P. 1
Történelmi világkép

Történelmi világkép

|Views: 17|Likes:
Published by shitmanci
Történelmi világkép
Történelmi világkép

More info:

Published by: shitmanci on Aug 14, 2013
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/16/2014

pdf

text

original

ife j J ^ I

S P E C I M I N

A

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

97.

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP

333131

AZ EHBER AZ IDŐBEN

IRTA:

LOTZ

3ÁHOS

FSZEK Központi Könyvtár

0

f J -

-Tt-o r o c .

————r^mamt—
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D Á I MŰINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

19 3 6

SPECIMINA
DISSERTATIONUM HUNGARICAE FACULTATIS REGIAE UNIVERSITATIS

._
PHILOSOPHICAE ELISABETHINAE

QUINQUEECCLESIEN SIS

1. Szabó P á l : Pécs környékének településföldrajza. 1926. 2. M á t é K á r o l y : A magyar önéletírás kezdetei. 1926. 3. Grózmger M- J ó z s e f : Kant metaphysikai törekvései. 1927. 4- Taubert Ernő : A katonaság elszállásolása és ellátása Somogy varmegyében a XVII. sz. első felében. 1928. 5. Merényi O. Ernő : Fáy András meséi, műfaj- és kortörténeti vonatkozásai. 1928. 6. Fábri K . L .s William James. 1928. 7 - Krémer Erzsébet: Maurice Barrés és a lélektan, regeny l 9 2 ^ 8. Gyarmathy D é n e s : Stange kísérletei a vallás i s m e r e t e l m é l e t , meg alapozására. 9. Lukic Gyula Ugo Foscolo és a romanticizmus. 1928. 10. Székely Károly": Pálóczi Horváth Ádám nézetei a nyelvmuvelesrol 1929. 11. Kohaida M a r g i t , A függőleges tagoltság hatása a Mátra es Bukk népességének sűrűségére. 1929. 12. Szilárd Erzsébet: Romáin Rolland és Németország. 1929. 13. Bokor I g n á c : A trencséni csata. 1929. 14. Orbán G y ö r g y : Váltakozó áramok elektromos ingerhatásáról. 1929. 15. Engel T i v a d a r : Pozitivista törekvések D'Alembert-nél. 1930. 16. Tóth G é z a : Vizsgálatok a cellulóz sósavas lebontásának közbeneső termékeiről. 1930. 17. Dénes Tibor: Péterfy Jenő esztétikája. 1930. 18. Kováts J ó z s e f : Török Gyula élete és müvei. 1930. 19. Truka J o l á n : A Schifí-féle bázisok. 1930. 20. Szilárd K a t a l i n : Az evonymus europaea carotinoid festékének vizsgálata. 1930. 21. Georgovits J ó z s e f : Vogul jelzős szerkezetek. 1930. 22. K a t o n a Gy3rgyike: Vizsgálatok néhány aromás nitrosó- és nitrovegyület reductiójáról. 1930. 23. Gyuris G i z e l l a : Rousseau és Tolsztoj kultúrpesszimizmusa. 1930. 24. H a m e r á k I z a b e l l a : A reális tárgyak oktatása a filantropistáknál. 1930. 25. J a n c s i L á s z l ó : A misztikus intuíció. 1931. 26. H a j d ú H e l g a : Lesen und Schreiben im Spátmittelalter. 1931. 27. Tóth Ferenc: A németség elterjedése és településformái a Dunántúlon. 1931. 28. Sáfrány I s t v á n : Balassa-problémák. 1931. 29. Fejér R ó z s a : Fran9ois Rákóczi II. dans les mémoires franfais de son temps. 1931.

&
SPECIMINA 97.
v<

DISSERTATIONUM F A C U L T A T I S PHILOSOPHICAE REGIAE HUNGARICAE UNIVERSITATIS ELISABETHINAE QUINQUEECCLESIENSIS

A TÖRTÉNELMI VILÁGKÉP
ÁZ EMBER ÁZ IDŐBEN

/

IRTA:

TZ 3ÁNOS
AZ f ö / V Ö S - K O L L Í G I U H V. TAGJA

19 3 6
KULTÚRA K Ö N Y V N Y O M D A I HÜINTÉZET NYOMTATÁSA, PÉCSETT

c limlftr-t 0$ \ .

század letűnt irányaival. mint az élő szervezetek. hogy az egymástváltó történelmi világképek egymásrakövetkezésében folyamatosan követhető szabályosság van. hogy nagy történelmi válságok korát éljük mind gazdasági. kelet- A . ritmikusan visszatér-e ? Mi a kultúra és mi a civilizáció? Olyanok-e ezek is. (Ezt különösen a vonallal való ábrázolás érzékelteti. pl. avagy minden hullámszerűen. Egyre élesebb és szervezettebb lesz a nemzedékek ellentéte. azonban az újabban szerteágazó történeti résztudományok közül elsősorban az irodalomtörténet (itt is főként a német és a magyar) forog szóban. Ismét mások időben állítják szembe a legújabb idők modern korszellemét a 19. hogy kik csinálják a történelmet a nagy egyéniségek-e. de vannak a faji gondolatnak is hirdetői. mi az alapvető a történelemben. Egyesek vigasztalannak látják a jövőt s Spengler megjósolja Nyugat pusztulását. hogy a világháború kettészelte az emberiség fejlődését. a véletlen uralkodik-e benne. mind szellemi téren. természettudományoskodásával és liberalizmusával. Vannak. hogyan kapcsolta maga elé a múltat és hogyan igyekezett következtetni a jövőre. mások friss hittel indulnak új utakra. Az ilyesféle történeti kérdések iránti érdeklődés a világháború óta erősen megnövekedett. A második rész a tárgy alapvető metafizikai. vagy a nagy tömegek? Felmerül a probléma. akik Európa szellemi egysége mellett kardoskodnak szembeállítva Nyugatot és Keletet. hogyan képzelte el jelen helyzetét benne.) Mindenütt a teljes világkép szerepel a maga egységes egészében. vagy valami elevemeghatározottság.BEVEZETÉS A dolgozat célja: a bevezetésben igazolt módszerek és szempontok alkalmazásával megkísérelni annak a kimutatását. lélektani és ismeretelméleti vonatkozásait tárgyalja vázlatosan. Unos-untalan lehet hallani. Ez a rész tehát az ember küzdelmét mutatja be az idővel. tudományrendszertani. a háború utáni új államberendezkedések. Megint igen időszerű a kérdés. hogy korunk átmeneti kor. logikai.

a művészet. A világháború katasztrófája megingatta az ember hitét a mában és a jelen zűrzavarából a múltba fordul. tartalomban egyre gyarapodva átélik egyesek. avagy a társadalmi rétegek? Vagy fontosabb a vallás. Ennek az érdeklődésnek az indítékára könnyű rámutatni. vagy hanyatlik. A jelenből indul visszafelé s csak addig és oda juthat. És a jelen égetőnek érzett történeti kérdései mögött ott áll az iskolában tanult világtörténelmi séma: ókor. a részletekbe vesző adathalmozás helyett átfogó kép az egészről. Wells világtörténelmének nagy sikere is a praktikus érdeklődésű angolszászoknál. vagy a politikai. az irodalom. amely a világ köztudatában forrong és mulatja a jelen hatalmasan megnőtt történelmi érdeklődését. Az egész múlt problematikussá válik és elhangzik a történelmi átértékelés szükségességének a jelszava. hogy múltjában is jövőjét keresse.keznek. a tudomány ? A környezetnek döntő hatása van-e az emberre és az emberi történelemre. 1935). középkor. vagy fordítva az ember uralkodik a lermeszeten? Mechanikusan ható erők labdája az ember vagy szabad? Anyagi természetű-e a világ és vele a történelem. Hogyan ismerheti meg az ember a múltat? A történelem útja a múltból a jelenen át a jövő felé halad. vagy az egyes sportágak (atlétika. Berdjajev pedig úgy látja. virulnak és halálba hanyatlanak. vagy hullámhegyen-hullámvölgyön át gördül fel-alá? Mi az irányító: az eszme. az egyiptomi hieroglifákat csak úgy lehetett megfejteni. vagy szellemi ? A jelenben rég letűnt korok mását fedezik fel a történetírók. vízipóló) is szükségét érezték az időbeli visszapillantásnak. vagy egy legeslegújabb kor legelejére? Csupa olyan kérdés. nőnek. vagy pecíig értékben. gazdasági élet. hogy új középkor felé halad a világ. hogy a rosette-i . legújabb kor s felvetődik a kérdés : mi értelme van ennek a tagolásnak a mi számunkra ? Hová tartozunk mi ? a legújabb kor legvégire. nemzetek és fajok pusztulását? Van-e a történelemben abszolutum vagy minden relatív ? Halad-e felfelé a történelem útja. ez egyúttal jellemző a legújabb történettudomány általános irányára is. Nemrég nevezték neobaroknak a mai magyar társadalmat. az irodalomtudomány művelői pedig külön kongresszust rendeztek az irodalomtörténeti korszak fogalmának a tisztázására (Amsterdam. a történelmi megismerés iránya fordított. (Pl. ahonnan megszakítatlan út vezet máig. újkor. Ennek jele pl.

sőt ma éppen fölemelkedőben van. M. 192012 Ermatinger: Philosophie der Literatürwissenschait-jában.4 A gyakoriság magyarázata a nyugati tudományosságnak a humanizmusból eredő görögimádata. Tübingen. Tübingen. mely sok évszázadon keresztül visszavezetett a kő felállításának az idejére és kulcsként szolgált az egyiptomi szöveghez. 19283 v. Ritter. hogy ezen a talajon megkísérelhessük a világképek összefüggésének a vizsgálatát. Die E n t w i c k l u n g der Geschichtswissenschaft an den führenden Werken betrachtet. Ritter. Leipzig 19145-6. a régi és a távolkelet nem ismerése. Bauer stb. tehát mások helyesebbnek gondolták. Azonban a humanizmus és a reneszánsz mintája a görög-római kultúra volt.5 kő fellelésekor akadtak tudósok. Berlin 1922. változatlan lenyomat 1925. ehhez járult prózaibb okként a keleti nyelvek. Bauer: Einführung in das Studium der Geschichte. Croce: Teória e storia della istoriografia. 1919. a problémák rendszerezését és esetleg valamilyen megoldás lehetőségét. itt kezdi meg a német irodalomtörténetírás legújabb szakaszának tárgyalását. E. Itt kezdi Fueter3 nagy munkáját az újabb történetírásról. Croce. Troeltsch : Der Historismus und seine Problcme. 1930. Berlin. Rothacker: Einléitung in die Geistesgeschichte. 4 Bernheim : Lehrbuch der historischen Methode und der Geschichtsphilosophie. Honnan erednek ezek a gyökerek ? Troeltsch.. Rothacker 1 a tizenkilencedik század elejével kezdik meg fejtegetésüket a modern történelemszemlélet kialakulásáról a francia forradalom és a romantika körüli filozófiai irányokkal (Hegel) kapcsolatban. Gooch. München & Berlin 1911. még az általános bibliográfiai részt. mely mindmáig tart. emez pedig a humanizmussal és a reneszánsszal.) Mi is a jelenből kiindulva keressük a mai történelemszemlélet gyökereit a múltban. Gooch : History and Historians in the 19»c century. német ford. 1 . innen indul ki Bernheim. 1913. Pozzotól 1915: Zur Theorie und Geschichte der Historiographie. amikor megtörténik a szakítás az ú. n. hogy a görögségnél keressék történelmi világszemléletünk kialakulásának és általában a mi egész kultúránknak a végső alapjait. Ö. ez a természettudományok kiművelésével. kik ismerték a görög nyelvet. 3 Fueter: Geschichte der neueren Historiographie. Ez a legszokásosabb eljárás. De Rousseau és Herder szorosan összefügg o felvilágosodással. középkor egyházi tekintélyével és megindul a szabad természetkutatás. M. Azonban ez a nagy történelmi érdeklődés Rousseautól és Herdertől indul meg és Schultz 2 pl. München & Berlin.

hogy a mi egész kultúiánk négy a l a p p ^"ss^kus a nyugati középkoron. wie sie wo eins ^ glaubt werden mochte. részben. úgyis tizenkilencedik század végének életében. bár az alapvetés legnagyobb resze ők végezték. a római birodalmat. sot a ^ ban minden megismeréssel. Sterndeutung. Vörösmarty elképzelhetetlen a nyelvújítás ereümenyei nélkül). e \ számunkra. a mediterrán kultúrából. Kittit felé vezetnek. A lehetőség a kezdeti „történelemszemlelet valamelyes helyreállítására megvan. mert i gy világbirodalmak azután is keletkeztek és elhagyhatnok mind a négyet. arm^ k ö z ö m b ö s fontos az ókorban. A cél éppen az. Ezeknek a műveltségi feltételeknek a kialakulasara pedig biztosan következtethetünk a következményekből. mert a történelem u t j a bizonyos lei tételektől függ (pl. mely a történelem f e l é p í t é s é t (Aufbau) tárgyalja. az in ^ és a perzsa mellé a babilóniai mögé. 3 kiad. még csak nem is ők műveltek a tudományokat egyes-egyedül. megvan a görög kultúrában. Nem említve az utolsó értékítélet megoko at an es megokolhatatlan voltát. A z ősember nem is áll tőlünk olyan messze. a babilónoktól és majd látjuk. az egyiptomiaktól.6 Pedig semmiképpen sem tartható ez az álláspont. lásának végső eredetét keressük De még itt sem állhatunk meg. m. ilyen módon elhagyhatnék a P r o l e l 1 ^ ' mert megvan a kereszténységben. mint hinni lehetne.Jellemzően modern Bolt állásfoglalása: „Wir seben heute Oriec land nicht mehr in jener Isolierung gegenüber dem Üstén. Ők is sokat vettek át másoktól. Nem helytálló az a keletű felfogás sem. a IV. ő azt állítja. hogy a keleti ember távol esik tőlünk. milyen természetesen illeszkedik a görög történelmi világkép. a ^ ^ görögségen és a zsidó prófétizmuson: minden. . bár felhasználható lelet. a szaiaK 'i i." (Sternglaube u. . hogy a történelem menete külön u túrkörökben pereg le. Tehát eljutottunk az osem g. mert. írásos feljegyzés nem maradt reánk. A mai 5 i. A szellemi e e nein a görögséggel indult meg. 765-767 1. az antik imperializmuson. ami jelentős számunkra belőlük. Nem fogadható el Troeltsch* érvelese se . itt kell kezdenünk. másrészt pedig azt az elevee £ világszemléletet tételezi fel. 1926. Az ősi kultura _ _ m V semmiből keletkeztek. hogy a történelmi világképek kialaK i meg. alapjuk az ember előttük is „ ^ b lemi érdeklődése és képessége. a többi közömbös smunkra. eze^ az ö világfelfogása nekünk mindig merőben idegen m a r ez minden történeti megismeréssel szembeszögezhető.

Jellemző két idézet. az első ember. m. das in anderer Logik dáchte als wir. amennyit ez tesz lehetővé. ez kapcsolja össze a múltat. okt.. Nem véletlen. 192 1.a dolgok mértéke az ember. áll a teremtésmondák elején. hogy megismerhessük a múltat és csak annyit ismerhetünk meg belőle. Bernheim i. a második Ádámot. A z ősemberben is meglevő emberi szakadatlan folytonossággal vezet kezdettől máig.6 Ilyen értelmezésben megállna Protagoras szofista tanítása: . a világnézeti típusokról szóló rész (36-78. L) és Jeans: „Our minds can only be acquainted with things inside themselves — never with things outside.. A reneszánsz megint az ős Ádámot kutatja. dem Hasz nicht Hasz und Liebe nicht Liebe wáre. ami bennünk van. c . „Denn in der Tat. gábe es oder hátte es je gegeben ein Volk oder ein Individuum." Ch. Ádám. a megtisztult örökegyembert látta./Í-Y ngyondifferenciált életrendszer mögött még mindig van valami az ő sokoldalúságából és a pszichológia is mind határozottabban mutat rá az atavisztikus tudatalatti nagy jelentőségére a mindennapi élfetben. 1. „Si les faits rapportés dans les documents n" avaient pas été analogues á Ceux que nous observons. a primitív életformák iránt. Ez a közösemberi teszi lehetővé. ami kívülünk" (Jeans. Seignobos: La méthode historique appliquée aux sciences sociales Paris 1901. 120." The Nineteenth Century and After 1934. És manapság is mindjobban erősödő érdeklődés nyilvánul meg az ősember. görögöt és újabbat egyaránt. München & Berlin 1926. a kereszténység Jézusban.csak azt ismerhetjük meg. so wáre uns die Geschichte desselben noch unzugánglicher als die Begebenheiten in einem Bienenstock. 7 Rothacker : Logik und Systematik der Geisteswissenschaften. kit a civilizáció űzött ki az édenből. a jelennel. nous n'y pourrions rien comprendre".)7 A z ember áll minden emberi világkép középpontjában. hogy a történelmi világról való felfogás nagy fordulóin. a múlttal való felszámolás idejében az ősember alakja kerül előre. bárhogy is szeretne önmagán kívül helyezkedve és felül emelkedve „abszolút" ismeretekhez jutni. görögökelőttit. 436. Handbuch der Philosophie II. A következő metszővonal. lp. A tizennyolcadik századi felvilágosodás is ide torkol és itt fordul Rousseau paradicsomi ősemberével." Egyformán erre az eredményre jut a szellemtörténész: „a világról való ismereteink a különböző embertípusoktól függnek" (Rothacker) és a természettudós : . sohasem azt.

8 önmagából és környezetéből (a mezokosmosból) indul ki. isten. Azonban a törté- . század mér. A reneszánsz és a humanizmus szakított evvel a kozmikus felfogással és innentől fogva az ember maga áll a középpontban (Homo). az ásatások felszínre hozzák írástalan korok és ősi állapotok emlékeit. (Kosmos). elektrodinamika. A z időben való tájékozódása is tágul. a szükreszabott emberi emlékezetet az írás megszabadítja a feledéstől. kocsin. a geológia feltárja emberelötti korok évszázezredjeit. Mindkét világkép közös sajátsága. időben előre-hátra megszabni véli a kereteket. Evvel együtt bővíti a teret is: a közvetlen környezet szorítja. adatot gyűjt. az eget és a csillagvilágot (makrokosmos) és felfedezi a parányok világát (mikrokosmos). Tehát az ember térben kifelé. repülőgépen és sztratoszféraballonnal. mint valami különálló. az emberrel. burát. hogy kozmikus távlatba állította az embert. A következő kor (a keresztény középkor) a Mennyei Atyát tette meg a mindenség teremtő végokának. ameddig nemcsak elérhet az ember. egymásután tárulnak fel a régi kultúrák. ennek végzéséből forog minden körbekörbe (Rotatio). Azonban a nagy távlatokban is az ember világhelyzete volt a kérdés. melyet mindig más princípiumban vélt megtalálni: Legelőször (ókor) a mindenek. Ez a történelemszemlélet útja vázlatosan. az entrópia elmélete pedig a világ és vele az idő végére mutat rá. vagyis az idő elejét. gőzhajó. gőzgép) (Dynamismus). hanem ameddig egyáltalában el lehet érni. hogy természettani úton meg lehet határozni az anyagi világmindenség keletkezését. A tizennyolcadik század második felében kezdődik meg az összegyűjtött nyersanyag fejlődési sorba való állítása a természeli világkép dinamizálásával egyidejűleg (hődinamika. Russel elmélete a csillagvilágok kialakulásának fényévmillióit és Jeans azt gondolja. ember és világ felett álló Végzetben találta meg az ősmozgatót. A 15—18. bejárja a távolt gyalog. mint természeti adottsággal foglalkozik és az okság elvével elemzi a történelmet is (Analysis). vele lazán összefüggő keretet. vasút. közelebb hozza távcsővel és ma már a fizikusok megállapíthatni vélik a világmindenség kiterjedését. Önmaga állt a keret közepén és kereste a legvégső alapot. Megnagyítja a mikrokosmost és feltárul az atomok és protozoák parányi élete. a tér határát. később mind szervesebb továbbképzésként felfogott világrendszert. efelé tart az egész emberiség (Ad Deum). hajón. Ehhez kapcsolja először.

vallási. közösség. Schleiermacher: „a történelem az etika képeskönyve. inkább deduktív. kultúrkör. a bevezetés végén. környezet. melyeknek egymásra következésében valamilyen törvényszerűség (Isten.9 nelem' egészének szemlélete egyúttal annak feldarabolását. század. mások a történelem egészét többé-kevésbé részekre tagolják. inkább induktív. gazdasági. irodalmi. politikai. szembenálló pólusok. rendesen filozófusok alkalmazzák. a konkréttól az absztrakt felé haladóa tényekhez szorosan tapadó a posteriori módszer. kiknél azonban hiányzik az egészre vonatkozó gondolat.. Sors vagy Mechanizmus) nyilvánul s így a felosztás a törvényszerűségből következik. nem említve az értékbölcselőket. nemzedék. valamint idetartozik Breysig mechanisztikus történelemszemlélete. Ezek a kisebb egységek különböző összetevők eredői lehetnek. korszellem. kiknél maga a történés elvész valamilyen időtlen. valamint idetartoznak a pozitivista életrajzok. táj. egyes adatokból összerakó. általános tételekből levezető. tisztán racionális. eszme. egyeshez viszonyító. faj. ritmikus változás.) A periódus szó történetét 1. mint pl. néplélek. szélső megfogalmazása Rankenál:" „a korok közvetlenül viszonylanak Istenhez" és Heussinál: „csak monográfiát lehet írni". stílus.' Windelband. 2. Végeredményben kétféle alapmódszer érvényesülhet bennük : 1.8 Ilyen részegységek : a korszak. rendesen szaktörténészek követik. akik a történelem egészét egyes események egyszerű összegezésének tekintik. haladásfok. az ideálistól a konkrét felé haladó a priori módszer. egyéniség. empirikus. részegységekre való bontását is jelenli. művészeti tudományos megalapozással. szélső megfogalmazása Hegelnél: „a történelem a szellem öntudatosodási folyamata" és Comtenál: „a történelem az ész fejlődése a teológiai és a metafizikus fokon át a pozivitizmus irányában". rövidebben minden történelemszemlélet periodizálással jár. elkülönítő. mechanizmus stb. nem szólva a részletkulatókról. Vannak. melyben több-kevesebb rend vagy összefüggés van. a maguk helyén történik. típus. de a felosztás inkább az áttekinthetőséget szolgálja. 8 . tehát történelmen kívüli érték illusztrálásában (Kant. hullámszerűség. fejlődésréteg. kultúrtényezök. általánoshoz viszonyító. egységesítő. Az itt következő tudósok ismertetése természetesen a főszövegben. társadalmi. Rickert.

Láttuk a történelemszemlélet vázlatos útját és vele összefüggő módszereit. Ez egyrészről vakondlátókörrel. Pedig ennek a kérdésnek az eldöntése. Történtek ugyan kísérletek a két szempont összeegyeztetésére. (A kettöség lélektani okára a következő fejezet mutat rá). Ilyen pl. de ezek a két véglet közelebbhozásánál többet nem jelentettek. de ezen belül is megvan a kétféle irányzat mindjárt a két első gyakorlati megvalósítónál10. Gundolf Shakespeare könyve (1911) és Ungernak Hamannról írt műve 1911. az úgynevezett szellemtörténet. Bővebbet 4. láttuk problémáit. másrészről üres légvárépítéssel fenyeget. kezdve ott. 1(1 . a két út öszszehozása a történetfilozófia gyökérkérdése. ezekután kezdjünk hozzá a kérdés rendszeres történeti áttekintéséhez.10 A felosztások egészen máig ezen a két úton haladtak különkülön. ahová viszszaér emberi tudás és emlékezet. fejezet.

rag).1 abl.Első rész: KOSMOS. hanem Ez az emléktömeg gomolyagként ott lappang a tudat hátterében és egymásra keveredik benne a közelmúlt s a régi a nagyító. L. 1 . a magyarban tegnaptól holnapig v. hogy miért szerepel a mozgástanban is. hol a-tól eredeti jelentése nyilvánvalóan térbeli képzetre utal (tő „Stamm" -f. azt bizonyítja az is. világomlások. mondák. Ez egyúttal megmagyarázza azt is. amelyeket pedig újabban szeretnek légmentesen elzárni egymástól a szellemtudományok önelvűségének hamisan elgondolt hangoztatásával. Ezek közül is kezdetben csak olyaHogy az időszemlélet később alakult ki.1 ami Időt segítségével lehet. Rotatio.) Az ember emlékszik múltjára. ö. tagolatlan Ebben és a együtt világosan elkülönülve a jelentől. Emlékezetében nemcsak a elődeinek hagyományai is. fejezet. (Íme a történelem. A z ember a térben és a jelenben tagolni tehát csak olyasvalami él. meg az időszámításban is a szám. De megőrződnek így hagyománya. az időt átéli. özönvizek elmosódó emléke. A térrel és az időküzdenie. a matematika és a fizika találkozása. jelenlévő és mégis van idővonatkozása . Még egyszer találkozik a matematika a történelemmel Laplace valószíriüségszámitásában és a statisztikában (Quetelet). (Fátum. Ez az időszámítás kezdete. emberöltök régi saját élményei őrződnek meg. vel meg kellett amelyek a távoli dolgokkal bizonytalan rettegésben tartották az ősembert. térbeli. A távolt megjárta s ezzel szétoszlatta titokzatosságát: az időt pedig tagolta s így tette a világos megismerhetés számára hozzáférhetővé. Pl. 1. ilyen egyszerűen minden mozgás (s f 0). az-ig pedig nyomosító elemmel ellátott lativusi (tehát helyhatározói) ragból ered. hogy az idöhatározók a helyhatározóragokat vettek át. aránytalanító tégelyben keletkeznek a hitregék félelmek is. 2 Fizikailag megfogalmazva a dolgot. 4. Pesttől Bécsig.2 ilyen elsősorban a természeti jelenségek változása.

az írást. 17—19). másrészt új emlékezetet fenntartó napló (évkönyv. e. amit értékesnek tart. időtlenné tenni annak az emlékezetét. Összegezve tehát. . A szumirok és szellemi örököseik. (Kr. júl. hogy igyekszik megörökíteni.12 nokat választhatott. melyből kiolvasható a jövendő. vagy a humanisták dicsőségvágyának is. a temetkezési szertartásoknak. időbeli világkép az egyiptomi időszámítás alapján. nem nyilt. a csillagokat égi írásnak tartották. majd papiruszra írva (kezelhetőbb és változatosabb). Mezopotámiában számították először az időt a csillagok járása szerint. 4241. Évezredekig tartó önkéntelen észlelés és tudatos megfigyelés készítette elő ennek a lehetőségét. még élénkebbé tette az idő menetének szerintük való elképzelését és tagolását. a vázat adja csupán: a történet tartama az embernek abból a törekvéséből ered. hanem a csillagvilág hosszabb tartamú. Azonban ezek az időszakok aránylag rövidek. mivel a természeti jelenségek visszatérő hullámszerűségéhez van kötve. mint pl. valamint új élmények feljegyzésével megveli történelemszemléletének alapjait és megkezdheti a kiépítést. nagyobb távlatú forgására épül. ötödik évezredben felismerték a Nilus áradásának évenként visszatérő szabályosságát s naptár készítését is korán megkezdték.) Ilyen célra használja fel a jelet.és történelemszemlélet csak ott keletkezhetett. kezdetben kőbe vésve (hatalmasabb és állandóbb). bizonyos elemi berendezkedésen túlmenő tagolásra nem alkalmasak. Ez az időfogalom. az éjjel-nappal váltakozása vagy az évszakok visszatérése. hogy a primitív képzelet megszemélyesítette ezeket. ehhez hiányzik belőlük a távlat. Ezért nem keveredett pl. ahol a periodizálási alap. egyrészt régi emlékezetet őrző hagyomány. krónika) formájában. feltűnő s nem túlságosan hosszú idő múlva ismétlődnek. A z időszámítás a keretet. történelmi. Az a körülmény. körszerű. a babilónok. * * Nagyobb távlatú idő. egyszeri. az időszámítás nem a közvetlen környezet rövidtartamú időszakaszain alapul. zárt. Az első világképekben az idő mintegy a tovahaladó jelen köré csavarodik. (Ez az alapja pl. Több változatosságot nyújtó alap kellett ahhoz. az ember az időszámítással és a régi hagyományok. e. amelyeknek szabályossága egyszerű. egyszínűek. bár már a Kr. feljegyzés.

122 = 518400 év). Kínába. hogy meglévő ismereteibe rendszerezzen bele mindent. nyoma megvan az Újszövetségben. (Ez is mutatja Nagy Sándor világbirodalmának nagy jelentőségét az egész antiquitásban. 12szer 12 sor alkotja a nagy világévet. fejezet. ezután jön a nagy választóvonal. mindegyikben egy-egy csillagkép uralkodik. BollBezold i. Ez 12 főperiódusra oszlik. A tizenegyedik kor végét Nagy Sándor jelenti. hogy minden vallási világelgondolás az idők vége felé helyezi magát!) Ez a roppant csillagmechanizmus elbűvölte az egész ókort. hogy alapszámaikat a 12-t és a 60-t összeszorozgatták.) Most már a vég felé közeledik a világ és a tizenkettedik kor végén jön a nagy megsemmisülés (későbbi. valamint 4. (Jellemző. a zsidókhoz.) A teremtéssel indul meg a világfolyamat. Azután egy új teremtéssel kezdődik megint elölről az egész. a babiloniak is az égitestek szabályosan körbenforgó (— legalább is ők így hitték —) pályájának a mintájára képzelték el a világegyetem folyását. az egyházatyák sokat küzdenek ellene. 60-szor 60 = 3600 év ad egy ilyen nagyobb egységet. Tartamát úgy kapták meg. valószínűleg iráni motívum) tűz által. a mai Keleten még élés napjainkban Nyugaton is megint kezdik a kozmikus összefüggéseket keresni. A z egész elképzelés olyan. elkerült Egyptomba. (Keleten ez még ma is általános. m.13 Mivel pedig az ember hajlik arra (— mást nem is tehet —). . mint az óra s nem véletlen. az első 10 kor a 10 őskirály uralma alatt áll. Innen ered 3 A kérdés asztrológiai vonatkozásait és feléledését az újkorban 1. (602. hogy Babilonban ismerték az órát mind napóra. ez a „sor".:1 Eljutott Indiába. az özönvíz. Perzsiába. Egy ilyen körforgás a nagy világév. mind vízóra formájában.

12000 éves nagy világfolyamat 4 nagy 3000 éves szakaszra oszlik. 2. A perzsák optimista teizmusa a J ó (Ahura Mazda) és a Gonosz (Áriman. 0) képviselve van. hogy a klasszikus görög és latin írók úgy dobálóznak a nagy számokkal. a szűz Természetesen nem célja a dolgozatnak. mint pl. Zoroaszter. A hangsúly a világkép egészének rövid jellemzésén van. perzsa és görög gondolatvilágot részleteiben elemezze. Áriman pedig a gonosz lelkekben szerez szövetségest. az ind. Határozottabb formában az indogermán népeknél van meg a történelem minőségi értékelése. míg vissza nem jut az Üsistenhez. Itt a világegyetem valamilyen határozott irányban halad. azonban a célpont mindegyik nép felfogásában más. vallási és filozófia irányok szembenállása. Az indus spirituális nihilista. teljesen quantitatív jellegű. a Brámánhoz vagy a Nirvánába. A z első szakasz a szellemi teremtés ideje. csak a semmi nyugalma. amikor az ember értékkülömbséget lát két egymásutáni állapotban. a buddhista dhammatan). A tartalom akkor kerül szóba. A második szakasz az anyagi teremtés korszaka. A z élet csupa fájdalom. hogy mindhárom matematikai lehetőség ( f . Azonban a nagykeretben elvész az ember. Természetesen vallásos körben forog az értékelés. liogy az indus. Érdekes.14 az. ciz embed. 4 . A lélek a túlvilágon megítéltetik.000 éves emlékeiről beszél). a perzsa hivatalos rendeletek a végtelen idő tana ellen vagy a görögség nietzschei pesszimizmussal megrajzolt képe ellen felhozható érvek. az egész világfolyamat csupán ennek a túlvilági Ítéletnek előkészítő alapja. ezért kell vándorolnia a léleknek (pl. hol nincs fájdalom. Babilónia 472. de Ahura Mazda visszaűzi a sötétségbe. a számok törvényszerűsége mögött nincs tartalom. Ahura Mazda 6 nap alatt megteremti és berendezi a világmindenséget. A harmadik 3000 évben a Gonosz eljön a földre és gyölri a főterem!ményt. nincs szenvedés. Egyptomban találjuk az ilyenfajta gondolatok első csíráit a a túlvilági hitben. a test a lélek beszennyezett ruhája.4 1. az egész világ célja a megtisztulás. Angra Mainyu) küzdelmének tartotta a világfolyamatot. ez pedig felül áll az olyan ezerszámra felhozható egyes tényeken. gépszerű a konstrukció. de a negyedik korszakban a három ezerév mindegyikének kezdetén megjelenik egy-egy Megváltó. ennek a végén jelenik meg a Gonosz. akár a mai csillagászok (Ciceró pl. —.

a réz1000 évig tart. A J ó győzött. Hasonlóképpen van álló láto1000 év a nésével is fokozza. „Oda kell a dolgoknak visszatérni. A silányuló ércfajok az egymásra következő korok elérték. az egyéni. A z utolsó kor ugyanis már a földi menyország. hogy az ő jegyében négy érc sorrendjében síilyed. Fontos a Messiásvá. szellemi teremtés 1000 az anyagi teremtés I küzdelem a földön Zoroaster Soshyant I 2000 I 4000 3000 5000 6000 7000 8000 10000 9000 3. Ezután Ítélet.15 tői születendő Soshyant és legyőzik a Gonoszt és a harmadik jön az utolsó Messiás uralma ezeréves boldogság lesz. a tűz léggé lesz. a mindenségtől állapotnak tartják. Poseidonios fejti ki részié- .- 3. úgy gondolja világfolyamatot.. sem a Stoa céltalan erényessége. míg el nem jön az új Megváltó. Legkifejezőbb elmélet. telenedését jelzik. mely lyamat silányulásként felfogott voltának az Ovidiusból közismert arany-ezüst-réz-vaskor túrában. sem Epikuros mának élő. Megváltó jelen 1000 boldog év Ítélet 11000^12000 / (A konstrukció rás gondolata!) itt is az idők végére helyezi a jelent. A z 2000. Mindegyik elszakadt mindegyikben gondolatkör vallásos. e. A görögök pesszimista realizmusa úgy találja. a víz földdé. A görögségnél már Hesiodosban megvan. ahonnan előálltak és bünhődniök kell érte az időnek rendje szerint" — mondja Anaximandros (610/9—546 Kr. e. a vaskor Zoroaszternek ^ mindhárom " - arról. hogy a legnemesebb a ** elem. holnappal nem törődő tanítása.) „ A születés szerencsétlenség" — véli Herakleitos (Kr. ho£y a világ állandóan züllik. az ezüstkor 3000. a levegő vízzé. kor mása A z indus a züllést még az időlarlam csökkearanykor 4000. Tűz emészt meg mindent. a földi ''„történelem" a földi fokulszimbóluma megvan létet bűnös ^ r . Ebben a pesszimista körben marad meg a görög t* gondolkodás mindvégig és nem jelent elszabadulást Belőle sem Platón ideális világa felé vágyó bölcselkedése. vergődés. ezt a végképpen lezüllött világot azután tűz emészti meg. 500 után) és mivel a görögök általában anyagibbnak képzelték el a világmindenséget.

méd-perzsa. u. (L.5 A z Ószövetségben egy nagy nagy szobor áll is megvan. hogy az egymásra bukó babilon-asszir.) — Érdekesen kapcsolódik ez a kérdés a legújabb exisztenciafilozófiához. a növények keletkezése. 4. ezüstmellel. 2. A z elnyomott zsidók nacionalizmusa ezt úgy magyarázta. Dániel próféta látomást lát.) .16 tesebben az ősállapot bölcsek-kormányozta paradicsomi szépségét. A perzsák a végtelen idő elméletével segítettek (zrvana akana.) v. valamint szervetlen jelenségek (az esővíz) körbenforgása is. kibocsáthatja magából a megtisztult a Nirvánába a bármikor lelket és kezdheti görögök materialistábban igyekezték megmagyarázni a Ennek a kezdeti éden gondolatának a racionalizált mása a rousseaui „vissza a természethez" vagy a Fichte-féle első ősnép feltételezése. A világfolyamat ezekben az elgondolásokban már valamilyen határozott cél felé halad és ezt a célt el is éri. Tőle kerül Ovidiushoz. vaslábelőtte aranyfejjel. amely felüláll az isteneken is és ennek a végzéséből forog minden körbe-körbe. 6 A 5 a szamszara de az gondolata. Lucretiushoz (itt más sorrendben) stb. fejezet. istenség A minden és ott újra körfor- testi salaktól. az emberi életkorok (születés—gyermekEz a négybirodalomelmélet lett Augustinustól a keresztény történelemszem- kor—ifjúkor—férfikor—öregség—halál) egymásrakövetkezése. makedon-görög és római (?) világbirodalmak után eljön a Messiás uralma.) Eszerint a 12000 éves világperiódus a végtelen időbe van beleágyazva és ebből bármikor eljöhet egy új hasonló világfolyamat. Szt. növekedése. lélet alapja a fenti meglehetős kétes magyarázattal. (L. örökkévalóság — véges idö. fejezet. ott a kapcsolat létrejöttéről is. De nem tudtak az elért céllal mit kezdeni. az osztjákoknál). fejezet. Egyébként ilyesféle mesemotívumok gyakran találhatók a primitív népeknél is (pl. ö. Tehát úgy gondolták a folytatást. Közrejátszott ebben a körforgásgondolatban a babilon csillagászat is. virágzása és hervadása. de közrejátszottak benne más természeti jelenségek is (az ember magán kívül keresi a mértéket). (L. hogy a cél elérése után megismétlődik az egész folyamat megint elölről. Ágoston szembeállítását. vágytól megtisztult lélek eljut a világszellemben. 4. A z indusoknál megvan megnyugszik gást elölről. aztán hirtelen rombadől az érckép. Ezért tételeztek fel egy legeslegvégső elvet. bakkal és kevertérc végtagokkal.

17 kérdést. itt ugyan sok egymás mellett létező világ lehetősége van feltételezve. a görög Nus. mint az indus Braman (világszellem). de ez kerül pl. Pl. Ezek az elgondolások kezdettől fogva keveredtek. „Ettől az időtől kezdve a történelem egy testté lesz és az itáliai és líbiai Lotz János : A történelmi Világkép 2 ^SiNtyN . de főképen a római birodalom fűzte össze az ismert világot. Nagy Sándor birodalma pedig a görög műveltséget. Platón is ennek a híve. mindenek felett álló princípium. mert közelebb hozta az ókori népeket. Ez van meg a koragörög természetbölcselőknél. a perzsa világbirodalom elterjesztette a perzsa dualizmust. 135—51) többek közt a következőképpen kapcsolta össze : Hasonlóképen megvan ez a gondolat Egyiptomban is valamivel később. a perzsa végtelen idő. de lényegében kevésbbé szabályosan és az egymásmellettiség kidomborításával ugyan. A körbenforgás végső elve a Sors. Ezt a sort Poseidonios (Kr. A világbirodalmak kialakulása ezt még jobban előáegitette. Aristoteles kevésbbé. melyek az atomok esése közben a véletlen szerint keletkeznek. bele a Stoa bölcseletébe a „mindenek visszatérése" gondolatában és nem jelent lényeges változást Epicuros rendszere sem. Mechepso és Petosiris csillagászok a Sothis-csillag lenyugvását világvégének tartották ugyan. a legvégső. Herakleitosnál a tűz—levegő—víz—föld sor után a tűz megemészt újra mindent és kezdődik elölről minden. de általában az ókor történelmi képét a Cocytusszerű körbenforgás szabta meg. Babilon áttelepítette az alája kerülő törzseket. de egyúttal új világtavasz kezdetét is látták benne. e. ez a pythagoreusoknál. de mégiscsak az egymás után keletkező világok képe tér vissza. a sztoikus heimarmené és az epikureisla ananké vagy akár a mitológia Nornái. a Végzet. Voltak a világfolyamat egyszeriségének is hirdetői.

a babona és a sovinizmus az irányító az események magyarázatában. A hagyományokban. mert friss tényekről emlékeznek meg. új emlékek feljegyzésével. szörnyetegekről. a kereszténység. a babiloni tudósok viszont lenézték őket s így tovább. A mondák. régi hagyományok és 2. emlékoszlopok. Tárgykörük kicsi. Ebben az irracionális. a zsidók választott népnek nevezték magukat. Megindul a keveredés. hagyományok feljegyzése kritikátlanul történt. A vallási fantazmagóriák kora ez. várostörténetek. nagy háborúk. vagy törzshöz kötött. félistenekről. ezek barbárnak tartottak mindenkit magukon kívül. A z események közti összefüggést nem keresik. Ebben egy a Gilgames-eposz. a tényleges történetírás. Céljuk mindig az emlékezet megőrzése vagy tanító célzatból vagy egyéni dicsőségvágyból. Csak arról tudósítanak. évkönyvek. szárazabb. naiv világban nyoma sincs tudományos hitelnek. A kezdeti történetírás szimbóluma lehelne az az . de természetesen a vallás. a jelen állapotról nem esik szó.. csak az elszigetelt adatokat jegyzik fel a király listák. hősökről. mely a gnoszticizmus zavaros tanításaival és a közeli világvégét jósoló jelenések könyveivel lejáratja ezt a kort. * • * így képzelték el a világfolyamat nagy keretét. A két irány egyesítése korán megindul. az emlékek feljegyzése szerényebben indul meg a fentebb említett két irányban: 1. a Mahabharata. mely szakít a körbenforgás gondolatával.). ami feltűnő.18 események egybefűződnek az ázsiaiakkal és a görögországiakkal s mind egy cél felé haladnak. Teljesen kifelé ható expanzív. Szentségtörésnek tartották volna változtatni rajtuk. Csupán a változásról beszélnek. A z új emlékek feljegyzése szűkszavúbb. A birodalom minden kultusztisztelete roppant egybeolvadást idéz elő. Éppen ezért lokálpatrióták mind. határkőjelek. emlékezete az ősök nagy tetteiről. dögvész. mítoszok. emberfölötti küzdelmekről szólnak az utódokhoz." (Polybios 1. az első emberről. de mögöttük készen áll már az új világszemlélet. Mózes és Homérosz. városhoz. 2. áradás stb. személyhez. 1. de a történettudomány mégis innen indul el.. 3. gúlaépítés. Mind benne éltek a nép világképében és ez volt az alap a kialakuló felső kultúra számára. de megbízhatóbb. pontifexlisták. hitregékben és mondákban az egész nép hite fejeződik ki a világteremtéséről. A z egyiptomi papok gyermekeknek nevezték a görögöket.

a kritika elsajátítása végett. A logographusok szembefordulnak a mondákkal. A közösséget. Nem látták mindenben felsőbb hatalmak beavatkozását. Egyiknek sem akartak semmi hitelt adni. A történetírásban is érvényesül ez a kritikus szellem. racionalizálják a hagyományt. (Spiegelberg: Die Glaubwürdigkeit des Herodotos. babilon. 3 % 1.000-et. Herodotos1' (Kr. Egyebütt az ókorban laza törzsszervezetű népeknél vagy egy kényúrra beállított despotizmus uralma alatt ez a fordulat meg nem történhetett volna. amint az írás istenasszonya. zsidó történetírás és itt volt a görög és a római történetírás kezdete. hanem megvizsgálták a jelenségeket önmagukban. 8 Ez emlékeztet a felvilágosodás és a marxi történetfilozófia felfogására: „a dogma kritikája a dogma története". mely a fáraó cselekedeteinek feljegyzését úgy ábrázolja. Ágypten und ágytisches Leben im Altertum. Herodotos sorsa érdekesen emlékeztet Anonymuséra. 8 Beszélnek a kultúrfejlődés két tényezőjéről. papi kitalálással. Tübingen 1923. Ezen a fokon maradt meg az egyiptomi. Felvetették az istenhit keletkezésének kérdését és hősökimádásával. de elemezték a problémákat. e.) 7 . mert ilyen nincs. 484—425) utazni indult. Ilyen előzmények után történik meg a történelmi élet egészen új elképzelése az athéni történetíróknál. Ermann-Ranke . vagy pedig közmegegyezés eredménye. hogy adataik közt igen sok figyelemre méltó és megbízható akad. Ő k se tudtak szabadulni a Végzettől. Seschan az élet fájára írja fel őket. valószínűleg egy nagy kígyót ölt meg.7 A z eljárásra pedig jellemző példa az Ószövetségből (Herodotos is megemlékezik erről): a zsidók ellen vonuló fáraó seregében j^stjs^Jört ki és sokan mégfiaTtak. hogy saját szemével gyűjtsön tapasztalatokat. ezt a Krónikák könyve úgy interpretálja. A filozófusok szakítottak a népi istenhittel és valami ősanyagból akarták magyarázni a mindenséget.19 egyiptomi relief. I. köznép számára való szükséges fékkel magyarázzák. Herakles nem ölhette meg a hidrát. míg nem aztán a legújabb kutatások kiderítették. 125—180) pedig később az államügyekben való forgolódást ajánlja a történetíróknak. Lukianus (Kr. az államot tekintik a történelem hordozójának s ezáltal szervesebb szemléletre tesznek szert. hogy lekiildé az Ür az ő angyalát és levága közülük 180. u. A z eltávolodás a görög racionalizmussal indul meg. a szükségről és az utánzásról. hogy természetes úton alakult-e ki. Szóba kerül a nyelv eredete.

22. de látja ennek a változásait is és vele az államok Végzetszabta bukását. tudja. kezdeményező voltát és radikálisan szakít a múlttal.20 Megindul az államformák elméleti megvitatása Piatonnái (428/7—348/7) és Aristotelesnél (384/3 -322) a legjobb állam problémájával kapcsolatban. . (I. fejezet: a reneszánsztól a felvilágosodásig) történetfilozófiájának. művébe beleveszi az egész ismert világot. Látóköre tág. hogy nem lát fejlődést a történelemben. 201 —120) történetírása. 11 Ez a gondolat is a felvilágosodás filantropizmusára emlékeztet." Ebből a kettős forrásból. az oikumenét. ezeknek eredője a történés. virágzása és hanyatlása" (VI. e. mert „minden államnak. minden ember testvér. Két alapjelenségben véli felfedezni a végső rugókat: a változatlan emberi természetben10 és a változó történelmi tényezőkben. Terjed az univerzalizmus gondolata. nemcsak kívülről jöhet a megsemmisülés. lényegében minden mindig ugyanaz. Az ismert világ tágulásával gyarapodik az idegen népekről való ismeret is. politikai kapcsolatba a népeket. hogy ő ír először világtörténelmet. a történelmi változásokat az állami (ma társadalmi !) rétegek eltolódásával magyarázzák.) Látja a a feszültséget a vezető és a tömeg közt. ezért a jövő mégis határozható. A z államok „lelkét" az. Érzi elsőségét. A „világtörténelmet" a világbirodalmak tették lehetővé. Ezek mellett az elméleti viták mellett Thukydides (460—403 után) valósítja meg a gyakorlati történetírásban a közösségi elvet. Kezdődik az 10 Ugyanaz a felfogása az analízis (3. (I. Ez az irány azonban csak kis városállamokat. Ebből következik az is. 51) és így önmagában is kiélheti magát. alkotmányban látja. Athén és Spárta háborúját alkotmányaik külömbözőségével magyarázza. kijelentvén. 1. hogy segítségével előre be lehessen rendezkedni a jövőre. hanem összefüggést keres közöttük. tehát történetírása merőben praktikus célú.) Ez a pszichologizmus a típust keresi. minden politikának természete szerint megvan a növekedése. A Stoa már azt hirdeti. Ő is tudatos. mert ezek hozták közelebbi. Nem tartja elegendőnek a történeti események egyszerű elbeszélését. A további egyezések egész sorát lehelne még találni. apró közösségeket tárgyal. Feltűnik azoknak különbözősége. a római világbirodalomból és a sztoikus humanitas eszményéből fakad Polybios (Kr. hogy nincsenek nemzetek. hogy a z ő kora előtt semmi nagy dolog nem történt.

21 összefüggések kulatása és kialakul az összehasonlító kultúrtörténet (Demokritos, Epikuros, Poseidonios, Lucretius). Ennek a gazdag etnográfiai irodalomnak a vége felé már a más világképű barbároktól való félelem is megszólal (Tacitus Germániájában pl.)12 A tér tehát tágult, az egész ismert világot átfogja már a történetírás. A z időben azonban mégsem tudnak eligazodni. Egész időszemléletük térszerű, a történelem együtt jár a földrajzzal. Jellemző az egész antik történetírásra az, ahogy Plutarchos (Kr. u. 46—120) kezdi a Párhuzamos Életrajzokat: „Valamint a földrajzokban a történetírók .. ."1:t így a történetírók is körforgásnak látják az idő útját. A Sors, a Végzet áll az események fölött, ez forgatja a kis dolgokat is körbe-körbe csakúgy mint a világegyetemet. Polybiosnál az alkotmányok váltakoznak hasonlóképen : Monarchia

Ochlokrácia

Tyrannis

Demokrácia

t

Aristokrácia

i

Oligarchia Ugyanez a körbenforgás van meg Liviusnál, Tacitusnál („mint az idők, úgy váltakoznak a szokások is) és Septimius Severusnál is („Minden dolog körbenforog.'1)14 Tehát hiába vetette fel Tacitus a „sine ira et studio" gondolatát, hiába volt meg az antiquitásban ez a vágy az objektív történeti megismerésre, nem tudtak kiszabadulni a jelenből és
12

Az etnográfiának, az új ncpek megismerését rendező tudománynak, minden nagy világkép betetőzésénél és szétbomlásánál és az új felfogás előkészítésénél döntő szerepe van. (1. minden fejezet vége felé.) 13 A két tudomány még Bél Mátyásnál is együtt van. Ez a szemlélet jellemzi az egész felvilágosodás történetírását. (L. 3. fejezet.) " Diodoros I. 1; Livius 45., 41; Tacitus Annales 3., 55; VitaSeveric. 14.

22 időszemléletük körbenforgó, azaz ahisztorikus maradt.15 A kör szétszakítását egy merőben új világszemlélet, a kereszténység végezte el.

Függelék: A föntiekben csak azokat a kultúrákat tárgyaltuk, amelyek szorosan folytatódnak a következő fejezetekben. Azonban a gondolat helyességének bírálata végett kereshetjük és meg is találhatjuk a körbenforgás gondolatát távoleső kultúrákban is. Pl. Kínában a tsu-Hsi (1131—-1200)-féle bölcselet is rotációsnak látja a világfolyamatot az évszakok analógiájára: Elől a tavasz rügyfakadása, azután a nyár szépsége, majd az ősz bősége s végül a tél takarékoskodása s azután jön újra a kikelet a világmindenségben csakúgy, mint a természetben. A zsidóknál 1. Prédikátor könyvének első részét. Sőt még magyar mesékben is található ilyesféle gondolat. (Kandra: Magyar mithológia.)

A körbenforgás gondolata azonban egészen máig kihat. pl. az óra beosztása. A történés ismétlődő volta is fel-felújult a reneszánszban és legújabban. Sőt a nyelvészetben is található ilyen rotációs elmélet. (Grimm magyarázata az indogermán explozivarendszerröl az első germán Lautverschiebunggal kapcsolatban vagy Baesecke ófelnémet magánhangzó elmélete.)

15

I

2. A d d e u m
(Dualitas.)

A keresztény világszemlélet lényegét Jézus Megváltóvoltába vetett hit adja. Egyébként sok eleme megtalálható az akkori antiquitásban: erkölcsi téren Gamaliel és Hillel szelíd tanításai, a Messiásvárása, Stoa humanitása és kozmopolitizmusa, a próféták lalok, de a Megváltó eljöttének ben van meg. A kereszténység merőben új világszemléletet jelent. Transcendenssé válik az életfelfogás : „az én országom nem e világból való." Ebből következik és a sötétség fiai között: az e világban való dualizmus Isten fiai „Adjátok meg Istennek, ami az Istené emberek való szalátszó

az ókor reménysége a megszületendő Gyermekben közös gondobizonyossága csak a keresztény-

és a császárnak, ami a császáré." Ez a dualizmus jelenti a kiválasztottság partikularizmusát: közé, mint „Ügy küldelek titeket az közé" és a minden A juhokat a farkasok mással tudatos

szembenállást; ,,aki nincs velem, ellenem van."

kítás kijelentése : „hallottátok, hogy megmondatott a régieknek . . . én pedig azt mondom néktek" követi a tradíciót elismerni szavakat: „nem azért jöttem a világra, hogy eltöröljem a prófétákat." Ez csakis befelé forduló individuális hit által lehetséges: „te pedig elrejtezvén belső kamarádba." A hit az univerzális missziótudatot teszi kötelességgé: „elmenvén tegyetek tanítványokká minden népeket" bizonyos autoritativ jelleg azonban megmarad:

„amit ti megköttök a földön." A z egész világkép fölött Isten providenciája, gondviselése visel." Az evangéliumok A az új világszemlélet levelek két lényegét időben kort adják, a el páli (vagy Pál apostolhoz közelálló) az új tanításokat. 1
1

őrködik : „a ti mennyei Atyátok gondot

helyezik

Zsidókhoz írt levél

különböztet

Kissé szokatlan ugyan az evangélumokból kiindulni, de ez az egyetlen helyes módszer. A lényeg, amely a következőkben kifejlik, itt van.

ö. Clemens (f 101) beszél az emberi nem neveléséről. 2 . 7 Dempf (Sacrum Impérium) Eusebius szír származásából magyarázza világ. Scotus Erigena (800—877): „Finis totius motus est princípium sui" vagy v. fejezet. antithesis . l.— 340 k. Felesleges és ködös.24 meg: a kijelentés elolt — a kijelentés után. a természeti állapot (pogányok) — törvény (zsidók) — evangéliumi szabadság (Jézustól. fejezet).5 Egyéb nézetei a körforgás mellett.). századtól (Dionysius Exiguus (525 1. alább). a körbenforgást teszi Origenes (185—254) világmagyarázata alapjává. az állammal. Eusebius 7 (270 k. 3. de jellemző módon a körforgás egyszerivé válik: Istentől — a világon át — Istenhez vissza.2 Gazdagabb a római levél tagolása: a történelem felépítése hármas11. században megújuló egyházatyatanulmányozások által kapcsolódik ide. akinek görög-keresztény szintézise így nem is vált hivatalosan elfogadottá. Comte függnek ettől! ! Az ó-közép-újkor hármastagolása máskép jött létre (1. csak a ker. íráshoz csak apologéta vagy tanító célból fogtak. — 258) pedig a hat teremtésnap gondolatát alkalmazza a történelemre. 3 Történetfilozófiailag ez az első alkalmazása a háromfok törvényének (Drei Stadiengesetz). Hegel. Joachim di Fiori. mely a 18. Nagy Konstantin) pedig új helyzet elé állította a keresztény történetírást. Lessing. — 240 k. Cyprianus (200 k. ö. ö. synthesis .) Joachim di Fiori. 2. 4. 5 v. Dialektikát könnyű belevinni a fenti tagolásba.thesis természeti állapot. A kép tudományos kiépítése azonban késelt. 4 v. a preexisztencializmus elfogadása. törvény (zsidók) kötött Istenben. Isten nélkül. kereszténység szabad Istenben. a római birodalommal kötött kompromisszum (milánói edictum 313. új kijelentés'5 várása a többi eretneknek tekintett szekta (gnosztikusok. újjászületésgondolat játszik benne szerepet. A z első rendszeres felépítés a görög gondolkodáshoz kapcsolódik. A következők (1. a középkori drámával. manicheusok) mellé helyezik Origenest. krónikáját. 6 v. ö. A z első tudományosan kifejtett gondolatok is inkább pedagógiai képek.) a természetes életkorokkal veti egybe a történelem menetét. 4—5. az anyagnak angyallázadásból való magyarázása. Lessing: Die Erziehung des Menschengeschlechts.4 Tertullianus (160 k. felvilágosodás (Lessing). szabad. A kereszténység tudományellenes volt. VilágkróniEz válik a mi időszámításunknak is alapjává a 6. A kereszténység tudományellenessége lassanként megszűnt.

) 8 . Térfogalma általában a kereszténységnek megegyezik a római birodalommal. Azután is gyakori: Joachim (f 1202. elsősorban a népek szerepelnek a hatalom egymás utánjában (kaldeusok. római (??) birodalomra szoktak magyarázni. Ezen alapul a tartalmi keresztény történetfilozófia. a Krisztus ellen dühöngő kutyák (!). A szilárd pontok a bibliából eleve adottak: teremtés. Jézus és az utolsó ítélet.10 A római birodalom az utolsó világimperium. írói lexikonában (De viris illustribus). Ez tartalmazza a négy egymást felváltó világbirodalom post eventum jóslatát két látomás (a bálványkép széthullása és a négy fenevad) alakjában. babilon. Cárion (Melanchton barátja 2006-ra várta az utolsó Ítéletet. e. sz. méd-perzsa. (L. ebbe a keretbe fogja be a világtörténetet8 időrendi táblázatok segítségével. Babilon. Az adventisták szerint már 1844-ben megkezdődött a végitélet. fejezet. rómaiak .) 10 A keresztény felfogás alapjául a zsidó ó szövetségi szemlélet szolgált. 9 A világ végét kezdetben általánosan közelre tették.) fele). Salamon. médek. ahogy célkitűzésében mondja: „tudják meg hát Celsus. özönvíz. II.) latinra fordította és 378-ig kiegészítette. Porphyrius meg Julianus. görögök. Bábel tornyáról és az özönvízről. külön a zsidók). 4. Dávid. k. folytatva a zsidó törzstörténettel. Görög nyelvű krónikáját Hieronymus (350. az oikumenén túl való terjeszkedésre kezdetben nem gondoltak (mivel azonban a kereszténység szellemi mozgalom. hanem a sztoicizmussal indul meg. 1. Azonban a literatúrában sem marad el az egyház a pogányság mögött (már a tudósokkal büszkélkedik !). A keresztény dualizmusnak megfelelően külön választja a szentírást. Ez két főrétegböl állt. régi séma eredetmonda (Mózes könyvei) a teremtésről. sz. lendületet a kereszténység után a felvilágosodásban kap (Voltaire. a literatúrától. görög-makedon. Ranke ad neki új megfogalmazást. 2. Nála van meg a „középkori" irodalomfogalom megfogalmazása is legpontosabban. Ailly Péter 1789 M-re. Schlözer). asszírok. 1. hogy az egyháznak A világtörténet nem a kereszténységgel. Nicolaus v. Cues a 18. Bodin kirekeszti a történetfilozófiából ezt a kérdést. megvolt benne a lehetőség rá). újabb a perzsa dualizmus hatásait mutató Dániel könyve. első (185 k. babiloni fogság. Teoretikusan kifejti Francesco Petrici : Della história (1560. A vallásos melszőpontokhoz igazodtak a politikai birodalmak is Dániel alapján. (Kr. Pico della Mirandola 1994-re .) 1260-ra . perzsák." melyet a közeljövőre vártak. — 420. elejére. k. melyet a 1. a scripturát a profán irodalomtól. 2. tudják meg a követőik. 3.25 kája foglalja egybe a hagyományt. kik azt hiszik. Augusztinus szakit evvel a felfogással. (világ = római birodalom) . Bábel.

menynyien és milyen férfiak alapították azt. 1 3 De civitate Dei libri XXII. hanem a dolgok rendje és ideje szerint." 11 Módszere ennek megfelelően az adatok halmozása. cui tamen ordini temporum non subditus servit. „Mindenütt ott van az én hazám. id. A történelemben isteni világterv vonul végig „nem vaktában és véletlenül. De viris illustribus Prologus. Tört. sőt ő irányítja azt úrként és végezi mérséklőként. . . Romanus et Christianus accedo". Ágoston (354— 430) műve. Ilyesféle katalógusok nagy számban találhatók Hieronymus után. építették és ékesítették és hagyjanak fel avval. mint római és keresztény jövök". — História adversos paganos. notissimo sibi (sc. 14 „non temere et quasi fortuiter pro rerum ordine ac tempore occulto nobis. adornaverint et desinant fidem nostram rusticae tantum simplicitatis arguere. IV. sed eum ipse tamquam dominus regit moderatorque disponit" — De civ. inkább ismerjék el a saját tudatlanságukat. sem doktorai. „Discant igitur Celsus. 138. exstruxerint. magnarum insularum largissimae tutissimaequc sedes mei iuris et nominis s u n t . 15 „Pulchritudo saeculi velut magnutn carmen cuiusdem ineffabilis modulatoris. Porphyrius et Julianus rabidi adversum Christum canes. Dei L. északon. Deo. mely előttünk rejtett. . qui putant ecclesiam nullos philosophos et eloquentes.15 A történelmi folyamatban dualizmus nyilvánul a két állam. nullos habuisse doctores. fii. délen) mivel a keresztényekhez és rómaiakhoz. Maic.26 nem voltak filozófusai és ékes szónokai. A felgyülemlő kérdések rendszeres vizsgálata. 33." 14 A történelem századai strófák az Islent dicsőítő nagy énekben. . A kereszténység büszke (és már kevésbé veszélyes) megvallása Orosiusnál (f 418) a római polgárság tudatával párosul. A z Isten államáról11* írt könyvében fejti ki történetfilozófiáját.). quanti et quales viri eam fundaverint. ducens in aeternam contemplationem spéciéi Dei" — Epist. . hogy a mi hitünket csak falusi együgyüségnek csúfolják. 11 . Latitudo orientis. mindenütt ott van a törvényem (!) és vallásom . suamque potius imperitiam recognoscant". de Isten előtt jólismert. meridiana diffusio. a növekvő anyag összefogása és az elméleti alapvetés Szt. a mennyiség szaporítása történeti szempont nélkül. quia ad Christianos et Romanos. . 12 „Ubique patria ubique lex et religio mea est . Ad. . Kornis. 12 (A négy világbirodalmat Orosius az égitájakkal kombinálja és a méd helyébe egy déli afrikai imperiumot rak). discant sectatores eorum. de ő nincs az időrendnek alávetve. (keleten. septentrionis copiositas. — A cím és az ötlet Suetoniustól való.

mind az epikureista elmélettel élesen szembeszáll és ezzel az antik körbenforgást megszakítja. Beda : Chronicon sive de sex aetatibus mundi. fej. 2. 20 Isidor (f 636) krónikája. — De Civ. A civilas mundí a négy birodalom során pereg le. 16 Elől a teremtés és Ádám áll. Az egyházfilozófiában azonban mindmáig nagy szerepet játszik Szt. L. XI. 30 Isidor : Chronicon . Dei XV. de a folyamat a sztatikus túlvilágba torkollik. Beda (673—753) krónikája egész pontosan követi Szt. ifjúkor (iuventus) Dávidtól a babiloni fogságig 14 gen. Jellemző.18 Bizonyos dinamitást nyer így a történet az isteneszme haladása19 kapcsán.. 7. 18 „De his.. Hugó St. 16. L. 12—13 caput. A történelem is a teológia szolgájává válik. 6. aki mindennek ősatyja. 17 „Nec essent alii homines nisi qui ex illis duobus nati fuissent". Paris 1681 az utolsó következetes követője. 4. gyermekkor (pueritia) Noétól-Ábrahámig 10 generáció. fej). hogy egy füst alá fogja az egész antiquitást. (Stoa— pythagoreusok!) — De civ. 1. Victoire) is a külső kronológiai „De ea parte operis. 5 öregedő kor (aetas senior) a fogságtól Krisztusig 14 gen.17 A z Isten országa a Seth-től eredő ágon folyik a hat teremtésnap és az életkorok szerint és képviselői Krisztusig a Zsidók. rész alapján nemzedékek szerint tagolja. a katolikus egyházban Bossuet (1627—1704) müve Discours sur l'historie universelle. Augusztinus világképe az egyház hivatalos álláspontjává válik.. Közben a keresztény éra szerinti időszámítás is általánosan használttá lesz (Dionysius Exiguus római apát (f 525).27 az isteni és a világi között. szétszóródásuk után az egyház az Isten országa képviselője az utolsó ítéletig. Marianus Scotus. A Jézus előtti korokat Máté 1. egész a reformációig általános. ezután jön az 1000 boldog év és a túlvilág. qua duarum civitatum. a nyelvészetben a zsidóeredet hosszú ideig kísértő gondolatát. Ekkehardt. id est caelestis atque terrenae initia et finis incipiant demonstrari" — De Civ. Ágoston. XII. 2 1 -| 4 évet tévedett. qui hunc quidem mundum non sempiternum putant (görögök általában !). 1. 10 A felvilágosodás ennek racionalizálása. Dei L. Sleidanus (I. ki mind a sztoikus. Ágostont. 4. serdülőkor (adolescentia) Ábrahámtól Dávidig 14gen.21 A világkrónikái irány többi képviselője (Cassiodoros. 1. itt is használt (Cárion. sed aut innumerabiles (Epikur!) aut eundem unum certa conclusione saeculorum nasci et resolvi opinantur". csecsemőkor (infantia) ÁdámtólNoéig 10 generáció. 16 . 3. öregség (senectus) Krisztustól az utolsó ítéletig. Augustinus az első. 4. Dei.

— 1158) fogja még egyszer össze. Bábel-torony). Nagy Károly fordulópont. a hat kor gondolatát is vajmi kevéssé s az univerzális anyag mellé nemzeti monda kerül. mint a krónika.28 rendhez tapad. így származtatják a mi krónikáink (gestáink) Hunort és Magyart. Annyiban segít áttörni a megszabott sémát. A szünetlen változás tudata a történeti valóság mélyebb felfogására vezeti. Gildas (516—570 De excidio Britonum).23 Később rendesen dinasztikus érdekek szolgálatában állott. a világkrónikáét és a nemzeti gestáét. gestája Gesta . Toursi Gergely (540—594) (História Francorum et gestae regum Francorum) Beda (672—735) História ccclesiastica gentis Anglorum . brit Alfréd 849-901 . A törekvés a bibliával összhangba hozni. Franciaországban pedig a 19. Herder is küzd a bibliai 5000 év szük keretével. a kompozícióra is több gondot fordíthattak. Ez a világ is a vége felé közelget. század első felében is viták folytak a bibliai kronológiáról. mivel azután az utolsó ítélet jöhet csak. annyira erös. Ez is éppolyan kritikátlan irracionális. század) . hogy a négybirodalom elvét nem alkalmazhatja.22 Üj színt a gesta irodalom hoz a történetírásba. A pogány állapotban Ez akadályozza a német történetírás kibontakozását a középkorból (L. Alaphangja pesszimista. Paulus Diaconus (720—790) História Longobardum. Ez tárgya miatt is nemzetibb színezetű volt. 21 Főbb képviselői: Cassidoros (411—570) elveszett. magyar Anonymus (12. csak azért. a sacrum impérium a római birodalmat folytató német-római szent birodalom fikciója. a 17. Újabbak a brit Nennius 822.) Világkrónikája: Cronicon Frederici imperatoris 1156. hogy a krónikák határeseményeivel összhangba hozzák (Noé. A krónikás formával nem igen keveredik.25 a hagyomány teljes tiszteletével a német freysingeni Ottó (1114 k. fej. Nithard 880. angol William of Malmesbury 1125. hogy pl. frank Erchanbert 826. Ferenc császár csak 1806-ban mond le a már teljesen tartalmatlan német-római császári címről. a virágzás melleit ott van a hervadás. Csak arra kellett vigyázni. hogy a római birodalom folytonosságát mindenáron biztosítani kellett. 33 Pl. 25 22 1146-ig adja a világtörténelmet. hogy Noéhoz és az özönvízhez kapcsolják.) I. Új szempontot (és gondot) adott egyúttal az. szász Widukind 967. A kor összes történetfilozófiai kérdését. sz. a Noé-utód vadászatkedvelö Nimródtól.24 A kor duális felfogásának megfelelően külön műfaj a nemzeti történet mellett az egyháztörténeti monográfia. 4. francia Richer 1000. Kézai (13. sz-ban a jezsuiták az inka királyoknak valószínűtlenül hosszú uralkodási időt tulajdonítanak. Jordanes (552 De Getarum rebus gestis). olasz Liutprand 960.

1920. L. Dei. 28 Kezdeményezése a történelemfilozófia megújításában nem talált folytatókra. angol Nagykrónika). W. másrészről nagy krónika gyűjteményeket létesítettek (francia s svájci. Görres . egyáltalán Wolfram. A z egyház és az állam viszonyában a valóság reálisabb felfogása hódít. Lebenlehre oder Philosophie der Geschichte. Tantalus és Pelops históriáját. a romantika által élctrekeltve a vallásos történetfilozófia (de Bonald. Braun: Einleitung in die Geschichtphilosophie 1917. A Phaethon.20 Dantenál pedig az állam teljesen önelvűvé válik már és evvel az egyháznak alárendelt kettősség megszűnik. Aquinói Szt. 27 A német-római fikciót a kettős translatio (Róma-Konstantinápoly-frankok) elvével igyekezik megmenteni. 19042 Steffensen. De civ. (Parzival pl. periodizálásról pedig szó sincs. Odysseus bolyongását igaznak tartja. de mintha ő maga se hinne benne. Tamás (1227—1274) már az államban is szükségszerű lépcsőfokot lát az Isten országa felé az eddigi alárendelés helyett. Zur Philosophie der Geschichte 1894. a protestánsoknál ritkább. Philomele megejtését. de Maistre a francia restauráció providencialistái. amely jellemző az egész korra. Atlast és Theodorich pokoljárását racionalizálja.) v. mint az eddigi krónikáké. 18—48 1. alapján a következőben fog27 20 . Lempicki: Geschichte der deutschen Literatur-Wissenschaft I. 16. 3(1 A már említett protestáns és katolikus (Bossuet) irányok mellett különösen a katolikusoknál élt. kasztiliai. valamint a neoscholasztika.!I Ez az eposzokban is észrevehető. Augustinus. hogy nemsokára leáldozzék. Wien 1828 . Schlegel: Philosophie der Geschichte. a kentaurokat. Kritikája azonban éppolyan sajátszerű.30 . 29 Az investitura harc befejezése az 1122-es wormsi konkordátummal is ilyesféle megoldásra mutatott.. Die Typen und Fornien der Literaturgesclnchte im Mittelalter. nem tárgyaltam a főszövegben. Bunsen : Gott in der Geschichte 1857. keletről nyugat felé halad ez is. eposzoknak szolgált tárgyul. Minotauros mondát és a Konstantin legendát elveti. mint a nap. (A türelmesség a kereszteshadjáratok során már terjed. Krausz . az amazonok hadjáratait. Medea történetét. 28 Bernheim (Lehrbuch der historischen Methode) összeállította Freysingeni Ottó kritikai eljárását. Rocholl. XVI.. A z összegyűjtött történeti anyag egyrészről a regényes császárkrónikáknak és a lovagi hőstörténeteknek. Aufbau einer Philosophie der Geschichte 19112.)26 A kultúra változásának az irányát felfedezi. ahol homályosan a világrészekkel keverve megvan ez a gondolat. ö.29 is fejlődésfokokat külömböztet meg. amelyeket azonban a következő kor humanista törlénetírása dolgozott fel. (Elért) 31 Mivel az irodalom a történelemszemléletben semmi szerepet nem játszik.

K ü l ö n ö s e n a tér (utazások. szanszkrit források. 3. fejezet. az iskolai használatra készült kompendiumok . (L. sz-ban újra. a z o n b a n B i z á n c mellett az a r a b o k az összekötők a görög és a reneszánsz t e r m é s z e t t u d o m á n y között.30 Fü g g e lék: N e m hagyhatjuk említetleniil az arab történetírást. 4. leghíresebb Rcmigius de Auxerre müve. 4. (Követője J e a n B o d i n 1529/30 —96/o7 1. 1. 2. apologéta célzatú. Ö n á l ó b b történetfilozófiai e r e d m é n y e i k is a milieu vizsgálathoz kapcsolódnak. b á r közvetlenül csak a „ k ö z é p k o r " végi tolerancia gondolatra hatott a kereszteshadjáratokkal k a p c s o l a t b a n . 4. 1. (Ibn K h a l d ú r (*1332) a társadalom filozófiáját nyújtja kultúrtörténeti alapon a milieu hatásából i n d u l v a ki. Ehhez járulnak a középkori eposzok lelső Gotfrid von Straszburg irófelsorolásai. J a p á n t megemlítik) tágítása az ő é r d e m ü k . a már emiitett SuetoniusHieronymus féle Catalogus illustrium virorum. folytatta Melanchton és a protestáns pedagógia. ezekről bővebben a következő fejezetet).) .) lalható össze a kérdés. magyar őstörténet. a Diogenes Laertius által kezdett Filozófusok élete a tudóst emeli ki. folytatása a humanista világkrónika és az enciklopédikus irány . folytatói a német Ordensdichtung és Trithemius . ezt kiadták a 17. a krónikák irodalomtörténeti kitérései. a mesterdalnokokban is volt valami törekvés az öskeresésre. folytatása a história litteraria és a história eruditionis (Lempicki nem említi. Cyriacus Spangenberg 1598 az özönvíztől kezdve az összes lehető népeknél kutat fel adatokat a mesterdalnokköltészetre. Négy forma használatos. fejezet.

jellegű megmozdulások mellett a hívők legalsó rétegéig ható ébredési mozgalFerenc (1182—1226). reformáció. . Assisi Szt. humanizmus. A „középkori" felfogás bomlása több irányból is megindul. 3. Reneszánsz. a természet felé fordul és fanatikus idillizmussal várja a közelítő utolsó Ítéletet. mely a dogmatikusan megalapozott rendszerek helyeit a kis dolgok. csak Joachim di Fiorinál van új.Második rész HOMO. miszerint a vallásos és követői). az államnak az egyházzal szemben való felsőbbségét egyházi emberek is igazságon felül van egy elismerik (Occam 1270—1374) .1 Egyikük sem törődik a hivatalos világfelfogással. A romantika „Andacht zum Kleinen"-jéig a misztikus természetfilozófián és a szenzualizmuson át megszakítatlan út vezet. humanizmus és reformáció mozgalmainak új értékelése törte meg. A n a I y s i s. 1. Ezek a mozgalmak sok tekintetben egymással is ellenkeznek. Pál apostolra emlékeztető 1 hármastagolású kon- Henry Thode Assisi Szt. Ezek mellett a végeredményben exkluzivtudós mak indulnak meg. Ferenc természetérzésében látta az újkor előkészítőjét. közös azonban mindháromban a teljes ellentét a megelőző korral szemben. » A Szent Ágoston-féle korszaktagolás kereszténységszerte elismert uralmát a reneszánsz. Szent Ágostonnal ellentétben lévő. A tomisztikus egyházfilozófia ellenzői nem hisznek a dogmák bebizonyíthatóságában (Duns Scotus világi 1265?—1308) . Joachim di kívülre szakadt eretnekek a Fiori (1165—1202) és az Egyházon teljesebb filozófiai igazság kevesek számára (Averroes 1126—1198 képviselői ennek az új vallásosságnak. iyesféle kérdések nem is érdeklik őket. a kétféle igazság (duplex veritas) gondolata is terjed.

A kora-reneszánsz újjáA vallásos „történeti határidőszámításnak" az alapja az összes világvégét váró szektánál Dániel könyve és a Jelenések könyve. kétidökig és félidőig" (az összes magyar fordításban pontatlan a duális !) Ez 1 | 2 | l /i 3Vü idö azaz 3Va év.32 strukció. Pl.—1329).) A z alul-feliil bomló. vagy legutóbb a múlt század második negyedében a mormonizmus. A reformáció (A Theologia Teutschot sokáig Luthernak tulajdonították). Hegel sok gondolatot vettek át belőle. Theologia Teutsch (1516) a mindennapi élet és a vallásos elmélyülés egyesítésével.. 3 Az új kijelentés várása kísérőjelensége igen sok vallásos világképváltozásnak (izlám.). Ezékiel egy helyének magyarázata szerint egy prófétai nap egy közönséges esztendő. Ez azonban nem jelent vallástalanodást. német misztika. Ezeknek a homályos helyeit vélik mindenféle számmisztikával kimagyarázni.2 I. a fenti 1260 Dániel VII. —1361). alapján „jött ki" „s a fenevad kezébe adatnak ideig. 4 A misztika jelentősége mindazonáltal nagy szerepet játszik a történelmi íelfogás további alakulásában. Suso (1295— 1366). Az egymásután megnyíló három ég látomása formájában jelenik meg előtte a világtörténelem az 1260-ban bekövetkezendő utolsó ítéletig. reformot sürgető vallásos élet kérdéseit még egyszer megoldani véli a misztika (francia misztika. a kritika és a hitetlenség csak fokozatosan terjed. Goethe (különösen a Faustban és a filozófiai megjegyzéseiben). Böhme. 31/i év 1260 nap. Tauler (^300 k. de általánossá már természeténél fogva sem lehetett.1 A vallasos mozgalmakkal párhuzamosan halad a műveltség ellaicizálódása. ég — > III. 25. tehát 1260 év. ég (Atya) Ószövetség betüvallásosság törvény tudás istenfélelem szolga csillag tél csalán > II. Eckehart mester (1260 k. 2 . ég (Szentlélek) Új kijelentés3 újjászületés az égben caritas tökéletesség istenszeretet szabad ember napsütés nyár liliom (Fiú) Újszövetség isteni könyörület kegyelem bölcsesség istenhit gyermek hajnalpír tavasz rózsa (Az utolsó három képsor már a természet felé forduló organisztikus gondolat csíráit mutatja.

Legélesebb kifejezése ennek az Angelus Silesiusi. most pedig az ember felől. 5 A különbség az. . íróinak és politikusainak.33 születésgondolata éppen a belülről születő vallásos megújhodást célozza. görög bölcselet. Rienzo megkoszorúzása 1347-ben stb. Az embert tekintik. Nem teremtettelek sem éginek. 43. valamint a vallásos történetfilozófiák alapjukban teológikus beállítottságúak. . (Költőkoronázás: Petrarca 1341ben. hogy azonosak. — mondja az Úristen Ádámnak Pico della Mirandola (1463—94) híres beszédében az ember méltóságáról/1 — Hogy szabadon szemlélődhessél köröskörül. c Oratio quaedam elegantissima de hominis dignitate. A külömbség a kozmikus keret egyrészt. a célja a kor költőinek. A teologizálás külömben sem szűnt meg később sem.)* ez a központi kérlényegében egynek típusnak környezeta lélektani elemzés. vagy napjainkban Berdjajev.) A z ember és viszonya a természethez. dése a korszak tudományának. Leibniz. Ezért nem lehet az előbbi két fejezetet sem az esetleg természetesnek látszó Theologia szóval összefogni a Kosmos helyett. hogy a történelem semmi újat nem hoz. A z ember kerül a világkép középpontjába. a próféták (Troeltsch mutatott rá). (id. Herder." Ugyanígy Hume: Essay concerning humán understanding 8. de világképalkotó. Bernheim 28 l. „ember nélkül Isten sincsen" gondolata. melyet a borostyán szimbolizál." A z egyéniség és az ember méltóságának tudata lesz a legfőbb értékké. „Az emberiség annyira ugyanaz. a reformáció pedig teljes egészében vallásos mozgalom. Jüan Harte. sem halhatatlannak. de az istenség legmagasabb szféráiba is felkiizdheted magadat. c. nem az. sem halandónak. 7 A túlvilági örökkévalóság helyett az egyéni hírnév halhatatlansága. hogy az állatvilág legalsó lépcsőjére süllyedj. Cardano stb. „A világ közepébe helyeztelek. az egyén ennek a módosította megjelenési formája. sem földinek. Goethe Urpflanzeje hasonló gondolat. szabadon rajtad áll. az ember a középpontban másrészt. kortagoló jelentősége nem volt.. de ott nem tudja áttörni a körbenforgás gondolatát. hogy a dolgozat bevezetésében az állt. hogy a középkori kollektívvallásosságot individuális hit váltja fel." E gondolat megvan már Thukydidesnél. először Bologna 1496 7 Individualizmus volt korábban is. Lotz János: A történelmi világkép 3 5 .. 1. változatlannak. P. valami kozmikus Abszolutum felől nézték a világot. Innen indul (Petrarca. 8 Az emberiség egységének a tudata az egész korban uralkodó. Machiavelli : Discorsi III. hogy eddig felülről. hogy az emberekben van valami közös. Légy te a magad akarata szerint saját becsületedre a magad mestere.): „Az emberiség mindig ugyanaz. A döntő különbség az. — Megjegyzendő.

A misztikus természetfilozófia képviselői elsősorban olaszok . in Italien 1868. hogy a reneszánsz felszabadította az embert.) Burdach (Hum. Fontos még a platonizmus a számszerüség kidomboritása miatt is. A z Ádámmisztíka két korai terméke Langland Piers the Plowinan-je és Johannes von Saaz műve: Die Gespráche des Ackermanns mit dem Tode. „az" ember. az A verroes-féle Aristoteles magyarázat. 18. népszerűvé Burckhardt tette (Die Kultur der Ren. Giordano Brúnó—Spinoza—Hegel. de la Francé 1855. 2. történelmi tagoA köztudatba átment. melynél nem hangsúlyozódik többé az Augustinusi keretbe való beletartozás.) erősen polemizál evvel a felfogással. melynek az egyházmentes Aristoteles és Platón tanulmányozása (flórenci újplatonista Akadémia 1459) adta meg az alapját. — Laurentius Valla : De Voluptate 1431. bölcsek köve kereséséről. majd a kémia. hogy az újkori európai kultúra nemcsak görög gondolatokon alapul. Telesius (1508—88). mely tagadta a személyes túlvilágot (innen a humanista költők hírnévkeresése) és alexandrista. 13 Aristoteles kétféle irányzatban éledt újjá. elsősorban Plotinos közvetítésével jutott el a reneszánszhoz. A természettudományok előtérbe nyomulása és a mögöttük levő természetszemléleten alapuló világnézet14 szabja meg a kor történetszemléletét. Számbavéve tehát az arab átvételt is (1. A differenciálódás mindig tudományos korlátozást jelent.13 Ez a természetfilozófia magában foglal ködös spekulációkat is a mágiáról. (1400 körül) a keletkezésproblémákra fordítja a figyelmet.11 Ez a monizmus evilági és pantheista miszticizmus szorítja ki a transcendentalizmust. a fizika. „la découverte de l'homme" .34 A tipikusan felfogott individuum11 jelképe Ádám. bár a gondolat útja még nincs felderítve.. ö. 10 Bizonyosan összefügg a 17. alchimiáról. Lessing róla irta egyik Rettungját. und Ref. mint az Isten. (A természet. „A természet ugyanaz. ind. aut fere idem. de belőle fakad a kor diadalmas természettudománya is. fej. 12 „Idem est enim natura. 11 Az egységes szemlélettel függ össze az „uomo universale" gondolata.) nyilvánvaló. babilóniai és perzsa) spekulációkkal.) A z eféle bölcselkedések egybefoglalója a természetfilozófia. Cardanus (1501—71). Platón a neoplatonisták. Patritius 14 0 . asztrológiáról. mint Isten műremeke. Ren. századi angol-francia (Hobbes-LockeRousseau) „szerződés" elméletekkel. v.12 Az egész világfolyamatot bizonyos esztélicizmussal nézik. quod deus. (Michelet: Hist.10 A z élet testi oldalát nem nyomják el és a keresztény dualizmust az emberi egység gondolata váltja fel. vagy majdnem ugyanaz" — mondja Laurentius Valla (1431). Ez pedig tele volt keleti (egyiptomi. az anatómia. Az ellentét talán feloldható a fenti fogalmazással.

35 íását is. hiszen „nyelve" a matematika már megvolt. Giordano Bruno (1548-1600). Rienzo.) E n n e k a gondolatn a k a segítségével k ü l ö n b ö z t e t n e k (1529-97) . Elsősorban az nek a szerves élet és gyakran kategóriáiba-születés-növekedés-virágzás-hanyatmásik azonban kedvelt gondolatával. Ennél az emberkorok képek az egységbefogott emberi haladás vallásos tartalmának az érzékeltetésére. mely mindig részleges. az nem vaMégis lás-hervadás-pusztulás-való beleszorítása a z o n b a n meglehetősen laza kereszteződik a k o r újjászületéssel. 3* 18 . az őskeresztény misztika (Nikodérnus beszélgetése Jézussal az újjászületésről). a poraiból 500 évenként megújuló Phoenix. k é p z e l i k el a történeA z időo r g á n i z m u s gondolata hat. Herder. Gassendi (1592—1655). 1 8 A z újjászületés lami megholtnak a feltámasztása. a Jelenések könyvében új ég és új föld. hogy a racionalizmus előbb ér el eredményeket. a reneszánsznál élmény. Campanella (1568-1639) (Utópiájával!) . Möser). e l m ú l t n a k a visszatérése. . Az természetes. 17 mint m e g ú j u l ó életvalóság. marad benne valami a dolgok hullámszerűségéből. A módszeresebb természetvizsgálódás is megindul: Lionardo da Vinci (1452—1519) . az indus lélekvándorlás neoplatonista közvetítéssel. . i* Itt keresendő. M i n d i g a saját E z a sajátszerű ellentét van meg p é l d á u l az egész k o r n a k az ó k o r h o z v a l ó viszoidejük megifjodásáról szólnak és mégis meg m e g ú j u l ó virágkorokat és a régi nagy idők visszatértét érzik. . ír ' A természet a m á r említett m ű v é s z i erőn k í v ü l egyrészt meg. a kettő más-más szemlélet eredménye. 15 Ide kapcsolódnak a természetes jog és a természetes vallás később kialakuló törekvései. Galilei (1564-1642). ö.) Elsősorban. sohasem univerzális. és nem az angol és francia „néplélek"-ben. a franciák csak később kapcsolódnak bele. a nem igen emlegetett tavasz. A dolgozat első része. n y á b a n is. a páli levelek. másrészt mint logikus m a t e m a t i k u s törvényrendszer nyilvánul A természeti jelenségek analógiájára lem menetét. (L. a mesék c s o d a k ú t j a . a második részben inkább mechanisztikus gondolatok uralkodnak. németek Kopernikus (1473—1543). a szenzualizmus és a racionalizmus eredete. főként pedig a gyakran emlegetett egyiptomi csodamadár. — Az organisztikus analógiák inkább a kor első felében hatnak. (pl. az Analízist. a biológia és a kémia azonban ilyennel nem rendelkezett. 17 Ez az organizmusgondolat lényegesen különbözik Szent Ágostonétól. francia P. V. belülről j ö v ő . Ueberweg 111. Kepler (1571 — 1630) és mestere a dán Tycho de Brache (1564—1601). a görög palingenesia. Az újjászületés gondolatában igen különböző eredetű motívumok egyesülnek és kereszteződnek. német : Paracelsus (1493—1541) . k. (Hildebrand kutatása. Üjra feléled a korforduló után (Winckelmann. Általában az egész felvilágosodás problémaköre majdnem teljes egészében itt alakul ki és ez jogossá teszi az egybefogó nagy fejezetet. a Gyermek eljövetelébe vetett hit.

Averroes közvetítette Nyugatra és elsősorban Párisban tanítják a 13-ik század közepén Brabanti Siger és tanítványai Pierre Dubois és Páduai Marsilius. A különbség az. mely egy cél vagy tétel igazolására szolgál. A valóság csoda nélkül való. Legfeljebb azokra a környezeti tényezőkre vél rámutatni a milieu-elmélet. a zenében is felváltja a homofonzenét a polifon. ezért nem más a történelem sem. A szilárdan megalapozott tudományos kutatás a matematika segítségével indul meg és különösen a mechanikában ér el eredményeket. mint adathalmaz (az elegáns humanista történetírás hamarosan oldalra szorul. Ilyen tudománnyá vált a reneszansz-lélektan. nem a történés lényeges formája. így az egész történelemszemlélet hullámszerűen organisztikussá lesz. A determinizmus azonban nehezebben valósítható meg a történettudományokban mint a természettudományokban. lexikon vagy más évekre vagy évszázadokra darabolt halmazmunka formájában (pl.) A kapcsolat is megvan. A kor élménye a szám. annalisztika. A környezethatás ókori Bizonyos hasonlóság van az ókori körbeníorgással. ez a folyamat matematikai alakba önthető. törvények szerint folyik le minden jelenség az ok és okozat kapcsán. nem az összefogó egész. hogy itt a körbenforgás hullámszerű folytonosságban oldódik fel. (Mindezek a gondolatok már megvannak Lionardo da Vincinél. mely absztrakt lévén.19 A természetfilozófia intuitív és különösebb módszeres vizsgálatok nélküli általánosítás volt. még Daniénál. história litteraria) néha a fenti természeti analógiák felületes alkalmazásával. Machiavellinél. A z analízis a kielemzelt részek okozati összefűzésében látja feladatát.) 10 . a menynyiség. A természet felfedezésének élménye a nem túlságosan hosszú pantheista biológikus természetfilozófia után az élettudományok háltérbeszorításával a matematika segítségével jobban megalapozódott mechanikában szűrődött le. amelyek megszabják a „fejlődés menetét". valamint alább az irodalomtörténetekben. hanem az elem.36 selejteznek ki hanyatló időket. (Az újabb hullámelméletek nem a reneszánszból. hogy a matematika a természet kulcsa.) Itt lelhető meg a kor történelemszemléletének a lényege is. az idő. mint nem tudós munka). hanem a polaritás gondolatából erednek. matematikával is elérhető. A természet a matematika nyelvén van írva — mondja Galilei. (1. Kialakul az a történet és szellemtudományokra is kiterjesztett felfogás.

az Ige. melyből tanulni lehet. összehasonlító anatómia (Cuvier) — a n g o l induktív filozófia (J. Evvel elvész a keresztény világkép áldinamitása is és az idők folytonosságával nem törödő ahisztorizmus lép helyébe." Az idötudat igen erőtlen. részletes pnálló történetfilozófiai vizsgálódások tárgyává Jean Bodin. hogy a mult nem önmagáért vonz. hogy megszűnik a világtörténelmi érdeklődés. I.37 elméletét korán felelevenítik. A képet csak a középkorral szembehelyezkedő összes irányokat egységesen tárgyaló kutatás tenné világossá. Sabellicus (1436—1506) Enneades sive Rhapsodia historiarum (!) című művét. A z egész korszemlélet viszonya a múlthoz legélesebben az antiquitas (elsősorban a latin. és jelentőségében. pl.): „Der Renaissance gab ihre Gebundenheit an die Antiké ein scheinbares. után sem különíthető el.20 A világszemlélet alapja a hit a jelen nagyszerűségében. alább. Elrendezésében ez is a humanista annalisztikát követi. Erasmus világpolgár. hogy a reneszánsz politikai és művészeti mozgalom (a kettő nem egységes kultúrterület). de a négybirodalom gondolatát meg sem említi és szívesebben használ ókori forrásokat. de pl. 20 . Simon. L.Taine. O seculum ! o literae ! iuvat vivere ! — lelkendezik Hutten21 és szavai a kor határtalan optimizmusának a kifejezőiDe ez a jelenmámor egyúttal azt is jelenti . október 25-éről.és fogalomtörténeti müve. Petrarca pl. elsősorban Burdach szó. másodsorban a görög kultúra) felfoAz ókori (görög és arab) vonatkozásokat 1. Machiavelli. Mill és H. (Mechanika (Newton). Hum. differenciálszámítás (Leibniz-Newton)—^ a felvilágosodás történelemfilozófiája — C o n d o r c e t . 22 Nem áll az. hasznos példatár lesz. a humanizmus pedig tudományos és irodalmi. Comte — v a l a m i n t a kémia (Lavoisier). rész. A z egész reneszánszhumanista történetírás-1 mindössze egyetlen egy világtörténelmet alkotott. Az ókor a reneszánsznál is tényező (Rienzo — újjászületés gondolata). Az sem áll. St. — A gondolat utóélete megszakítatlan folytonossággal vezet a legújabb milieu-elméletig. inkább az ókorismeret nőtt. Scherer. A „levés". Spencer) s biológia (Darwin) —>. az eszme kifejlése nem probléma a kor számára. St. amit Croce állít (Zur Theorie und Geachichte der Historiographie 218. 22 A történetietlenség elsősorban abban nyilvánul. 23 A humanizmus és a reneszánsz a legújabb kutatások. másrészt nemzeti eszme van a humanistáknál is. 21 Levele Pirkheimerhez 1518. minden különösebb elrendezés nélkül keveredik benne az anyag. 1. félbenhagyja világtörténelmét és helyette a római hősökről ír. und Ref. geschichtliches Bewusstsein. [1529(30?)— 96(97 ?)] teszi.. Ren.

liaec autem verisimilia appelari mereantur". Terentius. ut illa vera. század második felében történik. Ovidius.Rimay Balassiban a tudóst gyászolja. 27 A középkori irodalomtörténeti formákat éppen az uralkodó teológiától való függőségük jellemzi.) a humanizmus és reformáció irodalomtudományáról szóló fejezet legelején minden különösebb megokolás nélkül írja: In dem Geistesleben des Humanismus und der Renaissance liegen die Quellen der modernen Literaturwissenschaft zu suchen. Horatius.38 gásában fejeződik ki. 1. önelvüvé lett. 48. Vergilius. Az ókor a humanizmus szemléletében teljesen sztatikus. Fueter 25. Svetonius. Manetti (1396—1459) Históriáé Tistoriensis libri tres 1. 25 A z irodalom fogalma igen tág. quod cives mei sünt — cur hi |(scilicet Dante. az alább említendő Crinilus De poetis Latinis libri V. Mucius Scaevola. Dialógus de tribus vatibus florentinis (1401) írja: Atque ego non videó — nec mehercule id me movet.) Azonban az ókornak megvan a tekintélye24 és a latin irodalom. — valamint Livius. de az egymásmellettiség gazdagságában az egyéni stílus értékelésével. Ebből az öntudatból fakad a régiek és a modernek harca. de ezen belül alig elkülönült. gesch. Regulus. jellege „tudós". „Eam inter quaecunque vetera et nova rerum gestarum monumenta differentiam esse reor. A z ókor antiquariumi példatár mind erkölcsileg. Patrarca. Már Bruni 1401-ben2s egyenrangúnak tartja Igen jellemző erre a következő idézet az ókori források döntő szerepéről vitás esetben. ókori tárgyakról történeti szempontból alig írnak (pl. 26 módszere filológiai. egyetlen latin irodalomtörténeti kompendium van csupán. egybeesvén a dolgozat fejezethatárával. Scipio. — A francia Querelle des anciens et des modernes meglehetősen kései jelenség. Természetesen az irodalmi önelvűség a kultúra egységének bizonyos bomlását jelenti. id. így alakul ki az ókor példáin gyakorolva a modern irodalomtudomány. című munkája. mind íróilag (Cincinnatus. 25 Lempicki (Gesch. mind hű köztársaságiak. írott emlékekhez tapadó. d. 28 Leonardo Bruni Aretino. semhogy az ókor gyámságát és ezzel a maga epigonvoltát tartósan elismerte volna. magába foglalja az összes szellemtudományokat. ha nem is a történés időbeli egymásutánjában. 1. de megvan már a saját problémaköre. Boccacio)! non sint omni humanitatis ratione inter veteres illos adnumerandi". — A „szép"-irodalom kiválása a 18. 998. dtchen Lit. Az ókor tekinlélyének teljes megszű20 24 . Plautus.27 Aristoteles Poeticájának és a latin íróknak kezdetben normatív erejük van. 1. Cato. de a humanizmus sokkal sajátvonatkozásúbb életforma. Brutus." így pl.

poétika. az irodalomtörténetírás kezdetei és a nemzeti öntudat felébresztése által. Platina (1421—81) a pápai állam történetét írta meg erősen racionalizálva. pl. hanem emlékezetét használja. Charron (1541-1603). 30 A kételkedés a bárok „fortuna" gondolatban és a felvilágosodás szkepszisében folytatódik és egészen a jelenkorig (pl. nem értelmét. A csodát elvetik a természettudományos gondolkodás eredményeképpen. Kialakulnak az autonóm kultúrideálok és az irracionális vallási dogmatizinussal a racionális tudományos vizsgálódást állítják szembe. Janus Pannonius az újabb írók nagyobb leleményességét hangsúlyozza a tárgyválasztásban. pszichológia. 1. P. müvelésével. mely a reformációhoz vezet át bennünket. 29 Lionardo da Vinci: „Aki tekintélyre hivatkozik. filológia. A természettudományban ezer Demosthenes és ezer Aristoteles sem teheti a hamis tényt igazzá.150 A középkor világképe ezekben a mozgalmakban polárisán átváltódott. mert a biblia nem foglalkozik fizikai vizsgálatokkal. A kritika igen gyakran szkepszishez is vezetett. ez az állítás meggyalázása a szent könyvnek. Machiavelli. A dualizmus helyébe monizmus. 31 Lempicki i. hanem hallgatólagosan mellőzik az ilyesféle adatokat. . nem papirosvilágról. hogy a Föld nyugszik ? Én pedig azt mondom. nése azonban csak Rousseauval és a Sturm und Dranggal következik. 29 Rendesen nem mernek nyíltan szembeszállni a középkori felfogással. történelem. Wimpheling az ókor fölé helyezi a jelent. M. a túlvilág felé tekintő világtagadás helyébe életigenlés. Petrarcát és Boccacciót az ókor íróival." Kepler: „A Szentírásból akarod bebizonyítani. A bírálat elsősorban az Egyház érdekei ellen fordul. A z új öntudat a kritikában nyilvánul. hiszen érzékeink világáról van szó. Giraldi Cinthio pedig 1554-ben Aristolelest. m. Agrippa külön könyvet írt róla. De incertiludine et vanitate scientiarum 1527. Lessing) követhető. Montaigne (1533—92)." — Galilei: Jöjjetek okokkal és ne idézetekkel. Th. Laurentius Valla (1407—57) bebizonyítja a Konstantin-féle adománylevél hamis voltát. mint multat kezeli és a jelen irodalomtörténeti tudata diadalra jutott. az irodalmi tudat kialakulása.31 A humanizmus és a reneszánsz evvel az átváltással megvetette az irodalomtörténet alapjait is a rokontudományok. ehhez hiányzott belőlük az erkölcsi bátorság. Még a felvilágosodásnak is a római nép a kedveltje (a sztoikus morál). 64.39 Dantét. A német klasszicizmusnak vajmi kevés köze van az ókorhoz. A kollektívszemléletet individualizmus váltja fel.

századig kedvelt tankönyv marad a protestáns iskolákban. Troeltsch : Die Bedeutung des Protestantismus für die Entstehung der modernen Welt 32 1. 33 Cysarz (Deutsch Barockdichtung.3. 19252. a következőképen állítja szembe Luthert és Erasmust: Erasmus Gestalt ohne Inhalt < — > Luther Gehalt ohne Form.: „Das wichtigste ist. dass religions und dogmengeschichtlich angesehen der Protestantismus und insbesondere sein Ausgangspunkt. Sleidanus De quattuor imperiis-a (1556.32 A lutheri és a humanista életforma gyökeres ellentéte Luther (1483—1526. A protestáns Kálvin is hasonlóképen töri le az ellenkező törekvéseket. 3t. Mivel lényegében vallásos mozgalom volt.35 — Ennyiben a protestantizmus is csak régi kérdések új megválaszolása volt. bővebb földrajzzal Horn is (1620—1670). ^ Fueter Geschichte der neueren Historiographie.34 Cárion Chronicája (Wittenberg 1532. 34 Luther maga is ágostonrendi szerzetes volt. eine Fortsetzung katholischer Fragestellungen. (Giordano Brúnó elégetése 1600 és a Galilei elleni eljárások (1616 és 32) az egyik. a fenti ellentétek éppúgy szembeállították vele az új irányokat. Melanchton átdolgozása (1558—60) tudatosan szembeállítja a vallásos lutheránus felfogást az új olasz történetszemlélettel. Mivel a protestantizmusnak'" nem volt meg az univerzális szervezete." Ugyanígy állította Troeltsch Augustinust (1915-ben) is közelebbb az antiquitáshoz.) és Erasmus (1467/o—1536. mindkettőben megmutatta azonban az áttörés csiráit. .i Voltak azonban kapcsolódó pontok is az új törekvésekkel. 1911.) már címében elárulja beosztását s a 18. mivel a katolikus egyházban a vezetőség nagy része is valójában az új eszmék híve lett. úgy hogy itt csak bizonyos általánosításról lehet szó.33 A protestantizmus képe továbbra is a Szent Ágoston-féle marad. Ugyanezen az alapon áll.) vitájában robban ki és szakad el egymástól. mint a katolikus egyházzal. die Kirchenreform Luthers—zunáchst nur eine Umbildung des Katholizismus ist. dennen eine neue Antwort zuteil wird. Servet elégetése 1553 a másik részről. új keretre volt szükség. sőt az ellentét még élesebb. az ő művét Hübner (1688—1731) a kedvelt lutheri katekizmusformába öntötte. 1. 37 A protestantizmus igen különböző irányokat foglal magába. melyben nagyobb szerepet kapott 32 A tridenti zsinattól (1545—63) kezdve megindul a katolikus reakció is az inkvizíció fokozotabb munkájával. A protestantizmus két főiránya a német lutheránus metafizikus és az angol-kálvinista empirizmus között is nagy a külömbség. 186—189. Bevezetés".40 A reformációnak a humanizmushoz és a reneszánszhoz való viszonya kétoldali.) a hat korszak és a négy világbirodalom alapján épül fel.

a reformáció40 előtt az őskereszténység állt példaképpen . de ez sem áll meg. század elején a francia Bouhoursral szemben védi a német irodalmat. non dubitamus in toto orbe germaniam ceteris prestare nationibus. különösen Luther fellépése után.") Reimmann a 13. Boccaccio megírja Dante életrajzát. seine Entschlüsse aus weitesten Perspektiven meistern : Das sind Keime historischen Sinns. Petrarca). különösen a németet." 38 . mivel itt az unita Italia eszméjének nem volt meg a vallási ellensúlya. Liber VI. különösen angol (protestáns és deista^ közvetítéssel. így alakul ki a máig szokásos történelmi korszaktagolás: ókor — középkor — újkor. Kálvin (1509—1564) kezdettől közel állt hozzá. . közben ócsárolja a magyart. természetesen mindegyikük a saját képére és hasonlatosságára képzeli el a multat." — teljesen tarthatatlan álláspont a képzelet játéka. (Wimpheling Epitome Conclusio Folio XLI: „ . . man lernt das Ganzé seincs Lebens zu überschauen. Ez a keret bizonyos fokig az állam által volt meghatározva és így ennek is szerepe van a nemzeti öntudat felkeltésében. Ezen a kapcsolaton épül fel egy új jogi felfogás. A reneszánsz előtt az ókori Róma nagysága lebegett. 3U Eredete az ókori sztoikus jogfelfogásig nyúlik vissza. (Ez az öntudat még fokozottabban megvolt az olasz reneszánszban. folytatása a felvilágosodás jogszemlélete. Wimpheling és Trithemius az az olaszokkal verseng . 1 : „Der Luthermensch vergisst und verzeiht nicht . hogy megújította a költészetet. Ezért nézik le a nem-itáliai barbárt [Janus Pannonius is szenved magyarországi volta miatt].41 A németeknél Ez a viszony sajátságosan ismétlődik. 40 Cysarz: Deutsche Barockdichtung 4 . A humanizmus filológiai és kritikai eredményeit is szívesen vette a reformáció. 41 Scaliger: Poetica. — Érdekes ötlet a fentebbiek támogatására az. A z új kor tudata kezdettől fogva megvan. a többi népeket vetik meg). hanem a katolikus egyház ellen irányuló módszer volt. hogy mindhárom szellemi mozgalom megveti a megelőző kort és eszményüket az azt megelőző korban látták. amennyiben nem életforma. ami viszont Zwittingert szólítja a porondra. Különösen Melanchton (1497— 1560) ment át sokat a humanizmusból. a prédikációt és a zenét. Scaliger (idősebb 1484—1558) Petrarcáról mondja. .41 az egyén. hogy Luther mennyire szerette az időbeli művészeteket.38 A sértett németek meg. a humanizmus számára az ókori irodalom volt a minta. .: „Petrarca redintegravit poeseos. (Dante.39 Történelmi következményeiben legfontosabb kapcsolat azonban az.

in média aut enim vetustiore quae ad nos maximé pertinet. Giottoval indul meg az újjászületés. qui litteras humanitatis post longa silentia mortuas (ut ita dixerim) ab ínfcris revocavit ad superos. m. Előszó. és Moritz Ritter: Die Entwicklung der Geschichtwjssenschaft an den führenden Werken betrachtet I 1919. a következő kort. akik a Trithemius : Catalogus scriptorum ecclesiasticorum : „Petrarca. ha46 ladás. Vasari: Le vite de" piú eccellenti Pittori. v.44 Hasonlóképpen periodizál Vasari (1511 — 74) is. v. Konstantin megtérése (!) és a birodalom székhelyének Rómából. a barbárok betörése. Burdach és Fueter i. azután a hanyatlás Konstantintól és Silvestertől (Vasari előtt már Filippo Villani (1325—1405) mellőzi a középkori művészeteket). tökéletesség. hogy a római ókor kutatása mellett a középső kort és a rájuk vonatkozó régit elhanyagolják ( középkor és germán őskor)." Beatus Rhenanus Erasmus barátja volt.42 Trithemius mondja ugyanezt (1486): „Petrarca a humanitas hosszú hallgatás után meghalt irodalmát — hogy úgy mondjam — az alvilágból visszaidézte a felvilágra. Scultori ed Architetti 1550 Florenc. a hanyatlásét. A z olasz humanizmus szokásos kényelmességéhez híven ezen a ponton sem száll cáfolólag szembe az egyházi felfogással. Az újjászületés Cola di Rienzi tribunatusságával (1348) következik be. ki „utánozta a természetet és élőembereket rajzolt. Machiavelli (1469—1527) az első kort a római birodalom bukásával zárja. Lempicki id. ö. quod in Romana antiquitate cognoscenda diligentissimi surmus. Burdach és Fueter i. Epistula nuncupatoria Ferdinánd császárhoz (Basel 1531) (id. 31."42 Beatus Rhenanusnál (1486— 1547) pedig a fogalom a legpontosabb fogalmazásban előfordúl. 1): „Hoc vero mirum. m. 43 Beatus Rhenanus: Rerum germanicarum libri tres. 42 . negligenter cessamus. Elől a görög-római virágkor. mikor azon csodálkozik.43 A z új kor és az antiquitással való kapcsolat tudata az olasz reneszánsz korszaktagolásában döntő szerepet játszik. 71. 44 Istorie fiorentine (1525) I." A restauráció fokozatai: első ellenhatás a barbarizmus ( középkor) ellen. ö. Konslantinápolyba való áthelyezése miatt. m. az Egyház növekvő befolyása jellemzi. Azonban a cáfolat sem váratott sokáig magára Jean Bodin (1529 (30?) — 1596 (97?) Methodusában szétzúzza azoknak az érveit.

(A kifejezés különben már Cellarius előtt is előfordul a liittichi Rausinnál 1639-ben és Voetius holland egyháztörténésznél. Burdach. Caput VII. Zeitz 1688.48 49 A z ó-közép. Paris 1566. História nova. Zeitz 1688) és ezzel a reformáció erősen nevelő irányzata biztosította a gyors elterjedést. — A 19 század végén az újkort is kettéosztották újkorra és 1789-töl legújabb korra.43 „négy monarchiában".) Cellarius tagolása: 1.40 A reformáció. mint láttuk. hogy Gatterer (1727—99) az ókor és középkor határát a kor vallásellenes törekvéseinek megfelelően nem egyháztörténeti eseményben látja. középkor-újkor határának vitájánál. história nova (újkor. századi protestáns teológusok munkája (pl. A kérdés további története. Cellarius születési évét 1638-ra teszi. távol állt ezektől a gondolatoktól és történetfilozófiája Szent Ágostoné maradt. A fejezet kezdete : Inveteratus error de quattuor imperiis .) 48 4. 188. 1517 és 1492 között és újabban mintha megállapodott volna az iskolai oktatás ez utóbbinál. Az iskola és vele az általános történelmi tudat.) A felvilágosodásnak tetszett ez a „sötét középkori" lefokozó felosztás. elfogadta a 18.1 . de csillagfényes éjszakát. (Idézetek az 1610-es genuai kiadásból). A középkor aláértékelését is elfogadták. " 47 Fueter i. história medii aevi (középkor) 1453-ig. Cellarius: História antiqua. Methodus ad facilem historiarum cognitionem. Irodalmat 1. Halle 1687. a tiszta őskeresztény tan újjászületésének a tudata és a katolikus középkor gyűlölete. . 1. Cellarius Kristóf47 (1634 — 1707). mely az új irányok J. mindössze annyi változás történt. így gyakorlatilag a reformáció i í elfogadta a történelem hármas beosztását. 4U A fentiek alapján tehát nyilvánvalóan téves az a közkeletű felfogás |. századtól ezt a hármas beosztást.és újkorra való beosztás. .ogy a felosztás 18. história antiqua (ókor) Nagy Konstantinig. Bodin . Bernheim. hallei történész. História medii aevi. hanem 476-ra a nyugatrómai birodalom bukásának időpontjára helyezi. qui quattuor monarchias aureaque secula statuunt. éppen ez juttatta diadalra az új periodizálást. Confutatio eorura. Másrészt azonban benne is megvolt bizonyos újjászületés. csak a romantika látott a középkorban „éjszakát". Mindössze a középkor és az újkor határát csereberélték 1453. Bauer i. m. Zeitz 1677. m. Konstantinápoly elestéig és 3. 2. bár súlyos támadások is hangzottak el ellene. sőt az augusztinusi felfogás mindinkább tarthatatlanná lévén. ebben a „beidegződött tévedésben" hisznek. Bél Mátyás tanára bevezeti az iskolai oktatásba a „középkor" fogalmát (História medii aevi.

Evvel természetesen a korszak analitikus jellegének megfelelően elvész a dinamizmus csirája is. mint életrajzok halmaza (Vasari. A régi Róma nagyságának a tudata itt volt a legerősebb. megírja Dante életrajzát (La vita di Dante) nemzeti nyelven. A dualizmus megszűnik. helyre akarja állítani az ókori tribunátust és színészi érzékkel választja ki az új szimbólumok bemutatásának helyét és idejét (borostyánkoszorúzás. az egyházi vonal aláértékelt csökevénye a középkor. A z eseményeket nem az időn. az első modern írói életrajzot. Liviust és Caesart tanulmányozva. Alakja a korai reneszánsz típusa: keveréke a vallásos elragadtatollságnak. A világi vonalnál újjászületést tesznek fel. író lexikon. a tárgya a következő résznek. Tanulságos ezt a feloszlást egybevetni Augusztinuséval. (Pénzen már 1348-ban. nemzeti nyelv. 51 A középkori latinra kétféle ellenhatás jön: 1. a levésen keresztül nézik. hogy az első arabs szám is Petrarca 138l-es kiadásán fordul elő először Nyugateurópában.52 Boccacciónál (1313— 1374) megindul az új irányokat jellemző őskeresés. Crinitus) v.50 A tartalom elrendezése.BI A z imperiumot nem az egyház szükségszerű közigazgatásának tekinti és a római előtte éppolyan kiválasztott nép. Vergiliust. nemzeti szempont. mint vallási téren a zsidó. so . A nép nyelvén ír. A jellege keretnek. a kereszténység szemében is próféta ókori költőt választja vezetőül alvilági útjában. Sok esetben egy-egy nagyobb munka se más. természeti érdeklődés. illetőleg a civitas mundira helyeződik a hangsúly. de nem mondott sokat a tartalomról. csak a történeti anyag külső elrendezésére volt alkalmas. ö. 63 Érdekes. klasszikus latin és 2. A keleti népekről kevesebb szó esik és elhagyják a kozmikus keretet.44 szubjektív állásfoglalásának az eredménye volt. A z új történetszemlélet Olaszországból indult szét. tartalomnak egyaránt ahisztorikus. pszichológiai tanulmányok. a nemzeti büszkeségnek és egyéni hírnévkeresésnek. főként irodalomtörténeti szempontból. Petrarcában (1304—74) már megvan a következő idők minden törekvése: szövegérdeklődés iskolai célzat nélkül. pünk^sdnapi lovagfürdő 1348). hanem valamilyen külső szempontból és a cél legtöbbször a mennyiség.) 63 Boccaccio az őse a meginduló művészéletrajzoknak. Dante (1265—1321) már mutatja az átmenetet. Ádámtól kezdődő világtörténet helyett a római hősökről ír és csak ókori forrást használ.53 Cola di Rienzó (1313—1354) elragadtatott kalandorságában.

! Néha meglepően modern gondolatok bukkanak fel.) 57 A német történetírás Blondussal vetélkedve indul meg. apró cselvetések szerepelnek indító okul. pl. mely formátlan. 54 Ez a történelírás forrástanulmányok alapján dolgozik statisztikai adatokkal (Velence. m. Ugyancsak Angliában hasonló természetű Camden (1551 — 1623) Brittaniája. 108.58 A politikai események több realitást és több szkepsist oltoltak a 16.55 sőt. Meyer. 50 A z ellenhatás erre a sablonos formalizmusra nem is késett soká.4$ Üj történetírás is indul meg levéltári kutatások alapján. hogy zsurnalizmussá és esztéticizmussá váljék. század történetíróiba. Machiavelli (1469—1527) és Guicciardini (1483—1540) történeti műveiben már az egyéni érdek. Főcéljuk azonban nem az igazság. A z egyházzal nem törődnek. Flórenc a kiinduló pontja az új felfogású történetírásnak.. 1. az egyéni lélekanalizist is alkalmazzák (Varchi). de gondos adattömegével és lexikonszerüségével irányt szab az európai történetírásban." M . v. Clarendon 1609—1674) •r. angol későbbi liberális párttörténet (pl.57 A z anyag történetisége természetesen elvész a polihisztor irányzatú adattengerben. a pápa is olasz fejedelemként szerepel. L. A humanisták lenézték Blondust. Magyarországon Bonfini (—1502). de az okszerű össze- 54 Németországban jellemző módon nem volt olasz humanista történetíró. Spanyolországban Lucius Marinaeus Siculus (1445—1533). Ed. de belőle merítettek anyagot. Franciaországban Paulus Aemilius (f 1529). Harnack. Stílusban az ókori írókat tartják szem előtt és erősen lokálpatrióták. a szépnyelvű előadás és a mecénásnyerő hízelgés s az egész irány közel állt ahhoz. A csodát racionalizálják. ö. mind udvari szolgálatba álló olasz humanisták. Bruni (1369—1444) módszerét tanítványai egy nemzedék alatt Olaszországban. hanem az érdek. Egész Európaszerte vetélkedés indul meg Blondusszal. ö. Nálunk későn 1655-ben jelent meg Komáromi Csipkés György Hungaria illustratája. a második folyamán egész Európában diadalra juttatják 1500 körül (Lengyelországban Callimachus (1437—1496). alább. Angliában Polydorius Vergilius (1470—1555). Flórenc). Blondus (1388—1463 híres Italia illustratája (1453) csak külsőleg. földrajzilag tagolt adatgyűjtemény. Jovius (1483—1552 külön akarta választani az életrajzot az egyéb történetírástól (v. 08 Fueter i. Dilthey. „Auch für Blondus hat das Altertum keine Geschichte. a pártok szerepét is felismerik (Nerli).

Praef ad. Et haec (sc.. 2. XCXV11. Vasari) érdekli őket. 63 A második könyv Lucretiustól verseket ír- 59 Először megjelent Párisban 1510-ben. mikor másokkal meg a rómaiak tetteiket és csiszolatlan s tanulatlan tak az idő régisége miatt.: „Nostra vero tempestate magnopere debemus laetari: quod ad id accesserunt honestae ac liberales disciplinae . quum prudentiae ac iudicii in eligendis.: „imitati Suetonium Tranquillum." Lempicki (i. supra CCCC) (nem keresztény időszámítás I ! !) ab aliis sua gesta describi. A kor szemléletéből következik. 56! tévesen 1505-re teszi az első kiadás megjelenésének időpontját. ókori mintája Suetonius.í2 Fol. 00 Fol. melyet Crinitus teljes következetesíratták Ver- séggel vezet végig. V. ut aliqua ex parte videantur cum ipsa antiquitate contendere. ez azonban Crinitus halálának az évszáma. LXXIV. . inkább A mű alapanyaga 95 rövid életrajz (Boccacciótól divatba hozott forma) öt könyvbe osztva. c. 57. melyben az irodalomtörténet' (mint az első kiadásban is) Crinitus De honesta disciplinájához van kötve. 2. Nem annyira teljessége. carmina) quidem inculta atque incondita . ad. his maximé libris: quos de grammaticis ac rhetoribus latinis composuit. Lempicki i.46 függések hangsúlyozása melleit feltűnik a forgandó szerencse bárok gondolata. Idézetek a mű 1526-os flórenci kiadásából. A kor individualizmusa és esztéticizmusa általános történelmen megteremtette az belül a művészettörténetet (Villani. 1. LXXIV. m. „malebant ea tempestate (p. 59 . I. . Teljes latin irodalomtörténet mindössze egy van: Petrus Crinitus (f 1505) műve az anyag célja. 60 szedett irodalomtörténet vajmi gyéren De poetis Latinis libri V. nem az irodalom és az irodalomtörténetet is. m. Ha ehhez hozzávesszük az új virágzás tudatát 62 előttünk áll a szokásos humanista-reneszánsz történetszemlélet: virágzás-hanyatlás-újvirágzás keverve az organisztikus kezdet-növekedés-virágzás-hanyatlás-végbeosztással. Praef. Praefetio ad Cosmum Paccium : Multa de industria praetermisi: ne quis forte diceret plus laboris atque studii a me iinpensum in congerendis poetis. u." . quum ipsi aliorum describere . LXXIV. 1 ) kissé túlzottan lát ebben a humanista frázisban történeti kiválasztó elvet |historisches Auswahlprinzip. mely Bruni az anyaga elegáns elrendezése a Az kritikai módszerét alkalmazza az irodalomtörténetre. 61 egyes könyvek elé írt ajánlásokból azonban az életrajzszerű elrendezésen túl az organisztikus gondolat határozott nyomai vehetők észre. hogy elsősorban az irodalom „anyaga" „levése" s így időrendbe akad.) 61 Fol. 1. de ennek kifejezett tudatossága hiányzik. A z elsőkőnyv a kezdetet tárgyalja." (Querelle I) .1S Fol.

ut de his etiam agamus. qui plura tin dies ac meliora scripserunt apud latinos'" m Fol.47 gílíusig tárgyalja a z írókat. qui re vera paulo ineptiores atque inelegantes habere possunt. ingruentibus in Italiam variis populis atque Barbaris nationibus. ad." 08 Ad. XCVII. III. ad 1. Praf. ad." . ad 1. 04 (a mennyiség birodalom A harmadik a a virágkort foglalja római m i k o r az összes könyv azokról 66 széptudományok nagyságával együtt a legfelső fokra emelkedtek A u g u s t u s idejében. legunt hoslibros. XCIII.. videbunt a nobis reffere illos. LXXIV.: „declinata Imperii maiestate: bonisque artibus magna ex parte destituta . A írtak.: Romana omnis eruditio simul cum maiestate Imperii comminuta est. . q u i . 1. propterea pariim posteris seculis intel. m e ipsum instruere.. LXXX. minden előszóban megemlíti 'ezt pl. . Ad. ról is ír. 1. 1. 6 9 K ö z é p p o n t b a n a megszűnt r ó m a i irodalom. nyelv eleganciája és tisztasága áll. . qui honestae atque liberales haberi solent.: „vigente Romani imperii fortuna. IV. et aliorum praeterea ingenia excilare. tanító célja van.." 07 Fol. 1.. . II. sequentibus seculis in hac studiorum facultate ingenium suum excoluerunt. LXXXVII.: „antiquorum elegantia atque puritas violata est: et simul inscitia bonarum literarum atque imperitia succrevít. IV. 6 7 68 m a g á b a n igen r ö v i d e n a nyelvi züllés íróinak Crinitus irodalom fogalma tág. 1 1 9 Ad. 6 6 negyedik szól.. IV. Praef. „In hoc libro eos relaturi sumus. . ennek elvesztével l o m n a k nála műveltségterjesztő. „Perventum est ad ea tempóra . a k i k a k ö v e t k e z ő ötödik a századokban foglalja fizikusokAz irodaa művelték szellemüket . . 1. — A nevek mellett adja mindig a foglalkozást is pl. : „Poetae conati sunt cives suos instruere fabulisque editis illorum ingenia delectare." 70 Ad 1. . Lucretius Physicus. " Praefatio Fol. V.: „non modo in facultate poetica. az Constantinusokig életrajzát. 7 2 vallás költészetformáló szerepét is raduntur fuisse pro temporum vetustate.: „nam mutata religione mutarunt etiam indolem atque gratiam carminis. sed in caeteris omnibus disciplinis. V. II-: . 1.i4 Fol. " 60 Fol. ." 71 Többször is. „eruditi homines. 7 0 A z irodalmi élet a politikai események f ü g g v é n y e : a birodalom és az irodalom együtt virágzik és együtt is pusztul el a betörő b a r b á r o k (!) alatt. I. Praef. . qu.: „Reliquum est. clarissima ingenia in civitate praestiterint'" Ad. „Praef." 72 Ad. 11. lecta. IV." . ad. d e tisztában v a n a költészet különállásával." Crinitus maga is ezért ír. . 71 A felismeri Crinitus. kik napról-napra többet is szempont!) és jobbat magában. . . Augusto . 1.. matematikusokról. imperante . : quibus omnes bonae disciplinae accesserunt ad summum fastigium una cum maiestate Romae . Vargilius Epicus. V.

A császár miatt nem adták fel a sacrum impérium. Linus) és 3. Nauclerus (1425—1516) crónikája szintén a hat teremtésnap alapján áll. de a viszony kettőjük közt nem barátságos. A patrióta képzelet itt működött a legféktelenebbül: dicső őstörténetet agyainak ki. különösen caput I. hollandoktól. a régi. Németország történetírása egészen más. Ríenzi Prágajárása és a prágai humanizmus. Önálló irány Németországban a nem tipikusan idetartozó Leibnizet nem számítva. Herderrel (Dynamismus| kezdődik. 74 Gyraldus . durva.és várostörlénet művelésének kedvezett. (Petrarca. műveletlen. Az idősebb Scaliger eszméit fia Josephus Scaliger (1540—1609) ápolta tovább. A z apró hercegségek és városok külön állása pedig a törzs. quam Latinorum dialogi X. a klasszikus írók műveiben előforduló neveket azonosítják a legújabb nevekkel. teológikus misztikus kort (Orpheus. a németek pedig vetélkedni szerettek volna az olaszokkal. hanem kritikai szempontból. Ő a költészet kezdeteinek a kérdésére is kitér s három periódust különböztet meg a görög irodalom elején. hogy meggyanúsítja az olaszokat Tacitus további Johannes Scaliger: Poeticae libri VII. Schedel (1440—1514) például Ádámtól Miksa császáron át a végítéletig tárgyalja a történelmet. a római szent birodalom folytonosságának a gondolatát. de nem történeti. angoloktól.7:1 A költészet eredetének a problémáját tárgyalja Lylius Gregorius Gyraldus (1504—1563) is latin és görög irodalomtörténetében. Johann von Neumarkt f 1380. 1. A z olaszok lenézték a „barbár" németeket. Olaszoktól. melyből egyetlen név sem maradt ránk. Basel 1545. Hypercriticus. Ezért sokáig megmarad a középkori felfogás a hivatalos történetírásban.48 Crinitus alapján tárgyalja Johannes Scaliger (1484—1558) a a latin és a görög irodalmat. Musaeus. Lyon 1561. Winckelmann sokat tanult tőlük. 2. franciáktól vesznek át és velük szemben védik a maguk nagyságát. Krantz (1450—1517) pl. odáig megy. 75 Általában az egész német tudományosságot a recepció jellemzi az egész korban. Historicus és Caput VI. A kapcsolat ugyan elég korán megindul. História poetarum tam Graecorum. Johann von Saaz). 73 . mint az olasz humanista és reneszánsz történetírás. a Homérosztól kezdődő irodalmi kort.74 mely műtörténeti adathalmozásával tárgyi adalékokat nyújt.75 Az új szemlélet terjedésének a politikai berendezés: a császárság és az apró független állam és város egységek is útjában állottak.

Bizonyos racionalizmus jellemzi a költészet taníthatóságáról vallott felfogását is. A humanista törekvésekkel az egyébként nagy irodalompártoló Miksa császár is idegenül áll szembe.81 (Celtes. Hartmann Schedel 1493. Irenicus. flumina. Nauclaerus említi a gót biblia fordítást is 1516-ban. Celtes bécsi utódja sorozható ide. az ész és a lélek érzelmeit — Celtes 1459 — 1508)'s szerint. gentes. népeket. Az irodalomban lejár a középkori gyűjtögetők ideje. (id. tényleg nem említi Tacitust. földek fekvését. folyókat.)'° Az ö ösztönzésére fogolt munkába Trithemius. 1. cselekvéseket. — Beatus Rhenanus: Rerum germenicarum libri III. Aventinus. 1186. c. Basel 1531. (Teli-monda). Bruni tanítványa. Fr. is) : „Officium poetae est figurato atque orationis et carminis contextu móres. Celtes dícsőilése!). 1518. Irenicus: Germaniae exegeseos libri XII. 1486. Fabius Cunctator-Zauderer Bohnmeister. L. de még sokkal tágabb a mai költőfogalomnál. hanem lexikonok. ecclesiasticorum és Catalogus virorum Trithemius: Catalogus virorum germaniam 81 suis ingeniis a c l u c u b r a t i o n i b u s omnifariam exornantium. Lotz János: A történelmi világkép 4 . kíméletlenül lefordítva mindent.49 könyveinek elrejtésével. res gestas. siderum cursus. hol Tschudi (1505—1572) Chronicon Helveticumjában a tudatos hamisításoktól se riad vissza. A sovinizmus a saját nemzete szellemi nagyságát a felhajtható írók és müveik mennyiségében látta. Köln. Beatus Rhenanus. J . a dolgok természetét. csillagok járását.71' Kevésbé éles Pirkheimer (1470—1530). A „poéta" név új díszt kap.) Bővülnek a megjegyzések Blondus Ilalia illustratáját utánzó müvekben. Aventinus (1477—1534) azonban a nemzeti nyelvet választja. Mindössze Cuspinianus Johann Spiess (1473—1529). ki Caesares 1512 című müvében a keletrómai császárokat is tárgyalja. Fr. mert azok a németekre kedvezőek. 78 Celtes: De arte versificiendi. Lempicki 68 1." 77 711 8(1 7H Wimpheling: Epitome rerum germanicarum. terrarum situs. (Loher víziója.) Crinitus pl. kinek Catologusai80 nem irodalomtörténetek. actus. (Rolewinck. nürnbergi patricius. A költő feladata: ékes és díszes beszéddel kifejezni a szokásokat. A későbbi terveknek is ez a jellege. olasz nyomokon. Ez a törekvés megnyilvánul már Wimphelingnél (1450—1528.77 Különösen Svájcban dívik az efféle történetírás. Irodalomtörténeti megjegyzések a krónikákban ritkán találhatók. ami eléje kerül pl. történt dolgokat. rerumque naturas translatis signis mentium anímarumque affectus efíingere electisque verbis rerum simulacra coneinna et legitima quadraque verborum niensura exprimere. loca. Ugyanígy volt a régi skandináv költészetben. helyeket.

alább) a bárok katolikus történetírás.50 A reformáció elfordította a figyelmet az ilyesféle törekvésektől. integram Ecclesiae Christi ideám . 84 . a Heliand felfedezése) s így hozzájárultak a patrióta humanizmus zavaros ősgermán képzeteinek a tisztázásához és a régi nyelvállapotok tanulmányozásához. Címe : Ecclesiastica História.84 A z egyháztörténettel párhuzamosan a politikai történetírásban is új irány kezdődik. A z őskeresztény gondolatnak a reformációig tartó folytonosságát kimutatni akaró törekvés már Luther életében megvan. 1. Ebben a munkában annyira objektívak akartak lenni. 85 Sleidanus: Commentarii de statu religionis et rei publicae Carolo V. Bullinger svájci reformációtörténete) rögtön megindul a katolikus ellenhatás is (Brunus f 1563 és Baronius 1568—1607). Faber. de mégis megteremtették a tények iránti érzéket és a történelmi segédtudományokat (ifjabb Scaliger 1540—1609 kronológia és epigráfia). Mivel hite szerint az őskereszténységet újította meg. . Sleidanus (1507—1566) a birodalmi gyűlés aktáinak egymásrahalmozásával akarja a protestáns érdekeket igazolni. A különböző köteteken hatan is dolgoztak : Flacius. abban a meggyőződésben. Foxe : Book of Martyrs. hogy csak az adatokat közölték. Magdeburgban szervezte meg a kiadóbizottságot. Brunus: Adversus novani históriám ecclesiastica . Melanchton. Wigand. ki akarta mutatni evvel a folytonosságot. Itt alakulnak ki véglegesen a történelmi „segédtudományok". Roma 1588-1607. 246. Követője: Pufendorf. Vlacics Mátyás) 1520—75. 13 könyvből áll. m. admonitio catholica . de mégis nagyjelentőségűvé lett az európai történetírás további alakulásában. . !! Közvetlen folytatása (I. London 1563 . Corvinus. Caesare. tehát ahisztorikusok. bővítették az irodalom tárgyát (Flacius kiadja Olfridot. Holthuter.: „Die moderne Kirchengeschichtsschreibung ist ein Kind der lutherischen Reformation. ha vallási szempontból jártak is el. bár a történetírás iránt érzéke neki sem volt. (1632 — 1694) és Leibniz. secundum singulas centurias (I) perspicuo ordine complectans. Egyrészt kialakult az érzék a szövegelemzés iránt (Luther.82 de csak Flacius Illyricus Centurióiban (1547—74)s:! valósul meg." 83 Flacius Illyricus (dalmát.80 A reformáció irodalomtörténeti jelentősége is szorosan a fentiekhez kapcsolódik. 82 Fueter i. hogy az igazság magától is kiviláglik. Baronius : Annales ecclesiastici. Flacius) — a szöveglisztelet megvolt már a humanizmusban is — másrészt a cenluriók.80 Lényegükben ezek a törekvések apologélikusak. . Judex. . Követői mellett (Foxe angol mártír könyve.

1 Spengler fejtegette Untergangjában nagyszerűen a görög egész szám.1.87 A biografia A polihisztor irány megteremtője természettudós. Adelung Mithridatese. rész Nagy Károlytól Miksa részben tárgyalja azokat. a második A negyedik szerint osztályozva. de a bibliográfia lépett. első részében rész. kik a haza körül császárig. hanem teljes következetességgel egymás után következnek. Tiguri 1548. törekszik.: Nullus a me scriptor contemptus est. de itt nem hatásról van szó. libri XXI. sem követi. Conrad Gessner (1516 —1565). A tagolatlanság helyébe a is átváltozott megmaradt. . holott nyilvánvaló. — II. Spenglernél). Graeca et Hebraica : exstantium et non exstantium veterum et recentiorum (csak két kor!) in hunc usque diem. Gessner ugyan előbb jelent meg. tárgyuk szerint könyv szól az irodalomról (!) szedi az írókat. III. bázeli orvos. a matematika új válik az okozati viszonyként fel- alakot nyer 01 és így alkalmassá 87 Az összefüggést Lempicki meg sem említi.'10 A meginduló histori litleraria iránya a kapcsolat a következő kor irodalomtörténeti irányaihoz. mü kerül a tárgyalás középpontjába az elszemélytelendő történetmegfelelően. rész Ádámtól azonban még az életrajzforma van meg. hanem általános elszemélytelenedő irányzatról. rész innen Pantaleon önéletrajzáig. értékítéleteket kerül. 2. 3.88 (a tulipán Műve még a laza százados betűrendbe műfajok csoportosítja a műveket. teljességre Követője 1565—66). Három érdemeket Nagy Károlyig. Tévedése csak ott van (I. Korai felvilágosodás. rész Pandectarum sive partitionum universalium . publicatorum et in Bibliothecis tantum publicis privatisve instituendis recessarium. az arab algebra és a nyugateurópai funkciós felfogás közti gyökérkülönbséget. A mű jellege is elszemélytelenedik. Prosographia Herocem atque illustrium virorum Germaniae. 89 (Prosopographia szereztek. . mint a centuriók. 89 Gessner i. quam ut instituto meo satisfacerem. — v. 1. Basel 1565—66. . Heinrich Pantaleon. A természettudományos megy törekvések első rendszerezése a 17.51 Ilyen körülmények a 16. Pantaleon . ö. II. doctorum et indoctorum. . század írásnak második között az irodalomtörténet felében. quo mihi impetraveram sine delectu omnia quae incidissent commemorare. m. non tam quod omnes catalogo aut memória dignos existimarem. 88 Gessner : Bibliotheca universalis sive Catalogus omnium scriptorum locupletissimus in tribus linguis Latina. Tiguri 1545. 80 H. A z alaptudomány. ennél I. században végbe. tudományos beosztást neve Tulipa Gessneriana). . bárok. hogy ezek nem egymás mellett elszigelten.

91' A racionalizált-deduktív mechanikai felfogás uralkodik. III. A matematikán épül fel a mozgástan. 94 Az ismeretelmélet lassanként a metafizika helyébe lépő alaptudomány ett (Kant.5 „Cogito. 0. A z eredmények megalapozására és a kételkedés ellensúlyozására új tudományág alakul k i : az ismeretelmélet"4 Descartes (1596—1650) matematikai módszerrel elemzi az öntudat tényét95 és szinte magától értetődően az énből indul ki: Az én központisága már vitán felül áll. §. egybekapcsolójuk az eró. v. ö:í 02 .99 Hasonlóképpen jut geometriai módszerrel Spinoza (1632—77) a panleizmushoz. Hobbes). 05 Jellemző.52 fogott valóság kifejezésére (függvény : analitikai geometria (Descartes). a milieu-gondolat az időbeli történés térAz erő fogalma tisztán formai. Magyarország (Turóczi-Trostler cikke). alább). 98 A természetet vizsgáló ész segítségével akarnak új jogot és új vallást teremteni. Ehhez kapcsolódik a világnézeti típustan (1. Herbert of Cherbury (1584—1648) az egyházmentes deizmus alapítója.7 Hollandia (Bekker) . tehát vagyok" 90 egész Európában elterjed97 s a racionalizmus az irodalomban is végső tényezővé válik. 1. de mellette a természet szenzuális-induktív vizsgálata is megindul fokozottabb mértékben (Bacon. Ueberweg12 (19241. (ezekben Descartes maga is járt) . A történelmet is a környező természet determináló hatása alatt lévőnek tekintik . A pszichoanalízis is ennek a tagolása. mert a világot. a mechanika. Svédország. Nyugatnémetors/ág. mint elemi részekre analizált anyagrészek mozgásának összességét tekintik. ez az egész valóságra Vonatkozik. hogy Descartes analitikus-matematikai módszerrel jár el. 26. Ennek a mintájára alakul ki a történelmi és szellemi törvényszerűség fogalma (Bodnár.és integrálszámítás (Leibniz-Newton) 1680 táján).' 90 A deizmus a felvilágosodás nem-radikális szárnyának lett vallási formájaA szabadkőműves német irok is ezt vallják (Lessing. kezdetben a kapcsolatot a milieu determináló ereje is erősíti. 08 Elsősorban Boileau (I. pozitivizmusj. Locke. ergo sum" . Schiller). sum cogitans" Meditationes de prima philosophia Paris 1641. alább). Goethe.9'2 kivétel nélküliségükből alakul ki a természeti törvény fogalma. A mozgások oksági viszonyban állnak. differenciál. vita a hangtörvények körül — Junggrammatiker). ö. Egységét (Gestaltpsychologie) Dilthey hangsúlyozta. Az öntudat ténye lesz az újkori vizsgálatok középpontja. A „gondolkodom.

fejezet. m. lényegesen új feladat elé állította a történetírókat. Burckhardt is jórészben ide mennek vissza. a kor jellege vallásos bölcselő. évben a középső (mérsékelt) öv uralkodott. 101 Methodus ad facilem historiarum cognitionem. A mostani 2000. de éppen ezért nem zavarhatott az ókori hagyomány sem. 104 100 . 3. a második 2000. az irodalomban.103 A z ismert tér kitágulását jelenti a felfedezések néprajzi irányú történetírása is. L. Hegel nél megvan a gondolat. kialakult a nép állapotát „leíró" történetírás. évekszerinti vagy százados beosztások nem voltak alkalmazhatók. L. (idézve a lyoni 1610-es kiadás).105 Részben a természettudomány ellensúlyozásaként. mivel nem lehetett időrendben haladni. Utána kibontakozik Kitteméi. Sauer. racionális módszerrel vizsgálja a kérdést. Bossuet tőle vette át. Különösen egy tekintetben hozott újat ez irány. a zenében és az életformában új stílus alakul k i : a baA milieu-gondolat is régi.104 Megindítója Kolumbus. A történelem tagolása is térbeli elven alapul 103 : 1. majd Herder. kik a technikában vezetnek. Amerika. Nddler stb. (Decades de orbe novo). De náluk jellemző módon az impérium mégis a teret is jelenti. i. részben a fenti törekvések folytatásául a képzőművészetekben. lbn Khaldun (1332—1406) is ennek a hive.100 Jean Bodin (1529/30—96/97) a módszerről és a köztársaságról írt müveiben 101 új. kultúrténeti irány Voltaire. I. pl. az első 2000 év a déli (keleti) népek uralma alatt állott. év az észak népek jegyében telik. A néplélek fogalma is megvan nála. A régi minták. Utána Montesquieu és Taine. alább. az olasz humanista spanyol történetíró. Paris 1577. Six livres de la republique. Herdernél. 103 Methodus cap. Ratzel. Ilyesféle a barbár népek szokásait leíró kitérések a klasszikus íróknál is találhatók. de ezeknél az idő függvénye a tér. 102 Evvel megindítója lett a meginduló térperiodizálásnak. A régi augustinusi felfogást kritikájával szétzúzza és a környezet-befolyásolta néplelket102 véli döntő tényezőnek. a XVII. első rendszeres művelője Petrus Martyr (1457—1526). (Üjabb arab láncszem a görögök és Nyugateurópa között!) Bodin volt az első. jelleg államférfiúi. 4. Utána is főként spanyolok és portugálok művelik. 5. ki alapul vette. Fueter. n. de adataik mesésen kiszínezve egész Európában elterjednek.53 beli meghatározottságának s okozati viszonyon alapuló történetszemléletnek a kifejezési formája. 2. Paris 1566. Hippocrates ki is fejti az összefüggést. India. 105 A ú. századi regények tele vannak ilyenes kitérésekkel.

segédtudományokat (diplomatika.10' A természet festőien elrendezett keret. Még az érvek száma. Lempicki meg se említi. m. valójában valamilyen panoráma díszletei. ö. ö. Rivet de la Grange (1683-1749). epigráfia. 9. Modena 1711. Fortuna irányítja. protestánsoknál a bibliára támaszkodva. Tillemont (1637—1698). 110 A történelmet mesének tekintik. ebből az időből származik. v. Szerepe különösen a költészettörténetben döntő. a benedekrendiek nagy. Girolamo Tiraboschi: Storia della letteratura italiana. cikke a Petz-emlékkönyvben. megalapozzák az ifjabb Scaligertől megkezdett. n.uT Panoramistische-Geschichtsauífassung. kk. Ilyen alapozással a történelmi felfogás is ahisztorikussá lesz. Evvel a vallásosság is összeköti. paleográfia. Ágoston-féle felfogás új alkalmazást nyer (Bossuet (1627—1704). könyve megjelenésekor a bárok még meglehetősen ismeretlen volt. 113 Rivet de la Grange: Histoire littéraire de la Francé. a szabadabb életformát szigorú dogmatizmus váltja fel a katolikusoknál a hagyományra. középkori Passionsspiel. Art. ú. Másfelől. mindent tárgyaló irodalomtörténeteket írnak. ha Cleopatra orra egy centiméterrel hosszabb lett volna.111 Bayle (1647 — 1706) Szótára vonja aztán le a szkepticizmus végső következményeit és előkészíti a felvilágosodás kritikáját a múlton.109 Nagy szerepet kap a véletlen. Pascal (1623—1662) híres ötlete.54 rok. 111 110 106 . íoö Megvan már Machiavellinél is. mivel teljes részletességgel nincs rá szükség. (Cysarz i. de a védőügyvéd álláspontját a kutató meggyőződése váltja fel. Paris 1681. Partié.) 108 v. Mabillon (1632—1707). Paris 1733. Fleury (1640—1723). 112 Bossuet: Discours sur l'histoire universelle. A Szt. . a világ óriási színpad. lexikográfia). ki azt véli. Koszó J.108 A szereplőket a szerencse istenasszonya.112 A z ellenreformáció kedvezett az egyháztörténetírásnak. azokban az országokban. hogy az igazság úgyis az ö egyházát támogatja. megtalálható nálunk Faludinál (Forgandó szerencse). ahol az egyházaknak volt valamilyen befolyása. Történeti munkák közül legnagyobb sikert a francia eredetű gáláns kalandok sorozatát nyújtó történetírás ér el. máskép alakult volna a világtörténet. § 46. Pascal: Pensées I. Girolamo Tiraboschi (1731-1794) 113 A barokra vonatkozó irodalmat nem közlöm. A felfogás itt is apologétikus. mennyisége számít s ily körülmények között indul meg a katolikus rendek nagyszabású filológiai munkája.106 Mozgónak látszó szobrai és csörgő patakjai azonban csak látszólag dinamikusak. Reallexicon. L. Bemard le Bouvier de Fontenelle (1617—): L'historie n'est qu'une fable convenue.

de irányzatosabb. Követőik különösen a szocialisták közül kerültek ki. Pufendorf 1632—1694 és Leibniz 1646—1716. francia fordítás 1653. kiadás 275. (Montesquieu.): Qui sine ratione temporum históriás intelligere se posse putant. a tanácsosok az emlékezet. a tisztviselők a végtagok. Bacon (1561 — 1626) Üj Atlantisa. mint Hobbesé: az állam nagy organizmus. i. de az irodalomban jobbára csak ezt fogjuk találni. a maga történeti műveiben nem befolyásoltak. ecclesiastical and civil. holland 1652. német Halle 1794—95. (Bolland 1643—1794) és 1837-ben újjáalakított sorozata. nec ullum erroris exitum reperire possunt. ennek tagolásáról vallott felfogás is inkább a felületen. 115 114 . forradalom betegség. latin 1698." nft Leviathan or the matter. t. 11 ' mely a munka dicséretét hirdeti s bizonyos szociális részvétet fejez ki. kit saját íilozofiai nézetei. az uralkodó a lélek.7 Morus: De optimo reipublicae statu deque nova insula Utópia. Bodinus hangsúlyozza ugyan a történet időbeliségét és tagolásának szükségszerűen ehhez kapcsolódó voltát. Hisznek a haladásban és a reneszánsz természetfilozófiától örökölt fantasztikum arra ösztönzi őket. libri duo 1516. hí enim vagantur huc illuc. Elődjük Platón és Aristoteles államteóriái. melyek a következő korokat megalapozták. semmint a mélybe hat. Hobbes.55 Még a szentek életére is kiterjed a kritika. Locke).) Methodus cap. így a történet menetéről.115 de a történetírók csak külsőségekben követik. (i. Simon . 1. perinde falluntur. Hasonló kritika és aprólékos adatközlés jellemzi a birodalmi történetírást is. Thuanus (1553—1617) is cáfolja az organisztikus gondolatot. a pártok problémája (Clarendon 1609 — 1674) hoz új színt. Campanella: Civitas solis vei de reipublicae idea dialógus poeticus. Későbbi ismert utópia Cabet (1788—1856) Voyage en Icarie. sőt nem ritka a hasonlatnak olyan következetes alkalmazása sem.Fourier Madách) (a falanszterjelenetben). Ezt követi a francia államelmélet. l l ü A z érdeklődést még mindig a jelen köti le. London 1651 . hogy egy-egy pillantást vessenek a jelenen felépülő nagyszerű jövőbe Morus Tamás (1480—1535) Utópiája. 1. egyetértés egészséges állapot. Angliában a törvényhozás 114 kérdése. Campanella (1568—1639) Napállama a képviselői ennek az iránynak. Campanella —>. s.) . form and power of a commonwealth. (Morus — S t .) Szélesebbkörű a jezsuita történetírás. ut si labyrinthi errores evadere sine duce velint. az állami berendezkedés (Bacon. Bacon: New Atlantis (posth. VIII.

ns Grotius (1583—1645) már beszél róla.)119 A történelemszemlélet evvel lényegében maradt volna a régiben (organizmus-gondolat újjászületéssel)." 118 . 7. hogy a haladást kidomborítsa 122 a szaporodó könyvcím mennyiséggel. A tudomány. sponte adductos experimento infirmitatis familiarum segregum contra violentiam in societatem civilem coiisse. I. mely töredékesen régebben is megtalálható. Ez a história litteraria tehát már eleve tágabbra vett irodalom-fogalommal dolgozott. m. jeder Begriff einer ükonomie der Darstellung.56 Hasonló kedveltségnek örvend az ismeretlen jövő ellentétes pólusa." llu Grotius : De iure belli et pacis I. IV. . Cap.120 hasonlóképpen véli Fontenelle. ." 122 U. . 1. „Es fehlte ." — Hobbes: bellum omnium in omnes . „Notandum est primi homines . 120 Bacon : Nóvum Orgánum. aphorisma. vielmehr beherrschte ihn (Lambeckről van szó) wie seine Zeitgenosscn die Tendenz möglichst viel Stofí zu sammeln und darzubieten. 1. „Nulla quaestio magis exercuit historiarum seriptores. Praktikus célból művelték. általában az írásbeliség enciklopédiájában látták felhalmozva az eddigi eredményeket. c. mint az időbeliséget. Methodus. . Leviathan I. mindössze egy új gondolattal bővül.121 s legfeljebb arra szorítkozott. IX . ismert Hobbes (1588—1679) tanítása az ősállapot hadi jellegéről. . az ismeretlen kezdet is. a már emiitett Petrus Pomponatus. Ennek is megvan a jelen vonatkozása. Paris!) Praefatio .. 119. o. dem ganzen Jahrhundert. contra omnes. 84. A haladásgondolat korább? képviselője pl. 121 Lempicki i.. dass man innerhalb der einzelnen Schubladen den Stofí chronologisch ordnete. hogy a régiek vállán állva felülmulta az újkor őket. Bacon ókor babonás tiszteletében a tudomány haladásának kerékkötőjét látja. . „So trat das historische Element zugunsten des Systematischen zurück und beschránkte sich darauf. A kezdeti közösség egyformasága teljesen megfelel az ember állandó egy voltáról vallott felfogásnak. Bodin . a haladással. Az újjászületés gondolatában ennek a csírája van meg. unde ortus habét potestas civilis. A korszak racionalizmusa az ősállapotok rajzolásában kedvére kikövetkeztette magát. quam quae habetur de origine populorum. . . — Ide kapcsolódik Rousseau Contrat socialja. 171. A következetes és állandó fejlődés a tudományt tekinti értékmérőnek és ezen az alapon becsüli önmaga alá a multat. hogy alakult ki a mai alkotmány és természetszerűleg szociális alapozású. Locke (1632—1704) vezeti tovább a fejtegetéseket. Az okozatiság mellett a társadalmi szerződés játssza bennük a főszerepet (Bodinus. Céljának megfelelően elöbbrevalónak tartotta a nagy mennyiség áttekinthető rendszerezéséi. De Cive (1642.

altéra Prudentia. „a történelem az olyan egyesek (t. 123 Az irány ismert első képviselője és elméleti alapvetője Christophorus Mylaeus (Müller) bázeli polihisztor (1551). tamquam ad fontem. et Partionibus protinus intelliges." . az államformák eredete.128 így jut el a kezdetig. voluisse cognoscatur. Basel 1551. a tudományok kialakulása és b) literatura.1 u. a tudományok rendszere. intellektuális fok szintén két részben* a) sapientia.57 ahogy a természettudományokban a természeturalom eszközét látták. ahonnan minden ered és kihajt. m.: „Universitatis rerum nomine. 15." 124 De scribenda universitatis rerum Historiarum libri quinque Christophoro Mylaeo autore. Quae íuit huius naturalis histopci et continentis rerum omnium ordinis sententia Naturae. a praktikus közösségi fok két tagozatban. 8. 24.: „naturalis ordo historicae dictioni coniunctus. unde illa uberius purius ac verius manant. o.12'J A mindenségnek és a mindenség megismerésének három foka van 1 3 0 : 1. Reipub.. tertia Principatus." 12.12. a természet. : „alia ex aliis nasci et proficisci continenti progressione .127 ezt a fejlődést történetileg fogja fel. 1. i.125 Az egész mindenség ősforrása a természet.124 Célja. 125 i. o. áttekinteni az összes tudományokat gyakorlati célból. a) prudentia. m. Kiindulópontja a világegyetem szerves egységéről vallott felfogása. a kultúra kezdete és b) principatus. m. novissíma Literaturae. 1." 123 . ita in unum corpus (!) quaesi-" tis. amely az embert is magába foglalja. m. Principatuum. quorum memóriám conservari utile est ad bene beateque vivendum. m. 2. A negyedik könyben (2a) foglalkozik a költészet eredetével és benne a filozofálás kezdetét látja Platón nyomán . : „non aliter. 1.: „E disiectis varié membris. Artium. Lectori S. emberek) ismerete. de inkább a szépírók vannak előtérben. credamus. 3.: „ad unius Naturae principia passim recurrere. J. Vossius: Ars historica Leyden 1632: „História est cognitio singularium. quam arborum dilatatos ramos ab uno et eodem trunco deduci conspicimus. ex Epistola. Doctrinarum atque Literatorum hominum ab ipsis primordiis ad nostra usque tempóra perbrevem enumerationem comprehendens. 1." 128 i.. mely egy fejtől észszerűen összefogott tagok organikus egésze. harum prima est Natura. kiknek emlékezetét hasznos dolog megőrizni a jó és boldog élethez" —• mondja Vossius (1623) Bacon nyomán. 9. . mint a fa ágai. az ötödik könyv szól a tudományok fejlődéstörténetéről. i. suis convenientibus occasíonibus cogere oportere existimavi.1 mely állandó fejlődésben van. in totidem libros distribuimus . Ádámmal kezdi régi szokás G. Proemio. quarta Sapientia." 127 u. statum crevisse intellexi.:i ° i.) 120 i. ut apte inter se omnia et quasi ab uno capite deducta viderentur." (Oldalt. 11.

1. o. I. Agricola és Erasmus dicsérő elsősorban a „szellemeket" a szerves tárgyaló fejlődés gondolata van fejlődéstörténet. leigázására a természettudomány akarja állí- segítségével. London. 137 u. 241 1. 14. 1 3 4 A n n a k is tudatában van. 245. . Primus namque e densissimis temporum tenebris |!). 1 3 5 Ismertebbek Bacon (1561 —1626) kezdeményezései. hasonló egyiptomiakat. . 136 melynek egyedül gyümölcsöző módszere az indukció. 1620. est complexus. erre mely de részletesebben. A 16. m." 134 i. progressiones. 3. . 1. 2. a görögöket lát. Mylaeus tudatosan alkalmazza az organizmus gondolatát. locupletandis atque instaurandis disciplinis omnibus.) A 18 századi kultúrtörténeti irány emlékeztet Mylaeusra. ingeniorum história" . melytörvényszerűséget és elölte soraival a Dantétól végzi Petrarcától s a restauHáltérben ráció . . . csak azután a verseit (!)" lia i. incrementa. 1 3 8 A memo1 8 1 Ugyanez van meg az ágostoni történetfilozófiában.: „itaque spes est una in inductione vera. : naturale animi corporisque robur minuit. nemo adhuc . 1.58 szerint és sorba veszi 1 3 1 ben a test hanyatlásához következik a felújulás a zsidókat. valamint később a Herderi romantikus Fackellauf-történetszemléletben. 1 3 6 Nóvum orgánum 1620. hogy új irány megindítója. Petrarcha. „translatio imperii" gondolatában (I." A humanizmus és reneszánszról szóló rész: 300 1.132 művét. I. 278. ingenuum et i. m. debilitat atque frangit. Dantem praeceptorem scriptis utraque lingua Latina et vulgari inclarescentem proxime secutus Franc. Nála előbb a kiadói munkásságát említi. ábrázolva glóbus intellectualis memória phantasia ratio história poesis philosophia naturalis civilis appendices narrativa dramatica parabolica deus natura homo sacra civilis litteratura 132 . században valószínűleg sok hasonló gondolatot lehetne találni. O is hisz a tudomány haladásában s ettől Elsősorban a természet várja az emberiség gondol boldogságát." Szót emel a szétforgácsolódás ellen (240 1. . szövegben : „.: „. melyet a kor pszichologizáló hajlamá- nak megfelelően a lelki képességek szerint osztályoz. m. 133 szokásos újjászületéssel. dissimiles per aetates laudandos animorum conatus in memóriám revocare. spe omni languescente.1 ' E n n e k a z utilitarista eszmének a szolgálatába tani a többi tudományt is. „." 135 i. . inclinationes et exitus. quibus omnia erant oppressa. . a r ó m a i a k a t . m.: „scientia et potentia humana in idem coincidunt. fej.: „.). . ezután hanyatlást állapít meg. 3 a : „ut perspecta habeat rerum primordia." 138 De dignitate et augmentis scientiarum. excellentium ingeniorum in deprehendis. oldalt: „Petrarcha literas primum illustravit" . . fol. ac senescente.

hogy milyen körülmények között virágozlak a tudományok. Elsősorban a hasznosságát veti fel a história litteraturának. végül a ratioé a philosophia. hogy a h'ra kimarad és a csúcspontot a filozófiainak tekintett parabolikus műfajban látja . az ügyességeket is magában foglalja. melynek szerinte meg kell mutatnia. vallás. törvény!) taglalja és végső fokon a „néplélek"-re vonatkoztatja. a phantasia tudománya a költészet.'40 Tőle indul meg a programmszerű utánzás jogosságának tudományos megalapozása is.: Philologia Sermonis cura Sermonís história Grammatica Rhetorica. hogy a reneszánsz késői szerencselovagja-e vagy a felvilágosodás zseniális előhírnöke. genealog. Angliában külökülönösen Ben Jonson. ö. Bacon a fordulónál áll. tulajdonképpeni civilisből és litteraturából áll. ha az egész kort egy nagy ívnek fogjuk fel. jellemző. talaj. mind a külső tényezőket (éghajlat. drámai és parabolikus műfajra tagolódik.139 így a história lítteraria elismerten külön helyei kap a tudományok rendszerében.) Ilyen „filológiaibb" szempont a Bacont utánzó holland Vossiusnál (1577-1649) tűnik fel. amelynek az egyik ága Olaszországból vezet Anglia felé s ott megfordul s megy délnek. de az oksági elv teljes érvényesítésével. sz. de kezd a szépirodalom a kristályosodó középponttá válni. Ő elválasztja a filológiát a filozófiától és a nyelv tudományává teszi. Ez jellemzi Lambecius Prodromusát 139 Bacon elsősorban a 18. Felbukkan nála az összehasonlító módszer is. mely naturalis s civilis részre oszlik . Lempicki 468 1. zavaros adattömeggé vált. A forrásokhoz való visszatérést hangsúlyozza. környezet). no v. Az ókort nem becsüli. A történet menetében ő is a szokásos hullámot látja. mely elbeszélő. különösen a mitoszvizsgálatban. . mind az erkölcsi tényezőket (szokás.-ban Youngon át vált ismertté. Talán úgy lehetne megoldani a kérdést. Különösen a klasszicizmus irányára jelentős felfogás.59 riának megfelel a história. Hist. de ami a filozófiai rendszerben áttekinthetőnek látszott. Az irodalom még mindig tudós jellegű.) Bacon helyéről sok vita folyt. Metrica geogr. jog. pragmatica sacra civilis literaria. chronogr. a művészet a technikát. bár pl Reimann használja (Lempicki nem említi. a história civilis a história sacrából.141 A história literaria gyakorlati megvalósítói elsősorban Bacont követték. (Hasonlóan az ars. ide sorolja a história litteráriát is.

rendszeres és földrajzi csoportosításhoz) újat tört. műfajok szerinti. Opitz: Einleitung zu seinen Gedichten : bin ich die Bahn zu brechen und durch diesen Anfang unserer Spache Glückseligkeit zu erwcisen bedacht gewesen.11' Ez a praktikus cél együtt jár a költészet racionális. Lassanként azonban ez a nagy népszerűségnek nem örvendő irány egészen a háttérbe szorul és bevallottan azzá lesz. 148 amennyiben visszatérnek a múltba. 144 Fabricius ki is emeli előszavában.144 Nagy érdemei vannak a paleográfia terén (v. D. Első két könyv Kiel 1688 . betűrendes. Burkhard —Mencke) is megvan az így értelmezett irodalomtörténeti érdeklődés.149 A mult megismerését az iroPeter Lambecius : Prodromus Históriáé Literariae. Morhof Polyhistor literarius. A 17. könyvjegyzékeket. Végeredményben bibliográfiai lexikon formájaban máig él. (pl. főként pedig antik és modern véleményeket a legszeszélyesebb elrendezésben (pl. fej. hanem analizáló. Thomasius. Gervinusék a csúcspontot is látták Goethében. harmadik Fabriciustól kiadva 1692. elsősorban a hazai költészet régi virágzását keresik. melynek minden kapcsolata megszűnik a közben új öntudatra kelő költészettel. 4. hogy Morhof az eddig szokásos ncgy úthoz (időrendi. Goethe is ismerte. A história eruditionis lesz a 18. 1. hogy az azután következő hanyatlás után a saját koruk felfelé ívelő voltát igazolhassák. (v. Schurzfleisch. 145 Ovidius alapján ismerik.) a bárok felfogás egyszerű továbbképzése. ami valójában volt. Több módszeresség jellemzi a költészettörténetben is nevezetes Morhof Polyhistor lilerariáját (1688. Gundling.)145 A kor többi polihisztorainál (Pufendorf. nálunk Toldy F. 1.) . Scaliger) szokott egy mellékes fejezet (Historicus) lenni. fej. G. — Ez a törekvés az anyanyelv kiművelésére a felvilágosodás előfutárja. ö.) 148 A reneszánsz poétikákban (pl.) 143 112 . A nemzeti szempont fokozatosan kidomborodik.4. filozófusok az orvosokkal szerepelnek együtt). tanílójellegü felfogásával. Bessenyei. századi kultúrtörténeti irány háttere. a tanultság lexikonává.. 147 Erre szolgáltak a nyelvmívelö társaságok (Spachgesellschaft).)143 Üj kritikai szemlélete.140 A z új költészet a bárok életforma kifejezése. ö. Morhof müve különben igen híres volt. század a felfelé ívelő lejtön vélt haladni. Szemléletük nem történeti. história eruditionisszá. elsősorban az anyanyelv müvelésétől várják a boldogulást.60 (1659). Bécs 1659. 149 A romantika két virágkoros irodalomszemlélete (l. benedekrendiek!) A latin irodalmat a klasszikus négy hanyatló kor szerint periodizálja (arany-ezüst-réz-vas.142 mely Ádámtól és Éválól kezdve közöl életrajzi adatokat. Az ókorban (I.

154 Az anyag periodizálásának kérdését külön felveti és Scaliger Poeticája155 alapján a politikai történetírás évek szerinti beosztását elutasítva a szerves fejlődés gondolatát alkalmazza a német költészet történelére. különösen az első sziléziai iskola költői tettek sokat népszerűsítéséért s lassanként a német költői megújulás szimbólumává.152 Opitznál csak szétszórtan találni történeti megjegyzéseket.ir ' Scaliger közvetítésével Crinitus beosztása érvényesül. i. §." . 1. mely a 18. 153 A német költészet nála már a latin egyenrangú társa és a jelenről sem feledkezik meg a mult dícsőítése kedvéért. Ortlob : De variis Germanae Poeseos aetatibus exercitatio. Tanító célzala nyelvművelő társaság alapítása. m. m. nemzeti büszkesége. angol). V. ehhez járul a nem német irodalmak tanulmányozása (olasz. A párhuzamosságot hosszasabban fejtegeti. §. de megalapozottabban és következetesebben. holland. Lempicki i. természetesen itt a saját felsőbbségiiket akarják igazolni150 így a régivel lényegében egyező. és a következő irodalom. ö. ófelnémet érdeklődése a kor tipikussá váló jegyei. A z első virágkort nem a meg sem említett ókorban látják.: „cauturi laudem nobis a Romana quoque illius aetatis labe. 154 i. 1607—12) Opitz kiadja az Annoliedet 1639 és evvel kapcsolatban felsorolja az ó-német költőket. Opitznak ilyetén való beállítása egészen máig általános. század második felétől vezetöszerephez juttatja. 136. Opitz korára teszik. ut neque praesentium obliti propriam nostri aetatis felicitatem una contueamur. 149. spanyol. Opitz sikere döntő volt. (még mindig a mennyiség a fontos!). az első költészettörténet a wittenbergi Ortlob nevéhez fűződik. elsősorban Walther von der Vogelweide publikációi. költészettörténetek.61 dalmí anyag közzététele segíti elő. (Melchior Goldast lovagi líra. Tudatos kezdeményező 161 Opitz (1597 —1639). dum ita rimabinnir atque mirabimur vetera. 153 K. i&2 I. 2 : Et sicut vitám animalium ab infantia per iuventutem ad pleniorem akmén et senectutis tandem spatia ultima delatam statis aetatibus Pliilosophorum scholae dimetuntur ita circa Poesim nostram notabimus easdem 150 . Wittenberg 1657. phoenixévé vált. 1. m. jegyzet. ill. de a milieu befolyását nem becsüli sokra. francia.150 Öt korszakot külöm- Németországot központisága európai gyüjtömedencévé teszi. A z irodalom virágzását a politikai élet virágzásához köti. hanem a lovagkorban és a felújítást is későbbre. de új virágkort kereső irodalomszemlélet kezdődik nemzeti alapon.

r. Opitzzal indul. a csörgő patakok.és hősköltészelet foglalja magában. együtt van az egész bárok kellékkészlet: „die Süszrauschende Buhlerey der Winde mit dem Laub der Wiilder. A virágzó erő kora (florens robur) a lovagkort tárgyalja. valamint a rá épült történetfilozófia (L." u. . A legújabb kor az újravirágzás (reflorescens felicitas) kora. amit a számos latinnyelvü értekezés bizonyít. Nürnberg 1679. jellemző az irodalom tisztuló fogalmára. (opera !) . rész. pozitivizmus) hullámelméletek formájában. . quibus iam rudis adhuc et incondita iam augescens paulatim et magis contula iam gravis oppido et consummata iam languida vicissim et efflorescens iam reiuvenescens demo et nudiquaqu." 158 Bizonyos virágzás után szükségszerűen jön a felbomlás — ókori epikureista tanítás. und absonderlich die auf den Baumásten sitzende oder unter den Wolken fliegende Luft-l'salter und Schnabel-Harffen. Az újabb korban különösen Spencer szintétikus filozófiája tartalmaz hasonló elemeket. a bégető nyájak. A durva gyermekkor (rudis ínfantiaj az írástalan vallásos. mely az özönvíz előtt megindult. A serdülő ifjúkorba (adolescens iuventus) Otfrid. das Blöcken der Herden. „Revixit tandem de integro Poesis quoque nostra. melynek Herakleitosszal is vannak kapcsolatai.az édesen susogó szellők. rész. A hagyománykeresés van meg Birken művében 159 (Nürnberg 1679) a bárok minden kellékével együtt. Und solcher gestalt hat die Liebe. 4. 5. mint nem költőt." A Wagneri Gesamtkunst csirája a barokban van. Williram s a Wolfdietrich tartozik. 160 i. m. 159 Sigismund v. kinek tüzszelleme új Phoebusként sugározza be Németországot. Ezután következik a politikai okok miatt (!) haldokló öregkor (moribunda seneclus) 1350—1620. ." 157 i. m.158 Wittenbergben is élénk érdeklődés volt az irodalom iránt. nitida pro seculorum et tempestatum decursu vario depreliendilur. valamint a szerelem" 100 vicissitudines. a csacska viszhang. 1 " önelégültséggel dicséri követőit a sziléziaiakat és reméli. . : „. nyelvi érdemeinek teljes elismerésével. das Geplauder der wudlenden Wásserlein. . igneum Opitii ingenium . Lulhert. I. zu Erfindung der Poesie den ersten Anlass gegeben. hogy pl. sie zur Nachfolge und zum Singen gereizet. velut novus Germanis radiaret Phoebus. vvurden sie veranlasset Liebesklagen zu verfassen und in das Saitespiel zu singen. A kevésbbé tudós jellegű bárok költészettörténet nyelve már német. o. Különösen a meslerdalnokok felújítása hozott sok új anyagot.62 böztet meg. A pászlorköltészetben (Nürnberg a Pegnitzscháfer-lársaság városa) látja az ősköltészetet.. der Gegenlaut des geschwátzigen Wiederschalls." „Als nun selbige Feldmusikanten in diese Dánzerinnen sich verliebet. Birken : Teutchse Redebind und Dichtkunst. hogy ez a virágzás még sokáig tart. kirekeszti. a madarak levegő zsoltárai és csőrhárfái (!!).

Lope de Vega). Ilyen költő volt Mózes. késői rokona nálunk Pápay Sámuel. a legújabb kor a 17. 150. die nun bald in die Ewigkeit sol verwandlet werden kehrte mit ihrem Ende. 164 A z ó-. olasz. . ről és a jelenben költőjét. században kezdődik 1 0 5 " i l Es scheinet. akit ismer. 1. m. de több önmérséklet jellemzi a második keretbe állítja be a német költészetet.) 1682. Dávid. m.63 a költészetre ösztönözték őket. 273: „Carolus Ortlob (welcher de variis Germanieae poeseos aetatibus eine Dissertation geschrieben (setzet fünf zeiten . und in dem Grund einerlei Sprache habén. dritte Zeit da dieselbe gleichsam aus dem grabe wider erwecket worden (und viel herrlichen als jemahls hervorkommen) unter des Herr Opitzen aníührung." . Lempicki 146." (i. Kiel (és nem Lübeck. ezután beszél a reneszánsz pásztorköltészetHasonló törekvés. m. a svédet pedig a német tartja őket." . spanyol irodalmat és a kor ízlésének megfelelően a bárok költőkben látja a csúcspontot (Tasso. 271 : „und sind die Sclnveden den teutschen nicht entgegen zu setzen.) 102 Dániel Georg Morhofen Unterricht von der teutschen Sprache und Poesie deren Ursprung Fortgang und Lehrsátzen. ki ráadásul hárfázott is. Salamon. A polihisztor alaposságával Morhof. Die Hochteutsche ist gegen sie ein gar neuer Dialectus. o. Tárgyalja a francia. .1111 von Hofmannswaldaut. Ariosto. . m. (1682) 102 sziléziai iskola világirodalmi tárgyalja az idegen irodalmakat mellett a nyelv történetét Itt sem a történeten van Könyve az irodalom poétikát is ad. O is a tőlük vették át a görögök. Beosztása költészet közben tárgyalja 103 . Hofmann a régi aranykor visszajöttét érzi. Wir wollen aber in den dreyen Zeiten alles fassen. az angolt kirekeszti ebből a germán közösfennhéjázónak egyszerűbb mint Ortlobé. az ókor Nagy Károlyig a középkor Opitzig tart. is. Wobey auch von der reimenden Poeterey der Auszlánder mit mehren gehandelt wird." i. wie eine in Zirkel geschlungene Schlange (! !) in ihrem Ursprung Zurücke.<:4 i. . a hollandokat a némettel egynek ségből." 105 u. die einerlei Ursprung. de germán szempontból eltolva. Es müssen aber hierin die Zeiten unterschieden werden (nemblich die Uhralte) deren Tacitus gedencket (die Mittele) die von Carolo dem groszen her zuführen (und die neueste) die in diesem seculo erstlich angegangen. de az anyag sokszerű. ." „Opitzról 422/23. . közép-. ist von der teutschen nicht unterschieden. ja sie ist selbst teutsch . 233: „Die Poeterey der Niederlánder . . die Zeit. . Eredete a humanista nyelvtanokban keresendő . az Énekek Éneke szerzője. is tárgyalja és a végén a hangsúly tehát. i. I. mivel tartja. Lempicki i. újkornak megfelelő tagolás van nála.: „Nun kommen wir endlich zu den teutschen (von deren Poeterey wir jetzo handeln wollen. .

Leipzig 1688. Wagenseil : De civitate Norinbergensi. 170 Mithoscopia Romantica oder Discours von den so benannten Romans. (németnyelvű egyetemi előadás)." 168 A Chr.172 (Thomasius. 1(57 1. m. van Weise !) 1CÖ Specimen Dissertationis Historico-criticae de poetis Germanis huius seculi praecipuis 1695. (Rothe. Chr. Lempecki 179-186 1.170 Ilyen önelégült hangulatban éri a németeket Pierre Bouhour jezsuita kritikája. 172 Fontosabbak : Benjámin Neukirch Chrestomathiája a 17. a népdalkutatás kezdeményezései is feltűnnek nála (az északi skaldköltészet. Néplélektani gondolatok is vannak elszórtan. zu zeiner Sammtung deutscher Gedichte 1708. legalaposabban a hamburgi Barthold Feind foglalkoHerder igen sokat használta Morhofot.166 Egyszer váratlanul a századok eltérő „szelleméről" is beszél.) Üj mindössze Weise 168 törekvése ... (Kindermannsorozatban az Aufklárung sorozat 1.-ból Leipzig 1697. Leipzig 1688.1'17 Morhofot követi a század többi költészettörténete.64 melyet ő is újjászületésnek tart. A vitát 1.10 . 521 : „Es hat über dem ein jegliches seculum seinen sonderlichen genium. Omeis: Gründliche Anleitung zur teutschen accuraten Reim und Diclükunst Altdorf 1704. Neukirch még Opitz után is fejlődést lát a német irodalomban. (1770) ki a milieu zordsága miatt képtelennek tartja a németeket (és az északiakat) a „bel esprit "-re.100 (1681) Hardegger pedig a kezdődő vallásos bírálatnak ad helyet az erkölcsrontó regény ellen. Altdorf 1696 a mesterdalnokokról van bő függelék . sz. Zürich 1698. lapp népdal) a regénnyel kapcsolatban a román-romantika szót is tárgyalja. Luther helyének megállapítása céljából a felvilágosodást előkészítő anyanyelv kiművelését hangsúlyozza. 171 Les Entretiens d'Ariste et d'Eugéne című művében. Cramer : Epistula ad virum Eruditum Vindiciae nominis contra quosdam obtrectatores Gallos. Cramer angolokra hivatkozik a franciák ellen (1694). Wagenseil. Weise: Curiöse gedanken von deutschen Versen 1692. m. Érdeklődése tág. Barthold Feind : Vom dem temperament und Gemüths-Beschaffenheit eines Poeten Einl. Thomasius: Wie man die Franzosen nachahme Leipzig 1688. i. az eínográ fia eredményeit felhasználja. Neumeister kíméletlen kritikájú lexikona is a felvilágosodást készíti elő. Berlin 1694. i. Omeis 1704 már germán mitológiát is ad. Rothe: Vollstándige deutsche Poesie.171 A vád az apologéta irodalomtörténetek egész sorát keltette a franciák ellen. k. der sich wie in allén Dingen alsó auch in Wissenschaften und Künsten hervortut welchem niemand mit seinem eigenem Witze zu widerstreben vermag. (1697). Altdorf 1696.

mannig tovább terméke. A történeti világkép is részleteiben kész. a természetes rendszerbe foglaló szemlélet. az ő műve azonban elsősorban a franciát. idegen irodalmakat a költészet eredetének A németek védekező vitázása egész Reimár a felvilágosodás folyik. Young!). a népdalt. de végül is az angolok kezdenek kerülni. a metafizikai megalapozással A felvilágosodás mindössze a végső összefoglalását adta meg az eddigi irányoknak (Leibniz) és a történetfilozófia fogalmának a megteremtésével (Voltaire). Az kialakult irodalomtörténet tárgya gazdagodik az anyaggyűjtéssel tanulmányoztak. . előtérbe az az irodalmi tudat. de hiányzik még a tisztulás. a környezet és a néplélek hatását tárgyalják.65 zott a temperamentumok és a milieu kérdésével angolok nyomán (Sír Temple. a régi német költészet létezését felfedezik. felvetik kérdését. Edda.

Üj népek. c) mechanikus elemzés. Szinkretizmus. — Babilon." — A világkép tágulásának fökorszakai. Gesták. A körforgás. Ádámmisztika. Freysingeni Ottó.TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Célkitűzés. 3—10 E l s ő r é s z : KOSMOS 1. szintézise. Az emlékezet és az időszámítás. Közösségi szempontok. Pál levelei. Világkrónikák. Kritika. — A kérdés időszerűsége. Joachim di Fiori — Laicizálódás. világkép bomlása. — Új kor tudata. Origenes sikertelen görög-ker. (Fátum) Kezdet. Régi hagyományok és 2 új emlékek feljegyzése. (Dualitas) A ker. világkép lényege. Az alap vallásos. — A tartalmi történetírás. A sztoikus világtörténelem. Analysis. 23—30 Második rész: HOMO 31 — 65 3. Az alapvetés az „ősembernél. Átmenet. humanizmus. (Causa) 1. b) újjászületés. Kapcsolatok az . A görög kritika. Átmenet. Rotatio. Az „ember" a középpontban. A ker. Reneszánsz. reformáció. a Sors. A klasszikus ókor képe. Marad a régi keret. Eusebius. — A világkép ellenmondása. — A világkép periodizálása. Körforgás a jelen körül. Az egyházatyák. A modern irodalom kezdete. Quantitatív körforgás. Ahisztorikus voltuk. — Qualitatív szempont az 1 ind. Az evangéliumok. A felfogás itt is körbenforgó. 2 perzsa és 3 görög világképben. 1. mint mentőelmélet. — A reformáció. — Természeti analógiák: a) organizmus-gondolat. A végső elv. a dolgozat beosztása. 11—22 2. A d deum. Két ellentétes módszer. — Függelék : az arabok. Körforgásellenes dualitás. Típus. — A négy világkor elmélete. — Függelék : Egyéb népek (Kína). Hieronymus és Orosius. A történelmi anyag értékvonatkozása. — A történelmi megismerés fordított útja. Szent Ágoston történetfilozófiája.

A história litteraria. A reformáció általánossá teszi ezt a beosztását. Vossius .és újkor..új irányokkal.) — A jelen mint alap. Ismeretelmélet és okszerűség. bárok. — Elszemélytelenedő halmazmunkák. Utópiák és ősállapotnyzok. Birken.) 2.). Fortuna. Irodalomfogalma hasznossági. Ortlob. Bacon. Korai felvilágosodás. (Machiavelli. — Kritikai aprómunkák. Vita Bouhourral. — Bárok. néprajzi történetírás. Morhof. közép. Crinitus irodalomtörténete. — Átmenet a felvilágosodáshoz. Lambecius. • * . (Mylaeus.) Költészettörténet (Opitz. Német birodalmi történetírás. a császárság. Vasari). — Az olasz humanista történetírás. Pantaleon. Irodalomtörténet. — Ellentét a megelőző korral. A quantitatív szempont. szerzetesrendek. Milieuelmélet.) A tér tágulása. A természettudományos alap. Morhof. Üj nemzeti történelemtagolás. A történelem három kora: ó-. (Gessner. (Kat. Németország helyzete. (Cellarius). Patrióta vetélkedés. Az ideál az előtt. várostörténet. A haladás gondolata. (Bodin. Szkepticizmus.

Rotatio. 1.) 4. 3. A. Dynamitas. Ad deum. Homo. Ember i Y Embertörténelem Periódus Csoport o •ofl Y l Csoporiperiódus . Analysis. I.) 2. (Dualilas. Rendszeres c c do > • c x i x> c c > 4 ) C N í. (Tempus.) II. (Causa. Történeti rész.cfl C C -CD di Történelem rész. Kosmos.A Z EGÉSZ M U N K A TERVE: BEVEZETÉS.) B. (Falum.

1933. 49. Bader D e z s ő : Metternich und das junge Deutschland. Erdély A m á l i a : Az iskolai büntetés hatása. 34. 46. 1934. 1933. Drasenovlch M á r i a . Écsy ö . 65. 1934. Újhelyi Erzsébet! Condensatiok az aromás sorban magnesiummethylat hatása alatt. . 61. Béres Tibor . 1934. 1934. K o z m a A u l a i : Fénelon Télémaquejának egy XVIII. Kardos E m í l i a s A pécsi német sajtó és színészet története. 54. 1933. 1934. B a n e r H e d w i g . P a k u c s B é l a : A magyar vasútépítés kezdetei.30. 47. S z a k á i S á n d o r : A Marcalvölgy telepítés földrajzához. M a k o v i t z k y Gyula : Nagykanizsa város településföldrajza. Nagy J e n ő : Tapolca településföldrajza. 66. 67. 1934. 1934. 1933. 62. Mundart und Sitten. Grandpierre E m i l : Az olasz ismeretelméleti dráma. 1932. Zrinyi Miklós könyvjegyzetei. Vecsey Lajos . 1934. 50. 1934. 1933. 1932. 39. 1933. 1934. Rosta L i v i a . 1933. Constantinus császár egyház. Galánthai gróf Fekete János kiadatlan francia költeményei. 35. Kollonich R e z s ő . 1933. 1934. 1934. 1934. 1933. 1934. U n g á r L á s z l ó : Pécs 1848—49-ben. 1933. 31. 64. századi magyar verses feldolgozása. N y a k a s Sarolta : Az első pécsi nyomda története. 33. 53. 41. 37. Scbreiber E r z s é b e t : Zola és a magyar irodalom. 60. 44. 1933. Gálos M a g d a s Sigismond Justh et Paris. 58. 1934. 45. F r i e d m a u n I l o n a : Pilisi Lajos. 51. 1932. 38. 55. 36. 43. 48. 1934. A pécsi püspöki könyvtár francia nyomtatványai és kéziratai. 1933. V a s s k ó I l o n a . Gőbel E r v i n : Pécs napfénytartam és felhőzetmenetének képe. 63. Berky I m r e : Az igazság fogalma. K e r n I s t v á n : Nagymányok és Kismányok községek településföldrajza. hydroaromás és heterocyklikus sorban magnesiummethylattal. Nagy Tibor s I. Condensatiok az aliphás. Tenner A n n a . H a c k A l f r é d : Boileau a magyar irodalomban. T a k á t s G y u l a : A somogyi Nagyberek. Goitein György : Móra Ferenc az író. 1934. 59. Néhány lipoid vizsgálata magnesiummethylatos átesterifikálás segélyével. 32.és valláspolitikája. 1934. I s t v á n : Cserei Mihály mint versszerző. A szombathelyi királyi liceum alapítása. 1933. 56. Nagy R e z s ő n é Géfin M á r i a : A szombathelyi Herzán könyvtár francia könyvei. Szénmonoxydreakciók. N e u b e r g t r V e r a : Pszichológiai típusok pedagógiai jelentősége. 42. Scbultz I r m a : Magnesium-methylatos átesterifikálás. Homér J a n k a : Magyarország halászati földrajza. Nagy-Árpád. 1934. 40. Sós M a r g i t : Arany János irodalmi ellenzéke. Balmazújváros településföldrajza. B á r d o s I s t v á n : Pécs német utcanevei. 57. 52. Venetianer G y ö r g y . 1933. 1932.

76. 84. 1935. 1849—1899 1935. 74. Taksonyi J ó z s e f : Pécs egyházzenei művelődése a XVIII. F a r k a s Lujza : A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. 1935. 75. Andorfi M á r t o n : A szöllőművelés északi határa Észak-Magyarországon. Szikszay E d i t : Louis-Auguste Rogeard. Kakasd község településföldrajza. Ponesz A r a n k a : Pécs város középiskoláinak népessége 1900-tól. 72. 1935. 90. Fekete L a j o s : Platón Magyarországon. Schwendtner István : Miskolc településföldrajza 1935. Újváry J o l á n : Saárdy Somssich Pál. Árvay J e n ő . Erdély E r n ő . 85. (Egy francia emigráns Magyarországon. Csapláros I s t v á n : Théophile Gautier és a magyarok. 80 ^ Nagy J e n ő : A bükkösdi völgy településföldrajza. 1935. a 60-as évek írod. 1936. 1935. 1935. K e c s k é s T i b o r : Balatonfüred településföldrajza. B á n y a i B é l a : Kovács Ödön vallásbölcsészete.) 1936. 1936. Z á d o r I s t v á n : Heine. 1935. 97. 1935. 1936. Előd G é z a : Zilahy Károly.) 1935. Pinczésl I s t v á n : Folyékony ammónia hatása a cellulózéra. 79. 1926. 1936. (1382— 1420. ellenzékének vezére. 1936.) 1936. 1936. 1935. Frindt G u s z t á v : A folyóhálózat minősége Magyaroszág északnyugati részén. Dezső L a j o s : Pedagógiai indítások az oxfordi csoportmozgalomban. 88. K ő v á r y J ó z s e f : 50 év a Kisfaludy-társaság történetéből. 82. Szentirmay Tibor: Szigetvár településföldrajza. (Az ember az időben. 1936. Szabó Dezső regényköltészete. 1935. Vitéz S z a b ó P á l : Lodovico Della Tőrre: L'Aío. 83. 1936. 92. 77. . 69. 1936. 94. Petróczi I s t v á n : Die Künstlertypen bei Tieck. 73. 87.68. M a y e r E r z s é b e t : Az írói önérzet a renaissance korában. 93. R i h m e r L á s z l ó : A pécsi mammut. 1936. Heckenast Gusztáv. 86. Heckenast DezsŐ . a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. Niedermann I m r e : Magyarország és a bosnyák politika. egy fejezet a magyar irodalomtörténetből. 1935. században. 1936. 81. Lotz J á n o s : A történelmi világkép. P a t a k i J ó z s e f : A Sárköz gazdasági és településföldrajza. Dr. 91. 1936. Simor J á n o s : Pécs éghajlata. 78. 70. 95. 89. Dr. 71. 96.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->