ife j J ^ I

S P E C I M I N

A

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

97.

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP

333131

AZ EHBER AZ IDŐBEN

IRTA:

LOTZ

3ÁHOS

FSZEK Központi Könyvtár

0

f J -

-Tt-o r o c .

————r^mamt—
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D Á I MŰINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

19 3 6

SPECIMINA
DISSERTATIONUM HUNGARICAE FACULTATIS REGIAE UNIVERSITATIS

._
PHILOSOPHICAE ELISABETHINAE

QUINQUEECCLESIEN SIS

1. Szabó P á l : Pécs környékének településföldrajza. 1926. 2. M á t é K á r o l y : A magyar önéletírás kezdetei. 1926. 3. Grózmger M- J ó z s e f : Kant metaphysikai törekvései. 1927. 4- Taubert Ernő : A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy varmegyében a XVII. sz. első felében. 1928. 5. Merényi O. Ernő : Fáy András meséi, műfaj- és kortörténeti vonatkozásai. 1928. 6. Fábri K . L .s William James. 1928. 7 - Krémer Erzsébet: Maurice Barrés és a lélektan, regeny l 9 2 ^ 8. Gyarmathy D é n e s : Stange kísérletei a vallás i s m e r e t e l m é l e t , meg alapozására. 9. Lukic Gyula Ugo Foscolo és a romanticizmus. 1928. 10. Székely Károly": Pálóczi Horváth Ádám nézetei a nyelvmuvelesrol 1929. 11. Kohaida M a r g i t , A függőleges tagoltság hatása a Mátra es Bukk népességének sűrűségére. 1929. 12. Szilárd Erzsébet: Romáin Rolland és Németország. 1929. 13. Bokor I g n á c : A trencséni csata. 1929. 14. Orbán G y ö r g y : Váltakozó áramok elektromos ingerhatásáról. 1929. 15. Engel T i v a d a r : Pozitivista törekvések D'Alembert-nél. 1930. 16. Tóth G é z a : Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről. 1930. 17. Dénes Tibor: Péterfy Jenő esztétikája. 1930. 18. Kováts J ó z s e f : Török Gyula élete és müvei. 1930. 19. Truka J o l á n : A Schifí-féle bázisok. 1930. 20. Szilárd K a t a l i n : Az evonymus europaea carotinoid festékének vizsgálata. 1930. 21. Georgovits J ó z s e f : Vogul jelzős szerkezetek. 1930. 22. K a t o n a Gy3rgyike: Vizsgálatok néhány aromás nitrosó- és nitrovegyület reductiójáról. 1930. 23. Gyuris G i z e l l a : Rousseau és Tolsztoj kultúrpesszimizmusa. 1930. 24. H a m e r á k I z a b e l l a : A reális tárgyak oktatása a filantropistáknál. 1930. 25. J a n c s i L á s z l ó : A misztikus intuíció. 1931. 26. H a j d ú H e l g a : Lesen und Schreiben im Spátmittelalter. 1931. 27. Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái a Dunántúlon. 1931. 28. Sáfrány I s t v á n : Balassa-problémák. 1931. 29. Fejér R ó z s a : Fran9ois Rákóczi II. dans les mémoires franfais de son temps. 1931.

&
SPECIMINA 97.
v<

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP
ÁZ EMBER ÁZ IDŐBEN

/

IRTA:

TZ 3ÁNOS
AZ f ö / V Ö S - K O L L Í G I U H V. TAGJA

19 3 6
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D A I HÜINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

c limlftr-t 0$ \ .

BEVEZETÉS A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását. ritmikusan visszatér-e ? Mi a kultúra és mi a civilizáció? Olyanok-e ezek is. A második rész a tárgy alapvető metafizikai. Az ilyesféle történeti kérdések iránti érdeklődés a világháború óta erősen megnövekedett. pl. akik Európa szellemi egysége mellett kardoskodnak szembeállítva Nyugatot és Keletet. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti. azonban az újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. Ez a rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel. tudományrendszertani. logikai. a háború utáni új államberendezkedések.) Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében. mint az élő szervezetek. vagy valami elevemeghatározottság. de vannak a faji gondolatnak is hirdetői. Unos-untalan lehet hallani. természettudományoskodásával és liberalizmusával. Ismét mások időben állítják szembe a legújabb idők modern korszellemét a 19. Egyesek vigasztalannak látják a jövőt s Spengler megjósolja Nyugat pusztulását. hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan igyekezett következtetni a jövőre. avagy minden hullámszerűen. hogy kik csinálják a történelmet a nagy egyéniségek-e. vagy a nagy tömegek? Felmerül a probléma. Vannak. század letűnt irányaival. mások friss hittel indulnak új utakra. hogy az egymástváltó történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető szabályosság van. mind szellemi téren. hogyan képzelte el jelen helyzetét benne. kelet- A . mi az alapvető a történelemben. Megint igen időszerű a kérdés. a véletlen uralkodik-e benne. hogy korunk átmeneti kor. hogy a világháború kettészelte az emberiség fejlődését. lélektani és ismeretelméleti vonatkozásait tárgyalja vázlatosan. Egyre élesebb és szervezettebb lesz a nemzedékek ellentéte. hogy nagy történelmi válságok korát éljük mind gazdasági.

vízipóló) is szükségét érezték az időbeli visszapillantásnak. középkor. avagy a társadalmi rétegek? Vagy fontosabb a vallás. az irodalom. Nemrég nevezték neobaroknak a mai magyar társadalmat. Wells világtörténelmének nagy sikere is a praktikus érdeklődésű angolszászoknál. a részletekbe vesző adathalmozás helyett átfogó kép az egészről. vagy egy legeslegújabb kor legelejére? Csupa olyan kérdés. amely a világ köztudatában forrong és mulatja a jelen hatalmasan megnőtt történelmi érdeklődését. hogy a rosette-i . virulnak és halálba hanyatlanak. hogy múltjában is jövőjét keresse. nőnek. a tudomány ? A környezetnek döntő hatása van-e az emberre és az emberi történelemre. Ennek jele pl. vagy az egyes sportágak (atlétika. És a jelen égetőnek érzett történeti kérdései mögött ott áll az iskolában tanult világtörténelmi séma: ókor. újkor. az irodalomtudomány művelői pedig külön kongresszust rendeztek az irodalomtörténeti korszak fogalmának a tisztázására (Amsterdam. nemzetek és fajok pusztulását? Van-e a történelemben abszolutum vagy minden relatív ? Halad-e felfelé a történelem útja. Hogyan ismerheti meg az ember a múltat? A történelem útja a múltból a jelenen át a jövő felé halad. legújabb kor s felvetődik a kérdés : mi értelme van ennek a tagolásnak a mi számunkra ? Hová tartozunk mi ? a legújabb kor legvégire. ez egyúttal jellemző a legújabb történettudomány általános irányára is. vagy szellemi ? A jelenben rég letűnt korok mását fedezik fel a történetírók. ahonnan megszakítatlan út vezet máig. A jelenből indul visszafelé s csak addig és oda juthat. Ennek az érdeklődésnek az indítékára könnyű rámutatni. vagy hullámhegyen-hullámvölgyön át gördül fel-alá? Mi az irányító: az eszme. Berdjajev pedig úgy látja. 1935). gazdasági élet. az egyiptomi hieroglifákat csak úgy lehetett megfejteni. vagy hanyatlik. vagy a politikai. a művészet.keznek. vagy pecíig értékben. A világháború katasztrófája megingatta az ember hitét a mában és a jelen zűrzavarából a múltba fordul. (Pl. hogy új középkor felé halad a világ. tartalomban egyre gyarapodva átélik egyesek. vagy fordítva az ember uralkodik a lermeszeten? Mechanikusan ható erők labdája az ember vagy szabad? Anyagi természetű-e a világ és vele a történelem. a történelmi megismerés iránya fordított. Az egész múlt problematikussá válik és elhangzik a történelmi átértékelés szükségességének a jelszava.

München & Berlin. Die E n t w i c k l u n g der Geschichtswissenschaft an den führenden Werken betrachtet. itt kezdi meg a német irodalomtörténetírás legújabb szakaszának tárgyalását. 1913. Ez a legszokásosabb eljárás. M. München & Berlin 1911. Bauer: Einführung in das Studium der Geschichte. 1930. ez a természettudományok kiművelésével. 1919. tehát mások helyesebbnek gondolták. mely sok évszázadon keresztül visszavezetett a kő felállításának az idejére és kulcsként szolgált az egyiptomi szöveghez. Rothacker 1 a tizenkilencedik század elejével kezdik meg fejtegetésüket a modern történelemszemlélet kialakulásáról a francia forradalom és a romantika körüli filozófiai irányokkal (Hegel) kapcsolatban. Ritter. hogy ezen a talajon megkísérelhessük a világképek összefüggésének a vizsgálatát. emez pedig a humanizmussal és a reneszánsszal. Bauer stb.. sőt ma éppen fölemelkedőben van. E. 192012 Ermatinger: Philosophie der Literatürwissenschait-jában. Troeltsch : Der Historismus und seine Problcme. Croce. hogy a görögségnél keressék történelmi világszemléletünk kialakulásának és általában a mi egész kultúránknak a végső alapjait. M. Leipzig 19145-6. 19283 v. 1 . Tübingen. Pozzotól 1915: Zur Theorie und Geschichte der Historiographie. Itt kezdi Fueter3 nagy munkáját az újabb történetírásról. ehhez járult prózaibb okként a keleti nyelvek. a régi és a távolkelet nem ismerése. kik ismerték a görög nyelvet. még az általános bibliográfiai részt. Azonban a humanizmus és a reneszánsz mintája a görög-római kultúra volt.4 A gyakoriság magyarázata a nyugati tudományosságnak a humanizmusból eredő görögimádata. De Rousseau és Herder szorosan összefügg o felvilágosodással. Gooch : History and Historians in the 19»c century.5 kő fellelésekor akadtak tudósok. német ford. 3 Fueter: Geschichte der neueren Historiographie. középkor egyházi tekintélyével és megindul a szabad természetkutatás. változatlan lenyomat 1925. Croce: Teória e storia della istoriografia. innen indul ki Bernheim. n. Berlin 1922. mely mindmáig tart. Berlin. Rothacker: Einléitung in die Geistesgeschichte. Ö. Honnan erednek ezek a gyökerek ? Troeltsch.) Mi is a jelenből kiindulva keressük a mai történelemszemlélet gyökereit a múltban. 4 Bernheim : Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichtsphilosophie. Tübingen. Azonban ez a nagy történelmi érdeklődés Rousseautól és Herdertől indul meg és Schultz 2 pl. a problémák rendszerezését és esetleg valamilyen megoldás lehetőségét. Gooch. Ritter. amikor megtörténik a szakítás az ú.

megvan a görög kultúrában. Ezeknek a műveltségi feltételeknek a kialakulasara pedig biztosan következtethetünk a következményekből. Tehát eljutottunk az osem g. mert a történelem u t j a bizonyos lei tételektől függ (pl. wie sie wo eins ^ glaubt werden mochte. hogy a történelmi világképek kialaK i meg." (Sternglaube u. m. a IV. úgyis tizenkilencedik század végének életében. a szaiaK 'i i. sot a ^ ban minden megismeréssel. milyen természetesen illeszkedik a görög történelmi világkép. bár felhasználható lelet. mely a történelem f e l é p í t é s é t (Aufbau) tárgyalja. még csak nem is ők műveltek a tudományokat egyes-egyedül. Nem említve az utolsó értékítélet megoko at an es megokolhatatlan voltát. itt kell kezdenünk. . . ami jelentős számunkra belőlük.Jellemzően modern Bolt állásfoglalása: „Wir seben heute Oriec land nicht mehr in jener Isolierung gegenüber dem Üstén. az in ^ és a perzsa mellé a babilóniai mögé. Az ősi kultura _ _ m V semmiből keletkeztek. a többi közömbös smunkra. ilyen módon elhagyhatnék a P r o l e l 1 ^ ' mert megvan a kereszténységben. arm^ k ö z ö m b ö s fontos az ókorban. A cél éppen az. Ők is sokat vettek át másoktól. bár az alapvetés legnagyobb resze ők végezték. hogy a történelem menete külön u túrkörökben pereg le. a római birodalmat. a mediterrán kultúrából. A mai 5 i. Vörösmarty elképzelhetetlen a nyelvújítás ereümenyei nélkül). mert i gy világbirodalmak azután is keletkeztek és elhagyhatnok mind a négyet. hogy a keleti ember távol esik tőlünk. eze^ az ö világfelfogása nekünk mindig merőben idegen m a r ez minden történeti megismeréssel szembeszögezhető. a ^ ^ görögségen és a zsidó prófétizmuson: minden. mint hinni lehetne. az antik imperializmuson. lásának végső eredetét keressük De még itt sem állhatunk meg. mert. írásos feljegyzés nem maradt reánk. részben. másrészt pedig azt az elevee £ világszemléletet tételezi fel.6 Pedig semmiképpen sem tartható ez az álláspont. 3 kiad. 765-767 1. hogy a mi egész kultúiánk négy a l a p p ^"ss^kus a nyugati középkoron. 1926. Sterndeutung. Nem helytálló az a keletű felfogás sem. alapjuk az ember előttük is „ ^ b lemi érdeklődése és képessége. ő azt állítja. az egyiptomiaktól. Nem fogadható el Troeltsch* érvelese se . a babilónoktól és majd látjuk. A szellemi e e nein a görögséggel indult meg. Kittit felé vezetnek. e \ számunkra. A z ősember nem is áll tőlünk olyan messze. A lehetőség a kezdeti „történelemszemlelet valamelyes helyreállítására megvan.

dem Hasz nicht Hasz und Liebe nicht Liebe wáre. ami kívülünk" (Jeans. a jelennel. Ádám. 1.. áll a teremtésmondák elején. 192 1. ez kapcsolja össze a múltat. so wáre uns die Geschichte desselben noch unzugánglicher als die Begebenheiten in einem Bienenstock. a második Ádámot." Ch. Bernheim i.a dolgok mértéke az ember. München & Berlin 1926. gábe es oder hátte es je gegeben ein Volk oder ein Individuum. c .6 Ilyen értelmezésben megállna Protagoras szofista tanítása: . kit a civilizáció űzött ki az édenből. a világnézeti típusokról szóló rész (36-78. „Si les faits rapportés dans les documents n" avaient pas été analogues á Ceux que nous observons. L) és Jeans: „Our minds can only be acquainted with things inside themselves — never with things outside. hogy megismerhessük a múltat és csak annyit ismerhetünk meg belőle. Nem véletlen. sohasem azt. hogy a történelmi világról való felfogás nagy fordulóin. A következő metszővonal. a megtisztult örökegyembert látta. görögökelőttit.csak azt ismerhetjük meg. 7 Rothacker : Logik und Systematik der Geisteswissenschaften. És manapság is mindjobban erősödő érdeklődés nyilvánul meg az ősember." The Nineteenth Century and After 1934. lp. m. görögöt és újabbat egyaránt. 436. amennyit ez tesz lehetővé. Handbuch der Philosophie II. Seignobos: La méthode historique appliquée aux sciences sociales Paris 1901. A reneszánsz megint az ős Ádámot kutatja. az első ember. A tizennyolcadik századi felvilágosodás is ide torkol és itt fordul Rousseau paradicsomi ősemberével. „Denn in der Tat. Ez a közösemberi teszi lehetővé. ami bennünk van. nous n'y pourrions rien comprendre".. das in anderer Logik dáchte als wir. a kereszténység Jézusban. a múlttal való felszámolás idejében az ősember alakja kerül előre. a primitív életformák iránt." Egyformán erre az eredményre jut a szellemtörténész: „a világról való ismereteink a különböző embertípusoktól függnek" (Rothacker) és a természettudós : . Jellemző két idézet.)7 A z ember áll minden emberi világkép középpontjában. bárhogy is szeretne önmagán kívül helyezkedve és felül emelkedve „abszolút" ismeretekhez jutni./Í-Y ngyondifferenciált életrendszer mögött még mindig van valami az ő sokoldalúságából és a pszichológia is mind határozottabban mutat rá az atavisztikus tudatalatti nagy jelentőségére a mindennapi élfetben. 120. A z ősemberben is meglevő emberi szakadatlan folytonossággal vezet kezdettől máig. okt.

később mind szervesebb továbbképzésként felfogott világrendszert. vele lazán összefüggő keretet. ameddig nemcsak elérhet az ember. a szükreszabott emberi emlékezetet az írás megszabadítja a feledéstől. ember és világ felett álló Végzetben találta meg az ősmozgatót. A következő kor (a keresztény középkor) a Mennyei Atyát tette meg a mindenség teremtő végokának. Ez a történelemszemlélet útja vázlatosan. ennek végzéséből forog minden körbekörbe (Rotatio). A reneszánsz és a humanizmus szakított evvel a kozmikus felfogással és innentől fogva az ember maga áll a középpontban (Homo). mint valami különálló. az ásatások felszínre hozzák írástalan korok és ősi állapotok emlékeit. (Kosmos). az emberrel. A 15—18. a tér határát. az entrópia elmélete pedig a világ és vele az idő végére mutat rá. elektrodinamika. Russel elmélete a csillagvilágok kialakulásának fényévmillióit és Jeans azt gondolja. Ehhez kapcsolja először. Azonban a nagy távlatokban is az ember világhelyzete volt a kérdés. A tizennyolcadik század második felében kezdődik meg az összegyűjtött nyersanyag fejlődési sorba való állítása a természeli világkép dinamizálásával egyidejűleg (hődinamika. vagyis az idő elejét. isten. A z időben való tájékozódása is tágul. efelé tart az egész emberiség (Ad Deum). Evvel együtt bővíti a teret is: a közvetlen környezet szorítja. repülőgépen és sztratoszféraballonnal. Megnagyítja a mikrokosmost és feltárul az atomok és protozoák parányi élete. hogy kozmikus távlatba állította az embert. kocsin. Mindkét világkép közös sajátsága. adatot gyűjt. gőzhajó. Önmaga állt a keret közepén és kereste a legvégső alapot. bejárja a távolt gyalog. hanem ameddig egyáltalában el lehet érni. gőzgép) (Dynamismus). Azonban a törté- . az eget és a csillagvilágot (makrokosmos) és felfedezi a parányok világát (mikrokosmos). század mér. hogy természettani úton meg lehet határozni az anyagi világmindenség keletkezését. mint természeti adottsággal foglalkozik és az okság elvével elemzi a történelmet is (Analysis). Tehát az ember térben kifelé. burát. időben előre-hátra megszabni véli a kereteket. melyet mindig más princípiumban vélt megtalálni: Legelőször (ókor) a mindenek. közelebb hozza távcsővel és ma már a fizikusok megállapíthatni vélik a világmindenség kiterjedését. egymásután tárulnak fel a régi kultúrák. hajón.8 önmagából és környezetéből (a mezokosmosból) indul ki. vasút. a geológia feltárja emberelötti korok évszázezredjeit.

Vannak. környezet. gazdasági. nem szólva a részletkulatókról. kiknél maga a történés elvész valamilyen időtlen. általános tételekből levezető. társadalmi. kiknél azonban hiányzik az egészre vonatkozó gondolat. mint pl. Schleiermacher: „a történelem az etika képeskönyve.' Windelband. szélső megfogalmazása Hegelnél: „a történelem a szellem öntudatosodási folyamata" és Comtenál: „a történelem az ész fejlődése a teológiai és a metafizikus fokon át a pozivitizmus irányában". stílus. rövidebben minden történelemszemlélet periodizálással jár. közösség. valamint idetartoznak a pozitivista életrajzok. Sors vagy Mechanizmus) nyilvánul s így a felosztás a törvényszerűségből következik. kultúrtényezök. tehát történelmen kívüli érték illusztrálásában (Kant. de a felosztás inkább az áttekinthetőséget szolgálja.) A periódus szó történetét 1. általánoshoz viszonyító. szembenálló pólusok. nemzedék. nem említve az értékbölcselőket. politikai. rendesen filozófusok alkalmazzák. irodalmi. elkülönítő. faj. Végeredményben kétféle alapmódszer érvényesülhet bennük : 1.8 Ilyen részegységek : a korszak. inkább induktív. ritmikus változás. eszme. tisztán racionális. empirikus. mások a történelem egészét többé-kevésbé részekre tagolják..9 nelem' egészének szemlélete egyúttal annak feldarabolását. a bevezetés végén. 2. inkább deduktív. rendesen szaktörténészek követik. szélső megfogalmazása Rankenál:" „a korok közvetlenül viszonylanak Istenhez" és Heussinál: „csak monográfiát lehet írni". egyéniség. melyeknek egymásra következésében valamilyen törvényszerűség (Isten. korszellem. a maguk helyén történik. melyben több-kevesebb rend vagy összefüggés van. akik a történelem egészét egyes események egyszerű összegezésének tekintik. haladásfok. Ezek a kisebb egységek különböző összetevők eredői lehetnek. a konkréttól az absztrakt felé haladóa tényekhez szorosan tapadó a posteriori módszer. részegységekre való bontását is jelenli. egyes adatokból összerakó. Rickert. fejlődésréteg. valamint idetartozik Breysig mechanisztikus történelemszemlélete. egységesítő. Az itt következő tudósok ismertetése természetesen a főszövegben. egyeshez viszonyító. az ideálistól a konkrét felé haladó a priori módszer. vallási. mechanizmus stb. kultúrkör. 8 . néplélek. művészeti tudományos megalapozással. század. típus. hullámszerűség. táj.

Ilyen pl. Pedig ennek a kérdésnek az eldöntése. de ezek a két véglet közelebbhozásánál többet nem jelentettek. kezdve ott. Gundolf Shakespeare könyve (1911) és Ungernak Hamannról írt műve 1911. ezekután kezdjünk hozzá a kérdés rendszeres történeti áttekintéséhez.10 A felosztások egészen máig ezen a két úton haladtak különkülön. láttuk problémáit. másrészről üres légvárépítéssel fenyeget. ahová viszszaér emberi tudás és emlékezet. (A kettöség lélektani okára a következő fejezet mutat rá). 1(1 . Ez egyrészről vakondlátókörrel. Bővebbet 4. a két út öszszehozása a történetfilozófia gyökérkérdése. Történtek ugyan kísérletek a két szempont összeegyeztetésére. fejezet. Láttuk a történelemszemlélet vázlatos útját és vele összefüggő módszereit. de ezen belül is megvan a kétféle irányzat mindjárt a két első gyakorlati megvalósítónál10. az úgynevezett szellemtörténet.

meg az időszámításban is a szám. De megőrződnek így hagyománya. Pesttől Bécsig. Még egyszer találkozik a matematika a történelemmel Laplace valószíriüségszámitásában és a statisztikában (Quetelet). ö. rag). özönvizek elmosódó emléke. 4. azt bizonyítja az is. Rotatio.) Az ember emlékszik múltjára.Első rész: KOSMOS. hol a-tól eredeti jelentése nyilvánvalóan térbeli képzetre utal (tő „Stamm" -f. Ez egyúttal megmagyarázza azt is. hanem Ez az emléktömeg gomolyagként ott lappang a tudat hátterében és egymásra keveredik benne a közelmúlt s a régi a nagyító. aránytalanító tégelyben keletkeznek a hitregék félelmek is. A távolt megjárta s ezzel szétoszlatta titokzatosságát: az időt pedig tagolta s így tette a világos megismerhetés számára hozzáférhetővé. (Íme a történelem. Ez az időszámítás kezdete. 2 Fizikailag megfogalmazva a dolgot. világomlások. térbeli. hogy az idöhatározók a helyhatározóragokat vettek át. az-ig pedig nyomosító elemmel ellátott lativusi (tehát helyhatározói) ragból ered.1 ami Időt segítségével lehet. 1. tagolatlan Ebben és a együtt világosan elkülönülve a jelentől. vel meg kellett amelyek a távoli dolgokkal bizonytalan rettegésben tartották az ősembert. fejezet. A térrel és az időküzdenie. 1 . jelenlévő és mégis van idővonatkozása . emberöltök régi saját élményei őrződnek meg. (Fátum. amelyeket pedig újabban szeretnek légmentesen elzárni egymástól a szellemtudományok önelvűségének hamisan elgondolt hangoztatásával. Ezek közül is kezdetben csak olyaHogy az időszemlélet később alakult ki. a magyarban tegnaptól holnapig v. mondák.1 abl. L. A z ember a térben és a jelenben tagolni tehát csak olyasvalami él.2 ilyen elsősorban a természeti jelenségek változása. a matematika és a fizika találkozása. Pl. hogy miért szerepel a mozgástanban is. ilyen egyszerűen minden mozgás (s f 0). az időt átéli. Emlékezetében nemcsak a elődeinek hagyományai is.

hogy a primitív képzelet megszemélyesítette ezeket. (Kr. . mivel a természeti jelenségek visszatérő hullámszerűségéhez van kötve. ötödik évezredben felismerték a Nilus áradásának évenként visszatérő szabályosságát s naptár készítését is korán megkezdték. egyrészt régi emlékezetet őrző hagyomány. a vázat adja csupán: a történet tartama az embernek abból a törekvéséből ered. kezdetben kőbe vésve (hatalmasabb és állandóbb). bizonyos elemi berendezkedésen túlmenő tagolásra nem alkalmasak. majd papiruszra írva (kezelhetőbb és változatosabb). Több változatosságot nyújtó alap kellett ahhoz. A z időszámítás a keretet. hogy igyekszik megörökíteni. Évezredekig tartó önkéntelen észlelés és tudatos megfigyelés készítette elő ennek a lehetőségét. e. * * Nagyobb távlatú idő. nagyobb távlatú forgására épül. amelyeknek szabályossága egyszerű. hanem a csillagvilág hosszabb tartamú.és történelemszemlélet csak ott keletkezhetett. A szumirok és szellemi örököseik. Az a körülmény. a temetkezési szertartásoknak. bár már a Kr. zárt. feltűnő s nem túlságosan hosszú idő múlva ismétlődnek. ahol a periodizálási alap. amit értékesnek tart. a babilónok. Ezért nem keveredett pl. az időszámítás nem a közvetlen környezet rövidtartamú időszakaszain alapul. mint pl. melyből kiolvasható a jövendő. másrészt új emlékezetet fenntartó napló (évkönyv. Összegezve tehát. vagy a humanisták dicsőségvágyának is. időbeli világkép az egyiptomi időszámítás alapján. e. az éjjel-nappal váltakozása vagy az évszakok visszatérése. júl. Az első világképekben az idő mintegy a tovahaladó jelen köré csavarodik. egyszeri. még élénkebbé tette az idő menetének szerintük való elképzelését és tagolását. 4241. krónika) formájában. történelmi. körszerű. Mezopotámiában számították először az időt a csillagok járása szerint. egyszínűek. Azonban ezek az időszakok aránylag rövidek. ehhez hiányzik belőlük a távlat. a csillagokat égi írásnak tartották.12 nokat választhatott. 17—19). feljegyzés. az ember az időszámítással és a régi hagyományok. időtlenné tenni annak az emlékezetét. az írást.) Ilyen célra használja fel a jelet. valamint új élmények feljegyzésével megveli történelemszemléletének alapjait és megkezdheti a kiépítést. (Ez az alapja pl. nem nyilt. Ez az időfogalom.

az özönvíz. Egy ilyen körforgás a nagy világév. 60-szor 60 = 3600 év ad egy ilyen nagyobb egységet. mind vízóra formájában. fejezet. Perzsiába.:1 Eljutott Indiába. valószínűleg iráni motívum) tűz által. hogy minden vallási világelgondolás az idők vége felé helyezi magát!) Ez a roppant csillagmechanizmus elbűvölte az egész ókort.) A teremtéssel indul meg a világfolyamat. hogy Babilonban ismerték az órát mind napóra. (Jellemző. . elkerült Egyptomba. (Keleten ez még ma is általános. Innen ered 3 A kérdés asztrológiai vonatkozásait és feléledését az újkorban 1.) Most már a vég felé közeledik a világ és a tizenkettedik kor végén jön a nagy megsemmisülés (későbbi. mint az óra s nem véletlen. A tizenegyedik kor végét Nagy Sándor jelenti. A z egész elképzelés olyan. (602. Tartamát úgy kapták meg. hogy alapszámaikat a 12-t és a 60-t összeszorozgatták.122 = 518400 év). a zsidókhoz. mindegyikben egy-egy csillagkép uralkodik. BollBezold i. 12szer 12 sor alkotja a nagy világévet. (Ez is mutatja Nagy Sándor világbirodalmának nagy jelentőségét az egész antiquitásban. hogy meglévő ismereteibe rendszerezzen bele mindent. a babiloniak is az égitestek szabályosan körbenforgó (— legalább is ők így hitték —) pályájának a mintájára képzelték el a világegyetem folyását. ezután jön a nagy választóvonal. ez a „sor". Kínába.13 Mivel pedig az ember hajlik arra (— mást nem is tehet —). a mai Keleten még élés napjainkban Nyugaton is megint kezdik a kozmikus összefüggéseket keresni. valamint 4. nyoma megvan az Újszövetségben. Azután egy új teremtéssel kezdődik megint elölről az egész. m. az első 10 kor a 10 őskirály uralma alatt áll. Ez 12 főperiódusra oszlik. az egyházatyák sokat küzdenek ellene.

liogy az indus. nincs szenvedés. A hangsúly a világkép egészének rövid jellemzésén van. Ahura Mazda 6 nap alatt megteremti és berendezi a világmindenséget. teljesen quantitatív jellegű. Babilónia 472. a számok törvényszerűsége mögött nincs tartalom. Természetesen vallásos körben forog az értékelés. hogy mindhárom matematikai lehetőség ( f . Érdekes.14 az. Itt a világegyetem valamilyen határozott irányban halad. Egyptomban találjuk az ilyenfajta gondolatok első csíráit a a túlvilági hitben. Az indus spirituális nihilista. 4 . míg vissza nem jut az Üsistenhez. Azonban a nagykeretben elvész az ember. a Brámánhoz vagy a Nirvánába.000 éves emlékeiről beszél). a buddhista dhammatan). 0) képviselve van. az ind. A harmadik 3000 évben a Gonosz eljön a földre és gyölri a főterem!ményt. a szűz Természetesen nem célja a dolgozatnak. hogy a klasszikus görög és latin írók úgy dobálóznak a nagy számokkal. a perzsa hivatalos rendeletek a végtelen idő tana ellen vagy a görögség nietzschei pesszimizmussal megrajzolt képe ellen felhozható érvek. Zoroaszter. hol nincs fájdalom. A második szakasz az anyagi teremtés korszaka. ez pedig felül áll az olyan ezerszámra felhozható egyes tényeken. A z élet csupa fájdalom. ezért kell vándorolnia a léleknek (pl. az egész világfolyamat csupán ennek a túlvilági Ítéletnek előkészítő alapja. az egész világ célja a megtisztulás. a test a lélek beszennyezett ruhája. ciz embed. A z első szakasz a szellemi teremtés ideje. de a negyedik korszakban a három ezerév mindegyikének kezdetén megjelenik egy-egy Megváltó. csak a semmi nyugalma. A perzsák optimista teizmusa a J ó (Ahura Mazda) és a Gonosz (Áriman. 2. 12000 éves nagy világfolyamat 4 nagy 3000 éves szakaszra oszlik. perzsa és görög gondolatvilágot részleteiben elemezze. mint pl. vallási és filozófia irányok szembenállása. Áriman pedig a gonosz lelkekben szerez szövetségest. —. amikor az ember értékkülömbséget lát két egymásutáni állapotban. Angra Mainyu) küzdelmének tartotta a világfolyamatot.4 1. gépszerű a konstrukció. azonban a célpont mindegyik nép felfogásában más. Határozottabb formában az indogermán népeknél van meg a történelem minőségi értékelése. A tartalom akkor kerül szóba. de Ahura Mazda visszaűzi a sötétségbe. ennek a végén jelenik meg a Gonosz. A lélek a túlvilágon megítéltetik. akár a mai csillagászok (Ciceró pl.

Legkifejezőbb elmélet. az ezüstkor 3000. a réz1000 évig tart. A z 2000. mely lyamat silányulásként felfogott voltának az Ovidiusból közismert arany-ezüst-réz-vaskor túrában. A J ó győzött. Ebben a pesszimista körben marad meg a görög t* gondolkodás mindvégig és nem jelent elszabadulást Belőle sem Platón ideális világa felé vágyó bölcselkedése. Megváltó jelen 1000 boldog év Ítélet 11000^12000 / (A konstrukció rás gondolata!) itt is az idők végére helyezi a jelent.) „ A születés szerencsétlenség" — véli Herakleitos (Kr. Hasonlóképpen van álló láto1000 év a nésével is fokozza. ho£y a világ állandóan züllik. „Oda kell a dolgoknak visszatérni. telenedését jelzik. e. a mindenségtől állapotnak tartják. A görögök pesszimista realizmusa úgy találja. míg el nem jön az új Megváltó. úgy gondolja világfolyamatot. 500 után) és mivel a görögök általában anyagibbnak képzelték el a világmindenséget. hogy a legnemesebb a ** elem. a tűz léggé lesz. A z utolsó kor ugyanis már a földi menyország. vergődés. e. Mindegyik elszakadt mindegyikben gondolatkör vallásos. Poseidonios fejti ki részié- .- 3. holnappal nem törődő tanítása. az egyéni. hogy az ő jegyében négy érc sorrendjében síilyed. kor mása A z indus a züllést még az időlarlam csökkearanykor 4000. Tűz emészt meg mindent. Fontos a Messiásvá. a levegő vízzé. a földi ''„történelem" a földi fokulszimbóluma megvan létet bűnös ^ r .15 tői születendő Soshyant és legyőzik a Gonoszt és a harmadik jön az utolsó Messiás uralma ezeréves boldogság lesz. sem a Stoa céltalan erényessége. ahonnan előálltak és bünhődniök kell érte az időnek rendje szerint" — mondja Anaximandros (610/9—546 Kr. A silányuló ércfajok az egymásra következő korok elérték.. szellemi teremtés 1000 az anyagi teremtés I küzdelem a földön Zoroaster Soshyant I 2000 I 4000 3000 5000 6000 7000 8000 10000 9000 3. A görögségnél már Hesiodosban megvan. Ezután Ítélet. ezt a végképpen lezüllött világot azután tűz emészti meg. a víz földdé. sem Epikuros mának élő. a vaskor Zoroaszternek ^ mindhárom " - arról.

Lucretiushoz (itt más sorrendben) stb. De nem tudtak az elért céllal mit kezdeni. fejezet. istenség A minden és ott újra körfor- testi salaktól.16 tesebben az ősállapot bölcsek-kormányozta paradicsomi szépségét. a növények keletkezése. Tehát úgy gondolták a folytatást. vágytól megtisztult lélek eljut a világszellemben. 4. az osztjákoknál). u. 4.) . A z indusoknál megvan megnyugszik gást elölről.) — Érdekesen kapcsolódik ez a kérdés a legújabb exisztenciafilozófiához. Szt. (L. Tőle kerül Ovidiushoz. de közrejátszottak benne más természeti jelenségek is (az ember magán kívül keresi a mértéket). vaslábelőtte aranyfejjel. hogy az egymásra bukó babilon-asszir. növekedése. A z elnyomott zsidók nacionalizmusa ezt úgy magyarázta. 6 A 5 a szamszara de az gondolata. makedon-görög és római (?) világbirodalmak után eljön a Messiás uralma. Egyébként ilyesféle mesemotívumok gyakran találhatók a primitív népeknél is (pl. hogy a cél elérése után megismétlődik az egész folyamat megint elölről. virágzása és hervadása. ö. fejezet. amely felüláll az isteneken is és ennek a végzéséből forog minden körbe-körbe. az emberi életkorok (születés—gyermekEz a négybirodalomelmélet lett Augustinustól a keresztény történelemszem- kor—ifjúkor—férfikor—öregség—halál) egymásrakövetkezése. A világfolyamat ezekben az elgondolásokban már valamilyen határozott cél felé halad és ezt a célt el is éri.) Eszerint a 12000 éves világperiódus a végtelen időbe van beleágyazva és ebből bármikor eljöhet egy új hasonló világfolyamat. valamint szervetlen jelenségek (az esővíz) körbenforgása is. 2. Közrejátszott ebben a körforgásgondolatban a babilon csillagászat is. (L. bakkal és kevertérc végtagokkal. aztán hirtelen rombadől az érckép. ott a kapcsolat létrejöttéről is. A perzsák a végtelen idő elméletével segítettek (zrvana akana. lélet alapja a fenti meglehetős kétes magyarázattal. fejezet. (L. Ezért tételeztek fel egy legeslegvégső elvet. méd-perzsa. Ágoston szembeállítását. Dániel próféta látomást lát.5 A z Ószövetségben egy nagy nagy szobor áll is megvan. örökkévalóság — véges idö.) v. kibocsáthatja magából a megtisztult a Nirvánába a bármikor lelket és kezdheti görögök materialistábban igyekezték megmagyarázni a Ennek a kezdeti éden gondolatának a racionalizált mása a rousseaui „vissza a természethez" vagy a Fichte-féle első ősnép feltételezése. ezüstmellel.

a görög Nus. Babilon áttelepítette az alája kerülő törzseket. Nagy Sándor birodalma pedig a görög műveltséget. „Ettől az időtől kezdve a történelem egy testté lesz és az itáliai és líbiai Lotz János : A történelmi Világkép 2 ^SiNtyN . a legvégső.17 kérdést. Mechepso és Petosiris csillagászok a Sothis-csillag lenyugvását világvégének tartották ugyan. de főképen a római birodalom fűzte össze az ismert világot. Ez van meg a koragörög természetbölcselőknél. 135—51) többek közt a következőképpen kapcsolta össze : Hasonlóképen megvan ez a gondolat Egyiptomban is valamivel később. mint az indus Braman (világszellem). mert közelebb hozta az ókori népeket. itt ugyan sok egymás mellett létező világ lehetősége van feltételezve. e. de mégiscsak az egymás után keletkező világok képe tér vissza. Aristoteles kevésbbé. Pl. de általában az ókor történelmi képét a Cocytusszerű körbenforgás szabta meg. A körbenforgás végső elve a Sors. de egyúttal új világtavasz kezdetét is látták benne. Ezt a sort Poseidonios (Kr. A világbirodalmak kialakulása ezt még jobban előáegitette. Ezek az elgondolások kezdettől fogva keveredtek. ez a pythagoreusoknál. a perzsa világbirodalom elterjesztette a perzsa dualizmust. de lényegében kevésbbé szabályosan és az egymásmellettiség kidomborításával ugyan. a sztoikus heimarmené és az epikureisla ananké vagy akár a mitológia Nornái. a Végzet. melyek az atomok esése közben a véletlen szerint keletkeznek. de ez kerül pl. mindenek felett álló princípium. a perzsa végtelen idő. Herakleitosnál a tűz—levegő—víz—föld sor után a tűz megemészt újra mindent és kezdődik elölről minden. bele a Stoa bölcseletébe a „mindenek visszatérése" gondolatában és nem jelent lényeges változást Epicuros rendszere sem. Platón is ennek a híve. Voltak a világfolyamat egyszeriségének is hirdetői.

Mind benne éltek a nép világképében és ez volt az alap a kialakuló felső kultúra számára. mely szakít a körbenforgás gondolatával. A kezdeti történetírás szimbóluma lehelne az az . A z egyiptomi papok gyermekeknek nevezték a görögöket. 1. hagyományok feljegyzése kritikátlanul történt. a babona és a sovinizmus az irányító az események magyarázatában. Tárgykörük kicsi. csak az elszigetelt adatokat jegyzik fel a király listák. Ebben az irracionális. várostörténetek. évkönyvek. a kereszténység. de a történettudomány mégis innen indul el. A birodalom minden kultusztisztelete roppant egybeolvadást idéz elő. a babiloni tudósok viszont lenézték őket s így tovább. de megbízhatóbb. Mózes és Homérosz. új emlékek feljegyzésével. az emlékek feljegyzése szerényebben indul meg a fentebb említett két irányban: 1. Csak arról tudósítanak. a tényleges történetírás. szörnyetegekről. Szentségtörésnek tartották volna változtatni rajtuk. félistenekről. naiv világban nyoma sincs tudományos hitelnek. régi hagyományok és 2." (Polybios 1.. de természetesen a vallás. a jelen állapotról nem esik szó. személyhez. az első emberről. Teljesen kifelé ható expanzív. emberfölötti küzdelmekről szólnak az utódokhoz. nagy háborúk. A két irány egyesítése korán megindul. Ebben egy a Gilgames-eposz. emlékoszlopok. Megindul a keveredés. emlékezete az ősök nagy tetteiről. 3. A vallási fantazmagóriák kora ez. áradás stb. vagy törzshöz kötött. hitregékben és mondákban az egész nép hite fejeződik ki a világteremtéséről. * • * így képzelték el a világfolyamat nagy keretét. mely a gnoszticizmus zavaros tanításaival és a közeli világvégét jósoló jelenések könyveivel lejáratja ezt a kort. de mögöttük készen áll már az új világszemlélet. dögvész. A z események közti összefüggést nem keresik.. gúlaépítés. szárazabb. Csupán a változásról beszélnek. mítoszok.18 események egybefűződnek az ázsiaiakkal és a görögországiakkal s mind egy cél felé haladnak. A hagyományokban. Éppen ezért lokálpatrióták mind.). mert friss tényekről emlékeznek meg. 2. ami feltűnő. Céljuk mindig az emlékezet megőrzése vagy tanító célzatból vagy egyéni dicsőségvágyból. ezek barbárnak tartottak mindenkit magukon kívül. pontifexlisták. határkőjelek. hősökről. a Mahabharata. A mondák. a zsidók választott népnek nevezték magukat. A z új emlékek feljegyzése szűkszavúbb. városhoz.

a kritika elsajátítása végett. I. Ermann-Ranke . 484—425) utazni indult. mert ilyen nincs. Herodotos1' (Kr. zsidó történetírás és itt volt a görög és a római történetírás kezdete. köznép számára való szükséges fékkel magyarázzák. hogy lekiildé az Ür az ő angyalát és levága közülük 180. hogy adataik közt igen sok figyelemre méltó és megbízható akad. a szükségről és az utánzásról. de elemezték a problémákat. Herakles nem ölhette meg a hidrát. racionalizálják a hagyományt. babilon. valószínűleg egy nagy kígyót ölt meg.7 A z eljárásra pedig jellemző példa az Ószövetségből (Herodotos is megemlékezik erről): a zsidók ellen vonuló fáraó seregében j^stjs^Jört ki és sokan mégfiaTtak. Ezen a fokon maradt meg az egyiptomi. Seschan az élet fájára írja fel őket. hogy természetes úton alakult-e ki. vagy pedig közmegegyezés eredménye. Nem látták mindenben felsőbb hatalmak beavatkozását. (Spiegelberg: Die Glaubwürdigkeit des Herodotos. Egyiknek sem akartak semmi hitelt adni. Ő k se tudtak szabadulni a Végzettől. A z eltávolodás a görög racionalizmussal indul meg. mely a fáraó cselekedeteinek feljegyzését úgy ábrázolja. Tübingen 1923. A logographusok szembefordulnak a mondákkal.) 7 .000-et. 8 Beszélnek a kultúrfejlődés két tényezőjéről. hanem megvizsgálták a jelenségeket önmagukban. 8 Ez emlékeztet a felvilágosodás és a marxi történetfilozófia felfogására: „a dogma kritikája a dogma története". e. A közösséget. Egyebütt az ókorban laza törzsszervezetű népeknél vagy egy kényúrra beállított despotizmus uralma alatt ez a fordulat meg nem történhetett volna. ezt a Krónikák könyve úgy interpretálja. papi kitalálással.19 egyiptomi relief. az államot tekintik a történelem hordozójának s ezáltal szervesebb szemléletre tesznek szert. 125—180) pedig később az államügyekben való forgolódást ajánlja a történetíróknak. amint az írás istenasszonya. Szóba kerül a nyelv eredete. A filozófusok szakítottak a népi istenhittel és valami ősanyagból akarták magyarázni a mindenséget. Ágypten und ágytisches Leben im Altertum. míg nem aztán a legújabb kutatások kiderítették. Lukianus (Kr. hogy saját szemével gyűjtsön tapasztalatokat. u. Ilyen előzmények után történik meg a történelmi élet egészen új elképzelése az athéni történetíróknál. A történetírásban is érvényesül ez a kritikus szellem. 3 % 1. Felvetették az istenhit keletkezésének kérdését és hősökimádásával. Herodotos sorsa érdekesen emlékeztet Anonymuséra.

201 —120) történetírása. Az ismert világ tágulásával gyarapodik az idegen népekről való ismeret is. Kezdődik az 10 Ugyanaz a felfogása az analízis (3. (I. 11 Ez a gondolat is a felvilágosodás filantropizmusára emlékeztet. tudja. Nem tartja elegendőnek a történeti események egyszerű elbeszélését. kezdeményező voltát és radikálisan szakít a múlttal. Érzi elsőségét. Két alapjelenségben véli felfedezni a végső rugókat: a változatlan emberi természetben10 és a változó történelmi tényezőkben. minden politikának természete szerint megvan a növekedése. de látja ennek a változásait is és vele az államok Végzetszabta bukását. Látóköre tág. ezeknek eredője a történés. az oikumenét. . hogy segítségével előre be lehessen rendezkedni a jövőre. 22. hogy a z ő kora előtt semmi nagy dolog nem történt. a római világbirodalomból és a sztoikus humanitas eszményéből fakad Polybios (Kr. alkotmányban látja. A Stoa már azt hirdeti." Ebből a kettős forrásból. e. tehát történetírása merőben praktikus célú. Ezek mellett az elméleti viták mellett Thukydides (460—403 után) valósítja meg a gyakorlati történetírásban a közösségi elvet. a történelmi változásokat az állami (ma társadalmi !) rétegek eltolódásával magyarázzák. A „világtörténelmet" a világbirodalmak tették lehetővé. Ő is tudatos. hanem összefüggést keres közöttük. Athén és Spárta háborúját alkotmányaik külömbözőségével magyarázza.20 Megindul az államformák elméleti megvitatása Piatonnái (428/7—348/7) és Aristotelesnél (384/3 -322) a legjobb állam problémájával kapcsolatban.) Látja a a feszültséget a vezető és a tömeg közt. Feltűnik azoknak különbözősége. politikai kapcsolatba a népeket. minden ember testvér. hogy nem lát fejlődést a történelemben. hogy ő ír először világtörténelmet. A további egyezések egész sorát lehelne még találni. hogy nincsenek nemzetek. (I. 1.) Ez a pszichologizmus a típust keresi. mert ezek hozták közelebbi. lényegében minden mindig ugyanaz. fejezet: a reneszánsztól a felvilágosodásig) történetfilozófiájának. mert „minden államnak. kijelentvén. virágzása és hanyatlása" (VI. Terjed az univerzalizmus gondolata. apró közösségeket tárgyal. ezért a jövő mégis határozható. Ez az irány azonban csak kis városállamokat. művébe beleveszi az egész ismert világot. A z államok „lelkét" az. Ebből következik az is. nemcsak kívülről jöhet a megsemmisülés. 51) és így önmagában is kiélheti magát.

21 összefüggések kulatása és kialakul az összehasonlító kultúrtörténet (Demokritos, Epikuros, Poseidonios, Lucretius). Ennek a gazdag etnográfiai irodalomnak a vége felé már a más világképű barbároktól való félelem is megszólal (Tacitus Germániájában pl.)12 A tér tehát tágult, az egész ismert világot átfogja már a történetírás. A z időben azonban mégsem tudnak eligazodni. Egész időszemléletük térszerű, a történelem együtt jár a földrajzzal. Jellemző az egész antik történetírásra az, ahogy Plutarchos (Kr. u. 46—120) kezdi a Párhuzamos Életrajzokat: „Valamint a földrajzokban a történetírók .. ."1:t így a történetírók is körforgásnak látják az idő útját. A Sors, a Végzet áll az események fölött, ez forgatja a kis dolgokat is körbe-körbe csakúgy mint a világegyetemet. Polybiosnál az alkotmányok váltakoznak hasonlóképen : Monarchia

Ochlokrácia

Tyrannis

Demokrácia

t

Aristokrácia

i

Oligarchia Ugyanez a körbenforgás van meg Liviusnál, Tacitusnál („mint az idők, úgy váltakoznak a szokások is) és Septimius Severusnál is („Minden dolog körbenforog.'1)14 Tehát hiába vetette fel Tacitus a „sine ira et studio" gondolatát, hiába volt meg az antiquitásban ez a vágy az objektív történeti megismerésre, nem tudtak kiszabadulni a jelenből és
12

Az etnográfiának, az új ncpek megismerését rendező tudománynak, minden nagy világkép betetőzésénél és szétbomlásánál és az új felfogás előkészítésénél döntő szerepe van. (1. minden fejezet vége felé.) 13 A két tudomány még Bél Mátyásnál is együtt van. Ez a szemlélet jellemzi az egész felvilágosodás történetírását. (L. 3. fejezet.) " Diodoros I. 1; Livius 45., 41; Tacitus Annales 3., 55; VitaSeveric. 14.

22 időszemléletük körbenforgó, azaz ahisztorikus maradt.15 A kör szétszakítását egy merőben új világszemlélet, a kereszténység végezte el.

Függelék: A föntiekben csak azokat a kultúrákat tárgyaltuk, amelyek szorosan folytatódnak a következő fejezetekben. Azonban a gondolat helyességének bírálata végett kereshetjük és meg is találhatjuk a körbenforgás gondolatát távoleső kultúrákban is. Pl. Kínában a tsu-Hsi (1131—-1200)-féle bölcselet is rotációsnak látja a világfolyamatot az évszakok analógiájára: Elől a tavasz rügyfakadása, azután a nyár szépsége, majd az ősz bősége s végül a tél takarékoskodása s azután jön újra a kikelet a világmindenségben csakúgy, mint a természetben. A zsidóknál 1. Prédikátor könyvének első részét. Sőt még magyar mesékben is található ilyesféle gondolat. (Kandra: Magyar mithológia.)

A körbenforgás gondolata azonban egészen máig kihat. pl. az óra beosztása. A történés ismétlődő volta is fel-felújult a reneszánszban és legújabban. Sőt a nyelvészetben is található ilyen rotációs elmélet. (Grimm magyarázata az indogermán explozivarendszerröl az első germán Lautverschiebunggal kapcsolatban vagy Baesecke ófelnémet magánhangzó elmélete.)

15

I

2. A d d e u m
(Dualitas.)

A keresztény világszemlélet lényegét Jézus Megváltóvoltába vetett hit adja. Egyébként sok eleme megtalálható az akkori antiquitásban: erkölcsi téren Gamaliel és Hillel szelíd tanításai, a Messiásvárása, Stoa humanitása és kozmopolitizmusa, a próféták lalok, de a Megváltó eljöttének ben van meg. A kereszténység merőben új világszemléletet jelent. Transcendenssé válik az életfelfogás : „az én országom nem e világból való." Ebből következik és a sötétség fiai között: az e világban való dualizmus Isten fiai „Adjátok meg Istennek, ami az Istené emberek való szalátszó

az ókor reménysége a megszületendő Gyermekben közös gondobizonyossága csak a keresztény-

és a császárnak, ami a császáré." Ez a dualizmus jelenti a kiválasztottság partikularizmusát: közé, mint „Ügy küldelek titeket az közé" és a minden A juhokat a farkasok mással tudatos

szembenállást; ,,aki nincs velem, ellenem van."

kítás kijelentése : „hallottátok, hogy megmondatott a régieknek . . . én pedig azt mondom néktek" követi a tradíciót elismerni szavakat: „nem azért jöttem a világra, hogy eltöröljem a prófétákat." Ez csakis befelé forduló individuális hit által lehetséges: „te pedig elrejtezvén belső kamarádba." A hit az univerzális missziótudatot teszi kötelességgé: „elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket" bizonyos autoritativ jelleg azonban megmarad:

„amit ti megköttök a földön." A z egész világkép fölött Isten providenciája, gondviselése visel." Az evangéliumok A az új világszemlélet levelek két lényegét időben kort adják, a el páli (vagy Pál apostolhoz közelálló) az új tanításokat. 1
1

őrködik : „a ti mennyei Atyátok gondot

helyezik

Zsidókhoz írt levél

különböztet

Kissé szokatlan ugyan az evangélumokból kiindulni, de ez az egyetlen helyes módszer. A lényeg, amely a következőkben kifejlik, itt van.

A z első rendszeres felépítés a görög gondolkodáshoz kapcsolódik. — 240 k. új kijelentés'5 várása a többi eretneknek tekintett szekta (gnosztikusok. krónikáját. fejezet). A kép tudományos kiépítése azonban késelt. törvény (zsidók) kötött Istenben. Lessing. A következők (1. 7 Dempf (Sacrum Impérium) Eusebius szír származásából magyarázza világ. fejezet. ö. de jellemző módon a körforgás egyszerivé válik: Istentől — a világon át — Istenhez vissza. mely a 18. az anyagnak angyallázadásból való magyarázása. Lessing: Die Erziehung des Menschengeschlechts. synthesis .) Joachim di Fiori. 4—5. Scotus Erigena (800—877): „Finis totius motus est princípium sui" vagy v. 3 Történetfilozófiailag ez az első alkalmazása a háromfok törvényének (Drei Stadiengesetz). szabad. ö.thesis természeti állapot. Comte függnek ettől! ! Az ó-közép-újkor hármastagolása máskép jött létre (1. Isten nélkül. 3. Eusebius 7 (270 k. 4. században megújuló egyházatyatanulmányozások által kapcsolódik ide. a középkori drámával. akinek görög-keresztény szintézise így nem is vált hivatalosan elfogadottá. felvilágosodás (Lessing). Felesleges és ködös. Dialektikát könnyű belevinni a fenti tagolásba. a természeti állapot (pogányok) — törvény (zsidók) — evangéliumi szabadság (Jézustól. ö. A kereszténység tudományellenessége lassanként megszűnt. Nagy Konstantin) pedig új helyzet elé állította a keresztény történetírást. 4 v. — 258) pedig a hat teremtésnap gondolatát alkalmazza a történelemre. alább). Joachim di Fiori. A kereszténység tudományellenes volt. l. kereszténység szabad Istenben.) a természetes életkorokkal veti egybe a történelem menetét. Clemens (f 101) beszél az emberi nem neveléséről. századtól (Dionysius Exiguus (525 1.2 Gazdagabb a római levél tagolása: a történelem felépítése hármas11. az állammal.24 meg: a kijelentés elolt — a kijelentés után. Cyprianus (200 k.). 2 . a római birodalommal kötött kompromisszum (milánói edictum 313.4 Tertullianus (160 k. 5 v. antithesis . VilágkróniEz válik a mi időszámításunknak is alapjává a 6.5 Egyéb nézetei a körforgás mellett. újjászületésgondolat játszik benne szerepet. 2.— 340 k. a preexisztencializmus elfogadása. csak a ker. manicheusok) mellé helyezik Origenest. A z első tudományosan kifejtett gondolatok is inkább pedagógiai képek. Hegel. a körbenforgást teszi Origenes (185—254) világmagyarázata alapjává. íráshoz csak apologéta vagy tanító célból fogtak. 6 v. ö.

lendületet a kereszténység után a felvilágosodásban kap (Voltaire. e.25 kája foglalja egybe a hagyományt. tudják meg a követőik. melyet a 1. elejére." melyet a közeljövőre vártak. Augusztinus szakit evvel a felfogással. 9 A világ végét kezdetben általánosan közelre tették. Azután is gyakori: Joachim (f 1202. Az adventisták szerint már 1844-ben megkezdődött a végitélet. ebbe a keretbe fogja be a világtörténetet8 időrendi táblázatok segítségével. perzsák. sz. a Krisztus ellen dühöngő kutyák (!). Térfogalma általában a kereszténységnek megegyezik a római birodalommal. 2. (Kr. k. Cárion (Melanchton barátja 2006-ra várta az utolsó Ítéletet. külön a zsidók). Ranke ad neki új megfogalmazást. Ezen alapul a tartalmi keresztény történetfilozófia. k. Schlözer). római (??) birodalomra szoktak magyarázni. Bábel. Salamon. első (185 k.) 8 . 2. A szilárd pontok a bibliából eleve adottak: teremtés. Nicolaus v. A vallásos melszőpontokhoz igazodtak a politikai birodalmak is Dániel alapján. (L. hogy az egyháznak A világtörténet nem a kereszténységgel. a scripturát a profán irodalomtól. méd-perzsa.) 1260-ra . Ez két főrétegböl állt. Bábel tornyáról és az özönvízről.) fele). 1. újabb a perzsa dualizmus hatásait mutató Dániel könyve. hanem a sztoicizmussal indul meg. megvolt benne a lehetőség rá).) 10 A keresztény felfogás alapjául a zsidó ó szövetségi szemlélet szolgált. — 420. Nála van meg a „középkori" irodalomfogalom megfogalmazása is legpontosabban. babilon. (világ = római birodalom) . Ailly Péter 1789 M-re. Görög nyelvű krónikáját Hieronymus (350. az oikumenén túl való terjeszkedésre kezdetben nem gondoltak (mivel azonban a kereszténység szellemi mozgalom. asszírok. Jézus és az utolsó ítélet. Bodin kirekeszti a történetfilozófiából ezt a kérdést.) latinra fordította és 378-ig kiegészítette. Cues a 18. II. babiloni fogság.10 A római birodalom az utolsó világimperium. fejezet. Azonban a literatúrában sem marad el az egyház a pogányság mögött (már a tudósokkal büszkélkedik !). régi séma eredetmonda (Mózes könyvei) a teremtésről. rómaiak . folytatva a zsidó törzstörténettel. írói lexikonában (De viris illustribus). sz. Pico della Mirandola 1994-re . Porphyrius meg Julianus. Dávid. görög-makedon. özönvíz. görögök. A keresztény dualizmusnak megfelelően külön választja a szentírást. Teoretikusan kifejti Francesco Petrici : Della história (1560. 3. 4. 1. Ez tartalmazza a négy egymást felváltó világbirodalom post eventum jóslatát két látomás (a bálványkép széthullása és a négy fenevad) alakjában. kik azt hiszik. ahogy célkitűzésében mondja: „tudják meg hát Celsus. médek. a literatúrától. Babilon. elsősorban a népek szerepelnek a hatalom egymás utánjában (kaldeusok.

IV. nullos habuisse doctores. 1 3 De civitate Dei libri XXII. inkább ismerjék el a saját tudatlanságukat. a növekvő anyag összefogása és az elméleti alapvetés Szt. sőt ő irányítja azt úrként és végezi mérséklőként. — História adversos paganos." 11 Módszere ennek megfelelően az adatok halmozása. Deo. . id. 11 . Ilyesféle katalógusok nagy számban találhatók Hieronymus után. . de Isten előtt jólismert. Tört. Romanus et Christianus accedo". Latitudo orientis. a mennyiség szaporítása történeti szempont nélkül. sed eum ipse tamquam dominus regit moderatorque disponit" — De civ. 15 „Pulchritudo saeculi velut magnutn carmen cuiusdem ineffabilis modulatoris. de ő nincs az időrendnek alávetve. mindenütt ott van a törvényem (!) és vallásom . meridiana diffusio. A történelemben isteni világterv vonul végig „nem vaktában és véletlenül. A z Isten államáról11* írt könyvében fejti ki történetfilozófiáját. exstruxerint. 138. „Mindenütt ott van az én hazám. Porphyrius et Julianus rabidi adversum Christum canes. notissimo sibi (sc.15 A történelmi folyamatban dualizmus nyilvánul a két állam. menynyien és milyen férfiak alapították azt. mint római és keresztény jövök". quanti et quales viri eam fundaverint.). cui tamen ordini temporum non subditus servit. hanem a dolgok rendje és ideje szerint. 12 (A négy világbirodalmat Orosius az égitájakkal kombinálja és a méd helyébe egy déli afrikai imperiumot rak). északon. A kereszténység büszke (és már kevésbé veszélyes) megvallása Orosiusnál (f 418) a római polgárság tudatával párosul. sem doktorai. Dei L. magnarum insularum largissimae tutissimaequc sedes mei iuris et nominis s u n t . Ad. fii.26 nem voltak filozófusai és ékes szónokai. qui putant ecclesiam nullos philosophos et eloquentes. discant sectatores eorum. Kornis. építették és ékesítették és hagyjanak fel avval. (keleten. quia ad Christianos et Romanos. 33. . . mely előttünk rejtett. De viris illustribus Prologus. suamque potius imperitiam recognoscant". adornaverint et desinant fidem nostram rusticae tantum simplicitatis arguere. septentrionis copiositas." 14 A történelem századai strófák az Islent dicsőítő nagy énekben. . A felgyülemlő kérdések rendszeres vizsgálata. 14 „non temere et quasi fortuiter pro rerum ordine ac tempore occulto nobis. Ágoston (354— 430) műve. „Discant igitur Celsus. 12 „Ubique patria ubique lex et religio mea est . délen) mivel a keresztényekhez és rómaiakhoz. — A cím és az ötlet Suetoniustól való. . . Maic. hogy a mi hitünket csak falusi együgyüségnek csúfolják. ducens in aeternam contemplationem spéciéi Dei" — Epist.

4. 2 1 -| 4 évet tévedett. 3. Dei. Az egyházfilozófiában azonban mindmáig nagy szerepet játszik Szt. de a folyamat a sztatikus túlvilágba torkollik.. a nyelvészetben a zsidóeredet hosszú ideig kísértő gondolatát. ezután jön az 1000 boldog év és a túlvilág.21 A világkrónikái irány többi képviselője (Cassiodoros. a katolikus egyházban Bossuet (1627—1704) müve Discours sur l'historie universelle. 6. A civilas mundí a négy birodalom során pereg le. L. mind az epikureista elmélettel élesen szembeszáll és ezzel az antik körbenforgást megszakítja. Victoire) is a külső kronológiai „De ea parte operis. L. sed aut innumerabiles (Epikur!) aut eundem unum certa conclusione saeculorum nasci et resolvi opinantur". gyermekkor (pueritia) Noétól-Ábrahámig 10 generáció. Ágostont. Paris 1681 az utolsó következetes követője. 16 Elől a teremtés és Ádám áll. XI. XII. 17 „Nec essent alii homines nisi qui ex illis duobus nati fuissent".27 az isteni és a világi között. öregség (senectus) Krisztustól az utolsó ítéletig. 16. — De Civ. qui hunc quidem mundum non sempiternum putant (görögök általában !). A Jézus előtti korokat Máté 1. A történelem is a teológia szolgájává válik. Augustinus az első. 30 Isidor : Chronicon . egész a reformációig általános. Augusztinus világképe az egyház hivatalos álláspontjává válik.. Beda (673—753) krónikája egész pontosan követi Szt. 12—13 caput. Hugó St. Ágoston. hogy egy füst alá fogja az egész antiquitást. 1.18 Bizonyos dinamitást nyer így a történet az isteneszme haladása19 kapcsán. itt is használt (Cárion. 18 „De his. aki mindennek ősatyja. (Stoa— pythagoreusok!) — De civ. szétszóródásuk után az egyház az Isten országa képviselője az utolsó ítéletig. 16 . 5 öregedő kor (aetas senior) a fogságtól Krisztusig 14 gen. 7. Beda : Chronicon sive de sex aetatibus mundi.17 A z Isten országa a Seth-től eredő ágon folyik a hat teremtésnap és az életkorok szerint és képviselői Krisztusig a Zsidók. fej. ifjúkor (iuventus) Dávidtól a babiloni fogságig 14 gen. csecsemőkor (infantia) ÁdámtólNoéig 10 generáció. serdülőkor (adolescentia) Ábrahámtól Dávidig 14gen.. fej). 20 Isidor (f 636) krónikája. 1. qua duarum civitatum. 10 A felvilágosodás ennek racionalizálása. Jellemző. 4. 4. rész alapján nemzedékek szerint tagolja. Marianus Scotus. Dei L. 1. id est caelestis atque terrenae initia et finis incipiant demonstrari" — De Civ. Sleidanus (I. Közben a keresztény éra szerinti időszámítás is általánosan használttá lesz (Dionysius Exiguus római apát (f 525). 2. ki mind a sztoikus. Ekkehardt. Dei XV.

hogy pl. Gildas (516—570 De excidio Britonum).22 Üj színt a gesta irodalom hoz a történetírásba. csak azért. — 1158) fogja még egyszer össze. a sacrum impérium a római birodalmat folytató német-római szent birodalom fikciója. a Noé-utód vadászatkedvelö Nimródtól. magyar Anonymus (12. század) . Kézai (13. így származtatják a mi krónikáink (gestáink) Hunort és Magyart. Ez tárgya miatt is nemzetibb színezetű volt. Ez is éppolyan kritikátlan irracionális. Annyiban segít áttörni a megszabott sémát. 33 Pl. szász Widukind 967. gestája Gesta . annyira erös.) Világkrónikája: Cronicon Frederici imperatoris 1156. mivel azután az utolsó ítélet jöhet csak. század első felében is viták folytak a bibliai kronológiáról. A krónikás formával nem igen keveredik. brit Alfréd 849-901 . Paulus Diaconus (720—790) História Longobardum. Csak arra kellett vigyázni. hogy a római birodalom folytonosságát mindenáron biztosítani kellett. A törekvés a bibliával összhangba hozni. a 17. Toursi Gergely (540—594) (História Francorum et gestae regum Francorum) Beda (672—735) História ccclesiastica gentis Anglorum . a kompozícióra is több gondot fordíthattak. angol William of Malmesbury 1125.23 Később rendesen dinasztikus érdekek szolgálatában állott. a világkrónikáét és a nemzeti gestáét. Újabbak a brit Nennius 822. sz.) I. Nithard 880. 4. a hat kor gondolatát is vajmi kevéssé s az univerzális anyag mellé nemzeti monda kerül. A kor összes történetfilozófiai kérdését. A pogány állapotban Ez akadályozza a német történetírás kibontakozását a középkorból (L. Jordanes (552 De Getarum rebus gestis). hogy Noéhoz és az özönvízhez kapcsolják. mint a krónika. Franciaországban pedig a 19. frank Erchanbert 826. sz-ban a jezsuiták az inka királyoknak valószínűtlenül hosszú uralkodási időt tulajdonítanak. Herder is küzd a bibliai 5000 év szük keretével. Új szempontot (és gondot) adott egyúttal az. 21 Főbb képviselői: Cassidoros (411—570) elveszett.25 a hagyomány teljes tiszteletével a német freysingeni Ottó (1114 k. Alaphangja pesszimista. fej. Ferenc császár csak 1806-ban mond le a már teljesen tartalmatlan német-római császári címről. Nagy Károly fordulópont. Bábel-torony). hogy a krónikák határeseményeivel összhangba hozzák (Noé.24 A kor duális felfogásának megfelelően külön műfaj a nemzeti történet mellett az egyháztörténeti monográfia. hogy a négybirodalom elvét nem alkalmazhatja.28 rendhez tapad. olasz Liutprand 960. francia Richer 1000. a virágzás melleit ott van a hervadás. 25 22 1146-ig adja a világtörténelmet. Ez a világ is a vége felé közelget. A szünetlen változás tudata a történeti valóság mélyebb felfogására vezeti.

Wien 1828 .)26 A kultúra változásának az irányát felfedezi. Aquinói Szt. Görres .20 Dantenál pedig az állam teljesen önelvűvé válik már és evvel az egyháznak alárendelt kettősség megszűnik. hogy nemsokára leáldozzék. Philomele megejtését. Krausz . 28 Kezdeményezése a történelemfilozófia megújításában nem talált folytatókra. a kentaurokat. egyáltalán Wolfram. A z összegyűjtött történeti anyag egyrészről a regényes császárkrónikáknak és a lovagi hőstörténeteknek. Tantalus és Pelops históriáját. Die Typen und Fornien der Literaturgesclnchte im Mittelalter. angol Nagykrónika). ahol homályosan a világrészekkel keverve megvan ez a gondolat. 27 A német-római fikciót a kettős translatio (Róma-Konstantinápoly-frankok) elvével igyekezik megmenteni. Schlegel: Philosophie der Geschichte. alapján a következőben fog27 20 . De civ. 29 Az investitura harc befejezése az 1122-es wormsi konkordátummal is ilyesféle megoldásra mutatott. Aufbau einer Philosophie der Geschichte 19112. mint a nap. keletről nyugat felé halad ez is. 16. W. Lebenlehre oder Philosophie der Geschichte.29 is fejlődésfokokat külömböztet meg. az amazonok hadjáratait. Lempicki: Geschichte der deutschen Literatur-Wissenschaft I. Dei.. XVI. eposzoknak szolgált tárgyul.!I Ez az eposzokban is észrevehető. Odysseus bolyongását igaznak tartja. Medea történetét. Kritikája azonban éppolyan sajátszerű. Bunsen : Gott in der Geschichte 1857. ö. 28 Bernheim (Lehrbuch der historischen Methode) összeállította Freysingeni Ottó kritikai eljárását.) v. (A türelmesség a kereszteshadjáratok során már terjed. amelyeket azonban a következő kor humanista törlénetírása dolgozott fel. amely jellemző az egész korra. 18—48 1. A Phaethon. Rocholl. de mintha ő maga se hinne benne. Tamás (1227—1274) már az államban is szükségszerű lépcsőfokot lát az Isten országa felé az eddigi alárendelés helyett. Minotauros mondát és a Konstantin legendát elveti. 19042 Steffensen. másrészről nagy krónika gyűjteményeket létesítettek (francia s svájci. valamint a neoscholasztika. kasztiliai. Augustinus. de Maistre a francia restauráció providencialistái.30 . mint az eddigi krónikáké. Atlast és Theodorich pokoljárását racionalizálja. a protestánsoknál ritkább. L. a romantika által élctrekeltve a vallásos történetfilozófia (de Bonald. (Elért) 31 Mivel az irodalom a történelemszemléletben semmi szerepet nem játszik. Braun: Einleitung in die Geschichtphilosophie 1917. A z egyház és az állam viszonyában a valóság reálisabb felfogása hódít. periodizálásról pedig szó sincs. 1920. 3(1 A már említett protestáns és katolikus (Bossuet) irányok mellett különösen a katolikusoknál élt. Zur Philosophie der Geschichte 1894. (Parzival pl.. nem tárgyaltam a főszövegben.

magyar őstörténet. a z o n b a n B i z á n c mellett az a r a b o k az összekötők a görög és a reneszánsz t e r m é s z e t t u d o m á n y között. 1. Ö n á l ó b b történetfilozófiai e r e d m é n y e i k is a milieu vizsgálathoz kapcsolódnak. folytatása a humanista világkrónika és az enciklopédikus irány . 1. szanszkrit források. folytatta Melanchton és a protestáns pedagógia. a mesterdalnokokban is volt valami törekvés az öskeresésre. (Követője J e a n B o d i n 1529/30 —96/o7 1. a már emiitett SuetoniusHieronymus féle Catalogus illustrium virorum. folytatása a história litteraria és a história eruditionis (Lempicki nem említi. leghíresebb Rcmigius de Auxerre müve. (Ibn K h a l d ú r (*1332) a társadalom filozófiáját nyújtja kultúrtörténeti alapon a milieu hatásából i n d u l v a ki. folytatói a német Ordensdichtung és Trithemius . Ehhez járulnak a középkori eposzok lelső Gotfrid von Straszburg irófelsorolásai. ezekről bővebben a következő fejezetet). 3.30 Fü g g e lék: N e m hagyhatjuk említetleniil az arab történetírást. az iskolai használatra készült kompendiumok . Négy forma használatos. 2. 4. a Diogenes Laertius által kezdett Filozófusok élete a tudóst emeli ki. fejezet. (L. sz-ban újra. J a p á n t megemlítik) tágítása az ő é r d e m ü k . apologéta célzatú. K ü l ö n ö s e n a tér (utazások. 4. fejezet. Cyriacus Spangenberg 1598 az özönvíztől kezdve az összes lehető népeknél kutat fel adatokat a mesterdalnokköltészetre. a krónikák irodalomtörténeti kitérései.) .) lalható össze a kérdés. 4. b á r közvetlenül csak a „ k ö z é p k o r " végi tolerancia gondolatra hatott a kereszteshadjáratokkal k a p c s o l a t b a n . ezt kiadták a 17.

az államnak az egyházzal szemben való felsőbbségét egyházi emberek is igazságon felül van egy elismerik (Occam 1270—1374) . humanizmus. A romantika „Andacht zum Kleinen"-jéig a misztikus természetfilozófián és a szenzualizmuson át megszakítatlan út vezet. közös azonban mindháromban a teljes ellentét a megelőző korral szemben. miszerint a vallásos és követői). Ezek mellett a végeredményben exkluzivtudós mak indulnak meg. reformáció. Pál apostolra emlékeztető 1 hármastagolású kon- Henry Thode Assisi Szt. . mely a dogmatikusan megalapozott rendszerek helyeit a kis dolgok. A „középkori" felfogás bomlása több irányból is megindul. Reneszánsz.1 Egyikük sem törődik a hivatalos világfelfogással. jellegű megmozdulások mellett a hívők legalsó rétegéig ható ébredési mozgalFerenc (1182—1226). Assisi Szt. a természet felé fordul és fanatikus idillizmussal várja a közelítő utolsó Ítéletet. iyesféle kérdések nem is érdeklik őket. humanizmus és reformáció mozgalmainak új értékelése törte meg. 3. 1. A n a I y s i s. Szent Ágostonnal ellentétben lévő. A tomisztikus egyházfilozófia ellenzői nem hisznek a dogmák bebizonyíthatóságában (Duns Scotus világi 1265?—1308) .Második rész HOMO. » A Szent Ágoston-féle korszaktagolás kereszténységszerte elismert uralmát a reneszánsz. csak Joachim di Fiorinál van új. a kétféle igazság (duplex veritas) gondolata is terjed. Joachim di kívülre szakadt eretnekek a Fiori (1165—1202) és az Egyházon teljesebb filozófiai igazság kevesek számára (Averroes 1126—1198 képviselői ennek az új vallásosságnak. Ferenc természetérzésében látta az újkor előkészítőjét. Ezek a mozgalmak sok tekintetben egymással is ellenkeznek.

reformot sürgető vallásos élet kérdéseit még egyszer megoldani véli a misztika (francia misztika.) A z alul-feliil bomló.2 I. 4 A misztika jelentősége mindazonáltal nagy szerepet játszik a történelmi íelfogás további alakulásában. vagy legutóbb a múlt század második negyedében a mormonizmus. Suso (1295— 1366). Az egymásután megnyíló három ég látomása formájában jelenik meg előtte a világtörténelem az 1260-ban bekövetkezendő utolsó ítéletig. ég (Szentlélek) Új kijelentés3 újjászületés az égben caritas tökéletesség istenszeretet szabad ember napsütés nyár liliom (Fiú) Újszövetség isteni könyörület kegyelem bölcsesség istenhit gyermek hajnalpír tavasz rózsa (Az utolsó három képsor már a természet felé forduló organisztikus gondolat csíráit mutatja.1 A vallasos mozgalmakkal párhuzamosan halad a műveltség ellaicizálódása. 25. Goethe (különösen a Faustban és a filozófiai megjegyzéseiben). de általánossá már természeténél fogva sem lehetett. a fenti 1260 Dániel VII. kétidökig és félidőig" (az összes magyar fordításban pontatlan a duális !) Ez 1 | 2 | l /i 3Vü idö azaz 3Va év. 2 .32 strukció. Ezékiel egy helyének magyarázata szerint egy prófétai nap egy közönséges esztendő.). Tauler (^300 k. ég (Atya) Ószövetség betüvallásosság törvény tudás istenfélelem szolga csillag tél csalán > II. —1361). Hegel sok gondolatot vettek át belőle. német misztika. A reformáció (A Theologia Teutschot sokáig Luthernak tulajdonították).—1329). a kritika és a hitetlenség csak fokozatosan terjed. Ez azonban nem jelent vallástalanodást. ég — > III.. 31/i év 1260 nap. Theologia Teutsch (1516) a mindennapi élet és a vallásos elmélyülés egyesítésével. Pl. Böhme. 3 Az új kijelentés várása kísérőjelensége igen sok vallásos világképváltozásnak (izlám. A kora-reneszánsz újjáA vallásos „történeti határidőszámításnak" az alapja az összes világvégét váró szektánál Dániel könyve és a Jelenések könyve. Eckehart mester (1260 k. alapján „jött ki" „s a fenevad kezébe adatnak ideig. tehát 1260 év. Ezeknek a homályos helyeit vélik mindenféle számmisztikával kimagyarázni.

A teologizálás külömben sem szűnt meg később sem. Herder.. először Bologna 1496 7 Individualizmus volt korábban is. hogy a középkori kollektívvallásosságot individuális hit váltja fel. Légy te a magad akarata szerint saját becsületedre a magad mestere. c. a reformáció pedig teljes egészében vallásos mozgalom. Ezért nem lehet az előbbi két fejezetet sem az esetleg természetesnek látszó Theologia szóval összefogni a Kosmos helyett. valamint a vallásos történetfilozófiák alapjukban teológikus beállítottságúak.. hogy a történelem semmi újat nem hoz. 43. az ember a középpontban másrészt. „A világ közepébe helyeztelek. most pedig az ember felől. görög bölcselet. . kortagoló jelentősége nem volt. A külömbség a kozmikus keret egyrészt. az egyén ennek a módosította megjelenési formája. Bernheim 28 l. Az embert tekintik. 7 A túlvilági örökkévalóság helyett az egyéni hírnév halhatatlansága. — Megjegyzendő. sem halandónak. hogy az emberekben van valami közös." E gondolat megvan már Thukydidesnél. Lotz János: A történelmi világkép 3 5 . változatlannak.): „Az emberiség mindig ugyanaz. Jüan Harte. hogy az állatvilág legalsó lépcsőjére süllyedj. a célja a kor költőinek. hogy eddig felülről. (Költőkoronázás: Petrarca 1341ben. Leibniz. „ember nélkül Isten sincsen" gondolata. A z ember kerül a világkép középpontjába." A z egyéniség és az ember méltóságának tudata lesz a legfőbb értékké." Ugyanígy Hume: Essay concerning humán understanding 8. de világképalkotó. 1.33 születésgondolata éppen a belülről születő vallásos megújhodást célozza. melyet a borostyán szimbolizál. A döntő különbség az. 8 Az emberiség egységének a tudata az egész korban uralkodó. Nem teremtettelek sem éginek.) A z ember és viszonya a természethez. dése a korszak tudományának. hogy azonosak. de az istenség legmagasabb szféráiba is felkiizdheted magadat. Cardano stb. 5 A különbség az. Rienzo megkoszorúzása 1347-ben stb. a próféták (Troeltsch mutatott rá). (id. Legélesebb kifejezése ennek az Angelus Silesiusi. vagy napjainkban Berdjajev. hogy a dolgozat bevezetésében az állt. sem halhatatlannak. „Az emberiség annyira ugyanaz. nem az. c Oratio quaedam elegantissima de hominis dignitate.)* ez a központi kérlényegében egynek típusnak környezeta lélektani elemzés. P. valami kozmikus Abszolutum felől nézték a világot. — mondja az Úristen Ádámnak Pico della Mirandola (1463—94) híres beszédében az ember méltóságáról/1 — Hogy szabadon szemlélődhessél köröskörül. de ott nem tudja áttörni a körbenforgás gondolatát. Innen indul (Petrarca. íróinak és politikusainak. sem földinek. . szabadon rajtad áll. Machiavelli : Discorsi III. Goethe Urpflanzeje hasonló gondolat.

Giordano Brúnó—Spinoza—Hegel.) A z eféle bölcselkedések egybefoglalója a természetfilozófia. melynél nem hangsúlyozódik többé az Augustinusi keretbe való beletartozás.12 Az egész világfolyamatot bizonyos esztélicizmussal nézik. asztrológiáról. „A természet ugyanaz. „la découverte de l'homme" . A z Ádámmisztíka két korai terméke Langland Piers the Plowinan-je és Johannes von Saaz műve: Die Gespráche des Ackermanns mit dem Tode.. (Michelet: Hist. 18. ö. Ez pedig tele volt keleti (egyiptomi. fej. a fizika. Patritius 14 0 . mint Isten műremeke. Ren. quod deus. „az" ember. bölcsek köve kereséséről. Telesius (1508—88). in Italien 1868. bár a gondolat útja még nincs felderítve. — Laurentius Valla : De Voluptate 1431.) erősen polemizál evvel a felfogással.34 A tipikusan felfogott individuum11 jelképe Ádám. (1400 körül) a keletkezésproblémákra fordítja a figyelmet. hogy az újkori európai kultúra nemcsak görög gondolatokon alapul. az A verroes-féle Aristoteles magyarázat. de belőle fakad a kor diadalmas természettudománya is.) nyilvánvaló. 11 Az egységes szemlélettel függ össze az „uomo universale" gondolata.10 A z élet testi oldalát nem nyomják el és a keresztény dualizmust az emberi egység gondolata váltja fel. babilóniai és perzsa) spekulációkkal. A természettudományok előtérbe nyomulása és a mögöttük levő természetszemléleten alapuló világnézet14 szabja meg a kor történetszemléletét. történelmi tagoA köztudatba átment. v. 2. de la Francé 1855. und Ref. hogy a reneszánsz felszabadította az embert. Számbavéve tehát az arab átvételt is (1. századi angol-francia (Hobbes-LockeRousseau) „szerződés" elméletekkel. A differenciálódás mindig tudományos korlátozást jelent. alchimiáról. 13 Aristoteles kétféle irányzatban éledt újjá.11 Ez a monizmus evilági és pantheista miszticizmus szorítja ki a transcendentalizmust. elsősorban Plotinos közvetítésével jutott el a reneszánszhoz. Platón a neoplatonisták. mint az Isten. az anatómia. A misztikus természetfilozófia képviselői elsősorban olaszok . majd a kémia. népszerűvé Burckhardt tette (Die Kultur der Ren. aut fere idem. Lessing róla irta egyik Rettungját. Fontos még a platonizmus a számszerüség kidomboritása miatt is. 10 Bizonyosan összefügg a 17. ind. mely tagadta a személyes túlvilágot (innen a humanista költők hírnévkeresése) és alexandrista. vagy majdnem ugyanaz" — mondja Laurentius Valla (1431). (A természet.13 Ez a természetfilozófia magában foglal ködös spekulációkat is a mágiáról.) Burdach (Hum. melynek az egyházmentes Aristoteles és Platón tanulmányozása (flórenci újplatonista Akadémia 1459) adta meg az alapját. 12 „Idem est enim natura. Az ellentét talán feloldható a fenti fogalmazással. Cardanus (1501—71).

a szenzualizmus és a racionalizmus eredete. Herder. hogy a racionalizmus előbb ér el eredményeket. belülről j ö v ő . a páli levelek. a Jelenések könyvében új ég és új föld. sohasem univerzális. k é p z e l i k el a történeA z időo r g á n i z m u s gondolata hat. 17 mint m e g ú j u l ó életvalóság. M i n d i g a saját E z a sajátszerű ellentét van meg p é l d á u l az egész k o r n a k az ó k o r h o z v a l ó viszoidejük megifjodásáról szólnak és mégis meg m e g ú j u l ó virágkorokat és a régi nagy idők visszatértét érzik. a biológia és a kémia azonban ilyennel nem rendelkezett. Az természetes. az indus lélekvándorlás neoplatonista közvetítéssel. . Möser). a Gyermek eljövetelébe vetett hit. német : Paracelsus (1493—1541) . a reneszánsznál élmény. 3* 18 . 17 Ez az organizmusgondolat lényegesen különbözik Szent Ágostonétól. Giordano Bruno (1548-1600). mely mindig részleges. ír ' A természet a m á r említett m ű v é s z i erőn k í v ü l egyrészt meg. . A dolgozat első része. Ennél az emberkorok képek az egységbefogott emberi haladás vallásos tartalmának az érzékeltetésére. 1 8 A z újjászületés lami megholtnak a feltámasztása. 15 Ide kapcsolódnak a természetes jog és a természetes vallás később kialakuló törekvései. a nem igen emlegetett tavasz. marad benne valami a dolgok hullámszerűségéből. ö. Galilei (1564-1642). — Az organisztikus analógiák inkább a kor első felében hatnak. Üjra feléled a korforduló után (Winckelmann. i* Itt keresendő. hiszen „nyelve" a matematika már megvolt. Campanella (1568-1639) (Utópiájával!) . francia P. (Hildebrand kutatása. főként pedig a gyakran emlegetett egyiptomi csodamadár. a poraiból 500 évenként megújuló Phoenix. és nem az angol és francia „néplélek"-ben. az őskeresztény misztika (Nikodérnus beszélgetése Jézussal az újjászületésről). Rienzo. Általában az egész felvilágosodás problémaköre majdnem teljes egészében itt alakul ki és ez jogossá teszi az egybefogó nagy fejezetet. A módszeresebb természetvizsgálódás is megindul: Lionardo da Vinci (1452—1519) . a franciák csak később kapcsolódnak bele.) Elsősorban. a kettő más-más szemlélet eredménye.35 íását is. a második részben inkább mechanisztikus gondolatok uralkodnak. Kepler (1571 — 1630) és mestere a dán Tycho de Brache (1564—1601). németek Kopernikus (1473—1543). k. n y á b a n is. Az újjászületés gondolatában igen különböző eredetű motívumok egyesülnek és kereszteződnek. V. az Analízist. (pl. a görög palingenesia. e l m ú l t n a k a visszatérése. másrészt mint logikus m a t e m a t i k u s törvényrendszer nyilvánul A természeti jelenségek analógiájára lem menetét. (L.) E n n e k a gondolatn a k a segítségével k ü l ö n b ö z t e t n e k (1529-97) . Ueberweg 111. Gassendi (1592—1655). az nem vaMégis lás-hervadás-pusztulás-való beleszorítása a z o n b a n meglehetősen laza kereszteződik a k o r újjászületéssel. a mesék c s o d a k ú t j a . Elsősorban az nek a szerves élet és gyakran kategóriáiba-születés-növekedés-virágzás-hanyatmásik azonban kedvelt gondolatával. .

Legfeljebb azokra a környezeti tényezőkre vél rámutatni a milieu-elmélet.) 10 .19 A természetfilozófia intuitív és különösebb módszeres vizsgálatok nélküli általánosítás volt. A természet a matematika nyelvén van írva — mondja Galilei. nem az összefogó egész.) A kapcsolat is megvan. A determinizmus azonban nehezebben valósítható meg a történettudományokban mint a természettudományokban. hogy a matematika a természet kulcsa. mint nem tudós munka). (1. a zenében is felváltja a homofonzenét a polifon. A valóság csoda nélkül való. a menynyiség. mely absztrakt lévén. még Daniénál. história litteraria) néha a fenti természeti analógiák felületes alkalmazásával.36 selejteznek ki hanyatló időket. amelyek megszabják a „fejlődés menetét". A természet felfedezésének élménye a nem túlságosan hosszú pantheista biológikus természetfilozófia után az élettudományok háltérbeszorításával a matematika segítségével jobban megalapozódott mechanikában szűrődött le. (Az újabb hullámelméletek nem a reneszánszból. (Mindezek a gondolatok már megvannak Lionardo da Vincinél. hanem az elem. Averroes közvetítette Nyugatra és elsősorban Párisban tanítják a 13-ik század közepén Brabanti Siger és tanítványai Pierre Dubois és Páduai Marsilius. ezért nem más a történelem sem. Machiavellinél. A z analízis a kielemzelt részek okozati összefűzésében látja feladatát. nem a történés lényeges formája. matematikával is elérhető. így az egész történelemszemlélet hullámszerűen organisztikussá lesz. hanem a polaritás gondolatából erednek. annalisztika. Kialakul az a történet és szellemtudományokra is kiterjesztett felfogás. mely egy cél vagy tétel igazolására szolgál. ez a folyamat matematikai alakba önthető. lexikon vagy más évekre vagy évszázadokra darabolt halmazmunka formájában (pl. A környezethatás ókori Bizonyos hasonlóság van az ókori körbeníorgással. az idő. törvények szerint folyik le minden jelenség az ok és okozat kapcsán. Ilyen tudománnyá vált a reneszansz-lélektan.) Itt lelhető meg a kor történelemszemléletének a lényege is. A különbség az. valamint alább az irodalomtörténetekben. A kor élménye a szám. mint adathalmaz (az elegáns humanista történetírás hamarosan oldalra szorul. A szilárdan megalapozott tudományos kutatás a matematika segítségével indul meg és különösen a mechanikában ér el eredményeket. hogy itt a körbenforgás hullámszerű folytonosságban oldódik fel.

A képet csak a középkorral szembehelyezkedő összes irányokat egységesen tárgyaló kutatás tenné világossá. Hum. I. és jelentőségében. — A gondolat utóélete megszakítatlan folytonossággal vezet a legújabb milieu-elméletig. 1. pl. 23 A humanizmus és a reneszánsz a legújabb kutatások. elsősorban Burdach szó. 21 Levele Pirkheimerhez 1518. de a négybirodalom gondolatát meg sem említi és szívesebben használ ókori forrásokat. Mill és H. másodsorban a görög kultúra) felfoAz ókori (görög és arab) vonatkozásokat 1. Az sem áll. (Mechanika (Newton). az eszme kifejlése nem probléma a kor számára. hasznos példatár lesz. 22 Nem áll az. melyből tanulni lehet." Az idötudat igen erőtlen. St. Comte — v a l a m i n t a kémia (Lavoisier). [1529(30?)— 96(97 ?)] teszi.. und Ref. de pl. Sabellicus (1436—1506) Enneades sive Rhapsodia historiarum (!) című művét.20 A világszemlélet alapja a hit a jelen nagyszerűségében. O seculum ! o literae ! iuvat vivere ! — lelkendezik Hutten21 és szavai a kor határtalan optimizmusának a kifejezőiDe ez a jelenmámor egyúttal azt is jelenti . Petrarca pl. után sem különíthető el. geschichtliches Bewusstsein. rész. Machiavelli.Taine. Simon. összehasonlító anatómia (Cuvier) — a n g o l induktív filozófia (J. a humanizmus pedig tudományos és irodalmi. amit Croce állít (Zur Theorie und Geachichte der Historiographie 218. Spencer) s biológia (Darwin) —>. A z egész korszemlélet viszonya a múlthoz legélesebben az antiquitas (elsősorban a latin. hogy megszűnik a világtörténelmi érdeklődés. hogy a mult nem önmagáért vonz. inkább az ókorismeret nőtt. másrészt nemzeti eszme van a humanistáknál is. az Ige. félbenhagyja világtörténelmét és helyette a római hősökről ír. 20 . Evvel elvész a keresztény világkép áldinamitása is és az idők folytonosságával nem törödő ahisztorizmus lép helyébe. részletes pnálló történetfilozófiai vizsgálódások tárgyává Jean Bodin. alább. 22 A történetietlenség elsősorban abban nyilvánul.és fogalomtörténeti müve. Elrendezésében ez is a humanista annalisztikát követi.37 elméletét korán felelevenítik. Az ókor a reneszánsznál is tényező (Rienzo — újjászületés gondolata). minden különösebb elrendezés nélkül keveredik benne az anyag.): „Der Renaissance gab ihre Gebundenheit an die Antiké ein scheinbares. hogy a reneszánsz politikai és művészeti mozgalom (a kettő nem egységes kultúrterület). A z egész reneszánszhumanista történetírás-1 mindössze egyetlen egy világtörténelmet alkotott. St. október 25-éről. Scherer. Ren. A „levés". Erasmus világpolgár. L. differenciálszámítás (Leibniz-Newton)—^ a felvilágosodás történelemfilozófiája — C o n d o r c e t .

Ebből az öntudatból fakad a régiek és a modernek harca. című munkája. A z ókor antiquariumi példatár mind erkölcsileg. jellege „tudós". Az ókor tekinlélyének teljes megszű20 24 . század második felében történik. Terentius. Plautus. de ezen belül alig elkülönült.Rimay Balassiban a tudóst gyászolja. dtchen Lit. így alakul ki az ókor példáin gyakorolva a modern irodalomtudomány. Dialógus de tribus vatibus florentinis (1401) írja: Atque ego non videó — nec mehercule id me movet. Boccacio)! non sint omni humanitatis ratione inter veteres illos adnumerandi". Már Bruni 1401-ben2s egyenrangúnak tartja Igen jellemző erre a következő idézet az ókori források döntő szerepéről vitás esetben. — A francia Querelle des anciens et des modernes meglehetősen kései jelenség. de megvan már a saját problémaköre. 1. Svetonius." így pl. az alább említendő Crinilus De poetis Latinis libri V. semhogy az ókor gyámságát és ezzel a maga epigonvoltát tartósan elismerte volna. 27 A középkori irodalomtörténeti formákat éppen az uralkodó teológiától való függőségük jellemzi.) Azonban az ókornak megvan a tekintélye24 és a latin irodalom. de a humanizmus sokkal sajátvonatkozásúbb életforma. 48. 28 Leonardo Bruni Aretino. mind íróilag (Cincinnatus. önelvüvé lett. liaec autem verisimilia appelari mereantur". id. Mucius Scaevola. mind hű köztársaságiak. magába foglalja az összes szellemtudományokat. ókori tárgyakról történeti szempontból alig írnak (pl. egyetlen latin irodalomtörténeti kompendium van csupán. 26 módszere filológiai.38 gásában fejeződik ki. egybeesvén a dolgozat fejezethatárával. Regulus. quod cives mei sünt — cur hi |(scilicet Dante. Brutus. írott emlékekhez tapadó. Az ókor a humanizmus szemléletében teljesen sztatikus. „Eam inter quaecunque vetera et nova rerum gestarum monumenta differentiam esse reor.27 Aristoteles Poeticájának és a latin íróknak kezdetben normatív erejük van. ut illa vera. 25 A z irodalom fogalma igen tág. de az egymásmellettiség gazdagságában az egyéni stílus értékelésével. — valamint Livius. Patrarca. ha nem is a történés időbeli egymásutánjában. Scipio.) a humanizmus és reformáció irodalomtudományáról szóló fejezet legelején minden különösebb megokolás nélkül írja: In dem Geistesleben des Humanismus und der Renaissance liegen die Quellen der modernen Literaturwissenschaft zu suchen. Természetesen az irodalmi önelvűség a kultúra egységének bizonyos bomlását jelenti. 25 Lempicki (Gesch. 1. Horatius. Manetti (1396—1459) Históriáé Tistoriensis libri tres 1. Cato. Fueter 25. Vergilius. Ovidius. 1. gesch. d. — A „szép"-irodalom kiválása a 18. 998.

. Laurentius Valla (1407—57) bebizonyítja a Konstantin-féle adománylevél hamis voltát. hanem hallgatólagosan mellőzik az ilyesféle adatokat. nése azonban csak Rousseauval és a Sturm und Dranggal következik. az irodalomtörténetírás kezdetei és a nemzeti öntudat felébresztése által. Giraldi Cinthio pedig 1554-ben Aristolelest. 29 Rendesen nem mernek nyíltan szembeszállni a középkori felfogással. 64. 30 A kételkedés a bárok „fortuna" gondolatban és a felvilágosodás szkepszisében folytatódik és egészen a jelenkorig (pl. mert a biblia nem foglalkozik fizikai vizsgálatokkal. hanem emlékezetét használja." Kepler: „A Szentírásból akarod bebizonyítani. Janus Pannonius az újabb írók nagyobb leleményességét hangsúlyozza a tárgyválasztásban. A német klasszicizmusnak vajmi kevés köze van az ókorhoz.39 Dantét. De incertiludine et vanitate scientiarum 1527. A dualizmus helyébe monizmus. Kialakulnak az autonóm kultúrideálok és az irracionális vallási dogmatizinussal a racionális tudományos vizsgálódást állítják szembe. mely a reformációhoz vezet át bennünket. pszichológia. történelem. Charron (1541-1603). 29 Lionardo da Vinci: „Aki tekintélyre hivatkozik. 1. nem értelmét. M. az irodalmi tudat kialakulása." — Galilei: Jöjjetek okokkal és ne idézetekkel. ez az állítás meggyalázása a szent könyvnek. Platina (1421—81) a pápai állam történetét írta meg erősen racionalizálva. A kollektívszemléletet individualizmus váltja fel.150 A középkor világképe ezekben a mozgalmakban polárisán átváltódott. Lessing) követhető. 31 Lempicki i. müvelésével. A csodát elvetik a természettudományos gondolkodás eredményeképpen. ehhez hiányzott belőlük az erkölcsi bátorság. Montaigne (1533—92). hiszen érzékeink világáról van szó. A bírálat elsősorban az Egyház érdekei ellen fordul. Agrippa külön könyvet írt róla. mint multat kezeli és a jelen irodalomtörténeti tudata diadalra jutott. Még a felvilágosodásnak is a római nép a kedveltje (a sztoikus morál). A z új öntudat a kritikában nyilvánul. A kritika igen gyakran szkepszishez is vezetett. Th. nem papirosvilágról. Machiavelli. Wimpheling az ókor fölé helyezi a jelent. filológia.31 A humanizmus és a reneszánsz evvel az átváltással megvetette az irodalomtörténet alapjait is a rokontudományok. hogy a Föld nyugszik ? Én pedig azt mondom. a túlvilág felé tekintő világtagadás helyébe életigenlés. Petrarcát és Boccacciót az ókor íróival. A természettudományban ezer Demosthenes és ezer Aristoteles sem teheti a hamis tényt igazzá. pl. m. P. poétika.

) és Erasmus (1467/o—1536. 37 A protestantizmus igen különböző irányokat foglal magába. 34 Luther maga is ágostonrendi szerzetes volt. Mivel a protestantizmusnak'" nem volt meg az univerzális szervezete.i Voltak azonban kapcsolódó pontok is az új törekvésekkel. 3t. az ő művét Hübner (1688—1731) a kedvelt lutheri katekizmusformába öntötte. Melanchton átdolgozása (1558—60) tudatosan szembeállítja a vallásos lutheránus felfogást az új olasz történetszemlélettel. bővebb földrajzzal Horn is (1620—1670). ^ Fueter Geschichte der neueren Historiographie. A protestáns Kálvin is hasonlóképen töri le az ellenkező törekvéseket. sőt az ellentét még élesebb. mint a katolikus egyházzal.34 Cárion Chronicája (Wittenberg 1532. 19252. 1. mivel a katolikus egyházban a vezetőség nagy része is valójában az új eszmék híve lett. 33 Cysarz (Deutsch Barockdichtung. dass religions und dogmengeschichtlich angesehen der Protestantismus und insbesondere sein Ausgangspunkt. új keretre volt szükség. a következőképen állítja szembe Luthert és Erasmust: Erasmus Gestalt ohne Inhalt < — > Luther Gehalt ohne Form.35 — Ennyiben a protestantizmus is csak régi kérdések új megválaszolása volt." Ugyanígy állította Troeltsch Augustinust (1915-ben) is közelebbb az antiquitáshoz.32 A lutheri és a humanista életforma gyökeres ellentéte Luther (1483—1526. 186—189.) a hat korszak és a négy világbirodalom alapján épül fel. Servet elégetése 1553 a másik részről. . A protestantizmus két főiránya a német lutheránus metafizikus és az angol-kálvinista empirizmus között is nagy a külömbség. (Giordano Brúnó elégetése 1600 és a Galilei elleni eljárások (1616 és 32) az egyik. Sleidanus De quattuor imperiis-a (1556. úgy hogy itt csak bizonyos általánosításról lehet szó. Mivel lényegében vallásos mozgalom volt. mindkettőben megmutatta azonban az áttörés csiráit.33 A protestantizmus képe továbbra is a Szent Ágoston-féle marad. dennen eine neue Antwort zuteil wird. Troeltsch : Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt 32 1. 1911.) már címében elárulja beosztását s a 18.40 A reformációnak a humanizmushoz és a reneszánszhoz való viszonya kétoldali.) vitájában robban ki és szakad el egymástól. eine Fortsetzung katholischer Fragestellungen.3. melyben nagyobb szerepet kapott 32 A tridenti zsinattól (1545—63) kezdve megindul a katolikus reakció is az inkvizíció fokozotabb munkájával. Ugyanezen az alapon áll. die Kirchenreform Luthers—zunáchst nur eine Umbildung des Katholizismus ist. Bevezetés".: „Das wichtigste ist. századig kedvelt tankönyv marad a protestáns iskolákban. a fenti ellentétek éppúgy szembeállították vele az új irányokat.

a humanizmus számára az ókori irodalom volt a minta.41 A németeknél Ez a viszony sajátságosan ismétlődik. hogy Luther mennyire szerette az időbeli művészeteket." — teljesen tarthatatlan álláspont a képzelet játéka.") Reimmann a 13. . mivel itt az unita Italia eszméjének nem volt meg a vallási ellensúlya. . Különösen Melanchton (1497— 1560) ment át sokat a humanizmusból. 40 Cysarz: Deutsche Barockdichtung 4 . A z új kor tudata kezdettől fogva megvan. A humanizmus filológiai és kritikai eredményeit is szívesen vette a reformáció. természetesen mindegyikük a saját képére és hasonlatosságára képzeli el a multat. Kálvin (1509—1564) kezdettől közel állt hozzá.39 Történelmi következményeiben legfontosabb kapcsolat azonban az." 38 . non dubitamus in toto orbe germaniam ceteris prestare nationibus. — Érdekes ötlet a fentebbiek támogatására az. A reneszánsz előtt az ókori Róma nagysága lebegett. a prédikációt és a zenét. folytatása a felvilágosodás jogszemlélete. Ezen a kapcsolaton épül fel egy új jogi felfogás. Wimpheling és Trithemius az az olaszokkal verseng .41 az egyén. hanem a katolikus egyház ellen irányuló módszer volt. Ezért nézik le a nem-itáliai barbárt [Janus Pannonius is szenved magyarországi volta miatt]. man lernt das Ganzé seincs Lebens zu überschauen. a többi népeket vetik meg). (Wimpheling Epitome Conclusio Folio XLI: „ . hogy megújította a költészetet. 1 : „Der Luthermensch vergisst und verzeiht nicht . így alakul ki a máig szokásos történelmi korszaktagolás: ókor — középkor — újkor. hogy mindhárom szellemi mozgalom megveti a megelőző kort és eszményüket az azt megelőző korban látták. . Liber VI. (Ez az öntudat még fokozottabban megvolt az olasz reneszánszban. század elején a francia Bouhoursral szemben védi a német irodalmat.38 A sértett németek meg. de ez sem áll meg. 3U Eredete az ókori sztoikus jogfelfogásig nyúlik vissza. Boccaccio megírja Dante életrajzát. . különösen Luther fellépése után. a reformáció40 előtt az őskereszténység állt példaképpen . különösen a németet. amennyiben nem életforma. ami viszont Zwittingert szólítja a porondra. közben ócsárolja a magyart. seine Entschlüsse aus weitesten Perspektiven meistern : Das sind Keime historischen Sinns. Petrarca). (Dante. Ez a keret bizonyos fokig az állam által volt meghatározva és így ennek is szerepe van a nemzeti öntudat felkeltésében.: „Petrarca redintegravit poeseos. Scaliger (idősebb 1484—1558) Petrarcáról mondja. különösen angol (protestáns és deista^ közvetítéssel. 41 Scaliger: Poetica.

ki „utánozta a természetet és élőembereket rajzolt." Beatus Rhenanus Erasmus barátja volt.42 Trithemius mondja ugyanezt (1486): „Petrarca a humanitas hosszú hallgatás után meghalt irodalmát — hogy úgy mondjam — az alvilágból visszaidézte a felvilágra. Azonban a cáfolat sem váratott sokáig magára Jean Bodin (1529 (30?) — 1596 (97?) Methodusában szétzúzza azoknak az érveit.43 A z új kor és az antiquitással való kapcsolat tudata az olasz reneszánsz korszaktagolásában döntő szerepet játszik. akik a Trithemius : Catalogus scriptorum ecclesiasticorum : „Petrarca. m. ö. 31. Az újjászületés Cola di Rienzi tribunatusságával (1348) következik be. ö. és Moritz Ritter: Die Entwicklung der Geschichtwjssenschaft an den führenden Werken betrachtet I 1919. a barbárok betörése. 43 Beatus Rhenanus: Rerum germanicarum libri tres. Konstantin megtérése (!) és a birodalom székhelyének Rómából. azután a hanyatlás Konstantintól és Silvestertől (Vasari előtt már Filippo Villani (1325—1405) mellőzi a középkori művészeteket). Giottoval indul meg az újjászületés. 44 Istorie fiorentine (1525) I. 1): „Hoc vero mirum. 42 . az Egyház növekvő befolyása jellemzi. m. ha46 ladás. in média aut enim vetustiore quae ad nos maximé pertinet. Konslantinápolyba való áthelyezése miatt. v. tökéletesség. quod in Romana antiquitate cognoscenda diligentissimi surmus. Scultori ed Architetti 1550 Florenc. A z olasz humanizmus szokásos kényelmességéhez híven ezen a ponton sem száll cáfolólag szembe az egyházi felfogással. mikor azon csodálkozik. 71. Burdach és Fueter i. negligenter cessamus. Előszó.44 Hasonlóképpen periodizál Vasari (1511 — 74) is. a következő kort. qui litteras humanitatis post longa silentia mortuas (ut ita dixerim) ab ínfcris revocavit ad superos. Lempicki id. hogy a római ókor kutatása mellett a középső kort és a rájuk vonatkozó régit elhanyagolják ( középkor és germán őskor)." A restauráció fokozatai: első ellenhatás a barbarizmus ( középkor) ellen."42 Beatus Rhenanusnál (1486— 1547) pedig a fogalom a legpontosabb fogalmazásban előfordúl. Burdach és Fueter i. v. Epistula nuncupatoria Ferdinánd császárhoz (Basel 1531) (id. m. Vasari: Le vite de" piú eccellenti Pittori. Machiavelli (1469—1527) az első kort a római birodalom bukásával zárja. Elől a görög-római virágkor. a hanyatlásét.

hogy Gatterer (1727—99) az ókor és középkor határát a kor vallásellenes törekvéseinek megfelelően nem egyháztörténeti eseményben látja. Másrészt azonban benne is megvolt bizonyos újjászületés. história nova (újkor.ogy a felosztás 18. A fejezet kezdete : Inveteratus error de quattuor imperiis . bár súlyos támadások is hangzottak el ellene. mely az új irányok J. Zeitz 1688) és ezzel a reformáció erősen nevelő irányzata biztosította a gyors elterjedést. 4U A fentiek alapján tehát nyilvánvalóan téves az a közkeletű felfogás |. Zeitz 1688.) 48 4. Cellarius Kristóf47 (1634 — 1707). Irodalmat 1. csak a romantika látott a középkorban „éjszakát". história antiqua (ókor) Nagy Konstantinig. m. 1. Bauer i.40 A reformáció. századtól ezt a hármas beosztást. Methodus ad facilem historiarum cognitionem. mindössze annyi változás történt. 2. sőt az augusztinusi felfogás mindinkább tarthatatlanná lévén. A középkor aláértékelését is elfogadták. Mindössze a középkor és az újkor határát csereberélték 1453. a tiszta őskeresztény tan újjászületésének a tudata és a katolikus középkor gyűlölete. Bél Mátyás tanára bevezeti az iskolai oktatásba a „középkor" fogalmát (História medii aevi. Zeitz 1677. Caput VII. história medii aevi (középkor) 1453-ig. így gyakorlatilag a reformáció i í elfogadta a történelem hármas beosztását. História nova. hallei történész. Cellarius: História antiqua. . qui quattuor monarchias aureaque secula statuunt. középkor-újkor határának vitájánál.) Cellarius tagolása: 1.43 „négy monarchiában". Halle 1687. Bodin . Az iskola és vele az általános történelmi tudat. A kérdés további története. ebben a „beidegződött tévedésben" hisznek.48 49 A z ó-közép.1 . hanem 476-ra a nyugatrómai birodalom bukásának időpontjára helyezi. . (Idézetek az 1610-es genuai kiadásból). — A 19 század végén az újkort is kettéosztották újkorra és 1789-töl legújabb korra. elfogadta a 18. Bernheim. mint láttuk. századi protestáns teológusok munkája (pl. távol állt ezektől a gondolatoktól és történetfilozófiája Szent Ágostoné maradt. Paris 1566. m. Konstantinápoly elestéig és 3. " 47 Fueter i. Burdach. de csillagfényes éjszakát.és újkorra való beosztás. 1517 és 1492 között és újabban mintha megállapodott volna az iskolai oktatás ez utóbbinál. 188.) A felvilágosodásnak tetszett ez a „sötét középkori" lefokozó felosztás. Confutatio eorura. éppen ez juttatta diadalra az új periodizálást. (A kifejezés különben már Cellarius előtt is előfordul a liittichi Rausinnál 1639-ben és Voetius holland egyháztörténésznél. História medii aevi. Cellarius születési évét 1638-ra teszi.

Alakja a korai reneszánsz típusa: keveréke a vallásos elragadtatollságnak. A dualizmus megszűnik. a nemzeti büszkeségnek és egyéni hírnévkeresésnek. mint életrajzok halmaza (Vasari.44 szubjektív állásfoglalásának az eredménye volt. író lexikon.) 63 Boccaccio az őse a meginduló művészéletrajzoknak. pünk^sdnapi lovagfürdő 1348). so . az egyházi vonal aláértékelt csökevénye a középkor. A z eseményeket nem az időn. Dante (1265—1321) már mutatja az átmenetet. A jellege keretnek. a levésen keresztül nézik. 51 A középkori latinra kétféle ellenhatás jön: 1. az első modern írói életrajzot. megírja Dante életrajzát (La vita di Dante) nemzeti nyelven. a tárgya a következő résznek. Evvel természetesen a korszak analitikus jellegének megfelelően elvész a dinamizmus csirája is. természeti érdeklődés. csak a történeti anyag külső elrendezésére volt alkalmas. illetőleg a civitas mundira helyeződik a hangsúly. nemzeti szempont. A nép nyelvén ír. hogy az első arabs szám is Petrarca 138l-es kiadásán fordul elő először Nyugateurópában. a kereszténység szemében is próféta ókori költőt választja vezetőül alvilági útjában. Crinitus) v.53 Cola di Rienzó (1313—1354) elragadtatott kalandorságában. mint vallási téren a zsidó. A keleti népekről kevesebb szó esik és elhagyják a kozmikus keretet. Petrarcában (1304—74) már megvan a következő idők minden törekvése: szövegérdeklődés iskolai célzat nélkül. A világi vonalnál újjászületést tesznek fel. A régi Róma nagyságának a tudata itt volt a legerősebb. klasszikus latin és 2. nemzeti nyelv. helyre akarja állítani az ókori tribunátust és színészi érzékkel választja ki az új szimbólumok bemutatásának helyét és idejét (borostyánkoszorúzás. Ádámtól kezdődő világtörténet helyett a római hősökről ír és csak ókori forrást használ. Tanulságos ezt a feloszlást egybevetni Augusztinuséval. de nem mondott sokat a tartalomról. 63 Érdekes. (Pénzen már 1348-ban. A z új történetszemlélet Olaszországból indult szét.52 Boccacciónál (1313— 1374) megindul az új irányokat jellemző őskeresés. pszichológiai tanulmányok. Vergiliust. ö.50 A tartalom elrendezése.BI A z imperiumot nem az egyház szükségszerű közigazgatásának tekinti és a római előtte éppolyan kiválasztott nép. Liviust és Caesart tanulmányozva. tartalomnak egyaránt ahisztorikus. főként irodalomtörténeti szempontból. Sok esetben egy-egy nagyobb munka se más. hanem valamilyen külső szempontból és a cél legtöbbször a mennyiség.

54 Ez a történelírás forrástanulmányok alapján dolgozik statisztikai adatokkal (Velence. hanem az érdek. 1. alább. a szépnyelvű előadás és a mecénásnyerő hízelgés s az egész irány közel állt ahhoz. Machiavelli (1469—1527) és Guicciardini (1483—1540) történeti műveiben már az egyéni érdek. Ugyancsak Angliában hasonló természetű Camden (1551 — 1623) Brittaniája.58 A politikai események több realitást és több szkepsist oltoltak a 16. Blondus (1388—1463 híres Italia illustratája (1453) csak külsőleg. de gondos adattömegével és lexikonszerüségével irányt szab az európai történetírásban. Spanyolországban Lucius Marinaeus Siculus (1445—1533). angol későbbi liberális párttörténet (pl. 50 A z ellenhatás erre a sablonos formalizmusra nem is késett soká. az egyéni lélekanalizist is alkalmazzák (Varchi). Egész Európaszerte vetélkedés indul meg Blondusszal. hogy zsurnalizmussá és esztéticizmussá váljék. L. m.! Néha meglepően modern gondolatok bukkanak fel. A csodát racionalizálják. Nálunk későn 1655-ben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungaria illustratája. Stílusban az ókori írókat tartják szem előtt és erősen lokálpatrióták. pl. Angliában Polydorius Vergilius (1470—1555). mind udvari szolgálatba álló olasz humanisták. ö. Ed. v. Meyer. ö. Jovius (1483—1552 külön akarta választani az életrajzot az egyéb történetírástól (v. a pártok szerepét is felismerik (Nerli). század történetíróiba. Dilthey..) 57 A német történetírás Blondussal vetélkedve indul meg. de az okszerű össze- 54 Németországban jellemző módon nem volt olasz humanista történetíró. Magyarországon Bonfini (—1502). mely formátlan." M .4$ Üj történetírás is indul meg levéltári kutatások alapján.55 sőt. Bruni (1369—1444) módszerét tanítványai egy nemzedék alatt Olaszországban. a pápa is olasz fejedelemként szerepel. 08 Fueter i. „Auch für Blondus hat das Altertum keine Geschichte. A z egyházzal nem törődnek. Harnack. Flórenc a kiinduló pontja az új felfogású történetírásnak. apró cselvetések szerepelnek indító okul. de belőle merítettek anyagot. Főcéljuk azonban nem az igazság. A humanisták lenézték Blondust. földrajzilag tagolt adatgyűjtemény. Clarendon 1609—1674) •r. Franciaországban Paulus Aemilius (f 1529). a második folyamán egész Európában diadalra juttatják 1500 körül (Lengyelországban Callimachus (1437—1496).57 A z anyag történetisége természetesen elvész a polihisztor irányzatú adattengerben. 108. Flórenc).

57. ez azonban Crinitus halálának az évszáma. A kor individualizmusa és esztéticizmusa általános történelmen megteremtette az belül a művészettörténetet (Villani. Teljes latin irodalomtörténet mindössze egy van: Petrus Crinitus (f 1505) műve az anyag célja. . inkább A mű alapanyaga 95 rövid életrajz (Boccacciótól divatba hozott forma) öt könyvbe osztva. 00 Fol. 60 szedett irodalomtörténet vajmi gyéren De poetis Latinis libri V. 1. . quum ipsi aliorum describere . Praefetio ad Cosmum Paccium : Multa de industria praetermisi: ne quis forte diceret plus laboris atque studii a me iinpensum in congerendis poetis. LXXIV. de ennek kifejezett tudatossága hiányzik. 1. m. c. ókori mintája Suetonius. V. 63 A második könyv Lucretiustól verseket ír- 59 Először megjelent Párisban 1510-ben. u. mikor másokkal meg a rómaiak tetteiket és csiszolatlan s tanulatlan tak az idő régisége miatt. 1 ) kissé túlzottan lát ebben a humanista frázisban történeti kiválasztó elvet |historisches Auswahlprinzip. Idézetek a mű 1526-os flórenci kiadásából.. A kor szemléletéből következik.46 függések hangsúlyozása melleit feltűnik a forgandó szerencse bárok gondolata. I. Praef.: „Nostra vero tempestate magnopere debemus laetari: quod ad id accesserunt honestae ac liberales disciplinae ." Lempicki (i. quum prudentiae ac iudicii in eligendis. mely Bruni az anyaga elegáns elrendezése a Az kritikai módszerét alkalmazza az irodalomtörténetre. ut aliqua ex parte videantur cum ipsa antiquitate contendere. hogy elsősorban az irodalom „anyaga" „levése" s így időrendbe akad. XCXV11." (Querelle I) . 2. nem az irodalom és az irodalomtörténetet is." . Praef ad. Et haec (sc.: „imitati Suetonium Tranquillum. supra CCCC) (nem keresztény időszámítás I ! !) ab aliis sua gesta describi. Vasari) érdekli őket. A z elsőkőnyv a kezdetet tárgyalja. 59 . Lempicki i.1S Fol.) 61 Fol. Ha ehhez hozzávesszük az új virágzás tudatát 62 előttünk áll a szokásos humanista-reneszánsz történetszemlélet: virágzás-hanyatlás-újvirágzás keverve az organisztikus kezdet-növekedés-virágzás-hanyatlás-végbeosztással.í2 Fol. LXXIV. his maximé libris: quos de grammaticis ac rhetoribus latinis composuit. melyet Crinitus teljes következetesíratták Ver- séggel vezet végig. „malebant ea tempestate (p. ad. LXXIV. carmina) quidem inculta atque incondita . Nem annyira teljessége. 2. 56! tévesen 1505-re teszi az első kiadás megjelenésének időpontját. 61 egyes könyvek elé írt ajánlásokból azonban az életrajzszerű elrendezésen túl az organisztikus gondolat határozott nyomai vehetők észre. melyben az irodalomtörténet' (mint az első kiadásban is) Crinitus De honesta disciplinájához van kötve. m.

Praef. IV. I. qui re vera paulo ineptiores atque inelegantes habere possunt. . 71 A felismeri Crinitus. „Perventum est ad ea tempóra . m e ipsum instruere. III.: „non modo in facultate poetica.: „antiquorum elegantia atque puritas violata est: et simul inscitia bonarum literarum atque imperitia succrevít. matematikusokról. q u i . clarissima ingenia in civitate praestiterint'" Ad. . V. propterea pariim posteris seculis intel. XCIII..: „nam mutata religione mutarunt etiam indolem atque gratiam carminis. 1. V." Crinitus maga is ezért ír. XCVII. 1.." 72 Ad. sed in caeteris omnibus disciplinis. IV. 11. LXXXVII. 6 9 K ö z é p p o n t b a n a megszűnt r ó m a i irodalom. " Praefatio Fol. IV. A írtak. ad. videbunt a nobis reffere illos." ." 70 Ad 1.: „vigente Romani imperii fortuna. IV. " 60 Fol." . Praef. : quibus omnes bonae disciplinae accesserunt ad summum fastigium una cum maiestate Romae . 1. qui plura tin dies ac meliora scripserunt apud latinos'" m Fol. kik napról-napra többet is szempont!) és jobbat magában. „Praef. ad 1. Vargilius Epicus. 7 0 A z irodalmi élet a politikai események f ü g g v é n y e : a birodalom és az irodalom együtt virágzik és együtt is pusztul el a betörő b a r b á r o k (!) alatt. ad. „In hoc libro eos relaturi sumus. : „Poetae conati sunt cives suos instruere fabulisque editis illorum ingenia delectare. lecta. 1. „eruditi homines. Praf. et aliorum praeterea ingenia excilare. d e tisztában v a n a költészet különállásával. ról is ír.. imperante . ." 71 Többször is. 1. az Constantinusokig életrajzát. a k i k a k ö v e t k e z ő ötödik a századokban foglalja fizikusokAz irodaa művelték szellemüket . legunt hoslibros.i4 Fol. 1. . V. 7 2 vallás költészetformáló szerepét is raduntur fuisse pro temporum vetustate." 07 Fol. . 04 (a mennyiség birodalom A harmadik a a virágkort foglalja római m i k o r az összes könyv azokról 66 széptudományok nagyságával együtt a legfelső fokra emelkedtek A u g u s t u s idejében. II-: . 6 6 negyedik szól. LXXIV.: „declinata Imperii maiestate: bonisque artibus magna ex parte destituta . II. ad 1. LXXX.: „Reliquum est. 1 1 9 Ad. qu.. ad. ." 08 Ad.. minden előszóban megemlíti 'ezt pl. . .: Romana omnis eruditio simul cum maiestate Imperii comminuta est. Ad. ennek elvesztével l o m n a k nála műveltségterjesztő. tanító célja van. Lucretius Physicus.. qui honestae atque liberales haberi solent. . . . ingruentibus in Italiam variis populis atque Barbaris nationibus. 1.47 gílíusig tárgyalja a z írókat. — A nevek mellett adja mindig a foglalkozást is pl. nyelv eleganciája és tisztasága áll. Augusto . sequentibus seculis in hac studiorum facultate ingenium suum excoluerunt. ut de his etiam agamus. 6 7 68 m a g á b a n igen r ö v i d e n a nyelvi züllés íróinak Crinitus irodalom fogalma tág. .

a Homérosztól kezdődő irodalmi kort. a klasszikus írók műveiben előforduló neveket azonosítják a legújabb nevekkel. angoloktól. Önálló irány Németországban a nem tipikusan idetartozó Leibnizet nem számítva. História poetarum tam Graecorum. de a viszony kettőjük közt nem barátságos. 74 Gyraldus . Az idősebb Scaliger eszméit fia Josephus Scaliger (1540—1609) ápolta tovább. teológikus misztikus kort (Orpheus. durva. Ezért sokáig megmarad a középkori felfogás a hivatalos történetírásban. a németek pedig vetélkedni szerettek volna az olaszokkal. hanem kritikai szempontból. hogy meggyanúsítja az olaszokat Tacitus további Johannes Scaliger: Poeticae libri VII. 75 Általában az egész német tudományosságot a recepció jellemzi az egész korban.és várostörlénet művelésének kedvezett. A császár miatt nem adták fel a sacrum impérium. (Petrarca. franciáktól vesznek át és velük szemben védik a maguk nagyságát. Linus) és 3.75 Az új szemlélet terjedésének a politikai berendezés: a császárság és az apró független állam és város egységek is útjában állottak. Olaszoktól. műveletlen. odáig megy. quam Latinorum dialogi X. Nauclerus (1425—1516) crónikája szintén a hat teremtésnap alapján áll. 73 . különösen caput I. Németország történetírása egészen más.48 Crinitus alapján tárgyalja Johannes Scaliger (1484—1558) a a latin és a görög irodalmat. Hypercriticus. Herderrel (Dynamismus| kezdődik. mint az olasz humanista és reneszánsz történetírás. Ő a költészet kezdeteinek a kérdésére is kitér s három periódust különböztet meg a görög irodalom elején.7:1 A költészet eredetének a problémáját tárgyalja Lylius Gregorius Gyraldus (1504—1563) is latin és görög irodalomtörténetében. melyből egyetlen név sem maradt ránk. A z apró hercegségek és városok külön állása pedig a törzs. Lyon 1561. Ríenzi Prágajárása és a prágai humanizmus. Johann von Neumarkt f 1380. Krantz (1450—1517) pl. A patrióta képzelet itt működött a legféktelenebbül: dicső őstörténetet agyainak ki. hollandoktól.74 mely műtörténeti adathalmozásával tárgyi adalékokat nyújt. Basel 1545. Historicus és Caput VI. a római szent birodalom folytonosságának a gondolatát. A z olaszok lenézték a „barbár" németeket. Winckelmann sokat tanult tőlük. Schedel (1440—1514) például Ádámtól Miksa császáron át a végítéletig tárgyalja a történelmet. 1. A kapcsolat ugyan elég korán megindul. Johann von Saaz). 2. de nem történeti. a régi. Musaeus.

földek fekvését. Nauclaerus említi a gót biblia fordítást is 1516-ban." 77 711 8(1 7H Wimpheling: Epitome rerum germanicarum.) Bővülnek a megjegyzések Blondus Ilalia illustratáját utánzó müvekben.77 Különösen Svájcban dívik az efféle történetírás. gentes. Irenicus. ami eléje kerül pl.) Crinitus pl. Beatus Rhenanus. Aventinus (1477—1534) azonban a nemzeti nyelvet választja. 1186.81 (Celtes. Lempicki 68 1. 1. L. c. rerumque naturas translatis signis mentium anímarumque affectus efíingere electisque verbis rerum simulacra coneinna et legitima quadraque verborum niensura exprimere. (Loher víziója. népeket. Celtes bécsi utódja sorozható ide. (id. A „poéta" név új díszt kap. olasz nyomokon. ki Caesares 1512 című müvében a keletrómai császárokat is tárgyalja. Fr. (Rolewinck. A későbbi terveknek is ez a jellege. Az irodalomban lejár a középkori gyűjtögetők ideje. kíméletlenül lefordítva mindent. siderum cursus. Mindössze Cuspinianus Johann Spiess (1473—1529). flumina. nürnbergi patricius. ecclesiasticorum és Catalogus virorum Trithemius: Catalogus virorum germaniam 81 suis ingeniis a c l u c u b r a t i o n i b u s omnifariam exornantium. Lotz János: A történelmi világkép 4 . loca. helyeket. a dolgok természetét. J .)'° Az ö ösztönzésére fogolt munkába Trithemius. actus. Fabius Cunctator-Zauderer Bohnmeister. Celtes dícsőilése!). A költő feladata: ékes és díszes beszéddel kifejezni a szokásokat. folyókat. Aventinus. Hartmann Schedel 1493. terrarum situs. Irenicus: Germaniae exegeseos libri XII. 1518. kinek Catologusai80 nem irodalomtörténetek. (Teli-monda).71' Kevésbé éles Pirkheimer (1470—1530). de még sokkal tágabb a mai költőfogalomnál. — Beatus Rhenanus: Rerum germenicarum libri III. Köln. Irodalomtörténeti megjegyzések a krónikákban ritkán találhatók. A sovinizmus a saját nemzete szellemi nagyságát a felhajtható írók és müveik mennyiségében látta. hanem lexikonok. csillagok járását. 78 Celtes: De arte versificiendi. cselekvéseket. Ez a törekvés megnyilvánul már Wimphelingnél (1450—1528. A humanista törekvésekkel az egyébként nagy irodalompártoló Miksa császár is idegenül áll szembe. is) : „Officium poetae est figurato atque orationis et carminis contextu móres. Ugyanígy volt a régi skandináv költészetben. történt dolgokat. Fr. mert azok a németekre kedvezőek. 1486. Bizonyos racionalizmus jellemzi a költészet taníthatóságáról vallott felfogását is. hol Tschudi (1505—1572) Chronicon Helveticumjában a tudatos hamisításoktól se riad vissza. Basel 1531. tényleg nem említi Tacitust.49 könyveinek elrejtésével. az ész és a lélek érzelmeit — Celtes 1459 — 1508)'s szerint. res gestas. Bruni tanítványa.

Címe : Ecclesiastica História. 246. hogy csak az adatokat közölték. A különböző köteteken hatan is dolgoztak : Flacius. Holthuter. Magdeburgban szervezte meg a kiadóbizottságot." 83 Flacius Illyricus (dalmát. 85 Sleidanus: Commentarii de statu religionis et rei publicae Carolo V. 84 .: „Die moderne Kirchengeschichtsschreibung ist ein Kind der lutherischen Reformation. (1632 — 1694) és Leibniz. Baronius : Annales ecclesiastici. !! Közvetlen folytatása (I.80 A reformáció irodalomtörténeti jelentősége is szorosan a fentiekhez kapcsolódik. London 1563 . A z őskeresztény gondolatnak a reformációig tartó folytonosságát kimutatni akaró törekvés már Luther életében megvan. tehát ahisztorikusok. Követője: Pufendorf. 82 Fueter i. Ebben a munkában annyira objektívak akartak lenni. Melanchton. Roma 1588-1607. .82 de csak Flacius Illyricus Centurióiban (1547—74)s:! valósul meg.80 Lényegükben ezek a törekvések apologélikusak. bár a történetírás iránt érzéke neki sem volt. Itt alakulnak ki véglegesen a történelmi „segédtudományok". Caesare. Vlacics Mátyás) 1520—75. Flacius) — a szöveglisztelet megvolt már a humanizmusban is — másrészt a cenluriók. . integram Ecclesiae Christi ideám . hogy az igazság magától is kiviláglik. abban a meggyőződésben. Bullinger svájci reformációtörténete) rögtön megindul a katolikus ellenhatás is (Brunus f 1563 és Baronius 1568—1607). de mégis nagyjelentőségűvé lett az európai történetírás további alakulásában. Mivel hite szerint az őskereszténységet újította meg. Corvinus. bővítették az irodalom tárgyát (Flacius kiadja Olfridot. m. . Faber. de mégis megteremtették a tények iránti érzéket és a történelmi segédtudományokat (ifjabb Scaliger 1540—1609 kronológia és epigráfia). Sleidanus (1507—1566) a birodalmi gyűlés aktáinak egymásrahalmozásával akarja a protestáns érdekeket igazolni. Egyrészt kialakult az érzék a szövegelemzés iránt (Luther. ha vallási szempontból jártak is el. Brunus: Adversus novani históriám ecclesiastica . Foxe : Book of Martyrs. Judex. ki akarta mutatni evvel a folytonosságot. secundum singulas centurias (I) perspicuo ordine complectans. a Heliand felfedezése) s így hozzájárultak a patrióta humanizmus zavaros ősgermán képzeteinek a tisztázásához és a régi nyelvállapotok tanulmányozásához. Követői mellett (Foxe angol mártír könyve. . admonitio catholica . 1.50 A reformáció elfordította a figyelmet az ilyesféle törekvésektől. 13 könyvből áll. alább) a bárok katolikus történetírás. Wigand.84 A z egyháztörténettel párhuzamosan a politikai történetírásban is új irány kezdődik.

A z alaptudomány. mü kerül a tárgyalás középpontjába az elszemélytelendő történetmegfelelően.: Nullus a me scriptor contemptus est. kik a haza körül császárig. a második A negyedik szerint osztályozva. libri XXI. Pantaleon . quam ut instituto meo satisfacerem. törekszik. tárgyuk szerint könyv szól az irodalomról (!) szedi az írókat. A természettudományos megy törekvések első rendszerezése a 17. 1. A mű jellege is elszemélytelenedik. hanem teljes következetességgel egymás után következnek. Basel 1565—66. a matematika új válik az okozati viszonyként fel- alakot nyer 01 és így alkalmassá 87 Az összefüggést Lempicki meg sem említi. III. rész Ádámtól azonban még az életrajzforma van meg. Gessner ugyan előbb jelent meg. . értékítéleteket kerül. publicatorum et in Bibliothecis tantum publicis privatisve instituendis recessarium. 2.88 (a tulipán Műve még a laza százados betűrendbe műfajok csoportosítja a műveket. Prosographia Herocem atque illustrium virorum Germaniae. ö. bázeli orvos. 89 Gessner i. bárok. de a bibliográfia lépett.1 Spengler fejtegette Untergangjában nagyszerűen a görög egész szám. . rész innen Pantaleon önéletrajzáig. században végbe. A tagolatlanság helyébe a is átváltozott megmaradt. Heinrich Pantaleon. doctorum et indoctorum. Graeca et Hebraica : exstantium et non exstantium veterum et recentiorum (csak két kor!) in hunc usque diem. Három érdemeket Nagy Károlyig. az arab algebra és a nyugateurópai funkciós felfogás közti gyökérkülönbséget. de itt nem hatásról van szó. század írásnak második között az irodalomtörténet felében. holott nyilvánvaló. rész Pandectarum sive partitionum universalium . .1. Tiguri 1548. . tudományos beosztást neve Tulipa Gessneriana). Korai felvilágosodás. Tévedése csak ott van (I. — v. ennél I. sem követi. quo mihi impetraveram sine delectu omnia quae incidissent commemorare. 80 H.87 A biografia A polihisztor irány megteremtője természettudós. non tam quod omnes catalogo aut memória dignos existimarem. 3. Tiguri 1545. mint a centuriók.51 Ilyen körülmények a 16. hanem általános elszemélytelenedő irányzatról. . teljességre Követője 1565—66). Spenglernél). rész Nagy Károlytól Miksa részben tárgyalja azokat.'10 A meginduló histori litleraria iránya a kapcsolat a következő kor irodalomtörténeti irányaihoz. első részében rész. hogy ezek nem egymás mellett elszigelten. Adelung Mithridatese. II. — II. Conrad Gessner (1516 —1565). m. 89 (Prosopographia szereztek. 88 Gessner : Bibliotheca universalis sive Catalogus omnium scriptorum locupletissimus in tribus linguis Latina.

hogy Descartes analitikus-matematikai módszerrel jár el. A mozgások oksági viszonyban állnak. Herbert of Cherbury (1584—1648) az egyházmentes deizmus alapítója. Goethe.5 „Cogito. alább). ez az egész valóságra Vonatkozik. tehát vagyok" 90 egész Európában elterjed97 s a racionalizmus az irodalomban is végső tényezővé válik. III. Magyarország (Turóczi-Trostler cikke). 1. Ehhez kapcsolódik a világnézeti típustan (1.91' A racionalizált-deduktív mechanikai felfogás uralkodik. Nyugatnémetors/ág. Ennek a mintájára alakul ki a történelmi és szellemi törvényszerűség fogalma (Bodnár. A „gondolkodom. §.és integrálszámítás (Leibniz-Newton) 1680 táján). ö:í 02 . a mechanika. mint elemi részekre analizált anyagrészek mozgásának összességét tekintik. alább).7 Hollandia (Bekker) . vita a hangtörvények körül — Junggrammatiker).' 90 A deizmus a felvilágosodás nem-radikális szárnyának lett vallási formájaA szabadkőműves német irok is ezt vallják (Lessing. kezdetben a kapcsolatot a milieu determináló ereje is erősíti. Egységét (Gestaltpsychologie) Dilthey hangsúlyozta. ergo sum" . A pszichoanalízis is ennek a tagolása. Hobbes). A z eredmények megalapozására és a kételkedés ellensúlyozására új tudományág alakul k i : az ismeretelmélet"4 Descartes (1596—1650) matematikai módszerrel elemzi az öntudat tényét95 és szinte magától értetődően az énből indul ki: Az én központisága már vitán felül áll. differenciál. 05 Jellemző. Schiller). Locke. egybekapcsolójuk az eró. 08 Elsősorban Boileau (I. 0. Ueberweg12 (19241. (ezekben Descartes maga is járt) . pozitivizmusj. a milieu-gondolat az időbeli történés térAz erő fogalma tisztán formai. 98 A természetet vizsgáló ész segítségével akarnak új jogot és új vallást teremteni.52 fogott valóság kifejezésére (függvény : analitikai geometria (Descartes). ö. 94 Az ismeretelmélet lassanként a metafizika helyébe lépő alaptudomány ett (Kant. sum cogitans" Meditationes de prima philosophia Paris 1641. Svédország. de mellette a természet szenzuális-induktív vizsgálata is megindul fokozottabb mértékben (Bacon. mert a világot. A matematikán épül fel a mozgástan. Az öntudat ténye lesz az újkori vizsgálatok középpontja. 26. A történelmet is a környező természet determináló hatása alatt lévőnek tekintik .99 Hasonlóképpen jut geometriai módszerrel Spinoza (1632—77) a panleizmushoz.9'2 kivétel nélküliségükből alakul ki a természeti törvény fogalma. v.

L. 5. első rendszeres művelője Petrus Martyr (1457—1526). lényegesen új feladat elé állította a történetírókat. Fueter. az irodalomban. 103 Methodus cap. Utána kibontakozik Kitteméi. n. de éppen ezért nem zavarhatott az ókori hagyomány sem. év az észak népek jegyében telik. kik a technikában vezetnek. De náluk jellemző módon az impérium mégis a teret is jelenti.103 A z ismert tér kitágulását jelenti a felfedezések néprajzi irányú történetírása is. (Decades de orbe novo). 4.104 Megindítója Kolumbus. a zenében és az életformában új stílus alakul k i : a baA milieu-gondolat is régi. I.100 Jean Bodin (1529/30—96/97) a módszerről és a köztársaságról írt müveiben 101 új. a második 2000. részben a fenti törekvések folytatásául a képzőművészetekben. Különösen egy tekintetben hozott újat ez irány.105 Részben a természettudomány ellensúlyozásaként. pl. évekszerinti vagy százados beosztások nem voltak alkalmazhatók. L. Six livres de la republique. A történelem tagolása is térbeli elven alapul 103 : 1. i. A néplélek fogalma is megvan nála. India. a kor jellege vallásos bölcselő. kialakult a nép állapotát „leíró" történetírás. Herdernél. Paris 1566. Sauer. az első 2000 év a déli (keleti) népek uralma alatt állott. Hegel nél megvan a gondolat. kultúrténeti irány Voltaire. 2. 105 A ú. századi regények tele vannak ilyenes kitérésekkel. a XVII. Bossuet tőle vette át. A mostani 2000. fejezet. 3. Burckhardt is jórészben ide mennek vissza. (Üjabb arab láncszem a görögök és Nyugateurópa között!) Bodin volt az első. lbn Khaldun (1332—1406) is ennek a hive. A régi minták. 104 100 . Hippocrates ki is fejti az összefüggést. m. évben a középső (mérsékelt) öv uralkodott. ki alapul vette. az olasz humanista spanyol történetíró. mivel nem lehetett időrendben haladni. racionális módszerrel vizsgálja a kérdést. Utána Montesquieu és Taine. (idézve a lyoni 1610-es kiadás). majd Herder. Amerika. jelleg államférfiúi. 101 Methodus ad facilem historiarum cognitionem.53 beli meghatározottságának s okozati viszonyon alapuló történetszemléletnek a kifejezési formája. Nddler stb. 102 Evvel megindítója lett a meginduló térperiodizálásnak. Ilyesféle a barbár népek szokásait leíró kitérések a klasszikus íróknál is találhatók. Ratzel. Paris 1577. A régi augustinusi felfogást kritikájával szétzúzza és a környezet-befolyásolta néplelket102 véli döntő tényezőnek. alább. Utána is főként spanyolok és portugálok művelik. de ezeknél az idő függvénye a tér. de adataik mesésen kiszínezve egész Európában elterjednek.

középkori Passionsspiel. Rivet de la Grange (1683-1749). ki azt véli. ú. 112 Bossuet: Discours sur l'histoire universelle. (Cysarz i. n. 9.) 108 v. epigráfia.109 Nagy szerepet kap a véletlen. Evvel a vallásosság is összeköti. Történeti munkák közül legnagyobb sikert a francia eredetű gáláns kalandok sorozatát nyújtó történetírás ér el. Pascal: Pensées I. Paris 1681. lexikográfia).54 rok. megalapozzák az ifjabb Scaligertől megkezdett.106 Mozgónak látszó szobrai és csörgő patakjai azonban csak látszólag dinamikusak. Szerepe különösen a költészettörténetben döntő. mennyisége számít s ily körülmények között indul meg a katolikus rendek nagyszabású filológiai munkája. íoö Megvan már Machiavellinél is. 113 Rivet de la Grange: Histoire littéraire de la Francé. kk. § 46. Lempicki meg se említi. L. ö. ahol az egyházaknak volt valamilyen befolyása. Tillemont (1637—1698). de a védőügyvéd álláspontját a kutató meggyőződése váltja fel. A Szt. Modena 1711. 111 110 106 . megtalálható nálunk Faludinál (Forgandó szerencse). A felfogás itt is apologétikus.111 Bayle (1647 — 1706) Szótára vonja aztán le a szkepticizmus végső következményeit és előkészíti a felvilágosodás kritikáját a múlton. könyve megjelenésekor a bárok még meglehetősen ismeretlen volt. Másfelől. Paris 1733. Girolamo Tiraboschi: Storia della letteratura italiana. Koszó J. azokban az országokban.10' A természet festőien elrendezett keret. Reallexicon. ha Cleopatra orra egy centiméterrel hosszabb lett volna. a szabadabb életformát szigorú dogmatizmus váltja fel a katolikusoknál a hagyományra. Pascal (1623—1662) híres ötlete. 110 A történelmet mesének tekintik. cikke a Petz-emlékkönyvben. Ágoston-féle felfogás új alkalmazást nyer (Bossuet (1627—1704). máskép alakult volna a világtörténet. Mabillon (1632—1707). paleográfia. mivel teljes részletességgel nincs rá szükség. Art. Fleury (1640—1723). a világ óriási színpad. segédtudományokat (diplomatika. Partié. . m.uT Panoramistische-Geschichtsauífassung. Bemard le Bouvier de Fontenelle (1617—): L'historie n'est qu'une fable convenue. a benedekrendiek nagy. Girolamo Tiraboschi (1731-1794) 113 A barokra vonatkozó irodalmat nem közlöm. valójában valamilyen panoráma díszletei. ebből az időből származik. protestánsoknál a bibliára támaszkodva. ö.112 A z ellenreformáció kedvezett az egyháztörténetírásnak. Fortuna irányítja.108 A szereplőket a szerencse istenasszonya. Még az érvek száma. v. Ilyen alapozással a történelmi felfogás is ahisztorikussá lesz. hogy az igazság úgyis az ö egyházát támogatja. mindent tárgyaló irodalomtörténeteket írnak.

kit saját íilozofiai nézetei.55 Még a szentek életére is kiterjed a kritika. Locke). Bodinus hangsúlyozza ugyan a történet időbeliségét és tagolásának szükségszerűen ehhez kapcsolódó voltát. Campanella: Civitas solis vei de reipublicae idea dialógus poeticus. Elődjük Platón és Aristoteles államteóriái. 115 114 . hogy egy-egy pillantást vessenek a jelenen felépülő nagyszerű jövőbe Morus Tamás (1480—1535) Utópiája. nec ullum erroris exitum reperire possunt. Campanella (1568—1639) Napállama a képviselői ennek az iránynak. ut si labyrinthi errores evadere sine duce velint.) . de az irodalomban jobbára csak ezt fogjuk találni. Bacon: New Atlantis (posth. az uralkodó a lélek. ennek tagolásáról vallott felfogás is inkább a felületen. (Bolland 1643—1794) és 1837-ben újjáalakított sorozata. hí enim vagantur huc illuc. Követőik különösen a szocialisták közül kerültek ki. (Morus — S t . mint Hobbesé: az állam nagy organizmus. Pufendorf 1632—1694 és Leibniz 1646—1716. Hasonló kritika és aprólékos adatközlés jellemzi a birodalmi történetírást is.) Methodus cap. a pártok problémája (Clarendon 1609 — 1674) hoz új színt. semmint a mélybe hat. 1. Simon . (Montesquieu.): Qui sine ratione temporum históriás intelligere se posse putant. egyetértés egészséges állapot. az állami berendezkedés (Bacon. kiadás 275. Bacon (1561 — 1626) Üj Atlantisa. 11 ' mely a munka dicséretét hirdeti s bizonyos szociális részvétet fejez ki." nft Leviathan or the matter. perinde falluntur. London 1651 .115 de a történetírók csak külsőségekben követik.7 Morus: De optimo reipublicae statu deque nova insula Utópia. a tanácsosok az emlékezet.) Szélesebbkörű a jezsuita történetírás. (i. melyek a következő korokat megalapozták. form and power of a commonwealth. a maga történeti műveiben nem befolyásoltak. sőt nem ritka a hasonlatnak olyan következetes alkalmazása sem. így a történet menetéről. Campanella —>. libri duo 1516. francia fordítás 1653. latin 1698. l l ü A z érdeklődést még mindig a jelen köti le. VIII. Hobbes. német Halle 1794—95. Későbbi ismert utópia Cabet (1788—1856) Voyage en Icarie.Fourier Madách) (a falanszterjelenetben). Ezt követi a francia államelmélet. de irányzatosabb. Thuanus (1553—1617) is cáfolja az organisztikus gondolatot. forradalom betegség. t. Hisznek a haladásban és a reneszánsz természetfilozófiától örökölt fantasztikum arra ösztönzi őket. i. Angliában a törvényhozás 114 kérdése. a tisztviselők a végtagok. holland 1652. ecclesiastical and civil. s. 1.

„Es fehlte . Ennek is megvan a jelen vonatkozása. mindössze egy új gondolattal bővül.." 122 U. a haladással. IX . Paris!) Praefatio .120 hasonlóképpen véli Fontenelle." 118 . az ismeretlen kezdet is. aphorisma. . IV. dem ganzen Jahrhundert.. ismert Hobbes (1588—1679) tanítása az ősállapot hadi jellegéről. 171. Praktikus célból művelték. — Ide kapcsolódik Rousseau Contrat socialja. 119. A haladásgondolat korább? képviselője pl. . De Cive (1642. 120 Bacon : Nóvum Orgánum. Methodus. contra omnes. A korszak racionalizmusa az ősállapotok rajzolásában kedvére kikövetkeztette magát. mint az időbeliséget. A következetes és állandó fejlődés a tudományt tekinti értékmérőnek és ezen az alapon becsüli önmaga alá a multat. mely töredékesen régebben is megtalálható. I. Locke (1632—1704) vezeti tovább a fejtegetéseket. jeder Begriff einer ükonomie der Darstellung. Céljának megfelelően elöbbrevalónak tartotta a nagy mennyiség áttekinthető rendszerezéséi. Bodin . „So trat das historische Element zugunsten des Systematischen zurück und beschránkte sich darauf. Ez a história litteraria tehát már eleve tágabbra vett irodalom-fogalommal dolgozott. . általában az írásbeliség enciklopédiájában látták felhalmozva az eddigi eredményeket. hogy a haladást kidomborítsa 122 a szaporodó könyvcím mennyiséggel. o. Leviathan I. . A kezdeti közösség egyformasága teljesen megfelel az ember állandó egy voltáról vallott felfogásnak. c. sponte adductos experimento infirmitatis familiarum segregum contra violentiam in societatem civilem coiisse. „Nulla quaestio magis exercuit historiarum seriptores.)119 A történelemszemlélet evvel lényegében maradt volna a régiben (organizmus-gondolat újjászületéssel). .56 Hasonló kedveltségnek örvend az ismeretlen jövő ellentétes pólusa. Az újjászületés gondolatában ennek a csírája van meg." llu Grotius : De iure belli et pacis I. .121 s legfeljebb arra szorítkozott. 1. hogy a régiek vállán állva felülmulta az újkor őket. A tudomány. ns Grotius (1583—1645) már beszél róla. hogy alakult ki a mai alkotmány és természetszerűleg szociális alapozású. 1. 121 Lempicki i. „Notandum est primi homines . quam quae habetur de origine populorum. dass man innerhalb der einzelnen Schubladen den Stofí chronologisch ordnete. vielmehr beherrschte ihn (Lambeckről van szó) wie seine Zeitgenosscn die Tendenz möglichst viel Stofí zu sammeln und darzubieten. . 7. unde ortus habét potestas civilis." — Hobbes: bellum omnium in omnes . a már emiitett Petrus Pomponatus. Az okozatiság mellett a társadalmi szerződés játssza bennük a főszerepet (Bodinus. . 84. Bacon ókor babonás tiszteletében a tudomány haladásának kerékkötőjét látja. m. Cap.

m." 128 i.) 120 i. : „non aliter.12'J A mindenségnek és a mindenség megismerésének három foka van 1 3 0 : 1.57 ahogy a természettudományokban a természeturalom eszközét látták. i.127 ezt a fejlődést történetileg fogja fel. Ádámmal kezdi régi szokás G. m. Proemio. 8. ex Epistola. 11." (Oldalt. „a történelem az olyan egyesek (t. Kiindulópontja a világegyetem szerves egységéről vallott felfogása. statum crevisse intellexi. emberek) ismerete. : „alia ex aliis nasci et proficisci continenti progressione . ahonnan minden ered és kihajt.128 így jut el a kezdetig. Basel 1551. a) prudentia. a kultúra kezdete és b) principatus." 123 ." 12.1 u. 125 i. mely egy fejtől észszerűen összefogott tagok organikus egésze.: „naturalis ordo historicae dictioni coniunctus. ita in unum corpus (!) quaesi-" tis. unde illa uberius purius ac verius manant.125 Az egész mindenség ősforrása a természet. kiknek emlékezetét hasznos dolog megőrizni a jó és boldog élethez" —• mondja Vossius (1623) Bacon nyomán.1 mely állandó fejlődésben van.." 124 De scribenda universitatis rerum Historiarum libri quinque Christophoro Mylaeo autore. áttekinteni az összes tudományokat gyakorlati célból. 1. de inkább a szépírók vannak előtérben. Quae íuit huius naturalis histopci et continentis rerum omnium ordinis sententia Naturae. in totidem libros distribuimus . tamquam ad fontem. az ötödik könyv szól a tudományok fejlődéstörténetéről. tertia Principatus. a tudományok kialakulása és b) literatura. . voluisse cognoscatur.. suis convenientibus occasíonibus cogere oportere existimavi.: „ad unius Naturae principia passim recurrere.: „Universitatis rerum nomine. Reipub. intellektuális fok szintén két részben* a) sapientia. i. quorum memóriám conservari utile est ad bene beateque vivendum. m. Artium.:i ° i. 2. harum prima est Natura. quarta Sapientia. a praktikus közösségi fok két tagozatban. 123 Az irány ismert első képviselője és elméleti alapvetője Christophorus Mylaeus (Müller) bázeli polihisztor (1551).12. J. az államformák eredete. Doctrinarum atque Literatorum hominum ab ipsis primordiis ad nostra usque tempóra perbrevem enumerationem comprehendens. quam arborum dilatatos ramos ab uno et eodem trunco deduci conspicimus. o. novissíma Literaturae. 1. o. 1. m.124 Célja. mint a fa ágai. 24. Principatuum. 3. A negyedik könyben (2a) foglalkozik a költészet eredetével és benne a filozofálás kezdetét látja Platón nyomán .: „E disiectis varié membris." 127 u. 1. ut apte inter se omnia et quasi ab uno capite deducta viderentur. Vossius: Ars historica Leyden 1632: „História est cognitio singularium. 15. et Partionibus protinus intelliges. Lectori S. altéra Prudentia. a természet. m. amely az embert is magába foglalja. credamus." . a tudományok rendszere. 9.

. incrementa. . ábrázolva glóbus intellectualis memória phantasia ratio história poesis philosophia naturalis civilis appendices narrativa dramatica parabolica deus natura homo sacra civilis litteratura 132 . „. I. debilitat atque frangit. . excellentium ingeniorum in deprehendis. melytörvényszerűséget és elölte soraival a Dantétól végzi Petrarcától s a restauHáltérben ráció . ezután hanyatlást állapít meg. . 3. m. 2.1 ' E n n e k a z utilitarista eszmének a szolgálatába tani a többi tudományt is. Nála előbb a kiadói munkásságát említi. : naturale animi corporisque robur minuit. A 16. m. 1. Primus namque e densissimis temporum tenebris |!). hogy új irány megindítója.: „. Dantem praeceptorem scriptis utraque lingua Latina et vulgari inclarescentem proxime secutus Franc. valamint később a Herderi romantikus Fackellauf-történetszemléletben. quibus omnia erant oppressa. szövegben : „. est complexus. spe omni languescente. Petrarcha. 1. fej. 1. 133 szokásos újjászületéssel. oldalt: „Petrarcha literas primum illustravit" . progressiones. „translatio imperii" gondolatában (I. 136 melynek egyedül gyümölcsöző módszere az indukció. locupletandis atque instaurandis disciplinis omnibus. . dissimiles per aetates laudandos animorum conatus in memóriám revocare. . 1 3 4 A n n a k is tudatában van. 3 a : „ut perspecta habeat rerum primordia. erre mely de részletesebben. 137 u.). . 1 3 6 Nóvum orgánum 1620." Szót emel a szétforgácsolódás ellen (240 1. 1 3 8 A memo1 8 1 Ugyanez van meg az ágostoni történetfilozófiában. m. ingenuum et i. ac senescente. a görögöket lát. inclinationes et exitus. 245. melyet a kor pszichologizáló hajlamá- nak megfelelően a lelki képességek szerint osztályoz. fol.58 szerint és sorba veszi 1 3 1 ben a test hanyatlásához következik a felújulás a zsidókat. ingeniorum história" ." 138 De dignitate et augmentis scientiarum. Agricola és Erasmus dicsérő elsősorban a „szellemeket" a szerves tárgyaló fejlődés gondolata van fejlődéstörténet.132 művét." A humanizmus és reneszánszról szóló rész: 300 1.: „. a r ó m a i a k a t . O is hisz a tudomány haladásában s ettől Elsősorban a természet várja az emberiség gondol boldogságát. . csak azután a verseit (!)" lia i.: „scientia et potentia humana in idem coincidunt. nemo adhuc ." 135 i. hasonló egyiptomiakat. 14.) A 18 századi kultúrtörténeti irány emlékeztet Mylaeusra. m. . . Mylaeus tudatosan alkalmazza az organizmus gondolatát. 1 3 5 Ismertebbek Bacon (1561 —1626) kezdeményezései. 278.: „itaque spes est una in inductione vera. London. században valószínűleg sok hasonló gondolatot lehetne találni. o. 241 1. 1620." 134 i. I. leigázására a természettudomány akarja állí- segítségével.

de kezd a szépirodalom a kristályosodó középponttá válni. . Bacon a fordulónál áll.139 így a história lítteraria elismerten külön helyei kap a tudományok rendszerében. Az irodalom még mindig tudós jellegű. drámai és parabolikus műfajra tagolódik. Ez jellemzi Lambecius Prodromusát 139 Bacon elsősorban a 18. Talán úgy lehetne megoldani a kérdést. genealog. törvény!) taglalja és végső fokon a „néplélek"-re vonatkoztatja. mind az erkölcsi tényezőket (szokás.141 A história literaria gyakorlati megvalósítói elsősorban Bacont követték. különösen a mitoszvizsgálatban. az ügyességeket is magában foglalja. (Hasonlóan az ars. a história civilis a história sacrából. mely elbeszélő. de ami a filozófiai rendszerben áttekinthetőnek látszott. amelynek az egyik ága Olaszországból vezet Anglia felé s ott megfordul s megy délnek. tulajdonképpeni civilisből és litteraturából áll. hogy a reneszánsz késői szerencselovagja-e vagy a felvilágosodás zseniális előhírnöke. végül a ratioé a philosophia.-ban Youngon át vált ismertté. jog. Angliában külökülönösen Ben Jonson. bár pl Reimann használja (Lempicki nem említi. a művészet a technikát. Lempicki 468 1. Elsősorban a hasznosságát veti fel a história litteraturának. jellemző. chronogr. de az oksági elv teljes érvényesítésével. Különösen a klasszicizmus irányára jelentős felfogás. ö. Felbukkan nála az összehasonlító módszer is. ha az egész kort egy nagy ívnek fogjuk fel. ide sorolja a história litteráriát is. melynek szerinte meg kell mutatnia.59 riának megfelel a história. hogy milyen körülmények között virágozlak a tudományok. pragmatica sacra civilis literaria. no v. mely naturalis s civilis részre oszlik .) Bacon helyéről sok vita folyt. A történet menetében ő is a szokásos hullámot látja. A forrásokhoz való visszatérést hangsúlyozza. Ő elválasztja a filológiát a filozófiától és a nyelv tudományává teszi. Az ókort nem becsüli. a phantasia tudománya a költészet. Hist. talaj.: Philologia Sermonis cura Sermonís história Grammatica Rhetorica. hogy a h'ra kimarad és a csúcspontot a filozófiainak tekintett parabolikus műfajban látja . vallás. zavaros adattömeggé vált. mind a külső tényezőket (éghajlat. Metrica geogr.) Ilyen „filológiaibb" szempont a Bacont utánzó holland Vossiusnál (1577-1649) tűnik fel. környezet).'40 Tőle indul meg a programmszerű utánzás jogosságának tudományos megalapozása is. sz.

benedekrendiek!) A latin irodalmat a klasszikus négy hanyatló kor szerint periodizálja (arany-ezüst-réz-vas. 144 Fabricius ki is emeli előszavában. Schurzfleisch. Gundling.) 148 A reneszánsz poétikákban (pl. harmadik Fabriciustól kiadva 1692. Morhof Polyhistor literarius. A história eruditionis lesz a 18. 1.11' Ez a praktikus cél együtt jár a költészet racionális. 145 Ovidius alapján ismerik. Szemléletük nem történeti. — Ez a törekvés az anyanyelv kiművelésére a felvilágosodás előfutárja.142 mely Ádámtól és Éválól kezdve közöl életrajzi adatokat. hogy Morhof az eddig szokásos ncgy úthoz (időrendi. Gervinusék a csúcspontot is látták Goethében. Goethe is ismerte. könyvjegyzékeket. Végeredményben bibliográfiai lexikon formájaban máig él.4. betűrendes. rendszeres és földrajzi csoportosításhoz) újat tört. tanílójellegü felfogásával. 4. 1. ö. századi kultúrtörténeti irány háttere. Az ókorban (I. ami valójában volt. főként pedig antik és modern véleményeket a legszeszélyesebb elrendezésben (pl.) a bárok felfogás egyszerű továbbképzése. A nemzeti szempont fokozatosan kidomborodik.140 A z új költészet a bárok életforma kifejezése.)143 Üj kritikai szemlélete. a tanultság lexikonává. Opitz: Einleitung zu seinen Gedichten : bin ich die Bahn zu brechen und durch diesen Anfang unserer Spache Glückseligkeit zu erwcisen bedacht gewesen. 148 amennyiben visszatérnek a múltba.. D.) 143 112 . fej. Több módszeresség jellemzi a költészettörténetben is nevezetes Morhof Polyhistor lilerariáját (1688. hanem analizáló. Első két könyv Kiel 1688 . 147 Erre szolgáltak a nyelvmívelö társaságok (Spachgesellschaft). A 17. história eruditionisszá.) . (pl. Thomasius.149 A mult megismerését az iroPeter Lambecius : Prodromus Históriáé Literariae. század a felfelé ívelő lejtön vélt haladni.60 (1659). G.144 Nagy érdemei vannak a paleográfia terén (v. Burkhard —Mencke) is megvan az így értelmezett irodalomtörténeti érdeklődés. Bécs 1659. elsősorban az anyanyelv müvelésétől várják a boldogulást. (v. 149 A romantika két virágkoros irodalomszemlélete (l. Bessenyei. elsősorban a hazai költészet régi virágzását keresik.)145 A kor többi polihisztorainál (Pufendorf. melynek minden kapcsolata megszűnik a közben új öntudatra kelő költészettel. nálunk Toldy F. Lassanként azonban ez a nagy népszerűségnek nem örvendő irány egészen a háttérbe szorul és bevallottan azzá lesz. fej. Morhof müve különben igen híres volt. filozófusok az orvosokkal szerepelnek együtt). Scaliger) szokott egy mellékes fejezet (Historicus) lenni. műfajok szerinti. hogy az azután következő hanyatlás után a saját koruk felfelé ívelő voltát igazolhassák. ö.

§. ut neque praesentium obliti propriam nostri aetatis felicitatem una contueamur. nemzeti büszkesége. dum ita rimabinnir atque mirabimur vetera. 153 K. elsősorban Walther von der Vogelweide publikációi.154 Az anyag periodizálásának kérdését külön felveti és Scaliger Poeticája155 alapján a politikai történetírás évek szerinti beosztását elutasítva a szerves fejlődés gondolatát alkalmazza a német költészet történelére. Lempicki i.152 Opitznál csak szétszórtan találni történeti megjegyzéseket. A z első virágkort nem a meg sem említett ókorban látják. természetesen itt a saját felsőbbségiiket akarják igazolni150 így a régivel lényegében egyező. A párhuzamosságot hosszasabban fejtegeti. Ortlob : De variis Germanae Poeseos aetatibus exercitatio. angol). de a milieu befolyását nem becsüli sokra. 153 A német költészet nála már a latin egyenrangú társa és a jelenről sem feledkezik meg a mult dícsőítése kedvéért. 149." . de megalapozottabban és következetesebben. ófelnémet érdeklődése a kor tipikussá váló jegyei. ill. m. 1. francia. Opitznak ilyetén való beállítása egészen máig általános. Wittenberg 1657. ö. hanem a lovagkorban és a felújítást is későbbre. század második felétől vezetöszerephez juttatja. ehhez járul a nem német irodalmak tanulmányozása (olasz. spanyol.150 Öt korszakot külöm- Németországot központisága európai gyüjtömedencévé teszi. mely a 18. az első költészettörténet a wittenbergi Ortlob nevéhez fűződik. Tanító célzala nyelvművelő társaság alapítása. holland. különösen az első sziléziai iskola költői tettek sokat népszerűsítéséért s lassanként a német költői megújulás szimbólumává. Tudatos kezdeményező 161 Opitz (1597 —1639).ir ' Scaliger közvetítésével Crinitus beosztása érvényesül. m. 154 i.: „cauturi laudem nobis a Romana quoque illius aetatis labe. Opitz korára teszik. §. jegyzet. és a következő irodalom. Opitz sikere döntő volt. 1. de új virágkort kereső irodalomszemlélet kezdődik nemzeti alapon. 1607—12) Opitz kiadja az Annoliedet 1639 és evvel kapcsolatban felsorolja az ó-német költőket. i&2 I. (Melchior Goldast lovagi líra. i. V. A z irodalom virágzását a politikai élet virágzásához köti. m. költészettörténetek. 136. phoenixévé vált.61 dalmí anyag közzététele segíti elő. (még mindig a mennyiség a fontos!). 2 : Et sicut vitám animalium ab infantia per iuventutem ad pleniorem akmén et senectutis tandem spatia ultima delatam statis aetatibus Pliilosophorum scholae dimetuntur ita circa Poesim nostram notabimus easdem 150 .

Und solcher gestalt hat die Liebe. A legújabb kor az újravirágzás (reflorescens felicitas) kora. . hogy pl. o.62 böztet meg. quibus iam rudis adhuc et incondita iam augescens paulatim et magis contula iam gravis oppido et consummata iam languida vicissim et efflorescens iam reiuvenescens demo et nudiquaqu. 1 " önelégültséggel dicséri követőit a sziléziaiakat és reméli.és hősköltészelet foglalja magában. amit a számos latinnyelvü értekezés bizonyít. mely az özönvíz előtt megindult." 158 Bizonyos virágzás után szükségszerűen jön a felbomlás — ókori epikureista tanítás. sie zur Nachfolge und zum Singen gereizet. 4. . rész.az édesen susogó szellők. Lulhert. Opitzzal indul. . valamint a szerelem" 100 vicissitudines. valamint a rá épült történetfilozófia (L. nyelvi érdemeinek teljes elismerésével. Az újabb korban különösen Spencer szintétikus filozófiája tartalmaz hasonló elemeket. hogy ez a virágzás még sokáig tart. 5. und absonderlich die auf den Baumásten sitzende oder unter den Wolken fliegende Luft-l'salter und Schnabel-Harffen. kinek tüzszelleme új Phoebusként sugározza be Németországot. melynek Herakleitosszal is vannak kapcsolatai. r. der Gegenlaut des geschwátzigen Wiederschalls. Ezután következik a politikai okok miatt (!) haldokló öregkor (moribunda seneclus) 1350—1620. Birken : Teutchse Redebind und Dichtkunst. vvurden sie veranlasset Liebesklagen zu verfassen und in das Saitespiel zu singen. A kevésbbé tudós jellegű bárok költészettörténet nyelve már német." „Als nun selbige Feldmusikanten in diese Dánzerinnen sich verliebet. Williram s a Wolfdietrich tartozik. nitida pro seculorum et tempestatum decursu vario depreliendilur. m. Nürnberg 1679. A durva gyermekkor (rudis ínfantiaj az írástalan vallásos. a madarak levegő zsoltárai és csőrhárfái (!!). das Blöcken der Herden. 160 i.158 Wittenbergben is élénk érdeklődés volt az irodalom iránt. velut novus Germanis radiaret Phoebus. (opera !) . A serdülő ifjúkorba (adolescens iuventus) Otfrid." 157 i. a csörgő patakok. I. A pászlorköltészetben (Nürnberg a Pegnitzscháfer-lársaság városa) látja az ősköltészetet. a csacska viszhang. A virágzó erő kora (florens robur) a lovagkort tárgyalja. . jellemző az irodalom tisztuló fogalmára. kirekeszti. . m. zu Erfindung der Poesie den ersten Anlass gegeben." u. pozitivizmus) hullámelméletek formájában. rész. Különösen a meslerdalnokok felújítása hozott sok új anyagot. : „. a bégető nyájak. mint nem költőt. das Geplauder der wudlenden Wásserlein. együtt van az egész bárok kellékkészlet: „die Süszrauschende Buhlerey der Winde mit dem Laub der Wiilder." A Wagneri Gesamtkunst csirája a barokban van. „Revixit tandem de integro Poesis quoque nostra. A hagyománykeresés van meg Birken művében 159 (Nürnberg 1679) a bárok minden kellékével együtt. igneum Opitii ingenium .. 159 Sigismund v.

wie eine in Zirkel geschlungene Schlange (! !) in ihrem Ursprung Zurücke." . A polihisztor alaposságával Morhof. 164 A z ó-. Tárgyalja a francia. újkornak megfelelő tagolás van nála.: „Nun kommen wir endlich zu den teutschen (von deren Poeterey wir jetzo handeln wollen." „Opitzról 422/23. Wobey auch von der reimenden Poeterey der Auszlánder mit mehren gehandelt wird. ről és a jelenben költőjét. (1682) 102 sziléziai iskola világirodalmi tárgyalja az idegen irodalmakat mellett a nyelv történetét Itt sem a történeten van Könyve az irodalom poétikát is ad. . die einerlei Ursprung. Salamon. 1. die nun bald in die Ewigkeit sol verwandlet werden kehrte mit ihrem Ende. Eredete a humanista nyelvtanokban keresendő . O is a tőlük vették át a görögök. a hollandokat a némettel egynek ségből. században kezdődik 1 0 5 " i l Es scheinet. ." 105 u. akit ismer.63 a költészetre ösztönözték őket." (i. 150. Wir wollen aber in den dreyen Zeiten alles fassen. . is tárgyalja és a végén a hangsúly tehát. ist von der teutschen nicht unterschieden. az angolt kirekeszti ebből a germán közösfennhéjázónak egyszerűbb mint Ortlobé. Lempicki i. ja sie ist selbst teutsch . m. I. az Énekek Éneke szerzője. Lope de Vega). a legújabb kor a 17. ezután beszél a reneszánsz pásztorköltészetHasonló törekvés.) 1682. közép-. 233: „Die Poeterey der Niederlánder . az ókor Nagy Károlyig a középkor Opitzig tart. . .) 102 Dániel Georg Morhofen Unterricht von der teutschen Sprache und Poesie deren Ursprung Fortgang und Lehrsátzen. de az anyag sokszerű. . a svédet pedig a német tartja őket. Hofmann a régi aranykor visszajöttét érzi. . ki ráadásul hárfázott is. Es müssen aber hierin die Zeiten unterschieden werden (nemblich die Uhralte) deren Tacitus gedencket (die Mittele) die von Carolo dem groszen her zuführen (und die neueste) die in diesem seculo erstlich angegangen. olasz. is. Beosztása költészet közben tárgyalja 103 . Die Hochteutsche ist gegen sie ein gar neuer Dialectus. m. m." . mivel tartja.<:4 i. késői rokona nálunk Pápay Sámuel.1111 von Hofmannswaldaut. dritte Zeit da dieselbe gleichsam aus dem grabe wider erwecket worden (und viel herrlichen als jemahls hervorkommen) unter des Herr Opitzen aníührung. 273: „Carolus Ortlob (welcher de variis Germanieae poeseos aetatibus eine Dissertation geschrieben (setzet fünf zeiten . Kiel (és nem Lübeck. m. Ilyen költő volt Mózes. die Zeit. i. Ariosto. und in dem Grund einerlei Sprache habén. . . de germán szempontból eltolva." i. 271 : „und sind die Sclnveden den teutschen nicht entgegen zu setzen. spanyol irodalmat és a kor ízlésének megfelelően a bárok költőkben látja a csúcspontot (Tasso. Dávid. o. Lempicki 146. de több önmérséklet jellemzi a második keretbe állítja be a német költészetet.

Cramer angolokra hivatkozik a franciák ellen (1694). Omeis: Gründliche Anleitung zur teutschen accuraten Reim und Diclükunst Altdorf 1704." 168 A Chr. Wagenseil : De civitate Norinbergensi. Rothe: Vollstándige deutsche Poesie. Leipzig 1688. Chr. Weise: Curiöse gedanken von deutschen Versen 1692.. 1(57 1. (Rothe. a népdalkutatás kezdeményezései is feltűnnek nála (az északi skaldköltészet.166 Egyszer váratlanul a századok eltérő „szelleméről" is beszél.) Üj mindössze Weise 168 törekvése . Néplélektani gondolatok is vannak elszórtan.-ból Leipzig 1697. 171 Les Entretiens d'Ariste et d'Eugéne című művében. (1770) ki a milieu zordsága miatt képtelennek tartja a németeket (és az északiakat) a „bel esprit "-re. Neukirch még Opitz után is fejlődést lát a német irodalomban. (1697). (németnyelvű egyetemi előadás).10 . Altdorf 1696 a mesterdalnokokról van bő függelék .100 (1681) Hardegger pedig a kezdődő vallásos bírálatnak ad helyet az erkölcsrontó regény ellen..172 (Thomasius. 521 : „Es hat über dem ein jegliches seculum seinen sonderlichen genium. sz. Thomasius: Wie man die Franzosen nachahme Leipzig 1688. zu zeiner Sammtung deutscher Gedichte 1708. Altdorf 1696. van Weise !) 1CÖ Specimen Dissertationis Historico-criticae de poetis Germanis huius seculi praecipuis 1695. Omeis 1704 már germán mitológiát is ad. i. Neumeister kíméletlen kritikájú lexikona is a felvilágosodást készíti elő. Érdeklődése tág. Luther helyének megállapítása céljából a felvilágosodást előkészítő anyanyelv kiművelését hangsúlyozza. Leipzig 1688.1'17 Morhofot követi a század többi költészettörténete. az eínográ fia eredményeit felhasználja. Zürich 1698. Berlin 1694.171 A vád az apologéta irodalomtörténetek egész sorát keltette a franciák ellen. 170 Mithoscopia Romantica oder Discours von den so benannten Romans. k. lapp népdal) a regénnyel kapcsolatban a román-romantika szót is tárgyalja. i.170 Ilyen önelégült hangulatban éri a németeket Pierre Bouhour jezsuita kritikája. m. Lempecki 179-186 1. (Kindermannsorozatban az Aufklárung sorozat 1. der sich wie in allén Dingen alsó auch in Wissenschaften und Künsten hervortut welchem niemand mit seinem eigenem Witze zu widerstreben vermag.64 melyet ő is újjászületésnek tart. Wagenseil. 172 Fontosabbak : Benjámin Neukirch Chrestomathiája a 17. Cramer : Epistula ad virum Eruditum Vindiciae nominis contra quosdam obtrectatores Gallos. legalaposabban a hamburgi Barthold Feind foglalkoHerder igen sokat használta Morhofot. m. A vitát 1. Barthold Feind : Vom dem temperament und Gemüths-Beschaffenheit eines Poeten Einl.

Young!). Az kialakult irodalomtörténet tárgya gazdagodik az anyaggyűjtéssel tanulmányoztak. a népdalt. Edda. a metafizikai megalapozással A felvilágosodás mindössze a végső összefoglalását adta meg az eddigi irányoknak (Leibniz) és a történetfilozófia fogalmának a megteremtésével (Voltaire). az ő műve azonban elsősorban a franciát. a környezet és a néplélek hatását tárgyalják. felvetik kérdését. A történeti világkép is részleteiben kész. de hiányzik még a tisztulás. a természetes rendszerbe foglaló szemlélet. előtérbe az az irodalmi tudat. mannig tovább terméke. . a régi német költészet létezését felfedezik. de végül is az angolok kezdenek kerülni. idegen irodalmakat a költészet eredetének A németek védekező vitázása egész Reimár a felvilágosodás folyik.65 zott a temperamentumok és a milieu kérdésével angolok nyomán (Sír Temple.

Átmenet. 1. A modern irodalom kezdete. Az emlékezet és az időszámítás. (Causa) 1. Origenes sikertelen görög-ker. Körforgásellenes dualitás. Kritika. c) mechanikus elemzés. A klasszikus ókor képe. Szinkretizmus. Ádámmisztika. — A világkép periodizálása. Üj népek. A ker. szintézise. (Fátum) Kezdet. b) újjászületés. humanizmus. reformáció. Reneszánsz. Az „ember" a középpontban. — Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat. (Dualitas) A ker. Az egyházatyák. A görög kritika. 23—30 Második rész: HOMO 31 — 65 3. Az evangéliumok. A felfogás itt is körbenforgó. világkép bomlása. — Függelék : az arabok. 11—22 2. Az alap vallásos. Freysingeni Ottó. — A négy világkor elmélete. Eusebius. mint mentőelmélet. Kapcsolatok az . a dolgozat beosztása. Analysis. A végső elv. A sztoikus világtörténelem. Két ellentétes módszer. Szent Ágoston történetfilozófiája.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Célkitűzés. Joachim di Fiori — Laicizálódás. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. 2 perzsa és 3 görög világképben. Közösségi szempontok. — Babilon. A d deum. A körforgás. — Függelék : Egyéb népek (Kína). Típus. Quantitatív körforgás. — A reformáció. — A tartalmi történetírás. — A történelmi megismerés fordított útja. világkép lényege. Marad a régi keret. — A kérdés időszerűsége. A történelmi anyag értékvonatkozása. Rotatio. Pál levelei. 3—10 E l s ő r é s z : KOSMOS 1. Hieronymus és Orosius. Az alapvetés az „ősembernél. Világkrónikák. Ahisztorikus voltuk. Körforgás a jelen körül. — A világkép ellenmondása. a Sors. Gesták. — Új kor tudata." — A világkép tágulásának fökorszakai. Átmenet. — Qualitatív szempont az 1 ind.

Pantaleon. Vita Bouhourral. — Elszemélytelenedő halmazmunkák.). (Kat. A história litteraria. A quantitatív szempont. (Cellarius).és újkor. Az ideál az előtt. — Kritikai aprómunkák. Irodalomtörténet. Szkepticizmus. Németország helyzete. Birken. szerzetesrendek. • * .) — A jelen mint alap.) A tér tágulása. Crinitus irodalomtörténete. Ortlob. — Az olasz humanista történetírás. A természettudományos alap. Morhof. Korai felvilágosodás. (Bodin. Patrióta vetélkedés. Vasari). — Bárok. Milieuelmélet. (Machiavelli. bárok. a császárság. néprajzi történetírás. (Mylaeus. — Átmenet a felvilágosodáshoz. Morhof. Üj nemzeti történelemtagolás.) Költészettörténet (Opitz. A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását. Lambecius. (Gessner. Német birodalmi történetírás. Utópiák és ősállapotnyzok. — Ellentét a megelőző korral. Bacon.új irányokkal. közép. Ismeretelmélet és okszerűség. A haladás gondolata. A történelem három kora: ó-.. várostörténet. Fortuna. Irodalomfogalma hasznossági.) 2. Vossius .

Rotatio. (Causa. Történeti rész. A. 3. Dynamitas. I. 1.) 4. Analysis.) B. (Dualilas.A Z EGÉSZ M U N K A TERVE: BEVEZETÉS. (Tempus. Homo. Rendszeres c c do > • c x i x> c c > 4 ) C N í.) II. (Falum.cfl C C -CD di Történelem rész. Kosmos. Ember i Y Embertörténelem Periódus Csoport o •ofl Y l Csoporiperiódus . Ad deum.) 2.

B á r d o s I s t v á n : Pécs német utcanevei. F r i e d m a u n I l o n a : Pilisi Lajos. 1932. P a k u c s B é l a : A magyar vasútépítés kezdetei. 1934. 1932. 1934. 1934. 1933. 34. 1934. 52. Homér J a n k a : Magyarország halászati földrajza. 1934. N y a k a s Sarolta : Az első pécsi nyomda története. S z a k á i S á n d o r : A Marcalvölgy telepítés földrajzához. 42. 1934. 50. 1933. 66. 1933. . Constantinus császár egyház. 1934. Néhány lipoid vizsgálata magnesiummethylatos átesterifikálás segélyével. Tenner A n n a . 45. 1934.és valláspolitikája. Nagy R e z s ő n é Géfin M á r i a : A szombathelyi Herzán könyvtár francia könyvei. Scbultz I r m a : Magnesium-methylatos átesterifikálás. 1934. 35. Balmazújváros településföldrajza. Condensatiok az aliphás. B a n e r H e d w i g . 31. A szombathelyi királyi liceum alapítása. A pécsi püspöki könyvtár francia nyomtatványai és kéziratai. 1933. 41. K e r n I s t v á n : Nagymányok és Kismányok községek településföldrajza. I s t v á n : Cserei Mihály mint versszerző. Zrinyi Miklós könyvjegyzetei. T a k á t s G y u l a : A somogyi Nagyberek. Kardos E m í l i a s A pécsi német sajtó és színészet története. Erdély A m á l i a : Az iskolai büntetés hatása. Sós M a r g i t : Arany János irodalmi ellenzéke. 56. 58. Vecsey Lajos . 1933. Béres Tibor . 1933. 51. 1934. 1934. 46. M a k o v i t z k y Gyula : Nagykanizsa város településföldrajza. Goitein György : Móra Ferenc az író. 57. 1933. 38. 48. 1934. 1934. 39. 1933. 49. 64. Nagy Tibor s I. Scbreiber E r z s é b e t : Zola és a magyar irodalom. 40. 1934. Mundart und Sitten. Galánthai gróf Fekete János kiadatlan francia költeményei. Nagy-Árpád. V a s s k ó I l o n a . 37. Venetianer G y ö r g y . 1934. 1933. Nagy J e n ő : Tapolca településföldrajza. 1934. 1933. 1932. 1934. Écsy ö . H a c k A l f r é d : Boileau a magyar irodalomban. Szénmonoxydreakciók. K o z m a A u l a i : Fénelon Télémaquejának egy XVIII. 1932. Bader D e z s ő : Metternich und das junge Deutschland. Kollonich R e z s ő . 43. 1933. 1933. 63. Berky I m r e : Az igazság fogalma. 44. 65. 53. U n g á r L á s z l ó : Pécs 1848—49-ben. N e u b e r g t r V e r a : Pszichológiai típusok pedagógiai jelentősége. 54. századi magyar verses feldolgozása. 1933. 62. 33. 67. Gálos M a g d a s Sigismond Justh et Paris. 32. 55. 47. 1933. Rosta L i v i a . 1934. 59. Grandpierre E m i l : Az olasz ismeretelméleti dráma. 36. 1934. Újhelyi Erzsébet! Condensatiok az aromás sorban magnesiummethylat hatása alatt. 61. hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesiummethylattal. 60. Gőbel E r v i n : Pécs napfénytartam és felhőzetmenetének képe.30. Drasenovlch M á r i a .

a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. 93. Petróczi I s t v á n : Die Künstlertypen bei Tieck. F a r k a s Lujza : A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. ellenzékének vezére. B á n y a i B é l a : Kovács Ödön vallásbölcsészete. 72. 1849—1899 1935. Újváry J o l á n : Saárdy Somssich Pál. 84.68.) 1935. Kakasd község településföldrajza. 1935. 1935. 87. Erdély E r n ő . 1936. 79. 91. (1382— 1420. Árvay J e n ő . Szabó Dezső regényköltészete. 78. Heckenast DezsŐ . 1926. Szentirmay Tibor: Szigetvár településföldrajza. R i h m e r L á s z l ó : A pécsi mammut. 86. 1936. (Egy francia emigráns Magyarországon. Vitéz S z a b ó P á l : Lodovico Della Tőrre: L'Aío. Előd G é z a : Zilahy Károly. 1935. 83. 1935. 1936. M a y e r E r z s é b e t : Az írói önérzet a renaissance korában. K ő v á r y J ó z s e f : 50 év a Kisfaludy-társaság történetéből. 77. Heckenast Gusztáv. . 1936. 1935. Z á d o r I s t v á n : Heine. 1936. 1935. Lotz J á n o s : A történelmi világkép. 1935. Csapláros I s t v á n : Théophile Gautier és a magyarok. Pinczésl I s t v á n : Folyékony ammónia hatása a cellulózéra. egy fejezet a magyar irodalomtörténetből. 1936. 69. Andorfi M á r t o n : A szöllőművelés északi határa Észak-Magyarországon. 1936. 1936. 75. 96. 71. 1935. 81. 73. K e c s k é s T i b o r : Balatonfüred településföldrajza. 94. 1936. Niedermann I m r e : Magyarország és a bosnyák politika. a 60-as évek írod. 1935. Simor J á n o s : Pécs éghajlata. (Az ember az időben. 1935. 76. 80 ^ Nagy J e n ő : A bükkösdi völgy településföldrajza. 74. 92. 97.) 1936. 70. században. Schwendtner István : Miskolc településföldrajza 1935. 88. Szikszay E d i t : Louis-Auguste Rogeard. Taksonyi J ó z s e f : Pécs egyházzenei művelődése a XVIII. Ponesz A r a n k a : Pécs város középiskoláinak népessége 1900-tól. Frindt G u s z t á v : A folyóhálózat minősége Magyaroszág északnyugati részén. Dr. Dezső L a j o s : Pedagógiai indítások az oxfordi csoportmozgalomban. 1936. Dr. 1935. 1936. P a t a k i J ó z s e f : A Sárköz gazdasági és településföldrajza. 89. 82. 85. 95.) 1936. 90. 1936. Fekete L a j o s : Platón Magyarországon.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful