. e \ számunkra. sot a ^ ban minden megismeréssel. Nem fogadható el Troeltsch* érvelese se . hogy a történelmi világképek kialaK i meg. az antik imperializmuson. A szellemi e e nein a görögséggel indult meg. a római birodalmat. az in ^ és a perzsa mellé a babilóniai mögé. mely a történelem f e l é p í t é s é t (Aufbau) tárgyalja. írásos feljegyzés nem maradt reánk. lásának végső eredetét keressük De még itt sem állhatunk meg." (Sternglaube u. arm^ k ö z ö m b ö s fontos az ókorban. Kittit felé vezetnek. az egyiptomiaktól. 765-767 1.

Bernheim i. a megtisztult örökegyembert látta. okt. görögökelőttit.)7 A z ember áll minden emberi világkép középpontjában. a világnézeti típusokról szóló rész (36-78. 192 1. A tizennyolcadik századi felvilágosodás is ide torkol és itt fordul Rousseau paradicsomi ősemberével. a második Ádámot. Ádám. gábe es oder hátte es je gegeben ein Volk oder ein Individuum. 7 Rothacker : Logik und Systematik der Geisteswissenschaften. kit a civilizáció űzött ki az édenből. ami kívülünk" (Jeans.. a jelennel. L) és Jeans: „Our minds can only be acquainted with things inside themselves — never with things outside. És manapság is mindjobban erősödő érdeklődés nyilvánul meg az ősember. a kereszténység Jézusban." Egyformán erre az eredményre jut a szellemtörténész: „a világról való ismereteink a különböző embertípusoktól függnek" (Rothacker) és a természettudós : .a dolgok mértéke az ember. c . bárhogy is szeretne önmagán kívül helyezkedve és felül emelkedve „abszolút" ismeretekhez jutni. 1. hogy megismerhessük a múltat és csak annyit ismerhetünk meg belőle. a primitív életformák iránt.. görögöt és újabbat egyaránt. A z ősemberben is meglevő emberi szakadatlan folytonossággal vezet kezdettől máig. m. München & Berlin 1926." The Nineteenth Century and After 1934.csak azt ismerhetjük meg. „Denn in der Tat. Jellemző két idézet. az első ember. hogy a történelmi világról való felfogás nagy fordulóin. 120. Seignobos: La méthode historique appliquée aux sciences sociales Paris 1901.6 Ilyen értelmezésben megállna Protagoras szofista tanítása: . Ez a közösemberi teszi lehetővé. sohasem azt. das in anderer Logik dáchte als wir. A reneszánsz megint az ős Ádámot kutatja. a múlttal való felszámolás idejében az ősember alakja kerül előre./Í-Y ngyondifferenciált életrendszer mögött még mindig van valami az ő sokoldalúságából és a pszichológia is mind határozottabban mutat rá az atavisztikus tudatalatti nagy jelentőségére a mindennapi élfetben. ami bennünk van. nous n'y pourrions rien comprendre". áll a teremtésmondák elején. ez kapcsolja össze a múltat. lp. 436. Nem véletlen. amennyit ez tesz lehetővé. A következő metszővonal. „Si les faits rapportés dans les documents n" avaient pas été analogues á Ceux que nous observons. Handbuch der Philosophie II. so wáre uns die Geschichte desselben noch unzugánglicher als die Begebenheiten in einem Bienenstock." Ch. dem Hasz nicht Hasz und Liebe nicht Liebe wáre.

Ez a történelemszemlélet útja vázlatosan. Önmaga állt a keret közepén és kereste a legvégső alapot. Mindkét világkép közös sajátsága. vagyis az idő elejét. Evvel együtt bővíti a teret is: a közvetlen környezet szorítja. Azonban a törté- . elektrodinamika. Megnagyítja a mikrokosmost és feltárul az atomok és protozoák parányi élete. burát. közelebb hozza távcsővel és ma már a fizikusok megállapíthatni vélik a világmindenség kiterjedését. efelé tart az egész emberiség (Ad Deum). Russel elmélete a csillagvilágok kialakulásának fényévmillióit és Jeans azt gondolja. az eget és a csillagvilágot (makrokosmos) és felfedezi a parányok világát (mikrokosmos). A reneszánsz és a humanizmus szakított evvel a kozmikus felfogással és innentől fogva az ember maga áll a középpontban (Homo). az ásatások felszínre hozzák írástalan korok és ősi állapotok emlékeit. repülőgépen és sztratoszféraballonnal. adatot gyűjt. időben előre-hátra megszabni véli a kereteket. Azonban a nagy távlatokban is az ember világhelyzete volt a kérdés. hogy természettani úton meg lehet határozni az anyagi világmindenség keletkezését. bejárja a távolt gyalog. A z időben való tájékozódása is tágul. később mind szervesebb továbbképzésként felfogott világrendszert.8 önmagából és környezetéből (a mezokosmosból) indul ki. vele lazán összefüggő keretet. egymásután tárulnak fel a régi kultúrák. hogy kozmikus távlatba állította az embert. kocsin. az entrópia elmélete pedig a világ és vele az idő végére mutat rá. század mér. gőzhajó. mint természeti adottsággal foglalkozik és az okság elvével elemzi a történelmet is (Analysis). a szükreszabott emberi emlékezetet az írás megszabadítja a feledéstől. Tehát az ember térben kifelé. melyet mindig más princípiumban vélt megtalálni: Legelőször (ókor) a mindenek. ember és világ felett álló Végzetben találta meg az ősmozgatót. a tér határát. gőzgép) (Dynamismus). az emberrel. mint valami különálló. vasút. a geológia feltárja emberelötti korok évszázezredjeit. A következő kor (a keresztény középkor) a Mennyei Atyát tette meg a mindenség teremtő végokának. (Kosmos). isten. Ehhez kapcsolja először. A 15—18. hajón. A tizennyolcadik század második felében kezdődik meg az összegyűjtött nyersanyag fejlődési sorba való állítása a természeli világkép dinamizálásával egyidejűleg (hődinamika. ennek végzéséből forog minden körbekörbe (Rotatio). ameddig nemcsak elérhet az ember. hanem ameddig egyáltalában el lehet érni.

valamint idetartoznak a pozitivista életrajzok. inkább deduktív.) A periódus szó történetét 1. vallási. általános tételekből levezető. nemzedék. nem szólva a részletkulatókról. mechanizmus stb. a bevezetés végén.8 Ilyen részegységek : a korszak. részegységekre való bontását is jelenli. Sors vagy Mechanizmus) nyilvánul s így a felosztás a törvényszerűségből következik. kultúrtényezök. fejlődésréteg. Vannak. társadalmi. eszme. szembenálló pólusok. Végeredményben kétféle alapmódszer érvényesülhet bennük : 1. inkább induktív. de a felosztás inkább az áttekinthetőséget szolgálja. környezet. hullámszerűség. Schleiermacher: „a történelem az etika képeskönyve. 2. elkülönítő. irodalmi. empirikus. művészeti tudományos megalapozással. politikai. az ideálistól a konkrét felé haladó a priori módszer. rendesen szaktörténészek követik. rövidebben minden történelemszemlélet periodizálással jár. akik a történelem egészét egyes események egyszerű összegezésének tekintik. szélső megfogalmazása Rankenál:" „a korok közvetlenül viszonylanak Istenhez" és Heussinál: „csak monográfiát lehet írni". néplélek. kultúrkör. mint pl. korszellem.' Windelband. valamint idetartozik Breysig mechanisztikus történelemszemlélete. melyben több-kevesebb rend vagy összefüggés van. típus. faj. század. Ezek a kisebb egységek különböző összetevők eredői lehetnek. rendesen filozófusok alkalmazzák. tisztán racionális. táj. Az itt következő tudósok ismertetése természetesen a főszövegben. gazdasági. Rickert. nem említve az értékbölcselőket. mások a történelem egészét többé-kevésbé részekre tagolják. a maguk helyén történik.. egyéniség. kiknél maga a történés elvész valamilyen időtlen. egyes adatokból összerakó.9 nelem' egészének szemlélete egyúttal annak feldarabolását. szélső megfogalmazása Hegelnél: „a történelem a szellem öntudatosodási folyamata" és Comtenál: „a történelem az ész fejlődése a teológiai és a metafizikus fokon át a pozivitizmus irányában". egységesítő. 8 . a konkréttól az absztrakt felé haladóa tényekhez szorosan tapadó a posteriori módszer. kiknél azonban hiányzik az egészre vonatkozó gondolat. ritmikus változás. melyeknek egymásra következésében valamilyen törvényszerűség (Isten. egyeshez viszonyító. haladásfok. közösség. általánoshoz viszonyító. stílus. tehát történelmen kívüli érték illusztrálásában (Kant.

Láttuk a történelemszemlélet vázlatos útját és vele összefüggő módszereit. 1(1 .10 A felosztások egészen máig ezen a két úton haladtak különkülön. másrészről üres légvárépítéssel fenyeget. kezdve ott. Történtek ugyan kísérletek a két szempont összeegyeztetésére. fejezet. de ezek a két véglet közelebbhozásánál többet nem jelentettek. Ilyen pl. Ez egyrészről vakondlátókörrel. ahová viszszaér emberi tudás és emlékezet. Gundolf Shakespeare könyve (1911) és Ungernak Hamannról írt műve 1911. de ezen belül is megvan a kétféle irányzat mindjárt a két első gyakorlati megvalósítónál10. Pedig ennek a kérdésnek az eldöntése. a két út öszszehozása a történetfilozófia gyökérkérdése. ezekután kezdjünk hozzá a kérdés rendszeres történeti áttekintéséhez. az úgynevezett szellemtörténet. (A kettöség lélektani okára a következő fejezet mutat rá). láttuk problémáit. Bővebbet 4.

Még egyszer találkozik a matematika a történelemmel Laplace valószíriüségszámitásában és a statisztikában (Quetelet).1 abl. A z ember a térben és a jelenben tagolni tehát csak olyasvalami él. Ezek közül is kezdetben csak olyaHogy az időszemlélet később alakult ki. fejezet.1 ami Időt segítségével lehet. a matematika és a fizika találkozása. Emlékezetében nemcsak a elődeinek hagyományai is. özönvizek elmosódó emléke. hogy miért szerepel a mozgástanban is. aránytalanító tégelyben keletkeznek a hitregék félelmek is. világomlások. De megőrződnek így hagyománya. (Íme a történelem. hogy az idöhatározók a helyhatározóragokat vettek át. Rotatio. Pl. L. ö.2 ilyen elsősorban a természeti jelenségek változása. azt bizonyítja az is. A távolt megjárta s ezzel szétoszlatta titokzatosságát: az időt pedig tagolta s így tette a világos megismerhetés számára hozzáférhetővé. Ez egyúttal megmagyarázza azt is. mondák. amelyeket pedig újabban szeretnek légmentesen elzárni egymástól a szellemtudományok önelvűségének hamisan elgondolt hangoztatásával. Pesttől Bécsig. rag). 4. (Fátum.Első rész: KOSMOS. tagolatlan Ebben és a együtt világosan elkülönülve a jelentől.) Az ember emlékszik múltjára. A térrel és az időküzdenie. 2 Fizikailag megfogalmazva a dolgot. az-ig pedig nyomosító elemmel ellátott lativusi (tehát helyhatározói) ragból ered. hanem Ez az emléktömeg gomolyagként ott lappang a tudat hátterében és egymásra keveredik benne a közelmúlt s a régi a nagyító. 1 . emberöltök régi saját élményei őrződnek meg. 1. térbeli. jelenlévő és mégis van idővonatkozása . Ez az időszámítás kezdete. hol a-tól eredeti jelentése nyilvánvalóan térbeli képzetre utal (tő „Stamm" -f. vel meg kellett amelyek a távoli dolgokkal bizonytalan rettegésben tartották az ősembert. meg az időszámításban is a szám. az időt átéli. ilyen egyszerűen minden mozgás (s f 0). a magyarban tegnaptól holnapig v.

júl. A z időszámítás a keretet. amit értékesnek tart. majd papiruszra írva (kezelhetőbb és változatosabb). Összegezve tehát.és történelemszemlélet csak ott keletkezhetett. 17—19). még élénkebbé tette az idő menetének szerintük való elképzelését és tagolását. Évezredekig tartó önkéntelen észlelés és tudatos megfigyelés készítette elő ennek a lehetőségét. melyből kiolvasható a jövendő. másrészt új emlékezetet fenntartó napló (évkönyv. krónika) formájában. az éjjel-nappal váltakozása vagy az évszakok visszatérése. időtlenné tenni annak az emlékezetét. Ezért nem keveredett pl. az ember az időszámítással és a régi hagyományok. 4241. e. mint pl. ehhez hiányzik belőlük a távlat. hanem a csillagvilág hosszabb tartamú. a csillagokat égi írásnak tartották. ahol a periodizálási alap. feljegyzés. Több változatosságot nyújtó alap kellett ahhoz. bár már a Kr.12 nokat választhatott. az írást. * * Nagyobb távlatú idő. a vázat adja csupán: a történet tartama az embernek abból a törekvéséből ered. egyrészt régi emlékezetet őrző hagyomány. e. körszerű. Azonban ezek az időszakok aránylag rövidek. ötödik évezredben felismerték a Nilus áradásának évenként visszatérő szabályosságát s naptár készítését is korán megkezdték. nem nyilt. vagy a humanisták dicsőségvágyának is. kezdetben kőbe vésve (hatalmasabb és állandóbb).) Ilyen célra használja fel a jelet. egyszínűek. (Kr. nagyobb távlatú forgására épül. . a temetkezési szertartásoknak. a babilónok. valamint új élmények feljegyzésével megveli történelemszemléletének alapjait és megkezdheti a kiépítést. mivel a természeti jelenségek visszatérő hullámszerűségéhez van kötve. hogy igyekszik megörökíteni. Az a körülmény. az időszámítás nem a közvetlen környezet rövidtartamú időszakaszain alapul. Mezopotámiában számították először az időt a csillagok járása szerint. amelyeknek szabályossága egyszerű. zárt. bizonyos elemi berendezkedésen túlmenő tagolásra nem alkalmasak. hogy a primitív képzelet megszemélyesítette ezeket. Ez az időfogalom. egyszeri. feltűnő s nem túlságosan hosszú idő múlva ismétlődnek. történelmi. időbeli világkép az egyiptomi időszámítás alapján. (Ez az alapja pl. Az első világképekben az idő mintegy a tovahaladó jelen köré csavarodik. A szumirok és szellemi örököseik.

az özönvíz. ez a „sor". . ezután jön a nagy választóvonal. Innen ered 3 A kérdés asztrológiai vonatkozásait és feléledését az újkorban 1.:1 Eljutott Indiába. 60-szor 60 = 3600 év ad egy ilyen nagyobb egységet. Perzsiába. a zsidókhoz. Kínába. (Keleten ez még ma is általános. nyoma megvan az Újszövetségben.) Most már a vég felé közeledik a világ és a tizenkettedik kor végén jön a nagy megsemmisülés (későbbi. a babiloniak is az égitestek szabályosan körbenforgó (— legalább is ők így hitték —) pályájának a mintájára képzelték el a világegyetem folyását. Tartamát úgy kapták meg. a mai Keleten még élés napjainkban Nyugaton is megint kezdik a kozmikus összefüggéseket keresni. mind vízóra formájában. valószínűleg iráni motívum) tűz által. mint az óra s nem véletlen. 12szer 12 sor alkotja a nagy világévet. A z egész elképzelés olyan. fejezet. Egy ilyen körforgás a nagy világév. A tizenegyedik kor végét Nagy Sándor jelenti. hogy minden vallási világelgondolás az idők vége felé helyezi magát!) Ez a roppant csillagmechanizmus elbűvölte az egész ókort. az egyházatyák sokat küzdenek ellene. BollBezold i. elkerült Egyptomba. hogy alapszámaikat a 12-t és a 60-t összeszorozgatták.) A teremtéssel indul meg a világfolyamat. valamint 4. hogy Babilonban ismerték az órát mind napóra. Azután egy új teremtéssel kezdődik megint elölről az egész. mindegyikben egy-egy csillagkép uralkodik.13 Mivel pedig az ember hajlik arra (— mást nem is tehet —). Ez 12 főperiódusra oszlik. az első 10 kor a 10 őskirály uralma alatt áll. (602. hogy meglévő ismereteibe rendszerezzen bele mindent.122 = 518400 év). (Ez is mutatja Nagy Sándor világbirodalmának nagy jelentőségét az egész antiquitásban. (Jellemző. m.

akár a mai csillagászok (Ciceró pl. Természetesen vallásos körben forog az értékelés. ez pedig felül áll az olyan ezerszámra felhozható egyes tényeken. mint pl. ezért kell vándorolnia a léleknek (pl. az egész világfolyamat csupán ennek a túlvilági Ítéletnek előkészítő alapja. 2. ennek a végén jelenik meg a Gonosz. Határozottabb formában az indogermán népeknél van meg a történelem minőségi értékelése. A harmadik 3000 évben a Gonosz eljön a földre és gyölri a főterem!ményt. Érdekes. Egyptomban találjuk az ilyenfajta gondolatok első csíráit a a túlvilági hitben. liogy az indus. Ahura Mazda 6 nap alatt megteremti és berendezi a világmindenséget. csak a semmi nyugalma. vallási és filozófia irányok szembenállása. a perzsa hivatalos rendeletek a végtelen idő tana ellen vagy a görögség nietzschei pesszimizmussal megrajzolt képe ellen felhozható érvek. 4 . perzsa és görög gondolatvilágot részleteiben elemezze. az egész világ célja a megtisztulás. hol nincs fájdalom. azonban a célpont mindegyik nép felfogásában más. a buddhista dhammatan). 0) képviselve van. A z első szakasz a szellemi teremtés ideje. gépszerű a konstrukció. a számok törvényszerűsége mögött nincs tartalom. Áriman pedig a gonosz lelkekben szerez szövetségest. Zoroaszter. A perzsák optimista teizmusa a J ó (Ahura Mazda) és a Gonosz (Áriman. A z élet csupa fájdalom.4 1. de Ahura Mazda visszaűzi a sötétségbe. hogy a klasszikus görög és latin írók úgy dobálóznak a nagy számokkal. Angra Mainyu) küzdelmének tartotta a világfolyamatot. a szűz Természetesen nem célja a dolgozatnak. hogy mindhárom matematikai lehetőség ( f . A tartalom akkor kerül szóba. A lélek a túlvilágon megítéltetik. A hangsúly a világkép egészének rövid jellemzésén van. amikor az ember értékkülömbséget lát két egymásutáni állapotban. az ind. de a negyedik korszakban a három ezerév mindegyikének kezdetén megjelenik egy-egy Megváltó. Babilónia 472. teljesen quantitatív jellegű. míg vissza nem jut az Üsistenhez. Itt a világegyetem valamilyen határozott irányban halad. —. A második szakasz az anyagi teremtés korszaka. Az indus spirituális nihilista. 12000 éves nagy világfolyamat 4 nagy 3000 éves szakaszra oszlik.14 az. Azonban a nagykeretben elvész az ember. ciz embed.000 éves emlékeiről beszél). nincs szenvedés. a Brámánhoz vagy a Nirvánába. a test a lélek beszennyezett ruhája.

Hasonlóképpen van álló láto1000 év a nésével is fokozza.15 tői születendő Soshyant és legyőzik a Gonoszt és a harmadik jön az utolsó Messiás uralma ezeréves boldogság lesz. Ebben a pesszimista körben marad meg a görög t* gondolkodás mindvégig és nem jelent elszabadulást Belőle sem Platón ideális világa felé vágyó bölcselkedése. Legkifejezőbb elmélet. vergődés. 500 után) és mivel a görögök általában anyagibbnak képzelték el a világmindenséget. Poseidonios fejti ki részié- . az egyéni. sem Epikuros mának élő.- 3. telenedését jelzik. szellemi teremtés 1000 az anyagi teremtés I küzdelem a földön Zoroaster Soshyant I 2000 I 4000 3000 5000 6000 7000 8000 10000 9000 3. Ezután Ítélet. „Oda kell a dolgoknak visszatérni. az ezüstkor 3000. ho£y a világ állandóan züllik. sem a Stoa céltalan erényessége. e. A görögségnél már Hesiodosban megvan. a vaskor Zoroaszternek ^ mindhárom " - arról. A z utolsó kor ugyanis már a földi menyország. hogy a legnemesebb a ** elem. A görögök pesszimista realizmusa úgy találja.) „ A születés szerencsétlenség" — véli Herakleitos (Kr. Megváltó jelen 1000 boldog év Ítélet 11000^12000 / (A konstrukció rás gondolata!) itt is az idők végére helyezi a jelent. a tűz léggé lesz. míg el nem jön az új Megváltó. mely lyamat silányulásként felfogott voltának az Ovidiusból közismert arany-ezüst-réz-vaskor túrában. a levegő vízzé. holnappal nem törődő tanítása. úgy gondolja világfolyamatot. kor mása A z indus a züllést még az időlarlam csökkearanykor 4000. a réz1000 évig tart. a földi ''„történelem" a földi fokulszimbóluma megvan létet bűnös ^ r . a víz földdé. e. a mindenségtől állapotnak tartják. A J ó győzött. Tűz emészt meg mindent. hogy az ő jegyében négy érc sorrendjében síilyed. Fontos a Messiásvá. ahonnan előálltak és bünhődniök kell érte az időnek rendje szerint" — mondja Anaximandros (610/9—546 Kr.. A z 2000. ezt a végképpen lezüllött világot azután tűz emészti meg. Mindegyik elszakadt mindegyikben gondolatkör vallásos. A silányuló ércfajok az egymásra következő korok elérték.

örökkévalóság — véges idö. aztán hirtelen rombadől az érckép. az emberi életkorok (születés—gyermekEz a négybirodalomelmélet lett Augustinustól a keresztény történelemszem- kor—ifjúkor—férfikor—öregség—halál) egymásrakövetkezése. Dániel próféta látomást lát. Tehát úgy gondolták a folytatást. méd-perzsa. ö. (L. de közrejátszottak benne más természeti jelenségek is (az ember magán kívül keresi a mértéket). növekedése. hogy az egymásra bukó babilon-asszir.) Eszerint a 12000 éves világperiódus a végtelen időbe van beleágyazva és ebből bármikor eljöhet egy új hasonló világfolyamat. Ezért tételeztek fel egy legeslegvégső elvet.) — Érdekesen kapcsolódik ez a kérdés a legújabb exisztenciafilozófiához. Egyébként ilyesféle mesemotívumok gyakran találhatók a primitív népeknél is (pl. 4. makedon-görög és római (?) világbirodalmak után eljön a Messiás uralma.5 A z Ószövetségben egy nagy nagy szobor áll is megvan. a növények keletkezése. u. Tőle kerül Ovidiushoz. Közrejátszott ebben a körforgásgondolatban a babilon csillagászat is. istenség A minden és ott újra körfor- testi salaktól. A z elnyomott zsidók nacionalizmusa ezt úgy magyarázta. az osztjákoknál).16 tesebben az ősállapot bölcsek-kormányozta paradicsomi szépségét. 4. hogy a cél elérése után megismétlődik az egész folyamat megint elölről. 6 A 5 a szamszara de az gondolata.) . valamint szervetlen jelenségek (az esővíz) körbenforgása is. ezüstmellel. kibocsáthatja magából a megtisztult a Nirvánába a bármikor lelket és kezdheti görögök materialistábban igyekezték megmagyarázni a Ennek a kezdeti éden gondolatának a racionalizált mása a rousseaui „vissza a természethez" vagy a Fichte-féle első ősnép feltételezése. A perzsák a végtelen idő elméletével segítettek (zrvana akana. Szt. Ágoston szembeállítását. ott a kapcsolat létrejöttéről is. amely felüláll az isteneken is és ennek a végzéséből forog minden körbe-körbe. 2. vaslábelőtte aranyfejjel. Lucretiushoz (itt más sorrendben) stb. virágzása és hervadása. bakkal és kevertérc végtagokkal. A világfolyamat ezekben az elgondolásokban már valamilyen határozott cél felé halad és ezt a célt el is éri. fejezet. (L. (L. De nem tudtak az elért céllal mit kezdeni.) v. A z indusoknál megvan megnyugszik gást elölről. vágytól megtisztult lélek eljut a világszellemben. lélet alapja a fenti meglehetős kétes magyarázattal. fejezet. fejezet.

„Ettől az időtől kezdve a történelem egy testté lesz és az itáliai és líbiai Lotz János : A történelmi Világkép 2 ^SiNtyN . Nagy Sándor birodalma pedig a görög műveltséget. Aristoteles kevésbbé. mert közelebb hozta az ókori népeket. A világbirodalmak kialakulása ezt még jobban előáegitette. a perzsa világbirodalom elterjesztette a perzsa dualizmust. Ezt a sort Poseidonios (Kr. ez a pythagoreusoknál. e. itt ugyan sok egymás mellett létező világ lehetősége van feltételezve. de általában az ókor történelmi képét a Cocytusszerű körbenforgás szabta meg. Pl. a legvégső. Babilon áttelepítette az alája kerülő törzseket. de egyúttal új világtavasz kezdetét is látták benne. A körbenforgás végső elve a Sors. Platón is ennek a híve. a sztoikus heimarmené és az epikureisla ananké vagy akár a mitológia Nornái. mindenek felett álló princípium. 135—51) többek közt a következőképpen kapcsolta össze : Hasonlóképen megvan ez a gondolat Egyiptomban is valamivel később. de lényegében kevésbbé szabályosan és az egymásmellettiség kidomborításával ugyan. bele a Stoa bölcseletébe a „mindenek visszatérése" gondolatában és nem jelent lényeges változást Epicuros rendszere sem. a görög Nus. de ez kerül pl. Voltak a világfolyamat egyszeriségének is hirdetői. Ezek az elgondolások kezdettől fogva keveredtek. Ez van meg a koragörög természetbölcselőknél. de mégiscsak az egymás után keletkező világok képe tér vissza. melyek az atomok esése közben a véletlen szerint keletkeznek.17 kérdést. de főképen a római birodalom fűzte össze az ismert világot. Mechepso és Petosiris csillagászok a Sothis-csillag lenyugvását világvégének tartották ugyan. a perzsa végtelen idő. a Végzet. mint az indus Braman (világszellem). Herakleitosnál a tűz—levegő—víz—föld sor után a tűz megemészt újra mindent és kezdődik elölről minden.

hitregékben és mondákban az egész nép hite fejeződik ki a világteremtéséről. az első emberről. áradás stb. a jelen állapotról nem esik szó. Ebben egy a Gilgames-eposz. Céljuk mindig az emlékezet megőrzése vagy tanító célzatból vagy egyéni dicsőségvágyból. határkőjelek. városhoz. a tényleges történetírás. évkönyvek. dögvész. gúlaépítés. mítoszok. a kereszténység. mert friss tényekről emlékeznek meg. Ebben az irracionális. mely szakít a körbenforgás gondolatával. A kezdeti történetírás szimbóluma lehelne az az . mely a gnoszticizmus zavaros tanításaival és a közeli világvégét jósoló jelenések könyveivel lejáratja ezt a kort." (Polybios 1. nagy háborúk. 2. személyhez. a Mahabharata. A birodalom minden kultusztisztelete roppant egybeolvadást idéz elő. Tárgykörük kicsi. várostörténetek. emberfölötti küzdelmekről szólnak az utódokhoz. Éppen ezért lokálpatrióták mind. A két irány egyesítése korán megindul. emlékezete az ősök nagy tetteiről. A z új emlékek feljegyzése szűkszavúbb. A mondák. de a történettudomány mégis innen indul el. hagyományok feljegyzése kritikátlanul történt. szárazabb. 1. a zsidók választott népnek nevezték magukat. A hagyományokban. az emlékek feljegyzése szerényebben indul meg a fentebb említett két irányban: 1. új emlékek feljegyzésével. A z események közti összefüggést nem keresik.. ami feltűnő. Mózes és Homérosz. Csupán a változásról beszélnek. de természetesen a vallás. A z egyiptomi papok gyermekeknek nevezték a görögöket. Teljesen kifelé ható expanzív. de megbízhatóbb. ezek barbárnak tartottak mindenkit magukon kívül. 3. naiv világban nyoma sincs tudományos hitelnek. szörnyetegekről. Csak arról tudósítanak. A vallási fantazmagóriák kora ez. emlékoszlopok. a babona és a sovinizmus az irányító az események magyarázatában.18 események egybefűződnek az ázsiaiakkal és a görögországiakkal s mind egy cél felé haladnak. hősökről. pontifexlisták. a babiloni tudósok viszont lenézték őket s így tovább. * • * így képzelték el a világfolyamat nagy keretét. csak az elszigetelt adatokat jegyzik fel a király listák. Megindul a keveredés. Mind benne éltek a nép világképében és ez volt az alap a kialakuló felső kultúra számára. de mögöttük készen áll már az új világszemlélet. Szentségtörésnek tartották volna változtatni rajtuk. félistenekről.).. régi hagyományok és 2. vagy törzshöz kötött.

Egyebütt az ókorban laza törzsszervezetű népeknél vagy egy kényúrra beállított despotizmus uralma alatt ez a fordulat meg nem történhetett volna. mert ilyen nincs. 3 % 1. Felvetették az istenhit keletkezésének kérdését és hősökimádásával. Herakles nem ölhette meg a hidrát. 8 Ez emlékeztet a felvilágosodás és a marxi történetfilozófia felfogására: „a dogma kritikája a dogma története". amint az írás istenasszonya. hogy adataik közt igen sok figyelemre méltó és megbízható akad. köznép számára való szükséges fékkel magyarázzák. valószínűleg egy nagy kígyót ölt meg. hanem megvizsgálták a jelenségeket önmagukban. e. Ilyen előzmények után történik meg a történelmi élet egészen új elképzelése az athéni történetíróknál. Herodotos1' (Kr. (Spiegelberg: Die Glaubwürdigkeit des Herodotos. Lukianus (Kr. Ermann-Ranke . Ezen a fokon maradt meg az egyiptomi.000-et. A közösséget. u. Egyiknek sem akartak semmi hitelt adni. a szükségről és az utánzásról. míg nem aztán a legújabb kutatások kiderítették. hogy természetes úton alakult-e ki. mely a fáraó cselekedeteinek feljegyzését úgy ábrázolja. Seschan az élet fájára írja fel őket.) 7 . zsidó történetírás és itt volt a görög és a római történetírás kezdete. az államot tekintik a történelem hordozójának s ezáltal szervesebb szemléletre tesznek szert.19 egyiptomi relief. Ágypten und ágytisches Leben im Altertum.7 A z eljárásra pedig jellemző példa az Ószövetségből (Herodotos is megemlékezik erről): a zsidók ellen vonuló fáraó seregében j^stjs^Jört ki és sokan mégfiaTtak. A z eltávolodás a görög racionalizmussal indul meg. Szóba kerül a nyelv eredete. papi kitalálással. a kritika elsajátítása végett. 484—425) utazni indult. hogy saját szemével gyűjtsön tapasztalatokat. A filozófusok szakítottak a népi istenhittel és valami ősanyagból akarták magyarázni a mindenséget. Ő k se tudtak szabadulni a Végzettől. 125—180) pedig később az államügyekben való forgolódást ajánlja a történetíróknak. hogy lekiildé az Ür az ő angyalát és levága közülük 180. Herodotos sorsa érdekesen emlékeztet Anonymuséra. Nem látták mindenben felsőbb hatalmak beavatkozását. ezt a Krónikák könyve úgy interpretálja. Tübingen 1923. I. 8 Beszélnek a kultúrfejlődés két tényezőjéről. babilon. vagy pedig közmegegyezés eredménye. de elemezték a problémákat. racionalizálják a hagyományt. A logographusok szembefordulnak a mondákkal. A történetírásban is érvényesül ez a kritikus szellem.

hogy segítségével előre be lehessen rendezkedni a jövőre. hanem összefüggést keres közöttük. minden ember testvér. (I. lényegében minden mindig ugyanaz. fejezet: a reneszánsztól a felvilágosodásig) történetfilozófiájának. művébe beleveszi az egész ismert világot. 201 —120) történetírása. hogy ő ír először világtörténelmet.) Látja a a feszültséget a vezető és a tömeg közt. 22. alkotmányban látja. A további egyezések egész sorát lehelne még találni. Feltűnik azoknak különbözősége. A z államok „lelkét" az. Nem tartja elegendőnek a történeti események egyszerű elbeszélését. politikai kapcsolatba a népeket. kezdeményező voltát és radikálisan szakít a múlttal. Két alapjelenségben véli felfedezni a végső rugókat: a változatlan emberi természetben10 és a változó történelmi tényezőkben. e. Ez az irány azonban csak kis városállamokat. a történelmi változásokat az állami (ma társadalmi !) rétegek eltolódásával magyarázzák. Kezdődik az 10 Ugyanaz a felfogása az analízis (3. Ezek mellett az elméleti viták mellett Thukydides (460—403 után) valósítja meg a gyakorlati történetírásban a közösségi elvet. ezért a jövő mégis határozható. nemcsak kívülről jöhet a megsemmisülés. de látja ennek a változásait is és vele az államok Végzetszabta bukását. apró közösségeket tárgyal. Az ismert világ tágulásával gyarapodik az idegen népekről való ismeret is. A „világtörténelmet" a világbirodalmak tették lehetővé. mert „minden államnak." Ebből a kettős forrásból. Ő is tudatos. A Stoa már azt hirdeti. ezeknek eredője a történés. a római világbirodalomból és a sztoikus humanitas eszményéből fakad Polybios (Kr. Athén és Spárta háborúját alkotmányaik külömbözőségével magyarázza. Érzi elsőségét.) Ez a pszichologizmus a típust keresi. hogy a z ő kora előtt semmi nagy dolog nem történt. virágzása és hanyatlása" (VI. tehát történetírása merőben praktikus célú. hogy nem lát fejlődést a történelemben. mert ezek hozták közelebbi. . 11 Ez a gondolat is a felvilágosodás filantropizmusára emlékeztet. kijelentvén. minden politikának természete szerint megvan a növekedése. Terjed az univerzalizmus gondolata. tudja. Ebből következik az is. hogy nincsenek nemzetek. (I. 1.20 Megindul az államformák elméleti megvitatása Piatonnái (428/7—348/7) és Aristotelesnél (384/3 -322) a legjobb állam problémájával kapcsolatban. 51) és így önmagában is kiélheti magát. Látóköre tág. az oikumenét.

21 összefüggések kulatása és kialakul az összehasonlító kultúrtörténet (Demokritos, Epikuros, Poseidonios, Lucretius). Ennek a gazdag etnográfiai irodalomnak a vége felé már a más világképű barbároktól való félelem is megszólal (Tacitus Germániájában pl.)12 A tér tehát tágult, az egész ismert világot átfogja már a történetírás. A z időben azonban mégsem tudnak eligazodni. Egész időszemléletük térszerű, a történelem együtt jár a földrajzzal. Jellemző az egész antik történetírásra az, ahogy Plutarchos (Kr. u. 46—120) kezdi a Párhuzamos Életrajzokat: „Valamint a földrajzokban a történetírók .. ."1:t így a történetírók is körforgásnak látják az idő útját. A Sors, a Végzet áll az események fölött, ez forgatja a kis dolgokat is körbe-körbe csakúgy mint a világegyetemet. Polybiosnál az alkotmányok váltakoznak hasonlóképen : Monarchia

Ochlokrácia

Tyrannis

Demokrácia

t

Aristokrácia

i

Oligarchia Ugyanez a körbenforgás van meg Liviusnál, Tacitusnál („mint az idők, úgy váltakoznak a szokások is) és Septimius Severusnál is („Minden dolog körbenforog.'1)14 Tehát hiába vetette fel Tacitus a „sine ira et studio" gondolatát, hiába volt meg az antiquitásban ez a vágy az objektív történeti megismerésre, nem tudtak kiszabadulni a jelenből és
12

Az etnográfiának, az új ncpek megismerését rendező tudománynak, minden nagy világkép betetőzésénél és szétbomlásánál és az új felfogás előkészítésénél döntő szerepe van. (1. minden fejezet vége felé.) 13 A két tudomány még Bél Mátyásnál is együtt van. Ez a szemlélet jellemzi az egész felvilágosodás történetírását. (L. 3. fejezet.) " Diodoros I. 1; Livius 45., 41; Tacitus Annales 3., 55; VitaSeveric. 14.

22 időszemléletük körbenforgó, azaz ahisztorikus maradt.15 A kör szétszakítását egy merőben új világszemlélet, a kereszténység végezte el.

Függelék: A föntiekben csak azokat a kultúrákat tárgyaltuk, amelyek szorosan folytatódnak a következő fejezetekben. Azonban a gondolat helyességének bírálata végett kereshetjük és meg is találhatjuk a körbenforgás gondolatát távoleső kultúrákban is. Pl. Kínában a tsu-Hsi (1131—-1200)-féle bölcselet is rotációsnak látja a világfolyamatot az évszakok analógiájára: Elől a tavasz rügyfakadása, azután a nyár szépsége, majd az ősz bősége s végül a tél takarékoskodása s azután jön újra a kikelet a világmindenségben csakúgy, mint a természetben. A zsidóknál 1. Prédikátor könyvének első részét. Sőt még magyar mesékben is található ilyesféle gondolat. (Kandra: Magyar mithológia.)

A körbenforgás gondolata azonban egészen máig kihat. pl. az óra beosztása. A történés ismétlődő volta is fel-felújult a reneszánszban és legújabban. Sőt a nyelvészetben is található ilyen rotációs elmélet. (Grimm magyarázata az indogermán explozivarendszerröl az első germán Lautverschiebunggal kapcsolatban vagy Baesecke ófelnémet magánhangzó elmélete.)

15

I

2. A d d e u m
(Dualitas.)

A keresztény világszemlélet lényegét Jézus Megváltóvoltába vetett hit adja. Egyébként sok eleme megtalálható az akkori antiquitásban: erkölcsi téren Gamaliel és Hillel szelíd tanításai, a Messiásvárása, Stoa humanitása és kozmopolitizmusa, a próféták lalok, de a Megváltó eljöttének ben van meg. A kereszténység merőben új világszemléletet jelent. Transcendenssé válik az életfelfogás : „az én országom nem e világból való." Ebből következik és a sötétség fiai között: az e világban való dualizmus Isten fiai „Adjátok meg Istennek, ami az Istené emberek való szalátszó

az ókor reménysége a megszületendő Gyermekben közös gondobizonyossága csak a keresztény-

és a császárnak, ami a császáré." Ez a dualizmus jelenti a kiválasztottság partikularizmusát: közé, mint „Ügy küldelek titeket az közé" és a minden A juhokat a farkasok mással tudatos

szembenállást; ,,aki nincs velem, ellenem van."

kítás kijelentése : „hallottátok, hogy megmondatott a régieknek . . . én pedig azt mondom néktek" követi a tradíciót elismerni szavakat: „nem azért jöttem a világra, hogy eltöröljem a prófétákat." Ez csakis befelé forduló individuális hit által lehetséges: „te pedig elrejtezvén belső kamarádba." A hit az univerzális missziótudatot teszi kötelességgé: „elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket" bizonyos autoritativ jelleg azonban megmarad:

„amit ti megköttök a földön." A z egész világkép fölött Isten providenciája, gondviselése visel." Az evangéliumok A az új világszemlélet levelek két lényegét időben kort adják, a el páli (vagy Pál apostolhoz közelálló) az új tanításokat. 1
1

őrködik : „a ti mennyei Atyátok gondot

helyezik

Zsidókhoz írt levél

különböztet

Kissé szokatlan ugyan az evangélumokból kiindulni, de ez az egyetlen helyes módszer. A lényeg, amely a következőkben kifejlik, itt van.

a középkori drámával. a körbenforgást teszi Origenes (185—254) világmagyarázata alapjává. Cyprianus (200 k. 4. l. akinek görög-keresztény szintézise így nem is vált hivatalosan elfogadottá. VilágkróniEz válik a mi időszámításunknak is alapjává a 6. mely a 18. törvény (zsidók) kötött Istenben. csak a ker. Dialektikát könnyű belevinni a fenti tagolásba. krónikáját. ö. Isten nélkül. 7 Dempf (Sacrum Impérium) Eusebius szír származásából magyarázza világ. a természeti állapot (pogányok) — törvény (zsidók) — evangéliumi szabadság (Jézustól. felvilágosodás (Lessing). az állammal. szabad. Nagy Konstantin) pedig új helyzet elé állította a keresztény történetírást.5 Egyéb nézetei a körforgás mellett. században megújuló egyházatyatanulmányozások által kapcsolódik ide. Lessing: Die Erziehung des Menschengeschlechts. íráshoz csak apologéta vagy tanító célból fogtak. ö. alább). Comte függnek ettől! ! Az ó-közép-újkor hármastagolása máskép jött létre (1. újjászületésgondolat játszik benne szerepet. fejezet. az anyagnak angyallázadásból való magyarázása. a preexisztencializmus elfogadása. 5 v. 2 . A z első tudományosan kifejtett gondolatok is inkább pedagógiai képek. ö. A z első rendszeres felépítés a görög gondolkodáshoz kapcsolódik. antithesis . de jellemző módon a körforgás egyszerivé válik: Istentől — a világon át — Istenhez vissza. kereszténység szabad Istenben. 3 Történetfilozófiailag ez az első alkalmazása a háromfok törvényének (Drei Stadiengesetz). Joachim di Fiori.thesis természeti állapot. A kereszténység tudományellenes volt.) a természetes életkorokkal veti egybe a történelem menetét. Clemens (f 101) beszél az emberi nem neveléséről. 4 v. ö. 3.). A kép tudományos kiépítése azonban késelt. 6 v. — 240 k.2 Gazdagabb a római levél tagolása: a történelem felépítése hármas11. Felesleges és ködös. századtól (Dionysius Exiguus (525 1.) Joachim di Fiori.24 meg: a kijelentés elolt — a kijelentés után. a római birodalommal kötött kompromisszum (milánói edictum 313. Scotus Erigena (800—877): „Finis totius motus est princípium sui" vagy v.4 Tertullianus (160 k. 4—5. fejezet). A következők (1. Eusebius 7 (270 k. synthesis . manicheusok) mellé helyezik Origenest. 2. Hegel. A kereszténység tudományellenessége lassanként megszűnt.— 340 k. — 258) pedig a hat teremtésnap gondolatát alkalmazza a történelemre. új kijelentés'5 várása a többi eretneknek tekintett szekta (gnosztikusok. Lessing.

Azonban a literatúrában sem marad el az egyház a pogányság mögött (már a tudósokkal büszkélkedik !). (világ = római birodalom) . Görög nyelvű krónikáját Hieronymus (350. 1. rómaiak . folytatva a zsidó törzstörténettel. első (185 k. Teoretikusan kifejti Francesco Petrici : Della história (1560. Cues a 18. Babilon. 1.25 kája foglalja egybe a hagyományt. babiloni fogság. Ailly Péter 1789 M-re. médek. k. Porphyrius meg Julianus. Salamon. özönvíz. 9 A világ végét kezdetben általánosan közelre tették. római (??) birodalomra szoktak magyarázni. A keresztény dualizmusnak megfelelően külön választja a szentírást.10 A római birodalom az utolsó világimperium. kik azt hiszik. görög-makedon. a Krisztus ellen dühöngő kutyák (!). Bábel tornyáról és az özönvízről. Cárion (Melanchton barátja 2006-ra várta az utolsó Ítéletet. Ranke ad neki új megfogalmazást. Dávid. Augusztinus szakit evvel a felfogással. 4. lendületet a kereszténység után a felvilágosodásban kap (Voltaire. régi séma eredetmonda (Mózes könyvei) a teremtésről. (L. Azután is gyakori: Joachim (f 1202. írói lexikonában (De viris illustribus).) fele). Pico della Mirandola 1994-re . 2. Ez tartalmazza a négy egymást felváltó világbirodalom post eventum jóslatát két látomás (a bálványkép széthullása és a négy fenevad) alakjában.) 10 A keresztény felfogás alapjául a zsidó ó szövetségi szemlélet szolgált. A vallásos melszőpontokhoz igazodtak a politikai birodalmak is Dániel alapján. asszírok.) 1260-ra . Jézus és az utolsó ítélet. 3. sz. babilon. A szilárd pontok a bibliából eleve adottak: teremtés. megvolt benne a lehetőség rá). Schlözer). melyet a 1. hanem a sztoicizmussal indul meg. tudják meg a követőik." melyet a közeljövőre vártak.) 8 . görögök. (Kr. a scripturát a profán irodalomtól. sz. II. Nicolaus v.) latinra fordította és 378-ig kiegészítette. Az adventisták szerint már 1844-ben megkezdődött a végitélet. e. ebbe a keretbe fogja be a világtörténetet8 időrendi táblázatok segítségével. méd-perzsa. ahogy célkitűzésében mondja: „tudják meg hát Celsus. Térfogalma általában a kereszténységnek megegyezik a római birodalommal. Bodin kirekeszti a történetfilozófiából ezt a kérdést. 2. k. — 420. külön a zsidók). Ezen alapul a tartalmi keresztény történetfilozófia. perzsák. a literatúrától. Ez két főrétegböl állt. Bábel. elsősorban a népek szerepelnek a hatalom egymás utánjában (kaldeusok. újabb a perzsa dualizmus hatásait mutató Dániel könyve. fejezet. elejére. az oikumenén túl való terjeszkedésre kezdetben nem gondoltak (mivel azonban a kereszténység szellemi mozgalom. hogy az egyháznak A világtörténet nem a kereszténységgel. Nála van meg a „középkori" irodalomfogalom megfogalmazása is legpontosabban.

nullos habuisse doctores. sed eum ipse tamquam dominus regit moderatorque disponit" — De civ. Tört. mindenütt ott van a törvényem (!) és vallásom . hogy a mi hitünket csak falusi együgyüségnek csúfolják. ducens in aeternam contemplationem spéciéi Dei" — Epist. „Discant igitur Celsus. 15 „Pulchritudo saeculi velut magnutn carmen cuiusdem ineffabilis modulatoris. . Ilyesféle katalógusok nagy számban találhatók Hieronymus után. a mennyiség szaporítása történeti szempont nélkül. Maic. De viris illustribus Prologus. .15 A történelmi folyamatban dualizmus nyilvánul a két állam. menynyien és milyen férfiak alapították azt. (keleten. Kornis." 11 Módszere ennek megfelelően az adatok halmozása. 1 3 De civitate Dei libri XXII. . sem doktorai. mely előttünk rejtett. — História adversos paganos. quia ad Christianos et Romanos. A z Isten államáról11* írt könyvében fejti ki történetfilozófiáját. quanti et quales viri eam fundaverint. 138. Romanus et Christianus accedo". Ad. suamque potius imperitiam recognoscant". cui tamen ordini temporum non subditus servit. 11 . A felgyülemlő kérdések rendszeres vizsgálata. . 12 „Ubique patria ubique lex et religio mea est . exstruxerint. A történelemben isteni világterv vonul végig „nem vaktában és véletlenül. IV. Ágoston (354— 430) műve. septentrionis copiositas. inkább ismerjék el a saját tudatlanságukat. hanem a dolgok rendje és ideje szerint. de ő nincs az időrendnek alávetve. északon. mint római és keresztény jövök".26 nem voltak filozófusai és ékes szónokai. fii. Dei L. adornaverint et desinant fidem nostram rusticae tantum simplicitatis arguere. . Porphyrius et Julianus rabidi adversum Christum canes. magnarum insularum largissimae tutissimaequc sedes mei iuris et nominis s u n t . Latitudo orientis. . 12 (A négy világbirodalmat Orosius az égitájakkal kombinálja és a méd helyébe egy déli afrikai imperiumot rak).). építették és ékesítették és hagyjanak fel avval. 14 „non temere et quasi fortuiter pro rerum ordine ac tempore occulto nobis. discant sectatores eorum. „Mindenütt ott van az én hazám." 14 A történelem századai strófák az Islent dicsőítő nagy énekben. sőt ő irányítja azt úrként és végezi mérséklőként. 33. A kereszténység büszke (és már kevésbé veszélyes) megvallása Orosiusnál (f 418) a római polgárság tudatával párosul. id. a növekvő anyag összefogása és az elméleti alapvetés Szt. — A cím és az ötlet Suetoniustól való. notissimo sibi (sc. meridiana diffusio. qui putant ecclesiam nullos philosophos et eloquentes. de Isten előtt jólismert. délen) mivel a keresztényekhez és rómaiakhoz. Deo. .

id est caelestis atque terrenae initia et finis incipiant demonstrari" — De Civ. XII. Hugó St. 2 1 -| 4 évet tévedett. qua duarum civitatum. aki mindennek ősatyja.17 A z Isten országa a Seth-től eredő ágon folyik a hat teremtésnap és az életkorok szerint és képviselői Krisztusig a Zsidók. qui hunc quidem mundum non sempiternum putant (görögök általában !). fej. 12—13 caput. de a folyamat a sztatikus túlvilágba torkollik. ifjúkor (iuventus) Dávidtól a babiloni fogságig 14 gen. 16 . Augustinus az első. csecsemőkor (infantia) ÁdámtólNoéig 10 generáció. Közben a keresztény éra szerinti időszámítás is általánosan használttá lesz (Dionysius Exiguus római apát (f 525). 1. 18 „De his. Marianus Scotus. Dei XV. egész a reformációig általános. sed aut innumerabiles (Epikur!) aut eundem unum certa conclusione saeculorum nasci et resolvi opinantur". 5 öregedő kor (aetas senior) a fogságtól Krisztusig 14 gen. Dei L. itt is használt (Cárion.27 az isteni és a világi között. Az egyházfilozófiában azonban mindmáig nagy szerepet játszik Szt. Paris 1681 az utolsó következetes követője. ezután jön az 1000 boldog év és a túlvilág. 1.. Beda : Chronicon sive de sex aetatibus mundi. A civilas mundí a négy birodalom során pereg le. XI. serdülőkor (adolescentia) Ábrahámtól Dávidig 14gen. Ágostont. Sleidanus (I. rész alapján nemzedékek szerint tagolja. ki mind a sztoikus. Beda (673—753) krónikája egész pontosan követi Szt. 30 Isidor : Chronicon . 4. öregség (senectus) Krisztustól az utolsó ítéletig. 16. 16 Elől a teremtés és Ádám áll. 2. (Stoa— pythagoreusok!) — De civ. mind az epikureista elmélettel élesen szembeszáll és ezzel az antik körbenforgást megszakítja. L. a katolikus egyházban Bossuet (1627—1704) müve Discours sur l'historie universelle.18 Bizonyos dinamitást nyer így a történet az isteneszme haladása19 kapcsán. 20 Isidor (f 636) krónikája. 17 „Nec essent alii homines nisi qui ex illis duobus nati fuissent". 1. 4. 7. Victoire) is a külső kronológiai „De ea parte operis. 6. A Jézus előtti korokat Máté 1. Ekkehardt. gyermekkor (pueritia) Noétól-Ábrahámig 10 generáció. szétszóródásuk után az egyház az Isten országa képviselője az utolsó ítéletig. Jellemző. a nyelvészetben a zsidóeredet hosszú ideig kísértő gondolatát. Augusztinus világképe az egyház hivatalos álláspontjává válik. Dei. A történelem is a teológia szolgájává válik. 3. 10 A felvilágosodás ennek racionalizálása. Ágoston. — De Civ.. 4. fej). hogy egy füst alá fogja az egész antiquitást.. L.21 A világkrónikái irány többi képviselője (Cassiodoros.

a virágzás melleit ott van a hervadás. a Noé-utód vadászatkedvelö Nimródtól. század első felében is viták folytak a bibliai kronológiáról.) I. Ez is éppolyan kritikátlan irracionális.22 Üj színt a gesta irodalom hoz a történetírásba. A törekvés a bibliával összhangba hozni. 21 Főbb képviselői: Cassidoros (411—570) elveszett. 4. Jordanes (552 De Getarum rebus gestis). brit Alfréd 849-901 .24 A kor duális felfogásának megfelelően külön műfaj a nemzeti történet mellett az egyháztörténeti monográfia. hogy a krónikák határeseményeivel összhangba hozzák (Noé. 33 Pl. mivel azután az utolsó ítélet jöhet csak. A krónikás formával nem igen keveredik. Franciaországban pedig a 19. A kor összes történetfilozófiai kérdését.28 rendhez tapad. olasz Liutprand 960. Újabbak a brit Nennius 822. fej. Nagy Károly fordulópont. annyira erös. A pogány állapotban Ez akadályozza a német történetírás kibontakozását a középkorból (L. szász Widukind 967. a kompozícióra is több gondot fordíthattak.) Világkrónikája: Cronicon Frederici imperatoris 1156. gestája Gesta . hogy Noéhoz és az özönvízhez kapcsolják. így származtatják a mi krónikáink (gestáink) Hunort és Magyart. francia Richer 1000. Ez a világ is a vége felé közelget. frank Erchanbert 826. Paulus Diaconus (720—790) História Longobardum. Toursi Gergely (540—594) (História Francorum et gestae regum Francorum) Beda (672—735) História ccclesiastica gentis Anglorum . Bábel-torony). Ez tárgya miatt is nemzetibb színezetű volt. 25 22 1146-ig adja a világtörténelmet. magyar Anonymus (12. Annyiban segít áttörni a megszabott sémát. csak azért. hogy a római birodalom folytonosságát mindenáron biztosítani kellett. Új szempontot (és gondot) adott egyúttal az. mint a krónika. Ferenc császár csak 1806-ban mond le a már teljesen tartalmatlan német-római császári címről. Csak arra kellett vigyázni. század) . a világkrónikáét és a nemzeti gestáét. Gildas (516—570 De excidio Britonum). Herder is küzd a bibliai 5000 év szük keretével. sz. a sacrum impérium a római birodalmat folytató német-római szent birodalom fikciója. hogy a négybirodalom elvét nem alkalmazhatja. A szünetlen változás tudata a történeti valóság mélyebb felfogására vezeti. angol William of Malmesbury 1125. hogy pl.23 Később rendesen dinasztikus érdekek szolgálatában állott. sz-ban a jezsuiták az inka királyoknak valószínűtlenül hosszú uralkodási időt tulajdonítanak. Kézai (13. — 1158) fogja még egyszer össze. Alaphangja pesszimista. a 17.25 a hagyomány teljes tiszteletével a német freysingeni Ottó (1114 k. a hat kor gondolatát is vajmi kevéssé s az univerzális anyag mellé nemzeti monda kerül. Nithard 880.

20 Dantenál pedig az állam teljesen önelvűvé válik már és evvel az egyháznak alárendelt kettősség megszűnik. Bunsen : Gott in der Geschichte 1857. de Maistre a francia restauráció providencialistái. ö. Kritikája azonban éppolyan sajátszerű. W. Medea történetét. mint a nap. másrészről nagy krónika gyűjteményeket létesítettek (francia s svájci. Braun: Einleitung in die Geschichtphilosophie 1917. Schlegel: Philosophie der Geschichte. de mintha ő maga se hinne benne. De civ. amelyeket azonban a következő kor humanista törlénetírása dolgozott fel. a protestánsoknál ritkább.!I Ez az eposzokban is észrevehető. Odysseus bolyongását igaznak tartja. Dei. A z összegyűjtött történeti anyag egyrészről a regényes császárkrónikáknak és a lovagi hőstörténeteknek. valamint a neoscholasztika. eposzoknak szolgált tárgyul. 3(1 A már említett protestáns és katolikus (Bossuet) irányok mellett különösen a katolikusoknál élt. Wien 1828 . (Parzival pl. 16. Minotauros mondát és a Konstantin legendát elveti. Görres . Tamás (1227—1274) már az államban is szükségszerű lépcsőfokot lát az Isten országa felé az eddigi alárendelés helyett. keletről nyugat felé halad ez is. egyáltalán Wolfram. 1920.30 . ahol homályosan a világrészekkel keverve megvan ez a gondolat. amely jellemző az egész korra.29 is fejlődésfokokat külömböztet meg. Lebenlehre oder Philosophie der Geschichte. periodizálásról pedig szó sincs. Philomele megejtését.. hogy nemsokára leáldozzék. L. Lempicki: Geschichte der deutschen Literatur-Wissenschaft I. 28 Kezdeményezése a történelemfilozófia megújításában nem talált folytatókra. mint az eddigi krónikáké. 18—48 1. Tantalus és Pelops históriáját. 29 Az investitura harc befejezése az 1122-es wormsi konkordátummal is ilyesféle megoldásra mutatott. A Phaethon. 19042 Steffensen. Krausz . a kentaurokat. Augustinus. Aquinói Szt. XVI. nem tárgyaltam a főszövegben. Die Typen und Fornien der Literaturgesclnchte im Mittelalter. 28 Bernheim (Lehrbuch der historischen Methode) összeállította Freysingeni Ottó kritikai eljárását. Rocholl. Zur Philosophie der Geschichte 1894.. Aufbau einer Philosophie der Geschichte 19112. angol Nagykrónika). (A türelmesség a kereszteshadjáratok során már terjed. a romantika által élctrekeltve a vallásos történetfilozófia (de Bonald. kasztiliai. Atlast és Theodorich pokoljárását racionalizálja. alapján a következőben fog27 20 . A z egyház és az állam viszonyában a valóság reálisabb felfogása hódít.) v. az amazonok hadjáratait. (Elért) 31 Mivel az irodalom a történelemszemléletben semmi szerepet nem játszik. 27 A német-római fikciót a kettős translatio (Róma-Konstantinápoly-frankok) elvével igyekezik megmenteni.)26 A kultúra változásának az irányát felfedezi.

) lalható össze a kérdés. sz-ban újra. a z o n b a n B i z á n c mellett az a r a b o k az összekötők a görög és a reneszánsz t e r m é s z e t t u d o m á n y között. (L. szanszkrit források. K ü l ö n ö s e n a tér (utazások. folytatása a história litteraria és a história eruditionis (Lempicki nem említi. 3. a krónikák irodalomtörténeti kitérései. 4. leghíresebb Rcmigius de Auxerre müve. (Ibn K h a l d ú r (*1332) a társadalom filozófiáját nyújtja kultúrtörténeti alapon a milieu hatásából i n d u l v a ki. 4.30 Fü g g e lék: N e m hagyhatjuk említetleniil az arab történetírást. J a p á n t megemlítik) tágítása az ő é r d e m ü k . 2. fejezet. folytatása a humanista világkrónika és az enciklopédikus irány . a Diogenes Laertius által kezdett Filozófusok élete a tudóst emeli ki. Ehhez járulnak a középkori eposzok lelső Gotfrid von Straszburg irófelsorolásai. 1. a mesterdalnokokban is volt valami törekvés az öskeresésre. Négy forma használatos. az iskolai használatra készült kompendiumok . magyar őstörténet. b á r közvetlenül csak a „ k ö z é p k o r " végi tolerancia gondolatra hatott a kereszteshadjáratokkal k a p c s o l a t b a n . 4. apologéta célzatú. fejezet. folytatta Melanchton és a protestáns pedagógia. Ö n á l ó b b történetfilozófiai e r e d m é n y e i k is a milieu vizsgálathoz kapcsolódnak.) . ezt kiadták a 17. folytatói a német Ordensdichtung és Trithemius . Cyriacus Spangenberg 1598 az özönvíztől kezdve az összes lehető népeknél kutat fel adatokat a mesterdalnokköltészetre. (Követője J e a n B o d i n 1529/30 —96/o7 1. ezekről bővebben a következő fejezetet). 1. a már emiitett SuetoniusHieronymus féle Catalogus illustrium virorum.

. az államnak az egyházzal szemben való felsőbbségét egyházi emberek is igazságon felül van egy elismerik (Occam 1270—1374) . jellegű megmozdulások mellett a hívők legalsó rétegéig ható ébredési mozgalFerenc (1182—1226). A „középkori" felfogás bomlása több irányból is megindul. reformáció. 3. » A Szent Ágoston-féle korszaktagolás kereszténységszerte elismert uralmát a reneszánsz. Assisi Szt.1 Egyikük sem törődik a hivatalos világfelfogással. Pál apostolra emlékeztető 1 hármastagolású kon- Henry Thode Assisi Szt. a kétféle igazság (duplex veritas) gondolata is terjed. A n a I y s i s. A tomisztikus egyházfilozófia ellenzői nem hisznek a dogmák bebizonyíthatóságában (Duns Scotus világi 1265?—1308) . Ferenc természetérzésében látta az újkor előkészítőjét. Joachim di kívülre szakadt eretnekek a Fiori (1165—1202) és az Egyházon teljesebb filozófiai igazság kevesek számára (Averroes 1126—1198 képviselői ennek az új vallásosságnak. miszerint a vallásos és követői). Ezek mellett a végeredményben exkluzivtudós mak indulnak meg. humanizmus. A romantika „Andacht zum Kleinen"-jéig a misztikus természetfilozófián és a szenzualizmuson át megszakítatlan út vezet. Reneszánsz. csak Joachim di Fiorinál van új. humanizmus és reformáció mozgalmainak új értékelése törte meg. Ezek a mozgalmak sok tekintetben egymással is ellenkeznek. a természet felé fordul és fanatikus idillizmussal várja a közelítő utolsó Ítéletet. 1. mely a dogmatikusan megalapozott rendszerek helyeit a kis dolgok. közös azonban mindháromban a teljes ellentét a megelőző korral szemben. iyesféle kérdések nem is érdeklik őket. Szent Ágostonnal ellentétben lévő.Második rész HOMO.

kétidökig és félidőig" (az összes magyar fordításban pontatlan a duális !) Ez 1 | 2 | l /i 3Vü idö azaz 3Va év. 31/i év 1260 nap. 4 A misztika jelentősége mindazonáltal nagy szerepet játszik a történelmi íelfogás további alakulásában. Suso (1295— 1366).1 A vallasos mozgalmakkal párhuzamosan halad a műveltség ellaicizálódása.2 I. A kora-reneszánsz újjáA vallásos „történeti határidőszámításnak" az alapja az összes világvégét váró szektánál Dániel könyve és a Jelenések könyve.). Tauler (^300 k. a fenti 1260 Dániel VII. Goethe (különösen a Faustban és a filozófiai megjegyzéseiben). 3 Az új kijelentés várása kísérőjelensége igen sok vallásos világképváltozásnak (izlám. Ezeknek a homályos helyeit vélik mindenféle számmisztikával kimagyarázni. 2 . —1361). Eckehart mester (1260 k. német misztika..32 strukció. tehát 1260 év. ég (Atya) Ószövetség betüvallásosság törvény tudás istenfélelem szolga csillag tél csalán > II. Hegel sok gondolatot vettek át belőle. Pl. 25. vagy legutóbb a múlt század második negyedében a mormonizmus. alapján „jött ki" „s a fenevad kezébe adatnak ideig.—1329). a kritika és a hitetlenség csak fokozatosan terjed. Böhme. Ezékiel egy helyének magyarázata szerint egy prófétai nap egy közönséges esztendő. Az egymásután megnyíló három ég látomása formájában jelenik meg előtte a világtörténelem az 1260-ban bekövetkezendő utolsó ítéletig. Ez azonban nem jelent vallástalanodást. Theologia Teutsch (1516) a mindennapi élet és a vallásos elmélyülés egyesítésével. ég — > III. A reformáció (A Theologia Teutschot sokáig Luthernak tulajdonították). reformot sürgető vallásos élet kérdéseit még egyszer megoldani véli a misztika (francia misztika. ég (Szentlélek) Új kijelentés3 újjászületés az égben caritas tökéletesség istenszeretet szabad ember napsütés nyár liliom (Fiú) Újszövetség isteni könyörület kegyelem bölcsesség istenhit gyermek hajnalpír tavasz rózsa (Az utolsó három képsor már a természet felé forduló organisztikus gondolat csíráit mutatja. de általánossá már természeténél fogva sem lehetett.) A z alul-feliil bomló.

hogy a történelem semmi újat nem hoz. hogy azonosak. de az istenség legmagasabb szféráiba is felkiizdheted magadat. Rienzo megkoszorúzása 1347-ben stb. Machiavelli : Discorsi III.)* ez a központi kérlényegében egynek típusnak környezeta lélektani elemzés. hogy az állatvilág legalsó lépcsőjére süllyedj. dése a korszak tudományának. vagy napjainkban Berdjajev. 43. A teologizálás külömben sem szűnt meg később sem. de ott nem tudja áttörni a körbenforgás gondolatát. 8 Az emberiség egységének a tudata az egész korban uralkodó. hogy az emberekben van valami közös. Leibniz. sem halandónak. hogy a középkori kollektívvallásosságot individuális hit váltja fel. . a reformáció pedig teljes egészében vallásos mozgalom. változatlannak. a célja a kor költőinek.. Herder. Ezért nem lehet az előbbi két fejezetet sem az esetleg természetesnek látszó Theologia szóval összefogni a Kosmos helyett. most pedig az ember felől.): „Az emberiség mindig ugyanaz. A külömbség a kozmikus keret egyrészt. íróinak és politikusainak. — mondja az Úristen Ádámnak Pico della Mirandola (1463—94) híres beszédében az ember méltóságáról/1 — Hogy szabadon szemlélődhessél köröskörül. szabadon rajtad áll. 5 A különbség az. görög bölcselet. a próféták (Troeltsch mutatott rá). — Megjegyzendő. „ember nélkül Isten sincsen" gondolata. hogy a dolgozat bevezetésében az állt. A z ember kerül a világkép középpontjába.33 születésgondolata éppen a belülről születő vallásos megújhodást célozza. de világképalkotó. Jüan Harte.. (Költőkoronázás: Petrarca 1341ben. valami kozmikus Abszolutum felől nézték a világot." E gondolat megvan már Thukydidesnél. Goethe Urpflanzeje hasonló gondolat. Cardano stb. „Az emberiség annyira ugyanaz. kortagoló jelentősége nem volt." A z egyéniség és az ember méltóságának tudata lesz a legfőbb értékké. először Bologna 1496 7 Individualizmus volt korábban is. 1. nem az. Lotz János: A történelmi világkép 3 5 . Innen indul (Petrarca. . (id. sem halhatatlannak. c Oratio quaedam elegantissima de hominis dignitate. melyet a borostyán szimbolizál. „A világ közepébe helyeztelek. Legélesebb kifejezése ennek az Angelus Silesiusi. sem földinek. Bernheim 28 l. hogy eddig felülről. Nem teremtettelek sem éginek." Ugyanígy Hume: Essay concerning humán understanding 8. valamint a vallásos történetfilozófiák alapjukban teológikus beállítottságúak. Az embert tekintik. 7 A túlvilági örökkévalóság helyett az egyéni hírnév halhatatlansága. Légy te a magad akarata szerint saját becsületedre a magad mestere. c. A döntő különbség az. az egyén ennek a módosította megjelenési formája.) A z ember és viszonya a természethez. P. az ember a középpontban másrészt.

Fontos még a platonizmus a számszerüség kidomboritása miatt is. alchimiáról. népszerűvé Burckhardt tette (Die Kultur der Ren. történelmi tagoA köztudatba átment. (A természet. melynél nem hangsúlyozódik többé az Augustinusi keretbe való beletartozás.10 A z élet testi oldalát nem nyomják el és a keresztény dualizmust az emberi egység gondolata váltja fel. Patritius 14 0 . A z Ádámmisztíka két korai terméke Langland Piers the Plowinan-je és Johannes von Saaz műve: Die Gespráche des Ackermanns mit dem Tode. hogy az újkori európai kultúra nemcsak görög gondolatokon alapul. A misztikus természetfilozófia képviselői elsősorban olaszok . Cardanus (1501—71). melynek az egyházmentes Aristoteles és Platón tanulmányozása (flórenci újplatonista Akadémia 1459) adta meg az alapját. elsősorban Plotinos közvetítésével jutott el a reneszánszhoz. asztrológiáról. A differenciálódás mindig tudományos korlátozást jelent. majd a kémia. 13 Aristoteles kétféle irányzatban éledt újjá.) A z eféle bölcselkedések egybefoglalója a természetfilozófia. az A verroes-féle Aristoteles magyarázat.34 A tipikusan felfogott individuum11 jelképe Ádám. századi angol-francia (Hobbes-LockeRousseau) „szerződés" elméletekkel. az anatómia. 10 Bizonyosan összefügg a 17. Számbavéve tehát az arab átvételt is (1. de la Francé 1855. mint az Isten.. in Italien 1868. (1400 körül) a keletkezésproblémákra fordítja a figyelmet. vagy majdnem ugyanaz" — mondja Laurentius Valla (1431). 2. 18. v. bár a gondolat útja még nincs felderítve.13 Ez a természetfilozófia magában foglal ködös spekulációkat is a mágiáról. Ren. mint Isten műremeke.11 Ez a monizmus evilági és pantheista miszticizmus szorítja ki a transcendentalizmust.) nyilvánvaló. und Ref. (Michelet: Hist. A természettudományok előtérbe nyomulása és a mögöttük levő természetszemléleten alapuló világnézet14 szabja meg a kor történetszemléletét. de belőle fakad a kor diadalmas természettudománya is. Platón a neoplatonisták. fej. mely tagadta a személyes túlvilágot (innen a humanista költők hírnévkeresése) és alexandrista. „az" ember.) erősen polemizál evvel a felfogással. ö. bölcsek köve kereséséről. 12 „Idem est enim natura. Giordano Brúnó—Spinoza—Hegel.) Burdach (Hum. „A természet ugyanaz. — Laurentius Valla : De Voluptate 1431.12 Az egész világfolyamatot bizonyos esztélicizmussal nézik. aut fere idem. hogy a reneszánsz felszabadította az embert. Ez pedig tele volt keleti (egyiptomi. ind. 11 Az egységes szemlélettel függ össze az „uomo universale" gondolata. babilóniai és perzsa) spekulációkkal. Telesius (1508—88). Az ellentét talán feloldható a fenti fogalmazással. Lessing róla irta egyik Rettungját. a fizika. „la découverte de l'homme" . quod deus.

17 mint m e g ú j u l ó életvalóság. a görög palingenesia. az őskeresztény misztika (Nikodérnus beszélgetése Jézussal az újjászületésről). a kettő más-más szemlélet eredménye. a páli levelek. sohasem univerzális. A módszeresebb természetvizsgálódás is megindul: Lionardo da Vinci (1452—1519) . V. Rienzo. Möser). a reneszánsznál élmény. a poraiból 500 évenként megújuló Phoenix. Giordano Bruno (1548-1600). a nem igen emlegetett tavasz. (L. . a franciák csak később kapcsolódnak bele. 17 Ez az organizmusgondolat lényegesen különbözik Szent Ágostonétól. a Gyermek eljövetelébe vetett hit. Elsősorban az nek a szerves élet és gyakran kategóriáiba-születés-növekedés-virágzás-hanyatmásik azonban kedvelt gondolatával. (pl. Általában az egész felvilágosodás problémaköre majdnem teljes egészében itt alakul ki és ez jogossá teszi az egybefogó nagy fejezetet. Ennél az emberkorok képek az egységbefogott emberi haladás vallásos tartalmának az érzékeltetésére. az Analízist. . belülről j ö v ő . Az újjászületés gondolatában igen különböző eredetű motívumok egyesülnek és kereszteződnek. 1 8 A z újjászületés lami megholtnak a feltámasztása. az indus lélekvándorlás neoplatonista közvetítéssel. a mesék c s o d a k ú t j a . Campanella (1568-1639) (Utópiájával!) . n y á b a n is. a második részben inkább mechanisztikus gondolatok uralkodnak. főként pedig a gyakran emlegetett egyiptomi csodamadár. Az természetes. k. 15 Ide kapcsolódnak a természetes jog és a természetes vallás később kialakuló törekvései. Herder. Ueberweg 111. német : Paracelsus (1493—1541) . ö. a biológia és a kémia azonban ilyennel nem rendelkezett. 3* 18 . marad benne valami a dolgok hullámszerűségéből. az nem vaMégis lás-hervadás-pusztulás-való beleszorítása a z o n b a n meglehetősen laza kereszteződik a k o r újjászületéssel. németek Kopernikus (1473—1543). e l m ú l t n a k a visszatérése. ír ' A természet a m á r említett m ű v é s z i erőn k í v ü l egyrészt meg. M i n d i g a saját E z a sajátszerű ellentét van meg p é l d á u l az egész k o r n a k az ó k o r h o z v a l ó viszoidejük megifjodásáról szólnak és mégis meg m e g ú j u l ó virágkorokat és a régi nagy idők visszatértét érzik. és nem az angol és francia „néplélek"-ben.) E n n e k a gondolatn a k a segítségével k ü l ö n b ö z t e t n e k (1529-97) . i* Itt keresendő. francia P. Üjra feléled a korforduló után (Winckelmann. Galilei (1564-1642). Kepler (1571 — 1630) és mestere a dán Tycho de Brache (1564—1601).) Elsősorban. hiszen „nyelve" a matematika már megvolt. Gassendi (1592—1655). hogy a racionalizmus előbb ér el eredményeket. — Az organisztikus analógiák inkább a kor első felében hatnak. A dolgozat első része.35 íását is. (Hildebrand kutatása. másrészt mint logikus m a t e m a t i k u s törvényrendszer nyilvánul A természeti jelenségek analógiájára lem menetét. mely mindig részleges. a szenzualizmus és a racionalizmus eredete. k é p z e l i k el a történeA z időo r g á n i z m u s gondolata hat. a Jelenések könyvében új ég és új föld. .

hogy itt a körbenforgás hullámszerű folytonosságban oldódik fel. még Daniénál. (Mindezek a gondolatok már megvannak Lionardo da Vincinél. hanem a polaritás gondolatából erednek. nem az összefogó egész. valamint alább az irodalomtörténetekben. nem a történés lényeges formája. az idő. annalisztika. amelyek megszabják a „fejlődés menetét". Machiavellinél. A szilárdan megalapozott tudományos kutatás a matematika segítségével indul meg és különösen a mechanikában ér el eredményeket. Ilyen tudománnyá vált a reneszansz-lélektan. hanem az elem. história litteraria) néha a fenti természeti analógiák felületes alkalmazásával.) 10 . A valóság csoda nélkül való. ez a folyamat matematikai alakba önthető. Kialakul az a történet és szellemtudományokra is kiterjesztett felfogás. mint adathalmaz (az elegáns humanista történetírás hamarosan oldalra szorul. (1.) A kapcsolat is megvan.19 A természetfilozófia intuitív és különösebb módszeres vizsgálatok nélküli általánosítás volt. A determinizmus azonban nehezebben valósítható meg a történettudományokban mint a természettudományokban. A z analízis a kielemzelt részek okozati összefűzésében látja feladatát. hogy a matematika a természet kulcsa. törvények szerint folyik le minden jelenség az ok és okozat kapcsán. A különbség az. A környezethatás ókori Bizonyos hasonlóság van az ókori körbeníorgással. A természet a matematika nyelvén van írva — mondja Galilei.) Itt lelhető meg a kor történelemszemléletének a lényege is. mely absztrakt lévén. Averroes közvetítette Nyugatra és elsősorban Párisban tanítják a 13-ik század közepén Brabanti Siger és tanítványai Pierre Dubois és Páduai Marsilius. lexikon vagy más évekre vagy évszázadokra darabolt halmazmunka formájában (pl. A kor élménye a szám. a menynyiség. A természet felfedezésének élménye a nem túlságosan hosszú pantheista biológikus természetfilozófia után az élettudományok háltérbeszorításával a matematika segítségével jobban megalapozódott mechanikában szűrődött le. a zenében is felváltja a homofonzenét a polifon. így az egész történelemszemlélet hullámszerűen organisztikussá lesz. mely egy cél vagy tétel igazolására szolgál.36 selejteznek ki hanyatló időket. ezért nem más a történelem sem. matematikával is elérhető. Legfeljebb azokra a környezeti tényezőkre vél rámutatni a milieu-elmélet. (Az újabb hullámelméletek nem a reneszánszból. mint nem tudós munka).

után sem különíthető el. az eszme kifejlése nem probléma a kor számára. [1529(30?)— 96(97 ?)] teszi. A z egész korszemlélet viszonya a múlthoz legélesebben az antiquitas (elsősorban a latin. Spencer) s biológia (Darwin) —>. Evvel elvész a keresztény világkép áldinamitása is és az idők folytonosságával nem törödő ahisztorizmus lép helyébe. hogy megszűnik a világtörténelmi érdeklődés. összehasonlító anatómia (Cuvier) — a n g o l induktív filozófia (J. Comte — v a l a m i n t a kémia (Lavoisier). hogy a reneszánsz politikai és művészeti mozgalom (a kettő nem egységes kultúrterület). 20 . október 25-éről. (Mechanika (Newton). 23 A humanizmus és a reneszánsz a legújabb kutatások. amit Croce állít (Zur Theorie und Geachichte der Historiographie 218. geschichtliches Bewusstsein. 21 Levele Pirkheimerhez 1518. St. Az sem áll. részletes pnálló történetfilozófiai vizsgálódások tárgyává Jean Bodin. hogy a mult nem önmagáért vonz. Petrarca pl. Elrendezésében ez is a humanista annalisztikát követi. Machiavelli. Az ókor a reneszánsznál is tényező (Rienzo — újjászületés gondolata). 22 Nem áll az. de a négybirodalom gondolatát meg sem említi és szívesebben használ ókori forrásokat. melyből tanulni lehet. und Ref. A z egész reneszánszhumanista történetírás-1 mindössze egyetlen egy világtörténelmet alkotott. alább. hasznos példatár lesz. elsősorban Burdach szó. 22 A történetietlenség elsősorban abban nyilvánul. minden különösebb elrendezés nélkül keveredik benne az anyag.): „Der Renaissance gab ihre Gebundenheit an die Antiké ein scheinbares. másodsorban a görög kultúra) felfoAz ókori (görög és arab) vonatkozásokat 1. rész. Sabellicus (1436—1506) Enneades sive Rhapsodia historiarum (!) című művét. L. a humanizmus pedig tudományos és irodalmi. pl. másrészt nemzeti eszme van a humanistáknál is. A „levés". Erasmus világpolgár.37 elméletét korán felelevenítik." Az idötudat igen erőtlen. I. Simon. Scherer. A képet csak a középkorral szembehelyezkedő összes irányokat egységesen tárgyaló kutatás tenné világossá. Ren. Mill és H. de pl.. Hum.Taine. 1.és fogalomtörténeti müve.20 A világszemlélet alapja a hit a jelen nagyszerűségében. O seculum ! o literae ! iuvat vivere ! — lelkendezik Hutten21 és szavai a kor határtalan optimizmusának a kifejezőiDe ez a jelenmámor egyúttal azt is jelenti . félbenhagyja világtörténelmét és helyette a római hősökről ír. az Ige. St. — A gondolat utóélete megszakítatlan folytonossággal vezet a legújabb milieu-elméletig. differenciálszámítás (Leibniz-Newton)—^ a felvilágosodás történelemfilozófiája — C o n d o r c e t . és jelentőségében. inkább az ókorismeret nőtt.

semhogy az ókor gyámságát és ezzel a maga epigonvoltát tartósan elismerte volna. Patrarca. 1. az alább említendő Crinilus De poetis Latinis libri V. mind hű köztársaságiak. de a humanizmus sokkal sajátvonatkozásúbb életforma. egybeesvén a dolgozat fejezethatárával. — valamint Livius. 998. Cato. Már Bruni 1401-ben2s egyenrangúnak tartja Igen jellemző erre a következő idézet az ókori források döntő szerepéről vitás esetben. de ezen belül alig elkülönült. liaec autem verisimilia appelari mereantur". önelvüvé lett. dtchen Lit. mind íróilag (Cincinnatus. ha nem is a történés időbeli egymásutánjában. Ovidius. de az egymásmellettiség gazdagságában az egyéni stílus értékelésével. Scipio. 1. Fueter 25. 1. Svetonius. id. írott emlékekhez tapadó. Az ókor a humanizmus szemléletében teljesen sztatikus. magába foglalja az összes szellemtudományokat. Természetesen az irodalmi önelvűség a kultúra egységének bizonyos bomlását jelenti. ókori tárgyakról történeti szempontból alig írnak (pl. egyetlen latin irodalomtörténeti kompendium van csupán. quod cives mei sünt — cur hi |(scilicet Dante. század második felében történik. Brutus. Ebből az öntudatból fakad a régiek és a modernek harca." így pl. 27 A középkori irodalomtörténeti formákat éppen az uralkodó teológiától való függőségük jellemzi. 26 módszere filológiai.27 Aristoteles Poeticájának és a latin íróknak kezdetben normatív erejük van. jellege „tudós". Dialógus de tribus vatibus florentinis (1401) írja: Atque ego non videó — nec mehercule id me movet. 28 Leonardo Bruni Aretino. gesch. Terentius.38 gásában fejeződik ki. Regulus. „Eam inter quaecunque vetera et nova rerum gestarum monumenta differentiam esse reor. 25 Lempicki (Gesch. 25 A z irodalom fogalma igen tág. Vergilius. — A „szép"-irodalom kiválása a 18. ut illa vera.) a humanizmus és reformáció irodalomtudományáról szóló fejezet legelején minden különösebb megokolás nélkül írja: In dem Geistesleben des Humanismus und der Renaissance liegen die Quellen der modernen Literaturwissenschaft zu suchen. című munkája. Mucius Scaevola. — A francia Querelle des anciens et des modernes meglehetősen kései jelenség. Plautus.Rimay Balassiban a tudóst gyászolja. így alakul ki az ókor példáin gyakorolva a modern irodalomtudomány. de megvan már a saját problémaköre. Manetti (1396—1459) Históriáé Tistoriensis libri tres 1. d.) Azonban az ókornak megvan a tekintélye24 és a latin irodalom. 48. Horatius. Az ókor tekinlélyének teljes megszű20 24 . Boccacio)! non sint omni humanitatis ratione inter veteres illos adnumerandi". A z ókor antiquariumi példatár mind erkölcsileg.

A kritika igen gyakran szkepszishez is vezetett. P. történelem. Kialakulnak az autonóm kultúrideálok és az irracionális vallási dogmatizinussal a racionális tudományos vizsgálódást állítják szembe. 30 A kételkedés a bárok „fortuna" gondolatban és a felvilágosodás szkepszisében folytatódik és egészen a jelenkorig (pl. M. poétika. 29 Lionardo da Vinci: „Aki tekintélyre hivatkozik. 31 Lempicki i. Janus Pannonius az újabb írók nagyobb leleményességét hangsúlyozza a tárgyválasztásban. A kollektívszemléletet individualizmus váltja fel. ehhez hiányzott belőlük az erkölcsi bátorság. hanem hallgatólagosan mellőzik az ilyesféle adatokat. . Laurentius Valla (1407—57) bebizonyítja a Konstantin-féle adománylevél hamis voltát. a túlvilág felé tekintő világtagadás helyébe életigenlés." Kepler: „A Szentírásból akarod bebizonyítani. Platina (1421—81) a pápai állam történetét írta meg erősen racionalizálva. A z új öntudat a kritikában nyilvánul." — Galilei: Jöjjetek okokkal és ne idézetekkel. nem értelmét. Lessing) követhető. Montaigne (1533—92). De incertiludine et vanitate scientiarum 1527. Charron (1541-1603). Még a felvilágosodásnak is a római nép a kedveltje (a sztoikus morál). A dualizmus helyébe monizmus. A természettudományban ezer Demosthenes és ezer Aristoteles sem teheti a hamis tényt igazzá. Th. hiszen érzékeink világáról van szó. 29 Rendesen nem mernek nyíltan szembeszállni a középkori felfogással. Giraldi Cinthio pedig 1554-ben Aristolelest.150 A középkor világképe ezekben a mozgalmakban polárisán átváltódott. mint multat kezeli és a jelen irodalomtörténeti tudata diadalra jutott.39 Dantét. az irodalomtörténetírás kezdetei és a nemzeti öntudat felébresztése által. az irodalmi tudat kialakulása. filológia. A csodát elvetik a természettudományos gondolkodás eredményeképpen. Petrarcát és Boccacciót az ókor íróival. Wimpheling az ókor fölé helyezi a jelent. A bírálat elsősorban az Egyház érdekei ellen fordul. A német klasszicizmusnak vajmi kevés köze van az ókorhoz. nése azonban csak Rousseauval és a Sturm und Dranggal következik. pl. Agrippa külön könyvet írt róla. ez az állítás meggyalázása a szent könyvnek. hogy a Föld nyugszik ? Én pedig azt mondom.31 A humanizmus és a reneszánsz evvel az átváltással megvetette az irodalomtörténet alapjait is a rokontudományok. Machiavelli. nem papirosvilágról. m. hanem emlékezetét használja. pszichológia. müvelésével. mert a biblia nem foglalkozik fizikai vizsgálatokkal. 1. mely a reformációhoz vezet át bennünket. 64.

mint a katolikus egyházzal.32 A lutheri és a humanista életforma gyökeres ellentéte Luther (1483—1526. A protestáns Kálvin is hasonlóképen töri le az ellenkező törekvéseket.) és Erasmus (1467/o—1536. Melanchton átdolgozása (1558—60) tudatosan szembeállítja a vallásos lutheránus felfogást az új olasz történetszemlélettel.) a hat korszak és a négy világbirodalom alapján épül fel.35 — Ennyiben a protestantizmus is csak régi kérdések új megválaszolása volt. . mivel a katolikus egyházban a vezetőség nagy része is valójában az új eszmék híve lett. Servet elégetése 1553 a másik részről. a következőképen állítja szembe Luthert és Erasmust: Erasmus Gestalt ohne Inhalt < — > Luther Gehalt ohne Form." Ugyanígy állította Troeltsch Augustinust (1915-ben) is közelebbb az antiquitáshoz. ^ Fueter Geschichte der neueren Historiographie. Bevezetés". A protestantizmus két főiránya a német lutheránus metafizikus és az angol-kálvinista empirizmus között is nagy a külömbség. Troeltsch : Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt 32 1. az ő művét Hübner (1688—1731) a kedvelt lutheri katekizmusformába öntötte.: „Das wichtigste ist.) vitájában robban ki és szakad el egymástól. dennen eine neue Antwort zuteil wird. 3t. Ugyanezen az alapon áll. die Kirchenreform Luthers—zunáchst nur eine Umbildung des Katholizismus ist. melyben nagyobb szerepet kapott 32 A tridenti zsinattól (1545—63) kezdve megindul a katolikus reakció is az inkvizíció fokozotabb munkájával.40 A reformációnak a humanizmushoz és a reneszánszhoz való viszonya kétoldali. eine Fortsetzung katholischer Fragestellungen. 33 Cysarz (Deutsch Barockdichtung. Mivel lényegében vallásos mozgalom volt. Sleidanus De quattuor imperiis-a (1556. új keretre volt szükség. mindkettőben megmutatta azonban az áttörés csiráit. 1. bővebb földrajzzal Horn is (1620—1670). 34 Luther maga is ágostonrendi szerzetes volt. (Giordano Brúnó elégetése 1600 és a Galilei elleni eljárások (1616 és 32) az egyik.34 Cárion Chronicája (Wittenberg 1532. úgy hogy itt csak bizonyos általánosításról lehet szó. a fenti ellentétek éppúgy szembeállították vele az új irányokat.33 A protestantizmus képe továbbra is a Szent Ágoston-féle marad.) már címében elárulja beosztását s a 18. századig kedvelt tankönyv marad a protestáns iskolákban. 186—189.3. 37 A protestantizmus igen különböző irányokat foglal magába. Mivel a protestantizmusnak'" nem volt meg az univerzális szervezete. 1911.i Voltak azonban kapcsolódó pontok is az új törekvésekkel. dass religions und dogmengeschichtlich angesehen der Protestantismus und insbesondere sein Ausgangspunkt. sőt az ellentét még élesebb. 19252.

— Érdekes ötlet a fentebbiek támogatására az. (Ez az öntudat még fokozottabban megvolt az olasz reneszánszban. non dubitamus in toto orbe germaniam ceteris prestare nationibus. . közben ócsárolja a magyart. Petrarca). a humanizmus számára az ókori irodalom volt a minta. különösen a németet. Ezen a kapcsolaton épül fel egy új jogi felfogás.41 az egyén. hogy Luther mennyire szerette az időbeli művészeteket. hanem a katolikus egyház ellen irányuló módszer volt. század elején a francia Bouhoursral szemben védi a német irodalmat. A reneszánsz előtt az ókori Róma nagysága lebegett. . a reformáció40 előtt az őskereszténység állt példaképpen . Kálvin (1509—1564) kezdettől közel állt hozzá. hogy megújította a költészetet.: „Petrarca redintegravit poeseos. a prédikációt és a zenét. de ez sem áll meg. Ezért nézik le a nem-itáliai barbárt [Janus Pannonius is szenved magyarországi volta miatt]. Boccaccio megírja Dante életrajzát. Ez a keret bizonyos fokig az állam által volt meghatározva és így ennek is szerepe van a nemzeti öntudat felkeltésében. . A humanizmus filológiai és kritikai eredményeit is szívesen vette a reformáció. 1 : „Der Luthermensch vergisst und verzeiht nicht . így alakul ki a máig szokásos történelmi korszaktagolás: ókor — középkor — újkor. A z új kor tudata kezdettől fogva megvan. man lernt das Ganzé seincs Lebens zu überschauen. hogy mindhárom szellemi mozgalom megveti a megelőző kort és eszményüket az azt megelőző korban látták. Liber VI." 38 . 3U Eredete az ókori sztoikus jogfelfogásig nyúlik vissza. különösen angol (protestáns és deista^ közvetítéssel. seine Entschlüsse aus weitesten Perspektiven meistern : Das sind Keime historischen Sinns. mivel itt az unita Italia eszméjének nem volt meg a vallási ellensúlya.41 A németeknél Ez a viszony sajátságosan ismétlődik. különösen Luther fellépése után.38 A sértett németek meg.39 Történelmi következményeiben legfontosabb kapcsolat azonban az. ami viszont Zwittingert szólítja a porondra.") Reimmann a 13. folytatása a felvilágosodás jogszemlélete." — teljesen tarthatatlan álláspont a képzelet játéka. a többi népeket vetik meg). Wimpheling és Trithemius az az olaszokkal verseng . (Dante. (Wimpheling Epitome Conclusio Folio XLI: „ . természetesen mindegyikük a saját képére és hasonlatosságára képzeli el a multat. 41 Scaliger: Poetica. . amennyiben nem életforma. Scaliger (idősebb 1484—1558) Petrarcáról mondja. Különösen Melanchton (1497— 1560) ment át sokat a humanizmusból. 40 Cysarz: Deutsche Barockdichtung 4 .

Előszó. ki „utánozta a természetet és élőembereket rajzolt. tökéletesség. akik a Trithemius : Catalogus scriptorum ecclesiasticorum : „Petrarca. ö. azután a hanyatlás Konstantintól és Silvestertől (Vasari előtt már Filippo Villani (1325—1405) mellőzi a középkori művészeteket). 31. hogy a római ókor kutatása mellett a középső kort és a rájuk vonatkozó régit elhanyagolják ( középkor és germán őskor).42 Trithemius mondja ugyanezt (1486): „Petrarca a humanitas hosszú hallgatás után meghalt irodalmát — hogy úgy mondjam — az alvilágból visszaidézte a felvilágra. a következő kort. negligenter cessamus. Vasari: Le vite de" piú eccellenti Pittori. Giottoval indul meg az újjászületés. mikor azon csodálkozik."42 Beatus Rhenanusnál (1486— 1547) pedig a fogalom a legpontosabb fogalmazásban előfordúl. ö. A z olasz humanizmus szokásos kényelmességéhez híven ezen a ponton sem száll cáfolólag szembe az egyházi felfogással. m.44 Hasonlóképpen periodizál Vasari (1511 — 74) is. v. v. 42 . in média aut enim vetustiore quae ad nos maximé pertinet. a hanyatlásét. a barbárok betörése. Burdach és Fueter i. Scultori ed Architetti 1550 Florenc. és Moritz Ritter: Die Entwicklung der Geschichtwjssenschaft an den führenden Werken betrachtet I 1919. Elől a görög-római virágkor. quod in Romana antiquitate cognoscenda diligentissimi surmus." A restauráció fokozatai: első ellenhatás a barbarizmus ( középkor) ellen. 71. 1): „Hoc vero mirum. Konslantinápolyba való áthelyezése miatt.43 A z új kor és az antiquitással való kapcsolat tudata az olasz reneszánsz korszaktagolásában döntő szerepet játszik. Konstantin megtérése (!) és a birodalom székhelyének Rómából. qui litteras humanitatis post longa silentia mortuas (ut ita dixerim) ab ínfcris revocavit ad superos. Azonban a cáfolat sem váratott sokáig magára Jean Bodin (1529 (30?) — 1596 (97?) Methodusában szétzúzza azoknak az érveit. Epistula nuncupatoria Ferdinánd császárhoz (Basel 1531) (id. Lempicki id. 44 Istorie fiorentine (1525) I. 43 Beatus Rhenanus: Rerum germanicarum libri tres. Az újjászületés Cola di Rienzi tribunatusságával (1348) következik be. m. Machiavelli (1469—1527) az első kort a római birodalom bukásával zárja. az Egyház növekvő befolyása jellemzi. m. Burdach és Fueter i." Beatus Rhenanus Erasmus barátja volt. ha46 ladás.

Zeitz 1688. Bél Mátyás tanára bevezeti az iskolai oktatásba a „középkor" fogalmát (História medii aevi.) Cellarius tagolása: 1. 2. Cellarius születési évét 1638-ra teszi.48 49 A z ó-közép. (Idézetek az 1610-es genuai kiadásból). .40 A reformáció.és újkorra való beosztás. hogy Gatterer (1727—99) az ókor és középkor határát a kor vallásellenes törekvéseinek megfelelően nem egyháztörténeti eseményben látja. Mindössze a középkor és az újkor határát csereberélték 1453. 4U A fentiek alapján tehát nyilvánvalóan téves az a közkeletű felfogás |. századtól ezt a hármas beosztást. századi protestáns teológusok munkája (pl. Bernheim. História medii aevi. 1517 és 1492 között és újabban mintha megállapodott volna az iskolai oktatás ez utóbbinál. Paris 1566. Zeitz 1688) és ezzel a reformáció erősen nevelő irányzata biztosította a gyors elterjedést.43 „négy monarchiában". história medii aevi (középkor) 1453-ig. távol állt ezektől a gondolatoktól és történetfilozófiája Szent Ágostoné maradt. csak a romantika látott a középkorban „éjszakát". Bauer i. Methodus ad facilem historiarum cognitionem. Confutatio eorura. Cellarius: História antiqua. Halle 1687. qui quattuor monarchias aureaque secula statuunt. éppen ez juttatta diadalra az új periodizálást. hallei történész. ebben a „beidegződött tévedésben" hisznek. m. 1. Az iskola és vele az általános történelmi tudat. história nova (újkor. história antiqua (ókor) Nagy Konstantinig. A fejezet kezdete : Inveteratus error de quattuor imperiis . 188. A középkor aláértékelését is elfogadták. " 47 Fueter i. középkor-újkor határának vitájánál.) 48 4.) A felvilágosodásnak tetszett ez a „sötét középkori" lefokozó felosztás. mint láttuk. História nova. (A kifejezés különben már Cellarius előtt is előfordul a liittichi Rausinnál 1639-ben és Voetius holland egyháztörténésznél. hanem 476-ra a nyugatrómai birodalom bukásának időpontjára helyezi. Cellarius Kristóf47 (1634 — 1707). Caput VII. Zeitz 1677. így gyakorlatilag a reformáció i í elfogadta a történelem hármas beosztását. Irodalmat 1. m. Konstantinápoly elestéig és 3.1 . mely az új irányok J.ogy a felosztás 18. Másrészt azonban benne is megvolt bizonyos újjászületés. elfogadta a 18. Bodin . bár súlyos támadások is hangzottak el ellene. a tiszta őskeresztény tan újjászületésének a tudata és a katolikus középkor gyűlölete. — A 19 század végén az újkort is kettéosztották újkorra és 1789-töl legújabb korra. sőt az augusztinusi felfogás mindinkább tarthatatlanná lévén. de csillagfényes éjszakát. A kérdés további története. mindössze annyi változás történt. . Burdach.

Sok esetben egy-egy nagyobb munka se más. Alakja a korai reneszánsz típusa: keveréke a vallásos elragadtatollságnak. az egyházi vonal aláértékelt csökevénye a középkor. 51 A középkori latinra kétféle ellenhatás jön: 1. a levésen keresztül nézik. a tárgya a következő résznek. a kereszténység szemében is próféta ókori költőt választja vezetőül alvilági útjában.BI A z imperiumot nem az egyház szükségszerű közigazgatásának tekinti és a római előtte éppolyan kiválasztott nép. mint életrajzok halmaza (Vasari. hanem valamilyen külső szempontból és a cél legtöbbször a mennyiség. Vergiliust. Petrarcában (1304—74) már megvan a következő idők minden törekvése: szövegérdeklődés iskolai célzat nélkül. de nem mondott sokat a tartalomról. pszichológiai tanulmányok. so .52 Boccacciónál (1313— 1374) megindul az új irányokat jellemző őskeresés. A világi vonalnál újjászületést tesznek fel. (Pénzen már 1348-ban. Tanulságos ezt a feloszlást egybevetni Augusztinuséval. illetőleg a civitas mundira helyeződik a hangsúly. Liviust és Caesart tanulmányozva. a nemzeti büszkeségnek és egyéni hírnévkeresésnek. Evvel természetesen a korszak analitikus jellegének megfelelően elvész a dinamizmus csirája is. A dualizmus megszűnik. A z eseményeket nem az időn. főként irodalomtörténeti szempontból. ö. csak a történeti anyag külső elrendezésére volt alkalmas. természeti érdeklődés. A z új történetszemlélet Olaszországból indult szét. klasszikus latin és 2. nemzeti szempont. 63 Érdekes. helyre akarja állítani az ókori tribunátust és színészi érzékkel választja ki az új szimbólumok bemutatásának helyét és idejét (borostyánkoszorúzás.50 A tartalom elrendezése. Crinitus) v. pünk^sdnapi lovagfürdő 1348). az első modern írói életrajzot. A keleti népekről kevesebb szó esik és elhagyják a kozmikus keretet. hogy az első arabs szám is Petrarca 138l-es kiadásán fordul elő először Nyugateurópában. mint vallási téren a zsidó. Dante (1265—1321) már mutatja az átmenetet.44 szubjektív állásfoglalásának az eredménye volt. A régi Róma nagyságának a tudata itt volt a legerősebb. A nép nyelvén ír. megírja Dante életrajzát (La vita di Dante) nemzeti nyelven. író lexikon.53 Cola di Rienzó (1313—1354) elragadtatott kalandorságában. A jellege keretnek. Ádámtól kezdődő világtörténet helyett a római hősökről ír és csak ókori forrást használ. tartalomnak egyaránt ahisztorikus.) 63 Boccaccio az őse a meginduló művészéletrajzoknak. nemzeti nyelv.

. a szépnyelvű előadás és a mecénásnyerő hízelgés s az egész irány közel állt ahhoz. ö. L. Machiavelli (1469—1527) és Guicciardini (1483—1540) történeti műveiben már az egyéni érdek. angol későbbi liberális párttörténet (pl. Egész Európaszerte vetélkedés indul meg Blondusszal. Spanyolországban Lucius Marinaeus Siculus (1445—1533). „Auch für Blondus hat das Altertum keine Geschichte. A csodát racionalizálják. Clarendon 1609—1674) •r. apró cselvetések szerepelnek indító okul. század történetíróiba. de belőle merítettek anyagot. 08 Fueter i.4$ Üj történetírás is indul meg levéltári kutatások alapján. A humanisták lenézték Blondust. az egyéni lélekanalizist is alkalmazzák (Varchi). v.55 sőt. Jovius (1483—1552 külön akarta választani az életrajzot az egyéb történetírástól (v.57 A z anyag történetisége természetesen elvész a polihisztor irányzatú adattengerben." M . mely formátlan. Angliában Polydorius Vergilius (1470—1555). Meyer. Dilthey. Nálunk későn 1655-ben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungaria illustratája. Blondus (1388—1463 híres Italia illustratája (1453) csak külsőleg. m. Harnack. Bruni (1369—1444) módszerét tanítványai egy nemzedék alatt Olaszországban. a pártok szerepét is felismerik (Nerli). hogy zsurnalizmussá és esztéticizmussá váljék. 54 Ez a történelírás forrástanulmányok alapján dolgozik statisztikai adatokkal (Velence. de az okszerű össze- 54 Németországban jellemző módon nem volt olasz humanista történetíró. de gondos adattömegével és lexikonszerüségével irányt szab az európai történetírásban. Stílusban az ókori írókat tartják szem előtt és erősen lokálpatrióták. a második folyamán egész Európában diadalra juttatják 1500 körül (Lengyelországban Callimachus (1437—1496). Flórenc). 50 A z ellenhatás erre a sablonos formalizmusra nem is késett soká. A z egyházzal nem törődnek. 108. Franciaországban Paulus Aemilius (f 1529).58 A politikai események több realitást és több szkepsist oltoltak a 16. 1. Ed. Ugyancsak Angliában hasonló természetű Camden (1551 — 1623) Brittaniája. Flórenc a kiinduló pontja az új felfogású történetírásnak. Főcéljuk azonban nem az igazság. földrajzilag tagolt adatgyűjtemény. pl. a pápa is olasz fejedelemként szerepel. mind udvari szolgálatba álló olasz humanisták. alább. ö. Magyarországon Bonfini (—1502). hanem az érdek.) 57 A német történetírás Blondussal vetélkedve indul meg.! Néha meglepően modern gondolatok bukkanak fel.

quum prudentiae ac iudicii in eligendis. A z elsőkőnyv a kezdetet tárgyalja.. m.1S Fol." (Querelle I) . Praef ad.) 61 Fol.: „imitati Suetonium Tranquillum. XCXV11. quum ipsi aliorum describere . ókori mintája Suetonius. 1. supra CCCC) (nem keresztény időszámítás I ! !) ab aliis sua gesta describi. 2.: „Nostra vero tempestate magnopere debemus laetari: quod ad id accesserunt honestae ac liberales disciplinae . Teljes latin irodalomtörténet mindössze egy van: Petrus Crinitus (f 1505) műve az anyag célja. 63 A második könyv Lucretiustól verseket ír- 59 Először megjelent Párisban 1510-ben. 56! tévesen 1505-re teszi az első kiadás megjelenésének időpontját. Lempicki i. inkább A mű alapanyaga 95 rövid életrajz (Boccacciótól divatba hozott forma) öt könyvbe osztva. 1 ) kissé túlzottan lát ebben a humanista frázisban történeti kiválasztó elvet |historisches Auswahlprinzip. LXXIV." Lempicki (i. c. his maximé libris: quos de grammaticis ac rhetoribus latinis composuit. mely Bruni az anyaga elegáns elrendezése a Az kritikai módszerét alkalmazza az irodalomtörténetre. nem az irodalom és az irodalomtörténetet is. melyben az irodalomtörténet' (mint az első kiadásban is) Crinitus De honesta disciplinájához van kötve. I. carmina) quidem inculta atque incondita . 60 szedett irodalomtörténet vajmi gyéren De poetis Latinis libri V. mikor másokkal meg a rómaiak tetteiket és csiszolatlan s tanulatlan tak az idő régisége miatt. Et haec (sc. ad. 1. Nem annyira teljessége. 61 egyes könyvek elé írt ajánlásokból azonban az életrajzszerű elrendezésen túl az organisztikus gondolat határozott nyomai vehetők észre. 00 Fol." . Vasari) érdekli őket. Ha ehhez hozzávesszük az új virágzás tudatát 62 előttünk áll a szokásos humanista-reneszánsz történetszemlélet: virágzás-hanyatlás-újvirágzás keverve az organisztikus kezdet-növekedés-virágzás-hanyatlás-végbeosztással. „malebant ea tempestate (p. 59 . A kor individualizmusa és esztéticizmusa általános történelmen megteremtette az belül a művészettörténetet (Villani. LXXIV.í2 Fol. melyet Crinitus teljes következetesíratták Ver- séggel vezet végig. A kor szemléletéből következik. 2. de ennek kifejezett tudatossága hiányzik. u. LXXIV. Praef. ez azonban Crinitus halálának az évszáma. 57. Idézetek a mű 1526-os flórenci kiadásából. ut aliqua ex parte videantur cum ipsa antiquitate contendere. Praefetio ad Cosmum Paccium : Multa de industria praetermisi: ne quis forte diceret plus laboris atque studii a me iinpensum in congerendis poetis.46 függések hangsúlyozása melleit feltűnik a forgandó szerencse bárok gondolata. . . V. m. hogy elsősorban az irodalom „anyaga" „levése" s így időrendbe akad.

az Constantinusokig életrajzát. 1.: „vigente Romani imperii fortuna.. . ad. V. a k i k a k ö v e t k e z ő ötödik a századokban foglalja fizikusokAz irodaa művelték szellemüket . .47 gílíusig tárgyalja a z írókat. " Praefatio Fol.. Praef. . 1. IV. ingruentibus in Italiam variis populis atque Barbaris nationibus. 6 6 negyedik szól." ." 07 Fol. . d e tisztában v a n a költészet különállásával.: „antiquorum elegantia atque puritas violata est: et simul inscitia bonarum literarum atque imperitia succrevít. Praef. 04 (a mennyiség birodalom A harmadik a a virágkort foglalja római m i k o r az összes könyv azokról 66 széptudományok nagyságával együtt a legfelső fokra emelkedtek A u g u s t u s idejében. sed in caeteris omnibus disciplinis. 1 1 9 Ad. 1. 1. . Lucretius Physicus. 7 0 A z irodalmi élet a politikai események f ü g g v é n y e : a birodalom és az irodalom együtt virágzik és együtt is pusztul el a betörő b a r b á r o k (!) alatt. imperante . qui plura tin dies ac meliora scripserunt apud latinos'" m Fol." 70 Ad 1. V." Crinitus maga is ezért ír. qui honestae atque liberales haberi solent. LXXX. m e ipsum instruere. Ad. III. — A nevek mellett adja mindig a foglalkozást is pl. videbunt a nobis reffere illos. ad. I. . LXXXVII. . Vargilius Epicus.i4 Fol. . II-: . „In hoc libro eos relaturi sumus. 1. LXXIV. 1..: „Reliquum est.: „declinata Imperii maiestate: bonisque artibus magna ex parte destituta . nyelv eleganciája és tisztasága áll. ról is ír. kik napról-napra többet is szempont!) és jobbat magában. et aliorum praeterea ingenia excilare. 7 2 vallás költészetformáló szerepét is raduntur fuisse pro temporum vetustate. IV. V. minden előszóban megemlíti 'ezt pl. sequentibus seculis in hac studiorum facultate ingenium suum excoluerunt.: „nam mutata religione mutarunt etiam indolem atque gratiam carminis. . : quibus omnes bonae disciplinae accesserunt ad summum fastigium una cum maiestate Romae . „Perventum est ad ea tempóra .. qui re vera paulo ineptiores atque inelegantes habere possunt. II. 11. ." 08 Ad. 71 A felismeri Crinitus. 6 7 68 m a g á b a n igen r ö v i d e n a nyelvi züllés íróinak Crinitus irodalom fogalma tág. XCIII. Augusto . lecta. : „Poetae conati sunt cives suos instruere fabulisque editis illorum ingenia delectare. propterea pariim posteris seculis intel. q u i .: „non modo in facultate poetica." 71 Többször is. " 60 Fol." . ad 1. „eruditi homines. legunt hoslibros. Praf. matematikusokról. „Praef. ." 72 Ad. clarissima ingenia in civitate praestiterint'" Ad. A írtak. 1. tanító célja van. XCVII.. . ad 1.: Romana omnis eruditio simul cum maiestate Imperii comminuta est. IV. 6 9 K ö z é p p o n t b a n a megszűnt r ó m a i irodalom.. ad. IV. ut de his etiam agamus. qu. ennek elvesztével l o m n a k nála műveltségterjesztő.

Johann von Neumarkt f 1380. Winckelmann sokat tanult tőlük. A z apró hercegségek és városok külön állása pedig a törzs. 75 Általában az egész német tudományosságot a recepció jellemzi az egész korban. hogy meggyanúsítja az olaszokat Tacitus további Johannes Scaliger: Poeticae libri VII. A z olaszok lenézték a „barbár" németeket. Ezért sokáig megmarad a középkori felfogás a hivatalos történetírásban.7:1 A költészet eredetének a problémáját tárgyalja Lylius Gregorius Gyraldus (1504—1563) is latin és görög irodalomtörténetében. 2. hanem kritikai szempontból. műveletlen. 1.48 Crinitus alapján tárgyalja Johannes Scaliger (1484—1558) a a latin és a görög irodalmat. Schedel (1440—1514) például Ádámtól Miksa császáron át a végítéletig tárgyalja a történelmet. de nem történeti. hollandoktól. (Petrarca. Historicus és Caput VI. Linus) és 3. Lyon 1561. A kapcsolat ugyan elég korán megindul. 74 Gyraldus .és várostörlénet művelésének kedvezett.75 Az új szemlélet terjedésének a politikai berendezés: a császárság és az apró független állam és város egységek is útjában állottak. Johann von Saaz). A császár miatt nem adták fel a sacrum impérium. odáig megy. a klasszikus írók műveiben előforduló neveket azonosítják a legújabb nevekkel. mint az olasz humanista és reneszánsz történetírás. Herderrel (Dynamismus| kezdődik. Ő a költészet kezdeteinek a kérdésére is kitér s három periódust különböztet meg a görög irodalom elején. Hypercriticus.74 mely műtörténeti adathalmozásával tárgyi adalékokat nyújt. teológikus misztikus kort (Orpheus. História poetarum tam Graecorum. Nauclerus (1425—1516) crónikája szintén a hat teremtésnap alapján áll. Ríenzi Prágajárása és a prágai humanizmus. 73 . különösen caput I. Basel 1545. melyből egyetlen név sem maradt ránk. Olaszoktól. a régi. a római szent birodalom folytonosságának a gondolatát. franciáktól vesznek át és velük szemben védik a maguk nagyságát. Musaeus. angoloktól. Önálló irány Németországban a nem tipikusan idetartozó Leibnizet nem számítva. Németország történetírása egészen más. Az idősebb Scaliger eszméit fia Josephus Scaliger (1540—1609) ápolta tovább. a Homérosztól kezdődő irodalmi kort. quam Latinorum dialogi X. a németek pedig vetélkedni szerettek volna az olaszokkal. A patrióta képzelet itt működött a legféktelenebbül: dicső őstörténetet agyainak ki. durva. de a viszony kettőjük közt nem barátságos. Krantz (1450—1517) pl.

flumina. Köln. A humanista törekvésekkel az egyébként nagy irodalompártoló Miksa császár is idegenül áll szembe. ki Caesares 1512 című müvében a keletrómai császárokat is tárgyalja. nürnbergi patricius. (Rolewinck.49 könyveinek elrejtésével.71' Kevésbé éles Pirkheimer (1470—1530). siderum cursus. kíméletlenül lefordítva mindent. terrarum situs. gentes. A „poéta" név új díszt kap. csillagok járását. Mindössze Cuspinianus Johann Spiess (1473—1529). 1186. hol Tschudi (1505—1572) Chronicon Helveticumjában a tudatos hamisításoktól se riad vissza. actus. Lempicki 68 1. 1. (Teli-monda). Nauclaerus említi a gót biblia fordítást is 1516-ban. történt dolgokat. Bizonyos racionalizmus jellemzi a költészet taníthatóságáról vallott felfogását is.) Bővülnek a megjegyzések Blondus Ilalia illustratáját utánzó müvekben. Irenicus. Aventinus. (id. cselekvéseket. az ész és a lélek érzelmeit — Celtes 1459 — 1508)'s szerint. Beatus Rhenanus. res gestas. Celtes dícsőilése!). folyókat. Fr. tényleg nem említi Tacitust. Basel 1531. földek fekvését. Fr. Lotz János: A történelmi világkép 4 . c. Az irodalomban lejár a középkori gyűjtögetők ideje.) Crinitus pl. de még sokkal tágabb a mai költőfogalomnál. Irodalomtörténeti megjegyzések a krónikákban ritkán találhatók. hanem lexikonok. Hartmann Schedel 1493. 1518. J . is) : „Officium poetae est figurato atque orationis et carminis contextu móres. a dolgok természetét. (Loher víziója. — Beatus Rhenanus: Rerum germenicarum libri III. helyeket." 77 711 8(1 7H Wimpheling: Epitome rerum germanicarum. 1486. ecclesiasticorum és Catalogus virorum Trithemius: Catalogus virorum germaniam 81 suis ingeniis a c l u c u b r a t i o n i b u s omnifariam exornantium. Celtes bécsi utódja sorozható ide. ami eléje kerül pl. Aventinus (1477—1534) azonban a nemzeti nyelvet választja.81 (Celtes. olasz nyomokon. mert azok a németekre kedvezőek. A költő feladata: ékes és díszes beszéddel kifejezni a szokásokat. Bruni tanítványa. Irenicus: Germaniae exegeseos libri XII. rerumque naturas translatis signis mentium anímarumque affectus efíingere electisque verbis rerum simulacra coneinna et legitima quadraque verborum niensura exprimere. népeket. Ez a törekvés megnyilvánul már Wimphelingnél (1450—1528. Ugyanígy volt a régi skandináv költészetben.)'° Az ö ösztönzésére fogolt munkába Trithemius. 78 Celtes: De arte versificiendi. Fabius Cunctator-Zauderer Bohnmeister. A későbbi terveknek is ez a jellege. A sovinizmus a saját nemzete szellemi nagyságát a felhajtható írók és müveik mennyiségében látta. loca. L. kinek Catologusai80 nem irodalomtörténetek.77 Különösen Svájcban dívik az efféle történetírás.

hogy csak az adatokat közölték. Bullinger svájci reformációtörténete) rögtön megindul a katolikus ellenhatás is (Brunus f 1563 és Baronius 1568—1607). .84 A z egyháztörténettel párhuzamosan a politikai történetírásban is új irány kezdődik. . Brunus: Adversus novani históriám ecclesiastica . Melanchton." 83 Flacius Illyricus (dalmát. Foxe : Book of Martyrs. 246. Judex. bővítették az irodalom tárgyát (Flacius kiadja Olfridot. !! Közvetlen folytatása (I. (1632 — 1694) és Leibniz. Ebben a munkában annyira objektívak akartak lenni. 82 Fueter i.80 A reformáció irodalomtörténeti jelentősége is szorosan a fentiekhez kapcsolódik. Baronius : Annales ecclesiastici. Flacius) — a szöveglisztelet megvolt már a humanizmusban is — másrészt a cenluriók. Magdeburgban szervezte meg a kiadóbizottságot. Roma 1588-1607. Holthuter. 85 Sleidanus: Commentarii de statu religionis et rei publicae Carolo V. Követői mellett (Foxe angol mártír könyve. 13 könyvből áll. m. abban a meggyőződésben. admonitio catholica . ki akarta mutatni evvel a folytonosságot. Caesare. ha vallási szempontból jártak is el. Mivel hite szerint az őskereszténységet újította meg. Wigand. a Heliand felfedezése) s így hozzájárultak a patrióta humanizmus zavaros ősgermán képzeteinek a tisztázásához és a régi nyelvállapotok tanulmányozásához.80 Lényegükben ezek a törekvések apologélikusak. . hogy az igazság magától is kiviláglik. . A z őskeresztény gondolatnak a reformációig tartó folytonosságát kimutatni akaró törekvés már Luther életében megvan. London 1563 .50 A reformáció elfordította a figyelmet az ilyesféle törekvésektől.82 de csak Flacius Illyricus Centurióiban (1547—74)s:! valósul meg. alább) a bárok katolikus történetírás. integram Ecclesiae Christi ideám .: „Die moderne Kirchengeschichtsschreibung ist ein Kind der lutherischen Reformation. de mégis megteremtették a tények iránti érzéket és a történelmi segédtudományokat (ifjabb Scaliger 1540—1609 kronológia és epigráfia). bár a történetírás iránt érzéke neki sem volt. tehát ahisztorikusok. secundum singulas centurias (I) perspicuo ordine complectans. Itt alakulnak ki véglegesen a történelmi „segédtudományok". Faber. A különböző köteteken hatan is dolgoztak : Flacius. Corvinus. de mégis nagyjelentőségűvé lett az európai történetírás további alakulásában. Vlacics Mátyás) 1520—75. Követője: Pufendorf. Sleidanus (1507—1566) a birodalmi gyűlés aktáinak egymásrahalmozásával akarja a protestáns érdekeket igazolni. 84 . Címe : Ecclesiastica História. 1. Egyrészt kialakult az érzék a szövegelemzés iránt (Luther.

tárgyuk szerint könyv szól az irodalomról (!) szedi az írókat. Tiguri 1548. században végbe. Pantaleon .1 Spengler fejtegette Untergangjában nagyszerűen a görög egész szám. de a bibliográfia lépett. quam ut instituto meo satisfacerem. rész innen Pantaleon önéletrajzáig. mint a centuriók. doctorum et indoctorum. II. 89 Gessner i. m. .'10 A meginduló histori litleraria iránya a kapcsolat a következő kor irodalomtörténeti irányaihoz. hanem általános elszemélytelenedő irányzatról. quo mihi impetraveram sine delectu omnia quae incidissent commemorare. Tiguri 1545. Tévedése csak ott van (I. Conrad Gessner (1516 —1565). a második A negyedik szerint osztályozva. értékítéleteket kerül. Adelung Mithridatese. A természettudományos megy törekvések első rendszerezése a 17. Korai felvilágosodás. tudományos beosztást neve Tulipa Gessneriana). — II.88 (a tulipán Műve még a laza százados betűrendbe műfajok csoportosítja a műveket. publicatorum et in Bibliothecis tantum publicis privatisve instituendis recessarium.87 A biografia A polihisztor irány megteremtője természettudós. 89 (Prosopographia szereztek. hanem teljes következetességgel egymás után következnek. teljességre Követője 1565—66). Basel 1565—66. az arab algebra és a nyugateurópai funkciós felfogás közti gyökérkülönbséget. 88 Gessner : Bibliotheca universalis sive Catalogus omnium scriptorum locupletissimus in tribus linguis Latina. non tam quod omnes catalogo aut memória dignos existimarem. kik a haza körül császárig. ennél I. A z alaptudomány. — v. Graeca et Hebraica : exstantium et non exstantium veterum et recentiorum (csak két kor!) in hunc usque diem.51 Ilyen körülmények a 16. ö. Gessner ugyan előbb jelent meg. III. Spenglernél). 3. 2. . bázeli orvos. sem követi. bárok. A tagolatlanság helyébe a is átváltozott megmaradt. hogy ezek nem egymás mellett elszigelten. holott nyilvánvaló.: Nullus a me scriptor contemptus est. Prosographia Herocem atque illustrium virorum Germaniae. . rész Nagy Károlytól Miksa részben tárgyalja azokat. rész Pandectarum sive partitionum universalium . század írásnak második között az irodalomtörténet felében. a matematika új válik az okozati viszonyként fel- alakot nyer 01 és így alkalmassá 87 Az összefüggést Lempicki meg sem említi. 80 H. első részében rész. Három érdemeket Nagy Károlyig. törekszik. libri XXI. de itt nem hatásról van szó. Heinrich Pantaleon. . mü kerül a tárgyalás középpontjába az elszemélytelendő történetmegfelelően. rész Ádámtól azonban még az életrajzforma van meg. A mű jellege is elszemélytelenedik.1. 1. .

Magyarország (Turóczi-Trostler cikke). 08 Elsősorban Boileau (I. Goethe.9'2 kivétel nélküliségükből alakul ki a természeti törvény fogalma. ö:í 02 . ez az egész valóságra Vonatkozik.7 Hollandia (Bekker) . Hobbes). 05 Jellemző. A pszichoanalízis is ennek a tagolása. pozitivizmusj. 0. Ehhez kapcsolódik a világnézeti típustan (1. 94 Az ismeretelmélet lassanként a metafizika helyébe lépő alaptudomány ett (Kant.5 „Cogito. kezdetben a kapcsolatot a milieu determináló ereje is erősíti. III. Locke. A történelmet is a környező természet determináló hatása alatt lévőnek tekintik . A matematikán épül fel a mozgástan. §. Ennek a mintájára alakul ki a történelmi és szellemi törvényszerűség fogalma (Bodnár. tehát vagyok" 90 egész Európában elterjed97 s a racionalizmus az irodalomban is végső tényezővé válik. Herbert of Cherbury (1584—1648) az egyházmentes deizmus alapítója.és integrálszámítás (Leibniz-Newton) 1680 táján). hogy Descartes analitikus-matematikai módszerrel jár el. alább). mert a világot. de mellette a természet szenzuális-induktív vizsgálata is megindul fokozottabb mértékben (Bacon. (ezekben Descartes maga is járt) . a mechanika. A „gondolkodom. sum cogitans" Meditationes de prima philosophia Paris 1641. ö. differenciál.91' A racionalizált-deduktív mechanikai felfogás uralkodik. Ueberweg12 (19241. alább). Schiller). mint elemi részekre analizált anyagrészek mozgásának összességét tekintik. vita a hangtörvények körül — Junggrammatiker). 98 A természetet vizsgáló ész segítségével akarnak új jogot és új vallást teremteni.99 Hasonlóképpen jut geometriai módszerrel Spinoza (1632—77) a panleizmushoz.52 fogott valóság kifejezésére (függvény : analitikai geometria (Descartes). Svédország. egybekapcsolójuk az eró. Az öntudat ténye lesz az újkori vizsgálatok középpontja. a milieu-gondolat az időbeli történés térAz erő fogalma tisztán formai.' 90 A deizmus a felvilágosodás nem-radikális szárnyának lett vallási formájaA szabadkőműves német irok is ezt vallják (Lessing. 26. A z eredmények megalapozására és a kételkedés ellensúlyozására új tudományág alakul k i : az ismeretelmélet"4 Descartes (1596—1650) matematikai módszerrel elemzi az öntudat tényét95 és szinte magától értetődően az énből indul ki: Az én központisága már vitán felül áll. Egységét (Gestaltpsychologie) Dilthey hangsúlyozta. Nyugatnémetors/ág. ergo sum" . v. 1. A mozgások oksági viszonyban állnak.

jelleg államférfiúi. lényegesen új feladat elé állította a történetírókat. Utána is főként spanyolok és portugálok művelik. Amerika. Paris 1577. századi regények tele vannak ilyenes kitérésekkel. A régi augustinusi felfogást kritikájával szétzúzza és a környezet-befolyásolta néplelket102 véli döntő tényezőnek. de ezeknél az idő függvénye a tér. 3. Hippocrates ki is fejti az összefüggést. majd Herder. de adataik mesésen kiszínezve egész Európában elterjednek. kultúrténeti irány Voltaire. Herdernél. Különösen egy tekintetben hozott újat ez irány. India. kialakult a nép állapotát „leíró" történetírás. m. Fueter. mivel nem lehetett időrendben haladni. de éppen ezért nem zavarhatott az ókori hagyomány sem. lbn Khaldun (1332—1406) is ennek a hive. a zenében és az életformában új stílus alakul k i : a baA milieu-gondolat is régi. Utána kibontakozik Kitteméi. 103 Methodus cap. az első 2000 év a déli (keleti) népek uralma alatt állott. (Üjabb arab láncszem a görögök és Nyugateurópa között!) Bodin volt az első. év az észak népek jegyében telik. a kor jellege vallásos bölcselő. 102 Evvel megindítója lett a meginduló térperiodizálásnak. alább.104 Megindítója Kolumbus. Nddler stb.105 Részben a természettudomány ellensúlyozásaként. A történelem tagolása is térbeli elven alapul 103 : 1. Six livres de la republique. Hegel nél megvan a gondolat. A néplélek fogalma is megvan nála. az irodalomban. A régi minták. 105 A ú.103 A z ismert tér kitágulását jelenti a felfedezések néprajzi irányú történetírása is. L. Ilyesféle a barbár népek szokásait leíró kitérések a klasszikus íróknál is találhatók. fejezet. A mostani 2000. Utána Montesquieu és Taine. 4. i. n. L. részben a fenti törekvések folytatásául a képzőművészetekben. első rendszeres művelője Petrus Martyr (1457—1526). I. kik a technikában vezetnek. De náluk jellemző módon az impérium mégis a teret is jelenti.53 beli meghatározottságának s okozati viszonyon alapuló történetszemléletnek a kifejezési formája. 2. (idézve a lyoni 1610-es kiadás). évben a középső (mérsékelt) öv uralkodott. ki alapul vette. pl. Paris 1566. a XVII. Burckhardt is jórészben ide mennek vissza. Sauer. racionális módszerrel vizsgálja a kérdést. 101 Methodus ad facilem historiarum cognitionem. (Decades de orbe novo). Ratzel. évekszerinti vagy százados beosztások nem voltak alkalmazhatók.100 Jean Bodin (1529/30—96/97) a módszerről és a köztársaságról írt müveiben 101 új. 104 100 . a második 2000. 5. Bossuet tőle vette át. az olasz humanista spanyol történetíró.

Bemard le Bouvier de Fontenelle (1617—): L'historie n'est qu'une fable convenue. Még az érvek száma. m. Evvel a vallásosság is összeköti. protestánsoknál a bibliára támaszkodva. ö.108 A szereplőket a szerencse istenasszonya. 110 A történelmet mesének tekintik. Lempicki meg se említi. de a védőügyvéd álláspontját a kutató meggyőződése váltja fel. ú. Partié. megalapozzák az ifjabb Scaligertől megkezdett. A felfogás itt is apologétikus. 113 Rivet de la Grange: Histoire littéraire de la Francé. Másfelől. mennyisége számít s ily körülmények között indul meg a katolikus rendek nagyszabású filológiai munkája. 112 Bossuet: Discours sur l'histoire universelle. Tillemont (1637—1698). cikke a Petz-emlékkönyvben. ö. azokban az országokban.112 A z ellenreformáció kedvezett az egyháztörténetírásnak. Girolamo Tiraboschi: Storia della letteratura italiana. Ágoston-féle felfogás új alkalmazást nyer (Bossuet (1627—1704). Paris 1681. § 46. ebből az időből származik. máskép alakult volna a világtörténet. (Cysarz i. Ilyen alapozással a történelmi felfogás is ahisztorikussá lesz. segédtudományokat (diplomatika. Pascal: Pensées I. ahol az egyházaknak volt valamilyen befolyása. epigráfia.10' A természet festőien elrendezett keret. középkori Passionsspiel. a szabadabb életformát szigorú dogmatizmus váltja fel a katolikusoknál a hagyományra. a benedekrendiek nagy. 111 110 106 . mindent tárgyaló irodalomtörténeteket írnak. Reallexicon. paleográfia. Szerepe különösen a költészettörténetben döntő. lexikográfia). v. n. A Szt. Koszó J. .) 108 v.54 rok. Fortuna irányítja. Történeti munkák közül legnagyobb sikert a francia eredetű gáláns kalandok sorozatát nyújtó történetírás ér el. Girolamo Tiraboschi (1731-1794) 113 A barokra vonatkozó irodalmat nem közlöm. ki azt véli. Fleury (1640—1723). L. hogy az igazság úgyis az ö egyházát támogatja. mivel teljes részletességgel nincs rá szükség.106 Mozgónak látszó szobrai és csörgő patakjai azonban csak látszólag dinamikusak. Art. könyve megjelenésekor a bárok még meglehetősen ismeretlen volt. íoö Megvan már Machiavellinél is. a világ óriási színpad. megtalálható nálunk Faludinál (Forgandó szerencse). valójában valamilyen panoráma díszletei. Rivet de la Grange (1683-1749). Modena 1711.uT Panoramistische-Geschichtsauífassung. Mabillon (1632—1707). Pascal (1623—1662) híres ötlete. 9.109 Nagy szerepet kap a véletlen. kk. Paris 1733.111 Bayle (1647 — 1706) Szótára vonja aztán le a szkepticizmus végső következményeit és előkészíti a felvilágosodás kritikáját a múlton. ha Cleopatra orra egy centiméterrel hosszabb lett volna.

1. Thuanus (1553—1617) is cáfolja az organisztikus gondolatot. a pártok problémája (Clarendon 1609 — 1674) hoz új színt. Bacon (1561 — 1626) Üj Atlantisa. a tanácsosok az emlékezet. forradalom betegség. (Montesquieu. melyek a következő korokat megalapozták. Elődjük Platón és Aristoteles államteóriái. (i. a maga történeti műveiben nem befolyásoltak.7 Morus: De optimo reipublicae statu deque nova insula Utópia. l l ü A z érdeklődést még mindig a jelen köti le. Campanella: Civitas solis vei de reipublicae idea dialógus poeticus. a tisztviselők a végtagok. ut si labyrinthi errores evadere sine duce velint. Hobbes. t. s.) . így a történet menetéről. Bacon: New Atlantis (posth. kit saját íilozofiai nézetei. Bodinus hangsúlyozza ugyan a történet időbeliségét és tagolásának szükségszerűen ehhez kapcsolódó voltát. Campanella (1568—1639) Napállama a képviselői ennek az iránynak.Fourier Madách) (a falanszterjelenetben). ecclesiastical and civil. (Morus — S t .): Qui sine ratione temporum históriás intelligere se posse putant. de irányzatosabb. Hasonló kritika és aprólékos adatközlés jellemzi a birodalmi történetírást is. 11 ' mely a munka dicséretét hirdeti s bizonyos szociális részvétet fejez ki. nec ullum erroris exitum reperire possunt. libri duo 1516. mint Hobbesé: az állam nagy organizmus. Pufendorf 1632—1694 és Leibniz 1646—1716. német Halle 1794—95." nft Leviathan or the matter. Ezt követi a francia államelmélet. holland 1652. ennek tagolásáról vallott felfogás is inkább a felületen. semmint a mélybe hat. Locke). (Bolland 1643—1794) és 1837-ben újjáalakított sorozata. London 1651 . 115 114 .55 Még a szentek életére is kiterjed a kritika.) Szélesebbkörű a jezsuita történetírás. az állami berendezkedés (Bacon. latin 1698. egyetértés egészséges állapot. francia fordítás 1653. hí enim vagantur huc illuc. Későbbi ismert utópia Cabet (1788—1856) Voyage en Icarie. kiadás 275. sőt nem ritka a hasonlatnak olyan következetes alkalmazása sem. 1.115 de a történetírók csak külsőségekben követik.) Methodus cap. form and power of a commonwealth. Simon . az uralkodó a lélek. i. perinde falluntur. hogy egy-egy pillantást vessenek a jelenen felépülő nagyszerű jövőbe Morus Tamás (1480—1535) Utópiája. Angliában a törvényhozás 114 kérdése. VIII. Hisznek a haladásban és a reneszánsz természetfilozófiától örökölt fantasztikum arra ösztönzi őket. de az irodalomban jobbára csak ezt fogjuk találni. Követőik különösen a szocialisták közül kerültek ki. Campanella —>.

. c. o. 119. „Nulla quaestio magis exercuit historiarum seriptores. IV. „So trat das historische Element zugunsten des Systematischen zurück und beschránkte sich darauf. az ismeretlen kezdet is. a már emiitett Petrus Pomponatus. . Az újjászületés gondolatában ennek a csírája van meg. A haladásgondolat korább? képviselője pl. Az okozatiság mellett a társadalmi szerződés játssza bennük a főszerepet (Bodinus. 1. quam quae habetur de origine populorum. . Cap. A következetes és állandó fejlődés a tudományt tekinti értékmérőnek és ezen az alapon becsüli önmaga alá a multat. hogy alakult ki a mai alkotmány és természetszerűleg szociális alapozású. . Ez a história litteraria tehát már eleve tágabbra vett irodalom-fogalommal dolgozott." llu Grotius : De iure belli et pacis I. ." — Hobbes: bellum omnium in omnes . . Ennek is megvan a jelen vonatkozása. általában az írásbeliség enciklopédiájában látták felhalmozva az eddigi eredményeket. De Cive (1642. 171. Bacon ókor babonás tiszteletében a tudomány haladásának kerékkötőjét látja. A kezdeti közösség egyformasága teljesen megfelel az ember állandó egy voltáról vallott felfogásnak.121 s legfeljebb arra szorítkozott. Paris!) Praefatio . . Leviathan I. dass man innerhalb der einzelnen Schubladen den Stofí chronologisch ordnete. Methodus.. „Notandum est primi homines ." 118 . „Es fehlte . . unde ortus habét potestas civilis. . — Ide kapcsolódik Rousseau Contrat socialja. Bodin . hogy a régiek vállán állva felülmulta az újkor őket. I. jeder Begriff einer ükonomie der Darstellung. aphorisma. ns Grotius (1583—1645) már beszél róla. ismert Hobbes (1588—1679) tanítása az ősállapot hadi jellegéről. 84. contra omnes. Praktikus célból művelték. mindössze egy új gondolattal bővül.)119 A történelemszemlélet evvel lényegében maradt volna a régiben (organizmus-gondolat újjászületéssel)." 122 U. sponte adductos experimento infirmitatis familiarum segregum contra violentiam in societatem civilem coiisse. A korszak racionalizmusa az ősállapotok rajzolásában kedvére kikövetkeztette magát. dem ganzen Jahrhundert. hogy a haladást kidomborítsa 122 a szaporodó könyvcím mennyiséggel. 121 Lempicki i. a haladással. Locke (1632—1704) vezeti tovább a fejtegetéseket. vielmehr beherrschte ihn (Lambeckről van szó) wie seine Zeitgenosscn die Tendenz möglichst viel Stofí zu sammeln und darzubieten. mint az időbeliséget.120 hasonlóképpen véli Fontenelle. mely töredékesen régebben is megtalálható. A tudomány. 7.56 Hasonló kedveltségnek örvend az ismeretlen jövő ellentétes pólusa. IX . m. 120 Bacon : Nóvum Orgánum. 1. Céljának megfelelően elöbbrevalónak tartotta a nagy mennyiség áttekinthető rendszerezéséi.

m. ex Epistola. 9. 1." 12. tertia Principatus. quorum memóriám conservari utile est ad bene beateque vivendum. et Partionibus protinus intelliges. 15.1 u. J. i." 123 . 8. i. Kiindulópontja a világegyetem szerves egységéről vallott felfogása. 3. tamquam ad fontem. voluisse cognoscatur.12. : „alia ex aliis nasci et proficisci continenti progressione . : „non aliter. altéra Prudentia. quam arborum dilatatos ramos ab uno et eodem trunco deduci conspicimus.57 ahogy a természettudományokban a természeturalom eszközét látták. Doctrinarum atque Literatorum hominum ab ipsis primordiis ad nostra usque tempóra perbrevem enumerationem comprehendens. Quae íuit huius naturalis histopci et continentis rerum omnium ordinis sententia Naturae. 1. unde illa uberius purius ac verius manant. m. a) prudentia.128 így jut el a kezdetig. ita in unum corpus (!) quaesi-" tis. m." 124 De scribenda universitatis rerum Historiarum libri quinque Christophoro Mylaeo autore. áttekinteni az összes tudományokat gyakorlati célból." 128 i. 1.: „Universitatis rerum nomine.: „naturalis ordo historicae dictioni coniunctus. m. m. Vossius: Ars historica Leyden 1632: „História est cognitio singularium. ahonnan minden ered és kihajt. o.124 Célja. A negyedik könyben (2a) foglalkozik a költészet eredetével és benne a filozofálás kezdetét látja Platón nyomán .1 mely állandó fejlődésben van. 2. . a praktikus közösségi fok két tagozatban.127 ezt a fejlődést történetileg fogja fel. Artium.:i ° i. in totidem libros distribuimus . 1. credamus.: „E disiectis varié membris. amely az embert is magába foglalja." . novissíma Literaturae. a természet... ut apte inter se omnia et quasi ab uno capite deducta viderentur. 11. Lectori S. harum prima est Natura. intellektuális fok szintén két részben* a) sapientia. 24. Basel 1551.) 120 i. „a történelem az olyan egyesek (t. Principatuum. 125 i. mint a fa ágai. az ötödik könyv szól a tudományok fejlődéstörténetéről." (Oldalt. quarta Sapientia. o." 127 u. kiknek emlékezetét hasznos dolog megőrizni a jó és boldog élethez" —• mondja Vossius (1623) Bacon nyomán. a kultúra kezdete és b) principatus. a tudományok kialakulása és b) literatura. 123 Az irány ismert első képviselője és elméleti alapvetője Christophorus Mylaeus (Müller) bázeli polihisztor (1551). Proemio. emberek) ismerete. az államformák eredete. Reipub.125 Az egész mindenség ősforrása a természet. Ádámmal kezdi régi szokás G. statum crevisse intellexi. suis convenientibus occasíonibus cogere oportere existimavi. a tudományok rendszere.: „ad unius Naturae principia passim recurrere.12'J A mindenségnek és a mindenség megismerésének három foka van 1 3 0 : 1. mely egy fejtől észszerűen összefogott tagok organikus egésze. de inkább a szépírók vannak előtérben.

133 szokásos újjászületéssel. 245. m. . quibus omnia erant oppressa. „translatio imperii" gondolatában (I. 278.: „scientia et potentia humana in idem coincidunt." 138 De dignitate et augmentis scientiarum. . fol. ingeniorum história" . Agricola és Erasmus dicsérő elsősorban a „szellemeket" a szerves tárgyaló fejlődés gondolata van fejlődéstörténet. o. . leigázására a természettudomány akarja állí- segítségével. ingenuum et i. ." A humanizmus és reneszánszról szóló rész: 300 1. m. . . 1. Primus namque e densissimis temporum tenebris |!). melytörvényszerűséget és elölte soraival a Dantétól végzi Petrarcától s a restauHáltérben ráció . m. I. valamint később a Herderi romantikus Fackellauf-történetszemléletben. 1 3 4 A n n a k is tudatában van. fej. ábrázolva glóbus intellectualis memória phantasia ratio história poesis philosophia naturalis civilis appendices narrativa dramatica parabolica deus natura homo sacra civilis litteratura 132 . 1 3 6 Nóvum orgánum 1620." 135 i. Petrarcha.1 ' E n n e k a z utilitarista eszmének a szolgálatába tani a többi tudományt is. : naturale animi corporisque robur minuit. excellentium ingeniorum in deprehendis. 1 3 8 A memo1 8 1 Ugyanez van meg az ágostoni történetfilozófiában. debilitat atque frangit.58 szerint és sorba veszi 1 3 1 ben a test hanyatlásához következik a felújulás a zsidókat. a r ó m a i a k a t . 241 1.: „. ac senescente. 1.: „. Nála előbb a kiadói munkásságát említi. 3. században valószínűleg sok hasonló gondolatot lehetne találni. O is hisz a tudomány haladásában s ettől Elsősorban a természet várja az emberiség gondol boldogságát. m. hogy új irány megindítója. oldalt: „Petrarcha literas primum illustravit" ." 134 i. csak azután a verseit (!)" lia i. locupletandis atque instaurandis disciplinis omnibus.132 művét. spe omni languescente. 136 melynek egyedül gyümölcsöző módszere az indukció. London. erre mely de részletesebben. 3 a : „ut perspecta habeat rerum primordia. szövegben : „. „. ezután hanyatlást állapít meg. progressiones. . Mylaeus tudatosan alkalmazza az organizmus gondolatát. 2. I. nemo adhuc . 137 u. . est complexus. incrementa. 14. dissimiles per aetates laudandos animorum conatus in memóriám revocare. melyet a kor pszichologizáló hajlamá- nak megfelelően a lelki képességek szerint osztályoz. Dantem praeceptorem scriptis utraque lingua Latina et vulgari inclarescentem proxime secutus Franc. 1 3 5 Ismertebbek Bacon (1561 —1626) kezdeményezései.). .: „itaque spes est una in inductione vera. 1. 1620. A 16. hasonló egyiptomiakat. a görögöket lát. inclinationes et exitus. ." Szót emel a szétforgácsolódás ellen (240 1.) A 18 századi kultúrtörténeti irány emlékeztet Mylaeusra.

A forrásokhoz való visszatérést hangsúlyozza.59 riának megfelel a história. sz. de kezd a szépirodalom a kristályosodó középponttá válni. .'40 Tőle indul meg a programmszerű utánzás jogosságának tudományos megalapozása is. mely naturalis s civilis részre oszlik . környezet). chronogr. a phantasia tudománya a költészet. (Hasonlóan az ars. hogy milyen körülmények között virágozlak a tudományok. ha az egész kort egy nagy ívnek fogjuk fel. bár pl Reimann használja (Lempicki nem említi. Hist. Az irodalom még mindig tudós jellegű. drámai és parabolikus műfajra tagolódik. Talán úgy lehetne megoldani a kérdést. végül a ratioé a philosophia. amelynek az egyik ága Olaszországból vezet Anglia felé s ott megfordul s megy délnek. zavaros adattömeggé vált. Felbukkan nála az összehasonlító módszer is. Ő elválasztja a filológiát a filozófiától és a nyelv tudományává teszi. a művészet a technikát. A történet menetében ő is a szokásos hullámot látja. az ügyességeket is magában foglalja. jog. vallás. no v.: Philologia Sermonis cura Sermonís história Grammatica Rhetorica.) Bacon helyéről sok vita folyt. a história civilis a história sacrából. tulajdonképpeni civilisből és litteraturából áll.139 így a história lítteraria elismerten külön helyei kap a tudományok rendszerében. ö. törvény!) taglalja és végső fokon a „néplélek"-re vonatkoztatja. talaj. különösen a mitoszvizsgálatban.) Ilyen „filológiaibb" szempont a Bacont utánzó holland Vossiusnál (1577-1649) tűnik fel. Elsősorban a hasznosságát veti fel a história litteraturának. pragmatica sacra civilis literaria.141 A história literaria gyakorlati megvalósítói elsősorban Bacont követték. hogy a h'ra kimarad és a csúcspontot a filozófiainak tekintett parabolikus műfajban látja . jellemző. mely elbeszélő. Ez jellemzi Lambecius Prodromusát 139 Bacon elsősorban a 18. genealog. Lempicki 468 1. Az ókort nem becsüli. Angliában külökülönösen Ben Jonson. Bacon a fordulónál áll.-ban Youngon át vált ismertté. de ami a filozófiai rendszerben áttekinthetőnek látszott. de az oksági elv teljes érvényesítésével. hogy a reneszánsz késői szerencselovagja-e vagy a felvilágosodás zseniális előhírnöke. Különösen a klasszicizmus irányára jelentős felfogás. melynek szerinte meg kell mutatnia. ide sorolja a história litteráriát is. mind az erkölcsi tényezőket (szokás. mind a külső tényezőket (éghajlat. Metrica geogr.

(v. Bécs 1659. ö. 1. rendszeres és földrajzi csoportosításhoz) újat tört. Gundling. könyvjegyzékeket. A nemzeti szempont fokozatosan kidomborodik. Lassanként azonban ez a nagy népszerűségnek nem örvendő irány egészen a háttérbe szorul és bevallottan azzá lesz. Első két könyv Kiel 1688 .4. század a felfelé ívelő lejtön vélt haladni.142 mely Ádámtól és Éválól kezdve közöl életrajzi adatokat. Szemléletük nem történeti. főként pedig antik és modern véleményeket a legszeszélyesebb elrendezésben (pl. századi kultúrtörténeti irány háttere. D.144 Nagy érdemei vannak a paleográfia terén (v. fej. hogy az azután következő hanyatlás után a saját koruk felfelé ívelő voltát igazolhassák. — Ez a törekvés az anyanyelv kiművelésére a felvilágosodás előfutárja. harmadik Fabriciustól kiadva 1692. Morhof Polyhistor literarius. Gervinusék a csúcspontot is látták Goethében. G. Végeredményben bibliográfiai lexikon formájaban máig él.) 148 A reneszánsz poétikákban (pl.) a bárok felfogás egyszerű továbbképzése. Bessenyei. filozófusok az orvosokkal szerepelnek együtt). 145 Ovidius alapján ismerik.149 A mult megismerését az iroPeter Lambecius : Prodromus Históriáé Literariae.)145 A kor többi polihisztorainál (Pufendorf. 1. Thomasius. ami valójában volt.) 143 112 . elsősorban a hazai költészet régi virágzását keresik. fej. Goethe is ismerte. a tanultság lexikonává. elsősorban az anyanyelv müvelésétől várják a boldogulást. 148 amennyiben visszatérnek a múltba. tanílójellegü felfogásával.11' Ez a praktikus cél együtt jár a költészet racionális. 147 Erre szolgáltak a nyelvmívelö társaságok (Spachgesellschaft).)143 Üj kritikai szemlélete. A história eruditionis lesz a 18. história eruditionisszá. A 17. nálunk Toldy F.) . ö. Scaliger) szokott egy mellékes fejezet (Historicus) lenni. betűrendes. 144 Fabricius ki is emeli előszavában. 4. benedekrendiek!) A latin irodalmat a klasszikus négy hanyatló kor szerint periodizálja (arany-ezüst-réz-vas. 149 A romantika két virágkoros irodalomszemlélete (l. melynek minden kapcsolata megszűnik a közben új öntudatra kelő költészettel. Burkhard —Mencke) is megvan az így értelmezett irodalomtörténeti érdeklődés. műfajok szerinti. Több módszeresség jellemzi a költészettörténetben is nevezetes Morhof Polyhistor lilerariáját (1688.60 (1659). Morhof müve különben igen híres volt.140 A z új költészet a bárok életforma kifejezése. Schurzfleisch. Opitz: Einleitung zu seinen Gedichten : bin ich die Bahn zu brechen und durch diesen Anfang unserer Spache Glückseligkeit zu erwcisen bedacht gewesen. (pl. hogy Morhof az eddig szokásos ncgy úthoz (időrendi.. Az ókorban (I. hanem analizáló.

154 Az anyag periodizálásának kérdését külön felveti és Scaliger Poeticája155 alapján a politikai történetírás évek szerinti beosztását elutasítva a szerves fejlődés gondolatát alkalmazza a német költészet történelére. A z első virágkort nem a meg sem említett ókorban látják. és a következő irodalom. 1. de a milieu befolyását nem becsüli sokra. m. m. Wittenberg 1657. század második felétől vezetöszerephez juttatja. i. különösen az első sziléziai iskola költői tettek sokat népszerűsítéséért s lassanként a német költői megújulás szimbólumává. Opitznak ilyetén való beállítása egészen máig általános.61 dalmí anyag közzététele segíti elő.ir ' Scaliger közvetítésével Crinitus beosztása érvényesül. 153 K. §. hanem a lovagkorban és a felújítást is későbbre.: „cauturi laudem nobis a Romana quoque illius aetatis labe. A párhuzamosságot hosszasabban fejtegeti. Tudatos kezdeményező 161 Opitz (1597 —1639). Opitz sikere döntő volt. angol). 153 A német költészet nála már a latin egyenrangú társa és a jelenről sem feledkezik meg a mult dícsőítése kedvéért. 136. ö. 154 i. költészettörténetek. elsősorban Walther von der Vogelweide publikációi. phoenixévé vált. de új virágkort kereső irodalomszemlélet kezdődik nemzeti alapon. m. de megalapozottabban és következetesebben. francia. 1. jegyzet. ill.150 Öt korszakot külöm- Németországot központisága európai gyüjtömedencévé teszi. 2 : Et sicut vitám animalium ab infantia per iuventutem ad pleniorem akmén et senectutis tandem spatia ultima delatam statis aetatibus Pliilosophorum scholae dimetuntur ita circa Poesim nostram notabimus easdem 150 ." . 149. Lempicki i. természetesen itt a saját felsőbbségiiket akarják igazolni150 így a régivel lényegében egyező. (Melchior Goldast lovagi líra. Opitz korára teszik. nemzeti büszkesége. holland. dum ita rimabinnir atque mirabimur vetera. §. ehhez járul a nem német irodalmak tanulmányozása (olasz. 1607—12) Opitz kiadja az Annoliedet 1639 és evvel kapcsolatban felsorolja az ó-német költőket. spanyol. (még mindig a mennyiség a fontos!). mely a 18. Tanító célzala nyelvművelő társaság alapítása. az első költészettörténet a wittenbergi Ortlob nevéhez fűződik.152 Opitznál csak szétszórtan találni történeti megjegyzéseket. i&2 I. V. Ortlob : De variis Germanae Poeseos aetatibus exercitatio. ófelnémet érdeklődése a kor tipikussá váló jegyei. A z irodalom virágzását a politikai élet virágzásához köti. ut neque praesentium obliti propriam nostri aetatis felicitatem una contueamur.

" 158 Bizonyos virágzás után szükségszerűen jön a felbomlás — ókori epikureista tanítás. : „. m. ." u. hogy ez a virágzás még sokáig tart. das Geplauder der wudlenden Wásserlein. A durva gyermekkor (rudis ínfantiaj az írástalan vallásos. 4. kinek tüzszelleme új Phoebusként sugározza be Németországot. I. . 160 i. . Lulhert. „Revixit tandem de integro Poesis quoque nostra. sie zur Nachfolge und zum Singen gereizet." A Wagneri Gesamtkunst csirája a barokban van. (opera !) . Az újabb korban különösen Spencer szintétikus filozófiája tartalmaz hasonló elemeket. Und solcher gestalt hat die Liebe. A kevésbbé tudós jellegű bárok költészettörténet nyelve már német. A serdülő ifjúkorba (adolescens iuventus) Otfrid. valamint a szerelem" 100 vicissitudines. mint nem költőt." 157 i. Ezután következik a politikai okok miatt (!) haldokló öregkor (moribunda seneclus) 1350—1620." „Als nun selbige Feldmusikanten in diese Dánzerinnen sich verliebet. amit a számos latinnyelvü értekezés bizonyít. A legújabb kor az újravirágzás (reflorescens felicitas) kora. nitida pro seculorum et tempestatum decursu vario depreliendilur. nyelvi érdemeinek teljes elismerésével. A pászlorköltészetben (Nürnberg a Pegnitzscháfer-lársaság városa) látja az ősköltészetet. A hagyománykeresés van meg Birken művében 159 (Nürnberg 1679) a bárok minden kellékével együtt. Nürnberg 1679. együtt van az egész bárok kellékkészlet: „die Süszrauschende Buhlerey der Winde mit dem Laub der Wiilder. o. Williram s a Wolfdietrich tartozik. a bégető nyájak. a csacska viszhang. Különösen a meslerdalnokok felújítása hozott sok új anyagot. mely az özönvíz előtt megindult.158 Wittenbergben is élénk érdeklődés volt az irodalom iránt. Opitzzal indul. und absonderlich die auf den Baumásten sitzende oder unter den Wolken fliegende Luft-l'salter und Schnabel-Harffen. m. . quibus iam rudis adhuc et incondita iam augescens paulatim et magis contula iam gravis oppido et consummata iam languida vicissim et efflorescens iam reiuvenescens demo et nudiquaqu.62 böztet meg. Birken : Teutchse Redebind und Dichtkunst.és hősköltészelet foglalja magában. igneum Opitii ingenium . hogy pl. melynek Herakleitosszal is vannak kapcsolatai. 159 Sigismund v.az édesen susogó szellők. a csörgő patakok. A virágzó erő kora (florens robur) a lovagkort tárgyalja. jellemző az irodalom tisztuló fogalmára. pozitivizmus) hullámelméletek formájában. a madarak levegő zsoltárai és csőrhárfái (!!). rész.. . der Gegenlaut des geschwátzigen Wiederschalls. 1 " önelégültséggel dicséri követőit a sziléziaiakat és reméli. zu Erfindung der Poesie den ersten Anlass gegeben. velut novus Germanis radiaret Phoebus. r. valamint a rá épült történetfilozófia (L. rész. 5. vvurden sie veranlasset Liebesklagen zu verfassen und in das Saitespiel zu singen. das Blöcken der Herden. kirekeszti.

. m. késői rokona nálunk Pápay Sámuel. . mivel tartja. . Wobey auch von der reimenden Poeterey der Auszlánder mit mehren gehandelt wird. olasz. Ariosto. a svédet pedig a német tartja őket. de több önmérséklet jellemzi a második keretbe állítja be a német költészetet. ja sie ist selbst teutsch ." . 273: „Carolus Ortlob (welcher de variis Germanieae poeseos aetatibus eine Dissertation geschrieben (setzet fünf zeiten . Dávid. die einerlei Ursprung. ki ráadásul hárfázott is. újkornak megfelelő tagolás van nála. de az anyag sokszerű." 105 u. Beosztása költészet közben tárgyalja 103 . . akit ismer. 271 : „und sind die Sclnveden den teutschen nicht entgegen zu setzen. dritte Zeit da dieselbe gleichsam aus dem grabe wider erwecket worden (und viel herrlichen als jemahls hervorkommen) unter des Herr Opitzen aníührung. Tárgyalja a francia. Lope de Vega).: „Nun kommen wir endlich zu den teutschen (von deren Poeterey wir jetzo handeln wollen. az ókor Nagy Károlyig a középkor Opitzig tart. Ilyen költő volt Mózes. Hofmann a régi aranykor visszajöttét érzi. az Énekek Éneke szerzője. Es müssen aber hierin die Zeiten unterschieden werden (nemblich die Uhralte) deren Tacitus gedencket (die Mittele) die von Carolo dem groszen her zuführen (und die neueste) die in diesem seculo erstlich angegangen. ezután beszél a reneszánsz pásztorköltészetHasonló törekvés." i. A polihisztor alaposságával Morhof. und in dem Grund einerlei Sprache habén. Kiel (és nem Lübeck. m. században kezdődik 1 0 5 " i l Es scheinet. ." „Opitzról 422/23." (i. Wir wollen aber in den dreyen Zeiten alles fassen. a hollandokat a némettel egynek ségből. . közép-. m.1111 von Hofmannswaldaut. o. is tárgyalja és a végén a hangsúly tehát. ist von der teutschen nicht unterschieden. I. a legújabb kor a 17. die nun bald in die Ewigkeit sol verwandlet werden kehrte mit ihrem Ende. 150. . Die Hochteutsche ist gegen sie ein gar neuer Dialectus.63 a költészetre ösztönözték őket. 233: „Die Poeterey der Niederlánder . az angolt kirekeszti ebből a germán közösfennhéjázónak egyszerűbb mint Ortlobé. O is a tőlük vették át a görögök. is. Lempicki i.) 1682. 1. die Zeit. de germán szempontból eltolva.) 102 Dániel Georg Morhofen Unterricht von der teutschen Sprache und Poesie deren Ursprung Fortgang und Lehrsátzen. Salamon. (1682) 102 sziléziai iskola világirodalmi tárgyalja az idegen irodalmakat mellett a nyelv történetét Itt sem a történeten van Könyve az irodalom poétikát is ad. ről és a jelenben költőjét. spanyol irodalmat és a kor ízlésének megfelelően a bárok költőkben látja a csúcspontot (Tasso. 164 A z ó-. Lempicki 146. wie eine in Zirkel geschlungene Schlange (! !) in ihrem Ursprung Zurücke. i." .<:4 i. . . m. Eredete a humanista nyelvtanokban keresendő .

(németnyelvű egyetemi előadás). legalaposabban a hamburgi Barthold Feind foglalkoHerder igen sokat használta Morhofot. 1(57 1.171 A vád az apologéta irodalomtörténetek egész sorát keltette a franciák ellen. 171 Les Entretiens d'Ariste et d'Eugéne című művében. Weise: Curiöse gedanken von deutschen Versen 1692. m. Zürich 1698. i. Wagenseil. Omeis: Gründliche Anleitung zur teutschen accuraten Reim und Diclükunst Altdorf 1704.. Altdorf 1696. (1697). Chr." 168 A Chr. Cramer angolokra hivatkozik a franciák ellen (1694).1'17 Morhofot követi a század többi költészettörténete. a népdalkutatás kezdeményezései is feltűnnek nála (az északi skaldköltészet. Neumeister kíméletlen kritikájú lexikona is a felvilágosodást készíti elő. A vitát 1. Cramer : Epistula ad virum Eruditum Vindiciae nominis contra quosdam obtrectatores Gallos.100 (1681) Hardegger pedig a kezdődő vallásos bírálatnak ad helyet az erkölcsrontó regény ellen. m. az eínográ fia eredményeit felhasználja. Luther helyének megállapítása céljából a felvilágosodást előkészítő anyanyelv kiművelését hangsúlyozza. Néplélektani gondolatok is vannak elszórtan. Leipzig 1688. Berlin 1694. Thomasius: Wie man die Franzosen nachahme Leipzig 1688. (1770) ki a milieu zordsága miatt képtelennek tartja a németeket (és az északiakat) a „bel esprit "-re. (Rothe. lapp népdal) a regénnyel kapcsolatban a román-romantika szót is tárgyalja. Omeis 1704 már germán mitológiát is ad. Leipzig 1688. 172 Fontosabbak : Benjámin Neukirch Chrestomathiája a 17. Érdeklődése tág. Neukirch még Opitz után is fejlődést lát a német irodalomban. k. zu zeiner Sammtung deutscher Gedichte 1708. der sich wie in allén Dingen alsó auch in Wissenschaften und Künsten hervortut welchem niemand mit seinem eigenem Witze zu widerstreben vermag..10 . Rothe: Vollstándige deutsche Poesie. sz. i. 170 Mithoscopia Romantica oder Discours von den so benannten Romans.) Üj mindössze Weise 168 törekvése . Altdorf 1696 a mesterdalnokokról van bő függelék .166 Egyszer váratlanul a századok eltérő „szelleméről" is beszél.64 melyet ő is újjászületésnek tart.-ból Leipzig 1697. van Weise !) 1CÖ Specimen Dissertationis Historico-criticae de poetis Germanis huius seculi praecipuis 1695. 521 : „Es hat über dem ein jegliches seculum seinen sonderlichen genium. Barthold Feind : Vom dem temperament und Gemüths-Beschaffenheit eines Poeten Einl. Wagenseil : De civitate Norinbergensi.170 Ilyen önelégült hangulatban éri a németeket Pierre Bouhour jezsuita kritikája.172 (Thomasius. (Kindermannsorozatban az Aufklárung sorozat 1. Lempecki 179-186 1.

.65 zott a temperamentumok és a milieu kérdésével angolok nyomán (Sír Temple. előtérbe az az irodalmi tudat. a régi német költészet létezését felfedezik. Az kialakult irodalomtörténet tárgya gazdagodik az anyaggyűjtéssel tanulmányoztak. A történeti világkép is részleteiben kész. de végül is az angolok kezdenek kerülni. a metafizikai megalapozással A felvilágosodás mindössze a végső összefoglalását adta meg az eddigi irányoknak (Leibniz) és a történetfilozófia fogalmának a megteremtésével (Voltaire). az ő műve azonban elsősorban a franciát. idegen irodalmakat a költészet eredetének A németek védekező vitázása egész Reimár a felvilágosodás folyik. a természetes rendszerbe foglaló szemlélet. felvetik kérdését. a népdalt. de hiányzik még a tisztulás. Young!). Edda. mannig tovább terméke. a környezet és a néplélek hatását tárgyalják.

Az „ember" a középpontban. — Függelék : az arabok. világkép bomlása. Marad a régi keret. Joachim di Fiori — Laicizálódás. b) újjászületés. — Függelék : Egyéb népek (Kína).TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Célkitűzés. — Új kor tudata. A végső elv. A d deum. 3—10 E l s ő r é s z : KOSMOS 1. Kapcsolatok az . Az emlékezet és az időszámítás. A ker. humanizmus. Világkrónikák. — Qualitatív szempont az 1 ind. Szent Ágoston történetfilozófiája. Szinkretizmus. Reneszánsz. Origenes sikertelen görög-ker. világkép lényege. Átmenet. A klasszikus ókor képe. Átmenet. Hieronymus és Orosius. Körforgásellenes dualitás. a Sors. Analysis. Kritika. Freysingeni Ottó. (Causa) 1. — A világkép periodizálása. — Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. A történelmi anyag értékvonatkozása. Típus. Körforgás a jelen körül. a dolgozat beosztása. Közösségi szempontok. A görög kritika. — A világkép ellenmondása. (Dualitas) A ker. 23—30 Második rész: HOMO 31 — 65 3. A körforgás. 1. 11—22 2. A felfogás itt is körbenforgó. Két ellentétes módszer. Üj népek. — A tartalmi történetírás. szintézise. Eusebius. — Babilon. Gesták. mint mentőelmélet. (Fátum) Kezdet. Az alapvetés az „ősembernél. — A reformáció. Pál levelei. Az alap vallásos. Quantitatív körforgás. — A kérdés időszerűsége. c) mechanikus elemzés. reformáció. — A történelmi megismerés fordított útja. 2 perzsa és 3 görög világképben. Rotatio. — A négy világkor elmélete. Ádámmisztika. Ahisztorikus voltuk. A modern irodalom kezdete. Az evangéliumok. Az egyházatyák. A sztoikus világtörténelem." — A világkép tágulásának fökorszakai.

Vita Bouhourral. közép. — Átmenet a felvilágosodáshoz. Ismeretelmélet és okszerűség. várostörténet. — Kritikai aprómunkák. Patrióta vetélkedés.) A tér tágulása.új irányokkal. — Elszemélytelenedő halmazmunkák. (Mylaeus. Az ideál az előtt. Vossius . Morhof. Vasari). — Bárok. • * . Bacon. Pantaleon. szerzetesrendek. (Gessner. — Az olasz humanista történetírás. Lambecius. Üj nemzeti történelemtagolás.. A haladás gondolata. — Ellentét a megelőző korral. bárok.) Költészettörténet (Opitz. (Machiavelli.) 2. Utópiák és ősállapotnyzok. Szkepticizmus. Német birodalmi történetírás. Németország helyzete. Korai felvilágosodás. néprajzi történetírás. a császárság. Birken. A természettudományos alap.és újkor. Irodalomfogalma hasznossági. A történelem három kora: ó-. (Kat. Morhof. Milieuelmélet. Ortlob. (Cellarius). (Bodin. Crinitus irodalomtörténete.) — A jelen mint alap.). Fortuna. Irodalomtörténet. A história litteraria. A quantitatív szempont. A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását.

Homo. (Dualilas.) II.A Z EGÉSZ M U N K A TERVE: BEVEZETÉS.) 4. 1.) 2.cfl C C -CD di Történelem rész. Ember i Y Embertörténelem Periódus Csoport o •ofl Y l Csoporiperiódus . (Causa. Rendszeres c c do > • c x i x> c c > 4 ) C N í. Kosmos. Történeti rész. Dynamitas. Ad deum. A. 3. (Falum. Rotatio. (Tempus. I. Analysis.) B.

Scbreiber E r z s é b e t : Zola és a magyar irodalom. Nagy Tibor s I. Venetianer G y ö r g y . Vecsey Lajos . 1934. Homér J a n k a : Magyarország halászati földrajza. 1933. 56. hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesiummethylattal. 33. 41. V a s s k ó I l o n a . K o z m a A u l a i : Fénelon Télémaquejának egy XVIII. 1932. Écsy ö . 61. századi magyar verses feldolgozása. 1933. Kardos E m í l i a s A pécsi német sajtó és színészet története. 39. Constantinus császár egyház. 1934. Goitein György : Móra Ferenc az író. 63. 62. 60. Tenner A n n a . 40. 1934. 1933. 37. 51. N e u b e r g t r V e r a : Pszichológiai típusok pedagógiai jelentősége. 52. I s t v á n : Cserei Mihály mint versszerző. Sós M a r g i t : Arany János irodalmi ellenzéke. 1934. 32. Grandpierre E m i l : Az olasz ismeretelméleti dráma. 44. P a k u c s B é l a : A magyar vasútépítés kezdetei. F r i e d m a u n I l o n a : Pilisi Lajos. 50. Újhelyi Erzsébet! Condensatiok az aromás sorban magnesiummethylat hatása alatt. U n g á r L á s z l ó : Pécs 1848—49-ben. 1934. A szombathelyi királyi liceum alapítása. Balmazújváros településföldrajza. 36. Gálos M a g d a s Sigismond Justh et Paris. K e r n I s t v á n : Nagymányok és Kismányok községek településföldrajza. A pécsi püspöki könyvtár francia nyomtatványai és kéziratai. 1934. 1934. 1933. 1933. 55. S z a k á i S á n d o r : A Marcalvölgy telepítés földrajzához. Néhány lipoid vizsgálata magnesiummethylatos átesterifikálás segélyével. Galánthai gróf Fekete János kiadatlan francia költeményei. Mundart und Sitten. 1934. 1934. 1932. Bader D e z s ő : Metternich und das junge Deutschland. 45. Nagy J e n ő : Tapolca településföldrajza. 1934. 1932. 1932. Béres Tibor . Berky I m r e : Az igazság fogalma. 42. 65. 58. Condensatiok az aliphás. 35. . 1934. 1934. 1934. 53. 46. 1934. Zrinyi Miklós könyvjegyzetei. 1933. Erdély A m á l i a : Az iskolai büntetés hatása. 1933. 1933. H a c k A l f r é d : Boileau a magyar irodalomban. 1934. 48. 67. 1933. Nagy R e z s ő n é Géfin M á r i a : A szombathelyi Herzán könyvtár francia könyvei. Scbultz I r m a : Magnesium-methylatos átesterifikálás. 1934. B a n e r H e d w i g . 54. T a k á t s G y u l a : A somogyi Nagyberek. Kollonich R e z s ő . Gőbel E r v i n : Pécs napfénytartam és felhőzetmenetének képe. 57. 1934. 1934. Szénmonoxydreakciók. 43. 38. 49. 66.és valláspolitikája. Nagy-Árpád. Drasenovlch M á r i a . 31. M a k o v i t z k y Gyula : Nagykanizsa város településföldrajza. 1933. 47. 1933.30. 1933. 34. B á r d o s I s t v á n : Pécs német utcanevei. 64. 1933. 1933. 59. N y a k a s Sarolta : Az első pécsi nyomda története. 1934. Rosta L i v i a .

86. Taksonyi J ó z s e f : Pécs egyházzenei művelődése a XVIII. 76. (Az ember az időben. 85. 1936. Z á d o r I s t v á n : Heine. 69. Dr. 1935. 1936. 1935. Vitéz S z a b ó P á l : Lodovico Della Tőrre: L'Aío. 1935. Fekete L a j o s : Platón Magyarországon. 79. 1849—1899 1935. 84. 70. Újváry J o l á n : Saárdy Somssich Pál. 1936. ellenzékének vezére. 1935. 1936. 1936. 1936. 77. Szentirmay Tibor: Szigetvár településföldrajza. B á n y a i B é l a : Kovács Ödön vallásbölcsészete. században. 90. Lotz J á n o s : A történelmi világkép. 1936. 1935. Szabó Dezső regényköltészete. 1936. Dezső L a j o s : Pedagógiai indítások az oxfordi csoportmozgalomban. 83. 1935. Szikszay E d i t : Louis-Auguste Rogeard. (Egy francia emigráns Magyarországon. 78.68. 1936. 1935. 1936. 89. Heckenast DezsŐ . Niedermann I m r e : Magyarország és a bosnyák politika. . 92. 97. 96. 71. M a y e r E r z s é b e t : Az írói önérzet a renaissance korában. 72. a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. 81. 94.) 1935. Frindt G u s z t á v : A folyóhálózat minősége Magyaroszág északnyugati részén. K e c s k é s T i b o r : Balatonfüred településföldrajza. Andorfi M á r t o n : A szöllőművelés északi határa Észak-Magyarországon. Petróczi I s t v á n : Die Künstlertypen bei Tieck. 80 ^ Nagy J e n ő : A bükkösdi völgy településföldrajza. Schwendtner István : Miskolc településföldrajza 1935. 1935. 74. 1926. K ő v á r y J ó z s e f : 50 év a Kisfaludy-társaság történetéből. Dr. 93.) 1936. 1936. R i h m e r L á s z l ó : A pécsi mammut. Ponesz A r a n k a : Pécs város középiskoláinak népessége 1900-tól. 95. Árvay J e n ő . Simor J á n o s : Pécs éghajlata. 91. egy fejezet a magyar irodalomtörténetből. 1935.) 1936. F a r k a s Lujza : A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. (1382— 1420. 87. Előd G é z a : Zilahy Károly. Heckenast Gusztáv. 73. Kakasd község településföldrajza. P a t a k i J ó z s e f : A Sárköz gazdasági és településföldrajza. 88. Csapláros I s t v á n : Théophile Gautier és a magyarok. 1935. a 60-as évek írod. 1936. Erdély E r n ő . 75. 1935. Pinczésl I s t v á n : Folyékony ammónia hatása a cellulózéra. 82.