ife j J ^ I

S P E C I M I N

A

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

97.

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP

333131

AZ EHBER AZ IDŐBEN

IRTA:

LOTZ

3ÁHOS

FSZEK Központi Könyvtár

0

f J -

-Tt-o r o c .

————r^mamt—
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D Á I MŰINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

19 3 6

SPECIMINA
DISSERTATIONUM HUNGARICAE FACULTATIS REGIAE UNIVERSITATIS

._
PHILOSOPHICAE ELISABETHINAE

QUINQUEECCLESIEN SIS

1. Szabó P á l : Pécs környékének településföldrajza. 1926. 2. M á t é K á r o l y : A magyar önéletírás kezdetei. 1926. 3. Grózmger M- J ó z s e f : Kant metaphysikai törekvései. 1927. 4- Taubert Ernő : A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy varmegyében a XVII. sz. első felében. 1928. 5. Merényi O. Ernő : Fáy András meséi, műfaj- és kortörténeti vonatkozásai. 1928. 6. Fábri K . L .s William James. 1928. 7 - Krémer Erzsébet: Maurice Barrés és a lélektan, regeny l 9 2 ^ 8. Gyarmathy D é n e s : Stange kísérletei a vallás i s m e r e t e l m é l e t , meg alapozására. 9. Lukic Gyula Ugo Foscolo és a romanticizmus. 1928. 10. Székely Károly": Pálóczi Horváth Ádám nézetei a nyelvmuvelesrol 1929. 11. Kohaida M a r g i t , A függőleges tagoltság hatása a Mátra es Bukk népességének sűrűségére. 1929. 12. Szilárd Erzsébet: Romáin Rolland és Németország. 1929. 13. Bokor I g n á c : A trencséni csata. 1929. 14. Orbán G y ö r g y : Váltakozó áramok elektromos ingerhatásáról. 1929. 15. Engel T i v a d a r : Pozitivista törekvések D'Alembert-nél. 1930. 16. Tóth G é z a : Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről. 1930. 17. Dénes Tibor: Péterfy Jenő esztétikája. 1930. 18. Kováts J ó z s e f : Török Gyula élete és müvei. 1930. 19. Truka J o l á n : A Schifí-féle bázisok. 1930. 20. Szilárd K a t a l i n : Az evonymus europaea carotinoid festékének vizsgálata. 1930. 21. Georgovits J ó z s e f : Vogul jelzős szerkezetek. 1930. 22. K a t o n a Gy3rgyike: Vizsgálatok néhány aromás nitrosó- és nitrovegyület reductiójáról. 1930. 23. Gyuris G i z e l l a : Rousseau és Tolsztoj kultúrpesszimizmusa. 1930. 24. H a m e r á k I z a b e l l a : A reális tárgyak oktatása a filantropistáknál. 1930. 25. J a n c s i L á s z l ó : A misztikus intuíció. 1931. 26. H a j d ú H e l g a : Lesen und Schreiben im Spátmittelalter. 1931. 27. Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái a Dunántúlon. 1931. 28. Sáfrány I s t v á n : Balassa-problémák. 1931. 29. Fejér R ó z s a : Fran9ois Rákóczi II. dans les mémoires franfais de son temps. 1931.

&
SPECIMINA 97.
v<

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP
ÁZ EMBER ÁZ IDŐBEN

/

IRTA:

TZ 3ÁNOS
AZ f ö / V Ö S - K O L L Í G I U H V. TAGJA

19 3 6
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D A I HÜINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

c limlftr-t 0$ \ .

A második rész a tárgy alapvető metafizikai. ritmikusan visszatér-e ? Mi a kultúra és mi a civilizáció? Olyanok-e ezek is. Vannak. a háború utáni új államberendezkedések. Egyesek vigasztalannak látják a jövőt s Spengler megjósolja Nyugat pusztulását. század letűnt irányaival. a véletlen uralkodik-e benne. mind szellemi téren. akik Európa szellemi egysége mellett kardoskodnak szembeállítva Nyugatot és Keletet. hogy nagy történelmi válságok korát éljük mind gazdasági. tudományrendszertani. hogy kik csinálják a történelmet a nagy egyéniségek-e. hogyan képzelte el jelen helyzetét benne. Az ilyesféle történeti kérdések iránti érdeklődés a világháború óta erősen megnövekedett. hogy az egymástváltó történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető szabályosság van. mi az alapvető a történelemben. hogy korunk átmeneti kor. Ismét mások időben állítják szembe a legújabb idők modern korszellemét a 19. vagy a nagy tömegek? Felmerül a probléma. természettudományoskodásával és liberalizmusával. vagy valami elevemeghatározottság.) Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében. hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan igyekezett következtetni a jövőre. kelet- A . Unos-untalan lehet hallani. logikai. Megint igen időszerű a kérdés. mások friss hittel indulnak új utakra. hogy a világháború kettészelte az emberiség fejlődését.BEVEZETÉS A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását. avagy minden hullámszerűen. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti. Egyre élesebb és szervezettebb lesz a nemzedékek ellentéte. lélektani és ismeretelméleti vonatkozásait tárgyalja vázlatosan. Ez a rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel. azonban az újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. de vannak a faji gondolatnak is hirdetői. mint az élő szervezetek. pl.

nőnek. az irodalom. A jelenből indul visszafelé s csak addig és oda juthat. ahonnan megszakítatlan út vezet máig. Az egész múlt problematikussá válik és elhangzik a történelmi átértékelés szükségességének a jelszava. a történelmi megismerés iránya fordított. vagy szellemi ? A jelenben rég letűnt korok mását fedezik fel a történetírók. hogy múltjában is jövőjét keresse. legújabb kor s felvetődik a kérdés : mi értelme van ennek a tagolásnak a mi számunkra ? Hová tartozunk mi ? a legújabb kor legvégire. amely a világ köztudatában forrong és mulatja a jelen hatalmasan megnőtt történelmi érdeklődését. vagy az egyes sportágak (atlétika. az irodalomtudomány művelői pedig külön kongresszust rendeztek az irodalomtörténeti korszak fogalmának a tisztázására (Amsterdam. újkor. középkor. gazdasági élet. vagy fordítva az ember uralkodik a lermeszeten? Mechanikusan ható erők labdája az ember vagy szabad? Anyagi természetű-e a világ és vele a történelem. Ennek jele pl. vízipóló) is szükségét érezték az időbeli visszapillantásnak. vagy egy legeslegújabb kor legelejére? Csupa olyan kérdés. a részletekbe vesző adathalmozás helyett átfogó kép az egészről. Berdjajev pedig úgy látja. hogy a rosette-i .keznek. a művészet. ez egyúttal jellemző a legújabb történettudomány általános irányára is. virulnak és halálba hanyatlanak. Nemrég nevezték neobaroknak a mai magyar társadalmat. vagy a politikai. Wells világtörténelmének nagy sikere is a praktikus érdeklődésű angolszászoknál. Hogyan ismerheti meg az ember a múltat? A történelem útja a múltból a jelenen át a jövő felé halad. avagy a társadalmi rétegek? Vagy fontosabb a vallás. hogy új középkor felé halad a világ. 1935). vagy pecíig értékben. A világháború katasztrófája megingatta az ember hitét a mában és a jelen zűrzavarából a múltba fordul. (Pl. Ennek az érdeklődésnek az indítékára könnyű rámutatni. az egyiptomi hieroglifákat csak úgy lehetett megfejteni. a tudomány ? A környezetnek döntő hatása van-e az emberre és az emberi történelemre. vagy hullámhegyen-hullámvölgyön át gördül fel-alá? Mi az irányító: az eszme. nemzetek és fajok pusztulását? Van-e a történelemben abszolutum vagy minden relatív ? Halad-e felfelé a történelem útja. És a jelen égetőnek érzett történeti kérdései mögött ott áll az iskolában tanult világtörténelmi séma: ókor. tartalomban egyre gyarapodva átélik egyesek. vagy hanyatlik.

Honnan erednek ezek a gyökerek ? Troeltsch. ehhez járult prózaibb okként a keleti nyelvek.) Mi is a jelenből kiindulva keressük a mai történelemszemlélet gyökereit a múltban. München & Berlin. Ö. középkor egyházi tekintélyével és megindul a szabad természetkutatás. Bauer: Einführung in das Studium der Geschichte. itt kezdi meg a német irodalomtörténetírás legújabb szakaszának tárgyalását.4 A gyakoriság magyarázata a nyugati tudományosságnak a humanizmusból eredő görögimádata. Azonban a humanizmus és a reneszánsz mintája a görög-római kultúra volt. 192012 Ermatinger: Philosophie der Literatürwissenschait-jában. német ford. Gooch. M. még az általános bibliográfiai részt. De Rousseau és Herder szorosan összefügg o felvilágosodással. E. a problémák rendszerezését és esetleg valamilyen megoldás lehetőségét. Die E n t w i c k l u n g der Geschichtswissenschaft an den führenden Werken betrachtet. mely sok évszázadon keresztül visszavezetett a kő felállításának az idejére és kulcsként szolgált az egyiptomi szöveghez. 19283 v. változatlan lenyomat 1925. hogy a görögségnél keressék történelmi világszemléletünk kialakulásának és általában a mi egész kultúránknak a végső alapjait. innen indul ki Bernheim. 1930. 1913. Ritter. tehát mások helyesebbnek gondolták. 3 Fueter: Geschichte der neueren Historiographie. Tübingen. hogy ezen a talajon megkísérelhessük a világképek összefüggésének a vizsgálatát. Pozzotól 1915: Zur Theorie und Geschichte der Historiographie. Troeltsch : Der Historismus und seine Problcme. 1919. Croce: Teória e storia della istoriografia. Bauer stb. mely mindmáig tart. Itt kezdi Fueter3 nagy munkáját az újabb történetírásról. n. emez pedig a humanizmussal és a reneszánsszal. kik ismerték a görög nyelvet. 1 . amikor megtörténik a szakítás az ú. Berlin. Tübingen. sőt ma éppen fölemelkedőben van. M. Rothacker 1 a tizenkilencedik század elejével kezdik meg fejtegetésüket a modern történelemszemlélet kialakulásáról a francia forradalom és a romantika körüli filozófiai irányokkal (Hegel) kapcsolatban. a régi és a távolkelet nem ismerése. Ez a legszokásosabb eljárás. Ritter. Azonban ez a nagy történelmi érdeklődés Rousseautól és Herdertől indul meg és Schultz 2 pl. Gooch : History and Historians in the 19»c century. München & Berlin 1911. Leipzig 19145-6. ez a természettudományok kiművelésével. Croce. 4 Bernheim : Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichtsphilosophie. Berlin 1922.5 kő fellelésekor akadtak tudósok. Rothacker: Einléitung in die Geistesgeschichte..

hogy a keleti ember távol esik tőlünk. A lehetőség a kezdeti „történelemszemlelet valamelyes helyreállítására megvan. alapjuk az ember előttük is „ ^ b lemi érdeklődése és képessége. milyen természetesen illeszkedik a görög történelmi világkép. ilyen módon elhagyhatnék a P r o l e l 1 ^ ' mert megvan a kereszténységben. A szellemi e e nein a görögséggel indult meg. mert. eze^ az ö világfelfogása nekünk mindig merőben idegen m a r ez minden történeti megismeréssel szembeszögezhető. A z ősember nem is áll tőlünk olyan messze. az antik imperializmuson. Kittit felé vezetnek. az egyiptomiaktól. Nem fogadható el Troeltsch* érvelese se ." (Sternglaube u. még csak nem is ők műveltek a tudományokat egyes-egyedül. úgyis tizenkilencedik század végének életében. részben. a többi közömbös smunkra. a római birodalmat. e \ számunkra. az in ^ és a perzsa mellé a babilóniai mögé. arm^ k ö z ö m b ö s fontos az ókorban. megvan a görög kultúrában. mint hinni lehetne.6 Pedig semmiképpen sem tartható ez az álláspont. bár az alapvetés legnagyobb resze ők végezték. a mediterrán kultúrából. a babilónoktól és majd látjuk. Ezeknek a műveltségi feltételeknek a kialakulasara pedig biztosan következtethetünk a következményekből. bár felhasználható lelet. a szaiaK 'i i. mert i gy világbirodalmak azután is keletkeztek és elhagyhatnok mind a négyet. 3 kiad. ami jelentős számunkra belőlük. hogy a mi egész kultúiánk négy a l a p p ^"ss^kus a nyugati középkoron. mert a történelem u t j a bizonyos lei tételektől függ (pl. . Az ősi kultura _ _ m V semmiből keletkeztek. itt kell kezdenünk. Sterndeutung. Nem említve az utolsó értékítélet megoko at an es megokolhatatlan voltát. lásának végső eredetét keressük De még itt sem állhatunk meg. sot a ^ ban minden megismeréssel. Ők is sokat vettek át másoktól. wie sie wo eins ^ glaubt werden mochte. a ^ ^ görögségen és a zsidó prófétizmuson: minden. hogy a történelmi világképek kialaK i meg. 1926. ő azt állítja. 765-767 1. a IV. mely a történelem f e l é p í t é s é t (Aufbau) tárgyalja. . másrészt pedig azt az elevee £ világszemléletet tételezi fel. A mai 5 i. Tehát eljutottunk az osem g. m. Vörösmarty elképzelhetetlen a nyelvújítás ereümenyei nélkül). írásos feljegyzés nem maradt reánk. Nem helytálló az a keletű felfogás sem. hogy a történelem menete külön u túrkörökben pereg le. A cél éppen az.Jellemzően modern Bolt állásfoglalása: „Wir seben heute Oriec land nicht mehr in jener Isolierung gegenüber dem Üstén.

„Denn in der Tat. ez kapcsolja össze a múltat. Handbuch der Philosophie II. görögökelőttit. amennyit ez tesz lehetővé. kit a civilizáció űzött ki az édenből. hogy a történelmi világról való felfogás nagy fordulóin.6 Ilyen értelmezésben megállna Protagoras szofista tanítása: . A következő metszővonal. 7 Rothacker : Logik und Systematik der Geisteswissenschaften. a második Ádámot. Seignobos: La méthode historique appliquée aux sciences sociales Paris 1901. a kereszténység Jézusban. a világnézeti típusokról szóló rész (36-78. lp.csak azt ismerhetjük meg. 436." Ch.. a megtisztult örökegyembert látta. 1. so wáre uns die Geschichte desselben noch unzugánglicher als die Begebenheiten in einem Bienenstock.a dolgok mértéke az ember. bárhogy is szeretne önmagán kívül helyezkedve és felül emelkedve „abszolút" ismeretekhez jutni. nous n'y pourrions rien comprendre". Jellemző két idézet. a múlttal való felszámolás idejében az ősember alakja kerül előre. c . Ez a közösemberi teszi lehetővé. okt. 120. Bernheim i." Egyformán erre az eredményre jut a szellemtörténész: „a világról való ismereteink a különböző embertípusoktól függnek" (Rothacker) és a természettudós : . Ádám. A z ősemberben is meglevő emberi szakadatlan folytonossággal vezet kezdettől máig. A tizennyolcadik századi felvilágosodás is ide torkol és itt fordul Rousseau paradicsomi ősemberével. az első ember. 192 1. sohasem azt. görögöt és újabbat egyaránt. a primitív életformák iránt. áll a teremtésmondák elején.)7 A z ember áll minden emberi világkép középpontjában./Í-Y ngyondifferenciált életrendszer mögött még mindig van valami az ő sokoldalúságából és a pszichológia is mind határozottabban mutat rá az atavisztikus tudatalatti nagy jelentőségére a mindennapi élfetben. a jelennel. ami kívülünk" (Jeans." The Nineteenth Century and After 1934. gábe es oder hátte es je gegeben ein Volk oder ein Individuum. hogy megismerhessük a múltat és csak annyit ismerhetünk meg belőle. ami bennünk van. És manapság is mindjobban erősödő érdeklődés nyilvánul meg az ősember. dem Hasz nicht Hasz und Liebe nicht Liebe wáre. m.. A reneszánsz megint az ős Ádámot kutatja. „Si les faits rapportés dans les documents n" avaient pas été analogues á Ceux que nous observons. Nem véletlen. L) és Jeans: „Our minds can only be acquainted with things inside themselves — never with things outside. das in anderer Logik dáchte als wir. München & Berlin 1926.

hanem ameddig egyáltalában el lehet érni. Mindkét világkép közös sajátsága. az entrópia elmélete pedig a világ és vele az idő végére mutat rá. burát. (Kosmos). A 15—18. gőzgép) (Dynamismus). időben előre-hátra megszabni véli a kereteket. isten. Ehhez kapcsolja először. vasút. Evvel együtt bővíti a teret is: a közvetlen környezet szorítja. hajón. adatot gyűjt. később mind szervesebb továbbképzésként felfogott világrendszert. vele lazán összefüggő keretet. bejárja a távolt gyalog. az eget és a csillagvilágot (makrokosmos) és felfedezi a parányok világát (mikrokosmos). az emberrel. melyet mindig más princípiumban vélt megtalálni: Legelőször (ókor) a mindenek. gőzhajó. vagyis az idő elejét. A tizennyolcadik század második felében kezdődik meg az összegyűjtött nyersanyag fejlődési sorba való állítása a természeli világkép dinamizálásával egyidejűleg (hődinamika. Russel elmélete a csillagvilágok kialakulásának fényévmillióit és Jeans azt gondolja. kocsin. hogy természettani úton meg lehet határozni az anyagi világmindenség keletkezését. ember és világ felett álló Végzetben találta meg az ősmozgatót.8 önmagából és környezetéből (a mezokosmosból) indul ki. mint valami különálló. ennek végzéséből forog minden körbekörbe (Rotatio). mint természeti adottsággal foglalkozik és az okság elvével elemzi a történelmet is (Analysis). A következő kor (a keresztény középkor) a Mennyei Atyát tette meg a mindenség teremtő végokának. Megnagyítja a mikrokosmost és feltárul az atomok és protozoák parányi élete. hogy kozmikus távlatba állította az embert. Ez a történelemszemlélet útja vázlatosan. efelé tart az egész emberiség (Ad Deum). A z időben való tájékozódása is tágul. repülőgépen és sztratoszféraballonnal. Önmaga állt a keret közepén és kereste a legvégső alapot. az ásatások felszínre hozzák írástalan korok és ősi állapotok emlékeit. század mér. ameddig nemcsak elérhet az ember. elektrodinamika. a tér határát. A reneszánsz és a humanizmus szakított evvel a kozmikus felfogással és innentől fogva az ember maga áll a középpontban (Homo). Azonban a törté- . a geológia feltárja emberelötti korok évszázezredjeit. egymásután tárulnak fel a régi kultúrák. Tehát az ember térben kifelé. a szükreszabott emberi emlékezetet az írás megszabadítja a feledéstől. Azonban a nagy távlatokban is az ember világhelyzete volt a kérdés. közelebb hozza távcsővel és ma már a fizikusok megállapíthatni vélik a világmindenség kiterjedését.

egyes adatokból összerakó. inkább induktív. gazdasági.. stílus. nemzedék. hullámszerűség. művészeti tudományos megalapozással. Végeredményben kétféle alapmódszer érvényesülhet bennük : 1. szélső megfogalmazása Hegelnél: „a történelem a szellem öntudatosodási folyamata" és Comtenál: „a történelem az ész fejlődése a teológiai és a metafizikus fokon át a pozivitizmus irányában". egységesítő.9 nelem' egészének szemlélete egyúttal annak feldarabolását. környezet. rendesen filozófusok alkalmazzák. nem szólva a részletkulatókról. 2. korszellem. valamint idetartozik Breysig mechanisztikus történelemszemlélete. melyben több-kevesebb rend vagy összefüggés van. néplélek. irodalmi. táj. mások a történelem egészét többé-kevésbé részekre tagolják. rövidebben minden történelemszemlélet periodizálással jár. akik a történelem egészét egyes események egyszerű összegezésének tekintik. szembenálló pólusok. elkülönítő. részegységekre való bontását is jelenli. inkább deduktív. Schleiermacher: „a történelem az etika képeskönyve. Sors vagy Mechanizmus) nyilvánul s így a felosztás a törvényszerűségből következik. politikai. Rickert.' Windelband. a maguk helyén történik. de a felosztás inkább az áttekinthetőséget szolgálja. eszme.) A periódus szó történetét 1. haladásfok. tisztán racionális. 8 . típus. kultúrkör. század. kiknél azonban hiányzik az egészre vonatkozó gondolat. melyeknek egymásra következésében valamilyen törvényszerűség (Isten. a bevezetés végén. társadalmi. szélső megfogalmazása Rankenál:" „a korok közvetlenül viszonylanak Istenhez" és Heussinál: „csak monográfiát lehet írni". fejlődésréteg. általánoshoz viszonyító. tehát történelmen kívüli érték illusztrálásában (Kant. a konkréttól az absztrakt felé haladóa tényekhez szorosan tapadó a posteriori módszer. nem említve az értékbölcselőket. közösség. kultúrtényezök. valamint idetartoznak a pozitivista életrajzok. mechanizmus stb. mint pl. faj. Ezek a kisebb egységek különböző összetevők eredői lehetnek. ritmikus változás.8 Ilyen részegységek : a korszak. kiknél maga a történés elvész valamilyen időtlen. Az itt következő tudósok ismertetése természetesen a főszövegben. empirikus. vallási. általános tételekből levezető. rendesen szaktörténészek követik. egyeshez viszonyító. egyéniség. az ideálistól a konkrét felé haladó a priori módszer. Vannak.

ahová viszszaér emberi tudás és emlékezet. Ilyen pl. Bővebbet 4. Gundolf Shakespeare könyve (1911) és Ungernak Hamannról írt műve 1911. ezekután kezdjünk hozzá a kérdés rendszeres történeti áttekintéséhez. (A kettöség lélektani okára a következő fejezet mutat rá). de ezen belül is megvan a kétféle irányzat mindjárt a két első gyakorlati megvalósítónál10. láttuk problémáit. kezdve ott. Pedig ennek a kérdésnek az eldöntése. a két út öszszehozása a történetfilozófia gyökérkérdése. de ezek a két véglet közelebbhozásánál többet nem jelentettek. 1(1 .10 A felosztások egészen máig ezen a két úton haladtak különkülön. az úgynevezett szellemtörténet. Láttuk a történelemszemlélet vázlatos útját és vele összefüggő módszereit. Történtek ugyan kísérletek a két szempont összeegyeztetésére. fejezet. másrészről üres légvárépítéssel fenyeget. Ez egyrészről vakondlátókörrel.

2 Fizikailag megfogalmazva a dolgot. amelyeket pedig újabban szeretnek légmentesen elzárni egymástól a szellemtudományok önelvűségének hamisan elgondolt hangoztatásával. jelenlévő és mégis van idővonatkozása . 1. fejezet. hol a-tól eredeti jelentése nyilvánvalóan térbeli képzetre utal (tő „Stamm" -f. (Fátum. ö. mondák.1 ami Időt segítségével lehet. L. A távolt megjárta s ezzel szétoszlatta titokzatosságát: az időt pedig tagolta s így tette a világos megismerhetés számára hozzáférhetővé. az időt átéli. vel meg kellett amelyek a távoli dolgokkal bizonytalan rettegésben tartották az ősembert. azt bizonyítja az is. a matematika és a fizika találkozása. hogy az idöhatározók a helyhatározóragokat vettek át. Rotatio.2 ilyen elsősorban a természeti jelenségek változása. hanem Ez az emléktömeg gomolyagként ott lappang a tudat hátterében és egymásra keveredik benne a közelmúlt s a régi a nagyító. ilyen egyszerűen minden mozgás (s f 0). Pesttől Bécsig. özönvizek elmosódó emléke. emberöltök régi saját élményei őrződnek meg. hogy miért szerepel a mozgástanban is. De megőrződnek így hagyománya. Ez az időszámítás kezdete. 1 . meg az időszámításban is a szám. az-ig pedig nyomosító elemmel ellátott lativusi (tehát helyhatározói) ragból ered. A z ember a térben és a jelenben tagolni tehát csak olyasvalami él. Pl. a magyarban tegnaptól holnapig v. 4. (Íme a történelem. rag). térbeli.Első rész: KOSMOS. A térrel és az időküzdenie. Ezek közül is kezdetben csak olyaHogy az időszemlélet később alakult ki. Még egyszer találkozik a matematika a történelemmel Laplace valószíriüségszámitásában és a statisztikában (Quetelet).) Az ember emlékszik múltjára.1 abl. Ez egyúttal megmagyarázza azt is. tagolatlan Ebben és a együtt világosan elkülönülve a jelentől. Emlékezetében nemcsak a elődeinek hagyományai is. világomlások. aránytalanító tégelyben keletkeznek a hitregék félelmek is.

a temetkezési szertartásoknak. nagyobb távlatú forgására épül. A z időszámítás a keretet. Évezredekig tartó önkéntelen észlelés és tudatos megfigyelés készítette elő ennek a lehetőségét. amelyeknek szabályossága egyszerű. egyszínűek. Ezért nem keveredett pl. A szumirok és szellemi örököseik. nem nyilt. a csillagokat égi írásnak tartották. az időszámítás nem a közvetlen környezet rövidtartamú időszakaszain alapul. valamint új élmények feljegyzésével megveli történelemszemléletének alapjait és megkezdheti a kiépítést. feltűnő s nem túlságosan hosszú idő múlva ismétlődnek. Mezopotámiában számították először az időt a csillagok járása szerint. Azonban ezek az időszakok aránylag rövidek. krónika) formájában.12 nokat választhatott.és történelemszemlélet csak ott keletkezhetett. mint pl. az írást. egyrészt régi emlékezetet őrző hagyomány. bizonyos elemi berendezkedésen túlmenő tagolásra nem alkalmasak. mivel a természeti jelenségek visszatérő hullámszerűségéhez van kötve. feljegyzés. időbeli világkép az egyiptomi időszámítás alapján. amit értékesnek tart. Ez az időfogalom. e. egyszeri. kezdetben kőbe vésve (hatalmasabb és állandóbb). vagy a humanisták dicsőségvágyának is. ötödik évezredben felismerték a Nilus áradásának évenként visszatérő szabályosságát s naptár készítését is korán megkezdték. történelmi. még élénkebbé tette az idő menetének szerintük való elképzelését és tagolását. Több változatosságot nyújtó alap kellett ahhoz. melyből kiolvasható a jövendő. másrészt új emlékezetet fenntartó napló (évkönyv. ahol a periodizálási alap. az éjjel-nappal váltakozása vagy az évszakok visszatérése. időtlenné tenni annak az emlékezetét. hogy a primitív képzelet megszemélyesítette ezeket. Az a körülmény. (Ez az alapja pl. (Kr. hogy igyekszik megörökíteni. a babilónok. zárt. e. bár már a Kr. körszerű. hanem a csillagvilág hosszabb tartamú.) Ilyen célra használja fel a jelet. az ember az időszámítással és a régi hagyományok. 4241. Az első világképekben az idő mintegy a tovahaladó jelen köré csavarodik. majd papiruszra írva (kezelhetőbb és változatosabb). * * Nagyobb távlatú idő. ehhez hiányzik belőlük a távlat. Összegezve tehát. . júl. 17—19). a vázat adja csupán: a történet tartama az embernek abból a törekvéséből ered.

12szer 12 sor alkotja a nagy világévet. Azután egy új teremtéssel kezdődik megint elölről az egész. Tartamát úgy kapták meg. nyoma megvan az Újszövetségben. Perzsiába. hogy minden vallási világelgondolás az idők vége felé helyezi magát!) Ez a roppant csillagmechanizmus elbűvölte az egész ókort. a mai Keleten még élés napjainkban Nyugaton is megint kezdik a kozmikus összefüggéseket keresni. a babiloniak is az égitestek szabályosan körbenforgó (— legalább is ők így hitték —) pályájának a mintájára képzelték el a világegyetem folyását. az első 10 kor a 10 őskirály uralma alatt áll. BollBezold i.:1 Eljutott Indiába. (602. Egy ilyen körforgás a nagy világév. az egyházatyák sokat küzdenek ellene. mint az óra s nem véletlen. az özönvíz.) Most már a vég felé közeledik a világ és a tizenkettedik kor végén jön a nagy megsemmisülés (későbbi. 60-szor 60 = 3600 év ad egy ilyen nagyobb egységet. m. mind vízóra formájában. valószínűleg iráni motívum) tűz által.) A teremtéssel indul meg a világfolyamat. A tizenegyedik kor végét Nagy Sándor jelenti. ezután jön a nagy választóvonal. (Ez is mutatja Nagy Sándor világbirodalmának nagy jelentőségét az egész antiquitásban. a zsidókhoz. fejezet. hogy Babilonban ismerték az órát mind napóra.13 Mivel pedig az ember hajlik arra (— mást nem is tehet —). (Keleten ez még ma is általános. . hogy meglévő ismereteibe rendszerezzen bele mindent. Innen ered 3 A kérdés asztrológiai vonatkozásait és feléledését az újkorban 1. mindegyikben egy-egy csillagkép uralkodik.122 = 518400 év). A z egész elképzelés olyan. Ez 12 főperiódusra oszlik. Kínába. (Jellemző. ez a „sor". elkerült Egyptomba. hogy alapszámaikat a 12-t és a 60-t összeszorozgatták. valamint 4.

Határozottabb formában az indogermán népeknél van meg a történelem minőségi értékelése. Babilónia 472. Azonban a nagykeretben elvész az ember. csak a semmi nyugalma. hol nincs fájdalom.4 1. 0) képviselve van. A perzsák optimista teizmusa a J ó (Ahura Mazda) és a Gonosz (Áriman.14 az. hogy a klasszikus görög és latin írók úgy dobálóznak a nagy számokkal. A lélek a túlvilágon megítéltetik. azonban a célpont mindegyik nép felfogásában más. a számok törvényszerűsége mögött nincs tartalom. A z élet csupa fájdalom. Egyptomban találjuk az ilyenfajta gondolatok első csíráit a a túlvilági hitben. a Brámánhoz vagy a Nirvánába. ennek a végén jelenik meg a Gonosz. de a negyedik korszakban a három ezerév mindegyikének kezdetén megjelenik egy-egy Megváltó. nincs szenvedés. Zoroaszter. 12000 éves nagy világfolyamat 4 nagy 3000 éves szakaszra oszlik. a test a lélek beszennyezett ruhája. liogy az indus. akár a mai csillagászok (Ciceró pl. az egész világ célja a megtisztulás. hogy mindhárom matematikai lehetőség ( f . ezért kell vándorolnia a léleknek (pl. perzsa és görög gondolatvilágot részleteiben elemezze. A z első szakasz a szellemi teremtés ideje. mint pl. míg vissza nem jut az Üsistenhez. vallási és filozófia irányok szembenállása. 2. a buddhista dhammatan). amikor az ember értékkülömbséget lát két egymásutáni állapotban. Természetesen vallásos körben forog az értékelés. de Ahura Mazda visszaűzi a sötétségbe. A harmadik 3000 évben a Gonosz eljön a földre és gyölri a főterem!ményt. 4 . Érdekes.000 éves emlékeiről beszél). Ahura Mazda 6 nap alatt megteremti és berendezi a világmindenséget. teljesen quantitatív jellegű. —. gépszerű a konstrukció. Áriman pedig a gonosz lelkekben szerez szövetségest. a perzsa hivatalos rendeletek a végtelen idő tana ellen vagy a görögség nietzschei pesszimizmussal megrajzolt képe ellen felhozható érvek. ciz embed. a szűz Természetesen nem célja a dolgozatnak. az egész világfolyamat csupán ennek a túlvilági Ítéletnek előkészítő alapja. Angra Mainyu) küzdelmének tartotta a világfolyamatot. A tartalom akkor kerül szóba. Az indus spirituális nihilista. A hangsúly a világkép egészének rövid jellemzésén van. A második szakasz az anyagi teremtés korszaka. Itt a világegyetem valamilyen határozott irányban halad. az ind. ez pedig felül áll az olyan ezerszámra felhozható egyes tényeken.

az egyéni. ahonnan előálltak és bünhődniök kell érte az időnek rendje szerint" — mondja Anaximandros (610/9—546 Kr. a földi ''„történelem" a földi fokulszimbóluma megvan létet bűnös ^ r . Fontos a Messiásvá. hogy a legnemesebb a ** elem. sem a Stoa céltalan erényessége. telenedését jelzik. Mindegyik elszakadt mindegyikben gondolatkör vallásos.15 tői születendő Soshyant és legyőzik a Gonoszt és a harmadik jön az utolsó Messiás uralma ezeréves boldogság lesz. A görögségnél már Hesiodosban megvan. e. a tűz léggé lesz. az ezüstkor 3000. míg el nem jön az új Megváltó. A silányuló ércfajok az egymásra következő korok elérték. A J ó győzött.. ho£y a világ állandóan züllik. a réz1000 évig tart. a levegő vízzé. A z utolsó kor ugyanis már a földi menyország. hogy az ő jegyében négy érc sorrendjében síilyed. Ebben a pesszimista körben marad meg a görög t* gondolkodás mindvégig és nem jelent elszabadulást Belőle sem Platón ideális világa felé vágyó bölcselkedése. szellemi teremtés 1000 az anyagi teremtés I küzdelem a földön Zoroaster Soshyant I 2000 I 4000 3000 5000 6000 7000 8000 10000 9000 3. ezt a végképpen lezüllött világot azután tűz emészti meg. vergődés. A görögök pesszimista realizmusa úgy találja. a vaskor Zoroaszternek ^ mindhárom " - arról. „Oda kell a dolgoknak visszatérni.- 3. Hasonlóképpen van álló láto1000 év a nésével is fokozza. a mindenségtől állapotnak tartják. kor mása A z indus a züllést még az időlarlam csökkearanykor 4000. A z 2000. mely lyamat silányulásként felfogott voltának az Ovidiusból közismert arany-ezüst-réz-vaskor túrában.) „ A születés szerencsétlenség" — véli Herakleitos (Kr. Ezután Ítélet. sem Epikuros mának élő. holnappal nem törődő tanítása. Legkifejezőbb elmélet. úgy gondolja világfolyamatot. Megváltó jelen 1000 boldog év Ítélet 11000^12000 / (A konstrukció rás gondolata!) itt is az idők végére helyezi a jelent. a víz földdé. e. Tűz emészt meg mindent. Poseidonios fejti ki részié- . 500 után) és mivel a görögök általában anyagibbnak képzelték el a világmindenséget.

növekedése. Ágoston szembeállítását. méd-perzsa. fejezet. Szt. 4. u. istenség A minden és ott újra körfor- testi salaktól. ezüstmellel.) v. a növények keletkezése. A z elnyomott zsidók nacionalizmusa ezt úgy magyarázta. ö. A perzsák a végtelen idő elméletével segítettek (zrvana akana. hogy az egymásra bukó babilon-asszir.16 tesebben az ősállapot bölcsek-kormányozta paradicsomi szépségét. Ezért tételeztek fel egy legeslegvégső elvet. Egyébként ilyesféle mesemotívumok gyakran találhatók a primitív népeknél is (pl.) . vaslábelőtte aranyfejjel. fejezet. fejezet. bakkal és kevertérc végtagokkal. A világfolyamat ezekben az elgondolásokban már valamilyen határozott cél felé halad és ezt a célt el is éri. Tehát úgy gondolták a folytatást. Közrejátszott ebben a körforgásgondolatban a babilon csillagászat is. makedon-görög és római (?) világbirodalmak után eljön a Messiás uralma. az osztjákoknál). aztán hirtelen rombadől az érckép. (L. (L. amely felüláll az isteneken is és ennek a végzéséből forog minden körbe-körbe. 6 A 5 a szamszara de az gondolata. de közrejátszottak benne más természeti jelenségek is (az ember magán kívül keresi a mértéket). De nem tudtak az elért céllal mit kezdeni. Dániel próféta látomást lát. kibocsáthatja magából a megtisztult a Nirvánába a bármikor lelket és kezdheti görögök materialistábban igyekezték megmagyarázni a Ennek a kezdeti éden gondolatának a racionalizált mása a rousseaui „vissza a természethez" vagy a Fichte-féle első ősnép feltételezése. ott a kapcsolat létrejöttéről is. 4. hogy a cél elérése után megismétlődik az egész folyamat megint elölről.) — Érdekesen kapcsolódik ez a kérdés a legújabb exisztenciafilozófiához. az emberi életkorok (születés—gyermekEz a négybirodalomelmélet lett Augustinustól a keresztény történelemszem- kor—ifjúkor—férfikor—öregség—halál) egymásrakövetkezése. valamint szervetlen jelenségek (az esővíz) körbenforgása is.5 A z Ószövetségben egy nagy nagy szobor áll is megvan. virágzása és hervadása. örökkévalóság — véges idö. lélet alapja a fenti meglehetős kétes magyarázattal.) Eszerint a 12000 éves világperiódus a végtelen időbe van beleágyazva és ebből bármikor eljöhet egy új hasonló világfolyamat. Tőle kerül Ovidiushoz. Lucretiushoz (itt más sorrendben) stb. A z indusoknál megvan megnyugszik gást elölről. 2. (L. vágytól megtisztult lélek eljut a világszellemben.

A világbirodalmak kialakulása ezt még jobban előáegitette. Ez van meg a koragörög természetbölcselőknél. de általában az ókor történelmi képét a Cocytusszerű körbenforgás szabta meg. e. a görög Nus. melyek az atomok esése közben a véletlen szerint keletkeznek.17 kérdést. de ez kerül pl. bele a Stoa bölcseletébe a „mindenek visszatérése" gondolatában és nem jelent lényeges változást Epicuros rendszere sem. Voltak a világfolyamat egyszeriségének is hirdetői. a sztoikus heimarmené és az epikureisla ananké vagy akár a mitológia Nornái. de főképen a római birodalom fűzte össze az ismert világot. a perzsa világbirodalom elterjesztette a perzsa dualizmust. A körbenforgás végső elve a Sors. Aristoteles kevésbbé. „Ettől az időtől kezdve a történelem egy testté lesz és az itáliai és líbiai Lotz János : A történelmi Világkép 2 ^SiNtyN . Babilon áttelepítette az alája kerülő törzseket. itt ugyan sok egymás mellett létező világ lehetősége van feltételezve. a legvégső. Ezek az elgondolások kezdettől fogva keveredtek. mert közelebb hozta az ókori népeket. Platón is ennek a híve. mint az indus Braman (világszellem). a perzsa végtelen idő. ez a pythagoreusoknál. Pl. de lényegében kevésbbé szabályosan és az egymásmellettiség kidomborításával ugyan. de mégiscsak az egymás után keletkező világok képe tér vissza. Nagy Sándor birodalma pedig a görög műveltséget. mindenek felett álló princípium. 135—51) többek közt a következőképpen kapcsolta össze : Hasonlóképen megvan ez a gondolat Egyiptomban is valamivel később. Mechepso és Petosiris csillagászok a Sothis-csillag lenyugvását világvégének tartották ugyan. a Végzet. Herakleitosnál a tűz—levegő—víz—föld sor után a tűz megemészt újra mindent és kezdődik elölről minden. de egyúttal új világtavasz kezdetét is látták benne. Ezt a sort Poseidonios (Kr.

A mondák. naiv világban nyoma sincs tudományos hitelnek. Csupán a változásról beszélnek. A hagyományokban. új emlékek feljegyzésével. a kereszténység. emlékezete az ősök nagy tetteiről. Ebben az irracionális. emlékoszlopok. vagy törzshöz kötött.. a Mahabharata. pontifexlisták. áradás stb. személyhez. de a történettudomány mégis innen indul el.). Csak arról tudósítanak. csak az elszigetelt adatokat jegyzik fel a király listák. Tárgykörük kicsi. 2. * • * így képzelték el a világfolyamat nagy keretét. emberfölötti küzdelmekről szólnak az utódokhoz." (Polybios 1. A vallási fantazmagóriák kora ez. várostörténetek. A z események közti összefüggést nem keresik. Ebben egy a Gilgames-eposz. A birodalom minden kultusztisztelete roppant egybeolvadást idéz elő. évkönyvek. A két irány egyesítése korán megindul. szörnyetegekről. Szentségtörésnek tartották volna változtatni rajtuk. határkőjelek. Mind benne éltek a nép világképében és ez volt az alap a kialakuló felső kultúra számára. hitregékben és mondákban az egész nép hite fejeződik ki a világteremtéséről. 1. mely a gnoszticizmus zavaros tanításaival és a közeli világvégét jósoló jelenések könyveivel lejáratja ezt a kort. hagyományok feljegyzése kritikátlanul történt. Éppen ezért lokálpatrióták mind. A kezdeti történetírás szimbóluma lehelne az az . A z egyiptomi papok gyermekeknek nevezték a görögöket. a babiloni tudósok viszont lenézték őket s így tovább. Teljesen kifelé ható expanzív. 3.. ami feltűnő. mert friss tényekről emlékeznek meg. az első emberről. Mózes és Homérosz. A z új emlékek feljegyzése szűkszavúbb. az emlékek feljegyzése szerényebben indul meg a fentebb említett két irányban: 1. Megindul a keveredés. a zsidók választott népnek nevezték magukat. a babona és a sovinizmus az irányító az események magyarázatában.18 események egybefűződnek az ázsiaiakkal és a görögországiakkal s mind egy cél felé haladnak. városhoz. hősökről. szárazabb. ezek barbárnak tartottak mindenkit magukon kívül. de természetesen a vallás. gúlaépítés. mítoszok. de megbízhatóbb. dögvész. régi hagyományok és 2. a jelen állapotról nem esik szó. mely szakít a körbenforgás gondolatával. Céljuk mindig az emlékezet megőrzése vagy tanító célzatból vagy egyéni dicsőségvágyból. a tényleges történetírás. de mögöttük készen áll már az új világszemlélet. nagy háborúk. félistenekről.

amint az írás istenasszonya. Egyiknek sem akartak semmi hitelt adni. Nem látták mindenben felsőbb hatalmak beavatkozását. míg nem aztán a legújabb kutatások kiderítették. hogy lekiildé az Ür az ő angyalát és levága közülük 180. papi kitalálással. mert ilyen nincs. A z eltávolodás a görög racionalizmussal indul meg. a szükségről és az utánzásról. A filozófusok szakítottak a népi istenhittel és valami ősanyagból akarták magyarázni a mindenséget. de elemezték a problémákat. Ő k se tudtak szabadulni a Végzettől. Herodotos1' (Kr. vagy pedig közmegegyezés eredménye.19 egyiptomi relief.) 7 . az államot tekintik a történelem hordozójának s ezáltal szervesebb szemléletre tesznek szert. (Spiegelberg: Die Glaubwürdigkeit des Herodotos. u. 484—425) utazni indult. a kritika elsajátítása végett. 8 Beszélnek a kultúrfejlődés két tényezőjéről. mely a fáraó cselekedeteinek feljegyzését úgy ábrázolja. 8 Ez emlékeztet a felvilágosodás és a marxi történetfilozófia felfogására: „a dogma kritikája a dogma története".7 A z eljárásra pedig jellemző példa az Ószövetségből (Herodotos is megemlékezik erről): a zsidók ellen vonuló fáraó seregében j^stjs^Jört ki és sokan mégfiaTtak. A történetírásban is érvényesül ez a kritikus szellem. 3 % 1. hogy természetes úton alakult-e ki. hogy adataik közt igen sok figyelemre méltó és megbízható akad. Felvetették az istenhit keletkezésének kérdését és hősökimádásával. racionalizálják a hagyományt. köznép számára való szükséges fékkel magyarázzák. Ilyen előzmények után történik meg a történelmi élet egészen új elképzelése az athéni történetíróknál. Ezen a fokon maradt meg az egyiptomi. Tübingen 1923. hanem megvizsgálták a jelenségeket önmagukban. Ermann-Ranke . ezt a Krónikák könyve úgy interpretálja. Egyebütt az ókorban laza törzsszervezetű népeknél vagy egy kényúrra beállított despotizmus uralma alatt ez a fordulat meg nem történhetett volna. hogy saját szemével gyűjtsön tapasztalatokat. Herodotos sorsa érdekesen emlékeztet Anonymuséra. A logographusok szembefordulnak a mondákkal. Seschan az élet fájára írja fel őket. Szóba kerül a nyelv eredete.000-et. e. Herakles nem ölhette meg a hidrát. A közösséget. babilon. Lukianus (Kr. 125—180) pedig később az államügyekben való forgolódást ajánlja a történetíróknak. zsidó történetírás és itt volt a görög és a római történetírás kezdete. Ágypten und ágytisches Leben im Altertum. I. valószínűleg egy nagy kígyót ölt meg.

hogy segítségével előre be lehessen rendezkedni a jövőre. Érzi elsőségét. tehát történetírása merőben praktikus célú. Terjed az univerzalizmus gondolata. hogy nincsenek nemzetek. Ő is tudatos. 22. hogy nem lát fejlődést a történelemben. Ebből következik az is. e. Feltűnik azoknak különbözősége. fejezet: a reneszánsztól a felvilágosodásig) történetfilozófiájának. Ez az irány azonban csak kis városállamokat." Ebből a kettős forrásból. Az ismert világ tágulásával gyarapodik az idegen népekről való ismeret is. A további egyezések egész sorát lehelne még találni.20 Megindul az államformák elméleti megvitatása Piatonnái (428/7—348/7) és Aristotelesnél (384/3 -322) a legjobb állam problémájával kapcsolatban. Ezek mellett az elméleti viták mellett Thukydides (460—403 után) valósítja meg a gyakorlati történetírásban a közösségi elvet. Két alapjelenségben véli felfedezni a végső rugókat: a változatlan emberi természetben10 és a változó történelmi tényezőkben. nemcsak kívülről jöhet a megsemmisülés. 1. de látja ennek a változásait is és vele az államok Végzetszabta bukását. minden ember testvér. művébe beleveszi az egész ismert világot. kijelentvén. ezért a jövő mégis határozható. mert „minden államnak. lényegében minden mindig ugyanaz. virágzása és hanyatlása" (VI.) Látja a a feszültséget a vezető és a tömeg közt. minden politikának természete szerint megvan a növekedése.) Ez a pszichologizmus a típust keresi. A z államok „lelkét" az. mert ezek hozták közelebbi. a római világbirodalomból és a sztoikus humanitas eszményéből fakad Polybios (Kr. Nem tartja elegendőnek a történeti események egyszerű elbeszélését. az oikumenét. . Kezdődik az 10 Ugyanaz a felfogása az analízis (3. apró közösségeket tárgyal. politikai kapcsolatba a népeket. (I. 51) és így önmagában is kiélheti magát. (I. A „világtörténelmet" a világbirodalmak tették lehetővé. alkotmányban látja. kezdeményező voltát és radikálisan szakít a múlttal. Látóköre tág. hogy a z ő kora előtt semmi nagy dolog nem történt. ezeknek eredője a történés. hogy ő ír először világtörténelmet. tudja. Athén és Spárta háborúját alkotmányaik külömbözőségével magyarázza. 201 —120) történetírása. A Stoa már azt hirdeti. 11 Ez a gondolat is a felvilágosodás filantropizmusára emlékeztet. a történelmi változásokat az állami (ma társadalmi !) rétegek eltolódásával magyarázzák. hanem összefüggést keres közöttük.

21 összefüggések kulatása és kialakul az összehasonlító kultúrtörténet (Demokritos, Epikuros, Poseidonios, Lucretius). Ennek a gazdag etnográfiai irodalomnak a vége felé már a más világképű barbároktól való félelem is megszólal (Tacitus Germániájában pl.)12 A tér tehát tágult, az egész ismert világot átfogja már a történetírás. A z időben azonban mégsem tudnak eligazodni. Egész időszemléletük térszerű, a történelem együtt jár a földrajzzal. Jellemző az egész antik történetírásra az, ahogy Plutarchos (Kr. u. 46—120) kezdi a Párhuzamos Életrajzokat: „Valamint a földrajzokban a történetírók .. ."1:t így a történetírók is körforgásnak látják az idő útját. A Sors, a Végzet áll az események fölött, ez forgatja a kis dolgokat is körbe-körbe csakúgy mint a világegyetemet. Polybiosnál az alkotmányok váltakoznak hasonlóképen : Monarchia

Ochlokrácia

Tyrannis

Demokrácia

t

Aristokrácia

i

Oligarchia Ugyanez a körbenforgás van meg Liviusnál, Tacitusnál („mint az idők, úgy váltakoznak a szokások is) és Septimius Severusnál is („Minden dolog körbenforog.'1)14 Tehát hiába vetette fel Tacitus a „sine ira et studio" gondolatát, hiába volt meg az antiquitásban ez a vágy az objektív történeti megismerésre, nem tudtak kiszabadulni a jelenből és
12

Az etnográfiának, az új ncpek megismerését rendező tudománynak, minden nagy világkép betetőzésénél és szétbomlásánál és az új felfogás előkészítésénél döntő szerepe van. (1. minden fejezet vége felé.) 13 A két tudomány még Bél Mátyásnál is együtt van. Ez a szemlélet jellemzi az egész felvilágosodás történetírását. (L. 3. fejezet.) " Diodoros I. 1; Livius 45., 41; Tacitus Annales 3., 55; VitaSeveric. 14.

22 időszemléletük körbenforgó, azaz ahisztorikus maradt.15 A kör szétszakítását egy merőben új világszemlélet, a kereszténység végezte el.

Függelék: A föntiekben csak azokat a kultúrákat tárgyaltuk, amelyek szorosan folytatódnak a következő fejezetekben. Azonban a gondolat helyességének bírálata végett kereshetjük és meg is találhatjuk a körbenforgás gondolatát távoleső kultúrákban is. Pl. Kínában a tsu-Hsi (1131—-1200)-féle bölcselet is rotációsnak látja a világfolyamatot az évszakok analógiájára: Elől a tavasz rügyfakadása, azután a nyár szépsége, majd az ősz bősége s végül a tél takarékoskodása s azután jön újra a kikelet a világmindenségben csakúgy, mint a természetben. A zsidóknál 1. Prédikátor könyvének első részét. Sőt még magyar mesékben is található ilyesféle gondolat. (Kandra: Magyar mithológia.)

A körbenforgás gondolata azonban egészen máig kihat. pl. az óra beosztása. A történés ismétlődő volta is fel-felújult a reneszánszban és legújabban. Sőt a nyelvészetben is található ilyen rotációs elmélet. (Grimm magyarázata az indogermán explozivarendszerröl az első germán Lautverschiebunggal kapcsolatban vagy Baesecke ófelnémet magánhangzó elmélete.)

15

I

2. A d d e u m
(Dualitas.)

A keresztény világszemlélet lényegét Jézus Megváltóvoltába vetett hit adja. Egyébként sok eleme megtalálható az akkori antiquitásban: erkölcsi téren Gamaliel és Hillel szelíd tanításai, a Messiásvárása, Stoa humanitása és kozmopolitizmusa, a próféták lalok, de a Megváltó eljöttének ben van meg. A kereszténység merőben új világszemléletet jelent. Transcendenssé válik az életfelfogás : „az én országom nem e világból való." Ebből következik és a sötétség fiai között: az e világban való dualizmus Isten fiai „Adjátok meg Istennek, ami az Istené emberek való szalátszó

az ókor reménysége a megszületendő Gyermekben közös gondobizonyossága csak a keresztény-

és a császárnak, ami a császáré." Ez a dualizmus jelenti a kiválasztottság partikularizmusát: közé, mint „Ügy küldelek titeket az közé" és a minden A juhokat a farkasok mással tudatos

szembenállást; ,,aki nincs velem, ellenem van."

kítás kijelentése : „hallottátok, hogy megmondatott a régieknek . . . én pedig azt mondom néktek" követi a tradíciót elismerni szavakat: „nem azért jöttem a világra, hogy eltöröljem a prófétákat." Ez csakis befelé forduló individuális hit által lehetséges: „te pedig elrejtezvén belső kamarádba." A hit az univerzális missziótudatot teszi kötelességgé: „elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket" bizonyos autoritativ jelleg azonban megmarad:

„amit ti megköttök a földön." A z egész világkép fölött Isten providenciája, gondviselése visel." Az evangéliumok A az új világszemlélet levelek két lényegét időben kort adják, a el páli (vagy Pál apostolhoz közelálló) az új tanításokat. 1
1

őrködik : „a ti mennyei Atyátok gondot

helyezik

Zsidókhoz írt levél

különböztet

Kissé szokatlan ugyan az evangélumokból kiindulni, de ez az egyetlen helyes módszer. A lényeg, amely a következőkben kifejlik, itt van.

Lessing: Die Erziehung des Menschengeschlechts. az anyagnak angyallázadásból való magyarázása. ö. VilágkróniEz válik a mi időszámításunknak is alapjává a 6. A z első tudományosan kifejtett gondolatok is inkább pedagógiai képek. íráshoz csak apologéta vagy tanító célból fogtak. csak a ker. fejezet). ö. A kereszténység tudományellenessége lassanként megszűnt. 4 v. Nagy Konstantin) pedig új helyzet elé állította a keresztény történetírást. antithesis . kereszténység szabad Istenben. 3. 2.24 meg: a kijelentés elolt — a kijelentés után.).) Joachim di Fiori. újjászületésgondolat játszik benne szerepet. mely a 18. fejezet. a preexisztencializmus elfogadása. században megújuló egyházatyatanulmányozások által kapcsolódik ide.— 340 k. Hegel. Felesleges és ködös. Lessing. Clemens (f 101) beszél az emberi nem neveléséről. Joachim di Fiori. — 240 k. törvény (zsidók) kötött Istenben. a középkori drámával. szabad. krónikáját. Comte függnek ettől! ! Az ó-közép-újkor hármastagolása máskép jött létre (1. akinek görög-keresztény szintézise így nem is vált hivatalosan elfogadottá.) a természetes életkorokkal veti egybe a történelem menetét.2 Gazdagabb a római levél tagolása: a történelem felépítése hármas11. Scotus Erigena (800—877): „Finis totius motus est princípium sui" vagy v.5 Egyéb nézetei a körforgás mellett. 4. — 258) pedig a hat teremtésnap gondolatát alkalmazza a történelemre. a természeti állapot (pogányok) — törvény (zsidók) — evangéliumi szabadság (Jézustól.4 Tertullianus (160 k. a körbenforgást teszi Origenes (185—254) világmagyarázata alapjává. 5 v. l. új kijelentés'5 várása a többi eretneknek tekintett szekta (gnosztikusok. A z első rendszeres felépítés a görög gondolkodáshoz kapcsolódik. felvilágosodás (Lessing). Dialektikát könnyű belevinni a fenti tagolásba. 2 . Isten nélkül. 6 v. Cyprianus (200 k. synthesis . Eusebius 7 (270 k. A következők (1. A kereszténység tudományellenes volt. A kép tudományos kiépítése azonban késelt. 7 Dempf (Sacrum Impérium) Eusebius szír származásából magyarázza világ. manicheusok) mellé helyezik Origenest. 4—5. alább).thesis természeti állapot. de jellemző módon a körforgás egyszerivé válik: Istentől — a világon át — Istenhez vissza. ö. századtól (Dionysius Exiguus (525 1. 3 Történetfilozófiailag ez az első alkalmazása a háromfok törvényének (Drei Stadiengesetz). ö. az állammal. a római birodalommal kötött kompromisszum (milánói edictum 313.

A vallásos melszőpontokhoz igazodtak a politikai birodalmak is Dániel alapján. elejére. méd-perzsa. Augusztinus szakit evvel a felfogással. hogy az egyháznak A világtörténet nem a kereszténységgel. lendületet a kereszténység után a felvilágosodásban kap (Voltaire. Cues a 18. Az adventisták szerint már 1844-ben megkezdődött a végitélet.) fele). Porphyrius meg Julianus. Salamon. Nicolaus v. Dávid. első (185 k. (világ = római birodalom) . 1. a literatúrától. fejezet. babilon.10 A római birodalom az utolsó világimperium. II. babiloni fogság. ahogy célkitűzésében mondja: „tudják meg hát Celsus. k. hanem a sztoicizmussal indul meg. sz.25 kája foglalja egybe a hagyományt. Térfogalma általában a kereszténységnek megegyezik a római birodalommal. ebbe a keretbe fogja be a világtörténetet8 időrendi táblázatok segítségével. folytatva a zsidó törzstörténettel. Bodin kirekeszti a történetfilozófiából ezt a kérdést. özönvíz. Babilon. 4. a scripturát a profán irodalomtól. Jézus és az utolsó ítélet. Ez két főrétegböl állt. Azután is gyakori: Joachim (f 1202. Teoretikusan kifejti Francesco Petrici : Della história (1560. rómaiak . A szilárd pontok a bibliából eleve adottak: teremtés. 2. írói lexikonában (De viris illustribus). görög-makedon. Pico della Mirandola 1994-re . Schlözer).) latinra fordította és 378-ig kiegészítette. melyet a 1. az oikumenén túl való terjeszkedésre kezdetben nem gondoltak (mivel azonban a kereszténység szellemi mozgalom. Bábel." melyet a közeljövőre vártak. újabb a perzsa dualizmus hatásait mutató Dániel könyve. (Kr. Ezen alapul a tartalmi keresztény történetfilozófia. asszírok. Ez tartalmazza a négy egymást felváltó világbirodalom post eventum jóslatát két látomás (a bálványkép széthullása és a négy fenevad) alakjában. sz. Ailly Péter 1789 M-re. görögök. Ranke ad neki új megfogalmazást. 3. e. Görög nyelvű krónikáját Hieronymus (350. megvolt benne a lehetőség rá). A keresztény dualizmusnak megfelelően külön választja a szentírást.) 10 A keresztény felfogás alapjául a zsidó ó szövetségi szemlélet szolgált. Azonban a literatúrában sem marad el az egyház a pogányság mögött (már a tudósokkal büszkélkedik !). külön a zsidók). tudják meg a követőik. Nála van meg a „középkori" irodalomfogalom megfogalmazása is legpontosabban. 9 A világ végét kezdetben általánosan közelre tették. elsősorban a népek szerepelnek a hatalom egymás utánjában (kaldeusok.) 8 . (L. 2. médek. Bábel tornyáról és az özönvízről. római (??) birodalomra szoktak magyarázni. perzsák. Cárion (Melanchton barátja 2006-ra várta az utolsó Ítéletet.) 1260-ra . — 420. k. kik azt hiszik. a Krisztus ellen dühöngő kutyák (!). 1. régi séma eredetmonda (Mózes könyvei) a teremtésről.

IV. suamque potius imperitiam recognoscant". fii. . . — A cím és az ötlet Suetoniustól való. inkább ismerjék el a saját tudatlanságukat. magnarum insularum largissimae tutissimaequc sedes mei iuris et nominis s u n t . Ilyesféle katalógusok nagy számban találhatók Hieronymus után. sem doktorai. qui putant ecclesiam nullos philosophos et eloquentes. 11 . nullos habuisse doctores. délen) mivel a keresztényekhez és rómaiakhoz. . A kereszténység büszke (és már kevésbé veszélyes) megvallása Orosiusnál (f 418) a római polgárság tudatával párosul. quia ad Christianos et Romanos. Maic. meridiana diffusio. 1 3 De civitate Dei libri XXII. A z Isten államáról11* írt könyvében fejti ki történetfilozófiáját. hogy a mi hitünket csak falusi együgyüségnek csúfolják. a mennyiség szaporítása történeti szempont nélkül. notissimo sibi (sc. 138. „Discant igitur Celsus." 11 Módszere ennek megfelelően az adatok halmozása. „Mindenütt ott van az én hazám.). sőt ő irányítja azt úrként és végezi mérséklőként. mely előttünk rejtett. de ő nincs az időrendnek alávetve. északon.26 nem voltak filozófusai és ékes szónokai. a növekvő anyag összefogása és az elméleti alapvetés Szt. 14 „non temere et quasi fortuiter pro rerum ordine ac tempore occulto nobis. 12 „Ubique patria ubique lex et religio mea est . ducens in aeternam contemplationem spéciéi Dei" — Epist. építették és ékesítették és hagyjanak fel avval. exstruxerint. Porphyrius et Julianus rabidi adversum Christum canes. De viris illustribus Prologus. . Ágoston (354— 430) műve. 12 (A négy világbirodalmat Orosius az égitájakkal kombinálja és a méd helyébe egy déli afrikai imperiumot rak). . . A felgyülemlő kérdések rendszeres vizsgálata. 33. Romanus et Christianus accedo". menynyien és milyen férfiak alapították azt. adornaverint et desinant fidem nostram rusticae tantum simplicitatis arguere. id. (keleten. hanem a dolgok rendje és ideje szerint. sed eum ipse tamquam dominus regit moderatorque disponit" — De civ. Latitudo orientis. Dei L. quanti et quales viri eam fundaverint. Tört. Ad.15 A történelmi folyamatban dualizmus nyilvánul a két állam. de Isten előtt jólismert. cui tamen ordini temporum non subditus servit. septentrionis copiositas. — História adversos paganos. discant sectatores eorum. mint római és keresztény jövök". . A történelemben isteni világterv vonul végig „nem vaktában és véletlenül. mindenütt ott van a törvényem (!) és vallásom . Kornis. Deo. 15 „Pulchritudo saeculi velut magnutn carmen cuiusdem ineffabilis modulatoris." 14 A történelem századai strófák az Islent dicsőítő nagy énekben.

sed aut innumerabiles (Epikur!) aut eundem unum certa conclusione saeculorum nasci et resolvi opinantur". egész a reformációig általános. Beda (673—753) krónikája egész pontosan követi Szt. 17 „Nec essent alii homines nisi qui ex illis duobus nati fuissent". 1. Az egyházfilozófiában azonban mindmáig nagy szerepet játszik Szt. Victoire) is a külső kronológiai „De ea parte operis. A Jézus előtti korokat Máté 1. Ágoston. 2. Augustinus az első. 20 Isidor (f 636) krónikája.. itt is használt (Cárion. Augusztinus világképe az egyház hivatalos álláspontjává válik. mind az epikureista elmélettel élesen szembeszáll és ezzel az antik körbenforgást megszakítja. a nyelvészetben a zsidóeredet hosszú ideig kísértő gondolatát. aki mindennek ősatyja. Hugó St. Dei XV. 16 Elől a teremtés és Ádám áll. Dei L. fej). serdülőkor (adolescentia) Ábrahámtól Dávidig 14gen. A történelem is a teológia szolgájává válik. ezután jön az 1000 boldog év és a túlvilág. Ágostont. fej. 18 „De his. ifjúkor (iuventus) Dávidtól a babiloni fogságig 14 gen. gyermekkor (pueritia) Noétól-Ábrahámig 10 generáció. A civilas mundí a négy birodalom során pereg le. Dei. csecsemőkor (infantia) ÁdámtólNoéig 10 generáció. 2 1 -| 4 évet tévedett. 10 A felvilágosodás ennek racionalizálása. 5 öregedő kor (aetas senior) a fogságtól Krisztusig 14 gen. 6. id est caelestis atque terrenae initia et finis incipiant demonstrari" — De Civ. XII. Paris 1681 az utolsó következetes követője. Jellemző. 4.. 16.. Marianus Scotus.18 Bizonyos dinamitást nyer így a történet az isteneszme haladása19 kapcsán. 12—13 caput. Ekkehardt. öregség (senectus) Krisztustól az utolsó ítéletig. (Stoa— pythagoreusok!) — De civ. Beda : Chronicon sive de sex aetatibus mundi. hogy egy füst alá fogja az egész antiquitást. 1. 30 Isidor : Chronicon . 4. 4. Sleidanus (I.17 A z Isten országa a Seth-től eredő ágon folyik a hat teremtésnap és az életkorok szerint és képviselői Krisztusig a Zsidók. 7. ki mind a sztoikus. — De Civ. szétszóródásuk után az egyház az Isten országa képviselője az utolsó ítéletig. 1. rész alapján nemzedékek szerint tagolja. qua duarum civitatum. a katolikus egyházban Bossuet (1627—1704) müve Discours sur l'historie universelle. qui hunc quidem mundum non sempiternum putant (görögök általában !). L. Közben a keresztény éra szerinti időszámítás is általánosan használttá lesz (Dionysius Exiguus római apát (f 525). de a folyamat a sztatikus túlvilágba torkollik.27 az isteni és a világi között. 3.21 A világkrónikái irány többi képviselője (Cassiodoros. 16 . XI. L.

század első felében is viták folytak a bibliai kronológiáról. a világkrónikáét és a nemzeti gestáét. annyira erös. A kor összes történetfilozófiai kérdését. fej. Jordanes (552 De Getarum rebus gestis). Új szempontot (és gondot) adott egyúttal az. 4. mint a krónika. Csak arra kellett vigyázni. 33 Pl. Annyiban segít áttörni a megszabott sémát.23 Később rendesen dinasztikus érdekek szolgálatában állott.24 A kor duális felfogásának megfelelően külön műfaj a nemzeti történet mellett az egyháztörténeti monográfia. Ez is éppolyan kritikátlan irracionális. Ferenc császár csak 1806-ban mond le a már teljesen tartalmatlan német-római császári címről.28 rendhez tapad. Kézai (13.25 a hagyomány teljes tiszteletével a német freysingeni Ottó (1114 k. Franciaországban pedig a 19. Ez tárgya miatt is nemzetibb színezetű volt. olasz Liutprand 960. a 17. Ez a világ is a vége felé közelget. Toursi Gergely (540—594) (História Francorum et gestae regum Francorum) Beda (672—735) História ccclesiastica gentis Anglorum . Herder is küzd a bibliai 5000 év szük keretével. szász Widukind 967. Nithard 880. angol William of Malmesbury 1125. brit Alfréd 849-901 . mivel azután az utolsó ítélet jöhet csak. Újabbak a brit Nennius 822. sz-ban a jezsuiták az inka királyoknak valószínűtlenül hosszú uralkodási időt tulajdonítanak. frank Erchanbert 826. hogy a négybirodalom elvét nem alkalmazhatja. hogy a krónikák határeseményeivel összhangba hozzák (Noé. század) . A krónikás formával nem igen keveredik.) I. sz. A pogány állapotban Ez akadályozza a német történetírás kibontakozását a középkorból (L. hogy a római birodalom folytonosságát mindenáron biztosítani kellett. így származtatják a mi krónikáink (gestáink) Hunort és Magyart. csak azért. hogy pl. Alaphangja pesszimista.) Világkrónikája: Cronicon Frederici imperatoris 1156. A törekvés a bibliával összhangba hozni. francia Richer 1000. — 1158) fogja még egyszer össze. 21 Főbb képviselői: Cassidoros (411—570) elveszett.22 Üj színt a gesta irodalom hoz a történetírásba. Bábel-torony). a hat kor gondolatát is vajmi kevéssé s az univerzális anyag mellé nemzeti monda kerül. a sacrum impérium a római birodalmat folytató német-római szent birodalom fikciója. hogy Noéhoz és az özönvízhez kapcsolják. Gildas (516—570 De excidio Britonum). 25 22 1146-ig adja a világtörténelmet. Paulus Diaconus (720—790) História Longobardum. a Noé-utód vadászatkedvelö Nimródtól. a virágzás melleit ott van a hervadás. a kompozícióra is több gondot fordíthattak. magyar Anonymus (12. A szünetlen változás tudata a történeti valóság mélyebb felfogására vezeti. Nagy Károly fordulópont. gestája Gesta .

Dei. Aufbau einer Philosophie der Geschichte 19112. Medea történetét. 28 Bernheim (Lehrbuch der historischen Methode) összeállította Freysingeni Ottó kritikai eljárását. keletről nyugat felé halad ez is. mint a nap. alapján a következőben fog27 20 . 29 Az investitura harc befejezése az 1122-es wormsi konkordátummal is ilyesféle megoldásra mutatott. Bunsen : Gott in der Geschichte 1857.. 27 A német-római fikciót a kettős translatio (Róma-Konstantinápoly-frankok) elvével igyekezik megmenteni. a kentaurokat. Kritikája azonban éppolyan sajátszerű. (Elért) 31 Mivel az irodalom a történelemszemléletben semmi szerepet nem játszik. A Phaethon. Tantalus és Pelops históriáját. eposzoknak szolgált tárgyul. A z összegyűjtött történeti anyag egyrészről a regényes császárkrónikáknak és a lovagi hőstörténeteknek. Lempicki: Geschichte der deutschen Literatur-Wissenschaft I. Rocholl. Tamás (1227—1274) már az államban is szükségszerű lépcsőfokot lát az Isten országa felé az eddigi alárendelés helyett. amelyeket azonban a következő kor humanista törlénetírása dolgozott fel.. mint az eddigi krónikáké.30 .)26 A kultúra változásának az irányát felfedezi. ahol homályosan a világrészekkel keverve megvan ez a gondolat. periodizálásról pedig szó sincs. (Parzival pl. Augustinus. Zur Philosophie der Geschichte 1894. az amazonok hadjáratait. másrészről nagy krónika gyűjteményeket létesítettek (francia s svájci. de Maistre a francia restauráció providencialistái.!I Ez az eposzokban is észrevehető. hogy nemsokára leáldozzék. A z egyház és az állam viszonyában a valóság reálisabb felfogása hódít. 16. de mintha ő maga se hinne benne. Görres . Philomele megejtését. kasztiliai. valamint a neoscholasztika. XVI.20 Dantenál pedig az állam teljesen önelvűvé válik már és evvel az egyháznak alárendelt kettősség megszűnik. Lebenlehre oder Philosophie der Geschichte. angol Nagykrónika).29 is fejlődésfokokat külömböztet meg. Minotauros mondát és a Konstantin legendát elveti. Aquinói Szt. a protestánsoknál ritkább. 28 Kezdeményezése a történelemfilozófia megújításában nem talált folytatókra.) v. L. 18—48 1. amely jellemző az egész korra. Krausz . egyáltalán Wolfram. a romantika által élctrekeltve a vallásos történetfilozófia (de Bonald. 1920. Odysseus bolyongását igaznak tartja. ö. (A türelmesség a kereszteshadjáratok során már terjed. Schlegel: Philosophie der Geschichte. W. Die Typen und Fornien der Literaturgesclnchte im Mittelalter. Atlast és Theodorich pokoljárását racionalizálja. 3(1 A már említett protestáns és katolikus (Bossuet) irányok mellett különösen a katolikusoknál élt. nem tárgyaltam a főszövegben. Braun: Einleitung in die Geschichtphilosophie 1917. De civ. Wien 1828 . 19042 Steffensen.

4. folytatása a humanista világkrónika és az enciklopédikus irány . sz-ban újra. J a p á n t megemlítik) tágítása az ő é r d e m ü k . folytatta Melanchton és a protestáns pedagógia. (Követője J e a n B o d i n 1529/30 —96/o7 1. a mesterdalnokokban is volt valami törekvés az öskeresésre. 1. fejezet. 3. magyar őstörténet. 2. b á r közvetlenül csak a „ k ö z é p k o r " végi tolerancia gondolatra hatott a kereszteshadjáratokkal k a p c s o l a t b a n . K ü l ö n ö s e n a tér (utazások. Ehhez járulnak a középkori eposzok lelső Gotfrid von Straszburg irófelsorolásai. 4. a Diogenes Laertius által kezdett Filozófusok élete a tudóst emeli ki.) . ezt kiadták a 17. a krónikák irodalomtörténeti kitérései. folytatói a német Ordensdichtung és Trithemius . leghíresebb Rcmigius de Auxerre müve. 1. Négy forma használatos. folytatása a história litteraria és a história eruditionis (Lempicki nem említi. apologéta célzatú. ezekről bővebben a következő fejezetet). Cyriacus Spangenberg 1598 az özönvíztől kezdve az összes lehető népeknél kutat fel adatokat a mesterdalnokköltészetre. a z o n b a n B i z á n c mellett az a r a b o k az összekötők a görög és a reneszánsz t e r m é s z e t t u d o m á n y között. (L. az iskolai használatra készült kompendiumok . fejezet.30 Fü g g e lék: N e m hagyhatjuk említetleniil az arab történetírást. a már emiitett SuetoniusHieronymus féle Catalogus illustrium virorum. szanszkrit források.) lalható össze a kérdés. 4. (Ibn K h a l d ú r (*1332) a társadalom filozófiáját nyújtja kultúrtörténeti alapon a milieu hatásából i n d u l v a ki. Ö n á l ó b b történetfilozófiai e r e d m é n y e i k is a milieu vizsgálathoz kapcsolódnak.

1. Assisi Szt. csak Joachim di Fiorinál van új. A romantika „Andacht zum Kleinen"-jéig a misztikus természetfilozófián és a szenzualizmuson át megszakítatlan út vezet. A „középkori" felfogás bomlása több irányból is megindul. iyesféle kérdések nem is érdeklik őket. Ezek a mozgalmak sok tekintetben egymással is ellenkeznek. Reneszánsz.Második rész HOMO. humanizmus. 3. közös azonban mindháromban a teljes ellentét a megelőző korral szemben. Joachim di kívülre szakadt eretnekek a Fiori (1165—1202) és az Egyházon teljesebb filozófiai igazság kevesek számára (Averroes 1126—1198 képviselői ennek az új vallásosságnak. a természet felé fordul és fanatikus idillizmussal várja a közelítő utolsó Ítéletet. reformáció. A n a I y s i s. . Ferenc természetérzésében látta az újkor előkészítőjét. humanizmus és reformáció mozgalmainak új értékelése törte meg. mely a dogmatikusan megalapozott rendszerek helyeit a kis dolgok.1 Egyikük sem törődik a hivatalos világfelfogással. A tomisztikus egyházfilozófia ellenzői nem hisznek a dogmák bebizonyíthatóságában (Duns Scotus világi 1265?—1308) . jellegű megmozdulások mellett a hívők legalsó rétegéig ható ébredési mozgalFerenc (1182—1226). Pál apostolra emlékeztető 1 hármastagolású kon- Henry Thode Assisi Szt. » A Szent Ágoston-féle korszaktagolás kereszténységszerte elismert uralmát a reneszánsz. Ezek mellett a végeredményben exkluzivtudós mak indulnak meg. a kétféle igazság (duplex veritas) gondolata is terjed. Szent Ágostonnal ellentétben lévő. miszerint a vallásos és követői). az államnak az egyházzal szemben való felsőbbségét egyházi emberek is igazságon felül van egy elismerik (Occam 1270—1374) .

31/i év 1260 nap. vagy legutóbb a múlt század második negyedében a mormonizmus. ég (Atya) Ószövetség betüvallásosság törvény tudás istenfélelem szolga csillag tél csalán > II. kétidökig és félidőig" (az összes magyar fordításban pontatlan a duális !) Ez 1 | 2 | l /i 3Vü idö azaz 3Va év. a fenti 1260 Dániel VII. ég (Szentlélek) Új kijelentés3 újjászületés az égben caritas tökéletesség istenszeretet szabad ember napsütés nyár liliom (Fiú) Újszövetség isteni könyörület kegyelem bölcsesség istenhit gyermek hajnalpír tavasz rózsa (Az utolsó három képsor már a természet felé forduló organisztikus gondolat csíráit mutatja. Suso (1295— 1366). a kritika és a hitetlenség csak fokozatosan terjed. de általánossá már természeténél fogva sem lehetett.) A z alul-feliil bomló. 25. Hegel sok gondolatot vettek át belőle. reformot sürgető vallásos élet kérdéseit még egyszer megoldani véli a misztika (francia misztika. A reformáció (A Theologia Teutschot sokáig Luthernak tulajdonították).—1329). Tauler (^300 k. —1361). Eckehart mester (1260 k. Az egymásután megnyíló három ég látomása formájában jelenik meg előtte a világtörténelem az 1260-ban bekövetkezendő utolsó ítéletig.32 strukció. tehát 1260 év. 3 Az új kijelentés várása kísérőjelensége igen sok vallásos világképváltozásnak (izlám. alapján „jött ki" „s a fenevad kezébe adatnak ideig. Goethe (különösen a Faustban és a filozófiai megjegyzéseiben). 4 A misztika jelentősége mindazonáltal nagy szerepet játszik a történelmi íelfogás további alakulásában.. Ez azonban nem jelent vallástalanodást. német misztika. Ezékiel egy helyének magyarázata szerint egy prófétai nap egy közönséges esztendő. Ezeknek a homályos helyeit vélik mindenféle számmisztikával kimagyarázni. ég — > III. 2 . Pl. Böhme.1 A vallasos mozgalmakkal párhuzamosan halad a műveltség ellaicizálódása.). A kora-reneszánsz újjáA vallásos „történeti határidőszámításnak" az alapja az összes világvégét váró szektánál Dániel könyve és a Jelenések könyve.2 I. Theologia Teutsch (1516) a mindennapi élet és a vallásos elmélyülés egyesítésével.

(Költőkoronázás: Petrarca 1341ben.33 születésgondolata éppen a belülről születő vallásos megújhodást célozza. hogy azonosak. A z ember kerül a világkép középpontjába. Bernheim 28 l. szabadon rajtad áll. Az embert tekintik. a célja a kor költőinek. A teologizálás külömben sem szűnt meg később sem. Goethe Urpflanzeje hasonló gondolat. „ember nélkül Isten sincsen" gondolata. Ezért nem lehet az előbbi két fejezetet sem az esetleg természetesnek látszó Theologia szóval összefogni a Kosmos helyett. változatlannak. hogy az állatvilág legalsó lépcsőjére süllyedj. hogy az emberekben van valami közös. hogy a dolgozat bevezetésében az állt. „A világ közepébe helyeztelek. sem földinek. most pedig az ember felől. — mondja az Úristen Ádámnak Pico della Mirandola (1463—94) híres beszédében az ember méltóságáról/1 — Hogy szabadon szemlélődhessél köröskörül." Ugyanígy Hume: Essay concerning humán understanding 8." A z egyéniség és az ember méltóságának tudata lesz a legfőbb értékké. Nem teremtettelek sem éginek. a reformáció pedig teljes egészében vallásos mozgalom. először Bologna 1496 7 Individualizmus volt korábban is. nem az. Lotz János: A történelmi világkép 3 5 . az ember a középpontban másrészt. sem halhatatlannak. Leibniz. Cardano stb. A döntő különbség az. a próféták (Troeltsch mutatott rá). dése a korszak tudományának.): „Az emberiség mindig ugyanaz. 5 A különbség az." E gondolat megvan már Thukydidesnél. hogy a középkori kollektívvallásosságot individuális hit váltja fel. hogy eddig felülről.)* ez a központi kérlényegében egynek típusnak környezeta lélektani elemzés. de világképalkotó.) A z ember és viszonya a természethez. A külömbség a kozmikus keret egyrészt. melyet a borostyán szimbolizál. 43. . . de ott nem tudja áttörni a körbenforgás gondolatát. kortagoló jelentősége nem volt. — Megjegyzendő. 7 A túlvilági örökkévalóság helyett az egyéni hírnév halhatatlansága. Legélesebb kifejezése ennek az Angelus Silesiusi. sem halandónak. (id.. íróinak és politikusainak. Herder. valamint a vallásos történetfilozófiák alapjukban teológikus beállítottságúak. Innen indul (Petrarca. Légy te a magad akarata szerint saját becsületedre a magad mestere. 1. Rienzo megkoszorúzása 1347-ben stb. hogy a történelem semmi újat nem hoz. de az istenség legmagasabb szféráiba is felkiizdheted magadat. az egyén ennek a módosította megjelenési formája. 8 Az emberiség egységének a tudata az egész korban uralkodó. Jüan Harte. P. c Oratio quaedam elegantissima de hominis dignitate. Machiavelli : Discorsi III. görög bölcselet. valami kozmikus Abszolutum felől nézték a világot.. c. „Az emberiség annyira ugyanaz. vagy napjainkban Berdjajev.

„az" ember. fej.10 A z élet testi oldalát nem nyomják el és a keresztény dualizmust az emberi egység gondolata váltja fel. 13 Aristoteles kétféle irányzatban éledt újjá. népszerűvé Burckhardt tette (Die Kultur der Ren.13 Ez a természetfilozófia magában foglal ködös spekulációkat is a mágiáról. 12 „Idem est enim natura. 18.) erősen polemizál evvel a felfogással. melynél nem hangsúlyozódik többé az Augustinusi keretbe való beletartozás. a fizika. Patritius 14 0 . Platón a neoplatonisták. alchimiáról. mely tagadta a személyes túlvilágot (innen a humanista költők hírnévkeresése) és alexandrista. de la Francé 1855. A differenciálódás mindig tudományos korlátozást jelent. Lessing róla irta egyik Rettungját. (Michelet: Hist.12 Az egész világfolyamatot bizonyos esztélicizmussal nézik. Számbavéve tehát az arab átvételt is (1. „A természet ugyanaz. Az ellentét talán feloldható a fenti fogalmazással. mint Isten műremeke.. hogy a reneszánsz felszabadította az embert. „la découverte de l'homme" . quod deus. Cardanus (1501—71). mint az Isten.) nyilvánvaló. bölcsek köve kereséséről.34 A tipikusan felfogott individuum11 jelképe Ádám. elsősorban Plotinos közvetítésével jutott el a reneszánszhoz. hogy az újkori európai kultúra nemcsak görög gondolatokon alapul. v. vagy majdnem ugyanaz" — mondja Laurentius Valla (1431). bár a gondolat útja még nincs felderítve. A természettudományok előtérbe nyomulása és a mögöttük levő természetszemléleten alapuló világnézet14 szabja meg a kor történetszemléletét. Fontos még a platonizmus a számszerüség kidomboritása miatt is.11 Ez a monizmus evilági és pantheista miszticizmus szorítja ki a transcendentalizmust. babilóniai és perzsa) spekulációkkal. A z Ádámmisztíka két korai terméke Langland Piers the Plowinan-je és Johannes von Saaz műve: Die Gespráche des Ackermanns mit dem Tode. ö. Telesius (1508—88).) A z eféle bölcselkedések egybefoglalója a természetfilozófia. Ren. 2. 11 Az egységes szemlélettel függ össze az „uomo universale" gondolata. századi angol-francia (Hobbes-LockeRousseau) „szerződés" elméletekkel. in Italien 1868. Giordano Brúnó—Spinoza—Hegel. melynek az egyházmentes Aristoteles és Platón tanulmányozása (flórenci újplatonista Akadémia 1459) adta meg az alapját. de belőle fakad a kor diadalmas természettudománya is. und Ref. Ez pedig tele volt keleti (egyiptomi. (A természet. (1400 körül) a keletkezésproblémákra fordítja a figyelmet. 10 Bizonyosan összefügg a 17. az A verroes-féle Aristoteles magyarázat. az anatómia. ind. aut fere idem.) Burdach (Hum. asztrológiáról. — Laurentius Valla : De Voluptate 1431. A misztikus természetfilozófia képviselői elsősorban olaszok . majd a kémia. történelmi tagoA köztudatba átment.

a szenzualizmus és a racionalizmus eredete. hogy a racionalizmus előbb ér el eredményeket. mely mindig részleges. e l m ú l t n a k a visszatérése. a kettő más-más szemlélet eredménye. a görög palingenesia. német : Paracelsus (1493—1541) . ö. M i n d i g a saját E z a sajátszerű ellentét van meg p é l d á u l az egész k o r n a k az ó k o r h o z v a l ó viszoidejük megifjodásáról szólnak és mégis meg m e g ú j u l ó virágkorokat és a régi nagy idők visszatértét érzik. n y á b a n is. a poraiból 500 évenként megújuló Phoenix. ír ' A természet a m á r említett m ű v é s z i erőn k í v ü l egyrészt meg. 1 8 A z újjászületés lami megholtnak a feltámasztása. Möser). i* Itt keresendő. az indus lélekvándorlás neoplatonista közvetítéssel. belülről j ö v ő . főként pedig a gyakran emlegetett egyiptomi csodamadár. a Jelenések könyvében új ég és új föld. a páli levelek. a reneszánsznál élmény. (pl. Kepler (1571 — 1630) és mestere a dán Tycho de Brache (1564—1601). németek Kopernikus (1473—1543). Gassendi (1592—1655). az Analízist. A dolgozat első része. 15 Ide kapcsolódnak a természetes jog és a természetes vallás később kialakuló törekvései. a franciák csak később kapcsolódnak bele. k é p z e l i k el a történeA z időo r g á n i z m u s gondolata hat. Az természetes. Herder. Ennél az emberkorok képek az egységbefogott emberi haladás vallásos tartalmának az érzékeltetésére.35 íását is. 17 Ez az organizmusgondolat lényegesen különbözik Szent Ágostonétól. A módszeresebb természetvizsgálódás is megindul: Lionardo da Vinci (1452—1519) . az nem vaMégis lás-hervadás-pusztulás-való beleszorítása a z o n b a n meglehetősen laza kereszteződik a k o r újjászületéssel. hiszen „nyelve" a matematika már megvolt. Üjra feléled a korforduló után (Winckelmann. . Rienzo. Galilei (1564-1642). Campanella (1568-1639) (Utópiájával!) . másrészt mint logikus m a t e m a t i k u s törvényrendszer nyilvánul A természeti jelenségek analógiájára lem menetét. a nem igen emlegetett tavasz. sohasem univerzális. (L. Elsősorban az nek a szerves élet és gyakran kategóriáiba-születés-növekedés-virágzás-hanyatmásik azonban kedvelt gondolatával. francia P. Ueberweg 111. — Az organisztikus analógiák inkább a kor első felében hatnak. a Gyermek eljövetelébe vetett hit. (Hildebrand kutatása. a második részben inkább mechanisztikus gondolatok uralkodnak. 3* 18 . Az újjászületés gondolatában igen különböző eredetű motívumok egyesülnek és kereszteződnek. Giordano Bruno (1548-1600). . 17 mint m e g ú j u l ó életvalóság. és nem az angol és francia „néplélek"-ben.) Elsősorban.) E n n e k a gondolatn a k a segítségével k ü l ö n b ö z t e t n e k (1529-97) . az őskeresztény misztika (Nikodérnus beszélgetése Jézussal az újjászületésről). Általában az egész felvilágosodás problémaköre majdnem teljes egészében itt alakul ki és ez jogossá teszi az egybefogó nagy fejezetet. V. . a mesék c s o d a k ú t j a . k. a biológia és a kémia azonban ilyennel nem rendelkezett. marad benne valami a dolgok hullámszerűségéből.

Ilyen tudománnyá vált a reneszansz-lélektan. lexikon vagy más évekre vagy évszázadokra darabolt halmazmunka formájában (pl. mint adathalmaz (az elegáns humanista történetírás hamarosan oldalra szorul. mely egy cél vagy tétel igazolására szolgál. a zenében is felváltja a homofonzenét a polifon. nem a történés lényeges formája. Machiavellinél.36 selejteznek ki hanyatló időket.) A kapcsolat is megvan. A valóság csoda nélkül való. A környezethatás ókori Bizonyos hasonlóság van az ókori körbeníorgással. (1. A szilárdan megalapozott tudományos kutatás a matematika segítségével indul meg és különösen a mechanikában ér el eredményeket.) 10 .) Itt lelhető meg a kor történelemszemléletének a lényege is. A különbség az. hogy itt a körbenforgás hullámszerű folytonosságban oldódik fel. A determinizmus azonban nehezebben valósítható meg a történettudományokban mint a természettudományokban. A természet a matematika nyelvén van írva — mondja Galilei. mint nem tudós munka). nem az összefogó egész. Kialakul az a történet és szellemtudományokra is kiterjesztett felfogás. A kor élménye a szám. A z analízis a kielemzelt részek okozati összefűzésében látja feladatát. még Daniénál. (Mindezek a gondolatok már megvannak Lionardo da Vincinél. törvények szerint folyik le minden jelenség az ok és okozat kapcsán. a menynyiség. ezért nem más a történelem sem. így az egész történelemszemlélet hullámszerűen organisztikussá lesz. az idő. amelyek megszabják a „fejlődés menetét". matematikával is elérhető. (Az újabb hullámelméletek nem a reneszánszból. hanem az elem.19 A természetfilozófia intuitív és különösebb módszeres vizsgálatok nélküli általánosítás volt. annalisztika. valamint alább az irodalomtörténetekben. Legfeljebb azokra a környezeti tényezőkre vél rámutatni a milieu-elmélet. mely absztrakt lévén. Averroes közvetítette Nyugatra és elsősorban Párisban tanítják a 13-ik század közepén Brabanti Siger és tanítványai Pierre Dubois és Páduai Marsilius. história litteraria) néha a fenti természeti analógiák felületes alkalmazásával. ez a folyamat matematikai alakba önthető. hogy a matematika a természet kulcsa. hanem a polaritás gondolatából erednek. A természet felfedezésének élménye a nem túlságosan hosszú pantheista biológikus természetfilozófia után az élettudományok háltérbeszorításával a matematika segítségével jobban megalapozódott mechanikában szűrődött le.

A képet csak a középkorral szembehelyezkedő összes irányokat egységesen tárgyaló kutatás tenné világossá. minden különösebb elrendezés nélkül keveredik benne az anyag. geschichtliches Bewusstsein. után sem különíthető el.. október 25-éről. Machiavelli. pl. de a négybirodalom gondolatát meg sem említi és szívesebben használ ókori forrásokat. amit Croce állít (Zur Theorie und Geachichte der Historiographie 218. A z egész korszemlélet viszonya a múlthoz legélesebben az antiquitas (elsősorban a latin. I. St. rész. Petrarca pl. L. hasznos példatár lesz. részletes pnálló történetfilozófiai vizsgálódások tárgyává Jean Bodin. másrészt nemzeti eszme van a humanistáknál is. másodsorban a görög kultúra) felfoAz ókori (görög és arab) vonatkozásokat 1. Comte — v a l a m i n t a kémia (Lavoisier). félbenhagyja világtörténelmét és helyette a római hősökről ír. de pl. melyből tanulni lehet. Az ókor a reneszánsznál is tényező (Rienzo — újjászületés gondolata). az eszme kifejlése nem probléma a kor számára. Simon. Sabellicus (1436—1506) Enneades sive Rhapsodia historiarum (!) című művét. O seculum ! o literae ! iuvat vivere ! — lelkendezik Hutten21 és szavai a kor határtalan optimizmusának a kifejezőiDe ez a jelenmámor egyúttal azt is jelenti . és jelentőségében. Ren. elsősorban Burdach szó. Az sem áll.és fogalomtörténeti müve. Hum. 20 .20 A világszemlélet alapja a hit a jelen nagyszerűségében.37 elméletét korán felelevenítik. 1. Spencer) s biológia (Darwin) —>. — A gondolat utóélete megszakítatlan folytonossággal vezet a legújabb milieu-elméletig. (Mechanika (Newton). 22 Nem áll az. Elrendezésében ez is a humanista annalisztikát követi. differenciálszámítás (Leibniz-Newton)—^ a felvilágosodás történelemfilozófiája — C o n d o r c e t . hogy a reneszánsz politikai és művészeti mozgalom (a kettő nem egységes kultúrterület). az Ige.): „Der Renaissance gab ihre Gebundenheit an die Antiké ein scheinbares. Scherer. und Ref. a humanizmus pedig tudományos és irodalmi. Erasmus világpolgár. Evvel elvész a keresztény világkép áldinamitása is és az idők folytonosságával nem törödő ahisztorizmus lép helyébe. 22 A történetietlenség elsősorban abban nyilvánul. alább.Taine. inkább az ókorismeret nőtt. [1529(30?)— 96(97 ?)] teszi. 23 A humanizmus és a reneszánsz a legújabb kutatások. A „levés". A z egész reneszánszhumanista történetírás-1 mindössze egyetlen egy világtörténelmet alkotott. összehasonlító anatómia (Cuvier) — a n g o l induktív filozófia (J. St. hogy a mult nem önmagáért vonz." Az idötudat igen erőtlen. hogy megszűnik a világtörténelmi érdeklődés. Mill és H. 21 Levele Pirkheimerhez 1518.

Az ókor tekinlélyének teljes megszű20 24 . az alább említendő Crinilus De poetis Latinis libri V. önelvüvé lett. semhogy az ókor gyámságát és ezzel a maga epigonvoltát tartósan elismerte volna. 26 módszere filológiai. quod cives mei sünt — cur hi |(scilicet Dante. Svetonius. egybeesvén a dolgozat fejezethatárával. című munkája. A z ókor antiquariumi példatár mind erkölcsileg.) a humanizmus és reformáció irodalomtudományáról szóló fejezet legelején minden különösebb megokolás nélkül írja: In dem Geistesleben des Humanismus und der Renaissance liegen die Quellen der modernen Literaturwissenschaft zu suchen. ha nem is a történés időbeli egymásutánjában.38 gásában fejeződik ki.27 Aristoteles Poeticájának és a latin íróknak kezdetben normatív erejük van. Plautus. Dialógus de tribus vatibus florentinis (1401) írja: Atque ego non videó — nec mehercule id me movet. Patrarca. Terentius. jellege „tudós". Cato. 1. Mucius Scaevola. — valamint Livius. magába foglalja az összes szellemtudományokat. de ezen belül alig elkülönült. 28 Leonardo Bruni Aretino. 27 A középkori irodalomtörténeti formákat éppen az uralkodó teológiától való függőségük jellemzi. Brutus. dtchen Lit." így pl. id. Manetti (1396—1459) Históriáé Tistoriensis libri tres 1. liaec autem verisimilia appelari mereantur". gesch. Boccacio)! non sint omni humanitatis ratione inter veteres illos adnumerandi". „Eam inter quaecunque vetera et nova rerum gestarum monumenta differentiam esse reor. így alakul ki az ókor példáin gyakorolva a modern irodalomtudomány. 1. de a humanizmus sokkal sajátvonatkozásúbb életforma. Horatius. de megvan már a saját problémaköre. 998. 25 A z irodalom fogalma igen tág. Természetesen az irodalmi önelvűség a kultúra egységének bizonyos bomlását jelenti. írott emlékekhez tapadó. de az egymásmellettiség gazdagságában az egyéni stílus értékelésével. 48. egyetlen latin irodalomtörténeti kompendium van csupán. Ovidius. — A „szép"-irodalom kiválása a 18. mind hű köztársaságiak. ókori tárgyakról történeti szempontból alig írnak (pl. Ebből az öntudatból fakad a régiek és a modernek harca. század második felében történik. 25 Lempicki (Gesch. Már Bruni 1401-ben2s egyenrangúnak tartja Igen jellemző erre a következő idézet az ókori források döntő szerepéről vitás esetben. Vergilius. 1. Scipio.Rimay Balassiban a tudóst gyászolja. Regulus. Fueter 25. mind íróilag (Cincinnatus. — A francia Querelle des anciens et des modernes meglehetősen kései jelenség. ut illa vera. d.) Azonban az ókornak megvan a tekintélye24 és a latin irodalom. Az ókor a humanizmus szemléletében teljesen sztatikus.

hogy a Föld nyugszik ? Én pedig azt mondom. hiszen érzékeink világáról van szó. Janus Pannonius az újabb írók nagyobb leleményességét hangsúlyozza a tárgyválasztásban. Wimpheling az ókor fölé helyezi a jelent. pl. Lessing) követhető. A csodát elvetik a természettudományos gondolkodás eredményeképpen.150 A középkor világképe ezekben a mozgalmakban polárisán átváltódott. . ez az állítás meggyalázása a szent könyvnek. müvelésével. M. A z új öntudat a kritikában nyilvánul. Petrarcát és Boccacciót az ókor íróival. nem papirosvilágról." — Galilei: Jöjjetek okokkal és ne idézetekkel. A kollektívszemléletet individualizmus váltja fel. filológia. Giraldi Cinthio pedig 1554-ben Aristolelest. A bírálat elsősorban az Egyház érdekei ellen fordul. pszichológia. Th. az irodalmi tudat kialakulása. Még a felvilágosodásnak is a római nép a kedveltje (a sztoikus morál).39 Dantét. A kritika igen gyakran szkepszishez is vezetett. ehhez hiányzott belőlük az erkölcsi bátorság.31 A humanizmus és a reneszánsz evvel az átváltással megvetette az irodalomtörténet alapjait is a rokontudományok. mert a biblia nem foglalkozik fizikai vizsgálatokkal. a túlvilág felé tekintő világtagadás helyébe életigenlés. nem értelmét." Kepler: „A Szentírásból akarod bebizonyítani. Machiavelli. poétika. nése azonban csak Rousseauval és a Sturm und Dranggal következik. Charron (1541-1603). 1. 29 Lionardo da Vinci: „Aki tekintélyre hivatkozik. Platina (1421—81) a pápai állam történetét írta meg erősen racionalizálva. Kialakulnak az autonóm kultúrideálok és az irracionális vallási dogmatizinussal a racionális tudományos vizsgálódást állítják szembe. történelem. 64. Montaigne (1533—92). 31 Lempicki i. P. mint multat kezeli és a jelen irodalomtörténeti tudata diadalra jutott. hanem hallgatólagosan mellőzik az ilyesféle adatokat. 29 Rendesen nem mernek nyíltan szembeszállni a középkori felfogással. 30 A kételkedés a bárok „fortuna" gondolatban és a felvilágosodás szkepszisében folytatódik és egészen a jelenkorig (pl. A dualizmus helyébe monizmus. Laurentius Valla (1407—57) bebizonyítja a Konstantin-féle adománylevél hamis voltát. De incertiludine et vanitate scientiarum 1527. mely a reformációhoz vezet át bennünket. az irodalomtörténetírás kezdetei és a nemzeti öntudat felébresztése által. m. hanem emlékezetét használja. Agrippa külön könyvet írt róla. A természettudományban ezer Demosthenes és ezer Aristoteles sem teheti a hamis tényt igazzá. A német klasszicizmusnak vajmi kevés köze van az ókorhoz.

) a hat korszak és a négy világbirodalom alapján épül fel. mint a katolikus egyházzal. Melanchton átdolgozása (1558—60) tudatosan szembeállítja a vallásos lutheránus felfogást az új olasz történetszemlélettel.33 A protestantizmus képe továbbra is a Szent Ágoston-féle marad. . (Giordano Brúnó elégetése 1600 és a Galilei elleni eljárások (1616 és 32) az egyik. 1.3. 186—189. Mivel lényegében vallásos mozgalom volt. Bevezetés". mivel a katolikus egyházban a vezetőség nagy része is valójában az új eszmék híve lett. ^ Fueter Geschichte der neueren Historiographie. a fenti ellentétek éppúgy szembeállították vele az új irányokat. 34 Luther maga is ágostonrendi szerzetes volt. Troeltsch : Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt 32 1. melyben nagyobb szerepet kapott 32 A tridenti zsinattól (1545—63) kezdve megindul a katolikus reakció is az inkvizíció fokozotabb munkájával. 19252. Ugyanezen az alapon áll. bővebb földrajzzal Horn is (1620—1670)." Ugyanígy állította Troeltsch Augustinust (1915-ben) is közelebbb az antiquitáshoz. 37 A protestantizmus igen különböző irányokat foglal magába. Sleidanus De quattuor imperiis-a (1556. 33 Cysarz (Deutsch Barockdichtung.32 A lutheri és a humanista életforma gyökeres ellentéte Luther (1483—1526. sőt az ellentét még élesebb. eine Fortsetzung katholischer Fragestellungen. A protestantizmus két főiránya a német lutheránus metafizikus és az angol-kálvinista empirizmus között is nagy a külömbség. mindkettőben megmutatta azonban az áttörés csiráit. Mivel a protestantizmusnak'" nem volt meg az univerzális szervezete.) vitájában robban ki és szakad el egymástól. 1911.) már címében elárulja beosztását s a 18. A protestáns Kálvin is hasonlóképen töri le az ellenkező törekvéseket.35 — Ennyiben a protestantizmus is csak régi kérdések új megválaszolása volt.40 A reformációnak a humanizmushoz és a reneszánszhoz való viszonya kétoldali. dennen eine neue Antwort zuteil wird. 3t. új keretre volt szükség. úgy hogy itt csak bizonyos általánosításról lehet szó. századig kedvelt tankönyv marad a protestáns iskolákban. a következőképen állítja szembe Luthert és Erasmust: Erasmus Gestalt ohne Inhalt < — > Luther Gehalt ohne Form. az ő művét Hübner (1688—1731) a kedvelt lutheri katekizmusformába öntötte.i Voltak azonban kapcsolódó pontok is az új törekvésekkel.) és Erasmus (1467/o—1536. Servet elégetése 1553 a másik részről.34 Cárion Chronicája (Wittenberg 1532. die Kirchenreform Luthers—zunáchst nur eine Umbildung des Katholizismus ist. dass religions und dogmengeschichtlich angesehen der Protestantismus und insbesondere sein Ausgangspunkt.: „Das wichtigste ist.

(Wimpheling Epitome Conclusio Folio XLI: „ . Ezen a kapcsolaton épül fel egy új jogi felfogás. Különösen Melanchton (1497— 1560) ment át sokat a humanizmusból.41 az egyén. hogy megújította a költészetet.39 Történelmi következményeiben legfontosabb kapcsolat azonban az. amennyiben nem életforma. 40 Cysarz: Deutsche Barockdichtung 4 . Kálvin (1509—1564) kezdettől közel állt hozzá. a többi népeket vetik meg). közben ócsárolja a magyart. seine Entschlüsse aus weitesten Perspektiven meistern : Das sind Keime historischen Sinns. . A humanizmus filológiai és kritikai eredményeit is szívesen vette a reformáció." 38 . (Ez az öntudat még fokozottabban megvolt az olasz reneszánszban. non dubitamus in toto orbe germaniam ceteris prestare nationibus. .") Reimmann a 13. . man lernt das Ganzé seincs Lebens zu überschauen. így alakul ki a máig szokásos történelmi korszaktagolás: ókor — középkor — újkor. hogy mindhárom szellemi mozgalom megveti a megelőző kort és eszményüket az azt megelőző korban látták. Ezért nézik le a nem-itáliai barbárt [Janus Pannonius is szenved magyarországi volta miatt]. . 3U Eredete az ókori sztoikus jogfelfogásig nyúlik vissza. különösen Luther fellépése után. 1 : „Der Luthermensch vergisst und verzeiht nicht . Scaliger (idősebb 1484—1558) Petrarcáról mondja. Wimpheling és Trithemius az az olaszokkal verseng .: „Petrarca redintegravit poeseos. (Dante. mivel itt az unita Italia eszméjének nem volt meg a vallási ellensúlya. Boccaccio megírja Dante életrajzát. A reneszánsz előtt az ókori Róma nagysága lebegett. hanem a katolikus egyház ellen irányuló módszer volt. a reformáció40 előtt az őskereszténység állt példaképpen . természetesen mindegyikük a saját képére és hasonlatosságára képzeli el a multat. század elején a francia Bouhoursral szemben védi a német irodalmat. hogy Luther mennyire szerette az időbeli művészeteket.41 A németeknél Ez a viszony sajátságosan ismétlődik. folytatása a felvilágosodás jogszemlélete. A z új kor tudata kezdettől fogva megvan. — Érdekes ötlet a fentebbiek támogatására az. különösen a németet. a prédikációt és a zenét. a humanizmus számára az ókori irodalom volt a minta.38 A sértett németek meg. Petrarca). különösen angol (protestáns és deista^ közvetítéssel." — teljesen tarthatatlan álláspont a képzelet játéka. Ez a keret bizonyos fokig az állam által volt meghatározva és így ennek is szerepe van a nemzeti öntudat felkeltésében. ami viszont Zwittingert szólítja a porondra. de ez sem áll meg. Liber VI. 41 Scaliger: Poetica.

ö. a következő kort. mikor azon csodálkozik. 43 Beatus Rhenanus: Rerum germanicarum libri tres. m. 31. hogy a római ókor kutatása mellett a középső kort és a rájuk vonatkozó régit elhanyagolják ( középkor és germán őskor). Machiavelli (1469—1527) az első kort a római birodalom bukásával zárja. Vasari: Le vite de" piú eccellenti Pittori. v. 1): „Hoc vero mirum. a barbárok betörése. v. ki „utánozta a természetet és élőembereket rajzolt. Epistula nuncupatoria Ferdinánd császárhoz (Basel 1531) (id. és Moritz Ritter: Die Entwicklung der Geschichtwjssenschaft an den führenden Werken betrachtet I 1919." A restauráció fokozatai: első ellenhatás a barbarizmus ( középkor) ellen." Beatus Rhenanus Erasmus barátja volt. az Egyház növekvő befolyása jellemzi. tökéletesség. m. A z olasz humanizmus szokásos kényelmességéhez híven ezen a ponton sem száll cáfolólag szembe az egyházi felfogással. 44 Istorie fiorentine (1525) I. ha46 ladás. Lempicki id. Azonban a cáfolat sem váratott sokáig magára Jean Bodin (1529 (30?) — 1596 (97?) Methodusában szétzúzza azoknak az érveit. in média aut enim vetustiore quae ad nos maximé pertinet.44 Hasonlóképpen periodizál Vasari (1511 — 74) is. m. Az újjászületés Cola di Rienzi tribunatusságával (1348) következik be. Konslantinápolyba való áthelyezése miatt. azután a hanyatlás Konstantintól és Silvestertől (Vasari előtt már Filippo Villani (1325—1405) mellőzi a középkori művészeteket). Giottoval indul meg az újjászületés. 71. negligenter cessamus. Burdach és Fueter i.43 A z új kor és az antiquitással való kapcsolat tudata az olasz reneszánsz korszaktagolásában döntő szerepet játszik. ö.42 Trithemius mondja ugyanezt (1486): „Petrarca a humanitas hosszú hallgatás után meghalt irodalmát — hogy úgy mondjam — az alvilágból visszaidézte a felvilágra. akik a Trithemius : Catalogus scriptorum ecclesiasticorum : „Petrarca. qui litteras humanitatis post longa silentia mortuas (ut ita dixerim) ab ínfcris revocavit ad superos. Scultori ed Architetti 1550 Florenc. Burdach és Fueter i. Elől a görög-római virágkor. quod in Romana antiquitate cognoscenda diligentissimi surmus. 42 . Előszó. Konstantin megtérése (!) és a birodalom székhelyének Rómából. a hanyatlásét."42 Beatus Rhenanusnál (1486— 1547) pedig a fogalom a legpontosabb fogalmazásban előfordúl.

qui quattuor monarchias aureaque secula statuunt. mely az új irányok J. história medii aevi (középkor) 1453-ig. . história antiqua (ókor) Nagy Konstantinig. 188.) Cellarius tagolása: 1. 1517 és 1492 között és újabban mintha megállapodott volna az iskolai oktatás ez utóbbinál. 2. csak a romantika látott a középkorban „éjszakát". Cellarius Kristóf47 (1634 — 1707). história nova (újkor.40 A reformáció.ogy a felosztás 18. Cellarius: História antiqua. m. távol állt ezektől a gondolatoktól és történetfilozófiája Szent Ágostoné maradt. . Bauer i. — A 19 század végén az újkort is kettéosztották újkorra és 1789-töl legújabb korra. Zeitz 1677.és újkorra való beosztás. 4U A fentiek alapján tehát nyilvánvalóan téves az a közkeletű felfogás |. hanem 476-ra a nyugatrómai birodalom bukásának időpontjára helyezi. így gyakorlatilag a reformáció i í elfogadta a történelem hármas beosztását. Bernheim.48 49 A z ó-közép. Methodus ad facilem historiarum cognitionem. Az iskola és vele az általános történelmi tudat. A középkor aláértékelését is elfogadták. középkor-újkor határának vitájánál. mint láttuk. Konstantinápoly elestéig és 3. História nova. A fejezet kezdete : Inveteratus error de quattuor imperiis . hallei történész. ebben a „beidegződött tévedésben" hisznek. " 47 Fueter i. bár súlyos támadások is hangzottak el ellene. századi protestáns teológusok munkája (pl. Halle 1687. (A kifejezés különben már Cellarius előtt is előfordul a liittichi Rausinnál 1639-ben és Voetius holland egyháztörténésznél. Bodin . Zeitz 1688. elfogadta a 18. m. Caput VII. História medii aevi. de csillagfényes éjszakát. a tiszta őskeresztény tan újjászületésének a tudata és a katolikus középkor gyűlölete.) A felvilágosodásnak tetszett ez a „sötét középkori" lefokozó felosztás. századtól ezt a hármas beosztást.1 . Irodalmat 1.) 48 4. éppen ez juttatta diadalra az új periodizálást. 1. A kérdés további története. Confutatio eorura. sőt az augusztinusi felfogás mindinkább tarthatatlanná lévén. Burdach. Zeitz 1688) és ezzel a reformáció erősen nevelő irányzata biztosította a gyors elterjedést. Mindössze a középkor és az újkor határát csereberélték 1453.43 „négy monarchiában". mindössze annyi változás történt. Másrészt azonban benne is megvolt bizonyos újjászületés. (Idézetek az 1610-es genuai kiadásból). hogy Gatterer (1727—99) az ókor és középkor határát a kor vallásellenes törekvéseinek megfelelően nem egyháztörténeti eseményben látja. Paris 1566. Cellarius születési évét 1638-ra teszi. Bél Mátyás tanára bevezeti az iskolai oktatásba a „középkor" fogalmát (História medii aevi.

(Pénzen már 1348-ban. de nem mondott sokat a tartalomról. A keleti népekről kevesebb szó esik és elhagyják a kozmikus keretet. nemzeti nyelv. hanem valamilyen külső szempontból és a cél legtöbbször a mennyiség. so . 51 A középkori latinra kétféle ellenhatás jön: 1. klasszikus latin és 2. helyre akarja állítani az ókori tribunátust és színészi érzékkel választja ki az új szimbólumok bemutatásának helyét és idejét (borostyánkoszorúzás. A jellege keretnek. A z eseményeket nem az időn. megírja Dante életrajzát (La vita di Dante) nemzeti nyelven. ö. A dualizmus megszűnik. tartalomnak egyaránt ahisztorikus. a levésen keresztül nézik.BI A z imperiumot nem az egyház szükségszerű közigazgatásának tekinti és a római előtte éppolyan kiválasztott nép. nemzeti szempont. mint vallási téren a zsidó. Petrarcában (1304—74) már megvan a következő idők minden törekvése: szövegérdeklődés iskolai célzat nélkül.53 Cola di Rienzó (1313—1354) elragadtatott kalandorságában. Liviust és Caesart tanulmányozva. illetőleg a civitas mundira helyeződik a hangsúly. Vergiliust.52 Boccacciónál (1313— 1374) megindul az új irányokat jellemző őskeresés. A világi vonalnál újjászületést tesznek fel. Alakja a korai reneszánsz típusa: keveréke a vallásos elragadtatollságnak. a tárgya a következő résznek. a nemzeti büszkeségnek és egyéni hírnévkeresésnek. író lexikon. Dante (1265—1321) már mutatja az átmenetet.) 63 Boccaccio az őse a meginduló művészéletrajzoknak. Sok esetben egy-egy nagyobb munka se más. az első modern írói életrajzot. Tanulságos ezt a feloszlást egybevetni Augusztinuséval. mint életrajzok halmaza (Vasari. főként irodalomtörténeti szempontból. természeti érdeklődés. pünk^sdnapi lovagfürdő 1348). csak a történeti anyag külső elrendezésére volt alkalmas. 63 Érdekes.44 szubjektív állásfoglalásának az eredménye volt. pszichológiai tanulmányok. Evvel természetesen a korszak analitikus jellegének megfelelően elvész a dinamizmus csirája is. a kereszténység szemében is próféta ókori költőt választja vezetőül alvilági útjában. A nép nyelvén ír. A z új történetszemlélet Olaszországból indult szét. Ádámtól kezdődő világtörténet helyett a római hősökről ír és csak ókori forrást használ.50 A tartalom elrendezése. A régi Róma nagyságának a tudata itt volt a legerősebb. Crinitus) v. hogy az első arabs szám is Petrarca 138l-es kiadásán fordul elő először Nyugateurópában. az egyházi vonal aláértékelt csökevénye a középkor.

1.! Néha meglepően modern gondolatok bukkanak fel. ö.) 57 A német történetírás Blondussal vetélkedve indul meg. Magyarországon Bonfini (—1502). Flórenc). az egyéni lélekanalizist is alkalmazzák (Varchi).58 A politikai események több realitást és több szkepsist oltoltak a 16. Nálunk későn 1655-ben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungaria illustratája. Jovius (1483—1552 külön akarta választani az életrajzot az egyéb történetírástól (v. A z egyházzal nem törődnek. Angliában Polydorius Vergilius (1470—1555). de gondos adattömegével és lexikonszerüségével irányt szab az európai történetírásban. Főcéljuk azonban nem az igazság. a szépnyelvű előadás és a mecénásnyerő hízelgés s az egész irány közel állt ahhoz. apró cselvetések szerepelnek indító okul. a második folyamán egész Európában diadalra juttatják 1500 körül (Lengyelországban Callimachus (1437—1496).. Bruni (1369—1444) módszerét tanítványai egy nemzedék alatt Olaszországban. mind udvari szolgálatba álló olasz humanisták. Harnack. Egész Európaszerte vetélkedés indul meg Blondusszal. v. Blondus (1388—1463 híres Italia illustratája (1453) csak külsőleg. alább. földrajzilag tagolt adatgyűjtemény. a pártok szerepét is felismerik (Nerli). „Auch für Blondus hat das Altertum keine Geschichte. Spanyolországban Lucius Marinaeus Siculus (1445—1533).4$ Üj történetírás is indul meg levéltári kutatások alapján. mely formátlan. 50 A z ellenhatás erre a sablonos formalizmusra nem is késett soká. hogy zsurnalizmussá és esztéticizmussá váljék. 108. L. Clarendon 1609—1674) •r. de az okszerű össze- 54 Németországban jellemző módon nem volt olasz humanista történetíró. A humanisták lenézték Blondust. 54 Ez a történelírás forrástanulmányok alapján dolgozik statisztikai adatokkal (Velence." M . Stílusban az ókori írókat tartják szem előtt és erősen lokálpatrióták. Franciaországban Paulus Aemilius (f 1529). Machiavelli (1469—1527) és Guicciardini (1483—1540) történeti műveiben már az egyéni érdek. Ed. Flórenc a kiinduló pontja az új felfogású történetírásnak. Dilthey. de belőle merítettek anyagot. a pápa is olasz fejedelemként szerepel. A csodát racionalizálják.55 sőt. hanem az érdek.57 A z anyag történetisége természetesen elvész a polihisztor irányzatú adattengerben. ö. század történetíróiba. m. angol későbbi liberális párttörténet (pl. pl. 08 Fueter i. Meyer. Ugyancsak Angliában hasonló természetű Camden (1551 — 1623) Brittaniája.

Idézetek a mű 1526-os flórenci kiadásából. melyet Crinitus teljes következetesíratták Ver- séggel vezet végig. inkább A mű alapanyaga 95 rövid életrajz (Boccacciótól divatba hozott forma) öt könyvbe osztva. his maximé libris: quos de grammaticis ac rhetoribus latinis composuit.46 függések hangsúlyozása melleit feltűnik a forgandó szerencse bárok gondolata. 1 ) kissé túlzottan lát ebben a humanista frázisban történeti kiválasztó elvet |historisches Auswahlprinzip. Vasari) érdekli őket.) 61 Fol. LXXIV. ókori mintája Suetonius. 61 egyes könyvek elé írt ajánlásokból azonban az életrajzszerű elrendezésen túl az organisztikus gondolat határozott nyomai vehetők észre. Praef ad.: „Nostra vero tempestate magnopere debemus laetari: quod ad id accesserunt honestae ac liberales disciplinae . ez azonban Crinitus halálának az évszáma. Nem annyira teljessége. carmina) quidem inculta atque incondita . m. quum prudentiae ac iudicii in eligendis. . 2. 2.: „imitati Suetonium Tranquillum. 1. Praefetio ad Cosmum Paccium : Multa de industria praetermisi: ne quis forte diceret plus laboris atque studii a me iinpensum in congerendis poetis. 60 szedett irodalomtörténet vajmi gyéren De poetis Latinis libri V. m." Lempicki (i. melyben az irodalomtörténet' (mint az első kiadásban is) Crinitus De honesta disciplinájához van kötve. A kor individualizmusa és esztéticizmusa általános történelmen megteremtette az belül a művészettörténetet (Villani. ad. 00 Fol. A kor szemléletéből következik.. Et haec (sc. 1. u. c. Teljes latin irodalomtörténet mindössze egy van: Petrus Crinitus (f 1505) műve az anyag célja. A z elsőkőnyv a kezdetet tárgyalja. I. de ennek kifejezett tudatossága hiányzik. hogy elsősorban az irodalom „anyaga" „levése" s így időrendbe akad. LXXIV. . „malebant ea tempestate (p. 56! tévesen 1505-re teszi az első kiadás megjelenésének időpontját. ut aliqua ex parte videantur cum ipsa antiquitate contendere. nem az irodalom és az irodalomtörténetet is.í2 Fol. LXXIV. mely Bruni az anyaga elegáns elrendezése a Az kritikai módszerét alkalmazza az irodalomtörténetre. mikor másokkal meg a rómaiak tetteiket és csiszolatlan s tanulatlan tak az idő régisége miatt.1S Fol. Lempicki i. Praef." (Querelle I) . 57. quum ipsi aliorum describere . XCXV11. 63 A második könyv Lucretiustól verseket ír- 59 Először megjelent Párisban 1510-ben." . 59 . V. supra CCCC) (nem keresztény időszámítás I ! !) ab aliis sua gesta describi. Ha ehhez hozzávesszük az új virágzás tudatát 62 előttünk áll a szokásos humanista-reneszánsz történetszemlélet: virágzás-hanyatlás-újvirágzás keverve az organisztikus kezdet-növekedés-virágzás-hanyatlás-végbeosztással.

: „declinata Imperii maiestate: bonisque artibus magna ex parte destituta . .: Romana omnis eruditio simul cum maiestate Imperii comminuta est. 1 1 9 Ad. XCVII. " Praefatio Fol. Vargilius Epicus.. . . legunt hoslibros. ad. ad. Praef. II-: . IV. LXXIV. — A nevek mellett adja mindig a foglalkozást is pl. V. qui plura tin dies ac meliora scripserunt apud latinos'" m Fol.. Praef. „Praef.. .47 gílíusig tárgyalja a z írókat. 1. nyelv eleganciája és tisztasága áll." 71 Többször is. XCIII. m e ipsum instruere. a k i k a k ö v e t k e z ő ötödik a századokban foglalja fizikusokAz irodaa művelték szellemüket .. sed in caeteris omnibus disciplinis." . 1. : „Poetae conati sunt cives suos instruere fabulisque editis illorum ingenia delectare. propterea pariim posteris seculis intel. 7 0 A z irodalmi élet a politikai események f ü g g v é n y e : a birodalom és az irodalom együtt virágzik és együtt is pusztul el a betörő b a r b á r o k (!) alatt. . „In hoc libro eos relaturi sumus." . tanító célja van. . . 71 A felismeri Crinitus. ad. III.: „nam mutata religione mutarunt etiam indolem atque gratiam carminis. ról is ír. . Lucretius Physicus. ad 1. 7 2 vallás költészetformáló szerepét is raduntur fuisse pro temporum vetustate. videbunt a nobis reffere illos. kik napról-napra többet is szempont!) és jobbat magában. az Constantinusokig életrajzát. 6 7 68 m a g á b a n igen r ö v i d e n a nyelvi züllés íróinak Crinitus irodalom fogalma tág. V. LXXXVII. ennek elvesztével l o m n a k nála műveltségterjesztő. lecta. clarissima ingenia in civitate praestiterint'" Ad.: „vigente Romani imperii fortuna. IV. Ad. LXXX. 6 9 K ö z é p p o n t b a n a megszűnt r ó m a i irodalom. Praf. " 60 Fol. 11. : quibus omnes bonae disciplinae accesserunt ad summum fastigium una cum maiestate Romae . . „Perventum est ad ea tempóra ." Crinitus maga is ezért ír. matematikusokról." 72 Ad.: „antiquorum elegantia atque puritas violata est: et simul inscitia bonarum literarum atque imperitia succrevít.. . 1." 08 Ad. ingruentibus in Italiam variis populis atque Barbaris nationibus. imperante . 1. 1.: „Reliquum est. II. et aliorum praeterea ingenia excilare. sequentibus seculis in hac studiorum facultate ingenium suum excoluerunt.i4 Fol. A írtak. „eruditi homines. q u i . ut de his etiam agamus. . minden előszóban megemlíti 'ezt pl." 07 Fol.: „non modo in facultate poetica." 70 Ad 1. qu. 1. qui honestae atque liberales haberi solent. IV. qui re vera paulo ineptiores atque inelegantes habere possunt. 6 6 negyedik szól. I. 04 (a mennyiség birodalom A harmadik a a virágkort foglalja római m i k o r az összes könyv azokról 66 széptudományok nagyságával együtt a legfelső fokra emelkedtek A u g u s t u s idejében. . Augusto . V.. 1. ad 1. IV. d e tisztában v a n a költészet különállásával.

A z apró hercegségek és városok külön állása pedig a törzs. Lyon 1561. melyből egyetlen név sem maradt ránk. Az idősebb Scaliger eszméit fia Josephus Scaliger (1540—1609) ápolta tovább. különösen caput I. Winckelmann sokat tanult tőlük. 75 Általában az egész német tudományosságot a recepció jellemzi az egész korban. Ezért sokáig megmarad a középkori felfogás a hivatalos történetírásban. Nauclerus (1425—1516) crónikája szintén a hat teremtésnap alapján áll.75 Az új szemlélet terjedésének a politikai berendezés: a császárság és az apró független állam és város egységek is útjában állottak. Historicus és Caput VI. Ríenzi Prágajárása és a prágai humanizmus. hollandoktól. Musaeus. a római szent birodalom folytonosságának a gondolatát. hanem kritikai szempontból. de nem történeti.74 mely műtörténeti adathalmozásával tárgyi adalékokat nyújt. Ő a költészet kezdeteinek a kérdésére is kitér s három periódust különböztet meg a görög irodalom elején. műveletlen. A császár miatt nem adták fel a sacrum impérium. A patrióta képzelet itt működött a legféktelenebbül: dicső őstörténetet agyainak ki. teológikus misztikus kort (Orpheus. a németek pedig vetélkedni szerettek volna az olaszokkal. Johann von Saaz). Basel 1545. Krantz (1450—1517) pl. 2. Linus) és 3. 74 Gyraldus . Önálló irány Németországban a nem tipikusan idetartozó Leibnizet nem számítva. Németország történetírása egészen más. a régi. 73 . a Homérosztól kezdődő irodalmi kort. A z olaszok lenézték a „barbár" németeket.7:1 A költészet eredetének a problémáját tárgyalja Lylius Gregorius Gyraldus (1504—1563) is latin és görög irodalomtörténetében.és várostörlénet művelésének kedvezett.48 Crinitus alapján tárgyalja Johannes Scaliger (1484—1558) a a latin és a görög irodalmat. a klasszikus írók műveiben előforduló neveket azonosítják a legújabb nevekkel. Hypercriticus. Johann von Neumarkt f 1380. Herderrel (Dynamismus| kezdődik. de a viszony kettőjük közt nem barátságos. odáig megy. (Petrarca. durva. franciáktól vesznek át és velük szemben védik a maguk nagyságát. quam Latinorum dialogi X. Schedel (1440—1514) például Ádámtól Miksa császáron át a végítéletig tárgyalja a történelmet. Olaszoktól. História poetarum tam Graecorum. mint az olasz humanista és reneszánsz történetírás. A kapcsolat ugyan elég korán megindul. hogy meggyanúsítja az olaszokat Tacitus további Johannes Scaliger: Poeticae libri VII. 1. angoloktól.

Bruni tanítványa. mert azok a németekre kedvezőek. — Beatus Rhenanus: Rerum germenicarum libri III. Celtes bécsi utódja sorozható ide. A költő feladata: ékes és díszes beszéddel kifejezni a szokásokat.81 (Celtes. (Teli-monda). hanem lexikonok. ki Caesares 1512 című müvében a keletrómai császárokat is tárgyalja. actus. Lempicki 68 1. Fabius Cunctator-Zauderer Bohnmeister. Ez a törekvés megnyilvánul már Wimphelingnél (1450—1528. Beatus Rhenanus. rerumque naturas translatis signis mentium anímarumque affectus efíingere electisque verbis rerum simulacra coneinna et legitima quadraque verborum niensura exprimere. Lotz János: A történelmi világkép 4 .77 Különösen Svájcban dívik az efféle történetírás. a dolgok természetét. földek fekvését. (id. Irenicus. Nauclaerus említi a gót biblia fordítást is 1516-ban. is) : „Officium poetae est figurato atque orationis et carminis contextu móres. Irenicus: Germaniae exegeseos libri XII. Basel 1531. 1486.49 könyveinek elrejtésével. J . kíméletlenül lefordítva mindent. (Rolewinck. csillagok járását. A sovinizmus a saját nemzete szellemi nagyságát a felhajtható írók és müveik mennyiségében látta. A későbbi terveknek is ez a jellege. terrarum situs.71' Kevésbé éles Pirkheimer (1470—1530). 78 Celtes: De arte versificiendi. res gestas." 77 711 8(1 7H Wimpheling: Epitome rerum germanicarum. A „poéta" név új díszt kap. siderum cursus. loca. c. ami eléje kerül pl. Aventinus. tényleg nem említi Tacitust. Bizonyos racionalizmus jellemzi a költészet taníthatóságáról vallott felfogását is. hol Tschudi (1505—1572) Chronicon Helveticumjában a tudatos hamisításoktól se riad vissza. de még sokkal tágabb a mai költőfogalomnál. 1186. történt dolgokat. népeket.)'° Az ö ösztönzésére fogolt munkába Trithemius. Köln. flumina. Az irodalomban lejár a középkori gyűjtögetők ideje. Celtes dícsőilése!). (Loher víziója.) Crinitus pl. olasz nyomokon. kinek Catologusai80 nem irodalomtörténetek. Hartmann Schedel 1493. Ugyanígy volt a régi skandináv költészetben.) Bővülnek a megjegyzések Blondus Ilalia illustratáját utánzó müvekben. Mindössze Cuspinianus Johann Spiess (1473—1529). nürnbergi patricius. A humanista törekvésekkel az egyébként nagy irodalompártoló Miksa császár is idegenül áll szembe. L. helyeket. gentes. Fr. Irodalomtörténeti megjegyzések a krónikákban ritkán találhatók. 1518. ecclesiasticorum és Catalogus virorum Trithemius: Catalogus virorum germaniam 81 suis ingeniis a c l u c u b r a t i o n i b u s omnifariam exornantium. cselekvéseket. folyókat. Aventinus (1477—1534) azonban a nemzeti nyelvet választja. az ész és a lélek érzelmeit — Celtes 1459 — 1508)'s szerint. 1. Fr.

secundum singulas centurias (I) perspicuo ordine complectans. tehát ahisztorikusok. London 1563 . Brunus: Adversus novani históriám ecclesiastica . Melanchton. a Heliand felfedezése) s így hozzájárultak a patrióta humanizmus zavaros ősgermán képzeteinek a tisztázásához és a régi nyelvállapotok tanulmányozásához. bár a történetírás iránt érzéke neki sem volt. Címe : Ecclesiastica História. Faber.84 A z egyháztörténettel párhuzamosan a politikai történetírásban is új irány kezdődik. Követője: Pufendorf. m.82 de csak Flacius Illyricus Centurióiban (1547—74)s:! valósul meg. A z őskeresztény gondolatnak a reformációig tartó folytonosságát kimutatni akaró törekvés már Luther életében megvan. Foxe : Book of Martyrs. abban a meggyőződésben.80 A reformáció irodalomtörténeti jelentősége is szorosan a fentiekhez kapcsolódik. Holthuter. admonitio catholica . 246. Egyrészt kialakult az érzék a szövegelemzés iránt (Luther. Bullinger svájci reformációtörténete) rögtön megindul a katolikus ellenhatás is (Brunus f 1563 és Baronius 1568—1607). Judex. .: „Die moderne Kirchengeschichtsschreibung ist ein Kind der lutherischen Reformation. . 85 Sleidanus: Commentarii de statu religionis et rei publicae Carolo V. integram Ecclesiae Christi ideám . Vlacics Mátyás) 1520—75. 13 könyvből áll. Wigand. !! Közvetlen folytatása (I. Követői mellett (Foxe angol mártír könyve. Sleidanus (1507—1566) a birodalmi gyűlés aktáinak egymásrahalmozásával akarja a protestáns érdekeket igazolni. Mivel hite szerint az őskereszténységet újította meg. Ebben a munkában annyira objektívak akartak lenni. (1632 — 1694) és Leibniz. hogy az igazság magától is kiviláglik. Baronius : Annales ecclesiastici. alább) a bárok katolikus történetírás.50 A reformáció elfordította a figyelmet az ilyesféle törekvésektől. hogy csak az adatokat közölték. ki akarta mutatni evvel a folytonosságot. Flacius) — a szöveglisztelet megvolt már a humanizmusban is — másrészt a cenluriók. Roma 1588-1607. de mégis megteremtették a tények iránti érzéket és a történelmi segédtudományokat (ifjabb Scaliger 1540—1609 kronológia és epigráfia). . Magdeburgban szervezte meg a kiadóbizottságot. Caesare. Itt alakulnak ki véglegesen a történelmi „segédtudományok". ha vallási szempontból jártak is el. 1. A különböző köteteken hatan is dolgoztak : Flacius. . 84 . de mégis nagyjelentőségűvé lett az európai történetírás további alakulásában." 83 Flacius Illyricus (dalmát. bővítették az irodalom tárgyát (Flacius kiadja Olfridot. Corvinus.80 Lényegükben ezek a törekvések apologélikusak. 82 Fueter i.

A természettudományos megy törekvések első rendszerezése a 17. Spenglernél). 89 Gessner i. II. hogy ezek nem egymás mellett elszigelten. — v. Tiguri 1548.1. m. 2. az arab algebra és a nyugateurópai funkciós felfogás közti gyökérkülönbséget. de a bibliográfia lépett. Graeca et Hebraica : exstantium et non exstantium veterum et recentiorum (csak két kor!) in hunc usque diem. 3. publicatorum et in Bibliothecis tantum publicis privatisve instituendis recessarium. A mű jellege is elszemélytelenedik.51 Ilyen körülmények a 16. rész innen Pantaleon önéletrajzáig. doctorum et indoctorum. bárok. . 89 (Prosopographia szereztek. hanem teljes következetességgel egymás után következnek.: Nullus a me scriptor contemptus est.88 (a tulipán Műve még a laza százados betűrendbe műfajok csoportosítja a műveket. teljességre Követője 1565—66). . . — II. Adelung Mithridatese. non tam quod omnes catalogo aut memória dignos existimarem. Tiguri 1545. holott nyilvánvaló. de itt nem hatásról van szó. quo mihi impetraveram sine delectu omnia quae incidissent commemorare. a második A negyedik szerint osztályozva. ö. Korai felvilágosodás. 1. törekszik. században végbe. a matematika új válik az okozati viszonyként fel- alakot nyer 01 és így alkalmassá 87 Az összefüggést Lempicki meg sem említi. értékítéleteket kerül. rész Nagy Károlytól Miksa részben tárgyalja azokat. 88 Gessner : Bibliotheca universalis sive Catalogus omnium scriptorum locupletissimus in tribus linguis Latina. Prosographia Herocem atque illustrium virorum Germaniae. A tagolatlanság helyébe a is átváltozott megmaradt. libri XXI.'10 A meginduló histori litleraria iránya a kapcsolat a következő kor irodalomtörténeti irányaihoz. Három érdemeket Nagy Károlyig. Conrad Gessner (1516 —1565). rész Ádámtól azonban még az életrajzforma van meg. Gessner ugyan előbb jelent meg. ennél I. első részében rész. mü kerül a tárgyalás középpontjába az elszemélytelendő történetmegfelelően.1 Spengler fejtegette Untergangjában nagyszerűen a görög egész szám. kik a haza körül császárig. század írásnak második között az irodalomtörténet felében. 80 H. Basel 1565—66. . sem követi. III. A z alaptudomány.87 A biografia A polihisztor irány megteremtője természettudós. quam ut instituto meo satisfacerem. tárgyuk szerint könyv szól az irodalomról (!) szedi az írókat. . bázeli orvos. Tévedése csak ott van (I. tudományos beosztást neve Tulipa Gessneriana). hanem általános elszemélytelenedő irányzatról. rész Pandectarum sive partitionum universalium . mint a centuriók. Pantaleon . Heinrich Pantaleon.

99 Hasonlóképpen jut geometriai módszerrel Spinoza (1632—77) a panleizmushoz. A pszichoanalízis is ennek a tagolása. ö. (ezekben Descartes maga is járt) . kezdetben a kapcsolatot a milieu determináló ereje is erősíti. Magyarország (Turóczi-Trostler cikke).7 Hollandia (Bekker) . 1. hogy Descartes analitikus-matematikai módszerrel jár el.52 fogott valóság kifejezésére (függvény : analitikai geometria (Descartes). ez az egész valóságra Vonatkozik. 0. Herbert of Cherbury (1584—1648) az egyházmentes deizmus alapítója. a mechanika. Nyugatnémetors/ág. egybekapcsolójuk az eró. Egységét (Gestaltpsychologie) Dilthey hangsúlyozta. A mozgások oksági viszonyban állnak. pozitivizmusj. tehát vagyok" 90 egész Európában elterjed97 s a racionalizmus az irodalomban is végső tényezővé válik. Hobbes). a milieu-gondolat az időbeli történés térAz erő fogalma tisztán formai. 98 A természetet vizsgáló ész segítségével akarnak új jogot és új vallást teremteni. mert a világot. Ueberweg12 (19241. Locke. A z eredmények megalapozására és a kételkedés ellensúlyozására új tudományág alakul k i : az ismeretelmélet"4 Descartes (1596—1650) matematikai módszerrel elemzi az öntudat tényét95 és szinte magától értetődően az énből indul ki: Az én központisága már vitán felül áll. §. alább). A matematikán épül fel a mozgástan. ö:í 02 . Svédország.91' A racionalizált-deduktív mechanikai felfogás uralkodik. A „gondolkodom. Ehhez kapcsolódik a világnézeti típustan (1. 26. de mellette a természet szenzuális-induktív vizsgálata is megindul fokozottabb mértékben (Bacon.és integrálszámítás (Leibniz-Newton) 1680 táján).9'2 kivétel nélküliségükből alakul ki a természeti törvény fogalma.' 90 A deizmus a felvilágosodás nem-radikális szárnyának lett vallási formájaA szabadkőműves német irok is ezt vallják (Lessing. 08 Elsősorban Boileau (I. v. alább). Goethe. A történelmet is a környező természet determináló hatása alatt lévőnek tekintik . differenciál. vita a hangtörvények körül — Junggrammatiker). mint elemi részekre analizált anyagrészek mozgásának összességét tekintik. Schiller). III. Ennek a mintájára alakul ki a történelmi és szellemi törvényszerűség fogalma (Bodnár. Az öntudat ténye lesz az újkori vizsgálatok középpontja. 94 Az ismeretelmélet lassanként a metafizika helyébe lépő alaptudomány ett (Kant. ergo sum" . sum cogitans" Meditationes de prima philosophia Paris 1641.5 „Cogito. 05 Jellemző.

részben a fenti törekvések folytatásául a képzőművészetekben. A régi augustinusi felfogást kritikájával szétzúzza és a környezet-befolyásolta néplelket102 véli döntő tényezőnek. lbn Khaldun (1332—1406) is ennek a hive.105 Részben a természettudomány ellensúlyozásaként. Fueter. (idézve a lyoni 1610-es kiadás). De náluk jellemző módon az impérium mégis a teret is jelenti. Utána Montesquieu és Taine. Burckhardt is jórészben ide mennek vissza. lényegesen új feladat elé állította a történetírókat. Ilyesféle a barbár népek szokásait leíró kitérések a klasszikus íróknál is találhatók. India. a második 2000. ki alapul vette. I. de adataik mesésen kiszínezve egész Európában elterjednek. Hegel nél megvan a gondolat. A régi minták. jelleg államférfiúi. évekszerinti vagy százados beosztások nem voltak alkalmazhatók. Utána is főként spanyolok és portugálok művelik. Bossuet tőle vette át. 103 Methodus cap. a XVII. a kor jellege vallásos bölcselő. Utána kibontakozik Kitteméi.104 Megindítója Kolumbus. Nddler stb. majd Herder. A néplélek fogalma is megvan nála.103 A z ismert tér kitágulását jelenti a felfedezések néprajzi irányú történetírása is. mivel nem lehetett időrendben haladni. Paris 1577. pl. m. év az észak népek jegyében telik. Amerika. 104 100 . Hippocrates ki is fejti az összefüggést. Paris 1566. kik a technikában vezetnek. Herdernél. 4. kultúrténeti irány Voltaire. 2. századi regények tele vannak ilyenes kitérésekkel. 3. kialakult a nép állapotát „leíró" történetírás. i. A történelem tagolása is térbeli elven alapul 103 : 1. alább. (Üjabb arab láncszem a görögök és Nyugateurópa között!) Bodin volt az első. Six livres de la republique. fejezet. évben a középső (mérsékelt) öv uralkodott. 101 Methodus ad facilem historiarum cognitionem. a zenében és az életformában új stílus alakul k i : a baA milieu-gondolat is régi. racionális módszerrel vizsgálja a kérdést. L. első rendszeres művelője Petrus Martyr (1457—1526). Különösen egy tekintetben hozott újat ez irány. az olasz humanista spanyol történetíró. 102 Evvel megindítója lett a meginduló térperiodizálásnak.100 Jean Bodin (1529/30—96/97) a módszerről és a köztársaságról írt müveiben 101 új. az irodalomban. az első 2000 év a déli (keleti) népek uralma alatt állott. Ratzel. (Decades de orbe novo). Sauer.53 beli meghatározottságának s okozati viszonyon alapuló történetszemléletnek a kifejezési formája. 105 A ú. 5. de ezeknél az idő függvénye a tér. n. de éppen ezért nem zavarhatott az ókori hagyomány sem. A mostani 2000. L.

Pascal (1623—1662) híres ötlete. ö.106 Mozgónak látszó szobrai és csörgő patakjai azonban csak látszólag dinamikusak. középkori Passionsspiel. mennyisége számít s ily körülmények között indul meg a katolikus rendek nagyszabású filológiai munkája.108 A szereplőket a szerencse istenasszonya.uT Panoramistische-Geschichtsauífassung. ebből az időből származik. mindent tárgyaló irodalomtörténeteket írnak. 9. Paris 1681. n. ki azt véli. v. kk. Girolamo Tiraboschi: Storia della letteratura italiana. 111 110 106 . Bemard le Bouvier de Fontenelle (1617—): L'historie n'est qu'une fable convenue. Pascal: Pensées I. Modena 1711. L. lexikográfia).) 108 v. (Cysarz i.10' A természet festőien elrendezett keret.54 rok. protestánsoknál a bibliára támaszkodva.109 Nagy szerepet kap a véletlen. Partié. azokban az országokban. a szabadabb életformát szigorú dogmatizmus váltja fel a katolikusoknál a hagyományra. Evvel a vallásosság is összeköti. Art. Szerepe különösen a költészettörténetben döntő. epigráfia. Fleury (1640—1723). Girolamo Tiraboschi (1731-1794) 113 A barokra vonatkozó irodalmat nem közlöm. 113 Rivet de la Grange: Histoire littéraire de la Francé. de a védőügyvéd álláspontját a kutató meggyőződése váltja fel. Paris 1733. ú. § 46. mivel teljes részletességgel nincs rá szükség. Lempicki meg se említi. Ilyen alapozással a történelmi felfogás is ahisztorikussá lesz. Még az érvek száma. 112 Bossuet: Discours sur l'histoire universelle. a világ óriási színpad. máskép alakult volna a világtörténet. a benedekrendiek nagy. ahol az egyházaknak volt valamilyen befolyása. Mabillon (1632—1707). Koszó J. . ö. megalapozzák az ifjabb Scaligertől megkezdett. íoö Megvan már Machiavellinél is. A felfogás itt is apologétikus. Történeti munkák közül legnagyobb sikert a francia eredetű gáláns kalandok sorozatát nyújtó történetírás ér el. cikke a Petz-emlékkönyvben. Tillemont (1637—1698). A Szt. megtalálható nálunk Faludinál (Forgandó szerencse). Ágoston-féle felfogás új alkalmazást nyer (Bossuet (1627—1704). Rivet de la Grange (1683-1749). ha Cleopatra orra egy centiméterrel hosszabb lett volna. könyve megjelenésekor a bárok még meglehetősen ismeretlen volt. Reallexicon.111 Bayle (1647 — 1706) Szótára vonja aztán le a szkepticizmus végső következményeit és előkészíti a felvilágosodás kritikáját a múlton. m. segédtudományokat (diplomatika. Másfelől. 110 A történelmet mesének tekintik.112 A z ellenreformáció kedvezett az egyháztörténetírásnak. paleográfia. Fortuna irányítja. hogy az igazság úgyis az ö egyházát támogatja. valójában valamilyen panoráma díszletei.

kit saját íilozofiai nézetei. 11 ' mely a munka dicséretét hirdeti s bizonyos szociális részvétet fejez ki. Campanella: Civitas solis vei de reipublicae idea dialógus poeticus.) . német Halle 1794—95. forradalom betegség. Hisznek a haladásban és a reneszánsz természetfilozófiától örökölt fantasztikum arra ösztönzi őket. Ezt követi a francia államelmélet. Thuanus (1553—1617) is cáfolja az organisztikus gondolatot. ennek tagolásáról vallott felfogás is inkább a felületen. 115 114 . Campanella —>. mint Hobbesé: az állam nagy organizmus. perinde falluntur. francia fordítás 1653. libri duo 1516. semmint a mélybe hat. Követőik különösen a szocialisták közül kerültek ki. (Bolland 1643—1794) és 1837-ben újjáalakított sorozata. Simon .7 Morus: De optimo reipublicae statu deque nova insula Utópia. Locke). Hobbes.) Szélesebbkörű a jezsuita történetírás. (Morus — S t . form and power of a commonwealth. de az irodalomban jobbára csak ezt fogjuk találni. sőt nem ritka a hasonlatnak olyan következetes alkalmazása sem.55 Még a szentek életére is kiterjed a kritika. a pártok problémája (Clarendon 1609 — 1674) hoz új színt. (Montesquieu. az uralkodó a lélek. i. s.115 de a történetírók csak külsőségekben követik. hogy egy-egy pillantást vessenek a jelenen felépülő nagyszerű jövőbe Morus Tamás (1480—1535) Utópiája. Későbbi ismert utópia Cabet (1788—1856) Voyage en Icarie. ut si labyrinthi errores evadere sine duce velint.): Qui sine ratione temporum históriás intelligere se posse putant. Bacon (1561 — 1626) Üj Atlantisa." nft Leviathan or the matter. az állami berendezkedés (Bacon. melyek a következő korokat megalapozták. Bacon: New Atlantis (posth. VIII. (i.) Methodus cap. egyetértés egészséges állapot. latin 1698. a tisztviselők a végtagok. 1. Bodinus hangsúlyozza ugyan a történet időbeliségét és tagolásának szükségszerűen ehhez kapcsolódó voltát. Angliában a törvényhozás 114 kérdése. t. l l ü A z érdeklődést még mindig a jelen köti le. Hasonló kritika és aprólékos adatközlés jellemzi a birodalmi történetírást is. így a történet menetéről. de irányzatosabb. kiadás 275. hí enim vagantur huc illuc. Pufendorf 1632—1694 és Leibniz 1646—1716. ecclesiastical and civil. holland 1652.Fourier Madách) (a falanszterjelenetben). nec ullum erroris exitum reperire possunt. London 1651 . a maga történeti műveiben nem befolyásoltak. Elődjük Platón és Aristoteles államteóriái. 1. a tanácsosok az emlékezet. Campanella (1568—1639) Napállama a képviselői ennek az iránynak.

Az újjászületés gondolatában ennek a csírája van meg.121 s legfeljebb arra szorítkozott. mindössze egy új gondolattal bővül.. mint az időbeliséget. . Paris!) Praefatio . De Cive (1642. 1. . „Notandum est primi homines . 7." — Hobbes: bellum omnium in omnes . m. „Es fehlte . Leviathan I.120 hasonlóképpen véli Fontenelle. — Ide kapcsolódik Rousseau Contrat socialja. A haladásgondolat korább? képviselője pl. „Nulla quaestio magis exercuit historiarum seriptores. A kezdeti közösség egyformasága teljesen megfelel az ember állandó egy voltáról vallott felfogásnak. 119. jeder Begriff einer ükonomie der Darstellung. „So trat das historische Element zugunsten des Systematischen zurück und beschránkte sich darauf. . c. A korszak racionalizmusa az ősállapotok rajzolásában kedvére kikövetkeztette magát. I. contra omnes. IX . quam quae habetur de origine populorum.. . 84. Praktikus célból művelték. Locke (1632—1704) vezeti tovább a fejtegetéseket. 121 Lempicki i." 122 U. Bodin . Céljának megfelelően elöbbrevalónak tartotta a nagy mennyiség áttekinthető rendszerezéséi. Az okozatiság mellett a társadalmi szerződés játssza bennük a főszerepet (Bodinus. a már emiitett Petrus Pomponatus. . az ismeretlen kezdet is. . 1. sponte adductos experimento infirmitatis familiarum segregum contra violentiam in societatem civilem coiisse. unde ortus habét potestas civilis. A tudomány. 120 Bacon : Nóvum Orgánum." llu Grotius : De iure belli et pacis I. Bacon ókor babonás tiszteletében a tudomány haladásának kerékkötőjét látja. általában az írásbeliség enciklopédiájában látták felhalmozva az eddigi eredményeket. . hogy a haladást kidomborítsa 122 a szaporodó könyvcím mennyiséggel. dem ganzen Jahrhundert. Ennek is megvan a jelen vonatkozása. A következetes és állandó fejlődés a tudományt tekinti értékmérőnek és ezen az alapon becsüli önmaga alá a multat. IV. .)119 A történelemszemlélet evvel lényegében maradt volna a régiben (organizmus-gondolat újjászületéssel). mely töredékesen régebben is megtalálható. a haladással. Methodus. 171. vielmehr beherrschte ihn (Lambeckről van szó) wie seine Zeitgenosscn die Tendenz möglichst viel Stofí zu sammeln und darzubieten. ismert Hobbes (1588—1679) tanítása az ősállapot hadi jellegéről. hogy a régiek vállán állva felülmulta az újkor őket. ns Grotius (1583—1645) már beszél róla. dass man innerhalb der einzelnen Schubladen den Stofí chronologisch ordnete. Cap. aphorisma. hogy alakult ki a mai alkotmány és természetszerűleg szociális alapozású. o.56 Hasonló kedveltségnek örvend az ismeretlen jövő ellentétes pólusa. Ez a história litteraria tehát már eleve tágabbra vett irodalom-fogalommal dolgozott." 118 .

A negyedik könyben (2a) foglalkozik a költészet eredetével és benne a filozofálás kezdetét látja Platón nyomán ." 12. quorum memóriám conservari utile est ad bene beateque vivendum. m. a természet. 1." 123 .12." 124 De scribenda universitatis rerum Historiarum libri quinque Christophoro Mylaeo autore. J.12'J A mindenségnek és a mindenség megismerésének három foka van 1 3 0 : 1. : „alia ex aliis nasci et proficisci continenti progressione .) 120 i. harum prima est Natura." 127 u. „a történelem az olyan egyesek (t. o.:i ° i. 9.124 Célja. ita in unum corpus (!) quaesi-" tis.: „Universitatis rerum nomine. a praktikus közösségi fok két tagozatban. m. mely egy fejtől észszerűen összefogott tagok organikus egésze. unde illa uberius purius ac verius manant. suis convenientibus occasíonibus cogere oportere existimavi. áttekinteni az összes tudományokat gyakorlati célból. az ötödik könyv szól a tudományok fejlődéstörténetéről. ex Epistola.. a tudományok rendszere. ut apte inter se omnia et quasi ab uno capite deducta viderentur. tertia Principatus. Vossius: Ars historica Leyden 1632: „História est cognitio singularium. o. Doctrinarum atque Literatorum hominum ab ipsis primordiis ad nostra usque tempóra perbrevem enumerationem comprehendens. quarta Sapientia. 1. mint a fa ágai. m. 125 i. 24. voluisse cognoscatur.: „ad unius Naturae principia passim recurrere.1 mely állandó fejlődésben van. a kultúra kezdete és b) principatus. novissíma Literaturae. Proemio. de inkább a szépírók vannak előtérben." ." (Oldalt. Principatuum. amely az embert is magába foglalja. tamquam ad fontem. 2. Reipub. 123 Az irány ismert első képviselője és elméleti alapvetője Christophorus Mylaeus (Müller) bázeli polihisztor (1551). Artium. ahonnan minden ered és kihajt. i. et Partionibus protinus intelliges. a) prudentia. kiknek emlékezetét hasznos dolog megőrizni a jó és boldog élethez" —• mondja Vossius (1623) Bacon nyomán. : „non aliter..: „naturalis ordo historicae dictioni coniunctus. 1. altéra Prudentia. m. in totidem libros distribuimus . . Quae íuit huius naturalis histopci et continentis rerum omnium ordinis sententia Naturae." 128 i. Kiindulópontja a világegyetem szerves egységéről vallott felfogása. az államformák eredete.127 ezt a fejlődést történetileg fogja fel. m.: „E disiectis varié membris. 8. Ádámmal kezdi régi szokás G. credamus. i.57 ahogy a természettudományokban a természeturalom eszközét látták. Basel 1551.125 Az egész mindenség ősforrása a természet. intellektuális fok szintén két részben* a) sapientia. 3. 15.128 így jut el a kezdetig. Lectori S. quam arborum dilatatos ramos ab uno et eodem trunco deduci conspicimus. statum crevisse intellexi. emberek) ismerete.1 u. a tudományok kialakulása és b) literatura. 1. 11.

) A 18 századi kultúrtörténeti irány emlékeztet Mylaeusra. 1 3 8 A memo1 8 1 Ugyanez van meg az ágostoni történetfilozófiában.: „." A humanizmus és reneszánszról szóló rész: 300 1. fej. London. . spe omni languescente. o. progressiones. ingeniorum história" . locupletandis atque instaurandis disciplinis omnibus. hasonló egyiptomiakat." Szót emel a szétforgácsolódás ellen (240 1. m. Nála előbb a kiadói munkásságát említi. 137 u. incrementa." 134 i. 3. 1. melyet a kor pszichologizáló hajlamá- nak megfelelően a lelki képességek szerint osztályoz. csak azután a verseit (!)" lia i. fol. „. ." 135 i. 1620. Petrarcha. 14. ingenuum et i. I. 1. 245. a r ó m a i a k a t . 1 3 4 A n n a k is tudatában van.58 szerint és sorba veszi 1 3 1 ben a test hanyatlásához következik a felújulás a zsidókat. ac senescente. 133 szokásos újjászületéssel. „translatio imperii" gondolatában (I. . I.132 művét. A 16. Primus namque e densissimis temporum tenebris |!). ." 138 De dignitate et augmentis scientiarum. .). Dantem praeceptorem scriptis utraque lingua Latina et vulgari inclarescentem proxime secutus Franc. m. . . melytörvényszerűséget és elölte soraival a Dantétól végzi Petrarcától s a restauHáltérben ráció .: „scientia et potentia humana in idem coincidunt. 278. nemo adhuc . században valószínűleg sok hasonló gondolatot lehetne találni. 136 melynek egyedül gyümölcsöző módszere az indukció. 3 a : „ut perspecta habeat rerum primordia. ezután hanyatlást állapít meg. m. excellentium ingeniorum in deprehendis. inclinationes et exitus. 241 1.: „itaque spes est una in inductione vera. erre mely de részletesebben. hogy új irány megindítója. Agricola és Erasmus dicsérő elsősorban a „szellemeket" a szerves tárgyaló fejlődés gondolata van fejlődéstörténet. a görögöket lát. Mylaeus tudatosan alkalmazza az organizmus gondolatát. oldalt: „Petrarcha literas primum illustravit" .1 ' E n n e k a z utilitarista eszmének a szolgálatába tani a többi tudományt is. quibus omnia erant oppressa. 2. . : naturale animi corporisque robur minuit. . 1. debilitat atque frangit. 1 3 6 Nóvum orgánum 1620. 1 3 5 Ismertebbek Bacon (1561 —1626) kezdeményezései.: „. szövegben : „. est complexus. valamint később a Herderi romantikus Fackellauf-történetszemléletben. dissimiles per aetates laudandos animorum conatus in memóriám revocare. m. ábrázolva glóbus intellectualis memória phantasia ratio história poesis philosophia naturalis civilis appendices narrativa dramatica parabolica deus natura homo sacra civilis litteratura 132 . . leigázására a természettudomány akarja állí- segítségével. O is hisz a tudomány haladásában s ettől Elsősorban a természet várja az emberiség gondol boldogságát.

) Ilyen „filológiaibb" szempont a Bacont utánzó holland Vossiusnál (1577-1649) tűnik fel.139 így a história lítteraria elismerten külön helyei kap a tudományok rendszerében. törvény!) taglalja és végső fokon a „néplélek"-re vonatkoztatja. zavaros adattömeggé vált. mind a külső tényezőket (éghajlat. Az ókort nem becsüli. Metrica geogr. Különösen a klasszicizmus irányára jelentős felfogás. no v. ha az egész kort egy nagy ívnek fogjuk fel. Angliában külökülönösen Ben Jonson. (Hasonlóan az ars. a história civilis a história sacrából. hogy a reneszánsz késői szerencselovagja-e vagy a felvilágosodás zseniális előhírnöke. a művészet a technikát. talaj. hogy a h'ra kimarad és a csúcspontot a filozófiainak tekintett parabolikus műfajban látja . ö.-ban Youngon át vált ismertté. de kezd a szépirodalom a kristályosodó középponttá válni. genealog. Ő elválasztja a filológiát a filozófiától és a nyelv tudományává teszi.59 riának megfelel a história. jog.) Bacon helyéről sok vita folyt. bár pl Reimann használja (Lempicki nem említi. ide sorolja a história litteráriát is. tulajdonképpeni civilisből és litteraturából áll. Lempicki 468 1. chronogr. Elsősorban a hasznosságát veti fel a história litteraturának. pragmatica sacra civilis literaria.'40 Tőle indul meg a programmszerű utánzás jogosságának tudományos megalapozása is. végül a ratioé a philosophia. Hist. de az oksági elv teljes érvényesítésével. jellemző. Felbukkan nála az összehasonlító módszer is. az ügyességeket is magában foglalja. Ez jellemzi Lambecius Prodromusát 139 Bacon elsősorban a 18. környezet). hogy milyen körülmények között virágozlak a tudományok. mind az erkölcsi tényezőket (szokás.: Philologia Sermonis cura Sermonís história Grammatica Rhetorica.141 A história literaria gyakorlati megvalósítói elsősorban Bacont követték. mely elbeszélő. A forrásokhoz való visszatérést hangsúlyozza. melynek szerinte meg kell mutatnia. de ami a filozófiai rendszerben áttekinthetőnek látszott. a phantasia tudománya a költészet. drámai és parabolikus műfajra tagolódik. vallás. A történet menetében ő is a szokásos hullámot látja. sz. Bacon a fordulónál áll. Az irodalom még mindig tudós jellegű. különösen a mitoszvizsgálatban. . mely naturalis s civilis részre oszlik . Talán úgy lehetne megoldani a kérdést. amelynek az egyik ága Olaszországból vezet Anglia felé s ott megfordul s megy délnek.

60 (1659). Burkhard —Mencke) is megvan az így értelmezett irodalomtörténeti érdeklődés. fej. elsősorban a hazai költészet régi virágzását keresik. 149 A romantika két virágkoros irodalomszemlélete (l. a tanultság lexikonává. 1. (pl. ö. A 17.) a bárok felfogás egyszerű továbbképzése.4. 148 amennyiben visszatérnek a múltba. Szemléletük nem történeti. hogy az azután következő hanyatlás után a saját koruk felfelé ívelő voltát igazolhassák. Opitz: Einleitung zu seinen Gedichten : bin ich die Bahn zu brechen und durch diesen Anfang unserer Spache Glückseligkeit zu erwcisen bedacht gewesen. nálunk Toldy F. fej. századi kultúrtörténeti irány háttere.144 Nagy érdemei vannak a paleográfia terén (v. Schurzfleisch. tanílójellegü felfogásával. hogy Morhof az eddig szokásos ncgy úthoz (időrendi. história eruditionisszá.142 mely Ádámtól és Éválól kezdve közöl életrajzi adatokat. melynek minden kapcsolata megszűnik a közben új öntudatra kelő költészettel. 144 Fabricius ki is emeli előszavában.140 A z új költészet a bárok életforma kifejezése. elsősorban az anyanyelv müvelésétől várják a boldogulást.11' Ez a praktikus cél együtt jár a költészet racionális. Goethe is ismerte. benedekrendiek!) A latin irodalmat a klasszikus négy hanyatló kor szerint periodizálja (arany-ezüst-réz-vas. Több módszeresség jellemzi a költészettörténetben is nevezetes Morhof Polyhistor lilerariáját (1688. Morhof müve különben igen híres volt. Lassanként azonban ez a nagy népszerűségnek nem örvendő irány egészen a háttérbe szorul és bevallottan azzá lesz.) 148 A reneszánsz poétikákban (pl. könyvjegyzékeket. Bessenyei. műfajok szerinti. század a felfelé ívelő lejtön vélt haladni. Végeredményben bibliográfiai lexikon formájaban máig él. 4. ö. ami valójában volt. filozófusok az orvosokkal szerepelnek együtt).. hanem analizáló. Gervinusék a csúcspontot is látták Goethében. Morhof Polyhistor literarius. G. 147 Erre szolgáltak a nyelvmívelö társaságok (Spachgesellschaft).)143 Üj kritikai szemlélete.) 143 112 . Bécs 1659. Gundling. Az ókorban (I. harmadik Fabriciustól kiadva 1692. Thomasius.149 A mult megismerését az iroPeter Lambecius : Prodromus Históriáé Literariae. betűrendes. Scaliger) szokott egy mellékes fejezet (Historicus) lenni.)145 A kor többi polihisztorainál (Pufendorf. Első két könyv Kiel 1688 . — Ez a törekvés az anyanyelv kiművelésére a felvilágosodás előfutárja. 145 Ovidius alapján ismerik. rendszeres és földrajzi csoportosításhoz) újat tört. A nemzeti szempont fokozatosan kidomborodik. A história eruditionis lesz a 18. D. főként pedig antik és modern véleményeket a legszeszélyesebb elrendezésben (pl. (v. 1.) .

153 K. 136. különösen az első sziléziai iskola költői tettek sokat népszerűsítéséért s lassanként a német költői megújulás szimbólumává. phoenixévé vált. §. ehhez járul a nem német irodalmak tanulmányozása (olasz. hanem a lovagkorban és a felújítást is későbbre. holland. ill. Opitz sikere döntő volt. dum ita rimabinnir atque mirabimur vetera. Opitznak ilyetén való beállítása egészen máig általános. Tudatos kezdeményező 161 Opitz (1597 —1639). Lempicki i. ö. ut neque praesentium obliti propriam nostri aetatis felicitatem una contueamur.150 Öt korszakot külöm- Németországot központisága európai gyüjtömedencévé teszi. francia. elsősorban Walther von der Vogelweide publikációi. §. de új virágkort kereső irodalomszemlélet kezdődik nemzeti alapon. ófelnémet érdeklődése a kor tipikussá váló jegyei. i&2 I.152 Opitznál csak szétszórtan találni történeti megjegyzéseket.61 dalmí anyag közzététele segíti elő. m. természetesen itt a saját felsőbbségiiket akarják igazolni150 így a régivel lényegében egyező. A z irodalom virágzását a politikai élet virágzásához köti.154 Az anyag periodizálásának kérdését külön felveti és Scaliger Poeticája155 alapján a politikai történetírás évek szerinti beosztását elutasítva a szerves fejlődés gondolatát alkalmazza a német költészet történelére. Wittenberg 1657.: „cauturi laudem nobis a Romana quoque illius aetatis labe. költészettörténetek. de a milieu befolyását nem becsüli sokra. A z első virágkort nem a meg sem említett ókorban látják. m. Ortlob : De variis Germanae Poeseos aetatibus exercitatio. m." . nemzeti büszkesége. 154 i. 149. Tanító célzala nyelvművelő társaság alapítása. 1607—12) Opitz kiadja az Annoliedet 1639 és evvel kapcsolatban felsorolja az ó-német költőket. (még mindig a mennyiség a fontos!). i. 1. Opitz korára teszik. század második felétől vezetöszerephez juttatja. A párhuzamosságot hosszasabban fejtegeti. 1. mely a 18.ir ' Scaliger közvetítésével Crinitus beosztása érvényesül. 2 : Et sicut vitám animalium ab infantia per iuventutem ad pleniorem akmén et senectutis tandem spatia ultima delatam statis aetatibus Pliilosophorum scholae dimetuntur ita circa Poesim nostram notabimus easdem 150 . az első költészettörténet a wittenbergi Ortlob nevéhez fűződik. spanyol. V. angol). és a következő irodalom. 153 A német költészet nála már a latin egyenrangú társa és a jelenről sem feledkezik meg a mult dícsőítése kedvéért. (Melchior Goldast lovagi líra. jegyzet. de megalapozottabban és következetesebben.

mely az özönvíz előtt megindult." A Wagneri Gesamtkunst csirája a barokban van. a csacska viszhang. hogy ez a virágzás még sokáig tart. Ezután következik a politikai okok miatt (!) haldokló öregkor (moribunda seneclus) 1350—1620.158 Wittenbergben is élénk érdeklődés volt az irodalom iránt. A pászlorköltészetben (Nürnberg a Pegnitzscháfer-lársaság városa) látja az ősköltészetet. quibus iam rudis adhuc et incondita iam augescens paulatim et magis contula iam gravis oppido et consummata iam languida vicissim et efflorescens iam reiuvenescens demo et nudiquaqu." 158 Bizonyos virágzás után szükségszerűen jön a felbomlás — ókori epikureista tanítás.az édesen susogó szellők." 157 i. das Geplauder der wudlenden Wásserlein. 160 i. 1 " önelégültséggel dicséri követőit a sziléziaiakat és reméli. 159 Sigismund v.. . . m. A serdülő ifjúkorba (adolescens iuventus) Otfrid. amit a számos latinnyelvü értekezés bizonyít. A hagyománykeresés van meg Birken művében 159 (Nürnberg 1679) a bárok minden kellékével együtt. 4. A virágzó erő kora (florens robur) a lovagkort tárgyalja. : „. der Gegenlaut des geschwátzigen Wiederschalls. A kevésbbé tudós jellegű bárok költészettörténet nyelve már német. A durva gyermekkor (rudis ínfantiaj az írástalan vallásos. Különösen a meslerdalnokok felújítása hozott sok új anyagot. együtt van az egész bárok kellékkészlet: „die Süszrauschende Buhlerey der Winde mit dem Laub der Wiilder." „Als nun selbige Feldmusikanten in diese Dánzerinnen sich verliebet. und absonderlich die auf den Baumásten sitzende oder unter den Wolken fliegende Luft-l'salter und Schnabel-Harffen.62 böztet meg. . I. pozitivizmus) hullámelméletek formájában. Nürnberg 1679. o.és hősköltészelet foglalja magában. nyelvi érdemeinek teljes elismerésével. vvurden sie veranlasset Liebesklagen zu verfassen und in das Saitespiel zu singen. . kinek tüzszelleme új Phoebusként sugározza be Németországot. m. a csörgő patakok. 5. valamint a rá épült történetfilozófia (L. rész." u. hogy pl. Birken : Teutchse Redebind und Dichtkunst. . das Blöcken der Herden. (opera !) . melynek Herakleitosszal is vannak kapcsolatai. Williram s a Wolfdietrich tartozik. a bégető nyájak. Lulhert. Az újabb korban különösen Spencer szintétikus filozófiája tartalmaz hasonló elemeket. sie zur Nachfolge und zum Singen gereizet. jellemző az irodalom tisztuló fogalmára. velut novus Germanis radiaret Phoebus. valamint a szerelem" 100 vicissitudines. Opitzzal indul. a madarak levegő zsoltárai és csőrhárfái (!!). igneum Opitii ingenium . „Revixit tandem de integro Poesis quoque nostra. zu Erfindung der Poesie den ersten Anlass gegeben. nitida pro seculorum et tempestatum decursu vario depreliendilur. A legújabb kor az újravirágzás (reflorescens felicitas) kora. r. rész. Und solcher gestalt hat die Liebe. kirekeszti. mint nem költőt.

Lempicki i. . században kezdődik 1 0 5 " i l Es scheinet. m. die einerlei Ursprung.1111 von Hofmannswaldaut. az angolt kirekeszti ebből a germán közösfennhéjázónak egyszerűbb mint Ortlobé.) 102 Dániel Georg Morhofen Unterricht von der teutschen Sprache und Poesie deren Ursprung Fortgang und Lehrsátzen. Es müssen aber hierin die Zeiten unterschieden werden (nemblich die Uhralte) deren Tacitus gedencket (die Mittele) die von Carolo dem groszen her zuführen (und die neueste) die in diesem seculo erstlich angegangen. O is a tőlük vették át a görögök. Dávid. a svédet pedig a német tartja őket. m. Die Hochteutsche ist gegen sie ein gar neuer Dialectus. . 271 : „und sind die Sclnveden den teutschen nicht entgegen zu setzen. az Énekek Éneke szerzője.63 a költészetre ösztönözték őket. spanyol irodalmat és a kor ízlésének megfelelően a bárok költőkben látja a csúcspontot (Tasso." „Opitzról 422/23." . m. akit ismer. késői rokona nálunk Pápay Sámuel. ről és a jelenben költőjét. is. de több önmérséklet jellemzi a második keretbe állítja be a német költészetet. Ariosto. I. Tárgyalja a francia. Kiel (és nem Lübeck. . . die nun bald in die Ewigkeit sol verwandlet werden kehrte mit ihrem Ende. de germán szempontból eltolva. Lope de Vega). ja sie ist selbst teutsch . i. közép-. . de az anyag sokszerű. Wir wollen aber in den dreyen Zeiten alles fassen. a legújabb kor a 17.<:4 i. Salamon. Beosztása költészet közben tárgyalja 103 . 233: „Die Poeterey der Niederlánder . ist von der teutschen nicht unterschieden. ki ráadásul hárfázott is. und in dem Grund einerlei Sprache habén. 150. olasz. (1682) 102 sziléziai iskola világirodalmi tárgyalja az idegen irodalmakat mellett a nyelv történetét Itt sem a történeten van Könyve az irodalom poétikát is ad. ." 105 u. a hollandokat a némettel egynek ségből. A polihisztor alaposságával Morhof. 164 A z ó-." (i. az ókor Nagy Károlyig a középkor Opitzig tart. mivel tartja. ezután beszél a reneszánsz pásztorköltészetHasonló törekvés. is tárgyalja és a végén a hangsúly tehát. Ilyen költő volt Mózes. dritte Zeit da dieselbe gleichsam aus dem grabe wider erwecket worden (und viel herrlichen als jemahls hervorkommen) unter des Herr Opitzen aníührung.) 1682. 273: „Carolus Ortlob (welcher de variis Germanieae poeseos aetatibus eine Dissertation geschrieben (setzet fünf zeiten . .: „Nun kommen wir endlich zu den teutschen (von deren Poeterey wir jetzo handeln wollen." i. . Eredete a humanista nyelvtanokban keresendő . m." . Hofmann a régi aranykor visszajöttét érzi. 1. . o. újkornak megfelelő tagolás van nála. Wobey auch von der reimenden Poeterey der Auszlánder mit mehren gehandelt wird. wie eine in Zirkel geschlungene Schlange (! !) in ihrem Ursprung Zurücke. die Zeit. Lempicki 146.

zu zeiner Sammtung deutscher Gedichte 1708. Lempecki 179-186 1. van Weise !) 1CÖ Specimen Dissertationis Historico-criticae de poetis Germanis huius seculi praecipuis 1695. i. a népdalkutatás kezdeményezései is feltűnnek nála (az északi skaldköltészet. Omeis: Gründliche Anleitung zur teutschen accuraten Reim und Diclükunst Altdorf 1704. 171 Les Entretiens d'Ariste et d'Eugéne című művében.171 A vád az apologéta irodalomtörténetek egész sorát keltette a franciák ellen. Berlin 1694. (1697).10 . Altdorf 1696. m. sz. Weise: Curiöse gedanken von deutschen Versen 1692. 521 : „Es hat über dem ein jegliches seculum seinen sonderlichen genium. Zürich 1698." 168 A Chr. Thomasius: Wie man die Franzosen nachahme Leipzig 1688. Omeis 1704 már germán mitológiát is ad. lapp népdal) a regénnyel kapcsolatban a román-romantika szót is tárgyalja. 170 Mithoscopia Romantica oder Discours von den so benannten Romans. Rothe: Vollstándige deutsche Poesie.. Néplélektani gondolatok is vannak elszórtan. A vitát 1.172 (Thomasius. Leipzig 1688.1'17 Morhofot követi a század többi költészettörténete. (németnyelvű egyetemi előadás).166 Egyszer váratlanul a századok eltérő „szelleméről" is beszél. Cramer angolokra hivatkozik a franciák ellen (1694). Wagenseil : De civitate Norinbergensi. (Rothe. (1770) ki a milieu zordsága miatt képtelennek tartja a németeket (és az északiakat) a „bel esprit "-re. Cramer : Epistula ad virum Eruditum Vindiciae nominis contra quosdam obtrectatores Gallos.-ból Leipzig 1697. (Kindermannsorozatban az Aufklárung sorozat 1. der sich wie in allén Dingen alsó auch in Wissenschaften und Künsten hervortut welchem niemand mit seinem eigenem Witze zu widerstreben vermag. m.64 melyet ő is újjászületésnek tart. Érdeklődése tág.. Wagenseil. Neukirch még Opitz után is fejlődést lát a német irodalomban. Neumeister kíméletlen kritikájú lexikona is a felvilágosodást készíti elő.) Üj mindössze Weise 168 törekvése . Luther helyének megállapítása céljából a felvilágosodást előkészítő anyanyelv kiművelését hangsúlyozza. az eínográ fia eredményeit felhasználja. 172 Fontosabbak : Benjámin Neukirch Chrestomathiája a 17. 1(57 1. Leipzig 1688.100 (1681) Hardegger pedig a kezdődő vallásos bírálatnak ad helyet az erkölcsrontó regény ellen. Altdorf 1696 a mesterdalnokokról van bő függelék . i. legalaposabban a hamburgi Barthold Feind foglalkoHerder igen sokat használta Morhofot. k.170 Ilyen önelégült hangulatban éri a németeket Pierre Bouhour jezsuita kritikája. Barthold Feind : Vom dem temperament und Gemüths-Beschaffenheit eines Poeten Einl. Chr.

Az kialakult irodalomtörténet tárgya gazdagodik az anyaggyűjtéssel tanulmányoztak. A történeti világkép is részleteiben kész. a természetes rendszerbe foglaló szemlélet. a környezet és a néplélek hatását tárgyalják. de hiányzik még a tisztulás. a régi német költészet létezését felfedezik. Edda. . Young!). a népdalt. felvetik kérdését. az ő műve azonban elsősorban a franciát. de végül is az angolok kezdenek kerülni. idegen irodalmakat a költészet eredetének A németek védekező vitázása egész Reimár a felvilágosodás folyik. a metafizikai megalapozással A felvilágosodás mindössze a végső összefoglalását adta meg az eddigi irányoknak (Leibniz) és a történetfilozófia fogalmának a megteremtésével (Voltaire).65 zott a temperamentumok és a milieu kérdésével angolok nyomán (Sír Temple. előtérbe az az irodalmi tudat. mannig tovább terméke.

— A világkép periodizálása. A végső elv. világkép lényege. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. Az alapvetés az „ősembernél. humanizmus. A körforgás. (Dualitas) A ker. A ker. Freysingeni Ottó. Átmenet. 2 perzsa és 3 görög világképben. — A történelmi megismerés fordított útja. Ádámmisztika. A sztoikus világtörténelem. — Babilon. Kapcsolatok az . — A négy világkor elmélete. Az alap vallásos. Az evangéliumok. — A tartalmi történetírás. Közösségi szempontok. Körforgásellenes dualitás. reformáció. Üj népek. Az emlékezet és az időszámítás. Típus. Reneszánsz. Körforgás a jelen körül. 23—30 Második rész: HOMO 31 — 65 3.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Célkitűzés. Átmenet. — Függelék : az arabok. Analysis. — Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat. Az egyházatyák. Szent Ágoston történetfilozófiája. — Qualitatív szempont az 1 ind. 3—10 E l s ő r é s z : KOSMOS 1. A görög kritika. A történelmi anyag értékvonatkozása. a dolgozat beosztása. b) újjászületés. — Új kor tudata. Rotatio. — Függelék : Egyéb népek (Kína). Eusebius. A modern irodalom kezdete. Két ellentétes módszer. Marad a régi keret. világkép bomlása." — A világkép tágulásának fökorszakai. szintézise. A klasszikus ókor képe. Hieronymus és Orosius. (Fátum) Kezdet. 11—22 2. Pál levelei. c) mechanikus elemzés. Kritika. 1. mint mentőelmélet. Origenes sikertelen görög-ker. — A világkép ellenmondása. A d deum. Szinkretizmus. (Causa) 1. A felfogás itt is körbenforgó. — A reformáció. Gesták. Joachim di Fiori — Laicizálódás. Az „ember" a középpontban. Ahisztorikus voltuk. Quantitatív körforgás. a Sors. Világkrónikák. — A kérdés időszerűsége.

Bacon.és újkor. Crinitus irodalomtörténete. Morhof.új irányokkal. Utópiák és ősállapotnyzok. — Kritikai aprómunkák. a császárság. Morhof. — Átmenet a felvilágosodáshoz. Irodalomfogalma hasznossági. Németország helyzete. Szkepticizmus. (Machiavelli. Vossius . Korai felvilágosodás. (Kat. (Gessner.) — A jelen mint alap. — Ellentét a megelőző korral. Lambecius. néprajzi történetírás. A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását.) A tér tágulása. Üj nemzeti történelemtagolás. A quantitatív szempont. — Elszemélytelenedő halmazmunkák.) 2. Ismeretelmélet és okszerűség. Birken. — Az olasz humanista történetírás. A természettudományos alap. Német birodalmi történetírás. szerzetesrendek. (Bodin. Irodalomtörténet. Vita Bouhourral. várostörténet.. Patrióta vetélkedés. A haladás gondolata.) Költészettörténet (Opitz. A történelem három kora: ó-. Milieuelmélet. Vasari). • * . (Mylaeus. Az ideál az előtt. (Cellarius). Pantaleon. közép. Ortlob. Fortuna. — Bárok. A história litteraria. bárok.).

I. Dynamitas. Ember i Y Embertörténelem Periódus Csoport o •ofl Y l Csoporiperiódus .) B. Kosmos. Rendszeres c c do > • c x i x> c c > 4 ) C N í.) 2. (Causa. A. Történeti rész. Homo.) 4.cfl C C -CD di Történelem rész. Rotatio. 1.) II. 3.A Z EGÉSZ M U N K A TERVE: BEVEZETÉS. (Dualilas. (Tempus. (Falum. Ad deum. Analysis.

1934. 53. 59. Szénmonoxydreakciók. N e u b e r g t r V e r a : Pszichológiai típusok pedagógiai jelentősége. 1932. Drasenovlch M á r i a . hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesiummethylattal. 46. 34. 1934.30. U n g á r L á s z l ó : Pécs 1848—49-ben. 66. Nagy Tibor s I. M a k o v i t z k y Gyula : Nagykanizsa város településföldrajza. 1934. Nagy-Árpád. 62. 52. 55. I s t v á n : Cserei Mihály mint versszerző. B á r d o s I s t v á n : Pécs német utcanevei. 56. Újhelyi Erzsébet! Condensatiok az aromás sorban magnesiummethylat hatása alatt. 38. P a k u c s B é l a : A magyar vasútépítés kezdetei. 64. Écsy ö . Scbreiber E r z s é b e t : Zola és a magyar irodalom. K o z m a A u l a i : Fénelon Télémaquejának egy XVIII. Zrinyi Miklós könyvjegyzetei. 1934. 1934. 42. 1934. 1933. 1933. 33. K e r n I s t v á n : Nagymányok és Kismányok községek településföldrajza. 1933. 1934. . 61. Constantinus császár egyház. N y a k a s Sarolta : Az első pécsi nyomda története. 36. 1933. Vecsey Lajos . 1934. 1934. 1934. Mundart und Sitten. A szombathelyi királyi liceum alapítása. századi magyar verses feldolgozása. 1934. 67. 49. Nagy R e z s ő n é Géfin M á r i a : A szombathelyi Herzán könyvtár francia könyvei. Homér J a n k a : Magyarország halászati földrajza. 60. Venetianer G y ö r g y . 1934. 35. 1933. 32. Gőbel E r v i n : Pécs napfénytartam és felhőzetmenetének képe. H a c k A l f r é d : Boileau a magyar irodalomban. 63. 65. Berky I m r e : Az igazság fogalma.és valláspolitikája. Néhány lipoid vizsgálata magnesiummethylatos átesterifikálás segélyével. 51. 1933. S z a k á i S á n d o r : A Marcalvölgy telepítés földrajzához. 50. 40. 1933. 57. 1934. 1934. Gálos M a g d a s Sigismond Justh et Paris. Scbultz I r m a : Magnesium-methylatos átesterifikálás. 48. Erdély A m á l i a : Az iskolai büntetés hatása. Goitein György : Móra Ferenc az író. Grandpierre E m i l : Az olasz ismeretelméleti dráma. Bader D e z s ő : Metternich und das junge Deutschland. 1933. Kardos E m í l i a s A pécsi német sajtó és színészet története. 1932. V a s s k ó I l o n a . Condensatiok az aliphás. 1932. 41. 1934. 1933. 43. F r i e d m a u n I l o n a : Pilisi Lajos. Béres Tibor . 31. B a n e r H e d w i g . Nagy J e n ő : Tapolca településföldrajza. 1932. Sós M a r g i t : Arany János irodalmi ellenzéke. T a k á t s G y u l a : A somogyi Nagyberek. 44. 1933. Rosta L i v i a . 47. A pécsi püspöki könyvtár francia nyomtatványai és kéziratai. 1934. Galánthai gróf Fekete János kiadatlan francia költeményei. 1934. 37. Tenner A n n a . Balmazújváros településföldrajza. 1933. 1934. 1933. 58. 1934. 45. 39. Kollonich R e z s ő . 1933. 1933. 54.

96. 90. 97. K e c s k é s T i b o r : Balatonfüred településföldrajza. 1935. Pinczésl I s t v á n : Folyékony ammónia hatása a cellulózéra. Andorfi M á r t o n : A szöllőművelés északi határa Észak-Magyarországon. a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. Árvay J e n ő . 89. 1936. Heckenast Gusztáv. 1935. 1935. 81. 1936. 86. Lotz J á n o s : A történelmi világkép. Szikszay E d i t : Louis-Auguste Rogeard. ellenzékének vezére. Heckenast DezsŐ . 1935. 1935. 1936. 1936. 1935. egy fejezet a magyar irodalomtörténetből. Dr. (Egy francia emigráns Magyarországon. Z á d o r I s t v á n : Heine. (1382— 1420. 1935. 71. 1936. 77. Taksonyi J ó z s e f : Pécs egyházzenei művelődése a XVIII. Csapláros I s t v á n : Théophile Gautier és a magyarok.) 1936. 79. Ponesz A r a n k a : Pécs város középiskoláinak népessége 1900-tól. Niedermann I m r e : Magyarország és a bosnyák politika. a 60-as évek írod. 78. 1935. 69. 95. B á n y a i B é l a : Kovács Ödön vallásbölcsészete.) 1935. 85. Szentirmay Tibor: Szigetvár településföldrajza. században. 1935.) 1936. P a t a k i J ó z s e f : A Sárköz gazdasági és településföldrajza. Frindt G u s z t á v : A folyóhálózat minősége Magyaroszág északnyugati részén. 1936. 1935. M a y e r E r z s é b e t : Az írói önérzet a renaissance korában. 1936. Dr. 88. 94. Petróczi I s t v á n : Die Künstlertypen bei Tieck. 1926. 75. F a r k a s Lujza : A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. 1936. . 74.68. 1936. Schwendtner István : Miskolc településföldrajza 1935. Szabó Dezső regényköltészete. 91. Kakasd község településföldrajza. (Az ember az időben. Vitéz S z a b ó P á l : Lodovico Della Tőrre: L'Aío. 1936. 70. 80 ^ Nagy J e n ő : A bükkösdi völgy településföldrajza. 1936. K ő v á r y J ó z s e f : 50 év a Kisfaludy-társaság történetéből. 87. 1849—1899 1935. 93. Fekete L a j o s : Platón Magyarországon. 1935. Előd G é z a : Zilahy Károly. Dezső L a j o s : Pedagógiai indítások az oxfordi csoportmozgalomban. 1936. 83. Erdély E r n ő . R i h m e r L á s z l ó : A pécsi mammut. 72. Újváry J o l á n : Saárdy Somssich Pál. 82. 76. 84. Simor J á n o s : Pécs éghajlata. 73. 92.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful